\id LUK  
\h Lucas 
\toc1 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ O̱y Ka̱ts je̱ O̱y Ayook juuꞌ veꞌe je̱ Lucas jyaay 
\toc2 Lucas 
\toc3 Lc. 
\mt1 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ O̱y Ka̱ts je̱ O̱y Ayook juuꞌ veꞌe je̱ Lucas jyaay 
\c 1  
\s1 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Lucas du̱nu̱jaꞌyi je̱ Teófilo 
\p  
\v 1 Nu̱may tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱pa̱a̱jmtkidi je̱tseꞌe du̱jaꞌadat ti veꞌe toojnju ko̱jtsju joma veꞌe a̱a̱ts je̱ nꞌit je̱ nnaax.  
\v 2 Je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaaydu ax joꞌn a̱a̱tseꞌe xtukꞌixti xtuknu̱jaꞌvidi je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱tukꞌíxtup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook je̱tseꞌe du̱ꞌixti du̱mó̱tudi vintso̱ veꞌe tyoojnji kyo̱jtsji vanꞌítani ku veꞌe veꞌem tyonꞌukvaajnji kyo̱jtsꞌukvaajnji.  
\v 3 Ñu̱má̱jiva Teófilo, nay veꞌempa a̱ts, ta̱ a̱tseꞌe nyaktu̱v nyaktoodaꞌaky je̱ts a̱tseꞌe o̱y nmu̱java pa̱n vintso̱ veꞌe nu̱jom juuꞌ jaty tyoojnji kyo̱jtsji vanꞌítani ku veꞌe je̱ Cristo ka̱jx cho̱o̱ꞌntkꞌukvaajñ. Nꞌo̱yjaꞌvipts a̱tseꞌe je̱ts a̱ts mitseꞌe ntuknu̱jaya pa̱n vintso̱ veꞌe toꞌk nax jadoꞌk nax jyajty,  
\v 4 veꞌem tseꞌe o̱y xnu̱jávat je̱ts tyú̱vam je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe myaktukꞌix. 
\s1 Toꞌk je̱ ángeles du̱ꞌavaꞌni je̱ts ke̱ꞌe̱xupeꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan 
\p  
\v 5 Ku veꞌe je̱ Herodes yakkutojkp vyeꞌna je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm, je̱m tseꞌe yꞌijt toꞌk je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Zacarías. Toꞌk je̱ ja̱ka̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe Abías du̱xa̱a̱j, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ teeꞌta̱jkta juuꞌ veꞌe je̱ Zacarías mya̱a̱ttoon. Je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱ja Aarón, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j ijtpa je̱ Zacarías je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x. Elisabet je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j yꞌijt.  
\v 6 Tu̱v tseꞌe je̱ jyáyuvinda je̱ jyoojntykinda yꞌijt vaꞌan nu̱me̱jtsk je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk, kyutyoondup tseꞌe yꞌijt je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ pyavaꞌnu̱n, kaꞌa tseꞌe pa̱n ti to̱kin pyaatu̱xjada.  
\v 7 Ax kaꞌa tseꞌe pa̱n yꞌónu̱kta ku̱x pu̱m je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ Elisabet je̱ ónu̱k du̱kajayé̱pu̱t, veꞌempa naꞌavani amá̱jani veꞌeda. 
\p  
\v 8 Ku veꞌe je̱ Abías je̱ jya̱ka̱ꞌa̱ tyukka̱daakji je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱mutóndat du̱mupá̱ktat je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, ax joꞌn du̱tonda yꞌijt je̱ teeꞌta̱jkta,  
\v 9 je̱ Zacarías tseꞌe tukka̱daakju je̱tseꞌe tyá̱kat je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp yakpo̱o̱mjo̱jkpa joma veꞌe je̱ kunuuꞌkx it.  
\v 10 Ax namvaatts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakja̱k je̱ po̱o̱m je̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu chapko̱tsta je̱p ma̱ja̱ tsapta̱ktaagujkp,  
\v 11 vanꞌit tseꞌe je̱ Zacarías du̱ꞌixpaaty toꞌk je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌaangeles tyena je̱ja je̱ po̱o̱m jo̱jkpe̱jtu̱n yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi.  
\v 12 Ku tseꞌe je̱ Zacarías du̱ꞌix je̱ ángeles, kaꞌa tseꞌe du̱ꞌukmutaayvaatni vintso̱ veꞌe jyátu̱kat, o̱o̱y tseꞌe tyuntsa̱ꞌki.  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ ángeles ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Zacarías, kadi mtsa̱ꞌa̱ga. Mka̱tsꞌamo̱tunajxju xa veꞌe je̱ Nteꞌyam, jyayé̱pup tseꞌe je̱ mnu̱da̱ꞌa̱x Elisabet toꞌk je̱ piꞌk mix ónu̱k, Juaants je̱ꞌe̱ veꞌe xtukxa̱a̱jat.  
\v 14 Mjayé̱pup tseꞌe je̱ xo̱o̱jntku̱n, nay veꞌempa tseꞌe nu̱may je̱ jayu o̱o̱y tyunxo̱o̱ndu̱ktat ku veꞌe kye̱ꞌe̱xu̱t.  
\v 15 Je̱ mꞌónu̱k, ñu̱má̱japts je̱ꞌe̱ veꞌe o̱o̱y je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk, kaꞌa tseꞌe je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j du̱ꞌooꞌku̱t, ni kaꞌava tseꞌe je̱ viijnk ma̱kk na̱a̱j du̱ꞌooꞌku̱t; jakye̱ꞌe̱xna veꞌe vye̱ꞌnat, vanꞌit tseꞌe je̱ Espíritu Santo myo̱ꞌo̱ju̱t je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp.  
\v 16 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe nu̱may je̱ israeejlit jayu ñapya̱a̱jmjidinuvat je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ma̱a̱t, je̱ꞌe̱ je̱ Ntyeꞌyamda.  
\v 17 Je̱ Juan tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱vintooꞌvá̱kap, jyayé̱pupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ Espíritu Santo je̱ts je̱ ma̱kkin ax joꞌn je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Elías jyaye̱jp, veꞌem tseꞌe du̱yaknamyujo̱tꞌó̱yajat je̱ teeꞌ je̱ taak ma̱a̱t je̱ yꞌónu̱kta; je̱ts je̱ jayu juuꞌ veꞌe kaka̱tsu̱vinmó̱tudup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱tukvinmó̱tudap. Veꞌem tseꞌe je̱ jayu apa̱a̱mdu̱ka du̱ꞌaꞌíxtinit je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ku veꞌe myiinnit. 
\p  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe je̱ Zacarías je̱ ángeles du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Vintso̱s a̱tseꞌe nnu̱jávat je̱ts veꞌemameꞌe? Naꞌavani xa a̱ts, amá̱janivats a̱ts je̱ nnu̱da̱ꞌa̱x. 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ ángeles yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―A̱tseꞌe je̱ Gabriel, je̱m a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam vyinkojkm nꞌit, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xke̱jxp je̱ts a̱ts mitseꞌe ntuknu̱jávat ya̱ o̱y ayook.  
\v 20 Ku̱xeꞌe tu̱xkajaanchjáva ax joꞌn a̱tseꞌe nvaꞌañ, oom tseꞌe mtaannit, kaꞌa veꞌe mꞌukꞌo̱ꞌyixjinit je̱tseꞌe mkó̱tsu̱t, vanꞌítnumeꞌe mko̱jtsꞌukvaannuvat ku veꞌe tyónju̱t ax joꞌn a̱tseꞌe nka̱ts, kuunumeꞌe je̱ mꞌónu̱kta kye̱ꞌe̱xu̱t. 
\p  
\v 21 Je̱ nu̱may jayu, je̱pts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌaꞌixta je̱ Zacarías ma̱ja̱ tsapta̱ktaagujkp, je̱ꞌe̱ tseꞌe kyanu̱jaꞌvidup pa̱n tya̱jxeꞌe tyana je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp.  
\v 22 Ku veꞌe je̱ Zacarías pyítsum, kaꞌa tseꞌe yꞌukꞌo̱ꞌyixjini je̱tseꞌe kyó̱tsu̱t, ko̱o̱jyji veꞌe je̱ yꞌaaj je̱ kya̱ꞌa̱j du̱yakyo̱ꞌy ku̱x oomeꞌe tu̱tyáñ. Vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱jaꞌvin du̱pa̱jkti je̱ nu̱may jayu je̱ts je̱peꞌe ti veꞌe tu̱yakꞌixju̱. 
\p  
\v 23 Ku veꞌe du̱yakpuuk vinxu̱p xa̱a̱j veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱mutuujn du̱mupu̱jk je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, na̱jkxnu tseꞌe je̱m tya̱kꞌam.  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x Elisabet tyaajñ kanu̱vaꞌajtsap. Kaꞌa tseꞌe yꞌukpítsumni, mugo̱o̱xk po̱ꞌo̱ veꞌe tyunꞌijt je̱p tu̱jkpji.  
\v 25 Je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Je̱ Ma̱ja̱ Vintsa̱nts a̱tseꞌe je̱ ma̱ja̱ maaꞌyu̱n tu̱xtuujnja je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu xko̱o̱ꞌkviijnkꞌíxtinit. 
\s1 Toꞌk je̱ ángeles du̱vaajnji je̱ María je̱ts ke̱ꞌe̱xupeꞌe je̱ Jesús 
\p  
\v 26 Tojtu̱k po̱ꞌo̱ veꞌe je̱ Elisabet je̱ yꞌónu̱k du̱tsa̱mꞌit vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kejx toꞌk je̱ yꞌaangeles juuꞌ veꞌe Gabriel du̱xa̱a̱j; je̱m Nazaret tseꞌe du̱kejx, toꞌk je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm,  
\v 27 je̱tseꞌe o̱jts du̱ꞌix toꞌk je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe María du̱xa̱a̱j, yaaꞌvya̱jknuts je̱ꞌe̱ veꞌe, Joseejts je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j je̱ ñu̱yaaꞌy, je̱ David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j.  
\v 28 Je̱ aangeleseꞌeta̱jki joma veꞌe je̱ María je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Dios meep María, o̱o̱y xa veꞌe je̱ Nteꞌyam mtuntsa̱kju̱, mits ma̱a̱tts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌit. Mits tseꞌe toꞌk tu̱mtoꞌnu̱xju̱ je̱ maaꞌyu̱n nu̱yojk je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ viijnk ta̱ꞌa̱xta̱jkta. 
\p  
\v 29 Ax ku tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxy vintso̱ veꞌe je̱ ángeles ña̱ꞌmu̱xji, atu̱va ato̱ki tseꞌe du̱tuktaajñ je̱tseꞌe o̱jts du̱tunvinmay pa̱n tya̱jxeꞌe veꞌem myuka̱tsju̱.  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe je̱ ángeles ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―María, kadi mtsa̱ꞌa̱ga. Ta̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ maaꞌyu̱n mtoꞌnu̱xju̱,  
\v 31 ónu̱k ma̱a̱teꞌe mtánu̱t je̱tseꞌe toꞌk je̱ piꞌk mix xyakke̱ꞌe̱xu̱t, Jesús tseꞌe mtukxa̱a̱jap.  
\v 32 Ñu̱má̱japts je̱ꞌe̱ veꞌe o̱o̱y, yakkó̱tsupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k je̱ꞌe̱ veꞌe. Veꞌem ax joꞌn je̱ Nteꞌyam, je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ju̱jpani du̱pu̱u̱jm je̱ David je̱tseꞌe du̱yakkutojkjat je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu,  
\v 33 nay veꞌempa tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ piꞌk mix du̱pá̱mu̱t je̱tseꞌe du̱yakkutojkjat je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu. Xa̱ꞌma ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakkutojkjinit je̱ israeejlit jayu, ni je̱ vinꞌita veꞌe je̱ kyutojku̱n kyakuká̱xat. 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ María du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ ángeles: 
\p ―Kaꞌa xa a̱tseꞌe pa̱n nyaaꞌtya̱jk. ¿Vintso̱s je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem tyónju̱t? 
\p  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe je̱ ángeles yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Je̱ Espíritu Santo xa veꞌe mnu̱ka̱daꞌakjup je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱kkin mtuknu̱jooꞌxju̱t ax joꞌn je̱ vínu̱ts. Paaty tseꞌe je̱ piꞌk mix juuꞌ veꞌe myakke̱ꞌe̱xup, vaꞌajts jo̱o̱tts je̱ꞌe̱ veꞌe, yakkó̱tsupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k.  
\v 36 Je̱ mmugoꞌok Elisabet, jyahꞌamá̱janam je̱ꞌe̱ veꞌe, tojtu̱k po̱ꞌo̱ani tseꞌe kanu̱vaꞌajtsap yꞌit, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe yaktijp je̱ts pu̱m je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ ónu̱k du̱kajayé̱pu̱t.  
\v 37 Kaꞌa xa veꞌe tii ti veꞌe je̱ Nteꞌyam nu̱nkaꞌo̱ꞌyixjup. 
\p  
\v 38 Vanꞌit tseꞌe je̱ María vyaajñ: 
\p ―U̱xyats a̱tseꞌe. Napya̱a̱jmjup a̱tseꞌe je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. Vaꞌan du̱tunju̱ veꞌem ax joꞌn a̱ts mitseꞌe tu̱xnu̱u̱jma. 
\p Ku tseꞌe veꞌem yaknu̱u̱jmi je̱ ángeles, je̱tseꞌe ña̱jkxni. 
\s1 Ku je̱ María o̱jts du̱kuꞌix je̱ Elisabet 
\p  
\v 39 Kaꞌa tseꞌe tyaꞌni je̱tseꞌe je̱ María ñu̱jkx joma veꞌe toꞌk je̱ piꞌk kajpu̱n joma veꞌe o̱o̱y je̱ tonu̱n je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 40 Ku veꞌe je̱m jye̱ꞌy, vanꞌit tseꞌe tya̱jki je̱p je̱ Zacarías tyu̱jkp je̱tseꞌe du̱ko̱jtspa̱a̱ꞌkx je̱ Elisabet.  
\v 41 Ku tseꞌe du̱mo̱tu je̱ts je̱ María veꞌe ko̱jtspo̱o̱ꞌkxjup, je̱tseꞌe je̱ Elisabet je̱ yꞌónu̱k ye̱jtsu̱k je̱m jyo̱o̱tm. Vanꞌit tseꞌe je̱ Elisabet je̱ Espíritu Santo myo̱o̱jyji je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp,  
\v 42 je̱tseꞌe ma̱kk vyaajñ: 
\p ―Ta̱ xa veꞌe je̱ Nteꞌyam nu̱yojk mkunuuꞌkxju̱ je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ viijnk ta̱ꞌa̱xta̱jkta; veꞌempa je̱ mꞌónu̱k juuꞌ veꞌe mjayé̱pup, ta̱ je̱ꞌe̱ veꞌe du̱kunooꞌkxpa.  
\v 43 Nnu̱pá̱nipts a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe min xkuꞌix a̱ts je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱n je̱ tyaak.  
\v 44 Tun ko̱o̱jyjits a̱tseꞌe tu̱nmo̱tu je̱tseꞌe mko̱jtspa̱a̱ꞌkx, je̱ xo̱o̱jntku̱n ka̱jx tseꞌe a̱ts ya̱ nꞌónu̱k tu̱ye̱jtsu̱k yam a̱ts njo̱o̱tm.  
\v 45 Xo̱o̱n xa mitseꞌe ku̱xeꞌe tu̱xjaanchjáva juuꞌ veꞌe myaktuknu̱u̱jmi, ku̱x tónjup kó̱tsjup je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tu̱du̱ka̱ts. 
\p  
\v 46 Vanꞌit tseꞌe je̱ María vyaajñ: 
\q1 Yakmá̱jip yakjaanchipeꞌe a̱ts ya̱ nꞌaaj ya̱ njo̱o̱t je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, 
\q1  
\v 47 xo̱o̱jntkp tseꞌe a̱ts ya̱ njaꞌvin je̱ Nteꞌyam ka̱jx, a̱ts je̱ nYaktso̱o̱kpa, 
\q1  
\v 48 ku̱x ta̱ a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xnu̱ꞌixka̱daꞌaky, a̱ts, je̱ myutoompa je̱ myupa̱jkpa. 
\q1 U̱xyam tseꞌe je̱ jayu vyanꞌukvaꞌanu̱t je̱ts xo̱o̱n a̱tseꞌe vinxu̱p je̱ naske̱ꞌe̱xa, 
\q1  
\v 49 ku̱x ta̱ a̱tseꞌe je̱ ma̱ja̱ maaꞌyu̱n xtuujnja je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe nu̱jom du̱ka̱ꞌmika̱jxp. 
\q1 Je̱ vaꞌajts aaj je̱ vaꞌajts jo̱o̱t je̱ꞌe̱ veꞌe jyayejpp. 
\q1  
\v 50 Xa̱ꞌma ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱ꞌixka̱daꞌaky je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe vintsa̱ꞌkijidup. 
\q1  
\v 51 Ma̱kkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ ma̱jin du̱tún, 
\q1 yꞌama̱a̱daagui veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱tú̱vidup, 
\q1 pa̱n pa̱n jatyeꞌe namya̱a̱gue̱jxju̱dup, 
\q1  
\v 52 je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱pa̱jkji je̱ kutojku̱n je̱ yakkutojkpada je̱tseꞌe je̱ nu̱u̱ꞌk jayu du̱yakma̱ji, 
\q1  
\v 53 je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ ayo̱o̱va jayu du̱mo̱o̱y juuꞌ veꞌe o̱y, 
\q1 je̱tseꞌe veꞌemji du̱yaktaajñ je̱ kumeen jáyuda, 
\q1  
\v 54 je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱puta̱jki je̱ myutoompada je̱ myupa̱jkpada, je̱ israeejlit jáyuda, 
\q1 kaꞌa tseꞌe du̱jaaꞌtyó̱ki je̱tseꞌe du̱nu̱ꞌixka̱daꞌakta. 
\q1  
\v 55 Xa̱ꞌma ka̱jx xa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tún ax joꞌn du̱tukvinvaꞌnidi je̱ nju̱jpit jáyuvamda, 
\q1 je̱ Abraham ma̱a̱t je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ María vyaajñ. 
\p  
\v 56 Toojk po̱ꞌo̱ joꞌn tseꞌe je̱ María yꞌijt je̱ Elisabet ma̱a̱t, vanꞌit tseꞌe vyimpijtni je̱m tya̱kꞌam. 
\s1 Ku je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan kyeꞌx 
\p  
\v 57 Ku veꞌe je̱ xa̱a̱j du̱paaty vinꞌiteꞌe je̱ Elisabet je̱ yꞌónu̱k du̱yakke̱ꞌe̱xu̱t, piꞌk mix tseꞌe yakke̱ꞌx.  
\v 58 Ku veꞌe je̱ myuja̱nta̱m je̱ myuta̱kta̱m je̱ts je̱ jyuuꞌt je̱ myugoꞌok je̱ ka̱ts du̱mó̱tudi je̱ts ta̱ veꞌe je̱ Elisabet je̱ Nteꞌyam je̱ maaꞌyu̱n tyoꞌnu̱xju̱, vanꞌit tseꞌe ña̱jkxti vinkuko̱jtsiva, putukxo̱o̱jntkiva.  
\v 59 Kutoodojtu̱k xa̱a̱j tseꞌe kyeꞌex vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe o̱jts je̱ ixtaꞌnu̱n du̱yakjapyá̱mjada je̱ piꞌk mix je̱tseꞌe du̱niꞌkxmat du̱ko̱jmat, veꞌem tseꞌe nu̱java tyánu̱t je̱ts israeejlit jayu je̱ꞌe̱ veꞌe. Je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌuktso̱jktu je̱tseꞌe je̱ tyeeꞌ Zacarías je̱ xya̱a̱j ku̱du̱pu̱jk.  
\v 60 Ax je̱ piꞌk mix je̱ tyaak tseꞌe vaan: 
\p ―Kaꞌa, Juaaneꞌe xya̱a̱jap. 
\p  
\v 61 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe? Kaꞌa xa mitseꞌe pa̱n mjuuꞌt mmugoꞌok veꞌem du̱xa̱a̱ja. 
\p  
\v 62 Vanꞌit tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j ma̱a̱t du̱ꞌamo̱tutú̱vidi je̱ piꞌk mix je̱ tyeeꞌ pa̱n ti veꞌe cha̱jkp je̱tseꞌe du̱xa̱a̱jat.  
\v 63 Vanꞌit tseꞌe je̱ tyeeꞌ du̱ꞌamo̱tu toꞌk je̱ piꞌk puꞌu joma veꞌe yukjaꞌat. Ax je̱tseꞌe du̱jaajy je̱ts Juaaneꞌe xya̱a̱j. Atu̱va ato̱ki tseꞌe du̱tuktaandi je̱ jáyuda.  
\v 64 Ax je̱ꞌyji tseꞌe je̱ Zacarías kyo̱jtspa̱jknuva je̱tseꞌe du̱kuko̱jtsjiꞌukvaajñ je̱ Nteꞌyam.  
\v 65 Ku veꞌe kyo̱jtspa̱jknuva, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ myuja̱nta̱m je̱ myuta̱kta̱m tyuktaandu atu̱va ato̱ki. Ax yakko̱jtsvaꞌkxts ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱m nu̱jom judéait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 66 Pa̱n pa̱n jaty tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtu, tum je̱ꞌe̱ tseꞌe vyinmaaydup, pyayo̱ꞌydup, je̱tseꞌe ñayꞌamo̱tutú̱vajada vimpit atu̱j pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ piꞌk mix du̱nu̱má̱jat, ku̱x nu̱jávani je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌit. 
\s1 Ku je̱ Zacarías je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji 
\p  
\v 67 Je̱ piꞌk mix je̱ tyeeꞌ, je̱ Zacarías, je̱ Espíritu Santo tseꞌe mo̱o̱jyju je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook tseꞌe kyo̱jtsnajx. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\q1  
\v 68 Yakma̱ja yakjaancha tseꞌe yꞌijtnit je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, 
\q1 je̱ israeejlit jayu je̱ Ntyeꞌyam, 
\q1 ku̱x je̱ꞌe̱ u̱u̱ꞌmeꞌe tu̱xnu̱ꞌixka̱daakumda je̱tseꞌe naspa̱ka tu̱xyaktaꞌnumda, 
\q1 je̱ꞌe̱ je̱ jyáyuts u̱u̱ꞌmeꞌeda. 
\q1  
\v 69 Je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱xmo̱ꞌyumda toꞌk juuꞌ veꞌe xyaktso̱o̱kumdinup, 
\q1 je̱ myutoompa je̱ myupa̱jkpa David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\q1  
\v 70 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Nteꞌyam du̱ka̱jts je̱ vyaꞌajts jayu ka̱jxta juuꞌ veꞌe ijttu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpada, 
\q1 ju̱jp xu̱peꞌe veꞌem du̱ꞌukvaandi. 
\q1  
\v 71 Veꞌemeꞌe vyaandi je̱ts xtuknu̱vaatsumdapeꞌe je̱ Nteꞌyam pa̱n pa̱n jatyeꞌe xtsoꞌoxpa̱jkumdup je̱ts nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe xmuꞌe̱jkumju̱dup, 
\q1  
\v 72 je̱tseꞌe du̱jayé̱pu̱t je̱ nu̱ꞌixka̱daaku̱n, 
\q1 tyónupts ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn du̱tukvinvaꞌni je̱ nju̱jpit jáyuvamda, 
\q1 kaꞌa tseꞌe du̱jaaꞌtyó̱kiyu̱t je̱ kunuuꞌkx ko̱jtstán juuꞌ veꞌe maso̱o̱ku̱xju̱du. 
\q1  
\v 73 Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe je̱ ko̱jtstán juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yaktaajnju je̱ nju̱jpit jáyuvamda Abraham, 
\q1  
\v 74 je̱ ko̱jtstán je̱ts xtuknu̱vaatsumdinupeꞌe je̱ Nteꞌyam pa̱n pa̱n jatyeꞌe xtsoꞌoxpa̱jkumdup 
\q1 je̱tseꞌe veꞌem nvinjaꞌvimdat nvintsa̱ꞌkimdat toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t, 
\q1  
\v 75 tu̱veꞌe je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ mya̱jin ka̱jxeꞌe njoojntykimdat vinxu̱p xa̱a̱j vinxu̱p joojnteꞌe xtuknu̱pa̱a̱jmtkimda. 
\q1  
\v 76 Je̱ts mits, piꞌk mix, toꞌkts mitseꞌe mꞌítu̱t je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa, 
\q1 ku̱x mitseꞌe na̱jkx je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ tyooꞌ xyakꞌo̱ꞌyija, 
\q1  
\v 77 veꞌem tseꞌe je̱ jyayu xtuknu̱jávat je̱ts yakme̱e̱ꞌkxjadapeꞌe je̱ tyó̱kinda 
\q1 je̱tseꞌe veꞌem du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\q1  
\v 78 Je̱ Nteꞌyam je̱ cho̱jku̱n ka̱jx je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ ñu̱ꞌixka̱daaku̱n ka̱jx tseꞌe je̱ nam xa̱a̱j jyajtu̱ku̱t, 
\q1  
\v 79 je̱tseꞌe je̱ ajajtk du̱mo̱ꞌo̱t je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe ijttup je̱ja ako̱o̱ꞌts it ja̱a̱t, 
\q1 je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe tsa̱ꞌkip ijttup je̱ o̱o̱ꞌku̱n ka̱jx, 
\q1 ax veꞌem tseꞌe xtuknu̱jaꞌvimdat je̱ nna̱a̱ꞌamda je̱ ntooꞌamda, 
\q1 o̱y jo̱o̱t tseꞌe nꞌijtumdinit je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Zacarías vyaajñ. 
\p  
\v 80 Ye̱e̱ꞌkp tseꞌe je̱ piꞌk mix je̱tseꞌe je̱ Espíritu Santo myo̱yꞌatu̱ꞌu̱tsju̱ je̱ mya̱kkin. Je̱m tseꞌe yꞌijt joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na. Kuunum tseꞌe je̱ xa̱a̱j du̱paaty, vanꞌítnum tseꞌe ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji je̱ja je̱ myuꞌisraeejlit jayu vyinkujkta. 
\c 2  
\s1 Ku je̱ Jesús kyeꞌx 
\r (Mt. 1.18‑25) 
\p  
\v 1 Tá̱vani tseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan kyeꞌex vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Augusto César je̱ kyutojku̱n du̱pu̱u̱jm je̱tseꞌe je̱ jayu yaknu̱jaꞌadat anañu̱joma. Augusto César je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j juuꞌ veꞌe je̱ ma̱ja̱ kutojku̱n du̱ka̱ꞌmip vanꞌit.  
\v 2 Mutoꞌk nax ya̱ꞌa̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yaknu̱jaajy, je̱ Cirenio veꞌe yakkutojkp vyeꞌna je̱p je̱ Augusto César kya̱ꞌp pyaꞌtkup je̱m siiriait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 3 Ax ka̱kje̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jyu̱jpit jayu je̱ kyajpu̱n du̱ꞌana̱jkxidi je̱tseꞌe na̱jkx je̱m yakjavye̱tta.  
\v 4 Ku̱x je̱ David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt je̱ José, paaty tseꞌe du̱tukvaach je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Nazaret, je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm, je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m Belén, je̱ David je̱ kyajpu̱n, je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 5 Je̱m tseꞌe ñu̱jkx yakjavye̱jtpa kijpx ma̱a̱t je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x María. Onu̱k ma̱a̱tani tseꞌe je̱ María vyeꞌna.  
\v 6 Je̱m tseꞌe Belén vye̱ꞌnada ku veꞌe du̱paatni je̱ ke̱ꞌe̱x aats.  
\v 7 Ax je̱m tseꞌe du̱yakkeꞌx je̱ kyo̱o̱p ónu̱k, je̱tseꞌe je̱ vit du̱tukvimpittni, je̱tseꞌe du̱yakmaꞌvi je̱m je̱ jaach je̱ kaaj yꞌaja̱ꞌkxin jo̱o̱tm ku̱x kaꞌa veꞌe vanꞌit yꞌukꞌitu̱paattini je̱p je̱ jayu tyu̱jkp joma veꞌe ku̱myataandi. 
\s1 Ku je̱ ángeles jye̱ꞌy joma veꞌe je̱ carnero vinténivada 
\p  
\v 8 Joma tseꞌe je̱ Belén, ta̱mji tseꞌe vye̱ꞌnada je̱ carnero vinténivada juuꞌ veꞌe tsonajxtup je̱m tsoots jo̱o̱tm joma veꞌe du̱vintsa̱a̱nada je̱ kyarneeroda.  
\v 9 Tun toꞌmayji tseꞌe vyinkuvaꞌkijidi toꞌk je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaangeles je̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ mya̱jin tya̱ꞌkxvaꞌkxy joma veꞌe je̱ carnero vinténiva vye̱ꞌnada, je̱tseꞌe o̱o̱y tyuntsa̱ꞌkidi.  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ ángeles ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kadi miits mtsa̱ꞌa̱gada, ku̱x je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook a̱tseꞌe nyakmiimp juuꞌ veꞌe je̱ jayu anañu̱joma o̱o̱y tunyakxo̱o̱ndu̱kjadap.  
\v 11 U̱xyam tseꞌe tu̱mke̱ꞌxu̱xjada je̱m je̱ David kyajpu̱n ka̱jxm toꞌk je̱ Yaktso̱o̱kpa, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit, je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n.  
\v 12 Ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe mtuknu̱jávajadap: Vit vimpídu̱t tseꞌe xpaaꞌttat je̱ piꞌk maax myaꞌaj je̱m je̱ jaach je̱ kaaj yꞌaja̱ꞌkxin jo̱o̱tm. 
\p  
\v 13 Tun toꞌmayji tseꞌe du̱jaaꞌkꞌixpaatti je̱ ángeles ma̱a̱t nu̱may a̱a̱ꞌk je̱ aangelesta juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm tso̱o̱ꞌndup, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakmá̱jada du̱yakjaanchada je̱tseꞌe vyaꞌanda: 
\q1  
\v 14 Yakma̱ja yakjaancha xa veꞌe je̱ Nteꞌyam yꞌijtnit, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, 
\q1 je̱tseꞌe yaja naxviijn o̱y jo̱o̱t tsoj jo̱o̱t je̱ jayu yꞌijttinit juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyunooꞌkxu̱n ma̱a̱t. 
\p  
\v 15 Ku veꞌe je̱ ángeles ña̱jkxtinuva je̱m tsapjo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe je̱ carnero vinténiva ñavyaajnjidi: 
\p ―Jaꞌmdas je̱m Belén du̱ꞌíxumda juuꞌ veꞌe u̱xyam toojnjup ko̱jtsjup, juuꞌ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n tu̱xtuknu̱jaꞌvimda. 
\p  
\v 16 Jatyji tseꞌe ña̱jkxti, je̱tseꞌe du̱paatti je̱ María ma̱a̱t je̱ José, je̱ts je̱ piꞌk maax myaꞌaj je̱m je̱ jaach je̱ kaaj yꞌaja̱ꞌkxin jo̱o̱tm.  
\v 17 Ku veꞌe du̱ꞌixti, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌavaꞌnidi vintso̱ veꞌe je̱ ángeles tu̱vyaꞌnu̱xjada je̱ piꞌk mix ka̱jx.  
\v 18 Pa̱n pa̱n jaty tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtu, atu̱va ato̱ki tseꞌe du̱tuktaandi ti jatyeꞌe kyo̱jtstup.  
\v 19 Ax nu̱jomts ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ María je̱m jyaꞌvin ka̱jxm du̱yaktáñ je̱tseꞌe du̱payo̱ꞌo̱y.  
\v 20 Vimpijttinu tseꞌe je̱ carnero vinténivada joma veꞌe je̱ kyarneeroda je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakmá̱jada du̱yakjaanchada je̱tseꞌe je̱ kuko̱jtsu̱n du̱mo̱ꞌo̱da je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe du̱ꞌixti du̱mó̱tudi juuꞌ veꞌe toojnju ko̱jtsju, ku̱x veꞌem je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt ax joꞌn je̱ ángeles ña̱ꞌmu̱xjidi. 
\s1 Ku je̱ piꞌk mix Jesús du̱yakna̱jkxti je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp 
\p  
\v 21 Kutoodojtu̱k xa̱a̱j tseꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n du̱pa̱a̱jmjidi je̱ piꞌk mix je̱tseꞌe du̱xa̱pa̱a̱jmji. Jesús tseꞌe tyukxa̱a̱jidu, je̱ xa̱a̱jjyam juuꞌ veꞌe je̱ ángeles tukna̱ꞌmu̱xju je̱ María ku veꞌe kaꞌanum vyeꞌna ónu̱k ma̱a̱t.  
\v 22 Ku tseꞌe je̱ xa̱a̱j pyuuk joma veꞌe je̱ María ñaajkvaatsjini ax joꞌn je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n vyaꞌañ, vanꞌit tseꞌe je̱ piꞌk mix du̱pako̱o̱ndi je̱m Jerusalén je̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱tukka̱tá̱kadat.  
\v 23 Veꞌem tseꞌe du̱toondi ku̱x veꞌemeꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ pyavaꞌnu̱n vyaꞌañ je̱ts nu̱jomeꞌe pa̱n nu̱vinxu̱peꞌe je̱ mix ónu̱k juuꞌ veꞌe mutooꞌva̱jkp ke̱ꞌxtup, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe jye̱ꞌe̱.  
\v 24 O̱jtstu tseꞌe je̱tseꞌe du̱pa̱a̱mdi je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ vyintsa̱ꞌkin ax joꞌn vyaꞌañ je̱p pavaꞌnu̱n ku̱jxp: nu̱me̱jtsk je̱ muuꞌx ukpu̱ nu̱me̱jtsk je̱ pak. 
\p  
\v 25 Ax je̱m tseꞌe Jerusalén jyoojntyka vyeꞌna toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Simeón. Tu̱vts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyáyuvin je̱ jyoojntykin yꞌijt je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinjava du̱vintsa̱ꞌa̱ga, yꞌaꞌixpts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ israeejlit jayu je̱ Nteꞌyam yakjo̱tꞌamá̱jajadat. Mya̱a̱tts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Espíritu Santo;  
\v 26 yaktuknu̱jaꞌvi tseꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t pa̱n kaꞌanumeꞌe du̱ꞌix je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit.  
\v 27 Je̱ Espíritu Santo tseꞌe yakna̱jkxju je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp. Ku veꞌe je̱ María je̱ts je̱ José du̱yakna̱jkxti je̱ Jesús je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱tseꞌe du̱tóndat je̱ piꞌk mix ma̱a̱t ax joꞌn je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n vyaꞌañ,  
\v 28 vanꞌit tseꞌe je̱ Simeón du̱tse̱e̱ꞌntsa̱a̱jv je̱ piꞌk mix je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakma̱ji du̱yakjaanchi. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\q1  
\v 29 Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ax nvaatanits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe nꞌo̱o̱ꞌknit toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t, 
\q1 ta̱ xa veꞌe xkutyún ax joꞌn a̱ts mitseꞌe xtukvinvaꞌni, 
\q1  
\v 30 ta̱ a̱tseꞌe ya̱ nviijn ntukꞌix je̱ Yaktso̱o̱kpa 
\q1  
\v 31 juuꞌ mitseꞌe mnu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu du̱yaktso̱ꞌo̱ku̱t. 
\q1  
\v 32 Yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kapts je̱ꞌe̱ veꞌe mits je̱ mtooꞌ pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, 
\q1 je̱tseꞌe je̱ israeejlit jayu je̱ ma̱jin du̱mo̱ꞌo̱t. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Simeón vyaajñ. 
\p  
\v 33 Atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ Jesús je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak tyaandi ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti ti jatyeꞌe je̱ Simeón kyo̱jts je̱ piꞌk mix ka̱jx.  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ Simeón kyunooꞌkxjidi je̱tseꞌe je̱ María du̱nu̱u̱jmi, je̱ Jesús je̱ tyaak: 
\p ―Ya̱ piꞌk mix, nu̱pa̱a̱mdu̱kanits ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱tseꞌe ya̱ꞌa̱ ka̱jx nu̱may je̱ israeejlit jayu kyaꞌadat je̱p to̱kin ja̱a̱tp, nu̱mayva tseꞌe juuꞌ veꞌe napyá̱mjadap je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t. Ya̱ piꞌk mix tseꞌe je̱ nu̱jaꞌvin du̱yákup, nu̱may tseꞌe je̱ jayu kyakuvá̱kju̱t,  
\v 35 ax veꞌem tseꞌe yaknu̱jávat pa̱n ti veꞌe toꞌk jadoꞌk vyinmaayp je̱m jyaꞌvin ka̱jxm. Je̱ts mits, veꞌemts mits ya̱ꞌa̱ veꞌe xjávat ax joꞌn je̱ tsojx ku̱du̱tuknajxy je̱ mjaꞌvin ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Simeón je̱ María du̱nu̱u̱jmi. 
\p  
\v 36 Je̱p tseꞌe vyeꞌniva toꞌk je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa, Ana je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j, je̱ Fanuel je̱ꞌe̱ veꞌe tyeeꞌip, je̱ Aser je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j. Amá̱janits je̱ꞌe̱ veꞌe o̱o̱y. Vuxtojtu̱k joojnt tseꞌe du̱ma̱a̱ttsu̱u̱ni je̱ ñu̱yaaꞌy;  
\v 37 ax u̱xyam, kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jkanits je̱ꞌe̱ veꞌe majktupxu̱k maktaaxk joojnt. Jé̱pjyamts je̱ꞌe̱ veꞌe ma̱ja̱ tsaptu̱jkp kyatsa̱a̱ꞌn, ijtpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱p je̱ Nteꞌyam du̱vinjava du̱vintsa̱ꞌa̱ga jó̱vum xa̱a̱j jó̱vum tsooj, ijtpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱p yꞌayooja je̱tseꞌe chapka̱ts.  
\v 38 Je̱pna tseꞌe vye̱ꞌnada je̱ Jesús ma̱a̱t je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak ku veꞌe je̱ Ana ñu̱na̱jkxjidi. Vanꞌit tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakma̱ji du̱yakjaanchi je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱ka̱jts je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujkta juuꞌ veꞌe du̱ꞌaꞌíxtup ku veꞌe je̱ jerusaleenit jayu cho̱ꞌo̱ktat. 
\s1 Ku je̱ Jesús ma̱a̱t je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak jye̱ꞌydi je̱p Nazaret 
\p  
\v 39 Tá̱vani veꞌe du̱kutyonda je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ pyavaꞌnu̱n, vanꞌit tseꞌe ña̱jkxtinuva je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm joma veꞌe kyukajpu̱nada, je̱m Nazaret.  
\v 40 Je̱ piꞌk mix, ye̱e̱ꞌkpts je̱ꞌe̱ veꞌe, majuva̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌe, vijꞌata̱a̱tspts je̱ꞌe̱ veꞌe, kunooꞌkxjupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam. 
\s1 Ku je̱ piꞌk mix Jesús vyeꞌna je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp 
\p  
\v 41 Vinjoojnt tseꞌe je̱ Jesús je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak ña̱jkxta yꞌijt je̱m Jerusalén, je̱ pascua xa̱a̱j du̱ꞌana̱jkxada.  
\v 42 Ku veꞌe je̱ Jesús makme̱jtsk joojnt vyeꞌna, nu̱jom tseꞌe ña̱jkxti je̱m Jerusalén, veꞌem ax joꞌn du̱tonda yꞌijt.  
\v 43 Ku tseꞌe je̱ xa̱a̱j ñajxy, je̱tseꞌe vyimpijttini, taannu tseꞌe je̱ Jesús je̱m Jerusalén. Kaꞌa tseꞌe je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak du̱nu̱jaꞌvi je̱ts je̱meꞌe tu̱yꞌuktaanni,  
\v 44 veꞌemeꞌe vyinmaaydi je̱ts je̱m je̱ꞌe̱ veꞌe pyamé̱tsjada je̱ nu̱may jayu ma̱a̱t. Veꞌem tseꞌe toꞌk xa̱a̱j yo̱ꞌydi. Ku tseꞌe du̱jo̱o̱ꞌkꞌíxtidini joma veꞌe je̱ jyuuꞌtta je̱ myugoꞌokta je̱ts joma veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe mya̱a̱tnayꞌíxajada,  
\v 45 kaꞌa tseꞌe du̱paatti. Vanꞌit tseꞌe vyimpijttinuva jadoꞌk nax je̱m Jerusalén je̱tseꞌe o̱jts du̱ꞌíxtada. 
\p  
\v 46 Kutoojk xa̱a̱jnum tseꞌe du̱paattini je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, je̱p tseꞌe du̱ma̱a̱ttsa̱a̱nada vyeꞌna je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk, je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱va je̱ts du̱ꞌamo̱tunaxy pa̱n ti jaty je̱ꞌe̱ veꞌe kyo̱jtstup.  
\v 47 Atu̱va ato̱ki tseꞌe tyaandi je̱ jáyuda pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtup ku veꞌe du̱ꞌixti du̱mó̱tudi vintso̱ veꞌe vyija je̱ts vintso̱ veꞌe du̱ꞌatsa̱a̱jv.  
\v 48 Ku tseꞌe je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak yꞌixpaatjidi, atu̱va ato̱ki tseꞌe tyaandi. Vanꞌit tseꞌe je̱ tyaak ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Nꞌónu̱k, ¿tya̱jxts a̱a̱tseꞌe veꞌem xtun? Ta̱ xa a̱a̱ts mitseꞌe njaꞌixta, ya̱ mteeꞌ je̱ts a̱ts, myaknu̱tsaachvinmaaypts mitseꞌe o̱o̱y. 
\p  
\v 49 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¿Tya̱jxs a̱ts miitseꞌe xꞌíxtada? ¿Kaꞌa veꞌe xnu̱jávada je̱ts tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ je̱ tyoonk ntónu̱t? 
\p  
\v 50 Kaꞌa tseꞌe du̱vinmó̱tudi je̱ ayook juuꞌ veꞌe tukmuko̱jtsju̱du.  
\v 51 Vanꞌit tseꞌe kyuta̱jkini ma̱a̱t je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak je̱tseꞌe jye̱ꞌydini je̱m Nazaret, je̱p tseꞌe je̱ꞌe̱ kya̱ꞌp pyaꞌtkup ñaajkꞌijtji. Nu̱jomts ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ tyaak je̱m jyaꞌvin ka̱jxm du̱yakꞌit.  
\v 52 Vintso̱ tseꞌe je̱ it ñaxy, ye̱e̱ꞌkpts je̱ꞌe̱ veꞌe, víjipts je̱ꞌe̱ veꞌe, tyukxo̱o̱jntkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts anañu̱joma je̱ jayu. 
\c 3  
\s1 Ku je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan kyaꞌamaajy joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na 
\r (Mt. 3.1‑12; Mr. 1.1‑8; Jn. 1.19‑28) 
\p  
\v 1 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe tyoojnji kyo̱jtsji ku veꞌe je̱ Tiberio César makmo̱kx joojntani du̱ka̱ꞌma vyeꞌna je̱ ma̱ja̱ kutojku̱n; yakkutojktup tseꞌe vye̱ꞌnada je̱p je̱ꞌe̱ kya̱ꞌpu̱paꞌtkup je̱ Poncio Pilato, je̱ Herodes, je̱ Felipe, je̱ts je̱ Lisanias. Je̱ Poncio Pilato tseꞌe yakkutojkp vyeꞌna je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm, je̱ Herodes tseꞌe yakkutojkp vyeꞌna je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm, je̱ Felipe tseꞌe yakkutojkp vyeꞌna je̱m ituréait je̱ts traconíteit yꞌit jo̱o̱tmda, je̱ Lisanias tseꞌe yakkutojkp vyeꞌna je̱m abilíniait yꞌit jo̱o̱tm,  
\v 2 je̱ teeꞌ Anás je̱ts je̱ teeꞌ Caifás, je̱ꞌe̱ tseꞌe ijttu teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxtup je̱ teeꞌta̱jkta. Veꞌem tseꞌe jyajty vanꞌit, je̱tseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan, je̱ Zacarías je̱ yꞌónu̱k, je̱ꞌe̱ tseꞌe tukje̱ꞌyju je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook je̱m joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Juan nu̱jom je̱ it du̱tuknajxku̱jx juuꞌ veꞌe myutá̱mip je̱ jordaanit ma̱ja̱ na̱a̱j, je̱tseꞌe nu̱jom je̱ jayu du̱nu̱u̱jmi je̱tseꞌe vyinmayu̱mpijttinit, je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda, je̱tseꞌe ña̱pé̱ttat, veꞌem tseꞌe yakto̱kinme̱e̱ꞌkxtat.  
\v 4 Ku tseꞌe veꞌem jyajty, vanꞌit tseꞌe tyoojnji juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Isaías jyaay je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp jidu̱ꞌu̱m: 
\q1 Yakmó̱tup xa veꞌe ku veꞌe toꞌk je̱ jayu jidu̱ꞌu̱m ma̱kk kya̱ts joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na: 
\q1 “Yakꞌo̱ꞌyijada, yakta̱a̱jvjada je̱ tooꞌ joma veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ñáxu̱t. 
\q1  
\v 5 Je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱yaktukꞌótsup joma veꞌe je̱ it tukjo̱v je̱tseꞌe du̱yakvánu̱ku̱t je̱ ko̱pk je̱ ke̱e̱ts. 
\q1 Je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yaktá̱vup je̱ tooꞌ juuꞌ veꞌe ata̱jp aꞌo̱jtsp, 
\q1 je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakkijpxap je̱ tooꞌ juuꞌ veꞌe je̱ ka̱a̱k je̱ mooꞌkx. 
\q1  
\v 6 Ax nu̱jom tseꞌe je̱ jayu yaja naxviijn yaktuknu̱jávadat je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe je̱ jayu du̱yaktso̱o̱kp.” 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Isaías du̱jaajy. 
\p  
\v 7 Ku veꞌe je̱ nu̱may jayu je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan du̱nu̱na̱jkxti je̱tseꞌe yakna̱pé̱tjadat, vanꞌit tseꞌe je̱ Juan ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Miitsta, je̱ tsaaꞌn je̱ chaanda je̱ kyo̱o̱jta, ¡ku̱xeꞌe je̱ ka̱ts tu̱xmó̱tuda je̱ts tá̱minupeꞌe je̱ tsaachtoꞌnu̱n, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe xkuke̱ꞌe̱kta!  
\v 8 Tonda juuꞌ veꞌe o̱y je̱tseꞌe ñu̱ke̱ꞌxnatá̱kat je̱ts ta̱ veꞌe xmaso̱o̱ktini je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda. Kádits xnu̱tú̱vada ku veꞌe mvaꞌanda: “Kaꞌa tseꞌe je̱ Nteꞌyam xyaktsaachpaatumdat, ku̱x je̱ Abraham je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j xa u̱u̱ꞌmeꞌeda”, ku̱x nvaajnjidup xa a̱ts miitseꞌeda je̱ts o̱ꞌyixjupeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe ya̱ tsaaj du̱yakvimpítu̱t je̱ Abraham je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j.  
\v 9 Veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn je̱ ku̱p juuꞌ veꞌe je̱ o̱o̱jyit ju̱ꞌkx du̱kayakta̱ꞌmip. Ta̱ tseꞌe jyeꞌya je̱ xa̱a̱j ku veꞌe veꞌem mjátjadat ax joꞌn je̱ jayu je̱ pojxu̱n du̱mach je̱tseꞌe je̱ ku̱p du̱pojxu̱ku̱t. Ax nu̱jom tseꞌe je̱ ku̱p juuꞌ veꞌe je̱ o̱o̱jyit ju̱ꞌkx du̱kayakta̱ꞌmip, yakpojxu̱kupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe yakja̱nvívupat. 
\p  
\v 10 Ax vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱may jayu yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Tiseꞌe tso̱jkjup je̱ts a̱a̱tseꞌe ntónu̱t? 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Juan yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Pa̱n pa̱n xa veꞌe je̱p me̱jtsk je̱ ñu̱xoya, ax myo̱ꞌo̱p tseꞌe toꞌk pa̱n pa̱neꞌe katihꞌijtu̱xjup. Pa̱n pa̱n tseꞌe je̱p je̱ kyaaky je̱ tyo̱jkx, ax nay veꞌempa tseꞌe je̱ jayu du̱mo̱ꞌo̱t pa̱n pa̱neꞌe katihꞌijtu̱xjuvap. 
\p  
\v 12 Ax vanꞌit tseꞌe ñu̱je̱ꞌyju̱duva je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpada je̱tseꞌe je̱ Juan yakna̱pé̱tjadat, je̱tseꞌe je̱ Juan du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ¿tiseꞌe tso̱jkjup je̱ts a̱a̱tseꞌe ntónu̱t? 
\p  
\v 13 Ax vanꞌit tseꞌe je̱ Juan yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Pa̱n vinxu̱peꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n myaktukpavaꞌanda, vanxu̱pji tseꞌe xpa̱kmóktat. 
\p  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpata̱jk ñu̱je̱ꞌyju̱duva je̱tseꞌe yꞌamo̱tutú̱vijiduva: 
\p ―¿Tiseꞌe tso̱jkjup je̱ts a̱a̱tseꞌe ntónu̱t? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Ni pa̱na xa veꞌe juuꞌ xkapa̱jkjadat je̱ atsa̱ꞌkin ma̱a̱t ukpu̱ je̱ nu̱vampe̱jtu̱n ma̱a̱t, je̱ts tukjo̱tka̱daꞌakta je̱ mjoꞌyu̱nda. 
\p  
\v 15 Ax veꞌem tseꞌe je̱ jayu je̱m jyaꞌvin ka̱jxm vyinmayda je̱ts je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ꞌe̱ vineꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit.  
\v 16 Ax vanꞌit tseꞌe je̱ Juan yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Je̱ tsoxk na̱a̱j xa a̱ts miitseꞌe ntukyakna̱pe̱jttup; ax me̱jtsp tseꞌe toꞌk juuꞌ veꞌe je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda mtukyakna̱pé̱tjadap je̱ Espíritu Santo je̱tseꞌe je̱ jayu du̱to̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t. Ñu̱má̱jipts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱yojk je̱ts kaꞌa veꞌe a̱ts, ni kaꞌats a̱tseꞌe nvinmachju̱ je̱ts a̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱jk ja̱a̱ꞌp nmuké̱jijat.  
\v 17 Ku veꞌe je̱ jayu du̱to̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t, veꞌem tseꞌe du̱tónu̱t ax joꞌn toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ tukje̱e̱ꞌpu̱n du̱matsꞌijtp je̱tseꞌe du̱vimpa̱j je̱ trigo. Pya̱kmujkp tseꞌe je̱ trigo pajk; ax je̱ poꞌox juuꞌ veꞌe pya̱jkjip, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱m ja̱njo̱o̱tm pya̱a̱mnup juuꞌ veꞌe ni vinꞌita kapiꞌtsp. 
\p  
\v 18 Ax veꞌem tseꞌe je̱ Juan may viijn ax joꞌn ya̱ꞌa̱ du̱tukvinjaꞌvidi je̱ jayu je̱tseꞌe du̱vaajnjidi je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook.  
\v 19 Ax nay veꞌempa tseꞌe du̱tuknu̱u̱jmi je̱ yakkutojkpa Herodes ku̱x pya̱jkeꞌe je̱ Herodías, je̱ yꞌuts Felipe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt; tyuknu̱u̱jmiva tseꞌe juuꞌ jatyeꞌe viijnk tyoon juuꞌ veꞌe ka ó̱yap.  
\v 20 Ax tunjaaꞌknu̱yojki tseꞌe je̱ Herodes je̱ tyo̱kin ku veꞌe je̱ Juan du̱yakjapyoxu̱nta̱kpa̱a̱jmji. 
\s1 Ku je̱ Jesús ña̱pejt 
\r (Mt. 3.13‑17; Mr. 1.9‑11) 
\p  
\v 21 Kaꞌanum tseꞌe je̱ Juan yakpoxu̱nta̱kpu̱m vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yakna̱pejt. Tsapko̱jtsp tseꞌe vyeꞌna je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe je̱ tsapjo̱o̱tmit it yꞌavaach  
\v 22 je̱tseꞌe je̱ Espíritu Santo ñu̱ka̱daakji, veꞌemeꞌe kyeꞌex ax joꞌn toꞌk je̱ pak. Vanꞌit tseꞌe yakmo̱tu toꞌk je̱ ayook juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm ka̱daakp. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Mits xa veꞌe a̱ts je̱ nꞌOnu̱k, juuꞌ a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntsa̱jkp, o̱o̱yts a̱ts mitseꞌe ntuntukxo̱o̱ndu̱k. 
\s1 Je̱ Jesucristo je̱ jyu̱jpit jayu 
\r (Mt. 1.1‑17) 
\p  
\v 23 Iiꞌpx majk joojnt joꞌn tseꞌe vyeꞌna je̱ Jesús ku veꞌe kyaꞌamayꞌukvaajñ. Ax veꞌem tseꞌe vyaꞌanda yꞌijt je̱ts je̱ José veꞌe tyeeꞌi. Je̱ José tseꞌe je̱ Elí je̱ myajntk,  
\v 24 juuꞌ veꞌe je̱ Matat je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Leví je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Melqui je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Jana je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ José je̱ myajntk,  
\v 25 juuꞌ veꞌe je̱ Matatías je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Amós je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Nahum je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Esli je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Nagai je̱ myajntk,  
\v 26 juuꞌ veꞌe je̱ Maat je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Matatías je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Semei je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ José je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Judá je̱ myajntk,  
\v 27 juuꞌ veꞌe je̱ Joana je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Resa je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Zorobabel je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Salatiel je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Neri je̱ myajntk,  
\v 28 juuꞌ veꞌe je̱ Melqui je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Adi je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Cosam je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Elmodam je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Er je̱ myajntk,  
\v 29 juuꞌ veꞌe je̱ Josué je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Eliezer je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Jorim je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Matat je̱ myajntk,  
\v 30 juuꞌ veꞌe je̱ Leví je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Simeón je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Judá je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ José je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Jonán je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Eliaquim je̱ myajntk,  
\v 31 juuꞌ veꞌe je̱ Melea je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Mainán je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Matata je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Natán je̱ myajntk,  
\v 32 juuꞌ veꞌe je̱ David je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Isaí je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Obed je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Booz je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Salmón je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Naasón je̱ myajntk,  
\v 33 juuꞌ veꞌe je̱ Aminadab je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Aram je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Esrom je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Fares je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Judá je̱ myajntk,  
\v 34 juuꞌ veꞌe je̱ Jacob je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Isaac je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Abraham je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Taré je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Nacor je̱ myajntk,  
\v 35 juuꞌ veꞌe je̱ Serug je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Ragau je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Peleg je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Heber je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Sala je̱ myajntk,  
\v 36 juuꞌ veꞌe je̱ Cainán je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Arfaxad je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Sem je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Noé je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Lamec je̱ myajntk,  
\v 37 juuꞌ veꞌe je̱ Matusalén je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Enoc je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Jared je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Mahalaleel je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Cainán je̱ myajntk,  
\v 38 juuꞌ veꞌe je̱ Enós je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Set je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Adán je̱ myajntk, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ myajntk. 
\c 4  
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ Satanás yꞌukyakto̱kimpa̱kuvaajnji 
\r (Mt. 4.1‑11; Mr. 1.12‑13) 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús cha̱a̱ꞌn je̱m Jordán ma̱ja̱ na̱paꞌam, je̱ Espíritu Santo tseꞌe mo̱o̱jyju je̱ vinmaꞌyu̱n je̱ts je̱ ma̱kkin je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Jesús du̱yakna̱jkx je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm.  
\v 2 Je̱m tseꞌe je̱ Jesús yꞌijt vu̱jxtkupx xa̱a̱j; ukyakto̱kimpa̱kuvaajnju tseꞌe je̱ Satanás, je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ ko̱ꞌo̱yjayuvapta̱jkta. Kaꞌa tseꞌe vanꞌit du̱tikaajy du̱tiju̱ꞌkx, je̱tseꞌe je̱ yooj pyaatjini.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Satanás vyinkutá̱miji je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Pa̱n tyú̱vam xa veꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k mitseꞌe, mukó̱tsu̱ts nꞌit ya̱ tsaaj je̱tseꞌe vyimpítu̱t tsapkaaky. 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Veꞌem xa veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Ka tun je̱ꞌe̱ ka̱jxjyap xa veꞌe je̱ jayu jyoojntyka ku̱xeꞌe juuꞌ du̱kay du̱ju̱ꞌkx, je̱ ayook ka̱jxeꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam kya̱jtsp.” 
\p  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap yakna̱jkxji joma veꞌe toꞌk je̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe ka̱jxm a̱a̱ꞌk; jatyji tseꞌe je̱ Jesús du̱tuknu̱ꞌixiku̱jx nu̱jom je̱ jayu juuꞌ veꞌe yakkutujkja ijttup yaja naxviijn.  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Nmo̱kya̱jxnup xa a̱ts mits ya̱ꞌa̱ veꞌe nu̱jom xi kutojku̱n je̱ts vinxu̱peꞌe je̱ ma̱jin xi jayu du̱jaye̱pta, ku̱x a̱ts xa ya̱ꞌa̱ veꞌe nu̱jom xtukka̱ta̱jkika̱jxnu je̱ Nteꞌyam, ax nmo̱o̱ynupts a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe pa̱n pa̱n a̱tseꞌe ntsa̱jkp.  
\v 7 Pa̱n xvinko̱xkténipts a̱ts mitseꞌe je̱ts a̱ts mitseꞌe xvinjávat xvintsa̱ꞌa̱gat, nu̱jomts a̱ts mits ya̱ꞌa̱ veꞌe nmo̱kya̱jxnit. 
\p  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Na̱jkxni, Satanás, ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaampa: “Vinjávada vintsa̱ꞌa̱gada je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, u̱u̱ꞌm je̱ nNteꞌyamamda, tun je̱ꞌe̱jyji veꞌe toꞌk mvinjávadap mvintsa̱ꞌa̱gadap.” 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap yakna̱jkxjuva je̱m Jerusalén je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱yakpejt je̱m ma̱ja̱ tsapta̱kko̱jm, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Pa̱n tyú̱vam xa veꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k mitseꞌe, naajkku̱stá̱kajats nꞌit,  
\v 10 ku̱x jidu̱ꞌu̱m xa veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: 
\q1 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe du̱pavaꞌanup je̱ yꞌaangelesta̱jk je̱tseꞌe mꞌíxju̱t mjayé̱pju̱t, 
\q1  
\v 11 je̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j mtukꞌamátsajat je̱tseꞌe je̱ mtek je̱ tsaaj kyayaktsaachajat. 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Vaampap tseꞌe jidu̱ꞌu̱m je̱ Kunuuꞌkx Jatyán: “Kaꞌa tseꞌe xꞌíxtat joma vaateꞌe juuꞌ du̱kuvu̱k je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, u̱u̱ꞌm je̱ nNteꞌyamamda.” 
\p  
\v 13 Ax ku tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap ñayjaꞌviji je̱ts kaꞌa veꞌe mya̱a̱daꞌaky vintso̱ veꞌe je̱ Jesús ku̱du̱yakto̱kimpu̱jk, vanꞌit tseꞌe du̱kukeek. Ku tseꞌe je̱ it jyaaꞌknajxy, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌavimpijtinuva. 
\s1 Ku je̱ Jesús kyaꞌamayꞌukvaajñ je̱p Galilea 
\r (Mt. 4.12‑17; Mr. 1.14‑15) 
\p  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyimpijtnuva je̱m Galilea je̱ ma̱kkin ma̱a̱t juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo mo̱o̱jyjup. Tum je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu kyo̱jtstup myaajntyktup, je̱tseꞌe nu̱jom je̱ jayu ñu̱jaꞌviji juuꞌ veꞌe je̱m tso̱ tsu̱u̱nidup.  
\v 15 Yakꞌixpu̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu nu̱jom je̱ it joma tso̱ veꞌe ñaxy; ax nu̱jom tseꞌe je̱ jayu yakmá̱jajada yakjaanchajada. 
\s1 Ku je̱ Jesús vyeꞌna je̱p Nazaret 
\r (Mt. 13.53‑58; Mr. 6.1‑6) 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jye̱ꞌy je̱m Nazaret, je̱ kajpu̱n joma veꞌe yeeꞌk. Ax po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j tseꞌe vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe tya̱jki je̱p tsaptu̱jkp, veꞌem ax joꞌn du̱tún yꞌijt, je̱tseꞌe tyeni, je̱tseꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán du̱ko̱tsuvaꞌañ.  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe yakmo̱o̱jy juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Isaías jyaay je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp. Ku tseꞌe du̱yakꞌavaach, je̱tseꞌe du̱paaty juuꞌ veꞌe kyo̱tsuvaampy, vanꞌit tseꞌe du̱ka̱jts: 
\q1  
\v 18 Yamts je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts njaꞌvin ka̱jxm je̱ Espíritu juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n jyaꞌvin ka̱jxmpa, 
\q1 je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xvinko̱o̱n je̱ts a̱tseꞌe ntukkaꞌamáyu̱t je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook je̱ ayo̱o̱va jáyuda, 
\q1 je̱ Nteꞌyamts a̱tseꞌe xke̱jxp je̱ts a̱tseꞌe ntuknu̱jávadat je̱ts jatyji a̱tseꞌe je̱ jayu nyaktánu̱t veꞌem ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe pítsumdup je̱p poxu̱ntu̱jkp, 
\q1 veꞌem ax joꞌn je̱ viints jayu juuꞌ veꞌe vinꞌixpa̱jktup, 
\q1 a̱tseꞌe naspa̱ka nyaktaandinup pa̱n pa̱n jatyeꞌe maaydup tajtup; 
\q1  
\v 19 nꞌavaꞌnivapts a̱tseꞌe je̱ts ta̱ veꞌe je̱ joojnt jyeꞌya je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu du̱kunooꞌkxu̱t. 
\p  
\v 20 Ku veꞌe du̱ko̱jtsku̱jx, vanꞌit tseꞌe je̱ na̱k du̱ꞌaxaaꞌtsni joma veꞌe yukjaꞌa je̱ Kunuuꞌkx Jatyán, je̱tseꞌe du̱mo̱o̱jy je̱ tsaptu̱jkpit pattoꞌniva. Vanꞌit tseꞌe yꞌa̱jxtk je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakꞌixpá̱ktat. Ax nu̱jom tseꞌe je̱ jayu pa̱n nu̱vinxu̱peꞌe je̱p tsaptu̱jkp vye̱ꞌnada, tum je̱m tseꞌe je̱ Jesús ñiꞌkxm je̱ vyiijn du̱pa̱a̱mdi.  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yakꞌixpa̱jkjidi. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―U̱xyam ya̱ xa̱a̱j tseꞌe yaja miits mvinkujkta ya̱ Kunuuꞌkx Jatyán tu̱tyunju̱ tu̱kya̱tsju̱. 
\p  
\v 22 Nu̱jom tseꞌe je̱ jáyuda yꞌo̱ñu̱ko̱jtsiji, atu̱va ato̱ki tseꞌe tyaandi ku veꞌe je̱ Jesús vaꞌajts tsoj myuko̱jtsjidi, je̱tseꞌe ñayꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Ti ka je̱ Joseejap ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ yꞌónu̱k? 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Tyú̱vam xa miits nꞌiteꞌe xkó̱tstat ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin: “Tso̱ꞌyiva, nachó̱yaja viinm. Tonu̱ yaja mkajpu̱n ku̱jx juuꞌ a̱a̱tseꞌe nmo̱tu je̱tseꞌe xtuujn je̱m Capernaum.” 
\p  
\v 24 Je̱tseꞌe jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa veꞌe o̱y yakkuvá̱ku̱t joma veꞌe je̱ yꞌit je̱ ñaax ni toꞌka je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa.  
\v 25 Vaampamts a̱tseꞌe je̱ts je̱ja xa veꞌe nu̱may je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk vye̱ꞌnada yaja israeejlit yꞌit ja̱a̱t ku veꞌe je̱ Elías jyoojntyki, ku veꞌe ya̱ it kyatuuj toojk joojnt jagojkm je̱tseꞌe ma̱kk je̱ yooj tyunnajxy yaja nu̱jom israeejlit yꞌit ja̱a̱t.  
\v 26 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ Elías du̱tuknu̱kejx ni toꞌka je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup yꞌijt yaja israeejlit yꞌit ja̱a̱t; je̱ꞌe̱ veꞌe ñojkꞌó̱y tyuknu̱ke̱jx toꞌk je̱ viijnk tsó̱vit jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nip yꞌijt je̱m Sarepta, je̱ sidoonit kajpu̱n muta̱m.  
\v 27 Je̱ja xa veꞌe vyeꞌniduva yaja israeejlit yꞌit ja̱a̱t nu̱may je̱ jayu juuꞌ veꞌe leprapa̱jkju̱dup vanꞌit ku veꞌe jyoojntyki je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Eliseo. Ax ni toꞌka tseꞌe du̱kayakjo̱tka̱daaky je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe leprapa̱jkju̱dup, je̱ꞌe̱jyji veꞌe yakjo̱tka̱daaknu toꞌk je̱ viijnk tsó̱vit jayu, je̱ Naamán juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nip yꞌijt je̱m siiriait yꞌit jo̱o̱tm. 
\p  
\v 28 Ax ku tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti ti veꞌe kya̱jtsp, o̱o̱y tseꞌe tyunjo̱tmaꞌtti nu̱jom je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe je̱p tsaptu̱jkp veꞌnidup.  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe tyénidi je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱yakkajpu̱mpítsumdi, je̱tseꞌe du̱yakna̱jkxti je̱m ke̱tsꞌam, je̱m ke̱tsko̱jm joma veꞌe je̱ kajpu̱n. Je̱m tseꞌe o̱jts du̱ꞌukku̱svivupuvaꞌanda.  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ja nu̱may jayu akujk ñajxy je̱tseꞌe ña̱jkxni. 
\s1 Toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap 
\r (Mr. 1.21‑28) 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ñu̱jkx je̱m Capernaum, toꞌk je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm. Je̱m tseꞌe je̱ jayu du̱yakꞌixpu̱jk ku veꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j vyeꞌna.  
\v 32 Atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ jayu du̱tuktaandi je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jku̱n ku̱x je̱ kutojku̱n ma̱a̱teꞌe kya̱jts. 
\p  
\v 33 Je̱p tseꞌe tsaptu̱jkp vyeꞌna toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. Je̱tseꞌe ma̱kk vyaajñ: 
\p  
\v 34 ―Maso̱ꞌo̱ku̱ a̱a̱ts, Jesús, nazarétit jayu. ¿Ti ka̱tsts mitseꞌe mjayejpp a̱a̱ts ma̱a̱t? ¿Je̱ꞌe̱ veꞌe mnu̱mejtsp je̱ts a̱a̱tseꞌe xyakkutó̱kiyu̱t? Nꞌixa xa a̱ts mits, je̱ Nteꞌyam je̱ Vyaꞌajts Jáyuts mitseꞌe. 
\p  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tuknu̱u̱jmi je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Amo̱ꞌo̱tu̱ je̱ts tukvaatsni ya̱ yaaꞌtya̱jk. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱yakkitu je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta, ni vinxu̱pa tseꞌe kyayaktsaachiji ku veꞌe pyítsumni je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap.  
\v 36 Ax nu̱jom tseꞌe tyaandi atu̱va ato̱ki je̱tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Ti ayookts ya̱ꞌa̱ veꞌe? ¡Ya̱ jayu xa veꞌe du̱pavaamp je̱ kutojku̱n ma̱a̱t je̱ ko̱ꞌo̱yjayuvapta̱jkta je̱tseꞌe pyítsumdat je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda, vanꞌit tseꞌe pyítsumda! 
\p  
\v 37 Nu̱jom tseꞌe je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe je̱m namyutá̱mijidup, ñu̱jaꞌvidupts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyuump kya̱jtsp. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky je̱ Simón Pedro je̱ mya̱ꞌvu̱t taak 
\r (Mt. 8.14‑15; Mr. 1.29‑31) 
\p  
\v 38 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tyeni je̱tseꞌe pyítsum je̱p tsaptu̱jkp, je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m je̱ Simón Pedro tya̱kꞌam. Je̱m tseꞌe je̱ Pedro je̱ mya̱ꞌvu̱t taak pyaꞌammaꞌaj vyeꞌna, ma̱kkeꞌe jya̱mpu̱kju̱. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱munooꞌkxtkti je̱tseꞌe du̱yakjo̱tka̱daꞌaku̱t.  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱viijntk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱tseꞌe je̱ ja̱mpaꞌam du̱pavaajñ je̱tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱nu̱vaatsnit. Vanꞌit tseꞌe je̱ ja̱mpaꞌam ñu̱vaatsjini. Jatyji tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk pyojtu̱k je̱tseꞌe pyattoꞌnijidi. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky nu̱may je̱ paꞌam jayu 
\r (Mt. 8.16‑17; Mr. 1.32‑34) 
\p  
\v 40 Ta̱ka xa̱a̱jani tseꞌe vyeꞌna, je̱tseꞌe nu̱jom je̱ paꞌam jayu du̱yakna̱jkxti joma veꞌe je̱ Jesús vyeꞌna; may viijn tseꞌe je̱ paꞌam juuꞌ veꞌe jyaye̱jptup. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ kya̱ꞌa̱j du̱tuknu̱ka̱a̱jn nu̱jom je̱ paꞌam jáyuda je̱tseꞌe du̱yakjo̱tka̱dakka̱jxtini.  
\v 41 Ax je̱m tseꞌe nu̱may je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda pyítsumdini je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvapta. Aaꞌmitaaktu tseꞌe, je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Mits xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tyukna̱ꞌmu̱xjidi, kaꞌa veꞌe du̱yakjajtjidi je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱tseꞌe kyó̱tstat ku̱x ñu̱jaꞌvidu veꞌe je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit. 
\s1 Ku je̱ Jesús kyaꞌamaajy je̱p Galilea 
\r (Mr. 1.35‑39) 
\p  
\v 42 Ku veꞌe je̱ it jyajtk, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús pyítsum je̱m kajpu̱n ka̱jxm je̱tseꞌe ñu̱jkx joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na. Íxtijidu tseꞌe je̱ jayu. Ku tseꞌe du̱paatti, je̱tseꞌe du̱ꞌukyaktanuvaandi, kaꞌa tseꞌe du̱tso̱kta je̱tseꞌe ña̱jkxnit.  
\v 43 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Tun vinko̱pk xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu je̱m viijnk kajpu̱n ka̱jxmdava nvaajnjadat pa̱n vintso̱ veꞌe yꞌijttinit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, ku̱x je̱ꞌe̱ ka̱jx a̱tseꞌe nyakkex. 
\p  
\v 44 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ñu̱jkx je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakꞌixpu̱jk je̱m je̱ galiléait chapta̱jkmda. 
\c 5  
\s1 Je̱ ma̱jin juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyoon ku veꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ ajkx du̱maakti 
\r (Mt. 4.18‑22; Mr. 1.16‑20) 
\p  
\v 1 Toꞌk nax tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna je̱ja genesarétit mya̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi, vanꞌit tseꞌe vaꞌajts nu̱may je̱ jayu jye̱ꞌydi je̱tseꞌe tyunꞌatijmojkjidini ku̱x je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayookeꞌe yꞌamo̱tunaxuvaandup.  
\v 2 Je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix me̱jtsk je̱ barco je̱ja ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi, tá̱vani veꞌe pyítsumda vyeꞌna je̱ ajkx maakpada je̱tseꞌe du̱yakvaꞌatsta je̱ tyukꞌajkxꞌamaakin xuumda.  
\v 3 Toꞌk je̱ barco, je̱ Simón Peedrots je̱ꞌe̱ veꞌe jye̱ꞌe̱. Je̱m tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱tseꞌe je̱ Simón du̱nu̱u̱jmi je̱tseꞌe je̱ barco du̱jaaꞌkyakna̱tá̱kat. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌa̱jxtk je̱m barco jo̱o̱tm je̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu du̱yakꞌixpu̱k juuꞌ veꞌe je̱ja naxku̱jxta.  
\v 4 Ku veꞌe je̱ jayu du̱muko̱jtsku̱jx, vanꞌit tseꞌe je̱ Simón du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Yakta̱ka ya̱ barco joma veꞌe ya̱ na̱a̱j ka̱a̱k. Avá̱jada ya̱ mxuumda je̱tseꞌe mmaꞌaktat. 
\p  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ Simón yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, tsonaxy xa a̱a̱tseꞌe tu̱njatún, kaꞌats a̱a̱tseꞌe tu̱ntipu̱k; ax pa̱n mits tseꞌe mvaamp, vaꞌants a̱tseꞌe du̱ꞌavá̱jinuva ya̱ xuum. 
\p  
\v 6 Ku veꞌe veꞌem du̱toondi, o̱o̱y tseꞌe je̱ ajkx may tyuntaajñ. Vanꞌit tseꞌe myupo̱jtiꞌukvaanni je̱ tyukꞌajkxꞌamaakin xuumda.  
\v 7 Je̱m tseꞌe vyeꞌniva jadoꞌk je̱ barco ta̱m jaty joma veꞌe vye̱ꞌnada je̱ myujatyooꞌda. Vanꞌit tseꞌe du̱ye̱e̱jmjidi je̱tseꞌe pyutá̱kajadat. Kuts je̱ꞌe̱ veꞌe mye̱jtsti, vanꞌit tseꞌe du̱yakꞌojtsti o̱o̱y me̱jtsk je̱ barco, jave̱e̱ꞌn tseꞌe je̱p na̱ja̱a̱tp jyakunajxtini.  
\v 8 Ku veꞌe du̱ꞌix je̱ Simón Pedro, vanꞌit tseꞌe du̱vinko̱xkteni je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, mujékuma a̱ts mits toꞌk aaj, ku̱x tó̱kinax jayu xa a̱ts. 
\p  
\v 9 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem du̱nu̱u̱jmi ku̱x atu̱va ato̱ki veꞌe je̱ Simón Pedro je̱ts je̱ myujatyooꞌta̱jk tyuntaandi ku̱xeꞌe o̱o̱y je̱ ajkx du̱tunyakpítsumdi.  
\v 10 Je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta tseꞌe je̱ Santiago je̱ts je̱ Juan, je̱ Zebedeo je̱ myajntkta̱jk, je̱ Simón tseꞌe mya̱a̱tmaaktu. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ Simón Pedro: 
\p ―Kadi mtsa̱ꞌa̱ga. Je̱ ajkx maakk xa veꞌe mtuump; ax u̱xyamts a̱ts mitseꞌe je̱ toonk nmo̱ꞌo̱t je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu xtuknu̱mínu̱t. 
\p  
\v 11 Ku tseꞌe je̱ barco du̱yakpítsumdini je̱p na̱ja̱a̱tp, vanꞌit tseꞌe du̱maso̱o̱ktini nu̱jom juuꞌ veꞌe yꞌíxtup jyaye̱jptup je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱pana̱jkxtini. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe leprapa̱jkjup 
\r (Mt. 8.1‑4; Mr. 1.40‑45) 
\p  
\v 12 Je̱m tseꞌe kajpu̱n ka̱jxm vyeꞌna je̱ Jesús je̱tseꞌe ñu̱je̱ꞌyji toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe leprapa̱jkjup. Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix, vanꞌit tseꞌe du̱vinko̱xkteni je̱tseꞌe du̱munooꞌkxtk: 
\p ―Vintsá̱n, pa̱n mtsa̱jkp xa mitseꞌe, mꞌo̱ꞌyixjup tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe xtuknu̱vaꞌatsu̱t ya̱ lepra paꞌam. 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ kya̱ꞌa̱j tyuknu̱ko̱o̱jnji je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ntsa̱jkp xa a̱tseꞌe, vaꞌajts tseꞌe mtaanni. 
\p Ku tseꞌe veꞌem vyaajñ, tun jatyji tseꞌe je̱ lepra paꞌam ñu̱vaatsjini.  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús pyavaajnji je̱ts ni pa̱na veꞌe du̱kavaajnjat. Vanꞌit tseꞌe du̱jaaꞌknu̱u̱jmi: 
\p ―Na̱jkxu̱ joma veꞌe je̱ teeꞌ je̱tseꞌe du̱ꞌíxu̱t je̱ts ta̱ veꞌe mjo̱tka̱daꞌaky, vanꞌit tseꞌe xyó̱xu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Moisés pyavaan ku veꞌe je̱ jayu kyo̱o̱ꞌkpa̱jkjini je̱ lepra paꞌam, veꞌem tseꞌe nu̱jom je̱ jayu du̱nu̱jávadat je̱ts tá̱vani veꞌe je̱ paꞌam mnu̱vaatsjini. 
\p  
\v 15 Ax nu̱yojk tseꞌe je̱ Jesús je̱ mya̱jin tyunvaꞌkxtkꞌatu̱u̱ts. Nu̱may tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe nayꞌamojkijidu je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tunáxtat juuꞌ veꞌe je̱ Jesús kya̱jtsp je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe yakjo̱tka̱daꞌakjadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱jkju̱dup.  
\v 16 Ax may nax tseꞌe je̱ Jesús ñu̱jkx joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na, kyukeekpeꞌe je̱ nu̱may jayu je̱tseꞌe ñu̱jkx tsapko̱jtspa. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ mojkpa jayu 
\r (Mt. 9.1‑8; Mr. 2.1‑12) 
\p  
\v 17 Toꞌk nax tseꞌe je̱ Jesús yakꞌixpu̱k vyeꞌna. Je̱m tseꞌe chu̱u̱niduva vyeꞌna je̱ fariseota̱jk ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk; je̱m je̱ꞌe̱ veꞌe cho̱o̱ꞌnda may viijn kajpu̱n ka̱jxm juuꞌ veꞌe je̱m galiléait je̱ts judéait yꞌit jo̱o̱tmda. Je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌnduvap je̱m jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm. Je̱ Nteꞌyam tseꞌe je̱ ma̱kkin mo̱o̱jyju je̱ Jesús je̱tseꞌe je̱ paꞌam jayu du̱yakjo̱tka̱daꞌaku̱t.  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi vinkex je̱ yaaꞌtya̱jkta, je̱meꞌe maajntku̱n ka̱jxm du̱pavitsta toꞌk je̱ mojkpa jayu. Yakta̱kavaandup tseꞌe je̱p tu̱jkp, je̱ Jesús tseꞌe tyukvinkuvitsavaandup,  
\v 19 ax kaꞌa tseꞌe yꞌukꞌitu̱paattini vintso̱ veꞌe tyá̱kadat ku̱x o̱o̱yeꞌe je̱ jayu tyunve̱ꞌnada. Vanꞌit tseꞌe pye̱jtti je̱m ta̱kniꞌkxm je̱tseꞌe du̱yakke̱e̱kti ve̱e̱ꞌn je̱ ta̱kna̱pa̱m, je̱tseꞌe je̱ mojkpa jayu du̱ku̱sta̱a̱ydi je̱ myaajntku̱n ma̱a̱t je̱ja nu̱may jayu akujk je̱ts je̱ja je̱ Jesús vyinkujk.  
\v 20 Ku tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix je̱ts jaanchjaꞌvijidupeꞌe, vanꞌit tseꞌe je̱ mojkpa jayu du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Meeꞌkx tseꞌe je̱ mto̱kin tyañ. 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk ma̱a̱t je̱ fariseota̱jk vyinmaaydi: “¿Pa̱nts ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinko̱jtspe̱jtp? Ni pa̱na xa veꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe tyo̱kinme̱e̱ꞌkxu̱t, je̱ Nteꞌyamji veꞌe toꞌk.” 
\p  
\v 22 Ku tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱jaꞌvi vintso̱ veꞌe vyinmayda, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Tya̱jxts miitseꞌe veꞌem mvinmayda?  
\v 23 ¿Tis vineꞌe ka tsoꞌoxap, ku a̱tseꞌe je̱ jayu nnu̱u̱jma: “Meeꞌkx tseꞌe je̱ mto̱kin tyañ”, ukpu̱ ku a̱tseꞌe je̱ jayu nna̱a̱jmat: “Pojtu̱kni je̱ts jaamni”?  
\v 24 Je̱tseꞌe xnu̱jávadat je̱ts njayejpp a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n yaja naxviijn je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu nto̱kinme̱e̱ꞌkxu̱t, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ mojkpa jayu du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Mits a̱tseꞌe nnu̱u̱jmip, pojtu̱kni, pa̱kmojkni xi mmaajntku̱n, je̱ts na̱jkxni je̱m mta̱kꞌam. 
\p  
\v 25 Jatyji tseꞌe pyojtu̱kni je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujkta, je̱tseꞌe du̱pa̱kmojkni je̱ myaajntku̱n, je̱tseꞌe ña̱jkxni je̱m tya̱kꞌam, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji je̱tseꞌe du̱yakma̱ji du̱yakjaanchi.  
\v 26 Atu̱va ato̱ki tseꞌe nu̱jom je̱ jayu tyanka̱jxti je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakmá̱jidi du̱yakjaanchidi, vaꞌajts tsa̱ꞌkidup tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―Atu̱va xa ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe u̱xyam nꞌíxumdup. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱va̱a̱jv je̱ Leví juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱jiva Mateo 
\r (Mt. 9.9‑13; Mr. 2.13‑17) 
\p  
\v 27 Ku veꞌe je̱ Jesús kyajpu̱mpítsum, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix toꞌk je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpa juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Leví, je̱ja veꞌe chu̱u̱na vyeꞌna joma veꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n du̱pa̱kmuk, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Pamiinni a̱ts. 
\p  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ Leví tyeni je̱tseꞌe du̱maso̱kka̱jxni nu̱jom juuꞌ veꞌe yꞌixp jyayejpp je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱pana̱jkxni. 
\p  
\v 29 Ku veꞌe je̱ it ñajxy, vanꞌit tseꞌe je̱m je̱ Leví tya̱kꞌam je̱ ma̱ja̱ kay je̱ ma̱ja̱ uuꞌk du̱yakꞌavaadi je̱ Jesús ka̱jx. Je̱m tseꞌe je̱ Jesús du̱ma̱a̱tkaajy du̱ma̱a̱tꞌuuk nu̱may je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpada je̱ts je̱ viijnk jáyuda.  
\v 30 Ax vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ko̱ꞌo̱yjaꞌvidi, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―¿Tya̱jxts miitseꞌe xma̱a̱tkáyda xma̱a̱tꞌooꞌkta je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpada je̱ts je̱ viijnk tó̱kinax jáyuda? 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tso̱kta je̱ tso̱ꞌyiva pa̱n pa̱n jatyeꞌe ma̱kka̱tso̱ts; je̱ꞌe̱da veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱jkju̱dup.  
\v 32 Ka je̱ꞌe̱p xa a̱tseꞌe nnu̱miimp je̱ts a̱tseꞌe nyaaxjat je̱ jayu juuꞌ veꞌe tu̱v jáyuvidup joojntykidup; je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nnu̱miimp juuꞌ veꞌe tó̱kinax jayu, veꞌem tseꞌe vyinmayu̱mpijttinit je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni pa̱n tya̱jx ka̱jxeꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk kyahꞌayoojada 
\r (Mt. 9.14‑15; Mr. 2.18‑20) 
\p  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yakꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Tya̱jx tseꞌe may nax chapko̱tsta je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, nay veꞌempa je̱ fariseo je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk? Ax mits ya̱ mꞌixpa̱jkpata̱jk, kaaydup ooktupts ya̱ꞌa̱ veꞌeda. 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe chaachvinmáyda pa̱n pa̱n jatyeꞌe miindup joma veꞌe je̱ jayu ñavyu̱kju̱ namvaateꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xpa̱jkpa du̱ma̱a̱dada, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe kyahꞌayoojada. Nay kaꞌava tseꞌe chaachvinmáyda a̱ts ya̱ nꞌixpa̱jkpata̱jk namvaat a̱tseꞌe nꞌit ya̱ꞌa̱ ma̱a̱tta.  
\v 35 Ax pyaaꞌtup tseꞌe je̱ xa̱a̱j ku a̱tseꞌe nko̱o̱ꞌkꞌijtnit ya̱ꞌa̱ ma̱a̱tta, vanꞌit tseꞌe tu̱u̱v yꞌayoojadat. 
\s1 Je̱ nam ixpa̱jku̱n juuꞌ veꞌe je̱ Jesús je̱ jayu tyukꞌix 
\r (Mt. 9.16‑17; Mr. 2.21‑22) 
\p  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin du̱vaajnjidi: 
\p ―Ni pa̱na xa veꞌe du̱kapukeeꞌp je̱ nam vit je̱tseꞌe du̱tukꞌaka̱ya je̱ pak vit. Pa̱n veꞌem xa veꞌe ku̱du̱tún, vanꞌit tseꞌe je̱ nam aka̱ꞌyu̱n du̱va̱a̱ꞌnmóku̱t je̱ pak vit je̱tseꞌe du̱tunjaaꞌkka̱a̱ꞌtsnit.  
\v 37 Ni pa̱na xa veꞌe du̱kahꞌate̱ꞌmiva je̱ nam tsaaydum paꞌajk na̱a̱j je̱m pak ak apa̱jkin jo̱o̱tm. Pa̱n veꞌem xa veꞌe ku̱du̱tún, mupá̱jinupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ak, ax ko̱o̱jyji tseꞌe vyintó̱kiyu̱t je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j je̱ts je̱ ak apa̱jkin.  
\v 38 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ nam tsaaydum paꞌajk na̱a̱j yakpu̱m je̱m nam ak apa̱jkin jo̱o̱tm; ax veꞌem tseꞌe ni juuꞌa kyavintó̱kiyu̱t.  
\v 39 Pa̱n pa̱n tseꞌe du̱ꞌookp je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j juuꞌ veꞌe potsnaxy, kaꞌa tseꞌe du̱ꞌuktso̱jkni u̱xꞌo̱o̱k juuꞌ veꞌe nam, ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe vyaꞌañ: “Nu̱yojk o̱y xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe potsnaxy.” Nay veꞌempa tseꞌe je̱ jayu du̱katso̱kta je̱ nam ixpa̱jku̱n juuꞌ a̱tseꞌe ntukꞌixp. 
\c 6  
\s1 Ku je̱ ixpa̱jkpata̱jk du̱yukta̱jti je̱ trigo 
\r (Mt. 12.1‑8; Mr. 2.23‑28) 
\p  
\v 1 Toꞌkeꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j vyeꞌna, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱tuknajxy je̱ trigo kam ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk. Ku veꞌe je̱m ñajxti, vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱yukta̱jti je̱ trigo je̱tseꞌe du̱vinxajtsti je̱m kya̱ꞌm, je̱tseꞌe du̱pa̱jkjidi je̱ pyoꞌox je̱tseꞌe du̱ja̱ꞌkxti je̱ trigo pajk.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk du̱ꞌamo̱tutú̱vidi je̱ Jesús ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―¿Tya̱jxts miitseꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j xtonda juuꞌ veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n kyayakjajtyp? 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¿Tis, kaꞌana miitseꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán xko̱tsta juuꞌ veꞌe toꞌk nax tyoondu je̱ David ma̱a̱t je̱ myujatyooꞌta̱jk ku veꞌe yuꞌo̱o̱ꞌkju̱dup vyeꞌna?  
\v 4 Ta̱jki xa veꞌe je̱ David je̱p je̱ Nteꞌyam chaptu̱jkp je̱tseꞌe du̱ka̱a̱jy je̱ kunuuꞌkx tsapkaaky, je̱tseꞌe du̱kaajy, myo̱o̱yduva tseꞌe je̱ myujatyooꞌta̱jk. Ax kaꞌa tseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n du̱yakjaty je̱tseꞌe o̱pya̱na du̱káyu̱t, je̱ teeꞌta̱jkji veꞌe tuknu̱vánada. Ta̱ miits je̱ꞌe̱ veꞌe xko̱tsta, ¿veꞌem xaja? 
\p  
\v 5 Je̱tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Ax njayejppts a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n pa̱n ti veꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j yaktónup ukpu̱ kayaktónup, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\s1 Je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe xux je̱ yꞌakaꞌyu̱n ka̱ꞌa̱j 
\r (Mt. 12.9‑14; Mr. 3.1‑6) 
\p  
\v 6 Jadoꞌk tseꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j vyeꞌna, je̱tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱p tsaptu̱jkp je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakꞌixpu̱jk. Je̱p tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe xux je̱ yꞌakaꞌyu̱n ka̱ꞌa̱j.  
\v 7 Je̱p tseꞌe vyeꞌniduva je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk ma̱a̱t je̱ fariseota̱jkta, yꞌíxtupts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n yakjo̱tka̱daꞌakupeꞌe je̱ Jesús je̱ jayu ku veꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j vyeꞌna, veꞌem tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjadat vintso̱ veꞌe du̱nu̱xa̱ꞌa̱adat ku̱x kaꞌa veꞌe du̱kutyún je̱ꞌe̱ je̱ pyavaꞌnu̱nda.  
\v 8 Ax ñu̱jaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús vintso̱ veꞌe vyinmayda. Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ jayu juuꞌ veꞌe xux je̱ yꞌakaꞌyu̱n ka̱ꞌa̱j: 
\p ―Te̱na je̱ts minu̱ yaja ya̱ jayu vyinkujkta. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu ñu̱jkx joma veꞌe tyukna̱ꞌmu̱xji.  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Toꞌkts a̱tseꞌe je̱ ayook nꞌamo̱tutu̱vavaꞌañ. ¿Juuꞌ tseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n yakjajtyp je̱tseꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j je̱ jayu du̱tónu̱t: je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe o̱y ukpu̱ je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe ka ó̱yap, ku veꞌe je̱ jayu du̱yakjoojntykat ukpu̱ ku veꞌe je̱ jayu du̱yakꞌo̱o̱ꞌku̱t? 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱vinꞌixꞌapitsumku̱jx je̱ jáyuda, je̱tseꞌe je̱ paꞌam jayu du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Yakyajkxu̱ je̱ mka̱ꞌa̱j. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ paꞌam jayu je̱ kya̱ꞌa̱j du̱yakyajkxy je̱tseꞌe jyo̱tka̱daakni. 
\p  
\v 11 Ax o̱o̱y tseꞌe tyunꞌe̱jkjidi je̱ choꞌoxpa̱jkpada je̱tseꞌe ñayꞌamo̱tutú̱vijidi toꞌk jadoꞌk pa̱n vintso̱ veꞌe ku̱du̱tonda je̱ Jesús. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱vinka̱a̱jn je̱ ñu̱makme̱jtsk kuká̱tsivada 
\r (Mt. 10.1‑4; Mr. 3.13‑19) 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ñu̱jkx je̱m tonu̱n viinm tsapko̱jtspa. Tsonaxy tseꞌe chapka̱jts.  
\v 13 Ku veꞌe je̱ it jyajtk, vanꞌit tseꞌe du̱yaaxjidi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, nu̱makme̱jtsk tseꞌe du̱vinka̱a̱jn, je̱ꞌe̱ tseꞌe tyukxa̱a̱jidu kuká̱tsivada.  
\v 14 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ xya̱a̱jta: Simón juuꞌ veꞌe tyukxa̱a̱ji Pedro, je̱ts je̱ yꞌuts Andrés, Santiago je̱ts Juan, Felipe je̱ts Bartolomé,  
\v 15 Mateo je̱ts Tomás, Santiago juuꞌ veꞌe je̱ Alfeo je̱ myajntk, Simón juuꞌ veꞌe je̱ cananista partido du̱ma̱a̱t yꞌijt,  
\v 16 Judas juuꞌ veꞌe je̱ Santiago je̱ myajntk, je̱ts Judas Iscariote, juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱pa̱a̱mnup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱yakꞌixpu̱jk 
\r (Mt. 4.23‑25) 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyajntkti je̱m tonu̱n viinm je̱tseꞌe tyaandi je̱m jo̱y it ka̱jxm. Je̱m tseꞌe vyeꞌniduva nu̱may je̱ jayu juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndu je̱m jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm je̱ts viijnk tso̱v juuꞌ veꞌe je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm. Je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌnduva je̱m tiirovit je̱ts sidoonit yꞌit jo̱o̱tmda. Je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ñu̱je̱ꞌydu ku̱x yꞌamo̱tunaxuvaandupeꞌe je̱ Jesús je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjo̱tka̱daꞌaku̱t je̱ pyaꞌam jáyuda.  
\v 18 Je̱m tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap; pya̱jkji tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvapta.  
\v 19 Nu̱jom tseꞌe je̱ jayu du̱to̱nuvaꞌanda je̱ Jesús ku̱x je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱jom je̱ jayu du̱yakjo̱tka̱daak ma̱a̱t je̱ mya̱kkin. 
\s1 Pa̱n pa̱n jaty xo̱o̱nda pa̱n pa̱n jaty ka xo̱o̱napta 
\r (Mt. 5.1‑12) 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱vinꞌix je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Xo̱o̱n xa miitseꞌeda, ayo̱o̱va jáyuda, mꞌíttapts miitseꞌe je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. 
\p  
\v 21 ’Xo̱o̱n xa miitseꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe u̱xyam yuꞌo̱o̱ꞌkju̱dup, mꞌíttapts miitseꞌe kuꞌux. 
\p ’Xo̱o̱n xa miitseꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe u̱xyam yaaxtup, mxo̱o̱ndu̱ktapts miitseꞌe u̱xꞌo̱o̱k. 
\p  
\v 22 ’Xo̱o̱n xa miitseꞌeda ku veꞌe je̱ jayu mmuꞌé̱kjada mmujo̱tꞌánjada ku̱xeꞌe a̱ts xjaanchjávada, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, ku veꞌe je̱ jayu apu̱k mpá̱mjada, mvinko̱jtspé̱tjada, je̱ts ku veꞌe mjávajada ax joꞌn ko̱ꞌo̱y jayu ku̱mꞌijtti.  
\v 23 Xo̱o̱ndu̱kta tseꞌe o̱o̱y ku veꞌe veꞌem myaktonda, ku̱x myakmo̱o̱ydinupeꞌe je̱ ma̱ja̱ o̱ꞌyin je̱m tsapjo̱o̱tm. Veꞌem je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyu̱jpit jayu du̱toonduva je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta. 
\p  
\v 24 ’Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta pa̱n pa̱n jatyeꞌe kumeenda, mxo̱o̱jntktuts miitseꞌe yaja ta̱a̱v. 
\p  
\v 25 ’Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta pa̱n pa̱n jatyeꞌe kuꞌuxta, myuꞌo̱o̱ꞌkjadapts miitseꞌe u̱xꞌo̱o̱k. 
\p ’Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta pa̱n pa̱n jatyeꞌe u̱xyam xo̱o̱jntktup, mtsaachvinmaꞌyu̱nyaaxtinupts miitseꞌe u̱xꞌo̱o̱k. 
\p  
\v 26 ’Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta ku veꞌe je̱ jayu anañu̱joma mkukó̱tsajada, ku̱x veꞌemeꞌe je̱ jyu̱jpit jayu du̱kuko̱jtsidi pa̱n pa̱n jatyeꞌe natyijju̱du je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpada. 
\s1 “Tso̱kta je̱ jayu pa̱n pa̱neꞌe mtsoꞌoxpa̱jkju̱dup” 
\r (Mt. 5.38‑48; 7.12) 
\p  
\v 27 ’Ax nu̱jom tseꞌe miitsta pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe u̱xyam xꞌamo̱tunajxtup, jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe nvaꞌañ: Tso̱kta je̱ jayu pa̱n pa̱neꞌe mmuꞌe̱jkju̱dup. O̱y tseꞌe xtoojnjadat pa̱n pa̱neꞌe mkatso̱jkju̱dup.  
\v 28 e̱ñu̱kó̱tsada pa̱n pa̱neꞌe mko̱ꞌo̱ñu̱ko̱jtsijidup. Nu̱tsapko̱tsta pa̱n pa̱neꞌe mvinko̱jtspe̱jtju̱dup.  
\v 29 Pa̱n pa̱neꞌe mꞌakupa̱ꞌkxijidup toꞌk adoꞌom aaj, mo̱o̱yduvats jadoꞌk adoꞌom je̱tseꞌe mjaaꞌkꞌakupa̱ꞌkxajadat. Pa̱n pa̱n tseꞌe mpa̱jku̱xju̱dup je̱ mvitu̱niꞌkx, maso̱o̱ktuvats je̱tseꞌe je̱ mvitu̱paꞌtk mpa̱jku̱xjadat.  
\v 30 Pa̱n mꞌamó̱tuju̱dup tseꞌe je̱ jayu juuꞌ, ax mmo̱ꞌo̱dap tseꞌe. Pa̱n mpa̱jku̱xju̱dup tseꞌe juuꞌ miitseꞌe mje̱ꞌe̱idup, kaꞌa tseꞌe xꞌamó̱tudat je̱tseꞌe mmo̱yu̱mpijtjidinuvat.  
\v 31 Pa̱n vintso̱ xa veꞌe xtso̱kta je̱tseꞌe je̱ jayu mtoꞌnu̱xjadat, veꞌemts miits je̱ꞌe̱ veꞌe xtoojnjiduvat. 
\p  
\v 32 ’Pa̱n je̱ꞌe̱jyji xa miitseꞌe mtso̱jktup je̱ jayu juuꞌ miitseꞌe mtso̱jkju̱dup, ¿ti o̱ꞌyints miitseꞌe mtoondup? Je̱ ko̱ꞌo̱y jayu paat xa veꞌe veꞌem jyátu̱kada.  
\v 33 Ax pa̱n je̱ꞌe̱jyjits miitseꞌe je̱ maaꞌyu̱n mtoojnjidup juuꞌ miitseꞌe je̱ maaꞌyu̱n mtoꞌnu̱xju̱dup, ¿ti o̱ꞌyints miitseꞌe mtoondup? Je̱ ko̱ꞌo̱y jayu paat xa veꞌe veꞌem jyátu̱kada.  
\v 34 Ax pa̱n je̱ꞌe̱jyji tseꞌe juuꞌ mꞌanuuꞌkxmo̱o̱ydup pa̱n pa̱neꞌe mꞌaꞌíxtup je̱tseꞌe mmo̱yu̱mpijtjidinuvat, ¿ti o̱ꞌyints miitseꞌe mtoondup? Ku̱x natyukꞌanooꞌkxju̱duvap xa veꞌe juuꞌ je̱ ko̱ꞌo̱y jáyuda je̱tseꞌe ñayꞌaꞌíxjada je̱tseꞌe juuꞌ ñamyo̱yu̱mpijtjidinuvat.  
\v 35 Tso̱kta pa̱n pa̱n jatyeꞌe mtsoꞌoxpa̱jkju̱dup, o̱y tseꞌe xtoojnjadat je̱tseꞌe xmo̱ꞌo̱dat juuꞌ, kaꞌa tseꞌe xꞌaꞌíxtat je̱tseꞌe mmo̱yu̱mpijtjidinuvat, ku̱x veꞌem xa veꞌe je̱ ma̱ja̱ o̱ꞌyin xjayé̱ptat je̱m tsapjo̱o̱tm, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱kts miitseꞌe mꞌíttat. Ku̱x je̱ Nteꞌyam tseꞌe je̱ maaꞌyu̱n toꞌnu̱xju̱dup je̱ ko̱ꞌo̱y jáyuda je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ kuko̱jtsu̱n du̱kamo̱o̱ydup je̱ Nteꞌyam.  
\v 36 Jayé̱ptats miitseꞌe je̱ tukmo̱ꞌtu̱n, veꞌem ax joꞌn je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ tukmo̱ꞌtu̱n du̱jaye̱jpp. 
\s1 Kaꞌa u̱u̱ꞌm je̱ jayu nto̱kimpayo̱ꞌyumdat 
\r (Mt. 7.1‑5) 
\p  
\v 37 ’Kaꞌats miitseꞌe je̱ jayu xto̱kimpayo̱ꞌo̱ydat, veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam mkato̱kimpayo̱ꞌyju̱duvat. Kaꞌats miitseꞌe je̱ jayu xto̱kimpá̱mdat, veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam mkato̱kimpa̱a̱jmju̱duvat. Me̱e̱ꞌkxjada je̱ tyó̱kinda pa̱n pa̱n jatyeꞌe mtoꞌnu̱xju̱dup juuꞌ veꞌe ka ó̱yap, veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam mto̱kinme̱e̱ꞌkxju̱duvat.  
\v 38 Mo̱ꞌo̱da je̱ jayu juuꞌ, veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam mmo̱ꞌo̱jadat nu̱yojk, veꞌem ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe kijpxtup je̱ o̱y kijpxu̱n ma̱a̱t, tsu̱ꞌkx, ojts, atajp ako̱ꞌo̱p. Pa̱n o̱y xa veꞌe je̱ mjáyuvinda je̱ mjoojntykinda, mjaaꞌkyakmo̱ꞌo̱dap tseꞌe juuꞌ nu̱yojk. 
\p  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin vyaꞌnu̱xjidi: 
\p ―¿Ó̱yap nꞌiteꞌe je̱tseꞌe je̱ viints jayu je̱ myuviints jayu du̱pavítsu̱t? Pa̱n veꞌem xa veꞌe ku̱yꞌit, vaꞌan nu̱me̱jtsk tseꞌe na̱jkx tyunꞌavívupada je̱p jótup.  
\v 40 Ni toꞌka veꞌe je̱ ixpa̱jkpa du̱kanu̱ma̱ja ax joꞌn je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe yakꞌixpa̱jkjup; ó̱yam tseꞌe vyeꞌema, pa̱n taamp xa veꞌe je̱p je̱ ixpa̱jkpa kyuvajkyp je̱tseꞌe du̱jayep je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ixpa̱jku̱n juuꞌ veꞌe tukꞌíxjup, jyaye̱jppapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ma̱jin ax joꞌn je̱ yakꞌixpa̱jkpa. 
\p  
\v 41 ’¿Vintso̱s je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱t je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ ma̱ja̱ to̱kin du̱ma̱a̱t je̱tseꞌe du̱putá̱kat je̱ yꞌuts je̱ yꞌajch ukpu̱ je̱ yꞌuts je̱ cha̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe ve̱e̱ꞌnji je̱ to̱kin du̱ma̱a̱t? Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱p vyiimp toꞌk je̱ ku̱p juuꞌ veꞌe vaꞌajts ma̱j je̱tseꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe du̱putá̱kat je̱ yꞌuts juuꞌ veꞌe je̱ piꞌk poꞌox tu̱vyintá̱kaja.  
\v 42 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌuts du̱nu̱u̱jma: “Vaꞌan a̱ts du̱yakpítsumu̱ je̱ piꞌk poꞌox juuꞌ veꞌe je̱p mviimp.” ¡Me̱jtsꞌaaj me̱jtsjo̱o̱t xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ ma̱ja̱ to̱kin du̱ma̱a̱t! Yaknu̱vaꞌacheꞌe tooꞌva̱jkp du̱tsa̱k je̱ ma̱ja̱ to̱kin juuꞌ veꞌe jyayejpp, vanꞌítnum tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱t je̱tseꞌe du̱putá̱kat je̱ yꞌuts je̱ yꞌajch ukpu̱ je̱ yꞌuts je̱ cha̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe ve̱e̱ꞌnji je̱ to̱kin du̱ma̱a̱t. 
\s1 Yaknu̱jaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ku̱p vintso̱ veꞌe tya̱ꞌma 
\r (Mt. 7.17‑20; 12.34‑35) 
\p  
\v 43 ’Kaꞌa xa veꞌe ti o̱y ku̱p juuꞌ veꞌe du̱yakta̱ꞌmip je̱ ko̱ꞌo̱y ju̱ꞌkx; kaꞌava tseꞌe ti ko̱ꞌo̱y ku̱p juuꞌ veꞌe du̱yakta̱ꞌmip je̱ o̱y ju̱ꞌkx.  
\v 44 Je̱ tya̱a̱jm ka̱jxeꞌe yaknu̱java pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ ku̱p. Kaꞌa tseꞌe je̱ higo ta̱a̱jm kaꞌa tseꞌe je̱ tsaaydum ta̱a̱jm yaktuk je̱m ápit ka̱jxm.  
\v 45 Je̱ o̱y jayu, o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ du̱ka̱ts ku̱x ijtpeꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱; ax je̱ ko̱ꞌo̱y jayu, ka ó̱yapts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ du̱ka̱ts ku̱x ijtpeꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱. Juuꞌ xa veꞌe je̱ jayu kya̱jtsp, je̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe jyaꞌvin ka̱jxm cha̱a̱ꞌn. 
\s1 Je̱ ta̱jk juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌntk je̱ja tsaku̱jx je̱ts je̱ ta̱jk juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌntk je̱m naxviinmji 
\r (Mt. 7.24‑27) 
\p  
\v 46 ’¿Tya̱jxts a̱ts miitseꞌe xtijta: “Vintsá̱n, Vintsá̱n”?, ax kaꞌa tseꞌe xtonda juuꞌ a̱ts miitseꞌe nvaajnjidup.  
\v 47 U̱xyam a̱ts miitseꞌe nvaajnjadat vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu juuꞌ a̱tseꞌe xnu̱miimp, juuꞌ a̱tseꞌe xꞌamo̱tunajxp je̱tseꞌe du̱tún juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp.  
\v 48 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe toꞌk je̱ ta̱jk du̱pa̱a̱m. Ax tooꞌva̱jkp tseꞌe du̱taji ka̱a̱k je̱tseꞌe du̱tso̱o̱ꞌntk je̱ ta̱jk je̱ja tsaku̱jx. Ku tseꞌe je̱ na̱ko̱m ñajxy, je̱tseꞌe o̱jts ma̱kk je̱ ta̱jk du̱patiꞌits, kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ vintso̱ veꞌe du̱xínu̱t ku̱x je̱ja veꞌe tsaku̱jx je̱ ta̱jk cho̱o̱ꞌntk.  
\v 49 Ax je̱ jayu juuꞌ a̱tseꞌe xꞌamo̱tunajxp je̱tseꞌe du̱katún juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kataji joma veꞌe du̱tso̱o̱ꞌntk je̱ tya̱jk, je̱mji veꞌe naxviinm du̱pu̱u̱jm. Ku tseꞌe je̱ na̱ko̱m ñajxy, je̱tseꞌe o̱jts ma̱kk je̱ ta̱jk du̱patiꞌits, játyjits je̱ꞌe̱ veꞌe kyítuni. Vinto̱kika̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\c 7  
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ tojpa je̱ vyintsá̱n je̱ tyoompa 
\r (Mt. 8.5‑13) 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱muko̱jtsku̱jx je̱ nu̱may jayu, vanꞌit tseꞌe tya̱jki je̱m capernaaumit kyajpu̱n jo̱o̱tm.  
\v 2 Je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk. O̱o̱y tseꞌe du̱tuntsa̱k yꞌijt toꞌk je̱ tyoompa juuꞌ veꞌe pa̱jkjup, o̱o̱ꞌku̱n ámanits je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna.  
\v 3 Ku tseꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n je̱ ka̱ts du̱mo̱tu je̱ts je̱meꞌe je̱ Jesús vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe du̱kejx je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda juuꞌ veꞌe du̱munooꞌkxtu̱ktap je̱ Jesús je̱tseꞌe ñu̱na̱jkxju̱t je̱tseꞌe je̱ toompa du̱yakjo̱tka̱daꞌaku̱t.  
\v 4 Ku tseꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱munooꞌkxtkti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―Pyaatyp yꞌake̱e̱guipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n je̱ maaꞌyu̱n xtoojnjat  
\v 5 ku̱x o̱o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe u̱u̱ꞌm je̱ njáyuvamda du̱tuntsa̱k je̱tseꞌe du̱yakjapya̱a̱jmji a̱a̱ts je̱ ntsapta̱jk. 
\p  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ma̱a̱di je̱ jáyuda. Ax ku tseꞌe tá̱mani vye̱ꞌnada joma veꞌe je̱ ta̱jk, vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa ta̱jk je̱ vyintsá̱n du̱kejx je̱ jayu juuꞌ veꞌe mya̱a̱tnayjaꞌvijidup je̱tseꞌe o̱jts je̱ Jesús du̱na̱a̱jmada: 
\p ―Vintsá̱n, kadi veꞌem xpayo̱ꞌo̱y je̱tseꞌe mmínu̱t yam a̱ts nta̱kꞌam, ku̱x kaꞌa xa a̱tseꞌe nvinmachju̱ je̱tseꞌe yap a̱ts ntu̱jkp mtá̱kat.  
\v 7 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe tu̱nkanayjávaja je̱ts a̱tseꞌe viinm mits nmu̱na̱jkxu̱t. Ko̱o̱jyji mits vaꞌanu̱ je̱tseꞌe jyo̱tka̱daꞌaku̱t a̱ts je̱ ntoompa, ax jo̱tka̱daꞌakupts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 8 Ku̱x je̱m xa veꞌe pa̱n a̱tseꞌe xyakkutojkjip; je̱mpa tseꞌe a̱ts je̱ ntojpa juuꞌ a̱tseꞌe nyakkutojkjivap. Ku a̱tseꞌe toꞌk nmu̱u̱jma je̱tseꞌe ña̱jkxu̱t, na̱jkxpts je̱ꞌe̱ veꞌe; ku a̱tseꞌe jadoꞌk nmu̱u̱jma je̱tseꞌe myínu̱t, miimpts je̱ꞌe̱ veꞌe; ku a̱tseꞌe je̱ ntoompa juuꞌ ntukpavaꞌañ, tyuumpts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 9 Ku tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tunajxy, atu̱va ato̱ki tseꞌe yaktaajnji je̱ ka̱ts juuꞌ veꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n kye̱jx. Vanꞌit tseꞌe vyaꞌku̱mpijt je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ nu̱may jayu juuꞌ veꞌe pana̱jkxju̱dup: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts yaja nu̱jom israeejlit yꞌit ja̱a̱t, ni toꞌka a̱tseꞌe tu̱nkapaaꞌty juuꞌ a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip ax joꞌn toꞌk je̱ jayu juuꞌ a̱tseꞌe xnu̱ke̱jxip. 
\p  
\v 10 Ku veꞌe je̱ kuká̱tsiva vyimpijttini je̱m tya̱kꞌam, jo̱tka̱daꞌakyani tseꞌe du̱paattini je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n je̱ tyoompa. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjoojntykpa̱jknuva toꞌk je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ myajntk 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ñu̱jkx je̱m naiinit kyajpu̱n ka̱jxm. Je̱m tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ts je̱ nu̱may jayu myujatyooꞌajada.  
\v 12 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱muta̱mi je̱ pa̱ts aka̱ꞌa̱ joma veꞌe je̱ naiinit jayu du̱yaknaaꞌtojkká̱xta je̱ kyajpu̱nda, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix je̱ts je̱meꞌe du̱ka̱ꞌa̱na̱jkxta yaknaxta̱jkiva toꞌk je̱ o̱o̱ꞌkpa, je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ myajntk, toꞌkamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱majntka. O̱o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ myukukajpu̱n jayu tyunmujatyooꞌajada.  
\v 13 Ku tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱ꞌix je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱tseꞌe du̱tukma̱ꞌt, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Kadi myaꞌaxy. 
\p  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe jyaaꞌktá̱mi, je̱tseꞌe du̱ta̱a̱jn je̱ ka̱ꞌyu̱n, je̱tseꞌe yo̱ꞌyꞌatú̱vidi je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱paka̱a̱ydup. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ o̱o̱ꞌkpa: 
\p ―A̱tseꞌe vaamp, pojtu̱kni. 
\p  
\v 15 Je̱ jayu juuꞌ veꞌe a̱a̱ꞌkani ukveꞌnip, pojtu̱knu tseꞌe je̱tseꞌe yꞌa̱jxtkni, je̱tseꞌe kyo̱jtspa̱jknuva. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tukka̱ta̱jkini je̱ tyaak.  
\v 16 Ku veꞌe du̱ꞌixti je̱ nu̱may jayu, má̱jum a̱a̱ꞌk tseꞌe du̱tuntukꞌatú̱vidi je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakmá̱jidi du̱yakjaanchidi. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―Kaꞌadam xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jaaꞌtyó̱ki je̱ jyayu. 
\p  
\v 17 Ax ya̱ꞌa̱ tseꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyoon, vaꞌkxtk tseꞌe je̱ ayook. Yaknu̱jaꞌvits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m nu̱jom judéait yꞌit jo̱o̱tm je̱ts je̱ naax je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe ta̱ma̱naat. 
\s1 Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan kye̱jx 
\r (Mt. 11.2‑19) 
\p  
\v 18 Ku veꞌe veꞌem tyoojnji kyo̱jtsji, vanꞌit tseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk tyukmumaajntykjidi nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe je̱ Jesús tyoon kyo̱jts.  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe nu̱me̱jtsk je̱ yꞌixpa̱jkpa du̱yaaxji je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱tseꞌe na̱jkx je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vada pa̱n je̱ꞌe̱m je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit, uk pa̱n yakꞌaꞌíxupnum je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 20 Ku tseꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe vyaandi: 
\p ―Je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan a̱a̱tseꞌe xke̱jxp je̱ts a̱a̱ts mitseꞌe nꞌamo̱tutú̱vat pa̱n je̱ Criistovam mitseꞌe, uk pa̱n nꞌaꞌíxupnum a̱a̱ts je̱ꞌe̱ vineꞌe. 
\p  
\v 21 Ku tseꞌe jye̱ꞌydi, yakjo̱tka̱daakyp tseꞌe vyeꞌna je̱ Jesús nu̱may je̱ jayu, je̱ paꞌam du̱tuknu̱vaatsni je̱ jayu je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱yakpítsumni je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda, nay veꞌempa tseꞌe je̱ viints jayu du̱yakvinꞌixpa̱jkni.  
\v 22 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús je̱ kuká̱tsiva du̱ꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Na̱jkxu̱ xtukmumaaydu̱kta je̱ Juan juuꞌ veꞌe u̱xyam mꞌíxtup mmó̱tudup. Tukmumaaydu̱kta vintso̱ veꞌe je̱ viints jayu vyinꞌixpa̱kta, je̱ u̱xke̱t jayu o̱y yo̱ꞌpyá̱kta, ñu̱vaꞌatsjada je̱ paꞌam pa̱n pa̱n jatyeꞌe leprapa̱jkju̱dup, je̱ nat jayu myo̱tupa̱kta, jyoojntykpa̱jktinuva pa̱n pa̱n jatyeꞌe a̱a̱ꞌkanda, je̱ts vintso̱ veꞌe je̱ ayo̱o̱va jayu yaktuknu̱java je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook.  
\v 23 Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe ijtp xjaanchjaꞌvidup. 
\p  
\v 24 Ku veꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ yꞌixpa̱jkpa ña̱jkxtini, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱nu̱u̱jmidi je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan ka̱jx. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ku miitseꞌe mna̱jkxti joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na, ¿tits miitseꞌe o̱jts xꞌixta? ¿Toꞌk vineꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe me̱jtsvinmaayp, juuꞌ veꞌe ijtp ax joꞌn toꞌk je̱ kapy juuꞌ veꞌe o̱yvintso̱va po̱ju̱yo̱ꞌyp?  
\v 25 Pa̱n ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapeꞌe mna̱jkxti, ¿tits miitseꞌe o̱jts xꞌixta? ¿Toꞌk vineꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe vaꞌajts o̱y xa̱x? Mnu̱jaꞌvidup xa miitseꞌe je̱ts je̱m je̱ yakkutojkpa tya̱kꞌam je̱ꞌe̱ veꞌeda juuꞌ veꞌe vaꞌajts o̱y naxyo̱jxju̱dup je̱tseꞌe o̱y ñaajkꞌítjada.  
\v 26 Pa̱n ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapeꞌe mna̱jkxti, ¿tits miitseꞌe o̱jts xꞌixta? ¿Toꞌk vineꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa? Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe. Veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts jyaaꞌknu̱má̱jip je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱yojk je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ts kaꞌa veꞌe pa̱n viijnk je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa.  
\v 27 Je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe jidu̱ꞌu̱m je̱ Kunuuꞌkx Jatyán yꞌavaꞌnip: 
\q1 Nkejxp xa a̱tseꞌe je̱ nyakka̱tsu̱yo̱ꞌyva juuꞌ veꞌe mvintooꞌvá̱kajap, 
\q1 je̱ꞌe̱ tseꞌe myakꞌo̱ꞌyixjup je̱ tooꞌ joma veꞌe mnáxu̱t. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ. 
\p  
\v 28 ’Veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts nu̱jom je̱ jayu juuꞌ veꞌe joojntykidu je̱ts juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup, ni pa̱na tseꞌe du̱kanu̱ma̱ja ax joꞌn je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan; ax jyaaꞌknu̱má̱jipts je̱ꞌe̱ veꞌe ni kaꞌa je̱ Juan jyapa̱na juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ. 
\p  
\v 29 Ax ku tseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ jayu du̱yakna̱pejt, vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱may jayu ma̱a̱t je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpada du̱ꞌamo̱tunajxti juuꞌ veꞌe kyo̱jts, kyuva̱jktu tseꞌe je̱ts pyaatyp yꞌake̱e̱guipeꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tóndat, yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkidu tseꞌe ku veꞌe ña̱pe̱jtti je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ ña̱pe̱jtu̱n ka̱jx.  
\v 30 Ax je̱ fariseota̱jk ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱kuva̱jkti juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tukmutso̱jkju̱du, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe kyayakna̱pe̱jtjidi. 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ts a̱tseꞌe ntukmuꞌaꞌixmojkidup je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup.  
\v 32 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn je̱ piꞌk ónu̱k juuꞌ veꞌe a̱jxtktup kooꞌyiva je̱p maaꞌy ja̱a̱tp je̱tseꞌe du̱na̱a̱jmada je̱ myujatyooꞌda: “Njavinxooxtu veꞌe ta̱a̱v je̱tseꞌe mꞌé̱tstat, kaꞌa tseꞌe tu̱mꞌe̱tsta; njatukvinꞌa̱a̱vdu tseꞌe ta̱a̱v je̱ tsaachvinmaꞌyu̱n u̱v je̱tseꞌe myaꞌaxtat, kaꞌa tseꞌe tu̱myaꞌaxta.”  
\v 33 Miin xa veꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan, kaꞌa tseꞌe je̱ tsapkaaky du̱kaajy, kaꞌa tseꞌe je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j du̱ꞌuuk; ax veꞌemts miitseꞌe mvaꞌanda je̱ts je̱meꞌe jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap.  
\v 34 Vanꞌitts a̱tseꞌe nmiimpa, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, kaayp ookp a̱tseꞌe, je̱ts miitseꞌe mvaꞌanda je̱ts munu̱yojk a̱tseꞌe nkay nꞌuuꞌk je̱ts nma̱a̱tnayjaꞌvijidup a̱tseꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpada je̱ts je̱ viijnk tó̱kinax jáyuda.  
\v 35 Ax je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam myo̱o̱yp je̱ vijin je̱ ke̱ju̱n, ñu̱jaꞌvidinupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts pyaatyp yꞌake̱e̱guip je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyuump kya̱jtsp. 
\s1 Ku je̱ Jesús vyeꞌna je̱p je̱ fariseo Simón tya̱kꞌap 
\p  
\v 36 Toꞌk nax tseꞌe toꞌk je̱ fariseo du̱va̱a̱jv je̱ Jesús je̱tseꞌe o̱jts du̱ma̱a̱tkáy je̱m tya̱kꞌam. Vanꞌit tseꞌe ñu̱jkx je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱ma̱a̱tnajxy kaayva.  
\v 37 Ku tseꞌe du̱nu̱jaꞌvi toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe tó̱kinax jayu, juuꞌ veꞌe jé̱mit kukajpu̱n, je̱ts je̱meꞌe je̱ Jesús vyeꞌna je̱m je̱ fariseo tya̱kꞌam, vanꞌit tseꞌe du̱ka̱a̱jn toꞌk je̱ po̱o̱ꞌp tsaaj apa̱jkin juuꞌ veꞌe je̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j du̱ma̱a̱t, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱nu̱jkx.  
\v 38 Ku veꞌe jye̱ꞌy je̱p je̱ Jesús ñaadup tso̱v, vanꞌit tseꞌe yaaxy, je̱ vyinna̱a̱j tseꞌe tyuknu̱taꞌkxi je̱ Jesús je̱ tyek, je̱tseꞌe je̱ vyaajy du̱tukpo̱ꞌtta̱a̱tsni, je̱tseꞌe je̱ tyek du̱tsuuꞌkx, je̱tseꞌe je̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j du̱pa̱a̱jmji.  
\v 39 Ku tseꞌe je̱ kuta̱jk du̱ꞌix je̱ts ti veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk tyuump, vanꞌit tseꞌe ñaña̱ꞌmu̱xji: “Pa̱n je̱ꞌe̱m ya̱ꞌa̱ veꞌe ku̱yꞌit je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa, ku̱du̱nu̱jávats ya̱ꞌa̱ veꞌe vintso̱ ya̱ꞌa̱ veꞌe jyáyuva pa̱neꞌe to̱o̱jnjup majtsjup, ku̱x tó̱kinax jayu xa ya̱ꞌa̱ veꞌe xi ta̱ꞌa̱xta̱jk.”  
\v 40 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ fariseo du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Simón, je̱peꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nko̱tsuvaampy. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseo yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ko̱tsu̱ nꞌit. 
\p  
\v 41 Je̱tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Nu̱me̱jtsk xa veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk toꞌk je̱ yakmeenꞌanooꞌkxpa du̱muyó̱jada yꞌijt. Toꞌk tseꞌe myuyó̱jaja yꞌijt mugo̱o̱xk mó̱kupx je̱ denario meen je̱ts jadoꞌk vu̱jxtkupxu̱k majk.  
\v 42 Kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjada vintso̱ veꞌe du̱mukuvé̱ttat. Vanꞌit tseꞌe je̱ yakmeenꞌanooꞌkxpa mye̱e̱ꞌkxu̱xjidi je̱ yo̱jta. Nu̱kó̱tsu̱ts nꞌit, ¿pa̱neꞌe nu̱yojk du̱tso̱jkp je̱ yakmeenꞌanooꞌkxpa? 
\p  
\v 43 Vanꞌit tseꞌe je̱ Simón yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Veꞌem xa a̱tseꞌe ntij je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe nu̱yojk je̱ meen du̱yó̱jip yꞌijt. 
\p Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―O̱y xa veꞌe xtij. 
\p  
\v 44 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱vinꞌix je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱tseꞌe je̱ Simón du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¿Mꞌixpeꞌe ya̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk? Ku xa a̱tseꞌe yaja mtu̱jk tu̱nta̱ka, kaꞌats a̱tseꞌe je̱ mtsoxk na̱a̱j tu̱xma̱ꞌa̱ je̱ts a̱tseꞌe ya̱ ntek ta̱a̱ ku̱mpuj; ax ya̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱ vyinna̱a̱jts a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱xtukpakpuj je̱tseꞌe tu̱du̱yaktu̱ꞌu̱ts ma̱a̱t je̱ vyaajy.  
\v 45 Kaꞌats a̱ts mitseꞌe tu̱xtsuuꞌkx; ax je̱ts ya̱ꞌa̱, kaꞌanats ya̱ꞌa̱ veꞌe a̱ts ya̱ ntek du̱tsooꞌkxꞌatú̱va ku veꞌe tu̱tya̱ka.  
\v 46 Ni kaꞌavats a̱tseꞌe yam nkuvajkm tu̱xpu̱u̱jmja je̱ olivos aceite; ax pya̱a̱jmjits ya̱ꞌa̱ veꞌe ta̱a̱v je̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j a̱ts ya̱ ntek.  
\v 47 Ax je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts mitseꞌe nnu̱u̱jma, ó̱yam ya̱ꞌa̱ veꞌe o̱o̱y tyunto̱kinaxjáyuva tu̱yꞌit, je̱ tso̱jku̱n tseꞌe juuꞌ veꞌe jyayejpp, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkip je̱ts ta̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyo̱kinmeeꞌkxju̱. Je̱ jayu juuꞌ veꞌe yu̱u̱ꞌnam yakto̱kinme̱e̱ꞌkxp, yu̱u̱ꞌnamts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tso̱jku̱n du̱jayep. 
\p  
\v 48 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk: 
\p ―Meeꞌkx tseꞌe je̱ mto̱kin tyañ. 
\p  
\v 49 Vanꞌit tseꞌe je̱ javya̱a̱ꞌkxta̱jk ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Pa̱nts ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ jayu ñatyijju̱ je̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ jayu du̱to̱kinmeeꞌkx? 
\p  
\v 50 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jminuva je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk: 
\p ―Je̱ Nteꞌyameꞌe tu̱myaktsa̱ꞌa̱kju̱ ku̱x a̱tseꞌe tu̱xjaanchjáva. Na̱jkxni mits o̱y aaj o̱y jo̱o̱t. 
\c 8  
\s1 Je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkta juuꞌ veꞌe du̱puta̱jkidup yꞌijt je̱ Jesús 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ it ñajxy, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ñajxy tya̱jki je̱m may kajpu̱n ka̱jxm je̱ mú̱jit je̱ muutskit, je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tukꞌix je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, je̱ꞌe̱ tseꞌe tyukꞌixp vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm; mujatyooꞌijidup tseꞌe vyeꞌna je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpata̱jk.  
\v 2 Je̱mpa tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkta juuꞌ veꞌe mujatyooꞌijidu, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Jesús yakpítsumu̱xjidinu je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱tseꞌe du̱yakjo̱tka̱daakni juuꞌ veꞌe pa̱jkjup ijttu. Nu̱toꞌk tseꞌe je̱ꞌe̱da je̱ María Magdalena, je̱meꞌe jyaꞌvin ka̱jxm yꞌijt nu̱vuxtojtu̱k je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap;  
\v 3 jadoꞌk tseꞌe je̱ Juana; jadoꞌk tseꞌe je̱ Chuza je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, je̱ Chuza juuꞌ veꞌe du̱yakkutojkjip je̱ toompata̱jk je̱p je̱ Herodes tyu̱jkp; jadoꞌk tseꞌe je̱ Susana; je̱ts je̱ viijnk ta̱ꞌa̱xta̱jkta juuꞌ veꞌe puta̱jkijidup yꞌijt ma̱a̱t je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe yꞌíxtup jyaye̱jptup. 
\s1 Je̱ ta̱a̱mt va̱jpa tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 13.1‑9; Mr. 4.1‑9) 
\p  
\v 4 Nu̱may tseꞌe je̱ jayu cho̱o̱ꞌndi je̱m kyajpu̱n ka̱jxmda je̱tseꞌe je̱ Jesús na̱jkx du̱ꞌixta. Ku veꞌe je̱ nu̱may jayu ñayꞌamojkijidi, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaꞌnu̱xjidi ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin: 
\p  
\v 5 ―Toꞌk xa veꞌe je̱ jayu ta̱a̱mt va̱jpa cha̱a̱ꞌn. Ku tseꞌe du̱vu̱j je̱ ta̱a̱mt, je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe naxka̱daak je̱ja tooꞌ kujk. Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu du̱tukte̱e̱ꞌndi je̱tseꞌe je̱ je̱yyva tá̱nu̱k du̱piivdini.  
\v 6 Je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe naxka̱daak je̱ja tsaku̱jx joma veꞌe peji je̱ naax. Ku veꞌe tá̱vani myux vyeꞌna, ta̱a̱tsnu tseꞌe je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ naax kyanika.  
\v 7 Je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe naxka̱daak je̱ja ápit akujk. Vanꞌit tseꞌe je̱ ápit yeeꞌk je̱tseꞌe du̱ko̱o̱ꞌkꞌítu̱mo̱o̱yni je̱ o̱y ojts je̱tseꞌe ye̱e̱ꞌku̱t.  
\v 8 Nay je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe naxka̱daak je̱ja o̱y naxku̱jx. Je̱ꞌe̱ tseꞌe ta̱ꞌmi. Je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe naajkmaꞌyiju mó̱kupx ta̱a̱jm. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ma̱kk kya̱jts: 
\p ―Pa̱n pa̱n jaty xa veꞌe je̱m je̱ tyaatsk, vaꞌan tseꞌe du̱ꞌamo̱tunaxta. 
\s1 Je̱ꞌe̱ pa̱n tya̱jx ka̱jxeꞌe je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin yakpu̱u̱jm 
\r (Mt. 13.10‑17; Mr. 4.10‑12) 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk yꞌamo̱tutú̱vijidi pa̱n vintso̱ veꞌe yakko̱jtsvaꞌach juuꞌ veꞌe tyukmuꞌaꞌixmojki.  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Je̱ Nteꞌyam tseꞌe mtuknu̱jaꞌvijidup vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm; ax kaꞌa tseꞌe je̱ Nteꞌyam tyuknu̱jávajada je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe u̱u̱ꞌm ma̱a̱t kaꞌijttup. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ntukmuko̱tsta je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin ma̱a̱t ku̱x jyaꞌíxtup xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe ntuump, kaꞌa tseꞌe du̱vinjávada, jyahꞌamo̱tunajxtupts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp, kaꞌa tseꞌe du̱vinmó̱tuda. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ko̱jtsvaach je̱ ta̱a̱mt va̱jpa tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 13.18‑23; Mr. 4.13‑20) 
\p  
\v 11 ’Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin yakko̱jtsvaꞌach. Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ta̱a̱mt ax joꞌn je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook.  
\v 12 Je̱ja tseꞌe tooꞌ kujk joma veꞌe je̱ ta̱a̱mt yakvu̱j, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtup je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook. Vanꞌit tseꞌe jyeꞌya je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ ko̱ꞌo̱yjayuvapta̱jkta je̱tseꞌe du̱pa̱jkjini je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ka̱ts je̱ ayook juuꞌ veꞌe yakvaajnjidu je̱ts kaꞌa veꞌe du̱jaanchjávadat, veꞌem tseꞌe du̱kajayé̱ptat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 13 Je̱ja tseꞌe tsaku̱jx joma veꞌe peji je̱ naax, joma veꞌe je̱ ta̱a̱mt yakvu̱j, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtup je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook je̱tseꞌe du̱kuva̱kta je̱ xo̱o̱jntku̱n ma̱a̱t, jyaanchjaꞌvidup tseꞌe ku veꞌe ve̱e̱ꞌn ya̱ it ñaxy. Ax ku tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱ꞌix vintso̱ veꞌe du̱yakto̱kintóndat, vanꞌit tseꞌe du̱ko̱o̱ꞌkma̱ja̱ pa̱a̱mdini je̱ ka̱ts je̱ ayook juuꞌ veꞌe yꞌamo̱tunajxtu.  
\v 14 Je̱ja tseꞌe ápit akujk joma veꞌe je̱ ta̱a̱mt yakvu̱j, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook du̱ꞌamo̱tunajxtup. Ku veꞌe ya̱ it ñaxy, je̱ꞌe̱ tseꞌe o̱o̱y tyunvinmaaydup je̱ naxviijnit je̱ꞌe̱, cho̱jktup tseꞌe je̱tseꞌe kumeen yꞌíttat, je̱tseꞌe xo̱o̱jntkp ñaajkꞌituvaꞌanjada. Je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook juuꞌ veꞌe yꞌamo̱tunajxtu, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ ta̱a̱mt juuꞌ veꞌe je̱ja ápit ja̱a̱t yakva̱j je̱tseꞌe kyata̱ꞌmi.  
\v 15 Ax je̱ja tseꞌe o̱y naxku̱jx joma veꞌe je̱ ta̱a̱mt yakvu̱j je̱tseꞌe ñaajkmaꞌyiji, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook du̱ꞌamo̱tunajxtup je̱tseꞌe du̱ma̱ja̱ pa̱mda je̱ o̱y aaj je̱ o̱y jo̱o̱t ma̱a̱t je̱ts je̱ tu̱v jáyuvin ma̱a̱t. Je̱ yuj vinmaꞌyu̱n ma̱a̱t tseꞌe je̱ jyáyuvin je̱ jyoojntykin vyimpitta ax joꞌn je̱ Nteꞌyam tyukmutsó̱kjada. 
\s1 Je̱ ta̱ꞌkxpa tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 5.14‑16; Mr. 4.21‑25) 
\p  
\v 16 ’Ni pa̱na xa veꞌe je̱ ta̱ꞌkxpa du̱kana̱ꞌa̱k je̱tseꞌe juuꞌ du̱tuknaxjópu̱t ukpu̱ je̱p maajntku̱n paꞌtkup du̱yoꞌotsu̱t; ña̱ꞌkp je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe ka̱jxm du̱pu̱m je̱tseꞌe veꞌem du̱kuta̱ꞌkxu̱t anañu̱joma je̱ jayu juuꞌ veꞌe ta̱jkidup je̱p tu̱jkp.  
\v 17 Nay veꞌempa tseꞌe, kaꞌa xa veꞌe tii juuꞌ veꞌe yuꞌuts je̱tseꞌe u̱xꞌo̱o̱k kyanu̱ke̱ꞌxnatá̱kat, kaꞌa tseꞌe tii juuꞌ veꞌe kayaknu̱jaꞌvip je̱tseꞌe u̱xꞌo̱o̱k je̱ jayu du̱kanu̱jávat. 
\p  
\v 18 ’Payo̱ꞌo̱yda o̱y juuꞌ veꞌe mꞌamo̱tunajxtup. Pa̱n pa̱n tseꞌe juuꞌ du̱ma̱a̱t, jaaꞌkyakmo̱ꞌo̱p tseꞌe; je̱ts pa̱n pa̱n tseꞌe juuꞌ yu̱u̱ꞌn ve̱e̱ꞌn du̱ma̱a̱t, yakpa̱jkjinup tseꞌe nu̱jom. 
\s1 Je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyaakjaꞌvip 
\r (Mt. 12.46‑50; Mr. 3.31‑35) 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ tyaak je̱ts je̱ yꞌutsa̱ta̱jk jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ꞌe̱; kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjidi vintso̱ veꞌe du̱vinkutá̱madat ku̱x nu̱mayeꞌe je̱ jayu o̱o̱y tyunveꞌna.  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ jayu vyaꞌnu̱xji: 
\p ―U̱xe̱p xa veꞌe ta̱kꞌaagup je̱ mtaak je̱ts je̱ mꞌutsa̱ta̱jk, mitseꞌe myakko̱tsuvaajnju̱dup. 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Pa̱n pa̱n jaty xa veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtup je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook je̱tseꞌe du̱kutyonda, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe njaꞌvidup ax joꞌn a̱ts je̱ nꞌuts je̱ nꞌajch ku̱yꞌijtti, je̱ts a̱ts je̱ nꞌuts je̱ ntsa̱ꞌa̱, je̱ts a̱ts je̱ ntaak. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakꞌatu̱vi je̱ ma̱kk po̱j 
\r (Mt. 8.23‑27; Mr. 4.35‑41) 
\p  
\v 22 Toꞌk nax tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱m barco jo̱o̱tm ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Jaꞌmda je̱m jadoꞌk adoꞌom na̱paꞌam. 
\p Je̱tseꞌe ña̱jkxti.  
\v 23 Yo̱ꞌydup tseꞌe vye̱ꞌnada je̱tseꞌe je̱ Jesús myanajxy. Vanꞌit tseꞌe ma̱kk pyo̱jꞌukvaajñ je̱tseꞌe je̱ na̱a̱j kya̱jxmpojtu̱k je̱tseꞌe tya̱jki je̱m barco jo̱o̱tm. Ojtsꞌukvaannup tseꞌe vyeꞌna, jave̱e̱ꞌn jyakunajxni,  
\v 24 vanꞌit tseꞌe du̱yojxti je̱ Jesús, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¡Yakꞌixpa̱jkpa! ¡Yakꞌixpa̱jkpa! ¡Kunajxumdinuptam xa veꞌe na̱ꞌa̱a̱kp! 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyo̱tvij je̱tseꞌe du̱tuknu̱u̱jmi je̱ po̱j je̱ts je̱ na̱a̱j. Vanꞌit tseꞌe je̱ po̱j yꞌatu̱vi je̱tseꞌe je̱ na̱a̱j tyuꞌujkjajty.  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe je̱ jaanchjaꞌvin xkajaye̱pta? 
\p Tsa̱ꞌkidup tseꞌe je̱tseꞌe atu̱va ato̱ki tyuntaandi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, je̱tseꞌe ñayꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Vintso̱s ya̱ꞌa̱ vineꞌe ya̱ jayu je̱ ma̱kkin o̱o̱y du̱tunjayep? ¡Je̱ po̱j paat je̱ na̱a̱j paat tseꞌe du̱pavaꞌañ, ax ka̱tsu̱pa̱jkju̱dup tseꞌe! 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakpítsum je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm 
\r (Mt. 8.28‑34; Mr. 5.1‑20) 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe cho̱o̱ꞌndi je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm je̱tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m jadoꞌk adoꞌom ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌam je̱m gadaarait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 27 Ku tseꞌe je̱ Jesús pyítsum je̱m barco jo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe vyinkutá̱miji toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱m tso̱ kukajpu̱nip; jékanits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, jékani tseꞌe kyanaxya̱xju̱. Kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱p tu̱jkp chu̱u̱na; je̱peꞌe aajntkup tyunꞌit joma veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpa ñaxtá̱kada.  
\v 28 Ku veꞌe du̱ꞌix je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱vinko̱xkteni, je̱tseꞌe ma̱kk du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¿Ti ka̱tsts u̱u̱ꞌmeꞌe njaye̱jpump?, Jesús. Je̱ꞌe̱ xa mitseꞌe je̱ yꞌOnu̱k, je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe du̱nu̱ka̱jxmika̱jxp. Nmunooꞌkxtkpts a̱ts mitseꞌe je̱ts a̱tseꞌe kadi xtsaachtún. 
\p  
\v 29 Veꞌem tseꞌe vyaajñ ku̱x pyavaampyeꞌe je̱ Jesús je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱tseꞌe pyítsumnit. May náxanits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap tyukkooꞌyaja vyeꞌna, nay veꞌempa tseꞌe cadenatsum je̱m kya̱ꞌm je̱ts je̱m tyékum je̱ jayu jyayakꞌitju̱; ax vinnaajknáxts je̱ꞌe̱ veꞌe jyayaktsum, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tukpo̱jtikú̱x je̱ cadena je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap yakna̱jkxjini joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na.  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱viji: 
\p ―¿Tiseꞌe mxa̱a̱j? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Miijl Am a̱tseꞌe nxa̱a̱j. 
\p Je̱ꞌe̱ ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem vyaajñ ku̱x nu̱mayeꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap tu̱tyuntukta̱jkijini vyeꞌna.  
\v 31 Ax je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap tseꞌe du̱munooꞌkxtktu je̱ Jesús je̱tseꞌe kadi pyaké̱xjada je̱p ka̱a̱k jótup.  
\v 32 Je̱m tseꞌe tonu̱n viinm vyeꞌniduva nu̱may je̱ ke̱e̱m jya̱ꞌkxta. Vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱munooꞌkxtkti je̱ Jesús je̱tseꞌe myaso̱ꞌo̱kjadat je̱tseꞌe na̱jkx je̱ ke̱e̱m du̱tuktá̱kada. Yakjajtu̱xju̱du tseꞌe je̱ Jesús.  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap pyítsumdini je̱m je̱ yaaꞌtya̱jk jyaꞌvin ka̱jxm je̱tseꞌe je̱ ke̱e̱m du̱tukta̱jkidi. Vanꞌit tseꞌe nu̱jom je̱ ke̱e̱m kyu̱snoomdi je̱m tonu̱n viinm je̱tseꞌe yꞌanoꞌmidi je̱m ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya jo̱o̱tm. Je̱p tseꞌe ñaxꞌo̱o̱ꞌkka̱jxtini. 
\p  
\v 34 Ku tseꞌe je̱ ke̱e̱m ixpa du̱ꞌixti je̱ts vintso̱ veꞌe juuꞌ jaty jyajty, tsa̱ꞌkidu tseꞌe. Jatyji tseꞌe ña̱jkxti je̱m kajpu̱n ka̱jxm je̱tseꞌe du̱ꞌavaꞌnidi juuꞌ veꞌe toojnju ko̱jtsju.  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱may jayu pyítsumdi, je̱tseꞌe na̱jkx du̱ꞌixta pa̱n ti veꞌe tu̱tyunju̱ tu̱kya̱tsju̱. Ku tseꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ Jesús, je̱m tseꞌe du̱paatti je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap tu̱yꞌit. Je̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe chu̱u̱na je̱ Jesús je̱ tyek muta̱m, xá̱xani je̱ts ó̱yani je̱ vyinmaꞌyu̱n. Tsa̱ꞌkidu tseꞌe je̱ jáyuda ku veꞌe du̱ꞌixti.  
\v 36 Pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌixtu pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky je̱ jayu, vyaajnjidu tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ꞌydu.  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe nu̱jom je̱ jé̱mit jayu o̱o̱y tyuntsa̱ꞌkidi, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱munooꞌkxtkti je̱ Jesús je̱tseꞌe je̱m cho̱o̱ꞌnnit. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱m barco jo̱o̱tm je̱tseꞌe vyimpijtni je̱m jadoꞌk adoꞌom ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌam.  
\v 38 Je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m jyaꞌvin ka̱jxm tu̱yꞌit, jyamunooꞌkxtk tseꞌe je̱ Jesús je̱tseꞌe ku̱du̱yakjajty je̱tseꞌe ku̱du̱ma̱a̱di. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji je̱tseꞌe tyánu̱t. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p  
\v 39 ―Vimpijtni je̱m mta̱kꞌam je̱ts avana ti maaꞌyu̱neꞌe je̱ Nteꞌyam tu̱mtoꞌnu̱xju̱. 
\p Vanꞌit tseꞌe ñu̱jkx je̱ yaaꞌtya̱jk je̱tseꞌe je̱ kajpu̱n du̱vaajnjiku̱jx nu̱jom juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyoon je̱ꞌe̱ ka̱jx. 
\s1 Je̱ Jairo je̱ ña̱a̱x je̱ts je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Jesús je̱ vyit du̱to̱o̱n 
\r (Mt. 9.18‑26; Mr. 5.21‑43) 
\p  
\v 40 Ku tseꞌe je̱ Jesús jye̱ꞌynuva je̱m jadoꞌk adoꞌom ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌam, je̱m tseꞌe nu̱may je̱ jayu o̱o̱y tyunꞌaꞌíxjidini vyeꞌna, o̱o̱yeꞌe tyunxo̱o̱ndu̱kta ku veꞌe jyeꞌya.  
\v 41 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk jye̱ꞌy juuꞌ veꞌe je̱p tsaptu̱jkp du̱nu̱vintsá̱nip, Jairo veꞌe xya̱a̱j. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱vinko̱xkteni je̱tseꞌe du̱munooꞌkxtk je̱tseꞌe je̱m tya̱kꞌam ña̱jkxu̱t  
\v 42 ku̱x je̱meꞌe toꞌk je̱ ña̱a̱x juuꞌ veꞌe makme̱jtsk joojnt joꞌn veꞌnip, toꞌkamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱na̱a̱xa, o̱o̱ꞌku̱n ámanits je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna. Ku tseꞌe je̱ Jesús ñu̱jkx, nu̱may tseꞌe je̱ jayu tyumpana̱jkxji je̱tseꞌe tyunyakꞌatijmojkni. 
\p  
\v 43 Je̱m tseꞌe nu̱may jayu akojkm ña̱jkxpa toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe makme̱jtsk joojntani du̱jaye̱jpp je̱ vinnu̱jkxju̱ paꞌam, tá̱vani tseꞌe je̱ tso̱ꞌyivata̱jk du̱tukmujokya̱jxni nu̱jom juuꞌ veꞌe yꞌixp jyayejpp, ni pa̱na tseꞌe kyaꞌo̱ꞌyixji je̱tseꞌe yakjo̱tka̱daꞌakju̱t.  
\v 44 Vanꞌit tseꞌe je̱p naadup tso̱v je̱ Jesús je̱ vyitu̱paaꞌv du̱to̱o̱jnji. Tun jatyji tseꞌe yꞌatú̱vini je̱ vinnu̱jkxju̱ paꞌam. 
\p  
\v 45 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―¿Pa̱nts a̱tseꞌe tu̱xtá̱n? 
\p Ku tseꞌe ni pa̱na du̱kakuvu̱jk, vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱ts je̱ myujatyooꞌda vyaandi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ya̱ nu̱may jayu xa mitseꞌe mꞌatijmojkjup, ¡je̱tseꞌe xꞌamo̱tutu̱va pa̱n pa̱neꞌe tu̱mta̱nju̱! 
\p  
\v 46 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Je̱ja xa veꞌe je̱ jayu pa̱n pa̱n a̱tseꞌe tu̱xtá̱n, ku̱x njaꞌvi a̱tseꞌe ta̱a̱v je̱ts ta̱ a̱tseꞌe je̱ nma̱kkin nyaktún. 
\p  
\v 47 Ku tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ñayjaꞌviji je̱ts nu̱ke̱ꞌxnatá̱ka veꞌe tyaajñ, vanꞌit tseꞌe tyuntsa̱ꞌkini je̱tseꞌe nu̱nmíppnup du̱nu̱nu̱jkx je̱ Jesús, je̱tseꞌe du̱vinko̱xkteni, je̱tseꞌe je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujk du̱ꞌavaꞌni je̱ts tya̱jxeꞌe du̱ta̱a̱jn je̱ts vintso̱ veꞌe tun jatyji jyo̱tka̱daakni.  
\v 48 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Mjo̱tka̱daaknu xa veꞌe ta̱a̱v je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱tseꞌe tu̱xjaanchjáva. Na̱jkxni o̱y aaj o̱y jo̱o̱t. 
\p  
\v 49 Ko̱jtspna tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ jayu jye̱ꞌy, je̱m tseꞌe je̱ Jairo tya̱kꞌam cha̱a̱ꞌn, je̱tseꞌe je̱ Jairo du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Tá̱vani xa veꞌe je̱ mna̱a̱x yꞌa̱a̱ꞌk. Kadi xjaaꞌkꞌatsuꞌux ya̱ yakꞌixpa̱jkpa. 
\p  
\v 50 Ku tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tunajxy, vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Kadi mtsa̱ꞌa̱ga. Ko̱o̱jyji xa a̱tseꞌe xjaanchjávat je̱tseꞌe je̱ mna̱a̱x jyo̱tka̱daaknit. 
\p  
\v 51 Ku tseꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ ta̱jk, ni pa̱na tseꞌe je̱ Jesús du̱kayakjajtji je̱tseꞌe du̱ma̱a̱ttá̱kat, je̱ Peedroji veꞌe, je̱ Santiago, je̱ Juan, je̱ts je̱ kiix ónu̱k je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak.  
\v 52 Tum ñu̱yaaxtup tum ñu̱tsaachvinmaaydup tseꞌe je̱ jayu vye̱ꞌnada je̱ kiix ónu̱k. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kadi myaꞌaxta. Kaꞌa xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ kiix ónu̱k yꞌa̱a̱ꞌka, maapji ya̱ꞌa̱ veꞌe. 
\p  
\v 53 Yaktukxiik tseꞌe ku̱x ñu̱jaꞌvidup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱a̱ꞌkani je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna.  
\v 54 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ kiix ónu̱k je̱ kya̱ꞌa̱j du̱ko̱o̱jnu̱k, je̱tseꞌe ma̱kk kya̱jts, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Kiix ónu̱k, pojtu̱kni. 
\p  
\v 55 Vanꞌit tseꞌe je̱ kiix ónu̱k jyoojntykpa̱jknuva je̱tseꞌe jatyji pyojtu̱kni. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ je̱tseꞌe du̱yakkáydat je̱ kiix ónu̱k.  
\v 56 Atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak tyuntaandi. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi je̱ts ni pa̱na veꞌe du̱kavaajnjadat je̱ts ti veꞌe tu̱tyunju̱ tu̱kya̱tsju̱. 
\c 9  
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌake̱jxvaꞌkxti je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk kaꞌamaayva 
\r (Mt. 10.5‑15; Mr. 6.7‑13) 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yaknayꞌamojkiji je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe du̱mo̱o̱jy je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱yakpítsumdat je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tuknu̱vaꞌatstat jyajuuꞌpaꞌama juuꞌ veꞌe mya̱a̱tta.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe du̱ke̱jxti kaꞌamaayva, je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tuknu̱jávadat je̱ts cha̱jkpeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe je̱ jayu ñapya̱a̱jmjidinit je̱m je̱ꞌe̱ yꞌam kya̱ꞌm, je̱tseꞌe du̱yakjo̱tka̱daꞌaktat pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱jkju̱dup.  
\v 3 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Kaꞌa tseꞌe ti xmutso̱o̱ꞌndat juuꞌ veꞌe mꞌajo̱o̱tadap je̱ja tooꞌ aajy, kaꞌa tseꞌe xmutso̱o̱ꞌndat je̱ tajk, kaꞌa tseꞌe je̱ apa̱jkin, kaꞌa tseꞌe je̱ tsapkaaky, ni kaꞌava tseꞌe je̱ meen. Toꞌk niꞌkxji veꞌe je̱ mvit xmuna̱jkxtat juuꞌ veꞌe mjaye̱jptup.  
\v 4 Ku̱jyajomatu̱jka tseꞌe mtá̱kadat, je̱ja tseꞌe mnamyáyjadat pa̱n vinxu̱p xa̱a̱j veꞌe mtanavaꞌanda je̱m kajpu̱n ka̱jxm.  
\v 5 Pa̱n joma tseꞌe je̱ jayu mkakuvá̱kjada, mtso̱o̱ꞌndinup tseꞌe je̱m je̱tseꞌe xvinxíttat je̱ mtekta je̱tseꞌe vyánu̱ku̱t je̱ naxvay juuꞌ veꞌe tu̱xpavaꞌakta je̱m kyajpu̱n jo̱o̱tm, veꞌem tseꞌe du̱nu̱jávadat je̱ts ka ó̱yap je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tyoondup. 
\p  
\v 6 Na̱jkxtuts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m nu̱jom piꞌk kajpu̱n ka̱jxmda, veꞌem tseꞌe du̱vaajnjada je̱ jayu je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, yakjo̱tka̱daaktuvap tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱jkju̱dup jyajomatso̱va. 
\s1 Ku je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan yꞌo̱o̱ꞌkni 
\r (Mt. 14.1‑12; Mr. 6.14‑29) 
\p  
\v 7 Ku veꞌe je̱ yakkutojkpa Herodes je̱ ka̱ts du̱mo̱tu ti veꞌe je̱ Jesús tyuump, o̱o̱y tseꞌe je̱ vinmaꞌyu̱n du̱tunjayejp ku̱x je̱meꞌe juuꞌ veꞌe vaandup je̱ts joojntykpa̱jknuva veꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan.  
\v 8 Je̱mpa tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe vaanduvap je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Elías je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ veꞌe joojntykpa̱jknuva je̱tseꞌe ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkijinuva. Nay je̱mpa tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe vaanduvap je̱ts joojntykpa̱jknuva veꞌe je̱ viijnk juuꞌ veꞌe ijt je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa.  
\v 9 Ax je̱ Herodes tseꞌe vaan: 
\p ―Nyakjayyukpojxjinu xa a̱tseꞌe je̱ Juan. ¿Pa̱nts je̱ꞌe̱ nꞌit vineꞌe juuꞌ a̱tseꞌe o̱o̱y je̱ jayu xtuntukmumaajntyktup? 
\p Yakꞌixuvaan tseꞌe je̱ Jesús. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ jayu du̱yakkaajy nu̱mugo̱o̱xk miijl naxy 
\r (Mt. 14.13‑21; Mr. 6.30‑44; Jn. 6.1‑14) 
\p  
\v 10 Ku veꞌe je̱ kuka̱tsivata̱jk vyimpijttini, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱vaajnjidi pa̱n ti jatyeꞌe o̱jts du̱tonda. Vanꞌit tseꞌe pyavo̱o̱jvjidi je̱tseꞌe ña̱jkxti joma veꞌe toꞌk je̱ apu̱k it, je̱ betsáidait kajpu̱n muta̱m.  
\v 11 Ku veꞌe je̱ nu̱may jayu du̱nu̱jaꞌvidi, vanꞌit tseꞌe du̱pana̱jkxti je̱ Jesús. Vanꞌit tseꞌe kyuva̱jkjidi, je̱tseꞌe vyaꞌnu̱xjidi vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, je̱tseꞌe du̱yakjo̱tka̱daakni pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱jkju̱dup. 
\p  
\v 12 Ku veꞌe tánani je̱ it vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpata̱jk vyinkutá̱mijidi je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Pake̱jxtini toꞌk aaj ya̱ jáyuda je̱tseꞌe na̱jkx du̱ꞌíxtada je̱ kyaaky je̱ tyo̱jkx je̱m piꞌk kajpu̱n ka̱jxmda je̱ts je̱m kam jo̱o̱tm je̱ts je̱ it joma veꞌe pyo̱o̱ꞌkxtat, ku̱x kaꞌa xa veꞌe yaja tii ni tía joma u̱u̱ꞌmeꞌe yájada. 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Miitseꞌe myakkáydap. 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Kaꞌa xa a̱a̱tseꞌe u̱xyam ntima̱a̱da, mugo̱o̱xkji a̱a̱tseꞌe yap je̱ tsapkaaky nma̱a̱da je̱ts me̱jtskji je̱ ajkx. ¿Ukpu̱ na̱jkxp a̱a̱ts vineꞌe njoy je̱ kaaky je̱ to̱jkx je̱tseꞌe nu̱jom kyáydat? 
\p  
\v 14 Ax je̱ jayu tseꞌe juuꞌ veꞌe je̱m veꞌnidup, nu̱mugo̱o̱xk miijl joꞌn tseꞌe yꞌijtti je̱ yaaꞌtya̱jk. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ yꞌixpa̱jkpada: 
\p ―Pa̱jkvaꞌkxtats ya̱ jayu nu̱vu̱jxtkupxu̱k majk jaty joꞌn je̱tseꞌe xyakꞌa̱jxtu̱ktat. 
\p  
\v 15 Veꞌem tseꞌe du̱toondi. Je̱tseꞌe nu̱jom yꞌa̱jxtkti.  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ko̱o̱jnu̱k mugo̱o̱xk je̱ tsapkaaky je̱ts me̱jtsk je̱ ajkx. Vanꞌit tseꞌe je̱m tsajm tso̱ pyatꞌix je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji. Vanꞌit tseꞌe du̱yakvaꞌkxy, je̱tseꞌe du̱mo̱o̱ydi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, je̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu du̱tukvinkuka̱ꞌyidi.  
\v 17 Ax nu̱jom tseꞌe je̱ jayu kyaaydi je̱tseꞌe kyooxjidi. Ku veꞌe je̱ jayu kyakya̱jxti, vanꞌit tseꞌe du̱pa̱kmojktini jamakme̱jtsk kach je̱ tsapkaaky kunax je̱ts je̱ ajkx kunax. 
\s1 Ku je̱ Pedro du̱ꞌavaꞌni je̱ts je̱ Jesús je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo 
\r (Mt. 16.13‑19; Mr. 8.27‑29) 
\p  
\v 18 Toꞌk nax tseꞌe je̱ Jesús naaydum chapka̱jts. Je̱m tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ma̱a̱dada vyeꞌna. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe je̱ jayu vyaꞌanda, pá̱nu̱k a̱tseꞌe? 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Je̱m xa veꞌe pa̱neꞌe vaandup je̱ts mitseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan, je̱mpa tseꞌe pa̱neꞌe vaanduvap je̱ts je̱ Elías mitseꞌe, nay je̱mpa tseꞌe pa̱neꞌe vaanduvap je̱ts mitseꞌe nu̱toꞌk juuꞌ veꞌe ijt je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa, je̱ꞌe̱k tseꞌe joojntykpa̱jknuva. 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―Je̱ts miitsta, ¿vintso̱ts miitseꞌe mvaanduva je̱ts pa̱n a̱tseꞌe? 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Mits xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n 
\r (Mt. 16.20‑28; Mr. 8.30‑9.1) 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱tukpavaandi je̱ts ni pa̱na veꞌe du̱kavaajnjadat je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo.  
\v 22 Je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Tun vinko̱pk xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntsaachpaaꞌtu̱t. Kaꞌats a̱tseꞌe xkuvá̱ktat je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda, je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda, je̱ts je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk. Xyakꞌo̱o̱ꞌktapts a̱tseꞌe je̱ jayu; ax joojntykpa̱jknuvapts a̱tseꞌe kutoojk xa̱a̱j, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi nu̱jom je̱ jáyuda: 
\p ―Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱tso̱jkp je̱tseꞌe yꞌijtnit a̱ts ma̱a̱t, vaꞌan tseꞌe du̱maso̱kka̱jxni je̱ yꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n, je̱tseꞌe jó̱vum xa̱a̱j je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin du̱ma̱kkpá̱mu̱t je̱tseꞌe chaachpaaꞌtu̱t ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n du̱ꞌana̱jkxip ku veꞌe je̱ cryuuz du̱paku̱ꞌu̱, je̱ts a̱tseꞌe xpamiinnit.  
\v 24 Ku̱x pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xkajaanchjaꞌvip ku̱xeꞌe du̱tsa̱ꞌa̱ga je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱jayé̱pu̱t je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. Ax pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe ijtp xjaanchjaꞌvip, ó̱yameꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t a̱ts ka̱jx, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaye̱jpnup je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 25 Ni vinxu̱pa xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu kyatoꞌnu̱xju̱t ku veꞌe du̱je̱ꞌe̱iká̱xu̱t nu̱jom ya̱ naxviijnit it je̱tseꞌe vyintó̱kiyu̱t je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin.  
\v 26 Ku̱x pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xtuktso̱ꞌo̱tyoomp je̱tseꞌe a̱ts je̱ nka̱ts je̱ nꞌayook du̱tuktso̱ꞌo̱tyoompa, ntuktso̱ꞌo̱tyoompapts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku a̱tseꞌe nmiinnuvat a̱ts je̱ nma̱jin ma̱a̱t, a̱ts je̱ nTeeꞌ je̱ mya̱jin ma̱a̱t, je̱ts je̱ vaꞌajts ángeles je̱ mya̱jin ma̱a̱t.  
\v 27 Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts je̱ja veꞌe je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe yaja ijttup je̱tseꞌe kyaꞌo̱o̱ꞌktat pa̱n kaꞌana veꞌe du̱ꞌixta je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n myin. 
\s1 Ku je̱ Jesús tyikts je̱tseꞌe yꞌajaj yꞌatu̱ꞌkx 
\r (Mt. 17.1‑8; Mr. 9.2‑8) 
\p  
\v 28 Toodojtu̱k xa̱a̱j joꞌnani tseꞌe je̱ it ñaxy vyeꞌna ku veꞌe je̱ Jesús veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe ñu̱jkx tsapko̱jtspa, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱vo̱vu̱tso̱o̱ꞌn je̱ Pedro, je̱ Santiago, ma̱a̱t je̱ Juan. Vanꞌit tseꞌe pye̱jtti joma veꞌe toꞌk je̱ ko̱pk.  
\v 29 Tsapko̱jtsp tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ vyiijn je̱ yꞌaaj tyikts je̱tseꞌe je̱ vyit o̱jts tyumpo̱o̱ꞌpikú̱x je̱tseꞌe yꞌajaj yꞌatu̱ꞌkx.  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe vyaꞌkke̱ꞌxti nu̱me̱jtsk je̱ yaaꞌtya̱jk je̱tseꞌe du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsjidi je̱ Jesús. Je̱ Moisés je̱ts je̱ Elíasts je̱ꞌe̱ veꞌe ijttu.  
\v 31 Naaꞌvíttju̱dupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tsapjo̱o̱tmit ma̱jin; je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe kyo̱jtstup ku veꞌe je̱ Jesús yꞌo̱o̱ꞌku̱t je̱m Jerusalén.  
\v 32 Manajxtu tseꞌe je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ myujatyooꞌta̱jk. Ku tseꞌe jyo̱tvijti, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌixti je̱ Jesús je̱ mya̱jin ma̱a̱t je̱ts janu̱me̱jtsk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Jesús mya̱a̱tténidup.  
\v 33 Na̱jkxtinup tseꞌe vye̱ꞌnada nu̱me̱jtsk je̱ jayu, vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱nu̱u̱jmi je̱ Jesús: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, o̱y xa je̱ꞌe̱ veꞌe ku a̱a̱tseꞌe yaja nꞌit. Vaꞌants a̱a̱ts du̱pu̱mu̱ toojk je̱ piꞌk ojts atya̱jk: toꞌk mits mje̱ꞌe̱, je̱ts toꞌk je̱ Moisés jye̱ꞌe̱, je̱ts jadoꞌk je̱ Elías jye̱ꞌe̱. 
\p Ax kaꞌa tseꞌe je̱ Pedro du̱nu̱java pa̱n ti veꞌe kya̱jtsp.  
\v 34 Ko̱jtspna tseꞌe vyeꞌna ku veꞌe toꞌk pa̱k je̱ vínu̱ts ñu̱je̱ꞌyjidi je̱tseꞌe yoꞌtsjidi. Ax tsa̱ꞌkidu tseꞌe je̱ ixpa̱jkpata̱jk ku veꞌe yoꞌtsꞌukvaajnjidi je̱ vínu̱ts.  
\v 35 Je̱p tseꞌe vínu̱ts akujkp myo̱tu toꞌk je̱ ayook. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe a̱ts je̱ nꞌOnu̱k, juuꞌ a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntsa̱jkp. Amo̱tunaxta juuꞌ veꞌe kya̱jtsp. 
\p  
\v 36 Ku veꞌe je̱ ayook yꞌatu̱vi, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌixti je̱ts naaydumeꞌe je̱ Jesús vyeꞌnini; ama̱ꞌa̱t tseꞌe tyaandi. Kaꞌa tseꞌe du̱pa̱nvaajnjidi juuꞌ veꞌe yꞌixtu, vanꞌítnumeꞌe ku veꞌe je̱ Jesús jyoojntykpa̱jknuva. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap 
\r (Mt. 17.14‑21; Mr. 9.14‑29) 
\p  
\v 37 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe, je̱meꞌe ko̱pk viinm kya̱daaktini vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe nu̱may je̱ jayu je̱ Jesús du̱ꞌana̱jkxidi.  
\v 38 Je̱m tseꞌe nu̱may jayu akojkm toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk vyeꞌna juuꞌ veꞌe ma̱kk du̱muko̱jts je̱ Jesús, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ixu̱ toꞌk aaj a̱ts je̱ nmajntk ku̱x je̱ꞌe̱jyji veꞌe toꞌk a̱ts nmajntkip.  
\v 39 Ax toꞌk tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap a̱ts je̱ nꞌónu̱k du̱mach je̱tseꞌe du̱yakyaꞌaxy, je̱tseꞌe du̱xitu̱yo̱ꞌo̱y je̱tseꞌe je̱p a̱ts je̱ nꞌónu̱k yꞌávup pyítsum je̱ a̱a̱ꞌpk. Ax tsaachpaatp tseꞌe a̱ts je̱ nꞌónu̱k, kaꞌa tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap myaso̱ꞌo̱kuvaꞌañju̱.  
\v 40 Tá̱vani xa a̱tseꞌe njamunooꞌkxtu̱kta ya̱ mꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe du̱yakpítsumdat je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, ax kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjidi. 
\p  
\v 41 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¡Miits xa je̱ꞌe̱ veꞌeda juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kajaanchjaꞌvidup je̱ts ka vintú̱vap je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mtoondup! ¿Joma vaatts a̱tseꞌe njaaꞌkjaꞌítu̱t miits ma̱a̱tta je̱tseꞌe njaaꞌkjamuté̱nadat? Yakminu̱ je̱ mꞌónu̱k. 
\p  
\v 42 Ax ku tseꞌe je̱ mix ónu̱k du̱yakna̱jkxti je̱ja je̱ Jesús vyinkujk, vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap yakkítuji je̱tseꞌe xyitu̱yo̱ꞌyji. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tuknu̱u̱jmi je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱tseꞌe du̱yakjo̱tka̱daakni je̱ mix ónu̱k, je̱tseꞌe je̱ tyeeꞌ du̱tukka̱ta̱jkinuva.  
\v 43 Ax nu̱jomda tseꞌe je̱ jayu atu̱va ato̱ki je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin du̱tuktaandi. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n du̱ꞌavaꞌninuva 
\r (Mt. 17.22‑23; Mr. 9.30‑32) 
\p Atu̱va ató̱kina tseꞌe vye̱ꞌnada je̱ jayu ma̱a̱t juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyuump, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi: 
\p  
\v 44 ―Amo̱tunaxta o̱y juuꞌ a̱tseꞌe nko̱tsuvaampy, kaꞌa tseꞌe xjaaꞌtyó̱kidat. Yakpá̱mup xa a̱tseꞌe je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p  
\v 45 Ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱vinmó̱tudi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Jesús kya̱jtsp ku̱x kyayaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkipnumeꞌe vyeꞌna je̱tseꞌe du̱vinmó̱tudat; tsa̱ꞌkidup tseꞌe je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱viꞌó̱yadat pa̱n vintso̱ veꞌe du̱tij. 
\s1 Je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jip 
\r (Mt. 18.1‑5; Mr. 9.33‑37) 
\p  
\v 46 Vanꞌit tseꞌe je̱ ixpa̱jkpata̱jk ñakyo̱jtsvintso̱vꞌukvaajnjidi pa̱n pa̱neꞌe du̱nu̱ma̱jika̱jxp aje̱ꞌe̱jyjida.  
\v 47 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱nu̱jaꞌvi vintso̱ veꞌe vyinmayda, vanꞌit tseꞌe du̱pu̱u̱jm je̱ja pyaꞌayi toꞌk je̱ piꞌk ónu̱k,  
\v 48 je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―Je̱ jayu pa̱n pa̱neꞌe o̱y jayu napya̱a̱jmjup ma̱a̱t toꞌk je̱ piꞌk ónu̱k ax joꞌn ya̱ꞌa̱, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn o̱y jayu ku̱ñapyu̱mju̱ a̱ts ma̱a̱t. Ax je̱ jayu pa̱n pa̱neꞌe o̱y jayu napya̱a̱jmjup a̱ts ma̱a̱t, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn o̱y jayu ku̱ñapyu̱mju̱ ma̱a̱t je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp. Ku̱x pa̱n pa̱n xa veꞌe miitsta naajkpiꞌkika̱jxjup, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jip. 
\s1 “Pa̱n pa̱n xa veꞌe xkatsoꞌoxpa̱jkumdup, u̱u̱ꞌm ma̱a̱ttats je̱ꞌe̱ veꞌe” 
\r (Mr. 9.38‑40) 
\p  
\v 49 Vanꞌit tseꞌe je̱ Juan ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, nꞌix a̱a̱tseꞌe toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe mits je̱ mxa̱a̱j du̱ko̱jtspaatp je̱tseꞌe du̱yakpítsum je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap; ax veꞌemts a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nnu̱u̱jma je̱ts kaꞌa veꞌe veꞌem jyátu̱kat, je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe u̱u̱ꞌm ma̱a̱tta kyavídu̱t. 
\p  
\v 50 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Kaꞌa xa miitseꞌe veꞌem ku̱xnu̱u̱jmidi, ku̱x pa̱n pa̱n xa veꞌe xkatsoꞌoxpa̱jkumdup, u̱u̱ꞌm ma̱a̱ttats je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱tuknu̱u̱jmi je̱ Santiago ma̱a̱t je̱ Juan 
\p  
\v 51 Ku veꞌe tyá̱mini vyeꞌna je̱tseꞌe je̱ Jesús chajpe̱jtnit, vanꞌit tseꞌe je̱ ma̱kk aaj je̱ ma̱kk jo̱o̱t du̱pu̱u̱jm je̱tseꞌe je̱m Jerusalén ñu̱jkx.  
\v 52 Kye̱jx tseꞌe je̱ kyuká̱tsivada je̱tseꞌe vyintooꞌvá̱kajadat. Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ꞌydu joma veꞌe toꞌk je̱ piꞌk kajpu̱n juuꞌ veꞌe je̱m samaariait yꞌit jo̱o̱tm. Je̱m tseꞌe du̱jaꞌíxtidi je̱ it joma veꞌe je̱ Jesús ku̱ñamyaajyji.  
\v 53 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ jé̱mit jayu du̱tso̱jkti je̱tseꞌe je̱m tyánu̱t ku̱x yꞌíxtupeꞌe je̱ts je̱meꞌe Jerusalén ña̱jkxta.  
\v 54 Ku veꞌe veꞌem du̱ꞌixti nu̱me̱jtsk je̱ yꞌixpa̱jkpa, je̱ Juan ma̱a̱t je̱ Santiago, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿mtsa̱jkpeꞌe je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam nꞌamó̱tuvu̱t je̱tseꞌe je̱ ja̱a̱jn du̱yakku̱stá̱kat je̱m tsajviinm je̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe kyutó̱kidat? 
\p  
\v 55 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyinꞌíxjidi je̱tseꞌe tyukna̱ꞌmu̱xjidi. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Kaꞌa xa miitseꞌe xnu̱jávada ti vinmaꞌyu̱neꞌe mjaye̱jptup, ku̱x ka ó̱yap je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mtonu̱mpituvaandup.  
\v 56 Ka je̱ꞌe̱p xa a̱tseꞌe nnu̱miimp je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu nyakkutó̱kiyu̱t, je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu nyaktso̱ꞌo̱ku̱t, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p Vanꞌit tseꞌe ña̱jkxti joma veꞌe jadoꞌk je̱ piꞌk kajpu̱n. 
\s1 Nu̱toojk je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱pana̱jkxuvaandu 
\r (Mt. 8.19‑22) 
\p  
\v 57 Je̱ja tseꞌe tooꞌ aajy vye̱ꞌnada, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Mpana̱jkxuvaampy xa a̱ts mitseꞌe pa̱n joma veꞌe mnu̱jkx. 
\p  
\v 58 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Je̱p xa veꞌe je̱ vaax je̱ yꞌaajntk joma je̱ꞌe̱ veꞌe chu̱u̱na, je̱mpa tseꞌe je̱ je̱yyva tá̱nu̱k je̱ pye̱ꞌe̱n, ax a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, ni je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xkaꞌijtja joma a̱tseꞌe ya̱ nkuvajk nko̱ꞌo̱ku̱t. 
\p  
\v 59 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi jadoꞌk je̱ jayu: 
\p ―Pamiinni a̱ts. 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Vintsá̱n, maso̱o̱kk a̱ts toꞌk aaj je̱ts a̱tseꞌe je̱ nteeꞌ nyaknaxtá̱kat, vanꞌitts a̱ts mitseꞌe mpana̱jkxnit. 
\p  
\v 60 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kajaye̱jptup je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, vaꞌan tseꞌe du̱yaknaxtá̱kada je̱ yꞌo̱o̱ꞌkpada; je̱ts mits, na̱jkxu̱ts je̱tseꞌe je̱ jayu xvaajnjat vintso̱ veꞌe yꞌijttinit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. 
\p  
\v 61 Vanꞌit tseꞌe jadoꞌk ña̱ꞌmu̱xjuva: 
\p ―Mpana̱jkxuvaampy xa a̱ts mitseꞌe. Maso̱o̱kk a̱ts toꞌk aaj je̱ts a̱tseꞌe tooꞌva̱jkp na̱jkx du̱ꞌavana je̱m nja̱nꞌam nta̱kꞌam. 
\p  
\v 62 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Pa̱n pa̱neꞌe ijtp ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ kaaj yoꞌon ka̱ꞌa̱j du̱majtsp, vanꞌit tseꞌe yꞌixu̱mpit ku veꞌe yuꞌuj, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱vinmachju̱ je̱tseꞌe yꞌítu̱t je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. 
\c 10  
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌake̱jxvaꞌkxy nu̱toogupxu̱k majk je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk 
\p  
\v 1 Tá̱vani tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n veꞌem vyaꞌañ vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe du̱vinka̱a̱jn janu̱toogupxu̱k majk je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe nu̱me̱jtsk jaty du̱kejx juuꞌ veꞌe vintooꞌvá̱kajadap je̱ja nu̱jom kajpu̱n ku̱jx joma je̱ꞌe̱ veꞌe ña̱jkxu̱t.  
\v 2 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―O̱o̱y xa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kahꞌamo̱tunajxtupna je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook. Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn je̱ trigo ta̱a̱jm juuꞌ veꞌe pa̱kmojkip. Ax nu̱ꞌeejyji tseꞌe je̱ toompada. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, amó̱tuda je̱ Kam je̱ Vyintsá̱n je̱tseꞌe je̱ toompa du̱jaaꞌkké̱xu̱t je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tuknu̱jávadat je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook.  
\v 3 Na̱jkxtats miits. Mpake̱jxtup xa a̱ts miitseꞌe je̱tseꞌe mꞌíttat ax joꞌn je̱ carnero ónu̱kta juuꞌ veꞌe najxtup je̱ja nu̱may lobo akujk.  
\v 4 Kaꞌa tseꞌe xpavítstat je̱ mꞌapa̱jkinda, kaꞌa tseꞌe xpavítstat je̱ mmeenda, ni kaꞌava tseꞌe je̱ mka̱ꞌa̱jkta. Kaꞌa tseꞌe mtánadat je̱ja tooꞌ aajy ku veꞌe je̱ jayu xko̱jtspo̱o̱ꞌkxtat.  
\v 5 Ku veꞌe je̱p tu̱jkp mtá̱kadat, ko̱jtspo̱o̱ꞌkxtats jidu̱ꞌu̱m: “Je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌo̱y jo̱o̱t ma̱a̱t tseꞌe yꞌijttinit pa̱n pa̱n jatyeꞌe tsu̱u̱nidup yaja tu̱jk.”  
\v 6 Pa̱n mkuva̱jkju̱dup tseꞌe je̱ o̱y jo̱o̱t ma̱a̱t, mo̱ꞌo̱jadapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ꞌe̱ je̱ yꞌo̱y jo̱o̱t. Ax pa̱n kaꞌa tseꞌe mkuvá̱kjada, vaajnjada tseꞌe je̱ jayu je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam myo̱ꞌo̱jadat je̱ yꞌo̱y jo̱o̱t.  
\v 7 Jyajomatu̱jka tseꞌe mtá̱kadat, je̱ja tseꞌe mnamyáyjadat je̱tseꞌe xkáydat xꞌooꞌktat juuꞌ veꞌe myakmo̱ꞌo̱dap. Tukka̱daakju̱dupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱tseꞌe mmo̱ꞌo̱jadat je̱ mtukjoojntykinda, ku̱x je̱ toompa, vyinmajtsjup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe yakmujóyu̱t. Kaꞌa tseꞌe ta̱jkm ta̱jkm mkáydat.  
\v 8 Ku veꞌe mtá̱kadat je̱m kajpu̱n jo̱o̱tm joma veꞌe myakkuvá̱ktat, mkáydap mꞌooꞌktap tseꞌe pa̱n ti veꞌe myakmo̱o̱ydup,  
\v 9 yakjo̱tka̱daꞌakta pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱jkju̱dup aajnju̱dup je̱m, je̱tseꞌe xna̱a̱jmadat: “Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe myaaxu̱xju̱dup je̱tseꞌe mꞌijttinit je̱m yꞌam kya̱ꞌm.”  
\v 10 Ax pa̱n mta̱jkidup tseꞌe je̱m kajpu̱n jo̱o̱tm je̱tseꞌe mkayakkuva̱kta, na̱jkxtats je̱ja tyooꞌ aajy je̱tseꞌe je̱ jayu xna̱a̱jmadat:  
\v 11 “Nvinxijtp a̱a̱tseꞌe ya̱ ntek je̱ts a̱a̱tseꞌe mpu̱jkja ya̱ ñaxvay juuꞌ veꞌe yaja miits mkajpu̱n ku̱jxta a̱a̱ts tu̱mpavaꞌaky, veꞌem tseꞌe je̱ nu̱jaꞌvin xjayé̱ptat je̱ts kaꞌa veꞌe mnapyá̱mjada je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. Ax nu̱jávada tseꞌe je̱ts tá̱vani veꞌe je̱ Nteꞌyam myaaxu̱xjada je̱tseꞌe mꞌijttinit je̱m yꞌam kya̱ꞌm.”  
\v 12 Veꞌemts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts ku veꞌe du̱paatnit je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit, nu̱yojk tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n yakmo̱o̱ydinit je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m kajpu̱n ka̱jxm tsu̱u̱nidup je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ sodómait jáyuda. 
\s1 Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kaka̱tsu̱pa̱jktup je̱ Nteꞌyam 
\r (Mt. 11.20‑24) 
\p  
\v 13 ’¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta, coraziinit jáyuda! ¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱ttava, betsáidait jáyuda! Pa̱n ku̱yaktuujn xa veꞌe je̱m tiirovit je̱ts sidoonit kyajpu̱n ka̱jxmda je̱ ma̱jin juuꞌ a̱tseꞌe yaja ntuump u̱xyam paat miits ma̱a̱tta, ku̱vyinmayu̱mpijttinits je̱ꞌe̱ veꞌe, ku̱du̱maso̱o̱ktinits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda, ku̱du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkidits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts ñu̱tsaachvinmaaydupeꞌe je̱ tyó̱kinda ku veꞌe je̱ koompa yo̱ꞌtspa vit ku̱ñatyukxo̱jxjidi je̱tseꞌe ku̱ñapya̱ꞌmu̱xjidi je̱ jaajm je̱m ñiꞌkxmda kyo̱jmda.  
\v 14 Ku veꞌe du̱paatnit je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit, nu̱yojk tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n myakmo̱o̱ydinit je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidu je̱m tiirovit je̱ts sidoonit kyajpu̱n ka̱jxmda.  
\v 15 Je̱ts miitsta, capernaaumit jáyuda, ¿veꞌemeꞌe mvinmayda je̱ts mtsajpé̱ttapeꞌe? Ax kaꞌa tseꞌe, myakpake̱jxtinupeꞌe je̱m joma veꞌe je̱ it juuꞌ veꞌe du̱nu̱ꞌavaꞌtika̱jxp. 
\p  
\v 16 ’Pa̱n pa̱n xa miitseꞌe mka̱tsꞌamo̱tunajxju̱dup, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn a̱tseꞌe ku̱xka̱tsꞌamo̱tunajxti. Pa̱n pa̱nts miitseꞌe mkakuva̱jkju̱dup, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn a̱tseꞌe ku̱xkakuva̱jkti. Ax pa̱n pa̱n jatyts a̱tseꞌe xkakuva̱jktup, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn ku̱du̱kakuva̱jkti je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp. 
\s1 Ku vyimpijttini je̱ nu̱toogupxu̱k majk ixpa̱jkpada 
\p  
\v 17 Ku veꞌe vyimpijttini je̱ nu̱toogupxu̱k majk ixpa̱jkpada, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱ Jesús: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ku xa a̱a̱tseꞌe mits je̱ mxa̱a̱j nko̱jtspaaꞌty, je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap paatts a̱a̱tseꞌe xka̱tsu̱pa̱jktup. 
\p  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Nꞌix xa a̱tseꞌe je̱ Satanás kyu̱svívup, je̱meꞌe tsapjo̱o̱tm cha̱a̱ꞌn ax joꞌn toꞌk je̱ vítsu̱k ñaxka̱daꞌaky.  
\v 19 A̱tsts miitseꞌe nmo̱o̱ydu je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe xtukte̱e̱ꞌndat je̱ tsaaꞌn je̱ts je̱ kaaꞌpyk, je̱ꞌe̱ paat je̱tseꞌe xyakkutojkjadat je̱ Satanás viinm, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tsoꞌoxpa̱jkp. Kaꞌats miitseꞌe ti mjátjadat mnáxjadat.  
\v 20 O̱yam tseꞌe vyeꞌema, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxjyap tseꞌe mxo̱o̱ndu̱ktat ku̱xeꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap mka̱tsa̱pá̱kjada, je̱ꞌe̱ miitseꞌe nu̱yojk mtukxo̱o̱ndu̱ktap ku̱x javyétani veꞌe je̱ mxa̱a̱jta je̱m tsapjo̱o̱tm. 
\s1 Ku je̱ Jesús xyo̱o̱jntk 
\r (Mt. 11.25‑27; 13.16‑17) 
\p  
\v 21 Ku tseꞌe vanꞌit, je̱tseꞌe je̱ Jesús xyo̱o̱jntk je̱ Espíritu Santo ka̱jx, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Tata, mits xa veꞌe mka̱ꞌmiku̱jxp je̱ tsapjo̱o̱tmit it je̱ts ya̱ naxviijnit it. Nkuko̱jtsjip a̱ts mitseꞌe ku̱x je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ piꞌk ónu̱k joꞌn ijttup, je̱ꞌe̱ts mitseꞌe mtuknu̱jaꞌvidu juuꞌ veꞌe myoꞌtsju je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe natyijju̱dup kuvij jáyuda je̱ts juuꞌ veꞌe o̱o̱y juuꞌ jaty du̱tunnu̱jaꞌvidup. Veꞌem tseꞌe, Tata, ku̱x veꞌem xa mitseꞌe xtsa̱k. 
\p  
\v 22 ’Nu̱jom xa a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ xtukka̱ta̱jkiku̱jx. Ni pa̱na xa a̱tseꞌe xkaꞌixa; a̱ts je̱ nTeeꞌji a̱tseꞌe xꞌixa. Ax ni pa̱na tseꞌe du̱kaꞌíxaiva a̱ts je̱ nTeeꞌ; a̱tsji veꞌe nꞌixa, a̱ts, je̱ꞌe̱ je̱ yꞌOnu̱k, je̱ts je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱ts a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ ntukꞌíxu̱t. 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe du̱vinꞌixti je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi aje̱ꞌe̱jyjida: 
\p ―Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ vyiijn du̱tukꞌíxtup juuꞌ miitseꞌe u̱xyam mꞌíxtup,  
\v 24 ku̱x veꞌem xa a̱ts miitseꞌe nvaajnjada je̱ts nu̱mayeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta je̱ts nu̱mayeꞌe je̱ yakkutojkpa du̱jaꞌixuvaandi juuꞌ miitseꞌe u̱xyam mꞌíxtup, ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌixti, jyahꞌamo̱tunaxuvaanduts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ miitseꞌe u̱xyam mꞌamo̱tunajxtup, ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti. 
\s1 Je̱ o̱y samaariait jayu tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpa tyeni je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱tukka̱tsꞌixti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ¿tis a̱ts vineꞌe ntónup je̱ts a̱tseꞌe njaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp? 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe javyet je̱p je̱ Moisés pyavaꞌnu̱n ku̱jxp? ¿Vintso̱ veꞌe xka̱ts? 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpa yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―“Tso̱kta je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, u̱u̱ꞌm je̱ nNteꞌyamamda, nu̱jom jaꞌvin, nu̱jom aaj nu̱jom jo̱o̱t, nu̱jom je̱ mmaju ma̱a̱t, je̱ts nu̱jom je̱ mvinmaꞌyu̱n ma̱a̱t. Tso̱jktuvats je̱ mmuja̱nta̱mda je̱ mmuta̱kta̱mda veꞌem ax joꞌn viinm mnachó̱kjada.” 
\p  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―O̱y xa veꞌe tu̱mꞌatsa̱v. Tonu̱ veꞌem je̱tseꞌe xjaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\p  
\v 29 Kanatyo̱kimpa̱muvaajnjup tseꞌe je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpa, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe vyaajñ: 
\p ―¿Pa̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts je̱ nmuja̱nta̱m je̱ nmuta̱kta̱m? 
\p  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Toꞌk nax xa veꞌe toꞌk je̱ jayu je̱m Jericó ñu̱jkx, je̱meꞌe Jerusalén cha̱a̱ꞌn. Je̱ja tseꞌe tooꞌ aajy kya̱daꞌaky vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ me̱e̱ꞌtspa myajtsjidi je̱tseꞌe pya̱jku̱xjidi nu̱jom je̱ pya̱a̱mdu̱k juuꞌ veꞌe mya̱a̱t vyeꞌna, je̱ vyit paat tseꞌe pya̱jkjidu, je̱tseꞌe du̱vo̱jpti, du̱tsiiꞌkti, je̱tseꞌe du̱maso̱o̱kti o̱o̱ꞌku̱n ámani.  
\v 31 Veꞌem tseꞌe jyajty je̱tseꞌe je̱m ñajxpa toꞌk je̱ teeꞌ. Ku tseꞌe du̱ꞌix, je̱tseꞌe du̱ja̱keek.  
\v 32 Nay veꞌempa tseꞌe ñajxpa je̱ tso̱v toꞌk je̱ Leví je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe du̱puta̱jkip je̱ teeꞌta̱jk. Ku tseꞌe du̱ꞌixpa, nay veꞌempa tseꞌe du̱ja̱ke̱e̱kpa.  
\v 33 Ax je̱m tseꞌe ñajxpa toꞌk je̱ samaariait jayu. Ku tseꞌe du̱ꞌix, tyukmo̱ꞌt tseꞌe.  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe du̱muta̱mi je̱ jayu je̱tseꞌe je̱ xya̱ꞌa̱jka du̱tuktso̱ꞌyi je̱ paꞌajk tsaaydum na̱a̱j je̱ts je̱ olivos aceite. Vanꞌit tseꞌe je̱ vit du̱tuknu̱pijt je̱ xya̱ꞌa̱jka. Vanꞌit tseꞌe du̱yakpejt je̱m byuurro niꞌkxm je̱tseꞌe du̱yaknu̱jkx joma veꞌe toꞌk je̱ ta̱jk joma veꞌe je̱ jayu myatáñ. Je̱m tseꞌe toꞌk tsooj du̱ꞌix.  
\v 35 Ku tseꞌe je̱ samaariait jayu cho̱o̱ꞌnni je̱ kujá̱pit, vanꞌit tseꞌe du̱yakpítsum me̱jtsk je̱ denario meen je̱tseꞌe du̱mo̱o̱jy je̱ kuta̱jk, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: “Nvaateꞌe toꞌk aaj ya̱ jayu xjaaꞌkpaꞌamꞌíxu̱t. Pa̱n mjaaꞌkyaktuump tseꞌe je̱ meen, nmukuve̱jtnupts a̱ts mitseꞌe ku a̱tseꞌe nvimpijtnuvat.” 
\p  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpa du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Pa̱n tseꞌe mnasjaꞌvip nu̱toojk ya̱ jayu juuꞌ veꞌe o̱y du̱mutoon je̱ jayu juuꞌ veꞌe yakme̱e̱ꞌts?, veꞌem ax joꞌn je̱ myuja̱nta̱m je̱ myuta̱kta̱m o̱y ku̱du̱mutuujn joꞌn. 
\p  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Aaj, je̱ꞌe̱ xa veꞌe juuꞌ veꞌe tukmo̱ꞌtju. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Na̱jkxni, je̱tseꞌe nay veꞌem je̱ jayu xtoompat. 
\s1 Ku je̱ Jesús vyeꞌna je̱p je̱ Marta je̱ts je̱ María tya̱kꞌap 
\p  
\v 38 Ku veꞌe je̱ Jesús je̱ tyooꞌ du̱pa̱jknuva, vanꞌit tseꞌe tya̱jki je̱m piꞌk kajpu̱n jo̱o̱tm. Je̱m tseꞌe toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe Marta du̱xa̱a̱j, je̱ꞌe̱ tseꞌe ta̱kmo̱o̱jyju.  
\v 39 Je̱mpa tseꞌe toꞌk je̱ yꞌuts juuꞌ veꞌe María du̱xa̱a̱j, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ja je̱ Jesús vyinkujk a̱jxtk je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tunaxy juuꞌ veꞌe je̱ Jesús kya̱jtsp.  
\v 40 Je̱ Marta tseꞌe du̱yakkayuvaamp o̱y je̱ Jesús, je̱ꞌe̱ tseꞌe kaꞌitu̱mo̱o̱jyjup, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Jesús du̱vinkuta̱mi je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿kaꞌa mitseꞌe xvinmay vintso̱ a̱tseꞌe ya̱ nꞌuts xmasa̱ꞌa̱k naaydum ma̱a̱t ya̱ toonk? Na̱a̱jma toꞌk aaj je̱ts a̱tseꞌe min xputa̱ka. 
\p  
\v 41 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Marta, Marta, may viijn je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mvinmaayp je̱tseꞌe mvinmaꞌyu̱nma̱ꞌa̱ju̱,  
\v 42 ax toꞌk viijn tseꞌe juuꞌ veꞌe mkaꞌijtu̱xjup; ya̱ María xa veꞌe tu̱du̱vinká̱n juuꞌ veꞌe nu̱yojk o̱y. Ax ni pa̱na tseꞌe kyapa̱jku̱xju̱t. 
\c 11  
\s1 Ku je̱ jayu chapka̱ts 
\r (Mt. 6.9‑15; 7.7‑11) 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ Jesús toꞌk nax chapko̱jtsku̱jx, vanꞌit tseꞌe nu̱toꞌk je̱ yꞌixpa̱jkpa ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, tukꞌixu̱s a̱a̱ts toꞌk aaj vintso̱ a̱a̱tseꞌe ntsapkó̱tsu̱t, veꞌem ax joꞌn je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan du̱tukꞌix je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk. 
\p  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Ku miitseꞌe mtsapkó̱tstat, jidu̱ꞌu̱m tseꞌe xkó̱tstat: 
\q1 A̱a̱ts je̱ nTeeꞌ, 
\q1 tsapjo̱o̱tm xa mits je̱meꞌe, 
\q1 vaꞌajts aaj vaꞌajts jo̱o̱tts mitseꞌe, je̱tseꞌe myakvinjávat myakvintsa̱ꞌa̱gat. 
\q1 Yakmiinni toꞌk aaj je̱ mkutojku̱n. 
\q1 Veꞌem ax joꞌn je̱m tsapjo̱o̱tm tyunju̱ juuꞌ mitseꞌe mtsa̱jkp, 
\q1 veꞌem tseꞌe tyoojnjuvat yaja naxviijn. 
\q1  
\v 3 Mo̱o̱yk a̱a̱ts u̱xyam je̱ kaaky je̱ na̱a̱j juuꞌ a̱a̱tseꞌe jó̱vum xa̱a̱j ntukjoojntykip. 
\q1  
\v 4 Me̱e̱ꞌkxjik a̱a̱ts je̱ nto̱kin, 
\q1 veꞌem ax joꞌn a̱a̱tseꞌe nto̱kinme̱e̱ꞌkxpa pa̱n pa̱n jaty a̱a̱tseꞌe xmuto̱kintoomp. 
\q1 Kadi a̱a̱ts toꞌk aaj xmasa̱ꞌa̱k je̱ts a̱a̱tseꞌe nkaꞌat je̱m je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap yꞌam kya̱ꞌm; 
\q1 mitsts a̱a̱tseꞌe xꞌíxup xjayé̱pup, xꞌaxajtókup, 
\q1 veꞌemts a̱a̱tseꞌe xkahꞌama̱a̱daagat je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱. 
\p  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―¿Pa̱nts miits nꞌiteꞌe nu̱toꞌk, je̱tseꞌe ña̱jkxu̱t tsoꞌm joꞌn je̱ja je̱ꞌe̱ tya̱kꞌaajy juuꞌ veꞌe mya̱a̱tnayjaꞌvijup je̱tseꞌe du̱na̱a̱jmat: “Tukꞌanooꞌkxu̱s a̱ts toꞌk aaj toojk je̱ mtsapkaaky?,  
\v 6 ku̱x toꞌk xa veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nma̱a̱tnayjaꞌvijuvap, je̱ꞌe̱ tseꞌe tu̱myatáñ je̱ja a̱ts nta̱kꞌaajy, ax kaꞌa tseꞌe tii ti a̱tseꞌe nmo̱ꞌo̱p.”  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱pji yꞌatsa̱a̱jv tyu̱jkp: “Kadi a̱ts xyakpojtu̱k ku̱x tá̱vani xa a̱tseꞌe ya̱ nta̱jk nyakꞌatojkni je̱ts ta̱ts a̱tseꞌe ya̱ nꞌónu̱k nma̱a̱tmaꞌvidini; ax kaꞌats a̱tseꞌe xꞌukꞌo̱ꞌyixjini je̱ts a̱ts mitseꞌe juuꞌ nmo̱ꞌo̱t.”  
\v 8 Veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts pojtu̱kup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱mo̱ꞌo̱t pa̱n ti je̱ꞌe̱ veꞌe cha̱jkp, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapeꞌe ku veꞌe du̱ma̱a̱tnayjávaja, je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe je̱tseꞌe kadi jyaaꞌkꞌatsuꞌuxju̱.  
\v 9 Ax veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada: Amó̱tuda juuꞌ je̱ Nteꞌyam, je̱tseꞌe myakmo̱ꞌo̱dat; íxtada, je̱tseꞌe xpaaꞌttat; ko̱jtspo̱o̱ꞌkxta je̱ja ta̱kꞌaagui, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam myakꞌavaatsu̱xjadat.  
\v 10 Ku̱x pa̱n pa̱n xa veꞌe je̱ Nteꞌyam juuꞌ du̱ꞌamó̱tup, yakmo̱o̱yp tseꞌe; pa̱n pa̱n tseꞌe juuꞌ du̱ꞌíxtip, pyaatyp tseꞌe; pa̱n pa̱n tseꞌe ko̱jtspo̱o̱ꞌkxp je̱ja ta̱kꞌaagui, yakꞌavaatsu̱xjup tseꞌe je̱ Nteꞌyam. 
\p  
\v 11 ’Miitsta, ónu̱k teeꞌda ónu̱k taakta, ku veꞌe je̱ mꞌónu̱kta mꞌamó̱tujadat je̱ tsapkaaky, ¿je̱ tsaaj tseꞌe mmo̱ꞌo̱dap? Ku veꞌe mꞌamó̱tujadat je̱ ajkx, ¿je̱ tsaaꞌn tseꞌe mmo̱ꞌo̱dap?  
\v 12 Ku veꞌe mꞌamó̱tujadat je̱ tseetuꞌut, ¿je̱ kaaꞌpyk tseꞌe mmo̱ꞌo̱dap?  
\v 13 Mjako̱ꞌo̱yjáyuvada xa miitseꞌeda, mnu̱jaꞌvidup tseꞌe je̱tseꞌe je̱ mꞌónu̱kta xmo̱ꞌo̱dat je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱; ax je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, nu̱yojkts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱mo̱ꞌo̱t je̱ Espíritu Santo pa̱n pa̱n jatyeꞌe amó̱tuju̱dup. 
\s1 Ku je̱ Jesús yaktij je̱ts je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvapeꞌe je̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju 
\r (Mt. 12.22‑28; Mr. 3.19‑26, 30) 
\p  
\v 14 Yakpítsumnu tseꞌe je̱ Jesús je̱m je̱ yaaꞌtya̱jk jyaꞌvin ka̱jxm toꞌk je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk oom du̱yaktaannu. Ku tseꞌe pyítsumni je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, vanꞌit tseꞌe kyo̱jtspa̱jkni je̱ yaaꞌtya̱jk. Atu̱va ato̱ki tseꞌe tyaandi je̱ nu̱may jayu juuꞌ veꞌe du̱ꞌixtu.  
\v 15 Ax je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe vaandu: 
\p ―Je̱ Beelzebú, je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ ko̱ꞌo̱yjayuvapta̱jkta, je̱ꞌe̱ xa ya̱ꞌa̱ veꞌe mo̱o̱jyjup je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱yakpítsumu̱t je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda. 
\p  
\v 16 Je̱mpa tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe amó̱tuju̱du toꞌk je̱ tsajmit nu̱jaꞌvin, veꞌem tseꞌe du̱tukka̱tsꞌíxtada.  
\v 17 Ñu̱jaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús je̱ts ti veꞌe vyinmaaydup, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Nu̱jom tseꞌe je̱ kutojku̱n juuꞌ veꞌe je̱ jyayu nachoꞌoxpa̱jkju̱dup, vintó̱kiyupts je̱ꞌe̱ veꞌeda. Pa̱n nachoꞌoxpa̱jkju̱dup tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe toꞌk ja̱a̱jn toꞌk ta̱jk, vintó̱kivapts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 18 Nay veꞌempa tseꞌe, pa̱n nachoꞌoxpa̱jkju̱dupts je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe ijttup je̱m je̱ Satanás yꞌam kya̱ꞌm, kaꞌa tseꞌe je̱ kyutojku̱n jye̱jkpat. Je̱ꞌe̱ ka̱jx xa a̱tseꞌe veꞌem nvaꞌañ ku̱xeꞌe miits mvaꞌanda je̱ts je̱ Beelzebú a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n xmo̱o̱yp je̱ts a̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap nyakpítsumu̱t je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda.  
\v 19 Pa̱n je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe ku̱xma̱ꞌa̱ je̱ kutojku̱n je̱ts a̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap nyakpítsumu̱t je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda, ¿pa̱n tseꞌe du̱mo̱o̱yp je̱ kutojku̱n je̱ mjáyuda je̱tseꞌe du̱yakpítsumdat je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda? Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ mjáyuda du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kada je̱ts kaꞌa veꞌe o̱y juuꞌ xpayo̱ꞌo̱yda.  
\v 20 Ax je̱ Nteꞌyamts a̱tseꞌe xmo̱o̱yp je̱ kutojku̱n je̱ts a̱tseꞌe nyakpítsumu̱t je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda, je̱ꞌe̱ tseꞌe vaꞌajts du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkip je̱ja miits mvinkujkta je̱ts a̱ts ka̱jxeꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. 
\s1 Yakvinka̱daak yaknaxka̱daak tseꞌe je̱ Jesús je̱ Satanás 
\r (Mt. 12.29‑32; Mr. 3.27‑29; Lc. 12.10) 
\p  
\v 21 ’Ku xa veꞌe toꞌk je̱ tso̱ts yaaꞌtya̱jk je̱p du̱ma̱a̱da juuꞌ veꞌe natyukkuvaajnjup, je̱tseꞌe je̱ tya̱jk du̱ꞌixꞌit, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ pya̱a̱mdu̱k tyijatyju̱ tyinaxyju̱ juuꞌ veꞌe je̱p tyu̱jkp.  
\v 22 Ax pa̱n me̱jtsp tseꞌe jadoꞌk juuꞌ veꞌe nu̱yojk tso̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ꞌe̱, je̱tseꞌe du̱ꞌama̱a̱daaga, vanꞌit tseꞌe du̱pu̱jkja nu̱jom juuꞌ veꞌe myá̱kkip je̱tseꞌe ñatyukkuvaꞌanju̱t, je̱tseꞌe je̱ pya̱a̱mdu̱k du̱yakvaꞌkxy juuꞌ veꞌe pya̱jkji. 
\p  
\v 23 ’Pa̱n pa̱n xa veꞌe a̱ts ma̱a̱t kaꞌijtp, xtsoꞌoxpa̱jkpts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe; pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe xkama̱a̱ttoomp, xmuto̱kintoompts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\s1 Je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe vimpijtnuvap 
\r (Mt. 12.43‑45) 
\p  
\v 24 ’Ku xa veꞌe toꞌk je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱ jayu du̱tukvaꞌach, veꞌem tseꞌe vyimpavídu̱t je̱m ta̱ꞌa̱jts it jo̱o̱tm, yꞌíxtip tseꞌe joma veꞌe pyo̱o̱ꞌkxu̱t. Kaꞌa tseꞌe du̱paaꞌty. Vanꞌit tseꞌe ñaña̱ꞌmu̱xju̱: “Vaꞌan a̱ts du̱ꞌavimpijtinuva joma a̱tseꞌe nꞌukpítsum.”  
\v 25 Ku tseꞌe vyimpijtnuva, veꞌem tseꞌe je̱ jayu je̱ jyaꞌvin du̱paaꞌty ax joꞌn toꞌk je̱ ta̱jk juuꞌ veꞌe peꞌeta̱pú̱k je̱ts avaatsuva.  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe ña̱jkxnuva je̱tseꞌe du̱yaktsa̱a̱ꞌn janu̱vuxtojtu̱k je̱ myuko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ jatyeꞌe nu̱yojk ka ó̱yap je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ꞌe̱. Vanꞌit tseꞌe tya̱jkiká̱xta tsu̱u̱niva je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm. Nu̱yojk ka ó̱yapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu tyaannuva je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe toꞌk du̱ma̱a̱da yꞌijt. 
\s1 Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe xo̱o̱n 
\p  
\v 27 Ku veꞌe je̱ Jesús veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk kyo̱jtspítsum je̱ja nu̱may jayu akujk. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe myakke̱ꞌxju je̱tseꞌe myaktsiꞌtsji. 
\p  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda nu̱yojk pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook du̱ꞌamo̱tunajxtup je̱tseꞌe du̱kutyonda. 
\s1 Ku je̱ ko̱ꞌo̱y jayu du̱ꞌamó̱tudi je̱ ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin 
\r (Mt. 12.38‑42; Mr. 8.12) 
\p  
\v 29 Jaaꞌknayꞌamojkijidu tseꞌe je̱ nu̱may jayu joma veꞌe je̱ Jesús. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Ko̱ꞌo̱y jáyuts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup, yꞌamó̱tudup tseꞌe je̱tseꞌe du̱ꞌíxtat je̱ ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin je̱tseꞌe veꞌem juuꞌ du̱jaanchjávadat. Ax kaꞌa tseꞌe je̱ nu̱jaꞌvin yakmo̱ꞌo̱dat; je̱ nu̱jaꞌvinji veꞌe yakmo̱ꞌo̱dap juuꞌ veꞌe yaktaan je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Jonás.  
\v 30 Ku̱x veꞌem ax joꞌn je̱ Jonás je̱ nu̱jaꞌvin du̱yaktaajñ ma̱a̱t je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m níniveit kyajpu̱n ka̱jxm tsu̱u̱nidu, veꞌemts a̱tseꞌe je̱ nu̱jaꞌvin nyaktaajnjiduvat ma̱a̱t je̱ jayu juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp.  
\v 31 Ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit, yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ yakkutojkpa ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌn je̱m joma veꞌe je̱ po̱j ñu̱jkx je̱ts vyinmajtsju̱dupeꞌe je̱ tsaachpaatu̱n je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup, ku̱x vaꞌajts jékum je̱ꞌe̱ veꞌe cha̱a̱ꞌn je̱tseꞌe o̱jts du̱ꞌamo̱tunaxy je̱ Salomón je̱ vyijin je̱ kye̱ju̱n. Ax je̱ja tseꞌe toꞌk yaja juuꞌ veꞌe nu̱yojk du̱nu̱má̱jip je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ Salomón.  
\v 32 Ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit, yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidu je̱m níniveit kyajpu̱n ka̱jxm je̱ts vyinmajtsju̱dup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tsaachpaatu̱n je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup, ku̱x myaso̱o̱ktu veꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda je̱ níniveit jayu ku veꞌe je̱ Jonás tyukkaꞌamaajyjidi je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook. Ax je̱ja tseꞌe toꞌk yaja juuꞌ veꞌe nu̱yojk du̱nu̱má̱jip je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ Jonás. 
\s1 Veꞌem xa veꞌe je̱ jayu je̱ vyiijn ax joꞌn je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin 
\r (Mt. 5.15; 6.22‑23) 
\p  
\v 33 ’Ni pa̱na xa veꞌe du̱kana̱ꞌa̱k toꞌk je̱ ta̱ꞌkxpa je̱tseꞌe du̱pu̱m joma veꞌe yuꞌuts yꞌítu̱t ukpu̱ ti du̱tuknaxjópu̱t, ka̱jxm je̱ꞌe̱ veꞌe du̱pu̱m je̱tseꞌe kyuta̱ꞌkxjadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe ta̱jkidup je̱p tu̱jkp. 
\p  
\v 34 ’Veꞌem xa veꞌe miits je̱ mviijnda ax joꞌn je̱ mjo̱o̱tta je̱ mjaꞌvinda. Pa̱n o̱y xa veꞌe je̱ mviijnda, mꞌíxtup tseꞌe o̱y. Ax pa̱n maꞌat tseꞌe je̱ mviijnda, ko̱o̱ꞌts tseꞌe juuꞌ jaty tyañ. Nay veꞌempa tseꞌe ma̱a̱t je̱ mjo̱o̱tta je̱ mjaꞌvinda. Pa̱n vaꞌajts tseꞌe je̱ mjo̱o̱tta je̱ mjaꞌvinda, je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ tseꞌe mtoondup; ax pa̱n mꞌajo̱o̱tidup tseꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱tseꞌe vintok mꞌitta, je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ tseꞌe mtoondup.  
\v 35 Mnayꞌíxjadapts miitseꞌe je̱tseꞌe kyavimpítu̱t kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe ijtp je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda.  
\v 36 Ax pa̱n ijtp tseꞌe tum je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda, tum je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ tseꞌe mtoondup mko̱jtstup, veꞌem tseꞌe mꞌíttat ax joꞌn je̱ ta̱ꞌkxpa juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱kuta̱ꞌkxp. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱tuknu̱u̱jmi je̱ fariseota̱jk je̱ts je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk 
\r (Mt. 23.1‑36; Mr. 12.38‑40; Lc. 20.45‑47) 
\p  
\v 37 Ku veꞌe je̱ Jesús kyo̱jtsku̱jx, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ fariseo vyo̱o̱jvji kaayva je̱m tya̱kꞌam. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱tseꞌe ñajxy kaayva.  
\v 38 Atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ fariseo tyaajñ ku veꞌe du̱ꞌix je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Jesús tooꞌva̱jkp kya̱puj joma vaat je̱ kya̱ta̱jkts veꞌem ax joꞌn je̱ ju̱jpit jayu je̱ pavaꞌnu̱n du̱yaktaandi.  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Miitsta, fariseota̱jkta, veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱yakvaatstup je̱ñiꞌkxmji je̱ tukꞌaꞌooguin je̱ts je̱ tukꞌato̱jkxin; ax je̱ jyo̱o̱t, ojtsts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe me̱e̱ꞌtsmúk je̱ts juuꞌ veꞌe je̱ ko̱ꞌo̱y toꞌnu̱n ka̱jx jé̱jip.  
\v 40 ¡Kaꞌa miitseꞌe o̱y juuꞌ xpayo̱ꞌo̱yda! ¿Kaꞌa miitseꞌe xnu̱jávada je̱ts je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe du̱pa̱a̱m juuꞌ veꞌe ijtp je̱ñiꞌkxm, nay je̱ꞌe̱jyam tseꞌe du̱pa̱a̱m juuꞌ veꞌe je̱p akujkp?  
\v 41 Toojnjada je̱ jayu je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱, veꞌem tseꞌe mꞌíttat ax joꞌn je̱ tukꞌaꞌooguin je̱ts je̱ tukꞌato̱jkxin juuꞌ veꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji vaꞌajts ijtp, kaꞌa je̱ñiꞌkxmji. 
\p  
\v 42 ’¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta, fariseota̱jkta! Mmo̱o̱ydup xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ diezmo je̱ muxoꞌojkin paat, ax joꞌn je̱ menta, je̱ xooꞌkpa ojts, je̱ts juuꞌ jatyeꞌe viijnk aajy ojts; ax kaꞌa tseꞌe xma̱ja̱ pa̱mda vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam yaktsa̱k je̱ts vintso̱ veꞌe yaktún juuꞌ veꞌe pyaatyp yꞌake̱e̱guip. O̱y xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe xpá̱mdat je̱ diezmo; ax nu̱yojk vinko̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xtsó̱ktat je̱tseꞌe xtóndat juuꞌ veꞌe pyaatyp yꞌake̱e̱guip. 
\p  
\v 43 ’¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta, fariseota̱jkta! Mtso̱jktup xa veꞌe je̱tseꞌe xtuktsa̱a̱nadat je̱ tsu̱u̱jntku̱n juuꞌ veꞌe tum o̱o̱jyit je̱p tsaptu̱jkp, mtso̱jktuvap tseꞌe je̱tseꞌe je̱ja tooꞌ aajy myakko̱jtspo̱o̱ꞌkxtat je̱ vintsa̱ꞌkin ma̱a̱t. 
\p  
\v 44 ’¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta, me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta! Veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn je̱ it joma veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpa ñaxta̱ka. Je̱ja tseꞌe je̱ jayu ñaxy; kaꞌa tseꞌe du̱nu̱jávada je̱ts je̱peꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpa, ku̱x kaꞌa veꞌe kyeꞌex. 
\p  
\v 45 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvji toꞌk je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpa: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ku xa veꞌe veꞌem mvaꞌañ, xvinko̱jtspe̱jtpapts a̱a̱ts mitseꞌe. 
\p  
\v 46 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱ttava, tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpada! Mpa̱a̱jmjidup xa veꞌe je̱ jayu je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe vaꞌajts tsoꞌox; ax ni vinxu̱pa tseꞌe xkaputá̱kada je̱tseꞌe du̱kutyóndat je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n. 
\p  
\v 47 ’¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta! Mnapya̱a̱jmju̱dup xa veꞌe ax joꞌn ku̱xvintsa̱ꞌkidi je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, mnu̱po̱jtspe̱jttup tseꞌe je̱ꞌe̱ je̱ ñaxta̱jkin itta, je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe miits je̱ mju̱jpit jáyuda yakꞌo̱o̱ꞌktu.  
\v 48 Ax veꞌemts miitseꞌe xyaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kada je̱ts mnu̱jaꞌvidupeꞌe juuꞌ veꞌe je̱ mju̱jpit jayu tyoondu, mꞌo̱yjaꞌvidupts miits je̱ꞌe̱ veꞌe ku je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti. ¡Je̱ꞌe̱da xa veꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌktu, miitsta tseꞌe mnu̱po̱jtspe̱jtjidup je̱ ñaxta̱jkin itta! 
\p  
\v 49 ’Je̱ Nteꞌyam je̱ vyijin ka̱jx tseꞌe vyaajñ: “Ntuknu̱ké̱xtapts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts je̱ nꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta je̱ts a̱ts je̱ nkuká̱tsivada, yakjomtóndap yaktitóndapts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe yakꞌo̱o̱ꞌktuvap.”  
\v 50 Ax veꞌem tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup, yꞌamó̱tudapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe du̱nu̱ꞌatsó̱vadat je̱ꞌe̱ je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n ka̱jxta je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta ku veꞌe ya̱ it cho̱o̱ꞌntk je̱ts vintso̱ veꞌe myin vyimpet,  
\v 51 vanꞌit ku veꞌe je̱ Abel yꞌa̱a̱ꞌk je̱ts je̱ Zacarías paat, je̱ Zacarías juuꞌ veꞌe yakꞌo̱o̱ꞌktu je̱p ma̱ja̱ tsapta̱ktaagujkp je̱ja ma̱ja̱ tsapta̱jk je̱ts yo̱jxpe̱jtu̱n ita̱kujk. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup, myo̱o̱ydinupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ cuenta je̱m je̱ Nteꞌyam vyinkojkm je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jk je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n ka̱jxta. 
\p  
\v 52 ’¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta, tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpada! Veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ko̱nyoꞌtstup je̱ avaatsu̱n juuꞌ veꞌe du̱yakꞌavaatsp joma veꞌe je̱ jayu du̱vinmó̱tuda je̱ Kunuuꞌkx Jatyán. Kaꞌa tseꞌe je̱m mtá̱kada, kaꞌa tseꞌe xyakjajttuva je̱tseꞌe tyá̱kadat je̱ jayu juuꞌ veꞌe jata̱kavaandup. 
\p  
\v 53 Ku veꞌe je̱ Jesús veꞌem ña̱ꞌmu̱xjidi, o̱o̱y tseꞌe tyunmujo̱tmaꞌtjidi je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jkta ma̱a̱t je̱ fariseota̱jkta. Vanꞌit tseꞌe du̱tsoꞌoxpa̱jkti je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱viꞌukvaandi pa̱n ti jaty,  
\v 54 veꞌem tseꞌe du̱ꞌuktukka̱tsꞌíxtidi je̱tseꞌe ku̱yꞌo̱ꞌyixjidi vintso̱ veꞌe ku̱du̱nu̱xa̱ꞌa̱idi. 
\c 12  
\s1 Ku je̱ jayu yꞌit me̱jtsꞌaaj me̱jtsjo̱o̱t 
\p  
\v 1 Ku veꞌe nu̱may o̱o̱y je̱ jayu tyunje̱ꞌmyojktini, kamacho̱o̱vna, tyunnañu̱te̱e̱ꞌnjidini tyunnatyukte̱e̱ꞌnjidini, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Veꞌem xa veꞌe je̱ fariseo je̱ yꞌixpa̱jku̱nda ax joꞌn je̱ levadura. Mnayꞌíxjadapts miitseꞌe je̱ꞌe̱ ka̱jxta, ku̱x tukta̱jkika̱jxjup xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ꞌe̱ je̱ yꞌixpa̱jku̱n je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakvimpijtpa me̱jtsꞌaaj me̱jtsjo̱o̱t.  
\v 2 Ku̱x kaꞌa xa veꞌe tii ni tía juuꞌ veꞌe u̱xyam kayaknu̱jaꞌvip je̱tseꞌe kyanu̱ke̱ꞌxnatá̱kat, kaꞌa tseꞌe tii ni tía juuꞌ veꞌe u̱xyam yuꞌuts ijtp je̱tseꞌe kyayaknu̱jávat.  
\v 3 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, nu̱jomeꞌe juuꞌ miitseꞌe tu̱xko̱tsta ka je̱ nu̱may jayu ma̱a̱tap, myó̱tuvupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ nu̱may jayu; je̱ts nu̱jomeꞌe juuꞌ veꞌe ayuꞌuts tu̱xko̱tsta je̱ts aku̱ꞌu̱ je̱ mta̱jkta, natyukmumaaydu̱kjadapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu ixna ke̱ꞌxna. 
\s1 Je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe yaktsa̱ꞌa̱gap 
\r (Mt. 10.28‑31) 
\p  
\v 4 ’Miits, juuꞌ a̱tseꞌe nma̱a̱tnayjaꞌvijidup, veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts kaꞌa veꞌe xtsa̱ꞌa̱gadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe kaꞌo̱ꞌyixju̱dup je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin du̱yakvintó̱kiyu̱t. Ku̱x ku xa veꞌe je̱ jayu myakꞌo̱o̱ꞌkjadat, kaꞌa tseꞌe tii vintso̱ veꞌe mjaaꞌkjatónjadat.  
\v 5 Ñojkꞌó̱yeꞌe xtsa̱ꞌa̱gadat juuꞌ veꞌe o̱ꞌyixjup je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe du̱tónu̱t, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ kutojku̱n du̱jaye̱jpp je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin du̱pa̱jkjinit je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk du̱pa̱a̱mnit je̱m ja̱njo̱o̱tm. Veꞌem tseꞌe, tsa̱ꞌa̱gada je̱ꞌe̱. 
\p  
\v 6 ’Yakto̱o̱ꞌkp xa veꞌe nu̱mugo̱o̱xk je̱ piꞌk je̱yyva tá̱nu̱k me̱jtsk je̱ piꞌk meen ónu̱k, ¿veꞌem xaja? Ax ni toꞌka tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kajaaꞌtyó̱ki je̱ piꞌk je̱yyva tá̱nu̱k.  
\v 7 Macha̱veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jayep toꞌk toꞌk je̱ mvaajyta juuꞌ veꞌe je̱m mkuvajkmda. Kádits miits mtsa̱ꞌa̱gada, mnu̱má̱jidup xa miitseꞌeda je̱ts ni kaꞌa veꞌe nu̱may je̱ piꞌk je̱yyva tá̱nu̱kta. 
\s1 Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe napya̱a̱jmju̱dup je̱ Jesucristo ma̱a̱t 
\r (Mt. 10.32‑33; 12.32; 10.19‑20) 
\p  
\v 8 ’Veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada: Pa̱n pa̱n xa veꞌe napya̱a̱jmjup a̱ts ma̱a̱t je̱ja je̱ jayu vyinkujk, je̱ꞌe̱ ma̱a̱tts a̱tseꞌe nnapya̱a̱jmjuvat je̱m je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌaangeles vyinkojkm;  
\v 9 ax pa̱n pa̱n tseꞌe vaamp je̱ja je̱ jayu vyinkujk je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe xjaanchjáva, vaꞌanupts a̱tseꞌe je̱m je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌaangeles vyinkojkmda je̱ts ka á̱tsap je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ njayu. 
\p  
\v 10 ’O̱pya̱na pa̱n pa̱n a̱tseꞌe xvinko̱jtspe̱jtp, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, o̱ꞌyipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe yakme̱e̱ꞌkxjat je̱ tyo̱kin. Ax pa̱n pa̱n tseꞌe je̱ Espíritu Santo du̱vinko̱jtspe̱jtp, ni je̱ vinꞌítats je̱ꞌe̱ veꞌe kyaꞌó̱yat je̱tseꞌe yakme̱e̱ꞌkxjat je̱ tyo̱kin, ni u̱xyama, je̱ts ni vanꞌita ku veꞌe je̱ nam it cho̱o̱ꞌndu̱ku̱t. 
\p  
\v 11 ’Ku xa miitseꞌe myakvó̱vdat je̱p tsaptu̱jkp ukpu̱ je̱p kumoon tu̱jkp, kaꞌats miitseꞌe xvinmáydat pa̱n vintso̱ veꞌe mꞌatsó̱vdat uk pa̱n ti veꞌe mkó̱tstap,  
\v 12 ku̱x je̱ Espíritu Santo veꞌe mmo̱ꞌo̱jadap ti veꞌe mkó̱tstap vanꞌit. 
\s1 Kutsa̱ꞌa̱ga xa veꞌe o̱o̱y ku veꞌe je̱ jayu je̱ jyaꞌvin du̱pu̱m joma veꞌe je̱ meen 
\p  
\v 13 Toꞌk tseꞌe juuꞌ veꞌe je̱p nu̱may jayu akujkp veꞌnip, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ Jesús: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, na̱a̱jma toꞌk aaj a̱ts je̱ nꞌajch je̱ts a̱tseꞌe xmo̱ꞌo̱t juuꞌ a̱tseꞌe xtukka̱daakp, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe a̱a̱ts je̱ nteeꞌ yꞌix jyaye̱jp. 
\p  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―¿Pa̱nts a̱tseꞌe xtij to̱kin payo̱ꞌyva uk pa̱a̱mdu̱k yakvaꞌkxpa? 
\p  
\v 15 Vaampa tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: 
\p ―Nayꞌíxjada je̱tseꞌe juuꞌ xkanasꞌayó̱vadat, ku̱x ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap xa veꞌe je̱ jayu jyoojntyka ku veꞌe juuꞌ o̱o̱y du̱tunꞌix du̱tunjayep. 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin du̱vaajnjidi: 
\p ―Je̱m xa veꞌe toꞌk je̱ kumeen jayu yꞌijt. O̱o̱y tseꞌe tyunꞌo̱ꞌyi pa̱n ti veꞌe ñu̱yoꞌoi ñu̱toꞌni.  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe vyinmaajy: “¿Tis a̱ts vineꞌe ntónup? Kaꞌa xa veꞌe tii joma a̱tseꞌe njayé̱pu̱t juuꞌ a̱tseꞌe tu̱mpa̱kmuk.”  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe vyaajñ: “Ta̱ xa a̱tseꞌe mpayo̱ꞌo̱y je̱ts jidu̱ꞌu̱m a̱tseꞌe ntónu̱t. Vaꞌan a̱ts du̱yakke̱kku̱xu̱ ya̱ ta̱jk juuꞌ veꞌe muutskit je̱ts a̱tseꞌe mpá̱mu̱t juuꞌ veꞌe mú̱jit, ax je̱pts a̱tseꞌe njayé̱pu̱t nu̱jom juuꞌ a̱tseꞌe tu̱mpa̱kmuk.  
\v 19 Vanꞌitts a̱tseꞌe nnaña̱ꞌmu̱xju̱t: Yámani xa a̱tseꞌe nꞌix njayep o̱o̱y je̱ pa̱a̱mdu̱k juuꞌ a̱tseꞌe may xa̱a̱j may joojnt ntukjoojntykap. Vaꞌants a̱ts du̱po̱o̱ꞌkxni, du̱kaayni, du̱ꞌookni, je̱ts a̱ts du̱xo̱o̱jntkni.”  
\v 20 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Nteꞌyam ña̱ꞌmu̱xji: “Mits, kaꞌa veꞌe juuꞌ o̱y xpayo̱ꞌo̱y. U̱xyam ya̱ tsoojji xa veꞌe mꞌo̱o̱ꞌknit. ¿Ax pa̱n tseꞌe du̱je̱ꞌe̱inup juuꞌ veꞌe mꞌixp mjayejpp?”  
\v 21 Ax veꞌem tseꞌe jyaty je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ yꞌavintso̱ o̱ꞌyinji du̱nu̱pa̱jkpe̱jtp juuꞌ jaty yaja naxviijn je̱tseꞌe ti o̱ꞌyin du̱kajayep je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk. 
\s1 Yꞌixp jyayejpp tseꞌe je̱ Nteꞌyam pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ yꞌónu̱k 
\r (Mt. 6.25‑34) 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, kaꞌa tseꞌe xvinmáydat je̱ mkaakyta je̱ mna̱a̱jta ti veꞌe mtukjoojntykadap, ni kaꞌa tseꞌe xvinmaayduvat je̱ mvitta je̱ mxo̱xta juuꞌ veꞌe mjayé̱ptap.  
\v 23 Ñu̱má̱jip tseꞌe nu̱yojk ku veꞌe je̱ jayu jyoojntyka je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ kyaaky je̱ ña̱a̱j; ñu̱má̱jip tseꞌe nu̱yojk je̱ jayu je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ vyit je̱ xyo̱x.  
\v 24 Ixta vintso̱ veꞌe je̱ ja̱a̱ꞌk kyaniꞌipta, kaꞌa tseꞌe je̱ tya̱a̱jm du̱pa̱kmokta, kaꞌa tseꞌe juuꞌ du̱ma̱a̱dada joma veꞌe du̱yakꞌíttat je̱ tyukjoojntykinda; ó̱yam tseꞌe vyeꞌema, yakjoojntykijidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam. Kadi xvinmayda, nu̱yojk xa miitseꞌe o̱o̱y xtunjaaꞌknu̱má̱jada je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ je̱yyva tá̱nu̱kta.  
\v 25 Jyatunvinmay je̱ꞌe̱ veꞌe, ¿pa̱nts miitseꞌeda juuꞌ veꞌe o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe ñaajkyó̱nju̱t jadoꞌk noox?  
\v 26 Ax pa̱n kaꞌa tseꞌe mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe veꞌem xtóndat juuꞌ veꞌe ve̱e̱ꞌnji, ¿tya̱jx tseꞌe xvinmayda o̱yjuuꞌa? 
\p  
\v 27 ’Ixta vintso̱ veꞌe je̱ ojts ja̱a̱tit pu̱j ye̱e̱ꞌkta, kaꞌa tseꞌe tyonda, kaꞌa tseꞌe pyiiꞌtta kyo̱jta; ax veꞌemts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts ó̱yameꞌe je̱ yakkutojkpa Salomón vaꞌajts tsoj tyunnaxya̱xju̱ yꞌijt, kaꞌa tseꞌe du̱muvaaꞌty ax joꞌn je̱ pu̱j.  
\v 28 Pa̱n veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yaktsoja̱pu̱k je̱ aajy je̱ ojts juuꞌ veꞌe u̱xyam ye̱e̱ꞌkp je̱tseꞌe kep je̱ ja̱a̱jn pyaatjinit, ¿vintso̱ts nꞌiteꞌe je̱ Nteꞌyam mkamo̱ꞌo̱jadat pa̱n ti veꞌe mnatyukxó̱xjadap? ¡Ve̱e̱ꞌnji xa veꞌe je̱ Nteꞌyam xjaanchjávada!  
\v 29 Ax veꞌem tseꞌe, kaꞌa tseꞌe xvinmáydat pa̱n joma veꞌe xpá̱ktat ti veꞌe mkáydap mꞌooꞌktap, kaꞌa tseꞌe je̱m vinmaꞌyu̱n jo̱o̱tm mnaajkꞌítjadat,  
\v 30 ku̱x je̱ꞌe̱jyji veꞌe vyinmaaydup pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kaꞌíxada. Ax ñu̱jaꞌvip tseꞌe je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, je̱ts ti veꞌe cha̱jkp je̱tseꞌe ntukjoojntykimdat.  
\v 31 Ñojkꞌó̱yeꞌe xyakvinkó̱pkadat je̱tseꞌe mꞌijttinit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, veꞌem tseꞌe myakmo̱o̱yduvat juuꞌ veꞌe mkáydap mꞌooꞌktap je̱ts juuꞌ veꞌe mnatyukxó̱xjadap. 
\s1 Je̱ o̱ꞌyin juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm 
\r (Mt. 6.19‑21) 
\p  
\v 32 ’Kaꞌats miitseꞌe mtsa̱ꞌa̱gadat, miits juuꞌ a̱tseꞌe xpamiindup je̱ carnero joꞌnda, ó̱yam xa miitseꞌe nu̱ꞌeejyjida, yꞌo̱yjaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, je̱ts je̱meꞌe kyutojku̱n jo̱o̱tm mꞌijttinit.  
\v 33 To̱o̱ꞌkka̱jxtini pa̱n ti veꞌe mꞌíxtup mjaye̱jptup, mo̱o̱ydinits juuꞌ je̱ jayu pa̱n pa̱neꞌe katihꞌijtu̱xju̱dup, ax veꞌem tseꞌe xjayé̱ptat je̱m tsapjo̱o̱tm je̱ o̱ꞌyin juuꞌ veꞌe ni je̱ vinꞌita katókup kaká̱xup, joma veꞌe je̱ me̱e̱ꞌtspa kyatá̱kada je̱ts joma veꞌe je̱ tó̱tu̱k du̱katukkaya.  
\v 34 Ku̱x pa̱n joma xa veꞌe yꞌit juuꞌ veꞌe mꞌíxtup mjaye̱jptup, nay je̱e̱jyam tseꞌe yꞌijtpa je̱ mjo̱o̱tta je̱ mjaꞌvinda. 
\s1 Tun vinko̱pk xa veꞌe je̱tseꞌe apa̱a̱mdu̱ka nnaajkꞌijtumjadat 
\p  
\v 35 ’Apa̱a̱mdu̱ka veꞌe mnaajkꞌijtjidinit, nakyujoojntykajada,  
\v 36 itta veꞌem ax joꞌn je̱ toompata̱jk juuꞌ veꞌe du̱ꞌaꞌíxtup je̱ vyintsa̱nda juuꞌ veꞌe tu̱ñu̱jkx je̱m je̱ navya̱jkjuva tya̱kꞌam, na̱ꞌa̱k tseꞌe du̱jaye̱pta je̱ ta̱ꞌkxpa je̱ts apa̱a̱mdu̱ka tseꞌe yꞌitta ku veꞌe vyimpijtnit je̱ vyintsá̱n je̱tseꞌe du̱yakꞌavaatsjadat je̱ tya̱kꞌaka̱ꞌa̱ ku veꞌe kyo̱jtspo̱o̱ꞌkxjadat.  
\v 37 Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ toompada pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakpaattup joojntyk ku veꞌe jye̱ꞌynit je̱ vyintsa̱nda. Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ, je̱ꞌe̱ xa veꞌe viinm du̱pattónap je̱ tyoompa je̱tseꞌe du̱yaknáxtat kaayva.  
\v 38 Xo̱o̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ toompada ku veꞌe yakpaaꞌttat joojntykta, jyatsoꞌm joꞌna veꞌe jye̱ꞌynit je̱ vyintsa̱nda ukpu̱ jajviip.  
\v 39 Ax nu̱jávadats ya̱ꞌa̱ veꞌe: Pa̱n ku̱du̱nu̱java xa veꞌe je̱ kuta̱jk pa̱n vinꞌiteꞌe je̱ me̱e̱ꞌtspa tya̱kavaꞌañ, joojntyk tseꞌe ñaajkꞌítju̱t je̱tseꞌe du̱kayakjátu̱t je̱tseꞌe je̱ tya̱jk du̱yakꞌavaꞌatsu̱t je̱tseꞌe je̱ pya̱a̱mdu̱k yakme̱e̱ꞌtsjat.  
\v 40 Nay veꞌempats miitseꞌeda, apa̱a̱mdu̱ka tseꞌe mnaajkꞌijtjidinit, ku̱x kavinmaaypeꞌe mve̱ꞌnadat ku a̱tseꞌe nmiinnuvat jadoꞌk nax, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\s1 Je̱ o̱y ixꞌijtpa je̱ts je̱ ko̱ꞌo̱y ixꞌijtpa 
\r (Mt. 24.45‑51) 
\p  
\v 41 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌamo̱tutú̱viji: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿a̱a̱ts ka̱jxji veꞌe tu̱xka̱ts ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin, ukpu̱ anañu̱joma je̱ jayu ka̱jxeꞌe? 
\p  
\v 42 Vanꞌit tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe kuvijta je̱tseꞌe du̱tonda juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ toonk o̱y du̱ꞌixꞌijtp je̱tseꞌe je̱ vyintsá̱n tyukka̱tá̱kaja je̱tseꞌe du̱ꞌixꞌítu̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ja tya̱kꞌaajy je̱tseꞌe du̱yakkáydat je̱ vyintsá̱n je̱ tyoompa pa̱n vinꞌiteꞌe tyukka̱daꞌakjada. Vanꞌit tseꞌe je̱ vyintsá̱n cha̱a̱ꞌn.  
\v 43 Ax ku tseꞌe je̱ vyintsá̱n jye̱ꞌyni, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix je̱ts o̱yeꞌe du̱kutyún je̱ ayook juuꞌ veꞌe yaktaan. Xo̱o̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ixꞌijtpa ku veꞌe veꞌem du̱tún.  
\v 44 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts je̱ vyintsa̱neꞌe tukka̱ta̱jkiká̱xjup je̱tseꞌe du̱ꞌixꞌítu̱t nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe yꞌixp jyayejpp.  
\v 45 Kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌema ax joꞌn toꞌk je̱ ixꞌijtpa juuꞌ veꞌe du̱nasjaꞌvip je̱ts tánapeꞌe je̱ vyintsá̱n, je̱tseꞌe du̱jomtún du̱titún je̱ vyintsá̱n je̱ tyoompada, je̱tseꞌe je̱ mookjuva du̱ma̱a̱tkáy du̱ma̱a̱tꞌuuꞌk.  
\v 46 Kavinmaayp tseꞌe vye̱ꞌnat je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ vyintsá̱n jye̱ꞌynit je̱tseꞌe veꞌem yakkupaadat. Vanꞌit tseꞌe je̱ vyintsá̱n je̱ tsaachpaatu̱n myo̱ꞌo̱ju̱t je̱tseꞌe du̱pá̱mu̱t joma veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe kaka̱tsu̱pa̱jktup. 
\p  
\v 47 ’Je̱ toompa juuꞌ veꞌe du̱janu̱jaꞌvip pa̱n ti veꞌe je̱ vyintsá̱n jyatsa̱jkp, je̱tseꞌe kyanayꞌapa̱a̱mdu̱kaja, je̱tseꞌe kyaka̱tsa̱pu̱k, o̱o̱y tseꞌe tyunyakvó̱pu̱t.  
\v 48 Ax je̱ toompa juuꞌ veꞌe du̱kanu̱jaꞌvip pa̱n ti veꞌe je̱ vyintsá̱n cha̱jkp, je̱tseꞌe du̱tún juuꞌ veꞌe je̱ tsaachpaatu̱n du̱javinmajtsjup, ve̱e̱ꞌnji tseꞌe yakvó̱pu̱t. Pa̱n pa̱n xa veꞌe juuꞌ o̱o̱y tunyakmo̱o̱yp, o̱o̱y tseꞌe juuꞌ tyunyakꞌamó̱tunuvat; je̱ts pa̱n pa̱n tseꞌe o̱o̱y juuꞌ tunyaktukka̱ta̱jkip, nu̱yojk tseꞌe juuꞌ yakꞌaꞌíxjinuvat. 
\s1 Je̱ Jesús ka̱jx tseꞌe je̱ jayu yaktsoꞌoxpú̱k 
\r (Mt. 10.34‑36) 
\p  
\v 49 ’Je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nnu̱miin yaja naxviijn je̱ts a̱tseꞌe je̱ ja̱a̱jn nja̱pno̱ꞌo̱kat. ¡Jé̱jani je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱tyo̱o̱yni!  
\v 50 Nyaknáxupts a̱tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n, o̱o̱yts a̱tseꞌe ntunnavyinmaꞌyu̱nma̱ꞌa̱ju̱ ku̱xeꞌe je̱ xa̱a̱j kyatúnju̱na.  
\v 51 ¿Veꞌemts miitseꞌe mvinmayda je̱ts je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nnu̱miin je̱tseꞌe kyaꞌítu̱t je̱ muvaampa je̱ tsoꞌoxpa̱jkpa yaja naxviijn? Ax kaꞌa tseꞌe. Je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nnu̱miin je̱tseꞌe je̱ jayu yaktsoꞌoxpá̱ku̱t.  
\v 52 Ku̱x u̱xyameꞌe du̱ꞌukvaꞌanu̱t je̱ts joma veꞌe nu̱mugo̱o̱xk je̱ jayu cha̱a̱nada toꞌk ja̱a̱jn toꞌk ta̱jk, pya̱jkvaꞌkxjadap tseꞌe je̱ teeꞌ je̱ taak ma̱a̱t je̱ yꞌónu̱kta; nu̱toojk tseꞌe du̱tsoꞌoxpá̱ktat juuꞌ veꞌe nu̱me̱jtsk, nu̱me̱jtsk tseꞌe du̱tsoꞌoxpá̱ktat juuꞌ veꞌe nu̱toojk.  
\v 53 Je̱ ónu̱k teeꞌ, choꞌoxpá̱kupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ myajntk; nay je̱ majntk, choꞌoxpá̱kupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyeeꞌ. Je̱ ónu̱k taak, choꞌoxpá̱kupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ña̱a̱x; nay je̱ na̱a̱x, choꞌoxpá̱kupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyaak. Je̱ xákix taak, choꞌoxpá̱kupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ xyákix na̱a̱x; nay je̱ xákix na̱a̱x, choꞌoxpá̱kupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ xyákix taak. 
\s1 Ku je̱ jayu du̱kavinmó̱tudi juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyoon joma veꞌe je̱ꞌe̱da 
\r (Mt. 16.1‑4; Mr. 8.11‑13) 
\p  
\v 54 Ñu̱u̱jmiva tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu: 
\p ―Ku xa miitseꞌe xꞌixta je̱ vínu̱ts pyojtu̱k je̱m joma veꞌe je̱ xa̱a̱j tya̱ka, jatyji tseꞌe mvaꞌanda je̱ts toꞌojuvaampeꞌe ya̱ it, ax veꞌem tseꞌe jyaty.  
\v 55 Ku veꞌe xjávada je̱ts me̱jtspeꞌe je̱ ta̱ꞌa̱jts po̱j je̱m joma veꞌe je̱ vinvaꞌajts it, veꞌem tseꞌe mvaꞌanda je̱ts o̱o̱yeꞌe ya̱ it tyunꞌampa̱kuvaꞌañ, ax ampa̱jkp tseꞌe ya̱ it.  
\v 56 ¡Me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta! ¿Tya̱jx tseꞌe xkanu̱jávada juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yam tyuump? 
\s1 Ku je̱ jayu ñamyujo̱tmaꞌatjada 
\r (Mt. 5.25‑26) 
\p  
\v 57 ’¿Tya̱jx tseꞌe viinm xkapayo̱ꞌo̱yda juuꞌ veꞌe pyaatyp yꞌake̱e̱guip?  
\v 58 Pa̱n je̱m xa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe mnu̱xa̱ꞌa̱ijidup je̱tseꞌe xma̱a̱tna̱jkxta je̱ja je̱ yakkutojkpa vyinkujk, ixta pa̱n vintso̱ veꞌe xma̱a̱tnamyujo̱tꞌó̱yajadat je̱ja tooꞌ aajy, veꞌem tseꞌe mkavó̱vjadat je̱ja je̱ to̱kin payo̱ꞌyva vyinkujk. Ku̱x pa̱n mvo̱o̱jvju̱dupeꞌe, vanꞌit tseꞌe je̱ to̱kin payo̱ꞌyva mtukka̱tá̱kajadat je̱ poxu̱nta̱kpa̱a̱mpa. Ax je̱ poxu̱nta̱kpa̱a̱mpa tseꞌe mpoxu̱nta̱kpá̱mjadap.  
\v 59 Ax veꞌemts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌajameꞌe mpítsumdat je̱p poxu̱ntu̱jkp viꞌnameꞌe xkakuve̱tta nu̱jom juuꞌ veꞌe myó̱jidup. 
\c 13  
\s1 Tun vinko̱pk xa veꞌe je̱tseꞌe je̱ jayu du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda 
\p  
\v 1 Veꞌem tseꞌe jyajty vanꞌit, je̱tseꞌe je̱ jayu jye̱ꞌydi je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱tukmumaajntykti vintso̱ veꞌe je̱ Pilato je̱ galiléait jayu du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkji je̱tseꞌe je̱ ñu̱u̱ꞌpu̱nda yo̱ꞌmyúk ma̱a̱t je̱ tá̱nu̱k nu̱u̱ꞌpu̱n juuꞌ veꞌe yo̱jxtup vyeꞌna.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Veꞌem miitseꞌe mvinmayda je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe veꞌem jyajtti je̱ galiléait jáyuda ku̱x nu̱yojk tó̱kinax jayu je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtti je̱ts ni kaꞌa veꞌe pa̱n viijnk je̱ myugaliléait jayu?  
\v 3 Veꞌem a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa veꞌe. Ax pa̱n kaꞌats miitseꞌe xmaso̱ꞌo̱kta je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda, mvinto̱kika̱jxtuvapts miitseꞌeda.  
\v 4 Ukpu̱ je̱ nu̱maktoodojt juuꞌ veꞌe o̱o̱ꞌktu ku veꞌe je̱m je̱ꞌe̱ ñiꞌkxmda ñaxka̱daaky je̱ ka̱jxm pa̱ts juuꞌ veꞌe Siloé du̱xa̱a̱j, ¿veꞌem tseꞌe mvinmaayduva je̱ts nu̱yojk tó̱kinax jayu je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtti je̱ts ni kaꞌa veꞌe pa̱n viijnk juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidu je̱m Jerusalén?  
\v 5 Veꞌemts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa veꞌe. Ax pa̱n kaꞌats miitseꞌe xmaso̱ꞌo̱kta je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda, mvinto̱kika̱jxtuvapts miitseꞌeda. 
\s1 Je̱ higo ku̱p juuꞌ veꞌe kata̱ꞌmip tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaꞌnu̱xjidi ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin: 
\p ―Je̱m xa veꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ hyiigo ku̱p je̱m kyex jo̱o̱tm. Je̱tseꞌe o̱jts du̱ꞌix pa̱n jé̱mani veꞌe je̱ tya̱a̱jm. Ax kaꞌa tseꞌe du̱tipaaty.  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ tyoompa juuꞌ veꞌe du̱ꞌixꞌijtp je̱ ñaax: “U̱xyam tseꞌe du̱mutoojkjoojnta je̱ts a̱tseꞌe vinjoojnt tu̱nmets je̱ts a̱tseꞌe njaꞌixta je̱ higo ta̱a̱jm yam higo ku̱p ka̱jxm; ni vinꞌítats a̱tseꞌe nkapaaꞌty. Pojxu̱knits mits ya̱ꞌa̱. ¿Tya̱jx ya̱ꞌa̱ veꞌe ko̱o̱jyji ya̱ it du̱yakvintuk?”  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ toompa yꞌatso̱o̱jvji: “Vintsá̱n, maso̱ꞌo̱ku̱s jadoꞌk joojnt. Vaꞌan a̱ts du̱ka̱yuꞌuju̱ je̱ts a̱tseꞌe ntsó̱yat ya̱ naax,  
\v 9 nu̱njajtp ku veꞌe ku̱ñu̱nta̱ꞌmipú̱k. Ax pa̱n kaꞌajyam tseꞌe tya̱ꞌma jukta̱ꞌm, vanꞌit tseꞌe yakpojxu̱knit.” 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ku veꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j vyeꞌna 
\p  
\v 10 Toꞌk tseꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j vyeꞌna je̱tseꞌe je̱ Jesús yakꞌixpu̱k je̱p tsaptu̱jkp.  
\v 11 Ax je̱p tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe maktoodojt joojntani pa̱jkjup vyeꞌna, ja̱kox tseꞌe yaktaajnjini toꞌk je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, ax ni vintso̱va tseꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe ñaajkyajkxju̱t.  
\v 12 Ku veꞌe je̱ Jesús tyukꞌixpe̱jtji, vanꞌit tseꞌe du̱yaaxji je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Ntaaꞌm, ta̱ xa veꞌe je̱ mpaꞌam mnu̱vaatsjini. 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱tuknu̱ka̱a̱jn. Tun jatyji tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk yajkxy tyaanni je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakma̱ji du̱yakjaanchi. 
\p  
\v 14 Ku tseꞌe je̱ tsaptu̱jkpit je̱ ñu̱vintsá̱n du̱ꞌix je̱ts yakjo̱tka̱daakeꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j je̱ Jesús je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, jo̱tmaꞌt tseꞌe, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ nu̱may jayu: 
\p ―Tojtu̱k xa̱a̱j xa veꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe je̱ jayu tyónu̱t; ax mé̱tstats miits vanꞌit je̱tseꞌe myakjo̱tka̱daꞌakjadat. Kaꞌa tseꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j mmé̱tstat je̱tseꞌe myakjo̱tka̱daꞌakjadat. 
\p  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Miitsta, me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta, ¿kaꞌa miitseꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j xmuké̱jada je̱ mjaachta je̱ mkaajta je̱tseꞌe xyakna̱jkxta tsoxk na̱ꞌookpa?  
\v 16 Je̱ts ya̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱ Abraham je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe je̱ Satanás pa̱jkjup tu̱yakꞌitju̱ maktoodojt joojntani, ¿kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga je̱tseꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j je̱ pyaꞌam ñu̱vaatsjuvat? 
\p  
\v 17 Ku veꞌe je̱ Jesús veꞌem vyaajñ, o̱o̱y tseꞌe tyuntso̱ꞌo̱tyoondi juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup. Ax o̱o̱y tseꞌe je̱ nu̱may jayu tyunxo̱o̱jntkti ku veꞌe du̱ꞌixti je̱ mú̱jit atu̱va juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyoon. 
\s1 Je̱ mostaza ta̱a̱mt tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 13.31‑32; Mr. 4.30‑32) 
\p  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―¿Vintso̱ joꞌn tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n, ukpu̱ tits a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ntukmuꞌaꞌixmókap?  
\v 19 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk du̱vu̱j je̱ mostaza ta̱a̱mt je̱ja yꞌit ja̱a̱t. Ax veꞌem tseꞌe yeeꞌk ma̱j ax joꞌn toꞌk je̱ ku̱p; je̱ꞌydup tseꞌe je̱m je̱ je̱yyva tá̱nu̱k je̱tseꞌe je̱ pye̱ꞌe̱n du̱pa̱mda je̱m yꞌaxén ka̱jxm. 
\s1 Je̱ levadura tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 13.33) 
\p  
\v 20 Vaampa tseꞌe je̱ Jesús jidu̱ꞌu̱m: 
\p ―¿Tits a̱tseꞌe njaaꞌktukmuꞌaꞌixmókap je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n?  
\v 21 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ levadura du̱tukmupa̱ma toojk arroba je̱ tsapkaaky ju̱ts. Vanꞌit tseꞌe je̱ levadura du̱tukta̱ka nu̱jom je̱ tsapkaaky ju̱ts je̱tseꞌe o̱o̱y tyunꞌo̱o̱ꞌku̱k. Mú̱jit tseꞌe o̱o̱y tyumpítsum. 
\s1 Je̱ ta̱kꞌaka̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe mootskji je̱ vyiijn tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 7.13‑14, 21‑23) 
\p  
\v 22 Namvaateꞌe je̱ Jesús ñu̱jkx je̱m Jerusalén, yakꞌixpu̱jkp tseꞌe je̱ jayu joma jaty kajpu̱neꞌe ñaxy.  
\v 23 Je̱m tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe amo̱tutú̱vijup: 
\p ―¿Nu̱ꞌeejyji je̱ꞌe̱ vineꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe joojntykidinup xa̱ꞌma ka̱jx? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p  
\v 24 ―Ixta je̱tseꞌe mtá̱kadat joma veꞌe je̱ ta̱kꞌaka̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe mootskji je̱ vyiijn, ku̱x vaamp xa a̱tseꞌe je̱ts nu̱mayda veꞌe du̱tuntsó̱ktat je̱tseꞌe je̱ tso̱ tyá̱kadat, ax kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjadat.  
\v 25 Ku veꞌe je̱ kuta̱jk pyojtu̱ku̱t je̱tseꞌe je̱ tya̱jk du̱ꞌaka̱a̱ynit, je̱pts miitseꞌe mtándat ta̱kꞌaagup, je̱p tseꞌe mko̱jtspo̱o̱ꞌkxtat je̱tseꞌe mvaꞌandat: “Vintsá̱n, Vintsá̱n, yakꞌavaatsjik a̱a̱ts toꞌk aaj ya̱ mta̱jk.” Vanꞌit tseꞌe mꞌatsó̱vjadat: “Kaꞌa xa a̱ts miitseꞌe nꞌíxada.”  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe mvaꞌandat: “A̱a̱ts xa mitseꞌe nma̱a̱tkaay nma̱a̱tꞌook, mits tseꞌe myakꞌixpa̱jk je̱ja a̱a̱ts ntooꞌ aajy.”  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe mꞌatso̱o̱jvjidinuvat: “Ta̱ xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa a̱ts miitseꞌe nꞌíxada. Vinvaꞌkvaꞌatsta a̱ts miits nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱toondup juuꞌ veꞌe ka ó̱yap.”  
\v 28 Ax je̱m tseꞌe myaꞌaxtat je̱m tseꞌe mnatya̱tskaaꞌtjadat ku veꞌe xꞌíxtat je̱ Abraham, je̱ Isaac, ma̱a̱t je̱ Jacob, je̱ts nu̱jom je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, je̱m tseꞌe yꞌijttinit je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm je̱ts miitseꞌe myakpavo̱jptinit.  
\v 29 Mé̱tstap xa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndup je̱ it joma veꞌe je̱ po̱j ñu̱jkx, joma veꞌe je̱ po̱j cha̱a̱ꞌn, joma veꞌe je̱ xa̱a̱j pyítsum, joma veꞌe je̱ xa̱a̱j tya̱ka, je̱tseꞌe yꞌa̱jxtu̱kta kaayva je̱m je̱ Nteꞌyam kyutojku̱n jo̱o̱tm.  
\v 30 Ax jé̱map tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe u̱xyam du̱nu̱piꞌkidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱má̱jadap. Ax jé̱map tseꞌe je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe u̱xyam du̱nu̱má̱jidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱piꞌkidinup. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱nu̱yaaxy je̱ jerusaleenit jáyuda 
\r (Mt. 23.37‑39) 
\p  
\v 31 Ax je̱ xa̱a̱jjyam tseꞌe jye̱ꞌydi je̱ fariseota̱jk je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱ Jesús: 
\p ―Tso̱o̱ꞌnni yaja ku̱x je̱ Herodes xa veꞌe myakjayꞌo̱o̱ꞌkuvaajnjup. 
\p  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Na̱jkxu̱ xna̱a̱jmada je̱ vinꞌa̱a̱ꞌmpa je̱ts nyakpítsump a̱tseꞌe u̱xyam ya̱ tiempo je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvapta, nyakjo̱tka̱daakpapts a̱tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱jkju̱dup, ax u̱xꞌo̱o̱kts a̱tseꞌe je̱ ntoonk nyakꞌavaadinit.  
\v 33 Ax tun vinko̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe je̱ nna̱a̱ꞌ je̱ ntooꞌ njaaꞌkyo̱ꞌo̱yu̱t u̱xyam ya̱ tiempo, je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe u̱xꞌo̱o̱k nyakkuká̱xat, ¡ku̱x yaajyji veꞌe jerusaleenit kyajpu̱n ku̱jx du̱yakꞌo̱o̱ꞌkta nu̱jom je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta! 
\p  
\v 34 ’¡Jerusaleenit jáyuda, jerusaleenit jáyuda, miits xa veꞌe myakꞌo̱o̱ꞌktup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta je̱tseꞌe xtsakaꞌatsta pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam mtuknu̱ke̱jxju̱dup! ¡May nax xa a̱ts miitseꞌe njapa̱kmokuvaandi, veꞌem ax joꞌn je̱ tseedaak je̱p kye̱e̱ku̱n paꞌtkup je̱ pyiꞌk ónu̱k du̱muꞌux; ax kaꞌa tseꞌe xkuva̱jkti!  
\v 35 Íxtats nꞌit, masa̱ꞌa̱keꞌe tyaannit je̱ mma̱ja̱ tsapta̱jkta. Ax veꞌemts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe xꞌukꞌíxtinit, vanꞌítnumeꞌe ku veꞌe je̱ xa̱a̱j du̱paatnit je̱tseꞌe mvaꞌandat: “Je̱ Nteꞌyam je̱ kyunooꞌkxu̱n ma̱a̱t xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe miimp je̱ Nteꞌyam ka̱jx.” 
\c 14  
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe kiixnup 
\p  
\v 1 Toꞌk tseꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j vyeꞌna, je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌa̱ts kaayva je̱m tya̱kꞌam toꞌk juuꞌ veꞌe je̱ fariseo du̱nu̱vintsá̱nip, tyukka̱tsꞌíxtidup tseꞌe je̱ fariseota̱jk.  
\v 2 Je̱m tseꞌe vyeꞌniva je̱ Jesús vyinkojkm toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe kiixnup.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpada ma̱a̱t je̱ fariseota̱jkta: 
\p ―¿Yakjajtypeꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n je̱tseꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j je̱ jayu je̱ paꞌam jayu du̱yakjo̱tka̱daꞌaku̱t? 
\p  
\v 4 Ax ama̱ꞌa̱t tseꞌe tyaandi. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ paꞌam jayu du̱majch je̱tseꞌe du̱yakjo̱tka̱daakni. Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱tseꞌe ña̱jkxnit.  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Pa̱nts miitseꞌeda juuꞌ veꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j je̱ jyaach ukpu̱ je̱ kyaaj ka̱kvíppip je̱p vo̱k jótup, kaꞌats je̱ꞌe̱ vineꞌe je̱ xa̱a̱jji du̱yakpitsumkó̱ju̱t? 
\p  
\v 6 Ax kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjada pa̱n vintso̱ veꞌe ku̱du̱ko̱jtsu̱mpijtti. 
\s1 Je̱ javya̱a̱ꞌkxta̱jk juuꞌ veꞌe yakvo̱o̱vdu je̱m je̱ navya̱jkjuva tya̱kꞌam 
\p  
\v 7 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix vintso̱ veꞌe je̱ javya̱a̱ꞌkxta̱jk du̱vinko̱o̱ndi je̱ tsu̱u̱jntku̱n juuꞌ veꞌe tum o̱o̱jyit joma veꞌe je̱ jayu kyay, vanꞌit tseꞌe ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin du̱pu̱u̱jm: 
\p  
\v 8 ―Pa̱n myakvo̱o̱vdup xa miitseꞌe kaayva joma veꞌe je̱ navya̱jkjuva ñamya̱ja̱tónjada, kaꞌa tseꞌe xtuktsa̱a̱nadat je̱ tsu̱u̱jntku̱n juuꞌ veꞌe tum o̱o̱jyit. Pa̱n veꞌem xa veꞌe xtonda, veꞌem tseꞌe mjáttat ax joꞌn jyajty toꞌk je̱ javya̱a̱ꞌkx juuꞌ veꞌe du̱tuktsu̱u̱nip je̱ tsu̱u̱jntku̱n juuꞌ veꞌe du̱nu̱ꞌó̱yip.  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌy jadoꞌk je̱ javya̱a̱ꞌkx juuꞌ veꞌe nu̱yojk du̱nu̱má̱jip je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱tuktsu̱u̱nip je̱ tsu̱u̱jntku̱n juuꞌ veꞌe du̱nu̱ꞌó̱yip. Je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱yakjavyo̱o̱jvju nu̱me̱jtsk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nip: “Te̱na toꞌk aaj je̱ts mo̱ꞌo̱ ya̱ mtsu̱u̱jntku̱n jadoꞌk ya̱ javya̱a̱ꞌkx.” Vanꞌit tseꞌe tso̱ꞌo̱tyoomp ñu̱jkx je̱tseꞌe du̱tuktsu̱u̱ni je̱ tsu̱u̱jntku̱n juuꞌ veꞌe du̱nu̱hꞌu̱xꞌo̱o̱kika̱jxp.  
\v 10 Ñojkꞌó̱y tseꞌe jidu̱ꞌu̱m xtóndat. Ku veꞌe myakvó̱vdat kaayva, tuktsa̱a̱nadats je̱ tsu̱u̱jntku̱n juuꞌ veꞌe du̱nu̱hꞌu̱xꞌo̱o̱kika̱jxp. Pa̱n veꞌem tseꞌe xtonda, veꞌem tseꞌe mjáttat ax joꞌn jyajty toꞌk je̱ javya̱a̱ꞌkx juuꞌ veꞌe du̱tuktsu̱u̱nip je̱ tsu̱u̱jntku̱n juuꞌ veꞌe du̱nu̱hꞌu̱xꞌo̱o̱kika̱jxp. Ax ku tseꞌe jye̱ꞌy je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe yakjavyo̱o̱jvju, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: “Naxu̱ toꞌk aaj joma veꞌe je̱ tsu̱u̱jntku̱n juuꞌ veꞌe du̱nu̱ꞌó̱yip je̱tseꞌe mtsa̱a̱nat.” Ax veꞌem tseꞌe myakmá̱jajadat je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujkta pa̱n pa̱n jatyeꞌe mma̱a̱ttsu̱u̱nidup kaayva.  
\v 11 Ku̱x pa̱n pa̱n xa veꞌe namyá̱jijup, je̱ꞌe̱ tseꞌe taannup piꞌk; pa̱n pa̱n tseꞌe naajkpiꞌkijup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱má̱jap. 
\p  
\v 12 Ñu̱u̱jmiva tseꞌe jidu̱ꞌu̱m je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ javya̱a̱ꞌkx du̱yakjavyo̱o̱jvju: 
\p ―Ku veꞌe myakjayukayuvaꞌanu̱t, kaꞌa tseꞌe xvó̱vu̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe mma̱a̱tnayjaꞌvijup, kaꞌa tseꞌe xvó̱vu̱t je̱ mꞌuts je̱ mꞌajch ukpu̱ je̱ mꞌuts je̱ mtsa̱ꞌa̱ ukpu̱ je̱ mjuuꞌt je̱ mmugoꞌok, kaꞌa tseꞌe xvó̱vu̱t je̱ mmuja̱nta̱m je̱ mmuta̱kta̱m uk pa̱n pa̱n jatyeꞌe kumeenda. Pa̱n mva̱a̱p tseꞌe je̱ꞌe̱da, ax mmo̱yu̱mpijtjidinuvapts mits je̱ꞌe̱ veꞌeda.  
\v 13 Ax kuts mitseꞌe xa̱a̱j xtónu̱t ukpu̱ je̱ jayu xyakkáyu̱t, je̱ꞌe̱ tseꞌe mvó̱vup pa̱n pa̱n jatyeꞌe ayo̱o̱p je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j je̱ tyek ka ó̱yap, je̱ u̱xke̱t jayu, je̱ts je̱ viints jayu.  
\v 14 Xo̱o̱n xa mitseꞌe ku veꞌe veꞌem xtónu̱t, ku̱x kaꞌa xa veꞌe yꞌo̱ꞌyixjadat je̱tseꞌe mmo̱yu̱mpijtjidinuvat. Ax myakmo̱yu̱mpijtnupts mitseꞌe vanꞌit ku veꞌe jyoojntykpa̱jktinuvat pa̱n pa̱n jatyeꞌe tu̱v jáyuvidup joojntykidup. 
\s1 Je̱ ma̱ja̱ kay je̱ ma̱ja̱ uuꞌk tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 15 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxy toꞌk juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nip vyeꞌna kaayva, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ Jesús: 
\p ―¡Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe káydap je̱m je̱ Nteꞌyam kyutojku̱n jo̱o̱tm! 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Toꞌk xa veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ ma̱ja̱ kay je̱ ma̱ja̱ uuꞌk du̱nu̱pa̱a̱jmtki; nu̱may tseꞌe je̱ jayu du̱tunva̱a̱jv.  
\v 17 Ku tseꞌe je̱ kay aats du̱paaty, vanꞌit tseꞌe du̱kejx toꞌk je̱ tyoompa je̱tseꞌe du̱na̱a̱jmadat je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe vya̱a̱p: “Jaꞌmda, ku̱x avaadani veꞌe je̱p nu̱jom je̱ kaaky je̱ na̱a̱j.”  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe je̱ tyoompa du̱nu̱u̱jmi juuꞌ veꞌe yaktuknu̱ke̱jxtu; toꞌk ka̱ꞌa̱jyji tseꞌe ñañu̱ko̱jtsvaatsjidi. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ mutoꞌk vyaajñ: “Tun ta̱a̱ynum xa a̱tseꞌe je̱ nꞌit njoy, ax je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe u̱xyam na̱jkx nꞌixuvaꞌañ, veꞌemeꞌe toꞌk aaj xna̱a̱jmat je̱ts o̱o̱y a̱tseꞌe xtunme̱e̱ꞌkxjat.”  
\v 19 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe jadoꞌk vyaampa: “Tun ta̱a̱ynum xa a̱tseꞌe mugo̱o̱xk yunta je̱ yoova kaaj njoy, ax je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe u̱xyam na̱jkx nꞌixuvaꞌañ pa̱n vintso̱ veꞌe yoꞌojta. Veꞌemeꞌe toꞌk aaj xna̱a̱jmat je̱ts o̱o̱y a̱tseꞌe xtunme̱e̱ꞌkxjat.”  
\v 20 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe jadoꞌk vyaampa: “Tun ta̱a̱ynum xa a̱tseꞌe nta̱ꞌa̱xpú̱k, ax kaꞌats a̱tseꞌe xꞌo̱ꞌyixju̱ vintso̱ a̱tseꞌe nna̱jkxu̱t.”  
\v 21 Ku tseꞌe je̱ toompa vyimpijtni je̱tseꞌe du̱vaajnji je̱ vyintsá̱n vintso̱ veꞌe toꞌk jadoꞌk yꞌatsa̱v, vanꞌit tseꞌe je̱ vyintsá̱n jyo̱tmaꞌty je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ tyoompa: “Jatyji na̱jkxu̱ je̱ts na̱jkxu̱ mvídu̱tu̱ je̱m kajpu̱n jo̱o̱tm je̱ja mú̱jit tooꞌ je̱ts muutskit tooꞌ aajy, je̱tseꞌe xyakmé̱tsu̱t je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe ayo̱o̱vdup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j je̱ tyek ka ó̱yap, pa̱n pa̱n jatyeꞌe u̱xke̱tta, je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe viintsta.”  
\v 22 U̱xꞌo̱o̱k tseꞌe je̱ toompa vyaajñ: “Vintsá̱n, ta̱ xa a̱tseꞌe ntun ax joꞌn tu̱xpavaꞌañ, ax je̱e̱num tseꞌe je̱ it.”  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ vintsá̱n du̱nu̱u̱jmi je̱ tyoompa: “Na̱jkxko̱jnuvats nꞌiteꞌe je̱ja toꞌk tooꞌ aajy je̱ts je̱m kam jo̱o̱tm tso̱v, je̱tseꞌe je̱ jayu xmunooꞌkxtu̱ktat je̱tseꞌe myíndat je̱tseꞌe a̱ts ya̱ nta̱jk yꞌótsu̱t.  
\v 24 Ax veꞌemts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts juuꞌ a̱tseꞌe tooꞌva̱jkp tu̱nvo̱vda, ni pa̱na veꞌe du̱kakáyu̱t juuꞌ a̱tseꞌe tu̱nꞌapa̱a̱mdu̱ka.” 
\s1 Pa̱n pa̱neꞌe du̱tso̱jkp je̱tseꞌe yꞌijtnit je̱ Cristo je̱ yꞌixpa̱jkpa 
\p  
\v 25 Nu̱may tseꞌe je̱ jayu du̱pana̱jkxti je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌixu̱mpijt je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p  
\v 26 ―Pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xpaminuvaamp, ax myaso̱kka̱jxnup tseꞌe je̱ tso̱jku̱n juuꞌ veꞌe jyaye̱jpjip je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak, je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, je̱ yꞌónu̱k, je̱ yꞌuts, je̱ yꞌajch, je̱ cha̱ꞌa̱, je̱ts je̱ tso̱jku̱n juuꞌ veꞌe viinm nayjaye̱jpu̱xjup, kaꞌa xa veꞌe pa̱n viijnk veꞌem du̱tsó̱ku̱t ax joꞌn a̱ts. Ax pa̱n kaꞌa tseꞌe du̱masa̱ꞌa̱k ax joꞌn a̱tseꞌe nka̱ts, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe a̱ts je̱ nꞌixpa̱jkpa yꞌítu̱t.  
\v 27 Pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xkapamiimp je̱tseꞌe kyanayjávaja je̱ts a̱ts ka̱jxeꞌe je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n du̱ꞌana̱jkxat ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ cryuuz du̱paka̱a̱yp, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe a̱ts je̱ nꞌixpa̱jkpa yꞌítu̱t. 
\p  
\v 28 ’¿Pa̱n je̱m xa veꞌe nu̱toꞌk miitsta juuꞌ veꞌe je̱ pa̱ts du̱pa̱muvaamp juuꞌ veꞌe ka̱jxm, kaꞌats nꞌiteꞌe yꞌa̱jxtu̱ku̱t je̱tseꞌe tooꞌva̱jkp du̱payo̱ꞌo̱yu̱t pa̱n vinxu̱peꞌe je̱ meen du̱yaktónu̱t je̱tseꞌe du̱nu̱jávat pa̱n nu̱paadixjupeꞌe juuꞌ veꞌe mya̱a̱t je̱tseꞌe du̱po̱jtskuká̱xat?  
\v 29 Ku̱x pa̱n kaꞌa xa veꞌe o̱y du̱payo̱ꞌo̱y, je̱tseꞌe ko̱o̱jyji du̱pa̱mꞌukvaꞌañ je̱ pa̱ts, je̱tseꞌe u̱xꞌo̱o̱k du̱kayakkuká̱xat, tukxiꞌikjadapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe íxju̱dup,  
\v 30 je̱tseꞌe vyaꞌandat: “Pya̱mꞌukvaan xa veꞌe toꞌk je̱ pa̱ts xi yaaꞌtya̱jk, ax kaꞌa tseꞌe du̱yakkuka̱jxi.” 
\p  
\v 31 ’Uk pa̱n toꞌkeꞌe je̱ yakkutojkpa juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱t nu̱majk miijl je̱ tyojpa je̱tseꞌe yꞌatsoꞌoxtonuvaꞌañ ma̱a̱t jadoꞌk je̱ yakkutojkpa juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱t nu̱ꞌiiꞌpx miijl je̱ tyojpa, ¿kaꞌats nꞌiteꞌe tooꞌva̱jkp yꞌa̱jxtu̱ku̱t je̱tseꞌe o̱y du̱payo̱ꞌo̱yu̱t pa̱n yꞌama̱a̱daagapeꞌe?  
\v 32 Ax pa̱n kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱, jékumna tseꞌe vye̱ꞌnat jadoꞌk je̱ yakkutojkpa, je̱tseꞌe je̱ kyuká̱tsiva du̱ké̱xu̱t je̱tseꞌe du̱ko̱jtsꞌó̱yadat ma̱a̱t jadoꞌk je̱ yakkutojkpa.  
\v 33 Ax veꞌem tseꞌe, pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱kamaso̱o̱kp nu̱jom juuꞌ veꞌe yꞌixp jyayejpp, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe a̱ts je̱ nꞌixpa̱jkpa yꞌítu̱t. 
\s1 Je̱ kaan tukꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 5.13; Mr. 9.49‑50) 
\p  
\v 34 ’O̱y xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kaan. Ax pa̱n tó̱kinup tseꞌe je̱ tyaꞌmu̱tsin, ni vintso̱va tseꞌe kyaꞌo̱ya je̱tseꞌe tyaꞌmu̱tsinuvat.  
\v 35 Pa̱n kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌuktaꞌmu̱tsini, kaꞌa tseꞌe yꞌuktoonni, ni kaꞌa tseꞌe tyun je̱tseꞌe je̱ naax du̱tsó̱yat, yakꞌu̱xko̱ꞌo̱nupeꞌe. Pa̱n pa̱n jaty xa veꞌe je̱m je̱ tyaatsk, vaꞌan tseꞌe du̱ꞌamo̱tunaxta. 
\c 15  
\s1 Je̱ carnero juuꞌ veꞌe to̱kihꞌijt tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 18.10‑14) 
\p  
\v 1 Nayꞌamojkijidu tseꞌe nu̱may je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpada je̱ts je̱ viijnk jáyuda juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyijp tó̱kinax jayu, yꞌamo̱tunaxuvaandupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌayook,  
\v 2 je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ fariseota̱jk ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk du̱vinko̱jtsti du̱naaꞌko̱jtsti je̱ Jesús. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¡Kyuvu̱jkptam ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ tó̱kinax jayu je̱tseꞌe du̱ma̱a̱tkáy du̱ma̱a̱tꞌuuꞌk! 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin vyaꞌnu̱xjidi: 
\p  
\v 4 ―Pa̱n je̱m xa veꞌe nu̱toꞌk miitsta juuꞌ veꞌe nu̱mó̱kupx je̱ carnero du̱jaye̱jpp je̱tseꞌe nu̱toꞌk tu̱yo̱ꞌtyó̱ki, myasa̱a̱kpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ nu̱majktupxu̱k maktaaxtojt carnero joma veꞌe jya̱ꞌkxta je̱tseꞌe na̱jkx du̱ꞌixta juuꞌ veꞌe toꞌk tu̱yo̱ꞌtyó̱ki, ¿veꞌem xaja? Ku tseꞌe du̱paatni, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌixtiꞌatú̱vini  
\v 5 je̱tseꞌe vaꞌajts xo̱o̱jntkp je̱m kyejk am du̱yukvijtsni.  
\v 6 Ku tseꞌe je̱ja tya̱kꞌaajy du̱yakje̱ꞌyni, vanꞌit tseꞌe du̱vo̱muk juuꞌ veꞌe mya̱a̱tnayjaꞌvijidup je̱ts je̱ myuja̱nta̱m je̱ myuta̱kta̱m, je̱tseꞌe du̱vaajnjada: “Tukputukxo̱o̱jntkidik a̱ts ku̱x ta̱ a̱tseꞌe mpaatnuva je̱ carnero juuꞌ a̱tseꞌe tu̱xꞌuktó̱kijini.”  
\v 7 Ax nay veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts nu̱yojkeꞌe je̱ xo̱o̱jntku̱n je̱m tsapjo̱o̱tm je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe toꞌk je̱ tó̱kinax jayu vyinmayu̱mpit je̱ts ni kaꞌa veꞌe nu̱majktupxu̱k maktaaxtojt je̱ jayu ka̱jxta juuꞌ veꞌe tunnapya̱a̱jmju̱dup je̱ts tu̱v je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyáyuvinda je̱ jyoojntykinda je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe kyatukka̱daꞌakjada je̱tseꞌe du̱maso̱ꞌo̱ktat je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda. 
\s1 Je̱ meen juuꞌ veꞌe to̱kihꞌijt tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 8 ’Pa̱n je̱meꞌe toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱t majk je̱ meen juuꞌ veꞌe plata, je̱tseꞌe toꞌk tu̱du̱yakto̱ki, ña̱ꞌkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kyandiijl je̱tseꞌe je̱ tya̱jk o̱y du̱peꞌet, je̱tseꞌe du̱ꞌixta anoox ka̱ꞌo̱o̱k, ¿veꞌem xaja? Ku tseꞌe du̱paatni, vanꞌítnum tseꞌe du̱ꞌixtiꞌatú̱vini.  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe du̱vo̱muk juuꞌ veꞌe mya̱a̱tnayjaꞌvijidup je̱ts je̱ myuja̱nta̱m je̱ myuta̱kta̱m, je̱tseꞌe du̱vaajnjada: “Tukputukxo̱o̱jntkidik a̱ts ku̱x ta̱ a̱tseꞌe mpaatnuva ya̱ plata meen juuꞌ a̱tseꞌe tu̱nꞌukyaktó̱kini.”  
\v 10 Ax nay veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts xo̱o̱jntktupeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌaangeles ku veꞌe toꞌk je̱ tó̱kinax jayu vyinmayu̱mpit je̱tseꞌe du̱maso̱o̱kni je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykin. 
\s1 Je̱ mex juuꞌ veꞌe ko̱ꞌo̱yjoojntyki tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaannuva: 
\p ―Je̱m xa veꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk, nu̱me̱jtsk tseꞌe je̱ myajntk.  
\v 12 Juuꞌ tseꞌe mootsk, jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ tyeeꞌ du̱nu̱u̱jmi: “Tata, tun mo̱o̱yk a̱ts je̱ mpu̱k juuꞌ a̱tseꞌe xtukka̱daakp.” Vanꞌit tseꞌe je̱ tyeeꞌ myo̱o̱jyji vinxu̱peꞌe tyukka̱daꞌakyju̱.  
\v 13 Ax ve̱e̱ꞌn tseꞌe je̱ it ñajxy, vanꞌit tseꞌe du̱to̱o̱ꞌkka̱jxni juuꞌ veꞌe je̱ tyeeꞌ mo̱o̱jyju; ax je̱ meen tseꞌe toꞌnu̱xju je̱tseꞌe ñu̱jkx jadoꞌk naax jadoꞌk kajpu̱n joma veꞌe nu̱jom je̱ myeen du̱yakvinto̱kiku̱jx ku veꞌe je̱ yꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n du̱yaktuujn.  
\v 14 Tá̱vani tseꞌe nu̱jom du̱yakvinto̱kiku̱x vyeꞌna, je̱tseꞌe je̱ yooj myiijn joma veꞌe chu̱u̱na, vanꞌit tseꞌe yuꞌo̱o̱ꞌkji.  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe o̱jts du̱tuujnja toꞌk je̱ jé̱mit yaaꞌtya̱jk; ax je̱ꞌe̱ tseꞌe ke̱jxju ke̱e̱m ixpa.  
\v 16 Ax jyatso̱jk tseꞌe je̱tseꞌe du̱ja̱ꞌkxu̱t je̱ ku̱pu̱ta̱a̱jm juuꞌ veꞌe je̱ tsejtst ta̱a̱jm joꞌn yꞌíxuvip, juuꞌ veꞌe je̱ ke̱e̱m jya̱ꞌkxtup. Ax ni pa̱na tseꞌe kyatima̱ꞌa̱ju̱.  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe o̱jts du̱payo̱ꞌo̱y je̱tseꞌe ñaña̱ꞌmu̱xji: “¡Vinxú̱pjits nꞌiteꞌe je̱m a̱ts je̱ nteeꞌ je̱ tyoompata̱jk juuꞌ veꞌe o̱y kaaydup ooktup je̱tseꞌe tyaꞌnu̱xjada kyunajxu̱xjada; ax xyakꞌo̱o̱ꞌkuvaannupts a̱tseꞌe yaja ya̱ yooj!  
\v 18 Vaꞌants a̱tseꞌe du̱vimpijtnuva joma veꞌe a̱ts je̱ nteeꞌ je̱ts a̱tseꞌe nna̱a̱jmat: Tata, ta̱ xa a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam nmuto̱kintún je̱ts mits,  
\v 19 ax kaꞌats a̱tseꞌe nꞌukvinmajtsjini je̱ts a̱ts mitseꞌe xꞌonu̱kjávat, mtoompa xa a̱ts mitseꞌe xtíju̱t.”  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ tyooꞌ du̱pu̱jk je̱tseꞌe je̱m je̱ tyeeꞌ tya̱kꞌam vyimpijtni. 
\p ’Jékumna tseꞌe vyeꞌna ku veꞌe je̱ tyeeꞌ yꞌixpaatji, je̱tseꞌe tyukmo̱ꞌtji. Noomp tseꞌe yꞌana̱jkxiji je̱ tyeeꞌ, je̱tseꞌe che̱e̱ꞌnmojkji je̱tseꞌe chooꞌkxji. Vanꞌit tseꞌe je̱ ónu̱k teeꞌ je̱ myajntk vyaajñ:  
\v 21 “Tata, ta̱ xa a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam nmuto̱kintún je̱ts mits; ax kaꞌats a̱tseꞌe nꞌukvinmajtsjini je̱ts a̱ts mitseꞌe xꞌonu̱kjávat.”  
\v 22 Ax je̱ tyeeꞌ, jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱ tyoompata̱jk: “Yakpítsumda jatyji je̱ vit juuꞌ veꞌe du̱nu̱ꞌo̱yika̱jxp, je̱ts xo̱xta. Pa̱a̱jmjiduvats toꞌk je̱ ka̱kuje̱na je̱tseꞌe xpa̱a̱jmjiduvat je̱ ka̱ꞌa̱jk.  
\v 23 Yakminda je̱ kaaj juuꞌ veꞌe du̱nu̱yeeꞌkika̱jxp, je̱tseꞌe xyakꞌo̱o̱ꞌktat, je̱tseꞌe nkaꞌyumdat nꞌookumdat, je̱tseꞌe nxa̱a̱jtoꞌnumdat.  
\v 24 Ku̱x a̱ts ya̱ nꞌónu̱k, veꞌem xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn a̱a̱ꞌkani ku̱yꞌijtni, ax u̱xyam, veꞌemts ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn ta̱a̱ ku̱jyoojntykpa̱jknuva; veꞌemts ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn tó̱kiyani ku̱yꞌijtni, ax u̱xyam, ta̱ tseꞌe jye̱ꞌynuva.” Vanꞌit tseꞌe xya̱a̱jtoondi. 
\p  
\v 25 ’Je̱m tseꞌe kam jo̱o̱tm vyeꞌna je̱ ónu̱k teeꞌ je̱ myajntk juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jip. Ax ku tseꞌe vyimpijtni je̱tseꞌe je̱ja tya̱kꞌaajy jye̱ꞌyni, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxy je̱ts je̱meꞌe je̱ e̱jtspa.  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe du̱yaaxji toꞌk je̱ toompa je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi pa̱n ti veꞌe toojnjup ko̱jtsjup.  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ toompa ña̱ꞌmu̱xji: “Je̱ꞌe̱ xa veꞌe ku veꞌe je̱ mꞌuts tu̱vyimpijtni. Ta̱ xa veꞌe je̱ mteeꞌ du̱yakjayꞌa̱a̱ꞌkju̱ je̱ kaaj juuꞌ veꞌe du̱nu̱yeeꞌkika̱jxp ku̱xeꞌe je̱ mꞌuts tu̱vyimpijtni ma̱kka̱tso̱ts.”  
\v 28 Ax jo̱tmaꞌt tseꞌe je̱ ónu̱k teeꞌ je̱ myajntk juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jip, kaꞌa tseꞌe je̱p tyu̱jkp tya̱kavaꞌañ. Vanꞌit tseꞌe je̱ tyeeꞌ pyítsum je̱tseꞌe o̱jts myunooꞌkxtu̱kju̱ je̱tseꞌe tyá̱kat.  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ tyeeꞌ: “Mnu̱jaꞌvip xa mitseꞌe vinxu̱p joojntani a̱ts mitseꞌe ntuujnja, ni vinꞌítats a̱tseꞌe mits je̱ mpavaꞌnu̱n nkatukteeꞌn, ax ni vinꞌítats a̱ts mitseꞌe xkama̱ꞌa̱ jyatoꞌka je̱ piꞌk chivo ónu̱k je̱ts a̱tseꞌe xa̱a̱j ntónu̱t ma̱a̱t je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe nma̱a̱tnayjaꞌvijidup.  
\v 30 Ax u̱xyam tseꞌe tu̱jye̱ꞌyni ya̱ mmajntk juuꞌ veꞌe du̱yakvinto̱kika̱jx juuꞌ veꞌe mmo̱o̱y ku veꞌe je̱ ko̱ꞌo̱tya̱ꞌa̱xap du̱ma̱a̱tnayjayépju̱, ¡ax myakꞌo̱o̱ꞌkjipts mitseꞌe je̱ kaaj juuꞌ veꞌe du̱nu̱yeeꞌkika̱jxp!” 
\p  
\v 31 ’Vanꞌit tseꞌe je̱ tyeeꞌ ña̱ꞌmu̱xji: “Nꞌónu̱k, mits ma̱a̱t xa a̱tseꞌe xa̱ꞌma nꞌit, ax mje̱ꞌe̱ip tseꞌe nu̱jom juuꞌ a̱tseꞌe nꞌixp njayejpp;  
\v 32 ax u̱xyam, pyaatyp yꞌake̱e̱guipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe xa̱a̱j ntoꞌnumdat je̱tseꞌe nxo̱o̱jntkumdat. Ku̱x ya̱ mꞌuts, veꞌem ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn a̱a̱ꞌkani ku̱yꞌijtni, ax u̱xyam, veꞌemts ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn ta̱a̱ ku̱jyoojntykpa̱jknuva; veꞌem ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn tó̱kiyani ku̱yꞌijtni, ax u̱xyam, ta̱ tseꞌe jye̱ꞌynuva.” 
\c 16  
\s1 Je̱ meen yakyo̱ꞌyva juuꞌ veꞌe du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱ki je̱ vyintsá̱n 
\s1 tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Je̱m xa veꞌe toꞌk je̱ kumeen jayu yꞌijt je̱ts toꞌk je̱ myeen yakyo̱ꞌyva. Je̱tseꞌe je̱ jayu vyaꞌnu̱xji je̱ts yakvintó̱kijupeꞌe juuꞌ veꞌe yꞌixp jyayejpp, je̱ myeen yakyo̱ꞌyva veꞌe veꞌem játkip.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe je̱ vyintsá̱n vyatso̱o̱jvji je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xji: “¿Tits ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nmó̱tup mits ka̱jx? Vaꞌan du̱natyukvinjaꞌvimju̱ je̱ mcueenta ku̱x kaꞌa xa a̱ts mitseꞌe xꞌuktoojnjinit.”  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ myeen yakyo̱ꞌyva ñaña̱ꞌmu̱xji: “¿Tis a̱ts vineꞌe ntónup ku a̱tseꞌe je̱ nvintsá̱n ya̱ toonk xpa̱jkjinit? Kaꞌa xa a̱tseꞌe je̱ maju njayep je̱ts a̱tseꞌe nyoꞌoju̱t; ax tso̱ꞌo̱tyoompts a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu juuꞌ nu̱nveꞌemji nꞌamó̱tuvu̱t.  
\v 4 Ta̱ts a̱tseꞌe mpayo̱ꞌo̱y je̱ts ti a̱tseꞌe ntónup je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu xkuvá̱ku̱t je̱ja tya̱kꞌaajy ku a̱tseꞌe ya̱ toonk nyakpa̱jkjinit.” 
\p  
\v 5 ’Vanꞌit tseꞌe du̱yaaxji nu̱toꞌk jaty je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe je̱ vyintsá̱n du̱muyó̱jidup. Vanꞌit tseꞌe mutoꞌk du̱ꞌamo̱tutu̱vi: “¿Vinxu̱p tseꞌe a̱ts je̱ nvintsá̱n xmuyo̱ja?”  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvji: “Mó̱kupx barriijl je̱ olivos aceite a̱tseꞌe nmuyo̱ja.” Vanꞌit tseꞌe je̱ meen yakyo̱ꞌyva vyaajñ: “U̱xyaja xa veꞌe ya̱ mna̱k, játyjits a̱jxtu̱ku̱ je̱tseꞌe xpá̱mu̱t jadoꞌk juuꞌ veꞌe vu̱jxtkupxu̱k majkji myó̱jip.”  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi jadoꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ vyintsá̱n du̱muyó̱jivap: “Je̱ts mits, ¿vinxu̱pts mitseꞌe je̱ myo̱j?” Vanꞌit tseꞌe ña̱ꞌmu̱xji: “Tojtu̱k miijl almudo je̱ trigo a̱tseꞌe nmuyo̱ja.” Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: “U̱xyájats ya̱ꞌa̱ ya̱ mna̱k; pá̱mu̱ts jadoꞌk juuꞌ veꞌe mugo̱o̱xk miijlji myó̱jip.”  
\v 8 Ku veꞌe je̱ meen yakyo̱ꞌyva je̱ vyintsá̱n du̱nu̱jaꞌvi ti veꞌe je̱ myeen yakyo̱ꞌyva tyoon, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌo̱ñu̱ko̱jtsi ku̱x kuvij veꞌe je̱tseꞌe veꞌem du̱tuujn. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts vij veꞌe ñapyá̱mjada toꞌk jadoꞌk aje̱ꞌe̱jyjida juuꞌ veꞌe je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup; ax kaꞌa tseꞌe veꞌem du̱tonda juuꞌ veꞌe ijttup je̱ja ajajtk it ja̱a̱t.  
\v 9 Veꞌemts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱tseꞌe xyaktóndat je̱ meen je̱tseꞌe je̱ jayu xma̱a̱tnayjávajadat, je̱ meen juuꞌ veꞌe je̱ jayu yaktoondup ka ó̱yap. Ax ku tseꞌe mko̱o̱ꞌkꞌijttinit yaja naxviijn, mkuva̱jkjidinup tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱m tsapjo̱o̱tm, je̱m joma veꞌe je̱ jayu xa̱ꞌma ka̱jx jyoojntykidinit.  
\v 10 Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱toomp juuꞌ veꞌe pyaatyp yꞌake̱e̱guip ku veꞌe ve̱e̱ꞌn yakma̱ꞌa̱, tyoompapts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe pyaatyp yꞌake̱e̱guip ku veꞌe may yakma̱ꞌa̱; ax pa̱n pa̱n tseꞌe du̱toomp juuꞌ veꞌe kyapaatyp kyahꞌake̱e̱guip ku veꞌe ve̱e̱ꞌn yakma̱ꞌa̱, nay vanxú̱pjyamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱toompa ku veꞌe may yakma̱ꞌa̱.  
\v 11 Ax pa̱n kaꞌats miitseꞌe je̱ meen yaja naxviijn xyaktonda ax joꞌn du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga, ¿ax vintso̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe myakmo̱ꞌo̱dat je̱ o̱ꞌyin juuꞌ veꞌe du̱nu̱ꞌo̱yika̱jxp?  
\v 12 Ax pa̱n kaꞌats miitseꞌe xtonda ax joꞌn du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga juuꞌ veꞌe mkaje̱ꞌe̱idup, ¿ax vintso̱ tseꞌe myakmo̱ꞌo̱dat juuꞌ veꞌe mje̱ꞌe̱idup? 
\p  
\v 13 ’Ni pa̱na xa veꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe me̱jtsk je̱ vyintsá̱n du̱jayé̱pu̱t, ku̱x toꞌkeꞌe du̱tsó̱ku̱t, jadoꞌk tseꞌe du̱tsoꞌoxpá̱ku̱t, toꞌkeꞌe du̱mutónu̱t du̱mupá̱ku̱t, jadoꞌk tseꞌe du̱viijnkꞌíxu̱t. Nay veꞌempa tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m je̱ meen kya̱ꞌm naajkꞌijtjup, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱pana̱jkxu̱t. 
\p  
\v 14 Ax tyukxiiktu tseꞌe je̱ fariseota̱jk je̱ Jesús ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, ku̱x o̱o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ meen du̱tunnasꞌayó̱vada.  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Ve̱ꞌe̱ miitseꞌe mtunnapyá̱mjada je̱ts tun tu̱v miitseꞌe je̱ mjáyuvinda je̱ mjoojntykinda, ax ñu̱jaꞌvip tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌema. Je̱ ko̱ꞌo̱y jo̱o̱t xa miitseꞌe mjaye̱jptup. Ax juuꞌ tseꞌe je̱ jayu tyuknu̱má̱jidup, kyo̱ꞌo̱yjaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam. 
\s1 Je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n 
\r (Mt. 5.17‑18) 
\p  
\v 16 ’Juuꞌ jatyeꞌe jyatyaandu je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp je̱ Moisés je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, vanꞌit paat tseꞌe tyuujn ku veꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan jyoojntyki. Ax ku tseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan kyaꞌamaajy, vanꞌit tseꞌe je̱ jayu yakvaajnjiꞌukvaandi je̱ts cha̱jkpeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe je̱ jayu yꞌijttinit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. O̱o̱y tseꞌe je̱ jayu du̱tuntso̱kta je̱tseꞌe je̱m yꞌijttinit, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn nu̱may je̱ jayu toꞌk naxji tya̱kavaꞌanda nu̱jom joma veꞌe toꞌk je̱ mootsk ta̱kꞌaka̱ꞌa̱. 
\p  
\v 17 ’Ax veꞌemts a̱tseꞌe nvaꞌañ: Kaꞌa xa veꞌe choꞌoxa vintso̱ veꞌe ya̱ tsajp ya̱ naax kyá̱xu̱t ñáxu̱t; je̱ꞌe̱ veꞌe tsoꞌox ku veꞌe kyo̱o̱ꞌktoonnit jyajuuꞌa je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n. 
\s1 Ku je̱ jayu je̱ navya̱jku̱n du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱ki 
\r (Mt. 19.1‑12; Mr. 10.1‑12) 
\p  
\v 18 ’Pa̱n pa̱n xa veꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱maso̱o̱knup je̱tseꞌe je̱ viijnk ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱pu̱k, yakvintsa̱ꞌkintó̱kipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ navya̱jku̱n. Je̱ts pa̱n pa̱n tseꞌe du̱pa̱jkp je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ ñu̱yaaꞌy tu̱myaso̱o̱kjini, nay yakvintsa̱ꞌkintó̱kivapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ navya̱jku̱n. 
\s1 Je̱ kumeen jayu je̱ts je̱ Lázaro 
\p  
\v 19 ’Je̱m xa veꞌe toꞌk yꞌijt je̱ kumeen jayu juuꞌ veꞌe vaꞌajts o̱y vaꞌajts tsoj tunnaxyo̱jxjup, je̱ tsoꞌojmk viteꞌe tyukniꞌkxip; jó̱vum tseꞌe o̱y ñaajkkáyju̱ ñaajkꞌuuꞌkju̱.  
\v 20 Je̱m tseꞌe tya̱kꞌaagumpa toꞌk je̱ ayo̱o̱va jayu juuꞌ veꞌe Lázaro du̱xa̱a̱j; ta̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ñu̱potsvatska̱jxni.  
\v 21 Je̱ꞌe̱jyji veꞌe yꞌuktso̱jk je̱ ayo̱o̱va jayu je̱tseꞌe ku̱du̱kaajy je̱ tsapkaaky kunax juuꞌ veꞌe ku̱sta̱jkip je̱m je̱ kumeen jayu myeesa ka̱jxm; ax nu̱ve̱e̱ꞌyju̱dup tseꞌe je̱ ok je̱ pyoꞌojts ka̱jx.  
\v 22 Je̱ꞌy tseꞌe je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ ayo̱o̱va jayu yꞌo̱o̱ꞌkni; yakna̱jkxju̱du tseꞌe je̱ ángeles je̱tseꞌe yꞌijtnit je̱ Abraham ma̱a̱t. e̱o̱ꞌknuva tseꞌe je̱ kumeen jayu je̱tseꞌe ñaxta̱jkini.  
\v 23 Tsaachpaatp tseꞌe vyeꞌna je̱ kumeen jayu je̱m ja̱njo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix jékum je̱ Abraham, je̱meꞌe je̱ Lázaro du̱ma̱a̱da.  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe ma̱kk kya̱jts, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: “Tata Abraham, tonu̱ je̱ maaꞌyu̱n, tukmo̱ꞌtk a̱ts. Ke̱xu̱ toꞌk aaj je̱ Lázaro je̱tseꞌe du̱yakxo̱o̱ꞌku̱t je̱ kya̱ꞌónu̱k ma̱a̱t je̱ tsoxk na̱a̱j je̱tseꞌe min a̱ts ya̱ nto̱o̱ts du̱yakxeeꞌmu̱ ku̱x o̱o̱y a̱tseꞌe yam ja̱njo̱o̱tm ntuntsaachpaaꞌty.”  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe je̱ Abraham ña̱ꞌmu̱xji: “Nꞌónu̱k, jaaꞌmyé̱tsu̱ je̱ts mtukka̱daakju veꞌe juuꞌ veꞌe o̱y ku veꞌe mjoojntyki je̱m naxviinm; ax ya̱ Lázaro, kaꞌats ya̱ꞌa̱ veꞌe tyukka̱daakji juuꞌ veꞌe o̱y ku veꞌe jyoojntyki je̱m naxviinm. Ax u̱xyamts ya̱ꞌa̱ veꞌe yaja je̱ jo̱tꞌama̱jin du̱paatni je̱ts mitseꞌe je̱m mtsaachpaatni.  
\v 26 Ax nay veꞌempa tseꞌe, je̱m xa veꞌe toꞌk je̱ ma̱ja̱ tukjo̱v juuꞌ veꞌe apu̱k xyakꞌijtumdup. Ax pa̱n pa̱n jaty tseꞌe juuꞌ veꞌe yájada je̱tseꞌe je̱m jyana̱jkxuvaꞌanda joma veꞌe miitsta, kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjada; ax pa̱n pa̱n jaty tseꞌe je̱mda joma veꞌe miitsta je̱tseꞌe yaja jyaminuvaꞌanda, ni kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱duva.”  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ kumeen jayu yꞌatsa̱a̱jv: “Tata Abraham, je̱m xa veꞌe nu̱mugo̱o̱xk a̱ts je̱ nꞌutsa̱ta̱jk. Nmunooꞌkxtkpts a̱ts mitseꞌe je̱tseꞌe toꞌk aaj xké̱xu̱t je̱ Lázaro je̱m a̱ts je̱ nteeꞌ tya̱kꞌam,  
\v 28 je̱tseꞌe du̱vaajnjadat, ax veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe kyame̱jtstuvat yaja tsaachpaatu̱n ja̱a̱t.”  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Abraham yꞌatso̱o̱jvji: “Je̱m xa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ma̱a̱dada je̱ Kunuuꞌkx Jatyán juuꞌ veꞌe jyaaydu je̱ Moisés je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, vaꞌants je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ma̱ja̱ pa̱mda.”  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv je̱ kumeen jayu: “Kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌema, tata Abraham, ax pa̱n nu̱na̱jkxjupts je̱ꞌe̱ veꞌe toꞌk juuꞌ veꞌe tu̱yꞌo̱o̱ꞌkni, vinmayu̱mpíttapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda.”  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Abraham ña̱ꞌmu̱xji: “Pa̱n kaꞌa xa veꞌe du̱ma̱ja̱ pa̱mda juuꞌ veꞌe jyaaydu je̱ Moisés je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱jaanchjaꞌviduvat ku̱jyajoojntykpa̱jknuva veꞌe jadoꞌk nax toꞌk je̱ o̱o̱ꞌkpa.” 
\c 17  
\s1 Kutsa̱ꞌa̱ga xa veꞌe o̱o̱y ku veꞌe je̱ jayu ntukmaso̱o̱kumdat je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ 
\r (Mt. 18.6‑7, 21‑22; Mr. 9.42) 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe ñu̱nkaꞌítu̱t je̱ yakto̱kintoompa yaja; ¡ax ayo̱o̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyo̱o̱t je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ myujayu du̱tukmaso̱o̱kp je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ!  
\v 2 Nu̱yojk o̱y xa veꞌe ku̱yꞌijtu̱xju̱ je̱ jayu je̱tseꞌe toꞌk je̱ paan taak yaktukyuktsum je̱tseꞌe yakmaaxyna̱víppini je̱ts ni kaꞌa veꞌe ku veꞌe du̱tukmasa̱ꞌa̱k je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ mootsk jo̱o̱t je̱ mootsk jaꞌvin du̱jaye̱jpp.  
\v 3 Ixta tseꞌe o̱y pa̱n ti veꞌe mtoondup. Pa̱n mmuto̱kintoojnjup xa veꞌe je̱ mꞌuts je̱ mꞌajch ukpu̱ je̱ mꞌuts je̱ mtsa̱ꞌa̱, tukna̱a̱jmats. Pa̱n vinmayu̱mpijtp tseꞌe, mme̱e̱ꞌkxjap tseꞌe je̱ tyo̱kin.  
\v 4 Pa̱n mmuto̱kintoojnjupts mitseꞌe vuxtojtu̱k nax toꞌk xa̱a̱j je̱tseꞌe vuxtojtu̱k nax mna̱ꞌmu̱xju̱t: “Ta̱ a̱tseꞌe nvinmayu̱mpit, to̱kin me̱e̱ꞌkxu̱s a̱ts toꞌk aaj”, mjajtyme̱e̱ꞌkxjap tseꞌe. 
\s1 Vintso̱ veꞌe du̱nu̱ma̱ja je̱ jaanchjaꞌvin 
\p  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ kuká̱tsivata̱jk du̱nu̱u̱jmidi je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n: 
\p ―Puta̱jkik a̱a̱ts toꞌk aaj je̱ts a̱a̱tseꞌe nu̱yojk njaanchjávat. 
\p  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n: 
\p ―Pa̱n mjaye̱jptup xa veꞌe je̱ jaanchjaꞌvin je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda o̱yvinxu̱pa ax joꞌn toꞌk je̱ mostaza ta̱a̱mt, ku̱mꞌo̱ꞌyixjada tseꞌe je̱tseꞌe xna̱a̱jmadat ya̱ ku̱p: “Navyixju̱ joma veꞌe yaja mꞌit je̱ts na̱jkxu̱ mnakyexju̱ je̱m maaxy na̱jo̱o̱tm”, ku̱mka̱tsa̱pá̱kjada tseꞌe ya̱ ku̱p. 
\s1 Je̱ vinmaꞌyu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp je̱tseꞌe njaye̱jpumdinit 
\p  
\v 7 ’Pa̱nts miits nꞌiteꞌe juuꞌ veꞌe du̱jaye̱jpp toꞌk je̱ toompa, ku veꞌe je̱ toompa jye̱ꞌyni, ta̱ o̱jts yuꞌuj ukpu̱ je̱ carnero tu̱du̱vintena, ¿ñu̱u̱jmipts vineꞌe: “Naxu̱ mkayu̱”?  
\v 8 Ax kaꞌa tseꞌe; jidu̱ꞌu̱m xa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱u̱jma: “Yakꞌo̱ya a̱ts je̱ nꞌaꞌox je̱ts nayꞌapa̱a̱mdu̱kaja je̱ts a̱tseꞌe xyakkáyu̱t, u̱xꞌo̱o̱kts mitseꞌe mꞌaꞌóxat.”  
\v 9 ¿Kyuko̱jtsjipts je̱ꞌe̱ vineꞌe je̱ toompa ku veꞌe du̱tún juuꞌ veꞌe yaktukpavaamp? Ax kaꞌa tseꞌe.  
\v 10 Nay vanxú̱pjyamts miitseꞌedava, ku veꞌe xtonká̱xtat nu̱jom juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam mtukpavaajnju̱dup, vaꞌanda tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: “Kaꞌa xa a̱a̱tseꞌe nvinmachju̱ je̱ts a̱a̱tseꞌe nyakkuko̱jtsjat, je̱ꞌe̱jyji a̱a̱tseꞌe tu̱ntún ax joꞌn je̱ toompa du̱tún juuꞌ veꞌe tukka̱daakjup.” 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky nu̱majk je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe leprapa̱jkju̱dup 
\p  
\v 11 Ku veꞌe je̱ Jesús je̱ tooꞌ du̱jaaꞌkyo̱ꞌy ku veꞌe je̱m Jerusalén ñu̱jkx, vanꞌit tseꞌe pyítsum je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm je̱tseꞌe tya̱jki je̱m samaariait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 12 Ku tseꞌe jye̱ꞌyavaꞌañ joma veꞌe toꞌk je̱ piꞌk kajpu̱n, vanꞌit tseꞌe yꞌana̱jkxijidi nu̱majk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe leprapa̱jkju̱dup. Ax jékumji tseꞌe tyaandi  
\v 13 je̱tseꞌe ma̱kk du̱muko̱jtsti je̱ Jesús: 
\p ―¡Jesús, Yakꞌixpa̱jkpa, tukmo̱ꞌtk a̱a̱ts toꞌk aaj! 
\p  
\v 14 Ku veꞌe je̱ Jesús yꞌíxjidi, vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Na̱jkxta je̱ja je̱ teeꞌta̱jk vyinkujk je̱tseꞌe xtukꞌíxtat je̱ts ta̱ veꞌe mjo̱tka̱daaktini. 
\p Namvaateꞌe ña̱jkxti, nu̱vaatsjidinu tseꞌe je̱ pyaꞌamda.  
\v 15 Ku tseꞌe nu̱toꞌk ñayjaꞌviji je̱ts jo̱tka̱daꞌakyani veꞌe, vanꞌit tseꞌe vyimpijt, ma̱kk tseꞌe kya̱jts je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakma̱ji du̱yakjaanchi.  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱vinko̱xkteni je̱tseꞌe je̱ vyiijn je̱ yꞌaaj du̱tukpaaty je̱ naax je̱ vintsa̱ꞌkin ma̱a̱t, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱kuko̱jtsji. Ax samaariait jáyuts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt. 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―¿Tis, ka nu̱majkapeꞌe tu̱yꞌitta pa̱neꞌe tu̱jyo̱tka̱daꞌakta? ¿Joma tseꞌe jyaaꞌkꞌítta je̱ janu̱taaxtojtu̱k?  
\v 18 ¿Ya̱ꞌa̱jyji veꞌe toꞌk tu̱vyimpit juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakma̱ja du̱yakjaancha? 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ yaaꞌtya̱jk: 
\p ―Pojtu̱ku̱ je̱ts na̱jkxni. Je̱ꞌe̱ ka̱jx xa veꞌe tu̱mjo̱tka̱daakni ku̱x a̱tseꞌe tu̱xjaanchjáva. 
\s1 Ku je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n du̱yakmiinnit 
\r (Mt. 24.23‑28, 36‑41) 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk du̱ꞌamo̱tutú̱vidi je̱ Jesús pa̱n vinꞌiteꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n du̱yakmiinnit. Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe yakꞌixpaaꞌtu̱t ku veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n du̱yakmiinnit.  
\v 21 Kaꞌa tseꞌe je̱ jayu vyaꞌanu̱t: “U̱xyaja xa je̱ꞌe̱ veꞌe”, ukpu̱ “U̱xximts je̱ꞌe̱ veꞌe”, ku̱x ta̱ je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n du̱yakmiinni joma veꞌe miitsta. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―Je̱ꞌyap xa veꞌe je̱ xa̱a̱j je̱tseꞌe xjatsó̱ktat je̱ts a̱tseꞌe nꞌítu̱t miits ma̱a̱tta o̱tyun jadoꞌk xa̱a̱ja; ax kaꞌa tseꞌe veꞌem tyónju̱t.  
\v 23 Ax myakna̱a̱jmadap tseꞌe: “Ixta, u̱xyaja xa je̱ꞌe̱ veꞌe”, ukpu̱ “Ixta, u̱xximts je̱ꞌe̱ veꞌe”; ax kaꞌats miits je̱ꞌe̱ veꞌe xpana̱jkxtat,  
\v 24 ku̱x veꞌem ax joꞌn toꞌk je̱ vítsu̱k yakꞌix je̱tseꞌe yꞌajaj yꞌatu̱ꞌkx je̱m tsajviinm adoꞌom adoꞌom, yakꞌíxpap tseꞌe o̱y ku a̱tseꞌe nmiinnuvat.  
\v 25 Ax tun vinko̱pk tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe tooꞌva̱jkp o̱o̱y ntuntsaachpaaꞌtu̱t je̱ts a̱tseꞌe xkakuvá̱ktat je̱ jayu juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup.  
\v 26 Veꞌem ax joꞌn tyoojnji kyo̱jtsji ku veꞌe je̱ Noé jyoojntyki, nay veꞌem tseꞌe tyoojnjinuvat je̱ xa̱a̱j ku a̱tseꞌe nmiinnuvat, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp.  
\v 27 Kaaydup ooktup tseꞌe vye̱ꞌnada, yaaꞌvya̱jktup ta̱ꞌa̱xpa̱jktup. Vanꞌit paat tseꞌe veꞌem du̱toondi ku veꞌe je̱ Noé tya̱jkini je̱p arca ja̱a̱tp je̱tseꞌe je̱ na̱a̱kukó̱ma jye̱ꞌy je̱tseꞌe nu̱jom yꞌo̱o̱ꞌkka̱jxtini.  
\v 28 Nay veꞌempa tseꞌe jyajtpa je̱m Sodoma ku veꞌe je̱ Lot jyoojntyki. Kaaydup ooktup tseꞌe je̱ jayu vye̱ꞌnada, jooydup, to̱o̱ꞌktup, yoodup, ta̱kpa̱a̱mdup;  
\v 29 ax ku tseꞌe je̱ Lot je̱m sodómait kyajpu̱n ka̱jxm pyítsumni, vanꞌit tseꞌe je̱ ja̱a̱jn ma̱a̱t je̱ azufre kyu̱sta̱jki je̱m tsajviinm, veꞌem ax joꞌn ku̱tyuuj joꞌn, je̱tseꞌe nu̱jom je̱ jayu du̱yakꞌo̱o̱ꞌkka̱jxtini.  
\v 30 Ax nay vanxú̱pjyam tseꞌe je̱ jayu vyeꞌnidinuvat ku a̱tseꞌe nmiinnuvat jadoꞌk nax. 
\p  
\v 31 ’Ku veꞌe je̱ xa̱a̱j jye̱ꞌyat, pa̱n pa̱n jatyeꞌe ve̱ꞌnadap je̱m azotea niꞌkxm je̱tseꞌe je̱p tyu̱jkp je̱ pya̱a̱mdu̱k, kaꞌa tseꞌe yꞌukta̱jkidinit je̱p tyu̱jkp je̱tseꞌe ti du̱yakpítsumdat. Pa̱n pa̱n jaty tseꞌe je̱m kam jo̱o̱tm ve̱ꞌnadap, kaꞌa tseꞌe du̱nu̱vimpíttat pa̱n ti jatyeꞌe je̱m tu̱tyáñ.  
\v 32 Jaaꞌmyé̱tsta je̱ Lot je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x.  
\v 33 Pa̱n pa̱n xa veꞌe nu̱yojk du̱tso̱jkp je̱ ñaxviijnit joojntykin je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, vintó̱kiyupts je̱ꞌe̱ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx; ax pa̱n pa̱n tseꞌe du̱maso̱o̱kp je̱ ñaxviijnit joojntykin ku̱x cha̱jkpeꞌe nu̱yojk je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, joojntykinupts je̱ꞌe̱ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx. 
\p  
\v 34 ’Veꞌem xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts je̱ tsooj, nu̱me̱jtsk tseꞌe maap vye̱ꞌnadat joma veꞌe toꞌk je̱ maajntku̱n, ax toꞌk tseꞌe yakvo̱o̱vnit, jadoꞌk tseꞌe tyaannit;  
\v 35 nu̱me̱jtsk tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ja̱jtsp vye̱ꞌnadat, toꞌk tseꞌe yakvo̱o̱vnit, jadoꞌk tseꞌe tyaannit;  
\v 36 nu̱me̱jtsk tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱m kam jo̱o̱tm vyeꞌniduvat, toꞌk tseꞌe yakvo̱o̱vnit, jadoꞌk tseꞌe tyaannit. 
\p  
\v 37 Juuꞌ tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtu, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidu: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿jómats je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem jyátu̱t? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Vaꞌajts xa veꞌe yaknu̱jávat pa̱n joma veꞌe, ku̱x pa̱n joma veꞌe yꞌit je̱ tá̱nu̱k a̱a̱ꞌk, je̱m tseꞌe je̱ noꞌop ñayꞌamókajada. 
\c 18  
\s1 Je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ts je̱ ka ó̱yap to̱kin payo̱ꞌyva tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin vyaꞌnu̱xjidi je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tukꞌíxtat je̱ts tsapkó̱tstapeꞌe xa̱ꞌma, kaꞌa veꞌe ñooꞌkxtat.  
\v 2 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Je̱m xa veꞌe kajpu̱n ka̱jxm vyeꞌna toꞌk je̱ to̱kin payo̱ꞌyva; ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tsa̱ꞌa̱ga, ni pa̱na veꞌe du̱kama̱ja̱ pu̱m.  
\v 3 Je̱mpa tseꞌe toꞌk je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe vaneꞌem na̱jkx myuxu̱ꞌu̱ju̱, je̱ꞌe̱ tseꞌe cho̱jk je̱tseꞌe je̱ to̱kin payo̱ꞌyva du̱to̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱tsoꞌoxpa̱jkp.  
\v 4 Jek tseꞌe je̱ to̱kin payo̱ꞌyva du̱kama̱ja̱ pu̱u̱jm je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk; ax u̱xꞌo̱o̱knum tseꞌe vyinmaajy: “O̱yam a̱tseꞌe nkatsa̱ꞌa̱ga je̱ Nteꞌyam ukpu̱ a̱tseꞌe ni pa̱na nkama̱ja̱ pu̱m,  
\v 5 vaꞌants a̱ts du̱to̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱ je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱tsoꞌoxpa̱jkp je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk, ax veꞌemts a̱tseꞌe min xko̱o̱ꞌkne̱ꞌmni.” 
\p  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Yakvinkó̱pkada vintso̱ veꞌe vyinmay je̱ ka ó̱yap to̱kin payo̱ꞌyva.  
\v 7 ¿Ax vintso̱ts nꞌiteꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kama̱ja̱ pá̱mu̱t je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe vyinko̱o̱ndu je̱tseꞌe jó̱vum xa̱a̱j jó̱vum tsooj yaaxp aaj yaaxp jo̱o̱t du̱munooꞌkxtu̱kta je̱tseꞌe pyutá̱kajadat? ¿Ax yakꞌaꞌíxtapts je̱ꞌe̱ nꞌiteꞌe?  
\v 8 Veꞌemts a̱ts miitseꞌe nvaajnjada je̱ts kaꞌa veꞌe tyánat je̱tseꞌe du̱putá̱kadat. O̱yam tseꞌe vyeꞌema, ku a̱tseꞌe nmiinnuvat jadoꞌk nax, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, ¿njaaꞌkpaaꞌtupts a̱ts vineꞌe je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Nteꞌyam? 
\s1 Je̱ fariseo je̱ts je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpa tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin du̱tukmuka̱jts je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe nayjaꞌvijidinup je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam tyo̱kimpá̱mjada je̱tseꞌe je̱ myujayu du̱viijnkꞌíxta. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p  
\v 10 ―Na̱jkxtu xa veꞌe je̱m ma̱ja̱ tsapta̱jkm nu̱me̱jtsk je̱ yaaꞌtya̱jk tsapko̱jtspa; toꞌk tseꞌe je̱ fariseo, jadoꞌk tseꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpa.  
\v 11 Ax ténipji tseꞌe je̱ fariseo jidu̱ꞌu̱m chapka̱jts: “Nteꞌyam, nkuko̱jtsjip xa a̱ts mitseꞌe ku̱x ijk a̱tseꞌe veꞌem nkajáyuva ax joꞌn juuꞌ veꞌe me̱e̱ꞌtstup, juuꞌ veꞌe du̱toondup juuꞌ veꞌe ka ó̱yap, je̱ts juuꞌ veꞌe je̱ navya̱jku̱n du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱kidup. Kaꞌa xa a̱tseꞌe veꞌem njáyuva ax joꞌn xi kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpa.  
\v 12 Me̱jtsk nax xa a̱tseꞌe nꞌayooja vinvuxtojtu̱k xa̱a̱j, ax nmo̱o̱ypts a̱ts mitseꞌe je̱ diezmo.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ fariseo chapka̱jts.  
\v 13 Ax je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpa, jékumjits je̱ꞌe̱ veꞌe tyaajñ, kaꞌa tseꞌe ñayjávaja je̱tseꞌe yꞌíxu̱ku̱t je̱m tsapjo̱o̱tm, ko̱o̱jyji veꞌe je̱ kyak du̱ka̱x ku̱x natyukjaꞌvijupeꞌe je̱ tyo̱kin, je̱tseꞌe vyaꞌañ: “Nteꞌyam, tukmo̱ꞌtk a̱ts toꞌk aaj, tó̱kinax jáyuvam xa a̱tseꞌe.” 
\p  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Veꞌemts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱to̱kimpu̱u̱jm je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpa; ax tyo̱kimpa̱a̱m tseꞌe je̱ fariseo. Ku̱x pa̱n pa̱n xa veꞌe namyá̱jijup, je̱ꞌe̱ tseꞌe taannup piꞌk; pa̱n pa̱n tseꞌe naajkpiꞌkijup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱má̱jap. 
\s1 Cha̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús je̱ piꞌk ónu̱kta 
\r (Mt. 19.13‑15; Mr. 10.13‑16) 
\p  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe du̱tuknu̱na̱jkxti je̱ piꞌk ónu̱kta je̱ Jesús je̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱tuknu̱kó̱nu̱t, je̱ maax ónu̱k paat tseꞌe tyuknu̱na̱jkxtu. Ku tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ꞌixti, vanꞌit tseꞌe du̱tuknu̱u̱jmidi je̱ jáyuda pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱yakje̱ꞌydup je̱ piꞌk ónu̱kta.  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱yaaxjidi je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Maso̱ꞌo̱kta je̱ piꞌk ónu̱k je̱ts a̱tseꞌe xnu̱míndat, kaꞌa tseꞌe xkayakjajtjadat, ku̱x je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe ijttup je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn ya̱ piꞌk ónu̱kta.  
\v 17 Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ, pa̱n pa̱n jaty tseꞌe kanapya̱a̱jmju̱dup je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm ax joꞌn je̱ piꞌk ónu̱k, kaꞌa tseꞌe je̱m tyá̱kadat. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsji toꞌk je̱ mootsk ónu̱k juuꞌ veꞌe kumeen 
\r (Mt. 19.16‑30; Mr. 10.17‑31) 
\p  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe yꞌamo̱tutú̱viji toꞌk je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jip: 
\p ―O̱y yakꞌixpa̱jkpa, ¿tis a̱ts vineꞌe ntónup je̱ts a̱tseꞌe njaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp? 
\p  
\v 19 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¿Nteꞌyam a̱tseꞌe xtij ku veꞌe mvaꞌañ je̱ts o̱y a̱tseꞌe? Toꞌkji xa je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱neꞌe o̱y, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 20 Mnu̱jaꞌvip xa mitseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n: “Kaꞌa tseꞌe xyakvintsa̱ꞌkintó̱kiyu̱t je̱ navya̱jku̱n, kaꞌa tseꞌe myakjayuꞌo̱o̱ꞌku̱t, kaꞌa tseꞌe mme̱e̱ꞌtsu̱t, kaꞌa tseꞌe je̱ jayu xnu̱vampé̱tu̱t, vintsa̱ꞌa̱ga je̱ mteeꞌ je̱ mtaak.” 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ku a̱tseꞌe piꞌknum nveꞌna, vanꞌítanits a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nu̱jom nkutyún. 
\p  
\v 22 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tunajxy, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Jadoꞌk viijn tseꞌe mkaꞌijtu̱xju̱. To̱o̱ꞌkka̱jxni nu̱jom juuꞌ veꞌe mꞌixp mjayejpp je̱ts mo̱o̱yni je̱ meen je̱ ayo̱o̱va jayu, veꞌem tseꞌe je̱ o̱ꞌyin xjayé̱pu̱t je̱m tsapjo̱o̱tm. Vanꞌitts a̱tseꞌe xpamiinnit. 
\p  
\v 23 Ax ku tseꞌe je̱ jayu du̱ꞌamo̱tunajxy, o̱o̱y tseꞌe tyuntsaachvinmapyu̱jk, ku̱x vaꞌajts kumeeneꞌe yꞌijt.  
\v 24 Ku tseꞌe je̱ Jesús veꞌem yꞌixji, vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―¡Vaꞌajts tsoꞌox xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ kumeen jayu ñapyá̱mjadat je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm!  
\v 25 Kaꞌa xa veꞌe choꞌoxa vintso̱ veꞌe je̱ camello ñáxu̱t je̱p xoꞌyu̱n jot ja̱a̱tp, je̱ꞌe̱ veꞌe tsoꞌox vintso̱ veꞌe je̱ kumeen jayu ñapyá̱mju̱t je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe vyaandi pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtup: 
\p ―Pa̱n veꞌem xa veꞌe, ¿pa̱nts vineꞌe o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe du̱jaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp? 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Juuꞌ xa veꞌe je̱ jayu kaꞌo̱ꞌyixjup je̱tseꞌe du̱tónu̱t, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tónup. 
\p  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, nmaso̱kka̱jxni xa a̱a̱tseꞌe nu̱jom juuꞌ a̱a̱tseꞌe nꞌixp njayejpp vyeꞌna je̱ts a̱a̱ts mitseꞌe mpamiijn. 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ka̱jx du̱maso̱o̱kp je̱ tya̱jk, je̱ tyeeꞌ, je̱ tyaak, je̱ yꞌuts, je̱ yꞌajch, je̱ cha̱ꞌa̱, je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, ukpu̱ je̱ yꞌónu̱k,  
\v 30 nu̱yojk tseꞌe o̱o̱y tyunyakmo̱ꞌo̱t juuꞌ veꞌe yaja naxviijn je̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx jyoojntykinit ku veꞌe je̱ nam it cho̱o̱ꞌndu̱ku̱t. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌninuva je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n 
\r (Mt. 20.17‑19; Mr. 10.32‑34) 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús apu̱k du̱va̱a̱jv je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpata̱jk, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Je̱m tseꞌe Jerusalén njaꞌmda. Je̱m tseꞌe tyonká̱xju̱t kyo̱jtská̱xju̱t a̱ts ka̱jx nu̱jom juuꞌ veꞌe jyatyaandu je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta.  
\v 32 Yakpá̱mupts a̱tseꞌe je̱m je̱ viijnk jayu kya̱ꞌm je̱ts a̱tseꞌe xnu̱xiꞌiktat xtukxiꞌiktat je̱ts a̱tseꞌe xvinko̱jtspé̱ttat, xnu̱tsójadapts a̱tseꞌe  
\v 33 je̱ts a̱tseꞌe xvó̱ptat, vanꞌitts a̱tseꞌe xyakꞌo̱o̱ꞌktat. Ax joojntykpa̱jknuvapts a̱tseꞌe kutoojk xa̱a̱j, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p  
\v 34 Ax kaꞌa tseꞌe du̱vinmó̱tuda pa̱n ti veꞌe tyijp ku̱xeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kayakjaty vyeꞌna je̱tseꞌe du̱vinmó̱tudat. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ viints jayu je̱p Jericó 
\r (Mt. 20.29‑34; Mr. 10.46‑52) 
\p  
\v 35 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱muta̱mi je̱ jericoojit kajpu̱n, je̱m tseꞌe toꞌk je̱ viints jayu chu̱u̱na vyeꞌna je̱ja tooꞌ paꞌayi je̱tseꞌe je̱ puta̱jkin du̱ꞌamo̱tu.  
\v 36 Ku veꞌe du̱mo̱tu je̱ts je̱ nu̱may jayu veꞌe najxp, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi pa̱n ti veꞌe toojnjup ko̱jtsjup.  
\v 37 Ku veꞌe yakvaajnji je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe najxp vyeꞌna je̱ Jesús, je̱ nazarétit jayu,  
\v 38 vanꞌit tseꞌe ma̱kk vyaajñ: 
\p ―¡Jesús, je̱ David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe yakkutojknup, tukmo̱ꞌtk a̱ts toꞌk aaj! 
\p  
\v 39 Ax pa̱n pa̱n jaty tseꞌe je̱ Jesús vintooꞌva̱jkijup, tukna̱ꞌmu̱xju tseꞌe je̱tseꞌe yꞌamo̱ꞌo̱tu̱t. Ax nu̱yojk ma̱kk tseꞌe tyunjaaꞌkka̱jts: 
\p ―¡Je̱ David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe yakkutojknup, tukmo̱ꞌtk a̱ts toꞌk aaj! 
\p  
\v 40 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaꞌktaajñ je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱ jayu je̱tseꞌe du̱yakmíndat. Ku tseꞌe je̱ viints jayu jye̱ꞌy, vanꞌit tseꞌe yakꞌamo̱tutu̱vi: 
\p  
\v 41 ―¿Tiseꞌe mtsa̱jkp je̱ts a̱ts mitseꞌe ntoojnjat? 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ viints jayu yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Vintsá̱n, je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱ts a̱ts mitseꞌe xyakvinꞌixpá̱ku̱t. 
\p  
\v 42 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¡Vinꞌixpa̱ku̱ts nꞌit! Ta̱ xa veꞌe mjo̱tka̱daakni ku̱x a̱tseꞌe tu̱xjaanchjáva. 
\p  
\v 43 Tun jatyji tseꞌe je̱ jayu vyinꞌixpa̱jkni. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱panu̱jkx je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakma̱ji du̱yakjaanchi. Ax nu̱jom tseꞌe je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌixtu, yakmá̱jiduva yakjaanchiduvats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam. 
\c 19  
\s1 Je̱ Jesús ma̱a̱t je̱ Zaqueo 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jye̱ꞌy je̱m jericoojit kyajpu̱n ka̱jxm je̱tseꞌe je̱ kajpu̱n du̱tuknajxy.  
\v 2 Je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ kumeen jayu juuꞌ veꞌe Zaqueo du̱xa̱a̱j, je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpats je̱ꞌe̱ veꞌe ñu̱vintsá̱nip,  
\v 3 je̱ Jesuusts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌixuvaampy. Ax kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ vintso̱ veꞌe du̱ꞌixpaaꞌtu̱t ku̱x piꞌk kó̱naji je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Zaqueo je̱ts o̱o̱yeꞌe je̱m je̱ jayu.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe noomp tyooꞌvu̱jk je̱tseꞌe pyejt je̱m sicómoro ku̱p ka̱jxm juuꞌ veꞌe du̱mutá̱mip je̱ tooꞌ joma veꞌe je̱ Jesús ñaxuvaꞌañ vyeꞌna, ax veꞌem tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱t vintso̱ veꞌe du̱ꞌixpaaꞌtu̱t. 
\p  
\v 5 Ku veꞌe je̱ Jesús ñajxy je̱ tso̱v, vanꞌit tseꞌe pyatꞌix, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Zaqueo, vánu̱ku̱ jatyji, tunjajtyna̱jkxp xa a̱tseꞌe u̱xyam je̱m mta̱kꞌam. 
\p  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe je̱ Zaqueo jatyji vyajntyk je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱ma̱a̱di je̱m je̱ꞌe̱ tya̱kꞌam je̱ xo̱o̱jntku̱n ma̱a̱t.  
\v 7 Ku veꞌe je̱ nu̱may jayu du̱ꞌixti, vanꞌit tseꞌe du̱vinko̱tsta du̱naaꞌkó̱tsta je̱ Jesús ku̱x veꞌemeꞌe vyaandi je̱ts je̱m je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tó̱kinax jayu tya̱kꞌam ñu̱jkx. 
\p  
\v 8 Tu̱jkpani tseꞌe vye̱ꞌnada, vanꞌit tseꞌe je̱ Zaqueo tyeni je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n: 
\p ―U̱xyamts a̱tseꞌe nmo̱o̱ynit je̱ ayo̱o̱va jayu kojkm juuꞌ a̱tseꞌe nꞌixp njayejpp; ax pa̱n ta̱ts a̱tseꞌe jyapa̱na je̱ meen mpu̱jkja je̱ vinꞌa̱a̱ꞌnu̱n ka̱jx, maktaaxk naxts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nyaknu̱yojkijat. 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―U̱xyam xa veꞌe tu̱jyeꞌya je̱ nu̱tso̱o̱ku̱n yaja tu̱jk, ku̱x je̱ Abraham je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j xa mitseꞌeva.  
\v 10 Ku̱x je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe nnu̱miimp je̱ts a̱tseꞌe nꞌíxtat je̱tseꞌe nyaktso̱ꞌo̱ktat pa̱n pa̱n jatyeꞌe to̱kihꞌijttup, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\s1 Je̱ majk meen juuꞌ veꞌe tsó̱vax tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 11 Namvaateꞌe je̱ jayu du̱ꞌamo̱tunajxti, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaꞌnu̱xjidi ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe tá̱mani vye̱ꞌnada joma veꞌe je̱ Jerusalén je̱tseꞌe vyinmaaydi je̱ts jatyji veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n du̱yakmiinnit.  
\v 12 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Je̱m xa veꞌe yꞌijt toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ o̱y ke̱ꞌxtku̱n du̱ma̱a̱t, je̱tseꞌe jékum ñu̱jkx, je̱ꞌe̱ tseꞌe ñu̱na̱jkx je̱tseꞌe yakpá̱mu̱t yakkutojkpa, u̱xꞌo̱o̱k tseꞌe vyimpijtnuvat.  
\v 13 Kaꞌanum tseꞌe cha̱a̱ꞌn vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe du̱yaxtsa̱a̱jv nu̱majk je̱ tyoompa je̱tseꞌe ka̱kje̱ꞌe̱ du̱tukka̱ta̱jkidi toꞌk je̱ meen juuꞌ veꞌe tsó̱vax. Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: “Yaktonda a̱ts ya̱ nmeen vanꞌit paat ku a̱tseꞌe nvimpijtnuvat.” 
\p  
\v 14 ’Ax kaꞌa tseꞌe je̱ jyayu cha̱kju̱ yꞌijt, muꞌe̱jkju̱dup mujo̱tꞌaajnju̱dupeꞌe je̱tseꞌe du̱ke̱jxti je̱ kuká̱tsivada je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m vyaꞌandat: “Kaꞌa xa a̱a̱tseꞌe ntsa̱k je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk xyakkutojkjat.” 
\p  
\v 15 ’Ax yakpa̱a̱mjyamts je̱ꞌe̱ veꞌe yakkutojkpa. Vanꞌit tseꞌe vyimpijtnuva joma veꞌe je̱ jyayu. Ku tseꞌe jye̱ꞌyni, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱ke̱jxi je̱ tyoompata̱jk juuꞌ veꞌe tyukka̱ta̱jkidu je̱ myeen je̱tseꞌe du̱nu̱jávat pa̱n vinxu̱peꞌe je̱ meen tu̱du̱yaknu̱yókada ka̱kje̱ꞌe̱. 
\p  
\v 16 ’Juuꞌ tseꞌe mutoꞌk, jidu̱ꞌu̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe vyaajñ: “Vintsá̱n, majk nax xa veꞌe tu̱ñu̱yoka je̱ mmeen juuꞌ a̱tseꞌe xtukka̱ta̱jki.”  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa yꞌatso̱o̱jvji: “O̱y xa veꞌe, o̱y toompats mitseꞌe. O̱yameꞌe ve̱e̱ꞌnji myaktukka̱ta̱jki, veꞌem tseꞌe juuꞌ xtun ax joꞌn yaktsa̱k, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts mitseꞌe mpá̱mu̱t je̱tseꞌe xyakkutojkjat majk kajpu̱n.” 
\p  
\v 18 ’Vanꞌit tseꞌe jadoꞌk vyaampa: “Vintsá̱n, mugo̱o̱xk nax xa veꞌe tu̱ñu̱yoka je̱ mmeen juuꞌ a̱tseꞌe xtukka̱ta̱jki.”  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvji: “Mugo̱o̱xk kajpu̱nts mitseꞌe xyakkutojkjivat.” 
\p  
\v 20 ’Vanꞌit tseꞌe jadoꞌk ñu̱je̱ꞌyji je̱tseꞌe vyaajñ: “Vintsá̱n, u̱xyaja xa veꞌe ya̱ mmeen juuꞌ a̱tseꞌe xtukka̱ta̱jki. Je̱pts a̱tseꞌe paayu ja̱a̱tp nvintsoomni  
\v 21 ku̱x ntsa̱ꞌkip a̱ts mitseꞌe je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe ma̱kk myakkutuk; je̱ꞌe̱ xa mitseꞌe mꞌamó̱tup juuꞌ veꞌe mkapu̱u̱mp, je̱ꞌe̱ts mitseꞌe mpa̱kmujkp juuꞌ veꞌe mkavu̱jp.”  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa ña̱ꞌmu̱xji: “Mits, ko̱ꞌo̱y toompa, je̱ mꞌayook a̱ts mitseꞌe ntukto̱kimpayo̱ꞌo̱yup. Pa̱n mnu̱jaꞌvip xa mitseꞌe je̱ts ma̱kk a̱tseꞌe nyakkutuk je̱ts je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nꞌamó̱tup juuꞌ a̱tseꞌe nkapu̱u̱mp, je̱ts je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe mpa̱kmujkp juuꞌ a̱tseꞌe nkavu̱jp,  
\v 23 ¿tya̱jx tseꞌe a̱ts je̱ nmeen je̱ viijnk jayu xkatukka̱ta̱jki je̱tseꞌe du̱yaknu̱yókat?, ax veꞌemts a̱tseꞌe ku̱nyakmo̱o̱jy je̱ meen ma̱a̱t je̱ myunu̱yojkin ku a̱tseꞌe yaja nta̱kꞌaajy tu̱nvimpijtnuva.” 
\p  
\v 24 ’Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi juuꞌ veꞌe je̱m veꞌnidup: “Pa̱jkjada ya̱ꞌa̱ je̱ meen je̱tseꞌe xmo̱ꞌo̱dat juuꞌ veꞌe majk je̱ meen du̱ma̱a̱t.”  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: “Vintsá̱n, ¿ti ka jé̱pap ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱ma̱a̱da majk je̱ meen?”  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa yꞌatsa̱a̱jv: “Veꞌem xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada: Pa̱n pa̱n xa veꞌe juuꞌ du̱ma̱a̱t, jaaꞌkyakmo̱ꞌo̱pts je̱ꞌe̱ veꞌe. Pa̱n pa̱n tseꞌe juuꞌ du̱kajaye̱jpp, pa̱n vinxu̱p tseꞌe du̱ma̱a̱da, yakpa̱jkjapts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱jom, je̱ꞌe̱ paat juuꞌ veꞌe yu̱u̱ꞌn ve̱e̱ꞌn jyayejpp.  
\v 27 Ax je̱ꞌe̱da juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup je̱tseꞌe du̱katso̱kta je̱ts a̱tseꞌe nyakkutojkjadat, yakminda je̱tseꞌe yaja a̱ts nvinkujk xyakꞌo̱o̱ꞌkká̱xtat.” 
\s1 Ku je̱ Jesús tya̱jki je̱p Jerusalén 
\r (Mt. 21.1‑11; Mr. 11.1‑11; Jn. 12.12‑19) 
\p  
\v 28 Ku veꞌe je̱ Jesús veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe je̱ tyooꞌ du̱pa̱jknuva je̱tseꞌe je̱m Jerusalén jyaaꞌknu̱jkx.  
\v 29 Je̱ꞌyavaandup tseꞌe vye̱ꞌnada joma veꞌe je̱ kajpu̱nda juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱jta Betfagé je̱ts Betania, je̱mpa veꞌe je̱ Olivos Ko̱pk, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱kejx nu̱me̱jtsk je̱ yꞌixpa̱jkpada  
\v 30 je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Na̱jkxta xi piꞌk kajpu̱n ku̱jx juuꞌ veꞌe xi avinkujk. Ku tseꞌe mje̱ꞌyadat, je̱ja tseꞌe xpaaꞌttat kuvu̱u̱ꞌn toꞌk je̱ burro. Ni pá̱nanumts je̱ꞌe̱ veꞌe kyatuktsu̱u̱naja. Muké̱jadats je̱tseꞌe xyakmíndat.  
\v 31 Pa̱n mꞌamo̱tutú̱vijidup tseꞌe je̱ jayu pa̱n tya̱jxeꞌe xmuké̱jada, veꞌem tseꞌe xna̱a̱jmadat: “Je̱ Ma̱ja̱ Vintsa̱neꞌe du̱tso̱jkp.” 
\p  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpa ña̱jkxti je̱tseꞌe du̱paatti ax joꞌn je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi. 
\p  
\v 33 Myuké̱jidup tseꞌe vye̱ꞌnada je̱ burro, vanꞌit tseꞌe je̱ burro je̱ vyintsa̱nda yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Tya̱jx tseꞌe xmuké̱jada xi burro? 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱tsa̱k. 
\p  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe du̱yakna̱jkxti joma veꞌe je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱ja̱pe̱ꞌndi je̱ burro ma̱a̱t je̱ vyitta. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yakpe̱jtti.  
\v 36 Vintso̱ tseꞌe je̱ Jesús ñaxy, veꞌem tseꞌe je̱ jayu du̱ye̱ꞌe̱pta je̱ vyit je̱ja tooꞌ kujk joma veꞌe je̱ Jesús ñaxuvaꞌañ.  
\v 37 Ax ku tseꞌe du̱mutá̱midi je̱ja Olivos Ko̱pk váñu̱k viijn, vanꞌit tseꞌe nu̱jom je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱ma̱a̱tvíttu, je̱ꞌe̱ tseꞌe ma̱kk ko̱jtsꞌukvaandu je̱ xo̱o̱jntku̱n ma̱a̱t je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakmá̱jidi du̱yakjaanchidi je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe du̱ꞌixti je̱ ma̱jin juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyuump.  
\v 38 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―¡Je̱ Nteꞌyam je̱ kyunooꞌkxu̱n ma̱a̱t xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ yakkutojkpa juuꞌ veꞌe miimp je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ka̱jx! ¡Je̱ o̱y jo̱o̱t ma̱a̱t je̱ts je̱ ma̱jin ma̱a̱t tseꞌe yꞌijtnit je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm! 
\p  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi je̱ fariseota̱jk juuꞌ veꞌe je̱ nu̱may jayu mya̱a̱tveꞌnidup: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, tukna̱a̱jma toꞌk aaj xi jáyuda juuꞌ veꞌe mma̱a̱tvíttup je̱tseꞌe yꞌamo̱ꞌo̱ttat. 
\p  
\v 40 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Veꞌem xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts pa̱n amo̱ꞌttup xa ya̱ꞌa̱ veꞌeda, je̱ tsaaj tseꞌe ma̱kk ko̱jtspá̱ktap. 
\p  
\v 41 Ku veꞌe du̱mutá̱midi je̱m Jerusalén, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix je̱ kajpu̱n, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱yaaxy je̱ jerusaleenit jáyuda,  
\v 42 je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―¡Pa̱n ku̱xvinmó̱tuda xa veꞌe, u̱xyam ya̱ xa̱a̱j, juuꞌ veꞌe ku̱myakꞌítjada o̱y jo̱o̱t! Ax kaꞌa tseꞌe xvinmó̱tuda, yuꞌuts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌit je̱ja miits mvinkujkta.  
\v 43 Je̱ꞌyap xa veꞌe je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ mtsoꞌoxpa̱jkpa du̱yaknaaꞌtóktat je̱ mkajpu̱n je̱tseꞌe je̱ naax juuꞌ veꞌe je̱ mkajpu̱n du̱naaꞌvíttp, je̱ꞌe̱ tseꞌe tyuktajvaꞌatstap joma veꞌe ñayyoꞌotsjadat,  
\v 44 myakꞌo̱o̱ꞌkjadapts miits je̱ꞌe̱ veꞌe ma̱a̱t je̱ mꞌónu̱kta, je̱tseꞌe je̱ mja̱a̱jnda je̱ mta̱jkta du̱tukjaꞌvika̱jxtinit, ni toꞌka tseꞌe je̱ tsaaj kyatánu̱t nu̱ka̱vyet, je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe xkanu̱jávada ku veꞌe je̱ Nteꞌyam mnu̱mínjada je̱tseꞌe ku̱myaktso̱o̱kjidi. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakvaach je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk 
\r (Mt. 21.12‑17; Mr. 11.15‑19; Jn. 2.13‑22) 
\p  
\v 45 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱p ma̱ja̱ tsapta̱ktaagujkp je̱tseꞌe du̱vo̱jppitsumku̱jx nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱p ajooydup ato̱o̱ꞌktup vyeꞌna,  
\v 46 je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Jidu̱ꞌu̱m xa veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Ve̱ꞌe̱ tseꞌe a̱ts je̱ nta̱jk yꞌijtnit je̱ ta̱jk joma veꞌe je̱ jayu chapka̱ts.” Ax veꞌemts miits ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱xpa̱a̱mdini ax joꞌn “je̱ aajntk joma veꞌe je̱ me̱e̱ꞌtspa ñayꞌamókajada”. 
\p  
\v 47 Jó̱vum xa̱a̱j tseꞌe je̱ Jesús yakꞌixpu̱k yꞌijt je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp; ax je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jkta je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱ israeejlit jayu ma̱a̱t, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱payo̱ꞌydup vintso̱ veꞌe ku̱du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkjidi je̱ Jesús,  
\v 48 ax kaꞌa tseꞌe du̱mutaayvaatti pa̱n vintso̱ veꞌe ku̱du̱toondi, ku̱x nu̱jomeꞌe je̱ jayu o̱y du̱ꞌamo̱tunajxti juuꞌ veꞌe je̱ Jesús kyo̱jts. 
\c 20  
\s1 Je̱ kutojku̱n juuꞌ veꞌe je̱ Jesús jyayejpp 
\r (Mt. 21.23‑27; Mr. 11.27‑33) 
\p  
\v 1 Toꞌk naxeꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱yakꞌixpu̱k vyeꞌna je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱tseꞌe du̱vaajnjidi je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ts je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda,  
\v 2 je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Vaajnja a̱a̱ts pa̱n pa̱neꞌe tu̱mna̱ꞌmu̱xju̱ je̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe xtónu̱t. ¿Pa̱neꞌe ya̱ kutojku̱n mmo̱o̱jyjup? 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Nay veꞌempats a̱tseꞌe nvaampa je̱ts a̱tseꞌe xꞌatso̱o̱vduvat.  
\v 4 ¿Pa̱n tseꞌe je̱ Juan je̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakna̱pé̱tu̱t, je̱ Nteꞌyameꞌe, ukpu̱ je̱ jayu veꞌe? 
\p  
\v 5 Ax vanꞌit tseꞌe du̱ko̱jtsmojkti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe ku̱nvaꞌnumda? Pa̱n vaꞌnumdup xa veꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe mo̱o̱jyju je̱ kutojku̱n, jidu̱ꞌu̱m tseꞌe xnu̱u̱jmimdat: “¿Tya̱jx tseꞌe xkajaanchjaꞌvidi juuꞌ veꞌe je̱ Juan kyo̱jts?”  
\v 6 Ax pa̱n vaꞌnumdup tseꞌe je̱ts je̱ jayu veꞌe je̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju, xkaꞌtsꞌo̱o̱ꞌkumdapts u̱u̱ꞌm ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ nu̱may jayu ku̱x nayjaꞌvijidinup ya̱ꞌa̱ veꞌe tyu̱va je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Juan yꞌijt. 
\p  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi je̱ts kaꞌa veꞌe du̱nu̱jávada je̱ts pa̱n pa̱neꞌe je̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju je̱ Juan je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakna̱pé̱tu̱t.  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kaꞌats a̱tseꞌe nꞌavaꞌnivat je̱ts pa̱n a̱tseꞌe ya̱ kutojku̱n xmo̱o̱yp je̱ts a̱tseꞌe veꞌem ntun. 
\s1 Je̱ ko̱ꞌo̱y toompata̱jk tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 21.33‑44; Mr. 12.1‑11) 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱vaajnji je̱ jáyuda ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin: 
\p ―Toꞌk xa veꞌe je̱ jayu du̱pu̱u̱jm je̱ tsaaydum kam. Vanꞌit tseꞌe je̱ yoova toompata̱jk du̱tukma̱a̱tko̱jtsmojkti pa̱n vinxu̱peꞌe tyukka̱daꞌakjadat ku veꞌe du̱pa̱kmóktat je̱ tsaaydum ta̱a̱jm. Vanꞌitts je̱ꞌe̱ veꞌe cha̱a̱ꞌn, taꞌniva tseꞌe ñu̱jkx.  
\v 10 Ku tseꞌe je̱ tsaaydum tok aats du̱paaty, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ kyuká̱tsiva du̱kejx joma veꞌe je̱ yoova toompa je̱tseꞌe du̱ꞌamó̱tuvu̱t pa̱n juuꞌ veꞌe tukka̱daakjup. Ax vanꞌit tseꞌe je̱ yoova toompa du̱tsiiꞌkti je̱tseꞌe veꞌemji du̱yakvimpijttini.  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ kam je̱ vyintsá̱n du̱ke̱jxnuva jadoꞌk je̱ kyuká̱tsiva; ax nay vanxú̱pjyam tseꞌe du̱tsiiꞌktuva je̱tseꞌe du̱jomtoondi du̱titoondi, kaꞌa tseꞌe du̱timo̱o̱ydi, je̱tseꞌe du̱pake̱jxtini.  
\v 12 Jyaaꞌkke̱jx tseꞌe jadoꞌk je̱ tsaaydum kam je̱ vyintsá̱n jadoꞌk je̱ kyuká̱tsiva; ax yakxa̱ꞌa̱jkiduva tseꞌe je̱ yoova toompa je̱tseꞌe du̱pavo̱jptini. 
\p  
\v 13 ’Vanꞌit tseꞌe je̱ tsaaydum kam je̱ vyintsá̱n vyaajñ: “¿Tis a̱ts vineꞌe ntónup? Vaꞌan xa a̱ts nꞌiteꞌe du̱kexu̱ a̱ts ya̱ nꞌónu̱k juuꞌ a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntsa̱jkp. Ax kuts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌíxtat, vyintsa̱ꞌa̱gadapts ijk je̱ꞌe̱ vineꞌe.”  
\v 14 Ax ku tseꞌe je̱ yoova toompa du̱ꞌixti, vanꞌit tseꞌe ñavyaajnjidi: “Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe tukka̱dakká̱xjup ya̱ tsaaydum kam. Vaꞌan du̱yakꞌo̱o̱ꞌkumda je̱tseꞌe nje̱ꞌe̱imdat ya̱ tsaaydum kam.”  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe du̱yakpítsumdini je̱m tsaaydum kam jo̱o̱tm je̱tseꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe tyónjadat je̱ tsaaydum kam je̱ vyintsá̱n? 
\p  
\v 16 Je̱tseꞌe jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Je̱ꞌyap xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkká̱xjadat je̱tseꞌe je̱ viijnk yoova toompa du̱pá̱mu̱t. 
\p Ku veꞌe je̱ jayu du̱ꞌamo̱tunajxti, jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―¡Ku̱du̱kayakjatyeꞌe je̱ Nteꞌyam! 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ jáyuda du̱vinꞌix, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Pa̱n ku̱du̱kayakjatyeꞌe je̱ Nteꞌyam, ¿ti tseꞌe tyijp juuꞌ veꞌe vaamp je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp? Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ: 
\q1 “Je̱ o̱y tsaaj juuꞌ veꞌe je̱ po̱jtspata̱jk myaso̱o̱ktinu, 
\q1 je̱ꞌe̱ tseꞌe o̱jts yakpu̱m joma veꞌe du̱nu̱vinko̱pkiku̱x je̱ ma̱ja̱ tsapta̱kpa̱ts.” 
\p  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Pa̱n pa̱n xa veꞌe kítup je̱ja tsaku̱jx, tukta̱jiká̱xup tseꞌe; ax pa̱n pa̱n tseꞌe je̱m ñiꞌkxm je̱ tsaaj naxka̱daakp, je̱ naxvay joꞌn tseꞌe tyaannit je̱ jayu. 
\s1 Je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n yakmo̱ꞌo̱p 
\r (Mt. 21.45‑46; 22.15‑22; Mr. 12.12‑17) 
\p  
\v 19 Ku veꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ꞌamo̱tunajxti, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌukmatsuvaandi tun jatyji je̱ Jesús ku̱x ñu̱jaꞌvidu veꞌe je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin du̱ka̱jts; ax kaꞌa tseꞌe veꞌem du̱toondi ku̱x cha̱ꞌkidupeꞌe je̱ nu̱may jayu. 
\p  
\v 20 Yꞌukꞌíxtidup tseꞌe pa̱n vintso̱ veꞌe ku̱yꞌo̱ꞌyi je̱tseꞌe je̱ Jesús ku̱du̱pa̱a̱mdi je̱m je̱ yakkutojkpa kya̱ꞌm, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ꞌukke̱jxti je̱ ka̱tsu̱va̱a̱ꞌmpa juuꞌ veꞌe natyijju̱dup je̱ts tu̱v je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyáyuvinda je̱ jyoojntykinda, yꞌukꞌíxtidu veꞌe pa̱n vintso̱ veꞌe ku̱du̱yakko̱jtstó̱kidi je̱ Jesús.  
\v 21 Je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, nnu̱jaꞌvinup xa a̱a̱tseꞌe je̱ts pyaatyp yꞌake̱e̱guipeꞌe juuꞌ mitseꞌe mka̱jtsp je̱ts juuꞌ veꞌe je̱ jayu mtukꞌixp, kaꞌats mitseꞌe pa̱n xviijnkꞌíx, tyú̱vam xa mitseꞌe je̱ jayu je̱ Nteꞌyam jye̱ꞌe̱ xtukꞌix.  
\v 22 ¿Yakjajtypeꞌe u̱u̱ꞌm je̱ mpavaꞌnu̱namda je̱tseꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n yakmo̱ꞌo̱t je̱ yakkutojkpa César, ukpu̱ kaꞌa veꞌe? 
\p  
\v 23 Ax ñu̱jaꞌvi tseꞌe je̱ Jesús vintso̱ veꞌe je̱ ko̱ꞌo̱y jo̱o̱t du̱jaye̱pta, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Tya̱jxts a̱tseꞌe xka̱tsu̱va̱a̱ꞌnda?  
\v 24 Tukꞌixta a̱ts toꞌk je̱ meen. 
\p Ku veꞌe du̱mo̱o̱ydi, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Pa̱n tseꞌe yam yꞌapa̱mnax, je̱ts pa̱n tseꞌe yam xya̱a̱j yukjaꞌa? 
\p Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Je̱ yakkutojkpa César ya̱ꞌa̱ veꞌe jye̱ꞌe̱. 
\p  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Mo̱ꞌo̱dats je̱ César juuꞌ veꞌe je̱ César jye̱ꞌe̱ip je̱ts mo̱o̱yduvats je̱ Nteꞌyam juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam jye̱ꞌe̱ip. 
\p  
\v 26 Ax kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjidi pa̱n vintso̱ veꞌe ku̱du̱yakko̱jtstó̱kidi ku veꞌe kya̱ts yꞌijt je̱ja je̱ jayu vyinkujk; atu̱va ato̱ki tseꞌe du̱tuktaandi je̱ yꞌatso̱ꞌvu̱n, je̱tseꞌe yꞌamo̱ꞌttini. 
\s1 Ku je̱ Jesús yakꞌamo̱tutu̱vi pa̱n joojntykpa̱jknuvapeꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpa 
\r (Mt. 22.23‑33; Mr. 12.18‑27) 
\p  
\v 27 Je̱meꞌe je̱ saduceota̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱nu̱je̱ꞌydu. (Je̱ saduceota̱jk tseꞌe vaandup je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk yꞌukjoojntykpa̱jktinuvat jadoꞌk nax.) Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p  
\v 28 ―Yakꞌixpa̱jkpa, veꞌemeꞌe je̱ Moisés du̱jatyaajñ je̱ts pa̱n o̱o̱ꞌkpeꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk je̱tseꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱masa̱ꞌa̱k je̱tseꞌe kaꞌa pa̱n yꞌónu̱k, je̱ o̱o̱ꞌkpa je̱ yꞌuts tseꞌe du̱pá̱kup je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱tseꞌe je̱ yꞌónu̱k jyé̱jat, ax je̱ myutoꞌk mix ónu̱k tseꞌe taannup ax joꞌn je̱ yꞌajch je̱ yꞌónu̱k ku̱yꞌijt.  
\v 29 Ax nu̱vuxtojtu̱k tseꞌe yꞌijtti je̱ uts je̱ ajch. Ta̱ꞌa̱xpa̱jk tseꞌe je̱ ko̱o̱p ónu̱k, vanꞌit tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌkni. Kaꞌa tseꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x je̱ yꞌónu̱k du̱yakje̱ji.  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe je̱ myutoꞌk uts du̱pu̱jk je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk, kaꞌava tseꞌe je̱ yꞌónu̱kta jye̱ji, je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌknuva.  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ myume̱jtsk uts du̱pa̱jkpa je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk. Nay veꞌempa tseꞌe jyajttuva je̱ utsta juuꞌ veꞌe taandu, o̱o̱ꞌkka̱jxtinu tseꞌe nu̱vuxtojtu̱k je̱ yaaꞌtya̱jk. Ax ni pa̱na tseꞌe je̱ yꞌónu̱k du̱katukyakje̱ji je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk.  
\v 32 U̱xꞌo̱o̱k tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk yꞌo̱o̱ꞌknuva.  
\v 33 Ax kuuk tseꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk jyoojntykpa̱jktinuvat jadoꞌk nax, ¿pá̱nu̱kts vineꞌe tyu̱va du̱nu̱da̱ꞌa̱xap je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk?, ku̱x vaꞌan nu̱vuxtojtu̱keꞌe du̱pa̱jkti. 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Yaaꞌvya̱jkp ta̱ꞌa̱xpa̱jkp xa veꞌe je̱ jayu yaja naxviijn;  
\v 35 ax je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱vinmajtsju̱dup je̱tseꞌe jyoojntykpa̱jktinuvat jadoꞌk nax ku veꞌe je̱ nam it cho̱o̱ꞌndu̱ku̱t, kaꞌa tseꞌe yꞌukyaaꞌvya̱jktinit kaꞌa tseꞌe yꞌukta̱ꞌa̱xpa̱jktinit,  
\v 36 je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱k xa je̱ꞌe̱ veꞌeda. Kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌukꞌo̱ꞌyixjidinit je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌktat ku̱x veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijttinit ax joꞌn je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌaangeles.  
\v 37 Ax je̱ꞌe̱ ku veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk jyoojntykpa̱jktinuvat jadoꞌk nax, mko̱jtstuts miits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp juuꞌ veꞌe je̱ Moisés jyaay, joma veꞌe je̱ Nteꞌyam myuko̱jtsji je̱m ápit ku̱p akojkm. Je̱p tseꞌe du̱ka̱ts je̱ts je̱ Ma̱ja̱ Vintsa̱neꞌe du̱Nteꞌyamip je̱ Abraham, je̱ Isaac, ma̱a̱t je̱ Jacob.  
\v 38 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, Ntyeꞌyamivapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ Nteꞌyam pa̱n pa̱n jatyeꞌe jaanchjaꞌvijidu ku veꞌe yꞌo̱o̱ꞌktini; kaꞌa tseꞌe je̱ jyo̱o̱tta je̱ jyaꞌvinda yꞌa̱a̱ꞌka, joojntykidupts je̱ꞌe̱ veꞌeda. Je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ka̱jx tseꞌe nu̱jom jyoojntykada. 
\p  
\v 39 Je̱meꞌe je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpada juuꞌ veꞌe na̱ꞌmu̱xju̱du: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, o̱y xa veꞌe tu̱xka̱ts. 
\p  
\v 40 Ax je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱tsoꞌoxpa̱jktup je̱ Jesús, ni pa̱na tseꞌe kyo̱o̱ꞌknayjaꞌvijini je̱tseꞌe juuꞌ du̱jaaꞌkꞌamo̱tutú̱vat. 
\s1 Je̱ David je̱ Mya̱ja̱ Vintsá̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo 
\r (Mt. 22.41‑46; Mr. 12.35‑37) 
\p  
\v 41 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe je̱ jayu vyaꞌanda je̱ts je̱ David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo?, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit.  
\v 42 Viinm xa veꞌe je̱ David du̱jatyaajñ je̱p Salmo ku̱jxp: 
\q1 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe du̱nu̱u̱jmi a̱ts je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱n: 
\q1 “A̱jxtu̱ku̱ yaja a̱ts nꞌakaꞌyu̱n paꞌayi 
\q1  
\v 43 namvaat a̱tseꞌe nyakvintó̱kida pa̱n pa̱n jatyeꞌe mtsoꞌoxpa̱jkju̱dup.” 
\m  
\v 44 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ David vyaajñ je̱ts je̱ Mya̱ja̱ Vintsá̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo. Ax veꞌem tseꞌe, vaꞌajts tseꞌe yaknu̱java je̱ts ka je̱ chaan je̱ kyo̱o̱jjyap je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, je̱ Mya̱ja̱ Vintsa̱mpa je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱vintso̱ꞌy je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk 
\r (Mt. 23.1‑36; Mr. 12.38‑40; Lc. 11.37‑54) 
\p  
\v 45 Ax nu̱jom tseꞌe je̱ jayu yꞌamo̱tunáxjada vyeꞌna ku veꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmidi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p  
\v 46 ―Myakkó̱pkadapeꞌe o̱o̱y je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jkta ku̱x mvinꞌa̱a̱ꞌnuvaajnju̱dup miits je̱ꞌe̱ veꞌe. Je̱ꞌe̱ xa veꞌe du̱muvidu̱tuvaandup je̱ ya̱a̱jnit vit je̱tseꞌe du̱tso̱kta je̱tseꞌe yakko̱jtspo̱o̱ꞌkxtat je̱ vintsa̱ꞌkin ma̱a̱t je̱p maaꞌy ja̱a̱tp. Tum je̱ꞌe̱ veꞌe cho̱jktup je̱tseꞌe du̱tuktsa̱a̱nadat je̱ tsu̱u̱jntku̱n juuꞌ veꞌe tum o̱o̱jyit je̱p tsaptu̱jkp je̱ts joma veꞌe je̱ ma̱ja̱ kay je̱ ma̱ja̱ uuꞌk.  
\v 47 Je̱ tya̱jk paat tseꞌe du̱pa̱jkjada juuꞌ jatyeꞌe yꞌíxtup jyaye̱jptup je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jkta; ax jek tseꞌe chapko̱tsta, veꞌem tseꞌe du̱kayaknu̱ke̱ꞌxnata̱kavaꞌanda je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe tyoondup. Je̱ꞌe̱ tseꞌe nu̱yojk je̱ tsaachpaatu̱n yakmo̱o̱ydinup. 
\c 21  
\s1 Je̱ ya̱x juuꞌ veꞌe pya̱a̱m toꞌk je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk 
\r (Mr. 12.41‑44) 
\p  
\v 1 Je̱p tseꞌe ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱ Jesús vyeꞌna je̱tseꞌe du̱ꞌix vintso̱ veꞌe je̱ kumeen jayu du̱pa̱mda je̱ myeen je̱m ya̱x apa̱jkin jo̱o̱tm;  
\v 2 yꞌixpa tseꞌe je̱ Jesús ku veꞌe toꞌk je̱ ayo̱o̱va kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱pu̱u̱jm me̱jtsk je̱ piꞌk cobre meen.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts nu̱yojk ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ ayo̱o̱va kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk tu̱du̱pu̱m je̱ ya̱x je̱ts ni kaꞌa veꞌe nu̱jom je̱ viijnk jáyuda;  
\v 4 ku̱x je̱ꞌe̱da, je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱du̱pa̱mda juuꞌ veꞌe vintaꞌnu̱xju̱dup; ax ya̱ ayo̱o̱va, ta̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱pa̱mka̱jxni je̱ tyukjoojntykin. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni je̱ts kutó̱kiyupeꞌe je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk 
\r (Mt. 24.1‑2; Mr. 13.1‑2) 
\p  
\v 5 Je̱m tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱ko̱jtstu je̱ ma̱ja̱ tsapta̱kpa̱ts, vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe tsújit je̱ tsaaj juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe mya̱a̱t je̱ts je̱ pa̱a̱mdu̱k juuꞌ veꞌe yakmo̱o̱y je̱ ya̱x ka̱jx. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p  
\v 6 ―Je̱ꞌyap xa veꞌe je̱ xa̱a̱j ku veꞌe kyuto̱kika̱jxnit ya̱ꞌa̱ juuꞌ miitseꞌe u̱xyam mꞌíxtup, ni toꞌkats ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ tsaaj kyo̱o̱ꞌktaannit nu̱ka̱vyet. 
\s1 Je̱ nu̱jaꞌvin juuꞌ veꞌe jé̱jap ku veꞌe je̱ ita̱ka̱x tyá̱minit 
\r (Mt. 24.3‑28; Mr. 13.3‑23) 
\p  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ¿vinꞌit ya̱ꞌa̱ veꞌe jyátu̱t ñáxu̱t je̱ts ti nu̱jaꞌvints a̱a̱tseꞌe njayé̱pup pa̱n vinꞌit ya̱ꞌa̱ veꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t? 
\p  
\v 8 Je̱tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Myakkó̱pkadapeꞌe o̱o̱y ku veꞌe pa̱n mnu̱nvinꞌa̱a̱ꞌnjadat, ku̱x míndapeꞌe nu̱may juuꞌ veꞌe natyijjadap je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱tseꞌe vyaꞌandat: “A̱ts xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit. Ta̱ tseꞌe je̱ xa̱a̱j jye̱ꞌyni juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam ñu̱pa̱a̱jmtki.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌandat. Ax kaꞌa tseꞌe xpana̱jkxtat.  
\v 9 Ax ku tseꞌe xmó̱tudat je̱ts je̱ atsoꞌoxeꞌe toojnjup je̱tseꞌe je̱ jayu ñañu̱pojtu̱kjada, kaꞌa tseꞌe mnavyinmaꞌyu̱nmo̱ꞌo̱jadat, ku̱x nu̱pa̱a̱mdu̱kani je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe veꞌem tyónju̱t kyó̱tsju̱t. Ax kaꞌanumts je̱ꞌe̱ veꞌe jyeꞌya vye̱ꞌnat je̱ ita̱ka̱x. 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe du̱jaaꞌknu̱u̱jmidi: 
\p ―Nachoꞌoxpá̱kjadap xa veꞌe je̱ jayu toꞌk nación je̱ts jadoꞌk nación, toꞌk kutojku̱n je̱ts jadoꞌk kutojku̱n,  
\v 11 ma̱kk tseꞌe o̱o̱y tyunꞌojxat, jé̱jap tseꞌe je̱ yooj je̱ts je̱ paꞌam may viijn, yakꞌíxup tseꞌe je̱m tsajviinm je̱ ajaꞌvin je̱ atsa̱ꞌkin je̱ts je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin. 
\p  
\v 12 ’Ax kaꞌanum tseꞌe ya̱ꞌa̱ tyunju̱ vye̱ꞌnat, myakmátstapts miitseꞌe je̱tseꞌe myakjomtóndat myaktitóndat, myakna̱jkxjadap tseꞌe je̱p tsaptu̱jkp joma veꞌe myakto̱kimpayo̱ꞌo̱ydat, myakpoxu̱nta̱kpá̱mdap tseꞌe je̱tseꞌe myakna̱jkxjadat je̱ja je̱ yakkutojkpa vyinkujkta ku̱xeꞌe a̱ts xjaanchjávada.  
\v 13 Ku veꞌe veꞌem tyónju̱t kyó̱tsju̱t, je̱ꞌe̱ tseꞌe mꞌitu̱mo̱ꞌo̱jadap je̱tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n xpá̱mdat a̱ts ka̱jx.  
\v 14 Ax kaꞌa tseꞌe tooꞌva̱jkp xpayo̱ꞌo̱ydat pa̱n ti veꞌe mkó̱tstap,  
\v 15 ku̱x a̱ts miitseꞌe nmo̱ꞌo̱dap je̱ vinmaꞌyu̱n je̱ts je̱ ayook juuꞌ veꞌe mkó̱tstap, kaꞌa tseꞌe je̱ mtsoꞌoxpa̱jkpa du̱paaꞌttat ti veꞌe mtuknu̱ꞌa̱a̱ꞌnajadap, kaꞌa tseꞌe du̱mutaayvaattuvat vintso̱ veꞌe mko̱jtsu̱mpijtu̱xjadat.  
\v 16 Mnu̱xa̱ꞌa̱ajadap tseꞌe je̱ mteeꞌ je̱ mtaak, mnu̱xa̱ꞌa̱ijidinuvap tseꞌe je̱ mꞌuts je̱ mꞌajch, je̱ mꞌuts je̱ mtsa̱ꞌa̱, je̱ mjuuꞌt je̱ mmugoꞌok, je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe mma̱a̱tnayjaꞌvijidup, je̱tseꞌe je̱ jayu myakꞌo̱o̱ꞌkjadat.  
\v 17 Nu̱jomeꞌe je̱ jayu mmuꞌe̱jkjidinit mmujo̱tꞌaajnjidinio̱ ku̱xeꞌé̱ a̱ts xjaanchjávada.  
\v 18 Kaꞌa tseꞌe xvinmáydat, je̱ Nteꞌyam tseꞌe mꞌíxjadap mjayé̱pjadap, ni vintso̱va xa veꞌe mkavintó̱kidat.  
\v 19 Pa̱n mmuténidup tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n, mꞌijttinupts miitseꞌe je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t. 
\p  
\v 20 ’Ku veꞌe xꞌíxtat ya̱ Jerusalén ñaaꞌvídu̱tu̱t ma̱a̱t je̱ tojpata̱jk, nu̱jávadats je̱ts jatyji veꞌe kyutó̱kiyu̱t.  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe ve̱ꞌnadap yaja judéait yꞌit ja̱a̱t, vaꞌan tseꞌe du̱ke̱ꞌe̱kta je̱tseꞌe ña̱jkxtat je̱m tonu̱n viinm ko̱pk viinm. Je̱ts pa̱n pa̱n jaty tseꞌe ve̱ꞌnadap je̱m kam jo̱o̱tm, kaꞌa tseꞌe yꞌukta̱jkidinit je̱m kajpu̱n jo̱o̱tm,  
\v 22 ku̱x tsaachpaatu̱nani je̱ꞌe̱ veꞌe vye̱ꞌnat vanꞌit. Veꞌem tseꞌe jyátu̱t je̱tseꞌe tyonká̱xju̱t kyo̱jtská̱xju̱t nu̱jom juuꞌ veꞌe ijtp je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp.  
\v 23 ¡Ayo̱o̱v xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyo̱o̱tta je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkta juuꞌ veꞌe kanu̱vaꞌajtsap ve̱ꞌnadap vanꞌit je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakꞌonu̱ktsiꞌtstup vye̱ꞌnat!, ku̱x o̱o̱yeꞌe je̱ tsaachpaatu̱n du̱tunyaknáxtat juuꞌ veꞌe yaja naxviijn ve̱ꞌnadap, o̱o̱yeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ tsaachtoꞌnu̱n du̱tumpá̱mu̱t vanꞌit.  
\v 24 e̱o̱ꞌktap tseꞌe nu̱may je̱p atsoꞌox ja̱a̱tp, je̱mpa tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe yakmajtstinup je̱tseꞌe du̱yakna̱jkxtinit viijnk it viijnk naax pa̱n vinxu̱peꞌe ya̱ naxviijnit it. Je̱ts je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, ñu̱te̱e̱ꞌndinup tyukte̱e̱ꞌndinupts je̱ꞌe̱ veꞌe ya̱ Jerusalén. Veꞌem tseꞌe du̱toondinit vanꞌit paat ku veꞌe kyuká̱xat je̱ tiempo juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam ñu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe du̱jayé̱ptat je̱ ma̱jin pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap. 
\s1 Vintso̱ je̱ Cristo myiinnuvat 
\r (Mt. 24.29‑35, 42‑44; Mr. 13.24‑37) 
\p  
\v 25 ’Vanꞌit tseꞌe je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin jyé̱jat je̱ aampa xa̱a̱j ka̱jx, je̱ aampa po̱ꞌo̱ ka̱jx, je̱ts je̱ maatsa ka̱jx. Ku tseꞌe je̱ jayu veꞌem du̱ꞌíxtat, vanꞌit tseꞌe o̱o̱y tyuntsaachvinmapyá̱ktat, atu̱va ato̱ki tseꞌe tyándat muka̱xux; namyuꞌukpa̱a̱jmju̱duvap tseꞌe je̱ maaxy na̱a̱j je̱tseꞌe pyoojmu̱knit pyoꞌkxu̱knit.  
\v 26 Ax veꞌem tseꞌe je̱ tsa̱ꞌa̱ga ka̱jx je̱ vyiijn je̱ yꞌaaj du̱yakmaꞌtka̱jxtinit je̱ jayu ku veꞌe du̱vinmáydat pa̱n ti veꞌe tonuvaajnjup ko̱tsuvaajnjup yaja naxviijn, ku̱x je̱ Nteꞌyam, xyitu̱yo̱ꞌo̱yupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ma̱kkin juuꞌ veꞌe ya̱ tsajmit it.  
\v 27 Vanꞌitts a̱tseꞌe xꞌíxtat, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, je̱ts je̱m a̱tseꞌe nka̱daꞌaky vínu̱ts jo̱o̱tm je̱ kutojku̱n ma̱a̱t je̱ts o̱o̱y je̱ ma̱jin ma̱a̱t.  
\v 28 Ax ku tseꞌe veꞌem du̱ꞌukvaꞌanu̱t, pá̱mdats ma̱kk aaj ma̱kk jo̱o̱t je̱tseꞌe mpatꞌíxtat je̱m tsajm tso̱v, ku̱x tá̱minup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tiempo je̱tseꞌe mtso̱ꞌo̱ktat. 
\p  
\v 29 Vaꞌnu̱xju̱duva tseꞌe ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin: 
\p ―Ixta je̱ higo ku̱p, ukpu̱ o̱tyi viijnk ku̱pa.  
\v 30 Ku xa veꞌe je̱ yꞌaajy pyitsumꞌukvaannuva, mnu̱jaꞌvidupts miitseꞌe je̱ts tá̱mani veꞌe je̱ xa̱ko̱pk.  
\v 31 Ax nay veꞌempats je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe xꞌíxtat je̱ts toojnjup ko̱jtsjupeꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp, nu̱jávadats je̱ts tá̱minup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n du̱yakmiinnit. 
\p  
\v 32 ’Tyú̱vamts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts nu̱jom ya̱ꞌa̱ veꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t namkaꞌana veꞌe yꞌo̱o̱ꞌkká̱xta je̱ jayu juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup.  
\v 33 Ká̱xup náxup tseꞌe ya̱ tsajmit it je̱ts ya̱ naxviijnit it; ax a̱ts je̱ nka̱ts je̱ nꞌayook, ni je̱ vinꞌítats je̱ꞌe̱ veꞌe kyapaaꞌnáxu̱t. 
\p  
\v 34 ’Mnayꞌíxjadapts miitseꞌeda, kaꞌa tseꞌe mkañáxtat mꞌoknáxtat, kaꞌa tseꞌe mꞌooꞌktat mmoꞌokjadat, kaꞌa tseꞌe xtsó̱ktat je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱.  
\v 35 Pa̱n kaꞌa tseꞌe mnayꞌíxjada, kavinmaayp tseꞌe mve̱ꞌnadat je̱ xa̱a̱j ku a̱tseꞌe nmiinnuvat, veꞌem tseꞌe mꞌíttat ax joꞌn je̱ tá̱nu̱k juuꞌ veꞌe taamp je̱p kutya̱y ja̱a̱tp ku̱xeꞌe du̱kanu̱java je̱ts je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌana̱jkxip. Veꞌem tseꞌe yꞌíttat nu̱jom je̱ jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup toꞌk it toꞌk naxviijn je̱ xa̱a̱j ku a̱tseꞌe nmiinnuvat.  
\v 36 Ijtp tseꞌe mnakyujoojntykajadat je̱tseꞌe mtsapkó̱tstat, je̱tseꞌe veꞌem je̱ ma̱kk aaj je̱ ma̱kk jo̱o̱t xjayé̱ptat ku veꞌe veꞌem tyónju̱t kyó̱tsju̱t je̱ts a̱tseꞌe xvinté̱nadat toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p  
\v 37 Xu̱u̱ju̱n tseꞌe je̱ Jesús yakꞌixpu̱k yꞌijt je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, ax tsoꞌop tseꞌe ñu̱jkx je̱m Olivos Ko̱pk viindum.  
\v 38 Ax jó̱vum tseꞌe je̱ nu̱may jayu ja̱pyji jye̱ꞌyada je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tunáxtat. 
\c 22  
\s1 Ku je̱ israeejlit jayu du̱ko̱jtsmojkti je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱mátstat 
\r (Mt. 26.1‑5, 14‑16; Mr. 14.1‑2, 10‑11; Jn. 11.45‑53) 
\p  
\v 1 Tá̱minup tseꞌe vyeꞌna je̱ xa̱a̱j ku veꞌe yakkay je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe je̱ levadura du̱kama̱a̱t, je̱ pascua xa̱a̱jts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ꞌixti du̱payo̱ꞌydi pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Jesús du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkjadat. Ax kaꞌa tseꞌe veꞌem du̱toondi je̱ja je̱ jayu vyinkujk ku̱x cha̱ꞌkidupeꞌe je̱ nu̱may jayu. 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Satanás tya̱jki je̱m je̱ Judas jyaꞌvin ka̱jxm, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱jiva Iscariote, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱toꞌk je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe nu̱makme̱jtsk ijttu.  
\v 4 Je̱ꞌe̱ tseꞌe o̱jts du̱ma̱a̱tnakyó̱tsjada je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda je̱ts je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk pa̱n vintso̱ veꞌe du̱pá̱mu̱t je̱ Jesús je̱m je̱ꞌe̱ kya̱ꞌmda.  
\v 5 Ax o̱o̱y tseꞌe du̱tuntukxo̱o̱jntkti je̱tseꞌe du̱tukvinvaꞌnidi je̱ts myo̱ꞌo̱dapeꞌe je̱ meen.  
\v 6 Ñu̱ꞌatso̱ꞌvi tseꞌe je̱ Judas. Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌixtiꞌukvaajñ pa̱n vintso̱ veꞌe yꞌó̱yat je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱pá̱mu̱t je̱m je̱ꞌe̱ kya̱ꞌmda ku veꞌe nu̱may je̱ jayu ma̱a̱t kyave̱ꞌnat je̱ Jesús. 
\s1 Je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaꞌox 
\r (Mt. 26.17‑29; Mr. 14.12‑25; Jn. 13.21‑30; 1 Co. 11.23‑26) 
\p  
\v 7 Ku veꞌe je̱ xa̱a̱j du̱paaty ku veꞌe yakkay je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe je̱ levadura du̱kama̱a̱t je̱tseꞌe yakju̱ꞌkx je̱ carnero juuꞌ veꞌe yakꞌo̱o̱ꞌktup pascua xa̱a̱j,  
\v 8 vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱kejx je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Na̱jkxu̱ xꞌapa̱a̱mdu̱kada u̱u̱ꞌm je̱ mpaascua xa̱a̱j aꞌox. 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Jómaseꞌe xtsa̱k je̱ts a̱a̱tseꞌe nꞌapa̱a̱mdu̱kat? 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Ku veꞌe mtá̱kadat je̱m kajpu̱n jo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe xma̱a̱tnavyaaꞌtjadat toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe toꞌk tsiv je̱ na̱a̱j du̱pavijtsp. Pana̱jkxtats je̱ꞌe̱. Pa̱n joma tu̱jk tseꞌe tya̱ka,  
\v 11 je̱ja tseꞌe je̱ kuta̱jk xna̱a̱jmadat: “Je̱ yakꞌixpa̱jkpa veꞌe vaamp: ¿Joma veꞌe je̱ it joma a̱tseꞌe ntukma̱a̱tyaknáxtat je̱ nꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ pascua xa̱a̱j aꞌox?”  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe mtukꞌíxjadat toꞌk je̱ ma̱ja̱ cuarto juuꞌ veꞌe je̱p mume̱jtsk nu̱ka̱vyet ku̱jxp, joma veꞌe puꞌuk avaada. Je̱p tseꞌe xꞌapa̱a̱mdu̱kadat je̱ aꞌox. 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe ña̱jkxti je̱tseꞌe du̱paatti nu̱jom ax joꞌn je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi. Je̱tseꞌe du̱ꞌapa̱a̱jmtkidi je̱ pascua xa̱a̱j aꞌox. 
\p  
\v 14 Ku veꞌe du̱paatni je̱ aꞌox aats, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ ñu̱makme̱jtsk kuká̱tsivada du̱ma̱a̱tnajxy kaayva.  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―O̱o̱y a̱tseꞌe ntuntsa̱k je̱ts a̱ts miitseꞌe ntukma̱a̱tkáydat ya̱ pascua xa̱a̱j aꞌox namkaꞌana a̱tseꞌe nꞌa̱a̱ꞌk,  
\v 16 ku̱x veꞌem xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe nꞌukkaaynit ya̱ pascua xa̱a̱j aꞌox, vanꞌítnumeꞌe ku veꞌe jadoꞌk nax nkaꞌyumdinuvat je̱ aꞌox je̱m je̱ Nteꞌyam kyutojku̱n jo̱o̱tm. 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ tukꞌaꞌooguin du̱ka̱a̱jn, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Matsta ya̱ tukꞌaꞌooguin je̱ts tukꞌoogada,  
\v 18 ku̱x veꞌem xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe nꞌukꞌooknuvat je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j, vanꞌítnumeꞌe ku veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n du̱yakmiinnit. 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe du̱ka̱a̱jn je̱ tsapkaaky je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji. Vanꞌit tseꞌe du̱tojkvaꞌkxy, je̱tseꞌe du̱mo̱o̱ydi, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts je̱ nniꞌkx je̱ nko̱pk juuꞌ a̱tseꞌe nmaso̱ꞌo̱kup miits je̱ mꞌo̱ꞌyin ka̱jxta ku a̱tseꞌe nꞌo̱o̱ꞌku̱t. Tonda tseꞌe veꞌem je̱ts a̱tseꞌe xjaaꞌmyé̱tstat. 
\p  
\v 20 Ku veꞌe yꞌaꞌoxika̱jxti, vanꞌit tseꞌe du̱ko̱o̱mpa je̱ tukꞌaꞌooguin, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Juuꞌ veꞌe ya̱ tukꞌaꞌooguin mya̱a̱t, je̱ nam ko̱jtstánts ya̱ꞌa̱ veꞌe. Ku̱x ku a̱tseꞌe nmaso̱ꞌo̱ku̱t ya̱ nnu̱u̱ꞌpu̱n, ku a̱ts miitseꞌe nkuꞌo̱o̱ꞌkadat, nyaktaajnjadapts a̱ts miitseꞌe je̱ nam ko̱jtstán. 
\p  
\v 21 ’Ax je̱ jayu juuꞌ a̱tseꞌe xpá̱mup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe nma̱a̱tkaayp.  
\v 22 Ax je̱ꞌe̱mts a̱tseꞌe mpanu̱jkxp je̱ tooꞌ juuꞌ a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xtuknu̱pa̱a̱jmtki, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp; ax ayo̱o̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyo̱o̱t je̱ jayu juuꞌ a̱tseꞌe xpá̱mup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup. 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe ñayꞌamo̱tutú̱vijidi vimpit atu̱j pa̱n pa̱n je̱ꞌe̱ nꞌiteꞌe. 
\s1 Ku ñatyukko̱jtsvintso̱o̱jvjidi pa̱n pa̱neꞌe du̱nu̱má̱jip 
\p  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe ñakyo̱jtsvintso̱o̱jvjidi pa̱n pa̱neꞌe aje̱ꞌe̱jyjida du̱nu̱má̱jip.  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakkutojktup juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvapta, ma̱kk tseꞌe je̱ kyutojku̱n du̱pa̱mda; je̱ts je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta, vaandup tseꞌe je̱ts o̱y jayu je̱ꞌe̱ veꞌeda.  
\v 26 Ax kaꞌats miitseꞌe mveꞌemada. Ku̱x pa̱n pa̱neꞌe miitsta du̱jaaꞌknu̱má̱jip, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ñapyá̱mju̱t ax joꞌn je̱ toompa ku̱yꞌijt.  
\v 27 Ku̱x ¿pa̱neꞌe du̱jaaꞌknu̱má̱jip, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe a̱jxtkp kaayva, ukpu̱ je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe mutoojnjup? ¿Ka je̱ꞌe̱p nꞌiteꞌe juuꞌ veꞌe a̱jxtkp kaayva? Ax yájats a̱tseꞌe nꞌit miits ma̱a̱tta, nmutoondupts a̱ts miitseꞌeda. 
\p  
\v 28 ’Miits xa veꞌe mꞌijttup a̱ts ma̱a̱t ku a̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap xꞌukyakto̱kimpa̱kuvaꞌañ.  
\v 29 Veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ xmo̱o̱jy je̱ kutojku̱n, nay veꞌemts a̱ts miitseꞌe nmo̱o̱yduva je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe mꞌijttinit je̱m a̱ts nkutojku̱n jo̱o̱tm,  
\v 30 je̱ts a̱tseꞌe nma̱a̱tkáydat nma̱a̱tꞌooꞌktat, mꞌa̱jxtktuvapts miitseꞌeda je̱m kutojku̱n tsu̱u̱jntku̱n ka̱jxmda je̱tseꞌe xto̱kimpayo̱ꞌo̱ydat je̱ makme̱jtsk ja̱ka̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jáyuda. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni je̱ts je̱ Pedro veꞌe kanatyukpá̱kjup 
\r (Mt. 26.31‑35; Mr. 14.27‑31; Jn. 13.36‑38) 
\p  
\v 31 Ñu̱u̱jmiva tseꞌe je̱ Jesús je̱ Simón Pedro: 
\p ―Simón, Simón, amo̱tu xa miitseꞌe je̱ Satanás mjayé̱pjada je̱tseꞌe du̱ꞌíxu̱t pa̱n vintso̱ veꞌe myakto̱kintónjadat.  
\v 32 Ax ta̱ts a̱ts mitseꞌe nnu̱tsapka̱ts je̱ts ma̱kk mitseꞌe je̱ Nteꞌyam xjaanchjávat. Ax kuts mitseꞌe mnapya̱a̱jmjinuvat a̱ts ma̱a̱t, ko̱jtsmá̱kkats je̱ mꞌutsta je̱ mꞌajchta. 
\p  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ Simón Pedro ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, nnayjaꞌvijup xa a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe nna̱jkxu̱t mits ma̱a̱t je̱p poxu̱ntu̱jkp je̱ts a̱ts mitseꞌe nma̱a̱tꞌo̱o̱ꞌku̱t. 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Pedro, veꞌemts a̱ts mitseꞌe nnu̱u̱jma je̱ts u̱xyam ya̱ tsooj, kaꞌanumeꞌe je̱ naꞌatseev yꞌayaꞌaxy vye̱ꞌnat, mutoojk náxipts a̱ts mitseꞌe xkanatyukpu̱kju̱ vye̱ꞌnat. 
\p  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―Ku a̱ts miitseꞌe mpake̱jxti ka je̱ apa̱jkin ma̱a̱tap, ka je̱ meen ma̱a̱tap, ka je̱ ka̱ꞌa̱jk ma̱a̱tap, ¿mkaꞌijtu̱xju̱du tseꞌe juuꞌ? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Kaꞌa xa a̱a̱tseꞌe ti xkaꞌijtji. 
\p  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe yaknu̱u̱jmidi: 
\p ―Ax u̱xyam, pa̱n pa̱n tseꞌe je̱p je̱ yꞌapa̱jkin, vaꞌan tseꞌe du̱vitsu̱, nay veꞌempa tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe je̱p je̱ myeen, vaꞌan tseꞌe du̱vijtspa. Pa̱n pa̱n tseꞌe du̱kama̱a̱t je̱ yajkxy tsojx, vaꞌan tseꞌe du̱ta̱a̱ꞌku̱ je̱ vyita̱niꞌkx je̱tseꞌe du̱jóyu̱t.  
\v 37 Ku̱x veꞌem xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe tyónju̱t juuꞌ veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán kya̱jtsp a̱ts ka̱jx. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ: “Veꞌem tseꞌe yaktuujn ax joꞌn je̱ ma̱ja̱ to̱kin ku̱du̱tuujn.” Nu̱jom vinxu̱peꞌe javyet a̱ts ka̱jx, tónjup kó̱tsjupts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 38 Vanꞌitts je̱ꞌe̱ veꞌe vyaandi: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, u̱xyaja xa veꞌe me̱jtsk ya̱ yajkxy tsojx. 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Nvaatani vanxu̱p. 
\s1 Ku je̱ Jesús chapka̱jts je̱p Getsemaní 
\r (Mt. 26.36‑46; Mr. 14.32‑42) 
\p  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús pyítsum je̱p je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m Olivos Ko̱pk viindum, veꞌem ax joꞌn du̱tún yꞌijt, pana̱jkxju̱du tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk.  
\v 40 Ku veꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ it, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Tsapko̱tsta je̱tseꞌe mkakaꞌadat je̱p to̱kin ja̱a̱tp. 
\p  
\v 41 Vanꞌit tseꞌe apu̱k ñu̱jkx jadoꞌk kaꞌachum, je̱tseꞌe kyo̱xkteni, je̱tseꞌe chapka̱jts.  
\v 42 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Tata, pa̱n mtsa̱jkp xa mitseꞌe, kadi xyakjaty je̱ts a̱tseꞌe ya̱ tsaachpaatu̱n xtukka̱daꞌaku̱t. Ax ka je̱ꞌe̱p tseꞌe mtónup juuꞌ a̱tseꞌe ntsa̱jkp; je̱ꞌe̱ veꞌe mtónup juuꞌ mitseꞌe mtsa̱jkp. 
\p  
\v 43 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ tsapjo̱o̱tmit ángeles kya̱daaky je̱tseꞌe kyo̱jtsmá̱kkiji.  
\v 44 Ax ku tseꞌe o̱o̱y tyunꞌanooꞌkxini, vanꞌit tseꞌe nu̱yojk ma̱kk chapka̱jts, yaaxp aaj yaaxp jo̱o̱t, veꞌem tseꞌe je̱ pyúxu̱k ñaxka̱daaky ax joꞌn je̱ mú̱jit nu̱u̱ꞌpu̱n taꞌkxy ku̱yꞌijt joꞌn. 
\p  
\v 45 Ku veꞌe chapko̱jtsku̱jx, vanꞌit tseꞌe vyimpijt joma veꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, tá̱damts je̱ꞌe̱ veꞌeda je̱ tsooj pyatka̱jxjidini vyeꞌna je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ tsaachvinmaꞌyu̱n yakꞌayonu̱kta̱jkijidini.  
\v 46 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe mmaꞌajta? Pojtu̱kta je̱ts tsapko̱tsta je̱tseꞌe mkakaꞌadat je̱p to̱kin ja̱a̱tp. 
\s1 Ku je̱ Jesús yakmajch 
\r (Mt. 26.47‑56; Mr. 14.43‑50; Jn. 18.2‑11) 
\p  
\v 47 Ko̱jtspna tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna ku veꞌe nu̱may je̱ jayu jye̱ꞌydi. Ax juuꞌ tseꞌe Judas du̱xa̱a̱j, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱toꞌk je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe nu̱makme̱jtsk ijttu, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱vintooꞌva̱jkip je̱ jáyuda. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱vinkuta̱mi je̱tseꞌe du̱tsuuꞌkx.  
\v 48 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Judas, ¿toꞌk je̱ tsuuꞌkx ma̱a̱t a̱tseꞌe xpa̱a̱mnit je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup?, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p  
\v 49 Ku veꞌe du̱ꞌixti ti veꞌe toojnjup ko̱jtsjup je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe ijttu je̱ Jesús ma̱a̱t, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿ntsoꞌoxpa̱jkumdupeꞌe ya̱ jáyuda ma̱a̱t ya̱ tsojx? 
\p  
\v 50 Vanꞌit tseꞌe nu̱toꞌk je̱ yꞌixpa̱jkpa du̱ku̱spojxji toꞌk je̱ yꞌakaꞌyu̱n taatsk juuꞌ veꞌe du̱toojnjip je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta.  
\v 51 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Maso̱ꞌo̱kta, nvaatani veꞌe vanxu̱p. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ta̱a̱jn je̱ toompa je̱ tyaatsk je̱tseꞌe du̱yakjo̱tka̱daakni.  
\v 52 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda, je̱ tsapta̱kmutoompata̱jkta, ma̱a̱t je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ꞌydu je̱tseꞌe myajtsjidinit: 
\p ―¿Veꞌem a̱ts miitseꞌe xnu̱minda je̱ yajkxy tsojx ma̱a̱t je̱ts je̱ ku̱p ma̱a̱t ax joꞌn a̱tseꞌe je̱ me̱e̱ꞌtspa ku̱nꞌijt?  
\v 53 Jó̱vum xa̱a̱j xa a̱tseꞌe tu̱nꞌit miits ma̱a̱tta je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, kaꞌats a̱tseꞌe xmajtsti vanꞌit; ax u̱xyam tseꞌe je̱ Nteꞌyam myakjajtu̱xjada je̱ts a̱tseꞌe xmátstat, u̱xyam tseꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t ax joꞌn du̱tso̱kta pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakkutojktup je̱ja ako̱o̱ꞌts it ja̱a̱t. 
\s1 Ku je̱ Pedro du̱kanatyukpa̱jkji je̱ Jesús 
\r (Mt. 26.57‑58, 69‑75; Mr. 14.53‑54, 66‑72; Jn. 18.12‑18, 25‑27) 
\p  
\v 54 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱majtsti je̱tseꞌe du̱yakna̱jkxti je̱p je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta tya̱kꞌap, ax jékum tseꞌe je̱ Pedro pyaꞌu̱xꞌo̱o̱kaja.  
\v 55 Je̱p tseꞌe je̱ tsapta̱kmutoompata̱jk taagujkp du̱pa̱a̱mdi je̱ ja̱a̱jn je̱tseꞌe du̱naaꞌa̱jxtkvítti, ax je̱p tseꞌe je̱ Pedro du̱ma̱a̱txámda.  
\v 56 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ ja̱jtspa yꞌixji ku veꞌe xyamy je̱tseꞌe du̱muꞌix du̱mupejt, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Mya̱a̱tvíttpap xa ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱yꞌit ya̱ Jesús. 
\p  
\v 57 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ Pedro du̱natyukpa̱jkji je̱ Jesús. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Kaꞌa xa a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nꞌixa. 
\p  
\v 58 Ve̱e̱ꞌn tseꞌe je̱ it ñajxy je̱tseꞌe jadoꞌk je̱ jayu yꞌíxjuva. Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu vyaajñ: 
\p ―Mma̱a̱tvíttpap xa mits ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱yꞌit. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Kaꞌa xaja, kaꞌa xa a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nma̱a̱tvídu̱t tu̱yꞌit. 
\p  
\v 59 Toꞌk hora joꞌn tseꞌe je̱ it jyaaꞌknajxy, vanꞌit tseꞌe jadoꞌk je̱ jayu vyaampa: 
\p ―Tun nu̱java xa veꞌe, jé̱mam xa ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱du̱ma̱a̱tvídu̱t, ku̱x galiléait jáyuva ya̱ꞌa̱ veꞌe. 
\p  
\v 60 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro vyaajñ: 
\p ―Kaꞌa xa a̱tseꞌe nnu̱java pa̱n ti veꞌe mka̱jtsp. 
\p Ko̱jtspna tseꞌe je̱ Pedro vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ naꞌatseev yꞌayaaxy.  
\v 61 Vanꞌit tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n yꞌixu̱mpijt je̱tseꞌe je̱ Pedro du̱vinꞌix. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱jaaꞌmyejts je̱ts jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ña̱ꞌmu̱xji: “Kaꞌanumeꞌe je̱ naꞌatseev u̱xyam ya̱ tsooj yꞌayaꞌaxy vye̱ꞌnat, mutoojk náxipts a̱ts mitseꞌe xkanatyukpu̱kju̱ vye̱ꞌnat.”  
\v 62 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro pyítsumni je̱tseꞌe o̱o̱y tyuntsaachvinmaꞌyu̱nyaaxy. 
\s1 Ku je̱ Jesús yaknu̱xiik yaktukxiik 
\r (Mt. 26.67‑68; Mr. 14.65) 
\p  
\v 63 Je̱ jáyuda pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesús du̱ꞌixꞌijttu, ñu̱xiiktu tyukxiiktu tseꞌe, je̱tseꞌe du̱tsiiꞌkti,  
\v 64 du̱vintsoomdi, je̱tseꞌe du̱ꞌakupa̱ꞌkxidi, je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Nu̱kó̱tsu̱ts nꞌit pa̱neꞌe tu̱mtsiiꞌkju̱. 
\p  
\v 65 May nax tseꞌe du̱jaaꞌkvinko̱jtspe̱jtti. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱vinteni pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp 
\r (Mt. 26.59‑66; Mr. 14.55‑64; Jn. 18.19‑24) 
\p  
\v 66 Ku veꞌe je̱ it jyajtk, vanꞌit tseꞌe ñayꞌamojkijidi je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda, je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda, ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jkta, je̱tseꞌe du̱yakna̱jkxti je̱ Jesús joma veꞌe ñayꞌamókajada. Je̱p tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p  
\v 67 ―Vaajnja a̱a̱ts pa̱n mitseꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit. 
\p Je̱tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Pa̱n vaamp xa a̱tseꞌe je̱ts veꞌem, kaꞌats a̱tseꞌe xjaanchjávadat.  
\v 68 Pa̱n nꞌamo̱tutú̱vidupts a̱ts miitseꞌe juuꞌ, kaꞌats a̱tseꞌe xꞌatsó̱vdat je̱ts kaꞌats a̱tseꞌe xmaso̱ꞌo̱ktat.  
\v 69 U̱xyamts a̱tseꞌe ntsu̱u̱niꞌukvaꞌanu̱t je̱ja je̱ Nteꞌyam yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi, juuꞌ veꞌe nu̱jom du̱ka̱ꞌmika̱jxp, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p  
\v 70 Vanꞌit tseꞌe anañu̱joma yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Tits, mits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k? 
\p Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe, veꞌem ax joꞌn tu̱xko̱tsta. 
\p  
\v 71 Vanꞌit tseꞌe vyaandi: 
\p ―¿Tya̱jxts u̱u̱ꞌmeꞌe njaaꞌktso̱jkumda pa̱neꞌe du̱ꞌixtu du̱mó̱tudu juuꞌ veꞌe tyoon kyo̱jts ka ó̱yap? U̱u̱ꞌmam xa veꞌe tu̱nꞌamo̱tunajxumda ku veꞌe viinm tu̱vyaꞌañ. 
\c 23  
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ Pilato du̱vinteni 
\r (Mt. 27.1‑2, 11‑14; Mr. 15.1‑5; Jn. 18.28‑38) 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe tyenika̱jxti je̱tseꞌe du̱yakna̱jkxti je̱ Jesús je̱m je̱ Pilato vyinkojkm.  
\v 2 Je̱m tseꞌe du̱nu̱xa̱ꞌa̱iꞌukvaandi. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―Ta̱ a̱a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nꞌix mpaaꞌty je̱tseꞌe a̱a̱ts je̱ njayu du̱yakyoojmu̱k du̱yakꞌajxu̱k, veꞌem tseꞌe vyaꞌañ je̱ts kaꞌa a̱a̱tseꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n nmo̱ꞌo̱t je̱ rómait yakkutojkpa, vaampap tseꞌe je̱ts je̱ Criistuk ya̱ꞌa̱ veꞌe, yakkutojkpu̱k ya̱ꞌa̱ veꞌe. 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ Jesús: 
\p ―¿Mitseꞌe je̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa? 
\p Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe, veꞌem ax joꞌn tu̱xka̱ts. 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato du̱nu̱u̱jmi je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda je̱ts je̱ nu̱may jayu: 
\p ―Kaꞌa xa a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe ti to̱kin mpaatyja. 
\p  
\v 5 Ax nu̱yojk tseꞌe du̱jaaꞌknu̱vampe̱jtti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―Yakyoojmu̱kp yakꞌajxu̱kp xa ya̱ꞌa̱ veꞌe nu̱jom a̱a̱ts je̱ njayu ma̱a̱t juuꞌ veꞌe tyukꞌixp. Je̱m tseꞌe veꞌem du̱tún Galilea je̱ts yaja paat tseꞌe veꞌem du̱toompa. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ Herodes du̱vinteni 
\p  
\v 6 Ku veꞌe je̱ Pilato du̱ꞌamo̱tunajxy, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi pa̱n galiléait jayu je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús.  
\v 7 Ku veꞌe yaknu̱u̱jmi je̱ts veꞌem, vanꞌit tseꞌe du̱kejx joma veꞌe je̱ Herodes, je̱ galiléait yakkutojkpa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt, je̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe Jerusalén vyeꞌniva vanꞌit ku veꞌe je̱ xa̱a̱j tyunju̱.  
\v 8 O̱o̱y tseꞌe tyunxo̱o̱jntk je̱ Herodes ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix, ku̱x jé̱mani veꞌe du̱jaꞌixuvaꞌañ ku veꞌe je̱ ka̱ts du̱mo̱tu je̱ts ti veꞌe tyuump kya̱jtsp je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌixuvaampy je̱tseꞌe je̱ Jesús je̱ ma̱jin du̱tónu̱t.  
\v 9 May viijnts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ jaty du̱ꞌamo̱tutu̱vi; ax ni vinxu̱pa tseꞌe je̱ Jesús kyahꞌatso̱o̱jvji.  
\v 10 Je̱m tseꞌe vyeꞌniduva je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe ma̱kk tunnu̱vampe̱jtju̱dup.  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Herodes ma̱a̱t je̱ tyojpata̱jk du̱jomnu̱u̱jmidi du̱tinu̱u̱jmidi je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱nu̱xiikti du̱tukxiikti. Vanꞌit tseꞌe du̱xo̱jxti ma̱a̱t je̱ o̱o̱jyit vit ax joꞌn je̱ yakkutojkpa ñaxya̱xju̱. Vanꞌit tseꞌe je̱ Herodes du̱tuknu̱ke̱jxu̱mpijtnuva je̱ Pilato.  
\v 12 Je̱ xa̱a̱jjyam tseꞌe je̱ Pilato je̱ts je̱ Herodes ñayjaꞌviꞌukvaajnjidi, ku̱x namyuꞌe̱jkju̱dupeꞌe yꞌijtti. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n kyutujk 
\r (Mt. 27.15‑26; Mr. 15.6‑15; Jn. 18.39‑19.16) 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato du̱yakjayyaxmojkjidi je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ kutojku̱n du̱jaye̱jptup, ma̱a̱t je̱ nu̱may jayu,  
\v 14 je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Miits xa a̱tseꞌe tu̱xtuknu̱minda ya̱ jayu ku veꞌe mvaꞌanda je̱ts yakyoojmu̱kp yakꞌajxu̱kp ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ nu̱may jayu. Ax yájats a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ tu̱nꞌamo̱tutu̱viku̱x miits mvinkujkta, ax ta̱ tseꞌe xmó̱tuda je̱ts kaꞌa a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe ti to̱kin tu̱mpaatyja juuꞌ miits ya̱ꞌa̱ veꞌe mtuknu̱xa̱ꞌa̱idup;  
\v 15 kaꞌava veꞌe je̱ Herodes, ku̱x ta̱ xa a̱tseꞌe xtuknu̱ke̱jxu̱mpijtnuva. U̱xe̱ja tseꞌe xmó̱tuda, kaꞌats ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱du̱tún juuꞌ veꞌe je̱ o̱o̱ꞌku̱n du̱vinmajtsjup.  
\v 16 Nyakjachaachpaaꞌtjupts a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe, vanꞌitts a̱tseꞌe nmaso̱ꞌo̱ku̱t. 
\p  
\v 17 Ax vimpaascua xa̱a̱j tseꞌe je̱ Pilato du̱jajtymasa̱ꞌa̱k yꞌijt toꞌk je̱ poxu̱nta̱kjayu.  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu yꞌaaꞌmitaakti, je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Vaꞌan du̱ꞌa̱a̱ꞌku̱, je̱ꞌe̱ xa a̱a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱ts a̱a̱tseꞌe xmaso̱o̱kjat je̱ Barrabás. 
\p  
\v 19 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Barrabás yakpoxu̱nta̱kpu̱u̱jm ku̱xeꞌe je̱ jayu du̱yaknañu̱pojtu̱kju̱ je̱m kajpu̱n ka̱jxm je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe yakjayuꞌa̱a̱ꞌk.  
\v 20 Jyatso̱jk tseꞌe je̱ Pilato je̱tseꞌe du̱maso̱ꞌo̱ku̱t je̱ Jesús, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱muko̱jtsnuva je̱ jayu jadoꞌk nax.  
\v 21 Ax nu̱yojk tseꞌe yꞌaaꞌmitaakti: 
\p ―Yakcruuzpé̱tu̱, yakcruuzpé̱tu̱. 
\p  
\v 22 Ax mutoojk nax tseꞌe je̱ Pilato jidu̱ꞌu̱m ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe? ¿Ti ka ó̱yap ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱du̱tún? Kaꞌa xa a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe mpaatyja je̱ to̱kin ti ya̱ꞌa̱ veꞌe kyuꞌo̱o̱ꞌkap. Nyakjachaachpaaꞌtjupts a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe, vanꞌitts a̱tseꞌe nmaso̱ꞌo̱ku̱t. 
\p  
\v 23 Ax nu̱yojkts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tunꞌamó̱tudi je̱tseꞌe cryuuzpé̱tu̱t je̱ Jesús. Ku̱x ma̱kkeꞌe o̱o̱y tyunko̱jtsti je̱ jáyuda je̱ts je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda, o̱ꞌyixju̱du tseꞌe juuꞌ veꞌe yꞌamó̱tudu,  
\v 24 je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Pilato tyoon juuꞌ veꞌe je̱ jayu cho̱jktu.  
\v 25 Ax veꞌem tseꞌe du̱masa̱a̱k naspa̱ka je̱ jayu juuꞌ veꞌe poxu̱nta̱ktsu̱u̱ni je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ jayu du̱yaknañu̱pojtu̱kji je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe yakjayuꞌa̱a̱ꞌk; ax je̱ Jesús, je̱m tseꞌe je̱ tojpa kya̱ꞌm du̱pa̱a̱mdini je̱tseꞌe du̱yakcruuzpé̱ttat. 
\s1 Ku je̱ Jesús cryuuzpejt 
\r (Mt. 27.32‑44; Mr. 15.21‑32; Jn. 19.17‑27) 
\p  
\v 26 Je̱m tseꞌe cruuzpe̱jtpa du̱yakna̱jkxta vyeꞌna je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱majtsti toꞌk je̱ ciréneit jayu, Simón je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j, je̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe kam jo̱o̱tm cha̱a̱ꞌn, je̱tseꞌe du̱tukpaka̱a̱ydi je̱ Jesús je̱ cryuuz, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱yaktooꞌva̱jkti, je̱tseꞌe du̱yakꞌu̱xꞌo̱o̱kidi je̱ Simón ma̱a̱t je̱ cruz. 
\p  
\v 27 Nu̱may tseꞌe je̱ jayu pyana̱jkxjidi je̱ts nu̱may je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe yaaxtup tsaachvinmaaydup je̱ Jesús ka̱jx.  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaꞌku̱mpijt je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Jerusaleenit ta̱ꞌa̱xta̱jkta, kadi a̱ts miits xnu̱yaꞌaxta, nañu̱yaꞌaxjada miits viinm je̱ts nu̱yaꞌaxta je̱ mꞌónu̱kta,  
\v 29 ku̱x je̱ꞌyapeꞌe je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu vyaꞌanu̱t: “Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe pu̱m je̱tseꞌe je̱ ónu̱k du̱kajayé̱ptat je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ ónu̱k du̱katsa̱mkojkidup je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe ni vinꞌita kayakꞌonu̱ktsiꞌtstup.”  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu je̱ ko̱pk je̱ ke̱e̱ts du̱na̱a̱jmadat: “Naxka̱daꞌaku̱ yam a̱a̱ts nmiꞌkxm je̱ts a̱a̱tseꞌe xyoꞌotsu̱t.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱na̱a̱jmadat.  
\v 31 Pa̱n veꞌemeꞌe jyátu̱kada ku a̱tseꞌe nꞌit miits ma̱a̱tta, ¿ax ti tseꞌe jyaaꞌktóndap ku a̱tseꞌe nko̱o̱ꞌkꞌijtnit miits ma̱a̱tta? Veꞌem tseꞌe jyátu̱kadat ax joꞌn yaktún ku veꞌe je̱ tsoxk ku̱p tya̱a̱tsnit. 
\p  
\v 32 Yakna̱jkxtuva tseꞌe ma̱a̱t je̱ Jesús nu̱me̱jtsk juuꞌ veꞌe je̱ ma̱ja̱ to̱kin du̱toondu, veꞌem tseꞌe du̱tukmuyakꞌo̱o̱ꞌkadat.  
\v 33 Ku veꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ it juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Kuxútum, je̱m tseꞌe je̱ Jesús du̱yakcruuzpe̱jtti ma̱a̱t nu̱me̱jtsk je̱ to̱kin toompada, toꞌk je̱ja je̱ Jesús yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi je̱ts jadoꞌk yꞌanaja̱paꞌayi.  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Tata, me̱e̱ꞌkxjada toꞌk aaj je̱ tyo̱kin ku̱x kaꞌa ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱nu̱jávada ti veꞌe tyoondup. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ Jesús je̱ vyit du̱pa̱jkvaꞌkxti je̱tseꞌe du̱nu̱kooꞌyidi.  
\v 35 Je̱m tseꞌe nu̱may je̱ jayu vyeꞌniduva je̱tseꞌe du̱ꞌixti juuꞌ veꞌe toojnju ko̱jtsju. Pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakkutojktup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱vinko̱jtspe̱jttu je̱ Jesús, je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Yaktso̱o̱k xa ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ viijnk jayu; vaꞌants nꞌiteꞌe viinm du̱naajktsa̱ꞌa̱kju̱ pa̱n tyú̱vameꞌe je̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit. 
\p  
\v 36 Nay veꞌempa tseꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ Jesús du̱nu̱xiikti du̱tukxiikti, du̱jomnu̱u̱jmidi du̱tinu̱u̱jmidi, je̱tseꞌe du̱vinkutá̱midi, je̱tseꞌe du̱tukꞌookti je̱ tsaaydum paꞌajk na̱ꞌo̱o̱k,  
\v 37 je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Pa̱n je̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa xa mitseꞌe, ¡naajktso̱ꞌo̱kju̱ts nꞌit! 
\p  
\v 38 Ax je̱m tseꞌe je̱ Jesús cryuuz ko̱jm du̱pa̱a̱mdi toꞌk je̱ jatyán. Toojk ayookts je̱ꞌe̱ veꞌe jaꞌa: je̱ griego, je̱ latín, je̱ts je̱ hebreo. Jidu̱ꞌu̱meꞌe vyaꞌañ: “Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe je̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa.” 
\p  
\v 39 Nu̱toꞌk tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m cruz ka̱jxm, vyinko̱jtspe̱jtpa tseꞌe je̱ Jesús. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Pa̱n mítsam xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, naajktso̱ꞌo̱kju̱ts nꞌit, je̱ts yaktso̱o̱kpa a̱a̱ts. 
\p  
\v 40 Ax tukna̱ꞌmu̱xju tseꞌe jadoꞌk je̱ myujatyooꞌ. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¿Kaꞌa mitseꞌe je̱ Nteꞌyam xtsa̱ꞌa̱ga? Nay je̱ tsaachpaatu̱n mitseꞌe mpaatpap.  
\v 41 Nvinmajtsumjuvam xa u̱u̱ꞌmeꞌe ya̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ veꞌe u̱xyam nyaknajxump ku̱x je̱ꞌe̱ xa veꞌe nkuve̱jtump ku veꞌe ntoꞌnum juuꞌ veꞌe ka ó̱yap; ax ya̱ jayu, ni ti tó̱kinats ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱katún. 
\p  
\v 42 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Jesús, jaaꞌmyé̱tsu̱ a̱ts mits toꞌk aaj ku veꞌe myakkutojkꞌukvaannit. 
\p  
\v 43 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts mitseꞌe nnu̱u̱jma je̱ts u̱xyam mitseꞌe mꞌijtnit a̱ts ma̱a̱t joma veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu du̱ja̱a̱jna du̱ta̱jka. 
\s1 Ku je̱ Jesús yꞌo̱o̱ꞌkni 
\r (Mt. 27.45‑56; Mr. 15.33‑41; Jn. 19.28‑30) 
\p  
\v 44 Kujk xa̱a̱j joꞌn tseꞌe vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe nu̱jom je̱ it je̱ naax kyo̱o̱ꞌtsiku̱jx. Toojk yaaxp paatts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ it yꞌijt ko̱o̱ꞌts.  
\v 45 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem jyajty ku̱x vinko̱o̱ꞌtsi veꞌe je̱ aampa xa̱a̱j. Ka̱kojk tseꞌe kya̱a̱ꞌtsvaꞌkxy je̱ ata̱tyok juuꞌ veꞌe je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp tukꞌata̱tyuk je̱ it juuꞌ veꞌe je̱ kunooꞌkxu̱n munu̱yojk du̱ma̱a̱t.  
\v 46 Ku veꞌe veꞌem jyajty, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ma̱kk kya̱jts. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Tata, je̱m xa a̱tseꞌe mits mka̱ꞌm ya̱ njaꞌvin mpu̱m. 
\p Ku veꞌe veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe je̱ jyaꞌvin tyukvaatsji. 
\p  
\v 47 Je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk, ku je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌix juuꞌ veꞌe tu̱tyunju̱ tu̱kya̱tsju̱, vanꞌit tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakma̱ji du̱yakjaanchi je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―¡Tyú̱vamdam xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts kaꞌa ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ jayu ti to̱kin tu̱du̱tún! 
\p  
\v 48 Nu̱jom tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m veꞌnidup je̱tseꞌe du̱ꞌixti juuꞌ veꞌe toojnju ko̱jtsju, kyo̱jxtu tseꞌe je̱ kyak ku̱xeꞌe du̱jo̱o̱ꞌkꞌamaꞌtjidini. Veꞌem tseꞌe ña̱jkxtini.  
\v 49 Ax nu̱jom tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌíxada yꞌijt, je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkta juuꞌ veꞌe pana̱jkxju̱du ku veꞌe je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm cha̱a̱ꞌn, jékum jaty tseꞌe tyaandi je̱tseꞌe du̱ꞌixti juuꞌ jatyeꞌe toojnju ko̱jtsju. 
\s1 Ku je̱ Jesús ñaxta̱jki 
\r (Mt. 27.57‑61; Mr. 15.42‑47; Jn. 19.38‑42) 
\p  
\v 50 Je̱m tseꞌe yꞌijt toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe o̱y jayu je̱ts tu̱v je̱ jyáyuvin je̱ jyoojntykin, José je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j, arimatéait jayu. Je̱m je̱ꞌe̱ veꞌe judéait yꞌit jo̱o̱tm je̱ arimatéait kajpu̱n. Je̱ꞌe̱vats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ José nu̱toꞌk je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp.  
\v 51 Je̱ José, yꞌaꞌixpts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n du̱yakmiinnit, kyo̱ꞌo̱yjaꞌvits je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tyoondu je̱ myujatyooꞌta̱jk.  
\v 52 Vanꞌit tseꞌe o̱jts du̱ꞌix je̱ Pilato je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tu je̱ Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk.  
\v 53 Ku veꞌe je̱m cruz ka̱jxm du̱yakvajntkni, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ vit du̱tukvimpittni. Vanꞌit tseꞌe o̱jts du̱yaknaxta̱ka je̱p jótup juuꞌ veꞌe pú̱mani veꞌnip je̱p tsaja̱a̱tp; ni pá̱nanum tseꞌe je̱p kyayakpu̱m vyeꞌna.  
\v 54 Je̱ xa̱a̱j tseꞌe vyeꞌna ku veꞌe je̱ jayu du̱ꞌapa̱a̱mdu̱ka je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j juuꞌ veꞌe jave̱e̱ꞌn du̱kapaatp. 
\p  
\v 55 Je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkta juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱ma̱a̱ttso̱o̱ꞌndu je̱m Galilea, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱pana̱jkxtu je̱ José je̱tseꞌe o̱jts du̱ꞌixta joma veꞌe du̱yaknaxta̱jkidi je̱ Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk je̱tseꞌe du̱ꞌixti vintso̱ veꞌe du̱pa̱a̱mdi.  
\v 56 Ku veꞌe jye̱ꞌydini je̱m tya̱kꞌam, yꞌapa̱a̱jmtkidu tseꞌe je̱ paꞌajk xooꞌkpa juuꞌ veꞌe ku̱du̱pa̱a̱jmjidi je̱ Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk. Ax yꞌamaaꞌyidu tseꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j ax joꞌn vyaꞌañ je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n. 
\c 24  
\s1 Ku je̱ Jesús jyoojntykpa̱jknuva 
\r (Mt. 28.1‑10; Mr. 16.1‑8; Jn. 20.1‑10) 
\p  
\v 1 Domingo xa̱a̱j tseꞌe vyeꞌna ja̱pyji, mutoꞌk xa̱a̱j je̱ semana, vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe du̱ꞌixtu je̱ jot joma veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌukyaknaxta̱jkidi, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakna̱jkxtu je̱m je̱ paꞌajk xooꞌkpa juuꞌ veꞌe yꞌapa̱a̱jmtkidu.  
\v 2 Ku tseꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ jot, viijnk tso̱ tseꞌe je̱ tsaaj du̱paattini juuꞌ veꞌe yꞌaka̱a̱jyjup yꞌijt.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe tya̱jkidi. Ax kaꞌa tseꞌe du̱ꞌukpaattini je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk,  
\v 4 je̱tseꞌe atu̱va ato̱ki tyuntaandi, ax kaꞌa tseꞌe du̱ꞌukmutaayvaattini vintso̱ veꞌe jyátu̱kadat. Tun toꞌmayji tseꞌe du̱ꞌixpaatti nu̱me̱jtsk je̱ ángeles vyinté̱najada, ajajp ata̱ꞌkxpeꞌe xyá̱xada.  
\v 5 O̱o̱y tseꞌe tyuntsa̱ꞌkidi je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe vyiijntkti je̱ja naxku̱jx paat. Vanꞌit tseꞌe je̱ ángeles ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe xꞌíxtada yap o̱o̱ꞌkpa jótup je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe joojntykip?  
\v 6 Kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe yaja pa̱n. Ta̱ je̱ꞌe̱ veꞌe jyoojntykpa̱jknuva. Jaaꞌmyé̱tsta vintso̱ veꞌe mna̱ꞌmu̱xjidi ku veꞌe je̱m Galiléana vyeꞌna.  
\v 7 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: “Yakpá̱mupts a̱tseꞌe je̱m je̱ tó̱kinax jayu kya̱ꞌm juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup, ax joojntykpa̱jknuvapts a̱tseꞌe kutoojk xa̱a̱j, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ. 
\p  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe du̱jaaꞌmye̱jtsti je̱ Jesús je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook.  
\v 9 Ku veꞌe cho̱o̱ꞌndi joma veꞌe je̱ jot, vanꞌit tseꞌe du̱tukmumaajntykka̱jxti je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk juuꞌ veꞌe nu̱maktoꞌk taandinu je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe mya̱a̱tveꞌnidup.  
\v 10 Je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkta tseꞌe juuꞌ veꞌe du̱tuknu̱jaꞌvidu je̱ kuká̱tsivata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe ijttu je̱ María Magdalena, je̱ Juana, je̱ María juuꞌ veꞌe je̱ Santiago je̱ tyaak, je̱ts je̱ viijnk ta̱ꞌa̱xta̱jkta.  
\v 11 Ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱jaanchjaꞌvidi juuꞌ veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk kyo̱jtstu, veꞌemeꞌe vyinmaaydi je̱ts o̱yvintso̱va veꞌe juuꞌ du̱ko̱jtsti. 
\p  
\v 12 O̱yam tseꞌe veꞌem vyinmaaydi, noomp tseꞌe ñu̱jkx je̱ Pedro joma veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌukyaknaxta̱jkidi. Ku veꞌe vyiijntk je̱tseꞌe kya̱kꞌixi, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix je̱ts je̱peꞌe pyu̱jkna je̱ vit juuꞌ veꞌe tyukvimpittu. Vanꞌit tseꞌe vyimpijtni joma veꞌe ñamyayju̱ je̱tseꞌe du̱payo̱ꞌy pa̱n ti veꞌe tu̱tyunju̱ tu̱kya̱tsju̱. 
\s1 Juuꞌ veꞌe toojnju ko̱jtsju je̱ja emauusit tyooꞌ aajy 
\r (Mr. 16.12‑13) 
\p  
\v 13 Je̱ xa̱a̱jji tseꞌe nu̱me̱jtsk je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ña̱jkxti je̱m kajpu̱n ka̱jxm juuꞌ veꞌe Emaús du̱xa̱a̱j, me̱jtsk legua jagojkm joꞌneꞌe du̱mujékuma je̱ Jerusalén,  
\v 14 je̱ꞌe̱ tseꞌe myaajntyktup juuꞌ veꞌe tu̱tyunju̱ tu̱kya̱tsju̱.  
\v 15 Namvaateꞌe ñakyó̱tsjada, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ñaajktá̱miji je̱tseꞌe du̱ma̱a̱tnamyujatyooꞌijidi.  
\v 16 O̱yam tseꞌe du̱ma̱a̱tnamyujatyooꞌijidi, kaꞌanum tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakjajty je̱tseꞌe je̱ nu̱me̱jtsk ku̱du̱ꞌixkajpti je̱ Jesús.  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Tiseꞌe je̱m mmaajntyktup namvaateꞌe myo̱ꞌo̱yda? ¿Tya̱jxseꞌe mtsaachvinmáyda? 
\p  
\v 18 Nu̱toꞌk tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv juuꞌ veꞌe Cleofas du̱xa̱a̱j: 
\p ―¿Tis, tun mítsjidamts nꞌiteꞌe toꞌk juuꞌ veꞌe je̱ꞌy je̱m Jerusalén je̱tseꞌe xkanu̱java ti veꞌe námnum je̱m tu̱tyunju̱ tu̱kya̱tsju̱? 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Tiseꞌe tu̱tyunju̱ tu̱kya̱tsju̱? 
\p Je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe tu̱jyatyju̱ tu̱ñaxyju̱ je̱ Jesús, je̱ nazarétit jayu. Toꞌk je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱yꞌit je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa, ñu̱má̱jipts je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱yꞌit ma̱a̱t juuꞌ veꞌe tyoon kyo̱jts je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk je̱ts je̱ja nu̱jom je̱ jayu vyinkujk,  
\v 20 je̱ts vintso̱ veꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup u̱u̱ꞌm ma̱a̱tta, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱m je̱ Pilato kya̱ꞌm tu̱du̱pa̱mda je̱tseꞌe du̱to̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t je̱tseꞌe du̱yakjacryuuzpé̱tju̱t.  
\v 21 Veꞌemts a̱a̱tseꞌe nꞌukꞌaꞌix je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱xyaktso̱o̱kumdini nu̱vinxu̱p u̱u̱ꞌmeꞌeda, je̱ israeejlit jáyuda. Maaxk je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem tyunju̱ kya̱tsju̱.  
\v 22 O̱yam tseꞌe vyeꞌema, vinkex je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ a̱a̱tseꞌe nma̱a̱tnayjaꞌvijup, je̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe atu̱va ato̱ki tu̱xyaktáñ je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe tu̱du̱nu̱na̱jkxta tun ja̱pyji joma veꞌe je̱ Jesús yꞌuknaxta̱jki.  
\v 23 Ax kaꞌakts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱p je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk tu̱du̱ꞌukpaattini, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe tu̱mye̱tsta je̱ts a̱a̱tseꞌe tu̱xtukmumaaydu̱kta je̱ts je̱ aangelesu̱k tseꞌe je̱p tu̱yakꞌíxjada juuꞌ veꞌe tu̱ña̱ꞌmu̱xjada je̱ts ta̱a̱k je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús jyoojntykpa̱jknuva.  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe tu̱ña̱jkxta vinkex a̱a̱ts je̱ nmujatyooꞌ joma veꞌe naxta̱ka tu̱yꞌit, veꞌemu̱kts je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱du̱paattuva je̱ it ax joꞌn je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk tu̱du̱ꞌavánada joꞌn. Ax kaꞌakts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌukꞌixpaattini. 
\p  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe o̱y juuꞌ xpayo̱ꞌo̱yda, o̱o̱yeꞌe mtunje̱kta je̱tseꞌe xjaanchjávadat je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta.  
\v 26 ¿Tis, kaꞌa je̱ꞌe̱ vineꞌe vyinko̱pka je̱tseꞌe je̱ Cristo veꞌem chaachpaaꞌtu̱t, vanꞌit tseꞌe je̱ mya̱jin du̱pa̱jknit? 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe du̱tukvinjaꞌvidi juuꞌ veꞌe je̱ꞌe̱ ka̱jx jatyáñ ijtp je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp, je̱ Moisés je̱ jyatyán ma̱a̱t du̱ꞌukvaajñ je̱tseꞌe du̱jaaꞌktukvinjaꞌvidi nu̱jom juuꞌ veꞌe jyatyaandu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta. 
\p  
\v 28 Ku veꞌe jye̱ꞌydini joma veꞌe je̱ kajpu̱n joma veꞌe ña̱jkxta, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyatki ax joꞌn je̱ tyooꞌ ku̱du̱jaaꞌkyo̱ꞌy.  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe du̱munooꞌkxtkti je̱tseꞌe mya̱a̱ttánjadat, je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Tanu̱ a̱a̱ts ma̱a̱t ku̱x tánani xa veꞌe o̱o̱y. Ve̱e̱ꞌnji ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ it ñáxu̱t je̱tseꞌe choꞌoinit. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱p tu̱jkp ax joꞌn ku̱du̱ma̱a̱ttaandi.  
\v 30 Tsu̱u̱nidup tseꞌe vye̱ꞌnada je̱tseꞌe yꞌaꞌóxadat, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ tsapkaaky du̱ka̱a̱jn, je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji, je̱tseꞌe du̱tojkvaꞌkxjidi.  
\v 31 Ax je̱ꞌyji tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱tukꞌixkajpti je̱ts je̱ Jesús je̱ꞌe̱ veꞌe. Ax vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús veꞌemji tyo̱ki.  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Ka veꞌemapeꞌe o̱o̱y xtunyakxo̱o̱jntkum yam njaꞌvin ka̱jxmam ku veꞌe tu̱xtukmuko̱jtsum je̱ja tooꞌ aajy je̱tseꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán tu̱xtukvinjaꞌvim? 
\p  
\v 33 Kaꞌa tseꞌe tyaꞌnidi, vanꞌit tseꞌe vyimpijttinuva je̱m Jerusalén. Je̱m tseꞌe toꞌk muk du̱paatti je̱ nu̱maktoꞌk kuká̱tsivada je̱ts je̱ myujatyooꞌda.  
\v 34 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Tyú̱vam xa veꞌe, ta̱ xa veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n jyoojntykpa̱jknuva jadoꞌk nax, ya̱ Simón Pedro tseꞌe tu̱du̱ꞌíxnuva. 
\p  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ꞌydu, je̱ꞌe̱ tseꞌe tukmumaajntykju̱du vintso̱ veꞌe jyajtti je̱ja tooꞌ aajy je̱ts vintso̱ veꞌe du̱ꞌixkajpti je̱ Jesús ku veꞌe je̱ tsapkaaky du̱tojkvaꞌkxy. 
\s1 Ku je̱ Jesús ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji je̱ja je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyinkujkta 
\r (Mt. 28.16‑20; Mr. 16.14‑18; Jn. 20.19‑23) 
\p  
\v 36 Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe kyo̱jtstup vyeꞌna, tun toꞌmayji tseꞌe je̱ Jesús je̱ja vyinté̱najada. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús kyo̱jtspo̱o̱ꞌkxjidi. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Je̱ o̱y jo̱o̱t ma̱a̱teꞌe mꞌíttat. 
\p  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk o̱o̱y tyuntsa̱ꞌkidi, veꞌem tseꞌe vyinmaaydi je̱ts jadoꞌk ítumit jayu je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌíxtup.  
\v 38 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe mnavyinmaꞌyu̱nmo̱ꞌo̱jada? ¿Tya̱jxeꞌe je̱ me̱jtsvinmaꞌyu̱n xjaye̱pta?  
\v 39 Ixta a̱ts ya̱ nka̱ꞌa̱j ya̱ ntek; á̱tsam xa je̱ꞌe̱ veꞌe. To̱nda matsta a̱ts je̱ts ixta. Kaꞌa tseꞌe jadoꞌk ítumit jayu chuꞌutsaxa pyajkaxa ax joꞌn a̱ts miitseꞌe yaja nvinté̱nada. 
\p  
\v 40 Ku veꞌe veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe du̱tukꞌixti je̱ kya̱ꞌa̱j je̱ tyek.  
\v 41 Ax kaꞌajyam tseꞌe du̱jaanchjaꞌvidi vanꞌit je̱ts joojntykpa̱jknuva je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe xyo̱o̱jntkti je̱tseꞌe atu̱va ato̱ki tyuntaandi. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Je̱peꞌe xma̱a̱dada je̱ kaaky je̱ ju̱ꞌkx? 
\p  
\v 42 Vanꞌit tseꞌe du̱mo̱o̱ydi je̱ ajkx tsaꞌa.  
\v 43 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱majch je̱tseꞌe je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta du̱ju̱ꞌkx.  
\v 44 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Juuꞌ xa a̱tseꞌe tu̱xjaty, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱ts miitseꞌe nvaajnjidu ku a̱tseꞌe nveꞌnana miits ma̱a̱tta, vaants a̱tseꞌe je̱ts tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t nu̱jom juuꞌ veꞌe jatyáñ ijtp a̱ts ka̱jx je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp; je̱peꞌe je̱ Moisés pyavaꞌnu̱n ku̱jxp du̱ꞌukvaꞌañ je̱ts juuꞌ veꞌe jyatyaandu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, nay veꞌempa je̱p salmos ku̱jxp. 
\p  
\v 45 Vanꞌit tseꞌe je̱ Nteꞌyam vyinmaꞌyu̱nmo̱o̱jyjidi je̱tseꞌe du̱vinmó̱tudat juuꞌ veꞌe tyijp je̱ Kunuuꞌkx Jatyán.  
\v 46 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Veꞌem xa veꞌe javyet je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp je̱ts a̱tseꞌe nꞌo̱o̱ꞌku̱t, a̱ts, je̱ Cristo; ax kutoojk xa̱a̱jts a̱tseꞌe njoojntykpa̱jknuvat.  
\v 47 Je̱p tseꞌe vyaampa je̱ts a̱ts ka̱jxeꞌe je̱ jayu yaktuknu̱jávadat pa̱n nu̱vinxu̱peꞌe cha̱a̱nada toꞌk it toꞌk naxviijn, yaja tseꞌe jerusaleenit kyajpu̱n ku̱jx yakꞌukvaꞌanu̱t, je̱ts a̱ts ka̱jxeꞌe yakna̱a̱jmadat je̱tseꞌe vyinmayu̱mpijttinit, je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda, veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam mye̱e̱ꞌkxu̱xjadat je̱ tyó̱kinda.  
\v 48 Mꞌixtu tseꞌe ta̱a̱v ku veꞌe veꞌem tu̱jyaty, vaajnjada tseꞌe veꞌem je̱ jáyuda.  
\v 49 Ntuknu̱ké̱xtap a̱ts miitseꞌeda je̱ Espíritu Santo, veꞌem ax joꞌn a̱ts je̱ nTeeꞌ je̱ vaandu̱k du̱yaktaajñ. Ax tándats miits yaja Jerusalén kuunumeꞌe myakmo̱ꞌo̱dat je̱ ma̱kkin juuꞌ veꞌe ka̱jxm ka̱daꞌakup. 
\s1 Ku je̱ Jesús chajpe̱jtni 
\r (Mr. 16.19‑20) 
\p  
\v 50 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk pyítsumdi je̱m kajpu̱n jo̱o̱tm je̱tseꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ it juuꞌ veꞌe je̱ betániait kajpu̱n muta̱m. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ kya̱ꞌa̱j du̱ko̱o̱jnu̱k je̱tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱kunuuꞌkx.  
\v 51 Namvaat tseꞌe du̱kunuuꞌkx, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ka̱jx cho̱o̱ꞌnni yaja naxviijn je̱tseꞌe chajpe̱jtni.  
\v 52 Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu je̱ Jesús du̱vinjaꞌvidi du̱vintsa̱ꞌkidi, xo̱o̱jntkp tseꞌe o̱o̱y vyimpijttini je̱m Jerusalén.  
\v 53 Tunꞌijttupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱ Nteꞌyam du̱yakmá̱jada du̱yakjaanchada. Amén.