\id JHN  
\h Juan 
\toc1 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ O̱y Ka̱ts je̱ O̱y Ayook juuꞌ veꞌe je̱ Juan jyaay 
\toc2 Juan 
\toc3 Jn. 
\mt1 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ O̱y Ka̱ts je̱ O̱y Ayook juuꞌ veꞌe je̱ Juan jyaay 
\c 1  
\s1 Je̱ Ka̱ts je̱ Ayook tseꞌe jayuvimpijt 
\p  
\v 1 Ku veꞌe juuꞌ jaty cho̱o̱ꞌntk, jé̱janits je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna je̱ Ka̱ts je̱ Ayook; je̱ Nteꞌyam ma̱a̱tts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌit vanꞌítani, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam.  
\v 2 Ku veꞌe juuꞌ jaty cho̱o̱ꞌntk, je̱ Nteꞌyam ma̱a̱tts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 3 Je̱ Ka̱ts je̱ Ayook ma̱a̱t tseꞌe je̱ Nteꞌyam nu̱jom juuꞌ jaty du̱pa̱mku̱jx. Ni tía xa veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ja je̱tseꞌe je̱ꞌe̱ ma̱a̱t ñu̱nkayakpu̱u̱jm.  
\v 4 Je̱ Ka̱ts je̱ Ayook tseꞌe je̱ joojntykin du̱ka̱ꞌmip. Ax je̱ joojntykin juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe kya̱ꞌmip, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu du̱mo̱o̱yp je̱ ajajtk.  
\v 5 Je̱ ajajtk tseꞌe du̱kujajp du̱kuta̱ꞌkxp je̱ ako̱o̱ꞌts it; kaꞌa tseꞌe je̱ ako̱o̱ꞌts it du̱ꞌama̱a̱daaga je̱tseꞌe du̱yakko̱o̱ꞌtsat je̱ ajajtk. 
\p  
\v 6 Je̱ji xa veꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam ke̱jxju, Juaants je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j.  
\v 7 Je̱ꞌe̱ tseꞌe ñu̱miin je̱tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pá̱mu̱t je̱tseꞌe je̱ jayu du̱vaajnjat je̱ts ta̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱ka je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe ijtp ax joꞌn je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa, veꞌem tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu je̱ꞌe̱ du̱jaanchjávadat.  
\v 8 Ka je̱ Juaanapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe ijtp ax joꞌn je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa, je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱neꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pa̱a̱m je̱ꞌe̱ ka̱jx pa̱neꞌe veꞌem ax joꞌn je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa.  
\v 9 Je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe ijtp ax joꞌn je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa, je̱ꞌe̱ tseꞌe miin yaja naxviijn, je̱ꞌe̱ tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu du̱yakvijp du̱yakke̱jp. Yájats je̱ꞌe̱ veꞌe naxviijn myiijn,  
\v 10 yájats je̱ꞌe̱ veꞌe naxviijn vyeꞌna, je̱ꞌe̱ ma̱a̱t tseꞌe ya̱ naxviijnit it yakpu̱u̱jm, kaꞌa tseꞌe je̱ jayu yꞌíxaiji.  
\v 11 Je̱ jyayu veꞌe ñu̱miin, kaꞌa tseꞌe kyuva̱jkjidi.  
\v 12 Natyukpitsumvaatsju̱du tseꞌe juuꞌ veꞌe kuva̱jkju̱du je̱tseꞌe jyaanchjaꞌvijidi, je̱ꞌe̱da tseꞌe kyutojku̱nmo̱o̱y je̱tseꞌe yꞌíttat je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱kta.  
\v 13 Ax ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap tseꞌe yꞌitta je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱kta ku̱xeꞌe kye̱ꞌxti ax joꞌn je̱ naxviijnit jayu, ni ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap tseꞌe ku veꞌe kye̱ꞌxti ku̱xeꞌe veꞌem je̱ jayu du̱nu̱pa̱a̱jmtkidi, nay ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap tseꞌe ku veꞌe kye̱ꞌxti ku̱xeꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk veꞌem du̱tsa̱k, je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe yꞌitta je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱kta ku̱xeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ nam joojntykin myo̱o̱jyjidi. 
\p  
\v 14 Ax je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe je̱ Ka̱ts je̱ Ayook, je̱ꞌe̱ tseꞌe jayuvimpijt, je̱ꞌe̱ tseꞌe joojntyki u̱u̱ꞌm ma̱a̱tta, tum je̱ kunooꞌkxu̱n ma̱a̱t je̱ts je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe. Nꞌixts a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Nteꞌyam tun toꞌk yꞌOnu̱kip, o̱o̱yeꞌe je̱ ma̱jin du̱tunjayep.  
\v 15 Jidu̱ꞌu̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Juan je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pu̱u̱jm, ma̱kk tseꞌe kya̱jts je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱ts miitseꞌe ntukmuko̱jtstu ku a̱tseꞌe nvaajñ je̱ts je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xpaꞌu̱xꞌo̱o̱kip, nu̱yojkts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱ma̱ja je̱ts kaꞌa veꞌe a̱ts, ku̱x ijtnuvam je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna je̱ts kaꞌanum a̱ts ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ. 
\p  
\v 16 Anañu̱joma xa veꞌe xkunooꞌkxumda je̱tseꞌe xtoojnjimda je̱ maaꞌyu̱n kamacho̱o̱vna.  
\v 17 Yakmo̱ꞌyumdu tseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Moisés yaktukka̱ta̱jki, ax je̱ Jesucristo tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki je̱ts tu̱v je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tooꞌ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam kyo̱jts je̱ts cha̱jkpeꞌe je̱tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu je̱ maaꞌyu̱n du̱toojnjat.  
\v 18 Ni pa̱na veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kaꞌix; je̱ Jesús, je̱ꞌe̱ je̱ yꞌOnu̱k, juuꞌ veꞌe ijtp je̱ꞌe̱ ma̱a̱t, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki. 
\s1 Ku je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ jayu du̱vaajnjidi je̱ts pa̱neꞌe je̱ Jesucristo 
\r (Mt. 3.11‑12; Mr. 1.7‑8; Lc. 3.15‑17) 
\p  
\v 19 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Juan je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pu̱u̱jm ku veꞌe je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m Jerusalén, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ke̱jxtu je̱ teeꞌta̱jk je̱ts je̱ viijnk jáyuda juuꞌ veꞌe ijttuva je̱ Leví je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j, je̱ꞌe tseꞌe na̱jkx je̱ Juan du̱ꞌamo̱tutú̱vada pa̱n pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe ñatyijju̱.  
\v 20 Kaꞌa tseꞌe je̱ Juan tyaayi, vaꞌajts tseꞌe ñayꞌavaꞌniji. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ka á̱tsap xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo. 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidinuva: 
\p ―Pa̱n ka mítsaptam je̱ꞌe̱ veꞌe, ¿pa̱nts mitseꞌe? ¿Mitseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Elías? 
\p Vanꞌit tseꞌe vyaannuva: 
\p ―Ka á̱tsap xa je̱ꞌe̱. 
\p Je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱viko̱jtinuva: 
\p ―¿Mítstam nꞌiteꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa juuꞌ veꞌe ká̱tsani je̱tseꞌe myiinnit yaja naxviijn? 
\p Je̱tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Kaꞌa. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidinuva: 
\p ―¿Ax pa̱nts mitseꞌe? Njajtyyakna̱jkxjap xa a̱a̱tseꞌe je̱ mko̱jtsu̱mpijtu̱n pa̱n pa̱n a̱a̱tseꞌe xke̱jxp. ¿Ti mitseꞌe mnatyijju̱ a̱a̱ts ma̱a̱t? 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Juan yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Isaías, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌavaꞌni toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe jidu̱ꞌu̱m ma̱kk kó̱tsup joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na: “Yakta̱a̱jvjada je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ tyooꞌ.” Ax a̱tsts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe ko̱jtsp joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Juan vyaajñ. 
\p  
\v 24 Juuꞌ tseꞌe o̱jts du̱muko̱tsta je̱ Juan, je̱ fariseota̱jkts je̱ꞌe̱ veꞌe ke̱jxju̱du.  
\v 25 Je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidinuva: 
\p ―Pa̱n ka mítsap je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo ukpu̱ je̱ Elías, ni je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa juuꞌ veꞌe ká̱tsani je̱tseꞌe myiinnit, ¿tya̱jxts mitseꞌe je̱ jayu xyakna̱pet? 
\p  
\v 26 Je̱tseꞌe je̱ Juan ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Je̱ tsoxk na̱a̱j xa a̱tseꞌe je̱ jayu ntukyakna̱pejtp. Je̱mts miitseꞌe toꞌk xma̱a̱dada pa̱neꞌe mkaꞌíxada.  
\v 27 Xpaꞌu̱xꞌo̱o̱kipts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ tseꞌe nu̱yojk du̱nu̱má̱jip je̱ts kaꞌa veꞌe a̱ts, ni je̱ꞌe̱ paata a̱tseꞌe nkavinmachju̱ je̱ts a̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱jk ja̱a̱ꞌp nmuké̱jijat. 
\p  
\v 28 Ve̱ꞌe̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe tyoojnji kyo̱jtsji je̱m joma veꞌe je̱ it du̱xa̱a̱ja Betania, je̱m jadoꞌk adoꞌom Jordán ma̱ja̱ na̱paꞌam, je̱m joma veꞌe je̱ Juan je̱ jayu du̱yakna̱pejt. 
\s1 Veꞌem je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús ax joꞌn toꞌk je̱ carnero juuꞌ veꞌe vintsa̱ꞌkin 
\p  
\v 29 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ Juan du̱ꞌix je̱ Jesús vyinkutá̱maja, vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ixta, ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ tyo̱kin du̱tuknu̱vaatsnit. Veꞌem tseꞌe du̱tónu̱t ku veꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t ax joꞌn toꞌk je̱ carnero juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yaktukvintsa̱ꞌkip.  
\v 30 Ya̱ꞌa̱ a̱tseꞌe nnu̱ko̱jts ku a̱tseꞌe nvaajñ: “Xpaꞌu̱xꞌo̱o̱kipts a̱tseꞌe toꞌk pa̱neꞌe nu̱yojk du̱nu̱má̱jip je̱ts kaꞌa veꞌe a̱ts, ku̱x ijtnuvam je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna je̱ts kaꞌanumeꞌe a̱ts.”  
\v 31 Kaꞌats a̱tseꞌe nnu̱java tu̱yꞌit je̱ts ya̱ꞌa̱ je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ jayu je̱ tyo̱kin du̱tuknu̱vaꞌatsup. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe je̱ jayu nyakna̱pe̱tta je̱tseꞌe veꞌem nu̱java tyánu̱t je̱ israeejlit jayu ma̱a̱t je̱ts veꞌem ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ carnero juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yaktukvintsa̱ꞌkip. 
\p  
\v 32 Je̱tseꞌe je̱ Juan je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱jaaꞌkpu̱u̱jm. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ku a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nyakna̱pe̱jtku̱jx, vanꞌitts a̱tseꞌe nꞌix je̱ Espíritu Santo ñu̱ka̱daakji ax joꞌn toꞌk je̱ pak, je̱m tseꞌe tsapjo̱o̱tm cha̱a̱ꞌn.  
\v 33 Ku a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nkayakna̱petna vyeꞌna, kaꞌats a̱tseꞌe nnu̱java vyeꞌna je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ jayu je̱ tyo̱kin du̱tuknu̱vaꞌatsup. Ax je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xke̱jx je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu nyakna̱pé̱tu̱t je̱ tsoxk na̱ma̱a̱t, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi: “Ku veꞌe xꞌíxu̱t je̱ Espíritu Santo je̱tseꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk du̱nu̱ka̱daꞌaky, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱tukyakna̱pe̱jtp je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ Espíritu Santo.”  
\v 34 Ax nꞌixts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe veꞌem jyajty, mpu̱u̱mpts a̱tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k. 
\s1 Je̱ Jesús je̱ myutooꞌva̱jkp ixpa̱jkpada 
\p  
\v 35 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ Juan je̱m tyena ma̱a̱t nu̱me̱jtsk je̱ yꞌixpa̱jkpada.  
\v 36 Ku veꞌe je̱ Juan du̱ꞌix je̱tseꞌe je̱ Jesús ñaxy, vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ixta, ya̱ꞌa̱ xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t ax joꞌn toꞌk je̱ carnero juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yaktukvintsa̱ꞌkip. 
\p  
\v 37 Ku veꞌe nu̱me̱jtsk je̱ Juan je̱ yꞌixpa̱jkpa du̱ꞌamo̱tunajxti, vanꞌit tseꞌe du̱pana̱jkxti je̱ Jesús.  
\v 38 Pyana̱jkxtup tseꞌe vye̱ꞌnada je̱ Jesús ku veꞌe yꞌixu̱mpijt je̱tseꞌe du̱ꞌix je̱ts je̱peꞌe yakpamets, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Tiseꞌe mtso̱jktup? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ¿jomas mitseꞌe mtsu̱u̱na? 
\p  
\v 39 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Jaꞌmda je̱ts ixta. 
\p Vanꞌit tseꞌe ña̱jkxti je̱tseꞌe du̱ꞌixti joma veꞌe chu̱u̱na. Je̱m tseꞌe je̱ Jesús ma̱a̱t yꞌijtti je̱ xa̱a̱j, maktaaxk yaaxpani veꞌe vyeꞌna. 
\p  
\v 40 Nu̱toꞌk tseꞌe je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe du̱ꞌamo̱tunajx je̱ Juan je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱panu̱jkx, je̱ Andreests je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ Simón Pedro je̱ yꞌuts,  
\v 41 je̱ꞌe̱ tseꞌe na̱jkx je̱tseꞌe o̱jts je̱ yꞌajch Simón du̱ꞌixta, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Ta̱ xa a̱a̱tseꞌe mpaaꞌty je̱ Mesías. (Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe kya̱tsa̱pítsum je̱ Mesías, Cristo, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit.) 
\p  
\v 42 Vanꞌit tseꞌe je̱ Andrés du̱va̱a̱jv je̱ yꞌajch Pedro joma veꞌe je̱ Jesús. Ku veꞌe je̱ Jesús je̱ Pedro du̱ꞌix, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Mits xa veꞌe je̱ Simón, je̱ Jonás je̱ myajntk, Céfasts mitseꞌe myaktukxa̱a̱jinup. (Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe kya̱tsa̱pítsum je̱ Cefas, tsaaj, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Pedro.) 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱va̱a̱jv je̱ Felipe je̱ts je̱ Natanael 
\p  
\v 43 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ Jesús ña̱jkxuvaꞌañ je̱m Galilea, vanꞌit tseꞌe je̱ Felipe du̱paaty je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Pamiinni a̱ts. 
\p  
\v 44 Je̱ Felipe, je̱m je̱ꞌe̱ veꞌe Betsaida kyukajpu̱na, nay je̱mpa veꞌe je̱ Andrés je̱ts je̱ Pedro.  
\v 45 Vanꞌit tseꞌe je̱ Felipe o̱jts je̱ Natanael du̱ꞌixta je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Ta̱ xa a̱a̱tseꞌe mpaaꞌty je̱ jayu juuꞌ ka̱jxeꞌe je̱ Moisés jyaajy je̱p pyavaꞌnu̱n ku̱jxp je̱ts juuꞌ ka̱jxeꞌe jyaayduva je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta. Je̱ Jesuusts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ José je̱ yꞌónu̱k, nazarétit jayu. 
\p  
\v 46 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Natanael yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¿Nazarétit jayu? ¿Pítsumuptam vineꞌe je̱m juuꞌ veꞌe o̱y? 
\p Je̱tseꞌe je̱ Felipe yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Jaꞌmu̱ je̱ts ixu̱. 
\p  
\v 47 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix je̱ Natanael vyinkutá̱maja, vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―¡U̱xyaja tseꞌe toꞌk myets je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe ni vinxu̱pa kataayip! 
\p  
\v 48 Vanꞌit tseꞌe je̱ Natanael du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ Jesús: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe xnu̱java je̱ts veꞌem a̱tseꞌe? 
\p Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Nꞌix xa a̱ts mitseꞌe ku veꞌe mveꞌna je̱p higo ku̱pu̱paꞌtkup, kaꞌana veꞌe je̱ Felipe mva̱vju̱ tu̱vyeꞌna. 
\p  
\v 49 Vanꞌit tseꞌe je̱ Natanael ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, mits xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k, mitsts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa. 
\p  
\v 50 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―¿Xjaanchjaꞌvip a̱tseꞌe ku̱x a̱ts mitseꞌe tu̱nnu̱u̱jma je̱ts nꞌix a̱ts mitseꞌe je̱p higo ku̱pu̱paꞌtkup? Mꞌíxupnum xa mits je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tónjup kó̱tsjup. Jyaaꞌknu̱má̱jipts je̱ꞌe̱ veꞌe ka je̱ꞌe̱p ku a̱tseꞌe tu̱nꞌavana vintso̱ mitseꞌe mjáyuva. 
\p  
\v 51 Vanꞌit tseꞌe jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, je̱ts mꞌíxtap miitseꞌe ku veꞌe je̱ tsapjo̱o̱tmit it yꞌavaꞌatsu̱t je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌaangeles pyé̱ttat kya̱daꞌaktat joma veꞌe a̱ts, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\c 2  
\s1 Ku je̱ jayu ñavya̱jkji je̱p Caná 
\p  
\v 1 Kutoojk xa̱a̱j tseꞌe je̱ jayu ñavya̱jkji je̱m kajpu̱n ka̱jxm juuꞌ veꞌe Caná du̱xa̱a̱j, je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm. Je̱m tseꞌe vyeꞌna je̱ Jesús je̱ tyaak,  
\v 2 yakvo̱o̱vduva tseꞌe je̱ Jesús ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk.  
\v 3 Ku tseꞌe kyu̱jx je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ tyaak ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ta̱ xa veꞌe kya̱jxu̱xjidini je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j. 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Nana, ¿tya̱jxs a̱ts mits je̱ꞌe̱ veꞌe xvaajñja? Kaꞌanum xa a̱tseꞌe xtukka̱daꞌaky. 
\p  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ tyaak du̱nu̱u̱jmi je̱ pattoꞌnivata̱jk: 
\p ―Tonka̱xta nu̱jom vintso̱ ya̱ꞌa̱ veꞌe mna̱ꞌmu̱xjadat. 
\p  
\v 6 Je̱m tseꞌe vyeꞌna tojtu̱k je̱ ma̱ja̱ toꞌts juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jayu yaktoondup ku veꞌe ñaajkvaꞌatsjada, majktupx uk mó̱kupx litro joꞌnts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyo̱o̱t toꞌk jaty.  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmidi je̱ pattoꞌnivata̱jk: 
\p ―Yakꞌotsta ya̱ toꞌtsta ma̱a̱t je̱ tsoxk na̱a̱j. 
\p Yakꞌape̱ꞌtstu tseꞌe.  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Je̱e̱ꞌptats nꞌit ve̱e̱ꞌn je̱ts mo̱ꞌo̱da je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe ya̱ xa̱a̱j du̱nu̱vinténip. 
\p Veꞌem tseꞌe du̱toondi.  
\v 9 Jyaaꞌkyajp tseꞌe je̱ xa̱a̱j je̱ ñu̱vinténiva je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j juuꞌ veꞌe je̱ tsoxk na̱a̱j ukꞌijt, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱java pa̱n joma veꞌe pyítsum, je̱ pattoꞌnivata̱jkts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱jaꞌvidu ku̱x je̱ꞌe̱ veꞌe o̱jts myajta. Vanꞌit tseꞌe je̱ xa̱a̱j je̱ ñu̱vinténiva du̱vatsa̱a̱jv je̱ ta̱ꞌa̱xpa̱jkpa  
\v 10 je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¿Tis mitseꞌe mtuump? Tooꞌva̱jkp xa veꞌe anañu̱joma je̱ jayu du̱tukꞌuuꞌk je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j juuꞌ veꞌe du̱nu̱ꞌó̱yip, ax ku tseꞌe je̱ javya̱a̱ꞌkxta̱jk tá̱vani yꞌooꞌkta vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe yakmo̱ꞌo̱da je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j juuꞌ veꞌe ka jajtyꞌó̱yap; ax vimpitts mitseꞌe tu̱xtún, myakꞌu̱xꞌo̱o̱kits mitseꞌe ta̱a̱v je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j juuꞌ veꞌe du̱nu̱ꞌó̱yip. 
\p  
\v 11 Ax ya̱ꞌa̱ tseꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyoon je̱m Caná, juuꞌ veꞌe je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ myutoꞌk ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin; ax veꞌem tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki je̱ mya̱jin, je̱tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk jyaanchjaꞌvijidi. 
\p  
\v 12 Ku tseꞌe veꞌem du̱tuujn, vanꞌit tseꞌe ñu̱jkx je̱m Capernaum ma̱a̱t je̱ tyaak je̱ts je̱ yꞌutsa̱ta̱jk ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk. Je̱m tseꞌe yꞌijtti me̱jtsk toojk xa̱a̱j. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakvaach je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk 
\r (Mt. 21.12‑13; Mr. 11.15‑18; Lc. 19.45‑46) 
\p  
\v 13 Ku veꞌe tya̱mi je̱ pascua xa̱a̱j, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyimpejt je̱m jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm.  
\v 14 Je̱m tseꞌe du̱paaty je̱p ma̱ja̱ tsapta̱ktaagujkp je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ tá̱nu̱k ya̱x du̱to̱o̱ꞌktup: je̱ tsapkaaj, je̱ carnero, je̱ts je̱ pak. Je̱m tseꞌe chu̱u̱niduva pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ meen du̱vinkuko̱o̱ndup je̱tseꞌe du̱nu̱pa̱kta.  
\v 15 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ tu̱jpx vo̱jpu̱n du̱pu̱u̱jm je̱tseꞌe du̱yakpitsumku̱jx je̱p ma̱ja̱ tsapta̱ktaagujkp nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱to̱o̱ꞌktup je̱ carnero je̱ts je̱ tsapkaaj. Pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱vinkuko̱o̱ndup je̱ meen, vya̱jvaꞌkxka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ meen je̱tseꞌe du̱yakvippu̱mpijtku̱jx je̱ myeesada.  
\v 16 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱to̱o̱ꞌktup je̱ pak: 
\p ―¡Yakpítsumdini ya̱ꞌa̱! ¡Kaꞌa xa veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ ya̱ chapta̱jk xyakvaꞌandat maaꞌtya̱jk! 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱jaaꞌmye̱jtsti je̱ Kunuuꞌkx Jatyán juuꞌ veꞌe vaamp: “O̱o̱y xa a̱tseꞌe ntunꞌekju̱ ku veꞌe mits je̱ mtsapta̱jk kyayakvintsa̱ꞌa̱ga.” 
\p  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe je̱ myuꞌisraeejlit jayu yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Ti nu̱jaꞌvints a̱a̱tseꞌe xmo̱o̱yp je̱ts mtukka̱daakjupeꞌe je̱tseꞌe veꞌem mjátu̱kat? 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Yakkutó̱kida ya̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk, toojk xa̱a̱jts a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nyakpojtu̱knuvat. 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ myuꞌisraeejlit jayu ña̱ꞌmu̱xjidinuva: 
\p ―Vu̱jxtkupxu̱k tojtu̱k joojnt xa veꞌe tyaꞌni je̱tseꞌe du̱pa̱a̱mdi ya̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk, ¿ax myakpojtu̱knuvapts mits ya̱ꞌa̱ nꞌiteꞌe toojk xa̱a̱j? 
\p  
\v 21 Ax je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Jesús ñu̱ko̱jts, je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe tyijp.  
\v 22 Ku veꞌe je̱ Jesús yꞌukꞌa̱a̱ꞌk je̱tseꞌe jyoojntykpa̱jknuva, vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱jaaꞌmye̱jtsti ya̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe je̱ Jesús kyo̱jts. Vanꞌit tseꞌe du̱jaanchjaꞌvidi juuꞌ jatyeꞌe ijtp je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp je̱ts juuꞌ veꞌe je̱ Jesús kyo̱jts. 
\s1 Yꞌixp ñu̱jaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús je̱ jayu je̱ yꞌaaj je̱ jyo̱o̱t 
\p  
\v 23 Je̱m tseꞌe Jerusalén je̱ Jesús vyeꞌna ku veꞌe du̱paaty je̱ pascua xa̱a̱j. Je̱m tseꞌe nu̱may je̱ jayu jyaanchjaꞌvijidi ku veꞌe du̱ꞌixti je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin juuꞌ veꞌe tyoon.  
\v 24 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ Jesús je̱ jayu du̱jo̱tma̱ꞌa̱ ku̱x yꞌixp ñu̱jaꞌvip je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ yꞌaaj je̱ jyo̱o̱t anañu̱joma,  
\v 25 kaꞌa tseꞌe vyinko̱pka je̱tseꞌe pa̱n vyaꞌnu̱xju̱t vintso̱ veꞌe toꞌk jadoꞌk je̱ jayu je̱ jyáyuvin, ku̱x yꞌixp ñu̱jaꞌvip je̱ꞌe̱ veꞌe o̱y je̱ts vintso̱ veꞌe je̱ jayu je̱ yꞌaaj je̱ jyo̱o̱t. 
\c 3  
\s1 Je̱ Jesús ma̱a̱t je̱ Nicodemo 
\p  
\v 1 Je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ fariseo juuꞌ veꞌe Nicodemo du̱xa̱a̱j, ñu̱má̱jipts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt joma veꞌe je̱ israeejlit jayu.  
\v 2 Je̱ Nicodemo tseꞌe ko̱o̱ꞌts o̱jts du̱kuꞌix je̱ Jesús, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, nnu̱jaꞌvinup xa a̱a̱tseꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyam mitseꞌe mke̱jxjup je̱ts a̱a̱tseꞌe juuꞌ xtukꞌíxu̱t xtuknu̱jávat, ku̱x je̱ꞌe̱ xa veꞌe juuꞌ veꞌe ijtp je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t, je̱ꞌe̱jyji tseꞌe o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe je̱ kyutojku̱n du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kat ma̱a̱t je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin ax joꞌn mitseꞌe xtun. 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts mitseꞌe nnu̱u̱jma, vaampam a̱tseꞌe, pa̱n pa̱n xa veꞌe kake̱ꞌxnuvap jadoꞌk nax, kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱t je̱tseꞌe du̱ꞌíxu̱t je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n. 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Nicodemo yꞌamo̱tutú̱viji: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe yꞌó̱yat je̱tseꞌe kye̱ꞌxnuvat toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe má̱jani? ¿Jadi o̱ꞌyip vineꞌe je̱tseꞌe tya̱jkinuvat jadoꞌk nax je̱m je̱ tyaak jyo̱o̱tm je̱tseꞌe kye̱ꞌxnuvat? 
\p  
\v 5 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts mitseꞌe nnu̱u̱jma, vaampam a̱tseꞌe, ka ve̱ꞌe̱jyap xa veꞌe je̱ jayu kye̱ꞌe̱xu̱t ax joꞌn yaja naxviijn je̱ jayu kyeꞌex, tun vinko̱pk xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ Espíritu Santo ka̱jx kye̱ꞌxnuvat. Pa̱n pa̱n tseꞌe veꞌem kake̱ꞌxp, kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱t je̱tseꞌe tyá̱kat je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm.  
\v 6 Pa̱n pa̱n xa veꞌe yakke̱ꞌxjup je̱ jayu, jáyuvamts je̱ꞌe̱ veꞌe; ax pa̱n pa̱n tseꞌe je̱ Espíritu Santo ka̱jx ke̱ꞌxp, jo̱o̱t jaꞌvints je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 7 Kadi atu̱va ato̱ki xtuktáñ ku a̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m nvaꞌañ: “Tun vinko̱pk xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu kye̱ꞌxnuvat jadoꞌk nax.”  
\v 8 Je̱ja xa veꞌe je̱ it pya̱j pa̱n joma tso̱ veꞌe du̱tsa̱k. Mꞌamo̱tunajxypts mits je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe yꞌamuꞌu, ax kaꞌa tseꞌe xnu̱java pa̱n joma tso̱ veꞌe cha̱a̱ꞌn uk pa̱n joma tso̱ veꞌe ñu̱jkx; nay veꞌempa tseꞌe anañu̱joma pa̱n pa̱n jatyeꞌe ke̱ꞌxtup je̱ Espíritu Santo ka̱jx, vaꞌajts tseꞌe yaknu̱java je̱ts je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t je̱ꞌe̱ veꞌeda, ax kaꞌa tseꞌe yaknu̱java pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Espíritu Santo je̱ nam joojntykin myo̱o̱jyjidi. 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Nicodemo yꞌamo̱tutú̱vijinuva: 
\p ―¿Vintso̱s ya̱ꞌa̱ veꞌe yꞌíxuva? 
\p  
\v 10 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―¿Kaꞌa veꞌe xnu̱java?, mits, israeejlit jayu yakꞌixpa̱jkpa.  
\v 11 Tyú̱vam xa a̱ts mitseꞌe nnu̱u̱jma, vaampam a̱tseꞌe, je̱ꞌe̱ a̱a̱tseꞌe nka̱jtsp juuꞌ a̱a̱tseꞌe nnu̱jaꞌvip, je̱ts je̱ꞌe̱ a̱a̱tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n mpu̱u̱mp juuꞌ a̱a̱tseꞌe nꞌixp; ax kaꞌa tseꞌe xkuva̱kta je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n juuꞌ a̱a̱tseꞌe mpu̱u̱mp.  
\v 12 Pa̱n kaꞌa xa a̱tseꞌe xjaanchjávada ku a̱ts miitseꞌe nvaajnjada juuꞌ veꞌe yaja naxviijn, ¿vintso̱ts a̱ts miitseꞌe xjaanchjávadat ku a̱ts miitseꞌe nvaajnjada juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm? 
\p  
\v 13 ’Ni pa̱na xa veꞌe kyatsajpétna, ax je̱mts a̱tseꞌe tsapjo̱o̱tm nꞌijt je̱ts a̱tseꞌe yaja nka̱daaky, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp.  
\v 14 Veꞌem ax joꞌn je̱ Moisés ju̱jpani du̱yakka̱jxmpojtu̱k je̱ tsaaꞌn apa̱mnax je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm, tun vinko̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu xyakka̱jxmpojtu̱kpat;  
\v 15 ax veꞌem tseꞌe, pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe vyintó̱kiyu̱t, xa̱ꞌma ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe jyoojntykinit ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ. 
\s1 Cha̱jkpeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ naxviijnit jayu 
\p  
\v 16 Tyuntso̱jkꞌo̱o̱ꞌk xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ naxviijnit jayu, paaty tseꞌe du̱kejx pa̱neꞌe tun toꞌk yꞌOnu̱kip. Veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tuujn je̱ts pa̱n pa̱neꞌe du̱jaanchjaꞌvip je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k, je̱tseꞌe kyavintó̱kiyu̱t, je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱jaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\p  
\v 17 Ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kejx je̱ yꞌOnu̱k yaja naxviijn je̱tseꞌe je̱ jayu du̱mo̱o̱ynit je̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtnup, je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe je̱ts je̱ jayu du̱yaktso̱ꞌo̱ku̱t. 
\p  
\v 18 Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱jaanchjaꞌvip je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yakmo̱o̱ynit je̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtnup; ax pa̱n pa̱n tseꞌe kajaanchjaꞌvijup, nu̱pa̱a̱mdu̱kanits je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌit je̱tseꞌe yakmo̱o̱ynit je̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtnup.  
\v 19 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe yakmo̱o̱ynit je̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtnup, ku̱x kaꞌa veꞌe du̱jaanchjáva je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k, juuꞌ veꞌe kye̱jx yaja naxviijn. Veꞌem ax joꞌn je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱ka nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe ijtp joma veꞌe kyujaj kyutu̱ꞌkx, nay veꞌempa tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k je̱ jayu je̱ tyo̱kin du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiva. Ax kaꞌa tseꞌe je̱ jayu du̱tso̱kta je̱tseꞌe je̱ tyo̱kin nu̱ke̱ꞌxnatá̱ka yꞌítu̱t ku̱x je̱ꞌe̱ veꞌe tyoondup juuꞌ veꞌe ka ó̱yap.  
\v 20 Anañu̱joma tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱toondup juuꞌ veꞌe ka ó̱yap, kaꞌituvaandupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ja ajajtk it ja̱a̱t, kaꞌa veꞌe ñaajktá̱majada je̱ja ajajtk it ja̱a̱t ku̱x kaꞌa veꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱kavaꞌanda je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe tyoondup.  
\v 21 Ax pa̱n pa̱n tseꞌe du̱toomp je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱, naajktá̱mijupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ja ajajtk it ja̱a̱t, ax veꞌem tseꞌe kye̱ꞌe̱xu̱t je̱ts je̱ Nteꞌyam ka̱jxeꞌe juuꞌ du̱tún. 
\s1 Ku je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ jayu du̱vaajnjinuva je̱ts pa̱neꞌe je̱ Jesús 
\p  
\v 22 Ku veꞌe je̱ it ñajxy, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ña̱jkxti je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm. Je̱m tseꞌe je̱ jayu du̱yakna̱pe̱tta.  
\v 23 Nay veꞌempa tseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ jayu du̱yakna̱pejt je̱m Enón, je̱ saliimit kajpu̱n muta̱m, ku̱x je̱meꞌe vyeꞌna o̱o̱y je̱ tsoxk na̱a̱j. Je̱m tseꞌe je̱ jayu jye̱ꞌydi je̱tseꞌe ña̱pe̱jtti.  
\v 24 Vanꞌit ya̱ꞌa̱ veꞌe tyoojnji kyo̱jtsji kaꞌanumeꞌe je̱ Juan yakpoxu̱nta̱kpu̱m vyeꞌna. 
\p  
\v 25 Je̱m tseꞌe je̱ Juan je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsvintso̱vꞌukvaajnju̱du toꞌk je̱ israeejlit jayu pa̱n vintso̱ veꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe je̱ jayu ñaajkvaꞌatsjadat.  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ Juan je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ñu̱na̱jkxjidi, je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, je̱ꞌe̱ xa veꞌe juuꞌ veꞌe mma̱a̱tveꞌnip je̱m jadoꞌk adoꞌom Jordán ma̱ja̱ na̱paꞌam, juuꞌ mitseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n mmo̱o̱y ku a̱a̱tseꞌe xmuka̱jts, je̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu du̱yakna̱pet, ax nu̱na̱jkxju̱dupts je̱ꞌe̱ veꞌe anañu̱joma. 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ Juan yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Ni pa̱na xa veꞌe je̱ kutojku̱n du̱kajayep pa̱n kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam mya̱ꞌa̱ju̱.  
\v 28 Xꞌamo̱tunajxtu a̱tseꞌe ku a̱tseꞌe nvaajñ je̱ts ka je̱ Criistovap a̱tseꞌe, mꞌo̱ꞌyixjadap tseꞌe je̱tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n xpá̱mdat je̱ts vaan a̱tseꞌe je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe yakke̱jx je̱tseꞌe je̱ Cristo du̱vintooꞌvá̱kat.  
\v 29 Ku veꞌe je̱ jayu ñavyu̱kju̱, pa̱n pa̱n tseꞌe du̱ma̱a̱t je̱ yaaꞌvya̱jkpa, je̱ ta̱ꞌa̱xpa̱jkpats je̱ꞌe̱ veꞌe; je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe mya̱a̱tnayjaꞌvijup je̱ ta̱ꞌa̱xpa̱jkpa, je̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌamo̱tunaxy juuꞌ veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xpa̱jkpa kya̱jtsp. Ax nay veꞌempats a̱tseꞌe u̱xyam o̱o̱y ntunxo̱o̱ndu̱k ku a̱tseꞌe nꞌamo̱tunaxy juuꞌ veꞌe je̱ Cristo kya̱jtsp.  
\v 30 Pa̱n vintso̱ veꞌe ya̱ it ñaxy, tun vinko̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱má̱jat je̱ts a̱tseꞌe nnu̱mootskat ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan vyaajñ. 
\s1 Je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe ka̱jxm tso̱o̱ꞌn 
\p  
\v 31 Je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe ka̱jxm tso̱o̱ꞌn, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱má̱jip du̱nu̱jaanchip. Je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe yaja naxviijn, naxviijnit jáyuvamts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe kya̱jtsp juuꞌ veꞌe yaja naxviijn; ax je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe tso̱o̱ꞌn je̱m tsapjo̱o̱tm je̱tseꞌe yaja kya̱daaky, ñu̱ma̱jiku̱jxp ñu̱jaanchiku̱jxpts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 32 Je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pa̱a̱mp juuꞌ veꞌe du̱ꞌix du̱ꞌamo̱tunajx, ax kaꞌa tseꞌe je̱ jayu du̱jaanchjáva je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n juuꞌ veꞌe pyu̱u̱mp.  
\v 33 Natyukpitsumvaatsju̱dup tseꞌe juuꞌ veꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n juuꞌ veꞌe pyu̱u̱mp, je̱ꞌe̱ tseꞌe vaꞌajts du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkidup je̱ts tyú̱vameꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook.  
\v 34 Je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe je̱ Nteꞌyam ke̱jxju, je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayookts je̱ꞌe̱ veꞌe kya̱jtsp, kaꞌa tseꞌe je̱ Nteꞌyam vyintoka ku veꞌe je̱ Espíritu Santo du̱yaky.  
\v 35 Cha̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Dios Teeꞌ je̱ yꞌOnu̱k je̱tseꞌe du̱tukka̱ta̱jkiku̱jx nu̱jom juuꞌ jaty.  
\v 36 Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱jaanchjaꞌvip je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k, jyayejppts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp; ax pa̱n pa̱n tseꞌe du̱katso̱jkp je̱tseꞌe jyaanchjávajat, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱jayé̱pu̱t je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, je̱pts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam yꞌe̱jku̱n ja̱a̱tp yꞌit. 
\c 4  
\s1 Je̱ Jesús ma̱a̱t toꞌk je̱ samaariait ta̱ꞌa̱xta̱jk 
\p  
\v 1 Myó̱tudu tseꞌe je̱ fariseota̱jk je̱ts nu̱yojkeꞌe je̱ jayu yꞌijtti juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱pana̱jkxtu je̱tseꞌe yakna̱pe̱jtjidi je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe je̱ Juan du̱pana̱jkxtu je̱tseꞌe yakna̱pe̱jtjidi;  
\v 2 ó̱yameꞌe je̱ Jesús je̱ jayu du̱kayakna̱pe̱jtti, je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jkta veꞌe je̱ jayu du̱yakna̱pe̱jttu.  
\v 3 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱nu̱jaꞌvi, tso̱o̱ꞌnnu tseꞌe je̱m Judea je̱tseꞌe je̱m Galilea vyimpijtnuva. 
\p  
\v 4 Tunjajtynajxpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m samaariait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 5 Veꞌem tseꞌe jye̱ꞌy je̱ja kajpu̱n paꞌayi juuꞌ veꞌe Sicar du̱xa̱a̱j, je̱m samaariait yꞌit jo̱o̱tm, je̱ naax muta̱m juuꞌ veꞌe ju̱jpani je̱ Jacob myo̱o̱ynu je̱ myajntk José.  
\v 6 Je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ jot joma veꞌe je̱ na̱a̱j du̱yakpítsumda juuꞌ veꞌe tyijtup je̱ Jacob je̱ myoꞌot. Ax nooꞌkxp tseꞌe je̱ Jesús jye̱ꞌy, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe yꞌa̱jxtk je̱ja jot aagui, kujk xa̱a̱j joꞌnani veꞌe vyeꞌna,  
\v 7-8 je̱ kaaky je̱ to̱jkx jooyva veꞌe ña̱jkxti je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱m kajpu̱n ka̱jxm. Vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌy toꞌk je̱ samaariait ta̱ꞌa̱xta̱jk joma veꞌe je̱ na̱a̱j du̱yakpítsumda, je̱ tsoxk na̱a̱jts je̱ꞌe̱ veꞌe vya̱a̱ꞌnuvaampy. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Mo̱o̱yk a̱ts toꞌk aaj je̱ mtsoxk na̱a̱j. 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Israeejlit jayu xa mitseꞌe. ¿Vintso̱ts a̱ts mitseꞌe xꞌamo̱tu je̱ tsoxk na̱a̱j?, ku̱x samaariait jayu xa a̱tseꞌe. (Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem vyaajñ ku̱x kaꞌa veꞌe ñayjávajada je̱ israeejlit jayu ma̱a̱t je̱ samaariait jayu.) 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Pa̱n ku̱xnu̱java veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yajkyp, je̱ts ku̱xnu̱jaꞌviva veꞌe pa̱neꞌe u̱xyam mꞌamó̱tujup je̱ tsoxk na̱a̱j, mitsts a̱tseꞌe ku̱xꞌamo̱tu je̱ tsoxk na̱a̱j, je̱ts a̱ts mitseꞌe ku̱nma̱ꞌa̱ je̱ tsoxk na̱a̱j juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱joojntykinmo̱o̱yp. 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe vyaajñ je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk: 
\p ―Kaꞌa xa mitseꞌe xtima̱a̱da juuꞌ veꞌe mtukyakpítsumup je̱ tsoxk na̱a̱j, je̱ts ka̱a̱k ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ jot, ¿jómaseꞌe xpá̱ku̱t je̱ tsoxk na̱a̱j juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱joojntykinmo̱o̱yp?  
\v 12 Je̱ nju̱jpit jáyuvamda Jacob, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱pa̱a̱m ya̱ jot, joma veꞌe viinm choxkna̱ꞌuuk, nay veꞌempa je̱ yꞌónu̱kta je̱ts je̱ jyaach je̱ kyaaj, ¿ax mjaaꞌknu̱má̱jipts mits vineꞌe je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ꞌe̱? 
\p  
\v 13 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Nu̱jomda xa veꞌe pa̱n pa̱neꞌe du̱ꞌooktup ya̱ tsoxk na̱a̱j, ta̱a̱tsidinuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe jadoꞌk nax;  
\v 14 ax pa̱n pa̱n tseꞌe du̱ꞌookp je̱ tsoxk na̱a̱j juuꞌ a̱tseꞌe nyajkyp, ni je̱ vinꞌítats je̱ꞌe̱ veꞌe kyo̱o̱ꞌkta̱a̱tsinit, ku̱x je̱ tsoxk na̱a̱j juuꞌ a̱tseꞌe nyajkyp, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe pyítsumu̱xju̱t je̱m jyo̱o̱t jyaꞌvin ka̱jxm ax joꞌn toꞌk je̱ ma̱ja̱ moꞌot je̱tseꞌe myo̱o̱jyjinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\p  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Uk nvaat a̱tseꞌe xmo̱ꞌo̱t je̱ mtsoxk na̱a̱j, veꞌemts a̱tseꞌe ni je̱ vinꞌita nko̱o̱ꞌkta̱a̱tsinit je̱ts a̱tseꞌe yaja nko̱o̱ꞌkme̱jtsnit majpa. 
\p  
\v 16 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Na̱jkxu̱ xva̱vu̱ je̱ mnu̱yaaꞌy je̱tseꞌe xma̱a̱tmínu̱t. 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Kaꞌa xa a̱tseꞌe pa̱n nnu̱yaaꞌy. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Tyú̱vam xa veꞌe xka̱ts ku veꞌe mvaꞌañ je̱ts kaꞌa veꞌe pa̱n mnu̱yaaꞌy.  
\v 18 Nu̱mugo̱o̱xk xa veꞌe je̱ mnu̱yaaꞌy tu̱xyaknaxy, ax je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe u̱xyam mma̱a̱ttsu̱u̱nip, kaꞌats mits je̱ꞌe̱ veꞌe xnu̱yaaꞌya. Tyú̱vameꞌe juuꞌ veꞌe tu̱xka̱ts. 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Ta̱ a̱tseꞌe vinjava ntañ je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa mitseꞌe.  
\v 20 Yaja joma veꞌe ya̱ ko̱pk, yájats a̱a̱tseꞌe je̱ nju̱jpit jayu du̱vinjávada du̱vintsa̱ꞌa̱gada yꞌijt je̱ Nteꞌyam, ax veꞌemts miitseꞌe mvaꞌanda je̱ts je̱meꞌe Jerusalén je̱ it joma veꞌe du̱jajtytsá̱k je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ Nteꞌyam du̱vinjávadat du̱vintsa̱ꞌa̱gadat. 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Jaanchjáva a̱ts, pyaatnup xa veꞌe je̱ xa̱a̱j ku veꞌe xkavinjávadat xkavintsa̱ꞌa̱gadat je̱ Dios Teeꞌ yaja joma veꞌe ya̱ ko̱pk ukpu̱ je̱m Jerusalén.  
\v 22 Kaꞌa xa miitseꞌe xnu̱jávada juuꞌ veꞌe mvinjaꞌvidup mvintsa̱ꞌkidup; ax nmu̱jaꞌvinupts a̱a̱tseꞌe juuꞌ a̱a̱tseꞌe nvinjaꞌvip nvintsa̱ꞌkip, ku̱x je̱ israeejlit jayu ka̱jxeꞌe jyeꞌya je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe je̱ jayu du̱yaktso̱o̱kp.  
\v 23 Ax pyaatnup tseꞌe je̱ xa̱a̱j, ax ta̱ tseꞌe jyeꞌya, vanꞌit ku veꞌe je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱vinjaꞌvidup du̱vintsa̱ꞌkidup je̱ Dios Teeꞌ, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱vinjávadap du̱vintsa̱ꞌa̱gadap je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin ma̱a̱t je̱ts je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱ ma̱a̱t, ku̱x veꞌemeꞌe du̱tsa̱k je̱ Dios Teeꞌ je̱tseꞌe du̱tóndat pa̱n pa̱n jatyeꞌe vinjaꞌvijidup vintsa̱ꞌkijidup.  
\v 24 Jaꞌvin xa veꞌe je̱ Nteꞌyam, ax pa̱n pa̱n jaty tseꞌe vinjaꞌvijidup vintsa̱ꞌkijidup, tun vinko̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe veꞌem du̱tóndat je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin ma̱a̱t je̱ts je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱ ma̱a̱t. 
\p  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Nnu̱jaꞌvinup xa a̱tseꞌe je̱ts miinnupeꞌe je̱ Mesías; ax kuts je̱ꞌe̱ veꞌe myiinnit, je̱ꞌe̱ tseꞌe nu̱jom juuꞌ jaty xtukvinjaꞌvika̱jxumdinup. (Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe kya̱tsa̱pítsum je̱ Mesías, Cristo, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit.) 
\p  
\v 26 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―A̱ts xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ mitseꞌe u̱xyam mmuko̱jtsjup. 
\p  
\v 27 Veꞌem tseꞌe vyaꞌañ vyeꞌna ku veꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk jye̱ꞌydi. Atu̱va ato̱ki tseꞌe tyaandi ku veꞌe du̱ꞌixti je̱ts je̱meꞌe je̱ Jesús du̱ma̱a̱tnakyá̱tsju̱ toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk. Ax ni pa̱na tseꞌe du̱kahꞌamo̱tutu̱vi je̱ Jesús pa̱n ti veꞌe cha̱jkp uk pa̱n tya̱jxeꞌe du̱ma̱a̱tnakyá̱tsju̱ je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk.  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱masa̱a̱k je̱ chiv je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m kajpu̱n jo̱o̱tm. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱m je̱ jayu du̱nu̱u̱jmidi: 
\p  
\v 29 ―Jaꞌmda je̱tseꞌe xꞌíxtat toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ a̱tseꞌe tu̱xvaajnjikú̱x pa̱n ti jaty a̱tseꞌe tu̱ntún tu̱nka̱ts. ¡Je̱ꞌe̱dam nꞌiteꞌe je̱ Cristo! 
\p  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe cho̱o̱ꞌndi je̱m kajpu̱n ka̱jxm je̱tseꞌe ña̱jkxti joma veꞌe je̱ Jesús.  
\v 31 Namvaateꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ñu̱jkx je̱m kajpu̱n jo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk myunooꞌkxtkjidi. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, kayu̱ toꞌk aaj. 
\p  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Je̱p xa a̱tseꞌe nma̱a̱da juuꞌ a̱tseꞌe nkáyup; kaꞌats miits je̱ꞌe̱ veꞌe xnu̱jávada. 
\p  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ñayꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Je̱p vineꞌe je̱ jayu tu̱mya̱ꞌa̱ju̱ juuꞌ veꞌe kyáyup? 
\p  
\v 34 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe nkaakyip nto̱jkxip ku a̱tseꞌe ntun juuꞌ veꞌe cha̱jkp je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp je̱ts a̱tseꞌe je̱ tyoonk ntónu̱t je̱ts a̱tseꞌe nyakꞌavaadat. 
\p  
\v 35 ’Jidu̱ꞌu̱m xa miitseꞌe mvaꞌanda: “Jamaktaaxk po̱ꞌo̱ xa veꞌe kyaꞌit je̱tseꞌe je̱ trigo ta̱a̱jm yakpa̱kmojknit.” Ax jidu̱ꞌu̱mts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada: Ixta je̱ jáyuda, veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn je̱ kam joma veꞌe je̱ trigo ta̱a̱jm, ax nvaatani tseꞌe yakpa̱kmojknit.  
\v 36 Pa̱n pa̱n xa veꞌe je̱ ta̱a̱jm du̱pa̱kmojkp, yakmujooypts je̱ꞌe̱ veꞌe. Ax je̱ ta̱a̱jm juuꞌ veꞌe pya̱kmujkp, xa̱ꞌma ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtnit. Ku̱x juuꞌ veꞌe je̱ ta̱a̱mt du̱va̱jp je̱ts juuꞌ veꞌe je̱ ta̱a̱jm du̱pa̱kmojkp, kijpxts je̱ꞌe̱ veꞌe xyo̱o̱ndu̱kta.  
\v 37 Ku̱x je̱ tu̱vu̱ka̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu vyaꞌañ je̱ts toꞌk je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ ta̱a̱mt du̱va̱jp, jadoꞌkts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ ta̱a̱jm du̱pa̱kmojkp.  
\v 38 A̱ts xa miitseꞌe nke̱jxtup je̱tseꞌe mꞌíttat ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ ta̱a̱jm du̱pa̱kmojktup joma veꞌe tu̱kyayoꞌojta tu̱kyatonda; miits tseꞌe tu̱xmutanda juuꞌ veꞌe je̱ viijnk jayu tu̱du̱tonda. 
\p  
\v 39 Nu̱may tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m samaariait kyajpu̱n ka̱jxm tsu̱u̱nidu, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaanchjaꞌvidu je̱ Jesús je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ña̱ꞌmu̱xjidi: “Ta̱ xa a̱tseꞌe xvaajnjikú̱x pa̱n ti jaty a̱tseꞌe tu̱ntún tu̱nka̱ts.”  
\v 40 Ax ku tseꞌe je̱ samaariait jayu jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱munooꞌkxtkti je̱ Jesús je̱tseꞌe mya̱a̱ttánjadat. Je̱m tseꞌe tyaajñ je̱ Jesús me̱jtsxa̱a̱j,  
\v 41 je̱tseꞌe jyaaꞌknu̱maꞌyi je̱ jayu juuꞌ veꞌe jaanchjaꞌviju ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe kya̱jtsp.  
\v 42 Vanꞌit tseꞌe je̱ samaariait jayu du̱nu̱u̱jmidi je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk: 
\p ―Njaanchjaꞌvip xa a̱a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe u̱xyam, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxjyap tseꞌe ku̱x a̱a̱ts mitseꞌe juuꞌ tu̱xvaajñja, je̱ꞌe̱ ka̱jxpa veꞌe ku a̱a̱tseꞌe viinm tu̱nꞌamo̱tunaxy juuꞌ ya̱ꞌa̱ veꞌe kya̱jtsp. Ax nmu̱jaꞌvinupts a̱a̱tseꞌe je̱ts je̱ꞌe̱ ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱yaktso̱ꞌo̱kup toꞌk it toꞌk naxviijn. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ yakkutojkpa je̱ tyoompa je̱ myajntk 
\p  
\v 43 Kume̱jtsxa̱a̱j tseꞌe je̱ Jesús je̱m Samaria cha̱a̱ꞌn je̱tseꞌe je̱ tyooꞌ du̱jaaꞌkyo̱ꞌy je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm paat,  
\v 44 ku̱x viinmeꞌe je̱ Jesús vyaajñ: “Kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yakvintsa̱ꞌa̱ga je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa joma veꞌe je̱ yꞌavintso̱ it je̱ yꞌavintso̱ naax.”  
\v 45 Ku veꞌe je̱m Galilea jye̱ꞌy, o̱y tseꞌe yꞌaꞌíxjidi je̱ jayu ku̱x o̱jtstuva veꞌe je̱ pascua xa̱a̱j je̱m Jerusalén, je̱meꞌe du̱ꞌixti nu̱jom juuꞌ veꞌe tyoon kyo̱jts vanꞌit. 
\p  
\v 46 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyimpijtnuva je̱m Caná, juuꞌ veꞌe je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm, je̱m joma veꞌe je̱ tsoxk na̱a̱j du̱yakvimpijt tsaaydum paꞌajk na̱a̱j. Je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ yakkutojkpa je̱ tyoompa juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jip, pa̱jkjup tseꞌe vyeꞌna je̱ myajntk je̱m Capernaum.  
\v 47 Ku veꞌe je̱ toompa je̱ ka̱ts du̱mo̱tu je̱ts ta̱ veꞌe je̱ Jesús jyeꞌya je̱m Galilea ku veꞌe je̱m Judea cha̱a̱ꞌn, vanꞌit tseꞌe o̱jts du̱ꞌix, je̱tseꞌe du̱munooꞌkxtk je̱tseꞌe je̱m tya̱kꞌam ña̱jkxu̱t je̱tseꞌe je̱ yꞌónu̱k du̱yakjo̱tka̱daꞌaku̱t, o̱o̱ꞌku̱n ámanits je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna.  
\v 48 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Kaꞌa xa a̱ts miitseꞌe xjaanchjávada ku veꞌe xkaꞌixta je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin je̱ts je̱ mú̱jit atu̱va. 
\p  
\v 49 Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv je̱ yakkutojkpa je̱ tyoompa: 
\p ―Jaꞌmu̱ toꞌk aaj jatyji namkaꞌana veꞌe a̱ts je̱ nꞌónu̱k yꞌa̱a̱ꞌk. 
\p  
\v 50 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Vimpijtni je̱m mta̱kꞌam; joojntykip je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ mꞌónu̱k. 
\p Jyaanchjaꞌvi tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk vintso̱ veꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji, je̱tseꞌe ña̱jkxni je̱m tya̱kꞌam.  
\v 51 Je̱e̱na tseꞌe tooꞌ aajy vyeꞌna, je̱tseꞌe du̱ma̱a̱tnavyaatjidi je̱ tyoompata̱jk, vanꞌit tseꞌe je̱ tyoompata̱jk ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Joojntykip xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ mꞌónu̱k. 
\p  
\v 52 Vanꞌit tseꞌe yakꞌamo̱tutú̱vidi pa̱n vinꞌiteꞌe je̱ yꞌónu̱k jyo̱tka̱dakꞌukvaanni. Je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Ox, toꞌk yaaxpeꞌe vyeꞌna ku veꞌe je̱ ja̱a̱jn ñu̱vaatsjini. 
\p  
\v 53 Vanꞌit tseꞌe je̱ kuꞌónu̱k du̱nu̱jaꞌvi je̱ts nay vanꞌitji veꞌe veꞌem jyajty ku veꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: “Joojntykip je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ mꞌónu̱k.” Vanꞌit tseꞌe je̱ꞌe̱ je̱ts nu̱jom vinxu̱peꞌe je̱ jayu je̱p jyu̱u̱mp tyu̱jkp, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaanchjaꞌvidu je̱ Jesús. 
\p  
\v 54 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe ijt je̱ mume̱jtsk ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyoon ku veꞌe vyimpijtnuva je̱m Galilea ku veꞌe je̱m Judea cha̱a̱ꞌn. 
\c 5  
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ mojkpa jayu je̱p Betesda 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ it ñajxy, vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jayu xya̱a̱jtoondi; vimpe̱jtnuva tseꞌe je̱ Jesús je̱m Jerusalén.  
\v 2 Je̱m tseꞌe kajpu̱n ka̱jxm vyeꞌna toꞌk viijn je̱ na̱a̱j naaꞌpá̱ts, Betesda je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j, je̱ hebreo aajts je̱ꞌe̱ veꞌe. (Myutá̱mip tseꞌe vyeꞌna je̱ kajpu̱n naaꞌpá̱ts aka̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe tyukxa̱a̱jidu Je̱ Carnero je̱ Ñaaꞌpá̱ts Aka̱ꞌa̱.) Joma veꞌe je̱ na̱a̱j, je̱m tseꞌe vyeꞌniva mugo̱o̱xk vits je̱ e̱pu̱tso̱o̱ktku̱n joma veꞌe je̱ jayu yꞌe̱pu̱tsa̱ꞌa̱k.  
\v 3 Je̱p tseꞌe e̱pu̱tso̱o̱ktku̱n paꞌtkup myaꞌajta vyeꞌna nu̱may je̱ paꞌam jáyuda: je̱m tseꞌe je̱ viints jáyuda, je̱m tseꞌe je̱ u̱xke̱t jáyuda, je̱m tseꞌe je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe pa̱jkju̱dup je̱ pata̱ꞌa̱jts paꞌam, je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe je̱ kya̱ꞌa̱jta je̱ tyekta tu̱tyunta̱a̱tsni. Je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌaꞌíxtup ku veꞌe je̱ tsoxk na̱a̱j jyepu̱tsyo̱ꞌo̱yu̱t,  
\v 4 ku̱x veꞌemeꞌe je̱ jayu vyinmaaydi je̱ts toꞌma jatyeꞌe toꞌk je̱ ángeles vyáñu̱k yꞌijt joma veꞌe je̱ na̱a̱j naaꞌpá̱ts je̱tseꞌe du̱jepu̱tsyo̱ꞌo̱y je̱ na̱a̱j. Veꞌem tseꞌe vyinmaaydi je̱ts pa̱n pa̱neꞌe mutooꞌva̱jkp ta̱jkip je̱m na̱jo̱o̱tm ku veꞌe tu̱jyepu̱tsyo̱ꞌo̱y vyeꞌna, jo̱tka̱daakp tseꞌe, jyatipaꞌama veꞌe du̱ma̱a̱da. 
\p  
\v 5 Je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe iiꞌpx maktoodojt joojntani paꞌamꞌijtp.  
\v 6 Ku veꞌe je̱ Jesús yꞌixji je̱tseꞌe du̱nu̱jaꞌvi je̱ts jékani veꞌe pyaꞌamꞌít, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¿Mtsa̱jkpeꞌe je̱tseꞌe mjo̱tka̱daꞌaku̱t? 
\p  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ paꞌam jayu yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe pa̱n pa̱n pa̱n a̱tseꞌe xyaktá̱kap yam na̱jo̱o̱tm ku veꞌe ya̱ na̱a̱j jyajepu̱tsyo̱ꞌo̱y. Ku xa a̱tseꞌe njata̱kavaꞌañ, viijnk tseꞌe ta̱jkiko̱jp. 
\p  
\v 8 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Pojtu̱kni, pa̱kmojkni ya̱ mmaajntku̱n, je̱ts jaamni. 
\p  
\v 9 Tun jatyji tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk jyo̱tka̱daakni, je̱ myaajntku̱n du̱pa̱kmojkni, je̱tseꞌe yo̱ꞌpya̱jkni. Ax po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱jts je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna vanꞌit,  
\v 10 je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱nu̱u̱jmidi je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe jo̱tka̱daaknu: 
\p ―Po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j xa veꞌe u̱xyam, kaꞌa tseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n du̱yakjaty je̱tseꞌe xpapá̱ku̱t ya̱ mmaajntku̱n. 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe tu̱xyakjo̱tka̱daꞌaky, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe tu̱xnu̱u̱jma: “Pa̱kmojkni ya̱ mmaajntku̱n je̱ts jaamni.” 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Pa̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tu̱mna̱ꞌmu̱xju̱: “Pa̱kmojkni ya̱ mmaajntku̱n je̱ts jaamni”? 
\p  
\v 13 Ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱java pa̱n pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe yakjo̱tka̱daakjinu ku̱x tá̱vani veꞌe du̱ꞌixtó̱kini vyeꞌna je̱ Jesús je̱m nu̱may jayu akojkm juuꞌ veꞌe je̱m veꞌnidup.  
\v 14 U̱xꞌo̱o̱k tseꞌe je̱ Jesús pyaatji je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ixu̱, ta̱ xa veꞌe mjo̱tka̱daꞌaky. Kaꞌa tseꞌe mꞌukto̱kintoonnit, veꞌem tseꞌe mkapaaꞌtju̱t nu̱yojk je̱ tsaachpaatu̱n. 
\p  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe ñu̱jkx je̱ yaaꞌtya̱jk je̱tseꞌe o̱jts du̱vaajnjada je̱ myuꞌisraeejlit jayu je̱ts je̱ Jesús je̱ꞌe̱ veꞌe yakjo̱tka̱daakju.  
\v 16 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱jomtoondi du̱titoondi je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱ꞌukyakꞌo̱o̱ꞌkuvaꞌanda je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe veꞌem du̱tuujn ku veꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j vyeꞌna. 
\p  
\v 17 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Toomp xa veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ u̱xyam paat, toompapts a̱tseꞌe. 
\p  
\v 18 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ israeejlit jayu nu̱yojk du̱tunjaaꞌktso̱jkti je̱tseꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌktat, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxjyapeꞌe ku veꞌe du̱kahꞌamaaꞌyi je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j, je̱ꞌe̱ ka̱jxpa veꞌe ku veꞌe ñaajkꞌakijpxaja ma̱a̱t je̱ Nteꞌyam ku veꞌe vyaꞌañ je̱ts Tyeeꞌam je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam. 
\s1 Je̱ kutojku̱n juuꞌ veꞌe jyayejpp je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe xꞌo̱ꞌyixju̱ je̱ts a̱tseꞌe juuꞌ ntónu̱t ya̱ nꞌavintso̱ kutojku̱n ka̱jx, a̱ts, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k, je̱ꞌe̱jyji a̱tseꞌe ntuump juuꞌ a̱tseꞌe nꞌixp juuꞌ veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ tyuump. Nu̱jom tseꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Dios Teeꞌ tyuump, ntoompapts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe,  
\v 20 ku̱x xtso̱jkp a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ je̱ts a̱tseꞌe xtukꞌix nu̱jom juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe tyuump, xjaaꞌktukꞌíxupts a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t juuꞌ veꞌe du̱jaaꞌknu̱má̱jip je̱ts ni kaꞌa veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe u̱xyam ntuump nka̱jtsp, veꞌem tseꞌe atu̱va ato̱ki myaktánjadat.  
\v 21 Ku̱x veꞌem ax joꞌn je̱ Dios Teeꞌ du̱yakjoojntykpú̱k je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk je̱tseꞌe je̱ joojntykin du̱ma̱ꞌa̱, nay veꞌempa tseꞌe a̱ts, je̱ꞌe̱ je̱ yꞌOnu̱k, nmo̱o̱yvapts a̱tseꞌe je̱ joojntykin pa̱n pa̱n a̱tseꞌe ntsa̱jkp.  
\v 22 Je̱ Dios Teeꞌ, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n du̱to̱kimpayo̱ꞌo̱y, a̱tseꞌe xmo̱o̱y nu̱jom je̱ kutojku̱n je̱ts a̱tseꞌe nto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t,  
\v 23 ax veꞌemts a̱tseꞌe nu̱jom je̱ jayu xmo̱o̱yvat je̱ vintsa̱ꞌkin juuꞌ veꞌe myo̱o̱ydup je̱ Dios Teeꞌ. Pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xkavintsa̱ꞌkip, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱vintsa̱ꞌkiva je̱ Dios Teeꞌ, juuꞌ a̱tseꞌe xke̱jxp. 
\p  
\v 24 ’Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, pa̱n pa̱neꞌe du̱ꞌamo̱tunajxp juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp je̱tseꞌe du̱jaanchjáva je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp, jyayejppts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, ax kaꞌa tseꞌe yakmo̱ꞌo̱t je̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtnup, je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ o̱o̱ꞌku̱n tu̱ñu̱vaꞌachju̱ je̱tseꞌe tu̱tya̱ka joma veꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 25 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, je̱ts pyaatypeꞌe je̱ xa̱a̱j, u̱xyamts je̱ꞌe̱ veꞌe, ku veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk du̱ꞌamo̱tunáxtat juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp; pa̱n pa̱n jaty tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtup, joojntykidinupts je̱ꞌe̱ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx.  
\v 26 Ku̱x veꞌem ax joꞌn je̱ Dios Teeꞌ je̱ joojntykin du̱yakje̱ja, nay veꞌempats a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n xmo̱o̱yva je̱ts a̱tseꞌe je̱ joojntykin nyakjé̱jivat,  
\v 27 nay je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xmo̱o̱yva je̱ kutojku̱n je̱ts a̱tseꞌe nto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp.  
\v 28 Kaꞌats ya̱ꞌa̱ veꞌe atu̱va ato̱ki xtuktándat. Pyaaꞌtupeꞌe je̱ xa̱a̱j ku veꞌe nu̱jom je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk du̱ꞌamo̱tunáxtat juuꞌ a̱tseꞌe nkó̱tsup  
\v 29 je̱tseꞌe pyítsumdinit joma veꞌe tu̱ñaxtá̱kada. Pa̱n pa̱n jaty tseꞌe du̱toondu juuꞌ veꞌe o̱y, joojntykpa̱jktinuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx jyoojntykidinit; ax pa̱n pa̱n jaty tseꞌe du̱toondu juuꞌ veꞌe ka ó̱yap, joojntykpa̱jktinuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx chaachpaattinit. 
\p  
\v 30 ’Kaꞌa a̱tseꞌe xꞌo̱ꞌyixju̱ je̱ts a̱tseꞌe viinm juuꞌ ntónu̱t, to̱kimpayo̱ꞌyp xa a̱tseꞌe ax joꞌn a̱tseꞌe nyaktukpavaꞌañ. Pyaatyp yꞌake̱e̱guipts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nto̱kimpayo̱ꞌyp, ku̱x ka je̱ꞌe̱p a̱tseꞌe nꞌíxtip vintso̱ a̱tseꞌe ya̱ nꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n nyaktónu̱t, je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nꞌíxtip juuꞌ veꞌe cha̱jkp je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp.  
\v 31 Pa̱n a̱tsji xa veꞌe je̱ nꞌayook nmu̱ko̱jtspejtp je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe tuntoomp, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe tyun.  
\v 32 Je̱m tseꞌe jadoꞌk pa̱neꞌe a̱ts je̱ nꞌayook du̱nu̱ko̱jtspe̱jtp, ax nmu̱jaꞌvinupts a̱tseꞌe je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe kya̱jtsp a̱ts ka̱jx, toompts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 33 Miits xa veꞌe je̱ jayu mtuknu̱ke̱jxtu je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱tseꞌe na̱jkx du̱ꞌamo̱tutú̱vada; vintso̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pu̱u̱jm, tyú̱vamts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 34 Ka je̱ꞌe̱pts a̱tseꞌe nyaktónup juuꞌ veꞌe je̱ jayu kya̱jtsp o̱y a̱ts ka̱jx, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada vintso̱ veꞌe je̱ Juan kya̱jts a̱ts ka̱jx je̱ts veꞌemeꞌe mtso̱ꞌo̱ktat.  
\v 35 Veꞌem xa veꞌe je̱ Juan yꞌijt ax joꞌn toꞌk je̱ ta̱ꞌkxpa juuꞌ veꞌe to̱o̱yp je̱tseꞌe kyutu̱ꞌkx, ax mnayjaꞌvijiduts miitseꞌeda je̱tseꞌe je̱ ko̱na it mxo̱o̱jntkti joma veꞌe je̱ꞌe̱.  
\v 36 Ax nma̱a̱tts a̱tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n juuꞌ veꞌe nu̱yojk toomp je̱ts ni kaꞌa veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Juan kyo̱jts, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ jaty a̱tseꞌe ntuump, nay je̱ꞌe̱jyamts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe je̱ Dios Teeꞌ xtuknu̱ke̱jxp je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t je̱ts a̱tseꞌe nyakꞌavaadat. Ax juuꞌ jaty a̱tseꞌe ntuump, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pa̱a̱mp je̱ts je̱ Dios Teeꞌ a̱tseꞌe xke̱jxp.  
\v 37 Nay veꞌempa tseꞌe je̱ Dios Teeꞌ, juuꞌ a̱tseꞌe xke̱jxp, yajkpapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n. Ni vinꞌita xa je̱ꞌe̱ veꞌe xkahꞌamo̱tunaxta, ni vinꞌítats je̱ꞌe̱ veꞌe xkaꞌixta,  
\v 38 kaꞌa tseꞌe mtuktá̱kajada je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook ku̱x kaꞌa a̱tseꞌe xjaanchjávada, je̱ts viinmeꞌe je̱ Dios Teeꞌ a̱ts xkex.  
\v 39 O̱o̱y xa veꞌe xtuntoonkada je̱ Kunuuꞌkx Jatyán ku̱x veꞌemeꞌe mvinmayda je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe xpaattinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp; ó̱yameꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán du̱ꞌavana je̱ts pa̱n a̱tseꞌe,  
\v 40 kaꞌats a̱ts miitseꞌe xnu̱minuvaꞌanda je̱tseꞌe xjayé̱ptat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\p  
\v 41 ’Kaꞌa xa a̱tseꞌe nyaktún je̱ ma̱jin juuꞌ veꞌe je̱ jayu yajkyp.  
\v 42 Nꞌíxada xa a̱ts miitseꞌeda, nnu̱jaꞌvipts a̱tseꞌe je̱ts kaꞌa miitseꞌe je̱ Nteꞌyam xtso̱kta.  
\v 43 A̱ts je̱ nTeeꞌ ka̱jx xa a̱tseꞌe nmiijn, kaꞌats a̱ts miitseꞌe xkuva̱kta; pa̱n miimp tseꞌe jadoꞌk je̱ yꞌavintso̱ je̱ꞌe̱ ka̱jx, je̱ꞌe̱ tseꞌe tu̱u̱v mkuvá̱ktap.  
\v 44 ¿Vintso̱ts a̱ts miitseꞌe xjaanchjávadat pa̱n mnakyuva̱jku̱xju̱dupeꞌe je̱ ma̱jin vimpit atu̱j je̱tseꞌe xkaꞌíxtada je̱ ma̱jin juuꞌ veꞌe toꞌk je̱ Nteꞌyam yajkyp?  
\v 45 Kaꞌa miitseꞌe mvinmáydat je̱ts nmu̱ꞌa̱a̱ꞌnadap a̱ts miitseꞌe je̱m a̱ts je̱ nTeeꞌ vyinkojkm, viinmeꞌe je̱ Moisés mnu̱ꞌa̱a̱ꞌnajadat, je̱ꞌe̱ juuꞌ miitseꞌe mmá̱kkidup.  
\v 46 Pa̱n ku̱xjaanchjávada xa veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Moisés jyaay, ku̱xjaanchjaꞌviduvats a̱tseꞌe, ku̱x ñu̱ko̱jtseꞌe je̱ Moisés je̱ts pa̱n a̱tseꞌe ku veꞌe jyaajy.  
\v 47 Ax pa̱n kaꞌa tseꞌe xjaanchjávada juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe jyaay, ¿vintso̱seꞌe xjaanchjávadat juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp? 
\c 6  
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ jayu du̱yakkaajy nu̱mugo̱o̱xk miijl naxy 
\r (Mt. 14.13‑21; Mr. 6.30‑44; Lc. 9.10‑17) 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ it ñajxy, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ñu̱jkx je̱m jadoꞌk adoꞌom galiléait mya̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌam, yaktijpapts je̱ꞌe̱ veꞌe tibeeriasit ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya.  
\v 2 Nu̱may tseꞌe je̱ jayu pyana̱jkxjidi ku̱x yꞌixtu veꞌe je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin juuꞌ veꞌe tyoon, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ paꞌam jáyuda du̱yakjo̱tka̱daakni.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ñu̱jkx je̱m tonu̱n viinm je̱tseꞌe je̱m du̱ma̱a̱tꞌa̱jxtkti je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk;  
\v 4 tá̱minup tseꞌe vyeꞌna je̱ pascua xa̱a̱j.  
\v 5 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix je̱ts nu̱may jayu veꞌe pana̱jkxjup, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ Felipe: 
\p ―¿Jómaseꞌe njoꞌyumdat je̱ kaaky je̱ to̱jkx je̱tseꞌe anañu̱joma kyáydat? 
\p  
\v 6 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem vyaajñ je̱tseꞌe du̱ꞌíxu̱t pa̱n vintso̱ veꞌe yꞌatso̱vu̱mpítju̱t, ku̱x ñu̱jaꞌvip je̱ꞌe̱ veꞌe ti veꞌe tyónup.  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ Felipe yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe ñu̱paadat me̱jtsk mó̱kupx xa̱a̱j je̱ meen nu̱mutún je̱tseꞌe je̱ tsapkaaky yaktukjóyu̱t je̱tseꞌe yu̱u̱ꞌn ve̱e̱ꞌn ka̱kje̱ꞌe̱ yakmo̱ꞌo̱dat. 
\p  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ Andrés, nu̱toꞌk je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpa, je̱ Simón Pedro je̱ yꞌuts, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ Jesús: 
\p  
\v 9 ―Yam xa veꞌe toꞌk je̱ mix ónu̱k, mugo̱o̱xk tseꞌe je̱ tsapkaaky du̱ma̱a̱da je̱ts me̱jtsk je̱ ajkx, ¿ax vinxu̱pts ya̱ꞌa̱ nꞌiteꞌe jyaaꞌkjanu̱paadat, ku̱x vaꞌajts nu̱may xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ jáyuda? 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Yakꞌa̱jxtkká̱xta ya̱ jáyuda. 
\p Je̱tseꞌe yꞌa̱jxtkka̱jxti je̱ja tsoots ja̱a̱t je̱ nu̱may jayu, nu̱mugo̱o̱xk miijl joꞌnts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtti juuꞌ veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jkta.  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ko̱o̱jnu̱k je̱ tsapkaaky, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji. Vanꞌit tseꞌe du̱mo̱o̱ydi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe du̱yakvaꞌkxjadat je̱ jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup. Nay veꞌempa tseꞌe du̱toompa ma̱a̱t je̱ ajkx, je̱tseꞌe je̱ jayu yakmo̱o̱ydi pa̱n vinxu̱peꞌe du̱tso̱jkti.  
\v 12 Kuꞌuxani tseꞌe vye̱ꞌnada, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―Pa̱kmokta je̱ tsapkaaky kunax je̱ts je̱ ajkx kunax, ni tía veꞌe kyavintó̱kiyu̱t. 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe du̱pa̱kmojktini jamakme̱jtsk kach je̱ tsapkaaky kunax juuꞌ veꞌe mugo̱o̱xk je̱ tsapkaaky ukꞌijt.  
\v 14 Ku tseꞌe je̱ jayu du̱ꞌixti je̱ ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyoon, vanꞌit tseꞌe vyaandi: 
\p ―Tyú̱vamdam xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe ká̱tsani je̱tseꞌe myiinnit yaja naxviijn. 
\p  
\v 15 Ñu̱jaꞌvi tseꞌe je̱ Jesús je̱ts yakkutojkpa veꞌe ake̱e̱ꞌy du̱pa̱muvaꞌanda, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe apu̱k ñapya̱a̱jmji je̱tseꞌe jyaaꞌkvimpejt je̱m tonu̱n viinm. 
\s1 Ku je̱ Jesús yo̱ꞌy je̱m na̱niꞌkxm 
\r (Mt. 14.22‑27; Mr. 6.45‑52) 
\p  
\v 16 Tánani tseꞌe je̱ it vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyajntkti joma veꞌe je̱ ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya  
\v 17 je̱tseꞌe tya̱jkidi je̱m barco jo̱o̱tm, je̱tseꞌe du̱tinajxꞌukvaandi, je̱m tseꞌe Capernaum ña̱jkxta. Ta̱ tseꞌe je̱ it kyo̱o̱ꞌtsini vyeꞌna, kaꞌanum tseꞌe je̱ Jesús kya̱daꞌaky vyeꞌna joma veꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk,  
\v 18 vanꞌit tseꞌe ma̱kk pyo̱jꞌukvaajñ, je̱tseꞌe je̱ na̱a̱j ma̱kk je̱ po̱j jyepu̱tsyo̱ꞌyji.  
\v 19 Ku veꞌe toꞌk legua naxy joꞌn du̱pakaaꞌpti je̱ barco, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌixti je̱ts je̱meꞌe je̱ Jesús ñu̱mé̱tsjada, je̱m tseꞌe na̱niꞌkxm yo̱ꞌo̱y. Vanꞌit tseꞌe cha̱ꞌkidi.  
\v 20 Ax jidu̱ꞌu̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―A̱ts xa je̱ja, kadi mtsa̱ꞌa̱gada. 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe xo̱o̱ndu̱k jo̱o̱t du̱yakta̱jkidi je̱ Jesús je̱m barco jo̱o̱tm. Tun jatyji tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m joma veꞌe ña̱jkxta. 
\s1 Ku je̱ jayu du̱ꞌíxtidi je̱ Jesús 
\p  
\v 22-23 Je̱ nu̱may jayu tseꞌe juuꞌ veꞌe taandu je̱ja ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi joma veꞌe je̱ Jesús yakkaajyjidi, tá̱vani veꞌe je̱ Jesús du̱kuka̱jtsja vyeꞌna je̱ Nteꞌyam je̱ tsapkaaky ka̱jx, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌixtu je̱ts toꞌkji je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ barco vyeꞌna je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ma̱a̱tta̱jki je̱m barco jo̱o̱tm, je̱ꞌe̱jyji veꞌe tso̱o̱ꞌndu je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk. Je̱ kuꞌóxit tseꞌe du̱ꞌixti je̱ts kaꞌañupeꞌe ti barco joma veꞌe je̱ Jesús ku̱tya̱jki. Vanꞌit tseꞌe je̱ barco jye̱ꞌydi je̱ja na̱paꞌayi ta̱mji joma veꞌe je̱ Jesús je̱ jayu du̱yakkaaydi, je̱m tseꞌe tibeeriasit kyajpu̱n ka̱jxm cho̱o̱ꞌndi.  
\v 24 Ku veꞌe du̱ꞌixti je̱ts kaꞌa veꞌe je̱m pa̱n yꞌukveꞌnini je̱ Jesús je̱ts ni kaꞌava veꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, vanꞌit tseꞌe tya̱jkidi je̱m barco jo̱o̱tm juuꞌ veꞌe je̱m je̱ꞌydu, je̱tseꞌe je̱m Capernaum ña̱jkxti, je̱ Jesuuseꞌe o̱jts du̱ꞌíxtada. 
\p  
\v 25 Ku veꞌe jye̱ꞌydi je̱m jadoꞌk adoꞌom ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌam, vanꞌit tseꞌe du̱paatti, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ¿vinꞌitts mitseꞌe yaja tu̱mjeꞌya? 
\p  
\v 26 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, je̱ts ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap a̱tseꞌe xꞌíxtada ku̱xeꞌe tu̱xꞌixta je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin, je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe ku̱xeꞌe tu̱mkayda je̱tseꞌe tu̱mkoꞌoxjada.  
\v 27 Kadi nu̱yojk xnu̱tonda je̱ kaaky je̱ to̱jkx juuꞌ veꞌe ká̱xup je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ kaaky je̱ to̱jkx juuꞌ veꞌe je̱jkp je̱tseꞌe mmo̱ꞌo̱jadat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, je̱ kaaky je̱ to̱jkx juuꞌ a̱ts miitseꞌe nmo̱ꞌo̱dap, ku̱x je̱ Dios Teeꞌ a̱tseꞌe veꞌem je̱ kutojku̱n xmo̱o̱yp, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Tis je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱a̱tseꞌe ntónup je̱ts a̱a̱tseꞌe veꞌem ntónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp? 
\p  
\v 29 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Juuꞌ xa veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp je̱tseꞌe xtóndat, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe xjaanchjávadat, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xke̱jxp. 
\p  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidinuva: 
\p ―¿Ti nu̱jaꞌvints a̱a̱tseꞌe xmo̱ꞌo̱p je̱ts a̱a̱tseꞌe nnu̱jávat je̱ts je̱ Nteꞌyam mitseꞌe mke̱jxjup je̱ts a̱a̱ts mitseꞌe njaanchjávat? ¿Ti veꞌe mtuump?  
\v 31 Je̱ Moisés xa veꞌe du̱mo̱o̱y je̱ maná je̱ nju̱jpit jáyuvamda je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm, veꞌem ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Yakmo̱o̱ydu tseꞌe je̱ jayu je̱ tsapjo̱o̱tmit tsapkaaky je̱tseꞌe du̱kaaydi.” 
\p  
\v 32 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, je̱ts ka je̱ Moiseesap je̱ꞌe̱ veꞌe mo̱o̱jyju̱du je̱ mju̱jpit jáyuda je̱ tsapkaaky je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm; a̱ts je̱ nTeeꞌ xa je̱ꞌe̱ veꞌe mo̱o̱jyju̱du. Ka̱jx xa veꞌe je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe yakmo̱o̱ydu je̱ mju̱jpit jáyuda; ax je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ u̱xyam yajkyp, je̱ꞌe̱ tseꞌe nu̱yojk o̱y.  
\v 33 Ku̱x je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam u̱xyam yajkyp, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm ka̱daak je̱tseꞌe je̱ jayu du̱joojntykinma̱ꞌa̱. 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Mo̱o̱yk a̱a̱ts toꞌk aaj xa̱ꞌma ka̱jx je̱ tsapkaaky. 
\p  
\v 35 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―A̱ts xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe joojntykinyajkp. Pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe xnu̱miimp, pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe ti du̱kaayp du̱ꞌookp je̱tseꞌe ni je̱ vinꞌita kyo̱o̱ꞌkta̱a̱tsinit kyo̱o̱ꞌkyuꞌo̱o̱ꞌkjinit.  
\v 36 Ax ta̱ts a̱tseꞌe nvaꞌañ, ó̱yameꞌe tu̱xjaꞌixta je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin juuꞌ veꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkip je̱ts pa̱n a̱tseꞌe, kaꞌats a̱tseꞌe xjaanchjávada.  
\v 37 Pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ xmo̱o̱yp, a̱ts tseꞌe xnu̱miindup, je̱ts pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe xnu̱miimp, kaꞌats a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe mpavó̱pu̱t.  
\v 38 Ku̱x ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap xa a̱tseꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm nka̱daaky je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t juuꞌ a̱tseꞌe ntsa̱jkp, je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t juuꞌ veꞌe cha̱jkp je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp.  
\v 39 A̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ a̱tseꞌe xke̱jxp, cha̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe ni toꞌka nkayaktó̱kiyu̱t juuꞌ a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xmo̱o̱y, je̱ꞌe̱ veꞌe cha̱jkp je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nyakjoojntykpa̱jktinuvat je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit.  
\v 40 Ku̱x je̱ꞌe̱ veꞌe cha̱jkp a̱ts je̱ nTeeꞌ je̱ts pa̱n pa̱neꞌe je̱ nu̱jaꞌvin du̱pa̱jkp je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k a̱tseꞌe, je̱ts a̱tseꞌe xjaanchjáva, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaye̱jpnup je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nyakjoojntykpa̱jknuvat je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit. 
\p  
\v 41 Vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱vinko̱jtsti du̱naaꞌko̱jtsti je̱ Jesús je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe vyaajñ: “A̱ts xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm ka̱daak.”  
\v 42 Je̱tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Ka ya̱ꞌa̱ap je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús, je̱ José je̱ myajntk? Nꞌíxamda xa u̱u̱ꞌm ya̱ꞌa̱ je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak, ¿vintso̱seꞌe vyaꞌañ je̱ts je̱m ya̱ꞌa̱ veꞌe tsapjo̱o̱tm kya̱daaky? 
\p  
\v 43 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kaꞌats a̱tseꞌe xꞌukvinko̱jtstinit xꞌuknaaꞌko̱jtstinit.  
\v 44 Ni pa̱na xa veꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱ts a̱tseꞌe xnu̱mínu̱t pa̱n kaꞌa veꞌe yakminju̱ a̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ a̱tseꞌe xke̱jxp. Ax pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe xnu̱miimp, nyakjoojntykpa̱jknuvapts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit.  
\v 45 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jatyaandi je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp: “Je̱ Nteꞌyameꞌe du̱tukꞌíxup anañu̱joma je̱ jayu.” Ax veꞌem tseꞌe, pa̱n pa̱n jaty tseꞌe du̱ka̱tsꞌamo̱tunajxtup a̱ts je̱ nTeeꞌ je̱tseꞌe du̱jatta juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe tukꞌíxju̱dup, xnu̱miindupts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 46 ’Ni pa̱na xa veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ du̱kaꞌix, je̱ꞌe̱jyji veꞌe du̱ꞌix pa̱neꞌe miin yaja naxviijn ku veꞌe je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t yꞌijt, ax je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe.  
\v 47 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, pa̱n pa̱n a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip, jyayejppts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 48 A̱ts xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe joojntykinyajkp.  
\v 49 O̱yam tseꞌe je̱ mju̱jpit jayu du̱jakaaydi je̱ maná je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm, o̱o̱ꞌktinuts je̱ꞌe̱ veꞌe;  
\v 50 ax je̱ tsapkaaky tseꞌe juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm ka̱daak, ku veꞌe pa̱n du̱tukmajuvu̱k, kaꞌa tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t.  
\v 51 A̱ts xa veꞌe viinm je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe joojntykinyajkp, je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm ka̱daak. Pa̱n pa̱n tseꞌe du̱tukmajuva̱jkp a̱ts ka̱jx, xa̱ꞌma ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe jyoojntykinit. Je̱ts je̱ tsapkaaky juuꞌ a̱tseꞌe nyákup, a̱ts je̱ ntsuꞌutsts ya̱ꞌa̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe nmaso̱ꞌo̱kup je̱ꞌe̱ ka̱jx je̱tseꞌe je̱ jayu du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\p  
\v 52 Vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jayu ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Vintso̱s ya̱ꞌa̱ vineꞌe du̱tij je̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe ntsoꞌtsumdat? 
\p  
\v 53 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, je̱ts pa̱n kaꞌa veꞌe xtukmajuva̱kta a̱ts ya̱ ntsuꞌuts je̱ts a̱ts ya̱ nnu̱u̱ꞌpu̱n, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, kaꞌa tseꞌe xjayé̱ptat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\p  
\v 54 ’Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱tukmajuva̱jkp a̱ts ya̱ ntsuꞌuts je̱ts a̱ts ya̱ nnu̱u̱ꞌpu̱n, jyayejppts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, ax a̱ts tseꞌe nyakjoojntykpa̱jknuvap ku veꞌe jye̱ꞌyat je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit.  
\v 55 Ku̱x je̱ kaaky je̱ to̱jkx juuꞌ veꞌe du̱yakjé̱jip je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, a̱ts ya̱ ntsuꞌutsts je̱ꞌe̱ veꞌe; je̱ts je̱ uuꞌk juuꞌ veꞌe du̱yakjé̱jip je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, a̱ts ya̱ nnu̱u̱ꞌpu̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 56 Pa̱n pa̱n tseꞌe du̱tukmajuva̱jkp a̱ts ya̱ ntsuꞌuts je̱ts a̱ts ya̱ nnu̱u̱ꞌpu̱n, yamts je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts njaꞌvin ka̱jxm yꞌit, je̱ts a̱tseꞌe nꞌit je̱m je̱ꞌe̱ jyaꞌvin ka̱jxmpa.  
\v 57 Je̱ joojntyk Dios Teeꞌ, juuꞌ a̱tseꞌe xke̱jxp, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe njoojntyka; nay veꞌempa tseꞌe pa̱n pa̱n a̱tseꞌe xtukmajuva̱jkp, a̱ts ka̱jx tseꞌe jyoojntykivat.  
\v 58 A̱ts xa veꞌe je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm ka̱daak; ka veꞌemapts a̱tseꞌe ax joꞌn je̱ maná juuꞌ veꞌe kyaaydu je̱ mju̱jpit jáyuda, o̱o̱ꞌktu tseꞌe ó̱yameꞌe du̱jakaaydi. Ax pa̱n pa̱n tseꞌe du̱tukmajuva̱jkp ya̱ tsapkaaky, xa̱ꞌma ka̱jx tseꞌe jyoojntykinit. 
\p  
\v 59 Je̱mts ya̱ꞌa̱ veꞌe Capernaum je̱ Jesús je̱ jayu du̱tukꞌix ku veꞌe ñayꞌamojkijidi je̱p tsaptu̱jkp. 
\s1 Je̱ ka̱ts je̱ ayook ka̱jx tseꞌe je̱ jayu du̱jaye̱pta je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp 
\p  
\v 60 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti juuꞌ veꞌe tukꞌíxju̱du, vanꞌit tseꞌe vyaandi nu̱may je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱pana̱jkxtu: 
\p ―Tsoꞌox xa veꞌe o̱o̱y je̱tseꞌe yakkuvá̱ku̱t juuꞌ ya̱ꞌa̱ veꞌe kya̱jtsp. ¿Pa̱n ya̱ꞌa̱ nꞌiteꞌe ma̱ja̱pá̱mjup? 
\p  
\v 61 Ñu̱jaꞌvi tseꞌe je̱ Jesús je̱ts vinko̱jtsju̱dup naaꞌko̱jtsju̱dupeꞌe, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Mko̱ꞌo̱yjaꞌvidup miits je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe tu̱nka̱ts?  
\v 62 Je̱ts pa̱n ku̱xꞌixta veꞌe je̱ts a̱tseꞌe ku̱mpet joma a̱tseꞌe nꞌijt, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, ¿vintso̱ts miits nꞌiteꞌe mvaꞌandat?  
\v 63 Kaꞌa xa miitseꞌe mvinmáydat je̱ts je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntijp je̱tseꞌe xtsoꞌotstat a̱ts ya̱ ntsuꞌuts, ni kaꞌa tseꞌe mvinmaayduvat je̱ts je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntijp je̱tseꞌe xꞌooꞌktat a̱ts ya̱ nnu̱u̱ꞌpu̱n, je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntijp je̱ts a̱tseꞌe xjaanchjávadat. Ax juuꞌts a̱ts miitseꞌe tu̱nvaajnjada, je̱ Espíritu Saantots je̱ꞌe̱ veꞌe jye̱ꞌe̱, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ joojntykin du̱yakjé̱jip.  
\v 64 Ax je̱mts miitseꞌeda juuꞌ a̱tseꞌe xkajaanchjaꞌvidup. 
\p Ñu̱jaꞌvinup tseꞌe je̱ Jesús vanꞌítani ku veꞌe cho̱o̱ꞌndu̱k je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe kajaanchjaꞌvijup, nay ñu̱jaꞌvivapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe pa̱a̱jmjinup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup.  
\v 65 Je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Je̱ꞌe̱ ka̱jx xa a̱tseꞌe tu̱nvaꞌañ je̱ts ni pa̱na veꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱ts a̱tseꞌe xnu̱mínu̱t pa̱n kaꞌa veꞌe je̱ Dios Teeꞌ yakminju̱. 
\p  
\v 66 Vanꞌit tseꞌe myaso̱o̱kjini nu̱may je̱ jayu juuꞌ veꞌe pana̱jkxjup yꞌijt, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌukma̱a̱tvíttini.  
\v 67 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpada: 
\p ―¿Mna̱jkxuvaanduvapts miitseꞌeda? 
\p  
\v 68 Vanꞌit tseꞌe je̱ Simón Pedro yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿pa̱nts a̱a̱tseꞌe mpana̱jkxup? Juuꞌ xa mitseꞌe mka̱jtsp, je̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe xtuknu̱jaꞌvip je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 69 Ta̱ a̱a̱tseꞌe njaanchjáva, nnu̱jaꞌvip a̱a̱tseꞌe je̱ts mits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit, je̱ joojntyk Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k. 
\p  
\v 70 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―¿Ka á̱tsap miitseꞌe nu̱makme̱jtsk nvinko̱o̱ndu? Jyaveꞌema tseꞌe, je̱m tseꞌe nu̱toꞌk miitsta juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. 
\p  
\v 71 Je̱ Judas Iscariote tseꞌe tyijp, je̱ Simón je̱ myajntk, ku̱x ñu̱jaꞌvip je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús je̱ts je̱ Júdaseꞌe pa̱a̱jmjinup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup, ó̱yameꞌe je̱ Judas jyaꞌijt nu̱toꞌk je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe nu̱makme̱jtsk ijttu. 
\c 7  
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ yꞌutsa̱ta̱jk kyajaanchjaꞌvijidi 
\p  
\v 1 Tá̱vani tseꞌe veꞌem jyaty, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyídu̱t je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm; kaꞌa tseꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm yꞌítu̱t ku̱x je̱ jé̱mit jáyuda veꞌe yakꞌo̱o̱ꞌkuvaajnju̱dup.  
\v 2 Tá̱mani tseꞌe vyeꞌna je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ israeejlit jayu ñayꞌojtsꞌatya̱knu̱pa̱a̱jmjidi,  
\v 3 vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌutsa̱ta̱jk ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kadi yaja mtañ, na̱jkxu̱ je̱m Judea, je̱ts je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe mpana̱jkxju̱dup, je̱tseꞌe du̱ꞌíxtuvat juuꞌ jatyeꞌe mtuump.  
\v 4 Ku̱x pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱tso̱jkp je̱tseꞌe kye̱ꞌe̱xu̱t juuꞌ veꞌe tyuump, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe ayuꞌuts juuꞌ du̱tún. Pa̱n ti jatyeꞌe mtuump, tónu̱ts je̱ja anañu̱joma je̱ jayu vyinkujk. 
\p  
\v 5 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem vyaandi ku̱x ni je̱ yꞌutsa̱ta̱jka veꞌe kyajaanchjaꞌvijidi.  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kaꞌanum a̱tseꞌe xtukka̱daꞌaky; ax miitsta, o̱yvinꞌítats miitseꞌe mtukka̱daꞌakjada.  
\v 7 Kaꞌa xa veꞌe nvaat je̱ts miitseꞌe mkatsó̱kjadat je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱; ax kaꞌats a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xtso̱kta je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n mpu̱m je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌo̱ya juuꞌ veꞌe tyoondup.  
\v 8 Na̱jkxtats miitseꞌe xa̱a̱jiva; kaꞌa a̱tseꞌe u̱xyam nmu̱jkx ku̱x kaꞌanum a̱tseꞌe xtukka̱daꞌaky. 
\p  
\v 9 Ku veꞌe je̱ Jesús veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe jyaaꞌktaajñ je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm. 
\s1 Ku je̱ Jesús vyeꞌna joma veꞌe je̱ myuꞌisraeejlit jayu ñayꞌojtsꞌatya̱knu̱pa̱a̱jmjidi 
\p  
\v 10 Tá̱vani tseꞌe ña̱jkxta vyeꞌna je̱ yꞌutsa̱ta̱jk, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱jkxpa xa̱a̱jiva. Kaꞌa tseꞌe ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji je̱ja je̱ jayu vyinkujk, apu̱keꞌe ñu̱jkx je̱ts kaꞌa je̱ nu̱may jayu ma̱a̱t.  
\v 11 Je̱m tseꞌe Jerusalén je̱ israeejlit jayu yꞌíxtiji. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Jomas je̱ꞌe̱ vineꞌe yꞌit je̱ Jesús? 
\p  
\v 12 Je̱m tseꞌe je̱ nu̱may jayu ñu̱ka̱tsju̱. Je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe vaandup: “O̱y jayu xa je̱ꞌe̱.” Je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe vaanduvap: “Kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱yjáyuva, je̱ nu̱may jayu veꞌe vyinꞌu̱u̱ꞌmp.”  
\v 13 Ax ni pá̱nats je̱ꞌe̱ veꞌe ixna ke̱ꞌxna kyanu̱ka̱tsju̱, je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe du̱tsa̱ꞌa̱gada je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe je̱m tso̱ tsu̱u̱nidup. 
\p  
\v 14 Kojk vaꞌkxy tseꞌe je̱ xa̱a̱j tyunju̱ vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱tseꞌe yakꞌixpa̱jkꞌukvaajñ.  
\v 15 Atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ israeejlit jayu tyaandi je̱tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Vintso̱s ya̱ꞌa̱ vineꞌe o̱o̱y juuꞌ du̱tunnu̱java?, kaꞌa tseꞌe yꞌixpu̱ka. 
\p  
\v 16 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Je̱ ixpa̱jku̱n juuꞌ a̱tseꞌe je̱ jayu ntukꞌixp, ka á̱tsapts je̱ꞌe̱ veꞌe nje̱ꞌe̱, je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe jye̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp.  
\v 17 Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱tonuvaamp juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, ñu̱jávapts je̱ꞌe̱ veꞌe o̱y pa̱n je̱ Nteꞌyam ka̱jx je̱ꞌe̱ veꞌe myin je̱ ixpa̱jku̱n juuꞌ a̱tseꞌe je̱ jayu ntukꞌixp uk pa̱n ya̱ nꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ka̱jx a̱tseꞌe juuꞌ nka̱ts.  
\v 18 Pa̱n pa̱n xa veꞌe je̱ yꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ka̱jx juuꞌ du̱ko̱jtsp, je̱ꞌe̱ ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem du̱ka̱ts je̱tseꞌe je̱ jayu vyintsa̱ꞌa̱gajat; ax pa̱n pa̱n tseꞌe du̱tso̱jkp je̱tseꞌe vintsa̱ꞌa̱ga yꞌítu̱t je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe ke̱jxjup, tyú̱vamts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe kya̱jtsp, ni vinxú̱pats je̱ꞌe̱ veꞌe kyataaya. 
\p  
\v 19 ’Mo̱o̱jyju̱du xa veꞌe je̱ mju̱jpit jáyuda je̱ Moisés je̱ pavaꞌnu̱n. Ax ni pá̱nats miitseꞌe juuꞌ veꞌe du̱kutyoomp je̱ pavaꞌnu̱n. Pa̱n ku̱xkutyonda xa veꞌe, kaꞌats a̱tseꞌe ku̱xyakꞌo̱o̱ꞌkuvaꞌanda. 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱may jayu yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap xa veꞌe je̱m mjaꞌvin ka̱jxm. ¿Pá̱nam ijk myakꞌo̱o̱ꞌkuvaajnjup? 
\p  
\v 21 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Atu̱va ato̱ki xa veꞌe mtuntanda je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱tseꞌe toꞌk je̱ jayu nyakjo̱tka̱daaky.  
\v 22 Ax je̱ Moisés tseꞌe mpavaajnju̱du je̱tseꞌe je̱ mpiꞌk mix ónu̱k du̱niꞌkxmadat du̱ko̱jmadat je̱ ixtaꞌnu̱n. Ka je̱ꞌe̱p je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem du̱ꞌukvaan, je̱ jyu̱jpit jayu veꞌeda. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts miitseꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n xpa̱a̱jmjada je̱ piꞌk mix ónu̱kta ku̱jyapo̱o̱ꞌkxtku̱nxa̱a̱jam je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 23 Pa̱n je̱ꞌe̱ ka̱jxts miitseꞌe xpa̱a̱jmjada je̱ ixtaꞌnu̱n je̱ mpiꞌk mix ónu̱kta je̱tseꞌe veꞌem je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n xkutyóndat, ku̱jyapo̱o̱ꞌkxtku̱nxa̱a̱jam je̱ꞌe̱ veꞌe, ¿tya̱jxts a̱tseꞌe xmuꞌé̱kjada ku a̱tseꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j tu̱nyakjo̱tka̱daꞌaky toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk?  
\v 24 Kaꞌa xa veꞌe mto̱kimpayo̱ꞌo̱ydat pa̱n vintso̱ veꞌe juuꞌ jaty kyeꞌex, ku veꞌe mto̱kimpayo̱ꞌo̱ydat, o̱y tseꞌe mto̱kimpayo̱ꞌo̱ydat, veꞌem pa̱n vintso̱ veꞌe juuꞌ jaty yꞌíxuva. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni pa̱n vintso̱ veꞌe myiijn 
\p  
\v 25 Je̱meꞌe juuꞌ veꞌe je̱m Jerusalén tsu̱u̱nidup juuꞌ veꞌe nayꞌamo̱tutú̱vijidu: 
\p ―¿Ka ya̱ꞌa̱ap je̱ꞌe̱ vineꞌe juuꞌ veꞌe yakꞌíxtip je̱tseꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌkuvaꞌanda?  
\v 26 U̱xyaja xa veꞌe je̱ jayu vyinkujk kya̱ts, ni pa̱na tseꞌe kyavintso̱na̱ꞌmu̱xju̱. ¿Ñu̱jaꞌviduptam vineꞌe je̱ yakkutojkpata̱jk je̱ts je̱ Cristo ya̱ꞌa̱ veꞌe?  
\v 27 Ax ka je̱ꞌe̱pts ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ Cristo, ku̱x nmu̱jaꞌvimdinup u̱u̱ꞌmeꞌeda je̱ts jómit jayu ya̱ꞌa̱ veꞌe; ax ku tseꞌe je̱ Cristo myiinnit, ni pá̱nats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱kanu̱jávat pa̱n jómit jayu je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 28 Je̱p tseꞌe ma̱ja̱ tsaptu̱jkp yakꞌixpu̱k vyeꞌna je̱ Jesús. Ku veꞌe du̱mo̱tu vintso̱ veꞌe je̱ jayu vyaꞌanda, vanꞌit tseꞌe ma̱kk kya̱jts, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Xꞌíxada xa a̱ts miitseꞌeda, je̱ts mnu̱jaꞌviduvap tseꞌe je̱ts jómit jayu a̱tseꞌe. Ka ya̱ nꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ka̱jxap xa a̱tseꞌe nmiijn, je̱ Nteꞌyam a̱tseꞌe xke̱jxp, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe tyú̱vam juuꞌ du̱toomp du̱ko̱jtsp. Kaꞌats miits je̱ꞌe̱ veꞌe xꞌíxada;  
\v 29 ax nꞌíxats a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱x je̱m a̱tseꞌe ntsa̱a̱ꞌn joma veꞌe je̱ꞌe̱, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xke̱jxp. 
\p  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌukmatsuvaandi; ax ni pa̱na tseꞌe kyanu̱xájiji, ku̱x kaꞌanumeꞌe je̱ Jesús tyukka̱daꞌakyju̱ vyeꞌna.  
\v 31 Nu̱may tseꞌe je̱ jayu jyaanchjaꞌviji je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit, ku̱x je̱ nu̱jaꞌvin juuꞌ veꞌe tyuump, kaꞌa veꞌe pa̱n viijnk yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe du̱tónu̱t nu̱yojk je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin. 
\s1 Ku je̱ fariseota̱jk du̱ꞌukke̱jxti je̱ tsapta̱kmutoompata̱jk 
\s1 je̱tseꞌe je̱ Jesús ku̱du̱majtsti 
\p  
\v 32 Yꞌamo̱tunajxtu tseꞌe je̱ fariseota̱jk juuꞌ veꞌe je̱ nu̱may jayu kya̱jtsp, je̱ Jesús du̱nu̱ko̱tsta, vanꞌit tseꞌe je̱ꞌe̱da ma̱a̱t je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda du̱ke̱jxti je̱ tsapta̱kmutoompata̱jk je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱mátstat. 
\p  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Jave̱e̱ꞌn xa a̱tseꞌe nꞌítu̱t miits ma̱a̱tta, vanꞌitts a̱tseꞌe nvimpijtnuvat joma veꞌe je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp.  
\v 34 Xꞌíxtadapts a̱ts miitseꞌeda, kaꞌats a̱tseꞌe xꞌukpaattinit; kaꞌa veꞌe mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe mna̱jkxtat joma a̱tseꞌe nnu̱jkx. 
\p  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jayu ñayꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Jomas ya̱ꞌa̱ vineꞌe ña̱jkxu̱t je̱tseꞌe nkapaatumdat? ¿Je̱m ya̱ꞌa̱ vineꞌe ña̱jkxu̱t joma veꞌe je̱ njáyuvamda cha̱a̱nada muxim muyam je̱m je̱ viijnk jayu yꞌit jo̱o̱tmda je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakꞌixpa̱jktuvat?  
\v 36 ¿Tis ya̱ꞌa̱ vineꞌe tyijp ku veꞌe xnu̱u̱jmimda jidu̱ꞌu̱m: “Xꞌíxtadapts a̱ts miitseꞌeda, kaꞌats a̱tseꞌe xꞌukpaattinit; kaꞌa tseꞌe mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe mna̱jkxtat joma a̱tseꞌe nnu̱jkx”? 
\s1 Je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe je̱ ma̱ja̱ na̱a̱j joꞌn je̱tseꞌe je̱ joojntykin du̱yaky 
\p  
\v 37 Je̱ xa̱a̱j juuꞌ veꞌe tunꞌu̱xꞌo̱o̱kip ku veꞌe xya̱a̱jtoondi, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaaꞌknu̱má̱jip, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tyeni, je̱tseꞌe ma̱kk kya̱jts, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Pa̱n pa̱n xa veꞌe ta̱a̱tsip, vaꞌants a̱tseꞌe xnu̱minu̱ je̱tseꞌe yꞌooꞌku̱t.  
\v 38 Veꞌem ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip, je̱m tseꞌe je̱ꞌe̱ jyo̱o̱t jyaꞌvin ka̱jxm pyítsumu̱xju̱t je̱ ma̱ja̱ na̱a̱j joꞌn juuꞌ veꞌe je̱ joojntykin du̱yajkp.” 
\p  
\v 39 Je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe tyijp je̱ Jesús je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe jaanchjaꞌvijidup, jyayé̱ptapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Espíritu Santo je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda, ku̱x kaꞌanumeꞌe myin vyeꞌna je̱ Espíritu Santo je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe kaꞌana je̱ Jesús yakma̱ja yakjaancha vyeꞌna, je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe yꞌo̱o̱ꞌkni. 
\s1 Ku je̱ jayu kijpx je̱ vinmaꞌyu̱n du̱kajaye̱jpti 
\p  
\v 40 Ku veꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌayook yakꞌamo̱tunajxy, je̱m tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe vaandu: 
\p ―Tyú̱vam xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe ká̱tsani je̱tseꞌe myiinnit yaja naxviijn. 
\p  
\v 41 Je̱m tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe vaanduva: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit. 
\p Nay je̱mpa tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe vaanduva: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe je̱ Cristo gyalileaitjáyuvat?  
\v 42 Veꞌem xa veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ je̱ts je̱ yakkutojkpa David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j veꞌe Criistovap je̱ts je̱meꞌe Belén kyukajpu̱nat, nay je̱ꞌe̱ je̱ kajpu̱mpa veꞌe jómit jayu veꞌe je̱ David yꞌijt. 
\p  
\v 43 Ax veꞌem tseꞌe je̱ nu̱may jayu kijpx je̱ vinmaꞌyu̱n du̱kajaye̱jpti je̱ Jesús ka̱jx.  
\v 44 Je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe matsuvaajnju̱dup; ax ni pa̱na tseꞌe kyanu̱xájiji. 
\s1 Ku je̱ yakkutojkpada je̱ Jesús du̱kajaanchjaꞌvidi 
\p  
\v 45 Vimpijttinuva tseꞌe je̱ tsapta̱kmutoompata̱jk joma veꞌe je̱ fariseota̱jkta je̱ts je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda, vanꞌit tseꞌe yakꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Tya̱jx tseꞌe tu̱xkayakme̱tsta? 
\p  
\v 46 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―¡Ni pa̱na xa veꞌe veꞌem kyaka̱tsna ax joꞌn je̱ꞌe̱! 
\p  
\v 47 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Myakvinꞌa̱a̱ꞌnduva miitseꞌe ta̱a̱v?  
\v 48 ¿Jadi ta̱ veꞌe du̱jaanchjávada jyapa̱na juuꞌ veꞌe xyakkutojkjimdup ukpu̱ je̱ fariseota̱jk?  
\v 49 Ax je̱ nu̱may jayu juuꞌ veꞌe du̱kanu̱jaꞌvidup je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n, ko̱ꞌo̱y nu̱kó̱tsanits je̱ꞌe̱ veꞌeda. 
\p  
\v 50 Je̱ Nicodemo juuꞌ veꞌe o̱jts du̱kuꞌix ko̱o̱ꞌts je̱ Jesús, fariséovats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtpa. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p  
\v 51 ―Veꞌemeꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n vyaꞌañ je̱ts kaꞌa veꞌe nvaat je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t pa̱n kaꞌa veꞌe yakꞌamo̱tunaxy je̱tseꞌe yaknu̱jávat pa̱n ti veꞌe tu̱du̱tún tu̱du̱ka̱ts. 
\p  
\v 52 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―¿Tis, galiléait jáyuva mitseꞌe? Toonka je̱ Kunuuꞌkx Jatyán, veꞌem tseꞌe xnu̱jávat je̱ts ni toꞌka veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa kyapítsum je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 53 Vanꞌit tseꞌe ka̱kje̱ꞌe̱ je̱m tya̱kꞌam ña̱jkxtini. 
\c 8  
\s1 Je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ navya̱jku̱n du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱ki 
\p  
\v 1 Je̱ Jesús, je̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe ñu̱jkx Olivos Ko̱pk viindum.  
\v 2 Je̱ kujá̱pit tun ja̱pyji tseꞌe vyimpijt je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, je̱p tseꞌe nu̱jom je̱ jayu ñayꞌamojkijidi joma veꞌe je̱ꞌe̱, je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌa̱jxtk, je̱tseꞌe du̱yakꞌixpa̱jkꞌukvaajñ.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk ma̱a̱t je̱ fariseota̱jk du̱tuknu̱je̱ꞌydi je̱ Jesús toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe kyupaadidu ku veꞌe je̱ navya̱jku̱n du̱tukma̱a̱tyakvintsa̱ꞌkintó̱ki toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk. Vanꞌit tseꞌe du̱pa̱a̱mdi je̱ja je̱ jayu vyinkujk  
\v 4 je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ya̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk xa veꞌe tu̱yakkupaada ku veꞌe je̱ navya̱jku̱n du̱tukma̱a̱tyakvintsa̱ꞌkintó̱ki toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk.  
\v 5 Ax veꞌem tseꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n vyaꞌañ je̱ts yakkaꞌtsꞌo̱o̱ꞌkup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk pa̱n pa̱neꞌe veꞌem játkip, ¿ax vintso̱ts mitseꞌe mvaꞌañ? 
\p  
\v 6 Veꞌem tseꞌe vyaandi ku̱x yꞌuktukka̱tsꞌíxtidupeꞌe je̱tseꞌe veꞌem je̱ Jesús ku̱du̱nu̱xa̱ꞌa̱idi. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyiijntk je̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌónu̱k du̱tukjaajy je̱ja naxku̱jx.  
\v 7 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱jaaꞌkꞌamo̱tutú̱vidi, vanꞌit tseꞌe tyeni je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Pa̱n je̱m xa miitseꞌeda juuꞌ veꞌe ka tó̱kinax jáyuvap, vaꞌan tseꞌe mutoꞌk je̱ tsaaj du̱vijtsu̱ku̱ je̱ts ya̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱kaꞌachu̱. 
\p  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe vyiijntknuva je̱tseꞌe jyaaynuva je̱ja naxku̱jx.  
\v 9 Ku tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, vanꞌit tseꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm du̱jaꞌvidi je̱ts tó̱kinax jayu je̱ꞌe̱ veꞌedava. Vanꞌit tseꞌe cho̱o̱ꞌnꞌukvaandini nu̱toꞌk nu̱toꞌk, je̱ꞌe̱ tseꞌe na̱jkxꞌukvaandinu juuꞌ veꞌe nu̱yojk mú̱jit jayu. Tá̱vani tseꞌe cho̱o̱ꞌnka̱jxtini vyeꞌna, je̱tseꞌe je̱ Jesuusji tyaajñ ma̱a̱t je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk,  
\v 10 vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tyeni je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk: 
\p ―¿Jómaseꞌe yꞌitta juuꞌ veꞌe mnu̱ꞌa̱a̱ꞌnijidup? ¿Ni pa̱na veꞌe kyavaꞌañ je̱tseꞌe mꞌo̱o̱ꞌku̱t? 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Ni pa̱na xa veꞌe. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ni a̱tsa veꞌe nkavaampa je̱tseꞌe mꞌo̱o̱ꞌku̱t, na̱jkxnits nꞌit, kaꞌa tseꞌe mꞌukto̱kintoonnit. 
\s1 Veꞌem xa veꞌe je̱ Jesús ax joꞌn toꞌk je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa 
\p  
\v 12 Myuko̱jtsnuva tseꞌe je̱ Jesús jadoꞌk nax je̱ jayu, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidinuva: 
\p ―Veꞌem xa a̱tseꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa juuꞌ veꞌe du̱kujajp du̱kuta̱ꞌkxp ya̱ naxviijnit it. Pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe xpamiimp, jyaye̱jpnupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, ni je̱ vinꞌita tseꞌe je̱ja ako̱o̱ꞌts it ja̱a̱t kyaꞌítu̱t. 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Viinm xa mitseꞌe je̱ mꞌayook xnu̱ko̱jtspét; kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe tyun. 
\p  
\v 14 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―O̱yam a̱tseꞌe viinm je̱ nꞌayook nmu̱ko̱jtspét, toompts je̱ꞌe̱ veꞌe, ku̱x nmu̱jaꞌvinup a̱tseꞌe joma a̱tseꞌe ntsa̱a̱ꞌn je̱ts joma a̱tseꞌe nnu̱jkx; ax miitsta, kaꞌats miitseꞌe xnu̱jávada joma a̱tseꞌe ntsa̱a̱ꞌn, ni kaꞌa tseꞌe xnu̱jaꞌviduva joma a̱tseꞌe nnu̱jkx.  
\v 15 Ni pa̱na xa a̱tseꞌe nkato̱kimpayo̱ꞌo̱y; ax mto̱kimpayo̱ꞌydupts miitseꞌe pa̱n vintso̱ veꞌe juuꞌ jaty kyeꞌex.  
\v 16 Ax pa̱n to̱kimpayo̱ꞌypts a̱tseꞌe, pyaatyp yꞌake̱e̱guipts je̱ꞌe̱ veꞌe, ku̱x ka á̱tsjyapeꞌe to̱kimpayo̱ꞌyp, a̱ts je̱ nTeeꞌ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe xke̱jxp, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe nma̱a̱tto̱kimpayo̱ꞌyp.  
\v 17 Veꞌem xa veꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n vyaꞌañ je̱ts pa̱n je̱meꞌe nu̱me̱jtsk juuꞌ veꞌe du̱ꞌíxtup, toompts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ nu̱ko̱jtspe̱jtu̱n.  
\v 18 Nu̱me̱jtskts je̱ꞌe̱ veꞌeda juuꞌ veꞌe a̱ts je̱ nꞌayook du̱nu̱ko̱jtspe̱jttup; a̱ts tseꞌe toꞌk, je̱ts a̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ a̱tseꞌe xke̱jxp, je̱ꞌe̱ tseꞌe jadoꞌk. 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Jómaseꞌe yꞌit je̱ mTeeꞌ? 
\p Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Kaꞌa xa a̱ts miitseꞌe xꞌíxada, ni kaꞌava tseꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ xꞌíxada. Pa̱n ku̱xꞌíxada xa a̱tseꞌe, mꞌíxaiduvapts miitseꞌe je̱ xyu̱p a̱ts je̱ nTeeꞌ. 
\p  
\v 20 Ku veꞌe veꞌem vyaajñ, je̱p tseꞌe ma̱ja̱ tsaptu̱jkp yakꞌixpu̱k vyeꞌna, je̱p joma veꞌe yꞌijt je̱ ya̱x apa̱jkinda; ax ni pa̱na tseꞌe kyamajtsji ku̱x kaꞌanumeꞌe tyukka̱daꞌakyju̱ vyeꞌna. 
\s1 “Kaꞌa tseꞌe mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe mna̱jkxtat joma a̱tseꞌe nnu̱jkx” 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jminuva je̱ jáyuda: 
\p ―Na̱jkxup xa a̱tseꞌe, xꞌíxtadapts a̱ts miitseꞌe, je̱p tseꞌe mto̱kin ja̱a̱tp mꞌo̱o̱ꞌktat; kaꞌa tseꞌe mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe mna̱jkxtat joma a̱tseꞌe nnu̱jkx. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jayu vyaandi: 
\p ―¿Tis, naajkꞌo̱o̱ꞌkuvaajnjup ya̱ꞌa̱ vineꞌe ku veꞌe vyaꞌañ je̱ts kaꞌa veꞌe xꞌo̱ꞌyixumjada je̱tseꞌe njaꞌmdat joma ya̱ꞌa̱ veꞌe ña̱jkxu̱t? 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Yájit xa miitseꞌeda, ax ka̱jxmitts a̱tseꞌe; naxviijnitts miitseꞌeda, ax ka naxviijnitapts a̱tseꞌe.  
\v 24 Vaants a̱tseꞌe je̱ts je̱peꞌe to̱kin ja̱a̱tp mꞌo̱o̱ꞌktat, ku̱x pa̱n kaꞌa xa a̱ts miitseꞌe xjaanchjávada, a̱ts, juuꞌ veꞌe je̱ jayu je̱ tyo̱kin du̱tuknu̱vaatsp, je̱p tseꞌe to̱kin ja̱a̱tp mꞌo̱o̱ꞌktat. 
\p  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidinuva: 
\p ―¿Pa̱nts mitseꞌe? 
\p Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Vanꞌítani a̱tseꞌe nꞌavana ku a̱tseꞌe nyakꞌixpa̱jkꞌukvaajñ.  
\v 26 Je̱p xa veꞌe may viijn joma ka̱jx a̱ts miitseꞌe nvaajnjadat je̱tseꞌe nto̱kimpayo̱ꞌo̱ydat. Je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp, tyú̱vamts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ du̱ka̱ts. Ax juuꞌts a̱tseꞌe nka̱jtsp yaja naxviijn, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe kyo̱jts je̱ts a̱tseꞌe nꞌamo̱tunajxy. 
\p  
\v 27 Kaꞌa tseꞌe je̱ jayu du̱vinmó̱tudi je̱ts je̱ Dios Teeꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe tyijp,  
\v 28 je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Ku xa a̱ts miitseꞌe xyakka̱jxmpojtu̱ktat, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, vanꞌit tseꞌe xnu̱jávadat je̱ts je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe juuꞌam a̱tseꞌe, je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe juuꞌ ntun nka̱ts ya̱ nꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ka̱jx, je̱ꞌe̱jyji a̱tseꞌe nka̱jtsp juuꞌ a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ xtukꞌix,  
\v 29 je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe xke̱jxp. A̱ts ma̱a̱t je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌit, ni vinꞌita xa a̱tseꞌe xkamasa̱ꞌa̱k, ku̱x je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntuump xa̱ꞌma juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱yjaꞌvip. 
\p  
\v 30 Ku veꞌe je̱ Jesús veꞌem vyaajñ, nu̱may tseꞌe je̱ jayu jyaanchjaꞌviji. 
\s1 Je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱kta je̱ts je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱ yꞌónu̱kta 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe jaanchjaꞌvijidu: 
\p ―Miits xa veꞌe a̱ts je̱ nꞌixpa̱jkpada pa̱n mjaaꞌkpana̱jkxtupeꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp,  
\v 32 mnu̱jávadapts miits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱, je̱ts je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱, je̱ꞌe̱ tseꞌe myakꞌítjadap naspa̱ka. 
\p  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi je̱ choꞌoxpa̱jkpada: 
\p ―Je̱ Abraham xa a̱a̱tseꞌe je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j, ni vinꞌita xa a̱a̱tseꞌe pa̱n xkayakkutujkja, ¿vintso̱seꞌe mvaꞌañ je̱ts naspa̱ka a̱a̱tseꞌe nꞌítu̱t? 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, pa̱n pa̱neꞌe to̱kintoomp, je̱m tseꞌe je̱ to̱kin kya̱ꞌm yꞌit.  
\v 35 Ax je̱ toompa, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kutojku̱n du̱jayep je̱tseꞌe tyánu̱t je̱m je̱ kuta̱jk tya̱kꞌam, je̱ kuta̱jk je̱ yꞌónu̱keꞌe je̱ kutojku̱n du̱jaye̱jpp je̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx je̱m tyaannit.  
\v 36 Pa̱n a̱ts xa miitseꞌe nyakꞌijttup naspa̱ka, a̱ts, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k, kaꞌats miitseꞌe je̱ to̱kin mꞌukka̱ꞌmijidini.  
\v 37 Nnu̱jaꞌvip xa a̱tseꞌe je̱ts je̱ Abraham je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j miitseꞌeda; ax xyakꞌo̱o̱ꞌkuvaandupts a̱ts miitseꞌe je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe xkakuva̱kta juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp.  
\v 38 Je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe nka̱jtsp juuꞌ a̱tseꞌe nꞌix ku a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ ma̱a̱t nveꞌna; ax je̱ꞌe̱ts miitseꞌe mtoondup juuꞌ jatyeꞌe je̱ mteeꞌda mtukna̱ꞌmu̱xju̱du. 
\p  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Je̱ Abraham xa a̱a̱tseꞌe je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Pa̱n je̱ Abraham je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j xa miitseꞌe ku̱mꞌitta, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ xyu̱p mtoondup juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe tyoon.  
\v 40 Njavaajnjidupts a̱ts miitseꞌe je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe nꞌamo̱tunajx juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam kyo̱jts, ax xyakꞌo̱o̱ꞌkuvaandupts a̱ts miitseꞌeda. ¡Ni vinꞌita tseꞌe je̱ Abraham veꞌem juuꞌ du̱katuujn!  
\v 41 Nay je̱ꞌe̱jyamts miitseꞌe mtoondup juuꞌ veꞌe je̱ mteeꞌda tyuump. 
\p Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Ka naaydum ónu̱kap xa a̱a̱ts, toꞌkji veꞌe a̱a̱ts je̱ nTeeꞌ, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 42 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Pa̱n je̱ Nteꞌyam xa veꞌe ku̱xTeeꞌada, ku̱xtsó̱ktats a̱ts miitseꞌe, ku̱x je̱m a̱tseꞌe ntsa̱a̱ꞌn je̱ts a̱tseꞌe yaja nꞌit. Ka ya̱ nꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ka̱jxapts a̱tseꞌe nmiijn, je̱ Nteꞌyam a̱tseꞌe xke̱jx.  
\v 43 ¿Tya̱jx tseꞌe xkavinmó̱tuda juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp? Je̱ꞌe̱ ka̱jx xa veꞌe ku̱x kaꞌa a̱tseꞌe xꞌamo̱tunaxuvaꞌanda.  
\v 44 Je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ ko̱ꞌo̱yjayuvapta̱jkta, je̱ꞌe̱ts miitseꞌe mteeꞌidup, je̱ꞌe̱ts miitseꞌe mtoondup juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe cha̱jkp. Yakjayuꞌo̱o̱ꞌkpa xa je̱ꞌe̱ veꞌe myin vyimpet vanꞌítani ku veꞌe je̱ jayu jye̱jiꞌukvaajñ je̱ts u̱xyam paat, ni vinꞌítats je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ tyu̱va du̱kaka̱ts. Ku veꞌe tyaaya, jye̱ꞌe̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe kya̱jtsp, ku̱x taayip je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakjé̱jip nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe taay.  
\v 45 Ax je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe nka̱jtsp je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱, kaꞌats a̱ts miitseꞌe xjaanchjávada.  
\v 46 ¿Pa̱nts miits nꞌiteꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kap je̱ts to̱kin ma̱a̱t a̱tseꞌe? Pa̱n tyú̱vats a̱tseꞌe juuꞌ nka̱ts, ¿tya̱jxts a̱tseꞌe xkajaanchjávada?  
\v 47 Pa̱n pa̱n xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu, je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayookts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌamo̱tunajxyp, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts miitseꞌe xkahꞌamo̱tunaxuvaꞌanda ku̱x ka je̱ Nteꞌyamap miitseꞌe je̱ jyáyuda. 
\s1 Jé̱janam je̱ Cristo vyeꞌna kaꞌana veꞌe je̱ Abraham 
\p  
\v 48 Vanꞌit tseꞌe je̱ myuꞌisraeejlit jayu ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Veꞌemam xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn a̱a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts samaariait jayu mitseꞌe je̱ts je̱meꞌe mjaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. 
\p  
\v 49 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe ti ko̱ꞌo̱yjáyuvap yam a̱ts njaꞌvin ka̱jxm, nvintsa̱ꞌkip xa a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ nTeeꞌ, ax kaꞌats a̱ts miitseꞌe xvintsa̱ꞌa̱gada.  
\v 50 Ka je̱ꞌe̱p a̱tseꞌe nꞌíxtip vintso̱ a̱tseꞌe je̱ jayu xyakmá̱jat, je̱meꞌe toꞌk pa̱neꞌe du̱ꞌíxtip vintso̱ a̱tseꞌe xyakmá̱jat, ax je̱ꞌe̱ tseꞌe to̱kimpayo̱ꞌyp.  
\v 51 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱kutyoomp juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp, ni je̱ vinꞌítats je̱ꞌe̱ veꞌe kyaꞌo̱o̱ꞌku̱t. 
\p  
\v 52 Vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jayu yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―U̱xyamts a̱a̱tseꞌe vaꞌajts nmu̱java je̱ts je̱meꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap mjaꞌvin ka̱jxm. e̱o̱ꞌk xa veꞌe je̱ Abraham je̱ts nu̱jom je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, ax jidu̱ꞌu̱mts mitseꞌe mvaꞌañ: “Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱kutyoomp juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp, ni je̱ vinꞌítats je̱ꞌe̱ veꞌe kyaꞌo̱o̱ꞌku̱t.”  
\v 53 ¿Mjaaꞌknu̱má̱jip mits vineꞌe nu̱yojk je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ nju̱jpit jáyuvamda Abraham? e̱o̱ꞌknu xa je̱ꞌe̱ veꞌe; o̱o̱ꞌktinuvats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta. ¿Pa̱nts mitseꞌe mnatyijju̱? 
\p  
\v 54 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Pa̱n namyá̱jijup xa a̱tseꞌe viinm, kaꞌa tseꞌe a̱ts je̱ nma̱jin tyun; je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xyakmá̱jip, a̱ts je̱ nTeeꞌts je̱ꞌe̱ veꞌe, nay je̱ꞌe̱jyam tseꞌe juuꞌ miitseꞌe mtijtup je̱ts mNteꞌyamidupeꞌe.  
\v 55 Kaꞌats miits je̱ꞌe̱ veꞌe xꞌíxada, nꞌíxats a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe. Pa̱n ku̱nvaꞌañ xa a̱tseꞌe je̱ts kaꞌa a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nꞌixa, taayipts a̱tseꞌe, veꞌem ax joꞌn miitsta. Nꞌíxamts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts nkutyuumpts a̱tseꞌe je̱ꞌe̱ je̱ yꞌayook.  
\v 56 Je̱ Abraham, je̱ mju̱jpit jáyuda, xo̱o̱jntkts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe du̱nu̱jaꞌvi je̱ts mínup a̱tseꞌe, ax xo̱o̱jntkts je̱ꞌe̱ veꞌe o̱o̱y ku veꞌe du̱ꞌix je̱ts a̱tseꞌe nmiijn. 
\p  
\v 57 Vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱nu̱u̱jmidi je̱ Jesús: 
\p ―Kaꞌanum xa mitseꞌe mvu̱jxtkupxu̱kmajkjoojnta, ¿mꞌixts mits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Abraham? 
\p  
\v 58 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, je̱ts kaꞌana veꞌe je̱ Abraham vyeꞌna, ijtpamts a̱tseꞌe. 
\p  
\v 59 Vanꞌit tseꞌe je̱ tsaaj du̱vijtsu̱kti je̱tseꞌe du̱ꞌukkaꞌtsꞌo̱o̱ꞌkuvaandi; ax kaꞌa tseꞌe je̱ Jesús ñaajkke̱ꞌxji, je̱ja tseꞌe je̱ꞌe̱ yꞌakujkta ñajxy je̱tseꞌe pyítsum je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp. 
\c 9  
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakvinꞌixpa̱jkni toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe viints ke̱ꞌx 
\p  
\v 1 Najxp tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe viints ke̱ꞌx.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ¿pa̱n je̱ tyo̱kin ka̱jx tseꞌe ya̱ yaaꞌtya̱jk viints kyeꞌx, je̱ yꞌavintso̱ to̱kin ka̱jx vineꞌe, ukpu̱ je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak je̱ tyo̱kin ka̱jx vineꞌe? 
\p  
\v 3 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Ka je̱ yꞌavintso̱ to̱kin ka̱jxap xa veꞌe je̱ts ka je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak je̱ tyo̱kin ka̱jxap tseꞌe je̱tseꞌe viints kyeꞌx, je̱ꞌe̱ ka̱jx ya̱ꞌa̱ veꞌe veꞌem je̱tseꞌe ñu̱ke̱ꞌxnatá̱kat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyuump.  
\v 4 Namvaat xa veꞌe ya̱ it xyu̱u̱ju̱na, tun vinko̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t je̱ꞌe̱ je̱ tyoonk pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp; je̱ꞌynupeꞌe je̱ ako̱o̱ꞌts it ku veꞌe ni pa̱na kyo̱o̱ꞌkꞌo̱ꞌyixjinit je̱tseꞌe tyónu̱t.  
\v 5 Namvaat a̱tseꞌe nꞌit yaja naxviijn, veꞌemts a̱tseꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa. 
\p  
\v 6 Ku veꞌe veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús chuj je̱ja naxku̱jx je̱tseꞌe yu̱u̱ꞌnam je̱ piꞌk mo̱ꞌo̱ts du̱pu̱u̱jm ma̱a̱t je̱ chuj. Vanꞌit tseꞌe je̱ viints jayu je̱ vyiijn du̱tukjaaꞌxy,  
\v 7 je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Na̱jkxu̱ mnavyimpojjini joma veꞌe je̱ na̱a̱j naaꞌpá̱ts juuꞌ veꞌe Siloé du̱xa̱a̱j. (Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe kya̱tsa̱pítsum je̱ Siloé, Yakka̱tsu̱yo̱ꞌyva.) 
\p O̱jts tseꞌe je̱ viints jayu ñavyimpojjini, vanꞌit tseꞌe vyinꞌixpa̱jkni je̱tseꞌe vyimpijt.  
\v 8 Pa̱n pa̱n jaty tseꞌe myuja̱nta̱m myuta̱kta̱m je̱ts je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe íxaijidu viints, je̱ꞌe̱ tseꞌe vaandu: 
\p ―¿Ka je̱ꞌe̱p ya̱ꞌa̱ vineꞌe juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nip je̱ meen du̱ꞌamó̱tup yꞌijt? 
\p  
\v 9 Je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe vaanduva: 
\p ―Je̱ꞌe̱ xa ya̱ꞌa̱ veꞌe. 
\p Nay je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe vaanduva: 
\p ―Veꞌem xa ya̱ꞌa̱ veꞌe kyeꞌex je̱ts je̱ꞌe̱ ya̱ꞌa̱ veꞌe, ax ka je̱ꞌe̱pts ya̱ꞌa̱ veꞌe. 
\p Ax viinm tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk vyaajñ: 
\p ―Á̱tsam xa je̱ꞌe̱. 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe tu̱mvinꞌixpa̱jkni? 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Je̱ jayu juuꞌ veꞌe Jesús du̱xa̱a̱j, je̱ꞌe̱ tseꞌe yu̱u̱ꞌnam je̱ piꞌk mo̱ꞌo̱ts du̱pa̱a̱m je̱tseꞌe a̱ts ya̱ nviijn du̱tukjaaꞌxy, vanꞌitts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi: “Na̱jkxu̱ mnavyimpojjini joma veꞌe je̱ na̱a̱j naaꞌpá̱ts juuꞌ veꞌe Siloé du̱xa̱a̱j.” Na̱jkxts a̱tseꞌe; ax kuts a̱tseꞌe nnavyimpojjini, vinꞌixpa̱jknuts a̱tseꞌe. 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Jómaseꞌe yꞌit je̱ jayu? 
\p Vanꞌit tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kaꞌa xa a̱tseꞌe nnu̱java. 
\s1 Ku je̱ fariseota̱jk du̱yakmaajntykti je̱ jayu juuꞌ veꞌe viints ke̱ꞌx 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe du̱yakna̱jkxti je̱ja je̱ fariseota̱jk vyinkujkta je̱ jayu juuꞌ veꞌe viints ke̱ꞌx,  
\v 14 po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱jts je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna ku veꞌe je̱ Jesús je̱ mo̱ꞌo̱ts du̱pu̱u̱jm je̱tseꞌe du̱yakvinꞌixpa̱jkni je̱ viints jayu.  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk du̱ꞌamo̱tutú̱vidinuva je̱ yaaꞌtya̱jk pa̱n vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe vyinꞌixpa̱jkni. Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Je̱ mo̱ꞌo̱ts xa a̱tseꞌe ya̱ nviijn tyukjaaꞌx je̱ts a̱tseꞌe o̱jts nmavyimpojjini, ax íxnupts a̱tseꞌe u̱xyam. 
\p  
\v 16 Je̱m tseꞌe je̱ fariseota̱jk juuꞌ veꞌe vaandu: 
\p ―Je̱ jayu juuꞌ ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱toon, ka je̱ Nteꞌyamap xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyayu ku̱x kaꞌa veꞌe du̱ꞌamaaꞌya je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j. 
\p Je̱tseꞌe viijnk vyaanduva: 
\p ―Kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe tyo̱kinaxjáyuva. Pa̱n tó̱kinax jayu xa veꞌe ku̱yꞌit, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin du̱tónu̱t. 
\p Ax veꞌem tseꞌe kijpx je̱ vinmaꞌyu̱n du̱kajaye̱jpti.  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱viko̱jtinuva je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe viints ke̱ꞌx: 
\p ―¿Vintso̱s mitseꞌe mnu̱nvaampa je̱ jayu ka̱jx juuꞌ veꞌe tu̱myakvinꞌixpa̱jkjini? 
\p Je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe vyaajñ: 
\p ―Toꞌk xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa. 
\p  
\v 18 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱jaanchjaꞌvidi je̱ts viints je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt, vanꞌítnumeꞌe du̱jaanchjaꞌvidi ku veꞌe du̱vatso̱o̱vdi je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak  
\v 19 je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ mꞌónu̱k juuꞌ veꞌe mtijtup je̱ts viints kyeꞌx? ¿Vintso̱s ya̱ꞌa̱ veꞌe u̱xyam yꞌixni? 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Nnu̱jaꞌvinup xa a̱a̱tseꞌe je̱ts je̱ nꞌónu̱k a̱a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe, nay veꞌempa je̱ts viintsam ya̱ꞌa̱ veꞌe kyeꞌx;  
\v 21 ax kaꞌats a̱a̱tseꞌe nnu̱java pa̱n vintso̱ ya̱ꞌa̱ veꞌe u̱xyam yꞌixni, ni kaꞌats a̱a̱tseꞌe nnu̱jaꞌviva pa̱n pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe tu̱yakvinꞌixpa̱jkjini. Amo̱tutú̱vada viinm, má̱jani xa ya̱ꞌa̱, viinm tseꞌe mtuknu̱jávajadat. 
\p  
\v 22 Je̱ tsa̱ꞌa̱ga ka̱jx tseꞌe veꞌem je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak vyaandi ku̱x ñu̱jaꞌvidupeꞌe je̱ts nayꞌako̱jtsijidu veꞌe je̱ israeejlit jayu je̱ts kaꞌa veꞌe du̱ꞌukkuva̱jktinit je̱p tsaptu̱jkp o̱pya̱na pa̱n pa̱neꞌe du̱kuva̱jktup je̱ts je̱ Jesuuseꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit,  
\v 23 je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak jidu̱ꞌu̱m vyaandi: “Amo̱tutú̱vada viinm, má̱jani xa ya̱ꞌa̱.” 
\p  
\v 24 U̱xꞌo̱o̱k tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱vatso̱o̱vdinuva je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe viints ke̱ꞌx, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Yakma̱ja yakjaancha je̱ Nteꞌyam, kaꞌa tseꞌe mtaayat, nnu̱jaꞌvinup xa a̱a̱tseꞌe je̱ts tó̱kinax jayu je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Kaꞌa xa a̱tseꞌe nnu̱java pa̱n tó̱kinax jayu je̱ꞌe̱ veꞌe uk pa̱n kaꞌa, je̱ꞌe̱jyji xa a̱tseꞌe nnu̱jaꞌvip je̱ts viints a̱tseꞌe tu̱nꞌit, ax íxnupts a̱tseꞌe u̱xyam. 
\p  
\v 26 Je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidinuva: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe tu̱myakvinꞌixpu̱kju̱? 
\p  
\v 27 Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱vnuva: 
\p ―Ta̱ xa a̱tseꞌe njahꞌavana, kaꞌats a̱tseꞌe xjaanchjávada. ¿Tya̱jx tseꞌe xtso̱kta je̱ts a̱tseꞌe nꞌavaꞌninuvat? ¿Mpana̱jkxuvaanduvap miits je̱ꞌe̱ vineꞌe? 
\p  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe du̱muko̱jtsꞌanajxti je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Je̱ jayu xa mitseꞌe mpanu̱jkxp, ax je̱ Moisés jye̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe mpanu̱jkxp.  
\v 29 Nnu̱jaꞌvinup xa a̱a̱tseꞌe je̱ts muko̱jtsju veꞌe je̱ Moisés je̱ Nteꞌyam; ax je̱ jayu, ni je̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe nkanu̱java pa̱n jómit jayu je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Atu̱va xa je̱ꞌe̱ veꞌe. Kaꞌa xa miitseꞌe xnu̱jávada pa̱n jómit jayu je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱xyakvinꞌixpa̱jkni.  
\v 31 Nnu̱jaꞌvimdinup xa u̱u̱ꞌmeꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱ꞌamo̱tunaxy je̱ tó̱kinax jayu, je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌamo̱tunajxyp pa̱n pa̱n jatyeꞌe vinjaꞌvijup vintsa̱ꞌkijup je̱tseꞌe du̱tún juuꞌ veꞌe cha̱jkp.  
\v 32 Ni vinꞌítana xa veꞌe kyayakmo̱tu je̱ts je̱ja veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱yakvinꞌixpa̱jknup pa̱neꞌe viints ke̱ꞌx.  
\v 33 Pa̱n ka je̱ Nteꞌyam ka̱jxap xa veꞌe ku̱myiijn je̱ jayu, ni tíats je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe du̱tónu̱t. 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Mits, juuꞌ veꞌe o̱o̱y je̱ to̱kin ma̱a̱t ku veꞌe mkeꞌx, ¿mitsts a̱a̱tseꞌe juuꞌ xtukꞌixuvaamp? 
\p Veꞌem tseꞌe du̱ko̱o̱ꞌkkuva̱jktini je̱p tsaptu̱jkp. 
\s1 Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe viints je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda 
\p  
\v 35 Ku veꞌe je̱ Jesús je̱ ka̱ts du̱mo̱tu je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌukyakkuva̱jkni je̱p tsaptu̱jkp je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe viints ke̱ꞌx, vanꞌit tseꞌe o̱jts du̱paaꞌty je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¿Mjaanchjaꞌvip mitseꞌe je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp? 
\p  
\v 36 Je̱tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Vaajnjik a̱ts toꞌk aaj pa̱n pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe njaanchjávat. 
\p  
\v 37 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Ta̱ mits je̱ꞌe̱ veꞌe xꞌix, je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe juuꞌ veꞌe u̱xyam mma̱a̱tnakyo̱jtsjup. 
\p  
\v 38 Vanꞌit tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ Jesús du̱vinjaꞌvi du̱vintsa̱ꞌki. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, njaanchjaꞌvip xa a̱ts mitseꞌe. 
\p  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe nnu̱miin yaja naxviijn je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu je̱ tyo̱kin nyaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kat, veꞌem tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kuva̱jktup je̱ts ijtpeꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱maso̱o̱ktinup je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda je̱tseꞌe yꞌijttinit o̱y jo̱o̱t je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t, veꞌem tseꞌe yꞌijttinit ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe íxtup. Ax je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kakuva̱jktup je̱ts ijtpeꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda, nu̱yojk ma̱kk tseꞌe je̱ vyinmaꞌyu̱n vyimpijttinit je̱tseꞌe du̱kakuvá̱ktat je̱ts ijtpeꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda, veꞌem tseꞌe yꞌijttinit ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe viints. 
\p  
\v 40 Je̱m tseꞌe je̱ fariseota̱jk juuꞌ veꞌe mya̱a̱tta vyeꞌna je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi je̱ Jesús: 
\p ―¿Tis, viintspa a̱a̱ts vineꞌe? 
\p  
\v 41 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Je̱m xa miitseꞌe mviintsada mjaꞌvin ka̱jxmda ku̱x kaꞌa veꞌe xkuva̱kta je̱ts ijtpeꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda. Pa̱n kaꞌats miitseꞌe ku̱xnu̱jávada je̱ts veꞌem miitseꞌeda, kaꞌa tseꞌe ku̱mꞌitta je̱p to̱kin ja̱a̱tp. Je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe xkakuva̱kta je̱ts ijtpeꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda, je̱p tseꞌe to̱kin ja̱a̱tp mꞌitta. 
\c 10  
\s1 Je̱ naaꞌtók tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 1 ’Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, pa̱n pa̱n xa veꞌe kata̱jkip joma veꞌe je̱ naaꞌtók aka̱ꞌa̱ je̱tseꞌe tya̱ka viijnk tso̱v, je̱ me̱e̱ꞌtspa je̱ katye̱e̱ꞌyvats je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 2 Ax pa̱n pa̱n tseꞌe ta̱jkip joma veꞌe je̱ naaꞌtók aka̱ꞌa̱, je̱ carnero vinténivats je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 3 Je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ꞌixꞌijtp je̱ naaꞌtók aka̱ꞌa̱, je̱ꞌe̱ tseꞌe yakꞌavaatsu̱xjup je̱tseꞌe tyá̱kat. Ax yukmo̱tukajptup tseꞌe je̱ carnero je̱ vyinténivada, je̱ xya̱a̱jamts je̱ꞌe̱ veꞌe tyukmuka̱jtsp je̱ kyarneeroda je̱tseꞌe pyítsumda je̱p naaꞌtók ja̱a̱tp.  
\v 4 Vyintooꞌva̱jkipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kyarneeroda ku veꞌe du̱yakpítsum, je̱tseꞌe je̱ kyarneero pyana̱jkxjada ku̱x yukmo̱tukajptupeꞌe je̱ vyinténivada.  
\v 5 Kaꞌa tseꞌe du̱pana̱jkxta pa̱neꞌe kyaꞌíxada, ñojkꞌó̱yeꞌe du̱kuke̱ꞌe̱kta, ku̱x yukmo̱tukajptupeꞌe je̱ts viijnk jayu je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 6 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús tyukmuꞌaꞌixmojkijidi; ax kaꞌa tseꞌe du̱vinmó̱tudi ti veꞌe tyijp. 
\s1 Veꞌem xa veꞌe je̱ Jesús ax joꞌn toꞌk je̱ o̱y carnero vinténiva 
\p  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidinuva: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, veꞌem xa a̱tseꞌe ax joꞌn je̱ naaꞌtók aka̱ꞌa̱ joma veꞌe tya̱ka je̱ carneeroda.  
\v 8 Anañu̱joma tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe miindu tooꞌva̱jkp je̱ts kaꞌa veꞌe a̱ts, je̱ me̱e̱ꞌtspa joꞌnts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtti, ax kaꞌa tseꞌe mya̱ja̱pa̱a̱jmjidi a̱ts je̱ njáyuda.  
\v 9 Veꞌem xa a̱tseꞌe ax joꞌn je̱ naaꞌtók aka̱ꞌa̱. Pa̱n pa̱n tseꞌe ta̱jkip joma veꞌe a̱ts, tsa̱ꞌa̱k tseꞌe yꞌítu̱t, veꞌem tseꞌe yꞌítu̱t ax joꞌn je̱ carnero juuꞌ veꞌe pítsump ta̱jkip joma veꞌe je̱ naaꞌtók je̱tseꞌe je̱ jyu̱ꞌkx du̱paaꞌty. 
\p  
\v 10 ’Je̱ꞌe̱jyji xa veꞌe je̱ me̱e̱ꞌtspa ñu̱miimp je̱tseꞌe mye̱e̱ꞌtsu̱t, yakꞌo̱o̱ꞌku̱t, je̱tseꞌe yakvintó̱kiyu̱t; ax je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe nnu̱miimp je̱tseꞌe je̱ jayu du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin, puꞌuk avaada veꞌe du̱jaye̱jptinit.  
\v 11 Veꞌem xa a̱tseꞌe ax joꞌn je̱ o̱y carnero vinténiva. Je̱ o̱y carnero vinténiva, kyuꞌo̱o̱ꞌkapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kyarneeroda.  
\v 12 Ax pa̱n pa̱n tseꞌe mutoomp je̱ meen ka̱jx, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱kaje̱ꞌe̱ip je̱ carneeroda, myaso̱o̱knupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ carneeroda je̱tseꞌe kyeꞌek ku veꞌe du̱ꞌix je̱ts je̱meꞌe myets je̱ lobo. Vanꞌit tseꞌe je̱ lobo je̱ carnero du̱mach. Juuꞌ tseꞌe kyamajchp, je̱ꞌe̱ tseꞌe yakꞌanomvaꞌkxyp.  
\v 13 Je̱ꞌe̱ ka̱jx xa veꞌe je̱ jayu kyeꞌek ku̱x je̱ meenji je̱ꞌe̱ veꞌe ñu̱tuump, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱toonka je̱ carneeroda. 
\p  
\v 14-15 ’Veꞌem xa a̱tseꞌe ax joꞌn je̱ o̱y carnero vinténiva juuꞌ veꞌe du̱ꞌixa je̱ kyarneeroda je̱tseꞌe je̱ kyarneero yꞌíxaijiduva. Veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ xꞌixa, je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nꞌíxaiva, nay vanxú̱pjyamts a̱tseꞌe je̱ njayu nꞌíxada, je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xꞌíxaiduva. Veꞌem ax joꞌn toꞌk je̱ o̱y carnero vinténiva du̱kuꞌo̱o̱ꞌka je̱ kyarneeroda, veꞌemts a̱tseꞌe nkuꞌo̱o̱ꞌkat a̱ts je̱ njáyuda.  
\v 16 Njayejpp xa a̱tseꞌe je̱ viijnk jáyuda juuꞌ veꞌe yaja kaꞌijttupna. Tun vinko̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nyakmiinduvat, xka̱tsꞌamo̱tunajxtuvapts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, veꞌemts a̱tseꞌe nꞌijtnit je̱ꞌe̱ ma̱a̱t ax joꞌn je̱ vinténiva juuꞌ veꞌe toꞌk muk ijtp ma̱a̱t je̱ kyarneeroda. 
\p  
\v 17 ’Xtso̱jkpts a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ ku̱x nmasa̱a̱kp a̱tseꞌe je̱ njoojntykin, veꞌemts a̱tseꞌe ntun je̱ts a̱tseꞌe njoojntykpa̱jknuvat.  
\v 18 Ni pa̱na xa a̱tseꞌe je̱ njoojntykin xkapa̱jkjat pa̱n joojntykavaamp a̱tseꞌe, á̱tsamts je̱ꞌe̱ veꞌe nmaso̱ꞌo̱kup. Njayejpp xa a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n je̱ts a̱tseꞌe nmaso̱ꞌo̱ku̱t, je̱ts njaye̱jppapts a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n je̱ts a̱tseꞌe njoojntykpa̱jknuvat. Je̱ nTeeꞌ a̱tseꞌe xmo̱o̱y ya̱ pavaꞌnu̱n. 
\p  
\v 19 Ku veꞌe je̱ israeejlit jayu du̱ꞌamo̱tunajxti juuꞌ veꞌe kyo̱jts, kaꞌa tseꞌe kijpx je̱ vinmaꞌyu̱n du̱jaye̱jpti.  
\v 20 Nu̱may tseꞌe vyaandi: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe xꞌamo̱tunaxta? Je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap xa veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱tseꞌe tu̱vyinmaꞌyu̱ntó̱kini. 
\p  
\v 21 Je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe vaanduva: 
\p ―Ni pa̱na xa veꞌe veꞌem kyaka̱ts juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. ¿e̱ꞌyixjup nꞌiteꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱tseꞌe du̱yakvinꞌixpá̱ku̱t je̱ viints jayu? 
\s1 Ku je̱ israeejlit jayu je̱ Jesús du̱kakuva̱jkti 
\p  
\v 22 Xox aats tseꞌe vyeꞌna ku veꞌe je̱m Jerusalén du̱nu̱xa̱a̱jtónada je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk.  
\v 23 Je̱p tseꞌe ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱ Jesús ñaxy tya̱ka vyeꞌna joma veꞌe je̱ e̱pu̱tso̱o̱ktku̱n juuꞌ veꞌe Salomón du̱xa̱a̱j,  
\v 24 vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jayu ñaaꞌvíttjidi je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Vinꞌit paatts a̱a̱ts mitseꞌe xyakme̱jtsvinmáyu̱t? Pa̱n mítsam xa veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit, nu̱ko̱tsu̱ tseꞌe o̱y. 
\p  
\v 25 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Njavaajnjidu xa a̱ts miitseꞌeda, kaꞌats a̱ts miitseꞌe xjaanchjávada. Je̱ꞌe̱ juuꞌ jaty a̱tseꞌe ntuump a̱ts je̱ nTeeꞌ je̱ kyutojku̱n ka̱jx, vaꞌajtsts je̱ꞌe̱ veꞌe ñu̱ke̱ꞌxnatá̱ka je̱ts pa̱n a̱tseꞌe.  
\v 26 Ax kaꞌats a̱ts miitseꞌe xjaanchjávada ku̱x kaꞌa a̱ts miitseꞌe njáyuvada, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe tu̱nvaꞌañ,  
\v 27 kaꞌa veꞌe veꞌem mꞌitta ax joꞌn je̱ carneeroda juuꞌ veꞌe du̱yukmo̱tukajptup je̱ vyinténivada. Nꞌíxats a̱tseꞌe je̱ njáyuda; xpamiindupts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌeda.  
\v 28 Nmo̱o̱ydupts a̱tseꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, ni je̱ vinꞌita tseꞌe kyavintó̱kidat, ni pá̱nats a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xkapa̱jkjat.  
\v 29 A̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ veꞌe du̱nu̱ma̱jika̱jxp, je̱ꞌe̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xmo̱o̱y, ax ni pa̱na tseꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe pya̱jku̱xju̱t.  
\v 30 A̱ts je̱ts a̱ts je̱ nTeeꞌ, toꞌkjits a̱a̱tseꞌe. 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jayu je̱ tsaaj du̱vijtsu̱ktinuva je̱tseꞌe du̱ꞌukkaꞌtsꞌo̱o̱ꞌkuvaandi.  
\v 32 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―May viijnani xa a̱tseꞌe ntun juuꞌ veꞌe o̱y a̱ts je̱ nTeeꞌ je̱ kyutojku̱n ka̱jx, ¿ax juuꞌ ya̱ o̱y toꞌnu̱n ka̱jxts a̱tseꞌe xtsakaꞌatsuvaꞌanda? 
\p  
\v 33 Je̱tseꞌe je̱ israeejlit jayu yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Ku̱xeꞌe je̱ Nteꞌyam tu̱xvinko̱jtspét, je̱ꞌe̱ ka̱jx xa a̱a̱ts mitseꞌe ntsakaꞌatsuvaꞌañ, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap ku veꞌe juuꞌ o̱y tu̱xtún. Jayu xa mits, Nteꞌyam tseꞌe mnatyijju̱. 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Je̱ Kunuuꞌkx Jatyán xa veꞌe vaamp je̱ts jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Nteꞌyam vyaajñ: “Nteꞌyamda xa miitseꞌeda.”  
\v 35 Nnu̱jaꞌvimdinup xa u̱u̱ꞌmeꞌe je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe javyet je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe nvaat kyatónju̱t, jajtytónjup je̱ꞌe̱ veꞌe. Vaan tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts nteꞌyamda je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakmo̱o̱ydu je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook.  
\v 36 Ax je̱ Nteꞌyamts a̱tseꞌe apu̱k xpa̱a̱m je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe cha̱jkp, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xke̱jx yaja naxviijn. ¿Vintso̱ts miitseꞌe mvaꞌanda je̱ts ta̱ a̱tseꞌe nvinko̱jtspét je̱ Nteꞌyam je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱tseꞌe tu̱nvaꞌañ je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k a̱tseꞌe?  
\v 37 Pa̱n kaꞌa xa a̱tseꞌe ntun juuꞌ veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ tyuump, kaꞌats a̱tseꞌe xjaanchjávadat;  
\v 38 ax pa̱n ntuumpts a̱tseꞌe, ó̱yam a̱tseꞌe xkajaanchjávada, jaanchjávadats je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe ntuump, veꞌem tseꞌe o̱y xnu̱jávadat je̱ts yam je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts njaꞌvin ka̱jxm a̱ts je̱ nTeeꞌ, je̱ts je̱m a̱tseꞌe je̱ꞌe̱ jyaꞌvin ka̱jxmpa. 
\p  
\v 39 Jadoꞌk naxts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌukmatsuvaandinuva, ax vaꞌktó̱ki tseꞌe. 
\p  
\v 40 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyimpijtnuva je̱m jadoꞌk adoꞌom Jordán ma̱ja̱ na̱paꞌam. Je̱m tseꞌe tyaajñ joma veꞌe je̱ Juan yakna̱pet yꞌijt tooꞌva̱jkp.  
\v 41 Nu̱may tseꞌe je̱ jayu ñu̱na̱jkxjidi je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe je̱ Juan je̱ ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin du̱tuujn, ax nu̱jom tseꞌe juuꞌ veꞌe kyo̱jts ya̱ jayu ka̱jx, tyú̱vamts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 42 Je̱m tseꞌe nu̱may je̱ jayu du̱jaanchjaꞌvidi je̱ Jesús. 
\c 11  
\s1 Ku je̱ Lázaro yꞌo̱o̱ꞌkni 
\p  
\v 1 Pa̱jkjup tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe Lázaro du̱xa̱a̱j, je̱m Betania je̱ꞌe̱ veꞌe kyukajpu̱na, je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm, je̱ yꞌuts María je̱ts je̱ yꞌuts Marta je̱ kyajpu̱nda.  
\v 2 Je̱ Maríats je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe u̱xꞌo̱o̱k du̱pa̱a̱jmji je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱m tyékum je̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j je̱tseꞌe je̱ vyaajy du̱tukpa̱ꞌt; je̱ Lázaro, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌajchip.  
\v 3 Ax pa̱jkjup tseꞌe vyeꞌna je̱ Lázaro, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe nu̱me̱jtsk je̱ yꞌuts du̱ka̱tsu̱nu̱ke̱jxti je̱ Jesús jidu̱ꞌu̱m: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, pa̱jkjup xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ mitseꞌe o̱o̱y mtuntsa̱jkp. 
\p  
\v 4 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tunajxy, vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ka yakꞌo̱o̱ꞌkpa paꞌamap xa je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱myachju̱, je̱ꞌe̱ ka̱jx xa veꞌe veꞌem jyaty je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin je̱ jyaanchin ñu̱ke̱ꞌxnatá̱kat je̱tseꞌe je̱ paꞌam ka̱jx ñu̱ke̱ꞌxnata̱jkivat a̱ts je̱ nma̱jin, a̱ts, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k. 
\p  
\v 5 Ax je̱ Jesús, o̱o̱y tseꞌe du̱tuntso̱kta yꞌijt je̱ Marta ma̱a̱t je̱ yꞌuts je̱ts je̱ Lázaro.  
\v 6 O̱yam tseꞌe je̱ ka̱ts du̱mo̱tu je̱ts pa̱jkjupeꞌe je̱ Lázaro, jaaꞌktaan tseꞌe jame̱jtsxa̱a̱j joma veꞌe vyeꞌna.  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Jaꞌmdinuva je̱m Judea. 
\p  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, u̱xya námnum xa veꞌe je̱ jé̱mit jayu mꞌukkaꞌtsꞌo̱o̱ꞌkuvaajnjidi, ¿ax mna̱jkxuvaannuvapts mitseꞌe je̱m? 
\p  
\v 9 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Tis, ka makme̱jtsk hoorapeꞌe toꞌk xa̱a̱j du̱ma̱a̱da? Pa̱n ntoꞌnumdup xa veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, veꞌem tseꞌe nꞌijtumda ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe yo̱ꞌyp xu̱u̱ju̱n, kaꞌa tseꞌe jye̱ꞌpxténa ku̱x yo̱ꞌypeꞌe je̱ja ajajtk it ja̱a̱t juuꞌ veꞌe yaja naxviijn;  
\v 10 ax pa̱n kaꞌa tseꞌe nkutyoꞌnumda juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, veꞌem tseꞌe nꞌijtumda ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe yo̱ꞌyp je̱ja ako̱o̱ꞌts it ja̱a̱t, je̱ꞌpxténip tseꞌe ku̱x je̱ ajajtkeꞌe kaꞌijtu̱xjup. 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Je̱ Lázaro, juuꞌ veꞌe nma̱a̱tnayjaꞌvimju̱dup, ta̱ tseꞌe myanaxy, ax na̱jkxu̱ts a̱ts du̱yakjo̱tviju̱. 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, pa̱n ta̱ xa veꞌe myanaxy, jo̱tka̱daꞌakup tseꞌe. 
\p  
\v 13 Ax je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús tyijp je̱ts tá̱vani veꞌe je̱ Lázaro yꞌa̱a̱ꞌk; ax veꞌem tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyinmaaydi je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe tyijp ku veꞌe je̱ jayu myanaxy. 
\p  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vaꞌajts vyaꞌnu̱xjidi: 
\p ―Ta̱ xa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌa̱a̱ꞌk je̱ Lázaro.  
\v 15 Xo̱o̱jntkpts a̱tseꞌe ku a̱tseꞌe je̱m tu̱nkaveꞌna ku veꞌe tu̱yꞌa̱a̱ꞌk, ku̱x veꞌemeꞌe nu̱yojk o̱y miits ka̱jxta je̱tseꞌe ñu̱yókat je̱ mjaanchjaꞌvinda. Ax jaꞌmu̱ts du̱ꞌíxumda. 
\p  
\v 16 Je̱ Tomás juuꞌ veꞌe tyijtup Xeen Onu̱k, jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ myuꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―Jaꞌmda je̱tseꞌe ya̱ Jesús nma̱a̱tꞌo̱o̱ꞌkumdat. 
\s1 Je̱ Jesús xa je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱neꞌe je̱ jayu du̱joojntykinmo̱o̱yp 
\p  
\v 17 Ku veꞌe je̱ Jesús jye̱ꞌy, maktaxxa̱a̱j ítanits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Lázaro ñaxta̱jkini vyeꞌna.  
\v 18 Je̱ Jerusalén tseꞌe myutá̱mip je̱ Betania, kojkm legua naxyts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱mujékuma.  
\v 19 Ax nu̱may tseꞌe je̱ israeejlit jayu o̱jts du̱kuꞌixta je̱ Marta je̱ts je̱ María, ko̱jtsjo̱tꞌamá̱jivats je̱ꞌe̱ veꞌe ña̱jkxti ku veꞌe je̱ yꞌajchta yꞌa̱a̱ꞌk.  
\v 20 Ku tseꞌe je̱ Marta je̱ ka̱ts du̱mo̱tu je̱ts je̱ꞌypeꞌe je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌana̱jkxi; je̱ María, jé̱jats je̱ꞌe̱ veꞌe tya̱kꞌaajy tyaajñ.  
\v 21 Ku veꞌe je̱ Marta du̱ma̱a̱tnavyaatji je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, pa̱n yaja xa mitseꞌe ku̱mveꞌni, kaꞌats a̱tseꞌe je̱ nꞌajch ku̱yꞌa̱a̱ꞌk.  
\v 22 Ax nmu̱jaꞌvinupts a̱tseꞌe je̱ts pa̱n ti veꞌe mꞌamó̱tup je̱ Nteꞌyam, mmo̱o̱jyjupts mits je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 23 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Joojntykpa̱jknuvap je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ mꞌajch. 
\p  
\v 24 Je̱tseꞌe je̱ Marta yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Nnu̱jaꞌvinup xa a̱tseꞌe je̱ts joojntykpa̱jknuvap je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk jyoojntykpa̱jktinuvat, je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit. 
\p  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―A̱ts xa je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱neꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk du̱yakjoojntykpa̱jktup, nay a̱tsts je̱ꞌe̱ veꞌeva juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱joojntykinmo̱o̱yp. Pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip, jyaꞌa̱a̱ꞌkanamts je̱ꞌe̱ veꞌe, joojntykpa̱jknuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe jadoꞌk nax.  
\v 26 Nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe joojntykidup je̱ts a̱tseꞌe xjaanchjávada, ni je̱ vinꞌítats je̱ꞌe̱ veꞌe kyo̱o̱ꞌkꞌo̱o̱ꞌktinit. ¿Mjaanchjaꞌvipts mitseꞌe veꞌem? 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ Marta yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Veꞌem, Ma̱ja̱ Vintsá̱n, njaanchjaꞌvip a̱tseꞌe je̱ts je̱ Cristo mitseꞌe, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k, juuꞌ veꞌe vyinko̱o̱n je̱tseꞌe myiinnit yaja naxviijn. 
\p  
\v 28 Ku tseꞌe veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe je̱ Marta o̱jts du̱va̱v je̱ yꞌuts María. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ayuꞌuts du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Ta̱ xa veꞌe myets je̱ yakꞌixpa̱jkpa, u̱xe̱m tseꞌe mnu̱ké̱xaja. 
\p  
\v 29 Ko̱o̱jyji tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxy, vanꞌit tseꞌe je̱ María tyeni je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱nu̱jkx.  
\v 30 Je̱e̱na tseꞌe kajpu̱n paꞌayi vyeꞌna je̱ Jesús, je̱m joma veꞌe je̱ Marta du̱ma̱a̱tnavyaatji.  
\v 31 Ku veꞌe je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe du̱ko̱jtsjo̱tꞌamá̱jidup je̱ María je̱m tya̱kꞌam, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌixtu je̱ María tyeni je̱tseꞌe jatyji pyítsum, vanꞌit tseꞌe du̱pana̱jkxti, veꞌemeꞌe du̱nasjaꞌvidi je̱ts je̱ Lázaro veꞌe na̱jkx du̱nu̱yaꞌaxy joma veꞌe ñaxta̱jki. 
\p  
\v 32 Ku tseꞌe je̱ María jye̱ꞌy joma veꞌe je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱vinko̱xkteni, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, pa̱n yaja xa mitseꞌe ku̱mveꞌni, kaꞌats a̱tseꞌe je̱ nꞌajch ku̱yꞌa̱a̱ꞌk. 
\p  
\v 33 Ku tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix je̱ts yaaxtupeꞌe je̱ María je̱ts je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe mya̱a̱tme̱jtstu, tsaachvinmaay tseꞌe je̱tseꞌe ñavyinmaꞌyu̱nmo̱o̱jyji.  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Jómaseꞌe tu̱xyaknaxta̱jkidini? 
\p Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, jaꞌmu̱ je̱m je̱tseꞌe xꞌíxu̱t. 
\p  
\v 35 Yaax tseꞌe je̱ Jesús.  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jayu vyaandi: 
\p ―Ixta vintso̱ veꞌe du̱tuntsa̱k yꞌijt. 
\p  
\v 37 Je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe vaandu: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe je̱ viints jayu du̱yakvinꞌixpa̱jknu, ¿kaꞌa tseꞌe ku̱yꞌo̱ꞌyixji je̱tseꞌe je̱ maaꞌyu̱n ku̱du̱tuujn je̱tseꞌe je̱ Lázaro ku̱kyaꞌa̱a̱ꞌk? 
\s1 Ku je̱ Lázaro jyoojntykpa̱jknuva 
\p  
\v 38 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ñavyinmaꞌyu̱nmo̱o̱jyjinuva je̱tseꞌe ñaajktá̱miji joma veꞌe ñaxta̱jki je̱ Lázaro. Aajntkts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt je̱tseꞌe toꞌk je̱ ma̱ja̱ tsaaj du̱ꞌaku̱ꞌu̱ju̱.  
\v 39 Je̱tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Yakke̱ꞌe̱kta je̱ tsaaj. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Marta ña̱ꞌmu̱xji, je̱ jamyaꞌaju je̱ yꞌuts: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¡ta̱ xa je̱ꞌe̱ veꞌe xyooꞌkpa̱jkni!, ku̱x maktaxxa̱a̱j ítani je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌa̱a̱ꞌk. 
\p  
\v 40 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¿Ka veꞌemap a̱tseꞌe tu̱nvaꞌañ je̱ts pa̱n mjaanchjaꞌvipeꞌe, mꞌíxupts mitseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin? 
\p  
\v 41 Vanꞌit tseꞌe je̱ tsaaj du̱yakke̱e̱kti. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱m tsajm tso̱ pyatꞌix je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Tata, nkuko̱jtsjip a̱ts mitseꞌe ku̱x a̱tseꞌe tu̱xka̱tsꞌamo̱tunaxy.  
\v 42 Nnu̱jaꞌvip a̱tseꞌe je̱ts xa̱ꞌma a̱ts mitseꞌe xka̱tsꞌamo̱tunaxy. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nvaꞌañ ya̱ nu̱may jayu je̱ yꞌo̱ꞌyin ka̱jxta juuꞌ veꞌe yájada, je̱tseꞌe du̱jaanchjávadat je̱ts mits a̱tseꞌe xke̱jxp. 
\p  
\v 43 Ku tseꞌe veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe ma̱kk kya̱jts: 
\p ―¡Lázaro, pítsumni je̱p! 
\p  
\v 44 Vanꞌit tseꞌe pyítsumni je̱ Lázaro juuꞌ veꞌe ukꞌo̱o̱ꞌk; vimpídu̱tts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j je̱ tyek ma̱a̱t je̱ vit je̱ts je̱ vyiijn je̱ yꞌaaj vitu̱vinma̱ts. Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Nu̱ke̱jvaꞌatsta je̱tseꞌe xmaso̱ꞌo̱ktat je̱tseꞌe ña̱jkxnit. 
\s1 Ku je̱ israeejlit jayu du̱ꞌukko̱jtsmojkti je̱tseꞌe je̱ Jesús ku̱du̱majtsti 
\r (Mt. 26.1‑5; Mr. 14.1‑2; Lc. 22.1‑2) 
\p  
\v 45 Ya̱ꞌa̱ ka̱jx tseꞌe nu̱may je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe je̱ María o̱jts du̱ko̱jtsjo̱tꞌamá̱jada, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaanchjaꞌvidu je̱ Jesús ku veꞌe du̱ꞌixti juuꞌ veꞌe tyoon.  
\v 46 Je̱m tseꞌe viijnktava juuꞌ veꞌe o̱jts du̱ꞌixta je̱ fariseota̱jk je̱tseꞌe du̱tukmumaajntykti juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyoon.  
\v 47 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk ñayꞌamojkijidi ma̱a̱t je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jiduvap je̱p tsaptu̱jkp, je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe njátkimdat? Tyuump xa veꞌe may je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin je̱ jayu.  
\v 48 Pa̱n nyakjajtjimdup xa veꞌe, anañu̱joma tseꞌe jyaanchjávajadat, vanꞌit tseꞌe je̱ rómait yakkutojkpa myé̱tstat je̱tseꞌe du̱yakkutó̱kidat ya̱ nma̱ja̱ tsapta̱jkamda je̱tseꞌe xpa̱jkjimdinit ya̱ nꞌítamda ya̱ nnaaxamda. 
\p  
\v 49 Ax toꞌkts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe Caifás du̱xa̱a̱j, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ joojnt veꞌnip teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, je̱ꞌe̱ tseꞌe vaan: 
\p ―Kaꞌa xa miitseꞌe xtinu̱jávada,  
\v 50 kaꞌa tseꞌe xpayo̱ꞌyduva je̱ts u̱u̱ꞌm je̱ nꞌo̱ꞌyinamda je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe toꞌkji je̱ jayu du̱kuꞌo̱o̱ꞌkat je̱ njáyuvamda je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe kyutó̱kiyu̱t nu̱jom je̱ israeejlit jayu. 
\p  
\v 51 Ax ka je̱ yꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱napts je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem vyaajñ, je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe ku̱xeꞌe je̱ joojnt vyeꞌna teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe vyaajñ ku̱xeꞌe je̱ Nteꞌyam myo̱o̱jyji veꞌem je̱ vinmaꞌyu̱n, vaan tseꞌe je̱ts kyuꞌo̱o̱ꞌkapeꞌe je̱ Jesús je̱ israeejlit jayu.  
\v 52 Ax ka je̱ꞌe̱jyap tseꞌe kyuꞌo̱o̱ꞌkap, kyuꞌo̱o̱ꞌkivap je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, veꞌem tseꞌe du̱yaknayꞌamókajat nu̱jom je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱kta juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup muxim muyam yaja naxviijn.  
\v 53 Je̱ xa̱a̱jji tseꞌe du̱ꞌuknu̱pa̱a̱jmtkidi je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱tseꞌe ku̱du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti je̱ Jesús. 
\p  
\v 54 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Jesús kyo̱o̱ꞌknaajkke̱ꞌxjini joma veꞌe je̱ israeejlit jayu, ñojkꞌó̱yeꞌe cha̱a̱ꞌn je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m kajpu̱n ka̱jxm juuꞌ veꞌe Efraín du̱xa̱a̱j, je̱ vinvaꞌajts it muta̱m. Je̱m tseꞌe yꞌijt je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ma̱a̱tta. 
\p  
\v 55 Tuntá̱minup tseꞌe vyeꞌna ku veꞌe je̱ israeejlit jayu je̱ pascua xa̱a̱j du̱tóndat. Nu̱may je̱ jayu juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndu may viijn, je̱m tseꞌe Jerusalén vyimpe̱jtti je̱tseꞌe ñaajkvaꞌatsjadat namkaꞌanumeꞌe je̱ pascua xa̱a̱j du̱paaꞌty.  
\v 56 Yꞌíxtidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús. Ku veꞌe je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp vye̱ꞌnada, je̱tseꞌe ñayꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Vintso̱s miitseꞌe mvaꞌanda? Kaꞌa xa vineꞌe je̱ Jesús myínu̱t xa̱a̱jiva. 
\p  
\v 57 Tá̱vani tseꞌe je̱ fariseota̱jk je̱ts je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda du̱pavaꞌanda je̱ts pa̱n pa̱neꞌe du̱nu̱jaꞌvip joma veꞌe yꞌit je̱ Jesús, je̱tseꞌe du̱ꞌavánadat, veꞌem tseꞌe ku̱yꞌo̱ꞌyixjidi je̱tseꞌe ku̱du̱majtsti. 
\c 12  
\s1 Toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱pa̱a̱jmji je̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j je̱ Jesús 
\r (Mt. 26.6‑13; Mr. 14.3‑9) 
\p  
\v 1 Jatojtu̱k xa̱a̱j tseꞌe kyaꞌit vyeꞌna je̱tseꞌe je̱ pascua xa̱a̱j du̱paaꞌtu̱t, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ñu̱jkx je̱m Betania, je̱m joma veꞌe chu̱u̱na je̱ Lázaro juuꞌ veꞌe yakjoojntykpa̱jknuva.  
\v 2 Je̱m tseꞌe je̱ aꞌox du̱yakꞌo̱ꞌyidi je̱ Jesús ka̱jx, je̱ Marta tseꞌe pattoꞌnip; je̱ Lázaro je̱ts je̱ javya̱a̱ꞌkxta̱jk, je̱m tseꞌe du̱ma̱a̱tꞌaꞌóxidi je̱ Jesús.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ María du̱yaknu̱jkx kojkm litro joꞌn je̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j je̱tseꞌe du̱pa̱a̱jmji je̱m je̱ Jesús tyékum. Vaꞌajts tsó̱vaxts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j je̱ts tum je̱ nardo aajy ojts pu̱m. Vanꞌit tseꞌe je̱ vyaajy du̱tukpa̱ꞌt je̱ Jesús je̱ tyek. Nu̱jom tseꞌe je̱ ta̱jk pyaꞌajkxooꞌkpa̱jkku̱jx.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Judas Iscariote kya̱jts, je̱ Simón je̱ myajntk, nu̱toꞌk je̱ nu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpada, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱pa̱a̱mnup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p  
\v 5 ―¿Tya̱jx tseꞌe nu̱yojk o̱y tu̱kyayakta̱a̱ꞌk ya̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j ax joꞌn je̱ meen juuꞌ veꞌe toꞌk joojnt nu̱mutún je̱tseꞌe je̱ ayo̱o̱va jayu ku̱yakmo̱o̱ydi? 
\p  
\v 6 Ax veꞌem tseꞌe je̱ Judas ñatyijji je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe veꞌem vyaajñ ku̱x je̱ ayo̱o̱va jayu veꞌe tyukma̱ꞌtp; ax kaꞌa tseꞌe, veꞌem tseꞌe vyaajñ ku̱x me̱e̱ꞌtspeꞌe, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ka̱ꞌmip je̱ apa̱jkin joma veꞌe je̱ meen du̱jaye̱pta, je̱pji tseꞌe du̱puká̱n juuꞌ veꞌe je̱p pya̱a̱mdup.  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Maso̱ꞌo̱ku̱, kyo̱o̱jnu̱k xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ta̱a̱v je̱tseꞌe tu̱du̱ꞌapa̱a̱mdu̱ka a̱ts je̱ nnu̱naxta̱jkin.  
\v 8 Mꞌíttap xa miitseꞌe xa̱ꞌma je̱ ayo̱o̱va jayu ma̱a̱tta; je̱ts a̱ts, kaꞌats a̱tseꞌe nꞌítu̱t xa̱ꞌma miits ma̱a̱tta. 
\s1 Ku je̱ teeꞌta̱jk du̱ꞌukko̱jtsmojkti je̱tseꞌe je̱ Lázaro ku̱du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti 
\p  
\v 9 Nu̱may tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱nu̱jaꞌvidi je̱ts je̱meꞌe Betania je̱ Jesús; na̱jkxtu tseꞌe je̱m, ka je̱ Jesús ka̱jxjyap, je̱ꞌe̱ ka̱jxpa veꞌe je̱tseꞌe je̱ Lázaro du̱ꞌíxtuvat, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Jesús yakjoojntykpa̱jknuva ku veꞌe yꞌukꞌa̱a̱ꞌk.  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsá̱n du̱ko̱jtsmojkti je̱tseꞌe ku̱du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkju̱duva je̱ Lázaro  
\v 11 je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe nu̱may je̱ israeejlit jayu myaso̱o̱kjidini je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvidi. 
\s1 Ku je̱ Jesús tya̱jki je̱p Jerusalén 
\r (Mt. 21.1‑11; Mr. 11.1‑11; Lc. 19.28‑40) 
\p  
\v 12 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ nu̱may jayu juuꞌ veꞌe o̱jtstu je̱m Jerusalén pascua xa̱a̱jiva, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ ka̱ts du̱mó̱tudu je̱ts je̱ꞌyavaampeꞌe je̱ Jesús je̱m jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm,  
\v 13 vanꞌit tseꞌe du̱papa̱jkti je̱ tu̱u̱xu̱x aajy je̱tseꞌe du̱ꞌana̱jkxidi je̱ Jesús, ma̱kk tseꞌe jidu̱ꞌu̱m kyo̱jtsti: 
\p ―¡Yakma̱ja yakjaancha xa veꞌe je̱ Nteꞌyam yꞌijtnit! ¡Yakꞌo̱ñu̱ko̱jtsip xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa juuꞌ veꞌe miimp je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ka̱jx! 
\p  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yakjayꞌíxtiji toꞌk je̱ burro, je̱tseꞌe du̱tuktsu̱u̱ni, veꞌem ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: 
\q1  
\v 15 Kadi mtsa̱ꞌa̱gada, jerusaleenit jáyuda, 
\q1 ixta je̱ts je̱meꞌe burro niꞌkxm jyeꞌya je̱ myakkutojkpada. 
\p  
\v 16 Kaꞌa tseꞌe du̱vinmó̱tudi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk juuꞌ veꞌe toojnju ko̱jtsju; tá̱vani veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakma̱ja du̱yakjaancha vyeꞌna je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱jaaꞌmye̱jtsti je̱ts veꞌemeꞌe tyoojnji kyo̱jtsji nu̱jom juuꞌ veꞌe ijtp je̱ Jesús ka̱jx je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp. 
\p  
\v 17 Je̱ nu̱may jayu juuꞌ veꞌe ijttu je̱ Jesús ma̱a̱t vanꞌit ku veꞌe du̱yaxpítsum je̱ Lázaro joma veꞌe yꞌuknaxta̱jki je̱tseꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuva ku veꞌe yꞌukꞌa̱a̱ꞌk, je̱ꞌe̱ tseꞌe myaajntyktu juuꞌ jatyeꞌe yꞌixtu.  
\v 18 Nu̱may tseꞌe je̱ jayu du̱ꞌana̱jkxidi je̱ Jesús ku̱x myó̱tudu veꞌe je̱ ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin juuꞌ veꞌe tyoon ma̱a̱t je̱ Lázaro.  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk ñavyaajnjidi: 
\p ―Íxtats nꞌit je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌo̱ya juuꞌ veꞌe njatonuvaꞌnumdup, nu̱jom xa veꞌe je̱ jayu tyumpanu̱jkxju̱. 
\s1 Ku je̱ jayu juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlitap, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌíxtidu je̱ Jesús 
\p  
\v 20 Je̱ꞌyduva tseꞌe xa̱a̱jiva je̱ jayu juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlitap je̱m Jerusalén, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe vyinjavavaandup vyintsa̱ꞌa̱gavaandup.  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu du̱vinkutá̱midi je̱ Felipe, betsáidait jayu je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm, je̱tseꞌe du̱munooꞌkxtkti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Je̱ Jesús xa a̱a̱tseꞌe njaꞌixuvaampy. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Felipe o̱jts du̱vaajñja je̱ Andrés, je̱tseꞌe nu̱me̱jtsk o̱jts du̱vaajnjada je̱ Jesús.  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Tá̱vani xa veꞌe je̱ tiempo jye̱ꞌyni je̱ts a̱tseꞌe ntsaachpaatnit je̱tseꞌe a̱ts je̱ nma̱jin ñu̱ke̱ꞌxnatá̱kat, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp.  
\v 24 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, pa̱n kaꞌa xa veꞌe toꞌk je̱ trigo ta̱a̱mt ñaxka̱daꞌaky je̱ja naxku̱jx, je̱tseꞌe myux, je̱tseꞌe vyintó̱kini je̱ piꞌk trigo ta̱a̱mt juuꞌ veꞌe tu̱yꞌit, toꞌk je̱ trigo pajkjyamts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌítu̱t; ax pa̱n vintó̱kipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe myux, ta̱ꞌmap tseꞌe o̱o̱y.  
\v 25 Pa̱n pa̱n xa veꞌe nu̱yojk du̱tso̱jkp je̱ ñaxviijnit joojntykin je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, yakvintó̱kiyupts je̱ꞌe̱ veꞌe; ax pa̱n pa̱n tseꞌe du̱maso̱o̱knup je̱ ñaxviijnit joojntykin ku̱xeꞌe du̱tsa̱k nu̱yojk je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, jyaye̱jpnupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 26 Pa̱n pa̱n tseꞌe du̱tso̱jkp je̱ts a̱tseꞌe xmutónu̱t xmupá̱ku̱t, vaꞌants a̱tseꞌe xpaminu̱; pa̱n jómats a̱tseꞌe nꞌit, jé̱jats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtpat. Pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xmutoomp xmupa̱jkp, mo̱ꞌo̱jupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ma̱jin a̱ts je̱ nTeeꞌ. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n 
\p  
\v 27 ’O̱o̱y xa a̱tseꞌe ntunnavyinmaꞌyu̱nma̱ꞌa̱ju̱. ¿Vintso̱s a̱tseꞌe ku̱nvaꞌañ? ¿Vaꞌanup a̱ts vineꞌe: “Tata, kadi xyakjaty je̱ts a̱tseꞌe xtukka̱daꞌaku̱t ya̱ tsaachpaatu̱n”? Kaꞌa xa a̱tseꞌe veꞌem nvaꞌanu̱t ku̱x ya̱ꞌa̱am a̱tseꞌe nnu̱miimp.  
\v 28 Tata, vaꞌan tseꞌe du̱tunju̱ je̱tseꞌe je̱ jayu mvinjávajat mvintsa̱ꞌa̱gajat. 
\p Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ ayook yakmo̱tu juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm tso̱o̱ꞌmp. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ta̱ a̱tseꞌe ntun juuꞌ a̱tseꞌe je̱ jayu xtukvinjaꞌvip xtukvintsa̱ꞌkip, njaaꞌktónupts a̱tseꞌe juuꞌ a̱tseꞌe je̱ jayu xjaaꞌktukvinjávap xjaaꞌktukvintsa̱ꞌa̱gap. 
\p  
\v 29 Je̱ nu̱may jayu juuꞌ veꞌe je̱m ijttu je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, je̱ꞌe̱ tseꞌe vaandu je̱ts je̱ añu veꞌe yaax, je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe vaanduva: 
\p ―Toꞌk xa veꞌe je̱ ángeles tu̱myuka̱tsju̱. 
\p  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Ka a̱ts ka̱jxap xa veꞌe ya̱ ayook tu̱yakmo̱tu, miits ka̱jxta ya̱ꞌa̱ veꞌe.  
\v 31 U̱xyam tseꞌe yakꞌíxu̱t pa̱n tya̱jxeꞌe je̱ tsaachpaatu̱n yakmo̱o̱ydinit je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kakuva̱jktup je̱ Nteꞌyam, u̱xyamts a̱tseꞌe mpavo̱jpnit je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe du̱yakkutojkjip je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tsoꞌoxpa̱jktup.  
\v 32 Ku a̱tseꞌe xyakka̱jxmpojtu̱ktat, vanꞌitts a̱tseꞌe nu̱jom je̱ jayu nvó̱vu̱t je̱tseꞌe yꞌijttinit joma veꞌe a̱ts. 
\p  
\v 33 Je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu tyukvinmo̱tu je̱ts vintso̱ veꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t ku veꞌe ve̱e̱ꞌn je̱ it ñáxu̱t.  
\v 34 Ax vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱may jayu yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Veꞌem xa a̱a̱tseꞌe nꞌamo̱tunajxy je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp je̱ts xa̱ꞌma ka̱jxeꞌe je̱ Cristo jyoojntykinit, ¿ax vintso̱ts mitseꞌe mvaꞌañ je̱ts tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts mitseꞌe mꞌo̱o̱ꞌku̱t ku veꞌe je̱ jayu myakka̱jxmpojtu̱kju̱t? Pa̱n mꞌo̱o̱ꞌkp xa mitseꞌe, ka mítsapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo. ¿Ti jayu veꞌe mnatyijju̱ juuꞌ veꞌe nu̱pa̱a̱mdu̱ka ijtp? 
\p  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Veꞌem xa a̱tseꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa. Jaaꞌkꞌítup xa a̱tseꞌe miits ma̱a̱tta jave̱e̱ꞌn. Yo̱ꞌo̱yda namvaateꞌe xma̱a̱dada je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa, veꞌem tseꞌe mkapaaꞌtjadat je̱ ako̱o̱ꞌts it, ku̱x pa̱n pa̱neꞌe yo̱ꞌyp je̱ja ako̱o̱ꞌts it ja̱a̱t, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱java pa̱n joma tso̱ veꞌe ñu̱jkx.  
\v 36 Jaanchjávada a̱ts namvaat a̱tseꞌe nꞌit miits ma̱a̱tta, veꞌem tseꞌe mꞌíttat ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ja ajajtk it ja̱a̱t yo̱ꞌyp. 
\p Ku tseꞌe veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe cha̱a̱ꞌn, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji. 
\s1 Je̱ꞌe̱ pa̱n tya̱jx ka̱jxeꞌe je̱ israeejlit jayu je̱ Jesús du̱kajaanchjaꞌvidi 
\p  
\v 37 Jyatoon tseꞌe je̱ Jesús may je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin je̱ja je̱ jayu vyinkujkta, ax kaꞌa tseꞌe je̱ jayu jyaanchjaꞌvijidi.  
\v 38 Vanꞌit tseꞌe tyoojnji je̱ ayook juuꞌ veꞌe jyaay je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Isaías. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jaajy: 
\q1 Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿pa̱n tseꞌe du̱jaanchjaꞌvip juuꞌ a̱a̱tseꞌe nꞌavaꞌnip, 
\q1 pa̱neꞌe tu̱xyaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkija je̱ mkutojku̱n? 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jaajy. 
\p  
\v 39 Ax veꞌem tseꞌe kyaꞌo̱ꞌyixjidi je̱tseꞌe du̱jaanchjávadat je̱ Jesús ku̱x jaayva veꞌe je̱ Isaías jidu̱ꞌu̱m: 
\q1  
\v 40 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe pa̱a̱jmju̱du viints je̱ts ma̱kk je̱ kyuvajkta, 
\q1 veꞌem tseꞌe juuꞌ du̱kaꞌíxtat je̱tseꞌe juuꞌ du̱kavinmó̱tudat, 
\q1 kaꞌats a̱tseꞌe xnu̱minuvaꞌandat je̱ts a̱tseꞌe nyakjo̱tka̱daꞌaktat. 
\m  
\v 41 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem du̱jaajy je̱ Isaías ku̱x yꞌixeꞌe je̱ Jesús je̱ mya̱jin je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni. 
\p  
\v 42 Jyaveꞌema tseꞌe, nu̱may tseꞌe je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaanchjaꞌvidu je̱ Jesús; ax kaꞌa tseꞌe je̱ jayu du̱tuknu̱jaꞌvidi ku̱x cha̱ꞌkidupeꞌe je̱ fariseota̱jk je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe kyo̱o̱ꞌkyakkuva̱jktinit je̱p tsaptu̱jkp;  
\v 43 nu̱yojkeꞌe du̱tso̱kta je̱ ma̱jin juuꞌ veꞌe je̱ jayu mo̱o̱jyju̱dup je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ ma̱jin juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yajkyp. 
\s1 Je̱ Jesús je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook ka̱jxeꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit 
\p  
\v 44 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ma̱kk kya̱jts, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip, ka á̱tsjyapts je̱ꞌe̱ veꞌe xjaanchjaꞌvip, jyaanchjaꞌvivapts je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ a̱tseꞌe xke̱jxp.  
\v 45 Pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe xꞌixp, yꞌíxpapts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp.  
\v 46 Veꞌem ax joꞌn je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa, veꞌemts a̱tseꞌe nmiijn yaja naxviijn; pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip, kaꞌa tseꞌe tyánu̱t je̱ja ako̱o̱ꞌts it ja̱a̱t.  
\v 47 Ax pa̱n pa̱n tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxp a̱ts je̱ nka̱ts je̱ nꞌayook je̱tseꞌe du̱kama̱ja̱pu̱m, ka a̱ts ka̱jxapts je̱ꞌe̱ veꞌe yakmo̱o̱ynit je̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtnup, ku̱x ka je̱ꞌe̱p xa a̱tseꞌe nnu̱miimp yaja naxviijn je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu nmo̱o̱ynit je̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtnup, je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu nmo̱o̱ynit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 48 Pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xkakuva̱jkp je̱tseꞌe du̱kakuvu̱k juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp, jé̱manits je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ ka̱jx je̱ꞌe̱ veꞌe yakmo̱o̱ynit je̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtnup; je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem jyajtnit je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit.  
\v 49 Ku̱x ka ya̱ nꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ka̱jxap xa a̱tseꞌe juuꞌ nka̱ts, a̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ a̱tseꞌe xke̱jxp, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xtukpavaan juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp.  
\v 50 Ax nmu̱jaꞌvipts a̱tseꞌe je̱ts juuꞌ veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ pyavaampy, yajkypts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. Ax veꞌem tseꞌe, pa̱n juuꞌts a̱tseꞌe nka̱jtsp, veꞌemts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nka̱ts ax joꞌn a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ xnu̱u̱jmi. 
\c 13  
\s1 Ku je̱ Jesús du̱pakpuj je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk 
\p  
\v 1 Jadoꞌk xa̱a̱jji tseꞌe kyaꞌit je̱tseꞌe je̱ pascua xa̱a̱j du̱paaꞌtu̱t, je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ israeejlit jayu du̱jaaꞌmyé̱tsta vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam o̱jts du̱yakpítsumni je̱ jyu̱jpit jáyuda je̱m Egipto. Ñu̱jaꞌvi tseꞌe je̱ Jesús je̱ts ta̱ veꞌe du̱paatni pa̱n vinꞌiteꞌe du̱maso̱o̱knit ya̱ naxviijnit it je̱tseꞌe vyimpijtnuvat joma veꞌe je̱ Tyeeꞌ. Cho̱jkam je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyayu juuꞌ veꞌe yaja naxviijn, ax u̱xyam tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱ka je̱ts o̱o̱yeꞌe du̱tuntsa̱k. 
\p  
\v 2-3 Tá̱vani tseꞌe je̱ Satanás du̱yakvinmamyaꞌaty vyeꞌna je̱ Judas Iscariote, je̱ Simón je̱ myajntk, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱pa̱a̱mnit je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup. Ñu̱jaꞌvi veꞌe je̱ Jesús je̱ts je̱meꞌe cha̱a̱ꞌn joma veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts na̱jkxnuvapeꞌe je̱m, je̱tseꞌe je̱ Tyeeꞌ myo̱kya̱jxji je̱ kutojku̱n. A̱jxtktup tseꞌe vye̱ꞌnada aꞌóxiva,  
\v 4 vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tyeni, je̱ vyita̱niꞌkx du̱yakkeek, je̱tseꞌe ñatyuktiintsoojmji jadoꞌk je̱ vit.  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ tsoxk na̱a̱j du̱ꞌate̱ꞌmi je̱m apa̱jkin jo̱o̱tm je̱tseꞌe du̱pakpojꞌukvaajñ je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, je̱tseꞌe du̱yakta̱a̱tsni je̱ tyekta ma̱a̱t je̱ vit juuꞌ veꞌe natyuktiintsoojmju. 
\p  
\v 6 Ku tseꞌe je̱ Simón Pedro du̱tukje̱ꞌy je̱tseꞌe du̱pakpóju̱t, vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro vyaajñ: 
\p ―Mits, Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿mits a̱tseꞌe xpakpojuvaamp? 
\p  
\v 7 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Kaꞌa veꞌe xnu̱java ti a̱tseꞌe ntuump; u̱xꞌo̱o̱knum tseꞌe xnu̱jávat. 
\p  
\v 8 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Pedro ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ni je̱ vinꞌita xa a̱ts mitseꞌe xkapakpóju̱t. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Pa̱n kaꞌa xa a̱ts mitseꞌe mpakpuj, kaꞌa tseꞌe tii xꞌukjaye̱jpnit a̱ts ma̱a̱t. 
\p  
\v 9 Je̱tseꞌe je̱ Simón Pedro yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Pa̱n veꞌemameꞌe, Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ka a̱ts ya̱ ntékjyap tseꞌe mpójup, pojpa toꞌk aaj a̱ts ya̱ nka̱ꞌa̱j je̱ts a̱ts ya̱ nkuvajk. 
\p  
\v 10 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Pa̱n pa̱n xa veꞌe tsiꞌivani, kaꞌa tseꞌe vyinko̱pka je̱tseꞌe jyaaꞌkvaꞌatsu̱t, je̱ tyekji veꞌe, ku̱x vaꞌajtsani veꞌe nu̱jom. Mvaꞌajtsani xa miitseꞌeda, ó̱yameꞌe kyahꞌanañu̱joma. 
\p  
\v 11 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe vyaajñ je̱ts kaꞌa veꞌe anañu̱joma vyaꞌajtsada ku̱x ñu̱jaꞌvinup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts pa̱neꞌe pa̱a̱jmjinup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup. 
\p  
\v 12 Ku veꞌe du̱pakpojka̱jxti, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ vyita̱niꞌkx du̱pa̱a̱mnuva, je̱tseꞌe yꞌa̱jxtknuva aꞌóxiva, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Mvinmó̱tudu tseꞌe ta̱a̱v juuꞌ a̱ts miitseꞌe tu̱ntoojnjada?  
\v 13 Miits a̱tseꞌe xtijtup Yakꞌixpa̱jkpa je̱ts Ma̱ja̱ Vintsá̱n, pyaatyp yꞌake̱e̱guipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe veꞌem xkó̱tstat, ku̱x je̱ꞌe̱m xa a̱tseꞌe;  
\v 14 ax pa̱n a̱tsts miitseꞌe tu̱mpakpojta, a̱ts, je̱ mMa̱ja̱ Vintsa̱nda je̱ts je̱ mYakꞌixpa̱jkpada, veꞌem tseꞌe du̱tso̱jkpa je̱tseꞌe mnapyakpojju̱duvat toꞌk jadoꞌk.  
\v 15 Veꞌem a̱ts miitseꞌe tu̱ntoojnjada ax joꞌn je̱ toompa du̱mutún je̱ vyintsá̱n; tonda tseꞌe veꞌem toꞌk jadoꞌk.  
\v 16 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, je̱ts ni pa̱n toompa veꞌe veꞌem du̱kanu̱ma̱ja ax joꞌn je̱ vyintsá̱n, je̱ts ni pa̱n kuká̱tsiva veꞌe veꞌem du̱kanu̱ma̱ja ax joꞌn je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe ke̱jxjup; nay veꞌempats miitseꞌeda, kaꞌa veꞌe xnu̱má̱jada ax joꞌn a̱ts.  
\v 17 Pa̱n mnu̱jaꞌvidup xa ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱tseꞌe xkutyóndat, xo̱o̱n tseꞌe mꞌijttinit. 
\p  
\v 18 ’Ka anañu̱jómap a̱ts miitseꞌe ntijta, nnu̱jaꞌvinup xa a̱tseꞌe pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe nvinko̱o̱n, ku̱x nu̱pa̱a̱mdu̱kani je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe tyónju̱t je̱ Kunuuꞌkx Jatyán juuꞌ veꞌe vaamp je̱ts vintso̱ a̱tseꞌe njátu̱t. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ: “Je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe nma̱a̱tkaayp nma̱a̱tꞌuukp, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xnu̱vaꞌku̱mpijtnup.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ.  
\v 19 Tooꞌva̱jkp xa a̱tseꞌe nꞌavaꞌni je̱ts je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe, je̱ts ku veꞌe tyónju̱t, vanꞌit tseꞌe xjaanchjávadat je̱ts je̱ꞌe̱m a̱tseꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nko̱jts.  
\v 20 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, pa̱n pa̱neꞌe du̱kuva̱jkp je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe nkejxp, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn a̱tseꞌe ku̱xkuvu̱jk; ax pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe xkuva̱jkp, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn ku̱du̱kuvu̱jk pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni je̱ts je̱ Júdaseꞌe pá̱mjup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm 
\s1 juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup 
\r (Mt. 26.20‑25; Mr. 14.17‑21; Lc. 22.21‑23) 
\p  
\v 21 Ku veꞌe veꞌem je̱ Jesús vyaajñ, navyinmaꞌyu̱nmo̱o̱jyju tseꞌe o̱o̱y je̱tseꞌe vaꞌajts juuꞌ du̱ka̱jts: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, je̱ts nu̱toꞌkeꞌe miitsta, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xpá̱mup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ñavyinꞌixꞌapítsumjidi toꞌk jadoꞌk ku̱x kaꞌa veꞌe du̱nu̱jávada pa̱n pa̱neꞌe yaktijp.  
\v 23 Toꞌk je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe je̱ Jesús o̱o̱y tyuntso̱jk, je̱ja tseꞌe je̱ꞌe̱ pyaꞌayi kyay.  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe je̱ Simón Pedro vya̱ꞌmu̱xji je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vat pa̱n pa̱neꞌe tyijp.  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe ñamya̱jꞌa̱a̱ꞌkpe̱jtji je̱ja je̱ Jesús kyaka̱viijn, je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿pa̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe? 
\p  
\v 26 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Vaꞌan a̱ts ya̱ tsapkaaky du̱yakmuju̱; ax pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe nmo̱o̱yp, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p Ax ku tseꞌe je̱ tsapkaaky du̱yakmuj, vanꞌit tseꞌe du̱mo̱o̱jy je̱ Judas, je̱ Simón Iscariote je̱ myajntk.  
\v 27 Tá̱vani tseꞌe yakma̱ꞌa̱ vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Satanás tya̱jki je̱m jyaꞌvin ka̱jxm, je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Pa̱n ti veꞌe mtonuvaampy, jatyji tseꞌe tonu̱. 
\p  
\v 28 Ax ni pa̱na tseꞌe du̱kanu̱jaꞌvi juuꞌ veꞌe je̱m kaaydup vyeꞌna je̱ts pa̱n tya̱jxeꞌe veꞌem du̱nu̱u̱jmi.  
\v 29 Je̱ Judas tseꞌe je̱ meen du̱ko̱o̱jnu̱kp, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱m juuꞌ veꞌe vinmaaydu je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús tyijp je̱ts je̱ pascua xa̱a̱j veꞌe na̱jkx du̱patjoya ukpu̱ je̱ ayo̱o̱va jayu veꞌe na̱jkx du̱ma̱ꞌa̱ juuꞌ.  
\v 30 Ku veꞌe je̱ Judas du̱ka̱a̱jn je̱ tsapkaaky, vanꞌit tseꞌe pyítsumni. Ko̱o̱ꞌtsani tseꞌe je̱ it vyeꞌna. 
\s1 Je̱ nam pavaꞌnu̱n 
\p  
\v 31 Tá̱vani tseꞌe je̱ Judas pyítsumni vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―U̱xyam tseꞌe nu̱ke̱ꞌxnatá̱ka tyánu̱t a̱ts je̱ nma̱jin, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, u̱xyam tseꞌe nu̱ke̱ꞌxnatá̱ka tyaampat je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin je̱ jyaanchin a̱ts ka̱jx.  
\v 32 Ax pa̱n nu̱ke̱ꞌxnatá̱ka tseꞌe tyañ je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin je̱ jyaanchin a̱ts ka̱jx, viinm tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kat a̱ts je̱ nma̱jin. Tun ve̱e̱ꞌnjits ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ it ñáxu̱t je̱tseꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t.  
\v 33 Onu̱kta, tun jave̱e̱ꞌnji xa a̱tseꞌe njaaꞌkꞌítu̱t miits ma̱a̱tta. Xꞌíxtadap xa a̱tseꞌe; ax nay vanxú̱pjyam tseꞌe ax joꞌn a̱tseꞌe nnu̱u̱jmidi je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe u̱u̱ꞌm ma̱a̱t kaꞌijttup, vanxú̱pjyamts a̱ts miitseꞌe nnu̱u̱jmiduva: Kaꞌa xa veꞌe mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe mna̱jkxtat joma a̱tseꞌe nnu̱jkx.  
\v 34 Ya̱ nam pavaꞌnu̱n a̱ts miitseꞌe nyaktaajnjidup: Nachó̱kjada toꞌk jadoꞌk. Veꞌem ax joꞌn a̱ts miitseꞌe tu̱ntso̱kta joꞌn, veꞌemts miitseꞌe mnachó̱kjadat toꞌk jadoꞌk.  
\v 35 Pa̱n mnacho̱jkju̱dup xa veꞌe toꞌk jadoꞌk, ñu̱jávadap tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu je̱ts a̱ts je̱ nꞌixpa̱jkpata̱jk miitseꞌeda. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni je̱ts je̱ Pedro veꞌe kanatyukpá̱kjup 
\r (Mt. 26.31‑35; Mr. 14.27‑31; Lc. 22.31‑34) 
\p  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe je̱ Simón Pedro yꞌamo̱tutú̱viji: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿jómaseꞌe mnu̱jkx? 
\p Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Joma xa a̱tseꞌe nnu̱jkx, kaꞌa tseꞌe u̱xyam mꞌo̱ꞌyixju̱ je̱ts a̱tseꞌe xpatso̱o̱ꞌnu̱t, u̱xꞌo̱o̱knumeꞌe. 
\p  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿tya̱jxts a̱tseꞌe xkaꞌo̱ꞌyixju̱num je̱ts a̱ts mitseꞌe mpatso̱o̱ꞌnu̱t? Nayjaꞌvijup xa a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe nꞌo̱o̱ꞌku̱t mits ka̱jx. 
\p  
\v 38 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―¿Mnayjaꞌvijupeꞌe je̱tseꞌe mꞌo̱o̱ꞌku̱t a̱ts ka̱jx? Tyú̱vam xa a̱ts mitseꞌe nnu̱u̱jma, vaampam a̱tseꞌe, kaꞌanumeꞌe je̱ naꞌatseev yꞌayaꞌaxy vye̱ꞌnat, mutoojk náxipts a̱ts mitseꞌe xkanatyukpu̱kju̱ vye̱ꞌnat. 
\c 14  
\s1 Ni pa̱na veꞌe kyajeꞌya joma veꞌe je̱ Dios Teeꞌ pa̱n kaꞌa veꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjáva 
\p  
\v 1 ’Kadi mnavyinmaꞌyu̱nmo̱ꞌo̱jada. Jaanchjávada je̱ Nteꞌyam, jaanchjaꞌviduvats a̱ts.  
\v 2 Je̱m a̱ts je̱ nTeeꞌ tya̱kꞌam, je̱m xa veꞌe o̱o̱y je̱ it tyunjatyju̱ joma veꞌe je̱ jayu cha̱a̱nat; pa̱n kaꞌa veꞌe ku̱vyeꞌema, ta̱ts a̱ts miitseꞌe je̱ xyu̱p nvaajnjada. Ax na̱jkxu̱ts a̱ts je̱ it du̱ꞌapa̱a̱mdu̱ka joma veꞌe mꞌijttinit.  
\v 3 Ax kuts a̱ts miitseꞌe na̱jkx je̱ it nꞌapa̱a̱jmtkijada, vanꞌitts a̱tseꞌe nmiinnuvat je̱ts a̱ts miitseꞌe min nyaktso̱o̱ꞌndini, veꞌem tseꞌe je̱m mꞌijttuvat joma veꞌe a̱ts.  
\v 4 Mnu̱jaꞌvidup xa miitseꞌe joma a̱tseꞌe nnu̱jkx, mnu̱jaꞌviduvap tseꞌe je̱ tooꞌ. 
\p  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ Tomás ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, kaꞌa xa a̱a̱tseꞌe nnu̱java pa̱n joma mitseꞌe mnu̱jkx, ¿vintso̱ts a̱a̱tseꞌe nnu̱jávat je̱ tooꞌ? 
\p  
\v 6 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Veꞌem xa a̱tseꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ tooꞌ, a̱ts ka̱jx tseꞌe je̱ jayu jyeꞌya joma veꞌe je̱ Nteꞌyam, a̱ts ka̱jx tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱java je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱, a̱ts ka̱jx tseꞌe je̱ jayu jyoojntyka, ni pa̱na veꞌe je̱m kyajeꞌya joma veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ pa̱n kaꞌa a̱tseꞌe xjaanchjáva. 
\p  
\v 7 ’Pa̱n ku̱xꞌíxada xa a̱ts miitseꞌeda, ku̱xꞌíxaiduvats miitseꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ; ax mꞌíxada tseꞌe u̱xyam, je̱ts ta̱ tseꞌe xꞌixta. 
\p  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ Felipe ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, tukꞌixu̱s a̱a̱ts toꞌk aaj je̱ mTeeꞌ, je̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe ntukjo̱tka̱daꞌakup. 
\p  
\v 9 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Mits, Felipe, jékani xa a̱tseꞌe nꞌit miits ma̱a̱tta, ¿kaꞌanum a̱ts mitseꞌe xꞌixa? Pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xꞌixp, yꞌíxpapts je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ. ¿Ax tya̱jxts a̱ts mitseꞌe xꞌamo̱tu je̱ts a̱ts miitseꞌe ntukꞌíxtat a̱ts je̱ nTeeꞌ?  
\v 10 ¿Kaꞌa mitseꞌe xjaanchjáva je̱ts je̱m a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ jyaꞌvin ka̱jxm nꞌit je̱ts yam je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts njaꞌvin ka̱jxm yꞌijtpa? Juuꞌ jaty a̱tseꞌe nka̱jtsp, ka ya̱ nꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱napts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nka̱ts. A̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ veꞌe ijtp yam a̱ts njaꞌvin ka̱jxm, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱toomp juuꞌ jaty a̱tseꞌe ntuump.  
\v 11 Jaanchjávada je̱ts je̱m a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ jyaꞌvin ka̱jxm nꞌit, je̱ts a̱ts je̱ nTeeꞌ, yam je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts njaꞌvin ka̱jxm yꞌijtpa; uk pa̱n kaꞌats a̱ts miitseꞌe xjaanchjávada, jaanchjávadats a̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jx juuꞌ jaty a̱tseꞌe ntuump.  
\v 12 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe tyoompap juuꞌ jaty a̱tseꞌe ntuump, je̱tseꞌe du̱jaaꞌktónu̱t juuꞌ veꞌe jyaaꞌknu̱má̱jip, ku̱x na̱jkxp a̱tseꞌe joma veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ.  
\v 13 Ax pa̱n tits miitseꞌe mꞌamó̱tudup a̱ts ka̱jx, a̱tsts je̱ꞌe̱ veꞌe ntónup, ax veꞌem tseꞌe nu̱ke̱ꞌxnatá̱ka tyánu̱t je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin je̱ jyaanchin a̱ts ka̱jx, a̱ts, je̱ꞌe̱ je̱ yꞌOnu̱k.  
\v 14 A̱ts xa veꞌe ntónup jyatía pa̱n juuꞌ miitseꞌe mꞌamó̱tudup a̱ts ka̱jx. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ ko̱jtstán du̱yaktaajñ je̱ts kyé̱xupeꞌe je̱ Espíritu Santo 
\p  
\v 15 ’Pa̱n xtso̱jktup xa a̱ts miitseꞌe, kutyóndats a̱ts je̱ mpavaꞌnu̱n.  
\v 16 Ax nꞌamó̱tuvupts a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ je̱tseꞌe mke̱jxu̱xjadat jadoꞌk pa̱neꞌe mꞌixꞌítjadap je̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx yꞌijtnit miits ma̱a̱tta.  
\v 17 Je̱ Espíritu Saantots je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe tyú̱vam juuꞌ du̱toomp du̱ko̱jtsp. Pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe du̱kuvá̱ktat je̱ Espíritu Santo, ku̱x kaꞌa veꞌe du̱ꞌixta je̱ts ni kaꞌa veꞌe du̱ꞌíxada; ax mꞌíxadats miits je̱ꞌe̱ veꞌe, ku̱x mꞌijttup miitseꞌe je̱ꞌe̱ ma̱a̱t u̱xyam je̱ts je̱m tseꞌe mjaꞌvin ka̱jxmda yꞌítu̱t.  
\v 18 Kaꞌa xa a̱ts miitseꞌe nmaso̱ꞌo̱ktat ax joꞌn je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ónu̱k ku̱mꞌijtti, miinnuvap xa a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe nꞌítu̱t miits ma̱a̱tta.  
\v 19 Ve̱e̱ꞌn ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ it ñáxu̱t je̱ts a̱tseꞌe xko̱o̱ꞌkꞌíxtinit je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱; ax miits, xꞌíxtapts a̱ts miitseꞌeda. Mjoojntykidinup xa miitseꞌe ku̱x joojntykip a̱tseꞌe.  
\v 20 Je̱ xa̱a̱j tseꞌe xnu̱jávadat je̱ts je̱m a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ jyaꞌvin ka̱jxm nꞌit je̱ts yam miitseꞌe a̱ts njaꞌvin ka̱jxm mꞌijttuva, nay veꞌempats a̱tseꞌe je̱m miits mjaꞌvin ka̱jxmda nꞌit.  
\v 21 Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱nu̱jaꞌvip a̱ts je̱ mpavaꞌnu̱n je̱tseꞌe du̱kutyún, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n a̱tseꞌe xtso̱jkp, tso̱jkjuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ pa̱n pa̱n a̱tseꞌe xtso̱jkp, ax ntso̱jkpapts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe nnaajknu̱ke̱ꞌxnatá̱kajat je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujk. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Judas ña̱ꞌmu̱xji, juuꞌ veꞌe ka je̱ Iscarióteap: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿tya̱jxseꞌe mnaajknu̱ke̱ꞌxnatá̱kajat a̱a̱ts nvinkujk je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup? 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xtso̱jkp, kyutyuumpts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp, tso̱jkjuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ, je̱ts a̱a̱tseꞌe nmínu̱t, a̱ts je̱ts a̱ts je̱ nTeeꞌ, je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱m je̱ꞌe̱ jyaꞌvin ka̱jxm nꞌítu̱t.  
\v 24 Pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xkatso̱jkp, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱kutyún juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp. Je̱ ixpa̱jku̱n juuꞌ veꞌe mꞌamo̱tunajxtup, ka á̱tsapts je̱ꞌe̱ veꞌe nje̱ꞌe̱, a̱ts je̱ nTeeꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe jye̱ꞌe̱, je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe xke̱jxp. 
\p  
\v 25 ’Nvaajnjidup xa a̱ts miits ya̱ꞌa̱ veꞌe nu̱vinxu̱p miitseꞌe mꞌitta a̱ts ma̱a̱t.  
\v 26 Je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe mꞌixꞌítjadap je̱tseꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ mtuknu̱ké̱xjadat a̱ts ka̱jx, je̱ꞌe̱ tseꞌe mtuknu̱jaꞌviká̱xjadap je̱tseꞌe mtukjaaꞌmyé̱tsjadat nu̱jom juuꞌ a̱ts miitseꞌe nvaajnjidup. 
\p  
\v 27 ’O̱y jo̱o̱t a̱ts miitseꞌe nyaktanda, a̱ts je̱ nꞌo̱y jo̱o̱t a̱ts miitseꞌe nmo̱o̱ydup; ka veꞌemap a̱ts miitseꞌe nyaktanda ax joꞌn du̱yaktanda pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup. Kadi mnavyinmaꞌyu̱nmo̱ꞌo̱jada je̱ts kadi mtsa̱ꞌa̱gada.  
\v 28 Xꞌamo̱tunajxtu a̱tseꞌe ku a̱tseꞌe nvaajñ je̱ts na̱jkxp a̱tseꞌe, ax miinnuvapts a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe nꞌijtnuvat miits ma̱a̱tta. Pa̱n ku̱xtsó̱ktats a̱tseꞌe, ku̱mxo̱o̱jntkti tseꞌe ku veꞌe xmó̱tudi je̱ts na̱jkxp a̱tseꞌe joma veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ, ku̱x jyaaꞌknu̱má̱jip je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts ni kaꞌa veꞌe a̱ts.  
\v 29 Ntunvaajnjidu xa a̱ts miits ya̱ꞌa̱ veꞌe ku veꞌe veꞌem kyajatyna; ku veꞌe veꞌem jyátu̱t, vanꞌitts a̱tseꞌe xjaanchjávadat toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t. 
\p  
\v 30 ’Kaꞌa xa a̱ts miitseꞌe vinjoꞌn nꞌukjaaꞌkma̱a̱tnakyo̱jtsjidinit, ku̱x miimpeꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe du̱yakkutojkjip je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tsoꞌoxpa̱jktup. Ni vinxú̱pats a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xkayakkutujkja.  
\v 31 Ax ntónupts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ xtukpavaan, veꞌem tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱jávadat je̱ts ntsa̱jkp a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ. Té̱nadats je̱ts du̱jaꞌmda. 
\c 15  
\s1 Je̱ tsaaydum aaꞌts je̱ts je̱ yꞌaxén tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 1 ’Veꞌem xa a̱tseꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ tsaaydum aaꞌts; ax a̱ts je̱ nTeeꞌ, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ka̱yoop du̱ka̱toomp.  
\v 2 Je̱ts a̱ts je̱ njáyuda, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn je̱ tsaaydum aaꞌts je̱ yꞌaxenda. Je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱ka̱yoop du̱ka̱toomp je̱ tsaaydum aaꞌts, kyu̱stsujkpts je̱ꞌe̱ veꞌe o̱yjuuꞌ axena juuꞌ veꞌe kata̱ꞌmip; ax je̱ axén juuꞌ jatyeꞌe ta̱ꞌmip, tyuktsojkvaachpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe veꞌem jyaaꞌkta̱ꞌmat.  
\v 3 Mvaꞌajtsanda xa miitseꞌeda je̱ ka̱ts je̱ ayook ka̱jx juuꞌ a̱ts miitseꞌe tu̱nvaajnjada.  
\v 4 Toꞌk muk tseꞌe mꞌijttinit a̱ts ma̱a̱t je̱ts a̱tseꞌe nꞌijtpat toꞌk muk miits ma̱a̱tta. Kaꞌa veꞌe je̱ axén tya̱ꞌma pa̱n kaꞌa veꞌe yꞌit toꞌk muk je̱ yꞌaaꞌts ma̱a̱t. Ax veꞌemts miitseꞌeda ax joꞌn je̱ axén juuꞌ veꞌe kata̱ꞌmip pa̱n kaꞌa veꞌe mꞌitta toꞌk muk a̱ts ma̱a̱t. 
\p  
\v 5 ’Veꞌem xa a̱tseꞌe ax joꞌn je̱ tsaaydum aaꞌts; miits tseꞌeda ax joꞌn je̱ axenda. Pa̱n pa̱n jaty xa veꞌe ijtp toꞌk muk a̱ts ma̱a̱t je̱ts a̱tseꞌe nꞌit toꞌk muk je̱ꞌe̱ ma̱a̱t, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ axén juuꞌ veꞌe o̱o̱y tunta̱ꞌmip, ku̱x pa̱n kaꞌa xa veꞌe mꞌitta toꞌk muk a̱ts ma̱a̱t, kaꞌa tseꞌe mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe juuꞌ xtóndat.  
\v 6 Pa̱n pa̱n xa veꞌe kaꞌijtp toꞌk muk a̱ts ma̱a̱t, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ axén juuꞌ veꞌe yaktukvijtsvaatsp je̱tseꞌe tya̱a̱tsni, je̱ꞌe̱ tseꞌe yakpa̱kmojkp je̱tseꞌe je̱m ja̱njo̱o̱tm yakpu̱m. Je̱m tseꞌe tyo̱o̱yni. 
\p  
\v 7 ’Pa̱n mꞌijttup xa veꞌe toꞌk muk a̱ts ma̱a̱t je̱tseꞌe xyakꞌíttat je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp, amó̱tudats pa̱n ti veꞌe mtso̱jktup, ax myakmo̱ꞌo̱dap tseꞌe.  
\v 8 Yakma̱ja yakjaancha tseꞌe yꞌit a̱ts je̱ nTeeꞌ ku veꞌe mꞌíttat ax joꞌn je̱ tsaaydum axén juuꞌ veꞌe o̱o̱y tunta̱ꞌmip, veꞌem tseꞌe mnu̱ke̱ꞌxnatá̱kadat je̱ts a̱ts je̱ nꞌixpa̱jkpa miitseꞌeda.  
\v 9 Ntso̱jktupts a̱ts miitseꞌeda, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ xtsa̱k; jaaꞌkyakꞌítta a̱ts je̱ ntso̱jku̱n je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda.  
\v 10 Pa̱n mkutyoondup tseꞌe a̱ts je̱ mpavaꞌnu̱n, mnaajkꞌítjadapts miitseꞌe a̱ts je̱ ntso̱jku̱n ma̱a̱t, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe nkutyún a̱ts je̱ nTeeꞌ je̱ pyavaꞌnu̱n je̱ts a̱tseꞌe nnaajkꞌítju̱ je̱ꞌe̱ je̱ cho̱jku̱n ma̱a̱t. 
\p  
\v 11 ’Nvaajnjidupts a̱ts miits ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱tseꞌe xjaye̱jptinit a̱ts je̱ nxo̱o̱jntku̱n je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda, ax veꞌem tseꞌe puꞌuk avaada mxo̱o̱jntktinit.  
\v 12 Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe a̱ts je̱ mpavaꞌnu̱n: Nachó̱kjada toꞌk jadoꞌk, veꞌem ax joꞌn a̱ts miitseꞌe tu̱ntso̱kta joꞌn.  
\v 13 Kaꞌa xa veꞌe yꞌukjé̱jini nu̱yojk je̱ tso̱jku̱n ax joꞌn je̱ tso̱jku̱n ku veꞌe je̱ jayu du̱kuꞌo̱o̱ꞌka pa̱n pa̱n jatyeꞌe mya̱a̱tnayjaꞌvijidup.  
\v 14 Miitsta xa je̱ꞌe̱ veꞌeda juuꞌ a̱tseꞌe nma̱a̱tnayjaꞌvijidup pa̱n mtoondupeꞌe juuꞌ veꞌe ntukpavaandup.  
\v 15 Kaꞌa a̱ts miitseꞌe nꞌuktijtinit toompada, ku̱x je̱ toompa, kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱java pa̱n ti veꞌe je̱ vyintsá̱n tyuump. Je̱ꞌe̱ a̱ts miitseꞌe ntijta jayu juuꞌ a̱tseꞌe o̱o̱y ntunma̱a̱tnayjaꞌvijidup, ku̱x ntuknu̱jaꞌvidu a̱ts miitseꞌe nu̱jom juuꞌ a̱tseꞌe nꞌamo̱tunajx juuꞌ veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ kyo̱jts.  
\v 16 Ka miitsap xa a̱tseꞌe xvinko̱o̱ndu; a̱ts miitseꞌe nvinko̱o̱ndu je̱tseꞌe mpa̱a̱mdi je̱tseꞌe mꞌijttinit ax joꞌn je̱ tsaaydum axén juuꞌ veꞌe o̱o̱y tunta̱ꞌmip je̱tseꞌe jyek je̱ tya̱a̱jm, mtóndapeꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, je̱tseꞌe jyé̱ku̱t juuꞌ veꞌe mtóndap. Pa̱n mtoondup tseꞌe veꞌem, mmo̱ꞌo̱jadapts a̱ts je̱ nTeeꞌ pa̱n ti veꞌe mꞌamó̱tudup a̱ts ka̱jx.  
\v 17 Ax je̱ꞌe̱ts a̱ts miitseꞌe ntukpavaandup je̱tseꞌe mnachó̱kjadat toꞌk jadoꞌk. 
\s1 Ku je̱ jayu du̱katso̱kta je̱ Jesús je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe pana̱jkxju̱dup 
\p  
\v 18 ’Pa̱n kaꞌa xa veꞌe mtsó̱kjada je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, nu̱jávada tseꞌe je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe tooꞌva̱jkp xkatso̱jktup.  
\v 19 Pa̱n ku̱xma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnjadats miits je̱ꞌe̱ veꞌe, ku̱mtsó̱kjadats miits je̱ꞌe̱ veꞌeda, veꞌem ax joꞌn du̱tso̱kta pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱duvap je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱. A̱tsts miitseꞌe nvinko̱o̱ndu ku veꞌe xma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnjada yꞌijt je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe mkatsó̱kjada pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, ku̱x kaꞌa veꞌe xꞌukma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnjidini je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱.  
\v 20 Jaaꞌmyé̱tsta juuꞌ a̱ts miitseꞌe ntuknu̱u̱jmidu: “Kaꞌa veꞌe je̱ toompa du̱nu̱ma̱ja veꞌem ax joꞌn je̱ vyintsá̱n.” Pa̱n a̱ts xa veꞌe xjomtoondup xtitoondup, nay mjomtoojnju̱duvap mtitoojnju̱duvapts miits je̱ꞌe̱ veꞌeda; ax pa̱n kyutyoonduts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nko̱jts, kyutyoonduvapts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ miitseꞌe mko̱jtstuvap.  
\v 21 Mjomtoojnju̱duvap mtitoojnju̱duvapts miits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe mnapyá̱mjada a̱ts ma̱a̱t, je̱tseꞌe du̱kaꞌíxada je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp. 
\p  
\v 22 ’Pa̱n kaꞌa a̱tseꞌe ku̱nmiijn je̱ts a̱tseꞌe ku̱nkamuko̱jtsti, kaꞌa tseꞌe ku̱du̱jaye̱pta je̱ to̱kin juuꞌ veꞌe jyaye̱jptup ku̱xeꞌe a̱ts xkatso̱kta. Ax u̱xyam, kaꞌa tseꞌe tii ti veꞌe natyukkukó̱tsjadap je̱ tyo̱kin ka̱jx.  
\v 23 Pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xkatso̱jkp, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ du̱tso̱jktuva.  
\v 24 Kaꞌa tseꞌe je̱ to̱kin ku̱du̱jaye̱pta pa̱n kaꞌa a̱tseꞌe ku̱ntuujn juuꞌ veꞌe ni pa̱na kyatuumpna je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta; ax kaꞌats a̱tseꞌe xtso̱kta ó̱yameꞌe du̱jaꞌixti juuꞌ jaty a̱tseꞌe ntoon, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tso̱jktuva a̱ts je̱ nTeeꞌ.  
\v 25 Ax je̱ꞌe̱ ka̱jxts ya̱ꞌa̱ veꞌe veꞌem jyaty je̱tseꞌe tyónju̱t juuꞌ veꞌe vaamp je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp jidu̱ꞌu̱m: “Veꞌemji a̱tseꞌe xkatso̱jkti.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ. 
\p  
\v 26 ’Ax je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ixꞌijtp je̱tseꞌe yꞌit je̱ Dios Teeꞌ ma̱a̱t, nke̱jxjadapts a̱ts miits je̱ꞌe̱ veꞌe. Je̱ꞌe̱ tseꞌe tso̱o̱ꞌmp je̱m je̱ Nteꞌyam vyinkojkm je̱tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱ka je̱ Nteꞌyam je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱. Ku veꞌe myínu̱t, pyá̱mupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n a̱ts ka̱jx.  
\v 27 Nay veꞌempats miitseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n xpa̱a̱mduvat a̱ts ka̱jx, ku̱x ijt a̱tseꞌe miits ma̱a̱tta vanꞌítani ku a̱tseꞌe nyakꞌixpa̱jkꞌukvaajñ. 
\c 16  
\p  
\v 1 ’Veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts kaꞌa veꞌe myakviijnkvó̱vdat je̱ts a̱tseꞌe xko̱o̱ꞌkjaanchjaꞌvidinit.  
\v 2 Kaꞌa xa veꞌe myakkuvá̱ktat je̱p tsaptu̱jkp; je̱ꞌyap xa veꞌe je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu myakꞌo̱o̱ꞌkjadat je̱tseꞌe vyinmáydat je̱ts je̱ maaꞌyu̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyoojnjidup.  
\v 3 Veꞌem tseꞌe jyátu̱kadat ku̱x ni vinꞌita veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ du̱kaꞌíxada, ni a̱tsa xkaꞌíxaiduva.  
\v 4 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada ku̱x ku veꞌe veꞌem tyónju̱t kyó̱tsju̱t, vanꞌit tseꞌe xjaaꞌmyé̱tstat juuꞌ a̱ts miitseꞌe nvaajnjidup. 
\s1 Je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe tyuump je̱ Espíritu Santo 
\p ’Kaꞌa xa a̱ts miits ya̱ꞌa̱ veꞌe nvaajnjidi ku a̱tseꞌe nyakꞌixpa̱jkꞌukvaajñ, ku̱x ijt a̱tseꞌe miits ma̱a̱tta.  
\v 5 Ax na̱jkxpts a̱tseꞌe u̱xyam je̱m joma veꞌe je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp, ax ni pá̱nats miitseꞌeda nu̱toꞌk a̱ts xkahꞌamo̱tutú̱vada pa̱n joma a̱tseꞌe nnu̱jkx,  
\v 6 mtsaachvinmaaydupeꞌe je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱tseꞌe veꞌem tu̱nvaꞌañ.  
\v 7 Ax tyú̱vamts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, miits je̱ mꞌo̱ꞌyin ka̱jxta xa je̱ꞌe̱ veꞌe ku a̱tseꞌe nna̱jkxu̱t, ku̱x pa̱n kaꞌa a̱tseꞌe ku̱nnu̱jkx, kaꞌa tseꞌe myínu̱t je̱tseꞌe yꞌítu̱t miits ma̱a̱tta pa̱neꞌe mꞌixꞌítjadap; ax pa̱n na̱jkxpts a̱tseꞌe, ntuknu̱ké̱xtapts a̱ts miits je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 8 Ax kuts je̱ꞌe̱ veꞌe myínu̱t, vanꞌit tseꞌe je̱ jayu je̱ nu̱jaꞌvin du̱mo̱ꞌo̱dat je̱ts je̱ to̱kin ma̱a̱t je̱ꞌe̱ veꞌeda, je̱ts je̱ja veꞌe je̱ tu̱vu̱tooꞌ, je̱ts yakto̱kimpayo̱ꞌo̱ydapeꞌe.  
\v 9 Je̱ to̱kin ma̱a̱tts je̱ꞌe̱ veꞌeda ku̱x kaꞌa a̱tseꞌe xjaanchjávada;  
\v 10 ñu̱jávadapts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n juuꞌ veꞌe je̱ tu̱vu̱tooꞌ ku̱x na̱jkxp a̱tseꞌe joma veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ, ax kaꞌats a̱ts miitseꞌe xꞌukꞌíxtinit;  
\v 11 ñu̱jaꞌviduvapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts yakto̱kimpayo̱ꞌydinupeꞌe ku̱x ká̱tsani je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌit je̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx chaachpaatnit je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe du̱yakkutojkjip je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe du̱tsoꞌoxpa̱jktup je̱ Nteꞌyam. 
\p  
\v 12 ’Jé̱pnum xa veꞌe may viijn juuꞌ a̱ts miitseꞌe njaaꞌkvaajnjavaandup, ax kaꞌanum tseꞌe mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe xvinmó̱tudat.  
\v 13 Ku veꞌe myínu̱t je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe tyú̱vam juuꞌ du̱toomp du̱ko̱jtsp, je̱ꞌe̱ tseꞌe mtukꞌixká̱xjadap je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱, ku̱x ka je̱ yꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ka̱jxap xa je̱ꞌe̱ veꞌe kyó̱tsu̱t, je̱ꞌe̱ veꞌe kyó̱tsup juuꞌ veꞌe yꞌamo̱tunajxyp, je̱ꞌe̱ tseꞌe mtuknu̱jávajadap juuꞌ jatyeꞌe tónjup kó̱tsjup.  
\v 14 Je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe je̱ nma̱jin du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kap, ku̱x pyá̱kup je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe a̱ts nje̱ꞌe̱ je̱tseꞌe mtuknu̱jávajadat.  
\v 15 Nu̱jom tseꞌe juuꞌ veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ jye̱ꞌe̱, á̱tspats je̱ꞌe̱ veꞌe nje̱ꞌe̱. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe tu̱nvaꞌañ je̱ts pyá̱kup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Espíritu Santo juuꞌ veꞌe a̱ts nje̱ꞌe̱ je̱tseꞌe mtuknu̱jávajadat. 
\s1 Ku je̱ tsaachvinmaꞌyu̱n vyimpítu̱t xo̱o̱jntku̱n 
\p  
\v 16 ’Ve̱e̱ꞌnji ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ it ñáxu̱t je̱ts a̱tseꞌe xko̱o̱ꞌkꞌíxtinit; ax ku tseꞌe ve̱e̱ꞌn je̱ it ñajxnuvat, vanꞌitts a̱tseꞌe xꞌíxtinuvat, ku̱x na̱jkxp a̱tseꞌe joma veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ. 
\p  
\v 17 Je̱meꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk juuꞌ veꞌe nayꞌamo̱tutú̱vijidu: 
\p ―¿Tis ya̱ꞌa̱ vineꞌe tyijp? Veꞌem xa veꞌe xnu̱u̱jmimda je̱ts ve̱e̱ꞌnji ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ it ñáxu̱t je̱tseꞌe nko̱o̱ꞌkꞌíxumdinit, ax ku tseꞌe ve̱e̱ꞌn je̱ it ñajxnuvat, vanꞌit tseꞌe nꞌíxumdinuvat, ku̱x na̱jkxp ya̱ꞌa̱ veꞌe joma veꞌe je̱ Tyeeꞌ.  
\v 18 ¿Tis ya̱ꞌa̱ veꞌe tyijp ku veꞌe vyaꞌañ: “Ve̱e̱ꞌnji ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ it ñáxu̱t”? Kaꞌa xa u̱u̱ꞌmeꞌe nvinmó̱tumda ti ya̱ꞌa̱ veꞌe tyijp. 
\p  
\v 19 Ñu̱jaꞌvi tseꞌe je̱ Jesús je̱ts yakꞌamo̱tutu̱vavaampeꞌe, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe vyaajñ: 
\p ―¿Je̱ꞌe̱ veꞌe mnu̱javavaandup pa̱n tya̱jx a̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m tu̱nvaꞌañ: “Ve̱e̱ꞌnji ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ it ñáxu̱t je̱ts a̱ts miitseꞌe xko̱o̱ꞌkꞌíxtinit, ax ku tseꞌe ve̱e̱ꞌn je̱ it ñajxnuvat, vanꞌitts a̱tseꞌe xꞌíxtinuvat”?  
\v 20 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, myaꞌaxtapts miitseꞌe je̱tseꞌe mtsaachvinmáydat; ax je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, xo̱o̱ndu̱ktapts je̱ꞌe̱ veꞌeda; ó̱yam tseꞌe mtsaachvinmáydat, vimpítupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ mtsaachvinmaꞌyu̱nda xo̱o̱jntku̱n.  
\v 21 Ku veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ yꞌónu̱k du̱yakje̱javaꞌañ, tsaachvinmaayp tseꞌe ku veꞌe tyukka̱daakjini je̱tseꞌe chaachpaaꞌtu̱t; ax ku tseꞌe kyeꞌex je̱ maax ónu̱k, kaꞌa tseꞌe du̱ꞌukjaaꞌmye̱jtsni ku veꞌe tu̱chaachpaaꞌty, ku̱x xo̱o̱jntkp je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ maax ónu̱k tu̱kyeꞌex.  
\v 22 Nay veꞌempats miitseꞌeda, mtsaachvinmaaydupeꞌe u̱xyam; ax nꞌíxtinuvapts a̱ts miitseꞌeda, vanꞌit tseꞌe o̱o̱y mtunxo̱o̱ndu̱ktat je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda, ax ni pa̱na tseꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱t je̱tseꞌe mpa̱jku̱xjadat je̱ mxo̱o̱jntku̱nda. 
\p  
\v 23 ’Kaꞌats a̱ts miitseꞌe vanꞌit xꞌuktiꞌamo̱tutú̱vidinit. Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, vaampam a̱tseꞌe, je̱ts mmo̱ꞌo̱jadapeꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ nu̱jom pa̱n ti jatyeꞌe mꞌamó̱tudap a̱ts ka̱jx.  
\v 24 Kaꞌanum miitseꞌe xꞌamó̱tuda juuꞌ a̱ts ka̱jx. Amó̱tuda juuꞌ, je̱tseꞌe myakmo̱ꞌo̱dat, veꞌem tseꞌe puꞌuk avaada yꞌítu̱t je̱ mxo̱o̱jntku̱nda. 
\s1 Je̱ Jesucristo xa veꞌe du̱ꞌama̱a̱daagui je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ 
\p  
\v 25 ’Je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin ma̱a̱t a̱ts miits ya̱ꞌa̱ veꞌe nvaajnjada, je̱ꞌyap xa veꞌe je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin ma̱a̱t juuꞌ nko̱o̱ꞌkvaajnjidinit, vaꞌajtsamts a̱ts miitseꞌe je̱ nTeeꞌ ntuknu̱jávadat.  
\v 26 Vanꞌitts miits je̱ꞌe̱ veꞌe xꞌamó̱tudat juuꞌ a̱ts ka̱jx. Ax kaꞌats a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts a̱tseꞌe nꞌamó̱tuvu̱t miits ka̱jxta a̱ts je̱ nTeeꞌ, ku̱x viinmeꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ mtsó̱kjada,  
\v 27 mtso̱jkju̱dupts miits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱ts miitseꞌe xtso̱kta je̱tseꞌe xjaanchjávada je̱ts je̱m a̱tseꞌe ntsa̱a̱ꞌn joma veꞌe je̱ꞌe̱.  
\v 28 Je̱m a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ vyinkojkm ntsa̱a̱ꞌn je̱ts a̱tseꞌe nmiijn yaja naxviijn; ax nmasa̱a̱kpts a̱tseꞌe u̱xyam ya̱ naxviijnit it je̱ts a̱tseꞌe nvimpijtnuvat je̱m joma veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ. 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyaandi: 
\p ―U̱xyam tseꞌe tu̱u̱v, vaꞌajts tseꞌe juuꞌ xko̱jtsni, kaꞌa veꞌe xꞌukyaktoonni je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin,  
\v 30 u̱xyamts a̱a̱tseꞌe nꞌix je̱ts mnu̱jaꞌviku̱jxp mitseꞌe nu̱jom juuꞌ jaty, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe vyinko̱pka je̱tseꞌe pa̱n juuꞌ mꞌamo̱tutú̱vajat, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱a̱tseꞌe njaanchjáva je̱ts je̱m mitseꞌe mtsa̱a̱ꞌn je̱ Nteꞌyam vyinkojkm. 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―¿Mjaanchjaꞌvidupeꞌe u̱xyam?  
\v 32 Pyaatnupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ xa̱a̱j, u̱xyamts je̱ꞌe̱ veꞌe, ku miitseꞌe mꞌake̱kvaꞌkxká̱xtat, ka̱kna̱a̱ꞌ ka̱ktooꞌ tseꞌe xpá̱ktat je̱ts a̱tseꞌe naaydum xyaktándat. Ax ka naaydumapts a̱tseꞌe, ku̱x je̱ nTeeꞌ ma̱a̱t a̱tseꞌe nꞌit.  
\v 33 Nko̱jtsjidup a̱ts miits ya̱ꞌa̱ veꞌe nu̱jom je̱tseꞌe xjaye̱jptinit je̱ o̱y jo̱o̱t a̱ts ka̱jx. Mtsaachpaaꞌttapts miitseꞌe yaja naxviijn; ax pa̱mda tseꞌe je̱ ma̱kk aaj je̱ ma̱kk jo̱o̱t, ta̱ a̱tseꞌe nꞌama̱a̱daaga je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱. 
\c 17  
\s1 Ku je̱ Jesús du̱nu̱tsapka̱jts je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk 
\p  
\v 1 Ku veꞌe veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱m tsajm tso̱ pyatꞌix je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Tata, ta̱ tseꞌe je̱ tiempo du̱paatni pa̱n vinꞌit a̱ts mitseꞌe nyakmá̱jat nyakjaanchat. Yakma̱ja a̱ts mits toꞌk aaj, a̱ts, mits je̱ mꞌOnu̱k, veꞌemts a̱ts mitseꞌe nyakmá̱jivat nyakjaanchivat.  
\v 2 Mits xa a̱tseꞌe xmo̱o̱y je̱ kutojku̱n je̱ts a̱tseꞌe nyakkutojkjat nu̱jom je̱ jayu, xmo̱o̱yvats a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n je̱ts nu̱jom je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jaty a̱ts mitseꞌe xmo̱o̱y, je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nmo̱o̱ydinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 3 Ax je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe mꞌíxajada, mits, toꞌkji je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe tyú̱vam, je̱ts a̱tseꞌe xꞌíxaiduva, a̱ts, je̱ Jesucristo, juuꞌ mitseꞌe mke̱jx. 
\p  
\v 4 ’Ta̱ xa a̱tseꞌe nyaknu̱ke̱ꞌxnatá̱ka mits je̱ mma̱jin je̱ mjaanchin yaja naxviijn, ta̱ts a̱tseꞌe ntonku̱x nko̱jtskú̱x juuꞌ a̱ts mitseꞌe xtukpavaan.  
\v 5 Ax u̱xyam, yakmá̱jats a̱ts toꞌk aaj je̱m mits mvinkojkm je̱ ma̱jin ma̱a̱t juuꞌ a̱tseꞌe njaye̱jp ku a̱ts mitseꞌe nma̱a̱tveꞌna kaꞌanumeꞌe ya̱ it cho̱o̱ꞌndu̱k vyeꞌna. 
\p  
\v 6 ’Je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe mvinko̱o̱n yaja naxviijn, je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe xmo̱o̱y, nu̱jávats a̱ts mitseꞌe nyaktáñ je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta. Mits mje̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtti, mitsts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xmo̱o̱y. Kyutyoonduts je̱ꞌe̱ veꞌe mits je̱ mka̱ts je̱ mꞌayook,  
\v 7 ax ñu̱jaꞌvidupts je̱ꞌe̱ veꞌe u̱xyam je̱ts nu̱jom juuꞌ jaty a̱ts mitseꞌe xmo̱o̱y, mítsamts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xmo̱o̱y.  
\v 8 Ku̱x nmo̱o̱ydu a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ka̱ts je̱ ayook juuꞌ a̱ts mitseꞌe xmo̱o̱y, kyuva̱jktuts je̱ꞌe̱ veꞌe, vaꞌajts tseꞌe du̱nu̱jávada je̱ts je̱m a̱tseꞌe ntsa̱a̱ꞌn joma veꞌe mits, jyaanchjaꞌvidu tseꞌe je̱ts mits a̱tseꞌe xke̱jxp. 
\p  
\v 9 ’Nmunooꞌkxtkpts a̱ts mitseꞌe je̱ꞌe̱ ka̱jxta, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapta pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, je̱ꞌe̱da veꞌe pa̱n pa̱n jaty a̱ts mitseꞌe xmo̱o̱y, ku̱x mits xa je̱ꞌe̱ veꞌe mje̱ꞌe̱da.  
\v 10 Nu̱jom tseꞌe juuꞌ veꞌe a̱ts nje̱ꞌe̱, mitsts je̱ꞌe̱ veꞌe mje̱ꞌe̱va, ax juuꞌts mitseꞌe mje̱ꞌe̱, nay á̱tspats je̱ꞌe̱ veꞌe nje̱ꞌe̱va, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe yakma̱ja nꞌit. 
\p  
\v 11 ’Kaꞌa xa a̱tseꞌe nꞌuktaannit yaja naxviijn; ax je̱ꞌe̱da, tándapts je̱ꞌe̱ veꞌe. Ax na̱jkxpts a̱tseꞌe nꞌijtni mits ma̱a̱t. Kunuuꞌkx Teeꞌ, ixu̱ jaye̱pu̱ toꞌk aaj je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jaty a̱ts mitseꞌe xmo̱o̱y, veꞌem tseꞌe yꞌijttinit toꞌkji ax joꞌn u̱u̱ꞌmeꞌe toꞌkji nꞌijtum.  
\v 12 Ku a̱tseꞌe nꞌijt je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta yaja naxviijn, nꞌixtu njaye̱jptuts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n pa̱n jaty a̱ts mitseꞌe xmo̱o̱y je̱ts a̱tseꞌe nkuvaandi. Ni pa̱na tseꞌe kyavinto̱ki, je̱ꞌe̱jyji veꞌe toꞌk juuꞌ veꞌe nu̱pa̱a̱mdu̱kani ijtp je̱tseꞌe vyintó̱kinit, veꞌem tseꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t juuꞌ veꞌe vaamp je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp. 
\p  
\v 13 ’Ax na̱jkxpts a̱tseꞌe u̱xyam je̱m joma mitseꞌe mꞌit. Jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe nvaꞌañ namvaat a̱tseꞌe nꞌítnum yaja naxviijn, veꞌem tseꞌe puꞌuk avaada du̱jaye̱jptinit je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda a̱ts je̱ nxo̱o̱jntku̱n, nay je̱ꞌe̱ je̱ xo̱o̱jntku̱n juuꞌ a̱tseꞌe njayejpp.  
\v 14 A̱ts xa je̱ꞌe̱ veꞌe nmo̱o̱ydu je̱ mka̱ts je̱ mꞌayook, ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe chó̱kjada je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnjada, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe nkama̱a̱tnavyu̱u̱ꞌnju̱ je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱.  
\v 15 Kaꞌats a̱ts mitseꞌe nꞌamo̱tu je̱tseꞌe xyakpítsumdat yaja naxviijn, je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe xꞌíxnit xjaye̱jpnit je̱tseꞌe kyakaꞌadat je̱m je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap kya̱ꞌm. 
\p  
\v 16 ’Veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe nkama̱a̱tnavyu̱u̱ꞌnju̱ je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱kama̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱duva je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱.  
\v 17 Yakꞌapú̱kada toꞌk aaj je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱ ka̱jx je̱tseꞌe yꞌijttinit mits ma̱a̱t; mits je̱ mka̱ts je̱ mꞌayook, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱.  
\v 18 Veꞌem ax joꞌn a̱ts mitseꞌe xkejx je̱ts a̱tseꞌe nꞌítu̱t je̱ jayu ma̱a̱tta juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, veꞌemts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nke̱jxtuva je̱tseꞌe yꞌijttuvat je̱ jayu ma̱a̱tta juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱.  
\v 19 Je̱ jayu pa̱n pa̱n jaty mitseꞌe mvinko̱o̱n, je̱ꞌe̱ ka̱jxtats a̱tseꞌe nnaajkꞌítju̱ mits ma̱a̱t je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t juuꞌ a̱ts mitseꞌe xtuknu̱ke̱jxp, ax veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijttuvat mits ma̱a̱t je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱ ka̱jx. 
\p  
\v 20 ’Ax ka je̱ꞌe̱ ka̱jxtajyapts a̱ts mitseꞌe nmunooꞌkxtu̱k, je̱ꞌe̱ ka̱jxtava veꞌe pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe xjaanchjávadap je̱ ayook ka̱jx juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe kyó̱tstap.  
\v 21 Tata, nꞌamó̱tup a̱ts mitseꞌe je̱tseꞌe nu̱jom je̱ꞌe̱da toꞌkji yꞌijttinit. Veꞌem ax joꞌn mitseꞌe mꞌit yam a̱ts njaꞌvin ka̱jxm je̱ts a̱tseꞌe nꞌijtpa je̱m mits mjaꞌvin ka̱jxm, nay veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijttuvat yam u̱u̱ꞌm njaꞌvin ka̱jxmam, veꞌem tseꞌe du̱jaanchjávadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱ts mits a̱tseꞌe xke̱jxp.  
\v 22 Je̱ ma̱jin juuꞌ a̱ts mitseꞌe xmo̱o̱y, nmo̱o̱yduvats a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, veꞌem tseꞌe yꞌijttinit toꞌkji ax joꞌn u̱u̱ꞌmeꞌe toꞌkji nꞌijtum.  
\v 23 Je̱mts a̱tseꞌe je̱ꞌe̱ jyaꞌvin ka̱jxmda, je̱ts yámpats mitseꞌe a̱ts njaꞌvin ka̱jxm, ax veꞌem tseꞌe toꞌkji yꞌijttinit je̱tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, je̱tseꞌe du̱nu̱jávadat je̱ts mits a̱tseꞌe xke̱jxp je̱ts o̱o̱y mitseꞌe xtuntsa̱k pa̱n pa̱n jaty mitseꞌe mvinko̱o̱n, veꞌem ax joꞌn a̱ts mitseꞌe xtso̱jkpa joꞌn. 
\p  
\v 24 ’Tata, mits xa a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xmo̱o̱ydu, ax ntsa̱jkpts a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe nꞌijtpat je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta je̱m joma a̱tseꞌe nꞌijtnit je̱tseꞌe du̱ꞌíxtat je̱ ma̱jin juuꞌ a̱ts mitseꞌe xmo̱o̱y, ku̱x vanꞌítanam a̱ts mitseꞌe xtsa̱k kaꞌanumeꞌe ya̱ it cho̱o̱ꞌndu̱k vyeꞌna.  
\v 25 Tata, pyaatyp yꞌake̱e̱guipts je̱ꞌe̱ veꞌe o̱y juuꞌ mitseꞌe mtuump. Pa̱n pa̱n jaty xa veꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, kaꞌa tseꞌe mꞌíxajada; ax nꞌíxats a̱ts mitseꞌe; je̱ts je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jaty a̱ts mitseꞌe xmo̱o̱y, ñu̱jaꞌvidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts mits a̱tseꞌe xke̱jxp.  
\v 26 Nu̱java xa a̱ts mitseꞌe nyaktáñ je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta, ax njaaꞌktónupts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n vintso̱ veꞌe mjaaꞌknu̱jávajadat, veꞌem tseꞌe du̱jaye̱jptuvat je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ tso̱jku̱n juuꞌ a̱ts mitseꞌe xtukmutso̱jkp, je̱ts a̱tseꞌe nꞌijtnit je̱m je̱ꞌe̱ jyaꞌvin ka̱jxmda. 
\c 18  
\s1 Ku je̱ Jesús yakmajch 
\r (Mt. 26.47‑56; Mr. 14.43‑50; Lc. 22.47‑53) 
\p  
\v 1 Ku veꞌe chapko̱jtsku̱jx, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ma̱a̱didi je̱tseꞌe du̱tinajxti je̱ tukjo̱v juuꞌ veꞌe Cedrón du̱xa̱a̱j, je̱tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m jadoꞌk adoꞌom joma veꞌe toꞌk je̱ olivos ku̱pu̱kam. Je̱m tseꞌe tya̱jkidi.  
\v 2 Yꞌíxaiva tseꞌe je̱ it je̱ Judas, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱pa̱a̱mnup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup, ku̱x may naxeꞌe je̱m je̱ Jesús du̱ma̱a̱tꞌó̱tsta je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk.  
\v 3 Ax je̱m tseꞌe je̱ Judas jye̱ꞌy ma̱a̱t je̱ tojpata̱jk je̱ts je̱ tsapta̱kmutoompata̱jk; je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda je̱ts je̱ fariseota̱jkta, je̱ꞌe̱ tseꞌe ke̱jxju̱du. Je̱m tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱na̱jkxta kuna̱ꞌa̱k kutu̱ꞌkx, je̱ ku̱p ma̱a̱t je̱ts je̱ tsojx ma̱a̱t.  
\v 4 Ax ñu̱jaꞌvi tseꞌe je̱ Jesús nu̱jom juuꞌ veꞌe tónjup kó̱tsjup, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Jesús yꞌana̱jkxijidi je̱tseꞌe yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Pa̱n tseꞌe mꞌíxtidup? 
\p  
\v 5 Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Je̱ Jesús, je̱ nazarétit jayu. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―A̱ts xa je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p Je̱ Judas juuꞌ veꞌe du̱pa̱a̱mnup je̱ Jesús je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup, je̱m tseꞌe du̱ma̱a̱dada je̱ jayu juuꞌ veꞌe mya̱a̱tje̱ꞌydu.  
\v 6 Ku veꞌe je̱ Jesús vyaajñ: “A̱ts xa je̱ꞌe̱ veꞌe”, vanꞌit tseꞌe yꞌu̱xna̱jkxti je̱tseꞌe ñaxka̱daakti.  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidinuva: 
\p ―¿Pa̱n tseꞌe mꞌíxtidup? 
\p Je̱tseꞌe vyaandinuva: 
\p ―Je̱ Jesús, je̱ nazarétit jayu. 
\p  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidinuva: 
\p ―Ta̱ xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe. Pa̱n a̱ts tseꞌe xꞌíxtidup, maso̱ꞌo̱ktats a̱ts ya̱ njayu je̱tseꞌe ña̱jkxtinit. 
\p  
\v 9 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts ya̱ꞌa̱ veꞌe veꞌem jyajty je̱tseꞌe tyoojnji kyo̱jtsji juuꞌ veꞌe viinm je̱ Jesús kyo̱jts ku veꞌe vyaajñ je̱ts ni toꞌka veꞌe kyavinto̱ki je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Tyeeꞌ mo̱o̱jyju.  
\v 10 Mya̱a̱t tseꞌe vyeꞌna je̱ Simón Pedro toꞌk je̱ yajkxy tsojx, vanꞌit tseꞌe du̱yakpítsum je̱ yajkxy tsojx je̱tseꞌe du̱ku̱spojxji toꞌk adoꞌom je̱ yꞌakaꞌyu̱n taatsk juuꞌ veꞌe Malco du̱xa̱a̱ji, je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyoompa yꞌijt.  
\v 11 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ Pedro: 
\p ―Pa̱a̱mnuva je̱ myajkxy tsojx je̱p tya̱jk ja̱a̱tp. Pa̱n cha̱jkp xa veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ je̱ts a̱tseꞌe ntsaachpaaꞌtu̱t, ¿kaꞌats a̱ts nꞌiteꞌe je̱ tsaachpaatu̱n nyaknáxu̱t? 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱vinteni je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta 
\r (Mt. 26.57‑58; Mr. 14.53‑54; Lc. 22.54) 
\p  
\v 12 Je̱ tojpata̱jk ma̱a̱t je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe yakkutojku̱xju̱dup ma̱a̱t je̱ tsapta̱kmutoompata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱majtstu je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱tsoomdi.  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe du̱yakna̱jkxti tooꞌva̱jkp je̱p je̱ Anás tya̱kꞌap. Je̱ ma̱j ónu̱k Anás, je̱ Caifás je̱ mya̱ꞌvu̱tts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt; je̱ts je̱ Caifás, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ joojnt veꞌnip teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta.  
\v 14 Nay je̱ꞌe̱jyam tseꞌe je̱ Caifás juuꞌ veꞌe du̱ꞌako̱jtsi je̱ israeejlit jáyuda je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ yꞌo̱ꞌyinda je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe toꞌkji je̱ jayu du̱kuꞌo̱o̱ꞌkat je̱ jyáyuda. 
\s1 Ku je̱ Pedro du̱kanatyukpa̱jkji je̱ Jesús 
\r (Mt. 26.69‑70; Mr. 14.66‑68; Lc. 22.55‑57) 
\p  
\v 15 Pyana̱jkxtu tseꞌe je̱ Jesús je̱ Simón Pedro je̱ts jadoꞌk je̱ myuꞌixpa̱jkpa. Je̱ myuꞌixpa̱jkpa, íxajats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta vanꞌit. Ax je̱ ixpa̱jkpa tseꞌe ta̱jki je̱p je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta tyaagujkp, je̱ Jesuuseꞌe du̱paꞌu̱xꞌo̱o̱ki.  
\v 16 Je̱ Pedro, jékumts je̱ꞌe̱ veꞌe tyaajñ. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe pyítsum je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe íxaja je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta vanꞌit, je̱tseꞌe du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsji je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ zaguán du̱ꞌixꞌijtp, je̱tseꞌe du̱yakta̱jki je̱ Pedro. 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱nu̱u̱jmi je̱ Pedro: 
\p ―¿Ka mítsap vineꞌe nu̱toꞌk xi jayu je̱ yꞌixpa̱jkpa? 
\p Je̱tseꞌe je̱ Pedro yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Kaꞌa, ka á̱tsap xa je̱ꞌe̱. 
\p  
\v 18 Xojxp tseꞌe vanꞌit je̱ it, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ toompata̱jk ma̱a̱t je̱ tsapta̱kmutoompata̱jk du̱pa̱a̱mdi je̱ ja̱a̱jn je̱ juꞌu ma̱a̱t, je̱p tseꞌe du̱vinté̱nada je̱tseꞌe xyamda. Je̱p tseꞌe je̱ Pedro tyéniva xyaampa. 
\s1 Ku je̱ teeꞌ Anás du̱yaktu̱vi du̱yaktoꞌojntsi je̱ Jesús juuꞌ jaty 
\r (Mt. 26.59‑66; Mr. 14.55‑64; Lc. 22.66‑71) 
\p  
\v 19 Je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta vanꞌit, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ Jesús pa̱n ti veꞌe tyoondup kyo̱jtstup je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ts ti veꞌe je̱ Jesús je̱ jayu tyukꞌixp.  
\v 20 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Nu̱ke̱ꞌxnatá̱kani je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe tu̱nka̱ts je̱ja anañu̱joma je̱ jayu vyinkujk, ijtpts a̱tseꞌe tu̱nyakꞌixpu̱k je̱p tsaptu̱jkp je̱ts je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, je̱p joma veꞌe ñayꞌamókajada anañu̱joma je̱ israeejlit jáyuda, ka ayuꞌutsapts a̱tseꞌe juuꞌ tu̱nka̱ts.  
\v 21 ¿Tya̱jxts a̱tseꞌe xꞌamo̱tutu̱va? Je̱ꞌe̱ mits amo̱tutu̱va pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe tu̱xꞌamo̱tunaxta, vaꞌants je̱ꞌe̱ veꞌe mvaꞌnu̱xjada pa̱n ti jaty a̱tseꞌe tu̱nka̱ts, ñu̱jaꞌvidupts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ jaty a̱tseꞌe tu̱nka̱ts. 
\p  
\v 22 Ku veꞌe je̱ Jesús veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe nu̱toꞌk je̱ tsapta̱kmutoompa juuꞌ veꞌe paaꞌténijup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌakupa̱ꞌkxi je̱ Jesús, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¿Veꞌemeꞌe xꞌatsa̱v ya̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta? 
\p  
\v 23 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Pa̱n kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ya juuꞌ a̱tseꞌe tu̱nka̱ts, nu̱kó̱tsu̱ts nꞌit joma veꞌe kyaꞌo̱ya; ax pa̱n o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe tu̱nka̱ts, ¿tya̱jxts a̱tseꞌe tu̱xꞌakupa̱ꞌkxa? 
\p  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe je̱ Anás je̱ Jesús tsumu̱pu̱kna du̱tuknu̱kejx je̱ teeꞌ Caifás, teeꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta. 
\s1 Ku je̱ Pedro du̱kanatyukpa̱jkjinuva je̱ Jesús 
\r (Mt. 26.71‑75; Mr. 14.69‑72; Lc. 22.58‑62) 
\p  
\v 25 Namvaateꞌe je̱ Pedro jya̱nꞌaténiva, vanꞌit tseꞌe yaknu̱u̱jmi: 
\p ―¿Ka mítsap vineꞌe nu̱toꞌk xi jayu je̱ yꞌixpa̱jkpa? 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱kanatyukpa̱jkjinuva je̱ Jesús. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Kaꞌa, ka á̱tsap xa je̱ꞌe̱. 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe yꞌamo̱tutú̱vijinuva nu̱toꞌk je̱ toompa juuꞌ veꞌe du̱toojnjip je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, je̱ꞌe̱ myugoꞌok juuꞌ veꞌe je̱ Pedro kyu̱spojxji je̱ tyaatsk, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―¿Ka jé̱map a̱ts mitseꞌe tu̱nꞌix olivos ku̱pu̱kam jo̱o̱tm ma̱a̱t ya̱ꞌa̱? 
\p  
\v 27 Ax kaꞌa tseꞌe yꞌuknatyukpa̱jkjinuva je̱ Pedro je̱ Jesús. Je̱ꞌyji tseꞌe toꞌk je̱ naꞌatseev yꞌayaaxy. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ Pilato du̱vinteni 
\r (Mt. 27.1‑2, 11‑14; Mr. 15.1‑5; Lc. 23.1‑5) 
\p  
\v 28 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱yaktso̱o̱ꞌndi je̱p je̱ Caifás tya̱kꞌap, vanꞌit tseꞌe du̱yakna̱jkxti je̱m joma veꞌe je̱ Pilato yakkutuk, jajtu̱kuvaannup tseꞌe je̱ it vyeꞌna. Kaꞌa tseꞌe tya̱jkidi je̱p tu̱jkp je̱ israeejlit jayu ku̱x vaꞌajts je̱ꞌe̱ veꞌe ñaajkꞌituvaꞌanjada, ku̱x pa̱n ku̱tya̱jkidi veꞌe, kaꞌa tseꞌe ku̱yꞌo̱ꞌyixjidi je̱tseꞌe ku̱du̱kaaydi je̱ pascua xa̱a̱j aꞌox.  
\v 29 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Pilato pyítsum je̱p tu̱jkp joma veꞌe yakkutuk. Je̱ rómait yakkutojkpa juuꞌ veꞌe je̱ ma̱ja̱ kutojku̱n du̱ka̱ꞌmip vanꞌit, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju. Vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱may jayu du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Tiseꞌe mtuknu̱xa̱ꞌa̱idup ya̱ jayu? 
\p  
\v 30 Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Pa̱n ka je̱ to̱kin toompap xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ku̱yꞌit, kaꞌats a̱a̱ts mits ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ xyu̱p ntukka̱ta̱ka. 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Pavitsta miits ya̱ꞌa̱ je̱ts to̱kimpayo̱ꞌo̱yda ax joꞌn vyaꞌañ je̱ mpavaꞌnu̱nda. 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Kaꞌa xa a̱a̱ts miitseꞌe xyakjajtjada je̱ts a̱a̱tseꞌe nyakjayuꞌo̱o̱ꞌku̱t. 
\p  
\v 32 Veꞌem tseꞌe jyajty je̱tseꞌe tyoojnji juuꞌ veꞌe je̱ Jesús kyo̱jts pa̱n vintso̱ veꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t.  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato tya̱jkinuva je̱p joma veꞌe yakkutuk, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱vatsa̱a̱jv, je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Je̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa mitseꞌe? 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―¿Je̱ mꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ka̱jx a̱ts mits ya̱ꞌa̱ veꞌe xꞌamo̱tutu̱va, ukpu̱ jayu veꞌe veꞌem mna̱ꞌmu̱xjup? 
\p  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Ka je̱ israeejlit jáyuvap xa a̱tseꞌe. Je̱ mjáyuda ma̱a̱t je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda, je̱ꞌe̱ tseꞌe yam a̱ts nka̱ꞌm tu̱mpá̱mjada. ¿Ti mitseꞌe tu̱xtún? 
\p  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Ka yaja naxviijnap xa a̱tseꞌe nyakkutuk. Pa̱n yaja xa a̱tseꞌe ku̱nyakkutuk, kaꞌa tseꞌe ku̱du̱kuva̱jkti pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe xpana̱jkxtup je̱ts a̱tseꞌe je̱m je̱ israeejlit jayu kya̱ꞌm nyakpá̱mu̱t. Ka yájapts a̱tseꞌe nyakkutuk. 
\p  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¿Tis, yakkutojkpa mitseꞌe? 
\p Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe, veꞌem ax joꞌn tu̱xka̱ts. Je̱ꞌe̱ ka̱jx xa a̱tseꞌe nkeꞌx je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nmiijn yaja naxviijn je̱ts a̱tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n mpá̱mu̱t je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱ ka̱jx. Anañu̱joma pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kutyoondup je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱, yꞌamo̱tunajxtupts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp. 
\p  
\v 38 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¿Tis je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱? 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n kyutujk 
\r (Mt. 27.15‑31; Mr. 15.6‑20; Lc. 23.13‑25) 
\p Ku veꞌe je̱ Pilato veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe pyítsumnuva je̱tseꞌe du̱muko̱jtstinuva je̱ israeejlit jáyuda, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidinuva: 
\p ―Kaꞌa xa a̱tseꞌe ya̱ jayu ti to̱kin mpaatyja.  
\v 39 Ixtáñ xa miitseꞌe xjaye̱pta je̱ts a̱ts miitseꞌe nmaso̱o̱kjadat toꞌk je̱ poxu̱nta̱kjayu vimpaascua xa̱a̱j. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Mtso̱jktupeꞌe je̱ts a̱ts miitseꞌe nmaso̱o̱kjadat ya̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa? 
\p  
\v 40 Vanꞌit tseꞌe ma̱kk vyaandi: 
\p ―¡Kaꞌa, ka je̱ꞌe̱p! ¡Maso̱ꞌo̱ku̱ je̱ Barrabás! 
\p Ax me̱e̱ꞌtspats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt je̱ Barrabás. 
\c 19  
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato je̱ Jesús du̱yakjavyo̱jpji ma̱a̱t je̱ po̱ꞌo̱ vo̱jpu̱n je̱ pojxu̱n ja̱ptsum.  
\v 2 Tá̱vani tseꞌe yakva̱p vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ tojpata̱jk toꞌk je̱ ápit taꞌaky du̱pa̱a̱mdi je̱ corona joꞌn, je̱tseꞌe du̱tukxa̱kje̱e̱jnu̱kti je̱m je̱ Jesús kyuvajkm. Vanꞌit tseꞌe du̱xo̱jxti ma̱a̱t je̱ tsoꞌojmk vit ax joꞌn je̱ yakkutojkpa ñaxyó̱xjada,  
\v 3 je̱tseꞌe du̱nu̱xiikti du̱tukxiikti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¡Yakmá̱jats mitseꞌe mꞌítu̱t, Israeejlit Jayu Yakkutojkpa! ―je̱tseꞌe du̱ꞌakupa̱ꞌkxidi. 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato pyítsumnuva je̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu du̱nu̱u̱jminuva: 
\p ―Ixta, u̱xyaja xa a̱tseꞌe nyakpítsum je̱tseꞌe xnu̱jávadat je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe ti to̱kin mpaatyja. 
\p  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús pyítsum ma̱a̱t je̱ tsoꞌojmk vit, je̱meꞌe kyuvajkm je̱ ápit taꞌaky je̱ corona joꞌn pu̱m du̱ma̱a̱da juuꞌ veꞌe tyukxa̱kje̱e̱jnu̱ktu. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¡U̱xyaja xa veꞌe ya̱ yaaꞌtya̱jk! 
\p  
\v 6 Ku veꞌe du̱ꞌixti je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda je̱ts je̱ tsapta̱kmutoompata̱jkta, ma̱kk tseꞌe vyaandi: 
\p ―¡Yakcruuzpé̱tu̱! ¡Yakcruuzpé̱tu̱! 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Pavitsta miits ya̱ꞌa̱ je̱ts yakcruuzpé̱tta; kaꞌa xa a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe ti to̱kin mpaatyja. 
\p  
\v 7 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi je̱ israeejlit jáyuda: 
\p ―Njayejpp xa a̱a̱tseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe vaamp je̱ts vyinmajtsjupeꞌe je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t ku̱x veꞌemeꞌe ñapyu̱mju̱ je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k ya̱ꞌa̱ veꞌe. 
\p  
\v 8 Ku veꞌe je̱ Pilato du̱ꞌamo̱tunajxy, nu̱yojk tseꞌe tyunjaaꞌktsa̱ꞌki.  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe tya̱jkinuva je̱p tu̱jkp je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ Jesús: 
\p ―¿Jómit jáyuts mitseꞌe? 
\p Ax kaꞌa tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji. 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¿Kaꞌa a̱tseꞌe xꞌatsa̱v? ¿Kaꞌa veꞌe xnu̱java je̱ts njayejpp a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n je̱ts a̱ts mitseꞌe naspa̱ka nyaktánu̱t ukpu̱ a̱ts mitseꞌe nyakjacryuuzpé̱tju̱t? 
\p  
\v 11 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Pa̱n kaꞌa xa mitseꞌe je̱ Nteꞌyam ku̱mmo̱o̱jyji je̱ kutojku̱n, kaꞌats mitseꞌe je̱ xyu̱p myakkutuk a̱ts ka̱jx. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe nu̱yojk tó̱kinax je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe je̱m mits mka̱ꞌm tu̱xyakjapyu̱mju̱ je̱ts kaꞌa veꞌe mits. 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato du̱ꞌukjaaꞌkpayo̱ꞌy pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Jesús naspa̱ka ku̱du̱yaktaajñ, je̱tseꞌe pyítsumnuva je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujk. Ax ma̱kk tseꞌe vyanko̱jtinuva je̱ israeejlit jáyuda: 
\p ―¡Pa̱n myaktaampy xa ya̱ꞌa̱ veꞌe naspa̱ka, kaꞌa tseꞌe xma̱a̱tnayjávaja je̱ César, je̱ yakkutojkpa juuꞌ veꞌe nu̱yojk je̱ kutojku̱n du̱ka̱ꞌmip! ¡e̱pya̱na pa̱n pa̱neꞌe napya̱a̱jmjup yakkutojkpa, choꞌoxpu̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ César! 
\p  
\v 13 Ku veꞌe je̱ Pilato du̱ꞌamo̱tunajxy, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yakjapyítsumji je̱tseꞌe yꞌa̱jxtk joma veꞌe tyo̱kimpayo̱ꞌo̱y. Gabata tseꞌe yaktukxa̱a̱ja je̱ it je̱ hebreo aaj. (Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe kya̱tsa̱pítsum je̱ Gabata, Tsavimpaꞌkxy.)  
\v 14 Jadoꞌk xa̱a̱j tseꞌe kyaꞌit je̱tseꞌe je̱ pascua xa̱a̱j du̱ꞌamaaꞌyadat, kujk xa̱a̱j joꞌneꞌe vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato du̱nu̱u̱jmidi je̱ israeejlit jáyuda: 
\p ―¡U̱xyaja xa veꞌe ya̱ myakkutojkpada! 
\p  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe ma̱kk vyaandinuva: 
\p ―¡Vaꞌan du̱ꞌa̱a̱ꞌku̱! ¡Vaꞌan du̱ꞌa̱a̱ꞌku̱! ¡Yakcruuzpé̱tu̱! 
\p Je̱tseꞌe je̱ Pilato ña̱ꞌmu̱xjidinuva: 
\p ―¿Tis, nyakjacryuuzpé̱tjup a̱ts ya̱ꞌa̱ vineꞌe ya̱ myakkutojkpada? 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsá̱n yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Kaꞌa xa a̱a̱tseꞌe viijnk yakkutojkpa njayep, je̱ Césarji veꞌe toꞌk. 
\p  
\v 16 Ku veꞌe veꞌem vyaandi, vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato du̱tuujn juuꞌ veꞌe je̱ nu̱may jayu cho̱jktup, je̱tseꞌe je̱m je̱ tyojpa kya̱ꞌmda du̱pu̱u̱jm je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱yakcruuzpé̱ttat. 
\s1 Ku je̱ Jesús cryuuzpejt 
\r (Mt. 27.32‑44; Mr. 15.21‑32; Lc. 23.26‑43) 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe pyítsum je̱ Jesús, je̱meꞌe je̱ cryuuz du̱paku̱ꞌu̱, je̱tseꞌe ñu̱jkx joma veꞌe toꞌk je̱ it juuꞌ veꞌe yaktukxa̱a̱jip Kuxútum, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ hebreo aaj kya̱tsa̱pítsump Gólgota.  
\v 18 Je̱m tseꞌe du̱yakcruuzpe̱jtti. Yakcruuzpe̱jttuva tseꞌe janu̱me̱jtsk je̱ jayu, je̱ja tseꞌe ita̱kujk je̱ Jesús du̱pa̱a̱mdi.  
\v 19 Yakjapya̱a̱jmju tseꞌe je̱ Pilato je̱m cruz ko̱jm toꞌk je̱ jatyán juuꞌ veꞌe du̱ꞌavaꞌnip pa̱n ti veꞌe kyuvejtp. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ: “Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe je̱ Jesús, je̱ nazarétit jayu, je̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa.”  
\v 20 Nu̱may tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱ꞌixti je̱ jatyán, ku̱x je̱ it joma veꞌe du̱yakcruuzpe̱jtti je̱ Jesús, myutá̱mipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kajpu̱n je̱ts toojk je̱ ayookts je̱ꞌe̱ veꞌe jaꞌa: je̱ hebreo, je̱ griego, je̱ts je̱ latín.  
\v 21 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ israeejlit teeꞌta̱jk je̱ vyintsá̱n du̱nu̱u̱jmidi je̱ Pilato: 
\p ―Kadi toꞌk aaj xyakjayjaꞌaju̱: “Je̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa”; ñojkꞌó̱yeꞌe yakjayjaꞌaju̱: “Ya̱ꞌa̱ veꞌe vaan: A̱ts xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa.” 
\p  
\v 22 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Pilato yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Juuꞌ xa a̱tseꞌe tu̱nyakjayjaꞌaju̱, jaꞌanits je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱tyáñ. 
\p  
\v 23 Ku veꞌe je̱ tojpata̱jk du̱yakcruuzpe̱jtti je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe je̱ vyit du̱yakvaꞌkxti maktaaxk viijn, ka̱ktoꞌk viijn tseꞌe tyukka̱daakjidi. Pya̱jktuva tseꞌe je̱ vyitu̱paꞌtk. Kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe xyomyuka, toꞌk taꞌakyji veꞌe nu̱jom,  
\v 24 je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―Kaꞌa tseꞌe nka̱a̱ꞌtsumdat, ñojkꞌó̱yeꞌe du̱nu̱kooꞌyimda je̱tseꞌe nꞌíxumdat pa̱n pa̱neꞌe tukka̱daakjup. 
\p Ax veꞌem tseꞌe tyoojnji juuꞌ veꞌe vaamp je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp: “Yakvaꞌkxtu tseꞌe a̱ts je̱ nvit je̱tseꞌe du̱nu̱kooꞌyidi a̱ts je̱ nvitu̱paꞌtk.” Ax veꞌem tseꞌe du̱toondi je̱ tojpata̱jk. 
\p  
\v 25 Joma veꞌe je̱ Jesús je̱ cryuuz, je̱m tseꞌe vyeꞌna je̱ tyaak, je̱m tseꞌe je̱ tyaak je̱ yꞌuts juuꞌ veꞌe tya̱kꞌá̱kip, je̱m tseꞌe je̱ Cleofas je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe María du̱xa̱a̱j, je̱mpa tseꞌe je̱ María Magdalena.  
\v 26 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix je̱ts je̱ja veꞌe tyena je̱ tyaak ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe o̱o̱y tyuntso̱jk, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ tyaak: 
\p ―Nana, mꞌonu̱kjávap ya̱ꞌa̱ veꞌe. 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmiva je̱ yꞌixpa̱jkpa: 
\p ―Mtaakjávap ya̱ꞌa̱ veꞌe. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ ixpa̱jkpa je̱m tya̱kꞌámam du̱yaktsu̱u̱nini je̱ Jesús je̱ tyaak. 
\s1 Ku je̱ Jesús yꞌo̱o̱ꞌkni 
\r (Mt. 27.45‑56; Mr. 15.33‑41; Lc. 23.44‑49) 
\p  
\v 28 Ku veꞌe veꞌem tyoojnji kyo̱jtsji, ñu̱jaꞌvinup tseꞌe je̱ Jesús je̱ts ta̱ veꞌe tyonku̱xju̱ kyo̱jtskú̱xju̱ nu̱jom je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe je̱tseꞌe tyónju̱t juuꞌ veꞌe vaamp je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ta̱a̱tsip a̱ts. 
\p  
\v 29 Je̱m tseꞌe yꞌijt toꞌk o̱o̱ꞌy je̱ tsaaydum paꞌajk na̱ꞌo̱o̱k, vanꞌit tseꞌe du̱yakxo̱o̱ꞌkti toꞌk je̱ tukna̱ꞌokta̱a̱tsu̱n ma̱a̱t je̱ tsaaydum paꞌajk na̱ꞌo̱o̱k, je̱tseꞌe du̱pa̱a̱mdi je̱m kapy ja̱jm juuꞌ veꞌe hisopo du̱xa̱a̱j. Vanꞌit tseꞌe du̱tukꞌatíjidi.  
\v 30 Kyuva̱jk tseꞌe je̱ Jesús je̱ tsaaydum paꞌajk na̱ꞌo̱o̱k. Vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ta̱ tseꞌe tyonku̱xju̱ kyo̱jtskú̱xju̱. 
\p Vanꞌit tseꞌe vyiijntk je̱tseꞌe je̱ jyaꞌvin tyukvaatsji. 
\s1 Ku toꞌk je̱ tojpa du̱komjujt je̱ Jesús je̱ kyachu̱pajk 
\p  
\v 31 Jadoꞌk xa̱a̱j tseꞌe kyaꞌit je̱tseꞌe je̱ pascua xa̱a̱j du̱paaꞌtu̱t. Kaꞌa tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱tso̱jkti je̱tseꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j je̱m cruz ka̱jxm je̱ ñiꞌkxta je̱ kyo̱pkta tyánu̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe cruuzpe̱jttu, ku̱x o̱o̱yeꞌe du̱tunnu̱ma̱ja je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j vanꞌit. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Pilato du̱nu̱u̱jmidi je̱tseꞌe du̱tukpavaꞌanu̱t je̱ tyojpata̱jk je̱tseꞌe du̱ta̱jtat je̱ pyoojyta je̱tseꞌe jatyji yꞌo̱o̱ꞌktat pa̱n pa̱n jatyeꞌe cruuzpe̱jttu, veꞌem tseꞌe yꞌó̱yat je̱tseꞌe du̱yakke̱e̱ktinit je̱ ñiꞌkxta je̱ kyo̱pkta.  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa ña̱jkxti je̱tseꞌe je̱ pyoojy du̱ta̱jjidi nu̱me̱jtsk je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Jesús mya̱a̱tcruuzpe̱jttu; ku mutoꞌk, vanꞌit tseꞌe jadoꞌk.  
\v 33 Ku veꞌe du̱vinkutá̱midi je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌixti je̱ts tá̱vani je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌa̱a̱ꞌk, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ko̱o̱ꞌkta̱jjidini je̱ pyoojy. 
\p  
\v 34 Nu̱toꞌk je̱ tojpa juuꞌ veꞌe je̱m ijttu, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱komjojt je̱ Jesús je̱ kyachu̱pajk. Tun je̱ꞌyji tseꞌe pyítsum je̱ nu̱u̱ꞌpu̱n je̱ts je̱ na̱a̱j.  
\v 35 Je̱ jayu juuꞌ ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱ꞌix, je̱ꞌe̱ tseꞌe ya̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pa̱a̱mp je̱ꞌe̱ ka̱jx je̱tseꞌe veꞌem je̱ Jesucristo xjaanchjávadat. Ni vinxu̱pa veꞌe je̱ taay du̱kama̱a̱da je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe pyu̱u̱mp, ñu̱jaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe o̱y je̱ts tyú̱vam je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe jyaayp.  
\v 36 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts ya̱ꞌa̱ veꞌe veꞌem jyajty je̱tseꞌe tyoojnji juuꞌ veꞌe vaamp je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp: “Ni toꞌka veꞌe je̱ pyajk kyayaktá̱ju̱t.”  
\v 37 Je̱m tseꞌe jadoꞌk viijn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán juuꞌ veꞌe vaamp: “Yꞌíxtapts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe koojmju̱du.” 
\s1 Ku je̱ Jesús ñaxta̱jki 
\r (Mt. 27.57‑61; Mr. 15.42‑47; Lc. 23.50‑56) 
\p  
\v 38 Ku veꞌe veꞌem tyoojnji kyo̱jtsji, vanꞌit tseꞌe je̱ José juuꞌ veꞌe arimatéait jayu, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌamo̱tu je̱ Pilato je̱tseꞌe yakjajtu̱xju̱t je̱tseꞌe du̱yaktso̱o̱ꞌnnit je̱ Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk. Je̱ José, je̱ Jesuusts je̱ꞌe̱ veꞌe pyanu̱jkxp yꞌijt. O̱yam tseꞌe vyeꞌema, kaꞌa tseꞌe ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji ku̱x cha̱ꞌkipeꞌe je̱ myuꞌisraeejlit jáyuda. Yakjajtu̱xju tseꞌe je̱ Pilato. Vanꞌit tseꞌe je̱ José yꞌa̱ts je̱tseꞌe du̱yaktso̱o̱ꞌnni je̱ Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk.  
\v 39 Nay veꞌempa tseꞌe je̱ Nicodemo, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe o̱jts du̱ma̱a̱tnakyá̱tsju̱ ko̱o̱ꞌts je̱ Jesús, je̱ꞌyvats je̱ꞌe̱ veꞌe ma̱a̱t toojk arroba joꞌn je̱ paꞌajk xooꞌkpa, je̱ miirrats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱ áloe muta̱ka.  
\v 40 Ax veꞌem tseꞌe je̱ José ma̱a̱t je̱ Nicodemo je̱ Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk du̱tukvimpitti je̱ vit ma̱a̱t je̱ paꞌajk xooꞌkpa, veꞌem ax joꞌn du̱tonda je̱ israeejlit jáyuda ku veꞌe je̱ yꞌo̱o̱ꞌkpa je̱ ñaxta̱jkin du̱ꞌapa̱a̱mdu̱kada.  
\v 41 Je̱p tseꞌe toꞌk je̱ ju̱ꞌkx ku̱pu̱kam vyeꞌna ta̱mji joma veꞌe du̱yakcruuzpe̱jtti je̱ Jesús. Je̱ja tseꞌe ju̱ꞌkx ku̱pu̱kam ja̱a̱t vyeꞌna toꞌk je̱ nam o̱o̱ꞌkpa jot joma veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpa kyatá̱kana.  
\v 42 Je̱p tseꞌe du̱pa̱a̱mdi je̱ Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk ku̱x tá̱mani veꞌe vyeꞌna je̱ israeejlit jayu je̱ pyo̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱jta je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxpa veꞌe ku veꞌe ta̱mji yꞌijt je̱ o̱o̱ꞌkpa jot. 
\c 20  
\s1 Ku je̱ Jesús jyoojntykpa̱jknuva 
\r (Mt. 28.1‑10; Mr. 16.1‑8; Lc. 24.1‑12) 
\p  
\v 1 Domingo tseꞌe vyeꞌna, mutoꞌk xa̱a̱j je̱ semana, je̱tseꞌe je̱ María Magdalena ñu̱jkx tun ja̱pyji je̱m joma veꞌe je̱ Jesús ñaxta̱jki, ko̱o̱ꞌts jatyna tseꞌe vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix je̱ts yakkeꞌekani veꞌe vyeꞌna je̱ tsaaj juuꞌ veꞌe yꞌaka̱a̱jyjup je̱ jot.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe noomp ñu̱jkx joma veꞌe vye̱ꞌnada je̱ Simón Pedro je̱ts je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe je̱ Jesús o̱o̱y tyuntso̱jk, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¡Ta̱ xa veꞌe du̱yakpítsumdini je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱p jótup! ¡Kaꞌats a̱a̱tseꞌe nnu̱java pa̱n joma veꞌe tu̱du̱pa̱a̱mdini! 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱ts jadoꞌk je̱ ixpa̱jkpa noomp ña̱jkxti joma veꞌe je̱ Jesús ñaxta̱jki.  
\v 4 Kijpx tseꞌe noomp ña̱jkxti. Ax ma̱kk tseꞌe jave̱e̱ꞌn ñuujm jadoꞌk je̱ ixpa̱jkpa je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ Pedro, je̱tseꞌe tooꞌva̱jkp jye̱ꞌy joma veꞌe je̱ naxta̱jkin it.  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe vyiijntk, je̱tseꞌe kya̱kꞌixi, je̱tseꞌe du̱ꞌix je̱ts je̱peꞌe je̱ vit pyu̱jkna. Ax kaꞌa tseꞌe tya̱jki.  
\v 6 Ku veꞌe jye̱ꞌy je̱ Simón Pedro, vanꞌit tseꞌe tya̱jki je̱p o̱o̱ꞌkpa jótup; yꞌíxpats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱peꞌe pyu̱jkna je̱ vit juuꞌ veꞌe tyukvimpittu.  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌixpa je̱ vit juuꞌ veꞌe tyukvinmo̱jtstu je̱ Jesús je̱ kyuvajk. Kaꞌa tseꞌe tyoꞌkmúka ma̱a̱t je̱ vit juuꞌ veꞌe tyukvimpittu, apu̱k je̱ꞌe̱ veꞌe pu̱m vyeꞌna axaaꞌch.  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe tya̱jkiva jadoꞌk je̱ ixpa̱jkpa, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe tooꞌva̱jkp je̱ꞌy joma veꞌe je̱ naxta̱jkin it, je̱tseꞌe du̱ꞌix juuꞌ veꞌe toojnju ko̱jtsju, je̱tseꞌe du̱jaanchjaꞌvi.  
\v 9 Kaꞌanum tseꞌe du̱vinmó̱tuda vyeꞌna je̱ Kunuuꞌkx Jatyán juuꞌ veꞌe vaamp je̱ts tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ Jesús jyoojntykpa̱jknuvat ku veꞌe a̱a̱ꞌkani vye̱ꞌnat.  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ ixpa̱jkpa vyimpijttini joma veꞌe ñamyáyjada. 
\s1 Ku je̱ Jesús ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji je̱ja je̱ María Magdalena vyinkujk 
\r (Mr. 16.9‑11) 
\p  
\v 11 Ax yaaxp tseꞌe tyaajñ je̱ María je̱ja o̱o̱ꞌkpa jot aagui. Namvaateꞌe yaꞌaxy, vanꞌit tseꞌe vyiijntk je̱tseꞌe kya̱kꞌixi je̱p jótup.  
\v 12 Je̱p tseꞌe du̱ꞌix nu̱me̱jtsk je̱ ángeles po̱o̱ꞌp xa̱xta, je̱ja veꞌe cha̱a̱nada joma veꞌe je̱ Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk yꞌijt, toꞌk joma veꞌe je̱ kyuvajk yꞌijt, je̱ts jadoꞌk joma veꞌe je̱ tyek yꞌijt.  
\v 13 Je̱tseꞌe je̱ ángeles yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe myaꞌaxy? 
\p Je̱tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Je̱ꞌe̱ ka̱jxseꞌe ku̱xeꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n tu̱du̱yaktso̱o̱ꞌndini; kaꞌa a̱tseꞌe nnu̱java pa̱n joma veꞌe tu̱du̱pa̱mda. 
\p  
\v 14 Ko̱jtska̱jxp tseꞌe vyeꞌna ku veꞌe yꞌixu̱mpijt, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix je̱ Jesús, ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱java je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱viji: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe myaꞌaxy? ¿Pa̱neꞌe mꞌíxtip? 
\p Ax je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ku̱xeꞌe veꞌem je̱ María vyinmaajy je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ ju̱ꞌkx ku̱pu̱kam du̱ka̱yoop du̱ka̱toomp, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Pa̱n mits xa veꞌe o̱jts tu̱xyaktsa̱a̱ꞌn, vaajnjikts a̱ts toꞌk aaj joma veꞌe tu̱xpu̱m, je̱ts a̱tseꞌe na̱jkx nyaktso̱o̱ꞌnnuva. 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¡María! 
\p Je̱tseꞌe je̱ María yꞌixu̱mpijtnuva je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ hebreo aaj: 
\p ―¡Raboni! (Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe kya̱tsa̱pítsum je̱ Raboni, Yakꞌixpa̱jkpa.) 
\p  
\v 17 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Maso̱ꞌo̱ku̱ a̱ts, ku̱x kaꞌanum xa a̱tseꞌe nvimpijtni joma veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ. Ax na̱jkxu̱ts a̱ts je̱ nꞌutsa̱ta̱jk xna̱a̱jmada: “Pe̱jtnup a̱tseꞌe joma veꞌe yꞌit a̱ts je̱ nTeeꞌ je̱ts miits je̱ mTeeꞌda, a̱ts je̱ nNteꞌyam je̱ts miits je̱ mNteꞌyamda.” 
\p  
\v 18 Ax veꞌem tseꞌe je̱ María du̱tuujn ax joꞌn yaktukpavaajñ, o̱jts tseꞌe du̱vaajnjada je̱ ixpa̱jkpata̱jk je̱ts ta̱ veꞌe du̱ꞌíxnuva je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, je̱ꞌe̱ veꞌe tukpavaajnju je̱tseꞌe veꞌem du̱ꞌavánat. 
\s1 Ku je̱ Jesús ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji je̱ja je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyinkujkta 
\r (Mt. 28.16‑20; Mr. 16.14‑18; Lc. 24.36‑49) 
\p  
\v 19 Je̱ xa̱a̱jjyam tseꞌe, mutoꞌk xa̱a̱j je̱ semana, je̱ Jesús tya̱jki joma veꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ñayꞌamojkijidi je̱tseꞌe je̱ja je̱ꞌe̱ yꞌita̱kujkta o̱jts ñapyu̱mju̱, tsoꞌopani tseꞌe je̱ it vyeꞌna je̱ts atukeꞌe je̱ ta̱kꞌaka̱ꞌa̱ du̱jaye̱pta ku̱x cha̱ꞌkidupeꞌe je̱ myuꞌisraeejlit jáyuda. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―Je̱ o̱y jo̱o̱t ma̱a̱t tseꞌe mꞌijttinit. 
\p  
\v 20 Ku veꞌe veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe du̱tukꞌixti me̱jtsk je̱ kya̱ꞌa̱j je̱ts je̱ kyach joma veꞌe chaachi. Xo̱o̱jntktu tseꞌe je̱ ixpa̱jkpata̱jk ku veꞌe du̱ꞌixti je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n.  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidinuva: 
\p ―Je̱ o̱y jo̱o̱t ma̱a̱t tseꞌe mꞌijttinit. Veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ xkejx, nay veꞌempats a̱ts miitseꞌe nke̱jxtuva. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe ñu̱piixtkijidi je̱tseꞌe jyaaꞌkna̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Jaye̱pta je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda je̱ Espíritu Santo.  
\v 23 Pa̱n mvaandup xa veꞌe je̱ts meeꞌkxeꞌe je̱ jayu je̱ tyo̱kin, meeꞌkx tseꞌe yꞌit; ax pa̱n mvaandup tseꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ jayu tyo̱kinmeeꞌkxa, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe tyo̱kinmeeꞌkxa yꞌit. 
\s1 Ku je̱ Tomás du̱ꞌix je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ku veꞌe tá̱vani jyoojntykpa̱jknuva vyeꞌna 
\p  
\v 24 Ax je̱ Tomás, Xeen Onu̱kts je̱ꞌe̱ veꞌe yaktij yꞌijt, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱toꞌk je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe nu̱makme̱jtsk ijttu, kaꞌijtpts je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna ma̱a̱t je̱ myuꞌixpa̱jkpata̱jk ku veꞌe je̱ Jesús ñu̱je̱ꞌyjidi.  
\v 25 U̱xꞌo̱o̱k tseꞌe je̱ viijnk ixpa̱jkpa ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Ta̱ xa a̱a̱tseꞌe nꞌíxnuva je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n. 
\p Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Tomás yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Kaꞌa xa a̱tseꞌe njaanchjáva. Kuunum a̱tseꞌe nꞌíxu̱t me̱jtsk adoꞌom je̱ kya̱ꞌa̱j juuꞌ veꞌe je̱ clavos yakxa̱ꞌa̱jkiju, je̱ts a̱tseꞌe ya̱ nka̱ꞌónu̱k nꞌakooꞌpat joma veꞌe je̱ clavos du̱yakjujt, je̱ts a̱tseꞌe nyaktá̱kat ya̱ nka̱ꞌa̱j je̱p kyachu̱pajk akujkp joma veꞌe xya̱ꞌa̱jki, vanꞌítnumts a̱tseꞌe njaanchjávat ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ. 
\p  
\v 26 Kutoodojtu̱k xa̱a̱j tseꞌe je̱ ixpa̱jkpata̱jk ñayꞌamojkijidinuva joma veꞌe toꞌk je̱ ta̱jk. Je̱p tseꞌe vyeꞌniva je̱ Tomás. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki, jahꞌatúkameꞌe vyeꞌna je̱ ta̱kꞌaka̱ꞌa̱da, je̱tseꞌe je̱ja je̱ꞌe̱ yꞌita̱kujkta ñapya̱a̱jmji. Vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Je̱ o̱y jo̱o̱t ma̱a̱t tseꞌe mꞌijttinit. 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ Tomás du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Akooꞌpa yaja je̱ mka̱ꞌónu̱k je̱ts ixu̱ a̱ts ya̱ nka̱ꞌa̱j; yakta̱ka je̱ mka̱ꞌa̱j yap a̱ts nkachu̱pajk akujkp joma a̱tseꞌe nxa̱ꞌa̱jki. Kadi ma̱kk je̱ mkuvajk xpu̱m, kadi xkajaanchjáva je̱ts joojntykpa̱jknuva a̱tseꞌe, jaanchjáva veꞌe. 
\p  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ Tomás yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―¡A̱ts je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱n! ¡A̱ts je̱ nNteꞌyam! 
\p  
\v 29 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Tomás, ¿mjaanchjaꞌvipeꞌe u̱xyam je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱tseꞌe tu̱xꞌix? Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvidup ó̱yam a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xkaꞌixti. 
\s1 Je̱ꞌe̱ pa̱n tya̱jx ka̱jxeꞌe ya̱ na̱k yakjaajy 
\p  
\v 30 Jyaaꞌktoon tseꞌe je̱ Jesús may je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin je̱ja je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyinkujkta juuꞌ veꞌe yaja kayakjaayp;  
\v 31 ax juuꞌ tseꞌe yaja jaꞌani, je̱ꞌe̱ ka̱jx xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe xjaanchjávadat je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús, je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit, veꞌem tseꞌe xjaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp je̱ꞌe̱ ka̱jx ku je̱ꞌe̱ veꞌe xjaanchjávada. 
\c 21  
\s1 Ku je̱ Jesús ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji je̱ja nu̱vuxtojtu̱k je̱ yꞌixpa̱jkpa vyinkujkta 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ it ñajxy, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkijinuva joma veꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ja ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi juuꞌ veꞌe Tiberias du̱xa̱a̱j. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱tuujn.  
\v 2 Je̱m tseꞌe vye̱ꞌnada je̱ Simón Pedro, je̱ Tomás juuꞌ veꞌe tyijtup Xeen Onu̱k, je̱ Natanael juuꞌ veꞌe je̱ canaajit, galiléait jayu je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱mpa tseꞌe je̱ Zebedeo je̱ yꞌónu̱kta je̱ts janu̱me̱jtsk je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpada.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Simón Pedro ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Na̱jkxu̱ a̱ts je̱ ajkx du̱maꞌakyu̱. 
\p Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Nma̱a̱dap a̱a̱ts mitseꞌe. 
\p Na̱jkxtu tseꞌe je̱tseꞌe je̱m barco jo̱o̱tm tya̱jkidi. Tsonaxyeꞌe du̱jamaakti, ax ni vinxu̱pa tseꞌe du̱kapa̱jkti.  
\v 4 Ku veꞌe jyajviijv, je̱ja tseꞌe na̱paꞌayi je̱ Jesús tyena vyeꞌna, ax kaꞌa tseꞌe du̱nu̱jávada je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ts je̱ Jesús je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Mexta, ¿kaꞌa veꞌe ti ajkx tu̱xpa̱kta? 
\p Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Ni vinxú̱paseꞌe. 
\p  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Va̱jta je̱ mxuum je̱ja barco akaꞌyu̱n paꞌayi je̱tseꞌe je̱ ajkx xpá̱ktat. 
\p Ku veꞌe veꞌem du̱toondi, kaꞌa tseꞌe yꞌukꞌo̱ꞌyixjidini vintso̱ veꞌe du̱yakpítsumdat je̱ tyukꞌajkxꞌamaakin xuumda ku̱x je̱peꞌe o̱o̱y je̱ ajkx tu̱tyuntáñ.  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe je̱ Jesús o̱o̱y tyuntso̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ Pedro: 
\p ―¡Je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n xa ya̱ꞌa̱! 
\p Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxy je̱ Pedro je̱ts je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ꞌe̱ veꞌe, vanꞌit tseꞌe du̱pu̱u̱jm je̱ vyita̱niꞌkx, ku̱x yakke̱e̱keꞌe je̱ vyit, je̱tseꞌe yꞌaye̱jtsi je̱p na̱ja̱a̱tp.  
\v 8 Je̱ viijnk ixpa̱jkpada tseꞌe je̱ꞌydu je̱ja na̱paꞌayi je̱ barco ma̱a̱t je̱tseꞌe du̱pava̱a̱ꞌndi je̱ tyukꞌajkxꞌamaakin xuum, vaꞌajts ojtsts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ajkx ma̱a̱t. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱pava̱a̱ꞌnda ku̱x vu̱jxtkupxu̱k majk xajtu̱k joꞌnji veꞌe du̱mujékumada je̱ na̱paaꞌv.  
\v 9 Ku veꞌe je̱ja naxku̱jx jye̱ꞌydi, vanꞌit tseꞌe du̱paatti je̱ juꞌu juuꞌ veꞌe je̱ ja̱a̱jn du̱ma̱a̱t, je̱tseꞌe je̱ñiꞌkxm toꞌk je̱ ajkx je̱ts je̱ tsapkaaky.  
\v 10 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Yakminda o̱yvinxu̱pa je̱ ajkx juuꞌ veꞌe tu̱xmaꞌakta. 
\p  
\v 11 Je̱tseꞌe je̱ Simón Pedro tya̱jki je̱m barco jo̱o̱tm je̱tseꞌe du̱pavu̱u̱ꞌn je̱ja na̱paꞌayi paat je̱ tyukꞌajkxꞌamaakin xuum juuꞌ veꞌe ojts je̱ mú̱jit ajkx ma̱a̱t. Mó̱kupx javu̱jxtkupxu̱k maktoojk tseꞌe je̱ ajkx yꞌijt. O̱yam tseꞌe o̱o̱y tyunmaya, kaꞌa tseꞌe je̱ xyuum myupo̱jti.  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Minu̱ mꞌajó̱pada. 
\p Ax ni pa̱na tseꞌe juuꞌ veꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk kyanayjaꞌviji je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vat pa̱n pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe, ku̱x ñu̱jaꞌvidupeꞌe je̱ts je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyinkutá̱mijidi, je̱tseꞌe du̱ka̱a̱jn je̱ tsapkaaky, je̱tseꞌe du̱mo̱o̱ydi; veꞌem tseꞌe du̱toompa ma̱a̱t je̱ ajkx. 
\p  
\v 14 Ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe mutoojk nax ku veꞌe je̱ Jesús ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkijinuva je̱ja je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyinkujkta ku veꞌe tá̱vani yꞌukꞌa̱a̱ꞌk vyeꞌna je̱tseꞌe jyoojntykpa̱jknuva. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsji je̱ Simón Pedro 
\p  
\v 15 Ta̱ tseꞌe yꞌajó̱pada vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ Simón Pedro: 
\p ―Simón, je̱ Jonás je̱ myajntk, ¿xtso̱jkp a̱tseꞌe nu̱yojk je̱ts kaꞌa veꞌe ya̱ꞌa̱da? 
\p Je̱tseꞌe je̱ Pedro yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Veꞌem, Ma̱ja̱ Vintsá̱n, mnu̱jaꞌvinup xa mitseꞌe je̱ts ntsa̱jkp a̱ts mitseꞌe. 
\p Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ixꞌitu̱ tseꞌe a̱ts je̱ njayu, veꞌem ax joꞌn je̱ carnero vinténiva du̱ꞌixꞌit je̱ kyarneeroda. 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe mume̱jtsk nax je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijinuva: 
\p ―Simón, je̱ Jonás je̱ myajntk, ¿xtso̱jkp a̱tseꞌe? 
\p Je̱tseꞌe je̱ Pedro yꞌatso̱o̱jvjinuva: 
\p ―Veꞌem, Ma̱ja̱ Vintsá̱n, mnu̱jaꞌvinup xa mitseꞌe je̱ts ntsa̱jkp a̱ts mitseꞌe. 
\p Vanꞌit tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjinuva: 
\p ―Ixꞌitu̱ tseꞌe a̱ts je̱ njayu, veꞌem ax joꞌn je̱ carnero vinténiva du̱ꞌixꞌit je̱ kyarneeroda. 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe mutoojk nax je̱ Pedro yakꞌamo̱tutú̱vinuva: 
\p ―Simón, je̱ Jonás je̱ myajntk, ¿xtso̱jkp a̱tseꞌe? 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro chaachvinmapya̱jkni je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe yꞌamo̱tutú̱viji mutoojk nax pa̱n tso̱jkjupeꞌe, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, nu̱jom xa mitseꞌe juuꞌ xnu̱jaꞌvikú̱x, mnu̱jaꞌvinupts mitseꞌe je̱ts ntsa̱jkp a̱ts mitseꞌe. 
\p Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjinuva: 
\p ―Ixꞌitu̱ tseꞌe a̱ts je̱ njayu, veꞌem ax joꞌn je̱ carnero vinténiva du̱ꞌixꞌit je̱ kyarneeroda.  
\v 18 Tyú̱vam xa a̱ts mitseꞌe nnu̱u̱jma, vaampam a̱tseꞌe, ku veꞌe mvaju̱tya̱jki, mnaxyo̱jxjup tseꞌe yꞌijt je̱tseꞌe mnu̱jkx pa̱n joma veꞌe xtsa̱k; ax ku tseꞌe mma̱jꞌónu̱kinit, mꞌaxájap tseꞌe je̱tseꞌe je̱ viijnk jayu mxó̱xju̱t je̱tseꞌe myakna̱jkxju̱t joma veꞌe mkana̱jkxuvaꞌañ. 
\p  
\v 19 Ku veꞌe veꞌem vyaajñ, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Jesús yꞌavaꞌni pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Pedro je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin je̱ jyaanchin du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kat ku veꞌe yꞌo̱o̱ꞌknit. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―¡Pamiinni a̱ts! 
\s1 Je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe je̱ Jesús o̱o̱y tyuntso̱jk 
\p  
\v 20 Ku veꞌe je̱ Pedro yꞌixu̱mpijt, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix je̱ts je̱peꞌe pyamé̱tsjada je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe je̱ Jesús o̱o̱y tyuntso̱jk, nay je̱ꞌe̱jyam juuꞌ veꞌe namya̱jꞌa̱a̱ꞌkpe̱jtju je̱ja je̱ Jesús kyaku̱viijn vanꞌit ku veꞌe yꞌaꞌóxidi je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi pa̱n pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe pá̱mjup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup.  
\v 21 Ku veꞌe je̱ Pedro yꞌixji, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ Jesús: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, je̱ts ya̱ꞌa̱, ¿tits ya̱ꞌa̱ veꞌe játjup náxjup? 
\p  
\v 22 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Pa̱n ntsa̱jkpts a̱tseꞌe je̱tseꞌe jyoojntykat vanꞌit paat ku a̱tseꞌe nmiinnuvat, ¿tits mits je̱ꞌe̱ veꞌe?, pamiinni a̱ts mits. 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe yakko̱jtsꞌukvaajñ je̱ja uts ajch je̱ts uts tsa̱ꞌa̱ akujk je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe je̱ Pedro je̱ Jesús yꞌamo̱tutu̱vi pa̱n ti veꞌe játjup náxjup. Ax je̱ Jesús, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t; jidu̱ꞌu̱meꞌe du̱nu̱u̱jmi: “Pa̱n ntsa̱jkpts a̱tseꞌe je̱tseꞌe jyoojntykat vanꞌit paat ku a̱tseꞌe nmiinnuvat, ¿tits mits je̱ꞌe̱ veꞌe?” 
\p  
\v 24 Ax nmu̱jaꞌvinupts a̱a̱tseꞌe je̱ts tyú̱vam je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n juuꞌ veꞌe pyu̱u̱mp je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe je̱ Jesús o̱o̱y tyuntso̱jk. 
\p  
\v 25 Je̱ja xa veꞌe may viijn juuꞌ jatyeꞌe je̱ Jesús tyoon kyo̱jts juuꞌ veꞌe kayakjaay yap na̱k ku̱jxp. Pa̱n ku̱yakjavye̱jtkú̱x tseꞌe toꞌk viijn jadoꞌk viijn, nnasjaꞌvipts a̱tseꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe ku̱ñu̱paadi ya̱ naxviijnit it je̱tseꞌe ku̱yakjavye̱jtkú̱x nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe tyoon kyo̱jts.