\id ACT  
\h Hechos 
\toc1 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌkxtk je̱ O̱y Ka̱ts je̱ O̱y Ayook 
\toc2 Hechos 
\toc3 Hch. 
\mt1 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌkxtk je̱ O̱y Ka̱ts je̱ O̱y Ayook 
\c 1  
\s1 Ku je̱ Jesucristo vyaajñ je̱ts mínupeꞌe je̱ Espíritu Santo 
\p  
\v 1 Ñu̱má̱jiva Teófilo, je̱ mutoꞌk na̱k juuꞌ a̱ts mitseꞌe ntuknu̱jaꞌyi, je̱mts a̱tseꞌe njavye̱jtku̱jx nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe je̱ Jesús tyonꞌukvaan je̱ts juuꞌ jatyeꞌe je̱ jayu tyukyakꞌixpa̱jkꞌukvaan.  
\v 2 Veꞌem tseꞌe du̱tonꞌukvaajñ du̱ko̱jtsꞌukvaajñ vanꞌit paat ku veꞌe chajpe̱jtni, je̱ Espíritu Santo tseꞌe puta̱jkijup vyeꞌna namvaateꞌe du̱tukꞌix pa̱n ti veꞌe tyóndap kyó̱tstap je̱ kyuká̱tsivata̱jk juuꞌ veꞌe vyinko̱o̱n.  
\v 3 Ku veꞌe je̱ jayu yakꞌo̱o̱ꞌkjini, vanꞌit tseꞌe jyoojntykpa̱jknuva je̱tseꞌe vaꞌajts ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji may nax, ñu̱jaꞌvidinup tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe íxju̱du mó̱tuju̱du je̱ts joojntykip je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús. Vu̱jxtkupx xa̱a̱j tseꞌe ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji je̱tseꞌe du̱tukmuko̱jtsti vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. 
\p  
\v 4 Je̱mna tseꞌe je̱ Jesús du̱ma̱a̱dada vyeꞌna ku veꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kaꞌa veꞌe yaja Jerusalén mpítsumdat, yaja tseꞌe xꞌaꞌíxtat ku veꞌe je̱ Dios Teeꞌ je̱ vyaandu̱k du̱kutyónu̱t, veꞌem ax joꞌn xꞌamo̱tunajxti ku a̱ts miitseꞌe nvaajnjidi.  
\v 5 Tyú̱vam xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱ tsoxk na̱a̱j veꞌe je̱ Juan je̱ jayu tyukyakna̱pe̱jt, ax ve̱e̱ꞌnji tseꞌe ya̱ it ñáxu̱t, vanꞌitts a̱tseꞌe je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda ntukyakna̱pé̱ttat je̱ Espíritu Santo, veꞌem ax joꞌn je̱ Nteꞌyam je̱ vyaandu̱k du̱yaktaajñ. 
\s1 Ku je̱ Jesús chajpe̱jtni 
\p  
\v 6 Ku veꞌe je̱m je̱ Jesús du̱ma̱a̱tve̱ꞌnada, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿myakvimpijtnuvapeꞌe u̱xyam je̱ israeejlit jayu je̱ kyutojku̱n? 
\p  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kaꞌa xa miitseꞌe mtukka̱daꞌakjada je̱tseꞌe xnu̱jávadat pa̱n vinꞌiteꞌe je̱ Dios Teeꞌ nu̱pa̱a̱mdu̱ka du̱jayep je̱tseꞌe juuꞌ du̱tónu̱t;  
\v 8 ax mjayé̱ptap tseꞌe je̱ ma̱kkin ku veꞌe je̱ Espíritu Santo mnu̱ka̱daꞌakjadat, vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱may jayu xvaajnjadat je̱ts pa̱n a̱tseꞌe. Yaja veꞌe jerusaleenit kyajpu̱n ku̱jx du̱ꞌukvaꞌanu̱t, vanꞌit tseꞌe nu̱jom yaja judéait yꞌit ja̱a̱t, je̱m samaariait yꞌit jo̱o̱tm, je̱ts nu̱jom vinxu̱p toꞌk it toꞌk naxviijn. 
\p  
\v 9 Ku veꞌe kyo̱jtsku̱jx, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús pyata̱jkini je̱tseꞌe ña̱jkxni je̱m tsapjo̱o̱tm. Íxju̱du tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk. Vanꞌit tseꞌe toꞌk pa̱k je̱ vínu̱ts myejts je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱yoꞌtsni, veꞌem tseꞌe du̱ꞌixtó̱kidini.  
\v 10 Je̱mna tseꞌe pyatꞌixta vyeꞌna je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, vanꞌit tseꞌe tun toꞌmayji nu̱me̱jtsk je̱ ángeles pyaaꞌténijidi po̱o̱ꞌp xa̱xta,  
\v 11 je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Galiléait jáyuda, ¿tiseꞌe mtumpatꞌíxtup je̱m tsajm tso̱v? Ya̱ Jesús, juuꞌ veꞌe u̱xyam tu̱chajpét, ya̱ꞌa̱jyam tseꞌe miinnuvap jadoꞌk nax ax joꞌn u̱xyam tu̱xꞌixta tu̱chajpét. 
\s1 Ku je̱ Matías je̱ Judas du̱kuteni 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ kuka̱tsivata̱jk cho̱o̱ꞌndi joma veꞌe je̱ Olivos Ko̱pk je̱tseꞌe vyimpijttinuva je̱m Jerusalén, ni kaꞌajyji kojkm legua du̱mujékuma je̱ kajpu̱n.  
\v 13 Ku veꞌe jye̱ꞌydi je̱m kajpu̱n ka̱jxm, vanꞌit tseꞌe pye̱jtti je̱p mume̱jtsk nu̱ka̱vyet ku̱jxp joma veꞌe tu̱tyanda vyeꞌna. Je̱meꞌe vye̱ꞌnada je̱ Pedro je̱ts je̱ Santiago, je̱ Juan je̱ts je̱ Andrés, je̱ Felipe je̱ts je̱ Tomás, je̱ Bartolomé je̱ts je̱ Mateo, je̱ Santiago juuꞌ veꞌe je̱ Alfeo je̱ myajntk, je̱ Simón juuꞌ veꞌe je̱ cananista partido du̱ma̱a̱t yꞌijt, je̱ts je̱ Judas juuꞌ veꞌe je̱ Santiago je̱ yꞌónu̱k.  
\v 14 Nu̱jomts je̱ꞌe̱ veꞌe ijtp ñayꞌamókajada je̱tseꞌe chapko̱tsta. Je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌutsa̱ta̱jk je̱ts je̱ María juuꞌ veꞌe je̱ Jesús je̱ tyaak. Je̱mpa tseꞌe je̱ viijnk ta̱ꞌa̱xta̱jkta. 
\p  
\v 15 Tsapko̱jtsp je̱ts toꞌk muk tseꞌe yꞌijtti, vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro tyeni je̱ja jaanchjaꞌvivata̱jk akujk, nu̱mó̱kupx jaꞌiiꞌpx joꞌn tseꞌe vye̱ꞌnada, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p  
\v 16 ―Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe tyónju̱t juuꞌ veꞌe je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp ijtp, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo je̱ David tyukko̱jtsnajx, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe yꞌavaꞌni je̱ Judas ka̱jx, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱vo̱vje̱ꞌy je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱mátstat.  
\v 17 U̱u̱ꞌm ma̱a̱tts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt je̱ Judas, ntukma̱a̱tjaye̱jpumduts u̱u̱ꞌm je̱ꞌe̱ veꞌe ya̱ toonk.  
\v 18 (Ax je̱ meen juuꞌ veꞌe pya̱jk je̱ kyo̱ꞌo̱y toꞌnu̱n ka̱jx, je̱ꞌe̱ tseꞌe yaktukjooy toꞌk viijn je̱ naax. Je̱ Judas tseꞌe naxka̱daak je̱tseꞌe je̱ tyiints pya̱jvaꞌkxy je̱tseꞌe pyítsumni je̱ jyo̱o̱t je̱ mye̱e̱ꞌts.  
\v 19 Ax nu̱jom tseꞌe du̱nu̱jaꞌvidi juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m Jerusalén, je̱ꞌe̱ ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe yaktukxa̱a̱ji je̱ naax juuꞌ veꞌe yakjooy Acéldama, je̱ jerusaleenit ayookts je̱ꞌe̱ veꞌe. Nu̱u̱ꞌpu̱n Naaxts je̱ꞌe̱ veꞌe kya̱tsa̱pítsum.)  
\v 20 Ax veꞌem tseꞌe tyoojnji juuꞌ veꞌe je̱p Salmo ku̱jxp vaamp jidu̱ꞌu̱m: 
\q1 Vaꞌan je̱ tya̱jk du̱tañu̱ tukvaꞌajts, 
\q1 ni pa̱na veꞌe je̱m kyatsa̱a̱nat. 
\m Vaampap tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: 
\q1 Vaꞌaneꞌe viijnk du̱kuténaja du̱kutsu̱u̱naja. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ. 
\p  
\v 21 ’Ax veꞌem tseꞌe, je̱ja xa veꞌe u̱u̱ꞌm ma̱a̱tta je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe tu̱yꞌit u̱u̱ꞌm ma̱a̱tta nu̱jom vinxu̱peꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús ñajxy tya̱jki u̱u̱ꞌm ma̱a̱tta  
\v 22 vanꞌítani ku veꞌe je̱ Juan je̱ Jesús du̱yakna̱pejt je̱ts vanꞌit paat ku veꞌe je̱ Jesús chajpe̱jtni. Tun vinko̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe nu̱toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk mpa̱ꞌmumdat juuꞌ veꞌe du̱ꞌix je̱ Jesús ku veꞌe tá̱vani jyoojntykpa̱jknuva vyeꞌna, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pá̱mup je̱ts veꞌemam je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe du̱pa̱a̱mdi nu̱me̱jtsk je̱tseꞌe toꞌk yakvinkó̱nu̱t: je̱ José juuꞌ veꞌe Barsabás yaktukxa̱a̱jivap, yaktijpap tseꞌe Justo, je̱ts je̱ Matías.  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe jidu̱ꞌu̱m chapko̱jtsti: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, mꞌixku̱jxp mnu̱jaꞌviku̱jxp xa mitseꞌe nu̱jom je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin je̱ts je̱ vyinmaꞌyu̱n, tukꞌixu̱ a̱a̱ts toꞌk aaj pa̱n pa̱n mitseꞌe mvinko̱o̱n juuꞌ veꞌe ya̱ nu̱me̱jtskta  
\v 25 je̱tseꞌe du̱tónu̱t je̱ kuká̱tsiva toonk juuꞌ veꞌe je̱ Judas myaso̱o̱knu je̱ tyo̱kin ka̱jx je̱tseꞌe ña̱jkxni joma veꞌe tyukka̱daꞌakyju̱ ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe chapko̱jtsti. 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ suerte du̱toondi je̱tseꞌe du̱nu̱jávadat pa̱n pa̱neꞌe tukka̱daꞌakjup. Ax je̱ Matías tseꞌe o̱jts tyukka̱daꞌakyju̱. Vanꞌit tseꞌe yaktukmupa̱ꞌmidini ma̱a̱t je̱ nu̱maktoꞌk kuká̱tsivada. 
\c 2  
\s1 Ku je̱ Espíritu Santo kya̱daaky 
\p  
\v 1 Ax ku tseꞌe du̱paaty je̱ pentecostés xa̱a̱j, je̱m tseꞌe vye̱ꞌnada nu̱jom je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk toꞌk ka̱ꞌa̱jyji amókada.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe tun toꞌmayji du̱ꞌamo̱tunajxti kya̱daꞌaky je̱m tsapjo̱o̱tm tso̱v ax joꞌn je̱ ma̱kk po̱j yꞌamuꞌu, je̱tseꞌe je̱ ta̱jk du̱yaktukno̱jkiku̱jx joma veꞌe vye̱ꞌnada.  
\v 3 Je̱tseꞌe yakꞌíxjidi je̱ ja̱nꞌaye̱e̱ꞌnst joꞌn juuꞌ veꞌe naxka̱daak je̱m kyuvajkmda nu̱toꞌk nu̱toꞌk.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Espíritu Santo je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n myo̱o̱jyjidi anañu̱joma pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m veꞌnidup je̱tseꞌe du̱tóndat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, kyo̱jtstu tseꞌe je̱ ayook juuꞌ veꞌe kyavinmó̱tudup, veꞌem ax joꞌn je̱ Espíritu Santo myo̱ꞌo̱jada je̱tseꞌe du̱kó̱tstat. 
\p  
\v 5 Je̱m tseꞌe Jerusalén vye̱ꞌnada je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe je̱ꞌydu xa̱a̱jiva, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinjávadat du̱vintsa̱ꞌa̱gadat; may viijn tseꞌe je̱ kajpu̱n joma veꞌe cho̱o̱ꞌndi.  
\v 6 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti juuꞌ veꞌe mó̱tup ax joꞌn je̱ ma̱kk po̱j yꞌamuꞌu, vanꞌit tseꞌe ñayꞌamojkijidi. Atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ nu̱may jayu tyuntanka̱jxti ku̱x je̱ yꞌaajam je̱ yꞌayookameꞌe yꞌamo̱tunajxtu toꞌk jadoꞌk ku veꞌe yakmuko̱jtsti.  
\v 7 Atu̱va ato̱ki tseꞌe tyuntaandi je̱tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Tis, ka je̱ galiléait jáyuvap ya̱ꞌa̱ vineꞌeda juuꞌ veꞌe u̱xyam ko̱jtstup?  
\v 8 ¿Vintso̱seꞌe yꞌo̱ya je̱tseꞌe nꞌamo̱tunajxumda ka̱kje̱ꞌe̱ ya̱ nꞌaajamda ya̱ nꞌayookamda?  
\v 9 Je̱ja xa veꞌe yaja juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndu je̱m paartiait je̱ts médiait yꞌit jo̱o̱tmda, je̱m Elam je̱ts je̱m Mesopotamia, je̱m Judea je̱ts je̱m Capadocia, je̱m Ponto je̱ts je̱m Asia,  
\v 10 je̱m Frigia je̱ts je̱m Panfilia, je̱m Egipto je̱ts juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m áfricait yꞌit jo̱o̱tm juuꞌ veꞌe najxp jave̱e̱ꞌn je̱m Cirene. Jé̱jadava tseꞌe je̱ israeejlit jáyuda je̱ts je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit je̱ jyaanchjaꞌvin du̱pana̱jkxtup juuꞌ veꞌe je̱m Roma tso̱o̱ꞌndu.  
\v 11 Nay jé̱jadava tseꞌe juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌnduva je̱m Creta je̱ts je̱m Arabia. Ax nu̱jom tseꞌe nꞌamo̱tunajxumda ya̱ nꞌavintso̱ aajamda ya̱ nꞌavintso̱ ayookamda juuꞌ veꞌe xtukmuko̱jtsumdup je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin. 
\p  
\v 12 Atu̱va ato̱ki tseꞌe tyuntanka̱jxti, kaꞌa tseꞌe du̱ꞌukmutaayvaattini vintso̱ veꞌe jyátu̱kadat. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñayꞌamo̱tutú̱vajada vimpit atu̱j: 
\p ―¿Tis ya̱ꞌa̱ vineꞌe tyijp? ―nay veꞌempa― ¿Tis ya̱ꞌa̱ vineꞌe ñu̱ka̱jtsp? 
\p  
\v 13 Ax je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe du̱nu̱xiiktu du̱tukxiiktu je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―Mookju̱dup xa ya̱ꞌa̱ veꞌe. Ta̱ xa ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱ꞌoknaxta je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j. 
\s1 Juuꞌ veꞌe je̱ Pedro vyaajnjidu je̱ jayu 
\p  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro tyeni ma̱a̱t je̱ viijnk kuká̱tsivada juuꞌ veꞌe nu̱maktoꞌk ijttu, je̱tseꞌe ma̱kk du̱muka̱jts je̱ jayu. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Miitsta, nmuꞌisraeejlit jáyuda, nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe yájada Jerusalén, amo̱tunaxta o̱y juuꞌ a̱tseꞌe nko̱tsuvaampy.  
\v 15 Kaꞌa xa ya̱ꞌa̱ veꞌe myoꞌokjada ax joꞌn miitseꞌe mvinmayda, ajó̱pum xa̱a̱jnumeꞌe u̱xyam.  
\v 16 Ya̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe u̱xyam toojnjup ko̱jtsjup, ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Joel jyaay je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jaajy: 
\q1  
\v 17 Vaamp xa veꞌe je̱ Nteꞌyam: 
\q1 “Ku veꞌe tyá̱minit je̱ ita̱ka̱x, 
\q1 mpá̱mupts a̱tseꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ nꞌEspíritu nu̱jom je̱ jayu juuꞌ veꞌe toꞌk it toꞌk naxviijn tsu̱u̱nidup, 
\q1 kyo̱jtsnáxtap tseꞌe a̱ts je̱ nꞌayook je̱ mmajntkta̱jkta je̱ts je̱ mna̱a̱xta̱jkta, 
\q1 nyakꞌíxtapts a̱tseꞌe juuꞌ a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱ mmuutskit ónu̱kta, 
\q1 kumaꞌajtap tseꞌe je̱ mmú̱jit jáyuda. 
\q1  
\v 18 Mpá̱mupts a̱tseꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ nꞌEspíritu pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe xmutoondup xmupa̱jktup, 
\q1 je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ts je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, 
\q1 je̱tseꞌe du̱ko̱jtsnáxtat a̱ts je̱ nꞌayook. 
\q1  
\v 19 Nyakjé̱japts a̱tseꞌe je̱m tsajviinm juuꞌ jatyeꞌe yaktukꞌatú̱vap, 
\q1 mpá̱mupts a̱tseꞌe je̱ nu̱jaꞌvin je̱m naxviinm: 
\q1 je̱ nu̱u̱ꞌpu̱n je̱ts je̱ ja̱a̱jn, je̱ts o̱o̱y je̱ jo̱k. 
\q1  
\v 20 Vinko̱o̱ꞌtsinup tseꞌe je̱ aampa xa̱a̱j, 
\q1 je̱tseꞌe nu̱u̱ꞌpu̱n joꞌn je̱ aampa po̱ꞌo̱ cháptsinit, 
\q1 kaꞌana veꞌe du̱paaꞌty vye̱ꞌnat je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n kya̱daaknit, 
\q1 je̱ xa̱a̱j juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jap je̱tseꞌe du̱nu̱vinkó̱pkat. 
\q1  
\v 21 Nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱jaanchjaꞌvidup, 
\q1 je̱ꞌe̱ tseꞌe tso̱ꞌo̱ktap.” 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, amo̱tunaxta ya̱ ayook. O̱y miitseꞌe xnu̱jávada je̱ ma̱jin je̱ts je̱ mú̱jit atu̱va je̱ts je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin juuꞌ veꞌe je̱ja miits mvinkujkta je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ka̱jx tyoon je̱ Jesús, je̱ nazarétit jayu.  
\v 23 Je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱nu̱pa̱a̱jmtki juuꞌ veꞌe je̱ Jesús játjup náxjup, ñu̱jaꞌvits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts yakpá̱mup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup. Miits xa je̱ꞌe̱ veꞌe myakjayꞌo̱o̱ꞌkju̱du. Ko̱ꞌo̱y jáyuts je̱ꞌe̱ veꞌeda juuꞌ veꞌe yakcruuzpe̱jtju̱du. Je̱ꞌe̱ tseꞌe tyoondu juuꞌ miitseꞌe mtso̱jktu.  
\v 24 Ax je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuva, je̱ o̱o̱ꞌku̱neꞌe tuknu̱vaatsjinu, ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ o̱o̱ꞌku̱n je̱ kutojku̱n du̱jayep je̱tseꞌe a̱a̱ꞌk du̱tunyaktánu̱t.  
\v 25 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn ju̱jpani je̱ David du̱ko̱jtsnajxy je̱ Jesús je̱ yꞌayook. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\q1 Nxa̱ꞌmaꞌíxp a̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ja a̱ts nvinkujk, 
\q1 je̱ꞌe̱ ma̱a̱tts a̱tseꞌe nꞌit, 
\q1 veꞌemts a̱tseꞌe nkativinmay, 
\q1  
\v 26 je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe xyo̱o̱ndu̱k a̱ts ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin je̱ts a̱ts mitseꞌe nyakma̱ja nyakjaancha. 
\q1 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe toꞌk jo̱o̱t nꞌit, 
\q1 ku̱x ó̱yam a̱tseꞌe nꞌo̱o̱ꞌku̱t, joojntykpa̱jknuvapts a̱tseꞌe. 
\q1  
\v 27 Kaꞌats mitseꞌe a̱ts ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin xmaso̱ꞌo̱ku̱t je̱m je̱ o̱o̱ꞌku̱n kya̱ꞌm, 
\q1 kaꞌa veꞌe xyakjajtpat je̱tseꞌe myaꞌatu̱t a̱ts ya̱ nniꞌkx ya̱ nko̱pk, a̱ts, mits je̱ mVaꞌajts Jayu. 
\q1  
\v 28 Xtukꞌix a̱ts mitseꞌe je̱ tooꞌ juuꞌ a̱tseꞌe nyo̱ꞌo̱yup je̱ts a̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx njoojntykinit, 
\q1 xyakxo̱o̱ndu̱kupts a̱ts mitseꞌe ku a̱tseꞌe nꞌijtnit mits ma̱a̱t. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ David du̱ko̱jtsnajxy je̱ Jesús je̱ yꞌayook. 
\p  
\v 29 ’Nmuꞌisraeejlit jáyuda, vaꞌajts xa veꞌe nnu̱jaꞌvimda je̱ts o̱o̱ꞌkeꞌe je̱ nju̱jpit jáyuvamda David, je̱tseꞌe ñaxta̱jkini, ku̱x je̱e̱na veꞌe je̱ it joma veꞌe ñaxta̱jki.  
\v 30 Ax je̱ David, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayookts je̱ꞌe̱ veꞌe kyo̱jtsnajx, ñu̱jaꞌvits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts tukvinvaꞌniju je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts toꞌkeꞌe je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j kyuté̱najat kyutsa̱a̱najat, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe du̱yakkutojkjap je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu veꞌem ax joꞌn je̱ David du̱yakkutojkji je̱ nju̱jpit jáyuvamda.  
\v 31 Yꞌixts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ David je̱ts joojntykpa̱jknuvapeꞌe je̱ Cristo, veꞌemeꞌe vyaajñ je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Cristo je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin tyuntánu̱t je̱m je̱ o̱o̱ꞌku̱n kya̱ꞌm je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk myaꞌatu̱t.  
\v 32 Ax je̱ Cristo, je̱ Jesuusjyamts je̱ꞌe̱ veꞌe. Je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuva. Je̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe mpu̱u̱mp je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n je̱ts nꞌix a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe tá̱vani jyoojntykpa̱jknuva vyeꞌna.  
\v 33 Ax je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe tuknu̱má̱jijinu je̱ja yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi, je̱tseꞌe du̱mo̱o̱yni je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe du̱ké̱xu̱t je̱ Espíritu Santo, veꞌem ax joꞌn je̱ Nteꞌyam tyukvinvaꞌniji. Ax nu̱jomts ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tu̱xꞌixta tu̱xꞌamo̱tunaxta, je̱ Espíritu Saantots ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱yakjé̱jip.  
\v 34 Ka je̱ Daviijapeꞌe tsajpe̱jt. Jidu̱ꞌu̱meꞌe viinm vyaajñ: 
\q1 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe du̱nu̱u̱jmi a̱ts je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱n: 
\q1 “A̱jxtu̱ku̱ yaja a̱ts nꞌakaꞌyu̱n paꞌayi  
\v 35 namvaat a̱tseꞌe nyakvintó̱kida pa̱n pa̱n jatyeꞌe mtsoꞌoxpa̱jkju̱dup.” 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ David du̱ꞌavaꞌni juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam kyo̱jts. 
\p  
\v 36 ’Miitsta, nmuꞌisraeejlit jáyuda, veꞌem xa veꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe vaꞌajts xnu̱jávadat je̱ts je̱ Jesús, juuꞌ veꞌe myakjacryuuzpe̱jtju̱du, je̱ꞌe̱jyam tseꞌe je̱ Nteꞌyam pya̱a̱m Ma̱ja̱ Vintsá̱n, je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit. 
\p  
\v 37 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, vanꞌit tseꞌe ñatyukjaꞌvijidi je̱ tyo̱kin je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ myukuka̱tsivata̱jk: 
\p ―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, ¿tis a̱a̱tseꞌe ntónup? 
\p  
\v 38 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Vinmayu̱mpijttini, maso̱o̱ktini je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda, vanꞌit tseꞌe mna̱pé̱ttat je̱ꞌe̱ ka̱jx je̱tseꞌe nu̱java tyánu̱t je̱ts je̱ Jesucristo veꞌe mpana̱jkxuvaandup, veꞌem tseꞌe myakto̱kinme̱e̱ꞌkxtat je̱tseꞌe tyá̱kat je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda je̱ Espíritu Santo.  
\v 39 Mtukvinvaꞌnijidu xa miitseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ Espíritu Santo, yaktukvinvaꞌniduva tseꞌe je̱ mꞌónu̱kta je̱ts nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe jékumda, nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n vyinka̱a̱mp, u̱u̱ꞌm je̱ nNteꞌyamamda. 
\p  
\v 40 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱ nu̱may jayu du̱jaaꞌkko̱jtsjidi, may viijn tseꞌe je̱ jayu du̱tukmuko̱jtsti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Maso̱o̱ktini je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda, kaꞌa tseꞌe xma̱a̱tvintó̱kidat ya̱ ko̱ꞌo̱y jáyuda. 
\p  
\v 41 Ax nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kuva̱jktu je̱ꞌe̱ je̱ yꞌayook, na̱pe̱jttu tseꞌe. Je̱ xa̱a̱j tseꞌe jyaaꞌknu̱yojkidi janu̱toojk miijl joꞌn je̱ jáyuda pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌvidu je̱ Jesús.  
\v 42 Ijtp tseꞌe du̱ꞌamo̱tunaxta juuꞌ veꞌe je̱ kuká̱tsivata̱jk tukꞌíxju̱dup je̱tseꞌe toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t du̱jaye̱pta, veꞌem tseꞌe chapko̱tsta je̱tseꞌe amoka je̱ chapkaaky du̱tojkvaꞌkxta ax joꞌn je̱ Jesús du̱tuujn ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ku veꞌe jadoꞌk nax du̱ma̱a̱tꞌaꞌóxini. 
\s1 Vintso̱ je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk o̱y jayu ñapya̱a̱jmjidi 
\p  
\v 43 Tsa̱ꞌa̱gataandu tseꞌe nu̱jom je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kakuva̱jktu je̱ ayook; ax je̱ kuka̱tsivata̱jk, o̱o̱y tseꞌe je̱ ma̱jin je̱ts je̱ mú̱jit atu̱va du̱tuntoondi je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ka̱jx.  
\v 44 Nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌvidu je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ijtpts je̱ꞌe̱ veꞌe ñayꞌamókajada, o̱y jayu tseꞌe ñapyá̱mjada ma̱a̱t je̱ myujaanchjaꞌvivata̱jkta. Pa̱n pa̱n tseꞌe je̱p juuꞌ du̱ma̱a̱t, tyuknu̱ꞌayo̱ꞌvidup tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe katihꞌijtu̱xju̱dup,  
\v 45 je̱tseꞌe du̱to̱o̱ꞌkta juuꞌ jatyeꞌe yꞌíxtup jyaye̱jptup je̱tseꞌe je̱ meen du̱yaktonda pa̱n vintso̱ veꞌe juuꞌ kyaꞌijtu̱xjada toꞌk jadoꞌk.  
\v 46 Jó̱vum xa̱a̱j tseꞌe ñayꞌamókajada je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱tseꞌe ta̱jkm ta̱jkm je̱ tsapkaaky du̱tojkvaꞌkxta je̱tseꞌe toꞌk muk kyayda. Xo̱o̱ndu̱k aaj xo̱o̱ndu̱k jo̱o̱t tseꞌe veꞌem du̱tonda, toꞌkji tseꞌe je̱ jyaꞌvinda toꞌkji tseꞌe je̱ vyinmaꞌyu̱nda.  
\v 47 Ijtp tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jaaꞌmyé̱tsta. O̱yjaꞌvijidu tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kajaanchjaꞌvidup je̱ Jesucristo. Jó̱vum xa̱a̱j tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱jaaꞌkyaknu̱yóka pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjaꞌvidup je̱tseꞌe veꞌem du̱jayé̱ptat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\c 3  
\s1 Ku toꞌk je̱ jayu jyo̱tka̱daaky juuꞌ veꞌe je̱ tyek du̱katukyo̱ꞌyp yꞌijt 
\p  
\v 1 Toojk yaaxp tseꞌe vyeꞌna ku veꞌe je̱ jayu chapka̱ts, vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan ña̱jkxti je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp.  
\v 2 Jó̱vum xa̱a̱jts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱p ma̱ja̱ tsapta̱kꞌaagup yꞌit toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe kaꞌo̱ꞌyixjup je̱tseꞌe je̱ tyek du̱tukyo̱ꞌo̱yu̱t, veꞌemam je̱ꞌe̱ veꞌe kyeꞌx. Yakpatsa̱a̱mpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe na̱jkx je̱p yakjuk je̱ja je̱ ma̱ja̱ tsapta̱kꞌaka̱ꞌa̱ vyinkujk juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Tsoj. Je̱p tseꞌe je̱ jayu je̱ meen du̱ꞌamo̱tu pa̱n pa̱n jatyeꞌe ta̱jkidup je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp.  
\v 3 Ku veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk du̱ꞌix je̱ts je̱peꞌe ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan tya̱kavaꞌanda, je̱tseꞌe du̱ꞌukꞌamo̱tu je̱ meen.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan vyinꞌíxjidi, je̱tseꞌe je̱ Pedro je̱ yaaꞌtya̱jk du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Vinꞌixu̱ a̱a̱ts. 
\p  
\v 5 Vanꞌitts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌaꞌixtk je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌukvinmaajy je̱ts je̱ meeneꞌe yakmo̱ꞌo̱vaamp.  
\v 6 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Pedro ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Kaꞌa a̱tseꞌe ti oro kaꞌa a̱tseꞌe ti plata nma̱a̱da. Juuꞌts a̱tseꞌe nma̱a̱t, nyajkypts a̱tseꞌe. Je̱ Jesucristo, je̱ nazarétit jayu, je̱ꞌe̱ tseꞌe myakjo̱tka̱daakjinup. Te̱na je̱ts jaamni. 
\p  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ yꞌakaꞌyu̱n ka̱ꞌa̱j du̱majtsji je̱tseꞌe du̱yakténini. Tun jatyji tseꞌe je̱ tyeku̱yo̱ꞌkt je̱ts nu̱jom je̱ tyek mya̱kkpa̱jkni,  
\v 8 je̱tseꞌe ye̱jtsu̱k. Vanꞌit tseꞌe yo̱ꞌyꞌukvaanni, je̱tseꞌe je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan du̱ma̱a̱tta̱jkidi je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, yo̱ꞌynup, ye̱jtsu̱knup, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tunyakmá̱jini du̱tunyakjaanchini.  
\v 9 Nu̱jom tseꞌe je̱ jayu yꞌixji ku veꞌe yo̱ꞌyni je̱tseꞌe du̱tunyakmá̱jini du̱tunyakjaanchini je̱ Nteꞌyam.  
\v 10 Atu̱va ato̱ki tseꞌe tyuntaandi, kaꞌa tseꞌe du̱ꞌukmutaayvaattini vintso̱ veꞌe jyátu̱kadat ku̱x yꞌíxada je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ tyek du̱katukyo̱ꞌyp yꞌijt je̱ts ñu̱jaꞌvidinupeꞌe je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ meen du̱ꞌamó̱tup tu̱yꞌit je̱ja je̱ ma̱ja̱ tsapta̱kꞌaka̱ꞌa̱ vyinkujk juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Tsoj. 
\s1 Ku je̱ Pedro kyaꞌamaajy joma veꞌe je̱ e̱pu̱tso̱o̱ktku̱n juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j je̱ Salomón Jye̱ꞌe̱ 
\p  
\v 11 Je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ tyek du̱katukyo̱ꞌyp yꞌijt, kaꞌa tseꞌe du̱masa̱a̱k je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan. Nu̱jom tseꞌe je̱ jayu atu̱va ato̱ki noomp ña̱jkxti joma veꞌe je̱ e̱pu̱tso̱o̱ktku̱n juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j je̱ Salomón Jye̱ꞌe̱.  
\v 12 Ku veꞌe je̱ Pedro du̱ꞌix, vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱may jayu du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, ¿tya̱jxseꞌe xtukꞌatú̱vada? ¿Tya̱jxts a̱a̱tseꞌe xvinꞌixta ax joꞌn a̱a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe ku̱nyakyo̱ꞌpyú̱k a̱a̱ts ya̱ nꞌavintso̱ ma̱kkin ka̱jx a̱a̱ts ya̱ nꞌavintso̱ vaꞌajts jo̱o̱t ka̱jx?  
\v 13 Je̱ nju̱jpit jáyuvamda, je̱ Abraham, je̱ Isaac, ma̱a̱t je̱ Jacob, je̱ꞌe̱ je̱ Ntyeꞌyamda tseꞌe du̱yakma̱ji du̱yakjaanchi je̱ yꞌOnu̱k Jesús, je̱ꞌe̱ juuꞌ miitseꞌe mpa̱a̱mdinu je̱m je̱ Pilato kya̱ꞌm. Ku veꞌe je̱ Pilato yꞌukmaso̱ꞌo̱kuvaajnji naspa̱ka, kaꞌats miitseꞌe xyakjajtti.  
\v 14 Ñojkꞌó̱y xa veꞌe ku̱xꞌamó̱tudi je̱tseꞌe ku̱yakmasa̱a̱k je̱ Jesús, vaꞌajts jayu je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts tu̱v je̱ jyáyuvin je̱ jyoojntykin. Ax kaꞌa tseꞌe veꞌem xtoondi. Je̱ꞌe̱ts miitseꞌe mꞌamó̱tudu je̱tseꞌe tyánu̱t naspa̱ka toꞌk je̱ yakjayuꞌo̱o̱ꞌkpa.  
\v 15 Je̱ꞌe̱ts miitseꞌe myakjayꞌo̱o̱ꞌkju̱du pa̱neꞌe je̱ joojntykin du̱yajkp. Ax je̱ Nteꞌyam tseꞌe yakjoojntykpa̱jkjinuva. Mpu̱u̱mpts a̱a̱tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n je̱ts nꞌix a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús ku veꞌe tá̱vani jyoojntykpa̱jknuva vyeꞌna.  
\v 16 Je̱ Jesuusjyam tseꞌe tu̱du̱yakjo̱tka̱daakni, tu̱du̱majumo̱o̱yni ya̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe mꞌíxtup je̱tseꞌe mꞌíxada. Je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱a̱tseꞌe njaanchjáva je̱ Jesús, je̱ jaanchjaꞌvin tseꞌe du̱toomp je̱tseꞌe ya̱ yaaꞌtya̱jk tu̱cha̱ꞌa̱k, veꞌem ax joꞌn u̱xyam xꞌixta joꞌn. 
\p  
\v 17 ’Miits, jáyuda, ma̱a̱t je̱ myakkutojkpada, myakjayꞌo̱o̱ꞌkju̱du tseꞌe je̱ Jesús. Ax nmu̱jaꞌvipts a̱tseꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe o̱y xnu̱jaꞌvidi juuꞌ veꞌe mtoondu.  
\v 18 Veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kutyuujn juuꞌ veꞌe yꞌavaꞌni je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts tsaachpaaꞌtupeꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit.  
\v 19 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, vinmayu̱mpijttini, maso̱o̱ktini je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda, pana̱jkxtini je̱ Nteꞌyam, veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam mto̱kinme̱e̱ꞌkxjadat je̱tseꞌe xjayé̱ptat je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda je̱ xo̱o̱jntku̱n juuꞌ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n mmo̱ꞌo̱jadap.  
\v 20 Je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱ke̱jxnuvap je̱ Cristo,  
\v 21 ó̱yameꞌe vinko̱pk je̱tseꞌe u̱xyam je̱ Cristo je̱m tsapjo̱o̱tm tyánu̱t. Ku veꞌe je̱ Nteꞌyam nu̱jom juuꞌ jaty du̱yakꞌo̱ꞌyiká̱xu̱t, vanꞌit tseꞌe je̱ Cristo myiinnuvat jadoꞌk nax, veꞌem ax joꞌn ju̱jpani vyaandi je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta.  
\v 22 Jidu̱ꞌu̱m xa veꞌe je̱ Moisés du̱nu̱u̱jmi je̱ nju̱jpit jáyuvamda: “Vinká̱nani xa veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, je̱ nNteꞌyamamda, du̱jayep nu̱toꞌk u̱u̱ꞌm je̱ njáyuvamda, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe xvinka̱a̱jn, juuꞌ veꞌe mko̱jtsnajxu̱xjadap je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, je̱ꞌe̱ tseꞌe mka̱tsꞌamo̱tunáxtap.  
\v 23 Pa̱n pa̱n tseꞌe du̱kama̱ja̱pa̱a̱mp je̱ ayook juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe kyó̱tsup, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌítu̱t je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Moisés vyaajñ. 
\p  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Ax veꞌem tseꞌe, vanꞌítani ku veꞌe je̱ Samuel jyoojntyki je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe jaaꞌkmiindu, ñu̱ko̱jtstu tseꞌe nu̱jom je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta juuꞌ veꞌe u̱xyam toojnjup ko̱jtsjup.  
\v 25 U̱u̱ꞌm xa veꞌe xtsaanimdup xko̱o̱jimdup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta. Xtukka̱daakumdupts u̱u̱ꞌm je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyukvinvaꞌnidu je̱ nju̱jpit jáyuvamda. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱nu̱u̱jmi je̱ Abraham: “Mits je̱ mtsaan je̱ mko̱o̱j ka̱jx tseꞌe du̱paaꞌttat je̱ kunooꞌkxu̱n je̱ jayu pa̱n nu̱vinxu̱peꞌe cha̱a̱nada toꞌk it toꞌk naxviijn.”  
\v 26 Ku veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k Jesús du̱kejx yaja naxviijn, tooꞌva̱jkpts u̱u̱ꞌmeꞌe xtuknu̱ke̱jxumdi je̱tseꞌe xkunooꞌkxumdat, veꞌem tseꞌe nmaso̱o̱kumdinit nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe ka ó̱yap. 
\c 4  
\s1 Ku je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan du̱vinténidi pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp 
\p  
\v 1 Je̱mna tseꞌe je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan du̱muko̱tsta vyeꞌna je̱ nu̱may jayu, vanꞌit tseꞌe ñu̱je̱ꞌyjidi je̱ teeꞌta̱jk ma̱a̱t je̱ saduceota̱jk je̱ts je̱ tsapta̱kmutoompa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip je̱ tsapta̱kmutoompata̱jk,  
\v 2 je̱ꞌe̱ veꞌe e̱jkju̱dup ku veꞌe je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan je̱ jayu du̱vaajnjada je̱ts joojntykpa̱jknuva veꞌe je̱ Jesús, je̱tseꞌe je̱ jayu du̱vaajnjiduva je̱ts joojntykpa̱jknuvapeꞌe je̱ jayu je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ Jesús jyoojntykpa̱jknuva.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe yakmajtsti je̱tseꞌe yakpoxu̱nta̱kpa̱a̱mdi ku̱x tánani veꞌe vanꞌit je̱ it vyeꞌnini, je̱ kujá̱piteꞌe du̱yakpitsumuvaꞌanda je̱tseꞌe du̱to̱kimpayo̱ꞌo̱ydat.  
\v 4 Ax nu̱may tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtu je̱ ayook juuꞌ veꞌe je̱ Pedro tukkaꞌamaajyju̱du, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaanchjaꞌvidu je̱ Jesús. Tunjaaꞌknu̱maꞌyidu tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvidu, ax veꞌem tseꞌe jye̱ꞌydi nu̱mugo̱o̱xk miijl joꞌn je̱ yaaꞌtya̱jkta, apu̱k je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkta ma̱a̱t je̱ piꞌk ónu̱kta. 
\p  
\v 5 Je̱ kujá̱pit tseꞌe ñayꞌamojkijidi je̱m Jerusalén je̱ israeejlit yakkutojkpada ma̱a̱t je̱ myú̱jit jáyuda je̱ts je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpada.  
\v 6 Je̱ꞌe̱ ma̱a̱t tseꞌe vyeꞌniva je̱ Anás, je̱ teeꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, nay veꞌempa je̱ Caifás, je̱ Juan, je̱ Alejandro, je̱ts nu̱jom je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda.  
\v 7 Ku veꞌe ñayꞌamojkijidi, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱ke̱jxidi je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan. Ku veꞌe du̱yakmiindi, vanꞌit tseꞌe je̱ja ita̱kujk du̱pa̱a̱mdi, je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Pa̱n tseꞌe tu̱mna̱ꞌmu̱xjada je̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe xtóndat? ¿Pa̱neꞌe ya̱ kutojku̱n mmo̱o̱jyju̱dup? 
\p  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱ Espíritu Santo myo̱o̱jyji je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Miitsta, je̱ kajpu̱n je̱ ñu̱vintsa̱nda, mú̱jit jayuta̱jkta,  
\v 9 miits xa a̱a̱tseꞌe xꞌamo̱tutú̱vidup je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe yaktoojnji toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe pa̱jkjup tu̱yꞌit. Je̱ꞌe̱ veꞌe mnu̱javavaandup vintso̱ veꞌe yꞌo̱ꞌyini.  
\v 10 Yájats a̱tseꞌe miits mvinkujkta nꞌavana je̱tseꞌe xnu̱jávadat vintso̱ veꞌe ya̱ jayu mvinté̱najada ma̱kka̱tso̱ts. Ax ka miitsjyap tseꞌe mnu̱jávadap, nay veꞌempa veꞌe du̱nu̱jaꞌviduvat nu̱jom pa̱n joma jatyeꞌe je̱ israeejlit jayu. Je̱ Jesucristo, je̱ nazarétit jayu, je̱ꞌe̱ juuꞌ miitseꞌe myakjacryuuzpe̱jtju̱du je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam yakjoojntykpa̱jkjinuva, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ kutojku̱n du̱yajk je̱tseꞌe veꞌem ya̱ ma̱jin yaktún.  
\v 11 Veꞌem xa miitseꞌe xtonda ax joꞌn je̱ po̱jtspata̱jk juuꞌ veꞌe du̱maso̱o̱ktu toꞌk je̱ o̱y tsaaj ku̱xeꞌe du̱ko̱ꞌo̱yjaꞌvidi. Ax u̱xꞌo̱o̱k tseꞌe je̱ o̱y tsaaj yakpu̱u̱jm joma veꞌe du̱nu̱vinko̱pkiku̱x je̱ ma̱ja̱ tsapta̱kpa̱ts. Veꞌem tseꞌe xtonda ku̱xeꞌe xko̱ꞌo̱yjávada je̱ Jesucristo, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam pya̱a̱m je̱tseꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxnit nu̱jom juuꞌ jaty.  
\v 12 Je̱ Jesuusji tseꞌe o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe xmo̱ꞌyumdat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. Ni pa̱na xa veꞌe je̱ Nteꞌyam jadoꞌk du̱katuknu̱vana yaja tsajp paꞌtki je̱tseꞌe je̱ ntó̱kinam xtuknu̱vaatsumdat ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Pedro vyaajñ. 
\p  
\v 13 Ku veꞌe du̱ꞌixti je̱ts ma̱kk aaj ma̱kk jo̱o̱teꞌe je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan kyo̱tsta, je̱tseꞌe du̱nu̱jaꞌvidi je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌixpú̱kada, atu̱va ato̱ki tseꞌe tyuntaandi. Vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱jaꞌvin du̱pa̱jkti je̱ts je̱ꞌe̱da veꞌe je̱ Jesús du̱ma̱a̱tvíttu.  
\v 14 Je̱mpa tseꞌe vyeꞌniva je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ tyek du̱katukyo̱ꞌyp yꞌijt, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ko̱o̱ꞌkmutaayvaattini pa̱n vintso̱ veꞌe ku̱du̱nu̱vampe̱jtti.  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe yakke̱jxpítsumdi je̱tseꞌe aje̱ꞌe̱jyji tyaandi je̱tseꞌe du̱ko̱jtsmóktat.  
\v 16 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi vimpit atu̱j: 
\p ―¿Tiseꞌe ntoꞌnumdap ma̱a̱t ya̱ jáyuda? Ñu̱jaꞌvidinup xa veꞌe nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe tsu̱u̱nidup yaja Jerusalén je̱ts ta̱ ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ jayu du̱yakjo̱tka̱daꞌakta. Kaꞌa tseꞌe ñu̱nꞌo̱ya vintso̱ veꞌe nvaꞌnumdat je̱ts kaꞌa ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ ma̱jin tu̱du̱tonda.  
\v 17 Vaꞌan tseꞌe du̱ꞌatsa̱ꞌkimda je̱tseꞌe ni pa̱na du̱ko̱o̱ꞌktuknu̱jaꞌvidinit je̱ Jesús jye̱ꞌe̱, veꞌem tseꞌe kyajaaꞌkvaꞌkxtu̱ku̱t ya̱ ayook ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi. 
\p  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe du̱vatso̱o̱vdi je̱tseꞌe du̱tukpavaandi je̱ts ni vintso̱va veꞌe je̱ jayu du̱ko̱o̱ꞌkvaajnjidinit ukpu̱ du̱ko̱o̱ꞌktuknu̱jaꞌvidinit je̱ Jesús jye̱ꞌe̱.  
\v 19 Ax vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Payo̱ꞌo̱yda nꞌit viinm pa̱n o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk je̱ts miitseꞌe myakka̱tsa̱pá̱ktat je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam.  
\v 20 Kaꞌa xa veꞌe nvaat je̱ts a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nkahꞌavánat juuꞌ a̱a̱tseꞌe nꞌix je̱ts juuꞌ a̱a̱tseꞌe nꞌamo̱tunajx. 
\p  
\v 21 Ku veꞌe du̱jaaꞌktoondi vintso̱ veꞌe du̱ꞌatsa̱ꞌa̱gadat, vanꞌit tseꞌe du̱maso̱o̱kti, kaꞌa tseꞌe du̱paatti ti veꞌe tyukkutsaachpaadadap, ku̱x nu̱jomeꞌe je̱ jayu je̱ Nteꞌyam du̱yakmá̱jidi du̱yakjaanchidi je̱ꞌe̱ ka̱jx juuꞌ veꞌe toojnju ko̱jtsju.  
\v 22 Je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe jo̱tka̱daaknu, vu̱jxtkupx joojnt náxyanits je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna. 
\s1 Ku je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱ Nteꞌyam du̱ꞌamó̱tudi je̱ ma̱kk aaj je̱ ma̱kk jo̱o̱t 
\p  
\v 23 Ku veꞌe yakmaso̱o̱kti je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan, vanꞌit tseꞌe ña̱jkxti joma veꞌe je̱ myujatyooꞌta̱jkta, je̱m tseꞌe du̱tukmumaajntykti vintso̱ veꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda.  
\v 24 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, vanꞌit tseꞌe nu̱jom chapko̱jtsti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, mits xa veꞌe je̱ Nteꞌyam. Mits tseꞌe mpa̱a̱m ya̱ tsajp ya̱ naax, je̱ maaxy na̱a̱j, je̱ts nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe ijtp je̱m tsajviinm je̱ts yaja naxviijn.  
\v 25 Myajk mitseꞌe ya̱ ayook juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo tyukko̱jtsnajx je̱ David. Jidu̱ꞌu̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe vyaajñ: 
\q1 ¿Tya̱jx tseꞌe ñaajkjo̱tmaꞌatjada je̱ jayu juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlitap 
\q1 je̱tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱vinmayda je̱tseꞌe du̱tóndat juuꞌ veꞌe kaꞌo̱ꞌyixju̱dup? 
\q1  
\v 26 Nayꞌamojkijidu tseꞌe je̱ naxviijnit yakkutojkpada je̱tseꞌe du̱tsoꞌoxpá̱ktat je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ma̱a̱t je̱ Cristo. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ya̱ ayook juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo je̱ David tyukko̱jtsnajx. 
\p  
\v 27 ’Tyú̱vam xa ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo kyo̱jts. Navyaatju xa veꞌe je̱ Herodes ma̱a̱t je̱ Poncio Pilato je̱ vyinmaꞌyu̱nda ma̱a̱t je̱ israeejlit jáyuda je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱tsoꞌoxpa̱jktu je̱ mvaꞌajts ónu̱k Jesús, juuꞌ mitseꞌe mvinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit.  
\v 28 Veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱toondi juuꞌ veꞌe mnu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe veꞌem tyónju̱t kyó̱tsju̱t.  
\v 29 Ma̱ja̱ Vintsá̱n, amo̱tunaxu̱ toꞌk aaj u̱xyam vintso̱ veꞌe vyaꞌanda je̱ts a̱a̱tseꞌe xꞌatsa̱ꞌa̱gadat. Mo̱o̱yk a̱a̱ts mitseꞌe je̱ ma̱kk aaj je̱ ma̱kk jo̱o̱t je̱ts a̱a̱tseꞌe veꞌem je̱ jayu nvaajnjadat je̱ mka̱ts je̱ mꞌayook kajaꞌvina katsa̱ꞌkina, a̱a̱ts, mits je̱ mmutoompa je̱ mmupa̱jkpa,  
\v 30 je̱ts a̱a̱tseꞌe mits je̱ mkutojku̱n ka̱jx je̱ paꞌam jayu nyakjo̱tka̱daꞌaktat, je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ mvaꞌajts ónu̱k Jesús je̱ ma̱kkin xmo̱ꞌo̱t je̱ts a̱a̱tseꞌe ntónu̱t je̱ mú̱jit atu̱va je̱ts je̱ ma̱jin. 
\p  
\v 31 Ku veꞌe chapko̱jtska̱jxti, vanꞌit tseꞌe yꞌojxi je̱m joma veꞌe vye̱ꞌnada. Nu̱jom tseꞌe je̱ Espíritu Santo myo̱o̱jyjidi je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n je̱tseꞌe du̱tóndat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, ma̱kk aaj ma̱kk jo̱o̱t tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook du̱ko̱jtsti. 
\s1 Vintso̱ je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk du̱tukjoojntykidi juuꞌ veꞌe yꞌixtu jyaye̱jptu 
\p  
\v 32 Je̱ nu̱may jayu juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvidu, toꞌkji tseꞌe je̱ jyaꞌvinda toꞌkji tseꞌe je̱ vyinmaꞌyu̱nda. Ni pa̱na tseꞌe kyavaꞌañ je̱ts yꞌavintso̱ je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n tii, nu̱jom juuꞌ veꞌe yꞌíxtup jyaye̱jptup, veꞌem tseꞌe du̱jávada je̱ts nu̱jomeꞌe du̱je̱ꞌe̱da.  
\v 33 Je̱ kutojku̱n ma̱a̱t tseꞌe o̱o̱y je̱ kuka̱tsivata̱jk du̱tunꞌavaꞌnidi je̱ts joojntykpa̱jknuva veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús. O̱o̱y tseꞌe je̱ Nteꞌyam tyunkunooꞌkxjada anañu̱joma.  
\v 34 Kaꞌa veꞌe pa̱n pa̱neꞌe juuꞌ nu̱nkaꞌijtu̱xju̱dup, ku̱x je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ naax ukpu̱ je̱ ta̱jk du̱jaye̱jptup, tyo̱o̱ꞌktupts je̱ꞌe̱ veꞌe  
\v 35 je̱tseꞌe je̱ meen je̱ kuka̱tsivata̱jk du̱tukka̱tá̱kada, veꞌem tseꞌe toꞌk jadoꞌk yakma̱ꞌa̱ pa̱n vintso̱ veꞌe juuꞌ kyaꞌijtu̱xjada. 
\p  
\v 36 Je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Leví je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j, Joseejts je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j, chípreit jayu, Bernabé je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kuká̱tsiva tyijjada. (Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe kya̱tsa̱pítsum je̱ Bernabé, Yakjo̱tꞌamá̱jiva.)  
\v 37 Je̱ Bernabé tseꞌe toꞌk viijn je̱ naax du̱to̱o̱ꞌk je̱tseꞌe je̱ meen du̱tukka̱ta̱jki je̱ kuká̱tsivata̱jk. 
\c 5  
\s1 Je̱ to̱kin juuꞌ veꞌe tyoondu je̱ Ananías ma̱a̱t je̱ Safira 
\p  
\v 1 Ax je̱mpa tseꞌe jadoꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe Ananías du̱xa̱a̱j. Je̱ꞌe̱ ma̱a̱t je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x Safira, je̱ꞌe̱ tseꞌe toꞌk viijn je̱ ñaax du̱to̱o̱ꞌktu.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe je̱ Ananías du̱pa̱jkvaꞌkxy je̱ naxtso̱v je̱tseꞌe toꞌk viijn du̱tukka̱ta̱jki je̱ kuká̱tsivata̱jk, veꞌem ax joꞌn nu̱jom je̱ meen ku̱yꞌijt. Ñu̱jaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x je̱ts veꞌemeꞌe du̱tonuvaꞌañ.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱nu̱u̱jmi je̱ Ananías: 
\p ―Ananías, ¿tya̱jxts mitseꞌe je̱ Satanás tu̱xꞌitu̱ma̱ꞌa̱ je̱tseꞌe tu̱tya̱ka je̱m mjaꞌvin ka̱jxm je̱tseꞌe veꞌem xvinꞌa̱a̱ꞌnuvaꞌañ je̱ Espíritu Santo? Mnapya̱a̱jmjup xa mitseꞌe ax joꞌn toꞌk ka̱ꞌa̱jyji je̱ mnaxtso̱v ta̱a̱ ku̱xyakmejts; ax ta̱ tseꞌe xpuká̱n.  
\v 4 ¿Ka mits je̱ mnaaxap je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱yꞌit? Ku tseꞌe tu̱xta̱a̱ꞌk, ¿ka mits je̱ mmeenapts je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱yꞌit? ¿Tya̱jxts mitseꞌe veꞌem tu̱mjátu̱ka? Ka je̱ jáyuvap xa mitseꞌe mvinꞌu̱u̱ꞌmp; je̱ Nteꞌyameꞌe mvinꞌa̱a̱ꞌnuvaampy. 
\p  
\v 5 Ku tseꞌe je̱ Ananías du̱ꞌamo̱tunajxy, a̱a̱ꞌk tseꞌe ñaxka̱daaky. Ax nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱mó̱tudu vintso̱ veꞌe yꞌa̱a̱ꞌk, o̱o̱y tseꞌe tyuntsa̱ꞌkipa̱jkka̱jxti.  
\v 6 Ku veꞌe je̱ Ananías yꞌa̱a̱ꞌk, vanꞌit tseꞌe je̱ vaju̱tya̱jk tyénidi, je̱tseꞌe je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk du̱tukvimpitti je̱ vit, je̱tseꞌe du̱yakna̱jkxtini naxta̱jkiva. 
\p  
\v 7 Ku veꞌe toojk hora joꞌn je̱ it ñaxy vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Ananías je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x jye̱ꞌy. Kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱java ti veꞌe toojnju ko̱jtsju.  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌamo̱tutú̱viji: 
\p ―Vaajnja a̱ts, ¿vanxú̱pameꞌe tu̱myakmo̱ꞌo̱da ku veꞌe tu̱xto̱o̱ꞌkta je̱ mnaax? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Vanxú̱pam xa je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¿Tya̱jx tseꞌe tu̱xko̱jtsmókta je̱tseꞌe xvinꞌa̱a̱ꞌndat je̱ Espíritu Santo?, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n jyaꞌvin ka̱jxm. U̱xe̱p xa veꞌe ta̱kꞌaagup mye̱jtstini juuꞌ veꞌe o̱jts je̱ mnu̱yaaꞌy tu̱du̱yaknaxta̱jkidini. U̱xyamts mits je̱ꞌe̱ veꞌe na̱jkx myaknaxta̱jkijidinuva ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Pedro vyaajñ. 
\p  
\v 10 Tun je̱ꞌyji tseꞌe ñaxvipp je̱ja je̱ Pedro vyinkujk je̱tseꞌe je̱ jyaꞌvin tyukvaatsjini. Ku veꞌe tya̱jkidi je̱ vaju̱tya̱jkta, a̱a̱ꞌkani tseꞌe du̱paattini. Vanꞌit tseꞌe du̱yakpítsumdini je̱tseꞌe o̱jts du̱yaknaxta̱jkidini je̱ja je̱ ñu̱yaaꞌy pyaꞌayi.  
\v 11 Tsa̱ꞌkipa̱jktu tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jkta je̱ts nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱mó̱tudu. 
\s1 Ku o̱o̱y je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin je̱ts je̱ mú̱jit atu̱va yaktuujn 
\p  
\v 12 Tyoondu tseꞌe je̱ kuká̱tsivata̱jk je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujk o̱o̱y je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin je̱ts je̱ mú̱jit atu̱va je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n myo̱o̱jyjidi. Je̱m tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ñayꞌamókajada yꞌijt toꞌk ka̱ꞌa̱jyjida joma veꞌe je̱ e̱pu̱tso̱o̱ktku̱n juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j je̱ Salomón Jye̱ꞌe̱, toꞌkji tseꞌe je̱ jyo̱o̱tta je̱ jyaꞌvinda toꞌkji tseꞌe je̱ vyinmaꞌyu̱nda.  
\v 13 Cha̱ꞌkidup tseꞌe je̱ nu̱may jayu je̱tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk du̱ma̱a̱tnayꞌamókajadat; ó̱yam tseꞌe vyeꞌema, vintsa̱ꞌkijidup tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu.  
\v 14 Ax jaaꞌknu̱maꞌyiꞌata̱a̱tstinu tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ts je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk.  
\v 15 Je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱mda, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakpítsumdu je̱m maajntku̱n ka̱jxm je̱ pyaꞌam jáyuda je̱tseꞌe du̱pa̱a̱mdi je̱ja tooꞌ aajy joma veꞌe je̱ Pedro ñaxuvaꞌañ, veꞌem tseꞌe o̱yje̱ꞌe̱ je̱ yꞌake̱ꞌe̱xa pyaaꞌtjadat je̱tseꞌe jyo̱tka̱daꞌaktat.  
\v 16 Je̱ꞌyduva tseꞌe nu̱may je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m viijnk kajpu̱n ka̱jxm tso̱o̱ꞌndu juuꞌ veꞌe je̱ Jerusalén du̱mutá̱midup, yakje̱ꞌmyojktu tseꞌe je̱ pyaꞌam jáyuda ma̱a̱t je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. Nu̱jom tseꞌe du̱yakjo̱tka̱dakka̱jxtini. 
\s1 Ku je̱ kuka̱tsivata̱jk yakmajtsti 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe jyo̱tmaꞌtti je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta ma̱a̱t je̱ saduceota̱jk juuꞌ veꞌe mya̱a̱tveꞌnidup,  
\v 18 je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ kuka̱tsivata̱jk du̱yakjamyajtsjidi je̱tseꞌe du̱yakjapya̱a̱jmjidi je̱p poxu̱ntu̱jkp.  
\v 19 Ax toꞌk tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaangeles ko̱o̱ꞌts je̱ poxu̱nta̱kꞌaka̱ꞌa̱ du̱yakꞌavaach je̱tseꞌe je̱ kuka̱tsivata̱jk du̱yakpítsumdi, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p  
\v 20 ―Na̱jkxta je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, je̱p tseꞌe je̱ nu̱may jayu xvaajnjadat pa̱n vintso̱ veꞌe du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\p  
\v 21 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, vanꞌit tseꞌe je̱ kujá̱pit tya̱jkidi je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakꞌixpa̱jkti. 
\p Ax je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta ma̱a̱t je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe mya̱a̱tta vyeꞌna, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱vo̱mojktu pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jiduvap je̱p tsaptu̱jkp. Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱ke̱jxidi je̱ kuká̱tsivada je̱p poxu̱ntu̱jkp.  
\v 22 Ku veꞌe je̱ tsapta̱kmutoompa jye̱ꞌydi je̱p poxu̱ntu̱jkp, kaꞌats je̱peꞌe du̱pa̱mpaatti, vanꞌit tseꞌe vyimpijttinuva je̱ ka̱ts ma̱a̱t,  
\v 23 je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―O̱y atuk xa a̱a̱tseꞌe je̱ poxu̱nta̱jk tu̱mpaaꞌty. Je̱p tseꞌe vyinté̱najada pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌixꞌijttup. Ax kuts a̱a̱tseꞌe tu̱nyakꞌavaꞌach, kaꞌats a̱a̱tseꞌe je̱p tu̱mpa̱mpaaꞌty. 
\p  
\v 24 Ax ku tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ tsapta̱kmutoompa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip je̱ tsapta̱kmutoompata̱jk, kaꞌa tseꞌe du̱vinmó̱tudi pa̱n vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe na̱jkx kyuka̱xa.  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ jayu jye̱ꞌy juuꞌ veꞌe tuknu̱jaꞌvijidu, je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi jidu̱ꞌu̱m: 
\p ―Je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe tu̱xpoxu̱nta̱kpa̱mda, je̱pts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ nu̱may jayu du̱yakꞌixpa̱kta ma̱ja̱ tsaptu̱jkp. 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ tsapta̱kmutoompa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip je̱ tsapta̱kmutoompata̱jk ma̱a̱t je̱ jyayu, je̱ꞌe̱ tseꞌe o̱jts du̱matsta je̱ kuká̱tsivada, kaꞌa tseꞌe du̱jomtonda du̱titonda, je̱ꞌe̱ veꞌe cha̱ꞌkidup ku̱x ku veꞌe je̱ nu̱may jayu chakaꞌatsjadat.  
\v 27 Ku veꞌe du̱yakme̱jtsti, vanꞌit tseꞌe du̱pa̱a̱mdi je̱ja je̱ jayu vyinkujkta juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp. Vanꞌit tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta: 
\p  
\v 28 ―¿Ka má̱kkap a̱a̱ts miitseꞌe ntukpavaandi je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ jayu xꞌukvaajnjidinit je̱ Jesús jye̱ꞌe̱? Ax íxtats nꞌit juuꞌ veꞌe tu̱xtonda. Nu̱jom tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe yaja Jerusalén, ta̱ tseꞌe du̱nu̱jávada juuꞌ miitseꞌe myakꞌixpa̱jktup, je̱ts a̱a̱tseꞌe xtukto̱kinavaꞌanda ku veꞌe je̱ Jesús yꞌa̱a̱ꞌk. 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ viijnk kuká̱tsivada yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Tun vinko̱pk xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam yakka̱tsa̱pá̱ku̱t. Ax pa̱n pyavaampy tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe kyapaatyp kyahꞌake̱e̱guip ma̱a̱t je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, kaꞌa tseꞌe yaktónu̱t.  
\v 30 Je̱ nju̱jpit jáyuvamda je̱ Ntyeꞌyamda, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuva je̱ Jesús, je̱ꞌe̱ juuꞌ miitseꞌe myakjayꞌo̱o̱ꞌkju̱du ku veꞌe xyakjacryuuzpe̱jtjidi.  
\v 31 Je̱ Jesús tseꞌe tsajpe̱jtnu je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ka̱jx je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ ma̱jin myo̱o̱jyjini ku veꞌe je̱ja yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi du̱pa̱a̱mni, ax veꞌem tseꞌe je̱ Jesús yꞌit Yakkutojkpa je̱ts Yaktso̱o̱kpa, veꞌem tseꞌe je̱ israeejlit jayu vyinmayu̱mpijttinit, je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykin du̱maso̱o̱ktinit, je̱tseꞌe je̱ tyo̱kin yakme̱e̱ꞌkxjadat.  
\v 32 Nꞌix nmo̱tu a̱a̱tseꞌe je̱ Jesús ku veꞌe tá̱vani jyoojntykpa̱jknuva vyeꞌna. Ax je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam myo̱o̱yp pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka̱tsu̱pa̱jkju̱dup, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pa̱a̱mpap je̱ts veꞌemam je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tuujn ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi. 
\p  
\v 33 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, o̱o̱y tseꞌe tyunꞌe̱jkjidi tyunjo̱tꞌaajnjidi, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ꞌukko̱jtsmojkti je̱tseꞌe ku̱du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkjidi je̱ kuká̱tsivada.  
\v 34 Ax je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp, je̱ja tseꞌe je̱ꞌe̱ yꞌakujkta vyeꞌna toꞌk je̱ fariseo juuꞌ veꞌe Gamaliel du̱xa̱a̱j. Je̱ pavaꞌnu̱neꞌe tyukyakꞌixpu̱jkp. O̱o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu tyunvintsa̱ꞌa̱gaja. Je̱ꞌe̱ tseꞌe teni je̱tseꞌe du̱pavaajñ je̱tseꞌe du̱yakpítsumdat je̱ kuká̱tsivada namvaateꞌe ve̱e̱ꞌn je̱ it ñaxy.  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ myujatyooꞌda: 
\p ―Miitsta, nmuꞌisraeejlit jáyuda, tumpayo̱ꞌo̱yda o̱y pa̱n ti veꞌe mtonuvaandup ma̱a̱t ya̱ꞌa̱ ya̱ yaaꞌtya̱jkta.  
\v 36 Je̱m xa veꞌe toꞌk je̱ jayu yꞌijt juuꞌ veꞌe Teudas du̱xa̱a̱j, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ñapya̱a̱jmji ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jip. Nu̱maktaaxk mó̱kupx joꞌn tseꞌe je̱ jayu pyana̱jkxji. Ku veꞌe je̱ jayu yakꞌo̱o̱ꞌkjidini, vanꞌit tseꞌe yo̱ꞌvyaꞌkxka̱jxtini nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe pana̱jkxju̱du. Je̱ vaatji tseꞌe kyuka̱jxini.  
\v 37 Ku veꞌe je̱ it ñajxy, vanꞌit ku veꞌe je̱ jayu yaknu̱jaaydi, je̱mpa tseꞌe je̱ Judas, galiléait jayu. Nu̱may tseꞌe je̱ jayu pyana̱jkxji. Ax yakꞌo̱o̱ꞌkju̱duva tseꞌe je̱ jayu je̱tseꞌe yo̱ꞌvyaꞌkxka̱jxtini nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe pana̱jkxju̱du.  
\v 38 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, kadi xvintso̱tonda ya̱ꞌa̱ ya̱ yaaꞌtya̱jkta, kadi xtsoꞌoxpá̱kta. Ku̱x pa̱n jayu je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe ya̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju̱dup je̱tseꞌe du̱tóndat juuꞌ veꞌe tyoondup, kuká̱xapts ya̱ꞌa̱ veꞌe;  
\v 39 ax pa̱n je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe ya̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju̱dup, kaꞌa tseꞌe mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe xꞌama̱a̱daagadat. Nayꞌíxjada ku̱x ku veꞌe je̱ Nteꞌyam xtsoꞌoxpá̱ktat ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Gamaliel vyaajñ. 
\p  
\v 40 Tukta̱jkijidu tseꞌe je̱ ka̱ts. O̱yam tseꞌe vyeꞌema, ku tseꞌe du̱nu̱ke̱jxidi je̱ kuká̱tsivada, vanꞌit tseꞌe du̱vo̱jpti, je̱tseꞌe du̱pavaandi je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ jayu du̱ꞌukvaajnjidinit je̱ Jesús jye̱ꞌe̱. Vanꞌit tseꞌe du̱maso̱o̱kti.  
\v 41 Vanꞌit tseꞌe je̱ kuká̱tsivada du̱vinvaꞌkvaatsti je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp; vaꞌajts xo̱o̱jntktup tseꞌe ña̱jkxtini ku̱x yakjajtu̱xju̱du veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe yakviijnkꞌíxti je̱ Jesús ka̱jx.  
\v 42 Jó̱vum xa̱a̱j tseꞌe du̱yakꞌixpa̱kta je̱tseꞌe du̱ko̱tsta je̱ts je̱ Jesús je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit. Veꞌem tseꞌe du̱toondi je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱ts veꞌempa ta̱jkm ta̱jkm. 
\c 6  
\s1 Ku yakvinko̱o̱ndi nu̱vuxtojtu̱k je̱ pattoꞌnivada 
\p  
\v 1 Ax ku tseꞌe ñu̱maꞌyiꞌata̱ꞌa̱tsta je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvidup, vanꞌit tseꞌe chaachvinmapya̱jkti je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱ko̱jtstup je̱ griego aaj. Veꞌem tseꞌe vyaꞌanda je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ kyuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk yakꞌixpaaꞌtta ku veꞌe jó̱vum xa̱a̱j je̱ kaaky je̱ na̱a̱j vyaꞌkxy.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱makme̱jtsk kuká̱tsiva du̱yaknayꞌamojkijidi je̱ jaanchjaꞌvivata̱jkta, je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe yꞌo̱ya je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook ntukkaꞌamayꞌatú̱vat je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ kaaky je̱ na̱a̱j nyakvaꞌkxu̱t.  
\v 3 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, utsta ajchta, vinko̱nda nu̱vuxtojtu̱k je̱ yaaꞌtya̱jk amiitsjida juuꞌ veꞌe o̱y yaknu̱ko̱jtstup, juuꞌ veꞌe vijta kejta je̱ts juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo mo̱o̱jyju̱dup je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n je̱tseꞌe du̱tóndat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, je̱ꞌe̱ tseꞌe mtukpavaꞌandap ya̱ toonk,  
\v 4 ax veꞌemts a̱a̱tseꞌe ntsapko̱jtsté̱nat je̱ts a̱a̱tseꞌe ijtp je̱ jayu ntukyakꞌixpá̱ku̱t je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi. 
\p  
\v 5 Yꞌo̱yjaꞌvidu tseꞌe nu̱jom je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk. Vanꞌit tseꞌe du̱vinko̱o̱ndi je̱ Esteban, toꞌk juuꞌ veꞌe toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t du̱jaanchjaꞌvip je̱ Jesucristo je̱tseꞌe je̱ Espíritu Santo mya̱ꞌa̱ju̱ je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp. Vyinko̱o̱nduva tseꞌe je̱ Felipe je̱ts je̱ Prócoro, je̱ Nicanor je̱ts je̱ Timón ma̱a̱t je̱ Parmenos, nay veꞌempa je̱ Nicolás, antioquíait jayu, toꞌk juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinjaꞌvip du̱vintsa̱ꞌkip ax joꞌn je̱ israeejlit jáyuda.  
\v 6 Ku veꞌe du̱yakme̱jtsti je̱ja je̱ kuka̱tsivata̱jk vyinkujkta, vanꞌit tseꞌe je̱ kuka̱tsivata̱jk je̱ kya̱ꞌa̱j tyuknu̱ko̱o̱jnjidi je̱tseꞌe ñu̱tsapko̱jtsjidi. 
\p  
\v 7 Yakko̱jtsvaꞌkxꞌata̱a̱tsp tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook, nu̱maꞌyiꞌata̱a̱tstuvap tseꞌe je̱m Jerusalén je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjaꞌvidup. Nu̱may tseꞌe je̱ israeejlit teeꞌta̱jk du̱jaanchjaꞌviduva je̱ Jesús. 
\s1 Ku je̱ Esteban yakmajch 
\p  
\v 8 Je̱ Esteban, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ maaꞌyu̱n toꞌnu̱xju je̱tseꞌe je̱ ma̱kkin myo̱o̱jyji je̱tseꞌe je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujk du̱tuujn je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin je̱ts je̱ mú̱jit atu̱va.  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Esteban du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsvintso̱o̱jvjidi juuꞌ veꞌe yaktukxa̱a̱jidup Tsaptu̱jkpit Naspa̱ka Jayu, je̱ꞌe̱ juuꞌ jatyeꞌe tso̱o̱ꞌndu je̱m Cirene je̱ts je̱m Alejandría, nay veꞌempa juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndu je̱m cilíciait je̱ts ásiait yꞌit jo̱o̱tmda.  
\v 10 Ax kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjada vintso̱ veꞌe je̱ Esteban du̱ꞌama̱a̱daagadat ku̱x je̱ vijin je̱ ke̱ju̱n ma̱a̱teꞌe je̱ Esteban du̱ka̱ts juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo mo̱o̱jyjup.  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe du̱mujooydi je̱ jáyuda je̱tseꞌe vyaꞌandat je̱ts yꞌamo̱tunajxtu veꞌe ku veꞌe je̱ Esteban du̱paka̱jts je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n je̱ts ku veꞌe du̱vinko̱jtspejt je̱ Nteꞌyam.  
\v 12 Veꞌem tseꞌe du̱yakyoojmu̱kti du̱yakꞌajxu̱kti je̱ nu̱may jáyuda, je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta tseꞌe je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda je̱ts je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpada. Vanꞌit tseꞌe je̱ Esteban du̱majtsti je̱tseꞌe du̱yakna̱jkxtini joma veꞌe ñayꞌamókajada je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp.  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe du̱pa̱a̱mdi je̱ jayu juuꞌ veꞌe tyuknu̱vampé̱ttap je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―Kaꞌa xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ jayu du̱pako̱jtsꞌatú̱va ya̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk je̱ts je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n.  
\v 14 Veꞌem a̱a̱tseꞌe nꞌamo̱tunaxy ku veꞌe vyaajñ je̱ts toꞌkeꞌe je̱ nazarétit jayu juuꞌ veꞌe Jesús du̱xa̱a̱j, je̱ꞌe̱k tseꞌe du̱yakkutó̱kiyup ya̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk je̱tseꞌe du̱yaktiktská̱xu̱t je̱ costumbre juuꞌ veꞌe je̱ Moisés xyaktaajnjimdu. 
\p  
\v 15 Tsu̱u̱nidup tseꞌe vye̱ꞌnada je̱ jayu juuꞌ veꞌe nayꞌamojkijidup, je̱tseꞌe du̱vinꞌixti je̱ Esteban. Veꞌem tseꞌe je̱ vyiijn je̱ yꞌaaj kyeꞌx ax joꞌn je̱ ángeles ku̱yꞌijt joꞌn. 
\c 7  
\s1 Ku je̱ Esteban du̱vinteni pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ Esteban: 
\p ―¿Veꞌemam mitseꞌe mvaꞌañ ax joꞌn ya̱ꞌa̱ veꞌe vyaꞌanda? 
\p  
\v 2 Je̱tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, mú̱jit jayuta̱jkta, amo̱tunaxta juuꞌ a̱ts miitseꞌe ntukmuko̱tsuvaandup. Je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe nu̱jom du̱nu̱ma̱jika̱jxp, je̱ꞌe̱ tseꞌe naajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiju je̱ja je̱ nju̱jpit jáyuvamda Abraham vyinkujk ku veꞌe je̱m mesopotámiait yꞌit jo̱o̱tm vyeꞌna, kaꞌanumeꞌe ñu̱jkx vyeꞌna tsu̱u̱niva je̱m haraanit kyajpu̱n ka̱jxm.  
\v 3 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: “Tunmaso̱o̱kni je̱ mꞌit je̱ mnaax je̱ts nu̱jom je̱ mjayu, je̱ts na̱jkxu̱ joma veꞌe je̱ naax juuꞌ a̱ts mitseꞌe ntukꞌíxup.”  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Abraham cho̱o̱ꞌnni je̱m caldéait yꞌit jo̱o̱tm je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m Harán. Ku veꞌe je̱ tyeeꞌ yꞌo̱o̱ꞌkni, vanꞌit tseꞌe je̱ Nteꞌyam yakmiijnjini joma veꞌe ya̱ it ya̱ naax, joma veꞌe nꞌijtumda ntsu̱u̱nimda.  
\v 5 Kaꞌa tseꞌe yaja du̱mo̱o̱jy je̱ Nteꞌyam ya̱ naax je̱ Abraham, ni je̱ꞌe̱ joma veꞌe ñaxvaꞌaku̱t; tyukvinvaꞌni veꞌe je̱ts myo̱ꞌo̱peꞌe ya̱ naax je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j, ó̱yameꞌe vanꞌit kaꞌa pa̱n je̱ Abraham je̱ yꞌónu̱k vyeꞌna.  
\v 6 Na̱ꞌmu̱xjuva tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts jékumit jayu veꞌe yꞌíttat je̱ Abraham je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j je̱tseꞌe cha̱a̱nadat joma veꞌe du̱kanaaxada, je̱m tseꞌe maktaaxk mó̱kupx joojnt je̱ jayu jyomtónjadat tyitónjadat je̱tseꞌe ake̱e̱ꞌy yaktónjadat.  
\v 7 Na̱ꞌmu̱xjuva tseꞌe jidu̱ꞌu̱m je̱ Nteꞌyam: “A̱ts xa veꞌe nto̱kimpayo̱ꞌo̱yup je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ mtsaan je̱ mko̱o̱j ake̱e̱ꞌy du̱yaktóndap, vanꞌit tseꞌe je̱ mtsaan je̱ mko̱o̱j cho̱o̱ꞌndinit je̱m je̱ts a̱tseꞌe yaja min xvinjávada xvintsa̱ꞌa̱gada.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Nteꞌyam vyaajñ.  
\v 8 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe je̱ ko̱jtstán du̱yaktaan ma̱a̱t je̱ Abraham. Je̱ꞌe̱ tseꞌe tyukpavaan je̱tseꞌe je̱ Abraham ma̱a̱t nu̱jom je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe mix ónu̱kta, je̱ꞌe̱ tseꞌe yakpa̱a̱jmjadap je̱ ixtaꞌnu̱n je̱tseꞌe du̱niꞌkxmadat du̱ko̱jmadat, veꞌem tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kadat je̱ts kyuva̱jktupeꞌe je̱ ko̱jtstán. Ax ku tseꞌe je̱ myajntk Isaac kyeꞌx, kutoodojtu̱k xa̱a̱j tseꞌe du̱pa̱a̱jmji je̱ ixtaꞌnu̱n, nay veꞌempa tseꞌe je̱ Isaac du̱toompa ma̱a̱t je̱ myajntk Jacob. Ax veꞌempa tseꞌe je̱ Jacob du̱toompa ma̱a̱t je̱ myajntkta̱jkta, u̱u̱ꞌm je̱ nju̱jpit jáyuvamda, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yaktso̱o̱ꞌntktu je̱ makme̱jtsk ja̱ka̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jáyuda. 
\p  
\v 9 ’Je̱ Jacob je̱ myajntkta̱jkta, je̱ꞌe̱da tseꞌe du̱muꞌe̱jkju̱du je̱ yꞌuts José, je̱tseꞌe du̱to̱o̱ꞌktini. Ax je̱m tseꞌe Egipto yakna̱jkxjidini juuꞌ veꞌe joojyju̱du. Yꞌix jyaye̱jp tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ José,  
\v 10 je̱ꞌe̱ tseꞌe tuknu̱vaatsju nu̱jom juuꞌ veꞌe tsoꞌoxjajtu̱xju je̱tseꞌe je̱ vijin je̱ ke̱ju̱n myo̱o̱jyji. Je̱ Nteꞌyam tseꞌe je̱ vinmaꞌyu̱n du̱mo̱o̱y je̱ faraón, je̱ egíptovit yakkutojkpa, je̱tseꞌe je̱ José du̱jávat du̱tsó̱ku̱t. Je̱ faraón tseꞌe pa̱a̱jmju je̱tseꞌe je̱ egíptovit jayu du̱yakkutojkjat, je̱ faraón je̱ jya̱a̱jn je̱ tya̱jk paat. 
\p  
\v 11 ’Vanꞌit tseꞌe je̱ ma̱kk yooj ñajxy je̱m egíptovit yꞌit jo̱o̱tm je̱ts yaja canaanit yꞌit ja̱a̱t. O̱o̱y tseꞌe je̱ jayu tyuntsaachpaatti vanꞌit, kaꞌa tseꞌe je̱ nju̱jpit jáyuvamda du̱paaꞌtta ti veꞌe tyukjoojntykadap.  
\v 12 Ku veꞌe je̱ Jacob du̱mo̱tu je̱ts je̱meꞌe Egipto je̱ tukjoojntykin, vanꞌit tseꞌe je̱m du̱pake̱jxti je̱ myajntkta̱jk, je̱ nju̱jpit jáyuvamda, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe mutoꞌk nax ña̱jkxti.  
\v 13 Ku veꞌe mume̱jtsk nax ña̱jkxtinuva, vanꞌit tseꞌe je̱ José ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji je̱ja je̱ yꞌuts je̱ yꞌajch vyinkujk. Ax veꞌem tseꞌe je̱ egíptovit yakkutojkpa du̱nu̱jaꞌvi je̱ts pa̱n jayu je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ José.  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ José du̱nu̱ke̱jxini je̱ tyeeꞌ Jacob ma̱a̱t nu̱jom je̱ jyáyuda. Nu̱toogupxu̱k makmo̱kxeꞌe yꞌijtti.  
\v 15 Veꞌem tseꞌe jyajty je̱tseꞌe je̱ Jacob ña̱jkxni tsu̱u̱niva je̱m Egipto. Je̱m tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌkni; nay je̱mpa tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌktini je̱ myajntkta̱jkta, u̱u̱ꞌm je̱ nju̱jpit jáyuvamda.  
\v 16 Ku tseꞌe je̱ Jacob je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk du̱yakna̱jkxtini je̱m Siquem, je̱m tseꞌe du̱yaknaxta̱jkidini je̱p aajntkup joma veꞌe je̱ naax juuꞌ veꞌe je̱ Abraham jyooy je̱ plata ma̱a̱t, juuꞌ veꞌe je̱ Hamor je̱ myajntkta̱jk tukmuto̱o̱ꞌkju̱du. 
\p  
\v 17 ’Ku veꞌe tyá̱mini vyeꞌna je̱ xa̱a̱j ku veꞌe du̱yakpoꞌoku̱t je̱ joojnt juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tukna̱ꞌmu̱xju je̱ Abraham je̱ts je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j veꞌe tsa̱a̱nadap je̱m Egipto, nu̱máyani veꞌe o̱o̱y je̱ israeejlit jayu tyunve̱ꞌnada,  
\v 18 vanꞌit tseꞌe je̱m Egipto yakkutojkꞌukvaajñ toꞌk juuꞌ veꞌe du̱kanu̱jaꞌvip je̱ts pa̱n pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ José yꞌijt.  
\v 19 Je̱ yakkutojkpa tseꞌe je̱ njáyuvamda du̱vinꞌa̱a̱ꞌn je̱tseꞌe du̱jomtuujn du̱tituujn, je̱tseꞌe du̱ꞌake̱e̱ꞌyi je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ myix ónu̱kta juuꞌ veꞌe piꞌk maaxna je̱tseꞌe veꞌem yꞌo̱o̱ꞌktinit.  
\v 20 Vanꞌítani tseꞌe kyeꞌx je̱ Moisés; o̱o̱yeꞌe tyuntsoja yꞌijt. Toojk po̱ꞌo̱ tseꞌe je̱m je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak tya̱kꞌam yuꞌuts yakꞌijtji.  
\v 21 Ax ku tseꞌe kyo̱o̱ꞌkꞌo̱ꞌyixjidini je̱tseꞌe yuꞌuts du̱jaaꞌkyakꞌíttat, vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa je̱ ña̱a̱x pyaatji je̱tseꞌe du̱yakyeeꞌk ax joꞌn je̱ yꞌavintso̱ ónu̱k ku̱yꞌijt joꞌn.  
\v 22 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Moisés du̱nu̱ꞌixpa̱jki nu̱jom juuꞌ veꞌe je̱ egíptovit jayu jyajttup, viji kej tseꞌe juuꞌ du̱tuujn du̱ka̱jts. 
\p  
\v 23 ’Vu̱jxtkupx joojntani tseꞌe je̱ Moisés vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe o̱jts du̱ꞌix je̱ jyáyuda.  
\v 24 Je̱m tseꞌe du̱ꞌix toꞌk je̱ egíptovit jayu ku veꞌe du̱jomtún du̱titún toꞌk je̱ Moisés je̱ jyayu, vanꞌit tseꞌe je̱ Moisés du̱yakꞌa̱a̱ꞌk je̱ egíptovit jayu je̱tseꞌe veꞌem du̱kuvaajñ je̱ jyayu.  
\v 25 Veꞌemeꞌe je̱ Moisés yꞌukvinmaajy je̱ts ku̱du̱vinmó̱tudi veꞌe je̱ jyáyuda je̱ts vyinkó̱nup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ Moisés je̱tseꞌe veꞌem du̱tukyakpítsumdat je̱ myuꞌisraeejlit jayu; ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱vinmó̱tudi.  
\v 26 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ Moisés du̱ꞌix je̱ts je̱meꞌe nu̱me̱jtsk je̱ myuꞌisraeejlit jayu ñachiiꞌkjada. Yꞌukyaknamyujo̱tꞌo̱yavaajnju̱dupts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌuktij, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmidi: “Toꞌk jáyuji xa miitseꞌeda. ¿Tya̱jxseꞌe mnachiiꞌkjada?”  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ nakyutsiiꞌkjuva je̱ Moisés du̱nastiꞌtsi, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: “¿Pa̱nts mitseꞌe tu̱mpu̱mju̱ je̱ts a̱a̱tseꞌe xyakkutojkjat je̱ts a̱a̱tseꞌe xto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t?  
\v 28 ¿Xyakꞌo̱o̱ꞌkuvaampap a̱ts mitseꞌe ax joꞌn ox xyakꞌa̱a̱ꞌk je̱ egíptovit?”  
\v 29 Ku veꞌe je̱ Moisés du̱ꞌamo̱tunajxy, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱jaꞌvi je̱ts ñu̱jaꞌvinup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu tu̱du̱yakꞌa̱a̱ꞌk, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe kyeek je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m madiaanit yꞌit jo̱o̱tm. Ax jékumit jayu tseꞌe yꞌijt ku veꞌe je̱m chu̱u̱ni; je̱m tseꞌe je̱ Moisés ñamyajntkiji nu̱me̱jtsk. 
\p  
\v 30 ’Vu̱jxtkupx joojnt tseꞌe je̱ it tu̱ñajxnuva vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ ángeles yakꞌixji je̱m ja̱njo̱o̱tm je̱m ápit ku̱p akojkm je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm joma veꞌe je̱ Sinaí Ko̱pk.  
\v 31 Atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ Moisés du̱tuktaajñ juuꞌ veꞌe yakꞌixju. Ku veꞌe du̱muta̱mi je̱tseꞌe du̱ꞌixꞌó̱yat, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxy je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n myuka̱tsju̱. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ:  
\v 32 “A̱ts xa veꞌe je̱ mju̱jpit jayu je̱ Ntyeꞌyamda, je̱ Abraham, je̱ Isaac, ma̱a̱t je̱ Jacob je̱ Ntyeꞌyamda.” Vanꞌit tseꞌe je̱ Moisés myippa̱jkni, tsa̱ꞌki tseꞌe je̱tseꞌe je̱ ja̱a̱jn du̱jaaꞌkꞌíxu̱t.  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ña̱ꞌmu̱xji: “Napyakje̱nju̱ ku̱x kunuuꞌkx ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ naax juuꞌ veꞌe mtukténip.  
\v 34 Ta̱ a̱tseꞌe nꞌix vintso̱ veꞌe a̱ts je̱ njayu yakjomtonda yaktitonda je̱m Egipto, ta̱ a̱tseꞌe nmo̱tu vintso̱ veꞌe je̱m yaꞌaxta je̱tseꞌe ñañu̱tsaachvinmáyjada, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe tu̱nnu̱ka̱daꞌaky je̱ts a̱tseꞌe nyakpítsumdat. Mínu̱ts nꞌit, mits a̱tseꞌe mpaké̱xup je̱m Egipto.” 
\p  
\v 35 ’Ax je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱vinko̱o̱n je̱ Moisés je̱tseꞌe du̱yakkutojkjat je̱ nju̱jpit jáyuvamda je̱tseꞌe du̱yakpítsumdinit je̱m Egipto. Je̱ Moisés tseꞌe je̱ Nteꞌyam ke̱jxju ku veꞌe toꞌk je̱ ángeles du̱ꞌix je̱m ja̱njo̱o̱tm je̱m ápit ku̱p akojkm. Je̱ Nteꞌyam tseꞌe je̱ Moisés du̱tuknu̱ke̱jx je̱ njáyuvamda, je̱ Moisés juuꞌ veꞌe vyiijnkꞌíxtu ku veꞌe vyaandi: “¿Pa̱n tseꞌe tu̱mpu̱mju̱ je̱ts a̱a̱tseꞌe xyakkutojkjat je̱ts a̱a̱tseꞌe xto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t?”  
\v 36 Je̱ Moiseests je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe du̱toon je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin je̱ts je̱ mú̱jit atu̱va je̱m Egipto je̱ts joma veꞌe je̱ Tsapts Maaxy Na̱a̱j, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakpítsumnu je̱m Egipto je̱ nju̱jpit jáyuvamda je̱tseꞌe je̱ ma̱jin du̱jaaꞌktuujn je̱ vu̱jxtkupx joojnt ku veꞌe yo̱ꞌydi je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm.  
\v 37 Je̱ Moiseests je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ nmuꞌisraeejlit jáyuvamda jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmidu: “Vinká̱nani xa veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, u̱u̱ꞌm je̱ nNteꞌyamamda, du̱jayep toꞌk u̱u̱ꞌm je̱ njáyuvamda, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe xvinka̱a̱jn, je̱ꞌe̱ tseꞌe mko̱jtsnajxu̱xjadap je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook.”  
\v 38 Je̱ Moiseespats je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe muko̱jtsju je̱ ángeles je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm joma veꞌe je̱ Sinaí Ko̱pk, je̱tseꞌe du̱ko̱jtsnajxji je̱ nju̱jpit jáyuvamda. Je̱ Moisés tseꞌe yakmo̱o̱y je̱ ayook juuꞌ ka̱jxeꞌe je̱ jayu du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, yakmo̱o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe xtuknu̱jaꞌvimdat. 
\p  
\v 39 ’Ax kaꞌa tseꞌe je̱ nju̱jpit jáyuvamda du̱ka̱tsa̱pa̱jkti je̱ Moisés, kaꞌa veꞌe du̱ma̱ja̱pa̱a̱mdi, je̱meꞌe Egipto vyimpituvaandinuva.  
\v 40 Vanꞌit tseꞌe je̱ Aarón jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmidi: “Pa̱a̱jmjikts a̱a̱tseꞌe toꞌk aaj toꞌk je̱ apa̱mnax juuꞌ veꞌe nyaknteꞌyamimdap je̱tseꞌe xvintooꞌva̱jkimdat, ku̱x kaꞌa xa veꞌe nnu̱jaꞌvimda ti nꞌiteꞌe tu̱jyatyju̱ tu̱ñaxyju̱ je̱ Moisés juuꞌ veꞌe je̱m Egipto xyakpítsumumdu.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi.  
\v 41 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ kaaj ónu̱k du̱ꞌapa̱mnajxti, je̱ tá̱nu̱k du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti, je̱tseꞌe du̱tukvintsa̱ꞌkidi. O̱o̱y tseꞌe du̱tuntukxo̱o̱jntkti juuꞌ veꞌe tyoondu.  
\v 42 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam myaso̱o̱kjidi. Vanꞌit tseꞌe du̱vinjaꞌvidi du̱vintsa̱ꞌkidi juuꞌ jatyeꞌe ijtp je̱m tsajviinm, je̱ maatsa, je̱ aampa xa̱a̱j, je̱ts je̱ aampa po̱ꞌo̱. Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn jatyáñ yꞌit je̱p na̱k ku̱jxp juuꞌ veꞌe jyatyaandu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe jatyáñ yꞌit: 
\q1 Miitsta, israeejlit jáyuda, 
\q1 ¿Myakꞌo̱o̱ꞌktu vineꞌe je̱ tá̱nu̱k je̱ts a̱tseꞌe xtukvintsa̱ꞌkidi ku veꞌe xyo̱ꞌydi vu̱jxtkupx joojnt je̱ vinvaꞌajts it? 
\q1  
\v 43 Ax kaꞌa tseꞌe, 
\q1 mpaka̱a̱ydu veꞌe je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda je̱ Moloc je̱ tya̱jk apa̱mnax je̱ts je̱ Renfán je̱ myaatsa apa̱mnax, 
\q1 miitsts je̱ꞌe̱ veꞌe mpa̱a̱mdu je̱tseꞌe xyaktanda je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda je̱tseꞌe xvinjávada xvintsa̱ꞌa̱gada. 
\q1 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts miitseꞌe nyakpítsumdat joma veꞌe je̱ mꞌitta je̱ mnaaxta je̱tseꞌe mpaké̱xtat je̱m Babilonia naxy. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe jatyáñ yꞌit. 
\p  
\v 44 Vanꞌit tseꞌe je̱ Esteban jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Je̱m tseꞌe vinvaꞌajts it ka̱jxm du̱jaye̱jpti je̱ nju̱jpit jáyuvamda je̱ tabernáculo joma veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinjávadat du̱vintsa̱ꞌa̱gadat. Je̱m tseꞌe du̱ko̱o̱jnu̱kti je̱ tsatsets joma veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n du̱jatyaajñ. Veꞌem tseꞌe je̱ tabernáculo du̱pu̱m yꞌijt ax joꞌn je̱ Nteꞌyam du̱tukpavaajñ je̱ Moisés ku veꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ts veꞌemeꞌe du̱nu̱pa̱mvaꞌatsu̱t ax joꞌn yakꞌixji.  
\v 45 Ax ku tseꞌe je̱ Moisés yꞌo̱o̱ꞌkni, je̱ Josué tseꞌe yaktukka̱ta̱jkinu je̱ kutojku̱n, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakje̱ꞌy je̱ nju̱jpit jáyuvamda joma veꞌe u̱xyam nꞌijtumda ntsu̱u̱nimda. Je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱puta̱jki je̱ nju̱jpit jáyuvamda je̱tseꞌe du̱yakkutó̱kidi je̱ jayu juuꞌ veꞌe yaja tsu̱u̱nidup yꞌijt. Je̱ nju̱jpit jáyuvamda tseꞌe du̱yakme̱jtstu je̱ tabernáculo, je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta tseꞌe je̱ tabernáculo yꞌijt vanꞌit paat ku veꞌe je̱ yakkutojkpa David jyoojntyki.  
\v 46 Jyaꞌvits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ David. Cho̱jk tseꞌe je̱ David je̱tseꞌe ku̱du̱pa̱a̱mdi toꞌk je̱ tsapta̱jk joma veꞌe cha̱a̱nat je̱ Jacob je̱ Ntyeꞌyam.  
\v 47 Ax je̱ Salomoonts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe du̱pa̱a̱m je̱ Nteꞌyam je̱ chapta̱jk,  
\v 48 ó̱yameꞌe je̱ Nteꞌyam kyatsu̱u̱na je̱p tsaptu̱jkp juuꞌ veꞌe je̱ jayu pyu̱u̱mp, veꞌem ax joꞌn je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa du̱tukko̱jtsnajxy jidu̱ꞌu̱m: 
\q1  
\v 49 Veꞌem ax joꞌn je̱ kutojku̱n tsu̱u̱jntku̱n, 
\q1 veꞌem tseꞌe yaja tsapja̱a̱t joma a̱tseꞌe ntsu̱u̱na. 
\q1 Veꞌem xa veꞌe je̱m naxviinm ax joꞌn je̱ vaꞌkpe̱jtu̱n joma a̱tseꞌe ya̱ ntek ku̱nyukká̱n. 
\q1 ¿Ti tsapta̱jkts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱ts miitseꞌe xpa̱a̱jmjavaandup, 
\q1 ukpu̱ joma veꞌe je̱ it joma a̱ts miitseꞌe ku̱xyakpo̱o̱ꞌkxta? 
\q1  
\v 50 A̱ts xa veꞌe mpa̱mka̱jx nu̱jom juuꞌ jaty. 
\p  
\v 51 Vanꞌit tseꞌe je̱ Esteban jyaaꞌkna̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Miitsta, o̱o̱yeꞌe tyunma̱kka je̱ mkuvajk xpa̱mda, veꞌem ax joꞌn je̱ tsaaj, kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook mtuktá̱kajada je̱tseꞌe xkamo̱tuvuvaꞌanda. Mxa̱ꞌmatsoꞌoxpa̱jktup xa miitseꞌe je̱ Espíritu Santo. Veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn je̱ nju̱jpit jáyuvamda.  
\v 52 Je̱ nju̱jpit jáyuvamda xa veꞌe du̱jomtoondu du̱titoondu nu̱jom je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌktu pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱ko̱jtstu je̱ts mínupeꞌe je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe tu̱v jáyuvip joojntykip. Ax kuts je̱ꞌe̱ veꞌe myiijn, miitsts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m je̱ viijnk jayu kya̱ꞌm mpa̱a̱mdinu je̱tseꞌe xyakjayꞌo̱o̱ꞌkjidini.  
\v 53 Yakmo̱ꞌyumdu xa veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe je̱ angelesta̱jk tukka̱ta̱jkiju je̱ Moisés; ax kaꞌa tseꞌe xkuva̱kta je̱ pavaꞌnu̱n ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Esteban du̱nu̱u̱jmi je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp. 
\s1 Ku je̱ Esteban yꞌo̱o̱ꞌkni 
\p  
\v 54 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, jo̱tmaꞌttu tseꞌe, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe o̱o̱y tyunnatya̱tskaaꞌtjada, je̱ Estébaneꞌe tyunmuꞌe̱jkꞌo̱o̱ꞌkju̱dup.  
\v 55 Ax je̱ Esteban, je̱ Espíritu Santo tseꞌe mo̱o̱jyju je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, patꞌix tseꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm tso̱v je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin du̱ꞌix, je̱tseꞌe du̱ꞌixpa je̱ Jesús tyena je̱ja je̱ Nteꞌyam yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi.  
\v 56 Vanꞌit tseꞌe je̱ Esteban vyaajñ: 
\p ―¡Ixta! Nꞌixp xa a̱tseꞌe je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, jé̱jats je̱ꞌe̱ veꞌe tyena je̱ Nteꞌyam yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi. 
\p  
\v 57 Vanꞌit tseꞌe du̱tukꞌayaaxti je̱ Esteban, je̱tseꞌe ñatyaatskmajtsjidi, je̱tseꞌe du̱nu̱na̱jkxti.  
\v 58 Vanꞌit tseꞌe du̱majtstini je̱tseꞌe du̱yakna̱jkxtini je̱p kajpu̱n paꞌap. Je̱p tseꞌe o̱jts du̱yakꞌo̱o̱ꞌktini tsakaꞌachji. Pa̱n pa̱n jaty tseꞌe veꞌem játkidu, je̱p tseꞌe je̱ vyit du̱yaktaandi joma veꞌe toꞌk je̱ mootsk ónu̱k juuꞌ veꞌe Saulo du̱xa̱a̱j.  
\v 59 Namvaateꞌe du̱kaꞌatsta, vanꞌit tseꞌe je̱ Esteban chapka̱jts. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús, kuva̱ku̱ toꞌk aaj a̱ts ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin. 
\p  
\v 60 Vanꞌit tseꞌe kyo̱xkteni je̱tseꞌe ma̱kk jidu̱ꞌu̱m vyaajñ: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, kadi ya̱ to̱kin xtukkuve̱tta. 
\p Ku veꞌe veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌkni. 
\c 8  
\p  
\v 1 Yꞌo̱yjaꞌvits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Saulo ku veꞌe je̱ Esteban du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti. 
\s1 Ku je̱ Saulo du̱jomtuujn du̱tituujn je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvidup 
\p Ax vanꞌit tseꞌe o̱o̱y tyunyakjomtonꞌukvaandi tyunyaktitonꞌukvaandi je̱m Jerusalén je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Jesús. Nu̱jom tseꞌe yꞌayo̱ꞌvyaꞌkxka̱jxti je̱m judéait je̱ts samaariait yꞌit jo̱o̱tm, je̱ kuka̱tsivata̱jkji tseꞌe taandu je̱m Jerusalén.  
\v 2 Je̱meꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱vinjaꞌvidup du̱vintsa̱ꞌkidup je̱ Nteꞌyam, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yaknaxta̱jkidinu je̱ Esteban je̱tseꞌe o̱o̱y du̱tunnu̱yaaxti.  
\v 3 Ax je̱ Saulo, yꞌíxtipts je̱ꞌe̱ veꞌe vintso̱ veꞌe je̱ jayu du̱ko̱o̱ꞌkjaanchjaꞌvidinit je̱ Jesús, ta̱jkm ta̱jkm tseꞌe tya̱ka je̱tseꞌe du̱yakjavya̱a̱ꞌmpítsumjada je̱tseꞌe du̱yakjapyoxu̱nta̱kpá̱mjada pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Jesucristo, veꞌem je̱ yaaꞌtya̱jk veꞌem je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk. 
\s1 Ku je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook yaktukkaꞌamaajy je̱p samaariait kyajpu̱n ku̱jxp 
\p  
\v 4 Ax je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe yo̱ꞌvyaꞌkxtu, yꞌavaꞌnidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook nu̱jom pa̱n joma tso̱ veꞌe ña̱jkxta.  
\v 5 Je̱ Felipe tseꞌe o̱jts je̱m samaariait kyajpu̱n ka̱jxm je̱tseꞌe je̱m je̱ jayu du̱vaajnji je̱ Cristo jye̱ꞌe̱.  
\v 6 Nayꞌamojkijidu tseꞌe nu̱may je̱ jayu je̱tseꞌe toꞌk jo̱o̱t du̱ꞌamo̱tunaxta juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe kya̱jtsp; yꞌíxtuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe tyuump.  
\v 7 Yakjo̱tka̱daaktinu tseꞌe nu̱may je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, ayaaxp tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap tyukvaatsjidini; yakjo̱tka̱daaktuva tseꞌe je̱ mojkpa jayu je̱ts je̱ u̱xke̱t jayu.  
\v 8 Ax veꞌem tseꞌe je̱ jayu o̱o̱y tyunxo̱o̱jntkti je̱m kajpu̱n ka̱jxm. 
\p  
\v 9 Je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ maayva juuꞌ veꞌe Simón du̱xa̱a̱j, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ samaariait jayu du̱vinꞌa̱a̱ꞌn ku veꞌe vyaajñ je̱ts ñu̱má̱jip je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 10 Toꞌk jo̱o̱t je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu yꞌamo̱tunajxju̱duva yꞌijt, je̱ mú̱jit je̱ muutskit. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―Je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱ja̱ kutojku̱n ma̱a̱t xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ yaaꞌtya̱jk. 
\p  
\v 11 Mya̱ja̱pa̱a̱mdup tseꞌe ku̱x jekeꞌe tyunvinꞌa̱a̱ꞌnjidi je̱ maayk ka̱jx.  
\v 12 Ku veꞌe je̱ Felipe tyukmuko̱jtsjidi vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm je̱tseꞌe vyaꞌnu̱xjidi je̱ Jesucristo jye̱ꞌe̱, nu̱may tseꞌe du̱jaanchjaꞌvidi je̱ Jesucristo je̱tseꞌe ña̱pe̱jtti, veꞌem je̱ yaaꞌtya̱jk veꞌem je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk.  
\v 13 Jyaanchjaꞌviva tseꞌe je̱ Simón juuꞌ veꞌe je̱ Felipe tukmuko̱jtsju je̱tseꞌe ña̱pe̱jtpa, je̱tseꞌe je̱ Felipe du̱ma̱a̱tnáxy du̱ma̱a̱ttá̱ka, je̱ꞌe̱ veꞌe tyukꞌatú̱vip je̱ ma̱jin je̱ts je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin juuꞌ veꞌe toojnjup. 
\p  
\v 14 Je̱ kuka̱tsivata̱jk juuꞌ veꞌe je̱m Jerusalén taandu, ku tseꞌe je̱ ka̱ts du̱mó̱tudi je̱ts kyuva̱jktu veꞌe je̱ samaariait jayu je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, vanꞌit tseꞌe je̱m du̱ke̱jxti je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan.  
\v 15 Ku veꞌe jye̱ꞌydi, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱tsapko̱jtsti je̱ samaariait jayu juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvidup je̱tseꞌe veꞌem je̱ Espíritu Santo tyá̱kat je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda,  
\v 16 ku̱x ni pa̱na veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda kyaꞌitna vyeꞌna je̱ Espíritu Santo, na̱petji veꞌe vye̱ꞌnada ku veꞌe vyaandi je̱ts je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesuuseꞌe pyana̱jkxuvaandup.  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Juan je̱ kya̱ꞌa̱j tyuknu̱ko̱o̱jnjidi. Ku veꞌe veꞌem du̱toondi, vanꞌit tseꞌe je̱ Espíritu Santo tya̱jki je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda. 
\p  
\v 18 Ku veꞌe je̱ Simón du̱ꞌix je̱ts ta̱jkipeꞌe je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm je̱ Espíritu Santo ku veꞌe je̱ kuká̱tsivada je̱ kya̱ꞌa̱j tyuknu̱ko̱o̱jnjidi, vanꞌit tseꞌe je̱ meen du̱javampe̱jtjidi,  
\v 19 je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Mo̱o̱yduva a̱ts toꞌk aaj je̱ kutojku̱n je̱ts ku a̱tseꞌe o̱pya̱na ya̱ nka̱ꞌa̱j ntuknu̱kó̱nu̱t, vanꞌit tseꞌe je̱ Espíritu Santo tyá̱kat je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda. 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¡Kijpxeꞌe je̱ mmeen xma̱a̱tvintó̱kiyu̱t je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe veꞌem mvinmay je̱ts o̱ꞌyipeꞌe je̱tseꞌe je̱ meen yaktukjóyu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yajkyp je̱ myaaꞌyu̱n ka̱jx!  
\v 21 Kaꞌa xa mits ya̱ꞌa̱ veꞌe mtukka̱daꞌakyju̱ je̱tseꞌe xtónu̱t ya̱ toonk a̱a̱ts ma̱a̱t ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ mjo̱o̱t je̱ mjaꞌvin yꞌo̱ya je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk.  
\v 22 Vinmayu̱mpijtni, maso̱o̱kni je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykin, je̱ts munooꞌkxtu̱ku̱ je̱ Nteꞌyam. O̱yapeꞌe mme̱e̱ꞌkxu̱xju̱t je̱ ko̱ꞌo̱y vinmaꞌyu̱n juuꞌ veꞌe mjayejpp,  
\v 23 ku̱x ta̱ a̱tseꞌe nꞌix je̱ts o̱o̱yeꞌe je̱ ko̱ꞌo̱y jo̱o̱t xtunjayep, je̱ to̱kin tseꞌe mka̱ꞌmijup. 
\p  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe je̱ Simón yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Nu̱tsapko̱tsta a̱ts toꞌk aaj, veꞌemts a̱tseꞌe xkajátu̱t xkanáxu̱t juuꞌ veꞌe tu̱xko̱tsta je̱ts a̱tseꞌe nkavintó̱kiyu̱t ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv. 
\p  
\v 25 Ku veꞌe je̱ kuká̱tsivada je̱ jayu du̱vaajnjidi je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook je̱ts ti veꞌe yꞌixtu myó̱tudu ku veꞌe je̱ Jesús du̱ma̱a̱tvítti, vanꞌit tseꞌe vyimpijttini je̱m Jerusalén. Namvaateꞌe je̱m ña̱jkxtini, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌavaꞌnidi je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook je̱m may kajpu̱n ka̱jxm juuꞌ veꞌe je̱m samaariait yꞌit jo̱o̱tm. 
\s1 Je̱ Felipe je̱ts je̱ etiopíait jayu 
\p  
\v 26 Ku veꞌe veꞌem jyajty, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaangeles du̱muka̱jts je̱ Felipe. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Pojtu̱ku̱ je̱ts na̱jkxu̱ je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm, je̱ꞌe̱ tseꞌe mpá̱kup je̱ tooꞌ juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌmp je̱m Jerusalén je̱tseꞌe je̱m Gaza ñu̱jkx. 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ Felipe pyojtu̱k je̱tseꞌe ñu̱jkx. Je̱m tseꞌe ñu̱jkx vyeꞌna ku veꞌe du̱ma̱a̱tnavyaatji toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk, etiopíait jayu je̱ꞌe̱ veꞌe; je̱ Candace, toꞌk je̱ etiopíait yakkutojkpa ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyoompa, je̱ꞌe̱ je̱ myeen tseꞌe kya̱ꞌmip. Je̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe Jerusalén je̱ yaaꞌtya̱jk yꞌa̱ts, o̱jts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m je̱ Nteꞌyam du̱vinjava du̱vintsa̱ꞌa̱ga,  
\v 28 vimpijtnup je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna je̱m tya̱kꞌam. Je̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe ña̱ku̱ka̱ts vyeꞌna carreta jo̱o̱tm juuꞌ veꞌe je̱ caballo pyavu̱u̱ꞌmp, je̱ꞌe̱ tseꞌe kya̱jtsp juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Isaías jyaay.  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Espíritu Santo du̱nu̱u̱jmi je̱ Felipe: 
\p ―Muta̱ma xi carreta. 
\p  
\v 30 Ku veꞌe ñaajktá̱miji je̱ Felipe, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxy je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe kya̱jtsp je̱ na̱k juuꞌ veꞌe je̱ Isaías jyatyaan. Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Mvinmó̱tupts ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mka̱jtsp? 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¿Vintso̱s a̱tseꞌe nvinmó̱tuvu̱t pa̱n kaꞌa veꞌe pa̱n pa̱n pa̱n a̱tseꞌe xtukvinmó̱tuvup? 
\p Je̱tseꞌe je̱ Felipe yakꞌamo̱tu je̱tseꞌe pyé̱tu̱t je̱m carreta jo̱o̱tm je̱tseꞌe du̱paaꞌa̱jxtu̱kat. 
\p  
\v 32 Je̱ Kunuuꞌkx Jatyán juuꞌ veꞌe kya̱jtsp vyeꞌna, jidu̱ꞌu̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe vyaꞌañ: 
\q1 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ carnero juuꞌ veꞌe je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n yaktukꞌavo̱ꞌvip, 
\q1 veꞌem ax joꞌn je̱ carnero juuꞌ veꞌe ama̱ꞌa̱t taamp ku veꞌe yaknu̱keeꞌp, 
\q1 kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe ti du̱ka̱ts ku veꞌe je̱ jayu yakꞌo̱o̱ꞌkuvaꞌañju̱. 
\q1  
\v 33 Je̱ naax je̱ poꞌox joꞌnts je̱ꞌe̱ veꞌe yakpu̱u̱jm je̱tseꞌe kyayakꞌo̱tyo̱kimpayo̱ꞌy. 
\q1 ¿Pa̱nts vineꞌe vaꞌanup je̱ts je̱meꞌe je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j? 
\q1 Yakꞌo̱o̱ꞌkju̱du xa veꞌe je̱ jayu yaja naxviijn. 
\m Jidu̱ꞌu̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ juuꞌ veꞌe kyo̱jts. 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ tyoompa du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ Felipe: 
\p ―Vaajnjikts a̱ts toꞌk aaj. ¿Viinmeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa ñatyijju̱ ku ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱jaajy, ukpu̱ viijnk jayu je̱ꞌe̱ veꞌe tyijp? 
\p  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe je̱ Felipe vyaꞌnu̱xji je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, tyuknu̱jaꞌvi veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ Jesús jye̱ꞌe̱. Je̱ Kunuuꞌkx Jatyán juuꞌ veꞌe yꞌixtu je̱tseꞌe du̱ko̱jtsti, je̱ꞌe̱ tseꞌe kyo̱jtsvaats tooꞌva̱jkp.  
\v 36 Ku tseꞌe ñaxta vyeꞌna je̱m tooꞌ am, je̱tseꞌe je̱ tsoxk na̱a̱j du̱ꞌixpaatti, vanꞌit tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk vyaajñ: 
\p ―U̱xyaja xa veꞌe je̱ tsoxk na̱a̱j, ¿ax ti tseꞌe du̱kayakꞌo̱ꞌyip je̱ts a̱tseꞌe nna̱pé̱tu̱t? 
\p  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe je̱ Felipe vyaajñ: 
\p ―Pa̱n toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t xa veꞌe je̱ Jesucristo xjaanchjáva, o̱ꞌyip tseꞌe. 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Njaanchjaꞌvip xa a̱tseꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesucristo. 
\p  
\v 38 Vanꞌit tseꞌe je̱ tyoompa du̱nu̱u̱jmi je̱tseꞌe du̱yakꞌatú̱vat je̱ carreta. Ku veꞌe yꞌatu̱vi, vanꞌit tseꞌe vyajntkti je̱ Felipe ma̱a̱t je̱ yaaꞌtya̱jk je̱tseꞌe du̱yakna̱pejt.  
\v 39 Ku veꞌe pyítsumdini je̱m na̱jo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n jyaꞌvin ka̱jxm, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Felipe toꞌmayji du̱yakna̱jkx viijnk tso̱v, kaꞌa veꞌe yꞌukꞌíxjini je̱ yaaꞌtya̱jk. Xo̱o̱jntkp tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk ña̱jkxni.  
\v 40 Ax je̱ Felipe, je̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe azótovit kyajpu̱n ka̱jxm o̱jts yakꞌix, kajpu̱n kajpu̱n tseꞌe ñajxy je̱tseꞌe du̱ꞌavaꞌni je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook je̱m Cesarea paat. 
\c 9  
\s1 Ku je̱ Saulo du̱jaanchjaꞌviꞌukvaajñ je̱ Jesús 
\r (Hch. 22.6‑16; 26.12‑18) 
\p  
\v 1 Ax vintso̱ tseꞌe je̱ it ñaxy, kaꞌajyam tseꞌe je̱ Saulo du̱tukꞌatsa̱ꞌkiꞌatú̱va je̱ o̱o̱ꞌku̱n pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱jaanchjaꞌvidup. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe o̱jts du̱ꞌix je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta.  
\v 2 Je̱ꞌe̱ tseꞌe cha̱jkp je̱tseꞌe myo̱ꞌo̱ju̱t je̱ na̱k je̱tseꞌe ña̱jkxu̱t je̱m damaascovit kyajpu̱n ka̱jxm je̱tseꞌe je̱p chaptu̱jkpta du̱ꞌíxtat pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱pana̱jkxtup je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, veꞌem tseꞌe du̱yakjamyátsjadat je̱tseꞌe je̱m Jerusalén du̱yakna̱jkxtat, veꞌem je̱ yaaꞌtya̱jk veꞌem je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk.  
\v 3 Je̱e̱na tseꞌe tooꞌ aajy vyeꞌna, je̱ damaascovit kyajpu̱n mutá̱mani, vanꞌit tseꞌe tun toꞌmayji je̱ tsapjo̱o̱tmit ajajtk o̱o̱y tyunnu̱jajji tyunnu̱ta̱ꞌkxji.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Saulo ñaxvipp je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxy toꞌk je̱ ayook juuꞌ veꞌe vaan: 
\p ―Saulo, Saulo, ¿tya̱jxts a̱tseꞌe xtsoꞌoxpú̱k? 
\p  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ Saulo vyaajñ: 
\p ―¿Pa̱nts mitseꞌe? 
\p Vanꞌit tseꞌe yakꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―A̱ts xa veꞌe je̱ Jesús, juuꞌ veꞌe mtuntsoꞌoxpu̱jkp. Viinm xa mitseꞌe mnakyo̱ꞌo̱tyúnju̱ ku a̱tseꞌe veꞌem xtun. 
\p  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe je̱ Saulo cha̱ꞌkiku̱jx je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿tiseꞌe mtsa̱jkp je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t? 
\p Vanꞌit tseꞌe yakꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Pojtu̱ku̱ je̱ts na̱jkxu̱ je̱m kajpu̱n ka̱jxm, ax je̱m tseꞌe myakvaajnjat pa̱n ti veꞌe mtónup. 
\p  
\v 7 Je̱ Saulo je̱ myujatyooꞌda, vaꞌajts tsa̱ꞌkidupts je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱x myó̱tudu veꞌe je̱ ayook; ax kaꞌa tseꞌe pa̱n du̱ꞌixti.  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ Saulo pyojtu̱k. Ku veꞌe jyavinꞌixvaꞌkxy, kaꞌa tseꞌe yꞌukꞌixni. Vanꞌit tseꞌe je̱ myujatyooꞌ myajtsjidi je̱m kya̱ꞌm je̱tseꞌe pyavijtsjidi je̱m damaascovit kyajpu̱n ka̱jxm.  
\v 9 Je̱m tseꞌe yꞌijt toojk xa̱a̱j, kaꞌa tseꞌe yꞌix, kaꞌa tseꞌe kyay yꞌuuꞌk. 
\p  
\v 10 Je̱m tseꞌe damaascovit kyajpu̱n ka̱jxm yꞌijt toꞌk je̱ jaanchjaꞌviva juuꞌ veꞌe Ananías du̱xa̱a̱j, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n yakꞌixju je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¡Ananías! 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―U̱xyaja a̱ts, Ma̱ja̱ Vintsá̱n. 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Pojtu̱ku̱ je̱ts na̱jkxu̱ joma veꞌe je̱ tooꞌ juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Tu̱v, je̱m tseꞌe je̱ Judas tya̱kꞌam xꞌamo̱tutú̱vat toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe Saulo du̱xa̱a̱j, tsapko̱jtspts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 12 Ta̱ je̱ꞌe̱ veꞌe yakꞌixju̱ mta̱ka joma veꞌe yꞌit je̱tseꞌe je̱ mka̱ꞌa̱j xtuknu̱ká̱n je̱tseꞌe vyinꞌixpa̱jknuva. 
\p  
\v 13 Ku veꞌe je̱ Ananías du̱ꞌamo̱tunajxy, vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, o̱o̱yani xa a̱tseꞌe je̱ ka̱ts ntunmo̱tu vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk du̱tsaachtún je̱ mjáyuda je̱m Jerusalén;  
\v 14 ax yaja tseꞌe tu̱myets je̱ kutojku̱n ma̱a̱t juuꞌ veꞌe mo̱o̱jyju je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda, je̱tseꞌe du̱yakjamyátsju̱t du̱yakjachómju̱t nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe mjaanchjaꞌvijidup. 
\p  
\v 15 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Na̱jkxu̱, ku̱x a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nvinko̱o̱n je̱tseꞌe a̱ts nje̱ꞌe̱ du̱vaajnjadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, je̱ yakkutojkpada, je̱ts je̱ israeejlit jáyuda.  
\v 16 A̱ts xa veꞌe ntuknu̱jávap je̱ts o̱o̱y a̱tseꞌe xtunkutsaachpaadat. 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Ananías ñu̱jkx je̱m je̱ jayu tya̱kꞌam joma veꞌe je̱ Saulo vyeꞌna. Ku veꞌe tya̱jki, vanꞌit tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱tuknu̱ka̱a̱jn je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Uts Saulo, je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús, juuꞌ veꞌe myakꞌixju je̱ja tooꞌ aajy, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe tu̱xkex je̱tseꞌe mvinꞌixpa̱jknuvat je̱tseꞌe je̱ Espíritu Santo mmo̱ꞌo̱ju̱t je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n je̱tseꞌe xtónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp. 
\p  
\v 18 Tun jatyji tseꞌe je̱ Saulo vyinvaatsji juuꞌ veꞌe veꞌem íxuvip ax joꞌn je̱ ajkx na̱meen, je̱tseꞌe vyinꞌixpa̱jknuva. Vanꞌit tseꞌe je̱ Saulo tyeni je̱tseꞌe ña̱pejt.  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe kyaajy yꞌuuk je̱tseꞌe myajuva̱jknuva. Je̱m tseꞌe ve̱e̱ꞌn je̱ it du̱yaknajxy damaascovit kyajpu̱n ka̱jxm ma̱a̱t je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Jesús. 
\s1 Ku je̱ Saulo kyaꞌamaajy je̱p Damasco 
\p  
\v 20 Je̱m tseꞌe je̱ Saulo kyaꞌamayꞌukvaajñ je̱p je̱ damaascovit chaptu̱jkpta, je̱ꞌe̱ tseꞌe yꞌavaꞌnip je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús.  
\v 21 Nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe amo̱tunajxju̱du, atu̱va ato̱ki tseꞌe tyuntaandi, je̱tseꞌe ñayꞌamo̱tutú̱vijidi vimpit atu̱j: 
\p ―¿Ka ya̱ꞌa̱ap je̱ꞌe̱ vineꞌe juuꞌ veꞌe je̱m Jerusalén du̱jomtoomp du̱titoomp tu̱yꞌit pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvidup? ¿Ka je̱ꞌe̱p ya̱ꞌa̱ vineꞌe juuꞌ veꞌe yaja miimpa je̱tseꞌe du̱yakjamyátsju̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌviduvap je̱ Jesús je̱tseꞌe tsum du̱yakna̱jkxu̱t joma veꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda? ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñayꞌamo̱tutú̱vijidi. 
\p  
\v 22 Ax je̱ Saulo, yakma̱kkpa̱jkꞌata̱a̱tsnupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kyaꞌamaꞌyu̱n je̱tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱ka je̱ts je̱ Jesús je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit. Kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjada vintso̱ veꞌe yꞌama̱a̱daagajadat je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m Damasco. 
\s1 Ku je̱ Saulo je̱ myuꞌisraeejlit jayu du̱kukeek 
\p  
\v 23 May xa̱a̱jani tseꞌe je̱ it ñaxy vyeꞌna je̱tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱ꞌukko̱jtsmojkti je̱tseꞌe je̱ Saulo ku̱du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti,  
\v 24 jó̱vum xa̱a̱j jó̱vum tsooj tseꞌe je̱ Saulo yakꞌaꞌix je̱ja kajpu̱n naaꞌpá̱ts aka̱ꞌaajy je̱tseꞌe ku̱du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti. Ku veꞌe je̱ Saulo du̱nu̱jaꞌvi ti veꞌe tyonuvaandup,  
\v 25 vanꞌit tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk pya̱a̱jmjidi je̱m tójum je̱tseꞌe ko̱o̱ꞌts ñasta̱ꞌyijidi je̱ja neꞌev viijn tso̱v juuꞌ veꞌe je̱ kajpu̱n tuknaaꞌpa̱tsꞌijtp, veꞌem tseꞌe je̱ Saulo kyeek. 
\s1 Ku je̱ Saulo je̱p Jerusalén vyeꞌna 
\p  
\v 26 Ku veꞌe je̱ Saulo jye̱ꞌy je̱m Jerusalén, jyama̱a̱tnayꞌamokavaajnju̱du tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jkta; ax tsa̱ꞌkidu tseꞌe nu̱jomda ku̱x kaꞌa veꞌe du̱jaanchjávada je̱ts jyaanchjaꞌvinup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús.  
\v 27 Ax je̱ Bernabé tseꞌe du̱tuknu̱vo̱o̱v je̱ kuká̱tsivada, vanꞌit tseꞌe du̱tukmumaajntykti vintso̱ veꞌe je̱ Saulo du̱ꞌix je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ja tooꞌ aajy, vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam myuko̱jtsji, je̱ts vintso̱ veꞌe je̱ Saulo ma̱kk aaj ma̱kk jo̱o̱t je̱ Jesús jye̱ꞌe̱ du̱tukkaꞌamaayni je̱m damaascovit kyajpu̱n ka̱jxm.  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ Saulo tyaajñ je̱m Jerusalén, je̱ꞌe̱ veꞌe mya̱a̱tnajxyp mya̱a̱tta̱jkip, kajaꞌvina katsa̱ꞌkina tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n jye̱ꞌe̱ je̱ jayu du̱tuknu̱jávada  
\v 29 je̱tseꞌe du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsvintsá̱vju̱ je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe je̱ griego aaj du̱ko̱jtstup. Ax kaꞌa tseꞌe du̱kuva̱jkti je̱ ayook juuꞌ veꞌe je̱ Saulo kyo̱jts, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ꞌuknu̱pa̱a̱jmtkidi je̱tseꞌe je̱ Saulo ku̱du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti.  
\v 30 Ku tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk du̱nu̱jaꞌvidi, vanꞌit tseꞌe je̱ Saulo du̱yakna̱jkxti je̱m Cesarea je̱tseꞌe du̱pake̱jxti je̱m taarsovit kyajpu̱n ka̱jxm. 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe o̱y jo̱o̱t chu̱u̱nidini nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌvidu je̱ Jesucristo je̱m judéait je̱ts galiléait je̱ts samaariait yꞌit jo̱o̱tmda, veꞌem tseꞌe ñu̱máyada je̱tseꞌe je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin mya̱kkpa̱jkꞌata̱ꞌa̱tsta je̱ Jesús ma̱a̱t, vyinjaꞌvidup vyintsa̱ꞌkidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱tseꞌe je̱ Espíritu Santo yakjo̱tꞌamá̱jajada. 
\s1 Ku je̱ Eneas jyo̱tka̱daaky 
\p  
\v 32 Na̱jkx tseꞌe je̱ Pedro may viijn, je̱ꞌe̱ tseꞌe na̱jkx du̱kuꞌixta je̱ utsta je̱ ajchta je̱ts je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da. O̱jts tseꞌe du̱kuꞌixpa je̱ utsta je̱ ajchta je̱ts je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m lídait kyajpu̱n ka̱jxm.  
\v 33 Je̱m tseꞌe du̱paaty toꞌk je̱ mojkpa jayu juuꞌ veꞌe Eneas du̱xa̱a̱j, toodojtu̱k joojntanits je̱ꞌe̱ veꞌe pyaꞌammaꞌaj vyeꞌna.  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Eneas, je̱ Jesucristo xa veꞌe myakjo̱tka̱daakjinup. Pojtu̱kni je̱ts pa̱kmojkni ya̱ mmaajntku̱n. 
\p Tun jatyji tseꞌe je̱ Eneas pyojtu̱kni.  
\v 35 Íxju̱du veꞌe nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe joojntykidup je̱m lídait je̱ts saroonit kyajpu̱n ka̱jxmda, veꞌem tseꞌe du̱maso̱o̱kti je̱ ko̱ꞌo̱y vinmaꞌyu̱nda je̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱pana̱jkxti. 
\s1 Ku je̱ Dorcas jyoojntykpa̱jknuva 
\p  
\v 36 Je̱m tseꞌe je̱ jópeit kyajpu̱n ka̱jxm yꞌijt toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvip, Tabita je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j, Dorcas je̱ꞌe̱ veꞌe kya̱tsa̱pítsum je̱ griego aaj. Je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, o̱o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ maaꞌyu̱n du̱tuntuujnja je̱tseꞌe du̱puta̱ka pa̱n pa̱n jatyeꞌe katihꞌijtu̱xju̱dup.  
\v 37 Ax ku tseꞌe je̱ Pedro vyeꞌna je̱m lídait kyajpu̱n ka̱jxm, vanꞌit tseꞌe je̱ Dorcas pyaꞌampejt je̱tseꞌe yꞌa̱a̱ꞌk. Tá̱vani tseꞌe du̱yaktsiꞌivda je̱ ñiꞌkx je̱ ko̱pk, vanꞌit tseꞌe du̱pa̱a̱mdi je̱p mume̱jtsk nu̱ka̱vyet ku̱jxp.  
\v 38 Je̱ Jope, myutá̱mipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ lídait kajpu̱n, je̱m joma veꞌe je̱ Pedro vyeꞌna. Myó̱tuduts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱ts je̱meꞌe vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe du̱tuknu̱ke̱jxti nu̱me̱jtsk je̱ yaaꞌtya̱jk je̱tseꞌe du̱munooꞌkxtu̱ktat jidu̱ꞌu̱m: 
\p ―Uk mtónupeꞌe je̱ maaꞌyu̱n je̱tseꞌe njaꞌmdat je̱m Jope. 
\p  
\v 39 Ku veꞌe je̱ Pedro yakvaajnji, vanꞌit tseꞌe tyeni je̱tseꞌe du̱ma̱a̱di. Ku veꞌe je̱m jye̱ꞌy, vanꞌit tseꞌe du̱yakna̱jkxti je̱p nu̱ka̱vyet ku̱jxp joma veꞌe vyeꞌna je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk. Nu̱jom tseꞌe je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jkta nu̱nyaaxnup du̱tukꞌixti je̱ Pedro je̱ vit je̱ xo̱x juuꞌ veꞌe je̱ Dorcas pya̱a̱m ku veꞌe du̱ma̱a̱tve̱ꞌnada.  
\v 40 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱ jayu du̱yakpitsumku̱jx, je̱tseꞌe kyo̱xkteni, je̱tseꞌe chapka̱jts. Vanꞌit tseꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpa du̱vinꞌix je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Tabita, pojtu̱kni. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Dorcas vyinꞌixvaꞌkxni. Ku veꞌe je̱ Pedro du̱ꞌix, vanꞌit tseꞌe yꞌa̱jxtk.  
\v 41 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro myajtsji je̱m kya̱ꞌm je̱tseꞌe yakténiji. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱yaaxji je̱ utsta je̱ ajchta je̱ts je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da ma̱a̱t je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jkta, je̱tseꞌe je̱ja vyinkujkta joojntyk du̱tukꞌixti je̱ Dorcas.  
\v 42 Yaknu̱jaꞌvits ya̱ꞌa̱ veꞌe nu̱jom je̱m jópeit kyajpu̱n ka̱jxm; nu̱may tseꞌe du̱jaanchjaꞌvidi je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n.  
\v 43 Je̱m tseꞌe je̱ Pedro tyaajñ jek jaty je̱m je̱ aku̱ko̱o̱ꞌtspa Simón tya̱kꞌam. 
\c 10  
\s1 Je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Cornelio 
\p  
\v 1 Je̱m tseꞌe cesaréait kyajpu̱n ka̱jxm vyeꞌna toꞌk je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk, Cornelio je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j. Itáliait je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j toꞌk ja̱ka̱ꞌa̱ je̱ tojpa juuꞌ veꞌe je̱ Cornelio kya̱ꞌmip.  
\v 2 Vyinjaꞌvip vyintsa̱ꞌkipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t nu̱jom je̱ jya̱a̱jn je̱ tya̱jk, yajkpap tseꞌe o̱o̱y je̱ meen je̱tseꞌe je̱ israeejlit jayu yaktukputa̱ka, ijtpts je̱ꞌe̱ veꞌe tyuntsapka̱ts.  
\v 3 Toꞌk nax tseꞌe, toojk yaaxp joꞌn vyeꞌna xu̱u̱ju̱n, je̱tseꞌe je̱ Cornelio yakꞌixji toꞌk je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌaangeles. Je̱ꞌe̱ tseꞌe nu̱ta̱jkiju joma veꞌe vyeꞌna je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¡Cornelio! 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Cornelio ma̱j du̱vinꞌix je̱ ángeles, o̱o̱y tseꞌe tyuntsa̱ꞌki, je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Tiseꞌe? 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ ángeles vyaajñ: 
\p ―Mka̱tsꞌamo̱tunajxjup xa veꞌe je̱ Nteꞌyam ku veꞌe mtsapka̱ts, jaaꞌmyéts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱jayep vintso̱ veꞌe je̱ jayu xputa̱ka pa̱n pa̱n jatyeꞌe katihꞌijtu̱xju̱dup.  
\v 5 Paké̱xu̱ts nꞌit je̱ yaaꞌtya̱jkta je̱m Jope je̱tseꞌe du̱yakmé̱tstat je̱ Simón juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱jivap Pedro.  
\v 6 Je̱meꞌe ñamyayju̱ je̱ aku̱ko̱o̱ꞌtspa Simón tya̱kꞌam. Je̱m maaxy na̱paꞌam je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu chu̱u̱na. 
\p  
\v 7 Ku veꞌe je̱ ángeles ña̱jkxni juuꞌ veꞌe muko̱jtsju, vanꞌit tseꞌe je̱ Cornelio du̱vatsa̱a̱jv nu̱me̱jtsk je̱ tyoompa je̱ts toꞌk je̱ tojpa juuꞌ veꞌe toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t mutoojnjup.  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe du̱tukmumaajntykti juuꞌ veꞌe toojnju ko̱jtsju je̱tseꞌe du̱pake̱jxti je̱m jópeit kyajpu̱n ka̱jxm. 
\p  
\v 9 Ax je̱ kuꞌóxit tseꞌe, je̱e̱nats je̱ꞌe̱ veꞌe tooꞌ aajy vye̱ꞌnada, myutá̱midinupeꞌe je̱m Jope, vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro pyejt je̱m azotea niꞌkxm tsapko̱jtspa,  
\v 10 o̱o̱yeꞌe tyunyuꞌa̱a̱ꞌkju̱ vyeꞌna je̱tseꞌe tyunkayuvaꞌañ. Ax namvaat tseꞌe je̱ kaaky je̱ to̱jkx yꞌavaada, vanꞌit tseꞌe vaꞌajts yakꞌixji  
\v 11 je̱ tsapjo̱o̱tmit it yꞌavaꞌach je̱tseꞌe je̱m tso̱ cha̱a̱ꞌn je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe ke̱ꞌxp ax joꞌn toꞌk je̱ ma̱ja̱ vit, maktaaxk esquina tseꞌe tsum, je̱tseꞌe ñu̱ka̱daꞌakyju̱.  
\v 12 Je̱m tseꞌe vit jo̱o̱tm nu̱may je̱ tá̱nu̱k, je̱ eey je̱ tíku̱ts: je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe maktaaxk tékax, je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe je̱ tyiints du̱tukyo̱ꞌydup, nay je̱mpa tseꞌe je̱ je̱yyva tá̱nu̱k.  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ ayook du̱mo̱tu: 
\p ―Pedro, pojtu̱ku̱, yakꞌo̱o̱ꞌku̱, je̱ts ja̱ꞌkxu̱. 
\p  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Kaꞌa, Ma̱ja̱ Vintsá̱n; ni vinꞌita xa a̱tseꞌe nkaju̱ꞌkx juuꞌ veꞌe ka vaꞌajtsap, juuꞌ veꞌe je̱ Moisés jyatyaan je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ jayu du̱ja̱ꞌkxu̱t. 
\p  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ ayook du̱mó̱tunuva, je̱tseꞌe yaknu̱u̱jmi: 
\p ―Juuꞌ xa veꞌe je̱ Nteꞌyam yakvaats, kaꞌats mits je̱ꞌe̱ veꞌe xtíju̱t ka vaꞌajtsap. 
\p  
\v 16 Toojk nax tseꞌe veꞌem jyajty je̱e̱jyji je̱e̱jyji, vanꞌit tseꞌe je̱ vit pyata̱jkinuva je̱tseꞌe ña̱jkxnuva je̱m tsapjo̱o̱tm.  
\v 17 Pyayo̱ꞌyp tseꞌe je̱ Pedro vyeꞌna pa̱n ti veꞌe ñu̱ka̱jtsp juuꞌ veꞌe yakꞌixju, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe je̱ Cornelio ke̱jxju̱du, yꞌamo̱tutú̱vidup tseꞌe je̱ jayu vye̱ꞌnada je̱tseꞌe du̱nu̱jávadat pa̱n joma veꞌe chu̱u̱na je̱ aku̱ko̱o̱ꞌtspa Simón. Ax veꞌem tseꞌe jye̱ꞌydi je̱ꞌe̱ tya̱kꞌaajy.  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi pa̱n je̱peꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe Simón du̱xa̱a̱j, juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱jivap Pedro.  
\v 19 Je̱ꞌe̱na tseꞌe je̱ Pedro pyayo̱ꞌyp vyeꞌna juuꞌ veꞌe yakꞌixju, vanꞌit tseꞌe je̱ Espíritu Santo ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ixu̱ nꞌit, u̱xe̱p xa veꞌe mꞌíxtajada nu̱toojk je̱ yaaꞌtya̱jk.  
\v 20 Té̱nats, vánu̱ku̱, je̱tseꞌe xma̱a̱dadat. Kaꞌa tseꞌe xtivinmáyu̱t, a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱nke̱xta. 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro vyajntyk joma veꞌe vye̱ꞌnada je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe je̱ Cornelio ke̱jxju̱du, je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―A̱ts xa je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱neꞌe mꞌíxtidup. ¿Tiseꞌe tu̱xnu̱minda? 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk, juuꞌ veꞌe Cornelio du̱xa̱a̱j, je̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe xke̱jxp. Je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinjaꞌvip du̱vintsa̱ꞌkip, tu̱vts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyáyuvin je̱ jyoojntykin, nu̱jom tseꞌe je̱ israeejlit jayu jyávajada chó̱kjada. Je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌaangeles tseꞌe tu̱ña̱ꞌmu̱xju̱ je̱tseꞌe mnu̱ké̱xajat, veꞌem tseꞌe du̱ꞌamo̱tunáxu̱t juuꞌ mitseꞌe mtuknu̱jávap. 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yakta̱jkijidi je̱p tu̱jkp je̱tseꞌe je̱ tsooj je̱m myataandi. Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ Pedro du̱ma̱a̱didi, je̱meꞌe je̱ utsta je̱ ajchta juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m jópeit kyajpu̱n ka̱jxm juuꞌ veꞌe mujatyooꞌijidu. 
\p  
\v 24 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m Cesarea. Je̱m tseꞌe je̱ Cornelio yꞌaꞌíxjada vyeꞌna je̱m tya̱kꞌam ma̱a̱t je̱ jyuuꞌtta je̱ myugoꞌokta je̱ts juuꞌ veꞌe mya̱a̱tnayjaꞌvijidup.  
\v 25 Ku veꞌe je̱ Pedro jye̱ꞌy, vanꞌit tseꞌe je̱ Cornelio je̱ Pedro du̱ꞌana̱jkxi je̱tseꞌe du̱vinko̱xkteni, je̱tseꞌe du̱ꞌukvinjavavaajñ du̱ꞌukvintsa̱ꞌa̱gavaajñ.  
\v 26 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Pedro ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Te̱na, jáyuva xa a̱tseꞌe ax joꞌn mits. 
\p  
\v 27 Namvaateꞌe du̱ma̱a̱tnakyá̱tsju̱, vanꞌit tseꞌe du̱yakta̱jki je̱p tu̱jkp joma veꞌe amoka vye̱ꞌnada nu̱may je̱ jayu.  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Mnu̱jaꞌvidinup xa miitseꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe a̱a̱ts je̱ mpavaꞌnu̱n du̱yakjaty je̱ts a̱a̱tseꞌe nkuꞌíxtat ukpu̱ a̱a̱tseꞌe nꞌítu̱t je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap. Ax je̱ Nteꞌyamts a̱tseꞌe xtukꞌix je̱ts ni pa̱na a̱tseꞌe nkatíju̱t ka vaꞌajtsap.  
\v 29 Paatyts a̱tseꞌe jatyji tu̱nmín, kaꞌats a̱tseꞌe je̱ it nyaknajxy je̱ts a̱tseꞌe tooꞌva̱jkp mpayo̱ꞌo̱yu̱t, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe nnu̱javavaampy pa̱n ti a̱tseꞌe xtuknu̱ke̱jxip. 
\p  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe je̱ Cornelio yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Maktaxxa̱a̱j it a̱tseꞌe yaja nveꞌna nta̱kꞌaajy, tsapko̱jtsp je̱ts ayoojipts a̱tseꞌe nveꞌna. Toojk yaaxp joꞌn tseꞌe vyeꞌna ku veꞌe je̱ jayu chapka̱ts, veꞌem ax joꞌn u̱xyam, vanꞌitts a̱tseꞌe nꞌix toꞌk je̱ ángeles, vaꞌajts ajajp ata̱ꞌkxp je̱ vyit je̱ xyo̱x.  
\v 31 Jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi: “Cornelio, mka̱tsꞌamo̱tunajxjup xa veꞌe je̱ Nteꞌyam ku veꞌe mtsapka̱ts, jaaꞌmyéts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱jayep vintso̱ veꞌe je̱ jayu xputa̱ka pa̱n pa̱n jatyeꞌe katihꞌijtu̱xju̱dup.  
\v 32 Nu̱ké̱xats je̱m jópeit kyajpu̱n ka̱jxm je̱ Simón juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱jivap Pedro. Je̱m tseꞌe ñamyayju̱ je̱ aku̱ko̱o̱ꞌtspa Simón tya̱kꞌam, je̱m maaxy na̱paꞌam je̱ꞌe̱ veꞌe chu̱u̱na.” Jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi.  
\v 33 Ax paatyts a̱ts mitseꞌe jatyji nnu̱ke̱jxi. O̱y tseꞌe tu̱xtún ku veꞌe toꞌk aaj tu̱mmets. Ax u̱xyamts a̱a̱tseꞌe yaja je̱ Nteꞌyam vyinkujk, je̱ꞌe̱ a̱a̱tseꞌe nꞌamo̱tunaxuvaampy pa̱n juuꞌ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n tu̱mtukpavaꞌañju̱ je̱ts a̱a̱tseꞌe xtuknu̱jávat. 
\s1 Ku je̱ Pedro kyaꞌamaajy je̱p je̱ Cornelio tya̱kꞌap 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro vyaajñ: 
\p ―U̱xyam a̱tseꞌe o̱y nmu̱java je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam pa̱n du̱viijnkꞌíx,  
\v 35 yꞌo̱yjaꞌvip je̱ꞌe̱ veꞌe o̱pya̱na pa̱n pa̱neꞌe vinjaꞌvijup vintsa̱ꞌkijup je̱tseꞌe du̱tún juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe cha̱jkp.  
\v 36 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe je̱ yꞌayook je̱ israeejlit jayu du̱tuknu̱ke̱jx. Ya̱ o̱y ka̱ts ya̱ o̱y ayookts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yakvaajñja je̱ Jesucristo jye̱ꞌe̱, je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe nu̱jom je̱ jayu du̱nu̱vintsá̱nip je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yaknamyujo̱tꞌó̱yaja je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t.  
\v 37 O̱y miitseꞌe xnu̱jávada je̱ts ya̱ ayookeꞌe vaꞌkxtk je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm, je̱meꞌe galiléait yꞌit jo̱o̱tm cho̱o̱ꞌntk, tá̱vani tseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ jayu du̱vaajnjada vyeꞌna je̱tseꞌe vyinmayu̱mpijttinit, je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda du̱maso̱o̱ktinit, je̱tseꞌe ña̱pé̱ttat.  
\v 38 Je̱ Jesús, je̱ nazarétit jayu, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe du̱jaye̱jpnit je̱ Espíritu Santo je̱ts je̱ kutojku̱n, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ du̱toon je̱tseꞌe du̱yakjo̱tka̱daakni nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap yaktsaachpaatju̱dup vyeꞌna. Veꞌem je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tuujn ku̱x ijtpeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ꞌe̱ ma̱a̱t.  
\v 39 Nꞌixts a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱jom juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyoon kyo̱jts je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm je̱ts je̱m jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm. Vanꞌit tseꞌe je̱ jé̱mit jayu je̱ Jesús du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkjidi ku veꞌe du̱yakjacryuuzpe̱jtjidi.  
\v 40 Ax je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe yakjoojntykpa̱jkjinuva kutoojk xa̱a̱j je̱tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki joojntyk je̱ja a̱a̱ts nvinkujk.  
\v 41 Ka jé̱jap xa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki nu̱jom je̱ jayu vyinkujk, je̱e̱jyji veꞌe a̱a̱ts nvinkujk, je̱ꞌe̱ veꞌe ku a̱a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xvinka̱a̱jn jé̱mani je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ jayu nvaajnjadat juuꞌ a̱a̱tseꞌe nꞌix nmo̱tu. Nma̱a̱tkaay nma̱a̱tꞌook a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe tá̱vani jyoojntykpa̱jknuva vyeꞌna.  
\v 42 Je̱ Nteꞌyam a̱a̱tseꞌe xtukpavaan je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ jayu nvaajnjadat je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n mpá̱mu̱t je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱pa̱a̱m je̱ts je̱ Jesuusjyameꞌe du̱to̱kimpayo̱ꞌynup pa̱n pa̱n jatyeꞌe joojntykidup je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe a̱a̱ꞌkanda.  
\v 43 Ñu̱ko̱jtstuts ya̱ꞌa̱ veꞌe nu̱jom je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, veꞌemeꞌe vyaandi je̱ts nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Jesús, yakme̱e̱ꞌkxjadapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyó̱kinda. 
\s1 Ku je̱ Espíritu Santo tya̱jki je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap 
\p  
\v 44 Ko̱jtspna tseꞌe je̱ Pedro vyeꞌna ku veꞌe je̱ Espíritu Santo du̱nu̱ka̱daaky pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtup vyeꞌna.  
\v 45 Je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Jesús je̱ts juuꞌ veꞌe je̱ Pedro mya̱a̱tje̱ꞌydu, atu̱va ato̱ki tseꞌe tyaandi ku̱xeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱pu̱u̱jm je̱ Espíritu Santo je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap,  
\v 46 yꞌamo̱tunajxtup tseꞌe ku veꞌe du̱ko̱tsta je̱ ayook juuꞌ veꞌe kyavinmó̱tudup je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakmá̱jada du̱yakjaanchada.  
\v 47 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro vyaajñ: 
\p ―¿Pa̱n tseꞌe du̱kayakjátup je̱tseꞌe ya̱ jayu ña̱pé̱ttat? Ta̱ xa veꞌe je̱ Espíritu Santo tya̱ka je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda, veꞌem ax joꞌn u̱u̱ꞌmda. 
\p  
\v 48 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱pavaajñ je̱tseꞌe ña̱pé̱ttat je̱ꞌe̱ ka̱jx je̱tseꞌe nu̱java tyánu̱t je̱ts je̱ Jesucristo je̱ꞌe̱ veꞌe pyana̱jkxuvaandup. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱munooꞌkxtkti je̱tseꞌe jame̱jtsk jatoojk xa̱a̱j jyaaꞌkma̱a̱ttánjadat. 
\c 11  
\s1 Juuꞌ veꞌe je̱ Pedro tyukmumaajntyktu je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱p Jerusalén 
\p  
\v 1 Je̱ kuká̱tsivata̱jk ma̱a̱t je̱ utsta je̱ ajchta je̱ts je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da juuꞌ veꞌe je̱m Judea veꞌnidup, myó̱tuduts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ka̱ts je̱ts kyuva̱jktuva veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap.  
\v 2 Ku veꞌe je̱ Pedro vyimpijtnuva je̱m Jerusalén, kyo̱ꞌo̱yjaꞌvidu tseꞌe je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱yakvinkó̱pkidup je̱tseꞌe je̱ jayu yakpa̱a̱jmjadat je̱ ixtaꞌnu̱n je̱tseꞌe du̱niꞌkxmadat du̱ko̱jmadat ax joꞌn je̱ israeejlit jayu du̱tonda, veꞌemeꞌe vyaandi je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ya juuꞌ veꞌe je̱ Pedro tyoon.  
\v 3 Je̱tseꞌe je̱ Pedro du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Tis, mitseꞌe o̱jts xkuꞌix je̱tseꞌe xma̱a̱tkaaydi pa̱n pa̱n jatyeꞌe kayakpa̱a̱jmjidu je̱ ixtaꞌnu̱n? 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro tyukmumaajntykjidi nu̱jom juuꞌ veꞌe toojnju ko̱jtsju. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p  
\v 5 ―Tsapko̱jtsp a̱tseꞌe nveꞌna je̱m jópeit kyajpu̱n ka̱jxm, vanꞌitts a̱tseꞌe xyakꞌix je̱ts je̱meꞌe tsapjo̱o̱tm cha̱a̱ꞌn toꞌk je̱ ma̱ja̱ vit joꞌn juuꞌ veꞌe maktaaxk esquina tsum, je̱ts a̱tseꞌe xnu̱ka̱daaky.  
\v 6 Ku a̱tseꞌe o̱y nꞌix pa̱n ti veꞌe mya̱a̱t je̱ vit, je̱m tseꞌe du̱ma̱a̱da may je̱ tá̱nu̱k, je̱ eey je̱ tíku̱ts: je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe maktaaxk tékax, je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe je̱ tyiints du̱tukyo̱ꞌydup, nay je̱mpa tseꞌe je̱ je̱yyva tá̱nu̱k.  
\v 7 Vanꞌitts a̱tseꞌe nꞌamo̱tunajxy toꞌk je̱ ayook juuꞌ veꞌe vaan: “Pedro, pojtu̱ku̱, yakꞌo̱o̱ꞌku̱, je̱ts ja̱ꞌkxu̱.”  
\v 8 Vanꞌitts a̱tseꞌe nvaajñ: “Kaꞌa, Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ni vinꞌita xa a̱tseꞌe nkaju̱ꞌkx juuꞌ veꞌe ka vaꞌajtsap, juuꞌ veꞌe je̱ Moisés jyatyaan je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ jayu du̱ja̱ꞌkxu̱t.”  
\v 9 Vanꞌitts a̱tseꞌe je̱ tsapjo̱o̱tmit ayook xnu̱u̱jminuva: “Juuꞌ xa veꞌe je̱ Nteꞌyam yakvaats, kaꞌats mits je̱ꞌe̱ veꞌe xtíju̱t ka vaꞌajtsap.”  
\v 10 Toojk naxts ya̱ꞌa̱ veꞌe veꞌem jyajty je̱e̱jyji je̱e̱jyji, vanꞌit tseꞌe pyata̱jkinuva je̱tseꞌe ña̱jkxnuva je̱m tsapjo̱o̱tm.  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi nu̱toojk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱m Cesarea tso̱o̱ꞌndu, yaktukpavaandu veꞌe je̱ts a̱tseꞌe o̱jts xꞌíxtada.  
\v 12 Je̱ Espíritu Saantots a̱tseꞌe xke̱jx ma̱a̱t je̱ꞌe̱da je̱ts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe ntivinmáyu̱t. Nma̱a̱tꞌo̱jtstuvats a̱tseꞌe ya̱ nu̱tojtu̱k utsta ajchta. Nu̱jomts a̱a̱tseꞌe nta̱jki je̱p toꞌk je̱ jayu tyu̱jkp,  
\v 13 je̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe xtukmumaajntyk vintso̱ veꞌe je̱p tyu̱jkp du̱ꞌix toꞌk je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌaangeles juuꞌ veꞌe na̱ꞌmu̱xju: “Nu̱ke̱xa je̱m Jope je̱ Simón juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱jivap Pedro,  
\v 14 je̱ꞌe̱ tseꞌe mvaꞌnu̱xjup pa̱n ti veꞌe mtónup je̱tseꞌe xjayé̱pu̱t je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, nay veꞌempa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱p mju̱u̱mp mtu̱jkp.”  
\v 15 Ku a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nmuko̱jtsꞌukvaandi, vanꞌit tseꞌe je̱ Espíritu Santo ñu̱ka̱daakjidi, veꞌem ax joꞌn u̱u̱ꞌmeꞌe xnu̱ka̱daakumduva joꞌn ku veꞌe tooꞌva̱jkp myiijn.  
\v 16 Vanꞌitts a̱tseꞌe njaaꞌmyejts vintso̱ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n vyaajñ: “Tyú̱vam xa veꞌe je̱ts je̱ tsoxk na̱a̱j veꞌe je̱ Juan je̱ jayu tyukyakna̱pe̱jt; ax ntukyakna̱pé̱ttapts a̱ts miitseꞌe je̱ Espíritu Santo je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n vyaajñ.  
\v 17 Ax pa̱n je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱ke̱jx je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ta̱jki je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda, veꞌem ax joꞌn tya̱jkiva yam u̱u̱ꞌm njaꞌvin ka̱jxmamda, u̱u̱ꞌmda, pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesucristo du̱jaanchjaꞌvidup, ¿pa̱nts a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe nkayakjátu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyonuvaampy? ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Pedro vyaajñ. 
\p  
\v 18 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti je̱ utsta je̱ ajchta juuꞌ veꞌe je̱m Jerusalén, kaꞌa tseꞌe du̱ꞌukko̱ꞌo̱yjaꞌvidini juuꞌ veꞌe je̱ Pedro tyoon, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakmá̱jidi du̱yakjaanchidi. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―Pa̱n veꞌem xa veꞌe, toꞌnu̱xju̱dupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ maaꞌyu̱n pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap je̱tseꞌe veꞌem yꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe vyinmayu̱mpijttinit, je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda du̱maso̱o̱ktinit, je̱tseꞌe du̱jaye̱jptuvat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\s1 Je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk juuꞌ veꞌe nayꞌamojkijidu je̱p Antioquía 
\p  
\v 19 Ku veꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti je̱ Esteban, vanꞌit tseꞌe du̱jomtoondi du̱titoondi je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱jaanchjaꞌvidu je̱ Jesús, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe yꞌayo̱ꞌvyaꞌkxka̱jxti. Je̱m tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe na̱jkxtu je̱m feníciait je̱ts chípreit yꞌit jo̱o̱tmda, je̱mpa tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe na̱jkxtu je̱m antioquíait kyajpu̱n ka̱jxm. Je̱m tseꞌe du̱vaajnjidi je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook je̱ꞌe̱jyjida pa̱n pa̱n jatyeꞌe israeejlit jáyuda.  
\v 20 Ax je̱m tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvivada juuꞌ veꞌe je̱m Chipre je̱ts Cirene tso̱o̱ꞌndu, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ꞌydu je̱m Antioquía je̱tseꞌe du̱tukmuko̱jtstuva pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yakvaajñja je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús jye̱ꞌe̱.  
\v 21 Puta̱jkijidu tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, veꞌem tseꞌe nu̱may je̱ jayu je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvidi. 
\p  
\v 22 Ku veꞌe je̱ ka̱ts du̱mó̱tudi je̱ jaanchjaꞌvivata̱jkta juuꞌ veꞌe je̱m Jerusalén, vanꞌit tseꞌe du̱pake̱jxti je̱ Bernabé je̱m Antioquía.  
\v 23 Ku veꞌe je̱ Bernabé jye̱ꞌy je̱tseꞌe du̱ꞌix vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam kyunooꞌkxjidi, o̱o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe tyunxo̱o̱jntk je̱tseꞌe anañu̱joma du̱nu̱u̱jmidi je̱ts ma̱kk aaj ma̱kk jo̱o̱teꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱jaaꞌkpana̱jkxtat,  
\v 24 ku̱x o̱y jayu je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Bernabé, toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t je̱ꞌe̱ veꞌe du̱jaanchjáva je̱ Jesucristo je̱tseꞌe je̱ Espíritu Santo mya̱ꞌa̱ju̱ je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp. Veꞌem tseꞌe nu̱may je̱ jayu du̱jaanchjaꞌvidi je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n. 
\p  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe je̱ Bernabé ñu̱jkx je̱m taarsovit kyajpu̱n ka̱jxm, je̱ Saulo veꞌe o̱jts du̱ꞌixta. Ku veꞌe du̱paaty, vanꞌit tseꞌe du̱va̱a̱jv je̱m Antioquía.  
\v 26 Je̱m tseꞌe yꞌijtti toꞌk joojnt je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ma̱a̱tta; nu̱may tseꞌe je̱ jayu du̱yakꞌixpa̱jkti. Je̱m Antioquía tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk yaktijꞌukvaandi je̱ Cristo je̱ jyáyuda. 
\p  
\v 27 Ku veꞌe je̱m du̱yakꞌixpa̱jkti, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m Antioquía je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, je̱meꞌe Jerusalén cho̱o̱ꞌndi.  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe nu̱toꞌk je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe Agabo du̱xa̱a̱j, je̱ꞌe̱ tseꞌe teni je̱ja uts ajch je̱ts uts tsa̱ꞌa̱ akujkta, je̱tseꞌe vyaajñ je̱ts jé̱japeꞌe je̱ ma̱kk yooj toꞌk it toꞌk naxviijn, je̱ Espíritu Santo tseꞌe veꞌem je̱ vinmaꞌyu̱n mo̱o̱jyju. Ax veꞌemam tseꞌe tyoojnji kyo̱jtsji vanꞌit ku veꞌe yakkutojkp vyeꞌna juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Claudio.  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ antioquíait jaanchjaꞌvivata̱jk du̱nu̱pa̱a̱jmtkidi je̱tseꞌe je̱ puta̱jkin du̱tuknu̱ké̱xtat je̱ utsta je̱ ajchta ma̱a̱t je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da juuꞌ veꞌe je̱m Judea tsu̱u̱nidup, veꞌem tseꞌe du̱ké̱xtat pa̱n vintso̱ veꞌe yꞌo̱ꞌyixjada nu̱toꞌk nu̱toꞌk.  
\v 30 Tyoondu tseꞌe veꞌem, tyuknu̱ke̱jxtu tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱vinténidup je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱m Judea; je̱ Bernabé je̱ts je̱ Saulo, je̱ꞌe̱ tseꞌe tyukmuke̱jxidu je̱ puta̱jkin. 
\c 12  
\s1 Ku je̱ Santiago yꞌo̱o̱ꞌkni je̱tseꞌe je̱ Pedro yakpoxu̱nta̱kpu̱u̱jm 
\p  
\v 1 Ax veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe jyajty vanꞌit, je̱tseꞌe je̱m je̱ jaanchjaꞌviva juuꞌ veꞌe je̱ yakkutojkpa Herodes yakjamyajtsju̱du;  
\v 2 je̱ tsojxts je̱ꞌe̱ veꞌe tyukyakjayꞌo̱o̱ꞌkju je̱ Santiago, je̱ Juan je̱ yꞌajch.  
\v 3 Ku veꞌe je̱ Herodes du̱ꞌix je̱ts yꞌo̱yjaꞌvidu je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ israeejlit jáyuda, vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱yakjamyajtsjuva. Vanꞌit ya̱ꞌa̱ veꞌe tyoojnji kyo̱jtsji ku veꞌe je̱ tsapkaaky yakkay juuꞌ veꞌe je̱ levadura du̱kama̱a̱t.  
\v 4 Ax ku tseꞌe je̱ Pedro du̱yakjamyajtsji, vanꞌit tseꞌe du̱yakjapyoxu̱nta̱kpa̱a̱jmji. Je̱p tseꞌe je̱ tojpada nu̱maktojt juuꞌ veꞌe ixꞌijtju̱dup, nu̱maktaaxk jatyts je̱ꞌe̱ veꞌe ñatyíku̱tsjada. Veꞌemeꞌe je̱ yakkutojkpa du̱ꞌuknu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe je̱ Pedro ku̱du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki je̱ja je̱ jayu vyinkujk ku veꞌe je̱ pascua xa̱a̱j ñáxu̱t.  
\v 5 Ixꞌit tseꞌe je̱ Pedro vyeꞌna je̱p poxu̱ntu̱jkp; ax toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t tseꞌe ñu̱tsapkó̱tsjada je̱ jaanchjaꞌvivata̱jkta. 
\s1 Ku je̱ Nteꞌyam je̱ Pedro du̱yakjapyítsumji je̱p poxu̱ntu̱jkp 
\p  
\v 6 Ax je̱ kujá̱pit tseꞌe je̱ Herodes du̱ꞌuknu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe ku̱du̱yakjapyítsumji je̱ Pedro. Je̱ tsooj tseꞌe je̱ Pedro maap vyeꞌna je̱ja nu̱me̱jtsk tojpa akujk je̱ts me̱jtsk je̱ cadena tukꞌatsommuk je̱ kya̱ꞌa̱j adoꞌom adoꞌom ma̱a̱t je̱ tojpa je̱ kya̱ꞌa̱j. Je̱p tseꞌe vyeꞌniduva nu̱me̱jtsk je̱ tojpa juuꞌ veꞌe je̱ poxu̱nta̱kꞌaka̱ꞌa̱ du̱ꞌixꞌijttup.  
\v 7 Tun toꞌmayji tseꞌe toꞌk je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaangeles je̱ Pedro du̱vinkuvaꞌki, je̱tseꞌe je̱p poxu̱ntu̱jkp yꞌajaj yꞌatu̱ꞌkx. Vanꞌit tseꞌe je̱ ángeles du̱tiꞌtsti je̱ Pedro toꞌk adoꞌom je̱tseꞌe du̱yakjo̱tvij. Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Pojtu̱ku̱ jatyji. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ cadena je̱m je̱ Pedro kya̱ꞌm kyu̱sta̱jkiku̱jx,  
\v 8 je̱tseꞌe je̱ ángeles ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Natyiintsómju̱ je̱ts pa̱mu̱ je̱ mka̱ꞌa̱jk. 
\p Ku veꞌe je̱ Pedro veꞌem du̱tuujn, vanꞌit tseꞌe je̱ ángeles ña̱ꞌmu̱xjinuva: 
\p ―Naxyo̱xju̱ je̱ts paminu̱ a̱ts. 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱papítsum je̱ ángeles, kaꞌa veꞌe du̱nu̱java pa̱n tyú̱vameꞌe juuꞌ veꞌe je̱ ángeles tyuump, veꞌemeꞌe vyinmay je̱ts tónaji veꞌe veꞌem yakꞌixju̱.  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe du̱vinnajxti je̱ mutoꞌk tojpa juuꞌ veꞌe je̱ ta̱kꞌaka̱ꞌa̱ du̱ꞌixꞌijtp. Vanꞌit tseꞌe je̱ mume̱jtsk ta̱kꞌaka̱ꞌa̱ joma veꞌe jadoꞌk je̱ tojpa du̱ꞌixꞌijtpa. Ax ku tseꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ pojxu̱n zaguán joma tso̱ veꞌe pyítsumdinit je̱m kajpu̱n jo̱o̱tm, viinm tseꞌe je̱ pojxu̱n zaguán yꞌaye̱ꞌpvaach. Ku veꞌe pyítsumdini je̱tseꞌe ve̱e̱ꞌn yo̱ꞌydi, vanꞌit tseꞌe je̱ ángeles myaso̱o̱kjini.  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro o̱y je̱ nu̱jaꞌvin du̱pu̱jk, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―U̱xyamts a̱tseꞌe tu̱u̱v nmu̱java je̱ts je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱ndameꞌe je̱ yꞌaangeles tu̱du̱kex je̱ts a̱tseꞌe je̱ Herodes tu̱xtukka̱vaꞌach, nay veꞌempa veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jayu yꞌaꞌíxtup vintso̱ a̱tseꞌe xtóndat. 
\p  
\v 12 Pyayo̱ꞌyp tseꞌe je̱ Pedro vyeꞌna, je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m je̱ María tya̱kꞌam, je̱ Juan juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱jivap Marcos, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyaak. Je̱m tseꞌe nu̱may je̱ jayu ñayꞌamókajada tsapko̱jtspa.  
\v 13 Ku veꞌe je̱ Pedro je̱ zaguán du̱yakna̱jk, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ ja̱jtspa pyítsum juuꞌ veꞌe Rode du̱xa̱a̱j je̱tseꞌe du̱ꞌíxu̱t pa̱n pa̱n je̱peꞌe.  
\v 14 Ku veꞌe du̱yukmo̱tukajpy je̱ts je̱ Pedro veꞌe ko̱jtsp, kaꞌa tseꞌe du̱yakꞌavaach; ñojkꞌó̱yeꞌe vaꞌajts xo̱o̱jntkp noomp vyimpijtko̱jni je̱tseꞌe o̱jts du̱vaajnjika̱j je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱ts je̱peꞌe zaguán aagup je̱ Pedro tyena.  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe yaknu̱u̱jmi: 
\p ―¡Kaꞌa mits vineꞌe mvija! 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv je̱ts vaampameꞌe. Vanꞌit tseꞌe jyaaꞌkvaandi: 
\p ―Ka je̱ꞌe̱p je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ yꞌaangeles xa je̱ꞌe̱ nꞌiteꞌe. 
\p  
\v 16 Je̱pna tseꞌe je̱ Pedro je̱ zaguán du̱jaaꞌkyakná̱k. Ku veꞌe je̱ zaguán du̱yakꞌavaatsti je̱tseꞌe du̱ꞌixti, atu̱va ato̱ki tseꞌe tyuntaandi.  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱ kya̱ꞌa̱j du̱ko̱o̱jnu̱k je̱tseꞌe yꞌamo̱ꞌo̱ttat. Vanꞌit tseꞌe du̱tukmumaajntykti vintso̱ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱yakjapyítsumju̱ je̱p poxu̱ntu̱jkp. Vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Vaajnjada je̱ Santiago je̱ts je̱ utsta je̱ ajchta. 
\p Vanꞌit tseꞌe pyítsum je̱tseꞌe viijnk tso̱ ñu̱jkx. 
\p  
\v 18 Ku veꞌe je̱ it jyajtk, atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ tojpata̱jk tyuntaandi ku̱x kaꞌa veꞌe du̱nu̱jávada pa̱n ti veꞌe toojnju je̱ Pedro ma̱a̱t.  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ Herodes du̱yakjayꞌíxtiji. Ku veꞌe du̱kapaatti, vanꞌit tseꞌe je̱ tojpada du̱to̱kimpayo̱ꞌy je̱tseꞌe du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkjidini. Vanꞌit tseꞌe je̱ Herodes cho̱o̱ꞌnni je̱m Judea je̱tseꞌe ñu̱jkx tsu̱u̱niva je̱m Cesarea. 
\s1 Ku je̱ yakkutojkpa Herodes yꞌo̱o̱ꞌkni 
\p  
\v 20 Myuꞌe̱jkjup tseꞌe je̱ Herodes je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m tiirovit je̱ts sidoonit kyajpu̱n ka̱jxmda. Je̱ jayu tseꞌe du̱ko̱jtsmojktu vintso̱ veꞌe na̱jkx du̱muko̱tsta je̱ Herodes, je̱ꞌe̱ tseꞌe tyoondu vintso̱ veꞌe yꞌo̱yjávajadat je̱ Blasto juuꞌ veꞌe du̱yakkutojkjip je̱ toompata̱jk je̱p je̱ Herodes tyu̱jkp. Je̱ Blasto tseꞌe du̱ꞌamo̱tu je̱ yakkutojkpa je̱tseꞌe o̱y jo̱o̱t yꞌítu̱t je̱ jayu ma̱a̱tta, ku̱x je̱ yakkutojkpa je̱ ñaax je̱ꞌe̱ veꞌe tyukjoojntykidup.  
\v 21 Ku veꞌe je̱ xa̱a̱j du̱paaty ku veꞌe je̱ yakkutojkpa Herodes du̱nu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe je̱ jayu du̱mukó̱tstat, vanꞌit tseꞌe du̱pu̱u̱jm je̱ yꞌo̱y vit, je̱tseꞌe yꞌa̱jxtk je̱m joma veꞌe tyo̱kimpayo̱ꞌo̱y, je̱tseꞌe je̱ jayu du̱muka̱jts.  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱may jayu yꞌaaꞌmitaakti, ma̱kk tseꞌe vyaandi: 
\p ―¡Ya̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe ko̱jtsp, nteꞌyamts ya̱ꞌa̱ veꞌe, ka jáyuvap! 
\p  
\v 23 Tun jatyji tseꞌe toꞌk je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaangeles je̱ Herodes du̱yakpaꞌampejt ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ Herodes je̱ Nteꞌyam du̱yakma̱ji du̱yakjaanchi; tá̱nu̱kinuts je̱ꞌe̱ veꞌe, vanꞌit tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌkni. 
\p  
\v 24 Ax je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook, jaaꞌkyakko̱jtsvaꞌkxꞌata̱a̱tspts je̱ꞌe̱ veꞌe may viijn. 
\p  
\v 25 Ku veꞌe je̱ Bernabé ma̱a̱t je̱ Saulo je̱ tyoonk du̱yakkuka̱jxidi je̱m Jerusalén, vanꞌit tseꞌe vyimpijttinuva je̱m Antioquía, mya̱a̱tna̱jkxtuva veꞌe je̱ Juan juuꞌ veꞌe Marcos du̱xa̱a̱jivap. 
\c 13  
\s1 Ku je̱ Bernabé je̱ts je̱ Saulo ña̱jkxti kaꞌamaayva 
\p  
\v 1 Je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk juuꞌ veꞌe nayꞌamojkijidu je̱m Antioquía, je̱m tseꞌe aje̱ꞌe̱jyjida je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jk je̱ts je̱ yakꞌixpa̱jkpata̱jk. Je̱m tseꞌe je̱ Bernabé, je̱m tseꞌe je̱ Simón juuꞌ veꞌe yaktijpa Ya̱k Jayu, je̱m tseꞌe je̱ Lucio juuꞌ veꞌe ciréneit jayu, je̱mpa tseꞌe je̱ Manaén juuꞌ veꞌe kijpx du̱ma̱a̱tye̱e̱ꞌk je̱ Herodes juuꞌ veꞌe je̱ galiléait jayu du̱yakkutojkji, nay je̱mpa tseꞌe je̱ Saulo.  
\v 2 Vyinjaꞌvidup vyintsa̱ꞌkidupts je̱ꞌe̱ veꞌe vye̱ꞌnada je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe yꞌayoojada ku veꞌe je̱ Espíritu Santo jidu̱ꞌu̱m ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Yakꞌapú̱kada je̱ Bernabé je̱ts je̱ Saulo je̱ toonk ka̱jx juuꞌ a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ntuknu̱yaaxjidu. 
\p  
\v 3 Tá̱vani tseꞌe yꞌayoojada je̱tseꞌe chapko̱tsta vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱tuknu̱ko̱o̱ndi je̱ Bernabé ma̱a̱t je̱ Saulo, je̱tseꞌe du̱maso̱o̱kti. 
\s1 Ku je̱ kuká̱tsiva kyaꞌamaaydi je̱p Chipre 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe cho̱o̱ꞌndi je̱ Bernabé ma̱a̱t je̱ Saulo, je̱ Espíritu Santo tseꞌe ke̱jxju̱du, je̱tseꞌe ña̱jkxti je̱m seléuciait kyajpu̱n ka̱jxm. Ax je̱m tseꞌe Seleucia du̱pa̱jkti toꞌk je̱ barco je̱tseꞌe ña̱jkxti je̱m Chipre, toꞌk je̱ naax juuꞌ veꞌe je̱m maaxy na̱a̱j akojkm.  
\v 5 Ku veꞌe jye̱ꞌydi je̱m joma veꞌe je̱ kajpu̱n du̱xa̱a̱ja Salamina, vanꞌit tseꞌe du̱tukkaꞌamaaydi je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook je̱p je̱ israeejlit jayu chaptu̱jkpta, mya̱a̱diduva tseꞌe je̱ Juan Marcos je̱tseꞌe pyutá̱kajadat.  
\v 6 Ax ku tseꞌe du̱tukyo̱ꞌvyatska̱jxti je̱ it je̱tseꞌe je̱ jayu du̱vaajnjidi je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m páfosit kyajpu̱n ka̱jxm. Je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ maayva juuꞌ veꞌe natyijjup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa, israeejlit jayu je̱ꞌe̱ veꞌe, Barjesús je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j.  
\v 7 Je̱m tseꞌe vyeꞌniva toꞌk je̱ yakkutojkpa juuꞌ veꞌe Sergio Paulo du̱xa̱a̱j, kuvijts je̱ꞌe̱ veꞌe. Vanꞌit tseꞌe je̱ Sergio Paulo du̱yakjañu̱ke̱jxiji je̱ Bernabé ma̱a̱t je̱ Saulo ku̱x je̱ꞌe̱ veꞌe cha̱jkp je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tunáxu̱t je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook. Je̱m tseꞌe je̱ Sergio Paulo du̱ma̱a̱da vyeꞌna je̱ maayva.  
\v 8 Ax je̱ maayva, yaktijpapts je̱ꞌe̱ veꞌe Elimas, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjatuvaꞌañ je̱tseꞌe je̱ yakkutojkpa du̱ꞌamo̱tunáxu̱t juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe kyo̱jtstup.  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Saulo, yaktijpapts je̱ꞌe̱ veꞌe Pablo, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Espíritu Santo mo̱o̱jyju je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, je̱ꞌe̱ tseꞌe ma̱kk du̱vinꞌix je̱ maayva,  
\v 10 je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Mits, vinꞌa̱a̱ꞌmpa, je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱ jyayu, mtsoꞌoxpu̱jkp xa mitseꞌe nu̱jom je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱, ¿vinꞌit tseꞌe xyakmaꞌtꞌatú̱vat je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ tyooꞌ?  
\v 11 U̱xyamts nꞌiteꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n mtukkuvé̱tju̱t, mtánup tseꞌe viints, jekeꞌe xkahꞌaꞌíxtu̱ku̱t je̱ xa̱a̱j je̱ yꞌajajtk. 
\p Ax tun jatyji tseꞌe tyaajñ viints je̱tseꞌe je̱ it kyo̱o̱ꞌtsixji. Vanꞌit tseꞌe du̱jato̱o̱ndi du̱jamajtsti je̱m kya̱ꞌm pa̱n pa̱neꞌe ku̱pyavijtsjini.  
\v 12 Ku veꞌe je̱ yakkutojkpa du̱ꞌix ti veꞌe toojnju, vanꞌit tseꞌe du̱jaanchjaꞌvi je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook, atu̱va ato̱ki tseꞌe du̱tuktaajñ je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌixpa̱jku̱n. 
\s1 Ku je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé vye̱ꞌnada je̱p Antioquía juuꞌ veꞌe 
\s1 je̱p pisídiait yꞌit ja̱a̱tp 
\p  
\v 13 Ku veꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ myujatyooꞌ cho̱o̱ꞌndi je̱m barco jo̱o̱tm je̱m Pafos, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m Perge, toꞌk je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe je̱m panfíliait yꞌit jo̱o̱tm. Je̱m tseꞌe je̱ Juan Marcos myaso̱o̱kjidini je̱tseꞌe vyimpijtni je̱m Jerusalén.  
\v 14 Ax ku tseꞌe cho̱o̱ꞌndi je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé je̱m Perge, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m Antioquía, toꞌk je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe je̱m pisídiait yꞌit jo̱o̱tm. Ku veꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j du̱paaty, vanꞌit tseꞌe tya̱jkidi je̱p je̱ israeejlit jayu chaptu̱jkp je̱tseꞌe yꞌa̱jxtkti.  
\v 15 Ku veꞌe yakko̱jtsku̱jx je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n je̱ts juuꞌ veꞌe jyaaydu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, vanꞌit tseꞌe je̱ tsaptu̱jkpit je̱ ñu̱vintsa̱nda yakjaña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, pa̱n je̱m xa veꞌe juuꞌ veꞌe mko̱tsuvaandup, nvaat tseꞌe xkó̱tstat. 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo tyeni je̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱yakpojtu̱k, je̱ jayu veꞌe yakꞌama̱ꞌtp. Vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinjaꞌvidup du̱vintsa̱ꞌkidup, amo̱tunaxta juuꞌ a̱tseꞌe nko̱tsuvaampy.  
\v 17 Je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe nvinjaꞌvimdup nvintsa̱ꞌkimdup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱vinko̱o̱n u̱u̱ꞌm je̱ nju̱jpit jáyuvamda je̱tseꞌe du̱yaknu̱maꞌyidi ku veꞌe cha̱a̱nadana vyeꞌna je̱m egíptovit yꞌit jo̱o̱tm. Ku veꞌe máyani o̱o̱y tyunve̱ꞌnada, vanꞌit tseꞌe je̱ kyutojku̱n ma̱a̱t je̱m du̱yakpítsumdini.  
\v 18 Vu̱jxtkupx joojnt joꞌn tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱muteni vintso̱ veꞌe je̱ jayu jyáyuvada ku veꞌe vyitti je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm,  
\v 19 vanꞌit tseꞌe du̱yakkutó̱kidi vuxtojtu̱k viijn je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱vintsu̱u̱nidup yꞌijt je̱ canaanit it je̱tseꞌe du̱yakvaꞌkxjidi je̱ naax je̱ nju̱jpit jáyuvamda.  
\v 20 Ku veꞌe je̱m cha̱a̱nada vyeꞌna maktaaxk mó̱kupx jagojkm joojnt joꞌn, vanꞌit tseꞌe je̱ Nteꞌyam myo̱o̱jyjidi pa̱n pa̱neꞌe to̱kimpayo̱ꞌo̱yjadap. Veꞌem tseꞌe du̱tuujn vanꞌit paat ku veꞌe jyoojntyki je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Samuel.  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu je̱ Nteꞌyam du̱ꞌamó̱tudi toꞌk je̱ yakkutojkpa. Vanꞌit tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinka̱a̱jn je̱ Saúl je̱tseꞌe yakkutojku̱xjadat, je̱ Cis je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ myajntk, je̱ Benjamín je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j. Ax vu̱jxtkupx joojnt tseꞌe je̱ Saúl yakkutujk.  
\v 22 Ku veꞌe je̱ Nteꞌyam yakpítsumjini, vanꞌit tseꞌe du̱pu̱u̱jm je̱ David je̱tseꞌe yakkutóku̱t, je̱ Isaí je̱ myajntk. Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Nteꞌyam ñu̱ko̱jtsiji: “Ta̱ a̱tseꞌe mpaaꞌty pa̱neꞌe a̱ts ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin du̱ma̱a̱tnavyaatjup, je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tónup nu̱jom juuꞌ a̱tseꞌe ntsa̱jkp, Daviijts je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j, je̱ Isaí je̱ myajntk.”  
\v 23 Ax je̱ David tseꞌe je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j je̱ Jesús, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam pya̱a̱m je̱tseꞌe je̱ israeejlit jáyuda du̱yaktso̱ꞌo̱ku̱t, veꞌem ax joꞌn je̱ ka̱ts du̱yaktaajñ.  
\v 24 Ax kaꞌanum tseꞌe je̱ Jesús je̱ jayu du̱vinkuna̱jkxada vyeꞌna, je̱tseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan du̱tukkaꞌamaajy je̱tseꞌe nu̱jom je̱ israeejlit jayu vyinmayu̱mpijttinit, je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda, je̱tseꞌe ña̱pé̱ttat.  
\v 25 Ax ku tseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n tyá̱mini, vanꞌit tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱u̱jmidi: “Ka á̱tsap xa je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n miitseꞌe mtijtup, miimpnum xa je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱neꞌe du̱jaaꞌknu̱má̱jip je̱ts kaꞌa veꞌe a̱ts, ni je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe nkavinmachju̱ je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kya̱ꞌa̱jk ja̱a̱ꞌp nmuké̱jijat.” 
\p  
\v 26 ’Miitsta, nmuꞌisraeejlit jáyuda, je̱ Abraham je̱ chaanda je̱ kyo̱o̱jta, pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinjaꞌvidup du̱vintsa̱ꞌkidup, miitseꞌe mtuknu̱ke̱jxju̱dup ya̱ o̱y ka̱ts ya̱ o̱y ayook, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yakvaajñja vintso̱ veꞌe du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 27 Ku̱x je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m Jerusalén ma̱a̱t je̱ vyintsa̱nda, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱jávada pa̱n pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús. O̱yam tseꞌe vyeꞌema, ku veꞌe du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkjidi, kyutyoondu tseꞌe je̱ ayook juuꞌ veꞌe jyatyaandu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, je̱ ayook juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jayu kyo̱jtstup vimpo̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j je̱p chaptu̱jkpta.  
\v 28 Ku veꞌe je̱ jayu je̱ to̱kin du̱kapaatjidi je̱ Jesús je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t, yꞌamó̱tudu tseꞌe je̱ Pilato je̱tseꞌe du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkju̱t.  
\v 29 Ax ku tseꞌe du̱kutyonka̱jxti je̱ ayook juuꞌ veꞌe javyétani veꞌninup je̱ Jesús ka̱jx, vanꞌit tseꞌe du̱yakvajntkti je̱m cruz ka̱jxm je̱tseꞌe du̱yaknaxta̱jkidi.  
\v 30 Ax je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuva.  
\v 31 Je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱mujatyooꞌidu je̱ Jesús ku veꞌe je̱m Galilea cho̱o̱ꞌndi je̱tseꞌe ña̱jkxti je̱m Jerusalén, je̱ꞌe̱ tseꞌe may xa̱a̱j íxjidinuva joojntyk, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ nu̱may jayu du̱tuknu̱jaꞌvidu je̱ts joojntykpa̱jknuva je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús. 
\p  
\v 32 ’Ax nay veꞌempats a̱a̱tseꞌe u̱xyam nꞌavaꞌniva je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyukvinvaꞌni je̱ nju̱jpit jáyuvamda.  
\v 33 Kyutyoonts je̱ꞌe̱ veꞌe u̱u̱ꞌm ma̱a̱tta je̱ ayook juuꞌ veꞌe tyukvinvaꞌnidu, u̱u̱ꞌmda, je̱ꞌe̱ je̱ chaanda je̱ kyo̱o̱jta, je̱ꞌe̱ tseꞌe kyutyoon ku veꞌe je̱ Jesús du̱yakjoojntykpa̱jknuva. Veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn javyet je̱p mume̱jtsk salmo ku̱jxp: “A̱ts xa mitseꞌe xTeeꞌip, u̱xyamts a̱ts mitseꞌe ntoonkma̱ꞌa̱.” Jidu̱ꞌu̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe javyet.  
\v 34 Ax je̱ꞌe̱ ku veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakjoojntykpa̱jknuva je̱ Jesús je̱tseꞌe veꞌem je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk ni je̱ vinꞌita kyamaꞌatu̱t, jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: “Nkunooꞌkxtap xa a̱ts miitseꞌe, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe ntukvinvaꞌni je̱ David.”  
\v 35 Paaty tseꞌe vyaampa jadoꞌk je̱ salmo: “Kaꞌa veꞌe xyakjátu̱t je̱tseꞌe je̱ mVaꞌajts Onu̱k je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk myaꞌatu̱t.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ.  
\v 36 Ax ka je̱ David ka̱jxapts ya̱ꞌa̱ veꞌe yakka̱jts, ku̱x o̱o̱ꞌknu veꞌe je̱ David, veꞌem ax joꞌn je̱ jyu̱jpit jayu yꞌo̱o̱ꞌktinuva, je̱tseꞌe je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk myaꞌtni, tá̱vani tseꞌe du̱mutún du̱mupu̱k vyeꞌna je̱ jyayu ax joꞌn je̱ Nteꞌyam du̱tsa̱k.  
\v 37 Ax kaꞌa tseꞌe veꞌem je̱ Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk jyajty, kaꞌa tseꞌe myaꞌty; je̱ Nteꞌyameꞌe yakjoojntykpa̱jkjinuva.  
\v 38 Nmuꞌisraeejlit jáyuda, nu̱jávada tseꞌe je̱ts je̱ Jesuuseꞌe je̱ jayu du̱to̱kinme̱e̱ꞌkxp.  
\v 39 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe jaanchjaꞌvijidup, yakme̱e̱ꞌkxjidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyó̱kinda; ax je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n ka̱jx, ni pa̱na tseꞌe kyayakto̱kinmeeꞌkx.  
\v 40 Nayꞌíxjadats miitseꞌe ku̱x ku veꞌe mtukka̱daꞌakjadat juuꞌ veꞌe je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp jyatyaandu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jatyaandi juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam kyo̱jts: 
\q1  
\v 41 Íxtats nꞌit, jáyuda juuꞌ veꞌe du̱kama̱jꞌíxtup du̱kajaanchꞌíxtup a̱ts je̱ nꞌayook, 
\q1 tukꞌatú̱vada je̱ts vintó̱kida. 
\q1 Ku̱x juuꞌ xa a̱tseꞌe ntónup vanꞌit ku veꞌe mjoojntykadat, 
\q1 kaꞌats miits je̱ꞌe̱ veꞌe xjaanchjávadat ó̱yameꞌe mjayaktukmumaaydu̱ktat. 
\p  
\v 42 Ku veꞌe je̱ Pablo je̱ts je̱ jayu cho̱o̱ꞌndi je̱p tsaptu̱jkp, vanꞌit tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap je̱ts ku veꞌe jadoꞌk je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j toꞌk aaj jyaaꞌktukmukó̱tsjadat je̱ ayook juuꞌ veꞌe tyukkaꞌamaay.  
\v 43 Ku veꞌe ñavyaꞌkxjidini je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe nayꞌamojkijidu je̱p tsaptu̱jkp, nu̱may tseꞌe je̱ jayu du̱pana̱jkxti je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé, veꞌem je̱ israeejlit jáyuda veꞌem pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinjaꞌvidup du̱vintsa̱ꞌkidup ax joꞌn je̱ israeejlit jáyuda. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé kyo̱jtsu̱xjidi, veꞌemeꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi je̱ts toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱teꞌe ñaajkꞌítjadat je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t, ijtp tseꞌe du̱payo̱ꞌo̱ydat vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱toojnjada je̱ maaꞌyu̱n. 
\p  
\v 44 Ax ku tseꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j du̱paatnuva, jave̱e̱ꞌn tseꞌe kyanayꞌamojkika̱jxjidi je̱ kajpu̱n, je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook tseꞌe yꞌamo̱tunaxuvaandup.  
\v 45 Ku tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱ꞌixti je̱ts vaꞌajts nu̱mayeꞌe je̱ jayu tyunnayꞌamojkijidi, e̱jkju̱du jo̱tꞌaajnju̱du tseꞌe. Vanꞌit tseꞌe du̱ko̱jtsvintso̱o̱vdi je̱ Pablo je̱tseꞌe du̱vinko̱jtspe̱jtti.  
\v 46 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé ma̱kk aaj ma̱kk jo̱o̱t kyo̱jtsti, je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Miitsta, nmuꞌisraeejlit jáyuda, tun vinko̱pk xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook tooꞌva̱jkp myakvaajnjadat. Ax je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ku̱xeꞌe xkakuva̱kta je̱tseꞌe mkanatyukvinmátsjada je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, paatyts a̱a̱tseꞌe u̱xyam nmu̱nu̱jkx pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap.  
\v 47 Ku̱x veꞌem a̱a̱tseꞌe xtukpavaajñ je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ku veꞌe vyaajñ: 
\q1 Ta̱ xa a̱ts miitseꞌe mpa̱mda ax joꞌn je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa, 
\q1 je̱ts miitseꞌe xvaajnjadat je̱ jayu pa̱n nu̱vinxu̱peꞌe cha̱a̱nada toꞌk it toꞌk naxviijn 
\q1 je̱ts vintso̱ veꞌe du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\p  
\v 48 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, xo̱o̱jntktu tseꞌe je̱tseꞌe vyaandi je̱ts o̱yeꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook; jyaanchjaꞌvidu tseꞌe je̱ Jesús nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 49 Ax veꞌem tseꞌe yakko̱jtsvaꞌkxy je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook je̱m nu̱jom pisídiait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 50 Je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe du̱kakuva̱jktu juuꞌ veꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé kyo̱jtstu, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsju̱du je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkta juuꞌ veꞌe je̱m du̱nu̱má̱jidup je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinjávada du̱vintsa̱ꞌa̱gada; nay veꞌempa tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe du̱nu̱kajpu̱nkuvajkidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌako̱jtsidu je̱ jayu je̱tseꞌe du̱tsoꞌoxpá̱ktat je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé. Ax yakvo̱jppítsumdu tseꞌe je̱m.  
\v 51 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé je̱ kya̱ꞌa̱jkta du̱vinxijtti, je̱tseꞌe du̱yakke̱e̱kti je̱ naxvay je̱tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kada je̱ts ka ó̱yap je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyoondup. Vanꞌit tseꞌe ña̱jkxti je̱m icóniovit kyajpu̱n ka̱jxm.  
\v 52 Juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvidu, xo̱o̱jntktuts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ Espíritu Santo myo̱o̱jyjidi je̱ ma̱kkin je̱ts je̱ vinmaꞌyu̱n je̱tseꞌe du̱tóndat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp. 
\c 14  
\s1 Ku je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé vye̱ꞌnada je̱p Iconio 
\p  
\v 1 Je̱m tseꞌe Iconio je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé tya̱jkidi je̱p je̱ israeejlit chaptu̱jkpta. Je̱p tseꞌe kyaꞌamaaydi. Veꞌem tseꞌe nu̱may du̱jaanchjaꞌvidi je̱ Jesucristo, veꞌem je̱ israeejlit jáyuda veꞌem pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta.  
\v 2 Ax je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe du̱kajaanchjaꞌvidup je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌako̱jtsidu pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap je̱tseꞌe du̱ko̱ꞌo̱yjávadat je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk.  
\v 3 Jek jaty tseꞌe je̱m tyaandi je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé, ma̱kk aaj ma̱kk jo̱o̱t tseꞌe je̱ jayu du̱tukꞌixti je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌayook. Je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n tseꞌe je̱ ma̱kkin mo̱o̱jyju̱du je̱tseꞌe du̱tóndat je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin je̱ts je̱ mú̱jit atu̱va, veꞌem tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱jávadat je̱ts tyú̱vam je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe kyo̱jtstup; je̱ maaꞌyu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyoojnjip je̱ jayu, je̱ꞌe̱ tseꞌe yꞌavaꞌnidup.  
\v 4 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ kukajpu̱nda kijpx je̱ vinmaꞌyu̱n du̱jaye̱jpti: je̱m tseꞌe pa̱neꞌe du̱ma̱a̱tnapya̱jkju̱dup je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe du̱kajaanchjaꞌvidup je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, nay je̱mpa tseꞌe pa̱neꞌe du̱ma̱a̱tnapya̱jkju̱duvap je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé.  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe israeejlit jáyuda je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌukko̱jtsmojktu ma̱a̱t je̱ yakkutojkpada je̱tseꞌe ku̱du̱jomtoondi ku̱du̱titoondi je̱tseꞌe ku̱du̱kaꞌtsꞌo̱o̱ꞌkti.  
\v 6 Ax ku tseꞌe du̱nu̱jaꞌvidi je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé, ke̱e̱ktu tseꞌe je̱tseꞌe ña̱jkxti je̱m Listra je̱ts je̱m Derbe, me̱jtsk je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe je̱m licaóniait yꞌit jo̱o̱tm, je̱tseꞌe ña̱jkxtuva je̱m kajpu̱n ka̱jxmda juuꞌ veꞌe myutá̱mip.  
\v 7 Je̱m tseꞌe je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook du̱ꞌavaꞌniduva. 
\s1 Ku je̱ Pablo yaktsakaꞌch je̱p Listra 
\p  
\v 8 Je̱m tseꞌe liistrait kyajpu̱n ka̱jxm vyeꞌna toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe kaꞌo̱ꞌyixjup je̱tseꞌe je̱ tyek du̱tukyo̱ꞌo̱yu̱t, tsu̱u̱nip tseꞌe tyunꞌit, ku̱x veꞌemam je̱ꞌe̱ veꞌe kyeꞌx, ni vinꞌítam je̱ꞌe̱ veꞌe kyayo̱ꞌo̱y.  
\v 9 Ax yꞌamo̱tunajxypts je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna juuꞌ veꞌe je̱ Pablo kya̱jtsp. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo je̱ yaaꞌtya̱jk du̱ꞌix je̱tseꞌe du̱nu̱jaꞌvi je̱ts o̱ꞌyixjup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ jyaanchjaꞌvin ka̱jx jyo̱tka̱daꞌaku̱t.  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe ma̱kk jidu̱ꞌu̱m ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Tukténini je̱ mtek. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk jatyji tyeni je̱tseꞌe yo̱ꞌpya̱jkni.  
\v 11 Ku veꞌe je̱ nu̱may jayu du̱ꞌixti juuꞌ veꞌe je̱ Pablo tyoon, vanꞌit tseꞌe je̱ licaóniait aaj ma̱kk du̱ko̱jtsti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―¡Nteꞌyamda xa ya̱ꞌa̱ veꞌeda juuꞌ u̱u̱ꞌmeꞌe tu̱xnu̱ka̱daakumda jayu joꞌn! ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi. 
\p  
\v 12 Vyinjaꞌvidu vyintsa̱ꞌkidu tseꞌe je̱ jáyuda may juuꞌ veꞌe ka je̱ Nteꞌyamap. Me̱jtsk juuꞌ veꞌe vyinjaꞌvidu vyintsa̱ꞌkidu, Júpiter je̱ts Mercuuriots je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tijta. Ku̱x je̱ Pablo veꞌe nu̱yojk ko̱jtsp, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ jayu du̱tijta Mercurio. Ax je̱ Bernabé, je̱ꞌe̱ tseꞌe tyijtup Júpiter.  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe toomp joma veꞌe je̱ Júpiter yakvinjava yakvintsa̱ꞌa̱ga, joma veꞌe je̱ tsapta̱jk juuꞌ veꞌe taamp je̱ja kajpu̱n paꞌayi, je̱ꞌe̱ tseꞌe noomp o̱jts du̱ꞌixta je̱ pu̱j je̱ts je̱ tsapkaaj, je̱ꞌe̱ veꞌe tyukvintsa̱ꞌa̱gavaandup je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujk.  
\v 14 Ku veꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé je̱ ka̱ts du̱mó̱tudi je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe yaktukvintsa̱ꞌa̱gavaandup, vanꞌit tseꞌe je̱ vyit ñatyuknu̱ka̱a̱ꞌtsvaatsjidi je̱tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kada je̱ts ka ó̱yap je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyonuvaandup, je̱tseꞌe noomp tya̱jkidi je̱ja nu̱may jayu akujk, ma̱kk tseꞌe vyaandi: 
\p  
\v 15 ―¿Tya̱jxseꞌe veꞌem mjátu̱kada? Jáyuva xa a̱a̱tseꞌe, ya̱ꞌa̱am xa a̱a̱tseꞌe nnu̱miimp je̱ts a̱a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmadat je̱tseꞌe xmaso̱o̱ktinit ya̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe ni vinxu̱pa katoomp, vanꞌit tseꞌe xpana̱jkxtinit je̱ joojntyk Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe du̱pa̱a̱m ya̱ tsajmit it, ya̱ naxviijnit it, je̱ maaxy na̱a̱j, je̱ts nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe ijtp.  
\v 16 Yakjajtu̱xjuts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe joojntykidu ju̱jpani je̱ts juuꞌ veꞌe joojntykidup u̱xyam paat, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱tóndap pa̱n juuꞌ veꞌe cho̱jktup;  
\v 17 jyaveꞌema tseꞌe, xa̱ꞌma ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam ñaajknu̱ke̱ꞌxnatá̱kaja je̱tseꞌe veꞌem yakꞌíxat, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ du̱tún. Je̱ꞌe̱ xa veꞌe xke̱jxjimdup je̱ tooj je̱tseꞌe je̱ naax du̱kunuuꞌkx je̱tseꞌe tya̱ꞌma ku veꞌe je̱ ta̱ꞌma aats du̱paaꞌty, xmo̱ꞌyumdupts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe nkaꞌyumdup nja̱ꞌkxumdup je̱ts juuꞌ jatyeꞌe tso̱jkjup je̱tseꞌe ntukxo̱o̱jntkumdat ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱u̱jmidi. 
\p  
\v 18 O̱yam tseꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé veꞌem vyaandi, tsoꞌox tseꞌe yꞌijt je̱tseꞌe du̱naxkó̱tstat je̱ jayu je̱tseꞌe du̱kayakꞌo̱o̱ꞌktat je̱ tsapkaaj je̱tseꞌe du̱tukvintsa̱ꞌa̱gadat. 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndu je̱m Antioquía je̱ts je̱m Iconio, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌukꞌako̱jtsidu je̱ nu̱may jayu je̱tseꞌe je̱ Pablo ku̱du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti tsakaꞌachji. Ax kyaꞌtstu tseꞌe. Ku veꞌe du̱nasjaꞌvidi je̱ts tá̱vani veꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌkta, vanꞌit tseꞌe du̱va̱a̱ꞌmpítsumdi je̱m kajpu̱n paꞌam.  
\v 20 Ax ku tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ñaaꞌvaꞌkvíttjidi, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo pyojtu̱k je̱tseꞌe kyajpu̱nta̱jkinuva. Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ Bernabé du̱ma̱a̱ttsa̱a̱ꞌn je̱tseꞌe ña̱jkxti je̱m deerbeit kyajpu̱n ka̱jxm. 
\p  
\v 21 Ku veꞌe je̱ jayu du̱vaajnjidi je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook je̱m Derbe, vanꞌit tseꞌe nu̱may du̱jaanchjaꞌvidi je̱ Jesús. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé vyimpijttinuva je̱m Listra, je̱m Iconio, je̱ts je̱m Antioquía.  
\v 22 Je̱m tseꞌe du̱ko̱jtsmá̱kkidi je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk, veꞌem tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱ts ma̱kk aaj ma̱kk jo̱o̱teꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjávadat, veꞌemeꞌe vyaandi je̱ts o̱o̱yeꞌe je̱ jayu tyuntsaachpaaꞌttat pa̱n ta̱jkidupeꞌe je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm.  
\v 23 Ku tseꞌe du̱pa̱a̱mdi pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱vinté̱nadap je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ka̱ktoꞌk viijn joma veꞌe ñayꞌamókajada, vanꞌit tseꞌe chapko̱jtsti je̱tseꞌe yꞌayoojidi, je̱tseꞌe je̱m je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n yꞌam kya̱ꞌm du̱pa̱a̱mdi je̱ ñu̱vinténivata̱jkta. 
\s1 Ku je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé vyimpijttinuva je̱p Antioquía juuꞌ veꞌe 
\s1 je̱p siiriait yꞌit ja̱a̱tp 
\p  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe du̱tuknajxti je̱m pisídiait yꞌit jo̱o̱tm je̱tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m panfíliait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 25 Ku veꞌe du̱tukkaꞌamaaydi je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook je̱m peergeit kyajpu̱n ka̱jxm, vanꞌit tseꞌe ña̱jkxti je̱m Atalia.  
\v 26 Je̱m tseꞌe je̱ barco du̱pa̱jkti je̱tseꞌe ña̱jkxti je̱m Antioquía, je̱ kajpu̱n joma veꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk pya̱a̱jmjidi je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm je̱ toonk ka̱jx juuꞌ veꞌe tyoondu.  
\v 27 Ku veꞌe je̱m jye̱ꞌydi, vanꞌit tseꞌe du̱yaknayꞌamojkijidi je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱tseꞌe du̱tukmumaajntykti nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe tyoondu je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ka̱jx, vintso̱ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ maaꞌyu̱n tyoꞌnu̱xjidi pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap je̱tseꞌe du̱jaanchjávadat je̱ Jesucristo.  
\v 28 Jek jaty tseꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé je̱m du̱ma̱a̱ttaandi je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk. 
\c 15  
\s1 Ku je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ñayꞌamojkijidi je̱p Jerusalén 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m Antioquía je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe je̱m Judea tso̱o̱ꞌndu je̱tseꞌe du̱tukꞌixꞌukvaandi je̱ jaanchjaꞌvivata̱jkta. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―Pa̱n kaꞌa xa miitseꞌe myakpa̱a̱jmjada je̱ ixtaꞌnu̱n je̱tseꞌe xniꞌkxmadat xko̱jmadat ax joꞌn je̱ Moisés du̱pavaajñ, kaꞌa tseꞌe mꞌo̱ꞌyixjadat je̱tseꞌe xjayé̱ptat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\p  
\v 2 Ax je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé, je̱ꞌe̱ tseꞌe vaandu je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ma̱kk du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsvintso̱o̱jvjidi. Kaꞌa tseꞌe du̱ko̱jtsꞌo̱ꞌyidi. Vanꞌit tseꞌe yakpa̱a̱mdi je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé ma̱a̱t je̱ utsta je̱ ajchta juuꞌ veꞌe vyinko̱o̱ndu, je̱tseꞌe ña̱jkxtat je̱m Jerusalén je̱tseꞌe je̱m du̱ko̱jtsꞌó̱yadat, je̱ꞌe̱ veꞌe na̱jkx du̱tukma̱a̱tko̱jtsmókta je̱ kuká̱tsivata̱jk ma̱a̱t je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱vinténidup je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk juuꞌ veꞌe je̱mda.  
\v 3 Je̱ꞌe̱da veꞌe pake̱jxju̱du je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk pa̱n pa̱n jatyeꞌe nayꞌamojkijidup je̱m Antioquía. 
\p Ku veꞌe ña̱jkxti, najxtu tseꞌe je̱m feníciait je̱ts samaariait yꞌit jo̱o̱tmda. Je̱m tseꞌe du̱tukmumaajntykti vintso̱ veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlitap, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱maso̱o̱ktu je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda je̱tseꞌe u̱xyam du̱jaanchjávada je̱ Jesucristo. Nu̱jom tseꞌe je̱ utsta je̱ ajchta ma̱a̱t je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtu, tyukxo̱o̱jntktuts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 4 Ku veꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé jye̱ꞌydi je̱m Jerusalén, o̱y tseꞌe kyuva̱jkjidi pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m nayꞌamojkijidup, je̱ꞌe̱ ma̱a̱t tseꞌe vyeꞌniva je̱ kuká̱tsivata̱jk je̱ts je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱vinténidup je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk. Vanꞌit tseꞌe du̱tukmumaajntykti nu̱jom juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyoon je̱ꞌe̱ ma̱a̱t.  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe tyénidi je̱ fariséoda juuꞌ veꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Jesucristo, je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Tun vinko̱pk xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n yakpa̱a̱jmjadat je̱ jaanchjaꞌviva pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, je̱tseꞌe du̱niꞌkxmadat du̱ko̱jmadat, je̱tseꞌe yaktukpavaꞌandat je̱tseꞌe du̱kutyóndat je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n. 
\p  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe ñayꞌamojkijidi je̱ kuká̱tsivata̱jk ma̱a̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱vinténidup je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱tseꞌe du̱ko̱jtsmóktat, du̱payo̱ꞌo̱ydat.  
\v 7 Jékani tseꞌe du̱ko̱tsta vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro tyeni, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Utsta ajchta, mnu̱jaꞌvidup xa miitseꞌe je̱ts jé̱mani a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xvinká̱n je̱ts a̱tseꞌe nvaajnjadat ya̱ o̱y ka̱ts ya̱ o̱y ayook je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, veꞌem tseꞌe du̱jaanchjávadat je̱ Jesucristo.  
\v 8 Je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe du̱ꞌixp du̱nu̱jaꞌvip je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱vinko̱o̱mpa juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki tseꞌe ku veꞌe du̱pa̱a̱jmji je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ Espíritu Santo, veꞌem ax joꞌn je̱ꞌe̱ veꞌe du̱pu̱u̱jm yam u̱u̱ꞌm njaꞌvin ka̱jxmamda je̱ Espíritu Santo.  
\v 9 Tso̱jkju̱duvap xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam, veꞌem ax joꞌn je̱ Nteꞌyam u̱u̱ꞌm xtso̱jkumda joꞌn. Je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jyaꞌvinda yakvaatsu̱xju̱du ku̱x jyaanchjaꞌvidup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesucristo, veꞌem ax joꞌn u̱u̱ꞌm ya̱ njaꞌvinamda du̱yakvaach ku veꞌe je̱ Jesucristo njaanchjaꞌviꞌukvaꞌnumdi.  
\v 10 ¿Ax tya̱jx tseꞌe xꞌixuvaꞌanda joma vaateꞌe je̱ Nteꞌyam juuꞌ du̱kuvu̱k, je̱tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk xtuknu̱jokuvaꞌanda juuꞌ veꞌe ni u̱u̱ꞌma xkaꞌo̱ꞌyixumju̱dup je̱tseꞌe nkutyoꞌnumdat je̱tseꞌe ni je̱ nju̱jpit jáyuvamda kyaꞌo̱ꞌyixjidi je̱tseꞌe ku̱du̱kutyoondi?  
\v 11 Je̱ꞌe̱ tseꞌe njaanchjaꞌvimdup je̱ts je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesucristo je̱ myaaꞌyu̱n ka̱jxeꞌe njaye̱jpumda je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, je̱ts nay je̱ꞌe̱ je̱ myaaꞌyu̱n ka̱jxeꞌe du̱jaye̱jptuvat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap. 
\p  
\v 12 Ku veꞌe je̱ Pedro veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe yꞌamo̱ꞌtka̱jxti je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti ku veꞌe je̱ Bernabé ma̱a̱t je̱ Pablo tyukmumaajntykjidi je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin je̱ts je̱ mú̱jit atu̱va juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyoon je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta ku veꞌe yꞌo̱tsta je̱m je̱ jayu yꞌit jo̱o̱tmda pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap.  
\v 13 Ku veꞌe kyo̱jtska̱jxti, vanꞌit tseꞌe je̱ Santiago vyaajñ: 
\p ―Utsta ajchta, amo̱tunaxta a̱ts.  
\v 14 Ta̱ xa veꞌe je̱ Simón Pedro xtukmumaajntykumda vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook yakvaajnjiꞌukvaandi pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱vinko̱o̱nduva je̱tseꞌe yꞌijttuvat je̱ꞌe̱ je̱ jyayu.  
\v 15 Navyaatjup ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn du̱jatyaandi je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jatyaandi: 
\q1  
\v 16 Ku xa veꞌe tyónju̱t je̱ ayook juuꞌ veꞌe je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp, 
\q1 vanꞌitts a̱tseꞌe nmiinnuvat. 
\q1 Veꞌem ax joꞌn je̱ jayu du̱yakpojtu̱knuva toꞌk je̱ ta̱jk juuꞌ veꞌe kitu, 
\q1 veꞌemts a̱tseꞌe mpá̱mu̱t je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu xvinjávadat xvintsa̱ꞌa̱gadat 
\q1 ax joꞌn du̱toondi ku veꞌe jyoojntyki je̱ yakkutojkpa David. 
\q1  
\v 17 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe veꞌem ntónu̱t 
\q1 je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu xjaanchjávadat juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlitap, 
\q1 veꞌemts a̱tseꞌe anañu̱joma xjaanchjávadat juuꞌ a̱tseꞌe nvinko̱o̱n. 
\q1  
\v 18 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n vyaajñ, juuꞌ veꞌe du̱kutyoomp ti veꞌe kya̱jtsp. 
\q1 Ju̱jpanam tseꞌe je̱ jayu yaktuknu̱jaꞌviꞌukvaajñ. 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ Santiago jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa veꞌe nyaktsoꞌoxjajtumdat pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap juuꞌ veꞌe du̱maso̱o̱ktup je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda je̱tseꞌe du̱pana̱jkxta je̱ Nteꞌyam.  
\v 20 Je̱ꞌe̱jyji veꞌe cha̱jkp je̱tseꞌe nnu̱jaꞌyimdat je̱ts kaꞌa veꞌe du̱ja̱ꞌkxtat je̱ tsuꞌuts juuꞌ veꞌe yaktukvintsa̱ꞌkip juuꞌ veꞌe ka je̱ Nteꞌyamap, kaꞌa veꞌe je̱ ka̱ts du̱tukma̱a̱tjayé̱ptat je̱ yaaꞌy je̱ ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe ka pú̱kap jyaye̱jptup, kaꞌa veꞌe du̱ja̱ꞌkxtat je̱ tá̱nu̱k tsuꞌuts juuꞌ veꞌe yuktsumꞌo̱o̱ꞌkp, je̱ts kaꞌa veꞌe du̱ja̱ꞌkxtat je̱ nu̱u̱ꞌpu̱n.  
\v 21 Ku̱x jé̱mani veꞌe jyé̱jada ka̱kkajpu̱n pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌavaꞌnidup je̱ Moisés je̱ jyatyán, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ na̱k yaktukvinkó̱tsada je̱p tsaptu̱jkp vimpo̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ kuka̱tsivata̱jk je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱vinténidup je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ma̱a̱t nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe nayꞌamojkijidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱vinko̱o̱ndu aje̱ꞌe̱jyjida je̱tseꞌe du̱ke̱jxti je̱m Antioquía, je̱tseꞌe du̱ma̱a̱dadat je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Bernabé. Vyinko̱o̱ndu veꞌe je̱ Judas juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱jivap Barsabás, je̱ts je̱ Silas, ñu̱má̱jidup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ma̱a̱tta.  
\v 23 Je̱ꞌe̱ tseꞌe tyukmuke̱jxidu je̱ na̱k juuꞌ veꞌe jidu̱ꞌu̱m vaamp: “A̱a̱ts, je̱ Nteꞌyam je̱ kyuká̱tsivada je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱vinténidup je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk, ma̱a̱t je̱ utsta je̱ ajchta, máyam a̱a̱tseꞌe je̱ Dios ntuknu̱kex je̱ utsta je̱ ajchta ma̱a̱t je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap je̱m Antioquía je̱ts je̱m siiriait je̱ts cilíciait yꞌit jo̱o̱tmda.  
\v 24 Nmo̱tu a̱a̱tseꞌe je̱ ka̱ts je̱ts na̱jkxtu veꞌe je̱m je̱ jayu juuꞌ veꞌe yaja tso̱o̱ꞌndu. Akuja̱a̱xkup je̱ꞌe̱ veꞌe ña̱jkxti, kaꞌats a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nvintso̱nu̱u̱jmidi. Je̱ꞌe̱ tseꞌe mvinmaꞌyu̱nmo̱o̱jyju̱dup je̱ꞌe̱ ka̱jx juuꞌ veꞌe kyo̱jtstup je̱tseꞌe mko̱jtsjo̱tmootskajada ku veꞌe vyaꞌanda je̱ts tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe myakpa̱a̱jmjadat je̱ ixtaꞌnu̱n je̱tseꞌe xniꞌkxmadat xko̱jmadat je̱tseꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n xkutyóndat.  
\v 25 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ku̱x a̱a̱tseꞌe tu̱nko̱jtsmúk, o̱yts a̱a̱tseꞌe njava je̱ts aꞌa̱a̱tsji veꞌe tu̱nvinká̱n je̱tseꞌe na̱jkx mkuꞌíxjada. Je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ma̱a̱dadap je̱ Bernabé je̱ts je̱ Pablo, je̱ utsta je̱ ajchta juuꞌ veꞌe o̱o̱y ntuntso̱jkumdup  
\v 26 je̱tseꞌe ñapya̱a̱jmjidi je̱m kutsa̱ꞌa̱ga jo̱o̱tm je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo ka̱jx.  
\v 27 Ax ntuknu̱ke̱jxtup tseꞌe je̱ Judas ma̱a̱t je̱ Silas, je̱ꞌe̱da veꞌe aviinm ahꞌam mvaꞌnu̱xjadap je̱tseꞌe mtukvinjávajadat.  
\v 28 Yꞌo̱yjaꞌvi xa veꞌe je̱ Espíritu Santo je̱ts veꞌempa a̱a̱ts, je̱ts kaꞌa a̱a̱tseꞌe ntuknu̱jóku̱t je̱ choꞌox je̱ꞌe̱, ya̱ꞌa̱jyji veꞌe cha̱jkp je̱tseꞌe yaktónu̱t:  
\v 29 Kaꞌa tseꞌe xja̱ꞌkxtat juuꞌ veꞌe yaktukvintsa̱ꞌkip juuꞌ veꞌe ka je̱ Nteꞌyamap, kaꞌa tseꞌe xja̱ꞌkxtat je̱ nu̱u̱ꞌpu̱n, kaꞌa tseꞌe xja̱ꞌkxtat je̱ tá̱nu̱k tsuꞌuts juuꞌ veꞌe yuktsumꞌo̱o̱ꞌkp, je̱ts kaꞌa tseꞌe je̱ ka̱ts xtukma̱a̱tjayé̱ptat je̱ yaaꞌy je̱ ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe ka pú̱kap mjaye̱jptup. Pa̱n kaꞌa tseꞌe xtonda ya̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mtoondup. Dios ma̱a̱teꞌe mtaandini.” 
\p  
\v 30 Ku veꞌe yakpake̱jxti, vanꞌit tseꞌe ña̱jkxti je̱m Antioquía. Je̱m tseꞌe du̱yaknayꞌamojkijidi je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱tseꞌe je̱ na̱k du̱tukka̱ta̱jkidi.  
\v 31 Ku veꞌe je̱ na̱k du̱tukvinko̱jtsidi je̱ utsta je̱ ajchta ma̱a̱t je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da, o̱o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe tyunxo̱o̱jntkti je̱tseꞌe jyo̱tꞌamá̱jidi.  
\v 32 Kyo̱jtsnajxtup tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook je̱ Judas ma̱a̱t je̱ Silas, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ko̱jtsjidup je̱ jaanchjaꞌvivata̱jkta may viijn je̱tseꞌe du̱ko̱jtsmá̱kkidi. 
\p  
\v 33 Ku veꞌe je̱ it ñajxy, vanꞌit tseꞌe je̱ utsta je̱ ajchta yakmaso̱o̱ktini je̱tseꞌe vyimpijttinit je̱m Jerusalén, veꞌem tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱ts máyameꞌe je̱ Dios du̱mo̱ꞌo̱dat je̱ utsta je̱ ajchta ma̱a̱t je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da juuꞌ veꞌe je̱mda.  
\v 34 Ax je̱ Silas, je̱m Antioquíaji tseꞌe tyaajñ ma̱a̱t je̱ Pablo je̱ts je̱ Bernabé.  
\v 35 Je̱m tseꞌe je̱ jayu du̱tukꞌixti du̱tukkaꞌamaaydi je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook, nu̱may tseꞌe juuꞌ veꞌe veꞌem tukputa̱jkijidu, je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook du̱tukꞌíxtuva. 
\s1 Ku je̱ Pablo mume̱jtsk nax ñu̱jkx kaꞌamaayva 
\p  
\v 36 Jaaꞌknajx tseꞌe je̱ it. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱nu̱u̱jmi je̱ Bernabé: 
\p ―Jaꞌmu̱s du̱kuꞌíxumnuva je̱ jaanchjaꞌvivata̱jkta nu̱jom je̱ kajpu̱n joma veꞌe nꞌavaꞌnim je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook je̱tseꞌe nꞌíxumu̱t pa̱n vintso̱ veꞌe je̱mda. 
\p  
\v 37 Cho̱jkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Bernabé je̱tseꞌe du̱ma̱a̱dat je̱ Juan juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱jivap Marcos;  
\v 38 ax kaꞌa tseꞌe je̱ Pablo du̱ꞌo̱yjava je̱tseꞌe du̱ma̱a̱dadat ku̱x maso̱o̱kjidinu veꞌe je̱m Panfilia je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌukputa̱jkijidini.  
\v 39 Kaꞌa tseꞌe du̱ko̱jtsꞌo̱ꞌyidi, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ka̱kje̱ꞌe̱ je̱ tyooꞌ du̱pa̱jkti. Je̱ Bernabé, mya̱a̱tna̱jkxts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Juan Marcos je̱tseꞌe je̱m barco jo̱o̱tm ña̱jkxti je̱m Chipre;  
\v 40 je̱ Pablo, je̱ Sílasts je̱ꞌe̱ veꞌe vyo̱o̱v. Ku veꞌe je̱ utsta je̱ ajchta du̱munooꞌkxtkti je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱tseꞌe du̱yakꞌítu̱t je̱ myaaꞌyu̱n ma̱a̱t, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas cho̱o̱ꞌndi,  
\v 41 je̱meꞌe ña̱jkxti siiriait je̱ts cilíciait yꞌit jo̱o̱tmda. Je̱m tseꞌe je̱ Pablo je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk du̱ko̱jtsmá̱kki. 
\c 16  
\s1 Ku je̱ Timoteo du̱mujatyooꞌi je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas jye̱ꞌydi je̱m deerbeit je̱ts liistrait kyajpu̱n ka̱jxmda, je̱m tseꞌe du̱ma̱a̱tnavyaatjidi toꞌk je̱ jaanchjaꞌviva juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Timoteo, israeejlit jáyuts je̱ꞌe̱ veꞌe tyaakip, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaanchjaꞌviva je̱ Jesucristo. Ax ka je̱ israeejlit jáyuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe tyeeꞌip.  
\v 2 e̱ñuko̱jtsijidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Timoteo je̱ utsta je̱ ajchta juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m Listra je̱ts je̱m Iconio.  
\v 3 Cho̱jkeꞌe je̱ Pablo je̱tseꞌe je̱ Timoteo myujatyooꞌajat. Vanꞌit tseꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n du̱pa̱a̱jmji je̱tseꞌe du̱niꞌkxmat du̱ko̱jmat ax joꞌn je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n vyaꞌañ. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem du̱tuujn je̱tseꞌe kyako̱ꞌo̱yjávajadat je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe je̱m tsu̱u̱nidup, ku̱x ñu̱jaꞌvidinup je̱ꞌe̱ veꞌe anañu̱joma je̱ts ka je̱ israeejlit jáyuvap je̱ꞌe̱ veꞌe tyeeꞌip.  
\v 4 Ax nu̱jom tseꞌe je̱ it joma veꞌe ña̱jkxti, vyaajnjidu tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jkta je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe ñu̱pa̱a̱jmtkidu je̱ kuká̱tsivada ma̱a̱t je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱vinténidup je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk juuꞌ veꞌe je̱m Jerusalén.  
\v 5 Veꞌem tseꞌe du̱ko̱jtsmá̱kkidi pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Jesucristo; jó̱vum xa̱a̱j tseꞌe ñu̱maꞌyiꞌata̱ꞌa̱tsta. 
\s1 Ku je̱ Pablo yakꞌixji toꞌk je̱ macedóniait yaaꞌtya̱jk 
\p  
\v 6 Kaꞌa tseꞌe je̱ Espíritu Santo yakjajtu̱xjidi je̱tseꞌe je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook du̱ꞌavánadat je̱m ásiait yꞌit jo̱o̱tm, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱tuknajxti je̱m frígiait je̱ts galáciait yꞌit jo̱o̱tmda,  
\v 7 veꞌem tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m toꞌk adoꞌom mísiait yꞌit jo̱o̱tm. Je̱m tseꞌe tya̱kavaꞌanda bitíniait yꞌit jo̱o̱tm. Ax kaꞌa tseꞌe yakjajtu̱xju̱duva je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Jesús jyaꞌvin ka̱jxm.  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱m mísiait cho̱va am ñajxti je̱tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m trooasit kyajpu̱n ka̱jxm.  
\v 9 Je̱m tseꞌe je̱ Pablo ko̱o̱ꞌts yakꞌixji toꞌk je̱ macedóniait yaaꞌtya̱jk tyena, je̱tseꞌe myunooꞌkxtkji: “Minu̱ toꞌk aaj yaja macedóniait yꞌit ja̱a̱t je̱ts a̱a̱tseꞌe xputá̱kat.” 
\p  
\v 10 Tun ko̱o̱jyji tseꞌe je̱ Pablo je̱ꞌe̱ yakꞌixji, vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nꞌapa̱a̱jmtki je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱m Macedonia nna̱jkxu̱t, nnu̱jaꞌvinup a̱a̱tseꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyam a̱a̱tseꞌe xke̱jxp je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱m nvaajnjadat je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook. 
\s1 Ku je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas vye̱ꞌnada je̱p Filipos 
\p  
\v 11 Je̱mts a̱a̱tseꞌe Troas je̱ barco mpu̱jk je̱ts a̱a̱tseꞌe tu̱vji nnu̱jkx je̱m Samotracia. Je̱ kuꞌóxitts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy je̱m Neápolis.  
\v 12 Je̱mts a̱a̱tseꞌe ntsa̱a̱ꞌn je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱m Filipos nmu̱jkx, toꞌk je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jip je̱m macedóniait yꞌit jo̱o̱tm. Je̱ rómait yakkutojkpa juuꞌ veꞌe je̱ ma̱ja̱ kutojku̱n du̱ka̱ꞌmip, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakjajtji je̱ filíposit jáyuda je̱tseꞌe du̱tóndat juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyoondup je̱m rómait cyiudaaj ka̱jxm. Je̱mts a̱a̱tseꞌe Filipos je̱ it nyaknajxy. 
\p  
\v 13 Ku veꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j du̱paaty, vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nkajpu̱mpítsum je̱ja ma̱ja̱ na̱paꞌayi, je̱ja joma a̱a̱tseꞌe nnasjaꞌvi je̱tseꞌe je̱ jayu chapka̱ts. Vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nꞌa̱jxtk je̱ts a̱a̱tseꞌe nvaajnjidi je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkta juuꞌ veꞌe je̱ja nayꞌamojkijidup.  
\v 14 Nu̱toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkta, vyinjaꞌvip vyintsa̱ꞌkipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam, Lidia veꞌe xya̱a̱j, tiatiirait jayu je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ o̱o̱jyit tsoꞌojmk vit je̱ꞌe̱ veꞌe tya̱a̱ꞌkp. Ku veꞌe je̱ Lidia du̱ꞌamo̱tunajxy juuꞌ veꞌe je̱ Pablo kya̱jtsp, vanꞌit tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n yakꞌavaatsu̱xji je̱ jyaꞌvin je̱tseꞌe du̱kuvá̱ku̱t je̱ Pablo je̱ yꞌayook.  
\v 15 Ku veꞌe ña̱pejt ma̱a̱t nu̱jom je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱p jyu̱u̱mp tyu̱jkp, vanꞌitts a̱a̱tseꞌe xmunooꞌkxtk jidu̱ꞌu̱m: 
\p ―Pa̱n veꞌem xa veꞌe xpayo̱ꞌo̱yda je̱ts njaanchjaꞌvip a̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, tándats je̱m a̱ts nta̱kꞌam. 
\p Ax je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ku̱x a̱a̱tseꞌe xmunooꞌkxtk, paatyts a̱a̱tseꞌe nnu̱jkx. 
\p  
\v 16 Toꞌk nax ku a̱a̱tseꞌe nnu̱jkx joma veꞌe je̱ jayu chapka̱ts, vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nma̱a̱tnavyaatji toꞌk je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱yakmaayp; o̱o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe tyunnu̱meempá̱kjada je̱ vyintsa̱nda ku veꞌe myay.  
\v 17 Je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱xts a̱a̱tseꞌe xpaꞌu̱xꞌo̱o̱ki je̱tseꞌe ma̱kk vyaajñ: 
\p ―Ya̱ yaaꞌtya̱jkta, je̱ Nteꞌyam ya̱ꞌa̱ veꞌe myutoondup myupa̱jktup, ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ jayu du̱vaajnjidup vintso̱ veꞌe du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\p  
\v 18 Veꞌem tseꞌe jyátu̱ka yꞌijt may xa̱a̱j. Ku veꞌe je̱ Pablo ñuuꞌkx ku̱xeꞌe veꞌem vaneꞌem yakka̱ts, vanꞌit tseꞌe vyimpijt je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe je̱m je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱x jyaꞌvin ka̱jxm. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Je̱ Jesucristo ka̱jx xa a̱ts mitseꞌe ntukpavaꞌañ je̱tseꞌe mpítsumnit je̱m ya̱ꞌa̱ jyaꞌvin ka̱jxm. 
\p Tun jatyji tseꞌe pyítsumni je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. 
\p  
\v 19 Ku veꞌe je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱x je̱ vyintsá̱n du̱ꞌixti je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌukꞌo̱ꞌyini je̱tseꞌe du̱nu̱meempá̱ktat, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas du̱majtsti je̱tseꞌe du̱yakna̱jkxti je̱m kumoon.  
\v 20 Ku veꞌe jye̱ꞌydi je̱m, vanꞌit tseꞌe je̱ja je̱ to̱kin payo̱ꞌyva vyinkujkta du̱pa̱a̱mdi je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Ya̱ israeejlit jáyuda xa veꞌe du̱yakyoojmu̱ktup du̱yakꞌajxu̱ktup je̱ njáyuvamda,  
\v 21 je̱ꞌe̱ veꞌe tyukꞌíxtup je̱ costumbre juuꞌ veꞌe kyapaatyp kyahꞌake̱e̱guip je̱tseꞌe nkuva̱jkumdat ukpu̱ nkutyoꞌnumdat, ku̱x rómait jayu u̱u̱ꞌmeꞌeda. 
\p  
\v 22 Ku veꞌe je̱ nu̱may jayu ñu̱pojtu̱kjidi, vanꞌit tseꞌe je̱ to̱kin payo̱ꞌyva du̱pavaandi je̱tseꞌe yaknu̱jé̱ndat je̱tseꞌe yakvó̱ptat je̱ ku̱p ma̱a̱t.  
\v 23 Tá̱vani tseꞌe o̱o̱y tyunyakvo̱pta vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe du̱yakjapyoxu̱nta̱kpa̱a̱jmjidi je̱tseꞌe du̱pavaandi je̱ poxu̱nta̱kꞌixꞌijtpa je̱tseꞌe o̱y du̱ꞌixꞌíttat.  
\v 24 Ku veꞌe veꞌem yaknu̱u̱jmi, je̱p tseꞌe du̱yakta̱jkidi joma veꞌe du̱nu̱ka̱a̱ka je̱p poxu̱ntu̱jkp je̱tseꞌe je̱ tyekta du̱pa̱a̱mdi je̱p puꞌu tukpaajvaꞌach akujkp, vimpe̱nmúk tseꞌe je̱ tyek tyaandi. 
\p  
\v 25 Ax tsoꞌm joꞌn tseꞌe vyeꞌna ku veꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas chapko̱jtsti je̱tseꞌe yꞌa̱a̱vdi, myó̱tudu tseꞌe je̱ myupoxu̱nta̱kjáyuda,  
\v 26 vanꞌit tseꞌe toꞌmayji o̱jts ma̱kk tyunꞌojxa, xyijteꞌe je̱ poxu̱nta̱kneꞌev je̱p naaxyp paat. Vanꞌit tseꞌe nu̱jom je̱ poxu̱nta̱kꞌaka̱ꞌa̱ yꞌavaach je̱tseꞌe myuke̱jiku̱jx nu̱jom je̱ poxu̱nta̱kjayu je̱ kyadénada.  
\v 27 Ku veꞌe jyo̱tvij je̱ poxu̱nta̱kꞌixꞌijtpa, je̱tseꞌe du̱ꞌix je̱ts tá̱vani veꞌe je̱ poxu̱nta̱kꞌaka̱ꞌa̱ yꞌavatsku̱x, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌukyakpítsum je̱ chojx je̱tseꞌe ku̱ñaajkꞌo̱o̱ꞌkji, veꞌemeꞌe vyinmay je̱ts tá̱vani veꞌe je̱ poxu̱nta̱kjayu kye̱kka̱jxtini.  
\v 28 Ax vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ma̱kk myuko̱jtsji: 
\p ―Kadi mnavyintso̱tunju̱, u̱xyap xa a̱a̱tseꞌe nu̱jom. 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ poxu̱nta̱kꞌixꞌijtpa je̱ ta̱ꞌkxpa du̱ꞌamo̱tu je̱ tyoompa je̱tseꞌe kya̱knoꞌmi. O̱o̱y tseꞌe tyuntsa̱ꞌki je̱tseꞌe tyunmipp. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas du̱vinko̱xkteni je̱tseꞌe je̱ vyiijn je̱ yꞌaaj je̱ naax du̱tukpaaty je̱ vintsa̱ꞌkin ma̱a̱t.  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe du̱yakpítsumdi je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Tiseꞌe tso̱jkjup je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t je̱ts a̱tseꞌe ntso̱ꞌo̱ku̱t? 
\p  
\v 31 Vanꞌitts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Jaanchjáva je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesucristo, veꞌem tseꞌe xjayé̱pu̱t je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. Ax pa̱n jyaanchjaꞌviduvap tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱p mju̱u̱mp mtu̱jkp, jyaye̱jptuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ joojntykimpa juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\p  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas du̱jaaꞌktukmuko̱jtsti je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook, je̱ꞌe̱ ma̱a̱t je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱p jyu̱u̱mp tyu̱jkp.  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ poxu̱nta̱kꞌixꞌijtpa je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas je̱ xya̱ꞌa̱jka du̱puj. Vanꞌitts je̱ꞌe̱ veꞌe ña̱pejt ma̱a̱t nu̱jom je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱p jyu̱u̱mp tyu̱jkp.  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱m tya̱kꞌam du̱vo̱o̱vdi kaayva; o̱o̱y tseꞌe je̱ jyayu du̱tunma̱a̱ttukxo̱o̱jntk ku̱xeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jaanchjaꞌvidi. 
\p  
\v 35 Je̱ kujá̱pit tseꞌe je̱ to̱kin payo̱ꞌyva du̱ke̱jxti je̱ kutoonkta̱jkta je̱tseꞌe du̱na̱a̱jmadat je̱ poxu̱nta̱kꞌixꞌijtpa je̱tseꞌe du̱maso̱ꞌo̱ktat je̱ jayu.  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe je̱ poxu̱nta̱kꞌixꞌijtpa du̱nu̱u̱jmi je̱ Pablo: 
\p ―Ta̱ xa a̱tseꞌe xtukpavaꞌanda je̱ to̱kin payo̱ꞌyvada je̱ts a̱ts miitseꞌe nmaso̱o̱ktinit. Nvaatts miitseꞌe mna̱jkxtinit toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t. 
\p  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱nu̱u̱jmidi je̱ kutoonkta: 
\p ―O̱yam a̱a̱tseꞌe rómait jayu je̱ts a̱a̱tseꞌe nkayakto̱kimpayo̱ꞌo̱y, jé̱jats a̱a̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu vyinkujk tu̱nyakva̱p; ¿ax ayuꞌutsjits a̱a̱tseꞌe xmaso̱ꞌo̱kuvaꞌanda? ¡Kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga! Vaꞌaneꞌe viinm du̱me̱tsta je̱ts a̱a̱tseꞌe xyakpítsumdat. 
\p  
\v 38 Tyukmumaajntyktuts ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ kutoonkta je̱ to̱kin payo̱ꞌyvada. Vanꞌit tseꞌe o̱o̱y tyuntsa̱ꞌkidi ku veꞌe je̱ ka̱ts du̱mó̱tudi je̱ts rómait jayu je̱ꞌe̱ veꞌeda,  
\v 39 paaty tseꞌe o̱jts je̱ me̱e̱ꞌkxu̱n du̱ꞌamó̱tuda je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas, je̱tseꞌe je̱p poxu̱ntu̱jkp du̱yakpítsumdini, je̱tseꞌe du̱munooꞌkxtkti je̱tseꞌe je̱ kajpu̱n du̱tukvaatstinit.  
\v 40 Ku tseꞌe je̱p poxu̱ntu̱jkp pyítsumdini, vanꞌit tseꞌe ña̱jkxti je̱m je̱ Lidia tya̱kꞌam. Ku veꞌe du̱kuꞌixti je̱ utsta je̱ ajchta ma̱a̱t je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da je̱tseꞌe du̱ko̱jtsjidi je̱ts ma̱kkeꞌe ñaajkꞌijtjidinit toꞌk muk je̱ Cristo ma̱a̱t, vanꞌit tseꞌe cho̱o̱ꞌndini. 
\c 17  
\s1 Ku je̱ nu̱may jayu yoojmu̱kti yꞌajxu̱kti je̱p Tesalónica 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas cho̱o̱ꞌndi je̱m Filipos, vanꞌit tseꞌe ñajxti je̱m anfípolisit je̱ts apolóniait kyajpu̱n ka̱jxmda, je̱tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m tesalónicait kyajpu̱n ka̱jxm. Je̱m tseꞌe yꞌijt toꞌk je̱ tsapta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jayu jye̱ꞌe̱da.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ñu̱jkx je̱p tsaptu̱jkp, veꞌem ax joꞌn du̱tún ku veꞌe jyajuuꞌkajpu̱nku̱jxa jyeꞌya. Toojk náxani tseꞌe je̱ Pablo du̱yaknajxy je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j je̱p tsaptu̱jkp je̱tseꞌe je̱ jayu du̱ma̱a̱tnakyá̱tsju̱ je̱ Kunuuꞌkx Jatyán ka̱jx,  
\v 3 je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu du̱tukvinjaꞌvidup, vaꞌajts tseꞌe du̱tukꞌixta je̱ts tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe chaachpaaꞌtu̱t je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit, ax ku tseꞌe a̱a̱ꞌkani vye̱ꞌnat, vanꞌit tseꞌe jyoojntykpa̱jknuvat. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Je̱ Jesús, juuꞌ a̱ts miitseꞌe ntuknu̱jaꞌvidup, je̱ꞌe̱jyamts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo. 
\p  
\v 4 Je̱meꞌe je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe du̱kuva̱jktu je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas je̱ yꞌayookta je̱tseꞌe je̱ Cristo du̱jaanchjaꞌvidi, jyaanchjaꞌviduva tseꞌe nu̱may je̱ jayu juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlitap je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinjávada du̱vintsa̱ꞌa̱gada, nay veꞌempa veꞌe nu̱may je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱m kajpu̱n ka̱jxm.  
\v 5 Ax jé̱mdava tseꞌe je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe du̱kakuva̱jktu je̱ꞌe̱ je̱ yꞌayookta je̱tseꞌe du̱mujo̱tmaꞌtti je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas ma̱a̱t je̱ jayu juuꞌ veꞌe amo̱tunajxju̱dup. Je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱vo̱mojktu je̱ ko̱ꞌo̱y jáyuda juuꞌ veꞌe nooxvíttup je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakyoojmu̱kti du̱yakꞌajxu̱kti. Je̱m je̱ Jasón tya̱kꞌam tseꞌe du̱ꞌíxtidi je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas, yakpitsumuvaandup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱pá̱mdat je̱m je̱ yakkutojkpa kya̱ꞌm je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujk. 
\p  
\v 6 Ax ku tseꞌe du̱kapaatti, vanꞌit tseꞌe du̱va̱a̱ꞌnjá̱tsu̱ndi je̱ Jasón je̱ts je̱ viijnk jaanchjaꞌvivada je̱ja je̱ yakkutojkpa vyinkujkta. Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱xa̱ꞌa̱idi jidu̱ꞌu̱m: 
\p ―Je̱ jayu juuꞌ veꞌe ya̱ naxviijnit it du̱tukvittka̱jxtup je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakvinmamyaꞌatta, ta̱ tseꞌe yaja mye̱jtstuva.  
\v 7 Je̱ꞌe̱ tseꞌe vaandup je̱ts jé̱jakeꞌe jadoꞌk je̱ yakkutojkpa, Jesuusu̱k je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j. Ax veꞌem tseꞌe du̱kakuva̱kta je̱ rómait yakkutojkpa je̱ pyavaꞌnu̱n. Ya̱ Jasón tseꞌe tu̱yakmatánjada. 
\p  
\v 8 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, o̱o̱y tseꞌe du̱tunvinmaaydi je̱ nu̱may jáyuda je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ kajpu̱n du̱yakkutojkjidup.  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱ Jasón je̱ts je̱ myujatyooꞌda je̱tseꞌe je̱ meen du̱pá̱mdat. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―Ku veꞌe je̱ jayu ña̱jkxtinit juuꞌ veꞌe je̱ꞌydu, vanꞌitts a̱a̱ts miitseꞌe je̱ meen nmo̱yu̱mpijtnit. 
\p Ax ku tseꞌe je̱ meen du̱pa̱a̱mdi, vanꞌit tseꞌe yakmaso̱o̱ktini. 
\s1 Ku je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas vye̱ꞌnada je̱p Berea 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk jatyji du̱pake̱jxti ko̱o̱ꞌts je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ Silas je̱m Berea. Ku veꞌe je̱m kajpu̱n ka̱jxm jye̱ꞌydi, vanꞌit tseꞌe ña̱jkxti je̱p je̱ israeejlit jayu chaptu̱jkp.  
\v 11 Nu̱yojk o̱y jáyuts je̱ꞌe̱ veꞌeda je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe je̱m tsu̱u̱nidup je̱ts ni kaꞌa veꞌe juuꞌ veꞌe je̱m Tesalónica tsu̱u̱nidup, ku̱x toꞌk jo̱o̱teꞌe du̱kuva̱jkti je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook je̱tseꞌe jó̱vum du̱ꞌíxtada je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp pa̱n pyaatyp yꞌake̱e̱guipeꞌe juuꞌ veꞌe yaktukmuko̱jtstup.  
\v 12 Ax veꞌem tseꞌe nu̱may je̱ israeejlit jayu du̱jaanchjaꞌvidi je̱ Jesucristo, jyaanchjaꞌviduva tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlitap, veꞌem tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup, nay veꞌempa tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jkta.  
\v 13 Ax ku tseꞌe du̱nu̱jaꞌvidi je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe je̱m Tesalónica tsu̱u̱nidup je̱ts je̱meꞌe beréait kyajpu̱n ka̱jxm je̱ Pablo du̱tukkaꞌamáy je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook, vanꞌit tseꞌe je̱m du̱nu̱na̱jkxti je̱tseꞌe je̱ Pablo du̱tsoꞌoxpa̱jkti.  
\v 14 Ku veꞌe veꞌem jyajty, jatyji tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvivada je̱ Pablo du̱ke̱jxti je̱ja maaxy na̱paꞌayi namvaateꞌe je̱ Silas ma̱a̱t je̱ Timoteo tyaandi je̱m Berea.  
\v 15 Pa̱n pa̱n jaty tseꞌe du̱mujatyooꞌidu je̱ Pablo, je̱m tseꞌe aténasit kyajpu̱n ka̱jxm du̱yakna̱jkxti. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ña̱ꞌmu̱xjidi je̱ts jatyji veꞌe je̱ Silas ma̱a̱t je̱ Timoteo ñu̱na̱jkxjadat je̱m Atenas. 
\s1 Ku je̱ Pablo vyeꞌna je̱p Atenas 
\p  
\v 16 Namvaateꞌe je̱ Pablo du̱ꞌaꞌix je̱ Silas ma̱a̱t je̱ Timoteo je̱m Atenas, o̱o̱y tseꞌe tyunnavyinmaꞌyu̱nmo̱o̱jyji ku veꞌe du̱ꞌix je̱ts o̱o̱yeꞌe je̱m je̱ apa̱mnax.  
\v 17 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsvintso̱o̱jvjidi je̱p tsaptu̱jkp je̱ israeejlit jáyuda je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinjaꞌvidup du̱vintsa̱ꞌkidup; jó̱vum xa̱a̱j tseꞌe du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsvintso̱o̱jvju̱duva je̱m maaꞌy jo̱o̱tm pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m veꞌnidup.  
\v 18 Je̱meꞌe je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe yaktijtup epicuureoda, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱toonkidup je̱ ixpa̱jku̱n juuꞌ veꞌe je̱ Epicuro yaktaan. Je̱mpa veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe yaktijtup estoícada, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱toonkidup je̱ ixpa̱jku̱n juuꞌ veꞌe je̱ Zeno yaktaan. Je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsvintso̱o̱jvju̱dup je̱ Pablo. Je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe vaandu: 
\p ―¿Tis ya̱ꞌa̱ veꞌe kya̱jtsp ya̱ apajkxu̱n? 
\p Je̱m tseꞌe viijnk juuꞌ veꞌe vaanduvap: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ xa nꞌiteꞌe du̱ꞌavaꞌnip viijnk juuꞌ veꞌe yakvinjaꞌvip yakvintsa̱ꞌkip. 
\p Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem vyaandi ku̱x tukmuko̱jtsju̱dupeꞌe je̱ Pablo je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yakvaajñja je̱ Jesús jye̱ꞌe̱, yꞌavaꞌnivap je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts joojntykpa̱jktinuvapeꞌe je̱ jayu jadoꞌk nax ku veꞌe a̱a̱ꞌkani vye̱ꞌnadat.  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe du̱vo̱o̱vdi joma veꞌe toꞌk je̱ it juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Areópago, je̱m je̱ꞌe̱ veꞌe ñayꞌamókajada yꞌijt ku veꞌe juuꞌ du̱ko̱jtsmokuvaꞌanda. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Nvaateꞌe je̱ts a̱a̱tseꞌe nnu̱jávat ti nam ixpa̱jku̱neꞌe myakmiimp myakje̱ꞌyp.  
\v 20 Kaꞌana a̱a̱tseꞌe nꞌamo̱tunaxy vintso̱ mitseꞌe xka̱ts, je̱ꞌe̱ a̱a̱tseꞌe nnu̱javavaampy pa̱n ti ya̱ꞌa̱ veꞌe tyijp. 
\p  
\v 21 Jidu̱ꞌu̱meꞌe vyaandi ku̱x nu̱jomeꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe kukajpu̱nidup je̱m Atenas je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m je̱ꞌydu tsu̱u̱niva, je̱ꞌe̱jyjits je̱ꞌe̱ veꞌe tyonuvaandup je̱tseꞌe du̱kó̱tstat je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tunáxtat juuꞌ jatyeꞌe nam ixpa̱jku̱n. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo tyeni je̱m je̱ꞌe̱ vyinkojkmda je̱m Areópago, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Miitsta, aténasit yaaꞌtya̱jkta, nu̱jom juuꞌ jaty a̱tseꞌe yaja tu̱nꞌix mkajpu̱n ku̱jxta, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xtuknu̱jaꞌvip je̱ts o̱o̱yeꞌe je̱ vintsa̱ꞌkin xtunmo̱ꞌo̱da juuꞌ jatyeꞌe mvinjaꞌvidup mvintsa̱ꞌkidup.  
\v 23 Ku̱x ku xa a̱tseꞌe nnaxy nta̱ka, je̱ts a̱tseꞌe nꞌix joma jatyeꞌe mvinjávada mvintsa̱ꞌa̱gada, je̱mts a̱tseꞌe toꞌk je̱ yo̱jxpe̱jtu̱n mpaaty juuꞌ veꞌe jidu̱ꞌu̱m nu̱jaꞌa: “Je̱ Nteꞌyam Juuꞌ veꞌe Kayakꞌixa.” Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe juuꞌ veꞌe mvinjaꞌvidup mvintsa̱ꞌkidup, ó̱yameꞌe xkaꞌíxada, je̱ꞌe̱ts a̱ts miitseꞌe ntukmuko̱jtstup. 
\p  
\v 24 ’Je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe ya̱ naxviijnit it du̱pa̱a̱m je̱ts nu̱jom juuꞌ jaty jé̱jip, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ka̱ꞌmip ya̱ tsajmit it je̱ts ya̱ naxviijnit it. Kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe chu̱u̱na je̱p tsaptu̱jkp juuꞌ veꞌe jayu pu̱m,  
\v 25 kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe kyatihꞌijtu̱xju̱ je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ maaꞌyu̱n tyoꞌnu̱xju̱t, je̱ꞌe̱ veꞌe viinm je̱ jayu du̱joojntykinmo̱o̱yp, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu du̱yakxe̱jp je̱tseꞌe xmo̱ꞌyumda nu̱jom juuꞌ jaty. 
\p  
\v 26 ’Je̱ Nteꞌyam tseꞌe toꞌk je̱ ju̱jpit jayu ka̱jx du̱yakje̱ji nu̱jom je̱ jayu, veꞌem tseꞌe du̱yakvintojkká̱xtat vinxu̱p toꞌk it toꞌk naxviijn, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱pa̱a̱jmtki je̱ xa̱a̱j ku veꞌe jyoojntykadat je̱ts je̱ it joma veꞌe cha̱a̱nadat.  
\v 27 Veꞌem tseꞌe du̱tuujn je̱tseꞌe je̱ jayu du̱ꞌíxtadat vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱ꞌíxtat je̱tseꞌe du̱paaꞌttat, ó̱yameꞌe xkamujékumimda toꞌk jadoꞌk,  
\v 28 ku̱x je̱ꞌe̱ veꞌe xmo̱ꞌyumdup je̱ njoojntykinamda, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe nnaxyiꞌnumjada je̱tseꞌe nꞌijtumda. Veꞌem xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn vyaanduva juuꞌ veꞌe pítsumdu je̱ja miits mvij jayu akujkta: “Je̱ Nteꞌyam je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j xa u̱u̱ꞌmeꞌeda.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi. 
\p  
\v 29 ’Ax pa̱n je̱ Nteꞌyam je̱ chaan je̱ kyo̱o̱jts u̱u̱ꞌmeꞌeda, kaꞌa tseꞌe nvaat nvinmaꞌyumdat je̱ts veꞌemeꞌe je̱ Nteꞌyam ax joꞌn je̱ apa̱mnax juuꞌ veꞌe oro, juuꞌ veꞌe plata, ukpu̱ tsaaj, juuꞌ veꞌe veꞌem pu̱m ax joꞌn je̱ jayu du̱mutaayvaaꞌty.  
\v 30 Kaꞌa tseꞌe je̱ jayu ju̱jpani du̱nu̱jaꞌvidi je̱ts o̱o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe kyatunꞌo̱ya juuꞌ veꞌe tyoondu kyo̱jtstu. Veꞌemji veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yaknajxy ku veꞌe je̱ jayu veꞌem du̱toondi; ax u̱xyam, je̱ꞌe̱ tseꞌe nu̱jom je̱ jayu tyukpavaampy je̱tseꞌe vyinmayu̱mpijttinit, je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykin du̱maso̱o̱ktinit, je̱tseꞌe je̱ tu̱vu̱tooꞌ du̱pana̱jkxtinit.  
\v 31 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem du̱tsa̱k ku̱x toꞌkeꞌe je̱ xa̱a̱j du̱nu̱pa̱a̱jmtki ku veꞌe je̱ jayu du̱to̱kimpayo̱ꞌynit vintso̱ veꞌe du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga. Toꞌk tseꞌe je̱ jayu ka̱jx veꞌem du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe vyinko̱o̱n. Vaꞌajts tseꞌe je̱ Nteꞌyam ya̱ꞌa̱ du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki ku veꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuva ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Pablo vyaajñ. 
\p  
\v 32 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti je̱ts joojntykpa̱jktinuvapeꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk jadoꞌk nax, je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe du̱nu̱xiiktup du̱tukxiiktup. Je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe vaanduvap: 
\p ―Vanꞌit a̱a̱tseꞌe nꞌamo̱tunajxnuvat jadoꞌk nax ku a̱a̱ts mitseꞌe xtukvinko̱jtsinuvat. 
\p  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo myaso̱o̱kjidi.  
\v 34 Je̱m tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱tnapya̱jkju̱du je̱ Pablo je̱tseꞌe du̱jaanchjaꞌvidi je̱ Jesús. Dionisio veꞌe toꞌk xya̱a̱j, kuvijts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ myujatyooꞌ du̱ma̱a̱tnayꞌamókaja je̱m joma veꞌe je̱ Areópago. Je̱mpa tseꞌe toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Dámaris. Nay je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe viijnktava. 
\c 18  
\s1 Ku je̱ Pablo vyeꞌna je̱p Corinto 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo je̱m Atenas cha̱a̱ꞌn je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m coriintovit kyajpu̱n ka̱jxm.  
\v 2 Je̱m tseꞌe du̱ma̱a̱tnavyaatji toꞌk je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe Aquila du̱xa̱a̱j. Póntovit jayu je̱ꞌe̱ veꞌe. Nam jeꞌyanumeꞌe je̱ Aquila ma̱a̱t je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x Priscila. Je̱m Italia veꞌe pyítsumdi ku̱x je̱ yakkutojkpa Claudio veꞌe du̱pavaan je̱tseꞌe pyítsumdinit je̱m rómait cyiudaaj ka̱jxm nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe israeejlit jayu. O̱jts tseꞌe je̱ Pablo kyuꞌíxjada.  
\v 3 Je̱ vit juuꞌ veꞌe yaktukta̱knu̱pa̱a̱mp, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe yakꞌo̱ꞌyidup, je̱ toonkjyam juuꞌ veꞌe je̱ Pablo tyuump. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱m du̱ma̱a̱ttaandi je̱tseꞌe kijpx je̱ vit du̱yakꞌo̱ꞌyidi.  
\v 4 Vimpo̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j tseꞌe je̱ Pablo je̱p tsaptu̱jkp ñu̱jkx, je̱p tseꞌe du̱muka̱ts je̱ israeejlit jáyuda je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta, veꞌem tseꞌe du̱jaanchjávadat je̱ Jesucristo. 
\p  
\v 5 Ku veꞌe je̱ Silas ma̱a̱t je̱ Timoteo cho̱o̱ꞌndi je̱m macedóniait yꞌit jo̱o̱tm je̱tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m Corinto, je̱ꞌe̱jyji tseꞌe je̱ Pablo tyukkaꞌamaay je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, vaꞌajts tseꞌe du̱vaajñja je̱ israeejlit jáyuda je̱ts je̱ Jesús je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit.  
\v 6 Ku veꞌe je̱ Pablo du̱tsoꞌoxpa̱jkꞌukvaandi je̱tseꞌe du̱vinko̱jtspe̱jtꞌukvaandi, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo je̱ vyit du̱vinxijt je̱tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Viinm xa miitseꞌe xtó̱kinadat ku veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx mtsaachpaattinit, kaꞌats a̱tseꞌe ntó̱kinat; je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts miitseꞌe u̱xyam nmaso̱ꞌo̱kta je̱ts a̱tseꞌe nvaajnjadat je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap. 
\p  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe pyítsum je̱p tsaptu̱jkp je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱ja toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk tya̱kꞌaajy juuꞌ veꞌe Justo du̱xa̱a̱j, toꞌk je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinjaꞌvip du̱vintsa̱ꞌkip, tun je̱e̱jyji je̱ꞌe̱ veꞌe tsapta̱kpaꞌayi chu̱u̱na.  
\v 8 Je̱ Crispo, je̱ tsaptu̱jkpit je̱ ñu̱vintsá̱n, ma̱a̱t nu̱jom je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱p jyu̱u̱mp tyu̱jkp, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaanchjaꞌviduva je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n. Jyaanchjaꞌviduva tseꞌe nu̱may je̱ coriintovit jáyuda ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, vanꞌit tseꞌe ña̱pe̱jtti.  
\v 9 Toꞌk tseꞌe je̱ tsooj vanꞌit je̱ Pablo yakꞌixji je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Kadi mtsa̱ꞌa̱ga. Jaaꞌkkaꞌamáyu̱ mits. Kaꞌa tseꞌe mꞌamo̱ꞌo̱tu̱t.  
\v 10 A̱ts mitseꞌe nꞌixp njayejpp, ni pa̱na veꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe vintso̱ mtónju̱t. Nu̱may xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ jáyuda juuꞌ a̱tseꞌe xjaanchjávadap yaja kajpu̱n ku̱jx. 
\p  
\v 11 Ax veꞌem tseꞌe je̱ Pablo chu̱u̱ni toꞌk joojnt jagojkm je̱m Corinto je̱tseꞌe o̱o̱y du̱tunjaaꞌktukyakꞌixpa̱jkti je̱ jayu je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook. 
\p  
\v 12 Yakkutojkp tseꞌe vyeꞌna je̱ Galión je̱m acáyait yꞌit jo̱o̱tm. Vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jáyuda du̱ko̱jtsmojkti je̱tseꞌe je̱ Pablo du̱tsoꞌoxpá̱ktat, je̱tseꞌe du̱yakna̱jkxti je̱m je̱ yakkutojkpa Galión vyinkojkm.  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱ Galión: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe je̱ jayu du̱yakvinmamyaꞌttup, veꞌemeꞌe je̱ jayu du̱tukjaanchjávada je̱ts jé̱jakeꞌe jadoꞌk viijn vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam yakvinjávat yakvintsa̱ꞌa̱gat; ax kaꞌa tseꞌe du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga ma̱a̱t je̱ pavaꞌnu̱n. 
\p  
\v 14 Ko̱tsuvaamp tseꞌe je̱ Pablo vyeꞌna ku veꞌe je̱ Galión jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmi je̱ israeejlit jáyuda: 
\p ―Israeejlit jáyuda, pa̱n ka ó̱yap je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe ku̱du̱tún, uk pa̱n je̱ ma̱ja̱ tó̱kineꞌe ku̱yꞌit, xtukka̱daakpts a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe miits je̱ mꞌayookta nmuté̱nat je̱ts a̱ts miitseꞌe nꞌamo̱tunáxtat.  
\v 15 Ax je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ku̱xeꞌe xyaktsoꞌoxada je̱ mká̱tsjida je̱ mꞌayookjida je̱ts je̱ mpavaꞌnu̱njida, ko̱jtsꞌó̱yadats amiitsjida; a̱ts, kaꞌats a̱tseꞌe ntituktá̱kat. 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe yakpavo̱jptini.  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe nu̱jom juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱majtstu je̱ Sóstenes, je̱ tsaptu̱jkpit je̱ ñu̱vintsá̱n, je̱tseꞌe je̱ja je̱ Galión vyinkujk du̱vo̱jpti; ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Galión du̱ma̱ja̱pu̱u̱jm. 
\s1 Ku je̱ Pablo vyimpijtnuva je̱p Antioquía je̱tseꞌe cha̱a̱ꞌn mutoojk nax kaꞌamaayva 
\p  
\v 18 May xa̱a̱j veꞌe je̱ Pablo je̱m Corinto jyaaꞌkꞌijt. Vanꞌit tseꞌe kyo̱jtskuka̱jxi joma veꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m Cencrea. Je̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe Cencrea vyeꞌna ku veꞌe yakkuke̱e̱ꞌpku̱jx. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem yaktuujn ku̱xeꞌe je̱ vaandu̱k du̱pu̱u̱jm je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t je̱tseꞌe juuꞌ du̱tónu̱t. Ax je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱tseꞌe nu̱java tyánu̱t je̱tseꞌe je̱ vaandu̱k du̱pu̱u̱jm, kaꞌa tseꞌe je̱ vyaajy du̱keeꞌp viꞌnameꞌe du̱kakutyún juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyukvinvaꞌni. Vanꞌit tseꞌe tya̱jki je̱m barco jo̱o̱tm je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m siiriait yꞌit jo̱o̱tm. Mya̱a̱tna̱jkxtu veꞌe je̱ Priscila ma̱a̱t je̱ Aquila. 
\p  
\v 19 Namvaateꞌe ña̱jkxti, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m éfesovit kyajpu̱n ka̱jxm. Je̱meꞌe tyaandi je̱ Priscila je̱ts je̱ Aquila. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ñu̱jkx je̱p tsaptu̱jkp je̱tseꞌe o̱jts du̱ma̱a̱tnakyá̱tsju̱ je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe je̱p nayꞌamojkijidup.  
\v 20 Je̱ꞌe̱ tseꞌe munooꞌkxtkju̱du je̱tseꞌe je̱m du̱jaaꞌkma̱a̱ttándat; ax kaꞌa tseꞌe du̱kuvu̱jk.  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe kyo̱jtskuka̱jxini jidu̱ꞌu̱m: 
\p ―Tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe nxa̱a̱jat je̱m Jerusalén; ax pa̱n vaamp tseꞌe je̱ Nteꞌyam, mínupts a̱ts miitseꞌe nkuꞌíxtinuva. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ barco du̱pu̱jk je̱tseꞌe cho̱o̱ꞌnni je̱m Éfeso.  
\v 22 Ku veꞌe je̱m Cesarea jye̱ꞌy, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo vyimpejt je̱m Jerusalén je̱tseꞌe o̱jts du̱ko̱jtspa̱a̱ꞌkx je̱ utsta je̱ ajchta ma̱a̱t je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da. Vanꞌit tseꞌe kya̱daaky je̱m Antioquía.  
\v 23 Je̱m tseꞌe je̱ it du̱yaknajxy. Vanꞌit tseꞌe ña̱jkxnuva, je̱tseꞌe o̱jts du̱ꞌayo̱ꞌo̱y toꞌk jadoꞌk je̱ it joma veꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ñayꞌamókajada je̱m galáciait je̱ts frígiait yꞌit jo̱o̱tmda, je̱tseꞌe o̱jts du̱ko̱jtsmá̱kkada je̱ utsta je̱ ajchta ma̱a̱t je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da juuꞌ veꞌe je̱mda. 
\s1 Ku je̱ Apolos kyaꞌamaajy je̱p Éfeso 
\p  
\v 24 Je̱ꞌy tseꞌe je̱m Éfeso toꞌk je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe Apolos du̱xa̱a̱j, je̱m Alejandría veꞌe kyukajpu̱na. O̱y kaꞌamaayvats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt je̱ts o̱y tseꞌe du̱nu̱java juuꞌ veꞌe jatyáñ ijtp je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp,  
\v 25 ñu̱ꞌixpa̱jkip je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n jye̱ꞌe̱, toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t tseꞌe je̱ jayu du̱tukꞌix, vaꞌajts tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jku̱n du̱pu̱u̱jm je̱ Jesús ka̱jx, ó̱yameꞌe je̱ꞌe̱jyji du̱nu̱java juuꞌ veꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan tyukkaꞌamaay.  
\v 26 Kajaꞌvina katsa̱ꞌkina tseꞌe je̱ Apolos kya̱jts je̱p tsaptu̱jkp. Ku veꞌe je̱ Priscila je̱ts je̱ Aquila yꞌamo̱tunajxjidi, vanꞌit tseꞌe du̱vo̱o̱vdi je̱m tya̱kꞌamda je̱tseꞌe du̱jaaꞌkko̱jtsvaach je̱ Nteꞌyam jye̱ꞌe̱.  
\v 27 Na̱jkxuvaan tseꞌe je̱ Apolos je̱m acáyait yꞌit jo̱o̱tm. Ku veꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk du̱nu̱jaꞌvidi, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱ts o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱m ña̱jkxu̱t. Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱jaꞌyidi je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk juuꞌ veꞌe je̱mda je̱tseꞌe o̱y yakxó̱n du̱kuvá̱ktat. Ku tseꞌe je̱ Apolos je̱m jye̱ꞌy, o̱o̱y tseꞌe du̱tumputa̱jki je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ myaaꞌyu̱n ka̱jx du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Jesucristo.  
\v 28 O̱o̱y tseꞌe du̱tumputa̱jkidi ku̱x yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkipeꞌe je̱ja nu̱jom je̱ jayu vyinkujk joma veꞌe je̱ israeejlit jayu tyooꞌtó̱kida, kaꞌa tseꞌe pa̱n yꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe du̱nu̱nkakuvá̱ktat je̱ts tyú̱vam je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe kyo̱jts, je̱ Kunuuꞌkx Jatyán ka̱jx tseꞌe du̱tukꞌix je̱ts je̱ Jesús je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit. 
\c 19  
\s1 Ku je̱ Pablo vyeꞌna je̱p Éfeso 
\p  
\v 1 Je̱m tseꞌe Corinto je̱ Apolos vyeꞌna ku veꞌe je̱ Pablo ñajxy je̱m tonꞌam tso̱v je̱tseꞌe jye̱ꞌy je̱m éfesovit kyajpu̱n ka̱jxm. Je̱m tseꞌe du̱ma̱a̱tnavyaatji je̱ jaanchjaꞌvivada,  
\v 2 je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Ta̱jki veꞌe je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda je̱ Espíritu Santo ku veꞌe xjaanchjaꞌviꞌukvaandi je̱ Jesucristo? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Ni je̱ꞌe̱ xa a̱a̱tseꞌe nkamo̱tu je̱ts je̱ja veꞌe je̱ Espíritu Santo. 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Pa̱n ka̱jxts miitseꞌe mna̱pe̱jtti? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Veꞌem a̱a̱tseꞌe nna̱pet ax joꞌn je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ jayu du̱tukꞌix. 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Yakna̱pe̱jt xa veꞌe je̱ Juan je̱ jayu ku veꞌe vyinmayu̱mpijtti je̱tseꞌe du̱maso̱o̱kti je̱ kyo̱ꞌo̱y joojtykinda; ax ñu̱u̱jmi tseꞌe je̱ nu̱may jayu je̱ts jyaanchjávadapeꞌe je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe paꞌu̱xꞌo̱o̱kijup, je̱ Jesuusts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ Cristo. 
\p  
\v 5 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, na̱pe̱jttu tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús ka̱jx.  
\v 6 Ku veꞌe je̱ Pablo je̱ kya̱ꞌa̱j tyuknu̱ko̱o̱jnjidi, vanꞌit tseꞌe je̱ Espíritu Santo ñu̱ka̱daakjidi, kyo̱jtstup tseꞌe je̱ ayook juuꞌ veꞌe kyavinmó̱tudup, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook du̱ko̱jtsnáxta.  
\v 7 Nu̱makme̱jtsk joꞌneꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk yꞌijtti. 
\p  
\v 8 Toojk po̱ꞌo̱ tseꞌe je̱ Pablo ña̱jkxténi je̱p tsaptu̱jkp. Je̱p tseꞌe kajaꞌvina katsa̱ꞌkina du̱tukꞌix vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yꞌit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. Veꞌem tseꞌe du̱ka̱jts je̱tseꞌe je̱ jayu du̱jaanchjávadat je̱ Jesucristo.  
\v 9 Ax je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe je̱ vyinmaꞌyu̱n du̱ma̱kkpa̱a̱mdu je̱tseꞌe du̱kakuva̱jkti je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook. Vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱may jayu juuꞌ veꞌe je̱m nayꞌamojkijidup, je̱ja tseꞌe vyinkujkta vyaandi je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ya je̱ ayook juuꞌ veꞌe je̱ Pablo tukmuko̱jtsju̱dup. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱va̱a̱jv pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kuva̱jktu je̱ yꞌayook je̱tseꞌe du̱yaknu̱jkx joma veꞌe je̱ Tiranno je̱ jayu du̱yakꞌixpu̱k. Je̱m tseꞌe je̱ Pablo je̱ jayu du̱tukꞌix jó̱vum xa̱a̱j.  
\v 10 Veꞌem tseꞌe me̱jtsk joojnt du̱tuujn; yꞌamo̱tunajxtu tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe tsu̱u̱nidup je̱m ásiait yꞌit jo̱o̱tm, veꞌem tseꞌe je̱ israeejlit jáyuda veꞌem tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta.  
\v 11 Je̱ mú̱jit atu̱va tseꞌe je̱ Pablo tyoon je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ka̱jx,  
\v 12 je̱ paayu paat tseꞌe ukpu̱ je̱ viijnk vit juuꞌ veꞌe je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk tyukpaatyp, je̱ꞌe̱ tseꞌe yakna̱jkxtup joma veꞌe je̱ paꞌam jáyuda. Ku veꞌe veꞌem du̱tonda, vanꞌit tseꞌe jyo̱tka̱daaktini pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱jkju̱dup je̱tseꞌe tyukvaatsjidini je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. 
\p  
\v 13 Je̱m tseꞌe je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe muxim muyam du̱yakpítsumdu je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌuknu̱pa̱a̱jmtkidu je̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús je̱ xya̱a̱j du̱ko̱jtspaaꞌttat je̱tseꞌe du̱yakpítsumdat. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱na̱a̱jmada je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap: 
\p ―Je̱ Jesús, juuꞌ veꞌe je̱ Pablo tyukkaꞌamaayp, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts miitseꞌe ntukpavaꞌanda je̱tseꞌe je̱m ya̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm mpítsumdinit. 
\p  
\v 14 Veꞌemeꞌe jyátu̱kada yꞌijt je̱ Esceva nu̱vuxtojtu̱k je̱ myajntkta. Je̱ Esceva, je̱ israeejlit jáyuts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsá̱n.  
\v 15 Ku veꞌe veꞌem jyátkidi toꞌk nax, vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Nꞌixa xa a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús, nnu̱jaꞌvivapts a̱tseꞌe je̱ts pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Pablo, je̱ts miits, ¿tits miitseꞌe mnatyijjada? 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe ñu̱ye̱jtsu̱kjidi je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, je̱tseꞌe tyuntsiiꞌkjidini je̱tseꞌe yꞌama̱a̱daaguijidi; ax veꞌem tseꞌe kye̱e̱ktini nu̱vaꞌajts a̱xvaꞌajts je̱ts tum tsaachada tum xa̱ꞌa̱jkada.  
\v 17 Ñu̱jaꞌvidupts ya̱ꞌa̱ veꞌe nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m Éfeso tsu̱u̱nidup, je̱ israeejlit jáyuda je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta. Ax veꞌem tseꞌe je̱ jayu o̱o̱y tyuntsa̱ꞌkidi je̱tseꞌe du̱yakmá̱jidi du̱yakjaanchidi je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús. 
\p  
\v 18 Nay veꞌempa nu̱may pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌvidu je̱ Jesús, yꞌavaꞌniduts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe tyoondup yꞌijt.  
\v 19 Nu̱mayda tseꞌe juuꞌ veꞌe maaydup yꞌijtti, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakna̱jkxtu je̱ ña̱kta joma veꞌe du̱toonkada yꞌijt je̱ maayk je̱tseꞌe du̱yakto̱o̱ydini je̱ ña̱kta je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujk. Ku veꞌe yakpayo̱ꞌy pa̱n vinxu̱p je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tso̱va je̱ ña̱kta, mó̱kupx jatoogupx joojnt nu̱mutún joꞌn tseꞌe vyinjajty toꞌk ka̱ꞌa̱jyji je̱ ña̱kta.  
\v 20 Ax veꞌem tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook vyaꞌkxtkꞌatu̱ꞌu̱ts je̱tseꞌe mya̱kkpa̱jkꞌatu̱ꞌu̱ts. 
\p  
\v 21 Ax ku tseꞌe veꞌem jyajty, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱nu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe na̱jkx du̱kuꞌíxnuva je̱ jaanchjaꞌvivata̱jkta juuꞌ veꞌe je̱m macedóniait je̱ts acáyait yꞌit jo̱o̱tmda je̱tseꞌe u̱xꞌo̱o̱k ña̱jkxu̱t je̱m Jerusalén. Veꞌem tseꞌe vyaampa je̱ts ku veꞌe je̱m Jerusalén ña̱jkxu̱t, je̱ts vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe ña̱jkxpat je̱m Roma.  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱ke̱jxidi je̱m macedóniait yꞌit jo̱o̱tm nu̱me̱jtsk je̱ pyattoꞌniva, Timoteo je̱ts Erasto je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱jta, namvaat je̱ꞌe̱ veꞌe jave̱e̱ꞌn jyaaꞌktáñ je̱m ásiait yꞌit jo̱o̱tm. 
\s1 Ku je̱ jayu yoojmu̱kti yꞌajxu̱kti je̱p Éfeso 
\p  
\v 23 Ax veꞌem tseꞌe tyoojnji kyo̱jtsji vanꞌit, je̱tseꞌe je̱ jayu yoojmu̱kti yꞌajxu̱kti, jo̱tmaꞌttu veꞌe je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe nu̱may je̱ jayu je̱ Jesucristo du̱jaanchjaꞌvidi.  
\v 24 Je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe Demetrio du̱xa̱a̱j, je̱ platero toonk je̱ꞌe̱ veꞌe tyukjoojntykip. Je̱ Diana juuꞌ veꞌe vyinjaꞌvidup vyintsa̱ꞌkidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ chapta̱jk yꞌapa̱mnajxyp je̱ plata ma̱a̱t. O̱o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tuntoonkma̱ꞌa̱ je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱ꞌapa̱mnajxtuvap je̱ tsapta̱jk.  
\v 25 Je̱ Demetrio tseꞌe du̱yaknayꞌamojkijidu pa̱n pa̱n jatyeꞌe nay je̱ꞌe̱ je̱ toonk du̱toonduvap, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Yaaꞌtya̱jkta, mnu̱jaꞌvidup xa miitseꞌe je̱ts ya̱ toonk je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ jayu nu̱yojk du̱yakmeempaatp.  
\v 26 Mꞌíxtup mmó̱tudup xa miitseꞌe ti veꞌe je̱ Pablo tyuump kya̱jtsp. Veꞌem tseꞌe vyaꞌañ je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ vintsa̱ꞌkin du̱jaye̱pta juuꞌ jatyeꞌe je̱ jayu yꞌapa̱mnajxyp. Nu̱may tseꞌe je̱ jayu du̱tukvinꞌu̱u̱ꞌn je̱tseꞌe du̱tukkuvu̱k juuꞌ veꞌe kya̱jtsp. Ka yaajyap tseꞌe éfesovit kyajpu̱n ku̱jx veꞌem jyátu̱ka, veꞌempa veꞌe yaja nu̱jom ásiait yꞌit ja̱a̱t.  
\v 27 Kutsa̱ꞌa̱gats ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ts ya̱ ntoonkamda vyintó̱kinit; ka ya̱ꞌa̱jyap tseꞌe, nay veꞌempa veꞌe vyintó̱kivat je̱ vintsa̱ꞌkin juuꞌ veꞌe yakmo̱o̱yp je̱ Diana juuꞌ veꞌe nvinjaꞌvimdup nvintsa̱ꞌkimdup, veꞌem tseꞌe yakviijnkꞌíxnit je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ jayu vyinjaꞌvidup vyintsa̱ꞌkidup yaja nu̱jom ásiait yꞌit ja̱a̱t je̱ts vinxu̱p toꞌk it toꞌk naxviijn. 
\p  
\v 28 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, e̱jkju̱du jo̱tꞌaajnju̱du tseꞌe o̱o̱y, je̱tseꞌe ma̱kk vyaandi: 
\p ―¡Ñu̱má̱jip xa veꞌe je̱ Diana juuꞌ veꞌe yakvinjaꞌvip yakvintsa̱ꞌkip yaja Éfeso! 
\p  
\v 29 Nu̱jom tseꞌe je̱ jayu je̱m kajpu̱n ka̱jxm yoojmu̱kti yꞌajxu̱kti. Tun toꞌmayji tseꞌe ñayꞌamojkijidi je̱p kumoon tu̱jkp. Je̱p tseꞌe du̱pava̱a̱ꞌndi je̱ Gayo je̱ts je̱ Aristarco, macedóniait jáyuda je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ Pablo je̱ myujatyooꞌda.  
\v 30 Jyatukta̱kavaants je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Pablo, ax kaꞌa tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk du̱yakjajtti.  
\v 31 Nay veꞌempa tseꞌe je̱ ásiait yakkutojkpada juuꞌ veꞌe je̱ Pablo mya̱a̱tnayjaꞌvijidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Pablo je̱ ka̱ts du̱tuknu̱ke̱jxtu je̱ts kaꞌa veꞌe tyá̱kat je̱p kumoon tu̱jkp.  
\v 32 Je̱p tseꞌe yoojmu̱kti yꞌajxu̱kti joma veꞌe ñayꞌamojkijidi. Je̱p tseꞌe toꞌk viijn juuꞌ veꞌe ma̱kk ko̱jtstup, nay je̱ppa tseꞌe jadoꞌk viijn juuꞌ veꞌe ma̱kk ko̱jtstuvap, ax nu̱may tseꞌe je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe du̱kanu̱jaꞌvidup pa̱n tya̱jxeꞌe ñayꞌamojkijidi.  
\v 33 Ax je̱ppa tseꞌe je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe je̱ Alejandro du̱vaajnjidu. Vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱tiꞌtspítsumdi je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujk. Tukvinjaꞌvijidu tseꞌe je̱ Alejandro je̱ kya̱ꞌa̱j ma̱a̱t je̱tseꞌe yꞌamo̱ꞌo̱ttat ku̱x kyuko̱tsuvaampyeꞌe je̱ israeejlit jáyuda je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujk.  
\v 34 Ku veꞌe du̱nu̱jaꞌvidi je̱ts israeejlit jayu je̱ꞌe̱ veꞌe, vanꞌit tseꞌe me̱jtsk hora joꞌn ma̱kk vyaandi: 
\p ―¡Ñu̱má̱jip xa veꞌe je̱ Diana juuꞌ veꞌe yakvinjaꞌvip yakvintsa̱ꞌkip yaja Éfeso! 
\p  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe je̱ jaayva je̱ nu̱may jayu du̱yakꞌama̱ꞌt, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Éfesovit yaaꞌtya̱jkta, ¿pa̱nts vineꞌe du̱kanu̱jaꞌvip je̱ts ya̱ éfesovit kajpu̱neꞌe tukka̱daakjup je̱tseꞌe du̱ꞌixꞌijtnit je̱ Diana je̱ chapta̱jk je̱ts je̱ kunuuꞌkx tsaaj juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm ka̱daak?  
\v 36 Kaꞌa tseꞌe pa̱n yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe du̱nu̱nkakuvá̱ku̱t. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts yaknaxka̱daꞌakta je̱ mꞌaajta je̱ mjo̱o̱tta je̱tseꞌe o̱y xpayo̱ꞌo̱ydat juuꞌ veꞌe mtonuvaandup.  
\v 37 Ku̱x ya̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe tu̱xyakme̱tsta, kaꞌats ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱vinko̱jtspé̱tta je̱ Diana juuꞌ veꞌe nvinjaꞌvimdup nvintsa̱ꞌkimdup, ni kaꞌa tseꞌe juuꞌ du̱me̱e̱ꞌtsta joma veꞌe yakvinjava yakvintsa̱ꞌa̱ga.  
\v 38 Pa̱n nu̱xa̱ꞌa̱avaajnju̱dup tseꞌe je̱ Demetrio je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe mya̱a̱ttoondup, vaꞌan tseꞌe du̱nu̱xa̱ꞌa̱ada. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe jye̱ja je̱ to̱kin payo̱ꞌyvada je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakkutojktup, je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta tseꞌe du̱kó̱tstat ka̱kje̱ꞌe̱ pa̱n ti jatyeꞌe natyuknu̱xa̱ꞌa̱ijidup.  
\v 39 Pa̱n viijnkts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mꞌamó̱tudup, ko̱jtsꞌó̱ya tseꞌe du̱tsa̱k je̱p kumoon ku veꞌe ká̱tsani je̱tseꞌe je̱ jayu ñayꞌamókajadat.  
\v 40 Kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ya je̱ts u̱u̱ꞌmeꞌe u̱xyam nyoojmu̱kumdat nꞌajxu̱kumdat. Pa̱n myó̱tudup xa je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ ma̱ja̱ kutojku̱n du̱jaye̱jptup je̱tseꞌe xvatso̱ꞌvumdat, tsoꞌoxpaatumdap tseꞌe, ku̱x kaꞌa xa veꞌe tii ti veꞌe nvaajnjimdap. 
\p  
\v 41 Ku veꞌe veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱u̱jmidi je̱tseꞌe ña̱jkxtinit. 
\c 20  
\s1 Ku je̱ Pablo ñu̱jkx je̱p Macedonia je̱ts je̱p Acaya 
\p  
\v 1 Ku veꞌe ñajxy je̱ yoojmu̱k je̱ ajxu̱k, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱yaxmujk je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱tseꞌe du̱ko̱jtsmá̱kki. Vanꞌit tseꞌe ñache̱e̱ꞌnjidi je̱tseꞌe ñavyaꞌkxjidi. Vanꞌit tseꞌe ñu̱jkx je̱m macedóniait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 2 Ku veꞌe je̱m vyeꞌna, o̱o̱y tseꞌe du̱tunko̱jtsmá̱kkidi je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk, vanꞌit tseꞌe ña̱jkxpa je̱m acáyait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 3 Je̱m tseꞌe chu̱u̱ni toojk po̱ꞌo̱. Vanꞌit tseꞌe je̱ barco du̱ꞌukpa̱kuvaanni je̱tseꞌe je̱m siiriait yꞌit jo̱o̱tm vyimpijtnuvat. Ku veꞌe du̱nu̱jaꞌvi je̱ts ta̱ veꞌe je̱ israeejlit jayu du̱ꞌukko̱jtsmókta je̱ts yakꞌo̱o̱ꞌkuvaampyeꞌe, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱pa̱a̱jmtkitíktsnuva je̱tseꞌe je̱ tyooꞌ du̱ꞌavimpijtinuvat, je̱ macedóniait it du̱tuknajxnuvat. Ax veꞌem tseꞌe du̱tuujn.  
\v 4 Mujatyooꞌijidu tseꞌe je̱ beréait Sópater, je̱ tesalónicait Aristarco, je̱ tesalónicait Segundo, je̱ deerbeit Gayo, je̱ Timoteo, je̱ ásiait Tíquico, je̱ts je̱ ásiait Trófimo.  
\v 5 Je̱ꞌe̱da tseꞌe tooꞌva̱jktu je̱ts a̱a̱tseꞌe xꞌaꞌix je̱m Troas.  
\v 6 Ku veꞌe ñajxy je̱ xa̱a̱j ku veꞌe yakkay je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe je̱ levadura du̱kama̱a̱t, vanꞌitts a̱a̱tseꞌe je̱m Filipos ntsa̱a̱ꞌn je̱m barco jo̱o̱tm je̱ts a̱a̱tseꞌe kumugo̱xxa̱a̱j nmaspaadi je̱ꞌe̱da je̱m Troas. Vuxtojtu̱k xa̱a̱jts a̱a̱tseꞌe je̱m nꞌijt. 
\s1 Ku je̱ Pablo yꞌa̱ts je̱p Troas 
\p  
\v 7 Domingo tseꞌe vyeꞌna, mutoꞌk xa̱a̱j je̱ semana, je̱ts a̱a̱tseꞌe nnayꞌamojkiji je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ tsapkaaky ntojkvaꞌkxu̱t, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱yakꞌixpu̱jk je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk. Je̱ kujá̱pit tseꞌe je̱ Pablo cho̱o̱ꞌnuvaꞌañ vyeꞌna, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe kyaꞌamaajy tsoꞌm joꞌn paat.  
\v 8 Je̱mts a̱a̱tseꞌe nnayꞌamojkiji je̱p mutoojk nu̱ka̱vyet ku̱jxp joma veꞌe vyeꞌna may je̱ ta̱ꞌkxpa.  
\v 9 Je̱m tseꞌe chu̱u̱na vyeꞌna ventana am toꞌk je̱ mootsk ónu̱k juuꞌ veꞌe Eutico du̱xa̱a̱j. Paatjinu tseꞌe je̱ tsooj ku veꞌe je̱ Pablo jek tyunko̱jtsni, vanꞌit tseꞌe myanajxy je̱tseꞌe kyu̱sta̱jki je̱m ventana am je̱p mutoojk nu̱ka̱vyet ku̱jxp. Vanꞌit tseꞌe du̱vijtsu̱kti a̱a̱ꞌkani.  
\v 10 Ku tseꞌe je̱p ñu̱ka̱daakji je̱ Pablo je̱tseꞌe yakpojtu̱kji, je̱tseꞌe che̱e̱ꞌnu̱kji, vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Kadi mtsa̱ꞌa̱gada, joojntykip xa ya̱ꞌa̱. 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo pye̱jtnuva, je̱tseꞌe du̱tojkvaꞌkxy je̱ tsapkaaky, je̱tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk du̱ma̱a̱tkaajy. Veꞌem tseꞌe du̱tuujn ax joꞌn je̱ Jesús du̱tuujn ku veꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk jadoꞌk nax du̱ma̱a̱tꞌaꞌóxidi. Vanꞌit tseꞌe jyaaꞌkka̱jts je̱ kujá̱pit paat. Ku veꞌe kyo̱jtsku̱jx, vanꞌit tseꞌe cho̱o̱ꞌnni.  
\v 12 Je̱ mootsk ónu̱k juuꞌ veꞌe ku̱sta̱jki, joojntykts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakna̱jkxtini, jo̱tꞌama̱j tseꞌe nu̱jom tyaandini. 
\s1 Ku cho̱o̱ꞌndi je̱p Troas je̱tseꞌe jye̱ꞌydi je̱p Mileto 
\p  
\v 13 Vanꞌitts a̱a̱tseꞌe je̱m barco jo̱o̱tm ntsa̱a̱ꞌn je̱ts a̱a̱tseꞌe nnu̱jkx je̱m asoonit kyajpu̱n ka̱jxm, je̱mts a̱a̱tseꞌe je̱ Pablo nma̱a̱tnavyaaꞌtju̱t ku̱x veꞌem a̱a̱tseꞌe tu̱nko̱jtsmúk, tékum je̱ꞌe̱ veꞌe ñu̱jkx.  
\v 14 Ku a̱a̱tseꞌe nma̱a̱tnavyaatji je̱m Asón, vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nma̱a̱tnu̱jkx je̱m barco jo̱o̱tm je̱m mitiléneit kyajpu̱n ka̱jxm.  
\v 15 Je̱mts a̱a̱tseꞌe ntsa̱a̱ꞌn je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ kuꞌóxit nmajxy je̱ja quíovit myuꞌavinkujk, toꞌk je̱ naax juuꞌ veꞌe je̱m maaxy na̱a̱j akojkm. Je̱ kumaaxkitts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy je̱m Samos. Je̱ kumadookitts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy je̱m Mileto.  
\v 16 Kaꞌa tseꞌe je̱ Pablo jek yꞌituvaajñ je̱m ásiait yꞌit jo̱o̱tm, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe kyanu̱jkx je̱m Éfeso, jatyji veꞌe jye̱ꞌyavaajñ je̱m Jerusalén ku̱x cha̱jkpeꞌe je̱tseꞌe je̱m du̱yaknáxu̱t je̱ pentecostés xa̱a̱j. 
\s1 Ku je̱ Pablo du̱muka̱jts pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱vinténidup vyeꞌna je̱ éfesovit jaanchjaꞌvivata̱jk 
\p  
\v 17 Ku a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy je̱m milétovit kyajpu̱n ka̱jxm, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱nu̱ke̱jxi pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱vinténidup vyeꞌna je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱m Éfeso.  
\v 18 Ku veꞌe jye̱ꞌydi, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Mnu̱jaꞌvidinup xa miitseꞌe vintso̱ a̱tseꞌe juuꞌ ntuujn nka̱jts, vanꞌítani a̱tseꞌe veꞌem ntonꞌukvaajñ nko̱jtsꞌukvaajñ ku a̱tseꞌe yaja ásiait yꞌit ja̱a̱t nje̱ꞌy.  
\v 19 Nmutoon nmupa̱jkts a̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ nu̱u̱ꞌk aaj je̱ nu̱u̱ꞌk jo̱o̱t ma̱a̱t, je̱ jayu a̱tseꞌe nnu̱yaaxtu ku̱xeꞌe du̱kakuva̱kta je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook; juuꞌts a̱tseꞌe ntoon nko̱jts, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe je̱ israeejlit jayu o̱o̱y xtunyaktsaachpaatti.  
\v 20 Ax ijtpts a̱ts miitseꞌe nvaajnjidi juuꞌ veꞌe mtukꞌo̱ꞌyidup, je̱ja a̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu vyinkujk je̱ts je̱p mtu̱jkpta je̱ jayu nyakꞌixpa̱jkti,  
\v 21 veꞌem je̱ israeejlit jáyuda veꞌem pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta. Veꞌem a̱tseꞌe nnu̱u̱jmidi je̱ts tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe vyinmayu̱mpijttinit, je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱pana̱jkxtinit, je̱tseꞌe du̱jaanchjaꞌvidinit je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo.  
\v 22 U̱xyamts a̱tseꞌe je̱m Jerusalén nmu̱jkx, je̱ Espíritu Santo tseꞌe a̱ts ya̱ njaꞌvin du̱vo̱o̱p, kaꞌats a̱tseꞌe nnu̱java vintso̱ a̱tseꞌe je̱m je̱ jayu xtóndat,  
\v 23 je̱ꞌe̱jyji a̱tseꞌe nnu̱jaꞌvip, pa̱n joma a̱tseꞌe nnu̱jkx, veꞌemts a̱tseꞌe xnu̱u̱jma je̱ Espíritu Santo je̱ts je̱ poxu̱nta̱jk a̱tseꞌe nꞌaꞌixp je̱ts je̱ tsaachpaatu̱n.  
\v 24 Ax ni tíats a̱tseꞌe nkavinmay, ni viinma a̱ts ya̱ njoojntykin, je̱ꞌe̱jyji veꞌe je̱ts a̱tseꞌe nyakpooknit je̱ toonk juuꞌ a̱tseꞌe xtuknu̱vaꞌni je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús, a̱tseꞌe nꞌijtnit ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe tooꞌva̱jkp tu̱jyeꞌya joma veꞌe kyuka̱xa je̱ noomk, a̱tseꞌe je̱ jayu nvaajnjadat je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yakvaajñja vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ maaꞌyu̱n tyoꞌnu̱xjada. 
\p  
\v 25 ’Ntukkaꞌamaayduts a̱ts miitseꞌe anañu̱joma vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. Ax nmu̱jaꞌvipts a̱tseꞌe je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe xꞌukꞌíxtinuvat yaja naxviijn.  
\v 26 Pa̱n mtsaachpaattinup tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx jyapa̱na miitsta, yaja a̱ts miitseꞌe mvinkujkta nna̱a̱jmada je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe ntó̱kinat, ku̱x nvaajnjidu xa a̱ts miitseꞌeda vintso̱ veꞌe xjaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp,  
\v 27 ntuknu̱jaꞌviduts a̱ts miitseꞌe nu̱jom juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam ñu̱pa̱a̱jmtki, kaꞌa veꞌe tii juuꞌ a̱ts miitseꞌe nkavaajnjidu.  
\v 28 Naajkkó̱pkajada viinm je̱ts ixꞌitta nu̱jom je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo mpa̱a̱jmjidu je̱tseꞌe xꞌixꞌíttat, je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam natyukje̱ꞌe̱iju ku veꞌe je̱ yꞌOnu̱k kyuꞌo̱o̱ꞌkijidi.  
\v 29 Nnu̱jaꞌvip xa a̱tseꞌe je̱ts ku a̱tseꞌe yaja nko̱o̱ꞌkꞌijtnit, mnu̱je̱ꞌyajadapts miitseꞌe je̱ viijnk jayu je̱tseꞌe mtónjadat ax joꞌn je̱ muꞌuk lobo du̱tonda joꞌn je̱ carneeroda.  
\v 30 Je̱ja tseꞌe miitsam mꞌakujkta jyé̱jat pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ jayu je̱ taay du̱tukyakꞌixpá̱ktap, je̱ꞌe̱ tseꞌe chó̱ktap je̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ jyayu pyana̱jkxjadat.  
\v 31 Mnayꞌíxjadap tseꞌe je̱ꞌe̱ ka̱jxta, jaaꞌmyé̱tsta je̱ts toojk joojnt a̱ts miitseꞌe nu̱nyaaxnup jó̱vum xa̱a̱j jó̱vum tsooj toꞌk jadoꞌk ntukꞌixti. 
\p  
\v 32 ’Utsta ajchta, u̱xyamts a̱ts miitseꞌe mpa̱mda je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm je̱ts je̱ ma̱ja̱ maaꞌyu̱n ma̱a̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu tyoojnjip, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ayook juuꞌ veꞌe je̱ jayu yakvaajnjip je̱tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe du̱ma̱kkpa̱a̱mnit je̱ mjo̱o̱tta je̱ mjaꞌvinda, veꞌem tseꞌe xjaye̱jptinit je̱ pu̱k je̱m tsapjo̱o̱tm ma̱a̱t nu̱jom je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam apu̱k pya̱a̱m je̱tseꞌe yꞌijttinit je̱ꞌe̱ je̱ jyayu.  
\v 33 Kaꞌa a̱tseꞌe tu̱nnasꞌayo̱va je̱ viijnk jayu je̱ myeen ukpu̱ je̱ viijnk jayu je̱ vyit je̱ xyo̱x.  
\v 34 Vaꞌajts xa miitseꞌe xnu̱jávada je̱ts ya̱ nka̱ꞌa̱jam a̱tseꞌe ntuktoon je̱tseꞌe jye̱ji juuꞌ a̱tseꞌe xkaꞌijtji je̱ts juuꞌ veꞌe kaꞌijtu̱xju̱du a̱ts je̱ nmujatyooꞌda.  
\v 35 Veꞌemam xa a̱ts miitseꞌe ntukyakꞌixpa̱kta je̱tseꞌe je̱ jayu tyónu̱t je̱tseꞌe yakputá̱kadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe katihꞌijtu̱xju̱dup, je̱tseꞌe yakjaaꞌmyé̱tsu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús kyo̱jts ku veꞌe vyaajñ: “Nu̱yojk tseꞌe je̱ xo̱o̱ndu̱k jo̱o̱t njaye̱jpumda ku veꞌe je̱ jayu nmo̱ꞌyumda juuꞌ je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe je̱ jayu juuꞌ xmo̱ꞌyumda.” 
\p  
\v 36 Ku veꞌe veꞌem vyanku̱jx, vanꞌit tseꞌe kyo̱xkténidi je̱ Pablo je̱ts nu̱jom je̱ꞌe̱da, je̱tseꞌe chapko̱jtsti.  
\v 37 O̱o̱y tseꞌe anañu̱joma du̱tunnu̱yaaxti je̱ Pablo, je̱tseꞌe du̱tse̱e̱ꞌndi, je̱tseꞌe du̱tsooꞌkxti,  
\v 38 o̱o̱y tseꞌe tyuntsaachvinmapya̱jkti ku̱x veꞌemeꞌe ña̱ꞌmu̱xjada je̱ts kaꞌa veꞌe du̱ꞌukꞌíxtinit yaja naxviijn. Vanꞌit tseꞌe o̱jts du̱nasvo̱ꞌvidini joma veꞌe je̱ barco. 
\c 21  
\s1 Ku je̱ Pablo ñu̱jkx je̱p Jerusalén 
\p  
\v 1 Ku a̱a̱tseꞌe nmasa̱a̱k je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱m Mileto, vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nnu̱jkx je̱m barco jo̱o̱tm ix jatyu̱v je̱ts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy joma veꞌe je̱ it du̱xa̱a̱ja Cos. Je̱ kuꞌóxitts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy je̱m Rodas. Je̱mts a̱a̱tseꞌe ntsa̱a̱ꞌn je̱ts a̱a̱tseꞌe Pátara nnu̱jkx.  
\v 2 Je̱mts a̱a̱tseꞌe Pátara mpaaty toꞌk je̱ barco juuꞌ veꞌe je̱m feníciait yꞌit jo̱o̱tm tso̱ na̱jkxp, je̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe xyakna̱jkx.  
\v 3 Mpaaꞌnajxts a̱a̱tseꞌe je̱m Chipre, anajts a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nmasa̱a̱k, je̱ts a̱a̱tseꞌe nnu̱jkx je̱m siiriait yꞌit jo̱o̱tm. Je̱mts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy tiirovit kyajpu̱n ka̱jxm, je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱m je̱ barco je̱ tsu̱m du̱maso̱ꞌo̱ku̱t.  
\v 4 Vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nꞌixti je̱ utsta je̱ ajchta ma̱a̱t je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da juuꞌ veꞌe je̱m, je̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe nma̱a̱ttsu̱u̱nidu vuxtojtu̱k xa̱a̱j. Ax je̱ꞌe̱da tseꞌe je̱ Espíritu Santo ka̱jx du̱nu̱u̱jmidu je̱ Pablo je̱ts kaꞌa veꞌe ña̱jkxu̱t je̱m Jerusalén.  
\v 5 Ku veꞌe ñajxy je̱ vuxtojtu̱k xa̱a̱j, tso̱o̱ꞌnnuts a̱a̱tseꞌe. Nu̱jom je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ma̱a̱t je̱ yꞌónu̱kta je̱ ñu̱da̱ꞌa̱xta, je̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe o̱jts xnasvo̱ꞌvidini je̱m kajpu̱n paꞌam. Je̱mts a̱a̱tseꞌe nko̱xkteni je̱ts a̱a̱tseꞌe ntsapka̱jts.  
\v 6 Vanꞌitts a̱a̱tseꞌe xnu̱u̱jmidini: 
\p ―Diooseꞌe mma̱a̱dajadap. 
\p Je̱ts a̱a̱tseꞌe nꞌatso̱o̱vdinuva: 
\p ―Nay veꞌempa miitsta, Dios ma̱a̱teꞌe mtaandini. 
\p Vanꞌitts a̱a̱tseꞌe je̱m barco jo̱o̱tm nta̱jki je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe vyimpijttini je̱m tya̱kꞌam. 
\p  
\v 7 Vanꞌitts a̱a̱tseꞌe ntsa̱a̱ꞌn je̱m Tiro je̱ts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy je̱m Tolemaida. Ku a̱a̱tseꞌe je̱ barco ntukvaach, vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nko̱jtspa̱a̱ꞌkx je̱ utsta je̱ ajchta ma̱a̱t je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da juuꞌ veꞌe je̱mda, je̱ts a̱a̱tseꞌe nma̱a̱txa̱najxti.  
\v 8 Je̱ kuꞌóxitts a̱a̱tseꞌe ntso̱o̱ꞌnnuva je̱ts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy je̱m cesaréait kyajpu̱n ka̱jxm. Je̱mts a̱a̱tseꞌe nnu̱jkx je̱ Felipe tya̱kꞌam, toꞌk je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱vaajnjip je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱toꞌk je̱ nu̱vuxtojtu̱k yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe yakvinko̱o̱ndu je̱tseꞌe du̱putá̱kadat je̱ kuká̱tsivada. Je̱mts a̱a̱tseꞌe nmataajñ.  
\v 9 Je̱ Felipe, nu̱maktaaxk tseꞌe je̱ ña̱a̱x, tum kiixu̱ta̱ꞌa̱x je̱ꞌe̱ veꞌeda, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ko̱jtsnajxtup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook.  
\v 10 Ku a̱a̱tseꞌe me̱jtsk toojk xa̱a̱j je̱m nveꞌna, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌy toꞌk je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa, Agabo je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j, je̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe Judea cha̱a̱ꞌn.  
\v 11 Je̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe o̱jts xkuꞌix. Vanꞌit tseꞌe du̱ka̱a̱jn je̱ Pablo je̱ tyiintsóm je̱tseꞌe ñatyukka̱tsoojmji ñatyukpaktsoojmji. Vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Veꞌem xa veꞌe vyaꞌañ je̱ Espíritu Santo je̱ts je̱meꞌe Jerusalén je̱ israeejlit jáyuda jidu̱ꞌu̱m du̱tsómdat pa̱n pa̱n ya̱ꞌa̱ veꞌe jye̱ꞌe̱ ya̱ tiintsóm, je̱tseꞌe je̱m je̱ viijnk jayu kya̱ꞌm du̱pá̱mdat. 
\p  
\v 12 Kuts a̱a̱tseꞌe nꞌamo̱tunajxy, vanꞌitts a̱a̱tseꞌe je̱ Pablo nmunooꞌkxtk je̱ts kaꞌa veꞌe ña̱jkxu̱t je̱m Jerusalén. Munooꞌkxtkju̱duva tseꞌe je̱ cesaréait jayu.  
\v 13 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Pablo yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe myaꞌaxta je̱ts a̱tseꞌe xyaktsaachvinmapya̱kuvaꞌanda? Pa̱n vaamp xa veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús, nnayjaꞌvijinupts a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe nꞌo̱o̱ꞌku̱t je̱ꞌe̱ ka̱jx je̱m Jerusalén, ka ko̱o̱jyapeꞌe je̱ts a̱tseꞌe nyaktsómu̱t je̱ꞌe̱ ka̱jx. 
\p  
\v 14 Ax kuts a̱a̱tseꞌe xkaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱ts a̱a̱tseꞌe nnaxkó̱tsu̱t, vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nmaso̱o̱kni. Jidu̱ꞌu̱mts a̱a̱tseꞌe nvaajñ: 
\p ―Vaꞌan veꞌem du̱tunju̱ pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱tsa̱k. 
\p  
\v 15 Vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nnayꞌapa̱a̱jmtkiji je̱ts a̱a̱tseꞌe nnu̱jkx je̱m Jerusalén.  
\v 16 Xmujatyooꞌiduts a̱a̱tseꞌe je̱ cesaréait jaanchjaꞌvivada je̱m je̱ Mnasón tya̱kꞌam paat, chípreit yaaꞌtya̱jk je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe jékani du̱jaanchjaꞌviꞌukvaan je̱ Jesucristo, je̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe xyakmatánup. 
\s1 Ku je̱ Pablo o̱jts du̱kuꞌix je̱ Santiago 
\p  
\v 17 Ku a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy je̱m Jerusalén, vaꞌajts xo̱o̱jntkpts a̱a̱tseꞌe je̱ uts je̱ ajch ma̱a̱t je̱ uts je̱ tsa̱ꞌa̱ xkuva̱jkti.  
\v 18 Je̱ kuꞌóxitts a̱a̱tseꞌe je̱ Pablo o̱jts ntukma̱a̱tkuꞌíx je̱ Santiago, je̱mpa tseꞌe vye̱ꞌnada nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱vinténidup je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱m Jerusalén.  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo kyo̱jtspo̱o̱ꞌkxjidi je̱tseꞌe tyukmumaajntykjidi ti jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam tyoon je̱ꞌe̱ ka̱jx joma veꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvapta.  
\v 20 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, yakmá̱jidu yakjaanchiduts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Mꞌixp xa mitseꞌe je̱ts miijl ámani veꞌe je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo, ax nu̱jom tseꞌe vyaꞌanda je̱ts tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe yakkutyónu̱t je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n.  
\v 21 Ta̱ tseꞌe je̱ ka̱ts du̱mó̱tuda je̱ts je̱ꞌe̱ mitseꞌe mtukꞌixp je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup joma veꞌe du̱kaꞌitjo̱o̱tmada, veꞌemeꞌe xnu̱u̱jma je̱ts kaꞌa veꞌe du̱ma̱ja̱pá̱mdat juuꞌ veꞌe je̱ Moisés pyavaan, kaꞌa veꞌe du̱pa̱a̱jmjadat je̱ ixtaꞌnu̱n je̱ yꞌónu̱kta, je̱ts ni kaꞌa veꞌe du̱tóndat ax joꞌn je̱ israeejlit jayu je̱ kyostuumbreda.  
\v 22 ¿Tiseꞌe yaktónup? Nayꞌamókajadap xa nꞌiteꞌe je̱ nu̱may jayu ku veꞌe du̱mó̱tudat je̱ts yaja mitseꞌe tu̱mjeꞌya.  
\v 23 Nu̱yojk o̱y xa ya̱ꞌa̱ veꞌe xtónu̱t. Je̱ja xa veꞌe yaja a̱a̱ts ma̱a̱t nu̱maktaaxk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ vaandu̱k du̱pa̱a̱mdu je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t.  
\v 24 Ma̱a̱tna̱jkxtats nꞌit je̱tseꞌe xma̱a̱tnaajkvaꞌatsjadat. Mits tseꞌe mkujóyup je̱ tá̱nu̱k je̱ts juuꞌ jatyeꞌe tso̱jkjup je̱tseꞌe yakyó̱xu̱t je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, veꞌem tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjadat je̱tseꞌe yakkuke̱e̱ꞌpxtat. Pa̱n mtuump tseꞌe veꞌem, vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱nu̱jávadat je̱ts kaꞌa mitseꞌe veꞌem mjátu̱ka ax joꞌn je̱ ka̱ts du̱mó̱tuda, je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts viinmeꞌe xkutyún juuꞌ veꞌe je̱ Moisés pyavaan.  
\v 25 Ax pa̱n pa̱n jaty tseꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap juuꞌ veꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjaꞌvidup, nnu̱jaꞌyiduts a̱a̱tseꞌe je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tivinmáydat, je̱ꞌe̱jyji veꞌe tyóndap je̱tseꞌe du̱kaja̱ꞌkxtat juuꞌ veꞌe yaktukvintsa̱ꞌkidup juuꞌ veꞌe ka je̱ Nteꞌyamap, je̱tseꞌe du̱kaja̱ꞌkxtat je̱ nu̱u̱ꞌpu̱n, je̱tseꞌe du̱kaja̱ꞌkxtuvat je̱ tá̱nu̱k tsuꞌuts juuꞌ veꞌe yuktsumꞌo̱o̱ꞌkp, je̱tseꞌe ni pa̱na je̱ ka̱ts du̱katukma̱a̱tjayé̱ptat je̱ yaaꞌy je̱ ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe ka pú̱kap jyaye̱jptup. 
\s1 Ku je̱ Pablo yakmajch je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱ma̱a̱tnu̱jkx je̱ nu̱maktaaxk yaaꞌtya̱jkta. Je̱ kuꞌóxit tseꞌe du̱ma̱a̱tnaajkvatsꞌukvaajnjidi. Vanꞌit tseꞌe tya̱jki je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱tseꞌe du̱ꞌavánat vinꞌiteꞌe kyuká̱xat je̱ xa̱a̱j ku veꞌe ñaajkvaꞌatsjada, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ ya̱x du̱pá̱mdat ka̱kje̱ꞌe̱. 
\p  
\v 27 Ax ka̱xuvaannup tseꞌe je̱ vuxtojtu̱k xa̱a̱j vyeꞌna ku veꞌe ñaajkvaꞌatsjada, vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe je̱m ásiait yꞌit jo̱o̱tm tso̱o̱ꞌndu, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌixtu je̱ Pablo je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp. Vanꞌit tseꞌe nu̱jom je̱ jayu du̱yakyoojmu̱kti du̱yakꞌajxu̱kti, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Pablo du̱majtstu  
\v 28 je̱tseꞌe ma̱kk vyaandi: 
\p ―¡Israeejlit jáyuda, putá̱kada a̱a̱ts! Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe nu̱jom je̱ it du̱tukvittp je̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu du̱yakꞌixpu̱k, veꞌem tseꞌe du̱tukꞌix juuꞌ veꞌe kyapaatyp kyahꞌake̱e̱guip ma̱a̱t je̱ jaanchjaꞌvin juuꞌ u̱u̱ꞌmeꞌe njaye̱jpumdup, ni kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱paatpa du̱ꞌake̱e̱guiva ma̱a̱t je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n ukpu̱ je̱ vintsa̱ꞌkin juuꞌ veꞌe nmo̱ꞌyumdup ya̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk. Ax ka je̱ꞌe̱jyap tseꞌe, ta̱ xa veꞌe du̱yakta̱jkiva yaja ma̱ja̱ tsaptu̱jk pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, veꞌem tseꞌe tu̱du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱ki ya̱ it. 
\p  
\v 29 Je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe veꞌem vyaandi ku̱x yꞌixtu veꞌe je̱ Pablo ku veꞌe je̱m kajpu̱n jo̱o̱tm du̱ma̱a̱tveꞌna je̱ Trófimo, toꞌk je̱ éfesovit jayu. Veꞌem tseꞌe vyinmaaydi je̱ts je̱ Pablo veꞌe yakta̱jkiju je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp. 
\p  
\v 30 Ku veꞌe yoojmu̱kti yꞌajxu̱kti nu̱jom je̱ jayu, vanꞌit tseꞌe noomp je̱ Pablo du̱nu̱na̱jkxti. Vanꞌit tseꞌe du̱majtsti je̱tseꞌe du̱va̱a̱ꞌmpítsumdini je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp. Ku tseꞌe du̱va̱a̱ꞌmpítsumdi, vanꞌit tseꞌe je̱ tsapta̱jk du̱yakꞌatojkti.  
\v 31 Yakꞌo̱o̱ꞌkuvaandinup tseꞌe vyeꞌna ku veꞌe je̱ ka̱ts du̱mo̱tu je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk je̱ts yoojmu̱ktup ajxu̱ktupeꞌe nu̱jom je̱ jayu je̱m Jerusalén.  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe du̱yaknayꞌamojkijidi je̱ tyojpada je̱ts je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱vintsá̱nidup nu̱mó̱kupx jaty je̱ tojpata̱jkta, je̱tseꞌe noomp ña̱jkxti joma veꞌe je̱ jáyuda. Ku tseꞌe je̱ jayu du̱ꞌix je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk ma̱a̱t je̱ tyojpada, vanꞌit tseꞌe du̱tsiiꞌkꞌatú̱vidi je̱ Pablo.  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n je̱ Pablo du̱vinkuna̱jkxi je̱tseꞌe du̱yakjamyajtsji, je̱tseꞌe du̱yakjachoojmji me̱jtsk je̱ cadena ma̱a̱t. Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi pa̱n pa̱neꞌe je̱ Pablo je̱ts pa̱n ti veꞌe tu̱du̱tún.  
\v 34 Ax ma̱kk tseꞌe je̱ jayu kyo̱tsta, ko̱jtsp tseꞌe toꞌk ko̱jtsp tseꞌe jadoꞌk, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n je̱tseꞌe juuꞌ du̱vinmó̱tuvu̱t. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱yakjapyavijtsji joma veꞌe je̱ tojpa cha̱a̱nada.  
\v 35 Ku veꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ escalera, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo je̱ tojpa pyatsa̱a̱jmjidi ku̱x yakꞌo̱o̱ꞌkuvaajnjupeꞌe je̱ nu̱may jáyuda.  
\v 36 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ma̱kk vyaandi: 
\p ―¡Vaꞌan du̱ꞌa̱a̱ꞌku̱! 
\s1 Ku je̱ Pablo ñakyuko̱jtsji je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujk 
\p  
\v 37 Ku veꞌe je̱ Pablo du̱yakta̱kavaandi je̱p joma veꞌe je̱ tojpa cha̱a̱nada, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk: 
\p ―¿Nvaat a̱ts mitseꞌe nmukó̱tsu̱t? 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―¿Tis, mka̱jtsp mitseꞌe je̱ griego aaj?  
\v 38 ¿Ka je̱ꞌe̱p mitseꞌe toꞌk je̱ egíptovit jayu juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱yakpojtu̱k je̱tseꞌe nu̱maktaaxk miijl je̱ yakjayuꞌo̱o̱ꞌkpa du̱yaknu̱jkx joma veꞌe je̱ jayu kyatsu̱u̱na? 
\p  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Israeejlit jayu xa a̱tseꞌe, je̱m a̱tseꞌe Tarso nkukajpu̱na, ñu̱má̱jip tseꞌe je̱ kajpu̱n je̱m cilíciait yꞌit jo̱o̱tm. Toojnjik a̱ts toꞌk aaj je̱ maaꞌyu̱n je̱ts a̱tseꞌe ya̱ jayu du̱muko̱tsta. 
\p  
\v 40 Maso̱o̱kju tseꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n. Ténip tseꞌe je̱ Pablo vyeꞌna je̱ja escalera ku̱jx, vanꞌit tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j ma̱a̱t je̱ nu̱may jayu du̱yakꞌama̱ꞌt. Ku tseꞌe yꞌamo̱ꞌtka̱jxti, vanꞌit tseꞌe du̱tukmuka̱jts je̱ hebreo aaj. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\c 22  
\p  
\v 1 ―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, mú̱jit jayuta̱jkta, amo̱tunaxta juuꞌ a̱tseꞌe nko̱tsuvaampy. 
\p  
\v 2 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti je̱ts je̱ hebreo aaj veꞌe myukó̱tsjada, jaaꞌkꞌamo̱ꞌttu tseꞌe. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo jyaaꞌkvaajñ: 
\p  
\v 3 ―Israeejlit jayu xa a̱tseꞌe. Je̱m a̱tseꞌe Tarso nkeꞌx, je̱m cilíciait yꞌit jo̱o̱tm. Ax yájats a̱tseꞌe Jerusalén tu̱nyeeꞌk, je̱ Gamaliel a̱tseꞌe xyakꞌixpa̱jk, veꞌem a̱tseꞌe puꞌukam xtukꞌix xtuknu̱jaꞌvi je̱ nju̱jpit jáyuvamda je̱ pyavaꞌnu̱n. Toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam nmutún nmupu̱k, veꞌem ax joꞌn miitsta u̱xyam je̱ Nteꞌyam xmutonda xmupa̱kta joꞌn.  
\v 4 Njomtoondup ntitoondup xa a̱tseꞌe yꞌijt pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvidup je̱ts a̱tseꞌe nꞌix vintso̱ veꞌe yꞌo̱o̱ꞌktat. Nyakjamyajtsju̱duts a̱tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ts je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱ts a̱tseꞌe nyakjapyoxu̱nta̱kpa̱a̱jmjidi.  
\v 5 Je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta je̱ts nu̱jom je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jiduvap je̱p tsaptu̱jkp, ñu̱jaꞌvidupts je̱ꞌe̱ veꞌe o̱y je̱ts je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe xmo̱o̱ydu je̱ na̱k je̱ts a̱tseꞌe ntukka̱tá̱kadat je̱ nmuꞌisraeejlit jáyuvamda juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m damaascovit kyajpu̱n ka̱jxm. Je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe je̱m na̱jkx nꞌíxtada pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvidup je̱ts a̱tseꞌe ku̱nyakme̱jtsti yaja Jerusalén je̱tseꞌe ku̱chaachpaatti. 
\s1 Ku je̱ Pablo du̱maajntyk vintso̱ veꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjaꞌviꞌukvaajñ 
\r (Hch. 9.1‑19; 26.12‑18) 
\p  
\v 6 ’Ax je̱mts a̱tseꞌe nꞌuknu̱nu̱jkx vyeꞌna, je̱e̱na tseꞌe tooꞌ aajy, je̱ damaascovit kajpu̱n mutá̱mani, kujk xa̱a̱j joꞌn, vanꞌitts a̱tseꞌe tun toꞌmayji je̱ tsapjo̱o̱tmit ajajtk o̱o̱y xtunnu̱jaj xtunnu̱tu̱ꞌkx.  
\v 7 Vanꞌitts a̱tseꞌe nnaxvipp je̱ts a̱tseꞌe nꞌamo̱tunajxy toꞌk je̱ ayook juuꞌ veꞌe vaan: “Saulo, Saulo, ¿tya̱jxts a̱tseꞌe xtsoꞌoxpú̱k?”  
\v 8 Vanꞌitts a̱tseꞌe nꞌamo̱tutu̱vi: “¿Pa̱nts mitseꞌe?” Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: “Je̱ Jesús xa a̱tseꞌe, je̱ nazarétit jayu juuꞌ veꞌe mtuntsoꞌoxpu̱jkp.” Jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi.  
\v 9 Je̱ꞌe̱da juuꞌ a̱tseꞌe nma̱a̱tveꞌnidup, yꞌíxtuts je̱ꞌe̱ veꞌe ku a̱tseꞌe o̱o̱y xtunnu̱jaj xtunnu̱tu̱ꞌkx, je̱tseꞌe cha̱ꞌkidi, ax kaꞌa tseꞌe du̱vinmó̱tudi je̱ ayook juuꞌ a̱tseꞌe xtukmuko̱jts.  
\v 10 Vanꞌitts a̱tseꞌe nvaajñ: “¿Tis a̱tseꞌe ntónup?, Ma̱ja̱ Vintsá̱n.” Vanꞌitts a̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n xnu̱u̱jmi: “Pojtu̱ku̱ je̱ts na̱jkxu̱ je̱m Damasco, je̱m tseꞌe myakvaajnjat nu̱jom pa̱n ti veꞌe mtónup.”  
\v 11 Xyakviintsits a̱tseꞌe ku a̱tseꞌe je̱ ajajtk nꞌix, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe xmajtsti je̱ nmujatyooꞌ yam a̱ts nka̱ꞌm je̱ts a̱tseꞌe pavits xyakna̱jkxti je̱m Damasco. 
\p  
\v 12 ’Je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe Ananías du̱xa̱a̱j, vyinjaꞌvip vyintsa̱ꞌkipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam ax joꞌn je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n vyaꞌañ, o̱ñu̱ko̱jtsijidupts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱jom je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m Damasco.  
\v 13 Je̱ Ananíasts a̱tseꞌe o̱jts xkuꞌix. Ku veꞌe jye̱ꞌy, vanꞌitts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi: “Uts Saulo, vinꞌixpa̱jknuva.” Tun játyjits a̱tseꞌe nvinꞌíxnuva je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nꞌix.  
\v 14 Vanꞌitts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi: “Je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe je̱ nju̱jpit jáyuvamda vyinjaꞌvidup vyintsa̱ꞌkidup yꞌijt, je̱ꞌe̱ tseꞌe mvinko̱o̱jnju je̱tseꞌe xꞌíxu̱t je̱ Jesús, tu̱v je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyáyuvin je̱ jyoojntykin, je̱tseꞌe xꞌamo̱tunáxu̱t ku veꞌe viinm kyó̱tsu̱t.  
\v 15 Mpa̱a̱jmjap mits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n je̱ꞌe̱ ka̱jx je̱ja nu̱jom je̱ jayu vyinkujk, je̱tseꞌe xꞌavánat juuꞌ veꞌe tu̱xꞌix tu̱xmo̱tu.  
\v 16 ¿Ax tits mitseꞌe mꞌaꞌixp? Pojtu̱ku̱ je̱ts na̱pe̱tu̱, amó̱tuvu̱ je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe je̱ mto̱kin mtuknu̱vaatsjinit.” 
\s1 Ku je̱ Pablo du̱ꞌavaꞌni vintso̱ veꞌe yaktuknu̱kejx pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap 
\p  
\v 17 ’Ku a̱tseꞌe nvimpijt yaja Jerusalén, tsapko̱jtspts a̱tseꞌe nveꞌna je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp,  
\v 18 je̱ts a̱tseꞌe xyakꞌix je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, je̱ts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi: “Jatyji veꞌe mpítsumu̱t yaja Jerusalén, kaꞌa veꞌe yaja je̱ jayu du̱ma̱ja̱pá̱mdat juuꞌ veꞌe mka̱jtsp a̱ts ka̱jx.”  
\v 19 Vanꞌitts a̱tseꞌe nnu̱u̱jmi: “Ma̱ja̱ Vintsá̱n, o̱y xa ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱nu̱jávada je̱ts na̱jkxp a̱tseꞌe nꞌijt je̱p tsaptu̱jkp, je̱ts a̱tseꞌe nyakjamyátsjada pa̱n pa̱n jaty mitseꞌe mjaanchjaꞌvijidup, je̱ts a̱tseꞌe nyakjapyoxu̱nta̱kpá̱mjada, je̱ts a̱tseꞌe nyakjavyó̱pjada.  
\v 20 Ku veꞌe je̱ Esteban yꞌa̱a̱ꞌk, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n du̱pa̱a̱m mits ka̱jx je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujk, je̱mts a̱tseꞌe nténiva vyeꞌna, nꞌo̱yjaꞌvits a̱tseꞌe ku veꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti, a̱ts tseꞌe nꞌixꞌijt je̱ vyitta pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌktu.”  
\v 21 Ax jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n xnu̱u̱jmi: “Na̱jkxu̱, ntuknu̱ké̱xtapts a̱ts mitseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap.” 
\s1 Ku je̱ Pablo je̱m je̱ tojpa kya̱ꞌm tyaajñ 
\p  
\v 22 Je̱ vaatji tseꞌe je̱ Pablo yakꞌamo̱tunajxy. Vanꞌit tseꞌe ma̱kk vyaandinuva: 
\p ―¡Vaꞌan du̱ꞌa̱a̱ꞌku̱! ¡Kaꞌa xa veꞌe du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga je̱tseꞌe yꞌukjoojntykinit! 
\p  
\v 23 Ma̱kk tseꞌe jyaaꞌkko̱jtsti, je̱tseꞌe je̱ vyit du̱je̱e̱ndi je̱tseꞌe du̱ꞌo̱jtkti, je̱tseꞌe je̱ naax du̱tsajvinva̱jti je̱tseꞌe jya̱jk, ku̱x ma̱kk a̱a̱ꞌkeꞌe du̱tunmuꞌé̱kjada je̱ Pablo.  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakjatya̱jkiju je̱ Pablo je̱p joma veꞌe je̱ tojpa cha̱a̱nada. Je̱p tseꞌe du̱ꞌukyakjavyo̱puvaajnji ku̱x je̱ꞌe̱ veꞌe cho̱jk je̱tseꞌe je̱ Pablo du̱ꞌavánat pa̱n tya̱jxeꞌe je̱ nu̱may jayu ma̱kk vyaandi, pa̱n tya̱jxeꞌe ma̱kk choꞌoxpá̱kjada.  
\v 25 Tsúmani tseꞌe je̱ Pablo vyeꞌna je̱tseꞌe yakvó̱pu̱t, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk: 
\p ―¿Yakjajtypeꞌe je̱ pavaꞌnu̱n je̱tseꞌe xvó̱ptat toꞌk je̱ rómait jayu pa̱n kaꞌanumeꞌe yakto̱kimpayo̱ꞌo̱y? 
\p  
\v 26 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxy je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk, vanꞌit tseꞌe o̱jts du̱vaajñja je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Tun ixu̱ juuꞌ veꞌe mtonuvaampy, ku̱x rómait jáyudam xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ yaaꞌtya̱jk. 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱na̱jkx je̱ Pablo je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Tyú̱vameꞌe je̱ts rómait jayu mitseꞌe? 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe. 
\p  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa vyaannuva: 
\p ―Vaꞌajts tsó̱vax xa a̱tseꞌe xpítsumji je̱ts a̱tseꞌe nromaitjáyuva. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Je̱ nke̱ꞌxtku̱n ka̱jxts a̱tseꞌe rómait jayu. 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe du̱vinvaꞌkvaatsti je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Pablo du̱ꞌukvo̱puvaandu; tsa̱ꞌki tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk ku veꞌe du̱nu̱jaꞌvi je̱ts rómait jayu je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Pablo je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjachoojmju. 
\s1 Ku je̱ Pablo du̱vinteni pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp 
\p  
\v 30 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakjamyuké̱jiju je̱ Pablo ku̱x je̱ꞌe̱ veꞌe ñu̱javavaampy pa̱n ti veꞌe yaktukkumajtsip. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱yaknayꞌamojkiji je̱ teeꞌ je̱ ñu̱vintsa̱nta̱jk ma̱a̱t nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jiduvap je̱p tsaptu̱jkp. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱yakjapyítsumji joma veꞌe je̱ tojpa cha̱a̱nada je̱tseꞌe du̱yakjaña̱jkxji je̱ja je̱ tsaptu̱jkpit jayu vyinkujkta. 
\c 23  
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱vinꞌix je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, kaꞌa a̱tseꞌe ti nnatyukjávaja je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk u̱xyam paat. 
\p  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌ Ananías juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱tukpavaan pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Pablo paaꞌténijidup je̱tseꞌe du̱ꞌakupa̱ꞌkxadat.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¡Je̱ Nteꞌyam xa mitseꞌe myaktsaachpaaꞌtjup! Veꞌem xa mitseꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ neꞌev juuꞌ veꞌe po̱o̱ꞌp, kaꞌa tseꞌe kyeꞌex pa̱n ti veꞌe je̱p akujkp. ¿Je̱ꞌe̱ ka̱jx mits je̱ꞌe̱ veꞌe mtsu̱u̱na je̱tseꞌe mnatyijju̱ je̱ts a̱tseꞌe xto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t ax joꞌn je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n? ¿Ax tya̱jxts a̱tseꞌe xyakjayꞌakupa̱ꞌkxavaꞌañju̱?, kaꞌa xa veꞌe veꞌem pyu̱ma je̱p je̱ Moisés pyavaꞌnu̱n ku̱jxp. 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe vyaandi pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Pablo du̱paaꞌténidup: 
\p ―¿Veꞌemeꞌe xvinko̱jtspét ya̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱mutún du̱mupu̱k? 
\p  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo vyaajñ: 
\p ―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, kaꞌa a̱tseꞌe nnu̱java je̱ts teeꞌdam ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Kaꞌa tseꞌe xko̱ꞌo̱ñu̱kó̱tsadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe myakkutojku̱xju̱dup.” 
\p  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo je̱ nu̱jaꞌvin du̱pu̱jk je̱ts je̱meꞌe juuꞌ veꞌe je̱ saduceota̱jk je̱ts je̱meꞌe juuꞌ veꞌe je̱ fariseota̱jk, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe jidu̱ꞌu̱m ma̱kk vyaajñ: 
\p ―Nmuꞌisraeejlit jáyuda, fariseo xa a̱tseꞌe, fariséovats a̱tseꞌe je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nyakto̱kimpayo̱ꞌo̱y ku̱x njaanchjaꞌvip a̱tseꞌe je̱ts joojntykpa̱jktinuvapeꞌe jadoꞌk nax je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jkta. 
\p  
\v 7 Ku veꞌe veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk je̱ts je̱ saduceota̱jk ñakyo̱jtsvintso̱vꞌukvaajnjidi, kaꞌa tseꞌe kijpx je̱ vinmaꞌyu̱n du̱jaye̱jpti.  
\v 8 Veꞌemeꞌe je̱ saduceota̱jk vyaꞌanda je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk yꞌukjoojntykpa̱jktinuvat, je̱ts kaꞌa veꞌe pa̱n ángeles, je̱ts kaꞌa veꞌe pa̱n ko̱ꞌo̱yjáyuvap; ax je̱ fariseota̱jkta, jyaanchjaꞌvidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱meꞌe je̱ ángeles, je̱ts je̱meꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, je̱ts joojntykpa̱jktinuvapeꞌe jadoꞌk nax je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk.  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe ma̱kk ñañe̱ꞌmjidi, je̱tseꞌe tyénidi je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpada juuꞌ veꞌe fariséoda, je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Kaꞌa xa a̱a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe ti to̱kin mpaatyja. Je̱ts pa̱n je̱ ángeles ijk ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱myuka̱tsju̱, kadi je̱ Nteꞌyam ntsoꞌoxpa̱jkumda ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi. 
\p  
\v 10 Ax nu̱yojk ma̱kk tseꞌe ñakyo̱jtsvintso̱o̱jvjidi. Tsa̱ꞌkipeꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk ku̱x ku veꞌe je̱ Pablo ma̱kk du̱yaktsaachadat. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱nu̱ke̱jxi je̱ tyojpata̱jk je̱tseꞌe je̱p du̱yakpítsumdat je̱tseꞌe du̱yakna̱jkxtinuvat joma veꞌe je̱ tojpa cha̱a̱nada. 
\p  
\v 11 Je̱ tsooj tseꞌe je̱ Pablo yakꞌixji je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Pablo, jo̱tꞌama̱ja. Veꞌem ax joꞌn je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n tu̱xpu̱m a̱ts ka̱jx yaja Jerusalén, tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe veꞌem na̱jkx je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n xpa̱a̱mpa a̱ts ka̱jx je̱m Roma. 
\s1 Ku je̱ israeejlit jayu du̱ꞌukko̱jtsmojkti pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Pablo ku̱du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti 
\p  
\v 12 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱ꞌukko̱jtsmojkti pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Pablo ku̱du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―Vaꞌan je̱ Nteꞌyam xyaktsaachpaatumda pa̱n kaꞌyumdup ookumdupeꞌe ku veꞌe je̱ Pablo kyaꞌa̱a̱ꞌkna. 
\p  
\v 13 Nu̱vu̱jxtkupx naxyeꞌe je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe veꞌem vaandu.  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe o̱jts du̱ꞌixta je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda, je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Ta̱ xa a̱a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌajam a̱a̱tseꞌe nkáyu̱t nꞌooꞌku̱t viꞌnameꞌe je̱ Pablo kyaꞌa̱a̱ꞌk. Pa̱n ntuumpts a̱a̱tseꞌe veꞌem, vaꞌants a̱a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xyaktsaachpaatni.  
\v 15 Na̱jkxtats nꞌit miitseꞌe je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jiduvap je̱p tsaptu̱jkp, na̱jkxu̱ xꞌamó̱tuda je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk je̱tseꞌe kep du̱yakmé̱tsu̱t je̱ Pablo, je̱ꞌe̱ veꞌe mtukꞌakó̱tstap je̱ts mjaaꞌknu̱javavaandupeꞌe ti je̱ꞌe̱ veꞌe tyoon. Apa̱a̱mdu̱kanits a̱a̱tseꞌe nve̱ꞌnat je̱ja tooꞌ aajy je̱ts a̱a̱tseꞌe nyakꞌo̱o̱ꞌku̱t. 
\p  
\v 16 Toꞌk je̱ mix ónu̱k juuꞌ veꞌe je̱ Pablo du̱ꞌá̱mip je̱ tyaak ka̱jx, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱mo̱tu ti veꞌe tyonuvaandup. Vanꞌit tseꞌe ñu̱jkx joma veꞌe je̱ tojpa cha̱a̱nada je̱tseꞌe du̱vaajnji je̱ Pablo.  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱nu̱ke̱jxi toꞌk je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Yakna̱jkxu̱ toꞌk aaj ya̱ mix ónu̱k joma veꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk, ku̱x je̱peꞌe juuꞌ veꞌe tyukmuko̱tsuvaampy. 
\p  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ mix ónu̱k du̱ma̱a̱di je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk: 
\p ―Je̱ Pablo juuꞌ veꞌe nmajtsumdu, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe tu̱xnu̱u̱jma je̱ts a̱tseꞌe ya̱ mix ónu̱k nma̱a̱tmínu̱t ku̱x jé̱pu̱keꞌe juuꞌ veꞌe mtukmuko̱tsuvaajnjup. 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ mix ónu̱k du̱majts je̱m kya̱ꞌm je̱tseꞌe apu̱k du̱va̱a̱jv, je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Tits a̱tseꞌe xtukmuko̱tsuvaamp? 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ mix ónu̱k yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Ta̱ xa veꞌe je̱ israeejlit jayu du̱ko̱jtsmókta je̱tseꞌe myakna̱a̱jmat je̱ts kepeꞌe xyakna̱jkxu̱t je̱ Pablo joma veꞌe ñayꞌamókajada pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp. Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe tyukꞌakó̱tstap je̱ts jyaaꞌknu̱javavaandupeꞌe pa̱n ti veꞌe je̱ Pablo tyoon.  
\v 21 Kádits xjaanchjáva, ku̱x naxy je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱vu̱jxtkupxta je̱ yaaꞌtya̱jk yꞌaꞌíxtat je̱ja tooꞌ aajy. Ta̱ xa veꞌe vyaꞌanda je̱ts kaꞌajam je̱ꞌe̱ veꞌe kyáydat yꞌooꞌktat viꞌnameꞌe je̱ Pablo kyaꞌa̱a̱ꞌk. Pa̱n tyoondupts je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem, yꞌamó̱tuduts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe yaktsaachpaatjidinit. Je̱ꞌe̱jyji tseꞌe yꞌaꞌíxtup pa̱n vintso̱ mitseꞌe mvaꞌañ. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱pake̱jxnu je̱ mix ónu̱k je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ts ni pa̱na veꞌe du̱kavaajnjat je̱ts tá̱vani veꞌe du̱ꞌavana. 
\s1 Ku je̱ Pablo yakpakejx je̱ja je̱ yakkutojkpa Félix vyinkujk 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱ke̱jxi nu̱me̱jtsk je̱ tyojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nidup ka̱kmó̱kupx jaty je̱ tojpata̱jk je̱tseꞌe du̱tukpavaajñ je̱tseꞌe du̱ꞌapa̱a̱mdu̱kadat nu̱me̱jtsk mó̱kupx je̱ tojpada juuꞌ veꞌe tékum, nu̱toogupxu̱k majk juuꞌ veꞌe je̱m caballo niꞌkxmda, je̱ts nu̱me̱jtsk mó̱kupx juuꞌ veꞌe je̱ lansa du̱pakajptup, veꞌem tseꞌe ña̱jkxtat je̱m cesaréait kyajpu̱n ka̱jxm ko̱o̱ꞌts taaxtojtu̱k yaaxp.  
\v 24 Yakjayꞌapa̱a̱jmtkiju tseꞌe je̱ caballo juuꞌ veꞌe je̱ Pablo tyuktsa̱a̱nap je̱tseꞌe du̱pavaajñ je̱tseꞌe ma̱kka̱tso̱ts je̱ Pablo du̱yakna̱jkxtat je̱ja je̱ yakkutojkpa Félix vyinkujk.  
\v 25 Tyukmuke̱jxidu tseꞌe je̱ na̱k juuꞌ veꞌe jidu̱ꞌu̱m vaamp:  
\v 26 “A̱ts, je̱ Claudio Lisias, nvinkuko̱jtsip a̱ts mitseꞌe, ñu̱má̱jiva yakkutojkpa Félix.  
\v 27 Je̱ israeejlit jayu veꞌe du̱majtstu ya̱ yaaꞌtya̱jk je̱tseꞌe du̱ꞌukyakꞌo̱o̱ꞌkuvaandi. Ku a̱tseꞌe nnu̱jaꞌvi je̱ts rómait jayu ya̱ꞌa̱ veꞌe, vanꞌitts a̱tseꞌe nma̱a̱di je̱ ntojpata̱jk je̱ts a̱a̱tseꞌe o̱jts nyaktsa̱ꞌa̱k.  
\v 28 Nnu̱javavaampyts a̱tseꞌe pa̱n ti veꞌe tyukkuyakꞌo̱o̱ꞌkavaandup, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nyaknu̱jkx je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp.  
\v 29 Je̱ꞌe̱dam tseꞌe tyuknu̱xa̱ꞌa̱idup je̱ ka̱ts juuꞌ veꞌe je̱ꞌe̱ je̱ pyavaꞌnu̱n ka̱jxta. Ax kaꞌa tseꞌe du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga je̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t, ni je̱ꞌe̱ je̱tseꞌe pyoxu̱nta̱ktsa̱a̱nat.  
\v 30 Nnu̱jaꞌvi a̱tseꞌe je̱ts yꞌukko̱jtsmojktu veꞌe je̱ israeejlit jáyuda je̱tseꞌe ku̱du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts mits ya̱ꞌa̱ veꞌe ntuknu̱kex. Ta̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nna̱a̱jmada je̱ts je̱ja veꞌe mits mvinkujk na̱jkx du̱ko̱tsta pa̱n ti veꞌe tyuktsoꞌoxpa̱jktup. Vanxú̱pjits je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱ts mitseꞌe ntuknu̱jaꞌyip. Je̱ nnavyaatumju̱t.” 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa du̱yakna̱jkxti ko̱o̱ꞌts je̱ Pablo je̱m Antípatris, veꞌem ax joꞌn yaktukpavaandi.  
\v 32 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe vyimpijttini je̱ tojpata̱jk juuꞌ veꞌe tékum; pa̱n pa̱n jaty tseꞌe je̱m caballo niꞌkxmda, jyaaꞌkma̱a̱tna̱jkxtu tseꞌe je̱ Pablo.  
\v 33 Ku veꞌe jye̱ꞌydi je̱m Cesarea, vanꞌit tseꞌe du̱mo̱o̱ydi je̱ na̱k je̱ yakkutojkpa je̱tseꞌe du̱tukka̱ta̱jkidi je̱ Pablo.  
\v 34 Ku veꞌe je̱ yakkutojkpa je̱ na̱k du̱ko̱jtsku̱jx, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ Pablo pa̱n jómit jayu je̱ꞌe̱ veꞌe. Ku veꞌe du̱nu̱jaꞌvi je̱ts cilíciait jayu je̱ꞌe̱ veꞌe,  
\v 35 vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Vanꞌit xa a̱ts mitseꞌe nꞌamo̱tunáxu̱t ku veꞌe myé̱tstat pa̱n pa̱n jatyeꞌe mnu̱xa̱ꞌa̱ijidup. 
\p Vanꞌit tseꞌe du̱pavaajñ je̱tseꞌe yakpá̱mu̱t joma veꞌe yakꞌixꞌítu̱t je̱m ta̱jkm juuꞌ veꞌe ijt je̱ yakkutojkpa Herodes jye̱ꞌe̱. 
\c 24  
\s1 Ku je̱ Pablo du̱vinteni je̱ Félix 
\p  
\v 1 Kumugo̱xxa̱a̱j tseꞌe je̱ Ananías, je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ꞌy je̱m Cesarea ma̱a̱t je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda je̱ts toꞌk je̱ ko̱jtsta̱a̱va juuꞌ veꞌe Tértulo du̱xa̱a̱j, je̱ꞌe̱ tseꞌe na̱jkxtu je̱ja je̱ yakkutojkpa vyinkujk je̱tseꞌe du̱nu̱xa̱ꞌa̱adat je̱ Pablo.  
\v 2 Ku veꞌe du̱yakje̱ꞌydi je̱ Pablo, vanꞌit tseꞌe je̱ Tértulo ñu̱xa̱ꞌa̱iji. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ Félix: 
\p ―Ñu̱má̱jiva yakkutojkpa, mits ka̱jx xa a̱a̱tseꞌe nꞌit o̱y jo̱o̱t, kaꞌa ti muvaampa kaꞌa ti tsoꞌoxpa̱jkpa, o̱y tseꞌe ntsu̱u̱nimda ku̱xeꞌe a̱a̱ts xyakkutujkja je̱ vijin je̱ ke̱ju̱n ma̱a̱t.  
\v 3 Ñu̱má̱jiva Félix, o̱o̱yts a̱a̱tseꞌe ntunke̱jxtu̱k ya̱ maaꞌyu̱n juuꞌ a̱a̱ts mitseꞌe xtoojnjip.  
\v 4 Ax kaꞌats a̱ts mitseꞌe nyakꞌatanuvaꞌañ jek, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱a̱ts mitseꞌe nmunooꞌkxtu̱k je̱ts a̱a̱tseꞌe toꞌk me̱jtsk aaj xka̱tsꞌamo̱tunáxu̱t.  
\v 5 Veꞌem a̱a̱tseꞌe mpaaꞌty je̱ts yaknachoꞌoxpa̱jkjup ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ jayu. Nu̱jom pa̱n vinxu̱peꞌe je̱ it je̱ naax joma veꞌe je̱ israeejlit jayu cha̱a̱nada, veꞌem tseꞌe je̱ jayu du̱yaknapya̱jkvaꞌkxyju̱, ñu̱kuvajkip tseꞌe je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe yaktijtup nazarétit jáyuda.  
\v 6 Yꞌukyakvintsa̱ꞌkinto̱kiyuvaan tseꞌe je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱a̱tseꞌe nmajch je̱ts a̱a̱tseꞌe nto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t ax joꞌn a̱a̱ts je̱ mpavaꞌnu̱n vyaꞌañ.  
\v 7 Ax je̱ tojpa juuꞌ veꞌe Lisias du̱xa̱a̱j, juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱miijl je̱ tojpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱tukta̱jki je̱ts a̱a̱tseꞌe ake̱e̱ꞌy xpa̱jkji,  
\v 8 je̱tseꞌe vyaajñ je̱ts pa̱n pa̱n jaty a̱a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nnu̱xa̱ꞌa̱ip, je̱ts yaja a̱a̱tseꞌe nmé̱tsu̱t mits mvinkujk. Viinm tseꞌe mꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe xꞌamo̱tutú̱vat, veꞌem tseꞌe xnu̱jávat je̱ts tyú̱vam je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱a̱tseꞌe ntuknu̱xa̱ꞌa̱ip. 
\p  
\v 9 Je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe je̱m veꞌnidup, ñu̱ko̱jtspe̱jttu tseꞌe je̱ Tértulo je̱ yꞌayook, veꞌemeꞌe vyaandi je̱ts veꞌemam je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa je̱ Pablo du̱tukvinjaꞌvi je̱tseꞌe kyó̱tsu̱t. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo vyaajñ: 
\p ―Nꞌo̱yjaꞌvip a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe nnakyukó̱tsju̱t yaja mits mvinkujk, ku̱x nmu̱jaꞌvinup a̱tseꞌe je̱ts may joojntani mitseꞌe myakkutojkpatsu̱u̱na yaja naxku̱jx kajpu̱n ku̱jx.  
\v 11 Pa̱n mtsa̱jkp, mꞌo̱ꞌyixjupts mitseꞌe je̱tseꞌe xnu̱jávat je̱ts u̱xyaanumeꞌe makme̱jtsk xa̱a̱j yꞌit a̱tseꞌe njeꞌya je̱m Jerusalén, je̱ Nteꞌyam a̱tseꞌe nvinjavavaan nvintsa̱ꞌa̱gavaan,  
\v 12 kaꞌats a̱tseꞌe pa̱n nma̱a̱tnakyo̱jtsvintso̱o̱jvji, ni kaꞌats a̱tseꞌe je̱ jayu nyakyoojmu̱k nyakꞌajxu̱k je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, ni je̱m kajpu̱n jo̱o̱tma.  
\v 13 Kaꞌa xa ya̱ꞌa̱ veꞌe yꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe du̱tukꞌíxtat je̱ts tyú̱vam je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe xtuknu̱xa̱ꞌa̱idup.  
\v 14 Ax juuꞌts a̱tseꞌe nkuvu̱jkp, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts nvinjaꞌvip nvintsa̱ꞌkip a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe a̱a̱ts je̱ nju̱jpit jayu vyinjaꞌvidup vyintsa̱ꞌkidup yꞌijt, je̱ Jesús je̱ tyooꞌ a̱tseꞌe nyo̱ꞌo̱y, juuꞌ ya̱ꞌa̱ veꞌe tyijtup viijnk ixpa̱jku̱n, ku̱x njaanchjaꞌvip a̱tseꞌe nu̱jom juuꞌ veꞌe jyatyaandu je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp je̱ Moisés je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta.  
\v 15 Veꞌemts a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam njaanchjáva ax joꞌn ya̱ꞌa̱da, njaanchjaꞌvivapts a̱tseꞌe je̱ts joojntykpa̱jktinuvapeꞌe jadoꞌk nax je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jkta, veꞌem tseꞌe juuꞌ veꞌe tu̱v jáyuvidu joojntykidu, nay veꞌempa tseꞌe juuꞌ veꞌe jomjáyuvidu tijáyuvidu je̱tseꞌe jyomjoojntykidi tyijoojntykidi.  
\v 16 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe juuꞌ ntun vintso̱ a̱tseꞌe ti nkanatyukjávajat je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk je̱ts je̱ja je̱ jayu vyinkujk. 
\p  
\v 17 ’May joojnt a̱tseꞌe nꞌijt joma viijnk it viijnk naax, vanꞌitts a̱tseꞌe nvimpijtnuva je̱m Jerusalén, nmo̱ꞌo̱vaampyts a̱tseꞌe je̱ ayo̱o̱va jayu je̱ puta̱jkin, nay veꞌempats a̱tseꞌe nꞌukpa̱muvaajñ je̱ ya̱x.  
\v 18 Je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe ntuump vyeꞌna ku a̱tseꞌe je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp xpaatti je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe je̱m Asia tsu̱u̱nidup, tá̱vani a̱tseꞌe nnaajkvaꞌachju̱ vyeꞌna, ka je̱ nu̱may jayu ma̱a̱tap, je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ jayu yoojmu̱kti yꞌajxu̱kti.  
\v 19 Pa̱n je̱p xa veꞌe a̱ts je̱ nto̱kin ku̱yꞌit, tukka̱daakju̱dupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe yaja ku̱yꞌitta pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe xꞌixtu je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱ts a̱tseꞌe xnu̱xa̱ꞌa̱adat.  
\v 20 Pa̱n je̱p tseꞌe a̱ts je̱ nto̱kin ku̱yꞌit, vaꞌants ya̱ꞌa̱da juuꞌ veꞌe yájada du̱nu̱ko̱tsta pa̱n ti to̱kin a̱tseꞌe xpaatjidu ku a̱tseꞌe nveꞌna je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp.  
\v 21 Ukpu̱ nu̱njajtp tseꞌe je̱tseꞌe je̱m je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe vaandup je̱ts njayejpp a̱tseꞌe je̱ to̱kin ku a̱tseꞌe ma̱kk jidu̱ꞌu̱m nvaajñ je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta: “Je̱ꞌe̱ xa a̱ts miitseꞌe xtukto̱kimpayo̱ꞌydup ku̱xeꞌe a̱ts njaanchjáva je̱ts joojntykpa̱jktinuvapeꞌe jadoꞌk nax je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jkta.” 
\p  
\v 22 Ku veꞌe je̱ Félix du̱ꞌamo̱tunajxy, vanꞌit tseꞌe vyaajñ je̱ts u̱xꞌo̱o̱knumeꞌe je̱ Pablo du̱jaaꞌkto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t, ku̱x ñu̱jaꞌvip je̱ꞌe̱ veꞌe o̱y vintso̱ veꞌe du̱jaanchjávada pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Cristo du̱pana̱jkxtup. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ku veꞌe myé̱tsu̱t je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n juuꞌ veꞌe Lisias du̱xa̱a̱j, vanꞌitts a̱tseꞌe njaaꞌknu̱jávat vintso̱ veꞌe ya̱ mka̱ts xyakꞌíxuvada. 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Félix du̱pavaajñ toꞌk je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk je̱tseꞌe je̱ Pablo du̱jaaꞌkyakjayꞌixꞌítju̱t je̱tseꞌe du̱ꞌitu̱mo̱ꞌo̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe mya̱a̱tnayjaꞌvijup je̱tseꞌe kyuꞌíxju̱t je̱tseꞌe pyattónajat. 
\p  
\v 24 Ve̱e̱ꞌn tseꞌe je̱ it ñajxy ku veꞌe jye̱ꞌy je̱ Félix ma̱a̱t je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x Drusila, israeejlit ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt, vanꞌit tseꞌe je̱ Félix du̱nu̱ke̱jxi je̱ Pablo je̱tseꞌe je̱ Pablo vyaꞌnu̱xji vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ Jesucristo yakjaanchjáva.  
\v 25 Ku veꞌe je̱ Pablo du̱ꞌavaꞌni je̱ tu̱v joojntykin, je̱ nayꞌakuva̱a̱ꞌnin, je̱ts je̱ to̱kin payo̱ꞌyu̱n juuꞌ veꞌe miinnup, tsa̱ꞌkipa̱jk tseꞌe je̱ Félix je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Nvaatani vanxu̱p. Ku a̱tseꞌe je̱ tiempo njayé̱pu̱t, vanꞌitts a̱ts mitseꞌe nnu̱ke̱jxinuvat. 
\p  
\v 26 Je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Félix cha̱jkp je̱tseꞌe je̱ Pablo je̱ meen myo̱ꞌo̱ju̱t je̱tseꞌe du̱maso̱ꞌo̱ku̱t, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe may nax du̱yaxtsa̱a̱jv je̱tseꞌe du̱jaaꞌkma̱a̱tnakyó̱tsju̱t.  
\v 27 Je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Félix cho̱jk je̱tseꞌe je̱ israeejlit jayu yꞌo̱yjávajat, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Pablo pa̱kmuk du̱yaktaajñ. Me̱jtsk joojnt tseꞌe veꞌem je̱ it ñajxy, vanꞌit tseꞌe je̱ Félix pyítsumni je̱p kyutojku̱n ja̱a̱tp je̱tseꞌe tya̱jki je̱ Porcio Festo. 
\c 25  
\s1 Ku je̱ Pablo du̱vinteni je̱ Festo 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ Festo tya̱jki yakkutojkpa, kutoojk xa̱a̱jts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m Cesarea cha̱a̱ꞌn je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m Jerusalén.  
\v 2 Je̱m tseꞌe je̱ teeꞌ je̱ ñu̱vintsa̱nta̱jkta je̱ts je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱xa̱ꞌa̱idinuva je̱ Pablo.  
\v 3 Je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌamó̱tudu je̱ maaꞌyu̱n je̱tseꞌe je̱ Pablo du̱nu̱ké̱xat je̱tseꞌe ña̱jkxu̱t je̱m Jerusalén, yꞌukyakꞌo̱o̱ꞌkuvaandu veꞌe je̱ja tooꞌ aajy.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Festo yꞌatsa̱a̱jv je̱ts je̱meꞌe Cesarea je̱ Pablo yꞌit pa̱kmuk je̱ts viinmeꞌe je̱ Festo ña̱jkxu̱t je̱m.  
\v 5 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Miitsta, pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakkutojktup, kijpx tseꞌe njaꞌmdat je̱m Cesarea. Pa̱n jyayejppeꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ to̱kin, mꞌo̱ꞌyixjadapts miitseꞌe je̱tseꞌe je̱m je̱ tyo̱kin xyaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kadat. 
\p  
\v 6 Toodojtu̱k uk majk xa̱a̱j joꞌn tseꞌe je̱ Festo yꞌijt je̱m Jerusalén, vanꞌit tseꞌe vyimpijtnuva je̱m Cesarea. Je̱ kuꞌóxit tseꞌe yꞌa̱jxtk joma veꞌe yakkutuk je̱tseꞌe je̱ Pablo du̱nu̱ke̱jxi.  
\v 7 Ku veꞌe je̱ Pablo tya̱jki, vanꞌit tseꞌe ñaajktá̱mijidi je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe je̱m Jerusalén tso̱o̱ꞌndu je̱tseꞌe ma̱kk tyuknu̱xa̱ꞌa̱ijidi may viijn, kaꞌa tseꞌe tii ti veꞌe tyukto̱kimpá̱mdap.  
\v 8 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Pablo ñakyuka̱tsju̱: 
\p ―Kaꞌa xa a̱tseꞌe ti to̱kin ntun. Kaꞌa a̱tseꞌe nyakvintsa̱ꞌkintó̱ki je̱ israeejlit jayu je̱ pyavaꞌnu̱n je̱ts kaꞌava je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk, ni je̱ rómait yakkutojkpa. 
\p  
\v 9 Je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Festo cha̱jkp je̱tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱ꞌo̱yjávat vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ du̱tún, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ Pablo: 
\p ―¿Mtsa̱jkpeꞌe je̱tseꞌe mna̱jkxu̱t je̱m Jerusalén je̱ts a̱ts mitseꞌe je̱m nto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t? 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Yaja xa veꞌe du̱tsa̱k je̱ts a̱tseꞌe nyakto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t joma veꞌe je̱ rómait yakkutojkpa tyo̱kimpayo̱ꞌo̱y, ka jé̱map Jerusalén. O̱y xa mitseꞌe xnu̱java je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe nmuto̱kintún je̱ israeejlit jayu.  
\v 11 Pa̱n je̱p xa veꞌe a̱ts je̱ nto̱kin ku̱yꞌit juuꞌ veꞌe je̱ o̱o̱ꞌku̱n du̱vinmajtsjup, nvaatts a̱tseꞌe nꞌo̱o̱ꞌku̱t; ax pa̱n taayts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe xtuknu̱xa̱ꞌa̱idup, ni pa̱na tseꞌe kyatukka̱daꞌakyju̱ je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xtukka̱tá̱kadat. Je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nꞌamó̱tup je̱ts a̱tseꞌe je̱ yakkutojkpa César viinm xto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t. 
\p  
\v 12 Ku veꞌe je̱ Festo du̱ko̱jtsmojkti ma̱a̱t je̱ jyayu, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Pa̱n je̱ꞌe̱ xa veꞌe mtsa̱jkp je̱tseꞌe je̱ yakkutojkpa César mto̱kimpayo̱ꞌo̱yju̱t, mto̱kimpayo̱ꞌo̱yjupts mits je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\s1 Ku je̱ Pablo du̱vinteni je̱ yakkutojkpa Agripa 
\p  
\v 13 Ku veꞌe ve̱e̱ꞌn je̱ it ñajxy, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌy je̱ yakkutojkpa Agripa ma̱a̱t je̱ Berenice je̱m Cesarea, je̱ Festo veꞌe o̱jts du̱kuꞌixta.  
\v 14 Ku veꞌe je̱m yꞌijtti me̱jtsk toojk xa̱a̱j, vanꞌit tseꞌe je̱ Festo tyukmumaajntykjidi jidu̱ꞌu̱m: 
\p ―Je̱ja xa veꞌe yaja toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Félix myaso̱o̱k pa̱kmuk.  
\v 15 Ku a̱tseꞌe je̱m Jerusalén nveꞌna, je̱mts a̱tseꞌe xꞌamó̱tudi je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda je̱ts a̱tseꞌe je̱ Pablo nyakjayꞌo̱o̱ꞌkju̱t.  
\v 16 Vanꞌitts a̱tseꞌe nꞌatso̱o̱vdi je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ rómait yakkutojkpa pa̱n du̱yakjayꞌa̱a̱ꞌkju̱ pa̱n kaꞌa veꞌe je̱ yaknu̱xa̱ꞌa̱iva aviinm ahꞌam du̱ma̱a̱tnavyinténaja je̱ja je̱ yakkutojkpa vyinkujk, veꞌem tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱t je̱tseꞌe ñakyukó̱tsju̱t.  
\v 17 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, ku je̱ꞌe̱ veꞌe mye̱jtsti, kaꞌats a̱tseꞌe je̱ tiempo nyakvinto̱ki. Je̱ kuꞌóxitts a̱tseꞌe nꞌa̱jxtk joma a̱tseꞌe nyakkutuk je̱ts a̱tseꞌe nnu̱ke̱jxi je̱ yaaꞌtya̱jk.  
\v 18 Ax je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe o̱jts ñu̱xa̱ꞌa̱ajada, ni vinxu̱pa tseꞌe du̱katuknu̱xa̱ꞌa̱idi juuꞌ a̱tseꞌe nꞌukvinmaay;  
\v 19 je̱ꞌe̱jyji veꞌe tyuktsoꞌoxpa̱jktup juuꞌ veꞌe jyaanchjaꞌvidup, je̱ts toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe Jesús du̱xa̱a̱j, juuꞌ veꞌe o̱o̱ꞌk, juuꞌ veꞌe je̱ Pablo tyijp je̱ts joojntykpa̱jknuva veꞌe jadoꞌk nax.  
\v 20 Kaꞌa a̱tseꞌe nnu̱java pa̱n ti a̱tseꞌe ntónup, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe je̱ Pablo nꞌamo̱tutu̱vi pa̱n cha̱jkpeꞌe je̱tseꞌe je̱m Jerusalén ña̱jkxu̱t je̱ts a̱tseꞌe je̱m nto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t.  
\v 21 Ax ku tseꞌe du̱ꞌamo̱tu je̱tseꞌe je̱ yakkutojkpa César tyo̱kimpayo̱ꞌo̱yju̱t, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe pa̱kmuk nyaktaannuva vanꞌit paat ku veꞌe yꞌó̱yat je̱ts a̱tseꞌe ntuknu̱ké̱xu̱t je̱ yakkutojkpa. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Agripa du̱nu̱u̱jmi je̱ Festo: 
\p ―Nꞌamo̱tunaxuvaampap xa a̱tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Festo yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Kep xa veꞌe xꞌamo̱tunáxu̱t. 
\p  
\v 23 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe je̱ Agripa ma̱a̱t je̱ Berenice tya̱jkidi je̱p je̱ yakkutojkpa tyu̱jkp, o̱o̱y tseꞌe du̱tunyaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkidi je̱ ma̱jin juuꞌ veꞌe jyaye̱jptup. Je̱ꞌe̱ ma̱a̱t tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nidup ka̱kmiijl je̱ tojpata̱jk, je̱ts je̱ viijnk jayu juuꞌ veꞌe je̱m du̱nu̱má̱jidup kajpu̱n ka̱jxm. Vanꞌit tseꞌe je̱ Festo du̱nu̱ke̱jxi je̱ Pablo.  
\v 24 Ku veꞌe du̱yakme̱jtsti, vanꞌit tseꞌe je̱ Festo vyaajñ: 
\p ―Yakkutojkpa Agripa, je̱ts miitsta, jáyuda, pa̱n pa̱n jatyeꞌe yaja tu̱mnayꞌamókajada, u̱xyájats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk, máyani xa veꞌe je̱ israeejlit jayu, veꞌem tseꞌe je̱m Jerusalén veꞌem tseꞌe yaja Cesarea, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe ma̱kk xnu̱u̱jmidup je̱ts vyinmajtsjupeꞌe je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t.  
\v 25 Ax veꞌemts a̱tseꞌe mpaaꞌty je̱ts kaꞌa ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱vinmachju̱ je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t. Ku̱x a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe xꞌamo̱tu je̱tseꞌe tyo̱kimpayo̱ꞌo̱yju̱t je̱ yakkutojkpa César, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ntuknu̱ke̱xavaꞌañ.  
\v 26 Ax kaꞌats a̱tseꞌe mpaaꞌty ti a̱tseꞌe ntuknu̱jáyap je̱ yakkutojkpa ya̱ꞌa̱ ka̱jx. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe yaja miits mvinkujkta mpu̱m, je̱ts vinko̱pkeꞌe yaja mits mvinkujk yakpu̱m, yakkutojkpa Agripa, je̱tseꞌe toꞌk aaj xꞌamo̱tutú̱vadat je̱tseꞌe yakꞌíxu̱t pa̱n yakpaatpeꞌe je̱ tyo̱kin je̱tseꞌe yꞌó̱yat vintso̱ a̱tseꞌe nnu̱jáyat je̱ yakkutojkpa juuꞌ veꞌe je̱ ma̱ja̱ kutojku̱n du̱ka̱ꞌmip.  
\v 27 Veꞌem a̱tseꞌe njava je̱ts ni vinxu̱pa veꞌe du̱kapaaꞌty du̱kahꞌake̱e̱ga je̱ts a̱tseꞌe nké̱xu̱t toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe pa̱kmuk ijtp je̱ts a̱tseꞌe nkahꞌavánat pa̱n ti tó̱kineꞌe tu̱du̱tún. 
\c 26  
\s1 Ku je̱ Pablo du̱tuknu̱jaꞌvi je̱ yakkutojkpa Agripa je̱ts ti veꞌe yaktuktsoꞌoxpa̱jkp 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa Agripa du̱nu̱u̱jmi je̱ Pablo: 
\p ―O̱ꞌyip xa veꞌe je̱tseꞌe mnakyukó̱tsju̱t. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo je̱ kya̱ꞌa̱j du̱yakpojtu̱k, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p  
\v 2 ―Yakkutojkpa Agripa, xo̱o̱jntkp xa a̱tseꞌe nnayjávaja ku a̱tseꞌe yaja mits mvinkujk nmakyukó̱tsju̱t je̱ts a̱ts mitseꞌe ntukꞌíxu̱t je̱ts xnu̱vampe̱jttup a̱tseꞌe je̱ israeejlit jáyuda ku a̱tseꞌe xnu̱xa̱ꞌa̱ada,  
\v 3 ku̱x mnu̱jaꞌvinup xa mitseꞌe nu̱jom je̱ israeejlit jayu je̱ kyostuumbreda je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱a̱tseꞌe nnatyukko̱jtsvintso̱o̱jvjup. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe toꞌk aaj nꞌamo̱tu je̱tseꞌe xꞌamo̱tunáxu̱t joma vaat a̱tseꞌe nka̱ts. 
\s1 Vintso̱ je̱ Pablo jyoojntyki ku veꞌe kaꞌanum je̱ Jesucristo du̱jaanchjáva vyeꞌna 
\p  
\v 4 ’Vanꞌítani ku a̱tseꞌe piꞌknum nveꞌna, ñu̱jaꞌvidup xa je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱jom je̱ israeejlit jayu vintso̱ a̱tseꞌe njoojntyki joma veꞌe a̱ts je̱ nꞌit je̱ nnaax je̱ts je̱m Jerusalén.  
\v 5 Pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱du̱ko̱tsuvaꞌanda, ku̱du̱ꞌavánadats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts fariséovam a̱tseꞌe vanꞌítani ku a̱tseꞌe mootsknum nveꞌna; je̱ ixpa̱jku̱n juuꞌ veꞌe pyana̱jkxtup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱tsoꞌoxika̱jxp juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jayu jyaanchjaꞌvidup.  
\v 6 Ax je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe u̱xyam yaktukto̱kimpayo̱ꞌyp ku̱x njaanchjaꞌvip a̱tseꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuvap je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jkta, veꞌem ax joꞌn du̱tukvinvaꞌni a̱a̱ts je̱ nju̱jpit jayu.  
\v 7 Je̱ꞌe̱ a̱a̱tseꞌe nꞌaꞌixp je̱tseꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t juuꞌ a̱a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xtukvinvaꞌni, a̱a̱ts, je̱ makme̱jtsk ja̱ka̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jáyuda. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam jó̱vum xa̱a̱j jó̱vum tsooj nvinjava nvintsa̱ꞌa̱ga. Yakkutojkpa Agripa, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe u̱xyam xnu̱xa̱ꞌa̱ada je̱ israeejlit jáyuda ku̱xeꞌe a̱ts nꞌavana je̱ts joojntykpa̱jktinuvapeꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk jadoꞌk nax.  
\v 8 ¿Jadi kaꞌa mitseꞌe xjaanchjáva je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuvap je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jkta? 
\s1 Ku je̱ Pablo du̱jomtún du̱titún yꞌijt je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk 
\p  
\v 9 ’Viinm a̱tseꞌe nnasjaꞌvi je̱ts pyaatyp yꞌake̱e̱guip je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe njomtónu̱t ntitónu̱t je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Jesús, je̱ nazarétit jayu.  
\v 10 Veꞌem a̱tseꞌe ntun yꞌijt je̱m Jerusalén. Je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda a̱tseꞌe xmo̱o̱ydu je̱ kutojku̱n je̱ts a̱tseꞌe nyakjapyoxu̱nta̱kpa̱a̱jmjidi nu̱may je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Jesús. Ku a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nto̱kimpayo̱ꞌydi, vaants a̱tseꞌe je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌktat.  
\v 11 May naxts a̱tseꞌe ntsaachtoondi je̱tseꞌe veꞌem vyaꞌandat je̱ts kaꞌa veꞌe du̱ꞌukjaanchjaꞌvidini je̱ Jesús. Toꞌk tsapta̱jkm jadoꞌk tsapta̱jkmts a̱tseꞌe veꞌem njátu̱ka yꞌijt. O̱o̱yts a̱tseꞌe ntuntukmuꞌe̱jkjidi ntuntukmujo̱tꞌaajnjidi, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe njomtonda ntitonda yꞌijt yaja je̱ts joma veꞌe viijnk tsó̱vit it viijnk tsó̱vit naax. 
\s1 Ku je̱ Pablo du̱ꞌavaꞌninuva vintso̱ veꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjaꞌviꞌukvaajñ 
\r (Hch 9:1‑19, 22.6‑16) 
\p  
\v 12 ’Veꞌem a̱tseꞌe mpayo̱ꞌo̱y vyeꞌna ku a̱tseꞌe nnu̱jkx je̱m Damasco je̱ kutojku̱n ma̱a̱t juuꞌ a̱tseꞌe xmo̱o̱ydu je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda.  
\v 13 Mits, yakkutojkpa, ku a̱tseꞌe je̱ja tooꞌ aajy nveꞌna, kujk xa̱a̱j joꞌn, vanꞌitts a̱tseꞌe nꞌix je̱ tsapjo̱o̱tmit ajajtk, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe ma̱a̱t a̱ts je̱ nmujatyooꞌda o̱o̱y xtunnu̱jaj xtunnu̱tu̱ꞌkx, vaꞌajts ma̱kkts a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xtunnu̱jaj xtunnu̱tu̱ꞌkx je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ aampa xa̱a̱j je̱ tya̱ꞌkxu̱n.  
\v 14 Vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nu̱jom nmaxvippku̱jx je̱ts a̱tseꞌe nꞌamo̱tunajxy toꞌk je̱ ayook juuꞌ a̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m xnu̱u̱jmi je̱ hebreo aaj: “Saulo, Saulo, ¿tya̱jxts a̱tseꞌe xtsoꞌoxpú̱k? Viinm xa mitseꞌe mnakyo̱ꞌo̱tyúnju̱ ku a̱tseꞌe veꞌem xtun.”  
\v 15 Vanꞌitts a̱tseꞌe nꞌatsa̱a̱jv: “¿Pa̱nts mitseꞌe?” Vanꞌitts a̱tseꞌe xnu̱u̱jmi: “A̱ts xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús, juuꞌ veꞌe mtuntsoꞌoxpu̱jkp.  
\v 16 Pojtu̱ku̱. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe tu̱nnaajknu̱ke̱ꞌxnatá̱kaja yaja mits mvinkujk je̱ts a̱ts mitseꞌe xmutónu̱t xmupá̱ku̱t je̱tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n xpá̱mu̱t juuꞌ veꞌe u̱xyam tu̱xꞌix je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱ts mitseꞌe ntukyaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kap u̱xꞌo̱o̱k.  
\v 17 Nꞌíxup njayé̱pupts a̱ts mitseꞌe ku veꞌe mꞌítu̱t joma veꞌe je̱ israeejlit jáyuda je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta, je̱ꞌe̱da juuꞌ a̱ts mitseꞌe u̱xyam ntuknu̱kejxp.  
\v 18 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts mits je̱ꞌe̱ veꞌe ntuknu̱kex je̱tseꞌe du̱nu̱jávadat je̱ts ka ó̱yap je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tyoondup je̱ts je̱meꞌe je̱ Satanás kya̱ꞌm yꞌitta. Veꞌemts a̱tseꞌe ntsa̱k je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda je̱tseꞌe pyítsumdinit joma veꞌe je̱ Satanás yakꞌítjada je̱tseꞌe tya̱jkidinit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, ntsa̱jkpts a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvidinit, veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam tyo̱kinme̱e̱ꞌkxjadat je̱tseꞌe yꞌijttinit je̱ꞌe̱ je̱ jyayu, je̱ jayu juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe vyinko̱o̱n je̱tseꞌe du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, veꞌem tseꞌe yꞌijttinit ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe ijttu je̱ja ako̱o̱ꞌts it ja̱a̱t je̱tseꞌe tu̱tyá̱kada je̱ja ajajtk it ja̱a̱t.” Jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe nyaknu̱u̱jmi. 
\s1 Ku je̱ Pablo du̱kutyuujn juuꞌ veꞌe yakꞌixju 
\p  
\v 19 ’Yakkutojkpa Agripa, ku a̱tseꞌe veꞌem xyakꞌix je̱ tsapjo̱o̱tmit nu̱jaꞌvin, kaꞌats a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nvintsa̱a̱jv juuꞌ a̱tseꞌe nꞌix nmo̱tu,  
\v 20 ñojkꞌó̱y a̱tseꞌe ntukkaꞌamayꞌukvaajñ je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook je̱m Damasco, vanꞌitts je̱m Jerusalén, je̱ts je̱m nu̱jom je̱ israeejlit jayu yꞌit jo̱o̱tmda, nay veꞌempa veꞌe joma veꞌe cha̱a̱nada pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nvaajnjidup je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱pana̱jkxtinit, veꞌem tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kadat je̱ts ta̱ veꞌe vyinmayu̱mpijttini.  
\v 21 Ya̱ꞌa̱ ka̱jxts a̱tseꞌe je̱ israeejlit jayu xmajtsti je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱ts a̱tseꞌe xꞌukyakꞌo̱o̱ꞌkuvaandi.  
\v 22 Ax je̱ Nteꞌyamts a̱tseꞌe xputa̱jkip u̱xyam paat, nvaajnjidupts a̱tseꞌe nu̱jom je̱ jayu, je̱ mú̱jit je̱ muutskit, juuꞌ veꞌe yꞌavaꞌnidu je̱ Moisés je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe vyaandi je̱ts veꞌemeꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t ax joꞌn a̱tseꞌe nka̱ts.  
\v 23 Je̱ꞌe̱ tseꞌe vaandu je̱ts tsaachpaaꞌtupeꞌe je̱ Cristo je̱tseꞌe mutoꞌk yꞌítu̱t pa̱neꞌe joojntykpa̱jknuvap ku veꞌe tá̱vani yꞌa̱a̱ꞌk vyeꞌna, yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ je̱ja je̱ israeejlit jayu vyinkujkta je̱ts je̱ꞌe̱ vyinkujktava pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta. 
\s1 Ku je̱ Pablo du̱nu̱u̱jmi je̱ yakkutojkpa Agripa je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjávat 
\p  
\v 24 Ku veꞌe je̱ Pablo veꞌem kya̱jts, vanꞌit tseꞌe je̱ Festo ma̱kk vyaajñ: 
\p ―¡Kaꞌa xa mitseꞌe mvija, Pablo! Je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe o̱o̱y mtunna̱ku̱toonka, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe mko̱o̱ꞌkvíjini. 
\p  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Kaꞌa xa a̱tseꞌe nkavija, ñu̱má̱jiva Festo, juuꞌ xa a̱tseꞌe nka̱jtsp, o̱y payo̱ꞌo̱yani je̱ts tyú̱vamts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 26 U̱xyaja xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ yakkutojkpa Agripa juuꞌ ya̱ꞌa̱ veꞌe nu̱jom du̱nu̱jaꞌvika̱jxp, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t yaja ya̱ꞌa̱ vyinkujk nka̱ts, vinjávani xa a̱tseꞌe je̱ts nu̱jom ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱nu̱jaꞌviva, ku̱x kaꞌa ya̱ꞌa̱ veꞌe yꞌayuꞌutspú̱ma.  
\v 27 Yakkutojkpa Agripa, ¿mjaanchjaꞌvipts mitseꞌe juuꞌ veꞌe kyo̱jtstu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta? Nnu̱jaꞌvip xa a̱tseꞌe je̱ts mjaanchjaꞌvip mits je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ Agripa yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Veꞌem xa mitseꞌe xnasjava je̱ts tun jatyji a̱tseꞌe njaanchjávat je̱ts je̱ Jesús je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, ¿veꞌem xaja, kadi? 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Pa̱n jatyji, uk pa̱n kaꞌa tun jatyji, je̱ Nteꞌyam xa veꞌe vaꞌanup je̱ts ka mítsjyapeꞌe, veꞌempa veꞌe nu̱jom pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe u̱xyam xꞌamo̱tunajxtup, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱yꞌijttuva ax joꞌn a̱ts, je̱ꞌe̱jyji veꞌe ku veꞌe cadena tsum kyaꞌíttat. 
\p  
\v 30 Ku veꞌe veꞌem je̱ Pablo vyaajñ, vanꞌit tseꞌe tyénidi je̱ yakkutojkpa Agripa ma̱a̱t je̱ Festo je̱ts je̱ Berenice ma̱a̱t nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m tsu̱u̱nidup vyeꞌna.  
\v 31 Apu̱k tseꞌe ña̱jkxti je̱tseꞌe du̱ko̱jtsmojkti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―Kaꞌa xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ jayu tu̱du̱titún juuꞌ veꞌe kyuꞌo̱o̱ꞌkap ukpu̱ juuꞌ veꞌe kyupoxu̱nta̱ktsa̱a̱nap. 
\p  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe je̱ Agripa du̱nu̱u̱jmi je̱ Festo: 
\p ―Ku̱yakmasa̱a̱k xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ jayu pa̱n viinmeꞌe ku̱du̱kahꞌamo̱tu je̱tseꞌe je̱ yakkutojkpa César tyo̱kimpayo̱ꞌo̱yju̱t. 
\c 27  
\s1 Ku je̱ Pablo yakpakejx je̱p Roma 
\p  
\v 1 Ku veꞌe du̱nu̱pa̱a̱jmtkidi je̱tseꞌe je̱ Pablo du̱paké̱xtat je̱m itáliait yꞌit jo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ma̱a̱t je̱ viijnk jáyuda pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱kmuk ijttuvap, je̱ꞌe̱ tseꞌe yakpa̱a̱mdu je̱m je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe Julio du̱xa̱a̱j, nu̱mó̱kupx je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tojpa du̱nu̱vintsa̱na, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱vintsá̱nip toꞌk ja̱ka̱ꞌa̱ je̱ tojpa juuꞌ veꞌe je̱ yakkutojkpa Augusto César jye̱ꞌe̱. Nma̱a̱di a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Pablo.  
\v 2 Ta̱jkits a̱a̱tseꞌe je̱m adramítiovit byaarco jo̱o̱tm juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌmp vyeꞌna, je̱meꞌe ásiait yꞌit jo̱o̱tm ñu̱jkx. Je̱mts a̱a̱tseꞌe nma̱a̱tveꞌniva je̱ Aristarco, je̱m Tesalónica je̱ꞌe̱ veꞌe kyukajpu̱na je̱m macedóniait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 3 Je̱ kuꞌóxitts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy je̱m sidoonit kyajpu̱n ka̱jxm. Je̱m tseꞌe je̱ Julio o̱y jayu ñapya̱a̱jmji ma̱a̱t je̱ Pablo. Vanꞌit tseꞌe du̱masa̱a̱k je̱tseꞌe je̱ Pablo na̱jkx du̱kuꞌix pa̱n pa̱n jatyeꞌe mya̱a̱tnayjaꞌvijup je̱tseꞌe pyutá̱kajadat.  
\v 4 Kuts a̱a̱tseꞌe je̱m Sidón ntsa̱a̱ꞌn, anajts a̱a̱tseꞌe nmasa̱a̱k je̱ Chipre, toꞌk je̱ naax juuꞌ veꞌe je̱m maaxy na̱a̱j akojkm taamp, ku̱x xvinkumiꞌnip a̱a̱tseꞌe je̱ po̱j.  
\v 5 Nnajxts a̱a̱tseꞌe je̱m maaxy na̱jo̱o̱tm je̱m cilíciait je̱ts panfíliait myuꞌavinkojkm. Vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy je̱m Mira, toꞌk je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe je̱m líciait yꞌit jo̱o̱tm. 
\p  
\v 6 Je̱m tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱paat toꞌk je̱ alejandríait barco, je̱m Italia je̱ꞌe̱ veꞌe ñu̱jkx, je̱mts a̱a̱tseꞌe xyakta̱jki.  
\v 7 May xa̱a̱jts a̱a̱tseꞌe o̱tyún nyo̱ꞌy, je̱ts a̱a̱tseꞌe ake̱e̱ꞌy nje̱ꞌy je̱m gnídovit myuꞌavinkojkm. Xvinkumiꞌnipnats a̱a̱tseꞌe je̱ po̱j, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱a̱tseꞌe nnajxy je̱m salmoonit myuꞌavinkojkm, naaꞌnajxts a̱a̱tseꞌe je̱ crétait naax juuꞌ veꞌe je̱m maaxy na̱a̱j akojkm.  
\v 8 Tsoꞌoxts a̱a̱tseꞌe mpaaꞌyo̱ꞌy je̱ it, vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy joma veꞌe toꞌk je̱ it juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Buenos Puertos, je̱ laséait kajpu̱n muta̱m. 
\p  
\v 9 Jékani tseꞌe je̱ it ñaxy vyeꞌna, kutsa̱ꞌa̱gani veꞌe je̱tseꞌe je̱ jayu je̱m maaxy na̱jo̱o̱tm yo̱ꞌo̱yu̱t ku̱x tá̱minupeꞌe je̱ toꞌaats je̱ po̱j aats, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Pablo jidu̱ꞌu̱m ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p  
\v 10 ―Miits, yaaꞌtya̱jkta, nnu̱jaꞌvip xa a̱tseꞌe je̱ts o̱o̱yeꞌe ntuntsaachpaatumdat pa̱n jaaꞌkjaꞌmdupeꞌe; ka ya̱ baarcojyap ka ya̱ tsú̱mjyap tseꞌe vintó̱kiyup, nay veꞌempa u̱u̱ꞌmeꞌe nvintó̱kimduvat. 
\p  
\v 11 Ax munu̱yojkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n du̱ma̱ja̱pu̱u̱jm je̱ barco je̱ vyintsá̱n je̱ts je̱ barco je̱ yakyo̱ꞌyva je̱ ñu̱vintsá̱n je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ Pablo.  
\v 12 Kaꞌa tseꞌe du̱ꞌo̱yjaꞌvidi je̱ it je̱tseꞌe je̱m du̱yaknáxtat je̱ xox aats, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ꞌukvinmaaydi je̱tseꞌe je̱m Fenice ku̱jye̱ꞌydi, je̱m je̱ꞌe̱ veꞌeva crétait yꞌit jo̱o̱tm. Je̱ ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya juuꞌ veꞌe kuyo̱ꞌyip je̱ maaxy na̱a̱j je̱m tso̱ joma veꞌe je̱ xa̱a̱j pyítsum, je̱ja je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ꞌe̱ pyaꞌayi je̱ feníceit kyajpu̱n tyañ. 
\s1 Ku je̱ ma̱kk po̱j jye̱ꞌy joma veꞌe ñaxta vyeꞌna je̱m barco jo̱o̱tm 
\p  
\v 13 Ku veꞌe ve̱e̱ꞌn pyo̱jꞌukvaajñ, noortets je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ po̱j ñu̱jkx, je̱ naaxeꞌe vyinkuna̱jkxip, vanꞌit tseꞌe yꞌukvinmaaydi je̱ts ku̱yꞌo̱ꞌyixjidi veꞌe je̱tseꞌe ku̱ña̱jkxti je̱m Fenice. Tso̱o̱ꞌnts a̱a̱tseꞌe je̱m je̱ts a̱a̱tseꞌe njaaꞌknu̱jkx je̱m crétait ñaxpaꞌam.  
\v 14 Ku veꞌe ve̱e̱ꞌn je̱ it ñajxy, vanꞌit tseꞌe tun toꞌmayji ma̱kk tyumpa̱j juuꞌ veꞌe yaktijp Nordeste, je̱ja je̱ꞌe̱ veꞌe naxku̱jx cha̱a̱ꞌn je̱ po̱j.  
\v 15 Ku̱x tseꞌe je̱ po̱j du̱kayakꞌo̱ꞌyi je̱tseꞌe je̱ barco yo̱ꞌo̱yu̱t joma veꞌe je̱ naax du̱muta̱ma, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱a̱tseꞌe nyakjajty je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ po̱j xyakna̱jkxu̱t pa̱n joma veꞌe du̱tsa̱k.  
\v 16 Najxts a̱a̱tseꞌe je̱p cláudait yꞌit ja̱naadup juuꞌ veꞌe je̱m maaxy na̱a̱j akojkm, joma veꞌe ma̱kk kyatumpa̱j. Ma̱nu̱tsaachts a̱a̱tseꞌe je̱ barco ónu̱k nyakta̱jki je̱p ma̱ja̱ barco ja̱a̱tp.  
\v 17 Ku a̱a̱tseꞌe nyakta̱jki je̱ barco ónu̱k, vanꞌit tseꞌe je̱ ma̱ja̱ barco du̱mutsoꞌmidi du̱mujojkidi. Tsa̱ꞌkidup tseꞌe ku̱x ku veꞌe je̱ barco cha̱ꞌkxnit je̱p poꞌo ja̱a̱tp, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱yakvajntkti je̱ vit juuꞌ veꞌe je̱ barco yakyo̱ꞌyjup ku veꞌe tyukpo̱ja je̱ts a̱a̱tseꞌe veꞌemji mpapó̱ju̱t.  
\v 18 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe ma̱kkna pya̱j, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ barco je̱ chu̱m du̱na̱va̱jiꞌukvaandi je̱m maaxy na̱jo̱o̱tm je̱tseꞌe veꞌem du̱yakta̱a̱ꞌtkadat je̱ barco.  
\v 19 Kutoojk xa̱a̱jts a̱a̱tseꞌe ntuktsa̱mvatsku̱jx je̱ barco je̱ pya̱a̱mdu̱k.  
\v 20 May xa̱a̱j tseꞌe kyo̱o̱ꞌkke̱ꞌxni ni je̱ xa̱a̱ja ni je̱ maatsa, je̱ ma̱kk po̱j je̱ ma̱kk toojts a̱a̱tseꞌe xtukkooꞌyip, veꞌemts a̱a̱tseꞌe nꞌukvinmay je̱ts kaꞌa a̱a̱tseꞌe ku̱ntsa̱a̱k. 
\p  
\v 21 Jékanits a̱a̱tseꞌe nkakay, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱vinkuvaꞌki je̱ jáyuda je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Miitsta, yaaꞌtya̱jkta, nu̱yojk o̱y a̱tseꞌe ku̱xka̱tsꞌamo̱tunajxti je̱tseꞌe je̱m Creta ku̱nkatso̱o̱ꞌnumdi. Pa̱n ku̱ntaꞌnumdi veꞌe je̱m, kaꞌa tseꞌe u̱xyam je̱ xyu̱p njomjajtumda ntijajtumda.  
\v 22 Ax kádits mtsaachvinmáyda, ó̱yameꞌe ya̱ barco vyintó̱kiyu̱t, ni pa̱na tseꞌe kyaꞌo̱o̱ꞌku̱t.  
\v 23 Tsuuj a̱tseꞌe tu̱xyakꞌix toꞌk je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌaangeles, je̱ Nteꞌyam, juuꞌ a̱tseꞌe je̱ jyayu, je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe nvinjaꞌvip nvintsa̱ꞌkip.  
\v 24 Jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe tu̱xnu̱u̱jma: “Kadi mtsa̱ꞌa̱ga Pablo, tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ja je̱ rómait yakkutojkpa vyinkujk na̱jkx xvintena. Je̱ Nteꞌyam tseꞌe tu̱mtoꞌnu̱xju̱ je̱ maaꞌyu̱n je̱tseꞌe ni pa̱na kyaꞌo̱o̱ꞌku̱t juuꞌ veꞌe ijttup mits ma̱a̱t je̱m barco jo̱o̱tm.” Jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe tu̱xnu̱u̱jma.  
\v 25 Miitsta, yaaꞌtya̱jkta, jo̱tꞌamá̱jadats. Toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam njaanchjáva je̱ts veꞌemeꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t ax joꞌn a̱tseꞌe je̱ ángeles tu̱xnu̱u̱jma.  
\v 26 Ax je̱ꞌyumdapts u̱u̱ꞌmeꞌe joma veꞌe toꞌk je̱ it yam maaxy na̱a̱j akojkm ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Pablo vyaajñ. 
\p  
\v 27 Toꞌk tseꞌe je̱ tsooj ku veꞌe tsoꞌm joꞌn vyeꞌna, may xa̱a̱jani a̱a̱tseꞌe nyo̱ꞌo̱y vyeꞌna, je̱m a̱a̱tseꞌe Adria maaxy na̱jo̱o̱tm nveꞌna je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ po̱j xtukkooꞌya, vanꞌit tseꞌe je̱ barco yakyo̱ꞌyva du̱nu̱jaꞌvidi je̱ts yakmutá̱minupeꞌe je̱ naax.  
\v 28 Ku veꞌe du̱kijpxti je̱ tu̱jpx ma̱a̱t vinxu̱peꞌe kya̱a̱ka je̱ na̱a̱j, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌixti je̱ts iiꞌpx xajtu̱k joꞌneꞌe kya̱a̱ka. Ku veꞌe jave̱e̱ꞌn jyaaꞌkyo̱ꞌy je̱ barco, vanꞌit tseꞌe du̱kijpxtinuva, makmo̱kx xajtu̱k joꞌn tseꞌe yꞌijt.  
\v 29 Tsa̱ꞌkidup tseꞌe ku veꞌe je̱ barco mya̱jta̱ꞌtspé̱tu̱t joma veꞌe je̱ tsaaj, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱nasta̱ꞌyidi maktaaxk je̱ pojxu̱n jo̱ꞌku̱n je̱p barco naadup je̱tseꞌe du̱va̱a̱ꞌntánu̱t. Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌaꞌixti ku veꞌe je̱ it jyajtu̱ku̱t.  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe je̱ barco yakyo̱ꞌyva yꞌukke̱ꞌe̱kuvaandini, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ku̱sta̱yꞌukvaandi je̱ barco ónu̱k, veꞌem tseꞌe je̱ jayu du̱yakvinmayda je̱ts je̱ pojxu̱n jo̱ꞌku̱neꞌe yakvajntktup je̱ja je̱ barco vyinkujk tso̱v.  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo du̱nu̱u̱jmi je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n ma̱a̱t je̱ tyojpada: 
\p ―Pa̱n kaꞌa xa veꞌe je̱ barco yakyo̱ꞌyva tyanda yam barco jo̱o̱tm, yam tseꞌe maaxy na̱jo̱o̱tm nꞌo̱o̱ꞌkumdat. 
\p  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpata̱jk du̱mutsojkidi je̱ tu̱jpx juuꞌ veꞌe tyukku̱sta̱a̱ydup vyeꞌna je̱ barco ónu̱k je̱tseꞌe du̱yakku̱sta̱jkidini je̱m na̱jo̱o̱tm je̱ barco ónu̱k. 
\p  
\v 33 Je̱ kujá̱pit tseꞌe ku veꞌe jajviinup vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ña̱ꞌmu̱xjidi je̱tseꞌe kyáydat. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Makmo̱kx xa̱a̱jani xa veꞌe mkakayda mkamaꞌajta.  
\v 34 Tonda je̱ maaꞌyu̱n, kayda, veꞌem tseꞌe mmajuvá̱ktat, ku̱x ni pa̱na veꞌe kyaꞌo̱o̱ꞌku̱t, ni tía veꞌe mkajátjadat mkanáxjadat. 
\p  
\v 35 Ku veꞌe veꞌem vyaajñ, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo je̱ tsapkaaky du̱ka̱a̱jn je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji je̱ja nu̱jom je̱ jayu vyinkujkta. Vanꞌit tseꞌe du̱tojkvaꞌkxy je̱tseꞌe kyayꞌukvaajñ.  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe nu̱jom jyo̱tꞌamá̱jidi je̱tseꞌe kyaaydi.  
\v 37 Nu̱me̱jtsk mó̱kupx jatoogupxu̱k maktojt jáyuts a̱a̱tseꞌe nveꞌna je̱m barco jo̱o̱tm.  
\v 38 Ku a̱a̱tseꞌe nkooxji, vanꞌit tseꞌe je̱ barco du̱tuktsa̱mvaatsti, du̱jaaꞌkyakta̱a̱ꞌtkidi, je̱tseꞌe je̱ trigo je̱m maaxy na̱jo̱o̱tm du̱nasjojkidi. 
\s1 Ku je̱ barco vyinto̱ki 
\p  
\v 39 Ku veꞌe je̱ it jyajtk, kaꞌa tseꞌe je̱ barco yakyo̱ꞌyva du̱ꞌixkajpti je̱ it; ax yꞌixtu tseꞌe toꞌk je̱ avaꞌajts it je̱ja maaxy na̱paꞌayi juuꞌ veꞌe o̱o̱y je̱ poꞌo du̱tunma̱a̱t. Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌuknu̱pa̱a̱jmtkidi je̱tseꞌe je̱m poꞌo jo̱o̱tm ku̱du̱yakta̱jkidi je̱ barco.  
\v 40 Vanꞌit tseꞌe du̱mutsojkidi je̱ tu̱jpx juuꞌ veꞌe je̱ pojxu̱n jo̱ꞌku̱n ma̱a̱t je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktini je̱m maaxy na̱jo̱o̱tm. Vanꞌit tseꞌe je̱ ku̱p du̱muké̱jidi juuꞌ veꞌe je̱ barco du̱tooꞌmo̱o̱yp, je̱tseꞌe du̱yakpojtu̱kti je̱ vit juuꞌ veꞌe je̱ja je̱ barco vyinkujk je̱tseꞌe du̱yakpapó̱ju̱t, veꞌem tseꞌe je̱ barco tya̱miꞌukvaajñ je̱ja maaxy na̱paꞌayi.  
\v 41 Kaꞌanumts a̱a̱tseꞌe njeꞌya vyeꞌna je̱ja maaxy na̱paꞌayi, vanꞌit tseꞌe je̱ barco ja̱jp cha̱ꞌkxni je̱p maaxy na̱paꞌtkup, kaꞌa veꞌe yꞌukyooꞌkxni. Vanꞌit tseꞌe je̱ barco a̱jx chaꞌpxꞌukvaanni ku̱x vaꞌajts ma̱kkeꞌe je̱ maaxy na̱a̱j yakna̱pe̱ꞌtsji.  
\v 42 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpata̱jk du̱ꞌukyakꞌo̱o̱ꞌkuvaandi je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe pa̱kmuk ijttup, je̱ꞌe̱ veꞌe vyinmaaydup ku veꞌe na̱va̱a̱ꞌmp ku̱kye̱e̱ktini.  
\v 43 Ax je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe je̱ Pablo yꞌo̱o̱ꞌku̱t, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱kamasa̱a̱k je̱tseꞌe veꞌem du̱tóndat, ñojkꞌó̱yeꞌe du̱pavaajñ je̱ts tooꞌva̱jkpeꞌe ña̱tá̱kadat je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ na̱va̱a̱ꞌnk du̱jajttup,  
\v 44 u̱xꞌo̱o̱k tseꞌe je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe vintaandup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱tuknáxtap je̱ ku̱p ukpu̱ je̱ barco puꞌu tukta̱ja. Veꞌemts a̱a̱tseꞌe nu̱jom nje̱ꞌy joma veꞌe je̱ naax. 
\c 28  
\s1 Ku je̱ Pablo vyeꞌna je̱p maaltait yꞌit ja̱a̱tp 
\p  
\v 1 Ku a̱a̱tseꞌe je̱m naxka̱jxm nje̱ꞌy, vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nnu̱jaꞌvi je̱ts Malta je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ it du̱xa̱a̱ja.  
\v 2 Juuꞌ veꞌe je̱ jé̱mit jáyuda, o̱y jayu tseꞌe ñapya̱a̱jmjidi a̱a̱ts ma̱a̱t, pya̱a̱mdu veꞌe je̱ ja̱a̱jn ku̱x o̱o̱yeꞌe je̱ it tyuntuꞌuj tyunxux, je̱ts a̱a̱tseꞌe xyaaxjidi xaampa.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo o̱jts du̱pa̱kmuk je̱ ta̱ꞌa̱jts jaꞌaxy. Jya̱nkajpip tseꞌe vyeꞌna ku veꞌe toꞌmayji o̱jts toꞌk je̱ tsaaꞌn pyítsum je̱p jaꞌaxy ja̱a̱tp ku veꞌe je̱ ja̱a̱jn du̱kukeꞌek, je̱tseꞌe o̱jts je̱ Pablo je̱ tsaaꞌn kya̱mutsoꞌotsaja, kaꞌa tseꞌe je̱ tsaaꞌn jatyji myaso̱o̱kji.  
\v 4 Ku veꞌe je̱ maaltait jayu du̱ꞌixti je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Pablo je̱ tsaaꞌn myasa̱ꞌa̱kju̱, vanꞌit tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―Yakjayuꞌo̱o̱ꞌkpadam xa ya̱ꞌa̱ nꞌiteꞌe ya̱ jayu; ó̱yam ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱jakukeꞌek je̱ maaxy na̱a̱j, kaꞌa tseꞌe je̱ Nteꞌyam yakjajtu̱xju̱ je̱tseꞌe jyaaꞌkjoojntykat. 
\p  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo je̱ tsaaꞌn du̱ku̱sxijt je̱tseꞌe du̱ja̱nvippi, kaꞌa tseꞌe vyintso̱toojnji.  
\v 6 Je̱ꞌe̱ tseꞌe nu̱jom yꞌaꞌíxtup je̱tseꞌe je̱ Pablo je̱ kya̱ꞌa̱j kyiꞌixu̱t ukpu̱ jatyji yꞌo̱o̱ꞌku̱t. Ku veꞌe du̱ꞌixta je̱ts kaꞌa veꞌe vyintso̱jaty ku veꞌe jékani du̱jahꞌaꞌixta vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe vyinmatyiktsti je̱tseꞌe vyaandi je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe toꞌk juuꞌ veꞌe yakvinjávap yakvintsa̱ꞌa̱gap. 
\p  
\v 7 Je̱ it muta̱m tseꞌe vyeꞌna je̱ naax juuꞌ veꞌe je̱ Publio jye̱ꞌe̱, ñu̱má̱jip je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m. Je̱ꞌe̱ tseꞌe o̱y jayu napya̱a̱jmju a̱a̱ts ma̱a̱t je̱ts a̱a̱tseꞌe toojk xa̱a̱j je̱m tya̱kꞌam xyaktsu̱u̱ni.  
\v 8 Je̱m tseꞌe je̱ Publio je̱ tyeeꞌ vyeꞌna, ja̱mpaꞌam je̱ts nu̱u̱ꞌpu̱n paꞌamts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱jkjup. Vanꞌit tseꞌe o̱jts je̱ Pablo kyuꞌixju̱ je̱tseꞌe du̱nu̱tsapka̱jts, je̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱tuknu̱ka̱a̱jn. Ku veꞌe veꞌem du̱tuujn, vanꞌit tseꞌe je̱ Publio je̱ tyeeꞌ jyo̱tka̱daakni.  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌyduva pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱jkju̱dup je̱m je̱tseꞌe je̱ Pablo yakjo̱tka̱daakju̱duva.  
\v 10 O̱o̱yts a̱a̱tseꞌe je̱ jayu xtunyakmá̱jidi may viijn. Ku a̱a̱tseꞌe je̱ barco mpa̱jknuva, xmo̱o̱yduts a̱a̱tseꞌe juuꞌ a̱a̱tseꞌe nꞌajo̱o̱tap je̱ja tooꞌ aajy. 
\s1 Ku je̱ Pablo jye̱ꞌy je̱p Roma 
\p  
\v 11 Toojk po̱ꞌo̱ts a̱a̱tseꞌe ntsu̱u̱ni je̱m maaltait yꞌit jo̱o̱tm. Vanꞌitts a̱a̱tseꞌe mpa̱jknuva toꞌk je̱ barco juuꞌ veꞌe je̱m je̱ xox aats du̱yaknajx, alejandríait barco je̱ꞌe̱ veꞌe. Je̱meꞌe du̱ma̱a̱da je̱ xeen ónu̱k je̱ yꞌapa̱mnaxta. Je̱ xeen ónu̱k, me̱jtsk je̱ꞌe̱ veꞌeda juuꞌ veꞌe je̱ jayu vyinjaꞌvidup vyintsa̱ꞌkidup: toꞌk juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Cástor je̱ts jadoꞌk juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Pólux.  
\v 12 Vanꞌitts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy je̱m Siracusa. Je̱mts a̱a̱tseꞌe ntaajñ toojk xa̱a̱j.  
\v 13 Kuts a̱a̱tseꞌe je̱m ntsa̱a̱ꞌn, jé̱jats a̱a̱tseꞌe nnu̱jkx maaxy na̱paꞌayi je̱ts a̱a̱tseꞌe nje̱ꞌy je̱m Regio. Je̱ kuꞌóxit tseꞌe jye̱ji je̱ po̱j juuꞌ a̱a̱tseꞌe xputa̱jki, noortets je̱ꞌe̱ veꞌe ñu̱jkx, veꞌemts a̱a̱tseꞌe kume̱jtsxa̱a̱j nje̱ꞌy je̱m Puteoli.  
\v 14 Je̱mts a̱a̱tseꞌe nma̱a̱tnavyaatji je̱ utsta je̱ ajchta je̱ts je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da, je̱ꞌe̱ a̱a̱tseꞌe xꞌamó̱tudu je̱ts a̱a̱tseꞌe ntánu̱t je̱ꞌe̱ ma̱a̱t vuxtojtu̱k xa̱a̱j. Ku veꞌe pyuuk je̱ vuxtojtu̱k xa̱a̱j, vanꞌitts a̱a̱tseꞌe ntso̱o̱ꞌnni je̱ts a̱a̱tseꞌe nnu̱jkx je̱m rómait cyiudaaj ka̱jxm.  
\v 15 Je̱ utsta je̱ ajchta pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱mda Roma, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱mó̱tudu je̱ts je̱ꞌyap a̱a̱tseꞌe, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱a̱tseꞌe xꞌame̱jtsidi je̱ vaat joma veꞌe du̱tijta Foro de Apio je̱ts je̱ it juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Tres Tabernas. Ku veꞌe je̱ Pablo du̱ꞌix je̱ utsta je̱ ajchta, kyuko̱jtsji tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe jyo̱tꞌama̱ji.  
\v 16 Ku a̱a̱tseꞌe je̱m Roma nje̱ꞌy, yakjajttuts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ yakkutojkpada je̱tseꞌe je̱ Pablo apu̱k cha̱a̱nat, je̱ꞌe̱jyji veꞌe toꞌk je̱ tojpa ixꞌijtju. 
\s1 Ku je̱ Pablo kyaꞌamaajy je̱p Roma 
\p  
\v 17 Kutoojk xa̱a̱j tseꞌe je̱ Pablo du̱nu̱ke̱jxi je̱ israeejlit jáyuda juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱m Roma. Ku veꞌe ñayꞌamojkijidi, vanꞌit tseꞌe je̱ Pablo ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Miitsta, nmuꞌisraeejlit jáyuda, ó̱yam a̱tseꞌe nkamuto̱kintún je̱ njáyuvamda je̱ts a̱tseꞌe nkayakvintsa̱ꞌkintó̱ki je̱ nju̱jpit jáyuvam je̱ pyavaꞌnu̱nda, yakmajtsts a̱tseꞌe je̱m Jerusalén je̱ts a̱tseꞌe je̱m je̱ rómait jayu kya̱ꞌm nyakpu̱u̱jm.  
\v 18 Ku a̱tseꞌe nyakto̱kimpayo̱ꞌy, xꞌukmaso̱ꞌo̱kuvaanduts a̱tseꞌe ku̱x kaꞌa veꞌe du̱paatti pa̱n ti a̱tseꞌe xtukkuyakꞌo̱o̱ꞌkadap.  
\v 19 Ax kaꞌa tseꞌe veꞌem du̱tso̱jkti je̱ njáyuvamda, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nꞌamo̱tu je̱ts a̱tseꞌe je̱ yakkutojkpa César xto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t. Ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapts a̱tseꞌe nmin je̱ts a̱tseꞌe nnu̱xa̱ꞌa̱adat u̱u̱ꞌm je̱ njáyuvamda.  
\v 20 Je̱ꞌe̱ ka̱jx a̱ts miitseꞌe tu̱nnu̱ké̱xada je̱ts a̱ts miitseꞌe nꞌíxtat je̱tseꞌe nmukó̱tstat, ku̱x je̱ꞌe̱ ka̱jx a̱tseꞌe u̱xyam cadena tsum nꞌit ku̱xeꞌe je̱ Nteꞌyam njaanchjaꞌvimda, u̱u̱ꞌm, je̱ israeejlit jáyuda. 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe vyaandi: 
\p ―Kaꞌa xa a̱a̱tseꞌe ti na̱k xje̱ꞌyja juuꞌ veꞌe je̱m Judea tso̱o̱ꞌmp je̱tseꞌe du̱ka̱ts mits ka̱jx, je̱ts a̱a̱ts je̱ njáyuda juuꞌ veꞌe je̱m tu̱cho̱o̱ꞌnda je̱tseꞌe yaja jye̱ꞌyada, ni pá̱nats a̱a̱tseꞌe xkavintso̱nu̱u̱jma mits ka̱jx.  
\v 22 Nꞌamo̱tunaxuvaampy xa a̱a̱tseꞌe pa̱n ti mitseꞌe mjaanchjaꞌvip, ku̱x nmu̱jaꞌvinup a̱a̱tseꞌe je̱ts o̱yjoma veꞌe yaktsoꞌoxpú̱k ya̱ nam ixpa̱jku̱n. 
\p  
\v 23 Ñu̱pa̱a̱jmtkidu tseꞌe toꞌk je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ Pablo myukó̱tsjadat. Vanꞌit tseꞌe nu̱may je̱ jayu ñayꞌamojkijidi joma veꞌe je̱ Pablo vyeꞌna. Tun ja̱pyji tseꞌe je̱ Pablo tyukmuko̱jtsꞌukvaajnjidi vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, ta̱ka xa̱a̱j paat tseꞌe tyukmuko̱jtsjidi, tyukꞌixtu tseꞌe juuꞌ veꞌe jyatyaandu je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp je̱ Moisés je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta. Veꞌem tseꞌe je̱ Pablo du̱tuujn je̱tseꞌe je̱ jayu du̱jaanchjaꞌvidinit je̱ts je̱ Jesús je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit.  
\v 24 Je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe du̱kuva̱jktup juuꞌ veꞌe je̱ Pablo kyo̱jts; je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe du̱kakuva̱jktup.  
\v 25 Ku tseꞌe ñakyo̱jtsvintso̱o̱jvjidi aje̱ꞌe̱jyjida, vanꞌit tseꞌe cho̱o̱ꞌndini, tá̱vani veꞌe je̱ Pablo jidu̱ꞌu̱m ña̱ꞌmu̱xjada vyeꞌna: 
\p ―O̱y xa veꞌe je̱ Espíritu Santo du̱tukko̱jtsnajxy je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Isaías ku veꞌe je̱ nju̱jpit jáyuvamda du̱nu̱u̱jmi. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\q1  
\v 26 Na̱jkxu̱ xna̱a̱jmada je̱ nu̱may jayu: 
\q1 Mjahꞌamo̱tunáxtap xa miitseꞌeda, 
\q1 kaꞌa tseꞌe xvinmó̱tudat; 
\q1 mjaꞌíxtapts miitseꞌeda, 
\q1 kaꞌa tseꞌe xvinjávadat. 
\q1  
\v 27 Je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe ma̱kk je̱ vyinmaꞌyu̱nda tu̱vyimpijtni, 
\q1 kaꞌa tseꞌe du̱mo̱tuvuvaꞌanda je̱tseꞌe je̱ vyiijn du̱yakpiꞌitsta. 
\q1 Veꞌem tseꞌe du̱tonda je̱tseꞌe du̱kaꞌíxtat, 
\q1 je̱tseꞌe je̱ tyaatsk du̱katukꞌamo̱tunáxtat je̱tseꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm du̱kavinmó̱tudat. 
\q1 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem du̱tonda ku̱xeꞌe a̱ts xkahꞌaminavaꞌanda je̱ts a̱tseꞌe nyaktso̱ꞌo̱ktat. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Espíritu Santo je̱ Isaías tyukko̱jtsnajxji. 
\p  
\v 28 ’Nu̱jávadats nꞌit je̱ts yakvaajnjadapeꞌe ya̱ o̱y ka̱ts ya̱ o̱y ayook pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam myo̱ꞌo̱jadat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp ku veꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjávada, je̱ꞌe̱ tseꞌe tu̱u̱v du̱ꞌamo̱tunáxtap. 
\p  
\v 29 Ku tseꞌe veꞌem vyaajñ je̱ Pablo, vanꞌit tseꞌe je̱ israeejlit jayu ña̱jkxtini je̱tseꞌe o̱o̱y tyunnakyo̱jtsvintso̱o̱jvjidi. 
\p  
\v 30 Je̱m tseꞌe je̱ Pablo chu̱u̱ni me̱jtsk joojnt joma veꞌe tya̱kꞌajotyujk, kyuvu̱jkp tseꞌe nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe na̱jkx kyuꞌíxjada,  
\v 31 je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu du̱vaajnjip vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, tyukꞌixp tseꞌe je̱ jayu je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesucristo jye̱ꞌe̱. Kaꞌa tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe nu̱nkayakjajtu̱xjup je̱tseꞌe veꞌem du̱tónu̱t.