\id 1CO  
\h 1 Corintios 
\toc1 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ mutoꞌk na̱k juuꞌ veꞌe je̱ Pablo tyuknu̱jaꞌyi je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱p Corinto 
\toc2 1 Corintios 
\toc3 1 Co. 
\mt1 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ mutoꞌk na̱k juuꞌ veꞌe je̱ Pablo tyuknu̱jaꞌyi je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱p Corinto 
\c 1  
\p  
\v 1 A̱tseꞌe je̱ Pablo, je̱ Nteꞌyam a̱tseꞌe xvinko̱o̱n je̱ts a̱tseꞌe nꞌítu̱t je̱ Jesucristo je̱ kyuká̱tsiva. A̱ts je̱ts je̱ nꞌútsamda je̱ nꞌajchamda Sóstenes,  
\v 2 máyam a̱a̱tseꞌe je̱ Dios ntuknu̱ke̱xta je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk juuꞌ veꞌe nayꞌamojkijidup je̱m coriintovit kyajpu̱n ka̱jxm. Mꞌijttupeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe toꞌk muk mꞌitta je̱ Cristo ma̱a̱t. Je̱ Nteꞌyam tseꞌe myaaxu̱xju̱du je̱tseꞌe mjoojntykidinit ax joꞌn je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tsa̱k. Máyam a̱a̱tseꞌe je̱ Dios ntuknu̱ke̱jxtuva anañu̱joma je̱ jayu juuꞌ veꞌe jyajomaꞌitu̱ku̱jxa du̱vinjaꞌvidup du̱vintsa̱ꞌkidup je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo, je̱ꞌe̱ je̱ Mya̱ja̱ Vintsa̱nda je̱ts u̱u̱ꞌm nje̱ꞌe̱mdava.  
\v 3 Je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe nTeeꞌimdup, je̱ts je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo, je̱ꞌe̱ tseꞌe mkunooꞌkxjadap je̱tseꞌe mꞌijttinit je̱ꞌe̱ je̱ yꞌo̱y jo̱o̱t ma̱a̱tta. 
\s1 Njaye̱jpumdupeꞌe je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin je̱ Cristo ka̱jx 
\p  
\v 4 Ijtp a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam nkuka̱jtsja miits ka̱jxta ku̱x mkunooꞌkxju̱dup miits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo Jesús ka̱jx.  
\v 5 Ku̱x tseꞌe mꞌitta toꞌk muk je̱ Cristo ma̱a̱t, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam mmo̱ꞌo̱jada toꞌk ka̱ꞌa̱jyji je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin, veꞌem tseꞌe xnu̱jávada juuꞌ veꞌe tyú̱vam je̱ts o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mko̱jtstup.  
\v 6 Ma̱kk tseꞌe mtanda toꞌk muk je̱ Cristo ma̱a̱t ku̱xeꞌe xjaanchjávada je̱ Cristo jye̱ꞌe̱ juuꞌ a̱a̱ts miitseꞌe nvaajnjidu.  
\v 7 Ax veꞌem tseꞌe, namvaat tseꞌe xꞌaꞌixta je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo, kaꞌa tseꞌe mkaꞌijtu̱xjada je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yajkyp.  
\v 8 Je̱ꞌe̱ tseꞌe myakꞌítjadap ma̱kk aaj ma̱kk jo̱o̱t, veꞌem tseꞌe ni ti tó̱kina mkayakpaatjadat ku veꞌe je̱ Jesucristo myiinnuvat.  
\v 9 Je̱ Nteꞌyam, kyutyuumpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ꞌe̱ je̱ yꞌayook, je̱ꞌe̱ tseꞌe xvinko̱ꞌnumdu je̱tseꞌe nꞌijtumdinit je̱ yꞌOnu̱k Jesucristo ma̱a̱t, u̱u̱ꞌm je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda. 
\s1 Ku je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk kijpx je̱ vinmaꞌyu̱n du̱kajaye̱jpti 
\p  
\v 10 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo ka̱jx a̱ts miitseꞌe nmunooꞌkxtu̱kta je̱tseꞌe kijpx je̱ vinmaꞌyu̱n xjaye̱jptinit. Kaꞌa tseꞌe mnapya̱jkvaꞌkxjadat; tsoj yakxo̱neꞌe mjoojntykadat mnaxviijnadat, toꞌkji je̱ mvinmaꞌyu̱nda toꞌkji je̱ mjaꞌvinda.  
\v 11 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe veꞌem nvaꞌañ ku̱x ta̱ a̱tseꞌe je̱ ka̱ts nmo̱tu je̱ts mnapya̱jkvaꞌkxju̱dupeꞌe. Je̱ Cloé je̱ jyáyuts a̱tseꞌe tu̱xna̱a̱jmada.  
\v 12 Je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe ntijp je̱ts toꞌk jadoꞌkeꞌe ka̱kje̱ꞌe̱ je̱ vyinmaꞌyu̱n du̱pa̱mda. Je̱m xa veꞌe juuꞌ veꞌe vaandup: “Je̱ Pablo xa a̱tseꞌe mpanu̱jkxp.” Je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe vaanduvap: “Je̱ Apolos xa a̱tseꞌe mpanu̱jkxp.” Je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe vaanduvap: “Je̱ Pedro xa a̱tseꞌe mpanu̱jkxp.” Nay je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe vaanduvap: “Je̱ Cristo xa a̱tseꞌe mpanu̱jkxp.”  
\v 13 ¿Jadi pa̱jkvaꞌkxy vineꞌe je̱ Cristo yꞌit? ¿Ukpu̱ a̱ts, je̱ Pablo, a̱ts vineꞌe cruuzpe̱jt miits ka̱jxta? ¿Ukpu̱ a̱ts je̱ nxa̱a̱j ka̱jx miitseꞌe mna̱pe̱jtti?  
\v 14 Nkuko̱jtsjip xa a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts ni pa̱na a̱ts miitseꞌe nkayakna̱pe̱jtti, je̱ Criispoji veꞌe je̱ts je̱ Gayo,  
\v 15 ax veꞌem tseꞌe ni pa̱na kyavaꞌanu̱t je̱ts a̱ts je̱ nxa̱a̱j ka̱jxeꞌe mna̱pe̱jtti.  
\v 16 Nyakna̱pe̱jtpadamna a̱tseꞌe je̱ Estéfanas ma̱a̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱p jyu̱u̱mp tyu̱jkp. Kaꞌats a̱tseꞌe nꞌukjaaꞌmye̱jtsni ku a̱tseꞌe viijnk nyakna̱pe̱jtpa.  
\v 17 Ku̱x ka yakna̱pe̱jtpap xa a̱tseꞌe je̱ Cristo xkejx, je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu nvaajnjadat je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, je̱ Jesucristo jye̱ꞌe̱, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe xkuꞌo̱o̱ꞌkimdu je̱m cruz ka̱jxm je̱tseꞌe ma̱kk nꞌijtumdinit toꞌk muk je̱ꞌe̱ ma̱a̱t. Ax kaꞌats a̱tseꞌe je̱ tsújit ayook nyaktún je̱tseꞌe je̱ jayu ko̱o̱jyji du̱tsojjávadat je̱ ayook juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp. 
\s1 Je̱ ayook juuꞌ veꞌe je̱ Pablo je̱ jayu vyaajnji 
\p  
\v 18 Je̱ ayook juuꞌ a̱a̱tseꞌe je̱ jayu nvaajnjip, ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe: Je̱ Cristo xa veꞌe xkuꞌo̱o̱ꞌkimdu je̱m cruz ka̱jxm. Tukxiꞌik ka̱tsts je̱ꞌe̱ veꞌe yakjávajada pa̱n pa̱n jatyeꞌe vintó̱kidup; ax u̱u̱ꞌmda, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yaktso̱o̱kju̱dup, je̱ Nteꞌyam je̱ myá̱kkints je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 19 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: 
\q1 Nyaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kap xa a̱tseꞌe je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe tyun je̱ꞌe̱ je̱ yꞌayook juuꞌ veꞌe natyijju̱dup kuvij jáyuda, 
\q1 kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe tyoompa je̱ꞌe̱ je̱ yꞌayook pa̱n pa̱n jatyeꞌe natyijju̱dup vinmó̱tuva ónu̱kta. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ. 
\p  
\v 20 Je̱ja xa veꞌe yaja naxviijn juuꞌ veꞌe yaktijtup kuvij jáyuda, yakꞌixpa̱jkpada, je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe o̱o̱y juuꞌ du̱tunnu̱jaꞌvidup. Ax juuꞌ tseꞌe yaja naxviijn yaktijp viji kej, yakxiꞌikts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱java.  
\v 21 Ñu̱jaꞌvip xa veꞌe je̱ Nteꞌyam juuꞌ veꞌe tyuump, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe kyanamyaso̱o̱kji je̱tseꞌe je̱ jayu yꞌíxajat je̱ naxviijnit vijin ke̱ju̱n ka̱jx, je̱ꞌe̱ veꞌe cha̱jkp je̱tseꞌe cho̱ꞌo̱ktat je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook ka̱jx je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe jaanchjaꞌvijidup, ó̱yameꞌe ya̱ ka̱ts ya̱ ayook yakxiꞌik du̱jávada je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kajaanchjaꞌvidup. 
\p  
\v 22 Yꞌixuvaandup tseꞌe je̱ israeejlit jayu je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin, yꞌamo̱tunaxuvaandup tseꞌe je̱ griego jayu je̱ vijin je̱ ke̱ju̱n;  
\v 23 ax je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe cruuzpe̱jt, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe jye̱ꞌe̱ juuꞌ a̱a̱tseꞌe je̱ jayu nvaajnjip. Kyo̱ꞌo̱yjaꞌvidup tseꞌe ya̱ ka̱ts ya̱ ayook je̱ israeejlit jáyuda, yakxiꞌikts ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱jávada pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta;  
\v 24 ax u̱u̱ꞌm ka̱jxamda, pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam vinko̱o̱jnju̱du, je̱ israeejlit jáyuda je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta, je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱kkin je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ vyijin je̱ kyé̱ju̱nts ya̱ꞌa̱ veꞌe.  
\v 25 Yakxiꞌikts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jáyuda du̱java ku veꞌe je̱ Cristo je̱ jayu du̱kuꞌo̱o̱ꞌki je̱m cruz ka̱jxm. Ax ó̱yam tseꞌe je̱ jayu yakxiꞌik du̱jávada, o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱nu̱java ti veꞌe tyuump. Juuꞌ xa veꞌe je̱ jayu tyijp je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tuujn ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ ma̱kkin du̱jayep, nu̱yojk ma̱kkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji je̱ jayu.  
\v 26 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, mnu̱jaꞌvidinup xa miitseꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe mvinko̱o̱jnju̱du, nu̱ꞌeejyjits miitseꞌeda viji kej ax joꞌn je̱ naxviijnit jayu du̱tijta, nu̱ꞌeejyjits miitseꞌedava juuꞌ veꞌe yakkutojktup, nay nu̱ꞌeejyjits miitseꞌedava juuꞌ veꞌe du̱jaye̱jptup je̱ vintsa̱ꞌkin.  
\v 27 Vyinko̱o̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam pa̱n pa̱n jatyeꞌe yaktijtup ka víjap ka kéjap yaja naxviijn, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱tseꞌe du̱yaktso̱ꞌo̱tyónu̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe yaktijtup viji kej; vyinko̱o̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe yaktijtup ka má̱kkap yaja naxviijn, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱tseꞌe du̱yaktso̱ꞌo̱tyónu̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe yaktijtup ma̱kk.  
\v 28 Je̱ Nteꞌyameꞌe du̱vinko̱o̱n pa̱n pa̱n jatyeꞌe kayakvintsa̱ꞌkidup je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakviijnkꞌíxtup, veꞌem tseꞌe kyutó̱kiyu̱t je̱ ma̱jin juuꞌ veꞌe yakvinkó̱pkidup pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaye̱jptup je̱ naxviijnit vinmaꞌyu̱n.  
\v 29 Ax veꞌem tseꞌe ni pa̱na kyanamyá̱jajat je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk.  
\v 30 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe viinm u̱u̱ꞌm xyaktoꞌkmojkumdu je̱ Cristo Jesús ma̱a̱t. Je̱ Cristo ka̱jx tseꞌe nnu̱jaꞌvimdini juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam xkato̱kimpa̱ꞌmumda je̱tseꞌe vaꞌajts nꞌijtumda, je̱ꞌe̱ tseꞌe xyakpítsumumdu je̱m je̱ Satanás yꞌam kya̱ꞌm je̱tseꞌe nꞌijtumda je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm.  
\v 31 Veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Pa̱n pa̱n xa veꞌe namya̱javaajnjup, nu̱yojk o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakmá̱jat du̱yakjaanchat.” 
\c 2  
\p  
\v 1 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, ku a̱tseꞌe nnu̱jkx je̱ts a̱ts miitseꞌe nvaajnjidi je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, kaꞌats a̱tseꞌe je̱ mú̱jit ayook nyaktuujn ukpu̱ je̱ jayu je̱ vyijin.  
\v 2 Ku xa a̱tseꞌe nꞌijt miits ma̱a̱tta, kaꞌats a̱tseꞌe ntsa̱jk je̱ts a̱tseꞌe viijnk nmu̱jávat, je̱ Jesucriistoji veꞌe, juuꞌ veꞌe cruuzpe̱jt.  
\v 3 Jaꞌvip tsa̱ꞌkipts a̱tseꞌe nveꞌna je̱m miits mvinkojkmda je̱ts yónu̱k aaj yónu̱k jo̱o̱t.  
\v 4 Ku a̱ts miitseꞌe nmuko̱jtsti je̱tseꞌe ntuknu̱jaꞌvidi je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, kaꞌats a̱tseꞌe ntsa̱jk je̱tseꞌe ntukjaanchjávadat je̱ Jesucristo je̱ jayu je̱ vyijin ka̱jx, ñojkꞌó̱yeꞌe ntukjaanchjaꞌvidi je̱ Espíritu Santo je̱ mya̱kkin ka̱jx,  
\v 5 veꞌem tseꞌe je̱ Jesucristo xjaanchjávadat je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱kkin ka̱jx je̱ts ka je̱ jayu je̱ vyijin ka̱jxap. 
\s1 Je̱ Espíritu Santo ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ vyijin yaknu̱java 
\p  
\v 6 O̱yam tseꞌe vyeꞌema, je̱ vijin ma̱a̱tts a̱a̱tseꞌe je̱ jayu nmuko̱tsta juuꞌ veꞌe ma̱kk naajkꞌijtjidinup toꞌk muk je̱ Jesucristo ma̱a̱t. Ya̱ vijin, ka je̱ naxviijnit víjinapts ya̱ꞌa̱ veꞌe, nay ka je̱ víjinapts ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe yakkutojktup yaja naxviijn. Je̱ vijin juuꞌ veꞌe jyaye̱jptup, je̱ꞌyapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ xa̱a̱j ku veꞌe kyo̱o̱ꞌkꞌijtnit.  
\v 7 Ax je̱ ayook juuꞌ a̱a̱tseꞌe nka̱jtsp, je̱ Nteꞌyam je̱ vyíjints je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe kayaknu̱jaꞌvip yꞌijt, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam ñu̱pa̱a̱jmtki kaꞌanumeꞌe ya̱ it cho̱o̱ꞌndu̱k vyeꞌna, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ Cristo xkuꞌo̱o̱ꞌkimdi je̱tseꞌe njaye̱jpumdinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 8 Ni pá̱nats ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱kanu̱jaꞌvi juuꞌ veꞌe yakkutojktup yaja naxviijn, ku̱x pa̱n ku̱du̱nu̱jaꞌvidi xa veꞌe, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱du̱yakjacryuuzpe̱jtjidi je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo.  
\v 9 Veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: 
\q1 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe du̱ꞌapa̱a̱jmtki may viijn je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe kayakꞌixpna kayakmó̱tupna je̱ts kaꞌanumeꞌe yakvinmay, 
\q1 je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ꞌapa̱a̱jmtkiji pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tso̱jktup. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ.  
\v 10 Ax ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ Nteꞌyam xtuknu̱jaꞌvimdu je̱ Espíritu Santo ka̱jx, ku̱x je̱ Espíritu Santo, vaꞌajtsts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱java ti vinmaꞌyu̱neꞌe je̱ Nteꞌyam jyayejpp. 
\p  
\v 11 Ni pa̱na xa veꞌe du̱kanu̱java pa̱n vintso̱ veꞌe toꞌk jadoꞌk je̱ jayu vyinmay je̱m jyaꞌvin ka̱jxm, je̱ jayu je̱ jyaꞌvinji tseꞌe du̱nu̱jaꞌvip. Nay veꞌempa tseꞌe, je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Nteꞌyam jyaꞌvin ka̱jxm, je̱ꞌe̱jyji tseꞌe du̱nu̱jaꞌvip vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinmay.  
\v 12 Ax kaꞌa tseꞌe nnu̱jaꞌvimda je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook je̱ naxviijnit vinmaꞌyu̱n ka̱jx, je̱ Espíritu Saantots je̱ꞌe̱ veꞌe xtuknu̱jaꞌvimdup je̱ ayook je̱tseꞌe nvinmó̱tumdat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ myaaꞌyu̱n ka̱jx xmo̱ꞌyumdu.  
\v 13 Juuꞌts a̱a̱tseꞌe je̱ jayu ntukꞌixp, ka je̱ꞌe̱pts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyijtup vijin, je̱ vijin je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo a̱a̱ts xtuknu̱jaꞌvip. Ku a̱a̱tseꞌe veꞌem ntukꞌix, ñu̱jaꞌvidupts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Espíritu Santo du̱kuva̱jktup je̱ts tyú̱vam je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ayook juuꞌ a̱a̱tseꞌe nka̱jtsp. 
\p  
\v 14 Pa̱n pa̱n jaty xa veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda kaꞌijtp je̱ Espíritu Santo, kaꞌa tseꞌe du̱kuva̱kta juuꞌ veꞌe kya̱jtsp je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Nteꞌyam jyaꞌvin ka̱jxm, ku̱x yakxiꞌikeꞌe du̱jávada, kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe du̱vinmó̱tudat juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo xtukꞌíxumdup, ku̱x je̱ꞌe̱ ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe yaknu̱jaꞌvip je̱ Espíritu Santo ka̱jx.  
\v 15 Je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ Espíritu Santo, o̱ꞌyixjupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱vinkó̱nu̱t juuꞌ veꞌe pyaatyp yꞌake̱e̱guip, ax kaꞌa tseꞌe pa̱n yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe tyo̱kimpayo̱ꞌo̱yju̱t je̱ꞌe̱ ka̱jx.  
\v 16 Jidu̱ꞌu̱m xa veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: 
\q1 ¿Pa̱nts je̱ꞌe̱ nꞌiteꞌe du̱nu̱jaꞌvip ti vinmaꞌyu̱neꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n jyayejpp? 
\q1 ¿Pa̱nts nꞌiteꞌe o̱ꞌyixjup je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakꞌixpá̱ku̱t? 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ. Ax u̱u̱ꞌmda, toꞌkji tseꞌe je̱ vinmaꞌyu̱n njaye̱jpumda je̱ Cristo ma̱a̱t. 
\c 3  
\s1 Je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱mutoondup du̱mupa̱jktup je̱ Nteꞌyam 
\p  
\v 1 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, kaꞌa a̱tseꞌe xꞌo̱ꞌyixji je̱ts a̱ts miitseꞌe ku̱nmuko̱jtsti ax joꞌn je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe du̱nu̱jaꞌvidinup ti veꞌe je̱ Espíritu Santo cha̱jkp, vanxu̱peꞌe nmuko̱jtsti ax joꞌn je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe du̱kakuva̱jktup je̱ Espíritu Santo ukpu̱ ax joꞌn je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe námnum toꞌk muk ijtꞌukvaandu je̱ Jesucristo ma̱a̱t.  
\v 2 Ntukꞌíxtuts a̱ts miitseꞌe juuꞌ veꞌe ka tsoꞌoxap je̱tseꞌe xvinmó̱tudat, ku̱x kaꞌanum xa veꞌe apa̱a̱mdu̱ka mve̱ꞌnada je̱tseꞌe xvinmó̱tudat juuꞌ veꞌe tsoꞌox, veꞌemeꞌe mve̱ꞌnada ax joꞌn je̱ piꞌk ónu̱k juuꞌ veꞌe tsiꞌtspna, juuꞌ veꞌe kayakmo̱o̱ypnum je̱ kaaky je̱ to̱jkx. Ax kaꞌanum tseꞌe u̱xyam mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe xvinmó̱tudat juuꞌ veꞌe tsoꞌox,  
\v 3 ku̱x veꞌemna veꞌe je̱ vinmaꞌyu̱n xjaye̱pta ax joꞌn je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe du̱kakuva̱jktup je̱ Espíritu Santo. Je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe mnavyiijnkꞌíxjada, mnamyuꞌé̱kjada je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe juuꞌ mkaꞌo̱ꞌyixjada ax joꞌn je̱ viijnk jáyuda, je̱tseꞌe mnakyo̱jtsvintsó̱vjada, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkip je̱ts veꞌemeꞌe mꞌitta ax joꞌn je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe du̱kakuva̱jktup je̱ Espíritu Santo, veꞌem ax joꞌn je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱.  
\v 4 Ku̱x je̱m miitseꞌeda juuꞌ veꞌe vaandup: “Je̱ Pablo xa a̱tseꞌe mpanu̱jkxp.” Je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe vaanduvap: “Je̱ Apolos xa a̱tseꞌe mpanu̱jkxp.” Ax veꞌemam tseꞌe mnaajkꞌítjada ax joꞌn je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe du̱kakuva̱jktup je̱ Espíritu Santo. 
\p  
\v 5 ¿Pa̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Pablo? ¿Pa̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Apolos? Je̱ Nteꞌyam je̱ myutoompa je̱ myupa̱jkpaji xa a̱a̱tseꞌe nꞌit juuꞌ ka̱jxeꞌe xjaanchjávada je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n. Ka̱kje̱ꞌe̱ xa a̱a̱tseꞌe ntuujn juuꞌ a̱a̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n xtukpavaan.  
\v 6 Veꞌem a̱tseꞌe ax joꞌn je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ ta̱a̱mt du̱niipp, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Apolos ax joꞌn je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱vaꞌxp, ax je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakye̱e̱ꞌkp, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱pa̱a̱mp je̱ jaanchjaꞌvin je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda.  
\v 7 Ax nmu̱pá̱nipts a̱a̱tseꞌe, ni a̱tsa, ni je̱ Apólosa, je̱ Nteꞌyam je̱ꞌe̱ veꞌe toꞌk juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jip du̱nu̱jaanchip.  
\v 8 Je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe niipp je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe vaꞌxp, akijpxats je̱ꞌe̱ veꞌe, kujoꞌyu̱xjadapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam ka̱kje̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe tyoondup.  
\v 9 Je̱ Nteꞌyam je̱ myutoompa je̱ myupa̱jkpa xa a̱a̱tseꞌe; veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn je̱ Nteꞌyam je̱ tya̱jk ku̱mꞌijtti. 
\p  
\v 10 Veꞌem xa a̱tseꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ ta̱kpa̱a̱mpa juuꞌ veꞌe o̱y du̱jajtp je̱ts kuvij, je̱ Nteꞌyamts a̱tseꞌe xpa̱a̱m je̱ts a̱tseꞌe nꞌit ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ ta̱jk du̱yaktso̱o̱ꞌntkp. Ax juuꞌ tseꞌe viijnkta, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe du̱jaaꞌkka̱jxmpojtu̱ktup. Ax pa̱n pa̱n jaty tseꞌe du̱jaaꞌkyakvimpe̱jttup je̱ ta̱jk, o̱o̱y tseꞌe du̱tunꞌíxtat vintso̱ veꞌe kyavintó̱kiyu̱t je̱ tun.  
\v 11 Ku̱x ni pa̱na xa veꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe du̱yaktso̱o̱ꞌntknuvat je̱ ta̱jk, je̱ꞌe̱jyji veꞌe juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndu̱kani, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesucristo jye̱ꞌe̱, juuꞌ a̱ts miitseꞌe nvaajnjidu.  
\v 12 Ax o̱ꞌyixjup tseꞌe je̱ jayu je̱tseꞌe du̱jaaꞌkyakvimpé̱tu̱t je̱ ta̱jk, je̱ꞌe̱ ku veꞌe du̱pa̱a̱jmjat juuꞌ veꞌe ijtp ax joꞌn je̱ oro, je̱ plata, ukpu̱ je̱ tsújit tsaaj, je̱ ku̱p, je̱ pá̱yu̱ts, ukpu̱ je̱ ma̱a̱jy.  
\v 13 Je̱ toonk juuꞌ veꞌe toꞌk jadoꞌk tyuump, vanꞌitts je̱ꞌe̱ veꞌe o̱y ñu̱ke̱ꞌxnatá̱kat je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit. Ku̱x juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyoondup, yakꞌíxupts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n myuténipeꞌe je̱ ja̱a̱jn vanꞌit. Ax je̱ ja̱a̱jn tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kap pa̱n vintso̱ veꞌe toꞌk jadoꞌk tyun.  
\v 14 Pa̱n pa̱n tseꞌe du̱tukpa̱a̱mp juuꞌ veꞌe kató̱yup, yakmo̱o̱ynupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ o̱ꞌyin je̱ tyoonk ka̱jx.  
\v 15 Ax pa̱n pa̱n tseꞌe du̱tukpa̱a̱mp juuꞌ veꞌe tó̱yup, yakto̱tyo̱kika̱jxnup tseꞌe nu̱jom, ó̱yameꞌe tsa̱ꞌa̱k yꞌijtnit je̱ jayu, veꞌem ax joꞌn je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe je̱ ja̱a̱jn du̱kuke̱e̱kp.  
\v 16 ¿Tis, kaꞌa vineꞌe xnu̱jávada je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ chapta̱jk u̱u̱ꞌmeꞌeda?, yam njaꞌvin ka̱jxmamda veꞌe chu̱u̱na je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Nteꞌyam jyaꞌvin ka̱jxmpa.  
\v 17 Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱kip je̱ Nteꞌyam je̱ chapta̱jk, tukkuvé̱tjupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam, ku̱x o̱y je̱ts vaꞌajts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ chapta̱jk. U̱u̱ꞌmda tseꞌe je̱ꞌe̱ je̱ chapta̱jk. 
\p  
\v 18 Ni pa̱na tseꞌe kyanavyinꞌa̱a̱ꞌnju̱t viinm. Pa̱n je̱m xa miitseꞌeda juuꞌ veꞌe nayjaꞌvijup kuvij je̱ naxviijnit vijin ka̱jx, vaꞌan tseꞌe du̱napyu̱mju̱ ax joꞌn tii ku̱du̱kanu̱jaꞌvi joꞌn, veꞌem tseꞌe tyú̱vam yꞌítu̱t kuvij.  
\v 19 Ku̱x je̱ naxviijnit vijin, kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vijjáva. Ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Ku veꞌe je̱ taay ma̱a̱t juuꞌ du̱tonda je̱ kuvij jáyuda, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe yaktánjadap ax joꞌn je̱ tá̱nu̱k juuꞌ veꞌe taamp je̱p kutya̱y ja̱a̱tp ku̱xeꞌe du̱kanu̱java je̱ts je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe yꞌana̱jkxip.”  
\v 20 Vaampap tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: “Ñu̱jaꞌvip xa veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ts kaꞌa veꞌe tyun vintso̱ veꞌe vyinmayda je̱ kuvij jáyuda.”  
\v 21 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, ni pa̱na veꞌe du̱kayakmá̱jat je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱tukꞌíxtup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, ku̱x nu̱jom juuꞌ jaty, miits je̱ mꞌo̱ꞌyin ka̱jxtats je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 22 A̱ts, nay veꞌempa je̱ Apolos, je̱ Pedro, ya̱ naxviijn, je̱ joojntykin, je̱ o̱o̱ꞌku̱n, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe u̱xyam, juuꞌ veꞌe miimpnum, nu̱jom juuꞌ jaty, miits je̱ mꞌo̱ꞌyindats je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 23 Ax je̱ Criistots u̱u̱ꞌmeꞌe jye̱ꞌe̱da; je̱ts je̱ Cristo, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe jye̱ꞌe̱. 
\c 4  
\s1 Juuꞌ veꞌe yaktukpavaan je̱ kuká̱tsivata̱jk 
\p  
\v 1 ¿Vintso̱ veꞌe du̱tsa̱k je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ jayu xjávat? Je̱ Cristo je̱ myutoompa je̱ myupa̱jkpa xa a̱a̱tseꞌe, yaktukkuvaꞌni a̱a̱tseꞌe je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ jayu ntukꞌíxu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki.  
\v 2 Pa̱n pa̱n xa veꞌe yaktukkuvaꞌnip juuꞌ, yakvinkó̱pkapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe yakkutyónu̱t ax joꞌn yaktukpavaꞌañ.  
\v 3 ¿Pa̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe vaamp je̱ts o̱y ukpu̱ ka ó̱yap je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe ntuump nka̱jtsp? Kaꞌats a̱tseꞌe nma̱ja̱pu̱m juuꞌ miitseꞌe mko̱jtstup a̱ts ka̱jx ukpu̱ juuꞌ veꞌe je̱ viijnk jayu kyo̱jtstup a̱ts ka̱jx. Nay kaꞌava tseꞌe tyun ku a̱tseꞌe mpayo̱ꞌo̱y je̱ts o̱y ukpu̱ ka ó̱yap je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe ntuump nka̱jtsp.  
\v 4 O̱yam a̱tseꞌe ti nkanatyukjávaja je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapts a̱tseꞌe je̱p to̱kin ja̱a̱tp nkaꞌit; je̱ Ma̱ja̱ Vintsa̱neꞌe vaamp pa̱n o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe ntuump uk pa̱n kaꞌa.  
\v 5 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, kaꞌats miitseꞌe pa̱n xto̱kimpayo̱ꞌo̱ydat. Aꞌixta ku veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n myiinnuvat. Ku veꞌe myiinnuvat, nu̱ke̱ꞌxnatá̱ka tseꞌe nu̱jom yꞌítu̱t. Je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kap pa̱n ti jatyeꞌe je̱ jayu vyinmaaydup je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda, veꞌem tseꞌe du̱mo̱o̱ynit ka̱kje̱ꞌe̱ je̱ jayu juuꞌ veꞌe vyinmajtsju̱dup. 
\p  
\v 6 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, miits je̱ mꞌo̱ꞌyin ka̱jxta xa a̱tseꞌe tu̱ntukmuꞌaꞌixmoka vintso̱ a̱tseꞌe je̱ts je̱ Apolos, ax veꞌem tseꞌe xnu̱jávadat je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌo̱ya je̱tseꞌe xyaknu̱yókadat juuꞌ veꞌe javyet je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp, veꞌem tseꞌe toꞌk xkayakmá̱jadat je̱tseꞌe jadoꞌk xkaviijnkꞌíxtat.  
\v 7 Ax mits, jyapa̱na, ¿vintso̱ts mitseꞌe xtunjaaꞌknu̱má̱ja je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ viijnk jayu, ukpu̱ ti veꞌe mꞌixp mjayejpp juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam mkamo̱o̱jyju? Ax pa̱n je̱ꞌe̱ tseꞌe mmo̱o̱jyju, ¿tya̱jx tseꞌe mnamyá̱jaja ax joꞌn je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱mkamo̱o̱jyji joꞌn? 
\p  
\v 8 Veꞌem xa miitseꞌe mnayjávajada je̱ts kaꞌa veꞌe ti mkaꞌijtu̱xjada. ¡Mnayjaꞌvijidup tseꞌe ax joꞌn vaꞌajts kumeen ku̱mꞌijtti je̱ts ax joꞌn ku̱myakkutojkti ka a̱a̱ts ma̱a̱tap! ¡e̱y je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱yꞌit je̱tseꞌe ku̱myakkutokta, veꞌemts a̱a̱ts miitseꞌe ku̱nma̱a̱tyakkutókta!  
\v 9 Veꞌem xa veꞌe jyava je̱ts a̱a̱ts, je̱ kuka̱tsivata̱jk, tun u̱xꞌo̱o̱k a̱a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xyaktaajñ. Veꞌem xa a̱a̱tseꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe kutúkani je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n, xꞌíxtupts a̱a̱tseꞌe je̱ jayu je̱ts je̱ aangelesta̱jk, veꞌem tseꞌe du̱nu̱jávadat vintso̱ a̱a̱tseꞌe njátu̱t.  
\v 10 Xtijtup xa a̱a̱tseꞌe je̱ jayu ka víjap ku̱xeꞌe a̱a̱ts je̱ Cristo je̱ yꞌayook nyakvaꞌkxtu̱k; ax veꞌemts miitseꞌe mnatyijjada je̱ts o̱yeꞌe xnu̱jávada juuꞌ veꞌe je̱ Cristo cha̱jkp. Veꞌem xa a̱a̱tseꞌe nnayjávaja je̱ts je̱ ma̱kkin a̱a̱tseꞌe nkajayejpp, tum ma̱kk tum tso̱tsts miitseꞌe mnayjávajada. Xviijnkꞌíxp xa a̱a̱tseꞌe je̱ jayu; miits tseꞌe myakvintsa̱ꞌkidup.  
\v 11 U̱xyam paat xa a̱a̱tseꞌe nta̱a̱tsa nyuꞌa̱a̱ꞌkju̱, a̱a̱tseꞌe je̱ vit je̱ xo̱x xkaꞌijtja, a̱a̱tseꞌe je̱ jayu xjomtún xtitún, a̱a̱tseꞌe nja̱a̱jn nta̱jk kyaꞌit,  
\v 12 a̱a̱tseꞌe januuꞌkxji ntun ya̱ nka̱ꞌa̱j ma̱a̱t. Ku a̱a̱tseꞌe je̱ jayu xvinko̱jtspét, nꞌamó̱tupts a̱a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe je̱ maaꞌyu̱n tyoꞌnu̱xjadat. Ku a̱a̱tseꞌe je̱ jayu xjomtún xtitún, nmuténipts a̱a̱tseꞌe.  
\v 13 Ku a̱a̱tseꞌe nyaknu̱vampet, je̱ o̱y ko̱jtsu̱n ma̱a̱tts a̱a̱tseꞌe nko̱jtsu̱mpít je̱ts a̱a̱tseꞌe nꞌix vintso̱ a̱a̱tseꞌe nko̱jtsꞌó̱yat. U̱xyam paatts a̱a̱tseꞌe nyakpu̱m ax joꞌn je̱ naax je̱ poꞌox. 
\p  
\v 14 Ka miits je̱ mtso̱ꞌo̱tyoꞌnu̱n ka̱jxaptats a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe njaꞌa; je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱ts miitseꞌe nko̱jtsjadat ax joꞌn a̱ts je̱ nꞌónu̱k ku̱mꞌijtti.  
\v 15 Ku̱xjajaye̱pta xa miitseꞌe je̱ yakꞌixpa̱jkpada miijl am juuꞌ veꞌe mtukꞌíxju̱dup je̱ Cristo jye̱ꞌe̱, tun toꞌkjits je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe ijtp ax joꞌn je̱ mteeꞌda, ax je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe, ku̱x mjaanchjaꞌviꞌukvaandu veꞌe je̱ Jesucristo ku a̱ts miitseꞌe nvaajnjidi je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook.  
\v 16 Nmunooꞌkxtktupts a̱ts miitseꞌe je̱tseꞌe veꞌem xtóndat xkó̱tstat ax joꞌn a̱ts. 
\p  
\v 17 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts miitseꞌe ntuknu̱ke̱xta je̱ Timoteo, juuꞌ a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntsa̱jkp. Nꞌonu̱kjaꞌvipts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱xeꞌe du̱jaanchjaꞌviꞌukvaajñ je̱ Jesucristo ku a̱tseꞌe xꞌamo̱tunajxy. O̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesucristo du̱tuujnja. Je̱ꞌe̱ tseꞌe mtukjaaꞌmyé̱tsjadap vintso̱ a̱tseꞌe je̱ Cristo mpanu̱jkx, veꞌemam ax joꞌn a̱tseꞌe je̱ jayu ntukꞌix joma jatyeꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ñayꞌamókajada.  
\v 18 Je̱mts miitseꞌeda juuꞌ veꞌe namyá̱jijidup ku veꞌe vyinmayda je̱ts kaꞌa a̱ts miitseꞌe na̱jkx nkuꞌíxtinuva.  
\v 19 Ax pa̱n vaamp tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, kaꞌa tseꞌe vinjoꞌn ya̱ it jyaaꞌknáxu̱t je̱ts a̱ts miitseꞌe na̱jkx nkuꞌíxtinuva, vanꞌitts a̱tseꞌe nnu̱jávat pa̱n ti veꞌe tyoondup pa̱n pa̱n jatyeꞌe namyá̱jijidup, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxjyap tseꞌe juuꞌ veꞌe kyo̱jtstup, je̱ꞌe̱va veꞌe vintso̱ veꞌe je̱ ma̱kkin du̱jaye̱pta.  
\v 20 Ku̱x je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n, ka je̱ ka̱ts ka je̱ ayookjyapts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱ma̱ꞌa̱ je̱ ma̱kkin je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp.  
\v 21 ¿Vintso̱seꞌe xtso̱kta je̱ts a̱ts miitseꞌe na̱jkx nkuꞌixta, tsoj yakxó̱n, ukpu̱ e̱jkjup jo̱tꞌaajnjup ku̱xeꞌe xkakutyonda je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ pyavaꞌnu̱n, a̱ts miitseꞌe nꞌana̱jkxadat ax joꞌn je̱ jayu du̱ꞌana̱jkxa je̱ yꞌónu̱k je̱ vo̱jpu̱n ma̱a̱t, ukpu̱ ax joꞌn du̱ꞌana̱jkxa je̱tseꞌe du̱yakꞌana̱a̱ꞌku̱t? 
\c 5  
\s1 O̱o̱yeꞌe kyatunꞌo̱ya ku veꞌe je̱ jayu du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱ki je̱ navya̱jku̱n 
\p  
\v 1 Vaꞌajtsts a̱tseꞌe je̱ ka̱ts nmo̱tu je̱ts je̱meꞌe miits ma̱a̱tta toꞌk juuꞌ veꞌe je̱ ka̱ts du̱tukma̱a̱tjaye̱jpp toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe ka pú̱kap jyayejpp. ¡Ni kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem jyátu̱kada juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kaꞌíxada, je̱ꞌe̱ tseꞌe ku veꞌe toꞌk du̱ma̱a̱ttsu̱u̱na je̱ kyutaak!  
\v 2 ¡Veꞌem tseꞌe mjaaꞌknamyá̱jajada! Viꞌn ku̱mtsaachvinmáyda ku je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ du̱tún. Je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe veꞌem játkip, vyinmajtsjup tseꞌe je̱tseꞌe xyakpítsumdat joma veꞌe mnayꞌamókajada.  
\v 3 O̱yam xa a̱tseꞌe nkaꞌit miits ma̱a̱tta, je̱m tseꞌe a̱ts ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin, ax ta̱ts a̱tseꞌe nto̱kimpayo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe veꞌem játkip, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe je̱m ku̱nꞌijt.  
\v 4 Ko̱jtsmókta nꞌit je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo ka̱jx, je̱m tseꞌe yꞌítu̱t a̱ts ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin je̱ts je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús je̱ mya̱kkin,  
\v 5 je̱tseꞌe xpá̱mdat je̱ yaaꞌtya̱jk je̱m je̱ Satanás kya̱ꞌm, veꞌem tseꞌe je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk chaachpaaꞌtu̱t je̱tseꞌe je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin tsa̱ꞌa̱k yꞌijtnit ku veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús myiinnuvat. 
\p  
\v 6 Kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ya je̱tseꞌe mnamyá̱jajadat je̱ꞌe̱ ka̱jx juuꞌ veꞌe mtoondup. ¿Kaꞌa vineꞌe xnu̱jávada je̱ts veꞌem je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ to̱kin ax joꞌn je̱ levadura?, jyave̱e̱ꞌnjya xa je̱ꞌe̱ veꞌe, tyukta̱jkiku̱jxpts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱jom je̱ ju̱ts.  
\v 7 Yakke̱ꞌe̱ktats nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe myakmaꞌtju̱dup, juuꞌ veꞌe ijtp ax joꞌn je̱ levadura juuꞌ veꞌe náxyani, veꞌem tseꞌe mꞌíttat ax joꞌn je̱ nam tsapkaaky juuꞌ veꞌe yakkaayp pascua xa̱a̱j, ax joꞌn je̱ nam ju̱ts juuꞌ veꞌe je̱ levadura du̱kama̱a̱t. Xkuꞌo̱o̱ꞌkimdu xa veꞌe je̱ Cristo, je̱ꞌe̱ tseꞌe ijt ax joꞌn je̱ carnero juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyukvintsa̱ꞌkidup yꞌijt pascua xa̱a̱j.  
\v 8 Vaꞌan tseꞌe toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t du̱joojntykimda je̱ Cristo ka̱jx, vaꞌan tseꞌe du̱ꞌijtumda ax joꞌn je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe je̱ levadura du̱kama̱a̱t, kaꞌa tseꞌe juuꞌ nꞌuktoꞌnumdinit ax joꞌn je̱ jayu nkatso̱jkumda, vaꞌan tseꞌe du̱maso̱o̱kumdini nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe ka ó̱yap. 
\p  
\v 9 Nnu̱jaꞌyidu xa a̱ts miitseꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe mꞌíttat je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta juuꞌ veꞌe je̱ ka̱ts du̱tukma̱a̱tjaye̱jptup je̱ yaaꞌy je̱ ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe ka pú̱kap jyaye̱jptup.  
\v 10 Ax ka je̱ꞌe̱pts a̱tseꞌe ntijp je̱tseꞌe xtunkuke̱e̱ktinit pa̱n pa̱n jatyeꞌe yaja naxviijn je̱ ka̱ts du̱tukma̱a̱tjaye̱jptup je̱ yaaꞌy je̱ ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe ka pú̱kap jyaye̱jptup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ meen du̱nasꞌayo̱ꞌvidup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe me̱e̱ꞌtstup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱vinjaꞌvidup du̱vintsa̱ꞌkidup juuꞌ veꞌe ka je̱ Nteꞌyamap; ku̱x pa̱n kaꞌa xa veꞌe je̱ꞌe̱ ma̱a̱t mꞌituvaꞌanda, ku̱mpítsumdats miitseꞌe yaja naxviijn.  
\v 11 Je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntijp je̱tseꞌe mkaꞌíttat je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta juuꞌ veꞌe natyijju̱dup utsta ajchta ukpu̱ utsta tsa̱ꞌa̱da je̱tseꞌe je̱ ka̱ts du̱tukma̱a̱tjayé̱pta je̱ yaaꞌy je̱ ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe ka pú̱kap jyaye̱jptup, je̱ meen du̱nasꞌayó̱vada, du̱vinjávada du̱vintsa̱ꞌa̱gada juuꞌ veꞌe ka je̱ Nteꞌyamap, yꞌako̱tsu̱toonkada, yꞌooꞌkta myoꞌokjada, je̱tseꞌe mye̱e̱ꞌtsta. Kaꞌa tseꞌe xma̱a̱tkáydat xma̱a̱tꞌooꞌktat pa̱n pa̱n jatyeꞌe veꞌem du̱toondup je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱p.  
\v 12-13 Kaꞌa xa a̱tseꞌe xtukka̱daꞌaky je̱ts a̱tseꞌe nto̱kimpayo̱ꞌo̱ydat pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kajaanchjaꞌvidup je̱ Jesucristo, je̱ Nteꞌyam je̱ꞌe̱ veꞌe to̱kimpayo̱ꞌo̱yjadap. Ax miits tseꞌe mtukka̱daakju̱dup je̱tseꞌe xto̱kimpayo̱ꞌo̱ydat pa̱n pa̱n jatyeꞌe mma̱a̱tnayꞌamojkijidup. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa veꞌe xjaaꞌkyakjáttat je̱tseꞌe je̱ to̱kin toompa xma̱a̱tnayꞌamókajadat. 
\c 6  
\s1 Vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ñañu̱xa̱ꞌa̱ajada 
\p  
\v 1 Pa̱n je̱m tseꞌe miitsta pa̱n pa̱neꞌe du̱ko̱ꞌo̱yjaꞌvidup pa̱n ti veꞌe mtoondup, ¿vintso̱seꞌe mnayjávajada je̱tseꞌe na̱jkx mnañu̱xa̱ꞌa̱ajada je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kajaanchjaꞌvidup je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo? Ñojkꞌó̱y xa je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱yꞌit je̱tseꞌe amiitsji ku̱xko̱jtsꞌó̱yada je̱ja je̱ mmujaanchjaꞌvivata̱jk vyinkujkta.  
\v 2 ¿Kaꞌa miitseꞌe xnu̱jávada je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱to̱kimpayo̱ꞌo̱ydap pa̱n pa̱n jatyeꞌe tsa̱a̱nadap je̱m naxviijnit yꞌit ka̱jxm? Ax pa̱n miits tseꞌe mto̱kimpayo̱ꞌo̱ydap je̱ naxviijnit jayu, ¿kaꞌa tseꞌe mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe xko̱jtsꞌó̱yadat juuꞌ veꞌe ve̱e̱ꞌn ka̱tsji?  
\v 3 ¿Kaꞌa veꞌe xnu̱jávada je̱ts je̱ ángeles paat u̱u̱ꞌmeꞌe nto̱kimpayo̱ꞌyumdap? ¿Vintso̱ts nꞌiteꞌe xkaꞌo̱ꞌyixumjadat je̱tseꞌe juuꞌ nko̱jtsꞌo̱ꞌyimdat juuꞌ veꞌe u̱xyam toojnjup ko̱jtsjup?  
\v 4 Pa̱n je̱m xa veꞌe pa̱n ti veꞌe myaktsoꞌoxidup, ¿tya̱jx tseꞌe mnañu̱xa̱ꞌa̱ajada je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta pa̱neꞌe du̱kayakvinkó̱pkidup je̱p tsaptu̱jkp?  
\v 5 Ve̱ꞌe̱ xa a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nka̱ts je̱tseꞌe mtso̱ꞌo̱tyóndat, ¿kaꞌa miitseꞌe je̱mda o̱tyoꞌka pa̱neꞌe kuvij juuꞌ veꞌe myaknamyujo̱tꞌó̱yajadap?  
\v 6 ¿Jadi pyaatyp yꞌake̱e̱guip je̱ꞌe̱ vineꞌe je̱tseꞌe aꞌuts ahꞌajch ukpu̱ aꞌuts atsa̱ꞌa̱ mnañu̱xa̱ꞌa̱ajadat je̱ja je̱ to̱kin payo̱ꞌyva vyinkujkta juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kajaanchjaꞌvidup? 
\p  
\v 7 Ku veꞌe mnañu̱xa̱ꞌa̱ajada, vaꞌajts tseꞌe xyaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kada je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ya juuꞌ veꞌe mtoondup. ¿Tya̱jxseꞌe ñojkꞌó̱y xkamuté̱nada je̱ ka ó̱yap juuꞌ veꞌe myaktoojnjidup? ¿Tya̱jx tseꞌe ñojkꞌó̱y xkamaso̱ꞌo̱kta ku veꞌe juuꞌ myakme̱e̱ꞌtsjada?  
\v 8 Ax vimpitts miitseꞌe xtonda. Mko̱ꞌo̱tyoondup tseꞌe je̱tseꞌe mme̱e̱ꞌtsta. ¡Aꞌuts ahꞌajch paat aꞌuts atsa̱ꞌa̱ paat tseꞌe veꞌem mnatyónjada! 
\p  
\v 9 ¿Kaꞌa miitseꞌe xnu̱jávada je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌíttat je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱toondup juuꞌ veꞌe ka ó̱yap? Kaꞌa tseꞌe pa̱n mvinꞌa̱a̱ꞌnjadat, kaꞌa xa veꞌe je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm yꞌíttat pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ ka̱ts du̱tukma̱a̱tjaye̱jptup je̱ yaaꞌy je̱ ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe ka pú̱kap jyaye̱jptup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱vinjaꞌvidup du̱vintsa̱ꞌkidup juuꞌ veꞌe ka je̱ Nteꞌyamap, pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ navya̱jku̱n du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱kidup, je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe je̱ ka̱ts du̱tukma̱a̱tjaye̱jptup je̱ myuyaaꞌtya̱jk ku̱x aamp to̱o̱ypeꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱tseꞌe ñamya̱a̱tꞌítjadat,  
\v 10 ni kaꞌava tseꞌe je̱m yꞌíttat pa̱n pa̱n jatyeꞌe me̱e̱ꞌtstup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe juuꞌ du̱nasꞌayo̱ꞌvidup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe ooktup mookju̱dup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe ko̱ꞌo̱ñu̱ko̱jtsidup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ myujayu du̱pa̱jkjidup juuꞌ avinꞌa̱a̱ꞌna.  
\v 11 Je̱m miitseꞌeda juuꞌ veꞌe veꞌem joojntykidu; ax mto̱kinme̱e̱ꞌkxju̱du tseꞌe je̱ Nteꞌyam, je̱ꞌe̱ je̱ jyáyuts miitseꞌeda, je̱ꞌe̱ tseꞌe mkato̱kimpa̱a̱jmju̱du. Je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesús je̱ts je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Nteꞌyam jyaꞌvin ka̱jxm, je̱ꞌe̱ ka̱jxta tseꞌe ya̱ maaꞌyu̱n mtoꞌnu̱xjada. 
\s1 Yakmá̱jada yakjaanchada je̱ Nteꞌyam je̱ mniꞌkx je̱ mko̱pk ka̱jxta 
\p  
\v 12 Vaamp xa veꞌe je̱ jayu je̱ts yakjajtypeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tónu̱t toꞌk ka̱ꞌa̱jyji juuꞌ jaty. Tyú̱vamts je̱ꞌe̱ veꞌe; ó̱yam tseꞌe vyeꞌema, kaꞌa tseꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji yꞌo̱ya. Kaꞌa tseꞌe nvaat je̱ts a̱tseꞌe nnamyaso̱ꞌo̱kju̱t je̱ts a̱tseꞌe juuꞌ xyakkutojkjat.  
\v 13 Vaamp xa veꞌe je̱ jayu je̱ts je̱ jo̱o̱t ka̱jxeꞌe je̱ kaaky je̱ na̱a̱j yakpu̱m je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe je̱ jo̱o̱t yakpu̱m je̱tseꞌe je̱ jayu kyáyu̱t yꞌooꞌku̱t. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌanda. Ax yakkutó̱kiyupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kaaky je̱ na̱a̱j je̱ts je̱ jo̱o̱t. Ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap xa veꞌe je̱ jayu je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk yakpu̱m je̱tseꞌe je̱ ka̱ts du̱tukma̱a̱tjayé̱ptat je̱ yaaꞌy je̱ ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe ka pú̱kap jyaye̱jptup; je̱ Nteꞌyam ka̱jx je̱ꞌe̱ veꞌe yakpu̱m.  
\v 14 Veꞌem ax joꞌn je̱ mya̱kkin ka̱jx je̱ Nteꞌyam du̱yakjoojntykpa̱jknuva je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo, nay je̱ mya̱kkin ka̱jxpa tseꞌe xyakjoojntykpa̱jkumdinuvat. 
\p  
\v 15 ¿Tis, kaꞌa vineꞌe xnu̱jávada je̱ts veꞌemeꞌe u̱u̱ꞌm ya̱ nniꞌkxamda ya̱ nkó̱pkamda ax joꞌn toꞌk jadoꞌk viijn jaty ku̱nꞌijtumdi toꞌk niꞌkx toꞌk ko̱pk je̱ Cristo ma̱a̱t? ¿Mpa̱jkjap a̱ts nꞌiteꞌe toꞌk viijn juuꞌ veꞌe ijtp je̱ Cristo ma̱a̱t je̱ts a̱tseꞌe ntukma̱a̱tnamyókju̱t je̱ ko̱ꞌo̱tya̱ꞌa̱xap? ¡Ni vintso̱va xa a̱tseꞌe nkapa̱jkjat je̱ts a̱tseꞌe veꞌem ntónu̱t!  
\v 16 ¿Mkanu̱jaꞌvidupeꞌe je̱ts ku veꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk du̱ma̱a̱tnamyúkju̱ je̱ ko̱ꞌo̱tya̱ꞌa̱xap, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱me̱jtsk jyajttini ax joꞌn toꞌk niꞌkx toꞌk ko̱pk ku̱yꞌijtti? Ku̱x jidu̱ꞌu̱m xa veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Veꞌem tseꞌe nu̱me̱jtsk jyajttini ax joꞌn toꞌk niꞌkx toꞌk ko̱pk ku̱yꞌijtti.”  
\v 17 Nay veꞌempa tseꞌe ku veꞌe je̱ jayu yꞌit toꞌk muk je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ma̱a̱t, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn toꞌk jo̱o̱t toꞌk jaꞌvin ku̱yꞌijtti. 
\p  
\v 18 Ni vintso̱va xa veꞌe je̱ ka̱ts xkatukma̱a̱tjayé̱ptat je̱ yaaꞌy je̱ ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe ka pú̱kap mjaye̱jptup. May viijn xa veꞌe je̱ to̱kin juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyuump; ax je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ ka̱ts du̱tukma̱a̱tjaye̱jpp je̱ yaaꞌy je̱ ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe ka pú̱kap jyayejpp, yakmaꞌtypts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk.  
\v 19 ¿Kaꞌa veꞌe xnu̱jávada je̱ts je̱ Espíritu Santo je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ chapta̱jk je̱ mniꞌkxta je̱ mko̱pkta je̱ts je̱meꞌe mjaꞌvin ka̱jxmda chu̱u̱na je̱ Espíritu Santo?, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam mmo̱o̱jyju̱du. Je̱ Nteꞌyam jye̱ꞌe̱ xa miitseꞌeda,  
\v 20 vaꞌajts tsó̱vaxts je̱ꞌe̱ veꞌe mkujoojyjidi. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xyakmá̱jadat xyakjaanchadat je̱ mniꞌkx je̱ mko̱pk ma̱a̱tta. 
\c 7  
\s1 Je̱ ko̱jtsvíjin je̱ navya̱jku̱n ka̱jx 
\p  
\v 1 U̱xyamts a̱tseꞌe nꞌatsó̱vu̱t juuꞌ veꞌe mꞌamo̱tutú̱vidu ku a̱tseꞌe xnu̱jaꞌyidi. O̱y xa je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu kyata̱ꞌa̱xpú̱k.  
\v 2 Ax je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ku̱xeꞌe je̱ jayu ñamya̱a̱tꞌituvaꞌanjada, ka̱kje̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu du̱jayé̱pu̱t je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, ka̱kje̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu du̱jayé̱pu̱t je̱ ñu̱yaaꞌy.  
\v 3 Ku veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ñaajkꞌituvaꞌañju̱ ma̱a̱t je̱ ñu̱yaaꞌy, je̱ ñu̱yaaꞌy tseꞌe du̱kutyónup je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ cho̱jku̱n; nay veꞌempa tseꞌe ku veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk ñaajkꞌituvaꞌañju̱ ma̱a̱t je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x tseꞌe du̱kutyónup je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ cho̱jku̱n.  
\v 4 Ku veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk yaaꞌvyú̱k, kaꞌa tseꞌe naaydum je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk du̱ꞌukyakkutojkjini, je̱ ñu̱yaaꞌyeꞌe je̱ kutojku̱n tyukma̱a̱tjayejpp; nay veꞌempa tseꞌe ku veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk tya̱ꞌa̱xpú̱k, kaꞌa tseꞌe naaydum je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk du̱ꞌukyakkutojkjini, je̱ ñu̱da̱ꞌa̱xeꞌe je̱ kutojku̱n tyukma̱a̱tjayejpp.  
\v 5 Kaꞌa tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱kama̱a̱tꞌítu̱t, nay veꞌempa tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ñu̱yaaꞌy du̱kama̱a̱tꞌítu̱t, je̱ꞌe̱jyji veꞌe je̱tseꞌe mkanamya̱a̱tꞌítjadat ku veꞌe tu̱xꞌako̱jtstókta je̱tseꞌe ka̱kꞌapu̱k mꞌíttat je̱tseꞌe mtsapkó̱tstat. Ku veꞌe je̱ it ñáxu̱t pa̱n vinxu̱peꞌe tu̱xꞌako̱jtstókta, vanꞌit tseꞌe mnamyojkjidinuvat, veꞌem tseꞌe mkakaꞌadat je̱m je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap kya̱ꞌm. 
\p  
\v 6 Kaꞌats a̱tseꞌe mpavaꞌañ je̱tseꞌe mkanavyá̱kjadat, nyakjajtyp a̱tseꞌe.  
\v 7 Veꞌem a̱tseꞌe ntsa̱k je̱tseꞌe veꞌem nu̱jom je̱ jayu ku̱yꞌit ax joꞌn a̱ts. Ax je̱ Nteꞌyam tseꞌe ka̱kje̱ꞌe̱ je̱ jayu je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin du̱mo̱o̱yp pa̱n vintso̱ veꞌe toꞌk uk pa̱n vintso̱ veꞌe jadoꞌk. 
\p  
\v 8 Je̱ naaydum jayu je̱ts je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe nnu̱u̱jmidup je̱ts o̱yeꞌe ku̱yꞌit je̱tseꞌe naaydum ku̱tyanda, veꞌem ax joꞌn a̱ts;  
\v 9 ax pa̱n kaꞌa tseꞌe du̱muté̱nada, ñojkꞌó̱y tseꞌe ñavyá̱kjadat je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe ko̱o̱jyji je̱ yꞌaaj je̱ jyo̱o̱t yꞌampá̱kjadat. 
\p  
\v 10 Ax pa̱n pa̱n tseꞌe yaaꞌvyú̱kani ta̱ꞌa̱xpú̱kani, tun vinko̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe kyanamyaso̱ꞌo̱kjadat. Ka á̱tsap xa ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ mpavaꞌnu̱n, je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ pyavaꞌnu̱n ya̱ꞌa̱ veꞌe.  
\v 11 Pa̱n myaso̱o̱knup tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ ñu̱yaaꞌy, kaꞌa tseꞌe yꞌukyaaꞌvya̱jknit, o̱ꞌyip tseꞌe je̱tseꞌe je̱ ñu̱yaaꞌy du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsꞌo̱ꞌyijinuvat. Ax nay veꞌempa tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk, kaꞌa tseꞌe du̱maso̱ꞌo̱ku̱t je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x. 
\p  
\v 12 Juuꞌts a̱tseꞌe njaaꞌkkó̱tsup, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱ka̱jts, a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nka̱jtsp. Pa̱n je̱ uts je̱ ajch je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x tseꞌe du̱kajaanchjaꞌvip je̱ Jesucristo je̱tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ñayjávaja je̱tseꞌe du̱jaaꞌkma̱a̱ttsa̱a̱nat je̱ ñu̱yaaꞌy, kaꞌa tseꞌe je̱ ñu̱yaaꞌy myaso̱ꞌo̱kju̱t.  
\v 13 Je̱ts pa̱n je̱ uts je̱ tsa̱ꞌa̱ je̱ ñu̱yaaꞌy tseꞌe du̱kajaanchjaꞌvip je̱ Jesucristo, je̱tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk ñayjávaja je̱tseꞌe du̱jaaꞌkma̱a̱ttsa̱a̱nat je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, kaꞌa tseꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x myaso̱o̱kjuvat.  
\v 14 Ku̱x je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Jesucristo du̱kajaanchjaꞌvip, kunooꞌkxjupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x ka̱jx juuꞌ veꞌe je̱ jaanchjaꞌvin du̱jaye̱jpp; je̱ts je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Jesucristo du̱kajaanchjaꞌvip, kunooꞌkxjupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ ñu̱yaaꞌy ka̱jx juuꞌ veꞌe je̱ jaanchjaꞌvin du̱jaye̱jpp. Pa̱n kaꞌa xa veꞌe ku̱vyeꞌema, veꞌem tseꞌe je̱ mꞌónu̱k ku̱yꞌitta ax joꞌn je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak je̱ jaanchjaꞌvin du̱kajaye̱jptup. Ax je̱ mꞌónu̱kta, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱kunooꞌkxp.  
\v 15 Ax je̱ jayu tseꞌe juuꞌ veꞌe kajaanchjaꞌvip, pa̱n je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱maso̱ꞌo̱kuvaannup je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x ukpu̱ je̱ ñu̱yaaꞌy, maso̱ꞌo̱kta je̱tseꞌe veꞌem du̱tóndat. Ku veꞌe veꞌem jyátu̱t, naspa̱ka tseꞌe tyánu̱t je̱ uts je̱ ajch ukpu̱ je̱ uts je̱ tsa̱ꞌa̱, ku̱x je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe je̱ Nteꞌyam xyaaxjimdi je̱tseꞌe o̱y aaj o̱y jo̱o̱t ntsu̱u̱nimdinit.  
\v 16 Je̱ts mits, ta̱ꞌa̱xta̱jk, kaꞌa xa veꞌe xnu̱java pa̱n jyaanchjávapeꞌe je̱ mnu̱yaaꞌy je̱ Jesucristo mits ka̱jx. Uk mits, yaaꞌtya̱jk, kaꞌa tseꞌe xnu̱jaꞌviva pa̱n jyaanchjávapeꞌe je̱ mnu̱da̱ꞌa̱x je̱ Jesucristo mits ka̱jx. 
\p  
\v 17 Vaꞌan tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu du̱tsu̱u̱na ax joꞌn jyoojntykidi ku veꞌe je̱ Nteꞌyam yaaxu̱xjidi je̱tseꞌe yꞌijttinit je̱ꞌe̱ je̱ jyayu, veꞌem ax joꞌn je̱ Nteꞌyam du̱nu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe jyoojntykadat. Veꞌemts a̱tseꞌe je̱ jayu nvaajnjada pa̱n joma jatyeꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ñayꞌamókajada.  
\v 18 Pa̱n je̱ Nteꞌyam xa veꞌe du̱yaaxjip toꞌk juuꞌ veꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n du̱niꞌkxmip du̱ko̱jmip, veꞌem tseꞌe du̱niꞌkxmat du̱ko̱jmat je̱ ixtaꞌnu̱n je̱tseꞌe nu̱java tyánu̱t je̱ts israeejlit jayu je̱ꞌe̱ veꞌe. Ax pa̱n yaaxjip tseꞌe toꞌk juuꞌ veꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n du̱kaniꞌkxmip du̱kako̱jmip, kaꞌa tseꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n yakpa̱a̱jmjat.  
\v 19 Kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe vyinko̱pka pa̱n ñiꞌkxmip kyo̱jmipeꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n uk pa̱n kaꞌa, je̱ꞌe̱ veꞌe vinko̱pk je̱tseꞌe je̱ jayu du̱kutyónu̱t je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n.  
\v 20 Ka̱kje̱ꞌe̱ xa veꞌe je̱ jayu tyánu̱t veꞌem ax joꞌn vyeꞌna ku veꞌe je̱ Nteꞌyam yaaxu̱xji je̱tseꞌe yꞌijtnit je̱ꞌe̱ je̱ jyayu.  
\v 21 Pa̱n je̱ joyu̱toompa veꞌe mꞌijt ku veꞌe myakyaaxji, kaꞌa tseꞌe mnavyinmaꞌyu̱nmo̱ꞌo̱ju̱t; ax pa̱n mꞌo̱ꞌyixjup tseꞌe je̱tseꞌe naspa̱ka mꞌítu̱t, veꞌem tseꞌe xtónu̱t,  
\v 22 ku̱x je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe ijt je̱ joyu̱toompa ku veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n yaaxu̱xji, naspa̱ka tseꞌe yꞌijtni je̱ jayu, ku̱x naspa̱ka je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ja je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n vyinkujk. Nay veꞌempa tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe ijt naspa̱ka ku veꞌe yakyaaxji, je̱ Cristo tseꞌe u̱xyam myutoonnup myupa̱jknup.  
\v 23 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe mkujoojyju̱du vaꞌajts tsó̱vax. Ku̱x tseꞌe veꞌem, kaꞌa tseꞌe xyakjáttat je̱tseꞌe pa̱n mviijnkvó̱vjadat je̱tseꞌe veꞌem je̱ Nteꞌyam xkamutóndat xkamupá̱ktat.  
\v 24 Ax veꞌem tseꞌe, utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, jaaꞌkꞌítta je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t toꞌk jadoꞌk, veꞌem ax joꞌn mve̱ꞌnada ku je̱ꞌe̱ veꞌe myaaxu̱xjidi. 
\p  
\v 25 Ax je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe naaydum jáyuda, kaꞌa a̱tseꞌe ti pavaꞌnu̱n nma̱a̱da je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ka̱jx; ax ya̱ nvinmaꞌyu̱nts a̱tseꞌe nka̱jtsp, toꞌk juuꞌ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n tyukmo̱ꞌt, o̱ꞌyip xa veꞌe je̱tseꞌe xjaanchjávadat juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp.  
\v 26 Veꞌem a̱tseꞌe nvinmay je̱ts o̱yeꞌe je̱tseꞌe je̱ jayu veꞌem tyánu̱t ax joꞌnam yꞌit, je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe tsoꞌox u̱xyam ya̱ tiempo juuꞌ veꞌe ntuktsu̱u̱nimdup.  
\v 27 Pa̱n ta̱ꞌa̱xpú̱kani xa mitseꞌe, kaꞌa tseꞌe xꞌíxtat vintso̱ veꞌe xmaso̱o̱knit je̱ mnu̱da̱ꞌa̱x; ax pa̱n kaꞌa tseꞌe mta̱ꞌa̱xpú̱ka, kaꞌa tseꞌe xꞌíxtat pa̱n pa̱neꞌe mnu̱da̱ꞌa̱xap.  
\v 28 Ax pa̱n mta̱ꞌa̱xpa̱jkpts mitseꞌe, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe tyó̱kina. Je̱ts pa̱n toꞌkeꞌe je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱x yaaꞌvyú̱k, kaꞌavats je̱ꞌe̱ veꞌe tyó̱kina. Ax pa̱n pa̱n jaty tseꞌe yaaꞌvya̱jkp ta̱ꞌa̱xpa̱jkp, cha̱mkojkipts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe nu̱yojk tsoꞌox ku veꞌe jyoojntykada yaja naxviijn; ax je̱ꞌe̱ts a̱ts miitseꞌe nkatukmutso̱jktup. 
\p  
\v 29 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, ya̱ꞌa̱ xa a̱tseꞌe ntijp, jave̱e̱ꞌnjits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tiempo njaye̱jpumda. U̱xyam xa veꞌe du̱ꞌukvaꞌañ ku je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe ta̱ꞌa̱xpú̱k, veꞌem tseꞌe ñayjávajat ax joꞌn ku̱kyata̱ꞌa̱xpu̱jk;  
\v 30 pa̱n pa̱n tseꞌe tsaachvinmaayp, veꞌem tseꞌe ñayjávajat ax joꞌn ku̱kyatsaachvinmaajy; pa̱n pa̱n tseꞌe xo̱o̱jntkp, veꞌem tseꞌe ñayjávajat ax joꞌn ku̱kyaxo̱o̱jntk; pa̱n pa̱n tseꞌe jooyp, veꞌem tseꞌe du̱jávat je̱ts kaꞌa veꞌe du̱je̱ꞌe̱ juuꞌ jatyeꞌe jyooyp;  
\v 31 pa̱n pa̱n tseꞌe je̱ naxviijnit o̱ꞌyin du̱jaye̱jpp, veꞌem tseꞌe ñayjávajat ax joꞌn je̱ naxviijnit o̱ꞌyin ku̱du̱kajayejp joꞌn, ku̱x tá̱minupeꞌe je̱ xa̱a̱j ku veꞌe ya̱ naxviijnit it kyo̱o̱ꞌkꞌijtnit. 
\p  
\v 32 Je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱tseꞌe xkativinmáydat. Ku xa veꞌe je̱ jayu kyata̱ꞌa̱xpú̱k, vyinmaayp tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n jye̱ꞌe̱ je̱tseꞌe du̱tún juuꞌ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n cha̱jkp;  
\v 33 ax je̱ jayu juuꞌ veꞌe ta̱ꞌa̱xpú̱kani, jaaꞌknu̱yojkipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ vyinmaꞌyu̱n pa̱n ti jatyeꞌe ijtp yaja naxviijn je̱tseꞌe du̱tún juuꞌ veꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x cha̱jkp.  
\v 34 Nay veꞌempa tseꞌe ku veꞌe je̱ jayu kyayaaꞌvyú̱k, vyinmaayp tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n jye̱ꞌe̱ je̱ts vintso̱ veꞌe vaꞌajts aaj vaꞌajts jo̱o̱t yꞌítu̱t je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t, veꞌem je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk, nay veꞌempa je̱ yꞌaaj je̱ jyo̱o̱t; ax juuꞌ tseꞌe yaaꞌvyú̱kani, vyinmaaypts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n ti jatyeꞌe ijtp yaja naxviijn je̱tseꞌe du̱tún juuꞌ veꞌe je̱ ñu̱yaaꞌy cha̱jkp. 
\p  
\v 35 Miits je̱ mꞌo̱ꞌyin ka̱jxta xa a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nka̱ts; ka je̱ꞌe̱peꞌe je̱ts a̱ts miitseꞌe nkayakjajtjadat juuꞌ veꞌe mtonuvaandup, je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe je̱ts tsoj yakxo̱neꞌe mjoojntykadat mnaxviijnadat, je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n xmutóndat xmupá̱ktat toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t. 
\p  
\v 36 Ax pa̱n je̱m tseꞌe toꞌk je̱ vaju̱tya̱jk juuꞌ veꞌe du̱vinmaayp je̱ts nu̱yojk o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱pá̱ku̱t je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe cha̱jkp, ku̱x kaꞌa veꞌe tyunmootska je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱x je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ vaju̱tya̱jk du̱mutena je̱tseꞌe naaydum cha̱a̱nat, nvaat tseꞌe ñavyá̱kjadat, kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe tyó̱kina.  
\v 37 Ax pa̱n je̱m tseꞌe viijnk juuꞌ veꞌe ma̱kk je̱ vyinmaꞌyu̱n du̱pa̱a̱mp je̱tseꞌe du̱mutena je̱tseꞌe naaydum cha̱a̱nat, je̱tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe du̱tún juuꞌ veꞌe cha̱jkp, pa̱n pyayo̱ꞌyts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe du̱pá̱ku̱t je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe cha̱jkp, o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe kyanavyá̱kjadat.  
\v 38 Ax veꞌem tseꞌe, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱pa̱jkp je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe cha̱jkp, o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ du̱tún. Ax je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱kapa̱jkp je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe cha̱jkp, nu̱ntun o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ du̱tún. 
\p  
\v 39 Je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe yaaꞌvyú̱k, pavaꞌañ tseꞌe yꞌit je̱tseꞌe du̱ma̱a̱tꞌítu̱t je̱ ñu̱yaaꞌy pa̱n vinxu̱peꞌe jyoojntyka; ax pa̱n o̱o̱ꞌkp tseꞌe je̱ ñu̱yaaꞌy, o̱ꞌyip tseꞌe je̱tseꞌe du̱pá̱ku̱t pa̱n pa̱neꞌe cha̱jkp, je̱ꞌe̱jyji veꞌe tu̱u̱v juuꞌ veꞌe jaanchjaꞌviva jayu.  
\v 40 Veꞌem a̱tseꞌe nvinmay je̱ts jyayé̱pupeꞌe nu̱yojk je̱ xo̱o̱jntku̱n pa̱n kaꞌa veꞌe yꞌukyaaꞌvya̱jkni. Ax nayjaꞌvijinupts a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe veꞌem nka̱ts je̱ Espíritu Santo ka̱jx, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Nteꞌyam jyaꞌvin ka̱jxm. 
\c 8  
\s1 Je̱ tsuꞌuts juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyukvintsa̱ꞌki je̱ apa̱mnax 
\p  
\v 1 Vaꞌants a̱tseꞌe u̱xyam du̱ko̱jtspa je̱ tsuꞌuts ka̱jx juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyukvintsa̱ꞌkidup je̱ apa̱mnax. Nnu̱jaꞌvimdup xa u̱u̱ꞌmeꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ apa̱mnax jyoojntyka. Ku veꞌe je̱ jayu ñayjávajada je̱ts o̱o̱yeꞌe juuꞌ du̱tunnu̱jávada, namyá̱jijidupts je̱ꞌe̱ veꞌe. Ax ku tseꞌe je̱ jayu je̱ tso̱jku̱n du̱jaye̱pta, pyuta̱jkidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ yꞌutsta je̱ yꞌajchta je̱ts je̱ yꞌutsta je̱ cha̱ꞌa̱da vintso̱ veꞌe je̱ Jesucristo nu̱yojk du̱jaanchjávadat.  
\v 2 Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱vinmaayp je̱ts ñu̱jaꞌvipeꞌe juuꞌ, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tinu̱java ax joꞌn du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga.  
\v 3 Ax pa̱n pa̱n tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tso̱jkp, íxajats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam. 
\p  
\v 4 Ax je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe yakju̱ꞌkx juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyukvintsa̱ꞌkidup je̱ apa̱mnax, nnu̱jaꞌvimdupts u̱u̱ꞌmeꞌe je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe ti vyaꞌañ je̱ apa̱mnax, je̱ Nteꞌyamji veꞌe toꞌk du̱nu̱má̱jip du̱nu̱jaanchip.  
\v 5 Veꞌem tseꞌe du̱ko̱tsta je̱ts may je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe nteꞌyam je̱ts juuꞌ jatyeꞌe yakvinjaꞌvip yakvintsa̱ꞌkip, veꞌem juuꞌ veꞌe yaja naxviijn je̱ts veꞌem juuꞌ veꞌe je̱m tsajviinmpa.  
\v 6 Nnu̱jaꞌvimdinupts u̱u̱ꞌmeꞌe je̱ts toꞌkji je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam, je̱ Dios Teeꞌ. Je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱pa̱mka̱jx nu̱jom juuꞌ jaty, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe nꞌijtumda; ax je̱mpa tseꞌe toꞌkji je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, je̱ Jesucristo, je̱ꞌe̱ ma̱a̱t tseꞌe je̱ Nteꞌyam nu̱jom juuꞌ jaty du̱pu̱u̱jm, je̱ꞌe̱ tseꞌe xmo̱ꞌyumdup ya̱ njoojntykinamda. 
\p  
\v 7 Ax kaꞌats ya̱ꞌa̱ veꞌe anañu̱joma je̱ jayu du̱nu̱jávada. Je̱m xa veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe yujta ku veꞌe du̱vintsa̱ꞌa̱gada yꞌijt je̱ apa̱mnax. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ku̱xeꞌe du̱kaꞌo̱ynu̱jávada ti veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, to̱kintoondupts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe du̱ja̱ꞌkxta je̱ tsuꞌuts juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyukvintsa̱ꞌkidup je̱ apa̱mnax.  
\v 8 Je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱k xa u̱u̱ꞌmeꞌeda ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap ku veꞌe juuꞌ nkaꞌyumda nja̱ꞌkxumda. Akijpxa xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱java pa̱n nkaꞌyumdup nja̱ꞌkxumdupeꞌe uk pa̱n kaꞌa veꞌe nkaꞌyumda nja̱ꞌkxumda.  
\v 9 Pa̱n mnayjaꞌvijidup tseꞌe je̱ts nvaateꞌe xja̱ꞌkxtat juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyukvintsa̱ꞌkidup je̱ apa̱mnax, myakkó̱pkadap tseꞌe o̱o̱y je̱ts ku veꞌe veꞌem xja̱ꞌkxtat je̱ts ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapeꞌe xtukmaso̱ꞌo̱ktat je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ya ku veꞌe je̱ jayu veꞌem du̱ju̱ꞌkx.  
\v 10 Pa̱n mits xa veꞌe mnu̱jaꞌvip je̱ts nvaateꞌe je̱ jayu ti du̱káyu̱t du̱ja̱ꞌkxu̱t, je̱tseꞌe mꞌa̱jxtu̱k kaayva je̱m joma veꞌe je̱ apa̱mnax yakvinjava yakvintsa̱ꞌa̱ga, je̱tseꞌe mꞌixju̱ nu̱toꞌk je̱ mꞌuts je̱ mꞌajch ukpu̱ nu̱toꞌk je̱m mꞌuts je̱ mtsa̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe du̱kaꞌo̱ynu̱jaꞌvip ti veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, nayjaꞌvijuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱ja̱ꞌkxu̱t je̱ tsuꞌuts juuꞌ veꞌe tyukvintsa̱ꞌkidup je̱ apa̱mnax.  
\v 11 Ku veꞌe veꞌem xtun, ó̱yameꞌe xnu̱java je̱ts nvaateꞌe je̱ jayu ti du̱káyu̱t du̱ja̱ꞌkxu̱t, myakvintó̱kipts mitseꞌe je̱ mꞌuts je̱ mꞌajch ukpu̱ je̱ mꞌuts je̱ mtsa̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe du̱kaꞌo̱ynu̱jaꞌvip juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, ax kuꞌo̱o̱ꞌkijuvats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo.  
\v 12 Ax pa̱n miits tseꞌe myakvintó̱kidup je̱ mꞌutsta je̱ mꞌajchta ukpu̱ je̱ mꞌutsta je̱ mtsa̱ꞌa̱da, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe du̱tonda juuꞌ veꞌe ñasjaꞌvidup je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ya juuꞌ veꞌe tyoondup, mmuto̱kintoonduvapts miitseꞌe je̱ Cristo.  
\v 13 Ax veꞌem tseꞌe, pa̱n a̱ts tseꞌe nyakto̱kintuump nu̱toꞌk je̱ nꞌuts je̱ nꞌajch ukpu̱ nu̱toꞌk je̱ nꞌuts je̱ ntsa̱ꞌa̱ je̱ꞌe̱ ka̱jx pa̱n juuꞌ a̱tseꞌe nju̱ꞌkxp, ni je̱ vinꞌita xa a̱tseꞌe nkaja̱ꞌkxu̱t je̱ tsuꞌuts. 
\c 9  
\s1 Juuꞌ jatyeꞌe tukka̱daakju je̱ kuká̱tsiva 
\p  
\v 1 ¿Kaꞌa a̱ts vineꞌe xꞌo̱ꞌyixju̱ je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t juuꞌ a̱tseꞌe ntsa̱jkp? ¿Ka je̱ kuká̱tsivap a̱ts vineꞌe? ¿Kaꞌa a̱ts vineꞌe nꞌix je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo? ¿Kaꞌa miits vineꞌe xjaanchjávada je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ku̱x a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe jye̱ꞌe̱ nvaajnjidu?  
\v 2 Pa̱n je̱m xa veꞌe juuꞌ veꞌe du̱kakuva̱jktup je̱ts je̱ kuká̱tsiva a̱tseꞌe, o̱yts miitseꞌe xnu̱jávada je̱ts je̱ꞌe̱m a̱tseꞌe. Je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe xjaanchjaꞌviꞌukvaandi je̱ Jesucristo ku a̱tseꞌe xꞌamo̱tunajxti, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkip je̱ts je̱ kuká̱tsiva a̱tseꞌe. 
\p  
\v 3 Jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe nꞌatso̱vda pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe xto̱kimpayo̱ꞌydup.  
\v 4 ¿Kaꞌa a̱ts vineꞌe nvinmachju̱ je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu xyakkáyu̱t xyakꞌooꞌku̱t?  
\v 5 ¿Kaꞌa a̱ts vineꞌe xꞌo̱ꞌyixju̱ je̱ts a̱tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk nma̱a̱tvídu̱tu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjaꞌvip?, veꞌem ax joꞌn je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱ma̱a̱tvídu̱tta je̱ viijnk kuká̱tsivada je̱ts je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌutsa̱ta̱jk ma̱a̱t je̱ Pedro.  
\v 6 A̱ts ma̱a̱t je̱ Bernabé, ¿a̱a̱tsji vineꞌe xtukka̱daakp je̱ts a̱a̱tseꞌe nkamaso̱ꞌo̱ku̱t je̱ ka̱ꞌm toonk je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook nꞌavánat?  
\v 7 ¿Je̱m vineꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe viinm nakya̱ꞌíxjup je̱tseꞌe kyajoꞌyu̱mpú̱k? ¿Ukpu̱ jé̱mpats vineꞌe pa̱neꞌe je̱ chaaydum du̱nu̱yoꞌoip je̱tseꞌe je̱ tya̱a̱jm du̱kaju̱ꞌkx? ¿Ukpu̱ nay je̱mpa vineꞌe pa̱neꞌe je̱ kyarneero du̱yaktsu̱u̱nip je̱tseꞌe du̱kaꞌuuꞌk je̱ carnero je̱ lyeche?  
\v 8 Kaꞌa xa veꞌe a̱tsji veꞌem nvaꞌañ je̱ts tyukjoojntykidup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ꞌe̱ je̱ tyoonk, veꞌem tseꞌe vyaampa je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n.  
\v 9 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ: “Kaꞌa xa veꞌe je̱ kaaj je̱ yꞌajé̱n xpa̱a̱jmjadat juuꞌ veꞌe du̱vinte̱e̱ꞌmp je̱ trigo juuꞌ veꞌe tsúkani.” ¿Je̱ tsapkaaj ka̱jx vineꞌe je̱ Nteꞌyam veꞌem vyaajñ,  
\v 10 ukpu̱ u̱u̱ꞌm ka̱jxamda vineꞌe? U̱u̱ꞌm ka̱jxamda xa je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem vyaajñ. Je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe yoop, veꞌem ax joꞌn je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ ta̱a̱jm du̱pa̱kmojkp, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tonda ku̱x yꞌajo̱o̱tidup je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tukka̱daakju̱dup ku veꞌe je̱ trigo ta̱a̱jm yakpa̱kmuk.  
\v 11 A̱a̱ts xa miitseꞌe ntukꞌixtu je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook, ¿mayts miits je̱ꞌe̱ veꞌe mtunyakjávajada ku a̱a̱tseꞌe xmo̱ꞌo̱dat juuꞌ a̱a̱tseꞌe ntukjoojntykap?  
\v 12 Pa̱n je̱m xa veꞌe je̱ viijnk jayu juuꞌ veꞌe du̱vinmajtsju̱dup je̱tseꞌe xyakjoojntykadat, ¿kaꞌats nꞌiteꞌe nu̱yojk vyinko̱pka je̱ts a̱a̱tseꞌe xyakjoojntykat? 
\p Ax kaꞌats a̱a̱ts miitseꞌe nꞌamó̱tuda je̱ts a̱a̱tseꞌe xyakjoojntykadat; ó̱yam xa a̱a̱tseꞌe xkatihꞌijtja, nmuteniku̱jxpts a̱a̱tseꞌe nu̱jom je̱ꞌe̱ ka̱jx je̱tseꞌe nu̱yojk je̱ jayu yakvaajnjadat je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook.  
\v 13 Mnu̱jaꞌvidup xa miitseꞌe je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe toondup je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, je̱ꞌe̱ tseꞌe tyukjoojntykidup juuꞌ veꞌe je̱p pya̱jktup; je̱ts je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe du̱mutoondup du̱mupa̱jktup je̱ Nteꞌyam joma veꞌe je̱ yo̱jxpe̱jtu̱n, tukka̱daakju̱dup tseꞌe je̱tseꞌe du̱ja̱ꞌkxtat je̱ tá̱nu̱k tsuꞌuts juuꞌ veꞌe je̱m je̱ Nteꞌyam tyukvintsa̱ꞌkidup.  
\v 14 Nay veꞌempa tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱nu̱pa̱a̱jmtki je̱ts je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ jayu du̱vaajnjidup je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, je̱ꞌe̱ tseꞌe tyukjoojntykiduvap.  
\v 15 Ax ó̱yamts a̱tseꞌe xjatukka̱daꞌaky je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu xmo̱ꞌo̱t a̱ts je̱ ntukjoojntykin, ni vinꞌítats a̱tseꞌe je̱ jayu veꞌem nkahꞌamo̱tu. Ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapts a̱ts miitseꞌe veꞌem nmu̱jáyada je̱ts a̱ts miitseꞌe juuꞌ xmo̱ꞌo̱dat. Nu̱yojk o̱y xa a̱tseꞌe nnayjávaja je̱ts a̱tseꞌe nꞌo̱o̱ꞌknit je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe je̱ jayu vyaꞌandat je̱ts kuvana a̱ts miitseꞌe xyakjoojntykidi. 
\p  
\v 16 Pa̱n a̱ts ya̱ nꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ka̱jx xa a̱ts miitseꞌe ku̱nvaajnjada je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, ku̱nnamyá̱jajats a̱tseꞌe. Ax ka ya̱ nꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ka̱jxapts a̱tseꞌe veꞌem ntun, je̱ Nteꞌyam a̱tseꞌe xtukkuvaꞌni je̱ts a̱tseꞌe veꞌem ntun.  
\v 17 Pa̱n a̱ts ya̱ nꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ka̱jx xa a̱tseꞌe veꞌem ku̱ntún, ku̱nꞌaꞌixts a̱tseꞌe je̱ nꞌo̱ꞌyin. Ax je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam ya̱ toonk xtukkuvaꞌni, xtukka̱daakpts a̱tseꞌe je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ntónu̱t.  
\v 18 Ax veꞌem tseꞌe je̱ o̱ꞌyin juuꞌ a̱tseꞌe njayejpp, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ xo̱o̱jntku̱n ku a̱tseꞌe nu̱nveꞌemji ntukkaꞌamáy je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook. Je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe ntijp, kaꞌa a̱tseꞌe mpu̱k mpaaꞌty juuꞌ a̱tseꞌe xjatukka̱daakp je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu xyakjoojntykat je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱tseꞌe ntukꞌix je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook. 
\p  
\v 19 O̱yam a̱tseꞌe je̱ jayu nkavintsa̱na, veꞌemts a̱tseꞌe nnapyu̱mju̱ ax joꞌn a̱tseꞌe ku̱nꞌijt nu̱jom je̱ jayu je̱ jyoyu̱toompa. Veꞌemts a̱tseꞌe ntun je̱tseꞌe jyaaꞌknu̱máyadat je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjaꞌvidup.  
\v 20 Ku a̱tseꞌe nꞌit je̱ nmuꞌisraeejlit jayu ma̱a̱tta, veꞌemts a̱tseꞌe nnapyu̱mju̱ ax joꞌn je̱ꞌe̱da ku̱x je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱tseꞌe je̱ Cristo du̱jaanchjávadat. Ku a̱tseꞌe nꞌit je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱pana̱jkxtup je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n, veꞌemts a̱tseꞌe nnapya̱a̱jmjuva ax joꞌn je̱ꞌe̱da ku̱x je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱tseꞌe je̱ Cristo du̱jaanchjaꞌviduvat. Veꞌemts a̱tseꞌe ntun ó̱yam a̱tseꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n xkayakkutujkja.  
\v 21 Ax kuts a̱tseꞌe nꞌit je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kapana̱jkxtup je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n, veꞌemts a̱tseꞌe nnapya̱a̱jmjuva ax joꞌn je̱ꞌe̱da ku̱x je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱tseꞌe je̱ Cristo du̱jaanchjávadat. Ka je̱ꞌe̱p a̱tseꞌe ntijp je̱ts a̱tseꞌe nkaꞌit je̱p je̱ Nteꞌyam kya̱ꞌp pyaꞌtkup, je̱p a̱tseꞌe nꞌit je̱ꞌe̱ kya̱ꞌp pyaꞌtkup ku̱x a̱tseꞌe je̱ Cristo je̱ pyavaꞌnu̱n mpanu̱jkxp.  
\v 22 Ku a̱tseꞌe nꞌit je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kaꞌo̱ynu̱jaꞌvidup ti veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, veꞌemts a̱tseꞌe nnapya̱a̱jmjuva ax joꞌn je̱ꞌe̱da ku̱x je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱tseꞌe je̱ Cristo ma̱kk du̱jaanchjávadat. Veꞌemts a̱tseꞌe nnapyu̱mju̱ ax joꞌn toꞌk jadoꞌk je̱ jayu je̱ts a̱tseꞌe veꞌem je̱ jayu mputá̱kadat je̱tseꞌe du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 23 Veꞌem a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe ntun je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook ka̱jx je̱ts a̱tseꞌe veꞌem je̱ jayu ntukma̱a̱tjaye̱jptinit je̱ xo̱o̱jntku̱n juuꞌ veꞌe ya̱ o̱y ka̱ts ya̱ o̱y ayook yajkyp. 
\p  
\v 24 Mnu̱jaꞌvidup xa miitseꞌe je̱ts ku veꞌe je̱ jayu ñañomkijpxjada, ó̱yameꞌe anañu̱joma ñomda, toꞌkjits je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe ma̱a̱daakp je̱tseꞌe yakma̱ꞌa̱ je̱ pu̱k juuꞌ veꞌe ñu̱noomdup. Íxtiduvats miitseꞌe vintso̱ veꞌe mma̱a̱daꞌaktat je̱tseꞌe xjaye̱jptinit juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam mtukmutso̱jkju̱dup.  
\v 25 Pa̱n pa̱n jaty xa veꞌe nañomkijpxuvaajnju̱dup, nayꞌakuva̱a̱ꞌnijidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts apa̱a̱mdu̱ka veꞌe tyunꞌaꞌíxtini ku veꞌe tyukka̱daꞌakjadat je̱ xa̱a̱j ku veꞌe ñañomkijpxjadat. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem du̱tonda je̱tseꞌe du̱pá̱ktat toꞌk je̱ piꞌk ojts aajy taꞌaky juuꞌ veꞌe je̱ corona joꞌn pu̱m pa̱n pa̱neꞌe ma̱a̱daakp; ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe jyek, niiꞌkxnup je̱ꞌe̱ veꞌe. Ax u̱u̱ꞌmda, je̱ꞌe̱ts u̱u̱ꞌmeꞌe nnu̱toꞌnumdup je̱tseꞌe nyakmo̱ꞌyumdinit je̱ pu̱k juuꞌ veꞌe ijtp xa̱ꞌma ka̱jx.  
\v 26 Veꞌem xa a̱tseꞌe ntun ax joꞌn je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱ꞌixta̱a̱p joma vaateꞌe kyuka̱xa je̱ noomk. Kaꞌa xa a̱tseꞌe veꞌem ntun ax joꞌn je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe ko̱o̱jyji je̱ po̱j du̱ꞌapa̱ꞌkxnajxp ku veꞌe je̱ myujayu du̱ma̱a̱tnachiiꞌkju̱;  
\v 27 nyaktsaachpaatyp xa a̱tseꞌe ya̱ nniꞌkx ya̱ nko̱pk je̱ts a̱tseꞌe ake̱e̱ꞌy nyakkutujkja. Kaꞌats a̱tseꞌe ntsa̱k je̱ts a̱tseꞌe viinm nkakutyónu̱t je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook juuꞌ a̱tseꞌe je̱ jayu ntukꞌixp je̱ts a̱tseꞌe veꞌemji ntaannit; je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱ts a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xnu̱u̱jminit je̱ts o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe ntuump nka̱jtsp. 
\c 10  
\s1 Je̱ ko̱jtsvíjin ku veꞌe je̱ jayu je̱ apa̱mnax du̱vintsa̱ꞌa̱ga 
\p  
\v 1 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱tseꞌe xnu̱jávadat vintso̱ veꞌe jyajtti a̱a̱ts je̱ nju̱jpit jáyuda. Anañu̱joma tseꞌe yꞌijtti je̱m vínu̱ts paꞌtkum, anañu̱joma tseꞌe du̱tinajxti je̱ Tsapts Maaxy Na̱a̱j.  
\v 2 Ax ku tseꞌe yꞌijtti je̱m vínu̱ts paꞌtkum je̱ nu̱may jayu ma̱a̱t je̱ Moisés, je̱tseꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji je̱ Tsapts Maaxy Na̱a̱j du̱tinajxti, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn ku̱ña̱pe̱jtti, yaktoꞌkidu tseꞌe je̱ vyinmaꞌyu̱nda je̱tseꞌe du̱tóndat juuꞌ veꞌe je̱ Moisés kya̱jtsp.  
\v 3 Je̱ Nteꞌyam tseꞌe je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm mo̱o̱jyju̱du juuꞌ veꞌe kyaaydu yꞌooktu, anañu̱joma tseꞌe du̱kaaydi je̱ tsapjo̱o̱tmit tsapkaaky.  
\v 4 Je̱m tseꞌe anañu̱joma du̱ꞌooktuva je̱ tsoxk na̱a̱j juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam mo̱o̱jyju̱du, je̱pts je̱ꞌe̱ veꞌe tsahꞌakujkp pyítsum. Ax je̱ tsaaj, je̱ Criistots je̱ꞌe̱ veꞌe yaktukmuꞌaꞌixmojkip, je̱ꞌe̱ tseꞌe a̱a̱ts je̱ nju̱jpit jayu mya̱a̱tnajxtu mya̱a̱tta̱jkidu je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm.  
\v 5 O̱yam tseꞌe vyeꞌema, nu̱mayts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱toondu du̱ko̱jtstu juuꞌ veꞌe ka ó̱yap, ax je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Nteꞌyam kyo̱ꞌo̱yjaꞌvi, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe nu̱may tyunꞌo̱o̱ꞌktini. 
\p  
\v 6 Je̱ꞌe̱ ka̱jx xa ya̱ꞌa̱ veꞌe tyoojnji kyo̱jtsji je̱tseꞌe nu̱java tyaannit je̱ts kaꞌa veꞌe nꞌana̱ꞌmumdat nꞌatso̱jkumdat juuꞌ jatyeꞌe ka ó̱yap, ax joꞌn je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌana̱a̱mdi du̱ꞌatso̱jkti joꞌn.  
\v 7 Je̱ Nteꞌyamji veꞌe toꞌk mvinjávadap mvintsa̱ꞌa̱gadap, kaꞌa tseꞌe xtóndat ax joꞌn je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe je̱ apa̱mnax du̱vinjaꞌvidu du̱vintsa̱ꞌkidu. Ku̱x jidu̱ꞌu̱m xa veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “A̱jxtktu tseꞌe je̱ jayu kaayva ookpa, vanꞌit tseꞌe tyénidi je̱tseꞌe jyomjátkidi tyijátkidi.”  
\v 8 Kaꞌa tseꞌe je̱ ka̱ts ntukma̱a̱tjaye̱jpumdat je̱ yaaꞌy je̱ ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe ka pú̱kap njaye̱jpumdup, veꞌem ax joꞌn je̱ꞌe̱ veꞌeda je̱ ka̱ts du̱tukma̱a̱tjaye̱jpti je̱ kiix ónu̱kta juuꞌ veꞌe ka pú̱kap jyaye̱jptu je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌktini nu̱ꞌiiꞌpx toojk miijl toꞌk xa̱a̱j.  
\v 9 Kaꞌa xa veꞌe nꞌíxumdat pa̱n joma vaateꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n juuꞌ du̱kuvu̱k, veꞌem ax joꞌn je̱ꞌe̱ veꞌe jyátkidi pa̱n pa̱n jatyeꞌe o̱o̱ꞌktinu ku veꞌe je̱ tsaaꞌn choꞌtsjidi.  
\v 10 Kaꞌa tseꞌe je̱ Nteꞌyam xvinko̱jtspé̱ttat, veꞌem ax joꞌn je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱may je̱ Nteꞌyam du̱vinko̱jtspe̱jtti je̱tseꞌe yakꞌo̱o̱ꞌkjidini je̱ yakꞌo̱o̱ꞌkpa ángeles. 
\p  
\v 11 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts ya̱ꞌa̱ veꞌe tyoojnji kyo̱jtsji je̱tseꞌe je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp yakpu̱u̱jm je̱tseꞌe je̱ nu̱jaꞌvin njaye̱jpumdinit anañu̱joma u̱u̱ꞌm nu̱vinxu̱peꞌe njoojntykimda ya̱ kuka̱xa aats.  
\v 12 Ax veꞌem tseꞌe, pa̱n pa̱n tseꞌe nañasjaꞌvijup je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe tyo̱kintónu̱t, vaꞌan tseꞌe o̱o̱y du̱tunnayꞌixju̱ ku veꞌe ñu̱nkaꞌat je̱p to̱kin ja̱a̱tp.  
\v 13 Ku veꞌe myakto̱kintonuvaꞌanjada, vanxu̱p tseꞌe mjajttuva ax joꞌn jyajttuva o̱pya̱na. Ax je̱ Nteꞌyam, tyuumpts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe kya̱jtsp, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjaty je̱tseꞌe xyakto̱kintoꞌnumdat pa̱n kaꞌa veꞌe xꞌo̱ꞌyixumjada je̱tseꞌe nꞌama̱a̱daaguimdat, ku̱x je̱ Nteꞌyameꞌe xputa̱jkimdup vintso̱ veꞌe nkakuva̱jkumdat je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱tseꞌe nkakaꞌamdat je̱p to̱kin ja̱a̱tp, ax veꞌem tseꞌe nmuténimdat. 
\p  
\v 14 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, miits, juuꞌ a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntso̱jktup, kuke̱ꞌe̱kta joma veꞌe je̱ jayu du̱vinjávada du̱vintsa̱ꞌa̱gada juuꞌ veꞌe ka je̱ Nteꞌyamap.  
\v 15 Veꞌem xa a̱ts miitseꞌe nmuko̱tsta ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe viji kej, ax payo̱ꞌo̱yda tseꞌe o̱y juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp.  
\v 16 Ku veꞌe ntukꞌaꞌooguimda je̱ tukꞌaꞌooguin juuꞌ ka̱jxeꞌe nkuko̱jtsjimda je̱ Nteꞌyam, nꞌapaatumdup tseꞌe je̱ Cristo je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe yꞌukꞌa̱a̱ꞌk, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ ñu̱u̱ꞌpu̱n du̱masa̱a̱k. Je̱ts ku veꞌe nkaꞌyumda je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe ntojkvaꞌkxumdup, nꞌapaatumdupts u̱u̱ꞌmeꞌe je̱ Cristo je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe yꞌukꞌa̱a̱ꞌk, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk tya̱a̱jy je̱m cruz ka̱jxm.  
\v 17 O̱yamts u̱u̱ꞌmeꞌe nu̱mayda, anañu̱jómats u̱u̱ꞌmeꞌeda nkaꞌyumda nay je̱ꞌe̱jyam toꞌkji je̱ tsapkaaky, veꞌemts u̱u̱ꞌmeꞌeda ma̱a̱t je̱ Cristo ax joꞌn toꞌk niꞌkx toꞌk ko̱pk ku̱nꞌijtumdi. 
\p  
\v 18 Ixta juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jayu tyoondup. Ku veꞌe juuꞌ je̱ Nteꞌyam du̱tukvintsa̱ꞌa̱gada je̱m yo̱jxpe̱jtu̱n ka̱jxm, nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ja̱ꞌkxtup je̱ vintsa̱ꞌkin, je̱ vintsa̱ꞌkinjyam tseꞌe yꞌapaattup.  
\v 19 Juuꞌts a̱tseꞌe nka̱jtsp, ka je̱ꞌe̱pts a̱tseꞌe ntijp je̱ts ñu̱má̱jipeꞌe je̱ apa̱mnax, ni ka je̱ꞌe̱pts a̱tseꞌe ntijp je̱ts tiktspeꞌe je̱ tsuꞌuts juuꞌ veꞌe tyukvintsa̱ꞌkidup je̱ apa̱mnax.  
\v 20 Je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntijp je̱ts ku veꞌe je̱ vintsa̱ꞌkin du̱pa̱mda pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kaꞌíxada, je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe tyukvintsa̱ꞌkidup, ka je̱ Nteꞌyamap; ax kaꞌats a̱tseꞌe ntsa̱k je̱ts miitseꞌe xma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnjadat je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap.  
\v 21 Kaꞌa xa veꞌe mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe je̱ Jesús xvinjávadat xvintsa̱ꞌa̱gadat kijpx ma̱a̱t je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, kaꞌa tseꞌe mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n xyakmá̱jadat xyakjaanchadat pa̱n mꞌooktupeꞌe je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j je̱tseꞌe xkayda je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vinsá̱n yaktukjaaꞌmye̱jtsp, je̱tseꞌe je̱ jayu xtukma̱a̱tja̱ꞌkxta je̱ tsuꞌuts juuꞌ veꞌe yaktukvintsa̱ꞌkip je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap.  
\v 22 ¿Ukpu̱ ntso̱jkumdup u̱u̱ꞌm vineꞌe je̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n nyakjo̱tmaꞌtumdat? ¿U̱u̱ꞌmda vineꞌe nu̱yojk ma̱kk je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ꞌe̱? 
\s1 Veꞌem tseꞌe nu̱jom ntoꞌnumdat nko̱jtsumdat ax joꞌn je̱ Nteꞌyam yakma̱ja yakjaancha yꞌijtnit 
\p  
\v 23 Yakjajtyp xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tónu̱t toꞌk ka̱ꞌa̱jyji juuꞌ jaty; ax kaꞌa tseꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji tyunꞌo̱ya. Yakjajtyp xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tónu̱t toꞌk ka̱ꞌa̱jyji juuꞌ jaty; ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji je̱ jayu du̱puta̱ka je̱tseꞌe je̱ Jesucristo nu̱yojk du̱jaanchjávat.  
\v 24 Kaꞌats miitseꞌe xꞌíxtadat ka̱kje̱ꞌe̱ je̱ mꞌo̱ꞌyinda, mꞌíxtiduvapeꞌe juuꞌ veꞌe je̱ viijnk jayu tyukꞌo̱ꞌyiduvap. 
\p  
\v 25 Nvaat xa veꞌe xkáydat xja̱ꞌkxtat pa̱n ti jatyeꞌe to̱o̱ꞌkjup je̱p maaꞌy ja̱a̱tp. Kaꞌa tseꞌe xꞌamo̱tutú̱vadat pa̱n je̱ vintsa̱ꞌkin je̱ꞌe̱ veꞌe uk pa̱n ka je̱ vintsa̱ꞌkinap, veꞌem tseꞌe kyayakjávat je̱ts to̱kin je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe xja̱ꞌkxta,  
\v 26 ku̱x ya̱ naxviijnit it je̱ts nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe mya̱a̱t, je̱ Ma̱ja̱ Vintsa̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe jye̱ꞌe̱. 
\p  
\v 27 Uk pa̱n je̱m tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kajaanchjaꞌvidup je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱tseꞌe mvó̱vjada kaayva, nvaat tseꞌe mna̱jkxtat. Pa̱n mna̱jkxtup tseꞌe, kayda ooꞌkta juuꞌ veꞌe myakmo̱o̱ydup, kaꞌa tseꞌe xꞌamo̱tutú̱vadat ni tía, veꞌem tseꞌe kyayakjávat je̱ts to̱kin je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe xja̱ꞌkxtat.  
\v 28 Ax pa̱n mna̱ꞌmu̱xju̱dup tseꞌe je̱ jayu jidu̱ꞌu̱m: “Je̱ apa̱mnax ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱yaktukvintsa̱ꞌa̱ga ya̱ tsuꞌuts”, kaꞌa tseꞌe xja̱ꞌkxtat ku̱x ku veꞌe je̱ jayu je̱ to̱kin xtoojnjadat juuꞌ veꞌe tu̱mvaꞌnu̱xjada, veꞌem tseꞌe kyayakjávat je̱ts to̱kin je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe xja̱ꞌkxta.  
\v 29 Je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntijp je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱to̱kinjávadat juuꞌ veꞌe mvo̱o̱jvju̱dup, ka je̱ꞌe̱pts a̱tseꞌe ntijp je̱ts miitseꞌe xto̱kinjávadat. 
\p Nu̱njajtp xa veꞌe je̱ts miitseꞌe je̱mda juuꞌ a̱tseꞌe xꞌamo̱tutú̱vidup: “O̱yameꞌe je̱ viijnk jayu du̱ko̱ꞌo̱yjávada juuꞌ a̱tseꞌe ntuump, ¿tya̱jxts a̱tseꞌe xkaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t juuꞌ a̱tseꞌe xyakjajtjip je̱ Nteꞌyam?  
\v 30 Pa̱n nkuko̱jtsjip xa a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ nkaaky je̱ nto̱jkx ka̱jx, ¿tya̱jxts a̱ts vineꞌe je̱ jayu xꞌu̱xko̱jtsnit xpako̱jtsnit ku a̱tseꞌe juuꞌ nkay nju̱ꞌkx?”  
\v 31 Jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe nꞌatsa̱v: Pa̱n ti veꞌe mkaaydup mꞌooktup uk pa̱n ti jatyeꞌe mtoondup mko̱jtstup, tonda ko̱tsta nu̱jom ax joꞌn je̱ Nteꞌyam xyakmá̱jadat xyakjaanchadat.  
\v 32 Kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe xyakto̱kintóndat juuꞌ veꞌe israeejlit jayu, ni je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe ka je̱ꞌe̱pta, ni je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu.  
\v 33 Tonda ko̱tsta ax joꞌn a̱ts. Veꞌem a̱tseꞌe ntonuvaꞌañ nko̱tsuvaꞌañ juuꞌ ax joꞌn nu̱jom je̱ jayu du̱ꞌo̱yjávada. Kaꞌa a̱tseꞌe nꞌixta je̱ nꞌavintso̱ o̱ꞌyinji, je̱ꞌe̱va veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ viijnk jayu je̱ yꞌo̱ꞌyinda, veꞌem tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\c 11  
\p  
\v 1 Tonda je̱ vinmaꞌyu̱n juuꞌ a̱tseꞌe njayejpp, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe ntun je̱ vinmaꞌyu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Cristo jyayejpp. 
\s1 Vintso̱ je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ñaajkꞌítjadat joma veꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ñayꞌamókajada 
\p  
\v 2 Nꞌo̱ñu̱ko̱jtsidupts a̱ts miitseꞌe ku̱xeꞌe a̱ts xa̱ꞌma xjaaꞌmyé̱tsta je̱tseꞌe xpana̱jkxta je̱ ixpa̱jku̱n juuꞌ veꞌe ntukꞌixtu.  
\v 3 Je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱tseꞌe xnu̱jávadat je̱ts je̱ Cristo veꞌe toꞌk jadoꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ kyuvajk; je̱ts je̱ yaaꞌtya̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱kuvajkip je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, veꞌem ax joꞌn je̱ Nteꞌyam du̱nu̱kuvajka je̱ Cristo.  
\v 4 Ku veꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk kujópax ukpu̱ kumó̱tsax chapka̱ts ukpu̱ du̱ko̱jtsnáxy je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, yakvintsa̱ꞌkintó̱kipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo.  
\v 5 Ax pa̱n kaꞌa tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ñakyujuuꞌxju̱ ku veꞌe chapka̱ts ukpu̱ du̱ko̱jtsnáxy je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, yakvintsa̱ꞌkintó̱kivapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ñu̱yaaꞌy, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn kukeeꞌp ku̱yꞌijt.  
\v 6 Pa̱n kaꞌa xa veꞌe ñakyujuuꞌxju̱ je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, vaꞌan tseꞌe nu̱jom je̱ vyaajy du̱ku̱ske̱e̱ꞌpkú̱xu̱. Ax pa̱n tso̱ꞌo̱tyoꞌnu̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk veꞌem kukeeꞌp yꞌit, vaꞌan tseꞌe du̱nakyujuuꞌxju̱.  
\v 7 Kaꞌa xa veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk kujópax ukpu̱ kumó̱tsax chapka̱ts ukpu̱ du̱ko̱jtsnáxy je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, ku̱x je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌapa̱mnax je̱ts nay veꞌempa veꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱ka je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin. Ax je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ myá̱jints je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkip.  
\v 8 Ku̱x ku xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱pu̱u̱jm je̱ yaaꞌtya̱jk, ka je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk ka̱jxapts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱pu̱u̱jm; je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk ka̱jxeꞌe du̱pu̱u̱jm je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk.  
\v 9 Nay veꞌempa tseꞌe, yakpa̱a̱m je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ mya̱jin ka̱jx; ka je̱ yaaꞌtya̱jkap tseꞌe yakpa̱a̱m je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ mya̱jin ka̱jx.  
\v 10 Ax ya̱ꞌa̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ñakyujooꞌxju̱t je̱tseꞌe veꞌem nu̱ke̱ꞌxnatá̱ka tyánu̱t je̱ts je̱p je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ñu̱yaaꞌy kya̱ꞌp pyaꞌtkup yꞌit. Xo̱o̱jntktup tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌaangeles ku veꞌe veꞌem.  
\v 11 O̱yam tseꞌe vyeꞌema, je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱nu̱pa̱a̱jmtki je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk yꞌítu̱t ka je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ka̱jxap.  
\v 12 Ku̱x pa̱n tyú̱vam je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk ka̱jxeꞌe yakpu̱u̱jm je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, tyú̱vamts je̱ꞌe̱ veꞌeva je̱ts je̱ yaaꞌtya̱jk, je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ꞌe̱ veꞌe yakke̱ꞌxjup; ax je̱ Nteꞌyam tseꞌe nu̱jom juuꞌ jaty du̱yakje̱ji. 
\p  
\v 13 Payo̱ꞌo̱yda nꞌit pa̱n o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk chapka̱ts ka kujuuꞌxap.  
\v 14 Yaknu̱jaꞌvip xa veꞌe je̱ts tso̱ꞌo̱tyoꞌnu̱n je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ vyaajy du̱yakyá̱n.  
\v 15 Ax je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, vintsa̱ꞌkinmo̱o̱jyjupts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe ya̱n je̱ vyaajy du̱jayep, ku̱x je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe je̱ Nteꞌyam myo̱o̱jyji ya̱n je̱ vyaajy je̱tseꞌe kyujooꞌxju̱t.  
\v 16 Ax pa̱n pa̱n tseꞌe du̱kakuva̱kuvaamp ya̱ ayook, nnu̱jaꞌvimdinup tseꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ viijnk ixpa̱jku̱n mpana̱jkxumda, je̱ts kaꞌava veꞌe joma veꞌe ñayꞌamókajada je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu. 
\s1 Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱kidup je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaꞌox 
\p  
\v 17 Je̱p tseꞌe jadoꞌk viijn juuꞌ a̱ts miitseꞌe ntuknu̱jaꞌyidup, ax kaꞌats a̱ts miitseꞌe nꞌo̱ñu̱kó̱tsada je̱ꞌe̱ ka̱jx. Ku veꞌe mnayꞌamókajada, kaꞌa tseꞌe mnapyutá̱kajada je̱tseꞌe nu̱yojk xjaanchjávadat je̱ Jesucristo, nu̱yojk tseꞌe mnaajkvintó̱kijada.  
\v 18 Mutoꞌk viijn, veꞌemts a̱tseꞌe je̱ ka̱ts tu̱nmo̱tu je̱ts mnapya̱jkvaꞌkxju̱dupeꞌe joma veꞌe mnayꞌamókajada, ax veꞌemts a̱tseꞌe njava je̱ts veꞌem játyam je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe kyo̱jtstup.  
\v 19 ¡Mnapya̱jkvaꞌkxju̱dup xa nꞌiteꞌe! Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe veꞌem nvaꞌañ ku̱x nu̱ke̱ꞌxnata̱jkipeꞌe o̱y pa̱n pa̱neꞌe je̱ Nteꞌyam tyú̱vam du̱pana̱jkxp.  
\v 20 Ax ku tseꞌe mnayꞌamókajada je̱tseꞌe mꞌaꞌóxada, ka je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱napts miitseꞌe mnu̱ꞌaꞌóxidup.  
\v 21 Ku veꞌe mꞌaꞌóxada, kaꞌa tseꞌe mnayꞌaꞌíxjada, ka̱kje̱ꞌe̱ veꞌe xkayda xꞌooꞌkta je̱ mꞌaꞌoxta. Je̱m xa veꞌe juuꞌ veꞌe ayooj taandup, je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe o̱o̱y tunkaaydup tunꞌooktup je̱tseꞌe ñaajkmoꞌokjada.  
\v 22 ¿Jadi kaꞌa veꞌe ti mja̱a̱jnda mta̱jkta joma veꞌe mkáydat mꞌooꞌktat? ¿Uk mtso̱jktupeꞌe nu̱yojk je̱tseꞌe xviijnkꞌíxtat je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu je̱tseꞌe xyaktso̱ꞌo̱tyóndat pa̱n pa̱n jatyeꞌe katihꞌijtu̱xju̱dup? ¿Vintso̱ts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmadat? ¿Nꞌo̱ñu̱kó̱tsadap a̱ts miits vineꞌe ku veꞌe veꞌem xtonda? Ax ya̱ꞌa̱ ka̱jx, kaꞌats a̱ts miitseꞌe nꞌo̱ñu̱kó̱tsada. 
\s1 Je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaꞌox 
\p  
\v 23 Je̱ Ma̱ja̱ Vintsa̱neꞌe viinm a̱ts xmo̱o̱y je̱ ixpa̱jku̱n juuꞌ a̱ts miitseꞌe ntukꞌixtu. Ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe: Kaꞌanumeꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús yakpu̱m vyeꞌna je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup, je̱ tsooj tseꞌe du̱ka̱a̱jn je̱ tsapkaaky  
\v 24 je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji, vanꞌit tseꞌe du̱tojkvaꞌkxy je̱tseꞌe vyaajñ: “Kayda, ya̱ꞌa̱ xa je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts je̱ nniꞌkx je̱ nko̱pk juuꞌ a̱tseꞌe nmasa̱a̱kp miits je̱ mꞌo̱ꞌyin ka̱jxta ku a̱tseꞌe nꞌo̱o̱ꞌku̱t. Tonda tseꞌe veꞌem je̱ts a̱tseꞌe xjaaꞌmyé̱tstat.”  
\v 25 Nay veꞌempa tseꞌe, ku veꞌe tá̱vani yꞌaꞌóxada vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe du̱ko̱o̱mpa toꞌk je̱ tukꞌaꞌooguin je̱tseꞌe vyaajñ: “Juuꞌ tseꞌe ya̱ tukꞌaꞌooguin mya̱a̱t, ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts je̱ nnu̱u̱ꞌpu̱n juuꞌ ka̱jxeꞌe je̱ nam ko̱jtstán tyun. Vinxu̱p nax tseꞌe xꞌooꞌkta, jaaꞌmyé̱tstats je̱ts nmasa̱a̱kp a̱tseꞌe ya̱ nnu̱u̱ꞌpu̱n miits ka̱jxta ku a̱tseꞌe nꞌo̱o̱ꞌku̱t.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ.  
\v 26 Ax je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, vinnaajknáxeꞌe xkayda je̱ tsapkaaky je̱tseꞌe xꞌooꞌkta juuꞌ veꞌe je̱ tukꞌaꞌooguin mya̱a̱t, mꞌavaꞌnidupts miitseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n vanꞌit paat ku veꞌe myiinnuvat. 
\s1 Vintso̱ veꞌe yakpá̱ku̱t je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaꞌox 
\r (Mt. 26.26‑29; Mr. 14.22‑25; Lc. 22.14‑20) 
\p  
\v 27 Ax veꞌem tseꞌe, jyapa̱na pa̱n pa̱neꞌe o̱yvintso̱va du̱kaayp je̱ tsapkaaky ukpu̱ o̱yvintso̱va du̱ꞌuuꞌk juuꞌ veꞌe je̱ tukꞌaꞌooguin mya̱a̱t, je̱pts je̱ꞌe̱ veꞌe to̱kin ja̱a̱tp ku̱xeꞌe du̱kavintsa̱ꞌa̱ga je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk je̱ts je̱ ñu̱u̱ꞌpu̱n.  
\v 28 Ni pa̱na xa veꞌe du̱kakáyu̱t je̱ tsapkaaky ukpu̱ du̱kaꞌooꞌku̱t je̱ uuꞌk pa̱n kaꞌana veꞌe o̱y du̱payo̱ꞌo̱y juuꞌ veꞌe tyuump.  
\v 29 Ku̱x pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kama̱ja̱pa̱a̱mp je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk ku veꞌe du̱kay du̱ꞌuuꞌk, viinm tseꞌe je̱ chaachpaatu̱n du̱nu̱kaya du̱nu̱ꞌooga.  
\v 30 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe nu̱may miitsta je̱ paꞌam mkanu̱vaꞌatsjada je̱tseꞌe ma̱kka̱tso̱ts mkaꞌitta, je̱mpa tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe du̱kuꞌo̱o̱ꞌkiva.  
\v 31 Ax pa̱n o̱y tseꞌe ku̱mpayo̱ꞌyumda juuꞌ veꞌe ntoꞌnumdup, kaꞌa tseꞌe je̱ Nteꞌyam xto̱kimpayo̱ꞌyumdat.  
\v 32 Ax xto̱kimpayo̱ꞌyumdupts u̱u̱ꞌmeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe xyaktsaachpaatumda je̱ꞌe̱ ka̱jx je̱tseꞌe nkatsaachpaatumdat xa̱ꞌma ka̱jx je̱ꞌe̱ ma̱a̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱. 
\p  
\v 33 Ax veꞌem tseꞌe, utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, ku veꞌe mnayꞌamókajadat je̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaꞌox xꞌapaaꞌtuvaꞌandat, mnayꞌaꞌíxjadap tseꞌe vimpit atu̱j, vanꞌit tseꞌe mkáydat.  
\v 34 Pa̱n je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe yuꞌo̱o̱ꞌkju̱dup, vaꞌan tseꞌe je̱m tya̱kꞌámam du̱kayda, ax veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam mkayaktsaachpaaꞌtjadat je̱ ka ó̱yap ka̱jx juuꞌ veꞌe mtoondup ku veꞌe mnayꞌamókajada. Je̱ꞌe̱ juuꞌ jaty a̱tseꞌe tu̱nkaka̱ts, viinmts a̱tseꞌe nnu̱kó̱tsu̱t ku a̱ts miitseꞌe na̱jkx nkuꞌíxtinuva. 
\c 12  
\s1 Je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo toꞌk jadoꞌk je̱ jayu myo̱o̱yp 
\p  
\v 1 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, je̱p xa veꞌe jadoꞌk viijn juuꞌ a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱tseꞌe xnu̱jávadat, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo toꞌk jadoꞌk je̱ jayu myo̱o̱yp je̱tseꞌe du̱tóndat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp. 
\p  
\v 2 Mnu̱jaꞌvidinup xa miits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts ku veꞌe je̱ Jesucristo xkaꞌíxadana vyeꞌna, mvinjaꞌvidu mvintsa̱ꞌkidu tseꞌe je̱ apa̱mnax juuꞌ veꞌe ni toꞌk aaja kako̱jtsp.  
\v 3 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe ntsa̱k je̱tseꞌe xnu̱jávadat je̱ts je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Nteꞌyam jyaꞌvin ka̱jxm, ni pá̱nats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ vinmaꞌyu̱n du̱kama̱ꞌa̱ je̱tseꞌe vyaꞌanu̱t: “¡Ko̱ꞌo̱y nu̱ko̱tsa tseꞌe yꞌijtnit je̱ Jesús!” Ntso̱jkpapts a̱tseꞌe je̱tseꞌe xnu̱jávadat je̱ts je̱ Espíritu Santo veꞌe du̱mo̱o̱yp je̱ vinmaꞌyu̱n nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe vaandup: “¡Je̱ Jesús, je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n!” 
\p  
\v 4 May viijn xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo je̱ jayu myo̱o̱yp pa̱n vintso̱ veꞌe toꞌk pa̱n vintso̱ veꞌe jadoꞌk juuꞌ du̱tóndat; ax toꞌkji tseꞌe je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe veꞌem du̱mo̱o̱yp.  
\v 5 May viijnts je̱ꞌe̱ veꞌe vintso̱ veꞌe je̱ jayu du̱mutonda du̱mupa̱kta je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n; ax toꞌkjits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, juuꞌ veꞌe yakmutoomp yakmupa̱jkp.  
\v 6 May viijnts je̱ꞌe̱ veꞌe vintso̱ veꞌe juuꞌ jaty yaktún, ax toꞌkjits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam juuꞌ ka̱jxeꞌe je̱ jayu veꞌem du̱tún.  
\v 7 Je̱ Espíritu Santo xa veꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkip je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin toꞌk jadoꞌk je̱ jayu ka̱jxta je̱tseꞌe veꞌem yꞌó̱yat anañu̱joma pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjaꞌvidup.  
\v 8 Je̱m tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam mo̱o̱jyju̱dup je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin je̱ Espíritu Santo ka̱jx pa̱n vintso̱ veꞌe juuꞌ du̱kó̱tstat je̱ vijin je̱ ke̱ju̱n ma̱a̱t, apu̱k tseꞌe juuꞌ veꞌe yakmo̱o̱ydup je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin vintso̱ veꞌe du̱ko̱jtsvaꞌatstat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp,  
\v 9 apu̱k tseꞌe juuꞌ veꞌe yakmo̱o̱ydup je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkimpa pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ jaanchjaꞌvin du̱jayé̱ptat, apu̱k tseꞌe juuꞌ veꞌe yakmo̱o̱yduvap pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ paꞌam jayu du̱yakjo̱tka̱daꞌaktat,  
\v 10 apu̱k tseꞌe juuꞌ veꞌe yakmo̱o̱ydup pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ ma̱jin du̱tóndat, apu̱k tseꞌe juuꞌ veꞌe yakmo̱o̱ydup pa̱n vintso̱ veꞌe du̱ko̱jtsnáxtat je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, apu̱k tseꞌe juuꞌ veꞌe yakmo̱o̱ydup pa̱n vintso̱ veꞌe du̱nu̱jávadat pa̱n je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayookeꞌe yꞌamo̱tunajxtup ukpu̱ je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap jye̱ꞌe̱, apu̱kpa tseꞌe juuꞌ veꞌe yakmo̱o̱ydup pa̱n vintso̱ veꞌe du̱kó̱tstat je̱ ayook juuꞌ veꞌe kyavinmó̱tudup, nay apu̱kpa tseꞌe juuꞌ veꞌe yakmo̱o̱ydup pa̱n vintso̱ veꞌe du̱ko̱jtsvaꞌatstat je̱ ayook juuꞌ veꞌe kayakvinmó̱tup.  
\v 11 Ax toꞌkjits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin du̱yajkp, je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe toꞌk jadoꞌk je̱ jayu du̱ꞌamo̱vyaꞌkxp pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ jayu du̱tukmutsa̱k. 
\p  
\v 12 May viijn xa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ma̱a̱da toꞌk je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk, je̱m tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j, je̱m tseꞌe je̱ tyek, je̱mpa tseꞌe juuꞌ jaty viijnk. O̱yam tseꞌe may viijn du̱ma̱a̱da, toꞌk niꞌkx toꞌk kó̱pkjits je̱ꞌe̱ veꞌe. Nay veꞌempa tseꞌe je̱ Cristo yꞌit ma̱a̱t je̱ jyayu.  
\v 13 Xtukyakna̱pe̱jtumdu xa veꞌe je̱ Espíritu Santo ku veꞌe xpa̱ꞌmumdi toꞌk muk je̱ Cristo ma̱a̱t. Veꞌemts u̱u̱ꞌmeꞌeda ax joꞌn may viijn juuꞌ veꞌe je̱ jayu je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk du̱ma̱a̱t, u̱u̱ꞌm, je̱ israeejlit jáyuda je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta, je̱ joyu̱toompa jayu je̱ts je̱ naspa̱ka jayu, ta̱jki tseꞌe je̱ Espíritu Santo yam nu̱jom njaꞌvin ka̱jxmamda, veꞌem u̱u̱ꞌmeꞌeda ax joꞌn ku̱nꞌijtumdi toꞌk niꞌkx toꞌk ko̱pk je̱ Cristo ma̱a̱t. 
\p  
\v 14 Kaꞌa xa veꞌe toꞌk niꞌkx toꞌk ko̱pk toꞌk viijnji du̱ma̱a̱da, may viijneꞌe.  
\v 15 Pa̱n je̱ tek xa veꞌe ku̱vyaꞌañ: “Ka ka̱ꞌa̱jap xa a̱ts, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nkaꞌit je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk ma̱a̱t.” O̱yam tseꞌe jidu̱ꞌu̱m ku̱vyaꞌañ, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap tseꞌe kyaꞌit je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk ma̱a̱t.  
\v 16 Uk pa̱n je̱ taatsk tseꞌe ku̱vyaꞌañ: “Ka viijnap xa a̱ts, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nkaꞌit je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk ma̱a̱t.” O̱yam tseꞌe jidu̱ꞌu̱m ku̱vyaꞌañ, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap tseꞌe kyaꞌit je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk ma̱a̱t.  
\v 17 Ku̱x pa̱n je̱ viijn xa veꞌe ku̱yꞌit nu̱jom je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk, ¿vintso̱ tseꞌe xꞌo̱ꞌyixumjadat je̱tseꞌe juuꞌ nꞌamo̱tunajxumdat? Pa̱n je̱ taatsk xa veꞌe ku̱yꞌit nu̱jom je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk, ¿vintso̱ tseꞌe xꞌo̱ꞌyixumjadat je̱tseꞌe juuꞌ nxooꞌkpaatumdat?  
\v 18 Ax je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱pa̱a̱m toꞌk viijn jadoꞌk viijn juuꞌ veꞌe je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk jye̱ꞌe̱ pa̱n vintso̱ veꞌe du̱tsa̱k.  
\v 19 Pa̱n nu̱jom xa veꞌe ku̱yꞌit tun toꞌk viijnji, ¿joma tseꞌe ku̱yꞌit je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk?  
\v 20 Jé̱jam xa veꞌe may viijn juuꞌ veꞌe je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk jye̱ꞌe̱, ax toꞌk niꞌkx toꞌk kó̱pkjits je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 21 Kaꞌa xa veꞌe nvaat je̱ viijn du̱na̱a̱jmat je̱ ka̱ꞌa̱j: “Kaꞌa xa a̱ts mitseꞌe xtuujnja”, kaꞌava tseꞌe nvaat je̱ kuvajk du̱nu̱u̱jmivat je̱ tek: “Kaꞌa xa a̱ts mitseꞌe xtuujnja.”  
\v 22 Ax vimpit tseꞌe, toꞌk viijn je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe kayakma̱kkjaꞌvip, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe nu̱yojk tso̱jkjup.  
\v 23 Nay jadoꞌk viijn je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe ka má̱jap mpa̱ꞌmumdup, je̱ꞌe̱ tseꞌe nu̱yojk yakꞌixꞌijtp. Ax je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe nnasjaꞌvimdup kaꞌixna kake̱ꞌxna, je̱ꞌe̱ tseꞌe nu̱yojk yakyoꞌtsp yaknu̱pe̱ꞌmp;  
\v 24 je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe nnasjaꞌvimdup ixna ke̱ꞌxna, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe cha̱kju̱ je̱tseꞌe yakyoꞌotsu̱t yaknu̱pe̱ꞌe̱nu̱t. Ax veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱pu̱u̱jm je̱ jayu je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk je̱tseꞌe veꞌem je̱ ma̱jin du̱jayé̱pu̱t toꞌk ka̱ꞌa̱jyji juuꞌ veꞌe je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk mya̱a̱t.  
\v 25 Ax veꞌem tseꞌe je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk kyanavyiijnkꞌíxju̱t; je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe toꞌk viijn jadoꞌk viijn ñaajkkó̱pkajat.  
\v 26 Pa̱n tsaachpaatp xa veꞌe toꞌk viijn je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk, anañu̱joma tseꞌe je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk chaachpaatpat; je̱ts pa̱n toꞌk viijn tseꞌe je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk yakma̱ja̱pu̱m, anañu̱joma tseꞌe je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk xyo̱o̱ndu̱ku̱t. 
\p  
\v 27 Veꞌem xa u̱u̱ꞌmeꞌeda ax joꞌn ku̱nꞌijtumdi toꞌk niꞌkx toꞌk ko̱pk je̱ Cristo ma̱a̱t, ka̱kje̱ꞌe̱ tseꞌe nꞌijtumda ax joꞌn toꞌk viijn jaty je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk.  
\v 28 Ax je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱mo̱o̱yp je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin pa̱n ti jatyeꞌe tyóndap kyó̱tstap toꞌk jadoꞌk juuꞌ veꞌe jaanchjaꞌvijidup. Mutoꞌk viijn tseꞌe du̱pu̱u̱jm kuká̱tsivada, mume̱jtsk viijn tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpada, mutoojk viijn tseꞌe yakꞌixpa̱jkpada, vanꞌit tseꞌe je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ ma̱jin du̱toondup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ paꞌam jayu du̱yakjo̱tka̱daaktup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ jayu du̱puta̱jkidup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌixꞌijttup je̱ jaanchjaꞌvivata̱jkta, pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ko̱jtstup je̱ ayook juuꞌ veꞌe kyavinmó̱tudup.  
\v 29 ¿Jadi je̱ kuká̱tsivada je̱ꞌe̱ nꞌiteꞌe anañu̱joma, ukpu̱ je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa je̱ꞌe̱ nꞌiteꞌe anañu̱joma, ukpu̱ je̱ yakꞌixpa̱jkpa je̱ꞌe̱ nꞌiteꞌe anañu̱joma, ukpu̱ tyoondup je̱ꞌe̱ nꞌiteꞌe je̱ ma̱jin anañu̱joma,  
\v 30 ukpu̱ yakjo̱tka̱daaktup je̱ꞌe̱ nꞌiteꞌe je̱ paꞌam jayu anañu̱joma, ukpu̱ kyo̱jtstup je̱ꞌe̱ nꞌiteꞌe je̱ ayook juuꞌ veꞌe kyavinmó̱tudup anañu̱joma? Ax kaꞌa tseꞌe.  
\v 31 Veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada: Je̱ꞌe̱ veꞌe mtóndap mkó̱tstap vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam mmo̱ꞌo̱jadat je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jip; ax a̱tsts miitseꞌe ntukꞌíxtap juuꞌ veꞌe nu̱yojk o̱y. 
\c 13  
\s1 Je̱ tso̱jku̱n 
\p  
\v 1 Pa̱n a̱ts xa veꞌe ku̱nka̱ts nu̱jom je̱ jayu je̱ts je̱ ángeles je̱ yꞌaaj je̱ yꞌayook, pa̱n kaꞌats a̱tseꞌe je̱ tso̱jku̱n njayep, veꞌem xa a̱tseꞌe ax joꞌn jyatipojxu̱na juuꞌ veꞌe ko̱o̱jyji ma̱kk yaaxp ukpu̱ juuꞌ veꞌe ko̱o̱jyji tunkivvp.  
\v 2 Pa̱n ku̱nko̱jtsnáxy xa a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, je̱ts a̱tseꞌe ku̱nnu̱jaꞌvikú̱x pa̱n juuꞌ veꞌe kayaknu̱jaꞌvip yꞌijt, je̱ts a̱tseꞌe ku̱nnu̱java nu̱jom juuꞌ jaty, pa̱n ku̱njayepts a̱tseꞌe nu̱jom je̱ jaanchjaꞌvin je̱ts a̱tseꞌe veꞌem ku̱nyakkeꞌek je̱ ko̱pk je̱ ke̱e̱ts, ax pa̱n kaꞌats a̱tseꞌe je̱ tso̱jku̱n njayep, ni vinxú̱pats a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xkatuujnja.  
\v 3 Pa̱n ku̱nꞌamo̱vyaꞌkxy a̱tseꞌe je̱ ayo̱o̱va jayu nu̱jom juuꞌ a̱tseꞌe nꞌixp njayejpp, je̱ts pa̱n a̱tseꞌe ku̱nmasa̱ꞌa̱k a̱ts ya̱ nniꞌkx ya̱ nko̱pk paat je̱tseꞌe tyó̱yu̱t, ax pa̱n kaꞌats a̱tseꞌe je̱ tso̱jku̱n njayep, ni vinxú̱pats a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xkatuujnja. 
\p  
\v 4 Pa̱n pa̱n xa veꞌe je̱ tso̱jku̱n du̱jaye̱jpp, myuténip tseꞌe juuꞌ, napya̱a̱jmjup tseꞌe o̱y jayu, kaꞌa tseꞌe juuꞌ du̱nasꞌamaꞌata, kaꞌa tseꞌe du̱nu̱tu̱va, kaꞌa tseꞌe ñamyá̱jaja,  
\v 5 kaꞌa tseꞌe jyomjáyuva tyijáyuva, kaꞌa tseꞌe je̱ yꞌo̱ꞌyinji du̱ꞌixta, kaꞌa tseꞌe jatyji jyo̱tmaꞌaty, kaꞌa tseꞌe je̱ e̱jku̱n du̱yaktáñ je̱m jyaꞌvin ka̱jxm,  
\v 6 kaꞌa tseꞌe du̱tukxo̱o̱ndu̱k je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, je̱ꞌe̱ veꞌe tyukxo̱o̱jntkp je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱,  
\v 7 cha̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu pa̱n ti veꞌe toojnjup ko̱jtsjup, cha̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱jaanchjávat je̱ts o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ viijnk jayu tyoondup, yꞌaꞌixpts je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem, je̱tseꞌe nu̱jom juuꞌ jaty du̱ꞌama̱a̱daaga ku veꞌe yakjomtún yaktitún. Ijtpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ myujayu du̱tsa̱k. 
\p  
\v 8 Je̱ tso̱jku̱n, xa̱ꞌma ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌit. Je̱ꞌyap xa veꞌe je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook kyo̱o̱ꞌkyakko̱jtsnajxnit, kaꞌa tseꞌe je̱ jayu je̱ may aaj je̱ may ayook du̱ꞌukko̱jtsnit, kaꞌa tseꞌe je̱ jayu yꞌukyaktuknu̱jaꞌvidinit juuꞌ.  
\v 9 Kaꞌa xa veꞌe puꞌuk je̱ nu̱jaꞌvin juuꞌ veꞌe njaye̱jpumdup je̱ts kaꞌava veꞌe puꞌuk je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook yakko̱jtsnáxy.  
\v 10 Ax ku tseꞌe je̱ xa̱a̱j jye̱ꞌynit ku veꞌe juuꞌ jaty vaꞌajts nvinmó̱tumdinit, kaꞌa tseꞌe yꞌukꞌijtnit ax joꞌn u̱xyam ku veꞌe yu̱u̱ꞌn ve̱e̱ꞌn je̱ nu̱jaꞌvin njaye̱jpumda. 
\p  
\v 11 Ku xa a̱tseꞌe piꞌknum nveꞌna, veꞌemts a̱tseꞌe juuꞌ nka̱jts, juuꞌ mpayo̱ꞌy, je̱tseꞌe juuꞌ nvinmaajy ax joꞌn je̱ piꞌk ónu̱k; ax kuts a̱tseꞌe nye̱e̱ꞌkni, kaꞌats a̱tseꞌe nꞌukveꞌemini ax joꞌn je̱ piꞌk ónu̱k.  
\v 12 Nay veꞌempa tseꞌe u̱xyam, yu̱u̱ꞌn ve̱e̱ꞌnts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe nnu̱jaꞌvimdup, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn ja̱a̱ꞌx juuꞌ jaty ku̱nꞌíxumda; ax ku tseꞌe je̱ xa̱a̱j myiinnit, vanꞌit tseꞌe o̱y je̱ts vaꞌajts nmu̱jaꞌvimdat juuꞌ. Ve̱e̱ꞌnji xa veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe u̱xyam nmu̱jaꞌvip, ax vanꞌitts a̱tseꞌe o̱y vaꞌajts juuꞌ nnu̱jávat, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xꞌix xnu̱java joꞌn.  
\v 13 Ax toojk viijnts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe taamp xa̱ꞌma ka̱jx: je̱ jaanchjaꞌvin, je̱ aꞌixꞌijtu̱n, je̱ts je̱ tso̱jku̱n. Ax je̱ tso̱jku̱n tseꞌe du̱nu̱ma̱jika̱jxp. 
\c 14  
\s1 Ku je̱ jayu du̱ka̱ts je̱ ayook juuꞌ veꞌe kyavinmó̱tup 
\p  
\v 1 Tóndats vintso̱ veꞌe xyakꞌijttinit je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda je̱ tso̱jku̱n je̱ts vintso̱ veꞌe xjaye̱jptinit je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo yajkyp, je̱ꞌe̱ veꞌe vinko̱pk je̱tseꞌe xko̱jtsnajxtinit je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook.  
\v 2 Je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ko̱jtsp je̱ ayook juuꞌ veꞌe kyavinmó̱tup, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe myuka̱jtsp, ka je̱ jáyuvap, je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin ma̱a̱t je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ du̱ka̱ts, ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu du̱vinmo̱tu.  
\v 3 Ax je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ko̱jtsnajxtup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu du̱puta̱jkidup je̱tseꞌe je̱ Jesucristo nu̱yojk du̱jaanchjávadat, kyo̱jtsmá̱kkidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱yakjo̱tꞌamá̱jada.  
\v 4 Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱ko̱jtsp je̱ ayook juuꞌ veꞌe kyavinmó̱tup, puta̱jkijupts je̱ꞌe̱ veꞌe viinm je̱tseꞌe je̱ Jesucristo nu̱yojk du̱jaanchjávat. Ax je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe du̱ko̱jtsnajxp je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu du̱puta̱jkip je̱tseꞌe je̱ Jesucristo nu̱yojk du̱jaanchjávadat. 
\p  
\v 5 O̱y xa je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱yꞌit ku miitseꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji ku̱xko̱tsta je̱ ayookta juuꞌ veꞌe mkavinmó̱tudup, ax nu̱yojk o̱y tseꞌe ku̱yꞌit je̱tseꞌe xko̱jtsnáxtat je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook. Nu̱yojk xa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱ma̱ja je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ko̱jtsnajxp je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ ayook du̱ko̱jtsp juuꞌ veꞌe kyavinmó̱tup, vanꞌitji tseꞌe nu̱yojk du̱kanu̱ma̱ja ku veꞌe je̱p je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ko̱jtsvaatsp je̱ ayook juuꞌ veꞌe kayakvinmó̱tup, ax veꞌem tseꞌe je̱ jayu yakputa̱ka je̱tseꞌe je̱ Jesucristo nu̱yojk du̱jaanchjávadat.  
\v 6 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, pa̱n na̱jkxp xa a̱ts miitseꞌe nkuꞌixta je̱tseꞌe nmukó̱tstat ma̱a̱t je̱ ayook juuꞌ veꞌe kayakvinmó̱tup, ni vinxú̱pats miits je̱ꞌe̱ veꞌe mkatoꞌnu̱xjadat; vanꞌitji je̱ꞌe̱ veꞌe mtoꞌnu̱xjadat pa̱n ntuknu̱jaꞌvidup a̱ts miitseꞌe juuꞌ a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xtuknu̱jaꞌvi uk pa̱n nko̱jtsnajxyp a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ukpu̱ pa̱n ntukꞌíxtup a̱ts miitseꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam jye̱ꞌe̱. 
\p  
\v 7 O̱yam xa veꞌe kyajoojntyka je̱ xooxu̱n je̱ts je̱ ko̱v, yakmó̱tupts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe yaktukxuꞌux yaktukka̱v. Ax pa̱n kaꞌa tseꞌe o̱y yaktukxuꞌux yaktukka̱v, ¿vintso̱seꞌe yakvinmó̱tuvu̱t pa̱n ti veꞌe xyooxtup kyo̱o̱vdup?  
\v 8 Ax ku tseꞌe je̱ atsoꞌox tyunju̱, pa̱n kaꞌa xa veꞌe vaꞌajts yaktukxuꞌux je̱ trompeta, ni pa̱na tseꞌe kyanayꞌapa̱a̱mdu̱kajat je̱tseꞌe yꞌatsoꞌoxtónu̱t.  
\v 9 Nay veꞌempa tseꞌe juuꞌ jyajtpa miits ma̱a̱tta. Pa̱n kaꞌa xa veꞌe je̱ mto̱o̱ts xtukko̱tsta je̱ ka̱ts je̱ ayook juuꞌ jatyeꞌe yakvinmó̱tup, ¿vintso̱ tseꞌe yaknu̱jávat pa̱n ti veꞌe mko̱jtstup? U̱xpo̱jp xa je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 10 Jé̱jam xa veꞌe may viijn je̱ aaj je̱ ayook yaja naxviijn; ax nu̱jom ya̱ aaj ya̱ ayook, jyayejpp tseꞌe je̱ vinmaꞌyu̱n.  
\v 11 Ax pa̱n kaꞌats a̱tseꞌe nvinmo̱tu je̱ aaj je̱ ayook juuꞌ a̱tseꞌe je̱ jayu xtukmuko̱jtsp, veꞌemts a̱tseꞌe nꞌit ax joꞌn je̱ jékumit jayu je̱ꞌe̱ ma̱a̱t, nay veꞌempats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jékumit jayu joꞌn yꞌit a̱ts ma̱a̱t.  
\v 12 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, je̱ꞌe̱ veꞌe ku miitseꞌe o̱o̱y xtuntso̱kta je̱tseꞌe xjaye̱jptinit je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo je̱ jayu myo̱o̱yp, je̱ꞌe̱ tseꞌe nu̱yojk mꞌíxtidinup vintso̱ veꞌe je̱ Espíritu Santo mmo̱o̱jyjidinit je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin je̱tseꞌe veꞌem je̱ jayu xputá̱kadat je̱tseꞌe nu̱yojk du̱jaanchjávadat je̱ Jesucristo. 
\p  
\v 13 Je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ko̱jtsp je̱ ayook juuꞌ veꞌe kyavinmó̱tup, vaꞌan tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱ꞌamó̱tuvu̱ vintso̱ veꞌe du̱ko̱jtsvaꞌatsu̱t je̱ ayook juuꞌ veꞌe kya̱jtsp.  
\v 14 Ku̱x pa̱n tsapko̱jtsp xa a̱tseꞌe je̱ ayook ma̱a̱t juuꞌ a̱tseꞌe nkavinmó̱tup, ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin ma̱a̱tts a̱tseꞌe ntsapka̱ts, ax ni vinxú̱pats a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xkaputa̱ka je̱ts a̱tseꞌe juuꞌ nu̱yojk o̱y nvinmó̱tuvu̱t.  
\v 15 ¿Ax tits a̱tseꞌe ntónup? Tsapkó̱tsup xa a̱tseꞌe ma̱a̱t ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin je̱ts nay veꞌempa ma̱a̱t ya̱ nvinmaꞌyu̱n. Ku a̱tseꞌe nꞌu̱v, á̱vupts a̱tseꞌe ma̱a̱t ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin je̱ts nay veꞌempa ma̱a̱t ya̱ nvinmaꞌyu̱n.  
\v 16 Ku̱x pa̱n je̱m xa veꞌe nu̱toꞌk miitsta juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakmá̱jip du̱yakjaanchip je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin ma̱a̱tji, kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtup je̱tseꞌe du̱nu̱ko̱jtspé̱ttat je̱ꞌe̱ je̱ yꞌayook je̱tseꞌe vyaꞌandat amén, ku̱x kaꞌa veꞌe du̱vinmó̱tuda pa̱n ti veꞌe je̱ jayu tu̱du̱ka̱ts.  
\v 17 Ku̱jyatunꞌó̱yam xa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱kuka̱jtsja je̱ Nteꞌyam, ni vintsó̱vats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu du̱kaputa̱ka je̱tseꞌe je̱ Jesucristo nu̱yojk du̱jaanchjávadat.  
\v 18 Nkuko̱jtsjip xa a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts nu̱yojk je̱ aaj je̱ ayook a̱tseꞌe nka̱ts je̱ts ni kaꞌa veꞌe pa̱n miitsta.  
\v 19 O̱yam tseꞌe vyeꞌema, ku a̱tseꞌe nma̱a̱tnayꞌamókajada je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk, nu̱yojkts a̱tseꞌe ntsa̱k je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu ntukmukó̱tstat mugo̱o̱xk je̱ ayookji juuꞌ veꞌe yakvinmó̱tup je̱ts a̱tseꞌe veꞌem ntukꞌíxtat je̱ts kaꞌa veꞌe ku a̱tseꞌe ntukmukó̱tstat majk miijl je̱ ayook juuꞌ veꞌe kayakvinmó̱tup. 
\p  
\v 20 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, kaꞌa tseꞌe je̱ vinmaꞌyu̱n xjayé̱ptat ax joꞌn je̱ piꞌk ónu̱k, je̱ꞌe̱jyji veꞌe ku veꞌe xkaꞌo̱ynu̱jávada je̱tseꞌe xtóndat juuꞌ veꞌe ka ó̱yap. Ax ku tseꞌe juuꞌ jaty xpayo̱ꞌo̱yda, puꞌuk tseꞌe je̱ vinmaꞌyu̱n xjayé̱ptat.  
\v 21 Jidu̱ꞌu̱m xa veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n vyaꞌañ, veꞌem ax joꞌn javyet yꞌit je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp: “Ntukmukó̱tstap xa a̱tseꞌe ya̱ jayu je̱ viijnk aaj je̱ viijnk ayook ma̱a̱t je̱ts je̱ jékumit jayu je̱ yꞌayook ma̱a̱t, ax kaꞌajyamts a̱tseꞌe xma̱ja̱pá̱mdat.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ.  
\v 22 Ku veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ viijnk aaj je̱ viijnk ayook ka̱jx du̱muka̱jts je̱ jayu juuꞌ veꞌe kajaanchjaꞌvijidup, veꞌem tseꞌe du̱tuujn je̱tseꞌe kya̱tsa̱pá̱kjadat. Ax ku tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱muka̱ts je̱ jayu juuꞌ veꞌe jaanchjaꞌvijidup, je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jk ka̱jxtats je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem du̱tún. Ax veꞌem tseꞌe, yaktoomp xa veꞌe je̱ viijnk aaj je̱ viijnk ayook je̱ꞌe̱ ka̱jxta pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kajaanchjaꞌvidup, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapta pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jaanchjaꞌvidup.  
\v 23 O̱yam tseꞌe vyeꞌema, ku veꞌe mnayꞌamókajada je̱tseꞌe anañu̱joma xko̱tsta je̱ ayook juuꞌ veꞌe kayakvinmó̱tup, je̱tseꞌe tyá̱kada je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kanu̱jaꞌvidup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ukpu̱ du̱kajaanchjaꞌvidup je̱ Jesucristo, ¿kaꞌats nꞌiteꞌe vyaꞌandat je̱ts ka víjapeꞌe tu̱mvimpijttini?  
\v 24 Ax pa̱n anañu̱jómats miitseꞌe xko̱jtsnáxta je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, je̱tseꞌe tya̱ka nu̱toꞌk juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kajaanchjaꞌvip ukpu̱ juuꞌ veꞌe du̱kanu̱jaꞌvip je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, kyuvá̱kupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyo̱kin ku veꞌe viinm du̱payo̱ꞌo̱yu̱t, vanꞌit ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunáxu̱t juuꞌ miitseꞌe anañu̱joma mko̱jtstup.  
\v 25 Je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kap je̱ tyo̱kin juuꞌ veꞌe yuꞌuts yakꞌijtp je̱m jyaꞌvin ka̱jxm, vanꞌit tseꞌe kyo̱xkté̱nat je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakmá̱jat du̱yakjaanchat je̱tseꞌe vyaꞌanu̱t je̱ts tyú̱vameꞌe mꞌitta je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t. 
\s1 “Tonda ko̱tsta tseꞌe nu̱jom ax joꞌn du̱vinmachju̱” 
\p  
\v 26 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, ku veꞌe mnayꞌamókajada, je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe a̱vuvaandup, je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe du̱tso̱jktup je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook je̱ jayu du̱tukꞌíxtat, je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook du̱ko̱jtsnaxuvaandup, je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe du̱tso̱jktup je̱tseꞌe du̱kó̱tstat je̱ ayook juuꞌ veꞌe kyavinmó̱tudup, nay je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe du̱tso̱jktup je̱tseꞌe du̱ko̱jtsvaꞌatstat je̱ ayook juuꞌ veꞌe kayakvinmó̱tup. Ax nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe mko̱jtstup, íxtada tseꞌe vintso̱ veꞌe je̱ jayu xputá̱kadat je̱tseꞌe je̱ Jesucristo nu̱yojk du̱jaanchjávadat.  
\v 27 Pa̱n kyo̱jtstup xa veꞌe je̱ ayook juuꞌ veꞌe kayakvinmó̱tup, nu̱me̱jtsk jáyuji tseꞌe kyó̱tstat, tooꞌva̱jkp toꞌk, vanꞌit tseꞌe jadoꞌk, ukpu̱ nu̱toojk, je̱ vaatji tseꞌe. Vanꞌitji veꞌe du̱kó̱tstat je̱ ayook juuꞌ veꞌe kayakvinmó̱tup pa̱n je̱meꞌe toꞌk juuꞌ veꞌe du̱ko̱jtsvaꞌatsup juuꞌ jatyeꞌe kyo̱jtstup.  
\v 28 Ax pa̱n kaꞌa tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe du̱ko̱jtsvaꞌatsup, ñojkꞌó̱y tseꞌe kyayakkó̱tsu̱t je̱ ayook juuꞌ veꞌe kayakvinmó̱tup ku veꞌe mnayꞌamókajada. Pa̱n je̱m xa veꞌe pa̱neꞌe du̱tso̱jkp je̱tseꞌe du̱kó̱tsu̱t je̱ ayook juuꞌ veꞌe kayakvinmó̱tup je̱ts kaꞌa veꞌe pa̱n pa̱neꞌe du̱ko̱jtsvaꞌatsup juuꞌ veꞌe kya̱jtsp, vaꞌan tseꞌe veꞌem du̱ka̱tsu̱ ku veꞌe naaydum yꞌit je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe yꞌit je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujk.  
\v 29 Nay veꞌempa tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ko̱jtsnajxtup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, vaꞌan tseꞌe du̱ko̱tsta nu̱me̱jtsk nu̱toojk jáyuji namvaat je̱ꞌe̱ veꞌe du̱payo̱ꞌo̱yda pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtup juuꞌ veꞌe kyo̱jtstup.  
\v 30 Ax pa̱n toꞌk tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nip, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam tyuknu̱jávaja juuꞌ veꞌe cha̱jkp je̱tseꞌe yakkó̱tsu̱t, vaꞌan tseꞌe du̱ꞌama̱ꞌa̱tu̱ je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe ko̱jtsp je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe kyó̱tsu̱t juuꞌ veꞌe du̱nu̱jaꞌvip.  
\v 31 Nvaatts miitseꞌeda anañu̱joma nu̱toꞌk nu̱toꞌk xko̱jtsnáxtat je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, ax veꞌem tseꞌe nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe mꞌamo̱tunajxju̱dup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱vinmó̱tudap ti veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, je̱tseꞌe jyo̱tꞌamá̱jadat.  
\v 32 Pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ko̱jtsnajxtup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, vaꞌan tseꞌe du̱ꞌaꞌixta je̱tseꞌe nu̱toꞌk jaty du̱ko̱jtsnáxtat,  
\v 33 ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam juuꞌ o̱yvintso̱va du̱tún, tsoj yakxo̱neꞌe juuꞌ du̱tún. 
\p Tonda tseꞌe veꞌem ax joꞌn nu̱jom je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu joma veꞌe ñayꞌamókajada.  
\v 34 Ku veꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ñayꞌamókajada, kaꞌa tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk kyó̱tstat, veꞌem ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ je̱ts je̱peꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk kya̱ꞌp pyaꞌtkup yꞌíttat.  
\v 35 Pa̱n yꞌamo̱tutu̱vavaandup xa veꞌe juuꞌ, vaꞌan tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vada je̱ ñu̱yaaꞌy ku veꞌe jye̱ꞌyadat je̱m tya̱kꞌamda, ku̱x kaꞌa xa veꞌe du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga je̱tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk kyó̱tstat ku veꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ñayꞌamókajada. 
\p  
\v 36 ¿Tis, miits je̱ꞌe̱ vineꞌeda joma veꞌe yaknu̱jaꞌviꞌukvaajñ je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, uk miitsji vineꞌe myaktukmuko̱jtstu?  
\v 37 Pa̱n je̱m xa veꞌe juuꞌ veꞌe nañasjaꞌvijup je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ko̱jtsnajxp je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ukpu̱ viijnk je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin ma̱a̱t juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo mo̱o̱jyjup, vaꞌan tseꞌe du̱nu̱java je̱ts je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱pavaamp juuꞌ a̱ts miitseꞌe ntuknu̱jaꞌyidup.  
\v 38 Ax pa̱n kaꞌa tseꞌe je̱ jayu du̱kuvu̱k juuꞌ a̱ts miitseꞌe ntuknu̱jaꞌyidup, vaꞌan tseꞌe veꞌem du̱ꞌitu̱. 
\p  
\v 39 Ax veꞌem tseꞌe, utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, tonda tseꞌe vintso̱ veꞌe xko̱jtsnajxtinit je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, kaꞌa tseꞌe xkayakjajttuvat je̱tseꞌe yakkó̱tsu̱t je̱ ayook juuꞌ veꞌe kayakvinmó̱tup.  
\v 40 Ax nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe mtoondup mko̱jtstup, tonda ko̱tsta tseꞌe veꞌem ax joꞌn du̱vinmachju̱ je̱ts vintso̱ veꞌe du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga. 
\c 15  
\s1 Joojntykpa̱jknuva veꞌe je̱ Cristo 
\p  
\v 1 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, u̱xyamts a̱tseꞌe ntsa̱k je̱tseꞌe xjaaꞌmyé̱tstat je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook juuꞌ a̱ts miitseꞌe nko̱jtsjidu, je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mkuva̱jktu je̱tseꞌe myakꞌítjada ma̱kk aaj ma̱kk jo̱o̱t toꞌk muk je̱ Cristo ma̱a̱t.  
\v 2 Ya̱ o̱y ka̱ts ya̱ o̱y ayook ka̱jxpa tseꞌe xjaye̱pta je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp pa̱n mpana̱jkxtupeꞌe juuꞌ a̱ts miitseꞌe nko̱jtsjidu; ku̱x pa̱n mmaso̱o̱ktup xa veꞌe, ni vinxu̱pa tseꞌe mkatoꞌnu̱xjadat juuꞌ veꞌe mjaanchjaꞌvidup. 
\p  
\v 3 Juuꞌ xa veꞌe du̱nu̱vinko̱pkika̱jxp je̱ ixpa̱jku̱n juuꞌ a̱tseꞌe yakmo̱o̱y je̱ts a̱ts miitseꞌe nvaajnjidi, ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe: Xkuꞌo̱o̱ꞌkimdu veꞌe je̱ Cristo u̱u̱ꞌm je̱ nto̱kin ka̱jxamda, veꞌem ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ.  
\v 4 Naxta̱jkits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe jyoojntykpa̱jknuva kutoojk xa̱a̱j, veꞌem ax joꞌn vyaampa je̱ Kunuuꞌkx Jatyán.  
\v 5 Naajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkijuts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ja je̱ Pedro vyinkujk je̱ts u̱xꞌo̱o̱k je̱ja je̱ kuká̱tsiva vyinkujktava.  
\v 6 U̱xꞌo̱o̱k tseꞌe ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji je̱ja je̱ uts je̱ ajch je̱ts je̱ uts je̱ tsa̱ꞌa̱ vyinkujkta juuꞌ veꞌe nu̱mugo̱o̱xk mó̱kupx naxy ijttu. Nu̱mayts je̱ꞌe̱ veꞌe jyaaꞌkjoojntykadana, ó̱yameꞌe je̱m juuꞌ veꞌe tu̱yꞌo̱o̱ꞌktini.  
\v 7 U̱xꞌo̱o̱k tseꞌe je̱ja je̱ Santiago vyinkujk ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji, vanꞌit tseꞌe je̱ja anañu̱joma je̱ kuka̱tsivata̱jk vyinkujkta. 
\p  
\v 8 Tun u̱xꞌo̱o̱kani tseꞌe je̱ja a̱ts nvinkujk ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkijuva, ó̱yam a̱tseꞌe nꞌit ax joꞌn toꞌk je̱ piꞌk maax ónu̱k juuꞌ veꞌe tun toꞌmayji ke̱ꞌxp ku veꞌe kyapo̱ꞌo̱paaꞌtyna.  
\v 9 A̱ts xa veꞌe je̱ kuká̱tsiva juuꞌ veꞌe du̱nu̱piꞌkika̱jxp, ni je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe nkavinmachju̱ je̱ts a̱tseꞌe nyaktíju̱t kuká̱tsiva, je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱tseꞌe njomtuujn ntituujn je̱ Nteꞌyam je̱ jyáyuda.  
\v 10 Ax je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe juuꞌam a̱ts je̱ ma̱ja̱ maaꞌyu̱n ka̱jx juuꞌ a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xtoojnji. Ax je̱ ma̱ja̱ maaꞌyu̱n juuꞌ a̱tseꞌe xtoojnji, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe ko̱o̱jyji vyinto̱ki. Nu̱yojkts a̱tseꞌe tu̱ntún je̱ts ni kaꞌa veꞌe nu̱toꞌk je̱ viijnk kuká̱tsiva; ó̱yam xa a̱tseꞌe viinm je̱ꞌe̱ tu̱nkatún, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱du̱tún je̱ myaaꞌyu̱n ka̱jx.  
\v 11 Ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe vyinko̱pka pa̱n a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ntuump uk pa̱n je̱ viijnk kuká̱tsiva je̱ꞌe̱ veꞌe du̱toondup, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱a̱tseꞌe nꞌavaꞌnip, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ miitseꞌe mjaanchjaꞌvidup. 
\s1 Joojntykpa̱jktinuvap tseꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk 
\p  
\v 12 Ax pa̱n je̱ꞌe̱ts a̱a̱tseꞌe nꞌavaꞌnip je̱ts joojntykpa̱jknuva veꞌe je̱ Cristo ku veꞌe yꞌukꞌa̱a̱ꞌk, ¿vintso̱ts miitseꞌe je̱mda juuꞌ veꞌe vaandup je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk yꞌukjoojntykpa̱jktinuvat?  
\v 13 Ku̱x pa̱n tyú̱vam je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk yꞌukjoojntykpa̱jktinuvat, kaꞌa tseꞌe je̱ Cristo ku̱jyoojntykpa̱jknuva.  
\v 14 Je̱ts pa̱n kaꞌa tseꞌe je̱ Cristo ku̱jyoojntykpa̱jknuva, kaꞌa tseꞌe tyun je̱ ka̱ts juuꞌ a̱a̱tseꞌe nꞌavaꞌnip, nay kaꞌa tseꞌe tyoompa juuꞌ miitseꞌe mjaanchjaꞌvidup.  
\v 15 Pa̱n kaꞌa xa veꞌe je̱ Cristo ku̱jyoojntykpa̱jknuva, taayts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n juuꞌ a̱a̱tseꞌe mpu̱u̱mp, je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuva je̱ Cristo. Ku̱x pa̱n taayts je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱yꞌit je̱ts joojntykpa̱jktinuvapeꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk, taayvats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuva je̱ Cristo.  
\v 16 Pa̱n kaꞌa xa veꞌe jyoojntykpa̱jktinuvat je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk, kaꞌava tseꞌe je̱ Cristo ku̱jyoojntykpa̱jknuva;  
\v 17 je̱ts pa̱n kaꞌa veꞌe je̱ Cristo ku̱jyoojntykpa̱jknuva, ni vinxu̱pa tseꞌe je̱ xyu̱p mkatoꞌnu̱xjada ku veꞌe je̱ Cristo xjaanchjávada, je̱p tseꞌe to̱kin ja̱a̱tp je̱ xyu̱p mjaaꞌkꞌítta.  
\v 18 Nay veꞌempa tseꞌe, pa̱n pa̱n jatyeꞌe toꞌk muk ijttu je̱ Cristo ma̱a̱t je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌktini, ku̱vyintó̱kidits je̱ꞌe̱ veꞌeda.  
\v 19 Pa̱n je̱ꞌe̱jyji tseꞌe ku̱tyún je̱ aꞌixꞌijtu̱n juuꞌ veꞌe njaye̱jpumdup je̱ Cristo ka̱jx ku veꞌe njoojntykimda yaja naxviijn, tun nu̱yojk ayo̱o̱va tseꞌe u̱u̱ꞌm ya̱ njo̱o̱tamda je̱ts ni kaꞌa veꞌe pa̱n viijnk jayu. 
\p  
\v 20 Ax je̱ Cristo, joojntykpa̱jknuvats je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ tseꞌe mutooꞌva̱jkp joojntykpa̱jk ku veꞌe yꞌukꞌa̱a̱ꞌk, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn juuꞌ veꞌe ta̱ꞌmitooꞌva̱jkp.  
\v 21 Veꞌem ax joꞌn je̱ o̱o̱ꞌku̱n jye̱ji je̱ꞌe̱ ka̱jx juuꞌ veꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk tyoon, nay veꞌempa tseꞌe je̱ jayu jyoojntykpa̱jktinuvat je̱ꞌe̱ ka̱jx juuꞌ veꞌe jadoꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk tyoon.  
\v 22 Je̱ts veꞌem ax joꞌn anañu̱joma je̱ jayu yꞌo̱o̱ꞌkta ku̱xeꞌe je̱ Adán je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j yꞌitta, nay veꞌempa tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu jyoojntykpa̱jktinuvat je̱ Cristo ka̱jx.  
\v 23 Ax kaꞌa tseꞌe nu̱jom jyoojntykpa̱jktinuvat toꞌk naxji, je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn tyukka̱daꞌakjada: tooꞌva̱jkpeꞌe je̱ Cristo jyoojntykpa̱jknuva ax joꞌn juuꞌ veꞌe ta̱ꞌmitooꞌva̱jkp, je̱ts ku veꞌe je̱ Cristo myiinnuvat, vanꞌit tseꞌe jyoojntykpa̱jktinuvat pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Cristo je̱ jyayu.  
\v 24 Ku veꞌe tun u̱xꞌo̱o̱kani, vanꞌit tseꞌe je̱ Cristo du̱tukka̱tá̱kat je̱ kutojku̱n je̱ Dios Teeꞌ, tá̱vani tseꞌe du̱yakvinto̱kika̱jxni vyeꞌna nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tsoꞌoxpa̱jktup.  
\v 25 Ku̱x vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ Cristo yakkutóku̱t vanꞌit paat ku veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakvintó̱kinit pa̱n pa̱n jatyeꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup.  
\v 26 Ax je̱ tsoꞌoxpa̱jkpa juuꞌ veꞌe tun u̱xꞌo̱o̱kani kutó̱kinup, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ o̱o̱ꞌku̱n, ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ jayu vanꞌit yꞌukꞌo̱o̱ꞌktinit.  
\v 27 Ku̱x veꞌemeꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe du̱pa̱a̱mnup nu̱jom juuꞌ jaty je̱p je̱ Cristo kya̱ꞌp pyaꞌtkup. Ax ku tseꞌe vyaꞌañ je̱ts nu̱jomeꞌe du̱pa̱a̱mnit je̱p je̱ Cristo kya̱ꞌp pyaꞌtkup, vaꞌajts tseꞌe yakvinmo̱tu je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam viinm yakpá̱mu̱t je̱p je̱ Cristo kya̱ꞌp pyaꞌtkup, ku̱x je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe pa̱ꞌmu̱xjinup nu̱jom juuꞌ jaty je̱p je̱ Cristo kya̱ꞌp pyaꞌtkup.  
\v 28 Ax ku tseꞌe tá̱vani nu̱jom juuꞌ jaty tyañ vyeꞌna je̱p je̱ Cristo kya̱ꞌp pyaꞌtkup, vanꞌit tseꞌe je̱ꞌe̱, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k, ñapyá̱mju̱t je̱p je̱ Nteꞌyam kya̱ꞌp pyaꞌtkup, ax veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱nu̱ma̱jika̱jxnit du̱nu̱jaanchika̱jxnit nu̱jom juuꞌ jaty. 
\p  
\v 29 Jadoꞌk viijn, je̱m xa veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kuna̱pe̱jtidup je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe o̱o̱ꞌktu jaña̱pe̱t. ¿Tya̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem du̱tonda pa̱n kaꞌa veꞌe du̱jaanchjávada je̱ts joojntykpa̱jktinuvapeꞌe jadoꞌk nax? 
\p  
\v 30 ¿Ukpu̱ tya̱jxts a̱tseꞌe jó̱vum xa̱a̱j nmaajkꞌítju̱ je̱m je̱ o̱o̱ꞌku̱n yꞌam kya̱ꞌm pa̱n kaꞌa a̱tseꞌe ti o̱ꞌyin nꞌukꞌaꞌixni?  
\v 31 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe nxo̱o̱ndu̱k miits ka̱jxta ku̱xeꞌe xjaanchjávada je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Cristo Jesús, tyú̱vamts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts jó̱vum xa̱a̱j a̱tseꞌe nꞌit je̱m je̱ o̱o̱ꞌku̱n yꞌam kya̱ꞌm.  
\v 32 ¿Tits a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe xtoojnjip ku a̱tseꞌe nmuteni je̱ muꞌuk jayu juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktu yaja éfesovit kyajpu̱n ku̱jx ku a̱tseꞌe nꞌavaꞌni je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook? Pa̱n tyú̱vam xa veꞌe ku̱yꞌit je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk yꞌukjoojntykpa̱jktinuvat, ó̱yvats je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe vaandup: “Vaꞌan tseꞌe du̱kaꞌyumda du̱ꞌookumda ku̱x tso̱jkeꞌe nꞌo̱o̱ꞌkumdinit.” 
\p  
\v 33 Kaꞌa tseꞌe mnamyaso̱ꞌo̱kjadat je̱tseꞌe je̱ jayu mvinꞌa̱a̱ꞌnjadat. Tyú̱vam xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe vaandup: “Je̱ ko̱ꞌo̱y mujatyooꞌ tseꞌe du̱yakmaꞌtp je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱toomp je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱.”  
\v 34 Vijta ke̱jta, maso̱o̱ktini je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda, ku̱x je̱m miitseꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kaꞌíxada. Miits je̱ mtso̱ꞌo̱tyoꞌnu̱n ka̱jxta xa a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe veꞌem nka̱ts. 
\s1 Vintso̱ je̱ jayu jyoojntykpa̱jktinuvat 
\p  
\v 35 Je̱m xa nꞌiteꞌe juuꞌ veꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vap: “¿Vintso̱seꞌe jyoojntykpa̱jktinuvat je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk? ¿Vintso̱seꞌe yꞌíxuvat je̱ ñiꞌkxta je̱ kyo̱pkta?”  
\v 36 Jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe nꞌatsa̱v: ¡Jayu juuꞌ veꞌe o̱y juuꞌ du̱kapayo̱ꞌyp! Ku xa veꞌe je̱ ta̱a̱mt yakniꞌip ukpu̱ yakvu̱j, vintó̱kiyupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ta̱a̱mt je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk ku veꞌe myux.  
\v 37 Juuꞌ xa veꞌe yakniipp juuꞌ xa veꞌe yakva̱jp, ka je̱ ojts aajyapts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe u̱xꞌo̱o̱k jé̱jap, je̱ ta̱a̱mteꞌe juuꞌ veꞌe yakniipp juuꞌ veꞌe yakva̱jp, je̱ trigo ta̱a̱mt ukpu̱ je̱ viijnk ta̱a̱mt.  
\v 38 Vanꞌit tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakyeeꞌk je̱ ta̱a̱mt pa̱n vintso̱ veꞌe du̱tsa̱k, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱mo̱o̱yp je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk pa̱n vintso̱ veꞌe tyukka̱daꞌakyju̱.  
\v 39 Kaꞌa xa veꞌe veꞌem je̱ jayu je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk ax joꞌn je̱ naxvinyo̱ꞌyva tá̱nu̱k jye̱ꞌe̱, kaꞌa tseꞌe veꞌem je̱ naxvinyo̱ꞌyva tá̱nu̱k je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk ax joꞌn je̱ je̱yyva tá̱nu̱k jye̱ꞌe̱, kaꞌa tseꞌe veꞌem je̱ je̱yyva tá̱nu̱k je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk ax joꞌn je̱ ajkx jye̱ꞌe̱, tum tiktspeꞌe je̱ ñiꞌkxta je̱ kyo̱pkta.  
\v 40 Nay veꞌempa tseꞌe jyé̱jiva juuꞌ jatyeꞌe ijttup je̱m tsajviinm je̱tseꞌe jyé̱jiva je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk juuꞌ jatyeꞌe yaja naxviijn. Ax kaꞌa tseꞌe yꞌakijpxa je̱ chojin juuꞌ jatyeꞌe ijttup je̱m tsajviinm je̱ts je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk je̱ chojin juuꞌ jatyeꞌe yaja naxviijn.  
\v 41 Kaꞌa tseꞌe yꞌakijpxada je̱ chojin je̱ aampa xa̱a̱j je̱ tya̱ꞌkxu̱n ma̱a̱t je̱ aampa po̱ꞌo̱ je̱ tya̱ꞌkxu̱n ukpu̱ je̱ maatsa je̱ tya̱ꞌkxu̱n, ni kaꞌa tseꞌe yꞌakijpxada je̱ chojin je̱ maatsa je̱ tya̱ꞌkxu̱nda, tum tíktstupeꞌe toꞌk jadoꞌk je̱ tya̱ꞌkxu̱n je̱ chojin.  
\v 42 Nay veꞌempa u̱u̱ꞌmda, ku veꞌe njoojntykpa̱jkumdinuvat jadoꞌk nax, kaꞌa tseꞌe yꞌakijpxa je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe njaye̱jpumdinup vanꞌit ax joꞌn ya̱ niꞌkx ya̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe u̱xyam njaye̱jpumdup. Ku xa veꞌe je̱ jayu yꞌa̱a̱ꞌk, pootsnup tseꞌe je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk; ax ku tseꞌe jyoojntykpa̱jknuvat, ni je̱ vinꞌítats je̱ꞌe̱ veꞌe kyo̱o̱ꞌkꞌo̱o̱ꞌknit.  
\v 43 Ku veꞌe je̱ jayu yꞌa̱a̱ꞌk, yakꞌayo̱o̱v tseꞌe ñaxta̱ka; ku tseꞌe jyoojntykpa̱jknuvat, je̱ ma̱jin ma̱a̱t tseꞌe yꞌijtnit. Kaꞌa tseꞌe je̱ ma̱kkin du̱jayep ku veꞌe ñaxta̱ka; ax ku tseꞌe jyoojntykpa̱jknuvat, o̱o̱y tseꞌe je̱ ma̱kkin du̱tunjaye̱jpnit.  
\v 44 Naxta̱jkip xa veꞌe ya̱ nniꞌkxamda ya̱ nkó̱pkamda ku veꞌe nꞌo̱o̱ꞌkumda yaja naxviijn; ax ku tseꞌe njoojntykpa̱jkumdinuvat, kaꞌa tseꞌe je̱ o̱o̱ꞌku̱n xꞌuknu̱miꞌnumdinit. Ku̱x veꞌem ax joꞌn jye̱ja je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe o̱o̱ꞌkp, jé̱jiva tseꞌe je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe ni je̱ vinꞌita ko̱o̱ꞌkꞌo̱o̱ꞌknup. 
\p  
\v 45 Veꞌemeꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ je̱ts je̱ mutoꞌk yaaꞌtya̱jk, je̱ Adán, je̱ Nteꞌyam je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjoojntykpa̱jk. Ax je̱ꞌe̱ pa̱n u̱xꞌo̱o̱k, je̱ Criistots je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu du̱mo̱o̱yp je̱ joojntykin.  
\v 46 Ax je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe ni je̱ vinꞌita ko̱o̱ꞌkꞌo̱o̱ꞌknup, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱vintooꞌvá̱ka je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe o̱o̱ꞌkp; je̱ꞌe̱ veꞌe tooꞌva̱jkp je̱ji je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe o̱o̱ꞌkp, vanꞌit tseꞌe je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe ni je̱ vinꞌita ko̱o̱ꞌkꞌo̱o̱ꞌknup.  
\v 47 Je̱ mutoꞌk yaaꞌtya̱jk, naaxts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt; je̱ts je̱ jadoꞌk yaaꞌtya̱jk, je̱ Ma̱ja̱ Vintsa̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ tsapjo̱o̱tmitts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 48 Je̱ ñiꞌkxta je̱ kyo̱pkta pa̱n pa̱n jatyeꞌe yaja naxviijn, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe naax ijt, je̱ts je̱ ñiꞌkxta je̱ kyo̱pkta pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ tsapjo̱o̱tmit.  
\v 49 Ax veꞌem tseꞌe, veꞌem ax joꞌn nmajxumda je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe naax ijt, nay veꞌempa tseꞌe nnajxumduvat je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ tsapjo̱o̱tmit. 
\p  
\v 50 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, veꞌem xa a̱ts miitseꞌe nvaajnjada je̱ts juuꞌ jatyeꞌe pu̱m je̱ tsuꞌuts je̱ts je̱ pajk ma̱a̱t, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe yꞌítu̱t joma veꞌe je̱ Nteꞌyam xa̱ꞌma ka̱jx yakkutuk, kaꞌa xa veꞌe nvaat je̱tseꞌe yꞌítu̱t je̱ꞌe̱ ma̱a̱t juuꞌ veꞌe vintó̱kip je̱ts juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 51 Ntsa̱jkp xa a̱tseꞌe je̱tseꞌe xnu̱jávadat juuꞌ veꞌe kayaknu̱jaꞌvip yꞌijt. Kaꞌa tseꞌe anañu̱joma nꞌo̱o̱ꞌkumdat, ax nu̱jom tseꞌe ntíktsumdinit,  
\v 52 jaty a̱a̱ꞌk, toꞌk vinmiꞌkxtkumji xa je̱ꞌe̱ veꞌe, vanꞌit ku veꞌe xyoꞌoxu̱t je̱ trompeta juuꞌ veꞌe u̱xꞌo̱o̱kani. Xoꞌoxup xa veꞌe je̱ trompeta je̱tseꞌe jyoojntykpa̱jktinuvat je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk, ni je̱ vinꞌita tseꞌe kyo̱o̱ꞌkꞌo̱o̱ꞌktinit; je̱ts u̱u̱ꞌm, xyaktíktsumdinup tseꞌe.  
\v 53 Ku̱x ya̱ niꞌkx ya̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe u̱xyam njaye̱jpumdup, vintó̱kiyupts ya̱ꞌa̱ veꞌe, ya̱ꞌa̱ tseꞌe vimpijtnup niꞌkxu̱ko̱pk juuꞌ veꞌe ni je̱ vinꞌita ko̱o̱ꞌkꞌo̱o̱ꞌknup.  
\v 54 Ax ku tseꞌe ya̱ niꞌkx ya̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe njaye̱jpumdup, juuꞌ veꞌe vintó̱kip je̱tseꞌe yꞌa̱a̱ꞌk, kuts ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱vyimpijtni je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe ni je̱ vinꞌita ko̱o̱ꞌkvintó̱kinup je̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx yꞌijtnit, vanꞌit tseꞌe tyónju̱t je̱ Kunuuꞌkx Jatyán juuꞌ veꞌe vaamp: “Ta̱ xa veꞌe je̱ o̱o̱ꞌku̱n kyutó̱kini, ta̱ xa je̱ꞌe̱ veꞌe yakꞌama̱a̱daaga.  
\v 55 e̱o̱ꞌku̱n, ¿joma tseꞌe yꞌit je̱ mtuktsaachtoꞌnu̱n? ¿Joma tseꞌe yꞌit je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe je̱ jayu xyaktsaachpaaꞌtu̱t?” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ.  
\v 56 e̱o̱ꞌkp xa veꞌe je̱ jayu je̱ to̱kin ka̱jx, je̱ts je̱ pavaꞌnu̱n ka̱jx tseꞌe je̱ to̱kin je̱ ma̱kkin du̱jayep.  
\v 57 Ax kuka̱jtsja tseꞌe yꞌijtnit je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe xmo̱ꞌyumdup je̱ ma̱a̱daaku̱n je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo ka̱jx, ax veꞌem tseꞌe je̱ o̱o̱ꞌku̱n xkahꞌama̱a̱daaguimda. 
\p  
\v 58 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, juuꞌ a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntso̱jktup, pa̱mda tseꞌe je̱ ma̱kk aaj je̱ ma̱kk jo̱o̱t toꞌk muk je̱ Cristo ma̱a̱t, xa̱ꞌma ka̱jx tseꞌe xyaknu̱yókadat vintso̱ veꞌe xmutóndat xmupá̱ktat je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ku̱x mnu̱jaꞌvidinup xa miitseꞌe je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe mtoondup mko̱jtstup toꞌk muk je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ma̱a̱t, ka ko̱o̱jyap tseꞌe xtonda xko̱tsta. 
\c 16  
\s1 Je̱ meen juuꞌ veꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk yakmojktu 
\p  
\v 1 Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe ku veꞌe je̱ meen xyakmokta je̱tseꞌe xputá̱kadat je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu, tonda tseꞌe veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe ntukpavaandi je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk juuꞌ veꞌe nayꞌamojkijidup je̱m galáciait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 2 Vindomiingo, mutoꞌk xa̱a̱j je̱ semana, mko̱ntóktap tseꞌe toꞌk viijn pa̱n vinxu̱peꞌe xpa̱kta ku veꞌe tu̱mnayꞌajátjada je̱tseꞌe xyakmóktat. Veꞌem tseꞌe ka vanꞌítnumap xyakmóktat je̱ meen ku a̱tseꞌe nje̱ꞌyat joma veꞌe miitsta.  
\v 3 Ax kuts a̱tseꞌe nje̱ꞌyat, nké̱xtapts a̱tseꞌe je̱m Jerusalén je̱ na̱k ma̱a̱t je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jaty miitseꞌe mvinkó̱ndap je̱tseꞌe du̱yakna̱jkxtat je̱ meen juuꞌ veꞌe myakmóktap.  
\v 4 Ax pa̱n o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe nna̱jkxpat, nma̱a̱dadapts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\s1 Ku je̱ Pablo du̱nu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe ña̱jkxu̱t je̱p Corinto 
\p  
\v 5 Ku xa a̱ts miitseꞌe na̱jkx nkuꞌixta, náxupts a̱tseꞌe je̱m macedóniait yꞌit jo̱o̱tm, vanꞌitts a̱tseꞌe nje̱ꞌyat joma veꞌe miitsta.  
\v 6 Toꞌmayji a̱ts miitseꞌe jek jaty je̱ it ntukma̱a̱tyaknáxtat, toꞌmayji nu̱jom je̱ xox aats, vanꞌitts a̱ts miitseꞌe xputá̱kadat pa̱n joma a̱tseꞌe nnu̱jkx.  
\v 7 Kaꞌa xa a̱tseꞌe ntsa̱k je̱ts a̱ts miitseꞌe nkuꞌíxtat naxyji, tanavaamp a̱tseꞌe jek jaty miits ma̱a̱tta pa̱n vaampeꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n.  
\v 8 Ax jaaꞌktánapts a̱tseꞌe yaja éfesovit kyajpu̱n ku̱jx je̱ pentecostés xa̱a̱j paat,  
\v 9 ku̱x xꞌo̱ꞌyixjup a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n mpá̱mu̱t je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ka̱jx, ó̱yameꞌe jye̱ja nu̱may je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱tsoꞌoxpa̱jktup je̱ ayook juuꞌ a̱tseꞌe je̱ jayu nvaajnjidup. 
\p  
\v 10 Pa̱n je̱ꞌyp tseꞌe je̱m je̱ Timoteo, íxtadats je̱tseꞌe o̱y jo̱o̱t mꞌíttat je̱ꞌe̱ ma̱a̱t ku̱x myutuump myupu̱jkp je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe ntun.  
\v 11 Ni pa̱na tseꞌe miitsta je̱ꞌe̱ xkaviijnkꞌíxu̱t. Ax ku tseꞌe cho̱o̱ꞌnu̱t, putá̱kada je̱tseꞌe xo̱o̱jntkp xmaso̱o̱ktinit je̱ts a̱tseꞌe xnu̱mínu̱t, ku̱x nꞌaꞌixp a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ma̱a̱t je̱ utsta je̱ ajchta. 
\p  
\v 12 Jadoꞌk viijn, ta̱ a̱tseꞌe o̱o̱y njatunmunooꞌkxtu̱k je̱ nꞌútsamda je̱ nꞌajchamda Apolos je̱tseꞌe na̱jkx ku̱mkuꞌíxjada ma̱a̱t je̱ utsta je̱ ajchta juuꞌ veꞌe yájada; kaꞌa tseꞌe u̱xyam ña̱jkxuvaꞌañ, vanꞌit tseꞌe ña̱jkxu̱t ku veꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱t. 
\s1 Ku je̱ Pablo máyam je̱ Dios du̱kejx 
\p  
\v 13 Nakyujoojntykajada, ma̱kk tseꞌe xjaanchjávadat je̱ Jesucristo, kaꞌa tseꞌe mtsa̱ꞌa̱gadat, ma̱kk tseꞌe mnapyá̱mjadat.  
\v 14 Nu̱jomeꞌe pa̱n juuꞌ jatyeꞌe mtoondup mko̱jtstup, je̱ tso̱jku̱n ma̱a̱t tseꞌe xtóndat xkó̱tstat. 
\p  
\v 15 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, mnu̱jaꞌvidinupts miitseꞌe je̱ts je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m je̱ Estéfanas tya̱kꞌam, je̱ꞌe̱ tseꞌe mutooꞌva̱jkp je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook du̱jaanchjaꞌvidu je̱m acáyait yꞌit jo̱o̱tm, ax je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱mutoondup du̱mupa̱jktup pa̱n pa̱n jatyeꞌe ijttup je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu.  
\v 16 Ntsa̱jkpts a̱tseꞌe je̱tseꞌe mnapyá̱mjadat je̱p je̱ꞌe̱ kya̱ꞌp pyaꞌtkupta, nay veꞌempa anañu̱joma pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱mutoondup du̱mupa̱jktup.  
\v 17 Xo̱o̱jntkp xa a̱tseꞌe ku veꞌe mye̱tsta je̱ Estéfanas, je̱ Fortunato, je̱ts je̱ Acaico, ku̱x je̱ꞌe̱ xa veꞌe du̱toondup juuꞌ miitseꞌe mkaꞌo̱ꞌyixju̱dup ku̱xeꞌe yaja mkaꞌitta.  
\v 18 Xyakjo̱tꞌamá̱jidu xa a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, myakjo̱tꞌamá̱jijiduvats miits je̱ꞌe̱ veꞌe. Vintsa̱ꞌa̱gada je̱ jayu ax joꞌn je̱ꞌe̱da. 
\p  
\v 19 Máyameꞌe je̱ Dios mke̱jxu̱xjada je̱ jaanchjaꞌvivata̱jkta pa̱n pa̱n jatyeꞌe nayꞌamojkijidup yaja ásiait yꞌit ja̱a̱t. Máyameꞌe je̱ Dios je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ka̱jx mke̱jxu̱xju̱duva je̱ Aquila je̱ts je̱ Priscila, nay veꞌempa je̱ jaanchjaꞌvivata̱jkta juuꞌ veꞌe nayꞌamojkijidup je̱m je̱ꞌe̱ tya̱kꞌamda.  
\v 20 Máyameꞌe je̱ Dios mke̱jxu̱xju̱duva anañu̱joma je̱ utsta je̱ ajchta je̱ts anañu̱joma je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da. Nache̱e̱ꞌnjada toꞌk jadoꞌk je̱ tso̱jku̱n ma̱a̱t je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ka̱jx. 
\p  
\v 21 A̱ts, je̱ Pablo, viinm a̱tseꞌe njaꞌa ya̱ máyam je̱ Dios juuꞌ a̱ts miitseꞌe ntuknu̱ke̱jxtup. 
\p  
\v 22 Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱katso̱jkp je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesucristo, ko̱ꞌo̱y nu̱kó̱tsats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtnit. ¡Ma̱ja̱ Vintsá̱n, miinni toꞌk aaj! 
\p  
\v 23 Je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús tseꞌe mkunooꞌkxjadap.  
\v 24 Ntso̱jktupts a̱ts miitseꞌe anañu̱joma pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Cristo Jesús du̱jaanchjaꞌvidup.