\id 1TH - Nukna 
\h 1 Te 
\toc3 1 Te 
\toc2 1 Te 
\toc1 1 Tesalonaika 
\mt1 Pol yá hulátingga Tesalonaika yan papia ná uying yámuk  
\c 1  
\p
\v 1 Nák ku Pol yá Sailas káling Timoti yot átang no papia ná uye ku satne Jesu yan tombong it yáilá Tesalonaika hára átaráng sándán káin koek. Ámna náráwa sándu Nan Ánutu yot Táwi Jesu Son Iháhá wahára tápingga átkoeráng. Ánutu málámbá pahán sámán pahán láláp watá sányot átnek.   
\s1 Pol yá Tesalonaika yan naráng hákhátik wata heronge naruk  
\p
\v 2 Rám nándá sáponga tánggoemán wahára wu sánda narángga kut sáni mengga sáponga náni hára tingga rámá rámá Ánutu heronge me inánggoemán.  
\v 3 Naráng hákhátik sáni yá sángorán ket tárák álosim tánggoeráng, nangge nuk sáni ya kikiná naráng yámánggoeráng watá sángorán yáup álosim tánggoeráng, me Táwi náni Jesu Son Iháhá watá son áwinek wata háleng mángga áwánggoeráng watá sángorán naráng hákhátik hára káto átkoeráng wata narángga nándá Nan náni Ánutu heronge me inánggoemán.   
\p
\v 4-6 Yanuknuk, Ánutu yá sánda kikiná hánám naránggoek. Me pingnga álosim nándá sándán káin tángga áwumán wahára me hánámá yá ina ma áwuk, ináku háláng got tu Iruk Káungá watyot áwuk. Iná nándu me rina sánumán wawu pálipuk hánám ingga narángga ku sán sánátne nándán naráng hákhátik wa sáni há káuráng. Hang nándá sányot átang sáni háláng sásámáya ket tárák rina táumán wawu sáni há káuráng wa. Rám Jesu yan me watá sándán káin áwuk wahára wu sándá Iruk Káungá watá tán watán heronge hára me wa táuráng, wata ingga ku sándán káin márapmá hulá hulá watá tunggafeng sámuk, enendu sándá nándán ket tárák me Táwi yan ket tárák wanyon táuráng. Wa memán wa kápángga ku nándá naremán du sándu Ánutu yá málámbán pingnga ya há kankaliuk. Wáina wata ku Ánutu heronge me inánggoemán.  
\v 7 Sándá wáina tát met narángga ku Jesu ya naráng háting mená Masedonia me Akaia provins káin átaráng watá sándán ket tárák álosim wanyon táuráng.  
\v 8 Táwi yan me watá wáum manná yá ina yatná sungga kungga átuk. Iná man watá kuk wawu kungga Masedonia me Akaia kinan re ma kuk, ináku kungga it táup táwi káin kung hálin sándá Ánutu ya rina naráng háting mánggoeráng wata há naruráng, wata ku nándá sánda wáina ingga yánánáyan tárák muná.  
\v 9 Yáni yon du nándá sándán káin kutne rina tunggafiuk wata pingnganá met naránggoemán, yáni yon du sándá ánutu kusák wa yápmangga pahán hurik tángga Ánutu pálipuk átkukuná pálak watán káin kungga watán yáup nangge háliuráng ingga met naránggoemán,  
\v 10 hang Nanggená kámurán son táng tárut táuk watá alek sangga son áwinek wata hákhálek tángga átkoeráng ingga met naránggoemán. Nanggená Jesu watá son náhuk, wata ku máriya Ánutu yan pahán káráp pá tunggafeinek hára wawu álo kámá re átnemán.   
\c 2  
\s1 Pol yá Tesalonaika káin miti yáup táuk wata miuk  
\p
\v 1 Yanuknuk, nándá sányot átang yáup táumán watá hánámá ma háliuk ingga sáni há nareráng.  
\v 2 Nándá sándán káin ma áwená it yáilá Filipai káin átumán wahára náháng lem tángga me keke nánuráng. Sáni há nareráng wáina, sándán káin áwumán hára wu káyam bá nándán me káting hang tiktik táwi táuráng, enendu Ánutu náni watá pahán náni táng káto táng námán ma pitáená káto hálengga átang Ánutu yan me pingnga álosim wa sándán káin miumán.  
\v 3 Kulá nándá Jesu ya naráng háting mineráng ingga ámna náráwa yánángngátamán wahára me kandák kámá ma yánángngátamán, hang me kámá táng tingga wahára meng pilingga ma átningngátamán, me yángyárungingiya ma átningngátamán.  
\v 4 Ánutu málámbá náhán kándáng hálen du yáup álo táineráng ingga narángga ku me pingnga álosim wa mengga kukuya yáup námuk. Nándá ku ámna náráwa yá nándán yáup wa kangga heronge naráng nánámáya yáup ma tánggumán. Ináku Ánutu málámbá pahán náni wa kangga heronge naráng náminek ka wata yáupmá tánggoemán.  
\v 5 Sáni há nareráng wáina, nándá me karo kámá ma táng sámumán, hang nándá há árán nukngá ya nanará káluná wahára kungga sándán kutná kutná wa ihánin ingga ma sángsárungiumán. Rina rina táumán wawu kándáng re ingga Ánutu yá há narek.  
\v 6 Nándá sándán káin me ámna náráwa kámá yan káin kut táwi tánin ingga wata yáupmá ma táumán.   
\p
\v 7 Nándu Jesu Son Iháhá watán aposel, wata ku nán kut náni meng tárut tániráng ingga narángga iná wu sánátne álo wáina tánggalát. Enendu wáina ma táumán, ináku rám sányot átumán wahára wu nangge maming gá nanggená isikimo pinná tángga átnándak wáina ina yolop náni hánám átumán.  
\v 8 Nándá sánda kikiná táwi hánám narángga ku Ánutu yan me pingnga álosim wa sámánin ingga heronge rewe átumán. Hang sándá nán nuknuk náni hánám háliuráng, wata ku nándá kutná kutná náni kámuk hánám sán háláng sásámáya yápmanin ingga heronge rewe átumán.   
\p
\v 9 Yanuknuk, nándá sányot átang Ánutu yan me pingnga álosim wa sánumán wahára nánin átnát kálu rina átnát wata yáupmá táumán wawu sáni há nareráng wa. Sándá re háláng pin náni tánirot ingga ku wata káen me yáungán yáup háláng hánám tángga átkumán.   
\p
\v 10 Ámna náráwa Jesu ya naráng háting mená sányot átumán rám wahára nándá ket tárák rina táumán wawu sáni há nareráng me Ánutu yá hányon narek. Nándu Ánutu rahálá hára rongrongngá átang ket tárák kándáng wa rewe táumán, watá kandák kámá ma háliuk.  
\v 11 Sáni há nareráng wáina, nan dá nángánanggená ya ket tárák rina tángngátak wáinanyon du nándá sán káman káman da táumán,  
\v 12 wahára ket tárák wata kinan du me sán sámáng rorosi watyot pahán sáni táng káto tátá wa sánángga átumán, hang sándá ket tárák álosim Ánutu yá rina átnát ta narek wa há hánám tángga átnát ta sánángga átumán. Ánutu yá mantáng sámángga átkoek wawu málámbán ámna náráwa pánpáliná hánám hálengga málámbán yamá sireretná pálak wata kinan árát málámbá pin sáni tángga átkuinek wata ingga mantáng sámánggoek.   
\p
\v 13 Sándá nán milun náni káinnan Ánutu yan me wa narángga táuráng wawu ámna yan me ina ma táuráng, ináku Ánutu yan me páliná ingga táuráng, wata nándá rámá rámá Ánutu heronge me hányon inánggoemán. Me watá ku niyá naráng hákhátik hára átaráng sánda pahán sáni káin átang yáup tángga átkoek.  
\v 14 Yanuknuk, sándu miti ámna náráwa Judia ále káin átaráng wáinanyon háliuráng, ámna náráwa wakáin wawu Jesu Son Iháhá watyot ronrosin átaráng. Nuknuk sáni Táwi ya ma naráng háting mená watá márapmá sámuráng wáinanyon du Juda ámna kámá yá Judia ále káinnan ámna náráwa márapmá yámuráng.  
\v 15 Juda ámna yá profet ráháng kátkámut táuráng me Táwi Jesu utkámut táuráng ngáyá hang nán hányon násurát kungngátamán. Wáina tát tu Ánutu yá takta kápángngátak. Ámna watá yon du ámna kámuk iháng káyam tánggoeráng.  
\v 16 Ánutu yá ámna náráwa ále kámá káinnan wa son ihik ingga nándá watán káin me álosim wa mengga kunin ingga tánggoemán, enendu Ánutu yá wáina ma táindak ingga Juda ámna yá nándán kálu susuwá tánggoeráng. Wáina tángga ku mukmuro yáni wa ketnán ketnán tit maming táwi hálengga árángga kunggoek, wata ku Ánutu yan pahán káráp watá watyot há átak.   
\s1 Pol yá Tesalonaika son kákápáya kikiná naruk  
\p
\v 17 Yanuknuk, Juda yá kandák tát nándá sán sápmangga kung mulangán káin rám hátetná kimo átang gu sán sásáháya kikiná naránggiumán. Kurák mátap sáni ma kanggiumán, enendu pahán náni wu sányot átkiuk. Nándá son áwángga sásáhá wata kikiná hánám narángga kálu ya háláng hánám sulinggiumán.  
\v 18 Nándá sándán káin kunin ingga narángga no rám máro hánám kálu ya sulinggiut, enendu Satan dá kálu sung námánggiuk.  
\v 19 Kulá rám Táwi náni Jesu yá son áwinek wahára wu náutá ku náháng káto tán du málámba rahálá hára átang heronge tángga átnemán? Náut ihángga ku kung Jesu elengga átang yáup náni kándáng táumán ingga ininemán? Wawu sán. Sándá naráng hákhátik hára káto hálengga átneráng ingga há naremán, wata ku rám wahára Jesu rahálá hára nándá heronge táinemán.  
\v 20 Pálipuk, nándu sánda heronge táwi naránggoemán. Sándá tát tu nándá pahán láláp hára átkoemán. Hulá wata hánám bu nándá son áwángga sán sásáhá wata kikiná hánám naránggoemán.   
\c 3  
\s1 Pol yá Tesalonaika iháng káto tátáya Timoti suring mán kuk  
\p
\v 1 Nándá sándu rina átaráng ingga narángpak hánám tángga átang rám hásák ma táng uyindámán ing mengga ku nát tá Atens káin átang gu  
\v 2 Timoti suring máte sándán káin kuk. Nuk náni Timoti wawu Ánutu yan yáup ámna Jesu Son Iháhá watán me pingnga álosim wa meng tunggap tátáyan ámna. Nát tá wa suring mumát wawu sán sáháng káto tángga sándán naráng hákhátik wa háláng imámá wata.  
\v 3 Márapmá rina sunggoeráng watá tán naráng hákhátik sáni yá háiwon, wata ku wáina táumát. Sáni ing há nareráng wa, Ánutu yá márapmá wáina suwineráng ingga mantáng námuk.  
\v 4 Nándá sányot átang gu márapmá hulá hulá watá náhinek ingga há sánánggiumán. Rina sánánggiumán wawu wa tunggafenggoek wa ingga há kangga naránggoeráng.  
\v 5 Hulá wata hánám bu narángpak na watá táwi hánám háliuk, hang no sándá rina átaráng ingga nanaráya ma háleindát ingga narut. Wáina wata ku no sándán naráng hákhátik wata Timoti yá men nanaráya ingga suring me sándán káin kuk. Satan dá sángsárungin nándán yáup watá páliná muná hánámá háleiwon ingga naránggiut.   
\s1 Timoti yá Tesalonaika yan pingnga álosim tángga áwán Pol yá heronge naruk  
\p
\v 6 Iná Timoti wu sán sápmangga áwuk watá nákáin áwángga sándá naráng hákhátik hára rina átang kámá ya narát kikiná hálen átninggoeráng wata me pingnga sáni álosim nánuk. Hang sándá nánda narángga pahán álosim naráng námánggoeráng, me sándá inam náni nánáháya kikiná hánám naránggoeráng, wáinanyon du nándá inam sáni sásáháya kikiná hánám naránggoemán ingga nánuk.  
\v 7 Yanuknuk, sándu naráng hákhátik hára káto hánám átaráng ingga pingnga sáni narumán wahára wu me pingnga sáni watá ku márapmá rina suwánggoemán wata pahán náni táng káto táng námánggoek.  
\v 8 Sándá Táwi yot ronrosin tángga káto hánám átaráng wa narángga ku pahán náni me sut náni yá láláwingga átak.  
\v 9 Rám nándá sáponga tánggoemán wahára wu sánda Ánutu heronge me inánggoemán, náuta sándán pingnga wa naráng hátingga ku wata heronge táwi hánám wa naráng sámánggoemán. Heronge ná Ánutu yá námánggoek wawu táwi hánám, enendu nándá Ánutu heronge me rina inánggoemán wawu watán tárák muná isikimo rewe.  
\v 10 Káen yáungán pahán yot sáponga hára re átkoemán wawu Ánutu yá naráng námán kungga sán sáhánin ingga wata, hang sándán káin naráng hákhátik kálu kesákngá kámá átak hálendu nándá wáina kungga ku táng káto táinemán wata.   
\p
\v 11 Nándá sáponga tánggoemán wawu Nan náni Ánutu yot Táwi náni Jesu watá kálu sareng námán sándán káin kuinemán ingga wata.  
\v 12 Táwi Jesu málámbá tán málámbán ámna náráwa wata narát kikiná háhále watá sándán káin káto hánám átnek, hang nándá sán pahán sámánggoemán wáinanyon sáni káman káman dá Ánutu yan ámna náráwa me ámna náráwa kámuk wa pahán yámineráng ga sáponga tánggoemán.  
\v 13 Kálu wahára ku Ánutu yá pahán sáni táng káto tán árát tu rám Táwi náni Jesu yá rongrongngá árená yot son áwineráng, wahára wu rongrongngá kándáng re Nan náni Ánutu rahálá hára átneráng. Wa pálipuk.   
\c 4  
\s1 Ket tárák álosim tát tu Ánutu yá álosim sáhinek  
\p
\v 1 Yanuknuk, me pukon du ing sánin, ket tárák rina tángga árát Ánutu yá álosim sáhinek ingga há sánáng toliumán wáina hánám isutang tánggoeráng. Kula rina tánggoeráng wa emá re tángga árát táwi hánám hálengga kuinek ingga wata Táwi Jesu kutná hára sánángga sáháng káto táemán.  
\v 2 Me rina rina Táwi Jesu málámbá námán sánumán wawu há nareráng wáina.   
\p
\v 3 Ánutu yan pahán káin wawu sándá málámbán ámna náráwa hánám átang kándáng hánám ing átneráng, márámamák ma táindaráng,  
\v 4 hang sáni káman káman dá sut sáni kándáng pinná tángga ku ket tárák rongrongngá ámna náráwa yá álosim ingga kangga meng tolineráng wa rewe tángga átkuineráng.  
\v 5 Nanará kandák ká sángorán kung Ánutu ma naráng mená yá ina márámamák tánirot.  
\v 6 Nuknuk sáni Jesu naráng mená kámá yángyárungingga kálu hitik tángga kung wata áwáwá yáni me nánáun yáni yot márámamák tánirot. Káman niyá kálu wáina táinek wawu Táwi yá márapmá iminek ingga uláp há sánáng rákit táumán.  
\v 7 Ánutu yá kálu kandák wáina wa tátáya ma mantáng námuk, ináku Ánutu yá nándá káungá átang átkuku wata ingga mantáng námuk.  
\v 8 Kulá káman niyá me náta taktak minek wawu ámna yan me ya ma taktak mindák, ináku Ánutu málámbá málámbán Iruk Káungá sámánggoek watán me wata taktak minek.   
\p
\v 9 Kulá nuknuk sáni Jesu naráng háting mená wa pahán yámineráng ingga no papia kámá ma uying sámindát, náuta Ánutu yá kálu wáina isutneráng ingga wu há sánáng toliuk.  
\v 10 Pálipuk hánám, sándá nuknuk sáni Jesu naráng háting mená Masedonia provins káin átaráng wa pahán há yámángngátaráng, enendu, yanuknuk, sáháng káto tátne ku ket tárák wáina wa emá re tángga árát táwi hánám hálengga kuinek ingga wata sánángga sáháng káto táemán.  
\v 11 Sáni yolop átang gu kámá yan yáup me márapmá wata márumá ma hálená ket sáni yá sánin yáup rina rina wa tát tu watá yon sáni háláng sáminek ka uláp sánumán wa rewe káto tángga isutang átneráng.  
\v 12 Wáina tángga átang gu rámá rámá kutná kutná ya kesák tángga kámá yan háláng hára ma átnándaráng. Wáina átneráng wahára wu ámna ni Jesu ma naráng háting mená watá sáhángga ku álosim narineráng.   
\s1 Táwi Jesu yá son áwinek  
\p
\v 13 Yanuknuk, ámna náráwa há kámurená átaráng watán káin rina tunggafeng yáminek, wata sándá kándáng ing naráng yámineráng ga naremán. Ámna náráwa kámá yá Ánutu ya ma naráng háting mángngátaráng me tanggán káin tátárut wata narát kusák hálengngátak watá nuk yáni káman dá kámurán du ukuro maming táwi tángngátaráng. Iná sándá ku watá ina ma táindaráng.  
\v 14 Jesu yá kámurená háranan son tárutuk wawu pálipuk ingga naránggoemán, wata ku Ánutu yá ni Jesu naráng háting mángga átang kámuturáng wa iháng tárut tán Jesu yot son áwineráng wawu pálipuk ingga naránggoemán.  
\v 15 Táwi yá me rina miuk wanyon ing sánindemán, rám Táwi yá son áwinek wahára wu nán ma kámurená nándá kálak kámurená wata máta yáreng yámángga árángga kungga Jesu ma káindámán.  
\v 16 Man káman dá hahatingga hálángngá pálak mantán angelo máta yáyáre watá mená metán Ánutu yan támun watá mantáinek, waháranyon du Táwi yá alek sangga han, niyá Jesu Son Iháhá wata naráng háting mángga átang kámuturáng watá kálak tárutneráng.  
\v 17 Wata torong hára ku ámna náráwa ma kámurená há átamán wawu árángga mukam kinan ámna náráwa kámutang tárurená watyot kungga alek táitná ále páliná muná wahára Táwi yot kankan tángga ku kungga rámá rámá watyot átkuinemán.  
\v 18 Wáina wata ku sándá me ná Jesu yan ámna náráwa nukngá átaráng wa yánángga ku iháng káto tángga átkuineráng.   
\c 5  
\s1 Táwi yá áwinek wata tiyawingga átnemán  
\p
\v 1 Kulá, yanuknuk, nándá rám rina hára watá wáina tunggafeinek ingga sásánáyan wawu muná.  
\v 2 Sáni há nareráng wáina, Táwi yá áwáwáyan rám wawu manek mara yá yáungán áwángngátaráng wáinanyon áwinek.  
\v 3 Ámna náráwa yá ing meineráng, “Kula wu rám álosim hánám,” wáina mengga átneráng wahára wu rám wáik watá watán káin tunggafengga iháng lem táinek, wawu náráwa yá kawin átang nangge iháháya láwit narángngátaráng wáina watá sopmuná hánám ámna náráwa watán káin tunggafen watá wa táng háhátiyan káluná yá ma tunggafeindák.   
\p
\v 4 Iná yanuknuk sándu páyung kinan ma áraráng, wata ku rám watá tunggafen kangga káman dá manek mara kápángga hárámutgim wáina ma hárámutnándaráng.  
\v 5 Sándu erek yamá me haknga wata nángánangge. Nán me sán kámuk náni wu páyung me yángomá watán muná.  
\v 6 Wáina wata ku ámna náráwa kámá yá ruhángga átaráng wáinanyon ruhángga átninggom. Ináku náni wu rahán náni hálengga nanará náni yá ruwarán átang náni ya pin náni kándáng tángga átnemán.  
\v 7 Há naremán wáina, yáungán du ruháháyan rám, hang ámna umi káto nat ip ráháháyan watá yáungán umi káto nat ip ráhán átnándaráng.  
\v 8 Iná nándu haknga yan, wata ku nanará náni yá ruwarán átang Jesu ya naráng háting mámá me kámá ya kikiná nanará wa iháng siot káto ya mondang átnemán, me Ánutu yá son náhinek wawu pálipuk ingga narángga ku wata hálengga átnát wa táng at káto ya usángga átnemán.  
\v 9 Ánutu yá málámbán pahán káráp wa kakaya ma náháng tunggap táuk. Watá náháng tunggap táuk wawu Táwi náni Jesu Son Iháhá watá son náhinek wata ingga náháng tunggap táuk.  
\v 10 Jesu wu nán háláng námámá wata kámutuk, wata ku kámutnemán me átnemán wawu málámbán átkuku wa tángga málámbot átnemán.  
\v 11 Wáina wata ku sándá Jesu yan ámna náráwa wa pahán yáni táng káto tángga háláng yámát naráng hákhátik yáni yá káto háleinek. Wa tánggoeráng wáina re tángga átang átkuineráng.   
\s1 Pol yá me yángorá yánuk  
\p
\v 12 Kulá, yanuknuk, nándá ing sánánin, ámna yáilá ingga átaráng wawu yáup háláng hánám tángga Táwi ya naráng háting mámá kálu pin sáni tángga sándán átkuku wa táng tolingga átkoeráng, wáina wata ku sándá wata kekendik táng yámángga ku meng toling yámineráng.  
\v 13 Sándu watá yáup rina tánggoeráng wata narángga pahán yámángga meng toling yámángga kikiná kápineráng. Iná sáni wu pahán káman re átang átkuineráng.  
\v 14 Yanuknuk, sándá ku ámna niyá yáup tátáya taktak yámán hánámá átninggoeráng wa yánát tu ket tárák wa sangga yáup táineráng, me pitángga átninggoeráng wa pahán yáni táng káto táineráng, me naráng hákhátik yáni káto ma áraráng wa háláng yámineráng. Wáina há táineráng ingga wata pahán sáni táng tárut táemán. Yolopon átang ámna náráwa wa kámuk wáina re táng yámineráng.  
\v 15 Ámna kámá yá sáháng wáik tát hálen wawu wata topmá wáinanyon ma táindaráng. Sán háranan káman dá wáina táinán tán du sándá ku wata topmá ma táindalák ingga inineráng. Rámá rámá wu káto hálengga átang Ánutu yan ámna náráwa me ámna náráwa kámá wa kámuk ket tárák álosim wa táng yámineráng.   
\p
\v 16 Rámá rámá heronge rewe átang  
\v 17 sáponga tángga átkuineráng.  
\v 18 Kálu rina rina tunggafeng sámán kangga ku Ánutu heronge me inángguineráng. Ámna náráwa niyá Jesu Son Iháhá watyot ronrosin átaráng watá wáina hánám wa tángga átneráng ga Ánutu yá narek.   
\p
\v 19 Iruk Káungá watá rina tátáya pahán sáni táng tárut tán wawu sándá wa oletná ma táng mindaráng. Wáina táineráng wawu Iruk Káungá yá káráp sinek wa káting kámut táineráng.  
\v 20 Ámna káman dá profet me sánán du sándá wata pahán kandák ma naráng mindaráng.  
\v 21 Ináku me rina rina sáninek wa kándáng kangga naráng rákit tángga ku me páliná rina meinek wa káto táineráng.  
\v 22 Wáina tángga wáik ku rina wa kangga táng hátineráng.   
\p
\v 23 Nándá Ánutu yá ing táng sámámáya naremán, Ánutu pahán láláp márumá málámbáyon tán du sándá káungá hánám háleineráng. Wáina hálet iruk sáni yot sut sáni wa pin yándi kándáng tángga árán kungga Táwi náni Jesu Son Iháhá watá áwinek, wahára sáhán kandák kámá ma háleindák.  
\v 24 Ánutu mantáng sámuk watá me rina miuk wáina hánám há isutnándak, wata ku wáina táng sáminek.   
\p
\v 25 Yanuknuk, sándá Ánutu yan káin sáponga tát tu watá nán háláng náminek.  
\v 26 Nuknuk sáni yot kankan tángguineráng hára wu nuknuk sáni ya heronge táng yáminán du ket yánin tángga kápáng kumeineráng.  
\v 27 Ing hánám há táineráng ingga Táwi kutná hára sánindet, papia náwu táng Ánutu yan ámna náráwa ingga átaráng wata kámuk hánám sánging yámineráng.   
\p
\v 28 Táwi náni Jesu Son Iháhá watá pahán sáminek.