\id LUK  
\h San Lucas 
\toc1 Aꞌij tɨ tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ San Lucas jɨ́meꞌen ɨ́ Jesucɨriistuꞌu 
\toc2 San Lucas 
\toc3 Lc. 
\mt1 Aꞌij tɨ tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ San Lucas jɨ́meꞌen ɨ́ Jesucɨriistuꞌu 
\c 1  
\s1 Ɨ́ tɨ jɨ́n aꞌutéjche tɨ tiuꞌutaxáj 
\p  
\v 1-2 Muꞌiitɨ́ mú meri meꞌɨ́jna jɨ́n autéjhuii mej ráꞌusiɨɨmuaꞌan temuaꞌa naa tiꞌitɨ́j tɨ aꞌij huarɨ́j itejmi jemi, mej mi miyen titaatáꞌixaateꞌen aꞌij tɨ éeneꞌe jáꞌaraa. Aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej rujɨ́ꞌɨ jɨ́n raaseíj, aꞌii mú majta meꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ mej tiuꞌutévaɨ mej huaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte ɨ́ niuucari tɨ Dios jemi éꞌemeꞌecan. Aꞌɨ́ɨ mú majta meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa tɨ́ꞌɨj huataseíjre aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ́j naꞌa yú tɨ eꞌiréꞌene.  
\v 3-4 Aꞌɨ́ɨ mú majta raateájtuaa itejmi jemi meꞌɨ́jna ɨ́ niuucari. 
\p Mɨ́ neajta inee, aꞌiné nuꞌuri áꞌatee nej niyen tíꞌinemuaꞌate temuaꞌa naa neꞌɨ́jna jɨmeꞌe, ayée pu tináꞌamitɨejteꞌecaꞌa ineetzi tɨ íꞌixɨꞌepɨꞌɨn nej timuaataꞌítiꞌi yuꞌuxari jetze naíjmiꞌi tɨ́j naꞌa tiꞌitɨ́j tɨ aꞌij huarɨ́j pej pi ráamuaꞌaree, múꞌee Teófilo, mɨ pej veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee, pej pi piyen tiráamuaꞌaree tɨ ayén tiꞌayajna aꞌij mej meri timuaatáꞌixaa. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌivaɨreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu raataxájtacaꞌa tɨ nuꞌu nuꞌihuan aꞌɨ́jna ɨ́ Juan tɨ tíꞌitemuaɨꞌɨhuan 
\p  
\v 5 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Heródes auj tiꞌitéveecaꞌa rey jɨmeꞌe tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa u Judea, áa pu jáꞌahuaꞌa eꞌechéjmeꞌe seɨ́j tɨ tíꞌivaɨreꞌe teyujtaꞌa. Ayee pu ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Zacarías. Aꞌɨ́mej jetze pu ajtémeꞌecan Abiatar mej jetzen huanéj. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́raꞌaraꞌan, ayée pu ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Elizabét. Ajta, aꞌɨ́ɨn, aꞌɨ́mej jetze pu ajtémeꞌecan Aaron mej jetzen huanéj. 
\p  
\v 6 Rɨ́ꞌɨ mú tíꞌiteteɨtestacaꞌa ɨ́ Dios jemi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌapua. Nain mú jɨ́n teꞌaraúraste ɨ́ tɨ tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa ɨ́ tavástaraꞌa, ajta ɨ́ tɨ jɨ́n tihuaꞌíjca. Capu tiꞌitɨ́j aꞌij huáꞌaturaateꞌecaꞌa.  
\v 7 Mɨ́ majta, camu seɨ́j tiyáujcaꞌa aꞌiné capu chéꞌe rɨꞌɨríistacaꞌa tɨ Elizabét tiyaúj áꞌaraꞌani, aꞌiné muꞌuri jeíhua váujsicɨraꞌicaa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌapua. 
\p  
\v 8 Ayee puꞌu jaꞌanáj tiráaruu aꞌɨ́jna tɨ́ꞌɨj auj veꞌecán jɨ́n tíꞌivaɨreꞌecaꞌa ɨ́ Dios jemi aꞌɨ́jna ɨ́ Zacarías, tɨ́ꞌɨj raacɨ́ꞌɨ tɨ tiuꞌutévaɨreꞌen u teyujtaꞌa seica jamuan mej tiraatámuaɨꞌɨvejteꞌen ɨ́ Dios.  
\v 9 Matɨ́ꞌɨj mi raꞌantíhuaꞌu meꞌɨ́jna ɨ́ Zacarías tɨ ij aꞌɨ́ɨn uteárute u teyujtaꞌa tɨ́ꞌij aꞌuun cuaaneꞌe huátaira ɨ́ tavástaraꞌa jemi aꞌij mej tíꞌijrɨꞌɨrejcaꞌa.  
\v 10 Tɨ́ꞌɨj ari tejaꞌuréꞌene aꞌatzaj mej puaꞌa ratáꞌiraca ɨ́ cuaaneꞌe, áa mú eꞌetiúꞌuucaꞌa ɨ́ teɨte á puaꞌacɨé, meténiuusimeꞌe ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 11 Aj pu i seɨ́j huataseíjre ɨ́ Zacarías jemi tɨ́ꞌɨj aꞌuun teyujtaꞌa unúꞌujveecaꞌa. Aꞌuu pu rɨꞌɨríintaꞌa pújmeꞌen aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna jetze mej japuan ratáꞌiraca ɨ́ cuaaneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ tevi tɨ huataseíjre ɨ́ Zacarías jemi.  
\v 12 Tɨ́ꞌɨj raaseíj, temuaꞌa pu tiuꞌutátziɨn aꞌɨ́jna ɨ́ Zacarías. Jéꞌecan pu rátziɨɨneꞌecaꞌa. 
\p  
\v 13 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ huataseíjre, aꞌúu pu ta japua tíꞌivaɨreꞌecaꞌa ɨ́ tavástaraꞌa jemi. Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Zacarías, capej tíꞌitziɨɨneꞌe. Dios pu ráanamuajriꞌi aꞌij pej tiuꞌutéjniuu ɨ́ jemin. Ayee pu hui téꞌeme íjii, mɨ sej naíjmiꞌi, aꞌɨ́jna ɨ́ Elizabét, aꞌɨ́ɨ pu tiyaúj aꞌame múꞌeetzi jemi. Ayee pu nuꞌu ruxeꞌeveꞌe pej nuꞌu piyen tiraatámuaꞌati tɨjɨ́n Juan. 
\p  
\v 14-15 ’Jéꞌecan rɨ́ꞌɨ timuaatáꞌasin, pajta huatáꞌatemuaꞌaveꞌesin peꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Majta ɨ́ teɨte, jeíhua mú huataújtemuaꞌaveꞌesin meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ́ꞌɨj huanúꞌihuan ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, aꞌiné veꞌecán pu jɨ́n tiꞌitevée aꞌame ɨ́ tavástaraꞌa jemi. Chéꞌe nuꞌu caí nahuáj yeꞌe nusu tejuin. Tɨ́ꞌɨj hui huanúꞌihuan tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame, aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu jetzen ruꞌutéꞌaa.  
\v 16 Ayee pu caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌasin muꞌiicáca aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan mej mi majtáhuaꞌa raataxɨ́ꞌeveꞌen ɨ́ ruvástaraꞌa ɨ́ Dios ɨ́ mej mejmíꞌi mé rúurɨe. 
\p  
\v 17 ’Aꞌɨ́ɨ pu hui amuacaí huaméꞌe aꞌame caí ɨ́ tavástaraꞌa. Ayee pu cheꞌatá naꞌa aꞌɨ́jna jetze pu araujcaꞌanée aꞌame ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios tɨ́j aꞌɨ́ɨn teꞌaraújcaꞌanejcaꞌa ɨ́ Elías aꞌɨ́jna tɨ ajmíꞌi tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Ajta ayée pu cheꞌatá naꞌa teꞌentiújmuaꞌaréere aꞌame tɨ́j teꞌentiújmuaꞌareerecaꞌa ɨ́ Elías. Aꞌɨ́ɨ pu rɨ́ꞌɨ huáꞌaruuren aꞌɨ́mej ɨ́ mej huáꞌavaujsimuaꞌa púꞌeen ɨ́ tɨꞌɨríi mej mi majtáhuaꞌa huaꞌutaxɨ́ꞌeveꞌen ɨ́ ruyaujmuaꞌa. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí huáꞌatzaahuateꞌe ɨ́ ruvaújsimuaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu rɨ́ꞌɨ huáꞌaruuren mej mi miyen rɨ́ꞌɨ mé titeumuámuaꞌaree muáꞌaraꞌani matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ tíꞌiteteɨte. Ayee pu huárɨni tɨ́ꞌij rɨ́ꞌɨ huáꞌuruuren ɨ́ teɨte mej mi raꞌancuréꞌeviꞌitɨn ɨ́ tavástaraꞌa. ―Ayee puꞌu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 18 Aj pu i Zacarías ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna tɨ jemin huataseíjre tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌiné yeꞌí tíꞌirɨꞌɨri nej ráamuaꞌaree tɨ puaꞌa ayén tiꞌayajna nusu caí, aꞌiné nuꞌuri vástacɨraꞌi inee. Ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ nee jamuan, puꞌuri ajta ucarij. 
\p  
\v 19 Aj pu i aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ tavástaraꞌa jemi, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu ántehuaa inee tɨjɨ́n Gabriel. Aꞌuu nu aꞌutéjvee Dios tɨ éꞌeseijreꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu nejaꞌutaꞌítecaꞌa nej yetanén, nej ni timuáꞌixaateꞌen neꞌíjna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ pej jɨ́n huatáꞌatemuaꞌaveꞌesin. 
\p  
\v 20 ’Tɨ́j íjii, ɨ́ pej caí téꞌantzaahua aꞌij nej timuaatáꞌixaa, capej chéꞌe ataniúuveꞌe puaꞌamé. Ni capu chéꞌe rɨꞌɨríista aꞌame pej tiuꞌutaxáj tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame ajta naꞌa caí huanúꞌihuan ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Aj pu araúrastejsin aꞌij nej timuaatáꞌixaa. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Gabriel. 
\p  
\v 21 Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, méjchuꞌeveꞌecaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Zacarías aꞌatzaj tɨ huiráame u teyujtaꞌa. Ayee mú tíꞌiruꞌihuaꞌuracaꞌa aꞌiquí ꞌeen jɨ́n ari áꞌatee tɨ mú anúꞌujvee.  
\v 22 Tɨꞌɨj jí xaa huirájraa. Tɨ́ꞌɨj huirájraa, capu chéꞌe rɨꞌɨríistacaꞌa tɨ tiuꞌutaxáj. Ayee puꞌu rumuájcaꞌa jɨ́n tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa aꞌiné capu chéꞌe rɨꞌɨríistacaꞌa tɨ huatániuni. Aꞌɨ́j mú jɨ́n ráamuaꞌareeriꞌi tɨ tiꞌitɨ́j huataseíjre ɨ́ jemin u teyujtaꞌa. 
\p  
\v 23 Tɨ́ꞌɨj raꞌantipuáꞌajte tɨ raacɨ́ꞌɨ tɨ tiuꞌutévaɨreꞌen u teyujtaꞌa, tɨꞌɨquí áꞌuraa ɨ́ ruche.  
\v 24 Tɨꞌɨj jí autájucatacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ ɨ́raꞌaraꞌan ɨ́ Elizabét. Aj pu i huateúravaatacaꞌa aꞌujna u ruche. Ayee pu áꞌatee tɨ caí huiráayeꞌicaa ɨ́ ruchiꞌitá aꞌachú cumu anxɨ́j máxcɨraꞌi jɨmeꞌe.  
\v 25 Ayee pu tíꞌimuaꞌajca tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa pu hui ayén náaruu ineetzi. Puꞌuri ayén tiraꞌaránajchecaꞌa ayén náaruuren nej ni caí chéꞌe tíꞌiteviꞌiraꞌa ɨ́ teɨte jemi neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej caí tiyaúj náꞌaraꞌani. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu raataxájtacaꞌa tɨ nuꞌu nuꞌihuan ɨ́ Jesús 
\p  
\v 26 Tɨ́ꞌɨjta tejauuméꞌeca arájsevi máxcɨraꞌi, Dios pu raataꞌítecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Gabriel tɨ u aꞌatanén aꞌujna Nazarét, chajtaꞌa tɨ jetzen ajtémeꞌecan aꞌúu tɨ huatacáꞌa Galilea.  
\v 27 Raataꞌítecaꞌa tɨ u aꞌatanén áa tɨ éꞌeche aꞌɨ́jna ɨ́ María ɨ́ tɨ ari tɨ́muaꞌa huatévicheꞌesin aꞌɨ́jna jamuan ɨ́ José, aꞌɨ́j tɨ jetzen huanéj ɨ́ David teecan. Capu xɨ jaꞌatɨ jamuan huáhuii aꞌɨ́jna ɨ́ María. 
\p  
\v 28 Tɨꞌɨj jí aꞌuun aꞌuteájrupi aꞌu tɨ éꞌeche. Aj pu i aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ tavástaraꞌa jemi, ayée pu tiraatateújte tɨjɨ́n: 
\p ―Ajaꞌɨmɨ́, María, mɨ pej Dios jemi teꞌancuréꞌasin. Tavástaraꞌa pu á jemi huatéjvee. 
\p  
\v 29 Jéꞌecan pu utéevatzɨ ɨ́ tzajtaꞌan tɨ́ꞌɨj ayén tiraataꞌixaa. Jéihua pu tíꞌimuaꞌajca aꞌiquí huataújmuaꞌa ɨ́ niuucari tɨ raataxájtacaꞌa. 
\p  
\v 30 Tɨꞌɨj jí ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨjɨ́n: 
\p ―Capej tíꞌitziɨɨneꞌe, María. Múꞌee pe rɨ́ꞌɨ raatáꞌa ɨ́ Dios.  
\v 31 Múꞌee pe aꞌutájucata. Múꞌee pe tiyaúj puaꞌamé, teáatacan. Ayee pej raatámuaꞌati tɨjɨ́n Jesús.  
\v 32 Ajta, aꞌɨ́ɨ pu veꞌecán jɨ́n tiꞌitevée aꞌame. Ayee mú hui majta raatamuáꞌamuateꞌe muáꞌajuꞌun tɨjɨ́n Yaujraꞌan ɨ́ Dios tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌaree. Ajta, Dios tɨ taꞌivástaraꞌa, aꞌɨ́ɨ pu raatáꞌasin tɨ teꞌenteárute aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ David teecan jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa.  
\v 33 Ajta aꞌɨ́ɨn pu tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌesin tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej Jacobo jetze huanéj. Ajta capu jaꞌanáj íraꞌantipuáꞌari tɨ aꞌɨ́ɨn tihuaíteꞌe aꞌame. ―Ayee puꞌu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 34 Tɨꞌɨj jí ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ María tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ ayén tejaꞌuréꞌenen aꞌiné canu jaꞌanáj teáataꞌa jamuan huáhuii. 
\p  
\v 35 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ ta japua, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́n xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu á jetze rávaɨjtzi. Ajta aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ muaacánajsin, aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌɨ́jna ɨ́ paꞌarɨꞌɨ tɨ nuꞌihuan, tavástaraꞌa pu huateúraꞌateꞌesin. Ayee mú majta raatamuáꞌamuateꞌe muáꞌajuꞌun tɨjɨ́n Yaujraꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 36 ’Ajta aꞌɨ́ɨn aꞌihuáaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Elizabét, aꞌɨ́ɨ pu hui tiyaúj aꞌame tɨ́j ajta ari ucarij. Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n yee tɨ caí chéꞌe rɨꞌɨrí tiyaúj áꞌaraꞌani. Mɨ́ ajta, puꞌuri áꞌatee arájsevi máxcɨraꞌi tɨ autájuca. 
\p  
\v 37 ’Ayee puꞌu, aꞌiné nain pu tíꞌirɨꞌɨri ɨ́ Dios jemi. Capu méꞌe éꞌe tiꞌitɨ́j tɨ muárɨꞌeri ɨ́ jemin. 
\p  
\v 38 Tɨꞌɨj jí María ayée tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Nain nu jɨ́n tiraatévaɨreꞌesin ɨ́ nevástaraꞌa. Chéꞌe ayén tejaꞌuréꞌene aꞌij pej peri tinaatáꞌixaa. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ María. 
\p Tɨꞌɨj jí áꞌuraa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ ta japua. 
\s1 María pu nuꞌu rúumuaarin ɨ́ Elizabét 
\p  
\v 39 Aꞌájnáꞌɨmua, caꞌanacan pu áꞌume ɨ́ María jáꞌahuaꞌa chajtaꞌa jetze jɨrí tɨ eꞌevéꞌeca aꞌúu tɨ huatacáꞌa u Judea.  
\v 40 Tɨꞌɨj jí aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌu tɨ éꞌeche aꞌɨ́jna ɨ́ Zacarías. Tɨ́ꞌɨj jí aꞌuteájrupi u chiꞌita, aj pu i raatateújte aꞌɨ́jna ɨ́ Elizabét. 
\p  
\v 41 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Elizabét, tɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi tɨ raatateújte ɨ́ María, tɨꞌɨquí huataújruureajxɨ ɨ́ paꞌarɨꞌɨ ɨ́ jucaatzeꞌen. Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, jemin pu huateájturaa ɨ́ Elizabét jemi.  
\v 42 Tɨ́ꞌɨj ayén huarɨ́j, Elizabét pu aꞌujcaꞌanéecan jɨ́n raatáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ María. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Dios pu rɨ́ꞌɨ timuaatáꞌa múꞌeetzi mecaí ɨ́ seica ɨ́ ꞌuuca. Ajta pu rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ paꞌarɨꞌɨ tɨ arájca ɨ́ muáꞌajucaatzeꞌe. 
\p  
\v 43 ’¿Aꞌiné tɨ i Dios ayén rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌa tɨ ayén mú aꞌuvéꞌemej neetzi jemi ɨ́ náànajraꞌan ɨ́ nevástaraꞌa?  
\v 44 Jɨ́meꞌen nuꞌu ráanamuajriꞌi pej naatateújte, aj pu i huataújruureajxɨ ɨ́ paꞌarɨꞌɨ tɨ arájca ɨ́ nejucáatzeꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu huataújtemuaꞌave. 
\p  
\v 45 ’Rɨ́ꞌɨ pu timuaatáꞌa aꞌiné múꞌee pe ráꞌatzaahuateꞌe tɨ ayén araúrasten aꞌij tɨ tavástaraꞌa timuaatáꞌixaa. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Elizabét. 
\p  
\v 46 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ María, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\q2 Jéꞌecan pu rɨ́ꞌɨ tinaateájtuaa ɨ́ ne tzajtaꞌa ɨ́ nevástaraꞌa. 
\q1  
\v 47-48 Ajta nexɨ́ejniuꞌuca pu rutémuaꞌaveꞌe ɨ́ Dios jemi tɨ nuꞌirájtuaa aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu ramuaꞌareerecaꞌa ɨ́ nej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi, inee i nej ravaɨreꞌe. 
\q1 Ijii tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame, naíjmiꞌi ɨ́ mej teemua, ayée mú tiuꞌutaxájta neetzi jɨmeꞌe yee Dios pu rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌa. 
\q1  
\v 49 Ayee mú tiꞌixáata muáꞌajuꞌu meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨjɨ́n puꞌuri Dios jeíhua ayén tiꞌitɨ́j jɨ́n náaruu tɨ iꞌirɨ́ꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ raayɨ́ꞌɨtɨ ɨ́ rumuárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan jɨmeꞌe. 
\q1 Chéꞌe rɨ́ꞌɨ méꞌe tejjuáꞌa áꞌaraꞌani ɨ́ tɨ jɨ́n ántehuaa. 
\q1  
\v 50 Aꞌɨ́ɨ pu huáꞌacuꞌuve naíjmiꞌica ɨ́ teɨte aꞌachú mej caj puaꞌamé ɨ́ mej ráꞌaste. 
\q1 Tɨ́j menaꞌa mej amuacaí huataseíjre, tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌancuꞌuvajxɨꞌɨsin. 
\q1  
\v 51 Veꞌecán pu jɨ́n tiuꞌumuárɨej ɨ́ rumuárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan jɨmeꞌe. 
\q1 Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌantimuáꞌitɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej áꞌujtzaahuateꞌe ɨ́ rutevij jɨmeꞌe. 
\q1  
\v 52 Ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌariꞌiriꞌi ɨ́ mej jɨ́n títetatéꞌecaꞌa. 
\q1 Mɨ́ majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi, aꞌɨ́ɨ pu tihuaꞌanteárujte veꞌecán jɨmeꞌe. 
\q1  
\v 53 Ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tɨejcucaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌa tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe tɨ rɨ́ꞌen. 
\q2 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej chíjteaani púꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutaꞌítecaꞌa mej áꞌucɨɨne mecaí tiꞌitɨ́j anúꞌaꞌɨn. 
\q1  
\v 54 Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutévaɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ravaɨreꞌe. 
\q2 Aꞌɨ́ɨ pu raꞌutámuaꞌareeriꞌi ɨ́ tɨ jɨ́n teꞌataújratziiriꞌi nuꞌu huáꞌancuꞌuvajxɨꞌɨn tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej Abraham jetze airáane. 
\q1  
\v 55 Ayee pu tiujuꞌurɨ́j aꞌij tɨ ajmíꞌi tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ tavaújsimuaꞌa teecan. 
\m Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ María. 
\p  
\v 56 Ajta, aꞌɨ́ɨn ɨ́ María, aꞌúu pu á aꞌuteájturaa aꞌachú cumu huaíca máxcɨraꞌi jamuan ɨ́ Elizabét. Tɨꞌɨj jí áꞌuraa ɨ́ ruche. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu ari huanúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan 
\p  
\v 57 Tɨ́ꞌɨjta tejaꞌuréꞌene tɨ tiyaúj áꞌaraꞌani ɨ́ Elizabét, teáatacan pu tiyaúj jáꞌaraa.  
\v 58 Majta ɨ́ teɨte ɨ́ mej vejliꞌi antachéejmeꞌecaa, majta ihuáamuaꞌameꞌen ɨ́ paꞌarɨꞌɨ vaújsimuaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú curéꞌecɨjxɨ matɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi tɨ ráꞌancuꞌuvajxɨ ɨ́ tavástaraꞌa. Aj mú mi huataújtemuaꞌave ɨ́ jemin. 
\p  
\v 59 Tɨ́ꞌɨj tejauuméꞌeca aráhuaica xɨca jetze tɨ huanúꞌihuacaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú áꞌujuꞌun mej mi raꞌantisíjche ɨ́ naviiraꞌan ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Majta, ayée mú raatamuáꞌamuacujcaꞌa tɨ́j ántehuaacaꞌa ɨ́ táàtajraꞌan ɨ́ paꞌarɨꞌɨ.  
\v 60 Ajta aꞌɨ́ɨn náànajraꞌan, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu ayén ántehuaa aꞌame tɨjɨ́n Zacarías, ayée puꞌu ántehuaa aꞌame tɨjɨ́n Juan. 
\p  
\v 61 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌiné tɨ i. Capu méꞌe jaꞌatɨ tɨ ayén ántehuaa tɨ ajtémeꞌecan múꞌejmi jemi. 
\p  
\v 62 Matɨ́ꞌɨj mi rumuájcaꞌa jɨ́n raataꞌíhuaꞌuriꞌi ɨ́ táàtajraꞌan mej mi ráamuaꞌaree aꞌij tɨ yeꞌí tíꞌijxeꞌeveꞌe tɨ ayén ántehuaa áꞌaraꞌani. 
\p  
\v 63 Ajta aꞌɨ́ɨn táàtajraꞌan, aꞌɨ́ɨ pu tiꞌitɨ́j taabla huaꞌutáhuaviiriꞌi tɨ jetzen raꞌuyúꞌuxan aꞌij tɨ ántehuaa aꞌame. Aj pu i ayén tiraꞌutéyuꞌuxacaꞌa tɨjɨ́n: “Ayee pu ántehuaa tɨjɨ́n Juan.” Jéꞌecan mú naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 64 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiraꞌutéyuꞌuxacaꞌa, aj pu i huatárɨꞌɨristarecaꞌa tɨ tiuꞌutaxáj. Tɨ́ꞌɨj i aꞌutéjche tɨ huatéjniuuni ɨ́ Dios jemi; rɨ́ꞌɨ pu tiraatáꞌaca.  
\v 65 Tɨ́ꞌɨj ayén tiujuꞌurɨ́j, jéꞌecan pu utéevatzɨ ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej á vejliꞌi antachéejmee. Ajta nainjapua aꞌuun tɨ jɨrí aꞌucaíjmee, Judea tɨ jetzen ajtémeꞌecan, jeíhua mú tíꞌiruꞌixaateꞌecaꞌa aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ huarɨ́j.  
\v 66 Jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ ráamuaꞌareeriꞌi, ayée pu tíꞌihuaꞌucaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitaqui puꞌéeneꞌe aꞌame aꞌɨ́jna ɨ́ paꞌarɨꞌɨ? 
\p Ayee mú tíꞌihuaꞌucaꞌa, aꞌiné tavástaraꞌa pu ravaɨreꞌecaꞌa ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. 
\s1 Chuíicareꞌaraꞌan ɨ́ Zacarías 
\p  
\v 67 Ajta aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, Zacarías pu jemin huateájturaa, ɨ́ tɨ táàtajraꞌan púꞌeen ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Tɨꞌɨj jí ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan.  
\v 68 Ayen tɨjɨ́n: 
\q1 Micheꞌe rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ tavástaraꞌa, ɨ́ huáꞌa Dios aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, 
\q2 aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ari huataseíjre, ajta ari huaꞌirájtuaa ɨ́ ruteɨ́testemuaꞌa. 
\q1  
\v 69 Aꞌɨ́ɨ pu hui seɨ́j teꞌenteárute, seɨ́j tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ teɨtestemuaꞌameꞌen ɨ́ David teecan. 
\q1 Aꞌɨ́ɨ pu tuꞌirátuaasin itejmi ɨ́ rumuárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan jɨmeꞌe. 
\q1  
\v 70 Ayee pu Dios ajmíꞌi teꞌataújratziiriꞌi. 
\q1 Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa, aꞌɨ́ɨme ɨ́ tɨ Dios huateúraꞌate. 
\q1  
\v 71 Ayee pu hui huarɨ́j tɨ ij tuꞌirájtuaani, mej mi caí taamuáꞌitɨn aꞌɨ́mej ɨ́ mej tájchaꞌɨɨreꞌe, naíjmiꞌi aꞌachú mej puaꞌamé ɨ́ mej caí taseíjracu. 
\q1  
\v 72 Ayee pu ajta huarɨ́j tɨ ij huaꞌacuꞌuvée ɨ́ tavaújsimuaꞌa teecan, 
\q1 ajta tɨ ij raꞌutámuaꞌaree ɨ́ niuucari tɨ huaꞌutáꞌa tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, tɨ méꞌe jauuꞌáꞌa ɨ́ tɨ jɨ́n tiꞌihuaúrijca. 
\q1  
\v 73-75 Ayee pu teꞌataújratziiriꞌi tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe aꞌɨ́jna jemi ɨ́ tayáꞌupuacɨꞌɨ, aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan, 
\q2 tɨ ij tuꞌirájtuaani aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej tájchaꞌɨɨreꞌe, mej mi caí taꞌantipuáꞌajteꞌen, 
\q2 tej tij raatévaɨreꞌen tej caí tíꞌitziɨɨneꞌe, 
\q2 tej ti tiyen urarɨ́ꞌeneꞌe táꞌaraꞌani ɨ́ tatzajtaꞌa, 
\q2 tetáꞌaj tiyen xɨ́ꞌepɨꞌɨn rɨjcaa ɨ́ Dios jemi nain xɨcaj tzajtaꞌa, aꞌachú tej puaꞌa áꞌateeri. 
\q1  
\v 76 Pajta múꞌee niyauj, ayée mú muaatámuaꞌatzi tɨjɨ́n Tɨ́ tíꞌixaxaꞌa aꞌɨ́jna jetze meꞌecan ɨ́ tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌaree. 
\q1 Aꞌiné múꞌee pe amuacaí huaméꞌe puaꞌamé caí ɨ́ tavástaraꞌa patáꞌaj rɨ́ꞌɨ huáꞌuruuren ɨ́ teɨte. 
\q1  
\v 77 Múꞌee pe tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ teɨtestemuaꞌameꞌen ɨ́ tavástaraꞌa aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tihuaꞌirátuaasin, 
\q2 aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tíhuaꞌutáꞌuuniꞌira ɨ́ mej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi. 
\q1  
\v 78-79 Ayee pej rɨni aꞌiné jéꞌecan pu táꞌacuꞌuve ɨ́ taDioj. 
\q1 Amɨ́ pu yé veꞌecánejsin íiyen chaanaca japua tɨ́ꞌij táamuaare itejmi. 
\q1 Aꞌuu pu hui nain xɨcaj tzajtaꞌa tátzaveꞌe aꞌame tɨ ij huanéeriꞌicɨ́ áꞌaraꞌani temuaꞌa naa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej huachéjme tɨ́caꞌamisteꞌe, 
\q2 aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej tíꞌitziɨɨneꞌe aꞌájna xɨcájraꞌa mej jetzen cuiꞌini, mej yee cumu tɨ́caꞌamisteꞌe mú seijreꞌe. 
\q1 Aꞌɨ́ɨ pu ajta taatáꞌitɨira tej ti rɨ́ꞌɨ tíꞌitechejca. 
\m Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Zacarías. 
\p  
\v 80 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, aꞌɨ́ɨ pu huavéꞌese. Ajta ru tzajtaꞌa huateújcaꞌane. Aꞌuu pu éꞌechejcaꞌa aꞌu tɨ caí méꞌe éꞌe tiꞌitɨ́j ajta naꞌa caí huataseíjreꞌen jéjreꞌe aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\c 2  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu ari huanúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 1:18-25) 
\p  
\v 1 Aꞌájnáꞌɨmua, tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn tiꞌitéveecaꞌa ɨ́ rey jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Augusto tɨ ajta ayée ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n César, aꞌɨ́ɨ pu tíraataꞌaíjtacaꞌa mej mi ahuaujyuꞌuxan mej mi huaꞌutéꞌitɨen naíjmiꞌica mej aꞌuun aꞌuchéjme tɨ́j naꞌa aꞌu tɨ tejéꞌaijta.  
\v 2 Ayee pu tiuꞌurɨ́j tɨ́ꞌɨj auj Cirenio tiꞌitéveecaꞌa tajtuhuan jɨmeꞌe aꞌájna u Siria. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe tɨ huaꞌutaꞌítecaꞌa ɨ́ mej amuacaí huaꞌutéꞌitɨee.  
\v 3 Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, naímiꞌi mú aꞌucɨ́jxɨ aꞌu mej éꞌemeꞌecan mej mi aꞌahuaújyuꞌuxa. 
\p  
\v 4 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌɨ́ɨn José pu huirájraa aꞌujna Nazarét, Galilea jetze tɨ ajtémeꞌecan. Aꞌuu pu aꞌaráꞌa u Judea, chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Belén. Aꞌuu pu jaꞌunúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan, aꞌɨ́jna tɨ ajmíꞌi tiꞌitéveecaꞌa ɨ́ rey jɨmeꞌe. Aꞌiné aꞌɨ́j pu jetze huanéj aꞌɨ́jna ɨ́ José, aꞌɨ́j pu jɨ́n aꞌuun áꞌuraa.  
\v 5 Ajta pu aꞌɨ́ɨn áꞌuraa ɨ́ María aꞌɨ́jna jamuan ɨ́ José tɨ raꞌancuréꞌeviꞌitɨ. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ María, puꞌuri autájucacaꞌa. 
\p  
\v 6 Aꞌuu mú aꞌutéꞌuucaꞌa tɨ́ꞌɨj tejaꞌuréꞌene ɨ́ xɨca tɨ jetzen huanúꞌihuacaꞌa ɨ́ paꞌarɨꞌɨ.  
\v 7 Aꞌɨ́j pu jɨ́n tiyaúj jáꞌaraa amuacaícan jɨmeꞌe. Teáatacaꞌa ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Cɨ́ɨxuri pu jɨ́n racáꞌijcatacaꞌa tɨ́ꞌɨj huanúꞌihuacaꞌa. Aꞌɨ́j pu jetze raꞌatéete tiꞌitɨ́j jetze cɨyej tɨ atécun aꞌu mej yeꞌemuaate tejéꞌecuaꞌaca aꞌiné camuchéꞌe úꞌuvejricɨcaꞌa cuaartu tzajtaꞌa mej meꞌuun aꞌuteárute. 
\s1 Ɨ́ mej nuꞌu cáneꞌaxɨ tiseíjracaꞌa 
\p  
\v 8 Aꞌujna vejliꞌi u Belén, seica mú aꞌutéꞌuucaꞌa cáneꞌaxɨ mej tiseíjracaꞌa. Aꞌuu mú eꞌetáxaꞌiirihuaꞌa huáꞌa jamuan.  
\v 9 Tɨꞌɨj jí seɨ́j pu huataseíjre tɨ ta japua tíꞌivaɨreꞌe tavástaraꞌa jemi. Jɨ́meꞌen puꞌu huataseíjre, aj pu i aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa á eꞌetatátzavajraa huáꞌa jemi ɨ́ mej eꞌejteí. Majta meꞌɨ́n cáneꞌaxɨ mej seɨreꞌe, temuaꞌa mú jeíhua tiuꞌutátziɨn.  
\v 10 Ajta ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ ta japua tíꞌivaɨreꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Caxu tíꞌitziɨɨneꞌe. Ayee nu ꞌeen jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej neatáꞌaj niuucari amuaatáꞌixaateꞌen ɨ́ sej jɨ́n huataújtemuaꞌaveꞌesin jeíhua, tɨ tiꞌivaɨ́reꞌe aꞌame para naíjmiꞌica jemi. 
\p  
\v 11 ’Ijii, aꞌájna chajtaꞌa David teecan tɨ jetzen éꞌemeꞌecan, múꞌejmi jɨmeꞌe pu hui jaꞌunúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna tɨ amuaꞌirátuaasin. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu, ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu. 
\p  
\v 12 ’Ayee xu éeniꞌicɨꞌe ramuaꞌaréeren aꞌij tɨ éeneꞌe aꞌɨ́ɨn púꞌeen. Aꞌuun xu yéꞌeteuni ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, cɨ́ɨxuri jɨ́n caícatziꞌihua. Aꞌuu pu aracaꞌitɨ́ aꞌame cɨyej jetze taꞌatécun, yeꞌemuaate mej jetzen téꞌecuaꞌaca. 
\p  
\v 13 Jíyeꞌitzi mú jɨ́n jeíhua huataseíjre aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ta japua tíꞌivaɨreꞌe meꞌɨ́jna jemi ɨ́ seɨ́j. Matɨ́ꞌɨj mi naíjmiꞌi rɨ́ꞌɨ tiraateájtuaa ɨ́ tavástaraꞌa. Ayee mú tiuꞌuxájtacaꞌa.  
\v 14 Miyen tɨjɨ́n: 
\q1 Tichéꞌe rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios tɨ huápɨꞌɨ naa seijreꞌe ɨ́ ta japua. 
\q1 Ajta íiyen chaanaca japua, michéꞌe rɨ́ꞌɨ tíꞌitechéjmeꞌeni ɨ́ teɨte ɨ́ tɨ Dios rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌasin. 
\m Ayee muꞌu tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 15 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ta japua tíꞌivaɨreꞌe. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej cáneꞌaxɨ tiseíjracaꞌa, ayée mú tiuꞌutaúꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tichéꞌe u áꞌujuꞌun aꞌujna Belén tetáꞌaj yaꞌuseíj aꞌɨ́jna aꞌij tɨ huarɨ́j ɨ́ tɨ taataꞌixaa ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 16 Matɨ́ꞌɨj mi caꞌanacan u áꞌujuꞌun. Aꞌuu mú yáꞌuteu meꞌɨ́jna ɨ́ José, majta María, majta ɨ́ uneecaꞌi. Aꞌuu pu cɨyej jetze arácaꞌatii, yeꞌemuaate mej jetzen téꞌecuaꞌaca.  
\v 17 Matɨ́ꞌɨj raaseíj ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, aj mú mi huaꞌutáꞌixa ɨ́ teɨte aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tihuaꞌutáꞌixaa tɨ huáꞌa jemi huataseíjre, aꞌij tɨ tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ paꞌarɨꞌɨ tɨ huanúꞌihuacaꞌa. 
\p  
\v 18 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej huáꞌunamuajriꞌi aꞌij mej tíꞌixajtacaꞌa aꞌɨ́ɨme cáneꞌaxɨ mej tiseíjracaꞌa, naímiꞌi mú rɨ́ꞌɨ naa tihuaꞌutaseíj. 
\p  
\v 19 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ María, aꞌɨ́ɨ pu rúꞌavaatacaꞌa ɨ́ ru tzajtaꞌa. Jéihua pu tíꞌimuaꞌajca aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ huarɨ́j huáꞌa jemi.  
\v 20 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j aꞌɨ́ɨme cáneꞌaxɨ mej tiseíjracaꞌa. Jéꞌecan maújtemuaꞌaveꞌe ɨ́ Dios jemi, majta rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa niuucari jɨmeꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej ráanamuajriꞌi, majta ɨ́ mej raaseíj. Naímiꞌi pu ayén tejaꞌuréꞌene aꞌij tɨ tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ tavástaraꞌa. 
\s1 Mej nuꞌu u yeꞌutaseíjratacaꞌa ɨ́ Jesús u teyujtaꞌa 
\p  
\v 21 Tɨ́ꞌɨjta tejauuméꞌeca aráhuaica xɨca jetze, tɨ́ꞌɨj i tejaꞌuréꞌene ɨ́ xɨca mej jetzen raꞌantisíjchi ɨ́ naviiraꞌan ɨ́ tɨ jetzen teꞌeviꞌi ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Matɨ́ꞌɨj mi miyen raatamuáꞌa tɨjɨ́n Jesús, tɨ́j ayén amuacaícan tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ seɨ́j tɨ ta japua tíꞌivaɨreꞌe. 
\p  
\v 22 Tɨ́ꞌɨjta ari tejaꞌuréꞌene jaꞌanáj matɨ́j puaꞌa ɨ́ꞌɨhuaca aꞌij tɨ yeꞌí téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze Moisés tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa, matɨ́ꞌɨj mi meꞌájna yaꞌuvíꞌitɨ meꞌájna Jerusalén mej mi u yaꞌutaseíjrata ɨ́ paꞌarɨꞌɨ u teyujtaꞌa ɨ́ tavástaraꞌa jemi.  
\v 23 Ayee mú huarɨ́j, aꞌiné ayée pu téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨjɨ́n: “Ayee pu tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej yaꞌutaseíjrata ɨ́ tavástaraꞌa jemi naíjmiꞌica aꞌachú mej puaꞌaméca ɨ́ mej amuaatéꞌee muaanúnuꞌihuacaꞌa ɨ́ tɨꞌɨríi ɨ́ mej teteca.” 
\p  
\v 24 Majta tiuꞌutámuaɨꞌɨvejtan aꞌij tɨ ajta téꞌeyuꞌusiꞌi aꞌɨ́jna jetze tɨ jɨ́n tihuáꞌuꞌitɨiiriꞌi ɨ́ tavástaraꞌa. Ayen tɨjɨ́n: “Micheꞌe huaꞌapuaca huatámuaɨꞌɨvejta ɨ́ cucuiꞌise naꞌari huaꞌapuaca ɨ́ jáamuaꞌise.” 
\p  
\v 25 Aꞌájnáꞌɨmua, seɨ́j pu aꞌuun eꞌechéjmeꞌe aꞌájna Jerusalén. Ayee pu ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Simeón. Rɨ́ꞌɨ pu tiꞌitiújchaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ Dios jemi. Ajta jeíhua pu ráꞌastejcaꞌa ɨ́ ruyeꞌirá. Aꞌɨ́j pu tíꞌijchuꞌeveꞌecaꞌa aꞌájna xɨcájraꞌan jetze tɨ jetzen Dios huáꞌancuꞌuvajxɨꞌɨsin aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Ajta aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu jemin huateájturaa. 
\p  
\v 26 Aꞌɨ́n xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ayén tiraataꞌixaa tɨ nuꞌu caí mɨꞌɨni caí xɨ huataseíjreꞌen ɨ́ Cɨríistuꞌu, tɨ tavástaraꞌa yeꞌutaꞌítiꞌi. Aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu Simeón raseijran.  
\v 27 Tɨꞌɨj jí ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios caꞌaníjraꞌa raatáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Simeón tɨ aꞌuun aꞌatanén u teyujtaꞌa aꞌu tɨ eꞌeráyaujtaꞌa. Majta meꞌɨ́n ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, aꞌúu mú majta aꞌaráꞌa u teyujtaꞌa mej mi miyen ráaruuren ɨ́ paꞌarɨꞌɨ aꞌij tɨ tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej mi raꞌaráꞌasten ɨ́ ruyeꞌirá.  
\v 28 Aj pu i aꞌɨ́ɨn Simeón raꞌancuréꞌechui aꞌɨ́jna ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Tɨꞌɨj jí rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios tɨjɨ́n: 
\q1  
\v 29 Nevástaraꞌa, puꞌuri rɨꞌɨrí pej naatáꞌan nej nexɨéehua huámɨꞌɨni, 
\q2 aꞌiné pepuꞌuri raꞌaráꞌaste aꞌɨ́jna ɨ́ pej jɨ́n teꞌatáꞌaratziiriꞌi ineetzi jemi i nej muavaɨreꞌe. 
\q1  
\v 30-31 Aꞌiné nejɨ́ꞌɨ nu jɨ́n raaseíj aꞌíjna ɨ́ pej jɨ́n tuꞌirátuaasin, 
\q2 aꞌíjna ɨ́ pej yen raateájtuaa metiꞌiseíiracaꞌa naíjmiꞌi ɨ́ teɨte aꞌachú mej puaꞌamé yen huachéjme íiyen chaanaca japua. 
\q1  
\v 32 Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌatátzaviꞌira aꞌame temuaꞌa naa aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan mej mi caí chéꞌe miyen ꞌeeneꞌen matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huachéjme tɨ́caꞌamisteꞌe. 
\q1 Ajta aꞌɨ́ɨ pu hui veꞌecán jɨ́n tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌesin ɨ́ áꞌateɨtestemuaꞌa, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\m Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Simeón. 
\p  
\v 33 Jéꞌecan mú naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen ɨ́ paꞌarɨꞌɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ paꞌarɨꞌɨ jɨmeꞌe.  
\v 34 Tɨꞌɨj jí Simeón rɨ́ꞌɨ tihuaꞌuteájtuaa. Tɨꞌɨj jí ayén tiraataꞌixaa ɨ́ María, ɨ́ náànajraꞌan ɨ́ paꞌarɨꞌɨ tɨjɨ́n: 
\p ―Casiꞌi, ayée pu tiúꞌuxɨꞌepɨꞌɨntariꞌihuacaꞌa tɨ aꞌɨ́jna paꞌarɨꞌɨ jɨmeꞌe. Muꞌiitɨ́ mú veꞌecán jɨ́n titeꞌenteárutixɨꞌɨsin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ajta muꞌiicáca pu téꞌariꞌira ɨ́ mej jɨ́n títetateí. Aꞌɨ́j xu jɨ́n siyen tiráamuaꞌaree tɨ ayén téꞌeme aꞌiné jeíhua mú ratíti. 
\p  
\v 35 ’Ayee pu téꞌeme tɨ́ꞌij mé jéjreꞌe seijreꞌe aꞌij mej tíꞌimuaꞌatze ɨ́ teɨte mémuꞌiitɨ́. Ajta múꞌeetzi, ayée pu cheꞌatá naꞌa tímuꞌuhuatacuíꞌini ɨ́ áꞌa tzajtaꞌa cumu tɨ jaꞌatɨ muaꞌantéjtzeti nahuaa jɨmeꞌe. ―Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 36 Seɨ́j pu ajta vejliꞌi huatéveecaꞌa tɨ tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. ꞌƗ́itaꞌa pu púꞌeen tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Ana. Puꞌuri ucarij. Aꞌɨ́ɨ pu yaujraꞌan púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Fanuel, ɨ́ tɨ Aser jetze ajtémeꞌecan. Aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, ayée pu áꞌatee tɨ viɨ́cheꞌe aꞌachú cumu aráhuaꞌapua nineꞌiraꞌa. Tɨꞌɨj jí huamɨ́ꞌɨ ɨ́ cɨ́naꞌaraꞌan.  
\v 37 Tɨꞌɨj jí ruséɨjta jáꞌaraa. Jéihua pu ari áꞌatee tɨ ayén ruseɨ́j. Ajta puꞌuri ayén ucarij naꞌa cumu muáacuate japuan muáacua nineꞌiraꞌa. Capu ajta jaꞌanáj huiráayeꞌicaa u teyujtaꞌa sino aꞌúu pu rɨ́ꞌɨ tiratáꞌacareꞌe ɨ́ Dios jemi nain xɨcaj tzajtaꞌa, ajta nain tɨ́caꞌari tzajtaꞌa. Ajta pu rúꞌitziꞌiveꞌecaꞌa, ajta téniúuveꞌe ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 38 Jɨ́meꞌen puꞌu raatapuáꞌajtacaꞌa ɨ́ Simeón tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj pu i aꞌɨ́ɨn aꞌuréꞌene aꞌɨ́mej jemi. Tɨꞌɨj jí rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios. Tɨꞌɨj jí aꞌutéjche tɨ huaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej rachúꞌeveꞌecaꞌa tɨ Dios huaꞌirájtuaani naímiꞌi aꞌuun mej Jerusalén huachéjme. 
\s1 Mej nuꞌu huaréꞌacɨ u Nazarét 
\p  
\v 39 Majta meꞌɨ́n ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, matɨ́ꞌɨj nain jɨ́n teꞌaráꞌaste aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi aꞌɨ́jna jetze tɨ jetzen tihuáꞌuꞌitɨiiriꞌi ɨ́ tavástaraꞌa, matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j aꞌájna jáꞌahuaꞌa Galilea. Aꞌuu mú aꞌutanéj u Nazarét, aꞌu mej éꞌemeꞌecan.  
\v 40 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, aꞌɨ́ɨ pu huavéꞌese, ajta huateújcaꞌane. Jéꞌecan pu rɨ́ꞌɨ mé teúumuaꞌarejcaꞌa. Ajta pu Dios rɨ́ꞌɨ tiratáꞌacareꞌe. 
\s1 Paꞌarɨꞌɨ tɨ nuꞌu aꞌuun eꞌirácatii u teyujtaꞌa 
\p  
\v 41 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa nineꞌiraꞌa jetze, aꞌúu mú aꞌatánineicaꞌa aꞌánna Jerusalén mej mi raꞌutámuaꞌaree aꞌájna xɨcájraꞌa tɨ jetzen Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi ɨ́ huáꞌa yaujmuaꞌa mej anáatéꞌee muaanúnuꞌihuacaꞌa. 
\p  
\v 42 Tɨ́ꞌɨj ari rájchaꞌɨɨcaꞌa aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua nineꞌiraꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, aꞌɨ́ɨme vaújsimuaꞌameꞌen, aꞌúu mú áꞌujuꞌun mej mi tiúꞌuyesten ɨ́ ruyeꞌirá jɨmeꞌe.  
\v 43 Tɨ́ꞌɨj teꞌupuáꞌarecaꞌa ɨ́ mej tiuꞌuyéꞌeste, matɨ́ꞌɨj mi huaréꞌacɨ para aꞌujna mé éꞌeche. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, aꞌúu pu aꞌuteájturaa aꞌájna Jerusalén. 
\p Majta meꞌɨ́n ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen, camu ramuaꞌareerecaꞌa.  
\v 44 Ayee mú tíꞌimuaꞌajca tɨjɨ́n: Huáꞌa jamuan pu huaméj ɨ́ seica ɨ́ mej ta jamuan huajúꞌucaa. Muꞌuri seɨ́j xɨcaj áꞌatee mej miyen titeejúꞌucaa. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej ráahuauni huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte, ajta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej huáꞌa jamuan huajúꞌucaa.  
\v 45 Matɨ́ꞌɨj caí ráateu, matɨ́ꞌɨj aꞌuun huaréꞌacɨ aꞌájna Jerusalén mej mi ráahuauni. 
\p  
\v 46 Miráꞌatee aꞌachú cumu huaíca xɨcaj mej rahuauhuau. Matɨ́ꞌɨj mi xaa ráateu. Aꞌuu pu unúꞌujcatii u teyujtaꞌa aꞌu tɨ eꞌeráyaujtaꞌa. Aꞌuu pu aꞌutácatii huáꞌa jamuan ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata. Aꞌɨ́mej pu namuajracaꞌa, ajta tihuaꞌíhuaꞌura.  
\v 47 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej ráanamuajriꞌi, naímiꞌi mú naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ temuaꞌa naa tiyaúꞌitɨée jáꞌaraa aꞌij mej tiraataꞌixaa, majta meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 48 Majta meꞌɨ́n ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen matɨ́ꞌɨj raaseíj tɨ huáꞌa tzajtaꞌa jéꞌejvee, jeíhua mú aꞌij raꞌutaseíj. Tɨꞌɨj jí ayén tiraataꞌixaa ɨ́ náànajraꞌan tɨjɨ́n: 
\p ―Niyauj, ¿aꞌiné ꞌeen jɨ́n piyen taruure? Tuꞌuri áꞌatee tej muahuauhuau inee, ajta aꞌatáàta. Jéꞌecan tu aꞌij puaꞌa teꞌetamuaꞌate múꞌeetzi jɨmeꞌe. 
\p  
\v 49 Tɨꞌɨj jí ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n siyen tíꞌinehuauhuau? ¿Ni qui secaí ramuaꞌaree tɨ ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe nej niyen teꞌevéꞌenmuaꞌareere íiyu niTáàta chiꞌij jetze? 
\p  
\v 50 Majta meꞌɨ́n, camu aꞌatzu meꞌɨ́n yaúꞌitɨée muáꞌaraa aꞌij tɨ tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 51 Tɨꞌɨj jí áꞌuraa huáꞌa jamuan ɨ́ ruvaújsimuaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌucáane u Nazarét. Ajta aꞌɨ́ɨn, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌantzaahua ɨ́ ruvaújsimuaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn náànajraꞌan, aꞌɨ́ɨ pu nain teúꞌavaatacaꞌa ɨ́ ru tzajtaꞌa.  
\v 52 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu huavéꞌese, ajta jaítzeꞌe ari tiúꞌumuaꞌareerecaꞌa. Dios pu rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa, majta ɨ́ teɨte. 
\c 3  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu u tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan aꞌájna jáꞌahuaꞌa aꞌu tɨ caí éꞌe tiꞌitɨ́j 
\r (Mt. 3:1-12; Mr. 1:1-8; Jn. 1:19-28) 
\p  
\v 1 Ayee pu nuꞌu tiujuꞌurɨ́j tɨ́ꞌɨj teuuméꞌeca aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa japuan anxɨ́j nineꞌiraꞌa tɨ tíꞌaijtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ César, ɨ́ mej majta miyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n Tiberio. Aꞌájnáꞌɨmua, tɨ́ꞌɨj auj tiꞌitéveecaꞌa tajtuhuan jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Póncio Pilato aꞌujna Judea, ajtahuaꞌa seɨ́j pu tiꞌitéveecaꞌa tajtuhuan jɨmeꞌe aꞌujna Galilea. Ayee pu ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Heródes. Ajta juutzeájraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Heródes, aꞌɨ́ɨ pu tiꞌitéveecaꞌa tajtuhuan jɨmeꞌe aꞌujna Iturea, ajta aꞌujna Traconite. Ayee pu ántehuaacaꞌa aꞌɨ́jna tɨjɨ́n Felipe. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Lisanias, aꞌɨ́ɨ pu tajtuhuan jɨmeꞌe tiꞌitéveecaꞌa aꞌujna Abilene. 
\p  
\v 2 Aꞌájnáꞌɨmua, matɨ́ꞌɨj mauj veꞌecán jɨ́n titetatéꞌacaa u teyujtaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Anás, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Caifás, aꞌúu pu áꞌucatii aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, jáꞌahuaꞌa aꞌu tɨ caí jéꞌe tiꞌitɨ́j. Aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, aꞌɨ́ɨ pu rayauj aꞌɨ́jna ɨ́ Zacarías. Aꞌuu pu aꞌucaíca tɨ́ꞌɨj Dios raatajé.  
\v 3 Nainjapua pu yéꞌivejcaꞌa tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa ɨ́ játeꞌana jetze, ɨ́ Jordán. Ayee pu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa tɨ nuꞌu ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej nuꞌu seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati tɨ ij nuꞌu Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌi ɨ́ mej jɨ́n auteájturaa ɨ́ jemin. Aj pu i Juan huáꞌumuaɨꞌɨhuacaꞌa. 
\p  
\v 4 Ayee pu cheꞌatá naꞌa rɨjcaa aꞌij tɨ teꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze aꞌɨ́jna ɨ́ Isaías, ɨ́ tɨ ajmíꞌi tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Ayen tɨjɨ́n: 
\q1 Jaꞌatɨ pu u eꞌejíjhua aꞌujna jáꞌahuaꞌa aꞌu tɨ caí éꞌe tiꞌitɨ́j. 
\q1 Ayee pu tejéꞌexa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨjɨ́n: 
\q1 “Naa xu rɨ́ꞌɨ huaújcaten múꞌeen sej si rɨ́ꞌɨ tiraꞌancuréꞌeviꞌitɨn ɨ́ tavástaraꞌa, 
\q1 sej si caí raatamuárɨꞌeristeꞌen seꞌɨ́jna tɨ yen huataseíjreꞌesin tɨ́ꞌij amuaꞌirájtuaani. 
\q1  
\v 5 Michéꞌe miyen rɨ́ꞌɨ huaújcaten matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej juyeta. 
\q1 Michéꞌe teꞌevéꞌejɨ́steꞌaxɨꞌɨn aꞌu tɨ eꞌetécúcuꞌunijmee. 
\q1 Michéꞌe majta raatéꞌuunaxɨꞌɨn nain ɨ́ jɨrí tɨ tíꞌitacaíjmee. 
\q1 Ajta ɨ́ juye tɨ tiújtutájme, michéꞌe raatajéꞌiyiteꞌaxɨꞌɨn. 
\q1 Ajta aꞌu tɨ caí aꞌupáꞌatza, michéꞌe raꞌuréꞌepaꞌatzareꞌen. 
\q1  
\v 6 Ajta, tɨ́ꞌɨj uvéꞌenen ɨ́ tavástaraꞌa, naímiꞌi ɨ́ teɨte ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua, aꞌɨ́ɨ mú raseijran ɨ́ tɨ jɨ́n Dios huaꞌirátuaasin.” 
\m Aii puꞌu. 
\p  
\v 7 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte ɨ́ mej aꞌuréꞌenineicaꞌa. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Mɨ́ sej siyen seijreꞌe. Cu xɨee sej aꞌuruáachejyeꞌi matɨ́j ɨ́ cuꞌucuꞌuse tɨ ij caí huáꞌutaiixɨꞌɨ ɨ́ taij. ¿Ni tzaa seri tíꞌiteseꞌe sicu, tɨ ij caí Dios amuaꞌuxɨ́jteꞌen? ¿Aꞌataani caꞌaníjraꞌa amuaatáꞌa sej si siyen huárɨni?  
\v 8 Naꞌari caí, tɨ puaꞌa múꞌeen rujɨ́ɨmuaꞌa yé seveꞌeréꞌenen tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, ayée xu huárɨni aꞌij tɨ yeꞌí tiraavíjteꞌe seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej seri seɨcɨé tiuꞌumuáꞌaj. Caxu siyen tíꞌimuaꞌatze mɨ ru tzajtaꞌa yee ayée pu tiꞌayajna tɨ naa tejámuaatévaɨreꞌen ɨ́ Dios jemi aꞌiné múꞌeen xu iꞌi huáacɨxaꞌastemuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan. 
\p ’Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe aꞌiné ayée pu tiꞌayajna tɨ Dios ayén tiraayɨ́ꞌɨtɨ tɨ ayén ráaruuren ɨ́ tetej tɨ ij seɨcɨé huaújruuren tɨ́j tɨ ayén seíireꞌe áꞌaraꞌani matɨ́j teɨte, matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Abraham teecan jetze huanéj. Capu tiꞌitɨ́j aꞌij tejamuatévaɨre ɨ́ Dios jemi sej iꞌi huáacɨxaꞌastemuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan. 
\p  
\v 9 ’Puꞌuri hui vejliꞌi aꞌájna xɨcájraꞌan jetze jaꞌanáj tɨ puaꞌa Dios amuáꞌaxɨjteꞌen caꞌanín jɨmeꞌe. Ayee pu áꞌamuaruuren cumu jaꞌatɨ tɨ cɨyej áꞌijveichixɨꞌɨsin tepuaij jɨmeꞌe. Naíjmiꞌi ɨ́ cɨyej tɨ caí tíꞌitaaca, aꞌɨ́ɨ pu tiuꞌuréꞌeveijchi, ajta tíꞌitairan. Ayee pu cheꞌatá naꞌa amuáꞌaxɨjteꞌen. 
\p  
\v 10 Matɨ́ꞌɨj meꞌɨ́n teɨte miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné tenaꞌaqui rɨni? 
\p  
\v 11 Tɨꞌɨj jí ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ huaꞌapuaca tísiicuꞌu, chéꞌe seɨ́j raatapíjteꞌen aꞌɨ́jna tɨ caí tísiicuꞌu. Ayen chaꞌa tanaꞌa, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ tíꞌijchaꞌɨɨca ɨ́ tɨ tíꞌicuaꞌiriꞌi, chaꞌa aꞌɨ́ɨn raatáꞌan ɨ́ tɨ caí tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ. 
\p  
\v 12 Majta mú eꞌiréꞌene seica ɨ́ mej huáꞌajijveꞌecaꞌa ɨ́ mej tíꞌitɨcɨ tɨ ij aꞌɨ́ɨn huáꞌumuaɨꞌɨhua. Ayee mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Maestro, ¿aꞌiné táarɨni iteen? 
\p  
\v 13 Tɨꞌɨj jí ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌij xu ancuréꞌan aꞌachú tɨ caj tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare. Caxu hui jaítzeꞌe huáꞌajijveꞌe. 
\p  
\v 14 Majta meꞌɨ́n ɨ́ xantaaruꞌu, ayée mú majta tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Carij iteen, ¿aꞌiné táarɨni? 
\p Tɨꞌɨj jí ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Caxu huáꞌanahuaꞌira ɨ́ huaꞌatúmin. Caxu huaꞌitzi jɨ́n tihuáꞌaxajtziꞌira ɨ́ teɨte. Seajta, seꞌɨ́jna jɨ́n rɨ́ꞌɨ titéꞌujmuajte aꞌachú mej caj tejáꞌamuanajchiteꞌen. ―Ayee tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. 
\p  
\v 15 Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, ayée mú tíꞌimuaꞌajca ɨ́ ru tzajtaꞌa yee tij caí aꞌɨ́ɨ pɨ́rɨcɨ ɨ́ Cɨríistuꞌu aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, ɨ́ mej rachúꞌeveꞌecaꞌa. 
\p  
\v 16 Tɨꞌɨj jí Juan ayén tihuaꞌutáꞌixaa naíjmiꞌica tɨjɨ́n: 
\p ―Aru inee, jaj nu jɨ́n áꞌamuamuaɨꞌɨhua. Mɨ́ ajta, seɨ́j pu aꞌúu mé eꞌevéꞌeme tɨ jaítzeꞌe raayɨ́ꞌɨtɨ necaí inee. Aꞌiné nee nu cɨliéeneꞌe jɨ́n tiꞌitéjvee, ineetzi, capu ayén tiraavíjteꞌe nej raꞌajtaꞌɨ́ꞌɨpɨꞌɨn ɨ́ caꞌacairaꞌan. Mɨ́ ajtáꞌi amɨ́n, xɨéjniuꞌucari pu huataꞌíti tɨ huateáturan múꞌejmi jemi. Aꞌɨ́ɨ pu pɨ́rɨcɨ Dios tɨ raxɨ́ejniuꞌuca. Ajta aꞌɨ́jna tɨ mé eꞌevéꞌeme, aꞌɨ́ɨ pu pɨ́rɨcɨ tɨ rɨ́ꞌɨ áꞌamuaruuren mɨ aꞌamua tzajtaꞌa. 
\p  
\v 17 ’Ayee pu téꞌeme aꞌájna tɨ aꞌɨ́ɨn yé uvéꞌenen, cu xɨee tɨ cu jaꞌatɨ ruꞌitéchueeca ɨ́ tɨ jɨ́n jetzen raꞌanáacaꞌatze ɨ́ játzeꞌaraꞌan ɨ́ triigu. Ajta aꞌɨ́ɨn ruꞌirátuꞌisin ɨ́ xaɨɨri á puaꞌacɨé. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ imueꞌeri, rájseɨreꞌesin u chiꞌita. Ajta ɨ́ xaɨɨri, á puaꞌacɨé pu yéꞌetairan ɨ́ taij jetze tɨ caí jaꞌanáj éꞌemɨꞌɨca. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. 
\p  
\v 18 Aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari, ajta seica jɨmeꞌe, aꞌɨ́j pu jɨ́meꞌen tihuáꞌuꞌitɨiiriꞌi mej mi ráamuaꞌaree aꞌij tɨ ꞌeen ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 19 Tɨꞌɨj jí Juan raꞌajtéꞌaxɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Heródes, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ yáꞌuviꞌitɨn aꞌɨ́jna ɨ́ Herodías, tɨ amuacaí viɨ́cheꞌecaꞌa aꞌɨ́jna jemi ɨ́ juutzeájraꞌan ɨ́ Heródes. Ajta pu aꞌɨ́jna jɨ́n raꞌajtéꞌaxɨ aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huáruu.  
\v 20 Tɨꞌɨj jí Heródes aꞌij puaꞌa huarɨ́j tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe tɨ caí xɨ́ꞌepɨꞌɨn ꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu raꞌiteáana aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús huámuaɨꞌɨvijhuacaꞌa 
\r (Mt. 3:13-17; Mr. 1:9-11) 
\p  
\v 21 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Juan huáꞌamuaɨꞌɨhuacaꞌa ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌɨ́j huámuaɨꞌɨhuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Tɨ́ꞌɨj Jesús téniuusimeꞌe ɨ́ Dios jemi, tɨ́ꞌɨj i antaújcuunarecaꞌa u ta japua tɨ aꞌuteájmuaa.  
\v 22 Ajta aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu aveꞌecámeꞌecaa. Ayee pu seijreꞌecaꞌa tɨ́j cucuiꞌi. Aj pu i japuan ꞌujyéijxɨ án muꞌúutzeꞌen. Ajta áꞌiyen niuucari huánamuajriꞌi tɨ uj eꞌicánamuajreꞌe júteꞌe. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Niyauj pej hui pɨ́rɨcɨ ɨ́ nej jeíhua muáꞌixeꞌeveꞌe. Jéꞌecan pej rɨ́ꞌɨ naatáꞌa i ne tzajtaꞌa. Ayee pu tejeꞌijcánamuajre. 
\s1 Ɨ́ huáacɨxaꞌastemuaꞌameꞌen teeca ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 1:1-17) 
\p  
\v 23 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, ayée pu rájchaꞌɨɨcaꞌa aꞌachú cumu seité japuan tamuáamuataꞌa nineꞌiraꞌa tɨ́ꞌɨj aꞌutéjche tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte. Ajta aꞌɨ́ɨn, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu jetze airaújneijte ɨ́ José. Ajta aꞌɨ́ɨn José, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Elí.  
\v 24 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Elí, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Matat. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Matat, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Leví, ajta aꞌɨ́ɨn Leví aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Melqui. Ajta aꞌɨ́ɨn Melqui, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Jana. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Jana, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ José. 
\p  
\v 25 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ José, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Matatías. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Matatías, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Amós. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Amós, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Nahum. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Nahum, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Esli. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Esli, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Nagai. 
\p  
\v 26 Ajta aꞌɨ́ɨn Nagai, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Maat. Ajta aꞌɨ́jna Maat, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Matatías. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Matatías, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Semei. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Semei, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ José. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ José, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Judá. 
\p  
\v 27 Ajta aꞌɨ́ɨn Judá, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Jonán. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jonán, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Resa. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Resa, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Zorobabel. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Zorobabel, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Salatiel. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Salatiel, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Neri. 
\p  
\v 28 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Neri, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Melqui. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Melqui, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Adi. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Adi, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Cosam. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Cosam, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Elmodam. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Elmodam, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Er. 
\p  
\v 29 Ajta aꞌɨ́ɨn Er, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Josué. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Josué, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Eliezer. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Eliezer, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Jorim. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jorim, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Matat. Ajta aꞌɨ́ɨn Matat, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Leví. 
\p  
\v 30 Ajta aꞌɨ́ɨn Leví, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Simeón. Ajta aꞌɨ́ɨn Simeón, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Judá. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Judá, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ José. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ José, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Jonán. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jonán, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Eliaquim. 
\p  
\v 31 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Eliaquim, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Melea. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Melea, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Mainán. Ajta Mainán, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Matata. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Matata, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Natán. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Natán, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ David. 
\p  
\v 32 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ David, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Isaí. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Isaí, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Obed. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Obed, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Booz. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Booz, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Salmón. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Salmón, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Naasón. 
\p  
\v 33 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Naasón, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Aminadab. Ajta aꞌɨ́ɨn Aminadab, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Aram. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Aram, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Esrom. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Esrom, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Fares. Ajta aꞌɨ́ɨn Fares, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Judá. 
\p  
\v 34 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Judá, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Jacobo. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jacobo, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Isaac. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Isaac, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Abraham. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Abraham, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Taré. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Taré, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Nacor. 
\p  
\v 35 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Nacor, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Serug. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Serug, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Ragau. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Ragau, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Peleg. Ajta aꞌɨ́ɨn Peleg, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Heber. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Heber, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Sala. 
\p  
\v 36 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Sala, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte Cainán. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Cainán, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Arfaxad. Ajta aꞌɨ́ɨn Arfaxad, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Sem. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ ɨ́ Sem, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Noé. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Noé, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Lamec. 
\p  
\v 37 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ ɨ́ Lamec, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Matusalén. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Matusalén, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Enóc. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Enóc, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Jared. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jared, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Mahalaleel. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Mahalaleel, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Cainán. 
\p  
\v 38 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Cainán, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Enós. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Enós, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Set. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Set, aꞌɨ́ɨ pu jetze airaújneijte ɨ́ Adán. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Adán, Dios pu jetzen airáane. 
\c 4  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu tiyaaruꞌu tiuꞌutatése tɨ nuꞌu raatémuaꞌitɨn ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 4:1-11; Mr. 1:12-13) 
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨjí Jesús jemi huateájturaa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Tɨ́ꞌɨj ji aꞌuun u eꞌerájraa u Jordán. Tɨꞌɨj jí xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan pu yaꞌuvíꞌitɨ aꞌu tɨ caí éꞌe tiꞌitɨ́j.  
\v 2 Aꞌuu pu éꞌetee aꞌachú cumu huaꞌapuate xɨcaj. Ajta aꞌɨ́ɨn tiyaaruꞌu, aꞌɨ́ɨ pu i tiúꞌujtesiꞌireꞌecaꞌa tɨ raamuáꞌitɨn tɨ́ꞌij autéꞌɨtzen ɨ́ Dios jemi. Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, capu tíꞌicuaꞌacáa tɨ́j naꞌa tɨ aꞌuun éꞌetee. Tɨ́ꞌɨj jí teꞌeraꞌastéesimeꞌeca ɨ́ huaꞌapuate xɨcaj, temuaꞌa pu jeíhua tiuꞌutáꞌicuatacaꞌa. 
\p  
\v 3 Tɨꞌɨj jí ayén tiraataꞌixaa ɨ́ tiyaaruꞌu tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa hui yaujraꞌan pej púꞌeeneꞌen ɨ́ Dios, patáꞌaj raataꞌaíjteꞌen mɨ tetej tɨ pan huateújtaahua. 
\p  
\v 4 Jesús pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨjɨ́n: “Ɨ́ teáataꞌa, capu pan naꞌa jɨ́n ruuri aꞌame.” 
\p  
\v 5 Tɨꞌɨj jí tiyaaruꞌu pu yaꞌuvíꞌitɨ ɨ́ jɨrí japua. Tɨ́ꞌɨj i tiraataseíjra nainjapua tɨ́j naꞌa veꞌetɨ́ yen huatacáꞌa ɨ́ chaanaca japua, matɨ́j menaꞌa puaꞌamecɨé yen huachéjme i chaanaca japua.  
\v 6-7 Aj pu i ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa piyen huárɨni pej títunuta ineetzi jemi, pajta naateánajche, nain nu muaatapuaíjveꞌesin pej múꞌee tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen, tɨ ij timuáacɨꞌɨti naíjmiꞌi tɨ́j naꞌa tɨ naa seijreꞌe tɨ huáꞌa jetze seijreꞌe. Ayee nu hui rɨni aꞌiné aꞌɨ́j nu jɨ́n antínmuaꞌaree, nej niyen raatapuaíjveꞌen ɨ́ jaꞌatɨ nej áꞌapuaijveꞌe. 
\p  
\v 8 Aj pu i Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n yee: “Setáꞌaj siyen senaꞌa rateáanajche ɨ́ tavástaraꞌa ɨ́ Dios. Aꞌɨ́j xuꞌu huatévaɨreꞌen.” 
\p  
\v 9-10 Tɨꞌɨj jí ajtahuaꞌa aꞌɨ́ɨn ɨ́ tiyaaruꞌu yaꞌuvíꞌitɨ jáꞌahuaꞌa yee, aꞌájna Jerusalén. An pu raꞌantivíꞌitɨ japuan u teyujtaꞌa, japuan ɨ́ tɨ jaítzeꞌe antípiti. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa hui pe yaujraꞌan pepúꞌeeneꞌen ɨ́ Dios, ancájvetzi múucɨ, aꞌiné ayée pu téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨjɨ́n: 
\q1 Dios pu á huajaꞌutaꞌíti ɨ́ mej jemin tíꞌivaɨreꞌe mej mi muáachaꞌɨn. 
\q1  
\v 11 Memuaꞌancuréꞌeviꞌira múꞌeetzi pej pi caí á eꞌejváꞌɨtzɨꞌɨn. 
\q1 Aj mú mi muatétatza tɨ ij caí tiꞌitɨ́j aꞌij muáaruure. 
\p  
\v 12 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: “Capej tiꞌitɨ́j jɨ́n aꞌij tíꞌiraꞌihuaꞌura ɨ́ áꞌa Dios aisí tɨ puaꞌa ayén huárɨni aꞌij pej tíꞌijxeꞌeveꞌe múꞌee.” ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 13 Tɨ́ꞌɨj nain antipuáꞌari ɨ́ tiyaaruꞌu, tɨ tiꞌihuaújtesiꞌijre, aj pu i áꞌuraa. Capu chaꞌa aꞌuréꞌenineicaꞌa jemin ajta caí tejaꞌureꞌenén jaꞌanáj tɨ puaꞌa raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare tɨ ajtahuaꞌa huataújteseꞌen. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús aꞌutéjche tɨ tiuꞌumuárɨꞌen aꞌujna u Galilea 
\r (Mt. 4:12-17; Mr. 1:14-15) 
\p  
\v 14 Tɨꞌɨj jí Jesús áꞌuraa aꞌujna Galilea. Ajta ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios jemin pu huateájturaa. Ajta nainjapua tɨ aꞌuun huatacáꞌa, jeíhua mú teɨte ráamuaꞌareeriꞌi aꞌij tɨ huarɨ́j.  
\v 15 Aꞌɨ́ɨ pu tihuaꞌumuáꞌate aꞌujna huaꞌatéyujtaꞌa. Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa meꞌɨ́jna. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús aꞌuun aꞌutéveecaꞌa u Nazarét 
\r (Mt. 13:53-58; Mr. 6:1-6) 
\p  
\v 16 Tɨꞌɨj jí aꞌuun aꞌaráꞌa u Nazarét, aꞌu tɨ aꞌuvéꞌese. Tɨ́ꞌɨj tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌan jetze mej puaꞌa ruseꞌupi, aꞌúu pu teyujtaꞌa aꞌuteájrupi tɨ́j tíꞌijrɨꞌɨrejcaꞌa. Tɨꞌɨj jí aꞌutéechaxɨ tɨ ij huaꞌutánamuajristeꞌen.  
\v 17 Matɨ́ꞌɨj mi raatapíj ɨ́ yuꞌuxari tɨ jíriꞌi tɨ Isaías teecan raꞌuyúꞌuxacaꞌa, aꞌɨ́jna tɨ tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Tɨꞌɨj jí raatáxɨjtacaꞌa, aj pu ráꞌuteu aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi tɨ ayén tɨ jɨ́meꞌen yee: 
\q1  
\v 18 Ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌúu pu hui huateáturaasin neetzi jemi, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu naꞌantíhuau, 
\q1 nej ni tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi ɨ́ niuucari jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n huataújtemuaꞌaveꞌesin. 
\q1 Aꞌuu pu hui nejaꞌutaꞌítecaꞌa nej nuꞌu tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej námiꞌi tɨjɨ́n yee nuꞌuri amuaꞌirátuaasin. 
\q1 Ajta nej nuꞌu tihuáꞌuhuaateꞌen ɨ́ mej aracúcuꞌunijmee mej mi majtáhuaꞌa mé uunéjneꞌeri, 
\q1 ajta nej nuꞌu huáꞌa japua huániuuni aꞌɨ́mej ɨ́ mej rajpuaíjtzi. 
\q1  
\v 19 Ajta nej nuꞌu huaꞌutáꞌixaateꞌen tɨjɨ́n: “Ijii puꞌuri xaa tejaꞌuréꞌene aꞌɨ́jna ɨ́ nineꞌiraꞌa jetze ɨ́ tɨ hui tavástaraꞌa rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌasin.” 
\m Ayee pu tiraꞌujíjve ɨ́ yuꞌuxari jetze. 
\p  
\v 20 Tɨꞌɨj jí ratéejire ɨ́ yuꞌuxari, tɨ́ꞌɨj i raatapíj ɨ́ tɨ tíꞌivaɨreꞌe u teyujtaꞌa. Ajta aꞌujyeíjxɨ. Naímiꞌi matɨ́j menaꞌa aꞌúu mej huiiráteꞌecaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú raseíjracaꞌa. 
\p  
\v 21 Aj pu i aꞌutéjche tɨ ayén tihuaꞌutáꞌixaateꞌen tɨjɨ́n: 
\p ―Ijii pu hui ayén teꞌaraúraste múꞌejmi jemi aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi aꞌíjna jetze ɨ́ sej seri ráanamuajriꞌi. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 22 Naíjmiꞌica pu huaꞌaránajchecaꞌa. Aꞌɨ́ɨj mú jɨ́n naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ naa namuajreꞌe ɨ́ niuucari tɨ raataxájtacaꞌa. Ayee mú tiúꞌurihuaꞌuracaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni caí aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ yaujraꞌan ɨ́ José? ¿Aꞌiné hui auj tíꞌirɨꞌɨri? 
\p  
\v 23 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Jee tzɨ́teꞌe, ayée pu hui tináꞌamitɨejteꞌe ineetzi sej siyen tinaatáꞌixaateꞌesin aꞌíjna i niuucari tɨ ayén namuajreꞌe tɨjɨ́n: “Mɨ́ pej tíꞌihuaꞌataca, patáꞌaj tihuáꞌahuaateꞌen aseɨ́j. Patáꞌaj piyen cheꞌatá penaꞌa huárɨni ayajna pej éꞌemeꞌecan aꞌij pej nuꞌu peri tiúꞌuruu aꞌujna jáꞌahuaꞌa Capernaúm ɨ́ tej teri ráamuaꞌareeriꞌi.” 
\p  
\v 24 ’Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, camu jaꞌanáj raꞌancuréꞌeviꞌitɨ jaꞌatɨ tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun huachéjme aꞌujna tɨ éꞌemeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. 
\p  
\v 25 ’Jee tzɨ́teꞌe, ayén tiꞌayajna, ajmíꞌi tɨ auj seijreꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Elías, muꞌiitɨ́ mú hui seijreꞌecaꞌa íiye Israél aꞌɨ́ɨme ɨ́ ꞌuuca mej ruséɨjta muáꞌaraa. Aꞌájnáꞌɨmua, puꞌuri mú auuméꞌe aꞌachú cumu huaíca nineꞌiraꞌa japuan jáꞌitaꞌa mej caí chéꞌe viiye. Ajta, jeíhua pu huatújriꞌihuacaꞌa nainjapua tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa u Israél. 
\p  
\v 26 ’Mɨ́ ajta, aꞌɨ́ɨn Dios capu hui raataꞌítecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Elías tɨ huáꞌa jemi áꞌumeꞌen aꞌɨ́mej jemi ɨ́ ꞌuuca ɨ́ mej Israél jetze éꞌemeꞌecan sino ayée pu tiraataꞌaíj tɨ aꞌuun áꞌumeꞌen aꞌɨ́jna jemi ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ ruséɨjta jáꞌaraa, aꞌɨ́jna tɨ aꞌuun éꞌechejcaꞌa u Sarepta, chajtaꞌa tɨ aꞌuun seɨ́j chuéjraꞌa japua eꞌejtémeꞌecantacaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Sidón. 
\p  
\v 27 ’Ajta tɨ́ꞌɨj auj tiꞌitéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Eliseo tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa, muꞌiitɨ́ mú hui tíꞌicucuiꞌicaꞌa ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ tineájxɨ huáꞌahuaꞌiraꞌa jetze. Muꞌiitɨ́ mú seijreꞌecaꞌa íiyen Israél. Mɨ́ ajta, capu jaꞌatɨ tihuáꞌuhuaa sino aꞌɨ́ɨ puꞌu, aꞌɨ́jna ɨ́ Naamán, Siria tɨ éꞌemeꞌecan. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 28 Jɨ́meꞌen muꞌu ráanamuajriꞌi ɨ́ teɨte mej teyujtaꞌa huiráatei, matɨ́ꞌɨj mi naímiꞌi huataníniuꞌucacucaꞌa.  
\v 29 Caꞌanacan mú ájhuiixɨ. Matɨ́ꞌɨj mi yaꞌuvíꞌitɨ caꞌanéeri jɨmeꞌe, mej á puaꞌacɨé ruꞌirájtuaani u chajtaꞌa jetze. An mú yaꞌuréꞌeneijte aꞌu tɨ eꞌencátee ɨ́ jɨrí jetze ɨ́ tɨ japuan huachájtaꞌa. An mú raꞌancarɨénicheꞌe aꞌu tɨ eꞌencátee.  
\v 30 Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, jáꞌitaꞌa pu huáꞌa jetze tanéj. Tɨꞌɨj jí áꞌuraa. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu tiyaaruꞌu pu tevi tzajtaꞌa seijreꞌecaꞌa 
\r (Mr. 1:21-28) 
\p  
\v 31 Tɨꞌɨquí aꞌuun aꞌucáane u Capernaúm, chajtaꞌa tɨ aꞌuun jetze ajtémeꞌecan u Galilea. Tɨ́ꞌɨj tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌa mé jetzen ruseꞌupi, aꞌɨ́ɨ pu tihuaꞌumuáꞌate.  
\v 32 Jéihua pu huáꞌa jetze ráavatzɨ ɨ́ niuucari aꞌiné tɨ́j ayén tihuaꞌutáꞌixaa, yee pu tihuaꞌutámitɨejteꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Xɨee tɨ cu veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee. 
\p  
\v 33 Meenti seɨ́j ɨ́ teáataꞌa, aꞌúu pu aꞌutéveecaꞌa u teyujtaꞌa. Tiyaaruꞌu pu tzajtaꞌan seijreꞌecaꞌa, tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen. Caꞌanín pu jɨ́n raatajé aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 34 Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee, ¿aꞌiné tiꞌitɨ́j pej téꞌumuaꞌaree itejmi jemi, múꞌee Jesús, mɨ pej hui Nazarét éꞌemeꞌecan? ¿Ni piyen een jɨ́n yé taméj pej pi téjmi antipuáꞌajteꞌen? Némuamuaꞌate inee, jaꞌatɨ pej pɨ́rɨcɨ, mɨ pej Dios jemi rɨ́ꞌɨ tíꞌiseijreꞌe. 
\p  
\v 35 Aj pu i Jesús jeíhua raꞌajtéꞌaxɨ ɨ́ tiyaaruꞌu tɨjɨ́n: 
\p ―Capej tiꞌitɨ́j xajta. Huirájraa hui mɨ tevi jetze. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn tiyaaruꞌu, aꞌɨ́ɨ pu ráꞌarɨe á chuaataꞌa mejseíiracaꞌa ɨ́ teɨte. Tɨꞌɨj jí, caí aꞌij ráaruu ɨ́ tevi, aj pu i huirájraa.  
\v 36 Naímiꞌi mú rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj ɨ́ teɨte. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiuꞌutaúꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitáani niuucarijraꞌa jɨ́n tiꞌixa? Aꞌɨ́ɨ pu hui tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ tiyáaruꞌuse. Xɨee tɨ cu aꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌareere, aꞌiné rumuárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan pu jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe mej mi huirácɨɨne ɨ́ tiyáaruꞌuse ɨ́ teɨte tzajtaꞌa. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 37 Ajta nainjapua tɨ aꞌuun huatacáꞌa, naímiꞌi mú ráamuaꞌareeriꞌi aꞌij tɨ Jesús tiꞌitɨ́j huáruu. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús tiráahuaa ɨ́ muꞌuneáraꞌan ɨ́ Simón 
\r (Mt. 8:14-15; Mr. 1:29-31) 
\p  
\v 38 Tɨ́ꞌɨj jí huirájraa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús aꞌujna u teyujtaꞌa. Tɨꞌɨj jí aꞌuun aꞌaráꞌa ɨ́ Simón tɨ éꞌeche. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ muꞌuneáraꞌan ɨ́ Simón, aꞌɨ́ɨ pu tíꞌicuiꞌicaꞌa. Pɨ́stacareꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi raatáhuaviiriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ nuꞌu tiráahuaateꞌen.  
\v 39 Tɨ́ꞌɨj ji Jesús aicaújtutzi aꞌɨ́jna jemi. Tɨꞌɨj jí raꞌajtéꞌaxɨ ɨ́ tɨ jɨ́n tíꞌicuiꞌi. Aj pu i huateápuaꞌarecaꞌa ɨ́ cuíꞌiniꞌiraꞌa. Jɨ́meꞌen puꞌu huateápuaꞌarecaꞌa ɨ́ cuíꞌiniꞌiraꞌa, aj pu i ájchee aꞌɨ́jna tɨ tíꞌicuiꞌicaꞌa. Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn tihuaꞌumí. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús tihuáꞌuhuaa jeíhua ɨ́ teɨte 
\r (Mt. 8:16-17; Mr. 1:32-34) 
\p  
\v 40 Tɨ́ꞌɨj huaréꞌecɨeenarecaꞌa ɨ́ xɨcaj, aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte huaꞌuréꞌenejteꞌaxɨ ɨ́ Jesús jemi naíjmiꞌica ɨ́ mej tiꞌicúcuiꞌijme. Capu tíꞌiseicaj naꞌa ɨ́ cuíꞌiniꞌiraꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌajtamuárɨꞌexɨ seɨj ajta seɨj. Tɨꞌɨj jí naíjmiꞌica tiúꞌuhuaa.  
\v 41 Majta meꞌɨ́n ɨ́ tiyáaruꞌuse ɨ́ mej teɨte tzajtaꞌa seijreꞌecaꞌa, naíjmiꞌi mú huiráacɨ. Matɨ́ꞌɨj mi miyen caꞌanín jɨ́n tiraatajé tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee pe yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Dios. 
\p Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌajtéꞌaxɨ. Capu huaꞌutáꞌa mej tiuꞌutaxáj aꞌiné méjmuaꞌareerecaꞌa tɨjɨ́n aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn pɨ́rɨcɨ Dios tɨ án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús tihuajaꞌutáꞌixaa aꞌujna Galilea 
\r (Mr. 1:35-39) 
\p  
\v 42 Tɨ́ꞌɨj tapuáꞌarijmeꞌeca, aj pu i huirájraa u chiꞌita ɨ́ Jesús. Aꞌuu pu aꞌaráꞌa aꞌu tɨ caí éꞌe tiꞌitɨ. Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú ráahuausimeꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌu tɨ aꞌij éeneꞌe. Méjxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ caí áꞌuraꞌani, tɨ aꞌuun aꞌuteáturan aꞌɨ́mej jemi. 
\p  
\v 43 Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu ajta tiúꞌujxeꞌeveꞌe nej tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ seica ɨ́ teɨte mej méyee huachéjme neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌasin, ɨ́ tɨ ajta jɨ́meꞌen raxájta tɨ aꞌɨ́ɨn Dios yen huataseíjreꞌesin íiyen chaanaca japua tɨ i yen tiuꞌutaꞌaíjta tɨ́j naꞌa veꞌetɨ́ yen seijreꞌe. Ayee nu hui ꞌeen jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 44 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aúcheꞌe pu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa u tihuaꞌatéyujtaꞌa jetze tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa u Judea. 
\c 5  
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu huatámuꞌiirecaꞌa ɨ́ huaꞌité 
\r (Mt. 4:18-22; Mr. 1:16-20) 
\p  
\v 1 Jaꞌanáj tɨ ayén tiujuꞌurɨ́j tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌu tɨ jaj eꞌeveꞌeꞌástɨme tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n: Genesaret. Jéihua mú teɨte ajteáxɨɨrecaꞌa aꞌɨ́jna jemi. Aꞌɨ́ɨ mú ranamuájracaꞌa ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Dios.  
\v 2 Tɨꞌɨj jí Jesús huaꞌapuaca huaseíj ɨ́ baarcu mé eꞌecáviviɨ́jmeꞌecaꞌa ɨ́ mej huaꞌité jetze viviꞌi. Majta aꞌɨ́ɨme, muꞌuri tíꞌijaꞌusicaꞌa ɨ́ tiúꞌujxɨejmuaꞌa. 
\p  
\v 3 Tɨꞌɨj jí Jesús ateájraa ɨ́ seɨ́j jetze ɨ́ baarcu, aꞌɨ́jna Simón tɨ racɨi. Tɨꞌɨj jí ayén tiraatáhuaviiriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨ aꞌatzu ɨmuá huatéchaxɨn á jaataꞌa. Tɨꞌɨj jí aꞌujyeíjxɨ. A pu aracaíi tihuáꞌamuaꞌate ɨ́ teɨte.  
\v 4 Tɨ́ꞌɨj raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ tihuáꞌixaateꞌe, aj pu i ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj jaítzeꞌe aꞌɨmuá huatéchaxɨn aꞌu tɨ jaítzeꞌe auutɨ́ꞌɨ ɨ́ jaj. Pajta raꞌatéhuaꞌaxɨn mɨ áꞌaxɨejmuaꞌa patáꞌaj huaꞌité huavíviꞌi. 
\p  
\v 5 Simón pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Maestro, tuꞌuri huatáxaꞌai tej tíꞌimuarɨꞌe. Catu tiꞌitɨ́j huatéeviꞌi. Capu amɨ́n aꞌij, aꞌiné múꞌee pe hui piyen tinaatáꞌixaa, ayée nu rɨni. 
\p  
\v 6 Matɨ́ꞌɨj mi raꞌatéehuaꞌaxɨ ɨ́ ruxɨejmuaꞌa. Ayee mú jɨ́n huarɨ́j, jeíhua mú huápɨꞌɨ huaꞌitátɨɨ. Tɨ́n pu huatésiujtzaꞌanixɨ ɨ́ huáꞌaxɨejmuaꞌa ɨ́ huaꞌité jɨmeꞌe.  
\v 7 Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌutajé ɨ́ ruꞌamiigustemuaꞌa ɨ́ mej aráatei ɨ́ seɨ́j jetze ɨ́ baarcu, mej mi mú aꞌuréꞌenen matáꞌaj huaꞌutévaɨreꞌen. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌuréꞌene. Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌavéꞌejɨ́steꞌaxɨ ɨ́ huaꞌité ɨ́ baarcu jetze. Tɨ́n mú ateárutixɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej avéꞌejɨstecaꞌa.  
\v 8 Ajta aꞌɨ́ɨn Simón, jɨ́meꞌen puꞌu raaseíj, aj pu i títunutacaꞌa ɨ́ Jesús jemi. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Áꞌuraꞌa ineetzi jemi, nevástaraꞌa, aꞌiné jeíhua nu auteájturaa múꞌeetzi jemi. 
\p  
\v 9 Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌiné jeíhua pu naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej huápɨꞌɨ jeíhua huaꞌuvíviꞌi ɨ́ huaꞌité.  
\v 10 Ayee mú cheꞌatá menaꞌa naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌatáàta aꞌɨ́jna ɨ́ Zebedeo. Majta aꞌɨ́ɨme, aꞌɨ́ɨ mú jemin tíꞌimuarɨꞌe jamuan ɨ́ Simón. Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn Jesús, ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨjɨ́n: 
\p ―Capej tíꞌitziɨɨneꞌe. Ijii tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame, neetzi jemi pepuꞌu hui teɨte tíseɨreꞌesin. ―Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 11 Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌitajájpuaxɨ ɨ́ baarcu aꞌu tɨ aꞌuhuáchi. Matɨ́ꞌɨj mi nain tejeꞌetiáꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j jamuan ɨ́ Jesús. 
\s1 Ɨ́ jaꞌatɨ tɨ nuꞌu tineájxɨ aj jetzen ɨ́ lepra 
\r (Mt. 8:1-4; Mr. 1:40-45) 
\p  
\v 12 Aꞌájnáꞌɨmua, tɨ́ꞌɨj Jesús aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌájna jáꞌahuaꞌa chajtaꞌa, seɨ́j pu eꞌiréꞌene jemin. Temuaꞌa pu jeíhua tiꞌicáꞌatza aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tineájxɨ ɨ́ huáꞌireꞌaraꞌan jetze. Tɨ́ꞌɨj raaseíj, aj pu i títunutacaꞌa jemin ɨ́ Jesús. Aa pu chuáataꞌɨmua éꞌetia runéerime jɨmeꞌe. Ayee pu tíꞌijree tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, tɨ puaꞌa hui muaꞌaráanajche pej tináahuaateꞌen. 
\p  
\v 13 Tɨꞌɨj jí Jesús huatamuájcaꞌatacaꞌa. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―A niꞌijtá neꞌu, naꞌaráanajche nej timuáahuaateꞌen. Pepuꞌuri hui huarúj. 
\p Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiraataꞌixaa, aj pu i xaa huarúj icu.  
\v 14 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tiraataꞌaíj tɨjɨ́n: 
\p ―Capej jaꞌatɨ ixaateꞌe sino aꞌuun pej áꞌumeꞌen jemin ɨ́ tɨ tíꞌivaɨreꞌe u teyujtaꞌa. Patáꞌaj jaꞌutáꞌaseijrata jemin aꞌɨ́jna. Pajta piyen tiuꞌutámuaɨꞌɨvejta aꞌij tɨ tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan mej mi ráamuaꞌaree tɨjɨ́n pepuꞌuri huarúj. ―Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 15 Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, nainjapua mú ráamuaꞌareeriꞌi aꞌij tɨ Jesús huarɨ́j. Tɨ́j naꞌa tiꞌitápuaapuaꞌare, jaítzeꞌe mú ranamuájracaꞌa. Aꞌɨ́j mú jɨ́n, jeíhua mú ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ teɨte ɨ́ Jesús jemi tɨ aꞌɨ́ɨn tihuáꞌuhuaateꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌi.  
\v 16 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, jaꞌanáj tɨ naꞌa pu aꞌuun eꞌetánineicaꞌa aꞌu tɨ caí éꞌe tiꞌitɨjcaꞌa tɨ́ꞌij ruseɨ́j huatéjniuuni. 
\s1 Ɨ́ jaꞌatɨ tɨ nuꞌu nainjapua cɨyáaxaraꞌa 
\r (Mt. 9:1-8; Mr. 2:1-12) 
\p  
\v 17 Ayee pu tiujuꞌurɨ́j aꞌajnáꞌɨmua. Muꞌiitɨ́ mú á eꞌiréꞌene ɨ́ teɨte tɨ́j naꞌa aꞌuun mej aꞌuchéjme aꞌujna u Galilea, ajta aꞌujna u Judea, ajta aꞌujna u Jerusalén. Aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ fariseos, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi jetzen ɨ́ yuꞌuxari jetze ɨ́ Moisés teecan tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa. Aꞌɨ́ɨ mú huiiráteꞌecaꞌa ɨ́ Jesús jamuan. Ajta ɨ́ muárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́ɨ pu jemin huateájturaa tɨ́ꞌij tihuáꞌuhuaateꞌen ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 18 Majta seica aꞌuun eꞌiréꞌene. Tevij mú huáchuisimeꞌe, itari japua meraꞌujtéca. Nainjapua pu cɨyáaxaraꞌacaꞌa ɨ́ ru jetze aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Aꞌɨ́ɨ mú huataújtese mej ruꞌuteájtuaani u chiꞌita mej mi yenuꞌuhuaréꞌeten ɨ́ Jesús jemi.  
\v 19 Mɨ́ ajta caí capu huatárɨꞌɨristarecaꞌa aꞌiné jeíhua mú teɨte aitéujseɨreꞌecaꞌa táꞌapueerta. 
\p Matɨ́ꞌɨj mi anticɨ́j japuan ɨ́ chiꞌij. Matɨ́ꞌɨj mi raꞌanáacu. Aꞌɨ́ɨ mú jɨ́n ayén huarɨ́j, matɨ́ꞌɨj ruꞌucájtuaa japuan meruꞌujtéca ɨ́ itari. Aꞌuu mú ruꞌucájtuaa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte aꞌu tɨ Jesús aꞌutéjvee.  
\v 20 Tɨ́ꞌɨj Jesús huaꞌuseíj aꞌɨ́mej, aj pu i xaa ráamuaꞌareeriꞌi tɨjɨ́n metéꞌatzaahuateꞌe, tzɨ́teꞌe. Tɨꞌɨj jí ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ cɨyáaxaraꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Neꞌamiigu, nuꞌuri timuaatáꞌuuniꞌiriꞌi ɨ́ pej hui jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 21 Majta meꞌɨ́n ɨ́ fariseos, majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze, aꞌɨ́ɨ mú autéjhuii mej miyen tíꞌimuaꞌatze ɨ́ ru tzajtaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌataqui hui pɨ́rɨcɨ amɨ́jna mɨ jaꞌatɨ tɨ ayén aꞌij puaꞌa tiꞌixa ɨ́ Dios jemi? Seɨ́j puꞌu naꞌa aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ tihuaꞌutáꞌuuniꞌi ɨ́ teɨte ɨ́ mej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi. Dios pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ ayén tihuaꞌutáꞌuuniꞌi. Ajta amɨ́n, capu hui aꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌaree. 
\p  
\v 22 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu ruseɨ́j rúꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌij mej tíꞌimuaꞌajca. Aj pu i ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné hui ꞌeen jɨ́n siyen tíꞌimuaꞌatze ɨ́ ru tzajtaꞌa?  
\v 23 ¿Tiꞌitáani jaítzeꞌe muárɨꞌeri? ¿Ni jaítzeꞌe muárɨꞌeri nej niyen tiraataꞌixaateꞌen neꞌɨ́jna tɨ cɨyáaxaraꞌa yee: “Nuꞌuri timuaatáꞌuuniꞌiriꞌi ɨ́ pej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi”, naꞌari yee: “Ájchesi, mé pej taméꞌen”? Jee xaa neꞌu, ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe neꞌíjna jɨmeꞌe tɨ jaítzeꞌe muárɨꞌeri nej niyen tiraataꞌixaateꞌen yee: “Ájchesi, mé pej taméꞌen.” 
\p  
\v 24 ’Aru sej si ráamuaꞌaree ɨ́ nej hui xaa neꞌɨ́jna jɨ́n antínmuaꞌaree íiyen chaanaca japua nej ni tihuaꞌutáꞌauuniꞌi ɨ́ mej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi, ayée nu huárɨni inee i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte. 
\p Aj pu i ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ cɨyáaxaraꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Neꞌamiigu, ayée nu tíꞌimuaꞌixaateꞌe tɨjɨ́n, ajchesi hui, pajta raꞌanchuén mɨ áꞌutaatzi. Aricu áꞌuraa u áꞌache. 
\p  
\v 25 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiraataꞌixaa, aj pu i aꞌɨ́ɨn tɨ cɨyáaxaraꞌa, ájchee, yáꞌuchuii ɨ́ rúꞌutaatzi. Tɨꞌɨj jí rɨ́ꞌɨ tiraatajé ɨ́ tavástaraꞌa. Tɨ́ꞌɨj i áꞌuraa ɨ́ ruche. 
\p  
\v 26 Naímiꞌi mú naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj. Jéꞌecan mú rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios jemi. Majta caí chaꞌa aꞌij tirájteuveꞌe. Ayee muꞌu tɨjɨ́n: 
\p ―Ijii tu xaa tiꞌitɨ́j huaseíj tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús raatajé ɨ́ Leví 
\r (Mt. 9:9-13; Mr. 2:13-17) 
\p  
\v 27 Aꞌatzu aꞌateeviꞌi, aj pu i Jesús áa aꞌuréꞌene. Seɨ́j pu jaꞌatɨ huaseíj tɨ tíꞌitejiꞌivi. Ayee pu ántehuaa tɨjɨ́n Leví. Aꞌuu pu eꞌirájca u chiꞌita aꞌu mej titejéꞌejiꞌivi. Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj hui nee jamuan áꞌucheꞌecaneꞌen. 
\p  
\v 28 Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn Leví ájchee. Naímiꞌi pu tejeꞌetiáꞌa. Tɨꞌɨquí jamuan áꞌuraa. 
\p  
\v 29 Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn Leví tiuꞌuyéꞌeste ɨ́ ruche aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ari Jesús jamuan áꞌucheꞌecan. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tíꞌitejiꞌivi, majta seica, aꞌɨ́ɨ mú huáꞌa jamuan tíꞌicuaꞌacaa.  
\v 30 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌimuaꞌataca ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ Moisés raꞌuyúꞌuxacaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú autéjhuii mej tihuaꞌuxájtziꞌi aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Ayee mú tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n siyen huáꞌa jamuan tíꞌicuaꞌaca, seajta hui yeꞌeca jamuan ɨ́ mej tíꞌitejiꞌivi, seajta huáꞌa jamuan ɨ́ mej aꞌij puaꞌa rɨjcaa? 
\p  
\v 31 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Ayee pu hui ꞌeen jɨ́meꞌen ɨ́ teɨte ɨ́ mej áꞌucɨꞌɨcaꞌan jemin ɨ́ tɨ yaꞌanaca. Capu ruxeꞌeveꞌe mej áꞌucɨꞌɨcaꞌan jemin ɨ́ mej rɨ́ꞌen sino aꞌɨ́ɨme muꞌu hui ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌi.  
\v 32 Mɨ́ neajta inee, canu hui neꞌɨ́jna jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej nej ni neꞌɨ́mej huatájeeve aꞌɨ́mej ɨ́ tɨ ayén tihuáꞌamitɨejteꞌe yee xɨ́ꞌepɨꞌɨn mú rɨcɨ sino aꞌɨ́mej nuꞌu ɨ́ mej rúꞌumuaꞌaree ɨ́ ru tzajtaꞌa ɨ́ mej caí xɨ́ꞌepɨꞌɨn rɨcɨ. 
\s1 Ɨ́ mej nuꞌu rúꞌitziꞌivi 
\r (Mt. 9:14-17; Mr. 2:18-22) 
\p  
\v 33 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej hui Juan jamuan áꞌujujhuaꞌan, jeíhua mú rúꞌitziꞌivi, majta huatéjniuuve ɨ́ Dios jemi. Ayee mú cheꞌatá menaꞌa rɨcɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos. Mɨ́ majta, aꞌɨ́ɨme hui ɨ́ mej á jamuan áꞌujujhuaꞌan, metijíꞌicuaꞌaca, majta yeꞌeca, micu. 
\p  
\v 34 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ huaténeꞌɨche, aꞌɨ́ɨ pu ajta ruꞌamiigustemuaꞌa huatáꞌinen mej mi tiúꞌuyesten. Aj pu i tihuáꞌamicuan. ¿Ni qui miyen tiúꞌuritziꞌiveꞌe tɨ́ꞌɨj auj huáꞌa jamuan aꞌutéveeca? Camu xaa neꞌu. 
\p  
\v 35 ’Mɨ ajta, aúcheꞌe pu hui tejaꞌuréꞌenejsin aꞌájna xɨcájraꞌa tɨ jetzen raꞌajján aꞌɨ́jna tɨ huaténeꞌɨche. Aj mú xaa amiigustemuaꞌameꞌen ruꞌítziꞌiveꞌen aꞌiné capu chéꞌe méꞌe jáꞌahuaꞌa ɨ́ huaꞌamiigu. Aꞌiné naúcheꞌe nu yé huatéjvee, camu hui ruꞌítziꞌiveꞌen ɨ́ neꞌamiigustemuaꞌa. 
\p  
\v 36 Seɨ́j pu tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ niuucari tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ ráꞌacuꞌuneꞌepua ɨ́ cɨ́ɨxuri tɨ míꞌimeꞌecan, capu aꞌɨ́jna jɨ́n ráꞌacuꞌuneꞌepua cɨ́ɨxuri jɨmeꞌe tɨ caí xɨ jaꞌanáj jáꞌusiniꞌi. Tɨ́ puaꞌa ayén aꞌɨ́jna jɨ́n ráꞌacuꞌuneꞌepua, aꞌɨ́ɨ pu huatétzuꞌuta aꞌɨ́jna ɨ́ cɨ́ɨxuri tɨ jéjcua tɨ́ꞌɨj huatéjaꞌusiniꞌihua. Tɨꞌɨj jí raꞌatésiujtzaꞌanaxɨꞌɨsin ɨ́ tɨ míꞌimeꞌecan. Aj pu i, ɨ́ tɨ anásiujtzaꞌani, jaítzeꞌe pu hui veꞌetɨ́ aꞌame. 
\p  
\v 37 ’Ajta camu miyen rɨjcaa mej ruꞌucájtuꞌani navij limeetajraꞌa tzajtaꞌa tɨ cáraꞌajchiraꞌa viinu tiꞌitɨ́j mej mauchén ráataahuacaꞌa. Tɨ́ puaꞌa miyen ráaruuren, aꞌɨ́jna ɨ́ viinu tɨ jéjcua, aꞌɨ́j pu jetze huiitaxɨ́jsin ɨ́ eeca, ajta autasiújtzaꞌani ɨ́ navij tɨ cáraꞌajchiraꞌa. Aj pu i aꞌuvaɨ́jtzi ɨ́ navij, ajta hui ɨ́ viinu.  
\v 38 Aꞌɨ́j pu hui jɨ́n ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ iruꞌucájtuꞌani navij tzajtaꞌa tɨ jéjcua aꞌɨ́jna ɨ́ viinu tɨ ajta jéjcua, icu. 
\p  
\v 39 ’Ajta, matɨ́ꞌɨj raꞌantiꞌí ɨ́ viinu tɨ míꞌimeꞌecan, capu jaꞌatɨ ayén raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ raꞌantiyéꞌen ɨ́ tɨ jéjcua aꞌiné ayée pu tiráꞌamitɨejteꞌe tɨ jɨ́meꞌen yee jaítzeꞌe pu hui ajmeꞌiraꞌa ɨ́ tɨ míꞌimeꞌecan caí ɨ́ tɨ jéjcua. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\c 6  
\s1 Mej nuꞌu muaiiyu huaréꞌacupi 
\r (Mt. 12:1-8; Mr. 2:23-28) 
\p  
\v 1 Ayee pu ajta tiujuꞌurɨ́j aꞌájna ɨ́ xɨcájraꞌa mej jetzen ruseꞌupi. Aa pu auméꞌecaa jáꞌitaꞌa u víꞌiraꞌataꞌa ɨ́ Jesús. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú autéjhuii mej rúꞌijtzaanaxɨꞌɨn tiꞌitɨ́j atzi tɨ triigu jetze huijneájxɨ. Matɨ́ꞌɨj mi raatémuatɨꞌɨsixɨ ɨ́ rumuájcaꞌa jetze. Majta autéjhuii mej ráacuaꞌani. 
\p  
\v 2 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, seica mú á vejliꞌi aꞌutéꞌuucaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné hui ꞌeen jɨ́n piyen tíꞌimuarɨꞌe tiꞌitɨ́j tɨ nuꞌu caí rɨꞌɨrí tɨ ayén tiꞌitɨ́j úꞌuruuren aꞌájna xɨcájraꞌa mej jetzen puaꞌa ruseꞌupi? 
\p  
\v 3 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni secaí múꞌeen jaꞌanáj raꞌujíjve ɨ́ yuꞌuxari jetze aꞌij tɨ huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan tɨ́ꞌɨj huataꞌíꞌicuatacaꞌa, majta ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe?  
\v 4 Aꞌuu pu hui aꞌuteájrupi u teyujtaꞌa, ɨ́ tɨ jee chiꞌiraꞌan púꞌeen ɨ́ Dios. Ajta áꞌiyen, aꞌɨ́ɨ pu ruꞌirájɨꞌɨpɨ ɨ́ pan mej Dios huatámuaɨꞌɨvejte. Tɨꞌɨj jí ráacua. Ajta aꞌɨ́mej tiuꞌumí ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Aꞌɨ́jna ɨ́ pan, aꞌɨ́ɨ muꞌu racuaꞌaca aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe aꞌujna teyujtaꞌa. Capu hui tiꞌitɨ́j aꞌij huarɨ́j aꞌɨ́jna jemi ɨ́ David teecan. 
\p  
\v 5 Ajta ayén tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, ayée nu hui ꞌeen jɨ́n antínmuaꞌaree neajta neꞌɨ́jna xɨcájraꞌan mej jetzen ruseꞌupi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ Jesús. 
\s1 Ɨ́ jaꞌatɨ tɨ nuꞌu cɨyáaxaraꞌa ɨ́ rumuájcaꞌa jetze 
\r (Mt. 12:9-14; Mr. 3:1-6) 
\p  
\v 6 Ajtahuaꞌa, seɨ́j jetze ɨ́ xɨcáaraꞌan mej jetzen ruseꞌupi, aꞌúu pu aꞌuteájrupi u teyujtaꞌa. Aꞌuu pu tihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa. Ajta seɨ́j aꞌúu pu unúꞌujveecaꞌa tɨ cɨyáaxaraꞌa ɨ́ rumuájcaꞌa jetze, rurɨꞌɨríintaꞌan pújmeꞌen. 
\p  
\v 7 Majta meꞌɨ́n ɨ́ fariseos, majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan, aꞌɨ́ɨ mú rajeevecaꞌa tiꞌitɨ́j mej jɨ́meꞌen jetzen teꞌujpuáꞌajteꞌen. Ayee mú tíꞌimuaꞌajca yee aisí tɨ puaꞌa caí seɨ́j tiúꞌuhuaateꞌen, aꞌíjna xɨcájraꞌa tej jetzen taseꞌupi. 
\p  
\v 8 Mɨ́ ajta Jesús, aꞌɨ́ɨ pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌij mej tíꞌimuaꞌajca. Aj pu i ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ rumuájcaꞌa jetze cɨyáaxaraꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Ájchesi. Mé huatéchaxɨ mé jáꞌitaꞌa. 
\p Aj pu i ájchee. Aa pu aꞌutéechaxɨ.  
\v 9 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tejámuaataꞌíhuaꞌura tiꞌitɨ́j tɨ íꞌirɨꞌɨri aꞌíjna xɨcájraꞌa tej jetzen taseꞌupi. ¿Ni qui íꞌirɨꞌɨri tɨ jaꞌatɨ ayén ráaruuren ɨ́ tɨ íꞌixɨꞌepɨꞌɨn naꞌari ɨ́ tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen? ¿Ni qui ajta íꞌirɨꞌɨri tɨ seɨ́j huiirájtuaa tɨ ij aꞌɨ́ɨn caí huámɨꞌɨni naꞌari hui tɨ raajéꞌica? 
\p  
\v 10 Tɨꞌɨj jí Jesús huaꞌuseíirajraa aꞌɨ́mej ɨ́ mej áa eꞌenvéjmeꞌecaa. Aj pu i ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ cɨyáaxaraꞌa ɨ́ rumuájcaꞌa jetze tɨjɨ́n: 
\p ―Huatátzeaara hui muaꞌa muájcaꞌa. 
\p Aj pu i raatátzeaaracaꞌa. Jɨ́meꞌen puꞌu ayén huarɨ́j, aj pu i huarúj.  
\v 11 Majta meꞌɨ́n ɨ́ fariseos, jéꞌecan mú huataníniuꞌucacucaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej caí aꞌij tirájteu aꞌij mej yeꞌí jɨ́meꞌen jetzen teꞌujpuáꞌajteꞌen. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej tiꞌitiúrixaateꞌen yee aꞌij mej yeꞌí ráaruuren meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús huaꞌantíhuau aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase 
\r (Mt. 10:2; Mk. 3:16-19; Hch. 1:13) 
\p  
\v 12 Aꞌájnáꞌɨmua, Jesús pu áꞌume jɨrí tzajtaꞌa tɨ́ꞌij huatéjniuuni ɨ́ Dios jemi. Huatáxaꞌii tɨ huatéeniu.  
\v 13 Tɨ́ꞌɨj tapuáꞌarijmeꞌeca, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutajé aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Tɨꞌɨj jí huaꞌavéꞌejajpuaxɨ aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua mej aráꞌase. Ayee pu huaꞌutamuáꞌa tɨjɨ́n apóstoles, tɨ ayén huataújmuaꞌa tɨjɨ́n seɨ́j tɨ tiuꞌutaꞌaíjtiꞌire. 
\p Ayee mú huataújmuaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tiuꞌutaꞌaíjtiꞌire.  
\v 14-15 Aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ huaꞌavéꞌejajpuaxɨ. Amuacaícan, aꞌɨ́j pu huatajé aꞌɨ́jna ɨ́ Simón, ɨ́ mej majta miyen raatamuáꞌa tɨjɨ́n Pedro. Aj pu ijtáꞌi aꞌɨ́jna huatajé ɨ́ Andrés. Juutzeájraꞌan pu púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Simón. Seica pu ajta huatajé. Aꞌɨ́ɨme mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe. Aꞌɨ́j pu ajta huatajé aꞌɨ́jna ɨ́ Bartolomé, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Mateo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Tomás, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo. Aꞌɨ́ɨ pu yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Alfeo. 
\p Jesús pu ajta aꞌɨ́jna huatajé ɨ́ Simón. Aꞌɨ́mej pu jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen huaꞌatamuáꞌamua tɨjɨ́n ɨ́ mej raayɨ́ꞌɨtɨ mej huanéꞌuseꞌen.  
\v 16 Aꞌɨ́mej pu ajta huatajé aꞌɨ́jna ɨ́ Judás tɨ yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Jacobo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Judás tɨ ayén teꞌentímuꞌutaca tɨjɨ́n Iscariotes. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ tiuꞌutátui ɨ́ Jesús. Aꞌɨ́mej puꞌu avéꞌejajpuaxɨ. 
\s1 Jesús pu nuꞌu tihuáꞌamuaꞌate jeíhua ɨ́ teɨte 
\r (Mt. 4:23-25) 
\p  
\v 17 Tɨꞌɨj jí Jesús acájraa ɨ́ jɨrí japua, majta ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Aꞌuu pu aꞌaráꞌa aꞌu tɨ aꞌupáꞌatza. Aꞌuu mú jeíhua ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ teɨte, ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, majta seica. Jéihua mú majta ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ mej aꞌuchéjme aꞌúu tɨ huatacáꞌa u Judea, majta meꞌɨ́n ɨ́ mej aꞌuun aꞌuchéjme u Jerusalén. Aꞌɨ́ɨ mú majta ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ mej aꞌuun aꞌuchéjme aꞌujna la coosta, aꞌájna jáꞌahuaꞌa u Tiro, ajta aꞌájna jáꞌahuaꞌa u Sidón. 
\p  
\v 18 Ayee mú ꞌeen jɨ́n mú eꞌiréꞌene mej mi ráanamua, tɨ ij aꞌɨ́ɨn tihuáꞌuhuaateꞌen ɨ́ mej jɨ́n tiꞌicúcuiꞌijme. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej rajpuaíjtzicaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tiyáaruꞌuse tɨ huáꞌa tzajtaꞌa seijreꞌe, Jesús pu ajta tihuáꞌuhuaa.  
\v 19 Naíjmiꞌi matɨ́j menaꞌa meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa, ayée mú tíꞌiteseꞌecaꞌa mej raꞌajtamuárɨꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn jetze eꞌiraayeꞌi ɨ́ muárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan tɨ jɨ́n tihuáꞌuhuaateꞌen naíjmiꞌica. 
\s1 Mej nuꞌu jɨ́meꞌen huataújtemuaꞌaveꞌesin 
\r (Mt. 5:1-12) 
\p  
\v 20 Tɨꞌɨj jí huaꞌantaseíirajraa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj hui huataújtemuaꞌaveꞌen, múꞌeen mɨ sej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi, aꞌiné múꞌejmi pu ari tiuꞌucɨ́ꞌɨ tɨ Dios tejáꞌamuaꞌaijteꞌe sej si jamuan tiuꞌutaꞌaíjta tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 
\p  
\v 21 ’Setáꞌaj hui huataújtemuaꞌaveꞌen, múꞌeen mɨ sej tɨejcu. Dios pu tejámuaatáꞌasin ɨ́ sej jɨ́n huateújvaɨreꞌen. 
\p ’Setáꞌaj huataújtemuaꞌaveꞌen mɨ sej ruyein seꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌij puaꞌa tíꞌiseijreꞌe íiyen chaanaca japua. Múꞌeen xu naꞌanaa xáꞌajuꞌun seꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios ari amuáꞌancuꞌuvajxɨ. 
\p  
\v 22 ’Setáꞌaj hui huataújtemuaꞌaveꞌen tɨ puaꞌa seica teɨte mejamuájchaꞌɨɨreꞌe, naꞌari tɨ puaꞌa mejamuaatamuáriteꞌen, naꞌari tɨ puaꞌa mej aꞌij puaꞌa áꞌamuaruuren nusu tɨ puaꞌa metejáꞌamuaxajtziꞌira meꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej náꞌastijreꞌe ineetzi, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte.  
\v 23 Tɨ́ꞌɨj tejaꞌuréꞌenen aꞌájna mej miyen aꞌij puaꞌa áꞌamuaruuren ɨ́ teɨte, setáꞌaj hui huataújtemuaꞌaveꞌen aꞌiné jeíhua pu huápɨꞌɨ tejáꞌamuacɨꞌɨti aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌuun tejéꞌemeꞌecan aꞌu tɨ Dios éꞌeseijreꞌe. Setáꞌaj tiuꞌutéeneꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej rutémuaꞌaveꞌe, aꞌiné huáꞌavaujsimuaꞌacɨꞌɨ, ayée mú hui cheꞌatá menaꞌa aꞌij puaꞌa huáꞌuruu aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. 
\p  
\v 24 ’Seajta múꞌeen, mɨ sej chíjteaani, setáꞌaj hui huataújxɨeemɨsteꞌen aꞌiné xuꞌuri raꞌancuréꞌa íiyen chaanaca japua ɨ́ tɨ rɨ́ꞌɨ tejámuaatáꞌasin. 
\p  
\v 25 ’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen, múꞌeen mɨ sej nain tíꞌijchaꞌɨɨ, aꞌiné capu hui tiꞌitɨ́j huateáturaasin múꞌejmi jemi tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 
\p ’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen, múꞌeen mɨ sej naꞌana, chaꞌa senaꞌa, aꞌiné múꞌeen xu ruyeinixɨꞌɨn, seajta huataújxɨeemɨsteꞌesin. 
\p  
\v 26 ’Setáꞌaj hui huataújxɨeemɨsteꞌen tɨ puaꞌa naímiꞌi miyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe yee xɨ́ꞌepɨꞌɨn xu huarɨ́j, aꞌiné huáꞌavaujsimuaꞌacɨꞌɨ, ayée mú cheꞌatá menaꞌa tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. 
\s1 “Tej nuꞌu huáꞌuxeꞌeveꞌen ɨ́ mej tájchaꞌɨɨreꞌe” 
\r (Mt. 5:38-48; 7:12) 
\p  
\v 27 ’Mɨ neajta inee, ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe mɨ sej níꞌinamua: Setáꞌaj hui huáꞌuxeꞌeveꞌen seꞌɨ́mej ɨ́ mej amuájchaꞌɨɨreꞌe, setáꞌaj seajta rɨ́ꞌɨ huáꞌuruuren seꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌij puaꞌa áꞌamuaruure. 
\p  
\v 28 ’Setáꞌaj rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌan aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌij puaꞌa tejáꞌamuaxa. Setáꞌaj hui seajta ɨ́ Dios jemi huáꞌa jɨ́meꞌen huatéjniuuni aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌij puaꞌa áꞌamuaruure. 
\p  
\v 29 ’Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ muꞌitéjveeni aꞌɨpée jetze, patáꞌaj hui pajta u jetze pújmeꞌen raatániɨjteꞌen tɨ́ꞌij ajtahuaꞌa muꞌitéjveeni aꞌuun jetze. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ muáꞌachuira mɨ aꞌachamaara, patáꞌaj pajta mɨ asiicuꞌu raatapíjteꞌen. 
\p  
\v 30 ’Patáꞌaj pajta tihuaꞌutáꞌan naíjmiꞌica aꞌachú mej hui puaꞌamé tiꞌitɨ́j muahuavii. Ajta tɨ puaꞌa jaꞌatɨ tiꞌitɨ́j ántɨni ɨ́ tɨ múꞌeetzi aꞌaa, capej hui rahuaviira caꞌanéeri jɨmeꞌe tɨ muaatátuiireꞌen. 
\p  
\v 31 ’Patáꞌaj pajta hui piyen huáꞌuruuren ɨ́ seica aꞌij pej tíꞌijxeꞌeveꞌe mej miyen muáaruuren múꞌeetzi. 
\p  
\v 32 ’Nicheꞌe seɨ́j tejámuaataꞌíhuaꞌu. Tɨ́ puaꞌa siyen huáꞌixeꞌeveꞌe senaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej amuáꞌixeꞌeveꞌe múꞌejmi, ¿aꞌiné hui tejamuáꞌamitɨejteꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari? ¿Ni qui tiꞌitɨ́j semuáꞌitɨn ɨ́ Dios jemi? Caxu xaa neꞌu tiꞌitɨ́j huamuáꞌitɨn aꞌiné aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa rɨcɨ, aꞌɨ́ɨ mú majta hui huáꞌixeꞌeveꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ seica ɨ́ mej majta huáꞌixeꞌeveꞌe. 
\p  
\v 33 ’Ajta, tɨ puaꞌa siyen rɨ́ꞌɨ tihuaꞌatáꞌacareꞌen senaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ tejaamuaatáꞌaca, ¿ni tzaa ayén tejamuáꞌamitɨejteꞌe sej seꞌɨ́jna jɨ́n tiꞌitɨ́j huamuáꞌitɨn ɨ́ Dios jemi? Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe yee caxu hui aꞌatzu tiꞌitɨ́j huamuáꞌitɨn aꞌiné ayée mú cheꞌatá menaꞌa rɨcɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa rɨcɨ. 
\p  
\v 34 ’Ajta, tɨ puaꞌa hui siyen tihuaꞌutániɨ́jteꞌen tiꞌitɨ́j tɨ naꞌa seꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej mi áꞌiyen amuaatátuiireꞌen, ¿ni ayén tejamuáꞌamitɨejteꞌe sej seꞌɨ́jna jɨ́n tiꞌitɨ́j huamuáꞌitɨn ɨ́ Dios jemi? Capu ayén téꞌeme. Caxu hui aꞌatzu tiꞌitɨ́j huamuáꞌitɨn aꞌiné aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa rɨcɨ, aꞌɨ́ɨ mú huaꞌutániɨ́jte ɨ́ seica, majta miyen rachúꞌeveꞌen mej mi áꞌiyen tíhuaꞌutátuiireꞌen nain ɨ́ mej caj tihuaꞌutániɨjte. 
\p  
\v 35 ’Ayee xuꞌu huárɨni. Setáꞌaj hui huáꞌaxeꞌeveꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej amuáꞌajchaꞌɨɨreꞌe. Setáꞌaj rɨ́ꞌɨ tihuáꞌajchaꞌɨɨ. Setáꞌaj seajta tiꞌitɨ́j tɨ naꞌa huaꞌutániɨ́jteꞌen. Caxu huáꞌahuaviira caꞌanéeri jɨmeꞌe mej mi amuaatátuiireꞌen. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ puaꞌa siyen huárɨni, jeíhua pu hui tejáꞌamuacɨꞌɨti. Seajta xu yaújmuaꞌameꞌen púꞌeeneꞌe xáꞌajuꞌun aꞌɨ́jna ɨ́ Dios ɨ́ ta japua tɨ éꞌeseijreꞌe, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu rɨ́ꞌɨ tihuáꞌajchaꞌɨɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí rɨ́ꞌɨ tihuaꞌatáꞌaca, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌij puaꞌa rɨcɨ. 
\p  
\v 36 ’Setáꞌaj siyen huáꞌancuꞌuvajxɨꞌɨn, aꞌiné aꞌɨ́ɨn ɨ́ tɨ áꞌamuaꞌiyaꞌupua, aꞌɨ́ɨ pu hui ajta huáꞌancuꞌuvajxɨꞌɨsin. 
\s1 “Tetaꞌaj nuꞌu caí huáꞌaxɨjteꞌe ɨ́ seica” 
\r (Mt. 7:1-5) 
\p  
\v 37 ’Caxu aꞌij tihuáꞌajeeve ɨ́ seica; tɨ ij caí Dios aꞌij tejáꞌamuajeeve múꞌejmi. Caxu seajta huáꞌaxɨjteꞌe ɨ́ seica, tɨ ij caí Dios amaꞌuxɨ́jteꞌen múꞌejmi. Setáꞌaj hui tihuaꞌutáꞌuuniꞌi ɨ́ seica. Tɨ́ puaꞌa siyen huárɨni, Dios pu ajta tejámuaatáꞌuuniꞌira. 
\p  
\v 38 ’Setáꞌaj tíhuaꞌutapuaíjveꞌen ɨ́ seica. Tɨ́ puaꞌa siyen huárɨni, jeíhua pu ajta múꞌejmi tejámuaatapuaíjveꞌesin. Ayee pu téꞌeme tɨ́j jaꞌatɨ raꞌavéꞌejɨsteꞌen ɨ́ medida jetze. Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, miꞌi pu rɨ́ꞌɨ raꞌureꞌeruurén, ajta raatéruureajxɨꞌɨn tɨ́ꞌij rɨ́ꞌɨ huaújraꞌatza. Temuaꞌa pu naa tiraꞌavéꞌejɨsteꞌesin tɨ ij caí avéꞌevitzen. Aj pu i, amuaꞌancáraꞌatziꞌira ɨ́ áꞌamuasiicuꞌu jetze. Ayee pu áꞌamuaruuren aꞌiné aꞌachú sej hui caj tiuꞌutapuaíjveꞌe, ayée pu cheꞌatá naꞌa Dios pu amuaatapuaíjveꞌesin múꞌejmi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 39 Ajtahuaꞌa seɨ́j niuucari pu jɨ́n tihuáꞌuꞌitɨiiriꞌi. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe múꞌejmi aꞌɨ́jna jɨ́meꞌen ɨ́ tɨ arácun. ¿Ni rɨꞌɨrí tɨ aꞌɨ́ɨn tɨ arácun ráꞌanviꞌitɨn ɨ́ juye jetze seɨ́j tɨ ajta arácun? Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Capu aꞌatzu rɨꞌɨrí, tɨ aꞌɨ́ɨn ráꞌanviꞌitɨn, aꞌiné tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn ráꞌanviꞌitɨn, naímiꞌi mú hui atévatzɨjsin aꞌu tɨ eꞌetécun. 
\p  
\v 40 ’Ajta ayée pu hui ꞌeen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej nee jamuan áꞌujujhuaꞌan. Aꞌɨ́n ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén tiúꞌujmuaꞌate capu ayén cheꞌatá naꞌa ruxeꞌeveꞌe tɨ́j aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌijmuaꞌate, sino tɨ́ꞌɨj ari raꞌantipuáꞌariteꞌen ɨ́ tɨ tiúꞌujmuaꞌate, aj pu hui xaa ayén éeneꞌe aꞌame tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tiraamuáꞌate. 
\p  
\v 41 ’Pajta múꞌee, aꞌiné hui ꞌeen jɨ́n piyen raseíj ɨ́ aꞌihuáaraꞌa aꞌɨ́jna tɨ cɨ́j caj teꞌuteájturaa ɨ́ Dios jemi. Mɨ́ pajta múꞌee, capej aseɨ́j ɨ́ pej hui jɨ́n jeíhua áꞌatura ɨ́ Dios jemi.  
\v 42 Tɨ́ puaꞌa peri jeíhua jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi, ¿aꞌiné hui tíꞌirɨꞌɨri pej piyen tiraataꞌixaateꞌen peꞌɨ́jna ɨ́ aꞌihuáaraꞌa tɨ cɨ́j caj teꞌuteájturaa aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j jɨ́n teꞌuteájturaa ɨ́ Dios jemi? Capu aꞌatzu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri, aꞌiné capej hui aseɨ́j múꞌee aseɨ́j aꞌij pej tiꞌitɨ́j jɨ́n teꞌuteájturaa ɨ́ Dios jemi. 
\p ’Múꞌee mɨ pej aꞌij puaꞌa tíꞌijrɨꞌɨre mé jéjreꞌe, pauj miꞌi seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati, pajta nain jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte ɨ́ pej hui jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi. Aj pu hui xaa ayén tiraavíjteꞌe ɨ́ pej piyen tiraataꞌixaateꞌen ɨ́ seɨ́j aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j jɨ́n teꞌuteájturaa ɨ́ Dios jemi. 
\s1 Tej nuꞌu jɨ́meꞌen ráamuaꞌati tiꞌitɨ́j tɨ nuꞌu cɨyéjraꞌa púꞌeen 
\r (Mt. 7:17-20; 12:34-35) 
\p  
\v 43 ’Ayee puꞌu ajta ꞌeen, tɨ́j ɨ́ cɨyej, nain tɨ tiꞌirɨ́ꞌeen, rɨꞌéeneꞌen pu tíꞌitaaca. Ajta nain ɨ́ cɨyej tɨ caí tiꞌirɨ́ꞌeen, capu ajta rɨꞌéeneꞌen tíꞌitaaca.  
\v 44 Ajta naíjmiꞌi ɨ́ cɨyej tɨ tíꞌitaaca, ayée mú hui tíꞌimuaꞌamua meꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌitaaca, aꞌiné aꞌɨ́jna ɨ́ huaréj tacaꞌi, capu aꞌɨ́ɨn ratacaꞌi ɨ́ cɨyej tɨ tétzicareꞌe sino aꞌij pu jetze meꞌecan ɨ́ rucɨyeꞌe. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ uuva tacaꞌi, capu ajta aꞌɨ́ɨn ratacaꞌi ɨ́ jɨ́ꞌɨtzijcaꞌixaꞌa jetze sino aꞌij pu ajta jetze meꞌecan ɨ́ rucɨyeꞌe. Ayee xu cheꞌatá senaꞌa seajta tíꞌijmuaꞌareeren jaꞌatɨ tɨ téviraꞌa púꞌeen tij rɨ́ꞌɨ tíꞌitevij nusu caí seꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ rɨcɨ. 
\p  
\v 45 ’Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ rɨ́ꞌɨ tíꞌitevij, aꞌɨ́ɨ pu hui rɨ́ꞌɨ tíꞌixaxaꞌa, ajta aꞌɨ́jna tɨ rɨ́ꞌɨ tíꞌixaxaꞌa, aꞌúu pu meꞌecan tzajtaꞌan aꞌu tɨ jeíhua yáꞌavaa tɨ xɨ́ꞌepɨꞌɨn ꞌeen. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ aꞌij puaꞌa tíꞌitevij, aꞌɨ́ɨ pu aꞌij puaꞌa tíꞌixaxaꞌa, ajta aꞌɨ́jna tɨ aꞌij puaꞌa tíꞌixaxaꞌa, aꞌúu pu hui meꞌecan tzajtaꞌan aꞌu tɨ jeíhua yáꞌavaa tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Jaꞌatɨ tɨ naꞌa, aꞌɨ́ɨ pu hui tíꞌixaxaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ ráꞌavaa ɨ́ ru tzajtaꞌa. 
\s1 Aꞌij tɨ nuꞌu seɨ́j tíꞌijrɨꞌɨre, ajta ɨ́ seɨ́j 
\r (Mt. 7:24-27) 
\p  
\v 46 ’Seajta múꞌeen, mɨ sej hui caí siyen tíꞌiruure aꞌij nej tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, aꞌiné ꞌeen jɨ́n siyen tíꞌinejee tɨjɨ́n: “Nevástaraꞌa, nevástaraꞌa.” 
\p  
\v 47 ’Ayee nu hui tejámuaatáꞌixaateꞌesin aꞌiné ꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ neetzi jemi mú aꞌuvéꞌemej tɨ ij neetzi huanamua, ajta ayén tiúꞌuruuren aꞌij nej tiꞌixa.  
\v 48 Ayee pu hui ꞌeen tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ chiꞌi ájtaahuacaꞌa. Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, jéꞌecan pu ruꞌucáꞌijche téteꞌɨmua. Tɨꞌɨj jí ráꞌajtaahuacaꞌa ɨ́ jaxuꞌu ɨ́ tete japua. Matɨ́ꞌɨj mi huatéviiyecaꞌa. Ajta huatámɨꞌɨyecaꞌa ɨ́ játeꞌana. Aj pu i jetzen ajtéꞌa ɨ́ játeꞌana ɨ́ chiꞌij. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ chiꞌij, capu hui áꞌave aꞌiné temuaꞌa pu naa rɨ́ꞌɨ tiráꞌajtaahuacaꞌa ɨ́ jaꞌatɨ. 
\p  
\v 49 ’Mɨ ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén tíꞌinenamua, tɨ puaꞌa caí ayén tiúꞌuruuren aꞌij nej tiꞌixa, ayée pu hui ꞌeen tɨ́j ɨ́ seɨ́j tɨ ajta chiꞌij ájtaahuacaꞌa. Capu ruꞌucáꞌijche téteꞌɨmua aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Matɨ́ꞌɨjtá mi huatéviiyecaꞌa. Ajta huatámɨꞌɨyecaꞌa ɨ́ játeꞌana. Tɨ́ꞌɨj jetzen ajtéꞌa, aj pu i ráꞌarɨe. Nain pu hui tejáꞌurɨe aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. 
\c 7  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús tiráahuaa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ ravaɨreꞌe aꞌɨ́jna tɨ anxɨ́te tíꞌaijta 
\r (Mt. 8:5-13) 
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨj Jesús raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa ɨ́ teɨte, aj pu i aꞌuun áꞌuraa u Capernaúm.  
\v 2 Aꞌuu pu seɨ́j aꞌutéveecaꞌa xantaaruꞌu tɨ anxɨ́te tíꞌaijta. Aꞌɨ́jna jemi, seɨ́j pu tíꞌicuiꞌi tɨ jemin tíꞌivaɨreꞌe. Puꞌuri áꞌameꞌerejcaꞌa. Ajta ɨ́ xantaaruꞌu, jeíhua pu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa aꞌɨ́jna tɨ jemin tíꞌivaɨreꞌe.  
\v 3 Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn anxɨ́te tɨ tíꞌaijta, aꞌɨ́ɨ pu ráamuaꞌareeriꞌi aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ ruurejcaꞌa ɨ́ Jesús. Aj pu i teɨte huataꞌáij mej mi yaꞌutájeeve. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, aꞌii mú aꞌɨ́ɨn puꞌéeneꞌe ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa, majta ɨ́ mej tíꞌaijtacaꞌa u teyujtaꞌa. 
\p  
\v 4 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌuun eꞌiréꞌene aꞌu tɨ Jesús aꞌutéveecaꞌa. Jéihua mú raatéeje. Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Jéꞌecan pu raavíjteꞌe pej áꞌumeꞌen jemin aꞌu tɨ éꞌeche pej pi piyen huárɨni aꞌij tɨ timuaatáhuaviira. 
\p  
\v 5 ’Jéꞌecan pu hui rɨ́ꞌɨ titájchaꞌɨɨ aꞌɨ́jna. Ajta aꞌɨ́ɨ pu ráꞌajtaahuacaꞌa ɨ́ teyuu. ―Ayee mú tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 6 Tɨꞌɨj jí Jesús u áꞌume huáꞌa jamuan. Aa pu vejliꞌi auméꞌecaa, tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn tɨ anxɨ́te tíꞌaijta, ajta pu ruꞌamiigustemuaꞌa huataꞌáij mej mi miyen tiraataꞌixaa tɨ nuꞌu caí aꞌuun eꞌaráꞌasti aꞌujna tɨ éꞌeche. Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, capu hui rɨ́ꞌɨ tiraavíjteꞌe pej anúꞌasti.  
\v 7 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, capu ayén tináꞌamitɨejteꞌecaꞌa tɨ raavíjteꞌe nej neꞌuun aꞌatanén aꞌu pej aꞌutéveecaꞌa. Tɨ́ ij caí muamuárɨꞌeristeꞌe, ayée pepuꞌu hui huárɨni pej raataxáj yee puꞌuri huarúj ɨ́ tɨ ajemi tíꞌivaɨreꞌe. Tɨ́ puaꞌa piyen tiuꞌutaxáj, aj pu aꞌɨ́ɨn rujni ɨ́ tɨ ne jemi tíꞌivaɨreꞌe. 
\p  
\v 8 ’Aꞌɨ́j nu hui jɨ́n niyen tíꞌimuaꞌixaateꞌe aꞌiné seɨ́j pu tíꞌineꞌaijteꞌe ineetzi. Nee nu neajta tiꞌitɨ́j jɨ́n antínmuaꞌaree; neajta tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ xantaaruꞌu. Tɨ́ puaꞌa seɨ́j netiuꞌutaꞌáijteꞌen yee aricu, aꞌɨ́ɨ pu ayén rɨni tɨ áꞌumeꞌen. Naꞌari tɨ puaꞌa seɨ́j niyen tiuꞌutáꞌixaateꞌen yee mú aꞌutáꞌiyiꞌi, ayée pu rɨni tɨ mú aꞌuvéꞌemeꞌen. Ayee nu hui tiraataꞌixaateꞌen aꞌɨ́jna tɨ nej jemi tíꞌivaɨreꞌe yee ayée pej huárɨni. Ajta aꞌɨ́ɨn, ayée pu rɨni. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ xantaaruꞌu aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 9 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, tɨ́ꞌɨj ayén tiráanamuajriꞌi, jéꞌecan pu naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj aꞌɨ́jna jemi. Tɨꞌɨj jí pɨ́ɨ aꞌuréꞌeve tɨ ij huaꞌuseíirajraꞌani ɨ́ teɨte ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, aꞌu tɨ huatacáꞌa íiye Israél, canu hui jaꞌanáj jaꞌatɨ huáteu tɨ ayén cheꞌatá naꞌa téꞌatzaahuateꞌe tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ xantaaruꞌu. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 10 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tiuꞌutaꞌaíjtiꞌire, aꞌɨ́ɨ mú aꞌuréꞌacɨ aꞌu tɨ éꞌeche aꞌɨ́jna ɨ́ xantaaruꞌu. Matɨ́ꞌɨj aꞌuréꞌene, puꞌuri huarújcaa aꞌɨ́jna tɨ jemin tíꞌivaɨreꞌe. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús ajtahuaꞌa raataꞌaíj tɨ huatarún ɨ́ tɨꞌɨríi huamɨ́ꞌɨ 
\p  
\v 11 Aꞌatzu aꞌateeviꞌi, Jesús pu aꞌuun aꞌaráꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Naín. Majta mú aꞌucɨ́j jamuan aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Majta seica ɨ́ teɨte, muꞌiitɨ́ mú aꞌucɨ́j jamuan.  
\v 12 Muꞌuri vejliꞌi aujúꞌucaa taꞌanténineꞌi chajtaꞌa jetze matɨ́ꞌɨj seica antinájchecaꞌa mej mɨ́ꞌɨchi huáchuisimeꞌe. Aꞌɨ́jna ɨ́ mɨ́ꞌɨchi, aꞌɨ́ɨ pu púꞌeeneꞌe yaujraꞌan ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ ruseɨ́j. Aꞌɨ́ɨ puꞌu caj pɨ́tíꞌiyaujraꞌantacaꞌa tɨ teáatacan. Jéihua mú teɨte jamuan huajúꞌucaa. 
\p  
\v 13 Tɨ́ꞌɨj Jesús raaseíj, jeíhua pu huataújxɨeemɨste jemin ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa. Aj pu i ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capej ayeine. 
\p  
\v 14 Tɨꞌɨj jí ajteáxɨɨrecaꞌa. Aj pu i raꞌajtamuárɨej ɨ́ cɨyej tɨ japuan ꞌujcáꞌa aꞌɨ́jna tɨ huamɨ́ꞌɨ. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej ráachuisimeꞌe, aꞌɨ́ɨ mú huatéhuiixɨ. Aj pu i Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee, temuaij, ayée nu tíꞌimuaꞌixaateꞌe yee: Ájchesi. ―Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 15 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ huamɨ́ꞌɨ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌujyeíjxɨ. Aj pu i aꞌutéjche tɨ tiuꞌutaxáj. Tɨꞌɨj jí Jesús raatátui ɨ́ náànajraꞌan.  
\v 16 Matɨ́ꞌɨj mi naímiꞌi naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huáruu ɨ́ Jesús. Jéꞌecan pu utéevatzɨ ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi rɨ́ꞌɨ tiuꞌutáꞌa ɨ́ Dios jemi. Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Jaꞌatɨ pu hui huataseíjre itejmi jemi tɨ veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee, ajta tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa. Puꞌuri mú aꞌuvéꞌemej ɨ́ Dios tɨ ij huaꞌutévaɨreꞌen ɨ́ ruteɨ́testemuaꞌa. 
\p  
\v 17 Nainjapua mú ráamuaꞌareeriꞌi aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Nainjapua tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa u Judea, ajta ꞌáꞌayee tɨ huacáꞌa, naímiꞌi mú ráamuaꞌareeriꞌi. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Juan huaꞌutaꞌítecaꞌa ɨ́ Jesús jemi 
\r (Mt. 11:2-19) 
\p  
\v 18 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Juan tɨ huáꞌamuaɨꞌɨhuaca, aꞌɨ́ɨ mú raatáꞌixaa aꞌij tɨ Jesús rɨjcaa. Tɨꞌɨj jí huaꞌapuaca huatajé aꞌɨ́jna ɨ́ Juan.  
\v 19 Aj pu i huaꞌutaꞌítecaꞌa mej mi raataꞌíhuaꞌu aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús yee ni qui múꞌee peꞌɨ́n púꞌeen aꞌɨ́jna tɨ nuꞌu méꞌe véꞌeme, naꞌari ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe tej seɨ́j huachúꞌeveꞌen. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j.  
\v 20 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun eꞌiréꞌene aꞌu tɨ aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́jna ɨ́ Juan tɨ huáꞌamuaɨꞌɨhuaca, aꞌɨ́ɨ pu hui tajaꞌutaꞌítecaꞌa tej ti tiyen timuaataꞌíhuaꞌu yee: “¿Ni qui múꞌee peꞌɨ́n púꞌeen aꞌɨ́jna tɨ méꞌe véꞌeme naꞌari teuj seɨ́j chuꞌeveꞌe?” ―Ayee mú tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 21 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, auchén pu muꞌiicáca tiúꞌuhuaa ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌicaꞌa, ajta seica ɨ́ mej caí rɨꞌéeneꞌe ɨ́ ru jetze, ajta ɨ́ mej tiyaaruꞌu huáꞌa tzajtaꞌa seijreꞌecaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aracúcuꞌunijmee, aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌuhuaa mej mi majtáhuaꞌa atanéjneꞌere. 
\p  
\v 22 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tihaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ tɨ Juan huaꞌutaꞌítecaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Sericu múꞌeen. Setáꞌaj áꞌujuꞌun ɨ́ Juan jemi, setáꞌaj tiraataꞌixaateꞌen aꞌij sej seri tiuꞌuséij, aꞌij sej seri tiúꞌunamuajriꞌi yee aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aracúcuꞌunijmee, aꞌɨ́ɨ mú hui meri majtáhuaꞌa mé uunéjneꞌe. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej anacɨyáaxaviꞌijmee, aꞌɨ́ɨ mú meriꞌijtáhuaꞌa áꞌujujhuaꞌan. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tijcúcuiꞌinecaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tineájxɨ huáꞌahuaꞌiraꞌa jetze, tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n lepra, muꞌuri huarúj. Majta aꞌɨ́ɨme, ɨ́ mej nácuxaꞌitacaꞌa, muꞌuriꞌitáhuaꞌa huiteánajcaꞌamua. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meri huácuii, muꞌuri majtáhuaꞌa menaꞌa huatarúj. Neajta hui tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí aꞌij téꞌeviicuaꞌi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n huataújtemuaꞌaveꞌen. 
\p  
\v 23 ’Rɨ́ꞌɨ pu hui tiraatáꞌasin aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ caí aꞌij puaꞌa tiraatáꞌan mé núurɨeeni, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ caí chéꞌe téꞌeviicuaꞌi neetzi jemi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 24 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Juan jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Tɨꞌɨj jí Jesús aꞌutéjche tɨ tihuáꞌitɨii ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Juan. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitájni sej aꞌutéeseij seꞌújna ɨ́ ꞌɨtzitá? ¿Ni qui huiini xámuaꞌij u seꞌuseíj tɨ eeca raruꞌuxanteꞌe? Caxu xaa neꞌu.  
\v 25 Caꞌɨ́n, ¿tiꞌitájni senaꞌa hui aꞌutéeseij? ¿Caꞌɨ́n jaꞌatɨ senaꞌa u aꞌutéeseij tɨ rɨꞌéeneꞌen teꞌucáaviɨj? Caxu xaa neꞌu, aꞌiné xuꞌuri ramuaꞌaree tɨjɨ́n aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen rɨꞌéeneꞌen teꞌucaviɨ́jmee, majta aꞌɨ́ɨme tɨ huaꞌaráanajche naíjmiꞌi tɨ́j naꞌa tɨ tíꞌijnajche, aꞌúu mú éꞌeche aꞌu mej rey éꞌeche. 
\p  
\v 26 ’Ari tɨ puaꞌa secaí seꞌɨ́jna aꞌutéeseij, ¿tiꞌitájni senaꞌa aꞌutéeseij? ¿Ni qui hui seɨ́j tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa? Jee tzɨ́teꞌe, ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe yee aꞌɨ́ɨ pu pɨ́rɨcɨ. Ajta aꞌɨ́ɨn, jaítzeꞌe pu veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee.  
\v 27 Aꞌii pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ jɨ́meꞌen ráꞌaxa ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨjɨ́n: 
\q1 Nee nu hui seɨ́j amuacaí huataꞌíti tɨ huataseíjreꞌesin pecaí múꞌee. 
\q1 Aꞌɨ́ɨ pu rɨ́ꞌɨ huáꞌaruuren ɨ́ teɨte mej mi muaꞌancuréꞌeviꞌitɨn múꞌeetzi. 
\p  
\v 28 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe yee aꞌɨ́ɨme tzajtaꞌa naíjmiꞌi ɨ́ teɨte ɨ́ mej huataseíjre íiyen chaanaca japua, capu jaꞌatɨ jaꞌanáj teꞌenteájrupi tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe ɨ́ tɨ jaítzeꞌe veꞌée caí ɨ́ tɨ jɨ́n tiꞌitéjvee aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Mɨ́ ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ jaítzeꞌe cɨliéeneꞌe jɨ́n tiꞌitéjvee ɨ́ Dios jemi, jaítzeꞌe pu hui veꞌecán jɨ́n tiꞌitevée aꞌame aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ caí aꞌɨ́jna ɨ́ Juan aꞌájna xɨcájraꞌa jetze tɨ Dios ayén autéchesin tɨ tiuꞌutaꞌaíjta nainjapua. 
\p  
\v 29 ’Majta naímiꞌi ɨ́ mej ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, aꞌɨ́ɨ mú hui raꞌancuréꞌa aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Juan huáꞌumuaɨꞌɨhua. Ayee mú cheꞌatá menaꞌa raꞌancuréꞌa aꞌɨ́ɨme mej tíꞌitejiꞌivi. 
\p  
\v 30 ’Majta hui aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tiúꞌujmuaꞌate ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ Moisés raꞌuyúꞌuxacaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú hui ratítecaꞌa aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios aꞌiné camu huaújmuaɨꞌɨhuacaꞌa ɨ́ Juan jemi. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 31 Ajtahuaꞌa seɨcɨé pu ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné nenaꞌa tiraataxáj yee ayée mú ꞌeen aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte íjii mej huáteemua? ¿Ni caí méꞌe tiꞌitɨ́j tɨ ayén ꞌeen cumu aꞌíime? 
\p  
\v 32 ’Ayee mú hui eꞌen matɨ́j ɨ́ tɨꞌɨríi mej á vejliꞌi aꞌujteí aꞌu mej tejáꞌatua. Aꞌɨ́ɨ mú miyen tihuaꞌatajíꞌivi ɨ́ seica tɨjɨ́n: “Tetiuꞌutacɨ́ꞌɨsite sej si tiuꞌutéeneꞌen, mɨ seajta caí, caxu tiuꞌutéenei. Teajta tu tiuꞌutáchuiicacaꞌa tɨ tiúꞌuxɨeemɨsteꞌe jɨmeꞌe, mɨ seajta caí, caxu huaújyeinecaꞌa.” 
\p  
\v 33 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe aꞌiné aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn yé uvéꞌene, capu hui pan cuaꞌaca, capu ajta viinu yeꞌeca. Seajta múꞌeen, ayée xu eꞌen matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ tɨꞌɨríi seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej siyen tiꞌixa seꞌɨ́jna jɨ́meꞌen ɨ́ Juan tɨjɨ́n: “Tiyaaruꞌu pu tzajtaꞌan seijreꞌe.” 
\p  
\v 34 ’Neajta inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, nee nu tíꞌicuaꞌa, neajta yeꞌeca. Seajta múꞌeen, ayée xu tiꞌixa neetzi jɨ́meꞌen yee huápɨꞌɨ nu tíꞌicuaꞌa, neajta netahuaive. Ayee xu seajta tiꞌixa tɨjɨ́n yee yeꞌecui huatéjvee huaꞌamiigu aꞌɨ́ɨme mej tíꞌitejiꞌivi, ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa titetiújchaꞌɨɨ.  
\v 35 Aꞌɨ́jna tɨ Dios jemi rɨ́ꞌɨ meteúumuaꞌaree, aꞌɨ́ɨ mú hui ramuaꞌaréeren ɨ́ yaújmuaꞌameꞌen ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ metíteumuámuaꞌaree ɨ́ Dios jemi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús aꞌutéveecaꞌa aꞌu tɨ éꞌeche ɨ́ Simón tɨ fariseo púꞌeeneꞌe 
\p  
\v 36 Ayee pu jaꞌanáj tiujuꞌurɨ́j. Seɨ́j pu raatáꞌinee aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ jamuan tiúꞌucuaꞌani. Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, fariseo pu púꞌeen. Ayee pu ántehuaa tɨjɨ́n Simón. Aj pu i Jesús á aꞌuréꞌehuiꞌixɨ aꞌu tɨ meesa vejliꞌi aꞌutéjvee aꞌij mej tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntariꞌiriꞌi aꞌɨ́jna tɨ raatáꞌinee. 
\p  
\v 37 Ajta aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa, aꞌúu pu aꞌutéveecaꞌa. Jéihua pu aꞌij puaꞌa tiꞌitiújchaꞌɨɨcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Dios jemi. Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨ ráamuaꞌareeriꞌi tɨjɨ́n aꞌúu pu tejéꞌecuaꞌa fariseo tɨ éꞌeche aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Aj pu i tetej limeetajraꞌa pu eꞌevéꞌejaj. Tiꞌitɨ́ pu urajmuaa tɨ naa teáarɨ́ꞌe.  
\v 38 Tɨꞌɨj jí á vejliꞌi aꞌutéechaxɨ aꞌu tɨ Jesús anuꞌuhuaréꞌecaꞌa ɨ́ meesa aꞌutéjvee. Ruyeinecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa. Tɨꞌɨj jí Jesús ɨ́ɨca jetze títzutixɨ ɨ́ tɨ aꞌitajáꞌaraꞌatajyeꞌicaa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa. Tɨꞌɨj jí rucɨpuá jɨ́n racáhuatziꞌiriꞌi, ajta raꞌanáapɨꞌɨtze. Tɨꞌɨj jí ɨɨcájraꞌan jetze racáaxɨre aꞌɨ́jna tɨ naa teáarɨ́ꞌe. 
\p  
\v 39 Ajta aꞌɨ́ɨn fariseo tɨ Jesús huatáꞌinee, tɨ́ꞌɨj raaseíj aꞌij tɨ rɨjcaa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, ayée pu tíꞌimuaꞌajca ɨ́ ru tzajtaꞌa tɨjɨ́n: “Tɨ́ puaꞌa amɨ́n púꞌeeneꞌen tevi seɨ́j tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu hui ramuaꞌaréeren tiꞌitɨ́j tɨ téviraꞌan pɨ́rɨcɨ aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ aꞌij puaꞌa tiꞌitiújchaꞌɨɨ ɨ́ Dios jemi.” 
\p  
\v 40 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Simón, tiꞌitɨ́j nu muaatáꞌixaateꞌesin. 
\p Ayee pu tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, patáꞌaj naatáꞌixaateꞌen. 
\p  
\v 41 Aj pu i Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Seica mú nuꞌu hui tiráꞌachaꞌɨɨreꞌecaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ tumin huaꞌutániɨ́jte, aꞌɨ́mej mej huaꞌapua. Seɨ́j pu nuꞌu ayén tiráꞌachaꞌɨɨreꞌecaꞌa aꞌachú cumu anxɨ́j ciento ɨ́ tumin. Ajta ɨ́ seɨ́j, ayée pu nuꞌu tiráꞌachaꞌɨɨreꞌecaꞌa aꞌachú cumu muáacua jetze ɨ́ tumin. 
\p  
\v 42 ’Jaꞌiné camu aꞌatzu tíꞌituaaveꞌe ɨ́ mej jɨ́n tiraanájchiteꞌen, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu hui tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaꞌapua aꞌachú mej caj tiráꞌachaꞌɨɨreꞌecaꞌa. Meꞌecui xaa, ¿aꞌiné timuáꞌamitɨejteꞌe? ¿Aꞌataani hui jaítzeꞌe raxɨ́ꞌeveꞌe aꞌame aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ huaꞌutáꞌuniꞌiriꞌi? ―Ayee pu Jesús tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi. 
\p  
\v 43 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Simón, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu tináꞌamitɨejteꞌe ineetzi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi, aꞌɨ́ɨ pu hui jaítzeꞌe raxɨ́ꞌeveꞌe aꞌame aꞌɨ́jna tɨ jaítzeꞌe tiráꞌachaꞌɨɨreꞌecaꞌa aꞌiné jaítzeꞌe pu tiraatáꞌuuniꞌiriꞌi. 
\p Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Xɨ́ꞌepɨꞌɨn pej hui tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 44 Aj pu i pɨ́ɨ aꞌuréꞌeve tɨ ij raaseíj aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa. Aj pu i ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni pecaí raseíj peꞌíjna i ꞌɨ́itaꞌa? Nee nu uteájrupi íiyu pe éꞌeche. Capej racáaxɨre ɨ́ jaj ɨ́ neꞌɨ́ɨca jetze. Mɨ́ ajtáꞌi amɨ́n ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu hui naꞌanaɨ́ɨriꞌi neꞌɨ́ɨca jetze aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌitajáꞌaraꞌatajyeꞌicaa. Ajta naꞌanáhuatziꞌiriꞌi ɨ́ rucɨpuá jɨmeꞌe. 
\p  
\v 45 ’Múꞌee pej hui caí nuꞌitépɨꞌɨtze. Mɨ́ ajtáꞌi amɨ́n mɨ ꞌɨ́itaꞌa, tɨ́j naꞌa tɨ huiiteájrupi yú chiꞌita, aꞌɨ́ɨ pu naꞌanáapɨꞌɨtze ɨ́ neꞌɨ́ɨca jetze.  
\v 46 Múꞌee pej caí naꞌavéꞌexɨriꞌiriꞌi tiꞌitɨ́j aceite yen nemuꞌuutzeꞌe. Mɨ́ ajtáꞌi amɨ́n, aꞌɨ́ɨ pu hui naꞌanáxɨriꞌiriꞌi ɨ́ neꞌɨ́ɨca jetze tiꞌitɨ́j tɨ naa teáarɨ́ꞌe. 
\p  
\v 47 ’Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen tíꞌimuaꞌixaateꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu jeíhua auteájturaa ɨ́ Dios jemi. Neajta nu nain tiraatáꞌuuniꞌiriꞌi aꞌiné jeíhua pu nexɨ́ꞌeveꞌe jáꞌaraa. Mɨ́ pajta múꞌee, mɨ nej cɨ́j caj timuaatáꞌuuniꞌiriꞌi, múꞌee pej hui cɨ́j caj tíꞌinexeꞌeveꞌe. ― Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 48 Ajta Jesús pu ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Nuꞌuri hui timuaatáꞌuuniꞌiriꞌi ɨ́ pej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 49 Majta meꞌɨ́n ɨ́ seica ɨ́ tɨ huaꞌutáꞌinee, matɨ́ꞌɨj miyen tiráanamuajriꞌi, matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej tiꞌihuaúrihuaꞌu, tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌataani púꞌeen amɨ́jna mɨ tɨ tíhuaꞌutáꞌuuniꞌira aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi? ―Ayee mú tiuꞌuteáurihuaꞌuracaꞌa. 
\p  
\v 50 Ajta Jesús ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Puꞌuri Dios muaꞌirájtuaa aꞌiné petéꞌatzaahuateꞌe múꞌee. Aricu hui áꞌuraꞌa axɨéehua. ―Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\c 8  
\s1 Majta nuꞌu aꞌɨ́ɨme ɨ́ ꞌuuca ɨ́ mej ravaɨreꞌecaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨj ayén tiujuꞌurɨ́j, aꞌúu pu áꞌucheꞌecaneꞌe tɨ́j naꞌa aꞌuun mej aꞌuchéjme ɨ́ chajtaꞌa jetze, ajta aꞌɨmuá mej aꞌuchéjme. Jesús pu tihuáꞌuꞌitɨiiriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n huataújtemuaꞌaveꞌesin, tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Dios tɨ nainjapua tíꞌaijta. Majta mú áꞌujujhuaꞌaneꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase.  
\v 2 Majta seica jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe mé ꞌuuca, ɨ́ tɨ Jesús tihuáꞌuhuaa, ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ tɨ huáꞌa jetze tiyáaruꞌuse huatamuári. Aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ María, mej miyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n Magdala tɨ éꞌemeꞌecan. Aꞌɨ́jna jetze ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, aꞌɨ́j mú jetze huiráacɨ ɨ́ tiyáaruꞌuse ɨ́ mej aráhuaꞌapua aráꞌase. 
\p  
\v 3 Seɨ́j pu ajta áꞌucheꞌecaneꞌe tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Juana, ɨ́raꞌaraꞌan pu púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Chuza, ɨ́ tɨ tiꞌitéjvee ɨ́ Heródes jemi. Ajtahuaꞌa seɨ́j, aꞌɨ́jna ɨ́ Susana, majta jeíhua, mé muꞌiitɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Aꞌɨ́ɨ mú majta ravaɨreꞌecaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, majta aꞌɨ́mej ɨ́ seica ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej tíꞌijchaꞌɨɨcaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ ꞌuuca. 
\s1 Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ nuꞌu tíꞌihuasteꞌecaꞌa 
\r (Mt. 13:1-9; Mr. 4:1-9) 
\p  
\v 4 Majta ɨ́ teɨte mej aꞌɨmuá aꞌuchéjme, maúcheꞌe mú ajteáxɨɨrijmeꞌecaa. Aꞌuu mú aꞌarácɨꞌɨcaꞌa seɨ́j chajtaꞌa jetze, ajtahuaꞌa seɨ́j, ajtahuaꞌa seɨ́j. Matɨ́ꞌɨj mauj eꞌevéꞌecɨ́ꞌɨcaꞌa, Jesús pu ayén tiuꞌutámuaritacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p  
\v 5 ―Jaꞌatɨ tɨ nuꞌu hui tíꞌihuastehuaꞌa, u pu nuꞌu áꞌume tɨ tejéꞌehuasteꞌen. Aa pu auméꞌecaa ratáhuaꞌanáa ɨ́ imueꞌeri. Seica pu nuꞌu juye jetze huavatzɨ́jraa. Matɨ́ꞌɨj mi japuan huachéecajraa aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte. Majta pinaꞌase, júteꞌɨmua mú aꞌicáraꞌaraveꞌe. Aa maꞌuráaseajráꞌa meráacuaa. 
\p  
\v 6 ’Ajta seica ɨ́ imueꞌeri, aꞌúu pu nuꞌu hui huavatzɨ́jraa tetej tzajtaꞌa. Tɨ́ꞌɨj ajneájxɨ, aj pu i huaréꞌataa ɨ́ xɨcaj jɨmeꞌe aꞌiné capu huarɨéenajyeꞌicaa. 
\p  
\v 7 ’Ajta seica ɨ́ imueꞌeri, aꞌúu pu nuꞌu huavatzɨ́jraa aꞌu tɨ aꞌutzícareꞌeme. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tzicareꞌe, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu huavaújse jamuan ɨ́ imueꞌeri. Capu tiuꞌutáꞌa ɨ́ imueꞌeri tɨ teꞌejneájxɨꞌɨn. 
\p  
\v 8 ’Ajta seica ɨ́ imueꞌeri, áa pu nuꞌu huavatzɨ́jraa aꞌu tɨ aꞌurɨ́ꞌen ɨ́ chuej. Naímiꞌi pu hui huanéj. Jéihua pu nuꞌu tiúꞌucɨɨrecaꞌa. Jéihua pu jaítzeꞌe airájraa caí ɨ́ seica tɨ raahuáste. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p Tɨ́ꞌɨj raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa caꞌanín jɨmeꞌe, tɨjɨ́n: 
\p ―Mɨ́ sej huiteánajcaꞌamua, xáanamuajriꞌi hui temuaꞌa naa. Yee puꞌu. 
\s1 Tɨ́ nuꞌu aꞌɨ́jna jɨ́n tihuáꞌitɨiiriꞌi ɨ́ niuucari 
\r (Mt. 13:10-17; Mr. 4:10-12) 
\p  
\v 9 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú raataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌij tɨ huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ raatamuáritacaꞌa.  
\v 10 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Dios pu amuaatáꞌa sej yaúꞌitɨée xaꞌaraa ɨ́ tɨ rúꞌavaa ɨ́ Dios jemi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tíꞌaijta. Mɨ́ ajta ɨ́ seica, canu hui eꞌehuauritɨéecan jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin, sino chuijtari nuꞌu jɨ́meꞌen tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin tɨ ij ayén tihuáꞌuruuren aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: 
\q1 Múꞌeen xu nuꞌu xaa mé uunéjneꞌeri xáꞌajuꞌun. 
\q1 Aru, caxu tiꞌitɨ́j seijran. 
\q1 Múꞌeen xu xaa ranamua. 
\q1 Aru caxu hui yaúꞌitɨée xáꞌajuꞌun. 
\s1 Jesús pu ayén tihuáꞌixaateꞌe aꞌij tɨ huataújmuaꞌa ɨ́ niuucari 
\r (Mt. 13:18-23; Mr. 4:13-20) 
\p  
\v 11 ’Aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari nej raataxájtacaꞌa, ayée pu hui huataújmuaꞌa. Ɨ́ imueꞌeri, ayée pu ꞌeen tɨ́j ɨ́ niuucari tɨ Dios jemi éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 12 ’Ajta ɨ́ imueꞌeri tɨ huavatzɨ́jraa juye jetze, ayée pu ꞌeen matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ranamua ɨ́ niuucari tɨ Dios jemi éꞌemeꞌecan. Ajta aꞌɨ́ɨn tiyaaruꞌu, aꞌɨ́ɨ pu hui aꞌureꞌenén, tihuáꞌariꞌira ɨ́ niuucari tɨ huáꞌa tzajtaꞌa huateájturaa. Ayee pu rɨcɨ mej mi caí ráꞌantzaahuateꞌen, tɨ ij caí Dios huaꞌirájtuaani. 
\p  
\v 13 ’Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tetej tzajtaꞌa huavatzɨ́jraa, ayée pu hui ꞌeen matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huataújtemuaꞌave matɨ́ꞌɨj amuacaí ráanamuajriꞌi. Mɨ́ majta aꞌɨ́ɨme, camu aꞌatzu téꞌeviicuaꞌi. Aꞌatzu mú áꞌatee mej téꞌatzaahuateꞌe. Aru tɨ́ꞌɨjtá tejaꞌureꞌenén aꞌájna xɨcájraꞌa mej jetzen tirajpuaíitzi, camu chaꞌa teꞌutáviicuaꞌi. Caꞌanacan mú mé rúujɨsin. 
\p  
\v 14 ’Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ imueꞌeri tɨ aꞌuun huavatzɨ́jraa tzicareꞌe tzajtaꞌa, ayée pu hui ꞌeen matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ranamua ɨ́ niuucari. Aru aꞌɨ́ɨme, ɨ́ mej mauj yen huatéꞌuu íiyen chaanaca japua, jéꞌecan mú aꞌij téꞌujmuaꞌate meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ huáꞌamuarɨꞌeristeꞌe naꞌari aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jeíhua tíꞌijchaꞌɨɨ caꞌɨ́n aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ huaꞌaráanajche tɨ naa seijreꞌe. Aꞌɨ́j pu jɨ́n camu araúraste mej jeíhua rɨ́ꞌɨ tiuꞌutátuiireꞌen ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 15 ’Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ imueꞌeri tɨ aꞌuun nuꞌu huavatzɨ́jraa ɨ́ chuej japua aꞌutɨ́ aꞌurɨ́ꞌen, ayée pu ꞌeen tɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej urarɨ́ꞌeneꞌejme ɨ́ ru tzajtaꞌa, majta áꞌujcaꞌane ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe tɨ Dios huaꞌutaꞌaíj nain jɨmeꞌe. Aꞌɨ́ɨ mú hui ranamua ɨ́ niuucari, majta ruꞌutéꞌan ɨ́ ru tzajtaꞌa. Majta teꞌutáviicuaꞌi. Ayee mú ꞌeen jɨ́n huarɨ́n, jeíhua mú rɨ́ꞌɨ tiuꞌutátuiireꞌesin ɨ́ Dios jemi. 
\s1 Aꞌɨ́j nuꞌu jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ aparaatu 
\r (Mr. 4:21-25) 
\p  
\v 16 ’¿Aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe múꞌejmi aꞌɨ́jna jɨ́meꞌen ɨ́ jaꞌatɨ tɨ hui aparaatu tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ? Tɨ́ꞌɨj ráꞌajtaira, ¿aꞌuné jetze iyéꞌeruuren? ¿Ni qui xaꞌari tzajtaꞌa ruutéchajtza naꞌari caama jete yeꞌiráchajtza? Capu xaa neꞌu. Jaꞌatɨ tɨ naꞌa án pu ɨmuá yaꞌujchájtza mej mi atáneere ɨ́ taij jɨmeꞌe ɨ́ mej aꞌuteáruꞌipi.  
\v 17 Ajta, naíjmiꞌi tɨ́j naꞌa mej avíitziꞌi jɨ́n miyen rɨcɨ ɨ́ teɨte, capu hui ayén éeneꞌe aꞌame. Aꞌɨ́ɨ mú xaa hui ramuaꞌaréeren tɨ́ꞌɨj Dios mé jéjreꞌe raataseíjrata. 
\p  
\v 18 ’Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen sej si temuaꞌa naa tiráanamua, aꞌiné tɨ puaꞌa jaꞌatɨ tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ ɨ́ Dios jemi, Dios pu jaítzeꞌe tiraatáꞌasin. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ caí tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ ɨ́ Dios jemi, Dios pu hui ráꞌariꞌira aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ ayén tiráꞌamitɨejteꞌe tɨ nuꞌu tíꞌijchaꞌɨɨ. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Ɨ́ mej nuꞌu teɨtestemuaꞌameꞌen púꞌeen ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 12:46-50; Mr. 3:31-35) 
\p  
\v 19 Ajta aꞌɨ́ɨn náànajraꞌan ɨ́ Jesús, majta ihuáamuaꞌameꞌen, aꞌɨ́ɨ mú eꞌiréꞌene mej mi raaseíj. Aru, capu huatárɨꞌɨristarecaꞌa mej ajteáxɨɨre á vejliꞌi jemin aꞌiné jeíhua mú teɨte aitéꞌuucaꞌa táꞌapueerta.  
\v 20 Jaꞌatɨ pu ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Mé puaꞌacɨé mú aꞌutéꞌuu aꞌanáàna, majta aꞌihuáamuaꞌa. Méjxeꞌeveꞌe mej muaaseíj. 
\p  
\v 21 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌii mú hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ nináàna, majta ɨ́ neꞌihuaamuaꞌa, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ranamua ɨ́ niuucari tɨ Dios jemi éꞌemeꞌecan, majta miyen rɨ́ꞌɨ tiráꞌastijreꞌe aꞌij tɨ tiúꞌujxeꞌeveꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús raatépuaꞌajte ɨ́ eeca 
\r (Mt. 8:23-27; Mr. 4:35-41) 
\p  
\v 22 Jaꞌanáj tɨ ayén tiujuꞌurɨ́j. Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Tichéꞌe antácɨɨne u jetze pújmeꞌen aꞌu tɨ aꞌalaguun. 
\p Matɨ́ꞌɨj mi atéecɨ ɨ́ baarcu jetze. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j.  
\v 23 Maúcheꞌe mú jaj japua huajúꞌucaa, tɨꞌɨquí huatácu aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Tɨꞌɨj jí huatáꞌeecarecaꞌa, ajta jeíhua pu ateáxɨjrihuaꞌa ɨ́ jaj ɨ́ baarcu jetze. Muꞌuri tɨ́n aꞌucárutijmeꞌe. 
\p  
\v 24 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú yaꞌujɨ́ste aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, Tuꞌuri hui tɨ́n áꞌajamɨn. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu ájchee. Tɨꞌɨj jí raatáꞌijmɨijriꞌi ɨ́ eeca, ajta japuutzari tɨ tiújtaꞌahuaꞌa. Jɨ́meꞌen puꞌu raatáꞌijmɨijriꞌi, aj pu i huateápuaꞌarecaꞌa. Tɨꞌɨj jí naa huaꞌéꞌeneꞌe jáꞌaraa. 
\p  
\v 25 Tɨꞌɨj jí ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n secaí téꞌatzaahuateꞌe? 
\p Ajta aꞌɨ́mej jemi, jéꞌecan utéevatzɨ ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa. Jéꞌecan mú majta aꞌij puaꞌa tiraꞌutaseíj. Ayee mú tíꞌiruꞌihuaꞌuracaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitáani téviraꞌa púꞌeen amɨ́jna? Aꞌɨ́ɨ pu hui tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ eeca, ajta ɨ́ jaj, majta hui ráꞌantzaahua. 
\s1 Ɨ́ jaꞌatɨ tɨ nuꞌu Gadara éꞌemeꞌecan 
\r (Mt. 8:28-34; Mr. 5:1-20) 
\p  
\v 26 Matɨ́ꞌɨj antacɨ́j, aꞌúu mú aꞌaráꞌa aꞌúu tɨ huatacáꞌa u Gadara. U jetze pújmeꞌen tɨ éꞌeseijreꞌe u Galilea.  
\v 27 Tɨꞌɨj jí Jesús aꞌitáraa ɨ́ baarcu jetze. Aj pu i seɨ́j raꞌantinájchecaꞌa. Aꞌuu pu éꞌemeꞌecan ɨ́ chajtaꞌa jetze aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Tiyáaruꞌuse pu tzajtaꞌan seijreꞌe. Puꞌuri áꞌatee tɨ caí tiꞌitéchejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Capu ajta chiꞌij jetze chejcaꞌa. Aꞌuu puꞌu eꞌechéjmeꞌe aꞌu mej mɨꞌɨchite eꞌevéꞌenaamuaca. 
\p  
\v 28 Tɨ́ꞌɨj raaseíj aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, án pu eꞌerájve ɨɨcájraꞌan jetze ɨ́ Jesús. Jéꞌecan pu huajíjhuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Aj pu i ayén tiraatajé caꞌanín jɨmeꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné tiꞌitɨ́j peteáruuren ineetzi jemi, Jesús, ɨ́ pej yaujraꞌan pɨ́rɨcɨ ɨ́ Dios tɨ ta japua éꞌeseijreꞌe? Ayee nu hui tíꞌimuahuavii. Capej hui puaíjtzi neetáꞌacareꞌen. 
\p  
\v 29 Ayee pu aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ tiraatáhuaviiriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús ari tiraataꞌaíj aꞌɨ́jna ɨ́ tiyaaruꞌu tɨ nuꞌu huiirájraꞌani ɨ́ tevi jetze. Muꞌíi pu tiyaaruꞌu raatéeviꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte ɨ́ mej aꞌuun eꞌechéjmeꞌe, aꞌɨ́ɨ mú raꞌamuájɨꞌɨquihuaꞌa muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze, majta ruꞌɨ́ɨca jetze alaambre jɨmeꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi raatéꞌavaata. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tevi, tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa pu rajtzáꞌanaꞌa ɨ́ꞌalaambre, ajta mé iyaúuruti aꞌu tɨ caí éꞌe tiꞌitɨ́j aꞌiné tiyaaruꞌu pu tzajtaꞌan seijreꞌecaꞌa. 
\p  
\v 30 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné puaꞌantehuaa múꞌee? 
\p Ayee pu tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨjɨ́n: 
\p ―I tej sei viꞌiraꞌa aráꞌase. 
\p Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej muꞌiitɨ́ tzajtaꞌan seijreꞌe ɨ́ tiyáaruꞌuse.  
\v 31 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ tiyáaruꞌuse, jeíhua mú rájhuaviiriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ꞌij aꞌɨ́ɨn caí huaꞌutaꞌíte mej áꞌucɨɨne tɨ eꞌetécun aꞌu mej áꞌanamiꞌi ɨ́ tiyáaruꞌuse. 
\p  
\v 32 Majta á vejliꞌi, ɨ́ tuiixu éꞌecɨɨne, áa mú tejáꞌucuaꞌanen jɨrí jetze. Majta aꞌɨ́ɨme tiyáaruꞌuse, ayée mú tiraatáhuaviiriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ huaꞌutáꞌan mej mi ɨ́ tuiixu tzajtaꞌa aꞌuteárute. Aj pu i huaꞌutáꞌa.  
\v 33 Matɨ́ꞌɨj huiráacɨ ɨ́ tevi jetze, matɨ́ꞌɨj mi aꞌuruáachejraa caꞌanín jɨmeꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌuteájrupi ɨ́ ɨ́ tuiixu tzajtaꞌa. Majta meꞌɨ́n ɨ́ tuiixu aꞌuruáachejraa. Matɨ́ꞌɨj mi ancáavatzɨ aꞌu tɨ eꞌencátee. Matɨ́ꞌɨj mi áataꞌa atéevatzɨ. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌujámɨ. 
\p  
\v 34 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huáꞌachaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ tuiixu, matɨ́ꞌɨj raaseíj aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huarɨ́j, aꞌɨ́ɨ mú aꞌuruáachejraa. Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌutáꞌixa ɨ́ teɨte chajtaꞌa mé éꞌeche, majta aꞌɨmuá mej aꞌuchéjme aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huarɨ́j. 
\p  
\v 35 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, aꞌúu mú eꞌiréꞌene mej mi raaseíj. Matɨ́ꞌɨj aꞌuun eꞌiréꞌene aꞌu tɨ Jesús aꞌutéveecaꞌa, aꞌúu mú yáꞌuteu aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ ɨ́ mej jetzen huiráacɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ tiyáaruꞌuse. Aꞌuu pu aꞌutácatii ɨ́ Jesús jemi. Puꞌuri tiꞌitéchejcaꞌa. Capu chéꞌe rutɨ́muaꞌiracaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi tiuꞌutátziɨn temuaꞌa jeíhua. 
\p  
\v 36 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej raaseíj, aꞌɨ́ɨ mú tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ teɨte aꞌij tɨ Jesús tiráahuaa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tiyáaruꞌuse mej tzajtaꞌan seijreꞌecaꞌa.  
\v 37 Matɨ́ꞌɨj mi naímiꞌi ɨ́ mej aꞌuun aꞌuchéjme tɨ́j naꞌa tɨ aꞌuun huatacáꞌa u Gadara, aꞌɨ́ɨ mú rájhuaviiriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, tɨ nuꞌu áꞌuraꞌani aꞌiné jeíhua mú tiuꞌutátziɨn. Aꞌɨ́j pu jɨ́n Jesús ateájraa ɨ́ baarcu jetze. Tɨꞌɨj jí áꞌuraa. 
\p  
\v 38 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ tiyáaruꞌuse mej jetzen huiráacɨ, jeíhua pu rájhuaviiriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ raatáꞌan tɨ jamuan áꞌuraꞌani. Mɨ́ ajta i caí, capu raatáꞌa tɨ jamuan áꞌuraꞌani. 
\p  
\v 39 Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj hui huaréꞌaraꞌani aꞌu pej éꞌeche patáꞌaj huaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌij tɨ muáaruu ɨ́ Dios, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe. 
\p Aj pu i áꞌuraa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Tɨꞌɨj jí nainjapua tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa ɨ́ chajtaꞌa jetze, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutáꞌixa aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ ráaruu tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ nuꞌu yaujraꞌan puꞌéeneꞌe ɨ́ Jairo, ajta nuꞌu aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ tíꞌicuiꞌicaꞌa 
\r (Mt. 9:18-26; Mr. 5:21-43) 
\p  
\v 40 Tɨ́ꞌɨj Jesús aꞌuréꞌaraa yú jetze pújmeꞌen, jeíhua mú teɨte raꞌancuréꞌeviꞌitɨ. Muaateújtemuaꞌave aꞌiné aꞌɨ́ɨ mú rachúꞌeveꞌecaꞌa.  
\v 41-42 Jɨ́meꞌen puꞌu Jesús aꞌuun aꞌaráꞌa, aj pu i seɨ́j ɨ́ jaꞌatɨ éꞌejtunutacaꞌa á vejliꞌi jemin ɨ́ Jesús. Ayee pu ántehuaa tɨjɨ́n Jairo. Aꞌɨ́ɨ pu tíꞌaijta u teyujtaꞌa. Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn raatáhuaviiriꞌi tɨ Jesús aꞌuréꞌenen jemin chajnan aꞌiné puꞌuri nuꞌu áꞌameꞌere ɨ́ yaujraꞌan. Ajta, aꞌɨ́ɨ puꞌu caj pɨ́tíꞌijyauj, ɨ́iitacan. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ yaujraꞌan, ayée pu rájchaꞌɨɨ aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua nineꞌiraꞌa. Tɨꞌɨj jí Jesús áꞌuraa jamuan. Majta ɨ́ teɨte, jeíhua mú ajteáxɨɨrecaꞌa jemin. Temuaꞌa mú titéꞌecatacaꞌa. 
\p  
\v 43 Ajta aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa, áa pu ajta aꞌutéveecaꞌa. Puꞌuri áꞌatee aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua nineꞌiraꞌa tɨ ayén aꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌicuiꞌi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tíꞌiraꞌasecareꞌe ɨ́ xúureꞌe. Capu méꞌe aꞌatɨ́jcaꞌa tɨ raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa tɨ tiráahuaateꞌen.  
\v 44 Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa, huaritaꞌan aꞌuréꞌene. Aj pu i raꞌajtamuárɨej ɨ́ cɨ́ɨxureꞌaraꞌan jetze. Jɨ́meꞌen puꞌu raꞌajtamuárɨej, aj pu i huateápuaꞌarecaꞌa tɨ uvéꞌemɨꞌɨye ɨ́ xúureꞌe. 
\p  
\v 45 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌataani hui naꞌajtamuárɨej? 
\p Naímiꞌi mú miyen tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Canu nee. 
\p Matɨ́ꞌɨj miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, aꞌɨ́ɨ pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, jeíhua mú ajteáxɨɨri ɨ́ teɨte múꞌeetzi jemi. Majta áꞌujtajche. 
\p  
\v 46 Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Jaꞌatɨ pu xaa naꞌajtamuárɨej. Nee nu hui ráamuaꞌareeriꞌi tɨ́ꞌɨj nemuárɨꞌeriꞌiraꞌa huirájraa. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 47 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ráamuaꞌareeriꞌi tɨ caí rɨꞌɨrí tɨ huateúravaa. Tɨꞌɨj jí eꞌiréꞌene. Ruvivée. Aj pu i éꞌejtunutacaꞌa jemin ɨ́ Jesús. Tɨꞌɨj jí ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌiné ꞌeen jɨ́n raꞌajtamuárɨej mé jéjreꞌe mejseíiracaꞌa ɨ́ teɨte. Ajta ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ huarúj. 
\p  
\v 48 Aj pu i Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Niyauj, pepuꞌuri hui huarúj peꞌɨ́jna jɨmeꞌe pej téꞌatzaahuateꞌe. Aricu, áꞌuraꞌa axɨéehua. 
\p  
\v 49 Aúcheꞌe pu tiꞌixáatacaꞌa tɨ́ꞌɨj seɨ́j eꞌiréꞌene tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej aꞌuun éꞌeche ɨ́ Jairo jemi, aꞌɨ́jna tɨ tíꞌaijta u teyujtaꞌa. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Puꞌuri huamɨ́ꞌɨ ayauj. Aꞌɨ́j pej hui jɨ́n caí chaꞌa tiraꞌantiúꞌuuniꞌiraꞌan mɨ maestro. 
\p  
\v 50 Tɨ́ꞌɨj Jesús ayén tiráanamuajriꞌi, ayée pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jairo tɨjɨ́n: 
\p ―Capej tíꞌitziɨɨneꞌe. Patáꞌaj téꞌantzaahuateꞌen penaꞌa. Aúcheꞌe pu hui rujni. ―Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 51 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j. Matɨ́ꞌɨj meꞌuun aꞌaráꞌa Jairo tɨ éꞌeche. Matɨ́ꞌɨj meꞌuun aꞌuréꞌene, capu huaꞌutáꞌa ɨ́ teɨte mej aꞌuun aꞌuteárute u chiꞌita. Aꞌɨ́mej puꞌu huatáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo. Ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen ɨ́ tɨ huamɨ́ꞌɨ, aꞌɨ́mej pu ajta huatáꞌa.  
\v 52 Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte á puaꞌacɨé mej aꞌutéꞌuucaꞌa, naímiꞌi mú caꞌanín jɨ́n ruyeinecaꞌa. Máujxɨeemɨsteꞌecaa micu. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Caxu ruyeine. Capu hui mɨꞌɨchi. Cutzú puꞌu. 
\p  
\v 53 Matɨ́ꞌɨj mi raateꞌatzeájraa aꞌiné méjmuaꞌareerecaꞌa tɨjɨ́n huamɨ́ꞌɨ.  
\v 54 Tɨꞌɨj jí Jesús raꞌajtamuárɨej ɨ́ paꞌarɨꞌɨ ɨ́ muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Niyauj, ájchesi. 
\p  
\v 55 Tɨꞌɨj jí xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan huaréꞌaraa ɨ́ jemin. Jɨ́meꞌen puꞌu huaréꞌaraa ɨ́ jemin, aj pu i ájchee. Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tíhuaꞌutaꞌaíj ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen mej nuꞌu tiraamín.  
\v 56 Jéꞌecan mú naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen. Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutáꞌijmɨijriꞌi mej caí jaꞌatɨ ixaateꞌe aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huarɨ́j. 
\c 9  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús huaꞌaréꞌeꞌitixɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase 
\r (Mt. 10:5-15; Mr. 6:7-13) 
\p  
\v 1 Jaꞌanáj pu núꞌu ayén huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutajé aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. Aj pu tihuaꞌuꞌíjca aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej mi huaꞌutamuáriteꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ tiyáaruꞌuse ɨ́ mej teɨte tzajtaꞌa seijreꞌe, majta mej nuꞌu tihuáꞌuhuaateꞌen tɨ́j naꞌa tiꞌipuaꞌamé ɨ́ cuíꞌiniꞌiraꞌa ɨ́ mej jɨ́n tíꞌicucuiꞌi ɨ́ teɨte. Jesús pu ajta huaꞌutáꞌa ɨ́ muárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan ɨ́ mej jɨ́n miyen tiúꞌuruuren.  
\v 2 Tɨꞌɨj jí huaꞌutaꞌítecaꞌa mej mi aꞌucɨ́jxɨꞌɨn mej mi tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Dios tɨ nainjapua tíꞌaijta. Ajta pu huaꞌutaꞌítecaꞌa mej mi tihuáꞌuhuaateꞌen ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌi.  
\v 3 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Caxu tiꞌitɨ́j anúꞌan ɨ́ sej jɨ́n huateújvaɨreꞌen ɨ́ juye jetze, ni tiꞌitɨ́j itzɨ́j, caꞌɨ́n tiꞌitɨ́j caꞌaní naꞌari tiꞌitɨ́j pan o tumin. Seajta hui, seɨ́j xuꞌu anpiín ɨ́ síicuꞌuri. Caxu huaꞌapuaca téꞌepiin. 
\p  
\v 4 ’Aꞌuu tɨ naꞌa sej aráꞌaiixa aꞌájna aꞌu tɨ chiꞌij aꞌutéjvee, aꞌúu xu u áꞌateere ajta senaꞌa caí áꞌucɨɨne aꞌujna u chajtaꞌa.  
\v 5 Ajta, ayée xu hui huárɨni tɨ puaꞌa mecaí amuaꞌancuréꞌeviꞌitɨn. Setɨ́ꞌɨj áꞌucɨɨne seꞌújna u chajtaꞌa, xajtaújrɨ́ꞌɨpɨꞌɨn ɨ́ sej ajtácaꞌacaiméꞌe, seajta raatécaꞌatzɨjxɨꞌɨn tɨ ij cáaxɨn ɨ́ chuej. Ayee xu aꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́n, aj mú mi ramuaꞌaréeren mej auteájturaa ɨ́ Dios jemi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 6 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́jxɨ nainjapua tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa. Nainjapua mú huaꞌutáꞌixa ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios huaꞌirátuaasin. Majta tihuáꞌuhuaa ɨ́ teɨte. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu huamɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Juan ɨ́ tɨ huáꞌamuaɨꞌɨhuacaꞌa ɨ́ teɨte 
\r (Mt. 14:1-12; Mr. 6:14-29) 
\p  
\v 7 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Heródes, aꞌɨ́jna tɨ tajtuhuan jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ráamuaꞌareeriꞌi aꞌij mej tiꞌitɨ́j ruurejcaꞌa. Capu aꞌij tiráꞌamitɨejteꞌecaꞌa aꞌiné seica mú miyen tíꞌixajtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Puꞌuri ajtahuaꞌa aꞌitáraa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan aꞌujna mej yeꞌaváꞌana. 
\p  
\v 8 Majta seica miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Puꞌuri ajtahuaꞌa huataseíjre aꞌɨ́jna ɨ́ Elías. 
\p Majta seica miyen tíꞌixajtacaꞌa tɨ nuꞌu seɨ́j pu aꞌitáraa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa.  
\v 9 Ajta aꞌɨ́ɨn Heródes, ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Teajta hui raꞌantiveíjchecaꞌa ɨ́ muꞌúuraꞌan neꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Aꞌɨ́j pu jɨ́n caí aꞌɨ́ɨn púꞌeen. ¿Aꞌatajqui naꞌa púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ nej jɨ́meꞌen niyen tíꞌinamua? ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p Ajta huataújtese tɨ raaseíj. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús tihuaꞌumí aꞌɨ́mej ɨ́ teteca anxɨ́jviꞌiraꞌa mej taꞌaráꞌase 
\r (Mt. 14:13-21; Mr. 6:30-44; Jn. 6:1-14) 
\p  
\v 10 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, matɨ́ꞌɨj muꞌu pɨ́jaꞌuréꞌavatzɨ, matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús aꞌij mej tiꞌitɨ́j huáruu. Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn huáꞌuviꞌitɨ aꞌɨ́mej. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j rujɨ́ɨmuaꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Betsaída. 
\p  
\v 11 Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, matɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi, aꞌúu mú eꞌiréꞌene aꞌu tɨ aꞌutéveecaꞌa ɨ́ Jesús. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌancuréꞌeviꞌitɨ. Ajta tihuaꞌutáꞌixaa aꞌij tɨ ꞌeen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios tíꞌaijta nainjapua. Ajta tihuáꞌuhuaa ɨ́ mej tiꞌicúcuiꞌimeꞌecaa. 
\p  
\v 12 Tɨ́ꞌɨj huaréꞌechuijxarecaꞌa, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, aꞌɨ́ɨ mú eꞌiréꞌene ɨ́ Jesús jemi. Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj huaꞌaréꞌeꞌitixɨꞌɨn ɨ́ teɨte mej mi aꞌucɨ́jxɨꞌɨn tɨ́j naꞌa aꞌuun mej huachéjme u chajtaꞌa, ajtahuaꞌa ayée ɨmuá mej aꞌuchéjme, mej mi meꞌuun tiúꞌunanan tiꞌitɨ́j mej ráacuaꞌani, mej mi majta meꞌuun aꞌucuꞌutzu aꞌiné capu hui yeꞌe tiꞌitɨ́j ayajna aꞌu tej aꞌutéꞌuu. 
\p  
\v 13 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj múꞌeen tihuaꞌumín. 
\p Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aii tuꞌu tíchaꞌɨɨ aꞌachú cumu anxɨ́vica ɨ́ pan, teajta huaꞌapuaca ɨ́ huaꞌité, caꞌɨ́n tej tejaꞌuvéꞌenanan ɨ́ mej jɨ́n tiúꞌucuaꞌani naíjmiꞌi. ―Ayee mú tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 14 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teteca, ayée mú aráꞌase aꞌachú cumu anxɨ́j viꞌiraꞌa. 
\p Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Micheꞌe aꞌujráꞌase ɨ́ teɨte, muáacua jetze muaꞌarástɨméꞌe, méyee majta méyee. 
\p  
\v 15 Matɨ́ꞌɨj mi miyen huarɨ́j. Majta ɨ́ teɨte, naímiꞌi mú aꞌujráꞌasecaꞌa.  
\v 16 Aj pu i Jesús, raꞌancuréꞌeꞌɨꞌɨpɨ ɨ́ pan, ajta ɨ́ huaꞌité. Aj pu i júteꞌe áꞌujneerecaꞌa. Rɨ́ꞌɨ pu tiraatáꞌa ɨ́ Dios. Ajta, aꞌutéjche tɨ raꞌantítaaraxɨꞌɨn ɨ́ pan, ajta ɨ́ huaꞌité. Aj pu i huaꞌutáꞌɨ́ꞌɨpɨꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej haꞌuréꞌeꞌɨꞌɨpɨiteꞌen ɨ́ teɨte. Aꞌatzu mú áꞌatee mej huaꞌuréꞌeꞌɨꞌɨpɨiteꞌesin ɨ́ pan, majta ɨ́ huaꞌité. 
\p  
\v 17 Naímiꞌi mú tiúꞌucuaa. Temuaꞌa mú titéejuꞌuxai. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, maúcheꞌe majta teꞌevéꞌejɨsteꞌaxɨ sicɨ́ri jetze meꞌɨ́jna tɨ teꞌaváꞌaturaa. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ sicɨ́ri, ayée pu teꞌaráꞌasecaꞌa aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro ayée pu raatamuáꞌa jaꞌatɨ tɨ nuꞌu Cɨríistuꞌu púꞌeen 
\r (Mt. 16:13-19; Mr. 8:27-29) 
\p  
\v 18 Jaꞌanáj pu ayén tiujuꞌurɨ́j. Aꞌuu pu jáꞌahuaꞌa Jesús téniuusimeꞌe ruseɨ́j. Aꞌɨ́ɨ mú raseíjracaꞌa ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Ayee pu tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné metíꞌixa ɨ́ teɨte jaꞌatá núꞌu ne púꞌeen inee? 
\p  
\v 19 Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Seica mú miyen tiꞌixa tɨjɨ́n múꞌee pe nuꞌu peꞌɨ́n púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Juan tɨ huáꞌamuaɨꞌɨhuacareꞌe. Majta seica miyen tɨjɨ́n múꞌee pe nuꞌu peꞌɨ́n púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Elías tɨ ajmíꞌi seijreꞌecaꞌa. Majta seica miyen tɨjɨ́n seɨ́j pej nuꞌu aꞌitáraa huáꞌa jemi ɨ́ mɨꞌɨchite tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. 
\p  
\v 20 Aj pu i ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Ari múꞌeen, ¿aꞌiné setíꞌimuaꞌatze jaꞌatá ne púꞌeen? 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee pe hui peꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ Dios án mú jáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua. 
\p  
\v 21 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, jeíhua pu huauꞌíjca mej nuꞌu caí jaꞌatɨ ixaateꞌe jaꞌatɨ tɨ púꞌeen. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús raataxájtacaꞌa tɨjɨ́n: “Nuꞌuri mɨꞌɨni inee” 
\r (Mt. 16:20-28; Mr. 8:30–9:1) 
\p  
\v 22 Ajta Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu tiúꞌujxeꞌeveꞌe ineetzi jemi, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte nej ni inee jeíhua rajpuaíitzi náꞌaraꞌani. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ huaꞌavaujsi, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ Moisés raꞌuyúꞌuxacaꞌa, naímiꞌi mú hui netíti. Majta neejéꞌicatan. Ajta, tɨ́ꞌɨj teuuméꞌeca huaíca xɨcaj, naꞌitaméj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite nej ni ruuri náꞌaraꞌani. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 23 Tɨꞌɨj jí ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ áꞌucheꞌecaneꞌen nee jamuan, ayée pu ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn amuacaícan mé rúurɨeni aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ ru tzajtaꞌa. Ajta áꞌiyen chaꞌa aꞌɨ́ɨn huataúraꞌan tɨ́j naꞌa tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame tɨ ayén cheꞌatá naꞌa tirajpuaíitzi áꞌaraꞌani netɨ́j hui inee tirajpuaíitzi naꞌame. Chéꞌe aꞌɨ́ɨn ajta ayén huárɨni aꞌij nej tíꞌiraxeꞌeveꞌe inee, tɨ́j naꞌa tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame. 
\p  
\v 24 ’Ayee puꞌu, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ aꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌiteseꞌe tɨ nain tíꞌijseɨreꞌen tɨ́j naꞌa puaꞌamé yen tíꞌiseijreꞌe tɨ́ꞌij ruxɨéehua chée áꞌaraꞌani, aru tɨ puaꞌa ari huámɨꞌɨni, capu chaꞌa aꞌij tiraatévaɨreꞌesin aꞌɨ́jna tɨ tíꞌijchaꞌɨɨ. Ajta tɨ puaꞌa jaꞌatɨ huámɨꞌɨni aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ naꞌaráꞌastijre ineetzi, aꞌɨ́ɨ pu xaa hui aúcheꞌe rateuni ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca tɨ auj ruuricaꞌa. 
\p  
\v 25 ’Ahuii, ¿aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe múꞌejmi? ¿Aꞌiné tiꞌitɨ́j tiraatévaꞌɨri ɨ́ jaꞌatɨ tɨ nain huamuáꞌitɨn tɨ ayén seijreꞌe íiyen chaanaca japua tɨ puaꞌa áꞌiyen yáꞌurɨeeni aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca tɨ aúcheꞌe ruuricaꞌa? Capu hui aꞌatzu tiꞌitɨ́j aꞌij tiraatévaꞌɨri, tzɨ́teꞌe. 
\p  
\v 26 ’Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ tíꞌiteviꞌiraꞌa ineetzi jemi naꞌari tíꞌiteviꞌiraꞌa aꞌij nej tiꞌixa, inee i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, ayée nu hui cheꞌatá nenaꞌa tiuꞌutatéviꞌiraꞌata ɨ́ jemin aꞌájna xɨcájraꞌa nej jetzen yé veꞌecánejsin. 
\p ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Aꞌájna nu xaa yé veꞌecánejsin, netiꞌitevée nu naꞌame tiꞌitɨ́j Rey jɨmeꞌe. Ayee nu cheꞌatá nain jɨ́n teꞌentínmuaꞌaréere naꞌame tɨ́j ɨ́ niyáꞌupua. Neajta nu huataseíjreꞌesin huáꞌa jamuan ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ ta japua. Huápɨꞌɨ pu hui naa seíireꞌe aꞌame mej mi naa rɨ́ꞌɨ tínaꞌutaseíj ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 27 ’Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, seica mej yé huatéꞌuu ayajna, camúu xɨ cuiꞌini sino matɨ́ꞌɨj amuacaícan raseijran tɨ Dios tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu seɨcɨé huataújruu ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 17:1-8; Mr. 9:2-8) 
\p  
\v 28 Teuuméꞌeca aꞌachú cumu aráhuaica xɨcaj tɨ Jesús ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj pu i aꞌɨ́mej aꞌuvíꞌitɨ, aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo. Matɨ́ꞌɨj mi anticɨ́j ɨ́ jɨrí japua. 
\p Tɨꞌɨj jí Jesús aꞌutéjche tɨ huatéjniuuni.  
\v 29 Tɨ́ꞌɨj auj téniuusimeꞌe, aj pu i seɨcɨé huaújruu aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús ɨ́ runéerime jetze. Temuaꞌa pu naa tiuꞌutécuainarecaꞌa ɨ́ cɨ́ɨxureꞌaraꞌan. Ayee pu tiꞌitétaaveꞌe cumu metémaxcavaꞌara. 
\p  
\v 30 Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌapua huataseíjre jamuan ɨ́ Jesús. Aꞌii mú meꞌɨ́n púꞌeen, aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Elías.  
\v 31 Huápɨꞌɨ mú naa seijreꞌecaꞌa. Majta jamuan tíꞌixajtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Aꞌɨ́j mú jɨ́n tiúꞌurixaateꞌecaa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n araúrastejsin aꞌájna Jerusalén, tɨ aꞌɨ́ɨn huámɨꞌɨni aꞌájna. 
\p  
\v 32 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro, majta ɨ́ mej huaꞌapua ɨ́ mej aꞌutéꞌuucaꞌa jamuan, jeíhua mú cuꞌutzícucaꞌa. Matɨ́ꞌɨj huájɨ, matɨ́ꞌɨj mi huaꞌuseíj aꞌɨ́mej ɨ́ teteca ɨ́ mej áa huatéꞌuucaꞌa jamuan ɨ́ Jesús. Majta raaseíj aꞌij tɨ éeneꞌe ɨ́ Jesús tɨ jeíhua huápɨꞌɨ naa seijreꞌecaꞌa.  
\v 33 Matɨ́ꞌɨj meri áꞌucɨɨnicu aꞌujna tɨ aꞌutéjvee ɨ́ Jesús aꞌɨ́ɨme mej huaꞌapua ɨ́ teteca, aj pu i ayén Pedro tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Maestro, naa pu xɨ́ꞌepɨꞌɨn tej yé huatéꞌuu. Tichéꞌe hui huaícaca huátaahuaa, ɨ́ ɨnaamua, seɨ́j tɨ múꞌeetzi aꞌáa aꞌame, ajta seɨ́j, Moisés tɨ raꞌáa áꞌaraꞌani, ajta seɨ́j, Elías tɨ raꞌáa áꞌaraꞌani. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro aꞌiné capu aꞌij ráꞌamitɨejteꞌecaꞌa. 
\p  
\v 34 Tɨ́ꞌɨj auj tiꞌixáatacaꞌa, aj pu i jaitɨri huataseíjre. Aj pu i huáꞌa jetze rájrupi. Tɨ́ꞌɨj huáꞌa jetze rájrupi, matɨ́ꞌɨj mi tiuꞌutátziɨn aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe.  
\v 35 Tɨꞌɨj jí niuucari eꞌicánamuajre ɨ́ jaitɨri tzajtaꞌa, ayén tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌii pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ niyauj, ɨ́ nej raꞌantíhuaꞌu. Setáꞌaj ráanamua. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 36 Tɨ́ꞌɨj ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, án pu aꞌutevée jáꞌaraa ruseɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú ruꞌutéꞌaa ɨ́ ru tzajtaꞌa. Camu jaꞌatɨ huatáꞌixaa aꞌij mej tiuꞌuséij. 
\s1 Ɨ́ temuaij tɨ nuꞌu tiyaaruꞌu tzajtaꞌan seijreꞌecaꞌa 
\r (Mt. 17:14-21; Mr. 9:14-29) 
\p  
\v 37 Yee ruijmuaꞌa yee, matɨ́ꞌɨj meri acáacɨ ɨ́ jɨrí japua, jeíhua mú teɨte raꞌantinájchecaꞌa.  
\v 38 Ajta seɨ́j pu aꞌutéveecaꞌa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́ɨ pu raatajé tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, jeíhua nu hui muahuavii pej yaꞌutéeseij ɨ́ niyauj, aꞌiné aꞌɨ́ɨ nuꞌu caj tiꞌijyaúj.  
\v 39 Xɨ́ejniuꞌucari tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu hui rájviiviꞌi. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, jeíhua rujíjhuaveꞌe ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Ajta jeíhua pu huáꞌaruri ratáꞌaca ɨ́ jetzen. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, áijjaamɨxcueꞌireꞌe ɨ́ ruteneꞌe jetze. Cɨ́j puꞌu tiratáꞌaca tɨ ruxɨéehua rɨ́ꞌɨ mé tejáꞌucheꞌecaneꞌen. Puꞌuri ráꞌapuaꞌajteꞌesin.  
\v 40 Nehuáꞌuhuaviiriꞌi hui neꞌɨ́mej ɨ́ mej á jamuan áꞌujujhuaꞌan mej raatamuáriteꞌen tɨ tzajtaꞌan seijreꞌe. Majta caí raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. 
\p  
\v 41 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tiuꞌutaniú: 
\p ―Múꞌeen mɨ sej iiji huáteemua, caxu hui téꞌatzaahuateꞌe, mɨ sej aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte. ¿Aꞌachúni ruxeꞌeveꞌe nej aꞌateeviꞌi múꞌejmi jemi nej ni rɨ́ꞌɨ amuáaruuren? Mé jeꞌevéꞌeviꞌitɨchi mɨ paꞌarɨꞌɨ. 
\p  
\v 42 Tɨ́ꞌɨj auj eꞌevéꞌemeꞌecaa, aꞌɨ́ɨ pu tiyaaruꞌu raꞌitárɨe á chuaataꞌa, ajta huáꞌaruri raatáꞌa. Aru aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu raꞌajtéꞌaxɨ ɨ́ tiyaaruꞌu. Aj pu i tiráahuaa ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Ajta raatátui ɨ́ táàtajraꞌan. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu ajtahuaꞌa Jesús raataxájtacaꞌa tɨjɨ́n: “Nuꞌuri mɨꞌɨni” 
\r (Mt. 17:22-23; Mr. 9:30-32) 
\p  
\v 43 Majta naímiꞌi mú naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios ayén ráaruu aꞌɨ́jna tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe. 
\p Matɨ́ꞌɨj mauj aꞌij tejáꞌuseijracaꞌa ɨ́ teɨte meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ Jesús huarɨ́j, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. 
\p  
\v 44 Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen tiráanamua. Ayee pu hui tíꞌineruuren ineetzi, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte. Avíitzi mú jɨ́n neetzi tiuꞌutátuiireꞌesin huáꞌa jemi ɨ́ teɨte. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 45 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, camu yaúꞌitɨée muáꞌaraa aꞌij tɨ huataújmuaꞌa ɨ́ niuucari tɨ raataxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, sino huateúravaatacaꞌa mej mi caí yaúꞌitɨée muáꞌaraꞌani. Majta mú tíꞌitziɨɨneꞌecaꞌa. Aꞌɨ́j mú jɨ́n caí raataꞌíhuaꞌuriꞌi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ huataújmuaꞌa. 
\s1 Ɨ́ jaꞌatɨ tɨ nuꞌu jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe 
\r (Mt. 18:1-5; Mr. 9:33-37) 
\p  
\v 46 Jaꞌanáj pu ayén tiujuꞌurɨ́j. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú autéjhuii mej tiúꞌujeeve aꞌɨ́jna jɨmeꞌe yee aꞌatani jaítzeꞌe veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee iteen tej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. 
\p  
\v 47 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu ramuaꞌareerecaꞌa aꞌij mej tíꞌimuaꞌajca ɨ́ ru tzajtaꞌa. Aj pu i paꞌarɨꞌɨ avéꞌeviꞌitɨ. Tɨ́ꞌɨj i á vejliꞌi raatéjche aꞌu tɨ aꞌutéjvee.  
\v 48 Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ raꞌancuréꞌeviꞌitɨn aꞌíjna i paꞌarɨꞌɨ neniúucajtzeꞌe, aꞌɨ́ɨ pu hui ajta naꞌancuréꞌeviꞌitɨn ineetzi. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ naꞌancuréꞌeviꞌitɨn ineetzi, aꞌɨ́ɨ pu ajta raꞌancuréꞌeviꞌitɨn aꞌɨ́jna tɨ tinaataꞌaíj. Ayee puꞌu tíꞌeen aꞌiné aꞌɨ́jna tɨ jaítzeꞌe cɨ́lieeneꞌen jɨ́n tiꞌitéjvee múꞌejmi mɨ sej nee jamuan áꞌujujhuaꞌan, ɨ́ Dios jemi, aꞌɨ́ɨ pu hui jaítzeꞌe veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee caí máàj jaꞌatɨ. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Ɨ́ jaꞌatɨ tɨ nuꞌu itejmi jemi seijreꞌe 
\r (Mr. 9:38-40) 
\p  
\v 49 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Juan, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, jaꞌatɨ tu aꞌuséij tɨ huáꞌamuariteꞌecaꞌa ɨ́ tiyáaruꞌuse mej huáꞌa tzajtaꞌa seijreꞌe ɨ́ teɨte. Aniúucajtzeꞌe pu jɨ́n huáꞌamuariteꞌecaꞌa. Teajta iteen, teen tu hui raatáꞌijmɨijriꞌi tɨ caí ayén rɨjcaa, aꞌiné capu téjmi jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 50 Tɨꞌɨj jí ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Caxu ráꞌijmɨijra, aꞌiné jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ caí aꞌij áꞌamuaruure, aꞌɨ́ɨ pu xaa áꞌamuavaɨreꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj Jesús huaꞌajtéꞌaxɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan 
\p  
\v 51 Tɨ́ꞌɨj ari vejliꞌitacaꞌa tɨ tejaꞌuréꞌenejsin aꞌájna xɨcájraꞌa tɨ jetzen Dios ráꞌaviꞌitɨn ɨ́ ta japua, Jesús pu raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare nain jɨmeꞌe tɨ aꞌuun aꞌujnén ánti Jerusalén.  
\v 52 Seica pu huataꞌítecaꞌa mej mi amuacaí aꞌujnén. Aa mú aꞌaráꞌa chajtaꞌa aꞌu mej aꞌuchéjme aꞌɨ́ɨme ɨ́ Samaria tɨ éꞌemeꞌecan. Aꞌuu mú aꞌatanéj mej mi rɨ́ꞌɨ tiúꞌuruuren aꞌu mej aráꞌaiixa. 
\p  
\v 53 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌuun éꞌechejcaꞌa, camu raꞌancuréꞌeviꞌitɨ meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, aꞌiné muꞌuri ramuaꞌareerecaꞌa tɨjɨ́n Jerusalén pu aꞌujnéjsin. 
\p  
\v 54 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌapua, aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, matɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi, ayée mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, ¿aꞌiné hui petíꞌijxeꞌeveꞌe tej ti tiyen huárɨni? ¿Ni teraataꞌáijteꞌen ɨ́ Dios tɨ júteꞌe yeꞌicáxɨreꞌen ɨ́ taij tɨ jɨ́n huáꞌucuiꞌini naíjmiꞌica, matɨ́j menaꞌa ayén mej huachéjme? ―Ayee mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi. 
\p  
\v 55 Aj pu i Jesús pɨ́ aꞌuréꞌeve. Aj pu i huaꞌajtéꞌaxɨ. Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ca xu hui ramuaꞌaree tiꞌitɨ́j tɨ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ayén caꞌaníjraꞌa tejamuaatáꞌaca sej si siyen tiuꞌutaxáj.  
\v 56 Aꞌiné inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, canu hui neꞌɨ́jna jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej nej ni huaꞌantipuáꞌajteꞌen ɨ́ teɨte, sino aꞌɨ́j nu jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej nej ni huaꞌirájtuaani. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p Majta aꞌucɨ́j. Majta seɨ́j chajtaꞌa jetze aꞌatanéj. 
\s1 Ɨ́ mej nuꞌu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 8:19-22) 
\p  
\v 57 Matɨ́ꞌɨj mauj huajúꞌucaa ɨ́ juye jetze, seɨ́j pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu hui á jamuan aꞌuméꞌe naꞌame aꞌu tɨ naꞌa pe áꞌume. 
\p  
\v 58 Jesús pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨme ɨ́ arachuíjse, aꞌúu mú hui uꞌuche aꞌu tɨ aucúcuꞌunijmee. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ pinaꞌase, piꞌista jetze mú tiúꞌurituꞌaate. Mɨ́ neajta inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, canu huatéechiꞌi aꞌu nej aꞌutácuti. 
\p  
\v 59 Jesús pu seɨ́j huataꞌáij ɨ́ tevi tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj áꞌucheꞌecaneꞌen nee jamuan. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn teáataꞌa, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nicheꞌe neꞌu yé huatácati ajta caí huámɨꞌɨni ɨ́ nitáàta nej ni raꞌaváꞌanan aꞌij tej tíꞌijrɨꞌɨre iteen. Aj nu xaa á jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe naꞌame. 
\p  
\v 60 Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Micheꞌe meꞌɨ́n raꞌaváꞌanan ɨ́ mɨꞌɨchi aꞌɨ́ɨme ɨ́ huaꞌaxɨ́ꞌej mɨꞌɨchite meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej caí ramuaꞌate ɨ́ Dios. Pajta múꞌee, aricu áꞌuraꞌa pej pi ɨ́ niuucari huaꞌutáꞌixaateꞌen tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Dios tɨ nainjapua tíꞌaijta. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 61 Ajtahuaꞌa seɨ́j pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, nee nu hui á jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe naꞌame, aru nauj miꞌi u aꞌatanén ne éꞌeche nej ni huaꞌutateújteꞌen ɨ́ neꞌihuaamuaꞌa, neajta ɨ́ nevaújsimuaꞌa. 
\p  
\v 62 Ayee pu tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ aꞌutéjche tɨ tíꞌimuarɨꞌe, tɨ puaꞌa ari jáꞌitaꞌa uméꞌeca ajta raatéxɨeehua, aꞌɨ́ɨ pu hui caí tiꞌitɨ́j vaɨreꞌe jemin ɨ́ Dios tɨ nainjapua tíꞌaijta. 
\c 10  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu huaꞌaréꞌeꞌitixɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaícate jamuan tamuáamuataꞌa aráꞌase 
\p  
\v 1 Aꞌatzu aꞌateeviꞌi, Jesús pu ajtahuaꞌa seica avéꞌejajpuaxɨ ɨ́ mej ayén puaꞌaméca aꞌachú cumu huaícate japuan tamuáamuataꞌa aráꞌase. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutaꞌítecaꞌa huaꞌapuacajméꞌen mej mi anáatéꞌee u eꞌaráꞌasti nainjapua aꞌu tɨ naꞌa mej aꞌuchéjme, aꞌu tɨ Jesús huájeꞌemuáarencheꞌe. 
\p  
\v 2 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Muꞌiitɨ́ muꞌuri tɨ́n áꞌujcaꞌane tɨ Dios tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen, aru camu muꞌíi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe mej tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios huaꞌirájtuaani. Aꞌɨ́j xu hui jɨ́n siyen tiraatáhuavii ɨ́ tavástaraꞌa ɨ́ tɨ jemin tiuꞌutátuiireꞌesin naíjmiꞌica jɨmeꞌe ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, tɨ aꞌɨ́ɨn tejámuaataꞌaíjteꞌen sej aꞌucɨ́jxɨꞌɨn nainjapua aꞌu mej éꞌeseijreꞌe. 
\p  
\v 3 ’Sericu múꞌeen. Ayee nu hui tejámuaataꞌaíjteꞌesin sej si huáꞌa tzajtaꞌa áꞌujujhuaꞌaneꞌen ɨ́ teɨte. Ayee xu seíireꞌe xáꞌajuꞌun matɨ́j cáneꞌaxɨ mej huáꞌa tzajtaꞌa áꞌujujhuaꞌan ɨ́ jɨ́ɨraꞌave.  
\v 4 Caxu hui caꞌaní téꞌepiin sej tumin tzajtaꞌa ucáꞌan, caxu seajta caꞌaní téꞌepiin sej tiúꞌujcɨɨxu teꞌucáꞌan, caxu seajta tiúꞌucaꞌacái téꞌɨꞌɨpɨꞌɨn. Caxu jaꞌatɨ teujteꞌe ɨ́ juye jetze.  
\v 5 Setɨ́ꞌɨj chiꞌita uteárute, miꞌi sej siyen tiraatateújteꞌen yee: “Rɨ́ꞌɨ xu yee tíꞌitechejca.” 
\p  
\v 6 ’Seajta tɨ puaꞌa aꞌuun éꞌeseijreꞌe seɨ́j ɨ́ tevi tɨ xaa rɨ́ꞌɨ tíꞌiche, aꞌɨ́ɨ xu hui huateáturaasin jemin ɨ́ sej jɨ́n raatateújte. Naꞌari caí, ajtahuaꞌa huateáturaasin múꞌejmi jemi ɨ́ sej jɨ́n raatateújte. 
\p  
\v 7 ’Aꞌuu xu áꞌateere aꞌájna chiꞌij jetze aꞌu sej aráꞌaiixa. Tiꞌitɨ́j tɨ naꞌa mej tejáꞌamuamin, aꞌɨ́j xu hui huácuaꞌani, seajta raayéꞌen. Ayee xu huárɨni aꞌiné ayée pu tiraavíjteꞌe mej tiraanájchiteꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌimɨjhuaca. Caxu áꞌujujhuaꞌaneꞌen méyee seajta méyee huáꞌache. 
\p  
\v 8 ’Setɨ́ꞌɨj seꞌuun aꞌuteárute seɨ́j jetze ɨ́ chajtaꞌa, tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨme amuaꞌancuréꞌeviꞌitɨn, ayée xu huárɨni. Tiꞌitɨ́ mej án amuaajáꞌujmuaniira, aꞌɨ́j xu huácuaꞌani.  
\v 9 Setáꞌaj seajta tihuáꞌuhuaateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej tiꞌicúcuiꞌijme. Seajta hui siyen huaꞌutáꞌixaateꞌen yee puꞌuri tɨ́muaꞌa tejaꞌuréꞌenejsin tɨ Dios nainjapua tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua. 
\p  
\v 10-11 ’Naꞌari, tɨ puaꞌa mecaí amuaꞌancuréꞌeviꞌitɨn setɨ́ꞌɨj eꞌaráꞌasti seɨ́j jetze ɨ́ chajtaꞌa, ayée xu caaye jetze áꞌujujhuaꞌaneꞌen. Ayee xu hui tihuaꞌutáꞌixaateꞌen yee: “Aꞌɨ́jna ɨ́ chuej, tɨ muiini tɨ ajtáviꞌitaxɨ ɨ́ tacaꞌacai jetze, íiye tɨ chajtaꞌa meꞌecan, aꞌɨ́j tu huatécaꞌatzɨjxɨꞌɨsin sej si ráamuaꞌaree sej veꞌecán jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi. Capu amɨ́n aꞌij sej seri tiúꞌuruu. Aúcheꞌe pu yeráꞌaiixa jaꞌanáj tɨ tejaꞌuréꞌenejsin tɨ Dios tiuꞌutaꞌaíjta nainjapua íiyen chaanaca japua.” Ayee xu hui tihuaꞌutáꞌixaateꞌen. 
\p  
\v 12 ’Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Aꞌájna xɨcájraꞌa jetze tɨ́ꞌɨj yeráꞌaiixa ɨ́ Dios tɨ ij aꞌɨ́ɨn huáꞌaxɨjteꞌen, jaítzeꞌe mú hui rajpuaíitzi muáꞌajuꞌun aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí amuaꞌancuréꞌeviꞌitɨ aꞌujna chajtaꞌa mej caí aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Sodoma eꞌechéjmeꞌe. 
\s1 Ɨ́ teɨte mej nuꞌu caí téꞌatzaahuateꞌe 
\r (Mt. 11:20-24) 
\p  
\v 13 ’Mɨ sej hui Corazín éꞌemeꞌecan, setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen. Seajta múꞌeen, mɨ sej Betsaída éꞌemeꞌecan, setáꞌaj seajta huataújxɨeemɨsteꞌen, aꞌiné múꞌejmi tzajtaꞌa, jeíhua nu niyen huarɨ́j tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu naꞌancuréꞌeviꞌitɨ. 
\p ’Aru tɨ puaꞌa niyen huárɨniicheꞌe huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej mejmíꞌi Tiro aꞌuchéjmeꞌecaa o huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej mejmíꞌi Sidón éꞌechejcaꞌa aꞌij nej neri huarɨ́j múꞌejmi jemi, aꞌɨ́ɨ mú hui mejmíꞌi seɨcɨé tiuꞌumuáꞌaj áꞌameꞌencheꞌe. Aꞌɨ́ɨ mú miyen ucaújchejteꞌaxɨꞌɨncheꞌe meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n custaa tíꞌitaꞌahuaca. Aꞌɨ́ɨ mú hui majta nasij cáujhuaateꞌencheꞌe, majta miyen éeneꞌe mej aꞌujráꞌasecheꞌe mej mi ráamuaꞌaree ɨ́ seica ɨ́ teɨte mej meri seɨcɨé tiuꞌumuáꞌaj. 
\p  
\v 14 ’Silu múꞌeen, jaítzeꞌe xu hui rajpuaíitzi xáꞌajuꞌun mecaí aꞌɨ́mej aꞌájna xɨcájraꞌa jetze tɨ Dios ayén tihuáꞌaxɨjteꞌen. 
\p  
\v 15 ’Ari múꞌeen, mɨ sej Capernaúm éꞌemeꞌecan. ¿Aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe múꞌejmi? ¿Ni qui Dios pu amuáꞌaviꞌitɨn u júteꞌe? Capu hui tzɨ́teꞌe, sino Dios pu amuajaꞌucáhuaꞌaxɨjsin téteꞌɨmua ɨ́ chaanaca jete aꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej caí naꞌancuréꞌeviꞌitɨ. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 16 Ajtahuaꞌa pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ tɨ huaꞌutaꞌítecaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén áꞌamuanamua, aꞌɨ́ɨ pu hui ajta nenamua ineetzi. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ amuaataꞌíti, aꞌɨ́ɨ pu ajta netaꞌíti ineetzi, ajta, aꞌɨ́ɨ pu hui raataꞌíti aꞌɨ́jna tɨ tinaataꞌaíj ineetzi. 
\s1 Matɨ́ꞌɨjtá nuꞌu mi curéꞌecɨjxɨ ɨ́ mej huaícate japuan tamuáamuataꞌa aráꞌase 
\p  
\v 17 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́jxɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ mé huaícate japuan tamuáamuataꞌa aráꞌase. Matɨ́ꞌɨj uvéꞌeneajxɨ, jeíhua mú rútemuaꞌaveꞌecaꞌa. Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ tiyaaruꞌu, aꞌɨ́ɨ mú majta teꞌaráꞌastijre tetɨ́ꞌɨj iteen tíhuaꞌutaꞌaíj aniúucajtzeꞌe. 
\p  
\v 18 Ayee pu tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu raaseíj neꞌɨ́jna ɨ́ Satanás tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn u eꞌicájve u júteꞌe. Ayee pu hui tejeꞌicájve cumu mej témaxcavaꞌaraꞌan. 
\p  
\v 19 ’Neajta inee, nuꞌuri tejámuaꞌíjca neꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej huaꞌavéꞌetziinaxɨꞌɨn seꞌɨ́mej ɨ́ cuꞌucuꞌuse, ajta seꞌɨ́mej ɨ́ teaxcáte sej si tiuꞌutémuaꞌitɨn. Neajta nu hui tejámuaꞌíjca sej si tiuꞌutémuaꞌitɨn nain jɨmeꞌe ɨ́ huáꞌamuarɨꞌeriꞌiraꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej amuájchaꞌɨɨreꞌe. Capu tiꞌitɨ́j aꞌij áꞌamuaruuren. 
\p  
\v 20 ’Mɨ seajta múꞌeen, caxu hui seꞌɨ́jna jɨ́n huataújtemuaꞌaveꞌen ɨ́ mej amuaꞌaráꞌastijreꞌesin ɨ́ tiyáaruꞌuse sino ayée xu seꞌɨ́jna jɨ́n titeetáujtemuaꞌaveꞌen, jee xaa neꞌu, tɨ ari áꞌayuꞌusiꞌi ɨ́ ta japua aꞌij sej hui anteꞌaruá sej si seꞌuun auteáturan tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ rutáàta ɨ́ Dios 
\r (Mt. 11:25-27; 13:16-17) 
\p  
\v 21 Aꞌájnáꞌɨmua, jeíhua pu huataújtemuaꞌave aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús aꞌíjna jɨmeꞌe tɨ huateájturaa jemin ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Ayee pu tiuꞌutéjniuu tɨjɨ́n: 
\p ―Jeíhua nu rɨ́ꞌɨ timuaatáꞌasin, mɨ pej niyáꞌupua, mɨ pej tíꞌaijta u ta japua, pajta íiyen chaanaca japua. Ayee nu hui ꞌeen jɨ́n rɨ́ꞌɨ timuaatáꞌasin aꞌiné múꞌee pe raatéꞌavaata aꞌíjna ɨ́ niuucari mej mi caí yaúꞌitɨée muáꞌaraa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jeíhua raayɨ́ꞌɨtɨ, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jeíhua tiúꞌujmuaꞌate. Pajta múꞌee tíhuaꞌutaseíjrateꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. Jee xaa neꞌu, mɨ pej niyáꞌupua, ayée pu hui muaꞌaránajchecaꞌa. 
\p  
\v 22 ’Nain pu jɨ́n tinaaꞌíjca ɨ́ niyáꞌupua. Capu jaꞌatɨ ramuaꞌaree jaꞌatɨ nej yaujraꞌan púꞌeen. Aꞌɨ́ɨ puꞌu ramuaꞌaree ɨ́ niyáꞌupua. Capu jaꞌatɨ ajta ramuaꞌaree jaꞌatɨ tɨ púꞌeen ɨ́ niyáꞌupua. Nee nuꞌu hui ramuaꞌaree i nej yaujraꞌan púꞌeen. Majta aꞌɨ́ɨme ramuaꞌaréeren ɨ́ nej huaꞌutaseíjrateꞌesin nexɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe. ―Ayee pu tiuꞌutéjniuu. 
\p  
\v 23 Tɨꞌɨj jí huaꞌantaseíirajraa ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Rujɨ́meꞌe pu huaꞌutáꞌixa tɨjɨ́n: 
\p ―Jéꞌecan pu hui rɨ́ꞌɨ tejamuaatáꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ sej seri tíꞌiseij.  
\v 24 Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej títetatéꞌecaꞌa rey jɨmeꞌe, muꞌiitɨ́ mú raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej raaseíj aꞌij sej tíꞌiseij múꞌeen. Majta jeíhua mú raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej ráanamua aꞌij sej seri tíꞌinamua. Aru capu hui ayén tihuaꞌucɨ́ꞌɨ. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Ɨ́ jaꞌatɨ tɨ nuꞌu ɨ́ Samaria éꞌemeꞌecan tɨ rɨ́ꞌɨ tíꞌitevij 
\p  
\v 25 Jaꞌanáj pu ayén huarɨ́j. Seɨ́j pu ájchee, tɨ tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ Moisés raꞌuyúꞌuxacaꞌa. Ayee pu tíꞌiteseꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén tiráacuanamuan tɨ ij aꞌɨ́ɨn Jesús tiꞌitɨ́j jɨ́n autéꞌɨtzen. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, ¿tiꞌitáni ruxeꞌeveꞌe nej niyen huárɨni tɨ ij náacɨꞌɨti ineetzi nej ruuri náꞌaraꞌani rusén jɨmeꞌe aꞌujna aꞌu tɨ Dios éꞌeseijreꞌe? 
\p  
\v 26 Ayee pu tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze? ¿Tiꞌitáani paꞌujíjveꞌe peꞌɨ́jna jetze ɨ́ yuꞌuxari? 
\p  
\v 27 Aj pu i ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj nuꞌu piyen rɨ́ꞌɨ tirájchaꞌɨɨ aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa ɨ́ taDioj nain jɨmeꞌe ɨ́ áꞌa tzajtaꞌa, pajta nain jɨmeꞌe aꞌachú pej caj téꞌacaꞌane ɨ́ áꞌaxɨejniuꞌuca jetze, pajta nain áꞌaxeꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe, ajta áꞌamuarɨꞌeriꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Ajtahuaꞌa pu seɨ́j seijreꞌe tɨ jɨ́n ayén yee patáꞌaj nuꞌu hui piyen cheꞌatá penaꞌa rɨ́ꞌɨ tirájchaꞌɨɨ ɨ́ axɨ́ꞌej tevi patɨ́j múꞌee aseɨ́j tiꞌitiꞌáꞌachaꞌɨɨ. 
\p  
\v 28 Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Xɨ́ꞌepɨꞌɨn pej tiraataxájtacaꞌa. Tɨ́ puaꞌa piyen huárɨni, aꞌij pej hui tiraataxájtacaꞌa, peruuri pej puaꞌamé rusén jɨmeꞌe aꞌu tɨ Dios éꞌeseijreꞌe. 
\p  
\v 29 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌimuaꞌataca, aꞌɨ́ɨ pu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej mi ráamuaꞌaree ɨ́ teɨte tɨ caí jaꞌanáj auteájturaa ɨ́ Dios jemi. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌataani púꞌeen ɨ́ nexɨ́ꞌej tevi? 
\p  
\v 30 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Jaꞌatɨ pu nuꞌu Jerusalén eꞌerájraa. Aꞌuu pu nuꞌu hui aꞌucaméꞌeca u Jericó. Matɨ́ꞌɨj nuꞌu mi nahuaꞌari raꞌantinájchecaꞌa. Metiráꞌariꞌiriꞌi ɨ́ cɨ́ɨxureꞌaraꞌan. Majta raatéevajxɨ. Matɨ́ꞌɨj nuꞌu mi yauutéj ɨ́ juye jetze. Puꞌuri áꞌameꞌerejcaꞌa. Majta nuꞌu meꞌɨ́n nahuaꞌari aꞌucɨ́j. 
\p  
\v 31 ’Aꞌatzu aꞌateeviꞌi, tɨ́ꞌɨj nuꞌu i seɨ́j aꞌucaméꞌeca juye jetze. Puaarij pu hui púꞌeen aꞌɨ́jna. Tɨꞌɨj jí raaseíj tɨ áꞌameꞌerejcaꞌa. Aa pu nuꞌu ɨmuá aꞌatanéj ɨ́ juye. Ajta nuꞌu mú áꞌume. 
\p  
\v 32 ’Ajtahuaꞌa pu nuꞌu seɨ́j aꞌájna aꞌucaméꞌeca. Aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen seɨ́j tɨ Leví teecan jetze ajtémeꞌecan. Aꞌɨ́ɨ pu ajta tíꞌivaɨreꞌecaꞌa huaꞌatéyujtaꞌa. Tɨ́ꞌɨj aꞌuun aꞌucáane aꞌu tɨ auucáꞌa ɨ́ tɨ áꞌameꞌerejcaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ajta nuꞌu hui raaseíj. Ayee pu cheꞌatá naꞌa huarɨ́j. Aa pu nuꞌu ɨmuá aꞌatanéj. Ajta nuꞌu mú áꞌume. 
\p  
\v 33 ’Ajtahuaꞌa pu nuꞌu seɨ́j aꞌucaméꞌeca. Aꞌii pu nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen seɨ́j tɨ seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n ɨ́ Samaria. Tɨ́ꞌɨj aj aꞌucaméꞌeca, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu aꞌucáane aꞌu tɨ auucáꞌa aꞌɨ́jna tɨ áꞌameꞌere. Tɨ́ꞌɨj raaseíj, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu ráꞌancuꞌuvajxɨ. 
\p  
\v 34 ’Tɨ́ꞌɨj nuꞌu i jemin á eꞌiréꞌene. Aj pu i racájaꞌusi á jetzen aꞌu tɨ tejéꞌepuaijtiꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ aceite, ajta u viinu. Ajta nuꞌu raacáꞌijcataxɨ aꞌu tɨ tejéꞌepuaijtiꞌihuacaꞌa. Aj pu nuꞌu i raꞌaváꞌara rucɨ́i japua ɨ́ puuruꞌu. Tɨ́ꞌɨj nuꞌu i yaꞌuvíꞌitɨ, aꞌájna jáꞌahuaꞌa aꞌu mej éꞌeꞌaseca ɨ́ mej puaseaaruveꞌe. Aꞌuu pu nuꞌu yaúutuaa. Temuaꞌa pu nuꞌu hui rɨ́ꞌɨ tiraaxáꞌapuairiꞌi. 
\p  
\v 35 ’Yee ruijmuaꞌa yee, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu hui ruꞌitaꞌɨ́ꞌɨpɨ huaꞌapuaca ɨ́ tumin. Ajta raataꞌɨ́ꞌɨpɨi aꞌɨ́jna tɨ antiújmuaꞌaree aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ chiꞌij. Ayee pu nuꞌu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Patáꞌaj rɨ́ꞌɨ tiraaxáꞌapuai. Neajta inee, netɨ́ꞌɨj uvéꞌenen, aj nu yeehui muaatáꞌasin nain aꞌachú pej caj tiraaxɨ́jte huaatari jɨmeꞌe, ajta tiꞌitɨ́j tɨ huácuaa.” Ayee pu nuꞌu hui tiraataꞌixaa, aꞌɨ́jna ɨ́ Samaria tɨ éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 36 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné timuáꞌamitɨejteꞌe, aꞌíime ɨ́ mej huaíca, aꞌatani éeneꞌe aꞌɨ́ɨn pɨ́rɨcɨ tɨ rɨ́ꞌɨ tíꞌitevistáa jáꞌaraa amɨ́jna jemi ɨ́ ruxɨ́ꞌej tevi ɨ́ mej tiraanáhuaꞌiriꞌi ɨ́ nahuaꞌari? 
\p  
\v 37 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌimuaꞌataca ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ Moisés raꞌuyúꞌuxacaꞌa, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayej neꞌase tɨ aꞌɨ́ɨn tɨ ráꞌancuꞌuvajxɨ, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ xɨ́ꞌepɨꞌɨn tíꞌitevij aꞌɨ́jna jemi ɨ́ ruxɨ́ꞌej tevi. 
\p Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aricu hui, patáꞌaj piyen huárɨni aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn huarɨ́j. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús á aꞌuréꞌene Marta tɨ éꞌeche 
\p  
\v 38 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, matɨ́ꞌɨj mauj huajúꞌucaa, aꞌúu pu aꞌaráꞌa aꞌu tɨ jaꞌatɨ eꞌechéjmeꞌe. Ayee pu ántehuaa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨjɨ́n Marta. Tɨ́ꞌɨj i aꞌɨ́ɨn raꞌancuréꞌeviꞌitɨ ɨ́ ruche.  
\v 39 Seɨ́j pu tiꞌihuaaraꞌa, ɨ́iitacan. Ayee pu ántehuaa tɨjɨ́n María. Ajta aꞌɨ́ɨn María, án pu vejliꞌi aꞌujyeíjxɨ jamuan ɨ́ Jesús. Ranamuájracaꞌa aꞌij tɨ tíꞌixajtacaꞌa.  
\v 40 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Marta, capu aꞌij tiráꞌateuveꞌe aꞌij tɨ huárɨni aꞌiné jeíhua pu tíꞌimuarɨꞌecaꞌa tɨ ij tihuaꞌumín. Tɨ́ꞌɨj i eꞌiréꞌene jemin ɨ́ Jesús. Ayee pu tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, ¿ni caí á jetze ruxeꞌeveꞌe tɨ neꞌihuaaraꞌa ruséɨjtacan yé naatéjtuaa nej ni neseɨ́j tíꞌimuarɨꞌe? Patáꞌaj hui raatáꞌixaateꞌen tɨ naatévaɨreꞌen. 
\p  
\v 41 Tavástaraꞌa pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Marta, Marta, jeíhua pej tíꞌimuaꞌatze, pajta jeíhua aꞌij téꞌamuaꞌate.  
\v 42 Seɨ́j puꞌu hui ruxeꞌeveꞌe pej piyen huárɨni. Aꞌɨ́jna ɨ́ María, aꞌɨ́ɨ pu raꞌavéꞌehuau ɨ́ tɨ jaítzeꞌe rɨ́ꞌen. Neajta inee, canu hui ráꞌaꞌariꞌira nemɨ́jna. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\c 11  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús huáꞌamuaꞌatejcaꞌa aꞌij mej yeꞌí titeetéjniuuni ɨ́ teɨte 
\r (Mt. 6:9-15; 7:7-11) 
\p  
\v 1 Jaꞌanáj pu ayén tiujuꞌurɨ́j. Aa pu jáꞌahuaꞌa aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Téniuusimeꞌe ɨ́ Dios jemi. Tɨ́ꞌɨj raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ huatéeniu, seɨ́j mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, patáꞌaj piyen titáamuaꞌaten tej huatéjniuuni ɨ́ Dios jemi tɨ́j Juan tihuaꞌumuáꞌate aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. 
\p  
\v 2 Tɨ́ꞌɨj i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setɨ́ꞌɨj huatéjniuuni, ayée xu hui tiuꞌutaxá yee: 
\q1 Múꞌee ɨ́ pej táꞌiyaꞌupua, 
\q1 Michéꞌe rɨ́ꞌɨ méꞌe tiyauꞌáꞌan ɨ́ pej jɨ́n ántehuaa. 
\q1 Chéꞌe ayén tejaꞌuréꞌenen aꞌájna xɨcájraꞌa pej jetzen tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua. 
\q1 Michéꞌe miyen cheꞌatá menaꞌa tiraꞌaráꞌasten aꞌij pej tíꞌijxeꞌeveꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua matɨ́j aꞌɨ́ɨme tiraꞌaráꞌaste ɨ́ mej ta japua aꞌutéꞌuu. 
\q1  
\v 3 Patáꞌaj titaatáꞌan ɨ́ tɨ tíꞌicuaꞌiriꞌi ɨ́ tej jɨ́n teꞌutáviicuaꞌi íjii tɨ́j naꞌa yú tɨ aucaꞌitɨ́ aꞌame. 
\q1  
\v 4 Patáꞌaj titaatáꞌuuniꞌi ɨ́ tej jɨ́n auteájturaa múꞌeetzi jemi aꞌiné ayée tu cheꞌatá tiraatáꞌuuniꞌira jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ auteájturaa itejmi jemi. 
\q1 Patáꞌaj pajta caí raatáꞌacareꞌen ɨ́ tiyaaruꞌu tɨ aꞌɨ́ɨn caꞌaníjraꞌa taatáꞌacareꞌen tej ti caí tiyen huárɨni tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen. Yee puꞌu. 
\p  
\v 5-6 Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tichéꞌe tiyen raataxáj yee seɨ́j xu múꞌeen tíꞌamigo. Ajta áꞌiyen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, tɨ́ꞌɨj ari jáꞌitaꞌa tɨ́caꞌa pɨ́tíꞌirɨcɨ, aꞌúu pu hui aꞌumé aꞌu tɨ éꞌeche ɨ́ amiiguraꞌan. Aj pu i ayén tiraatáꞌixaateꞌesin tɨjɨ́n: “neꞌamiigu, huaícaca naataniɨ́jteꞌe ɨ́ pan, aꞌiné auchén pu yeehui uvéꞌene seɨ́j ɨ́ neꞌamiigu tɨ muꞌu aꞌataméꞌecaa. Mɨ́ neajta inee, canu tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ ɨ́ nej raamíin.” 
\p  
\v 7 ’Tɨ́ꞌɨqui ayén hui tiuꞌutániuusin aꞌɨ́jna tɨ huiirájca tɨjɨ́n: “Capej néꞌɨtziiteꞌe. Puꞌuri yeehui aiteánamiꞌi ɨ́ puéerta, majta meꞌɨ́n ɨ́ tɨꞌɨríi, muꞌuri huatéejeꞌe. Neajta inee, nuꞌuri huatéecaꞌa. Capu chaꞌa rɨꞌɨrí nej ájcheni nej tiꞌitɨ́j jamuaatáꞌan.” Ayee pu tiraatáꞌixaateꞌesin. 
\p  
\v 8 ’Mɨ neajta inee, ayée nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Capu xaa ájchesin tɨ tiꞌitɨ́j raatáꞌan aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ amiiguraꞌan púꞌeen, sino, aꞌɨ́ɨ pu ájchesin aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ i caí méꞌe ráꞌɨtziiteꞌe ɨ́ amiiguraꞌan. Aj pu i raatáꞌasin, tzɨ́teꞌe, aꞌachú tɨ caj tiꞌitɨ́j tiraatáhuaviira. 
\p  
\v 9 ’Aꞌɨ́j nu hui jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe yee setáꞌaj seuj rahuaviira ɨ́ Dios jemi aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu xaa tejámuaatáꞌasin. Seajta, seuj rahuauca ɨ́ jemin. Aꞌɨ́ɨ xu jemi rateuni ɨ́ Dios. Seajta seuj teꞌejteátuꞌasixɨꞌɨn táꞌapueerta. Aj pu i xaa Dios teꞌantácuuna. Tɨꞌɨj jí amuaatáꞌasin ɨ́ sej rahuauhuau. 
\p  
\v 10 ’Ayee xu hui huárɨni aꞌiné tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén tiꞌitɨ́j tíꞌijhuaviira, aꞌɨ́ɨ pu raꞌancuréꞌasin. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ tiꞌitɨ́j huauca, aꞌɨ́ɨ pu hui rateuni. Ajta tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén teꞌejteátuꞌasixɨꞌɨn táꞌapueerta, Dios pu xaa tiraꞌantácuuneꞌesin. 
\p  
\v 11 ’Casiꞌi múꞌeen, ¿ni qui seɨ́j ayén huárɨni múꞌeen, mɨ sej huayaujmuaꞌa? Tɨ́ puaꞌa ayauj ayén huaꞌité muáhuaviira, ¿ni qui cuꞌucuꞌu paraatapíjteꞌesin? Capej xaa neꞌu. Huaꞌité pepuꞌu hui raatáꞌasin.  
\v 12 Naꞌari tɨ puaꞌa táꞌu muáhuaviira, ¿ni qui teáxca paratáchuiteꞌesin? Capej xaa neꞌu. Táꞌu pepuꞌu raatáꞌasin. 
\p  
\v 13 ’Ayee xu múꞌeen, mɨ sej aꞌij puaꞌa ꞌeen ɨ́ ru tzajtaꞌa, xuꞌuri ramuaꞌaree sej huaꞌutapuaíjveꞌen ɨ́ ruyaujmuaꞌa tiꞌitɨ́j tɨ rɨ́ꞌen. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tɨ áꞌamuayaꞌupua ɨ́ ta japua tɨ éꞌeseijreꞌe, jeíhua pu hui jaítzeꞌe raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ huaꞌutáꞌan tɨ aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan aꞌuun aꞌuteáturan aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej rahuauhuau. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, Dios jetze pu araújcaꞌane 
\r (Mt. 12:22-30; Mr. 3:19-27) 
\p  
\v 14 Jaꞌanáj pu ayén tiujuꞌurɨ́j. Jesús pu tiyaaruꞌu huatamuáriteꞌecaꞌa tɨ tevi tzajtaꞌa seijreꞌecaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tiyaaruꞌu, capu raatáꞌacareꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn tevi tiuꞌutaxáj. Jɨ́meꞌen puꞌu Jesús raatamuári, aj pu i tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tevi. Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, jeíhua mú naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj.  
\v 15 Majta seica miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Amɨ́jna mɨ tevi, mɨ Jesús, Beelzebú pu hui jetze araújcaꞌane tɨ ij ayén tihuaꞌutamuáriteꞌen ɨ́ tiyáaruꞌuse, aꞌiné aꞌɨ́jna ɨ́ Beelzebú, aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ seica ɨ́ tiyáaruꞌuse. Beelzebú pu caꞌaníjraꞌa ratáꞌaca tɨ ij ayén amɨ́n tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen ɨ́ tiyáaruꞌuse. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 16 Majta seica, ayée mú rɨ́ꞌɨ tíꞌiraꞌihuaꞌu meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn huaꞌutaseíjrateꞌen tiꞌitɨ́j tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe, tɨ ajta ɨ́ ta japua éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 17 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌij mej tíꞌimuaꞌajca. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Matɨ́j menaꞌa ɨ́ mej seɨ́j chuéjraꞌa japua tíꞌaijta, tɨ puaꞌa jáꞌitaꞌa maꞌutácɨɨne, aj mú mi huateújneꞌusiꞌiteꞌesin. Majta hui, camu chaꞌa áꞌateeri mej tiaíita muáꞌajuꞌun. Ajta tɨ puaꞌa miyen cheꞌatá menaꞌa jáꞌitaꞌa aꞌutácɨɨne aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej seɨcɨé menaꞌa á éꞌeche, camu majta chaꞌa áꞌateeri á mechée meꞌájna. 
\p  
\v 18 ’Ajta aꞌɨ́ɨn Satanás, tɨ puaꞌa miyen jáꞌitaꞌa aꞌutácɨɨne aꞌɨ́ɨme ɨ́ tɨ tihuáꞌaijteꞌe, ¿aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ aꞌɨ́ɨn áꞌateere tɨ tihuáꞌaijteꞌe naíjmiꞌica? Capu hui aꞌatzu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri. Ayee nu tiꞌixa neꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej siyen tíꞌinexa yee nej nuꞌu Beelzebú jetze aráncaꞌane nej ni huaꞌutamuáriteꞌen ɨ́ tiyáaruꞌuse. 
\p  
\v 19 ’Nicheꞌe aꞌatzu tejámuaataꞌíhuaꞌu. Tɨ́ puaꞌa hui niyen Beelzebú jetze aráncaꞌane nej ni huaꞌutamuáriteꞌen ɨ́ tiyáaruꞌuse, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌamua jamuan áꞌujujhuaꞌan, aꞌɨ́ɨ mú majta huaꞌutamuáriteꞌen ɨ́ tiyáaruꞌuse. ¿Aꞌataani jetze muaꞌaraújcaꞌane? Aꞌɨ́ɨ mú hui miijmu raataxájta yee múꞌeen xu autéꞌɨtze. 
\p  
\v 20 ’Naꞌari caí, tɨ puaꞌa nee xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan jetze naꞌaráncaꞌane ɨ́ Dios, ayée pu huataújmuaꞌa tɨ ari hui xaa aꞌájna tejaꞌuréꞌene múꞌejmi jemi tɨ aꞌɨ́ɨn Dios nainjapua tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua. 
\p  
\v 21 ’Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ tɨ rucaꞌané, tɨ jeíhua tíꞌijchaꞌɨɨ ɨ́ tɨ jɨ́n huaténeꞌuseꞌen, tɨ́ꞌɨj auj jɨ́meꞌen rájchaꞌɨɨ ɨ́ ruchiꞌi, naa pu temuaꞌa tíꞌaviitziꞌi tɨ́j naꞌa tɨ teꞌiráꞌa. Capu jaꞌatɨ tíꞌijnahuaꞌiran. 
\p  
\v 22 ’Mɨ ajta, tɨ puaꞌa seɨ́j mú aꞌuvéꞌemeꞌen tɨ jaítzeꞌe rucaꞌané caí aꞌɨ́jna, tɨ puaꞌa raaténeꞌusiꞌiteꞌen, ajta raatáviicuaꞌi, ayée pu rɨni aꞌɨ́jna tɨ mú aꞌuvéꞌeméꞌe aꞌame. Nain pu hui tiráꞌariꞌira ɨ́ tɨ jɨ́n néꞌuseꞌecaꞌa. Aj pu i tihuaꞌuréꞌaꞌasin tɨ́j naꞌa tɨ tíꞌijchaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ tɨ tihuaꞌunáhuaꞌiriꞌi. 
\p  
\v 23 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ caí nevaɨreꞌe ineetzi, aꞌɨ́ɨ pu hui néjchaꞌɨɨreꞌe ineetzi. Ajta jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ caí teɨte tíseꞌɨri ineetzi jemi, aꞌɨ́ɨ pu hui huaꞌuréꞌeꞌiteca. 
\s1 Ɨ́ xɨéjniuꞌucari tɨ nuꞌu aꞌij puaꞌa ꞌeen, ajtahuaꞌa pu nuꞌu huaréꞌaraa 
\r (Mt. 12:43-45) 
\p  
\v 24 Ajta ayén tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu rɨcɨ ɨ́ xɨéjniuꞌucari tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen. Tɨ́ꞌɨj aꞌuun huirájraa tzajtaꞌan seɨ́j ɨ́ tevi, aꞌɨ́ɨ pu áꞌucheꞌecaneꞌen tɨ rahuauhuau aꞌu tɨ eꞌehuaújseꞌupeꞌen, aꞌu tɨ aꞌuhuáchi. Aru capu hui rateuve. Ayee pu tíꞌimuaꞌatze tɨjɨ́n: “Nicheꞌe yeehui huaréꞌaraꞌani u niche aꞌu nej eꞌerájraa.” 
\p  
\v 25 ’Tɨ́ꞌɨj uvéꞌenen, ayée pu hui ꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Naa pu ꞌeen ɨ́ ru tzajtaꞌa. Cu xɨee mej mauchén uhuaréꞌeꞌichaꞌutacaꞌa. Nain pu rɨ́ꞌɨ huáruu.  
\v 26 Aj pu i aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucari huaúuviꞌitɨn ɨ́ seica ɨ́ mej aráhuaꞌapua aráꞌase. Aꞌɨ́ɨ mú majta jaítzeꞌe aꞌij puaꞌa ꞌeen caí ɨ́ seɨ́j. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌuteárute naímiꞌi mej mi huatéꞌe muáꞌaraꞌani meꞌɨ́jna tzajtaꞌa ɨ́ tevi. Ajta áꞌiyen, ayée pu hui teꞌiráame tɨ jaítzeꞌe aꞌij puaꞌa éeneꞌe aꞌame aꞌɨ́jna ɨ́ tevi caí tɨ ajmíꞌi éeneꞌe. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Ɨ́ tɨ nuꞌu tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiꞌitáꞌaca 
\p  
\v 27 Tɨ́ꞌɨj Jesús auj tíꞌixajtacaꞌa, ajta seɨ́j ꞌɨ́itaꞌa aꞌujna aꞌutéveecaꞌa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte. Aj pu i ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa caꞌanín jɨmeꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Rɨ́ꞌɨ pu tiraatáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa pej jetzen huanúꞌihuacaꞌa, pej pajta jetzen huátzii. 
\p  
\v 28 Aj pu i Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨme, jaítzeꞌe pu hui rɨ́ꞌɨ tihuaꞌatáꞌaca aꞌɨ́mej ɨ́ mej ranamua ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Dios, majta miyen raꞌaráꞌastijreꞌen. 
\s1 Teɨte mú nuꞌu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej nuꞌu tiꞌitɨ́j huaseíj tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe 
\r (Mt. 12:38-42; Mr. 8:12) 
\p  
\v 29 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, maúcheꞌe mú máàj ajteáxɨɨrijmeꞌe ɨ́ Jesús jemi. Ajta aꞌɨ́ɨn, ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Jeíhua mú aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte ɨ́ mej íjii huáteemua. Ayee mú hui raxɨ́ꞌeveꞌe nej tihuaꞌutaseíjrateꞌen tiꞌitɨ́j tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe. Aru canu tiꞌitɨ́j huaꞌutaseíjrateꞌesin. Aꞌij nuꞌu huaꞌutáꞌixaateꞌesin tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Jonás teecan tɨ tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. 
\p  
\v 30 ’Jaꞌiné aꞌɨ́ɨ pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe ɨ́ mej raaseíj aꞌɨ́ɨme mej Nínive eꞌechéjmeꞌe, ayée nu cheꞌatá nenaꞌa nej aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe ɨ́ mej raseíj aꞌɨ́ɨme íjii mej huáteemua. 
\p  
\v 31 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, aꞌájna xɨcájraꞌa jetze tɨ jetzen Dios huáꞌaxɨjteꞌen ɨ́ teɨte, aꞌɨ́jna tɨ ajmíꞌi tiꞌitéveecaꞌa reyna jɨmeꞌe aꞌujna antánɨmua huaritaꞌan ɨ́ jaj tɨ veꞌée, aꞌɨ́ɨ pu hui aꞌánna aꞌutéchaxɨjsin huáꞌa jamuan aꞌímej íjii mej huáteemua. Aꞌɨ́ɨ pu ajta huáꞌa jetze teꞌujpuáꞌariteꞌesin tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe. Aꞌuu pu ɨmuá aꞌuvéꞌemej tɨ ij ráanamua aꞌɨ́jna ɨ́ Salomón teecan tɨ rɨ́ꞌɨ mé teúumuaꞌarejcaꞌa. Neajta inee, i nej yee huatéjvee ɨ́ teɨte tzajtaꞌa, jaítzeꞌe nu hui veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee caí aꞌɨ́jna ɨ́ Salomón. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌɨ́jna ɨ́ reyna huáꞌa jetze teꞌujpuáꞌajteꞌesin aꞌiné camu nenamua ineetzi. 
\p  
\v 32 ’Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Nínive eꞌechéjmeꞌe, ayée mú rɨni aꞌájna xɨcájraꞌan ɨ́ Dios tɨ jetzen huáꞌaxɨjteꞌen ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́ɨ mú huatéhuiixɨꞌɨsin aꞌɨ́mej jamuan ɨ́ mej íjii huáteemua. Matɨ́ꞌɨj mi teꞌujpuáꞌajteꞌesin tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe. Seɨcɨé mú hui tiuꞌumuáꞌaj matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jonás teecan. Neajta inee, jaítzeꞌe nu hui veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee caí aꞌɨ́jna ɨ́ Jonás. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌɨ́ɨme ɨ́ teteca Nínive mej eꞌechéjmeꞌe, aꞌɨ́ɨ mú teꞌujpuáꞌajteꞌesin tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe ɨ́ mej íjii huáteemua aꞌiné camu seɨcɨé tiuꞌumuáꞌaj netɨ́ꞌɨj tihuaꞌutáꞌixaa inee. 
\s1 Ɨ́ tɨ nuꞌu úꞌutatzaveꞌe ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte 
\r (Mt. 5:15; 6:22-23) 
\p  
\v 33 ’Jɨ́meꞌen hui aꞌɨ́jna ɨ́ aparaatu tiꞌitɨ ɨ́ mej ráꞌajtaira, capu jaꞌatɨ aꞌájna yeꞌutéꞌavaata. Capu ajta xaꞌari tzajtaꞌa ruꞌutéchajtza. Capu xaa neꞌu, sino án pu ɨmuá yaꞌujchájtza mej mi raaseíj ɨ́ mej meꞌuun aꞌuteáruti. 
\p  
\v 34 ’Ayee pu hui tíꞌivaɨreꞌe áꞌajɨꞌɨ tɨ́j taij tɨ áꞌataa ɨ́ áꞌajetze. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, tɨ puaꞌa rɨ́ꞌen áꞌajɨꞌɨ, ayée pu ꞌeen, cu xɨee tɨ huanéeriꞌicɨ́ nainjapua ɨ́ áꞌajetze. Naꞌari caí, tɨ puaꞌa pecaí rɨꞌéeneꞌen áꞌajɨꞌɨ jetze, ayée pu ꞌeen, cu xɨee tɨ huatɨ́caꞌa ɨ́ áꞌajetze. 
\p  
\v 35 ’Setáꞌaj siyen huárɨni tɨ ij caí aúumɨꞌɨni tɨ áꞌataa ɨ́ áꞌajetze.  
\v 36 Tɨ́ puaꞌa naa pu áꞌataa ɨ́ áꞌajetze, ajta caí aꞌatzu áꞌamɨꞌɨca, nainjapua pu hui huanéeriꞌicɨ́ aꞌame. Ayee pu téꞌeme, cu xɨee aparaatu á jetze ráatatza. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús huáꞌa jetze teꞌujpuáꞌajteꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos 
\r (Mt. 23:1-36; Mr. 12:38-40; Lc. 20:45-47) 
\p  
\v 37 Jɨ́meꞌen puꞌu raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ tihuaꞌutáꞌixaa, aj pu i seɨ́j pu raatáꞌinee tɨ tejáꞌucuaꞌani áa tɨ éꞌeche. Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, fariseo pu pɨ́rɨcɨ. Aꞌuu pu aꞌuteájrupi. Tɨ́ꞌɨj i á vejliꞌi aꞌuréꞌehuiꞌixɨ aꞌu tɨ meesa aꞌutéjvee.  
\v 38 Ajta aꞌɨ́ɨn fariseo, aꞌɨ́ɨ pu raaseíj tɨ caí Jesús amuacaí anaújmuaijte aꞌij mej tíꞌijrɨꞌɨre ɨ́ mej ráꞌastijreꞌecaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan. Jéꞌecan pu aꞌij puaꞌa tiraꞌutaseíj. 
\p  
\v 39 Aj pu i tavástaraꞌa ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen mɨ sej fariseos púꞌeen. Ayee xuꞌu tíꞌitetei sej anaújmuaijteꞌaxɨꞌɨn mɨ rumuájcaꞌa jetze. Mɨ́ ajta caí aꞌatzu aꞌij amuáꞌamitɨejteꞌe sej rɨ́ꞌɨ huaújruuren mɨ ru tzajtaꞌa. Ayee xu ꞌeen, cu xɨee tɨ́j jaꞌatɨ raacájaꞌusin mé jéjreꞌe mɨ vaasu, ajta amɨ́jna mɨ xaꞌari. Ayee xuꞌu ruseijrata huáꞌa tzajtaꞌa mɨ teɨte sej rɨ́ꞌɨ tíꞌiteteɨte. Mɨ́ seajta múꞌeen, ayée xu ꞌeen mɨ ru tzajtaꞌa. Aꞌij xu puaꞌa tíꞌiteteɨte seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej tihuaꞌunáhuaꞌiriꞌi, seajta aꞌij puaꞌa huáꞌuruu. 
\p  
\v 40 ’Mɨ sej hui caí tiꞌitɨ́j úꞌumuaꞌaree. Aꞌɨ́jna tɨ raatétaahuacaꞌa ɨ́ sej mé jéjreꞌe ratéhuaꞌiraꞌa, ¿ni caí aꞌɨ́ɨn ajta raatétaahuacaꞌa ɨ́ áꞌamuatzajtaꞌa tɨ seijreꞌe?  
\v 41 Setáꞌaj siyen huaꞌutáꞌan ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi seꞌíjna tɨ uráꞌaa ɨ́ áꞌamuatzajtaꞌa. Ayee xu aꞌɨ́jna jɨ́n huárɨni, tɨ ij temuaꞌa teꞌirájraꞌani múꞌejmi jemi. 
\p  
\v 42 ’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen, múꞌeen, mɨ sej fariseos púꞌeen. Ayee xu tíꞌitetei sej raatátuiireꞌen ɨ́ Dios jemi, seɨ́j tamuáamuataꞌa anxɨ́te jetze tɨ ajtémeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ tuꞌupi, tiꞌitɨ́j menta, seajta seꞌɨ́jna ɨ́ tuꞌupi, tiꞌitɨ́j ɨ́ tɨ ayén huataújmuaꞌa tɨjɨ́n ruda, seajta nain tɨ́j naꞌa puaꞌamé tíꞌixuaavi ɨ́ tuꞌupi. Múꞌeen xu hui raꞌutámuaꞌaree naíjmiꞌi tɨ́j naꞌa tiꞌipuaꞌamé. 
\p ’Mɨ seajta múꞌeen, seyaꞌuhuáꞌaxɨ ɨ́ tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios jemi, sej si siyen rɨ́ꞌɨ huáꞌuruuren ɨ́ áꞌamuaxɨꞌej teɨte aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe, seajta sej si rɨ́ꞌɨ tirájchaꞌɨɨ ɨ́ Dios. Senaꞌatzɨ́ caí yéꞌuhuaꞌanancacheꞌe sej siyen araúrasten seꞌíjna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe. Ajta, ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe sej tiuꞌutáꞌan seꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ cɨ́j naꞌa caj tíꞌivaɨreꞌe. 
\p  
\v 43 ’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen, múꞌeen, mɨ sej fariseos púꞌeen. Jéꞌecan xu hui raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ tiꞌitɨ́j amuáacɨꞌɨti sej aꞌujráꞌasen ɨpuari japua aꞌu mej áꞌujraarase ɨ́ áꞌamuavaujsi u teyujtaꞌa. Jéꞌecan pu amuaꞌaráanajche mej meꞌɨ́n teɨte amuaatateujteꞌen aj mej tejáꞌatua. 
\p  
\v 44 ’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen aꞌiné ayée xu ꞌeen cumu aꞌu mej huaꞌavaꞌana ɨ́ mɨꞌɨchite. Majta hui aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, ɨ́ mej japuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, camu hui ramuaꞌaree aꞌij tɨ ꞌeen téteꞌe aꞌiné capu á éꞌe tiꞌitɨ́j ɨ́ mej jɨ́n ráamuaꞌaree mej meꞌájna huaꞌaváꞌanaxɨ. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 45 Tɨ́ꞌɨj i seɨj tɨ tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze, Moisés teecan tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, pej piyen tiꞌixa, aꞌɨ́j pej jɨ́n aꞌij puaꞌa tíꞌitajepeꞌe itejmi. 
\p  
\v 46 Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Seajta múꞌeen, mɨ sej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ Moisés raꞌuyúꞌuxacaꞌa, setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen. Ayee xu hui veꞌecán jɨ́n tihuauꞌíjcateꞌen ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén huápɨꞌɨ muárɨꞌeri, tɨ caí jaꞌatɨ raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ ayén huárɨni. Seajta áꞌiyen, múꞌeen xu tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen ɨ́ teɨte mej nuꞌu mi meꞌɨ́jna jɨ́n raꞌaráꞌastijreꞌen. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu aꞌatzu huataúraꞌasin sej si tiꞌitɨ́j jɨ́n huaꞌutévaɨreꞌen. 
\p  
\v 47 ’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen aꞌiné múꞌeen xu ráꞌajtaꞌahuaca ɨ́ mej tzajtaꞌan huaꞌuteátuꞌasin aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. Majta aꞌɨ́ɨme aꞌamuahuáacɨxaꞌastemuaꞌacɨꞌɨ, aꞌɨ́ɨ mú hui huáꞌucuii. 
\p  
\v 48 ’Aꞌɨ́j xu jɨ́n siyen múꞌeen tiuꞌutaxájta yee amuaꞌaránajchecaꞌa aꞌij mej huáꞌuruu ɨ́ aꞌamuahuáacɨxaꞌastemuaꞌacɨꞌɨ. Aꞌɨ́ɨ mú hui huáꞌucuii aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. Seajta múꞌeen, xuꞌuri ramuaꞌaree temuaꞌa naa aꞌij mej huáꞌuruu. Ayee pu ajta tejámuaꞌaránajchecaꞌa. Seajta, ayée xu ráꞌajtaahuacaꞌa aꞌu mej huajeꞌeteátuꞌasin. Seajta, ayée xu cheꞌatá senaꞌa neruuren ineetzi. 
\p  
\v 49 ’Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén Dios rumuaꞌatzíiraꞌa pu jɨ́n tiraataxájtacaꞌa tɨjɨ́n: “Nehuaꞌutaꞌítiꞌira huáꞌa jemi ɨ́ teɨte seica mej neetzi jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa, neajta seica ɨ́ nej huaꞌantíhuau mej mi nevaɨreꞌe. Jeꞌicáca mú cuiꞌini aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́ɨ mú huáꞌacuiꞌini. Majta seica, aꞌij puaꞌa mú huáꞌaruuren.” 
\p  
\v 50-51 ’Aꞌɨ́j pu jɨ́n, ayée pu hui tiráꞌamitɨejteꞌe ɨ́ Dios jemi, aꞌɨ́ɨ mú puꞌéeneꞌe aꞌɨ́ɨme íjii mej huáteemua meꞌɨ́jna jɨmeꞌe matɨ́j menaꞌa puaꞌamé huácuii aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa, naíjmiꞌi matɨ́j puaꞌamé huácuii tɨ́j naꞌa tiúꞌuseijre ɨ́ chaanaca, naíjmiꞌi tɨ́j naꞌa Abel tɨ huamɨ́ꞌɨ ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Zacarías, aꞌɨ́jna mej raꞌupuáꞌajte jáꞌitaꞌa aꞌu tɨ aꞌutéjvee aꞌɨ́jna ɨ́ mej japuan tíꞌimuaɨꞌɨvajtaca, aꞌu tɨ teyuu áꞌijnee. Jee xaa neꞌu, ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, xaa neꞌu. Ayee pu hui tiráꞌamitɨejteꞌe ɨ́ Dios jemi, aꞌɨ́ɨ mú puꞌéeneꞌe nain jɨmeꞌe aꞌɨ́ɨme íjii mej huáteemua. 
\p  
\v 52 ’Setáꞌaj huataújxɨeemɨsteꞌen mɨ sej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze Moisés teecan tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa. Múꞌeen xu rujɨ́ɨmuaꞌa senaꞌa antiújmuaꞌareerecaꞌa seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n ráamuaꞌaree aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios. Seajta múꞌeen, caxu hui huataúraꞌa tɨ Dios tejáꞌamuaꞌaijteꞌen. Seajta huáꞌijmɨi aꞌɨ́mej ɨ́ seica mej mi caí miyen huataúraꞌan tɨ Dios tihuauꞌaíjteꞌen. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 53-54 Tɨ́ꞌɨj Jesús aꞌuun huirájraa, aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze Moisés tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú autéjhuii mej aꞌij puaꞌa tirájeeve caꞌanín jɨmeꞌe. Jéꞌecan mú jeíhua tiraꞌíhuaꞌuriꞌi mej mi ráateuni ɨ́ mej jɨ́n jetzen teꞌujpuáꞌajteꞌen meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\c 12  
\s1 Tɨ́ puaꞌa nuꞌu jaꞌatɨ ayén huaꞌitzi jɨ́n tiúꞌujseijrata 
\p  
\v 1 Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, jeíhua mú ajteáxɨɨrecaꞌa. Ayee mú aráꞌaxcaa aꞌachú huaꞌapua viꞌiraꞌa, huaíca viꞌiraꞌa, aꞌachú mej menaꞌa puaꞌamé. Aꞌɨ́j mú jɨ́n áꞌacatacaꞌa jeíhua. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu amuacaí tihuáꞌatixáateꞌajraa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Rɨ́ꞌɨ xuꞌu hui múꞌeen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe fariseos mej ranájchiteꞌe ɨ́ pan jetze. Ayee pu huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨjɨ́n ɨ́ tɨ huáꞌa tzajtaꞌa uraninei, ɨ́ tɨ caí jéꞌiyecan jɨ́n seijreꞌe. 
\p  
\v 2 ’Ayee puꞌu, tiꞌitɨ́j tɨ naꞌa tɨ rúꞌavaa avíitziꞌi jɨmeꞌe, aꞌɨ́ɨ pu hui huataseíjreꞌesin mé jéjreꞌe mej mi raaseíj ɨ́ teɨte. Ajta tiꞌitɨ́j mej ráꞌavaatacaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu antícuuniꞌihua mej mi ráamuaꞌaree aꞌij tɨ ꞌeen. 
\p  
\v 3 ’Aꞌɨ́jna ɨ́ pej raataxájtacaꞌa tɨ́caꞌamisteꞌe, Dios pu raataxájta tújcaꞌari tzajtaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ pej raataxájtacaꞌa xahuaanin jɨmeꞌe u chiꞌita u téteꞌe, Dios pu hui raataxájta caꞌanín jɨmeꞌe aꞌánna ɨ́ chiꞌij japua taꞌavéꞌepaꞌatza. 
\s1 Aꞌataani ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe tej rátziɨɨneꞌe 
\r (Mt. 10:28-31) 
\p  
\v 4 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe mɨ sej neꞌamiigustemuaꞌa púꞌeen, caxu huáꞌatziɨɨneꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej menaꞌa raayɨ́ꞌɨtɨ mej raajéꞌica ɨ́ sej ratéhuaꞌiraꞌa, sino camu raayɨ́ꞌɨtɨ mej raꞌupuáꞌajteꞌen ɨ́ aꞌamua tzajtaꞌa tɨ seijreꞌe. 
\p  
\v 5 ’Mɨ neajta inee, ayée nu tejámuaatáꞌixaateꞌesin jaꞌatɨ sej xaa tziɨɨneꞌe. Setáꞌaj rátziɨɨneꞌe aꞌɨ́jna tɨ ayén raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ raajéꞌica ɨ́ sej ratéhuaꞌiraꞌa, tɨ ajta raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ yáꞌurɨeeni ɨ́ aꞌamua tzajtaꞌa tɨ seijreꞌe aꞌujna taij jetze tɨ caí jaꞌanáj áꞌamɨꞌɨni. Jee tzɨ́teꞌe, ayée nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨjɨ́n: Setáꞌaj rátziɨɨneꞌe seꞌɨ́jna. 
\p  
\v 6 ’Aru, caxu aꞌij titéꞌujmuajca. ¿Ni secaí siyen tiuꞌutanájchita aꞌachú cumu huaꞌapua centaavo anxɨ́vica jɨmeꞌe ɨ́ pinaꞌase ɨ́ mej cɨ́lieen? Camu jeíhua tíꞌijnajche. Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn Dios, aꞌɨ́ɨ pu naíjmiꞌica autámuaꞌareeriꞌi.  
\v 7 Jee xaa neꞌu, ayée pu tiꞌayajna. Dios pu hui ari raatéꞌitɨeexɨ mɨ áꞌamuacɨpua aꞌachú tɨ puaꞌaméjme. Caxu tíꞌitziɨɨneꞌe aꞌiné múꞌeen xu jeíhua jaítzeꞌe jetzen ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios mecaí ɨ́ pinaꞌase, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu xaa amuáꞌancuꞌuvajxɨꞌɨsin. 
\s1 Ɨ́ mej nuꞌu ramuaꞌate meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús ɨ́ teɨte jemi 
\r (Mt. 10:32-33; 12:32; 10:19-20) 
\p  
\v 8 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ ayén tiuꞌutaxájta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ teɨte yee naꞌaráꞌastijreꞌen ineetzi, inee i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, ayée nu neajta raataxájta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej ta japua tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ Dios jemi yee naatévaɨ ineetzi.  
\v 9 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tiꞌixa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ teɨte yee capu nemuaꞌate, ayée nu hui cheꞌatá raataxájta aꞌɨ́mej jemi mej ta japua tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ Dios jemi yee canu ramuaꞌate. 
\p  
\v 10 ’Neajta nu tíhuaꞌutáꞌuuniꞌira aꞌɨ́mej, aꞌachú mej menaꞌa puaꞌamé aꞌij puaꞌa tíꞌinexa ineetzi i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte. Aru aꞌɨ́ɨme, aꞌachú mej menaꞌa puaꞌamé aꞌij puaꞌa tíꞌijxa aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, canu jaꞌanáj tíhuaꞌutáꞌuuniꞌira aꞌɨ́mej. 
\p  
\v 11-12 ’Seajta múꞌeen, matɨ́ꞌɨj u amuaꞌaráviꞌitɨn aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej teyujtaꞌa tíꞌaijta, nusu aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej tiꞌitɨ́j jɨ́n antiújmuaꞌaree, ayée xu huárɨni. Caxu hui aꞌij titéꞌujmuajca aꞌij sej yeꞌí titeeteújnan naꞌari aꞌij sej yeꞌí tiuꞌutaxáj, aꞌiné aꞌájna xɨcájraꞌan jetze, aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu tejáꞌamuamuaꞌaten aꞌij sej yeꞌí tiuꞌutaxá. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ nuꞌu tíꞌijchaꞌɨɨ aꞌɨ́jna ɨ́ chíjteaani 
\p  
\v 13 Ajta seɨ́j huáꞌa tzajtaꞌa aꞌutéveecaꞌa. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, patáꞌaj piyen tiraataꞌixaateꞌen ɨ́ nejáꞌa yee tɨ jáꞌitaꞌa tinaatáꞌan aꞌɨ́jna tɨ titaacɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ seɨ́j huamɨ́ꞌɨ, aꞌiné capu tinaatáꞌasin ɨ́ neetzi tɨ neꞌáa. 
\p  
\v 14 Jesús pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Hoombi xaa, ¿aꞌataani tinaaꞌíjca juees jɨmeꞌe? ¿Aꞌataani naatáꞌa nej niyen tiuꞌuxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen múꞌejmi jemi? ―Ayee puꞌu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 15 Ajta ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen, setáꞌaj áꞌujcuꞌuvée senaꞌa temuaꞌa naa. Chéꞌe secaí huápɨꞌɨ senaꞌa tíꞌinecuaꞌatze sej jeíhua tiuꞌuchaꞌɨ́ɨmeꞌeni, tiꞌitɨ́j tɨ naꞌa, aꞌiné tɨ puaꞌa jaꞌatɨ jeíhua tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ, capu hui tiꞌitɨ́j aꞌij tiraatévaɨreꞌesin tɨ ij caí chéꞌe tiꞌitɨ́j aꞌij ráaruuren. 
\p  
\v 16 Tɨ́ꞌɨj i seɨ́j niuucari jɨ́n tihuáꞌuꞌitɨiiriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Aa pu nuꞌu jáꞌahuaꞌa chíjteaani éꞌeche. Chuej pu nuꞌu tíchaꞌɨɨ tɨ japuan tiuꞌuhuáste. Temuaꞌa pu nuꞌu hui jeíhua tiúꞌucɨɨrecaꞌa. 
\p  
\v 17 ’Tɨ́ꞌɨj i ayén tiuꞌumuáꞌaj aꞌɨ́jna ɨ́ chíjteaani tɨjɨ́n: “¿Aꞌiné yeehui náarɨni? Capu chéꞌe méꞌe éꞌerɨꞌɨri aꞌu nee yeehui yáꞌaruuren ɨ́ tɨ huácɨɨrecaꞌa.”  
\v 18 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu i ayén tiuꞌumuáꞌaj tɨjɨ́n: “Ayee nu rɨni. Neraatéꞌuuna ɨ́ nechiꞌi mé tɨ huavéjme. Neajta seica nu ájtaahuaxɨꞌɨsin tɨ jaítzeꞌe vivejméꞌe áꞌaraꞌani. Netɨ́ꞌɨj ni neꞌuun ruꞌutéꞌaasin ɨ́ tɨ tiúꞌucɨɨrecaꞌa, ajta nain i nej tíꞌijchaꞌɨɨ.  
\v 19 Neajta nu yeehui niyen tiuꞌutaxájta ɨ́ ne tzajtaꞌa yee nuꞌuri neꞌuun rɨ́ꞌɨ tiúꞌuruu u chiꞌita. Jéꞌecan pu áꞌateeri tɨ rɨ́ꞌɨ tinaatévaɨreꞌesin. Nuꞌuri yeehui neséꞌupeꞌen. Nichéꞌe tíꞌicuaꞌaca, neajta yeꞌeca, neajta netémuaꞌaveꞌe.” ―Ayee pu nuꞌu tiuꞌumuáꞌaj aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. 
\p  
\v 20 ’Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Dios, ayée pu hui tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Múꞌee, mɨ pej caí tiꞌitɨ́j muaꞌaree. Ijii, tɨ́caꞌa pej mɨꞌɨni. Patɨ́ꞌɨj huamɨ́ꞌɨn, ¿aꞌataani tíꞌijcɨꞌɨti aꞌɨ́jna ɨ́ pej múꞌee rɨ́ꞌɨ ráaruu pej pi aseɨ́j huatáꞌatemuaꞌaveꞌencheꞌe?” ―Ayee pu Dios tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 21 Neajta niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Ayee pu hui téꞌeme aꞌɨ́mej jemi matɨ́j menaꞌa puaꞌamé ɨ́ mej rujɨ́ɨmuaꞌa rajséꞌɨri tiꞌitɨ́j tɨ naꞌa mej mi jeíhua tíꞌijchaꞌɨɨ, majta, camu tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ ɨ́ Dios jemi. 
\s1 Tɨ́ nuꞌu Dios huáꞌachaꞌɨɨ ɨ́ ruyaujmuaꞌa 
\r (Mt. 6:25-34) 
\p  
\v 22 Tɨ́ꞌɨj i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Caxu seꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌimuaꞌajca yee aꞌiquí yeꞌí tetíꞌicuaꞌani nusu yee aꞌiquí yeꞌí tetíꞌiyeꞌen naꞌari yee aꞌiquí yeꞌí tetiuꞌutétachejteꞌesin. 
\p  
\v 23 ’¿Ni caí jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios jemi sej ruuri xáꞌaraꞌani caí ɨ́ tɨ sej ráacuaꞌani? ¿Ni caí ayén cheꞌatá naꞌa jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios jemi tɨ ruuri aꞌame ɨ́ sej ratéhuaꞌiraꞌa caí tɨ naa seíireꞌe aꞌame ɨ́ sej jɨ́n tiuꞌuteújchejteꞌen? Aa niꞌijtá xaa neꞌu. 
\p  
\v 24 ’Casiꞌi, xaaseíj amɨ́mej cuaꞌatza ɨ́ mej júteꞌe ráꞌaraꞌa. Camu hui aꞌatzu tíꞌihuasteꞌe, camu majta tíꞌitzaꞌanaca. Camu majta huatéechiꞌi ɨ́ mej tzajtaꞌan rɨ́ꞌɨ yéꞌuruuren ɨ́ mej meri rájseɨj. Capu amɨ́n aꞌij, aúcheꞌe pu Dios tihuáꞌamicua. Mɨ́ seajta múꞌeen, jaítzeꞌe xu jemin ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios mecaí aꞌɨ́ɨme ɨ́ cuaꞌatza. 
\p  
\v 25 ’¿Aꞌataani raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ áꞌateeren tɨ jaítzeꞌe ruuri aꞌame aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ tíꞌiramuaꞌatziiteꞌe? Capu jaꞌatɨ xaa neꞌu.  
\v 26 Tɨ́ puaꞌa secaí raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌan sej si siyen huárɨni seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ caí muárɨꞌeri, ¿aꞌiné hui ꞌeen jɨ́n siyen tíꞌimuaꞌajca seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ tíꞌijturaa? 
\p  
\v 27 ’Casiꞌi, xaaseíj amɨ́jna mɨ caiipiꞌi, aꞌij tɨ yeꞌí tíꞌivaujseꞌe. Capu tíꞌimɨjhuaca amɨ́jna mɨ caiipiꞌi, capu ajta tíꞌitzaca. Capu amɨ́n aꞌij. Dios pu hui ayén ráaruu tɨ jaítzeꞌe naa seijreꞌe caí Salomón tɨ naa seijreꞌecaꞌa tɨ́ꞌɨj auj tiꞌitéveecaꞌa rey jɨmeꞌe. Capu jaꞌanáj ayén tiuꞌuteújchejte tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe tɨ ayén naa seijreꞌe tɨ́j mɨ caiipiꞌi. 
\p  
\v 28 ’Casiꞌi, múꞌeen, Dios pu ayén rɨ́ꞌɨ tirájchaꞌɨɨ mɨ tuꞌupi tɨ aꞌuun éꞌevaujseꞌe aꞌu mej áꞌataseꞌehuaca. Ajta aꞌɨ́ɨn tuꞌupi, capu áꞌateeri sino yee ruijmuaꞌa yee, aꞌɨ́ɨ mú raaréꞌeveijchi, matɨ́ꞌɨj mi ratairan. Tɨ́ puaꞌa hui Dios ayén rɨ́ꞌɨ tirájchaꞌɨɨ mɨ tuꞌupi, ¿ni caí jaítzeꞌe amuaatáꞌasin ɨ́ sej jɨ́n tiuꞌuteújchejteꞌen, múꞌejmi mɨ sej caí aꞌatzu téꞌatzaahuateꞌe? 
\p  
\v 29-30 ’Caxu aꞌij tíꞌixajta yee aꞌiquí yeꞌí tetíꞌicuaꞌani nusu aꞌiquí yeꞌí tetíꞌiteyeꞌen. Ayee xuꞌu, caxu tíꞌimuajca seꞌɨ́jna jɨmeꞌe, aꞌiné naímiꞌi matɨ́j menaꞌa puaꞌamé yen mej aꞌuchéjme íiyen chaanaca japua, ayée mú meꞌɨ́jna jɨ́n rahuauhuau. Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn áꞌamuayaꞌupua, ta japua tɨ éꞌeseijreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu hui ari rúꞌumuaꞌaree tiꞌitɨ́j tɨ amuáꞌaturaateꞌe. 
\p  
\v 31 ’Setáꞌaj miꞌi rájhuauuni tɨ Dios tejáꞌamuaꞌaijteꞌen, seajta raꞌaráꞌastijreꞌen aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tíꞌijxeꞌeveꞌe. Tɨ́ puaꞌa siyen huárɨni, Dios pu hui tejámuaatáꞌasin tɨ́j naꞌa tɨ tejamuáꞌaturaateꞌe. 
\p  
\v 32 ’Caxu tíꞌitziɨɨneꞌe múꞌeen, mɨ sej siyen mé áꞌujujhuaꞌan. Cu xɨee cáneꞌaxɨ senaꞌa ɨ́ mej rujɨ́ɨmuaꞌa menaꞌa mé áꞌujujhuaꞌan. Ayee pu tiraꞌaránajchecaꞌa ɨ́ sej rájyaꞌupua tɨ ij aꞌɨ́ɨn amuaatáꞌan sej seꞌuun aꞌuteárute aꞌu tɨ aꞌɨ́ɨn tejéꞌaijta. 
\s1 Tɨ́ nuꞌu jeíhua án tejéꞌeseijreꞌe u ta japua tɨ huápɨꞌɨ tíꞌivaɨreꞌe 
\r (Mt. 6:19-21) 
\p  
\v 33 ’Setáꞌaj tiúꞌutuaani nain aꞌachú sej caj tíꞌijchaꞌɨɨ, seajta tihuaꞌuréꞌan aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. Ayee xu aꞌɨ́jna jɨ́n huárɨni, tɨ ꞌij aꞌɨ́jna téjéꞌeseɨreꞌen ɨ́ Dios jemi ɨ́ tɨ tejáꞌamuacɨꞌɨti. Ayee pu éeneꞌe aꞌame tɨ́j tiꞌitɨ́j caꞌaní tɨ caí jaꞌanáj huataújtuaasin. Aꞌuu pu eꞌetiáꞌa aꞌame múꞌejmi jemi tiꞌitɨ́j tɨ huápɨꞌɨ tíꞌijnajche. Ajta capu hui jaꞌanáj huatéxɨjsin, aꞌiné camu aꞌuun aꞌuteáruꞌipi ɨ́ nahuaꞌari. Camu majta racɨ́ꞌɨn aꞌɨ́ɨme ɨ́ tejpuási. 
\p  
\v 34 ’Ayee xu éeneꞌe xáꞌajuꞌun aꞌiné aꞌɨ́j xu jetzen tíꞌimuaꞌastɨ́ xáꞌajuꞌun seꞌɨ́jna jetze tɨ jaítzeꞌe amuaꞌaráanajche, tɨ jaítzeꞌe aꞌamua jetze ruxeꞌeveꞌe. 
\s1 Tej nuꞌu rɨ́ꞌɨ huátaruuren iteen, teajta rɨ́ꞌɨ atanéjneꞌere temuaꞌa naa 
\p  
\v 35 ’Rɨ́ꞌɨ xuꞌu titehuaújcaten sej si tiuꞌutévaɨreꞌen. Seucheꞌe xu hui atanéjneꞌeri tɨ́j jaꞌatɨ tɨ taij huitéchueecaꞌa táꞌataa. 
\p  
\v 36 ’Ayee xu éeneꞌe xáꞌajuꞌun matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe jaꞌatɨ jemi tɨ aꞌuun áꞌume aꞌu mej tejéꞌeyeꞌeste aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ seɨ́j huaténeꞌɨche. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe, maúcheꞌe mú tíꞌijchuꞌeveꞌen aꞌatzaj tɨ puaꞌa uvéꞌenejsin aꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌaijteꞌe mej mi caꞌanacan tiraꞌantácuuneꞌen tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn teꞌejteátuꞌasixɨꞌɨn ɨ́ puéerta jetze. 
\p  
\v 37 ’Rɨ́ꞌɨ pu tihuaꞌutévaɨreꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn huaꞌuseíj mej rachúꞌeveꞌe aꞌatzaj tɨ puaꞌa uvéꞌene aꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌaijteꞌe. Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, ayée pu rɨni aꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌaijteꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu rucaten tɨ ij huaꞌutévaɨreꞌen. Ajta tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌesin mej aúuhuiixɨꞌɨn ɨ́ meesa jetze. Ajta tihuáꞌamin. 
\p  
\v 38 ’Capu amɨ́n aꞌij aꞌatzaj tɨ puaꞌa uvéꞌenejsin aꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌaijteꞌe, tɨ puaꞌa jáꞌitaꞌa tɨ́caꞌa uvéꞌene nusu tapuáꞌarijmeꞌeca. Rɨ́ꞌɨ pu hui tihuaꞌutévaɨreꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej ravaɨreꞌe tɨ puaꞌa mauj rachúꞌeveꞌe. 
\p  
\v 39 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ huatéechiꞌi, tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨ ramuaꞌareere aꞌatzaj tɨ puaꞌa ánúꞌaiixa ɨ́ nahuaꞌari, capu raatáꞌasin tɨ anúꞌasti tɨ tiuꞌunáhuaꞌan.  
\v 40 Seajta hui múꞌeen, rɨ́ꞌɨ xuꞌu sej si rɨ́ꞌɨ huaújcaten aꞌiné inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, nee nu uvéꞌenejsin aꞌatzaj sej puaꞌa caí nechuꞌeveꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Ɨ́ mej nuꞌu tíꞌivaɨreꞌe meꞌɨ́jna ɨ́ mej huaꞌapua 
\r (Mt. 24:45-51) 
\p  
\v 41 Pedro pu ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, ¿ni téjmi penaꞌa huatáꞌixaa i niuucari caꞌɨ́n naíjmiꞌica puaatáꞌixaa? 
\p  
\v 42 Ajta aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌataani púꞌeen, aꞌɨ́jna tɨ tíꞌivaɨreꞌe, tɨ ajta rɨ́ꞌɨ mé teuúmuaꞌaree, tɨ ajta caí jaꞌanáj tiꞌitɨ́j jɨ́n autéꞌɨtze? Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe, aꞌɨ́ɨ pu hui tiraaꞌíjcateꞌen tɨ ij aꞌɨ́ɨn aꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌareere aꞌɨ́mej ɨ́ seica ɨ́ mej majta tíꞌivaɨreꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌamin aꞌatzaj mej puaꞌa raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen mej tiúꞌucuaꞌani. 
\p  
\v 43-44 ’Tɨ́ puaꞌa ayén rɨjcaa tɨ́ꞌɨj uvéꞌenen aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe, rɨ́ꞌɨ pu tiraatévaɨreꞌesin aꞌɨ́jna tɨ tíꞌivaɨreꞌe aꞌiné nain pu tiraataꞌíjcateꞌesin aꞌachú tɨ́j tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe. Ayee pu téꞌeme. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. 
\p  
\v 45 ’Mɨ ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ hui tíꞌivaɨreꞌe, tɨ puaꞌa ayén tíꞌimuaꞌajca yee jéꞌecan pu u áꞌateere aꞌɨ́jna tɨ tinaaꞌíjca, ayée pu ajta tiráꞌamitɨejteꞌe aꞌame tɨ caí íiyaꞌata uvéꞌenejsin. Tɨ́ꞌɨj i autéjcheni tɨ huaꞌutévajxɨꞌɨn aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe, ɨ́ mej teteca, ajta ɨ́ mé ꞌuuca. Ajta pu hui autéchesin tɨ tiúꞌucuaꞌani, ajta tɨ nahuáj antiyéꞌen. Tɨ́ꞌɨj i huatétahuaisin. 
\p  
\v 46 ’Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe, aꞌɨ́ɨ pu uvéꞌenejsin jaꞌanáj tɨ puaꞌa caí rachúꞌeveꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu xaa uvéꞌenejsin aꞌatzaj tɨ puaꞌa caí pɨ́téjmuaꞌaree. Aꞌɨ́ɨ pu hui ajta puaíjtziꞌiraꞌa raatáꞌasin, jeíhua huápɨꞌɨ. Ayee pu cheꞌatá tíꞌijcɨꞌɨti aꞌij tɨ tihuáꞌacɨꞌɨti ɨ́ seica ɨ́ mej majta autéꞌɨtzeaara ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 47 ’Aꞌɨ́jna tɨ tíꞌivaɨreꞌe, tɨ ajta tirúꞌumuaꞌaree aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe, jeíhua pu raꞌiréꞌevejsin navij cuaartaraꞌa jɨmeꞌe tɨ puaꞌa caí rɨ́ꞌɨ huaújruuren naꞌari caí ayén huárɨni aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe.  
\v 48 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌivaɨreꞌe tɨ ajta caí rúꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe, cɨ́j puꞌu raꞌiréꞌevejsin navij cuaartaraꞌa jɨmeꞌe tɨ puaꞌa ayén huárɨni tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen jɨmeꞌe aꞌiné capu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌij tɨ yeꞌí huárɨni. Capu ayén tíꞌijcɨꞌɨti aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe. 
\p ’Ayee puꞌu xaa neꞌu, jaꞌatɨ tɨ naꞌa mej miyen tiraatáꞌa tɨ veꞌecán jɨ́n antiújmuaꞌareere áꞌaraꞌani, tɨ puaꞌa ayén veꞌecán jɨ́n tiꞌitéꞌijcatiꞌihua, ayée pu hui tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ jaítzeꞌe tiuꞌutátuiireꞌen meꞌɨ́jna jemi ɨ́ mej tíraaꞌíjcate. Ajta, jaꞌatɨ tɨ naꞌa mej miyen tiraatáꞌa tɨ cɨliéeneꞌe jɨ́n antiújmuaꞌareere áꞌaraꞌani, tɨ puaꞌa ayén cɨliéeneꞌe jɨ́n tiꞌitéꞌijcatiꞌihua, ayée pu cheꞌatá naꞌa tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ cɨ́j tiuꞌutátuiireꞌen meꞌɨ́jna jemi ɨ́ mej tíraaꞌíjcate. 
\s1 Mej nuꞌu jáꞌitaꞌa autajúꞌun meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 10:34-36) 
\p  
\v 49 ’Ayee nu ꞌeen jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej nej ni puaíjtzi huaꞌutáꞌan neꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌij puaꞌa ꞌeen ɨ́ ru tzajtaꞌa matɨ́j menaꞌa puaꞌamé yen mé seijreꞌe íiyen chaanaca japua. Ajta ayée pu tinaꞌaráanajche ineetzi tɨ ari autéjcheni.  
\v 50 Ayee pu ajta tíꞌinecɨꞌɨti ineetzi, ɨ́ nej jɨ́n rajpuaíjtzi naꞌame. Jéihua pu hui aꞌij puaꞌa neꞌase, ajta jeíhua pu aꞌij puaꞌa neꞌastɨ́ aꞌame ajta naꞌa caí nain teꞌentipuáꞌare. 
\p  
\v 51 ’¿Aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe múꞌejmi? ¿Ni qui neꞌɨ́jna jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej mej mi rɨ́ꞌɨ tíꞌitechejca ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua? Canu aꞌatzu. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe yee canu neꞌɨ́jna jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej sino mej mi jáꞌitaꞌa aꞌutácɨɨne.  
\v 52 Ajta íjii tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame, ayée pu hui téꞌeme. Aꞌɨ́mej jɨmeꞌe ɨ́ mej anxɨ́vi ɨ́ teɨte, ɨ́ mej seɨcɨé menaꞌa che, ayée pu téꞌeme aꞌɨ́ɨ mú jáꞌitaꞌa aꞌutajúꞌun. Majta áꞌiyen ɨ́ mej huaíca, aꞌɨ́ɨ mú huáꞌajaaxɨéeviꞌira muáꞌajuꞌun aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaꞌapua. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌapua, ayée mú cheꞌatá menaꞌa tihúaꞌajaaxɨejviꞌira muáꞌajuꞌun ɨ́ mej huaíca. 
\p  
\v 53 ’Ayee mú jáꞌitaꞌa aꞌutajúꞌun. Aꞌɨ́ɨ pu yaꞌupuáaraꞌan rájaaxɨéeviꞌira aꞌame aꞌɨ́jna ɨ́ ruyauj, ajta aꞌɨ́ɨn yaujraꞌan ayée pu cheꞌatá naꞌa tíꞌijjaaxɨéeviꞌira aꞌame ɨ́ rutáàta. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ náànajraꞌan, ayée pu cheꞌatá naꞌa tíꞌijjaaxɨéeviꞌira aꞌame aꞌɨ́jna ɨ́ ruyauj tɨ ꞌɨ́itaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn yaujraꞌan tɨ ꞌɨ́itaꞌa, ayée pu cheꞌatá naꞌa tíꞌijjaaxɨéeviꞌira aꞌame aꞌɨ́jna ɨ́ runáàna. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ muꞌuneáraꞌan ɨ́ tɨ ꞌɨ́itaꞌa ɨ́ tɨ ucarij, aꞌɨ́ɨ pu ajta rájaaxɨéeviꞌira aꞌame ɨ́ rumuꞌun ɨ́ tɨ ꞌɨ́itaꞌa tɨ temuaij. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ muꞌuneáraꞌan tɨ temuaij, aꞌɨ́ɨ pu hui ajta rájaaxɨéeviꞌira aꞌame ɨ́ rumuꞌun tɨ ucarij. 
\s1 Ɨ́ mej nuꞌu jɨ́n ráamuaꞌaree tiꞌitɨ́j tɨ nuꞌu xɨcájraꞌa jetze pɨ́tíꞌirɨcɨ 
\r (Mt. 16:1-4; Mr. 8:11-13) 
\p  
\v 54 Tɨ́ꞌɨj i ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte ɨ́ mej aꞌuun ajteáxɨɨrecaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Jɨ́meꞌen xuꞌu jaitɨri huaseíj tɨ aꞌijnéj, yéncɨ pújmeꞌen, setɨ́ꞌɨj si siyen tíꞌixaxaꞌa yee muꞌuri huatéviiyi. Ajta, ayée pu tíꞌirɨneca.  
\v 55 Naꞌari tɨ puaꞌa huatáꞌeecare tɨ yeete pújmeꞌen eꞌitáninei, ayée xu hui tíꞌixaxaꞌa tɨjɨ́n teájxɨcaj pu aꞌame. Ajta, ayée pu tíꞌirɨneca. 
\p  
\v 56 ’Múꞌeen, mɨ sej caí mé uumuámuaꞌaree, múꞌeen xu siyen raayɨ́ꞌɨtɨ aꞌij sej yeꞌí tiuꞌutaxáj aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ rɨni ɨ́ júteꞌe nusu íiyen chaanaca japua. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu hui aꞌatzu raayɨ́ꞌɨtɨ aꞌij sej yeꞌí tiuꞌutaxáj aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ rɨni itejmi jemi aꞌíjna xɨcájraꞌa jetze nej yé huatéjvee inee múꞌejmi jemi. 
\s1 Sej nuꞌu ráahuauni sej rɨ́ꞌɨ éeneꞌen aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej amuájchaꞌɨɨreꞌe 
\r (Mt. 5:25-26) 
\p  
\v 57 ’Nicheꞌe seɨj tejámuaataꞌíhuaꞌu. ¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n secaí raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen rujɨ́ɨmuaꞌa aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe?  
\v 58-59 Patɨ́ꞌɨj pauj huaméꞌen juye jetze jamuan aꞌɨ́jna tɨ muájchaꞌɨɨreꞌe sej raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen aꞌɨ́jna jemi ɨ́ juees, patáꞌaj raatáhuavii temuaꞌa naa sej seuj juye jetze raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen. Naꞌari tɨ puaꞌa pecaí piyen huárɨni, aꞌɨ́ɨ pu hui muáꞌaviꞌitɨn ɨ́ jueesi jemi. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn juees, aꞌɨ́ɨ pu tiuꞌutátuiireꞌesin múꞌeetzi aꞌɨ́jna jemi ɨ́ polisiiya. Ajta aꞌɨ́ɨn polisiiya, aꞌɨ́ɨ pu muaꞌiteánajsin. Ayee nu tíꞌimuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, camu hui íiyaꞌata muaꞌirátuaasin ajta penaꞌa caí tiuꞌunájchita nain jɨmeꞌe aꞌachú mej muajíjveꞌen. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\c 13  
\s1 Tɨ́ rɨ́ꞌɨ ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ nuꞌu jaꞌatɨ seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati 
\p  
\v 1 Aꞌajnáꞌɨmua, seica mú eꞌiréꞌene ɨ́ Jesús jemi. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej Galilea eꞌechéjmeꞌe, Pilato tɨ nuꞌu huáꞌucuii matɨ́ꞌɨj mauj cáneꞌaxɨ muaɨ́ꞌɨvejtacaꞌa.  
\v 2 Jesús pu ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe múꞌejmi? ¿Ni qui mecaí jaítzeꞌe aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨtestacaꞌa sej caí múꞌeen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej miyen tirajpuaíjtzicaꞌa? 
\p  
\v 3 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Capu ayén tiꞌayajna. Mɨ́ ajta, tɨ puaꞌa secaí seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati ɨ́ Dios jemi, múꞌeen xu hui seajta antipuáꞌari. 
\p  
\v 4 ’Ari aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan aráhuaica aráꞌase, ɨ́ tɨ huáꞌa japua rájve tiꞌitɨ́j tɨ ájtee tɨ aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌájna jáꞌahuaꞌa Siloé, ¿aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe? ¿Ni qui jaítzeꞌe aꞌij puaꞌa metíꞌiteteij mecaí aꞌɨ́ɨme ɨ́ seica ɨ́ mej Jerusalén aꞌuchéjme? 
\p  
\v 5 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨjɨ́n: capu hui ayén tiꞌayajna. Mɨ́ ajta, tɨ puaꞌa secaí seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati ɨ́ Dios jemi, múꞌeen xu seajta antipuáꞌari. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Ɨ́ huaréj tɨ nuꞌu caí jaꞌanáj tacaꞌa 
\p  
\v 6 Tɨ́ꞌɨj i seɨ́j niuucari pu jɨ́n tihuáꞌuꞌitɨiiriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Jaꞌatɨ pu nuꞌu hui huaréj taꞌíteaꞌɨcaꞌa. Aa pu nuꞌu yeꞌateáhuii aꞌu tɨ uuva aꞌuvéjme. Tɨꞌɨj jí u yaꞌutéeseij avée si ari tacaꞌa. Capu nuꞌu aꞌatzu tacaꞌacaꞌa.  
\v 7 Tɨꞌɨj jí ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ aꞌuun tíꞌichaꞌɨcaꞌa tɨjɨ́n: “Puꞌuri yeehui áꞌatee aꞌachú cumu huaíca nineꞌiraꞌa ne yee raatésiseꞌij á vee si ari tacaꞌa. Aru, capu aꞌatzu tacaꞌa. Patáꞌaj raꞌijveíjche, aꞌiné amɨ́n mé tiꞌitávee, capu tiꞌitɨ́j vaɨreꞌe.” 
\p  
\v 8 ’Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌichaꞌɨcaꞌa, ayée pu nuꞌu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Nevástaraꞌa, chéꞌe auj mé táveeca seɨ́j nineꞌiraꞌa. Nee nu yeehui raatéꞌijcheꞌesin, neajta tiꞌitɨ́j atarɨéjraꞌasin chuej jamuan.  
\v 9 Tɨ́ puaꞌa huatácaꞌan ruꞌusí, chaꞌa ayén mé tiꞌitávee. Naꞌari tɨ puaꞌa caí huatácaꞌan, aj pej xaa yeehui pi raꞌijveíjche.” 
\s1 Aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ nuꞌu á áꞌajtɨpu u teyujtaꞌa 
\p  
\v 10 Ayee pu jaꞌanáj tiujuꞌurɨ́j tɨ aꞌájna pɨ́tíꞌirɨjcaa jaꞌanáj xɨcájraꞌan mej jetzen ruseꞌupi. Jesús pu tihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa u teyujtaꞌa.  
\v 11 Ajta seɨ́j ꞌɨ́itaꞌa, aꞌúu pu ánuꞌuhuatéveecaꞌa. Puꞌuri teuuméꞌeca tamuáamuataꞌa japuan aráhuaica nineꞌiraꞌa tɨ tíꞌicuiꞌicaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tiyaaruꞌu tɨ tzajtaꞌan seijreꞌe. Aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, jéꞌecan pu áꞌajtɨpu. Capu aꞌatzu rɨꞌɨríistacaꞌa tɨ huataújsiuuraren. 
\p  
\v 12 Tɨ́ꞌɨj Jesús raaseíj, aj pu i raatajé tɨ jemin á veꞌeréꞌenen. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―ꞌƗ́itaꞌa, nuꞌuri timuáꞌariꞌiriꞌi ɨ́ pej jɨ́n tíꞌicuiꞌi. 
\p  
\v 13 Tɨ́ꞌɨj i raꞌajtamuárɨej. Jɨ́meꞌen puꞌu raꞌajtamuárɨej, aj pu i aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa huataújsiuurare. Aj pu i rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios. 
\p  
\v 14 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌaijta u teyujtaꞌa, jéꞌecan huataniúꞌucacaꞌa aꞌiné Jesús pu tiráahuaa aꞌájna xɨcájraꞌan jetze matɨ́ꞌɨj puaꞌa ruseꞌupi. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu hui teꞌaráꞌase ɨ́ mej jetzen tíꞌimɨjhuaca arájsevi xɨcaj. Setáꞌaj mú aꞌuvéꞌejuꞌun setáꞌaj seꞌájna tihuaújhuaateꞌen. Caxu mú aꞌuvéꞌecɨꞌɨcaꞌan seꞌájna xɨcájraꞌa mej jetzen ruseꞌupi. 
\p  
\v 15 Jesús pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Mɨ́ sej caí jéꞌiyecan jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ Dios jemi, jɨ́meꞌen aꞌájna xɨcájraꞌa mé jetzen ruseꞌupi, ¿ni secaí siyen tíꞌimɨjhuaca naíjmiꞌi múꞌeen? ¿Ni secaí huáꞌixɨɨxɨ ɨ́ ruyeꞌemua, tɨ puaꞌa tiꞌitɨ́j puꞌéeneꞌen puuya naꞌari puuruꞌu sej si huajaꞌuvéꞌiteꞌen aꞌájna xɨcájraꞌa mej jetzen ruseꞌupi? Niꞌijtá xaa neꞌu. Ayee xu tíꞌimɨjhuaca. 
\p  
\v 16 ’Ari amɨ́jna mɨ ꞌɨ́itaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu hui jetzen huanéj aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan. Ajta puꞌuri tejauume aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa japuan aráhuaica nineꞌiraꞌa tɨ Satanás raꞌatéejɨꞌɨcɨe cuíꞌiniꞌiraꞌa jɨmeꞌe. ¿Ni caí ayén tiraavíjteꞌe nej tiráahuaateꞌen nej ni ruꞌirájtuaani aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tíꞌicuiꞌi? ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 17 Tɨ́ꞌɨj ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej rájchaꞌɨɨreꞌecaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, jéꞌecan mú tiuꞌutatéviꞌiriꞌi ɨ́ jemin. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ seica ɨ́ teɨte, jéꞌecan pu rɨ́ꞌɨ huaꞌutáꞌa nain jɨmeꞌe aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ huarɨ́j tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe. 
\s1 Aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ jatzi, mustaaza tɨ rajatzeꞌe 
\r (Mt. 13:31-32; Mr. 4:30-32) 
\p  
\v 18 Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné tíꞌirɨneca íiyen chaanaca japua tɨ Dios tíꞌaijta? ¿Aꞌiné tíꞌiseijreꞌe tɨ jɨ́meꞌen Dios tíꞌaijta? 
\p  
\v 19 ’Ayee pu seijreꞌe tɨ́j mustaaza tiꞌitɨ, tɨ ayén tiꞌitéjatzeꞌe tɨ́j jɨ́ɨcan. Jaꞌatɨ pu nuꞌu hui yáꞌutɨɨ aꞌɨ́jna ɨ́ jatzi. Tɨ́ꞌɨj nuꞌu i raahuáste aꞌu tɨ tejeꞌeréꞌana. Tɨꞌɨj jí huanéj aꞌɨ́jna ɨ́ jatzi. Aj pu nuꞌu i huavaújse. Tɨꞌɨj jí ayén áꞌajtɨtɨꞌɨj jáꞌaraa tɨ́j cɨyej. Majta meꞌɨ́n pinaꞌase ɨ́ mej ráꞌaraꞌa, aꞌɨ́ɨ mú nuꞌu eꞌireꞌenée, án mú nuꞌu aꞌujráꞌasecaꞌa ɨ́ piꞌistáareꞌaraꞌan jetze. 
\s1 Aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej nuꞌu rajnájchi ɨ́ hariina jetze ɨ́ levadura 
\r (Mt. 13:33) 
\p  
\v 20 Ajtahuaꞌa seɨ́j huaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné seijreꞌe tɨ jɨ́meꞌen Dios tíꞌaijta? 
\p  
\v 21 ’Ayee pu hui ꞌeen tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ levadura tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa ruꞌiteájtɨcɨ, ajta nuꞌu rajnájchi cuaíjtzi jetze tɨ huaíca medida aráꞌase. Jéihua pu nuꞌu rajcuaíjtzitacaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ levadura, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu tzajtaꞌa huaneájxɨ nainjapua ɨ́ cuaíjtzi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Aꞌɨ́jna jɨmeꞌe á táꞌapueerta tɨ cɨ́j antéeyauj 
\r (Mt. 7:13-14, 21-23) 
\p  
\v 22 Tɨꞌɨj jí Jesús aꞌuun aꞌumeꞌeca ɨ́ juye jetze tɨ Jerusalén áꞌuyeꞌiri. Aꞌu tɨ naꞌa tɨ aꞌuréꞌenineicaꞌa, tɨ huachájtaꞌajme, naꞌari aꞌɨmuá mé antachéejmee, aꞌúu pu tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 23 Jaꞌatɨ pu ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, ¿ni cɨ́j menaꞌa titeꞌeráꞌase ɨ́ tɨ Dios huaꞌirátuaasin? 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p  
\v 24 ―Setáꞌaj huateújcaꞌanen sej si seꞌɨ́jna jetze aꞌuteáruti táꞌapueerta tɨ cɨ́j antéeyauj. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨjɨ́n muꞌiitɨ́ mú miyen huataújcaꞌanejsin mej mi meꞌuun aꞌuteárute. Mɨ́ ajta caí, capu huaꞌutáꞌasin. 
\p  
\v 25 ’Tɨ́ꞌɨqui aꞌɨ́jna tɨ á éꞌeche, tɨ́ꞌɨj i ájchesin, ajta teꞌiteánajsin táꞌapueerta. Seajta múꞌeen, amée xu puaꞌacɨé huatéꞌuu xáꞌajuꞌun. Seajta teꞌejteátuꞌasixɨꞌɨsin ɨ́ puéerta jetze. Ayee xu caꞌanín jɨ́n tiraatájeeve aꞌɨ́jna tɨ huatéechiꞌi. Ayee xu tɨjɨ́n: “Tavastaraꞌa, titaꞌantácuuneꞌe.” Ajta aꞌɨ́ɨn ayée pu tejámuaatáꞌixaateꞌesin tɨjɨ́n: “Canu hui áꞌamuamuajte aꞌateén sej pɨ́rɨcɨ. Canu neajta ramuaꞌaree aꞌu sej eꞌeráacɨ.” 
\p  
\v 26 ’Seajta múꞌeen, ayée xu tiuꞌutaxájta tɨjɨ́n: “Teen tu tiúꞌucuaa á jamuan, teajta á jamuan huaꞌí. Pajta múꞌee tiꞌitamuáꞌatehuaꞌa aꞌu tɨ juye aꞌuréꞌenineꞌi.”  
\v 27 Ajta aꞌɨ́ɨn, ayée pu tejámuaatáꞌixaateꞌesin tɨjɨ́n: “Canu hui ramuaꞌaree inee aꞌu sej éꞌemeꞌecan. Sericu múꞌeen, mɨ sej aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte.” 
\p  
\v 28-29 ’Ayee pu téꞌeme aꞌájna xɨcájraꞌan jetze. Múꞌeen xu huáꞌaseijran aꞌɨ́mej ɨ́ mej meꞌuun aꞌuráatéꞌa muáꞌajuꞌun aꞌujna Dios tɨ éꞌeseijreꞌe. Aꞌɨ́mej xu hui seijran seꞌɨ́mej ɨ́ mej mejmíꞌi eꞌechéjmeꞌe, seꞌɨ́jna ɨ́ Abraham, seajta seꞌɨ́jna ɨ́ Isaac, seajta seꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo. Majta seica mú á aꞌireꞌenejsin mej mi aꞌujráꞌase aꞌutɨ́ meesa aꞌutéjvee mej mi tiúꞌucuaꞌani aꞌujna Dios tɨ éꞌeseijreꞌe. Seajta múꞌeen, áa xu puaꞌacɨé aꞌutéꞌuu xáꞌajuꞌun. Jéihua xu ruyeine xáꞌajuꞌun, seajta ancuráꞌujcɨꞌɨme yeꞌicáa xáꞌajuꞌun mɨ rutamej jɨmeꞌe seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej seri rajpuaíitzi xáꞌajuꞌun. 
\p  
\v 30 ’Ee xaa neꞌu, ayée pu hui tiꞌayajna. Seica ɨ́ mej nuꞌu vivejméꞌen jɨ́n títetateí íjii, aꞌɨ́ɨ mú cɨliéeneꞌe jɨ́n titetatéꞌa muáꞌajuꞌun aꞌájna xɨcájraꞌa jetze. Majta seica ɨ́ mej nuꞌu cɨliéeneꞌe jɨ́n títetateí íjii, aꞌɨ́ɨ mú vivejméꞌen jɨ́n titetatéꞌa muáꞌajuꞌun aꞌájna xɨcájraꞌa jetze. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús huaújyeinecaꞌa tɨ́ꞌɨj u aꞌaráneerecaꞌa u Jerusalén 
\r (Mt. 23:37-39) 
\p  
\v 31 Tɨ́ꞌɨj Jesús auchén raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa ɨ́ teɨte, matɨ́ꞌɨj mi seica jemin á eꞌiréꞌene. Aꞌɨ́ɨ mú púꞌeeneꞌe ɨ́ fariseos. Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj tícheni peyajna aꞌiné amɨ́ pu nuꞌu Heródes muajéꞌicatamɨꞌɨ múꞌeetzi. 
\p  
\v 32 Aj pu i Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj hui seꞌuun áꞌujuꞌun seꞌɨ́jna jemi ɨ́ Heródes tɨ avíitzi jɨ́n netzeɨ́jraꞌajmuaꞌa ineetzi. Setáꞌaj seajta siyen tiraataꞌixaateꞌen seꞌɨ́jna yee puꞌuri íjii nehuaꞌutamuáriteꞌesin neꞌɨ́mej ɨ́ tiyáaruꞌuse ɨ́ mej huáꞌa tzajtaꞌa seijreꞌe ɨ́ teɨte, neajta yee tihuáꞌahuaateꞌen ɨ́ teɨte íjii, neajta ruijmuaꞌa. Neajta yee, aaruijmuaꞌa nu aráneastejreꞌesin neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ nej jɨ́n antínmuaꞌaree. 
\p  
\v 33 ’Capu amɨ́n aꞌij. Ayee pu hui tiúꞌujxeꞌeveꞌe nej nauj huaméꞌen íjii, neajta ruijmuaꞌa, neajta aaruijmuaꞌa, aꞌiné capu ayén tiraavíjteꞌe tɨ huámɨꞌɨni ayajna puaꞌacɨé u Jerusalén seɨ́j tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa. 
\p  
\v 34 ’Múꞌeen mɨ sej Jerusalén éꞌeche, mɨ sej Jerusalén éꞌemeꞌecan, múꞌeen xu huáꞌacuiꞌica aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa. Seajta huáꞌatuꞌaxaca tetej jɨmeꞌe aꞌɨ́mej tɨ Dios huajaꞌutaꞌítecaꞌa múꞌejmi jemi. Muꞌíi nu hui niyen raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa nej huáꞌaseɨreꞌen ɨ́ aꞌamuayaujmuaꞌa nej ni huáꞌuchaꞌɨɨn cumu ɨ́ tecuaaraꞌi tɨ huáꞌachaꞌɨɨ ɨ́ ruyaujmuaꞌa, tɨ huaꞌicánaamua ɨ́ ruꞌana jɨmeꞌe. Seajta múꞌeen, caxu siyen raꞌutéecaꞌane. 
\p  
\v 35 ’Casiꞌi, xaaseíj. Nuꞌuri hui mé amuuhuáꞌaxɨ múꞌejmi mɨ sej Jerusalén éꞌeche. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Caxu chaꞌa neseijran ajta naꞌa caí tejaꞌureꞌenén aꞌájna xɨcájraꞌan jetze sej puaꞌa siyen tiuꞌutaxájta yee chaꞌa rɨ́ꞌɨ tiraateájtuaani aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ mé eꞌevéꞌeme niúucareꞌaraꞌan ɨ́ tavástaraꞌa. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\c 14  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús tiráahuaa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ajtéejaa 
\p  
\v 1 Ayee pu jaꞌanáj tiujuꞌurɨ́j tɨ aꞌájna pɨ́tíꞌirɨjcaa aꞌɨ́jna xɨcájraꞌan mej jetzen ruseꞌupi. Aꞌuu pu aꞌaráꞌa aꞌu tɨ éꞌeche ɨ́ seɨ́j ɨ́ fariseo tɨ veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee, tɨ ij tiúꞌucuaꞌani jemin. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, jeíhua mú ráꞌeeveꞌecaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 2 Ajta seɨ́j á vejliꞌi úuveecaꞌa jemin ɨ́ Jesús. Tiꞌicuiꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Nainjapua pu cajaa ɨ́ ru jetze. 
\p  
\v 3 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, ayée pu tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ fariseos, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze Moisés tɨ raꞌutéyuꞌuxacaꞌa. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni caí aꞌij tíꞌirɨꞌɨri nej tiráahuaateꞌen aꞌíjna xɨcájraꞌan tej jetzen taseꞌupi nusu caí? 
\p  
\v 4 Majta aꞌɨ́ɨme, camu tiꞌitɨ́j aꞌij tiuꞌutaxájtacaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu raꞌajtamuárɨej aꞌɨ́jna tɨ tíꞌicuiꞌi. Ajta tiráahuaa. Aj pu i raataꞌítecaꞌa tɨ áꞌuraꞌani ruxɨéehua. 
\p  
\v 5 Tɨ́ꞌɨj i Jesús ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni caí rɨꞌɨrí tɨ jaꞌatɨ ayén huárɨni aꞌájna xɨcájraꞌan jetze mej jetzen ruseꞌupi? Tɨ́ puaꞌa puuruꞌu atéjveti aꞌu tɨ eꞌetécun, naꞌari puuya atéjveti, ¿ni pecaí hui piyen caꞌanacan rɨni pej raꞌitátuaani aꞌu tɨ eꞌetéjve? 
\p  
\v 6 Majta aꞌɨ́mej jemi, capu úꞌu anúꞌuꞌaꞌahuaꞌacaꞌa huáꞌa tzajtaꞌa aꞌij tɨ tiuꞌutaxáj. 
\s1 Aꞌɨ́jna jɨmeꞌe, mej nuꞌu huaꞌutajé mej nuꞌu tejáꞌumuaꞌariiveꞌen aꞌu tɨ jaꞌatɨ aꞌuténeꞌɨchi 
\p  
\v 7 Tɨ́ꞌɨj i Jesús raaseíj aꞌij mej rɨjcaa aꞌɨ́ɨme ɨ́ tɨ huáꞌaꞌinee mej tiúꞌucuaꞌani. Aꞌɨ́ɨ mú rahuaucaꞌa vejliꞌi mej aꞌujráꞌase jemin ɨ́ tɨ tihuáꞌamicua. Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p  
\v 8-9 ―Tɨ́ puaꞌa hui jaꞌatɨ muáꞌineen pej tiúꞌucuaꞌani huáꞌa jamuan ɨ́ mej tíꞌiyeste aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ seɨ́j huaténeꞌɨchecaꞌa, capej peꞌánna aꞌujyéꞌixaꞌan aꞌájna vejliꞌi jemin ɨ́ tɨ muaatáꞌinee pej tiúꞌucuaꞌani, sino aꞌatzu pe aꞌɨmuá aꞌutayeíjxɨꞌɨn. Naꞌari caí, tɨ puaꞌa seɨ́j uvéꞌenen tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe pecaí múꞌee tɨ ajta raatáꞌinee, aj pu i aꞌɨ́ɨn muaatáꞌixaateꞌesin yee ájchesi, táꞌaj amanna aꞌujyeíjxɨꞌɨn aꞌíjna i jaꞌatɨ. Aj pej pi tiuꞌutatéviꞌiraꞌata, aꞌánna pej aꞌujyeíjxɨꞌɨn peꞌɨ́jna japua ɨ́ tɨ jaítzeꞌe caí ruxeꞌeveꞌe. 
\p  
\v 10 ’Mɨ pajta múꞌee, ayée pepuꞌu hui huárɨni tɨ puaꞌa jaꞌatɨ muaatáꞌineen, án pej aꞌujyeíjxɨꞌɨn japuan ɨ́ tɨ jaítzeꞌe caí ruxeꞌeveꞌe tɨ i ayén aꞌɨ́ɨn tɨ muaatáꞌinee timuaatáꞌixaateꞌen tɨ́ꞌɨj uvéꞌenen aꞌu pej aꞌujyeíjxɨꞌɨn. Ayee pu timuaatáꞌixaateꞌesin tɨjɨ́n: “Neꞌamiigu, patáꞌaj ájcheni peyajna patáꞌaj aꞌujyeíjxɨꞌɨn yé vejliꞌi aꞌu tɨ jaítzeꞌe áꞌujxeꞌeveꞌe.” Ayee pej peꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́n, ayée pej hui rɨ́ꞌɨ tiraꞌancuréꞌasin huáꞌa jemi ɨ́ teɨte mej á jamuan aꞌujteí. 
\p  
\v 11 ’Jaꞌiné jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ áꞌujtzaahuateꞌe, aj pu i aꞌij puaꞌa raatáꞌixaa tɨ caí jeíhua ruxeꞌeveꞌe. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ caí áꞌujcaꞌane tɨ tiꞌitɨ́j jɨ́n teꞌenteárute tɨ veꞌée, aj pu i tiraatáꞌasin tɨ ayén teꞌenteárute tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe tɨ jaítzeꞌe veꞌée. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 12 Aj pu i ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ raatáꞌinee tɨ tiúꞌucuaꞌani tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pej hui huárɨni patɨ́ꞌɨj huaꞌutáꞌinen mej tiúꞌucuaꞌani aꞌatzaj chumuaꞌan nusu tɨ́caꞌa. Capej huáꞌinen aꞌɨ́mej ɨ́ áꞌa amiigustemuaꞌa, caꞌɨ́n aꞌihuáamuaꞌa nusu áꞌajuutzimuaꞌa, o aꞌɨ́mej ɨ́ chíjteaani mej á éꞌeche vejliꞌi á jemi. Tɨ́ puaꞌa piyen huaꞌutáꞌinen aꞌɨ́mej, matɨ́ꞌɨj mi majta meꞌɨ́n muaatáꞌineesin múꞌeetzi. Ayee mú huarɨ́n, aꞌɨ́ɨ mú hui tíꞌimuanajchiteꞌen. 
\p  
\v 13 ’Mɨ pajta múꞌee, patɨ́ꞌɨj huaꞌutáꞌinen mej tiúꞌucuaꞌani, aꞌɨ́mej pepuꞌu huatáꞌinen ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi, pajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej jeíhua rajpuaíjtzi cuíꞌiniꞌiraꞌa jɨmeꞌe, pajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa titéecɨꞌɨca, pajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aracúcuꞌunijmee.  
\v 14 Ayee pej huarɨ́n, rɨ́ꞌɨ mú timuaatáꞌasin, aꞌiné camu tíꞌituaave ɨ́ mej jɨ́n timuaanájchiteꞌen. Mɨ́ ajta, aꞌɨ́ɨ pu Dios hui timuaatanájchiteꞌesin aꞌájna xɨcájraꞌan jetze mé jetzen aꞌitajúꞌun huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ nuꞌu jaꞌatɨ huaꞌutáꞌinee mej nuꞌu tiúꞌucuaꞌani 
\p  
\v 15 Ajta seɨ́j tɨ ajta aꞌuun huatéjca huáꞌa jamuan, tɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Rɨ́ꞌɨ pu tiraatáꞌasin aꞌɨ́jna tɨ tiúꞌucuaꞌani aꞌájna xɨcájraꞌan jetze tɨ jetzen Dios huataseíjreꞌesin tɨ ij tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua. 
\p  
\v 16 Jesús pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Jaꞌatɨ pu nuꞌu hui rɨ́ꞌɨ huaújruurejcaꞌa tɨ ij tihuaꞌumín. Muꞌiicáca pu nuꞌu huatáꞌinee.  
\v 17 Tɨ́ꞌɨj aꞌájna tejaꞌuréꞌene tɨ tihuaꞌumín, tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn raataꞌítecaꞌa ɨ́ tɨ jemin tíꞌivaɨreꞌe tɨ ij huaꞌutájeeve aꞌɨ́mej ɨ́ mej huatáꞌiniihuacaꞌa. Ayen tɨjɨ́n: “Setáꞌaj yeehui aꞌuréꞌenen aꞌiné puꞌuri huaxɨ́ꞌepɨꞌɨn.” 
\p  
\v 18 ’Majta aꞌɨ́ɨme, naímiꞌi mú nuꞌu miyen autéjhuii mej tiuꞌutaúruuniꞌi. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tɨ amuacaí raatáꞌinee, ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: “Neuchén nu chuej huánanai nej japuan tiuꞌumuárɨꞌen. Ruxeꞌeveꞌe nej yeꞌutéeseij. Ayee nu tíꞌimuahuavii múꞌeetzi pej tinaatáꞌuuniꞌi.” 
\p  
\v 19 ’Ajta seɨ́j, ayée pu nuꞌu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: “Neuchén nu puuyesi huánanai. Anxɨ́j paari mú aráꞌase. Nuꞌuri áꞌuraa nej ni huáꞌucalaadu. Patáꞌaj tinaatáꞌuuniꞌi pajta ineetzi.” 
\p  
\v 20 ’Ajtahuaꞌa ɨ́ seɨj, ayée pu nuꞌu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Neuchén nu huaténeꞌɨchecaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n caí rɨꞌɨrí nej neꞌuun áꞌumeꞌen.” 
\p  
\v 21 ’Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌivaɨreꞌe tɨ huajaꞌutajé, tɨꞌɨquí aꞌuréꞌaraa. Ajta nuꞌu ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe aꞌij mej tiuꞌutaxájtacaꞌa. Ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ huatéechiꞌi, jeíhua pu nuꞌu hui huataniúꞌucacaꞌa. Tɨ́ꞌɨj i raataꞌítecaꞌa aꞌɨ́jna tɨ tíꞌivaɨreꞌe tɨjɨ́n: “Patáꞌaj yeehui caꞌanacan peꞌuun áꞌumeꞌen caaye jetze, ajta juye jetze tɨ cɨ́j antayaúj, tɨ́j naꞌa taꞌuténinei u chajtaꞌa. Patáꞌaj huaꞌeráviꞌitɨn aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi, pajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej rajpuaíjtzi cuíꞌiniꞌiraꞌa jɨmeꞌe, pajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej aracúcuꞌunijmee, pajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej náꞌachijmee ɨ́ ruꞌɨ́ɨca jetze.” 
\p  
\v 22 ’Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌivaɨreꞌe, ayée pu nuꞌu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Nevástaraꞌa, nuꞌuri niyen huarɨ́j aꞌij pej tinaataꞌaíj. Aru maúcheꞌe mú úꞌuve mej seica mú aꞌuvéꞌejuꞌun.” 
\p  
\v 23 ’Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ huatéechiꞌi, aꞌɨ́ɨ pu núꞌu hui ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ jemin tíꞌivaɨreꞌe tɨjɨ́n: “Patáꞌaj yeehui peꞌuun áꞌumeꞌen ɨ́ juye jetze aꞌɨmuá tɨ aꞌataneáatɨmee, pajta méyee aꞌɨmuá mej huachéjme. Patáꞌaj caꞌanéeri jɨ́n huaꞌutájeeve mej mú aꞌuvéꞌejuꞌun, mej mi u huájɨste yú nechiꞌita.  
\v 24 Ayee nu tíꞌimuaꞌixaateꞌe. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ nej amuacaí huaꞌutáꞌinee, aꞌɨ́ɨme, capu seɨ́j yé tíꞌicuaꞌani íiyu i nej tihuáꞌamin.” Ayee pu hui tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna tɨ huatéechiꞌi. 
\s1 Mej nuꞌu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa ɨ́ teɨte mej nuꞌu áꞌujujhuaꞌaneꞌen meꞌɨ́jna jamuan ɨ́ Cɨríistuꞌu 
\p  
\v 25 Jéihua mú teɨte áꞌujujhuaꞌaneꞌe meꞌɨ́jna jamuan ɨ́ Jesús. Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn huaꞌuseíirajraa aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p  
\v 26 ―Jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ mú aꞌuvéꞌemeꞌen ineetzi jemi, ayée pu hui tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn jaítzeꞌe rɨ́ꞌɨ tinájchaꞌɨɨca ineetzi caí rɨ́ꞌɨ tirájchaꞌɨɨca ɨ́ rutáàta, ajta ɨ́ runáàna nusu ɨ́ ruꞌɨ́j, ajta ɨ́ ruyaujmuaꞌa nusu ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa, ajta ɨ́ rucuꞌutzimuá nusu ɨ́ rujúutzimuaꞌa. Naꞌari caí, canu raatáꞌasin tɨ nee jamuan áꞌucheꞌecaneꞌen. 
\p ’Ee xaa neꞌu, canu jaꞌatɨ huatáꞌasin tɨ neetzi jamuan áꞌucheꞌecaneꞌen tɨ puaꞌa caí jaꞌatɨ áꞌujcaꞌane tɨ naꞌaráꞌastijreꞌen, tɨ aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ huámɨꞌɨni neetzi jetze meꞌecan, tɨ ayén teꞌehuaújcaꞌanen ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe. 
\p  
\v 27 ’Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ ayén tiꞌayajna nej caí jaꞌatɨ huatáꞌan tɨ neetzi jamuan áꞌucheꞌecaneꞌen tɨ puaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ caí ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨ́n naꞌaráꞌasten, tɨ puaꞌa caí ayén cheꞌatá naꞌa tirajpuaíjtzi áꞌaraꞌani netɨ́j inee tirajpuaíitzi naꞌame. 
\p  
\v 28 ’Tɨ́ puaꞌa seɨ́j múꞌeen ayén tiráꞌajtaahuamɨꞌɨ chiꞌij tɨ ájtee, ni caí jaꞌatɨ ayén rɨni tɨ autéjcheni tɨ ráꞌajtaahuan. Amuacaícan aꞌɨ́ɨ pu aꞌujyeíjxa tɨ́ꞌij raatéꞌitɨen aꞌachú tɨ tiꞌitɨ́j huataújxeꞌeveꞌesin tɨ ij ráamuaꞌaree tɨ puaꞌa cɨꞌɨpée ɨ́ tumin tɨ ij ráꞌajcɨꞌɨti, nusu caí. 
\p  
\v 29 ’Ee xaa, ayée pu rɨni. Naꞌari caí, tɨ puaꞌa auchén autéechen, ajta huaxɨ́n ɨ́ tumin, capu chéꞌe raꞌantícɨꞌɨtzi. Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, matɨ́ꞌɨj raseijra, aꞌɨ́ɨ mú autéhuijsin mej raꞌutéxɨeehuariꞌira. 
\p  
\v 30 ’Ayee mú tiuꞌutaxájta tɨjɨ́n: “Amɨ́jna mɨ teáataꞌa, aꞌɨ́ɨ pu yeehui aꞌutéjche tɨ ráꞌajtaahua mɨ chiꞌij, aru capu chaꞌa tíꞌituaaveꞌe ɨ́ tɨ jɨ́n raꞌantícɨꞌɨti.” 
\p  
\v 31 ’Naꞌari seɨ́j tɨ tiꞌitéjvee rey jɨmeꞌe, tɨ puaꞌa meri áꞌujuꞌun mej huateújneꞌusiꞌiteꞌen, ¿aꞌiné rɨni aꞌɨ́jna? ¿Ni caí amuacaí aꞌujyeíjxa tɨ ij tiúꞌumuaꞌati aisí tɨ puaꞌa caí rɨꞌɨrí tɨ huaꞌutémuaꞌitɨn aꞌɨ́mej jɨmeꞌe ɨ́ mej tamuáamuataꞌa viꞌiraꞌa aráꞌase? Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ seɨ́j tɨ tiꞌitéjvee rey jɨmeꞌe, ayée pu huaꞌitéviꞌitɨcɨ aꞌachú cumu seité viꞌiraꞌa ɨ́ xantaaruꞌu. Aa niꞌijtá xaa neꞌu, ayée pu hui rɨni. 
\p  
\v 32 ’Ajta tɨ puaꞌa ayén tiraꞌatámitɨejteꞌen tɨ caí huatárɨꞌɨristare tɨ huaꞌutémuaꞌitɨn, ayée pu rɨni. Tɨ́ꞌɨj auj aꞌɨmuá eꞌevéꞌevee ɨ́ seɨj, aꞌɨ́ɨ pu seica huataꞌíti mej mi áꞌujuꞌun ɨ́ seɨ́j jemi ɨ́ rey mej mi raatáhuavii mej raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen mej mi caí runéꞌusiꞌiteꞌe. 
\p  
\v 33 ’Ayee pu hui cheꞌatá naꞌa ꞌeen múꞌejmi jemi. Jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ ayén tíꞌijxeꞌeveꞌe tɨ nee jamuan áꞌucheꞌecaneꞌen, ayée pu tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ nain mé teuúhuaꞌaxɨn aꞌachú tɨ tíꞌijchaꞌɨɨ. Naꞌari caí, canu raatáꞌasin tɨ nee jamuan áꞌucheꞌecaneꞌen. 
\s1 Tɨ́ puaꞌa nuꞌu tixɨ́n ɨ́ tɨ jɨ́n ancacá ɨ́ unaj 
\r (Mt. 5:13; Mr. 9:50) 
\p  
\v 34 ’Seajta múꞌeen, ayée xu hui tíꞌivaɨreꞌe sej rɨ́ꞌɨ huáꞌuruuren ɨ́ seica ɨ́ teɨte ɨ́ niuucari jɨmeꞌe mej mi rɨ́ꞌɨ rɨꞌéeneꞌe muáꞌaraꞌani ɨ́ ru tzajtaꞌa. Seajta, ayée xu cheꞌatá senaꞌa tíꞌivaɨreꞌe tɨ́j unaj mej raꞌuréꞌeviváaraꞌa muáꞌayeꞌi ɨ́ teɨte ɨ́ huaꞌiraꞌa japua aꞌiné naa pu taꞌancacá ɨ́ unaj. Aru tɨ puaꞌa huateáruꞌuna, tɨꞌɨquí ráxɨꞌɨsin ɨ́ taꞌancacá, ¿aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe? ¿Niqui ajtahuaꞌa rɨꞌɨrí tɨ ancacá áꞌaraꞌani? Capu hui xaa neꞌu aꞌatzu.  
\v 35 Capu chéꞌe tiꞌitɨ́j vaɨreꞌe, ni ɨ́ chuej japua, capu ajta tíꞌivaɨreꞌe tɨ rajnájchiteꞌen ɨ́ yeꞌemuaate chuita japua. Ayee muꞌu raruꞌujca mé mú rúurɨeexɨjsin. 
\p ’Ayee puꞌu hui, jɨ́meꞌen ɨ́ jaꞌatɨ tɨ huiteájnamua, chéꞌe aꞌɨ́ɨn ráanamua temuaꞌa naa. 
\c 15  
\s1 Aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ nuꞌu cáneꞌa áꞌuvej 
\r (Mt. 18:10-14) 
\p  
\v 1 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huáꞌajijveꞌecaꞌa ɨ́ teɨte mej tíꞌitɨcɨ, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa titetiújchaꞌɨɨ, aꞌɨ́ɨ mú ajteáxɨɨrecaꞌa mej mi ráanamua.  
\v 2 Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze Moisés tɨ raꞌutéyuꞌuxacaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú miyen tíꞌixajtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Amɨ́jna mɨ teáataꞌa, amɨ́ɨ pu hui rɨ́ꞌɨ tihuaꞌancuréꞌeviꞌitɨ ɨ́ mej aꞌij puaꞌa titetiújchaꞌɨɨ, ajta huáꞌa jamuan tíꞌicuaꞌa. 
\p  
\v 3 Aj pu i Jesús ayén seɨ́j niuucari jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p  
\v 4 ―Tichéꞌe tiyen tiraataxáj. Tɨ́ puaꞌa seɨ́j múꞌeen cáneꞌaxɨ tíyeꞌemua aꞌachú cumu anxɨ́te mej aráꞌase. ¿Ni caí ayén rɨni tɨ puaꞌa seɨ́j áꞌuveti? Aa pu huaꞌutéhuiiteꞌesin ɨ́ seica ꞌɨtzitá. Ajta raaréꞌehuausin ɨ́ seɨ́j tɨ áꞌuvej ajta naꞌa caí ráateuni. 
\p  
\v 5 ’Tɨ́ꞌɨj ráateuni, aj pu i huataújtemuaꞌaveꞌesin. Tɨ́ꞌɨj ji uhuateújratziira.  
\v 6 Tɨꞌɨj jí u aꞌumé ɨ́ ruche. Aj pu i ruꞌamiigustemuaꞌa huatájeevi. Majta meꞌɨ́n, ajteáxɨɨri, aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin tɨjɨ́n: “Setáꞌaj huataújtemuaꞌaveꞌen. Nuꞌuri yeehui ráateu ɨ́ cáneꞌa tɨ áꞌuvej.” ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 7 Ajta ayén tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ ayén tíꞌeen aꞌuun ta japua tɨ Dios éꞌeseijreꞌe, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati tɨ ij caí chaꞌa aꞌij puaꞌa tiꞌitiújchaꞌɨɨ, tɨ ij ajta ayén huárɨni aꞌij tɨ Dios tíꞌijxeꞌeveꞌe, aꞌɨ́ɨ mú ɨ́ mej meꞌuun éꞌeseijreꞌe jemin ɨ́ Dios, jaítzeꞌe mú rutémuaꞌaveꞌe meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ ayén seɨcɨé tiuꞌumuáꞌaj ɨ́ Dios jemi mecaí aꞌɨ́mej jɨmeꞌe ɨ́ seica, ɨ́ mej muꞌíi, ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ tíꞌiteteɨte, ɨ́ tɨ caí huáꞌaturaateꞌe mej seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati. 
\s1 Aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ nuꞌu tumin áꞌuvej 
\p  
\v 8 ’Tichéꞌe tiyen tiraataxáj. Tɨ́ puaꞌa hui ꞌɨ́itaꞌa ayén tíꞌituaaveꞌe aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa tumin. ¿Ni qui caí ayén rɨni tɨ puaꞌa seɨ́j áꞌurɨeni? Aꞌɨ́ɨ pu tiꞌitɨ́j aparaatu ájtairan. Tɨꞌɨj jí uhuaréꞌeꞌichaꞌuta u ruchiꞌitá. Rɨ́ꞌɨ pu tíꞌihuauuni ajta naꞌa caí ráateuni.  
\v 9 Tɨ́ꞌɨj raateún, ruꞌamiigustemuaꞌa pu huatájeevi, aꞌɨ́mej ɨ́ mej vejliꞌi antachéejmee. Majta meꞌɨ́n ajteáxɨɨri. Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin tɨjɨ́n: “Setáꞌaj huataújtemuaꞌaveꞌen neetzi jemi, aꞌiné nuꞌuri ráateu yeehui ɨ́ tumin nej yáꞌurɨe.” 
\p  
\v 10 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ ayén tíꞌirɨneca u ta japua ɨ́ Dios jemi, ajta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej ravaɨreꞌe. Aꞌuu mú hui rutémuaꞌaveꞌe meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ seɨ́j tɨ aꞌij puaꞌa tiꞌitiújchaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ jéjcua ɨmuá, aj pu i aꞌutéjche tɨ seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati ɨ́ Dios jemi. 
\s1 Aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ nuꞌu yaujraꞌan mú aꞌij huárupi 
\p  
\v 11 Jesús pu ajtahuaꞌa seɨ́j niuucari jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aa pu nuꞌu jáꞌahuaꞌa jaꞌatɨ eꞌechéjmeꞌe. Huaꞌapuaca pu nuꞌu tiyaúumuaꞌa.  
\v 12 Ajta aꞌɨ́ɨn yaujraꞌan tɨ paꞌarɨꞌɨ, ayée pu nuꞌu tiraataꞌixaa ɨ́ rutáàta tɨjɨ́n: “Patáꞌaj yee tinaatáꞌan ineetzi ɨ́ tɨ tináacɨꞌɨti patɨ́ꞌɨj caí chaꞌa méꞌehuaꞌatan múꞌee.” Ajta aꞌɨ́ɨn táàtajraꞌan, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu jáꞌitaꞌa tihuaꞌutáꞌa nain aꞌachú tɨ tíꞌijchaꞌɨɨcaꞌa. 
\p  
\v 13 ’Aꞌatzu puꞌu áꞌateeviꞌica aꞌɨ́jna tɨ paꞌarɨꞌɨ. Tɨꞌɨj jí nuꞌu tíꞌijseɨj ɨ́ tɨ tíꞌijchaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ táàtajraꞌan. Ajta áꞌuraa aꞌɨ́jna ɨ́ yaujraꞌan. Aa pu nuꞌu aꞌɨmuá aꞌaráꞌa seɨ́j chuéjraꞌa japua. Aꞌuu pu nuꞌu caꞌanacan tiuꞌuxɨ́jte nain tɨ́j naꞌa tɨ tiraacɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌij puaꞌa tiꞌitiújchaꞌɨɨcaꞌa. 
\p  
\v 14 ’Tɨ́ꞌɨj nain tiuꞌuxɨ́jte, aj pu nuꞌu i jeíhua huatatújritze aꞌujna seɨ́j chuéjraꞌa japua. Aj pu i tiraꞌutéturaate tiꞌitɨ́j tɨ huácuaꞌani.  
\v 15 Aj pu i áꞌuraa. Aj pu nuꞌu i seɨ́j jemi aꞌuréꞌene tɨ ij aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ raatáꞌan tɨ tiuꞌumuárɨꞌen. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ, ayée pu nuꞌu hui tiraamuáriste tɨ aꞌuun áꞌumeꞌen aꞌu mej tuiixu aꞌuráꞌuu tɨ ij tihuaꞌumín. 
\p  
\v 16 ’Jéꞌecan pu nuꞌu huataꞌíꞌicuatacaꞌa aꞌɨ́jna tɨ paꞌarɨꞌɨ. Ayee pu nuꞌu tirajpuaíjtzicaꞌa. Ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe tiúꞌucuaꞌaníicheꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ cutzapeꞌe tiꞌitɨ́j, tuiixu mej racuaꞌaca. Mɨ́ ajta i caí, capu jaꞌatɨ raatáꞌacareꞌe tɨ tiꞌitɨ́j huácuaꞌani. 
\p  
\v 17 ’Aj pu nuꞌu i u huaújmuaꞌatzɨ. Ayee pu nuꞌu tiuꞌumuáꞌaj tɨjɨ́n: “Majta aꞌɨ́ɨme yeehui ɨ́ mej ravaɨreꞌe ɨ́ nitáàta, matɨ́j menaꞌa puaꞌamé ruxɨéehua mú tíꞌicuaꞌa. Ajta teꞌaváꞌaturaave huáꞌa jemi. Mɨ́ neajta inee, íiye nu huatéjvee neꞌicuata. Ayej neꞌase nemɨ́ꞌɨni tujri jɨmeꞌe.  
\v 18 Ayej neꞌase yeehui náꞌuraa neyajna. A nu aꞌumé ɨ́ nitáàta jemi. Ayee nu tiraatáꞌixaateꞌesin yee: Táàta, jeíhua nu auteájturaa ɨ́ Dios jemi, neajta múꞌeetzi jemi.  
\v 19 Capu chaꞌa ayén tiraavíjteꞌe pej piyen naatámuaꞌati yee niyauj. Patáꞌaj piyen náaruuren ineetzi patɨ́j huáꞌaruure ɨ́ mej áꞌa jemi tíꞌimuarɨꞌe.” 
\p  
\v 20 ’Tɨ́ꞌɨqui áꞌuraa. Aj pu i aꞌuun eꞌiréꞌene ɨ́ rutáàta jemi. Tɨ́ꞌɨj aꞌɨmuá auuméꞌeca, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu hui táàtajraꞌan raaseíj. Jéꞌecan pu ráꞌancuꞌuvajxɨ. Tɨ́ꞌɨj i aꞌutɨéechejraa aꞌu tɨ eꞌevéꞌeme ɨ́ yaujraꞌan. Aj pu nuꞌu i ruꞌiréꞌechuixɨ, ajta ruꞌitépɨꞌɨtze. 
\p  
\v 21 ’Ajta aꞌɨ́ɨn yaujraꞌan, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Táàta, jeíhua nu yeehui auteájturaa ɨ́ Dios jemi, neajta múꞌeetzi jemi. Capu chéꞌe yeehui ayée tiraavíjteꞌe pej piyen tinaatájeeve yee niyauj.” 
\p  
\v 22 ’Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn táàtajraꞌan, ayée pu nuꞌu tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ mej jemin tíꞌimuarɨꞌe tɨjɨ́n: “Caꞌanacan mé seꞌavéꞌechui ɨ́ síicuꞌuri tɨ jaítzeꞌe naa ꞌeen sej si seꞌɨ́jna ruꞌucáchejteꞌen. Seajta ɨ́ aniira setáꞌaj ruꞌucárujtiꞌi ɨ́ xɨteáaraꞌan jetze, seajta raꞌajtácaꞌacaiteꞌen.  
\v 23 Setáꞌaj seajta yeehui siyen huárɨni, sej seꞌɨ́jna ɨ́ viseáaruꞌu ɨ́ tej teri rajrújte, setáꞌaj u yaꞌuvéꞌejan, setáꞌaj ráameꞌeni. 
\p ’Tichéꞌe yeehui tiúꞌuyesten, teajta tiúꞌucuaꞌani taxɨéehua.  
\v 24 Aꞌiné i niyauj, puꞌuri ajtahuaꞌa muꞌu eꞌejnéj. Pueere yee ari muꞌu aꞌumɨ́ꞌɨ. Ajta áꞌuvej, aru tuꞌuri teajtáhuaꞌa ráateu.” Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. Aꞌɨ́j mú nuꞌu hui jɨ́n maꞌutéjhuii mej tiúꞌuyesten. 
\p  
\v 25 ’Ajta aꞌɨ́ɨn yaujraꞌan tɨ vástaꞌa, áa pu jáꞌahuaꞌa tejéꞌemuarɨꞌecaꞌa aꞌu tɨ aꞌupáꞌatza. Tɨ́ꞌɨj ari á eꞌevéꞌemeꞌecaa á vejliꞌi aꞌu tɨ aꞌutéjvee ɨ́ chiꞌij, aꞌɨ́ɨ pu ráanamuajriꞌi mej tíꞌicuiina, majta tíꞌineꞌe.  
\v 26 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu i seɨ́j huatajé ɨ́ tɨ ravaɨreꞌe ɨ́ táàtajraꞌan. Aj pu nuꞌu i ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌij mej rɨcɨ. 
\p  
\v 27 ’Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌivaɨreꞌe, ayée pu hui tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Puꞌuri yeehui uvéꞌene ɨ́ áꞌajuu. Ajta aꞌatáàta, aꞌɨ́ɨ pu ráameꞌiriꞌi ɨ́ viseáaruꞌu ɨ́ tej rajrújte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ajtahuaꞌa uvéꞌene jemin ɨ́ rutáàta. Capu yeehui aꞌij éeneꞌe. Rɨ́ꞌɨ pu naa teꞌuvéꞌene.” Ayee pu nuꞌu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 28 ’Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ vástaꞌa, tɨ́ꞌɨj ayén tiráanamuajriꞌi, tɨ́ꞌɨj nuꞌu i huataniúꞌucacaꞌa. Capu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa tɨ uteárute u chiꞌita. Ajta aꞌɨ́ɨn táàtajraꞌan, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu huirájraa tɨ ij yaꞌutajé. Jéihua pu raatéeje tɨ uteárute u chiꞌita. 
\p  
\v 29 ’Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ vástaꞌa, ayée pu nuꞌu tiraataꞌixaa ɨ́ rutáàta tɨjɨ́n: “Casiꞌi. Tɨ́j naꞌa nej yé huaca múꞌeetzi jemi, jeíhua nu tíꞌimuarɨꞌe. Canu yeehui jaꞌanáj tiꞌitɨ́j jɨ́n auteájturaa múꞌeetzi jemi. Nain nu yeehui jɨ́n teꞌaráꞌaste aꞌij pej tinaataꞌaíj. Pajta múꞌee, capej yeehui jaꞌanáj tiꞌitɨ́j naatáꞌa ɨ́ nej jɨ́n tiúꞌuyesten huáꞌa jamuan ɨ́ neꞌamiigustemuaꞌa, ni tiꞌitɨ́j caura.  
\v 30 Mɨ́ pajta múꞌee, ayée pu huarɨ́j, amɨ́jna muáꞌayauj, aꞌɨ́ɨ pu ꞌuuca jamuan raaxɨ́jte nain ɨ́ pej tiraatáꞌa. Ajta tɨ́ꞌɨj uvéꞌene, múꞌee pej raajéꞌicatze ɨ́ viseáaruꞌu ɨ́ tej rajrújte.” 
\p  
\v 31 ’Ajta aꞌɨ́ɨn táàtajraꞌan, ayée pu nuꞌu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Niyauj, tɨ́j penaꞌa peri puaꞌan xɨcaj yé huaca ineetzi jemi. Ajta tɨ́j naꞌa tiꞌipuaꞌamé ɨ́ nej tíꞌijchaꞌɨɨ, múꞌeetzi pu tiꞌaꞌáa.  
\v 32 Aru amɨ́jna muáꞌajuu, ayée pu éeneꞌe cumu tɨ mɨ́ꞌɨchicaꞌa aꞌiné capu méꞌe jáꞌahuaꞌacaꞌa. Ayee pu ꞌeen íjii cumu tɨ ajtahuaꞌa huatarún. Aꞌɨ́ɨ pu yeehui áꞌuvejcaa, aru puꞌuri ajtahuaꞌa huataseíjre. Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe tej huatátatemuaꞌaveꞌen, teajta tiúꞌuyesten.” 
\c 16  
\s1 Aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌivaɨreꞌe tɨ nuꞌu aujteájturaa huápɨꞌɨ aꞌɨ́jna jemi ɨ́ tɨ jemin tíꞌivaɨreꞌe 
\p  
\v 1 Jesús pu ajta ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Aa pu nuꞌu hui jáꞌahuaꞌa chíjteaani éꞌechejcaꞌa. Seɨ́j pu ravaɨreꞌecaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ antiújmuaꞌareerecaꞌa nain aꞌachú tɨ tíꞌijchaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ chíjteaani. Matɨ́ꞌɨj nuꞌu mi seica jetzen teꞌujpuáꞌajte aꞌɨ́jna tɨ antiújmuaꞌaree aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ caꞌanacan raaxɨ́jteꞌe chaꞌa naꞌa tɨ tíꞌiseijreꞌecaꞌa. 
\p  
\v 2 ’Tɨ́ꞌɨj i chíjteaani raatajé. Ayee pu nuꞌu tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: “¿Aꞌiné naꞌa qui nej neri tiúꞌunamuajriꞌi aꞌij pej rɨcɨ múꞌee? Patáꞌaj yeehui raꞌuyúꞌuxan nain aꞌachú pej jɨ́n antíꞌamuaꞌaréere nej ni ráamuaꞌaree aꞌachú tɨ caj teꞌaráꞌase, ɨ́ pej caí yeehui chéꞌe piyen antíꞌamuaꞌaréere puaꞌamé.” 
\p  
\v 3 ’Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ ravaɨreꞌecaꞌa, ayée pu tiuꞌumuáꞌaj tɨjɨ́n: “¿Aꞌiquí nerɨni? Aꞌɨ́jna tɨ tíꞌineꞌaijteꞌe, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu tináꞌariꞌira ɨ́ nej jɨ́n antínmuaꞌaree. Mɨ́ neajta inee, canu necaꞌane nej teꞌatéꞌijcheꞌen. Ajta netíꞌiteviꞌiraꞌa nej yeehui vaɨ́riꞌira huatáhuauni.  
\v 4 Nuꞌuri yeehui ramuaꞌaree aꞌij nej rɨni, mej mi teɨte naꞌancuréꞌeviꞌitɨn temuaꞌa naa aꞌujna huáꞌache netɨ́ꞌɨj caí chaꞌa tíꞌimuarɨꞌe neyajna.” 
\p  
\v 5 ’Tɨ́ꞌɨj nuꞌu i huaꞌutajé seɨj ajta seɨj ɨ́ mej tiráꞌachaꞌɨɨreꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ chíjteaani. Ayee pu nuꞌu tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi ɨ́ seɨj tɨ amuacaí veꞌeréꞌene tɨjɨ́n: “¿Aꞌachúni yeehui petiráꞌachaꞌɨɨreꞌe ɨ́ tɨ tíꞌineꞌaijteꞌe?” 
\p  
\v 6 ’Aj pu i ayén tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨjɨ́n: “Anxɨ́te puaꞌaméca ɨ́ taampu aꞌɨ́jna ɨ́ aceite tɨ aceituuna jetze meꞌecan.” 
\p ’Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ antiújmuaꞌaree, ayée pu nuꞌu hui tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Yeꞌecui i cuapée tɨ jetzen téꞌeyuꞌusiꞌi aꞌachú pej caj tiráꞌachaꞌɨɨreꞌe. Aꞌujyeíjxɨ múꞌee, caꞌanacan. Patáꞌaj seɨ́j auyúꞌuxa tɨ jetzen áꞌayuꞌusiꞌi aꞌachú cumu anxɨ́j tamuáamuataꞌa taampu tɨ aráꞌase.” 
\p  
\v 7 ’Tɨ́ꞌɨj nuꞌu i ajta seɨ́j ayén tiuꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: “Carij múꞌee, ¿aꞌachúni yeehui petiráꞌachaꞌɨɨreꞌe?” 
\p ’Ajta aꞌɨ́ɨn, ayée pu hui tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Anxɨ́te puaꞌaméca medida ɨ́ triigu.” 
\p ’Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Yeꞌecui, i cuapée. Patáꞌaj seɨ́j auyúꞌuxa tɨ jetzen áꞌayuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: muáacuate pej nuꞌu ráꞌachaꞌɨreꞌe.” 
\p  
\v 8 ’Ajta nuꞌu aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe, aꞌɨ́ɨ pu hui rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa aꞌiné rɨ́ꞌɨ pu tiuꞌumuáꞌaj aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ yeꞌí huárɨni. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌuchéjme seɨ́j chuéjraꞌa japua íiyen chaanaca japua, jaítzeꞌe mú raayɨ́ꞌɨtɨ aꞌij mej yeꞌí huárɨni ɨ́ seica ɨ́ ruxɨ́ꞌej teɨte mecaí aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌɨ́jna jetze ajtémeꞌecan ɨ́ tɨ huaꞌatátzaviꞌijteꞌe ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 9 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Caxu chéꞌe senaꞌa raaxɨ́jteꞌe ɨ́ tumin íiyen tɨ meꞌecan chaanaca japua. Chéꞌe ayén tejámuaatévaɨreꞌen méjcaꞌi huáyee sej si ruꞌamiigustemuaꞌa jɨ́n antimuáꞌitɨn mej mi meꞌɨ́n amuaꞌancuréꞌeviꞌitɨn temuaꞌa naa aꞌájna xɨcájraꞌan jetze tɨ́ꞌɨj caí chaꞌa méꞌe áꞌa túmintan. Aꞌuu mú hui amuaꞌancuréꞌeviꞌitɨn aꞌu tɨ caí jaꞌanáj éꞌevatzɨjsin ɨ́ huáꞌachiꞌi. 
\p  
\v 10 ’Aꞌɨ́jna tɨ xɨ́ꞌepɨꞌɨn rɨcɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ cɨliéeneꞌe jɨ́n tiꞌitéjvee, aꞌɨ́ɨ pu ajta xɨ́ꞌepɨꞌɨn rɨni tɨ puaꞌa tiꞌitevée áꞌaraꞌani veꞌecán jɨmeꞌe. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ hui caí xɨ́ꞌepɨꞌɨn rɨcɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ cɨliéeneꞌe jɨ́n tiꞌitéjvee, aꞌɨ́ɨn capu ajta xɨ́ꞌepɨꞌɨn rɨni tɨ puaꞌa tiꞌitevée áꞌaraꞌani veꞌecán jɨmeꞌe. 
\p  
\v 11 ’Aꞌɨ́j pu jɨ́n, tɨ puaꞌa secaí téꞌaste ɨ́ sej jɨ́n antiújmuaꞌaree sej rajmuárɨꞌe ɨ́ tumin tɨ yen seijreꞌe íiyen chaanaca japua, ¿ni qui siyen tíꞌimuaꞌatze tɨ jaꞌatɨ ayén tejamuaꞌíjcateꞌesin sej raamuárɨꞌen tɨ huápɨꞌɨ tíꞌijnajche tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe? Capu xaa neꞌu ayén téꞌeme. 
\p  
\v 12 ’Tɨ́ puaꞌa secaí téꞌaste sej rajmuárɨꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios amuaatapuaíjve, capu jaꞌanáj amuaatáꞌasin tɨ múꞌejmi áaꞌamuaꞌáa puꞌéeneꞌe áꞌaraꞌani. 
\p  
\v 13 ’Capu hui rɨꞌɨrí tɨ jaꞌatɨ huaꞌapuaca huávaɨreꞌen aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej tíꞌaijta. Tɨ́ puaꞌa ayén huárɨni, ayée pu téꞌeme. Jéihua pu rájchaꞌɨɨreꞌe aꞌame ɨ́ seɨ́j, ajta jeíhua pu rɨ́ꞌɨ tirájchaꞌɨ́ɨ aꞌame ɨ́ seɨ́j. Naꞌari, aꞌɨ́ɨ pu rɨ́ꞌɨ tiráꞌatzaahuateꞌe aꞌame ɨ́ seɨ́j. Ajta ɨ́ seɨj, aꞌɨ́ɨ pu ráꞌaxɨeehuariꞌira aꞌame. Capu aꞌatzu rɨꞌɨrí sej huataúraꞌan tɨ Dios tejámuaataꞌaíjteꞌen, tɨ puaꞌa hui seꞌɨ́jna jɨ́n huataúraꞌan sej tumin tíseɨreꞌen. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 14 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, jeíhua mú ranecuaꞌatzecaꞌa ɨ́ tumin. Matɨ́ꞌɨj miyen tiráanamuajriꞌi, jeíhua mú raꞌutéxɨeehuariꞌiriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 15 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen xu aꞌɨ́ɨn pɨ́rɨcɨ ɨ́ sej siyen tiúꞌujseijrata sej si rɨ́ꞌɨ títetéturaave ɨ́ teɨte jemi. Mɨ́ ajta Dios, aꞌɨ́ɨ pu tirúꞌumuaꞌaree aꞌij sej ꞌeen mú ru tzajtaꞌa. Aꞌɨ́jna tɨ nuꞌu ayén naa seijreꞌe ɨ́ teɨte jemi, aꞌɨ́ɨ pu hui aꞌij puaꞌa seijreꞌe ɨ́ Dios jemi. 
\s1 Aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ Moisés raꞌutéyuꞌuxacaꞌa, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ Dios tiuꞌutaꞌaíjta 
\p  
\v 16 ’Tɨ́j naꞌa hui aꞌajnáꞌɨmua ajta caí huataseíjre ɨ́ Juan, aꞌɨ́ɨ puꞌu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa aꞌij tɨ tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan, ajta aꞌij mej tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Tɨ́j naꞌa tiuꞌutaseíjre ɨ́ Juan, aꞌɨ́j mú tihuáꞌaꞌixaateꞌe ɨ́ niuucari jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n huaújtemuaꞌaveꞌen aꞌij tɨ ꞌeen ɨ́ Dios jemi aꞌu tɨ tejéꞌaijta. Majta naímiꞌi tíꞌiteseꞌe mej meꞌuun aꞌuteárute caꞌanéeri jɨmeꞌe. 
\p  
\v 17 ’Ajta aꞌɨ́ɨn yuꞌuxari, Moisés teecan tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa, aúcheꞌe pu hui nain jɨ́n teꞌaráꞌastejsin. Jaítzeꞌe pu áꞌateere mej raꞌaráꞌasten caí nain tɨ́j naꞌa tɨ tíꞌiseijreꞌe íiyen chaanaca japua, ajta ɨ́ ta japua tɨ tejéꞌeseijreꞌe. 
\s1 Tɨ́ puaꞌa nuꞌu jaꞌatɨ ruꞌɨ́j mé úurɨeeni 
\r (Mt. 19:1-12; Mr. 10:1-12) 
\p  
\v 18 Ajtahuaꞌa seɨ́j niuucari huaꞌutáꞌixa tɨjɨ́n: 
\p ―Jaꞌatɨ tɨ mé rúurɨeni ɨ́ ruꞌɨ́j, tɨ puaꞌa áꞌiyen seɨ́j ancuréꞌeviꞌitɨn, aꞌɨ́ɨ pu raxánaꞌacɨraꞌaten aꞌɨ́jna jemi ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa. Ajta, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ raꞌancuréꞌeviꞌitɨn seɨ́j ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ amuacaí mé rúurɨe ɨ́ rucɨ́n, aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, aꞌɨ́ɨ pu hui ajta raxánaꞌacɨraꞌaten. 
\s1 Aꞌɨ́jna ɨ́ chíjteaani, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro 
\p  
\v 19 Ajtahuaꞌa pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aa pu nuꞌu jáꞌahuaꞌa chíjteaani eꞌechéjmeꞌe, tɨ naa éeneꞌen tiꞌiteújcheꞌetehuaꞌa, cɨ́ɨxuri jɨmeꞌe tɨ tíꞌinacamua, ajta tɨ tiꞌirɨ́ꞌeen. Tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa pu tíꞌiyestehuaꞌa. Jéihua pu hui tíꞌinaꞌachitaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ruxɨéehua éꞌechejcaꞌa. 
\p  
\v 20 ’Ajta nuꞌu aꞌɨ́ɨn tɨ caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi, áa pu aꞌitéjca táꞌapueerta aꞌu tɨ éꞌeche ɨ́ chíjteaani. Ayee pu nuꞌu ántehuaacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi tɨjɨ́n Lázaro. Aꞌɨ́ɨ pu tíꞌicuiꞌi. Nainjapua nuꞌu hui cáꞌatza ɨ́ ru jetze. 
\p  
\v 21 ’Jéꞌecan pu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa tɨ ráacuaꞌani ɨ́ cuaꞌira tɨ tíꞌiteꞌení tɨ teꞌecájvitze meesa japua aꞌu tɨ tejéꞌecuaꞌa ɨ́ chíjteaani. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ tzɨꞌɨcɨ, aꞌɨ́ɨ mú aꞌuréꞌenineicaꞌa, majta raacánaɨjxɨ ɨ́ tɨ hui cáꞌatza japua. 
\p  
\v 22 ’Tɨ́ꞌɨqui aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen huamɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro, matɨ́ꞌɨj nuꞌu mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ ta japua, aꞌɨ́ɨ mú yaꞌuvíꞌitɨ ɨ́ Abraham jemi aꞌu tɨ Dios éꞌeseijreꞌe. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ chíjteaani, tɨ́ꞌɨj nuꞌu i aꞌɨ́ɨn huamɨ́ꞌɨ. Majta hui raꞌaváꞌana. 
\p  
\v 23 ’Aꞌuu pu aꞌuteájturaa aꞌu tɨ áꞌataa ɨ́ taij. Jéihua pu rajpuaíjtzicaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ chíjteaani teecan. Tɨ́ꞌɨj i ájneerecaꞌa. Aj pu i raaseíj aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro tɨ aꞌutéveecaꞌa ɨ́ Abraham jamuan. 
\p  
\v 24 ’Aj pu i raatajé tɨjɨ́n: “Abraham, mɨ pej níꞌiyaꞌupua, náꞌancuꞌuvajxɨꞌɨ. Patáꞌaj mú yeꞌutaꞌíte pemɨ́jna mɨ Lázaro tɨ ij amɨ́n raꞌantíruꞌunen ɨ́ ruxɨté tɨ ij naatécɨmuajteꞌen ɨ́ neneanú jetze, aꞌiné jeíhua nu rajpuaíjtzi íiye taij tzajtaꞌa.” 
\p  
\v 25 ’Ajta aꞌɨ́ɨn Abraham, ayée pu nuꞌu hui tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: “Niyauj, ni pecaí ramuaꞌaree aꞌij tɨ timuáavaɨj patɨ́ꞌɨj pauj ruurica ɨ́ chaanaca japua. Jéihua pu yeehui rɨ́ꞌɨ timuáavaɨj. Ajta amɨ́jna mɨ Lázaro, jeíhua pu aꞌij puaꞌa tirajpuaíjtzicaꞌa. Mɨ́ ajta íjii, aꞌɨ́ɨ mú yeehui ráꞌancuꞌuvajxɨꞌɨsin meyajna. Pajta múꞌee, íjii parajpuaíitzi pej puaꞌamé.  
\v 26 Ajta íjii, ayée pu yeehui ꞌeen, puꞌuri ayén huaújruu tɨ ayén teꞌatácuuniꞌin. Aꞌɨ́j pu jɨ́n caí rɨꞌɨrí mej antácɨɨne amun pújmeꞌen múꞌejmi jemi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen raxɨ́ꞌeveꞌe. Ajta caí rɨꞌɨrí mej aꞌu tɨ pújmeꞌen aꞌitácɨɨne téjmi jemi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej majta miyen raxɨ́ꞌeveꞌe.” Ayee pu nuꞌu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham. 
\p  
\v 27-28 ’Tɨ́ꞌɨj i ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: “Tɨ́ puaꞌa ayén tíꞌeeneꞌen, niyáꞌupua, ayée nu yeehui muahuavii, pej amɨ́jna Lázaro huataꞌíte tɨ aꞌuun aꞌatanén nitáàta tɨ éꞌeche, aꞌiné anxɨ́vica nu tiꞌihuaamuaꞌa. Chéꞌe yeehui amɨ́n rɨ́ꞌɨ tihuajaꞌutáꞌixaateꞌen mej mi caí miyun pújmeꞌen aꞌuvéꞌecɨꞌɨcaꞌan mej mi caí rajpuaíjtzi muáꞌaraꞌani meyajna.” 
\p  
\v 29 ’Abraham pu nuꞌu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Aꞌɨ́ɨ pu aꞌuteájturaa aꞌɨ́ɨme jemi aꞌɨ́jna Moisés teecan tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa, ajta ɨ́ mej raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. Michéꞌe yeehui aꞌɨ́jna huanamua.” 
\p  
\v 30 ’Ajta aꞌɨ́ɨn chíjteaani teecan, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Niyáꞌupua, mɨ pej Abraham púꞌeen. Capu tiꞌitɨ́j vaɨreꞌe. Aru tɨ puaꞌa yeehui jaꞌatɨ tɨ ari huamɨ́ꞌɨ aj pu huataseíjreꞌesin aꞌɨ́mej jemi, aj mú mi seɨcɨé tíꞌimuaꞌati ɨ́ Dios jemi.” 
\p  
\v 31 ’Aj pu nuꞌu i ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Tɨ́ puaꞌa mecaí ráanamua aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa, camu yeehui majta ráꞌantzaahuateꞌesin tɨ puaꞌa huataseíjreꞌen huáꞌa jemi ɨ́ jaꞌatɨ tɨ aꞌitáraa ɨ́ mɨꞌɨchite tzajtaꞌa.” ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\c 17  
\s1 Tɨ́ puaꞌa nuꞌu aꞌihuáaraꞌa tiꞌitɨ́j jɨ́n auteáturan múꞌeetzi jemi 
\r (Mt. 18:6-7, 21-22; Mr. 9:42) 
\p  
\v 1 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu téꞌeme tɨ tiꞌitɨ́j huataseíjreꞌen ɨ́ mej jɨ́n auteáturan ɨ́ Dios jemi. Chéꞌe aꞌij tɨ naꞌa jéꞌecan jemin aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌan mej mi tiꞌitɨ́j jɨ́n autéꞌɨtzen ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 2 ’Naꞌajtzɨ́ aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ mej amuacaícan raꞌacátapiꞌiran cɨjpáaraꞌan jetze ɨ́ tetej seꞌuníjraꞌa tɨ veꞌée mej mi raꞌateájrɨeeni á jaataꞌa tɨ ij án aujámɨn aꞌu tɨ autɨ́ꞌɨj. Jaítzeꞌe pu hui tiraatévaꞌɨrihuaꞌan caí ayén tiraatévaꞌɨrihuaꞌan tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn caꞌaníjraꞌa tihuaꞌutáꞌan aꞌɨ́mej ɨ́ mej cɨ́lieen mej mi meꞌɨ́n auteáturan ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 3 ’Aꞌɨ́j pu jɨ́n, rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen. Tɨ́ puaꞌa aꞌɨ́ɨn aꞌihuáaraꞌa auteáturan múꞌeetzi jemi, patáꞌaj raꞌajteáꞌaxɨꞌɨn. Tɨ́ puaꞌa seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati múꞌeetzi jemi, aj pej xaa tiraatáꞌuuniꞌira. 
\p  
\v 4 ’Tɨ́ puaꞌa seɨ́j xɨcaj, jaꞌatɨ auteáturan múꞌeetzi jemi arahuaꞌapuáca jetze, ajta tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn á aꞌuréꞌenen múꞌeetzi jemi ayén puaꞌamé arahuaꞌapuáca jetze tɨ́ꞌij ajtahuaꞌa ayén timuaatáhuavii yee tinaatáꞌuuniꞌiriꞌi ɨ́ nej jɨ́n auteájturaa múꞌeetzi jemi, ayée pej hui huárɨni pej tiraatáꞌuuniꞌi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ puaꞌa nuꞌu jaꞌatɨ téꞌatzaahuateꞌe 
\p  
\v 5 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, ayée mú tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Taatévaɨreꞌe tetáꞌaj téꞌantzaahuateꞌen jaítzeꞌe. 
\p  
\v 6 Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨ pu tiúꞌujxeꞌeveꞌe sej cɨ́j caj téꞌantzaahuateꞌen. Tɨ́ puaꞌa siyen cɨ́j caj senaꞌa téꞌantzaahuateꞌen, ayée pu tiuꞌutárɨꞌɨriistari sej siyen tiraataꞌaíjteꞌen seꞌɨ́jna ɨ́ huaréj tɨ aꞌitiújcuta, tɨ á jáꞌitaꞌa jaataꞌa eꞌeteújhuiiteꞌen ruseɨ́j. Ajta aꞌɨ́ɨn huaréj, ayée pu rɨni aꞌij sej tiraataꞌaíjteꞌesin. 
\s1 Aꞌij tɨ nuꞌu yeꞌí jaꞌatɨ huatévaɨreꞌen 
\p  
\v 7-8 ’Tichéꞌe tiyen tiraataxáj. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ tíꞌimuarɨꞌe múꞌejmi jemi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ taséehua naꞌari cáneꞌaxɨ chaꞌɨɨ, ¿aꞌiné yeꞌí setiraatájeevi tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn uvéꞌenen aꞌu tɨ tejéꞌemuarɨꞌe? ¿Ni qui hui siyen tiraatájeevi yee: “Mu aꞌutáꞌiyiꞌi, aꞌujyeíjxɨꞌɨ patáꞌaj tiúꞌucuaꞌani?” Caxu xaa neꞌu siyen tiraatájeevi, sino ayée xuꞌu tiraatájeevi tɨjɨ́n: “Patáꞌaj yee rɨ́ꞌɨ tiúꞌuruuren ɨ́ tej tiúꞌucuaꞌani. Pajta, patáꞌaj rɨ́ꞌɨ huáꞌaruuren pej pi titaamín, aj pu yee xaa huatárɨꞌɨristari pej tiúꞌucuaꞌani, pajta pej huayéꞌen.” 
\p  
\v 9 ’Ajta aꞌɨ́ɨn, tɨ́ꞌɨjtá ari ayén tiúꞌuruurén aꞌij sej tiraataꞌaíj, ¿ni secaí chaꞌa aꞌij tiraatáꞌixaateꞌesin yee chaꞌa Dios timuaatanájchiteꞌen? Caxu xaa neꞌu aꞌatzu, aꞌiné ayée pu tiúꞌuruu aꞌij sej tiraataꞌaíj. 
\p  
\v 10 ’Ayee xu cheꞌatá senaꞌa huárɨni. Setɨ́ꞌɨj seri raacɨ́ꞌɨ nain jɨmeꞌe ɨ́ tɨ jɨ́n Dios tejámuaꞌíjca, ayée xuꞌu tiuꞌutaxájta yee catu hui tiꞌitɨ́j vaɨreꞌe iteen. Ayee tuꞌu huarɨ́j aꞌii tɨ tiúꞌujxeꞌeveꞌecaꞌa itejmi jemi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús tihuáꞌuhuaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa aráꞌase 
\p  
\v 11 Aúcheꞌe pu huaméꞌecaa ɨ́ juye jetze Jerusalén tɨ aꞌuréꞌenineꞌi. Aꞌuu pu aꞌumeꞌeca aꞌu tɨ eꞌeveꞌeꞌástɨme aꞌuun tɨ huatacáꞌa u ɨ́ Samaria, ajta u Galilea.  
\v 12 Tɨ́ꞌɨj aꞌuun aꞌuterutíjmeꞌecaa, aꞌúu mú raꞌantinájchecaꞌa ɨ́ teteca ɨ́ mej tamuáamuataꞌa aráꞌase. Aꞌɨ́ɨme metíꞌicucuiꞌi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ tineájxɨ huáꞌahuaꞌiraꞌa jetze, ɨ́ mej miyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n: lepra. Aꞌatzu mú ɨmuá aꞌutéhuiixɨ. 
\p  
\v 13 Matɨ́ꞌɨj mi caꞌanín jɨ́n raatajé tɨjɨ́n: 
\p ―Jesús, mɨ pej maestro púꞌeen. Patáꞌaj táꞌancuꞌuvajxɨꞌɨn. 
\p  
\v 14 Tɨ́ꞌɨj Jesús huaꞌuseíj, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj u áꞌujuꞌun huáꞌa jemi ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe u teyujtaꞌa sej si huataújseijrata mej meꞌɨ́n ráamuaꞌaree tɨjɨ́n xuꞌuri huarúj. 
\p Matɨ́ꞌɨj mi u áꞌujuꞌun. Muꞌuri á aujúꞌucaa, aj mú mi huarúj.  
\v 15 Tɨ́ꞌɨj i seɨ́j huaréꞌaraa tɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi tɨjɨ́n puꞌuri huarúj. Aj pu i aꞌatzu caꞌanín jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ Dios jemi tɨjɨ́n: 
\p ―Rɨ́ꞌɨ nu timuaatáꞌasin nevástaraꞌa. 
\p  
\v 16 Aj pu i eꞌerájve á chuaataꞌa á vejliꞌi jemin ɨ́ Jesús. Aj pu i ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Chéꞌe Dios timuaatanájchiteꞌen. 
\p Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, ɨ́ Samaria pu éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 17 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni mecaí aráꞌase aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huarúj? ¿Aꞌuné aꞌij méꞌeen ɨ́ seica ɨ́ mej aramuáacua?  
\v 18 ¿Ni amɨ́ naꞌa ruseɨ́j huaréꞌaraa tɨ ij rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios jemi, amɨ́jna tɨ seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan? 
\p  
\v 19 Aj pu i ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ tíꞌicuiꞌicaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Ájchesi. Pepuꞌuri huarúj, aꞌiné petéꞌantzaahua. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Aꞌij tɨ nuꞌu éeneꞌe aꞌame aꞌájna xɨcájraꞌa jetze ɨ́ tɨ nuꞌu jetzen tiuꞌutaꞌaíjta ɨ́ Dios 
\r (Mt. 24:23-28, 36-41) 
\p  
\v 20 Jaꞌanáj pu ayén tiujuꞌurɨ́j. Aꞌɨ́ɨ mú fariseos miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌanajni rɨ́ꞌɨ tejaꞌuréꞌenejsin tɨ Dios tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua? 
\p Aj pu i Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Jaꞌanáj tɨ tejaꞌuréꞌenejsin tɨ Dios tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua, capu ayén huataseíjreꞌesin aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ sej jɨ́n ráamuaꞌaree, ajta ɨ́ sej jɨ́n raaseíj yee puꞌuri yen huataseíjre. 
\p  
\v 21 ’Camu hui miyen tiraataxájta ɨ́ teɨte yee: “Yeꞌecui seijreꞌe”, naꞌari yee “Aꞌacuí seijreꞌe.” Camu aꞌatzu, aꞌiné puꞌuri yé seijreꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej nee yé huatéjvee múꞌejmi tzajtaꞌa. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 22 Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Puꞌuri aꞌájna tejaꞌuréꞌenejsin ɨ́ xɨcájraꞌa sej jetzen siyen raxɨ́ꞌeveꞌe xáꞌajuꞌun huápɨꞌɨ sej raaseíj netɨ́ꞌɨj amuacaí teꞌenteárute neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej nain jɨ́n antínmuaꞌareere. Aru, caxu hui raseijran. 
\p  
\v 23 ’Teteca mú miyen tejámuaatáꞌixaateꞌesin tɨ jɨ́meꞌen yee puꞌuri aꞌájna tejaꞌuréꞌene tɨ Dios tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua aꞌiné yé pu nuꞌu huatéjvee naꞌari yee mé pu nuꞌu huatéjvee naꞌari yee áa pu nuꞌu éꞌeseijreꞌe. Caxu hui u áꞌucɨꞌɨcaꞌan huáꞌa jamuan.  
\v 24 Aꞌiné, ayée nu hui seíireꞌe naꞌame neꞌájna xɨcájraꞌan nej jetzen amuacaícan teꞌenteárute neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej nain jɨ́n antínmuaꞌareere naꞌame. Ayee nu cheꞌatá nenaꞌa seíireꞌe naꞌame matɨ́j ɨ́ mej témaxcavaꞌaraꞌa u júteꞌe. Tɨ́ꞌɨj huatátaaxɨꞌɨn, caꞌanacan pu huanéeriꞌicɨrej yeꞌicáa aꞌame. 
\p  
\v 25 ’Aru miꞌi pu hui ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe nej jeíhua rajpuaíitzi náꞌaraꞌani inee. Ayee pu ajta tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej netíte aꞌɨ́ɨme iiji mej huáteemua. 
\p  
\v 26 ’Ayajna tɨ́j tiuꞌurɨ́j ajcaꞌihuáꞌɨmua tɨ́ꞌɨj auj ruuricaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Noé teecan, ayée pu cheꞌatá naꞌa téꞌeme aꞌájna xɨcájraꞌan jetze nej jetzen yé uvéꞌenejsin inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 27 ’Metíꞌicuaꞌacareꞌe ɨ́ teɨte, majta yéꞌecareꞌe. Seica mú néjneꞌɨjcheꞌecareꞌe, majta seica víjviɨꞌɨcheꞌecareꞌe. Camu aꞌij menaꞌa. Ayee mú rɨjcaa ajta naꞌa caí Noé aꞌuun pu aꞌuteájrupi ɨ́ baarcu jetze. Ajta pu i jeíhua tíjɨstecaꞌa ɨ́ jaj. Aꞌɨ́ɨ pu hui naíjmiꞌica antipuáꞌari. 
\p  
\v 28 ’Ayee pu cheꞌatá tiráaruu ajcaꞌihuáꞌɨmua tɨ́ꞌɨj auj ruuricaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Lot teecan. Aꞌɨ́ɨ mú tíꞌicuaꞌacareꞌe ɨ́ teɨte. Majta yéꞌecareꞌe. Majta tíꞌinanaavecareꞌe. Majta tíꞌituaacareꞌe. Majta tíꞌihuiitehuaꞌa mú mi, majta chiꞌij táꞌahuacareꞌe. 
\p  
\v 29 ’Aru aꞌájna xɨcájraꞌan jetze tɨ́ꞌɨj Lot huirájraa aꞌujna u Sodoma, taij pu hui u jeꞌicáaxɨre, tɨ azufre jɨ́n áꞌataacaꞌa. Naíjmiꞌica pu antipuáꞌajte.  
\v 30 Ayee pu cheꞌatá naꞌa tihuáꞌaruuren aꞌájna xɨcájraꞌan jetze nej huataseíjreꞌesin inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 31 ’Ayee xu hui huárɨni aꞌájna xɨcájraꞌan jetze. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ án áꞌujveeca ɨ́ ruchiꞌi japua tɨ avéꞌejaxuꞌumuaꞌi, tɨ puaꞌa aꞌuun teꞌuráꞌaca ɨ́ tiꞌáꞌaraꞌan u chiꞌita, chaꞌa caí aꞌuun uteáruꞌipicheꞌen tɨ ij teꞌiráꞌɨn. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tejéꞌemuarɨꞌe ɨ́ ruvíꞌiraꞌataꞌa, chaꞌa ajta aꞌɨ́ɨn caí u áꞌuyeꞌican u ruche tɨ ij tiꞌitɨ́j aꞌuvéꞌaꞌan. 
\p  
\v 32 ’Setáꞌaj hui raꞌutámuaꞌaree aꞌij tɨ tiráaruu ɨ́ ɨ́raꞌaraꞌan ɨ́ Lot teecan.  
\v 33 Jaꞌatɨ tɨ naꞌa, tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn ayén huárɨni aꞌij tɨ tirájteu ruseɨ́j tɨ́j naꞌa nain xɨcaj tzajtaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu xaa aꞌuvaɨ́jtzi. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ taúraꞌaca tɨ huámɨꞌɨni ineetzi jetze meꞌecan, aꞌɨ́ɨ pu xaa huateáturaasin tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 
\p  
\v 34 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, aꞌájna tɨ́caꞌari tzajtaꞌa, mé huaꞌapua mú huatéjeꞌitɨ́ muáꞌajuꞌun ɨ́ utaatzi japua. Dios pu hui seɨ́j áꞌaviꞌitɨn. Ajta ɨ́ seɨj, áa pu aꞌuteáturaasin. 
\p  
\v 35 ’Majta huaꞌapua ꞌuuca, mé naímiꞌi mú teꞌáꞌatɨꞌɨxɨ́n mú muáꞌajuꞌun. Dios pu seɨ́j áꞌaviꞌitɨn. Ajta ɨ́ seɨj, áa pu aꞌuteáturaasin. 
\p  
\v 36 ’Majta huaꞌapua teteca, mé naímiꞌi mú tejéꞌemuarɨꞌe muáꞌajuꞌun u víꞌiraꞌataꞌa. Dios pu hui ajta seɨ́j áꞌaviꞌitɨn. Ajta ɨ́ seɨj, áa pu aꞌuteáturaasin. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 37 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, ayée mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, ¿aꞌuné jetze ráꞌaviꞌitɨn ɨ́ Dios? 
\p Ayee pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌuu mej eꞌetiújseɨreꞌesin ɨ́ muáꞌaraꞌica aꞌu tɨ tiꞌitɨ́j auucáꞌa tɨ mɨ́ꞌɨchi. 
\c 18  
\s1 Aꞌɨ́jna ꞌɨ́itaꞌa tɨ nuꞌu ruseɨ́jtacaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu raatéemuaꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ juees 
\p  
\v 1 Aj pu i Jesús seɨ́j niuucari jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaa mej mi ráamuaꞌaree tɨ ayén nuꞌu tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej téniuucaꞌan jaꞌanáj tɨ naꞌa. Ajta ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej nuꞌu caí ruxɨeemɨ́jteꞌe.  
\v 2 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aa pu nuꞌu jáꞌahuaꞌa seɨ́j chajtaꞌa jetze jaꞌatɨ pu éꞌechejcaꞌa tɨ juees jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa. Capu nuꞌu hui ráꞌateseꞌecaꞌa ɨ́ Dios aꞌɨ́jna ɨ́ juees, capu ajta jetzen ruxeꞌeveꞌecaꞌa aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ huáꞌaruure ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 3 ’Ajta nuꞌu seɨ́j aꞌuun aꞌutéveecaꞌa ꞌɨ́itaꞌa tɨ huaújseɨstarecaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, jaꞌanáj tɨ naꞌa pu aꞌuréꞌenineicaꞌa ɨ́ juees jemi. Ayee pu nuꞌu hui tíꞌijhuaviiracaꞌa tɨjɨ́n: “Patáꞌaj yeehui piyen náaruuren pej neꞌuxɨ́jteꞌen peꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ jaꞌatɨ néjchaꞌɨɨreꞌe.”  
\v 4 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ juees, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu ráꞌijmɨijracaꞌa. Puꞌuri aꞌateeviꞌi tɨ ayén raruurejcaꞌa. Aj pu i ayén tiuꞌumuáꞌaj tɨjɨ́n: “Jee xaa neꞌu, canu yeehui ráꞌateseꞌe ɨ́ Dios, capu ajta neetzi jetze ruxeꞌeveꞌe aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huáꞌaruure ɨ́ teɨte.  
\v 5 Aru amɨ́jna mɨ ꞌɨ́itaꞌa, tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa pu yeehui yé táninei. Jéꞌecan pu nejaaxɨejteꞌe. Tij caí nee nu yeehui ráꞌaxɨjteꞌen neꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ jaꞌatɨ rájchaꞌɨɨreꞌe. Naꞌari caí, ajtahuaꞌa pu yeehui yé táninéicaꞌa aꞌame ajta nenaꞌa caí tácuaꞌanaxɨꞌɨn neꞌɨ́jna jɨmeꞌe.” Ayee pu nuꞌu tiuꞌumuáꞌaj. 
\p  
\v 6 Ajta tavástaraꞌa pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Xaanamuajriꞌi múꞌeen aꞌij tɨ tiꞌixa aꞌɨ́jna ɨ́ juees tɨ aꞌij puaꞌa tiꞌitiújchaꞌɨɨ.  
\v 7 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Dios ɨ́ sej rájyaꞌupua, ¿aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe aꞌij tɨ huárɨni múꞌejmi jɨmeꞌe ɨ́ tɨ amuaꞌantíhuaꞌu? ¿Ni caí amuáꞌaxɨjteꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej amuájchaꞌɨɨreꞌe ɨ́ áꞌamuaxɨꞌej teɨte, ɨ́ tɨ Dios amuaꞌantíhuaꞌu? Aꞌii neꞌu caí. Nain xɨcaj tzajtaꞌa, ajta nain tɨ́caꞌari tzajtaꞌa, múꞌeen xu rahuauhuau tɨ ayén huárɨni. ¿Ni qui áꞌateere tɨ áꞌamuaꞌijmɨíira aꞌame? Capu xaa neꞌu aꞌatzu. 
\p  
\v 8 ’Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Dios pu ayén téꞌujcaꞌane tɨ amaꞌuxɨ́jten aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej amuájchaꞌɨɨreꞌe. Ajta caꞌanacan pu ayén rɨni. Mɨ́ ajta, netɨ́ꞌɨj uvéꞌenen inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, ¿ni qui mecaí chaꞌa téꞌatzaahuateꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen chaanaca japua aꞌuchéjme? Camu aꞌatzu, tzɨ́teꞌe. 
\s1 Aꞌɨ́jna tɨ fariseo púꞌeeneꞌe, ajta aꞌɨ́jna tɨ huáꞌajijveꞌecaꞌa ɨ́ mej tíꞌitɨcɨ 
\p  
\v 9 Jesús pu ajtahuaꞌa seɨ́j niuucari jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej jɨ́meꞌen ɨ́ mej miyen tiuꞌumuáꞌaj ɨ́ ru tzajtaꞌa tɨjɨ́n rɨ́ꞌɨ mú nuꞌu tíꞌiteteɨte, ɨ́ mej majta huáꞌaxɨeehuata ɨ́ seica ɨ́ ruxɨ́ꞌej teɨte. Tɨjɨ́n: 
\p  
\v 10 ―Aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, ɨ́ mej huaꞌapua, aꞌúu mú nuꞌu aꞌuteájrupi teyujtaꞌa mej mi meꞌuun huatéjniuuni. Seɨ́j pu fariseo púꞌeeneꞌe. Ajta ɨ́ seɨ́j, aꞌɨ́ɨ pu hui pɨ́rɨcɨ tɨ huáꞌajijveꞌecaꞌa ɨ́ mej tíꞌitɨcɨ. 
\p  
\v 11 ’Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ fariseo, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu huatéechaxɨ. Aꞌɨ́ɨ pu i aꞌutéjche tɨ ayén tiuꞌutéjniuuni ɨ́ ru tzajtaꞌa tɨjɨ́n: “Dios, jéꞌecan nu huatántemuaꞌaveꞌe múꞌeetzi jemi, aꞌiné canu yeehui niyen ꞌeen matɨ́j ꞌeen ɨ́ seica ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́ɨ mú yeehui tíꞌinahuaꞌaj naꞌari aꞌij mú puaꞌa titetiújchaꞌɨɨ, majta metíuꞌuxanaꞌacɨraꞌate ꞌúucate jamuan. Canu yeehui neajta niyen ꞌeen tɨ́j amɨ́jna tɨ huáꞌajijveꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌitɨcɨ.  
\v 12 Huaꞌapuaca jetze nu yeehui néꞌitziꞌivi seɨj itɨeeri jɨmeꞌe. Neajta niyen tiraatáꞌaca seɨ́j tamuáamuataꞌa tɨ anxɨ́te meꞌecan ɨ́ tɨ tinaacɨ́ꞌɨ.” 
\p  
\v 13 ’Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ huáꞌajijveꞌe ɨ́ mej tíꞌitɨcɨ, áa pu nuꞌu hui aꞌatzu ɨmuá aꞌutevée. Capu nuꞌu ajta áꞌujcaꞌanejcaꞌa tɨ júteꞌe áꞌujneere, sino anteújtuꞌasixɨ ɨ́ rútaviitzeꞌe ɨ́ rumuájcaꞌa jɨmeꞌe. Ayee pu nuꞌu tiuꞌutéjniuu tɨjɨ́n: “Dios, patáꞌaj yeehui náꞌancuꞌuvajxɨꞌɨn ineetzi, aꞌiné aꞌij nu puaꞌa tiꞌitínchaꞌɨɨ.” Ayee puꞌu hui tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 14 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ huáꞌajijveꞌe ɨ́ mej tíꞌitɨcɨ, aꞌɨ́ɨ pu xaa rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n huateájturaa ɨ́ ru tzajtaꞌa ɨ́ Dios jemi tɨ́ꞌɨj aꞌaráꞌa ɨ́ ruche. Ajta ɨ́ seɨ́j ɨ́ fariseo, capu hui aꞌatzu xɨ́ꞌepɨꞌɨn tiuꞌuteájturaa ɨ́ Dios jemi. Ayee puꞌu tieeneꞌe jáꞌaraa, aꞌiné tɨ puaꞌa jaꞌatɨ tɨ naꞌa áꞌujtzaahuateꞌe, aꞌɨ́ɨ pu tiuꞌutatéviꞌiraꞌata. Ajta tɨ puaꞌa jaꞌatɨ tɨ́j naꞌa caí ayén téꞌujtzaahuateꞌe, Dios pu veꞌecán jɨ́n tíꞌiraꞌíjcateꞌen. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ nuꞌu Jesús rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌasin aꞌɨ́mej ɨ́ tɨꞌɨríi 
\r (Mt. 19:13-15; Mr. 10:13-16) 
\p  
\v 15 Majta seica ɨ́ teɨte, tɨꞌɨríi mú á jeꞌevéꞌeviꞌitɨxɨ ɨ́ Jesús jemi tɨ ij aꞌɨ́ɨn hueꞌiréꞌechuiixɨꞌɨn tɨ ij Dios ayén aꞌɨ́jna jɨ́n rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌan. Matɨ́ꞌɨj meꞌɨ́n huaꞌuseíj aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, matɨ́ꞌɨj mi huaꞌajtéaꞌaxɨ ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 16 Mɨ́ ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutajé ɨ́ tɨꞌɨríi mej mi aꞌireꞌenen ɨ́ jemin. Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Micheꞌe memɨ́n mé huajeꞌevéꞌeviꞌitɨ́n ineetzi jemi mɨ tɨꞌɨríi. Caxu huáꞌijmɨijra, aꞌiné amɨ́mej pu hui tíꞌicɨꞌɨti mej mi meꞌuun aꞌuteárute aꞌujna Dios tɨ éꞌeseijreꞌe. 
\p  
\v 17 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ hui caí ayén cheꞌatá naꞌa áꞌujcaꞌane tɨ Dios tiraataꞌaíjteꞌen aꞌij mej titéꞌujcaꞌane mɨ tɨꞌɨríi, capu xaa neꞌu aꞌájna aꞌuteáruti aꞌu tɨ Dios éꞌeseijreꞌe. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Aꞌɨ́jna ɨ́ temuaij tɨ nuꞌu chíjteaani púꞌeen 
\r (Mt. 19:16-30; Mr. 10:17-31) 
\p  
\v 18 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ, aꞌúu pu aꞌutéveecaꞌa. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen seɨ́j tɨ tíꞌaijta. Ayee pu tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, mɨ pej urarɨ́ꞌen ɨ́ áꞌa tzajtaꞌa, aꞌiné tiúꞌujxeꞌeveꞌe nej niyen huárɨni tɨ ij tináacɨꞌɨti nej ruuri náꞌaraꞌani tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 
\p  
\v 19 Jesús pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n piyen tíꞌinexa yee nej urarɨ́ꞌen yú ne tzajtaꞌa? ¿Ni pecaí ramuaꞌaree tɨ seɨ́j naꞌa aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ urarɨ́ꞌen ɨ́ ru tzajtaꞌa? Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Dios. 
\p  
\v 20 ’Pepuꞌuri hui tirúꞌumuaꞌaree aꞌij tɨ Dios tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa yé capej tíꞌaxanaꞌacɨraꞌate, capej yee tíꞌitecuiꞌica, capej ajta yee tíꞌinahuaꞌaj, capej ajta yee tíꞌihuaꞌitacareꞌen. Pajta yee rɨ́ꞌɨ tihuáꞌuchaꞌɨn aꞌatáàta, pajta aꞌanáàna. 
\p  
\v 21 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌaijta, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nain nu jɨ́n tiraꞌaráꞌastijre tɨ́j naꞌa nej naúcheꞌe páꞌarɨꞌɨsta. 
\p  
\v 22 Tɨ́ꞌɨj Jesús ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj pu i ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Seɨ́j puꞌu hui muáꞌaturaateꞌe. Patáꞌaj nain tiúꞌutuaani aꞌachú pej caj tíꞌijchaꞌɨɨ. Aj pej pi huaꞌuréꞌan ɨ́ tumin aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. Tɨ́ puaꞌa piyen huárɨni, aj pej xaa raꞌancuréꞌasin ɨ́ tɨ ta japua éꞌeseijreꞌe aꞌɨ́jna tɨ huápɨꞌɨ tíꞌijnajche. Aj pej hui pijtáꞌi mú aꞌarájraꞌani neetzi jamuan. ―Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 23 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌaijta, tɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ Jesús tiuꞌutaxájtacaꞌa, jéꞌecan pu huataújxɨeemɨste, aꞌiné jeíhua pu tíꞌijchaꞌɨɨcaꞌa. 
\p  
\v 24 Aj pu i Jesús raꞌaráaseij. Tɨ́ꞌɨj i ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Jéꞌecan pu huápɨꞌɨ huáꞌamuarɨꞌeristeꞌe aꞌɨ́mej chíjteaani mej mi meꞌuun aꞌuteárute u ta japua Dios tɨ éꞌeseijreꞌe. 
\p  
\v 25 ’Ee xaa neꞌu, ayée nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ ayén tiꞌayajna, jaítzeꞌe pu muárɨꞌeri tɨ chíjteaani aꞌuun aꞌuteárute u ta japua Dios tɨ éꞌeseijreꞌe caí tɨ cameeyuꞌu tiꞌitɨ́j anaarute ɨ́ pɨ́ꞌɨseꞌe jetze. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 26 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej ráanamuajriꞌi, ayée mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné yeꞌí tíꞌirɨꞌɨri tɨ jaꞌatɨ aꞌuun huateáturan Dios tɨ éꞌeseijreꞌe? 
\p  
\v 27 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́mej jemi ɨ́ teteca, capu xaa aꞌij tíꞌirɨꞌɨri. Mɨ́ ajta Dios, aꞌɨ́ɨ pu xaa raayɨ́ꞌɨtɨ. 
\p  
\v 28 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, nain tu hui teri tejaꞌuhuáꞌaxɨ ɨ́ tej tíꞌijchaꞌɨɨcaꞌa tej ti áꞌujujhuaꞌaneꞌen á jamuan. 
\p  
\v 29-30 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, ayée pu hui tihuáꞌacɨꞌɨti jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ ari jaítzeꞌe rɨ́ꞌɨ tinájchaꞌɨɨ ineetzi caí máàj jaꞌatɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ nee jamuan áꞌucheꞌecan. Tɨ́ puaꞌa hui jaꞌatɨ ayén jaítzeꞌe tíꞌijxeꞌeveꞌe tɨ nee jamuan áꞌucheꞌecaneꞌen caí ayén tíꞌijxeꞌeveꞌe tɨ aꞌuun huateáturan ɨ́ ruchiꞌitá, nusu tɨ puaꞌa jaítzeꞌe rɨ́ꞌɨ tinájchaꞌɨɨ ineetzi caí ɨ́ ruꞌɨ́j nusu ɨ́ rujaꞌatzimuá nusu ɨ́ rucuꞌutzimuá nusu ɨ́ rujúutzimuaꞌa nusu ɨ́ ruvaújsimuaꞌa, jeíhua pu jaítzeꞌe raꞌancuréꞌasin íjii tɨ yú auumé aꞌíjna jetze i chaanaca, ajta, aꞌɨ́ɨ pu hui ruuri aꞌame tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe tɨ́ꞌɨj méjcaꞌi huáyee tɨ yé eꞌevéꞌeme. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Jesús pu nuꞌu ajtahuaꞌa ayén tiraataxájtacaꞌa tɨjɨ́n nuꞌuri mɨꞌɨni inee 
\r (Mt. 20:17-19; Mr. 10:32-34) 
\p  
\v 31 Tɨ́ꞌɨj i rujɨ́ɨmuaꞌa huaꞌutajé aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tuꞌuri hui tɨ́muaꞌa á aꞌujnéjsin ántivi Jerusalén. Ajta naíjmiꞌi pu teꞌaraúrastejsin aꞌij mej yeꞌí tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan ineetzi jɨmeꞌe, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 32-33 ’Aꞌɨ́ɨ mú tiuꞌutátuiireꞌesin ineetzi aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. Majta aꞌɨ́ɨme, aꞌɨ́ɨ mú naꞌaxɨéehuariꞌira muáꞌajuꞌun, majta aꞌij puaꞌa tíꞌinexajtan. Aꞌɨ́ɨ mú hui majta naatetzíꞌijmuaꞌaxɨꞌɨsin, majta naatévajxɨꞌɨsin. Matɨ́ꞌɨj mi nejéꞌicatan. Tɨ́ꞌɨj hui ari huaíca xɨcaj jetze teuuméꞌen, aj nu ni aitamé huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 34 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, camu aꞌatzu yaúꞌitɨée muáꞌaraa. Aꞌɨ́ɨ pu ráꞌavaatacaꞌa aꞌij tɨ huataújmuaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n caí aꞌij tihuáꞌamitɨejteꞌecaꞌa aꞌij tɨ huataújmuaꞌa ɨ́ tɨ raataxájtacaꞌa. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús tiráahuaa aꞌɨ́jna taꞌarácun aꞌujna u Jericó 
\r (Mt. 20:29-34; Mr. 10:46-52) 
\p  
\v 35 Aa mú vejliꞌi aꞌucajúꞌuca aꞌájna jáꞌahuaꞌa u Jericó. Ajta seɨ́j, áa pu aꞌutácatii juye tɨ aꞌatánineꞌi, tɨ vaɨ́riꞌira huaucaꞌa. Arácun aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ.  
\v 36 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn huáꞌunamuajriꞌi ɨ́ mej jeíhua teɨte u áꞌucɨꞌɨcaꞌan, tɨ́ꞌɨj i aꞌɨ́ɨ tiuꞌutaꞌíhuaꞌu tiꞌitɨ́j tɨ aꞌij rɨjcaa. 
\p  
\v 37 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Yé pu eꞌicáame aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, Nazarét tɨ éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 38 Tɨ́ꞌɨj i ayén tiraatajé tɨjɨ́n: 
\p ―Jesús, mɨ pej iꞌi huáacɨxaꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan, patáꞌaj hui náꞌancuꞌuvajxɨꞌɨn. 
\p  
\v 39 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej amuaatéꞌee muaajúꞌucaa, aꞌɨ́ɨ mú raꞌajtéꞌaxɨ, majta raatáꞌijmɨijriꞌi tɨ nuꞌu caí tíꞌixajta. Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn caí, capu raatapuáꞌajtacaꞌa. Jaítzeꞌe pu caꞌanín jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Mɨ́ pej huáacɨxaꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan, patáꞌaj náꞌancuꞌuvajxɨꞌɨn ineetzi. 
\p  
\v 40-41 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, áa pu aꞌutéechaxɨ. Ajta huaꞌutaꞌaíj mej yeꞌevéꞌeviꞌitɨn jemin. Tɨ́ꞌɨj á vejliꞌi eꞌevéꞌemeꞌecaa, Jesús pu ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné tiꞌitɨ́j petíꞌijxeꞌeveꞌe nej niyen muáruuren múꞌeetzi? 
\p Aj pu i aꞌɨ́ɨn taꞌarácun, ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, ayée nu hui tíꞌijxeꞌeveꞌe nej neajta atáneere. 
\p  
\v 42 Aj pu i Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu muaatáꞌasin pej pajtáhuaꞌa atáneere. Pepuꞌuri huarúj aꞌiné petéꞌatzaahuateꞌe múꞌee. 
\p  
\v 43 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiraataꞌixaa, aj pu i aꞌɨ́ɨn taꞌarácuunicaꞌa, atáneerecaꞌa. Ajta áꞌuraa jamuan ɨ́ Jesús. Ajta rɨ́ꞌɨ pu tiraatáꞌacareꞌe ɨ́ Dios. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, matɨ́ꞌɨj raaseíj, aꞌɨ́ɨ mú majta rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios. 
\c 19  
\s1 Aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Zaqueo 
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨj i Jesús aꞌuun pu aꞌuteájrupi u Jericó. Aꞌuu pu jáꞌitaꞌa auméꞌecaa.  
\v 2 Ajta seɨ́j aꞌuun aꞌutéveecaꞌa tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Zaqueo. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ tihuáꞌaijteꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej huáꞌajiꞌivi ɨ́ mej tíꞌitɨcɨ. Chíjteaani pu púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Zaqueo.  
\v 3 Aꞌɨ́ɨ pu raseijramɨꞌɨcaꞌa jaꞌatɨ tɨ pɨ́rɨcɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Aru capu rɨꞌɨríistacaꞌa aꞌiné jeíhua mú teɨte, ajta iꞌitzapuátuun aꞌɨ́jna ɨ́ Zaqueo.  
\v 4 Aꞌɨ́j pu jɨ́n anayeíxɨꞌɨ aꞌutɨéechejraa. Aj pu i antíraa ɨ́ mejchi jetze tɨ ij raaseíj temuaꞌa naa aꞌiné puꞌuri ramuaꞌareerecaꞌa tɨjɨ́n áa pu aꞌireꞌenejsin. 
\p  
\v 5 Tɨ́ꞌɨj Jesús aꞌuun eꞌiréꞌene. Aj pu i ájneerecaꞌa ɨ́ cɨyej jetze. Aj pu i ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Zaqueo, patáꞌaj caꞌanacan acájraꞌani. Ayee pu hui tiúꞌujxeꞌeveꞌe nej neꞌuun anúꞌasti íjii neꞌájna aꞌu pe éꞌeche. 
\p  
\v 6 Tɨ́ꞌɨj i caꞌanacan acájraa. Aj pu i raꞌancuréꞌeviꞌitɨ temuaꞌa naa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 7 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, matɨ́ꞌɨj raaseíj, matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej miyen aꞌij puaꞌa tíꞌixajta tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌuu pu aꞌumé tɨ aꞌuun anúꞌasti aꞌu tɨ éꞌeche seɨ́j tɨ aꞌij puaꞌa tiꞌitiújchaꞌɨɨ. 
\p  
\v 8 Ajta aꞌɨ́ɨn Zaqueo, á pu aꞌutéechaxɨ. Aj pu i ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Casiꞌi, nevástaraꞌa, nuꞌuri jáꞌitaꞌa huaꞌutapuaíjveꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi, jáꞌitaꞌa ɨ́ nej tíꞌijchaꞌɨɨ. Ayee nu hui neajta rɨni. Tɨ́ puaꞌa necaí jaꞌanáj jaꞌatɨ tiuꞌunáhuaꞌiriꞌi, ayée nu muáacuaca puaꞌaméca raatáꞌasin. 
\p  
\v 9 Aj pu i Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ijii pu xaa Dios huaꞌirájtuaa aꞌɨ́mej íiye mej che aꞌiné aꞌíjna ɨ́ jaꞌatɨ, aꞌii pu ajta aꞌɨ́ɨn púꞌeen huáacɨxaꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan. 
\p  
\v 10 ’Ayee pu tíꞌeen aꞌiné inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, ayée nu hui ꞌeen jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej nej ni huaꞌavéꞌehuauni, neajta huaꞌirájtuaani aꞌɨ́mej ɨ́ mej miyen áꞌujujhuaꞌan cu xɨee mej meri áꞌuveti. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ tumin ɨ́ tɨ tamuáamuataꞌa aráꞌase 
\p  
\v 11 Maúcheꞌe mú tíꞌinamuajracaꞌa ɨ́ teɨte, tɨ́ꞌɨj Jesús seɨ́j niuucari jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaa aꞌiné puꞌuri vejliꞌi antenéesimeꞌeca ánti Jerusalén. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, ayée mú tíꞌimuajca tɨjɨ́n puꞌuri tɨ́muaꞌa huataseíjreꞌesin tɨ Dios autéjcheni tɨ tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua.  
\v 12 Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu nuꞌu hui jaꞌanáj tiujuꞌurɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte ɨ́ mej tíꞌaijtacaꞌa. Tɨꞌɨj jí u aꞌuméꞌe aꞌame seɨ́j chuéjraꞌa japua mej mi meꞌuun yeꞌentíhuauni rey jɨmeꞌe. Tɨ́ꞌɨjtaꞌi nuꞌu uvéꞌenejsin. 
\p  
\v 13 ’Tɨ́ꞌɨj caí xɨ u áꞌume, amuacaícan pu nuꞌu aꞌɨ́mej huatajé ɨ́ mej tíꞌimuarɨꞌe ɨ́ jemin. Tamuáamuataꞌa mú hui aráꞌasecaꞌa. Aj pu i tumin huaꞌutáꞌa seɨj ajta seɨj, tɨ ayén tíꞌijnajche ayén puaꞌamé aꞌachú mej ramuáꞌitɨcɨ huaíca máxcɨraꞌi jɨmeꞌe. Ayee pu nuꞌu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: “Setáꞌaj seꞌɨ́jna jɨ́n tiraamuáristeꞌen tɨ jaítzeꞌe raamuáꞌitɨn, ajta nenaꞌa caí uvéꞌenen.” 
\p  
\v 14 ’Mɨ majta meꞌɨ́n ɨ́ tɨ tihuáꞌaijteꞌe, aꞌɨ́ɨ mú nuꞌu hui rájchaꞌɨɨreꞌecaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi seica huataꞌítecaꞌa mej mi miyen tiraataꞌixaateꞌen yee mej caí raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn teꞌenteárute ɨ́ rey jɨmeꞌe. 
\p  
\v 15 ’Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn tiraꞌanteájrupi rey jɨmeꞌe. Ajta nuꞌu uvéꞌene aꞌájna tɨ éꞌeche. Aj pu i huaꞌutajé aꞌɨ́mej ɨ́ tɨ huaꞌutáꞌa ɨ́ tumin tɨ ij ráamuaꞌaree aꞌachú mej caj raamuáꞌitɨ seɨ́j ajta seɨj. 
\p  
\v 16 ’Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ amuacaí á eꞌiréꞌene, ayée pu nuꞌu hui tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Nevástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ tumin múꞌeetzi tɨ aꞌáa, ayée pu yeehui tamuáamuataꞌa puaꞌaméca huamuáꞌitɨ.” 
\p  
\v 17 ’Ayee pu nuꞌu tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe tɨjɨ́n: “Xɨ́ꞌepɨꞌɨn pej huarɨ́j mɨ pej rɨ́ꞌɨ nevaɨreꞌe. Aꞌiné capej tiꞌitɨ́j jɨ́n aꞌutéꞌɨtzee peꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ caí veꞌée, nee nu yeehui tíꞌimuaꞌijcateꞌen patáꞌaj tiuꞌutaꞌaíjta tamuáamuataꞌa puaꞌamecɨé ɨ́ chajtaꞌa jetze.” 
\p  
\v 18 ’Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌivaɨreꞌe tɨ raꞌitéꞌasi, aꞌɨ́ɨ pu ajta á eꞌiréꞌene. Ayee pu nuꞌu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Nevástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ tumin, múꞌeetzi tɨ ꞌaꞌáa, anxɨ́vica puaꞌaméca huamuáꞌitɨ.” 
\p  
\v 19 ’Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe, ayée pu nuꞌu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Ayee nu yeehui tíꞌimuaꞌijcateꞌen patáꞌaj tiuꞌutaꞌaíjta anxɨ́vica puaꞌamecɨé ɨ́ chajtaꞌa.” 
\p  
\v 20 ’Tɨꞌɨj jí seɨ́j á eꞌiréꞌene tɨ tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ jemin. Ayee pu nuꞌu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Nevástaraꞌa, yeꞌecui yeehui múꞌeetzi tɨ aꞌáa ɨ́ tumin. Ayuu nu jetze raꞌancáajɨꞌɨcɨe cɨ́ɨxuri jetze. Netɨ́ꞌɨj ni yeehui raatéꞌavaata.  
\v 21 Ayee nu yeehui huarɨ́j aꞌiné nemuaatátziɨn. Muárɨꞌeri tɨ jaꞌatɨ rɨ́ꞌɨ tiuꞌuteáturan múꞌeetzi jemi. Múꞌee pej raaréꞌeseꞌɨri ɨ́ pej caí tiuꞌutáꞌa. Pajta múꞌee tíꞌitzaꞌanaca aꞌu pej yeehui caí tejéꞌehuasteꞌe.” 
\p  
\v 22 ’Aj pu nuꞌu i ayén tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe tɨjɨ́n: “Nee nu yeehui puaíjtzi muaatáꞌasin neꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij pej tiuꞌutaxájtacaꞌa, mɨ pej aꞌij puaꞌa tíꞌivaɨreꞌe. Múꞌee pe rúꞌumuaꞌareerecaꞌa tɨjɨ́n netiꞌáijtaca caꞌanéeri jɨmeꞌe. Neajta raaréꞌeseꞌɨri ɨ́ nej caí tiuꞌutáꞌa. Pajta piyen tíꞌinexa yee netíꞌitzaꞌanaca aꞌu nej caí tejéꞌehuasteꞌe. 
\p  
\v 23 ’Tɨ́ puaꞌa yeehui piyen tíꞌimuajca, ¿aꞌiné ꞌeen jɨ́n pecaí piyen huarɨ́j pej á yaúutuaa ɨ́ tumin huáꞌa jemi ɨ́ mej tíꞌineꞌɨjte tɨ i aꞌatzu raamuáꞌitɨn? Ayee pepuꞌu jɨ́n huárɨniicheꞌe, nee nu raꞌancuréꞌaniicheꞌen neetzi tɨ neꞌáa, neajta ɨ́ tɨ raamuáꞌitɨ netɨ́ꞌɨj uvéꞌene.” 
\p  
\v 24 ’Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej á vejliꞌi aꞌutéꞌuucaꞌa tɨjɨ́n: “Setáꞌaj yeehui ráꞌariꞌi ɨ́ tumin tɨ ruꞌitéꞌaa, sej si raatáꞌan seꞌɨ́jna tɨ tamuáamuataꞌa ruꞌitéꞌaa.” 
\p  
\v 25 ’Majta aꞌɨ́ɨme, ayée mú nuꞌu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Tavastaraꞌa, ¿aꞌiné tɨ i? Amɨ́ pu yeehui ari ruꞌitéꞌaa tamuáamuataꞌa puaꞌaméca ɨ́ tumin.” 
\p  
\v 26 ’Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: “Ayee nu yeehui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ jeíhua tíꞌijchaꞌɨɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ rɨ́ꞌɨ tiuꞌutévaɨ, jaítzeꞌe pu yeehui tíꞌijcɨꞌɨti aꞌɨ́jna. Ajta jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ caí tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌij puaꞌa tiuꞌutévaɨ, Dios pu ráꞌariꞌira ɨ́ tɨ cɨ́j caj tíꞌijchaꞌɨɨ.  
\v 27 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej néjchaꞌɨɨreꞌe, majta mej caí raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa nej rey jɨ́n teꞌenteárute nej ni tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen, mé xu yeehui huajeꞌevéꞌeviꞌitɨ́n, seajta huáꞌucuiꞌini íiye vejliꞌi ne jemi.” Ayee pu nuꞌu hui tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ rey. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús aꞌuteáruti u Jerusalén 
\r (Mt. 21:1-11; Mr. 11:1-11; Jn. 12:12-19) 
\p  
\v 28 Tɨ́ꞌɨj Jesús raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ tihuáꞌaꞌixaateꞌen, aj pu i anayeíxɨꞌɨ áꞌuraa. Aj pu aꞌujnéesimeꞌeca ánti Jerusalén.  
\v 29-30 Tɨ́ꞌɨj jí aꞌuun vejliꞌi aꞌuréꞌene aꞌujna jáꞌahuaꞌa Betfagé, ajta aꞌujna jáꞌahuaꞌa Betania, chajtaꞌa tɨ aꞌuun aꞌutacáꞌa ájcaꞌi jɨrí jetze tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Aceituunajemi. Aꞌuu pu huaꞌapuaca huataꞌítecaꞌa ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj seꞌuun aꞌuteárute aꞌájna chajtaꞌa, aꞌɨ́ɨn tɨ éꞌeseijreꞌe ɨ́ juye jetze. Aꞌájna vejliꞌi aꞌu sej aꞌuteáruti, áa xu puuruꞌu éꞌeteuni tɨ aꞌijtápiꞌi, tɨ caí xɨ jaꞌanáj jaꞌatɨ japuan avéꞌeyeijxɨ. Setáꞌaj ráꞌijxɨjta. Seajta yeꞌeráajan.  
\v 31 Tɨ́ puaꞌa hui jaꞌatɨ ayén tejáꞌamuaꞌihuaꞌura yee aꞌiné ꞌeen jɨ́n seráꞌijxɨjta, setáꞌaj siyen tiraataꞌixaateꞌen yee tavástaraꞌa pu nuꞌu hui raxɨ́ꞌeveꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 32 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun u áꞌujuꞌun ɨ́ tɨ huaꞌutaꞌítecaꞌa. Ayee pu teꞌirájraa tɨ́j tihuaꞌutáꞌixaa.  
\v 33 Matɨ́ꞌɨj mauj ráꞌijxɨjtajmeꞌecaꞌa ɨ́ puuruꞌu, matɨ́ꞌɨj mi huaꞌuseíj aꞌɨ́ɨme ɨ́ tɨ huáꞌacɨi. Aj mú mi tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n seráꞌijxɨjta mɨ puuruꞌu? 
\p  
\v 34 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa pu nuꞌu hui raxɨ́ꞌeveꞌe. 
\p  
\v 35 Matɨ́ꞌɨj mi yaꞌujáj ɨ́ Jesús jemi. Matɨ́ꞌɨj mi tiúꞌujcɨɨxu tiraꞌitéꞌitate. Aj mú mi raꞌantítuaa meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús ɨ́ puuruꞌu jetze.  
\v 36 Tɨ́j naꞌa tiuꞌuméꞌecaa ɨ́ Jesús, teɨte mú cɨ́ɨxuri tiuꞌuteváarajyeꞌicaa ɨ́ juye jetze aꞌu tɨ auméꞌecaa. 
\p  
\v 37 Tɨ́ꞌɨj i aj auméꞌecaa aꞌájna Aceituunajemi, aꞌu tɨ aꞌucaújcɨjmeꞌen. Naímiꞌi ɨ́ mej jamuan huajúꞌucaa, aꞌɨ́ɨ mú autéjhuii mej rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej huataújtemuaꞌave aꞌiné jeíhua mú tiuꞌuséij tɨ huápɨꞌɨ tiúꞌujxeꞌeveꞌe.  
\v 38 Ayee mú tíꞌixajtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\q1 Rɨ́ꞌɨ pu tiraatáꞌa aꞌɨ́jna tɨ rey jɨmeꞌe tiꞌitéjvee tɨ ajta méꞌe véꞌeme niuucajtzeꞌen ɨ́ tavástaraꞌa, amɨ́jna tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu. 
\q1 Michéꞌe rɨ́ꞌɨ hui tiꞌitechée muáꞌaraꞌani aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ta japua éꞌeseijreꞌe. 
\q1 Michéꞌe majta rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan aꞌɨ́jna tɨ aꞌuun áꞌujca antiɨ́ꞌɨmua. 
\p  
\v 39 Majta seica ɨ́ fariseos, matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi, ayée mú tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, huaꞌutáꞌijmɨijriꞌi mej mi caí chaꞌa miyen tíꞌixajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej á jamuan áꞌujujhuaꞌan. 
\p  
\v 40 Aj pu i Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Tɨ́ puaꞌa aꞌɨ́ɨme mecaí miyen tíꞌixajta, aꞌɨ́ɨ pu hui tetej ayén cheꞌatá naꞌa tiꞌixáata aꞌame caꞌaníjraꞌa jɨmeꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 41 Tɨ́ꞌɨj á vejliꞌi auméꞌecaa u Jerusalén, aj pu i raaseíj ɨ́ chajtaꞌana. Tɨ́ꞌɨj i huaújyeinecaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe.  
\v 42 Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa múꞌeen séjmuaꞌareere, íjii, aꞌíjna xɨcájraꞌa jetze tiꞌitɨ́j tɨ púꞌeen tɨ rɨ́ꞌɨ tejámuaatáꞌasin sej si rɨ́ꞌɨ tiꞌitechée xáꞌaraꞌani ɨ́ Dios jemi. Aru caxu raamuáꞌa. Aꞌɨ́j pu hui jɨ́n ari rúꞌavaa sej si caí raaseíj.  
\v 43 Puꞌuri tejaꞌuréꞌenejsin múꞌejmi jemi aꞌájna xɨcájraꞌan jetze mej jetzen amuaaténeꞌusiꞌiteꞌesin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej amuájchaꞌɨɨreꞌe. Aꞌɨ́ɨ mú hui raꞌatanájsin ɨ́ jaxuꞌu jetze meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ ɨnaamua mej ráꞌajtaahuacaꞌa. Majta amuaꞌiteánajsin. Majta nainjapua teꞌiteánaxɨꞌɨsin ɨ́ sej jetze huiráacɨꞌɨca. 
\p  
\v 44 ’Majta, naíjmiꞌica mú hui aꞌantipuáꞌariteꞌe múꞌejmi, majta ɨ́ aꞌamuayaujmuaꞌa, ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjme aꞌu tɨ jaxuꞌu jɨ́n tejeꞌeréꞌanamiꞌi. Nain mú huatéꞌuuna ɨ́ tetej tɨ rujapua ticaíjme, meꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej hui caí ramuaꞌareerecaꞌa jaꞌanáj tɨ Dios huataseíjre múꞌejmi jemi. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús huaꞌutamuári ɨ́ teɨte u teyujtaꞌa 
\r (Mt. 21:12-17; Mr. 11:15-19; Jn. 2:13-22) 
\p  
\v 45 Aj pu i aꞌuun aꞌuteájrupi u teyujtaꞌa. Tɨ́ꞌɨj i aꞌutéjche tɨ huaꞌirámuariteꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej meꞌuun tíꞌituaá muáꞌayeꞌi.  
\v 46 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze yee: “Ayee pu tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ nechiꞌi mej mi meꞌuun huatéjniuuni ɨ́ Dios jemi.” Mɨ́ seajta múꞌeen, ayée xu hui raruure tɨ tíꞌivaɨreꞌe tɨ́j teástaꞌa aꞌu mej tzajtaꞌan éꞌeruꞌavaꞌataca ɨ́ nahuaꞌari. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 47 Nain xɨcaj tzajtaꞌa pu tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa ɨ́ teɨte u teyujtaꞌa. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze Moisés tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa, majta ɨ́ mej jaítzeꞌe vivejméꞌen jɨ́n títetateí huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú tíꞌiteseꞌecaꞌa ɨ́ ru tzajtaꞌa aꞌij mej yeꞌí huárɨni mej mi raajéꞌica.  
\v 48 Aru camu aꞌij tirájteu aꞌij mej yeꞌí huárɨni aꞌiné naímiꞌi ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú rɨ́ꞌɨ tiꞌijnamuajracaa. 
\c 20  
\s1 Tɨ́ nuꞌu jaꞌatɨ tiraꞌíjca aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\p  
\v 1 Aꞌájnáꞌɨmua pu ayén tiujuꞌurɨ́j. Aꞌuu pu tihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa u teyujtaꞌa aꞌu tɨ eꞌeráyaujtaꞌa. Ajta pu huáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa ɨ́ teɨte ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios huaꞌirátuaasin. Matɨ́ꞌɨj mi seica á eꞌiréꞌene, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej teyujtaꞌa tíꞌaijta, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze, Moisés tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa, majta ɨ́ huáꞌavaujsimuaꞌa.  
\v 2 Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitáni jɨ́n petiꞌitéjvee pej pi piyen rɨcɨ? ¿Aꞌataani hui aꞌɨ́jna jɨ́n timuaꞌíjca? 
\p  
\v 3 Aj pu i Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu neajta tejámuaataꞌíhuaꞌura sej si seajta múꞌeen siyen tinaatáꞌixaateꞌen.  
\v 4 Aꞌɨ́jna tɨ jɨ́n huáꞌumuaɨꞌɨhuacaꞌa ɨ́ Juan teecan, ¿aꞌataani hui tiraꞌíjca aꞌɨ́jna? ¿Ni ɨ́ Dios caꞌɨ́n ɨ́ teɨte? 
\p  
\v 5 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiꞌitiúrihuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa tiyen tiraataꞌixaateꞌen yee Dios tɨ júteꞌe éꞌeseijreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu tiraꞌíjca, aj pu xaa ayén titaatáꞌixaateꞌesin yee aꞌiné tej tij caí ráꞌatzaahuateꞌe.  
\v 6 Naꞌari, tɨ puaꞌa hui tiyen raataxáj yee teteca mú tiraꞌíjca, aj mú mi teɨte taateátuꞌasixɨꞌɨsin tetej jɨmeꞌe, aꞌiné ayée pu tihuáꞌamitɨejteꞌe tɨ Juan aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe seɨ́j tɨ tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. 
\p  
\v 7 Aꞌɨ́j mú jɨ́n miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Catu ramuaꞌaree jaꞌatɨ tɨ jemin tiꞌitéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. 
\p  
\v 8 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Canu neajta nee amuaatáꞌixaateꞌesin jaꞌatɨ nej jemin tiꞌitéjvee nej ni niyen rɨcɨ. 
\s1 Mej nuꞌu tíꞌimɨjhuaca meꞌɨ́jna ɨ́ mej majta aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte 
\r (Mt. 21:33-44; Mr. 12:1-11) 
\p  
\v 9 Ajta áꞌiyen, Jesús pu seɨ́j niuucari jɨ́n huaꞌutáꞌixa ɨ́ teɨte ayén tɨjɨ́n: 
\p ―Jaꞌatɨ pu nuꞌu hui jeíhua uuva huáhuii. Tɨꞌɨj jí, seica huatáꞌa ɨ́ teɨte mej meꞌuun tiuꞌumuárɨꞌen ɨ́ huastari tzajtaꞌa. Aj pu nuꞌu i áꞌuraa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Jéihua pu muꞌu éꞌetee. 
\p  
\v 10 ’Tɨ́ꞌɨj aꞌájna tejaꞌuréꞌene matɨ́ꞌɨj puaꞌa rajuꞌuraca, seɨ́j pu nuꞌu u aꞌutaꞌítecaꞌa huáꞌa jemi ɨ́ tɨ huaꞌutániɨ́jte mej mi raatátuiireꞌen jeꞌicáca tɨ tiúꞌucɨɨrecaꞌa. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú nuꞌu raatéevajxɨ meꞌɨ́jna tɨ tíꞌivaɨreꞌe. Majta nuꞌu caí tiꞌitɨ́j raatáꞌa, ayée muꞌu tiraataꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 11 ’Ajtahuaꞌa nuꞌu seɨ́j huataꞌítecaꞌa tɨ jemin tíꞌivaɨreꞌe. Majta aꞌɨ́ɨme tɨ huaꞌutániɨ́jte, majta mú nuꞌu raatéevajxɨ. Aꞌij mú puaꞌa ráaruu. Majta caí tiꞌitɨ́j raatáꞌa, ayée muꞌu nuꞌu tiraataꞌítecaꞌa.  
\v 12 Huaícaca jetze, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu hui seɨ́j ajtahuaꞌa huataꞌítecaꞌa. Majta nuꞌu meꞌɨ́n tɨ tihuaꞌutániɨjte, aꞌɨ́ɨ mú tiraapuaíj. Majta raaréꞌitecaꞌa. 
\p  
\v 13 ’Tɨ́ꞌɨqui nuꞌu ayén tiuꞌumuáꞌaj aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ áꞌareꞌaraꞌan púꞌeen ɨ́ chuej, tɨjɨ́n: “¿Aꞌiquí yeehui náarɨni inee? Niyauj nu hui huataꞌíti ɨ́ nej huápɨꞌɨ raxɨ́ꞌeveꞌe. Ayej neꞌase, aꞌɨ́ɨ mú xaa aráteseꞌesin meꞌɨ́jna.” 
\p  
\v 14 ’Mɨ majta aꞌɨ́ɨme, matɨ́ꞌɨj nuꞌu raaseíj, aj mú mi tiuꞌutaúꞌixaa. Ayee mú tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare tɨjɨ́n: “Aꞌii pu yeehui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ tíꞌijcɨꞌɨti. Tichéꞌe raajéꞌica tɨ ij téjmi huácɨꞌɨti.” 
\p  
\v 15 ’Aꞌɨ́j mú nuꞌu jɨ́n raaréꞌitecaꞌa. Matɨ́ꞌɨj nuꞌu mi raajéꞌica. 
\p ’¿Aꞌiné hui tejamuáꞌamitɨejteꞌe múꞌejmi? ¿Aꞌiquí huáꞌaruuren aꞌɨ́jna tɨ áꞌareꞌaraꞌan púꞌeen aꞌu tɨ uuva éꞌehuiitiꞌi?  
\v 16 Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌuun aꞌuréꞌenejsin. Ajta áꞌiyen, aꞌɨ́ɨn huáꞌacuiꞌini aꞌɨ́mej ɨ́ tɨ huaꞌutániɨ́jte. Aj pu i xaa seica huatapuaíjveꞌesin mej mi meꞌuun hui tejaꞌumuárɨꞌen. 
\p Matɨ́ꞌɨj miyen tiráanamuajriꞌi ɨ́ teɨte, ayée mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Chéꞌe caí jaꞌanáj ayén tíꞌirɨjca. 
\p  
\v 17 Aj pu i Jesús huaꞌuseíirajraa. Tɨꞌɨj jí ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Naꞌari caí ayén tiꞌayajna aꞌij nej tejámuaatáꞌixaa, ¿aꞌiné ꞌeen jɨ́n ayén téꞌesiɨɨmuaꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze? Ayee pu, tɨjɨ́n: 
\q1 Aꞌɨ́jna ɨ́ tetej ɨ́ mej méjcaꞌi rúurɨe aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej chiꞌij taꞌahuaca, 
\q1 ayée pu teꞌirájraa tɨ aꞌíin aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej raꞌatéchajtza u esquiina aꞌu mej yéꞌejtaahua ɨ́ chiꞌij. 
\q1  
\v 18 Jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ puaꞌa seɨ́j ɨ́ jaꞌatɨ aꞌɨ́jna japua rájveti ɨ́ tetej ɨ́ mej meri raꞌatéjche u isquiina, 
\q1 aꞌɨ́ɨ pu huaténaꞌaxɨjsin nainjapua u ru jetze. 
\q1 Naꞌari, jaꞌatɨ tɨ naꞌa ɨ́ mej tíꞌimuarɨꞌe, tɨ puaꞌa seɨ́j japua rájveti aꞌɨ́jna ɨ́ tetej, 
\q1 aꞌɨ́ɨ pu tiraꞌiráxayeepeꞌesin. 
\m ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej nuꞌu huáꞌajijveꞌecaꞌa ɨ́ mej tíꞌitɨcɨ 
\r (Mt. 21:45-46; 22:15-22; Mr. 12:12-17) 
\p  
\v 19 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌimuaꞌatacaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze, Moisés tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijtacaꞌa u teyujtaꞌa, jeíhua mú tiuꞌumuáꞌaj aꞌij mej yeꞌí huárɨni mej mi caꞌanacan raatéeviꞌi, aꞌiné ayée mú tirúꞌumuaꞌareerecaꞌa tɨ huáꞌa jemi huatéeniu aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ raataxájtacaꞌa. Aru aꞌɨ́ɨme, aꞌɨ́ɨ mú huáꞌatziɨɨneꞌecaꞌa ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 20 Jéihua mú ráꞌeeveꞌecaꞌa. Aꞌɨ́j mú jɨ́n seica huataꞌítecaꞌa ɨ́ mej miyen ruseíjratacaꞌa mej miyen tíꞌixaxaꞌa tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Ayee mú tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa mej tiraataꞌíhuaꞌu tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe tɨ i aꞌɨ́ɨn aꞌɨ́jna jɨ́n autéꞌɨtzen mej mi tiuꞌutátuiireꞌen ɨ́ tajtuhuan jemi. 
\p  
\v 21 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ráꞌeeveꞌecaꞌa, ayée mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, teen tu ramuaꞌaree tɨjɨ́n pej piyen tíꞌixaxaꞌa tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, pajta tihuáꞌamuaꞌate aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe. Ayee pepuꞌu cheꞌatá huáꞌaruuren ɨ́ teɨte. Múꞌee pej tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe tihuáꞌamuaꞌate aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios.  
\v 22 ¿Ni qui xɨ́ꞌepɨꞌɨn tej tiyen tiuꞌunájchita aꞌɨ́jna jemi tɨ tíꞌitaꞌaijteꞌe, aꞌɨ́jna tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n César? 
\p  
\v 23 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa mej caí miyen tíꞌiraꞌihuaꞌuracaꞌa tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p  
\v 24 ―Seɨj senaataseíjrateꞌe ɨ́ tumin. ¿Aꞌataani néerimeꞌaraꞌan pɨ́rɨcɨ tɨ jetzen acájvee? ¿Aꞌiné téꞌaxa tɨ jetzen éꞌeseijreꞌe? ¿Aꞌiné hui ántehuaa? 
\p  
\v 25 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨ pu pɨ́rɨcɨ ɨ́ César. 
\p Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj siyen raatáꞌan seꞌɨ́jna ɨ́ César, tiꞌitɨ́j tɨ áꞌareꞌaraꞌan púꞌeen. Setáꞌaj seajta raatáꞌan ɨ́ Dios tiꞌitɨ́j tɨ áꞌareꞌaraꞌan púꞌeen. 
\p  
\v 26 Majta aꞌɨ́ɨme, camu aꞌij tirájteuveꞌecaꞌa aꞌij mej yeꞌí huárɨni mej raatémuaꞌitɨn meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tihuaꞌutáꞌixaa á jéjreꞌe huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, naa mú rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tiuꞌutaxájtacaꞌa. Aj mú mi raatapuáꞌajtacaꞌa mej tíꞌixajtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ seica. 
\s1 Aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej nuꞌu huatarújsin ɨ́ teɨte huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite 
\r (Mt. 22:23-33; Mr. 12:18-27) 
\p  
\v 27 Aꞌatzu áꞌateeviꞌica, seica mú eꞌiréꞌene. Aꞌɨ́ɨme mú pɨ́rɨcɨ ɨ́ saduceos. Ayee mú tíꞌixaxaꞌa aꞌɨ́ɨme yee camu chaꞌa huatarújsin ɨ́ mej meri huácuii. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p  
\v 28 ―Maeestru, ayée pu raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan tɨ ayén téꞌeme itejmi jemi. Tɨ́ puaꞌa nuꞌu jaꞌatɨ tɨ neɨche, tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn caí títɨꞌɨríjmuaꞌa huámɨꞌɨni, ruxeꞌeveꞌe nuꞌu tɨ aꞌɨ́ɨn ihuáareꞌaraꞌan raꞌancuréꞌeviꞌitɨn aꞌɨ́jna tɨ ratéviꞌitɨneꞌe ɨ́ tɨ huamɨ́ꞌɨ tɨ ij aꞌɨ́jna jetze meꞌecan tiyaúj áꞌaraꞌani. 
\p  
\v 29 ’Ayee pu hui jaꞌanáj tiujuꞌurɨ́j itejmi jemi. Ayee mú aráꞌaxcaa aꞌachú cumu aráhuaꞌapua ɨ́ teɨte ɨ́ mej ruꞌihuaamuaꞌatacaꞌa. Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn tɨ vástaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu huaténeꞌɨchecaꞌa. Ajta áꞌiyen huamɨ́ꞌɨ. Capu xɨ tiyaúuca. Ayee pu hui cheꞌatá naꞌa tiráaruu ɨ́ seɨ́j tɨ raꞌitéꞌasi. Muꞌuri iꞌi huaꞌapua. 
\p  
\v 30 ’Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ seɨ́j tɨ raꞌitéꞌasi, aꞌɨ́ɨ pu raꞌancuréꞌeviꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ raatéviꞌitɨneꞌe aꞌɨ́jna ihuáareꞌaraꞌan teecan. Muꞌuri iꞌi huaíca.  
\v 31 Ajtahuaꞌa seɨ́j tɨ raꞌitéꞌasi, aꞌɨ́ɨ pu ajta raꞌancuréꞌeviꞌitɨ. Ayee pu cheꞌatá naꞌa tihuáꞌuruu naíjmiꞌica ɨ́ mej aráhuaꞌapua, mej caí jetzen tiyaúj muáꞌaraa, naímiꞌi mú huácuii.  
\v 32 Ajta áꞌiyen, aꞌɨ́ɨn ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa pu huamɨ́ꞌɨ. 
\p  
\v 33 ’Meꞌecui xaa, matɨ́ꞌɨj aꞌitácɨɨne huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite, ¿aꞌataani ɨ́raꞌaraꞌan puꞌéeneꞌe aꞌame?, aꞌiné naíjmiꞌi mú raꞌancuréꞌeviꞌitɨ. 
\p  
\v 34 Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte ɨ́ mej íjii huáteemua, aꞌɨ́ɨ mú néjneꞌɨche, majta víviɨche.  
\v 35 Majta aꞌɨ́ɨme tɨ ayén tihuaꞌuvíjteꞌe mej aꞌájna eꞌaráꞌasti mej aꞌitácɨɨne huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite, majta meꞌájna eꞌaráꞌasti aꞌájna xɨcájraꞌan jetze tɨ Dios nainjapua tiuꞌutaꞌaíjta, aꞌɨ́ɨ mú caí chaꞌa néjneꞌɨchen, camu majta víviɨchen.  
\v 36 Camu majta chéꞌe cuiꞌini, aꞌiné ayée mú ꞌeen matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ta japua tíꞌivaɨreꞌe. Aꞌɨ́ɨ mú yaújmuaꞌameꞌen púꞌeen ɨ́ Dios aꞌiné muꞌuri huanéj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite. 
\p  
\v 37 ’Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Moisés, aꞌɨ́ɨ pu hui titaatáꞌixaa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ́ꞌɨj raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌij tɨ jaꞌanáj seɨ́j aꞌuteájtaa tuꞌupi tɨ ajtɨ́tɨꞌɨ. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, Moisés ayén raatamuáꞌa ɨ́ tavástaraꞌa tɨjɨ́n: “Ɨ́ tɨ Diojraꞌan púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham, ajta ayén cheꞌatá naꞌa Diojraꞌan púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Isaac, ajta Diojraꞌan púꞌeen ɨ́ Jacobo.” 
\p  
\v 38 ’Moisés pu hui tihuaꞌutáꞌixaa cumu mej maúcheꞌe ruuricaa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ huáꞌa Dios aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ruuri. Capu huáꞌa Dios púꞌeen aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej mɨꞌɨchíjta muaateájturaa tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 39 Majta seica ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze, Moisés tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa, ayée mú tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, xɨ́ꞌepɨꞌɨn pej tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 40 Tɨ́j naꞌa aꞌajnáꞌɨmua, capu chéꞌe jaꞌatɨ ahuaújcaꞌane tɨ tiꞌitɨ́j raataꞌíhuaꞌu. 
\s1 ¿Aꞌataani rayauj ɨ́ Cɨríistuꞌu? 
\r (Mt. 22:41-46; Mr. 12:35-37) 
\p  
\v 41 Ajta Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe miyen tíꞌixaxaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu Dios tɨ raꞌantíhuaꞌu yee yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ David teecan?  
\v 42 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ David, ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna jɨ́meꞌen tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Chuiicari. Ayen tɨjɨ́n: 
\q1 Dios pu ayén tiraataꞌixaa ɨ́ nevástaraꞌa ɨ́ tɨ raꞌantíhuaꞌu tɨ jɨ́meꞌen yee: 
\q1 “Acáayeijxɨꞌɨ ɨpuari japua, íiye nerɨꞌɨríintaꞌa. 
\q1  
\v 43 Paúcheꞌe pej hui mej cájcatii ajta necaí huaꞌutémuaꞌitɨn ɨ́ mej muájchaꞌɨɨreꞌe.” 
\p  
\v 44 ’Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ David, aꞌɨ́ɨ pu hui ayén raatamuáꞌa aꞌɨ́jna tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu tɨjɨ́n nevástaraꞌa. Tɨ́ puaꞌa ayén tiꞌayajna, ¿aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ aꞌɨ́ɨn Cɨríistuꞌu ayén aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe aꞌɨ́jna tɨ David jetze airaújneijte? Capu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri tzɨ́teꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj Jesús huáꞌa jetze teꞌujpuáꞌari aꞌɨ́mej ɨ́ jueesi 
\r (Mt. 23:1-36; Mr. 12:38-40; Lc. 11:37-54) 
\p  
\v 45 Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Majta teɨte tíꞌinamuajracaꞌa.  
\v 46 Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen, aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze, Moisés tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa. Jéꞌecan pu huaꞌaráanajche mej tɨ́tɨꞌɨjméꞌen tiꞌitechéjméꞌe mé méꞌujujhuaꞌaneꞌen aꞌájna mej tejéꞌetuꞌaraca, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú majta tihuaꞌaseíiraꞌa muáꞌayeꞌi. 
\p ’Ayee mú meꞌɨ́jna jɨ́n titeꞌujtzáahuateꞌe muáꞌajuꞌun aꞌɨ́ɨme ɨ́ puaarijse meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej veꞌecán jɨ́n títeetatéꞌete ɨ́ Dios jemi. Majta, ayée mú tíꞌijxeꞌeveꞌe mej meꞌuun aꞌujráꞌasen ɨ́ ɨpuari japua tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe aꞌujna teyujtaꞌa, ajta huaꞌaráanajche mej mi á vejliꞌi aꞌujráꞌase jemin tɨ tihuáꞌamin matɨ́ꞌɨj tíꞌiyeste. 
\p  
\v 47 ’Aꞌɨ́ɨ mú hui majta huáꞌariꞌiraca ɨ́ huáꞌachiꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ ꞌuuca mej huataújseɨ́starecaꞌa. Ayee mú jɨ́n huarɨ́n, aj mú mi aꞌuun aꞌuteáruti u teyujtaꞌa. Matɨ́ꞌɨjtá mi aꞌateeviꞌi mú muáꞌajuꞌun mej téniuusimeꞌe muáꞌajuꞌun mej mi seica teɨte huaꞌuseíj. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej miyen ꞌeen, jeíhua mú huápɨꞌɨ rajpuaíitzi muáꞌajuꞌun. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\c 21  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu ꞌɨ́itaꞌa tɨ ruseɨ́jtacaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu tiuꞌutámuaɨꞌɨvejtacaꞌa tumin jɨmeꞌe 
\r (Mr. 12:41-44) 
\p  
\v 1 Aj pu i Jesús antanéerajraa. Aꞌɨ́mej pu huaseíj ɨ́ mej chíjteaani púꞌeen. Aꞌuu mú tumin úꞌuseɨreꞌecaꞌa, tɨ ij aꞌuun tiuꞌutévaɨreꞌesin u teyujtaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tumin.  
\v 2 Aꞌɨ́ɨ pu ajta ꞌɨ́itaꞌa huaseíj tɨ caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌapuaca ucáahuaꞌaxɨ ɨ́ tumin tɨ caí aꞌij tíꞌijnajche.  
\v 3 Aj pu i Jesús ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, ayée pu tíꞌeen ɨ́ Dios jemi. Amɨ́jna mɨ ꞌɨ́itaꞌa, jaítzeꞌe pu ruꞌucáahuaꞌaxɨ mecaí naímiꞌi ɨ́ seica. 
\p  
\v 4 ’Aꞌɨ́ɨme ɨ́ seica, naímiꞌi muꞌu hui miyen ruꞌucáahuaꞌaxɨ meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ avéꞌeturaa ɨ́ mej jeíhua tíꞌijchaꞌɨɨ. Aru amɨ́jna, capu aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. Mɨ́ ajta amɨ́n, nain uꞌucáahuaꞌaxɨ aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n huateújvaɨreꞌesin. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\s1 Ajta, mej nuꞌu raatéꞌuuna maúcheꞌe ɨ́ teyuu 
\r (Mt. 24:1-2; Mr. 13:1-2) 
\p  
\v 5 Majta seica miyen tiújꞌixaateꞌecaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ naa seijreꞌecaꞌa ɨ́ teyuu, ajta ɨ́ tetej tɨ curéꞌeteꞌete nainjapua, ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ muaɨꞌɨvéjri ɨ́ mej teuhuaréꞌeviɨ tɨ naa tíꞌeen. 
\p Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p  
\v 6 ―Naíjmiꞌi tɨ́j naꞌa sej yen tíꞌiseij, aj pu tejaꞌuréꞌenejsin aꞌájna xɨcájraꞌan mej jetzen nain huatéꞌuuna temuaꞌa naa. Capu chéꞌe seíireꞌe aꞌame jaxuꞌu jetze ɨ́ tetej tɨ rujapua ticaíjme. 
\s1 Aꞌij tɨ nuꞌu téꞌeme tɨ́ꞌɨj nuꞌu ari teꞌentipuáꞌarijmeꞌen 
\r (Mt. 24:3-28; Mr. 13:3-23) 
\p  
\v 7 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, ¿aꞌanajqui ayén téꞌeme? ¿Tiꞌitájni jɨ́n téjmuaꞌareeren tɨ ari tɨ́muaꞌa ayén tejaꞌuréꞌenejsin? 
\p  
\v 8 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen tɨ ij caí jaꞌatɨ amuáacuanamua. Muꞌiitɨ́ mú uvéꞌenejsin neniúucajtzeꞌe. Ayee mú tejámuaatáꞌixaateꞌesin yee: “Nee nu yeehui neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu.” Majta miyen tiꞌixáata muáꞌajuꞌun tɨjɨ́n: “Puꞌuri hui tɨ́n tejaꞌuréꞌenejsin.” Caxu hui áꞌujujhuaꞌaneꞌen huáꞌa jamuan aꞌɨ́ɨme. 
\p  
\v 9 ’Setɨ́ꞌɨj siyen tiúꞌunamua tɨjɨ́n: “Muaateújneꞌusiꞌiteꞌesin á jáꞌahuaꞌa seica jamuan ɨ́ teɨte, majta seica meri autéhuijsin mej tiújneꞌusiꞌiteꞌen”, caxu tíꞌitziɨɨneꞌe. Ayee pu hui tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ amuacaí ayén téꞌaraꞌani. Mɨ́ ajta caí capu xɨ caꞌanacan teꞌentipuáꞌari nainjapua. 
\p  
\v 10 Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Seica mú teɨtejraꞌa, majtáhuaꞌa seica teɨtejraꞌa, aꞌɨ́ɨ mú naímiꞌi huateújneꞌusiꞌiteꞌesin. Majta ɨ́ mej seica chuéjraꞌa japua aꞌuchéjme, majtáhuaꞌa ɨ́ mej majta seɨ́j chuéjraꞌa japua aꞌuchéjme, aꞌɨ́ɨ mú naímiꞌi huateújneꞌusiꞌiteꞌesin. 
\p  
\v 11 ’Puaꞌamecɨé pu huateújcaꞌatzɨjxɨꞌɨsin jeíhua huápɨꞌɨ ɨ́ chaanaca japua, ajta huatúuriꞌihua aꞌame. Ajta jeíhua pu tiuꞌucuíꞌiniꞌiraꞌa aꞌame. Ayee pu tiꞌitɨ́j rɨni tɨ tiúꞌutziɨɨniꞌireꞌe aꞌame. Ajta júteꞌe, tiꞌitɨ́j pu huataseíjreꞌesin tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe. 
\p  
\v 12 ’Aru tɨ caí xɨ ayén tiúꞌurɨni, aꞌɨ́ɨ mú hui amuacaícan áꞌamuaviviꞌiran, majta aꞌij puaꞌa áꞌamuaruuren. Aꞌuu mú tiuꞌutátuiireꞌesin múꞌejmi u teyujtaꞌa naꞌari aꞌu mej amuaꞌiteáanan. Aꞌuu mú amuáꞌaviꞌitɨn aꞌɨ́mej jemi ɨ́ tajtúhuaani, majta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej rey jɨ́n antiújmuaꞌaree. Ayee mú ꞌeen jɨ́n áꞌamuaruuren meꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej naꞌaráꞌastijre ineetzi.  
\v 13 Ayee pu hui ajta teꞌiráame sej si siyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌij tɨ Dios amuáaruu múꞌejmi. 
\p  
\v 14-15 ’Seajta múꞌeen, setáꞌaj siyen huárɨni. Caxu amuacaícan seꞌɨ́jna jɨ́n tiúꞌumuaꞌati aꞌij sej titeeteújnan, aꞌiné nee nu amuaatáꞌasin aꞌij sej tiuꞌutaxáj, seajta sej raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌan, sej si huaꞌutémuaꞌitɨn aꞌɨ́mej. Camu aꞌij tirájteuvée muáꞌajuꞌun aꞌij mej tejámuaatíte, ni camu huaꞌitzi jɨ́n amuaatémuaꞌitɨn. 
\p  
\v 16 ’Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ ruvaújsimuaꞌa, majta ɨ́ áꞌamuaꞌihuaamuaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme áꞌamuaneusimuaꞌa, majta áꞌamigustemuaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú avíitzi jɨ́n tiuꞌutátuiireꞌesin múꞌejmi. Majta jeꞌicáca múꞌejmi cuiꞌini.  
\v 17 Naíimiꞌi ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú amuajchaꞌɨ́ɨreꞌe muáꞌajuꞌun múꞌejmi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej naꞌaráꞌastijre ineetzi. 
\p  
\v 18 ’Camu aꞌatzu aꞌij áꞌamuaruuren tɨ puaꞌa caí Dios huaꞌutáꞌacareꞌen, sino aꞌɨ́ɨ pu Dios áꞌamuachaꞌɨ́j aꞌame tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe.  
\v 19 Setáꞌaj hui huateújcaꞌanen ɨ́ ru tzajtaꞌa sej si teꞌutáviicuaꞌi. Tɨ́ puaꞌa siyen huárɨni, múꞌeen xu raamuáꞌitɨn sej si ruuri huateáturan ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 20 ’Ayee xu ꞌeen jɨ́n ráamuaꞌaree tɨ ari tɨ́muaꞌa aꞌájna tejaꞌuréꞌenejsin jaꞌanáj mej puaꞌa tiuꞌutéꞌuuna u Jerusalén. Aꞌɨ́mej xu seijran mej antevéejmee muáꞌajuꞌun ɨ́ xantaaruꞌu aꞌujna u Jerusalén. 
\p  
\v 21 ’Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Judea aꞌutéꞌuu, michéꞌe aꞌɨ́ɨme jíyeꞌitzi jɨ́n áꞌucɨɨne aꞌutɨ́ áꞌujɨ́rime. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jerusalén aꞌutéꞌuu, michéꞌe aꞌɨ́ɨme huirácɨɨne á puaꞌacɨé u chajtaꞌana jetze. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ɨtzitá aꞌutéꞌuu, michéꞌe caí meꞌuun aꞌuteáruꞌipicheꞌen u chajtaꞌana jetze. 
\p  
\v 22 ’Chéꞌe ayén téꞌaraꞌani aꞌiné puꞌuri hui tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen araúrastejsin nain aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze. Jéihua mú rajpuaíitzi muáꞌajuꞌun meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios ayén puaíjtzi huaꞌutáꞌasin. 
\p  
\v 23 ’Jéꞌecan pu aꞌij puaꞌa huáꞌaruuren aꞌájna xɨcájraꞌan jetze aꞌɨ́ɨme ɨ́ ꞌuuca ɨ́ mej autájucájmee, ajta aꞌɨ́ɨme i ɨ́ mej mauj huáꞌatziꞌite ɨ́ ruyaujmuaꞌa. Jéihua mú hui huápɨꞌɨ rajpuaíitzi muáꞌajuꞌun aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél aꞌuchéjme. Jéꞌecan pu puaíjtzi huaꞌutáꞌasin ɨ́ Dios. 
\p  
\v 24 ’Xantaaruꞌu mú jeíhua teɨte cuiꞌini ɨ́ tiuꞌujchún jɨmeꞌe. Majta muꞌiicáca mú áꞌaviꞌitɨn nainjapua ɨ́ chuej tɨ yen seijreꞌe íiyen chaanaca japua. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí Israél éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú ratéꞌuuna ɨ́ Jerusalén ajta naꞌa caí araúrasten aꞌájna xɨcájraꞌan mej jetzen tiuꞌutaꞌaíjta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí Israél éꞌemeꞌecan. 
\s1 Aꞌij tɨ nuꞌu yeꞌí yé tiꞌivecánejsin aꞌɨ́jna tɨ ajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte 
\r (Mt. 24:29-35, 42-44; Mr. 13:24-37) 
\p  
\v 25 ’Ajta jeíhua pu tiuꞌutaseíjreꞌesin u júteꞌe ɨ́ xɨcaj jetze, ajta ɨ́ máxcɨraꞌi jetze, ajta xuꞌuraꞌave tzajtaꞌa. Ajta íiyen chaanaca japua, jeíhua pu tiújtaꞌahuaꞌa aꞌame á jaataꞌa jetze tɨ veꞌée. Jéꞌecan pu tɨꞌɨráana aꞌame. Aꞌɨ́j pu jɨ́n utévatziɨjsin ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej tíꞌitziɨɨneꞌe. Capu aꞌij tihuáꞌamitɨejteꞌe aꞌame  
\v 26 Jéihua mú huateújtɨmuaꞌira ɨ́ teteca meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej aꞌij puaꞌa titéꞌujmuaꞌate aꞌij tɨ huáꞌa japua yen tíꞌaiixa íiyen chaanaca japua, aꞌiné tiꞌitɨ́j tɨ́j naꞌa tɨ júteꞌe tejéꞌeseijreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu hui huateújcaꞌatzɨjxɨꞌɨsin. 
\p  
\v 27 ’Aꞌájna xɨcájraꞌan jetze, aꞌɨ́ɨ mú neseijran inee, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, nej aꞌicáaméꞌe naꞌame jaitɨri tzajtaꞌa. Huápɨꞌɨ pu naa seíireꞌe aꞌame mej mi naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj ɨ́ teɨte. Nemuárɨꞌeriꞌiraꞌa jɨ́n nu yé veꞌecánejsin. 
\p  
\v 28 ’Tɨ́ꞌɨj autéjcheni tɨ ayén tiúꞌurɨni, rɨ́ꞌɨ xuꞌu huaújruuren. Setáꞌaj ajnéjneꞌerixɨꞌɨn aꞌiné puꞌuri hui vejliꞌi aꞌájna xɨcájraꞌan Dios tɨ jetzen amuaꞌirájtuaani. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 29 Ajta seɨ́j niuucari huaꞌutáꞌixa tɨjɨ́n: 
\p ―Casiꞌi, xaaseíj seꞌɨ́jna ɨ́ huaréj, ajta naíjmiꞌi ɨ́ cɨyej tɨ tíꞌiseijreꞌe.  
\v 30 Tɨ́ꞌɨj antineájxɨꞌɨn ɨ́ xamuaꞌiraꞌan, múꞌeen xu rujɨ́ɨmuaꞌa senaꞌa raseijran, seajta siyen ramuaꞌaréeren tɨ ari vejliꞌi pɨ́ tíꞌirɨcɨ ɨ́ víitaꞌari tzajtaꞌa.  
\v 31 Ayee pu cheꞌatá naꞌa tíꞌeen. Setɨ́ꞌɨj seri raaseíjra aꞌij nej tejámuaatáꞌixaa, seajta siyen ramuaꞌaréeren tɨ ari tɨ́muaꞌa aꞌájna pɨ́tejáꞌarɨcɨ tɨ Dios tiuꞌutaꞌaíjta. 
\p  
\v 32 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, aꞌɨ́mej jɨ́meꞌen íjii mej huáteemua, maúcheꞌe mú miyen seíireꞌe muáꞌajuꞌun tɨ́ꞌɨj naíjmiꞌi teꞌaraúrasten aꞌij nej neri tejámuaatáꞌixaa. Camu meꞌɨ́n anáatéꞌee mú áꞌapuaꞌaren.  
\v 33 Aꞌɨ́ɨ pu xaa áꞌapuaꞌaren ɨ́ ta japua tɨ éꞌeseijreꞌe. Ajta ɨ́ chaanaca, aꞌɨ́ɨ pu ajta áꞌapuaꞌaren. Mɨ́ ajta hui aꞌɨ́ɨn ɨ́ niuucari nej raataxájtacaꞌa, capu jaꞌanáj áꞌapuaꞌaren. 
\p  
\v 34 ’Rɨ́ꞌɨ xuꞌu, temuaꞌa naa, múꞌeen. Caxu aꞌij puaꞌa ruruure ɨ́ ru tzajtaꞌa seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej jeíhua rutáꞌaruaijveꞌe, ajta ayén tejamuaataꞌasée áꞌayeꞌi mɨ aꞌamua tzajtaꞌa tiꞌitɨ́j tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen. Rɨ́ꞌɨ xuꞌu seajta múꞌeen tɨ ij caí aꞌij puaꞌa amuáaruuren mɨ aꞌamua tzajtaꞌa seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej jeíhua huápɨꞌɨ aꞌij puaꞌa titéꞌujmuajte aꞌij tɨ yeꞌí téꞌeme. Naꞌari caí, aꞌájna xɨcájraꞌan jetze pu hui caꞌanacan múꞌejmi japuan rávaɨjtzi setɨ́ꞌɨj puaꞌa caí chéꞌe hui rachúꞌeveꞌe.  
\v 35 Aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu huáꞌa japua rávaɨjtzi naíjmiꞌica japua ɨ́ mej yen japuan huachéjme ɨ́ chaanaca. 
\p  
\v 36 ’Tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa xu atanéjneꞌeri. Setáꞌaj siyen rahuaviira ɨ́ Dios jemi tɨ ij amuaatévaɨreꞌen tɨ ij caí tiꞌitɨ́j aꞌij amuáaruuren aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j rɨni. Setáꞌaj seajta rahuaviira sej si siyen ne jemi seíireꞌe xáꞌaraꞌani, neetzi jemi, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 37 Nain tújcaꞌari tzajtaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa u teyujtaꞌa. Ajta tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa tɨ huaréꞌecɨeenacareꞌe, aꞌúu pu áꞌuyeꞌicaa áꞌayeꞌi aꞌujna jɨrí jetze tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Aceituunajemi. Aꞌuu pu eꞌetáxaꞌiirihuaꞌa.  
\v 38 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú íiyeꞌe menaꞌa aꞌuréꞌenineicaꞌa jemin aꞌujna teyujtaꞌa mej mi ráanamua. 
\c 22  
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu mi raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare mej nuꞌu avíitzi jɨ́n raatéeviꞌi ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 26:1-5, 14-16; Mr. 14:1-2, 10-11; Jn. 11:45-53) 
\p  
\v 1 Puꞌuri aꞌájna vejliꞌi pɨ́tíꞌirɨjcaa matɨ́ꞌɨj puaꞌa meꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌiyeste ɨ́ mej pan cuaꞌaca ɨ́ mej caí levadura ranájchiteꞌe. Ayee mú majta miyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n Tɨ́ꞌɨj Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi ɨ́ huáꞌayaujmuaꞌa ɨ́ mej anáatéꞌee muanúnuꞌihuacaꞌa, aꞌujna jáꞌahuaꞌa u Egipto.  
\v 2 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze, Moisés tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa, jeíhua mú tíꞌimuaꞌajca aꞌij mej yeꞌí tiraajéꞌica ɨ́ Jesús. Caxɨ́ɨ mú aꞌij tirájteuveꞌe aꞌiné huáꞌatziɨɨneꞌecaꞌa ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 3 Tɨꞌɨj jí, aꞌɨ́ɨn tiyaaruꞌu, ɨ́ tɨ ayén ántehuaa Satanás, aꞌɨ́ɨ pu tzajtaꞌan uteájrupi aꞌɨ́jna jetze ɨ́ Judás, ɨ́ mej miyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n Iscariotes. Aꞌɨ́ɨ pu ajta huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase.  
\v 4 Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn Judás aꞌɨ́mej jemi aꞌuréꞌene aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta teyujtaꞌa, ajta ɨ́ mej tihuáꞌaijteꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌichaꞌɨɨ aꞌujna teyujtaꞌa. Ayee mú tiújꞌixaateꞌecaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ yeꞌí huárɨni aꞌɨ́jna ɨ́ Judás tɨ́ꞌij avíitzi jɨ́n tiuꞌutátuiireꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 5 Majta aꞌɨ́ɨme, jéꞌecan mú huataújtemuaꞌave. Majta teꞌataújratziiriꞌi mej tumin raatáꞌan.  
\v 6 Aꞌɨ́ɨ pu raꞌancuréꞌa ɨ́ huaꞌaniuuca. Aj pu i aꞌutéjche tɨ tiuꞌuchúꞌeveꞌen jaꞌanáj tɨ rɨꞌɨrí tɨ huaꞌutátuiireꞌen ɨ́ Jesús mej caí raseíirecaꞌa ɨ́ teɨte. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu tavástaraꞌa tihuaꞌumí aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe 
\r (Mt. 26:17-29; Mr. 14:12-25; Jn. 13:21-30; 1 Co. 11:23-26) 
\p  
\v 7 Tɨ́ꞌɨj i aꞌájna tejaꞌuréꞌene ɨ́ xɨcájraꞌa mé jetzen racuaꞌaca ɨ́ pan mej caí levadura ranájchiteꞌe. Aꞌájna xɨcájraꞌan jetze, aꞌɨ́ɨ mú majta ramuaɨꞌɨvajta aꞌɨ́jna ɨ́ cáneꞌa ɨ́ mej jɨ́n raꞌutámuaꞌaree aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ Dios jetzen tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi ɨ́ huáꞌayaujmuaꞌa ɨ́ mej anáatéꞌee muanúnuꞌihuacaꞌa. 
\p  
\v 8 Aj pu i Jesús huaꞌutaꞌítecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan mej u áꞌujuꞌun. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj áꞌujuꞌun sej si rɨ́ꞌɨ tejáꞌuruuren tej ti ráacuaꞌani teꞌɨ́jna ɨ́ tej jɨ́n raꞌutámuaꞌaree tɨ Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi ɨ́ huáꞌayaujmuaꞌa ɨ́ mej anáatéꞌee muanúnuꞌihuacaꞌa. 
\p  
\v 9 Ajta aꞌɨ́ɨme, ayée mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌuné jetze piyen tíꞌijxeꞌeveꞌe tej rɨ́ꞌɨ tejáꞌuruuren? 
\p  
\v 10 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setɨ́ꞌɨj seꞌuun aꞌuteárute u chajtaꞌana, teáataꞌa pu amuaꞌantinájchi tɨ xaꞌari huátɨsin, jaj tɨ urajmuaa. Setáꞌaj cujtaꞌan u áꞌujuꞌun. Seajta jamuan aꞌuteáruti u chiꞌita aꞌu tɨ aꞌɨ́ɨn aráꞌaiixa. 
\p  
\v 11 ’Setáꞌaj siyen tiraataꞌixaateꞌen aꞌɨ́jna tɨ aꞌánna éꞌeche yee: “Ayee pu tiꞌixa ɨ́ maestro, yee: ¿Aꞌuné jetze éꞌerɨꞌɨri tɨ tzajtaꞌan tiúꞌucuaꞌani ɨ́ tɨ jɨ́n raꞌutámuaꞌaree tɨ Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi ɨ́ huáꞌayaujmuaꞌa ɨ́ mej anáatéꞌee muanúnuꞌihuacaꞌa? Aꞌɨ́j pu yee tiúꞌucuaꞌani aꞌɨ́mej jamuan ɨ́ tɨ huaꞌantíhuau.” 
\p  
\v 12 ’Aꞌɨ́ɨ pu hui amuaataseíjrateꞌesin ɨ́ cuaartu, tɨ veꞌée, tɨ án ɨmuá áꞌujvee. Puꞌuri raꞌavéꞌejaj. Setáꞌaj seꞌújna rɨ́ꞌɨ teꞌuhuáruuren. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 13 Aj mú mi aꞌucɨ́j. Matɨ́ꞌɨj meꞌuun aꞌaráꞌa, ayée pu teꞌirájraa aꞌij tɨ tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ Jesús. Aꞌɨ́j mú jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiúꞌuruu ɨ́ mej jɨ́n raꞌutámuaꞌaree aꞌij tɨ Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi. 
\p  
\v 14 Tɨ́ꞌɨj tejaꞌuréꞌene aꞌatzaj mej puaꞌa racuaꞌani, naímiꞌi mú jaꞌutéeji á vejliꞌi meesa jetze, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe.  
\v 15 Tɨ́ꞌɨj i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Jeíhua nu huápɨꞌɨ raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa nej múꞌejmi jamuan amuacaícan tiúꞌucuaꞌani, nej caí xɨ rajpuaíjtzi, tej ti naímiꞌi raꞌutámuaꞌaree teꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi ɨ́ huáꞌayaujmuaꞌa ɨ́ mej anáatéꞌee muanúnuꞌihuacaꞌa. 
\p  
\v 16 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, canu hui chéꞌe jaꞌanáj ráacuaꞌani ɨ́ pan ajta caí nain araúrasten aꞌájna xɨcájraꞌa Dios tɨ jetzen nain jɨ́n huateúraꞌateꞌesin íiyen chaanaca japua. 
\p  
\v 17-18 Aj pu i rájtɨ ɨ́ taasa. Tɨ́ꞌɨj i rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios jemi, aj pu i huaꞌutajájni. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Yeꞌecui, setáꞌaj huaráꞌujaanten, aꞌiné ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe nej caí chéꞌe jaꞌanáj raꞌantíꞌisin ɨ́ jáꞌaraꞌa tɨ uuva jetze airámɨꞌɨyecaꞌa, ajta caí yen huataseíjreꞌen jaꞌanáj tɨ Dios tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua. 
\p  
\v 19 Tɨ́ꞌɨj i raatiɨ́ꞌɨ ɨ́ pan. Tɨ́ꞌɨj i ajtahuaꞌa pu rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios. Aj pu i raꞌantítaaraxɨ ɨ́ pan. Aj pu i huaꞌutáꞌɨ́ꞌɨpɨꞌi. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu huataújmuaꞌa ɨ́ pan. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ netéviraꞌa ɨ́ nej jɨ́n áꞌamuajapua huaniú. Ayee xu huárɨni sej si raꞌutámuaꞌaree aꞌij nej huárɨni. 
\p  
\v 20 Matɨ́ꞌɨj meri tiuꞌucuáꞌa, ayée pu cheꞌatá naꞌa huarɨ́j. Aꞌɨ́ɨ pu raꞌajjáj ɨ́ taasa. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌijna i taasa tzajtaꞌa tuꞌurájmuaa, ayée pu huataújmuaꞌa ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen Dios jéjcua jɨ́n teꞌataújratziiriꞌi tɨ amuaꞌirájtuaani. Neajta inee, nuꞌuri raataseíjratacaꞌa tɨ ayén tiꞌayajna aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ nexuureꞌe nej raꞌiráxɨreꞌesin múꞌejmi jetze meꞌecan. 
\p  
\v 21 ’Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ tɨ avíitzi jɨ́n tiuꞌutátuiireꞌesin ineetzi, aꞌɨ́ɨ pu hui ajta yé seijreꞌe neetzi jamuan iiyencuí meesa japua.  
\v 22 Ayee pu tíꞌineruuren ineetzi, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, aꞌij tɨ tiúꞌuxɨꞌepɨꞌɨntariꞌihuacaꞌa. Aru chéꞌe huataújxɨeemɨsteꞌen aꞌɨ́jna tɨ neetzi jɨ́meꞌen tiuꞌutátuiireꞌesin avíitzi jɨmeꞌe. 
\p  
\v 23 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, ayée mú teꞌutéjhuii mej huataúrihuaꞌu meꞌɨ́jna jɨmeꞌe jaꞌatɨ tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ ayén rɨni. 
\s1 Aꞌataqui máàj aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ ruxeꞌeveꞌe 
\p  
\v 24 Matɨ́ꞌɨj mi majta miyen autéjhuii mej huataúrihuaꞌu maújjaaxɨéeviꞌira meꞌɨ́jna jɨmeꞌe jaꞌatɨ tɨ nuꞌu jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe.  
\v 25 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej rey jɨ́n títetéꞌuꞌupuꞌu huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mej caí Israél éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú caꞌanéjri jɨ́n tihuáꞌaijteꞌe. Ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen tihuáꞌaijteꞌe, ayée mú tiúꞌujxaa yee rɨ́ꞌɨ mú tiꞌitexáꞌapuai. 
\p  
\v 26 ’Aru múꞌeen, caxu siyen éeneꞌe xáꞌajuꞌun matɨ́j aꞌɨ́ɨme, sino ayée xuꞌu éeneꞌe xáꞌaraꞌani. Aꞌɨ́n ɨ́ jaꞌatɨ tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe múꞌejmi jemi, chéꞌe aꞌɨ́ɨn ayén éeneꞌe áꞌaraꞌani tɨ́j tɨ jaítzeꞌe paꞌarɨꞌɨ. Ajta aꞌɨ́ɨn hui tɨ tíꞌaijta, chéꞌe ayén éeneꞌe tɨ́j aꞌɨ́jna tɨ tíꞌivaɨreꞌe. 
\p  
\v 27 ’Casiꞌi, ¿aꞌataani jaítzeꞌe veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee? ¿Ni aꞌɨ́jna tɨ á vejliꞌi aꞌuréꞌehuiixɨ aꞌutɨ́ meesa aꞌutéjvee, naꞌari aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌijmin? ¿Ni necaí neꞌɨ́n púꞌeen inee i nej jaítzeꞌe veꞌecán jɨ́n, i nej yé vejliꞌi huaréꞌecaꞌa íiye ɨ́ meesa aꞌutéjvee? Mɨ́ neajta inee, yé nu seijreꞌe aꞌamua jamuan nej ni tejamuaamín múꞌejmi. 
\p  
\v 28 ’Seajta múꞌeen, múꞌeen xu seꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ sej tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa yé huatéꞌuu neetzi jemi ɨ́ nej rajpuaíjtzi.  
\v 29 Neajta nu tejáꞌamuaꞌíjcateꞌe múꞌejmi, sej si tiuꞌutaꞌaíjta aꞌiné aꞌɨ́jna ɨ́ niyáꞌupua puꞌuri ayén tinaaꞌíjca ineetzi nej ni tiuꞌutaꞌaíjta. 
\p  
\v 30 ’Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌíjcateꞌe sej si siyen tiúꞌucuaꞌani, seajta huayéꞌen ɨ́ meesa aꞌutéjvee neetzi jamuan aꞌájna xɨcájraꞌan ne jetzen yé veꞌecánejsin nej ni tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua. Múꞌeen xu aꞌujráꞌase japuan ɨ́ ɨpuari sej si huáꞌaxɨjteꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ teɨtejraꞌa ɨ́ mej majta Israél jetze huanéj, ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús ayén tiraataꞌixaa ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: “Huaíca pej naatéehuaꞌita” 
\r (Mt. 26:31-35; Mr. 14:27-31; Jn. 13:36-38) 
\p  
\v 31 Aj pu i aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús ayén tiraataꞌixaa ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―Simón, Simón, aꞌɨ́jna ɨ́ tiyaaruꞌu tɨ iꞌi Satanás, aꞌɨ́ɨ pu raatáhuaꞌu tɨ Dios raatáꞌan tɨ i tiuꞌutéseꞌen tɨ muaatémuaꞌitɨn pej pi mé núurɨeeni. 
\p  
\v 32 ’Aru inee, ayée nu hui raatáhuaꞌu múꞌeetzi jɨmeꞌe ɨ́ Dios jemi pej pi caí autéꞌɨtzen peꞌɨ́jna jɨmeꞌe pej náꞌastijreꞌe ineetzi. Neajta niyen tíꞌimuaꞌaijteꞌe. Patɨ́ꞌɨj rɨ́ꞌɨ huarɨ́n muaꞌa tzajtaꞌa, patáꞌaj pajtáhuaꞌa naꞌaráꞌastijreꞌen. Ayee pej huárɨni. Patáꞌaj caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌan aꞌihuáamuaꞌa. 
\p  
\v 33 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, nuꞌuri niyen ahuáncaꞌane nej múꞌeetzi jamuan aiteánamiꞌihua naꞌari nej huámɨꞌɨni múꞌeetzi jamuan. 
\p  
\v 34 Ajta Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Pedro, ayée nu hui tíꞌimuaꞌixaateꞌe, tɨ́ꞌɨj caí xɨ huajíjhua ɨ́ tecuaaraꞌi, huaíca pej piyen tinaꞌavéꞌavaata tɨjɨ́n capej nemuaꞌate. 
\s1 Puꞌuri nuꞌu ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ tɨ nuꞌu puaíjtzi raatáꞌasin aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\p  
\v 35 Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni caí tiꞌitɨ́j tejamuáꞌaturaateꞌecaꞌa netɨ́ꞌɨj amuaataꞌítecaꞌa sej siyen aꞌucɨ́jxɨꞌɨn, sej caí caꞌaní anpiín, seajta caí tiꞌitɨ́j anúꞌaꞌɨn, sej tumin tzajtaꞌan ucáꞌan, sej seajta caí ajtácaꞌacaiméꞌe? 
\p Ayee mú tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Capu tiꞌitɨ́j auteájturaa. 
\p  
\v 36 Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ari íjii, tɨ puaꞌa piyen rájchaꞌɨɨ aꞌɨ́jna ɨ́ caꞌaní, patáꞌaj raꞌanpíin, naꞌari pajta peꞌɨ́jna ɨ́ pej tzajtaꞌan tumin ucáꞌan. Tɨ́ puaꞌa pecaí seɨ́j tíchaꞌɨɨ ɨ́ chun, xantaaruꞌu mej rájchaꞌɨɨ, ayée pej huárɨni. Patáꞌaj ráatuaani ɨ́ áꞌacɨɨxu pej pi seɨ́j chun huánanan ɨ́ tumin jɨmeꞌe. 
\p  
\v 37 ’Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: “Ayee pu hui tihuáꞌamitɨejteꞌecaꞌa tɨjɨ́n aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen seɨ́j tɨ aꞌij puaꞌa tíꞌitevij.” Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ ruxeꞌeveꞌe tɨ ayén cheꞌatá naꞌa teꞌaraúrasten ineetzi jemi. Jee xaa neꞌu, aꞌíjna tɨ ayén téꞌeyuꞌusiꞌi ineetzi jɨmeꞌe, puꞌuri tɨ́muaꞌa araúrastejsin. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 38 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, ayée mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Casiꞌi, tavástaraꞌa, huaꞌapua pu yee tíꞌiseijreꞌe ɨ́ chun. 
\p Ayee pu i ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Amɨ́ puꞌu tíꞌicɨꞌɨpe. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús huatéeniu aꞌujna jáꞌahuaꞌa Getsemaní 
\r (Mt. 26:36-46; Mr. 14:32-42) 
\p  
\v 39 Aj pu i huirájraa ɨ́ Jesús. Tɨ́ꞌɨj i aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌájna aꞌu tɨ éꞌeꞌaseca ɨ́ jɨrí jetze tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Aceituunajemi. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú majta aꞌucɨ́j jamuan.  
\v 40 Tɨ́ꞌɨj aꞌuun aꞌaráꞌa, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj siyen huatéjniuuni sej si caí autéꞌɨtzen tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe. 
\p  
\v 41 Tɨ́ꞌɨj i aꞌuun huajaꞌuteájtuaa, aꞌatzu pu ɨmuá á aꞌureꞌenée aꞌachú cumu aꞌatzu ɨmuá pu eꞌeráavaꞌɨtzɨ ɨ́ tetej tɨ puaꞌa jaꞌatɨ raatárɨeni. Aꞌuu pu títunutacaꞌa. Tɨ́ꞌɨj i raatáhuauu ɨ́ Dios jemi.  
\v 42 Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Niyáꞌupua, ayée nu tíꞌimuahuavii, tɨ puaꞌa muaꞌaráanajche pej naatáꞌan nej ni caí niyen tirajpuaíitzi náꞌaraꞌani. Aru chéꞌe ayén tiúꞌurɨni aꞌij pej múꞌee tíꞌijxeꞌeveꞌe. Chéꞌe hui caí ayén tejaꞌuréꞌenineicaꞌa aꞌij nej nee tíꞌijxeꞌeveꞌe. ―Ayee pu tiraatáhuaviiriꞌi. 
\p  
\v 43 Aj pu i seɨ́j jemin huataseíjre tɨ ta japua tíꞌivaɨreꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu caꞌaníjraꞌa raatáꞌa.  
\v 44 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, jeíhua pu tíꞌiteseꞌecaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, jaítzeꞌe huatéeniu. Jéꞌecan pu taíxɨꞌecaꞌa. Ayee pu seijreꞌecaꞌa xɨee tɨ́j xúureꞌe á eꞌerájtzune á chuaataꞌa. 
\p  
\v 45 Tɨ́ꞌɨj i ájchee aꞌu tɨ eꞌeténiuusimeꞌe, tɨ́ꞌɨj i aꞌuréꞌene aꞌu mej aꞌij éꞌeneꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Muꞌuri cuꞌutzucaꞌa aꞌiné jeíhua mú cuaꞌanacaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej ruxɨeemɨ́jteꞌe.  
\v 46 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné sej si cuꞌutzu? Xáꞌajhuiixɨꞌɨ, seajta huatéjniuuni tɨ ij caí tiꞌitɨ́j aꞌamua japua rájveti, sej si caí auteáturan ɨ́ Dios jemi. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu yaꞌujáj meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 26:47-56; Mr. 14:43-50; Jn. 18:2-11) 
\p  
\v 47 Aúcheꞌe pu tixájtacaꞌa ɨ́ Jesús, matɨ́ꞌɨj jeíhua teɨte eꞌiréꞌene. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Judás, tɨ ajta huáꞌa jetze ajtémeꞌecantacaꞌa ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, aꞌɨ́ɨ pu amuacaí huaméꞌecaa. Aj pu i ajteáxɨɨrecaꞌa tɨ ij ruꞌitépɨꞌɨtzen aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 48 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, ayée pu tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Judás, ni piyen tinuꞌitépɨꞌɨtzeꞌesin pej pi neetzi jɨmeꞌe tiuꞌutátuiireꞌen ineetzi, i nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 49 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, matɨ́ꞌɨj raaseíj aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ rɨjcaa, matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, ¿ni tiyen huárɨni tej huaꞌutévajxɨꞌɨn teꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tíꞌitachun? 
\p  
\v 50 Ajta seɨ́j tɨ Jesús jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe, aꞌɨ́ɨ pu raꞌajtéevajxɨ aꞌɨ́jna tɨ ravaɨreꞌe aꞌɨ́jna tɨ tíꞌaijta u teyujtaꞌa. Raꞌajtasíjchecaꞌa ɨ́ naxairaꞌan, rurɨꞌɨríintaꞌan tɨ raꞌajtánaxaiicaꞌa. 
\p  
\v 51 Aj pu i Jesús ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Caxu chéꞌe siyen raruure. 
\p Aj pu i Jesús raꞌajtamuárɨej aꞌɨ́jna ɨ́ naxairaꞌan jetze. Ajta tiráahuaa.  
\v 52 Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa, ajta ɨ́ mej tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ mej tíꞌichaꞌɨɨ u teyujtaꞌa, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ huáꞌa vaujsi, naíjmiꞌi matɨ́j menaꞌa mej jemin eꞌiréꞌene. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni qui nahuaꞌari neꞌɨ́n púꞌeen sej si siyen múꞌeen mú aꞌuvéꞌejuꞌun sej chun tiuꞌɨ́ꞌɨsimeꞌen, seajta cɨyej?  
\v 53 Tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa nain xɨcaj tzajtaꞌa, aꞌúu nu hui aꞌutevée náꞌayeꞌi aꞌu tɨ eꞌeráyaujtaꞌa u teyujtaꞌa múꞌejmi jemi. Seajta múꞌeen, caxu jaꞌanáj naateeviꞌi. Ari íjii xu xaa siyen neruure aꞌiné ayée pu tejamuaacɨ́ꞌɨ tɨ aꞌamua jetze huáraa aꞌɨ́jna tɨ tíꞌaijta tɨ́caꞌamisteꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pedro raavéꞌavaatacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 26:57-58, 69-75; Mr. 14:53-54, 66-72; Jn. 18:12-18, 25-27) 
\p  
\v 54 Matɨ́ꞌɨj mi raatéeviꞌi. Aj mú mi yaꞌuvíꞌitɨ. Aꞌuu mú yaꞌuréꞌeneijte aꞌu tɨ éꞌeche aꞌɨ́jna tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌaree u teyujtaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro, aꞌatzu pu ɨmuá ráꞌasijmeꞌe.  
\v 55 Matɨ́ꞌɨj mi aúunai aꞌájna jáꞌitaꞌa tɨ eꞌeráyaujtaꞌa u teyujtaꞌa. Aj mú mi atéráaseajraa. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌa jamuan aꞌujyeíjxɨ.  
\v 56 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa tɨ tíꞌivaɨreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu raaseíj tɨ aꞌuun áꞌajcatii aꞌu tɨ áꞌataa. Tɨ́ꞌɨj temuaꞌa raaseíj, aj pu i ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Amɨ́jna mɨ teáataꞌa, amɨ́ɨ pu ajta jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe. 
\p  
\v 57 Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro, ayée pu tiuꞌutéhuaꞌitacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―ꞌƗ́itaꞌa, canu ramuaꞌate. 
\p  
\v 58 Aꞌatzu aꞌateeviꞌi, ajtahuaꞌa seɨ́j raaseíj. Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee pe pajta huáꞌa jetze ajtémeꞌecan. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Hoombi xaa, canu xaa neꞌu. 
\p  
\v 59 Tɨ́ꞌɨj seɨ́j hora teuuméꞌeca, ajtahuaꞌa seɨ́j ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayej xaa neꞌu tiꞌayajna tɨ amɨ́n aꞌɨ́ɨn púꞌeen seɨ́j tɨ Jesús jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe, aꞌiné Galilea pu éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 60 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Hoombi xaa, capu aꞌij tináꞌamitɨejteꞌe aꞌij pej tiꞌixa. 
\p Tɨ́ꞌɨj auj ayén tíꞌixajtacaꞌa, tɨ́ꞌɨj i huajíjhuacaꞌa ɨ́ tecuaaraꞌi. 
\p  
\v 61 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́ɨ pu pɨ́ aꞌuréꞌeve. Aj pu i raꞌaráaseij aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. Ajta aꞌɨ́ɨ pu raꞌutámuaꞌareeriꞌi aꞌij tɨ tavástaraꞌa tiraataꞌixaa yee tɨ́ꞌɨj caí xɨ huajíjhuan ɨ́ tecuaaraꞌi, huaíca pej piyen tinaꞌavéꞌavaata tɨjɨ́n capej nemuaꞌate. 
\p  
\v 62 Tɨ́ꞌɨj i Pedro huirájraa á puaꞌacɨé. Aj pu i tiujyeínejraa huápɨꞌɨ. Aꞌij pu puaꞌa téꞌujmuaꞌajcaa. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu mi raꞌutéxɨeehuariꞌiriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 26:67-68; Mr. 14:65) 
\p  
\v 63 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej rachaꞌɨɨcaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú autéjhuii mej raꞌutéxɨeehuariꞌi, majta raatéevajxɨ meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 64 Matɨ́ꞌɨj mi raꞌutajɨ́ꞌɨcɨe á jɨꞌɨseáaraꞌan jetze. Aj mú mi caꞌanéeri jɨ́n raataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Huataxáj yee aꞌatani muaatéevajxɨ. 
\p  
\v 65 Majta jeíhua mú raꞌutéxɨeehuariꞌiriꞌi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu mi á yaꞌuréꞌeneijte aꞌɨ́mej jemi ɨ́ rujuéesistemuaꞌa 
\r (Mt. 26:59-66; Mr. 14:55-64; Jn. 18:19-24) 
\p  
\v 66 Tɨ́ꞌɨj huateapuáꞌarecaꞌa, naímiꞌi mú tiújseɨj, ɨ́ huáꞌavaujsimuaꞌa, majta ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌimuaꞌataca ɨ́ yuꞌuxari jetze, Moisés tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa. Majta á yaꞌuvíꞌitɨ huáꞌa jemi ɨ́ rujuéesi. 
\p  
\v 67 Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj taatáꞌixaateꞌen tɨ puaꞌa múꞌee pe peꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ tɨ Dios án muajaꞌujyéijtza ɨ́ ɨpuari japua nusu pecaí. 
\p Tɨ́ꞌɨj i Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa niyen tejámuaatáꞌixaateꞌen yee: “Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen”, caxu múꞌeen náꞌantzaahuateꞌesin.  
\v 68 Ajta tɨ puaꞌa niyen tejámuaataꞌíhuaꞌu yee: “¿Aꞌataani nej pɨ́rɨcɨ inee?, caxu múꞌeen, aꞌatzu huatániuusin.” 
\p  
\v 69 ’Silu íjii tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame, inee nej neajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte, aꞌúu nu hui aꞌujcaí naꞌame aꞌujna rɨꞌɨríintaꞌan ɨ́ Dios tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌaree. 
\p  
\v 70 Naímiꞌi mú miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni peꞌɨ́n púꞌeen yaujraꞌan ɨ́ Dios? 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu tiꞌayajna, nee nu neꞌɨ́n púꞌeen aꞌij sej tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 71 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiuꞌutaúꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitáani máàj aꞌij tetíꞌixeꞌeveꞌe ɨ́ tej jɨ́n jetzen teꞌujpuáꞌajteꞌen tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe? Tuꞌuri neꞌu hui ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ amɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\c 23  
\s1 Aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Pilato 
\r (Mt. 27:1-2, 11-14; Mr. 15:1-5; Jn. 18:28-38) 
\p  
\v 1 Matɨ́ꞌɨj mi naímiꞌi ájhuiixɨ ɨ́ mej meꞌuun eꞌetiújseɨreꞌecaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi yaꞌuvíꞌitɨ meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Pilato.  
\v 2 Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej tiꞌitɨ́j jɨ́n jetzen teꞌujpuáꞌajteꞌen. Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee tu hui ráamuaꞌareeriꞌi tɨ amɨ́n caꞌaníjraꞌa huaꞌatáꞌaca ɨ́ teɨte mej mi huaténeꞌuseꞌen ɨ́ gobierno jemi. Capu huaꞌutáꞌasin aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús mej tiraanájchiteꞌen ɨ́ César ɨ́ tɨ huáꞌajijveꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu hui ajta ayén tihuáꞌixaateꞌe tɨjɨ́n amɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ Dios án yeꞌujyeíjtza ɨ́ ɨpuari japua, tɨ ajta rey jɨmeꞌe tiꞌitéjvee. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 3 Tɨ́ꞌɨj i Pilato ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni peꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ pej Rey jɨmeꞌe tiꞌitéjvee aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan? 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Jee, nee nu neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ pej raxa. 
\p  
\v 4 Tɨ́ꞌɨj i Pilato ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej meꞌuun ajteáxɨɨrecaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu aꞌij náꞌamitɨejteꞌe tiꞌitɨ́j tɨ jɨ́n auteájturaa ɨ́ nej jɨ́n raꞌuxɨ́jteꞌen. 
\p  
\v 5 Majta aꞌɨ́ɨme, caꞌanín mú jɨ́n miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Jeíhua pu hui caꞌaníjraꞌa huaꞌatáꞌaca ɨ́ teɨte mej mi jáꞌitaꞌa aꞌutácɨɨne. Aꞌuu pu hui aꞌutéjche tɨ ayén rɨjca ájtepua Galilea. Ajta áꞌiyen, aꞌu tɨ hui veꞌeráane ayujna. 
\s1 Aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Heródes 
\p  
\v 6 Ajta aꞌɨ́ɨn Pilato, tɨ́ꞌɨj ayén tiráanamuajriꞌi, ayée pu tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni qui aꞌɨ́ɨn Jesús aꞌúnna éꞌemeꞌecan u Galilea? 
\p  
\v 7 Tɨ́ꞌɨj Pilato ayén ráamuaꞌareeriꞌi tɨjɨ́n aꞌɨ́ɨ pu Heródes aꞌuun tejéꞌaijta aꞌu tɨ Jesús éꞌemeꞌecan, aj pu i huaꞌutaꞌaíj mej ráꞌanviꞌitɨn jemin aꞌɨ́jna ɨ́ Heródes, ɨ́ tɨ rey jɨ́n tiꞌitéjvee. Aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌajnáꞌɨmua aꞌuun aꞌutéveecaꞌa u Jerusalén. 
\p  
\v 8 Ajta aꞌɨ́ɨn Heródes, jeíhua pu huataújtemuaꞌave tɨ́ꞌɨj raaseíj aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, aꞌiné puꞌuri aꞌateeviꞌi tɨ raseijramɨꞌɨcaꞌa. Ayee pu tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús tiꞌitɨ́j jɨ́n ayén huárɨni tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe aꞌiné puꞌuri jeíhua ramuaꞌareerecaꞌa aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tiꞌitɨ́j huáruu aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 9 Jéihua pu tíꞌiraꞌihuaꞌuracaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, capu aꞌatzu huataniú.  
\v 10 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌimuaꞌata ɨ́ yuꞌuxari jetze, Moisés tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa, aꞌúu mú vejliꞌi jemin huatéꞌuucaꞌa. Caꞌanín mú jɨ́n tíꞌijxajtziꞌiracaꞌa.  
\v 11 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Heródes, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ xantaaruꞌu ɨ́ tɨ tihuáꞌaijteꞌe, matɨ́ꞌɨj miyen tíhuáꞌunamuajriꞌi, matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej miyen tiraatzeɨ́jrajmuaꞌan. Majta raꞌutéxɨeehuariꞌiriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Matɨ́ꞌɨj mi cɨ́ɨxuri ruꞌucáachejte, huáꞌa cɨɨxu ɨ́ mej jamuan tíꞌaijta ɨ́ Heródes. Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌutaꞌaíj mej mi majtáhuaꞌa ráꞌanviꞌitɨn ɨ́ Pilato jemi. 
\p  
\v 12 Aꞌájna xɨcájraꞌa jetze, aꞌɨ́ɨ mú ruꞌamiigustemuaꞌa muáꞌaraa aꞌɨ́jna ɨ́ Pilato, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Heródes. Tɨ́ꞌɨj caí xɨ ayén tiujuꞌurɨ́j, maúcheꞌe mú tiújchaꞌɨɨreꞌecaꞌa. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu mi raꞌuxɨ́jte meꞌɨ́jna Jesús meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ nuꞌu huámɨꞌɨni 
\r (Mt. 27:15-26; Mr. 15:6-15; Jn. 18:39–19:16) 
\p  
\v 13 Ajta aꞌɨ́ɨn Pilato huaꞌutajé aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ teɨte, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte.  
\v 14 Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setɨ́ꞌɨj siyen yee ruꞌuvéꞌeneijte semɨ́jna ineetzi jemi, ayée xu seꞌɨ́jna jɨ́n jetzen tíꞌijpuaꞌajteꞌe yee aꞌɨ́ɨ pu caꞌaníjraꞌa huaꞌatáꞌaca ɨ́ teɨte mej mi jáꞌitaꞌa aꞌutácɨɨne. Nuꞌuri tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi, múꞌeen xu neseíiracaꞌa. Mɨ ajta, capu aꞌij náꞌamitɨejteꞌe tiꞌitɨ́j tɨ jɨ́n auteájturaa ɨ́ sej jɨ́n jetzen tíꞌijpuaꞌajteꞌe.  
\v 15 Capu ajta aꞌij tiráꞌamitɨejteꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Heródes aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu ajtahuaꞌa mú yeꞌutaꞌítecaꞌa itejmi jemi. 
\p ’Aꞌɨ́j xu hui jɨ́n seri ramuaꞌaree tɨ caí ayén tiraavíjteꞌe tɨ amɨ́n huámɨꞌɨni, aꞌiné capu tiꞌitɨ́j jɨ́n auteájturaa.  
\v 16 Aꞌɨ́j nu hui jɨ́n inee puaíjtzi raatáꞌasin nemɨ́jna. Neajta ráꞌaxɨjteꞌen. Netɨ́ꞌɨj ni raateátuaasin nicu. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pilato. 
\p  
\v 17 Ayee mú tíꞌijrɨꞌɨrejcaꞌa mej seɨ́j huatátuaani ɨ́ mej aiteánamiꞌi aꞌájna matɨ́ꞌɨj tíꞌiyestehuaꞌa.  
\v 18 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, naímiꞌi mú miyen titeetejíihuajraa tɨjɨ́n: 
\p ―Micheꞌe hui ráꞌanviꞌitɨn amɨ́jna mɨ teáataꞌa, pej pi Barrabás huatátuaani itejmi jemi. 
\p  
\v 19 (Aꞌɨ́jna ɨ́ Barrabás, ayée mú ꞌéen jɨ́n raꞌiteáana aꞌiné caꞌaníjraꞌa pu huaꞌutáꞌa ɨ́ teɨte Jerusalén mej éꞌechejcaꞌa mej mi huateújneꞌusiꞌiteꞌen. Aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌɨ́ɨn púꞌeen seɨ́j ɨ́ tɨ tíꞌitecuiꞌica.) 
\p  
\v 20 Ajta aꞌɨ́ɨn Pilato, aúcheꞌe pu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa tɨ raatátuaani aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, ajtahuaꞌa pu ayén tihuáꞌajee tɨ ij ráamuaꞌaree aꞌij mej tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa ɨ́ teɨte.  
\v 21 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, majtáhuaꞌa mú miyen titeetejíihuajraa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj hui ráꞌutatan, patáꞌaj ráꞌutatan. 
\p  
\v 22 Huaíca pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe? ¿Tiꞌitájni aꞌij huáruu tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen? Capu hui aꞌij náꞌamitɨejteꞌe tiꞌitɨ́j tɨ jɨ́n auteájturaa tɨ ij ayén raavíjteꞌe tɨ huámɨꞌɨni amɨ́jna. Aꞌɨ́j nu hui jɨ́n niyen nenaꞌa rɨni. Puaíjtzi nuꞌu raatáꞌasin. Neajta raateátuaasin. 
\p  
\v 23 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte máàj mú jaítzeꞌe caꞌanín jɨ́n huajíjhuacaꞌa. Majtahuaꞌa miyen tiraataꞌaíj tɨ ráꞌutatan. Matɨ́ꞌɨj mi tiuꞌumuáꞌitɨ meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jeíhua tejíjhuajmeꞌecaꞌa.  
\v 24 Aj pu i Pilato raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare tɨ ayén huarɨ́j aꞌij mej tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa ɨ́ teɨte.  
\v 25 Tɨ́ꞌɨj i raatátuaa aꞌɨ́jna ɨ́ mej raꞌiteáana aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌa mej mi huateújneꞌusiꞌiteꞌen, tɨ ajta tíꞌitecuiꞌica. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej rájhuaviiriꞌi ɨ́ teɨte. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pilato, aꞌɨ́ɨ pu tiuꞌutátui ɨ́ Jesús mej mi miyen ráaruuren aꞌij mej tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa ɨ́ teɨte. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu mi ráꞌutatai meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 27:32-44; Mr. 15:21-32; Jn. 19:17-27) 
\p  
\v 26 Matɨ́ꞌɨj mi yaꞌujáj. Aa mú yaꞌujáasimeꞌeca, matɨ́ꞌɨj seɨ́j huatéeviꞌi tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Simón tɨ Cirene éꞌemeꞌecan. Aꞌuu pu ꞌɨtzitá eꞌeráaráꞌa tɨ i aꞌuun Jerusalén aꞌuteárute. Matɨ́ꞌɨj mi ruꞌuhuatéechuite ɨ́ cúruu tɨ ij ráꞌanchueni. Meraataꞌaíj tɨ ráachuisimeꞌen cujtaꞌan ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 27 Jéihua mú teɨte huajúꞌucaa huáꞌa cujtaꞌa. Muꞌiitɨ́ ɨ́ ꞌuuca, jeíhua mú ruxɨeemɨjteꞌecaꞌa, muaꞌantiujyeíneꞌe mú muaajúꞌucaa aꞌɨ́jna jemi. 
\p  
\v 28-29 Aj pu i Jesús pɨ́ aꞌuréꞌeve. Ayee pu tihuáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen ꞌuuca, mɨ sej huáꞌayaujmuaꞌa púꞌeen aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jerusalén aꞌuchéjme, caxu neetzi jɨ́n ruyeine, sino rujɨ́ɨmuaꞌa sehuaújyeinixɨꞌɨ múꞌejmi jɨmeꞌe, seajta seꞌɨ́mej jɨmeꞌe ɨ́ ruyaujmuaꞌa aꞌiné aj pu hui tejaꞌuréꞌenejsin aꞌɨ́jna ɨ́ xɨcájraꞌa sej jetzen siyen tiuꞌutaxájta yee: “Dios pu rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí jaꞌanáj tiyaúumuaꞌa muáꞌaraa, majta aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí jaꞌanáj tɨꞌɨríi huáꞌa jetze huataseíjre, majta aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí jaꞌanáj huáꞌutzii ɨ́ huáꞌayaujmuaꞌa.” 
\p  
\v 30 ’Aꞌájna xɨcájraꞌan jetze, ayée mú hui rɨni ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́ɨ mú tiraatáꞌixaateꞌesin ɨ́ jɨrí tɨjɨ́n: “Patáꞌaj téjmi japua rájveti.” Majta miyen cheꞌatá menaꞌa tiraatáꞌixaateꞌesin aꞌɨ́jna ɨ́ jɨrí áa tɨ huacaíjme tɨjɨ́n: “Patáꞌaj taatéꞌavaa.” 
\p  
\v 31 ’Tɨ́ puaꞌa niyen tirajpuaíjtzi neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej caí tiꞌitɨ́j jɨ́n auteájturaa, ¿aꞌiné tejamuáꞌamitɨejteꞌe mej miyen tirajpuaíitzi muáꞌajuꞌun aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej xaa tiꞌitɨ́j jɨ́n auteájturaa? Huápɨꞌɨ mú hui rajpuaíitzi muáꞌajuꞌun xaa neꞌu. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 32 Majta seica mú huajájpuajmeꞌe mej mi meꞌuun huáꞌutatan jamuan ɨ́ Jesús. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌapua, aꞌɨ́ɨ mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej xaa aꞌij puaꞌa tíꞌirujca. 
\p  
\v 33 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌu tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Mɨꞌɨchímuꞌuta. Aꞌɨ́ɨ mú ráꞌutatai jamuan ɨ́ mej aꞌij puaꞌa tíꞌirujca. Seɨ́j mú aúutatai rɨꞌɨríintaꞌan pújmeꞌen ɨ́ Jesús. Majta ɨ́ seɨj, aꞌɨ́ɨ mú ráꞌutatai úutataꞌan pújmeꞌen. 
\p  
\v 34 Tɨ́ꞌɨj i Jesús ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Niyáꞌupua, patáꞌaj hui tihuaꞌutáꞌuuniꞌi aꞌiné camu ramuaꞌaree aꞌij mej rɨcɨ. 
\p Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ xantaaruꞌu, aꞌɨ́ɨ mú huáhuajcacaꞌa mej tetej aꞌucáahuaꞌaxɨn mej mi ráamuaꞌaree jaꞌatɨ tɨ racɨꞌɨti ɨ́ cɨ́ɨxureꞌaraꞌan ɨ́ Jesús.  
\v 35 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, aꞌúu mú aꞌutéꞌuu mejseíiracaꞌa. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tihuáꞌaijteꞌe, aꞌɨ́ɨ mú majta raꞌutéxɨeehuariꞌiriꞌi. Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Amɨ́ pu seica japua huaniú. Chéꞌe hui amɨ́n rujapua huániuuni, tɨ puaꞌa hui ayén tiꞌayajna tɨ amɨ́n aꞌɨ́ɨn púꞌeen Dios tɨ raꞌantíhuaꞌu, aꞌɨ́jna Dios tɨ án yaꞌujyeíjtza ɨ́ ɨpuari japua. 
\p  
\v 36 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ xantaaruꞌu muaꞌajteáxɨɨrecaꞌa, majta raꞌutéxɨeehuariꞌiriꞌi. Aꞌɨ́ɨ mú majta raatanéste ɨ́ viinu tɨ antzináj tɨ raꞌantiyéꞌen.  
\v 37 Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa Rey jɨmeꞌe pej tiꞌitéveecaꞌa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, patáꞌaj á japua huániuuni. 
\p  
\v 38 Majta taabla tiꞌitɨ́j mú aúutatai aꞌu tɨ áꞌujmuꞌu ɨ́ Jesús. Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna jetze ɨ́ taabla tɨjɨ́n: “Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ huaꞌaRey aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan”. 
\p  
\v 39 Ajta seɨ́j ɨ́ mej huaꞌapua ɨ́ tɨ aꞌij puaꞌa tíꞌijrɨꞌɨrejcaꞌa, aj pu áꞌatataihuacaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu ayén aꞌij puaꞌa tiraataxájtacaꞌa. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni pecaí peꞌɨ́n púꞌeen aꞌɨ́jna tɨ Dios án muaꞌujyeíjtza ɨ́ ɨpuari japua? Patáꞌaj á japua huániuuni, pajta téjmi japua. 
\p  
\v 40 Ajta ɨ́ seɨj tɨ aꞌij puaꞌa tíꞌijrɨꞌɨrejcaꞌa, tɨ ajta áꞌatataihuacaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu raꞌajtéꞌaxɨ tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni hui pecaí ráꞌateseꞌe ɨ́ Dios? Casiꞌi, ayée pej cheꞌatá penaꞌa tirajpuaíitzi tɨ́j amɨ́jna.  
\v 41 Ayee pu hui tiraavíjteꞌe tej tiyen tirajpuaíjtzi aꞌiné puꞌuri taacɨ́ꞌɨ aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tej tiꞌitɨ́j huáruu. Ajta amɨ́n, capu tiꞌitɨ́j jɨ́n auteájturaa. 
\p  
\v 42 Aj pu i ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Jesús, patáꞌaj naꞌutámuaꞌaree aꞌájna xɨcáaraꞌan pej jetzen autéchesin pej tiuꞌutaꞌaíjta. 
\p  
\v 43 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu hui tíꞌimuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, íjii, múꞌee pe peꞌuun aꞌutevée puaꞌamé neetzi jamuan aꞌu tɨ Dios rɨ́ꞌɨ timuaatáꞌasin. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu cuiꞌi huamɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 27:45-56; Mr. 15:33-41; Jn. 19:28-30) 
\p  
\v 44-45 Tɨ́ꞌɨj ari teuuméꞌeca aꞌatzaj tacuarixpua, aj pu i nainjapua huateátɨcaꞌarecaꞌa ɨ́ chuej japua. Ayee pu áꞌatee aꞌachú cumu huaíca hora tɨ ayén ꞌeeneꞌe, aꞌiné aꞌɨ́jna xɨcaj aꞌumɨ́ꞌɨ. Capu i chéꞌe huáneeriꞌicɨcaa. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ cɨ́ɨxuri tɨ itzíjhua, tɨ ajta aꞌuun aꞌutaviviɨ́jmeꞌecaa u teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu jáꞌitaꞌa acasiújtzaꞌanixɨ.  
\v 46 Caꞌanín pu jɨ́n huajíjhuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Mɨ́ pej niyáꞌupua, múꞌeetzi nu huatátuiireꞌesin ɨ́ nexɨejniuꞌuca. 
\p Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj pu i raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ tíyeeyeꞌe. 
\p  
\v 47 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ xantaaruꞌu, tɨ anxɨ́te tíꞌaijta, tɨ́ꞌɨj raaseíj aꞌij tɨ huarɨ́j, aj pu i rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios. Ajta ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayej xaa neꞌu tiꞌayajna. Aꞌɨ́ɨ pu rɨ́ꞌɨ tíꞌitevistacaꞌa. 
\p  
\v 48 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte ɨ́ mej ajteáxɨɨrecaꞌa meꞌújna mej mi tiúꞌumuaꞌariiveꞌen, matɨ́ꞌɨj raaseíj aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ huarɨ́j, aꞌɨ́ɨ mú anteújtuꞌasixɨ án rútaviitzeꞌe meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej huataújxɨeemɨste. Majta aꞌucɨ́j.  
\v 49 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ramuaꞌajcaa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ ꞌuuca ɨ́ mej eꞌeráacɨ jamuan aꞌujna u Galilea, aꞌɨ́ɨ mú aꞌɨmuá aꞌutéꞌuu mej seijracaꞌa aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ rɨcɨ. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu mi u yeꞌaváꞌana 
\r (Mt. 27:57-61; Mr. 15:42-47; Jn. 19:38-42) 
\p  
\v 50 Meenti seɨ́j aꞌuun jéꞌeseijreꞌecaꞌa tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n José. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen seɨ́j tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ huáꞌa jueesi ɨ́ mej huaícate japuan tamuáamuataꞌa mej aráꞌase. Rɨ́ꞌɨ pu tíꞌitevistacaꞌa aꞌɨ́jna. Capu tiꞌitɨ́j jɨ́n auteájturaa.  
\v 51 Ajta aꞌɨ́ɨn, capu raꞌaránajchecaꞌa aꞌij mej tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare, capu ajta rɨ́ꞌɨ raatáꞌa aꞌij mej huarɨ́j ɨ́ seica ɨ́ jueesi. Aꞌuu pu éꞌemeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ José, chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Arimatea, tɨ ajta aꞌuun huatacáꞌa u Judea. Ajta aꞌɨ́ɨn José, aꞌɨ́ɨ pu rachúꞌeveꞌecaꞌa jaꞌanáj xɨcáaraꞌan jetze Dios tɨ tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua. 
\p  
\v 52 Tɨ́ꞌɨj i aꞌuun áꞌume ɨ́ Pilato jemi. Ayee pu tiraatáhuaviiriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn Pilato raatátuiireꞌen ɨ́ Jesús tɨ mɨꞌɨchi.  
\v 53 Tɨꞌɨj jí raꞌacájtɨ ɨ́ cúruu jetze ɨ́ téviraꞌa. Aj pu i saavana jɨ́n racáꞌijcatacaꞌa. Tɨꞌɨj jí aꞌuun aꞌuteájrupi aꞌu tɨ aúucun. Tɨꞌɨj jí yenuꞌuhuaréꞌetee aꞌu mej mauchén yauucú ɨ́ jaij. Caxɨ́ɨ mú jaꞌanáj jaꞌatɨ meꞌuun utétuaraꞌa.  
\v 54 Puꞌuri aꞌájna pɨ́tíꞌirɨjcaa aꞌájna xɨcájraꞌa mej jetzen rɨ́ꞌɨ ruruuren. Ajta puꞌuri tɨ́n tejaꞌuréꞌenejsimeꞌe aꞌájna xɨcájraꞌan mej jetzen ruseꞌupi. 
\p  
\v 55 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ ꞌuuca, ɨ́ mej meꞌuun eꞌeráacɨ u Galilea jamuan ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ mú cujtaꞌan huajúꞌucaa aꞌɨ́jna ɨ́ José. Matɨ́ꞌɨj mi raaseíj aꞌu tɨ aúucun, majta aꞌu tɨ yáꞌuruu ɨ́ mɨꞌɨchi.  
\v 56 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́ ɨ́ ruche. Aj mú mi rɨ́ꞌɨ ráaruu ɨ́ tuꞌupi tɨ naa teáarɨ́ꞌe, majta ɨ́ mej jɨ́n racápɨtijra. Majta áꞌiyen huaújseꞌupe aꞌájna xɨcájraꞌan jetze aꞌij tɨ tiúꞌujxeꞌeveꞌe. 
\c 24  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu ajtahuaꞌa aꞌitáraa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite 
\r (Mt. 28:1-10; Mr. 16:1-8; Jn. 20:1-10) 
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨjta aꞌájna tejaꞌuréꞌene ɨ́ tújcaꞌari taꞌamuájca i itɨeeri jetze. Iíyeꞌe muꞌu u áꞌujuꞌun meꞌɨ́jna ɨ́ ꞌuuca mej tejáꞌutɨɨ ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ tiúꞌuruu ɨ́ tuꞌupi tɨ naa teáarɨ́ꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi u áꞌujuꞌun aꞌu tɨ aúucun. 
\p  
\v 2 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌaráꞌa. Aj mú mi raaseíj aꞌujna tɨ aúucun tɨ puaꞌa ari teꞌentácuuniꞌi. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tetej ɨ́ mej raꞌitéjmua, puꞌuri jaꞌatɨ u yéꞌenxɨɨracaꞌa.  
\v 3 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌuun aꞌuteájrupi aꞌu tɨ aúucun. Aru camu ráateu ɨ́ téviraꞌan ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 4 Majta mauj meꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌimuaꞌajca aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ huarɨ́j aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mɨꞌɨchi, jíyeꞌitzi jɨ́n mú huaꞌapua huataseíjre ɨ́ teteca aꞌɨ́mej jemi ɨ́ ꞌuuca. Ayee mú cuaiínaviꞌin tiꞌitéchejcaꞌa. Ayee pu tiꞌitemastájyeꞌicaa cumu mej témaxcavaꞌaraꞌan.  
\v 5 Jéꞌecan mú tiuꞌutátziɨn ɨ́ ꞌuuca. Aꞌɨ́j mú jɨ́n títunutaxɨ, majta aicaújtuuxɨ. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teteca, ayée mú tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné sej si ꞌeen jɨ́n siyen rahuauhuau huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite seɨ́j tɨ ari ruuri?  
\v 6-7 Capu hui yeꞌe jáꞌahuaꞌa, aꞌiné puꞌuri ajtahuaꞌa huatarúj. ¿Ni hui secaí ramuaꞌaree aꞌij tɨ tejámuaatáꞌixaa tɨ́ꞌɨj auj aꞌutéveecaꞌa múꞌejmi jemi aꞌujna u Galilea yee tɨ ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej tiuꞌutátuiireꞌen aꞌɨ́jna tɨ huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte huáꞌa jemi ɨ́ mej aꞌij puaꞌa titetiújchaꞌɨɨ mej mi ráꞌutatan? Ajta yee huaíca xɨcaj tzajtaꞌa pu ajtahuaꞌa nuꞌu huatarújsin. ―Aꞌɨ́ɨ mú teteca miyen tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 8 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ ꞌuuca, aj mú mi raꞌutámuaꞌareeriꞌi aꞌij tɨ tihuaꞌutáꞌixaa.  
\v 9 Matɨ́ꞌɨj mi huiráacɨ aꞌu tɨ aúucun. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j ruche. Aj mú huaꞌutáꞌixa aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan seɨ́j aráꞌase, ajta ɨ́ seica. Nain mú huaꞌutáꞌixa aꞌij mej tiꞌitɨ́j tiuꞌuséij. 
\p  
\v 10 Aꞌɨ́ɨme ɨ́ ꞌuuca, aꞌɨ́ɨ mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen, ɨ́ María, Magdala tɨ éꞌemeꞌecan, ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Juana, ajtahuaꞌa seɨ́j ɨ́ María tɨ náànajraꞌan púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, majta seica ɨ́ ꞌuuca. Aꞌɨ́ɨ mú miyen tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Jesús huaꞌantíhuau. 
\p  
\v 11 Mɨ́ ajta caí aꞌɨ́ɨme, camu huáꞌantzaahua ɨ́ ꞌuuca aꞌiné capu aꞌij tihuáꞌamitɨejteꞌecaꞌa aꞌij mej tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 12 Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro, aꞌɨ́ɨ pu ájchee Tɨꞌɨj jí aꞌutɨéechejraa aꞌájna aꞌu tɨ aúucun. Tɨ́ꞌɨj i aꞌuteájrupi. Tɨꞌɨj jí aicaújtutzi, tɨ́ꞌij cɨ́ɨxuri tiuꞌuséij. Aa pu rujɨ́ɨmuaꞌa tíꞌijpiicaꞌa á chuaataꞌa. Tɨꞌɨj jí áꞌuraa. Jéihua pu tíꞌimuaꞌajca ɨ́ ru tzajtaꞌa aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ huarɨ́j. 
\s1 Aꞌájna nuꞌu jáꞌahuaꞌa juye jetze Emaús tɨ aꞌuréꞌenineꞌi 
\r (Mt. 16:12-13) 
\p  
\v 13 Aꞌájna xɨcájraꞌa jetze, mé huaꞌapua ɨ́ mej huáꞌa jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌúu mú aujúꞌucaa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Emaús. Aꞌatzu pu aꞌɨmuá pɨ́tejáꞌarɨcɨ aꞌujna u Jerusalén, aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa kilómetros.  
\v 14 Ayee mú tiuꞌuxájtajmeꞌe nain aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huarɨ́j.  
\v 15 Maúcheꞌe mú tiuꞌuxáatajmeꞌeca, majta tiꞌihuaúrihuaurájmeꞌe rujɨ́ɨmuaꞌa, tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Jesús ajteáxɨɨrecaꞌa tɨ ꞌij huáꞌa jamuan huaméꞌen.  
\v 16 Aru capu huaꞌutáꞌa mej ráamuaꞌati. 
\p  
\v 17 Tɨ́ꞌɨj i Jesús ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitájni aꞌij setiúꞌurixaateꞌe siyen huajúꞌun? 
\p Matɨ́ꞌɨj mi huatéhuiixɨ, muaꞌicaujtutájmeꞌe.  
\v 18 Ajta seɨ́j tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Cleofas, aꞌɨ́ɨ pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni pecaí ramuaꞌaree aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ huarɨ́j íjii itejmi jemi? ¿Ni pecaí múꞌee peꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ pej huayéꞌi penaꞌa pej caí tiꞌitɨ́j muaꞌaree aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ taruure itejmi? 
\p  
\v 19 Aj pu i ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitáani aꞌij huarɨ́j? 
\p Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús, Nazarét tɨ éꞌemeꞌecan. Aꞌɨ́ɨ pu hui tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ rumuárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan jɨmeꞌe ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Ajta jeíhua pu ayén tiúꞌuruu tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe, mejseíiracaꞌa ɨ́ teɨte.  
\v 20 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌitaꞌaijteꞌe, aꞌɨ́ɨ mú hui Jesús tiuꞌutátui mej mi tiuꞌutáꞌan mej raajéꞌica. Matɨ́ꞌɨj mi ráꞌutatai. 
\p  
\v 21 ’Mɨ teajta iteen, ayée tu hui tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn puꞌéeneꞌe áꞌameꞌencheꞌe tɨ tuꞌirájtuaani itejmi i tej Israél jetze ajtémeꞌecan. Puꞌuri huaíca xɨcaj tejauume ɨ́ mej ráꞌutatai. 
\p  
\v 22 ’Majta seica juuca ɨ́ mej téjmi jetze ajtémeꞌecan, jeíhua mú aꞌij puaꞌa teꞌutaseíjra. Iíyeꞌe mú u aꞌatanéj aꞌu mej yeꞌaváꞌana meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 23 Aru camu ráateu ɨ́ mɨꞌɨchi. Matɨ́ꞌɨj mi huaréꞌacɨ. Aj mú mi taataꞌixaa tɨjɨ́n seica mú huataseíjre aꞌɨ́mej jemi. Aꞌɨ́ɨ mú nuꞌu meꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ mej ta japua tíꞌivaɨreꞌe. Ayee mú eeriꞌi tihuaꞌutáꞌixaa tɨ nuꞌu ari ajtahuaꞌa huatarúj aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 24 Majta seica ɨ́ mej ta jamuan áꞌujujhuaꞌan, aꞌɨ́ɨ mú majta u aꞌatanéj aꞌu mej yeꞌaváꞌana. Ayee pu éeneꞌe aꞌij mej tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ ꞌuuca. Aru camu hui áꞌa yaꞌuseíj meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. ―Ayee mú tiraataꞌixaa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌapua. 
\p  
\v 25 Ajta aꞌɨ́ɨn, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌij xu puaꞌa titéꞌujmuajte múꞌeen. Caxu aꞌij tirájteuve mɨ ru tzajtaꞌa sej si caꞌanacan tiráꞌantzaahuateꞌen nain tɨ́j naꞌa aꞌij mej tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. 
\p  
\v 26 ’¿Ni caí ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ ij amuacaí ayén tirajpuaíitzi áꞌaraꞌani aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ ajta Dios aꞌán yaꞌujyeíjtza ɨ́ ɨpuari japua, tɨ ij áꞌiyen teꞌenteárute aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tiuꞌutaꞌaíjta íiyen chaanaca japua, ajta u ta japua, ajta nainjapua? 
\p  
\v 27 Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús temuaꞌa naa nain tɨ́j naꞌa tɨ téꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze aꞌɨ́jna jɨmeꞌe, tɨ́j naꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan, ajta matɨ́j menaꞌa ɨ́ mej tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. 
\p  
\v 28 Matɨ́ꞌɨj meri á vejliꞌi aujúꞌucaa aꞌájna chajtaꞌa aꞌu mej aráꞌaiixa, aúcheꞌe pu huaméꞌecaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, ayée pu cumu mú pu áꞌayee aꞌuméꞌe aꞌame.  
\v 29 Ajta aꞌɨ́ɨme, jeíhua mú caꞌaníjraꞌa raatáꞌa tɨ aꞌuun huateáturan. Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj yé huateáturan téjmi jemi, aꞌiné puꞌuri téchuijxari, ajta ari tɨ́n tétɨcaꞌari. 
\p Tɨ́ꞌɨj i aꞌuun aꞌuteájrupi tɨ ij huáꞌa jamuan aꞌuun aꞌuteáturan.  
\v 30 Tɨ́ꞌɨj i Jesús ayén huarɨ́j tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn aúucaꞌatii huáꞌa jamuan á vejliꞌi meesa jetze. Tɨ́ꞌɨj i raatiɨ́ꞌɨpɨi ɨ́ pan, ajta rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios. Aj pu i raꞌantítaaraxɨ ɨ́ pan. Tɨ́ꞌɨj i aꞌutéjche tɨ huaꞌutaꞌɨ́ꞌɨpɨꞌiteꞌen.  
\v 31 Jɨ́meꞌen puꞌu huaꞌutáꞌɨ́ꞌɨpɨꞌi, aj mú mi raamuáꞌa. Aj pu i eꞌehuaújpuaꞌarixɨ mejseíiracaꞌa. 
\p  
\v 32 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiꞌitiúrihuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni caí úꞌutzunajcaꞌa ɨ́ taxɨejniuꞌuca ɨ́ ta tzajtaꞌa, ajta caꞌaníjraꞌa yú huataseíjre u ta tzajtaꞌa tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn tiuꞌuxájtajmeꞌe ta jamuan ɨ́ juye jetze, tɨ ayén tíꞌitaꞌixaateꞌecaa aꞌij tɨ huataújmuaꞌa ɨ́ tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze? 
\p  
\v 33 Matɨ́ꞌɨj mi ájhuiixɨ. Caꞌanacan mú huaréꞌacɨ u Jerusalén. Aꞌuu mú huáꞌuteu aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan seɨ́j mej aráꞌase, majta ɨ́ seica ɨ́ mej huáꞌa jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Naímiꞌi mú tiújseɨj meꞌújna.  
\v 34 Majta meꞌɨ́jna ɨ́ mej meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa u Jerusalén, ayée mú tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ mej huaꞌapua tɨjɨ́n: 
\p ―Ayej xaa neꞌu tiꞌayajna. Tavástaraꞌa pu ajtahuaꞌa aꞌitáraa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite. Ajta huataseíjre jemin aꞌɨ́jna ɨ́ Simón. 
\p  
\v 35 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌapua, aꞌɨ́ɨ mú tihuaꞌutáꞌixaa aꞌij tɨ tiꞌitɨ́ huarɨ́j matɨ́ꞌɨj meꞌuun aujúꞌucaa ɨ́ juye jetze, ajta aꞌij mej yeꞌí tiraamuáꞌa tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn raꞌantítaaraxɨ ɨ́ pan. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Jesús huataseíjre aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej nuꞌu mauj jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨ auj ruuricaꞌa amuacaícan 
\r (Mt. 28:16-20; Mr. 16:14-18; Jn. 20:19-23) 
\p  
\v 36 Maúcheꞌe mú tiꞌixáatacaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Jesús huataseíjre huáꞌa jemi. Aꞌuu pu jáꞌitaꞌa huatéechaxɨ. Aj pu i ayén tihuaꞌutateújte tɨjɨ́n: 
\p ―Chéꞌe huatéepuaꞌare ɨ́ aꞌamua tzajtaꞌa. 
\p  
\v 37 Jéꞌecan mú huajɨ́jxɨcaꞌa. Majta tiuꞌutátziɨn aꞌiné ayée pu huáꞌaseijrateꞌecaa. Cu xɨee mej cu mɨ́ꞌɨchi seijra.  
\v 38 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n aꞌij puaꞌa amuaatáꞌa? ¿Aꞌiné sej si caí xɨ téꞌatzaahuateꞌe?  
\v 39 Casiꞌi, i nemuajcaꞌa jetze, ajta i neꞌɨ́ɨca jetze. Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen. Setáꞌaj naꞌajtamuárɨꞌen sej si siyen raaseíj. Seɨ́j tɨ mɨꞌɨchi, capu ayén nexɨ́ꞌej tiꞌitéhuaꞌiraꞌa, capu ajta ayén nexɨ́ꞌej tiꞌitéjcari. Xuꞌuri neseij nej xaa téhuaꞌiraꞌa, neajta téjcari. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 40 Tɨ́ꞌɨj ayén tihuaꞌutáꞌixaa, aj pu i ayén tihuaꞌutaseíjra ɨ́ rumuájcaꞌa jetze, ajta ruꞌɨ́ɨca jetze.  
\v 41 Majta aꞌɨ́ɨme, camu xɨ ráꞌantzaahuate aꞌiné jeíhua mú aꞌij puaꞌa yáꞌuseijracaꞌa, majta rútemuaꞌaveꞌecaꞌa. Aj pu i ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni secaí tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ ɨ́ nej ráacuaꞌani? 
\p  
\v 42 Matɨ́ꞌɨj mi seɨ́j raatáꞌa ɨ́ huaꞌí tɨ huáꞌijchiꞌi.  
\v 43 Tɨ́ꞌɨj i raꞌancuréꞌechui. Aj pu i ráacua mejseíiracaꞌa aꞌɨ́ɨme.  
\v 44 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tejámuaatáꞌixaa netɨ́ꞌɨj aꞌamua jemi huácatii tɨ ayén ruxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ nain jɨ́n teꞌaraúrasten aꞌij tɨ teꞌuyúꞌuxacaꞌa neetzi jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa, ajta jetzen ɨ́ tihuáꞌachuiica. 
\p  
\v 45 Aj pu i huaꞌutáꞌa mej mi yaúꞌitɨée muáꞌaraꞌani aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze.  
\v 46 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze nej nuꞌu niyen tirajpuaíitzi náꞌaraꞌani inee, i nej neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ Dios án nejaꞌujyeíjtza ɨ́ ɨpuari japua. Ajta nuꞌu huaíca xɨcaj tzajtaꞌa nu neajtahuaꞌa aitáraꞌani huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite. 
\p  
\v 47 ’Majta nuꞌu, nainjapua tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin neniúucajtzeꞌe mej mi seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati ɨ́ Dios jemi tɨ ij aꞌɨ́ɨn tihuaꞌutáꞌuuniꞌi. Maꞌutéjhuijsin nuꞌu mej miyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌen íiye mej Jerusalén aꞌuchéjme, majta méyee ɨ́ mej aꞌɨmuá antachéejmee, majta méyee ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua huachéjme, tɨ́j naꞌa ɨ́ tɨ yen seijreꞌe íiyen chaanaca japua nainjapua. 
\p  
\v 48 ’Múꞌeen xu tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin aꞌij sej seri seꞌɨ́jna jɨ́n tiuꞌuséij.  
\v 49 Nee nu u yaꞌutaꞌíti múꞌejmi jemi aꞌɨ́jna tɨ niyáꞌupua jɨ́n teꞌataújratziiriꞌi. Seajta múꞌeen, setáꞌaj siyen yen huatéꞌen íiyen chajtaꞌa ajta naꞌa caí huateáturan múꞌejmi jemi aꞌɨ́jna tɨ júteꞌe eꞌicánejsin. Aꞌɨ́j xu jetzen araújcaꞌanejsin. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu i aꞌɨ́ɨn Jesús tíraa u ta japua 
\r (Mr. 16:19-20) 
\p  
\v 50 Tɨ́ꞌɨj i aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús huajaꞌuvíꞌitɨ u jáꞌahuaꞌa u Betania. Tɨ́ꞌɨj i ajméijcaꞌataxɨ. Aj pu i rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌa ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa.  
\v 51 Tɨ́ꞌɨj auj rɨ́ꞌɨ tíhuaꞌutáꞌasimeꞌeca, aꞌúu pu huajaꞌuhuáꞌaxɨ. Aj pu i júteꞌe tíraa.  
\v 52 Majta aꞌɨ́ɨme, aꞌúu mú raateánajchecaꞌa. Jéihua mú huataújtemuaꞌave. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j u Jerusalén.  
\v 53 Tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa, mú meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa u teyujtaꞌa mej mi rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios.