\id JHN  
\h San Juan 
\toc1 Aꞌij tɨ tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ San Juan jɨ́meꞌen ɨ́ Jesucɨriistuꞌu 
\toc2 San Juan 
\toc3 Jn. 
\mt1 Aꞌij tɨ tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ San Juan jɨ́meꞌen ɨ́ Jesucɨriistuꞌu 
\c 1  
\s1 Ɨ́ tɨ jɨ́n aꞌutéjche i yuꞌuxari 
\p  
\v 1 Ajmíꞌɨmua pu seijreꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ ɨ́ niuucari. Ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari, aꞌɨ́ɨ pu seijreꞌecaꞌa ɨ́ Dios jemi. Ajta aꞌɨ́ɨ pu Dios púꞌeeneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari.  
\v 2 Aꞌɨ́ɨ pu ꞌajmíꞌɨmua seijreꞌecaꞌa ɨ́ Dios jemi tɨ́ꞌɨj caí xɨ méꞌe jáꞌahuaꞌacaꞌa ɨ́ chaanaca.  
\v 3 Nain tɨ́j naꞌa tɨ tíꞌiseijreꞌe, aꞌɨ́jna niuucari jetze pu ayén tiuꞌutaseíjre. Aꞌɨ́ɨ pu ɨ́ Dios, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari, aꞌɨ́ɨ mú naíjmiꞌi tiúꞌutaahuacaꞌa tɨ́j puaꞌamé yen tíꞌiseijreꞌe. Ajta, capu tiꞌitɨ́j ayén tiꞌiseíireꞌe áꞌameꞌencheꞌe tɨ puaꞌa caí aꞌɨ́ɨn niuucari ayén raatétaahuacaꞌa. 
\p  
\v 4 Tɨ́j naꞌa ꞌajmíꞌɨmua tɨ yú eꞌiréꞌene, aꞌɨ́j pu jetze airámeꞌecan aꞌɨ́jna tɨ iꞌirúuri rusén jɨmeꞌe. Ajta aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén tiúꞌuneeriꞌicɨcaꞌa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ jɨ́n iꞌirúuri mej mi miyen tiráamuaꞌaree aꞌij tɨ ꞌeen ɨ́ Dios jemi.  
\v 5 Ajta aꞌɨ́jna tej tiyen teajta ratamuáꞌamua tɨjɨ́n tatzari, aꞌɨ́ɨ pu huanéeriꞌicɨ́ jáꞌaraa aꞌɨ́mej tzajtaꞌa ɨ́ teɨte ɨ́ mej áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨ́caꞌamisteꞌe. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen tɨ́caꞌamisteꞌe áꞌujujhuaꞌaneꞌe, camu raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa mej raꞌujéꞌica ɨ́ tatzari tɨ huáꞌa tzajtaꞌa huáneeriꞌicɨcaa. 
\p  
\v 6 Seɨ́j pu ayén u aꞌuvéꞌemej tɨ Dios ayén yaꞌutaꞌítecaꞌa. Ayee pu ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Juan.  
\v 7 Ayee pu ꞌeen jɨ́n u aꞌuvéꞌemej tɨ ij ayén aꞌɨ́jna jɨ́n teꞌanxájta aꞌij tɨ ari tíꞌijmuaꞌareerecaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ iꞌi tatzari, mej mi naímiꞌi miyen téꞌantzaahuateꞌen aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn ayén tihuáꞌixaateꞌe.  
\v 8 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, capu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ tatzari sino ayée puꞌu ꞌeen jɨ́n aꞌuvéꞌemej tɨ ij aꞌɨ́jna jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́jna jetze meꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ tatzari.  
\v 9 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tatzari púꞌeen, tɨ ajta huanéeriꞌicɨ́ áꞌayeꞌi huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte, aꞌachú mej puaꞌamé yen seijreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu mú aꞌuvéꞌemeꞌecaꞌa íiyen chaanaca japua. 
\p  
\v 10 Aꞌɨ́ɨ pu ayén huateájturaa íiyen chaanaca japua. Ajta, aꞌɨ́ɨ pu nain tiúꞌutaahuacaꞌa tɨ́j naꞌa tɨ yen chaanaca japuan tíꞌiseijreꞌe. Mɨ́ majta meꞌɨ́n, ɨ́ mej yen huachéejmeꞌecaa íiyen chaanaca japua, camu raamuáꞌa.  
\v 11 Aꞌɨ́ɨ pu mú aꞌuvéꞌemeꞌecaꞌa, ajta aꞌɨ́ɨme jemi ɨ́ ruteɨ́testemuaꞌa huateájturaa. Majta aꞌɨ́ɨme, camu xaa raꞌancuréꞌeviꞌitɨ.  
\v 12 Mɨ́ majta, seica mú xaa raꞌancuréꞌeviꞌitɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨtestemuaꞌameꞌen. Ajta aꞌɨ́ɨn, ayej tihuaꞌutáꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej ráꞌastijre tɨ ꞌij ayén tihuáꞌucɨꞌɨti mej mi yaújmuaꞌameꞌen puꞌéeneꞌe muáꞌaraꞌani ɨ́ Dios, aꞌachú mej puaꞌaméca.  
\v 13 Majta aꞌɨ́ɨme, camu miyen teteca jetze airámeꞌecan meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ teáataꞌa ayén tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa. Camu aꞌatzu xaa neꞌu, sino ayée muꞌu meꞌɨ́jna jetze ajtémeꞌecan ɨ́ Dios. 
\s1 Aꞌɨ́ɨ pu huateújtevistacaꞌa ɨ́ niuucari 
\p  
\v 14 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ niuucari aꞌɨ́ɨ pu ayén huateújtevistacaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu ajta itejmi jemi huateájturaa. Teen tu teajta tiyen raaseíj teꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios. Teen tu raaseíj ɨ́ tɨ jɨ́n Dios rɨ́ꞌɨ tiuꞌutáꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨ naꞌa caj tíꞌiyaujraꞌan ɨ́ Dios. Aꞌɨ́ɨ pu éꞌemeꞌecan ɨ́ ruyáꞌupua jemi. Nain pu jɨ́n rɨ́ꞌɨ titájchaꞌɨɨcaꞌa ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Ajta, nain pu ayén tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa.  
\v 15 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Juan, ayée pu aꞌɨ́jna jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa, ayén tiꞌixáata tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ nej jɨ́n neri tejamuáꞌixaa yee aꞌɨ́jna tɨ yeꞌevéꞌeme nee cujtaꞌa, jaítzeꞌe pu veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee necaí inee, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu amuacaí seijreꞌecaꞌa necaí inee. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 16 Naíjmiꞌi iteen, tuꞌuri tiyen teꞌɨ́jna jɨ́n raꞌancuréꞌa teꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ nain jɨ́n rɨ́ꞌɨ naa titatáꞌaca. Ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa pu jɨ́n rɨ́ꞌɨ titatáꞌaca tɨ́j naꞌa tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame.  
\v 17 Aꞌiné ayée puꞌu, aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, Dios pu ayén raateájtuaa ɨ́ Moisés jemi. Dios pu ajta ayén tiraꞌíjca aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, tɨ ajta Cɨríistuꞌu púꞌeen, tɨ ij aꞌɨ́ɨn ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨ́n rɨ́ꞌɨ titaatáꞌan, tɨ ij ajta tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n titaataseíjrateꞌen aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios.  
\v 18 Capu jaꞌatɨ́ jaꞌanáj raaseíj ɨ́ Dios, sino aꞌɨ́ɨ puꞌu tɨ aꞌɨ́ɨ naꞌa caj tíꞌiyaujraꞌan. Ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa pu jɨ́n rɨ́ꞌɨ titatáꞌaca tɨ́j naꞌa tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame. Capu jaꞌatɨ́ jaꞌanáj raaseíj ɨ́ Dios, sino aꞌɨ́ɨ puꞌu tɨ seɨ́j naꞌa yaujraꞌan púꞌeen, tɨ ajta Dios jemi seijreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu ayén taatamuáꞌate aꞌij tɨ ꞌeen. 
\s1 Ɨ́ Juan tɨ huáꞌamuaɨꞌɨhuacareꞌe pu teꞌanxájta jɨ́meꞌen ɨ́ Jesus tɨ iꞌi Cɨríistuꞌu 
\r (Mt. 3:11-12; Mr. 1:7-8; Lc. 3:15-17) 
\p  
\v 19 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, mej majta tejéꞌaijta meꞌújna Jerusalén, aꞌɨ́ɨ mú huajaꞌutaꞌítecaꞌa ɨ́ Juan jemi seica ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌecaꞌa u huaꞌatéyujtaꞌa, majta seica ɨ́ mej meꞌɨ́jna jetze airáane aꞌɨ́jna ɨ́ Leví teecan mej mi miyen tiraataꞌíhuaꞌu tɨ jɨ́meꞌen yee: “¿Aꞌataani pej pɨ́rɨcɨɨ?”  
\v 20 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, capu huaꞌutáꞌijmɨijriꞌi mej ráamuaꞌati sino ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa pu jɨ́n ayén tihuaꞌutáꞌixaa mejseíiracaꞌa naíjmiꞌi ɨ́ teɨte. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Canu nee neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu. 
\p  
\v 21 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌataani pej púꞌeen? ¿Ni peꞌɨ́n púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Elías? 
\p Ajta ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Canu neꞌɨ́n púꞌeen. 
\p Majta miyen tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni peꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ tej rachúꞌeveꞌe, aꞌɨ́jna tɨ Dios jetze meꞌecan titaatáꞌixaateꞌesin? 
\p Ayee pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Canu neꞌɨ́n púꞌeen. 
\p  
\v 22 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌataani neꞌu pej púꞌeen múꞌee? Patáꞌaj taatáꞌixaateꞌen áꞌa jɨmeꞌe tej ti teajta tiyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tajaꞌutaꞌítecaꞌa. ¿Aꞌiné petíꞌixa áꞌa jɨmeꞌe? 
\p  
\v 23 Aj puꞌi ayén Juan tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen aꞌɨ́jna tɨ ayén jɨ́meꞌen tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Isaías teecan tɨ nuꞌu ayén jaꞌatɨ́ pu á eꞌevéꞌejijhua aꞌujna jáꞌahuaꞌa ꞌɨtzitá. Ayen tɨjɨ́n: “Rɨ́ꞌɨ xu huaújruuren sej si siyen temuaꞌa naa raꞌancuréꞌeviꞌitɨn seꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa.” 
\p  
\v 24-25 Majta seica ɨ́ fariseos, ɨ́ mej tiuꞌutaꞌaíjtiꞌire, ayée mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa piyen múꞌee caí aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu, pajta caí múꞌee aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Elías, pajta caí múꞌee aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ tej rachúꞌeveꞌe tɨ Dios jetze meꞌecan titaatáꞌixaateꞌesin, ¿aꞌiné ꞌeen jɨ́n piyen huáꞌamuaɨꞌɨhua ɨ́ teɨte? 
\p  
\v 26 Ayee pu tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Juan tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu áꞌamuamuaɨꞌɨhua jaj jɨmeꞌe. Mɨ́ ajta, seɨ́j pu ayén múꞌejmi jemi seijreꞌe ɨ́ sej caí ramuaꞌate.  
\v 27 Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ auj mé eꞌevéꞌeme. Aꞌiné inee cɨliéeneꞌe nu jɨ́n tiꞌitéjvee ɨ́ jemin, capu ayén tiraavíjteꞌe nej raꞌajtaꞌɨ́ꞌɨpɨꞌɨn ɨ́ caꞌacairaꞌan. 
\p  
\v 28 Ayee pu tiúꞌuruu aꞌujna jáꞌahuaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Betábara, u jetze pújmeꞌen, ɨ́ játeꞌanaraꞌan jetze ɨ́ Jordán, aꞌu tɨ aꞌɨ́ɨn Juan huajéꞌemuaɨꞌɨhuacaꞌa. 
\s1 Jɨ́meꞌen ɨ́ cáneꞌa tɨ Dios raatámuaɨꞌɨvajta 
\p  
\v 29 Yee ruijmuaꞌa yee, aꞌɨ́ɨ pu raaseíj aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ eꞌevéꞌemeꞌecaa aꞌájna jemin. Aj pu i ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan tɨjɨ́n: 
\p ―Casiꞌi xaaseíj múꞌeen, mɨ cáneꞌa Dios tɨ raatámuaɨꞌɨvajta. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨ́n raꞌuréꞌuuna nain jɨmeꞌe aꞌij mej titeꞌuteájturaa ɨ́ Dios jemi aꞌachú mej puaꞌamé yen seijreꞌe íiyen chaanaca japua.  
\v 30 Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ nej jɨ́meꞌen niyen tiuꞌutaxájtacaꞌa netɨ́ꞌɨj niyen tejámuaatáꞌixaa yee: “Seɨ́j pu yé ꞌeꞌevéꞌemeꞌe aꞌame nehuáritaꞌa mejcaꞌihuáyee, tɨ ajta jaítzeꞌe veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee necaí inee, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu amuacaí huataseíjre necaí inee.”  
\v 31 Canu neajta inee neseɨ́j ramuaꞌatejcaꞌa. Aru ayée nu en jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej nej ni niyen huáꞌumuaɨꞌɨhua ɨ́ jaj jɨmeꞌe tɨ ij aꞌɨ́ɨn ayén huataseíjreꞌen aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 32 Aj puꞌi Juan ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu raaseíj neꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios tɨ júteꞌe ꞌeꞌicámeꞌecaa. Yee pu seijreꞌecaꞌa tɨ́j cucuiꞌi. Aj pu i án muꞌúutzeꞌen aꞌujyeíjxɨ.  
\v 33 Canu aꞌatzu ramuaꞌatíicheꞌe tɨ puaꞌa caí ayén tinaatáꞌixaateꞌencheꞌe aꞌɨ́jna tɨ nejaꞌutaꞌítecaꞌa ayén tɨjɨ́n: “Tɨ́ puaꞌa hui piyen raaseíj tɨ aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios ayén eꞌicáanen tɨ ij seɨ́j japuan huateáturan, aj pej ramuaꞌati tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ ayén tiraataꞌaíjteꞌesin aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios tɨ múꞌejmi tzajtaꞌa huateáturan sej si seꞌɨ́jna jetze araújcaꞌanen.” 
\p  
\v 34 ’Nee nu niyen raaseíj. Neajta nu niyen tejámuaatáꞌixaateꞌesin tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ yaujraꞌan ɨ́ Dios. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\s1 Jɨ́meꞌen ɨ́ mej amuacaí áꞌujujhuaꞌaneꞌe jamuan ɨ́ Jesús 
\p  
\v 35 Yee ruijmuaꞌa yee, ajtahuaꞌa pu aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ tɨ huáꞌuviꞌitɨjmeꞌe, huaꞌapua mú jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe.  
\v 36 Tɨ́ꞌɨj raaseíj tɨ aꞌuun aꞌataméꞌecaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Xaaseíj múꞌeen, ɨ́ cáneꞌa Dios tɨ raatámuaɨꞌɨvajta. 
\p  
\v 37 Matɨ́ꞌɨj miyen tiráanamuajriꞌi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌapua, matɨ́ꞌɨj mi Jesús huatavén.  
\v 38 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, tɨ́ꞌɨj pɨ́ aꞌuréꞌeve, aj puꞌi huaꞌuseíj mej raavájrajmeꞌe. Aj puꞌi ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné setíꞌijxeꞌeveꞌe múꞌeen? 
\p Aj mú miyen tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Rabí, ¿aꞌuné peꞌeche múꞌee? 
\p Aꞌíjna i niuucari tɨjɨ́n Rabí, ayée pu huataújmuaꞌa tɨjɨ́n: Tevij tɨ Tihuáꞌamuaꞌate. 
\p  
\v 39 Aj pu i Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj yú aꞌuvéꞌejuꞌun setáꞌaj yaꞌuseíj. 
\p Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j jamuan. Majta u yaꞌuseíj aꞌutɨ́ éꞌechejcaꞌa. Majta mú jamuan aꞌuun aꞌuteájturaa aꞌachú puaꞌan hora tíꞌituraacaꞌa aꞌɨ́jna xɨcájraꞌa jetze. Yee pu teuuméꞌeca teꞌecáaráꞌa tacuarixpua.  
\v 40 Ajta, seɨ́j tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecantacaꞌa ɨ́ mej huaꞌapua ɨ́ mej Jesús jamuan aꞌucɨ́j, ayée pu ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Andrés. Aꞌɨ́ɨ pu juutzeájraꞌan pɨ́rɨcɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Simón, tɨ ajta iꞌi Pedro. 
\p  
\v 41 Aj puꞌi aꞌɨ́ɨn Andrés amuacaí raꞌantinájchecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ rujaꞌa, ɨ́ Simón. Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tuꞌuri ráateu teꞌɨ́jna ɨ́ Mesías. (Mesías, ayée pu huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨjɨ́n: Cɨríistuꞌu tɨ Dios Raꞌantihuau.) 
\p  
\v 42 Tɨꞌɨj jí yeꞌeráaviꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Simón ɨ́ Jesús jemi. Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, temuaꞌa pu tiraꞌaráaseij. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee pej aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ yaujraꞌan ɨ́ Jonás. Ayee pej ántehuaa puaꞌamé tɨjɨ́n: Cefas. 
\p (Cefas, ayée pu huataújmuaꞌa tɨjɨ́n: Pedro, tɨ ajta tetej púꞌeen.) 
\s1 Jɨ́meꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe, ajta ɨ́ Natanael 
\p  
\v 43 Yee ruijmuaꞌa yee, Jesús pu aꞌuun áꞌuyeꞌimɨjcaꞌa. Ayee pu tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare tɨ aꞌuun áꞌumeꞌen aꞌujna ájtepua, Galilea jáꞌahuaꞌa. Tɨ́ꞌɨj i aꞌɨ́ɨn raꞌantinájchecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj ne jamuan áꞌucheꞌecaneꞌen. 
\p  
\v 44 Aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe, aꞌúu pu éꞌemeꞌecantacaꞌa, aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Betsaída. Aꞌuu mú majta éꞌemeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ Andrés, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro.  
\v 45 Aj puꞌi aꞌɨ́ɨn Felipe aꞌɨ́ɨn huáteu ɨ́ Natanael. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tuꞌuri ráateu teꞌɨ́jna tɨ jɨ́meꞌen Moisés teecan ayén tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́jna jetze ɨ́ yuꞌuxari, ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta. Aꞌii pu hui ajta aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej majta jɨ́meꞌen raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, Nazarét tɨ éꞌemeꞌecan. Aꞌɨ́ɨ pu yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ José. 
\p  
\v 46 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Natanael, ayée pu tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni qui Nazarét éꞌemeꞌecan? ¿Ni ayén tíꞌirɨꞌɨri tɨ aꞌuun Nazarét tiꞌitɨ́j airaanen tɨ tiꞌirɨ́ꞌeen? 
\p Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe tɨjɨ́n: 
\p ―Cheꞌeré, patáꞌaj yaꞌuseíj. 
\p  
\v 47 Tɨ́ꞌɨj Jesús raaseíj tɨ eꞌevéꞌemeꞌecaa aꞌɨ́jna ɨ́ Natanael, ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa jɨ́meꞌen aꞌɨ́jna tɨjɨ́n: 
\p ―Xaaseíj, puꞌuri eꞌevéꞌeme seɨ́j tɨ tzɨ́teꞌe Israél jetze ajtémeꞌecan. Capu tíꞌihuaꞌitzi aꞌɨ́jna jemi. Capu jaꞌanáj tíꞌihuaꞌitaca. 
\p  
\v 48 Aj puꞌi aꞌɨ́ɨn Natanael ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌuné penejaꞌumuáꞌa? ¿Aꞌiné pej pi ꞌeen jɨ́n nemuaꞌate? 
\p Jesús pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu neꞌuun muajaꞌuseíj patɨ́ꞌɨj peꞌuun eꞌirácatii jeten aꞌɨ́jna ɨ́ huaréj, tɨ́ꞌɨj caí xɨ muaatajéeve aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe. 
\p  
\v 49 Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Natanael tɨjɨ́n: 
\p ―Rabí, múꞌee pej peꞌɨ́n púꞌeen pej iꞌi yaujraꞌan ɨ́ Dios. Múꞌee pej aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ pej titaataꞌaíjteꞌesin itejmi, i tej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 50 Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee pej piyen téꞌatzaahuateꞌe peꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej niyen timuaatáꞌixaa yee nej neꞌuun muajaꞌuseíj patɨ́ꞌɨj peꞌuun eꞌirácatii ɨ́ huaréj jete. Ayee nu tíꞌimuaꞌixaateꞌe pej pauj piyen tíꞌiseijran tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe caí aꞌɨ́jna. 
\p  
\v 51 Ajta ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tíꞌimuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe pej piyen raseijran tɨ ayén antacúuniꞌihua aꞌame u ta japua. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌivaɨreꞌe Dios tɨ éꞌeseijreꞌe, aꞌɨ́ɨ mú yéveꞌecánineícaꞌa muáꞌajuꞌu ineetzi jemi, i nej neajta teáataꞌa jetze airáane. Majta mú aꞌuun áꞌujnineicaꞌa muáꞌajuꞌu meꞌújna u ta japua. 
\c 2  
\s1 Jɨ́meꞌen ɨ́ tɨ amuacaí Jesús huarɨ́j ɨ́ mej jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj 
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨj huaíca xɨca jetze teuuméꞌeca, seɨ́j pu huaténeꞌɨchecaꞌa aꞌájna jáꞌahuaꞌa Galilea, chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Caná. Ajta aꞌɨ́ɨn náɨnajraꞌan ɨ́ Jesús, aꞌuun aꞌutéveecaꞌa.  
\v 2 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌiyeste, aꞌɨ́ɨ mú raatáꞌinee meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, majta huaꞌutáꞌinee aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, mej mi huáꞌa jamuan tiúꞌuyesten.  
\v 3 Tɨ́ꞌɨj huaxɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ viinu, aj puꞌi aꞌɨ́ɨn náɨnajraꞌan ɨ́ Jesús ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨjɨ́n: 
\p ―Capu chéꞌe urajmuaa ɨ́ viinu. 
\p  
\v 4 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Náànaj, ¿aꞌiné petíꞌijxeꞌeveꞌe ineetzi jemi? Capúu xɨ aꞌájna tejaꞌuréꞌene ɨ́ nej jetzen aꞌɨ́mej jemi huataseíjreꞌen meneseíiraca aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 5 Aj puꞌi aꞌɨ́ɨn náɨnajraꞌan ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj siyen huárɨni aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tejámuaatáꞌixaateꞌesin. 
\p  
\v 6 Ajta aꞌuun vejliꞌi tejaꞌuvéejmeꞌecaa ɨ́ xaꞌari. Ayee pu tíꞌipuaꞌamecaꞌa aꞌachú cumu arájsevi tɨ tetej jɨmeꞌe taavíjhuacaꞌa. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej meꞌɨ́jna jɨ́n tiuꞌujáꞌusi naꞌari meꞌɨ́jna jetze huaɨ́ꞌɨhua aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan mej mi miyen meꞌɨ́jna jɨ́n araúrasten ɨ́ ruyeꞌirá. Ayee pu téꞌuvejricaꞌa aꞌachú cumu seité liitro, naꞌari seité liitro japuan tamuáamuataꞌa.  
\v 7 Aj puꞌi Jesús ayén tíhuaꞌutaꞌaíj aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj raꞌavéꞌejɨsteꞌaxɨꞌɨn ɨ́ jaj ɨ́ xaꞌari tzajtaꞌa. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj mi teꞌevéꞌejɨsteꞌaxɨ temuaꞌa naa 
\p  
\v 8 Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj ruꞌitajánɨꞌɨn cɨ́j caj ɨ́ jaj tuꞌurájmuaa mɨ xaꞌari tzajtaꞌa. Setáꞌaj seajta raatáꞌan seꞌɨ́jna tɨ aꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌaree mej yé tíꞌiyeste. 
\p Aj mú mi miyen raatáꞌa.  
\v 9 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ antiújmuaꞌaree, aꞌɨ́ɨ pu raꞌantiꞌí aꞌɨ́jna ɨ́ jaj tɨ huateújviinutacaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu caí ramuaꞌareerecaꞌa aꞌu tɨ éꞌemeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ viinu. Mɨ́ majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe, aꞌɨ́ɨ mú xaa ramuaꞌareerecaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌɨ́ɨ pu raatajé aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ huaténeꞌɨchecaꞌa.  
\v 10 Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa, ayée tu tíꞌijrɨꞌɨre. Amuacaí pu hui huaꞌatáꞌaca aꞌɨ́jna ɨ́ viinu tɨ jaítzeꞌe rɨ́ꞌen. Tɨ́ puaꞌa meri táꞌaruaj, aj puꞌi aꞌɨ́ɨn huaꞌutáꞌasin ɨ́ tɨ caí rɨ́ꞌen. Mɨ́ pajta múꞌee, méꞌe pu aꞌayeúche ɨ́ tɨ jaítzeꞌe rɨ́ꞌen tɨ́j naꞌa tej autéjhuii tej tij íjii raꞌantiyéꞌen. ―Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 11 Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ tɨ amuacaí ayén tiꞌitɨ́j jɨ́n huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, ɨ́ mej jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj. Ayee pu huarɨ́j aꞌujna u Caná, chajtaꞌa tɨ aꞌuun aꞌutacáꞌa u Galilea. Ayee pu huáꞌa jemi huataseíjre ɨ́ tíꞌimuarɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan ɨ́ tɨ jɨ́n rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌa. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú jaítzeꞌe ráꞌantzaahua. 
\s1 Jesús pu aꞌuun aꞌutéveecaꞌa u Capernaúm 
\p  
\v 12 Tɨ́ꞌɨjtaꞌi, aꞌuun aꞌucáane aꞌujna Capernaúm aꞌɨ́mej jamuan ɨ́ náɨnajraꞌan, ajta ihuáamuaꞌameꞌen. Aꞌuu mú éꞌetee aꞌachú puaꞌan xɨcaj. 
\s1 Jesús pu huaꞌirámuari aꞌujna teyujtaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌitetuꞌaraca 
\r (Mt. 21:12-13; Mr. 11:15-18; Lc. 19:45-46) 
\p  
\v 13 Tɨ́ꞌɨj ari vejliꞌitacaꞌa aꞌájna mej jetzen miyen raꞌutámuaꞌaree aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa, tɨꞌɨquí Jesús án aꞌujnéj aꞌujna Jerusalén.  
\v 14 Aꞌuu pu aꞌuteájrupi taꞌanténineꞌi ɨ́ teyuu tɨ aꞌutéjvee. Aj puꞌi aꞌuun huáꞌuteu aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌitetuꞌaraca tiꞌiteén huáacasi nusu cáneꞌaxɨ caꞌɨ́n cucuiꞌise. Ajta seica pu huáteu ɨ́ mej án eꞌijtéjcaa meesa jetze mej mi tumin huapuátaꞌata.  
\v 15 Aj puꞌi cuaarta huatétaahuacaꞌa caujnari jɨmeꞌe. Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́jna jɨ́n huaꞌirámuari naíjmiꞌica. Aꞌɨ́mej pu ajta huiiramuári ɨ́ cáneꞌaxɨ, ajta ɨ́ huáacasi. Ajta pu pɨ́ téꞌejhuaꞌaxɨxɨ ɨ́ tihuáꞌameesa aꞌɨ́mej ɨ́ mej japuan tumin tíꞌipuataꞌatiꞌiracaꞌa. Ajta nainjapua ráahuaꞌastɨ́raa ɨ́ tumin.  
\v 16 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej cucuiꞌise tuꞌaraca tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj teꞌiráꞌan nain ɨ́ tɨ ayun tíꞌiseijreꞌe. Caxu chéꞌe siyen raruure niyáꞌupua tɨ raatéechiꞌi. Chéꞌe caí ayén tiꞌitévaꞌɨrihuaꞌan tɨ́j chiꞌi ɨ́ mej tzajtaꞌan tumin muaꞌitɨcɨ. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 17 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aj mú mi miyen raꞌutámuaꞌareeriꞌi tɨ ayén téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: “Naꞌancaꞌanéecan nu yeehui jɨ́n niyen yé áꞌaseca aꞌu pej aꞌutéechiꞌi nej ni muaateánajche.” 
\p  
\v 18 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ayée mú tirájhuaviiriꞌi tɨ ij aꞌɨ́ɨn caꞌanéeri jɨ́n tiꞌitɨ́j huaꞌutaseíjrateꞌen ɨ́ mej jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiraaseíj. Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj taataseíjrateꞌen tiꞌitɨ́j ɨ́ tej jɨ́n aꞌij tímuaꞌutaséij tej ti teꞌɨ́jna jɨ́n ráamuaꞌaree pej peꞌɨ́jna jɨ́n antíꞌamuaꞌaree pej piyen rɨcɨ. 
\p  
\v 19 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa siyen raatéꞌuuna seꞌíjna i teyuu, nee nu huaíca xɨcaj tzajtaꞌa neajtahuaꞌa raꞌajjájsin. 
\p  
\v 20 Ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ Israél mej jetze ajtémeꞌecan, ayée mú titeetaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu hui áꞌatee aꞌachú cumu huaꞌapuate nineꞌiraꞌa japuan arájsevi mej ráꞌajtaahuacaꞌa. ¿Ni qui múꞌee piyen huaíca xɨcaj tzajtaꞌa pajtáhuaꞌa ráꞌajtaahua? ―Ayee mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi. 
\p  
\v 21 Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌixajtacaꞌa ɨ́ teyuu tɨ jetzen seijreꞌe. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ téviraꞌan.  
\v 22 Tɨ́ꞌɨj Dios raꞌajjáj ɨ́ Jesús huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mej meri huácuii, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aj mú mi raꞌutámuaꞌareeriꞌi aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe. Ajta, ayén tihuáꞌamitɨejteꞌecaꞌa tɨ ayén tiꞌayájnacaꞌa aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa ɨ́ huáꞌayuꞌuxa jetze. Majta ráꞌantzaahua aꞌij tɨ Jesús tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\s1 Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej amuacaí téꞌantzaahua aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ Jesús 
\p  
\v 23 Tɨ́ꞌɨj aꞌuun aꞌutéveecaꞌa u Jerusalén aꞌájna xɨcájraꞌan jetze matɨ́ꞌɨj tíꞌiyestejcaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi, jeíhua mú teɨte raaseíj aꞌij tɨ Jesús rɨjcaa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ huápɨꞌɨ naa tihuáꞌaseijrateꞌe. Aꞌɨ́j mú jɨ́n muꞌiitɨ́ ráꞌantzaahua tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ mej rachúꞌeveꞌecaꞌa.  
\v 24 Mɨ́ ajta Jesús, capu huataúraꞌa tɨ huataújtuiireꞌen aꞌɨ́mej jemi, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu naíjmiꞌica muaꞌatejcaꞌa.  
\v 25 Capu ayén ruxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ jaꞌatɨ́ ayén raatáꞌixaateꞌen aꞌij tɨ ꞌeen ɨ́ teáataꞌa, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu ruseɨ́j rúꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌij tɨ ꞌéeneꞌe muaꞌatzíireꞌaraꞌan ɨ́ tzajtaꞌan ɨ́ tevi. 
\c 3  
\s1 Nicodemo pu tíꞌiraꞌihuaꞌuracaꞌa ɨ́ Jesús 
\p  
\v 1 Aꞌuun pu seɨ́j aꞌutéveecaꞌa tɨ aꞌɨ́mej jetze ajtémeꞌecantacaꞌa ɨ́ fariseos. Ayee pu ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Nicodemo. Aꞌɨ́ɨ pu seɨ́j aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ huaꞌavaujsi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan.  
\v 2 Aꞌɨ́ɨ pu tɨ́caꞌɨmua á eꞌiréꞌene ɨ́ Jesús jemi. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Vástaꞌa, teen tu ramuaꞌaree pej peꞌuun aꞌuvéꞌemej ɨ́ Dios jemi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij pej titaatáꞌixaateꞌen. Ayee tu tíꞌijmuaꞌaree tɨ caí aꞌij tíꞌirɨꞌɨri tɨ jaꞌatɨ́ ayén rɨjca patɨ́j múꞌee, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tej jɨ́n aꞌij tímuaꞌutaséij tɨ puaꞌa caí Dios ayén jemin seijreꞌe. 
\s1 Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨ nuꞌu ayén ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn jéjcuacan jɨ́n huanúꞌihua 
\p  
\v 3 Ajta Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Jee xaa neꞌu, ayée nu tíꞌimuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ caí ajtahuaꞌa huanúꞌihua, capu rɨꞌɨrí tɨ aꞌɨ́ɨn aꞌuun aꞌuteárute aꞌujna Dios tɨ éꞌeseijreꞌe. 
\p  
\v 4 Aj puꞌi Nicodemo ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ jaꞌatɨ́ ayén ajtahuaꞌa huanúꞌihua tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn ari vástaꞌa púꞌeeneꞌen? Capu xaa neꞌu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri tɨ ajtahuaꞌa atéhuiꞌixɨn ɨ́ jucáaraꞌan jetze ɨ́ runáàna tɨ ij ajtahuaꞌa huanúꞌihua. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Nicodemo. 
\p  
\v 5 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tíꞌimuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, tɨ puaꞌa caí ayén huaujjéjcuareꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén huaújmuaɨꞌɨhua jaj jɨmeꞌe, ajta tɨ puaꞌa caí ayén ajtahuaꞌa huanúꞌihua aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios ayén huateáturan ɨ́ jemin, capu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri tɨ aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ aꞌuun aꞌuteárute aꞌujna Dios tɨ éꞌeseijreꞌe.  
\v 6 Seɨcɨé pu ꞌeen aꞌɨ́jna tɨ aꞌɨ́jna jetze airáninei tɨ ayén ratéhuaꞌiraꞌa. Ayee pu cheꞌatá naꞌa seɨcɨé ꞌeen aꞌɨ́jna tɨ aꞌɨ́jna jetze airaújneijte ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 7 ’Capej aꞌij téꞌamuajca nej niyen tíꞌimuaꞌixaateꞌe yee ruxeꞌeveꞌe pej pajtáhuaꞌa huanúꞌihua.  
\v 8 Casiꞌi, ayée pu rɨcɨ ɨ́ eeca. Nain japua pu huáꞌeecaj. Pajta ranamua tɨ jújhuaꞌana. Mɨ́ ajta, capu aꞌij timuáꞌamitɨejteꞌe aꞌu tɨ pújmeꞌen aꞌuvéꞌeyeꞌi naꞌari aꞌu tɨ pújmeꞌen huarúꞌipi. Ayee pu cheꞌatá naꞌa tihuáꞌaruure matɨ́j menaꞌa puaꞌamé ɨ́ mej miyen airaújneijte meꞌɨ́jna jetze ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 9 Ajta aꞌɨ́ɨn Nicodemo ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ ayén tejaꞌuréꞌenen? 
\p  
\v 10 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Mɨ́ pej tihuáꞌamuaꞌate aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél teecan jetze ajtémeꞌecan, ¿ni tzaa ayén tiꞌayajna pej caí yaúꞌitɨe aꞌij nej tíꞌimuaꞌixaateꞌe?  
\v 11 Ayee nu tíꞌimuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, ayée tu teꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌixaxaꞌa ɨ́ tej tiyen ramuaꞌaree, teajta teꞌɨ́jna jɨ́n tiuꞌutaxájta ɨ́ tej tajɨ́ꞌɨ jɨ́n tiuꞌuséij. 
\p ’Mɨ́ seajta múꞌeen, caxuu xɨ raꞌancuréꞌa aꞌij tej tejáꞌamuaꞌixaateꞌe.  
\v 12 Ayee nu neꞌɨ́jna jɨ́n timuaatáꞌixaa aꞌij tɨ tíꞌirɨneca íiyen chaanaca japua. Mɨ́ pajta múꞌee, capej jɨ́meꞌen téꞌatzaahuateꞌe. ¿Aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri pej piyen téꞌantzaahuateꞌen tɨ puaꞌa niyen neꞌɨ́jna jɨ́n timuaatáꞌixaateꞌen aꞌij tɨ tíꞌirɨneca u ta japua Dios tɨ éꞌeseijreꞌe? Capu xaa neꞌu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri. 
\p  
\v 13 ’Capu jaꞌatɨ́ jaꞌanáj u aꞌujnéj u ta japua sino aꞌɨ́ɨ puꞌu ɨ́ tɨ yé veꞌecáane íiyen chaanaca japua. Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen i nej neajta teáataꞌa jetze airáane.  
\v 14-15 Ajta, tɨ́j aꞌɨ́ɨn Moisés ajmíꞌi raꞌajpí aꞌɨ́jna ɨ́ cuꞌucuꞌu aꞌujna jáꞌahuaꞌa tɨ caí éꞌe tíꞌitɨɨtacaꞌa, ayée pu cheꞌatá naꞌa tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ Dios ayén naꞌajján ineetzi i nej neajta teáataꞌa jetze airáane, tɨ ij ayén tihuáꞌacɨꞌɨti aꞌachú mej puaꞌamé náꞌantzaahuateꞌesin mej mi miyen ruuri huateáturan tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 
\s1 Dios pu nuꞌu huáꞌaxeꞌeveꞌe matɨ́j menaꞌa puaꞌamé yen huachéjme íiyen chaanaca japua 
\p  
\v 16 ’Ayee pu Dios ayén huaꞌutaxɨ́ꞌeve aꞌɨ́mej ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua tɨ i ayén nejaꞌutaꞌítecaꞌa ineetzi, nej nee nenaꞌa caj tíꞌiyaujraꞌan, nej ni niyen huámɨꞌɨni huáꞌa jetze meꞌecan mej mi caí antipuáꞌare sino tɨ ayén tihuáꞌacɨꞌɨti mej mi miyen ruuri huateáturan tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe, aꞌachú mej puaꞌamé miyen naꞌaráꞌastijreꞌesin ineetzi.  
\v 17 Ayee pu xaa neꞌu tiꞌayajna. Capu Dios ayén nejaꞌutaꞌítecaꞌa nej yé veꞌecáanen íiyen chaanaca japua nej ni niyen huaꞌuxɨ́jteꞌen neꞌɨ́mej ɨ́ mej yen huachéjme neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej ni puaíjtzi huaꞌutáꞌan sino ayée pu nejaꞌutaꞌítecaꞌa nej ni huáꞌa japua huániuuni neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej naíjmiꞌica tiuꞌutáꞌuuniꞌi. 
\p  
\v 18 ’Ayee pu tíꞌijcɨꞌɨti jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén náꞌastijreꞌe ineetzi, nej ni caí raꞌuxɨ́jteꞌen, neajta caí puaíjtzi raatáꞌan. Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn, jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ caí náꞌastijreꞌe ineetzi, Dios pu ari raꞌuxɨ́jte tɨ ij ayén puaíjtzi raatáꞌan aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn caí náꞌastijreꞌe ineetzi nej nee nenaꞌa caj tíꞌiyaujraꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 19 ’Ayee pu ari huáꞌa jɨ́meꞌen raꞌuxɨ́jte ɨ́ Dios nej neri huáꞌa jemi huataseíjre aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej yen huachéjme chaanaca japua nej ni niyen tíhuaꞌutétatzaviꞌi. Mɨ́ majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, ayée mú jaítzeꞌe raataxɨ́ꞌeve mej meꞌuun aꞌuteáturan aꞌu tɨ aꞌutɨ́caꞌa mej caí raataxɨ́ꞌeve mej meꞌuun aꞌuteáturan aꞌu tɨ áꞌuneeriꞌi. Ayee mú ꞌeen jɨ́n raataxɨ́ꞌeve aꞌiné aꞌij mú puaꞌa titetiújchaꞌɨɨcaꞌa. 
\p  
\v 20 ’Ayej xaa neꞌu tiꞌayajna, jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén aꞌij puaꞌa tiꞌitiújchaꞌɨɨ, capu aꞌatzu raꞌaráanajche tɨ ayén huárɨni tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen jɨmeꞌe aꞌu tɨ áꞌuneeriꞌi. Capu xaa neꞌu ayén áꞌujcaꞌane tɨ ayén aꞌij puaꞌa huárɨni aꞌu tɨ áꞌuneeriꞌi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ rátziɨɨneꞌe tɨ ij ayén huatámitɨeereꞌen aꞌij tɨ ꞌeen aꞌɨ́jna tɨ jɨ́n ayén rɨcɨ. 
\p  
\v 21 ’Mɨ́ ajta, jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ hui tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiꞌitiújchaꞌɨɨ, aꞌɨ́ɨ pu xaa ayén áꞌujcaꞌane tɨ ayén rɨjca aꞌu tɨ áꞌuneeriꞌi tɨ ij ayén huatámitɨeereꞌen temuaꞌa naa tɨ ayén rɨcɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ráꞌastijreꞌe ɨ́ Dios. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ Jesús. 
\s1 Jesús pu tihuáꞌixaateꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌuun huachéjme u Judea 
\p  
\v 22 Tɨ́ꞌɨj i Jesús aꞌuun áꞌume aꞌájna jáꞌahuaꞌa, aꞌuun tɨ aꞌutacáꞌa u Judea. Majta mú jamuan aꞌucɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Aꞌuu pu huáꞌa jamuan aꞌutéveecaꞌa aꞌachú puaꞌan xɨcaj. Ajta huáꞌumuaɨꞌɨhuacaꞌa ɨ́ teɨte. 
\s1 Aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, ɨ́ tɨ huáꞌamuaɨꞌɨhuaca, aꞌɨ́ɨ pu jaítzeꞌe tihuáꞌixaateꞌe jɨ́meꞌen ɨ́ Jesús 
\p  
\v 23 Aꞌajnáꞌɨmua, aꞌɨ́ɨ pu Juan ajta huáꞌamuaɨꞌɨhuacaꞌa aꞌájna jáꞌahuaꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Enón. Aꞌuu pu vejliꞌi aꞌutacáꞌa u chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa Salim. Ayej tíꞌiruurejcaꞌa aꞌiné jeíhua pu jájmuaacaꞌa aꞌujna. Majta mú jeíhua teɨte eꞌiréꞌenineicaꞌa ɨ́ jemin tɨ ij huáꞌumuaɨꞌɨhua.  
\v 24 Ayee pu tíꞌiruurejcaꞌa aꞌiné camúu xɨ raꞌiténajcaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Juan. 
\p  
\v 25 Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Juan jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe mej tiújteaꞌaxɨꞌɨn aꞌɨ́mej jamuan ɨ́ seica ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ huaꞌayeꞌira, ɨ́ tɨ nuꞌu ayén ruxeꞌeveꞌe mej nuꞌu ꞌéꞌetiɨꞌɨhuáxɨꞌɨn.  
\v 26 Matɨ́ꞌɨj mi eꞌiréꞌene ɨ́ Juan jemi. Aj mú mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Rabí, casiꞌi aꞌij tɨ rɨcɨ aꞌɨ́jna tɨ aꞌuun aꞌutéveecaꞌa múꞌeetzi jemi patɨ́ꞌɨj peꞌuun u jetze pújmeꞌen u Jordán. Aꞌii pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ pej jɨ́meꞌen tiuꞌutaxájtacaꞌa. Ajta íjii, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌamuaɨꞌɨhua ɨ́ teɨte. Majta naímiꞌi mú eꞌiréꞌeninei ɨ́ jemin. 
\p  
\v 27 Ajta aꞌɨ́ɨn Juan, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́j naꞌa tɨ jaꞌatɨ́ ayén raꞌancuréꞌasin, ayée pu tíꞌijcɨꞌɨti aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios ayén tiraatáꞌasin.  
\v 28 Múꞌeen xu hui seajta seri náanamuajriꞌi nej niyen tejámuaatáꞌixaa yee nej caí neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu, sino Dios pu ayén nejaꞌutaꞌítecaꞌa nej ni amuacaí huataseíjreꞌen múꞌejmi jemi. 
\p  
\v 29 ’Ayee pu tíꞌirɨneca tɨ́ꞌɨj jaꞌatɨ́ huaténeꞌɨche. Aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu huateáturaasin aꞌɨ́jna jemi tɨ raꞌancuréꞌeviꞌitɨ. Ajta aꞌɨ́ɨn amiiguraꞌan ɨ́ jaꞌatɨ, aꞌɨ́ɨ pu á vejliꞌi aꞌutéveeca tɨ ij ayén ráꞌanviꞌitɨn aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa aꞌɨ́jna jemi ɨ́ teáataꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu ajta ayén rutémuaꞌaveꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén ranamua aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ tiuꞌutaxájta aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ari raꞌancuréꞌeviꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa. Ayee nu hui cheꞌatá nenaꞌa netémuaꞌaveꞌe inee, aꞌiné puꞌuri antipuáꞌari ɨ́ nej jɨ́n antínmuaꞌaree. 
\p  
\v 30 ’Ayee pu tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn jaítzeꞌe veꞌecán jɨ́n teꞌenteárute. Ajta ineetzi jemi, ayée pu ajta ruxeꞌeveꞌe nej jaítzeꞌe cɨliéeneꞌe jɨ́n tiuꞌutévaɨreꞌen. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. 
\s1 Aꞌɨ́ɨ tɨ u eꞌicaanej u júteꞌe 
\p  
\v 31 ’Aꞌɨ́jna tɨ hui u eꞌicaanej u júteꞌe, aꞌɨ́ɨ pu nain jɨ́n antiújmuaꞌaree. Neajta inee, i nej íiyen chaanaca japua meꞌecan, íiye nu hui meꞌecan, neajta niyen tíꞌixaxaꞌa aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j rɨ́ɨj áꞌayeꞌi íiyen chaanaca japua. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ júteꞌe eꞌicaanej, aꞌɨ́ɨ pu nain jɨ́n antiújmuaꞌaree.  
\v 32 Aꞌɨ́ɨ pu ayén aꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌixaxaꞌa aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tiuꞌuséij, ajta aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tiúꞌunamuajriꞌi ɨ́ Dios jemi. Mɨ́ ajta, capu jaꞌatɨ́ ráꞌatzaahuateꞌe aꞌij tɨ tiꞌixa.  
\v 33 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ ayén ráꞌantzaahuate, aꞌɨ́ɨ pu ayén raatáꞌitɨira tɨ ayén tiꞌayajna tɨ Dios ayén tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tíꞌixaxaꞌa. 
\p  
\v 34 ’Aꞌɨ́jna tɨ Dios yaꞌutaꞌítecaꞌa, ayée pu hui cheꞌatá naꞌa aꞌɨ́jna jɨ́n tiꞌixa aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ Dios. Ayee pu aꞌɨ́jna jɨ́n rɨcɨ aꞌiné Dios pu ayén raatáꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios nain jɨ́n huateáturan ɨ́ jemin.  
\v 35 Ajta, aꞌɨ́ɨn yaꞌupuáaraꞌan raxɨ́ꞌeveꞌe ɨ́ ruyauj, ajta ayén raatáꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn yaujraꞌan nain jɨ́n antiújmuaꞌaréere áꞌaraꞌani. 
\p  
\v 36 ’Aꞌɨ́jna tɨ ráꞌastijreꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ yaujraꞌan, aꞌɨ́ɨ pu ruuri huateáturaasin ɨ́ Dios jemi tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ caí ayén tiraꞌaráꞌastijreꞌe, capu racɨꞌɨti tɨ ruuri huateáturan ɨ́ Dios jemi sino Dios pu puaíjtzi raatáꞌasin. 
\c 4  
\s1 Jɨ́meꞌen ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ Samaria éꞌemeꞌecan 
\p  
\v 1 Majta meꞌɨ́n ɨ́ fariseos, ayée mú ráamuaꞌareeriꞌi tɨjɨ́n jaítzeꞌe pu nuꞌu huáꞌamuaꞌitɨjcɨ ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús caí aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Ajta nuꞌu huáꞌamuaɨꞌɨhua.  
\v 2 Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, capu ayén tihuáꞌamuaɨꞌɨhuacaꞌa, sino aꞌɨ́ɨme muꞌu ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe.  
\v 3 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, tɨ́ꞌɨj ayén tiúꞌunamuajriꞌi mej nuꞌu miyen tiráamuaꞌareeriꞌi aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, aj puꞌi aꞌuun eꞌerájraa u Judea. Tɨꞌɨj jí ajtahuaꞌa aꞌuun aꞌutamé ájtepua u Galilea. 
\p  
\v 4 Ayee pu tiúꞌujxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ aꞌuun jáꞌitaꞌa aꞌuréꞌenen u Samaria.  
\v 5 Tɨꞌɨj jí aꞌuun aꞌaráꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Sicar, tɨ aꞌuun ajtémeꞌecan u Samaria. Aꞌuu pu vejliꞌi aꞌutacáꞌa aꞌɨ́jna chuéjraꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn nuꞌu Jacobo teecan raatapuaíjve ɨ́ ruyauj ɨ́ José teecan.  
\v 6 Aꞌuu pu yeꞌetéecu aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo. Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌúu pu aꞌujyeíjxɨ á vejliꞌi aꞌutɨ́ eꞌetécun aꞌiné temuaꞌa pu tíꞌicuaꞌanacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ áꞌatee tɨ huaméj ɨ́ juye jetze. Aꞌatzaj aꞌájna pɨ́tíꞌirɨjcaa á tacuarixpua.  
\v 7 Tɨꞌɨj jí seɨ́j á eꞌiréꞌene, ꞌɨ́itaꞌa tɨ Samaria éꞌemeꞌecan. Ayee pu aꞌɨ́jna jɨ́n eꞌiréꞌene tɨ ij jaj aiitajánɨꞌɨn. Aj puꞌi Jesús ayén tiraatajé tɨjɨ́n: 
\p ―Cɨ́j caj jaj tinaatáꞌa. 
\p  
\v 8 Majta aꞌɨ́ɨme, ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌúu mú áꞌujuꞌun u chajtaꞌa mej mi cuaꞌira tiúꞌunanan. 
\p  
\v 9 Ajta aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee pej hui Israél jetze ajtémeꞌecan. Neajta inee, inee iꞌi ꞌɨ́itaꞌa íiye nej Samaria meꞌecan. ¿Aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe piyen jaj nehuavii nej cɨ́j caj timuaatáꞌan? 
\p (Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa aꞌiné, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, camu aꞌij áꞌujmuaꞌara aꞌɨ́mej jemi, ɨ́ mej Samaria éꞌeche.)  
\v 10 Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa pej muaꞌareere tiꞌitɨ́j tɨ jɨ́n Dios ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨ́n muaatapuaíjveꞌesin, pajta ramuaꞌareere jaꞌatɨ́ nej púꞌeen inee, i nej niyen muahuavii, ayée pej naatahuavíirancheꞌe. Neajta nu niyen neꞌɨ́jna muaatáꞌanicheꞌen neꞌɨ́jna ɨ́ jaj ɨ́ pej jɨ́n rusén jɨ́n ruuri. 
\p  
\v 11 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, capej tiꞌitɨ́j tíchaꞌɨɨ ɨ́ pej jɨ́n raꞌitajánɨꞌɨn ɨ́ jaj, ajta jeíhua pu hui ucátee ɨ́ tɨ atécun. ¿Aꞌuné jetze péyeꞌejánɨꞌɨsin peꞌɨ́jna ɨ́ jaj?  
\v 12 ¿Ni piyen jaítzeꞌe tiꞌitɨ́j jɨ́n antíꞌamuaꞌaree múꞌee caí aꞌɨ́jna ɨ́ tayáꞌupuacɨꞌɨ, aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo teecan tɨ ayén taatáꞌa tej tiyen aꞌuyéꞌen iiyecuí? Aꞌɨ́ɨ pu ajta ayajna yéꞌecareꞌe, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ yaújmuaꞌameꞌen, majta ɨ́ tihuáꞌayeꞌemuaacaꞌa. 
\p  
\v 13 Ayee pu tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tíꞌimuaꞌixaateꞌe tɨ ayén tihuáꞌaruuren aꞌachú mej puaꞌamé miyen rayeꞌe meꞌɨ́jna ɨ́ jaj tɨ aiitáninei mɨ taꞌatécun jetze. Matɨ́ꞌɨj huayéꞌen, majtáhuaꞌa mú huataꞌíꞌicu méjcaꞌi huáyee.  
\v 14 Mɨ́ ajta, jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ aꞌɨ́jna huayéꞌen ɨ́ jaj nej hui niyen raatáꞌasin, capu chéꞌe jaꞌanáj huataꞌíꞌimɨ. Jee xaa neꞌu, ayée pu seíireꞌe aꞌame ɨ́ jemin tɨ aꞌɨ́jna ɨ́ jaj nej niyen tiraatáꞌasin tɨ ayén aiitáninéicaꞌa aꞌame tɨ ij aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ rusén jɨ́n ruuri áꞌaraꞌani. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 15 Aj puꞌi aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, patáꞌaj piyen cɨ́j caj tinaatáꞌan peꞌɨ́jna ɨ́ jaj nej ni caí chéꞌe huataꞌíꞌimɨn, tɨ ij ajta caí chéꞌe ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe nej niyen yeraajéin neyajna. 
\p  
\v 16 Aj puꞌi ɨ́ Jesus ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aricu, u aꞌutájee ɨ́ tɨ muajáꞌuviꞌitɨn. Pajta mú aꞌuvéꞌemeꞌen. 
\p  
\v 17 Aj puꞌi aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu jaꞌatɨ́ nejáꞌuviꞌitɨn. 
\p Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Xɨ́ꞌepɨꞌɨn pej tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨ nuꞌu caí jaꞌatɨ́ muajáꞌuviꞌitɨn.  
\v 18 Ayee pu tiꞌayajna ɨ́ mej meri anxɨ́vi aráꞌase muáꞌaraa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej muatéviꞌitɨneꞌe. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ pej jamuan áꞌuca íjii, capu muajáꞌuviꞌitɨn aꞌɨ́jna. Ayee pej tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 19 Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, ayée pu hui tináꞌamitɨejteꞌe pej piyen Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa.  
\v 20 Tavaújsimuaꞌacɨꞌɨ mú ranáꞌamicheꞌe ɨ́ Dios aꞌíjna jetze ɨ́ jɨrí. Mɨ́ seajta múꞌeen, mɨ sej Israél jetze ajtémeꞌecan, ayée xu tíꞌixaxaꞌa tɨ ayén ruxeꞌeveꞌe tej teꞌuun yéꞌanaꞌamicheꞌen aꞌujna jáꞌahuaꞌa u Jerusalén. ―Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 21 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―ꞌƗitaꞌa, ayée nu tíꞌimuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, puꞌuri tɨ́n tejaꞌuréꞌenejsin aꞌájna xɨcájraꞌan jetze sej caí chéꞌe ranáꞌamicheꞌe xáꞌajuꞌun ɨ́ tayáꞌupua íiyen jɨrí japua, camu majta chéꞌe ranáꞌamicheꞌe muáꞌajuꞌu u Jerusalén. 
\p  
\v 22 ’Múꞌeen, mɨ sej Samaria éꞌemeꞌecan, ayée xu hui caí ramuaꞌate seꞌɨ́jna ɨ́ sej ranaꞌamiche. Mɨ́ teajta iteen, teen tu ramuaꞌate teꞌɨ́jna ɨ́ tej ranaꞌamiche aꞌiné aꞌɨ́jna tɨ ayén ta japua niuuni, aꞌɨ́mej jetze pu huataseíjreꞌesin ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 23 ’Mɨ́ ajta, puꞌuri tɨ́n tejaꞌuréꞌenejsin aꞌájna xɨcájraꞌan jetze mej miyen meꞌɨ́jna jetze araújcaꞌanen ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios mej mi miyen tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n ranáꞌamicheꞌen ɨ́ tayáꞌupua. Jee xaa neꞌu, puꞌuri aꞌájna tejaꞌuréꞌene mej miyen rɨcɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n ranaꞌamiche aꞌiné tayáꞌupua pu ayén huáꞌahuauhuau aꞌɨ́mej ɨ́ mej miyen ranaꞌamiche. 
\p  
\v 24 ’Dios pu xɨéjniuꞌucari púꞌeen, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ranaꞌamiche, ayée pu ruxeꞌeveꞌe mej meꞌɨ́jna jetze araújcaꞌanen ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios mej mi tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n ranáꞌamicheꞌen. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 25 Ajta aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu hui ramuaꞌaree tɨ aꞌɨ́ɨn téjmi jemi huataseíjreꞌesin aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jee Mesías púꞌeen, ɨ́ mej miyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n Cɨríistuꞌu tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu. Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn ayén huataseíjreꞌen, aꞌɨ́ɨ pu nain jɨ́n titaatáꞌixaateꞌesin. 
\p  
\v 26 Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Inee, i nej á jamuan tiꞌixa, nee nu neꞌɨ́n púꞌeen. 
\p  
\v 27 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj mú mi uvéꞌene aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Jéꞌecan mú aꞌij raꞌutaseíj meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa jamuan tíꞌixajtacaꞌa. Mɨ́ ajta, capu jaꞌatɨ́ ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: “¿Aꞌiné péjruuren pemɨ́jna mɨ ꞌɨ́itaꞌa?” Ni camu miyen yee: “¿Aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe piyen jamuan tiꞌixa?” 
\p  
\v 28-29 Ajta aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa, á pu yaꞌutára aꞌɨ́jna ɨ́ ruxaꞌari. Tɨꞌɨj jí u áꞌume u chajtaꞌa. Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ teɨte. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Mú seꞌutáuruyiꞌi sej si yaꞌuseíj jaꞌatɨ́ tɨ ayén tinaatáꞌixaa nain jɨmeꞌe aꞌij nej tiꞌitínchaꞌɨɨ. ¿Ni qui caí aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu? ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 30 Matɨ́ꞌɨj miyen tiráanamuajriꞌi, aj mú mi meꞌɨ́n ɨ́ teɨte huiráacɨ u chajtaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun u áꞌujuꞌun ɨ́ Jesús jemi. 
\p  
\v 31 Meenti mauj aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, ayée mú caꞌanéjri ratáꞌacareꞌe tɨ tiúꞌucuaꞌani. Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Rabí, patáꞌaj tiúꞌucuaꞌani. 
\p  
\v 32 Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu neꞌɨ́jna jɨ́n huaténvaɨreꞌesin neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ cuaꞌira ɨ́ sej caí ramuaꞌate. 
\p  
\v 33 Majta meꞌɨ́n, ayée mú tiújꞌixaateꞌecaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Tij jaꞌatɨ́ ari tiraavéꞌetuiiriꞌi ɨ́ cuaꞌira. 
\p  
\v 34 Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen huaténvaɨreꞌesin neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej ni niyen raꞌaráꞌasten ɨ́ tɨ jɨ́n Dios ayén nejaꞌutaꞌítecaꞌa, neajta nej nain jɨ́n raꞌantícɨꞌɨti neꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n tinaaꞌíjca. 
\p  
\v 35 ’Caxu siyen tiuꞌutaxájta yee aúcheꞌe teꞌáꞌatura aꞌachú cumu muáacua máxcɨraꞌi, sej si tiuꞌuréꞌatzaana. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, xaaseíj, seajta nainjapua huanéereajraꞌani aꞌujna mej aꞌutéꞌuu ɨ́ mej tíꞌihuasteꞌe. Jéihua mú huacuaínaviꞌijmee. Puꞌuri huaxɨ́ꞌepɨꞌɨn sej huáꞌajseɨreꞌen sej si tiuꞌutátuiireꞌen ɨ́ Dios jemi.  
\v 36 Ajta íjii, puꞌuri raꞌancuréꞌasin jaꞌatɨ́ aꞌɨ́jna tɨ racɨꞌɨti, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌajseɨreꞌesin mej mi miyen ruuri huateáturan tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe mej mi naíjmiꞌi miyen huataújtemuaꞌaveꞌen, aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tiuꞌuhuáste aꞌij tɨ Dios tiraaꞌíjca, ajta aꞌɨ́jna tɨ ayén tiuꞌuréꞌatza aꞌij tɨ ajta Dios tiraaꞌíjca. 
\p  
\v 37 ’Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén tiꞌayajna aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi tɨ ayén tɨjɨ́n: “Aꞌɨ́ɨ pu raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ tiuꞌuhuásteꞌen. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ seɨ́j ayée pu raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ tiuꞌuréꞌatzaana.”  
\v 38 Ayee nu hui neꞌɨ́jna jɨ́n amuaataꞌítecaꞌa sej si siyen seꞌɨ́jna huaréꞌatzaana aꞌu sej caí tejaꞌuhuáste. Seica mú jeíhua huápɨꞌɨ tiuꞌumuárɨej. Seajta múꞌeen, aꞌɨ́j xu siyen ancuréꞌa ɨ́ mej raamuáꞌitɨ meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej tiuꞌumuárɨej. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 39 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Samaria éꞌemeꞌecan, muꞌiitɨ́ mú ráꞌantzaahua meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ jɨ́n Jesús nain tiraataꞌixaa aꞌij tɨ tiꞌitiújchaꞌɨɨcaꞌa.  
\v 40 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, meꞌɨ́n u eꞌiréꞌene ɨ́ jemin, matɨ́ꞌɨj mi jeíhua rájhuaviiriꞌi tɨ i aꞌɨ́ɨn aꞌuun aꞌuteáturan huáꞌa jamuan. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌuun ayén éꞌetee huáꞌa jamuan aꞌachú cumu huaꞌapua xɨcaj. 
\p  
\v 41 Majta jeíhua mú jaítzeꞌe ráꞌantzaahua ɨ́ Jesús meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ tihuaꞌutáꞌixaa.  
\v 42 Ayee mú tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Amuacaí tu hui teꞌɨ́jna jɨ́n téꞌantzaahua teꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij pej penaꞌa peri titaatáꞌixaa. Teajta íjii, catu chéꞌe tiyen teꞌɨ́jna jɨ́n tenaꞌa téꞌantzaahuateꞌe sino tuꞌuri tiyen ráanamuajriꞌi tajɨ́ɨmuaꞌa. Teajta hui tiyen ramuaꞌaree tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna tɨ ayén téjmi japua niuuni tetɨ́j tenaꞌa puaꞌamé yen seijreꞌe chaanaca japua. 
\s1 Jesús pu nuꞌu tiráahuaa yaujraꞌan seɨ́j tɨ tiꞌitɨ́j jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa 
\p  
\v 43 Tɨ́ꞌɨj teuuméꞌeca aꞌachú cumu huaꞌapua xɨcaj, aj puꞌi aꞌɨ́ɨn Jesús huirájraa aꞌujna. Aj puꞌi aꞌuun áꞌume ájtepua u Galilea.  
\v 44 Jesús pu ayén huataújxajtacaꞌa ruseɨ́j mej nuꞌu caí rɨ́ꞌɨ tirájchaꞌɨɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌuun éꞌeche aꞌu tɨ ajta éꞌeche seɨ́j tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, huirájraa aꞌujna u Judea.  
\v 45 Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Galilea éꞌemeꞌecan, temuaꞌa mú naa tiraꞌancuréꞌeviꞌitɨ tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn huáꞌa jemi aꞌaráꞌa. Ayee muꞌu meri nain tiuꞌuséijracaꞌa aꞌij tɨ huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ́ꞌɨj aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌujna Jerusalén matɨ́ꞌɨj tíꞌiyestejcaꞌa aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Galilea éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú majta aꞌutéꞌuucaꞌa meꞌújna. 
\p  
\v 46 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu ajtahuaꞌa huáꞌumuaarecaꞌa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej meꞌuun eꞌechéjmeꞌe meꞌújna Caná, aꞌu tɨ ɨ́ jaj aꞌuteújviinutacaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu seɨcɨé ayén ráaruu, neꞌu. 
\p Ajta pu seɨ́j aꞌuun aꞌutéveecaꞌa tɨ tiꞌitɨ́j jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa aꞌɨ́jna jemi ɨ́ rey. Ajta aꞌɨ́ɨn, seɨ́j pu tiyáujcaꞌa tɨ aꞌuun áꞌucatii aꞌujna Capernaúm. Tíꞌicuiꞌicaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ yaujraꞌan.  
\v 47 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ ayén ráamuaꞌareeriꞌi tɨ Jesús aꞌuun aꞌarájraa aꞌujna Judea, ajta núꞌu ari aꞌuun aꞌaráꞌa u Galilea, tɨꞌɨquí aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ u áꞌume ɨ́ jemin. Jéihua pu tirájhuaviiriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús aꞌuun áꞌumeꞌen aꞌɨ́jna jemi tɨ tíꞌicuiꞌi tɨ ij raarújteꞌen aꞌiné puꞌuri nuꞌu tɨ́muaꞌa mɨꞌɨni.  
\v 48 Ayee pu Jesús tiraataꞌixaa, tɨjɨ́n: 
\p ―Caxu jaꞌanáj téꞌantzaahuateꞌesin tɨ puaꞌa necaí niyen tiꞌitɨ́j tejamuaataseíjrateꞌen ɨ́ sej jɨ́n rɨ́ꞌɨ tínaꞌutaseíj naꞌari tiꞌitɨ́j ɨ́ sej jɨ́n ráamuaꞌaree tɨ Dios ayén naatáꞌa nej niyen huárɨni. 
\p  
\v 49 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tiꞌitɨ́j jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa ɨ́ rey jemi, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, patáꞌaj piyen u áꞌumeꞌen neetzi jamuan, naꞌari caí, aꞌɨ́ɨ pu hui mɨꞌɨni ɨ́ niyauj. 
\p  
\v 50 Ajta Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Aricu aꞌu pej éꞌeche. Puꞌuri run ɨ́ ayauj. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́, aꞌɨ́ɨ pu ráꞌantzaahua aꞌij tɨ tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Tɨꞌɨj jí áꞌuraa.  
\v 51 Tɨ́ꞌɨj ari á vejliꞌi auméꞌecaa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, aꞌɨ́ɨ mú raꞌantinájchecaꞌa ɨ́ mej ravaɨreꞌe. Ayee mú tiraataꞌixaa tɨ nuꞌu ari huarúj aꞌɨ́jna ɨ́ yaujraꞌan.  
\v 52 Aj puꞌi ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌatzaj tɨ puaꞌa ayén huatéepuaꞌaj aꞌɨ́jna tɨ jɨ́n pɨ́stacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ yaujraꞌan. Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌatzaj pu hui huatéepuaꞌaj ɨ́ tajcaí aꞌatzaj teꞌecáaráꞌa ɨ́ tacuarixpua. 
\p  
\v 53 Jɨ́meꞌen muꞌu miyen tiraataꞌixaa, aj puꞌi ráamuaꞌareeriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ yaꞌupuáaraꞌan tɨ ayén puaꞌa pɨ́tíꞌirɨjcaa aꞌatzaj tɨ puaꞌa Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn yaujraꞌan ari run. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, huataújtuiitze ɨ́ tavástaraꞌa jemi. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨtestemuaꞌameꞌen, aꞌɨ́ɨ mú majta miyen huarɨ́j. 
\p  
\v 54 Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ huaꞌapua tɨ ayén huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe tɨ ayén tiúꞌuruu aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús aꞌujna jáꞌahuaꞌa u Galilea tɨ́ꞌɨj aꞌuun huirájraa u Judea. 
\c 5  
\s1 Tɨ́ꞌɨj Jesús tiráahuaa seɨ́j tɨ cɨyáaxaraꞌacaꞌa ɨ́ ruꞌɨcán jetze 
\p  
\v 1 Puꞌuri aꞌatzu áꞌateeviꞌica matɨ́ꞌɨj tiuꞌuyéꞌeste aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌuun pu aꞌujnéj aꞌánna Jerusalén.  
\v 2-3 Aꞌuun pu jéjmuaa aꞌájna vejliꞌi taꞌáa puéerta aꞌu mej jetzen aꞌuteáruꞌipi ɨ́ cáneꞌaxɨ. Ayee pu téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Betesda. Anxɨ́vi pu áꞌaportaalijmeꞌecaa aꞌu mej eꞌetiújseꞌɨrihuaꞌa jeíhua teɨte ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌicaꞌa. Seica mú miyen aracúcuꞌunijmeꞌecaꞌa, majta seica, aꞌij puaꞌa mú huatzúnaꞌicheꞌe, majta seica cɨyáaxaviꞌicaa ɨ́ huáꞌɨɨca. 
\p  
\v 4 Aꞌɨ́ɨ mú miyen rachúꞌeveꞌecaꞌa tɨ ij jaꞌatɨ́ ayén raꞌutáruureajxɨꞌɨn ɨ́ jaj, aꞌiné jaꞌanáj tɨ naꞌa, ayée pu rɨjcaa seɨ́j tɨ júteꞌe tíꞌivaɨreꞌe Dios tɨ éꞌeseijreꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu aveꞌecánineicaꞌa aꞌájna tɨ jéjmuaa, tɨ ij aꞌɨ́ɨn raꞌutáruureajxɨꞌɨn. Ajta aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ tɨ amuacaí ateájraꞌani ɨ́ jaj tzajtaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ayén run tɨ́j naꞌa tɨ jɨ́n tíꞌicuiꞌi. 
\p  
\v 5 Meenti seɨ́j aꞌuun aꞌutéveecaꞌa tɨ ayén ari áꞌatee aꞌachú cumu seité japuan tamuáamuataꞌa japuan aráhuaica nineꞌiraꞌa tɨ ayén tíꞌicuiꞌi.  
\v 6 Tɨ́ꞌɨj i Jesús ayén raaseíj tɨ aꞌuun aúucaꞌatii, ayée pu ráamuaꞌareeriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn nuꞌu jaꞌatɨ́ ari áꞌatee tɨ ayén ꞌeen. Aj puꞌi ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni piyen tíꞌijxeꞌeveꞌe pej huarún? 
\p  
\v 7 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌicuiꞌi, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, tɨ́ꞌɨj ayén raꞌutáruureajxɨꞌɨn ɨ́ jaj, capu hui méꞌe jaꞌatɨ́ tɨ naatévaɨreꞌen nej ni ateájraꞌani ɨ́ jaj tzajtaꞌa. Ajta, netɨ́ꞌɨj nauj á áꞌumeꞌen, seɨ́j pu hui caꞌanacan aꞌuun ateeme nej caí inee. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ tíꞌicuiꞌi. 
\p  
\v 8 Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ájchesi. Anchuée mɨ áꞌutaatzi. Pajta hui áꞌuraꞌani. 
\p  
\v 9 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj puꞌi aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ huarúj. Ajta yáꞌuchuii ɨ́ rúꞌutaatzi. Tɨꞌɨj jí áꞌuraa. Ajta aꞌájna pɨ́tíꞌirɨjcaa aꞌájna xɨcájraꞌa mej jetzen ruseꞌupi tɨ́ꞌɨj huarúj. 
\s1 Aꞌɨ́ɨ mú raꞌuxɨ́jte meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn raarújte aꞌájna matɨ́ꞌɨj ruseꞌupi 
\p  
\v 10 Ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ayée mú tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén huarúj tɨjɨ́n: 
\p ―Puꞌuri hui aꞌájna pɨ́tíꞌirɨcɨ ɨ́ xɨcájraꞌan tej jetzen taseꞌupi. Ajta ayée pu téꞌeyuꞌusiꞌi aꞌɨ́jna jetze ɨ́ yuꞌuxari tɨ ayén tíꞌitaꞌaijteꞌe tɨ nuꞌu caí aꞌij tíꞌirɨꞌɨri pej piyen ráachuisimeꞌen mɨ áꞌutaatzi íjii. 
\p  
\v 11 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ cɨyáaxaraꞌacaꞌa, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu tinaatáꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ naarújte tɨjɨ́n yee nej nuꞌu ráꞌanchueeni ɨ́ neꞌutaatzi, neajta nuꞌu u áꞌuraꞌani. 
\p  
\v 12 Aj mú mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌataani púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén timuaatáꞌixaa pej nuꞌu piyen ráꞌanchueeni, pajta nuꞌu áꞌuraꞌani? 
\p  
\v 13 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ́ tɨ ayén huarúj, capu aꞌatzu ramuaꞌatejcaꞌa jaꞌatɨ́ tɨ puꞌeeneꞌe, aꞌiné aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús puꞌuri á aúurutecaꞌa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte ɨ́ mej meꞌuun eꞌetiújseɨreꞌecaꞌa.  
\v 14 Tɨꞌɨj jí Jesús aꞌuun yáꞌuteu aꞌujna teyujtaꞌa. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Meꞌecui xaa, pepuꞌuri huarúj. Pecáj chéꞌe tiꞌitɨ́j jɨ́n aꞌaturáa ɨ́ Dios jemi. Naꞌari caí, ayée pu tejaꞌuréꞌenejsin tɨ jaítzeꞌe puaíjtzi muáacɨꞌɨti caí ajmíꞌi. 
\p  
\v 15 Aj puꞌi áꞌuraa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Ajta ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe tɨ ayén raarújte.  
\v 16 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ayée mú ꞌeen jɨ́n aꞌij puaꞌa raruurejcaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn ayén rɨjcaa aꞌájna xɨcájraꞌa mej jetzen ruséꞌupihuaꞌa. 
\p  
\v 17 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́j naꞌa tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame, aꞌɨ́ɨ pu auj tíꞌimuarɨꞌe ɨ́ niyáꞌupua. Ayee nu cheꞌatá nenaꞌa inee tíꞌimuarɨꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 18 Ayee mú ꞌeen jɨ́n jaítzeꞌe miyen tíꞌiteseꞌecaꞌa mej mi raajéꞌica meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ nuꞌu ayén Jesús raatéxɨeehuatacaꞌa tɨ ayén huárɨni aꞌij mej tíꞌijrɨꞌɨre aꞌájna xɨcájraꞌan jetze mej ruséꞌupihuaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu ajta nuꞌu ayén ratamuáꞌamuaꞌateꞌe ɨ́ Dios tɨ nuꞌu yaꞌupuáaraꞌan púꞌeen. Aꞌɨ́j pu nuꞌu jɨ́n ayén tiúꞌujseijratacaꞌa tɨ ayén cheꞌatá naꞌa ꞌeen tɨ́j ɨ́ Dios. 
\s1 Jɨ́meꞌen ɨ́ mej jɨ́n ruxɨ́ꞌej menaꞌa ꞌeen ɨ́ yaꞌupuáaraꞌan, ajta ɨ́ yaujraꞌan 
\p  
\v 19 Ayee pu tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, capu rɨꞌɨrí nej niyen tiꞌitɨ́j huáruuren neseɨ́j, i nej neajta teáataꞌa jetze airáane. Ayee nu cheꞌatá nenaꞌa tíꞌiruure aꞌij nej tíꞌisiseꞌij tɨ ayén tíꞌiruure ɨ́ niyáꞌupua.  
\v 20 Ayee pu ɨ́ niyáꞌupua nexɨ́ꞌeveꞌe ineetzi i nej yaujraꞌan púꞌeen. Aꞌɨ́ɨ pu ajta tíꞌineseijrateꞌe nain aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tíꞌiruure. 
\p ’Jee xaa neꞌu, ayée pu tinaataseíjrateꞌesin tiꞌitɨ́j tɨ jaítzeꞌe huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe caí aꞌij nej neri tiúꞌuruu sej si temuaꞌa naa tiraꞌutaseíj.  
\v 21 Ayee pu hui niyáꞌupua huaꞌajjájpuaxɨꞌɨsin ɨ́ teɨte huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mej meri huácuii. Aꞌɨ́ɨ pu ajta huaꞌutáꞌasin mej mi majtáhuaꞌa ruuri muáꞌaraꞌani. Ayee nu cheꞌatá nenaꞌa huaꞌutáꞌasin aꞌachú puaꞌamé aꞌɨ́ɨme tɨ ayén naꞌaráanajche nej niyen huaꞌutáꞌan mej mi majtáhuaꞌa ruuri muáꞌaraꞌani. 
\p  
\v 22 ’Ajta yeehui aꞌɨ́ɨn niyáꞌupua, capu jaꞌatɨ́ áꞌaxɨjteꞌe sino puꞌuri ayén nain jɨ́n tinaaꞌíjca ineetzi, i nej yaujraꞌan púꞌeen nej ni naíjmiꞌica aꞌuxɨ́jteꞌen.  
\v 23 Ayee pu ꞌeen jɨ́n huarɨ́j ɨ́ niyáꞌupua mej mi miyen cheꞌatá menaꞌa rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌan ineetzi matɨ́j majta rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca meꞌɨ́jna ɨ́ niyáꞌupua. Ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ caí rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌaca ineetzi, i nej yaujraꞌan púꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu ajta caí rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌaca ɨ́ niyáꞌupua tɨ íiyen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 24 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén ranamua aꞌij nej tiꞌixa, ajta tɨ ayén raꞌaráꞌastijreꞌen aꞌɨ́jna tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, ayée pu ruurican jɨ́n huateáturaasin tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. Capu jaꞌanáj puaíjtzi racɨꞌɨti aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu ari huirájraa aꞌu tɨ ayén tiyeꞌecɨꞌɨtíicheꞌe tɨ huámɨꞌɨni. Aꞌɨ́ɨ pu ajta ari aꞌuun aꞌuteájrupi aꞌu tɨ ayén yéꞌecɨꞌɨti tɨ ruuri áꞌaraꞌani. 
\p  
\v 25 ’Ayee nu tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Ayee pu tejaꞌuréꞌenejsin, jee xaa neꞌu. Ayee pu ari tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen ayén tihuáꞌacɨꞌɨti aꞌɨ́mej ɨ́ mej meri huácuii mej mi miyen ráanamua aꞌij nej tiꞌixa inee, i nej yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Dios. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen raꞌancuréꞌasin aꞌij mej tíꞌijnamuajran, aꞌɨ́ɨ mú rusén jɨmeꞌe ruuri muáꞌajuꞌu. 
\p  
\v 26 ’Aꞌiné ru jetze pu ayén rusén jɨ́n ruuri ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu ayén naatáꞌa ineetzi i nej yaujraꞌan púꞌeen nej ni niyen cheꞌatá nenaꞌa ne jetze rusén jɨ́n ruuri.  
\v 27 Aꞌɨ́ɨ pu hui ajta naatáꞌa nej ni neꞌɨ́jna jɨ́n antínmuaꞌaréere náꞌaraꞌani nej ni huaꞌuxɨ́jteꞌen ɨ́ teɨte aꞌiné nee nu neajta teáataꞌa jetze airánneijte. 
\p  
\v 28 ’Caxu seꞌɨ́jna jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiyéꞌuseijra, aꞌiné aj pu tejaꞌuréꞌenejsin matɨ́j menaꞌa puaꞌamé ɨ́ mej meri huácuii, ayée mú ranamuajran netɨ́ꞌɨj huaꞌutájeeve.  
\v 29 Aꞌuu mú eꞌitajúꞌun aꞌu mej eꞌevéꞌenámiꞌihuajmee. Majta aꞌɨ́ɨme, ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ titetiújchaꞌɨɨcaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú eꞌitajúꞌun mej mi ruuri muáꞌaraꞌani. Mɨ́ majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa titetiújchaꞌɨɨcaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú eꞌitajúꞌun nej ni niyen huaꞌuxɨ́jteꞌen tɨ ij ayén puaíjtzi tihuáꞌacɨꞌɨti. 
\s1 Aꞌij tɨ teꞌanxájta ɨ́ yaꞌupuáaraꞌan, ajta aꞌij tɨ huataújmuaꞌa aꞌij tɨ rɨcɨ ɨ́ yaujraꞌan 
\p  
\v 30 ’Capu rɨꞌɨrí nej niyen tiꞌitɨ́j huáruuren neseɨ́j nenaꞌa, sino ayée nu cheꞌatá nenaꞌa huáꞌaxɨjteꞌe aꞌij nej tíꞌijnamua ɨ́ niyáꞌupua jemi. Ajta, ayée pu tiraavíjteꞌe aꞌij nej tihuáꞌaxɨjteꞌe aꞌiné canu niyen rahuauca nej niyen rɨcɨ aꞌij tɨ tinaꞌaráanajche sino ayée nu rɨcɨ nej ni niyen rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan aꞌɨ́jna tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 31 ’Tɨ́ puaꞌa neseɨ́j nenaꞌa niyen tiuꞌutánxaj, canu niyen tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n niyen tiuꞌutánxajta.  
\v 32 Mɨ́ ajta, seɨ́j pu ayén tineetéxajta ineetzi, neajta inee, ayée nu ramuaꞌaree tɨ́j naꞌa aꞌij tɨ tíꞌinexa ineetzi, ayée pu tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tíꞌinexa aꞌɨ́jna. 
\p  
\v 33 ’Múꞌeen xu seica huataꞌáitecaꞌa ɨ́ Juan jemi. Aꞌɨ́ɨ pu ajta tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tejámuaatáꞌixaa ineetzi jɨmeꞌe.  
\v 34 Capu hui ayén ruxeꞌeveꞌe tɨ jaꞌatɨ́ ayén tíꞌinexajta ineetzi. 
\p ’Mɨ́ neajta, ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Juan tɨ ij Dios ayén tejámuaatáꞌuuniꞌi.  
\v 35 Ayee pu aꞌatzu tiuꞌutévaɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Juan tɨ́j tatzari tɨ áꞌataa, tɨ ajta nain japua huatátzaveꞌejyeꞌi. Seajta múꞌeen, ayée xu aꞌatzu huataúraꞌa sej siyen huataújtemuaꞌaveꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej raꞌancuréꞌa aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 36 ’Tiꞌitɨ́ pu jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe caí aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Aꞌɨ́jna tɨ Dios ayén jɨ́n tinaaꞌíjca nej ni niyen neꞌɨ́jna jɨ́n teꞌaráꞌasten ɨ́ nej neri niyen neꞌɨ́jna jɨ́n rɨcɨ, aꞌɨ́ɨ pu ajta tíꞌivaɨreꞌe sej si siyen ráamuaꞌaree tɨ ayén nejaꞌutaꞌítecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niyáꞌupua.  
\v 37 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ niyáꞌupua tɨ ayén nejaꞌutaꞌítecaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ajta naatéxajtacaꞌa ineetzi jɨmeꞌe. Múꞌeen xu caí jaꞌanáj ráanamuajriꞌi tɨ tiuꞌuxájtacaꞌa. Caxu seajta jaꞌanáj rujɨ́ꞌɨ jɨ́n raaseíj aꞌij tɨ ꞌeen.  
\v 38 Caxu seajta raꞌancuréꞌasin aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌiné caxu naꞌaráꞌastijreꞌesin ineetzi, Dios tɨ nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 39 ’Múꞌeen xu aujcaꞌaneecan jɨ́n tiúꞌujmuaꞌate seꞌɨ́jna jetze ɨ́ yuꞌuxari aꞌiné ayée pu tejamuáꞌamitɨejteꞌe sej seꞌɨ́jna jetze yaúꞌitɨee xáꞌajuꞌun aꞌij sej yeꞌí huárɨni sej si rusén jɨ́n ruuri xáꞌaraꞌani. Aꞌii pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ yuꞌuxari tɨ jetzen téꞌeyuꞌusiꞌi aꞌij mej tiuꞌutaxájtacaꞌa ineetzi jɨmeꞌe. 
\p  
\v 40 ’Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu áꞌujcaꞌane sej siyen naꞌaráꞌastijreꞌen ineetzi nej ni amuaatáꞌan sej si rusén jɨ́n ruuri xáꞌaraꞌani. 
\p  
\v 41 ’Capu ne jetze ruxeꞌeveꞌe tɨ puaꞌa tevi ayén rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌan.  
\v 42 Mɨ́ seajta múꞌeen seɨcɨé xu tíꞌimuaꞌatze. Nee nu niyen ramuaꞌaree sej caí hui raxɨ́ꞌeveꞌe ɨ́ Dios ɨ́ aꞌamua tzajtaꞌa. 
\p  
\v 43 ’Ayee nu ꞌeen jɨ́n aveꞌecáane niyáꞌupua jetze meꞌecan. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu naꞌancuréꞌeviꞌitɨ. Aru tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ runiúucajtzeꞌen jɨ́n mú aꞌuvéꞌemeꞌen, múꞌeen xu xaa raꞌancuréꞌeviꞌitɨ seꞌɨ́jna. 
\p  
\v 44 ’¿Aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri sej tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n téꞌantzaahuateꞌen tɨ́ puaꞌa siyen rɨ́ꞌɨ tiuꞌutaúraꞌan rujɨ́ɨmuaꞌa senaꞌa, seajta caí tíꞌiteseꞌe sej ráahuauni tɨ Dios rɨ́ꞌɨ tejamuaatáꞌan? Capu xaa neꞌu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri.  
\v 45 Caxu siyen múꞌeen tíꞌimuaꞌatze nej tejáꞌamuaxajtziꞌiran ɨ́ niyáꞌupua jemi. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ tejáꞌamuaxajtziꞌiran aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan, ɨ́ sej siyen rachúꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn aꞌamua japua niuuni. 
\p  
\v 46 ’Tɨ́ puaꞌa siyen téꞌatzaahuateꞌe seꞌɨ́jna jemi ɨ́ Moisés, ayée xu seajta náꞌantzaahuateꞌencheꞌe ineetzi seꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn ayén neetzi jɨmeꞌe raꞌutéyuꞌuxacaꞌa.  
\v 47 ¿Aꞌiné sej si caí ráꞌatzaahuateꞌe aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tiraꞌutéyuꞌuxacaꞌa? ¿Aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri sej siyen ráꞌantzaahuateꞌen aꞌij nej inee tejámuaatáꞌixaateꞌesin? Capu xaa neꞌu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\c 6  
\s1 Jesús pu tihuaꞌumí aꞌɨ́mej ɨ́ mej anxɨ́j viꞌiraꞌa aráꞌaxcaa 
\r (Mt. 14:13-21; Mr. 6:30-44; Lc. 9:10-17) 
\p  
\v 1 Aꞌatzu aꞌateeviꞌi, tɨꞌɨquí Jesús aꞌuun u jetze pújmeꞌen antáraa ɨ́ jaj japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Galilea. Ayee pu ajta téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Tiberias.  
\v 2 Jéihua mú teɨte aꞌucɨ́j jamuan aꞌiné muꞌuri raaseíj meꞌɨ́jna tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe tɨ ayén tihuáꞌuhuaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌicaꞌa.  
\v 3 Aj puꞌi Jesús aꞌánna aꞌujnéj jɨrí japua. An pu aꞌutayéijxɨ, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. 
\p  
\v 4 Puꞌuri vejliꞌitacaꞌa aꞌájna xɨcájraꞌan mej jetzen tíꞌiyestehuaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios huaꞌirájtuaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa.  
\v 5 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén huanéereajraa. Tɨ́ꞌɨj i huaꞌuseíj mej eꞌevéꞌejuꞌucaꞌa ɨ́ teɨte. Aj puꞌi Jesús aꞌɨ́ɨn Felipe ayén tiuꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌuné teyéꞌenanan ɨ́ pan ɨ́ mej racuaꞌani aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte? 
\p  
\v 6 Puꞌuri ramuaꞌareerecaꞌa ɨ́ Jesús aꞌij tɨ rɨni. Mɨ́ ajta, ayée pu ꞌeen jɨ́n raataꞌíhuaꞌuriꞌi ɨ́ Felipe tɨ ij ayén raaseíj aꞌij tɨ rɨni.  
\v 7 Felipe pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa tiyen tíꞌituaaveꞌe aꞌachú mej ramuáꞌitɨjca aráhuaica máxcɨraꞌi jɨmeꞌe, capu aꞌɨ́ɨ naꞌa cɨꞌɨpe tej ti pan huánanan tej ti naíjmiꞌica tiuꞌumín. 
\p  
\v 8-9 Aj puꞌi seɨ́j tɨ jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe, aꞌɨ́jna ɨ́ Andrés tɨ juutzeájraꞌan púꞌeen ɨ́ Simón, aꞌɨ́ɨ pu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Yé pu paꞌarɨꞌɨ huatéjvee. Anxɨ́vica pu hui pan tíchaꞌɨɨ, ajta huaꞌapuaca ɨ́ huaꞌité. Mɨ́ ajta, capu aꞌatzu cɨꞌɨpe mej mi naímiꞌi tiúꞌucuaꞌani. 
\p  
\v 10 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj huaꞌutaꞌaíjteꞌen ɨ́ teɨte mej aꞌujráꞌasixɨꞌɨn. 
\p Ayee pu ꞌeen jɨ́n ayén raataxájtacaꞌa aꞌiné jeíhua pu huáꞌɨxaataꞌacaꞌa aꞌujna. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teteca, aꞌúu mú aꞌuráaseajraa. Ayee mú aráꞌasijmeꞌe aꞌachú cumu anxɨ́j viꞌiraꞌa méyee majta méyee. 
\p  
\v 11 Aj puꞌi Jesús raꞌancuréꞌeꞌɨꞌɨpɨ ɨ́ pan. Ajta rɨ́ꞌɨ tiraatateújtziꞌire ɨ́ Dios jemi. Ajta huaꞌuréꞌeꞌɨꞌɨpɨꞌɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌucaíjmeꞌecaa aꞌachú tɨ seɨ́j raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa. Ayee pu cheꞌatá naꞌa huaꞌuréꞌeꞌɨꞌɨpɨꞌɨ ɨ́ huaꞌité.  
\v 12 Matɨ́ꞌɨj ruxɨéehua tiúꞌucuaa, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj raaréꞌeꞌɨꞌɨpɨꞌɨn ɨ́ tɨ avéꞌeturaa. Chéꞌe caí tiꞌitɨ́j aꞌuváꞌɨtzɨꞌɨn. 
\p  
\v 13 Matɨ́ꞌɨj mi raaréꞌeꞌɨꞌɨpɨꞌɨ. Ayee mú teꞌevéꞌejɨsteꞌaxɨ ɨ́ sicɨ́ri jetze aꞌɨ́jna ɨ́ pan tɨ avéꞌeturaa mej tiúꞌucuaa. 
\p  
\v 14 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, matɨ́ꞌɨj miyen raaseíj meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ayén huarɨ́j, ayée mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayej xaa neꞌu tiꞌayajna, amɨ́ pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa, tɨ ayén yé nuꞌu uvéꞌenejsin íiyen chaanaca japua. 
\p  
\v 15 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa ɨ́ ru tzajtaꞌa mej miyen raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare mej aꞌireꞌenejsin mej mi caꞌanéeri jɨ́n tiraaꞌíjcateꞌen tɨ aꞌɨ́ɨn teꞌenteárute ɨ́ rey jɨmeꞌe. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, ayén ajtáraa. Aꞌuu pu jɨrí japua aꞌujnéj ruseɨ́j. 
\s1 Jesús pu antamé japuan ɨ́ jaj tɨ veꞌée 
\r (Mt. 14:22-27; Mr. 6:45-52) 
\p  
\v 16 Tɨ́ꞌɨj huaréꞌecɨéenajmeꞌeca, aꞌúu mú aꞌucáane aꞌutɨ́ eꞌeveꞌeꞌástɨme ɨ́ jaj aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe.  
\v 17 Aꞌuu mú baarcu jetze atéecɨ. Matɨ́ꞌɨj mi antacɨ́j u jetze pújmeꞌen u Capernaúm. Puꞌuri huaréꞌetɨcaꞌarijmeꞌe. Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, capu méꞌe jáꞌahuaꞌacaꞌa.  
\v 18 Caꞌanín pu jɨ́n huáꞌeecacaꞌa. Ajta puꞌuri áꞌujruurejcaꞌa ɨ́ jaj.  
\v 19 Matɨ́ꞌɨj aujúꞌucaa aꞌachú anxɨ́j, o arájsevi kilómetros, matɨ́ꞌɨj mi raaseíj tɨ eꞌevéꞌemeꞌecaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Jaj japua pu huaméꞌecaa. Jéꞌecan mú tiuꞌutátziɨn. 
\p  
\v 20 Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu aꞌɨ́ɨn púꞌeen. Caxu tíꞌitziɨɨneꞌe. 
\p  
\v 21 Matɨ́ꞌɨj mi miyen huateújcaꞌane mej mi miyen raꞌateájtuaani ɨ́ baarcu jetze. Camu aꞌachú aꞌateeviꞌi meꞌuun aꞌutanéj aꞌájna aꞌu mej aꞌujuꞌucaa. 
\s1 Aꞌɨ́ɨ mú nuꞌu rúuhuaumen meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\p  
\v 22 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte ɨ́ mej aꞌuun u jetze pújmeꞌen eꞌetiújseɨj ɨ́ Jesús jemi, aꞌɨ́ɨ mú aꞌuun aꞌuteájturaa. 
\p Yee ruijmuaꞌa yee, ayée pu tihuáꞌamitɨejteꞌecaꞌa tɨ seɨ́j naꞌa eꞌecáveꞌecaꞌa ɨ́ baarcu, ajta tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús caí aꞌɨ́jna jetze ateájraa huáꞌa jamuan ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, sino rujɨ́ɨmuaꞌa muꞌu antacɨ́j.  
\v 23 Matɨ́ꞌɨj mi seica meꞌuun újhuiixɨ ɨ́ baarcu aꞌájna vejliꞌi aꞌu mej tejáꞌucuaa ɨ́ teɨte tɨ́ꞌɨj Jesús rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios. Aꞌuu pu éꞌemeꞌecan ɨ́ baarcu, chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Tiberias.  
\v 24 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme teɨte miyen ráamuaꞌareeriꞌi tɨ nuꞌu caí ajta aꞌuun áꞌucatii u Tiberias aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́jna jetze atéecɨjxɨ aꞌɨ́jna jetze ɨ́ baarcu tɨ tiꞌimuꞌíi. Seica mú atéecɨjxɨ seɨ́j jetze, majtáhuaꞌa ɨ́ seica, seɨ́j jetze mú mijta atéecɨ, mej mi meꞌuun aꞌatanén u Capernaúm, mej mi meꞌuun ráahuauni meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Jesús pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ pan ɨ́ mej jɨ́n ruuri muáꞌaraꞌani 
\p  
\v 25 Matɨ́ꞌɨj ráateu meꞌújna u jetze pújmeꞌen aꞌalaguun jetze, aj mú mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Rabí, ¿aꞌanajni yé peráꞌa peyujna? 
\p  
\v 26 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Caxu seꞌɨ́jna jɨ́n nehuauhuau seꞌɨ́jna jɨ́n sej tiuꞌuséij aꞌij nej huarɨ́j ɨ́ sej jɨ́n aꞌij teꞌutaseíj sino ayée xu ꞌeen jɨ́n nehuauhuau seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej ráacua seꞌɨ́jna ɨ́ pan, seajta sej temuaꞌa naa titéejuꞌuxai.  
\v 27 Caxu siyen senaꞌa tiuꞌumuárɨꞌen sej si seꞌɨ́jna huamuáꞌitɨn ɨ́ cuaꞌira tɨ aꞌuvaɨ́jtzi sino setáꞌaj siyen tiuꞌumuárɨꞌen sej si seꞌɨ́jna huamuáꞌitɨn ɨ́ sej jɨ́n huateújvaɨreꞌen tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. Neajta inee, i nej neajta teáataꞌa jetze airánneijte, nee nu neꞌɨ́jna amuaatáꞌasin aꞌiné aꞌɨ́ɨn Dios tɨ niyáꞌupua púꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jna jɨ́n tinaaꞌíjca. 
\p  
\v 28 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitájni hui ruxeꞌeveꞌe tej tiyen teꞌɨ́jna jɨ́n huárɨni aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios? 
\p  
\v 29 Jesús pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios sej siyen náꞌantzaahuateꞌen ineetzi tɨ Dios nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 30 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitájni jɨ́n piyen rɨcɨ tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe tej ti tiyen raaseíj, tej ti teꞌɨ́jna jɨ́n muáꞌantzaahuateꞌenɨ ɨAꞌiné pej pi piyen rɨcɨ?  
\v 31 Tavaújsimuaꞌacɨꞌɨ mú miyen ráacua meꞌɨ́jna tɨ nuꞌu maná púꞌeen meꞌújna aꞌu tɨ caí éꞌetiꞌitɨjcaꞌa. Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: “Aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu huaꞌutáꞌa mej meꞌɨ́jna huácuaꞌani ɨ́ cuaꞌira tɨ nuꞌu júteꞌe éꞌemeꞌecan.” 
\p  
\v 32 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe tɨ caí aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Moisés teecan tɨ ayén huaꞌutáꞌa aꞌɨ́ɨme áꞌamuayaꞌupuacɨꞌɨstemuaꞌa mej ráacuaꞌani ɨ́ cuaꞌira tɨ júteꞌe éꞌemeꞌecan. Capu xaa neꞌu, sino niyáꞌupua pu ayén amuaatáꞌasin sej si huateújvaɨreꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ cuaꞌira tɨ tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n júteꞌe éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 33 ’Aꞌiné nee nu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ cuaꞌira tɨ Dios jemi éꞌemeꞌecan, neetzi pu jemi ajta éꞌemeꞌecan. Nee nu júteꞌe eꞌicaanej nej ni huaꞌutáꞌan mej ruuri muáꞌaraꞌani tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe matɨ́j menaꞌa puaꞌamé yen huachéjme íiyen chaanaca japua. 
\p  
\v 34 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, patáꞌaj piyen taatáꞌan peꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira tɨ́j naꞌa tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame. 
\p  
\v 35 Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ jetzen éꞌemeꞌecan ɨ́ cuaꞌira ɨ́ mej jɨ́n huateújvaɨreꞌen mej mi ruuri muáꞌaraꞌani tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. Jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ neetzi jemi veꞌeréꞌenen, capu jaꞌanáj iꞌicuatá aꞌame. Ajta, jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén naꞌaráꞌastijreꞌen ineetzi, capu ajta jaꞌanáj huataꞌíꞌimɨ, sino Dios pu rusén jɨ́n raatáꞌasin. 
\p  
\v 36 ’Neajta inee, ayée nu neri tejámuaatáꞌixaa sej seri neseij ineetzi. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu téꞌatzaahuateꞌe.  
\v 37 Matɨ́j menaꞌa puaꞌamé ɨ́ tɨ Dios naatátuiireꞌesin, aꞌɨ́ɨme mú veꞌeréꞌenejsin ineetzi jemi. Ajta tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén neetzi jemi veꞌeréꞌenen, canu jaꞌanáj raaréꞌiti. 
\p  
\v 38 ’Canu neꞌɨ́jna jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej nej ni niyen huárɨni aꞌij nej neseɨ́j nenaꞌa tíꞌijxeꞌeveꞌe sino nej ni niyen huárɨni aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa.  
\v 39 Ajta, ayée pu tíꞌijxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa tɨ caí seɨ́j áꞌuveti aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej veꞌeréꞌene ineetzi jemi sino nej ni naíjmiꞌica japua huániuuni aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen nain jɨ́n teꞌentipuáꞌajte. 
\p  
\v 40 ’Jee xaa neꞌu, ayée pu tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ niyáꞌupua tɨ ayén tiráacɨꞌɨti tɨ ruurican jɨ́n huateáturan tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén tiráꞌamitɨejteꞌe jaꞌatɨ́ nej pɨ́rɨcɨ, ajta ayén tináꞌastijreꞌe ineetzi. Neajta inee, ayée nu raꞌajjájsin huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mej meri huácuii aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen nain jɨ́n teꞌentipuáꞌajte. 
\s1 Muaújniuuste aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan 
\p  
\v 41 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej runiúusteꞌe rujɨ́ɨmuaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Jesús ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ cuaꞌira tɨ júteꞌe eꞌicaanej.  
\v 42 Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni caí aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Jesús tɨ ajta yaujraꞌan púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ José? ¿Ni qui tecaí huáꞌamuajte ɨ́ táàtajraꞌan, ajta ɨ́ náànajraꞌan? Aꞌiné tijtá neꞌu. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, ¿aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ aꞌɨ́ɨn ayén tíꞌixajta tɨ nuꞌu júteꞌe eꞌicaanej? 
\p  
\v 43 Aj puꞌi Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Caxu hui siyen chéꞌe runiúusteꞌe.  
\v 44 Capu rɨꞌɨrí tɨ jaꞌatɨ́ ayén veꞌeréꞌenen ineetzi jemi tɨ puaꞌa caí Dios amuacaí caꞌaníjraꞌa raatáꞌan tɨ ij ayén huárɨni. Neajta nu niyen raꞌajjájsin huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mej meri huácuii aꞌájna xɨcájraꞌa tɨ jetzen nain jɨ́n teꞌentipuáꞌajte. 
\p  
\v 45 ’Ayee mú tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan tɨjɨ́n: “Dios pu nuꞌu ayén tihuáꞌumuaꞌaten naíjmiꞌica.” Jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén ranamua ɨ́ ru tzajtaꞌa aꞌij tɨ tiꞌixa ɨ́ niyáꞌupua, ajta tɨ ayén ráaruuren aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tíꞌijxeꞌeveꞌe, aꞌɨ́ɨ pu veꞌeréꞌenejsin ineetzi jemi. 
\p  
\v 46 ’Capu ayén huataújmuaꞌa tɨ jaꞌatɨ́ ari raaseíj aꞌɨ́jna ɨ́ niyáꞌupua sino inee, i nej neꞌuun aꞌuvéꞌemej aꞌu tɨ aꞌɨ́ɨn éꞌeseijreꞌe, nee nu neri raaseíj ɨ́ niyáꞌupua. 
\p  
\v 47 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe tɨ jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén téꞌantzaahuateꞌen aꞌij nej tiꞌixa, aꞌɨ́ɨ pu ruurican jɨ́n huateáturaasin tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe.  
\v 48 Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ cuaꞌira tɨ jetzen airáninei ɨ́ mej jɨ́n ruuri muáꞌaraꞌani tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 
\p  
\v 49 ’Aꞌamuahuáacɨxaꞌastemuaꞌacɨꞌɨ mú ráacua meꞌɨ́jna ɨ́ maná aꞌujna jáꞌahuaꞌa aꞌu tɨ caí éꞌetiꞌitɨjcaꞌa. Majta áꞌiyen mú huácuii.  
\v 50 Mɨ́ ajta, yé pu seijreꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira tɨ júteꞌe eꞌicaanej. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ ráacuaꞌani aꞌɨ́jna, capu jaꞌanáj mɨꞌɨni. 
\p  
\v 51 ’Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira tɨ júteꞌe eꞌicaanej, tɨ jetzen airáninei ɨ́ mej jɨ́n ruuri muáꞌaraꞌani. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén ráacuaꞌani aꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira, aꞌɨ́ɨ pu ruurican jɨ́n huateáturaasin tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. Ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ nej ratéhuaꞌiraꞌa, ɨ́ nej neajta ratámuaɨꞌɨvajta huáꞌa jetze meꞌecan matɨ́j menaꞌa mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua mej mi ruuri muáꞌaraꞌani tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 52 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, caꞌanín mú jɨ́n autéjhuii mej tiꞌihuaúrixaateꞌen. Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ ayén nuꞌu ruhuáꞌiraꞌa taamín? 
\p  
\v 53 Aj pu i Jesús, ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tejámuaatáꞌixaateꞌesin. Tɨ́ puaꞌa secaí ráacuaꞌani i nehuáꞌiraꞌa, i nej neajta teáataꞌa jetze airánneijte, ajta tɨ puaꞌa secaí raayéꞌen i nexuureꞌe, caxu rusén jɨ́n ruuri xáꞌajuꞌun.  
\v 54 Aꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén ráacuaꞌani i nehuáꞌiraꞌa, ajta ayén raayéꞌen i nexuureꞌe, aꞌɨ́ɨ pu ayén ruurican jɨ́n huateáturaasin tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. Neajta nu niyen raꞌajjájsin aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen nain jɨ́n teꞌentipuáꞌajte. 
\p  
\v 55 ’Ayej tiꞌayajna xaa neꞌu. Aꞌɨ́ɨ pu nehuáꞌiraꞌa, aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ cuaꞌira jetzen airáninei ɨ́ mej tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n ruuri muáꞌaraꞌani ɨ́ Dios jemi. Ajta aꞌíjna, aꞌii pu xaa neꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ jaj ɨ́ mej tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n iraayéꞌen mej mi caí chéꞌe ruxɨéemɨsteꞌe ɨ́ Dios jemi.  
\v 56 Aꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén ráacuaꞌani i nehuáꞌiraꞌa, ajta tɨ ayén raayéꞌen i nexuureꞌe, aꞌɨ́ɨ pu huateáturaasin ineetzi jemi. Neajta nu niyen cheꞌatá nenaꞌa huateáturaasin ɨ́ jemin. 
\p  
\v 57 ’Aꞌɨ́ɨ pu ayanna nejaꞌutaꞌítecaꞌa ɨ́ niyáꞌupua tɨ iꞌirúuri. Neajta nu neꞌɨ́jna jetze aráncaꞌane nej ni ruuri náꞌaraꞌani ɨ́ niyáꞌupua jemi. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ́ tɨ ayén tíꞌicuaꞌa ineetzi jemi, aꞌɨ́ɨ pu ayén cheꞌatá naꞌa neetzi jetze araújcaꞌane tɨ ij aꞌɨ́ɨn ruuri áꞌaraꞌani ɨ́ Dios jemi.  
\v 58 Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ cuaꞌira tɨ júteꞌe eꞌicaanej. Tahuáacɨxaꞌastemuaꞌacɨꞌɨ mú miyen ráacua meꞌɨ́jna ɨ́ maná. Majta huácuii. Mɨ́ ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ ayén racuaꞌaca aꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira tɨ neetzi jetze airáninei, aꞌɨ́ɨ pu ruurican jɨ́n huateáturaasin tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 
\p  
\v 59 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ́ꞌɨj aꞌuun tihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa aꞌu mej eꞌetiújseꞌɨrihuaꞌa aꞌujna u Capernaúm. 
\s1 Aꞌij mej tiuꞌumuáꞌaj aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe 
\p  
\v 60 Matɨ́ꞌɨj meꞌɨ́jna huánamuajriꞌi, ayée mú muꞌiitɨ́ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌij pu puaꞌa taatáꞌa tɨ ayén tiꞌixa. Jéꞌecan pu hui muárɨꞌeri tej tiyen yaúꞌitɨee táꞌaraꞌani. 
\p  
\v 61 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa mej miyen runiúusteꞌecaa. Aj puꞌi ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni aꞌij puaꞌa amuaatáꞌa nej niyen tejámuaatáꞌixaa?  
\v 62 Ari tɨ puaꞌa siyen naaseíj ineetzi, i nej teáataꞌa jetze airánneijte, nej ni aꞌuun aꞌujnén júteꞌɨmua aꞌu nej amuacaí áꞌucatii.  
\v 63 Aꞌɨ́jna jetze ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu jetzen airáninei ɨ́ sej jɨ́n ruuri xáꞌaraꞌani. Mɨ́ ajta, capu aꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe aꞌɨ́jna tɨ jetzen airáninei ɨ́ sej ratéhuaꞌiraꞌa. Capu aꞌatzu xaa neꞌu. Mɨ́ ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ nej niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu caꞌaníjraꞌa naatáꞌa nej niyen tiuꞌutaxáj. Ajta, aꞌɨ́j pu jetze airáninei ɨ́ sej jɨ́n ruuri xáꞌaraꞌani.  
\v 64 Mɨ́ seajta múꞌeen, muꞌiitɨ́ xu caí téꞌatzaahuateꞌe. 
\p Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌiné tɨ́j naꞌa ꞌajmíꞌɨmua tɨ yú eꞌiréꞌene, aꞌɨ́ɨ pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa jaꞌatɨ́ tɨ pɨ́rɨcɨ tɨ caí ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa, ajta jaꞌatɨ́ tɨ púꞌeen tɨ Jesús jɨmeꞌe tiuꞌutátuiireꞌesin.  
\v 65 Ajta, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu ꞌeen jɨ́n tejámuaatáꞌixaa tɨ caí rɨꞌɨrí tɨ jaꞌatɨ́ ayén huataújtuiireꞌen ineetzi jemi tɨ puaꞌa caí Dios amuacaí caꞌaníjraꞌa raatáꞌan tɨ ayén huárɨni. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 66 Aꞌajnáꞌɨmua muꞌíi mú miyen titeecáujxɨeehuatacaꞌa mej mi caí chéꞌe jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌen.  
\v 67 Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase tɨjɨ́n: 
\p ―Ari múꞌeen, ¿ni seajta seri ajtácɨɨnicu ineetzi jemi? 
\p  
\v 68 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Simón, tɨ ajta iꞌi Pedro, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, ¿aꞌatajni máàj jemin téꞌujuꞌun? Múꞌeetzi puꞌu jemi seijreꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ tej jɨ́n ruuri táꞌaraꞌani, tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe.  
\v 69 Ayee tu hui ráꞌatzaahuateꞌe, teajta tiyen ramuaꞌaree pej peꞌɨ́n púꞌeen i pej Dios jemi eꞌicaanej, tɨ Dios ajta muajaꞌutétuaasin ɨ́ rurɨꞌɨríintaꞌa. 
\p  
\v 70 Aj puꞌi Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni qui necaí niyen amuaꞌantíhuaꞌu múꞌejmi mɨ sej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase? Aꞌiné nijta neꞌu. Mɨ́ ajta, seɨ́j tɨ múꞌejmi jetze ajtémeꞌecan, tiyaaruꞌu pu jetzen seijreꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 71 Aꞌɨ́jna tɨ nuꞌu tiyaaruꞌu jetzen seijreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu ayén huatamuáꞌa ɨ́ Judás. Aꞌɨ́ɨ pu yaujraꞌan púꞌeeneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨ ayén teꞌentímuꞌutaca tɨjɨ́n Iscariotes. Ajta aꞌɨ́ɨn Judás, huáꞌa jetze pu ajtémeꞌecantacaꞌa ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ avíitzi jɨ́n tiuꞌutátuiireꞌesin aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús. 
\c 7  
\s1 Matɨ́ꞌɨj tiuꞌuyéꞌeste meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej avéꞌɨnaamuaꞌasin 
\p  
\v 1 Tɨ́j naꞌa aꞌájnáꞌɨmua, aꞌúu pu aꞌuteájturaa ɨ́ Jesús aꞌujna u Galilea. Capu chéꞌe aꞌuun áꞌucheꞌecaneꞌe u Judea aꞌiné aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa ɨ́ mej aꞌuun éꞌechejcaꞌa, ayée mú raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej raajéꞌica.  
\v 2 Puꞌuri ajta vejliꞌitacaꞌa aꞌájna matɨ́ꞌɨj miyen tíꞌiyestehuaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej avéꞌujꞌɨnaamuaꞌasin, ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan.  
\v 3 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa ɨ́ ihuáamuaꞌameꞌen ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj hui piyen huiirájraꞌani peyujna pej peꞌuun áꞌuraꞌani aꞌujna u Judea, mej mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej múꞌeetzi jamuan áꞌujujhuaꞌan miyen raaseíj aꞌij pej rɨcɨ peꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ hui huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe, ɨ́ mej jɨ́n aꞌij teꞌutaseíj.  
\v 4 Tɨ́ puaꞌa hui jaꞌatɨ́ ayén raxɨ́ꞌeveꞌe mej mi mé jéjreꞌe miyen ráamuaꞌati, capu ayén avíitzi jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe. Aꞌiné ayée pej hui rɨcɨ peꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe, naa pu xɨ́ꞌepɨꞌɨn pej piyen á jéjreꞌe huatáꞌaseijrata huáꞌa jemi, matɨ́j menaꞌa puaꞌamé mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua. ―Ayee mú tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 5 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ihuáamuaꞌameꞌen púꞌeeneꞌe, camu majta ráꞌantzaahua meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 6 Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capúu xɨ aꞌájna tejaꞌuréꞌene tɨ huaxɨ́ꞌepɨꞌɨn ineetzi jemi nej ni neꞌuun aꞌutanén. Aru múꞌejmi jemi, jaꞌanáj tɨ naꞌa pu ayén íꞌixɨꞌepɨꞌɨn.  
\v 7 Capu hui aꞌatzu rɨꞌɨrí mej amuájchaꞌɨɨreꞌe ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua. Mɨ́ majta xaa ineetzi menéjchaꞌɨɨreꞌe meꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej caí niyen aꞌij puaꞌa tihuáꞌaxajta mej miyen aꞌij puaꞌa titetiújchaꞌɨɨ.  
\v 8 Setáꞌaj seꞌuun aꞌujnén aꞌánna aꞌu mej tejéꞌeyeste. Caxɨ́ɨ nu aꞌuméꞌe naꞌame inee nej ni neꞌuun íjii tejaꞌuvéꞌemuaꞌariiveꞌen aꞌiné capu xɨ ayén tejaꞌuréꞌene tɨ ari huaxɨ́ꞌepɨꞌɨn. 
\p  
\v 9 Tɨ́ꞌɨj ayén tihuaꞌutáꞌixaa, aj puꞌi aꞌuun aꞌuteájturaa aꞌujna u Galilea. 
\s1 Jesús pu avíitzi jɨ́n aꞌuun aꞌujnéj 
\p  
\v 10 Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn, ayée pu huarɨ́j. Matɨ́ꞌɨj aꞌucɨ́j ɨ́ ihuáamuaꞌameꞌen mej mi meꞌuun tejáꞌuyesten, aꞌɨ́ɨ pu ajta u áꞌume. Capu ruseíirata u áꞌume, sino avíitzi puꞌu jɨ́n u áꞌume. 
\s1 Aꞌɨ́ɨ mú rahuauhuau ɨ́ Jesús aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan 
\p  
\v 11 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej meꞌuun tejéꞌeyestehuaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú ráꞌixɨꞌeeriꞌirecaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ ɨ́ Jesus. Miyen tiꞌixáata tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌuné aꞌij ꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ? 
\p  
\v 12 Jéihua mú aꞌij puaꞌa tíꞌixajtacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte ɨ́ mej meꞌuun eꞌetiújseɨreꞌecaꞌa. Seica mú miyen tíꞌixajtacaꞌa tɨjɨ́n: “Rɨ́ꞌɨ pu tíꞌitevij.” Majta seica miyen tíꞌixajtacaꞌa tɨjɨ́n: “Capu aꞌatzu. Aꞌɨ́ɨ pu hui huáꞌacuanamua ɨ́ teɨte.” 
\p  
\v 13 Majta, capu jaꞌatɨ́ ayén áꞌujcaꞌanejcaꞌa tɨ ayén ruseíirata tiuꞌutaxájta aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús aꞌiné mehuáꞌatziɨɨneꞌecaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej tiꞌitɨ́j jɨ́n antiújmuaꞌareerecaꞌa aꞌɨ́ɨme jemi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\s1 Jesús pu tihuaꞌumuáꞌate matɨ́ꞌɨj tíꞌiyestehuaꞌa 
\p  
\v 14 Matɨ́ꞌɨj meri jáꞌitaꞌa ujúꞌuncaa ɨ́ mej tíꞌiyestehuaꞌa, aj puꞌi Jesús aꞌuun aꞌuteájrupi teyujtaꞌa. Tɨꞌɨj jí aꞌutéjche tɨ tihuáꞌumuaꞌaten ɨ́ teɨte.  
\v 15 Jéꞌecan mú rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta teyujtaꞌa. Ayee mú tiújꞌixaateꞌecaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ aꞌɨ́ɨn caí jaꞌanáj tiꞌihuaújmuaꞌate, aꞌɨ́ɨ pu raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ ayén tihuáꞌumuaꞌaten? 
\p  
\v 16 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Canu aꞌij tirájteu neseɨ́j aꞌij nej tihuáꞌamuaꞌaten sino aꞌɨ́ɨ pu ayén tinaatáꞌa aꞌɨ́jna tɨ yé nejaꞌutaꞌítecaꞌa.  
\v 17 Tɨ́ puaꞌa hui jaꞌatɨ́ ayén áꞌujcaꞌane tɨ ayén huárɨni aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu xaa ayén ramuaꞌaréeren tɨ puaꞌa Dios ayén naatáꞌa nej niyen tíꞌimuaꞌataca caꞌɨ́n neseɨ́j nenaꞌa aꞌij tirájteu.  
\v 18 Aꞌɨ́jna tɨ ayén tíꞌixaxaꞌa aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn naꞌa tirájteu ruseɨ́j, ayée pu ꞌeen jɨ́n ayén rɨcɨ tɨ ij rɨ́ꞌɨ tiuꞌutaúraꞌan ruseɨ́j. 
\p ’Mɨ́ neajta inee, ayée nu neꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe nej ni niyen rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan neꞌɨ́jna tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. Tɨ́ puaꞌa hui jaꞌatɨ́ ayén áꞌujcaꞌane tɨ ayén huárɨni aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu xaa ayén ramuaꞌaréeren tɨ puaꞌa Dios ayén tinaatáꞌa nej niyen tíꞌimuaꞌata caꞌɨ́n neseɨ́j nenaꞌa aꞌij tirájteu. 
\p  
\v 19 ’¿Ni caí aꞌɨ́ɨn Moisés teecan ayén amuaatátui aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta? Aa niꞌijtá neꞌu. Mɨ́ seajta múꞌeen, capu jaꞌatɨ́ tɨ múꞌejmi jetze ajtémeꞌecan ayén araúrasten aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn niuucari tiꞌixa. ¿Aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe siyen tíꞌijxeꞌeveꞌe sej naajéꞌica? 
\p  
\v 20 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun ajteáxɨɨrecaꞌa, ayée mú titeetaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Tiyaaruꞌu pu múꞌeetzi tzajtaꞌa seijreꞌe. ¿Aꞌataani hui ayén tíꞌijxeꞌeveꞌe tɨ́ꞌij muáajeꞌica? 
\p  
\v 21 Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Seɨj nuꞌu jɨ́n niyen huarɨ́j tɨ ayén huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌecaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn amuaatéjteu naíjmiꞌica. Jéꞌecan xu avéꞌejɨꞌɨstaxɨ.  
\v 22 Mɨ́ seajta múꞌeen, ayée xu tíꞌijrɨꞌɨre seꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Moisés teecan ayén amuaataꞌaíj sej nuꞌu raꞌantisíjchixɨꞌɨn ɨ́ naviiraꞌan. Jee xaa, capu Moisés teecan jetze huanéj, sino Dios pu ayén raateájtuaa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ áꞌamuayaꞌupuacɨꞌɨstemuaꞌa. Aꞌɨ́j xu jɨ́n siyen raꞌantisíꞌiche ɨ́ naviiraꞌan ɨ́ uneecaꞌi tɨ teáataꞌa seꞌájna xɨcájraꞌan sej jetzen ruseꞌupi.  
\v 23 Ayee xu ꞌeen jɨ́n tíꞌijrɨꞌɨre sej si caí autéꞌɨtzen seꞌɨ́jna jemi ɨ́ niuucari tɨ Moisés teecan raateájtuaa. Tɨ́ puaꞌa ayén ꞌeen, ¿aꞌiné ꞌeen jɨ́n si níniuꞌucacu ineetzi jemi seꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej niyen nain jɨ́n raarújte seɨ́j ɨ́ jaꞌatɨ neꞌájna xɨcájraꞌa sej jetzen ruseꞌupiɨ? 
\p  
\v 24 ’Xaatapuáꞌajta sej siyen tihuáꞌaxɨjteꞌe aꞌij tɨ tejamuáꞌamitɨejteꞌe. Mɨ́ seajta múꞌeen, ayée xu huárɨni sej si siyen tihuaꞌuxɨ́jteꞌen aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. 
\s1 Jesús pu jɨ́meꞌen tiꞌixa aꞌutɨ́ éꞌemeꞌecan 
\p  
\v 25 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiraataxájtacaꞌa, aj mú mi seica miyen autéjhuii mej tiꞌihuaúrihuaꞌu. Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni caí aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej miyen jɨ́meꞌen tíꞌiteseꞌe mej raajéꞌica?  
\v 26 Yee pu hui jéjreꞌe huatéjvee tihuáꞌixaateꞌe. Mɨ́ majta, camu aꞌij tíꞌijee. ¿Ni qui meri miyen raamuáꞌa tɨjɨ́n: “Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu”?  
\v 27 Mɨ́ teajta iteen, teen tu hui ramuaꞌaree aꞌu tɨ éꞌemeꞌecan teꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Cɨríistuꞌu, tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn yé uvéꞌenen, capu jaꞌatɨ́ ramuaꞌaréeren aꞌu tɨ éꞌemeꞌecan aꞌɨ́jna. ―Ayee mú tíꞌixajtacaꞌa. 
\p  
\v 28 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aúcheꞌe pu tihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa u teyujtaꞌa. Aj puꞌi ayén caꞌanín jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Jee xaa neꞌu, ayée pu hui tiꞌayajna sej nemuaꞌate, seajta siyen ramuaꞌaree aꞌu nej éꞌemeꞌecan. Canu neseɨ́j nenaꞌa yé veꞌecáane sino tɨ yé nejaꞌutaꞌítecaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu nain jɨ́n ayén tíꞌijrɨꞌɨre. Capu tíꞌihuaꞌitzi ɨ́ jemin. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu ramuaꞌate aꞌiné caxu ráꞌastijreꞌe.  
\v 29 Mɨ́ neajta inee, nee nu xaa ramuaꞌate aꞌiné aꞌúu nu éꞌemeꞌecan ɨ́ jemin. Aꞌɨ́ɨ pu hui ajta yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 30 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj mú mi miyen tiuꞌutatése mej raatéeviꞌi. Mɨ́ ajta, capu jaꞌatɨ́ ayén raatéeviꞌi aꞌiné capúu xɨ aꞌájna tejaꞌuréꞌene, aꞌájna tɨ jetzen huaxɨ́ꞌepɨꞌɨntariꞌihuacaꞌa tɨ ayén huámɨꞌɨni.  
\v 31 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jemin eꞌetiújseɨj, muꞌiitɨ́ mú miyen ráꞌantzaahua. Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ꞌɨj yé uvéꞌenen aꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu Dios tɨ raꞌantíhuaꞌu, ¿ni qui jaítzeꞌe ayén aꞌɨ́jna jɨ́n rɨni tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe caí amɨ́jna mɨ jaꞌatɨ́? 
\s1 Aꞌɨ́ɨme fariseos mú nuꞌu xantaaruꞌu huataꞌáitecaꞌa mej raatéeviꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\p  
\v 32 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, ayée mú tiúꞌunamuajriꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte mej miyen xahuaaniꞌi mú jɨ́n tiújꞌixaateꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, aꞌɨ́ɨ mú seica huataꞌáitecaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej meꞌuun tíꞌichaꞌɨɨ mej mi raatéeviꞌi. 
\p  
\v 33 Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Canu chéꞌe áꞌateeri múꞌejmi jemi aꞌiné puꞌuri vejliꞌi nej ni neꞌuun aꞌujnén neꞌɨ́jna jemi tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa.  
\v 34 Múꞌeen xu nehuauni, aru caxu méꞌe nejéꞌeteuni. Ajta, capu rɨꞌɨríista aꞌame sej seꞌuun aꞌujnén aꞌu nej aꞌij éeneꞌe naꞌame. 
\p  
\v 35 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta teyujtaꞌa, ayée mú tiújꞌihuaꞌuracaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌuquí hui aꞌumé aꞌu tɨ caí rɨꞌɨrí tej tiyen yéꞌuteuni? ¿Ni qui aꞌuun seɨ́j chuéjraꞌa japua aꞌumé huáꞌa jemi ɨ́ teɨte ɨ́ mej aꞌucɨ́jxɨ huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Grecia éꞌemeꞌecan? ¿Ni qui hui ajta ayén tihuáꞌamuaꞌaten aꞌɨ́mej ɨ́ mej Grecia éꞌemeꞌecan?  
\v 36 ¿Aꞌiquí huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n tej nuꞌu rahuauni, teajta nuꞌu caí rateuni, tɨ ajta nuꞌu caí rɨꞌɨrí tej aꞌuun áꞌujuꞌun aꞌu tɨ aꞌij éeneꞌe aꞌame? ―Ayee mú tiújihuaꞌuracaꞌa. 
\s1 Jesús pu huaꞌutáꞌineesin mej mi jemin veꞌeréꞌenen 
\p  
\v 37 Tɨ́ꞌɨj ari teꞌentipuáꞌarijmeꞌeca ɨ́ mej tíꞌiyeste, aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌecaꞌa ɨ́ mej meꞌɨ́jna jetze tíꞌiyestehuaꞌa, aj puꞌi Jesús ayén huatéechaxɨ huáꞌa tzajtaꞌa. Aj puꞌi ayén caꞌanín jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa hui jaꞌatɨ́ ayén ruxɨéemɨsteꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ caí urarɨ́ꞌeneꞌe jɨ́n huateájturaa ɨ́ Dios jemi, chéꞌe aꞌɨ́ɨn ayén veꞌeréꞌenen ineetzi jemi nej ni niyen caꞌaníjraꞌa tiraatáꞌan.  
\v 38 Ayee pu cheꞌatá naꞌa raruuren aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén naꞌaráꞌastijreꞌesin ineetzi aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨjɨ́n: “Aꞌɨ́j pu jetzen airáninei ɨ́ tzajtaꞌan temuaꞌa naa aꞌɨ́jna ɨ́ jaj tɨ jetzen araújcaꞌanen aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n ruuri aꞌame. Ayej seíireꞌe aꞌame tɨ́j jetzen airáamɨꞌɨye ɨ́ jaj.” ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 39 Aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨjɨ́n “jaj”, ayée pu huataújmuaꞌa tɨjɨ́n: ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, ɨ́ tɨ Dios raateájtuaaniicheꞌe huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej ráꞌantzaahua. Ayee pu aꞌɨ́jna jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús aꞌiné capu xɨ éꞌe jáꞌahuaꞌacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús caí xɨ aꞌujnéj u júteꞌe tɨ ij Dios ayén án yeꞌecájrati ɨ́ ɨpuari japua. 
\s1 Capu xɨ huáꞌamitɨejteꞌecaꞌa ɨ́ teɨte jaꞌatɨ́ tɨ pɨ́rɨcɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\p  
\v 40 Jɨ́meꞌen muꞌu miyen ráanamuajriꞌi tɨ ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj mú mi miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa seica ɨ́ teɨte tɨjɨ́n: 
\p ―Ayej hui xaa neꞌu tiꞌayajna tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ ayén tíꞌixaxaꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan, ɨ́ tej tiyen rachúꞌeveꞌe. 
\p  
\v 41 Majta seica mú miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌii pu hui aꞌíin iꞌi pɨ́rɨcɨ tɨ iꞌi Cɨríistuꞌu. 
\p Majta seica miyen tiújꞌihuaꞌuracaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné hui tíꞌirɨꞌɨri tɨ aꞌɨ́ɨn Cɨríistuꞌu ayén aꞌuun éꞌemeꞌecanta u Galilea?  
\v 42 ¿Ni caí ayén téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn Cɨríistuꞌu ayén airaújneijteꞌesin aꞌɨ́jna jetze ɨ́ teɨtestemuaꞌameꞌen ɨ́ David teecan? Ajta nuꞌu tɨ aꞌuun éꞌemeꞌecanta aꞌame aꞌujna u Belén, aꞌu tɨ aꞌɨ́ɨn David teecan eꞌechéjmeꞌe. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 43 Aꞌɨ́j mú jɨ́n jáꞌitaꞌa aꞌutacɨ́j ɨ́ teɨte meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús. Seica mú seɨcɨé tíꞌixajtacaꞌa. Majta seica seɨcɨé.  
\v 44 Seica mú miyen raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej miyen raatéeviꞌi. Mɨ́ ajta, capu jaꞌatɨ́ ahuaújcaꞌane tɨ rajvíꞌi. 
\s1 Camu nuꞌu ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa ɨ́ Jesús aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej títetatéꞌecaꞌa 
\p  
\v 45 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌichaꞌɨɨ u teyujtaꞌa, aꞌúu mú aꞌuréꞌene huáꞌa jemi ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta u teyujtaꞌa, majta ɨ́ fariseos jemi. Matɨ́ꞌɨj miyen tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n secaí yeꞌeráaviꞌitɨ? 
\p  
\v 46 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌichaꞌɨɨve, ayée mú tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu hui jaꞌatɨ́ ayén tíꞌixaxaꞌa tɨ́j amɨ́n tíꞌixaxaꞌa. 
\p  
\v 47 Ayee mú tiuꞌutaniú aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni ajta ari ayén amuáacuanamua múꞌejmi?  
\v 48 ¿Ni caí seɨ́j tɨ tíꞌitaꞌaijteꞌe ari ráꞌantzaahua aꞌɨ́jna, naꞌari seɨ́j tɨ téjmi jetze ajtémeꞌecan i tej fariseos púꞌeen?  
\v 49 Majta ɨ́ teɨte ɨ́ mej meꞌuun eꞌetiújseɨreꞌecaꞌa, camu aꞌatzu yaúꞌitɨe aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi aꞌɨ́jna jetze ɨ́ niuucari Moisés teecan tɨ raateájtuaa. Dios pu ari huaꞌuxɨ́jte amɨ́ɨme. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos. 
\p  
\v 50 Ajta aꞌɨ́ɨn Nicodemo, aꞌɨ́jna tɨ ari ɨ́ Jesús jemi aꞌatánejcaꞌa, tɨ́j ajta seɨ́j púꞌeeneꞌe tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecan, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p  
\v 51 ―Capu ayén tiraavíjteꞌe tej tiyen raꞌuxɨ́jteꞌen tɨ́ꞌij puaíjtzi ráacɨꞌɨti. Ayee pu téꞌaxa ɨ́ yuꞌuxari jetze ɨ́ tej jɨ́n tíꞌaijta tɨ ayén nuꞌu ruxeꞌeveꞌe tej nuꞌu tiraaꞌíhuaꞌu amuacaícan jɨ́n teꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tej ti ráamuaꞌaree aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j jɨ́n rɨcɨ. ¿Ni caí ayén tiꞌayajna? 
\p  
\v 52 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni hui múꞌee pe pajta peꞌuun éꞌemeꞌecan u Galilea? Aúuhuauchi ɨ́ yuꞌuxari jetze pej pi piyen ráamuaꞌaree tɨ caí jaꞌatɨ́ aꞌuun éꞌemeꞌecan u Galilea tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa. 
\p  
\v 53 Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́jxɨ aꞌu tɨ seɨ́j éꞌeche. 
\c 8  
\s1 Aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ huaújxanaꞌacɨre 
\p  
\v 1 Ajta Jesús pu aꞌuun áꞌume jɨrí tɨ aꞌutacáꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Aceituunajemi.  
\v 2 Tapuáꞌarijmeꞌeca pu aꞌuun aꞌujnéj teyujtaꞌa. Majta mú jeíhua teɨte ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ jemin. Aj puꞌi aꞌujyeíjxɨ tɨ i tihuáꞌumuaꞌaten.  
\v 3 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jetzen tiúꞌujmuaꞌate ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, aꞌɨ́ɨ mú seɨ́j eꞌeráaviꞌitɨ ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa. Ayee mú tiraatéeviꞌi tɨ́ꞌɨj auj ayén rɨjcaa ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ ruxánaꞌacɨraꞌateꞌecaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi raataꞌaíj tɨ aꞌuun jáꞌitaꞌa aꞌutéchaxɨn mej mi raaseíj ɨ́ teɨte.  
\v 4 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, ayée mú yeehui tiraatéeviꞌi amɨ́jna mɨ ꞌɨ́itaꞌa tɨ́ꞌɨj auj xanaꞌacɨraꞌateꞌecaꞌa.  
\v 5 Ajta aꞌɨ́ɨn Moisés, ayée pu yeehui titaataꞌaíj aꞌɨ́jna jetze ɨ́ niuucari tɨ raateájtuaa tɨ ayén ruxeꞌeveꞌe tej nuꞌu tetej jɨ́n raajéꞌica. Ari múꞌee, ¿aꞌiné yeehui pajta tiꞌixa? 
\p  
\v 6 Ayee mú meꞌɨ́jna jɨ́n tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi mej mi meꞌɨ́jna jɨ́n raꞌantimuáꞌitɨn aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tiꞌitɨ́j jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin. Ayee mú rahuaucaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ mej jɨ́n tiraaxájtziꞌi. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu aicaújtutzi. Aj puꞌi aꞌutéjche tɨ ruxɨté jɨ́n raꞌuyúꞌuxa á chuaataꞌa.  
\v 7 Maúcheꞌe mú tíꞌiraꞌihuaꞌuracaꞌa. Aj puꞌi Jesús ayén huatéechaxɨ. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa hui seɨ́j múꞌeen jaꞌanáj caí aꞌɨ́jna jɨ́n ayén autéꞌɨtze ɨ́ áꞌamuamuaꞌatziiraꞌa jɨmeꞌe, chéꞌe aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ amuacaí raatatúꞌa ɨ́ tetej jɨmeꞌe. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 8 Ajtahuaꞌa pu aicaújtutzi. Ajta raꞌuyúꞌuxacaꞌa á chuaataꞌa.  
\v 9 Majta aꞌɨ́ɨme, jɨ́meꞌen muꞌu miyen ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun tíhuii, seɨj majta seɨj, amuacaícan aꞌɨ́jna tɨ jaítzeꞌe vástaꞌa. Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨ naꞌa ɨ́ Jesús aꞌuun aꞌuteájturaa jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ aꞌuun jáꞌitaꞌa aꞌutéveecaꞌa.  
\v 10 Aj puꞌi Jesús huatéechaxɨ. Aj puꞌi ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―ꞌƗ́itaꞌa, ¿aꞌuné hui aꞌij méꞌeen aꞌɨ́ɨme? ¿Ni caí méꞌe jaꞌatɨ́ tɨ ayén tiꞌitɨ́j jɨ́n múꞌeetzi jetze tíꞌijpuaꞌajteꞌe? 
\p  
\v 11 Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, capu yeehui jaꞌatɨ́ ayén neetzi jetze tiꞌitɨ́j jɨ́n tíꞌijpuaꞌajteꞌe. 
\p Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Canu neajta inee tiꞌitɨ́j jɨ́n múꞌeetzi jetze teꞌujpuáꞌajteꞌesin. Patáꞌaj áꞌuraꞌani. Capej hui chéꞌe piyen peꞌɨ́jna jɨ́n teꞌutéꞌɨtzeaaraꞌan. ―Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\s1 Jesús pu huaꞌatátzaviꞌi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua 
\p  
\v 12 Tɨ́ꞌɨj ajtahuaꞌa ayén tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ teɨte ɨ́ Jesús, ayej tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu yeehui neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ tatzari tɨ jɨ́n huáneeriꞌi huáꞌa japua naíjmiꞌica ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua. Aꞌatɨ́ tɨ naꞌa hui tɨ nee jamuan áꞌucheꞌecaneꞌen, capu jaꞌanáj ayén tɨ́caꞌamisteꞌe áꞌucheꞌecaneꞌe aꞌame, sino ayée nu yeehui raateájtuaani ɨ́ jemin neꞌɨ́jna ɨ́ tatzari ɨ́ tɨ jɨ́n ruuri áꞌaraꞌani. 
\p  
\v 13 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme fariseos miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee pej piyen aseɨ́j titéꞌaxajta. Aꞌɨ́j pu yeehui jɨ́n caí tiꞌitɨ́j vaɨreꞌe aꞌij pej titéꞌaxajta aseɨ́j. 
\p  
\v 14 Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa niyen neseɨ́j tíꞌinxajta, aúcheꞌe pu yeehui tíꞌivaɨreꞌe nej niyen tíꞌinxajta neseɨ́j aꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej niyen ramuaꞌaree aꞌu nej aꞌarájraa, neajta niyen cheꞌatá nenaꞌa ramuaꞌaree aꞌuj nej aꞌumé. Mɨ́ seajta múꞌeen, capu yeehui aꞌij tejamuáꞌamitɨejteꞌe, aꞌu nej aꞌarájraa, naꞌari aꞌu nej aꞌumé.  
\v 15 Ayee xu siyen senaꞌa huáꞌaxɨjteꞌe aꞌij sej rujɨ́ɨmuaꞌa tirájteuve. Mɨ́ neajta inee, canu jaꞌatɨ́ íjii áꞌaxɨjteꞌen.  
\v 16 Aru, tɨ puaꞌa hui niyen jaꞌatɨ́ áꞌaxɨjteꞌe, aúcheꞌe pu ayén tiraavíjteꞌe nej niyen rɨcɨ aꞌiné canu neseɨ́j niyen aꞌij tirájteu, sino aꞌɨ́ɨ pu ayén naatáꞌa aꞌɨ́jna tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 17 ’Ayee pu yeehui téꞌeyuꞌusiꞌi aꞌɨ́jna jetze ɨ́ niuucari ɨ́ sej jɨ́n tíꞌaijta tɨ ayén nuꞌu tíꞌivaɨreꞌe tɨ puaꞌa mehuáꞌapua miyen tiꞌitɨ́j jɨ́n tiꞌiteújxajtajmeꞌen.  
\v 18 Nee nu yeehui neꞌɨ́n púꞌeen seɨ́j ɨ́ nej niyen tíꞌinxajta neseɨ́j. Ajta yeehui ɨ́ seɨ́j tɨ ayén tineteáxajta, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ niyáꞌupua tɨ íiyen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 19 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌuné yeehui aꞌij ꞌeen tɨ ayáꞌupua púꞌeen? 
\p Jesús pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Caxu yeehui nemuaꞌate jaꞌatɨ́ nej púꞌeen. Caxu seajta ramuaꞌate ɨ́ niyáꞌupua. Tɨ́ puaꞌa siyen nemuaꞌajcaa, ayée xu yeehui seajta tíꞌijmuaꞌate ɨ́ niyáꞌupua. 
\p  
\v 20 Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ́ꞌɨj auj tihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa aꞌujna teyujtaꞌa, aꞌájna vejliꞌi aꞌu mej yéꞌeseꞌɨri ɨ́ tumin. Mɨ́ majta ɨ́ teɨte, capu jaꞌatɨ́ ayén tiraatéeviꞌi aꞌiné capúu xɨ aꞌájna tejaꞌuréꞌene aꞌɨ́jna xɨcájraꞌa jetze tɨ jetzen Jesús huámɨꞌɨni. 
\s1 “Aꞌu nej aꞌumé, capu rɨꞌɨrí sej seꞌuun áꞌujuꞌun” 
\p  
\v 21 Ajtahuaꞌa pu Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu yeehui neꞌuun aꞌujnéjsin, seajta múꞌeen xu nehuauni ineetzi. Ajta, caí Dios tejámuaatáꞌuuniꞌira. Múꞌeen xu cuiꞌini seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej auteájturaa ɨ́ Dios jemi. Capu rɨꞌɨrí sej seꞌuun aꞌujnén aꞌu nej aꞌujnéjsin inee. 
\p  
\v 22 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiꞌitiúrihuaꞌuriꞌi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta teyujtaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné yeehui huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ nuꞌu caí rɨꞌɨrí tej teꞌuun aꞌujnén aꞌu tɨ nuꞌu aꞌujnéjsin? ¿Ni qui ayén huataújmuaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn huaújjeꞌica? 
\p  
\v 23 Aúcheꞌe pu ayén tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen xu hui yúucɨ pújmeꞌen éꞌemeꞌecan. Neajta inee, júteꞌe nu éꞌemeꞌecan. Múꞌeen xu yeehui huáꞌa jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́mej ɨ́ mej yen seijreꞌe íiyen chaanaca japua. Neajta inee, canu niyen huáꞌa jetze ajtémeꞌecan.  
\v 24 Ayee nu hui niyen amuaatáꞌixaa tɨ puaꞌa caí ayén Dios tejámuaatáꞌuuniꞌira, múꞌeen xu cuiꞌini seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej auteájturaa ɨ́ Dios jemi. Tɨ́ puaꞌa yeehui secaí siyen téꞌantzaahuateꞌen nej neꞌɨ́n pɨ́rɨcɨ aꞌij nej tiꞌixa, múꞌeen xu xaa cuiꞌini seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej auteájturaa ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 25 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌataani yeehui pej púꞌeen? 
\p Ajta Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ nej niyen jɨ́meꞌen tejáꞌamuaꞌixaateꞌecaa tɨ́j naꞌa jéjcua ɨmuá tɨ yú eꞌiréꞌene.  
\v 26 Jéihua nu neri tíꞌixajtamɨꞌɨ múꞌejmi jɨmeꞌe, neajta niyen neꞌɨ́jna jɨ́n amuaꞌuxɨ́jteꞌen. Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tíꞌixaxaꞌa. Neajta nu hui niyen tihuáꞌixaateꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej yen japuan seijreꞌe íiyen ɨ́ chaanaca japua aꞌij nej niyen tiráanamuajriꞌi neꞌɨ́jna jemi tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 27 Majta aꞌɨ́ɨme, camu yaúꞌitɨee muáꞌaraa aꞌij tɨ tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa, tɨ ayén jɨ́meꞌen raxa tɨ yaꞌupuáaraꞌan púꞌeen.  
\v 28 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setɨ́ꞌɨj yeehui aj nejaꞌutavén ineetzi i nej teáataꞌa jetze airámeꞌecan, aj xu si ramuaꞌaréeren jaꞌatɨ́ nej púꞌeen, seajta xu ramuaꞌaréeren nej caí neseɨ́j nenaꞌa aꞌij tirájteu aꞌij nej tejámuaatáꞌixaa sino ayée nu cheꞌatá nenaꞌa tíꞌixaxaꞌa aꞌij tɨ niyáꞌupua ayén tinaamuáꞌate.  
\v 29 Aꞌɨ́jna tɨ hui yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu neetzi jemi seijreꞌe. Capu ayén ruséntacan naatéjtuaa aꞌiné ayée nu yeehui tɨ́ꞌɨj pɨ́naꞌa niyen tíꞌijrɨꞌɨre aꞌij tɨ tiraꞌaráanajche. 
\p  
\v 30 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, tɨ́ꞌɨj Jesús auj ayén tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa, muꞌiitɨ́ mú miyen ráꞌantzaahua. 
\s1 Jɨ́meꞌen ɨ́ mej yaújmuaꞌameꞌen púꞌeen ɨ́ Dios, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ravaɨreꞌe aꞌɨ́jna tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen 
\p  
\v 31 Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej majta ráꞌantzaahua tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa hui siyen teꞌutáviicuaꞌi sej si siyen tiraꞌaráꞌastijreꞌen aꞌij nej tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, aj xu xaa siyen titéꞌujujhuaꞌaneꞌe xáꞌajuꞌun ineetzi jamuan.  
\v 32 Múꞌeen xu seajta yeehui ramuaꞌaréeren seꞌɨ́jna tɨ nain jɨ́n ayén tiꞌayajna. Aꞌɨ́j xu jɨ́n ruxɨéehua áꞌujujhuaꞌaneꞌen xáꞌajuꞌun. 
\p  
\v 33 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Teen tu yeehui Abraham teecan jetze airáane. Catu yeehui jaꞌanáj seica jemi caꞌanéeri jɨ́n tiuꞌutévaɨ. Aꞌɨ́j pu yeehui jɨ́n, ¿aꞌiné auj tíꞌirɨꞌɨri pej piyen tíꞌitaꞌixaateꞌe tej nuꞌu taxɨéehua áꞌujujhuaꞌaneꞌe táꞌaraꞌani? 
\p  
\v 34 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu yeehui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe tɨ jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén teꞌuteáturaaveꞌen ɨ́ Dios jemi, aꞌɨ́ɨ pu caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe aꞌɨ́jna jemi tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen.  
\v 35 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ caꞌanéeri jɨ́n tejéꞌemuarɨꞌe aꞌu mej éꞌeche ɨ́ teɨtestemuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe, aꞌɨ́ɨ pu caí aꞌuun rusén jɨ́n huateáturaasin aꞌujna. Majta aꞌɨ́ɨn tɨ yaujraꞌan púꞌeen, aꞌúu pu yeehui huateáturaasin tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 
\p  
\v 36 ’Aꞌɨ́j pu jɨ́n, tɨ puaꞌa niyen huárɨni inee, i nej neajta yaujraꞌan púꞌeen, nej ni amuaꞌirájtuaani sej si ruxɨéehua áꞌujujhuaꞌaneꞌen, ayée xu xaa neꞌu ruxɨéehua áꞌujujhuaꞌaneꞌe xáꞌajuꞌun, tzɨ́teꞌe.  
\v 37 Nee nu hui niyen ramuaꞌaree sej seꞌɨ́jna jetze airáane seꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan. Mɨ́ seajta múꞌeen, xuꞌuri siyen áꞌujcaꞌane sej siyen naajéꞌica seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej caí chéꞌe ranamuajracu aꞌij nej tejáꞌamuaꞌixaateꞌe.  
\v 38 Ayee nu neꞌɨ́jna jɨ́n tejáꞌamuaꞌixaateꞌe aꞌij nej yeehui neri neꞌuun tejáꞌuseij ɨ́ niyáꞌupua jemi. Seajta múꞌeen, ayée xu cheꞌatá senaꞌa tíꞌijrɨꞌɨre aꞌij sej seajta tiráanamuajriꞌi ɨ́ ruyáꞌupua. 
\p  
\v 39 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Teen tu yeehui rájyaꞌupuacaꞌa teꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan. 
\p Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa yeehui siyen yaújmuaꞌameꞌen púꞌeeneꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan, ayée xu cheꞌatá senaꞌa rɨ́ꞌɨ titetiújchaꞌɨɨ aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn ajta rɨ́ꞌɨ tiꞌitiújchaꞌɨɨcaꞌa.  
\v 40 Ayee pu i éeneꞌe, xuꞌuri siyen tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare sej naajéꞌica. Neajta inee, nee nu neꞌɨ́n púꞌeen seɨ́j tɨ ayén tejámuaatáꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ ayén tiꞌayajna, ɨ́ nej neajta niyen ráanamuajriꞌi neꞌɨ́jna jemi ɨ́ Dios. Capu yeehui ayén tíꞌijrɨꞌɨrejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan.  
\v 41 Ayee xu siyen aꞌij puaꞌa titetiújchaꞌɨɨ aꞌij tɨ ajta rɨcɨ ɨ́ áꞌamuayaꞌupua. 
\p Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Catu yeehui huanúꞌihuacaꞌa huáꞌa jetze ɨ́ mej ruseɨ́jtajmee patɨ́j múꞌee. Seɨ́j puꞌu yeehui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tej rájyaꞌupua. Aꞌɨ́ɨ pu yeehui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Dios. 
\p  
\v 42 Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa yeehui aꞌɨ́ɨn Dios áꞌamuayaꞌupua púꞌeeneꞌen, múꞌeen xu nexɨ́ꞌeveꞌe xáꞌajuꞌun aꞌiné aꞌúu nu aꞌuvéꞌemej ɨ́ jemin. Canu yeehui neseɨ́j nenaꞌa niyen aꞌuvéꞌemej sino aꞌɨ́ɨ pu yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 43 ’¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n secaí nejaúꞌitɨe aꞌij nej tejáꞌamuaꞌixaateꞌe? Caxu xaa neꞌu yaúꞌitɨe aꞌiné secaí ahuaújcaꞌane sej raꞌancuréꞌan aꞌij nej tiꞌixa.  
\v 44 Múꞌeen xu yeehui seꞌɨ́jna jetze ajtémeꞌecan ɨ́ tiyaaruꞌu. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ áꞌamuayaꞌupua. Seajta múꞌeen, ayée xuꞌu senaꞌa seꞌɨ́jna jɨ́n siyen ráꞌastijreꞌe aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ áꞌamuayaꞌupua. Tɨ́j naꞌa tɨ huataseíjre ɨ́ teáataꞌa tɨ yú eꞌiréꞌene, aꞌɨ́ɨ pu yeehui tíꞌitecuiꞌica. Capu jaꞌanáj tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu yeehui nain jɨ́n tíꞌihuaꞌitaca. Tɨ́j naꞌa tɨ ayén tíꞌihuaꞌi, aꞌɨ́ɨ pu jetzen airáninei ɨ́ tzajtaꞌan aꞌɨ́jna tɨ huaꞌitzi púꞌeen. Ayej xaa neꞌu, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ tíꞌihuaꞌitaca. Ajta tɨ́j naꞌa tɨ huaꞌitzi púꞌeen, aꞌɨ́j pu jetzen airáninei. 
\p  
\v 45 ’Mɨ́ neajta inee, ayée nu tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tíꞌixaxaꞌa. Aꞌɨ́j xu jɨ́n, caxu yeehui náꞌatzaahuateꞌe.  
\v 46 ¿Ni seɨ́j múꞌejmi jetze tɨ ajtémeꞌecan ayén tiꞌitɨ́j jɨ́n náꞌaxɨjteꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej tiꞌitɨ́j jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi? Aꞌiné capu rɨꞌɨrí sej siyen huárɨni, ayée pu huataújmuaꞌa nej niyen tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Tɨ́ puaꞌa ayén, ¿aꞌiné yeehui ꞌeen jɨmeꞌe secaí náꞌatzaahuateꞌe?  
\v 47 Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Aꞌɨ́jna tɨ Dios jetze ajtémeꞌecan ayén ráꞌastijreꞌe aꞌij tɨ tiꞌixa ɨ́ Dios. Seajta múꞌeen, ayée xu ꞌeen jɨ́n caí siyen ráꞌastijreꞌe seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej caí Dios jetze ajtémeꞌecan. 
\s1 Cɨríistuꞌu pu amuacaí huataseíjre caí aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan 
\p  
\v 48 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta teyujtaꞌa, ayée mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni yeehui caí ayén tiꞌayajna aꞌij tej tiꞌixa pej piyen Samaria éꞌemeꞌecan, ajta tiyaaruꞌu pu múꞌeetzi tzajtaꞌa seijreꞌe? 
\p  
\v 49 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu tiyaaruꞌu neetzi tzajtaꞌa seijreꞌe sino nee nu rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca ɨ́ niyáꞌupua. Seajta múꞌeen, ayée xu méjcaꞌi tinúutache ineetzi.  
\v 50 Mɨ́ neajta inee, canu yeehui neseɨ́j nenaꞌa niyen rahuauhuau tɨ jaꞌatɨ́ rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌan, sino seɨ́j puꞌu xaa ayén rahuauhuau. Aꞌii pu yeehui aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n ayén tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen.  
\v 51 Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén tiráꞌastijreꞌe aꞌij nej tíꞌixaxaꞌa, capu yeehui jaꞌanáj racɨꞌɨti tɨ huámɨꞌɨni. 
\p  
\v 52 Jɨ́meꞌen muꞌu miyen ráanamuajriꞌi, aj mú mi miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Tuꞌuri yeehui ramuaꞌaree tɨ ayén tiꞌayajna tɨ tiyaaruꞌu pu múꞌeetzi tzajtaꞌa seijreꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu yeehui Abraham huamɨ́ꞌɨ, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. Mɨ́ pajta múꞌee, ayée pepuꞌu yeehui tiꞌixa tɨ ayén nuꞌu, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén tiráꞌastijreꞌe aꞌij pej tiꞌixa, tɨ nuꞌu caí jaꞌanáj mɨꞌɨni. 
\p  
\v 53 ’¿Ni tzaa yeehui piyen jaítzeꞌe veꞌecán jɨ́n tiꞌitéjvee caí ɨ́ tiꞌitɨ́j tɨ jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa ɨ́ tayáꞌupua ɨ́ Abraham? Aꞌɨ́ɨ pu yeehui xaa huamɨ́ꞌɨ. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa, aꞌɨ́ɨ mú majta huácuii. Ari múꞌee, ¿aꞌiné petíꞌixa aꞌatani pej pɨ́rɨcɨ? 
\p  
\v 54 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu yeehui tiꞌitɨ́j vaɨreꞌe tɨ puaꞌa niyen neseɨ́j téꞌantzaahuateꞌe. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ ayén rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌaca ɨ́ niyáꞌupua, aꞌɨ́jna ɨ́ sej jɨ́meꞌen siyen tiꞌixa yee aꞌɨ́ɨ pu aꞌamua Dios púꞌeen.  
\v 55 Seajta múꞌeen, caxu yeehui ramuaꞌate. Mɨ́ neajta inee, nee nu xaa ramuaꞌate. Tɨ́ puaꞌa niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe yee canu ramuaꞌate, ayée nu tíꞌihuaꞌitaca setɨ́j múꞌeen. Mɨ́ neajta inee, nee nu xaa ramuaꞌate, neajta niyen ráꞌastijreꞌe aꞌij tɨ tíꞌixaxaꞌa.  
\v 56 Ajta yeehui aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham tɨ áꞌamuayaꞌupua púꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu huataújtemuaꞌave aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén tiráꞌamitɨejteꞌecaꞌa tɨ ayén raaseíj jaꞌanáj xɨcájraꞌan nej jetzen nain jɨ́n antínmuaꞌareere. Aꞌɨ́ɨ pu xaa raaseíj, ajta aꞌɨ́jna jɨ́n huataújtemuaꞌave. 
\p  
\v 57 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ayée mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni tzaa yeehui piyen raaseíj peꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan? Capu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri, aꞌiné capej xɨ piyen huaꞌapuate japuan tamuáamuataꞌa nineꞌiraꞌa rájchaꞌɨɨ. 
\p  
\v 58 Ajta ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Tɨ́ꞌɨj caí xɨ Abraham huaseíjre, nee nu neri seijreꞌecaꞌa. 
\p  
\v 59 Jɨ́meꞌen muꞌu miyen tiráanamuajriꞌi, aj mú mi tetej titúꞌutu ɨ́ mej jɨ́n raateátuꞌasixɨꞌɨn. Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús huateúꞌavaatacaꞌa. Aj puꞌi aꞌuun huirájraa aꞌujna teyujtaꞌa. 
\c 9  
\s1 Jesús pu raarújte jaꞌatɨ́ tɨ aracúuniꞌi huanúꞌihuacaꞌa 
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨj aꞌuun aꞌataméꞌecaa, Jesús pu jaꞌatɨ́ huaseíj tɨ aracúuniꞌi pu huanúꞌihuacaꞌa.  
\v 2 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, ayée mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, ¿aꞌatani yeehui ayén auteájturaa ɨ́ Dios jemi tɨ ij aꞌɨ́ɨn ayén teꞌaracúuniꞌi huanúꞌihua? ¿Ni qui aꞌɨ́ɨn auteájturaa caꞌɨ́n ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen? 
\p  
\v 3 Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu yeehui jaꞌatɨ́ auteájturaa ɨ́ Dios jemi. Capu amɨ́jna jaꞌatɨ́ ayén auteájturaa, camu majta ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen. Ayee pu yeehui tiráaruu tɨ ij ayén huataseíjreꞌen ɨ́ jemin aꞌij tɨ Dios tiraayɨ́ꞌɨtɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ rumuárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan.  
\v 4 Ayee pu ruxeꞌeveꞌe tɨ́ꞌɨj auj tújcaꞌari tzajtaꞌa pɨ́tíꞌirɨcɨ tej tiyen teꞌɨ́jna jetze tiuꞌumuárɨꞌen Dios tɨ jɨ́n ayén yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. Puꞌuri yeehui aꞌájna tejaꞌuréꞌenejsin tɨ huatétɨcaꞌari. Capu chéꞌe rɨꞌɨríista aꞌame aꞌájna tɨ jaꞌatɨ́ ayén tiuꞌumuárɨꞌen.  
\v 5 Ijii, netɨ́ꞌɨj nauj niyen huaca íiyen chaanaca japua, ayée nu tíꞌivaɨreꞌe huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte tɨ́j tatzari tɨ jɨ́n huáꞌa japua huáneeriꞌi mej mi miyen tiꞌitɨ́j huaseíj matɨ́j menaꞌa puaꞌamé ɨ́ mej yen japuan huachéjme ɨ́ chaanaca japua. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 6 Tɨ́ꞌɨj ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj puꞌi, aꞌɨ́ɨn á chuaataꞌa eꞌerájtzitzee. Ajta, ruꞌíjcɨꞌe jɨ́n rajrúꞌune ɨ́ xarij. Aj pu i raꞌarápɨtijriꞌi á jɨꞌɨseáaraꞌan jetze aꞌɨ́jna tɨ arácun.  
\v 7 Ajta ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aricu yeehui, u páꞌumeꞌen peꞌújna aꞌu tɨ jéꞌejmuaa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Siloé. 
\p (Ayee pu huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨjɨ́n: tɨ huataꞌítiꞌihuacaꞌa.) 
\p Aj puꞌi u áꞌume aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, ajta acáujɨstaꞌante. Tɨꞌɨj jí mú aꞌuvéꞌemej. Puꞌuri ayén atáneericaꞌa.  
\v 8 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej á vejliꞌi aꞌuchéejmeꞌecaa aꞌu tɨ éꞌechejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, majta aꞌɨ́ɨme, ɨ́ mej mejmíꞌi miyen raseíjracaꞌa tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn auj limojna huaucaꞌa, ayée mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni caí yeehui aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ ayén aꞌuun aꞌutacái áꞌayeꞌi tɨ ij limojna huaꞌutáhuavii ɨ́ teɨte? 
\p  
\v 9 Seica mú miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen. Majta seica miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Capu yee aꞌɨ́ɨn púꞌeen, sino ayée puꞌu naꞌa seijreꞌe tɨ́j aꞌɨ́jna. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn, ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu yeehui neꞌɨ́n púꞌeen. 
\p  
\v 10 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné yeꞌí peteꞌatáneerecaꞌa? 
\p  
\v 11 Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́jna yeehui ɨ́ mej miyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n: Jesús, aꞌɨ́ɨ pu xarij huateáruꞌune, tɨꞌɨquí yeehui naꞌarápɨtijriꞌi yé nejɨ́ꞌɨ jetze. Aj puꞌi ayén tinaataꞌaíj nej nuꞌu neꞌuun u áꞌumeꞌen neꞌújna Siloé, aꞌu tɨ jéꞌejmuaa nej nuꞌu ni aránjaꞌusixɨꞌɨn. Netɨ́ꞌɨj yeehui ni u áꞌume, neajta aránjaꞌusixɨ. Aj nu ni niyen mé úuneerecaꞌa. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 12 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌuné aꞌij ꞌéꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ? 
\p Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Canu yeehui méꞌe yéꞌemuaꞌaree. 
\s1 Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú chueereꞌe, majta camu aꞌij tirájteuve aꞌij mej rɨcɨ 
\p  
\v 13 Matɨ́ꞌɨj mi yaꞌuvíꞌitɨ́ meꞌɨ́jna tɨ aracúuniꞌi aꞌɨ́mej jemi ɨ́ fariseos.  
\v 14 Ajta, ayée pu aꞌájna pɨ́tíꞌirɨjcaa aꞌájna xɨcájraꞌan jetze mej jetzen ruseꞌupi tɨ́ꞌɨj Jesús ayén raateáruꞌune ɨ́ xarij, ajta tiráahuaa.  
\v 15 Aꞌɨ́j mú jɨ́n, aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos majta miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn teꞌatáneerecaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨ pu yeehui naꞌarápɨtijriꞌi yé nejɨ́ꞌɨ jetze. Neajta niyen aránjaꞌusixɨ. Ajta íjii, nee nu yeehui neri mé úunee. 
\p  
\v 16 Majta ɨ́ mej huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ fariseos, ayée mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu yeehui aꞌuun éꞌemeꞌecan ɨ́ Dios jemi aꞌɨ́jna aꞌiné capu ayén ráꞌastijreꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ xɨcaj tej jetzen taseꞌupi. 
\p Majta seica miyen tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné yeehui tíꞌirɨꞌɨri tɨ jaꞌatɨ́ ayén huárɨni tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe tɨ puaꞌa ayén nuꞌu teꞌuteáturaavecareꞌen ɨ́ Dios jemi? 
\p Aꞌɨ́j pu jɨ́n, seica mú seɨcɨé tíꞌixajtacaꞌa. Majta ɨ́ seica, seɨcɨé mú majta tíꞌixajtacaꞌa. Camu naímiꞌi ruxɨ́ꞌej menaꞌa miyen tíꞌixajtacaꞌa.  
\v 17 Matɨ́ꞌɨj miyen majtáhuaꞌa tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Pajta múꞌee, ¿aꞌiné yeehui petíꞌimuaꞌatze jaꞌatɨ́ tɨ pɨ́rɨcɨ?, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu timuáahuaa pej pi atáneerecaꞌa. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨ pu yeehui Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa. 
\p  
\v 18 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌuun tíꞌaijta teyujtaꞌa, camu ráꞌantzaahua tɨ ayén aracúuniꞌi huanúꞌihuacaꞌa, tɨ ari huarúj tɨ i ari atanee íjii, icu. Matɨ́ꞌɨj mi miyen huaꞌutaꞌaíjtacaꞌa mej mi u aꞌuvéꞌejuꞌun ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen.  
\v 19 Ayee mú tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni tzaa yeehui aꞌɨ́ɨn púꞌeen áꞌamuayauj? ¿Ni aꞌɨ́ɨn púꞌeen sej siyen tiꞌixa yee aracúuniꞌi pu huanúꞌihuacaꞌa? ¿Aꞌiné yeehui auj tíꞌirɨꞌɨri tɨ ari mé úunee? 
\p  
\v 20 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen, ayée mú tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee tu xaa ramuaꞌaree tɨ aꞌɨ́ɨn tayauj pɨ́rɨcɨ, teajta yeehui ramuaꞌaree tɨ aracúuniꞌi huanúꞌihuacaꞌa.  
\v 21 Mɨ́ teajta iteen, catu xaa neꞌu ramuaꞌaree aꞌij tɨ ꞌeen jɨmeꞌe tɨ ayén ari mé úunee nusu jaꞌatɨ́ tɨ ayén raarújte. Setáꞌaj yeehui siyen tiraataꞌíhuaꞌu aꞌiné, puꞌuri vástaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu ajta ruseɨ́j tiuꞌutaxájta. 
\p  
\v 22 Ayee mú ꞌeen jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen aꞌiné mehuáꞌatziɨɨneꞌecaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌuun teyujtaꞌa tíꞌaijta, ɨ́ mej majta meri miyen tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare mej mi ruꞌiráꞌite meꞌújna teyujtaꞌa jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén tiuꞌutaxáj yee Jesús pu nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu.  
\v 23 Aꞌɨ́j mú jɨ́n miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ vaújsimuaꞌameꞌen yee matáꞌaj raataꞌíhuaꞌu meꞌɨ́jna aꞌiné aꞌɨ́jna ɨ́ huaꞌayauj puꞌuri vástacaꞌa. 
\p  
\v 24 Majtahuaꞌa mú miyen raatajé meꞌɨ́jna tɨ aracúuniꞌi huanúꞌihuacaꞌa. Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj piyen penaꞌa rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios. Pajta caí yeehui piyen rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌacareꞌen peꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu ateáturaave ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 25 Ajta aꞌɨ́ɨn, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa yeehui ayén ateáturaave ɨ́ Dios jemi nusu caí, canu xáahuí aꞌatzu ramuaꞌaree, sino ayée nu xaa ramuaꞌaree nej amuacaí aracúuniꞌi. Mɨ́ neajta íjii, nee nu hui mé úunee. 
\p  
\v 26 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné yeꞌí muáaruu? ¿Aꞌiné yeꞌí timuáahuaa pej pi yeehui atáneere? 
\p  
\v 27 Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nuꞌuri amuaatáꞌixaa. Seajta múꞌeen, caxu náanamuajriꞌi. ¿Aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe siyen raxɨ́ꞌeveꞌe nej neajtahuaꞌa amuaatáꞌixaateꞌen? Tij seajta múꞌeen siyen raxɨ́ꞌeveꞌe sej seajta jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌen. 
\p  
\v 28 Majta miyen jeíhua mú aꞌij puaꞌa tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aa netiꞌijtá neꞌu. Múꞌee pej yeehui peꞌɨ́jna jamuan áꞌucheꞌecan, tzɨ́teꞌe. Teajta iteen, teen tu tiyen ráꞌastijreꞌe teꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan.  
\v 29 Teen tu yeehui tiyen ramuaꞌaree tɨ Dios ayén jamuan tiuꞌuxájtacaꞌa ɨ́ Moisés. Ajta, jɨ́meꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, catu yeehui aꞌatzu ramuaꞌaree aꞌu tɨ éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 30 Aj puꞌi ayén tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni caí neꞌu icu? Múꞌeen xu caí ramuaꞌaree aꞌu tɨ éꞌemeꞌecan. Mɨ́ ajta, aꞌɨ́ɨn ayén naarújte nej ni niyen atáneere.  
\v 31 Ayee tu yeehui ramuaꞌaree tɨ Dios caí ayén ranamua jaꞌatɨ́ tɨ ayén ateáturaave ɨ́ jemin. Dios pu xaa ayén ranamua aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén ranaꞌamiche, ajta tɨ ayén ráꞌastijreꞌe aꞌij tɨ Dios tíꞌijxeꞌeveꞌe.  
\v 32 Capu yeehui jaꞌanáj jaꞌatɨ́ ayén tiráanamuajriꞌi tɨ seɨ́j ayén raarújte aꞌɨ́jna tɨ aracúuniꞌi huanúꞌihuacaꞌa tɨ ij ayén atáneericaꞌa áꞌaraꞌani.  
\v 33 Tɨ́ puaꞌa hui caí Dios jemi éꞌemeꞌecantacacheꞌe, capu aꞌij rɨníicheꞌen tɨ naarújteꞌencheꞌe ineetzi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 34 Majta aꞌɨ́ɨme miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nain pej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi múꞌee, tɨ́j naꞌa pej yeehui piyen huanúꞌihuacaꞌa tɨ yú eꞌiréꞌene. ¿Ni tzaa múꞌee piyen autéꞌacaꞌane pej piyen titáamuaꞌaten? ―Ayee mú tiraataꞌixaa. 
\p Majta ruꞌiráꞌitecaꞌa. 
\s1 Jesús pu nuꞌu huaꞌajtéꞌaxɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej teyujtaꞌa tíꞌaijta 
\p  
\v 35 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayej ráamuaꞌareeriꞌi mej miyen ruꞌiráꞌitecaꞌa. Tɨ́ꞌɨj ayén yáꞌuteu aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni piyen ráꞌatzaahuateꞌe peꞌɨ́jna tɨ teáataꞌa jetze airaújneijte? 
\p  
\v 36 Aj puꞌi aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa yeehui, ¿aꞌatani aꞌɨ́ɨn pɨ́rɨcɨ nej ni niyen ráꞌantzaahuateꞌen? 
\p  
\v 37 Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Pepuꞌuri yeehui raaseíj. Jee xaa neꞌu ayén tiꞌayajna, aꞌɨ́ɨ pu á jamuan ayén tiꞌixa. 
\p  
\v 38 Ajta aꞌɨ́ɨn tevi ayej tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, nee nu yeehui muáꞌatzaahuateꞌe. 
\p Aj puꞌi raateánajchecaꞌa.  
\v 39 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu yeehui neꞌɨ́jna jɨ́n aꞌuvéꞌemej íiyen chaanaca japua nej ni huaꞌuxɨ́jteꞌen naíjmiꞌica ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua, mej mi miyen atanéjneꞌere aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aracúcuꞌunijmee, mej mi majta yeehui miyen aracúcuꞌunijméꞌe muáꞌaraꞌani aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej nuꞌu miyen atanéjneꞌe. 
\p  
\v 40 Majta seica ɨ́ fariseos, aꞌúu mú vejliꞌi aꞌutéꞌuucaꞌa. Matɨ́ꞌɨj miyen ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa, matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌii nuꞌu yeꞌí? ¿Ni tzaa yeehui teajta iteen aracúcuꞌunijmee? 
\p  
\v 41 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa yeehui siyen aracúcuꞌunijmeꞌeni tɨ ij caí tiꞌitɨ́j aꞌij tejamuáꞌamitɨejteꞌe, capu rɨꞌɨríista áꞌameꞌencheꞌe tɨ jaꞌatɨ́ tiꞌitɨ́j jɨ́n múꞌejmi jetze teꞌujpuáꞌajteꞌen. Mɨ́ seajta múꞌeen, ayée xu yeehui tiꞌixa sej nuꞌu siyen atanéjneꞌe tɨ ij nain jɨ́n tejamuáꞌamitɨejteꞌe. Aꞌɨ́j xu jɨ́n, seúcheꞌe xu áꞌaturaave ɨ́ Dios jemi. 
\c 10  
\s1 Aꞌɨ́jna tɨ huáꞌajyeꞌemua, ajta aꞌu tɨ eꞌiténineꞌi 
\p  
\v 1 ’Ayee nu yeehui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ aꞌuun aꞌuteárute cáneꞌaxɨ tihuaꞌacúraa, tɨ puaꞌa caí aꞌuun aꞌuteárute aꞌutɨ́ eꞌiténineꞌi sino tɨ puaꞌa ancuréꞌaraꞌani ɨ́ tejcuá jetze, aꞌɨ́ɨ pu nahuaꞌari púꞌeen, ajta tɨ tíꞌitecuiꞌica. 
\p  
\v 2 ’Mɨ́ ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ yeehui aꞌuun aꞌuteárute aꞌu tɨ éꞌepueerta, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ huáꞌajyeꞌemua ɨ́ cáneꞌaxɨ.  
\v 3 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌichaꞌɨɨ aꞌu tɨ éꞌepueerta, aꞌɨ́ɨ pu tiraꞌantácuuneꞌesin tɨ́ꞌij aꞌuun aꞌuteárute aꞌɨ́jna tɨ huáꞌajyeꞌemua. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ cáneꞌaxɨ, aꞌɨ́ɨ mú yeehui ranamua i niúucareꞌaraꞌan. Ajta aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ ayén huáꞌajee aꞌij mej ánteaꞌarua seɨj ajta seɨj. Aꞌɨ́ɨ pu ajta huaꞌirájajpua. 
\p  
\v 4 ’Tɨ́ꞌɨj ari naíjmiꞌica huirajáapuan ɨ́ ruyeꞌemua, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌa cujtaꞌa auuméꞌe aꞌame. Majta aꞌɨ́ɨme amuacaí mú huajúꞌun muáꞌajuꞌun ɨ́ jemin aꞌiné aꞌɨ́ɨ mú ráꞌaste aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tihuáꞌixaateꞌe.  
\v 5 Camu jaꞌanáj miyen huajúꞌu muáꞌajuꞌu jemin seɨ́j ɨ́ mej caí ramuaꞌate. Camu xaa neꞌu, sino muataúuruuna ɨ́ jemin aꞌiné camu yeehui ramuaꞌate ɨ́ niúucareꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ ɨ́ mej caí ramuaꞌate. 
\p  
\v 6 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ Jesús aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari. Majta aꞌɨ́ɨme, camu yaúꞌitɨee muáꞌaraa aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tihuaꞌutáꞌixaa. 
\s1 Jesús pu aꞌɨ́ɨn pɨ́rɨcɨ ɨ́ taꞌanténineꞌi aꞌu mej aꞌuteárute cúrajtaꞌa 
\p  
\v 7 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Nee nu yeehui neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ taꞌanténineꞌi ɨ́ mej jetzen uteárute ɨ́ cáneꞌaxɨ u cúrajtaꞌa.  
\v 8 Matɨ́j menaꞌa mej miyen amuacaí huataseíjre necaí inee, aꞌɨ́ɨ mú nahuaꞌari púꞌeeneꞌe, majta mej tíꞌitecuiꞌica. Mɨ́ ajta, aꞌɨ́ɨme ɨ́ cáneꞌaxɨ, camu yeehui huáꞌunamuajriꞌi aꞌij mej tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 9 ’Nee nu yeehui neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ taꞌanténineꞌi. Aꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén aꞌuun aꞌuteárute aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ náꞌantzaahuateꞌen ineetzi, aꞌɨ́ɨ pu ruuri huateáturaasin tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu yeehui ruxɨéehua huiráayeꞌicaa aꞌame, ajta uteáruꞌipicheꞌe aꞌame. Ruxɨéehua pu rateuni ɨ́ tɨ jɨ́n huateújvaɨreꞌen. 
\p  
\v 10 ’Ajta aꞌɨ́ɨn nahuaꞌari, ayée puꞌu yeehui ꞌeen jɨ́n u aꞌuvéꞌemej tɨ ij tiuꞌunáhuaꞌan, tɨ ij ajta titéecuiꞌini, tɨ ij ajta naíjmiꞌica antipuáꞌajteꞌen. Mɨ́ neajta inee, ayée nu yeehui ꞌeen jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej mej mi ruuri muáꞌaraꞌani, tɨ ij ayén tihuáꞌacɨꞌɨti nain aꞌij tɨ tíꞌiseijreꞌe ɨ́ mej jɨ́n huataújtemuaꞌave tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 
\s1 Jesús pu ayén tihuáꞌamuaꞌate aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ huáꞌajyeꞌemua 
\p  
\v 11 ’Nee nu yeehui neꞌɨ́n púꞌeen i nej xɨ́ꞌepɨꞌɨn jɨ́n seijreꞌe, i nej neajta niyen huáꞌajyeꞌemua ɨ́ cáneꞌaxɨ. Neajta nu niyen huámɨꞌɨni huáꞌa jetze meꞌecan.  
\v 12 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ mej raatáꞌa tɨ tiuꞌumuárɨꞌen, capu yeehui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ huáꞌajyeꞌemua ɨ́ cáneꞌaxɨ. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, tɨ puaꞌa raaseíj tɨ ꞌɨ́ɨraꞌave eꞌevéꞌeme, aꞌɨ́ɨ pu án huajaúuhuaꞌaxɨjsin, ajta huataúruuna. Aj puꞌi, aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́ɨraꞌave huáꞌa tzajtaꞌa aꞌuun aꞌuteáruti, ajta huajaꞌucuíjxɨꞌɨsin ɨ́ cáneꞌaxɨ.  
\v 13 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ́ ayén huataúruuna aꞌiné ayée muꞌu raatáꞌa tɨ tiuꞌumuárɨꞌen naꞌa, ajta capu yeehui aꞌatzu jetzen ruxeꞌeveꞌe aꞌij tɨ tihuáꞌaruuren ɨ́ cáneꞌaxɨ, icu. 
\p  
\v 14 ’Mɨ́ neajta inee, nee nu yeehui neꞌɨ́n púꞌeen i nej rɨ́ꞌɨ tíꞌitevij, i nej neajta huáꞌajyeꞌemua ɨ́ cáneꞌaxɨ. Nee nu huáꞌamuajte neꞌɨ́mej ɨ́ cáneꞌaxɨ. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ cáneꞌaxɨ, aꞌɨ́ɨ mú yeehui nemuaꞌate ineetzi.  
\v 15 Ayee pu cheꞌatá naꞌa nemuaꞌate ɨ́ niyáꞌupua. Neajta inee, ayée nu cheꞌatá nenaꞌa ramuaꞌate ɨ́ niyáꞌupua. Neajta nu huámɨꞌɨni huáꞌa jetze meꞌecan ɨ́ cáneꞌaxɨ. 
\p  
\v 16 ’Nee nu yeehui neajta huáꞌa cujtaꞌa huaméj seica ɨ́ cáneꞌaxɨ ɨ́ mej caí huáꞌa jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́mej ɨ́ mej íiyu seijreꞌe cúrajtaꞌa. Ayee pu yeehui ruxeꞌeveꞌe nej ni niyen huajaꞌuvéꞌejajpuan. Aꞌɨ́ɨ mú majta raꞌancuréꞌasin ɨ́ neniuuca. Naíjmiꞌi mú ɨ́ cáneꞌaxɨ, matɨ́j menaꞌa puaꞌamé, aꞌúu mú seíireꞌe muáꞌajuꞌu seɨ́j tzajtaꞌa ɨ́ cúraa. Ajta, seɨ́j puꞌu yeehui huáꞌa cujtaꞌa aꞌuméꞌe aꞌame. 
\p  
\v 17 ’Ayee pu yeehui ꞌeen jɨ́n niyáꞌupua neetzi xeꞌeveꞌe aꞌiné nee nu huámɨꞌɨni nej ni neajtahuaꞌa huatarún.  
\v 18 Capu jaꞌatɨ́ náꞌariꞌiraj ineetzi sino nexɨ́ꞌeviꞌiraꞌa nu jɨ́n mɨꞌɨni. Nee nu yeehui neꞌɨ́jna jɨ́n antínmuaꞌaree nej ni niyen ahuáncaꞌane nej huámɨꞌɨni. Neajta neꞌɨ́jna jɨ́n antínmuaꞌaree nej ni neajtahuaꞌa huatarún. Ayee pu aꞌɨ́jna jɨ́n tinaaꞌíjca ɨ́ niyáꞌupua. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 19 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ Jesús, aj mú mi jáꞌitaꞌa aꞌutacɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌuun tíꞌaijta huáꞌa teyujtaꞌa ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan.  
\v 20 Muꞌiitɨ́ mú miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Tiyaaruꞌu pu yeehui tzajtaꞌan seijreꞌe, ajta rutɨ́muaꞌi. Caxu siyen ráꞌatzaahuateꞌe. 
\p  
\v 21 Majta seica miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu yeehui rɨꞌɨrí tɨ jaꞌatɨ́ ayén tíꞌixajta tɨ puaꞌa ayén tiyaaruꞌu tzajtaꞌan seijreꞌe. ¿Ni tzaa tiyaaruꞌu ayén raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ ayén yeehui raarújteꞌen jaꞌatɨ́ tɨ ayén arácun? Capu xaa neꞌu. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\s1 Jesús pu ayén tihuáꞌixaateꞌe jaꞌatɨ́ tɨ pɨ́rɨcɨ 
\p  
\v 22 Puꞌuri aꞌatzu áꞌateeviꞌica tɨ́ꞌɨj ari vejliꞌi pɨ́tíꞌirɨjcaa matɨ́ꞌɨj miyen meꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌiyeste jaꞌanáj mej miyen tiuꞌutátui ɨ́ teyuu. Puꞌuri ajta aꞌájna pɨ́tíꞌirɨjcaa tɨ huáseeviꞌi áꞌayeꞌi.  
\v 23 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌúu pu áꞌucheꞌecaneꞌe aꞌujna teyujtaꞌa, aꞌu tɨ teꞌejtétaavij tɨ Salomón ráꞌajtaahuacaꞌa.  
\v 24 Majta miyen ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ jemin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta teyujtaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capej yeehui piyen táꞌaviitzeꞌe. Patáꞌaj piyen tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n taatáꞌixaateꞌen tɨ puaꞌa peꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu nusu pecaí. 
\p  
\v 25 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu hui xaa neri amuaatáꞌixaa. Seajta múꞌeen, caxu náꞌantzaahua. Aꞌɨ́jna ɨ́ nej jɨ́n niyen rɨcɨ tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe, ayée nu yeehui neꞌɨ́jna jɨ́n niyen rɨcɨ niuucajtzeꞌen ɨ́ niyáꞌupua. Ajta, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jna jɨ́n ayén tíꞌinexa.  
\v 26 Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu yeehui náꞌatzaahuateꞌe aꞌiné caxu huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ cáneꞌaxɨ ɨ́ nej huáꞌajyeꞌemua. 
\p  
\v 27 ’Ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ cáneꞌaxɨ, ayée mú nenamua aꞌij nej tihuáꞌixaateꞌe. Nee nu yeehui huáꞌamuajte, majta miyen náꞌastijreꞌe ineetzi.  
\v 28 Ayee nu yeehui huaꞌatáꞌaca mej miyen ruurican huateáturan tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. Camu jaꞌanáj antipuáꞌari; capu yeehui rɨꞌɨrí tɨ jaꞌatɨ́ ayén náꞌajajpuaniꞌi.  
\v 29 Ajta niyáꞌupua, ɨ́ tɨ ayén naatátui aꞌɨ́mej ɨ́ cáneꞌaxɨ, aꞌɨ́ɨ pu nain jɨ́n antiújmuaꞌaree. Capu yeehui ajta rɨꞌɨrí tɨ jaꞌatɨ́ ayén ráꞌajajpuaniꞌi. 
\s1 Jesús pu tihuáꞌixaateꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej níniuꞌucacu 
\p  
\v 30 ’Teen tu naíjmiꞌi, seɨ́j tu tenaꞌa pɨ́rɨcɨ ɨ́ niyáꞌupua, neajta inee. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 31 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta teyujtaꞌa, majtáhuaꞌa mú tetej titúꞌutu mej mi meꞌɨ́jna jɨ́n raateátuꞌasixɨꞌɨn.  
\v 32 Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu neri jeíhua tejamuaataseíjrate aꞌij nej rɨcɨ tɨ iꞌi xɨ́ꞌepɨꞌɨn. ¿Tiꞌitájni si jɨ́n pɨ́ tínaateátuꞌasixɨꞌɨsin? ¿Ni qui aꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej raarújte, naꞌari tiꞌitɨ́j jɨ́n, neꞌu? 
\p  
\v 33 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Catu yeehui teꞌɨ́jna jɨ́n muaateátuꞌasixɨꞌɨsin pej piyen tiꞌitɨ́j jɨ́n rɨcɨ tɨ iꞌi xɨ́ꞌepɨꞌɨn, sino ayée tu ꞌeen jɨ́n muaateátuꞌasixɨꞌɨsin pej piyen aꞌij puaꞌa tiꞌixa ɨ́ Dios jemi, aꞌiné múꞌee pepuꞌu, tevi penaꞌa pɨ́rɨcɨ. Pajta piyen tíꞌaseijrata pej nuꞌu Dios púꞌeen. ―Ayee mú tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 34 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni caí ayén téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ nuꞌu Dios ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌɨ́mej jemi raateájtuaa ɨ́ runiuuca? Ayen tɨjɨ́n: “Ayee pu nuꞌu yeehui ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨ nuꞌu ayén huaꞌutamuáꞌa tɨjɨ́n: Diosi mej nuꞌu púꞌeen.”  
\v 35 Dios pu ayén huaꞌutamuáꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej nuꞌu dioosi púꞌeen. Ajta capu yeehui rɨꞌɨrí tej tiyen raꞌuréꞌuuna teꞌɨ́jna tɨ ari téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze. 
\p  
\v 36 ’Tɨ́ puaꞌa Dios ayén huaꞌutamuáꞌa, ¿aꞌiné tej tiyen raatámuaꞌati teꞌɨ́jna tɨ niyáꞌupua huateúraꞌate, ajta yen yaꞌutaꞌítecaꞌa íiyen chaanaca japua? ¿Ni qui tiyen cheꞌatá tenaꞌa raatámuaꞌati aꞌij tɨ Dios ari huaꞌutamuáꞌa ɨ́ seica? A niꞌijtá neꞌu. Aꞌɨ́j pu yeehui jɨ́n, ¿aꞌiné siyen seꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌinexajtziꞌi seꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej niyen tejámuaatáꞌixaa yee nee nu neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ yaujraꞌan ɨ́ Dios? 
\p  
\v 37 ’Setáꞌaj náꞌatzaahuateꞌe tɨ puaꞌa yeehui niyen cheꞌatá nenaꞌa rɨjca aꞌij tɨ ajta rɨcɨ ɨ́ niyáꞌupua, naꞌari tɨ puaꞌa necaí nenaꞌa, setáꞌaj caí náꞌatzaahuateꞌe.  
\v 38 Jee xaa, tɨ puaꞌa niyen nenaꞌa rɨjca aꞌij tɨ ajta aꞌɨ́ɨn rɨcɨ, seajta secaí siyen ahuaújcaꞌanen sej yeehui náꞌantzaahuateꞌen, ayée nu tejámuaatáꞌixaateꞌen setáꞌaj siyen senaꞌa téꞌatzaahuateꞌe seꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij nej rɨcɨ sej si siyen yeehui ráamuaꞌaree, seajta yaúꞌitɨee xáꞌaraꞌani tej tiyen naímiꞌi seɨ́j tenaꞌa pɨ́rɨcɨ, ɨ́ niyáꞌupua, neajta inee. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 39 Majtahuaꞌa mú miyen tíꞌiteseꞌecaꞌa mej mi raatéeviꞌi. Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn, huáꞌa jetze ajtáraa. 
\s1 Jesús pu antáraa u jetze pújmeꞌen játeꞌana jetze ɨ́ Jordán 
\p  
\v 40 Aj puꞌi aꞌuun antáraa ɨ́ Jesús u jetze pújmeꞌen ɨ́ játeꞌanaraꞌan jetze aꞌujna u Jordán. Aꞌuu pu aꞌaráꞌa aꞌutɨ́ amuacaí aꞌɨ́ɨn huámuaɨꞌɨvijhuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Aꞌuu pu aꞌuteájturaa.  
\v 41 Majta muꞌiitɨ́ mú u eꞌiréꞌene ɨ́ jemin. Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu yeehui jaꞌanáj ayén huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Juan tiꞌitɨ́j mej jɨ́n aꞌij tiraꞌutaseíj aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej rɨ́ꞌɨ tiraateájtuaani ɨ́ Dios. Mɨ́ ajta, tɨ́j naꞌa mej miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús, ayée pu yeehui ayén tiꞌayajna. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 42 Majta muꞌiitɨ́ mú meꞌuun huataújtuaa ɨ́ Jesús jemi. 
\c 11  
\s1 Jesús pu tiúꞌunamuajriꞌi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Lázaro 
\p  
\v 1 Ajta seɨ́j pu tíꞌicuiꞌicaꞌa tɨ ayén ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Lázaro. Aꞌuu pu eꞌechéjmeꞌe chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Betania. Aꞌuu mú majta eꞌechéjmeꞌe ɨ́ juutzeájraꞌan, aꞌɨ́jna ɨ́ María, ajta ɨ́ Marta ɨ́ tɨ iꞌi cuꞌutzeáaraꞌan.  
\v 2 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ María, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ raꞌavéꞌexɨriꞌiriꞌi ɨ́ tavástaraꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ naa teáarɨ́ꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu ajta raꞌanáhuatziꞌiriꞌi ɨ́ rucɨpuá jɨmeꞌe ɨ́ ɨɨcájraꞌan jetze. Ajta aꞌɨ́ɨn ihuáareꞌaraꞌan tíꞌicuiꞌicaa, aꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro.  
\v 3 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́n júutzimuaꞌameꞌen miyen tiraatániuucajte ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, aꞌɨ́ɨ pu yeehui tíꞌicuiꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ pej raxɨ́ꞌeveꞌe. 
\p  
\v 4 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, tɨ́ꞌɨj ayén ráamuaꞌareeriꞌi, ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu yeehui aꞌɨ́jna jɨ́n tijcuíꞌinecaꞌa tɨ i huámɨꞌɨni sino mej mi rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios. Ayee pu ajta aꞌɨ́jna jɨ́n Dios ayén rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌasin ineetzi, i nej yaujraꞌan púꞌeen. 
\s1 Jesús pu jɨ́meꞌen tiꞌixa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Lázaro huamɨ́ꞌɨ 
\p  
\v 5 Jesús pu huáꞌaxeꞌeveꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Marta, ajta ɨ́ juutzeájraꞌan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro.  
\v 6 Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn, tɨ́ꞌɨj ayén ráamuaꞌareeriꞌi tɨ nuꞌu tíꞌicuiꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro, aúcheꞌe pu aꞌuun aꞌuteájturaa huaꞌapua xɨcaj aꞌu tɨ aꞌij éeneꞌe áꞌayeꞌi.  
\v 7 Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe ayén tɨjɨ́n: 
\p ―Tichéꞌe yeehui teajtáhuaꞌa teꞌuun aꞌatanén u Judea. 
\p  
\v 8 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Maeestru, capu xɨ yeehui aꞌachú áꞌatee mej miyen tiuꞌutése mej muaateátuꞌasixɨꞌɨn tetej jɨmeꞌe. ¿Ni tzaa pajtáhuaꞌa peꞌuun aꞌatanéjsin? 
\p  
\v 9 Ayee pu tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni yeehui caí ayén áꞌatɨjtɨꞌɨ tɨ ayén huáneeriꞌi ɨ́ xɨcaj jɨmeꞌe aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa hora japuan huaꞌapua? Capu jaꞌatɨ́ ayén teꞌijcáꞌacatá aꞌame tɨ puaꞌa auj néeristeꞌe áꞌucheꞌecaneꞌen aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu jɨ́n mé úunee aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ huáneeriꞌi íiyen chaanaca japua.  
\v 10 Tɨ́ puaꞌa yeehui aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ ayén tɨ́caꞌari tzajtaꞌa áꞌucheꞌecaneꞌen, aꞌɨ́ɨ pu xaa aꞌijcáꞌacatá aꞌame aꞌiné capu huáneeriꞌi. Aꞌɨ́j pu jɨ́n huatácɨꞌɨpe tej teꞌuun aꞌatanén. 
\p  
\v 11 Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨ pu yeehui huatácu ɨ́ taꞌamiigu aꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro. Aꞌuu nu aꞌatanéjsin nej ni ráajɨsten. 
\p  
\v 12 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, tɨ puaꞌa yeehui ayén cutzú, aꞌɨ́ɨ pu rɨ́ꞌɨ rujni. 
\p  
\v 13 Ayee pu tihuáꞌamitɨejteꞌecaꞌa aꞌɨ́mej tɨ Jesús aꞌɨ́jna jɨ́n ayén tíꞌixajtacaꞌa tɨ ayén Lázaro cujcaa tɨ ij huaújseꞌupeꞌen naꞌa. Mɨ́ ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ Jesús ayén tíꞌixajtacaꞌa, ayée pu huataújmuaꞌa tɨ ayén huamɨ́ꞌɨ.  
\v 14 Aj puꞌi ayén eꞌehuauritɨéecan jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Puꞌuri yeehui huamɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro.  
\v 15 Neajta nu niyen huatántemuaꞌave nej caí neꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu tejámuaatévaꞌɨri sej si siyen ráꞌantzaahuateꞌen setɨ́ꞌɨj raaseiiran aꞌij nej huárɨni. Tichéꞌe yeehui teꞌuun áꞌujuꞌun aꞌu tɨ aꞌij ꞌéꞌen. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 16 Ajta aꞌɨ́ɨn Tomás ɨ́ mej majta miyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n ɨ́ mej huaꞌapua púꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ seica tɨjɨ́n: 
\p ―Tichéꞌe yeehui teajta teꞌuun áꞌujuꞌun tej ti tiyen jamuan huácuiꞌini. 
\s1 Jesús pu ayén tihuaúꞌixaa mej nuꞌu majtáhuaꞌa huatarújsin ɨ́ mej meri huácuii 
\p  
\v 17 Tɨ́ꞌɨj Jesús aꞌuun aꞌaráꞌa u Betania, ayée pu ráamuaꞌareeriꞌi tɨjɨ́n puꞌuri ayén áꞌatee aꞌachú cumu muáacua xɨcaj mej raꞌaváꞌana aꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro.  
\v 18 Aꞌuu pu vejliꞌi pɨ́jáꞌarɨcɨ aꞌujna u Jerusalén aꞌachú cumu huaíca kilómetros.  
\v 19 Muꞌiitɨ́ mú aꞌuun eꞌiréꞌene aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan aꞌu mej éꞌeche aꞌɨ́jna ɨ́ Marta, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ María mej mi miyen huaꞌutéjpuaꞌajteꞌen ɨ́ mej jɨ́n ruxɨeemɨ́jteꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn huáꞌihuaaraꞌa huamɨ́ꞌɨ.  
\v 20 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Marta ayén ráamuaꞌareeriꞌi tɨ nuꞌu Jesús eꞌevéꞌemeꞌecaa, aj puꞌi u áꞌume tɨ ij raꞌantinájche. Ajta aꞌɨ́ɨn María, aꞌúu pu aꞌuteájturaa u chiꞌita.  
\v 21 Aj puꞌi Marta ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, tɨ puaꞌa yeehui piyen yé huácatijcheꞌe, capu mɨꞌɨníicheꞌe ɨ́ nejáꞌa.  
\v 22 Mɨ́ neajta inee, ayée nu yeehui ramuaꞌaree tɨ Dios aúcheꞌe ayén muaatáꞌasin tɨ́j naꞌa aꞌij pej tiraatáhuaviira. 
\p  
\v 23 Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨ pu yeehui ajtahuaꞌa huatarújsin aꞌɨ́jna ɨ́ aꞌihuáaraꞌa. 
\p  
\v 24 Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Marta tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu yeehui niyen ramuaꞌaree tɨ ajtahuaꞌa huatarújsin aꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen nain teꞌentipuáꞌajte, tɨ ajta Dios jetzen huaꞌajjájpua naíjmiꞌica ɨ́ mej meri huácuii. 
\p  
\v 25 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu yeehui neꞌɨ́n pɨ́rɨcɨ i nej huaꞌajjáꞌapuana náꞌayeꞌi ɨ́ mej meri huácuii, neajta nu niyen huaꞌatáꞌaca mej mi ruuri muáꞌaraꞌani. Aꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén náꞌatzaahuateꞌe ineetzi, tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn ayén huámɨꞌɨni, aúcheꞌe pu ayén ruuri aꞌame.  
\v 26 Ajta jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén rɨ́ꞌɨ tiꞌitiújchaꞌɨɨ, tɨ ajta náꞌatzaahuateꞌe ineetzi, aꞌɨ́ɨ pu caí jaꞌanáj mɨꞌɨni. ¿Ni qui piyen téꞌatzaahuateꞌe peꞌɨ́jna jɨmeꞌe? 
\p  
\v 27 Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Marta tɨjɨ́n: 
\p ―Jee xaa neꞌu, nevástaraꞌa. Ayee nu yeehui téꞌatzaahuateꞌe pej peꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu, pajta pej yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Dios, pej yen chaanaca japua eꞌicánejsin. 
\s1 Jesús pu nuꞌu huaújyeinecaꞌa aꞌu mej yeꞌaváꞌana meꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro 
\p  
\v 28 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj puꞌi u áꞌume u chiꞌita. Tɨ́ꞌɨj i avíitzi jɨ́n yaꞌutajé ɨ́ rujuu. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Puꞌuri mé eꞌevéꞌeme ɨ́ maestro. Aꞌɨ́ɨ pu yeehui muajéꞌechuꞌeveꞌe aꞌujna. 
\p  
\v 29 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiúꞌunamuajriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ María, aj puꞌi caꞌanacan ájchee, ajta u áꞌume ɨ́ jemin.  
\v 30 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, capúu xɨ aꞌuun aꞌuteárutecaꞌa u chajtaꞌa sino aꞌúu puꞌu aúcheꞌe aꞌutéveecaꞌa aꞌutɨ́ Marta yeꞌentinájchecaꞌa.  
\v 31 Majta ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa, aꞌúu mú eꞌeréꞌeteꞌecaa u chiꞌita jamuan ɨ́ María mej mi miyen raꞌanpuáꞌajteꞌen ɨ́ mej jɨ́n ruxɨeemɨjteꞌecaꞌa. Matɨ́ꞌɨj miyen raaseíj tɨ aꞌɨ́ɨn María caꞌanacan ájchee, tɨꞌɨquí huirájraa u chiꞌita, matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́n raatavén. Ayee mú tiuꞌumuáꞌaj tɨ nuꞌu aꞌuun áꞌume aꞌu mej yeꞌaváꞌana ɨ́ ihuáareꞌaraꞌan tɨ ij aꞌuun eꞌehuaújyeinixɨꞌɨn. 
\p  
\v 32 Tɨ́ꞌɨj María aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌutɨ́ aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, aj puꞌi raaseíj, ajta aitáve aꞌu tɨ eꞌeraꞌɨ́ɨcajme. Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, tɨ puaꞌa yeehui piyen yé huatéveecacheꞌen, capu ayén mɨꞌɨníicheꞌe ɨ́ nejáꞌa. 
\p  
\v 33 Tɨ́ꞌɨj i Jesús ayén raaseíj tɨ ruyeinecaꞌa. Aꞌɨ́ɨ mú majta ruyeinecaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa, ɨ́ mej majta jamuan huajúꞌucaa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n jeíhua pu utéene ɨ́ tzajtaꞌan. Ajta jeíhua pu aꞌij puaꞌa raatáꞌa. 
\p  
\v 34 Aj puꞌi ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌuné jetze seyeꞌaváꞌana? 
\p Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Mú aꞌutáꞌiyiꞌi, tavástaraꞌa; patáꞌaj yeehui yaꞌutéeseij. 
\p  
\v 35 Aj puꞌi huaújyeinecaꞌa ɨ́ Jesús.  
\v 36 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Casiꞌi yeehui, jeíhua pu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa. 
\p  
\v 37 Majta seica miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨ pu yeehui seɨ́j huarújte tɨ aracúuniꞌi. ¿Ni caí ayén tiraayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa tɨ ij ayén raatáꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro tɨ caí huámɨꞌɨni? 
\s1 Lázaro pu ajtahuaꞌa huatarúj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite 
\p  
\v 38 Ajtahuaꞌa pu utéene ɨ́ tzajtaꞌan ɨ́ Jesús. Aj puꞌi aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌu mej yeꞌaváꞌana, aꞌu tɨ éꞌeteastaꞌa. Tetej pu aꞌitémuaacaꞌa aꞌujna aꞌu tɨ aꞌutécun.  
\v 39 Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj yeehui raꞌantáꞌɨn mɨ tetej. 
\p Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Marta, tɨ juutzeájraꞌan púꞌeen aꞌɨ́jna tɨ huamɨ́ꞌɨ, tɨjɨ́n: 
\p ―Aru tavástaraꞌa, aꞌij pu puaꞌa yeehui teáarɨ́ꞌe, aꞌiné puꞌuri ayén áꞌatee muáacua xɨcaj tɨ aꞌuun avéꞌenamiꞌihuacaꞌa. 
\p  
\v 40 Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni caí yeehui niyen timuaatáꞌixaa pej piyen raseijran ɨ́ pej jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios tɨ puaꞌa piyen náꞌantzaahuateꞌen? Aꞌiné niꞌijtá neꞌu. 
\p  
\v 41 Matɨ́ꞌɨj mi miyen raꞌantáꞌɨ́j ɨ́ tetej. Aj puꞌi Jesús júteꞌe áꞌujneerecaꞌa, ajta ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Dios pej neyaꞌupua. Ayee nu yeehui neꞌɨ́jna jɨ́n rɨ́ꞌɨ timuaatáꞌasin neꞌɨ́jna jɨmeꞌe pej peri náanamuajriꞌi.  
\v 42 Nee nu yeehui ramuaꞌaree pej piyen jaꞌanáj tɨ naꞌa nenamua. Mɨ́ neajta niyen tiuꞌutaxájtacaꞌa neꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej jeíhua yeréꞌevee ɨ́ teɨte mej mi miyen ráꞌantzaahuateꞌen pej yeehui yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 43 Tɨ́ꞌɨj ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, aj puꞌi caꞌanín jɨ́n raatajé. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Lázaro yeehui, patáꞌaj huiirájraꞌani íiye puaꞌacɨé. 
\p  
\v 44 Aj puꞌi huirájraa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ huamɨ́ꞌɨcaa. Aúcheꞌe pu cáꞌijcatziꞌihuacaꞌa ɨ́ ɨɨcájraꞌan jetze, ajta ɨ́ muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ cɨ́ɨxuri ɨ́ mej jɨ́n huaꞌacaícata muáꞌayeꞌi ɨ́ mɨꞌɨchite. Ajta paaɨu jɨ́n aránamiꞌihuacaꞌa ɨ́ néerimeꞌaraꞌan. Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj yeehui tiracáꞌariꞌi, seajta raꞌutáxɨjta. 
\s1 Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej teyujtaꞌa tíꞌivaɨreꞌe, maújchueere, majta mú rajéꞌicatacu meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 26:1-5; Mr. 14:1-2; Lc. 22:1-2) 
\p  
\v 45 Matɨ́ꞌɨj miyen raaseíj aꞌij tɨ huarɨ́j ɨ́ Jesús, muꞌiitɨ́ mú miyen huataújtuaa ɨ́ jemin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej majta eꞌiréꞌene mej ramuaare meꞌɨ́jna ɨ́ María.  
\v 46 Mɨ́ majta seica, aꞌɨ́mej jemi mú áꞌujuꞌun ɨ́ fariseos. Majta mú huaꞌutáꞌixa aꞌij tɨ huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 47 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, ayée mú huaꞌutajé ɨ́ jueesi mej mi naímiꞌi tiújseɨreꞌen. Ayee mú tiújihuaꞌu tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné yeehui terɨni? Aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa ayén tiꞌitɨ́j jɨ́n rɨcɨ tɨ ayén huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe, ɨ́ mej jɨ́n aꞌij tejaꞌuseíiraꞌa muáꞌaraꞌani ɨ́ teɨte.  
\v 48 Tɨ́ puaꞌa yeehui tiyen raatáꞌacareꞌen tɨ ayén rɨjca, naímiꞌi mú miyen huataújtuaasin ɨ́ jemin. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Roma ajtémeꞌecan, matɨ́ꞌɨj miyen ráamuaꞌaree, aj mú mi yeehui yé uvéꞌenejsin, mej mi titáꞌariꞌi nain ɨ́ tej jɨ́n títetateí, íiyu teyujtaꞌa, ajta íiyen chuéjraꞌa japua, íiye Israél. 
\p  
\v 49 Aj puꞌi seɨ́j ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, tɨ aꞌájnáꞌɨmua aꞌɨ́jna jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe tɨ jaítzeꞌe veꞌée ɨ́ mej jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe u teyujtaꞌa. Ayee pu ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Caifás. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen xu yeehui caí tiꞌitɨ́j muaꞌaree.  
\v 50 Capu yeehui ayén tejamuáꞌamitɨejteꞌe tɨ ayén jaítzeꞌe titaatévaꞌɨri tɨ seɨ́j naꞌa ayén huámɨꞌɨni huáꞌa jetze meꞌecan ɨ́ teɨte caí tej naímiꞌi antipuáꞌare. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 51 Capu ruseɨ́j naꞌa aꞌij tirájteu aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa sino aꞌɨ́ɨ pu Dios jetze meꞌecan raataxájtacaꞌa tɨ Jesús ayén nuꞌu huáꞌa jetze meꞌecan mɨꞌɨni matɨ́j menaꞌa Israél jetze mej ajtémeꞌecan.  
\v 52 Ajta nuꞌu, capu aꞌɨ́ɨme naꞌa sino aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu ajta huáꞌa jetze meꞌecan huámɨꞌɨni ɨ́ yaújmuaꞌameꞌen ɨ́ Dios ɨ́ mej nuꞌu aꞌɨmuá aꞌucaíjmee, tɨ ij aꞌɨ́ɨn nuꞌu ajta huaꞌuréꞌeseɨreꞌen mej mi seɨ́j menaꞌa teɨtejraꞌa puꞌéeneꞌe muáꞌaraꞌani.  
\v 53 Tɨ́j naꞌa aꞌájnáꞌɨmua tɨ ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú miyen tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare aꞌij mej yeꞌí huárɨni mej mi raajéꞌica. 
\p  
\v 54 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, Jesús caí chéꞌe ruseijrata áꞌucheꞌecaneꞌe huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa. Tɨꞌɨj jí huirájraa aꞌujna Judea. Aj puꞌi aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌájna jáꞌahuaꞌa tɨ á vejliꞌi aꞌutacáꞌa aꞌu tɨ caí éꞌe tiꞌitɨjcaꞌa. Aj puꞌi chajtaꞌa aꞌuteájrupi tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Efraín. Aꞌuu pu aꞌuteájturaa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. 
\s1 Aꞌɨ́ɨ mú rahuauhuau aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe teyujtaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe méjchueere 
\p  
\v 55 Tɨ́ꞌɨjta ari vejliꞌi pɨ́tíꞌirɨjcaa matɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa miyen meꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌiyestehuaꞌa ɨ́ xɨcájraꞌan tɨ Dios jetzen tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi, muꞌiitɨ́ mú meꞌuun curéꞌecɨjxɨ mej mi meꞌuun aꞌujnén ánti Jerusalén mej mi amuacaí atiɨ́ꞌɨhuaxɨꞌɨn aꞌij tɨ ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej mi miyen tiúꞌuyesten.  
\v 56 Aꞌɨ́ɨ mú maúcheꞌe rahuaucaꞌa. Matɨ́ꞌɨj meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa meꞌújna teyujtaꞌa, ayée mú tiújꞌihuaꞌuracaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné yeehui timuáꞌamitɨejteꞌe múꞌeetzi? ¿Ni caí yé uvéꞌenejsin tɨ yé tíꞌirámuaꞌariiveꞌesin ɨ́ mej tíꞌiyesten? 
\p  
\v 57 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta teyujtaꞌa, majta ɨ́ fariseos, ayée mú tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa tɨ nuꞌu ayén huárɨni tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ méꞌe yéꞌemuaꞌareere aꞌúu tɨ aꞌij ꞌéꞌen ɨ́ Jesús, tɨ aꞌɨ́ɨn nuꞌu ayén tihuaꞌutáꞌixaateꞌen mej nuꞌu mi raatéeviꞌi. 
\c 12  
\s1 María pu nuꞌu raꞌanáxɨriꞌiriꞌi ɨɨcájraꞌan jetze ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 26:6-13; Mr. 14:3-9) 
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨj auj teꞌáꞌaturaaca aꞌachú cumu arájsevi xɨcaj mej mi miyen meꞌɨ́jna jɨ́n tiúꞌuyesten ɨ́ xɨcájraꞌan tɨ Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi, aꞌúu pu áꞌume u Betania aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Aꞌuu pu eꞌechéjmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro tɨ Jesús raꞌajjáj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mej meri huácuii.  
\v 2 Matɨ́ꞌɨj mi téꞌucuaꞌiraatacaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ Jesús huarɨ́j. Matɨ́ꞌɨj mi tiraamí. Ajta aꞌɨ́ɨn Marta, ayée pu tíꞌivaɨreꞌecaꞌa tɨ tihuaꞌateáꞌaxɨꞌɨn. Ajta aꞌɨ́ɨn Lázaro, aꞌɨ́ɨ pu huatécatii ɨ́ meesa jetze jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 3 Aj puꞌi María ayén á yejjáj aꞌachú cumu jáꞌitaꞌa liitro aꞌɨ́jna ɨ́ aꞌaseiite tɨ naa teáarɨ́ꞌe, tɨ ajta huápɨꞌɨ jeíhua tíꞌijnajche. Naardu pu rajaꞌaraꞌa tɨ rumuaꞌatɨ́. María pu raꞌanáxɨriꞌiriꞌi ɨ́ ɨɨcájraꞌan jetze ɨ́ Jesús. Aj puꞌi rucɨpuá jɨ́n raꞌanáhuatziꞌiriꞌi. Ajta temuaꞌa pu naa teꞌuteáarɨecaꞌa nainjapua u chiꞌita aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ aꞌaseiite tɨ naa teáarɨ́ꞌe. 
\p  
\v 4 Mɨ́ ajta seɨ́j tɨ jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe, ayée pu tiꞌihuaújniuuste tɨ́ꞌɨj raaseíj. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Judás, tɨ ayén teꞌentímuꞌutaca tɨjɨ́n Iscariotes. Aꞌɨ́ɨ pu ajta áꞌiyen avíitzi jɨ́n tiuꞌutátuiireꞌesin ɨ́ Jesús.  
\v 5 Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné yeehui ꞌeen jɨ́n mecaí ráatuaa meꞌɨ́jna ɨ́ aceite aꞌiné ayée pu tíꞌijnajche aꞌachú cumu huaíca ciento ɨ́ tumin? Aj puꞌi yeehui rɨꞌɨríista áꞌameꞌencheꞌe mej miyen huaꞌutáꞌan ɨ́ tumin aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Judás. 
\p  
\v 6 Capu ayén raataxájtacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ jetzen ruxeꞌeveꞌecaꞌa aꞌij tɨ tihuáꞌaruure aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi, sino ayée pu aꞌɨ́jna jɨ́n ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu nahuaꞌari púꞌeeneꞌe. Aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu rachaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ mej tzajtaꞌan ruꞌucáꞌave ɨ́ tumin, aꞌɨ́ɨ pu ajta ruvaɨreꞌecaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tumin. 
\p  
\v 7 Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capej yeehui ráꞌɨtziiteꞌe. Chéꞌe ayén huárɨni, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu ayén raateájtuaa aꞌɨ́jna ɨ́ aceite tɨ ij ayén raꞌutámuaꞌaree ɨ́ xɨcájraꞌan jetze mej jetzen naꞌaváꞌanajsin.  
\v 8 Aꞌɨ́ɨ mú yeehui múꞌejmi jemi seíireꞌe muáꞌajuꞌu tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. Mɨ́ neajta inee, canu niyen rusén jɨ́n múꞌejmi jemi seíireꞌe naꞌame. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, xɨ́ꞌepɨꞌɨn huarɨ́j amɨ́jna mɨ ꞌɨ́itaꞌa. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ayée mú nuꞌu méjeꞌicatacu meꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro 
\p  
\v 9 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa, muꞌiitɨ́ mú miyen ráamuaꞌareeriꞌi tɨ Jesús aꞌuun aꞌutéveecaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun eꞌiréꞌene mej mi raaseíj, majta mej raaseíj meꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro tɨ Jesús ayén raꞌajjáj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mej meri huácuii.  
\v 10-11 Aꞌɨ́j mú jɨ́n miyen tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta teyujtaꞌa mej mi majta raajéꞌica meꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro, aꞌiné muꞌíi mú miyen ráꞌajaahuateꞌecaꞌa ɨ́ Jesús meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén Lázaro huarújte. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú miyen huataújtuaacaꞌa ɨ́ Jesús jemi. 
\s1 Iij pu icu, Jesús pu aꞌuun aꞌujnéj u Jerusalén 
\r (Mt. 21:1-11; Mr. 11:1-11; Lc. 19:28-40) 
\p  
\v 12 Yee ruijmuaꞌa yee, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌɨ́jna jɨ́n ajteáxɨɨrecaꞌa mej mi meꞌuun tiúꞌuyesten, ayée mú ráamuaꞌareeriꞌi tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn Jesús eꞌevéꞌemeꞌecaa aꞌujna Jerusalén.  
\v 13 Matɨ́ꞌɨj mi tacɨ́j xámuaꞌij antíveichixɨ, majta yaꞌupí. Matɨ́ꞌɨj mi áꞌujuꞌun mej mi yeꞌentinájche. Ayee mú tíꞌijijhuacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Temuaꞌa pu tíꞌixɨꞌepɨꞌɨn. Tichéꞌe yeehui rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan teꞌɨ́jna tɨ yeꞌevéꞌeme niuucajtzeꞌen ɨ́ tavástaraꞌa. Tichéꞌe yeehui rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan teꞌɨ́jna ɨ́ Rey tɨ titaataꞌaíjteꞌesin itejmi tej Israél jetze ajtémeꞌecan. ―Ayee mú eꞌeveꞌejíjhuajmeꞌe. 
\p  
\v 14 Aj puꞌi Jesús puuruꞌu huáteu tɨ caí xɨ jaꞌatɨ́ japuan avéꞌeyeijxɨ. Aj puꞌi japuan avéꞌeyeijxɨ tɨ ij ayén huárɨni aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨjɨ́n: 
\q1  
\v 15 Caxu yeehui tíꞌitziɨɨneꞌe mɨ sej seꞌuun huachéjme u Sión. 
\q1 Casiꞌi yeehui múꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu méꞌe veꞌemej ɨ́ tɨ tejámuaataꞌaíjteꞌesin. 
\q1 Aꞌɨ́ɨ pu ajta yeehui avéꞌeca japuan ɨ́ puuruꞌu tɨ rayauj. 
\p  
\v 16 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, amuacaícan, camu yaúꞌitɨee muáꞌaraa aꞌij tɨ huataújmuaꞌa tɨ́j naꞌa tɨ ayén téꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa. Mɨ́ ajta, tɨ́ꞌɨj ari Dios ayén raꞌajjáj ɨ́ Jesús, ajta ayén nain jɨ́n tiraꞌíjca, aj mú mi xaa raꞌutámuaꞌareeriꞌi tɨ ayén jɨ́meꞌen téꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús. Majta miyen raꞌutámuaꞌareeriꞌi mej miyen ráaruu. 
\p  
\v 17 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej muꞌíi ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú majta Jesús jamuan seijreꞌecaꞌa tɨ́ꞌɨj Jesús ayén tiraatajé aꞌɨ́jna ɨ́ Lázaro tɨ nuꞌu ayén huiirájraꞌani aꞌutɨ́ eꞌevéꞌenamiꞌihuacaꞌa. Tɨ́ꞌɨj Jesús ayén raꞌajjáj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mej meri huácuii, aꞌɨ́ɨ mú áꞌiyen miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌij tɨ huarɨ́j.  
\v 18 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ seica ɨ́ teɨte, matɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi tɨ Jesús ayén tiꞌitɨ́j jɨ́n huarɨ́j tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe, matɨ́ꞌɨj mi miyen u áꞌujuꞌun mej mi yeꞌentinájche.  
\v 19 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, ayée mú tiújꞌixaateꞌecaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayej xaa neꞌu téꞌeme; capu tiꞌitɨ́j aꞌij tejamuatévaɨreꞌesin sej siyen raatáꞌijmɨi. Casiꞌi, matɨ́j menaꞌa yeehui puaꞌamé mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua, naímiꞌi mú ráꞌajaahuateꞌe. 
\s1 Aꞌɨ́ɨ mú miyen tíꞌijxeꞌeveꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Grecia éꞌemeꞌecan mej raaseíj meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\p  
\v 20 Majta seica meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌuun aꞌujnéj mej mi raateánajche ɨ́ Dios aꞌájna matɨ́ꞌɨj tíꞌiyeste. Aꞌuu mú éꞌemeꞌecan aꞌɨ́ɨme u Grecia.  
\v 21 Aꞌɨ́ɨ mú eꞌiréꞌene ɨ́ Felipe jemi, aꞌɨ́jna tɨ aꞌuun éꞌemeꞌecan u Betania, chajtaꞌa tɨ aꞌuun aꞌutacáꞌa u Galilea. Ayee mú tirájhuaviiriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee vástaꞌa, ayée tu yeehui tíꞌijxeꞌeveꞌe tej tiuꞌuxáj jamuan ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 22 Ajta aꞌɨ́ɨn Felipe, á pu aꞌuréꞌene tɨ ij ayén tiraataꞌixaateꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Andrés. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\s1 Jɨ́meꞌen ɨ́ niuucari tɨ tíꞌitaꞌaijteꞌe aꞌij tej yeꞌí huárɨni 
\p  
\v 23 Jesús pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Puꞌuri yeehui aꞌájna tejaꞌuréꞌene tɨ Dios ayén rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌan ineetzi, i nej neajta teáataꞌa jetze airánneijte.  
\v 24 Ayee nu yeehui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe tɨ puaꞌa caí éꞌejveti á chuaataꞌa tɨ ij aꞌuun huámɨꞌɨni aꞌɨ́jna ɨ́ játzeꞌaraꞌan ɨ́ triigu, ayée pu ruseɨ́j naꞌa huateáturaasin aꞌɨ́jna ɨ́ játzeꞌaraꞌan. Naꞌari tɨ puaꞌa ayén huámɨꞌɨni, jeíhua pu yeehui jetzen aꞌiránejsin seica ɨ́ jatzi. 
\p  
\v 25 ’Ayej cheꞌatá naꞌa ꞌeen huáꞌa jɨmeꞌe ɨ́ teɨte. Tɨ́ puaꞌa ayén jaítzeꞌe jetzen ruxeꞌeveꞌe jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa aꞌɨ́jna tɨ íiyen tíꞌiseijreꞌe íiyen chaanaca japua caí ayén jetzen ruxeꞌeveꞌe tɨ raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu yeehui yáꞌujɨsin ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca tɨ auj ruuricaꞌa. Naꞌari caí, tɨ puaꞌa caí ayén aꞌatzu jetzen tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ́j naꞌa tɨ íiyen tíꞌiseijreꞌe íiyen chaanaca japua sino ayée pu huataúraꞌan tɨ nain áꞌurɨeni tɨ íiyen rájchaꞌɨɨ, tɨ ij ayén raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ Dios, ayée pu yeehui ruurican jɨ́n huataúraꞌasin tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 
\p  
\v 26 ’Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén nevaɨreꞌe pu aꞌame ineetzi, ayée pu ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn ayén cheꞌatá naꞌa rɨjca aꞌij nej rɨcɨ inee. Ajta, aꞌu tɨ naꞌa nej niyen aꞌutevée naꞌame, aꞌɨ́ɨ pu ajta ineetzi jamuan aꞌutevée aꞌame aꞌɨ́jna tɨ nevaɨreꞌe. Tɨ́ puaꞌa yeehui jaꞌatɨ́ ayén nevaɨreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu ɨ́ niyáꞌupua ayén rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌasin. 
\p  
\v 27 ’Puꞌuri aꞌij puaꞌa neꞌase yú ne tzajtaꞌa. ¿Aꞌiné nenaꞌa nij niyen tiuꞌutaxájta? ¿Ni qui niyen tiuꞌutaxájta neꞌɨ́jna tɨ jɨ́meꞌen yee: “Niyáꞌupua, patáꞌaj yeehui piyen nuꞌirájtuaani tɨ ij caí ayén tináacɨꞌɨti aꞌij tɨ ari tejaꞌuréꞌenejsin”? Mɨ́ neajta caí, canu. Canu niyen tiuꞌutaxájta aꞌiné ayée nu yeehui ꞌeen jɨ́n yú aꞌuvéꞌemej nej niyen yé huácatii íjii. 
\s1 Aꞌɨ́ɨ mú teɨte miyen ráanamuajriꞌi tɨ́ꞌɨj Dios tiuꞌutaxájtacaꞌa 
\p  
\v 28 ’Mɨ́ pej níꞌiyaꞌupua, patáꞌaj tihuaꞌutaseíjrateꞌen ɨ́ nej jɨ́n rɨ́ꞌɨ timuaatáꞌasin. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p Aj puꞌi júteꞌe eꞌicánamuajre tɨ jaꞌatɨ́ ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Nuꞌuri yeehui niyen tíhuaꞌutaseíjrate. Neajtahuaꞌa nu niyen tíhuaꞌutaseíjrateꞌesin. 
\p  
\v 29 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte ɨ́ mej aꞌuun ajteáxɨɨrecaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú majta ráanamuajriꞌi. Seica mú miyen raataxájtacaꞌa mej nuꞌu huatéeniu. Majta seica miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨ seɨ́j nuꞌu ayén jamuan tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨ júteꞌe tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ Dios tɨ éꞌeseijreꞌe. 
\p  
\v 30 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu ayén yeehui tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ caꞌaníjraꞌa naatáꞌan ineetzi sino tɨ ayén caꞌaníjraꞌa amuaatáꞌan múꞌejmi. 
\s1 Jesús pu ayén tihuáꞌixaateꞌe aꞌij tɨ tíꞌimɨꞌɨni 
\p  
\v 31 ’Puꞌuri yeehui ayén tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌan jetze tɨ Dios jetzen huaꞌuxɨ́jteꞌen matɨ́j menaꞌa puaꞌamé yen huachéjme. Puꞌuri ajta aꞌájna tejaꞌuréꞌene ɨ́ xɨcájraꞌan jetze ɨ́ nej jetzen raatamuáriteꞌesin neꞌɨ́jna tɨ yen tíꞌaijta íiyen chaanaca japua.  
\v 32 Neajta inee, matɨ́ꞌɨj meri aj nejaꞌutavén, aj nu ni niyen naíjmiꞌica huatájeevi ɨ́ teɨte mej mi curéꞌecɨjxɨꞌɨn ineetzi jemi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 33 Ayee pu ꞌeen jɨ́n ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa mej mi miyen ráamuaꞌaree aꞌij tɨ yeꞌí tíꞌimɨꞌɨni.  
\v 34 Matɨ́ꞌɨj miyen tiraataꞌixaa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun ajteáxɨɨrecaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee tu yeehui tiyen ráanamuajriꞌi teꞌɨ́jna jetze ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta tɨ aꞌɨ́ɨn Cɨríistuꞌu nuꞌu ayén rusén jɨ́n ruuri huateáturaasin. Aꞌɨ́j pu yeehui jɨ́n, ¿aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri pej piyen tiꞌixa yee tɨ nuꞌu ayén ruxeꞌeveꞌe mej nuꞌu á yaꞌutavén meꞌɨ́jna tɨ teáataꞌa jetze airaújneijte? ¿Aꞌataani yeehui pɨ́rɨcɨ aꞌɨ́jna tɨ nuꞌu teáataꞌa jetze airaújneijte? 
\p  
\v 35 Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aúcheꞌe pu aꞌatzu áꞌateere múꞌejmi jemi ɨ́ tatzari tɨ jɨ́n huanéeriꞌicɨ́ aꞌame. Setáꞌaj yeehui siyen áꞌujujhuaꞌaneꞌen aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe ajta auj múꞌejmi tzajtaꞌa ayén seijreꞌe ɨ́ tatzari tɨ jɨ́n huáneeriꞌi, tɨ ij yeehui caí aꞌamua japua rájveti ɨ́ tɨ huatɨ́caꞌa. Aꞌɨ́jna tɨ yeehui ayén tɨ́caꞌamisteꞌe áꞌucheꞌecan, capu ramuaꞌaree aꞌu tɨ áꞌume.  
\v 36 Setáꞌaj siyen huataújtuaani aꞌɨ́jna jemi tɨ jetzen airáninei ɨ́ tatzari tɨ jɨ́n huáneeriꞌi sej si siyen seꞌɨ́jna jetze ajtémeꞌecanta aꞌɨ́jna tɨ huáneeriꞌi. 
\p Tɨ́ꞌɨj raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ ayén tihuaꞌutáꞌixaa, aj puꞌi áꞌuraa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, ajta huateúravaatacaꞌa huáꞌa jemi. 
\s1 Camu téꞌatzaahuateꞌe ɨ́ teɨte 
\p  
\v 37 Aꞌɨ́ɨ pu ari jeíhua tiuꞌumuárɨej huáꞌa jemi tiꞌitɨ́j tɨ ayén huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe. Mɨ́ majta aꞌɨ́ɨme, camúu xɨ jiráꞌujcaꞌanejcaꞌa mej miyen huataújtuaani ɨ́ jemin.  
\v 38 Ayej tiuꞌurɨ́j tɨ́ꞌij ayén araúrasten aꞌij tɨ tiraataxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Isaías teecan tɨ ajmíꞌi tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan, tɨ ayén tɨjɨ́n: 
\q1 Nevástaraꞌa, capu jaꞌatɨ́ yeehui ayén ráꞌantzaahua 
\q2 aꞌij tej tihuaꞌutáꞌixaa. 
\q1 Capu yeehui jaꞌatɨ́ ayén yaúꞌitɨée jáꞌaraa aꞌij tɨ huataújmuaꞌa 
\q2 aꞌɨ́jna tɨ Dios rumuárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan jɨ́n ayén huarɨ́j. 
\m  
\v 39-40 Aꞌɨ́j mú jɨ́n caí ráꞌantzaahua aꞌɨ́jna jɨmeꞌe, aꞌij tɨ puaꞌamecɨé ayén raataxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Isaías teecan tɨjɨ́n: 
\q1 Aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu yeehui ayén huáꞌuruu mej miyen aracúcuꞌunijmeꞌeni 
\q2 mej mi caí atanéjneꞌere. 
\q1 Aꞌɨ́ɨ pu yeehui ayén huáꞌuruu mej mi antaújnaamuan ɨ́ ru tzajtaꞌa 
\q2 mej mi caí yaúꞌitɨée muáꞌaraꞌani. 
\q1 Naꞌari tɨ puaꞌa pɨ́ menaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú seɨcɨé tiúꞌumuaꞌatíjcheꞌen, 
\q2 nej nuꞌu niyen huaꞌurújteꞌencheꞌe. 
\p  
\v 41 Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Isaías teecan aꞌɨ́jna tɨ ayén raaseíj ɨ́ tɨ Dios jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌanicheꞌen. Aꞌɨ́ɨ pu ajta ayén tiraataxájtacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 42 Jee xaa neꞌu, muꞌiitɨ́ ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨme mú miyen ráꞌantzaahua. Mɨ́ majta aꞌɨ́ɨme, camu raxájtacucaꞌa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej huáꞌatziɨɨneꞌecaꞌa ɨ́ fariseos, majta mej mi caí seica miyen huiiráꞌite meꞌújna u teyujtaꞌa.  
\v 43 Jaítzeꞌe pu huaꞌaránajchecaꞌa mej mi teɨte miyen rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌan caí ɨ́ Dios. 
\s1 Aꞌɨ́ɨ mú runaíjmiꞌi ɨ́ yaꞌupuáaraꞌan, ajta ɨ́ yaujraꞌan 
\p  
\v 44 Aj puꞌi Jesús ayén ruseíirata tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa yeehui jaꞌatɨ́ ayén náꞌantzaahuateꞌen ineetzi, capu neetzi naꞌa áꞌatzaahuateꞌe sino ajta pu ráꞌatzaahuateꞌe aꞌɨ́jna tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa.  
\v 45 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn ayén neseij ineetzi, aꞌɨ́ɨ pu ajta raseíj aꞌɨ́jna tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 46 ’Ayee nu yeehui ꞌeen jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej íiyen chaanaca japua nej ni niyen huáꞌuruuren ɨ́ teɨte tɨ́j tatzari ɨ́ tɨ jɨ́n huáꞌa tzajtaꞌa huáneeriꞌi mej mi caí chéꞌe miyen tɨ́caꞌamisteꞌen áꞌujujhuaꞌaneꞌen aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen náꞌastijreꞌe ineetzi.  
\v 47 Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ nenamua aꞌij nej tiꞌixa, ajta caí náꞌastijreꞌe, canu yeehui ráꞌaxɨjteꞌen inee, aꞌiné canu neꞌɨ́jna jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej nej ni niyen huaꞌuxɨ́jteꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua sino nej ni huaꞌirájtuaani. 
\p  
\v 48 ’Jee xaa neꞌu, tiꞌitɨ́j pu yeehui púꞌeen tɨ ayén ráꞌaxɨjteꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén naaréꞌiti, tɨ ajta caí ráꞌastijreꞌe aꞌij nej tiꞌixa. Aꞌɨ́jna neꞌu yeehui, ɨ́ nej jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa, ayée pu ráꞌaxɨjteꞌen aꞌájna xɨcájraꞌan jetze tɨ jetzen nain teꞌentipuáꞌajte. 
\p  
\v 49 ’Ayee puꞌu naꞌa, aꞌiné canu yeehui neseɨ́j aꞌij tirájteu aꞌij nej tiuꞌuxájtacaꞌa sino aꞌɨ́ɨn tɨ niyáꞌupua púꞌeen, aꞌɨ́ɨ pu ayén tinaataꞌaíj aꞌij nej yeꞌí tiuꞌutaxáj, ajta ɨ́ nej jɨ́meꞌen niyen tiuꞌutaxájta.  
\v 50 Nee nu yeehui niyen ramuaꞌaree tɨ ayén tinaataꞌaíj tɨ ij ayén tejáꞌamuacɨꞌɨti sej siyen ruurican huateáturan tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. Aꞌɨ́j nu jɨ́n ayée nu cheꞌatá nenaꞌa tiꞌixa aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn niyáꞌupua ayén aꞌɨ́jna jɨ́n tinaaꞌíjca nej ni tiuꞌutaxáj. 
\c 13  
\s1 Jesús pu huaꞌanájaꞌusixɨ ɨ́ huáꞌɨɨca jetze aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe 
\p  
\v 1 Puꞌuri tɨ́muaꞌa aꞌájna tejaꞌuréꞌenejsimeꞌe ɨ́ mej jɨ́n raꞌutámuaꞌaree jaꞌanáj tɨ Dios ayén tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi. Puꞌuri ramuaꞌareerecaꞌa ɨ́ Jesús tɨ ari aꞌájna tejaꞌuréꞌene ɨ́ xɨcájraꞌan jetze tɨ jetzen áꞌuraꞌani íiyen chaanaca japua tɨ ij aꞌuun aꞌujnén u júteꞌe, yaꞌupuáaraꞌan tɨ éꞌeseijreꞌe. Tɨ́j naꞌa tɨ yen huataseíjre íiyen chaanaca japua, aꞌɨ́ɨ pu ayén huáꞌaxeꞌeveꞌecaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Ajta íjii, puꞌuri ayén huaꞌutaseíjratacaꞌa tɨ nain jɨ́n huáꞌaxeꞌeveꞌecaꞌa. 
\p  
\v 2 Matɨ́ꞌɨj tíꞌicuaꞌacaa ɨ́ chumuaꞌan, aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Judás, tɨ yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Simón, tɨ ajta ayén teꞌentímuꞌutaca tɨjɨ́n Iscariotes. Puꞌuri aꞌɨ́ɨn Satanás caꞌaníjraꞌa raatáꞌaca tɨ tiuꞌutátuiireꞌen ɨ́ Jesús.  
\v 3 Jesús pu ajta ramuaꞌareerecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn yaꞌupuáaraꞌan ayén nain jɨ́n tiraꞌíjca, tɨ ajta ruyáꞌupua jemi aꞌuvéꞌemej, ajta aꞌúu pu ajta aꞌujnéjsin ɨ́ jemin. 
\p  
\v 4 Aj puꞌi ájchee aꞌu mej tejéꞌecuaꞌaca, ajta huiiréꞌuchuiiriꞌi ɨ́ rutasi tɨ ruꞌiréꞌeviɨjcaꞌa. Aj puꞌi aváꞌujjɨꞌɨcɨe cɨ́ɨxuri jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n huáꞌacáꞌiimua.  
\v 5 Tɨꞌɨj jí aꞌuun atéejei ɨ́ caasu jetze. Aj puꞌi aꞌutéjche tɨ huaꞌanájaꞌusixɨꞌɨn ɨ́ huáꞌachepuaatzeꞌen seɨj ajta seɨj ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Ajta huaꞌanáhuatziꞌiraxɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ cɨ́ɨxuri tɨ jɨ́n aváꞌujjɨꞌɨcɨꞌecaꞌa. 
\s1 Capu raxɨ́ꞌeveꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨ Jesús ayén raꞌanájaꞌusixɨꞌɨn 
\p  
\v 6 Aj puꞌi aꞌuun eꞌiréꞌene aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Simón tɨ ajta iꞌi Pedro. Aj pu i aꞌɨ́ɨn Pedro ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, ¿ni yeehui pajta piyen naꞌanájaꞌusixɨꞌɨsin nechepuá jetze? 
\p  
\v 7 Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Capúu xɨ aꞌij timuáꞌamitɨejteꞌe aꞌij nej ꞌéen jɨ́n niyen rɨcɨ, sino mejcaꞌihuáyee pej xaa yeehui yaúꞌitɨée puaꞌamé. 
\p  
\v 8 Aj puꞌi Pedro ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capej xaa neꞌu, jaꞌanáj piyen naꞌanájaꞌusixɨꞌɨsin ɨ́ nechepuaatzeꞌe. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa yeehui necaí niyen muaꞌanájaꞌusixɨꞌɨn áꞌachepuaatzeꞌe, capej chéꞌe huáꞌa jetze ajtémeꞌecanta puaꞌamé ɨ́ mej neetzi jemi seíireꞌe muáꞌajuꞌu. 
\p  
\v 9 Aj puꞌi ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, tɨ puaꞌa yeehui ayén ruxeꞌeveꞌe, capej ayée penaꞌa naꞌanájaꞌusixɨꞌɨn ɨ́ nechepuaatzeꞌe, sino pajta pej piyen naꞌanájaꞌusixɨꞌɨn ɨ́ nemuajcaꞌa jetze, pajta naꞌavéꞌejaꞌusixɨꞌɨn ɨ́ nemuꞌuutzeꞌe. 
\p  
\v 10 Aj puꞌi Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa yeehui jaꞌatɨ́ ari ayén huaɨ́ꞌɨhuacaꞌa, ayée puꞌu ruxeꞌeveꞌe tɨ ayée naꞌa raꞌanájaꞌusixɨꞌɨn ɨ́ chepuaatzeꞌen, aꞌiné capu chéꞌe chueemuaraꞌa nain japua tɨ ratéhuaꞌiraꞌa. Seajta múꞌeen, caxu chéꞌe chueemua, sino seɨ́j pu yeehui xaa ayén chueemuaraꞌa. 
\p  
\v 11 Ayee pu ꞌeen jɨ́n ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨ nuꞌu seɨ́j naꞌa chueemuaraꞌa, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu ari ramuaꞌareerecaꞌa jaꞌatɨ́ tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe tɨ ayén tiuꞌutátuiireꞌesin ɨ́ jɨ́meꞌen ɨ́ Jesús. 
\s1 Jesús pu tihuáꞌixaateꞌe aꞌij tɨ ꞌeen jɨmeꞌe huaꞌanájaꞌusixɨ 
\p  
\v 12 Tɨ́ꞌɨj raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ ayén huaꞌanájaꞌusixɨ, ajta pu huiréꞌujviɨjriꞌi ɨ́ rutasi. Aj puꞌi aꞌujyeíjxɨ á vejliꞌi aꞌutɨ́ ɨ́ meesa aꞌutéjvee. Ayee pu tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni yeehui séjmuaꞌaree aꞌij nej ꞌeen jɨ́n niyen amuáaruu? Nee nu tejámuaatáꞌixaateꞌesin.  
\v 13 Ayee xu yeehui múꞌeen neetamuáꞌamua yee Maeestru, seajta siyen tɨjɨ́n Tavástaraꞌa. Ayee pu yeehui tiraavíjteꞌe aꞌiné nee nu neꞌɨ́n púꞌeen. 
\p  
\v 14 ’Ajta íjii, nej áꞌamuavastaraꞌa púꞌeen, neajta aꞌamua maestro, ayée nu amuaꞌanájaꞌusixɨ ɨ́ áꞌamuachepuaatzeꞌe. Setáꞌaj yeehui siyen cheꞌatá senaꞌa anaújaꞌusixɨꞌɨn ruchepuáatzeꞌe rujɨ́ɨmuaꞌa.  
\v 15 Ayee nu ámuaatáꞌitɨiiriꞌi sej si siyen huárɨni aꞌij nej neri amuáaruu múꞌejmi. 
\p  
\v 16 ’Ayee nu yeehui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna tɨ tíꞌaijta caí aꞌɨ́jna tɨ ravaɨreꞌe. Ajta yeehui, jaítzeꞌe pu ruxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa caí i nej aꞌutaꞌítiꞌihuacaꞌa.  
\v 17 Ajta íjii, setɨ́j seri tíꞌijmuaꞌaree seꞌɨ́jna, Dios pu yeehui rɨ́ꞌɨ tejámuaatáꞌasin tɨ puaꞌa siyen cheꞌatá senaꞌa huárɨni. 
\p  
\v 18 ’Canu naíjmiꞌica múꞌejmi jɨmeꞌe niyen tiꞌixa. Nee nu ramuaꞌaree aꞌij mej eꞌen ɨ́ nej huaꞌavéꞌehuau. Neajta nu niyen raꞌavéꞌehuau tɨ ij araúrasten aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ ayén tɨjɨ́n: “Aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu yeehui ɨ́ nej raatáꞌinee tɨ tiúꞌucuaꞌani ineetzi jamuan, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu yeehui aꞌutéjche tɨ nájchaꞌɨ́ɨreꞌe áꞌaraꞌani.” 
\p  
\v 19 ’Ayee nu amuacaí niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe íjii tɨ́ꞌɨj caí xɨ ayén tiúꞌurɨni sej si siyen téꞌantzaahuateꞌen nej neꞌɨ́n púꞌeen aꞌij nej neri tejámuaatáꞌixaa, sej si seuj téꞌatzaahuateꞌe aꞌájna tɨ ayén tíꞌineruuren. 
\p  
\v 20 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, tɨ puaꞌa yeehui jaꞌatɨ́ ayén raꞌancuréꞌeviꞌitɨn aꞌɨ́jna nej raataꞌítecaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ajta naꞌancuréꞌeviꞌitɨ ineetzi. Ajta jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén naꞌancuréꞌeviꞌitɨ ineetzi, ayée pu cheꞌatá naꞌa raꞌancuréꞌeviꞌitɨ aꞌɨ́jna tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\s1 Ɨ́ tɨ jɨ́n raꞌantipuáꞌajte ɨ́ Jesús tɨ huáꞌa jamuan tiúꞌucuaa 
\r (Mt. 26:20-25; Mr. 14:17-21; Lc. 22:21-23) 
\p  
\v 21 Tɨ́ꞌɨj ayén tihuaꞌutáꞌixaa, jeíhua pu aꞌij puaꞌa raatáꞌa ɨ́ tzajtaꞌan ɨ́ Jesús. Aj puꞌi ayén eꞌehuauritɨéecan jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu yeehui tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, seɨ́j tɨ múꞌejmi jetze ajtémeꞌecan ayén tiuꞌutátuiireꞌesin ineetzi. 
\p  
\v 22 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, muaꞌaraújseijraxɨ seɨj ajta seɨj. Camu aꞌij tirájteuveꞌe aꞌij tɨ huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna tɨ Jesús ayén tiraataxájtacaꞌa.  
\v 23 Ajta seɨ́j tɨ aꞌɨ́mej jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨ pu aicaújtutzi ɨ́ Jesús jemi. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen Jesús tɨ raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa.  
\v 24 Ajta aꞌɨ́ɨn Simón, tɨ ajta iꞌi Pedro, aꞌɨ́ɨ pu rumuájcaꞌa jɨ́n raatajé aꞌɨ́jna tɨ Jesús raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa. Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj yeehui raataꞌíhuaꞌu jaꞌatɨ́ tɨ púꞌeen tɨ jɨ́meꞌen raataxájtacaꞌa. 
\p  
\v 25 Ajtahuaꞌa pu ayén aicaújtutzi ɨ́ Jesús jemi. Aj puꞌi ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, ¿aꞌatani aꞌɨ́ɨn púꞌeen? 
\p  
\v 26 Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa yeehui neri raꞌateáaruꞌunen i tuxaꞌa jetze ɨ́ pan, aj nu ni raataꞌɨ́ꞌɨteꞌesin neꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeen. 
\p Aj puꞌi Jesús ayén raꞌatéaaruꞌunej ɨ́ pan ɨ́ tuxaꞌa jetze. Aj puꞌi aꞌɨ́jna huataꞌɨ́ꞌɨte ɨ́ Judás, tɨ yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Simón, tɨ ayén teꞌentímuꞌutaca tɨjɨ́n Iscariotes.  
\v 27 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén raꞌancuréꞌɨ ɨ́ pan aꞌɨ́jna ɨ́ Judás, aj puꞌi Satanás ayén huataseíjre ɨ́ tzajtaꞌan. Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj yeehui caꞌanacan piyen huárɨni aꞌij pej peri tiuꞌumuáꞌaj. 
\p  
\v 28 Majta ɨ́ seica, camu aꞌatzu yaúꞌitɨée muáꞌaraa aꞌij tɨ ꞌeen jɨ́n ayén tiraataꞌixaa.  
\v 29 Seica mú miyen tiraamuáꞌa tɨ Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨ tiꞌitɨ́j huánanan ɨ́ mej jɨ́n tiúꞌuyesten naꞌari tiꞌitɨ́j tɨ huaꞌutapuaíjveꞌen ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi.  
\v 30 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén raꞌancuréꞌɨ ɨ́ pan, aj puꞌi huirájraa aꞌɨ́jna ɨ́ Judás. Ajta puꞌuri huatɨ́caꞌacaa. 
\s1 Ɨ́ niuucari tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe tej nuꞌu huátaxeꞌeveꞌen seɨj teajta seɨj 
\p  
\v 31 Tɨ́ꞌɨj huirájraa aꞌɨ́jna ɨ́ Judás, aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Puꞌuri yeehui Dios ayén rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌa i nej neajta teáataꞌa jetze airánneijte. Neajta inee, ayée nu neri neꞌɨ́jna jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios neꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij nej huarɨ́j.  
\v 32 Tɨ́ puaꞌa yeehui niyen rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej niyen huámɨꞌɨni, Dios pu ajta, ruseɨ́j ayén rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌasin aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén naꞌajjájsin. Ajta aꞌɨ́ɨ pu caꞌanacan rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌasin. 
\p  
\v 33 ’Niyaujmuaꞌa, aꞌatzu nuꞌu niyen yé áꞌateeri múꞌejmi jemi. Múꞌeen xu nehuauni. Mɨ́ neajta inee, ayée nu cheꞌatá nenaꞌa tejáꞌamuaꞌixaateꞌe aꞌij nej neri tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Capu xaa neꞌu rɨꞌɨrí sej yeehui aꞌuun aꞌujnén aꞌu nej aꞌujnéjsin. 
\p  
\v 34 ’Neajta nu niyen jéjcuacan jɨ́n tejáꞌamuaꞌíjcateꞌen sej siyen huaújxeꞌeveꞌen. Ayee pu ruxeꞌeveꞌe sej siyen cheꞌatá senaꞌa huaújxeꞌeveꞌen aꞌij nej neri tejámuaaxɨ́ꞌeve múꞌejmi.  
\v 35 Tɨ́ puaꞌa yeehui siyen huaújxeꞌeveꞌen, aj mú mi naímiꞌi miyen ramuaꞌaréeren sej siyen náꞌastijreꞌe. 
\s1 Jesús pu tihuáꞌixaateꞌe tɨ nuꞌu Pedro tiuꞌutéhuaꞌita ɨ́ jemin 
\r (Mt. 26:31-35; Mr. 14:27-31; Lc. 22:31-34) 
\p  
\v 36 Aj puꞌi ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨ ajta iꞌi Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, ¿aꞌuné yeehui páꞌumeꞌe puaꞌamé? 
\p Ajta Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capúu xɨ yeehui rɨꞌɨrí pej peꞌuun áꞌumeꞌen neetzi cujtaꞌa aꞌu nej áꞌume sino méjcaꞌi huáyee xaa pej piyen peꞌuun nej cujtaꞌa páꞌumeꞌe puaꞌamé. 
\p  
\v 37 Aj puꞌi Pedro ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n caí rɨꞌɨrí íjii nej yeehui neꞌuun áꞌumeꞌen áꞌa cujtaꞌa múꞌeetzi? Nee nu yeehui áꞌancaꞌane nej huámɨꞌɨni á jetze meꞌecan. 
\p  
\v 38 Aj puꞌi Jesús ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni tzaa yeehui piyen ahuáꞌacaꞌane pej nuꞌu piyen huámɨꞌɨni neetzi jetze meꞌecan? Ayee nu yeehui tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tíꞌimuaꞌixaateꞌe aꞌij pej pi rɨni. Tɨ́ꞌɨj caí xɨ huajíjhuan ɨ́ gallo, huaíca pej piyen tínaꞌavéꞌavaata pej nuꞌu caí nemuaꞌate. 
\c 14  
\s1 Jesús pu rɨ́ꞌɨ huáꞌaruure aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe 
\p  
\v 1 ’Caxu aꞌij titéꞌujmuajca. Seucheꞌe xu yeehui ráꞌatzaahuateꞌe ɨ́ Dios, seúcheꞌe xu seajta náꞌatzaahuateꞌe ineetzi.  
\v 2 Jéihua pu chiꞌi aꞌuun tejéꞌeseijreꞌe aꞌu tɨ niyáꞌupua huatéechiꞌi ɨ́ júteꞌe. Tɨ́ puaꞌa caí ayén tiꞌayájnacheꞌe, nee nu yeehui seɨcɨé tejámuaataꞌixáateꞌencheꞌe. Aꞌuu nu aꞌuméꞌe naꞌame nej ni neꞌuun rɨ́ꞌɨ tejáꞌuruuren aꞌu sej seꞌuun aꞌutéꞌe xáꞌajuꞌun.  
\v 3 Ajta, tɨ puaꞌa niyen neꞌuun áꞌuraꞌani nej ni niyen rɨ́ꞌɨ tejáꞌuruuren aꞌu sej aꞌutéꞌe xáꞌajuꞌun, aj nu ni yen veꞌecánejsin neajtahuaꞌa nej ni niyen amuáꞌanviꞌitɨn sej si seajta seꞌuun aꞌutéꞌe xáꞌaraꞌani aꞌu nej neajta aꞌucaí naꞌame.  
\v 4 Seajta múꞌeen, xuꞌuri yeehui huamuájte ɨ́ juye jetze tɨ aꞌuun aꞌuréꞌenineꞌi aꞌu nej aꞌuméꞌe naꞌame. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 5 Aj puꞌi Tomás ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, catu yeehui ramuaꞌaree aꞌu pej aꞌuméꞌe puaꞌamé. Aꞌɨ́j tu jɨ́n catu aꞌatzu huamuájte ɨ́ juye jetze tɨ aꞌuun aꞌuréꞌenineꞌi. 
\p  
\v 6 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ tɨ amuáꞌaviꞌitɨn aꞌɨ́jna jetze ɨ́ juye, nee nu neajta neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ tɨ tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tíꞌixaxaꞌa, neajta nu yeehui neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ tɨ jetzen airáninei ɨ́ sej jɨ́n ruuri xáꞌaraꞌani. Aꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén huataújtuaani ɨ́ Dios jemi, ayée pu tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn amuacaícan huataújtuaani ineetzi jemi.  
\v 7 Tɨ́ puaꞌa rɨ́ꞌɨ setináamuaꞌati, ayée xu seajta tíꞌiramuaꞌati seꞌɨ́jna ɨ́ niyáꞌupua. Tɨ́j naꞌa tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame, múꞌeen xu xaa ramuaꞌate, seajta seri raaseíj. 
\s1 Aꞌɨ́ɨ muꞌu naímiꞌi ɨ́ yaꞌupuáaraꞌan, ajta ɨ́ yaujraꞌan 
\p  
\v 8 Aj puꞌi aꞌɨ́ɨn Felipe ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, patáꞌaj yeehui taataseíjrateꞌen peꞌɨ́jna ɨ́ ayáꞌupua. Aꞌɨ́j tuꞌu xeꞌeveꞌe iteen. 
\p  
\v 9 Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nuꞌuri xaa yeehui áꞌatee nej múꞌejmi jemi huaca. ¿Ni tzaa pecaí xɨ nemuaꞌate, múꞌee Felipe? Ayee nu tíꞌimuaꞌixaateꞌe. Jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén naaseíj ineetzi, aꞌɨ́ɨ pu ajta ari raaseíj ɨ́ niyáꞌupua. ¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n piyen tinaatáꞌixaa yee nej nuꞌu amuaataséijrateꞌen ɨ́ niyáꞌupua? 
\p  
\v 10 ’¿Ni tzaa pecaí piyen téꞌatzaahuateꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn niyáꞌupua ne jemi seijreꞌe, neajta nu yeehui cheꞌatá nenaꞌa niyáꞌupua jemi seijreꞌe? Canu neseɨ́j aꞌij tirájteu aꞌij nej tíꞌimuaꞌixaateꞌe, sino aꞌɨ́ɨn niyáꞌupua tɨ ayén nej jemi seijreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu rumuárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan jɨ́n ayén rɨcɨ.  
\v 11 Patáꞌaj piyen náꞌantzaahuateꞌen tɨ puaꞌa yeehui niyen timuaatáꞌixaateꞌen yee niyáꞌupua pu nuꞌu ne jemi seijreꞌe, neajta nu jemin seijreꞌe ɨ́ niyáꞌupua jemi. Naꞌari caí, patáꞌaj peꞌɨ́jna jɨ́n penaꞌa téꞌantzaahuateꞌen aꞌij nej yeehui huarɨ́j tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe. 
\p  
\v 12 ’Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Aꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén náꞌastijreꞌe ineetzi, ayée pu cheꞌatá naꞌa huárɨni aꞌij nej rɨjcaa inee. Jee xaa neꞌu, aꞌɨ́ɨ pu yeehui ayén huárɨni tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe caí ɨ́ nej jɨ́n niyen rɨjcaa. Ayee pu ꞌeen jɨ́n rɨni aꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej neꞌuun aꞌuméꞌe naꞌame ɨ́ niyáꞌupua jemi.  
\v 13 Neajta niyen huárɨni aꞌij sej siyen tiraatáhuaviira neetzi jetze meꞌecan, nej ni rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ niyáꞌupua. 
\p  
\v 14 ’Tiꞌitɨ́j tɨ naꞌa sej yeehui siyen tiraatáhuaviira neetzi jetze meꞌecan, ayée nu xaa rɨni. 
\s1 Jesús pu ayén teꞌataújratziire tɨ aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios ayén nuꞌu huateáturaasin huáꞌa jemi 
\p  
\v 15 ’Tɨ́ puaꞌa yeehui siyen nexɨ́ꞌeveꞌe ineetzi, ayée xu seꞌɨ́jna aráꞌastijreꞌen ɨ́ nej jɨ́n tejámuaataꞌaíjteꞌesin.  
\v 16 Neajta nu niyen tiraatáhuaviira ɨ́ niyáꞌupua jemi tɨ i aꞌɨ́ɨn yen amuajaꞌutaꞌítiꞌi seɨ́j tɨ aꞌamua japua huániuuni, tɨ i aꞌɨ́ɨn múꞌejmi jemi huateáturan tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 
\p  
\v 17 ’Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ xɨéjniuꞌucari tɨ jetzen airáninei tɨ́j naꞌa tɨ ayén tiꞌayajna. Capu rɨꞌɨrí mej miyen raꞌancuréꞌan aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen japuan huachéjme ɨ́ chaanaca japua, aꞌiné capu aꞌij huáꞌamitɨejteꞌe aꞌij tɨ rɨcɨ aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucari. Camu yeehui majta ramuaꞌate. Mɨ́ seajta múꞌeen, ayée xu ꞌeen jɨ́n ramuaꞌate aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu aꞌamua jemi seijreꞌe, ajta pu múꞌejmi jemi huateáturaasin. 
\s1 Jesús pu ajtahuaꞌa tihuáꞌixaateꞌe tɨ nuꞌu mɨꞌɨni 
\p  
\v 18 ’Canu yeehui ruséntacan amuaateátuaasin, tɨ caí jaꞌatɨ́ ayén áꞌamuavaɨreꞌe sino nee nu neajtahuaꞌa múꞌejmi jemi uvéꞌenejsin.  
\v 19 Capu chéꞌe áꞌateere mej yeehui caí chéꞌe yé neseijran aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen japuan huachéjme ɨ́ chaanaca japua. Mɨ́ seajta múꞌeen, múꞌeen xu xaa neseijran. Nee nu huatarújsin nej ni neajtahuaꞌa ruuri náꞌaraꞌani, aꞌɨ́j xu jɨ́n seajtáhuaꞌa ruuri xáꞌajuꞌun.  
\v 20 Aꞌájna xɨcájraꞌan jetze nej jetzen huatarújsin, aj xu si siyen ramuaꞌaréeren nej niyen jemin seijreꞌe ɨ́ niyáꞌupua jemi, ajta yeehui aꞌɨ́ɨn, aꞌɨ́ɨ pu ajta neetzi jemi seijreꞌe. 
\p  
\v 21 ’Jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén raꞌancuréꞌa aꞌij nej tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa, tɨ ajta ayén nain raꞌaráꞌastijreꞌen, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ xaa nexɨ́ꞌeveꞌe. Niyáꞌupua pu yeehui ajta raxɨ́ꞌeveꞌe aꞌame aꞌɨ́jna tɨ ayén nexɨ́ꞌeveꞌe. Neajta inee, nee nu raxɨ́ꞌeveꞌe naꞌame, neajta jemin huataseíjreꞌesin. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 22 Aj puꞌi seɨ́j tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨ ayén ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Judás. Capu aꞌɨ́jna ɨ́ Judás tɨ ayén teꞌentímuꞌutaca tɨjɨ́n Iscariotes, sino seɨ́j. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, ¿aꞌiné auj tíꞌirɨꞌɨri pej pi piyen penaꞌa téjmi jemi huataseíjreꞌesin, pajta caí aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej yen huachéjme ɨ́ chaanaca japua? 
\p  
\v 23 Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén tíꞌinexeꞌeveꞌe, aꞌɨ́ɨ pu ayén raꞌaráꞌastejsin aꞌij nej tíꞌimuaꞌata. Niyáꞌupua pu ajta raxɨ́ꞌeveꞌe aꞌame. Teen tu hui teajta huataseíjreꞌesin ɨ́ jemin. Teajta tiyen huateáturaasin ɨ́ jemin.  
\v 24 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ caí ayén tíꞌinexeꞌeveꞌe, aꞌɨ́ɨ pu ajta caí raꞌaráꞌastejsin aꞌij nej tíꞌimuaꞌata. Canu hui neseɨ́j aꞌij tirájteu aꞌij nej tejáꞌamuaꞌixaateꞌe sino aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari, aꞌɨ́j pu jetze airáninei aꞌɨ́jna ɨ́ niyáꞌupua tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 25 ’Ayee nu tejámuaatáꞌixaa íjii nej nauj aꞌamua jemi yen huaca.  
\v 26 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ yeehui aꞌamua japua huániuuni, aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, ɨ́ tɨ ayén tiraavíjteꞌe sej si ranáꞌamicheꞌen, aꞌɨ́ɨ pu ɨ́ niyáꞌupua ayén yaꞌutaꞌíti neetzi jetze meꞌecan, tɨ i aꞌɨ́ɨn nain jɨ́n tejamuáamuaꞌaten. Aꞌɨ́ɨ pu yeehui ajta ayén amuaatáꞌasin sej si siyen raꞌutámuaꞌaree nain jɨ́n aꞌij nej tejámuaatáꞌixaa. 
\s1 Jesús pu tiꞌitɨ́j jɨ́n huaꞌanpuáꞌajteꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe 
\p  
\v 27 ’Ayee nu niyen amuaatáꞌasin tɨ ij nain jɨ́n amuaꞌanpuáꞌajteꞌen. Aꞌɨ́jna ɨ́ nej jɨ́n amuaꞌanpuáꞌajteꞌesin, neetzi pu jetze airáninei. Capu yeehui ayén ꞌeen aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn ꞌeen ɨ́ tɨ huáꞌa jetze naꞌa airáninei aꞌɨ́mej ɨ́ mej yen japuan huachéjme íiyen chaanaca japua ɨ́ mej meꞌɨ́jna jɨ́n huaꞌanpuáꞌajteꞌen ɨ́ ruxɨ́ꞌej teɨte. Caxu aꞌij puaꞌa titéꞌujmuajca. Caxu seajta tíꞌitziɨɨneꞌe. 
\p  
\v 28 ’Xuꞌuri yee siyen ráanamuajriꞌi nej niyen tejámuaatáꞌixaa nej nuꞌu aꞌuméꞌe naꞌame, neajta nuꞌu múꞌejmi jemi uvéꞌenejsin. Tɨ́ puaꞌa yeehui siyen tíꞌinexeꞌeveꞌecacheꞌe, ayée xu ꞌeen jɨ́n rutémuaꞌaveꞌecacheꞌe seꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej neꞌuun aꞌumé ɨ́ niyáꞌupua jemi aꞌiné niyáꞌupua pu jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe necaí inee.  
\v 29 Ayee nu amuacaí tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ caí xɨ tiꞌitɨ́j aꞌij huarɨ́j sej si siyen téꞌantzaahuateꞌen nej neꞌɨ́n púꞌeen aꞌájna xɨcájraꞌan jetze tɨ jetzen ayén tejaꞌuréꞌenejsin nej neꞌuun aꞌumé. 
\p  
\v 30 ’Canu yeehui chéꞌe jeíhua tejámuaatáꞌixaateꞌesin aꞌiné puꞌuri tɨ́n yé uvéꞌenejsin aꞌɨ́jna tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen, tɨ ajta yen japuan tíꞌaijta ɨ́ chaanaca. Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn, capu aꞌatzu rɨꞌɨrí tɨ ayén tiꞌitɨ́j jɨ́n naꞌantimuáꞌitɨn.  
\v 31 Cheꞌeré yeehui, tichéꞌe huirácɨɨne teyujna mej mi meꞌɨ́n ɨ́ mej yen chaanaca japua huachéjme, miyen ráamuaꞌaree nej niyen raxɨ́ꞌeveꞌe ɨ́ niyáꞌupua, neajta niyen cheꞌatá nenaꞌa rɨcɨ aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn ayén tinaataꞌaíj. 
\c 15  
\s1 Ɨ́ cɨyej tɨ huastiꞌi, ajta ɨ́ piꞌistáareꞌaraꞌan 
\p  
\v 1 ’Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ cɨyej tɨ xaa rɨ́ꞌen. Ajta niyáꞌupua pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ rɨ́ꞌɨ raruure ɨ́ piꞌista.  
\v 2 Aꞌɨ́ɨ pu raꞌantivéꞌiche tɨ́j naꞌa ɨ́ piꞌista tɨ neetzi jetze airáninei tɨ ajta caí taaca. Ajta tɨ́j naꞌa ɨ́ piꞌista tɨ xaa taaca, aꞌɨ́ɨ pu cɨ́j caj tiraꞌantivéꞌiche tɨ ij jaítzeꞌe huatácaꞌan.  
\v 3 Xuꞌuri yeehui urarɨ́ꞌen múꞌeen, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ nej jɨ́n neri tejámuaatáꞌixaa.  
\v 4 Setáꞌaj seuj siyen neetzi jemi seijreꞌe. Aj nu ni niyen cheꞌatá nenaꞌa múꞌejmi jemi seíireꞌe naꞌame. 
\p ’Capu aꞌatzu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri tɨ seɨ́j piꞌista ayén ruseɨ́j huatácaꞌan sino ayée pu tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ auj ajtáveeca ɨ́ cɨyej jetze. Ayee pu cheꞌatá naꞌa ꞌeen múꞌejmi jemi. Capu yeehui aꞌatzu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri sej tiꞌitɨ́j huamuáꞌitɨn ɨ́ sej jɨ́n tiuꞌutátuiireꞌen ɨ́ Dios jemi tɨ puaꞌa secaí neetzi jemi seijreꞌe. 
\p  
\v 5 ’Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ cɨyej. Mɨ́ seajta múꞌeen, múꞌeen xu piꞌista púꞌeen tɨ neetzi jetze ajtaꞌúꞌupuꞌu. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén neetzi jemi seijreꞌe, tɨ puaꞌa neajta inee jemin seijreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu yeehui ayén jeíhua tíꞌimuaꞌitɨn ɨ́ tɨ jɨ́n tiuꞌutátuiireꞌesin ɨ́ Dios jemi. 
\p ’Seajta múꞌeen, tɨ puaꞌa secaí neetzi jemi seijreꞌe, caxu tiꞌitɨ́j aꞌij ruuren.  
\v 6 Ayee pu ꞌeen tɨ́j naꞌa tɨ caí chéꞌe ayén neetzi jemi seijreꞌe. Ayee pu ꞌeen tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ piꞌista, ɨ́ tɨ antíveichiꞌihuacaꞌa, tɨ ajta jaꞌatɨ́ á yaꞌuhuáꞌaxɨ tɨ ij huatéehuan. Ayee mú raruuren naíjmiꞌica ɨ́ piꞌista mej miyen raaréꞌeseɨreꞌen, majta án yáꞌuhuaꞌaxɨn ɨ́ taij japua tɨ ij huateájtaani. 
\p  
\v 7 ’Tɨ́ puaꞌa siyen neetzi jemi seijreꞌe, tɨ puaꞌa seajta siyen raꞌaráꞌasten ɨ́ niuucari ɨ́ nej ámuaamuáꞌate, ayée pu yeehui Dios ayén amuaatáꞌasin tiꞌitɨ́j sej aꞌij tiraatáhuaviira.  
\v 8 Tɨ́ puaꞌa siyen jeíhua raamuáꞌitɨn ɨ́ sej jɨ́n tiuꞌutátuiireꞌen ɨ́ Dios jemi, aꞌɨ́j pu aꞌɨ́jna jɨ́n ámitɨeereꞌe aꞌame sej siyen tínaꞌaráꞌastijreꞌe ineetzi. Ayee xu seꞌɨ́jna jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌasin ɨ́ niyáꞌupua.  
\v 9 Ayee nu cheꞌatá nenaꞌa neri tejamuaataxɨ́ꞌeve aꞌij tɨ ajta ari tinaataxɨ́ꞌeve ɨ́ niyáꞌupua. Setáꞌaj seuj neetzi jemi seijreꞌe nej ni amuaaxɨ́ꞌeveꞌen. 
\p  
\v 10 ’Tɨ́ puaꞌa yeehui siyen raꞌaráꞌasten aꞌij nej neri tejamuaataꞌaíj, aj xu si siyen neetzi jemi seíireꞌe xáꞌajuꞌun nej ni amuaaxɨ́ꞌeveꞌen. Neajta inee, ayée nu cheꞌatá nenaꞌa tiráꞌaste aꞌij tɨ tinaataꞌaíj ɨ́ niyáꞌupua. Aꞌɨ́j nu yeehui jɨ́n niyen jemin seíireꞌe naꞌame tɨ ij ajta niyáꞌupua ayén naataxɨ́ꞌeveꞌen.  
\v 11 Ayee nu ꞌeen jɨ́n tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ ij múꞌejmi jemi seíireꞌe áꞌaraꞌani ɨ́ nej jɨ́n netémuaꞌaveꞌe, sej si seajta nain jɨ́n huataújtemuaꞌaveꞌen. 
\s1 Mej nuꞌu huaújxeꞌeveꞌen seɨj ajta seɨj ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe 
\p  
\v 12 ’Ayee nu yeehui neꞌɨ́jna jɨ́n tejáꞌamuaꞌíjcateꞌe sej si siyen cheꞌatá senaꞌa huaújxeꞌeveꞌen aꞌij nej neri tejamuaataxɨ́ꞌeve múꞌejmi.  
\v 13 Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ jaítzeꞌe muárɨꞌeri ɨ́ tɨ jɨ́n jaꞌatɨ́ ayén raataxɨ́ꞌeveꞌen ɨ́ ruxɨ́ꞌej tevi tɨ i ayén jetzen meꞌecan huámɨꞌɨni. 
\p  
\v 14 ’Múꞌeen xu yeehui seꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ neteɨ́testemuaꞌa tɨ puaꞌa siyen huárɨni aꞌij nej tejáꞌamuaꞌaijteꞌe.  
\v 15 Canu chéꞌe niyen amuaatámuaꞌatzi yee mɨ sej yeehui tíꞌivaɨreꞌe ineetzi jemi, aꞌiné seɨ́j tɨ ayén tíꞌivaɨreꞌe, capu ramuaꞌaree aꞌij tɨ rɨcɨ aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe. Mɨ́ neajta inee, ayée nu amuaatámuaꞌatzi yee mɨ sej neteɨ́testemuaꞌa, aꞌiné nuꞌuri niyen tejámuaatáꞌixaa nain aꞌachú nej nenaꞌa niyen ráanamuajriꞌi ɨ́ niyáꞌupua jemi. 
\p  
\v 16 ’Caxu múꞌeen siyen naꞌavéꞌehuau ineetzi, sino nee nu yeehui niyen amuaꞌantíhuaꞌu, neajta nu niyen neꞌɨ́jna jɨ́n tejámuaꞌíjca sej si u áꞌujuꞌun sej si siyen tiꞌitɨ́j huamuáꞌitɨn ɨ́ sej tiuꞌutátuiireꞌen ɨ́ Dios jemi. Neajta niyen raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ i ayén rusén jɨ́n huateáturan ɨ́ sej raamuáꞌitɨ. Aj pu xaa, aꞌɨ́ɨn niyáꞌupua ayén amuaatáꞌasin tiꞌitɨ́j sej raatáhuaviira ineetzi jetze meꞌecan.  
\v 17 Ayee nu tejáꞌamuaꞌaijteꞌe, sej hui huaújxeꞌeveꞌen seɨj seajta seɨj. 
\s1 Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe miyen mú seíireꞌe muáꞌajuꞌun aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej íiyen chaanaca japua huachéjme 
\p  
\v 18 ’Caxu seꞌɨ́jna áꞌuhuaꞌanan. Tɨ́ puaꞌa yeehui meꞌɨ́n amuájchaꞌɨɨreꞌe ɨ́ mej yen japuan huachéjme ɨ́ chaanaca, aꞌɨ́ɨ mú amuacaí neetzi tíchaꞌɨɨreꞌecaꞌa.  
\v 19 Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen japuan huachéjme ɨ́ chaanaca aꞌɨ́ɨme mú miyen cheꞌatá menaꞌa teꞌáꞌamuaxeꞌeveꞌecacheꞌe tɨ́j ɨ́ ruteɨ́testemuaꞌa tɨ puaꞌa siyen huáꞌa jetze ajtémeꞌecantacheꞌe. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu huáꞌa jetze ajtémeꞌecan, sino nee nu yeehui amuaꞌantíhuaꞌu aꞌɨ́mej tzajtaꞌa. Aꞌɨ́j mú jɨ́n miyen amuájchaꞌɨɨreꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen huachéjme ɨ́ chaanaca japua. 
\p  
\v 20 ’Caxu yáꞌuhuaꞌanan aꞌij nej tejámuaatáꞌixaa yee jaítzeꞌe pu ruxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna tɨ tíꞌaijta caí aꞌɨ́jna tɨ ravaɨreꞌe. Tɨ́ puaꞌa aꞌij puaꞌa menaꞌa náaruu ineetzi, aꞌɨ́ɨ mú cheꞌatá menaꞌa aꞌij puaꞌa áꞌamuaruuren múꞌejmi. Naꞌari tɨ puaꞌa miyen raꞌaráꞌasten aꞌij nej tihuaꞌumuáꞌate, aꞌɨ́ɨ mú majta raꞌaráꞌastijreꞌesin aꞌij sej tihuáꞌamuaꞌaten.  
\v 21 Ayee mú yeehui áꞌamuaruuren meꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej siyen naaráꞌaste ineetzi, aꞌiné camu ramuaꞌate aꞌɨ́jna tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 22 ’Tɨ́ puaꞌa necaí yéveꞌecánejnicheꞌe, neajta caí aꞌij tíhuaꞌutaꞌixáateꞌencheꞌe, capu huáꞌacɨꞌɨtíicheꞌe tɨ Dios puaíjtzi huaꞌutáꞌan aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej natéxɨeehuaa. Ajta, íjii, capu yeehui chéꞌe méꞌe tiꞌitɨ́j ɨ́ mej jɨ́n jetzen tíꞌijpuaꞌajteꞌe meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi.  
\v 23 Jaꞌatɨ́ tɨ néjchaꞌɨɨreꞌe ineetzi, aꞌɨ́ɨ pu ajta tíchaꞌɨɨreꞌe ɨ́ niyáꞌupua. 
\p  
\v 24 ’Tɨ́ puaꞌa necaí niyen huárɨniicheꞌe tiꞌitɨ́j tɨ caí máàj jaꞌatɨ́ ayén raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa, capu ayén tiraavíjteꞌecacheꞌen tɨ Dios ayén puaíjtzi huaꞌutáꞌan aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n auteájturaa ɨ́ jemin. Mɨ́ majta aꞌɨ́ɨme, muꞌuri naaseíj, majta néjchaꞌɨɨreꞌecaꞌa ineetzi, majta miyen cheꞌatá menaꞌa ráaruu ɨ́ niyáꞌupua.  
\v 25 Ayee mú yeehui miyen huarɨ́j tɨ ij araúrasten aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi aꞌɨ́jna jetze ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta tɨjɨ́n: “Aꞌɨ́ɨ pu caí raavíiteꞌe jáꞌaraa mej menaꞌa miyen tinéjchaꞌɨ́ɨreꞌe muáꞌaraa.” 
\p  
\v 26 ’Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn yeehui yen uvéꞌenen aꞌɨ́jna tɨ aꞌamua japua huániuuni, ɨ́ nej yen yaꞌutaꞌíti múꞌejmi jemi, tɨ ajta Dios jemi éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́ɨ pu ayén tineteaxáatajmeꞌe aꞌame ineetzi. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ xɨéjniuꞌucari tɨ tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tíꞌimuaꞌata, tɨ ajta aꞌuun aꞌuvéꞌemej ɨ́ Dios jemi.  
\v 27 Seajta múꞌeen, ayée pu ajta ruxeꞌeveꞌe sej siyen tinaatéaxajta ineetzi aꞌiné netɨ́j nenaꞌa yen huataseíjre tɨ yú eꞌiréꞌene, múꞌeen xu áꞌujujhuaꞌaneꞌe ineetzi jamuan. 
\c 16  
\s1 Jesús pu tihuáꞌixaateꞌe tɨ caí huaꞌutamuárɨꞌeristeꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌan 
\p  
\v 1 ’Ayee nu neꞌɨ́jna jɨ́n tejáꞌamuaꞌixaateꞌe sej si caí tiꞌitɨ́j jɨ́n huamuáꞌitɨchen.  
\v 2 Aꞌɨ́ɨme mú amuꞌiráꞌiti ɨ́ teyujtaꞌa. Jee xaa neꞌu, ayée pu aꞌájna tejaꞌuréꞌenejsin ɨ́ xɨcájraꞌan jetze tɨ jetzen ayén téꞌeme. Ayee pu tiraatámitɨejteꞌesin ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén tiuꞌutévaɨ ɨ́ Dios jemi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ amuáacuii múꞌejmi.  
\v 3 Ayee mú meꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌiruuren aꞌiné camu nemuaꞌate ineetzi, camu majta ramuaꞌate ɨ́ niyáꞌupua. 
\p  
\v 4 ’Ayee nu yeehui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe sej si siyen raꞌutámuaꞌaree nej niyen tejámuaatáꞌixaa tɨ puaꞌa ari ayén tejaꞌuréꞌenen. Canu niyen tejámuaatáꞌixaa ꞌajmíꞌɨmua aꞌiné naúcheꞌe nu yeehui seijreꞌecaꞌa múꞌejmi jemi.  
\v 5 Neajta inee, íjii nu neꞌuun áꞌumeꞌe naꞌame neꞌɨ́jna jemi tɨ yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu aꞌatzu neꞌíhuaꞌu aꞌu nej aꞌumé. 
\s1 Ɨ́ tɨ tíꞌimuariꞌihua ɨ́ tɨ huaíca ɨ́ tɨ jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios 
\p  
\v 6 ’Jéꞌecan xu huataújxɨeemɨste seꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej niyen neri tejámuaatáꞌixaa.  
\v 7 Mɨ́ neajta inee, ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe tɨ ayén tejámuaatévaꞌɨri nej niyen áꞌuraꞌani. Aꞌiné tɨ puaꞌa necaí áꞌuraꞌani, capu yé veꞌecánejsin, múꞌejmi jemi aꞌɨ́jna tɨ yeehui aꞌamua japua huániuuni. 
\p ’Mɨ́ neajta inee, tɨ puaꞌa niyen áꞌuraꞌani, aj nu yaꞌutaꞌíti neꞌɨ́jna tɨ aꞌɨ́ɨn yé veꞌecáanen íiyen múꞌejmi jemi.  
\v 8 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn yé veꞌecáanen, aj puꞌi ayén aꞌɨ́jna jɨ́n huáꞌaxɨjteꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej yen japua huachéjme ɨ́ chaanaca japua, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi, ajta aꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej niyen rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n seijreꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌɨ́jna jɨ́n huáꞌaxɨjteꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios puaíjtzi huaꞌutáꞌasin. 
\p  
\v 9 ’Ayee pu ꞌeen jɨ́n aꞌɨ́jna jɨ́n huáꞌaxɨjteꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi aꞌiné camu náꞌatzaahuateꞌe ineetzi.  
\v 10 Ayee pu ajta ꞌeen jɨ́n huáꞌaxɨjteꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej niyen urarɨ́ꞌeneꞌacan jɨ́n seijreꞌe aꞌiné aꞌúu nu áꞌumeꞌe naꞌame aꞌu tɨ éꞌeseijreꞌe ɨ́ niyáꞌupua, aꞌu tɨ yeehui caí chéꞌe éꞌerɨꞌɨri sej naaseíj.  
\v 11 Jɨ́meꞌen puꞌu aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ Dios puaíjtzi ayén tiuꞌutáꞌasin, ayée pu huáꞌaxɨjteꞌen aꞌiné puꞌuri raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare ɨ́ Dios tɨ ayén puaíjtzi raatáꞌasin aꞌɨ́jna tɨ tíꞌaijta íiyen chaanaca japua. 
\s1 Aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu rɨ́ꞌɨ tiraateátuaasin ɨ́ yaujraꞌan 
\p  
\v 12 ’Ayee pu naꞌaráanajche nej jeíhua huápɨꞌɨ niyen tejámuaatáꞌixaateꞌen. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxuu xɨ nain auꞌitɨée xáꞌajuꞌun íjii.  
\v 13 Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn yeehui ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios tɨ tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tíꞌixaxaꞌa, tɨ́ꞌɨj uvéꞌenen, aꞌɨ́ɨ pu nain jɨ́n tejáꞌamuamuaꞌaten tɨ ayén tiꞌayajna. Capu ayén aꞌɨ́jna jɨ́n tejámuaatáꞌixaateꞌesin aꞌij tɨ ruseɨ́j naꞌa aꞌij tirájteu sino ayée puꞌu naꞌa ayén tejámuaatáꞌixaateꞌesin aꞌij tɨ naꞌa tíꞌinamua. Aꞌɨ́ɨ pu ajta tejámuaatáꞌixaateꞌesin aꞌij tɨ auj tejaꞌuréꞌenejsin. 
\p  
\v 14 ’Aꞌɨ́ɨ pu yeehui ayén raꞌancuréꞌasin neetzi tɨ neꞌáꞌa, ajta ayée pu cheꞌatá naꞌa eꞌehuauritɨéecan jɨ́n tejámuaatáꞌixaateꞌesin. Ayee pu aꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́n, aꞌɨ́ɨ pu ayén rɨ́ꞌɨ tinaateátuaasin.  
\v 15 Tɨ́j naꞌa tɨ ayén niyáꞌupua jemi tíꞌiseijreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu ajta neetzi tíꞌineꞌaꞌa. Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen raataxájtacaꞌa yee aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucari pu nuꞌu ayén raꞌancuréꞌan neetzi tɨ neꞌáꞌa tɨ ij ajta nuꞌu tejámuaatáꞌixaateꞌen eꞌehuauritɨéecan jɨmeꞌe múꞌejmi jemi. 
\s1 Jesús pu ayén tihuáꞌixaateꞌe tɨ nuꞌu caꞌanacan mɨꞌɨni 
\p  
\v 16 ’Capu aꞌachú áꞌateeri sej caí chéꞌe siyen méꞌe nejéꞌeseijran. Tɨ́ꞌɨj ajta capu ajta chéꞌe áꞌateeri, sej rujéjcuatzeꞌen seajtáhuaꞌa neseijran. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 17 Majta seica ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, ayée mú tíꞌiruꞌihuaꞌuracaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné yeehui huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ nuꞌu caí aꞌachú áꞌateeri tej caí chéꞌe méꞌe yéꞌeseijran, ajta nuꞌu caí chéꞌe áꞌateeri tej teajtáhuaꞌa tajéjcuatzeꞌen raseijran? ¿Aꞌiné yeehui ajta huataújmuaꞌa ɨ́ seɨ́j tɨ ayén nuꞌu aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌuméꞌe aꞌame ɨ́ ruyáꞌupua jemi? 
\p  
\v 18 Maúcheꞌe muꞌu miyen tíꞌiruꞌihuaꞌuracaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné yeehui huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen yee tɨ nuꞌu caí aꞌachú áꞌateeri? Catu aꞌatzu yaúꞌitɨe aꞌij tɨ ꞌeen jɨ́n ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 19 Tɨꞌɨj jí Jesús ayén ráamuaꞌareeriꞌi mej miyen raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej meꞌɨ́jna jɨ́n miyen tiraataꞌíhuaꞌu. Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni siyen seꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌiruꞌihuaꞌu aꞌij tɨ huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ nej niyen tiuꞌutaxájtacaꞌa yee tɨ nuꞌu caí aꞌachú áꞌateeri sej caí chéꞌe méꞌe nejéꞌeseijran, ajta tɨ caí nuꞌu ajta aꞌachú áꞌateeri sej rujéjcuatzeꞌen seajtáhuaꞌa neseijran? 
\p  
\v 20 ’Ayee nu yeehui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Múꞌeen xu ruyeinixɨꞌɨn, seajta huataújxɨeemɨsteꞌesin, majta aꞌɨ́ɨme miyen huataújtemuaꞌaveꞌesin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen chaanaca japua huachéjme. Múꞌeen xu xaa huataújxɨeemɨsteꞌesin. Mɨ́ ajta, aꞌɨ́ɨn ɨ́ sej jɨ́n huataújxɨeemɨsteꞌesin, aꞌɨ́j pu ajta jetzen ayén aꞌiránejsin ɨ́ sej seajta jɨ́n huataújtemuaꞌaveꞌesin. 
\p  
\v 21 ’Ayee pu tejáꞌamuaruuren tɨ́j ajta tíꞌijruuren ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ ayén tiꞌijcuíꞌine tɨ tiyaúj aꞌame. Tɨ́ꞌɨj aꞌájna tejaꞌuréꞌenen tɨ jetzen tiyaúj áꞌaraꞌani, ayée pu jeíhua tirajpuaíitzi aꞌame. Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn, tɨ puaꞌa ari huanúꞌihua ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, aj puꞌi yáꞌuhuaꞌaxɨjsin ɨ́ tɨ jɨ́n rajpuaíjtzicaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ jeíhua huápɨꞌɨ rutémuaꞌaveꞌe aꞌiné ɨ́ paꞌarɨꞌɨ puꞌuri huanúꞌihuacaꞌa íiyen chaanaca japua. 
\p  
\v 22 ’Ayee pu cheꞌatá naꞌa tejáꞌamuaruuren múꞌejmi. Puꞌuri ayén aꞌájna tejaꞌuréꞌene ɨ́ xɨcájraꞌan jetze sej jetzen huataújxɨeemɨsteꞌesin. Mɨ́ neajta inee, neajtahuaꞌa nu áꞌamuaseijran. Seajta múꞌeen, aꞌájna xu huataújtemuaꞌaveꞌesin. Ajta capu chéꞌe rɨꞌɨríista aꞌame tɨ jaꞌatɨ́ amuáꞌaꞌari ɨ́ sej jɨ́n rutémuaꞌaveꞌe. 
\s1 Mataꞌaj mauj raatáhuavii mej mi majta raꞌancuréꞌan 
\p  
\v 23 ’Ayee pu yeehui téꞌeme aꞌájna xɨcájraꞌan jetze, sej caí chéꞌe tiꞌitɨ́j néhuaviira ineetzi. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, aꞌájna xɨcájraꞌan jetze tɨ aꞌɨ́ɨn niyáꞌupua ayén amuaatáꞌasin tɨ́j naꞌa ɨ́ sej tiraatáhuaviira ineetzi jetze meꞌecan.  
\v 24 Tɨ́j naꞌa ꞌajmíꞌɨmua tɨ yú eꞌiréꞌene, caxu yeehui xɨ tiꞌitɨ́j raatáhuaviiriꞌi ineetzi jetze meꞌecan. Setáꞌaj siyen raatáhuavii aꞌiné ayée xu seꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́n, aj xu si siyen raꞌancuréꞌasin, aj xu si seajta siyen nain jɨ́n huataújtemuaꞌaveꞌesin. 
\s1 Aꞌɨ́ɨ pu Jesús nuꞌu huaꞌutéemuaꞌitɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua 
\p  
\v 25 ’Tɨ́j naꞌa ꞌajmíꞌɨmua tɨ yú eꞌiréꞌene, ayée nu neꞌɨ́jna jɨ́n tejámuaatáꞌixaa niuucari jɨmeꞌe tɨ seɨcɨé namuajreꞌe. Mɨ́ ajta, aꞌájna tejaꞌuréꞌenejsin ɨ́ xɨcájraꞌan jetze nej caí chéꞌe niyen seɨcɨé tejáꞌamuaꞌixaateꞌe naꞌame, sino nee nu amitɨéereꞌecan jɨ́n tejámuaatáꞌixaateꞌesin neꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ ꞌeen niyáꞌupua tɨ éꞌeseijreꞌe. 
\p  
\v 26 ’Ayee xu yeehui huárɨni seꞌájna xɨcájraꞌan jetze sej siyen tiraatáhuavii ineetzi jetze meꞌecan. Canu niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ ayén ruxeꞌeveꞌe aꞌame nej niyen raatáhuavii ɨ́ niyáꞌupua nej ni múꞌejmi jetze meꞌecan huatáaniuni.  
\v 27 Capu xaa neꞌu. Niyáꞌupua pu ruseɨ́j jáꞌamuaxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej yeehui naataxɨ́ꞌeve ineetzi, seajta siyen ráꞌantzaahua nej neꞌuun u airáane ɨ́ niyáꞌupua jemi. 
\s1 Jesús pu ayén tihuáꞌixaateꞌe tɨ nuꞌu aꞌuun aꞌujnén ɨ́ ruyáꞌupua jemi 
\p  
\v 28 ’Aꞌuu nu airáane ɨ́ niyáꞌupua jemi, neajta nu niyen mú aꞌuvéꞌemej íiyen chaanaca japua. Neajta íjii, ayée nu yeehui tíchesin íiyen chaanaca japua nej ni neꞌuun aꞌujnén ɨ́ niyáꞌupua jemi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 29 Majta aꞌɨ́ɨme, ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, ayée mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Pepuꞌuri íjii xaa neꞌu piyen eꞌehuauritɨéecan jɨ́n tiꞌixa. Capej chéꞌe seɨcɨé tiꞌixa, peꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ caí éꞌehuáuritɨe.  
\v 30 Tuꞌuri xaa tiyen ramuaꞌaree pej nain téꞌumuaꞌaree, ajta yeehui tɨ caí ayén ruxeꞌeveꞌe tɨ jaꞌatɨ́ ayén tiꞌitɨ́j jɨ́n tíꞌimuaꞌihuaꞌura. Aꞌɨ́j tu jɨ́n tiyen ráꞌatzaahuateꞌe pej peꞌuun airáane ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 31 Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni tzaa siyen seri sicu tináꞌatzaahuateꞌe?  
\v 32 Mɨ́ neajta inee, ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ aꞌájna tejaꞌuréꞌenejsin ɨ́ xɨcájraꞌan jetze mej jetzen amuaatamuáriteꞌesin. Aꞌuu xu aꞌucɨ́jxɨꞌɨsin aꞌu tɨ seɨ́j éꞌeche, seɨj seajta seɨj. Múꞌeen xu yeehui mé núujɨsin nej ni neseɨ́j nenaꞌa huateáturan. Mɨ́ neajta, canu neseɨ́j yú huateáturaasin aꞌiné niyáꞌupua pu neetzi jemi seijreꞌe.  
\v 33 Ayee nu yeehui ꞌeen jɨ́n tejáꞌamuaꞌixaateꞌe sej si siyen rɨ́ꞌɨ tíꞌiteseijreꞌe ɨ́ ru tzajtaꞌa seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej neetzi jetze ajtémeꞌecan. Jéihua mú puaíjtzi amuaatáꞌasin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua. Capu amɨ́n aꞌij. Setáꞌaj siyen huataújtemuaꞌaveꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej neri huaꞌantimuáꞌitɨ. 
\c 17  
\s1 Jesús pu rujapua niuuni ruseɨ́j 
\p  
\v 1-2 Tɨ́ꞌɨj Jesús ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj puꞌi júteꞌe áꞌujneerecaꞌa ayén tiꞌixáata, tɨjɨ́n: 
\p ―Mɨ́ pej níꞌiyaꞌupua, puꞌuri hui aꞌájna tejaꞌuréꞌene pej peri raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare. Patáꞌaj tihuaꞌutaseíjrateꞌen ɨ́ teɨte pej peri rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌa i nej ayauj púꞌeen, nej ni neajta rɨ́ꞌɨ timuaatáꞌan múꞌeetzi, aꞌiné múꞌee pej peꞌɨ́jna jɨ́n piyen tinaaꞌíjca nej ni nain jɨ́n antínmuaꞌareere huáꞌa jemi ɨ́ teɨte, nej ni niyen huaꞌutáꞌan mej ruuri muáꞌaraꞌani tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe, matɨ́j menaꞌa puaꞌamé ɨ́ pej naatátui ineetzi. 
\p  
\v 3 ’Ayee mú ꞌeen jɨ́n ruuri muáꞌaraꞌani tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej miyen muáamuaꞌati mɨ pej múꞌee penaꞌa aseɨ́j peꞌɨ́n púꞌeen tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe ɨ́ Dios, majta meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej miyen náamuaꞌati, nej Jesús púꞌeen, i nej neajta aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu ɨ́ pej nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 4 ’Ayee nu ꞌeen jɨ́n rɨ́ꞌɨ timuaatáꞌa huáꞌa jemi ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua, aꞌiné nuꞌuri raꞌantipuáꞌajte ɨ́ pej jɨ́n piyen tinaaꞌíjca. 
\p  
\v 5 ’Ari íjii, mɨ pej níꞌiyaꞌupua, patáꞌaj hui piyen cheꞌatá penaꞌa rɨ́ꞌɨ tinaateájtuaani múꞌeetzi jemi aꞌij pej rɨ́ꞌɨ tineetáꞌacareꞌe netɨ́ꞌɨj neꞌuun áꞌucatii múꞌeetzi jemi tɨ́ꞌɨj caí xɨ seijreꞌecaꞌa ɨ́ chaanaca. 
\s1 Jesús pu huáꞌa japua huatániuusin aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌan 
\p  
\v 6 ’Nuꞌuri niyen huaꞌutaseíjrate aꞌij pej ꞌeen neꞌɨ́ɨme jemi ɨ́ pej piyen naatátuiiriꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej huáꞌa jetze ajtémeꞌecantacaꞌa ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua. Aꞌɨ́ɨ mú ateɨ́testemuaꞌa mú púꞌeeneꞌe. Pajta múꞌee, múꞌee pej naatátuiiriꞌi. Majta aꞌɨ́ɨme, aꞌɨ́ɨ mú miyen raꞌaráꞌastijre aꞌij pej tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa. 
\p  
\v 7-8 ’Muꞌuri ramuaꞌaree tɨ múꞌeetzi jetze teꞌiráane nain patɨ́j penaꞌa peꞌɨ́jna jɨ́n tinaaꞌíjca, aꞌiné ayée nu cheꞌatá nenaꞌa tihuaꞌutáꞌixaa aꞌij pej peri tinaatáꞌixaa ineetzi. Majta aꞌɨ́ɨme, ayée mú raꞌancuréꞌa ɨ́ nej huaꞌutáꞌixa. Ayee mú tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n ramuaꞌareerecaꞌa nej múꞌeetzi jemi aꞌuvéꞌemej, majta miyen ráꞌantzaahua pej piyen yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 9 ’Ayee nu huáꞌa jɨ́meꞌen muahuavii. Canu niyen muahuavii huáꞌa jɨ́meꞌen matɨ́j menaꞌa puaꞌamé miyen yen seijreꞌe ɨ́ chaanaca japua, sino huáꞌa jɨ́meꞌen ɨ́ pej penaꞌa peri naatáviꞌitɨste, aꞌiné ateɨ́testemuaꞌa mú púꞌeen.  
\v 10 Matɨ́j menaꞌa puaꞌamé ɨ́ mej neteɨ́testemuaꞌa púꞌeen, aꞌɨ́ɨ mú majta ateɨ́testemuaꞌa púꞌeen múꞌeetzi. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ateɨ́testemuaꞌa púꞌeen múꞌeetzi, ayée mú cheꞌatá menaꞌa neteɨ́testemuaꞌa púꞌeen ineetzi. Ayee mú rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌaca ineetzi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej miyen rɨ́ꞌɨ tiꞌitiújchaꞌɨɨ netɨ́j inee. 
\p  
\v 11 ’Canu hui chéꞌe yen huateáturaasin íiyen chaanaca japua. Mɨ́ majta aꞌɨ́ɨme, aꞌɨ́ɨ mú xaa miyen huateáturaasin. Neajta inee, múꞌeetzi jemi nu aꞌuméꞌe naꞌame. Ayee nu tíꞌimuahuavii patáꞌaj rɨ́ꞌɨ tihuáꞌuchaꞌɨn amuárɨꞌeriꞌiraꞌa jɨmeꞌe, aꞌɨ́mej ɨ́ pej naatáviꞌitɨste mej mi miyen cheꞌatá menaꞌa naíjmiꞌi seíireꞌe mej seɨ́j menaꞌa púꞌeeneꞌen tetɨ́j iteen.  
\v 12 Netɨ́ꞌɨj huáꞌa jemi huácatii, nee nu rɨ́ꞌɨ tihuáꞌachaꞌɨɨcaꞌa múꞌeetzi jetze meꞌecan. Capu jaꞌatɨ́ áꞌuvej tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecan sino aꞌɨ́jna tɨ ayén tiraavíjteꞌe tɨ ayén puaíjtzi ráacɨꞌɨti. Ayee pu ꞌeen jɨ́n huarɨ́j tɨ ij ayén araúrasten aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze. 
\p  
\v 13 ’Neajta íjii nu aꞌuméꞌe naꞌame múꞌeetzi jemi. Mɨ́ neajta inee, ayée nu niyen tiꞌixa netɨ́ꞌɨj nauj huáꞌa jemi yé huaca mej mi nain jɨ́n miyen cheꞌatá menaꞌa huataújtemuaꞌaveꞌen netɨ́j inee tíꞌinetemuaꞌaveꞌe.  
\v 14 Nee nu tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ niuucari ɨ́ pej jɨ́n piyen tinaaꞌíjca. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua, aꞌɨ́ɨ mú huáꞌajchaꞌɨreꞌe ɨ́ neteɨ́testemuaꞌa aꞌiné camu huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej íiyen seijreꞌe. Neajta inee, canu neajta huáꞌa jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 15 ’Canu neꞌɨ́jna jɨ́n niyen muahuavii pej pi huaꞌirájtuaani íiyen chaanaca japua sino patáꞌaj rɨ́ꞌɨ tihuáꞌuchaꞌɨn tɨ ij caí aꞌɨ́ɨn tɨ aꞌij puaꞌa tíꞌitevij huaꞌantimuáꞌitɨn ɨ́ neteɨ́testemuaꞌa.  
\v 16 Camu huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua. Neajta inee, ayée nu cheꞌatá nenaꞌa caí huáꞌa jetze ajtémeꞌecan.  
\v 17 Patáꞌaj rɨ́ꞌɨ tihuaꞌuteájtuaani múꞌeetzi jemi peꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ ayén tiꞌayajna. Tɨ́j naꞌa pej piyen tiuꞌutaxájtacaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ayén tiꞌayajna. 
\p  
\v 18 ’Ayee nu cheꞌatá nenaꞌa tíhuaꞌutaꞌaítecaꞌa mej aꞌucɨ́jxɨꞌɨn nainjapua ɨ́ chaanaca patɨ́j múꞌee yen tinejaꞌutaꞌítecaꞌa.  
\v 19 Neajta inee, ayée nu huatánneꞌa múꞌeetzi jemi huáꞌa jetze meꞌecan mej mi majta tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n huataúraꞌan majta múꞌeetzi jemi. 
\s1 Jesús pu ayén tíꞌijhuauhuau huáꞌa japua, matɨ́j menaꞌa ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe 
\p  
\v 20-21 ’Canu neꞌɨ́mej nenaꞌa jɨ́meꞌen muahuavii, sino neajta niyen tíꞌimuahuavii neꞌɨ́ɨme jɨmeꞌe ɨ́ mej miyen téꞌantzaahuateꞌesin meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij mej tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin, mej mi naímiꞌi miyen seɨ́j menaꞌa puꞌéeneꞌe muáꞌaraꞌani, patɨ́j piyen neetzi jemi seijreꞌe, mɨ pej níꞌiyaꞌupua, netɨ́j neajta inee múꞌeetzi jemi seijreꞌe. Michéꞌe hui majta miyen téjmi jemi seíireꞌe muáꞌaraꞌani mej mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua, miyen téꞌantzaahuateꞌen pej yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 22-23 ’Aꞌɨ́jna tɨ huápɨꞌɨ naa seijreꞌe ɨ́ pej jɨ́n rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌa, ayée nu cheꞌatá nenaꞌa neꞌɨ́jna jɨ́n rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌa mej mi miyen seɨ́j menaꞌa puꞌéeneꞌe muáꞌaraꞌani tetɨ́j iteen, netɨ́j neajta huáꞌa jemi seijreꞌe, patɨ́j pajta múꞌee neetzi jemi seijreꞌe. Neajta nu neꞌɨ́jna jɨ́n rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌa mej mi nain jɨ́n seɨ́j menaꞌa puꞌéeneꞌe muáꞌaraꞌani, mej mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua, miyen ráamuaꞌaree pej piyen yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa, pajta piyen cheꞌatá penaꞌa huaꞌutaxɨ́ꞌeve patɨ́j pajta tinaataxɨ́ꞌeve ineetzi. 
\p  
\v 24 ’Ayee nu tíꞌijxeꞌeveꞌe, mɨ pej níꞌiyaꞌupua aꞌɨ́mej jɨmeꞌe ɨ́ pej piyen naatáviꞌitɨ́ste, mej mi meꞌuun aꞌuteáturan aꞌu nej aꞌutevée naꞌame, mej mi majta miyen raaseíj meꞌɨ́jna tɨ huápɨꞌɨ naa seijreꞌe ɨ́ pej jɨ́n rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ pej jɨ́n rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌa peꞌɨ́jna jɨmeꞌe pej piyen nexɨ́ꞌeveꞌecaꞌa ꞌajmíꞌɨmua tɨ́ꞌɨj caí xɨ seijreꞌecaꞌa ɨ́ chaanaca. 
\p  
\v 25 ’Niyaꞌupua, mɨ pej nain jɨ́n urarɨ́ꞌen, camu hui miyen muamuaꞌate aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua. Mɨ́ neajta inee, nee nu xaa muamuaꞌate. Majta ɨ́ neteɨ́testemuaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú miyen ramuaꞌaree pej piyen yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa.  
\v 26 Nuꞌuri niyen huaꞌutaseíjrate aꞌij pej ꞌeen. Neajta nu hui nauj niyen huaꞌutaseíjrateꞌesin mej mi miyen cheꞌatá menaꞌa huaújxeꞌeveꞌen seɨj majta seɨj patɨ́j múꞌee tíꞌinexeꞌeveꞌe, nej ni neajta huáꞌa jemi seíireꞌe náꞌaraꞌani. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\c 18  
\s1 Aꞌɨ́ɨ mú raatéeviꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 26:47-56; Mr. 14:43-50; Lc. 22:47-53) 
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨj Jesús ayén raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ tiuꞌuxájtacaꞌa, aj puꞌi áꞌuraa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi antacɨ́j jachi japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Cedrón. Aꞌuu pu u jetze pújmeꞌen jeíhua tiuꞌuvéejmeꞌecaa ɨ́ cɨyej, aseituuna cɨyej.  
\v 2 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Judás tɨ ayén tiuꞌutátuiireꞌesin ɨ́ Jesús jɨmeꞌe, aꞌɨ́ɨ pu éꞌemuaꞌatejcaꞌa aꞌujna aꞌiné muꞌíi mú meꞌuun eꞌetiújseɨj, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, majta ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. 
\p  
\v 3 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ fariseos, ayée mú huaꞌavéꞌehuau aꞌɨ́ɨme ɨ́ xantaaruꞌu ɨ́ mej meꞌuun tíꞌichaꞌɨɨ u teyujtaꞌa. Ayee mú aráꞌasecaꞌa aꞌachú cumu huaícate. Naímiꞌi mú tatzari tiúꞌɨsimeꞌe, majta tiꞌitɨ́j lámpara, majta ɨ́ mej jɨ́n huaténeꞌuseꞌen. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Judás, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌuviꞌitɨjmeꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌutɨ́ Jesús aꞌutéveecaꞌa.  
\v 4 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu ari ramuaꞌareerecaꞌa aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j raruuren. Aj puꞌi huaꞌantinájchecaꞌa. Ayee pu tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌataani seúuhuaunen? 
\p  
\v 5 Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Jesús, tɨ Nazarét éꞌemeꞌecan. 
\p Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn Judás, tɨ ayén tiuꞌutátuiireꞌesin, aꞌúu pu huáꞌa jamuan aꞌutéveecaꞌa ɨ́ xantaaruꞌu.  
\v 6 Tɨ́ꞌɨj Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa yee tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen, aꞌɨ́ɨ mú ruhuáritaꞌa cáacɨj. Majta eꞌeráavatzɨ á chuaataꞌa.  
\v 7 Ajtahuaꞌa pu ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌataani seúuhuaunen? 
\p Majta miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Jesús tɨ Nazarét éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 8 Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nuꞌuri hui niyen tejámuaatáꞌixaa yee nej neꞌɨ́n púꞌeen. Tɨ́ puaꞌa siyen neetzi huauca, setáꞌaj siyen huaꞌutáꞌan mej áꞌucɨɨne amɨ́ɨme ɨ́ mej nee jamuan áꞌujujhuaꞌan. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 9 Ayee pu tiujuꞌurɨ́j tɨ ij ayén araúrasten aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn ari tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: “Capu nuꞌu jaꞌatɨ́ áꞌuvej tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́mej pej nuꞌu naatátuiiriꞌi.” 
\p  
\v 10 Ajta aꞌɨ́ɨn Simón, tɨ ajta iꞌi Pedro, aꞌɨ́ɨ pu chun huitéchueecaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu rúꞌijcupi. Aj puꞌi aꞌɨ́jna jɨ́n tiraapuaíj tɨ ravaɨreꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌareerecaꞌa u teyujtaꞌa. Pedro pu ayén raꞌajtaveíjchecaꞌa ɨ́ naxairaꞌan ɨ́ jaꞌatɨ. Ayee pu ántehuaacaꞌa aꞌɨ́jna tɨ tíꞌivaɨreꞌe tɨjɨ́n Malco. 
\p  
\v 11 Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―Ucárujteꞌe mɨ aꞌachun. ¿Ni caí ayén ruxeꞌeveꞌe nej neꞌɨ́jna jɨ́n raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ tɨ niyáꞌupua ayén jɨ́n tinaaꞌíjca? 
\s1 Aꞌuu mú yéꞌeviꞌitɨn ɨ́ Jesús meꞌɨ́jna jemi ɨ́ Anás 
\r (Mt. 26:57-58; Mr. 14:53-54; Lc. 22:54) 
\p  
\v 12 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ xantaaruꞌu, ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tɨ huáꞌa capitán púꞌeen, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌichaꞌɨɨ u teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú raatéeviꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Matɨ́ꞌɨj mi raꞌamuáajɨꞌɨcɨe. 
\p  
\v 13 Amuacaí mú meꞌuun yaꞌuvíꞌitɨ meꞌɨ́jna jemi ɨ́ Anás, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ muꞌuneáraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Caifás tɨ aꞌájnáꞌɨmua nain jɨ́n antiújmuaꞌareerecaꞌa u teyujtaꞌa.  
\v 14 Ajta aꞌɨ́ɨn Caifás, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe tɨ ayén tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan tɨ ayén nuꞌu tíhuaꞌatévaꞌɨrihuaꞌan tɨ seɨ́j naꞌa ɨ́ tevi ayén huámɨꞌɨni huáꞌa jetze meꞌecan ɨ́ teɨte. 
\s1 Pedro pu ayén tiꞌixa tɨ nuꞌu caí ramuaꞌate aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 26:69-70; Mr. 14:66-68; Lc. 22:55-57) 
\p  
\v 15 Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro, aꞌɨ́ɨ pu ɨmuá huaméꞌecaa cujtaꞌan ɨ́ Jesús. Ajta jamuan huaméꞌecaa seɨ́j tɨ ajta Jesús jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ seɨ́j tɨ Jesús jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe, aꞌɨ́ɨ pu ramuaꞌatejcaꞌa aꞌɨ́jna tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌareerecaꞌa u teyujtaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, jamuan ɨ́ Jesús aꞌuun aꞌuteájrupi aꞌu tɨ eꞌeráyaujtaꞌa aꞌájna tɨ éꞌeche aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌaijta. 
\p  
\v 16 Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro, puaꞌacɨé pu aꞌuteájturaa táꞌapueerta. Aj puꞌi ɨ́ seɨj tɨ Jesús jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe, aꞌɨ́ɨ pu aꞌuréꞌene táꞌapueerta. Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ aꞌuun tíꞌichaꞌɨɨ táꞌapueerta. Aj puꞌi aꞌuun yaꞌuvíꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro.  
\v 17 Aj puꞌi aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa tɨ aꞌuun tíꞌichaꞌɨɨ táꞌapueerta, ayée pu aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro tiuꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni hui pecaí pajta múꞌee huáꞌa jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌɨ́jna jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe? 
\p Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Canu hui aꞌatzu. 
\p  
\v 18 Jéꞌecan pu huáseeviꞌi aꞌájnáꞌɨmua. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe u teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌichaꞌɨɨ, aꞌɨ́ɨ mú aúunai. Majta aꞌúu mú atavéejmeꞌecaa aꞌu tɨ áꞌataa mej mi ahuáujpɨsteꞌen. Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌa jamuan aꞌutéveecaꞌa, ajta pu aꞌɨ́ɨn áꞌujpɨsteꞌecaꞌa. 
\s1 Aꞌuu mú ráꞌaviꞌitɨn ɨ́ Jesús aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Caifás 
\r (Mt. 26:59-66; Mr. 14:55-64; Lc. 22:66-71) 
\p  
\v 19 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌareerecaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, ajta aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tíꞌimuaꞌatacaꞌa.  
\v 20 Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu hui jéjreꞌe tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ teɨte ɨ́ mej yen seijreꞌe íiyen chaanaca japua. Tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa nu tihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa huáꞌa teyujtaꞌa, neajta neꞌújna teyujtaꞌa aꞌu mej eꞌetiújseꞌɨri aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Canu hui tiꞌitɨ́j avíitzi jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa.  
\v 21 ¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n piyen tíꞌineꞌihuaꞌu? Patáꞌaj piyen tihuaꞌutaꞌíhuaꞌu peꞌɨ́mej ɨ́ mej náanamuajriꞌi. Casiꞌi, aꞌɨ́ɨ mú xaa neꞌu miyen ramuaꞌaree aꞌij nej tiuꞌutaxájtacaꞌa. ―Ayee pu Jesús tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 22 Ajta seɨ́j tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej meꞌuun tíꞌichaꞌɨɨ teyujtaꞌa, áa pu vejliꞌi aꞌutéveecaꞌa. Jɨ́meꞌen puꞌu ayén ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ Jesús tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj puꞌi raꞌarájvee. Ajta ayén tiraꞌajteáꞌajxɨ tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni tzaa ayén tiraavíjteꞌe pej piyen tíꞌiraꞌixaateꞌe peꞌɨ́jna tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌaree u teyujtaꞌa? 
\p  
\v 23 Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa necaí tiꞌitɨ́j jɨ́n xɨ́ꞌepɨꞌɨn huarɨ́j netɨ́ꞌɨj niyen tiraataꞌixaa, patáꞌaj hui piyen aꞌij tiuꞌutaxáj. Naꞌari caí, tɨ puaꞌa niyen xɨ́ꞌepɨꞌɨn tiuꞌutaxájtacaꞌa, ¿aꞌiné ꞌeen jɨ́n piyen naꞌarájvee? 
\p  
\v 24 Aj puꞌi aꞌɨ́ɨn Anás ayén tíhuaꞌutaꞌaíj mej ráꞌanviꞌitɨn meꞌɨ́jna jemi ɨ́ Caifás. Ajta, aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu auj anájɨꞌɨcɨꞌihuacaꞌa. 
\s1 Pedro pu ajtahuaꞌa raꞌavéꞌavaatacaꞌa tɨ nuꞌu caí ramuaꞌate ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 26:71-75; Mr. 14:69-72; Lc. 22:58-62) 
\p  
\v 25 Aúcheꞌe pu aꞌuun rupɨ́steꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨ ajta iꞌi Pedro. Aj puꞌi jaꞌatɨ́ ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni tzaa ayén tiꞌayajna pej huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe? 
\p Aj puꞌi Pedro ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Canu. 
\p  
\v 26 Ajta seɨ́j tɨ ayén ravaɨreꞌecaꞌa ɨ́ tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌareerecaꞌa, aꞌuun pu aꞌutéveecaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu ajta ihuáareꞌaraꞌan púꞌeeneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ Pedro ayén raꞌajtaveíjchecaꞌa ɨ́ naxairaꞌan. Aj puꞌi ayén aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro tiuꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayej neꞌase nee nu neꞌuun muajéꞌeseij amɨ́jna jamuan aꞌu tɨ aꞌuvéjme ɨ́ aceituuna cɨyeꞌe. 
\p  
\v 27 Ajtahuaꞌa pu seɨcɨé tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨ nuꞌu caí ramuaꞌate aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj puꞌi ayén huajíjhuacaꞌa ɨ́ gallo. 
\s1 Aꞌuu mú yaꞌuvíꞌitɨ́ ɨ́ Jesús aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Pilato 
\r (Mt. 27:1-2, 11-14; Mr. 15:1-5; Lc. 23:1-5) 
\p  
\v 28 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa, aꞌúu mú ruꞌiráaviꞌitɨ meꞌújna aꞌu tɨ Caifás huiracaí áꞌayeꞌi. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun yaꞌuvíꞌitɨ u chiꞌita aꞌu tɨ áꞌucatii ɨ́ tajtuhuan tɨ tíꞌivaɨreꞌe huáꞌa jetze meꞌecan ɨ́ Roma mej éꞌeche. Puꞌuri tɨ́n tapuáꞌarijmeꞌeca, ajta muꞌuri tɨ́n autéhuijsimeꞌe mej tiúꞌuyesten. Aꞌɨ́j mú jɨ́n caí aꞌuun aꞌuteájrupi aꞌu tɨ aꞌɨ́ɨn tajtuhuan áꞌucatii mej mi caí tiꞌitɨ́j jɨ́n auteáturan ɨ́ ruyeꞌirá jɨmeꞌe aꞌiné capu huáꞌa jetze ajtémeꞌecantacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tajtuhuan. Ayee mú raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej miyen ráacuaꞌani ɨ́ cuaꞌira ɨ́ mej jɨ́n raꞌutámuaꞌaree meꞌájna xɨcájraꞌan tɨ jetzen Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi. 
\p  
\v 29 Aꞌɨ́j pu jɨ́n aꞌɨ́ɨn Pilato ayén huirájraa á puaꞌacɨé huáꞌa jemi. Aj puꞌi ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitájni yeehui jɨ́n siyen tíꞌijxajtziꞌi semɨ́jna mɨ jaꞌatɨ́? 
\p  
\v 30 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa yeehui caí ayén tiꞌitɨ́j jɨ́n auteáturancheꞌe tɨ aꞌij puaꞌa ꞌeen, catu tiyen muaatátuiireꞌencheꞌe. 
\p  
\v 31 Aj puꞌi Pilato ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj siyen ráꞌanviꞌitɨn setáꞌaj rujɨ́ɨmuaꞌa siyen raꞌuxɨ́jteꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ tejamuaatáꞌaca ɨ́ aꞌamua yeꞌirá. 
\p Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiuꞌutaniú aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu hui ayén titatáꞌaca tej ti tiyen jaꞌatɨ́ huajéꞌica. 
\p  
\v 32 Ayee pu tiuꞌurɨ́j tɨ ij ayén araúrasten aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ tɨ jɨ́n Jesús ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌij tɨ nuꞌu ayén tíꞌimɨꞌɨni.  
\v 33 Aj puꞌi Pilato ajtahuaꞌa aꞌuun aꞌuteájrupi u chiꞌita. Tɨꞌɨj jí u yaꞌutajé ɨ́ Jesús. Ayee pu tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni hui peꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ tɨ tihuáꞌaijteꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan? 
\p  
\v 34 Jesús pu ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni yeehui aseɨ́j penaꞌa piyen aꞌij tirájteu nusu seɨ́j ayén tinaatéxajtacaꞌa múꞌeetzi jemi? 
\p  
\v 35 Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pilato tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni tzaa niyen Israél jetze ajtémeꞌecan? Canu xaa neꞌu yeehui. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ateɨ́testemuaꞌa púꞌeen, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta u teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej múꞌeetzi yé véꞌetua ineetzi jemi. ¿Tiꞌitájni hui aꞌij puáaruu? 
\p  
\v 36 Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́jna ɨ́ nej jɨ́n tíꞌaijta, capu hui yen meꞌecan ɨ́ chaanaca japua. Tɨ́ puaꞌa ayén éeneꞌen áꞌameꞌencheꞌe, ayée mú meꞌɨ́jna jɨ́n tiuꞌutatéseꞌencheꞌe ɨ́ mej nevaɨreꞌe mej mi caí miyen náꞌateeviꞌin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta u teyujtaꞌa. Mɨ́ ajta, seɨcɨé pu éeneꞌe seijreꞌe ɨ́ nej jɨ́n tíꞌaijta. 
\p  
\v 37 Aj puꞌi Pilato ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aa niꞌijtá neꞌu, múꞌee pej xaa hui tiꞌitɨ́j jɨ́n tihuáꞌaijteꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Xɨ́ꞌepɨꞌɨn pej piyen tiuꞌutaxájtacaꞌa nej nuꞌu tiꞌitɨ́j jɨ́n tihuáꞌaijteꞌe. Jee xaa neꞌu ayén tiꞌayajna nej neꞌɨ́jna jɨ́n huanúꞌihuacaꞌa. Ayee nu ꞌeen jɨ́n yen huataseíjre íiyen chaanaca japua nej ni niyen neꞌɨ́jna jɨ́n tiuꞌutaxá neꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén tiꞌayajna. Matɨ́j menaꞌa puaꞌamé ɨ́ mej miyen raꞌancuréꞌa meꞌɨ́jna tɨ ayén tiꞌayajna, naímiꞌi mú hui nenamua. 
\p  
\v 38 Aj puꞌi Pilato ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitájni aꞌɨ́ɨn yeehui púꞌeen aꞌɨ́jna tɨ ayén tiꞌayajna? 
\s1 Seɨ́j puꞌu huiráame, tɨ puaꞌa Jesús nusu Barrabás 
\r (Mt. 27:15-31; Mr. 15:6-20; Lc. 23:13-25) 
\p Tɨ́ꞌɨj ayén tiuꞌutaxáataj, aj puꞌi huirájraa, ajta aꞌuun aꞌuréꞌene huáꞌa jemi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu hui tiꞌitɨ́j aꞌij ayén tináꞌamitɨejteꞌe ɨ́ nej jɨ́n tiꞌitɨ́j jɨ́n jetze teꞌujpuáꞌajteꞌen.  
\v 39 Mɨ́ seajta múꞌeen, ayée xu tíꞌijrɨꞌɨre nej niyen amuaꞌirátuiitzeꞌen seɨ́j tɨ aiteánamiꞌi setɨ́ꞌɨj seri siyen raꞌutámuaꞌareeriꞌi ɨ́ xɨcájraꞌan jetze tɨ Dios jetzen tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi ɨ́ áꞌamuavaujsimuaꞌacɨꞌɨ. ¿Ni siyen hui raxɨ́ꞌeveꞌe nej niyen amuaꞌirátuiitzeꞌen nemɨ́jna tɨ ayén nuꞌu tejáꞌamuaꞌaijteꞌe mɨ sej Israél jetze ajtémeꞌecan? ―Ayee pu tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi. 
\p  
\v 40 Matɨ́ꞌɨj mi miyen caꞌanín jɨ́n titeejíjhuacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Catu. Catu raxɨ́ꞌeveꞌe temɨ́jna. Patáꞌaj yeehui tuꞌirátuiitzeꞌen peꞌɨ́jna ɨ́ Barrabás. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn Barrabás, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌa jetze ajtémeꞌecantacaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaꞌuténeꞌusiꞌi mej mi huáꞌariꞌi ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Roma éꞌemeꞌecan. 
\c 19  
\s1 Ɨ́ curuun tɨ tzicareꞌe jɨ́n cɨstíjhuacaꞌa 
\p  
\v 1 Aj puꞌi Pilato yaꞌuvíꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús mej mi raꞌitévajxɨꞌɨn meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ cuaarta.  
\v 2 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ xantaaruꞌu, tzicareꞌe mú huatécɨstacaꞌa mej mi curuun huatétaahua. Matɨ́ꞌɨj mi raꞌavéꞌemuaniiriꞌi. Matɨ́ꞌɨj mi cɨ́ɨxuri ruꞌucáviɨjriꞌi tɨ jáamuaꞌara tɨ neána.  
\v 3 Muꞌiitɨ́ mú ajteáxɨɨrecaꞌa vejliꞌi ɨ́ jemin. Ayee mú tíꞌiraꞌixaateꞌecaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Ajaꞌɨ́, mɨ pej nuꞌu yeehui tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p Matɨ́ꞌɨj mi raꞌaráavajxɨ. 
\p  
\v 4 Aj puꞌi ajtahuaꞌa huirájraa aꞌɨ́jna ɨ́ Pilato. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Casiꞌi múꞌeen, nuꞌuri hui niyen amuaatatuiireꞌesin sej si siyen ráamuaꞌaree tɨ caí tiꞌitɨ́j aꞌij tináꞌamitɨejteꞌe ɨ́ nej jɨ́n tiꞌitɨ́j jɨ́n jetze teꞌujpuáꞌajteꞌen. 
\p  
\v 5 Aj puꞌi Jesús ajta huirájraa. Aúcheꞌe pu ayén tíraꞌavéꞌemuájcaa aꞌɨ́jna ɨ́ curuun tɨ tzicareꞌe jɨ́n cɨstíjhuacaꞌa, ajta ruꞌucaviɨ́ɨ aꞌɨ́jna ɨ́ cɨ́ɨxuri tɨ jáamuaꞌara tɨ neána. Tɨ́ꞌɨj Jesús huirájraa, aj puꞌi Pilato ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Yeꞌecui, puꞌuri yé huatéjvee i teáataꞌa. 
\s1 Pilato pu ayén tíꞌiteseꞌe tɨ raatátuaani ɨ́ Jesús 
\p  
\v 6 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen tíꞌaijta u teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌichaꞌɨɨ, jɨ́meꞌen muꞌu miyen raaseíj, aj mú mi caꞌanín jɨ́n huatejíihuajraa tɨjɨ́n: 
\p ―Aúutatai ɨ́ cúruu jetze. Aúutatai pepuꞌu. 
\p Aj puꞌi Pilato ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen xu hui ráꞌanviꞌitɨn sej si rujɨ́ɨmuaꞌa senaꞌa ráꞌutatan. Mɨ́ neajta nee, capu hui aꞌij ayén tináꞌamitɨejteꞌe ɨ́ nej jɨ́n tiꞌitɨ́j jɨ́n jetzen teꞌujpuáꞌajteꞌen. 
\p  
\v 7 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta u teyujtaꞌa, jeíhua mú miyen tíꞌiraꞌixaateꞌecaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee tu yeehui tirájyeꞌira tɨ jɨ́meꞌen ayén tiraavíjteꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn aꞌɨ́jna jɨ́n huámɨꞌɨni aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén huataújseijratacaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ yaujraꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 8 Tɨ́ꞌɨj ayén ráanamuajriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Pilato, jaítzeꞌe pu tiuꞌutátziɨn.  
\v 9 Ajtahuaꞌa aꞌuun uteájrupi u chiꞌita. Ajta yaꞌuvíꞌitɨ ɨ́ Jesús. Aj puꞌi ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌuné yeehui ɨmuá péꞌemeꞌecan múꞌee? 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, capu aꞌatzu huataniú. 
\p  
\v 10 Aj puꞌi Pilato ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni tzaa pecaí piyen ahuáꞌacaꞌane pej yeehui tinaatáꞌixaateꞌen? ¿Ni caí ayén timuáꞌamitɨejteꞌe nej neꞌɨ́jna jɨ́n antínmuaꞌaree nej ni muꞌiirájtuaani, nusu nej ni neajta muáꞌutatan ɨ́ cúruu jetze? 
\p  
\v 11 Ajta Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa caí amuacaí Dios ayén tímuaatáꞌacareꞌencheꞌe pej piyen teꞌentíꞌamuaꞌareere, capej tiꞌitɨ́j jɨ́n antíꞌamuaꞌareerecheꞌe ineetzi jemi. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej neetzi jɨmeꞌe tiuꞌutátui múꞌeetzi jemi, jaítzeꞌe mú tiꞌitɨ́j jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 12 Tɨ́j naꞌa tɨ Jesús ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Pilato aꞌɨ́ɨ pu aꞌij tíꞌijhuaucaꞌa aꞌij tɨ huárɨni tɨ ij ruꞌirájtuaani aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Mɨ́ majta aꞌɨ́ɨme, ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta teyujtaꞌa, majtáhuaꞌa mú miyen titeetejíihuajraa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ puaꞌa hui piyen ruꞌirájtuaani pemɨ́jna mɨ teáataꞌa, capej chéꞌe tiꞌitɨ́j jɨ́n tiꞌitevée puaꞌamé peꞌɨ́jna jemi ɨ́ César tɨ tíꞌitaꞌaijteꞌe aꞌiné jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén huataújseijrata tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ tíꞌitaꞌaijteꞌe, aꞌɨ́ɨ pu hui ayén rájchaꞌɨɨreꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ César. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 13 Tɨ́ꞌɨj Pilato ayén tíhuáꞌunamuajriꞌi, aj puꞌi ruꞌiráaviꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Aj puꞌi Pilato án aꞌujyeíjxɨ japuan ɨ́ ɨpuari aꞌu mej tejéꞌexɨꞌepɨꞌɨntareꞌe. Ayee pu téjaꞌarájtehuaa aꞌujna tɨjɨ́n: Aꞌuu tɨ tetej aꞌumuáanijmee tɨ paꞌatza. Ajta, ayée pu téjaꞌarájtehuaa huaꞌaniuuca jɨmeꞌe ɨ́ hebreo tɨjɨ́n Gabata. 
\p  
\v 14 Puꞌuri aꞌájna pɨ́tíꞌirɨjcaa ɨ́ xɨcájraꞌan mej jetzen rɨ́ꞌɨ huaújruuren mej mi miyen meꞌɨ́jna jɨ́n raꞌutámuaꞌaree aꞌájna xɨcájraꞌan jetze tɨ Dios jetzen tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi. Puꞌuri ayén pɨ́tíꞌirɨjcaa aꞌatzaj cumu tacuarixpua. Aj puꞌi Pilato ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Yeꞌecui ariꞌicu, mɨ tɨ hui tejáꞌamuaꞌaijteꞌe. 
\p  
\v 15 Majta meꞌɨ́n, ayée mú titeetejíihuajraa tɨjɨ́n: 
\p ―Huiráviꞌitɨchi. 
\p Majta miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Huiráviꞌitɨchi, patáꞌaj ráꞌutatan ɨ́ cúruu jetze. 
\p Aj puꞌi Pilato tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni tzaa siyen tíꞌijxeꞌeveꞌe nej ni hui niyen ráꞌutatan nemɨ́jna tɨ tejáꞌamuaꞌaijteꞌe? 
\p Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijta teyujtaꞌa, ayée mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu hui jaꞌatɨ́ tíꞌitaꞌaijteꞌe sino aꞌɨ́ɨ puꞌu tɨ César jɨ́n tiꞌitéjvee. 
\p  
\v 16 Tɨ́ꞌɨjtaꞌi Pilato ayén huaꞌutátuii aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús mej mi miyen ráꞌutatan ɨ́ cúruu jetze. 
\s1 Aꞌɨ́ɨ mú ráꞌutatai ɨ́ Jesús ɨ́ cúruu jetze 
\r (Mt. 27:32-44; Mr. 15:21-32; Lc. 23:26-43) 
\p  
\v 17 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ xantaaruꞌu miyen yaꞌuvíꞌitɨ. Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌɨ́ɨ pu yáꞌuchuii ɨ́ rucúruu. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌújna aꞌaráꞌa aꞌu tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Mɨꞌɨchímuꞌuta. Ayee pu téjaꞌarájtehuaa huaꞌaniuuca jɨmeꞌe ɨ́ Hebreo tɨjɨ́n Gólgota.  
\v 18 Aꞌuu mú ráꞌutatai jamuan huaꞌapuaca, seɨ́jtaꞌa mú ráꞌutatai ɨ́ seɨ́j, majta seɨ́jtaꞌa ɨ́ seɨ́j. Ajta aꞌɨ́ɨn Jesús, aꞌúu pu jáꞌitaꞌa áꞌutataihuacaꞌa.  
\v 19 Pilato pu ayén tíraataꞌaíjtacaꞌa mej miyen tiraꞌuyúꞌuxa jetzen ɨ́ taabla tɨ ayén téꞌaxajtacaꞌa tɨjɨ́n: “Jesús Nazarét tɨ nuꞌu éꞌemeꞌecan, tɨ ajta nuꞌu tihuáꞌaijteꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan.” Matɨ́ꞌɨj mi ráꞌutatai ɨ́ cúruu jetze aꞌu tɨ áꞌujmuꞌu ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 20 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, muꞌiitɨ́ mú miyen raꞌujíjve aꞌiné aꞌúu pu vejliꞌi pɨ́jéꞌerɨjcaa u chajtaꞌa jetze aꞌu mej yáꞌutatai. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ áꞌasiɨɨmuaꞌihuacaꞌa, huaíca niuucari pu jɨ́n éꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa, ɨ́ huáꞌa niuuca ɨ́ Hebreo, ajta huaꞌaniuuca ɨ́ mej Roma éꞌemeꞌecan, ajta huaꞌaniuuca ɨ́ Griego. 
\p  
\v 21 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijtacaꞌa u teyujtaꞌa, ayée mú huaújniuuste meꞌɨ́jna jemi ɨ́ Pilato. Ayee mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capej piyen hui tiráꞌayuꞌuxa yee aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu tíꞌitaꞌaijteꞌe itejmi i tej Israél jetze ajtémeꞌecan sino ayée pepuꞌu yee aꞌɨ́ɨ pu ayén ruseijrata tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ tíꞌitaꞌaijteꞌe. 
\p  
\v 22 Aj puꞌi Pilato ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Chéꞌe yeehui ayén éeneꞌen aꞌiné nuꞌuri niyen tiraꞌutéyuꞌuxacaꞌa aꞌij nej tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare. 
\s1 Aꞌɨ́ɨ mú tiꞌijpí ɨ́ tíꞌicɨɨxureꞌaraꞌan ɨ́ Jesús 
\p  
\v 23 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ xantaaruꞌu, matɨ́ꞌɨj meri ráꞌutatai ɨ́ Jesús, matɨ́ꞌɨj mi tiꞌijpí ɨ́ tíꞌicɨɨxureꞌaraꞌan. Matɨ́ꞌɨj mi muáacuacɨꞌe tíꞌijseɨreꞌaxɨ meꞌɨ́jna ɨ́ tíꞌicɨɨxureꞌaraꞌan. Tɨ́j naꞌa tɨ seɨcɨé tíꞌijcatii, seɨ́j pu raacɨ́ꞌɨ ɨ́ xantaaruꞌu. Ajta aꞌɨ́ɨ pu avéꞌeturaa ɨ́ síicuꞌureꞌaraꞌan tɨ ruꞌucaviɨ́ɨ áꞌayeꞌi. Seɨ́j pu jɨ́n ꞌitzijhuacaꞌa nainjapua.  
\v 24 Aꞌɨ́j mú jɨ́n miyen tiuꞌutaúꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tichéꞌe caí yeehui rasiújtzaꞌana sino tichéꞌe tiyen tiꞌihuátamuaꞌitɨn tetej jɨmeꞌe tej ti tiyen ráamuaꞌaree jaꞌatɨ́ tɨ ayén racɨꞌɨti. 
\p Ayee pu ayén tiuꞌurɨ́j tɨ ij ayén araúrasten aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ ayén tɨjɨ́n: “Aꞌɨ́ɨ mú yeehui seexuꞌijméꞌen huaréꞌupijte ɨ́ tíꞌinecɨɨxu. Majta mú meꞌɨ́n tiꞌihuaújmuaꞌitɨ́ tetej jɨmeꞌe mej mi yeehui ráamuaꞌaree jaꞌatɨ́ tɨ racɨꞌɨti ɨ́ nesiicuꞌu.” Ayee mú xaa neꞌu huarɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ xantaaruꞌu. 
\s1 Ɨ́ ꞌuuca, ɨ́ mej meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa vejliꞌi ɨ́ cúruu jetze 
\p  
\v 25 Majta seica, á mú vejliꞌi aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌu tɨ aꞌuvéjmeꞌecaa ɨ́ cúruu. Aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ náànajraꞌan ɨ́ Jesús, ajta ɨ́ juutzeájraꞌan ɨ́ náɨnajraꞌan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ María tɨ ɨ́raꞌaraꞌan púꞌeeneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Cleofas, ajtahuaꞌa seɨ́j, aꞌɨ́jna ɨ́ María, Magdala tɨ éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 26 Aj puꞌi Jesús raaseíj ɨ́ runáàna tɨ aꞌuun aꞌutéveecaꞌa. Ajta pu aꞌuun vejliꞌi aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna Jesús tɨ raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa, tɨ ajta jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe. Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa ɨ́ runáɨna tɨjɨ́n: 
\p ―Casiꞌi, múꞌee ꞌɨ́itaꞌa, mé pu huatéjvee amɨ́jna tɨ ayauj púꞌeen. 
\p  
\v 27 Ajta ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Yeꞌecui yeehui, ari huatéjvee aꞌɨ́jna tɨ anáànaj púꞌeen. 
\p Tɨ́j naꞌa tɨ ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, tɨ yú eꞌiréꞌene, aꞌɨ́ɨn tɨ jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe ayén yaꞌuvíꞌitɨ ɨ́ náànajraꞌan ɨ́ Jesús tɨ ij aꞌuun huateáturan u ruche. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj Jesús huamɨ́ꞌɨ 
\r (Mt. 27:45-56; Mr. 15:33-41; Lc. 23:44-49) 
\p  
\v 28 Tɨꞌɨj jí ayén huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Puꞌuri ramuaꞌareerecaꞌa tɨ ari nain teꞌentipuáꞌajte. Tɨ́ꞌij ayén araúrastejsin aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze, ayée pu i tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Neꞌíꞌimɨꞌɨ. 
\p  
\v 29 Aa pu vejliꞌi xaꞌari aꞌutácatii tɨ avéꞌejɨsticaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ viinu tɨ antzináj. Matɨ́ꞌɨj mi tiꞌitɨ́j huateáruꞌune tɨ taꞌachiraꞌa ɨ́ viinu jɨmeꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi jisopo cɨ́yeꞌaraꞌan jetze ruꞌucáaxuꞌi, aj mú mi raꞌajteáxɨɨrecaꞌa vejliꞌi ɨ́ téneꞌaraꞌan jetze. 
\p  
\v 30 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn raꞌantiꞌí, aj puꞌi ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Puꞌuri icu. Nuꞌuri raꞌantipuáꞌajte. 
\p Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj puꞌi aꞌicámuꞌuvajxɨ. Aj puꞌi huamɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, icu. 
\s1 Xantaaruꞌu pu raꞌajtéjtze ɨ́ ítzaꞌapuareꞌaraꞌan jetze aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\p  
\v 31 Puꞌuri aꞌájna pɨ́tíꞌirɨjcaa ɨ́ xɨcájraꞌan jetze, ɨ́ mej jetzen rɨ́ꞌɨ huaújruuren. Ajta aꞌɨ́ɨn xɨcájraꞌan jetze tɨ raꞌitéꞌase, aꞌájna pɨ́tíꞌirɨjcaa matɨ́ꞌɨj raꞌutéhuijsin mej miyen tiúꞌuyesten meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ xɨcájraꞌan jetze tɨ jetzen Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌiriꞌi. 
\p Aꞌɨ́j mú jɨ́n, camu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijtacaꞌa u teyujtaꞌa mej mi aꞌɨ́ɨme mɨꞌɨchite miyen huateáturan meꞌájna cúruu jetze tɨ́ꞌɨj ari tejaꞌuréꞌenen aꞌájna saabado jetze. Aꞌɨ́j mú jɨ́n rájhuaviiriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Pilato tɨ aꞌɨ́ɨn ayén tiuꞌutaꞌaíjta mej mi aꞌɨ́ɨme xantaaruꞌu miyen huaꞌantínaꞌaxɨn ɨ́ huáꞌɨɨca jetze aꞌɨ́mej ɨ́ mej huáꞌutatai, mej mi caꞌanacan huácuiꞌini. Tɨ́ puaꞌa miyen huárɨni, aj puꞌi rɨꞌɨríista aꞌame mej huaꞌacájtuaani ɨ́ mɨꞌɨchite. 
\p  
\v 32 Aꞌɨ́j mú jɨ́n u aꞌuvéꞌejuꞌun aꞌɨ́ɨme ɨ́ xantaaruꞌu. Matɨ́ꞌɨj mi raꞌantináꞌaxɨ ɨ́ ruꞌɨcán jetze ɨ́ seɨj ɨ́ mej ráꞌutatai ɨ́ Jesús jamuan. Majta miyen cheꞌatá menaꞌa huarɨ́j ɨ́ seɨ́j jemi.  
\v 33 Mɨ́ ajta, matɨ́ꞌɨj Jesús jemi á eꞌiréꞌene, matɨ́ꞌɨj mi raaseíj tɨ aꞌɨ́ɨn ari mɨ́ꞌɨchicaꞌa. Aꞌɨ́j mú jɨ́n caí raꞌantináꞌaxɨ ɨ́ ruꞌɨcán. 
\p  
\v 34 Mɨ́ ajta seɨ́j ɨ́ xantaaruꞌu, aꞌɨ́ɨ pu raꞌajtéjtze ɨ́ ítzaꞌapuareꞌaraꞌan jetze cɨyej jɨmeꞌe tɨ antípiti. Aj puꞌi airáaxɨre jeíhua ɨ́ jaj, ajta ɨ́ xúureꞌe. 
\p  
\v 35 Neajta inee, i nej niyen raaseíj, nee nu niyen tiꞌitéxajta. Ajta ayée pu ayén tiꞌayajna aꞌij nej tiꞌitéxajta. Nee nu ramuaꞌaree nej niyen tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tiꞌixa. Neajta niyen neꞌɨ́jna jɨ́n tiꞌitéxajta sej si seajta ráꞌantzaahuateꞌen. 
\p  
\v 36 Ayee pu ꞌeen jɨ́n tiuꞌurɨ́j tɨ ij ayén araúrasten aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ ayén téꞌaxa tɨjɨ́n: “Camu nuꞌu seɨ́j antínaꞌaca ɨ́ cariiraꞌan.”  
\v 37 Ajta seica jetze tɨ ayén téꞌaxa tɨjɨ́n: “Aꞌɨ́ɨ mú nuꞌu raseijran meꞌɨ́jna ɨ́ mej raꞌajtéjtze.” 
\s1 Aꞌu mej yeꞌetéete meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\r (Mt. 27:57-61; Mr. 15:42-47; Lc. 23:50-56) 
\p  
\v 38 Tɨꞌɨj jí aꞌɨ́ɨn José, tɨ Arimatea éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́ɨ pu tirájhuaviiriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Pilato tɨ aꞌɨ́ɨn raatátuiireꞌen ɨ́ téviraꞌan ɨ́ Jesús. Ajta aꞌɨ́ɨn José, aꞌɨ́ɨ pu ajta ráꞌastijreꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Mɨ́ ajta, aꞌɨ́ɨn ayén avíitzi jɨ́n huarɨ́j aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu huáꞌatziɨɨneꞌecaꞌa ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijtacaꞌa u teyujtaꞌa. Aj puꞌi Pilato ayén raatáꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, u aꞌuvéꞌemej. Aj puꞌi raꞌacájtuaa ɨ́ téviraꞌan ɨ́ Jesús. Tɨꞌɨj jí yáꞌuchuii. 
\p  
\v 39 Nicodemo pu ajta jamuan u aꞌuvéꞌemej. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe tɨ tɨ́caꞌamisteꞌe ráamuaarecaꞌa ɨ́ Jesús. Tiꞌitɨ́ pu aꞌarájtɨ, aꞌɨ́jna ɨ́ mirra tɨ muátɨꞌɨsi ranaxca tɨ áloes meꞌecan, tiꞌitɨ́j tuꞌupi. Ayee pu tíjetejcaꞌa aꞌachú cumu seité kiilu japuan tamuáamuataꞌa. 
\p  
\v 40 Matɨ́ꞌɨj mi yáꞌuchuii ɨ́ téviraꞌan ɨ́ Jesús. Matɨ́ꞌɨj mi racáhuaa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ naa teáarɨ́ꞌe. Majta racáꞌijcatacaꞌa cɨ́ɨxuri jɨmeꞌe tɨ meꞌesti. Ayee mú meꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́j aꞌij mej tirájyeꞌirajcaꞌa mej huaꞌavéꞌenan ɨ́ mɨꞌɨchite aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 41 Huastari pu tejeꞌeréꞌevee aꞌájna vejliꞌi aꞌu mej ráꞌutatai meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ajta aꞌujna, aꞌúu pu teástaꞌa seijreꞌecaꞌa tɨ jaꞌatɨ́ aꞌuun yaꞌujcú tɨ ij aꞌuun jaꞌatɨ́ aváꞌanan. Ajta, capu xɨ jaꞌatɨ́ aꞌuun aváꞌanamiꞌihuacaꞌa.  
\v 42 Aꞌuu mú yeꞌetéete meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús aꞌiné aꞌúu pu vejliꞌi aꞌutacáꞌa, ajta puꞌuri aꞌájna pɨ́tíꞌirɨjcaa ɨ́ xɨcájraꞌan jetze mej jetzen rɨ́ꞌɨ huaújruuren aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\c 20  
\s1 Jesús pu aꞌitaméj aꞌu mej yeꞌaváꞌana 
\r (Mt. 28:1-10; Mr. 16:1-8; Lc. 24:1-12) 
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨj ari pɨ́tíꞌirɨjcaa ɨ́ tɨ jɨ́n teꞌutéꞌitɨeesin i itɨeeri, íiyaꞌata puꞌu aꞌuun pu áꞌume aꞌɨ́jna ɨ́ María, Magdala tɨ éꞌemeꞌecan aꞌujna aꞌu mej yeꞌaváꞌana. Aúcheꞌe pu huachuíjxaviꞌicaa. Tɨ́ꞌɨj aꞌuun aꞌaráꞌa, aj puꞌi raaseíj tɨ jaꞌatɨ́ raꞌantáꞌɨ́j ɨ́ tetej tɨ aꞌitémuaacaꞌa aꞌu tɨ aꞌutécun.  
\v 2 Aj puꞌi aꞌuun huaréꞌaraa. Tɨ́ꞌɨj i aꞌutɨéechejraa aꞌu mej aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨ ajta iꞌi Pedro, ajta ɨ́ seɨ́j tɨ Jesús jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ Jesús raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Muꞌuri hui yáꞌuchuii ɨ́ tavástaraꞌa, meꞌújna aꞌu mej yauutéj. Teajta iteen, catu ramuaꞌaree aꞌu mej yaúutuaa. 
\p  
\v 3 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro, ajta ɨ́ seɨj tɨ Jesús jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe, aꞌúu mú áꞌujuꞌun aꞌu mej yeꞌaváꞌana meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 4 Naímiꞌi mú meꞌuun aꞌuruáachejraa. Ajta ɨ́ seɨj, aꞌɨ́ɨ pu jaítzeꞌe caꞌanín aꞌutɨéechejraa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén raꞌumuáꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, amuacaí pu aꞌuun aꞌaráꞌa.  
\v 5 Tɨ́ꞌɨj aꞌuun aꞌaráꞌa, aj puꞌi aicaújtutzi. Ajta aꞌuun uténeerecaꞌa. Tɨ́ꞌɨj i raaseíj tɨ án áꞌujpiicaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ cɨ́ɨxuri tɨ meꞌesti ɨ́ mej jɨ́n racáꞌijcatacaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn, capu aꞌuun uteájrupi. 
\p  
\v 6 Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro, tɨ cujtaꞌan huatɨéejmeꞌe, ajta pu aꞌuun aꞌaráꞌa. Aꞌuu pu uteájrupi. Aj puꞌi raaseíj ɨ́ cɨ́ɨxuri tɨ meꞌesti tɨ aꞌuun áꞌujpiicaꞌa.  
\v 7 Aꞌɨ́ɨ pu ajta raaseíj ɨ́ cɨ́ɨxuri ɨ́ mej jɨ́n raꞌaváꞌana ɨ́ muꞌúutzeꞌen. Naa pu tíꞌijiriꞌihuacaꞌa. Ajta rujɨ́ɨmuaꞌa pu án áꞌujpiicaꞌa. 
\p  
\v 8 Tɨꞌɨj jí ɨ́ seɨj tɨ Jesús jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe, tɨ amuacaí aꞌuun aꞌaráꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌuun aꞌuteájrupi. Jɨ́meꞌen puꞌu raaseíj, aj puꞌi téꞌantzaahua.  
\v 9 Majta aꞌɨ́ɨme, camúu xɨ yaúꞌitɨée muáꞌaraa aꞌij tɨ huataujmuajcaa meꞌɨ́jna tɨ ayén téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ nuꞌu ayén ruxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús ayén aꞌitáraꞌani huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mej meri huácuii tɨ ij ajtahuaꞌa huatarún.  
\v 10 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌucɨ́jxɨ u ruche. 
\s1 Jesús pu nuꞌu huataseíjre aꞌɨ́jna jemi ɨ́ María, Magdala tɨ éꞌemeꞌecan 
\r (Mr. 16:9-11) 
\p  
\v 11 Ajta aꞌɨ́ɨn María, aꞌuun pu aꞌuteájturaa á puaꞌacɨé, aꞌájna vejliꞌi aꞌu mej yeꞌaváꞌana. Aꞌɨ́ɨ pu ruyeinecaꞌa. Tɨ́ꞌɨj auj ruyeinecaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu aicaújtutzi, aꞌuun pu aꞌuténeerecaꞌa.  
\v 12 Aj puꞌi huaꞌapuaca huaseíj ɨ́ mej júteꞌe tíꞌivaɨreꞌe. Cuaiínaviꞌin mú tiꞌitéchejcaꞌa. An mú eꞌejtéꞌecaꞌa aꞌu mej yaꞌujté. Seɨ́j pu án áꞌujcatii aꞌu tɨ áꞌujmuꞌucaa. Ajta ɨ́ seɨ́j, aꞌu tɨ aꞌucáꞌɨ́ɨcajmeꞌecaa.  
\v 13 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee, ꞌɨ́itaꞌa, ¿aꞌiné yeehui ꞌeen jɨ́n piyen ayein? 
\p Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨ mú yeehui yáꞌuchuii ɨ́ nevástaraꞌa. Neajta inee, canu ramuaꞌaree aꞌu mej yaúutuaa. 
\p  
\v 14 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj puꞌi pɨ́ aꞌuréꞌeve. Tɨ́ꞌɨj i raaseíj tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús aꞌuun aꞌutéveecaꞌa. Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn María, capu raamuáꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 15 Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee ꞌɨ́itaꞌa, ¿aꞌiné ꞌeen jɨ́n piyen ayein? ¿Aꞌatajni pehuauhuau? 
\p Aꞌɨ́ɨ pu ayén tíꞌimuaꞌatzejcaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe tɨ rɨ́ꞌɨ aꞌuun teꞌuruurée áꞌayeꞌi aꞌujna ɨ́ huastari. Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, tɨ puaꞌa múꞌee piyen yáꞌuchuii, patáꞌaj piyen yeehui tinaatáꞌixaateꞌen aꞌu pej yáꞌuruu nej ni neꞌuun u áꞌumeꞌen nej ni ráꞌanchueeni. 
\p  
\v 16 Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee, María. 
\p Aj puꞌi pɨ́ aꞌuréꞌeve ɨ́ jemin. Ajta ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ huáꞌa niuuca aꞌɨ́ɨme ɨ́ Hebreo tɨjɨ́n: 
\p ―Raboni. 
\p (Raboni, ayée pu huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨjɨ́n Mɨ́ Pej Tíꞌimuaꞌata.) 
\p  
\v 17 Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capej xɨ́ɨ nemuarɨꞌe aꞌiné naúcheꞌe aꞌatzu aꞌamua jamuan seíireꞌe naꞌame. Aj nu ni hui neꞌuun aꞌujnéjsin ɨ́ niyáꞌupua jemi. Patáꞌaj peꞌuun áꞌuraꞌani huáꞌa jemi ɨ́ neꞌihuaamuaꞌa. Patáꞌaj piyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌen yee nej nuꞌu neajtahuaꞌa neꞌuun aꞌujnéjsin jemin aꞌɨ́jna tɨ niyáꞌupua púꞌeen, tɨ ajta áꞌamuayaꞌupua púꞌeen, jemin ɨ́ tɨ niꞌiDioj, tɨ ajta aꞌamua Dios púꞌeen. ―Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 18 Ajta aꞌɨ́ɨn María tɨ Magdala éꞌemeꞌecan, aꞌúu pu áꞌume huáꞌa jemi ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu hui neri raaseíj ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p Tɨꞌɨj jí ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús ayén tiraataꞌixaa. 
\s1 Aꞌɨ́ɨ mú raseíj meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan seɨ́j aráꞌase 
\r (Mt. 28:16-20; Mr. 16:14-18; Lc. 24:36-49) 
\p  
\v 19 Aꞌajnáꞌɨmua, tɨ́ꞌɨj ari aꞌájna pɨ́tíꞌirɨjcaa ɨ́ seɨ́j jetze i itɨeeri, tɨ́ꞌɨj ari huachúmuaꞌancaa, aꞌúu mú eꞌeréꞌeteꞌecaa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Jesús jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Majta miyen aiteújna u chiꞌita aꞌu mej anúꞌujteꞌecaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej huáꞌatziɨɨneꞌecaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej meꞌuun tíꞌaijtacaꞌa u teyujtaꞌa. Aj puꞌi Jesús ayén eꞌiréꞌene huáꞌa jemi. Aꞌuu pu huáꞌa tzajtaꞌa aꞌutéechaxɨ. Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Chéꞌe hui amuaꞌanpuáꞌajteꞌen ɨ́ aꞌamua tzajtaꞌa. 
\p  
\v 20 Tɨ́ꞌɨj ayén tihuaꞌutáꞌixaa, aj puꞌi ayén huaꞌutaseíjrate ɨ́ rumuájcaꞌa, ajta ɨ́ ruꞌítzaꞌapua aꞌu mej tíyaꞌupuaíj aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ráꞌutatai ɨ́ cúruu jetze. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, huápɨꞌɨ mú huataújtemuaꞌave matɨ́ꞌɨj raaseíj ɨ́ tavástaraꞌa. 
\s1 Jesús pu ayén tihuaꞌaꞌíjcateꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe mej mi tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte 
\p  
\v 21 Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Chéꞌe hui amuaꞌanpuáꞌajteꞌen ɨ́ aꞌamua tzajtaꞌa. Aꞌiné niyáꞌupua pu yen nejaꞌutaꞌítecaꞌa ineetzi, ayée nu cheꞌatá nenaꞌa tejámuaataꞌítii inee. 
\p  
\v 22 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj puꞌi ayén huaꞌutajɨ́ꞌɨtze. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj hui raꞌancuréꞌan seꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios.  
\v 23 Tɨ́ puaꞌa hui aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ayén caꞌaníjraꞌa amuaatáꞌan sej si siyen tiraatáꞌuuniꞌi jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa ɨ́ tɨ jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi, Dios pu xaa ayén tiraatáꞌuuniꞌira, naꞌari caí, tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan caí caꞌaníjraꞌa amuaatáꞌan sej si caí siyen tiraatáꞌuuniꞌi, capu xaa Dios ayén tiraatáꞌuuniꞌira. ―Ayee pu Jesús tihuaꞌutáꞌixaa. 
\s1 Capu téꞌatzaahuateꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Tomás tɨ Jesús aꞌitáraa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite 
\p  
\v 24 Ajta aꞌɨ́ɨn Tomás ɨ́ mej miyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n ɨ́ mej huaꞌapua, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌa jetze ajtémeꞌecantacaꞌa ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌasecaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu ajta caí aꞌuun huáꞌa jemi aꞌutéveecaꞌa tɨ́ꞌɨj Jesús ayén huáꞌa jemi huataseíjre.  
\v 25 Matɨ́ꞌɨj miyen tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ Tomás mej nuꞌu miyen raaseíj ɨ́ tavástaraꞌa, aj puꞌi ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Canu yeehui jaꞌanáj téꞌantzaahuateꞌesin tɨ puaꞌa necaí raaseíj ɨ́ muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze aꞌu mej yéꞌenajtze, tɨ puaꞌa neajta caí anáxɨteta aꞌu tɨ claavu aꞌanáꞌupuꞌujmeꞌecaa, tɨ puaꞌa neajta caí ajtéjmeini ɨ́ ítzaꞌapuareꞌaraꞌan jetze. 
\s1 Majtahuaꞌa mú raaseíj meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús 
\p  
\v 26 Tɨ́ꞌɨj ari teuuméꞌeca aꞌachú cumu sei itɨeeri, majtáhuaꞌa mú meꞌuun eꞌeréꞌeteꞌecaa u chiꞌita. Ajta aꞌɨ́ɨn Tomás, aꞌúu pu huáꞌa jamuan aꞌutéveecaꞌa. Ajta teꞌiteánamiꞌihuacaꞌa ɨ́ puéerta jetze. Aj puꞌi Jesús aꞌuun eꞌiréꞌene. Ajta aꞌutéechaxɨ huáꞌa tzajtaꞌa. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Chéꞌe yeehui amuaꞌanpuáꞌajteꞌen ɨ́ aꞌamua tzajtaꞌa. 
\p  
\v 27 Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Tomás tɨjɨ́n: 
\p ―Casiꞌi, huaseíj i nemuajcaꞌa. Patáꞌaj piyen anáxɨteta. Patáꞌaj pajta mé véꞌemeiini muáꞌamuajcaꞌa jɨmeꞌe pej pi ajtéjmeini íiyej neꞌítzaꞌapua jetze. Pecáj chéꞌe piyen seɨcɨé tíꞌimuajca sino patáꞌaj téꞌatzaahuateꞌe. 
\p  
\v 28 Aj puꞌi Tomás ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee pej peꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ nevástaraꞌa, pajta ɨ́ neDioj. 
\p  
\v 29 Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee pepuꞌu piyen téꞌatzaahuateꞌe peꞌɨ́jna jɨmeꞌe pej yeehui piyen neseij. Michéꞌe huaújtemuaꞌaveꞌen ɨ́ mej caí naaseíj, ɨ́ mej majta maúcheꞌe miyen téꞌatzaahuateꞌe. ―Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\s1 Aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe téꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa aꞌíjna jetze i yuꞌuxari 
\p  
\v 30 Jéihua pu máàj ayén huarɨ́j ɨ́ Jesús tɨ ayén huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe, mejseíiracaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, ɨ́ tɨ caí áꞌayuꞌusiꞌi aꞌíjna jetze i yuꞌuxari.  
\v 31 Mɨ́ ajta aꞌíjna jetze i yuꞌuxari, ayée pu ꞌeen jɨ́n téꞌeyuꞌusiꞌi sej si siyen ráꞌantzaahuateꞌen tɨ Jesús aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu, tɨ ajta aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ yaujraꞌan ɨ́ Dios. Ayee pu ajta ꞌeen jɨ́n pɨ́ téꞌeyuꞌusiꞌi sej si siyen ruurican jɨ́n huateáturan tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej siyen ráꞌastijreꞌe. 
\c 21  
\s1 Tɨ́ꞌɨj ari ajtahuaꞌa huatarúu, Cɨríistuꞌu pu tihuáꞌixaateꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe 
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨjtaꞌi, Jesús ajtahuaꞌa huataseíjre aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Ayee pu tiuꞌurɨ́j.  
\v 2 Aꞌuu mú aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨ ajta iꞌi Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Tomás ɨ́ mej miyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n ɨ́ mej huaꞌapua. Aꞌuu mú majta aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Natanael tɨ aꞌuun éꞌemeꞌecan u Caná, chajtaꞌa tɨ aꞌuun huatacáꞌa u Galilea, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ yaújmuaꞌameꞌen púꞌeeneꞌen ɨ́ Zebedeo, majta seica ɨ́ mej huaꞌapua ɨ́ mej majta jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe.  
\v 3 Ajta aꞌɨ́ɨn Simón tɨ ajta iꞌi Pedro, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Naúcheꞌe nu hui u nehuaꞌitépeꞌen. 
\p Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Teen tu yeehui teajta áꞌujuꞌun táꞌajuꞌun. 
\p Matɨ́ꞌɨj mi u áꞌujuꞌun. Majta meꞌuun atéecɨ ɨ́ baarcu jetze. Muaatáxaꞌai mej rúuhuaꞌitepeꞌe. Majta, camu tiꞌitɨ́j huatéeviꞌi. 
\p  
\v 4 Iíyaꞌata puꞌu, tɨ́ꞌɨj ari tapuáꞌarijmeꞌeca, Jesús pu aꞌuun aꞌutéveecaꞌa á saataꞌaj. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, camu raamuáꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe.  
\v 5 Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Mɨ́ sej neꞌihuaamuaꞌa, ¿ni seri hui huaꞌuvíviꞌi ɨ́ huaꞌité? 
\p Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Catu. Catu yeehui aꞌatzu. 
\p  
\v 6 Aj puꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj hui raꞌatéhuaꞌaxɨn ɨ́ ruxɨejmuaꞌa rurɨꞌɨríintaꞌan pújmeꞌen ɨ́ baarcu jetze. Amée xu yee seica teuni. 
\p Matɨ́ꞌɨj mi miyen huarɨ́j. Jɨ́meꞌen muꞌu miyen huarɨ́j, aj mú mi avéꞌejɨstecaꞌa ɨ́ huaꞌité ɨ́ xɨéjmuaꞌari tzajtaꞌa. Ajta, capu huatárɨꞌɨristarecaꞌa mej raꞌitapín aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej muꞌiicáa ɨ́ huaꞌité.  
\v 7 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tɨ Jesús raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa, ayée pu tiraataꞌixaa ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa pu púꞌeen amɨ́jna. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro, aꞌɨ́ɨ pu teꞌijvihuáani aꞌutéveecaꞌa tɨ ij ruxɨéehua tiuꞌumuárɨꞌen. Jɨ́meꞌen puꞌu ayén ráanamuajriꞌi tɨ amiiguraꞌan ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa yee aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ pu tavástaraꞌa púꞌeen, aj puꞌi ucaújchejte ɨ́ rusiicuꞌu. Aj puꞌi atéjve á jaataꞌa.  
\v 8 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ seica, cujtaꞌan mú huajúꞌucaa. Méraajájpuajméꞌe ɨ́ xɨéjmuaꞌari, muaꞌavéꞌejɨstican ɨ́ huaꞌité. Capu aꞌachú áuteeviꞌi aꞌutɨ́ eꞌeveꞌeꞌástɨme ɨ́ jaj, aꞌachú cumu anxɨ́te meetro.  
\v 9 Matɨ́ꞌɨj meri meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌu tɨ aꞌuhuáchi, aj mú mi miyen tiraaseíj tɨ aꞌuun áꞌataacaꞌa, ajta ari áꞌatɨꞌɨxcuareꞌecaꞌa. Huaꞌité mú án áꞌujeꞌetii ɨ́ tɨꞌɨxcuá japua. Ajta pan pu án áꞌumuaanicaꞌa. 
\p  
\v 10 Jesús pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj hui mé huajeꞌevéꞌɨꞌɨn seica ɨ́ huaꞌité ɨ́ sej seuchén huaꞌuvíviꞌi. 
\p  
\v 11 Aj puꞌi Simón tɨ ajta iꞌi Pedro, aꞌúu pu ateájraa ɨ́ baarcu jetze. Ajta raꞌitajájpuacaꞌa ɨ́ xɨéjmuaꞌari aꞌu tɨ aꞌuhuáchi. Temuaꞌa mú titeꞌevéꞌejɨsticaꞌa ɨ́ huaꞌité mej vivéjme. Ayee mú aráꞌasecaꞌa aꞌachú cumu anxɨ́te japuan huaꞌapuate japuan tamuáamuataꞌa japuan huaíca. Ajta aꞌɨ́ɨn xɨéjmuaꞌari, capu huasiújtzaꞌan, capu amɨ́n aꞌij mej miyen avéꞌejɨsticaꞌa. 
\p  
\v 12 Aj puꞌi Jesús ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Iyeꞌej sétiúꞌucuáꞌa. 
\p Capu jaꞌatɨ́ ahuaújcaꞌane tɨ ayén raataꞌíhuaꞌu yee jaꞌatɨ́ tɨ pɨ́rɨcɨ aꞌiné muꞌuri ramuaꞌareerecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ tavástaraꞌa.  
\v 13 Aj puꞌi Jesús aꞌuun eꞌiréꞌene ɨ́ huáꞌa jemi, ajta raꞌantiꞌɨ́ꞌɨpɨꞌɨ ɨ́ pan. Aj puꞌi huaꞌuréꞌeꞌɨꞌɨpɨꞌite. Ayee pu cheꞌatá naꞌa huarɨ́j aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ huaꞌité. 
\p  
\v 14 Puꞌuri iꞌi huaíca tɨ Jesús ayén huataseíjre aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨ́ꞌɨj ari aꞌitáraa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mej meri huácuii. 
\s1 Jesús pu jamuan tiꞌixa ɨ́ Pedro 
\p  
\v 15 Matɨ́ꞌɨj meri tiúꞌucuaa, Jesús pu ayén tiraataꞌixaa ɨ́ Simón tɨ ajta iꞌi Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―Simón, mɨ pej yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Juan, ¿ni tzaa piyen jaítzeꞌe nexɨ́ꞌeveꞌe mej nuꞌu caí amɨ́ɨme? 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Jee xaa neꞌu, nevástaraꞌa. Múꞌee pe yeehui ramuaꞌaree nej muaxeꞌeveꞌe. 
\p Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj yeehui rɨ́ꞌɨ tihuáꞌuchaꞌɨn ɨ́ netɨꞌɨríjmuaꞌa. 
\p  
\v 16 Ajtahuaꞌa pu Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Simón, mɨ pej yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Juan, ¿ni qui pénexeꞌeveꞌe? 
\p Ayee pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Jee xaa neꞌu, nevástaraꞌa. Múꞌee pej ramuaꞌaree nej muaxeꞌeveꞌe. 
\p Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj rɨ́ꞌɨ huáꞌuruuren peꞌɨ́ɨme ɨ́ mej neetzi jemi tiújseꞌɨrihuaꞌa muáꞌayeꞌi. 
\p  
\v 17 Ajtahuaꞌa pu ayén cheꞌatá naꞌa tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Simón, mɨ pej yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Juan, ¿ni qui piyen tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n nexɨ́ꞌeveꞌe? 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro, aꞌij pu puaꞌa raatáꞌa tɨ Jesús ayén cheꞌatá naꞌa huaíca tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨ puaꞌa nuꞌu ayén raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa. Aj puꞌi ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, múꞌee pej yeehui nain jɨ́n tirúꞌumuaꞌaree. Múꞌee pej piyen ramuaꞌaree nej xaa muaxeꞌeveꞌe. 
\p Jesús pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj rɨ́ꞌɨ tihuáꞌuchaꞌɨn ɨ́ mej neetzi jemi tiújseꞌɨrihuaꞌa muáꞌayeꞌi. 
\p  
\v 18 ’Ayee nu hui tíꞌimuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Patɨ́ꞌɨj pauj páꞌarɨꞌɨstacaꞌa, ayée pepuꞌu tiꞌitéꞌacheꞌetehuaꞌa pej pi axɨéehua áꞌucheꞌecaneꞌen aꞌij tɨ timuaꞌaránajchecaꞌa. 
\p ’Mɨ́ ajta, méjcaꞌi huáyee, patɨ́ꞌɨj peri vástacɨraꞌitan, ayée pepuꞌu hui ajméijcaꞌataxɨꞌɨsin tɨ ij jaꞌatɨ́ ayén muꞌucáchejteꞌen. Aꞌɨ́ɨ pu muáꞌaviꞌitɨn aꞌu pej caí áꞌuyeꞌimɨꞌɨ. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 19 Ayee pu ꞌeen jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ Jesús mej mi miyen ráamuaꞌaree aꞌij tɨ yeꞌí tíꞌimɨꞌɨni aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, tɨ ajta jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌasin ɨ́ Dios. Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―Paúcheꞌe náꞌastijreꞌe ajta penaꞌa caí huámɨꞌɨni. 
\s1 Jɨ́meꞌen aꞌɨ́jna tɨ Jesús jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe, tɨ ajta Jesús raataxɨ́ꞌeve 
\p  
\v 20 Aj puꞌi Pedro pɨ́ aꞌuréꞌeve tɨ́ꞌɨj raaseíj tɨ cujtaꞌan huaméꞌecaa aꞌɨ́jna tɨ Jesús raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe tɨ aicaújtutzi án taviitzeꞌen ɨ́ Jesús matɨ́ꞌɨj tíꞌicuaꞌacaa, tɨ ajta tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: “Tavastaraꞌa, ¿aꞌatani hui muaatátuiireꞌesin aꞌɨ́ɨme jemi?”  
\v 21 Tɨ́ꞌɨj Pedro ayén raaseíj, ayée pu tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Ari amɨ́jna, nevástaraꞌa, ¿aꞌiquí tiꞌitɨ́j raruuren? 
\p  
\v 22 Aj puꞌi Jesús ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu hui múꞌeetzi jetze ruxeꞌeveꞌe tɨ puaꞌa ayén naꞌaráanajche tɨ aꞌɨ́ɨn ayén ruuri huateáturan ajta nenaꞌa caí yen uvéꞌenen. Patáꞌaj piyen náꞌastijreꞌe ineetzi. ―Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 23 Aꞌɨ́j mú jɨ́n miyen teꞌutánamuajriꞌi yee tɨ nuꞌu caí jaꞌanáj mɨꞌɨni aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ Jesús jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe. Mɨ́ ajta, capu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ nuꞌu caí mɨꞌɨni sino capu jetzen ruxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ ayén ruuri huateáturan ajta naꞌa caí uvéꞌenen ɨ́ Jesús. 
\s1 Ayee pu raꞌantipuáꞌajte ɨ́ Juan 
\p  
\v 24 Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ nej Jesús jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe. Neajta nu niyen neꞌɨ́jna jɨ́n tiꞌitéxajta. Neajta niyen tiraꞌutéyuꞌuxacaꞌa. Teajta iteen, ayée tu ramuaꞌaree tɨ ayén tiꞌayajna aꞌij nej tiꞌitéxajta. 
\p  
\v 25 Capu tíꞌiseicaj naꞌa ɨ́ seica tɨ Jesús ayén tiúꞌuruu. Tɨ́ puaꞌa miyen nain aꞌuyúꞌuxancheꞌe, ayée pu tináꞌamitɨejteꞌe tɨ caí yen japuan áꞌavejri ɨ́ chaanaca japua nain ɨ́ yuꞌuxari tɨ ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌecaꞌa mej teꞌuyúꞌuxancheꞌe.