\id GAL  
\h Gálatas 
\toc1 Aꞌij tɨ tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ San Pablo aꞌɨ́mej ɨ́ mej Gálatas aꞌuchéejmeꞌecaa 
\toc2 Gálatas 
\toc3 Gá. 
\mt1 Aꞌij tɨ tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ San Pablo aꞌɨ́mej ɨ́ mej Gálatas aꞌuchéejmeꞌecaa 
\c 1  
\s1 Pablo pu huáꞌateujteꞌe 
\p  
\v 1-2 Inee, inee iꞌi Pablo, naíjmiꞌica jamuan ɨ́ neꞌihuaamuaꞌa ɨ́ mej nee jamuan yé huateí, teen tu yé tejáꞌamuayuꞌuseꞌe múꞌejmi mɨ sej eꞌetiújseꞌɨre muꞌiicacié u Galacia. Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen seɨ́j ɨ́ tɨ Dios nejaꞌutaꞌítecaꞌa. Capu tevi naꞌa nejaꞌutaꞌítecaꞌa, capu jaꞌatɨ́ ajta naꞌantíhuau sino aꞌɨ́ɨ puꞌu ɨ́ Jesús tɨ iꞌi Cɨríistuꞌu, ajta ɨ́ táàtajraꞌan tɨ aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Dios tɨ raꞌajjáj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite. 
\p  
\v 3 Chéꞌe aꞌɨ́ɨn ɨ́ Dios ɨ́ tej rájyaꞌupua, ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tavástaraꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ajta iꞌi Cɨríistuꞌu, michéꞌe meꞌɨ́n rɨ́ꞌɨ tejamuaatáꞌan ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe, michéꞌe majta rɨ́ꞌɨ tejamuhuatépuaꞌajteꞌen ɨ́ áꞌamuatzajtaꞌa.  
\v 4 Chéꞌe ayén éeneꞌen, aꞌiné aꞌɨ́ɨ púu ɨ́ tavástaraꞌa huataúraꞌa tɨ huámɨꞌɨni ta jetze meꞌecan tɨ ij aꞌɨ́ɨn tuꞌirájtuaani aꞌɨ́mej tzajtaꞌa ɨ́ mej aꞌij puaꞌa titetiújchaꞌɨɨ ɨ́ mej yen japuan huachéjme íiyen chaanaca japua. Ayee pu tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios ɨ́ tej rájyaꞌupua tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús ayén huárɨni.  
\v 5 Aꞌɨ́j pu jɨ́n tichéꞌe tiyen rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. Ayee puꞌu, chéꞌe ayén tejaꞌuréꞌenen. 
\s1 Capu máàj niuucari ɨ́ tɨ jɨ́n huaꞌirátuaasin aꞌɨ́jna ɨ́ Dios 
\p  
\v 6 Jéꞌecan nu aꞌij puaꞌa teꞌutánmuaꞌa neꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej siyen caꞌanacan mé rúuhuaꞌana seꞌɨ́jna tɨ amuaatajé sej si raꞌaráꞌastijreꞌen seɨj aꞌiné Cɨríistuꞌu pu aꞌamua japua huaniú ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Múꞌeen xu mé rúuhuaꞌana sej si seɨcɨé tiraꞌancuréꞌan seica ɨ́ niuucari ɨ́ sej nuꞌu jɨ́n huataújtemuaꞌaveꞌen. 
\p  
\v 7 Mɨ́ ajta caí, capu aꞌatzu aꞌɨ́ɨn púꞌeen seɨj ɨ́ niuucari ɨ́ tɨ jɨ́n Dios amuaꞌirátuaasin. Ayej neꞌase seica mú áꞌamuaꞌɨtziiteꞌe sej si caí chéꞌe rɨ́ꞌɨ titéꞌujmuaꞌate. Tij mecaí miyen tíꞌiteseꞌe mej seɨcɨé ráaruuren ɨ́ niuucari tɨ xaa aꞌij tiꞌitɨ́j jɨ́meꞌen tíꞌiraxa ɨ́ Cɨríistuꞌu.  
\v 8 Aru tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén seɨcɨé tejáꞌamuaꞌixaateꞌe ɨ́ niuucari tɨ caí ayén namuajreꞌe aꞌij tej teri tejamuáꞌixaa, chéꞌe Dios puaíjtzi raatáꞌan. Capu amɨ́n aꞌij jaꞌatɨ́ tɨ púꞌeen tɨ ayén seɨcɨé tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, tɨ puaꞌa inee naꞌari seɨj tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua. 
\p  
\v 9 Tuꞌuri tiyen tejáꞌamuaꞌixa. Teajtáhuaꞌa tu tiyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe yee tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén seɨcɨé tejáꞌamuaꞌixaateꞌe seica ɨ́ niuucari tɨ caí ayén namuajreꞌe aꞌij tej teri tejamuáꞌixaa, chéꞌe Dios puaíjtzi raatáꞌan. 
\p  
\v 10 ¿Aꞌiné setíꞌimuaꞌatze múꞌeen neetzi jɨmeꞌe? ¿Ni qui yee nej niyen ráahuausin ɨ́ teɨte tzajtaꞌa mej mi rɨ́ꞌɨ tinaaseíj nusu nej niyen ráahuausin ɨ́ Dios jemi tɨ aꞌɨ́ɨn xaa rɨ́ꞌɨ tinaaseíj? ¿Ni qui ayén tejamuáꞌamitɨejteꞌe nej neꞌɨ́jna jɨ́n niyen tíꞌiteseꞌe nej ni rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌan ɨ́ teɨte? Tɨ́ puaꞌa ayén téꞌemeꞌencheꞌe nej neꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌiteseꞌe, capu chéꞌe rɨꞌɨríista áꞌameꞌencheꞌe nej niyen nicu tíꞌijvaɨreꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu. 
\s1 Capu nuꞌu ruseɨ́j aꞌij tirájteu aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu jemi 
\p  
\v 11 Ayee nu tíꞌijxeꞌeveꞌe, neꞌihuaamuaꞌa, sej si ráamuaꞌati tɨ caí jaꞌatɨ́ ruseɨ́j aꞌij tirájteu ɨ́ niuucari ɨ́ nej jɨ́n tejamuáꞌixaa.  
\v 12 Canu raꞌancuréꞌa teɨte jemi. Capu jaꞌatɨ́ ayén tineemuáꞌate, sino ɨ́ Cɨríistuꞌu, aꞌɨ́ɨ pu tinaataseíjrate aꞌɨ́jna tɨ avítziꞌihuacaꞌa ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 13 Seajta múꞌeen, xuꞌuri ráamuaꞌareeriꞌi aꞌij nej tíꞌijrɨꞌɨrejcaꞌa ɨ́ jéjcuaꞌɨmua netɨ́ꞌɨj nauj ráꞌastijreꞌecaꞌa ɨ́ huaꞌayeꞌira aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Naꞌarancaꞌanéecan nu jɨ́n aꞌij puaꞌa huáꞌaruurejcaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Cɨríistuꞌu jemi seijreꞌecaꞌa. Nee nu tíꞌiteseꞌecaꞌa nej huaꞌantipuáꞌajteꞌen naíjmiꞌica.  
\v 14 Jaítzeꞌe nu ráꞌastijreꞌecaꞌa ɨ́ nevaújsimuaꞌa teecan tihuáꞌayeꞌira caí aꞌɨ́ɨme ɨ́ nexɨ́ꞌej teɨte, ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ɨ́ mej majta miyen tíꞌitetei netɨ́j inee. Naíjmiꞌica nu huatéemuaꞌitɨ neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ nej raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa ɨ́ tayeꞌirá. 
\p  
\v 15-16 Mɨ́ ajta Dios, aꞌɨ́ɨ pu naꞌantíhuau netɨ́ꞌɨj caí xɨ huanúꞌihua. Aꞌɨ́ɨ pu ajta naatajé aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ náꞌancuꞌuvajxɨ ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Tɨ́ꞌɨj i raꞌaránajchecaꞌa nej ráamuaꞌati aꞌɨ́jna tɨ iꞌi yaujraꞌan nej ni niyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌen huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan. Tɨ́ꞌɨj Dios ayén náaruu, canu jaꞌatɨ́ jemi aꞌatanéj tɨ ij aꞌɨ́ɨn tinaamuáꞌaten aꞌij nej tiꞌitɨ́ jɨ́n niyen huárɨni.  
\v 17 Canu neajta neꞌuun aꞌujnéj ánti Jerusalén nej ni huáꞌumuaare aꞌɨ́mej ɨ́ mej amuacaí antíhuaviihuacaꞌa netɨ́ꞌɨj caí xɨ inee, sino áꞌiyen nu neꞌuun aꞌatanéj u Arabia. Aj nu niꞌijtá neꞌuun áꞌume u Damasco. 
\p  
\v 18 Huaíca nineꞌiraꞌa nu neꞌuun éꞌetee. Aj nu ni neꞌuun aꞌujnéj ánti Jerusalén nej ni ráamuaꞌati neꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. Neajta nu jamuan áꞌucatii aꞌachú cumu huaꞌapua itɨeeri.  
\v 19 Seɨj nu neajta neꞌuun aꞌuséij neꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo tɨ iꞌi juutzeájraꞌan ɨ́ tavástaraꞌa. Canu máàj jaꞌatɨ́ aꞌuséij tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecantacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej antíhuaviihuacaꞌa.  
\v 20 Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn Dios ajta ramuaꞌaree nej caí huaꞌitzi jɨ́n tejáꞌamuayuꞌuseꞌe. 
\p  
\v 21 Neajta áꞌiyen, neꞌuun u aꞌaráꞌa neꞌújna ɨ́ seɨj chuéjraꞌa japua u Siria, neajta neꞌújna u Cilicia.  
\v 22 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjme ɨ́ mej majta Cɨríistuꞌu jemi seijreꞌe, capu jaꞌatɨ́ nemuaꞌajcaa. 
\p  
\v 23 Aꞌɨ́ɨ muꞌu niuucari namuajracaꞌa tɨjɨ́n: “Aꞌɨ́ɨ pu yeehui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ ajmíꞌi aꞌij puaꞌa taruurejcaꞌa. Mɨ́ ajta íjii pu yeehui ayén tihuáꞌaꞌixaateꞌe áꞌayeꞌi ɨ́ teɨte mej mi miyen tiraꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ yeꞌirá tɨ ajmíꞌi raꞌantipuáꞌajteꞌemɨꞌɨcaa.”  
\v 24 Majta aꞌɨ́ɨme, rɨ́ꞌɨ mú tiraatáꞌaca ɨ́ Dios ineetzi jɨmeꞌe. 
\c 2  
\s1 Aꞌɨ́ɨ mú nuꞌu raꞌancuréꞌeviꞌitɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej tiuꞌutaꞌaíjtiꞌire 
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨj ari ayén teuuméꞌeca aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa japuan muáacua nineꞌiraꞌa, neajtahuaꞌa nu neꞌuun aꞌujnéj ánti Jerusalén neꞌɨ́jna jamuan ɨ́ Bernabé. Neajta nu neꞌɨ́n aꞌuvíꞌitɨ́ ɨ́ Tito.  
\v 2 Aꞌuu nu aꞌujnéj neꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios ayén caꞌaníjraꞌa naatáꞌa. Aꞌuu nu tihuaꞌutáꞌixaa nain jɨmeꞌe ɨ́ niuucari aꞌij nej yeꞌí tíhuaꞌihuáꞌixaateꞌesin neꞌɨ́mej ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan. Aru avíitzi nu jɨ́n niyen huarɨ́j huáꞌa jemi ɨ́ mej nuꞌu tihuáꞌaijteꞌe. Ayee nu een jɨ́n huarɨ́j tɨ ij caí jaꞌatɨ́ tinaꞌantiúꞌuuniꞌi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij nej rɨcɨ. Tɨ́ puaꞌa ayén tinaꞌantiúꞌuuniꞌi, capu chéꞌe tiꞌitɨ́ huatévaɨreꞌesin aꞌij nej rɨcɨ. 
\p  
\v 3 Mɨ́ ajta caí, capu ayén teꞌirájraa aꞌij mej ɨ́ seica, tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa aꞌiné aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tihuáꞌajteꞌecaꞌa, camu miyen raataꞌítecaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej raꞌantisíjchixɨꞌɨn ɨ́ runavij, aꞌiné huáꞌa jetze pu ajtémeꞌecan ɨ́ griego aꞌɨ́jna ɨ́ Tito.  
\v 4 Ayee pu een jɨ́n huataseíjre itejmi jemi aꞌiné seica mú avíitzi jɨ́n uteájrupi itejmi tzajtaꞌa mej mi tájeeve aꞌij tej tiꞌitítachaꞌɨ́ɨ iteen ɨ́ Cɨríistuꞌu jemi tɨ aꞌɨ́ɨn ari tuꞌirájtuaa. Aꞌɨ́ɨ mú miyen ruseíjratacaꞌa mej nuꞌu téjmi jetze ajtémeꞌecan. 
\p Mɨ́ majta caí, camu. Metíꞌihuaꞌitaca muꞌu. Ayee muꞌu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa micu mej mi titaataꞌaíjteꞌen caꞌanéjri jɨmeꞌe.  
\v 5 Catu aꞌatzu huaꞌutáꞌa mej mi miyen titaatémuaꞌitɨn, aꞌiné ayée tu tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ auj rɨꞌɨríista áꞌaraꞌani sej ráanamua tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios amuaꞌirátuaasin. 
\p  
\v 6 Majta aꞌɨ́ɨme, ɨ́ mej núꞌu huápɨꞌɨ mú ruxeꞌeveꞌe, camu máàj aꞌij tirájteu mej mi majta meꞌɨ́n raanaíjmireꞌen aꞌij nej tíhuaꞌihuáꞌixaa ɨ́ teɨte ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan. Ajta, capu ne jetze ruxeꞌeveꞌe tɨ puaꞌa mej miyen huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe nusu mecaí, aꞌiné Dios pu ruxɨ́ꞌej naꞌa huaꞌancuréꞌeviꞌitɨcɨ ɨ́ teɨte, matɨ́j menaꞌa puaꞌamé. 
\p  
\v 7 Mɨ́ majta meꞌɨ́n, matɨ́ꞌɨjtáꞌij ayén tihuáꞌamitɨejteꞌecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn Dios ayén cheꞌatá naꞌa tinaataꞌaíjteꞌecaꞌa ineetzi tɨ́j ajta ayén aꞌɨ́j tiuꞌutaꞌaíjteꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. Tihuáꞌamitɨejteꞌecaꞌa tɨ Dios ayén tinaataꞌaíjteꞌecaꞌa nej ni tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan neꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios huaꞌirájtuaani. Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn, ɨ́ Pedro, Dios pu ayén tiraataꞌaíjteꞌecaꞌa tɨ ayén tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 8 Ayee puꞌu naꞌa, aꞌiné aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌimuarɨꞌecaꞌa ɨ́ Pedro jamuan tɨ ij tiraataꞌaíjteꞌen tɨ aꞌɨ́ɨn huáꞌa jamuan u áꞌumeꞌen ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨ pu ayén cheꞌatá naꞌa tíꞌimuarɨꞌecaꞌa ineetzi jamuan nej ni huáꞌa jamuan u áꞌumeꞌen ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 9 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej huaíca, aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, aꞌii mú aꞌɨ́ɨn puꞌéeneꞌe ɨ́ mej jee antiújmuaꞌaree aꞌɨ́mej jemi ɨ́ seica ɨ́ mej Dios jemi seijreꞌe. Tɨ́ꞌɨj ari ayén tihuáꞌamitɨejteꞌecaꞌa tɨ Dios ayén rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌa, aj mú mi temuaꞌa naa tínaꞌancuréꞌeviꞌitɨ, majta meꞌɨ́n temuaꞌa naa teꞌencuréꞌeviꞌitɨ meꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé. Aꞌɨ́ɨ mú xaa miyen tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare itejmi jɨmeꞌe tej nuꞌu huáꞌa jamuan u áꞌujuꞌun aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan tej ti tiyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌen, majta miyen ru jetze mej nuꞌu aꞌɨ́mej jemi u áꞌujuꞌun ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 10 Aꞌɨ́ɨ muꞌu tájhuaviiriꞌi tej nuꞌu aꞌɨ́mej autámuaꞌaree teucheꞌe ɨ́ mej caí aꞌij téꞌeviicuaꞌi tej nuꞌu huaꞌutévaɨreꞌen. Neajta inee, nee nu xaa ahuáncaꞌane nej ni nexɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨ́n niyen huárɨni. 
\s1 Pablo pu raꞌajtéꞌaxɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro aꞌujna jáꞌahuaꞌa u Antioquía 
\p  
\v 11 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro, tɨ́ꞌɨj aꞌuun aꞌatanéj u Antioquía, nee nu raꞌajtéꞌaxɨ ɨ́ jemin, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu aꞌutéꞌɨtzee tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe.  
\v 12 Matɨ́ꞌɨj caí xɨ á aꞌatanéj seica ɨ́ teteca jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, ayée pu rɨjcaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. Huáꞌa jamuan pu tíꞌicuaꞌacareꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan. Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn, matɨ́ꞌɨj eꞌiréꞌene aꞌɨ́ɨme ɨ́ seica, Pedro pu ayén aꞌutéjche tɨ ajtáraꞌani huáꞌa jemi ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan. Capu chéꞌe huáꞌajaahuateꞌecaꞌa aꞌiné huáꞌatziɨɨneꞌecaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej huáꞌa jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen raꞌantisíꞌiche ɨ́ runavij. 
\p  
\v 13 Majta ɨ́ seica ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, camu majta miyen huarɨ́j jéꞌiyecan jɨmeꞌe sino miyen huaꞌitzi jɨ́n ruseíjratacaꞌa aꞌij tɨ ajta huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. Aꞌɨ́j pu jɨ́n teꞌuteujhuaꞌitze ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé.  
\v 14 Tɨ́ꞌɨj ayén tináꞌamitɨejteꞌecaꞌa mej caí miyen rɨ́ꞌɨ titetiújchaꞌɨɨcaꞌa tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe aꞌij tɨ tíꞌitamuaꞌate ɨ́ niuucari, matɨ́ꞌɨj neseíiracaꞌa ɨ́ teɨte niyen tiraataꞌixaa neꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: “Múꞌee pej huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej Israél jetze huanéj. Mɨ́ pajta múꞌee, ayée pepuꞌu tiꞌitiꞌáꞌachaꞌɨɨ matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan. Pecaj xaa neꞌu piyen tiꞌitiꞌáꞌachaꞌɨɨ. ¿Aꞌiné een jɨmeꞌe piyen huáꞌaruure peꞌɨ́mej ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan mej mi miyen teꞌaraúrasten tihuáꞌayeꞌira aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan?” 
\s1 Dios pu ayén naíjmiꞌica huirátuaasin matɨ́j manaꞌa mej téꞌatzaahuateꞌe 
\p  
\v 15 Teen tu huáꞌa jetze ajtémeꞌecan teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej Israél jetze huanéj. Catu huáꞌa jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́mej ɨ́ mej autéꞌɨtzeaꞌara ɨ́ Dios jemi.  
\v 16 Teen tu tiyen ramuaꞌaree aꞌij tɨ een ɨ́ Dios jemi tɨ jaꞌatɨ́ rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n huateáturan ɨ́ jemin. Capu xaa neꞌu tiꞌitɨ́ aꞌij tiraatévaɨreꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ puaꞌa nain jɨ́n araúrasten aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, sino aꞌɨ́ɨ pu xaa rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n huateáturan ɨ́ Dios jemi tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ Jesús tɨ ajta iꞌi Cɨríistuꞌu. Teajta iteen, ayée tu teajta iteen teri ráꞌatzaahuateꞌe teꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ ajta iꞌi Jesús tej ti tiyen rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n huateáturan ɨ́ Dios jemi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej raꞌaráꞌastijreꞌen teꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu. Catu xaa neꞌu raꞌaráꞌastijreꞌe teꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta aꞌiné capu jaꞌatɨ́ rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n huateáturaasin ɨ́ Dios jemi tɨ puaꞌa raꞌaráꞌastijreꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta. 
\p  
\v 17 Ari tɨ puaꞌa ayén teꞌirájraꞌani tej tiyen aꞌij puaꞌa éeneꞌecan jɨ́n huateáturan matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej tiyen ráahuausin tej ti tiyen rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n huateáturan jemin ɨ́ Cɨríistuꞌu, ¿aꞌiné naꞌaqui huataújmuaꞌa? ¿Ni qui ayén huataújmuaꞌa tɨ Cɨríistuꞌu caꞌaníjraꞌa tatáꞌa tej ti tiyen aꞌij puaꞌa tiꞌitítachaꞌɨɨ? Capu xaa neꞌu, capu aꞌatzu.  
\v 18 Mɨ́ neajta inee, tɨ puaꞌa neajtahuaꞌa nenaꞌa raꞌutéjcheni nej raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ nej nejmíꞌi raatapuáꞌajtacaꞌa nej niyen ráꞌastijreꞌecaꞌa, tɨ puaꞌa niyen huárɨni neajtahuaꞌa, ayée pu huataújmuaꞌa tɨjɨ́n yee naꞌutéꞌɨtze tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe netɨ́ꞌɨj amuacaícan raatapuáꞌajtacaꞌa. 
\p  
\v 19 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, netɨ́ꞌɨj ráꞌastijreꞌecaꞌa ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, ayée pu tejaꞌuréꞌene tɨ caí huatárɨꞌɨristarecaꞌa nej nain jɨ́n aráneꞌastijreꞌen. Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén pu huataújmuaꞌa, cu xɨee nej huamɨ́ꞌɨ jemin aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta nej ni ruurican huateáturan ɨ́ Dios jemi.  
\v 20 Naacɨ́ꞌɨ ajta ineetzi mej mi miyen náaruuren matɨ́ꞌɨj ráꞌutatai ɨ́ Cɨríistuꞌu ɨ́ cúruu jetze. Aꞌɨ́j nu jɨ́n caí chéꞌe nenaꞌa ruurican huateájturaa sino ruurican nu huateájturaa aꞌiné Cɨríistuꞌu pu ruurican seijreꞌe neetzi jetze. Ajta aꞌij nej rɨ́ꞌɨ tiꞌitínchaꞌɨɨ íjii nej nauj ratéhuaꞌiraꞌa, ayée nu aráncaꞌane neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej raꞌaráꞌastijreꞌen neꞌɨ́jna tɨ iꞌi yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Dios. Aꞌɨ́ɨ pu icu naataxɨ́ꞌeve, ajta huataúraꞌa tɨ huámɨꞌɨni neetzi jetze meꞌecan. 
\p  
\v 21 Aꞌɨ́j nu jɨ́n caí mé rúujɨsin neꞌɨ́jna ɨ́ tɨ Dios jɨ́n rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌa ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Ayej xaa neꞌu, tɨ puaꞌa rɨꞌɨríistancheꞌe tɨ jaꞌatɨ́ ayén rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n huateáturan ɨ́ Dios jemi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ nain jɨ́n raꞌaráꞌasten aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, capu chéꞌe tiꞌitɨ́ huatevaɨ́ɨreꞌencheꞌe tɨ huamɨ́ꞌɨ ɨ́ Cɨríistuꞌu. 
\c 3  
\s1 Jɨ́meꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, ajta ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe 
\p  
\v 1 Múꞌeen, mɨ sej Galacia aꞌuchéjme, caxu aꞌatzu mé úumuaꞌaree múꞌeen. ¿Aꞌataani áꞌamuaaxɨéenerecaꞌa sej si siyen aꞌij puaꞌa mé titeumuáꞌaren? Múꞌejmi jemi tu temuaꞌa naa tejámuaatáꞌixaa mej ráꞌutatai meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ajta iꞌi Cɨríistuꞌu. 
\p  
\v 2 Nichéꞌe seɨj tejámuaataꞌíhuaꞌu. ¿Aꞌiné sej si éeniꞌicɨꞌe raꞌancuréꞌa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios? ¿Ni qui seꞌɨ́jna jɨ́n sej ráꞌastijreꞌecaꞌa ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta naꞌari seꞌɨ́jna jɨ́n sej ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa ɨ́ sej ráanamuajriꞌi itejmi jemi?  
\v 3 ¿Ni tzaa siyen rɨ́ꞌɨ huápɨꞌɨ caí mé teuúmuaꞌaree? Ayee xu raꞌutéjhuii sej si siyen araújcaꞌane seꞌɨ́jna jetze ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. ¿Ni tzaa ayén tejamuáꞌamitɨejteꞌe sej si siyen raanaíjmireꞌen sej raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ tavástaraꞌa seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej ru jetze aꞌij tirájteu rujɨ́ɨmuaꞌa senaꞌa? Capu xaa neꞌu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri. 
\p  
\v 4 Naíjmiꞌi tɨ́j naꞌa ɨ́ tɨ Dios jɨ́n rɨ́ꞌɨ tejamuaatáꞌa, ¿ni qui ayén tejamuáaruu tɨ ij ayén éeneꞌe áꞌaraꞌani tɨ nain tejáꞌuveti? Mɨ́ ajta, capu xaa neꞌu aꞌij ámitɨeereꞌe tɨ puaꞌa nain tejáꞌuveti nusu caí.  
\v 5 ¿Aꞌiné een jɨmeꞌe Dios raataꞌítecaꞌa ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca tɨ aꞌɨ́ɨn múꞌejmi jemi huateáturan? Ajta, ¿aꞌiné een jɨmeꞌe Dios ayén tiuꞌumuárɨej múꞌejmi jemi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ raaréꞌan ɨ́ tíꞌimuariꞌihua tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe? ¿Ni qui ayén huarɨ́j aꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej raꞌaráꞌastijre seꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta? Capu aꞌatzu xaa neꞌu, sino ayée puꞌu huarɨ́j aꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa ɨ́ tej teri tejamuáꞌixaa. 
\p  
\v 6 Ayee pu cheꞌatá naꞌa téꞌatzaahuateꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan aꞌij tɨ Dios tiraataꞌixaa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, Abraham rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n huateájturaa ɨ́ Dios jemi.  
\v 7 Setáꞌaj siyen ráamuaꞌaree seꞌɨ́jna tɨ jɨ́meꞌen yee matɨ́j menaꞌa puaꞌamé ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, aꞌii mú nuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej jetzen airáane aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan. 
\p  
\v 8 Ajta, jéjcua ɨmuá, aꞌɨ́ɨ pu ayén téꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ Dios ayén tihuaꞌatáꞌacareꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan mej mi rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n huateáturan ɨ́ jemin aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, micu. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Dios, amuacaícan pu ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen Dios huaꞌirájtuaani, ayén tɨjɨ́n: “Naíjmiꞌica ɨ́ teɨte ɨ́ mej huachéjme íiyen chaanaca japua, nee nu yee rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌasin múꞌeetzi jɨmeꞌe.” 
\p  
\v 9 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, naíjmiꞌica ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, Dios pu rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌasin jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan tɨ ajta ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa ɨ́ Dios. 
\p  
\v 10 Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej raꞌaráꞌastijre meꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, naíjmiꞌica pu puaíjtzi huatáꞌasin ɨ́ Dios, aꞌiné ayée pu téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: “Puaíjtzi pu yee tiraatáꞌasin jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ caí nain jɨ́n raꞌaráꞌastijreꞌen aꞌij tɨ yeꞌí téꞌaxa jetzen ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta.”  
\v 11 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, capu rɨꞌɨrí tɨ aꞌɨ́ɨn ayén ráaruuren ɨ́ jaꞌatɨ tɨ́ꞌij ayén urarɨ́ꞌeneꞌacan jɨ́n huateáturan ɨ́ Dios jemi. Ayee puꞌu éeneꞌe jáꞌaraa aꞌiné ayée pu ajta téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: “Aꞌɨ́ɨ pu hui tɨ rɨꞌéeneꞌe jɨ́n huateájturaa ɨ́ Dios jemi, aꞌɨ́ɨ pu yee ruuri aꞌame aꞌɨ́jna jɨmeꞌe, icu, tɨ aꞌɨ́ɨn ayén téꞌatzaahuateꞌe.” 
\p  
\v 12 Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, capu ayén ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́jna jaꞌatɨ́ téꞌantzaahuateꞌen, sino chéꞌe raꞌaráꞌastijreꞌen puꞌu aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari aꞌiné ayée pu téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: “Aꞌɨ́jna tɨ yee ayén raꞌaráꞌastijreꞌen aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ niuucari jetze, aꞌɨ́ɨ pu yee aꞌɨ́jna jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiꞌitiújchaꞌɨɨ aꞌame.” 
\p Single Line Composer  
\v 13 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu, aꞌɨ́ɨ pu tuꞌirájtuaa tɨ ij caí puaíjtzi táacɨꞌɨti aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej caí ráꞌastijreꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta. Puaíjtzi pu xaa raacɨ́ꞌɨ ta jetze meꞌecan aꞌiné ayée pu téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: “Puaíjtzi pu yee raatáꞌasin jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa mej ráꞌatatan ɨ́ cɨyej jetze.”  
\v 14 Ayee pu aꞌɨ́jna jɨ́n tiráaruu tɨ ij ayén tihuáꞌucɨꞌɨti aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n Dios rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan, tɨ ij ajta tej teꞌɨ́jna jɨ́n téꞌatzaahuateꞌe tej tij raꞌancuréꞌan teꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn ari teꞌataújratziiriꞌi. 
\s1 Jɨ́meꞌen ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta ajta aꞌɨ́jna tɨ jɨ́n Dios teꞌataújratziiriꞌi 
\p  
\v 15 Casiꞌi, neꞌihuaamuaꞌa, tichéꞌe teꞌɨ́jna jɨ́n tiuꞌutaxáj aꞌij tɨ tíꞌirɨneca tej ti teuj yen huachéjme íiyen chaanaca japua. Tɨ́ puaꞌa jaꞌatɨ́ ari raꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ cuapée jetze ɨ́ mej jɨ́n raꞌancuréꞌan ɨ́ tiꞌáꞌaraꞌan ɨ́ jaꞌatɨ́ tɨ huamɨ́ꞌɨ, tɨ puaꞌa ari ayén téꞌeyuꞌusiꞌihua aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe, capu rɨꞌɨrí tɨ jaꞌatɨ́ tiꞌitɨ́ máàj jetzen raꞌuyúꞌuxa. Ruxeꞌeveꞌe mej raꞌaráꞌastijreꞌen aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌihua. 
\p  
\v 16 Meꞌecui xaa, Dios pu ayén ajmíꞌi teꞌataújratziiriꞌi tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Abraham teecan, ajta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej jetzen aꞌiránejsin. Aru, capu ayén téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ ayén tihuáꞌucɨꞌɨtíicheꞌe ɨ́ mej muꞌiitɨ́ aꞌiránejsin aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan jetze, sino tɨ ayén tiráacɨꞌɨtiicheꞌe ɨ́ tɨ seɨ́j naꞌa aꞌiránejsin. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ seɨ́j naꞌa, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu. 
\p  
\v 17 Ayee pu huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna. Amuacaícan, Dios pu ayén raatáꞌa ɨ́ runiuuca ɨ́ Abraham jemi aꞌij tɨ tejaꞌuréꞌenejsin. Tɨ́ꞌɨjta ari teuuméꞌeca aꞌachú cumu muáacuacientos nineꞌiraꞌa japuan seité japuan tamuáamuataꞌa, aj puꞌi Dios huaꞌutáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, capu rɨꞌɨrí tɨ aꞌɨ́ɨn niuucari raꞌuréꞌuuna aꞌɨ́jna tɨ jɨ́n Dios amuacaícan tihuauꞌíjca ɨ́ Abraham teecan jemi. Aꞌɨ́j pu jɨ́n aúcheꞌe tíꞌivaɨreꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n tihuauꞌíjca. 
\p  
\v 18 Ayee puꞌu tíꞌeen, aꞌiné tɨ puaꞌa tiꞌitɨ́ ayén tiráacɨꞌɨti seɨ́j ɨ́ jaꞌatɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta ayén tiraatáꞌaca, capu chéꞌe ayée naꞌa éeneꞌe aꞌame tɨ ayén tiráacɨꞌɨti aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ jaꞌatɨ́ ayén teꞌataújratziiriꞌi tɨ ayén nuꞌu tejaꞌuréꞌenejsin. Ajta aꞌɨ́ɨn Dios, aꞌɨ́ɨ pu ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨ́n ayén rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan aꞌiné ayée pu teꞌataújratziiriꞌi. 
\p  
\v 19 Tɨ́ puaꞌa ayén een, ¿aꞌiné tɨ i Dios huaꞌutáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta? Ayej xaa neꞌu, ayée pu een jɨ́n raateájtuaa huáꞌa jemi mej mi ráamuaꞌaree nain jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi. Ayee pu éeneꞌe áꞌameꞌencheꞌe ajta naꞌa caí huataseíjreꞌencheꞌe aꞌɨ́jna tɨ jetzen huanéj aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan aꞌij tɨ ayén Dios tihuauꞌíjca tɨ ayén téꞌemeꞌencheꞌe. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, capu Dios ruseɨ́j raateájtuaa huáꞌa jemi, sino aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ ta japua, aꞌɨ́ɨ mú majta raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare mej mi huáꞌa jemi raateájtuaani meꞌɨ́jna ɨ́ niuucari. 
\p  
\v 20 Ayee puꞌu naꞌa, tɨ puaꞌa ayén seijreꞌe seɨ́j tɨ íꞌixɨꞌepɨꞌɨn, aꞌɨ́ɨ pu tihuaꞌutévaɨreꞌesin naíjmiꞌica ɨ́ mej tíꞌirixaateꞌe, mej mi raꞌantipuáꞌajteꞌen. Mɨ́ ajta, seɨj puꞌu púꞌeen ɨ́ Dios. Ruseɨ́j pu ayén tihuauꞌíjca, ajta ruseɨ́j pu raanaíjmire. 
\s1 Jɨ́meꞌen ɨ́ tɨ jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej tíꞌaijta 
\p  
\v 21 ¿Aꞌiné naꞌa ji? ¿Ni qui ayén huataújmuaꞌa tɨ seɨcɨé téꞌaxa aꞌɨ́jna jetze ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, ajta seɨcɨé téꞌaxa aꞌɨ́jna tɨ jɨ́n Dios teꞌataújratziiriꞌi? Capu xaa neꞌu, aꞌiné tɨ puaꞌa ayén tíꞌirɨꞌɨriistacheꞌe tɨ taatáꞌacareꞌen tej rúurijcheꞌe ɨ́ Dios jemi aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ huateájturaa aꞌɨ́mej jemi, aj pu xaa, icu, rɨꞌɨríistacaꞌa tej rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n huateáturan ɨ́ Dios jemi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej ráꞌastijreꞌe teꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta. 
\p  
\v 22 Mɨ́ ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari jetze, ayée pu téꞌaxa mej nuꞌu naímiꞌi miyen auteájturaa ɨ́ Dios jemi, aꞌachú mej menaꞌa puaꞌamé yen huachéjme íiyen chaanaca japua. Ayee pu een jɨ́n téꞌaxa tɨ ij aꞌɨ́jna jɨ́n rɨꞌɨriistan tɨ aꞌɨ́ɨn Dios teꞌataújratziiriꞌi tɨ tihuáꞌucɨꞌɨti aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej raꞌaráꞌastijreꞌen meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ajta iꞌi Cɨríistuꞌu. Jee xaa neꞌu, ayée puꞌu naꞌa tɨ aꞌɨ́jna tɨ jɨ́n Dios teꞌataújratziiriꞌi, aꞌɨ́mej pu tíꞌicɨꞌɨti aꞌɨ́mej ɨ́ mej miyen téꞌatzaahuateꞌe. 
\p  
\v 23 Tɨ́ꞌɨj caí xɨ huataseíjre ɨ́ Cɨríistuꞌu tej ti tiyen raꞌaráꞌastijreꞌen, ayée pu éeniꞌicɨꞌe seijreꞌecaꞌa cumu tej aiteánamiꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ caꞌanín jɨ́n tachaꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta. Ayee tu éeneꞌe huateájturaa aꞌájnáꞌɨmua tɨ́j naꞌa tɨ yú eꞌiréꞌene tɨ́j íjii ayén huataseíjre aꞌɨ́jna ɨ́ tej teri ticu ráꞌatzaahuateꞌe.  
\v 24 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, ayén pu tachaꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ajta naꞌa caí huataseíjreꞌen ɨ́ Cɨríistuꞌu tej ti tiyen rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n huateáturan aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej raꞌaráꞌastijre teꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu. 
\p  
\v 25 Meꞌecui xaa neꞌu, aꞌiné ari huataseíjre ɨ́ tej jemin ráꞌastijreꞌe, capu chéꞌe tachaꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta. 
\p  
\v 26-27 Naímiꞌi xu yaújmuaꞌameꞌen púꞌeen ɨ́ Dios seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej ráꞌastijreꞌe seꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ ajta iꞌi Jesús, aꞌiné Cɨríistuꞌu pu áꞌamuaneereꞌe sej siꞌi siyen éeneꞌe xáꞌaraꞌani tɨ́j aꞌɨ́jna, setɨ́j senaꞌa puaꞌamé huámuaɨꞌɨvijhuacaꞌa ɨ́ jemin. 
\p  
\v 28 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, caí chéꞌe méꞌe jáꞌahuaꞌa ɨ́ tɨ Israél jetze ajtémeꞌecan, naꞌari tɨ jíꞌi Griego. Capu ajta mé jáꞌahuaꞌa ɨ́ Cɨríistuꞌu jemi ɨ́ tɨ jíꞌi seɨ́j tɨ caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe nusu ɨ́ tɨ ruxɨéehua jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe. Capu ajta jetzen ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ teáataꞌa púꞌeeneꞌen nusu ꞌɨ́itaꞌa naꞌa, aꞌiné naíjmiꞌi xu Cɨríistuꞌu jetze ajtémeꞌecan. Múꞌeen xu xaa seɨj teɨtejraꞌa púꞌeen ɨ́ jemin. 
\p  
\v 29 Ajta, tɨ puaꞌa siyen Cɨríistuꞌu jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́j xu jɨ́n seajta yaújmuaꞌameꞌen púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan, ajta aꞌɨ́ɨ pu tejáꞌamuacɨꞌɨti aꞌɨ́jna tɨ jɨ́n Dios teꞌataújratziiriꞌi. 
\c 4  
\s1 Cɨríistuꞌu puꞌu raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ rɨ́ꞌɨ taateájtuaani tɨ́ꞌij Dios taatéyaꞌupuajta 
\p  
\v 1 Nichéꞌe niyen neajta seɨj tiuꞌutaxáj. Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén nain tiráacɨꞌɨti, meenti auj páꞌarɨꞌɨsta, ayée pu cheꞌatá naꞌa een tɨ́j ajta seɨ́j tɨ caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe. Capu amɨ́n aꞌij tɨ ari nain tiꞌáꞌaraꞌan púꞌeen.  
\v 2 Ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn huaꞌaráꞌastijreꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej rachaꞌɨɨ, ɨ́ mej meꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌaree mej tiúꞌuchaꞌɨɨn nain ɨ́ tiꞌáꞌaraꞌan ajta naꞌa caí ari ayén teꞌaraúrasten aꞌachú puaꞌan nineꞌiraꞌa tɨ ari pɨ́tiꞌihuáujxɨꞌepɨꞌɨntariꞌiriꞌi ɨ́ táàtajraꞌan jemi. 
\p  
\v 3 Ayee pu cheꞌatá naꞌa éeneꞌe jáꞌaraa itejmi jemi. Tɨ́ꞌɨj caí xɨ tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌa tɨ jetzen tíꞌitacɨꞌɨti aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ ari pɨ́tiꞌihuáujxɨꞌepɨꞌɨntariꞌiriꞌi, ayée tu éeniꞌicɨꞌe seijreꞌecaꞌa matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe aꞌiné teucheꞌe tu ráꞌastijreꞌecaꞌa ɨ́ tihuáꞌayeꞌira ɨ́ mej rujɨ́ɨmuaꞌa menaꞌa rájteu ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 4-5 Mɨ́ ajta Dios, tɨ́ꞌɨj ari tejaꞌuréꞌenen aꞌɨ́jna xɨcájraꞌa tɨ jetzen ayén raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare, aꞌɨ́ɨ pu ruyauj aꞌutaꞌítecaꞌa tɨ yé veꞌecáanen. Ajta aꞌɨ́ɨn yaujraꞌan, aꞌɨ́ɨ pu huanúꞌihuacaꞌa ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa jetze, ajta ayén tiraacɨ́ꞌɨ tɨ ayén tiraꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, tɨ ij aꞌɨ́ɨn huaꞌirájtuaani aꞌɨ́me ɨ́ mej caꞌanéeri jɨ́n ráꞌastijreꞌecaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, tej ti tiyen raꞌancuréꞌan nain aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe tɨ titáacɨꞌɨti aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios ayén taatéyaꞌupuajtacaꞌa. 
\p  
\v 6 Aꞌiné múꞌeen xu yaújmuaꞌameꞌen púꞌeen ɨ́ Dios, Dios pu yeꞌutaꞌítecaꞌa ɨ́ ruyauj xɨéjniuꞌuca tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan huateáturan ɨ́ áꞌamuatzajtaꞌa. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ xɨéjniuꞌucari tɨ ayén rájee tɨjɨ́n: “Abba, mɨ pej níꞌiyaꞌupua.”  
\v 7 Aꞌɨ́j xu jɨ́n caí chéꞌe caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe sino xuꞌuri yaújmuaꞌameꞌen púꞌeen. Aꞌiné múꞌeen xuꞌuri yaújmuaꞌameꞌen púꞌeen, Dios pu ajta ayén amuáaruu tɨ tiꞌitɨ́j tejamuáacɨꞌɨti. 
\s1 Pablo pu aꞌij téꞌujmuajca aꞌɨ́mej jɨmeꞌe ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe 
\p  
\v 8 Jéjcua ɨmuá, setɨ́ꞌɨj caí xɨ ramuaꞌajcaa ɨ́ Dios, múꞌeen xu caꞌanéeri jɨ́n tihuáꞌavaɨreꞌecaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí miyen huataseíjre mej mi dioosi puꞌéeneꞌen muáꞌaraꞌani sino teɨte muꞌu miyen tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa.  
\v 9 Aru íjii, sej seri ramuaꞌate ɨ́ Dios nusu íjii tɨ Dios rɨ́ꞌɨ tejamuaatáꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ áꞌamuamuajte múꞌejmi, ¿aꞌiné auj tíꞌirɨꞌɨri tɨ tiꞌitɨ́ caꞌaníjraꞌa amuaatáꞌan sej siꞌi seajtáhuaꞌa raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ tihuáꞌayeꞌira tɨ caí tiꞌitɨ́j vaɨreꞌe, ɨ́ tɨ caí amuatáꞌacareꞌe sej rɨ́ꞌɨ me títeumuámuaꞌareꞌen? ¿Ni qui siyen huataúraꞌan sej seajtáhuaꞌa caꞌanéeri jɨ́n tiuꞌutévaɨreꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari? 
\p  
\v 10 Múꞌeen xu siyen tiraayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌan seꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ari aꞌájna tejaꞌuréꞌene ɨ́ xɨcaj tɨ jetzen tiꞌitɨ́ aꞌij huarɨ́j naꞌari ɨ́ máxcɨraꞌi tɨ jetzen tiꞌitɨ́ tejaꞌuréꞌenejsin nusu aꞌájna tɨ́ꞌɨj ari pɨ́tíꞌirɨcɨ víitaꞌari tzajtaꞌa caꞌɨ́n xɨ́jcataꞌa. Seajta seꞌɨ́jna autámuaꞌareeriꞌi ɨ́ nineꞌiraꞌa ɨ́ mej jetzen miyen tíꞌijrɨꞌɨre tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe.  
\v 11 Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen tíꞌitziɨɨneꞌe múꞌejmi jɨmeꞌe. Ayej neꞌase capu tiꞌitɨ́j huatévaɨ nain ɨ́ nej jɨ́n tiuꞌumuárɨej múꞌejmi tzajtaꞌa. 
\p  
\v 12 Neꞌihuaamuaꞌa, ayée nu tejáꞌamuahuavii sej siyen rɨjca netɨ́j inee. Ayee nu neajta tiꞌitínchaꞌɨɨcaꞌa setɨ́j múꞌeen, setɨ́ꞌɨj caí xɨ ramuaꞌajcaa ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta. Netɨ́ꞌɨj neꞌuun áꞌucatii aꞌamua jamuan, caxu tiꞌitɨ́j jɨ́n auteájturaa ineetzi jemi.  
\v 13 Netɨ́ꞌɨj amuacaícan tejámuaatáꞌixaa ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios amuaꞌirájtuaani, ayée nu tíꞌicuiꞌican jɨ́n niyen huarɨ́j.  
\v 14 Jéihua pu huápɨꞌɨ ámuaatamuárɨꞌeristarecaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej niyen tíꞌicuiꞌicaa. Mɨ́ seajta múꞌeen, caxu naataxánaꞌajve. Caxu seajta naatéxɨeehuatacaꞌa, sino temuaꞌa xu naa tínaꞌancuréꞌeviꞌitɨ yee cumu nej aꞌɨ́ɨn puꞌéeneꞌen seɨj tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua naꞌari nej inee aꞌɨ́ɨn puꞌéeneꞌen ɨ́ Cɨríistuꞌu ruseɨ́j tɨ ajta iꞌi Jesús. 
\p  
\v 15 ¿Aꞌii táꞌuj tzaa huarɨ́j sej si caí chéꞌe siyen rɨ́ꞌɨ naa tiúꞌujtemuaꞌaveꞌe setɨ́j sejmíꞌi éeneꞌe netɨ́ꞌɨj neꞌuun áꞌucatii aꞌamua jamuan? Jee xaa neꞌu, rɨꞌɨrí nej niyen raataxáj tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe yee tɨ puaꞌa rɨꞌɨríistancheꞌe aꞌájnáꞌɨmua sej siyen huárɨni, ayée xu raꞌitatuꞌutúꞌuncheꞌe ɨ́ áꞌamuajɨꞌɨsi, seajta naatatúꞌutuꞌuteꞌencheꞌe ineetzi.  
\v 16 ¿Aꞌiné naꞌa qui? ¿Ni seri néjchaꞌɨɨreꞌe seꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej niyen tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tejáꞌamuaꞌixaateꞌe? 
\p  
\v 17 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, jeíhua mú áꞌaviicuaꞌireꞌe mej mi amuaatémuaꞌitɨn mej mi rujɨ́ɨmuaꞌa múꞌejmi jɨmeꞌe huaújtemuaꞌaveꞌen. Ayee mú tíꞌijxeꞌeveꞌe tej tij jáꞌitaꞌa aꞌutácɨɨne sej si caí chéꞌe áꞌaviicuaꞌireꞌe téjmi jamuan sino sej si siyen sicu rɨ́ꞌɨ tihuáꞌaxeꞌeveꞌe aꞌɨ́mej.  
\v 18 Naa pu xɨ́ꞌepɨꞌɨn tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ áꞌaviicuaꞌireꞌe sej si rɨ́ꞌɨ tiraatéxeꞌeveꞌen. Ajta capu ayén ruxeꞌeveꞌe nej neꞌuun áꞌucatii aꞌamua jamuan. Aꞌɨ́ɨ puꞌu chéꞌe aꞌɨ́ɨn aꞌutéviicuaꞌireꞌen aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ íꞌixɨꞌepɨꞌɨn. 
\p  
\v 19 Mɨ́ sej níꞌitɨꞌɨrijmuaꞌa, jeíhua nu tirajpuaíitzi naꞌame múꞌejmi jɨmeꞌe, ayén cumu ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ raꞌutacuíꞌine paꞌarɨꞌɨ jɨmeꞌe. Ayee pu téꞌeme ajta senaꞌa caí siyen cheꞌatá senaꞌa rɨ́ꞌɨ titetiújchaꞌɨɨ tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu.  
\v 20 Canu aꞌatzu ramuaꞌaree aꞌij nej yeꞌí huárɨni múꞌejmi jɨmeꞌe. Rɨ́ꞌɨ cu nenaꞌa neꞌuun áꞌucatijcheꞌe múꞌejmi jemi nej niꞌi caí chéꞌe tejáꞌamuayuꞌuseꞌe nenaꞌa, sino nej ni tejamuáꞌixaateꞌen seneseíiraca. 
\s1 Aꞌɨ́jna ɨ́ Agar, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Sara, ɨ́ tej jɨ́meꞌen yaúꞌitɨée táꞌaraꞌani ɨ́ mej huaꞌapua 
\p  
\v 21 Setáꞌaj siyen tinaatáꞌixaateꞌen múꞌeen mɨ sej siyen raxɨ́ꞌeveꞌe sej si raꞌaráꞌastijreꞌen seꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, ¿ni tzaa secaí siyen tiráanamuajriꞌi aꞌij tɨ téꞌaxa aꞌɨ́jna jetze ɨ́ niuucari?  
\v 22 Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi tɨ nuꞌu huaꞌapuaca típeꞌeristemuaꞌa ɨ́ mej teteca aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan. Seɨj pu nuꞌu jetzen huanúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ nuꞌu caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌecaꞌa, ajta ɨ́ seɨ́j, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu jetzen huanúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ nuꞌu ruxɨéehua áꞌucheꞌecaneꞌe. 
\p  
\v 23 Aꞌɨ́jna tɨ huanúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna jetze ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌecaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu cheꞌatá naꞌa ayaana éeneꞌen huanúꞌihuacaꞌa matɨ́j ɨ́ tɨꞌɨríi. Ajta nuꞌu ɨ́ seɨ́j, aꞌɨ́jna tɨ nuꞌu huanúꞌihuacaꞌa jetzen ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ nuꞌu ruxɨéehua áꞌucheꞌecaneꞌe, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jna jɨ́n huanúꞌihuacaꞌa tɨ nuꞌu Dios ayén jɨ́n teꞌataújratziiriꞌi. 
\p  
\v 24 Rɨꞌɨrí tej tiyen raataxáj tɨ ayén huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ ayén téꞌeyuꞌusiꞌi. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ ꞌuuca ɨ́ mej huaꞌapua, ayée mú huataújmuaꞌa ɨ́ niuucari tɨ huaꞌapua tɨ jɨ́n Dios tihuauꞌíjca ɨ́ teteca jemi. Seɨj niuucari pu aꞌuun éꞌemeꞌecan ɨ́ jɨrí japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Sinaí. Aꞌɨ́j mú jetzen aꞌiránejsin aꞌɨ́ɨme ɨ́ tɨꞌɨríi ɨ́ mej tiuꞌutévaɨreꞌesin caꞌanéeri jɨmeꞌe. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari, aꞌɨ́j pɨ́rɨcɨ aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Hagar.  
\v 25 Aꞌɨ́jna ɨ́ Hagar, ayée pu huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jɨrí ɨ́ Sinaí, tɨ aꞌuun aꞌutacáꞌa u Arabia. Ayee pu ajta huataújmuaꞌa chajtaꞌa tɨ éꞌeseijreꞌe u Jerusalén, aꞌiné aúcheꞌe pu caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe jamuan ɨ́ yaújmuaꞌameꞌen. 
\p  
\v 26 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Jerusalén tɨ ta japua éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́ɨ pu ruxɨéehua áꞌucheꞌecan. Ajta aꞌɨ́ɨ pu púꞌeen ɨ́ tanáàna.  
\v 27 Ayee puꞌu naꞌa aꞌiné ayée pu téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: 
\q1 Pajta múꞌee, tɨ caí chéꞌe muaꞌutacuíꞌini, patáꞌaj caꞌanín jɨ́n huáꞌayeinixɨꞌɨn. 
\q1 Ayee pej huárɨni, aꞌiné pepuꞌuri jaítzeꞌe tiyaúumuaꞌa puaꞌamé mɨ pej caí jaꞌanáj autájucatacaꞌa caí aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ rucɨ́n jamuan huáhuii. 
\p  
\v 28 Seajta múꞌeen, neꞌihuaamuaꞌa, ayée xu cheꞌatá senaꞌa seijreꞌe tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Isaac tɨ aꞌɨ́jna jɨ́n airáane tɨ jɨ́n Dios ayén teꞌataújratziiriꞌi.  
\v 29 Aꞌajnáꞌɨmua aꞌɨ́jna ɨ́ yaujraꞌan tɨ ayén cheꞌatá naꞌa éeneꞌen huanúꞌihuacaꞌa matɨ́j ɨ́ tɨꞌɨríi, aꞌɨ́ɨ pu aꞌij puaꞌa tiráaruu aꞌɨ́jna ɨ́ yaujraꞌan tɨ ayén huanúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tíꞌimuarɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Ajta íjii, ayée pu cheꞌatá tíꞌirɨneca. 
\p  
\v 30 Mɨ́ ajta, ¿aꞌiné téꞌaxa ɨ́ yuꞌuxari jetze? ¿Ni qui ayén tɨjɨ́n yee: “Patáꞌaj yeehui raatamuáriteꞌen peꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe, pajta yeehui ɨ́ yaujraꞌan”? Jee xaa, aꞌiné capu yee jaꞌanáj tiꞌitɨ́ tíꞌijcɨꞌɨti aꞌɨ́jna ɨ́ yaujraꞌan ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe, sino “nain pu yee tíꞌijcɨꞌɨti aꞌɨ́jna ɨ́ yaujraꞌan ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ ruxɨéehua áꞌucheꞌecan.”  
\v 31 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, neꞌihuaamuaꞌa, catu teꞌɨ́jna jetze airáane aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌecaꞌa. Catu xaa neꞌu, sino aꞌɨ́j tu jetzen airáane aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ ruxɨéehua áꞌucheꞌecaneꞌe. 
\c 5  
\s1 Mej nuꞌu caí taúraꞌacareꞌen mej caꞌanéjri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe 
\p  
\v 1 Cɨríistuꞌu pu tuꞌirájtuaa tej ti taxɨéehua áꞌujujhuaꞌaneꞌen. Aꞌɨ́j xu jɨ́n, caxu chéꞌe taúraꞌacareꞌen sej siyen caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu xaa áꞌamuamuárɨꞌeristée aꞌame. 
\p  
\v 2 Neajta inee, i nej iꞌi Pablo, ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Tɨ́ puaꞌa siyen huataúraꞌan mej raꞌantisíjchixɨꞌɨn ɨ́ aꞌamua navij jetze, capu chéꞌe aꞌatzu jamuaatévaɨreꞌesin ɨ́ Cɨríistuꞌu.  
\v 3 Neajta nu niyen tiraatáꞌixaateꞌesin tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén huataúraꞌan mej raꞌantisíjche ɨ́ naviiraꞌan jetze, ayée pu ajta ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn nain jɨ́n raꞌaráꞌastijreꞌen tɨ́j naꞌa aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi jetzen ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta. 
\p  
\v 4 Múꞌeen, mɨ sej nuꞌu siyen rahuauhuau sej si rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n huateáturan ɨ́ Dios jemi, múꞌeen xu seri mé rúurɨe seꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu. Múꞌeen xu ajtacɨ́j jemin aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ rɨ́ꞌɨ tejamuaatáꞌa.  
\v 5 Mɨ́ teajta iteen, teen tú teꞌɨ́jna jetze arátacaꞌane ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej téꞌatzaahuateꞌe. Ayee tu een jɨ́n arátacaꞌanéecan jɨ́n rachúꞌeveꞌen tɨ ayén titáacɨꞌɨti tej ti tiyen rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n huateáturan ɨ́ Dios jemi aꞌij tej tíꞌijxeꞌeveꞌe. 
\p  
\v 6 Ayee puꞌu tíꞌeen, aꞌiné ɨ́ Cɨríistuꞌu jemi, capu aꞌatzu jetzen ruxeꞌeveꞌe tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ ari raꞌantisíjchecaꞌa ɨ́ runavij nusu caí. Mɨ́ ajta, aꞌɨ́ɨ pu xaa jetzen ruxeꞌeveꞌe tɨ jaꞌatɨ́ ayén huaꞌutaxɨ́ꞌeveꞌen ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ téꞌatzaahuateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. 
\p  
\v 7 Temuaꞌa xu sejmíꞌi siyen tíꞌijrɨꞌɨrejcaꞌa. ¿Aꞌataani tejamuaꞌantiúꞌuuniꞌiriꞌi sej si caí chéꞌe siyen ráꞌastijreꞌe seꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ ayén tiꞌayajna?  
\v 8 Capu xaa neꞌu ayén caꞌaníjraꞌa amuaatáꞌaca aꞌɨ́jna tɨ áꞌamuajee, sino seɨj pu jaꞌatɨ́ jetze meꞌecan. 
\p  
\v 9 Ayej neꞌase tɨ ayén cheꞌatá naꞌa áꞌamuaruure tɨ́j ajta ayén raruure ɨ́ pan ɨ́ mej ranaꞌachite meꞌɨ́jna ɨ́ levadura tiꞌitɨ́. Aj puꞌi rárutixɨꞌɨn nain japua ɨ́ pan tzajtaꞌa.  
\v 10 Ayee pu tináꞌamitɨejteꞌe tɨ tavástaraꞌa caí amuaatáꞌa sej seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ tɨ tejamuaꞌantiúꞌuuniꞌi, tavástaraꞌa pu puaíjtzi raatáꞌasin, jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa tɨ ayén rɨcɨ. 
\p  
\v 11 Ayee nu tejáꞌamuaꞌihuaꞌu, neꞌihuaamuaꞌa, tɨ puaꞌa niyen nenaꞌa tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ ayén nuꞌu tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej raꞌantisíjche ɨ́ runavij, ¿aꞌiné een jɨ́n miyen mauj aꞌij puaꞌa neruure? Tɨ́ puaꞌa niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, capu chéꞌe jaꞌatɨ́ nejaaxɨéeteꞌe aꞌame aꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ Cɨríistuꞌu huamɨ́ꞌɨ ɨ́ cúruu jetze.  
\v 12 Ajta jɨ́meꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej tejamuaꞌantiúꞌuuniꞌi, ayée pu tinaꞌaráanajche ineetzi, tɨ ruꞌuráxuaahua ɨ́ nahuaa tɨ ij nain jɨ́n huaꞌatésijchixɨꞌɨn. 
\p  
\v 13 Mɨ́ seajta múꞌeen, neꞌihuaamuaꞌa, Dios pu ayén amuaatajé sej siꞌi ruxɨéehua áꞌujujhuaꞌaneꞌen, sicu. Ayee pu i éeneꞌe, caxu huataúraꞌan sej si siyen chéꞌe senaꞌa tíꞌijrɨꞌɨrée aꞌij tɨ tejamuáꞌamitɨejteꞌe ɨ́ tɨ aꞌij puaꞌa een jɨmeꞌe, sino setáꞌaj huateújvaɨreꞌen rujɨ́ɨmuaꞌa seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej huaújxeꞌeveꞌen.  
\v 14 Setáꞌaj siyen rɨ́ꞌɨ titetiújchaꞌɨɨ aꞌiné tɨ́j naꞌa tɨ téꞌaxa jetzen ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, nain pu araúrastejsin seɨj jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ ayén yee: “Patáꞌaj yee raxɨ́ꞌeveꞌe peꞌɨ́jna ɨ́ axɨ́ꞌej tevi patɨ́j aseɨ́j tíꞌaxeꞌeveꞌe.”  
\v 15 Tɨ́ puaꞌa seuj siyen aꞌij puaꞌa tiúꞌuxajta, naꞌari seuj siyen titetiújchaꞌɨɨreꞌe seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej chueereꞌe, rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen sej si caí ahuáujpuaꞌajteꞌen rujɨ́ɨmuaꞌa. 
\s1 Jɨ́meꞌen aꞌɨ́jna tɨ ta tzajtaꞌa huiránineica, ajta aꞌɨ́jna tɨ aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios airánineica 
\p  
\v 16 Aꞌɨ́j nu jɨ́n, ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, setáꞌaj siyen tíꞌijrɨꞌɨrée sej seꞌɨ́jna jetze aráujcaꞌaneꞌe ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios sej si caí siyen raꞌaráꞌastijreꞌen seꞌɨ́jna ɨ́ tɨ aꞌij puaꞌa een tɨ huiiráninei ɨ́ aꞌamua tzajtaꞌa.  
\v 17 Ayee puꞌu, aꞌiné ɨ́ xɨ́ꞌeviꞌireꞌaraꞌan tɨ aꞌij puaꞌa een tɨ huiiráninei ɨ́ tzajtaꞌan ɨ́ jaꞌatɨ, aꞌɨ́ɨ pu rájchaꞌɨ́ɨreꞌe ɨ́ xɨ́ꞌeviꞌireꞌaraꞌan ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Aꞌɨ́ɨ mú miyen tiújchaꞌɨɨreꞌe. Aꞌɨ́j xu jɨ́n caí jaꞌanáj áꞌaturaaven tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe sej si caí siyen huárɨni aꞌij sej rɨníicheꞌen. 
\p  
\v 18 Mɨ́ ajta, tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios ayén caꞌaníjraꞌa amuaatáꞌan sej si siyen raꞌaráꞌastijreꞌen aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tíꞌijxeꞌeveꞌe, capu chéꞌe múꞌejmi jetze teꞌupuáꞌajteꞌen tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta. 
\p  
\v 19 Temuaꞌa pu tiráꞌamitɨejteꞌe aꞌij tɨ rɨcɨ tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa tɨ aꞌij puaꞌa een tɨ huiiráninei ɨ́ tzajtaꞌan. Ayee mú rɨcɨ ɨ́ teɨte, metíꞌixanaꞌacɨreꞌe, majta aꞌij puaꞌa titejáꞌujujhuaꞌaneꞌen. Chaꞌa naꞌa mú taúraꞌaca seica jamuan ɨ́ teɨte.  
\v 20 Aꞌɨ́ɨ mú majta huáꞌanajche aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí dioosi púꞌeen, majta mú huáꞌachahuaꞌiraca ɨ́ ruxɨ́ꞌej teɨte. Jéꞌecan mú tiújchaꞌɨɨreꞌe muáꞌayeꞌi seica jamuan. Camu majta rɨ́ꞌɨ tíꞌiruꞌixaateꞌe. Majta mú áꞌujchuéere muáꞌayeꞌi. Jéꞌecan mú majta runéꞌusiꞌiteꞌe muáꞌayeꞌi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej tiúꞌuteúraꞌateꞌen nain. Jáꞌitaꞌa mú aꞌutacɨ́ꞌɨca muáꞌayeꞌi. Majta téhuiicareꞌe muáꞌayeꞌi seica jemi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej seɨcɨé tíꞌimuaꞌatze. 
\p  
\v 21 Jéꞌecan mú majta tíꞌinecuaꞌatze ɨ́ tihuaꞌáa ɨ́ seica, majta rutáꞌaruaijveꞌe. Metaꞌaruáj mú ruxɨéehua áꞌujujhuaꞌaneꞌe muáꞌayeꞌi jamuan ɨ́ mej tíꞌiyeste tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe. Tɨ́j naꞌa tɨ ayén aꞌij puaꞌa een, ayée mú rɨcɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa tɨ aꞌij puaꞌa een tɨ huiiráninei ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa. Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen aꞌij puaꞌa titetiújchaꞌɨɨ, capu xaa neꞌu ayén tihuáꞌacɨꞌɨti mej meꞌuun aꞌuteárute aꞌu tɨ Dios éꞌeseijreꞌe. 
\p  
\v 22 Mɨ́ majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jetzen araújcaꞌane meꞌɨ́jna jetze ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, ayée mú rɨ́ꞌɨ titetiújchaꞌɨɨ. Mehuáꞌaxeꞌeveꞌe mú muáꞌayeꞌi ɨ́ seica ɨ́ teɨte. Maújtemuaꞌaveꞌe mú muáꞌayeꞌi. Temuaꞌa pu naa rɨ́ꞌɨ huateápuaꞌarecaꞌa ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa. Majta raayɨ́ꞌɨtɨ mej teꞌutáviicuaꞌi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ huáꞌamuarɨꞌeristeꞌe. Rɨ́ꞌɨ mú majta tihuáꞌachaꞌɨɨ muáꞌayeꞌi ɨ́ ruxɨ́ꞌej teɨte. Rɨ́ꞌɨ mú tíꞌiteteɨte aꞌɨ́ɨme. Camu tiꞌitɨ́j jɨ́n autéꞌɨtzeaara ɨ́ seica jemi. 
\p  
\v 23 Rɨ́ꞌɨ mú tíꞌitiújchaꞌɨɨ́can jɨ́n mé áꞌujujhuaꞌan. Camu majta rɨ́ꞌɨ aꞌij rɨj muáꞌayeꞌi. Ajta aꞌɨ́mej jɨmeꞌen ɨ́ teɨte mej miyen ꞌeen, capu méꞌe jáꞌahuaꞌa seɨj ɨ́ niuucari tɨ ayén huáꞌa jetze tiꞌitɨ́j jɨ́n teꞌupuáꞌajteꞌen.  
\v 24 Majta aꞌɨ́ɨme, ɨ́ mej jetzen ajtémeꞌecan ɨ́ Cɨríistuꞌu, muꞌuri nain tíꞌitecaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa tɨ aꞌij puaꞌa een tɨ huiiráninei ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa mej mi caí chéꞌe aꞌij puaꞌa titetiújchaꞌɨɨ.  
\v 25 Tɨ́ puaꞌa tiyen ruurican huateáturan ɨ́ Dios jemi teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej jetzen arátacaꞌanen teꞌɨ́jna jetze ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, tichéꞌe teajta tiyen rɨ́ꞌɨ tiꞌitítachaꞌɨ́ɨ teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej teajta jetzen arátacaꞌanen teꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan jetze. 
\p  
\v 26 Tichéꞌe caí áꞌatatzaahuateꞌe tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe. Tichéꞌe teajta caí caꞌaníjraꞌa tatáꞌacareꞌen tej ti huatétaneꞌusiꞌiteꞌen tajɨ́ɨmuaꞌa. Tichéꞌe teajta caí tihuáꞌanecuaꞌatziꞌira ɨ́ tihuaꞌáa ɨ́ taxɨ́ꞌej teɨte. 
\c 6  
\s1 Mej nuꞌu huateújvaɨreꞌen seɨ́j ajta seɨ́j 
\p  
\v 1 Neꞌihuaamuaꞌa, tɨ puaꞌa seɨ́j múꞌeen auteáturan tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe, setáꞌaj siyen huárɨni. Chéꞌe seɨ́j múꞌeen rɨ́ꞌɨ ráaruuren. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ rɨ́ꞌɨ ráaruurejsin, chéꞌe aꞌɨ́ɨn puꞌéeneꞌe ɨ́ tɨ jaítzeꞌe araujcaꞌanée aꞌɨ́jna jetze ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Chéꞌe ajta rɨ́ꞌɨ tíꞌitiújchaꞌɨɨ́can jɨ́n ayén rɨ́ꞌɨ ráaruuren, ajta caí yáꞌuhuaꞌanan tɨ íꞌirɨꞌɨri tɨ tiꞌitɨ́ caꞌaníjraꞌa raatáꞌan tɨ ij ayén cheꞌatá naꞌa auteáturan tɨ́j ajta ɨ́ seɨ́j.  
\v 2 Sej si raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ niuucari tɨ Cɨríistuꞌu jetze meꞌecan. Ruxeꞌeveꞌe sej siyen huateújvaɨreꞌen seɨ́j ajta seɨj seꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ jaꞌatɨ́ teꞌutáviicuaꞌi aꞌɨ́jna tɨ raatamuárɨꞌeristeꞌe. 
\p  
\v 3 Ayee puꞌu, aꞌiné tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ ayén tiraatámitɨejteꞌe tɨ aꞌɨ́ɨ naꞌa ruseɨ́j jeíhua ruxeꞌeveꞌe, tɨ puaꞌa caí tiꞌitɨ́, aꞌɨ́ɨ pu rucuanamuan ruseɨ́j ɨ́ ru tzajtaꞌa.  
\v 4 Mɨ́ ajta, chéꞌe ayén éeneꞌen tɨ jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa ayén tiráamuaꞌati aꞌij tɨ tíꞌimɨjhuaca ruseɨ́j. Tɨ́ꞌɨjta ayén huarɨ́n, aj pu xaa rɨꞌɨríista aꞌame tɨ ahuaújtzaahuateꞌen, aru aꞌɨ́ɨ puꞌu naꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ari tiúꞌuruu ruseɨ́j. Capu chéꞌe ruxeꞌeveꞌe aꞌame tɨ aꞌɨ́ɨn ayén ahuaújtzaahuateꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén nuꞌu jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe caí ɨ́ ruxɨ́ꞌej tevi.  
\v 5 Chéꞌe ayén éeneꞌen aꞌiné ayée pu ruxeꞌeveꞌe tɨ jaꞌatɨ́ tɨ naꞌa ayén ráꞌaviicuaꞌiran aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ raatamuárɨꞌeristeꞌe. 
\p  
\v 6 Ajta aꞌɨ́ɨme tɨ jaꞌatɨ́ ayén tihuáꞌamuaꞌate aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze, michéꞌe meꞌɨ́n cɨ́j tiraatáꞌan ɨ́ tɨ jɨ́n huateújvaɨreꞌen aꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌamuaꞌate. 
\p  
\v 7 Caxu siyen rucuanamua. Capu rɨꞌɨrí sej raatéxɨeehuata ɨ́ Dios, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu tiuꞌutanájchita aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe. Aꞌachú sej caj tiuꞌutáꞌan, ayée pu cheꞌatá naꞌa tejáꞌamuacɨꞌɨti.  
\v 8 Aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén tiꞌitiújchaꞌɨɨ tɨ ij ayén rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa tɨ aꞌij puaꞌa een tɨ huiiráninei ɨ́ tzajtaꞌan, ayée pu tíꞌiracɨꞌɨti tɨ tejáꞌurɨeeni aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa tɨ aꞌij puaꞌa een. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén rɨ́ꞌɨ tiꞌitiújchaꞌɨɨ tɨ ayén rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, ayée pu tíꞌiracɨꞌɨti tɨ ayén ruurican huateáturan ɨ́ Dios jemi tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe.  
\v 9 Tichéꞌe caí taxɨeemɨjteꞌe teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej tiyen raruure ɨ́ tɨ iꞌi xɨ́ꞌepɨꞌɨn, aꞌiné tɨ́ꞌɨj aꞌájna tejaꞌuréꞌenen jaꞌanáj tɨ huaújxɨꞌepɨꞌɨntare, tɨ puaꞌa tecaí amuacaícan raatéxɨeehuata, aꞌájna xɨcájraꞌa jetze pu xaa tíꞌitacɨꞌɨti nain aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe.  
\v 10 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, tɨ́j naꞌa tɨ ayén tíꞌitacɨꞌɨti tej tiyen huárɨni, tichéꞌe tiyen rɨ́ꞌɨ tihuáꞌuchaꞌɨn ɨ́ taxɨ́ꞌej teɨte. Tetaꞌaj jaítzeꞌe rɨ́ꞌɨ tihuáꞌuchaꞌɨn aꞌɨ́mej ɨ́ mej majta ta jamuan téꞌatzaahuateꞌe. 
\s1 Mej nuꞌu rɨ́ꞌɨ tiraaseíj tɨ ij caí jaꞌatɨ́ huáꞌucuanamua 
\p  
\v 11 Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen tiraaseíj aꞌij nej veꞌecán jɨ́n tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ nemuajcaꞌa jɨmeꞌe.  
\v 12 Mɨ́ majta, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej áꞌamuaꞌɨtziiteꞌe, ayée muꞌu een jɨ́n tíꞌiteseꞌe sej si caꞌanéjri jɨ́n raꞌajtásiichixɨꞌɨn ɨ́ runavij mej mi rujɨ́ɨmuaꞌa menaꞌa huateújvaɨreꞌen. Camu raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ puaíjtzi huaꞌutáꞌan aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej nuꞌu majta raꞌaráꞌastijreꞌen meꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu ɨ́ tɨ áꞌutataihuacaꞌa ɨ́ cúruu jetze.  
\v 13 Aꞌɨ́ɨ mú huataúraꞌa mej mi raꞌajtasíjche ɨ́ runavij, mɨ majta caí camu raꞌaráꞌastijreꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta. Ayee muꞌu raxɨ́ꞌeveꞌe mej mi amuaataséijrateꞌen aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan mej mi meꞌɨ́jna jɨ́n ahuaújtzaahuateꞌen aꞌɨ́me jemi ɨ́ sej nuꞌu raꞌajtasíjchecaꞌa ɨ́ runavij. 
\p  
\v 14 Mɨ́ neajta inee, chéꞌe nuꞌu caí jaꞌanáj ahuántzaahuateꞌen tiꞌitɨ́j jɨmeꞌe sino chéꞌe aꞌɨ́ɨ puꞌu naꞌa tɨ Cɨríistuꞌu nej jetze meꞌecan rajpuaíjtzi jáꞌaraa ɨ́ cúruu jetze. Aꞌɨ́j nu jɨ́n caí chéꞌe raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ tihuáꞌayeꞌira aꞌɨ́mej ɨ́ mej yen chaanaca japua huachéjme. Aꞌɨ́j mú majta jɨ́n néjchaꞌɨɨreꞌe ineetzi.  
\v 15 Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe aꞌiné capu chéꞌe tiꞌitɨ́j ne jetze ruxeꞌeveꞌe tɨ puaꞌa jaꞌatɨ́ raꞌajtasíjchecaꞌa ɨ́ runavij nusu caí. Aꞌii puꞌu xaa Dios jetze ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ́ seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati tɨ ij rujéjcuatzeꞌen huateáturan jemin ɨ́ Dios. 
\s1 Ɨ́ tɨ jɨ́n raꞌantipuáꞌari 
\p Single Line Composer  
\v 16 Chéꞌe Dios huaꞌutéjpuaꞌajteꞌen, ajta huáꞌancuꞌuvajxɨꞌɨn aꞌachú mej menaꞌa puaꞌamé raꞌaráꞌastijreꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari, aꞌiné aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ɨ́ teɨtejraꞌa ɨ́ tɨ Dios huaꞌantíhuau. 
\p  
\v 17 Aꞌɨ́j pu jɨ́n íjii tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame, chéꞌe caí chéꞌe jaꞌatɨ́ néꞌɨtziiteꞌe, aꞌiné temuaꞌa nu neri nicu tiꞌicápitaꞌinaraꞌa neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ nej rajpuaíjtzi ɨ́ Jesús jetze meꞌecan. 
\p  
\v 18 Chéꞌe aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ajta iꞌi Cɨríistuꞌu, chéꞌe aꞌɨ́ɨn rɨ́ꞌɨ tejamuaatáꞌan ɨ́ aꞌamua tzajtaꞌa, mɨ sej neꞌihuaamuaꞌa púꞌeen. Ayee puꞌu, chéꞌe ayén téꞌaraꞌani.