\id ACT  
\h Los Hechos 
\toc1 Aꞌij mej yeꞌí huarɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase 
\toc2 Los Hechos 
\toc3 Hch. 
\mt1 Aꞌij mej yeꞌí huarɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase 
\c 1  
\s1 Dios pu nuꞌu teꞌataújratziiriꞌi tɨ huáꞌa jamuan huateáturan ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios 
\p  
\v 1 Nineuusi Teófilo, seɨj jetze ɨ́ yuꞌuxari ɨ́ tɨ amuájca, aꞌɨ́j nu jetze neri raꞌuyúꞌuxacaꞌa nain aꞌij tɨ huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, neajta nain jɨmeꞌe aꞌij tɨ tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ teɨte.  
\v 2 Ajta, aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, huaꞌajtáviꞌitɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan seɨj mej aráꞌase. Tɨ́ꞌɨj tihuaꞌutaꞌaíjteꞌesimeꞌe nain jɨmeꞌe, aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu raatáꞌa tɨ Jesús tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen aꞌij mej tiꞌitɨ huáruuren tɨ́j naꞌa tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame. Tɨꞌɨquí xaa áꞌuviꞌitɨchiꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús u ta japua. 
\p  
\v 3 Amuacaícan, tɨ́ꞌɨj huamɨ́ꞌɨ ɨ́ Jesús ajta áꞌiyen huatarúj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite, tɨꞌɨqui aꞌɨ́mej jemi huataseíjre ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Huaꞌapuate xɨcaj pu áꞌatee tɨ ayén tiꞌitásiseirihuaꞌa aꞌɨ́mej jemi. Jéihua pu tíhuaꞌutaseíjrate tiꞌitɨ jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n ráamuaꞌaree tɨjɨ́n ayén tiꞌayajna tɨ ari ajtahuaꞌa huatarúj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite. Ajta ayén tihuaꞌutáꞌixaateꞌecaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Dios tɨ nainjapua tíꞌaijta. 
\p  
\v 4 Aꞌɨ́jna tɨ aꞌuun aꞌutéveecaꞌa huáꞌa jamuan, ajta auj tíꞌicuaꞌacareꞌe huáꞌa jamuan. Ayee pu tihuaꞌutáꞌijmɨijriꞌi mej nuꞌu caí huirácɨꞌɨcaꞌan meꞌújna u Jerusalén. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa mej raachúꞌeveꞌen tɨ miꞌi araúrasten ɨ́ tɨ jɨ́n ari amuacaícan teꞌataújratziiriꞌi ɨ́ huáꞌayaꞌupua ɨ́ tɨ ta japua éꞌeseijreꞌe. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ nej neri amuáꞌixaa.  
\v 5 Aꞌɨjna ɨ́ Juan, aꞌɨ́ɨ pu hui huáꞌamuaɨꞌɨhuacareꞌe jaj jɨmeꞌe. Mɨ ajtáꞌi ruijmuaꞌa, aaruijmuaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu yé veꞌecánejsin ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Aꞌɨ́ɨ pu hui huateáturaasin múꞌeetzi jemi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 6 Matɨ́ꞌɨj mi tiújseɨj. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, ¿ni qui ari tejaꞌuréꞌene aꞌɨ́jna xɨcájraꞌa jetze pej taatáꞌasin tej títetatéꞌen íiyen Israél? Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ amuacaícan jɨ́n ari teꞌataújratziiriꞌi ɨ́ tej rájyaꞌupua tɨ ta japua éꞌeseijreꞌe. 
\p  
\v 7 Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu aꞌamua jetze ruxeꞌeveꞌe sej ráamuaꞌaree jaꞌanáj tɨ ayén tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare ɨ́ tej rájyaꞌupua. Capu ajta aꞌamua jetze ruxeꞌeveꞌe jaꞌanáj tɨ tejaꞌuréꞌenejsin.  
\v 8 Mɨ seajta múꞌeen, tɨ́ꞌɨj yé veꞌecáanen aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu hui amuaatáꞌasin ɨ́ tɨ jɨ́n amúꞌucaꞌanistiꞌiraj aꞌame. Aj xu si ne jetze meꞌecan tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej yen aꞌuchéjme íiyen Jerusalén, seajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjme u Samaaria. Aj xu sijta aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌɨmuá antachéejmee seɨ́j chuéjraꞌa japua, tɨ́j naꞌa veꞌetɨ́ yen seijreꞌe íiyen ɨ́ chaanaca. 
\p  
\v 9 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tihuaꞌutáꞌixaa, aj puꞌi áꞌuviꞌitɨchiꞌihuacaꞌa u ta japua, mej seíiracaꞌa ɨ́ teɨte. Aj pu i jaitɨri raatéꞌavaata.  
\v 10 Maúcheꞌe mú júteꞌe aꞌunéjneꞌericaꞌa matɨ́ꞌɨj mi jíyeꞌitzi jɨ́n huaꞌapua huataseíjre ɨ́ teteca aꞌɨ́mej jemi. Naa mú cuaiínaviꞌin teꞌucaviɨ́tɨméꞌecaa.  
\v 11 Ayee mú tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Mɨ sej Galilea éꞌeche, ¿aꞌiné ꞌeen jɨ́n júteꞌe séꞌujnejneꞌe? Aꞌɨjna ɨ́ Jesús, ɨ́ tɨ áꞌuviꞌitɨchiꞌihuacaꞌa u ta japua, aꞌɨ́ɨ pu hui cheꞌatá naꞌa ayén yé veꞌecánejsin ayajna setɨ́ꞌɨj seri tiraaseíj aꞌij tɨ yeꞌí tejáꞌuviꞌitɨchiꞌihuacaꞌa. ―Ayee mú tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 12 Aꞌuu mú aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌujna Aceituunajemi, jɨrí jete tɨ á vejliꞌi aꞌutacáꞌa u Jerusalén. Ayee pu huatátee aꞌachú mej caj tihuaꞌatáꞌacareꞌe tɨ jaꞌatɨ mé tanén aꞌájna xɨcájraꞌa mej jetzen ruseꞌupi. Aj mú mi u eꞌeráacɨ meꞌújna Aceituunajemi. 
\p  
\v 13 Aj mú mi meꞌánna aꞌujnéj u Jerusalén. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌuteájrupi u chiꞌita tɨ rujapua tivéeme. An mú anticɨ́j taꞌantiteájtɨ japua ɨ́ chiꞌij. Aꞌuun mú aꞌuteájrupi cuaartu tzajtaꞌa, aꞌu mej eꞌiráatéꞌe muáꞌayeꞌi. 
\p Aꞌɨ́ɨ mú meꞌuun eꞌiráteꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta ɨ́ Juan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Santiago, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Andrés. Aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌɨ́ɨn aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe, ajta ɨ́ Tomás, ajtahuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Bartolomé, ajta ɨ́ Mateo, ajta seɨj tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Santiago, yaujraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Alfeo. Aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Simón mej miyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n tɨ aꞌujcaꞌanéecan jɨ́n ayén rɨni. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Judás tɨ yaujraꞌan púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Santiago. 
\p  
\v 14 Seica mú majta meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa ɨ́ ihuáamuaꞌameꞌen ɨ́ Jesús. Majta seica mej ꞌuuca púꞌeen. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ María, náànajraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Naíjmiꞌi mú tiújseɨj mej mi raatéjhuauni ɨ́ Dios jemi. Naíjmiꞌi mú ramuaꞌareerecaꞌa mej ráꞌuviicuaꞌi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 15 Yee pu jaꞌanáj tiujuꞌurɨ́j matɨ́ꞌɨj naíjmiꞌi tiújseɨreꞌecaꞌa aꞌachú cumu anxɨ́te japuan seité ɨ́ mej ruꞌihuaamuaꞌa mej huaújmuajtecaꞌa meꞌájna. Aj pu i aꞌɨ́ɨn Pedro, á aꞌutéechaxɨ tɨ i tihuaꞌutáꞌixaateꞌen. Ayen tɨjɨ́n: 
\p  
\v 16 ―Neꞌihuaamuaꞌa, ruxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn araúrasten aꞌij tɨ yeꞌí téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Judás. Aꞌɨ́ɨ pu ayén tiuꞌutaúraꞌa tɨ huaꞌutátuiireꞌen avíitziꞌi jɨmeꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte ɨ́ Jesús mej mi raatéeviꞌi. Aꞌɨjna jetze ɨ́ yuꞌuxari, ajta aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu raatévaɨ aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn amuacaícan raataxáj aꞌij tɨ yeꞌí tiꞌitɨ́j raruuren aꞌɨ́jna ɨ́ Judás. 
\p  
\v 17 ’Judás pu hui ajta ta jetze ajtémeꞌecan. Ayee pu cheꞌatá naꞌa tiꞌitɨj jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa tetɨ́j iteen.  
\v 18 Ayee pu xaa neꞌu tiráaruu. Aꞌɨjna ɨ́ Judás, aꞌɨ́ɨ pu hui chuej huánanai aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tumin mej raatáꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ huaꞌutátuii aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ajta áꞌiyen caújcuaꞌimiꞌin. Tɨꞌɨquí nuꞌu acáatza ɨ́ caujnari. Aj pu i á chuaataꞌa á éꞌejve. Temuaꞌa puꞌi teꞌutasiújtzaꞌan, ayée pu éeneꞌecaꞌa teꞌiráacua ɨ́ tíꞌixayaaraꞌan.  
\v 19 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej meꞌuun huachéjme aꞌánna u Jerusalén, naíjmiꞌi mú tiúꞌunamuajriꞌi aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j ráaruu aꞌɨ́jna ɨ́ Judás. Aꞌɨ́j mú jɨ́n miyen raatamuáꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ chuej tɨjɨ́n Acéldama. Ayee pu huataújmuaꞌa aꞌíjna i niuucari tɨjɨ́n Chuej tɨ nuꞌu Xúureꞌemeꞌe. 
\p  
\v 20 ’Ayee puꞌu xaa neꞌu tiꞌayajna. Meꞌecui xaa, puꞌuri ayén tejaꞌuréꞌene aꞌij tɨ́j téꞌeyuꞌusiꞌi aꞌɨ́jna jetze ɨ́ yuꞌuxari tɨ ayén huataújmuaꞌa tɨjɨ́n ɨ́ Tíꞌichuiicareꞌaraꞌan tɨ jɨ́meꞌen yee: 
\q1 Chéꞌe nuꞌu huateáturan ɨ́ chiꞌiraꞌan. 
\q1 Chéꞌe nuꞌu caí jaꞌatɨ utéemeꞌen. 
\m Ajta ayén tɨjɨ́n: 
\q1 Chéꞌe seɨj teꞌenteárute aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. 
\p  
\v 21 ’Aꞌɨ́j pu jɨ́n ruxeꞌeveꞌe tej seɨ́j avéꞌeviꞌitɨn, ɨ́ tɨ ta jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe, seɨj tɨ nain xɨcaj tzajtaꞌa yé huatéveecaꞌa tɨ́ꞌɨj auj Jesús ta jamuan seijreꞌecaꞌa. 
\p  
\v 22 ’Jaꞌatɨ́ tɨ ta jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe tɨ́j naꞌa tɨ Juan ráamuaɨꞌɨhuacaꞌa ɨ́ Jesús, ajta tɨ́j naꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús áꞌuviꞌitɨchiꞌihuacaꞌa u ta japua. Ruxeꞌeveꞌe tɨ seɨj tɨ ta jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe tɨ i ajta ayén tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte tɨ ari huatarúj aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. 
\p  
\v 23 Aj mú mi huaꞌapuaca avéꞌeviꞌitɨ: aꞌɨ́jna ɨ́ José Justo, mej majta miyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n Barsabás, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Mateo.  
\v 24-25 Aj mú mi raatáhuaviiriꞌi ɨ́ Dios. Aj mú mi miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, múꞌee pej rúꞌumuaꞌaree aꞌij tɨ yeꞌí tíꞌimuaꞌatze ɨ́ ru tzajtaꞌa seɨj ajta ɨ́ seɨj. Taataseíjrateꞌe aꞌíjna ɨ́ mej huaꞌapuaꞌa múꞌee pej seɨ́j avéꞌeviꞌitɨn tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn teꞌenteárute aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Judás teecan. Aꞌɨ́ɨ pu hui airájraa tɨ́ꞌij áꞌuraꞌani aꞌu tɨ ayén tiyeꞌuvíjteꞌe. 
\p  
\v 26 Aj mú mi raatáruureajxɨ meꞌɨ́jna ɨ́ xaꞌari ɨ́ mej tzajtaꞌan ruꞌutéehuaꞌaxɨ ɨ́ tetej. Aj pu i seɨ́j huiitáavej aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ huataniú aꞌɨ́jna ɨ́ Mateo. Aj mú mi raatáꞌa tɨ tiuꞌutévaɨreꞌen huáꞌa jamuan ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan seɨj aráꞌase. 
\c 2  
\s1 Tɨ́ꞌɨj huáꞌa jemi yé veꞌecáane 
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨj aꞌájna tejaꞌuréꞌenen aꞌájna xɨcájraꞌa mej jetzen tíꞌiyestehuaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe taꞌaráhuaꞌapua i itɨeeri. Ayee mú ratamuáꞌamua tɨjɨ́n Pentecostés. Aj mú mi naímiꞌi tiújseɨj aꞌájna xɨcájraꞌa jetze aꞌujna u chiꞌita. 
\p  
\v 2 Matɨ́ꞌɨj mi ráanamuajriꞌi tɨ caꞌanín jɨ́n huatajújhuaꞌanacaꞌa u júteꞌe. Jéihua pu téꞌusihuajnacaꞌa aꞌujna u chiꞌita aꞌu mej eꞌiráteꞌecaꞌa.  
\v 3 Aj mú mi tiꞌitɨj huaseíj ayée cumu neanuri tɨ áꞌataa. Ajta aꞌusiújtzaꞌanixɨ cɨliéꞌeneꞌejméꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ neanuri. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn huáꞌa muꞌúutzeꞌen eꞌerávatzɨjxɨ ɨ́ tɨ ajtasiújtzaꞌanixɨ. 
\p  
\v 4 Tɨꞌɨquí huateájturaa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios huáꞌa jemi ɨ́ teɨte. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej tiuꞌuxáj seica jɨmeꞌe ɨ́ niuucari mé caí xɨ jaꞌanáj jɨ́n méꞌe tejáꞌaxa. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutáꞌa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios mej miyen tiuꞌutaxáj. 
\p  
\v 5 Majta seica ɨ́ teɨte meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa ɨ́ mej nainjapua curéꞌecɨjxɨ ɨ́ chuej japua. An mú aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌánna Jerusalén. Jéihua mú raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌánna éꞌechejcaꞌa, ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan mej miyen rɨjca aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios.  
\v 6 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi tɨ huatajújhuaꞌanacaꞌa, naíjmiꞌi ɨ́ mej tiújseɨj, capu aꞌij huáꞌamitɨejteꞌecaꞌa ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa. Jéꞌecan mú aꞌij puaꞌa teꞌutaseíj aꞌiné mehuáꞌanamuajracaꞌa mej tíꞌixajtacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ huaꞌaniuuca seɨj ajta seɨj.  
\v 7 Jéihua mú aꞌij puaꞌa tejáꞌuseijracaꞌa. Ayee mú tiúꞌurihuaꞌuracaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌiime i teteca i mej tiꞌixa, aꞌúu mú hui Galilea éꞌemeꞌecan.  
\v 8 ¿Aꞌiné tiuꞌutárɨꞌɨristarecaꞌa mej miyen tíꞌixajta tetɨ́j iteen tiꞌitamuáꞌamua? Taniuuca mú jɨ́n tiꞌixa memɨ́jna.  
\v 9 Seica tu teꞌuun éꞌemeꞌecan aꞌujna jáꞌahuaꞌa Partia, teajta seica aꞌujna Media, teajta seica aꞌujna Elam; teajta seica aꞌujna jáꞌahuaꞌa Mesopotamia. Teajta seica teꞌuun éꞌemeꞌecan aꞌujna Judea. Teajta seica aꞌujna jáꞌahuaꞌa Capadocia, teajta seica aꞌujna u Ponto. Teajta seica aꞌujna jáꞌahuaꞌa Asia éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 10-11 ’Seica tu teajta teꞌuun éꞌemeꞌecan aꞌujna jáꞌahuaꞌa Frigia, teajta seica aꞌujna Panfilia. Teajta seica aꞌujna jáꞌahuaꞌa Egipto, teajta puaꞌamecɨé aꞌujna u Africa, teajta naíjmiꞌicɨꞌe aꞌuun mej ɨmuá teꞌeránamua u Cirene, teajta aꞌujna u Creta, teajta aꞌujna Arabia. Seica mú Roma éꞌemeꞌecan; aꞌɨ́ɨ mú majta yé tamuaare, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, majta ɨ́ mej huateújjuriiyustacaꞌa. Teen tu huáꞌanamua aꞌij mej tiꞌixa i taniuuca jɨmeꞌe. Aꞌɨ́j mú jɨ́n tiꞌixa tɨ naa namuajreꞌe aꞌij tɨ yeꞌí rɨj áꞌayeꞌi ɨ́ Dios. ―Ayee mú tihuaúrixaa. 
\p  
\v 12 Seica mú aꞌij teꞌutaseíj. Majta seica, aꞌij puaꞌa titeꞌutaújmuajtecaꞌa. Aꞌɨ́ɨ mú mi tiuꞌutaúꞌihuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitaqui aꞌij rɨni? 
\p  
\v 13 Majta seica huaꞌutéxɨeehuariꞌiriꞌi, ɨ́ mej miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Nahuáj mú antiꞌí tɨ ruꞌi. Aꞌɨ́j mú jɨ́n táꞌaruaj. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\s1 Ɨ́ niuucari tɨ amuacaícan jɨ́n raataxájtacaꞌa ɨ́ Pedro 
\p  
\v 14 Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro, aꞌɨ́ɨ pu á aꞌutéechaxɨ, majta ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan seɨj aráꞌase. Aj pu i huaꞌutajé caꞌanín jɨmeꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Xáanamuajriꞌi temuaꞌa naa, mɨ sej Israél jetze ajtémeꞌecan, seajta mɨ sej íiyen aꞌuchéjme Jerusalén. Nichéꞌe aꞌatzu tejámuaatáꞌixaateꞌen.  
\v 15 Ayee xu tiꞌixa tɨjɨ́n: “Metaꞌaruá aꞌɨ́ɨme ɨ́ teteca.” Camu xaa neꞌu. Capu hui ayén tiꞌayajna aꞌiné auchén pu aꞌireꞌenejsin ɨ́ xɨcaj.  
\v 16 Mɨ ajta, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ raaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ teecan tɨ ayén ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Joel. Aꞌɨ́ɨ pu hui aꞌɨ́jna jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa ɨ́ Dios jemi tɨ ij Dios jetze meꞌecan tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte. 
\q1  
\v 17 Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna tɨjɨ́n: 
\q1 Ayee pu nuꞌu tiꞌixa ɨ́ Dios. 
\q1 Ayee pu téꞌeme aꞌájna xɨcájraꞌa jetze 
\q2 tɨ́ꞌɨj jetzen teꞌentipuáꞌari naíjmiꞌi. 
\q1 Nexɨejniuꞌuca nu u aꞌutaꞌítiꞌi 
\q2 tɨ́ꞌij huáꞌa tzajtaꞌa huateáturan 
\q2 ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua. 
\q1 Áꞌamuayaujmuaꞌa, ɨ́ mej teteca, majta ɨ́ mej ꞌuuca, 
\q2 aꞌɨ́ɨ mú neniúucajtzeꞌe tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin ɨ́ teɨte. 
\q1 Ajta áꞌamuavaujsimuaꞌa metiꞌimáara mú muáꞌajuꞌun 
\q2 aꞌájna xɨcájraꞌa jetze. 
\q1  
\v 18 Neajta nexɨejniuꞌuca u aꞌutaꞌítiꞌi 
\q2 tɨ́ꞌij huateáturan huáꞌa jamuan 
\q2 ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe ineetzi jetze meꞌecan. 
\q1 Capu amɨ́n aꞌij tɨ puaꞌa méteteca nusu méjuuca. 
\q1 Aꞌɨ́ɨ mú majta neniuuca jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin. 
\q1  
\v 19 Nee nu tiꞌitɨ́j amuaataseíjrateꞌesin u ta japua 
\q2 ɨ́ sej jɨ́n ramuaꞌaréeren aꞌij tɨ tiꞌitɨj rɨni. 
\q1 Seajta raseijran tiꞌitɨj sej jɨ́n aꞌij teꞌutaseíj 
\q2 veꞌecán japua tɨ́j naꞌa veꞌée i chuej. 
\q1 Tiꞌitɨj xu seijran tɨ́j xúureꞌe, 
\q2 seajta taij, seajta ɨ́ táꞌajcɨtziu. 
\q1  
\v 20 Ajta ɨ́ xɨcaj, capu chéꞌe airáxɨri. 
\q1 Ajta ɨ́ máxcɨraꞌi, ayée pu huataújruurejsin tɨ́j xúureꞌe. 
\q1 Aj pu xaa tejaꞌuréꞌenejsin aꞌájna xɨcájraꞌa jetze 
\q2 tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa yé veꞌecáanen 
\q2 íiyen chaanaca japua. 
\q1 Aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu ajtahuaꞌa raajéjcuareꞌen naíjmiꞌi 
\q2 tɨ́j puaꞌamé tíꞌiseijreꞌe íiyen chaanaca japua. 
\q1 Naa pu nuꞌu tiꞌiseíireꞌe aꞌame aꞌájna xɨcájraꞌa jetze. 
\q1 Ajta, aꞌájna tiúꞌutziɨɨniꞌireꞌe pu aꞌame. 
\q1  
\v 21 Mɨ ajta, jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ puaꞌa Dios huatáhuavii, 
\q2 aꞌɨ́jna ɨ́ Dios japuan pu niuuni aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. 
\m Ayee pu hui tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Joel. 
\p  
\v 22 ’Mɨ́ sej Israél jetze ajtémeꞌecan, xáanamuajriꞌi seꞌɨ́jna: Xuꞌuri ramuaꞌaree tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ Nazarét éꞌemeꞌecan. Ayee pu tiꞌayajna aꞌiné aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, jeíhua pu tiꞌitɨ jɨ́n ayén huarɨ́j tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tihuaꞌutaseíjrateꞌen ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́ɨ pu ajta rumuárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan jɨmeꞌe ayén huarɨ́j múꞌejmi jemi sej si ráamuaꞌaree tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu. 
\p  
\v 23 ’Ayee pu tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare ɨ́ Dios tɨ seɨ́j amuaatátuiireꞌen ɨ́ teáataꞌa. Ajta amuacaí pu aꞌɨ́ɨn Dios ráamuaꞌareeriꞌi sej yeꞌí huarɨ́j, múꞌeen xu ráꞌutatai ɨ́ cúruu jetze. Majta seica ɨ́ mej aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte, aꞌɨ́ɨ mú amuaatévaɨ.  
\v 24 Ajta Dios pu raatatɨ́ste ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan. Aꞌɨ́ɨ pu ajta japuan huaniú ɨ́ tɨ jɨ́n rajpuaíjtzi tɨ́ꞌɨj huamɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ayee pu huarɨ́j, aꞌiné capu huatárɨꞌɨristarecaꞌa tɨ áꞌateeviꞌin tɨ aꞌuun éꞌeseijreꞌe mɨꞌɨchite tzajtaꞌa. 
\p  
\v 25 ’Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: 
\q1 Jaꞌanáj tɨ naꞌa nu raseíj neꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa 
\q2 tɨ yé vejliꞌi seijreꞌe ne vejliꞌipua nerɨꞌɨríintaꞌa. 
\q1 Aꞌɨ́j pu jɨ́n caí tiꞌitɨ́j néꞌɨtziiteꞌe. 
\q1  
\v 26 Aꞌɨ́j nu jɨ́n netémuaꞌaveꞌe yú ne tzajtaꞌa. 
\q1 Jéꞌecan nu rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca ɨ́ Dios. 
\q1 Neajta inee, canu rɨ́ꞌɨ aꞌij 
\q2 aꞌiné naúcheꞌe rachúꞌeveꞌen tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn 
\q2 ajtahuaꞌa naatátɨsten i nexɨejniuꞌuca. 
\q1  
\v 27 Néntemuaꞌaveꞌe aꞌiné múꞌee Dios 
\q2 pej caí mé nejaúujɨsin aꞌujna 
\q2 mej aꞌuteáruꞌipi ɨ́ mɨꞌɨchite. 
\q1 Capej pajta raatáꞌasin tɨ huatépete 
\q2 i nehuáꞌiraꞌa ineetzi pej jeíhua nexɨ́ꞌeveꞌe. 
\q1  
\v 28 Pajta pajtáhuaꞌa penaꞌa naatátɨsten i nexɨejniuꞌuca 
\q2 neatáꞌaj ruuri náꞌaraꞌani rusén jɨmeꞌe. 
\q1 Ayee pej naa tinaatáꞌasin nej huatántemuaꞌaveꞌen 
\q2 aꞌujna pej aꞌutéveeca. 
\m Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan. 
\p  
\v 29 ’Neꞌihuáamuaꞌa, ayée nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn David ari huamɨ́ꞌɨ, majta raꞌaváꞌana. Aúcheꞌe pu yé seijreꞌe íiyen Jerusalén aꞌu mej yeꞌaváꞌana.  
\v 30 Mɨ ajta tiꞌitɨj pu jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan. Aꞌɨ́ɨ pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn Dios ayén huarɨ́j aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios seɨ́j aꞌujyeíjtza ɨ́ ruhuáacɨxaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan aꞌɨ́jna japua ɨ́ ɨpuari.  
\v 31 Aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu David teecan rúꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌij tɨ tiꞌitɨ aꞌame jaꞌanáj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jna jɨ́n raataxájtacaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn Cɨríistuꞌu huatarújsin. Ajta tɨ caí Dios mé rúujɨsin aꞌujna aꞌu mej aꞌuteáruꞌipi ɨ́ mɨꞌɨchite, capu nuꞌu ajta huatejpetzi ɨ́ ruhuáꞌiraꞌa jetze. 
\p  
\v 32 ’Puꞌuri hui Dios raatatɨ́ste ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ́ꞌij ajtahuaꞌa ruuri áꞌaraꞌani. Teen tu tiuꞌuséij teꞌíjna jɨmeꞌe.  
\v 33 Puꞌuri aꞌujyeíjxɨ rɨꞌɨríintaꞌa ɨ́ Dios u ta japua. Ajta puꞌuri raꞌancuréꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ tɨ Dios jɨ́n ayén teꞌataújratziiriꞌi. Ayee pu ꞌi cuj, i sej tíꞌiseij íjii, ajta nain jɨmeꞌe sej tíꞌinamua, aꞌúu pu hui éꞌemeꞌecan u ta japua ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 34 ’Meꞌecui xaa, capu tíraa u ta japua aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan. Majta ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\q1 Ayee pu aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ nevástaraꞌa tɨjɨ́n: 
\q1 “Paúcheꞌe yen újcatii íiye nerɨꞌɨríintaꞌa 
\q2 ajta nenaꞌa caí huaꞌutémuaꞌitɨn 
\q2 ɨ́ mej muájchaꞌɨɨreꞌe. 
\q1  
\v 35 Aj mú mi muaatévaɨreꞌesin múꞌeetzi.” 
\m Ayee pu tiraataꞌixaa ɨ́ Dios. 
\p  
\v 36 ’Aꞌɨ́j mú jɨ́n, matáꞌaj seica naímiꞌi ɨ́ mej íiyen aꞌuchéjme Israél, matáꞌaj ráamuaꞌaree tɨ ayén tiꞌayajna aꞌíjna i niuucari aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús sej ráꞌutatai, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ Dios ayén raatamuáꞌa tɨjɨ́n Tavástaraꞌa, ajta Cɨríistuꞌu. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. 
\s1 Aꞌij mej yeꞌí tiuꞌumuáꞌaj meꞌɨ́jna ɨ́ teɨte mej ráanamuajriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Pedro 
\p  
\v 37 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi ɨ́ teɨte, aꞌij pu puaꞌa huaꞌutáꞌa ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa. Aj mú mi miyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, majta ɨ́ seica ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan seɨj aráꞌase. Ayee mú tɨjɨ́n: 
\p ―Casiꞌi, taꞌihuaamuaꞌa, ¿aꞌiné terɨni íjii? 
\p  
\v 38 Aj pu i ayén tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj naíjmiꞌi seɨcɨé tihuaújmuaꞌatziiteꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios jemi, setáꞌaj huámuaɨꞌɨvijhua niuucajtzeꞌen ɨ́ tavástaraꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ayee xu seꞌɨ́jna jɨ́n huárɨni, aj puꞌi tejámuaatáꞌuuniꞌira ɨ́ Dios, ajta aꞌɨ́ɨ pu raataꞌíti tɨ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan huateáturan múꞌejmi jemi.  
\v 39 Aꞌíjna i niuucari áꞌamuacɨꞌɨti múꞌejmi, ajta ruyaujmuaꞌa, ajta ɨ́ mej aꞌɨmuá aꞌuchéjme seɨ́j chuéjraꞌa japua. Ayee pu tihuáꞌacɨꞌɨti naíjmiꞌica tɨ huaꞌutájeeve aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa, ɨ́ tɨ Dios púꞌeen. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. 
\p  
\v 40 Seica niuucari pu jɨ́n tihuaúꞌixaa. Jéihua pu huaꞌutáꞌijmɨijriꞌi mej mi caí miyen aꞌij puaꞌa titetiújchaꞌɨɨ matɨ́j ɨ́ seica ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 41 Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ráanamuajriꞌi, aꞌɨ́ɨ mú huaújmuaɨꞌɨhuacaꞌa ɨ́ mej miyen aráꞌase aꞌachú cumu huaíca viꞌiraꞌa. Aj mú mi aꞌɨ́mej jemi antéujseɨj ɨ́ seica ɨ́ mej téꞌantzaahua.  
\v 42 Majta naíjmiꞌi mú miyen tiúꞌujmuaꞌatziiteꞌecaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú tihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. Rɨ́ꞌɨ mú naa tiꞌitéchejcaꞌa. Majta rujɨ́ɨmuaꞌa huaréurɨꞌɨpɨꞌitehuaꞌa ɨ́ pan seɨ́j majtáhuaꞌa mɨ seɨ́j. Majta mú ratéhuaucareꞌe ɨ́ Dios jemi. 
\s1 Rɨ́ꞌɨ mú tiúꞌurihuaamuaꞌacaa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej amuaatéꞌee mé téꞌantzaahua 
\p  
\v 43 Jéꞌecan mú rɨ́ꞌɨ titeújmuaꞌatejcaꞌa ɨ́ mej téꞌantzaahua. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, Dios pu huaꞌutévaɨ mej mi miyen tiuꞌuyɨ́ꞌɨtɨhuaꞌan mecaí máàj seica.  
\v 44 Naíjmiꞌi mú rɨ́ꞌɨ tiꞌitéchejcaꞌa ɨ́ mej téꞌantzaahua. Majta mú naíjmiꞌi tiuꞌuréꞌuraꞌa tɨ́j naꞌa aꞌachú tɨ caj tiꞌipuaꞌamé seɨj ajta ɨ́ seɨj tiꞌitɨ cuaꞌira, ajta tiꞌitɨ cɨ́ɨxuri. 
\p  
\v 45 Ayee mú rɨjcaa, tɨ puaꞌa caí jaꞌatɨ aꞌij tíꞌijviicuaꞌira, seɨj pu tiꞌitɨ́j tuaani tɨ áꞌareꞌaraꞌan púꞌeen, aj pu i xaa raatáꞌasin ɨ́ tumin aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi.  
\v 46 Jaꞌanáj tɨ naꞌa nain tújcaꞌari tzajtaꞌa mú tiújseꞌɨrihuaꞌa u teyujtaꞌa. Majta mú meꞌuun tiújseꞌɨrihuaꞌa aꞌu mej éꞌeche mej mi huaréꞌurɨꞌɨpɨꞌiteꞌen seexuꞌijméꞌen seɨj majta seɨj. Naíjmiꞌi mú tíꞌicuaꞌacaa. Jéꞌecan mú rútemuaꞌaveꞌecaꞌa ɨ́ ru tzajtaꞌa.  
\v 47 Rɨ́ꞌɨ mú tiratáꞌacareꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa. Majta seica naa mú tiyaúꞌitɨée muáꞌaraa. Tɨ́j naꞌa nain xɨcaj tzajtaꞌa, Dios pu caꞌaníjraꞌa huaꞌatáꞌacareꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte mej mi jéjcuacan jɨ́n téꞌantzaahuateꞌen. Aꞌɨ́j mú jɨ́n jaítzeꞌe huatámuꞌiirecaꞌa. 
\c 3  
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu mi tiráahuaa seɨj tɨ cɨyáaxaraꞌacaꞌa ɨ́ ruꞌɨ́ɨca jetze 
\p  
\v 1 Seɨ́j xɨcaj jetze pu ayén tiujuꞌurɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Naíimiꞌi mú á aꞌujnéj aꞌánna jáꞌahuaꞌa teyuu tɨ aꞌutéjvee. Ayee mú huarɨ́j, aꞌiné puꞌuri tejaꞌuréꞌenejcaꞌa aꞌatzaj mej puaꞌa téniúuveꞌe muáꞌayeꞌi ɨ́ Dios jemi. Aꞌatzaj pu pɨ́tíꞌirɨjcaa cumu ayée aꞌucaméꞌeca ɨ́ xɨcaj. 
\p  
\v 2 Seica mú jaꞌatɨ á áꞌutuꞌaraꞌa muáꞌayeꞌi mej mi meꞌɨ́n yeꞌitéjcheti aꞌujna jáꞌahuaꞌa táꞌapueerta aꞌu mej miyen tajaꞌatamuáꞌamua tɨjɨ́n tɨ naa seijreꞌe. Ayee mú tíꞌijrɨꞌɨrejcaꞌa tɨ́j naꞌa nain xɨcaj tzajtaꞌa, tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn tumin huáꞌahuaviira ɨ́ mej meꞌuun aꞌuteáruꞌipi u teyujtaꞌa. Capu ráyeꞌivejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Ayee pu éeneꞌe huanúꞌihuacaꞌa, capu ráyeꞌivejcaꞌa, aꞌiné cɨyáaxaraꞌacaꞌa ɨ́ ruꞌɨ́ɨca jetze. 
\p  
\v 3 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́mej huaseíj aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan ɨ́ mej meꞌuun aꞌuteárutijmeꞌe u teyujtaꞌa, tɨꞌɨqui tumin huaꞌutáhuaviiriꞌi.  
\v 4 Aj pu i aꞌɨ́ɨn Pedro raꞌaráaseij temuaꞌa naa. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, ayée pu cheꞌatá naꞌa naa tiraꞌaráaseij. Aj pu i ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj hui taaseíj. 
\p  
\v 5 Tɨꞌɨquí anpuáꞌarecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ teáataꞌa. Ayee pu tíꞌimuajca aꞌɨ́jna tɨjɨ́n tumin mú raatáꞌasin.  
\v 6 Ajta aꞌɨ́ɨn Pedro ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Canu plata tíchaꞌɨɨ, canu neajta oro tíchaꞌɨɨ ɨ́ nej muaatapuaíjveꞌen. Aru tiꞌitɨ́j nu tíchaꞌɨɨ, aꞌɨ́j nuꞌu hui muaatáꞌasin. Ayee nu tíꞌimuaꞌixaateꞌe aꞌɨ́jna jetze meꞌecan ɨ́ Jesús tɨ Nazarét éꞌemeꞌecan, ajchesi, patáꞌaj hui rájraꞌani. 
\p  
\v 7 Tɨꞌɨquí raꞌanáaviꞌi ɨ́ muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze. Ajta raꞌajjáj. Jɨ́meꞌen puꞌu raꞌajjáj, aj pu i huarúj ɨ́ ruꞌɨ́ɨca jetze ajta nainjapua ɨ́ ruchepuá jetze.  
\v 8 Aꞌɨjna tɨ cɨyáaxaraꞌacaꞌa tɨꞌɨqui ájtzucu. Ajta á aꞌutéechaxɨ. Aj pu i aꞌutéjche tɨ áꞌucheꞌecaneꞌen. Tɨꞌɨquí huáꞌa jamuan u aꞌuteájrupi u teyujtaꞌa ɨ́ Pedro, ajta ɨ́ Juan. Titzúnaꞌicheꞌe pu huaméꞌecaa. Rɨ́ꞌɨ pu tiratáꞌacareꞌe ɨ́ Dios. 
\p  
\v 9 Naíimiꞌi mú raaseíj ɨ́ teɨte tɨ ari áꞌucheꞌecaneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ cɨyáaxaraꞌacaꞌa, majta ráanamuajriꞌi tɨ rɨ́ꞌɨ tiratáꞌacaꞌa ɨ́ Dios.  
\v 10 Maraamuáꞌa tɨjɨ́n aꞌɨ́ɨ pu pɨ́rɨcɨ ɨ́ tɨ aj jeꞌitécatii aꞌu tɨ éꞌepueerta tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n tɨ naa seijreꞌe, ajta ɨ́ tɨ vaɨ́riꞌira huáꞌahuaviꞌiracaꞌa ɨ́ teɨte. Matɨ́ꞌɨj mi naa rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj, majta tɨ́n tíꞌitziɨɨneꞌecaꞌa. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu ajtahuaꞌa tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro 
\p  
\v 11 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tɨ cɨyáaxaraꞌacaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌahuaviꞌiracaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Aa mú aꞌutéꞌuucaꞌa táꞌapueerta tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n aꞌu tɨ Salomón eꞌevéꞌechiꞌiveꞌe. Naíimiꞌi mú aꞌutéarua aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte aꞌu mej aꞌutéꞌuucaꞌa. Jéꞌecan mú naa titeꞌutaújmuajtecaꞌa aꞌɨ́mej jemi. 
\p  
\v 12 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Pedro huaꞌuseíj, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n siyen aꞌij tejáꞌuseij mɨ ru tzajtaꞌa múꞌeen, mɨ sej Israél jetze ajtémeꞌecan? ¿Aꞌiné sej si jéꞌecan taseíj? ¿Ni siyen tíꞌimuaꞌatze tej iteen tajɨ́ɨmuaꞌa tiráahuaa aꞌíjna i jaꞌatɨ? ¿Ni ayén tejamuáꞌamitɨejteꞌe tej iteen raarújte teꞌɨ́jna tɨ ayén mé tejáꞌucheꞌecaneꞌen teꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tej raayɨ́ꞌɨtɨ naꞌari teꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tej caí jaꞌanáj auteájturaa ɨ́ Dios jemi? Capu xaa neꞌu ayén tiꞌayajna. 
\p  
\v 13 ’Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu rɨ́ꞌɨ tihuaꞌatáꞌacareꞌe ɨ́ áꞌamuavaujsimuaꞌa teeca aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Isaac teecan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo teecan. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌaDioj raarújte aꞌíjna i jaꞌatɨ, aꞌiné aꞌij pu téꞌantzaahua aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Jesús tɨ Nazarét éꞌemeꞌecan. Dios pu ayén tiraatáꞌa aꞌɨ́jna tɨ ravaɨreꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn tiꞌitéveecaꞌa tiꞌitɨj jɨmeꞌe tɨ jaítzeꞌe veꞌée, aꞌɨ́jna sej múꞌeen tiuꞌutátui aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús huáꞌa jemi ɨ́ mej tíꞌaijta. Ajta aꞌɨ́ɨn Pilato, raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa tɨ raatátuaani. Mɨ seajta múꞌeen, caxu raataxɨ́ꞌeve, sino ayée xu tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ huámɨꞌɨni. 
\p  
\v 14 ’Caxu raatátuaa seꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ caí jaꞌanáj tiꞌitɨj jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi, ajta ɨ́ tɨ rɨ́ꞌɨ tíꞌitevistacaꞌa sino ayée xu tiraataꞌixaa tɨ aꞌɨ́jna huatátuaani ɨ́ seɨ́j tɨ aꞌij puaꞌa tíꞌitevistacaꞌa.  
\v 15 Múꞌeen xu hui seajta raajéꞌica seꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ huaꞌatáꞌacareꞌe mej ruuri muáꞌaraꞌani ɨ́ teɨte. Ajta Dios pu ajtahuaꞌa raatatɨ́ste ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan tɨ i ajtahuaꞌa ruuri áꞌaraꞌani. Aꞌɨ́j tu xaa huaseíj, iteen.  
\v 16 Aꞌɨ́j pu jetze araújcaꞌane ɨ́ Jesús aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ cɨyáaxaraꞌacaꞌa. Ɨ́ sej raaseíj, sej seajta seri ramuaꞌate, aꞌɨ́ɨ pu ráꞌantzaahua ɨ́ Jesús ajta tiráahuaateꞌe. Aꞌɨ́j pu jɨ́n ari huarúj. 
\p  
\v 17 ’Meꞌecui xaa neꞌu, neꞌihuaamuaꞌa, nee nu ramuaꞌaree aꞌij sej tiꞌitɨj huáruu sej caí ramuaꞌareerecaꞌa, majta ɨ́ mej tejáꞌamuaꞌijteꞌe, camu majta ramuaꞌareerecaꞌa.  
\v 18 Ajta Dios pu raꞌaráꞌaste aꞌij mej amuacaícan tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn Cɨríistuꞌu rajpuaíitzi aꞌame, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ nuꞌu Dios án yáꞌujra ɨpuari japua. 
\p  
\v 19 ’Setáꞌaj seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati ɨ́ Dios jemi. Seajta huataújtuiireꞌen ɨ́ Dios jemi tɨ ij aꞌɨ́ɨn tejamuaataꞌáijteꞌen, tɨ ij ajta aꞌɨ́ɨn tejámuaatáꞌuuniꞌi ɨ́ sej jɨ́n auteájturaa ɨ́ jemin. Aj pu hui tejaꞌuréꞌenejsin aꞌájna xɨcájraꞌa jetze tɨ́ꞌɨj jetzen tavástaraꞌa ta japua niuuni.  
\v 20 Aj pu i Dios u yeꞌutaꞌítiꞌi múꞌejmi jemi aꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ ari raatáꞌa tɨ aꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌareere tɨ tiuꞌutaꞌaíjta nainjapua. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 21 ’Ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús u aꞌutevée áꞌaraꞌani aꞌujna u ta japua ajta naꞌa caí Dios tiuꞌujéjcuareꞌen nain tɨ́j naꞌa ɨ́ tɨ íiyen tíꞌiseijreꞌe ɨ́ chaanaca japua. Ayee pu aꞌɨ́ɨn Dios ajmíꞌi teꞌataújratziiriꞌi matɨ́ꞌɨj tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jetzen meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios.  
\v 22 Ayee pu aꞌɨ́ɨn Moisés tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ tavaújsimuaꞌa teeca tɨjɨ́n: “Dios pu nuꞌu seɨ́j avéꞌeviꞌitɨ ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén cheꞌatá naꞌa jetzen meꞌecan tiuꞌutaxájta netɨ́j inee. Aꞌɨ́ɨ pu múꞌejmi jetze ajtémeꞌecanta aꞌame. Xáanamuajriꞌi naíjmiꞌi aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tiuꞌutaxájta, setáꞌaj seajta ráꞌantzaahuateꞌen.  
\v 23 Tɨ puaꞌa nuꞌu caí jaꞌatɨ ráꞌantzaahuateꞌen, michéꞌe raatamuáriteꞌen. Chéꞌe caí chéꞌe aꞌɨ́ɨn huáꞌa jemi seijreꞌe ɨ́ teɨte.” Ayee pu nuꞌu hui tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés. 
\p  
\v 24 ’Ayej xaa neꞌu tiꞌayajna naímiꞌi ɨ́ mej tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan, tɨ́j naꞌa aꞌɨ́jna tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Samuel seijreꞌecaꞌa, ajta tɨ́j naꞌa tɨ yú eꞌiréꞌene, aꞌɨ́ɨ mú amuaatéꞌee tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌájna xɨcájraꞌa jetze tɨ́ꞌɨj Dios tiraataꞌaíjteꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu.  
\v 25 Aꞌíjna ɨ́ tɨ Dios jɨ́n teꞌataújratziiriꞌi, aꞌɨ́ɨ pu hui ajta múꞌejmi jemi huateáturaasin aꞌiné múꞌeen xu naímiꞌi huayaujmuaꞌa púꞌeen ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Dios pu ajta teꞌataújratziiriꞌi ɨ́ runiuuca jɨmeꞌe aꞌɨ́mej jemi ɨ́ ruvaújsimuaꞌa teeca. Ayee pu aꞌɨ́jna jɨ́n tiraataꞌixaa ɨ́ Abraham teecan tɨjɨ́n: “Naíimiꞌi ɨ́ teɨte ɨ́ mej meꞌuun huachéjmeꞌe muáꞌajuꞌun ɨ́ chaanaca japua, aꞌɨ́ɨ mú raꞌancuréꞌasin ɨ́ tɨ iꞌi xɨ́ꞌepɨꞌɨn tɨ́j naꞌa ɨ́ tɨ huaꞌutévaɨreꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej á jetze aꞌiránejsin.”  
\v 26 Tɨ́ꞌɨj i Dios raꞌantíhuaꞌu aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ravaɨreꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu u yeꞌutaꞌítecaꞌa múꞌejmi jemi tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn rɨ́ꞌɨ tejamuaatáꞌan sej si naíjmiꞌi raatapuáꞌajta seꞌɨ́jna ɨ́ tɨ aꞌij puaꞌa een. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. 
\c 4  
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu huaꞌuvíviꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Juan 
\p  
\v 1 Maúcheꞌe mú tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa ɨ́ teɨte. Matɨ́ꞌɨj mi seica áa eꞌiréꞌene aꞌu mej aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Aꞌii mú meꞌɨ́n púꞌeeneꞌe ɨ́ mej tíꞌichaꞌɨɨ u teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ Saduceos.  
\v 2 Capu huaꞌaránajchecaꞌa ɨ́ teɨte ɨ́ mej miyen tihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta ɨ́ Juan. Majta miyen tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa tɨ jɨ́n Dios pu ajtahuaꞌa raatatɨ́ste ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 3 Aj mú mi huaꞌuvíviꞌi. Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌiteáana aꞌujna jáꞌahuaꞌa carcel. Camu tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌiné puꞌuri téchuijxarijmeꞌeca.  
\v 4 Majta ɨ́ teɨte, jeíhua mú tiúꞌunamuajriꞌi aꞌij mej tiuꞌuxájtacaꞌa. Majta ráꞌantzaahua. Aꞌɨ́j mú jɨ́n meri miyen aráꞌaxcaa aꞌachú cumu anxɨ́j viꞌiraꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌecaꞌa. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa huáꞌa jemi ɨ́ jueesi 
\p  
\v 5 Yee ruijmuaꞌa yee, aꞌɨ́ɨ mú tiújseɨj aꞌánna Jerusalén aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej antiújmuaꞌaree aꞌánna chajtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ huáꞌavaujsimuaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze.  
\v 6 Aꞌuu pu aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Anás ɨ́ tɨ huaꞌavastaraꞌa, ajta aꞌɨ́jna Caifás, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Alejandro. Muꞌiitɨ́ mú maꞌán naꞌa aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej teɨtestemuaꞌameꞌen púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ huaꞌavastaraꞌa. 
\p  
\v 7 Aꞌɨ́ɨ mú mi miyen tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa mej hueꞌiráviꞌitɨn aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, majta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan mej mi tihuaꞌuꞌíhuaꞌu. Aj mú mi á jáꞌitaꞌa huajaꞌutéhuii. Matɨ́ꞌɨj mi tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi. Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌataani jetze xaꞌaraújcaꞌane sej si siyen rɨcɨ, naꞌari aꞌatani jetze meꞌecan siyen tíꞌiruure seꞌíjna jɨmeꞌe? 
\p  
\v 8 Aj pu i aꞌɨ́ɨn Pedro aꞌɨ́jna jetze araújcaꞌane aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen mɨ sej antiújmuaꞌaree íiye chajtaꞌa, seajta múꞌeen mɨ sej huáꞌavaujsimuaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen huachéjme íiye Israél.  
\v 9 Cunqui íjii sej seri tíꞌitaꞌihuaꞌu seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ iꞌi xɨ́ꞌepɨꞌɨn ɨ́ tɨ tiraacɨ́ꞌɨ aꞌíjna i teáataꞌa i tɨ cɨyáaxaraꞌacaꞌa, setáꞌaj ráamuaꞌaree aꞌij tɨ ꞌeen jɨ́n huarúj. 
\p  
\v 10 ’Ayee tu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe múꞌejmi, teajta aꞌachú puaꞌaméca sej yen huachéjme íiye Israél: Aꞌíjna i teáataꞌa íiye tɨ huatéjvee, aꞌɨ́j pu jɨ́n ari huarúj aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨꞌɨrí ráꞌantzaahua aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ Nazarét éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́jna ɨ́ sej ráꞌutatai ɨ́ cúruu jetze. Dios pu ajtahuaꞌa raatatɨ́ste ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan tɨ́ꞌij ajtahuaꞌa ruuri áꞌaraꞌani. 
\p  
\v 11 ’Aꞌɨjna ɨ́ Jesús, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen “ɨ́ tetej sej méjcaꞌi yaꞌuhuáꞌaxɨ mɨ sej chiꞌij ájtaahuacaꞌa. Ayee pu teꞌirájraa tɨ aꞌɨ́ɨn puꞌeeneꞌe jáꞌaraa ɨ́ tetej tɨ anájca.”  
\v 12 Capu hui méꞌe jaꞌatɨ seijreꞌe tej jetzen arátacaꞌanen tɨ́ꞌij Dios ta japua huániuuni. Aꞌɨ́ɨ puꞌu naꞌa Dios ayén raateájtuaa ɨ́ Jesús itejmi jemi íiyen tej seijreꞌe íiyen chaanaca japua tej ti Jesús jetze arátacaꞌanen tɨ́ꞌij Dios ta japua huániuuni. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. 
\s1 Mehuáꞌaneechejcaꞌa, majta xaa huaꞌutátuaa meꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Juan 
\p  
\v 13 Jéꞌecan mú aꞌij huaꞌutaseíj aꞌɨ́ɨme ɨ́ teteca. Ayee mú tihuáꞌaxajtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Huáꞌucaꞌanistiꞌi ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa amɨjna mɨ Pedro, ajta amɨjna mɨ Juan. 
\p Majta ráamuaꞌareeriꞌi tɨjɨ́n mej caí jaꞌanáj tiꞌihuaújmuaꞌate, majta miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Camu tiꞌitɨj jɨ́n titeetéꞌuuca. 
\p Aj mú mi huaꞌumuájtecaꞌa tɨjɨ́n aꞌɨ́ɨ mú jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 14 Majta meꞌɨ́jna huaseíj ɨ́ jaꞌatɨ tɨ huarúj. Aꞌuu pu aꞌutéveecaꞌa jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Aꞌɨ́j mú jɨ́n caí aꞌij tiuꞌutaxájtacaꞌa yee capu ayén tiꞌayajna.  
\v 15 Aj mú mi huaꞌutaꞌaíj mej huirácɨɨne aꞌujna mej aꞌiráatei meꞌɨ́jna ɨ́ jueesi. Matɨ́ꞌɨj mi tiꞌitiúrixáateꞌajraa. 
\p  
\v 16 Majta miyen tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiquí tehuáꞌaruuren temɨ́ɨme mɨ teteca? ―Ayee muꞌu tiúꞌurihuaꞌuracaꞌa. 
\p Majta miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Capu hui rɨꞌɨrí tej tiyen tiraataxáj yee capu ayén tiꞌayajna aꞌiné naíjmiꞌi ɨ́ mej íiyen aꞌuchéjme íiyen Jerusalén, aꞌɨ́ɨ mú ramuaꞌaree aꞌij tɨ tiꞌitɨj huáruu aꞌɨ́jna ɨ́ tevi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ tíꞌicuiꞌicaꞌa.  
\v 17 Peru, tej ti caí jaítzeꞌe méjcaꞌi huáyee huáꞌanamuajra ɨ́ teɨte tzajtaꞌa, tichéꞌe huaꞌutáꞌijmɨi íjii mej caí chéꞌe tihuáꞌaꞌixaateꞌe ɨ́ teɨte meꞌɨ́jna jɨmeꞌe niuucajtzeꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. ―Ayee mú tiuꞌutaúꞌixaa. 
\p  
\v 18 Aj mú mi huaꞌutajé. Majta huaꞌutáꞌijmɨijriꞌi mej nuꞌu caí chéꞌe tihuáꞌaꞌixaateꞌe ɨ́ teɨte meꞌɨ́jna jɨmeꞌe niuucajtzeꞌen ɨ́ Jesús. Majta nuꞌu caí chéꞌe miyen tihuaꞌamuaꞌatée ɨ́ teɨte.  
\v 19 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, ayée mú tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen xu raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntaren rujɨ́ɨmuaꞌa tɨ puaꞌa ayén tiraavíjteꞌe tej amuáꞌantzaahuateꞌen múꞌejmi nusu tej ráꞌantzaahuateꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Dios.  
\v 20 Aꞌiné ayée pu hui tiúꞌujxeꞌeveꞌe tej raataxáj aꞌɨ́jna tej teri raaseíj, ajta ɨ́ tej teri ráanamuajriꞌi. 
\p  
\v 21 Majta meꞌɨ́jna ɨ́ jueesi, aꞌɨ́ɨ mú mauj huaꞌutáꞌijmɨijriꞌi, majta huaꞌutáneeche. Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌutáꞌa mej huirácɨɨne meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej caí aꞌij tirájteuveꞌecaꞌa aꞌij mej yeꞌí tihuaꞌajteáꞌaxɨꞌɨn aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌiné naímiꞌi ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌacareꞌe ɨ́ Dios meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ tiꞌitɨj huarɨ́j. 
\p  
\v 22 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ teáataꞌa tɨ Jesús jetze araújcaꞌane aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ huarúj, ayée pu tirájchaꞌɨɨcaꞌa aꞌachú cumu huaꞌapuate nineꞌiraꞌa japuan jáꞌitaꞌa. 
\s1 Ɨ́ mej miyen tíꞌijhuaucareꞌe ɨ́ Dios jemi 
\p  
\v 23 Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌutátuaa meꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Aj mú mi aꞌucɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huanámiꞌihuacaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌu mej aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ huáꞌaꞌamigustemuaꞌa. Aj mú mi huaꞌutáꞌixa nain aꞌij mej yeꞌí tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej veꞌecán jɨ́n títetateí, majta ɨ́ huaꞌavaujsi.  
\v 24 Matɨ́ꞌɨj meꞌɨ́n huáꞌunamuajriꞌi, aj mú mi naímiꞌi miyen tiraatáhuaviiriꞌi ɨ́ Dios. Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Tavastaraꞌa, múꞌee pej peꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ pej raatétaahuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ ta japua, pajta peꞌɨ́jna i chaanaca tej yen japuan seijreꞌe, pajta múꞌee raateájtuaa ɨ́ jaj ɨ́ tɨ veꞌée. Naíimiꞌi tɨ́j naꞌa aꞌachú tɨ́j puaꞌamé yen tíꞌiseijreꞌe, múꞌee pej nain tiúꞌutaahuacaꞌa.  
\v 25 Múꞌee pej hui piyen tiuꞌutaxájtacaꞌa ajcaꞌihuáꞌɨmua peꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén axɨejniuꞌuca jetze araújcaꞌane aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan, aꞌɨ́jna tɨ muavaɨreꞌecaꞌa. Ayee pu raꞌuyúꞌuxacaꞌa tɨjɨ́n: 
\q1 ¿Aꞌiné mej mi níniuꞌucacu aꞌɨ́ɨme 
\q2 ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan? 
\q1 Majta ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú tíꞌimuaꞌajca meꞌɨ́jna jɨmeꞌe 
\q2 tɨ caí ayén teꞌirájraꞌani. 
\q1  
\v 26 Rɨ́ꞌɨ mú u áꞌuruuren mej mi huateújneꞌusiꞌiteꞌen 
\q2 aꞌɨ́ɨme ɨ́ huaꞌarey íiyen mej seijreꞌe chaanaca japua. 
\q1 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ teɨte, 
\q2 aꞌɨ́ɨ mú tiújseɨreꞌesin, 
\q2 naímiꞌi ɨ́ mej rájchaꞌɨɨreꞌe aꞌíjna i tavástaraꞌa, 
\q2 majta aꞌíjna tɨ án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua. 
\m Ayee pu raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan. 
\p  
\v 27 ’Ayej xaa neꞌu tiꞌayajna, aꞌɨ́jna ɨ́ Heródes, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Póncio Pilato, aꞌɨ́ɨ mú hui tiújseɨj íiye chajtaꞌa huáꞌa jamuan ɨ́ teɨte mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan, majta huáꞌa jamuan ɨ́ mej yéchej íiye Israél. Maújmuaꞌatziiteꞌecaꞌa aꞌij mej tiraatémuaꞌitɨn aꞌɨ́jna tɨ muavaɨreꞌe, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, aꞌɨ́jna tɨ caí jaꞌanáj tiꞌitɨj jɨ́n auteájturaa múꞌeetzi jemi. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen pej múꞌee án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua.  
\v 28 Ayee mú cheꞌatá menaꞌa rɨjcu aꞌij pej yeꞌí amuacaícan tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare tɨ ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe áꞌaraꞌani, tɨ́ꞌij ayén tiúꞌurɨni. 
\p  
\v 29 ’Meꞌecui xaa neꞌu, múꞌee pej taꞌivástaraꞌa, casiꞌi, pɨ́ mi tíꞌitaneeche. Taatáꞌa ɨ́ caꞌaníjraꞌa ɨ́ tatzajtaꞌa itejmi i tej muavaɨreꞌe tetáꞌaj hui caí tíꞌitziɨɨneꞌe tej tihuaꞌutáꞌixaateꞌen múꞌeetzi jetze meꞌecan.  
\v 30 Patáꞌaj pajta ahuaꞌacaꞌanen pej pi tihuáꞌuhuaateꞌen ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌi. Pajta huaꞌutaseíjrateꞌen aꞌíjna ɨ́ pej jɨ́n peri huaꞌutáꞌa mej raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌan aꞌíjna jetze meꞌecan i Jesús tɨ muavaɨreꞌe, tɨ caí jaꞌanáj tiꞌitɨj jɨ́n auteájturaa múꞌeetzi jemi. ―Yee mú tiraatáhuaviiriꞌi ɨ́ Dios. 
\p  
\v 31 Matɨ́ꞌɨj meꞌɨ́jna jɨ́n miyen huarɨ́j, aj puꞌi huateújcaꞌatzɨjxɨ ɨ́ chiꞌij mej tzajtaꞌan huiiráteꞌecaꞌa. Aj puꞌi i huateájturaa ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Aꞌíjna jetze mú aꞌujcaꞌanéecan jɨ́n miyen tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Camu tíꞌitziɨɨneꞌecaꞌa. 
\s1 Aꞌɨ́ɨ mú nain tiuꞌuréꞌuraꞌa seɨj majta seɨj ɨ́ mej tíꞌijchaꞌɨɨcaꞌa 
\p  
\v 32 Naíimiꞌi ɨ́ mej ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú rɨ́ꞌɨ tiúꞌurixaateꞌecaa. Camu aꞌij tihuáꞌaxajtacaꞌa seɨj majta seɨj. Majta tiuꞌuréꞌuraꞌa seɨj majta seɨj ɨ́ mej tíꞌijchaꞌɨɨcaꞌa. Capu jaꞌatɨ aꞌatzu ayén tiꞌixa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe yee neetzi pu tíꞌineꞌaa. Metiuꞌuréꞌuraꞌate micu, aꞌɨ́ɨme. 
\p  
\v 33 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, maúcheꞌe mú tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios ajtahuaꞌa raatatɨ́ste ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Aꞌɨ́j mú jetze aráujcaꞌanejcaꞌa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios huápɨꞌɨ mej mi tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa. Rɨ́ꞌɨ mú tihuáꞌajchaꞌɨɨcaꞌa, seɨj majta seɨj.  
\v 34 Ajta ayén éeneꞌe, capu jaꞌanáj jaꞌatɨ caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌiracaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe naímiꞌi mú tiúꞌutuaaxɨ aꞌachú mej caj tíꞌijchaꞌɨ́jmeꞌecaꞌa, tiꞌitɨj chuej, naꞌari chiꞌij. Aj mú mi miyen huarɨ́j, u mú yeꞌerájtɨ ɨ́ tumin mej raꞌancuréꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej tiuꞌutuáa.  
\v 35 Aj mú mi tiuꞌutátui aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. Majta meꞌɨ́n, aꞌɨ́ɨme mú huaréꞌa ɨ́ tumin ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. 
\p  
\v 36 Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén tiujuꞌurɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ José, aꞌɨ́jna tɨ tíꞌivaɨreꞌecaꞌa aꞌɨ́mej jamuan huáacɨxaꞌastemuaꞌameꞌen ɨ́ Leví teecan. Aꞌuu pu éꞌemeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ José, aꞌujna jáꞌahuaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Chipre. Ayee mú majta raatamuáꞌa tɨjɨ́n Bernabé. Aꞌíjna i niuucari tɨjɨ́n Bernabé, ayée pu huataújmuaꞌa aꞌíjna tɨjɨ́n Tɨ rɨ́ꞌɨ tihuaꞌatáꞌaca aꞌɨ́mej ɨ́ mej ruxɨeemɨ́jteꞌe.  
\v 37 Seɨ́j pu chuej tíchaꞌɨɨcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ José. Aj pu ꞌi ráatuaa. Ajta u yeꞌerájtɨ aꞌɨ́jna ɨ́ tumin. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́mej huatátui ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. 
\c 5  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Dios puaíjtzi huaꞌutáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Ananias, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Safira 
\p  
\v 1 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Ananias, aꞌɨ́ɨ pu seɨ́j chuej huátua aꞌɨ́jna jamuan ɨ́ ruꞌɨ́j tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Safira.  
\v 2 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Ananias, ayée pu tiuꞌutaújseijratacaꞌa tɨ nain eꞌerájtɨɨ ɨ́ tumin. Mɨ ajta caí, capu. Jeꞌicáca pu huateájtuaa ɨ́ tumin ɨ́ ru jemi. Ajta tɨ títuraavecaꞌa, aꞌɨ́j pu huatátui aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. Ajta nain pu aumuaꞌareerecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa. 
\p  
\v 3 Aj pu ꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―Ananias, ¿aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe paraatáꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn tiyaaruꞌu timuaataꞌaíjteꞌen ɨ́ muáꞌa tzajtaꞌa? Múꞌee pej hui ráacuanamua ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios peꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ pej jeꞌicáca huateájtuaa ɨ́ tumin ɨ́ pej raamuáꞌitɨ peꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ chuej ɨ́ pej ráatuaa.  
\v 4 ¿Ni caí múꞌeetzi aꞌaacaꞌa patɨ́ꞌɨj caí xɨ ráatuaa? Ajta, patɨ́ꞌɨj raatuá, ¿ni caí aꞌij tíꞌirɨꞌɨristacaꞌa pej tiuꞌunájchi nain jɨmeꞌe, capej aꞌij penaꞌa? ¿Aꞌiné pej pi tiuꞌumuáꞌaj peꞌɨ́jna jɨmeꞌe? Capej aꞌɨ́mej pɨ́tiúꞌucuanamua ɨ́ teteca, sino aꞌɨ́j pej pɨ́tiúꞌucuanamua ɨ́ Dios. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. 
\p  
\v 5 Tɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari, aj puꞌi á eꞌerájve á vejliꞌi aꞌu tɨ eꞌeraꞌɨ́ɨcajme aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. Tɨꞌɨquí huamɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Ananias. Majta naímiꞌi ɨ́ mej ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ tiꞌitɨj huarɨ́j, jéꞌecan mú tiuꞌutátziɨn.  
\v 6 Aj mú mi seica á eꞌiréꞌene mej teteca mej teemua. Matɨ́ꞌɨj mi raꞌiréꞌeꞌijcatacaꞌa tiꞌitɨj jɨmeꞌe, cɨ́ɨxuri. Matɨ́ꞌɨj mi yáꞌutɨɨ. Matɨ́ꞌɨj mi raꞌaváꞌana. 
\p  
\v 7 Teuuméꞌeca aꞌachú cumu huaíca hora, Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn u aꞌatanéj aꞌɨ́jna ɨ́ ɨ́raꞌaraꞌan aꞌɨ́jna tɨ huamɨ́ꞌɨ. Capu tiꞌitɨj muaꞌareerecaꞌa aꞌɨ́jna aꞌij tɨ tiꞌitɨj huarɨ́j.  
\v 8 Aj pu ꞌi ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj hui naatáꞌixaateꞌen, ¿ni qui seráatuaa seꞌɨ́jna ɨ́ chuej? ¿Ni qui siyen tiraꞌancuréꞌa ɨ́ tumin seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ chuej sej ráatuaa? 
\p Aj pu ꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¡Jee! Teráatuaa. 
\p  
\v 9 Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn Pedro ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n naímiꞌi siyen tirúꞌumuaꞌareerecaꞌa sej si siyen ráaruu ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios sej si siyen tiráacuanamuan? Casiꞌi, á mú eꞌevéꞌecaꞌarajna aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meri á eꞌevéꞌejuꞌun. Aꞌɨ́ɨ mú u yeꞌaváꞌana ɨ́ áꞌacɨn. Aꞌɨ́ɨ mú hui majta muáꞌatɨni múꞌeetzi, micu. 
\p  
\v 10 Tɨ́ꞌɨj ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, aj pu ꞌi á eꞌerájve aꞌutɨ́ eꞌeraꞌɨ́ɨcajme. Ajta pu aꞌɨ́ɨn huamɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa. Aj mú mi uteájrupi aꞌujna chiꞌita aꞌɨ́ɨme ɨ́ teemua, matɨ́ꞌɨj raaseíj tɨjɨ́n puꞌuri mɨꞌɨchi. Aj mú mi ruꞌirájchui. Majta áꞌiyen u yeꞌaváꞌana aꞌu mej yeꞌetéete ɨ́ cɨ́naꞌaraꞌan.  
\v 11 Majta naímiꞌi ɨ́ mej ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa, majta ɨ́ seica aꞌachú mej puaꞌamé ɨ́ mej ráamuaꞌareeriꞌi, naímiꞌi mú tiuꞌutátziɨn temuaꞌa naa. 
\s1 Mej nuꞌu miyen jeíhua tiúꞌuruu meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios jemi 
\p  
\v 12 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, jeíhua mú miyen tiúꞌuruu mej mi huaꞌutaseíjrateꞌen ɨ́ teɨte mej Dios jetze araújcaꞌane. Majta ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌecaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú tiújseɨj aꞌujna jáꞌahuaꞌa mej miyen tejéꞌemuaꞌamua tɨjɨ́n tɨ Salomón eꞌevéꞌechiꞌiveꞌe.  
\v 13 Ajta capu jaꞌatɨ áꞌucaꞌanejcaꞌa tɨ ajteáxɨɨre aꞌɨ́mej jamuan aꞌujna tɨ eꞌejtéchiꞌiviꞌi. Capu amɨ́n aꞌij, aꞌɨ́ɨme ɨ́ seica, rɨ́ꞌɨ mú tihuáꞌajchaꞌɨɨcaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌecaꞌa.  
\v 14 Aꞌɨ́j mú jɨ́n, téꞌantzaahua jeíhua ɨ́ teɨte, teteca, majta ꞌuuca. Muꞌuri jaítzeꞌe muꞌiicáa ɨ́ mej ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 15 Majta mi autéjhuii mej huaꞌirájtɨni ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌi ɨ́ caaye jetze. Caama japua mú huáꞌujtuaa, majta itari japua. Ayee mú huáꞌuruu. Ayee mú tíꞌimuaꞌastɨ́ tɨjɨ́n tɨ puaꞌa nuꞌu cɨéenimeꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro huáꞌa japua tanén aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌi.  
\v 16 Jéihua mú majta curéꞌecɨjxɨ ɨ́ teɨte mej aꞌɨmuá antachéejmee. Aꞌɨ́mej mú u eꞌeráaviꞌitɨ ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌi, majta ɨ́ mej huáꞌa tzajtaꞌa seijreꞌe ɨ́ tiyaaruꞌu. Naíimiꞌi mú huarúj. 
\s1 Mej nuꞌu huanámiꞌihuacaꞌa, majtáhuaꞌa mú nuꞌu huaꞌutátuaa 
\p  
\v 17 Matɨ́ꞌɨj mi huáꞌanchueere jeíhua aꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌaijteꞌe u teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huáꞌa jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ Saduceos.  
\v 18 Aꞌɨ́j mú jɨ́n huaꞌuvíviꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌiteáana u carcel. 
\p  
\v 19 Tɨꞌɨquí tɨ́caꞌɨmua seɨj á eꞌiréꞌene. Tɨꞌɨquí teꞌentacú aꞌɨ́jna aꞌu tɨ éꞌepueerta. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua Dios tɨ éꞌeseijreꞌe. Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn huaꞌiráaviꞌitɨ.  
\v 20 Tɨꞌɨquí ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Sericu, setáꞌaj seꞌuun aꞌutéhuiixɨꞌɨn aꞌu tɨ eꞌeráyaujtaꞌa jáꞌitaꞌa u teyujtaꞌa. Setáꞌaj hui huaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte nain jɨmeꞌe aꞌíjna i niuucari tɨ jɨ́meꞌen Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌi. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. 
\p  
\v 21 Matɨ́ꞌɨj mi miyen huarɨ́j. Tapuáꞌarijmeꞌeca mú u aꞌuteájrupi u teyujtaꞌa. Aj mú mi autéjhuii mej tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte. 
\p Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tihuáꞌaijteꞌe u teyujtaꞌa, majta ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, matɨ́ꞌɨj meꞌuun aꞌaráꞌa, mehuaꞌutaꞌaíjtacaꞌa mej tiújseɨreꞌen ɨ́ huaꞌajueesi, majta naíjmiꞌi ɨ́ huáꞌavaujsimuaꞌa, ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjme aꞌujna Israél. Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌutaꞌaíjtacaꞌa mej hueꞌiráviꞌitɨn meꞌújna aꞌu mej nuꞌu aiteánamiꞌihuacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. 
\p  
\v 22 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j seica ɨ́ huaꞌaxantaarustemuaꞌa. Aj mú mi meꞌuun aꞌuréꞌene aꞌujna carcel. Mɨ́ ajta caí capu anúꞌujajéꞌej jaꞌatɨɨtacaꞌa, majta aꞌuréꞌacɨ mej mi miyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌen.  
\v 23 Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee tu éeniꞌicɨꞌe tenaꞌa ráateu ɨ́ carcel, temuaꞌa pu naa teꞌiteánamiꞌihuacaꞌa. Majta mú rachaꞌɨɨcaꞌa temuaꞌa naa ɨ́ xantaaruꞌu. Tetɨ́ꞌɨj teꞌentacú, capu anúꞌujéꞌej jaꞌatɨɨtacaꞌa. ―Yee muꞌu tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 24 Tɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ capitán tɨ jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe u teyujtaꞌa, majta ɨ́ mej vivejméꞌen jɨ́n títetatéꞌecaꞌa u teyujtaꞌa, capu aꞌij tihuáꞌarɨꞌɨristeꞌecaꞌa aꞌij mej yeꞌí tiuꞌutaxáj. Jéihua mú tiúꞌurihuaꞌuracaꞌa aꞌij tɨ téꞌaraꞌani. 
\p  
\v 25 Aj pu ꞌi seɨj á eꞌiréꞌene. Aj pu ꞌi huaꞌutáꞌixa tɨjɨ́n: 
\p ―Casiꞌi, aꞌɨ́ɨme ɨ́ teteca ɨ́ sej hui múꞌeen huaꞌiteáana, aꞌúu mú anúꞌuhuatéꞌuu u teyujtaꞌa. Metihuáꞌamuaꞌate ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 26 Ajtáꞌi áꞌiyen aꞌɨ́ɨn áꞌuraa aꞌɨ́jna ɨ́ capitán, seica jamuan ɨ́ mej ravaɨreꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi huajaꞌuvéꞌeviꞌitɨ. Camu caꞌanéeri jɨ́n aꞌiné mehuáꞌatziɨɨneꞌecaꞌa ɨ́ teɨte. Ayee mú tíꞌimuaꞌastɨ́ tɨjɨ́n tɨ puaꞌa mehuáꞌuteátuꞌasixɨꞌɨn tetej jɨmeꞌe.  
\v 27 Matɨ́ꞌɨj huajaꞌuvéꞌeviꞌitɨ, aj mú mi huaꞌutaꞌaíjtacaꞌa mej huataújseijrata aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej títetateí jueesi jɨmeꞌe mej mi meꞌɨ́n tihuaꞌutaꞌíhuaꞌu ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa. 
\p  
\v 28 Aj pu ꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna tɨjɨ́n: 
\p ―Teen tu amuaatáꞌijmɨijriꞌi sej caí chéꞌe siyen tihuáꞌamuaꞌate ɨ́ teɨte seꞌɨ́jna jetze meꞌecan ɨ́ Jesús. ¿Ni siyen huarɨ́j múꞌeen? Caxu xaa neꞌu siyen huarɨ́j. Seucheꞌe xu tihuáꞌamuaꞌate nainjapua íiyen Jerusalén. Seajta siyen ta jetze tíꞌijpuaꞌajteꞌe itejmi tɨjɨ́n teen tu teꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tej raajéꞌica teꞌɨ́jna ɨ́ tevi. ―Ayee mú tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 29 Ayee pu ꞌi tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, majta ɨ́ seica. Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Ruxeꞌeveꞌe tej ráꞌantzaahuateꞌen ɨ́ Dios. Capu ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe tej múꞌeetzi ántzaahuateꞌen mɨ sej iꞌi teteca.  
\v 30 Aꞌɨjna tɨ huaꞌaDioj ɨ́ tavaújsimuaꞌa teeca, aꞌɨ́ɨ pu hui ajtahuaꞌa raatatɨ́ste ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ij ruuri áꞌaraꞌani. 
\p ’Mɨ́ seajta múꞌeen, seraajéꞌica. Ayee xu hui tiráꞌutatai cɨyej jetze.  
\v 31 Dios pu aꞌán yáꞌujra ɨpuari japua rurɨꞌɨríintaꞌa pújmeꞌen. Ajta aꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌareere jáꞌaraa tɨ amuacaí áꞌaraꞌani, ajta tɨ huáꞌa japua huániuuni ɨ́ teɨte. Ayee pu ráaruu ɨ́ Dios tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn huaꞌutáꞌan aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej ahuaújcaꞌanen mej mi seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati ɨ́ Dios jemi, ajta tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn tihuaꞌutáꞌuuniꞌi ɨ́ mej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 32 ’Aꞌij tu huaseíj iteen, ajta ayén cheꞌatá naꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu raatéxajtan. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ Dios raataꞌítecaꞌa tɨ huateáturan aꞌɨ́mej tzajtaꞌa ɨ́ mej ráꞌatzaahuateꞌe ɨ́ Dios. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\s1 Gamaliel pu nuꞌu ráꞌixaa aꞌij tɨ yeꞌí huárɨni 
\p  
\v 33 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi aꞌíjna, jéꞌecan mú huataníniuꞌucacucaꞌa. Aꞌɨ́j mú jɨ́n miyen tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa mej huáꞌucuiꞌini. 
\p  
\v 34 Aj pu ꞌi seɨj á aꞌutéechaxɨ tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Gamaliel. Fariseo pu púꞌeeneꞌe aꞌɨ́jna. Aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze. Naíimiꞌi mú rɨ́ꞌɨ tirájchaꞌɨɨcaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Gamaliel. Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa mej hueꞌiráviꞌitɨn aꞌɨ́mej ɨ́ teteca.  
\v 35 Aj pu ꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌaijta: 
\p ―Múꞌeen teteca sej íiyen aꞌuchéjme Israél, rɨ́ꞌɨ xuꞌu aꞌij sej yeꞌí huáꞌuruuren aꞌímej i teteca.  
\v 36 Xuꞌuri hui raꞌutámuaꞌareeriꞌi, tɨ ari áꞌatee tɨ seɨj huanéj tɨ ayén ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Teudas. Ayee pu hui téꞌujtzaahuateꞌecaꞌa tɨjɨ́n jéꞌecan pu ruxeꞌeveꞌe. Seica mú majta jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Ayee mú aráꞌaxcaa aꞌachú cumu muáacua ciento ɨ́ teteca. Aru meraajéꞌica meꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Majta ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, seica mú curéꞌitixɨ. Capu tiꞌitɨj aꞌij tiraatévaɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Teudas. 
\p  
\v 37 ’Ajtahuaꞌa hui seɨj huanéj, aꞌɨ́jna ɨ́ Judás tɨ Galilea éꞌemeꞌecan. Aj pu ꞌi huataseíjre aꞌɨ́jna matɨ́ꞌɨj huaꞌutéꞌitɨee ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́ɨ pu huajaꞌuvíꞌitɨ muꞌiicáca mej mi jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌen. Majta mú hui raajéꞌica. Majta ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú aꞌucɨ́jxɨ. 
\p  
\v 38 ’Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe neꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij mej yeꞌí rɨcɨ. Caxu hui huáꞌajeeve seꞌíime i teteca. Michéꞌe huirácɨɨne, aꞌiné tɨ puaꞌa rujɨ́ɨmuaꞌa menaꞌa miyen tirájteu, naímiꞌi pu tejáꞌuvaɨjtzi.  
\v 39 Naꞌari caí tɨ puaꞌa meꞌɨ́jna jetze araújcaꞌane ɨ́ Dios mej miyen rɨcɨ, capu raꞌantipuáꞌajteꞌesin. Rɨ́ꞌɨ xuꞌu hui sej si caí seꞌɨ́jna neꞌusiꞌiteꞌe ɨ́ Dios, setáꞌaj caí huáapuaꞌa ráteseꞌe seꞌɨ́jna ɨ́ Dios. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Gamaliel. 
\p  
\v 40 Naíimiꞌi mú ráꞌantzaahua. Aj mú mi aꞌɨ́mej huatajé ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. Majta huaꞌutéevajxɨ. Majta huaꞌutáꞌijmɨijriꞌi mej nuꞌu caí chéꞌe tihuáꞌaꞌixaateꞌe ɨ́ teɨte Jesús jetze meꞌecan. Aj mú mi huaꞌutátuaa. 
\p  
\v 41 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, matɨ́ꞌɨj mi huiráacɨ aꞌujna aꞌu mej eꞌiráteꞌecaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ huaꞌajueesi. Jéꞌecan mú huataújtemuaꞌave meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn Dios ayén tihuaꞌutáꞌa mej miyen rajpuaíitzi muáꞌaraa meꞌɨ́jna jetze meꞌecan ɨ́ Jesús.  
\v 42 Mɨ majta, camu xaa neꞌu raatapuáꞌajtacaꞌa mej caí chéꞌe miyen rɨjca. Nain tújcaꞌari tzajtaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́ɨ mú tihuáꞌaꞌixaꞌatehuaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ayee mú tihuáꞌaꞌixaꞌatehuaꞌa meꞌújna teyujtaꞌa, majta meꞌújna huáꞌaache. 
\c 6  
\p  
\v 1 Majta, muꞌuri jaítzeꞌe muꞌiicáa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌecaꞌa. Majta seica ɨ́ mej raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa ɨ́ huaꞌaniuuca aꞌɨ́ɨme ɨ́ griego, aꞌɨ́ɨ mú autéjhuii mej tiníniuꞌucacun. Mehuáꞌajaaxɨejviꞌiracaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa ɨ́ huaꞌaniuuca ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Matɨ́ꞌɨj tiuꞌuráꞌuraꞌasin ɨ́ tɨ tíꞌicuaꞌiriꞌi tɨ́j naꞌa nain xɨcaj tzajtaꞌa, camu hui tihuaꞌuréꞌaꞌaca ɨ́ ucarijse mej ruséxuꞌijméꞌe áꞌujujhuaꞌan, ɨ́ mej raayɨ́ꞌɨtɨ ɨ́ huaꞌaniuuca aꞌɨ́ɨme ɨ́ griego. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 2 Aj mú mi huáꞌajseɨj aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase tɨjɨ́n: 
\p ―Capu hui raavíjteꞌe tej tiyen tiyáꞌuhuaꞌanan tej tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte Jesús jetze meꞌecan tej ti tihuaꞌumín ɨ́ meesa japua. 
\p  
\v 3 ’Casiꞌi taꞌihuaamuaꞌa, setáꞌaj hui arahuaꞌapuáca avéꞌehuauni ɨ́ teteca múꞌejmi mej jetze ajtémeꞌecan. Setáꞌaj huaꞌavéꞌejajpuaxɨꞌɨn ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ mé titeꞌumuámuaꞌaree ɨ́ teɨte. Ayee pu hui tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios huateáturan aꞌɨ́mej jemi seɨj ajta seɨj temuaꞌa naa. Ajta ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej rúꞌumuaꞌareere. Ten tu tiyen tihuáꞌijcateꞌen teꞌɨ́jna jɨmeꞌe. 
\p  
\v 4 ’Teajta iteen, teucheꞌe tu tiyen rɨ́ꞌɨ titeejúꞌu táꞌajuꞌun teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej raatáhuavii ɨ́ Dios, teajta tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin ɨ́ teɨte ɨ́ niuucari jɨmeꞌe. ―Ayee mú tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 5 Aꞌii pu huaꞌaránajchecaꞌa naíjmiꞌica ɨ́ teɨte. Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌavéꞌehuau aꞌɨ́mej ɨ́ Esteban, aꞌɨ́jna tɨ jeíhua ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa ɨ́ Dios. Ajta aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan huateájturaa jemin huápɨꞌɨ. Majta mú meꞌɨ́jna avéꞌehuau meꞌɨ́jna ɨ́ Felipe, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Prócoro, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Nicanor. 
\p Seica mú majta avéꞌehuau. Ayee mú ánteꞌarua tɨjɨ́n Timón, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Parmenas, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Nicolás. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ Antioquía éꞌemeꞌecan. Ajta, aꞌɨ́ɨ pu amuacaí ráꞌantzaahua ɨ́ huaꞌayeꞌira aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 6 Matɨ́ꞌɨj mi huajaꞌuvíꞌitɨ aꞌu mej aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. Aj mú mi meꞌɨ́n raatáhuaviiriꞌi ɨ́ Dios. Matɨ́ꞌɨj mi antiújmuaꞌaréere muáꞌaraa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej nuꞌu huaꞌutévaɨreꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. 
\p  
\v 7 Jéihua mú ráanamuajriꞌi ɨ́ niuucari aꞌɨ́ɨme áa mej vejliꞌi antachéejmee, majta ajcaꞌihuáꞌɨmua mej antachéejmee, majta aꞌɨmuá mej aꞌuchéjme, naímiꞌi mú ráanamuajriꞌi. Majta ɨ́ teɨte ɨ́ mej huáꞌa jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe aꞌánna Jerusalén, jeíhua mú huatámuꞌiirecaꞌa. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej títetatéꞌecaꞌa u teyujtaꞌa, muꞌiitɨ́ mú ráꞌantzaahua ɨ́ niuucari. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu raatéeviꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Esteban 
\p  
\v 8 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Esteban, jeíhua pu ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa ɨ́ Dios, ajta jeíhua pu Dios jetze aráujcaꞌanejcaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n huaꞌutaseíjra ɨ́ teɨte aꞌij mej yeꞌí rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 9 Majta mú seica á eꞌiréꞌene mej mi raataxáj tiꞌitɨ́j tɨ caí xɨ́ꞌepɨꞌɨn. Aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej seɨ́j jetze éꞌemeꞌecan u teyujtaꞌa, mej miyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n huaꞌateyuu ɨ́ mej huatétuiihuacaꞌa. Aꞌɨ́ɨ mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej Israél jetze huanéj. Aꞌuu mú éꞌemeꞌecan aꞌujna jáꞌahuaꞌa Cirene, majta seica aꞌujna jáꞌahuaꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Alejandria. Seica mú majta meꞌuun éꞌemeꞌecan aꞌujna jáꞌahuaꞌa Cilicia, majta seica u Asia. 
\p Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej tiráꞌixaateꞌen meꞌɨ́jna ɨ́ Esteban.  
\v 10 Aru camu aꞌatzu raatéemuaꞌitɨ aꞌiné aꞌɨ́j pu jetze aráujcaꞌanejcaꞌa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Ajta jaítzeꞌe pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Esteban mecaí aꞌɨ́ɨme. 
\p  
\v 11 Matɨ́ꞌɨj mi miyen huarɨ́j avíitziꞌi jɨmeꞌe. Seica mú huatajé. Aj mú mi huaꞌutaꞌaíj mej tiraaxájtziꞌi tɨjɨ́n: “Tuꞌuri ráanamuajriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn aꞌij puaꞌa tiraataxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés, ajta ɨ́ Dios.” 
\p  
\v 12 Ayee mú huáꞌuruu mej huáꞌaniniuꞌucaste ɨ́ teɨte, majta ɨ́ huaꞌavaujsi, majta ɨ́ mej tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze. Matɨ́ꞌɨj mi raatéeviꞌi ɨ́ Esteban. Matɨ́ꞌɨj meꞌuun yaꞌuvíꞌitɨ aꞌɨ́mej jemi ɨ́ rujuéesi.  
\v 13 Majta seica mú avéꞌehuau ɨ́ mej miyen tíꞌihuaꞌitacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa nain xɨca tzajtaꞌa, aꞌii pu hui aꞌij puaꞌa tiꞌixa aꞌɨ́jna ɨ́ teyuu, ajta ɨ́ yuꞌuxari.  
\v 14 Tuꞌuri tiyen tiráanamuajriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨ nuꞌu tiraatáꞌuuna aꞌɨ́jna ɨ́ teyuu aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ Nazarét éꞌemeꞌecan, ajta tɨ nuꞌu táꞌariꞌi ɨ́ tayeꞌirá ɨ́ tɨ taatáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan tɨ raateájtuaa. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 15 Aj mú mi caꞌanín jɨ́n raꞌaráaseij naímiꞌi ɨ́ huaꞌajueesi. Ayee mú raꞌutaseíj cumu tɨ tétaaveꞌen ɨ́ néerimeꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Esteban. Yee pu éeneꞌe tɨ́j néerimeꞌaraꞌan ɨ́ seɨj ɨ́ xɨéjniuꞌucari tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua ɨ́ Dios jemi. 
\c 7  
\s1 Tɨ nuꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Esteban 
\p  
\v 1 Aj pu ꞌi ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna tɨ tíꞌaijta u teyujtaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni ayén tiꞌayajna? 
\p  
\v 2 Aj pu ꞌi ayén tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Esteban. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Xáanamuajriꞌi, neꞌihuaamuaꞌa, seajta múꞌeen, nevaújsimuaꞌa. Tɨ́ꞌɨj caí xɨ aꞌɨ́ɨn Abraham u aꞌaráꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Harán, tɨ́ꞌɨj auj aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Mesopotamia, Dios pu hui huataseíjre ɨ́ jemin ɨ́ Abraham. Aꞌɨjna ɨ́ Dios, ayée pu seijreꞌecaꞌa cumu mej témaxcavaꞌaraꞌan.  
\v 3 Ayee pu aꞌɨ́ɨn Dios tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Huirájraꞌa ayujna aché. Majta muáꞌateɨtestemuaꞌa, capej huáꞌaviꞌitɨ sino michéꞌe miyen ꞌeeneꞌen ayujna. Seɨ́j nu muaataseíjrateꞌesin ɨ́ chuej pej japuan seíireꞌe puaꞌamé. Patáꞌaj áꞌuraꞌani peꞌújna.” Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 4 ’Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn Abraham huirájraa aꞌujna Mesopotamia. Ayee pu ajta téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Caldea. Tɨꞌɨquí aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna u Harán. Aꞌatzu hui áꞌateeviꞌica, tɨꞌɨqui aꞌɨ́ɨn huamɨ́ꞌɨ ɨ́ táàtajraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham. Aj pu ꞌi Dios raataꞌaíj aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham tɨ nuꞌu huiirájraꞌani aꞌujna u Harán tɨ́ꞌij áꞌuraꞌani aꞌíjna chuéjraꞌa japua sej yen japuan aꞌuchéjme íjii.  
\v 5 Capu seɨj chuej raacɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham, ni cɨ́j caj aꞌu tɨ eꞌehuaújchejteꞌen tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn ayén tiraataxáj aꞌɨ́jna jɨmeꞌe yee neetzi pu neꞌáa ɨ́ chuej. Ajta aꞌɨ́ɨn teꞌataújratziiriꞌi ɨ́ Dios tɨ chuej raatáꞌan. Ajta ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Tɨ́ꞌɨj nuꞌu huámɨꞌɨni aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham, aꞌɨ́mej pu cɨꞌɨti ɨ́ yaújmuaꞌameꞌen.” Capu hui amɨ́n aꞌij tɨ ajta caí títɨꞌɨríjmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham aꞌájna xɨcájraꞌa jetze tɨ́ꞌɨj Dios jetzen ayén teꞌataújratziiriꞌi. 
\p  
\v 6 ’Ayee pu ajta tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Muáꞌahuaacɨxaꞌastemuaꞌa mú meꞌuun aꞌutéꞌe muáꞌajuꞌun seɨ́j chuéjraꞌa japua aꞌu mej caí éꞌemeꞌecan. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta aꞌujna, aꞌɨ́ɨ mú tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌesin mej tiuꞌumuárɨꞌen puaíjtzi jɨmeꞌe. Majta aꞌij puaꞌa tihuaꞌajéeve muáꞌajuꞌun. Muáꞌateeri aꞌachú cumu muáacua ciento nineꞌiraꞌa mej rajpuaíitzi muáꞌajuꞌun. 
\p  
\v 7 ’Nee nu hui neajta niyen huáꞌaruuren mej mi miyen cheꞌatá menaꞌa tirajpuaíitzi muáꞌaraꞌani aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa tihuaꞌajéeve muáꞌajuꞌun, chéꞌe tiꞌitɨj jɨmeꞌe nicu. Aj mú mijtáꞌi huiráajuꞌun aꞌɨ́ɨme ɨ́ aꞌahuáacɨxaꞌastemuaꞌa meꞌújna. Majta meꞌɨ́n miijmu naatévaɨreꞌe íiye aꞌu pej áꞌuca.” Ayee pu hui tiraataꞌixaa ɨ́ Dios aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham teecan. 
\p  
\v 8 ’Aj pu ꞌi Dios raatáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham tiꞌitɨj tɨ jɨ́n ráamuaꞌaree tɨ Dios ruseɨ́j teꞌataújratziiriꞌi tɨ nuꞌu chuej ráacɨꞌɨti. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej raꞌantisíꞌiche ɨ́ runavij ɨ́ taꞌantiújviꞌi ɨ́ mej jetzen seaꞌaraca. Aꞌɨ́j pu jɨ́n tɨ́ꞌɨj teuuméꞌeca aꞌachú cumu aráhuaica xɨcaj tɨ huanúꞌihuacaꞌa ɨ́ yaujraꞌan ɨ́ Abraham, ayée pu ráaruu ɨ́ ruyauj tɨ ayén ántehuaꞌacaꞌa tɨjɨ́n Isaac. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Isaac, ayée pu cheꞌatá naꞌa ráaruu aꞌɨ́jna ɨ́ ruyauj tɨ ayén ántehuaꞌacaꞌa tɨjɨ́n Jacobo. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jacobo, ayée cheꞌatá naꞌa huáꞌuruu aꞌɨ́mej ɨ́ ruyaujmuaꞌa, ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌaxcaa, ɨ́ mej jee tavaújsimuaꞌa púꞌeen. 
\p  
\v 9 ’Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ tavaújsimuaꞌa, jéꞌecan mú ráꞌanchueere seɨ́j ɨ́ ruꞌihuaaraꞌa tɨ ayén ántehuaꞌacaꞌa tɨjɨ́n José. Aꞌɨ́ɨ mú ráatuaa ɨ́ ruꞌihuaaraꞌa. Aj mú mi seica yaꞌuvíꞌitɨ seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Egipto. Ajta Dios pu raatévaɨ aꞌɨ́jna ɨ́ José.  
\v 10 Dios pu nuꞌu raatévaɨ tɨ ij caí chéꞌe rajpuaíitzi áꞌaraꞌani. Dios pu jetze aráujcaꞌanejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ José tɨ ij aꞌɨ́ɨn rúꞌumuaꞌareere temuaꞌa naa. Ajta Dios pu raatáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ José tɨ aꞌɨ́ɨn jeíhua rɨ́ꞌɨ ráꞌaseijrateꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ rey, ɨ́ mej miyen raatamuáꞌa tɨjɨ́n Faraón. Aꞌɨ́j pu jɨ́n antiújmuaꞌareerecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ José aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tiuꞌutaꞌaíjta tɨ́j naꞌa nainjapua aꞌuun tɨ huatacáꞌa u Egipto, ajta aꞌujna aꞌu tɨ éꞌechejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ rey. 
\p  
\v 11 ’Aj pu ꞌi jeíhua tujri huatéxuaavirecaꞌa aꞌujna u Egipto, ajta íiye aꞌu mej éꞌechejcaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ tavaújsimuaꞌacɨꞌɨ. Ayee pu téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Canaán ayajna, aꞌíjna chuéjraꞌa japua íiye aꞌutejéꞌeseijreꞌe. Jéihua mú hui rajpuaíitzi muáꞌaraa ɨ́ teɨte. Capu xuaaviꞌicaꞌa tiꞌitɨj mej huácuaꞌani. 
\p  
\v 12 ’Tɨꞌɨquí ayén tiúꞌunamuajriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo tɨjɨ́n aꞌúu pu nuꞌu éꞌexuaavi ɨ́ tiꞌitɨ́j tɨ iráacuaꞌani aꞌujna u Egipto. Aj pu ꞌi huaꞌutaꞌítecaꞌa mej áꞌujuꞌun meꞌújna ɨ́ tavaújsimuaꞌacɨꞌɨ. Amuacaícan mú huajaꞌuvéꞌemuaarecaꞌa.  
\v 13 Matɨ́ꞌɨjtáhuaꞌa huajaꞌuvéꞌemuaarecaꞌa meꞌújna u Egipto. Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn ɨ́ José huaꞌutáꞌixa aꞌɨ́mej ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa jaꞌatɨ tɨ púꞌeen aꞌɨ́jna. Ajta ɨ́ José aꞌɨ́j pu huatáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Faraón jaꞌatén mej púꞌeen aꞌɨ́ɨme íꞌihuaamuaꞌameꞌen, majta jaꞌatén mej teɨtestemuaꞌameꞌen púꞌeen.  
\v 14 Ajta áꞌiyen tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ José tɨ ij aꞌuun aꞌuréꞌenen ɨ́ táàtajraꞌan, majta ɨ́ mej jamuan éꞌechejcaꞌa. Ayee mú aráꞌaxcaa aꞌachú cumu huaícate japuan tamuáamuataꞌa japuan anxɨ́vi. 
\p  
\v 15 ’Tɨꞌɨquí Jacobo, aꞌuun áꞌuraa aꞌujna u Egipto. Aꞌuu pu ɨmuá aꞌumɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ tavaújsimuaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú majta meꞌuun áꞌucuii.  
\v 16 Aj mú mi meꞌuun ɨmuá huajáꞌutɨ ɨ́ mɨꞌɨchite aꞌujna u Canaán. Ayee pu téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Siquem. Aꞌuu mú huajeꞌeváꞌana aꞌɨ́jna tzajtaꞌa ɨ́ tɨ huáꞌunanairiꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham aꞌɨ́ɨme ɨ́ yaújmuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Hamor, tɨ Siquem éꞌechejcaꞌa. Aꞌachú pu tihuaꞌunájchi aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham. 
\p  
\v 17 ’Tɨ́ꞌɨj aꞌájna tejaꞌuréꞌene ɨ́ xɨcaj tɨ jetzen araúraste aꞌɨ́jna tɨ jɨ́meꞌen ɨ́ Dios ayén teꞌataújratziiriꞌi ɨ́ Abraham jemi tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, jeíhua mú huatámuꞌiirecaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ tavaújsimuaꞌacɨꞌɨ ɨ́ mej jetzen airáane. Muꞌuri muꞌiicáa aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte mej meꞌuun aꞌutéꞌecaꞌa aꞌujna u Egipto. 
\p  
\v 18 ’Aj pu nuꞌu i seɨj teꞌenteájrupi rey jɨmeꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu caí raamuáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ José teecan.  
\v 19 Ajta áꞌiyen aꞌij puaꞌa tihuáꞌajchaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ teɨte ɨ́ tej huáꞌa jetze airáane iteen. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌij puaꞌa huáꞌuruu ɨ́ tavaújsimuaꞌacɨꞌɨ. Ayee pu hui tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ rey mej huaꞌiráhuaꞌaxɨn aꞌɨ́mej ɨ́ huáꞌayaujmuaꞌa ɨ́ mej mauj uneecaꞌi mej mi huácuiꞌini. 
\p  
\v 20 ’Aꞌɨ́jna xɨcájraꞌa jetze pu huanúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés. Dios pu rɨ́ꞌɨ yáꞌuseijracaꞌa ɨ́ paꞌarɨꞌɨ. Majta meꞌɨ́n vaújsimuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, aꞌɨ́ɨ mú ráaveꞌesijriꞌi meꞌújna ruche aꞌachú cumu huaíca máxcɨraꞌi.  
\v 21 Tɨ́ꞌɨj hui aꞌájna tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌa jetze ɨ́ mej jetzen huáꞌacuiꞌini aꞌɨ́ɨme ɨ́ tɨꞌɨríi, seɨj pu japuan huaniú. ꞌƗ́itaꞌa aꞌɨ́jna tɨ ráꞌancuꞌuvajxɨ. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ yaujraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ rey. Aꞌɨ́ɨ pu ráaveꞌesijriꞌi tɨ́j ruyauj.  
\v 22 Matɨ́ꞌɨj mi nain tiraamuáꞌate ɨ́ huáꞌamuaꞌatziiraꞌa aꞌɨ́ɨme Egipto mej éꞌemeꞌecan. Jéꞌecan pu raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tiuꞌutaxáj, ajta aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huáruuren. 
\p  
\v 23 ’Ayee pu ari tirájchaꞌɨɨcaꞌa aꞌachú cumu huaꞌapuate nineꞌiraꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés, ajta ayén tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa aꞌɨ́jna tɨ u huajaꞌuvéꞌemuaare ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa, ɨ́ mej miyen huaꞌatamuáꞌamua tɨjɨ́n yaújmuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Israél. Aj puꞌi áꞌuraa. 
\p  
\v 24 ’Tɨꞌɨquí aꞌuun aꞌaráꞌa. Tɨꞌɨquí seɨ́j huaseíj tɨ Egipto éꞌemeꞌecan. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌij puaꞌa raruurejcaꞌa íꞌihuaareꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés. Tɨꞌɨquí aꞌuun áꞌume aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés tɨ́ꞌij japuan huániuuni aꞌɨ́jna ɨ́ ruꞌihuaaraꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n aꞌɨ́ɨn Moisés aꞌɨ́jna huajéꞌica ɨ́ jaꞌatɨ tɨ Egipto éꞌemeꞌecan.  
\v 25 Ayee pu hui tíꞌimuaꞌajca aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej ráamuaꞌaree aꞌɨ́ɨme ɨ́ ihuáamuaꞌameꞌen tɨ aꞌɨ́ɨn Moisés Dios jetze araújcaꞌane tɨ́ꞌij huaꞌirájtuaani. Mɨ majtaꞌi caí, camu. 
\p  
\v 26 ’Yee ruijmuaꞌateꞌe yee pu huáꞌuteu huaꞌapuaca ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa. Maújneꞌusiꞌiteꞌecaꞌa aꞌɨ́ɨme. Ayee pu tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés tɨ huaꞌutáꞌijmɨi. Tɨꞌɨquí ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: “Múꞌeen teteca, mɨ sej ruꞌihuaamuaꞌa, ¿aꞌiné sej si siyen aꞌij puaꞌa ruruure múꞌeen rujɨ́ɨmuaꞌa?”  
\v 27 Aj pu nuꞌu i aꞌɨ́ɨn tɨ aꞌij puaꞌa raruurejcaꞌa ɨ́ seɨ́j ɨ́ ruꞌihuaaraꞌa, tɨꞌɨqui nuꞌu aꞌɨ́ɨn raatátajchecaꞌa ɨ́ Moisés. Aj pu ꞌi ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “¿Aꞌataani muaꞌantíhuau múꞌeetzi tiꞌitɨj jɨmeꞌe cumu juees, pej pi titaataꞌaíjteꞌen itejmi?  
\v 28 Tij pajta ineetzi jéꞌicatan patɨ́j tiraajéꞌica peꞌɨ́jna mɨ tɨ Egipto éꞌemeꞌecan ɨ́ tajcaí.” Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 29 ’Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn ráanamuajriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés, aj pu ꞌi huataúruu. Aꞌuraa seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Madián. Aꞌuu pu hui áꞌucatii yee cumu jaꞌatɨ tɨ caí aꞌuun éꞌemeꞌecan. Aꞌuu pu huaténeꞌɨchecaꞌa. Ajta huaꞌapuaca títɨꞌɨrijmuaꞌacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés. 
\p  
\v 30 ’Teuumeꞌeca aꞌachú cumu huaꞌapuate nineꞌiraꞌa, tɨꞌɨqui seɨj huataseíjre aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés jemi jáꞌahuaꞌa ɨtzitá á vejliꞌi ɨ́ jɨrí jetze tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Sinaí. Aꞌuu pu hui aꞌutéveecaꞌa tiꞌitɨ́j tzajtaꞌa tuꞌupi tɨ tétaasimeꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Aꞌɨ́j pu pɨ́rɨcɨ seɨj tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua.  
\v 31 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́jna huaseíj aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés, jéꞌecan pu aꞌij raꞌutaseíj. Aj puꞌi yaꞌutéeseij temuaꞌa naa. Tɨꞌɨquí ráanamuajriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa.  
\v 32 Ayen tɨjɨ́n: “Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ huaꞌaDioj aꞌɨ́mej ɨ́ áꞌamuavaujsimuaꞌacɨꞌɨ, i nej Diojraꞌan púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Abraham, neajta aꞌɨ́jna ɨ́ Isaac, neajta aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo.” Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Dios. 
\p ’Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Moisés, jeíhua pu ruviveecaꞌa. Capu chéꞌe áꞌujcaꞌanejcaꞌa tɨ raaseíj. 
\p  
\v 33 ’Ajta ayén tiraataꞌixaa ɨ́ tavástaraꞌa tɨjɨ́n: “Patáꞌaj ajtáꞌɨꞌɨpɨꞌɨn mɨ pej rajtácaꞌacai aꞌiné neetzi pu neꞌáa mɨ chuej pej japuan áꞌucheꞌecan. Nuꞌuri huaténeꞌaꞌaate.  
\v 34 Nee nu hui neri huaꞌuseíj aꞌij mej yeꞌí aꞌij puaꞌa huáꞌaruure ɨ́ neteɨ́testemuaꞌa ɨ́ mej meꞌuun aꞌutéij u Egipto. Nee nu ráanamuajriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ mej jɨ́n áꞌupuaapuaꞌareꞌe. Neajta nuꞌuri yé veꞌecánejsin nej ni huáꞌa japua huániuuni mej mi huirácɨɨne aꞌujna u Egipto. Aꞌɨ́j nu jɨ́n inee muaataꞌáijteꞌesin patáꞌaj áꞌuraꞌani patáꞌaj peꞌuun áꞌumeꞌen peꞌújna Egipto.” Ayee pu hui tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Dios. 
\p  
\v 35 ’Aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej raatítecaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “¿Aꞌataani muaꞌantíhuau múꞌeetzi cumu tiꞌitɨj jɨmeꞌe juees pej pi nuꞌu titaataꞌaíjteꞌen itejmi?” 
\p ’Dios pu jetze rucáꞌanejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés tɨ i aꞌɨ́ɨn tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen, ajta huaꞌirájtuaani. Dios pu ruseɨ́j raataꞌítecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn huataseíjreꞌen ɨ́ tuꞌupi tzajtaꞌa tiꞌitɨ́j tɨ tétaasimeꞌecaꞌa. 
\p  
\v 36 ’Aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ huaꞌirájtuaa aꞌujna u Egipto aꞌɨ́mej ɨ́ tayaaxújmuaꞌacɨꞌɨ. Ajta jeíhua pu tiꞌitɨ́j huaꞌutaseíjra mej mi meꞌɨ́jna jɨ́n ráamuaꞌaree tɨ Dios jetze aráujcaꞌanejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés aꞌujna u Egipto, ajta aꞌujna jáꞌahuaꞌa jaj tɨ veꞌée tɨ éꞌeseijreꞌe tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n jaj tɨ paꞌu, ajta aꞌujna jáꞌahuaꞌa ɨtzitá. Áꞌatee aꞌachú cumu huaꞌapuate nineꞌiraꞌa tɨ ayén rɨjcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés. 
\p  
\v 37 ’Aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés, aꞌɨ́ɨ pu hui ajta aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ tɨ ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ yaújmuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Israél teecan tɨjɨ́n: “Dios pu nuꞌu seɨ́j avéꞌeviꞌitɨ tɨ aꞌɨ́ɨn veꞌecán jɨ́n tiꞌitevée áꞌaraꞌani ɨ́ jemin. Aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu ajtémeꞌecan múꞌejmi jemi. Ajta nuꞌu ayén cheꞌatá naꞌa tiuꞌutévaɨreꞌesin netɨ́j nuꞌu inee. Setáꞌaj nuꞌu ráꞌantzaahuateꞌen.” 
\p  
\v 38 ’Matɨ́ꞌɨj meꞌɨ́n teɨte tiújseɨj aꞌujna jáꞌahuaꞌa ɨtzitá, aꞌɨ́ɨ pu ajta á aꞌutéveecaꞌa huáꞌa jamuan. Aꞌɨ́ɨ pu xaa tahuáacɨxaꞌastemuaꞌa japua huaniú jemin aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ ta japua, aꞌɨ́jna tɨ tiraataꞌixaa aꞌánna jɨrí japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Sinaí. Moisés pu raꞌancuréꞌa ɨ́ niuucari mé jetzen ruuri muáꞌaraꞌani tɨ́ꞌij áꞌiyen aꞌɨ́ɨn taataꞌɨ́ꞌɨten itejmi. 
\p  
\v 39 ’Mɨ́ majta, camu áꞌujcaꞌanejcaꞌa mej ráꞌantzaahuateꞌen sino ayée mú tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa ɨ́ ru tzajtaꞌa mej huaréꞌecɨɨne aꞌuun pújmeꞌen u Egipto.  
\v 40 Ayee mú tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ Aarón. Miyen tɨjɨ́n: “Patáꞌaj santute taatétaaven mej mi meꞌɨ́n amuaatéꞌee muáꞌaraꞌani, aꞌiné, catu xaa neꞌu ramuaꞌaree aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j ráaruu aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés, ɨ́ tɨ tuꞌirájtuaa aꞌujna u Egipto.” 
\p  
\v 41 ’Aj mú mi meꞌɨ́n santu tiꞌitɨ́j huatétaahuacaꞌa, tɨ ayén seijreꞌecaꞌa tɨ́j viseáaruꞌu. Matɨ́ꞌɨj mi tiraatámuaɨꞌɨvejte meꞌɨ́jna ɨ́ viseáaruꞌu. Jéꞌecan mú huataújtemuaꞌave meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej raatétaahuacaꞌa rujɨ́ɨmuaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ santu. 
\p  
\v 42 ’Ajta, aꞌɨ́ɨn ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu hui mé huaꞌuhuáꞌaxɨ. Aꞌɨ́j pu jɨ́n ajtáraa aꞌɨ́mej jemi mej mi seɨ́j jemi tiuꞌutévaɨreꞌen, aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej meꞌuun éꞌeseijreꞌe u ta japua, xuꞌuraꞌave, máxcɨraꞌi, xɨcaj, tiꞌitɨ́j tɨ aꞌij tíꞌiseijreꞌe u júteꞌe. Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi aꞌɨ́jna jetze ɨ́ yuꞌuxari mej raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej títetatéꞌecaꞌa tiꞌitɨj jɨmeꞌe ɨ́ Dios jemi. Ayen tɨjɨ́n: 
\q1 Múꞌeen yaújmuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Israél, 
\q1 ¿ni qui siyen tinaatámuaɨꞌɨvejte 
\q2 setɨ́ꞌɨj áꞌucɨɨnicu seꞌújna ɨtzitá? 
\q1 Caxu xaa neꞌu. 
\q1 Siraꞌatee huaꞌapuate nineꞌiraꞌa 
\q2 seꞌújna u muꞌutzitá. 
\q1 Caxu xaa neꞌu tinaatámuaɨꞌɨvejte. 
\q1  
\v 43 Mɨ seajta, ayée xu tiráatɨsimeꞌe ɨ́ chiꞌiraꞌan 
\q2 seꞌɨ́jna ɨ́ santu tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Moloc, 
\q1 seajta ráachuisimeꞌe ɨ́ tɨ jetzen seijreꞌecaꞌa 
\q2 xuꞌuraꞌaveꞌeraꞌan ɨ́ seɨj ɨ́ santu 
\q2 tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Renfán. 
\q1 Aꞌii mú nuꞌu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe santute 
\q2 ɨ́ sej rujɨ́ɨmuaꞌa siyen tihuáꞌutaahuacaꞌa 
\q2 sej si rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌan seꞌɨ́mej. 
\q1 Aꞌɨ́j nu jɨ́n neꞌuun amuaataꞌíti aꞌujnáꞌɨmua aꞌujna jáꞌahuaꞌa 
\q2 tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Babilonia. 
\m Ayee pu hui tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ Dios. 
\p  
\v 44 ’Aꞌujna ɨtzitá, aꞌɨ́ɨ pu jéꞌeseijreꞌecaꞌa huáꞌa jemi ɨ́ tavaújsimuaꞌa teeca aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ curéꞌanamiꞌi ɨ́ ɨnaamua aꞌu mej eꞌetiújseꞌɨri. Ayee mú hui éeneꞌen huatétaahuacaꞌa aꞌij tɨ yeꞌí aꞌɨ́ɨn Dios tiraataꞌaíj aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés, tɨ́ꞌɨj ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n tɨ nuꞌu raatétaaven ayén éeneꞌen tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ muaꞌatejri aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tiraataseíjra. 
\p  
\v 45 ’Matɨ́ꞌɨj raꞌancuréꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ ɨnaamua, aj mú mi u yeꞌerájtɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej mú aꞌuvéꞌejuꞌun aꞌɨ́jna jamuan ɨ́ Josué matɨ́ꞌɨj huaꞌutéemuaꞌitɨ ɨ́ teɨte aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej meꞌuun éꞌechejcaꞌa. Dios pu huaꞌiráaviꞌitɨ tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn huaꞌutáꞌan aꞌɨ́mej ɨ́ tavaújsimuaꞌa teeca seɨ́j chuéjraꞌa japua mej japuan huaujchéeteꞌajraꞌani. Aꞌuu pu jéꞌeseijreꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ ɨnaamua ajta naꞌa caí aꞌɨ́jna tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌa jetze tɨ jetzen aꞌɨ́ɨn huataseíjreꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ rey, ɨ́ David teecan. 
\p  
\v 46 ’Aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan, aꞌii pu raacɨ́ꞌɨ tɨ Dios rɨ́ꞌɨ tirájchaꞌɨɨcaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n raatéjhuau aꞌɨ́jna ɨ́ David ɨ́ Dios jemi tɨ́ꞌij Dios raatáꞌan tɨ David ráꞌajtaaven ɨ́ teyuu tɨ́ꞌij ayén tíꞌivaɨreꞌe áꞌaraꞌani tɨ́j chiꞌiraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Diojraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo.  
\v 47 Capu ajta ayén tejaꞌuréꞌene sino aꞌɨ́ɨ pu ráꞌajtaahuacaꞌa ɨ́ chiꞌiraꞌan ɨ́ Dios aꞌɨ́jna ɨ́ Salomón. 
\p  
\v 48 ’Mɨ́ ajta, Dios pu jaítzeꞌe antiújmuaꞌaree caí máàj jaꞌatɨ, aꞌɨ́ɨ pu caí éꞌe éꞌeche ɨ́ chiꞌij tzajtaꞌa ɨ́ mej ráꞌajtaahuacaꞌa ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́j pu hui jɨ́n ayén raꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ seɨj tɨ tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan tɨjɨ́n:  
\v 49 Ayee pu tiꞌixa ɨ́ tavástaraꞌa. Ayen tɨjɨ́n: 
\q1 Nee nu aꞌujyeíjxɨꞌɨsin ɨ́ neꞌɨpuá japua u ta japua, 
\q2 neajta nuꞌu eꞌeráchepuarita ɨ́ chaanaca japua. 
\q1 ¿Tiꞌitáni chiꞌiraꞌa senaatétaaven ineetzi? 
\q1 ¿Caꞌɨ́n aꞌuné jetze éꞌerɨꞌɨri nej nuꞌu huánseꞌupeꞌen? 
\q1  
\v 50 ¿Ni necaí neꞌɨ́n púꞌeen inee 
\q2 i nej nain tiúꞌutaahuacaꞌa 
\q2 tɨ aꞌuun tejéꞌeseijreꞌe u ta japua, 
\q2 ajta tɨ tíꞌiseijreꞌe íiyen chaanaca japua? 
\m Ayee pu tiꞌixa ɨ́ Dios. 
\p  
\v 51 Aj pu ꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Esteban. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen xu iꞌi muárɨꞌeri. Capu hui tiꞌitɨ́j aꞌamua tzajtaꞌa uténinei. Ayee xu antaújnaamua ɨ́ ru tzajtaꞌa, matɨ́j rɨjcaa ɨ́ áꞌamuavaujsimuaꞌacɨꞌɨ. Jaꞌanáj tɨ naꞌa nain xɨcaj tzajtaꞌa, múꞌeen xu caí raꞌancuréꞌaꞌave aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 52 ’Naíimiꞌi aꞌachú mej puaꞌaméca ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa huáꞌuruu ɨ́ áꞌamuavaujsimuaꞌacɨꞌɨ. Aꞌɨ́ɨ mú majta huáꞌucuii aꞌɨ́mej ɨ́ mej amuacaícan raataxájtacaꞌa yee aꞌɨ́ɨ pu yé veꞌecánejsin ɨ́ tɨ rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n seijreꞌe ɨ́ Dios jemi. 
\p ’Meꞌecui xaa neꞌu, múꞌeen mɨ sej caí ramuaꞌareerecaꞌa, múꞌeen xu raatéeviꞌi, seajta raajéꞌica.  
\v 53 Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe u ta japua ɨ́ Dios jemi, aꞌɨ́ɨ mú amuaatátui ɨ́ yeꞌirá tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze. Mɨ seajta múꞌeen, caxu ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa. ―Ayee puꞌu tiuꞌuxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Esteban. 
\s1 Mej nuꞌu raajéꞌica meꞌɨ́jna ɨ́ Esteban 
\p  
\v 54 Matɨ́ꞌɨj miyen tiráanamuajriꞌi, jéꞌecan mú huataníniuꞌucacucaꞌa. Aꞌɨ́j mú jɨ́n temuaꞌa titeꞌeváꞌujcheꞌeve ɨ́ rutamej jetze. Temuaꞌa mú tíꞌijneechejcaꞌa.  
\v 55 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Esteban, xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́j pu jetze rucáꞌanejcaꞌa. Aj pu i á áꞌujneerecaꞌa ɨ́ ta japua. Tɨꞌɨquí ayén éeneꞌen tiuꞌuséij tɨ airátatzacaꞌa aꞌujna tɨ éꞌeseijreꞌe ɨ́ Dios, ajta tɨ aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, rɨꞌɨríintaꞌa ɨ́ Dios. 
\p  
\v 56 Ajta ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Esteban ayén tɨjɨ́n: 
\p ―Casiꞌi, néjseij ɨ́ tɨ ari antácuuni ɨ́ ta japua, neajta neꞌɨ́jna seɨ́j ɨ́ tɨ ajta huáꞌa jetze airáane ɨ́ teɨte. Aj huatéjvee rɨꞌɨríintaꞌa ɨ́ Dios. ―Ayee pu jemin tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 57 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj mú mi huiteújnaxɨ ɨ́ rumuájcaꞌa jɨmeꞌe ɨ́ runaxaiitaꞌa mej mi caí ráanamua aꞌij tɨ tiꞌixa. Majta huatejíihuajraa caꞌanín jɨmeꞌe aꞌɨ́ɨme. Majta u aꞌutéruaachecaꞌa jemin.  
\v 58 Aj mú mi ruꞌiráajaj meꞌújna u chajtaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej raateátuꞌasixɨꞌɨn tetej jɨmeꞌe. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tíꞌijseijracaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú teꞌitiújchuiixɨ ɨ́ tiúꞌujsiicuꞌu. Matɨ́ꞌɨj mi á tejáꞌajraj á chuaataꞌa jemin aꞌɨ́jna ɨ́ temuaij tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Saulo. 
\p  
\v 59 Matɨ́ꞌɨj ratúꞌaxacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Esteban, ayée pu tiraatéjhuau ɨ́ Dios jemi, tɨjɨ́n: 
\p ―Jesús, nevástaraꞌa, patáꞌaj raꞌancuréꞌan i nexɨejniuꞌuca. 
\p  
\v 60 Aj pu ꞌi títunutacaꞌa. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Nevástaraꞌa, capej aꞌɨ́mej jetze pej jetzen rapuaꞌajteꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ mej jɨ́n auteájturaa múꞌeetzi jemi. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p Tɨꞌɨquí huamɨ́ꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Esteban. 
\c 8  
\p  
\v 1 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Saulo, aꞌɨ́ɨ pu tíꞌijseijracaꞌa matɨ́ꞌɨj raajéꞌica meꞌɨ́jna ɨ́ Esteban. 
\p Aꞌájna xɨcájraꞌa jetze matɨ́ꞌɨj raajéꞌica, majta áꞌiyen autéjhuii mej aꞌij puaꞌa huáꞌuruuren caꞌanín jɨmeꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, ɨ́ mej meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌánna Jerusalén. Majta áꞌiyen aꞌucɨ́jxɨ nainjapua tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa u Judea, majta u Samaaria. Aꞌɨ́ɨ muꞌu caí aꞌucɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. 
\s1 Saulo pu nuꞌu aꞌij puaꞌa huáꞌaruure aꞌɨ́mej ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe 
\p  
\v 2 Majta seica ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ tiraꞌaráꞌaste ɨ́ huaꞌayeꞌira, aꞌɨ́ɨ mú raꞌaváꞌana meꞌɨ́jna ɨ́ Esteban teecan. Jéihua mú rúꞌuxɨeemɨsteꞌecaꞌa.  
\v 3 Ajta aꞌɨ́ɨn Saulo, aꞌij puaꞌa pu huáꞌaruurejcaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe. Aꞌu tɨ naꞌa mej aꞌuchéjmeꞌecaa, aꞌɨ́ɨ pu aꞌuteáruꞌipicheꞌe u huáꞌachiꞌita. Ajta huaꞌirájaꞌapuanaꞌa ɨ́ teteca, ajta aꞌɨ́mej mé ꞌuuca. Naíjmiꞌica pu tiꞌitatúꞌirihuaꞌa mej mi huaꞌunán. 
\s1 Ɨ́ tɨ nuꞌu tihuáꞌaꞌixaꞌatehuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe aꞌɨ́mej ɨ́ mej Samaaria éꞌemeꞌecan 
\p  
\v 4 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej aꞌucɨ́jxɨ, aꞌu tɨ naꞌa mej áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌɨ́ɨ mú tihuaꞌumuáꞌate ɨ́ teɨte meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ tɨ Dios jɨ́n huaꞌirájtuaani.  
\v 5 Aj pu ꞌi seɨj u aꞌatanéj aꞌujna jáꞌahuaꞌa chajtaꞌa tɨ aꞌuun eꞌejtémeꞌecan aꞌujna u Samaaria. Ayee pu ántehuaa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨjɨ́n Felipe. Aj pu ꞌi aꞌutéjche tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́jna jetze meꞌecan ɨ́ Cɨríistuꞌu.  
\v 6 Jéihua mú ráꞌajaahuateꞌecaꞌa ɨ́ teɨte. Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe, ajta matɨ́ꞌɨj tiuꞌuséij aꞌij tɨ tiꞌitɨj huarɨ́j, jeíhua mú ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa, aꞌiné ayée pu rɨjca mej mi ráamuaꞌaree ɨ́ tɨ Dios jetze aráujcaꞌanejcaꞌa.  
\v 7 Majta muꞌiitɨ́ huarúj ɨ́ mej tiyáaruꞌuse huáꞌa tzajtaꞌa seijreꞌecaꞌa; jéꞌecan mú huajíjhuacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ tiyáaruꞌuse matɨ́ꞌɨj huiráacɨ ɨ́ teɨte tzajtaꞌa. Majta muꞌiitɨ́ mú huarúj ɨ́ mej cɨyáaxaviꞌi, majta ɨ́ mej ruꞌɨ́ɨca jetze cɨyáaxaviꞌi.  
\v 8 Aꞌɨ́j mú jɨ́n huaújtemuaꞌave temuaꞌa naa aꞌujna chajtaꞌa. 
\s1 Aꞌɨjna ɨ́ Simón tɨ nuꞌu huápɨꞌɨ tiuꞌurɨ́ꞌɨre 
\p  
\v 9 Seɨj pu ajta aꞌutéveecaꞌa tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Simón. Jéꞌecan pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌɨ́jna tɨ tiꞌitɨ́j aꞌij huáruuren aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej aꞌij teꞌutaseíj ɨ́ teɨte. Puꞌuri áꞌatee tɨ ayén rɨjcaa aꞌɨ́jna ɨ́ Simón. Jéihua pu áꞌujtzaahuateꞌecaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ nuꞌu jéꞌecan ruxeꞌeveꞌe.  
\v 10 Naíimiꞌi mú ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa, tɨ́j naꞌa tɨꞌɨríi, majta ɨ́ mej vaujsi. Miyen tiꞌixáata tɨjɨ́n: 
\p ―Dios pu hui jetze araújcaꞌane amɨjna mɨ teáataꞌa. 
\p  
\v 11 Puꞌuri aꞌateeviꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨ ayén rɨjcaa mej mi aꞌij teꞌutaseíj. Aꞌɨ́j mú jɨ́n ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa.  
\v 12 Majta aꞌɨ́ɨ mú ráꞌantzaahua tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Felipe huaꞌutáꞌixa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ tɨ ayén tíꞌiraxa ɨ́ tɨ jetzen tíꞌaijta ɨ́ Dios, ajta ɨ́ tɨ jɨ́n raxa ɨ́ Jesús jetze meꞌecan. Aj mú mi huámuaɨꞌɨvijhuacaꞌa ɨ́ teteca, majta ɨ́ ꞌuuca.  
\v 13 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Simón, aꞌɨ́ɨ pu ajta ráꞌantzaahua. Ajta huámuaɨꞌɨvijhuacaꞌa. Jéꞌecan pu aꞌij teꞌutaseíj aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ yeꞌí rɨjcaa aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe, ajta aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tiꞌitɨ́j huaꞌutaseíjra ɨ́ mej jɨ́n ráamuaꞌaree tɨ Dios jetze aráujcaꞌanejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe. Aꞌɨ́j pu jɨ́n aꞌɨ́ɨn Simón aꞌutéjche tɨ áꞌucheꞌecaneꞌen jamuan. 
\s1 Aꞌɨjna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, aꞌúu mú aꞌutéꞌuucaꞌa u Samaaria 
\p  
\v 14 Matɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, ɨ́ mej meri ráꞌantzaahua ɨ́ niuucari ɨ́ tɨ Dios jemi éꞌemeꞌecan aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Samaaria aꞌuchéjme, aj mú mi huaꞌutaꞌítecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan aꞌɨ́mej jemi. 
\p  
\v 15 Matɨ́ꞌɨj meꞌuun aꞌaráꞌa, aj mú mi raatáhuaviiriꞌi ɨ́ Dios tɨ́ꞌij huateáturan huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios.  
\v 16 Aꞌiné caxɨ́ɨ pu yé veꞌecánejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios tɨ́ꞌij huateáturan huáꞌa tzajtaꞌa. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte, naímiꞌi mú huámuaɨꞌɨvijhuacaꞌa niuucajtzeꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 17 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́n ɨ́ mej huaꞌapua, aꞌɨ́ɨ mú huaꞌavéꞌemuarɨꞌexɨ aꞌán huáꞌamuꞌuutzeꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte. Matɨ́ꞌɨj miyen huarɨ́j, aj pu xaa yé veꞌecáane huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 18 Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn Simón raaseíj tɨ yé veꞌecáane aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios matɨ́ꞌɨj seɨ́j avéꞌemuarɨꞌe aꞌán muꞌúutzeꞌen. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn tumin huaꞌutáꞌamɨꞌɨcaa.  
\v 19 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj naatáꞌan nej niyen huárɨni, nej seɨ́j avéꞌemuarɨꞌen, tɨ́ꞌij yé veꞌecáanen aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn huateáturan aꞌɨ́jna tzajtaꞌa ɨ́ jaꞌatɨ. 
\p  
\v 20 Aj pu ꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―Chéꞌe antipuáꞌare mɨ tumin, pajta múꞌee, aꞌiné pej pi piyen tíꞌimuaꞌatze múꞌee pej tumin jɨ́n tiúꞌunanan ɨ́ Dios tɨ tihuaꞌatáꞌaca.  
\v 21 Capu hui ayén tiraavíjteꞌe pej piyen tiuꞌutévaɨreꞌen peꞌɨ́jna jɨmeꞌe. Capej múꞌee huatáꞌacɨꞌɨpua aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ pej caí rɨ́ꞌɨ tiꞌitiáꞌachaꞌɨɨ muaꞌa tzajtaꞌa ɨ́ Dios jemi.  
\v 22 Patáꞌaj raatapuáꞌajta peꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ pej aꞌij puaꞌa tíꞌiruure. Patáꞌaj hui raatáhuavii ɨ́ Dios, tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn Dios timuaatáꞌuuniꞌi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ pej rájteu muaꞌa tzajtaꞌa.  
\v 23 Ayee nu tíꞌimuaseij múꞌeetzi, jéꞌecan pej chueereꞌe muaꞌa tzajtaꞌa. Temuaꞌa pej tirajpuaíitzi puaꞌamé peꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ pej auteájturaa ɨ́ Dios jemi. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. 
\p  
\v 24 Aj pu ꞌi ayén tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj raatáhuavii ɨ́ Dios tɨ ij caí tiꞌitɨ́j aꞌij neruuren, setɨ́j seuchén tiuꞌutaxájtacaꞌa. 
\p  
\v 25 Aꞌɨjna ɨ́ Pedro, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, aꞌɨ́ɨ mú tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ teɨte meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej raaseíj aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j ráaruu ɨ́ Jesús, majta huaꞌutáꞌixa ɨ́ niuucari ɨ́ tɨ jɨ́n huaꞌirájtuaani ɨ́ Dios. Múꞌiicacié mú miyen tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ teɨte mej aꞌuchéjme aꞌujna u Samaaria. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j aꞌánna Jerusalén. 
\s1 Aꞌɨjna ɨ́ Felipe, ajta ɨ́ tuꞌuvéꞌeꞌatajpiꞌihuacaꞌa tɨ Etiopia éꞌemeꞌecan 
\p  
\v 26 Tɨꞌɨquí seɨj tiuꞌuxájtacaꞌa jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ seɨj tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua ɨ́ Dios jemi. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aricu áꞌuraꞌa aate pújmeꞌen aꞌájna juyéjraꞌa jetze tɨ Jerusalén aꞌuréꞌenineꞌi u jetze pújmeꞌen aꞌujna Gaza jáꞌahuaꞌa. 
\p Aꞌɨ́jna juyéjraꞌa jetze, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ aꞌuun muꞌutzitá aꞌuréꞌenineꞌi.  
\v 27 Aj pu ꞌi áꞌuraa aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe. A pu aꞌucaméꞌeca tɨ́ꞌɨj jaꞌatɨ antinájchecaꞌa tɨ Etiopia éꞌemeꞌecan. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tuꞌuvéꞌeꞌatajpiꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Veꞌecán jɨ́n pu tiꞌitéjvee aꞌɨ́jna jemi ɨ́ mej jee Candace. Ayee pu huataújmuaꞌa Candace tɨjɨ́n Huaꞌareina ɨ́ mej meꞌuun éꞌemeꞌecan aꞌujna Etiopia. Aꞌɨjna ɨ́ tuꞌuvéꞌeꞌatajpiꞌihuacaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu antiújmuaꞌareerecaꞌa tɨ tumin seɨreꞌecaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌánna aꞌatanéj aꞌánna Jerusalén tɨ́ꞌij Dios aꞌutéenajche. 
\p  
\v 28 Puꞌuri aꞌuun pɨ́jéꞌejve aꞌájna chuéjraꞌa japua tɨ aꞌuun éꞌemeꞌecan. Aꞌɨ́ɨ pu jetze aꞌaracaí ɨ́ carreta huaméꞌecaa. Yuꞌuxari pu jetze téꞌejijveꞌecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. Ayee pu ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Isaías. 
\p  
\v 29 Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, raatáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe tɨjɨ́n: 
\p ―Ajtéxɨɨri vejliꞌi amɨjna jetze mɨ carreta. Patáꞌaj raꞌantinájche. 
\p  
\v 30 Huatɨéechijméꞌe pu aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe raꞌantinájchecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn Felipe ráanamuajriꞌi ɨ́ tɨ téꞌejijveꞌecaꞌa aꞌɨ́jna jetze ɨ́ yuꞌuxari aꞌɨ́ɨn tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Isaías teecan. Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn Felipe ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni peyeúꞌite ɨ́ pej ráꞌajijveꞌe? 
\p  
\v 31 Aj pu ꞌi ayén tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri nej yaúꞌitɨée náꞌaraꞌani, tɨ puaꞌa caí jaꞌatɨ naatáꞌitɨi aꞌij tɨ huataújmuaꞌa ɨ́ niuucari, nej ni yaúꞌitɨée náꞌaraꞌani? ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. 
\p Aj pu ꞌi raatáꞌinee aꞌɨ́jna tuꞌuvéꞌeꞌatajpiꞌihuacaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn Felipe antíraꞌani ɨ́ carreta jetze, tɨ nuꞌu aꞌujyeíjxɨꞌɨn jamuan. 
\p  
\v 32 Ayee pu téꞌaxajtacaꞌa ɨ́ tɨ jetzen téꞌejijveꞌecaꞌa tɨ ayén téꞌesiɨɨmuaꞌihuacaꞌa tɨjɨ́n: 
\q1 Meyeꞌujáj mej mi raajéꞌica matɨ́j nuꞌu huaꞌarujca ɨ́ cáneꞌaxɨ. 
\q1 Ayee puꞌu éeneꞌe aꞌame tɨ́j cáneꞌa mej racáyejsin. 
\q1 Aꞌiné ayée pu aꞌɨ́jna ɨ́ cáneꞌa capu avéꞌeniu, yee cumu tɨ caí téꞌanrɨꞌɨre. 
\q1 Matɨ́ꞌɨj miyen raatéxɨeehuatacaꞌa, ayée pu cheꞌatá naꞌa caí teꞌevéꞌeniuucaꞌa aꞌɨ́jna matɨ́ꞌɨj aꞌij puaꞌa ráaruu. 
\q1  
\v 33 Jéihua pu nuꞌu tiuꞌutatéviꞌiriꞌi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej raꞌutéxɨeehuariꞌiriꞌi. 
\q1 Capu jaꞌatɨ japuan huaniú aꞌɨ́jna. 
\q1 Capu ajta aꞌij tíꞌirɨꞌɨri tɨ jaꞌatɨ ayén tiuꞌutaxáj aꞌɨ́jna jetze ɨ́ huáacɨxaꞌastemuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ 
\q1 aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu yaꞌuvíꞌitɨ ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan tɨ́ꞌij caí chéꞌe íiyen seijreꞌe chaanaca japua. 
\p  
\v 34 Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn tɨ uvéꞌeꞌatajpiꞌihuacaꞌa, ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj naatáꞌixaateꞌen, ¿ni ruseɨ́j teújxajta naꞌari jaꞌatɨ seɨ́j téxajta? 
\p  
\v 35 Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn Felipe aꞌutéjche tɨ raatáꞌixaateꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ ráꞌajijveꞌecaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze. Aꞌɨ́j pu huataxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j ráaruu aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 36 Matɨ́ꞌɨj mi ayée aꞌuréꞌene aꞌu tɨ jéꞌejmuaa. Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn ɨ́ tuꞌuvéꞌeꞌatajpiꞌihuacaꞌa ayée pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe tɨjɨ́n: 
\p ―Casiꞌi, yeꞌecui ájmuaa. ¿Ni qui caí rɨꞌɨrí pej náamuaɨꞌɨhua ineetzi? 
\p  
\v 37 Aj pu ꞌi Felipe ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ puaꞌa petéꞌatzaahuateꞌe muaꞌa tzajtaꞌa, aj pu xaa neꞌu huatárɨꞌɨristari. 
\p Aj pu ꞌi ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tuꞌuvéꞌeꞌatajpiꞌihuacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu xaa neꞌu téꞌatzaahuateꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn Jesús iꞌi yaujraꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 38 Aj pu ꞌi raataꞌaíj tɨ huatéchaxɨn ɨ́ carreta. Matɨ́ꞌɨj mi acáacɨ ɨ́ mej huaꞌapua. Aj mú mi atéecɨ á jaataꞌa. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn Felipe ráamuaɨꞌɨhuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tuꞌuvéꞌeꞌatajpiꞌihuacaꞌa.  
\v 39 Aj mú mi aitacɨ́j á jaataꞌa. Ajta áꞌiyen aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios yaꞌuvíꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe jíyeꞌitzi jɨmeꞌe. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tuꞌuvéꞌeꞌatajpiꞌihuacaꞌa capu chéꞌe raaseíj ɨ́ Felipe aꞌij tɨ huárupi. Capu amɨ́n aꞌij, iyáꞌuraa naa tiúꞌujtemuaꞌaveꞌe. 
\p  
\v 40 Ajta, aꞌɨ́ɨn ɨ́ Felipe, aꞌúu pu aꞌutaseíjre aꞌujna jáꞌahuaꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Azoto. Aꞌɨ́ɨ pu tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios huaꞌirájtuaani. Ayee pu aꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́j, ajtahuaꞌa mé yee tɨ huachájtaꞌajme, ajtahuaꞌa méyee, ajta naꞌa caí aꞌaráꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Cesarea. 
\c 9  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu aꞌɨ́ɨn Saulo huataújtuaa ɨ́ Dios jemi 
\r (Hch. 22:3-16; 26:9-18) 
\p  
\v 1 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Saulo, ayén auj tihuáꞌaneechejcaꞌa tɨ huáꞌucuiꞌini aꞌɨ́mej ɨ́ mej ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n aꞌɨ́jna u aꞌutéeseij aꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌaꞌaijteꞌecaꞌa u teyujtaꞌa.  
\v 2 Aj pu ꞌi raatáhuaviiriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn raatapíjteꞌen ɨ́ yuꞌuxari ɨ́ tɨ jɨ́n u aꞌuteárute u teyujtaꞌa ajta jáꞌahuaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Damasco. Tɨ puaꞌa nuꞌu aꞌuun huajáꞌuteuni ɨ́ teɨte ɨ́ mej nuꞌu ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n rɨ́ꞌɨ titeejúꞌucaa ɨ́ Dios jemi, aj pu nuꞌu i huaꞌiráviꞌitɨj huaꞌanajɨ́ꞌɨcɨꞌexɨꞌɨn, tɨ́ꞌij nuꞌu i huáꞌaviꞌitɨn u Jerusalén. 
\p  
\v 3 Tɨ́ꞌɨj ari aꞌuun vejliꞌi auméꞌecaa aꞌájna Damasco, jíyeꞌitzi jɨ́n pu jeíhua jairanéeriꞌicɨ jáꞌaraa. Júteꞌe veꞌecáane aꞌájna aꞌu tɨ aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Saulo.  
\v 4 Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn eꞌerájve á chuaataꞌa. Tiꞌitɨj pu huánamuajriꞌi tɨ ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Saulo, Saulo, ¿aꞌiné ꞌeen jɨ́n piyen aꞌij puaꞌa neruure? 
\p  
\v 5 Aj pu ꞌi ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Saulo tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌataani pej púꞌeen, nevástaraꞌa? 
\p Aj pu ꞌi ayén tiuꞌutánamuajre tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen i nej iꞌi Jesús, i pej aꞌij puaꞌa neruure. 
\p  
\v 6 Aj pu ꞌi tavástaraꞌa ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Ájchesi, aricu u chajtaꞌa. Aa mú muajaꞌutáꞌixaateꞌesin aꞌij pej yeꞌí huárɨni. 
\p  
\v 7 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, aꞌúu mú aꞌutéꞌuucaꞌa, camu chéꞌe avéꞌeniuucaꞌa. Tiꞌitɨj mú xaa huánamuajriꞌi, aru camu jaꞌatɨj áꞌa aꞌuséij. 
\p  
\v 8 Aꞌuu pu ꞌi ájchee aꞌɨ́jna ɨ́ Saulo. Tɨ́ꞌɨj mé úuneerecaꞌa, capu chéꞌe atáneericaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi raꞌanavíꞌiraꞌa ɨ́ muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze, meyaꞌuvíꞌitɨ u Damasco.  
\v 9 Ayee pu áꞌatee aꞌachú cumu huaíca xɨcaj tɨ aracúuniꞌi, ajta tɨ caí tiꞌitɨ́j huácuaa; ayée pu cheꞌatá naꞌa áꞌatee huaíca xɨcaj tɨ caí yéꞌecareꞌe. 
\s1 Ananias pu nuꞌu u huajéꞌemuaare aꞌɨ́jna ɨ́ Saulo 
\p  
\v 10 Seɨj pu aꞌutéveecaꞌa aꞌujna Damasco, jaꞌatɨ tɨ ajta téꞌatzaahuateꞌecaꞌa. Ayee pu ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Ananias. Aj pu ꞌi tavástaraꞌa huataseíjre jemin aꞌɨ́jna ɨ́ Ananias. Ayee pu tiraatajé tɨjɨ́n: 
\p ―Ananias. 
\p Aj pu ꞌi ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Yeꞌe nej huatéjvee, nevástaraꞌa. 
\p  
\v 11 Aj pu ꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Aricu, aꞌájna cáayeraꞌa jetze tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n tɨ huataújjeꞌiye. Patáꞌaj hui peꞌuun tiuꞌutaꞌíhuaꞌun ɨ́ Judás tɨ éꞌeche tɨ puaꞌa aꞌuun aꞌutácatii aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Saulo. Tarso pu hui éꞌemeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Aꞌɨ́ɨ pu rahuauhuau ɨ́ Dios jemi.  
\v 12 Jaꞌatɨ pu nuꞌu huataseíjre aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Saulo. Tevij pu huataseíjre tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Ananias. Ajta ayén tiúꞌuseijre tɨ aꞌɨ́ɨn Ananias nuꞌu raꞌavéꞌemuarɨej aꞌán muꞌúutzeꞌen tɨ ij ajtahuaꞌa atáneere. ―Ayee pu tiraataꞌixaa ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 13 Aj pu ꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Ananias: 
\p ―Casiꞌi, nevástaraꞌa. Muꞌiitɨ́ mú meri naatáꞌixaa aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j ruure aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Jéꞌecan pu nuꞌu aꞌij puaꞌa huáꞌaruure aꞌɨ́mej ɨ́ mej muáꞌatzaahuateꞌe aꞌuun mej aꞌuchéjme aꞌujna Jerusalén.  
\v 14 Ajta íjii, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú nuꞌu raatáꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn yé tanén, tɨ́ꞌij huaꞌiráviꞌitɨn huaꞌanajɨ́ꞌɨcɨꞌexɨꞌɨn aꞌɨ́mej ɨ́ mej muanáꞌamiche múꞌeetzi. 
\p  
\v 15 Ajtahuaꞌa pu ayén tiraataꞌaíj ɨ́ tavástaraꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Aricu. Nee nu hui raꞌavéꞌehuau neꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn neetzi jetze meꞌecan tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej seɨ́j chuéjraꞌa japua éꞌeche, ajta ɨ́ huaꞌarey. Aꞌɨ́ɨ pu hui ajta neetzi jetze meꞌecan tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjme aꞌujna u Israél.  
\v 16 Ayej xaa neꞌu, nee nu raataseíjrateꞌesin neꞌɨ́jna ɨ́ Saulo ɨ́ tɨ ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ jeíhua rajpuaíitzi áꞌaraꞌani neetzi jetze meꞌecan. ―Ayee pu tiraataꞌixaa ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 17 Aj pu ꞌi áꞌuraa aꞌɨ́jna ɨ́ Ananias. Aꞌuu pu aꞌaráꞌa Judás tɨ éꞌeche. Aj pu ꞌi aꞌuun aꞌuteájrupi u chiꞌita. Ajta áꞌiyen raꞌavéꞌemuarɨej aꞌán muꞌúutzeꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Saulo. Aj pu ꞌi ayén raatateújte tɨjɨ́n: 
\p ―Neꞌihuaaraꞌa, Saulo. Aꞌɨ́ɨ pu hui ayén tinaataꞌaíj ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ múꞌeetzi jemi aꞌutaseíjre patɨ́ꞌɨj yé veꞌetaméꞌeca. Ayee pu tinaataꞌaíj pej pi pajtáhuaꞌa atáneere, ajta pej peꞌɨ́jna jetze aráꞌacaꞌanen ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Ananias. 
\p  
\v 18 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiraataꞌixaa, aitácuurixɨ ɨ́ jɨꞌɨseáaraꞌan jetze ɨ́ tiꞌitɨ́j naviiraꞌan tɨ huatéehua. Aj puꞌi ajtahuaꞌa atáneerecaꞌa. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn ájchee aꞌɨ́jna ɨ́ Saulo. Tɨꞌɨquí huámuaɨꞌɨvijhuacaꞌa.  
\v 19 Aj pu ꞌi xaa tiúꞌucuaa. Ajta ruꞌuhuatácaꞌanistiꞌiriꞌi. Aꞌuu pu huateájturaa huáꞌa jamuan ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe huaꞌapua, huaíca xɨcaj, aꞌujna u Damasco. 
\s1 Saulo pu nuꞌu tihuáꞌaꞌixaateꞌe u Damasco 
\p  
\v 20 Aj pu ꞌi aꞌutéjche tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen u huaꞌatéyujtaꞌa. Ayee pu tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa tɨ nuꞌu yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Dios aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 21 Naíjmiꞌi ɨ́ mej ráanamuajriꞌi, aꞌɨ́ɨ mú aꞌij yáꞌuseijracaꞌa jéꞌecan. Ayee mú tíꞌixajtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni caí aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ aꞌij puaꞌa huáꞌuruu aꞌánna Jerusalén aꞌɨ́mej ɨ́ mej ranáꞌamicheꞌe meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús? ¿Ajta ni caí aꞌɨ́jna pu jɨ́n mú aꞌuvéꞌemej tɨ́ꞌij amɨ́n huaꞌiráviꞌitɨn huaꞌanajɨ́ꞌɨcɨꞌexɨꞌɨn tɨ́ꞌij huaꞌutátuiireꞌen ɨ́ mej tíꞌaijta aꞌujna teyujtaꞌa aꞌánna Jerusalén? ―Ayee mú tiúꞌurixaateꞌecaa. 
\p  
\v 22 Máàj puꞌu jaítzeꞌe ruꞌuhuatácaꞌanistiꞌiriꞌi tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn ayén tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte. Jéꞌecan pu huaꞌutéemuaꞌitɨ aꞌɨ́mej ɨ́ juriiyu ɨ́ mej Damasco éꞌeche aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén tiraataxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―¡Jee, ayej tiꞌayajna, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua! 
\s1 Saulo pu nuꞌu huataúruu mej nuꞌu mi caí raatéeviꞌi 
\p  
\v 23 Aꞌatzu áꞌateeviꞌica, aj mú mi raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan mej mi raajéꞌica meꞌɨ́jna ɨ́ Saulo.  
\v 24 Nain tújcaꞌari tzajtaꞌa, majta nain tɨ́caꞌari tzajtaꞌa, aꞌúu mú eꞌitéteꞌecaꞌa tɨ éꞌepueerta aꞌu tɨ eꞌiránineꞌi ɨ́ juye. Ajta, aꞌɨ́ɨ pu ráamuaꞌareeriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Saulo tɨjɨ́n maraatéviꞌira. 
\p  
\v 25 Majta meꞌɨ́n ɨ́ seica, ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, aꞌɨ́ɨ mú raꞌateájra sicɨ́ri jetze tɨ veꞌée. Matɨ́ꞌɨj mi raꞌacájtuaa tɨ́caꞌɨmua aꞌatzaj cumu jáꞌitaꞌa tɨ́caꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Saulo ɨ́ jaxuꞌu jetze. Aj pu ꞌi áꞌuraa. 
\p  
\v 26 Tɨꞌɨquí aꞌuun aꞌaráꞌa u Jerusalén. Aꞌɨ́ɨ pu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa tɨ huaꞌajtéjaahuateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe. Mɨ majta, camu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa aꞌiné méjtziɨɨneꞌecaꞌa. Camu aꞌatzu ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn ayén téꞌatzaahuateꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Saulo.  
\v 27 Capu amɨ́n aꞌij, aꞌɨ́ɨ pu ɨ́ Bernabé, aꞌɨ́ɨ pu raꞌancuréꞌeviꞌitɨ. Aj pu ꞌi yaꞌuvíꞌitɨ aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase. Ajta huaꞌutáꞌixa tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn Saulo, aꞌɨ́jna huaseíj ɨ́ tavástaraꞌa tɨ́ꞌɨj nuꞌu á aꞌumeꞌeca juye jetze, ajta Saulo pu huaꞌutáꞌixa tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej Damasco éꞌeche. Aꞌɨ́ɨ pu tihuaúꞌixaa Jesús jetze meꞌecan. 
\p  
\v 28 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌuun aꞌuteájturaa aꞌɨ́jna ɨ́ Saulo aꞌánna Jerusalén. Ajta aꞌɨ́ɨme huáꞌa jamuan áꞌucheꞌecaneꞌe. Tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa Jesús jetze meꞌecan tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. 
\p  
\v 29 Seica pu ajta jamuan tiuꞌuxájtacaꞌa. Aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌa huaꞌaniuuca jɨmeꞌe ɨ́ griego. Jéihua mú tiúꞌurixaateꞌecaa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe. Aꞌɨ́ɨ mú ráꞌateseꞌecaꞌa mej raajéꞌica.  
\v 30 Matɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ihuáamuaꞌameꞌen púꞌeen ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, matɨ́ꞌɨj meꞌɨ́n ráamuaꞌareeriꞌi, aj mú mi yaꞌuvíꞌitɨ meꞌɨ́jna ɨ́ Saulo aꞌujna jáꞌahuaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Cesarea. Matɨ́ꞌɨj mi raataꞌítecaꞌa aꞌuun pújmeꞌen chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Tarso. 
\p  
\v 31 Tɨ́j naꞌa aꞌu tɨ naꞌa mej aꞌuchéjme ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, aꞌujna jáꞌahuaꞌa tɨ ajtémeꞌecan aꞌujna Judea, ajta aꞌujna Galilea, ajta aꞌujna Samaaria, naímiꞌi mú rɨ́ꞌɨ titeechéejmeꞌecaa temuaꞌa naa. Jéꞌecan mú rucáꞌanejcaꞌa ɨ́ ru tzajtaꞌa. Majta meꞌɨ́jna jetze aráujcaꞌanejcaꞌa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios ɨ́ tɨ rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌa. Metíꞌitziɨɨneꞌecaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ puaꞌa tiꞌitɨj jɨ́n maꞌutéꞌɨtzen ɨ́ Dios jemi. Majta huatámuꞌiirecaꞌa jeíhua. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu aꞌɨ́ɨn tiráahuaa aꞌɨ́jna ɨ́ Eneas 
\p  
\v 32 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, aꞌɨ́ɨ pu áꞌucheꞌecaneꞌe huaꞌamuáare ɨ́ íꞌihuaamuaꞌameꞌen ɨ́ tavástaraꞌa. Aꞌɨ́mej pu ajta u jaꞌuvéꞌemuaarecaꞌa ɨ́ seica ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌecaꞌa. Aꞌuu mú éꞌechejcaꞌa, chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Lida.  
\v 33 Seɨ́j pu huáteu aꞌujna, teáataꞌa tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Eneas. Puꞌuri áꞌateeviꞌica aráhuaica nineꞌiraꞌa tɨ huácaꞌatii ɨ́ utaatzi japua. Cɨyáaxaraꞌacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ.  
\v 34 Aj pu ꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―¡Eneas! Jesús ɨ́ tɨ Dios án yáꞌujra ɨpuari japua, aꞌɨ́ɨ pu hui tíꞌimuahuaateꞌen. Ájchesi, patáꞌaj rɨ́ꞌɨ ráaruuren mɨ áꞌutaatzi. 
\p Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj pu ꞌi ájchee ɨ́ Eneas.  
\v 35 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej aꞌuun huachéejmeꞌecaa aꞌujna Lida, majta meꞌújna u Sarón, naímiꞌi mú raaseíj. Majta jéjcuacan jɨ́n tiuꞌumuáꞌaj. Meráꞌantzaahua micu meꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu raꞌajjáj ɨ́ Doorca huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mɨꞌɨchite 
\p  
\v 36 Seɨj tɨ nuꞌu ajta téꞌatzaahuateꞌe, aꞌujna jáꞌahuaꞌa pu aꞌutéveecaꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Jope. ꞌƗ́itaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Ayee pu ántehuaa tɨjɨ́n Tabita. Tabita, ayée pu huataújmuaꞌa huaꞌaniuuca jɨmeꞌe ɨ́ griego tɨjɨ́n Doorca. Aꞌɨ́ɨ pu ayén rɨjca tiꞌitɨ jɨmeꞌe tɨ iꞌi xɨ́ꞌepɨꞌɨn. Jéihua pu huaꞌatévaꞌɨrihuaꞌa ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌiracaꞌa. 
\p  
\v 37 Tɨ́ꞌɨj Pedro auj aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌujna u Lida, tijcuíꞌinecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Doorca. Tɨꞌɨquí huamɨ́ꞌɨ. Seica mú racáꞌɨiriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ mɨꞌɨchi. Matɨ́ꞌɨj mi ruꞌuteájtuaa aꞌánna taꞌamuájca tɨ aitéꞌasi ɨ́ cuaartu. 
\p  
\v 38 A pu vejliꞌi pɨ́tejáꞌarɨcɨ u Lida, aꞌujna jáꞌahuaꞌa Jope. Ajta aꞌúu pu aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro aꞌujna u Lida. Aꞌiné aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌecaꞌa muꞌuri ramuaꞌareerecaꞌa tɨ aꞌuun aꞌutéveecaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú huaꞌutaꞌítecaꞌa huaꞌapuaca mej mi yaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌij tɨ tiꞌitɨj huarɨ́j. Ayee mú tíꞌijree tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj hui caꞌanacan áꞌuraꞌani aꞌujna Jope. 
\p  
\v 39 Tɨꞌɨquí Pedro áꞌuraa huáꞌa jamuan. Tɨ́ꞌɨj aꞌuun aꞌaráꞌa, aꞌɨ́ɨ mú yaꞌuvíꞌitɨ aꞌánna tɨ auucáꞌa ɨ́ mɨꞌɨchi ɨ́ cuaartu tzajtaꞌa. Majta meꞌɨ́n mé ꞌuuca ɨ́ mej muaꞌantiújjɨɨmuajtarecaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej huácuii ɨ́ huáꞌacɨnaꞌajmuaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú jemin aꞌatavéejmeꞌecaa. Maújyeinecaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi tiraataseíjra tiꞌitɨ́j cɨ́ɨxuri, majta síicuꞌuri, tiꞌitɨ́j tɨ tíꞌitaahuacareꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Doorca tɨ́ꞌɨj aúcheꞌe ruuricaꞌa.  
\v 40 Aj pu ꞌi Pedro huaꞌutaꞌaíj mej huirácɨɨne. Aj pu ꞌi títunutacaꞌa. Tɨꞌɨquí raatéjhuau ɨ́ Dios jemi. Pɨ́ pu ancuréꞌevee tɨ́ꞌij raaseíj aꞌɨ́jna ɨ́ mɨꞌɨchi. Aj pu ꞌi ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¡Tabita, ajchesi! 
\p Aj pu ꞌi atáneerecaꞌa. Tɨ́ꞌɨj i raaseíj aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. Aj pu ꞌi aꞌujyeíjxɨ caama japua.  
\v 41 Ajta áꞌiyen Pedro pu rajvíꞌi muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze. Aj pu ꞌi raꞌajjáj. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn Pedro, huaꞌutajé aꞌɨ́mej ɨ́ íꞌihuaamuaꞌameꞌen, ajta aꞌɨ́mej mé ꞌuuca ɨ́ mej antiújjɨɨmuajtarecaꞌa. Aꞌɨ́j pu huaꞌutaseíjra ɨ́ tɨ huamɨ́ꞌɨ. Puꞌuri ruuricaꞌa aꞌɨ́jna. 
\p  
\v 42 Majta áꞌiyen nainjapua ráamuaꞌareeriꞌi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjmeꞌecaa aꞌujna Jope. Muꞌiitɨ́ mú ráꞌantzaahua meꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa.  
\v 43 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro, aꞌatzu pu aꞌuun aꞌuteájturaa aꞌujna u Jope. Seɨj pu jemi áꞌucatii tɨ navij tíꞌihuaꞌaca. Simón pu ántehuaacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. 
\c 10  
\s1 Tɨ nuꞌu seɨj huataseíjre aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Cornelio 
\p  
\v 1 Ajta seɨj aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Cesarea. Ayee pu ántehuaacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ teáataꞌa tɨjɨ́n Cornelio. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ huaꞌacapítan ɨ́ mej miyen ánteꞌarua tɨjɨ́n xantaaruꞌu ɨ́ mej Italia éꞌemeꞌecan.  
\v 2 Aꞌɨjna ɨ́ Cornelio, jeíhua pu ranáꞌamicheꞌe ɨ́ Dios, majta ɨ́ seica ɨ́ teɨtestemuaꞌameꞌen. Cornelio pu ajta ráꞌastehuaꞌa ɨ́ huaꞌayeꞌira aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Jéihua pu huaꞌutévaɨ tumin jɨmeꞌe, ajta rahuaucaꞌa jeíhua ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 3 Jaꞌanáj pu ayén tiujuꞌurɨ́j. Aꞌatzaj teꞌecáaráꞌa ɨ́ tacuarixpua jáꞌitaꞌa ucaméꞌecaa ɨ́ xɨcaj, tɨ́ꞌɨj tiꞌitɨ́j huataseíjre. Cu xɨee tevi uteájrupi u chiꞌita aꞌu tɨ aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Cornelio. Raaseíj temuaꞌa naa. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen seɨj tɨ tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ ta japua ɨ́ Dios jemi aꞌɨ́jna tɨ huataseíjre. Aj pu ꞌi ayén tiraatajé tɨjɨ́n: 
\p ―¡Cornelio! 
\p  
\v 4 Tɨꞌɨquí rajseíiraꞌajraa. Tíꞌitziɨɨneꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Cornelio. Aj pu ꞌi ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitáani, nevástaraꞌa? 
\p Aj pu ꞌi ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ ta japua tɨjɨ́n: 
\p ―Dios pu hui raꞌancuréꞌa nain ɨ́ pej peri ráahuaviiriꞌi, ajta ɨ́ pej jɨ́n huaꞌutévaɨ ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi.  
\v 5 Patáꞌaj huaꞌutaꞌaíjteꞌen ɨ́ teteca mej u áꞌujuꞌun meꞌújna u Jope, mej mi yaꞌuvéꞌeviꞌitɨn meꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨ ajta ayén ántehuaa tɨjɨ́n Pedro.  
\v 6 Aꞌuu pu hui aꞌutéjvee seɨ́j jamuan tɨ ajta ayén ántehuaa tɨjɨ́n Simón. Navij pu tíꞌihuaꞌaca aꞌɨ́jna ɨ́ Simón. A pu vejliꞌi éꞌeche aꞌu tɨ jaj eꞌeveꞌeꞌástɨme. Aꞌɨ́ɨ pu hui timuaatáꞌixaateꞌesin aꞌij pej yeꞌí huárɨni. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ ta japua. 
\p  
\v 7 Aj pu ꞌi áꞌuraa aꞌɨ́jna ɨ́ tevi tɨ tiráꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Cornelio. Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn Cornelio, huaꞌapuaca huataꞌítecaꞌa ɨ́ mej ravaɨreꞌe. Seɨ́j pu ajta seɨj huataꞌítecaꞌa tɨ iꞌi xantaaruꞌu. Jéꞌecan pu ráꞌastejcaꞌa ɨ́ huaꞌayeꞌira aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ xantaaruꞌu.  
\v 8 Nain pu huaꞌutáꞌixa aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huarɨ́j. Aj pu ꞌi huaꞌutaꞌítecaꞌa mej nuꞌu u áꞌujuꞌun u Jope. 
\s1 Tɨ nuꞌu tiꞌitɨ́j huataseíjre jemin ɨ́ Pedro 
\r (Hch. 11:5-10) 
\p  
\v 9 Yee ruijmuaꞌateꞌe yee, aꞌatzaj tacuarixpua, matɨ́ꞌɨj meri á vejliꞌi aujúꞌucaa u chajtaꞌa, aj pu ꞌi Pedro antíraa ɨ́ chiꞌij japua aꞌu tɨ aꞌupáꞌatza tɨ́ꞌij raatéjhuauni ɨ́ Dios jemi.  
\v 10 Jéꞌecan pu huataꞌíꞌicuatacaꞌa. Puꞌuri ayén tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ tiúꞌucuaꞌani. Matɨ́ꞌɨj mauj rɨ́ꞌɨ tíꞌiruurejcaꞌa ɨ́ tɨ tíꞌicuaꞌani, aj pu ꞌi tiꞌitɨ́j huataseíjre ɨ́ jemin.  
\v 11 Ayee pu aꞌɨ́jna tiuꞌuséij tɨ nuꞌu antaújcu u ta japua. Tiꞌitɨj pu á eꞌicámeꞌecaꞌa á júteꞌe, saavana tiꞌitɨ́j, muáacuacɨꞌe pu uhuáꞌisquíinajme, ajta antijɨ́ꞌɨcɨꞌihuacaꞌa.  
\v 12 Naíjmiꞌi mú titéꞌeseijreꞌecaꞌa aꞌɨ́jna jetze ɨ́ saavana naíjmiꞌi ɨ́ animaales, ɨ́ mej muáacuaca ajtaꞌɨ́ɨcajmee, majta ɨ́ mej chuaataꞌa huacɨꞌɨca, ɨ́ mej áꞌusinuurejyeꞌi, majta ɨ́ mej ráꞌaraꞌive. 
\p  
\v 13 Aj pu ꞌi jaꞌatɨ huánamuajriꞌi tɨ ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Pedro, ajchesi. Iiyaꞌa huáꞌucuii patáꞌaj huáꞌucuaꞌani. 
\p  
\v 14 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Canu xaa neꞌu. Canu jaꞌanáj racuaꞌani ɨ́ tɨ caí tatáꞌaca ɨ́ tayeꞌirá naꞌari tiꞌitɨ́j tɨ xánaꞌaviꞌireꞌe. 
\p  
\v 15 Ajtahuaꞌa jaꞌatɨ huánamuajriꞌi. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌiné nain pu rɨ́ꞌɨ tiuꞌuteájtuaa ɨ́ Dios, capej chéꞌe piyen tíꞌixajta yee xánaꞌaviꞌireꞌe. 
\p  
\v 16 Ayee pu huaícacajetze. Ajtahuaꞌa tíraa júteꞌe u ta japua aꞌɨ́jna ɨ́ saavana. 
\s1 Aꞌɨ́ɨme ɨ́ tɨ huaꞌutaꞌítecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Cornelio 
\r (Hch. 11:11-14) 
\p  
\v 17 Jéꞌecan pu tíꞌimuaꞌajca aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n aꞌiquí ꞌeen jɨ́n yé tanéj aꞌɨ́jna mɨ tiꞌitɨ́j, aꞌiquí téꞌeme íjii aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ huaꞌayeꞌira. Aúcheꞌe pu tíꞌimuaꞌajcá matɨ́ꞌɨj meꞌɨ́n aꞌaráꞌa táꞌapueerta aꞌɨ́ɨme ɨ́ tɨ huajaꞌutaꞌítecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Cornelio. Aꞌɨ́ɨ mú tiuꞌutaꞌíhuaꞌu aꞌu tɨ éꞌechejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Simón. Matɨ́ꞌɨj meꞌuun aꞌaráꞌa. 
\p  
\v 18 Aj mú mi caꞌanín jɨ́n huaꞌutajé tɨ puaꞌa nuꞌu aꞌuun áꞌuca aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨ ajta ayén ántehuaa tɨjɨ́n Pedro.  
\v 19 Ajta aꞌɨ́jna, aúcheꞌe pu tíꞌimuaꞌajcá aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ huataseíjre ɨ́ jemin. Aj pu ꞌi ayén tiraataꞌixaa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios tɨjɨ́n: 
\p ―Simón, seica mú hui muahuauhuau. Mé huaíca aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej muaatéhuaunen.  
\v 20 Ájchesi. Patáꞌaj acájraꞌani. Pej pi áꞌuraꞌani huáꞌa jamuan. Capej tíꞌitziɨɨneꞌe aꞌiné nee nu huaꞌutaꞌítecaꞌa. 
\p  
\v 21 Aj pu ꞌi acájraa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro aꞌu mej aꞌutéꞌuucaꞌa. Tɨꞌɨquí ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Nee nu neꞌɨ́n púꞌeen i sej nehuahuau. ¿Tiꞌitájni jɨ́n yé sevéꞌejuꞌun? 
\p  
\v 22 Aj mú mi miyen titeetaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee tu ꞌeen jɨ́n yevéꞌejuꞌun aꞌɨ́jna jetze meꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ Cornelio ɨ́ tɨ huaꞌacapítan. Rɨ́ꞌɨ pu hui tíꞌitevij. Jéihua pu hui ranáꞌamicheꞌe ɨ́ Dios. Ajta naímiꞌi mú rɨ́ꞌɨ tirájchaꞌɨɨ ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Seɨj tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua ɨ́ Dios jemi, aꞌɨ́ɨ pu raatáꞌixaa tɨ aꞌɨ́ɨn múꞌeetzi huataꞌáijta pej nuꞌu áꞌuraꞌani áa tɨ éꞌeche aꞌɨ́jna, tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn Cornelio muáanamua nain jɨmeꞌe aꞌachú pej penaꞌa caj tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin ɨ́ niuucari. ―Ayee mú tiraataꞌixaa. 
\p  
\v 23 Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn huaꞌutáꞌinee mej uteárute u chiꞌita. Aꞌuu mú aꞌuteájturaa aꞌujna. Yee ruijmuaꞌateꞌe yee pu áꞌuraa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro huáꞌa jamuan ɨ́ mej huaíca. Majta seica mú aꞌucɨ́j íꞌihuaamuaꞌameꞌen ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe meꞌuun éꞌechejcaꞌa aꞌujna u Jope. 
\s1 Pedro pu nuꞌu aꞌuun aꞌaráꞌa áa tɨ éꞌeche aꞌɨ́jna ɨ́ Cornelio 
\p  
\v 24 Majta seɨ́j jetze ɨ́ xɨcaj, aꞌúu mú aꞌaráꞌa u Cesarea. Aꞌɨ́ɨ pu huáꞌachuꞌeveꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Cornelio. Aꞌɨ́j pu jɨ́n huaꞌutajé ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa, ajta ɨ́ ruꞌamiigustemuaꞌa. Naíjmiꞌi mú tiújseɨj u chiꞌita.  
\v 25 Tɨ́ꞌɨj Pedro u aꞌuteájrupi u chiꞌita, aꞌɨ́ɨ pu raꞌantinájchecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Cornelio. Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn Cornelio á eꞌerájve á vejliꞌipuan ɨ́ Pedro.  
\v 26 Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn Pedro pu raꞌajjáj. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Huatéechaxɨ, tevi nuꞌu púꞌeen inee. 
\p  
\v 27 Matɨ́ꞌɨj aꞌatzu tiuꞌuxáata rujɨ́ɨmuaꞌa, matɨ́ꞌɨj mi uteájrupi u chiꞌita. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn Pedro huaꞌuseíj ɨ́ mej tiújseɨj jeíhua ɨ́ teɨte.  
\v 28 Aj pu ꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen xu tirúꞌumuaꞌaree ɨ́ tayeꞌirá tɨ caí taatáꞌaca itejmi i tej Israél jetze ajtémeꞌecan tej nuꞌu caí tiyen titejáꞌujujhuaꞌaneꞌen aꞌɨ́mej jamuan ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan ni tej nuꞌu caí tiyen tihuáꞌamuaare. 
\p ’Mɨ ajta Dios pu naataseíjra tɨ caí ayén tiraavíjteꞌe nej niyen tiraaxajta yee capu amɨ́n téꞌaste amɨjna ɨ́ jaꞌatɨ nusu yee xánaꞌaviꞌireꞌe pu seijreꞌe amɨjna.  
\v 29 Aꞌɨ́j mú jɨ́n, naatajé meꞌíjna i taꞌihuaamuaꞌa nej nuꞌu mú aꞌuvéꞌemeꞌen, canu tiꞌitɨ́j aꞌij tiuꞌutaxájtacaꞌa. Ayee nu tíꞌijxeꞌeveꞌe nej ráamuaꞌaree aꞌiquí ꞌeen jɨ́n senaatajé. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. 
\p  
\v 30 Aj pu ꞌi ayén tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Cornelio tɨjɨ́n: 
\p ―Puꞌuri hui teuumé muáacua xɨcaj, ayée nu niche huatacaí, nehuánitziꞌiveꞌe. Neajta raatéjhuau ɨ́ Dios jemi, aꞌatzaj cumu jáꞌitaꞌa ucaméꞌecaa ɨ́ xɨcaj. Tɨꞌɨquí jaꞌatɨ huataseíjre ineetzi jemi. Naa pu tiꞌitemastájyeꞌicaa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ ruꞌucáviɨjcaꞌa.  
\v 31 Ajta ayén tinaatáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨjɨ́n: “Cornelio, Dios pu nuꞌu ari ráanamuajriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ pej raatéjhuau ɨ́ jemin. Ajta aꞌɨ́ɨ pu raꞌutámuaꞌareeriꞌi aꞌachú pej caj tíhuaꞌutapuaíjve ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi.  
\v 32 Patáꞌaj hui huaꞌutaꞌíte mej u áꞌujuꞌun aꞌujna u Jope. Michéꞌe nuꞌu yaꞌuvéꞌeviꞌitɨn meꞌɨ́jna ɨ́ Simón, tɨ ajta ayén ántehuaa tɨjɨ́n Pedro. Aa pu áꞌuca aꞌu tɨ éꞌeche ɨ́ Simón, aꞌɨ́jna tɨ navij tíꞌihuaꞌaca. Aa pu nuꞌu éꞌeche aꞌájna vejliꞌi jaj tɨ eꞌeveꞌeꞌástɨme.” Ayee pu hui tinaatáꞌixaa. 
\p  
\v 33 ’Aꞌɨ́j nu jɨ́n caꞌanacan huaꞌutaꞌítecaꞌa mɨ seica mej mi muaajaꞌutájeeve. Xɨ́ꞌepɨꞌɨn pej huarɨ́j pej peri mú yaꞌuvéꞌeme. Yee tuꞌuri, ticu, naímiꞌi uꞌutéꞌuu. Dios pu ramuaꞌaree aꞌij tej yeꞌí tíꞌijxeꞌeveꞌe, tetáꞌaj naímiꞌi ráanamua aꞌachú tɨ́j naꞌa caj aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa tímuaataꞌaíj pej titaatáꞌixaateꞌen. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Cornelio. 
\p  
\v 34 Aj pu ꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―Nuꞌuri xaa niyen tíꞌinitɨejteꞌe íjii tɨjɨ́n ayej xaa neꞌu tiꞌayajna aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Dios naímiꞌi mú miyen titeetaniú tɨjɨ́n Dios pu ayén cheꞌatá naꞌa tíꞌijxeꞌeveꞌe naíjmiꞌica jɨmeꞌe tɨ́j ajta itejmi.  
\v 35 Naíjmiꞌica pu aꞌancuréꞌeviꞌitɨ ɨ́ Dios aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca, majta mej xɨ́ꞌepɨꞌɨn rɨcɨ. Capu Dios jetze ruxeꞌeveꞌe tɨ puaꞌa seɨ́j chuéjraꞌa japua méꞌemeꞌecantan meꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatén. 
\p  
\v 36 ’Aꞌii pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ niuucari ɨ́ tɨ Dios jɨ́n ayén tihuaꞌutajé aꞌɨ́mej ɨ́ huáacɨxaꞌastemuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Israél teecan. Aꞌɨ́ɨ pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ niuucari jɨmeꞌe tɨ tiuꞌutémuaꞌavisteꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ huáꞌa japua huaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús ɨ́ tɨ Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua. Aꞌɨjna ɨ́ tɨ tavástaraꞌa púꞌeen itejmi, aꞌɨ́ɨ pu taatáꞌa tej ti rɨ́ꞌɨ titeeteáturan ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 37 ’Xuꞌuri ramuaꞌaree aꞌij tɨ yeꞌí tiꞌitɨ huarɨ́j aꞌujna jáꞌahuaꞌa tɨ́j naꞌa nainjapua u Judea. Aꞌuu pu aꞌutéjche aꞌujna u Galilea tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ teɨte, ajta tɨ́ꞌɨj ráamuaɨꞌɨhuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan.  
\v 38 Dios pu yaꞌutaꞌítecaꞌa ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn jemin huateáturan ɨ́ Jesús. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́j pu jetze aráujcaꞌanejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Tɨꞌɨquí áꞌucheꞌecaneꞌe jáꞌaraa. Ayee pu íꞌirɨjcaa ɨ́ tɨ íꞌixɨꞌepɨꞌɨn jɨmeꞌe. Ajta tihuáꞌahuaꞌatehuaꞌa naíjmiꞌica ɨ́ mej rajpuaíjtzi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tiyaaruꞌu tihuáꞌaꞌaijteꞌecaꞌa. Ayee pu ꞌi rɨjcaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús aꞌiné Dios pu raatévaɨ. 
\p  
\v 39 ’Teen tu raaseíj nain jɨmeꞌe aꞌij tɨ huarɨ́j íiye aꞌu mej éꞌeche aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan ajta aꞌánna Jerusalén. Aꞌɨ́ɨ mú ráꞌutatai ɨ́ cɨyej jetze taꞌutácúruu. Ayee mú hui ꞌeen jɨ́n raajéꞌica meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 40 Ajta, Dios pu ajtahuaꞌa raatatɨ́ste ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan tɨ́ꞌɨj teuuméꞌeca huaíca xɨcaj tɨ huamɨ́ꞌɨ. Aꞌɨ́j pu jɨ́n ajtahuaꞌa huatarúj aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ajta Dios pu hui huaꞌutáꞌa mej mi seica raaseíj.  
\v 41 Camu naímiꞌi raaseíj, sino aꞌɨ́ɨ muꞌu ɨ́ tɨ huaꞌavéꞌeviꞌitɨ ɨ́ Dios. Iteen tu teꞌɨ́ɨn púꞌeen i tej tiúꞌucuaa, teajta huaꞌí jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ́ꞌɨj aꞌitaraꞌa aꞌu mej eꞌevéꞌenamiꞌihuajme ɨ́ mɨꞌɨchite. Teen tu hui xaa neꞌu raaseíj. 
\p  
\v 42 ’Aꞌɨ́ɨ pu titaataꞌaíj tej ti tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte, teajta tiyen tiraataxáj yee Jesús pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ huaꞌuxɨ́jteꞌen naíjmiꞌica ɨ́ teɨte, ɨ́ mej mauj ruurijme, majta ɨ́ mej meri huácuii.  
\v 43 Ajta ɨ́ mej títetatéꞌecaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa, naímiꞌi mú tiuꞌutaxájtacaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ puaꞌa nuꞌu jaꞌatɨ tɨ naꞌa, ráꞌantzaahuateꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, nain pu nuꞌu jɨ́n tiraatáꞌuuniꞌira ɨ́ tɨ jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi niuucajtzeꞌen ɨ́ Jesús. 
\s1 Tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu huateájturaa huáꞌa jemi aꞌɨ́mej ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan 
\r (Hch. 11:15-17) 
\p  
\v 44 Aúcheꞌe pu tíꞌixajtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios yé veꞌecáane. Tɨꞌɨquí huateájturaa huáꞌa tzajtaꞌa naíjmiꞌica jemi aꞌɨ́mej ɨ́ mej ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro.  
\v 45 Seica mú majta á aꞌutéꞌuucaꞌa ɨ́ mej aꞌɨ́mej jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, ɨ́ mej majta aꞌɨ́mej jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej raꞌancuréꞌecuraꞌa ɨ́ runavij ɨ́ taꞌantiújviꞌi ɨ́ mej jetzen seaꞌaraca. Jéꞌecan mú rɨ́ꞌɨ taꞌutaseíj aꞌɨ́ɨme meꞌɨ́jna jɨ́n tɨ Dios ajta raateájtuaa ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan.  
\v 46 Ayee mú ꞌeen jɨ́n rɨ́ꞌɨ taꞌutaseíj aꞌiné ayée mú tíhuáꞌunamuajriꞌi ɨ́ mej seica niuucari jɨ́n tíꞌixajtacaꞌa, majta jéꞌecan mú rɨ́ꞌɨ tiratáꞌacareꞌe ɨ́ Dios. 
\p  
\v 47 Aj pu ꞌi ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee mú cheꞌatá menaꞌa tiraꞌancuréꞌa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios tetɨ́j iteen. Ayej neꞌase, capu méèj jaꞌatɨ tɨ huaꞌutáꞌijmɨi mej caí rumuaɨꞌɨhua aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte. Capu xaa neꞌu méèj jaꞌatɨ. 
\p  
\v 48 Ajta áꞌiyen huaꞌutaꞌaíj mej huaújmuaɨꞌɨhua niuucajtzeꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús ɨ́ tɨ ajta Cɨríistuꞌu púꞌeen, ɨ́ tɨ Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua. Ayee pu aꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́j, matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́n ɨ́ mej huámuaɨꞌɨvijhuacaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú raatáhuaviiriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨ aꞌɨ́ɨn á aꞌuteáturan huáꞌa jamuan aꞌachú cumu huaꞌapua xɨcaj, huaíca xɨcaj. 
\c 11  
\s1 Tɨ nuꞌu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Cornelio 
\r (Hch. 10:9-23, 44-48) 
\p  
\v 1 Aj mú mi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ihuáamuaꞌameꞌen púꞌeen ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjme nainjapua ɨ́ Judea, aꞌɨ́ɨ mú ráamuaꞌareeriꞌi tɨjɨ́n aꞌɨ́ɨ mú majta raꞌancuréꞌa ɨ́ niuucari ɨ́ tɨ aꞌɨ́jna jetze aꞌuvéꞌemej ɨ́ Dios aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan.  
\v 2 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Pedro aꞌánna aꞌaráꞌa aꞌánna Jerusalén, majta áꞌiyen aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, ɨ́ mej raꞌantisíꞌiche ɨ́ runavij, aꞌij mú puaꞌa tiraatajé meꞌɨ́jna.  
\v 3 Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌij pej puaꞌa huarɨ́j aꞌiné aꞌɨ́mej pej huajaꞌuvéꞌemuaarecaꞌa ɨ́ mej caí raꞌantisíꞌiche ɨ́ runavij, pajta huáꞌa jamuan tiúꞌucuaa. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme. 
\p  
\v 4 Aj pu ꞌi Pedro aꞌutéjche tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen nain aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huarɨ́j.  
\v 5 Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌuu nu chajtaꞌa aꞌutéveecaꞌa aꞌujna Jope. Neraatéhuausimeꞌecaa ɨ́ Dios jemi. Aj pu ꞌi tiꞌitɨ́j ineetzi jemi huataseíjre, saavana tiꞌitɨ́j tɨ júteꞌe á eꞌicaanej. Muáacuacɨꞌe pu ajtaujhuaꞌisquíinajmee, ajta antijɨ́ꞌɨcɨꞌihuacaꞌa. An pu hui eꞌicaanej aꞌu nej áꞌujcatii.  
\v 6 Nee nu raseíjracaꞌa. Aj nu ni aꞌɨ́mej huaseíj aꞌɨ́jna tzajtaꞌa ɨ́ saavana jeíhua mú animaales, ɨ́ mej muáacuaca ajtaꞌɨ́ɨcajmee, majta ɨ́ mej simuáruuni, majta ɨ́ mej chuaataꞌa huacɨꞌɨca ɨ́ mej áꞌusinuurejyeꞌi, majta ɨ́ mej ráꞌaraꞌive. 
\p  
\v 7 ’Netɨ́ꞌɨj ni neꞌɨ́jna huánamuajriꞌi. Aj pu ꞌi jaꞌatɨ ayén tinaatáꞌixaa tɨjɨ́n: “¡Pedro, ajchesi! Iiyaꞌa huáꞌucuii, patáꞌaj huáꞌucuaꞌani.”  
\v 8 Ayee nu hui tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: “Nevástaraꞌa, canu xaa neꞌu, aꞌiné canu jaꞌanáj ráacua tiꞌitɨ́j tɨ caí tatáꞌaca ɨ́ tayeꞌirá nusu tiꞌitɨ́j tɨ xánaꞌaviꞌireꞌe.” 
\p  
\v 9 ’Uteꞌe pu hui pújmeꞌen ajtahuaꞌa jaꞌatɨ ayén tinaatáꞌixaa tɨjɨ́n: “Aꞌiné nain pu tiúꞌutaahuacaꞌa ɨ́ Dios, capej chéꞌe piyen tíꞌixajta yee xánaꞌaviꞌireꞌe.”  
\v 10 Huaíca pu ayén tiujuꞌurɨ́j. Ajta áꞌiyen tíraa júteꞌe u ta japua aꞌɨ́jna ɨ́ saavana. 
\p  
\v 11 ’Jɨ́meꞌen puꞌu tíraa, seica mú hui u aꞌaráꞌa aꞌujna aꞌu nej áꞌucatii inee. Mé huaícacaꞌa aꞌɨ́ɨme. Aꞌuu mú nuꞌu huajaꞌutaꞌítecaꞌa u Cesarea mej mi náahuauni ineetzi.  
\v 12 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu naataꞌáij nej nuꞌu áꞌuraꞌani huáꞌa jamuan aꞌɨ́mej, nej nuꞌu caí huáꞌatziɨɨneꞌe. Aꞌɨ́ɨ mú majta aꞌucɨ́j ne jamuan aꞌímej i taꞌihuaamuaꞌa i mej arájsevi. Naíimiꞌi tu aꞌuteájrupi u chiꞌita aꞌu tɨ éꞌeche aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. 
\p  
\v 13 ’Aꞌɨ́ɨ pu taataꞌixaa tɨ nuꞌu seɨj huataseíjre aꞌájna aꞌu tɨ éꞌeche. Aꞌɨjna ɨ́ tevi, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe seɨj tɨ nuꞌu tíꞌivaɨreꞌe u ta japua ɨ́ Dios jemi. Ayee pu nuꞌu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ tevi tɨjɨ́n: “Patáꞌaj huaꞌutaꞌíte mɨ teteca aꞌujna u Jope mej mi u yaꞌutájeeve aꞌɨ́jna ɨ́ Simón tɨ ajta ayén ántehuaa tɨjɨ́n Pedro.  
\v 14 Aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu timuaatáꞌixaateꞌesin aꞌij tɨ yeꞌí Dios timuaatáꞌuuniꞌira ajta naíjmiꞌica aꞌɨ́mej áꞌateɨtestemuaꞌa.” Ayee pu hui tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. 
\p  
\v 15 ’Netɨ́ꞌɨj aꞌutéjche nej tihuaꞌutáꞌixaateꞌen, aj pu ꞌi yé veꞌecáane aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Aꞌɨ́ɨ pu hui aꞌuteájturaa huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́mej. Ayee pu cheꞌatá naꞌa tiuꞌuteájturaa itejmi tzajtaꞌa.  
\v 16 Aj nu ni raꞌutámuaꞌareeriꞌi neꞌɨ́jna ɨ́ tɨ ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ tavástaraꞌa tɨjɨ́n: “Ayej xaa neꞌu tiꞌayajna, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Juan, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu huáꞌumuaɨꞌɨhuacareꞌe á jaj jɨmeꞌe. Aru aꞌɨ́ɨ pu xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios huateáturaasin múꞌejmi tzajtaꞌa.” Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 17 ’Aꞌɨ́j pu jɨ́n, tɨ puaꞌa Dios ayén cheꞌatá naꞌa tíhuaꞌutapuaíjveꞌen ɨ́ tɨ ajta taatapuaíjve itejmi tetɨ́ꞌɨj ráꞌantzaahua aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús ɨ́ tɨ Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua, aꞌiné auj tíꞌirɨꞌɨri nej raꞌantimuáꞌitɨn ɨ́ Dios. ―Ayee puꞌu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. 
\p  
\v 18 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi meꞌɨ́jna íꞌihuaamuaꞌameꞌen ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjme aꞌánna Jerusalén, camu chéꞌe tiꞌitɨ́j xajtacaꞌa, sino rɨ́ꞌɨ mú tiraatáꞌa ɨ́ Dios tɨjɨ́n: 
\p ―Huateáxcuiꞌihua, puꞌuri hui Dios huaꞌutáꞌa ɨ́ mej seɨ́j chuéjraꞌa japua éꞌeche mej mi jéjcuacan jɨ́n tiúꞌumuaꞌati mej mi ruuri muáꞌaraꞌani tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. 
\s1 Ɨ́ mej nuꞌu meꞌuun eꞌetiújseꞌɨri u Antioquía 
\p  
\v 19 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej aꞌucɨ́jxɨ meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej seica raajéꞌica meꞌɨ́jna ɨ́ Esteban, majta aꞌij puaꞌa huáꞌuruu aꞌɨ́mej ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, aꞌɨ́ɨ mú aꞌɨmuá aꞌucɨ́jxɨ. Aꞌuu mú aꞌaráꞌa aꞌájna jáꞌahuaꞌa Fenicia, majta seica aꞌujna jáꞌahuaꞌa Chipre, majta seica aꞌujna jáꞌahuaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Antioquía. Aꞌɨ́mej mú huatáꞌixaa ɨ́ niuucari ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan.  
\v 20 Majta ɨ́ seica ɨ́ mej Chipre éꞌemeꞌecan aꞌɨ́mej jamuan ɨ́ mej Cirene éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú meꞌuun aꞌatanéj meꞌújna u Antioquía. Aj mú mi autéjhuii mej huaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaꞌaniuuca jɨ́n tíꞌixaxaꞌa ɨ́ griego. Aꞌɨ́j mú huaꞌutáꞌixa ɨ́ niuucari ɨ́ tɨ tiuꞌutémuaꞌavisteꞌe aꞌɨ́jna jetze meꞌecan ɨ́ tavástaraꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 21 Jéihua pu huaꞌutévaɨ ɨ́ tavástaraꞌa. Aꞌɨ́j mú jɨ́n muꞌiitɨ́ ráꞌantzaahua. Majta raꞌancuréꞌeviꞌitɨ ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 22 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjme aꞌánna Jerusalén, matɨ́ꞌɨj meꞌɨ́n ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huarɨ́j, aꞌɨ́j mú huataꞌítecaꞌa ɨ́ Bernabé aꞌujna Antioquía.  
\v 23 Tɨ́ꞌɨj aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé, tɨꞌɨqui raaseíj tɨ Dios rɨ́ꞌɨ tiúꞌuruu huáꞌa jemi. Aꞌɨ́j pu jɨ́n jéꞌecan huataújtemuaꞌave aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa mej nuꞌu u huateújcaꞌanen ɨ́ ru tzajtaꞌa mej mi mauj ráꞌatzaahuateꞌe ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 24 Ayee pu tiúꞌuruu aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé, aꞌiné rɨ́ꞌɨ pu tíꞌitevistacaꞌa. Jéꞌecan pu aꞌɨ́jna jetze aráujcaꞌanejcaꞌa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Ajta jeíhua pu téꞌatzaahuateꞌecaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n jeíhua huaꞌutéemuaꞌitɨ ɨ́ teɨte mej mi ráꞌantzaahuateꞌen meꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 25 Tɨ́ꞌɨjtáꞌi áꞌuraa aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé aꞌujna u Tarso tɨ i ráahuauni aꞌɨ́jna ɨ́ Saulo.  
\v 26 Tɨꞌɨquí ráateu. Aj pu ꞌi aꞌuun yeꞌeráaviꞌitɨ aꞌujna Antioquía. Aꞌuu mú áꞌatee huáꞌa jamuan ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe aꞌachú cumu seɨ́j nineꞌiraꞌa. Majta tihuaꞌumuáꞌate jeíhua ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Saulo. Aꞌujna u Antioquía, majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte amuacaícan mú miyen huaꞌutamuájtecaꞌa tɨjɨ́n cristianos mú púꞌeen. 
\p  
\v 27 Aꞌájna xɨcájraꞌa jetze, seica mú u aꞌaráꞌa aꞌujna Antioquía Jerusalén mej eꞌeráacɨ. Aꞌɨ́ɨ mú meꞌɨ́n púꞌeeneꞌe ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa.  
\v 28 Ayee pu ántehuaꞌacaꞌa seɨj tɨjɨ́n Agabo. Aꞌɨ́ɨ pu á aꞌutéechaxɨ á jáꞌitaꞌa huáꞌa tzajtaꞌa. Aꞌɨ́j pu jetze aráujcaꞌanejcaꞌa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, tɨ́ꞌij ayén tihuaꞌutáꞌixaateꞌen tɨ nuꞌu huatúuriꞌihua aꞌame nainjapua íiyen chaanaca japua. (Ayej xaa neꞌu tiujuꞌurɨ́j tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn tíꞌaijtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ rey tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Claudio.) 
\p  
\v 29 Aj mú mi meꞌɨ́n ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjme aꞌujna Antioquía, aꞌɨ́ɨ mú raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare mej tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa aꞌujna u Judea ɨ́ mej jɨ́n huateújvaɨreꞌen, seɨj majta seɨj mej miyen tíhuaꞌutapuaíjveꞌen aꞌachú mej caj tíꞌijviicuaꞌi.  
\v 30 Ayee mú huarɨ́j. U mú tihuajaꞌutaꞌítiꞌiriꞌi nain ɨ́ mej tíhuaꞌutapuaíjve. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Bernabé, aꞌɨ́jna jamuan ɨ́ Saulo, aꞌɨ́ɨ mɨ huaꞌutátuii ɨ́ huáꞌavaujsimuaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌánna Jerusalén. 
\c 12  
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu raajéꞌica aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, majta raꞌiteáana meꞌɨ́jna ɨ́ Pedro 
\p  
\v 1 Ajta, aꞌájna xɨcájraꞌa jetze, aꞌɨ́jna ɨ́ rey ɨ́ Heródes, aꞌɨ́ɨ pu aꞌutéjche tɨ huáꞌaviviꞌi seica ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe tɨ́ꞌij aꞌij puaꞌa huáꞌuruuren.  
\v 2 Aꞌɨ́ɨ pu raataꞌaíjtacaꞌa mej raajéꞌica ɨ́ Jacobo, ɨ́ tɨ jaꞌatzeáaraꞌan púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Juan. Aꞌɨ́ɨ mú ruꞌijveíjchecaꞌa ɨ́ muꞌúuraꞌan.  
\v 3 Aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu ramuaꞌareerecaꞌa tɨ huaꞌaránajchecaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan tɨ aꞌɨ́ɨn ayén tiúꞌuruu, aꞌɨ́ɨ pu ajta huatéeviꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, aꞌájna matɨ́ꞌɨj meꞌɨ́n tíꞌiyestejcaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej racuaꞌaca ɨ́ pan tɨ caí cujchiraꞌa. 
\p  
\v 4 Ayee pu aꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́j ɨ́ Heródes tɨ raꞌiteáana aꞌujna carcel. Jéihua mú rachaꞌɨɨcaꞌa miyen muáacua méꞌe. Majtahuaꞌa méyee memuáacua méꞌe. Majtahuaꞌa muáacua méꞌe. Majtahuaꞌa méyee muáacua méꞌe. Ayee pu aꞌɨ́ɨn tíꞌimuaꞌajca tɨ aꞌájna ruꞌirájtuaani mej mi raaseíj naímiꞌi ɨ́ teɨte. Ayee pu tiuꞌumuáꞌaj tɨ ayén huárɨni, tɨ́ꞌɨj teꞌenáaráꞌan ɨ́ mej tiuꞌuyéꞌeste meꞌɨ́jna jɨmeꞌe cáneꞌaxɨ mej cuiꞌica.  
\v 5 Aꞌɨ́j pu jɨ́n aꞌɨ́ɨn Heródes rachaꞌɨɨcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. 
\p Mɨ majta ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, aꞌɨ́ɨ mú aꞌujcaꞌanéecan jɨ́n rahuaucaꞌa ɨ́ Dios jemi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Pedro. 
\s1 Dios pu ruꞌirájtuaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro 
\p  
\v 6 Yee ruijmuaꞌateꞌe yee pu huateátɨcaꞌarecaꞌa ajta puꞌuri ruꞌirájtuaanícheꞌe mej mi raaseíj ɨ́ teɨte. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pedro íꞌicujcaa. A jáꞌitaꞌa aꞌureꞌecaꞌitɨ́ anájɨꞌɨcɨꞌihuacaꞌa cadeena jɨmeꞌe ruꞌɨ́ɨca jetze, ajta rumuájcaꞌa jetze. Majta ɨ́ xantaaruꞌu mej huaꞌapua, aꞌɨ́ɨ mú ajtatápiꞌihuajmeꞌecaa meꞌɨ́jna jetze ɨ́ Pedro. Majta seica ɨ́ xantaaruꞌu, aꞌúu mú á eꞌitéꞌuucaꞌa táꞌapueerta, mej rachaꞌɨɨcaꞌa. 
\p  
\v 7 Aj pu ꞌi jíyeꞌitzi jɨmeꞌe, seɨj huataseíjre jemin. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen seɨj tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua ɨ́ tavástaraꞌa jemi. Ajta uhuanéeriꞌicɨreꞌajraa aꞌujna u carcel. Aj pu ꞌi raatáruureajxɨ aꞌɨ́jna ɨ́ tevi. Raajɨ́ste aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Caꞌanacan, ajchesi. 
\p Aj pu ꞌi á éꞌejvatzɨjxɨ ɨ́ cadeena á chuaataꞌa aꞌɨ́jna tɨ jɨ́n jɨ́ꞌɨcɨꞌihuacaꞌa ɨ́ Pedro.  
\v 8 Aj pu ꞌi ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Ucáꞌachejteꞌe muaꞌasiicuꞌu, ajta ajtáꞌacaꞌacaiteꞌe. 
\p Aj puꞌi ayén huarɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. Ajtahuaꞌa ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua tɨjɨ́n: 
\p ―Ucáꞌachejteꞌe mɨ seɨ́j muáꞌacɨɨxu. Patáꞌaj naatavájra ineetzi. 
\p  
\v 9 Aj pu ꞌi huirájraa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro, cujtaꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua. Ajta capu ramuaꞌareerecaꞌa ti ayén tiꞌayajna aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j raruurejcaꞌa aꞌɨ́jna jamuan ɨ́ tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua. Capu ramuaꞌareerecaꞌa ti ayén tiꞌayajna nusu tíꞌimaaracaꞌa naꞌa. 
\p  
\v 10 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌuréꞌene aꞌu tɨ aꞌutéveecaꞌa seɨj ɨ́ xantaaruꞌu tɨ rachaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ carcel. Majta ꞌáꞌayee seɨ́j jemi ɨ́ xantaaruꞌu. Aj mú mi meꞌɨ́n aꞌuréꞌene aꞌutɨ́ tepúustiꞌi puéertaraꞌa eꞌitéjvee aꞌu tɨ aꞌatanén ɨ́ juye. Tɨꞌɨquí antaújcu ruseɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ puéerta. Aj mú mi huiráacɨ. Aꞌɨ́j mú jetze aꞌucɨ́j ɨ́ juye. Matɨ́ꞌɨj mi raatéexɨjte aꞌu tɨ aúuꞌase ɨ́ juye. Jíyeꞌitzi jɨ́n pu áꞌuraa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua.  
\v 11 Aj pu ꞌi ráamuaꞌareeriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro tɨ ayén tiꞌayajna. Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Nuꞌuri ramuaꞌaree tɨ ayén tiꞌayajna tɨ tavástaraꞌa seɨ́j u aꞌutaꞌítecaꞌa tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn nuꞌirájtuaani tɨ́ꞌij caí ayén tináaruuren aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Heródes, majta aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 12 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn ráamuaꞌareeriꞌi tɨ ayén tiꞌayajna, aj pu ꞌi áꞌuraa. Aꞌuu pu aꞌaráꞌa María tɨ éꞌeche, náànajraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Juan tɨ ajta ayén ántehuaa tɨjɨ́n Marcos. Aꞌuu mú tiújseɨj jeíhua ɨ́ teɨte. Aꞌɨ́ɨ mú rahuaucaꞌa ɨ́ Dios jemi.  
\v 13 Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn teꞌejteátuꞌasixɨ aꞌájna táꞌapueerta aꞌájna taꞌanténineꞌi. Aj pu ꞌi seɨj huirájraa tɨ́ꞌij raaseíj jaꞌatɨ tɨ pɨ́rɨcɨ. Temuaij aꞌɨ́jna, ꞌɨ́itaꞌa tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Rode.  
\v 14 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn ráanamuajriꞌi tɨ huajíjhuacaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ráamuaꞌareeriꞌi tɨjɨ́n aꞌɨ́ɨ pu pɨ́rɨcɨ ɨ́ Pedro. Capu ajta teꞌentacú. Ayee pu huarɨ́j, aꞌiné huápɨꞌɨ pu rútemuaꞌaveꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ temuaij. Tɨꞌɨquí aꞌutɨéechejraa tɨ́ꞌij huajaꞌutáꞌixaateꞌen tɨ nuꞌu á aꞌutéveecaꞌa á táꞌapueerta aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. 
\p  
\v 15 Aj mú mi miyen tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ temuaij tɨjɨ́n: 
\p ―Páꞌatɨmuaꞌi pepuꞌu. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn, jeíhua pu ayén tíꞌixajtacaꞌa tɨ ayén tiꞌayajna, tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨ pu hui pɨ́rɨcɨ. 
\p Majta meꞌɨ́n, miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Capu aꞌɨ́ɨn púꞌeen. Xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan pu púꞌeen. 
\p  
\v 16 Ajta aúcheꞌe aꞌɨ́ɨn Pedro, teꞌejteátuꞌaxaꞌa ɨ́ puéerta jetze. Aj mú mi xaa teꞌentacú. Matɨ́ꞌɨj raaseíj, jéꞌecan mú aꞌij teꞌutaseíj.  
\v 17 Rumuájcaꞌa pu jɨ́n huaꞌutáꞌixa aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro mej mi caí chéꞌe aꞌij teáruaasimeꞌen. Aj pu ꞌi huaꞌutáꞌixa aꞌij tɨ yeꞌí tiruꞌirájtuaa u carcel aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa. Ajta ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Setáꞌaj raatáꞌixaateꞌen seꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo, seajta ɨ́ seica ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa. 
\p Aj puꞌi áꞌuraa. Tɨꞌɨquí u jáꞌahuaꞌa yee aꞌaráꞌa. 
\p  
\v 18 Yee ruijmuaꞌateꞌe yee cumu tapuáꞌarijmeꞌeca. Jéihua mú áꞌupuaapuaꞌareꞌe ɨ́ xantaaruꞌu. Camu ramuaꞌareerecaꞌa aꞌij tɨ tiꞌitɨj ráaruu aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro.  
\v 19 Jéihua pu rahuauhuau aꞌɨ́jna ɨ́ Heródes. Capu ráateu. Aj pu ꞌi aꞌɨ́mej huataꞌíhuaꞌuriꞌi ɨ́ xantaaruꞌu ɨ́ mej rachaꞌɨɨcaꞌa. Ajta áꞌiyen aꞌɨ́ɨn Heródes huaꞌutaꞌaíjtacaꞌa mej nuꞌu huáꞌucuiꞌini aꞌɨ́mej ɨ́ xantaaruꞌu. Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn huirájraa u Judea aꞌɨ́jna ɨ́ Heródes. Tɨꞌɨquí aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna Cesarea. Aꞌuu pu áꞌatee. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu huamɨ́ꞌɨ ɨ́ Heródes 
\p  
\v 20 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Heródes, temuaꞌa pu tihuáꞌajaaxɨejviꞌiracaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌuun aꞌuchéjme aꞌujna u Tiro, majta ɨ́ mej Sidón éꞌeche. Aꞌɨ́ɨ mú tiújseɨj. Matɨ́ꞌɨj mi naímiꞌi u aꞌatanéj aꞌujna Cesarea. Méjxeꞌeveꞌecaꞌa mej tiuꞌuxáj meꞌɨ́jna jamuan ɨ́ Heródes. Matɨ́ꞌɨj mi seɨ́j huamuáꞌitɨ tumin jɨmeꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ ravaɨreꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ rey. Ayee pu ántehuaacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨjɨ́n Blasto. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutévaɨ mej mi tiuꞌuxáj jamuan. Matɨ́ꞌɨj mi raatáhuaviiriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Heródes tɨ́ꞌij caí chéꞌe huáꞌajaaxɨejviꞌira aꞌɨ́mej, sino chéꞌe rɨ́ꞌɨ tíꞌeeneꞌen. Majta rátziɨɨneꞌecaꞌa aꞌiné aꞌúu pu tejaꞌuvéꞌeyeꞌicaa ɨ́ tihuáꞌacuaꞌira aꞌujna jáꞌahuaꞌa aꞌujna chuéjraꞌa japua aꞌu tɨ tejéꞌaijta aꞌɨ́jna ɨ́ Heródes. 
\p  
\v 21 Aꞌájna xɨcájraꞌa jetze mej raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare, aꞌɨ́ɨ pu ucaújchejte ɨ́ rusiicuꞌu ɨ́ mej jɨ́n ráamuaꞌati tɨ aꞌɨ́ɨn iꞌirey. Aj pu ꞌi acáayeijxɨ ɨ́ ɨpuari jetze. Tɨꞌɨquí tihuaꞌutáꞌixaa naíjmiꞌica ɨ́ teɨte.  
\v 22 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Heródes, ayée mú titeetejíihuajraa tɨjɨ́n: 
\p ―Dios pu hui pɨ́rɨcɨ mɨ tɨ tiꞌixa, capu tevi púꞌeen. 
\p  
\v 23 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Heródes, capu rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios. Aꞌɨ́j pu jɨ́n áꞌiyen seɨj ɨ́ tɨ tíꞌivaɨreꞌe u ta japua ɨ́ tavástaraꞌa jemi, aꞌɨ́ɨ pu tiráacuiꞌini. Tɨꞌɨquí tijcuíꞌinecaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́n chuꞌinute raatéjcɨꞌɨcɨ meꞌɨ́jna ɨ́ Heródes. Aj pu ꞌi huamɨ́ꞌɨ. 
\p  
\v 24 Majta, jeíhua mú ráanamuajriꞌi ɨ́ niuucari ɨ́ mej tavástaraꞌa jetze meꞌecan tiuꞌutaxájtacaꞌa. Amuacaícan, aꞌɨ́ɨ mú ráanamuajriꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej á vejliꞌi antachéejmee, majta ájcaꞌihua ɨ́ méyee mej aꞌuchéjme, majtáhuaꞌa ajcaꞌihuáꞌɨmua mej aꞌuchéjme. Naíjmiꞌicɨꞌe pu huanamuáareajraa.  
\v 25 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Bernabé, ajta ɨ́ Saulo, matɨ́ꞌɨj araúraste ɨ́ mej tihuajaꞌutaꞌítiꞌiriꞌi, aꞌɨ́ɨ mú aꞌucɨ́j aꞌujna Jerusalén. Majta yaꞌuvíꞌitɨ meꞌɨ́jna ɨ́ Juan tɨ ajta ayén ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Marcos. 
\c 13  
\s1 Matɨ́ꞌɨj amuacaícan aꞌucɨ́j majtáhuaꞌa méyee aꞌɨ́jna ɨ́ Saulo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé mej mi tihuaúꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte 
\p  
\v 1 Ajta, aꞌujna jáꞌahuaꞌa, chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Antioquía, aꞌúu mú aꞌutéꞌuucaꞌa ɨ́ teɨte ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe. Seica mú tíꞌixajtacaꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan, majta seica mú tihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa ɨ́ teɨte. Aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Simón, tɨ ajta ayén ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n tɨ xuꞌumuaraꞌa. Ajtahuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Lucio tɨ Cirene éꞌemeꞌecan, ajta ɨ́ Manaén. (Aꞌɨjna ɨ́ Manaén, aꞌɨ́ɨ pu amiiguraꞌan pu éeneꞌe ɨ́ Heródes tɨ tíꞌaijtacaꞌa nainjapua u Galilea). Ajta pu aꞌɨ́ɨn aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Saulo. 
\p  
\v 2 Jaꞌanáj mú téniúuveꞌe, majta rúꞌitziꞌiveꞌecaꞌa, aj pu i aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Sehueꞌevéꞌeviꞌitɨchi semɨ́jna mɨ Bernabé, seajta semɨ́jna mɨ Saulo matáꞌaj hui miyen tiuꞌutévaɨreꞌen meꞌɨ́jna jɨ́meꞌen ɨ́ nej neri tihuaꞌutáꞌitɨiira. 
\p  
\v 3 Aj mú mi raatáhuaviiriꞌi ɨ́ Dios, majta rúꞌitziꞌiveꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌavéꞌemuarɨꞌexɨ ɨ́ huáꞌamuꞌuutzeꞌe. Aj mú mi huaꞌutaꞌítecaꞌa mej nuꞌu áꞌucɨɨne. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu meꞌuun aꞌatanéj u Chipre 
\p  
\v 4 Aꞌiné aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutaꞌítecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Saulo, aꞌúu mú pújmeꞌen aꞌucɨ́j aꞌujna jáꞌahuaꞌa, chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Seleucia. Aj mú mi atéecɨ ɨ́ baarcu jetze. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌuun jetze pújmeꞌen antacɨ́j seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ eꞌeráahuachi tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Chipre. 
\p  
\v 5 Aꞌuu mú vejliꞌi eꞌejtéene aꞌujna jáꞌahuaꞌa baarcu tɨ aꞌutéecheꞌeca. Ayee pu téjaꞌarájtehuaa ɨ́ chajtaꞌana tɨjɨ́n Salamina. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌij tɨ tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ Dios. Aꞌuu pu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa huaꞌateyuu tzajtaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌa jamuan huaméꞌecaa, ajta pu aꞌɨ́ɨn huáꞌavaɨreꞌecaꞌa. 
\p  
\v 6 Nain japua mú úꞌucɨɨnecaꞌa tɨ́j naꞌa á tejeꞌeráahuachi. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌaráꞌa chajtaꞌa, tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Pafos. Aꞌuu mú raꞌantinájchecaꞌa seɨ́j ɨ́ tɨ Israél jetze ajtémeꞌecan tɨ ayén ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Barjesús. Támuaꞌaree aꞌɨ́jna. Ajta tíꞌihuaꞌitaca tɨ nuꞌu tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. 
\p  
\v 7 Aꞌɨjna tɨ támuaꞌaree, aꞌɨ́ɨ pu ravaɨreꞌecaꞌa ɨ́ tajtuhuan ɨ́ tɨ jɨ́n antiújmuaꞌaree. Ayee pu ántehuaacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tajtuhuan tɨjɨ́n Sergio Paulo. Jéꞌecan pu téꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tajtuhuan. Aj pu i huaꞌutaꞌaíjtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Saulo aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn tajtuhuan ayén tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ huáꞌunamua aꞌij tɨ ꞌeen jɨ́n huajaꞌutaꞌítecaꞌa ɨ́ Dios. 
\p  
\v 8 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ támuaꞌaree, aꞌɨ́ɨ pu ayén ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Elimas. Aꞌɨ́ɨ pu huáꞌa jetze meꞌecan huatéechaxɨ tɨ́ꞌij caí téꞌantzaahuateꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ tajtuhuan.  
\v 9 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Saulo, tɨ ajta ayén ántehuaa tɨjɨ́n Pablo, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jna jetze aráujcaꞌanejcaꞌa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Aj pu i raꞌaráaseij temuaꞌa naa. 
\p  
\v 10 Tɨꞌɨquí ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee pe tíꞌihuaꞌitaca, ɨ́ tɨ tiyaaruꞌu aꞌatáàta púꞌeen, múꞌee pe caí raxɨ́ꞌeveꞌe naíjmiꞌi tɨ́j naꞌa tɨ íꞌixɨꞌepɨꞌɨn. ¿Ni qui hui pecaí jaꞌanáj raꞌantipuáꞌajteꞌesin pej caí múꞌee tihuaꞌantiúꞌuuniꞌiraꞌan mej miyen rɨcɨ aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios?  
\v 11 Puꞌuri Dios puaíjtzi muaatáꞌasin íjii. Puaꞌaracúuni pej puaꞌamé. Capej hui chéꞌe mé uunéeri puaꞌamé tújcaꞌari tzajtaꞌa. 
\p Tɨꞌɨquí ayén teꞌirájraa aꞌij tɨ tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Temuaꞌa pu teꞌaracúuniꞌi jáꞌaraa aꞌɨ́jna tɨ támuaꞌarejcaꞌa. Cu xɨee tɨ cuj huatétɨcaꞌare ɨ́ jemin, ajta cumu tɨ huaméꞌen cɨéenisteꞌe. Aj pu i jaꞌatɨ huáhuau tɨ raꞌanavíꞌiraꞌa, ayén tɨjɨ́n capu mé úunee. 
\p  
\v 12 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tajtuhuan, tɨ́ꞌɨj raaseíj aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huarɨ́j, tɨꞌɨqui ráꞌantzaahua aꞌiné aꞌij pu puaꞌa raꞌutaseíj aꞌij mej yeꞌí tihuaꞌumuáꞌate meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tavástaraꞌa tɨ raniuuca. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa u Antioquía tɨ aꞌuun huatacáꞌa u Pisidia 
\p  
\v 13 Aj mú mi aꞌucɨ́j, aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, majta meꞌɨ́jna ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Aꞌuu mú atéecɨ ɨ́ baarcu jetze. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌuréꞌene aꞌujna jáꞌahuaꞌa seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Panfilia. Aꞌuu mú aꞌaráꞌa aꞌujna chajtaꞌana japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Perge. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, aꞌúu pu huajaꞌutétuaaxɨ. Ajta aꞌuun airáane u Jerusalén. 
\p  
\v 14 Majta meꞌɨ́n ɨ́ seica, aꞌɨ́ɨ mú huiráacɨ aꞌujna Perge. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa aꞌujna chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Pisidia. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna Antioquía. Aꞌuu mú aꞌuteájrupi huáꞌa teyuu tzajtaꞌa aꞌɨ́jna xɨcájraꞌa mej jetzen ruseꞌupi. Matɨ́ꞌɨj mi huatéraꞌasecaꞌa.  
\v 15 Aj mú mi seica raꞌujíjve ɨ́ yuꞌuxari ɨ́ teꞌanxɨ́vi, majta ɨ́ seica ɨ́ yuꞌuxari ɨ́ mej teꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Matɨ́ꞌɨj mi ɨ́ mej tíꞌaijta teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú miyen tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Taꞌihuaamuaꞌa, tɨ puaꞌa tiꞌitɨ́j sehuáꞌaꞌixaateꞌecu ɨ́ teɨte, áꞌiyen sehuaꞌutáꞌixaateꞌe íjii. 
\s1 Tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn Pablo ayén tihuaꞌutáꞌixaa 
\p  
\v 16 Aj pu i aꞌɨ́ɨ á aꞌutéechaxɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Tɨ́ꞌɨj i rumuájcaꞌa jɨ́n huaꞌutáꞌijmɨijriꞌi tɨjɨ́n mej caí aꞌij teáruaasimeꞌen. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen teteca mɨ sej Israél jetze ajtémeꞌecan, múꞌeen mɨ sej seajta ráꞌatzaahuateꞌe ɨ́ Dios, xáanamuajriꞌi hui seꞌíjna i niuucari.  
\v 17 Aꞌɨjna ɨ́ huaꞌaDioj ɨ́ mej uyéꞌesiseꞌiraꞌa aꞌujna Israél, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌavéꞌeviꞌitɨ aꞌɨ́mej ɨ́ tayáꞌupuacɨꞌɨstemuaꞌa. Aj pu i aꞌɨ́ɨn huaꞌutámuꞌiire jeíhua matɨ́ꞌɨj mauj meꞌuun éꞌechejcaꞌa aꞌu mej caí chuej éꞌejchaꞌɨcaꞌa. A mú éꞌechejcaꞌa meꞌújna jáꞌahuaꞌa seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Egipto. Aj pu nuꞌu i Dios huaꞌirájtuaa, aꞌujna chuéjraꞌa japua, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu ayén huaꞌumuáꞌamuateꞌecaa. 
\p  
\v 18 ’Aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu huáꞌa jɨmeꞌe huáꞌuviicuaꞌire huaꞌapuate nineꞌiraꞌa matɨ́ꞌɨj áꞌujujhuaꞌaneꞌe aꞌujna jáꞌahuaꞌa ɨtzitá.  
\v 19 Ajta arahuaꞌapuáca pu antipuáꞌari ɨ́ teɨte ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjmeꞌecaa ɨ́ seɨ́j chuéjraꞌa japua, tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Canaán. Aj pu nuꞌu i huaꞌutapuaíjve ɨ́ ruteɨ́testemuaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej huáꞌachueereꞌecaꞌa ɨ́ mej amuacaícan meꞌuun éꞌechejcaꞌa. 
\p  
\v 20 ’Jiráꞌatee nuꞌu aꞌachú cumu muáacua ciento japuan muáacuajetze nineꞌiraꞌa tɨ ayén huaꞌutéemuaꞌitɨ. Ajta áꞌiyen Dios pu núꞌu huaꞌutáꞌa ɨ́ ruyaujmuaꞌa tɨ tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen jueesi jɨmeꞌe. Ayee pu nuꞌu teuuméꞌeca ajta naꞌa caí huataseíjre aꞌɨ́jna ɨ́ Samuel ɨ́ tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. 
\p  
\v 21 ’Aj mú nuꞌu mi raatáhuaviiriꞌi tɨ Dios tiuꞌutáꞌan tɨ seɨj rey tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen. Aj pu i Dios ayén raatáꞌa tɨ seɨ́j tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen. Aꞌii pu nuꞌu aꞌɨ́ɨn puꞌéeneꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Saúl tɨ yaujraꞌan púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Cis, ɨ́ tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecantacaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Benjamín jetze airáane. Saúl pu tíhuaꞌutaꞌaíj aꞌachú cumu huaꞌapuate nineꞌiraꞌa. 
\p  
\v 22 ’Aj pu nuꞌu i Dios ráꞌariꞌiriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Saúl tɨ tihuáꞌaꞌaijteꞌecaꞌa. Aj pu i aꞌɨ́jna huatáꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn ɨ́ David tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen rey jɨmeꞌe. Jɨ́meꞌen pu nuꞌu tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ Dios, ayén tɨjɨ́n: “Nee nu hui raꞌantíhuaꞌu neꞌíjna i David, ɨ́ tɨ yaujraꞌan púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Isaí. Rɨ́ꞌɨ pu xáahuí tinaatáꞌasin ineetzi. Naíjmiꞌi pu ayén tíꞌirɨni aꞌij nej tíꞌijxeꞌeveꞌe.”  
\v 23 Seɨ́j tɨ nuꞌu íꞌihuaacɨxaꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ David teecan, aꞌii pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Jesús ɨ́ tɨ Dios yaꞌutaꞌítecaꞌa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej Israél aꞌuchéjme tɨ ij huáꞌa japua huániuuni. Ayee pu teꞌaráꞌaste ɨ́ Dios aꞌɨ́jna tɨ jɨ́meꞌen teꞌataújratziiriꞌi. 
\p  
\v 24 ’Tɨ́ꞌɨj caí xɨ á aꞌutaseíjre aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu hui Juan huaꞌutáꞌixa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél mé aꞌuchéjme. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨ nuꞌu ayén ruxeꞌeveꞌe mej huámuaɨꞌɨvijhua, ajta mej nuꞌu seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati ɨ́ ru tzajtaꞌa.  
\v 25 Ajta, tɨ́ꞌɨj ari aꞌájna tejaꞌuréꞌenejsimeꞌeca ɨ́ xɨcájraꞌa tɨ jetzen huámɨꞌɨni ɨ́ Juan, ayée pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna tɨjɨ́n: “Canu hui nee neꞌɨ́n pɨ́rɨcɨ ɨ́ sej rachúꞌeveꞌe. Seɨ́j pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen, aúcheꞌe pu mé eꞌevéꞌeme. Aꞌɨjna jemi, capu hui ayén tínaavíjteꞌe ineetzi nej tiꞌitɨj jɨ́n raatévaɨreꞌen tiꞌitɨj jɨmeꞌe tɨ cɨ́lieen jɨ́n seijreꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu jaítzeꞌe veꞌecán jɨ́n tiꞌitevée aꞌame necaí inee.” 
\p  
\v 26 ’Neꞌihuáamuaꞌa, mɨ sej Abraham jetze huanéj, mɨ seajta Dios jemi téꞌatzaahuateꞌe, múꞌejmi pu hui jemi aꞌame aꞌíjna i niuucari tɨjɨ́n aꞌamua japua huániuuni ɨ́ Dios. 
\p  
\v 27 ’Mɨ́ majta aꞌɨ́mej ɨ́ mej Jerusalén mé éꞌechejcaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tihuáꞌaꞌaijteꞌecaꞌa, camu aꞌatzu ramuaꞌareerecaꞌa jaꞌatɨ tɨ pɨ́rɨcɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, camu majta yaúꞌitɨée muáꞌaraa ɨ́ niuucari ɨ́ mej raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej mejmíꞌi tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Ayee mú tiraꞌaráꞌaste meꞌɨ́jna ɨ́ niuucari meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej tiꞌitɨj jɨ́n jetzen teꞌujpuáꞌajte meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Camu rɨ́ꞌɨ aꞌij mej raꞌujíjveꞌecaꞌa aꞌíjna i niuucari aꞌij tɨ yeꞌí huataújmuaꞌa jaꞌanáj tɨ naꞌa tɨ́ꞌɨjtá aꞌájna tejaꞌuréꞌenen aꞌájna xɨcájraꞌa ɨ́ mej jetzen ruseꞌupi. 
\p  
\v 28 ’Camu hui majta aꞌij tirájteu ɨ́ mej jɨ́n ráamuaꞌaree tɨ ayén tiraavíjteꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn huámɨꞌɨni. Mɨ majta, aꞌɨ́ɨ mú Pilato huatáꞌixaa tɨ aꞌɨ́ɨn raataꞌaíjta mej nuꞌu raajéꞌica.  
\v 29 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiujúꞌuruurée nain tɨ́j naꞌa tɨ téꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ yuꞌuxari jetze, aj mú mi raꞌacájtɨ ɨ́ cúruu jetze. Matɨ́ꞌɨj mi raꞌaváꞌana. 
\p  
\v 30 ’Aru Dios pu hui ayén tiraatáꞌa tɨ huatarún ɨ́ mɨꞌɨchite tzajtaꞌa.  
\v 31 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu huataújseijratacaꞌa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej amuacaícan jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌecaꞌa tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn eꞌerájraa aꞌujna Galilea, tɨ́ꞌɨj aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌánna Jerusalén. Ijii, aꞌii mú hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej tihuáꞌaꞌixaateꞌe ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 32-33 ’Teajta iteen, ayée tu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe teꞌíjna i niuucari ɨ́ tɨ amuaatatémuaꞌavisteꞌesin aꞌíjna ɨ́ tɨ jɨ́n Dios teꞌataújratziiriꞌi aꞌɨ́mej jemi ɨ́ tavaújsimuaꞌacɨꞌɨ. Aꞌɨ́ɨ pu hui araúraste itejmi jemi, iteen i tej huáꞌayaujmuaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n araúraste tɨ aꞌɨ́ɨn raatáꞌa tɨ huatarún ɨ́ mɨꞌɨchite tzajtaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa ɨ́ Chuiicari jetze ɨ́ tɨ huaꞌapua tɨjɨ́n: “Múꞌee pej níꞌiyauj. Ijii nu xaa neri inee muáꞌiyaꞌupua naꞌame.” 
\p  
\v 34 ’Jɨ́meꞌen hui aꞌíjna i niuucari tɨ nuꞌu Dios ayén tiraatáꞌa tɨ huatarún ajtahuaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite tzajtaꞌa tɨ́ꞌij caí jaꞌanáj huatépete ɨ́ tɨ ratéhuaꞌiraꞌa, ayée pu téꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa tɨjɨ́n: “Ayee nu cheꞌatá nenaꞌa tejámuaatáꞌasin naíjmiꞌica aꞌachú puaꞌaméca aꞌij nej neri tiꞌitɨj jɨ́n teꞌatánratziiriꞌi neꞌɨ́jna ɨ́ David, ɨ́ nej jɨ́n tiraatáꞌa, tɨ neetzi jemi seijreꞌe ɨ́ tɨ xɨ́ꞌepɨꞌɨn ꞌeen.”  
\v 35 Aꞌɨ́j pu hui jɨ́n ayén téꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa seɨ́j jetze ɨ́ Chuiicari tɨjɨ́n: “Capej múꞌee tiꞌitáꞌacareꞌen tɨ huatépete ɨ́ tɨ ratéhuaꞌiraꞌa aꞌɨ́jna tɨ muavaɨreꞌe, tɨ ajta rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n seijreꞌe múꞌeetzi jemi.” 
\p  
\v 36 ’Puj, ayej tiꞌayajna xaa, aꞌɨ́ɨ pu hui ɨ́ David huaꞌutévaɨ ɨ́ ruteɨ́testemuaꞌa aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa ɨ́ Dios. Tɨꞌɨquí huamɨ́ꞌɨ, matɨ́ꞌɨj mi raꞌaváꞌana aꞌɨ́mej jamuan ɨ́ ruvaújsimuaꞌa teeca. Ajta áꞌiyen huatejpetzi ɨ́ tɨ ratéhuaꞌiraꞌa, tzɨ́teꞌe.  
\v 37 Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tɨ ratéhuaꞌiraꞌa aꞌɨ́jna tɨ Dios raatáꞌa tɨ huatarún, capu xaa neꞌu huatejpetzi. 
\p  
\v 38 ’Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen tíꞌijxeꞌeveꞌe, neꞌihuaamuaꞌa, sej hui ráamuaꞌaree tetɨ́j teri tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ Dios tejámuaatáꞌuuniꞌira aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Jesús huamɨ́ꞌɨ múꞌejmi jetze meꞌecan tu i aꞌɨ́ɨn raatéꞌuuna ɨ́ sej jɨ́n auteájturaa ɨ́ jemin.  
\v 39 Aꞌɨ́j pu jetze huaꞌirájtuaa naíjmiꞌica aꞌachú puaꞌaméca mej téꞌatzaahuateꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌirátuaasin naíjmiꞌica ɨ́ mej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi. Mɨ ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ yuꞌuxari tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan, capu jaꞌanáj tiꞌitɨj jɨ́n huaꞌirátuaniicheꞌe. 
\p  
\v 40 ’Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen tɨ́ꞌij caí ayén tejamuáaruuren aꞌij mej mejmíꞌi tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan.  
\v 41 Miyen tɨjɨ́n: 
\q1 Casiꞌi, múꞌeen xu taꞌutéxɨeehuariꞌiriꞌi, chéꞌe utévatziɨn ɨ́ áꞌamuatzajtaꞌa. 
\q1 Seajta múꞌeen antipuáꞌare, aꞌiné ayée nu rɨni íjii sej chéꞌe ruuri, 
\q1 tiꞌitɨj nu jɨ́n niyen rɨcɨ ɨ́ sej caí jaꞌanáj ráꞌantzaahuateꞌesin. 
\q1 Capu amɨ́n aꞌij tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén tejamuáꞌixaateꞌen. 
\s1 Aj pu i Pablo pu aꞌɨ́jna aꞌutéjche tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan 
\p  
\v 42 Aj mú mi huiráacɨ u teyujtaꞌa. Matɨ́ꞌɨj huirácɨɨne, aj mú mi seica raatáꞌinee tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen jaítzeꞌe aꞌɨ́jna jɨ́meꞌen seɨ́j jetze ɨ́ xɨcaj mej jetzen ruseꞌupi.  
\v 43 Tɨ́ꞌɨj antipuáꞌarecaꞌa ɨ́ mej ráanamuajriꞌi ɨ́ niuucari, matɨ́ꞌɨj mi jeíhua teɨte aꞌucɨ́j jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, majta aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé. Seica mú aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, majta seica ɨ́ mej raataxɨ́ꞌeve ɨ́ huaꞌayeꞌira, aꞌɨ́ɨ mú púꞌeen ɨ́ mej Israél éꞌemeꞌecan. 
\p Aꞌɨjna ɨ́ Pablo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé, jeíhua mú tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa. Mehuauꞌíjcate mej nuꞌu ráahuauni ɨ́ tɨ nuꞌu Dios ayén tiraateátuaasin. 
\p  
\v 44 Tɨ́ꞌɨj ajtahuaꞌa tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌa ɨ́ mej jetzen ruseꞌupi, naímiꞌi mú eꞌetiújseɨj ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjme aꞌánna Jerusalén, mej mi ráanamua ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n tíꞌaijta aꞌɨ́jna ɨ́ Dios.  
\v 45 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́n ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, matɨ́ꞌɨj huaꞌuseíj mej jeíhua teɨte tiújseɨj, jéꞌecan mú huáꞌanchueere. Aj mú mi autéjhuii mej meꞌɨ́jna jetze teꞌujpuáꞌajteꞌen tiꞌitɨj jɨmeꞌe meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Aꞌij mú puaꞌa tíꞌijjeevecaꞌa aꞌij tɨ tíꞌixajtacaꞌa. 
\p  
\v 46 Matɨ́ꞌɨj mi huáꞌa jetze huateújcaꞌane aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨ pu hui ruxeꞌeveꞌe tej amuacaícan tejamuáꞌixaateꞌen ɨ́ niuucari tɨ jetzen ráꞌaxa ɨ́ Dios, múꞌeetzi jemi mɨ sej Israél jetze ajtémeꞌecan. Aꞌiné caxu raꞌancuréꞌasin, capu ajta aꞌij tejamuáꞌamitɨejteꞌe tɨ ayén tejámuaavíjteꞌe sej siyen ruuri xáꞌaraꞌani ɨ́ Dios jemi tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe. Aꞌɨ́j tu jɨ́n, teri u áꞌujuꞌun huáꞌa jemi ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan.  
\v 47 Ayee pu hui téꞌeme, aꞌiné ayée pu titaataꞌaíj ɨ́ tavástaraꞌa tɨjɨ́n: 
\q1 Nee nu amuaꞌantíhuaꞌu setáꞌaj tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan, 
\q1 seajta nainjapua tɨ́j naꞌa íiyen chaanaca japua. 
\q1 Aꞌɨ́ɨ mú ramuaꞌaréeren meꞌíjna i niuucari i nej jɨ́n huaꞌirátuaasin. 
\m ―Ayee mú tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 48 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan, jéꞌecan mú huataújtemuaꞌave. Jéꞌecan mú rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ niuucari tɨ jetzen ráꞌaxa ɨ́ Dios. Majta naímiꞌi ɨ́ tɨ Dios amuacaícan u huajaꞌantíhuau mej mi ruuri muáꞌaraꞌani tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe aꞌu tɨ éꞌeseijreꞌe ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ mú ráꞌantzaahua.  
\v 49 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, jéꞌecan mú huaꞌutáꞌixa nainjapua aꞌujna chuéjraꞌa japua. Tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa tɨ tápuaapuaꞌare, jaítzeꞌe mú teɨte miyen tiráanamuajriꞌi ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios huaꞌirátuaasin ajta menaꞌa caí ráanamuajriꞌi naímiꞌi ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjme. 
\p  
\v 50 Mɨ majta meꞌɨ́jna ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌa mej mi tiníniuꞌucacun seica ɨ́ uuca ɨ́ mej jéꞌecan ráꞌatzaahuateꞌe ɨ́ Dios, ɨ́ ꞌuuca mej jaítzeꞌe tiꞌitɨj jɨ́n ruxeꞌeveꞌecaꞌa ɨ́ chajtaꞌana. Majta seica caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌa ɨ́ teteca ɨ́ mej jeíhua tiꞌitɨ́j jɨ́n ruxeꞌeveꞌecaꞌa aꞌujna u chajtaꞌa. Caꞌaníjraꞌa mú huaꞌutáꞌa mej mi aꞌij puaꞌa huáꞌuruuren meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé. Aj mú mi huaꞌutamuári aꞌujna aꞌu mej aꞌuchéjme. 
\p  
\v 51 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej huaꞌapua, aꞌɨ́ɨ mú tiuꞌutéecaꞌatzɨ ɨ́ tiúꞌujcaꞌacai tɨ́ꞌij cáaxɨn ɨ́ chuej, mej mi meꞌɨ́n teɨte miyen tiráamuaꞌaree mej auteájturaa ɨ́ Dios jemi. Aj mú mi aꞌucɨ́j. 
\p Aa mú aꞌaráꞌa jáꞌahuaꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Iconio.  
\v 52 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, jéꞌecan mú huataújtemuaꞌave. Majta meꞌɨ́jna jetze rucáꞌanejcaꞌa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. 
\c 14  
\s1 Mej nuꞌu meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa u Iconio 
\p  
\v 1 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pablo, ajta ɨ́ Bernabé, matɨ́ꞌɨj meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna Iconio, aj mú mi aꞌuteájrupi huaꞌatéyujtaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Aꞌuu mú tihuaúꞌixaa ɨ́ teɨte tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Aꞌɨ́j mú jɨ́n, jeíhua ráꞌantzaahua aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, majta ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 2 Majta seica, ɨ́ mej caí téꞌatzaahuateꞌecaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. Aꞌɨ́j mú jɨ́n aꞌij puaꞌa teꞌutánamuajriꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaꞌapua.  
\v 3 Aꞌɨ́j mú jɨ́n áꞌatee aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé, caꞌanín mú jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ tavástaraꞌa jetze meꞌecan. Aꞌɨ́j pu jɨ́n caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌa mej mi miyen huárɨni mej ráamuaꞌaree ɨ́ teɨte, mej Dios jetze araújcaꞌane ɨ́ mej huaꞌapua. 
\p  
\v 4 Majta ɨ́ teɨte ɨ́ mej éꞌechejcaꞌa u chajtaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú tiújseꞌɨrihuaꞌa seica mej miyen tíꞌijmuaꞌareerecaꞌa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, majta seica tíꞌijmuaꞌareerecaꞌa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej huaꞌapua.  
\v 5 Aj mú mi meꞌɨ́n ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́mej jamuan ɨ́ mej tihuáꞌaijteꞌe, aꞌɨ́ɨ mú miyen tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare mej nuꞌu aꞌij puaꞌa huárɨni, majta nuꞌu huaꞌuteátuꞌasixɨꞌɨn tetej jɨmeꞌe. 
\p  
\v 6 Aj mú mi ráamuaꞌareeriꞌi aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌapua. Aꞌɨ́j mú jɨ́n huataúruu. Aꞌuu mú aꞌaráꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Listra, ajta tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Derbe. Aꞌuu pu jetzen ajtémeꞌecan aꞌujna u Licaonia. Majta áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨ́j naꞌa aꞌu tɨ ɨmuá jaꞌuꞌástɨmee ɨ́ chuej.  
\v 7 Maúcheꞌe mú tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios huaꞌirátuaasin. 
\s1 Mej nuꞌu meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa meꞌújna u Listra 
\p  
\v 8 Aꞌuu pu seɨj aꞌutéveecaꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa Listra, tevi tɨ caí ráꞌayeꞌivejcaꞌa ɨ́ ruꞌɨ́ɨca jetze. Ayee pu éeneꞌe huanúꞌihuacaꞌa. Capu huáyeꞌicaa.  
\v 9 Aꞌɨ́ɨ pu ráanamuajriꞌi aꞌij tɨ tíꞌixajtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn Pablo raaseíj. A pu temuaꞌa naa tirúꞌumuaꞌareerecaꞌa tɨ aꞌɨ́jna tɨ caí rɨ́ꞌen ruꞌɨ́ɨca jetze, aꞌɨ́ɨ pu rujni aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ téꞌantzaahuateꞌen.  
\v 10 Aj pu i ayén tiraatajé caꞌanín jɨmeꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Huatéechaxɨ. 
\p Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn ájtzucu. Ajta á áꞌucheꞌecaneꞌe jáꞌaraa. 
\p  
\v 11 Matɨ́ꞌɨj raaseíj aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huáruu ɨ́ Pablo, aj mú mi huajíjhuacaꞌa ɨ́ teɨte runiuuca jɨmeꞌe mej jɨ́meꞌen tíꞌixaxaꞌa aꞌujna Licaonia. Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Ɨ́ Dioosi mú yé veꞌecáane. Cu xɨee muaateújteɨtestecaꞌa mej mi yé huataseíjre íiye itejmi jemi. 
\p  
\v 12 Yee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Amɨjna mɨ Bernabé, aꞌɨ́ɨ pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Dios tej tiyen ratamuáꞌamua tɨjɨ́n Júpiter, ajta amɨjna ɨ́ Pablo, aꞌɨ́ɨ pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Mercurio. 
\p Ayee mú raatamuáꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu raataxájtacaꞌa. 
\p  
\v 13 Aa pu vejliꞌi jéꞌeseijreꞌecaꞌa ɨ́ teyuu aꞌɨ́jna taꞌanténineꞌi aꞌujna chajtaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ puaarij tɨ tíꞌivaɨreꞌe Júpiter jemi aꞌujna teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu u huajaꞌuvéꞌejajpuacaꞌa ɨ́ tuuruꞌuse, ajta ɨ́ xuuxuꞌu tɨ tutíjhua. Aꞌɨjna ɨ́ puaarij, majta ɨ́ teɨte, aꞌɨ́ɨ mú huáꞌanaꞌamicheꞌe ɨ́ tuuruꞌuse, majta huáꞌumuaɨꞌɨvejtacaꞌa. 
\p  
\v 14 Majta meꞌɨ́n ɨ́ Pablo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé, matɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi, á mú aúurupi ɨ́ teɨte tzajtaꞌa, meruaachijméꞌe, majta antijíihua. Matɨ́ꞌɨj mi amuacaícan tiuꞌutésiujtzaꞌanaxɨ ɨ́ tiúꞌujcɨɨxu meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej mi meꞌɨ́jna jɨ́n huaꞌutáꞌijmɨijra ɨ́ teɨte.  
\v 15 Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen teteca, ¿aꞌiné sej si siyen rɨcɨ? Teen tu hui teajta teteca púꞌeen, setɨ́j múꞌeen. Ayee tu ꞌeen jɨ́n mú aꞌuvéꞌejuꞌun tetáꞌaj tejamuáꞌixaateꞌen setáꞌaj múꞌeen raatapuáꞌajta seꞌíjna tɨ caí tiꞌitɨj vaɨreꞌe, setáꞌaj raténaꞌamicheꞌen ɨ́ Dios tɨ iꞌirúuri, tɨ ajta raatétaahuacaꞌa ɨ́ ta japua tɨ auuteájmua, ajta ɨ́ chaanaca tej japuan yen seijreꞌe, ajta ɨ́ jaj tɨ íiyen seijreꞌe ta jamuan, ajta nain tɨ́j naꞌa puaꞌamé tíꞌiseijreꞌe íiyen chaanaca japua, ajta jaj tzajtaꞌa tɨ tíꞌiseijreꞌe. 
\p  
\v 16 ’Aꞌájnáꞌɨmua pu hui Dios huaꞌutáꞌa ɨ́ teɨte mej miyen éeneꞌen seijreꞌe matɨ́j meꞌɨ́n tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa.  
\v 17 Mɨ ajta, tɨ́j naꞌa jéjcua ɨmuá tɨ́j naꞌa tɨ yú eꞌiréꞌene, Dios pu huáꞌa jemi tiuꞌuteájtuaa ɨ́ mej jɨ́meꞌen ráamuaꞌaree aꞌij tɨ yeꞌí huarɨ́j ɨ́ Dios. Ayee xu hui tíꞌijmuaꞌaree tɨ Dios áꞌamuachaꞌɨ́j temuaꞌa naa. Nain pu jɨ́n tejámuaatévaɨreꞌesin viite jɨmeꞌe, mej huáviiye, ajta tɨ tiúꞌucɨɨre, ajta tejámuaatáꞌasin ɨ́ sej ráacuaꞌani, ajta sej rɨꞌéeneꞌe seíireꞌe xáꞌaraꞌani mɨ ruxɨ́ejniuꞌuca jetze. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 18 Muꞌiicáca pu huatáꞌixaa ɨ́ teɨte. Xaꞌichuꞌi pu huaꞌutéemuaꞌitɨ mej mi caí miyen tihuáꞌamuaɨꞌɨvejteꞌe. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu raateátuꞌasixɨ meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo meꞌújna u Listra 
\p  
\v 19 Aj mú mi seica u aꞌuvéꞌejuꞌun. Aꞌuu mú eꞌeráacɨ aꞌujna jáꞌahuaꞌa Antioquía, majta meꞌújna Iconio. Aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌutáꞌixa ɨ́ teɨte tɨ nuꞌu aꞌij puaꞌa tíꞌitevij ɨ́ Pablo. Matɨ́ꞌɨj mi raateátuꞌasixɨ tetej jɨmeꞌe. Ayee mú tiuꞌumuáꞌaj tɨjɨ́n huamɨ́ꞌɨ. Aꞌɨ́j mú jɨ́n mi yaꞌujáanajraa á puaꞌacɨé ɨ́ chajtaꞌana jetze. 
\p  
\v 20 Aj mú mi meꞌɨ́n ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe meꞌuun eꞌetiújseɨj aꞌu mej yauujájsimeꞌe ɨ́ Pablo. Muaꞌajteáxɨɨrecaꞌa aꞌu mej yauutéj. Jɨ́meꞌen muꞌu jemin ajteáxɨɨrecaꞌa, aj pu i ájchee aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Ajtahuaꞌa, pu aꞌuteájrupi u chajtaꞌa. Yee ruijmuaꞌateꞌe yee, aꞌɨ́ɨ pu áꞌuraa aꞌɨ́jna jamuan ɨ́ Bernabé. Aꞌuu mú aꞌucɨ́j u Derbe. 
\p  
\v 21 Aꞌuu mú tihuaúꞌixaa ɨ́ niuucari jɨmeꞌe tɨ jɨ́n Dios huaꞌirátuaasin. Jéihua mú huaꞌutéemuaꞌitɨ ɨ́ teɨte aꞌujna Derbe, mej mi meꞌɨ́n téꞌantzaahuateꞌen. Aj mú mi huaréꞌacɨ meꞌújna u Listra, majta meꞌújna u Iconio, majta u Antioquía.  
\v 22 Nainjapua mú caꞌaníjraꞌa huaꞌatáꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe mej mi caí ratápuaapuaꞌajtaꞌan mej téꞌatzaahuateꞌe, majta huaꞌutáꞌixa tɨ nuꞌu ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ jaꞌatɨ amuacaícan ayén tirajpuaíitzi áꞌaraꞌani tɨ i aꞌuun aꞌuteárute aꞌujna tɨ éꞌeseijreꞌe ɨ́ Dios. 
\p  
\v 23 Majta huaꞌavéꞌehuau ɨ́ huaꞌavaujsi mej mi tiuꞌutévaɨreꞌen u huáꞌa teyujtaꞌa. Matɨ́ꞌɨj téniúuveꞌe, majta huaúritziꞌive, aj mú mi raꞌíjca ɨ́ tavástaraꞌa naíjmiꞌica ɨ́ mej ráꞌatzaahuateꞌe. 
\p  
\v 24 Matɨ́ꞌɨj antacɨ́j aꞌujna jáꞌahuaꞌa seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Pisidia. Aꞌuu mú aꞌaráꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Panfilia.  
\v 25 Aj mú mi meꞌuun aꞌaráꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Perge. Aꞌuu mú tihuaúꞌixaa ɨ́ niuucari jɨmeꞌe. Aj mú mi aꞌucɨ́j aꞌujna jáꞌahuaꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n u Atalia. 
\p  
\v 26 Aꞌuu mú baarcu jetze atéecɨ. Matɨ́ꞌɨj mi antacɨ́j yútan pújmeꞌen aꞌujna jáꞌahuaꞌa Antioquía. Aa pu pɨ́tejáꞌarɨcɨ aꞌu mej yauꞌíjca ɨ́ Dios tɨ huaꞌachaꞌɨ́ɨ áꞌaraꞌani mej mi miyen rɨjca aꞌij mej tíhuaꞌutaꞌítiꞌiriꞌi ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa.  
\v 27 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna Antioquía. Aj mú mi huaꞌajtéseɨj ɨ́ mej teyujtaꞌa eꞌetiújseꞌɨrihuaꞌa. Nain mú tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ niuucari jɨmeꞌe aꞌij tɨ Dios ayén tihuaꞌutáꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan mej mi majta meꞌɨ́n téꞌantzaahuateꞌen.  
\v 28 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun áꞌatee huáꞌa jamuan ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe aꞌujna Antioquía. 
\c 15  
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu huáꞌaꞌɨtziiteꞌecaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ráꞌastijreꞌecaꞌa ɨ́ ruyeꞌira ɨ́ mej Israel hecé ajtémeꞌecan 
\p  
\v 1 Seica mú meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna u Antioquía. Aꞌɨ́ɨ mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Aꞌuu mú eꞌeráacɨ aꞌujna Judea. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej tihuáꞌumuaꞌaten ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa. Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ puaꞌa secaí raꞌancuréꞌecuraꞌa ɨ́ runavij ɨ́ mej jetzen seaꞌaraca aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan, tɨ puaꞌa secaí siyen huárɨni, seɨj ajta seɨj, capu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri tɨ Dios tejámuaatáꞌuuniꞌi. 
\p  
\v 2 Mɨ majta aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, ajta ɨ́ Bernabé, jéꞌecan mú tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Aj mú mi aꞌɨ́mej ruꞌihuaamuaꞌa miyen tiuꞌíjca aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaꞌapua, huáꞌa jamuan ɨ́ seica mej mi áꞌujcɨɨne aꞌánna Jerusalén, mej mi raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen aꞌɨ́mej jamuan ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, majta ɨ́ vaujsi ɨ́ mej tiújseꞌɨrihuaꞌa u teyujtaꞌa aꞌánna Jerusalén. 
\p  
\v 3 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tiújseꞌɨrihuaꞌa aꞌujna Antioquía, aꞌɨ́ɨ mú huaꞌutaꞌaíj. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j. Aꞌuu mú Fenicia aꞌuréꞌene, majta meꞌújna u Samaaria. Nainjapua mú tihuaꞌutáꞌixaa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej téꞌantzaahuateꞌen ɨ́ Dios jemi, aꞌɨ́mej ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. Aꞌɨ́j mú jɨ́n huataújtemuaꞌave temuaꞌa naa aꞌɨ́ɨme ɨ́ huáꞌaꞌihuaamuaꞌa matɨ́ꞌɨj huáꞌunamuajriꞌi aꞌij mej tíꞌixajtacaꞌa. 
\p  
\v 4 Matɨ́ꞌɨj meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌájna Jerusalén aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé, jéꞌecan mú huaꞌancuréꞌeviꞌitɨ temuaꞌa naa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tiújseꞌɨrihuaꞌa u teyujtaꞌa, majta ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, majta ɨ́ vaujsi. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tihuaꞌutáꞌixaa nain tɨ Dios tiuꞌuteájtuaa jaítzeꞌe huáꞌa jemi ɨ́ seica ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 5 Majta seica aꞌɨ́mej ɨ́ fariseos ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, aꞌɨ́ɨ mú aꞌájna aꞌutéꞌuucaꞌa. Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Jéꞌecan pu hui ruxeꞌeveꞌe mej miyen huárɨni aꞌɨ́mej ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. Michéꞌe hui raꞌaráꞌasten nain jɨmeꞌe aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan. Michéꞌe raꞌantisíjchixɨꞌɨn ɨ́ runavij. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu meꞌuun eꞌetiújseɨj u Jerusalén 
\p  
\v 6 Aj mú mi tiújseɨj aꞌɨ́mej ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, majta ɨ́ vaujsi mej mi tiꞌihuaúrixaateꞌen meꞌɨ́jna jɨmeꞌe.  
\v 7 Matɨ́ꞌɨj aꞌatzu áꞌateeviꞌica mej tiꞌixa, aj pu i aꞌɨ́ɨn Pedro ájchee. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Neꞌihuaamuaꞌa, múꞌeen xu hui seri ramuaꞌaree jaꞌanáj tɨ ɨmuá Dios naꞌantíhuau ineetzi nej aꞌamua jetze ajtémeꞌecan, nej ni tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ niuucari jɨmeꞌe tɨ jɨ́n Dios tihuaꞌutáꞌuuniꞌi ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan mej mi ráꞌantzaahuateꞌen.  
\v 8 Ajta aꞌɨ́ɨn Dios, ɨ́ tɨ tirúꞌumuaꞌaree aꞌij tɨ jaꞌatɨ tíꞌimuaꞌatze ɨ́ ru tzajtaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu taataseíjra tɨ aꞌɨ́ɨn miijmu huaꞌancuréꞌeviꞌitɨ. Ayee pu cheꞌatá naꞌa tihuaꞌutáꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan huateáturan aꞌɨ́mej tzajtaꞌa tɨ́j titaatáꞌa itejmi. 
\p  
\v 9 ’Jemin ɨ́ Dios, naímiꞌi tu tiyen taxɨ́ꞌej tenaꞌa ꞌeen. Aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn raajéjcuare ɨ́ taxɨejniuꞌuca tetɨ́ꞌɨj ráꞌantzaahua, ayée pu cheꞌatá naꞌa tihuáꞌajejcuaren ɨ́ huáꞌaxɨejniuꞌuca aꞌɨ́mej.  
\v 10 Aꞌɨ́j pu hui jɨ́n, aꞌiné ꞌeen jɨ́n siyen tiráꞌaxɨjteꞌe ɨ́ Dios seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej tihuaꞌaꞌíjcateꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe yeꞌirá jɨmeꞌe ɨ́ mej caí ravíicuaꞌiracaꞌa ɨ́ tavaújsimuaꞌa teeca, teajta iteen. 
\p  
\v 11 ’Mɨ́ ajta, ayée pu titáꞌamitɨejteꞌe itejmi tej caí tíꞌinajchita, teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tavástaraꞌa ta japua huaniú itejmi. Ayee pu hui cheꞌatá naꞌa huáꞌa japua tíꞌiniuuni aꞌɨ́mej. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 12 Aj mi mú raatapuáꞌajtacaꞌa naímiꞌi ɨ́ mej tíꞌixajtacaꞌa. Jéꞌecan mú huáꞌanamuajracaꞌa matɨ́ꞌɨj tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé. Nain mú huaꞌutáꞌixa tɨ́j naꞌa tɨ huaꞌutáꞌa ɨ́ Dios ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. Jéihua mú rɨ́ꞌɨ huarɨ́j ɨ́ mej jɨ́n rɨ́ꞌɨ teꞌutaseíj. Dios pu huaꞌutévaɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaꞌapua.  
\v 13 Matɨ́ꞌɨj raꞌanticɨ́ꞌɨ mej tiꞌixa, aj pu i Jacobo ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Neꞌihuaamuaꞌa, xáanamuajriꞌi ɨ́ nej amuaatáꞌixaateꞌesin.  
\v 14 Amɨjna ɨ́ Simón auchén pu hui titaatáꞌixaa tɨ Dios huáꞌa jɨ́meꞌen huaꞌutévaɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan, seica teɨte tzajtaꞌa mej mi rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan.  
\v 15 Aꞌij tɨ tiꞌixa aꞌɨ́jna, ayée mú hui cheꞌatá menaꞌa mejmíꞌi tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Ayee pu xaa neꞌu téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze.  
\v 16 Ayen tɨjɨ́n: 
\q1 Tɨ́ꞌɨj antipuáꞌaren, nee nu uvéꞌenejsin. 
\q1 Aꞌɨjna ɨ́ chiꞌiraꞌan ɨ́ David, ɨ́ tɨꞌɨríi áꞌave, nee nu neajtahuaꞌa rajajsin. 
\q1 Nee nu ráꞌajtaahua jéjcuacan neꞌɨ́jna jetze ɨ́ tɨ auj á jéꞌejnee. 
\q1  
\v 17 Majta ɨ́ seica ɨ́ teɨte, 
\q1 michéꞌe naímiꞌi ráahuauni ɨ́ tavástaraꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨte ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan, mej mi náamuaꞌati aꞌij nej ántehuaa inee. 
\q1  
\v 18 Ayee pu tiꞌixa ɨ́ tavástaraꞌa ɨ́ tɨ jéjcuaꞌɨmua huaꞌutáꞌixa aꞌɨ́jna ɨ́ tiꞌitɨ́j ɨ́ mej nuꞌu ráamuaꞌati. 
\p  
\v 19 ’Aꞌɨ́j nu hui jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tej caí tiyen tihúaꞌajaaxɨejviꞌira aꞌɨ́mej ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan ɨ́ mej mauchén téꞌantzaahuateꞌesin.  
\v 20 Jaítzeꞌe pu tíꞌivaɨreꞌe tej tihuaꞌutaꞌítiꞌi yuꞌuxari jetze, tej ti tiyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌen mej nuꞌu caí tíꞌicuaꞌa ɨ́ tɨ tíꞌicuaꞌiriꞌi ɨ́ mej ráamuaɨꞌɨvajtacaꞌa huáꞌa jemi ɨ́ huáꞌa dioosi, majta nuꞌu caí ruxánaꞌacɨraꞌate ꞌúucate jamuan, ajta mej caí ɨ́ ꞌuuca ruxánaꞌacɨraꞌate ɨ́ teteca jamuan. 
\p ’Majta mej nuꞌu caí racuaꞌaca huáꞌireꞌaraꞌan tiꞌitɨ́j mej raatécuaꞌimiꞌin, ajta mej caí racuaꞌaca ɨ́ xúureꞌaraꞌan.  
\v 21 Aꞌii pu ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe, aꞌiné matɨ́j menaꞌa titeꞌutéjhuii aꞌujna aꞌu mej aꞌuchéjme ɨ́ teɨte, ayée mú tihuaꞌutáꞌixaa aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan, majta huaꞌatéyujtaꞌa mú raꞌujíjve ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨ aꞌɨ́ɨn raꞌuyúꞌuxacaꞌa. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\s1 Ɨ́ mej nuꞌu tíhuaꞌutaꞌítiꞌiriꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan 
\p  
\v 22 Aj mú mi meꞌɨ́n ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, majta ɨ́ vaujsi, aꞌɨ́ɨ mú raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare mej seica avéꞌehuauni ɨ́ ru jemi mej mi huaꞌutaꞌíte aꞌɨ́jna jamuan ɨ́ Pablo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé, mej mi áꞌucɨɨne aꞌujna Antioquía. Aꞌɨ́mej mú antíhuau aꞌɨ́jna ɨ́ Judás tɨ ajta ayén ántehuaa tɨjɨ́n Barsabás, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Silas. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌapua, aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen huaꞌavaujsi ɨ́ mej tíꞌixɨꞌepɨꞌɨntareꞌe.  
\v 23 Aꞌɨ́mej mú jemi raataꞌítecaꞌa ɨ́ yuꞌuxari tɨ ayén aꞌɨ́jna jɨ́n tiráꞌaxa: 
\p “Iteen, i tej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, teajta i tej iꞌi vaujsi i tej títaseꞌɨri u teyujtaꞌa, ayée tu áꞌamuateujteꞌe mɨ sej téꞌatzaahuateꞌe, mɨ sej seɨ́j chuéjraꞌa japua aꞌuchéjme seꞌújna Antioquía, seajta amen tɨ huatacáꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa Siria, ajta seꞌújna jáꞌahuaꞌa u Cilicia. 
\p  
\v 24 “Tuꞌuri ráamuaꞌareeriꞌi mej seica ɨ́ tej caí huatáꞌaca, aꞌɨ́ɨ mú yé aꞌucɨ́j íiye Jerusalén. Jéꞌecan mú áꞌamuaꞌɨtziiteꞌecaꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej tejamuáꞌixaa. Jéꞌecan pu utéevatzɨ ɨ́ áꞌamuatzajtaꞌa.  
\v 25 Aꞌiné naímiꞌi tuꞌuri tiyen tiuꞌutáꞌa ɨ́ niuucari jɨmeꞌe, ayée pu titáꞌamitɨejteꞌe tɨ iꞌi xɨ́ꞌepɨꞌɨn tej huaꞌantíhuauni seica ɨ́ téjmi jetze mej ajtémeꞌecan. Aꞌɨ́mej tu ti antíhuau tej ti huaꞌutaꞌíte múꞌejmi jemi, mej mi u áꞌujuꞌun ɨ́ teɨte aꞌɨ́mej jamuan ɨ́ Pablo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé. 
\p  
\v 26 “Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaꞌapua, aꞌɨ́ɨ mú miyen titeꞌehuaújcaꞌane tɨ puaꞌa ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej huácuiꞌini aꞌɨ́jna jɨmeꞌe metihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jetze meꞌecan ɨ́ tavástaraꞌa ɨ́ Jesús tɨ iꞌi Cɨríistuꞌu.  
\v 27 Aꞌɨ́j tu jɨ́n tíhuaꞌutaꞌaítecaꞌa teꞌɨ́jna ɨ́ Judás, teajta teꞌɨ́jna ɨ́ Silas. Aꞌɨ́ɨ mú tejámuaatáꞌixaateꞌesin rujɨ́ɨmuaꞌa múꞌejmi jemi mej mi nain jɨ́n tejámuaatáꞌixaateꞌen ɨ́ niuucari jɨmeꞌe aꞌij tej teri tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare. 
\p  
\v 28 “Jee xaa neꞌu, ayée pu tiráꞌamitɨejteꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, ajta itejmi, ayée pu titáꞌamitɨejteꞌe tɨ iꞌi xɨ́ꞌepɨꞌɨn tej caí jeíhua tiꞌitɨ́j jɨ́n tejáꞌamuaꞌíjcateꞌe, sino aꞌij tuꞌu ɨ́ tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe.  
\v 29 Caxu racuaꞌaca ɨ́ huáꞌahuaꞌiraꞌa ɨ́ yeꞌemuaate ɨ́ mej huáꞌumuaɨꞌɨvejtacaꞌa ɨ́ huáꞌa dioosi jemi. Caxu seajta racuaꞌaca huáꞌireꞌaraꞌan ɨ́ tɨ huatécuaꞌimiꞌinihuacaꞌa naꞌari tiꞌitɨ́j xúureꞌaraꞌan. 
\p “Caxu seajta tiúꞌujxanaꞌacɨraꞌate ꞌúucate jamuan, majta memɨ́jna ɨ́ mé ꞌuuca, mej caí tiúꞌujxanaꞌacɨraꞌate ɨ́ teteca jamuan aꞌij tej tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Rɨ́ꞌɨ xu titeeteáturaasin ɨ́ Dios jemi tɨ puaꞌa siyen huárɨni seꞌɨ́jna jɨmeꞌe. Chéꞌe aꞌij tejáꞌamuavaɨreꞌe.” 
\s1 Matɨ́ꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ́ Judás, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Silas, aꞌúu mú aꞌutéꞌuucaꞌa u Antioquía 
\p  
\v 30 Matɨ́ꞌɨj mi miyen huarɨ́j, matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun huajauꞌítecaꞌa aꞌujna Antioquía. Aj mú mi aꞌucɨ́j. Aꞌuu mú eꞌetiújseɨj naímiꞌi ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌutapíj ɨ́ yuꞌuxari. 
\p  
\v 31 Majta meꞌɨ́n ɨ́ huáꞌihuaamuaꞌa, matɨ́ꞌɨj raꞌujíjve ɨ́ yuꞌuxari jetze, jéꞌecan mú huataújtemuaꞌave aꞌiné naa pu huaꞌutáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ yuꞌuxari.  
\v 32 Ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ Judás, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Silas, aꞌɨ́ɨ mú rujɨ́ɨmuaꞌa menaꞌa antiújmuaꞌareerecaꞌa majta meꞌɨ́jna jɨ́n mej mi tiuꞌutaxáj ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Aꞌɨ́j mú jɨ́n caꞌaníjraꞌa jeíhua huaꞌutáꞌa ɨ́ huáꞌihuaamuaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej tihuaꞌutáꞌixaa. Rɨ́ꞌɨ mú temuaꞌa naa tihuaꞌutáꞌa. 
\p  
\v 33 Matɨ́ꞌɨj mi aꞌatzu meꞌuun áꞌatee. Aj mú mi meꞌɨ́n ɨ́ huáꞌihuaamuaꞌameꞌen miyen tihuaꞌutáꞌixaa mej áꞌucɨɨne ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe aꞌu mej eꞌeráacɨ, mej mi majtáhuaꞌa meꞌuun eꞌaráꞌasti aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej huajaꞌutaꞌítecaꞌa.  
\v 34 Mɨ ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ Silas, ayée pu tiraꞌaránajchecaꞌa tɨ aꞌuun aꞌuteáturan.  
\v 35 Majta meꞌɨ́n, ɨ́ Pablo, ajta ɨ́ Bernabé, aꞌɨ́ɨ mú aꞌúu naꞌa aꞌuteájturaa aꞌujna Antioquía. Majta jamuan ɨ́ seica, camuchéꞌe mú metihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa. Majta tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa ɨ́ niuucari jɨmeꞌe tɨ jɨ́meꞌen ráꞌaxa ɨ́ tavástaraꞌa. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu jáꞌitaꞌa aꞌutacɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé 
\p  
\v 36 Aꞌatzu áꞌateeviꞌica, aj pu i aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pablo ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé tɨjɨ́n: 
\p ―Tichéꞌe teajtáhuaꞌa huajaꞌuvéꞌemuaare ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjme nainjapua aꞌu tej teri huajaꞌutáꞌixaa ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n raꞌaxa ɨ́ tavástaraꞌa, tetáꞌaj ráamuaꞌaree aꞌij tɨ yeꞌí tihuáꞌavaɨreꞌe. 
\p  
\v 37 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Bernabé, aꞌɨ́j pu huáviꞌitɨjmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Juan, tɨ ajta ayén ántehuaa tɨjɨ́n Marcos.  
\v 38 Mɨ ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, capu ráꞌaviꞌitɨmɨꞌɨcaꞌa aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu Marcos aꞌuun huajaꞌuhuáꞌaxɨ aꞌujna jáꞌahuaꞌa u Panfilia. Capu chéꞌe tíꞌimuarɨꞌecaꞌa huáꞌa jamuan. 
\p  
\v 39 Jéihua mú huaújteꞌaxɨ. Aꞌɨ́j mú jɨ́n ruséxuꞌijméꞌe aꞌucɨ́jxɨ. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé, aꞌɨ́ɨ pu xaa yaꞌuvíꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Marcos. Baarcu jetze mú aꞌucɨ́j mej mi meꞌuun eꞌaráꞌasti aꞌujna u Chipre.  
\v 40 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pablo, aꞌɨ́ɨ pu raꞌantíhuaꞌu aꞌɨ́jna ɨ́ Silas. 
\p Majta meꞌɨ́n ɨ́ huáꞌaꞌihuaamuaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú raꞌíjca ɨ́ Dios ɨ́ tɨ huáꞌuchaꞌɨɨn ɨ́ tavástaraꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaꞌapua. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j.  
\v 41 Aꞌáa mú aꞌuréꞌene aꞌujna u Siria, ajta aꞌujna Cilicia. Aꞌu tɨ naꞌa aꞌúu mej eꞌetiújseꞌɨri u teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌaca ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa. 
\c 16  
\s1 Pablo pu nuꞌu raꞌavéꞌehuau aꞌɨ́jna ɨ́ Timoteo 
\p  
\v 1 Aꞌɨjna ɨ́ Pablo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Silas, áa mú aꞌucáane meꞌújna u Derbe, majta meꞌújna u Listra. Aꞌuu mú seɨ́j huáteu tɨ téꞌatzaahuateꞌe. Ayee pu ántehuaacaꞌa aꞌɨ́jna tɨjɨ́n Timoteo. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ náànajraꞌan, Israél pu jetze ajtémeꞌecan, ajta táàtajraꞌan, griego pu púꞌeeneꞌe aꞌɨ́jna.  
\v 2 Rɨ́ꞌɨ mú tirájchaꞌɨɨcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Timoteo aꞌɨ́ɨme ihuáamuaꞌameꞌen ɨ́ mej Listra éꞌemeꞌecan, majta ɨ́ mej Iconio éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 3 Aꞌɨjna ɨ́ Pablo, ayée pu tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn Timoteo u áꞌumeꞌen huáꞌa jamuan. Aꞌɨ́j pu jɨ́n raataꞌítecaꞌa mej raꞌantisíjche ɨ́ naviiraꞌan mej mi caí huataníniuꞌucacun aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Ayee puꞌu, aꞌiné naímiꞌi ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjmeꞌecaa aꞌujna aꞌúunɨmua tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa, aꞌɨ́ɨ mú ramuaꞌareerecaꞌa tɨ táàtajraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Timoteo, aꞌɨ́ɨ pu griego púꞌeeneꞌe. 
\p  
\v 4 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌaráꞌa seɨ́j jetze ɨ́ chajtaꞌana, aꞌúu mú huaꞌutáꞌixaateꞌe ɨ́ teɨte aꞌij mej tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, majta ɨ́ vaujsi ɨ́ mej Jerusalén aꞌujteí aꞌij mej tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa mej miyen huárɨni ɨ́ teɨte. Matɨ́ꞌɨj raꞌanticɨ́ꞌɨ ɨ́ teɨte mej tihuaꞌutáꞌixaa, seɨ́j jetze ɨ́ chajtaꞌa, majtáhuaꞌa méyee miyen huarɨ́j, majtáhuaꞌa méyee.  
\v 5 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tiújseꞌɨrihuaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú ahuaújcaꞌane mej mi jaítzeꞌe téꞌantzaahua. Majta huatámuꞌiirecaꞌa. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo jemi huataseíjre aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ Macedonia éꞌemeꞌecan 
\p  
\v 6 Nainjapua mú huacɨ́j aꞌujna tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa u Frigia. Aru capu huaꞌutáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios mej aꞌuteárute aꞌujna tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Asia, mej mi tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ niuucari jɨmeꞌe tɨ jɨ́meꞌen ráꞌaxa ɨ́ Dios niuuca.  
\v 7 Aj mú mi aꞌujna vejliꞌi aꞌatanéj aꞌu tɨ eꞌeveꞌeꞌástɨme seɨj chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Misia. Aꞌuu mú aꞌutearutéecheꞌe aꞌɨ́jna chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Bitinia, aru capu aꞌij tiuꞌutárɨꞌɨristarecaꞌa aꞌiné capu huaꞌutáꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 8 Matɨ́ꞌɨj mi antacɨ́j u jetze pújmeꞌen u Bitinia. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌuun pújmeꞌen aꞌucájrupi chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Troas.  
\v 9 Tɨ́caꞌɨmua pu tiꞌitɨ́j huámaaracaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Tɨ nuꞌu aꞌuun aꞌutéjvee után pújmeꞌen jaꞌatɨ tɨ seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Macedonia. Jéꞌecan pu nuꞌu huaꞌutáhuaviiriꞌi ayén tɨjɨ́n: 
\p ―Xaꞌitácɨɨni yú jetze pújmeꞌen, múꞌeen, setáꞌaj hui taatévaɨreꞌen itejmi. ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. 
\p  
\v 10 Tɨ́ꞌɨj ayén tiúꞌumaaracaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, caꞌanacan tu huátacate tej ti antácɨɨne aꞌujna jáꞌahuaꞌa Macedonia, aꞌiné ayée pu titáꞌamitɨejteꞌecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn Dios taatajé tej ti tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ niuucari jɨmeꞌe tɨ jɨ́n Dios huaꞌirátuaasin. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Lidia huataújtuaa ɨ́ tavástaraꞌa jemi 
\p  
\v 11 Tetɨ́ꞌɨj huiráacɨ teꞌújna u Troas, aꞌúu tu antacɨ́j ɨ́ baarcu jetze aꞌujna u Samotracia aꞌujna aꞌu tɨ chuej aꞌutacáꞌa jaataꞌa. Yee ruijmuaꞌateꞌe yee tu eꞌentanéj aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Neápolis. 
\p  
\v 12 Tetɨ́ꞌɨj huiráacɨ teꞌújna, aj tu ti teꞌuun aꞌaráꞌa seɨ́j jetze ɨ́ chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Filipos. Aꞌuu mú mejmíꞌi éꞌechejcaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Roma jetze ajtémeꞌecan. Ajta, aꞌujna Filipos, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ chajtaꞌa tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa u Macedonia. Aꞌuu tu aꞌatzu áꞌatee tej teꞌuun aꞌutéꞌuu. 
\p  
\v 13 Jaꞌanáj matɨ́j puaꞌa ruséꞌupihuaꞌa, aꞌúu tu huiráacɨ á puaꞌacɨé u chajtaꞌa. Aꞌuu tu jáꞌahuaꞌa aꞌuréꞌene vejliꞌi jateꞌe tej ti ráahuauni aꞌu tɨ éꞌerɨꞌɨri tej huatéjniuuni ɨ́ Dios jemi. Aꞌuu tu aꞌujráꞌasecaꞌa. Aj tu ti autéjhuii tej tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ ꞌuuca ɨ́ mej tiújseɨj meꞌújna aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ jetzen ráꞌaxa ɨ́ Dios.  
\v 14 Seɨ́j ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, ayée pu ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Lidia. Tiatira pu éꞌemeꞌecan aꞌɨ́jna. Aꞌɨ́ɨ pu cɨ́ɨxuri tíꞌituaꞌaracareꞌe tɨ tíꞌinacaꞌamua. Aꞌɨ́ɨ pu ajta ranáꞌachemɨꞌɨcaꞌa ɨ́ Dios. Aj pu i Dios raatáꞌa tɨ ráꞌantzaahuateꞌen aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo.  
\v 15 A pu i huámuaɨꞌɨvijhuacaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ íꞌihuaamuaꞌameꞌen. 
\p Aj pu i ayén titaatajé aꞌɨ́jna ɨ́ Lidia tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ puaꞌa ayén tejamuáꞌamitɨejteꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ nej neri ráꞌatzaahuateꞌe neꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa, setáꞌaj mú aꞌuvéꞌejuꞌun nej jamuan sej si seꞌuun aꞌutéꞌuu xáꞌaraꞌani aꞌu nej éꞌeche. ―Ayee pu titaatáꞌixaa. 
\p Aꞌɨ́ɨ pu taꞌantimuáꞌitɨ. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu huataújtuaa ɨ́ tavástaraꞌa jemi aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ huáꞌamuaꞌitɨcɨ ɨ́ teɨte 
\p  
\v 16 Jaꞌanáj ayée pu titáaruu. Aꞌuu tu aujúꞌucaa aꞌujna mej yéꞌanaꞌamiche ɨ́ Dios. Aꞌuu tu ti raꞌantinájchecaꞌa seɨ́j ɨ́ temuaij tɨ tiyaaruꞌu tzajtaꞌan seijreꞌecaꞌa. ꞌƗ́itaꞌa pu púꞌeeneꞌe aꞌɨ́jna. Aꞌɨjna ɨ́ tiyaaruꞌu, aꞌɨ́ɨ pu raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa tɨ tiꞌitɨj huámuaꞌaree. Jéihua pu huáꞌamuaꞌitɨchistehuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa ɨ́ tumin huáꞌa jemi ɨ́ mej rachaꞌɨɨcaꞌa.  
\v 17 Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn taatavén. Aa pu eꞌeveꞌejíjhuajmeꞌe ayén tɨjɨ́n: 
\p ―Mɨ teteca, aꞌii mú hui ravaɨreꞌe ɨ́ Dios ɨ́ tɨ ta japua éꞌeseijreꞌe naíjmiꞌica japua matáꞌaj miyen tejámuaatáꞌixaateꞌen aꞌij tɨ tíꞌirɨꞌɨri tɨ Dios tejámuaatáꞌuuniꞌi. 
\p  
\v 18 Ayee pu aꞌurɨjneꞌe nain xɨcaj tzajtaꞌa ajta tɨ́ꞌɨj caí chéꞌe ráꞌaviicuaꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Aj puꞌi pɨ́ aꞌuréꞌeve. Tɨꞌɨquí ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ tiyaaruꞌu tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu hui tíꞌimuaꞌaijteꞌe aꞌɨ́jna jetze meꞌecan ɨ́ Cɨríistuꞌu pej huiirájraꞌani pemɨ́jna jetze mɨ temuaij. ―Ayee pu tiraataꞌixaa. 
\p Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj puꞌi áꞌiyen huirájraa aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa jetze. 
\p  
\v 19 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej rachaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ temuaij, matɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi tɨ caí chéꞌe aꞌij tíꞌirɨꞌɨri mej raamuáꞌitɨn ɨ́ tumin aꞌɨ́jna jetze, aj mú mi huaꞌuvíviꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Silas. Matɨ́ꞌɨj mi huajaꞌuvíꞌitɨ aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej tíꞌaijta aꞌujna jáꞌahuaꞌa tɨ eꞌeráyaujtaꞌa aꞌu mej tejéꞌetuꞌaraca tiꞌitɨj.  
\v 20 Matɨ́ꞌɨj mi á huajaútuaa huáꞌa jemi ɨ́ jueesi. Miyen tiꞌixáata tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌiime i teteca, Israél mej jetze ajtémeꞌecan, jeíhua mú hui huáꞌajaaxɨejteꞌe íiyu mej aꞌuchéjme.  
\v 21 Seɨcɨé mú hui tihuáꞌamuaꞌate ɨ́ yeꞌirá jetze tɨ caí ayén titaavíjteꞌe itejmi, tej tiyen tiráꞌantzaahuateꞌen, naꞌari tej tiyen huárɨni iteen i tej Roma jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 22 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́n teɨte huaꞌutájaaxɨejviꞌiriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Silas. Aj mú mi meꞌɨ́n jueesi miyen tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa mej nuꞌu tihuaꞌacáꞌariꞌiraxɨn ɨ́ tihuáꞌacɨɨxu, majta nuꞌu huaꞌutéevajxɨ piꞌista jɨmeꞌe.  
\v 23 Matɨ́ꞌɨj huaꞌutéevajxɨ jeíhua, majta huaꞌiteáana. Majta raꞌíjca tɨ meꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌichaꞌɨɨ tɨ huáꞌuchaꞌɨɨn temuaꞌa naa.  
\v 24 Aꞌɨjna mej tiráchaꞌɨɨraste, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌuteájtuaa ujcaꞌihuáꞌɨmua tɨ jaúꞌase. Ajta ɨ́ huáꞌɨɨca, án pu raꞌanárujteꞌaxɨ aꞌɨ́jna jetze ɨ́ taabla tɨ ij caí huirácuꞌucunen ɨ́ huáꞌɨɨca. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu huataújtuaa ɨ́ tavástaraꞌa jemi aꞌɨ́jna tɨ huáꞌachaꞌɨɨcaꞌa 
\p  
\v 25 Aꞌatzaj teuuméꞌeca tɨ́caꞌɨmua, aꞌatzaj cumu jáꞌitaꞌa tɨ́caꞌa, aꞌɨ́ɨ mú téniuusimeꞌe ɨ́ Dios jemi, majta tíꞌichuiicacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Silas. Majta ɨ́ seica ɨ́ mej námiꞌihuacaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú huáꞌanamuajracaꞌa.  
\v 26 Tɨ́ꞌɨj i jíyeꞌitzi jɨmeꞌe huateújcaꞌatzɨjxɨ ɨ́ chuej. Ajta ɨ́ jaxuꞌu aꞌu mej éꞌenamiꞌihuacaꞌa, caꞌanín pu jɨ́n huateújcaꞌatzɨjxɨ. Jɨ́meꞌen puꞌu ayén huarɨ́j, aj pu i teꞌentaújcuunaxɨ aꞌu tɨ éꞌepueerta, aꞌujna aꞌu mej éꞌenamiꞌihuacaꞌa, ajta tíꞌijtzaꞌanixɨ ɨ́ cadeena ɨ́ mej jɨ́n anajɨ́ꞌɨcɨꞌihuajmeꞌecaꞌa ɨ́ mej námiꞌihuacaꞌa. 
\p  
\v 27 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌichaꞌɨɨ, tɨ́ꞌɨj huatájɨ, aj pu i raaseíj tɨ teꞌentacúuniꞌihuajmeꞌecaa aꞌɨ́jna aꞌu tɨ éꞌepueerta. Aꞌɨ́ɨ pu ꞌi rúꞌijcupi ɨ́ ruchun tɨ́ꞌɨj i huaújjeꞌica aꞌiné yee pu raatáꞌa cumu muꞌuri huiráacɨ ɨ́ mej námiꞌihuacaꞌa.  
\v 28 Mɨ ajta, aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pablo, caꞌanacan pu huajíjhuacaꞌa. Ayee pu tiraatajé tɨjɨ́n: 
\p ―Capej hui piyen aruure pej piyen ajéꞌicata. Teucheꞌe tu naímiꞌi huiráatei. 
\p  
\v 29 Aj pu ꞌi taij huahuáu. Tɨꞌɨquí áꞌiyen u aꞌuteájrupi huatɨéechijméꞌe aꞌujna aꞌu mej éꞌenamiꞌihuacaꞌa. Aj pu ꞌi á éꞌejtunutacaꞌa aꞌujna vejliꞌi aꞌu mej aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Silas.  
\v 30 Tɨꞌɨquí huaꞌiráaviꞌitɨ. Aj pu i ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné náarɨni tɨ́ꞌij Dios tinaatáꞌuuniꞌi? 
\p  
\v 31 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj ráꞌantzaahuateꞌen ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Aj pu xaa Dios timuaatáꞌuuniꞌira, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej á jamuan á éꞌeche. 
\p  
\v 32 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiráꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jamuan á éꞌeche aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ jetzen ráꞌaxa ɨ́ tavástaraꞌa.  
\v 33 Yee pu ꞌi éeneꞌe aꞌatzaj tɨ́caꞌɨmua aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌichaꞌɨɨcaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌujáꞌusi ɨ́ mej tzaanicaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi áꞌiyen huaújmuaɨꞌɨhuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌichaꞌɨɨcaꞌa, majta aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan á éꞌeche.  
\v 34 Tɨ́ꞌɨj i huajaꞌuvíꞌitɨ ɨ́ ruche. Aj pu ꞌi tihuaꞌumí. Ajta ɨ́ mej jamuan á éꞌeche, jéꞌecan mú huataújtemuaꞌave meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej ráꞌantzaahua ɨ́ Dios. 
\s1 Mej nuꞌu huaꞌutátuaa meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Silas 
\p  
\v 35 Tapuáꞌarijmeꞌeca mú meꞌɨ́n ɨ́ jueesi huaꞌutaꞌaíj ɨ́ polisiiya. Ayee mú tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ tíꞌichaꞌɨɨcaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Chéꞌe huaꞌirájtuaani ɨ́ mej námiꞌi ɨ́ mej huaꞌapua. 
\p  
\v 36 Aj pu i aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌichaꞌɨɨ, ayée pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo tɨjɨ́n: 
\p ―Menaataꞌaíj ɨ́ jueesi nej nuꞌu amuaꞌirájtuaani. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, puꞌuri rɨꞌɨrí sej huirácɨɨne. Capu jaꞌatɨ chéꞌe áꞌamuajaaxɨejteꞌe aꞌame. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ tíꞌichaꞌɨɨcaꞌa. 
\p  
\v 37 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pablo, ayée pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ tíꞌichaꞌɨɨcaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Aricu, huaꞌutáꞌixaateꞌe ɨ́ polisiiya tɨjɨ́n: “Itejmi, i tej aꞌɨ́mej jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej romanos púꞌeen, aꞌɨ́ɨ mú caí tiꞌitɨ́j taataꞌíhuaꞌura aꞌij tej tiꞌitɨ́j jɨ́n titeuteájturaa, aꞌɨ́ɨ mú majta taateevajxɨ mé jéjreꞌe teɨte tzajtaꞌa, majta taꞌiteáana. ¿Tiꞌitáni? ¿Ni meri táꞌaxɨjteꞌen avíitziꞌi jɨmeꞌe? Catu xaa neꞌu huiráajuꞌun. Michéꞌe meꞌɨ́n yéveꞌeréꞌenen matáꞌaj meꞌɨ́n tuꞌirájtuaani.” 
\p  
\v 38 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́n polisiiya miyen tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ jueesi aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Matɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pablo, ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Silas aꞌɨ́mej jetze mú nuꞌu jetze ajtémeꞌecan ɨ́ romano, jéꞌecan mú tiuꞌutátziɨn aꞌɨ́mej ɨ́ jueesi.  
\v 39 Matɨ́ꞌɨj mi u áꞌujuꞌun aꞌɨ́mej ɨ́ jueesi mej mi tejaꞌutaúuruuniꞌi huáꞌa jemi ɨ́ mej huaꞌapua. Matɨ́ꞌɨj mi huaꞌirájtuaa. Aj mú mi caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌa mej huirácɨɨne aꞌujna chajtaꞌa.  
\v 40 Mɨ majta meꞌɨ́n ɨ́ mej huaꞌapua, matɨ́ꞌɨj huiráacɨ aꞌujna carcel, aꞌúu mú áꞌujuꞌun Lidia tɨ éꞌechejcaꞌa mej mi huaꞌuseíj ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe. Caꞌaníjraꞌa mú huaꞌutáꞌa ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa. Aj mú mi aꞌucɨ́j. 
\c 17  
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu mi autéjhuii mej tiújneꞌusiꞌiteꞌen meꞌújna u Tesalónica 
\p  
\v 1 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌuréꞌene aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Anfipolis, ajta tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Apolonia. Aj mú mijtáꞌi meꞌuun aꞌaráꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Tesalónica aꞌu tɨ huaꞌateyuu éꞌeseijreꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan.  
\v 2 Tɨ́j naꞌa tíꞌijrɨꞌɨrejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Aꞌuu pu aꞌuteájrupi huaꞌatéyujtaꞌa jaꞌanáj tɨ ayén tejaꞌuréꞌene aꞌájna xɨcájraꞌa jetze matɨ́ꞌɨj puaꞌa ruseꞌupi. Huaíca itɨeeri tzajtaꞌa pu tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ yuꞌuxari jetze. 
\p  
\v 3 Ayee pu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa tɨ ayén tiúꞌuxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn rajpuaíjtzi áꞌaraꞌani aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ nuꞌu Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua. Ajta, nuꞌu tɨ́ꞌɨj huamɨ́ꞌɨn, ayée pu tiúꞌuxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ huatarún ajtahuaꞌa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite. Ayee pu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨjna ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua. 
\p  
\v 4 Matɨ́ꞌɨj mi seica ráꞌantzaahua ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Aj mú mi huáꞌajaahua meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Silas, majta mú jeíhua téꞌantzaahua ɨ́ mej meꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ griego ɨ́ mej ranáꞌamicheꞌe ɨ́ Dios, majta muꞌiitɨ́ ɨ́ ꞌuuca ɨ́ mej jaítzeꞌe raxɨ́ꞌeveꞌe ɨ́ chajtaꞌana. 
\p  
\v 5 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, jéꞌecan mú huáꞌanchueere. Aꞌɨ́j mú jɨ́n huáꞌajseɨj seica ɨ́ mej aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte ɨ́ mej áꞌujujhuaꞌaneꞌe aꞌujna jáꞌahuaꞌa aꞌu mej tejeꞌetuáaj muáꞌayeꞌi. Aj mú mi caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌa ɨ́ teɨte mej mi huataníniuꞌucacun. Jéꞌecan pu aꞌij puaꞌa tiujuꞌuteáarɨj aꞌujna ɨ́ chajtaꞌa. 
\p Aj mú mi meꞌuun áꞌujuꞌun Jasón tɨ éꞌeche. Aꞌɨ́mej mú mi huáhuau ɨ́ Pablo, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Silas, mej mi huaꞌiráviꞌitɨn, majta tiuꞌutátuiireꞌen ɨ́ teɨte jemi. 
\p  
\v 6 Mɨ majta, camu huáꞌuteu aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaꞌapua; seica mú huáteu. Aꞌɨ́j mú jɨ́n aꞌɨ́mej aꞌujájpuacaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Jasón, majta seica ɨ́ ihuáamuaꞌameꞌen. Aꞌɨ́ɨ mú mé huajaꞌujájpuacaꞌa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej tiꞌitɨj jɨ́n títetateí. Majta antijíihua miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Meꞌíjna i teteca i mej huáꞌajaaxɨejteꞌe nainjapua ɨ́ teɨte ɨ́ chaanaca japua, aꞌɨ́j mú jɨ́n majta meri miyen u aꞌuvéꞌejuꞌun.  
\v 7 Ajta aꞌíjna i Jasón, aꞌii pu hui huaꞌancuréꞌeviꞌitɨ ɨ́ ruche. Camu téꞌaste ɨ́ yeꞌirá jetze ɨ́ tɨ tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa aꞌíjna ɨ́ ta rey, aꞌíjna tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n César. Ayee mú tiꞌixa tɨ nuꞌu hui seɨj aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ rey, aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Jesús. ―Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa tíꞌiteteɨte. 
\p  
\v 8 Matɨ́ꞌɨj aꞌɨ́mej huánamuajriꞌi, jéꞌecan pu aꞌij puaꞌa huaꞌutáꞌa ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte, majta ɨ́ mej tiꞌitɨj jɨ́n títetateí.  
\v 9 Aj pu i aꞌɨ́ɨn ɨ́ Jasón, majta meꞌɨ́jna ɨ́ seica, tumin mú tiuꞌutáꞌa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej títetateí mej mi huaꞌutátuaani caí chéꞌe miyen huáꞌaruure matɨ́j huáꞌuruu u mej huajaꞌuvéꞌejajpuacaꞌa. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej títetateí, aꞌɨ́ɨ mú huaꞌutátuaa. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa u Berea aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Silas 
\p  
\v 10 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́n huáꞌihuaamuaꞌa caꞌanacan huaꞌutaꞌítecaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Silas mej áꞌucɨɨne tɨ́caꞌari tzajtaꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Berea. Jɨ́meꞌen muꞌu meꞌuun aꞌaráꞌa, aj mú mi aꞌuteájrupi huaꞌatéyujtaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 11 Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Berea éꞌeche, jaítzeꞌe mú rɨ́ꞌɨ naa tihuáꞌajeevecaꞌa mecaí aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Tesalónica aꞌuchéjmeꞌecaa. Naa mú rɨ́ꞌɨ tiraꞌancuréꞌa ɨ́ niuucari. Tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa nain xɨcaj tzajtaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú rahuaucaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze mej mi ráamuaꞌaree tɨ puaꞌa ayén tiꞌayajna nusu caí aꞌij tɨ tíꞌixajtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo.  
\v 12 Aꞌɨ́j mú jɨ́n muꞌiitɨ́ téꞌantzaahua, majta muꞌiitɨ́ ɨ́ mej aꞌɨ́mej jetze ajtémeꞌecan ɨ́ griego. Aꞌɨ́ɨ mú majta téꞌantzaahua ɨ́ mé ꞌuuca ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ huajáꞌuseijracaꞌa temuaꞌa naa. Ayee mú cheꞌatá menaꞌa téꞌantzaahua ɨ́ teteca. 
\p  
\v 13 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Tesalónica éꞌechejcaꞌa, matɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn Pablo tihuaúꞌixaa ɨ́ niuucari tɨ jetzen ráꞌaxa ɨ́ Dios aꞌujna Berea, matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun áꞌujuꞌun. Aꞌɨ́ɨ mú majta caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌa ɨ́ teɨte mej mi huaꞌutájaaxɨejviꞌi. Jéꞌecan mú huáꞌaniuꞌucasteꞌecaꞌa.  
\v 14 Majta meꞌɨ́n ɨ́ huáꞌaꞌihuaamuaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú caí áꞌatee; áꞌiyen mú raataꞌítecaꞌa tɨ Pablo áꞌuraꞌani aꞌujna ti eꞌeveꞌeꞌástɨme ɨ́ jaj tɨ veꞌée. Majta meꞌɨ́n ɨ́ Silas, ajta ɨ́ Timoteo, aꞌɨ́ɨ mú aꞌuteájturaa aꞌujna u Berea. 
\p  
\v 15 Majta ɨ́ mej Pablo jamuan aꞌucɨ́j, aꞌɨ́ɨ mú yaꞌuvíꞌitɨ chajtaꞌa jetze tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Atenas. Majta áꞌiyen huaréꞌacɨ. Mehuaꞌutaꞌítacaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Silas, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Timoteo mej nuꞌu tiújseɨreꞌen caꞌanacan. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj Pablo aꞌuun aꞌutéveecaꞌa u Atenas 
\p  
\v 16 Tɨ́ꞌɨj Pablo aúcheꞌe huáꞌachuꞌeveꞌecaꞌa aꞌujna Atenas, jéꞌecan pu tiniúꞌucacaꞌa ɨ́ ru jetze aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ huaꞌuseíj ɨ́ huáꞌa dioosi ɨ́ mej á eꞌeréꞌeteꞌecaa nainjapua aꞌujna chajtaꞌana.  
\v 17 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌɨ́ɨn Pablo tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa huáꞌa teyujtaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ajta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ griego ɨ́ mej Dios náꞌamicheꞌe. Ajta tɨ́j naꞌa nain tújcaꞌari tzajtaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej meꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌujna aꞌu mej tejéꞌetuꞌaraca. 
\p  
\v 18 Majta meꞌuun seica aꞌutéꞌuucaꞌa ɨ́ mej tiúꞌujmuaꞌate aꞌij mej tíꞌixaxaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jee epicúreos, majta seica ɨ́ mej tiúꞌujmuaꞌate aꞌij mej tíꞌixaxaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen huataújmuaꞌa tɨjɨ́n estoicos. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej tiuꞌuxáj jeíhua. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej miyen tiráꞌixaateꞌen meꞌɨ́jna. Ayee mú seica tiꞌixa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné hui tiꞌixa mɨ tɨ jeíhua tiꞌixa? 
\p Majta seica miyen tiꞌixa tɨjɨ́n: 
\p ―Xɨee ayén hui tíꞌitaꞌixaateꞌe seɨ́j jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ seɨ́j jemi éꞌemeꞌecan ɨ́ Dios. 
\p Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌiné Pablo pu ayén tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús, ajta aꞌɨ́jna tɨ nuꞌu huatarúj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite.  
\v 19 Matɨ́ꞌɨj mi yaꞌuvíꞌitɨ aꞌánna aꞌu mej eꞌetiújseꞌɨrihuaꞌa jɨrí japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Areópago. Ayee mú tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni rɨꞌɨrí tej iteen ráamuaꞌaree mɨ pej hui jéjcuacan jɨ́n tíꞌitamuaꞌate?  
\v 20 ¿Aꞌiné petíꞌitaꞌixaateꞌe tiꞌitɨj jɨmeꞌe tej caí yaúꞌitɨe, tej caí jaꞌanáj ráanamuajriꞌi? Ayee tu hui tíꞌijxeꞌeveꞌe tej ráamuaꞌaree aꞌij tɨ huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari. 
\p  
\v 21 Ayee mú aꞌɨ́jna jɨ́n tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi, aꞌiné naímiꞌi ɨ́ mej Atenas éꞌemeꞌecan, majta ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan ɨ́ mej meri meꞌuun aꞌuchéjme aꞌujna Atenas, camu máàj tiꞌitɨ́j avéꞌemuaꞌareerecaꞌa. Aꞌɨ́ɨ muꞌu pɨ́ namuajracaꞌa ɨ́ tɨ jéjcuacan jɨ́n tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa ɨ́ niuucari. 
\p  
\v 22 Aj pu i Pablo huatéechaxɨ jáꞌitaꞌa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mej eꞌetiújseɨreꞌecaꞌa aꞌujna Areópago. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen mɨ sej teteca, Atenas sej éꞌemeꞌecan, nain nu jɨ́n tíꞌiseij sej jeíhua huáꞌachuꞌeveꞌe ɨ́ rudiojtemuaꞌa.  
\v 23 Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌixaateꞌe aꞌiné netɨ́ꞌɨj áꞌucheꞌecaneꞌe nehuáꞌaseijracaꞌa aꞌu tɨ naꞌa sej yeꞌutéchajtza seɨ́j ɨ́ aꞌamua dioosi. Seɨ́j nu huaseíj ɨpuari japua tɨ jetzen téꞌeyuꞌusiꞌi ayén tɨjɨ́n: “Tej rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios tej caí ramuaꞌate.” Aꞌíjna sej caí ramuaꞌate, rɨ́ꞌɨ xu tiraatáꞌaca. Aꞌij nu xaa jɨ́n niyen tejámuaatáꞌixaateꞌesin. 
\p  
\v 24 ’Aꞌɨ́jna ɨ́ Dios tɨ raatétaahuacaꞌa i chaanaca tej japuan seijreꞌe, ajta nain jɨmeꞌe tɨ ayén tíꞌiseijreꞌe, aꞌii pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ tíꞌaijta naíjmiꞌicɨꞌe u ta japua, ajta naíjmiꞌicɨꞌe íiyen chaanaca japua. Capu ayun che ɨ́ Dios íiyu teyujtaꞌa ɨ́ mej ráꞌajtaahuacaꞌa ɨ́ teteca.  
\v 25 Capu ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej raatévaɨreꞌen tiꞌitɨj jɨmeꞌe tɨ tiráꞌaturaateꞌe aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu ruseɨ́j huaꞌatáꞌaca naíjmiꞌica ɨ́ teteca mej ruuri muáꞌaraꞌani, mej ucajyáatɨyeꞌican, ajta huaꞌatáꞌaca naíjmiꞌica tɨ́j naꞌa tiꞌitɨ́j tɨ huáꞌaturaateꞌe. 
\p  
\v 26 ’Ayee pu Dios ráaruu mej seɨ́j jetze huanéj ɨ́ teáataꞌa naímiꞌi ɨ́ teɨte mej mi nainjapua seijreꞌe íiyen chaanaca japua. Ajta, aꞌɨ́ɨ pu hui raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare aꞌachú mej áꞌatɨjtɨꞌɨren, ajta aꞌu mej aꞌuchéjmeꞌeni.  
\v 27 Ayee pu Dios aꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́j mej mi ráahuauni meꞌɨ́jna, mej mi miyen éeniꞌicɨꞌe ráateuni. Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn, capu aꞌachú aꞌɨmuá méꞌe éꞌeseijreꞌe itejmi jemi. 
\p  
\v 28 ’Ayee puꞌu naꞌa tíꞌeen aꞌiné aꞌɨ́j tu jetze ruuri ɨ́ Dios, tej ti tiyen éeneꞌe mé téꞌujujhuaꞌaneꞌen, tej ti tiyen huatéꞌuuca. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tíꞌichuicaca múꞌejmi tzajtaꞌa, seica mú majta miyen cheꞌatá menaꞌa tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌij nej inee tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Majta miyen tɨjɨ́n: “Teen tu teajta yaújmuaꞌameꞌen púꞌeen ɨ́ Dios.” 
\p  
\v 29 ’Jaꞌiné teen tu yaújmuaꞌameꞌen púꞌeen ɨ́ Dios, capu hui ayén tiraavíjteꞌe tej tiyen tíꞌimuajca tɨ Dios ayén ꞌeen tɨ́j tiꞌitɨ́j tɨ taavíjhua oro jɨmeꞌe, nusu i plata jɨmeꞌe, nusu tetej jɨmeꞌe. Capu ayén ꞌeen tɨ́j tiꞌitɨ́j ɨ́ mej raatétaahuacaꞌa ɨ́ teɨte aꞌij mej yeꞌí tirájteu meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ rumuaꞌatzíiraꞌa. 
\p  
\v 30-31 ’Aꞌájnáꞌɨmua, camu ramuaꞌareerecaꞌa ɨ́ teɨte aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios tɨ́j naꞌa tɨ yú eꞌiréꞌene. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Dios, capu jaꞌanáj huaꞌuxɨ́jte aꞌajnáꞌɨmua. Mɨ ajta, íjii pu xaa, aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌaijteꞌe naíjmiꞌicɨꞌe mej nuꞌu seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati ɨ́ teɨte, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe, tɨ Dios ari ayén tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare seɨ́j xɨcájraꞌa jetze tɨ jetzen huaꞌuxɨ́jteꞌen naíjmiꞌica ɨ́ mej yen aꞌuchéjme íiyen i chaanaca japua. Aꞌɨ́ɨ pu hui huáꞌaxɨjteꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ Dios raꞌantíhuaꞌu. Dios pu ari huaꞌutaseíjra naíjmiꞌica ɨ́ teɨte tɨ ayén tiꞌayajna aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ raꞌajjáj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. 
\p  
\v 32 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi tɨ Dios raꞌajjáj ɨ́ mɨꞌɨchite tzajtaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, seica mú ráꞌaxɨeehuariꞌiracaꞌa. Majta seica miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee tu tíꞌijxeꞌeveꞌe pej pajtáhuaꞌa titáꞌixaateꞌen peꞌɨ́jna jɨmeꞌe. 
\p  
\v 33 Aj pu i ajtáraa ɨ́ Pablo huáꞌa jetze.  
\v 34 Aru maúcheꞌe mú seica ɨ́ teɨte áꞌujujhuaꞌaneꞌe jamuan. Meráꞌantzaahua micu. Aꞌii mú meꞌɨ́n púꞌeen, ɨ́ mej huáꞌa tzajtaꞌa aꞌutéꞌuucaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Dionisio, ɨ́ tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecantacaꞌa aꞌujna Areópago, ajta seɨ́j ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Dámaris, majta seica mú majta téꞌantzaahua. 
\c 18  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌujna u Corinto 
\p  
\v 1 Ajta áꞌiyen Pablo huirájraa aꞌujna Atenas. Tɨꞌɨquí aꞌuun aꞌaráꞌa chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Corinto.  
\v 2 Aꞌuu pu yáꞌuteu seɨ́j tɨ Israél jetze ajtémeꞌecan tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Aquila. Aꞌuu pu éꞌemeꞌecan aꞌujna seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Ponto. Aꞌɨjna ɨ́ Aquila, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ ɨ́raꞌaraꞌan tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Priscila, aꞌɨ́ɨ mú meꞌuun eꞌeráacɨ aꞌujna jáꞌahuaꞌa seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Italia, aꞌiné ayée pu tiúꞌuxeꞌeveꞌecaꞌa mej nuꞌu áꞌucɨɨne meꞌújna aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ huaꞌarey ɨ́ romanos tɨ ayén á tejaꞌutaꞌítecaꞌa mej áꞌucɨɨne naímiꞌi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pablo, aꞌɨ́ɨ pu u huajaꞌuvéꞌemuaarecaꞌa.  
\v 3 Pablo pu racúꞌuneꞌepuacaꞌa ɨ́ navij chiꞌiraꞌa. Ayee mú cheꞌatá menaꞌa tíꞌimuarɨꞌecaꞌa aꞌɨ́mej, aꞌɨ́jna ɨ́ Aquila, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Priscila. Aꞌɨ́j pu jɨ́n aꞌuteájturaa huáꞌa jamuan, ajta tíꞌimuarɨꞌecaꞌa huáꞌa jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. 
\p  
\v 4 Nain xɨcájraꞌa jetze matɨ́j puaꞌa ruseꞌupi, aꞌúu pu aꞌuteáruꞌipicheꞌe huáꞌa teyujtaꞌa, tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa tɨ́ꞌij ayén éeniꞌicɨꞌe huaꞌantimuáꞌitɨn aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, majta ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 5 Matɨ́ꞌɨj mi huiráacɨ aꞌujna u Macedonia aꞌɨ́jna ɨ́ Silas, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Timoteo. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌu tɨ aꞌutéveecaꞌa ɨ́ Pablo, tɨ ajta jɨ́n antiújmuaꞌareerecaꞌa nain jɨmeꞌe tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ yuꞌuxari jetze. Naa teꞌehuauritɨéecan jɨmeꞌe, aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Jesús aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tevi tɨ Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua, aꞌɨ́jna mej rachúꞌeveꞌecaꞌa. 
\p  
\v 6 Majta meꞌɨ́n, camu aꞌatzu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa mej ráanamua. Aꞌɨ́j mú jɨ́n autéjhuii mej aꞌij puaꞌa tirájeeve. Aj pu i Pablo tiuꞌutécaꞌatzɨjxɨ ɨ́ tiúꞌujcɨɨxu mej mi ráamuaꞌaree tɨjɨ́n maꞌutéꞌɨtzee ɨ́ Dios jemi. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen xu púꞌeeneꞌe xáꞌajuꞌun tɨ́ꞌij múꞌejmi jetze rájveti ɨ́ puaíjtzi. Nee nu hui raꞌaráꞌaste tɨ tinaaꞌíjca. Ijii tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame, huáꞌa jemi nu aꞌuméꞌe naꞌame ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 7 Aj pu i huirájraa u huaꞌatéyujtaꞌa. Aa pu aꞌaráꞌa áa tɨ éꞌeche jaꞌatɨ tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Justo. Aꞌɨ́ɨ pu ranáꞌamicheꞌe ɨ́ Dios, ajta aꞌuun éꞌechejcaꞌa aꞌájna vejliꞌi aꞌu tɨ aꞌutéjvee ɨ́ teyuu.  
\v 8 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Crispo, ɨ́ tɨ tíꞌaijta u teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ráꞌantzaahua ɨ́ tavástaraꞌa, majta miyen cheꞌatá menaꞌa naímiꞌi tɨ huáꞌa jamuan éꞌechejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Crispo. Majta seica ɨ́ mej Corinto aꞌuchéjmeꞌecaa, matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi ɨ́ niuucari, jeíhua mú ráꞌantzaahua. Matɨ́ꞌɨj mi huámuaɨꞌɨvijhuacaꞌa. 
\p  
\v 9 Aj pu i tɨ́caꞌɨmua, tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Pablo tíꞌimaaracaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu raaseíj ɨ́ tavástaraꞌa. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capej tíꞌitziɨɨneꞌe. Paúcheꞌe pej hui tihuáꞌaꞌixaateꞌe puaꞌamé. Capej tépuaapuaꞌaren.  
\v 10 Nee nu múꞌeetzi jamuan yé huatéjvee. Capu jaꞌatɨ timuaꞌantiúꞌuuniꞌira. Capu ajta jaꞌatɨ puaíjtzi muaatáꞌasin. Jéihua nu hui titeɨ́testemuaꞌa íiye chajtaꞌa. ―Ayee pu tiraataꞌixaa ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 11 Aꞌɨ́j pu jɨ́n Pablo ayén aꞌuun éꞌetee seɨ́j nineꞌiraꞌa japuan jáꞌitaꞌa aꞌujna Corinto. Tihuáꞌamuaꞌatejcaa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ jetzen ráꞌaxa ɨ́ Dios. 
\p  
\v 12 Aru tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Galión aꞌuun tíꞌivaɨreꞌecaꞌa tajtuhuan jɨmeꞌe aꞌujna tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Acaya, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú autéjhuii mej tiníniuꞌucacun meꞌɨ́jna jemi ɨ́ Pablo. Matɨ́ꞌɨj mi yaꞌujáj jueesi jemi.  
\v 13 Aj mú mi miyen tiraataꞌixaa ɨ́ tajtuhuan tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌijna i teáataꞌa, aꞌɨ́ɨ pu hui huáꞌamuaꞌitɨjcaꞌa ɨ́ teɨte mej mi miyen seɨcɨé tíꞌijnaꞌamicheꞌen ɨ́ Dios. Aru capu hui ayén tihuaꞌatáꞌaca ɨ́ tayeꞌirá mej miyen rɨjca. 
\p  
\v 14-15 Puꞌuri tɨ́n tiuꞌutaxáatacheꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Galión, ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan tɨjɨ́n: 
\p ―Casiꞌi múꞌeen, mɨ sej Israél jetze ajtémeꞌecan, tɨ puaꞌa hui amɨ́n tiꞌitɨ́j aꞌij puaꞌa huáruu tɨ caí xɨ́ꞌepɨꞌɨn, naꞌari tiꞌitɨ́j huajéꞌica tɨ huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe, aj nu xaa niyen téjaꞌamuanamuáaracheꞌen. Mɨ́ ajta caí aꞌiné aꞌii puꞌu jɨ́n tiꞌixa áꞌamuayeꞌira, ¿aꞌiquí huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna? ¿Ni caí niuucari púꞌeen aꞌɨ́jna? Ayee pu hui tiraavíjteꞌe rujɨ́ɨmuaꞌa sej múꞌeen siyen raꞌantipuáꞌajteꞌen, aꞌiné canu nee raxɨ́ꞌeveꞌe nej raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen neꞌíjna i niuucari. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 16 Tɨ́ꞌɨj i huaꞌirájtuaa á puaꞌacɨé aꞌujna aꞌu mej eꞌetiújseꞌɨrihuaꞌa ɨ́ jueesi.  
\v 17 Aj mú mi meꞌɨ́n ɨ́ mej iꞌi griego, naímiꞌi mú rajvíꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Sóstenes ɨ́ tɨ tíꞌaijta u teyujtaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi raatéevajxɨ aꞌujna jemi ɨ́ tajtuhuan. Mɨ ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Galión, capu jetzen ruxeꞌeveꞌe jáꞌaraa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo aꞌutéjche tɨ mú jáꞌahuaꞌa aꞌatanén, ajta mú áꞌayee 
\p  
\v 18 Aúcheꞌe aꞌatzu áꞌatee aꞌujna Corinto aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Tɨꞌɨquí huaꞌutateújte ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa. Ajta áꞌiyen baarcu jetze ateájraa, ajta áꞌuraa jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Priscila, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Aquila. Matɨ́ꞌɨj antácɨɨne aꞌujna jáꞌahuaꞌa seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Siria. Tɨ́ꞌɨj caí xɨ u eꞌerájraa aꞌujna u Cencrea, aj mú mi racaaye tɨ i raꞌaráꞌasten tiꞌitɨ jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn aꞌɨ́jna jɨ́n teꞌataújratziiriꞌi. 
\p  
\v 19 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Éfeso. Aꞌuu pu huajaꞌutéhuii ɨ́ Pablo aꞌɨ́jna ɨ́ Priscila, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Aquila. Aj pu i aꞌuun aꞌuréꞌene aꞌujna teyujtaꞌa. Tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej tiújseꞌɨrihuaꞌa aꞌujna.  
\v 20 Aꞌɨ́ɨ mú raatajé tɨ nuꞌu jaítzeꞌe áꞌateeviꞌin. Mɨ ajta caí, capu ahuaújcaꞌane. 
\p  
\v 21 Aj pu i huaꞌutateújte. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Jaꞌanáj nuꞌirén yé tanéjsin tɨ puaꞌa Dios naatáꞌan. 
\p Aj pu i ajteájraa ɨ́ baarcu jetze. Tɨꞌɨquí aꞌuun Éfeso áꞌuraa.  
\v 22 Tɨ́ꞌɨj aꞌuun aꞌutanee, chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Cesarea. Amuacaícan pu aꞌánna aꞌujnéj u Jerusalén. Tɨ́ꞌɨj i huaꞌutateújte ɨ́ mej tiújseɨj u teyujtaꞌa. Ajta áꞌiyen, aꞌɨ́ɨn aꞌuun aꞌucáane aꞌujna Antioquía.  
\v 23 Aꞌuu pu aꞌatzu áꞌatee aꞌujna. Aj pu ꞌi u eꞌerájraa. Aa pu aꞌatánee aꞌu tɨ eꞌechájtaꞌajmee sexuꞌijméꞌe aꞌu mej aꞌuchéjmeꞌecaa ɨ́ teɨte, seɨ́j chuéjraꞌa japua tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Galacia, ajtahuaꞌa seɨj tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Frigia. Aꞌɨ́ɨ pu caꞌaníjraꞌa huaꞌatáꞌacareꞌe naíjmiꞌica ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Apolos tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ niuucari jɨmeꞌe aꞌujna Éfeso 
\p  
\v 24 Aꞌɨ́jna xɨcáaraꞌa jetze, seɨj pu á eꞌiréꞌene tɨ Israél jetze ajtémeꞌecan. Ayee pu ántehuaa tɨjɨ́n Apolos. Aꞌuu pu éꞌeche aꞌujna chajtaꞌana jetze tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Alejandria. Jéꞌecan pu raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ niuucari jɨmeꞌe. Ajta temuaꞌa tiraayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa aꞌij tɨ yeꞌí huataújmuaꞌa ɨ́ tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze.  
\v 25 Naa pu tiúꞌumuaꞌatejcaa aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa ɨ́ tavástaraꞌa. Tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌujcaꞌanéecan jɨmeꞌe, ajta tɨ temuaꞌa naa rɨ́ꞌɨ tiuꞌutániuuni aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Jesús. Ajta aꞌɨ́j puꞌu muaꞌareerecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n Juan huaꞌutámuaɨꞌɨhuacaꞌa. 
\p  
\v 26 Aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jna jɨ́n aꞌutéjche tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen u teyujtaꞌa aꞌujcaꞌanéecan jɨmeꞌe. Matɨ́ꞌɨj meꞌɨ́n ráanamuajriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Priscila, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Aquila, aꞌɨ́ɨ mú raatáꞌinee tɨ huajaꞌuvéꞌemuaare aꞌujna aꞌu mej éꞌeche. Aꞌuu mú ráꞌitɨiriꞌi jaítzeꞌe aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ tavástaraꞌa.  
\v 27 Ajta tɨ́ꞌɨj ari áꞌuyeꞌimɨꞌɨcaꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa Acaya aꞌɨ́jna ɨ́ Apolo, aꞌɨ́ɨ mú ihuáamuaꞌameꞌen caꞌaníjraꞌa raatáꞌa. Aj mú mi tihuajaꞌutaꞌítiꞌiriꞌi ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa ɨ́ mej aꞌuun éꞌeche mej nuꞌu naa temuaꞌa tiraꞌancuréꞌeviꞌitɨn. Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Apolos aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna Acaya, jéꞌecan pu huaꞌutévaɨ tɨ Dios huaꞌutáꞌa ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe mej ráꞌantzaahuateꞌen.  
\v 28 Aꞌujcaꞌanéecan jɨmeꞌe pu huaꞌutéemuaꞌitɨ ɨ́ teɨte aꞌɨ́mej tzajtaꞌa ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Aꞌɨjna yuꞌuxari jetze pu tíhuaꞌutaseíjrate tɨ Jesús aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ nuꞌu Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua. 
\c 19  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo aꞌuun 
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Apolos aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌujna Corinto, Pablo pu aꞌánna ɨmuá aꞌutéene muꞌutzitá japua. Tɨ́ꞌɨjtáꞌi aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna Éfeso. U pu huajáꞌuteu seica ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe.  
\v 2 Ayee pu tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni caí huateájturaa múꞌejmi tzajtaꞌa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios setɨ́ꞌɨj ráꞌantzaahua? 
\p Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Catu xaa teen méꞌe yéꞌenamuajracaꞌa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 3 Aj pu i Pablo ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌataani niuucajtzeꞌen jɨ́n xáamuaɨꞌɨvijhuacaꞌa? 
\p Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́j tu niuucajtzeꞌen jɨ́n huatámuaɨꞌɨhuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Juan teecan. 
\p  
\v 4 Pablo pu ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Juan pu hui huáꞌumuaɨꞌɨhuacaꞌa ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej mi seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati ɨ́ ru tzajtaꞌa. Mɨ ajta, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa mej nuꞌu téꞌantzaahuateꞌen jemin ɨ́ tɨ auj uvéꞌenejsin méjcaꞌi huáyee. Aꞌɨ́ɨ pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe aꞌame ɨ́ Jesús, ɨ́ tɨ Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua. 
\p  
\v 5 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi, aj mú mi huámuaɨꞌɨvijhuacaꞌa niuucajtzeꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.  
\v 6 Ajta, jɨ́meꞌen puꞌu aꞌɨ́ɨn Pablo huaꞌavéꞌemuarɨꞌexɨ án huáꞌamuꞌuutzeꞌe, aj pu i aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios huataseíjre huáꞌa tzajtaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej tiuꞌuxáj niuucari jɨmeꞌe mej caí xɨ raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa, majta mej tiuꞌutaxá ɨ́ Dios jetze meꞌecan.  
\v 7 Ayee mú aráꞌaxcaa cumu tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua ɨ́ teteca. 
\p  
\v 8 Aꞌateeviꞌi aꞌachú cumu huaíca máxcɨraꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn Pablo áꞌucheꞌecaneꞌe huaꞌatéyujtaꞌa. Aꞌuu pu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa aꞌujcaꞌanéecan jɨmeꞌe. Ajta huaꞌatémuaꞌitɨjmeꞌe ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ Dios tíꞌaijta íiyen chaanaca japua, ajta u ta japua. 
\p  
\v 9 Mɨ majta seica, camu jɨ́meꞌen tiuꞌutáꞌa ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca mej ráanamua ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa. Camu chéꞌe ráꞌantzaahuateꞌecucaꞌa sino ayée muꞌu aꞌij puaꞌa tíꞌixajtacaꞌa ɨ́ teɨte tzajtaꞌa. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn Pablo avéꞌeraa huáꞌa tzajtaꞌa. 
\p Tɨꞌɨquí seica ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, aꞌɨ́mej pu aꞌuvíꞌitɨ aꞌu mej tihuáꞌumuaꞌaten, aꞌujna jáꞌahuaꞌa chiꞌiraꞌan jetze aꞌɨ́jna tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Tiranno. Aꞌuu pu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa nain xɨcájraꞌa tzajtaꞌa.  
\v 10 Ayee pu teuuméꞌeca aꞌachú cumu huaꞌapua nineꞌiraꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn Pablo ayén tihuáꞌamuaꞌatejcaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n naímiꞌi ɨ́ mej meꞌuun aꞌuchéjmeꞌecaa aꞌujna Asia, naímiꞌi mú ráanamuajriꞌi ɨ́ niuucari tɨ jetzen ráꞌaxa ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, naímiꞌi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, majta ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 11 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Dios, veꞌecán pu jɨ́n rɨ́ꞌɨ huáꞌuruu ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna jetze ɨ́ Pablo mej mi naímiꞌi naa rɨ́ꞌɨ teꞌutaseíjra ɨ́ Dios jemi.  
\v 12 Tɨ́j ajta aꞌɨ́jna ɨ́ pañuuraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ cɨ́ɨxuri tɨ jɨ́n avéꞌujjɨꞌɨcɨꞌe, tɨ puaꞌa nuꞌu jaꞌatɨ huáꞌa japua án tejaꞌupíitɨraꞌani aꞌɨ́mej japua ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌi, aj mú nuꞌu mi huarúj naímiꞌi, ajta nuꞌu huaꞌutamuári ɨ́ tiyaaruꞌu ɨ́ mej huáꞌa tzajtaꞌa seijreꞌecaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 13-14 Majta seica ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa ɨ́ mej áꞌujujhuaꞌaneꞌe aꞌu tɨ naꞌa mej aꞌuchéjmeꞌecaa, aꞌɨ́ɨ mú huáꞌamuariteꞌecaꞌa ɨ́ tiyáaruꞌuse ɨ́ mej huáꞌa tzajtaꞌa seijreꞌecaꞌa ɨ́ teɨte. Méjxeꞌeveꞌecaꞌa mej miyen huárɨni niúucareꞌaraꞌan jɨmeꞌe ɨ́ Jesús. 
\p Ayee mú cheꞌatá menaꞌa tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa jaꞌatɨ tíꞌiyaujmuaꞌa tɨ Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa mej raatamuáriteꞌen ɨ́ tiyaaruꞌu tɨ tevi tzajtaꞌa seijreꞌecaꞌa. Ayee mú aráꞌaxcaa aráhuaꞌapua aꞌɨ́me ɨ́ yaújmuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe u teyujtaꞌa. Ayee pu ántehuaacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨjɨ́n Esceva. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́n yaújmuaꞌameꞌen miyen tiraatajé ɨ́ tiyaaruꞌu tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee nu hui tejáꞌamuaꞌijteꞌe neꞌɨ́jna jetze meꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús ɨ́ tɨ jetzen meꞌecan tiꞌixa ɨ́ Pablo. 
\p  
\v 15 Aj pu i ayén tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ tiyaaruꞌu tɨjɨ́n: 
\p ―Néjmuaꞌate hui neꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, neajta neꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Ari múꞌeen, ¿aꞌatéenni sej pɨ́rɨcɨ? 
\p  
\v 16 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa, aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn tiyaaruꞌu caꞌanacan huáꞌa jetze rájve. Aꞌɨ́j pu jɨ́n huaꞌutéemuaꞌitɨ. Jéꞌecan pu huaꞌutéevajxɨ. Majta meꞌɨ́n, caꞌanacan mú huiráacɨ, memuámuaꞌavijméꞌe, metiꞌipuaíjtiꞌihuajméꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi huataúruu.  
\v 17 Majta ɨ́ mej meꞌuun éꞌechejcaꞌa meꞌújna Éfeso, naímiꞌi mú ráamuaꞌareeriꞌi tɨ tiꞌitɨ́j huáꞌuruu aꞌɨ́me ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, majta ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. Aꞌɨ́j mú jɨ́n tiuꞌutátziɨn naímiꞌi. Matɨ́ꞌɨj mi rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 18 Majta muꞌiitɨ́ ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, aꞌɨ́ɨ mú u aꞌuvéꞌejuꞌun mej tiraataxáj mé jéjreꞌe tiꞌitɨ jɨmeꞌe tɨ aꞌij puaꞌa een ɨ́ mej jɨ́n meri auteájturaa, tiꞌitɨ́j tɨ naꞌa ɨ́ mej aꞌij puaꞌa huarɨ́j.  
\v 19 Majta ɨ́ mej tíꞌichahuaara, u mú tejaꞌaráꞌɨꞌɨpɨ ɨ́ tiúꞌujyuꞌuxari. Aj mú mi tiuꞌutaíj, metiꞌiseíiracaꞌa ɨ́ teɨte. Matɨ́ꞌɨj raatéꞌitɨee aꞌachú tɨ́j naꞌa caj tíꞌijnajchecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ yuꞌuxari, ayée pu aráꞌa aꞌachú cumu muáacua jetze viꞌiraꞌa ɨ́ plata.  
\v 20 Ayee pu caꞌanín jɨ́n tíꞌijnamuajreꞌecaꞌa ɨ́ niuucari tɨ jetzen ráꞌaxa ɨ́ tavástaraꞌa, ajta méyee, ajta nainjapua mú ráamuaꞌareeriꞌi. 
\p  
\v 21 Tɨ́ꞌɨj ayén tiuꞌurɨ́j. Tɨꞌɨquí Pablo raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare tɨ i u huajaꞌuvéꞌemuaare aꞌujna Macedonia, ajta aꞌujna Acaya, ajta tɨ́ꞌij aꞌájna áꞌumeꞌen u Jerusalén. Ajta tɨ nuꞌu, aꞌánna huajáꞌumuaaren aꞌánna Jerusalén, ruxeꞌeveꞌe pu nuꞌu aꞌame tɨ aꞌuun áꞌumeꞌen aꞌujna Roma.  
\v 22 Aꞌɨ́j pu jɨ́n huaꞌapuaca huataꞌítecaꞌa ɨ́ mej ravaɨreꞌe, aꞌɨ́jna ɨ́ Timoteo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Erasto mej mi áꞌucɨɨne aꞌujna Macedonia. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pablo, aꞌúu pu aúcheꞌe aꞌuteájturaa aꞌujna u Asia. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu mi autéjhuii mej tiúꞌurɨtziiteꞌen meꞌújna u Éfeso meꞌɨ́jna ɨ́ teɨte 
\p  
\v 23 Aꞌɨ́jna xɨcájraꞌa jetze, jeíhua mú huataníniuꞌucacucaꞌa ɨ́ teɨte meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ huataseíjre ɨ́ huaꞌayeꞌira ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe.  
\v 24 Seɨj pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Demetrio. Aꞌɨ́ɨ pu chiꞌij taꞌahuaca tɨ cɨ́lieen tɨ plata rumuaꞌatɨ́. Ayee pu éeneꞌen taꞌahuaca pu tɨ́j dioosi tɨ huáꞌachiꞌi. Ayee pu ántehuaa aꞌɨ́jna ɨ́ huaꞌadioj tɨjɨ́n Artemisa. Jéihua pu huáꞌamuaꞌitɨcɨ ɨ́ mej jamuan tíꞌimuarɨꞌecaꞌa.  
\v 25 Huáꞌajseɨj aꞌɨ́mej ɨ́ mej jamuan tíꞌimuarɨꞌecaꞌa, ajta seica ɨ́ mej miyen cheꞌatá menaꞌa tíꞌimuarɨꞌecaꞌa tiꞌitɨj jɨmeꞌe. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Teteca, múꞌeen xu ramuaꞌaree tej temuaꞌa naa tíꞌijmuaꞌitɨcɨ ɨ́ tumin teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej tíꞌimɨjhuaca.  
\v 26 Temuaꞌa xu tíꞌijmuaꞌaree, seajta ranamua seꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, aꞌɨ́ɨ pu tejáꞌuxajtan tɨ aꞌɨ́mej ɨ́ dioosi aꞌúu mé éꞌeseijreꞌe u teyujtaꞌa, teteca mú huáꞌataꞌahuaca. Camu nuꞌu dioosi pɨ́rɨcɨ. Aꞌɨ́j pu hui jɨ́n ari jeíhua huaꞌutéemuaꞌitɨ ɨ́ teɨte ɨ́ mej miyun meꞌecan Éfeso, ajta nainjapua aꞌuun tɨ huatacáꞌa tɨ́j naꞌa u Asia. 
\p  
\v 27 ’Jéꞌecan pu aꞌij puaꞌa tíꞌiruure, aꞌiné ayée pu hui tiuꞌutárɨꞌɨriistari tej jeíhua tejáꞌurɨeeni ɨ́ tej jɨ́n tíꞌimɨjhuaca. Ajta aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tatéyuu tɨ tzajtaꞌan huiirájvee ɨ́ tadioj tɨ veꞌée, aꞌɨ́jna ɨ́ Artemisa, ayée pu tiuꞌutárɨꞌɨriistari mej hui caí chéꞌe miyen tíꞌijnaꞌamicheꞌen. Majta, camu chéꞌe raataxɨ́ꞌeveꞌesin ɨ́ tɨ veꞌée aꞌɨ́jna i dios ɨ́ mej ranáꞌamicheꞌe nainjapua aꞌuun tɨ huatacáꞌa tɨ́j naꞌa u Asia, ajta tɨ́j naꞌa íiyen chaanaca japua. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 28 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi meꞌɨ́jna, jéꞌecan mú huataníniuꞌucacucaꞌa. Maꞌutéjhuii mej téjijhuajméꞌe. Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Huápɨꞌɨ pu hui veꞌée aꞌɨ́jna ɨ́ Artemisa, Éfeso tɨ éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 29 Caꞌanacan mú aꞌuvaɨ́jtzimeꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi huaruáachijméꞌe naímiꞌi. Meꞌuun aꞌuteájrupi u teyujtaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi teɨte huavíviꞌi aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaꞌapua, aꞌɨ́jna ɨ́ Gayo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Aristarco, ɨ́ mej Macedonia éꞌemeꞌecan. Aꞌɨ́ɨ mú áꞌujujhuaꞌaneꞌe jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Matɨ́ꞌɨj mi huajaꞌujájpuacaꞌa aꞌujna chiꞌita aꞌu mej eꞌetiújseꞌɨrihuaꞌa ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 30 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pablo, aꞌɨ́ɨ pu ayén tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ ajta aꞌɨ́ɨn aꞌuun aꞌuteárute. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe camu tiuꞌutáꞌa tɨ uteárute.  
\v 31 Majta seica ɨ́ mej tíꞌaijta aꞌujna Asia, ɨ́ Pablo tɨ huáꞌihuaaraꞌa, aꞌɨ́ɨ mú miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Chéꞌe nuꞌu caí aꞌuteáruꞌipicheꞌen aꞌujna chiꞌita. 
\p  
\v 32 Majta aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte, ayée mú mauj títetéjijhuajméꞌe. Seica mú seɨcɨé tíꞌitejijhuacaꞌa. Majta seica seɨcɨé. Majta jáꞌitaꞌa mú aráꞌaxcaa ɨ́ mej caí ramuaꞌareerecaꞌa aꞌij mej ꞌeen jɨ́n téjijhuajméꞌe, majta camu ramuaꞌareerecaꞌa aꞌij mej ꞌeen jɨ́n tiújseɨj.  
\v 33 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, seica mú miyen caꞌaníjraꞌa tiraatáꞌa tɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Alejandro tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte. Matɨ́ꞌɨj mi seica ayeuutáxɨ aꞌu mej eꞌevéꞌenejneꞌe ɨ́ teɨte. Majta seica miyen tiraꞌaráajee aꞌij tɨ yeꞌí huárɨni. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Alejandro, aꞌɨ́ɨ pu rumuájcaꞌa jɨ́n huaꞌutáꞌijmɨijriꞌi mej caí chéꞌe tíꞌixajta. Aꞌɨ́ɨ pu ayén tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ huáꞌa japua huatáaniuni aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 34 Mɨ majta ɨ́ teɨte, matɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn Israél jetze ajtémeꞌecan, naímiꞌi mú jíjhuacaꞌa aꞌachú cumu huaꞌapua hora. Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Huápɨꞌɨ pu veꞌée, aꞌɨ́jna ɨ́ Artemisa tɨ Éfeso éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 35 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tíꞌiyuꞌuxaca, aꞌɨ́ɨ pu xaa huaꞌutáꞌijmɨijriꞌi mej nuꞌu caí chéꞌe tíꞌixajta. Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ teɨte tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen teteca, Éfeso sej éꞌemeꞌecan, naímiꞌi ɨ́ teɨte ɨ́ mej íiyen chaanaca japua seijreꞌe, naímiꞌi mú hui ramuaꞌaree tej iteen antítamuaꞌaree teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej ráachaꞌɨɨn ɨ́ teyuu tɨ tzajtaꞌan urájca ɨ́ dios tɨ veꞌée, aꞌɨ́jna ɨ́ Artemisa, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ tetej tɨ u eꞌicájve u ta japua.  
\v 36 Capu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri tɨ jaꞌatɨ ráꞌaxɨeehuariꞌira aꞌɨ́jna. Xaatapuáꞌajta mɨ sej téjijhua. Caxu hui tiꞌitɨ́j muaꞌaree aꞌij sej tiꞌitɨj ruure. 
\p  
\v 37 ’Múꞌeen xu yé huavéꞌeviꞌitɨ seꞌɨ́mej ɨ́ teteca íiyu chiꞌita, seꞌɨ́jna ɨ́ Gayo, seajta seꞌɨ́jna ɨ́ Aristarco. Majta meꞌɨ́n, camu hui jaꞌanáj tiuꞌunáhua u teyujtaꞌa, camu majta aꞌij puaꞌa tiꞌixa ɨ́ tadioj jemi. 
\p  
\v 38 ’Tɨ́ puaꞌa hui aꞌɨ́ɨn Demetrio, majta ɨ́ mej jamuan tíꞌimuarɨꞌe, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ huáꞌajaaxɨejviꞌira, teꞌentácuuniꞌi aꞌujna ɨ́ jueesi mej eꞌiráati. Michéꞌe meꞌɨ́n meꞌuun eꞌehuaújniuusteꞌen.  
\v 39 Ajta tɨ puaꞌa múꞌeen tiꞌitɨ́j jɨ́n setiúꞌujchaꞌɨɨreꞌe, rujɨ́ɨmuaꞌa xu raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen aꞌij tɨ tiꞌitɨj jɨ́n tiꞌitáꞌaca ɨ́ yuꞌuxari jetze.  
\v 40 Ayájna tetɨ́j een, ayée pu hui tiuꞌutácɨꞌɨpe mej téjmi jetze teꞌujpuáꞌajteꞌen meꞌɨ́jna jɨmeꞌe, aꞌij tej tiꞌitɨ́j huáruu íiye chajtaꞌa tej tiyen tíꞌitaꞌɨtziiteꞌe. Tɨ puaꞌa miyen meꞌɨ́jna jɨ́n téjmi jetze teꞌujpuáꞌajteꞌen, capu tiꞌitɨ́j méꞌe jáꞌahuaꞌa tej tiyen tiuꞌutáꞌan ɨ́ mej jɨ́n taatátuaani. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiyuꞌuxaca. 
\p  
\v 41 Tɨ́ꞌɨj antipuáꞌarecaꞌa tɨ tiꞌixa, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌiráꞌitecaꞌa ɨ́ teɨte. 
\c 20  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo aꞌuun aꞌatanéj u Macedonia, ajta u Grecia 
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨj antipuáꞌarecaꞌa ɨ́ mej huaúritziite, Pablo pu huaꞌutajé ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe tɨ ij aꞌɨ́ɨn aꞌatzu caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌan mej mi caí ruxɨeemɨ́jteꞌe. Aj pu i huaꞌiréꞌechuiixɨ seɨj ajta seɨj, ajta huaꞌutateújte. Tɨꞌɨquí áꞌuraa u Macedonia. 
\p  
\v 2 Nainjapua pu huáꞌumuaarecaꞌa matɨ́j menaꞌa titeechéejmeꞌecaa aꞌɨ́mej ɨ́ íꞌihuaamuaꞌameꞌen. Jéꞌecan pu caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaa. Ajta áꞌiyen, aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna u Grecia.  
\v 3 Aꞌuu pu ayén áꞌatee aꞌachú cumu huaíca máxcɨraꞌi. 
\p Tɨꞌɨquí atéyeꞌimɨjcaꞌa ɨ́ baarcu jetze tɨ i antáraꞌani aꞌujna Siria. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecantacaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú miyen tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare mej meꞌuun yeꞌitéchuꞌeveꞌen juye jetze tɨ jetzen huaméj. 
\p Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, tɨ́ꞌɨj nuꞌu i ráamuaꞌareeriꞌi. Tɨꞌɨquí ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n nichéꞌe huaréꞌaraꞌani nej ni neꞌuun aꞌuréꞌenen u Macedonia.  
\v 4 Aꞌɨ́ɨ mú aꞌucɨ́j jamuan, aꞌɨ́jna ɨ́ Sópater tɨ yaujraꞌan púꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ Pirro. Aꞌuu pu éꞌemeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ Sópater u Berea. Aꞌɨ́ɨ mú majta aꞌucɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Aristarco, ajta ɨ́ Segundo, ɨ́ mej Tesalónica éꞌeche. Gayo pu ajta áꞌuraa aꞌuun tɨ Derbe éꞌemeꞌecan. Aꞌɨ́ɨ mú majta aꞌucɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ Timoteo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Tíquico, ajta Trófimo. Aꞌuu mú éꞌemeꞌecan aꞌu tɨ huatacáꞌa u Asia. 
\p  
\v 5 Aꞌɨ́ɨ mú ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa án eꞌejráꞌasecaꞌa. Majta meꞌɨ́n, aꞌúu mú nuꞌu tajeꞌechuꞌeveꞌe muáꞌajuꞌun itejmi aꞌujna chajtaꞌa u Troas.  
\v 6 Teajta iteen, tɨ́ꞌɨj teꞌupuáꞌarecaꞌa ɨ́ mej tiuꞌuyéꞌeste meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej racuaꞌaca ɨ́ pan tɨ caí levadura ranaxca, aꞌúu tu eꞌeráacɨ aꞌujna Filipos ɨ́ baarcu jetze. Anxɨ́j xɨcaj tu jetze aꞌaráꞌa aꞌujna Troas. Aꞌuu tu huajáꞌuteu ɨ́ seica. Teajta iteen, aꞌúu tu áꞌatee aráhuaꞌapua xɨcaj. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo aꞌuun aꞌatanéj u Troas 
\p  
\v 7 Tɨ́ꞌɨjtá tejaꞌuréꞌene ɨ́ seɨ́j xɨcájraꞌa jetze, aꞌɨ́ɨ mú tiújseɨj mej mi huaꞌuréꞌeꞌɨꞌɨpɨꞌiteꞌen ɨ́ pan. Ajta aꞌɨ́ɨ pu tihuaꞌumuáꞌate aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Aꞌiné ayée pu tiúꞌuxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ áꞌuraꞌani ɨ́ seɨ́j xɨcájraꞌa jetze tɨ raꞌitéꞌase, aúcheꞌe pu tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa ajta jáꞌitaꞌa tɨ́caꞌɨmua. 
\p  
\v 8 Aꞌuu mú tiújseɨj aꞌánna ɨmuá cuaartu jetze, tɨ tiúꞌujhuaica. An pu úꞌutaaca jeíhua ɨ́ cantiiraꞌa.  
\v 9 Ajta aꞌúu pu huiracatii temuaij tɨ ayén ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Eutico. An pu aveꞌeréꞌeyeijxɨ tɨ anacun. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pablo, jeíhua pu tihuaúꞌixaa. Jéꞌecan pu áꞌatee tɨ tihuáꞌaꞌixaateꞌe. Aꞌɨ́j pu jɨ́n huamuáꞌitɨche ɨ́ cutzi jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Eutico. Aj pu i ticu. Cuj pu ancuréꞌejvej tɨ tiúꞌujhuaica jetze ɨ́ chiꞌij. Matɨ́ꞌɨj mi raꞌajjáj mɨ́ꞌɨchican. 
\p  
\v 10 Aj pu i acájraa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Tɨ́ꞌɨj i raꞌavéꞌevii aꞌɨ́jna ɨ́ temuaij tɨꞌɨrí mɨꞌɨchi. Tɨꞌɨquí ruꞌihuaamuaꞌa ayén tiuꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Caxu tíꞌitziɨɨneꞌe. Aúcheꞌe pu hui ruuri. 
\p  
\v 11 Aj pu i ajtahuaꞌa antíraa ɨ́ chiꞌij jetze. Huaꞌuréꞌeꞌɨꞌɨpɨꞌite ɨ́ pan. Matɨ́ꞌɨj mi ráacua. Temuaꞌa pu tiuꞌutáxaꞌii tɨ tihuáꞌaꞌixaateꞌe. Tapuáꞌarijmeꞌeca pu áꞌuraa.  
\v 12 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ temuaij, ruurican mú aꞌuvíꞌitɨ. Jéꞌecan mú naa tiuꞌutaújtemuaꞌave. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu i u aꞌajrájraa u Troas, tɨ nuꞌu i aꞌuun eꞌaráꞌasti u Mileto 
\p  
\v 13 Teajta iteen, taꞌanáatéꞌe tu áꞌujuꞌun. Tetɨ́ꞌɨj ti baarcu jetze atéecɨ. Aꞌuu tu aꞌaráꞌa teꞌújna Asón, tej ti yeꞌeráviꞌitɨn teꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, aꞌiné ruꞌɨcán pu eꞌeráyeꞌimɨjcaꞌa.  
\v 14 Tetɨ́ꞌɨj ráateu teꞌɨ́jna ɨ́ Pablo teꞌújna Asón, tɨꞌɨqui ta jamuan ateájraa ɨ́ baarcu jetze. Tetɨꞌɨjta ti aꞌucɨ́j aꞌujna jáꞌahuaꞌa u Mitilene.  
\v 15 Aꞌuu tu huiráacɨ. 
\p Yee ruijmuaꞌateꞌe yee tu antacɨ́j után pújmeꞌen. Aꞌuu tu vejliꞌi eꞌejtenee aꞌutɨ́ eꞌeráahuachi tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Quio, tetɨ́ꞌɨj ti seɨ́j jetze ɨ́ xɨcaj teꞌuun antanéj teꞌújna Samos. Yee ruijmuaꞌateꞌe yee aꞌuun tu aꞌaráꞌa aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Mileto. 
\p  
\v 16 Ayee tu huarɨ́j aꞌiné Pablo pu raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare tɨ caí aꞌuun aꞌatanén aꞌujna Éfeso. Capu ajta eꞌetéerimɨꞌɨcaꞌa aꞌujna aꞌuun tɨ huatacáꞌa u Asia. Caꞌanacan pu u aꞌuránejmɨꞌɨcaꞌa aꞌujna Jerusalén, tɨ puaꞌa nuꞌu íꞌirɨꞌɨristan tej teꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa matɨ́ꞌɨj tíꞌiyesten meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej raꞌutámuaꞌaree tɨ ari ayén teuumé anxɨ́j tamuáamuataꞌa xɨcaj. 
\s1 Aꞌij tɨ nuꞌu Pablo tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́mej ɨ́ vaujsi ɨ́ mej meꞌuun éꞌemeꞌecan u Éfeso 
\p  
\v 17 Aꞌuu pu aꞌutevée u Mileto, tɨ́ꞌɨj Pablo huaꞌutaꞌaíjtacaꞌa mej u aꞌuvéꞌejuꞌun ɨ́ vaujsi ɨ́ mej huáꞌa jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́mej ɨ́ mej tiújseꞌɨrihuaꞌa aꞌujna u Éfeso.  
\v 18 Matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́n vaujsi á eꞌiréꞌene. Aj pu i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen xu ramuaꞌaree aꞌij nej yé tiuꞌutéjvee netɨ́j nenaꞌa amuacaícan nej yé raꞌáa íiye Asia.  
\v 19 Ayee nu hui tíꞌijvaɨreꞌe ɨ́ tavástaraꞌa tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Canu áꞌantzaahuateꞌe neꞌíjna jɨmeꞌe sino nehuányeinixɨ neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nejáꞌamuachaꞌɨj. Neajta, jeíhua nu tiuꞌutése neꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej aꞌij puaꞌa tinaatajé. 
\p  
\v 20 ’Canu jaꞌanáj áꞌatura nej caí tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tiꞌitɨj tɨ amuaatévaꞌɨri múꞌejmi. Netejáꞌamuaꞌitii neꞌújna teyujtaꞌa, neajta neꞌújna áꞌamuache.  
\v 21 Netihuaꞌutáꞌixaa neꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, neajta neꞌɨ́mej ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan, tɨ ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati ɨ́ Dios jemi, majta ráꞌantzaahuateꞌen meꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa ɨ́ Jesús aꞌɨ́jna tɨ Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua. 
\p  
\v 22 ’Tɨ́j ajta íjii, aꞌúu nu hui Jerusalén aꞌuméꞌe naꞌame neꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios ayén tinaataꞌaíj. Canu xáahuí ramuaꞌaree aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j muꞌu nejéꞌeruuren.  
\v 23 Aꞌij nuꞌu xaa muaꞌaree, tɨ aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios amuacaícan ayén tinaatáꞌixaa yee aꞌu tɨ naꞌa tɨ huachájtaꞌajme, aꞌúu mú nuꞌu neꞌiteánajsin. Ayee nej nuꞌu tirajpuaíitzi naꞌame. 
\p  
\v 24 ’Capu amɨ́n aꞌij, capu ne jetze ruxeꞌeveꞌe ineetzi. Ajta netevi, capu tiꞌitɨj ranajche ineetzi jemi. Aꞌii nuꞌu hui niyen tíꞌijxeꞌeveꞌe, nej raꞌantícɨꞌɨti nej huáraꞌani íiyen chaanaca japua, neajta raꞌaráꞌasten neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Dios tɨ ayén tinaaꞌíjca nej tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte ɨ́ niuucari jɨmeꞌe tɨ jetzen ráꞌaxa ɨ́ Dios, tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn tihuaꞌutáꞌuuniꞌi ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe. 
\p  
\v 25 ’Mɨ́ seajta múꞌeen, nej áꞌamuajemi áꞌucheꞌecaneꞌe áꞌayeꞌi, neajta jáꞌamuaꞌixaateꞌe jɨ́meꞌen ɨ́ Dios tɨ nainjapua tíꞌaijta, íiyen chaanaca japua, ajta u ta japua. Ayee nu tíꞌijmuaꞌaree sej caí chéꞌe jaꞌanáj neseijran ineetzi.  
\v 26-27 Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe íjii, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ yáꞌurɨeeni ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca ɨ́ Dios jemi, capu Dios ne jetze rapuaꞌajteꞌe, aꞌiné canu jaꞌanáj raatapuáꞌajtacaꞌa nej tejamuáꞌixaa ɨ́ niuucari, sino nain nu tejamuáꞌixaa aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios. 
\p  
\v 28 ’Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen mɨ ru tzajtaꞌa. Seajta rɨ́ꞌɨ xuꞌu huáꞌa jetze aꞌɨ́mej ɨ́ teɨte Dios tɨ tejámuaꞌíjca. Setáꞌaj huáꞌuchaꞌɨɨn naíjmiꞌica ɨ́ mej tiújseꞌɨri ɨ́ Dios jemi, ɨ́ tɨ huáꞌunanai ɨ́ rutevij jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 29 ’Ayee nu nee tíꞌijmuaꞌaree netɨ́ꞌɨj áꞌuraꞌani, seica mú aꞌuvéꞌejuꞌu muáꞌajuꞌun múꞌeetzi tzajtaꞌa mej miyen ꞌeen matɨ́j ɨ́ɨraꞌave titeꞌuteáruꞌipi huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ yeꞌemuaate. Camu tíhuaꞌutáꞌuuniꞌira ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe.  
\v 30 Majta seica mú aꞌamua tzajtaꞌa huataseíjreꞌesin. Huaꞌitzi mú jɨ́n tejáꞌamuamuaꞌaten mej mi amuájseɨreꞌen múꞌejmi ɨ́ ru jemi. 
\p  
\v 31 ’Naa xuꞌu rɨ́ꞌɨ múꞌeen. Aꞌɨ́j xu autámuaꞌaree, tɨꞌɨrí ayén teuumé huaíca nineꞌiraꞌa nej tejáꞌamuaꞌixaateꞌe seɨ́j neajta seɨ́j nain tújcaꞌari tzajtaꞌa, nain tɨ́caꞌari tzajtaꞌa, niyen ni teꞌicányéꞌineꞌe aꞌamua jɨmeꞌe. 
\p  
\v 32 ’Neajta íjii, netejáꞌamuaꞌijcateꞌe ɨ́ Dios jemi, neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ jetzen ráꞌaxa aꞌachú tɨ caj titaatapuaíjveꞌesin ɨ́ Dios. Aꞌíjna ɨ́ niuucari pu amuaatáꞌasin ɨ́ caꞌaníjraꞌa, ajta amuaatáꞌasin sej aꞌutéꞌe xáꞌaraꞌani huáꞌa jamuan ɨ́ tɨ Dios ruseɨ́j huaꞌavéꞌejajpuacaꞌa. 
\p  
\v 33 ’Canu jaꞌanáj niyen tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa nej raꞌancuréꞌan huáꞌa tumin, canu neajta ɨ́ tihuáꞌacɨɨxu aꞌɨ́mej ɨ́ neꞌihuaamuaꞌa.  
\v 34 Ayee xu hui seajta tíꞌijmuaꞌaree nej huaténvaɨ nemuajcaꞌa jɨmeꞌe, neajta niyen cheꞌatá nenaꞌa tihuaꞌutévaɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej nej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe.  
\v 35 Nain nu hui jɨ́n tiuꞌumuárɨej, neajta nu amuáꞌitɨiriꞌi tɨ ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej huaꞌutévaɨreꞌen ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. 
\p ’Múꞌeen xu seajta siyen tiraꞌutámuaꞌaree aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ Jesús tɨjɨ́n: “Jaítzeꞌe pu rɨ́ꞌɨ rutémuaꞌaveꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tiꞌitáꞌaca caí aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ teꞌencuréꞌaca.” ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. 
\p  
\v 36 Tɨ́ꞌɨj ayén tihuaꞌutaꞌixáateꞌe, aj pu i Pablo títunutacaꞌa huáꞌa jamuan aꞌɨ́mej ɨ́ vaujsi. Ajta raatéjhuau ɨ́ Dios jemi.  
\v 37 Naíimiꞌi mú ruꞌiréꞌechuixɨ, majta tiujyeínejraa.  
\v 38 Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ niuucari tɨ raataxájtacaꞌa tɨ jaítzeꞌe aꞌij puaꞌa huaꞌutáꞌa yee mej nuꞌu caí chéꞌe jaꞌanáj méꞌe yéꞌeseijran. Aj mú mi u áꞌujuꞌun jamuan aꞌu tɨ eꞌeteájraa ɨ́ baarcu jetze. 
\c 21  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu aꞌɨ́ɨn Pablo áꞌuraa aꞌujna u Jerusalén 
\p  
\v 1 Tetɨ́ꞌɨj ti á huajaꞌuhuáꞌaxɨ ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa, tetɨ́ꞌɨj ti atéecɨ ɨ́ baarcu jetze. Aj tu ti antacɨ́j aꞌujna u Cos. Yee ruijmuaꞌateꞌe yee tu teꞌuun aꞌuráane teꞌújna Rodas. Teajta teꞌuun huiráacɨ, tetɨꞌɨjtá ti teꞌuun aꞌuráane aꞌujna u Pátara.  
\v 2 Aꞌuu tu ti seɨ́j áꞌuteu ɨ́ baarcu tɨ Fenicia aꞌumé. Aꞌɨ́j tu jetze atéecɨ. Tetɨ́ꞌɨj ti aꞌucɨ́j. 
\p  
\v 3 Aꞌuu tu aujúꞌucaa tetɨ́ꞌɨj raaseíj á tɨ eꞌeráahuachi. Ayee pu téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Chipre. Aꞌuu tu taúutataꞌa pújmeꞌen ajcáane, mú tu áꞌujuꞌun tenaꞌa ajta aꞌujna u Siria. Aꞌuu mú teꞌirátuaaxɨ ɨ́ ijca tɨ tiúꞌutɨsimeꞌe ɨ́ baarcu. Aꞌɨ́j tu jɨ́n acáacɨ. Ayee pu téjaꞌarájtehuaa aꞌujna tɨjɨ́n Tiro. 
\p  
\v 4 Aꞌuu tu ti huáꞌuteu ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa. Aꞌuu tu ti huáꞌa jamuan aꞌuteájturaa aráhuaꞌapua xɨcaj jetze. Aj pu i xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, tiꞌitɨ́j huaꞌutáꞌixa aꞌɨ́mej. Aꞌɨ́j mú jɨ́n raatáꞌijmɨijracaa tɨ nuꞌu caí áꞌuraꞌani aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo aꞌujna Jerusalén. 
\p  
\v 5 Tɨ́ꞌɨj tejaꞌuréꞌene aráhuaꞌapua xɨcaj jetze, aj tu ti aꞌucɨ́j. Naíimiꞌi ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, majta ɨ́ mej huaꞌatéviꞌitɨn, majta ɨ́ huáꞌayaujmuaꞌa, aꞌúu mú tajaútuaa tɨ jaꞌuꞌástɨmee chajtaꞌa jetze. Aꞌuu tu títunutaxɨ jaꞌapuaíri japua, tej ti raatéjhuauni ɨ́ Dios jemi.  
\v 6 Tetɨ́ꞌɨj ti huaꞌutateúuteꞌe, aj tu ti atéecɨ ɨ́ baarcu jetze. Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej á tajeꞌeváꞌatuaa, aꞌúu mú huaréꞌacɨ. 
\p  
\v 7 Tetɨ́ꞌɨj huiráacɨ teꞌújna Tiro, teucheꞌe tu huajúꞌucaa baarcu jetze. Tetɨ́ꞌɨj ti teꞌuun aꞌaráꞌa teꞌújna Tolemaida. Tetɨ́ꞌɨj ti huaꞌutateújte ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa. Teajta teꞌuun huáꞌa jamuan aꞌuteájturaa sei xɨcaj.  
\v 8 Yee ruijmuaꞌateꞌe yee pu áꞌuraa ɨ́ Pablo. Teajta iteen i tej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe, teajta tu jamuan aꞌucɨ́j. Tetɨ́ꞌɨj ti aitacɨ́j aꞌu tɨ pújmeꞌen, chajtaꞌa tɨ ayén tejaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Cesarea. 
\p Aꞌuu tu aꞌaráꞌa áa tɨ éꞌeche aꞌɨ́jna ɨ́ Felipe tɨ tejáꞌuxajtan teɨte tzajtaꞌa. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen seɨ́j ɨ́ mej aráhuaꞌapua aráꞌase ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe u teyujtaꞌa. Aꞌuu tu aꞌuteájturaa teꞌɨ́jna jamuan ɨ́ Felipe.  
\v 9 Muáacuaca pu tiyaúumuaꞌa júucajtacan mej caí xɨ viɨ́cheꞌe. Aꞌɨ́ɨ mú tíꞌixajtacaꞌa niuucari jɨmeꞌe tɨ Dios raateájtuaa huáꞌa jemi. 
\p  
\v 10 Aꞌuun tu áꞌatee yee puaꞌan xɨcaj tɨ́ꞌɨj seɨj á eꞌiréꞌene tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Agabo. Aꞌuu pu eꞌerájraa aꞌujna u Judea. Aꞌii pu pɨ́rɨcɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Agabo seɨ́j tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa.  
\v 11 U pu aꞌuvéꞌemej tɨ ij támuaꞌareeriꞌi. Aj pu i raꞌavéꞌexɨstacaꞌa ɨ́ Pablo ɨ́ puaaseájreꞌaraꞌan. Tɨꞌɨquí aꞌɨ́jna jɨ́n raꞌamuáajɨꞌɨcɨe ɨ́ ɨɨcájraꞌan jetze, ajta ɨ́ muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze. Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu hui tiꞌixa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios aꞌɨ́jna tɨ jɨ́meꞌen yee, mej nuꞌu raꞌamuáajɨꞌɨcɨꞌesin aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ puaaseájreꞌaraꞌan aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan aꞌujna Jerusalén. Majta nuꞌu huaꞌutátuiireꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 12 Tetɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi teꞌɨ́jna, iteen, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Cesarea éꞌemeꞌecan, naímiꞌi tu raatajé tɨ nuꞌu caí aꞌuun áꞌumeꞌen. 
\p  
\v 13 Aj pu i ayén tiuꞌutaniú ɨ́ Pablo tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné ꞌeen jɨ́n siyen tiúꞌujyein, seajta aꞌij puaꞌa titéꞌujmuajte ineetzi jɨmeꞌe? Nichéꞌe hui huámɨꞌɨni. Ayee nu téꞌencaꞌane mej naꞌamuájɨꞌɨcɨꞌen, neajta nej huámɨꞌɨni neꞌújna Jerusalén neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej ravaɨreꞌe ɨ́ tavástaraꞌa ɨ́ Jesús. ―Ayee pu titaatáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. 
\p  
\v 14 Aꞌiné catu raatáviicuaꞌiriꞌi tej raꞌantimuáꞌitɨn, tetɨ́ꞌɨj ti raatáꞌa tɨ u áꞌumeꞌen. Ayee tu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Chéꞌe ayén tejaꞌuréꞌenen aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 15 Teajta áꞌiyen huátacate. Tetɨ́ꞌɨj ti teꞌuun aꞌujnéj aꞌájna Jerusalén.  
\v 16 Seica ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe ɨ́ mej Cesarea éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú aꞌujnéj ta jamuan. Ajta seɨj tɨ huáꞌa jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mé Chipre éꞌemeꞌecan, ayée pu ántehuaa tɨjɨ́n Mnasón. Puꞌuri áꞌatee temuaꞌa tɨ téꞌatzaahuateꞌe. Aꞌuu tu eꞌeraíxancheꞌe aꞌu tɨ éꞌeche aꞌɨ́jna. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo yeꞌuvéꞌemuaarecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo 
\p  
\v 17 Tetɨ́ꞌɨj teꞌuun aꞌaráꞌa, naa mú rɨ́ꞌɨ titaꞌancuréꞌeviꞌitɨ ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa. Jéꞌecan mú huataújtemuaꞌave.  
\v 18 Yee ruijmuaꞌateꞌe yee pu Pablo ta jamuan u áꞌume tej ti yeꞌuvéꞌemuaare teꞌɨ́jna ɨ́ Jacobo. Majta ɨ́ vaujsi, naímiꞌi mú aꞌuun aꞌutéꞌuucaꞌa. 
\p  
\v 19 Aj puꞌi Pablo huaꞌutateújte. Tɨꞌɨquí ayén tihuaꞌutáꞌixaa naíjmiꞌica aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j huarɨ́j aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios jetze rucaꞌané aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pablo, ayén Dios jetze teꞌaraújcaꞌanejcaꞌa.  
\v 20 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi, aj mú mi rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo tɨjɨ́n: 
\p ―Casiꞌi, taꞌihuaaraꞌa, aꞌiné aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, muꞌiitɨ́ mú hui téꞌatzaahuateꞌe, majta, naímiꞌi mú raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ jaꞌatɨ ayén huárɨni aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa.  
\v 21 Majta miyen tiꞌixa pej nuꞌu tihuáꞌamuaꞌate aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ɨ́ mej majta seɨ́j chuéjraꞌa japua éꞌeche, múꞌee pej nuꞌu piyen tihuáꞌamuaꞌate mej nuꞌu caí miyen rɨjca aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés, mej nuꞌu caí raꞌantisíjchixɨꞌɨ ɨ́ huaꞌanavij ɨ́ huáꞌayaujmuaꞌa, majta nuꞌu caí raꞌaráꞌasten ɨ́ tayeꞌirá. 
\p  
\v 22 ’¿Aꞌiné tenaꞌa tíjrɨni?, aꞌiné matɨ́ꞌɨj ráamuaꞌaree ɨ́ teɨte pej yé uvéꞌene, aj mú mi tiújseɨreꞌesin. 
\p  
\v 23 ’Patáꞌaj piyen huárɨni aꞌij tej timuaatáꞌixaateꞌesin iteen. Muáacua mú yé muaatéꞌuu ɨ́ teteca, ɨ́ mej tiꞌitɨj jɨ́n teꞌataújratziiriꞌi ɨ́ Dios jemi.  
\v 24 Patáꞌaj huáꞌanviꞌitɨn peꞌújna teyujtaꞌa pej pi huáꞌajejcuareꞌen huáꞌa jamuan, pajta tiuꞌunáachita ɨ́ mej huáꞌajijveꞌen. Aj pu hui xaa rɨꞌɨríista aꞌame mej caújyajxɨꞌɨn. Aj mú mi ramuaꞌaréeren tɨ caí ayén tiꞌayajna aꞌij mej timuaatáꞌixaa múꞌeetzi, sino pajta pej múꞌee raꞌaráꞌastejsin ɨ́ yuꞌuxari. 
\p  
\v 25 ’Majta ɨ́ mej caí Israél jetze ajtémeꞌecan, tuꞌuri tíhuaꞌutaꞌítiꞌiriꞌi tej tiyen raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare mej caí huaꞌiraꞌa cuaꞌaca mej ráamuaɨꞌɨvajtacaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu hui xaa rɨꞌɨrí mej ráacuaꞌani ɨ́ mej caí ráamuaɨꞌɨvajtacaꞌa. Aru, camu nuꞌu majta xúureꞌe cuaꞌaca, majta caí racuaꞌaca ɨ́ huáꞌireꞌaraꞌan ɨ́ mej racácuaꞌimin. Majta caí tiúꞌujxanaꞌacɨraꞌa ɨ́ teteca ꞌuuca jamuan ɨ́ mej caí huaꞌatéviꞌitɨn, majta ɨ́ ꞌuuca, mej nuꞌu caí seica anteánaꞌaxcan ɨ́ teteca ɨ́ mej caí huáꞌacɨnaꞌajmuaꞌa púꞌeen. 
\s1 Mej nuꞌu raatéeviꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo u teyujtaꞌa 
\p  
\v 26 Yee ruijmuaꞌateꞌe yee, Pablo pu huajaꞌuvíꞌitɨ aꞌɨ́mej ɨ́ teteca. Ajta huaújjejcuare huáꞌa jamuan. Aj pu i teyujtaꞌa aꞌuteájrupi tɨ i huaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ mej tíꞌaijta aꞌujna matɨ́ꞌɨj raꞌantipuáꞌajteꞌen ɨ́ mej rujéjcuareꞌen, majta meꞌɨ́jna jɨ́n miyen huárɨni mej tiúꞌumuaɨꞌɨvejta, seɨj ajta seɨj. 
\p  
\v 27 Tɨ́ꞌɨj ari tɨ́muaꞌa antipuáꞌarijmeꞌeca aráhuaꞌapua xɨcaj jetze, seica ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú raaseíj aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo aꞌujna teyujtaꞌa. Aꞌɨ́ɨme aꞌúu mú éꞌemeꞌecan tɨ́j naꞌa aꞌúu tɨ huatacáꞌa u Asia. Matɨ́ꞌɨj raaseíj, nainjapua mú huaꞌutáꞌixa ɨ́ teɨte. Caꞌaníjraꞌa mú huaꞌutáꞌa mej huataníniuꞌucacu, matɨ́ꞌɨjtá mi raatéeviꞌi.  
\v 28 Muaajíjhuacaꞌa caꞌanín jɨmeꞌe. Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen teteca mɨ sej hui Israél jetze ajtémeꞌecan, sataatávaɨreꞌe. Aꞌii pu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ teáataꞌa tɨ nainjapua áꞌucheꞌecan, tihuáꞌamuaꞌate naíjmiꞌica ɨ́ teɨte mej nuꞌu mé rúurɨeni ɨ́ tayeꞌirá, majta mej nuꞌu caí raꞌaráꞌasten aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze, majta mej mi miyen aꞌij puaꞌa tíꞌixajta aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ teyuu. Ajta aꞌɨ́ɨn, seɨ́j pu hui griegos uteárujte íiyu teyujtaꞌa, aꞌɨ́j pu jɨ́n autéꞌɨtze ɨ́ tayeꞌirá jɨmeꞌe. 
\p  
\v 29 Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa, aꞌiné amuacaí mú raaseíj meꞌɨ́jna ɨ́ Trófimo tɨ Éfeso éꞌemeꞌecan. Aꞌuu mú yaꞌuseíj chajtaꞌa, jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Aꞌɨ́j mú jɨ́n miyen tiuꞌumuáꞌaj tɨ aꞌuun ruꞌuteárujte aꞌujna teyujtaꞌa. 
\p  
\v 30 Nainjapua ɨ́ chajtaꞌa, jeíhua mú ruꞌɨtzíiteꞌecaꞌa. Majta cureꞌeruaáchejyeꞌicaa. Matɨ́ꞌɨj mi raatéeviꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Majta ruꞌirajáanajraa á puaꞌacɨé aꞌujna teyujtaꞌa. Majta áꞌiyen teꞌiteáana á tɨ éꞌepueerta. 
\p  
\v 31 Muꞌuri tɨ́n raajéꞌicatacheꞌe meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Tɨ́ꞌɨj i ráamuaꞌareeriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ xantaaruꞌu taꞌamuájca ayén tɨjɨ́n mej nuꞌu nainjapua rúꞌɨtziiteꞌe u chajtaꞌa. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ xantaaruꞌu, ayée pu aꞌɨ́jna teꞌentiújmuaꞌareerecaꞌa tɨ tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌen ɨ́ xantaaruꞌu ɨ́ mej seiviꞌiraꞌa aráꞌaxcaa. 
\p  
\v 32 Aj pu i aꞌɨ́ɨn xantaaruꞌu taꞌamuájca huáꞌajseɨj ɨ́ ruxantaaruꞌustemuaꞌa, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej anxɨ́te tíꞌaijta. Matɨ́ꞌɨj mi u áꞌujuꞌun meruaachijméꞌe aꞌu mej aꞌutéꞌuucaꞌa ɨ́ teɨte. Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, matɨ́ꞌɨj huaꞌuseíj meꞌɨ́jna ɨ́ xantaaruꞌu taꞌamuájca jamuan ɨ́ ruxantaaruꞌustemuaꞌa, matɨ́ꞌɨj mi raatapuáꞌajtacaꞌa mej ratévaꞌaraꞌa ɨ́ Pablo. 
\p  
\v 33 Aj pu i ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ xantaaruꞌu taꞌamuájca. Tɨ́ꞌɨj i rajvíꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Aj pu i raataꞌaíjtacaꞌa mej raꞌamuájɨꞌɨcɨꞌen huaꞌapuaca jɨmeꞌe ɨ́ cadeena. Aj pu i ayén tihuaꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌataani pɨ́rɨcɨ? ¿Tiꞌitájni aꞌij huáruu? 
\p  
\v 34 Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, seica mú miyen seɨcɨé títetéjijhuajméꞌe, majta seica seɨcɨé. Aꞌɨ́j pu jɨ́n caí aꞌij tiráamuaꞌareeriꞌi tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ xantaaruꞌu taꞌamuájca aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej jeíhua téjijhuajméꞌe. Tɨ́ꞌɨj i raataꞌaíjtacaꞌa mej raꞌanján aꞌu mej eꞌiráati ɨ́ xantaaruꞌu.  
\v 35 Aꞌiné jeíhua mú teɨte, majta caꞌanéeri jɨ́n ratácaꞌanihuaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, matɨ́ꞌɨj mi meꞌɨ́n ɨ́ xantaaruꞌu huáꞌajajniꞌiriꞌi. Matɨ́ꞌɨj mi yáꞌuchuii meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, majta raꞌantítuaa meꞌɨ́jna escaleera jetze tɨ ajtiúꞌupuꞌu ɨ́ chiꞌij jetze. 
\p  
\v 36 Majta meꞌɨ́n teɨte ɨ́ mej raatavén, ayée mú mauj títetéjijhuajméꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Xáꞌajajniꞌiriꞌi, chéꞌe huámɨꞌɨni. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo rujapua huataniú 
\p  
\v 37 Matɨ́ꞌɨj ruꞌuteáruuteꞌesimeꞌeca meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo aꞌu mej eꞌiráati ɨ́ xantaaruꞌu, tɨꞌɨqui aꞌɨ́ɨn Pablo tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ xantaaruꞌu taꞌamuájca tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni pecaí neetáꞌaca nej aꞌatzu timuaatáꞌixaateꞌen? 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn xantaaruꞌu taꞌamuájca, ayée pu tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni múꞌee peraayɨ́ꞌɨtɨ ɨ́ huaꞌaniuuca ɨ́ griego?  
\v 38 ¿Ni pecaí peꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ pej Egipto éꞌemeꞌecan, ɨ́ pej pauchén huáꞌɨtziiteꞌecaꞌa ɨ́ teɨte mej mi autéjhuii mej tiújneꞌusiꞌiteꞌen? ¿Ni pecaí múꞌee peꞌɨ́n pɨ́rɨcɨ ɨ́ pej huajaꞌuvíꞌitɨ muáacua viꞌiraꞌa mej tíꞌitecuiꞌica peꞌújna aꞌu tɨ caí éꞌe tiꞌitɨ́j? 
\p  
\v 39 Aj pu i Pablo ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Mɨ neajta, nee nu Israél jetze ajtémeꞌecan. Aꞌuu nu éꞌemeꞌecan aꞌujna Tarso, chajtaꞌana tɨ jeíhua ruxeꞌeveꞌe aꞌuun tɨ huatacáꞌa u Cilicia. Jéihua nu muahuavii pej naatáꞌan nej tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 40 Aj pu i xaa raatáꞌa tɨ tihuaꞌutáꞌixaateꞌen. Aj pu i Pablo huatéechaxɨ aꞌɨ́jna escaleera jetze. Rumuájcaꞌa pu jɨ́n huaꞌutáꞌijmɨijriꞌi mej caí chéꞌe téjijhuajmeꞌen. Matɨ́ꞌɨj caí chéꞌe eꞌijtéruaasimeꞌeca, aj pu i huaꞌaniuuca jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ hebreo. Ayen tɨjɨ́n: 
\c 22  
\p  
\v 1 ―Neꞌihuaamuaꞌa, seajta nevaújsimuaꞌa, xáanamuajriꞌi aꞌij nej tejámuaatáꞌixaateꞌesin inee jɨ́meꞌen. 
\p  
\v 2 Matɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi tɨ ayén tihuaꞌutáꞌixaa huaꞌaniuuca jɨmeꞌe ɨ́ hebreo, matɨ́ꞌɨj mi huateápuaꞌarecaꞌa temuaꞌa naa. 
\p Ajta ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo tɨjɨ́n: 
\p  
\v 3 ―Nee nu hui Israél jetze ajtémeꞌecan. Aꞌuu nu jaꞌunúꞌihuacaꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa Tarso aꞌúu tɨ huatacáꞌa u Cilicia. Aru, ayuu nu huavéꞌese yú Jerusalén. Netihuánmuaꞌate neꞌɨ́jna jemi ɨ́ Gamaliel, tɨ tejténamuajracaꞌa ɨ́ yuꞌuxari jetze ájcaꞌi tɨ ɨmuá éꞌemeꞌecan. Ayee nu hui nee tiúꞌuvaɨ jemin ɨ́ Dios nain jɨmeꞌe ɨ́ nexɨ́ꞌeviꞌiraꞌa setɨ́j múꞌeen rɨcɨ íjii.  
\v 4 Jaꞌanáj ɨmuá nu aꞌij puaꞌa huáꞌaruurejcaꞌa neꞌɨ́mej ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ mej jetzen huajúꞌucaa. Nehuaꞌutavén ajta nenaꞌa caí huáꞌucuii. Neajta naíjmiꞌica huavíviꞌi ɨ́ teteca, neajta ɨ́ mej ꞌuuca nej ni huaꞌiteáanan. 
\p  
\v 5 ’Aꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌaijteꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́mej ɨ́ vaujsi, naímiꞌi mú hui ramuaꞌaree ɨ́ mej yuꞌuxari naatapíj nej ni huajaꞌuvéꞌejajpuan u Damasco ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan nej ni tiuꞌutátuiireꞌen. Aꞌuu nu áꞌume nej ni huaꞌuvíviꞌiran nu ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe, neajta u huájaꞌarájajpua neyujna Jerusalén tej ti puaíjtzi huaꞌutáꞌan. 
\s1 Pablo pu tihuáꞌaꞌixaateꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa raꞌantíhuaꞌu 
\r (Hch. 9:1-19; 26:12-18) 
\p  
\v 6 ’Netɨ́ꞌɨj ni neꞌuun auméꞌecaa juye jetze. Nuꞌuri tɨ́muaꞌa antenéesimeꞌeca neꞌújna Damasco aꞌatzaj cumu tacuarixpua. Caꞌanacan pu hui taij huatátaaxɨ inee jemi. Júteꞌe pu eꞌicátatzaveꞌe caꞌanín jɨmeꞌe.  
\v 7 Netɨ́ꞌɨj ni caꞌanacan á eꞌerájve á chuaataꞌa. Neajta áꞌiyen jaꞌatɨ huánamuajriꞌi tɨ ayén tinaatajé tɨjɨ́n: “Saulo, ¿aꞌiné ꞌeen jɨ́n piyen aꞌij puaꞌa neruure?” 
\p  
\v 8 ’Netɨ́ꞌɨj ni niyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: “¿Aꞌataani pej pɨ́rɨcɨ múꞌee, nevástaraꞌa?” Ajta ayén tinaatáꞌixaa tɨjɨ́n: “Nee nu nuꞌu hui aꞌɨ́ɨn púꞌeen Jesús nej Nazarét éꞌemeꞌecan, nee nu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ pej aꞌij puaꞌa neruure.” 
\p  
\v 9 ’Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej ne jamuan huajúꞌucaa, aꞌɨ́ɨ mú majta raaseíj ɨ́ taij, majta tiuꞌutátziɨn. Mɨ majta, camu ráanamuajriꞌi ɨ́ jaꞌatɨ tɨ naatajé. 
\p  
\v 10 ’Netɨ́ꞌɨj ni niyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: “¿Aꞌiné tiꞌitɨ́j neruuren, nevástaraꞌa?” 
\p ’Ajta aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa, ayée pu hui tinaatáꞌixaa tɨjɨ́n: “Ájchesi, aricu aꞌujna u Damasco. Aꞌuu mú muaatáꞌixaateꞌesin nain aꞌij pej yeꞌí huárɨni.” 
\p  
\v 11 ’Neajta aracúuniꞌi naꞌaraa ɨ́ taij jɨmeꞌe. Aꞌɨ́j mú jɨ́n meꞌɨ́n ɨ́ mej ne jamuan huajúꞌucaa, aꞌɨ́ɨ mú nejaútuaa u Damasco. 
\p  
\v 12 ’Seɨj pu aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌujna tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Ananias. Nain pu jɨ́n raꞌaráꞌaste ɨ́ tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze aꞌij tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan. Rɨ́ꞌɨ mú tiraatajé naímiꞌi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej aꞌuun éꞌechejcaꞌa aꞌujna Damasco.  
\v 13 Mu pu aꞌuvéꞌemej tɨ náamuaare aꞌɨ́jna. Aa vejliꞌi pu ne jemi huatéechaxɨ. Aj pu i ayén tinaatáꞌixaa tɨjɨ́n: “Neꞌihuaaraꞌa, Saulo, patáꞌaj atanéeri puáꞌaraꞌani.” 
\p ’Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tinaatáꞌixaa, aj nu ni atáneericaꞌa naꞌaraa.  
\v 14 Ajta ayén tinaatáꞌixaa tɨjɨ́n: “HuaꞌaDioj ɨ́ tavaújsimuaꞌa teecan, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu hui muaꞌavéꞌeviꞌitɨ múꞌeetzi pej pi ráamuaꞌaree aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe, pajta raseijran aꞌɨ́jna tɨ caí jaꞌanáj tiꞌitɨj jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi, pajta ranamuajran aꞌij tɨ tiꞌitɨ́j tiꞌixa.  
\v 15 Múꞌee pe áꞌucheꞌecaneꞌe puaꞌamé teɨte tzajtaꞌa peꞌɨ́jna jetze meꞌecan ɨ́ tavástaraꞌa. Múꞌee pe nuꞌu hui huáꞌaꞌixaateꞌe puaꞌamé aꞌij pej peri tiuꞌuséij, pajta ɨ́ pej peri ráanamuajriꞌi.  
\v 16 Ajta íjii, ¿tiꞌitáni pauj chuꞌeveꞌe? Ájchesi, éꞌe huáꞌamuaɨꞌɨhuachi, pajta raatajéeven niuucajtzeꞌen ɨ́ tavástaraꞌa tɨ ij aꞌɨ́ɨn timuaatáꞌuuniꞌi ɨ́ pej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi.” Ayee pu hui tinaatáꞌixaa. 
\s1 Pablo pu tihuáꞌaꞌixaateꞌe tɨ Dios aꞌɨ́jna jɨ́n raꞌantíhuaꞌu tɨ ij tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan 
\p  
\v 17 ’Netɨ́ꞌɨj ni neyun aꞌuvéꞌemej yú Jerusalén. Teyujtaꞌa nu aꞌuteájrupi nej ni Dios jemi tiuꞌutáneꞌuuniꞌi. Neajta áꞌiyen tiúꞌumaaracaꞌa.  
\v 18 Aꞌɨ́j nu hui tavástaraꞌa huaseíj, tɨ nuꞌu ayén tinaatáꞌixaa tɨjɨ́n: “Caꞌanacan, áꞌuraꞌa ayujna Jerusalén aꞌiné camu muáꞌantzaahuateꞌesin aꞌij pej tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin ineetzi jetze meꞌecan.” 
\p  
\v 19 ’Aj nu ni niyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: “Nevástaraꞌa, aꞌɨ́ɨ mú ramuaꞌaree ɨ́ nej áꞌucheꞌecaneꞌe huaꞌatéyujtaꞌa á, neajta méyee, neajta huaꞌiteáana ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe múꞌeetzi jemi, neajta huaꞌutéevajxɨ.  
\v 20 Majta ramuaꞌaree nej neꞌuun aꞌutéveecaꞌa neꞌújna matɨ́ꞌɨj raajéꞌica meꞌɨ́jna ɨ́ Esteban ɨ́ tɨ tiuꞌutaxájtacaꞌa múꞌeetzi jetze meꞌecan. Nee nu hui tiuꞌutáꞌa neꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej raajéꞌica. Neajta tiúꞌuchaꞌɨɨ ɨ́ tihuáꞌacɨɨxu aꞌɨ́mej ɨ́ mej raajéꞌica.” 
\p  
\v 21 ’Mɨ́ ajta aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa, ayée pu tinaatáꞌixaa tɨjɨ́n: “Aricu, aꞌiné nemuaataꞌíti ɨmuá teɨte tzajtaꞌa ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan.” ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. 
\s1 Tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn xantaaruꞌu taꞌamuájca, aꞌɨ́ɨ pu rachaꞌɨɨca 
\p  
\v 22 Maúcheꞌe mú ráanamuajriꞌi. Aj mú mi autéjhuii mej huatejíihuajraꞌani. Miyen tɨjɨ́n: 
\p ―Xáꞌanviꞌitɨchi setáꞌaj raajéꞌica. Tenaꞌajtzɨ́ raataꞌaíjtacheꞌe mej raajéꞌica. 
\p  
\v 23 Jéꞌecan mú téjijhuajméꞌe. Majta tiúꞌujcɨɨxu, júteꞌe mú tejáꞌuhuaꞌanáa, majta chuej eiréꞌaratzɨ. Júteꞌe mú tejáꞌuhuaꞌanáa.  
\v 24 Majta mauj téjijhuajméꞌe, ajta aꞌɨ́ɨn xantaaruꞌu taꞌamuájca, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutaꞌaíj mej ruꞌuteájtuaani u téteꞌe aꞌu mé éꞌeche ɨ́ xantaaruꞌu. Ajta tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa mej raꞌiréꞌavajxɨꞌɨn, majta tiraaꞌíhuaꞌuran meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo mej mi ráamuaꞌaree aꞌij mej ꞌeen jɨ́n miyen títetéjijhuajméꞌe ɨ́ teɨte.  
\v 25 Matɨ́ꞌɨj mi raꞌatéejɨꞌɨcɨe mej mi raꞌiréꞌavajxɨꞌɨn. 
\p Aj pu i Pablo ayén tiraataꞌixaa ɨ́ tɨ tiꞌitéjvee tɨ áa aꞌutéjvee ayén tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni ayén tejamuaatáꞌaca ɨ́ áꞌamuayeꞌira sej si naꞌiréꞌavajxɨꞌɨn ineetzi i nej neꞌuun Roma jetze eꞌejtémeꞌecan? Mɨ majta caí xɨ miyen tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare mej puaíjtzi naatáꞌan ineetzi. 
\p  
\v 26 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ anxɨ́te tíꞌaijta, tɨ́ꞌɨj ráanamuajriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, aꞌúu pu áꞌume aꞌɨ́jna jemi xantaaruꞌu ɨ́ taꞌamuájca. Aj pu i ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné penaꞌa píjrɨni aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ jaꞌatɨ? Aꞌuu pu chajtaꞌa éꞌemeꞌecan Roma tɨ eꞌejtémeꞌecan. 
\p  
\v 27 Aj pu i aꞌɨ́ɨn ɨ́ xantaaruꞌu ɨ́ taꞌamuájca, á eꞌiréꞌene ɨ́ Pablo jemi. Tɨꞌɨquí ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―Naatáꞌixaateꞌe. ¿Ni peꞌuun éꞌemeꞌecan chajtaꞌa tɨ Roma eꞌejtémeꞌecan? 
\p Aj puꞌi Pablo ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Jee. 
\p  
\v 28 Aj pu i aꞌɨ́ɨn ɨ́ xantaaruꞌu ɨ́ taꞌamuájca ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Jeíhua nu tiuꞌunájchitacaꞌa inee nej ni huatenromáanota. 
\p Tɨ́ꞌɨj i ayén Pablo tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Niꞌi romano inee aꞌiné aꞌúu nu jaꞌunúꞌihuacaꞌa. 
\p  
\v 29 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej raataꞌíhuaꞌuriꞌi, aj mú mi avéꞌecɨ rujɨ́ɨmuaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn xantaaruꞌu ɨ́ taꞌamuájca, aꞌɨ́ɨ pu miijmu tiuꞌutátziɨn tɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi tɨ aiteújna aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, ɨ́ tɨ aꞌuun Roma ajtémeꞌecan. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu aꞌɨ́ɨn xantaaruꞌu ɨ́ taꞌamuájca, aꞌɨ́ɨ pu nuꞌu yaꞌujáj huáꞌa jemi ɨ́ jueesi 
\p  
\v 30 Yee ruijmuaꞌateꞌe yee, ajta aꞌɨ́ɨn xantaaruꞌu ɨ́ taꞌamuájca, ayée pu tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ ráamuaꞌaree aꞌij mej ꞌeen jɨ́n miyen tíꞌijxajtziꞌi ɨ́ Pablo aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Tɨꞌɨquí raꞌuxɨ́jte. Ajta huaꞌutaꞌaíj mej nuꞌu tiújseɨreꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa, majta ɨ́ jueesi. Aj pu ꞌi yaꞌujáj aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Tɨꞌɨquí huáꞌa jemi á yaúutuaa. 
\c 23  
\p  
\v 1 Tɨ́ꞌɨj i huaꞌuseíj ɨ́ Pablo aꞌɨ́mej ɨ́ huáꞌa jueesi ɨ́ mej eꞌetiújseɨreꞌecaꞌa. Tɨ́ꞌɨj i ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Neꞌihuaamuaꞌa, tɨ́j naꞌa nej chéꞌe temuaísta, tɨ́j naꞌa tɨ yú eꞌiréꞌene nain nu jɨ́n teꞌaráꞌaste. Canu hui tiꞌitɨj jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 2 Aj pu i aꞌɨ́ɨn Ananias, ɨ́ tɨ tihuáꞌaijteꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe u teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutaꞌaíj mej raꞌancájveeni. 
\p  
\v 3 Ajta aꞌɨ́ɨn Pablo, ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Dios pu muaꞌancávejsin múꞌeetzi, mɨ pej aꞌij puaꞌa tíꞌitevij. Múꞌee pepuꞌu pemen huatáca pej pi naꞌuxɨ́jteꞌen peꞌíjna jetze i yuꞌuxari. Mɨ pajta, ayée pej teꞌuteáturaasin peꞌɨ́jna jɨmeꞌe pej huaꞌutaꞌaíj mej naꞌancájveeni. 
\p  
\v 4 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej meꞌuun eꞌeréꞌeteꞌecaa, ayée mú tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Aꞌiné pej pi piyen aꞌij puaꞌa tíꞌijree pemɨ́jna ɨ́ tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios jemi? 
\p  
\v 5 Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ Pablo tɨjɨ́n: 
\p ―Neꞌihuaamuaꞌa, canu ramuaꞌareerecaꞌa jaꞌatɨ tɨ púꞌeen. Mɨ ajta tzɨj aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios jemi. Ajta, tɨ puaꞌa néjmuaꞌareere, canu niyen tiuꞌutaxáatacheꞌe, aꞌiné ayée pu téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze tɨjɨ́n: “Capej aꞌij puaꞌa tíꞌijxajta peꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ teɨte.” 
\p  
\v 6 Aj pu i ráamuaꞌareeriꞌi ɨ́ Pablo tɨjɨ́n seica mú púꞌeeneꞌe ɨ́ mej miyen huataújmuaꞌa tɨjɨ́n saduceos, majta seica miyen tɨjɨ́n fariseos. Aj pu i caꞌanín jɨmeꞌe huaꞌutajé tɨjɨ́n: 
\p ―Neꞌihuaamuaꞌa, nee nu fariseo pɨ́rɨcɨ. Huáꞌa jetze nu huanúꞌihuacaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ fariseos. Ijii tíꞌinexajtziꞌi iiyecuí meꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej rachúꞌeveꞌe aꞌɨ́jna xɨcáaraꞌan jetze matɨ́ꞌɨj huatarún ɨ́ mɨꞌɨchite. 
\p  
\v 7 Tɨ́ꞌɨj ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, aj mú mi autéjhuii mej tiꞌihuaúrihuaꞌu aꞌɨ́me ɨ́ fariseos, majta aꞌɨ́me ɨ́ saduceos. Aꞌɨ́j pu jɨ́n caí chéꞌe huatárɨꞌɨristarecaꞌa mej tiꞌitɨj huaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen matɨ́ꞌɨj tiuújje seɨj ajta seɨj. 
\p  
\v 8 Majta meꞌɨ́n ɨ́ saduceos, ayée mú tiꞌixa tɨjɨ́n: “Camu nuꞌu huatarújsin ɨ́ mɨꞌɨchite.” Majta miyen tɨjɨ́n: “Camu nuꞌu seíireꞌe muáꞌajuꞌun ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan mej tíꞌivaɨreꞌe u ta japua, camu majta seíireꞌe muáꞌajuꞌun ɨ́ huáꞌaxɨejniuꞌuca aꞌɨ́mej ɨ́ meri huácuii.” 
\p Mɨ majta aꞌɨ́ɨme fariseos, nain mú jɨ́n téꞌatzaahuateꞌecaꞌa.  
\v 9 Jéꞌecan mú jeíhua jíjhuacaꞌa. Muꞌuri jaítzeꞌe jeíhua téjijhuajméꞌe. Matɨ́ꞌɨj mi seica huatéhuiixɨ. Aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej tihuáꞌamuaꞌate ɨ́ yuꞌuxari jetze. Majta mú meꞌɨ́n pɨ́rɨcɨ ɨ́ mej fariseos jetze ajtémeꞌecan. Aj mú mi miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Amɨjna mɨ jaꞌatɨ, capu hui tiꞌitɨj aꞌij huáruu. Ajta tɨ puaꞌa seɨj ari tiraataꞌixaa ɨ́ xɨéjniuꞌucari tɨ tíꞌivaɨreꞌe veꞌecán jɨmeꞌe u ta japua tɨ éꞌeseijreꞌe, tichéꞌe caí jemin niuucaꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 10 Jéꞌecan mú jeíhua tiúꞌurixaateꞌecaa. Muꞌuri jaítzeꞌe níniuꞌucacucaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n tiuꞌutátziɨn ɨ́ xantaaruꞌu tɨ anxɨ́te tíꞌaijta. Ajta ayén tiuꞌumuáꞌaj tɨjɨ́n temuaꞌa mú hui tiraatéteꞌeneaxɨꞌɨsin aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Aꞌɨ́j pu jɨ́n huaꞌutaꞌaíj ɨ́ xantaaruꞌu mej áꞌujuꞌun mej mi ruꞌiráviꞌitɨn caꞌanéeri jɨmeꞌe, mej mi meꞌuun ráꞌanviꞌitɨn aꞌu mé éꞌeche ɨ́ xantaaruꞌu. 
\p  
\v 11 Seɨ́j tɨ́caꞌari tzajtaꞌa pu aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa huataseíjre vejliꞌi aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Pablo. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Uhuatéꞌacaꞌanechi muaꞌa tzajtaꞌa. Ayájna patɨ́j peri ne jemi tiuꞌutaniú íiyen Jerusalén, ayée pej hui cheꞌatá penaꞌa tejaꞌutaxájta peꞌújna Roma. 
\s1 Mej nuꞌu miyen titehuaújxɨꞌepɨꞌɨntariꞌiriꞌi mej raajéꞌica ɨ́ Pablo 
\p  
\v 12-13 Yee ruijmuaꞌateꞌe yee, seica ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú teꞌataújratziiriꞌi mej raajéꞌica meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Huaꞌapuate japuan cɨ́j caj mú aráꞌaxcaa ɨ́ teteca. Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: “Camu nuꞌu tíꞌicuaꞌani, ni camu majta yeꞌen ajta menaꞌa caí raajéꞌica.”  
\v 14 Aꞌuu mú áꞌujuꞌun aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej tíꞌaijta u teyujtaꞌa, majta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ huaꞌavaujsi. Ayee mú tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Tuꞌuri hui tiyen titeꞌetátaratziiriꞌi tej caí chéꞌe tiúꞌucuaꞌani, ajta tenaꞌa caí raajéꞌica ɨ́ Pablo. Aj tu hui ti tíꞌicuaꞌani, teajta yeꞌen.  
\v 15 Ijii, ayée xu huárɨni múꞌeen, majta ɨ́ seica ɨ́ jueesi, setáꞌaj raatáhuavii ɨ́ xantaaruꞌu taꞌamuájca tɨ yeꞌeráviꞌitɨn ɨ́ Pablo, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej si tiuꞌutaꞌíhuaꞌu temuaꞌa naa. Teajta iteen, tuꞌuri rɨ́ꞌɨ huatarúu tej raajéꞌica matɨ́ꞌɨj caí xɨ yé uvéꞌene. 
\p  
\v 16 Mɨ ajta, paꞌarɨꞌɨ pu tiꞌinamuáaraca tɨ́ꞌɨj ayén tihuaꞌutáꞌixaa. Aj pu ꞌi aꞌɨ́ɨn paꞌarɨꞌɨ aꞌuun áꞌume aꞌu mej éꞌeche ɨ́ xantaaruꞌu. Tɨ́ꞌɨj i raatáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Aꞌɨjna ɨ́ paꞌarɨꞌɨ, aꞌɨ́ɨ pu rayauj cuꞌutzeáaraꞌan ɨ́ Pablo. 
\p  
\v 17 Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn Pablo seɨ́j huatajé ɨ́ mej anxɨ́te tíꞌaijta. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj hui ráꞌanviꞌitɨn ɨ́ paꞌarɨꞌɨ aꞌɨ́jna ɨ́ taꞌamuájca jemi ɨ́ xantaaruꞌu. Tiꞌitɨj pu raatáꞌixaateꞌesin. 
\p  
\v 18 Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn tɨ anxɨ́te tíꞌaijta, yaꞌuvíꞌitɨ ɨ́ xantaaruꞌu jemi taꞌamuájca. Tɨ́ꞌɨj i ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨjna ɨ́ Pablo tɨ aiteánamiꞌi, ayée pu tinaataꞌaíj nej nuꞌu yeꞌeráviꞌitɨn íiye múꞌeetzi jemi neꞌíjna i paꞌarɨꞌɨ. Tiꞌitɨj pu nuꞌu muaatáꞌixaateꞌesin. 
\p  
\v 19 Ajta aꞌɨ́ɨn xantaaruꞌu taꞌamuájca, raꞌamuavíꞌira ɨ́ muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze. Tɨ́ꞌɨj i yaꞌuvíꞌitɨ ꞌáꞌayee. Tɨ́ꞌɨj i ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitájni péneꞌixaateꞌemɨꞌɨ? 
\p  
\v 20 Ayee pu tiraataꞌixaa ɨ́ paꞌarɨꞌɨ tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú teꞌataújratziiriꞌi mej muaatáhuavii ɨ́ Pablo, pej nuꞌu ruijmuaꞌa ráꞌanviꞌitɨn huáꞌa jemi ɨ́ huaꞌajueesi matáꞌaj nuꞌu rɨ́ꞌɨ tiráamuaꞌaree. 
\p  
\v 21 ’Aru, capej huáꞌatzaahuateꞌe. Seica mú nuꞌu rachúꞌeveꞌe muáꞌajuꞌun meꞌújna juye jetze avíitziꞌi jɨmeꞌe. Huaꞌapuate japuan cɨ́j caj mú aráꞌase aꞌɨ́ɨme ɨ́ teteca. Meraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntarej runiuuca jɨmeꞌe mej nuꞌu caí tiꞌitɨj cuaꞌani, majta nuꞌu caí yeꞌen ajta menaꞌa nuꞌu caí raajéꞌica. Muꞌuri rɨ́ꞌɨ huaújruu. Méjchuꞌeveꞌe muꞌu mi pej raatáꞌan tɨ ayén huárɨni. 
\p  
\v 22 Aj pu i ɨ́ xantaaruꞌu taꞌamuájca raataꞌítecaꞌa ɨ́ paꞌarɨꞌɨ tɨ áꞌuraꞌani. Amuacaícan pu ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capej jaꞌatɨ ixaateꞌe aꞌij pej tinaatáꞌixaa. 
\s1 Xantaaruꞌu pu aꞌɨ́jna Pablo aꞌuvíꞌitɨ aꞌɨ́jna jemi ɨ́ tajtuhuan tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Félix 
\p  
\v 23 Aj pu i huaꞌapuaca huatajé ɨ́ mej anxɨ́te tíꞌaijta. Tɨ́ꞌɨj i ayén tíhuaꞌutaꞌaíj tɨjɨ́n: 
\p ―Huáꞌajseɨreꞌen ɨ́ xantaaruꞌu, aꞌachú cumu huaꞌapua ciento ɨ́ mej ruꞌɨcán áꞌujuꞌun, majta huaícate japuan tamuáamuataꞌa mej avéꞌeteꞌete, majta huaꞌapua ciento ɨ́ mej chun tiuꞌɨ́ꞌɨsin. Setáꞌaj áꞌujuꞌun seꞌújna Cesarea íjii tɨ́caꞌa aꞌatzaj aramuáacua jetze pu teuuméꞌeca ɨ́ tɨ́caꞌari. 
\p  
\v 24 Ajta huaꞌutáꞌixa tɨjɨ́n: 
\p ―Seajta seɨ́j téꞌesiirateꞌen ɨ́ cahuaayuꞌu ɨ́ Pablo tɨ japuan aveꞌecaí aꞌumé. Setáꞌaj seꞌuun yeúutuaani ɨ́ tajtuhuan jemi tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Félix. Caxu jaꞌatɨ táꞌacareꞌen tɨ aꞌij raruuráa. 
\p  
\v 25 Ayee pu tiraataꞌítiꞌiriꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Félix tɨjɨ́n: 
\p  
\v 26 “Claudio Lisias, ɨ́ tajtuhuan tɨ jeíhua ruxeꞌeveꞌe. Ayee nu muateujteꞌe múꞌee Félix mɨ pej tajtuhuan jɨ́n tiꞌitéjvee, mɨ pej jeíhua axɨ́ꞌeveꞌe.  
\v 27 Aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú raatéeviꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ tevi. Méjeꞌicatacheꞌe mú, aru nee nu aꞌuréꞌene nehuaꞌantíviꞌitɨ́ ɨ́ nexantaaruꞌustemuaꞌa. Nee nu japuan huaniú aꞌiné neráamuaꞌareeriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn romano púꞌeen.  
\v 28 Neyaꞌuvíꞌitɨ huáꞌa jemi ɨ́ jueesi ɨ́ mej tíꞌixɨꞌepɨꞌɨntareꞌe aꞌiné néjmuaꞌareerimɨꞌɨcaꞌa aꞌij mej ꞌeen jɨ́n tíꞌijxajtziꞌi. 
\p  
\v 29 “Netɨ́ꞌɨj ni ráamuaꞌareeriꞌi mej meꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌijxajtziꞌi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ ruyeꞌirá. Capu tiꞌitɨ́j jɨ́n auteájturaa ɨ́ mej jɨ́n raajéꞌica nusu ɨ́ mej jɨ́n raꞌiteáanan aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ.  
\v 30 Aru netɨ́ꞌɨj ráamuaꞌareeriꞌi mej seica ɨ́ mej meꞌuun Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú nuꞌu teꞌataújratziiriꞌi mej raajéꞌica, netɨ́ꞌɨj ni muaataꞌítiꞌiriꞌi neꞌɨ́jna ɨ́ tevi. Neajta nu huaꞌutaꞌaíj ɨ́ mej tíꞌijxajtziꞌi mej múꞌeetzi huatáꞌixaateꞌen ɨ́ mej jɨ́n tíꞌijxajtziꞌi.” Aj pu ꞌi aꞌɨ́jna huataꞌítiꞌiriꞌi ɨ́ tajtuhuan. 
\p  
\v 31 Majta meꞌɨ́n xantaaruꞌu, ayée mú ráaruu aꞌij tɨ tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ xantaaruꞌu taꞌamuájca. Tɨ́caꞌa mú yaꞌuvíꞌitɨ meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun yaꞌuréꞌeneijte aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Antipatris. 
\p  
\v 32 Yee ruijmuaꞌateꞌe yee mú aꞌucɨ́j ɨ́ mej taꞌavéꞌeteꞌete meꞌɨ́jna Pablo jamuan. Majta ɨ́ mej ruꞌɨcán huajúꞌucaa, aꞌɨ́ɨ mú huaréꞌacɨ aꞌu mej éꞌeche ɨ́ xantaaruꞌu.  
\v 33 Matɨ́ꞌɨj aꞌucanée meꞌújna Cesarea ɨ́ mej avéꞌeteꞌete, matɨ́ꞌɨj mi raatátui meꞌɨ́jna ɨ́ yuꞌuxari, majta meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. 
\p  
\v 34 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tajtuhuan tɨ́ꞌɨj raꞌancuréꞌepi ɨ́ yuꞌuxari, aj pu i raꞌujíjve. Ajta áꞌiyen aꞌɨ́jna Pablo tiuꞌutaꞌíhuaꞌuriꞌi ayén tɨjɨ́n: 
\p ―¿Tiꞌitáni chuéjraꞌa japua péꞌemeꞌecan? 
\p Tɨ́ꞌɨj i ráamuaꞌareeriꞌi tɨ aꞌuun Cilicia éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 35 Aj pu i ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aj nu muánamuajran matɨ́ꞌɨj yé uvéꞌenen ɨ́ mej tiꞌitɨj jɨ́n múꞌeetzi jetze tíꞌijpuaꞌajteꞌe. 
\p Aj pu ꞌi raataꞌaíjtacaꞌa mej nuꞌu ráachaꞌɨɨn ɨ́ polisiiya aꞌujna aꞌu tɨ Heródes eꞌirájca. 
\c 24  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo ruseɨ́j rujapua huaniú aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Félix 
\p  
\v 1 Anxɨ́j xɨcaj pu teuuméꞌeca, tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn ɨ́ Ananias ɨ́ tɨ tíꞌaijta u teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu aꞌucanée aꞌujna Cesarea aꞌɨ́mej jamuan ɨ́ huaꞌavaujsi, ajta seɨ́j tɨ abogado pɨ́rɨcɨ. Ayee pu ántehuaa aꞌɨ́jna tɨjɨ́n Tértulo. Aꞌɨ́ɨ mú tiꞌitɨ́j jɨ́n jetzen teꞌujpuáꞌajte aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo ɨ́ tajtuhuan jemi.  
\v 2 Matɨ́ꞌɨj u yaꞌutajé ɨ́ Pablo, aj pu i aꞌɨ́ɨn Tértulo aꞌutéjche tɨ tiraaxájtziꞌi. Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Félix tɨjɨ́n: 
\p ―Tuꞌuri hui jeíhua rɨ́ꞌɨ tiꞌitechée naa taxɨéehua pajta pauj múꞌee tíꞌitaꞌaijteꞌe. Jéihua pej rɨ́ꞌɨ tirájteuve éꞌe tzajtaꞌa tetáꞌaj jaítzeꞌe rɨ́ꞌɨ yee tíꞌitechéjmeꞌeni.  
\v 3 Nain tu teri ancuréꞌa. Aꞌɨ́j tu jɨ́n naa titaatátemuaꞌave nainjapua. Rɨ́ꞌɨ tu timuaatáꞌaca múꞌee Félix pej iꞌi tajtuhuan, pej jeíhua naa rɨ́ꞌɨ tíꞌiruure.  
\v 4 Aru tetáꞌaj caí máàj muáꞌɨtzee, ayée nu tíꞌimuahuavii pej aꞌatzu huatáꞌan ɨ́ caꞌaníjraꞌa pej aꞌatzu táanamua tej timuaatáꞌixaateꞌesin. 
\p  
\v 5 ’Jaꞌiné amɨjna mɨ tevi, jeíhua tuꞌuri hui tirájteuriꞌiriꞌi tɨ tíꞌitziita íiyen chaanaca japua. Nain japua pu caꞌanéjri huaꞌutáꞌa ɨ́ teɨte ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan mej mi huaujnéꞌusiꞌiteꞌen. Aꞌɨ́ɨ pu ajta antiújmuaꞌaree aꞌɨ́mej jɨmeꞌe ɨ́ mej ráꞌatzaahuateꞌe meꞌɨ́jna tɨ Nazarét éꞌemeꞌecan.  
\v 6 Ajta aꞌɨ́ɨ pu huataújtese tɨ raatéxɨeehuata ɨ́ teyuu. Aꞌɨ́j tu hui jɨ́n rajvíꞌi. Ayee tu tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa tej puaíjtzi raatáꞌan aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze. 
\p  
\v 7 ’Ajta aꞌuun tɨ taꞌamuájca, aꞌɨ́jna ɨ́ Lisias, aꞌɨ́ɨ pu aꞌuun aꞌuteájrupi. Tɨ́ꞌɨj i táꞌajajniꞌiriꞌi caꞌanéeri jɨmeꞌe.  
\v 8 Ajta ayén titaatáꞌixaa tɨjɨ́n mej múꞌeetzi jemi aꞌuvéꞌejuꞌun ɨ́ mej tíꞌijxajtziꞌi. Tɨ puaꞌa nuꞌu múꞌee aseɨ́j petiraaꞌíhuaꞌu, aj pej xaa ramuaꞌaréeren tɨ ayén tiꞌayajna nain ɨ́ tej jɨ́n tiꞌitɨj jɨ́n jetzen tíꞌijpuaꞌajteꞌe. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Tértulo. 
\p  
\v 9 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej aꞌutéꞌuucaꞌa ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú majta naímiꞌi miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu tiꞌayajna. 
\p  
\v 10 Aj pu i aꞌɨ́ɨn tajtuhuan rumuájcaꞌa jɨ́n tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo ayén tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj hui tiuꞌutaxáj. 
\p Tɨ́ꞌɨj i Pablo ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Rɨ́ꞌɨ pu hui tinaatáꞌa nej huatánneꞌa inee, aꞌiné néjmuaꞌaree tɨjɨ́n juees pej pɨ́rɨcɨ aꞌíjna chuéjraꞌa japua. Pepuꞌuri áꞌatee pej juees pɨ́rɨcɨ.  
\v 11 ¿Aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri pej ráamuaꞌaree tɨ ayén tiꞌayajna? Auchén pu tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua xɨcaj áꞌatee nej aꞌán aꞌujnéj án Jerusalén nej ni rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 12 ’Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌinexajtziꞌi, matɨ́ꞌɨj naateeviꞌi, canu huaꞌajteáꞌaxɨꞌɨcaꞌa ɨ́ teɨte aꞌujna teyujtaꞌa tɨ veꞌée tzajtaꞌa, ni canu neajta caꞌaníjraꞌa huaꞌatáꞌaca mej huataníniuꞌucacun aꞌujna teyujtaꞌa, ni canu neajta caꞌaníjraꞌa huaꞌatáꞌaca neꞌújna u chajtaꞌa.  
\v 13 Amɨ́ɨme mɨ teɨte, camu majta aꞌij tirájteusin ɨ́ mej jɨ́n ne jetze teꞌujpuáꞌajteꞌen. 
\p  
\v 14 ’Ayee nuꞌu xaa tíꞌimuaꞌixaateꞌe. Nee nu hui ravaɨreꞌe ɨ́ Dios ɨ́ mej ranáꞌamicheꞌe ɨ́ nevaújsimuaꞌacɨꞌɨ. Nee nu ravaɨreꞌe neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ yeꞌirá ɨ́ mej jetzen huajúꞌucaa. Aꞌɨjna jɨmeꞌe ɨ́ neyeꞌirá, ayée mú tiꞌixa amɨ́ɨme tɨjɨ́n neseɨ́j nu aꞌij tirájteu. Mɨ neajta, canu. Nain nu hui ántzaahua aꞌij tɨ yeꞌí téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze ɨ́ tɨ teꞌanxɨ́vi, neajta nain aꞌachú mej caj raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. 
\p  
\v 15 ’Ayee nu hui neajta inee tirájxeꞌeviꞌiraꞌa ɨ́ Dios jemi, matɨ́j amɨ́ɨme neꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej huatarújsin ɨ́ mɨꞌɨchite tzajtaꞌa ɨ́ mej meri huácuii, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ tíꞌiteteɨtestacaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa titeetiújchaꞌɨɨca.  
\v 16 Aj nu hui jɨ́n tíꞌiteseꞌe nej niyen rɨꞌéeneꞌe mé néꞌucheꞌecaneꞌen ɨ́ Dios jemi, neajta huáꞌa jemi ɨ́ teɨte. 
\p  
\v 17 ’Tɨ́ꞌɨj teuuméꞌeca aꞌachú puaꞌan nineꞌiraꞌa nej áꞌucheꞌecan nej ni tumin huaꞌutáꞌan ɨ́ neteɨ́testemuaꞌa, neajta tiuꞌutámuaɨꞌɨvejtan ɨ́ Dios jemi.  
\v 18 Netɨ́ꞌɨj ni u eꞌehuánjejcuare aꞌij tɨ téꞌaxa ɨ́ tayeꞌirá jɨmeꞌe ɨ́ yuꞌuxari jetze. Ayee nu rɨjcaa matɨ́ꞌɨj seica taaseíj meꞌújna teyujtaꞌa tɨ veꞌée. 
\p  
\v 19 ’Aꞌɨ́ɨ mú meꞌɨ́n púꞌeeneꞌe ɨ́ mej meꞌuun éꞌemeꞌecan aꞌuun tɨ huatacáꞌa aꞌujna Asia. Camu jeíhua á éꞌeteɨtestacaꞌa ineetzi jemi, camu majta rúꞌitziiteꞌecaꞌa. Tɨ puaꞌa tiꞌitɨ́j aꞌij metéꞌumuaꞌareere ineetzi jemi, michéꞌe meꞌɨ́n yé veꞌeréꞌenen múꞌeetzi jemi mej mi meꞌɨ́jna jɨ́n ne jetze teꞌujpuáꞌajteꞌen.  
\v 20 Naꞌari caí, michéꞌe memɨ́n mɨ mej yé huatéꞌuu raataxáj tiꞌitɨ́j ɨ́ nej jɨ́n auteájturaa netɨ́ꞌɨj neꞌuun aꞌutéveecaꞌa huáꞌa jemi ɨ́ huáꞌa jueesi. 
\p  
\v 21 ’Tij caí hui aꞌɨ́ɨ púꞌeen ɨ́ tiꞌitɨ́j ɨ́ nej jɨ́n auteájturaa netɨ́ꞌɨj u aꞌutéveecaꞌa huáꞌa jemi, netɨ́ꞌɨj ni huajíjhuacaꞌa niyen tɨjɨ́n: “Múꞌeen xu tíꞌinexajtziꞌi íjii seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ nej téꞌatzaahuateꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej nuꞌu majtáhuaꞌa huatarújsin ɨ́ mɨꞌɨchite.” ―Ayee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. 
\p  
\v 22 Tɨ́ꞌɨj Félix ráanamuajriꞌi, capu raꞌaránajchecaꞌa tɨ raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen. Aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu rúꞌumuaꞌareerecaꞌa aꞌij tɨ éeneꞌe ɨ́ huaꞌayeꞌira ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Cheꞌe miꞌi uvéꞌenen ɨ́ xantaaruꞌu ɨ́ taꞌamuájca aꞌɨ́jna ɨ́ Lisias. Aj nu temuaꞌa naa tíꞌijmuaꞌareeren aꞌíjna ɨ́ sej jɨ́n tíꞌijxajtziꞌi múꞌeen. 
\p  
\v 23 Aj pu ꞌi Félix aꞌɨ́jna huataꞌáij ɨ́ xantaaruꞌu tɨ anxɨ́te tíꞌaijta tɨ auj rachaꞌɨɨca aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Ajta nuꞌu aꞌatzu raatáꞌan tɨ áꞌucheꞌecaneꞌen ruseɨ́j. Ajta mej ráamuaare ɨ́ amiigustemuaꞌameꞌen, majta tiꞌitɨ́j tiraatáꞌan tɨ tiráꞌaturaateꞌe. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Félix, aj pu i áꞌuraa. 
\p  
\v 24 Tɨ́ꞌɨj teuuméꞌeca aꞌachú puaꞌan xɨca, ajtahuaꞌa pu uvéꞌene aꞌɨ́jna ɨ́ Félix, ajta jamuan ɨ́raꞌaraꞌan tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Drusila. Aꞌɨ́ɨ pu Israél jetze ajtémeꞌecan. Tɨ́ꞌɨj i raataꞌaíjtacaꞌa ɨ́ Pablo tɨ i aꞌɨ́ɨn tiraataꞌíhuaꞌu aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ráꞌatzaahuateꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, tɨ iꞌi Cɨríistuꞌu. 
\p  
\v 25 Pablo pu ayén tiraataꞌixaa tɨ ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ jaꞌatɨ ayén huárɨni ɨ́ tɨ iꞌi xɨ́ꞌepɨꞌɨn jɨmeꞌe naíjmiꞌica jemi, ajta nuꞌu tɨ rɨ́ꞌɨ huaꞌutéchaꞌɨɨn. Pablo pu ajta ayén aꞌɨ́jna tiuꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Félix tɨ Dios ayén puaíjtzi tihuaꞌutáꞌasin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen seijreꞌe íiyen ɨ́ chaanaca japua. Aꞌɨ́j pu jɨ́n tiuꞌutátziɨn aꞌɨ́jna ɨ́ Félix. Aj pu i ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Patáꞌaj áꞌuraꞌani íjii. Nemuaatájeevi hui neajtahuaꞌa netɨ́ꞌɨj huatácɨꞌɨpe. Aj nu ni muánamuajran neajtahuaꞌa. 
\p  
\v 26 Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn Félix ayée pu tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ Pablo tumin raatáꞌan aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ raatátuaani. Aꞌɨ́j pu jɨ́n jeíhua pu raataꞌaíjtacaꞌa tɨ tiuꞌuxáj jamuan.  
\v 27 Tɨ́ꞌɨj teuuméꞌeca huaꞌapua nineꞌiraꞌa, tɨꞌɨqui Félix airájraa tɨ tiꞌitéveecaꞌa tajtuhuan jɨmeꞌe. Tɨꞌɨquitáꞌi seɨj teꞌenteájrupi tajtuhuan jɨmeꞌe. Ayee pu ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Porcio Festo. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Félix, ayée pu tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ rɨꞌéeneꞌe huateáturan aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Aꞌɨ́j pu jɨ́n caí raatátuaa ɨ́ Pablo. 
\c 25  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo aꞌuun aꞌutéveecaꞌa ɨ́ Festo jemi 
\p  
\v 1 Aj pu ꞌi Festo aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna tɨ́ꞌij teꞌenteárute tajtuhuan jɨmeꞌe. Huaíca xɨcaj pu áꞌatee aꞌujna Cesarea. Aj pu ꞌi aꞌujnéj aꞌájna Jerusalén.  
\v 2 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tihuáꞌaijteꞌe u teyujtaꞌa, majta seica ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej veꞌecán jɨ́n títetateí, aꞌɨ́ɨ mú jemin aꞌuréꞌene meꞌɨ́jna ɨ́ Festo. Matɨ́ꞌɨj mi tiraaxájtziꞌiriꞌi meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo.  
\v 3 Jéihua mú rájhuaviiriꞌi tiꞌitɨ́j tɨ huáꞌa jetze ruxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn Festo raataꞌaíjta mej yaꞌuvéꞌeviꞌitɨn meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Ayee mú tíꞌimuaꞌajca aꞌɨ́mej mej raajéꞌica á jáꞌahuaꞌa, juye jetze. 
\p  
\v 4 Ajta ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Festo tɨjɨ́n: 
\p ―Aitenamiꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo aꞌujna Cesarea. Neajta inee, aꞌúu nu aꞌuméꞌe naꞌame ruijmuaꞌa, naꞌari aaruijmuaꞌa.  
\v 5 Michéꞌe seica u áꞌujuꞌun ne jamuan ɨ́ mej tíꞌaijta veꞌecán jɨmeꞌe mej mi ráamuaꞌaree tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn Pablo autéꞌɨtze tiꞌitɨj jɨmeꞌe, mej mi meꞌɨ́n tiꞌitɨj jɨ́n jetzen teꞌujpuáꞌajteꞌen. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 6 Ayee pu u éꞌetee aꞌachú cumu aráhuaica xɨcaj, naꞌari tamuáamuataꞌa xɨcaj aꞌájna Jerusalén. Aj pu i aꞌucáane aꞌujna Cesarea. Yee ruijmuaꞌateꞌe yee pu aꞌujyeíjxɨ huáꞌa jamuan ɨ́ jueesi. Aj pu i raataꞌaíjtacaꞌa mej nuꞌu yeꞌeráajan meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. 
\p  
\v 7 Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Pablo aꞌuteájrupi aꞌujna, aj mú mi meꞌɨ́n ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun eꞌeráacɨ u Jerusalén, aꞌɨ́ɨ mú ajteáxɨɨrecaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi jeíhua tiraaxájtziꞌiriꞌi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌij puaꞌa een. Aru capu huatárɨꞌɨristarecaꞌa mej raataxáj tɨ puaꞌa ayén tiꞌayajna nusu caí. 
\p  
\v 8 Aj pu i Pablo tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨ́ꞌij huateújnan. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Canu hui tiꞌitɨj jɨ́n auteájturaa jemin ɨ́ huáꞌayuꞌuxa ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan ni canu neajta neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ huaꞌateyuu. Canu neajta tiꞌitɨj jɨ́n auteájturaa aꞌɨ́jna jemi ɨ́ tɨ tihuáꞌaijteꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ romanos. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. 
\p  
\v 9 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Festo, aꞌiné ayée pu tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ rɨ́ꞌɨ tiuꞌuteáturan aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, tɨ́ꞌɨj i ayén tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni muaꞌaráanajche pej áꞌuraꞌani peꞌánna Jerusalén neatáꞌaj neꞌájna yeꞌuxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen múꞌeetzi jɨmeꞌe? 
\p  
\v 10 Pablo pu ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Yee nu huatéjvee huáꞌa jemi i jueesi i mej huaíca i mej ravaɨreꞌe ɨ́ tɨ tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ romanos. Ayee pu hui tiraavíjteꞌe sej raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen seyajna aꞌiné pepuꞌuri temuaꞌa ramuaꞌaree, canu tiꞌitɨj jɨ́n auteájturaa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan.  
\v 11 Tɨ puaꞌa xaa naꞌuteáturancheꞌe tiꞌitɨj jɨmeꞌe tɨ huaꞌatáꞌaca mej naajéꞌica, aj nu xaa áncaꞌanéncheꞌe nej huámɨꞌɨni. Naꞌari caí, tɨ puaꞌa hui caí ayén tiꞌayajna aꞌij mej meri tinaaxájtziꞌiriꞌi, capu jaꞌatɨ huataújcɨꞌɨpua tɨ neetzi tiuꞌutátuiireꞌen huáꞌa jemi. Némuahuavii tɨ aꞌɨ́ɨn raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen aꞌɨ́jna tɨ tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ romanos. 
\p  
\v 12 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Festo, aꞌɨ́mej jamuan pu tiuꞌuxájtacaꞌa ɨ́ mej tiráꞌixaa. Aj pu i ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌee pe hui rájhuau tɨ aꞌɨ́ɨn raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen ɨ́ tɨ tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ romanos, aꞌɨ́jna jemi pe aꞌumé. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo aꞌuun aꞌutéveecaꞌa aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Agripa 
\p  
\v 13 Teuuméꞌeca aꞌachú cumu huaꞌapua xɨcaj, huaíca xɨcaj tɨ́ꞌɨj seɨj aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌujna u Cesarea. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen aꞌíjna tɨ rey jɨmeꞌe tiꞌitéveecaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌaijteꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Ayee pu ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Agripa. Aꞌii pu ajta aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌɨ́jna tɨ yáꞌuviꞌitɨn tɨ ayén ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Berenice. Aꞌuu mú aꞌuvéꞌejuꞌun mej mi raatateújteꞌen meꞌɨ́jna ɨ́ Festo.  
\v 14-15 Aꞌiné jeíhua mú u áꞌateeri meꞌújna, Festo pu raatáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ rey aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Pablo. Ayee pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́jna tɨ́ꞌɨj hui Félix airájraa ɨ́ tɨ jɨ́n tiꞌitéveecaꞌa, netɨ́ꞌɨj neꞌújna áꞌucatii u Jerusalén, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta huáꞌa teyujtaꞌa, majta huaꞌavaujsi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú tiꞌitɨj jɨ́n jetzen teꞌujpuáꞌajte meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Majta áꞌiyen néjhuaviiriꞌi nej puaíjtzi raatáꞌan.  
\v 16 Ayee nu tihuaꞌutáꞌixaa neꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ caí taatáꞌaca ɨ́ huaꞌayeꞌira ɨ́ romanos tej tiyen puaíjtzi raatáꞌan ɨ́ Jaꞌatɨj tɨ aꞌɨ́ɨn huámɨꞌɨni. Amuacaí pu ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ tiuꞌuxáj huáꞌa jamuan ɨ́ mej tiꞌitɨj jɨ́n jetzen tíꞌijpuaꞌajteꞌe tɨ ruseɨ́j runiuuca jɨ́n huateújnan. 
\p  
\v 17 ’Aꞌɨ́j nu hui jɨ́n, matɨ́ꞌɨj mú aꞌuvéꞌejuꞌun neetzi jemi, canu aꞌachú áꞌatee, sino yee ruijmuaꞌateꞌe yee nu aꞌujyeíjxɨ huáꞌa jamuan ɨ́ jueesi. Netɨ́ꞌɨj ni raataꞌaíjtacaꞌa mej ráꞌanviꞌitɨn ɨ́ Pablo.  
\v 18 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej tiꞌitɨj jɨ́n jetzen teꞌujpuáꞌajte, matɨ́ꞌɨj autéjhuii mej tiuꞌutaxáj, camu meꞌɨ́jna jɨ́n jetzen teꞌujpuáꞌajte aꞌij nej tíꞌimuaꞌajca.  
\v 19 Aꞌii muꞌu jɨ́n tiraaxájtziꞌiriꞌi meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ ruyeꞌirá, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ teecan tɨ ayén ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Jesús. Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn Pablo ayén tiꞌixa tɨjɨ́n: “Aúcheꞌe pu nuꞌu ruuri aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.” 
\p  
\v 20 ’Jaꞌiné canu aꞌatzu rájteu aꞌij nej yeꞌí huárɨni neꞌíjna jɨmeꞌe, netiraataꞌíhuaꞌuriꞌi neꞌɨ́jna ɨ́ Pablo tɨ puaꞌa u áꞌuyeꞌimɨꞌɨ aꞌánna Jerusalén mej mi yeꞌuxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen meꞌɨ́jna jɨmeꞌe.  
\v 21 Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn naatáhuaviiriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn hui raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen ɨ́ tɨ tíꞌitaꞌaijteꞌe itejmi i tej romanos púꞌeen. Netɨ́ꞌɨj ni raataꞌítecaꞌa tɨ aiteánamiꞌihua, ajta caí capu rɨꞌɨrí nej raataꞌíte neꞌɨ́jna jemi ɨ́ tɨ tíꞌitaꞌaijteꞌe. 
\p  
\v 22 Aj pu i aꞌɨ́ɨn Agripa ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Naꞌaráanajche hui nej ráanamua inee ruséntacan. 
\p Aj pu i ayén tiuꞌutaniú aꞌɨ́jna ɨ́ Festo tɨjɨ́n: 
\p ―Ruijmuaꞌa pej hui ranamuajran. 
\p  
\v 23 Yee ruijmuaꞌateꞌe yee pu aꞌuun aꞌaráꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Agripa, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Berenice, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Festo. Jéihua mú áꞌujtzaahuateꞌecaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi meꞌuun aꞌuteájrupi huáꞌa jamuan ɨ́ mej vivejméꞌen jɨ́n títetateí ɨ́ xantaaruꞌu, majta ɨ́ mej yeꞌeráaja meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo.  
\v 24 Yee pu tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Festo tɨjɨ́n: 
\p ―Agripa mɨ pej iꞌi rey, seajta mɨ sej yee huatéꞌuu ta jamuan, xaaseíj hui semɨ́jna mɨ tevi. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan ɨ́ mej aꞌuun éꞌeche aꞌánna Jerusalén, majta ɨ́ mej íiyen aꞌuchéjme ayujna Cesarea, naímiꞌi mú naatáhuaviiriꞌi amɨjna jɨmeꞌe i tevi. Ayee mú títetéjijhuajméꞌe tɨjɨ́n: “Capu nuꞌu chéꞌe ayén tiraavíjteꞌe tɨ ruuri.” 
\p  
\v 25 ’Ayee pu hui tináꞌamitɨejteꞌe ineetzi tɨ caí tiꞌitɨj jɨ́n autéꞌɨtze tɨ huaꞌatáꞌaca mej raajéꞌica. Ajta amɨjna, ayée pu tinaatáhuaviiriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn nuꞌu raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌitaꞌaijteꞌe. Netɨ́ꞌɨj ni niyen tiuꞌumuáꞌaj tɨjɨ́n nichéꞌe raataꞌíte neꞌújna u Roma. 
\p  
\v 26 ’Jaꞌiné capu hui aꞌij tináꞌamitɨejteꞌe aꞌij nej yeꞌí tiraataꞌíte ɨ́ nevástaraꞌa, aꞌɨ́jna tɨ tíꞌitaꞌaijteꞌe aꞌíjna jɨmeꞌe i tevi, nee nu yee ravéꞌeviꞌitɨ múꞌejmi jemi, neꞌihuaamuaꞌa, neajta múꞌeetzi jemi, Agripa, mɨ pej iꞌi rey, patáꞌaj tiraaꞌíhuaꞌu tɨ́ꞌij huámuaꞌareeriꞌihua aꞌij nej yeꞌí tiraataꞌíte.  
\v 27 Ayee puꞌu, aꞌiné ayej neꞌase capu tiꞌitɨj vaɨreꞌe tɨ puaꞌa nej caí raꞌuyúꞌuxan aꞌij mej tiꞌitɨj jɨ́n jetzen tíꞌijpuaꞌajteꞌe nej ni raataꞌíte. ―Ayee pu tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Festo. 
\c 26  
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo ruseɨ́j runiuuca jɨ́n huateújna aꞌɨ́jna jemi ɨ́ rey, aꞌɨ́jna tɨ iꞌi Agripa 
\p  
\v 1 Aj pu i Agripa ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo tɨjɨ́n: ―Nee nu muaatáꞌasin pej tiuꞌutaxáj muaꞌa niuuca jɨmeꞌe. 
\p Aj pu i Pablo ajmeíjcaꞌatacaꞌa. Tɨ́ꞌɨj i aꞌutéjche tɨ huateújnan runiuuca jɨmeꞌe.  
\v 2 Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Agripa múꞌee pej iꞌi rey, yee pu hui tináꞌamitɨejteꞌe tɨ temuaꞌa naa tineetévaꞌɨri nej yé huatéjvee múꞌeetzi jemi nej ni huaténnan íjii i mej jɨ́n tíꞌinexajtziꞌi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan.  
\v 3 Naa pu neꞌase aꞌiné pepuꞌuri ramuaꞌaree aꞌij tɨ ꞌeen ɨ́ huaꞌayeꞌira ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, pajta ramuaꞌaree ɨ́ mej jɨ́meꞌen rújee. Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen tíꞌimuaahuavii pej náanamua temuaꞌa naa. 
\s1 Aꞌij tɨ tiꞌitéchejcaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo tɨ́ꞌɨj caí xɨ huataújtuaa ɨ́ tavástaraꞌa jemi 
\p  
\v 4 ’Naíimiꞌi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan muꞌuri hui ramuaꞌaree aꞌij nej yé tiuꞌutéveeca netɨ́ꞌɨj páꞌarɨꞌɨstacaꞌa, ajta íjii nej neri vástaꞌa. Canu tiꞌitɨj aꞌij huáruu aꞌujna nej éꞌeche ni iiyecuí, canu neajta tiꞌitɨj aꞌij ruure.  
\v 5 Muꞌuri áꞌatee mej nemuaꞌate. Tɨ puaꞌa huaꞌaráanajche, íꞌirɨꞌɨri mej miyen tiuꞌutaxáj yee nain nu jɨ́n teꞌaraꞌasteꞌa ɨ́ yeꞌirá ɨ́ mej raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare ɨ́ mej iꞌi fariseo. Jaítzeꞌe pu hui muárɨꞌeri huaꞌayeꞌira aꞌɨ́mej ɨ́ fariseo. 
\p  
\v 6 ’Mɨ́ majta, muꞌuri u neꞌaráajaj mej mi neetzi jetze teꞌujpuáꞌajteꞌen meꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej rachúꞌeveꞌe neꞌɨ́jna tɨ Dios jɨ́n teꞌataújratziiriꞌi ɨ́ tavaújsimuaꞌacɨꞌɨ jemi. 
\p  
\v 7 ’Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ tateɨ́testemuaꞌa ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan huaꞌapua aráꞌase, aꞌɨ́ɨ mú majta rachúꞌeveꞌe ajta naꞌa caí tejaꞌuréꞌenen aꞌɨ́jna xɨcáaraꞌa jetze matɨ́ꞌɨj huatarújsin huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite. Aꞌɨ́j mú hui jɨ́n ranáꞌamicheꞌe ɨ́ Dios. Nain tújcaꞌari tzajtaꞌa, majta nain tɨ́caꞌari tzajtaꞌa mú ravaɨreꞌe. Ajta múꞌee, Agripa, pej iꞌi rey, aꞌiné ayée nu cheꞌatá nenaꞌa tíꞌijchuꞌeveꞌen neꞌɨ́jna, aꞌɨ́j mú jɨ́n tíꞌinexajtziꞌi.  
\v 8 ¿Ni tzaa caí rɨꞌɨrí sej ráꞌantzaahuateꞌen tɨ Dios ajtahuaꞌa huaꞌutáꞌasen ɨ́ mej meri huácuii mej mi majtáhuaꞌa huatarún? 
\s1 Pablo pu nuꞌu aꞌij puaꞌa huáꞌaruurejcaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe 
\p  
\v 9 ’Nee nu neajta jéjcuaꞌɨmua niyen tíꞌimuaꞌajca tɨ ayén tiúꞌujxeꞌeveꞌe nej nain jɨ́n tihuaꞌutáꞌijmɨi ɨ́ mej ráꞌatzaahuateꞌe meꞌɨ́jna tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Jesús tɨ Nazarét éꞌemeꞌecan.  
\v 10 Neajta niyen huarɨ́j aꞌánna Jerusalén. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú hui cuapée naatapíj ɨ́ nej jɨ́n huatáncɨꞌɨpua nej huaꞌiteáanan jeíhua ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe. Ajta, matɨ́ꞌɨj huáꞌacuiꞌicareꞌe, nee nu neajta tiuꞌutáꞌa ɨ́ caꞌaníjraꞌa neꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ naꞌaránajchecaꞌa. 
\p  
\v 11 ’Muꞌiitɨ́ nu hui puaíjtzi huaꞌutáꞌa mej mi raꞌantipuáꞌajteꞌen ɨ́ mej ráꞌatzaahuateꞌe, mej mi majta raatéxɨeehuata meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Ayee nu huáꞌaruurejcaꞌa nainjapua huaꞌatéyujtaꞌa, aꞌiné jeíhua nu huáꞌajchaꞌɨreꞌeca. Aꞌu tɨ naꞌa nu huayéꞌive matɨ́j menaꞌa titeechéejmeꞌecaa nej ni aꞌij puaꞌa huáꞌuruuren. 
\s1 Pablo pu nuꞌu ajtahuaꞌa tihuáꞌaꞌixaateꞌe ɨ́ teɨte tɨ Jesús ruꞌirájtuaa 
\r (Hch. 9:1-19; 22:6-16) 
\p  
\v 12 ’Ayee nu éeniꞌicɨꞌe auméꞌecaa neꞌújna Damasco. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌaijta teyujtaꞌa, aꞌɨ́ɨ mú hui naataꞌítecaꞌa, majta naatáꞌa ɨ́ nej jɨ́n niyen rɨcɨ. 
\p  
\v 13 ’Ayee nu tíꞌimuaꞌixaateꞌe, múꞌee pej iꞌi rey, aꞌúu nu auuméꞌeca juye jetze aꞌatzaj cumu tacuarixpua netɨ́ꞌɨj raaseíj tɨ aꞌicátaaxɨ u ta japua. Temuaꞌa pu ne jetze tiꞌirájve ɨ́ taij, ajta huáꞌa jetze ɨ́ mej ne jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Jaítzeꞌe pu huatátaaxɨ caí ɨ́ xɨcaj.  
\v 14 Tetɨ́ꞌɨj ti aꞌitavátzɨ. Aj nu ni jaꞌatɨ huánamuajriꞌi tɨ áꞌa tejaꞌutaxájtacaꞌa huaꞌaniuuca jɨmeꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan tɨjɨ́n: “Saulo, Saulo, ¿aꞌiné pej pi piyen aꞌij puaꞌa neruure ineetzi? Múꞌee pe aseɨ́j aꞌaa ɨ́ puaíjtzi.” 
\p  
\v 15 ’Netɨ́ꞌɨj ni niyen tiraataꞌíhuaꞌuriꞌi tɨjɨ́n: “¿Aꞌataani pej púꞌeen, nevástaraꞌa?” 
\p ’Aj pu i ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: “Nee nu nuꞌu neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ Jesús, pej aꞌij puaꞌa neruure.  
\v 16 Ájchesi. Huatéechaxɨ. Ayee nu ꞌeen jɨ́n huataseíjre múꞌeetzi jemi nej ni timuaꞌíjcateꞌen neꞌɨ́jna jɨmeꞌe pej naatévaɨreꞌe, pajta tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte aꞌij pej peri tiuꞌuséij inee jemi, pajta piyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin aꞌij nej nauj éeniꞌicɨꞌe timuaataseíjrateꞌesin. 
\p  
\v 17-18 ’“Nee nu nuꞌu á japua niuuni huáꞌa jemi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, neajta huáꞌa jemi ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. Ijii nu hui muaataꞌíti pej áꞌuraꞌani aꞌɨ́mej jemi mej mi yaúꞌitɨée muáꞌaraꞌani, majta ráamuaꞌaree aꞌij tɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios, tɨ i caí chéꞌe aꞌɨ́ɨn tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ Satanás sino Dios puꞌu tíhuaꞌutaꞌaíjteꞌesin. Aj pu nuꞌu xaa Dios tíhuaꞌutáꞌuuniꞌira. Ajta huaꞌutáꞌasin mej meꞌuun aꞌutéꞌe muáꞌaraꞌani aꞌɨ́mej jamuan ɨ́ tɨ Dios rɨ́ꞌɨ á tihuajaꞌutéhuii aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej náꞌantzaahua.” Ayee pu hui tinaatáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. 
\p  
\v 19 ’Ayee puꞌu xaa, Agripa múꞌee pej iꞌi rey, neraꞌaráꞌaste neꞌɨ́jna u ta japua tɨ éꞌeseijreꞌe.  
\v 20 Netɨ́ꞌɨj ni amuacaí tihuaꞌutáꞌixaa neꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌuun aꞌuchéjme aꞌujna Damasco. Neajta aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej meꞌuun Jerusalén éꞌeche. Neajta naíjmiꞌicɨꞌe tɨ́j naꞌa aꞌuun tɨ huatacáꞌa u Judea, aꞌúu nu tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ teɨte, neajta ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. Jéihua nu hui huaꞌujé mej mi seɨcɨé tiúꞌumuaꞌati ɨ́ ru tzajtaꞌa, mej mi majtáhuaꞌa Dios jemi seíireꞌe muáꞌaraꞌani, matáꞌaj majta miyen huárɨni mej mi seica ráamuaꞌaree tɨjɨ́n: “Muꞌuri seɨcɨé tiuꞌumuáꞌaj.”  
\v 21 Aꞌɨ́j mú hui jɨ́n ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú naateeviꞌi aꞌujna teyujtaꞌa. Ménejeꞌicatacucaꞌa, micu. 
\p  
\v 22-23 ’Mɨ́ ajta, Dios pu naatévaɨ jeíhua. Aꞌɨ́j nu jɨ́n caí xɨ huamɨ́ꞌɨ sino naúcheꞌe nu hui tihuáꞌaꞌixaateꞌe naíjmiꞌica ɨ́ teɨte, ɨ́ mej tɨꞌɨríi, neajta ɨ́ mej vaujsi. Aꞌii nuꞌu huaꞌutáꞌixa aꞌij mej tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan. Ayee mú tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨ ayén éeneꞌen rɨníicheꞌen tɨ nuꞌu ayén rajpuaíitzi áꞌaraꞌani aꞌɨ́ɨn tɨ Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari jetze. Ajta nuꞌu tɨ́ꞌɨj huamɨ́ꞌɨn, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe aꞌame ɨ́ tɨ amuacaí huatarújsin ɨ́ mɨꞌɨchite tzajtaꞌa. Ajta áꞌiyen aꞌɨ́ɨn nuꞌu tihuáꞌaꞌixaateꞌen tɨ ari éꞌeseijreꞌe ɨ́ tɨ jɨ́n Dios huaꞌutévaɨ ɨ́ teɨte ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ajta ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. 
\s1 Pablo pu nuꞌu tíꞌiteseꞌe aꞌij tɨ yeꞌí tiraamuáꞌitɨn aꞌɨ́jna ɨ́ rey 
\p  
\v 24 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ Pablo, aj pu i áꞌiyen huajíjhuacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Festo tɨjɨ́n: 
\p ―Pablo, páꞌatɨmuaꞌi múꞌee. Páꞌatɨmuaꞌi hui peꞌɨ́jna jɨmeꞌe pej jeíhua tihuáꞌamuaꞌate. 
\p  
\v 25 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pablo, ayée pu tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Festo pej iꞌi tajtuhuan. Canu hui netɨ́muaꞌi. Aꞌɨjna jɨmeꞌe ɨ́ nej neri tejamuáꞌixaa nemuaꞌatziiraꞌa jetze pu huanéj tɨ rɨ́ꞌen, ajta ayén tiꞌayajna.  
\v 26 Amɨ́ pu hui rey rúꞌumuaꞌaree aꞌɨ́jna jɨmeꞌe. Aꞌɨ́j pu jɨ́n íꞌirɨꞌɨri nej caí tíꞌitziɨɨneꞌe netiuꞌutaxáj jamuan. Ayej neꞌase, capu tiꞌitɨ́j aꞌij huarɨ́j tɨ caí ráamuaꞌareeriꞌi, aꞌiné capu tiꞌitɨ́j aꞌij huarɨ́j avíitziꞌi jɨmeꞌe. 
\p  
\v 27 ’Ari múꞌee, Agripa pej iꞌi rey, ¿ni pecaí ráꞌatzaahuateꞌe ɨ́ mej tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan? Nee nu ramuaꞌaree pej ráꞌatzaahuateꞌe. 
\p  
\v 28 Ajta Agripa ayén tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―¿Ni ayén timuáꞌamitɨejteꞌe pej peꞌɨ́jna jɨ́n naꞌantimuáꞌitɨn nej neajta inee téꞌantzaahuateꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ caí tiꞌimuꞌíi? 
\p  
\v 29 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Pablo ayén tiuꞌutaniú tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ puaꞌa cɨ́j naꞌa, naꞌari tɨ puaꞌa jeíhua, ayée nu hui tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios jemi, pej múꞌee, majta naímiꞌi mɨ seica ɨ́ mej nenamua íjii, mej mi miyen tiraꞌaráꞌasten meꞌɨ́jna ɨ́ Jesús netɨ́j inee, ɨ́ nej jɨ́meꞌen neri puaíjtzi huatánneꞌa, sino mej caí miyen tirajpuaíitzi muáꞌaraꞌani netɨ́j inee. 
\p  
\v 30 Jɨ́meꞌen puꞌu ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, tɨ́ꞌɨj i huatéechaxɨ aꞌɨ́jna ɨ́ rey, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ tajtuhuan, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Berenice; majta mú huatéhuiixɨ ɨ́ mej eꞌeréꞌeteꞌecaa huáꞌa jamuan.  
\v 31 Aj mú mi huiráacɨ rujɨ́ɨmuaꞌa mej mi tiꞌihuaúrixaateꞌen meꞌɨ́jna jɨmeꞌe. Majta miyen tiúꞌurixaateꞌecaa tɨjɨ́n: 
\p ―Amɨjna mɨ tevi, capu hui tiꞌitɨj aꞌij huáruu ɨ́ tɨ tiꞌitáꞌaca ɨ́ mej jɨ́n raajéꞌica. Capu ajta ayén tiraavíjteꞌe tɨ ayén aiteánamiꞌihua. 
\p  
\v 32 Ajta aꞌɨ́ɨn Agripa, aꞌɨ́ɨ pu ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Festo tɨjɨ́n: 
\p ―Tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn caí ayén tíꞌijhuauca tɨ aꞌɨ́ɨn raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen ɨ́ tɨ tíꞌitaꞌaijteꞌe, rɨꞌɨríistacaꞌa pu tej raꞌuxɨ́jteꞌencheꞌe iteen. 
\c 27  
\s1 Mej nuꞌu raataꞌíte meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo aꞌujna u Roma 
\p  
\v 1 Matɨ́ꞌɨj raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare mej huaꞌutaꞌíte aꞌujna Italia, matɨ́ꞌɨj mi tiuꞌutátui meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, majta ɨ́ seica ɨ́ mej námiꞌihuacaꞌa seɨ́j jemi ɨ́ tɨ anxɨ́te tíꞌaijta. Ayee pu ántehuaacaꞌa aꞌɨ́jna tɨjɨ́n Julio. Aꞌɨ́ɨ pu tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ mej miyen ánteꞌarua tɨjɨ́n xantaaruꞌustemuaꞌameꞌen ɨ́ tɨ tíꞌitaꞌaijteꞌe. 
\p  
\v 2 Aꞌuu tu aꞌatéecɨ baarcu jetze aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Adramitio. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ baarcu, aꞌɨ́ɨ pu antaméꞌenicheꞌe után pújmeꞌen tɨ ij aꞌuun aꞌureꞌenénicheꞌe aꞌu mej baarcu aꞌutéꞌuuve tɨ huatacáꞌa u Asia. Tetɨ́ꞌɨj ti aꞌucɨ́j, seɨ́j pu ajta áꞌuraa ta jamuan tɨ ayén ántehuaacaꞌa tɨjɨ́n Aristarco. Aꞌuu pu éꞌemeꞌecan aꞌujna Tesalónica, aꞌujna chajtaꞌa tɨ aꞌuun huatacáꞌa aꞌujna jáꞌahuaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Macedonia. 
\p  
\v 3 Yee ruijmuaꞌateꞌe yee, tetɨ́ꞌɨj ti teꞌuun aꞌaráꞌa baarcu tɨ aꞌutéecheꞌeca tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Sidón. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Julio, aꞌɨ́ɨ pu rɨ́ꞌɨ tíꞌitevistacaꞌa aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Pablo. Aꞌɨ́ɨ pu raatáꞌa tɨ huáꞌumuaare ɨ́ ruꞌamiigustemuaꞌa. Majta meꞌɨ́n ɨ́ amiigustemuaꞌameꞌen, rɨ́ꞌɨ mú naa tiraꞌancuréꞌeviꞌitɨ ɨ́ Pablo. 
\p  
\v 4 Aꞌuu tu tijtá ti antacɨ́j. Tetɨ́ꞌɨj ti teꞌuun aꞌuréꞌene tɨ eꞌeráahuachi, taꞌúutataꞌa tu pújmeꞌen ajcáane. Aꞌujna tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Chipre. Aꞌuu tu pújmeꞌen aꞌuréꞌerupi aꞌiné yéemeꞌen pu avéꞌeecacaa.  
\v 5 Tetɨꞌɨjta ti antacɨ́j aꞌájna vejliꞌi tɨ eꞌeveꞌeꞌástɨme ɨ́ jaj, aꞌuun tɨ huatacáꞌa aꞌujna u Cilicia, ajta u Panfilia. Tetɨꞌɨjta ti teꞌuun antanéj aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Mira, ajta aꞌuun tɨ huatacáꞌa jáꞌahuaꞌa Licia. 
\p  
\v 6 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ anxɨ́te tíꞌaijta, seɨ́j pu aꞌuun huáteu ɨ́ baarcu tɨ Italia áꞌume. Aꞌuu pu éꞌemeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ baarcu aꞌujna Alejandria. Aj pu aꞌɨ́ɨn taataꞌaíj tej atécɨɨne teꞌɨ́jna jetze.  
\v 7 Aꞌɨjna ɨ́ baarcu, yee pu puaꞌan xɨcaj áꞌatee tɨ huaméj. Jéꞌecan pu taatamuárɨꞌeriste. Xaꞌichuꞌi tu á vejliꞌi aꞌuréꞌene aꞌujna tɨ eꞌeráahuachi tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Gnido. Aúcheꞌe pu á eꞌevéꞌeecacaꞌa aꞌujna. Aꞌɨ́j tu jɨ́n u jetze pújmeꞌen ajcáane tɨ eꞌeráahuachi tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Creta. Aꞌuu tu vejliꞌi aꞌuréꞌene aꞌujna jáꞌahuaꞌa Salmón. 
\p  
\v 8 Tetɨꞌɨjta ti mú áꞌujuꞌun muárɨꞌeri jɨmeꞌe aꞌujna tɨ eꞌeveꞌeꞌástɨme ɨ́ jaj. Tetɨꞌɨjta ti teꞌuun antanéj tɨ baarcu aꞌutéecheꞌeca tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Tɨ aꞌurɨ́ꞌen tɨ rɨꞌɨrí tɨ iráꞌujcheni. Aꞌuu pu vejliꞌi pɨ́tejáꞌarɨcɨ aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Lasea. 
\p  
\v 9-10 Tuꞌuri aꞌateeviꞌi tej huajúꞌun. Puꞌuri tiúꞌutziɨɨniꞌireꞌecaa aꞌujna aꞌu tej aꞌujuꞌucaa, aꞌiné puꞌuri vejliꞌi pɨ́ tíꞌirɨjca ɨ́ tɨ jetzen tɨ huáseeviꞌi áꞌayeꞌi. Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen teteca, ayée pu hui tináꞌamitɨejteꞌe ineetzi tɨ jéꞌecan tiúꞌutziɨɨniꞌireꞌe aꞌame, tɨ puaꞌa taajúꞌun. Teyáꞌujɨsin i baarcu, teajta ɨ́ ijca, ajta ayén tiuꞌutárɨꞌɨriistari tej hui áꞌuveti iteen. 
\p  
\v 11 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ anxɨ́te tíꞌaijta, jaítzeꞌe pu ráꞌantzaahua aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ baarcu huajájsin, ajta aꞌɨ́jna tɨ antiújmuaꞌaree aꞌɨ́jna u baarcu jɨmeꞌe. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ tɨ Pablo huaꞌutáꞌixa, capu ráꞌantzaahua. 
\p  
\v 12 Ajta aꞌujna mej autéjhuii, capu naa huaꞌéꞌeneꞌe mej mi meꞌuun áꞌateeviꞌin meꞌújna aꞌɨ́jna xɨcájraꞌa jetze tɨ huácɨmuajra. Aꞌɨ́j mú jɨ́n muꞌiitɨ́ miyen tiuꞌumuáꞌaj mej áꞌucɨɨne meꞌújna mej mi meꞌuun eꞌaráꞌasti meꞌújna Fenice, tej ti aꞌatzu áꞌateeviꞌin teꞌújna, baarcu tɨ aꞌutéecheꞌeca. Aꞌujna Fenice, aꞌúu pu Creta eꞌejtémeꞌecan. Aꞌuu pu seijreꞌecaꞌa tɨ́j naꞌa újtepua pújmeꞌen, ajta ante pújmeꞌen. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu japuutzari huaꞌutáꞌasecaꞌa eeca jamuan á jaataꞌa 
\p  
\v 13 Aꞌujna, cɨ́j pu tiꞌiréꞌeꞌéecarej yeꞌicáa yénte pújmeꞌen. Ayee mú tíꞌixajtacaꞌa tɨjɨ́n rɨꞌɨrí mej nuꞌu mauj huajúꞌun. Matɨ́ꞌɨj mi aꞌucɨ́j. Aꞌuu mú vejliꞌi eꞌejtéene aꞌu tɨ eꞌeveꞌeꞌástɨme ɨ́ jaj, aꞌujna u Creta. 
\p  
\v 14 Mɨ ajta, capu aꞌachú aꞌateeviꞌi, caꞌanín jɨ́n u aꞌutáꞌeecarecaꞌa ɨ́ jɨrí jetze. Caꞌanín pu jɨ́n raatajɨ́ꞌɨtze ɨ́ baarcu aꞌɨ́jna tɨ yéntepua pújmeꞌen aꞌiréꞌeꞌeecarecaꞌa.  
\v 15 Jéꞌecan pu yéꞌutajchájraa ɨ́ baarcu. Capu chéꞌe huatárɨꞌɨristarecaꞌa tej huajúꞌun ɨ́ eeca tzajtaꞌa. Aꞌɨ́j tu jɨ́n huatátaꞌa tɨ táꞌantɨni ɨ́ eeca.  
\v 16 Aj tu ti teꞌuun aꞌuréꞌene tɨ eꞌeráahuachi, chuej tɨ cɨ́lieen, tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Cauda. Capu ayén rɨ́ꞌɨ huápɨꞌɨ tiúꞌeecacaꞌa aꞌujna. 
\p Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ baarcu tɨ cɨ́lieen jɨ́n seijreꞌe tej raajájsimeꞌe, muárɨꞌeri tu jɨ́n raꞌantítuaa ɨ́ baarcu jetze tɨ veꞌée.  
\v 17 Matɨ́ꞌɨj meri raꞌantítuaa, aj mú mi raatacáꞌane caujnari jɨmeꞌe ɨ́ baarcu tɨ veꞌée. Muꞌuri tíꞌitziɨɨneꞌecaꞌa tɨ ari téꞌejcachee ɨ́ sej japua. Ayee pu téjaꞌarájtehuaa aꞌujna tɨjɨ́n La Sirte. Aꞌɨ́j mú jɨ́n raꞌacájtuaa á jaataꞌa ɨ́ tiꞌitɨj tɨ ij raꞌanján ɨ́ eeca. 
\p  
\v 18 Yee ruijmuaꞌateꞌe yee, aúcheꞌe pu huáꞌeecacaꞌa temuaꞌa, jeíhua. Matɨ́ꞌɨj mi autéjhuii mej teꞌetéhuaꞌaxɨn á jaataꞌa ɨ́ ijca mej tiúꞌutɨsimeꞌe ɨ́ baarcu jetze.  
\v 19 Huaíca xɨcaj tu áꞌatee tej teꞌeteehuaꞌaxɨ tamuájcaꞌa jɨmeꞌe nain tɨ tiúꞌutɨsimeꞌecaa ɨ́ baarcu. 
\p  
\v 20 Jéꞌecan tu áꞌatee tej caí aꞌatzu raaseíj ɨ́ xɨcaj, teajta ɨ́ xuꞌuraꞌave. Ajta aúcheꞌe pu aꞌij puaꞌa huaꞌéꞌeeneꞌecaa. Temuaꞌa pu tiúꞌeecacaꞌa, majta viiyecaꞌa. Tuꞌuri tiyen tíꞌimuaꞌajca tej teri muáꞌitɨcheꞌesin. Teajta tiyen tíꞌimuajca tej caí chéꞌe aꞌij rɨni. 
\p  
\v 21 Ajta tuꞌuri aꞌateeviꞌi tej caí tiꞌitɨj cuaꞌacaa. Aj pu i huatéechaxɨ huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Múꞌeen teteca, senaꞌajtzɨ́ náꞌantzaahuateꞌencheꞌe. Sej caí eꞌerácɨꞌɨcaꞌancheꞌe seꞌújna u Creta, catu tiyen tejaꞌurɨeénicheꞌe ɨ́ ijca.  
\v 22 Aru íjii, jeíhua nu hui áꞌamuahuavii sej uhuateújcaꞌanen mɨ ru tzajtaꞌa, aꞌiné capu jaꞌatɨ mɨꞌɨni múꞌeen. Tij teajta baarcu áꞌurɨeni. Capu amɨ́n tiꞌitɨ́j. 
\p  
\v 23 ’Tɨ́caꞌa, seɨj pu hui huataseíjre inee jemi, seɨj tɨ ravaɨreꞌe ɨ́ Dios ɨ́ nej neajta ravaɨreꞌe inee, ɨ́ tɨ ajta nechaꞌɨɨ.  
\v 24 Ayee pu tinaatáꞌixaa tɨjɨ́n: “Pablo, capej nuꞌu tíꞌitziɨɨneꞌe. Ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn César raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen ɨ́ mej jɨ́n tiꞌimuaxájtziꞌi. Ajta nuꞌu ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa pu jɨ́n Dios raatáꞌa mej ruuri muáꞌaraꞌani naímiꞌi aꞌachú puaꞌamé mej huajúꞌun éꞌe jamuan.” 
\p  
\v 25 ’Aꞌɨ́j pu hui jɨ́n setáꞌaj uhuateújcaꞌanen mɨ ru tzajtaꞌa, múꞌeen, teteca. Nee nu xaa ráꞌatzaahuateꞌe ɨ́ Dios. Ayee pu téꞌeme aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tinaatáꞌixaa.  
\v 26 Mɨ ajta, aúcheꞌe pu hui ruxeꞌeveꞌe tej teꞌuun eꞌaráꞌasti aꞌujna jáꞌahuaꞌa tɨ eꞌeráahuachi. 
\p  
\v 27 Teuuméꞌeca aꞌachú cumu tamuáamuataꞌa japuan muáacua xɨcaj, tɨ́caꞌa, aúcheꞌe pu ráatajchijmeꞌe ɨ́ baarcu ɨ́ eeca. Aꞌɨjna japua ɨ́ jaj tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Adriático, tɨ́ꞌɨj tejaꞌuréꞌene cumu aꞌatzaj jáꞌitaꞌa tɨ́caꞌa, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ramuarɨꞌe ɨ́ baarcu, muꞌuri ramuaꞌareerecaꞌa tej teri ratáꞌasijmeꞌe aꞌu tɨ eꞌeráahuachi.  
\v 28 Matɨ́ꞌɨj mi raatéꞌitɨee caujnari jɨmeꞌe aꞌachú tɨ auutɨ́ꞌɨ. Ayee pu autɨ́ꞌɨcaa aꞌachú cumu seité japuan tamuáamuataꞌa japuan arájsevi meetro. Capu aꞌatzu aꞌateeviꞌi, majtáhuaꞌa raatéꞌitɨee, puꞌuri seité japuan aráhuaꞌapua meetro autɨ́ꞌɨcaa. 
\p  
\v 29 Matɨ́ꞌɨj mi muáacuaca atéehuaꞌaxɨ ɨ́ tepúustiꞌi tɨ acaujtuáavijmee cɨ́tzataꞌan ɨ́ baarcu tɨ i sej jetze aváꞌujnan. Metíꞌitziɨɨneꞌecaꞌa tej teꞌejteátuꞌa ɨ́ tetej jetze. Majta tíꞌitziɨɨneꞌecaꞌa, aꞌɨ́j mú jɨ́n autéjhuii mej huatéjniuuni ajta naꞌa caí huatapuáꞌare. 
\p  
\v 30 Seica mú miyen tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa mej huirácɨɨne ɨ́ baarcu jetze. Aꞌɨ́ɨ mú miyen ruseíjratacaꞌa mej raꞌatéhuaꞌaxɨn ɨ́ tepúustiꞌi tɨ acaujtuáavijmee. Mɨ majta caí miyen huarɨ́j. Meraacájtuaa muꞌu ɨ́ baarcu ɨ́ tɨ cɨ́lieen jɨ́n seijreꞌe mej mi meꞌɨ́jna jetze huateújvaɨreꞌen.  
\v 31 Aj pu i Pablo ayén tiraataꞌixaa aꞌɨ́jna anxɨ́te tɨ tíꞌaijta, ajta ɨ́ mej jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌe tɨjɨ́n: 
\p ―Ayee pu hui tiúꞌujxeꞌeveꞌe mej yee huateáturan ta jamuan íiye baarcu jetze, naꞌari caí, capu tiꞌitɨ́j aꞌij tejámuaatévaɨreꞌesin. 
\p  
\v 32 Aꞌɨ́j mú jɨ́n meꞌɨ́n xantaaruꞌu raꞌantiveíjchecaꞌa ɨ́ caujnari ɨ́ tɨ jɨ́n aꞌijtápiꞌihuacaꞌa ɨ́ baarcu tɨ cɨ́lieen jɨ́n seijreꞌe. Aj pu ꞌi atéjve á jaataꞌa. 
\p  
\v 33 Tɨ́ꞌɨj ari tɨ́n tapuáꞌarijmeꞌeca, Pablo pu ayén caꞌaníjraꞌa tihuaꞌutáꞌa ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa mej nuꞌu tíꞌicuaꞌani. Ayen tɨjɨ́n: 
\p ―Puꞌuri áꞌatee tamuáamuataꞌa japuan muáacua xɨcaj sej siyen tiꞌijchúꞌeveꞌe, seajta siyen tirajpuaíjtzi tujri jɨmeꞌe, caxu méꞌe tejéꞌecuaꞌa.  
\v 34 Nuꞌuri tejáꞌamuaꞌixaateꞌe sej aꞌatzu tiúꞌucuaꞌani. Ayee pu hui tiúꞌujxeꞌeveꞌe sej si caí huácuiꞌini, aꞌiné capu tiꞌitɨ́j aꞌij áꞌamuaruuren. 
\p  
\v 35 Tɨ́ꞌɨj ayén tihuaꞌutáꞌixaa, aj pu ꞌi pan huiiráꞌɨ. Tɨ́ꞌɨj i rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios jemi, mejseíiracaꞌa ɨ́ teɨte. Tɨ́ꞌɨj i raꞌantítaaraxɨ ɨ́ pan, aj pu i aꞌutéjche tɨ ráacuaꞌani.  
\v 36 Naíimiꞌi mú áꞌujcaꞌanejcaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi tiúꞌucuaa majta aꞌɨ́me.  
\v 37 Ayee tu aráꞌaxcaa aꞌachú cumu huaꞌapua ciento japuan huaícate japuan tamuáamuataꞌa japuan arájsevi tej aráteꞌecaa ɨ́ baarcu jetze.  
\v 38 Matɨ́ꞌɨj tiúꞌucuaa aꞌachú tɨ huaꞌaránajchecaꞌa, matɨ́ꞌɨj mi raꞌateájrɨe á jaataꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ triigu tɨ ij caí chéꞌe tíjetere ɨ́ baarcu. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu baarcu ateájrupi á jaataꞌa 
\p  
\v 39 Tɨ́ꞌɨj huateapuáꞌarecaꞌa, camu chéꞌe huamuájtejcaa aꞌu tɨ pɨ́tejáꞌarɨcɨ. Matɨ́ꞌɨj mi raaseíj aꞌu tɨ éꞌerɨꞌɨri tɨ aꞌutéjcheni ɨ́ baarcu, aꞌu tɨ huatáseaataꞌa. Aꞌuu mú tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa mej yeꞌuseꞌaráichejraꞌani ɨ́ baarcu ɨ́ sej japua tɨ puaꞌa rɨꞌɨriistan.  
\v 40 Matɨ́ꞌɨj mi raꞌantiveíjchecaꞌa ɨ́ caujnari ɨ́ mej jɨ́n raꞌijtápe ɨ́ baarcu. Majta raatáxɨpi ɨ́ cɨyej mej jetzen huajúꞌun. Matɨ́ꞌɨj mi raatáxɨjtacaꞌa meꞌɨ́jna ɨ́ caujnari ɨ́ tɨ jɨ́n ajtatápiꞌihuajmeꞌecaa ɨ́ paala ɨ́ mej jɨ́n raatéchaxɨjteꞌen ɨ́ baarcu. Majta miyen huarɨ́j, merajcáꞌane ɨ́ cɨ́ɨxuri ɨ́ taꞌacáaviɨ ɨ́ baarcu jetze á tɨ aúunee tɨ ij raꞌanján eeca jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ cɨ́ɨxuri. Matɨ́ꞌɨj mi huataúraꞌa tɨ ráꞌantɨni aꞌɨ́jna ɨ́ baarcu. 
\p  
\v 41 Ajta catu raatáꞌasecaꞌa aꞌájna aꞌu tɨ áꞌuseaataꞌa aꞌiné sej jetze pu teꞌejcáxɨ. Capu chéꞌe rɨꞌɨríistacaꞌa mej raatáruꞌuxanteꞌen aꞌu tɨ aúunee. Ajta ɨ́ cɨ́tzataꞌan u baarcu, puꞌuri teenáꞌachijmeꞌecaa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ raꞌajtéevaꞌara ɨ́ jaj caꞌanín jɨmeꞌe. 
\p  
\v 42 Majta meꞌɨ́n xantaaruꞌu, mehuáꞌacuiꞌicucaa naíjmiꞌica ɨ́ mej aiteánamiꞌihuacaꞌa mej mi caí antajaún, ajta, mej mi caí áꞌucɨꞌɨcaꞌan.  
\v 43 Ajta aꞌɨ́ɨn anxɨ́te tɨ tíꞌaijta, aꞌɨ́ɨ pu ayén tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa tɨ japuan huániuuni tɨ́ꞌij ráavaɨreꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Aj pu jɨ́n caí huaꞌutáꞌa ɨ́ xantaaruꞌu mej huáꞌucuiꞌini. Aj pu i ayén tíhuaꞌutaꞌaíj ɨ́ mej raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌa mej huatajaún mej nuꞌu anáatéꞌee muaꞌatévatzɨn á jaataꞌa mej mi antajaún u jetze pújmeꞌen aꞌu tɨ áꞌuseaataꞌa.  
\v 44 Majta nuꞌu seica cɨyej japua huatajaún, majta seica cɨyej japua tɨ tiꞌipáꞌatza ɨ́ baarcu jetze ajtanáꞌaxɨ. Aꞌuu mú naímiꞌi aꞌaráꞌa u jetze pújmeꞌen. Capu jaꞌatɨ aujámɨ. 
\c 28  
\s1 Tɨ́ꞌɨj Pablo aꞌuun aꞌutéveecaꞌa u Malta 
\p  
\v 1 Tetɨ́ꞌɨj teri teꞌuun eꞌeréꞌetei tɨ eꞌeráahuachi, naímiꞌi tu ruuricaa. Capu seɨj huamɨ́ꞌɨ. Aj tu ti ráamuaꞌareeriꞌi tɨjɨ́n ayée pu téjaꞌarájtehuaa aꞌájna tɨ eꞌeráahuachi tɨjɨ́n Malta.  
\v 2 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej aꞌuun éꞌeche, rɨ́ꞌɨ mú tíꞌiteteɨtestacaꞌa itejmi jemi. Matɨ́ꞌɨj mi aúunai, aj mú mi taatajé tej ahuátapɨsteꞌen aꞌiné mevíiyecaa, ajta huáseeviꞌi. 
\p  
\v 3 Ajta aꞌɨ́ɨn Pablo, cɨyej pu huaréꞌeseɨj tɨ́ꞌij raꞌanajtuaa á táꞌataa. Aj pu i cuꞌucuꞌu u airáane tɨ tiuꞌujéꞌica ɨ́ taij jetze aꞌiné capu ráꞌaviicuaꞌirecaꞌa tɨ pɨsti ɨ́ taij. Tɨꞌɨquí Pablo tímuꞌiiriꞌi muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze.  
\v 4 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej aꞌuun éꞌeche, matɨ́ꞌɨj raaseíj tɨ cuꞌucuꞌu aꞌán cáviɨjcaa muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze ɨ́ Pablo, ayée mú tiúꞌurixaateꞌecaa tɨjɨ́n: 
\p ―Cu xɨee aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ tíꞌitecuiꞌica. Puꞌuri xaa ráavaɨ tɨ caí aujámɨ á jaataꞌa. Mɨ ajta, ayée pu hui tiraavíjteꞌe ɨ́ Dios jemi, tɨ caí raatáꞌasin tɨ ruuri áꞌaraꞌani aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. 
\p  
\v 5 Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn Pablo, raatéecaꞌatzɨj ɨ́ rumuájcaꞌa. Aj pu i án táꞌataa huavátzɨ ɨ́ cuꞌucuꞌu. Capu tiꞌitɨ́j aꞌij ráaruu ɨ́ Pablo.  
\v 6 Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, ayée mú tíꞌimuajca tɨjɨ́n puꞌuri tɨ́n teájaasin. Majta seica miyen tɨjɨ́n puꞌuri tɨ́n mɨꞌɨni. Metíꞌijchuꞌeveꞌecaꞌa aꞌatzaj tɨ tiꞌitɨ́j aꞌij raruuren. 
\p Aꞌatzu áꞌateeviꞌica, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, capu tiꞌitɨ́j aꞌij ráaruu. Aj mú mi seɨcɨé tiuꞌumuáꞌaj. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n: 
\p ―Amɨjna, Dios pu hui pɨ́rɨcɨ. 
\p  
\v 7 Aꞌujna vejliꞌi chuej tɨ aꞌutacáꞌa, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ ɨ́ tɨ tajtuhuan pɨ́rɨcɨ aꞌujna tɨ eꞌeráahuachi, aꞌɨ́ɨ pu taꞌancuréꞌeviꞌitɨ. Ajta, temuaꞌa pu naa titaaxáꞌapuairiꞌi huaíca xɨcaj tzajtaꞌa. Ayee pu ántehuaacaꞌa aꞌɨ́jna tɨjɨ́n Publio. 
\p  
\v 8 Ajta aꞌɨ́ɨn táàtajraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Publio, aꞌɨ́ɨ pu tíꞌicuiꞌicaꞌa. Jéihua pu pɨ́stacareꞌe, ajta aꞌachuꞌitacaꞌa. Tɨꞌɨquí Pablo ráamuaarecaꞌa. Ajta raatáhuaviiriꞌi ɨ́ Dios tɨ huarún. Aj pu i raꞌavéꞌemuarɨej án muꞌúutzeꞌen. Tɨ́ꞌɨj i huarúj.  
\v 9 Ayee puꞌu huarɨ́j, majta mú seica u aꞌuvéꞌejuꞌun ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌi ɨ́ mej aꞌuun éꞌeche. Aꞌɨ́mej pu ajta tiúꞌuhuaa. 
\p  
\v 10 Jéꞌecan mú rɨ́ꞌɨ titaatéeje, majta nain mú títaatapuaíjve aꞌachú tɨ titáꞌaturaateꞌecaa ɨ́ tej jɨ́n áꞌujuꞌun. Tetɨꞌɨjta ti huátacate tej ti áꞌucɨɨne. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo aꞌuun aꞌaráꞌa u Roma 
\p  
\v 11 Tɨ́ꞌɨj teuuméꞌeca huaíca máxcɨraꞌi, aj tu ti atéecɨ seɨ́j jetze ɨ́ baarcu tɨ ajta aꞌuun aꞌuteájturaa téjmi jamuan ajta tɨ́j naꞌa caí chéꞌe tiúꞌucɨmuajraviꞌicaa. Aꞌuu pu éꞌemeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ baarcu u Alejandria ɨ́ tɨ taajáꞌutɨɨ. Ajta, tiꞌitɨ́j pu seijreꞌecaꞌa á tɨ aúunee ɨ́ baarcu jetze. Tiꞌitɨ pu antítaaviihuajmeꞌecaa huaꞌapua tɨ ayén seijreꞌe tɨ́j dioosi ɨ́ mej huaꞌapua, seɨj tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Cástor, ajta ɨ́ seɨj tɨjɨ́n Pólux. Tetɨꞌɨjta ti teꞌuun aꞌucɨ́j tej ti teꞌuun u eꞌaráꞌasti, seɨ́j jetze ɨ́ chajtaꞌa.  
\v 12 Tetɨ́ꞌɨj ti teꞌuun aꞌaráꞌa baarcu tɨ aꞌutéecheꞌeca aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Siracusa. Huaíca xɨcaj tu áꞌatee teꞌújna.  
\v 13 Tetɨ́ꞌɨj ti aꞌucɨ́j. Tetɨ́ꞌɨj ti teꞌuun vejliꞌi ajtéene tɨ eꞌeveꞌeꞌástɨme. Aꞌuu tu ti aꞌaráꞌa teꞌújna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Regio. 
\p Yee ruijmuaꞌateꞌe yee yénte pújmeꞌen pu veꞌetáꞌeecacaꞌa caꞌanín jɨmeꞌe. Teajta seɨ́j jetze ɨ́ xɨcaj, aꞌúu tu aꞌaráꞌa aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Puteoli.  
\v 14 Aꞌuu tu huáꞌuteu seica ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi taatajé tej teꞌuun aꞌuteáturan huáꞌa jamuan sei itɨeeri. Ayee tu teꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́j, tetɨ́ꞌɨj ti teꞌuun aꞌaráꞌa teꞌújna u Roma. 
\p  
\v 15 Majta meꞌɨ́n ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa ɨ́ mej meꞌuun éꞌeche, muꞌuri ramuaꞌareerecaꞌa tej teri teꞌuun áꞌujuꞌun. Aꞌɨ́j mú jɨ́n huiráacɨ u chajtaꞌa mej mi taꞌantinájche. Aꞌuu mú ɨmuá eꞌeráacɨ meꞌújna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n El Foro de Apio, ajta tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Tɨ huaíca chiꞌij eꞌeráꞌase aꞌu mej áꞌujtaꞌaruaijveꞌe. 
\p Tɨ́ꞌɨj Pablo huaꞌuseíj, aj pu ꞌi rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios, ajta jaítzeꞌe ahuaújcaꞌane ɨ́ ru tzajtaꞌa.  
\v 16 Tetɨ́ꞌɨj teꞌuun aꞌaráꞌa teꞌújna u Roma, aꞌɨ́ɨ mú raatáꞌa tɨ Pablo ruseɨ́j námiꞌihua. Seɨ́j puꞌu rachaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ xantaaruꞌu. 
\s1 Tɨ́ꞌɨj nuꞌu Pablo tihuáꞌaꞌixaateꞌe aꞌujna u Roma 
\p  
\v 17 Teuuméꞌeca huaíca xɨcaj tzajtaꞌa, aj pu i Pablo huaꞌutajé ɨ́ mej tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Matɨ́ꞌɨj tiújseɨj, tɨꞌɨqui Pablo ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Neꞌihuaamuaꞌa, canu hui tiꞌitɨ́j aꞌij huáꞌuruu aꞌɨ́mej jemi ɨ́ teɨte, canu neajta autéꞌɨtze aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tayeꞌirá. Ayee nu éeneꞌe, majtáhuaꞌa mú naateeviꞌi meꞌújna Jerusalén, matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme huaꞌutátuii ɨ́ romanos.  
\v 18 Metínaꞌíhuaꞌuriꞌi, majta miyen tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa mej naatátuaani aꞌiné canu tiꞌitɨ́j aꞌij huáruu tɨ ayén tiraavíjteꞌe mej meꞌɨ́jna jɨ́n naajéꞌica. 
\p  
\v 19 ’Canu tiꞌitɨ́j jɨ́n tihuáꞌaxajtziꞌiran ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan inee. Mɨ majta, matɨ́ꞌɨj huaújniuuste, aj nu ni raatáhuaviiriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen aꞌɨ́jna tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n César.  
\v 20 Aꞌɨ́ɨ nu hui jɨ́n niyen tiraatáhuaviiriꞌi nej yé amuaatéeseij, neajta tejamuáꞌixaateꞌen. Aꞌɨ́j nu jɨ́n amuájɨꞌɨcɨꞌi cadeena jɨmeꞌe aꞌiné nee nu niyen cheꞌatá nenaꞌa tiꞌijchúꞌeveꞌe ɨ́ Dios matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p  
\v 21 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Capu jaꞌatɨ mú titajaꞌutáꞌitiꞌiriꞌi múꞌeetzi jɨmeꞌe aꞌujna u Judea. Majta ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa, ɨ́ mej aꞌuun eꞌeráacɨ, capu ajta jaꞌatɨ tiꞌitɨ́j jɨ́n tiꞌimuaxájtziꞌi, ni capu ajta jaꞌatɨ titaatáꞌixaa múꞌeetzi jɨmeꞌe tiꞌitɨ́j pej aꞌij huáruu mé jáꞌahuaꞌa. 
\p  
\v 22 ’Ajta itejmi, taꞌaráanajche tej hui ráanamua aꞌij pej tiꞌixa múꞌee, aꞌiné naíjmiꞌicɨꞌe pu aꞌij puaꞌa namuajreꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ jéjcua ɨ́ niuucari pej tíhuaꞌihuáꞌixaa ɨ́ teɨte. ―Ayee mú tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. 
\p  
\v 23 Matɨ́ꞌɨj mi raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare jaꞌanáj mej majtáhuaꞌa tiújseɨreꞌesin mej mi majtáhuaꞌa ráanamua meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Muꞌiitɨ́ mú ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ teɨte aꞌu tɨ Pablo aꞌutéveecaꞌa. Tɨ́j naꞌa aréꞌapuaꞌa teꞌutéjche ajta chúmuaꞌanɨmua, raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ tihuaúꞌixaa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios tíꞌaijta nainjapua íiyen chaanaca japua, ajta u ta japua. Aꞌɨjna ɨ́ Pablo huáꞌateseꞌecaꞌa tɨ huaꞌutémuaꞌitɨn mej mi ráꞌantzaahuateꞌen ɨ́ Jesús. Aꞌɨ́jna ɨ́ yuꞌuxari jetze pu tihuaꞌutáꞌixaateꞌecaꞌa aꞌɨ́ɨn tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan, ajta aꞌɨ́ɨn mej raꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ seica ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan.  
\v 24 Seica mú ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa aꞌij tɨ Pablo tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa. Majta seica, camu aꞌatzu ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa. 
\p  
\v 25 Matɨ́ꞌɨj mi caí aꞌij tiuꞌutáꞌa. Aꞌɨ́j mu jɨ́n aꞌucɨ́jxɨ. Maúcheꞌe mú seica ranamuáaracaꞌa aꞌij tɨ Pablo tíꞌixajtacaꞌa. Tɨ́ꞌɨj raꞌantipuáꞌajte, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: 
\p ―Aꞌɨ́ɨn ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, tzáahuatiꞌiraꞌa pu hui jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaa áꞌamuavaujsimuaꞌacɨꞌɨ tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Isaías ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan tɨjɨ́n: 
\q1  
\v 26 Aricu, huáꞌa tzajtaꞌa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ teɨtestemuaꞌameꞌen. 
\q1 Patáꞌaj nuꞌu tihuaꞌutáꞌixaateꞌen yee múꞌeen xu ranamuaara xáꞌajuꞌun, aru caxu yaúꞌitɨée xáꞌajuꞌun. 
\q1 Jaꞌatɨ pu nuꞌu xaa tejámuaatáꞌixaateꞌesin aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari, aru caxu ramuaꞌaréeren aꞌij tɨ huataújmuaꞌa. 
\q1  
\v 27 Ayee nu nuꞌu huáꞌaruuren aꞌiné muꞌuri huaꞌuteáana ɨ́ huáꞌaxɨejniuꞌuca jetze. 
\q1 Majta nácuxaꞌi púꞌeen. 
\q1 Yee mú cu xɨee mecaí tanamuaj. 
\q1 Camu nuꞌu majta atanéjneꞌe. 
\q1 Canu xaa huaꞌutáꞌasin mej mé uunéjneꞌere. 
\q1 Canu neajta huaꞌutáꞌasin mej ráanamua aꞌɨ́me mej mi yaúꞌitɨée muáꞌaraꞌani ɨ́ ru tzajtaꞌa, 
\q1 mej mi caí yé véꞌejuꞌun ineetzi jemi nej ni tihuaꞌutáꞌuuniꞌi. 
\m Ayee aꞌɨ́jna ɨ́ Isaías ɨ́ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌa. 
\p  
\v 28 ’Setáꞌaj hui siyen ráamuaꞌaree múꞌeen, íjii tɨ yú auumé, tɨ Dios ari huaꞌutáꞌa ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan, mej mi miyen cheꞌatá menaꞌa tiraꞌancuréꞌan ɨ́ tɨ jɨ́n Dios teꞌataújratziiriꞌi tɨ nuꞌu huáꞌa japua huatáaniuni. Aꞌɨ́ɨ mú xaa ranamuajran, micu. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. 
\p  
\v 29 Tɨ́ꞌɨj ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, aj mú mi aꞌucɨ́j ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Matɨ́ꞌɨj mi huiráacɨ á puaꞌacɨé. Aj mú mi tiꞌitiúrixáateꞌajraa rujɨ́ɨmuaꞌa. 
\p  
\v 30 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, aꞌúu pu áꞌatee huaꞌapua nineꞌiraꞌa aꞌujna u chiꞌita ɨ́ mej huataújneɨj tzajtaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌancuréꞌeviꞌitɨjcɨcareꞌe naíjmiꞌica ɨ́ mej yéꞌemuaarecareꞌe.  
\v 31 Jéihua pu tihuáꞌaꞌixaꞌatehuaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios nain jɨ́n antiújmuaꞌaree íiyen chaanaca japua, ajta u ta japua. Ajta tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tavástaraꞌa, ɨ́ Jesús tɨ Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua. Capu tíꞌitziɨɨneꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Ajta capu jaꞌatɨ niuꞌucamɨꞌɨcaꞌa.