\id 1CO  
\h 1 Corintios 
\toc1 Aꞌij tɨ tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ San Pablo aꞌɨ́mej ɨ́ mej Corinto aꞌuchéjmeꞌecaa, ɨ́ tɨ seɨ́j 
\toc2 1 Corintios 
\toc3 1 Co. 
\mt1 Aꞌij tɨ tiraꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ San Pablo aꞌɨ́mej ɨ́ mej Corinto aꞌuchéjmeꞌecaa, ɨ́ tɨ seɨ́j 
\c 1  
\s1 Pablo pu huáꞌateujteꞌe 
\p  
\v 1-2 Inee, i nej iꞌi Pablo, ɨ́ tɨ Dios naꞌantíhuau ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨmeꞌe nej ni tiuꞌutévaɨreꞌen ɨ́ Cɨríistuꞌu jetze meꞌecan tɨ ajta aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Jesús, neꞌɨ́jna jamuan ɨ́ taꞌihuaaraꞌa ɨ́ Sóstenes. Yee nu tejáꞌamuayuꞌuseꞌe múꞌeen mɨ sej seꞌuun eꞌetiújseꞌɨri seꞌújna Corinto sej si raateánajche ɨ́ Dios, mɨ sej rɨ́ꞌɨ tíꞌiteseijreꞌe seꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn Cɨríistuꞌu, tɨ ajta Jesús púꞌeen, múꞌejmi huateúraꞌate, ajta múꞌejmi huatajé sej si jemin seijreꞌe. Múꞌeen xu seajta huáꞌa jemi seijreꞌe matɨ́j menaꞌa puaꞌamé mej yen seijreꞌe tɨ́j naꞌa veꞌée ɨ́ chaanaca ɨ́ mej majta miyen tiꞌixa tɨ yee Jesús pu huaꞌavastaraꞌa púꞌeen. Jee xaa neꞌu, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ huaꞌavastaraꞌa, ajta ayén cheꞌatá naꞌa tavástaraꞌa púꞌeen itejmi. 
\p  
\v 3 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Dios ɨ́ tej rájyaꞌupua, ajta ɨ́ tavástaraꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌu púꞌeen, michéꞌe meꞌɨ́n rɨ́ꞌɨ tejamuaatáꞌan, majta amuaꞌanpuáꞌajteꞌen. 
\s1 Ɨ́ tɨ jɨ́n Dios rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌa 
\p  
\v 4-5 Jaꞌanáj tɨ naꞌa nu niyen rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌaca ɨ́ Dios nej ranajche múꞌejmi jɨmeꞌe, aꞌiné jeíhua pu rɨ́ꞌɨ tejamuaatáꞌa ɨ́ Dios aꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej seri jemin seijreꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu, tɨ ajta Jesús púꞌeen, aꞌine aꞌɨ́jna jemi múꞌeen xu seri nain teꞌencuréꞌa tɨ tejámuatévaꞌɨri ɨ́ sej jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte, ajta ɨ́ sej jɨ́n yaúꞌitɨée xáꞌaraꞌani aꞌij tɨ ꞌeen ɨ́ Dios jemi.  
\v 6 Ayee pu ꞌeen jɨ́n amuáaruu aꞌiné múꞌeen xu temuaꞌa naa tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ teɨte ɨ́ Cɨríistuꞌu jetze meꞌecan.  
\v 7 Aꞌɨ́j pu jɨ́n caí tiꞌitɨ jamaꞌutéturaate ɨ́ tɨ jɨ́n Dios rɨ́ꞌɨ tejamuaatáꞌa. Aꞌɨ́j xu jɨ́n, seuj rachúꞌeveꞌe tɨ yen huataseíjreꞌen ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌu púꞌeen. 
\p  
\v 8 Aꞌɨ́ɨ pu ajta caꞌaníjraꞌa amuaatáꞌasin sej si teꞌutáviicuaꞌi ajta naꞌa caí nain teꞌentipuáꞌare, tɨ ij caí jaꞌatɨ tiꞌitɨ jɨ́n aꞌamua jetze tíꞌijpuaꞌajteꞌe aꞌɨ́jna xɨcáaraꞌa tɨ jetzen tihuáꞌaxɨejteꞌen ɨ́ teɨte aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa, ɨ́ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌu púꞌeen. Aꞌɨ́ɨ pu xaa tihuáꞌaxɨejteꞌen aꞌachú mej puaꞌamé yen huachéjme ɨ́ chaanaca japua.  
\v 9 Ayee pu téꞌeme aꞌiné Dios pu ayén araúrastejsin aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ jɨ́n teꞌataújratziiriꞌi. Ajta, aꞌɨ́ɨ pu amuaatajé sej si siyen ruuristan jamuan ɨ́ yaujraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌu púꞌeen. 
\s1 Pablo pu ayén tihuáꞌaꞌihuaꞌu tɨjɨ́n: “¿Ni qui ayén huatámuꞌiire ɨ́ Cɨríistuꞌu?” 
\p  
\v 10 Mɨ neajta inee, ayée nu jeíhua tejáꞌamuahuavii niuucajtzeꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ajta iꞌi Cɨríistuꞌu sej si ruxɨ́ꞌej senaꞌa tíꞌixajta, sej si caí chéꞌe jáꞌitaꞌa aꞌutacɨꞌɨcaꞌan, sej si seajtáhuaꞌa rɨ́ꞌɨ huaújruuren, sej si seꞌɨ́jna jɨ́n anteújseɨreꞌen naíjmiꞌi sej si siyen cheꞌatá seɨ́j senaꞌa jɨ́n siyen tíꞌixɨꞌepɨꞌɨntareꞌe. 
\p  
\v 11 Ayee nu ꞌeen jɨ́n tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, neꞌihuaamuaꞌa, aꞌiné aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Cloé jemi éꞌeche, aꞌɨ́ɨ mú miyen tinaatáꞌixaa múꞌejmi jɨmeꞌe sej nuꞌu rújaaxɨejviꞌi rujɨ́ɨmuaꞌa senaꞌa.  
\v 12 Aꞌɨjna jɨmeꞌe ɨ́ sej nuꞌu rújaaxɨejviꞌi, ayée pu huataújmuaꞌa sej siyen rɨcɨ, tɨ seɨ́j ayén tiꞌixa yee: “Nee nu Pablo jetze ajtémeꞌecan.” Ajta seɨ́j ayén yee: “Neajta inee, Apolos nu jetze ajtémeꞌecan.” Ajta seɨ́j ayén yee: “Nee nu Pedro jetze ajtémeꞌecan” naꞌari yee: “Nee nu Cɨríistuꞌu jetze ajtémeꞌecan.” 
\p  
\v 13 Nichéꞌe aꞌatzu tejámuaataꞌíhuaꞌu. ¿Ni qui ayén seɨcɨé huaújruu ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ ij ayén huatámuꞌiire? Capu xaa neꞌu. ¿Ni qui miyen náꞌutatai ɨ́ cúruu jetze ineetzi i nej iꞌi Pablo múꞌejmi jetze meꞌecan? Camu xaa neꞌu aꞌatzu. Ari íjii, ¿ni qui niyen áꞌamuamuaɨꞌɨhuacaꞌa neniúucajtzeꞌe i nej iꞌi Pablo? Canu xaa neꞌu aꞌatzu. 
\p  
\v 14-15 Jéꞌecan nu rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca ɨ́ Dios nej caí jaꞌatɨ huámuaɨꞌɨhuacaꞌa sino aꞌɨ́mej nuꞌu neꞌɨ́jna ɨ́ Crispo, neajta neꞌɨ́jna ɨ́ Gayo. Ayee nuꞌu huarɨ́j sej si caí seꞌɨ́jna jɨ́n áꞌujtzaahuateꞌe seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej huámuaɨꞌɨvijhuacaꞌa neniúucajtzeꞌe.  
\v 16-17 Neajta nu huáꞌumuaɨꞌɨhuacaꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ teɨtestemuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Estéfanas. Ayee puꞌu xaa neꞌu, canu cuiꞌi ramuaꞌaree tɨ puaꞌa neajtahuaꞌa seɨ́j huámuaɨꞌɨhuacaꞌa nusu necaí. 
\p Jee xaa, capu Cɨríistuꞌu ayén neꞌutaꞌítecaꞌa nej ni huáꞌumuaɨꞌɨhua ɨ́ teɨte sino ayée pu ꞌeen jɨ́n neꞌutaꞌítecaꞌa nej ni niyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ niuucari jɨmeꞌe ɨ́ tɨ jɨ́n Dios huaꞌirájtuaani. Capu ayén neꞌutaꞌítecaꞌa nej ni neꞌɨ́jna jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaateꞌen nej jeíhua huápɨꞌɨ raayɨ́ꞌɨtɨ ɨ́ huáꞌamuaꞌatziiraꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ teteca ɨ́ mej nuꞌu rɨ́ꞌɨ tiuꞌuyɨ́ꞌɨtɨ. Capu xaa neꞌu, sino ayée puꞌu aꞌɨ́jna jɨ́n neꞌutaꞌítecaꞌa tɨ ij ayén tíꞌivaɨreꞌe áꞌaraꞌani ɨ́ muárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Cɨríistuꞌu, ɨ́ mej ráꞌutatai ɨ́ cúruu jetze. 
\s1 Cɨríistuꞌu pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ muárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan ɨ́ Dios 
\p  
\v 18 Ayee puꞌu, aꞌiné aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej aꞌuváꞌɨtzɨ, ayée pu tihuáꞌamitɨejteꞌe tej huatétatɨmuaꞌi teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej tiyen tihuáꞌixaateꞌe tɨ Cɨríistuꞌu ayén huamɨ́ꞌɨ huáꞌa jetze meꞌecan ɨ́ cúruu jetze. Mɨ teajta iteen, ɨ́ tɨ Dios tuꞌirátuaasin, téjmi pu ayén titáꞌamitɨejteꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn niuucari aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ muárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan ɨ́ Dios.  
\v 19 Aꞌiné ayée pu téꞌesiɨɨmuaꞌi tɨjɨ́n: 
\q1 Nee nu yee raꞌantipuáꞌajteꞌesin 
\q2 ɨ́ huáꞌamuaꞌatziiraꞌa aꞌɨ́mej 
\q2 ɨ́ mej nuꞌu jeíhua huápɨꞌɨ raayɨ́ꞌɨtɨ. 
\q1 Neajta nu yee raatéꞌuuna nain 
\q2 ɨ́ mej meri raarɨ́ꞌɨre aꞌɨ́ɨme 
\q2 ɨ́ mej temuaꞌa tirúꞌumuaꞌaree. 
\p  
\v 20 Tɨ puaꞌa ayén tiꞌayajna, ¿aꞌuné aꞌij ꞌéꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ temuaꞌa tirúꞌumuaꞌaree? Capu xaa neꞌu méꞌe jáꞌahuaꞌa. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tiúꞌujmuaꞌate, ¿aꞌuné aꞌij ꞌéꞌen aꞌɨ́jna? Capu ajta méꞌe jáꞌahuaꞌa. Naꞌari ɨ́ seɨj tɨ ayén huápɨꞌɨ raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ tiuꞌutaxáj aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej íjii huáteɨte, ¿aꞌuné éꞌeseijreꞌe? Capu chéꞌe méꞌe éꞌeseijreꞌe aꞌiné Dios pu ari raataseíjratacaꞌa tɨ caí tiꞌitɨ aꞌij huataújmuaꞌa ɨ́ huáꞌamuaꞌatziiraꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej yen japuan huachéjme ɨ́ chaanaca. 
\p  
\v 21 Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Dios, ayée pu raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare rumuaꞌatzíiraꞌa jɨmeꞌe tɨ caí rɨꞌɨríista aꞌame mej miyen meꞌɨ́jna jɨ́n ráamuaꞌati huáꞌamuaꞌatziiraꞌa jɨmeꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen íiyen seijreꞌe. Ayee pu ꞌeen jɨ́n ayén raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare ɨ́ Dios aꞌiné ayée pu raxɨ́ꞌeveꞌecaꞌa tɨ ayén huaꞌirájtuaani aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej miyen ráꞌatzaahuateꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ nuꞌu caí aꞌij huataújmuaꞌa, ɨ́ niuucari tej tiyen tihuáꞌixaateꞌe. 
\p  
\v 22 Majta meꞌɨ́n, ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ayée mú tíꞌijhuavii ɨ́ Dios jemi ɨ́ mej jɨ́n rɨ́ꞌɨ naa teꞌutaseíj, ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú rahuauhuau ɨ́ muaꞌatzíiraꞌa mej mi meꞌɨ́jna jɨ́n nain auꞌitɨée muáꞌaraꞌani.  
\v 23 Mɨ teajta iteen, ayée tu tihuáꞌixaateꞌe teꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu ɨ́ mej ráꞌutatai ɨ́ cúruu jetze. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ niuucari ɨ́ tej jɨ́n tihuáꞌixaateꞌe, ayée pu aꞌɨ́jna jɨ́n huaꞌutájaaxɨejteꞌesin aꞌɨ́mej ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan, ayée pu tihuáꞌamitɨejteꞌe tɨ caí aꞌij huataújmuaꞌa. 
\p  
\v 24 Mɨ majta aꞌɨ́ɨme, ɨ́ tɨ Dios huaꞌutajé, tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan naꞌari mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan, ayée pu tihuáꞌamitɨejteꞌe tɨ Cɨríistuꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ muárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan tɨ jɨ́n Dios huaꞌirájtuaani, ajta aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ muaꞌatzíiraꞌa tɨ jɨ́n Dios tíꞌaijta. 
\p  
\v 25 Jee xaa neꞌu, aꞌɨ́jna tɨ nuꞌu caí aꞌij huataújmuaꞌa, aꞌɨ́jna tɨ Dios jemi éꞌemeꞌecan, jaítzeꞌe pu raayɨ́ꞌɨtɨ caí ɨ́ huáꞌamuaꞌatziiraꞌa ɨ́ teteca. Ajta aꞌɨ́jna tɨ nuꞌu caí rúꞌucaꞌanistiꞌi ɨ́ Dios, jaítzeꞌe pu tíꞌivaɨreꞌe caí ɨ́ huáꞌamuarɨꞌeriꞌiraꞌa ɨ́ teteca.  
\v 26 ¿Ni caí ayén tejamuáꞌamitɨejteꞌe múꞌejmi? Casiꞌi, aꞌij tɨ ꞌeen múꞌejmi tzajtaꞌa tɨ Dios ayén amuaatajé. Caxu muꞌíi mɨ sej jeíhua huápɨꞌɨ rúꞌumuaꞌaree ɨ́ huáꞌamuaꞌatziiraꞌa aꞌɨ́mej, ɨ́ mej yen huachéjme íiyen chaanaca japua. Caxu seajta muꞌíi mɨ sej seꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌaree ɨ́ tɨ jeíhua huápɨꞌɨ ruxeꞌeveꞌe nusu seꞌɨ́jna jetze airaújneijte aꞌɨ́mej ɨ́ mej ruxɨéehua áꞌujujhuaꞌaneꞌe. Caxu xaa neꞌu. 
\p  
\v 27 Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn Dios, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌantíhuau aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí aꞌij téꞌumuaꞌareerecaꞌa tɨ ij aꞌɨ́ɨn huaꞌutatéviꞌirasteꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej miyen ruseijrata mej nuꞌu jeíhua huápɨꞌɨ téꞌumuaꞌaree. Dios pu ajta ayén huaꞌantíhuau aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí tiꞌitɨj jɨ́n antiújmuaꞌaree aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej yen huachéjme chaanaca japua tɨ ij ajta huaꞌutatéviꞌirasteꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej veꞌecán jɨ́n títetateí. 
\p  
\v 28-29 Jee xaa, Dios pu ayén huaꞌantíhuau aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí huáꞌa jetze tíꞌicaꞌanejcaꞌa, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej huáꞌaxɨeehuatacaꞌa. Ayee pu xaa neꞌu tiꞌayajna, Dios pu ayén aꞌɨ́jna jɨ́n huaꞌantíhuau aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí seijreꞌe aꞌɨ́mej jemi ɨ́ teteca tɨ ij ayén huaꞌantipuáꞌajteꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej títetateí íiyen chaanaca japua, tɨ ij caí jaꞌatɨ ayén áꞌujtzaahuateꞌe ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 30 Mɨ seajta múꞌeen, xuꞌuri jemin seijreꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ tejámuaaxɨ́ꞌepɨꞌɨntariꞌiriꞌi ɨ́ Dios. Cɨríistuꞌu pu jemi éꞌemeꞌecan ɨ́ Dios muaꞌatzíiraꞌa ɨ́ tej jɨ́n tirúꞌumuaꞌaree aꞌij tɨ ꞌeen ɨ́ Dios jemi. Aꞌɨ́ɨ pu ajta ta japua huaniú tej ti rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n aꞌuteáturan ɨ́ jemin. Cɨríistuꞌu pu múꞌejmi huateúraꞌate. Aꞌɨ́ɨ pu ajta tiuꞌutanájchitacaꞌa aꞌamua jɨmeꞌe ɨ́ sej jɨ́n téꞌechaꞌɨcaꞌa.  
\v 31 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, ayén téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: “Tɨ puaꞌa yee jaꞌatɨ ayén raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ tiꞌitɨj jɨ́n áꞌujtzaahuateꞌen, chéꞌe aꞌɨ́ɨn ayén huárɨni aꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ tavástaraꞌa ayén rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa.” 
\c 2  
\s1 Ayee puꞌu naꞌa tihuáꞌixaateꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu ɨ́ mej ráꞌutatai 
\p  
\v 1-2 Neajta inee, neꞌihuaamuaꞌa, netɨ́ꞌɨj amuacaí á mú jaꞌuvéꞌemuaarecaꞌa nej ni tejámuaatáꞌixaateꞌen ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios teꞌataújratziiriꞌi, canu cuiꞌi niyen neꞌɨ́jna jɨ́n tejamuáꞌixaa neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ huápɨꞌɨ jɨ́n naa namuajreꞌe, canu neajta neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ huáꞌamuaꞌatziiraꞌa ɨ́ teteca sino ayée nu tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare nej aꞌɨ́ɨ naꞌa yaúꞌitɨée náꞌaraꞌani múꞌejmi jemi neꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌu púꞌeen, ɨ́ mej ráꞌutatai ɨ́ cúruu jetze. 
\p  
\v 3 Neajta, netɨ́ꞌɨj neꞌuun aꞌutéveecaꞌa múꞌejmi jemi, ayée nu amuaꞌaséijrateꞌecaa tɨ nuꞌu caí núꞌucaꞌanistiꞌi. Cu xɨee nej tíꞌitziɨɨneꞌecaꞌa. Jee xaa, jeíhua nu névivejcaꞌa. 
\p  
\v 4 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ niuucari, ɨ́ nej jɨ́n tejamuáꞌixaa, capu ayén éeneꞌe tɨ́j aꞌɨ́jna tɨ huápɨꞌɨ naa namuajreꞌe, tɨ ajta huáꞌamuaꞌatziiraꞌa jetze airánineica ɨ́ mej jɨ́n huáꞌamuaꞌitɨcɨ ɨ́ teɨte. Capu xaa neꞌu, sino ayée nu neꞌɨ́jna jɨ́n tejámuaatáꞌixaa sej si ráamuaꞌaree nej neꞌɨ́jna jetze aráncaꞌane ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, ajta aꞌɨ́ɨ pu jemin meꞌecan ɨ́ muárɨꞌeriꞌiraꞌa ɨ́ nej jɨ́n niyen rɨcɨ.  
\v 5 Ayee nu neꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́j, sej si caí seꞌɨ́jna jetze araújcaꞌanen ɨ́ huáꞌamuaꞌatziiraꞌa ɨ́ teteca sino sej si seꞌɨ́jna jetze araújcaꞌanen ɨ́ muárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan ɨ́ Dios seꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ sej téꞌatzaahuateꞌe. 
\s1 Aꞌɨjna tɨ rúꞌavaatacaꞌa ɨ́ Dios jemi, tɨ ajta ari titaataseíjrate 
\p  
\v 6 Mɨ teajta iteen, teen tu xaa teꞌɨ́jna jɨ́n tejamuáꞌixaa seɨ́j jɨmeꞌe ɨ́ muaꞌatzíiraꞌa aꞌɨ́mej tzajtaꞌa ɨ́ mej meri tiuꞌunáijmiꞌire. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ muaꞌatzíiraꞌa, capu huáꞌa jetze huanéj aꞌɨ́mej ɨ́ mej yen japuan seijreꞌe ɨ́ chaanaca. Capu ajta huáꞌa tzajtaꞌa meꞌecan aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌaijta íiyen chaanaca japua, ɨ́ mej majta aꞌuváꞌɨtzɨ.  
\v 7 Jee xaa neꞌu, teen tu tiyen raxa ɨ́ Dios muaꞌatzíiraꞌa jɨmeꞌe tɨ caí rɨꞌɨrí tɨ jaꞌatɨ ayén ruseɨ́j aꞌij tirájteuni, ɨ́ muaꞌatzíiraꞌa tɨ rúꞌavaatacaꞌa tɨ jɨ́meꞌen ajmíꞌi ɨmuá tɨ́ꞌɨj caí xɨ huataseíjre ɨ́ chaanaca. Dios pu ayén tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare tɨ ayén tíꞌitacɨꞌɨti itejmi aꞌɨ́jna tɨ huápɨꞌɨ naa seíireꞌe áꞌaraꞌani. 
\p  
\v 8 Mɨ majta aꞌɨ́ɨme, ɨ́ mej yen tíꞌaijta íiyen chaanaca japua, capu aꞌatzu aꞌij tihuáꞌamitɨejteꞌecaꞌa aꞌɨ́jna tɨ rúꞌavaatacaꞌa, aꞌiné tɨ puaꞌa miyen ramuaꞌaréerecajcheꞌe, camu miyen tiráꞌatatáncheꞌe ɨ́ tavástaraꞌa, ɨ́ tɨ ajta huápɨꞌɨ naa tíꞌiseijreꞌe áꞌaraꞌani tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe.  
\v 9 Mɨ ajta, ayée pu téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: 
\q1 Aꞌɨjna tɨ yee Dios rɨ́ꞌɨ ráaruu aꞌɨ́mej jɨmeꞌe 
\q2 ɨ́ mej raxɨ́ꞌeveꞌe, 
\q1 capu jaꞌatɨ ayén raaseíj, 
\q1 capu ajta aꞌij tihuáꞌamitɨejteꞌecaꞌa 
\q2 aꞌij tɨ téꞌemeꞌencheꞌe. 
\p  
\v 10 Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn, Dios pu taataseíjrate aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ téjmi jemi raateájtuaa aꞌɨ́jna ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca tɨ ij aꞌɨ́ɨn ayén titaataꞌítɨi. Ajta aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan, nain pu jɨ́n ayén tiráꞌamitɨejteꞌe, ajta nain pu tirúꞌumuaꞌaree aꞌij tɨ tiráꞌamitɨejteꞌe ɨ́ Dios. 
\p  
\v 11 Ayee puꞌu, aꞌiné huáꞌa jɨmeꞌe ɨ́ teteca, aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ teáataꞌa, aꞌɨ́ɨ puꞌu tirúꞌumuaꞌaree aꞌij tɨ tiráꞌamitɨejteꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. Ayee pu cheꞌatá naꞌa ꞌeen ɨ́ Dios jemi. Capu jaꞌatɨ tirúꞌumuaꞌaree aꞌij tɨ tiráꞌamitɨejteꞌe ɨ́ Dios sino aꞌɨ́ɨ puꞌu ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 12 Mɨ teajta iteen, catu teꞌɨ́jna ancuréꞌa ɨ́ huáꞌamuaꞌatziiraꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej yen japuan huachéjme ɨ́ chaanaca sino aꞌɨ́ɨ pu téjmi jemi huateájturaa aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios tej ti yaúꞌitɨée táꞌaraꞌani aꞌij tɨ Dios ari ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨ́n rɨ́ꞌɨ titaatáꞌa.  
\v 13 Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tej amuáꞌixaa. Capu aꞌɨ́ɨn naꞌa púꞌeen ɨ́ huáꞌamuaꞌatziiraꞌa ɨ́ mej jɨ́n táꞌitɨiriꞌi ɨ́ teteca sino aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ niuucari tɨ ayén jɨ́n táꞌitɨiriꞌi ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Ayee tu rɨcɨ tej huaúꞌixaa aꞌij tɨ huataújmuaꞌa ɨ́ muaꞌatzíiraꞌa tɨ Dios jemi éꞌemeꞌecan teꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios caꞌaníjraꞌa taatáꞌa tej tiyen tiuꞌutaxáj. 
\p  
\v 14 Ajta aꞌɨ́jna tɨ caí jemin huateájturaa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu caí raꞌancuréꞌasin aꞌɨ́jna tɨ jemin éꞌemeꞌecan ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌiné capu tiꞌitɨ aꞌij huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna jemi ɨ́ jaꞌatɨ. Capu rɨꞌɨrí tɨ aꞌɨ́ɨn yaúꞌitɨée áꞌaraꞌani aꞌiné ayée pu ruxeꞌeveꞌe tɨ jaꞌatɨ ayén jetzen araújcaꞌanen ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, tɨ ij ayén tiráꞌamitɨejteꞌe aꞌij tɨ huataújmuaꞌa. 
\p  
\v 15 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ jetzen araújcaꞌane ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, nain pu ayén tiráꞌamitɨejteꞌe aꞌame tɨ puaꞌa ayén tíꞌivaɨreꞌe nusu caí. Mɨ ajta, capu rɨꞌɨrí tɨ seɨj ayén ráꞌaxɨjteꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, tɨ puaꞌa tíꞌivaɨreꞌe nusu caí.  
\v 16 Ayen tɨjɨ́n: “¿Aꞌataani yee tirúꞌumuaꞌaree aꞌij tɨ tiráꞌamitɨejteꞌe ɨ́ tavástaraꞌa tɨ ij aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ ayén tiráꞌitɨii?” Mɨ teajta iteen, ayée pu ayén titáꞌamitɨejteꞌe aꞌij tɨ ajta tiráꞌamitɨejteꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu. 
\c 3  
\s1 Mej nuꞌu tíꞌimuarɨꞌe jamuan ɨ́ Dios 
\p  
\v 1 Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, neꞌihuaamuaꞌa, tɨ caí huatárɨꞌɨristarecaꞌa nej niyen tejámuaatáꞌixaateꞌen tɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ tɨ huáꞌa jemi huateájturaa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, sino tɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen japuan seijreꞌe ɨ́ chaanaca, mɨ sej seuchén huataújtuiiriꞌi ɨ́ Cɨríistuꞌu jemi.  
\v 2 Netɨ́ꞌɨj tejamuaamí, canu cuaꞌira jamuaamí sino aꞌɨ́j nuꞌu amuaꞌantíꞌite ɨ́ léechi aꞌiné caxu xɨ yáꞌujepɨꞌɨraꞌa ɨ́ cuaꞌira. Seajta íjii, seúcheꞌe xu siyen ꞌeen. Caxuu xɨ tejaꞌujépɨꞌɨraꞌa. 
\p  
\v 3 Seúcheꞌe xu siyen eꞌen matɨ́j aꞌɨ́mej ɨ́ mej yen japuan huachéjme ɨ́ chaanaca. Aꞌiné ayée pu seijreꞌe múꞌejmi tzajtaꞌa cumu sej ruchueereꞌe, seajta sej rújaaxɨejviꞌi. ¿Ni caí ayén huataújmuaꞌa sej seuj huáꞌa jemi ajtémeꞌecan aꞌɨ́mej ɨ́ mej yen japuan seijreꞌe ɨ́ chaanaca? Jee xaa neꞌu, múꞌeen xu siyen tíꞌijrɨꞌɨre aꞌij mej tíꞌijrɨꞌɨre ɨ́ seica ɨ́ teteca.  
\v 4 Ayee xu rɨcɨ. Seɨ́j tɨ múꞌejmi jemi ajtémeꞌecan ayén tiꞌixa tɨjɨ́n: “Nee nu Pablo jetze ajtémeꞌecan.” Ajta ɨ́ seɨj ayén tɨjɨ́n: “Neajta inee, Apolos nu jetze ajtémeꞌecan.” ¿Ni secaí siyen cheꞌatá senaꞌa rɨcɨ matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ teteca ɨ́ mej caí jetzen seijreꞌe ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios? Jee xaa neꞌu, ayée xu rɨcɨ. 
\p  
\v 5 Nichéꞌe aꞌatzu tejáꞌamuaꞌihuaꞌu. ¿Aꞌiné tiꞌitɨj jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ Apolos, naꞌari tiꞌitájni jɨ́n naꞌantínmuaꞌaree inee, inee iꞌi Pablo? Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Teen tuꞌu ravaɨreꞌe ɨ́ tavástaraꞌa jemi. Ayee xu ꞌeen jɨ́n téꞌantzaahua ɨ́ tavástaraꞌa jemi seꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej tiyen ravaɨreꞌe, aꞌij tɨ́j aꞌɨ́ɨn titaaꞌíjca seɨj ajta seɨj.  
\v 6 Ayee nu tíꞌivaɨreꞌe tɨ́j jaꞌatɨ tɨ ayén tiúꞌuhuii, ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Apolos, aꞌɨ́ɨ pu ayén tíꞌivaɨreꞌe tɨ́j jaꞌatɨ tɨ tiúꞌipuaa. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu raaváujsiꞌiriꞌi tɨ ij huácɨɨre. 
\p  
\v 7 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌɨ́jna tɨ tiúꞌuhuii, capu tiꞌitɨj jɨ́n ruxeꞌeveꞌe. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ tiúꞌipuaa, capu tiꞌitɨj jɨ́n ruxeꞌeveꞌe, sino aꞌɨ́ɨ pu xaa ɨ́ Dios tɨ raaváujsiꞌiriꞌi tɨ i huácɨɨre, aꞌɨ́ɨ pu xaa aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ ruxeꞌeveꞌe.  
\v 8-9 Naíjmiꞌi mú tíꞌivaɨreꞌe aꞌɨ́jna tɨ tíꞌihuiiteꞌe, ajta aꞌɨ́jna tɨ tiꞌipuáa áꞌayeꞌi. Ruxɨ́ꞌej muꞌu tíꞌivaɨreꞌe, ajta Dios pu ayén huaꞌutáꞌasin aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ racɨ́ꞌɨcɨpua ɨ́ tɨ jɨ́n tiuꞌumuárɨej, aꞌiné teen tu jamuan tíꞌimuarɨꞌe ɨ́ Dios. 
\p Seajta múꞌeen, ayée xu tiꞌitɨj jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe tɨ́j aꞌu mej tejéꞌetaseehua, ajta tɨ́j chiꞌij tɨ Dios ráꞌajtaahua. 
\p  
\v 10 Mɨ neajta inee, aꞌiné Dios pu jeíhua huápɨꞌɨ naa tinaatáꞌa nej ni niyen tiuꞌumuárɨꞌen, ayée nu huarɨ́j tɨ́j jaꞌatɨ tɨ chiꞌij ájtaahua. Nee nu raꞌitátaahuaxɨ neꞌɨ́jna tɨ japuan ájtaavijhua ɨ́ jaxuꞌu tɨ́j jaꞌatɨ tɨ temuaꞌa naa raayɨ́ꞌɨtɨ. Ajta ɨ́ seɨj, aꞌɨ́ɨ pu japuan téꞌajtaahua. Ajta ayén ruxeꞌeveꞌe tɨ rɨ́ꞌɨ naa tiráꞌajtaahua tɨ ij caí aꞌij puaꞌa éeneꞌe ájcɨꞌɨpiihua.  
\v 11 Aꞌiné, jɨ́meꞌen aꞌɨ́jna tɨ aꞌitátaavijhua, seɨj puꞌu púꞌeen, ajta aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ Jesus tɨ ajta Cɨríistuꞌu púꞌeen. Capu máàj jaꞌatɨ tɨ ayén tíꞌivaɨreꞌe tɨ́j aꞌɨ́jna tɨ aꞌitátaavijhua. 
\p  
\v 12-13 Ajta, ayée pu seíireꞌe aꞌame tɨ tiꞌitɨj tɨ jɨ́n japuan ájtaavijhuacaꞌa tɨ puaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ oro nusu plata jɨmeꞌe naꞌari tetej jɨmeꞌe tɨ huápɨꞌɨ tíꞌijnajche. Ajta ayén cheꞌatá naꞌa seíireꞌe aꞌame tɨ puaꞌa ayén ájtaavijhuacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ cɨyej naꞌari ɨxaj jɨmeꞌe caꞌɨ́n huáacɨxaꞌa jɨmeꞌe. Jee xaa neꞌu, ayée pu seíireꞌe aꞌame ɨ́ tiꞌitɨ ɨ́ mej jɨ́n tiuꞌumuárɨej ɨ́ teɨte, seɨj ajta seɨj, matɨ́j menaꞌa puaꞌamé mej íiyen seijreꞌe ɨ́ chaanaca japua. Aꞌɨ́jna xɨcáaraꞌa jetze, ayée pu Dios raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen aꞌij tɨ ꞌeen, aꞌiné ayée pu tejaꞌuréꞌenejsin tɨ́j taij tɨ jɨ́n huaꞌutaseíjrateꞌesin. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ taij, aꞌɨ́ɨ pu raatémuaꞌatzi tɨ puaꞌa xɨ́ꞌepɨꞌɨn metiuꞌumuárɨej seɨj ajta seɨj nusu mecaí. 
\p  
\v 14 Tɨ puaꞌa ayén téꞌeviicuaꞌi ɨ́ taij tzajtaꞌa aꞌɨ́jna tɨ jɨ́n jaꞌatɨ tiuꞌumuárɨej, ayée pu tíꞌiracɨꞌɨti aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe.  
\v 15 Naꞌari caí, tɨ puaꞌa huateájtaani ɨ́ tɨ jɨ́n tiuꞌumuárɨej ɨ́ jaꞌatɨ, nain pu áꞌujɨsin. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ, Dios pu xaa ruꞌirátuaasin aru ayée pu éeneꞌe aꞌame tɨ́j jaꞌatɨ tɨ xaꞌichuꞌi aꞌuun ráavaɨ ɨ́ taij tzajtaꞌa. 
\p  
\v 16 Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe neꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej seꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ chiꞌiraꞌan ɨ́ Dios. Ajta múꞌejmi tzajtaꞌa pu huateájturaa ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios.  
\v 17 Tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén raatéꞌuuna aꞌɨ́jna ɨ́ chiꞌiraꞌan ɨ́ Dios, Dios pu raꞌantipuáꞌajteꞌesin aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ aꞌiné puꞌuri Dios huateúraꞌate aꞌɨ́jna ɨ́ chiꞌij, sej múꞌeen seꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ chiꞌiraꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 18-19 Caxu rucuanamua rujɨ́ɨmuaꞌa. Tɨ puaꞌa ayén tiráꞌamitɨejteꞌe seɨ́j ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén rɨ́ꞌɨ tirúꞌumuaꞌaree aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ huáꞌamuaꞌatziiraꞌa aꞌɨ́mej ɨ́ mej íjii huáteɨte, chéꞌe aꞌɨ́ɨn caí chéꞌe ayén áꞌujtzaahuateꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ huáꞌamuaꞌatziiraꞌa. Chéꞌe aꞌɨ́ɨn ayén raꞌancuréꞌan ɨ́ muaꞌatzíiraꞌa tɨ tavástaraꞌa jetze éꞌemeꞌecan, aꞌiné aꞌɨ́jna ɨ́ huáꞌamuaꞌatziiraꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej íjii huáteɨte, capu tiꞌitɨ aꞌij huataújmuaꞌa ɨ́ Dios jemi. Ayee pu xaa téꞌesiɨɨmuaꞌi tɨjɨ́n: “Dios pu huáꞌaviviꞌiraꞌan aꞌɨ́mej ɨ́ mej miyen áꞌujtzaahuateꞌe meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej tíꞌihuaꞌitaca ɨ́ rumuaꞌatzíiraꞌa jɨmeꞌe.” 
\p  
\v 20 Ajta ayén téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: “Tavastaraꞌa pu ramuaꞌaree tɨ caí tiꞌitɨj vaɨreꞌe ɨ́ huáꞌamuaꞌatziiraꞌa aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej nuꞌu jeíhua huápɨꞌɨ téꞌumuaꞌaree.” 
\p  
\v 21-22 Aꞌɨ́j xu jɨ́n, caxu chéꞌe siyen áꞌujtzaahuateꞌe seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej nuꞌu seɨ́j jetze ajtémeꞌecan ɨ́ teáataꞌa. Naímiꞌi pu ayén tejáꞌamuacɨꞌɨti, tɨ puaꞌa niyen tejáꞌamuavaɨreꞌe inee, i nej iꞌi Pablo naꞌari aꞌɨ́ɨn Apolos ayén tejáꞌamuavaɨreꞌe nusu aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro. Tɨ puaꞌa ayén aꞌɨ́jna jɨ́n rɨ́ꞌɨ tejamuaatáꞌan ɨ́ Dios aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ́j naꞌa tɨ íiyen seijreꞌe chaanaca japua nusu sej siyen ruuri huateáturan naꞌari sej siyen huácuiꞌini, tiꞌitɨ tɨ aꞌij tɨ ayén íjii tíꞌiseijreꞌe caꞌɨ́n tiꞌitɨ tɨ ayén tejaꞌuréꞌenejsin, naímiꞌi pu ayén tejáꞌamuavaɨreꞌen. 
\p  
\v 23 Seajta múꞌeen, ayée xu seꞌɨ́jna jetze ajtémeꞌecan ɨ́ Cɨríistuꞌu, ajta aꞌɨ́ɨn Cɨríistuꞌu, aꞌɨ́ɨ pu ajta Dios jetze ajtémeꞌecan. 
\c 4  
\s1 Ɨ́ mej jɨ́n antiújmuaꞌaree aꞌɨ́ɨme tɨ Dios tihuaꞌutaꞌítiꞌire 
\p  
\v 1 Ayee pu ruxeꞌeveꞌe tɨ ayén tejamuáꞌamitɨejteꞌe itejmi jɨmeꞌe tej tiyen ravaɨreꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu, ajta tɨ ayén titaaꞌíjca aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ rúꞌavaa ɨ́ Dios jemi.  
\v 2 Ajta, aꞌɨ́jna tɨ ravaɨreꞌe, ayée pu tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ ayén araúrasten nain jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n tiraꞌíjca.  
\v 3-4 Mɨ neajta inee, capu ne jetze ruxeꞌeveꞌe tɨ puaꞌa múꞌeen siyen naꞌuxɨ́jteꞌen, naꞌari miyen naꞌuxɨ́jteꞌen aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej íjii huáteɨte meꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ tihuáꞌamitɨejteꞌe. Jee xaa neꞌu, canu neseɨ́j áꞌanxɨjteꞌen, aꞌiné canu nee neseɨ́j ramuaꞌaree tij tiꞌitɨj jɨ́n naꞌuteájturaa ɨ́ Dios jemi. Capu amɨ́n aꞌij, capu ayén huataújmuaꞌa nej neri xɨ́ꞌepɨꞌɨn ꞌeen ɨ́ Dios jemi. Tavástaraꞌa pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ náꞌaxɨjteꞌen. 
\p  
\v 5 Aꞌɨ́j xu jɨ́n siyen huárɨni. Caxu tiꞌitɨ jɨ́n huáꞌaxɨjteꞌe ajta naꞌa caí aꞌájna tejaꞌuréꞌenen aꞌɨ́jna xɨcáaraꞌa tɨ jetzen Dios ari raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare. Setáꞌaj seuj rachúꞌeveꞌe seꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa tɨ́ꞌɨj ajtahuaꞌa yé uvéꞌenen. Aj pu xaa, aꞌɨ́ɨn raataseíjrata tɨ́j naꞌa tɨ rúꞌavaatacaꞌa aꞌu tɨ aꞌutɨ́caꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu ajta raataseíjrata ɨ́ tɨ ayén tihuáꞌamitɨejteꞌecaꞌa ɨ́ huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ teɨte. Aj puꞌi ayén tihuáꞌacɨꞌɨti tɨ Dios ayén rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌasin naíjmiꞌica aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe seɨj ajta seɨj. 
\p  
\v 6 Mɨ neajta inee, nain jɨ́n ɨ́ nej neri tejamuáꞌixaa, ayée nu tejámuaatáꞌitɨiiriꞌi neetzi jɨmeꞌe neajta neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Apolos nej ni neꞌɨ́jna jɨ́n jamuaatévaɨreꞌen. Caxu yáꞌuhuaꞌanan seꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ ayén tɨjɨ́n: “Setáꞌaj siyen araúrasten seꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi.” Caxu siyen ahuaújtzaahuateꞌen seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej nuꞌu seɨ́j jetze ajtémeꞌecan. Caxu seajta raatéxɨeehuata ɨ́ seɨj.  
\v 7 ¿Ni tzaa jaꞌatɨ ayén aꞌɨ́jna jɨ́n timuaꞌíjca aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe caí ɨ́ tɨ jɨ́n antiújmuaꞌaree ɨ́ axɨ́ꞌej tevi? Capu xaa neꞌu. ¿Ni qui piyen tiꞌitɨ tíꞌijchaꞌɨɨ ɨ́ pej caí raꞌancuréꞌa seɨ́j jemi? Capu xaa neꞌu. Ajta, tɨ puaꞌa ayén tiꞌayajna pej piyen raꞌancuréꞌa, ¿aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe piyen áꞌatzaahuateꞌe? Capu ayén tiraavíjteꞌe, aꞌiné Dios pu ayén muaatapuaíjve. 
\p  
\v 8 Múꞌeen xu nuꞌu seri huatájuxai temuaꞌa naa. Seajta nuꞌu seri huateújchijteaanitacaꞌa. Múꞌeen xu nuꞌu caí taatáꞌinee, seajta siyen tíꞌaijta rujɨ́ɨmuaꞌa senaꞌa. Oojala cuj tɨ́n ayén tejaꞌuréꞌenen sej siyen tiuꞌitaꞌáijta. Jéihua huápɨꞌɨ nu niyen tíꞌijxeꞌeveꞌe.  
\v 9 Ayee nu ꞌeen jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe aꞌiné ayée pu tináꞌamitɨejteꞌe tɨ Dios ayén taataseíjratacaꞌa múꞌejmi jemi tej iteen aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tej caí tiꞌitɨj jɨ́n antítamuaꞌaree, teajta teen tu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej majta jɨ́meꞌen meri raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare tej nuꞌu huácuiꞌini aꞌu mej titejéꞌecuiꞌica. Dios pu ayén taataseíjratacaꞌa naíjmiꞌica jemi ɨ́ mej ta japua seijreꞌe, ajta huáꞌa jemi ɨ́ mej yen japuan huachéjme ɨ́ chaanaca, aꞌu tɨ naꞌa nainjapua. 
\p  
\v 10 Ayee xu tíꞌixaxaꞌa múꞌeen tej nuꞌu tatɨ́muaꞌi teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej tiyen ravaɨreꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu. Mɨ seajta múꞌeen, sej nuꞌu huápɨꞌɨ naa tirúꞌumuaꞌaree ɨ́ Cɨríistuꞌu jemi. Capu nuꞌu túꞌucaꞌanistiꞌi itejmi. Mɨ seajta múꞌeen, ayée xu nuꞌu nain jɨ́n téꞌeviicuaꞌi. Jéꞌecan mú nuꞌu rɨ́ꞌɨ tejamuatáꞌaca múꞌejmi. Majta métaxanaꞌaveꞌe mú nuꞌu itejmi. 
\p  
\v 11 Tɨ́j naꞌa tɨ yú eꞌiréꞌene, ajta íjii, ayée tu tenaꞌa jíꞌitɨejcu, teajta ꞌiꞌicu. Temuaꞌa tu titecácɨɨxureꞌe. Jéꞌecan mú aꞌij puaꞌa taruure. Catu teajta méꞌe éꞌeche.  
\v 12 Caꞌanín tu jɨ́n tíꞌimɨjhuaca tamuájcaꞌa jɨmeꞌe. Tɨ puaꞌa aꞌij puaꞌa metiꞌitaxájta, teen tu tiyen rɨ́ꞌɨ tihuaꞌatáꞌaca. Ajta tɨ puaꞌa aꞌij puaꞌa métaruure, teen tu tiyen ráꞌaviicuaꞌi.  
\v 13 Ajta, matɨ́ꞌɨj teɨte huaꞌitzi tátaavijreꞌe itejmi, rɨ́ꞌɨ tu naa tihuáꞌajee. Tɨ́j naꞌa tɨ yú eꞌiréꞌene ajta íjii, ayée pu tihuáꞌamitɨejteꞌe itejmi jɨmeꞌe tej nuꞌu jeíhua huápɨꞌɨ huáꞌaxanaꞌavisteꞌe, tej nuꞌu tiyen huáꞌaseijrateꞌe huáꞌa jemi tɨ́j ɨ́ xaɨɨri ɨ́ mej mé rúurɨera ɨ́ mej yen japuan seijreꞌe ɨ́ chaanaca. 
\p  
\v 14 Canu neꞌɨ́jna jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe nej ni niyen amuaatatéviꞌirasteꞌen, sino nej ni rɨ́ꞌɨ jamuaatáꞌitɨi múꞌeen, mɨ sej siyen náꞌaseijrateꞌe cumu niyaujmuaꞌa ɨ́ nej jeíhua huápɨꞌɨ jáꞌamuaxeꞌeveꞌe.  
\v 15 Tij caí muꞌiitɨ́ mú tejamuáꞌitɨiiriꞌi ɨ́ Cɨríistuꞌu jetze meꞌecan. Capu aꞌij ámitɨeereꞌe aꞌachú mej puaꞌamé aráꞌase. Mɨ ajta, seɨ́j puꞌu ɨ́ tɨ áꞌamuayaꞌupuajtacaꞌa, neajta inee, nee nu neꞌɨ́n púꞌeen i nej áꞌamuayaꞌupuajtacaꞌa ɨ́ Cɨríistuꞌu jemi neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej tejamuáꞌixaa ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios amuaꞌirájtuaani.  
\v 16 Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen tejáꞌamuaje sej siyen titeejúꞌun netɨ́j inee. 
\p  
\v 17 Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen amuaataꞌítiꞌiriꞌi neꞌɨ́jna ɨ́ Timoteo ɨ́ nej neajta yaꞌupuáaraꞌan púꞌeeneꞌe ɨ́ tavástaraꞌa jemi, ɨ́ nej neajta jeíhua huápɨꞌɨ raxɨ́ꞌeveꞌe. Aꞌɨ́ɨ pu amuaatánamuajristeꞌesin aꞌij nej tiꞌitínchaꞌɨɨ jemin ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ ajta iꞌi Jesús. Ayee nu cheꞌatá nenaꞌa tihuáꞌitɨii aꞌɨ́mej ɨ́ seica, aꞌu tɨ naꞌa mej eꞌetiújseꞌɨri.  
\v 18 Seica múꞌeen, xuꞌuri áꞌujtzaahuateꞌe. Cu xɨee tɨ cuj ayén tejamuáꞌamitɨejteꞌe nej caí chéꞌe neꞌuun mú aꞌatanén. 
\p  
\v 19 Mɨ neajta inee, nee nu xaa caꞌanacan neꞌuun aꞌatanéjsin múꞌejmi jemi tɨ puaꞌa ayén tineetáꞌacareꞌen ɨ́ tavástaraꞌa. Aj nu xaa ramuaꞌaréeren tɨ puaꞌa siyen tiꞌitiújchaꞌɨɨ muárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan jɨmeꞌe ɨ́ Dios naꞌari seɨ́j niuucari senaꞌa jɨ́n siyen tiꞌitiújchaꞌɨɨ.  
\v 20 Ayee puꞌu xaa neꞌu, aꞌiné aꞌɨ́jna ɨ́ Dios, capu niuucari naꞌa jɨ́n tíꞌaijta sino rumuárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan jɨ́meꞌen. 
\p  
\v 21 ¿Aꞌiné setíꞌijxeꞌeveꞌe múꞌeen? ¿Ni qui niyen neꞌɨ́jna jɨ́n u áꞌumeꞌen nej ni puaíjtzi amuaatáꞌan naꞌari nej niyen neꞌɨ́jna jɨ́n amuajaꞌuvéꞌemuaare neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nejáꞌamuaxeꞌeveꞌe, nej ni neajta cuaꞌanín jɨ́n tejamuáꞌixaateꞌen? 
\c 5  
\s1 Ráꞌaxɨjteꞌe seɨj tɨ jeíhua huápɨꞌɨ aꞌij puaꞌa tiꞌitiújchaꞌɨɨ 
\p  
\v 1 Ayee nu tiúꞌunamuajriꞌi tɨ ayén tiꞌayajna tɨ núꞌu seɨj tɨ múꞌejmi jemi ajtémeꞌecan tíꞌixanaꞌacɨreꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ jamuan huiꞌica aꞌɨ́jna tɨ ratéviꞌitɨn ɨ́ yaꞌupuáaraꞌan. Jéꞌecan pu aꞌij puaꞌa seijreꞌe aꞌɨ́jna. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan, camu miyen rɨcɨ.  
\v 2 Mɨ seajta múꞌeen, aꞌɨ́j xu jɨ́n áꞌujtzaahuateꞌe. ¿Ni caí ayén tiraavíjteꞌe sej seꞌɨ́jna jɨ́n huataújxɨeemɨsteꞌen? Jee xaa neꞌu. Setáꞌaj raatamuáriteꞌen seꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ij caí chéꞌe seijreꞌe múꞌejmi jemi. 
\p  
\v 3 Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe. Yé nu ɨmuá huaca inee. Mɨ neajta, aꞌúu nu áꞌuca múꞌejmi jemi nemuaꞌatziiraꞌa jɨmeꞌe. Nuꞌuri niyen raꞌuxɨ́jte neꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén rɨcɨ netɨ́j niyen ráruuréncheꞌe tɨ puaꞌa neꞌuun áꞌucatijcheꞌe.  
\v 4-5 Ayee xu huárɨni setɨ́ꞌɨj eꞌetiújseɨreꞌen niuucajtzeꞌen ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, ajta netɨ́ꞌɨj neꞌuun múꞌejmi jemi éꞌeseijreꞌe nemuaꞌatziiraꞌa jɨmeꞌe. Setáꞌaj siyen seꞌɨ́jna jetze araújcaꞌanen ɨ́ muárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan ɨ́ tavástaraꞌa ɨ́ Jesús sej si raatátuiireꞌen seꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ ɨ́ Satanás jemi tɨ ij aꞌɨ́ɨn tiyaaruꞌu raꞌupuáꞌajteꞌen ɨ́ téviraꞌan, tɨ ij ajta Dios ruꞌirájtuaani ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ jaꞌatɨ aꞌɨ́jna xɨcáaraꞌa tɨ jetzen tiuꞌitaꞌáijta ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 6 Capu xɨ́ꞌepɨꞌɨn sej siyen seꞌɨ́jna jɨ́n áꞌujtzaahuateꞌe aꞌiné ayée pu tiuꞌuteújnaxca múꞌejmi jemi tɨ́j ajta tiuꞌuteújnaxca ɨ́ mej rajnájchiteꞌesin ɨ́ cuaíjtzi. Cɨ́j muꞌu caj tírajnájchiteꞌesin. Ajta áꞌiyen nainjapua huaneájxɨꞌɨsin.  
\v 7 Aꞌɨ́j xu jɨ́n, setáꞌaj mé rúurɨeni seꞌɨ́jna tɨ míꞌimeꞌecan sej si siyen huaujjéjcuareꞌen tɨ́j aꞌɨ́jna ɨ́ cuaíjtzi tɨ caí tiꞌitɨ ránaxcacaꞌa. Ayee xu huárɨni aꞌiné puꞌuri huataújmuaɨꞌɨvejtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ téjmi jetze meꞌecan huamɨ́ꞌɨ tɨ ij caí puaíjtzi táacɨꞌɨti.  
\v 8 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, tichéꞌe tiyen tiúꞌuyesten aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe ɨ́ Dios jemi, tetáꞌaj caí chéꞌe tiyen aꞌij puaꞌa tiꞌitítachaꞌɨɨ, teajta caí chéꞌe tiꞌitɨj jɨ́n auteáturan ɨ́ Dios jemi sino tichéꞌe tiyen rɨ́ꞌɨ tiꞌitítachaꞌɨɨ tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe, tichéꞌe teajta tiyen tenaꞌa tiuꞌutaxáj niuucari jɨmeꞌe tɨ ayén tiꞌayajna. 
\p  
\v 9 Nuꞌuri niyen tejámuaatáꞌitɨiiriꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze sej caí huáꞌa jamuan tiújseꞌɨrihuaꞌan aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌixanaꞌacɨreꞌe.  
\v 10 Aꞌɨjna ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen yee “ɨ́ mej tíꞌixanaꞌacɨreꞌe”, capu ayén huataújmuaꞌa jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ aꞌij puaꞌa rɨjca ɨ́ Dios jemi, tɨ puaꞌa aꞌij puaꞌa tiꞌitiújchaꞌɨɨ nusu tɨ huápɨꞌɨ tíꞌinecuaꞌatze tɨ jeíhua tíꞌijchaꞌɨɨ naꞌari tíꞌinahuaꞌaj caꞌɨ́n seɨ́j naꞌamiche tɨ caí Dios púꞌeen. Tɨ puaꞌa ayén huataújmuaꞌati, ayée pu ruxeꞌeveꞌe aꞌame sej siyen ajtácɨɨne naíjmiꞌica jemi ɨ́ mej yen japuan seijreꞌe ɨ́ chaanaca. 
\p  
\v 11 Mɨ ajta, ayée pu huataújmuaꞌa ɨ́ nej jɨ́n tejámuaatáꞌitɨiiriꞌi sej caí chéꞌe jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌen seɨ́j tɨ ayén tamuari tɨ́j taꞌihuaaraꞌa tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ ayén tíꞌixanaꞌacɨreꞌe nusu huápɨꞌɨ tíꞌinecuaꞌatze tɨ jeíhua tíꞌijchaꞌɨɨ naꞌari ranaꞌamiche tɨ caí Dios púꞌeen caꞌɨ́n aꞌij puaꞌa tiúꞌujjepeꞌe. Caxu seajta jamuan áꞌujujhuaꞌaneꞌen tɨ puaꞌa ayén rutahuaíveꞌe naꞌari tiꞌinahuaꞌara. Caxu seajta tíꞌicuaꞌa jamuan seɨj tɨ ayén rɨcɨ.  
\v 12-13 Canu neꞌɨ́jna jɨ́n antínmuaꞌaree ne niyen huaꞌuxɨ́jteꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí téjmi jetze ajtémeꞌecan sino aꞌɨ́ɨ pu Dios huáꞌaxɨjteꞌen. Mɨ seajta múꞌeen, múꞌeen xu xaa seꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌaree sej siyen huaꞌuxɨ́jteꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej ꞌaꞌamua jetze ajtémeꞌecan. Setáꞌaj raatamuáriteꞌen seꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ aꞌij puaꞌa tiꞌitiújchaꞌɨɨ. 
\c 6  
\s1 Aꞌij mej nuꞌu yeꞌí tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen rujɨ́ɨmuaꞌa 
\p  
\v 1 Tɨ puaꞌa siyen tiúꞌujaaxɨejviꞌira, ¿aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ jaꞌatɨ ayén huataúraꞌan tɨ aꞌuun áꞌumeꞌen huáꞌa jemi ɨ́ jueesi ɨ́ mej caí téjmi jetze ajtémeꞌecan i tej téꞌatzaahuateꞌe mej mi meꞌɨ́n miyen raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen? ¿Aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe secaí rujɨ́ɨmuaꞌa raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej jemin seijreꞌe ɨ́ Dios?  
\v 2 Xuꞌuri ramuaꞌaree tej tiyen huaꞌuxɨ́jteꞌen naíjmiꞌica ɨ́ mej yen japuan seijreꞌe ɨ́ chaanaca. Tɨ puaꞌa ayén téꞌeme sej huaꞌuxɨ́jteꞌen seꞌɨ́mej ɨ́ mej yen japuan seijreꞌe ɨ́ chaanaca, ¿ni tzaa secaí raayɨ́ꞌɨtɨ sej siyen raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen seꞌɨ́jna tɨ caí tiꞌitɨ jetzen ruxeꞌeveꞌe? 
\p  
\v 3 Casiꞌi, teen tu teajta huáꞌaxɨjteꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej ta japua tíꞌivaɨreꞌe. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, capu aꞌatzu muárɨꞌeri tej tiyen raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen aꞌɨ́jna tɨ téjmi jetze ayén tíꞌijninei íjii tej huáteɨte.  
\v 4 Ajta tɨ puaꞌa ayén ruxeꞌeveꞌe sej siyen raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen seꞌɨ́jna tɨ múꞌejmi jetze tíꞌijninei íjii, ¿aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe siyen seꞌɨ́jna jɨ́n tihuáꞌijcateꞌe mej mi jueesi jɨ́n antiújmuaꞌareere aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí rɨ́ꞌɨ tihuáꞌaxeꞌeveꞌe ɨ́ teɨte? 
\p  
\v 5 Ayee nu ꞌeen jɨ́n tejáꞌamuaꞌixaateꞌe nej ni amuaatatéviꞌirasteꞌen. ¿Ni tzaa caí rɨꞌɨrí tɨ múꞌejmi jemi seɨ́j seijreꞌe tɨ ayén raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ temuaꞌa naa raꞌuxɨ́jteꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej rújaaxɨejviꞌi ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa ɨ́ mej majta téꞌatzaahuateꞌe?  
\v 6 Mɨ seajta múꞌeen, ayée xu tíꞌijrɨꞌɨre. Seɨ́j pu ayén runiúusteꞌe ɨ́ ruꞌihuaaraꞌa, ajta ayén rɨcɨ huáꞌa jemi ɨ́ mej caí téꞌatzaahuateꞌe. 
\p  
\v 7 Xuꞌuri seꞌɨ́jna jɨ́n huamuáꞌitɨche seꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ jaꞌatɨ ayén runiúusteꞌe aꞌɨ́jna jemi ɨ́ ruꞌihuaaraꞌa. Ayee pu tejámuaatévaꞌɨri sej siyen huataúraꞌan tɨ jaꞌatɨ ayén aꞌij puaꞌa amuáaruuren nusu tɨ ayén tiꞌitɨ amuaanáhuaꞌi.  
\v 8 Mɨ seajta múꞌeen, ayée xu rujɨ́ɨmuaꞌa seꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ sej aꞌij puaꞌa huáꞌaruuree xaꞌayeꞌi, seajta siyen tihuáꞌanahuaꞌi. Ayee xu huáꞌaruure ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa aꞌiquí nuꞌu mejáꞌamuaꞌihuaamuaꞌa. 
\p  
\v 9 Múꞌeen xu ramuaꞌaree temuaꞌa naa tɨ caí ayén tihuáꞌacɨꞌɨti aꞌɨ́mej ɨ́ mej aꞌij puaꞌa tiꞌitiújchaꞌɨɨ mej meꞌuun aꞌuteárute aꞌu tɨ Dios tejéꞌaijta. Caxu taúraꞌacareꞌen tɨ jaꞌatɨ áꞌamuacuanamua. Camu aꞌuun aꞌuteáruti aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa rɨjca naꞌari aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ranaꞌamiche aꞌɨ́jna tɨ caí Dios púꞌeen nusu aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌixanaꞌacɨreꞌe ɨ́ ruxɨ́ꞌej tevi jamuan caꞌɨ́n aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ruxɨ́ꞌej teteca jamuan tíꞌixanaꞌacɨreꞌe.  
\v 10 Capu ajta tihuáꞌacɨꞌɨti aꞌɨ́mej ɨ́ mej tiꞌinahuaꞌara nusu ɨ́ mej jeíhua huápɨꞌɨ tíꞌinecuaꞌatze mej tíꞌijchaꞌɨɨca caꞌɨ́n ɨ́ mej rutáꞌaruaijveꞌe naꞌari ɨ́ mej aꞌij puaꞌa tiúꞌujjepeꞌe o mej avíitzi jɨ́n tíꞌinahuaꞌaj. Camu xaa neꞌu seíireꞌe muáꞌajuꞌu ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 11 Seajta múꞌeen, jeꞌicáj xu huáꞌa jetze ajtémeꞌecantacaꞌa. Mɨ ajta Dios, aꞌɨ́ɨ pu ari tejámuaacáꞌariꞌiriꞌi ɨ́ sej jɨ́n auteájturaa ɨ́ jemin. Aꞌɨ́ɨ pu ajta huateúraꞌate múꞌejmi. Ajta aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, múꞌeen xu rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n huateájturaa ɨ́ Dios jemi niuucajtzeꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa, ɨ́ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌu púꞌeen. 
\s1 Tiꞌitɨ́ tɨ rɨ́ꞌen ɨ́ ta jetze 
\p  
\v 12 Nain pu íꞌixɨꞌepɨꞌɨn. Ajta ayée pu tinaatáꞌaca nej niyen huárɨni. Mɨ ajta, capu nain ayén tíꞌivaɨreꞌe. Naíjmiꞌi pu iꞌi xɨ́ꞌepɨꞌɨn, ajta ayée pu xaa tinaatáꞌaca nej niyen huárɨni. Mɨ neajta inee, canu huatáneꞌaꞌasin tɨ tiꞌitɨ naꞌantimuáꞌitɨn nej ni neꞌɨ́jna jɨ́n caꞌanéeri jɨ́n tiraatévaɨreꞌen.  
\v 13 Ajta aꞌɨ́jna tɨ tíꞌicuaꞌiriꞌi, aꞌɨ́ɨ pu ayén tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ jucáj jetze. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ jucáj, aꞌɨ́ɨ pu ajta ayén tíꞌivaɨreꞌe tɨ cuaꞌira teꞌaráyeijxɨꞌɨn. 
\p Mɨ ajta Dios, aꞌɨ́ɨ pu raꞌantipuáꞌajteꞌesin ɨ́ jucáj, ajta ɨ́ cuaꞌira. Ajta ɨ́ tej ratéhuaꞌiraꞌa, capu ayée naꞌa tíꞌivaɨreꞌe tej ti teꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌixanaꞌacɨreꞌe sino tej ti teꞌɨ́jna jɨ́n raatévaɨreꞌen ɨ́ tavástaraꞌa. Ajta ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ajta raatévaɨreꞌesin aꞌɨ́jna ɨ́ tej ratéhuaꞌiraꞌa.  
\v 14 Ajta aꞌɨ́ɨn Dios, aꞌɨ́ɨ pu rumuárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan jɨ́n raꞌajjáj ɨ́ tavástaraꞌa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite. Aꞌɨ́ɨ pu ajta taꞌajjájpua itejmi. 
\p  
\v 15 Xuꞌuri ramuaꞌaree tɨ Cɨríistuꞌu jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ sej ratéhuaꞌiraꞌa. ¿Aꞌiné huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna? ¿Ni qui nej raꞌanténajchiteꞌe jamuan ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ tíꞌitejiꞌivi ɨ́ rutevij jɨmeꞌe neꞌɨ́jna tɨ Cɨríistuꞌu jetze ajtémeꞌecan? Capu xaa neꞌu.  
\v 16 ¿Ni qui siyen ramuaꞌaree tɨ aꞌɨ́ɨn tɨ ayén anteújnaxca jamuan ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ tíꞌitejiꞌivi ɨ́ rutevij jɨmeꞌe, ayée pu huaújruu mej mi seɨ́j menaꞌa téviraꞌan púꞌeeneꞌen?  
\v 17 Mɨ ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ ayén huataújtuiireꞌen ɨ́ tavástaraꞌa jemi, ayée pu ruruuren tɨ aꞌɨ́jna jamuan seɨ́j naꞌa púꞌeen ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan tzajtaꞌa. 
\p  
\v 18 Setáꞌaj nain jɨ́n raatapuáꞌajta sej siyen tíꞌixanaꞌacɨreꞌe. Ajta seica jɨmeꞌe ɨ́ mej jɨ́n ateáturaave ɨ́ Dios jemi, naímiꞌi pu ayén caí rutevij jɨ́n aꞌij tiúꞌuruure. Mɨ ajta, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén tíꞌixanaꞌacɨreꞌe, aꞌɨ́ɨ pu aꞌij puaꞌa raruure ɨ́ rutevij.  
\v 19-20 Casiꞌi, ayée pu tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ áꞌamuatevi tɨ́j teyuu tɨ tzajtaꞌan huiirájca ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌamua tzajtaꞌa seijreꞌe. Ajta, múꞌeen xu raꞌancuréꞌeviꞌitɨ ɨ́ Dios. Múꞌeen xu caí seꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌaree ɨ́ rutevij aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu tiuꞌutanájchitacaꞌa múꞌejmi jetze meꞌecan. Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén ruxeꞌeveꞌe sej siyen ranáꞌamicheꞌen ɨ́ rutevij jɨmeꞌe. 
\c 7  
\s1 Jɨ́meꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej néjneꞌɨche, majta ɨ́ mej viɨ́cheꞌe 
\p  
\v 1 Jɨ́meꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ sej seri mé tinejaꞌutaꞌítiꞌiriꞌi, ayée pu temuaꞌa tíꞌixɨꞌepɨꞌɨn tɨ caí jaꞌatɨ neɨche.  
\v 2 Mɨ ajta, ayée mú jeíhua meꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌixanaꞌacɨreꞌe. Michéꞌe miyen huárɨni, aꞌachú mej puaꞌamé. Michéꞌe huáneɨche ɨ́ teteca, seɨj ajta seɨj. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ ꞌuuca, michéꞌe majta huavíɨcheꞌen, seɨj ajta seɨj.  
\v 3 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ teáataꞌa, chéꞌe ayén raꞌaráꞌastijreꞌen aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe aꞌɨ́jna jemi ɨ́ ruꞌɨ́j. Ajta aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa, chéꞌe ayén cheꞌatá naꞌa raꞌaráꞌastijreꞌen aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe ɨ́ rucɨ́n jemi. 
\p  
\v 4 Ayee puꞌu naꞌa, aꞌiné aꞌɨ́ɨn ɨ́raꞌaraꞌan, capu ayén aꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌaree ɨ́ rutevij jɨmeꞌe sino aꞌɨ́ɨ pu xaa ayén antiújmuaꞌaree ɨ́ cɨ́naꞌaraꞌan. Ajta aꞌɨ́ɨn cɨ́naꞌaraꞌan, capu ajta ayén aꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌaree ɨ́ rutevij jɨmeꞌe, sino aꞌɨ́jna ɨ́raꞌaraꞌan, aꞌɨ́ɨ pu xaa aꞌɨ́jna jɨ́n antiújmuaꞌaree.  
\v 5 Caxu chéꞌe senaꞌa ajtacɨ́ꞌɨcaꞌan sino seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej seri siyen raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare sej aꞌatzu áꞌateeviꞌin sej huatéjniuuni ɨ́ Dios jemi. Setáꞌaj áꞌiyen ajteáxɨɨre tɨ́ꞌij caí aꞌɨ́ɨn Satanás ayén caꞌaníjraꞌa jamuaatáꞌan sej seɨ́j jamuan tiꞌihuaújxanaꞌacɨraꞌaten aꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej caí áꞌujcuꞌuvejcaꞌa. 
\p  
\v 6 Canu niyen tejáꞌamuaꞌitiꞌi sino ayée nu neꞌɨ́jna jɨ́n caꞌaníjraꞌa jamuaatáꞌaca sej siyen rɨcɨ.  
\v 7 Neajta inee, ayée nu tíꞌijxeꞌeveꞌe mej mi miyen ꞌeeneꞌen netɨ́j inee, matɨ́j menaꞌa puaꞌamé ɨ́ teteca. Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn Dios, aꞌɨ́ɨ pu ari ayén tiraatáꞌa seɨj ajta seɨj aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tíhuaꞌuxɨ́ꞌepɨꞌɨntariꞌiriꞌi. 
\p  
\v 8 Mɨ neajta inee, ayée nu tihuáꞌixaateꞌe neꞌɨ́mej ɨ́ mej caí xɨ huanéjneꞌɨchecaꞌa, majta aꞌɨ́mej ɨ́ mej majta caí xɨ viɨ́cheꞌejme, majta aꞌɨ́mej ɨ́ mej huaújseɨstarecaꞌa. Jɨ́meꞌen aꞌɨ́mej, matɨ́j menaꞌa puaꞌamé, ayée pu iꞌi xɨ́ꞌepɨꞌɨn mej mi miyen ꞌéeneꞌe huateáturan netɨ́j inee.  
\v 9 Aru, tɨ puaꞌa caí rɨꞌɨrí mej áꞌujcuꞌuvée, michéꞌe huanéjneꞌɨche, majta huáviɨchen. Jaítzeꞌe pu huaꞌatévaꞌɨri mej miyen huárɨni mej caí rajpuaíjtzi muáꞌaraꞌani ɨ́ ru tzajtaꞌa. 
\p  
\v 10 Mɨ neajta inee, canu niyen tihuáꞌijcateꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej néjneꞌɨche, majta ɨ́ mej viɨ́cheꞌejme sino aꞌɨ́ɨ pu tavástaraꞌa ayén tihuáꞌaijteꞌe. Chéꞌe caí aꞌɨ́ɨn ɨ́raꞌaraꞌan ajtáyeꞌican aꞌɨ́jna jemi ɨ́ rucɨ́n.  
\v 11 Ajta, tɨ puaꞌa ayén ajtáraꞌani, chéꞌe ayén éeneꞌe huateáturan tɨ ruseɨjtan. Naꞌari caí, chéꞌe ajtahuaꞌa raꞌanténaxca aꞌɨ́jna ɨ́ rucɨ́n. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ cɨ́naꞌaraꞌan, chéꞌe ayén cheꞌatá naꞌa huárɨni. Chéꞌe caí ajtáyeꞌican aꞌɨ́jna jemi ɨ́ ruꞌɨ́j. 
\p  
\v 12 Ajta, aꞌɨ́mej jɨmeꞌe ɨ́ seica, capu ayén tihuáꞌixaateꞌe ɨ́ tavástaraꞌa sino inee, nee nu niyen tihuáꞌixaateꞌe. Chéꞌe ayén huárɨni aꞌɨ́jna ɨ́ taꞌihuaaraꞌa tɨ aꞌɨ́jna téviꞌitɨn ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ caí téꞌatzaahuateꞌe. Tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa áꞌujcaꞌane tɨ jamuan huateáturan, ayée pu tiúꞌujxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn taꞌihuaaraꞌa caí mé rúurɨeni.  
\v 13 Ayen cheꞌatá naꞌa ꞌeen jɨ́meꞌen ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ raꞌanténexcacaꞌa seɨ́j teáataꞌa tɨ ajta caí téꞌatzaahuateꞌe. Tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn ajta ayén áꞌujcaꞌane tɨ jamuan huateáturan, ayée pu cheꞌatá naꞌa ruxeꞌeveꞌe tɨ caí mé rúurɨeni ɨ́ rucɨ́n. 
\p  
\v 14 Ayee pu aꞌɨ́jna jɨ́n ruxeꞌeveꞌe, aꞌiné Dios pu ajta huateúraꞌate aꞌɨ́jna ɨ́ cɨ́naꞌaraꞌan tɨ caí téꞌatzaahuateꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe niuucajtzeꞌen ɨ́ ɨ́raꞌaraꞌan. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ ɨ́raꞌaraꞌan tɨ ajta caí téꞌatzaahuateꞌe, Dios pu ajta ayén huateúraꞌate aꞌɨ́jna ɨ́raꞌaraꞌan niuucajtzeꞌen ɨ́ taꞌihuaaraꞌa. Naꞌari caí, aꞌɨ́ɨ mú xánaꞌaviꞌireꞌe muáꞌajuꞌu ɨ́ yaújmuaꞌameꞌen. Mɨ ajta ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu ari huateúraꞌate aꞌɨ́mej.  
\v 15 Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn tɨ caí téꞌatzaahuateꞌe, tɨ puaꞌa ayén ajtáraꞌani, chéꞌe ayén ꞌeeneꞌen. Capu chéꞌe ayén ruxeꞌeveꞌe mej naímiꞌi huatéꞌen. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ taꞌihuaaraꞌa nusu aꞌɨ́ɨn ɨ́ tajuu, ayée pu tihuáꞌacɨꞌɨti mej mi ruxɨéehua raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen, aꞌiné Dios pu ayén taatajé tej ti temuaꞌa naa taꞌihuaamuaꞌa táꞌaraꞌani. 
\p  
\v 16 Chéꞌe ayén ꞌeeneꞌen aꞌiné mɨ pej ɨ́raꞌaraꞌan púꞌeen, capej ramuaꞌaree tɨ puaꞌa piyen ruꞌirájtuaani ɨ́ áꞌacɨn nusu pecaí. Pajta múꞌee, mɨ pej cɨ́naꞌaraꞌan púꞌeen, capej pajta ramuaꞌaree tɨ puaꞌa piyen ruꞌirájtuaani ɨ́ ꞌáꞌaꞌɨj nusu pecaí. 
\p  
\v 17 Ayee pu xaa neꞌu tiꞌayajna. Ayee nu tihuáꞌijcateꞌe aꞌɨ́mej ɨ́ mej eꞌetiújseꞌɨri nainjapua teyujtaꞌa, aꞌachú mej puaꞌamé, mej mi miyen tiyen titeejúꞌun aꞌij tɨ tavástaraꞌa ayén tíhuaꞌuxɨ́ꞌepɨꞌɨntariꞌiriꞌi seɨj ajta seɨj, aꞌij tɨ ajta Dios tihuaꞌutajé.  
\v 18 Tɨ puaꞌa ari antisíjchiꞌihuacaꞌa ɨ́ naviiraꞌan ɨ́ jaꞌatɨ tɨ́ꞌɨj Dios raatajé, chéꞌe aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ caí ayén tíꞌiteseꞌe tɨ raꞌaváꞌanan ɨ́ tɨ antisíjchiꞌihuacaꞌa. Ajta, tɨ puaꞌa caí xɨ antisíjchiꞌihuacaꞌa ɨ́ naviiraꞌan ɨ́ jaꞌatɨ tɨ́ꞌɨj Dios raatajé, ayée pu ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ caí raꞌantisíꞌiche ɨ́ runavij.  
\v 19 Ayee puꞌu xaa neꞌu, aꞌiné capu aꞌij huataújmuaꞌa ɨ́ Dios jemi tɨ puaꞌa jaꞌatɨ raꞌantisíjche ɨ́ runavij nusu caí ayén raꞌantisíjchecaꞌa.  
\v 20 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, jaꞌatɨ tɨ naꞌa, chéꞌe aꞌɨ́ɨn ayén éeneꞌe huateáturan aꞌij tɨ ꞌeeneꞌe tɨ́ꞌɨj Dios ayén raatajé. 
\p  
\v 21 Tɨ puaꞌa pauj caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌecaꞌa tɨ́ꞌɨj Dios muaatajé, capej peꞌɨ́jna jɨ́n aꞌij téꞌamuajca. Aru tɨ puaꞌa ayén tíꞌirɨꞌɨristan pej pi raꞌantimuáꞌitɨn, pej pi pajta axɨéehua áꞌucheꞌecaneꞌen, patáꞌaj piyen huárɨni.  
\v 22 Ayee puꞌu naꞌa tíꞌeen, aꞌiné aꞌɨ́jna tɨ caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌecaꞌa tɨ́ꞌɨj tavástaraꞌa raatajé, puꞌuri ayén ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ tavástaraꞌa jemi. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ ruxɨéehua tíꞌimuarɨꞌecaꞌa tɨ́ꞌɨj tavástaraꞌa raatajé, aꞌɨ́ɨ pu ari caꞌanéeri jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ jemin. 
\p  
\v 23 Cɨríistuꞌu pu tiuꞌutanájchitacaꞌa ɨ́ sej jɨ́n téꞌechaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ Dios jemi. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, caxu chéꞌe taúraꞌacareꞌen sej caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe huáꞌa jemi ɨ́ teteca.  
\v 24 Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, neꞌihuaamuaꞌa, setáꞌaj siyen cheꞌatá senaꞌa ꞌeeneꞌen huateáturan ɨ́ Dios jemi seɨj seajta seɨj setɨ́j ꞌeeneꞌe tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn amuaatajé. 
\p  
\v 25 Jɨ́meꞌen aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí viɨ́cheꞌejme, capu tiꞌitɨj jɨ́n tinaaꞌíjca ɨ́ tavástaraꞌa sino ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe aꞌij tɨ ayén tináꞌamitɨejteꞌe ineetzi i nej caí atéꞌɨtzeaꞌara aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn náꞌancuꞌuvajxɨ ɨ́ tavástaraꞌa.  
\v 26 Aꞌiné puꞌuri tɨ́n tejaꞌuréꞌenejsin ɨ́ tej jɨ́n rajpuaíitzi táꞌajuꞌun, ayée pu tináꞌamitɨejteꞌe tɨ ayén tiraavíjteꞌe sej siyen ꞌeeneꞌen huateáturan setɨ́j ꞌeen íjii. 
\p  
\v 27 Tɨ puaꞌa peri seɨ́j téviꞌitɨneꞌen, capej piyen rahuauca aꞌij pej yeꞌí huárɨni pej mé rúurɨeni. Naꞌari tɨ puaꞌa pauj aseɨ́j áꞌucheꞌecaneꞌen, capej piyen rahuauca pej huaténeɨche.  
\v 28 Mɨ ajta, tɨ puaꞌa seɨj huaténeɨche, capu aꞌɨ́ɨn tiꞌitɨj jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi. Ajta tɨ puaꞌa seɨ́j ꞌɨ́itaꞌa ayén huatéviɨcheꞌen, capu ajta tiꞌitɨj jɨ́n auteájturaa. Camu xaa neꞌu aꞌij puaꞌa rɨcɨ sino ayée pu huaꞌutamuárɨꞌeristeꞌesin meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej meri naímiꞌi áꞌujujhuaꞌan. 
\p Mɨ neajta inee, ayée nu ꞌeen jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe aꞌiné canu raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ ayén tejamuáaruuren.  
\v 29 Casiꞌi, neꞌihuaamuaꞌa, ayée pu huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari i nej jáꞌamuaꞌixaateꞌe. Puꞌuri tɨ́n tejaꞌuréꞌenejsin aꞌɨ́jna xɨcáaraꞌa tɨ ayén titaaxɨ́ꞌepɨꞌɨntariꞌiriꞌi. Tɨ́j naꞌa íjii tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame, michéꞌe miyen tiꞌitiújchaꞌɨɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej néjneꞌɨche. Michéꞌe miyen rɨjca matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej caí xɨ huanéjneꞌɨchecaꞌa. 
\p  
\v 30 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ruxɨeemɨ́jteꞌe, michéꞌe miyen ꞌeeneꞌen yee cumu mej caí ruyein. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej rutémuaꞌaveꞌe, michéꞌe majta miyen ꞌeeneꞌen yee cumu mej caí chéꞌe naꞌanaj. Ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌinanaave, chéꞌe ayén tihuáꞌamitɨejteꞌe mej caí tiꞌitɨ tíchaꞌɨɨ.  
\v 31 Ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen meꞌɨ́jna jɨ́n ruvaɨreꞌe tɨ íiyen tíꞌiseijreꞌe chaanaca japua, michéꞌe caí nain jɨ́n ruvaɨreꞌe, aꞌiné puꞌuri tɨ́n teꞌentipuáꞌajte nain tɨ́j naꞌa tɨ yen tíꞌiseijreꞌe íiyen chaanaca japua. 
\p  
\v 32 Neajta inee, ayée nu tíꞌijxeꞌeveꞌe múꞌejmi jɨmeꞌe sej caí tiꞌitɨj jɨ́n aꞌij téꞌujmuajca aꞌiné aꞌɨ́jna tɨ caí neɨche, ayée pu aꞌɨ́jna jetze ruxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ tiráacɨꞌɨti ɨ́ tavástaraꞌa jemi. Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén rɨ́ꞌɨ tiꞌitiújchaꞌɨɨ tɨ́ꞌij ayén rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ tavástaraꞌa.  
\v 33 Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn tɨ neɨche, ayée pu aꞌɨ́jna jetze ruxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ yen tíꞌiseijreꞌe íiyen chaanaca japua tɨ ij ayén aꞌɨ́jna jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌacareꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ ruꞌɨ́j. Aꞌɨ́j pu jɨ́n caí chéꞌe rɨꞌɨrí tɨ nain jɨ́n tiraatévaɨreꞌen ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 34 Ayee pu cheꞌatá naꞌa ꞌeen jɨ́meꞌen ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ ruseɨ́j áꞌucheꞌecan, tɨ ajta caí viɨ́cheꞌe. Ayee pu aꞌɨ́jna jetze ruxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tíꞌiracɨꞌɨti ɨ́ tavástaraꞌa jemi. Ayee pu ajta aꞌɨ́jna jetze ruxeꞌeveꞌe tɨ rɨꞌéeneꞌecán jɨ́n huateáturan ɨ́ Dios jemi, nain jɨmeꞌe ɨ́ rutevij jetze, ajta ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca jɨmeꞌe. Mɨ ajta, aꞌɨ́ɨn ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ ari viɨ́cheꞌe, ayée pu aꞌɨ́jna jetze ruxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna tɨ yen tíꞌiseijreꞌe íiyen chaanaca japua tɨ ij ayén rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌacareꞌen ɨ́ rucɨ́n. 
\p  
\v 35 Canu neꞌɨ́jna jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe nej ni tiꞌitɨj jɨ́n amuaatáꞌijmɨi sino nej ni tiꞌitɨj jɨ́n amuaatévaɨreꞌen sej si siyen rɨ́ꞌɨ tiꞌitiújchaꞌɨɨ aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe, sej si nain jɨ́n ranáꞌamicheꞌen ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 36 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén tiyaúj tɨ caí xɨ viɨ́cheꞌe, tɨ puaꞌa ayén ráꞌamitɨejteꞌe tɨ caí xɨ́ꞌepɨꞌɨn rɨcɨ tɨ raatáꞌijmɨi, ajta tɨ puaꞌa ari mú áꞌumeꞌen ɨ́ tɨ jɨ́n temuaístaca aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, chéꞌe aꞌɨ́ɨn yaꞌupuáaraꞌan ayén huárɨni aꞌij tɨ tiráꞌamitɨejteꞌecaꞌa. Capu tiꞌitɨj jɨ́n tiúꞌujxanaꞌacɨraꞌaten ɨ́ Dios jemi, chéꞌe aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa huatéviɨcheꞌen.  
\v 37 Mɨ ajta aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, tɨ puaꞌa ayén temuaꞌa naa tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare ɨ́ ru tzajtaꞌa tirachaꞌɨ́ɨ áꞌayeꞌi ɨ́ ruyauj aꞌij tɨ ꞌeen, ajta tɨ puaꞌa caí jaꞌatɨ ayén caꞌaníjraꞌa ratáꞌaca tɨ huatéviɨcheꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ yaujraꞌan, aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, aꞌɨ́ɨ pu xaa xɨ́ꞌepɨꞌɨn rɨcɨ. 
\p  
\v 38 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, xɨ́ꞌepɨꞌɨn rɨcɨ aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén ratáꞌacareꞌen ɨ́ ruyauj tɨ huatéviɨcheꞌen. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén rachaꞌɨɨ áꞌayeꞌi ɨ́ ruyauj aꞌij tɨ ꞌeen, tɨ ij caí huatéviɨcheꞌen, aꞌɨ́ɨ pu jaítzeꞌe xɨ́ꞌepɨꞌɨn rɨcɨ.  
\v 39 Ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa tɨ ari viɨ́cheꞌe, aꞌɨ́ɨ pu caꞌanéeri jɨ́n naímiꞌi seijreꞌe jamuan ɨ́ rucɨ́n tɨ́j naꞌa tɨ auj ruuri aꞌɨ́jna ɨ́ cɨ́naꞌaraꞌan. 
\p Ajta, tɨ puaꞌa huámɨꞌɨni aꞌɨ́jna ɨ́ cɨ́naꞌaraꞌan, puꞌuri rɨꞌɨrí tɨ ajtahuaꞌa ruxɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨ́n huatéviɨcheꞌen aꞌɨ́jna jamuan jaꞌatɨ tɨ raꞌaráanajche. Seɨj puꞌu ruxeꞌeveꞌe, tɨ ayén huatéviɨcheꞌen aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe ɨ́ tavástaraꞌa jemi.  
\v 40 Mɨ ajta aꞌɨ́jna ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa, jaítzeꞌe pu ɨ́ Dios rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca tɨ puaꞌa ayén ꞌéeniꞌicɨꞌe huateáturan aꞌij tɨ ꞌeen. Ayee pu tináꞌamitɨejteꞌe ineetzi. Ajta ayej neꞌase tɨ ajta ayén cheꞌatá naꞌa tiráꞌamitɨejteꞌe ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. 
\c 8  
\s1 Ɨ́ cuaꞌira ɨ́ mej tíꞌimuaɨꞌɨvajtaca ɨ́ rudioosi 
\p  
\v 1 Jɨ́meꞌen ɨ́ cuaꞌira ɨ́ mej tíꞌimuaɨꞌɨvajtaca ɨ́ rudioosi jemi, ayée tu ramuaꞌaree. Naíjmiꞌi tu mé úumuaꞌaréjme. Ajta, ayée pu tíꞌirɨneca tɨ jaꞌatɨ ayén aꞌɨ́jna jɨ́n áꞌujtzaahuateꞌe tɨ jeíhua mé úumuaꞌaree. Mɨ ajta, jaꞌatɨ pu rɨ́ꞌɨ aꞌij tíꞌijrɨꞌɨre tɨ puaꞌa rɨ́ꞌɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ ruxɨ́ꞌej tevi.  
\v 2 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén tíꞌimuaꞌatze ɨ́ ru tzajtaꞌa tɨ jeíhua mé úumuaꞌaree, aꞌɨ́ɨ pu caí mé úumuaꞌaree aꞌij tɨ yeꞌí tiúꞌujxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios jemi.  
\v 3 Mɨ ajta, Dios pu ramuaꞌate aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ rɨ́ꞌɨ tíꞌijxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios. 
\p  
\v 4 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, jɨ́meꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira ɨ́ mej tihuáꞌamuaɨꞌɨvejteꞌe ɨ́ rudioosi, ayée tu ramuaꞌaree mej caí rɨ́ꞌɨ miyen seijreꞌe íiyen chaanaca japua ɨ́ mej nuꞌu dioosi púꞌeen. Teajta, teen tu ramuaꞌaree tɨ seɨj naꞌa ɨ́ Dios tɨ íiyen seijreꞌe. 
\p  
\v 5 Jee xaa neꞌu, mé muꞌíi ɨ́ mej jee dioosi púꞌeen, tɨ puaꞌa íiyen mej seijreꞌe chaanaca japua nusu aꞌuun mej éꞌeseijreꞌe u ta japua, aꞌiné ayée pu titáꞌamitɨejteꞌe mej iꞌimuꞌíi ɨ́ mej dioosi púꞌeen, majta iꞌimuꞌíi ɨ́ mej tiꞌitɨj jɨ́n títetateí. 
\p  
\v 6 Mɨ teajta iteen, ayée tu tíꞌijmuaꞌaree tɨ, itejmi jemi, seɨj naꞌa ɨ́ Dios ɨ́ tej rájyaꞌupua. Nain pu aꞌɨ́jna jemi tiuꞌutaseíjre. Teajta iteen, naímiꞌi tu teꞌɨ́jna jɨ́n seijreꞌe tej ti rɨ́ꞌɨ tiraateájtuaani ɨ́ jemin. Ajta seɨ́j puꞌu ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌu púꞌeen. Nain pu tiúꞌutaavijhuacaꞌa aꞌɨ́jna jemi. Teajta iteen, naímiꞌi tu teꞌɨ́jna jetze arátacaꞌane tej ti ruuri. 
\p  
\v 7 Mɨ majta, camu naímiꞌi miyen cheꞌatá menaꞌa tíꞌijmuaꞌaree, sino seica, ayée mú tíꞌijrɨꞌɨrejcaꞌa mej huáꞌanaꞌamicheꞌen ɨ́ mej caí dioosi pɨ́rɨcɨ. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, tɨ puaꞌa miyen ráacuaꞌani ɨ́ cuaꞌira ɨ́ mej ramuaɨꞌɨvajtaca, aúcheꞌe pu ayén tihuáꞌamitɨejteꞌe mej majta meꞌɨ́jna naꞌamiche ɨ́ tɨ caí Dios púꞌeen meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej ráacua meꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira mej ráamuaɨꞌɨvajtacaꞌa. Ayee mú aꞌɨ́jna jɨ́n raacuáꞌan, tɨꞌɨqui aꞌij puaꞌa huaꞌatáꞌacareꞌe aꞌame ɨ́ huáꞌaxɨejniuꞌuca jetze aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌij puaꞌa huárɨni aꞌɨ́jna ɨ́ huáꞌaxɨejniuꞌuca. 
\p  
\v 8 Aru, casiꞌi múꞌeen, capu tiꞌitɨ jɨ́n titatévaꞌɨri ɨ́ cuaꞌira ɨ́ Dios jemi. Capu aꞌatzu aꞌuvaɨ́jtzi tɨ puaꞌa tecaí ráacuaꞌani. Capu ajta titatévaꞌɨri tɨ puaꞌa teráacuaꞌani.  
\v 9 Mɨ seajta múꞌeen, rɨ́ꞌɨ xuꞌu sej si caí siyen aꞌij puaꞌa ráaruuren seɨj ɨ́ jaꞌatɨ tɨ caí jeíhua téꞌeviicuaꞌi, setáꞌaj caí siyen caꞌaníjraꞌa tiraatáꞌacareꞌen tɨ aꞌɨ́ɨn ayén auteáturan Dios jemi seꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ iꞌi xɨ́ꞌepɨꞌɨn múꞌejmi jemi. 
\p  
\v 10 Casiꞌi múꞌee, mɨ pej rɨ́ꞌɨ tíꞌijmuaꞌaree. Tichéꞌe tiyen tiraataxáj yee jaꞌatɨ tɨ caí jeíhua téꞌeviicuaꞌi ɨ́ ru tzajtaꞌa, ajta aꞌɨ́ɨ pu muaseíj, pej peꞌuun tejéꞌecuaꞌa peꞌújna teyujtaꞌa aꞌu mej ranáꞌamicheꞌe ɨ́ huaꞌadioj. Tij caꞌaníjraꞌa pepuꞌu raatáꞌasin aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ́ꞌij aꞌɨ́ɨn ajta ráacuaꞌani ɨ́ cuaꞌira ɨ́ mej raatámuaɨꞌɨvajtacaꞌa.  
\v 11 Ayee pu aꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́j, aj puꞌi aꞌuvaɨ́jtzi aꞌɨ́jna ɨ́ aꞌihuáaraꞌa tɨ caí jeíhua téꞌeviicuaꞌi, tɨ ajta jetzen meꞌecan huamɨ́ꞌɨ ɨ́ Cɨríistuꞌu. Aꞌuvaɨ́jtzi, icu, aꞌɨ́jna jɨmeꞌe pej caꞌaníjraꞌa raatáꞌa peꞌɨ́jna jɨmeꞌe pej núꞌu rɨ́ꞌɨ tíꞌijmuaꞌaree aꞌij tɨ ꞌeen ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 12 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, setɨ́ꞌɨj siyen auteáturan aꞌɨ́mej jemi seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej aꞌij puaꞌa huáꞌuruu ɨ́ huáꞌamuaꞌatziiraꞌa jetze ɨ́ mej caí jeíhua téꞌeviicuaꞌi, múꞌeen xu seajta seꞌɨ́jna jɨ́n auteáturaave ɨ́ Cɨríistuꞌu jemi.  
\v 13 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, tɨ puaꞌa neꞌihuaaraꞌa aꞌuvaɨ́jtzi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ráacua ɨ́ cuaꞌira ɨ́ mej ráamuaɨꞌɨvajtacaꞌa, canu jaꞌanáj racuaꞌani neꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira nej ni caí caꞌaníjraꞌa raatáꞌan tɨ ayén huárɨni aꞌɨ́jna tɨ jɨ́n aꞌuvaɨ́jtzi. 
\c 9  
\s1 Aꞌij tɨ tihuaꞌatáꞌaca aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tiuꞌutaꞌaíjtiꞌire 
\p  
\v 1 Neajta inee, nexɨéehua nu áꞌucheꞌecan. Neajta nu neꞌɨ́n púꞌeen seɨ́j tɨ Dios neꞌutaꞌítecaꞌa nej ni jetzen meꞌecan tiuꞌutaxáj. Neajta nu raaseíj neꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, ɨ́ tavástaraꞌa. Seajta múꞌeen, xuꞌuri neetzi jemi seijreꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ tavástaraꞌa jemi.  
\v 2 Tɨ puaꞌa caí ayén tihuáꞌamitɨejteꞌe ɨ́ seica jemi tɨ Dios ayén neꞌutaꞌítecaꞌa, múꞌejmi jemi pu xaa ayén tejamuáꞌamitɨejteꞌe aꞌiné múꞌeen xu seꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tej jɨ́n tiyen ramuaꞌaree tɨ Dios ayén aꞌɨ́jna jɨ́n tinaaꞌíjca. 
\p  
\v 3 Ayee nu huatánneꞌa aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej nej jɨ́meꞌen tíꞌihuaꞌu.  
\v 4 ¿Ni caí ayén titaatáꞌaca tej tiúꞌucuaꞌani, ajta tej huayéꞌen? Jee xaa neꞌu, ayée pu tiꞌayajna.  
\v 5 ¿Ni caí ayén cheꞌatá naꞌa titaatáꞌaca tej seɨ́j téviꞌitɨneꞌen tɨ ajta téꞌatzaahuateꞌe matɨ́j ɨ́ seica ɨ́ tɨ Dios huaꞌutaꞌítecaꞌa, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ ihuáamuaꞌameꞌen ɨ́ tavástaraꞌa, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Pedro? 
\p  
\v 6 Ari iteen, i nej iꞌi Pablo, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Bernabé, ¿ni qui teen tenaꞌa teꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ ayén ruxeꞌeveꞌe tej tamuájcaꞌa jɨ́n tiuꞌumuárɨꞌen?  
\v 7 Capu jaꞌatɨ tɨ ayén tíꞌivaɨreꞌe xantaaruꞌu jɨmeꞌe ayén tihuaújnajchiteꞌen ruseɨ́j. Ajta capu jaꞌatɨ ayén caí racuaꞌani ɨ́ tácaꞌiraꞌan ɨ́ tɨ ráahuii. Capu ajta jaꞌatɨ ayén caí raꞌantíꞌisin huaꞌaleechi tɨ huáꞌaseɨreꞌe ɨ́ yeꞌemuaate.  
\v 8 Canu niyen tiꞌixa aꞌij mej tirájteu rujɨ́ɨmuaꞌa menaꞌa ɨ́ teteca sino ayée pu cheꞌatá naꞌa téꞌeyuꞌusiꞌi jetzen ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta. 
\p  
\v 9-10 Ayee pu téꞌesiɨɨmuaꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze, tɨ Moisés teecan raꞌuyúꞌuxacaꞌa tɨjɨ́n: “Capej raꞌancánaamuan ɨ́ puuya tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn atáyeꞌicaa rayuu ɨ́ triigu.” ¿Ni qui jetzen ruxeꞌeveꞌe ɨ́ Dios aꞌɨ́jna ɨ́ puuya, naꞌari téjmi naꞌa jɨ́meꞌen ayén tiꞌixa? Jee xaa neꞌu. Nain pu jɨ́n téjmi jɨ́n ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa. Ayee pu ꞌeen jɨ́n téjmi jɨmeꞌe ayén téꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa aꞌiné ayée pu tiraavíjteꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ tɨ taseꞌehuaca ayén rachúꞌeveꞌe tɨ tiꞌitɨj ráacɨꞌɨti aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tiúꞌutaseehuacaꞌa. Ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ tíꞌitzaꞌanaca, ayée pu ajta ayén tiraavíjteꞌe tɨ ayén rachúꞌeveꞌe tɨ tiꞌitɨ ráacɨꞌɨti aꞌɨ́jna tɨ huácɨɨrecaꞌa. 
\p  
\v 11 Tɨ puaꞌa teri raateájtuaa múꞌejmi jemi teꞌɨ́jna tɨ Dios jemi éꞌemeꞌecan tɨ́ꞌij rɨ́ꞌɨ áꞌamuaruuren, ¿ni qui ayén aꞌij puaꞌa tejáꞌamuaseijrateꞌe tɨ ayén tíꞌitacɨꞌɨti jeꞌicáj aꞌɨ́jna ɨ́ sej jɨ́n huateújvaɨreꞌen íiyen chaanaca japua?  
\v 12 Tɨ puaꞌa ayén tiraavíjteꞌe tɨ ayén tihuáꞌucɨꞌɨti ɨ́ seica jeꞌicáj ɨ́ sej jɨ́n huateújvaɨreꞌen, jaítzeꞌe pu ayén tiraavíjteꞌe tɨ ayén tíꞌitacɨꞌɨti itejmi. 
\p Mɨ teajta iteen, catu tiyen rɨcɨ sino nain tu jɨ́n téꞌeviicuaꞌi tej ti caí raꞌantánaamuan sej si caí chéꞌe raꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Cɨríistuꞌu.  
\v 13 Xuꞌuri ramuaꞌaree aꞌij mej rɨcɨ aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe u teyujtaꞌa. Ayee mú racuaꞌaca meꞌɨ́jna ɨ́ mej seica meꞌuun teꞌutetúutuhuaꞌa mú áꞌayeꞌi u teyujtaꞌa. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meꞌuun tíꞌivaɨreꞌe aꞌu mej tejéꞌemuaɨꞌɨvajtaca, aꞌɨ́ɨ mú majta miyen racuaꞌaca jeꞌicáj ɨ́ mej meꞌuun raatámuaɨꞌɨvajtacaꞌa. 
\p  
\v 14 Ayee pu cheꞌatá naꞌa ꞌeen, tavástaraꞌa pu ayén tiuꞌutaꞌaíjtacaꞌa tɨ ayén tiraavíjteꞌe tɨ ayén tihuáꞌucɨꞌɨti aꞌɨ́mej ɨ́ mej tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Dios, mej mi meꞌɨ́jna jɨ́n huateújvaɨreꞌen mej tiuꞌutaxáj meꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios huaꞌirájtuaani. 
\p  
\v 15 Mɨ neajta inee, canu jaꞌanáj huatánneꞌa nej neꞌɨ́jna jɨ́n huaténvaɨreꞌen aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe ineetzi jemi. Canu neajta neꞌɨ́jna jɨ́n tejáꞌamuayuꞌuseꞌe sej si siyen huárɨni ineetzi jemi. Jaítzeꞌe pu naꞌaráanajche nej huámɨꞌɨni caí jaꞌatɨ ayén tináꞌariꞌi aꞌɨ́jna ɨ́ nej niyen neꞌɨ́jna jɨ́n huateáturaasin. 
\p  
\v 16 Capu xaa neꞌu ayén tineetáꞌaca nej neꞌɨ́jna jɨ́n ahuántzaahuateꞌen neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej niyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios huaꞌirájtuaani aꞌiné Dios pu ayén aꞌɨ́jna jɨ́n tinaaꞌíjca. Puaíjtzi pu naatáꞌasin tɨ puaꞌa necaí niyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌen. 
\p  
\v 17 Jee xaa neꞌu, tiꞌitɨ pu ayén tíꞌinecɨꞌɨtíicheꞌen tɨ puaꞌa niyen nexɨ́ꞌeviꞌiraꞌa jɨ́n tíhuaꞌutaꞌixáateꞌencheꞌe. Mɨ ajta caí, capu, aꞌiné Dios ayén aꞌɨ́jna jɨ́n tinaaꞌíjca.  
\v 18 Tɨ puaꞌa ayén tiꞌayajna, ¿tiꞌitájni ayén tíꞌinecɨꞌɨti ineetzi? Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen, nej caí huaꞌajíiveꞌe netihuáꞌixaateꞌe, neajta caí huaténvaɨreꞌen neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ nej jɨ́n antínmuaꞌaree. 
\p  
\v 19 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, nee nu niyen nexɨéehua naa tejáꞌucheꞌecan nain jɨmeꞌe. Capu jaꞌatɨ tíꞌineꞌaijteꞌe. Mɨ neajta inee, rɨ́ꞌɨ nu neri huánruu naíjmiꞌica jemi tɨ́j jaꞌatɨ tɨ caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe nej ni jaítzeꞌe huaꞌumuáꞌitɨn.  
\v 20 Aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan, ayée nu huánruu yee cumu nej Israél jetze ajtémeꞌecanta nej ni huaꞌumuáꞌitɨn ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. 
\p Jee xaa neꞌu, capu ruxeꞌeveꞌe nej niyen ráꞌastijreꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta. Capu amɨ́n aꞌij, ayée nu huánruu tɨ́j jaꞌatɨ tɨ ayén ráꞌastijreꞌe nej ni huaꞌumuáꞌitɨn aꞌɨ́mej ɨ́ mej ráꞌastijreꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta.  
\v 21 Neajta, aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej caí ráꞌastijreꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, ayée nu neajta huánruu tɨ́j jaꞌatɨ tɨ caí ayén ráꞌastijreꞌe nej ni neajta huaꞌumuáꞌitɨn aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí ráꞌastijreꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta. 
\p Mɨ neajta inee, nee nu xaa seɨ́j niuucari aráꞌastejsin ɨ́ Dios jemi, ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n titáꞌitɨiiriꞌi ɨ́ Cɨríistuꞌu.  
\v 22 Aꞌɨ́mej jemi ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi, neajta nu niyen huánruu tɨ́j jaꞌatɨ tɨ caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi nej ni huaꞌumuáꞌitɨn aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí aꞌij tíꞌijviicuaꞌi. Naíjmiꞌica jemi nu niyen huánruu tɨ́j naꞌa tɨ seijreꞌe nej ni seica huamuáꞌitɨn nain jɨ́n aꞌij nej yeꞌí rɨcɨ.  
\v 23 Ayee nu ꞌeen jɨ́n rɨcɨ neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej ni tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios huaꞌirájtuaani, tɨ ij ajta tíꞌinecɨꞌɨti ɨ́ tɨ jɨ́n Dios rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌasin aꞌɨ́mej ɨ́ mej raꞌaráꞌastijreꞌesin meꞌɨ́jna ɨ́ niuucari. 
\p  
\v 24 Xuꞌuri ramuaꞌaree aꞌij mej tíꞌijrɨꞌɨre aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej ruꞌacheca aꞌu mej éꞌehuaꞌacaca. Naímiꞌi ɨ́ mej ruꞌacheca, ayée mú cheꞌatá menaꞌa tíꞌiteseꞌe mej tiuꞌumuáꞌitɨn. Mɨ ajta, seɨ́j puꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ tíꞌimuaꞌitɨn, ajta raꞌancuréꞌasin ɨ́ mej raatapuaíjveꞌesin. Setáꞌaj siyen cheꞌatá senaꞌa tiuꞌutéseꞌen sej si seajta siyen tiꞌitɨ huamuáꞌitɨn ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 25 Aꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ huáꞌa jamuan tɨꞌecheca, ayée pu áꞌujcuꞌuve nain jɨmeꞌe tɨ ij ayén curuun ancuréꞌeꞌɨꞌɨn tɨ aꞌuvaɨ́jtzi. Mɨ teajta iteen, ayée tu tíꞌiteseꞌe tej ti curuun ancuréꞌeꞌɨꞌɨn tɨ naa seíireꞌe aꞌame tɨ́j naꞌa rusén jɨmeꞌe.  
\v 26-27 Aꞌɨ́j nu jɨ́n, canu chéꞌe nenaꞌa tɨꞌecheca. Canu neajta chéꞌe nenaꞌa tiꞌitatúꞌaxa ɨ́ eeca tzajtaꞌa, sino ayée nu teꞌejténtuꞌaxa ɨ́ ne jetze, neajta inee raamuáꞌitɨ náꞌayeꞌi caꞌanéeri jɨmeꞌe tɨ́ꞌij naꞌaráꞌastijreꞌen ɨ́ nej ratéhuaꞌiraꞌa. Ayee nu ꞌeen jɨ́n rɨcɨ tɨ ij caí Dios naaréꞌeꞌite netɨ́ꞌɨj neri niyen tihuaꞌutáꞌixaa ɨ́ seica. 
\c 10  
\s1 Mej nuꞌu caí ranáꞌamicheꞌen meꞌɨ́jna tɨ caí Dios púꞌeen 
\p  
\v 1 Ayee nu tíꞌijxeꞌeveꞌe inee, sej raꞌutámuaꞌaree tɨ jaitɨri eꞌecáaveꞌe huáꞌuviꞌitɨjmeꞌe ɨ́ tavaújsimuaꞌacɨꞌɨ. Majta áꞌiyen jaataꞌa antacɨ́j.  
\v 2 Aꞌɨ́ɨ mú huámuaɨꞌɨvijhuacaꞌa jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan tɨ́ꞌɨj auj eꞌecáveꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ jaitɨri, majta matɨ́ꞌɨj antajúꞌucaa jaataꞌa.  
\v 3 Naímiꞌi mú majta ráacua meꞌɨ́jna ɨ́ cuaꞌira tɨ aꞌuun aꞌuvéꞌemej Dios tɨ éꞌeseijreꞌe.  
\v 4 Majta meꞌɨ́jna antiꞌí ɨ́ jaj tɨ ajta aꞌuun aꞌuvéꞌemej ɨ́ Dios jemi, aꞌiné aꞌɨ́ɨ mú jetze raꞌantiꞌí meꞌɨ́jna jetze ɨ́ tetej tɨ huáꞌa jamuan huaméꞌecaa. Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ tetej, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu. 
\p  
\v 5 Mɨ majta aꞌɨ́ɨme, muꞌiitɨ́ mú caí rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios. Aꞌɨ́j pu jɨ́n Dios ayén huaꞌantipuáꞌajte aꞌujna aꞌu tɨ caí éꞌetiꞌitɨjcaꞌa. 
\p  
\v 6 Ajta, ayée pu ꞌeen jɨ́n téꞌuyuꞌusiꞌihuacaꞌa tɨ ij ayén titaatáꞌitɨii itejmi tej ti caí tiyen teꞌɨ́jna jetze tiyen titeejúꞌun aꞌɨ́jna jetze tɨ aꞌij puaꞌa een matɨ́j aꞌɨ́ɨme huarɨ́j.  
\v 7 Caxu huáꞌanajche ɨ́ mej caí dios púꞌeen, matɨ́j seica aꞌɨ́ɨme huarɨ́j. Caxu huáꞌanajche xaa neꞌu, aꞌiné ayée pu téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: “Aꞌɨ́ɨme mú teɨte miyen aꞌujráꞌasecaꞌa mej mi tiúꞌucuaꞌani, mej mi majta huayéꞌen. Matɨ́ꞌɨj mi miyen ájhuiixɨ mej tiuꞌutéeneꞌen.” 
\p  
\v 8 Jéꞌecan pu ruxeꞌeveꞌe sej caí siyen cheꞌatá senaꞌa tiúꞌujxanaꞌacɨraꞌaten matɨ́j seica aꞌɨ́ɨme huarɨ́j. Majta, ayée mú huácuii seɨ́j xɨcaj tzajtaꞌa aꞌachú cumu seité japuan huaíca viꞌiraꞌa ɨ́ teɨte.  
\v 9 Tichéꞌe caí tiꞌitɨ jɨ́n raꞌíhuaꞌura ɨ́ tavástaraꞌa matɨ́j seica aꞌɨ́ɨme miyen huarɨ́j. Matɨ́ꞌɨj mi áꞌupuaꞌarecaꞌa, matɨ́ꞌɨj cuꞌucuꞌuse huaꞌucheí.  
\v 10 Tetaꞌaj teajta caí aꞌij tenaꞌa tiꞌiteniuucaꞌan matɨ́j majta seica miyen huarɨ́j. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ teꞌentípuaapuaꞌate, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌantipuáꞌajte aꞌɨ́mej. 
\p  
\v 11 Jee xaa neꞌu, ayée pu ꞌeen jɨ́n tihuáꞌuruu tɨ ij Dios ayén titaatáꞌitɨii. Mɨ ajta, ayée pu téꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ́ꞌij rɨ́ꞌɨ táaruuren itejmi, aꞌiné puꞌuri aꞌájna tejaꞌuréꞌenejsin ɨ́ xɨcaj tɨ jetzen teꞌentipuáꞌari ɨ́ chaanaca i tej japuan yen seijreꞌe. 
\p  
\v 12 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, tɨ puaꞌa ayén jaꞌatɨ seɨ́j tiráꞌamitɨejteꞌe tɨ caí rɨꞌɨriistan tɨ tiꞌitɨj jɨ́n atéꞌɨtzeꞌaraꞌan ɨ́ tavástaraꞌa jemi, chéꞌe aꞌɨ́ɨn rɨ́ꞌɨ tiuꞌuméꞌen tɨ ij caí auteáturan.  
\v 13 Tɨ́j naꞌa tɨ ayén aꞌamua japua rájve tɨ ij caꞌaníjraꞌa amuaatáꞌan sej si tiꞌitɨj jɨ́n auteáturan ɨ́ Dios jemi, ayée pu cheꞌatá naꞌa huáꞌa japua rájve matɨ́j menaꞌa puaꞌamé íiyen seijreꞌe chaanaca japua. Ajta aꞌɨ́ɨn Dios, capu jaꞌanáj atéꞌɨtzeaꞌara múꞌejmi jemi. 
\p Aꞌɨ́j pu jɨ́n, Dios caí jaꞌanáj raatáꞌasin tɨ tiꞌitɨj ayén huápɨꞌɨ caꞌaníjraꞌa jamuaatáꞌan sej si auteáturan ɨ́ Dios jemi seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej caí chéꞌe teꞌutáviicuaꞌi. Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn, tɨ́ꞌɨj auj ayén caꞌaníjraꞌa amuaatáꞌan sej si tiꞌitɨj jɨ́n auteáturan, Dios pu ajta amuaatáꞌasin aꞌij sej yeꞌí huárɨni sej si ajtácɨɨne, sej si seajta teꞌutáviicuaꞌi. 
\p  
\v 14 Aꞌɨ́j xu jɨ́n, ayée xu huárɨni, mɨ nej jáꞌamuaxeꞌeveꞌe. Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen, sej si caí jaꞌanáj huáꞌanaꞌamicheꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí dioosi púꞌeen.  
\v 15 Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tɨ́j teɨte ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ meteuumuámuaꞌare. Setáꞌaj rujɨ́ɨmuaꞌa siyen tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen tɨ puaꞌa xɨ́ꞌepɨꞌɨn netíꞌixa naꞌari necaí. 
\p  
\v 16 Aꞌɨjna ɨ́ vaasu ɨ́ tej jetzen yeꞌeca tej ti tiyen rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu ajta ayén huataújmuaꞌa tej naímiꞌi huatétavaɨreꞌen teꞌɨ́jna jɨmeꞌe Cɨríistuꞌu tɨ raxuureꞌe. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ pan tej raꞌantitáꞌaraꞌa táꞌayeꞌi, teen tu teajta naímiꞌi huatétavaɨreꞌen teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Cɨríistuꞌu ta japua huaniú ɨ́ rutevij jɨmeꞌe.  
\v 17 Ajta, aꞌiné seɨj puꞌu ɨ́ pan, ayée pu huataújmuaꞌa i tej iꞌi muꞌíi, tuꞌuri seɨ́j tenaꞌa teɨtejraꞌan púꞌeen tej seɨ́j tenaꞌa jetzen ajtémeꞌecan, aꞌiné naímiꞌi tu seɨ́j tenaꞌa cuaꞌaca ɨ́ pan. 
\p  
\v 18 Casiꞌi, xuꞌuhuaújmuaꞌatzɨ seꞌɨ́jna jetze aꞌij mej tíꞌijrɨꞌɨre aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej racuaꞌaca ɨ́ mej tíꞌimuaɨꞌɨvajtaca, aꞌɨ́ɨ mú majta naímiꞌi tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 19 ¿Aꞌiné neꞌu huataújmuaꞌa ɨ́ nej tiꞌixa? ¿Ni qui jeíhua jetzen ruxeꞌeveꞌe ɨ́ cuaꞌira ɨ́ mej tíꞌimuaɨꞌɨvajta huáꞌa jemi ɨ́ mej caí dioosi púꞌeen? Capu xaa neꞌu. Ari aꞌɨ́jna tɨ caí dios púꞌeen, ¿ni qui jeíhua jetzen ruxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna?  
\v 20 Capu xaa neꞌu, sein. Ayee pu huataújmuaꞌa ɨ́ nej tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Aꞌɨjna ɨ́ mej tíꞌimuaɨꞌɨvajta ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan, camu raatámuaɨꞌɨvajta ɨ́ Dios jemi sino aꞌɨ́mej jemi muꞌu ɨ́ tiyáaruꞌuse. Canu raxɨ́ꞌeveꞌe sej huaꞌutévaɨreꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ tiyáaruꞌuse. 
\p  
\v 21 Capu rɨꞌɨrí sej siyen jetzen yeꞌeca ɨ́ vaasu ɨ́ mej jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌaca ɨ́ tavástaraꞌa tɨ puaꞌa seajta seuj seꞌɨ́jna jetze yeꞌeca ɨ́ vaasu ɨ́ mej jɨ́n ranaꞌamiche ɨ́ tɨ caí Dios púꞌeen. Capu ajta rɨꞌɨrí sej jetzen tíꞌicuaꞌa ɨ́ meesa ɨ́ mej jetzen raꞌutámuaꞌaree ɨ́ tavástaraꞌa tɨ puaꞌa seajta seuj seꞌɨ́jna jetze tíꞌicuaꞌa ɨ́ meesa mej jetzen huáꞌanaꞌamicheꞌe ɨ́ tiyáaruꞌuse. 
\p  
\v 22 Naꞌari caí, ayée tu aꞌɨ́jna jɨ́n rɨni, caꞌaníjraꞌa tu raatáꞌasin ɨ́ Dios tɨ aꞌɨ́ɨn chueereꞌe áꞌaraꞌani aꞌɨ́mej jemi ɨ́ tiyáaruꞌuse tɨ ij ayén huataniúꞌucan itejmi jemi. Ajta, aꞌɨ́ɨ pu jeíhua huápɨꞌɨ jaítzeꞌe rucaꞌané tecaí iteen. 
\s1 Tej nuꞌu rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ taxɨ́ꞌej tevi 
\p  
\v 23 Nain pu nuꞌu ayén tineetáꞌaca. Mɨ ajta, capu nain ayén tineetévaꞌɨri. Nain pu xaa ayén tineetáꞌaca. Mɨ ajta, capu nain ayén rɨ́ꞌɨ neruure.  
\v 24 Seajta, setáꞌaj siyen huaújruuren seɨj seajta seɨj. Aꞌatɨ tɨ naꞌa, chéꞌe caí ayén rahuauca ɨ́ tɨ jɨ́n rɨ́ꞌɨ huateúvaɨreꞌen, sino chéꞌe ayén rahuauca aꞌij tɨ yeꞌí huárɨni tɨ rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ ruxɨ́ꞌej tevi. 
\p  
\v 25-26 Setáꞌaj siyen ráacuaꞌani tiꞌitɨ tɨ naꞌa ɨ́ mej ratua aꞌujna mej éꞌeseijreꞌe ɨ́ mej tíꞌituꞌaraca. Caxu seajta siyen tiúꞌurihuaꞌura tɨ puaꞌa ayén aꞌij puaꞌa amuáaruuren ɨ́ áꞌamuaxɨejniuꞌuca jetze nusu caí, aꞌiné tavástaraꞌa pu raꞌáa ɨ́ chuej i tej japuan huachéjme. Aꞌɨ́ɨ pu ajta raꞌáa tɨ́j naꞌa tɨ íiyen tíꞌiseijreꞌe. 
\p  
\v 27 Tɨ puaꞌa seɨj tɨ caí téꞌatzaahuateꞌe ajta amuaataꞌinen sej jamuan tiúꞌucuaꞌani, patáꞌaj piyen ahuaꞌacaꞌanen pej peꞌuun áꞌumeꞌen jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, patáꞌaj nain tiúꞌucuaꞌani tɨ́j naꞌa tɨ án tejeꞌetiaꞌasin múꞌeetzi jemi. Capej tíꞌihuaꞌu penaꞌa tɨ ij caí aꞌij puaꞌa muáruuren ɨ́ axɨejniuꞌuca jetze. 
\p  
\v 28-29 Mɨ ajta, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén timuaatáꞌixaateꞌen yee tɨ nuꞌu huatámuaɨꞌɨvijtiꞌihuacaꞌa, ayée pej huárɨni pej caí racuaꞌaca peꞌɨ́jna jɨmeꞌe pej raxɨ́ꞌeveꞌe pej raatévaɨreꞌen peꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén timuaatáꞌixaa, pajta peꞌɨ́jna tɨ caí aꞌij puaꞌa raruuren ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ. 
\p Jee xaa neꞌu, capu aꞌij raruuren ɨ́ áꞌaxɨejniuꞌuca. ¿Aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe ayén tiuꞌutáꞌijmɨi neetzi jemi nej ni caí niyen huárɨni aꞌij tɨ tineetáꞌaca nej ni caí aꞌij puaꞌa raruuren ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ nexɨ́ꞌej tevi?  
\v 30 ¿Aꞌiné auj tíꞌirɨꞌɨri tɨ jaꞌatɨ ayén aꞌij puaꞌa tíꞌinexajta aꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca ɨ́ Dios neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ cuaꞌira nej nexɨéehua ráacua? 
\p  
\v 31 Ayee puꞌu naꞌa, setɨ́j senaꞌa tiꞌitɨj jɨ́n rɨcɨ, tɨ puaꞌa setíꞌicuaꞌaca naꞌari seyeꞌeca nusu tiꞌitɨ sej aꞌij ruure, setáꞌaj siyen huárɨni setáꞌaj rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌacareꞌen ɨ́ Dios jemi.  
\v 32 Setáꞌaj siyen huárɨni sej si caí aꞌij puaꞌa tihuaꞌatáꞌacareꞌen seꞌɨ́me ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan nusu seꞌɨ́me ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan naꞌari seꞌɨ́me ɨ́ mej eꞌetiújseꞌɨri ɨ́ Dios jemi.  
\v 33 Ayee nu tíꞌiteseꞌe nej rɨ́ꞌɨ tihuaꞌatáꞌacareꞌen naíjmiꞌica nain jɨmeꞌe tɨ ij ayén tihuáꞌucɨꞌɨti ɨ́ tɨ huaꞌatévaꞌɨri, tɨ ij ajta Dios huaꞌirájtuaani. Aꞌɨ́j nu jɨ́n caí niyen nenaꞌa rahuauca ɨ́ tɨ neetzi tévaꞌɨri. 
\c 11  
\p  
\v 1 Neajta inee, ayée nu tiuꞌumé tɨ́j ajta Cɨríistuꞌu tiuꞌumé. Setáꞌaj seajta múꞌeen siyen cheꞌatá senaꞌa huárɨni netɨ́j inee. 
\s1 Aꞌij mej nuꞌu yeꞌí huárɨni ɨ́ ꞌuuca teyujtaꞌa 
\p  
\v 2 Mɨ seajta múꞌeen, xɨ́ꞌepɨꞌɨn xu huarɨ́j seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej nain jɨ́n néjmuaꞌaree, seajta seuj ráꞌastijreꞌe ɨ́ yeꞌirá ɨ́ nej jamuaatáꞌitɨiriꞌi.  
\v 3 Mɨ neajta inee, ayée nu tíꞌijxeꞌeveꞌe sej siyen ráamuaꞌati tɨ Cɨríistuꞌu ayén antiújmuaꞌaree aꞌɨ́mej jemi, matɨ́j menaꞌa puaꞌamé seijreꞌe ɨ́ teteca. Ayee mú cheꞌatá menaꞌa ɨ́ teteca titeꞌentiújmuaꞌaree aꞌɨ́mej jemi ɨ́ ruꞌɨ́jtaꞌamuaꞌa. Ajta Dios pu ayén antiújmuaꞌaree ɨ́ Cɨríistuꞌu jemi. 
\p  
\v 4 Aꞌɨ́j nu jɨ́n, ayée nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Aꞌatɨ pu ayén raatéxɨeehuata aꞌɨ́jna tɨ jɨ́n antiújmuaꞌaree tɨ puaꞌa utemúucuꞌutzi huatéjniuuni.  
\v 5 Ajta, tɨ puaꞌa ꞌɨ́itaꞌa ayén antimuáꞌaviꞌi huatéjniuuni, nusu antimuáꞌaviꞌi tíꞌixajta ɨ́ Dios jetze meꞌecan, aꞌɨ́ɨ pu ajta raatéxɨeehuata aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe. Ayee pu cheꞌatá naꞌa tiuꞌutéviꞌirasteꞌe tɨ́j ꞌɨ́itaꞌa tɨ ayén caújyen rumuꞌúu jetze. 
\p  
\v 6 Ayee puꞌu xaa tiꞌayajna, aꞌiné tɨ puaꞌa ꞌɨ́itaꞌa caí ayén áꞌujcaꞌane tɨ raꞌaváꞌanan ɨ́ rumuꞌúu, ayén tiraavíjteꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa caújsiseaaxɨꞌɨn ɨ́ rumuꞌúu jetze. Mɨ ajta, tɨ puaꞌa ayén tiráꞌamitɨejteꞌe tɨ tiuꞌutéviꞌirasteꞌe tɨ ayén caújsiseaaxɨꞌɨn, chéꞌe aꞌɨ́ɨn ayén raꞌaváꞌanan ɨ́ rumuꞌúu. 
\p  
\v 7 Jee xaa neꞌu, ayée pu ruxeꞌeveꞌe tɨ antimuáꞌaviꞌi seijreꞌe ɨ́ teáataꞌa aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn taavíjraꞌaraꞌan púꞌeen ɨ́ Dios, ajta aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca. Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca ɨ́ teáataꞌa.  
\v 8 Aꞌiné aꞌɨ́jna ɨ́ teáataꞌa, capu ayén aꞌɨ́jna jetze huatétaavijhuacaꞌa ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa jetze sino aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu xaa aꞌɨ́jna jetze huatétaavijhuacaꞌa ɨ́ teáataꞌa jetze.  
\v 9 Capu ajta ayén huatétaavijhuacaꞌa ɨ́ teáataꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ́ꞌij raatévaɨreꞌen ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa sino aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa, ayée pu huatétaavijhuacaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ́ꞌij raatévaɨreꞌen ɨ́ teáataꞌa. 
\p  
\v 10 Aꞌɨ́j pu jɨ́n ayén ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa ayén raꞌaváꞌanan ɨ́ rumuꞌúu tɨ ij ayén seijreꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn ráꞌastijreꞌe aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiraꞌaijteꞌe. Ayee pu ajta ruxeꞌeveꞌe tɨ ij caí aꞌij puaꞌa huaꞌatáꞌacareꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ ta japua.  
\v 11 Mɨ ajta, camu rujɨ́ɨmuaꞌa seijreꞌe ɨ́ ꞌuuca ɨ́ tavástaraꞌa jemi. Camu majta rujɨ́ɨmuaꞌa seijreꞌe ɨ́ teteca jemi.  
\v 12 Ayee puꞌu naꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn ꞌɨ́itaꞌa aꞌɨ́jna jetze huatétaavijhuacaꞌa ɨ́ teáataꞌa, ajta aꞌɨ́ɨn teáataꞌa, ayée pu aꞌɨ́jna jetze airaújneijte ɨ́ ꞌɨ́itaꞌa. Ajta nain pu Dios jemi tejaꞌuvéꞌeme. 
\p  
\v 13 Setáꞌaj siyen rujɨ́ɨmuaꞌa senaꞌa tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen tɨ puaꞌa ayén tiraavíjteꞌe tɨ puaꞌa ꞌɨ́itaꞌa ayén antimuáꞌaviꞌi huatéjniuuni ɨ́ Dios jemi.  
\v 14 ¿Ni caí ayén tejamuáꞌamitɨejteꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tej ratéhuaꞌiraꞌa tɨ ayén tiuꞌutéviꞌirasteꞌe tɨ puaꞌa teáataꞌa ayén cáatɨꞌɨre?  
\v 15 Mɨ ajta, tɨ puaꞌa ꞌɨ́itaꞌa ayén cáatɨꞌɨre, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca ɨ́ Dios aꞌiné ayée pu raateájtuaa ɨ́ cɨpua ɨ́ jemin tɨ ij ayén raꞌaváꞌanan.  
\v 16 Tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén huárɨni tɨ tájaaxɨejviꞌi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe, setáꞌaj siyen tiraataꞌixaateꞌen yee catu seɨcɨé tiyen tiꞌitítachaꞌɨɨ, majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej puaꞌamecɨé eꞌetiújseꞌɨri ɨ́ Dios jemi, camu yee majta seɨcɨé miyen tiꞌitiújchaꞌɨɨ. 
\s1 Aꞌij mú puaꞌa rɨcɨ matɨ́ꞌɨj eꞌetiújseɨreꞌen 
\p  
\v 17 Ajta ɨ́ nej neri jamuaatáꞌixaateꞌesin, canu rɨ́ꞌɨ tejámuaatáꞌasin aꞌiné setɨ́ꞌɨj múꞌeen eꞌetiújseɨreꞌen, caxu rɨ́ꞌen jɨ́n eꞌetiújseɨreꞌen sino aꞌij puaꞌa xuꞌu rɨjca.  
\v 18-19 Amuacaícan, ayée nu yé ráamuaꞌareeriꞌi sej jáꞌitaꞌa aꞌutacɨ́ꞌɨca setɨ́ꞌɨj seꞌuun eꞌetiújseɨreꞌen. Mɨ neajta inee, tɨ́muaꞌa nu tɨ́n téꞌatzaahuateꞌe aꞌiné ayée pu ruxeꞌeveꞌe mej seica airáajuꞌun múꞌejmi jemi ɨ́ mej seɨcɨé tíꞌimuaꞌatze sej si siyen huaꞌutámuaꞌati aꞌɨ́mej ɨ́ mej múꞌejmi jemi seijreꞌe, ɨ́ mej majta tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n miyen rɨcɨ. 
\p  
\v 20 Múꞌeen xu seajta siyen huárɨni. Setɨ́ꞌɨj eꞌetiújseɨreꞌen, caxu seꞌɨ́jna jɨ́n tíꞌicuaꞌani ɨ́ sej jɨ́n raꞌutámuaꞌaree tɨ tavástaraꞌa ta japua huaniú.  
\v 21 Caxu xaa neꞌu, sino tɨ́ꞌɨj aꞌájna tejaꞌuréꞌenen sej siyen tiúꞌucuaꞌani, setɨ́j senaꞌa puaꞌamé siyen rɨcɨ seɨj seajta seɨj. Ayee xu anáatéꞌee tíꞌicuaꞌani ɨ́ sej teꞌucáꞌinɨꞌemeꞌecaa. Ajta ɨ́ seica ɨ́ mej caí miyen teꞌucáꞌinɨꞌemeꞌecaa, capu chéꞌe tihuáꞌacɨꞌɨti, sino metɨéecuj mú muáꞌajuꞌu. Majta seica miyen huápɨꞌɨ huatéteaꞌaruaijsin. 
\p  
\v 22 ¿Aꞌii táꞌuj naꞌa? ¿Ni tzaa secaí huachéjme aꞌu sej tejáꞌucuaꞌani, aꞌu sej seajta aꞌuyéꞌen, naꞌari seri huáꞌaxɨeehua aꞌɨ́mej ɨ́ mej eꞌetiújseꞌɨri ɨ́ Dios jemi, nusu sej siyen raxɨ́ꞌeveꞌe sej aꞌij puaꞌa tihuaꞌutáꞌan aꞌɨ́mej ɨ́ mej caí tiꞌitɨ tíchaꞌɨɨ? ¿Aꞌiné naꞌa ɨ́ nej jɨ́n tejáꞌamuaꞌixaateꞌe? ¿Ni qui niyen rɨ́ꞌɨ tejamuáꞌixaateꞌen neꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej siyen tiꞌitiújchaꞌɨɨ? Canu xaa neꞌu. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu raꞌutámuaꞌaree ɨ́ tavástaraꞌa 
\r (Mt. 26:26-29; Mk. 14:22-25; Lk. 22:14-20) 
\p  
\v 23 Ayee puꞌu naꞌa, ɨ́ tɨ nevástaraꞌa raateájtuaa ineetzi jemi, aꞌij nuꞌu neajta múꞌejmi jemi huateájtuaa. Aꞌajnáꞌɨmua tɨ́caꞌari tzajtaꞌa tɨ́ꞌɨj avíitziꞌi jɨ́n huatátuiriꞌihuacaꞌa ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, aꞌɨ́ɨ pu raatiɨ́ꞌɨpɨi ɨ́ pan.  
\v 24 Tɨ́ꞌɨj rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios, aj puꞌi raꞌantítaaraxɨ, ajta ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n: “Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ nej ratéhuaꞌiraꞌa ɨ́ nej jɨ́n múꞌejmi japua niuuni. Setáꞌaj siyen ráacuaꞌani sej si seꞌɨ́jna jɨ́n naꞌutámuaꞌaree.” 
\p  
\v 25 Matɨ́ꞌɨj tiúꞌucuaa, ayée pu cheꞌatá naꞌa huarɨ́j aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ vaasu ɨ́ mej jetzen huayéꞌen. Ayee pu tihuáꞌixaateꞌe tɨjɨ́n: “Ayee pu huataújmuaꞌa aꞌíjna i vaasu. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ niuucari tɨ jéjcua ɨ́ tɨ jɨ́n Dios tiꞌitɨj jɨ́n teꞌataújratziiriꞌi aꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej raꞌiráxɨreꞌesin i nexuureꞌe. Ajta, aꞌíjna i yeꞌirá i sej jɨ́n huayéꞌen seꞌíjna jetze i vaasu, setɨ́j senaꞌa sej siyen rɨcɨ, sej siyen seꞌíjna jɨ́n naꞌutámuaꞌaree.” Ayee puꞌu tihuaꞌutáꞌixaa. 
\p  
\v 26 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, setɨ́j senaꞌa sej racuaꞌani seꞌɨ́jna ɨ́ pan, seajta sej huayéꞌen seꞌɨ́jna jetze ɨ́ vaasu, ayée xu seꞌɨ́jna jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaateꞌen aꞌij tɨ huataújmuaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa huamɨ́ꞌɨ. Múꞌeen xu siyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin tɨ́j naꞌa tɨ yú aucaꞌitɨ́ aꞌame ajta naꞌa caí uvéꞌenen ɨ́ tavástaraꞌa. 
\s1 Aꞌij mej nuꞌu yeꞌí tiráacuaꞌani ɨ́ mej jɨ́n raꞌutámuaꞌaree ɨ́ tavástaraꞌa 
\p  
\v 27 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ ayén chéꞌe naꞌa ráacuaꞌani aꞌɨ́jna ɨ́ pan, nusu chaꞌa naꞌa naꞌa huayéꞌen aꞌɨ́jna jetze ɨ́ vaasu aꞌij tɨ caí tiraavíjteꞌe, ayée pu jetzen ujpuáꞌari tɨ raatéxɨeehuatacaꞌa ɨ́ Cɨríistuꞌu tɨ ayén rajpuaíjtzicaꞌa ɨ́ rutevij jɨmeꞌe, tɨ ajta raꞌiráaxɨre ɨ́ ruxuureꞌe.  
\v 28 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, chéꞌe ayén huárɨni jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ ayén amuacaí ráꞌamitɨejteꞌe aꞌij tɨ ꞌeen ɨ́ ru tzajtaꞌa ɨ́ Dios jemi tɨ ij ayén ráamuaꞌaree tɨ ari ayén tiraavíjteꞌe. Aj pu xaa, rɨꞌɨríista aꞌame tɨ ayén ráacuaꞌani ɨ́ pan, ajta tɨ huayéꞌen ɨ́ vaasu jetze. 
\p  
\v 29 Ayee pu ꞌeen jɨ́n ayén ruxeꞌeveꞌe tɨ jaꞌatɨ ayén ráꞌamitɨejteꞌe aꞌij tɨ huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna tɨ ratéhuaꞌiraꞌa ɨ́ tavástaraꞌa. Tɨ puaꞌa jaꞌatɨ caí ayén ráꞌamitɨejteꞌe aꞌij tɨ huataújmuaꞌa ɨ́ yeꞌirá, ajta chaꞌa naꞌa naꞌa ráacuaꞌani ɨ́ pan, ajta chaꞌa naꞌa naꞌa huayéꞌen ɨ́ vaasu jetze, Dios pu ayén puaíjtzi raatáꞌasin aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ caí rɨ́ꞌɨ huaújruu aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe.  
\v 30 Aꞌɨ́j mú jɨ́n muꞌiitɨ́ caí chéꞌe huáꞌacaꞌanistiꞌi ɨ́ mej aꞌamua jetze ajtémeꞌecan, majta tíꞌicucuiꞌi. Majta seica meri huácuii. 
\p  
\v 31 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, tɨ puaꞌa ayén amuacaí táꞌamitɨejteꞌe aꞌij tɨ ꞌeen ɨ́ tatzajtaꞌa ɨ́ Dios jemi, capu ayén puaíjtzi táacɨꞌɨti.  
\v 32 Ajta, tɨ́j naꞌa tɨ tavástaraꞌa ayén táꞌaxɨjteꞌen, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jna jɨ́n puaíjtzi taatáꞌasin tɨ ij caí puaíjtzi táacɨꞌɨti naíjmiꞌica jamuan ɨ́ mej yen huachéjme, íiyen chaanaca japua. 
\p  
\v 33 Aꞌɨ́j xu jɨ́n, múꞌeen, neꞌihuaamuaꞌa, ayée xu huárɨni. Setɨ́ꞌɨj u eꞌetiújseɨreꞌen, setáꞌaj huaújxeꞌeveꞌen seɨj seajta seɨj sej si naímiꞌi tiúꞌucuaꞌani.  
\v 34 Tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén jeíhua tíꞌicuata, chéꞌe aꞌɨ́ɨn aꞌuun tejáꞌucuaꞌani u ruche. Naꞌari caí, Dios pu amuáꞌaxɨjteꞌen setɨ́ꞌɨj u eꞌetiújseɨreꞌen. Neajta inee, netɨ́ꞌɨj neꞌuun aꞌatanén múꞌejmi jemi, aj nu ni jaítzeꞌe rɨ́ꞌɨ áꞌamuaruuren. 
\c 12  
\s1 Ɨ́ tɨ nuꞌu jɨ́n tihuauꞌíjca ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios 
\p  
\v 1 Ayee nu tíꞌijxeꞌeveꞌe sej ráamuaꞌaree aꞌij tɨ ꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ jɨ́n tejámuaaꞌíjca ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 2 Xuꞌuri sicu ramuaꞌaree aꞌij sej tíꞌijrɨꞌɨrejcaꞌa setɨ́ꞌɨj caí xɨ téꞌatzaahuateꞌecaꞌa. Aꞌɨ́mej xu jemi áꞌujcaꞌanejcaꞌa ɨ́ mej caí dioosi púꞌeen, ɨ́ mej majta caí tíꞌixaxaꞌa. Múꞌeen xu huáꞌajaahuateꞌecaꞌa aꞌij tɨ yeꞌí tejamuáꞌamitɨejteꞌecaꞌa.  
\v 3 Aꞌɨ́j nu jɨ́n niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén aꞌɨ́jna jetze araújcaꞌanen ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan, capu jaꞌanáj caꞌaníjraꞌa raatáꞌasin aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén tiuꞌutaxáj yee: “Chéꞌe Dios puaíjtzi raatáꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús.” Mɨ ajta, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ caí aꞌɨ́jna jetze araújcaꞌane ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, capu aꞌatzu ajta rɨꞌɨrí tɨ aꞌɨ́ɨn ayén tiuꞌutaxáj yee: “Jesús pu vástareꞌaraꞌan púꞌeen.” 
\p  
\v 4 Capu tíꞌiseicaj naꞌa ɨ́ tɨ jɨ́n tejámuaaꞌíjca ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Mɨ ajta, seɨ́j puꞌu aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucari.  
\v 5 Capu tíꞌiseicaj naꞌa ɨ́ sej jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ Dios jemi. Mɨ ajta, seɨ́j puꞌu ɨ́ tɨ tavástaraꞌa púꞌeen.  
\v 6 Capu ajta tíꞌiseicaj naꞌa ɨ́ sej jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe. Mɨ ajta, seɨ́j puꞌu ɨ́ Dios tɨ nain jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe huáꞌa jamuan ɨ́ teteca, aꞌachú mej puaꞌamé íiyen seijreꞌe. 
\p  
\v 7 Ajta naíjmiꞌica jemi, aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucari ayén huataseíjre tɨ ij tiꞌitɨ jɨ́n tihuáꞌijcateꞌen seɨj ajta seɨj, mej mi meꞌɨ́jna jɨ́n tihuaꞌutévaɨreꞌen naíjmiꞌica.  
\v 8 Seɨ́j pu ayén aꞌɨ́jna jɨ́n tiraaꞌíjca aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucari tɨ ayén tiuꞌutaxáj temuaꞌa pu naa raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌacan jɨmeꞌe. Ajtahuaꞌa seɨ́j, aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucari ruseɨ́j pu ajta aꞌɨ́jna jɨ́n tiraaꞌíjca ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén tiuꞌutaxáj aꞌij tɨ tirúꞌumuaꞌaree. 
\p  
\v 9 Aꞌɨjna ɨ́ xɨéjniuꞌucari, ruseɨ́j pu ajta caꞌaníjraꞌa ratáꞌaca tɨ jaꞌatɨ téꞌatzaahuateꞌe, ajta seɨ́j pu ayén tiratáꞌaca tɨ aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ tihuáꞌahuaꞌatehuaꞌan.  
\v 10 Ajta seɨ́j, aꞌɨ́ɨ pu ayén tiratáꞌaca ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén rɨjca ɨ́ mej jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiraꞌutaseíj. Ajta seɨ́j tɨ ayén tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ Dios jetze meꞌecan aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucari caꞌaníjraꞌa ratáꞌaca. Ajta ɨ́ seɨj, ayée pu tiratáꞌaca tɨ raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌan tɨ raatámitɨejteꞌen tiꞌitɨ tɨ xɨéjniuꞌucari púꞌeen. Ajta seɨ́j raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ tiuꞌutaxáj seica jɨmeꞌe ɨ́ huaꞌaniuuca ɨ́ mej seica chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. Ajta seɨ́j ɨ́ jaꞌatɨ, ayée pu ratáꞌaca tɨ raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌan tɨ ayén tiuꞌutaxáj aꞌij tɨ huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna tɨ raataxájtacaꞌa ɨ́ seɨj. 
\p  
\v 11 Tɨ́j naꞌa mej miyen jɨ́n rɨcɨ, aꞌɨ́ɨ pu ruseɨ́j caꞌaníjraꞌa huaꞌatáꞌaca aꞌɨ́jna ɨ́ xɨéjniuꞌucari. Aꞌɨ́ɨ pu ruseɨ́j ayén huaꞌatáꞌaca naíjmiꞌica, seɨj ajta seɨj, aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tíhuaꞌuxɨ́ꞌepɨꞌɨntariꞌiriꞌi. 
\s1 Seɨ́j puꞌu ɨ́ tej jetzen ajtémeꞌecan 
\p  
\v 12 Ayee pu cheꞌatá naꞌa ꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu jemi aꞌij tɨ ꞌeen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ seɨ́j ratéhuaꞌiraꞌa. Seɨ́j puꞌu tɨ ratéhuaꞌiraꞌa, ajta jeíhua pu tiꞌimuꞌíi tɨ jetzen tíꞌiseijreꞌe. Mɨ ajta, tɨ puaꞌa ayén tiꞌimuꞌíi tɨ jetzen seijreꞌe, seɨ́j puꞌu púꞌeen ɨ́ téviraꞌan. 
\p  
\v 13 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, setɨ́ꞌɨj huámuaɨꞌɨvijhuacaꞌa, seɨ́j puꞌu ɨ́ xɨéjniuꞌucari tɨ múꞌejmi tzajtaꞌa huateájturaa tɨ ij ayén amuáaruuren sej si seɨ́j senaꞌa téviraꞌan púꞌeeneꞌe xáꞌaraꞌani jamuan ɨ́ Cɨríistuꞌu. Capu amɨ́n aꞌij, tɨ puaꞌa Israél jetze xaꞌajtémeꞌecan naꞌari siyen seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan nusu siyen caꞌanéeri jɨ́n tíꞌimuarɨꞌe caꞌɨ́n siyen ruxɨéehua áꞌujujhuaꞌan. Seɨ́j puꞌu ɨ́ xɨéjniuꞌucari sej jetzen araújcaꞌane.  
\v 14 Ajta, capu tíꞌiseicaj naꞌa tɨ jetzen seijreꞌe ɨ́ téviraꞌan sino tiꞌimuꞌíi. 
\p  
\v 15 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn ɨɨcájraꞌan ayén tiuꞌutaxáj yee aꞌiné canu muájcaꞌa púꞌeen, canu neajta ajtémeꞌecan ɨ́ téviraꞌan jetze, capu ayén tiꞌayajna. Aꞌɨ́ɨ pu aúcheꞌe aꞌɨ́ɨn téviraꞌan jetze ajtémeꞌecan.  
\v 16 Ayen cheꞌatá naꞌa, tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn naxairaꞌan ayén tiuꞌutaxáj yee aꞌiné canu jɨꞌɨsi púꞌeen, canu neajta jetzen ajtémeꞌecan ɨ́ téviraꞌan, capu ajta ayén tiꞌayajna. Aꞌɨ́ɨ pu xaa téviraꞌan jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ naxairaꞌan. 
\p  
\v 17 Tɨ puaꞌa nain téviraꞌan aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌen ɨ́ jɨꞌɨsi, ¿aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ huiiténamuajra? Capu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri. Ajta, tɨ puaꞌa nain téviraꞌan aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌen ɨ́ tɨ jɨ́n huiteájnamua, ¿aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ tiúꞌɨꞌɨchue? Capu xaa neꞌu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri. 
\p  
\v 18 Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn Dios, ayée pu éeneꞌen tiuꞌuteájtuaa ɨ́ tɨ jetzen seijreꞌe ɨ́ téviraꞌan ɨ́ Cɨríistuꞌu aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare.  
\v 19 Tɨ puaꞌa naímiꞌi tɨ jetzen seijreꞌe ayén seɨ́j naꞌa púꞌeeneꞌen, ¿aꞌuné éꞌeseijreꞌe aꞌame ɨ́ téviraꞌan? Capu méꞌe jáꞌahuaꞌa aꞌame.  
\v 20 Mɨ ajta, ayée pu tiꞌimuꞌíi tɨ téviraꞌan jetze tíꞌiseijreꞌe, ajta seɨ́j puꞌu ɨ́ téviraꞌan. 
\p  
\v 21 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, capu rɨꞌɨrí tɨ aꞌɨ́ɨn jɨꞌɨsi ayén tiraataꞌixaateꞌen ɨ́ muájcaꞌa tɨjɨ́n: “Capej nej jetze ruxeꞌeveꞌe múꞌee.” Capu ajta rɨꞌɨrí tɨ aꞌɨ́ɨn muꞌúuraꞌan ayén cheꞌatá naꞌa tiraataꞌixaateꞌen ɨ́ ꞌɨɨcaj yee: “Capej nej jetze ruxeꞌeveꞌe múꞌee.” 
\p  
\v 22 Mɨ ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ jetzen seijreꞌe tɨ ayén titáꞌamitɨejteꞌe tɨ caí rucaꞌané, aꞌɨ́ɨ pu xaa ayén jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe caí ɨ́ seica.  
\v 23 Ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ jetzen seijreꞌe ɨ́ tej tiyen ratéxɨeehuata teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ayén titáꞌamitɨejteꞌe tɨ caí tiꞌitɨj vaɨreꞌe, aꞌɨ́ɨ tu jaítzeꞌe rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca teꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tej jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiraatéchejteꞌen. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ jetzen seijreꞌe tɨ ajta tiuꞌutéviꞌirasteꞌe tɨ puaꞌa ayén seijreꞌe mé jéjreꞌe, aꞌɨ́j tu tiyen rɨ́ꞌɨ tiꞌitécheꞌete aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe.  
\v 24-25 Ajta, ɨ́ seica tɨ jetzen seijreꞌe, tɨ ajta caí ayén tiuꞌutéviꞌirasteꞌe, catu tiyen rɨ́ꞌɨ tiratécheꞌete. 
\p Mɨ ajta Dios, ayée pu éeneꞌen huateájtuaa ɨ́ téviraꞌan tɨ́ꞌij ayén jaítzeꞌe rɨ́ꞌɨ tiratáꞌacareꞌen aꞌɨ́jna tɨ tiráꞌaturaateꞌe mej mi caí jáꞌitaꞌa aꞌutácɨɨne ɨ́ mej téviraꞌan jetze ajtémeꞌecan sino mej mi miyen cheꞌatá menaꞌa ahuaújcuꞌuven seɨj majta seɨj.  
\v 26 Aꞌiné tɨ puaꞌa seɨ́j ayén tirajpuaíjtzi, naímiꞌi mú miyen cheꞌatá menaꞌa tirajpuaíjtzi muáꞌajuꞌun. Ajta tɨ puaꞌa ayén tiráacɨꞌɨti seɨ́j tɨ tiꞌitɨj jɨ́n rɨ́ꞌɨ tiuꞌuteáturan, naímiꞌi mú majta jamuan huataújtemuaꞌaveꞌesin.  
\v 27 Ayee pu ajta xaa neꞌu tíꞌeen múꞌejmi jɨmeꞌe. Múꞌeen xu téviraꞌan púꞌeen ɨ́ Cɨríistuꞌu. Naímiꞌi xu jetzen ajtémeꞌecan, seɨj seajta seɨj. 
\p  
\v 28 Ajta aꞌɨ́ɨn Dios ari huaꞌantíhuau aꞌɨ́mej ɨ́ mej tiꞌitɨ jɨ́n tihuaꞌutévaɨreꞌen ɨ́ mej u eꞌetiújseꞌɨri teyujtaꞌa. Amuacaí, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌantíhuau aꞌɨ́mej ɨ́ tɨ huaꞌutaꞌítecaꞌa mej áꞌujujhuaꞌaneꞌen metihuáꞌixáateꞌe, ajta áꞌiyen aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌan. Aꞌɨ́ɨ pu ajta huaꞌantíhuau aꞌɨ́mej mej mi miyen tihuáꞌumuaꞌaten, majta ɨ́ mej miyen tiuꞌumuárɨꞌen ɨ́ mej jɨ́n naa rɨ́ꞌɨ teꞌutaseíj ɨ́ teɨte, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej tihuáꞌahuaꞌatehuaꞌan. Majta aꞌɨ́mej ɨ́ mej tiꞌitɨ jɨ́n huaꞌutévaɨreꞌen, majta ɨ́ mej tiꞌitɨj jɨ́n antiújmuaꞌaree, majta aꞌɨ́mej ɨ́ mej seica niuucari jɨ́n tíꞌixaxaꞌa. Naíjmiꞌica pu ayén tiuꞌutáꞌa ɨ́ Dios. 
\p  
\v 29 ¿Ni qui naíjmiꞌica ayén tiuꞌutáꞌa mej mi miyen áꞌujujhuaꞌaneꞌen metihuáꞌixáateꞌe? Capu xaa neꞌu. ¿Ni qui majta naíjmiꞌi miyen tíꞌixaxaꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan? Camu majta xaa neꞌu. Naꞌari ¿ni qui naíjmiꞌi miyen tihuáꞌamuaꞌaten? Camu xaa neꞌu. ¿Ni qui naíjmiꞌica ayén tiuꞌutáꞌa mej mi tiuꞌumuárɨꞌen ɨ́ mej jɨ́n naa rɨ́ꞌɨ teꞌutaseíj ɨ́ teɨte? Camu xaa neꞌu.  
\v 30 Jari qui aꞌɨ́jna, ¿ni naíjmiꞌi miyen tihuáꞌahuaateꞌe nusu miyen seɨ́j niuucari jɨ́n tíꞌixaxaꞌa naꞌari miyen tiuꞌutaxá aꞌij tɨ huataújmuaꞌa ɨ́ tɨ raataxájtacaꞌa ɨ́ seɨj? Camu xaa neꞌu naíjmiꞌi miyen titeꞌentiújmuaꞌaree.  
\v 31 Seajta múꞌeen, setáꞌaj siyen huateújcaꞌanen sej si siyen ráateuni ɨ́ Dios jemi seꞌɨ́jna tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe, tɨ puaꞌa siyen tíꞌijxeꞌeveꞌe. Mɨ neajta inee, naúcheꞌe nu jamuaatáꞌitɨira aꞌij sej jaítzeꞌe rɨꞌéeneꞌen jɨ́n tíꞌiteseijreꞌe. 
\c 13  
\s1 Mej nuꞌu huaújxeꞌeveꞌen seɨj majta seɨj 
\p  
\v 1 Tɨ puaꞌa necaí raxɨ́ꞌeveꞌe ɨ́ nexɨ́ꞌej tevi nej niyen tíꞌiraꞌixaateꞌe, capu tiꞌitɨj vaɨreꞌe. Ayee nu éeneꞌe naꞌame ɨ́ jemin tɨ́j ɨ́ tepúustiꞌi tɨ ayén ꞌeen tɨ́j taampu ɨ́ tɨ jɨ́n jaꞌatɨ chéꞌe naꞌa tíꞌiruajteꞌe naꞌari tɨ́j tuxaꞌa ɨ́ tɨ ru jetze rájvitze. Capu amɨ́n aꞌij tɨ puaꞌa niyen seica niuucari jɨ́n tiráꞌixaateꞌen nusu neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ huaꞌaniuuca ɨ́ mej tíꞌivaɨreꞌe u ta japua.  
\v 2 Tɨ puaꞌa necaí raxɨ́ꞌeveꞌe ɨ́ nexɨ́ꞌej tevi, capu ajta tiꞌitɨ vaɨreꞌe nej raayɨ́ꞌɨtɨ nej tiuꞌutaxáj Dios jetze meꞌecan. Tɨ puaꞌa neyaúꞌitɨee nain tɨ́j naꞌa tɨ rúꞌavaa ɨ́ Dios jemi, nusu nej nain úꞌumuaꞌaree naꞌari niyen téꞌatzaahuateꞌe nej ni niyen tiraataꞌaíjteꞌen ɨ́ jɨrí tɨ aꞌuun tícheni aꞌu tɨ aꞌutáca. Tɨ puaꞌa niyen raayɨ́ꞌɨtɨ, canu tiꞌitɨj jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe tɨ puaꞌa necaí neajta raxɨ́ꞌeveꞌe ɨ́ nexɨ́ꞌej tevi. 
\p  
\v 3 Ayee pu cheꞌatá naꞌa ꞌeen tɨ puaꞌa niyen tihuaꞌuréꞌeꞌaꞌateꞌen nain tɨ́j naꞌa nej tíꞌijchaꞌɨɨ naꞌari tɨ puaꞌa neajta niyen huatánneꞌan ɨ́ ne jɨmeꞌe mej mi naateátaira, canu neajta tiꞌitɨ muaꞌitɨn tɨ puaꞌa necaí raxɨ́ꞌeveꞌe ɨ́ nexɨ́ꞌej tevi. 
\p  
\v 4 Tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén raxɨ́ꞌeveꞌe ɨ́ ruxɨ́ꞌej tevi, ayée pu ꞌeeneꞌe aꞌame. Aꞌɨ́ɨ pu aꞌateeviꞌi tɨ teꞌutáviicuaꞌi aꞌame, ajta rɨ́ꞌɨ tiráꞌancuꞌuvajxɨꞌɨsin ɨ́ seɨj. Capu ajta chueereꞌe, ajta capu áꞌujtzaahuateꞌe.  
\v 5 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ raxɨ́ꞌeveꞌe ɨ́ ruxɨ́ꞌej tevi, capu jíyeꞌitzi jɨmeꞌe runeeste tɨ huataniúꞌucan, ajta capu rájchaꞌɨɨreꞌe ɨ́ seɨj. Capu ajta teꞌentiúꞌuunaca, ajta caí rahuauca ɨ́ tɨ jetzen ruxeꞌeveꞌe. Capu ajta raꞌutámuaꞌareeriꞌi tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén aꞌij puaꞌa ráaruuren. 
\p  
\v 6 Ayee pu ajta ꞌeen ɨ́ jaꞌatɨ tɨ ayén raxɨ́ꞌeveꞌe ɨ́ ruxɨ́ꞌej tevi. Capu aꞌɨ́jna jɨ́n huataújtemuaꞌaveꞌesin aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌij puaꞌa een sino aꞌɨ́j pu jɨ́n huataújtemuaꞌaveꞌesin aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n ayén huarɨ́j.  
\v 7 Tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén raxɨ́ꞌeveꞌe ɨ́ ruxɨ́ꞌej tevi, aꞌɨ́ɨ pu nain jɨ́n tiraatáꞌuuniꞌira. Nain pu ajta jɨ́n téꞌatzaahuateꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn Dios rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌasin. Aꞌɨ́ɨ pu ajta nain jɨ́n tiꞌijchúꞌeveꞌe tɨ Dios nain jɨ́n araúrastejsin. Nain pu ajta jɨ́n téꞌeviicuaꞌi ɨ́ tɨ jɨ́n tirajpuaíjtzi. 
\p  
\v 8 Capu jaꞌanáj huatépuaꞌari tej ti tiyen tíꞌitaxeꞌeveꞌe. Mɨ ajta, aꞌɨ́ɨ pu xaa huatépuaꞌari tej tiyen tíꞌixaxaꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. Ajta, tej tiyen seica niuucari jɨ́n tíꞌixaxaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ajta huatépuaꞌari. Ajta, aꞌɨ́jna tɨ téjmi jemi huateájturaa tej ti temuaꞌa naa tirúꞌumuaꞌareere, aꞌɨ́ɨ pu ajta huatépuaꞌari. 
\p  
\v 9 Ayee puꞌu xaa, catu nain jɨ́n tirúꞌumuaꞌaree. Catu teajta nain jɨ́n tíꞌixaxaꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan.  
\v 10 Mɨ ajta, tɨ́ꞌɨj ayén huataseíjreꞌen ɨ́ tɨ ari huaújnaijmire, aj pu xaa huatépuaꞌari ɨ́ tɨ áꞌaturaacaj. 
\p  
\v 11 Netɨ́ꞌɨj nauj páꞌarɨꞌɨstacaꞌa, ayée nu cheꞌatá nenaꞌa tíꞌixaxaꞌataꞌa tɨ́j paꞌarɨꞌɨ, neajta niyen tíꞌimuaꞌatzejcaꞌa tɨ́j paꞌarɨꞌɨ. Ajta íjii, ɨ́ nej neri vástaꞌa, ayée nu neri mé rúurɨe nej niyen mé teúumuaꞌarejcaꞌa tɨ́j paꞌarɨꞌɨ. 
\p  
\v 12 Ajta íjii, ayée tu cheꞌatá tenaꞌa rasiseꞌi ɨ́ Dios tetɨ́j tacɨéenimeꞌe tíꞌisiseꞌij ꞌájteꞌehua jetze, ɨ́ tej caí temuaꞌa raseíj. Mɨ ajta, aꞌɨ́jna xɨcáaraꞌa tɨ méꞌe véꞌeme, aj tu xaa raseijran ɨ́ jetzen, temuaꞌa naa. Ijii, jeꞌicáj nu caj téꞌumuaꞌaree. Mɨ ajta, aꞌɨ́jna xɨcáaraꞌa jetze, nain nu jɨ́n yaúꞌitɨée naꞌame tɨ́j ajta Dios tíꞌinemuaꞌate.  
\v 13 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, tíꞌihuaica tɨ íjii ayén seijreꞌe itejmi jemi. Aꞌii puꞌu aꞌɨ́ɨn púꞌeen: tej téꞌatzaahuateꞌe, tej rachúꞌeveꞌe tɨ Dios nain jɨ́n raanaíjmireꞌen, tej huátaxeꞌeveꞌen. Ajta aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe, tej huátaxeꞌeveꞌen seɨj teajta seɨj. 
\c 14  
\s1 Jɨ́meꞌen ɨ́ mej seɨ́j niuucari jɨ́n tiuꞌutaxáj 
\p  
\v 1 Setáꞌaj siyen rahuauca sej huaújxeꞌeveꞌen seɨj seajta seɨj. Ayee pu ꞌi ꞌeeneꞌe, seúcheꞌe xu siyen seajta rahuauca tɨ Dios rɨ́ꞌɨ tejamuaatáꞌacareꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe, ɨ́ muárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan tɨ aꞌɨ́jna jemi seijreꞌe ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, sej si siyen tiuꞌutaxáj Dios jetze meꞌecan.  
\v 2 Mɨ ajta, aꞌɨ́ɨn ɨ́ tɨ raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ seɨ́j niuucari jɨ́n tiuꞌutaxáj, capu ayén tihuáꞌixaateꞌe ɨ́ teɨte aꞌiné camu yaúꞌitɨée muáꞌajuꞌu aꞌij tɨ tiꞌixa. Aꞌɨ́ɨ puꞌu jamuan tiꞌixa ɨ́ Dios aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ rúꞌavaa jemin ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 3 Mɨ ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu xaa aꞌɨ́mej tiꞌixáateꞌe ɨ́ teteca tɨ ij rɨ́ꞌɨ huáꞌuruuren, tɨ ij ajta caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌan, tɨ ij ajta rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutájeeve.  
\v 4 Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ seɨ́j niuucari jɨ́n tíꞌixaxaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu ruseɨ́j rɨ́ꞌɨ ruruure. Mɨ ajta, aꞌɨ́ɨn tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu rɨ́ꞌɨ huáꞌaruuren naíjmiꞌica ɨ́ mej aꞌuun eꞌetiújseꞌɨri teyujtaꞌa. 
\p  
\v 5 Ayee nu xaa tíꞌijxeꞌeveꞌe sej naímiꞌi siyen seica niuucari jɨ́n tiuꞌutaxáj. Mɨ neajta inee, jaítzeꞌe nu niyen tíꞌijxeꞌeveꞌe aꞌɨ́jna sej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌataꞌan. 
\p Casiꞌi múꞌeen, tɨ puaꞌa caí méꞌe jáꞌahuaꞌa jaꞌatɨ tɨ ayén tihuaúꞌixaateꞌen aꞌɨ́mej jemi ɨ́ teɨte aꞌij tɨ huataújmuaꞌa aꞌɨ́jna tɨ raataxájtacaꞌa aꞌɨ́jna tɨ seɨ́j niuucari jɨ́n tíꞌixaxaꞌa, tɨ puaꞌa caí jaꞌatɨ tɨ ayén raayɨ́ꞌɨtɨ, capu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri tɨ rɨ́ꞌɨ huáꞌuruuren aꞌɨ́mej ɨ́ mej eꞌetiújseꞌɨri teyujtaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n jaítzeꞌe pu ruxeꞌeveꞌe aꞌame aꞌɨ́jna tɨ Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa caí aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ seɨ́j niuucari jɨ́n tíꞌixaxaꞌa. 
\p  
\v 6 Casiꞌi, neꞌihuaamuaꞌa, tɨ puaꞌa neꞌuun áꞌumeꞌen múꞌejmi jemi nej tejámuaatáꞌixaateꞌen seɨ́j jɨmeꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ sej caí yaúꞌitɨe, canu tiꞌitɨ jɨ́n aꞌij tejámuaatévaɨreꞌesin. Ayee pu téꞌeme tɨ puaꞌa necaí tejámuaatáꞌixaateꞌen neꞌɨ́jna tɨ rúꞌavaatacaꞌa ɨ́ Dios jemi, nusu tɨ puaꞌa necaí Dios jetze meꞌecan naꞌari tɨ puaꞌa necaí tiꞌitɨj jɨ́n tejámuaatáꞌixaateꞌen tɨ caꞌaníjraꞌa jamuaatáꞌan caꞌɨ́n tɨ puaꞌa necaí tejamuaatáꞌitɨii. 
\p  
\v 7 Ayee pu cheꞌatá naꞌa ruxeꞌeveꞌe tɨ jaꞌatɨ ayén eꞌehuauritɨéecan jɨ́n tiuꞌutácuiina aꞌɨ́jna jetze ɨ́ cɨ́ꞌɨsitiꞌiraꞌa tɨ caí uráxɨejniuꞌuca naꞌari aꞌɨ́jna jetze ɨ́ mej jetzen ruxɨté jɨ́n tíꞌicuinaca. Tɨ puaꞌa caí eꞌehuauritɨéecan jɨ́n tiuꞌutácuiina ɨ́ cɨ́ꞌɨsitiꞌiraꞌa jetze, ¿aꞌiné auj tíꞌirɨꞌɨri tɨ jaꞌatɨ ayén ráamuaꞌaree tiꞌitɨ tɨ chuiicariraꞌa púꞌeen?  
\v 8 Ajta, tɨ puaꞌa caí eꞌehuauritɨéecan jɨ́n huatánamuajreꞌen ɨ́ corneeta jetze, capu jaꞌatɨ rucaten tɨ ij u aꞌuvéꞌeneꞌuseꞌen. 
\p  
\v 9 Ayee pu cheꞌatá naꞌa ꞌeen múꞌejmi jemi, tɨ puaꞌa siyen tihuaꞌutáꞌixaateꞌen ɨ́ teɨte niuucari jɨmeꞌe ɨ́ mej caí yaúꞌitɨe. ¿Aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ jaꞌatɨ ayén ráamuaꞌaree aꞌij tɨ huataújmuaꞌa ɨ́ sej raataxájtacaꞌa? Capu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri. Capu tiꞌitɨj vaɨreꞌe aꞌame ɨ́ sej raataxájtacaꞌa. 
\p  
\v 10 Temuaꞌa pu tiꞌimuꞌíi ɨ́ niuucari tɨ íiyen namuajreꞌe chaanaca japua. Ajta naímiꞌi mú miyen eꞌehuauritɨéecan jɨ́n tíꞌixaxaꞌa.  
\v 11 Mɨ ajta, tɨ puaꞌa necaí ramuaꞌaree aꞌij tɨ huataújmuaꞌa ɨ́ niuucari, ayée nu seijreꞌe naꞌame ɨ́ jemin ɨ́ tɨ raxa tɨ́j jaꞌatɨ tɨ seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. Ajta aꞌɨ́jna tɨ tiꞌixa, aꞌɨ́ɨ pu ajta ineetzi jemi ayej éeneꞌe seíireꞌe aꞌame tɨ́j jaꞌatɨ tɨ seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 12 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, mɨ sej huápɨꞌɨ raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios tiꞌitɨj amuaatáꞌan, ayée pu cheꞌatá naꞌa ꞌeen múꞌejmi jɨmeꞌe, setáꞌaj ahuaújcaꞌanen sej huaꞌutémuaꞌitɨn ɨ́ seica seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej rɨ́ꞌɨ huáꞌuruuren aꞌɨ́mej ɨ́ mej u eꞌetiújseꞌɨri teyujtaꞌa. 
\p  
\v 13 Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn tɨ seɨ́j niuucari jɨ́n tíꞌixaxaꞌa, ayée pu ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ ayén raatáhuavii tɨ aꞌɨ́ɨn Dios ayén raatáꞌan ɨ́ muárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan tɨ jɨ́n yaúꞌitɨée áꞌaraꞌani aꞌij tɨ tiꞌixa. 
\p  
\v 14 Ayee pu xaa neꞌu tíꞌeen, aꞌiné tɨ puaꞌa niyen neꞌɨ́jna jɨ́n raatéjhuauni seɨ́j jɨmeꞌe ɨ́ niuucari, nexɨejniuꞌuca pu xaa ajta huaténiuusin. Mɨ ajta, nemuaꞌatziiraꞌa pu caí tiꞌitɨ jɨ́n tíꞌimuaꞌitɨn.  
\v 15 Ari inee, ¿aꞌiné nerɨni? Nexɨejniuꞌuca nu jɨ́n xaa huaténiuusin. Neajta niyen cheꞌatá nenaꞌa nemuaꞌatziiraꞌa jɨ́n niyen rɨni. Neajta nu tiuꞌutáchuiica nexɨejniuꞌuca jɨmeꞌe, neajta ɨ́ nemuaꞌatziiraꞌa jɨmeꞌe.  
\v 16 Tɨ puaꞌa piyen rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios áꞌaxɨejniuꞌuca jɨmeꞌe, ¿aꞌiné tíꞌirɨꞌɨri tɨ jaꞌatɨ tɨ caí múꞌejmi jetze ajtémeꞌecan ayén huatéjniuuni yee chéꞌe ayén téꞌaraꞌani tɨ́ꞌɨj ayén muáanamua pej piyen rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌaca ɨ́ Dios? Capu rɨꞌɨrí aꞌiné aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ, capu yaúꞌitɨée aꞌame aꞌij pej tiuꞌutaxájta.  
\v 17 Rɨꞌɨríista pu aꞌame pej piyen temuaꞌa naa rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌan ɨ́ Dios. Mɨ pajta múꞌee, capej aꞌij rɨ́ꞌɨ ráaruu ɨ́ axɨ́ꞌej tevi. 
\p  
\v 18 Ayee nu ꞌeen jɨ́n jeíhua rɨ́ꞌɨ tiratáꞌaca ɨ́ Dios neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej jaítzeꞌe niyen tíꞌixaxaꞌa seica jɨmeꞌe ɨ́ niuucari secaí naímiꞌi múꞌeen.  
\v 19 Neajta, netɨ́ꞌɨj huáꞌa jemi aꞌutéveeca aꞌɨ́mej ɨ́ mej eꞌetiújseꞌɨri teyujtaꞌa, nej ni niyen tíhuaꞌutáꞌitɨii, jaítzeꞌe pu naꞌaráanajche ineetzi nej eꞌehuauritɨéecan jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaateꞌen anxɨ́j niuucari jɨmeꞌe necaí nej niyen tiuꞌutaxáj tamuáamuataꞌa viꞌiraꞌa niuuca seɨ́j jɨmeꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ mej caí yaúꞌitɨe. 
\p  
\v 20 Neꞌihuaamuaꞌa, caxu chéꞌe siyen tíꞌimuajca matɨ́j ɨ́ tɨꞌɨríi, sino setáꞌaj siyen éeneꞌen seijreꞌe matɨ́j ɨ́ tɨꞌɨríi seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej caí aꞌij puaꞌa rɨcɨ. Setáꞌaj seajta siyen cheꞌatá senaꞌa tiúꞌumuaꞌati matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meri vaujsi.  
\v 21 Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi aꞌɨ́jna jetze ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta tɨjɨ́n: “Ayee nu tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin aꞌɨ́jna ɨ́ teɨtejraꞌa neꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej seica niuucari jɨ́n tíꞌixaxaꞌa. Aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan, aꞌɨ́ɨ mú tihuaꞌutáꞌixaateꞌesin. Mɨ majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ neteɨ́testemuaꞌa, camu naꞌaráꞌastijreꞌesin ineetzi.” 
\p  
\v 22 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej caí yaúꞌitɨe, capu ayén tíꞌivaɨreꞌe tɨ i tíhuaꞌutáꞌitɨii aꞌɨ́mej ɨ́ mej téꞌatzaahuateꞌe sino ayée pu tíꞌivaɨreꞌe huáꞌa jemi ɨ́ mej caí téꞌatzaahuateꞌe. 
\p  
\v 23 Jee xaa neꞌu, ayée pu tiꞌayajna. Casiꞌi, ¿aꞌiné tiꞌitɨ metiuꞌutaxájta ɨ́ seica ɨ́ mej caí téꞌatzaahuateꞌe, naꞌari ɨ́ seica ɨ́ mej caí rɨ́ꞌɨ mé titeumuámuaꞌaree tɨ puaꞌa aꞌuun maꞌuteárute aꞌu sej eꞌetiújseꞌɨri? Seajta múꞌeen, tɨ puaꞌa xaa siyen naímiꞌi tiꞌixáata xáꞌajuꞌun seica jɨmeꞌe ɨ́ niuucari ɨ́ mej caí yaúꞌitɨe, ¿aꞌiné tihuáꞌamitɨejteꞌe aꞌɨ́mej? ¿Ni qui siyen nuꞌu titeꞌeteújtɨmuaꞌiriꞌi? Jee xaa neꞌu. 
\p  
\v 24 Ajta, tɨ puaꞌa seɨ́j aꞌuun aꞌuteárute múꞌejmi jemi tɨ caí téꞌatzaahuateꞌe nusu tɨ caí múꞌejmi jetze ajtémeꞌecan, seajta múꞌeen, tɨ puaꞌa xaa naímiꞌi setiꞌixáata xáꞌajuꞌun ɨ́ Dios jetze meꞌecan, ayée pu tiraatámitɨejteꞌesin sej naímiꞌi ráꞌaxɨjteꞌen aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn ayén auteájturaa ɨ́ Dios jemi.  
\v 25 Aj puꞌi ayén huataseíjreꞌesin tɨ́j naꞌa tɨ ruꞌaꞌavaatacaꞌa u tzajtaꞌan. Ajta aꞌɨ́ɨn teáataꞌa, á eꞌerávaɨjtzi á chuaataꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu raaténajchi ɨ́ Dios, ajta ayén tiuꞌutaxájta yee tɨ Dios múꞌejmi jemi seijreꞌe. 
\s1 Mej mi naín jɨ́n miyen huárɨni aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe 
\p  
\v 26 ¿Aꞌiné senaꞌa si rɨni, neꞌihuaamuaꞌa? Setáꞌaj siyen huárɨni setɨ́j senaꞌa sej eꞌetiújseɨreꞌesin. Setáꞌaj naímiꞌi rɨ́ꞌɨ huaújruuren tiꞌitɨ jɨmeꞌe, tɨ puaꞌa seɨ́j tíꞌichuiicamɨꞌɨ, nusu seɨ́j tiꞌitɨ jɨ́n tihuáꞌitɨiramɨꞌɨ naꞌari tíꞌixajtamɨꞌɨ ɨ́ tɨ jetzen raateájtuaa ɨ́ Dios caꞌɨ́n seɨ́j niuucari jɨ́n tíꞌixajtamɨꞌɨ, naꞌari seɨj ayén raxɨ́ꞌeveꞌe tɨ tihuaúꞌixaateꞌen aꞌij tɨ huataújmuaꞌa ɨ́ niuucari tɨ raataxájtacaꞌa ɨ́ seɨj. Setáꞌaj siyen huárɨni sej rɨ́ꞌɨ huáꞌuruuren naíjmiꞌica. 
\p  
\v 27 Tɨ puaꞌa seica miyen raxɨ́ꞌeveꞌe mej seica niuucari jɨ́n tiuꞌutaxáj, michéꞌe miyen ꞌeeneꞌen mej huaꞌapua méꞌe naꞌari mej huaíca méꞌe. Michéꞌe miyen tiuꞌutaxáj seɨj majta seɨj. Ajta, chéꞌe seɨ́j ayén tihuaúꞌixaateꞌen aꞌij tɨ huataújmuaꞌa.  
\v 28 Ajta, tɨ puaꞌa caí méꞌe jaꞌatɨ tɨ ayén raayɨ́ꞌɨtɨ tɨ ayén tihuaúꞌixaateꞌen aꞌij tɨ huataújmuaꞌa, chéꞌe aꞌɨ́ɨn caí tíꞌixajta huáꞌa jemi ɨ́ mej eꞌetiújseꞌɨri. Chéꞌe aꞌɨ́ɨn ruseɨ́j tíꞌixajta ɨ́ ru jemi, ajta ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 29 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa, michéꞌe miyen éeneꞌen tíꞌixajta, mej huaꞌapua menaꞌa, naꞌari mej huaíca menaꞌa. Majta ɨ́ seica, michéꞌe miyen tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen aꞌij tɨ tiꞌixa ɨ́ seɨj.  
\v 30 Ajta, tɨ puaꞌa jíyeꞌitzi jɨ́n tiꞌitɨ raateájtuaani seɨ́j jemi, chéꞌe aꞌɨ́ɨn tɨ tiꞌixa ayén raatapuáꞌajta. 
\p  
\v 31 Ayee pu tíꞌirɨꞌɨri sej naímiꞌi Dios jetze meꞌecan tiuꞌutaxáj sej si tíhuaꞌutáꞌitɨii naíjmiꞌica, sej si seajta caꞌaníjraꞌa huaꞌutáꞌan.  
\v 32-33 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Dios jetze meꞌecan tíꞌixaxaꞌa, ayée pu ruxeꞌeveꞌe mej majta raayɨ́ꞌɨtɨhuaꞌan mej tiraaꞌíjcateꞌen ɨ́ ruxɨ́ejniuꞌuca huáꞌa jemi ɨ́ mej eꞌetiújseꞌɨri. Ayee pu ruxeꞌeveꞌe aꞌiné capu Dios chaꞌa naꞌa huáꞌaruuren mej mi caí xɨ́ꞌepɨꞌɨn ruruure sino aꞌɨ́ɨ pu huaꞌutépuaꞌajteꞌesin. 
\p Setáꞌaj siyen cheꞌatá senaꞌa huárɨni aꞌij mej meri tíꞌijrɨꞌɨre naíjmiꞌi ɨ́ seica ɨ́ mej eꞌetiújseꞌɨri ɨ́ Dios jemi.  
\v 34 Caxu huaꞌatáꞌacareꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ ꞌuuca, mej mi tíꞌixajta matɨ́ꞌɨj eꞌetiújseɨreꞌen u teyujtaꞌa. Capu aꞌij tíꞌirɨꞌɨri mej tíꞌixajta sino mej raꞌaráꞌastijreꞌen aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta.  
\v 35 Tɨ puaꞌa miyen raxɨ́ꞌeveꞌe mej tiꞌitɨ huámuaꞌaree, michéꞌe miyen tihuaꞌutaꞌíhuaꞌu ɨ́ rucɨ́naꞌastemuaꞌa ɨ́ ruche. Ayee pu xaa neꞌu, aꞌiné ayée pu tiuꞌutéviꞌirasteꞌe tɨ puaꞌa ꞌɨ́itaꞌa tíꞌixajta huáꞌa jemi ɨ́ mej eꞌetiújseꞌɨri u teyujtaꞌa. 
\p  
\v 36 ¿Aꞌii táꞌuj naꞌa? ¿Ni múꞌejmi jetze aꞌuvéꞌemej ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa ɨ́ Dios, naꞌari ayén naꞌa múꞌejmi jemi huatétuiihuacaꞌa? Capu xaa neꞌu.  
\v 37 Tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén tiráꞌamitɨejteꞌe ɨ́ ru jetze tɨ aꞌɨ́ɨ ruseɨ́j aꞌɨ́ɨn púꞌeen seɨ́j tɨ tíꞌixaxaꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan, naꞌari aꞌɨ́ɨn jetze araújcaꞌane ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, chéꞌe aꞌɨ́ɨn ayén ráamuaꞌati nej niyen neꞌɨ́jna jɨ́n tejáꞌamuayuꞌuseꞌe aꞌij tɨ aꞌɨ́ɨn tinaaꞌíjca ɨ́ tavástaraꞌa.  
\v 38 Tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨn jaꞌatɨ caí ayén ráamuaꞌati, caxu seajta múꞌeen siyen ráꞌastijre tɨ ꞌij ayén tihuáꞌucɨꞌɨti. 
\p  
\v 39 Aꞌɨ́j pu jɨ́n, neꞌihuaamuaꞌa, naa pu tíꞌixɨꞌepɨꞌɨn sej caꞌanín jɨ́n rahuauca sej Dios jetze meꞌecan tíꞌixajta. Seajta, setáꞌaj caí huáꞌijmɨijra ɨ́ mej seica niuucari jɨ́n tíꞌixajta.  
\v 40 Ayee puꞌu naꞌa, setɨ́j senaꞌa sej siyen rɨcɨ, setáꞌaj siyen xɨ́ꞌepɨꞌɨn éeneꞌecan jɨ́n rɨjca aꞌij tɨ tiraavíjteꞌe. 
\c 15  
\s1 Cɨríistuꞌu pu aꞌitáraa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite 
\p  
\v 1 Neajta nu niyen tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, neꞌihuaamuaꞌa, sej si raꞌutámuaꞌaree aꞌij nej éeneꞌen jɨ́n tejamuáꞌixaa neꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios jamuaꞌirátuaasin, ɨ́ sej seajta raꞌancuréꞌa, ɨ́ sej seajta seuj siyen jemin seijreꞌe.  
\v 2 Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n Dios amuaꞌirátuaasin tɨ puaꞌa seuj siyen ráꞌastijreꞌe aꞌij nej neri tejámuaatáꞌixaa. Naꞌari caí, capu tiꞌitɨj aꞌij tejáꞌamuavaɨreꞌe tɨ puaꞌa seɨcɨé senaꞌa tiráꞌantzaahua. 
\p  
\v 3 Ayee naꞌa, aꞌiné ayée nu cheꞌatá nenaꞌa aꞌamua jemi raateájtuaa neꞌɨ́jna ɨ́ nej neajta raꞌancuréꞌa ɨ́ tɨ jaítzeꞌe ruxeꞌeveꞌe tej ráamuaꞌaree tɨ aꞌɨ́ɨn Cɨríistuꞌu huamɨ́ꞌɨ ta jetze meꞌecan tɨ ij titaatáꞌuuniꞌi ɨ́ tej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi. Ayee pu téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze.  
\v 4 Matɨ́ꞌɨj nuꞌu raꞌaváꞌana, ajta, tɨ́ꞌɨj ayén teuuméꞌeca huaíca xɨcaj tzajtaꞌa, Dios pu ayén raꞌajjáj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite aꞌij tɨ téꞌeyuꞌusiꞌi ɨ́ yuꞌuxari jetze. 
\p  
\v 5 Aj pu ꞌi aꞌɨ́jna jemi huataseíjre ɨ́ Pedro, ajta áꞌiyen huáꞌa jemi ɨ́ mej tamuáamuataꞌa japuan seɨj aráꞌase.  
\v 6 Ajta áꞌiyen aꞌɨ́mej jemi huataseíjre ɨ́ mej miyen aꞌaráꞌase aꞌachú cumu anxɨ́j ciento japuan cɨ́j caj matɨ́ꞌɨj naíjmiꞌi u eꞌetiújseɨreꞌecaꞌa. Maúcheꞌe mú muꞌíi ruuri, majta seica, meri huácuii. 
\p  
\v 7 Tɨꞌɨquí ajta aꞌɨ́jna jemi huataseíjre ɨ́ Jacobo, ajta áꞌiyen naíjmiꞌica jemi ɨ́ tɨ huaꞌantíhuau. 
\p  
\v 8-9 Ajta, neetzi jemi puꞌuqui teꞌentipuáꞌajte tɨ ayén huataseíjre. Tij ayée nu huanúꞌihuacaꞌa matɨ́ꞌɨj caí xɨ nechúꞌeveꞌecaꞌa, aꞌiné nee nu neꞌɨ́n púꞌeen ɨ́ tɨ jaítzeꞌe cɨ́lieeneꞌen jɨ́n tiꞌitéjvee huáꞌa jemi tɨ Dios huaꞌantíhuau. Jee xaa neꞌu, capu ayén tiraavíjteꞌe nej niyen raataxáj yee nee nu huáꞌa jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́mej ɨ́ tɨ Dios huaꞌantíhuau, aꞌiné nee nu huápɨꞌɨ aꞌij puaꞌa huáꞌuruu aꞌɨ́mej ɨ́ mej eꞌetiújseꞌɨrihuaꞌa mej mi raaténajche ɨ́ Dios. 
\p  
\v 10 Mɨ ajta Dios, aꞌɨ́ɨ pu rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌa. Aꞌɨ́j nu jɨ́n nee nu neꞌɨ́n púꞌeen seɨ́j tɨ Dios naꞌantíhuau. Ajta jéꞌecan pu huápɨꞌɨ tiuꞌutévaɨ tɨ aꞌɨ́ɨn ayén rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌa aꞌiné jaítzeꞌe nu caꞌanín jɨ́n tiuꞌumuárɨej mecaí ɨ́ seica. Mɨ ajta, Dios pu aꞌɨ́ɨn púꞌeeneꞌe tɨ caꞌaníjraꞌa naatáꞌa. Canu neseɨ́j nenaꞌa tiuꞌumuárɨej.  
\v 11 Capu amɨ́n aꞌij. Capu jetzen ruxeꞌeveꞌe tɨ puaꞌa aꞌɨ́ɨme mé tiuꞌumuárɨej nusu inee. Naímiꞌi tu tiyen cheꞌatá tenaꞌa tihuáꞌixaateꞌe. Seajta múꞌeen, ayée xu cheꞌatá senaꞌa téꞌantzaahua. 
\s1 Matɨ́ꞌɨj aꞌitajúꞌun ɨ́ mɨꞌɨchite 
\p  
\v 12 Ajta, tɨ puaꞌa teri tiyen tejamuáꞌixaa tɨ Dios raꞌajjáj ɨ́ Cɨríistuꞌu huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite, ¿aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe miyen tiꞌixáata muáꞌayeꞌi seica, ɨ́ mej aꞌamua jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej nuꞌu caí chéꞌe huatarújsin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meri huácuii? 
\p  
\v 13 Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe. Tɨ puaꞌa ayén mecaí chéꞌe huatarún aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meri huácuii, capu ajta Dios raꞌajjáj ɨ́ Cɨríistuꞌu huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite.  
\v 14 Ajta, tɨ puaꞌa Dios caí raꞌajjáj ɨ́ Cɨríistuꞌu, capu tiꞌitɨ vaɨreꞌe ɨ́ tej teri tejamuáꞌixaa, ajta capu tiꞌitɨj vaɨreꞌe sej siyen téꞌatzaahuateꞌe.  
\v 15 Ajta, ayée pu téꞌeme tej tíꞌihuaꞌitaca tenaꞌa teꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tej jɨ́n tiuꞌutaxájtacaꞌa teꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ Dios, aꞌiné tuꞌuri tiyen raataxájtacaꞌa yee: “Aꞌɨ́ɨ pu raꞌajjáj ɨ́ Cɨríistuꞌu huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite.” Mɨ ajta caí capu, tɨ puaꞌa mecaí chéꞌe huatarún ɨ́ mej meri huácuii. Jee xaa neꞌu, tɨ puaꞌa ayén ꞌeen matɨ́j seica tíꞌixaxaꞌa, capu Dios ayén raꞌajjáj. 
\p  
\v 16 Ayee puꞌu, tɨ puaꞌa Dios caí huaꞌajájpuaxɨꞌɨ aꞌɨ́mej ɨ́ mej meri huácuii, ayée pu huataújmuaꞌa tɨ caí Dios ajta raꞌajjáj ɨ́ Cɨríistuꞌu.  
\v 17 Tɨ puaꞌa caí raꞌajjáj aꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu, capu tiꞌitɨj vaɨreꞌe sej siyen téꞌatzaahuateꞌe. Ajta, tɨ puaꞌa caí raꞌajjáj, capu ayén aꞌamua japua huaniú ɨ́ sej jɨ́n auteájturaa ɨ́ Dios jemi.  
\v 18 Ajta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej miyen téꞌatzaahuateꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu jemi muáacuii, muꞌuri áꞌuvej.  
\v 19 Tɨ puaꞌa ayée naꞌa auj titaatévaꞌɨri tej teuj iꞌirúuri tej tiyen ráꞌatzaahuateꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu, jaítzeꞌe pu aꞌij puaꞌa tíꞌitaruure tɨ caí aꞌij tihuáꞌaruure naíjmiꞌica aꞌɨ́mej ɨ́ seica ɨ́ mej yen japuan seijreꞌe ɨ́ chaanaca. 
\p  
\v 20 Mɨ ajta xaa, ayée pu tiꞌayajna tɨ Cɨríistuꞌu aꞌitáraa huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite. Aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ taꞌanáayeijxɨ ɨ́ tej jɨ́n ramuaꞌaree mej majta huatarújsin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meri huácuii. 
\p  
\v 21 Ayee puꞌu naꞌa, aꞌiné ayée pu tihuáꞌacɨꞌɨti ɨ́ teɨte mej miyen huácuiꞌini meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ seɨ́j naꞌa ɨ́ teáataꞌa ayén auteájturaa ɨ́ Dios jemi, ayée pu cheꞌatá naꞌa tihuáꞌacɨꞌɨti mej huatarún meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ ajta seɨ́j naꞌa ɨ́ teáataꞌa huatarúj huáꞌa tzajtaꞌa ɨ́ mɨꞌɨchite.  
\v 22 Aꞌiné naímiꞌi mú miyen cuiꞌica meꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn Adán auteájturaa ɨ́ Dios jemi, ayée mú cheꞌatá menaꞌa huatarújsin meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej meꞌɨ́jna jetze ajtémeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu. 
\p  
\v 23 Mɨ ajta, ayée pu tihuáꞌacɨꞌɨti aꞌij tɨ tíhuaꞌuxɨ́ꞌepɨꞌɨntariꞌiriꞌi ɨ́ xɨcáaraꞌan jetze tɨ ayén tiraavíjteꞌe. Amuacaí pu huatarúj aꞌɨ́jna ɨ́ Cɨríistuꞌu. Ajta áꞌiyen, tɨ́ꞌɨj yé uvéꞌenen, aꞌɨ́ɨme mú huatarújsin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Cɨríistuꞌu jetze ajtémeꞌecan.  
\v 24 Aj pu ꞌi nain teꞌentipuáꞌajte. Amuacaí pu Cɨríistuꞌu aꞌɨ́mej antipuáꞌajteꞌesin matɨ́j menaꞌa títetéꞌuꞌupuꞌu, ajta aꞌɨ́mej ɨ́ mej tiꞌitɨj jɨ́n antiújmuaꞌaree. Aj puꞌi xaa tiuꞌutátuiireꞌesin ɨ́ Dios jemi tɨ́j naꞌa aꞌɨ́ɨn tɨ jɨ́n antiújmuaꞌareerecaꞌa. 
\p  
\v 25 Ayee puꞌu, aꞌiné ayée pu ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn Cɨríistuꞌu ayén tiuꞌitaꞌáijta ajta naꞌa caí huaꞌutémuaꞌitɨn matɨ́j menaꞌa puaꞌamé mej rájchaꞌɨɨreꞌe.  
\v 26 Ajta ɨ́ tɨ jɨ́n teꞌentipuáꞌajte tɨ raatémuaꞌitɨn ɨ́ tɨ rájchaꞌɨɨreꞌe, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ jɨ́n úꞌumɨꞌɨni.  
\v 27 Ajta, tɨ́ꞌɨj ayén tiꞌixa tɨ nuꞌu aꞌɨ́ɨn nain tiuꞌutéemuaꞌitɨ, capu xaa neꞌu ayén huataújmuaꞌa tɨ aꞌɨ́ɨn ajta raatémuaꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ Dios tɨ ayén raatáꞌa tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌareere. 
\p  
\v 28 Tɨ́ꞌɨj tiuꞌutémuaꞌitɨn nain tɨ́j naꞌa tɨ íiyen tíꞌiseijreꞌe, ajta júteꞌe tɨ tejéꞌeseijreꞌe, aꞌɨ́jna tɨ iꞌi yaujraꞌan púꞌeen ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu ruseɨ́j huataújtuaasin aꞌɨ́jna jemi ɨ́ Dios tɨ nain jɨ́n antiújmuaꞌaree, matɨ́j menaꞌa puaꞌamé ɨ́ mej íiyen seijreꞌe chaanaca japua, ajta u ta japua. 
\p  
\v 29 Tɨ puaꞌa pɨ́ naꞌa ayén seɨcɨé éeneꞌen, ¿aꞌij tɨ huateújmuaꞌatiicheꞌe mej miyen tíꞌijrɨꞌɨre ɨ́ teɨte mej huámuaɨꞌɨvijhua aꞌɨ́mej jetze meꞌecan ɨ́ mej meri huácuii? Tɨ puaꞌa mecaí chéꞌe miyen huatarún ɨ́ mej meri huácuii, ¿aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe miyen huáꞌaniuucajtzeꞌe rumuaɨꞌɨhuaca? 
\p  
\v 30 Teajta iteen, ¿aꞌiné ꞌeen jɨmeꞌe tiyen áꞌatacaꞌane tɨ́j naꞌa tej tiyen huácuiꞌini puaíjtzi jɨmeꞌe? 
\p  
\v 31 Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe tzáahuatiꞌiraꞌa jɨmeꞌe neꞌɨ́jna jɨmeꞌe nej ahuántzaahuateꞌen múꞌejmi jɨmeꞌe ɨ́ Cɨríistuꞌu jemi, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ajta tavástaraꞌa púꞌeen. Tɨ́ꞌɨj pɨ́ naꞌa nain xɨcaj tzajtaꞌa, ayée pu tináꞌamitɨejteꞌe ineetzi nej neri mɨꞌɨmɨca.  
\v 32 Tɨ puaꞌa mecaí huatarún ɨ́ mej meri huácuii, ¿aꞌiné tiꞌitɨj tineetévaꞌɨri nej niyen teáataꞌa púꞌeen, tɨ puaꞌa niyen huaténeꞌuseꞌen huáꞌa jamuan ɨ́ tiꞌitén aꞌujna jáꞌahuaꞌa u Éfeso? 
\p Ayee mú xaa tíꞌixaxaꞌa tɨjɨ́n: “Tichéꞌe yee tiúꞌucuaꞌani, teajta tiꞌitɨ antiyéꞌen, aꞌiné ruijmuaꞌa tu cuiꞌini.” 
\p  
\v 33 Caxu ratáꞌacareꞌen tɨ jaꞌatɨ áꞌamuacuanamua tiꞌitɨj jɨmeꞌe. Casiꞌi, aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej aꞌij puaꞌa titetiújchaꞌɨɨ, ayée mú nuꞌu aꞌij puaꞌa caꞌaníjraꞌa huaꞌatáꞌaca ɨ́ mej rɨ́ꞌɨ titetiújchaꞌɨɨ mej mi majta miyen cheꞌatá menaꞌa aꞌij puaꞌa huárɨni. 
\p  
\v 34 Setáꞌaj seajtáhuaꞌa rɨ́ꞌɨ mé titeumuámuaꞌareꞌen, setáꞌaj seajta raatapuáꞌajta ɨ́ sej jɨ́n atéꞌɨtzeaara ɨ́ Dios jemi. Camu tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n ramuaꞌate ɨ́ Dios seica ɨ́ mej aꞌamua jetze ajtémeꞌecan. Ayee nu ꞌeen jɨ́n tejáꞌamuaꞌixaateꞌe nej ni amuaatatéviꞌirasteꞌen. 
\s1 Aꞌij mej seíireꞌe muáꞌajuꞌu matɨ́ꞌɨj huatarún ɨ́ mɨꞌɨchite 
\p  
\v 35 Mɨ ajta, tɨ puaꞌa jaꞌatɨ ayén tiuꞌutaꞌíhuaꞌu tɨjɨ́n: “¿Aꞌiné yeꞌí tíꞌirɨꞌɨri mej huatarún ɨ́ mɨꞌɨchite? ¿Tiꞌitájni téviraꞌan jɨ́n miyen seíireꞌe muáꞌajuꞌu?” 
\p  
\v 36 Mɨ neajta inee, ayée nu tiraatáꞌixaateꞌesin yee, mɨ pej caí mé úumuaꞌaree. Aꞌɨjna ɨ́ jatzi pej raahuáste, capu ajnéjsin tɨ puaꞌa caí amuacaí aꞌutátziꞌite.  
\v 37 Patɨ́ꞌɨj tíꞌihuasteꞌe, capej peꞌɨ́jna huasteꞌe ɨ́ cɨyej tɨ ajnéjsin sino aꞌɨ́j pej huasteꞌen ɨ́ jatzi tɨ puaꞌa tiꞌitɨ triigu nusu tiꞌitɨ seica.  
\v 38 Ajta aꞌɨ́ɨn ɨ́ Dios, aꞌɨ́ɨ pu ayén ratáꞌaca ɨ́ cɨ́yeꞌaraꞌan aꞌij tɨ ari tiraaxɨ́ꞌepɨꞌɨntariꞌiriꞌi, seɨj ajta seɨj ɨ́ jatzi. 
\p  
\v 39 Ajta, capu ruxɨ́ꞌej naꞌa ꞌeen ɨ́ huaꞌiraꞌa. Seɨ́j pu seɨcɨé éeneꞌe téhuaꞌiraꞌa ɨ́ teáataꞌa. Ajta seɨcɨé mú éeneꞌen téhuaꞌiraꞌa ɨ́ yeꞌemuaate. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ pinaꞌase, aꞌɨ́ɨ mú majta seɨcɨé éeneꞌen téhuaꞌiraꞌa. Aꞌɨ́ɨ mú majta ɨ́ huaꞌité, seɨcɨé mú majta éeneꞌen téhuaꞌiraꞌa. 
\p  
\v 40 Ajta tɨ júteꞌe tíꞌiseijreꞌe, ajta tɨ íiyen tíꞌiseijreꞌe chaanaca japua, capu ruxɨ́ꞌej naꞌa tíꞌeen. Ajta, seɨ́j pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ naa tihuáꞌaseijrateꞌe aꞌɨ́jna tɨ júteꞌe tíꞌiseijreꞌe. Ajta seɨ́j pu ajta aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ naa tihuáꞌaseijrateꞌe aꞌɨ́jna tɨ tíꞌiseijreꞌe íiyen chaanaca japua.  
\v 41 Aꞌɨjna ɨ́ xɨcaj, aꞌɨ́ɨ pu seɨ́j aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ naa tihuáꞌaseijrateꞌe. Ajta ɨ́ máxcɨraꞌi, capu ruxɨ́ꞌej naꞌa ayén tihuáꞌaseijrateꞌe. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ xuꞌuraꞌave, camu majta ruxɨ́ꞌej menaꞌa miyen ꞌeen. 
\p  
\v 42 Ayee pu cheꞌatá naꞌa éeneꞌen tíꞌiseijreꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ mej huatarújsin aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej meri huácuii. Aꞌɨjna ɨ́ téviraꞌan tɨ huanúꞌihuacaꞌa, aꞌɨ́ɨ pu áꞌapuaꞌaren. Ajta aꞌɨ́ɨn tɨ Dios raꞌajjájsin, capu chéꞌe jaꞌanáj áꞌapuaꞌaren aꞌɨ́jna.  
\v 43 Aꞌɨjna téviraꞌan, ayée pu huanúꞌihuacaꞌa mej caí rɨ́ꞌɨ tiratáꞌacareꞌen. Ajta, tɨ́ꞌɨj Dios raꞌajján, aꞌɨ́ɨ pu temuaꞌa naa rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌasin. Tɨ́ꞌɨj huanúꞌihua aꞌɨ́jna ɨ́ téviraꞌan, capu aꞌatzu rucaꞌané. Ajta, tɨ́ꞌɨj Dios raꞌajján, aꞌɨ́ɨ pu rumuárɨꞌeriꞌireꞌaraꞌan jɨ́n raꞌajjájsin. 
\p  
\v 44 Ayee pu éeneꞌen nuꞌihuan tɨ ij teꞌutáviicuaꞌi íiyen chaanaca japua. Ajta, ayée pu éeneꞌen raꞌajjájsin tɨ ij ayén jetzen araújcaꞌanen ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. Tɨ puaꞌa ayén seijreꞌe ɨ́ téviraꞌan tɨ ayén teꞌutáviicuaꞌi íiyen chaanaca japua, ajta pu ayén cheꞌatá naꞌa seijreꞌe ɨ́ téviraꞌan tɨ jetzen araújcaꞌanen ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios. 
\p  
\v 45 Jee xaa neꞌu, ayée pu téꞌeyuꞌusiꞌi tɨjɨ́n: “Aꞌɨjna ɨ́ tevi, aꞌɨ́jna ɨ́ Adán tɨ amuacaí huataseíjre, aꞌɨ́ɨ pu ayén éeneꞌen ruuri huateájturaa.” Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ tevi, aꞌɨ́jna tɨ ajta Adán pɨ́rɨcɨ ɨ́ tuꞌuvéꞌeteajtɨ, ayée pu éeneꞌen huateájturaa xɨéjniuꞌucari tɨ ayej aꞌuj tihuaꞌatáꞌaca mej miyen ruuri muáꞌaraꞌani. 
\p  
\v 46 Capu amuacaí huataseíjre aꞌɨ́jna tɨ jetzen araújcaꞌanen ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, sino aꞌɨ́jna tɨ ruseɨ́j teꞌutáviicuaꞌi íiyen chaanaca japua. Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn ayén huataseíjreꞌen, aj pu xaa huataseíjreꞌesin aꞌɨ́jna tɨ aꞌɨ́ɨn xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan jetze araújcaꞌanen.  
\v 47 Ajta, aꞌɨ́ɨn ɨ́ teáataꞌa, ɨ́ tɨ amuacaí huataseíjre, aꞌɨ́ɨ pu chuej jɨ́n huatétaavijhuacaꞌa. Aꞌɨ́j pu jɨ́n, íiyen mej chuej japua meꞌecan. Ajta ɨ́ teáataꞌa, ɨ́ tɨ huaꞌapua tɨ huanéj, aꞌɨ́ɨ pu júteꞌe éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 48 Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej yen japuan huachéjme íiyen chaanaca japua, ayée mú ꞌeen tɨ́j ajta ꞌeen ɨ́ tevi tɨ chuej japua meꞌecan. Majta aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej jetzen ajtémeꞌecan aꞌɨ́jna tɨ júteꞌe éꞌemeꞌecan, ayée mú majta ꞌeen tɨ́j ꞌeen aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ.  
\v 49 Aꞌij tej teri tiyen ꞌeen téviraꞌan jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ tevi tɨ chuej japua meꞌecan, ayée tu cheꞌatá tenaꞌa éeneꞌe táꞌajuꞌun téviraꞌan jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ tevi tɨ júteꞌe éꞌemeꞌecan. 
\p  
\v 50 Ayee nu tejáꞌamuaꞌixaateꞌe, neꞌihuaamuaꞌa. Capu rɨꞌɨrí tɨ aꞌuun aꞌuteárute aꞌu tɨ Dios tejéꞌaijta jaꞌatɨ tɨ naꞌa tɨ auj ayén seijreꞌe téviraꞌan jɨmeꞌe aꞌɨ́jna ɨ́ tevi tɨ chuej japua meꞌecan. Ajta, aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ tɨ áꞌapuaꞌaren, capu rɨꞌɨrí tɨ ayén tiráacɨꞌɨti aꞌɨ́jna tɨ caí jaꞌanáj áꞌapuaꞌaren. 
\p  
\v 51 Xáanamuajriꞌi múꞌeen, aꞌiné ayée nu tejámuaatáꞌixaateꞌesin tiꞌitɨj jɨmeꞌe tɨ rúꞌavaatacaꞌa ɨ́ Dios jemi. Catu naímiꞌi cuiꞌini, sino Dios pu naíjmiꞌica seɨcɨé taruuren itejmi.  
\v 52-53 Ayee pu téꞌeme aꞌɨ́jna xɨcáaraꞌa tɨ jetzen huatánamuajreꞌen ɨ́ trompeeta tɨ jɨ́meꞌen nain teꞌentipuáꞌajte. Tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn tɨ ta japua tíꞌivaɨreꞌe ucáajijhua ɨ́ trompeeta jetze, aj puꞌi ayén seíireꞌe aꞌame tɨ́ꞌɨj mej huatémaxcavaꞌaxɨꞌɨn jíyeꞌitzi jɨmeꞌe. Aj puꞌi Dios huaꞌajjájpuaxɨꞌɨsin aꞌɨ́mej ɨ́ mej meri huácuii mej mi caí chéꞌe jaꞌanáj auupuáꞌare. Teajta iteen, seɨcɨé tu huatétaruurejsin, aꞌiné ayée pu ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn tɨ áꞌapuaꞌaren ayén seɨcɨé huaújruuren tɨ ij caí chéꞌe auupuáꞌare. Ajta ayén ruxeꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn tɨ mɨꞌɨni, ajta ayén seɨcɨé huaújruuren tɨ ij caí chéꞌe huámɨꞌɨni. 
\p  
\v 54 Tɨ́ꞌɨj seɨcɨé huaújruuren aꞌɨ́jna tɨ áꞌapuaꞌaren tɨ ij caí chéꞌe auupuáꞌare, ajta tɨ́ꞌɨj ari seɨcɨé huaújruu aꞌɨ́jna tɨ mɨꞌɨníicheꞌe tɨ ij caí chéꞌe huámɨꞌɨni, aj pu xaa ayén tejaꞌuréꞌenejsin aꞌij tɨ amuacaí téꞌeyuꞌusiꞌihuacaꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari tɨ jɨ́meꞌen raxa yee: “Nain pu hui jɨ́n raatéemuaꞌitɨ aꞌɨ́jna ɨ́ tɨ huáꞌacuiꞌica.  
\v 55 Mɨ pej huáꞌacuiꞌica, ¿aꞌuné aꞌij ꞌeen ɨ́ pej jɨ́n huaꞌutéemuaꞌitɨ? Capu méꞌe éꞌeseijreꞌe xaa neꞌu.” Ajta ayén tɨjɨ́n: “Mɨ pej jɨ́n tihuaꞌupuaíj, ¿aꞌuné aꞌij ꞌeen? Capu xaa neꞌu méꞌe jáꞌahuaꞌa.” 
\p  
\v 56 Ajta aꞌɨ́jna tɨ jɨ́n tihuáꞌapuaijteꞌe aꞌɨ́jna tɨ ajta huáꞌacuiꞌica, aꞌii pu aꞌɨ́jna jetze araújcaꞌanen ɨ́ mej jɨ́n atéꞌɨtzeaara ɨ́ Dios jemi. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ niuucari ɨ́ mej jɨ́n tíꞌaijta, aꞌii pu aꞌɨ́ɨn púꞌeen tɨ caꞌaníjraꞌa huaꞌatáꞌaca mej mi miyen autéꞌɨtzeꞌaraꞌan ɨ́ Dios jemi. 
\p  
\v 57 Mɨ ajta, tichéꞌe tiyen rɨ́ꞌɨ tiratáꞌacareꞌen teꞌɨ́jna ɨ́ Dios tɨ ayén titatáꞌaca tej tiyen tiuꞌutémuaꞌitɨn teꞌɨ́jna jɨmeꞌe tej jetzen ajtémeꞌecan ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌu púꞌeen. 
\p  
\v 58 Aꞌɨ́j xu jɨ́n siyen huárɨni, neꞌihuaamuaꞌa, mɨ nej jáꞌamuaxeꞌeveꞌe huápɨꞌɨ. Setáꞌaj rɨ́ꞌɨ tíꞌiteseijreꞌe jaꞌanáj tɨ naꞌa, setáꞌaj seajta teꞌutáviicuaꞌi tɨ ij caí jaꞌatɨ amuáꞌariꞌi ɨ́ áꞌamuamuaꞌatziiraꞌa. Setáꞌaj seajta aꞌujcaꞌanéecan jɨ́n tiuꞌumuárɨꞌen ɨ́ tavástaraꞌa jemi jaꞌanáj tɨ naꞌa, aꞌiné xuꞌuri ramuaꞌaree tɨ jéꞌecan huápɨꞌɨ tejámuatévaꞌɨri. Caxu huáapuaꞌa senaꞌa tíꞌimuarɨꞌe tavástaraꞌa jetze meꞌecan. 
\c 16  
\s1 Jɨ́meꞌen ɨ́ tumin ɨ́ mej huáꞌuhuaviiriꞌi huáꞌa jɨmeꞌe ɨ́ ruꞌihuaamuaꞌa 
\p  
\v 1 Jɨ́meꞌen ɨ́ tumin sej raseɨreꞌe sej si jɨ́n huaꞌutévaɨreꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jemi seijreꞌe, ayée nu cheꞌatá nenaꞌa tejáꞌamuaꞌíjcateꞌe aꞌij nej neri tihuaꞌuꞌíjca aꞌɨ́mej ɨ́ mej eꞌetiújseꞌɨri nainjapua u Galacia. 
\p  
\v 2 Ayee xu huárɨni seɨj seajta seɨj, aꞌɨ́jna xɨcáaraꞌa tɨ jetzen teꞌuteꞌitɨén ɨ́ itɨeeri. Chéꞌe seɨ́j ayén raꞌajtáꞌan ɨ́ ruche aꞌachú tɨ caj tíꞌixeꞌeviꞌiraꞌa, tɨ puaꞌa Dios raatáꞌa jeíhua nusu cɨ́j naꞌa. Chéꞌe aꞌɨ́ɨn rájseɨreꞌen tɨ́j naꞌa seɨ́j itɨeeri tɨ ij caí chéꞌe ayén ruxeꞌeveꞌe sej rajséꞌɨrihuaꞌan aꞌájna netɨ́ꞌɨj neꞌuun aꞌatanén.  
\v 3 Netɨ́ꞌɨj neꞌuun eꞌaráꞌasti, aj nu ni niyen huaꞌuréꞌepijteꞌesin ɨ́ yuꞌuxari aꞌɨ́mej ɨ́ sej huaꞌantíhuau mej mi meꞌɨ́jna jɨ́n majta raꞌanúꞌan aꞌujna u Jerusalén ɨ́ sej seri rájseɨj sej huaꞌutapuaíjveꞌesin.  
\v 4 Tɨ puaꞌa ajta ayén tináꞌamitɨejteꞌe tɨ ayén titaatévaꞌɨri nej neajta neꞌuun áꞌumeꞌen, aꞌɨ́ɨ mú majta áꞌujuꞌu muáꞌajuꞌu neetzi jamuan. 
\s1 Aꞌij tɨ nuꞌu huárɨni tɨ́ꞌij aꞌuun áꞌumeꞌen seɨ́j chuéjraꞌa japua 
\p  
\v 5 Netɨ́ꞌɨj neꞌuun amuacaí aꞌatanén u Macedonia, aj nu ni amúumuaarin. Mɨ neajta inee, nauj miꞌi neꞌuun u aꞌatanén u Macedonia.  
\v 6 Tij necaí aꞌatzu múꞌejmi jemi áꞌateeri, naꞌari niyen áꞌateeviꞌin tɨ́j naꞌa tɨ huáseeviꞌi aꞌame sej si siyen naatévaɨreꞌe seꞌɨ́jna jɨmeꞌe aꞌu tɨ naꞌa nej áꞌume.  
\v 7 Canu niyen raxɨ́ꞌeveꞌe nej íjii nenaꞌa amuaaséij nej ni aꞌatzu nenaꞌa amuáamuaare, sino ayée nu raxɨ́ꞌeveꞌe nej ni áꞌateeviꞌin nej neꞌuun áꞌucatii múꞌejmi jemi, tɨ puaꞌa ayén tinetáꞌacareꞌen ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 8-9 Mɨ neajta inee, aꞌúu nu aꞌutevée naꞌame neꞌújna u Éfeso ajta naꞌa caí tejaꞌuréꞌenen aꞌájna matɨ́ꞌɨj tíꞌiyeste meꞌɨ́jna jɨmeꞌe taꞌaráahuaꞌapua tɨ aráꞌase i itɨeeri. Jee xaa, ayée nu huárɨni aꞌiné naa pu tináavaɨ aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ nej tíꞌimuarɨꞌe nej ni jeíhua huápɨꞌɨ raatévaɨreꞌen ɨ́ tavástaraꞌa. Capu amɨ́n aꞌij mej jeíhua néjchaꞌɨɨreꞌe. 
\p  
\v 10 Ajta, tɨ́ꞌɨj aꞌuun aꞌatanén aꞌɨ́jna ɨ́ Timoteo, setáꞌaj rɨ́ꞌɨ tirájchaꞌɨɨca temuaꞌa naa, aꞌiné aꞌɨ́ɨ pu ayén cheꞌatá naꞌa tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ tavástaraꞌa jemi netɨ́j inee.  
\v 11 Chéꞌe caí jaꞌatɨ raxɨéehuata. Tɨ́ꞌɨj ajtahuaꞌa u aꞌarájraꞌani, setáꞌaj raatáꞌan tɨ́j naꞌa tɨ ayén ruxeꞌeveꞌe tɨ ij ajtahuaꞌa yé raꞌasti neetzi jemi. Ayee nu rachúꞌeveꞌe tɨ aꞌɨ́ɨn yé huácatii huáꞌa jamuan ɨ́ seica ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa. 
\p  
\v 12 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ taꞌihuaaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Apolos, jéꞌecan nu caꞌaníjraꞌa raatáꞌacareꞌe náꞌayeꞌi tɨ múꞌejmi jemi aꞌatanén huáꞌa jamuan ɨ́ seica ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa. Mɨ ajta aꞌɨ́ɨn, capu áꞌuyeꞌimɨꞌɨ jáꞌaraa. Aj pu nuꞌu aꞌuun aꞌatanéjsin múꞌejmi jemi tɨ́ꞌɨj huatácɨꞌɨpéeca. 
\s1 Ɨ́ niuucari tɨ jɨ́n raꞌantipuáꞌajte 
\p  
\v 13 Rɨ́ꞌɨ xuꞌu múꞌeen. Setáꞌaj rɨ́ꞌɨ tíꞌiteseijreꞌe seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej ráꞌastijreꞌe ɨ́ tavástaraꞌa. Setáꞌaj seajta huateújcaꞌanen ɨ́ ru tzajtaꞌa. Setáꞌaj seajta araújcaꞌanen seꞌɨ́jna jetze ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios sej si teꞌutáviicuaꞌi.  
\v 14 Setɨ́j senaꞌa sej siyen rɨcɨ, setáꞌaj siyen rɨjca seꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej huaújxeꞌeveꞌen. 
\p  
\v 15-16 Xuꞌuri ramuaꞌaree aꞌii mú aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ mej amuacaí huataújtuiiriꞌi ɨ́ tavástaraꞌa jemi ayujna Acaya aꞌɨ́ɨme ɨ́ teɨtestemuaꞌameꞌen aꞌɨ́jna ɨ́ Estéfanas. Aꞌɨ́ɨ mú majta meri meꞌɨ́jna jɨ́n autéjhuii mej huaꞌutévaɨreꞌen aꞌɨ́mej ɨ́ mej Dios jetze ajtémeꞌecan. Ayee nu caꞌaníjraꞌa amuaatáꞌaca, neꞌihuaamuaꞌa, sej si huáꞌatzaahuateꞌe aꞌɨ́mej, seajta naíjmiꞌica ɨ́ teɨte ɨ́ mej miyen cheꞌatá menaꞌa tíꞌimuarɨꞌe tetɨ́j iteen, ɨ́ mej majta tzáahuatiꞌiraꞌa jɨ́n tíꞌivaɨreꞌe ɨ́ tavástaraꞌa jetze meꞌecan. 
\p  
\v 17 Nee nu xaa huatántemuaꞌave matɨ́ꞌɨj yé raꞌáa, aꞌɨ́jna ɨ́ Estéfanas jamuan aꞌɨ́jna ɨ́ Fortunato, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Acaico. Aꞌɨ́ɨ mú xaa rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌa meꞌɨ́jna jɨmeꞌe mej yé náamuaarecaꞌa múꞌejmi jetze meꞌecan tɨ ij caí tiꞌitɨ náꞌaturaateꞌe.  
\v 18 Aꞌɨ́ɨ mú rɨ́ꞌɨ tinaatáꞌa yú ne tzajtaꞌa. Majta mú rɨ́ꞌɨ amuaatáꞌasin múꞌejmi ɨ́ aꞌamua tzajtaꞌa. Ayee pu tiúꞌujxeꞌeveꞌe sej rɨ́ꞌɨ tihuaꞌutáꞌan naíjmiꞌica ɨ́ teteca mej miyen ꞌeen matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej huaíca. 
\p  
\v 19 Yé mú áꞌamuateujteꞌe aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej eꞌetiújseꞌɨri huaꞌatéyujtaꞌa tɨ aꞌu tɨ seijreꞌe tɨ́j naꞌa tɨ aꞌu tɨ huatacáꞌa íiye Asia. Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Aquila, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Priscila, aꞌɨ́ɨ mú temuaꞌa naa áꞌamuateujteꞌe niuucajtzeꞌen ɨ́ tavástaraꞌa. Ayee mú cheꞌatá menaꞌa yé áꞌamuateujteꞌe naíjmiꞌi ɨ́ mej eꞌetiújseꞌɨri aꞌu mej éꞌeche aꞌɨ́jna ɨ́ Aquila, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Priscila.  
\v 20 Naímiꞌi ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa ɨ́ mej yé huateí, aꞌɨ́ɨ mú majta áꞌamuateujteꞌe. Setáꞌaj huaújteujteꞌen temuaꞌa naa, xuꞌiteújpɨꞌɨtzeꞌaxɨꞌɨ niuucajtzeꞌen ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 21 Neajta inee, i nej Pablo púꞌeen, nemuajcaꞌa nu jɨ́n tejáꞌamuayuꞌuseꞌe nej ni neajta amuaatateujteꞌen. 
\p  
\v 22 Tɨ puaꞌa jaꞌatɨ caí raxɨ́ꞌeveꞌe ɨ́ tavástaraꞌa, chéꞌe ayén puaíjtzi ráacɨꞌɨti. Chéꞌe yé uvéꞌenen ɨ́ tavástaraꞌa. 
\p  
\v 23 Chéꞌe aꞌɨ́ɨn tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús, chéꞌe aꞌɨ́ɨn rɨ́ꞌɨ tejamuatáꞌacareꞌen.  
\v 24 Jéihua nu neajta jáꞌamuaxeꞌeveꞌe neꞌɨ́jna jɨmeꞌe sej seajta seꞌɨ́jna jetze ajtémeꞌecan ɨ́ tavástaraꞌa, aꞌɨ́jna ɨ́ Jesús. Yee puꞌu, chéꞌe ayén tejaꞌuréꞌenen.