\id MRK - Akoose 
\h Makɔsɛ 
\toc1 Nkalaŋ ḿ bwâm ḿme Yesuɛ ngáne Makɔsɛ átélé 
\toc2 Makɔsɛ 
\toc3 Mak 
\mt2 Nkalaŋ ḿ bwâm ḿme Yesuɛ ngáne 
\mt1 Makɔsɛ 
\mt3 átélé 
\imt1 Ndibned ń kálag 
\im Nkalaŋ ḿ bwâm ngáne Makɔsɛ átélé ńhɔ́be tə̂ŋgɛne Yesu Krǐstəə, Mwǎn a Dyǒb. Ńlúmté Yesuɛ ngáne mod awě abɛle mekan, awóŋ-ʼɛ kunze âbɛl ḿmê mekan. Ene kunze enyínnédé áyə̄l e mekan ḿme áyə́gtéʼáá ne ḿme ábɛ́léʼáá. Yesuɛ ahɔ́bé aá mɔ́ɔ̄ mɔ́dē Mwǎn-a-Moonyoŋ awě ampɛ̌, âbɛ ádē aloŋgé, âbɛl boŋ bad békud alagsɛn dé mbéb. 
\ip Á kálag tê wɛ́n, Makɔsɛ ábídté mekan áwed ḿme Yesuɛ ábɛ́léʼáá tómaa ḿme áhɔ́béʼáá ne ḿme áyə́gtéʼáá. Ahɔ́be ngáne Jɔnɛ áhə́ŋgé epɛ éche Yesuɛ, ahɔ́b tə̂ŋgɛne edusɛn éche Yesuɛ, ahɔ́b-pɛ mekəgsɛn ḿme Yesuɛ ânkudté. Âsóged, alúmté áte ngáne bêmbomɛ́ɛ́ Yesuɛ á awɔg ne ngáne âmpuúʼɛ́. Nyaa édé ébɛ éche enɛ́n kálag ésógé, élûmte-ʼɛ nɛ́n bán saké Makɔsɛ atelé chɔ́. 
\iot Nkabtéd ń kálag 
\io1 Mbooted mé nkalaŋ ḿ bwâm \ior 1.1-13\ior* 
\io1 Nsɔ́n ḿme Yesuɛ á Galilia \ior 1.14-9.50\ior* 
\io1 Nsɔ́n ḿme Yesuɛ áde áhídté a Galilia âpɛ á Jerusalɛm \ior 10.1-52\ior* 
\io1 Eʼpun bé asóg ábe Yesuɛ á Jerusalɛm ne bɛnbɛn ne Jerusalɛm \ior 11-13\ior* 
\io1 Akáad áde békáádté Yesuɛ ne kwééd eche áwédé \ior 14-15\ior* 
\io1 Mpuu ḿme Yesuɛ \ior 16.1-8\ior* 
\io1 Alúmed áde Sáŋgwɛ́ɛ́ álúmté yə̌l ámbīd e mpuu ne mpume ḿmē \ior 16.9-20\ior* 
\c 1  
\s1 Ehə́ŋgé éche Jɔnɛ, Ndusɛnɛ 
\r (Mat 3.1-12; Luk 3.1-18; Jɔn 1.19-28) 
\p  
\v 1 Nkalaŋ ḿ bwâm ḿme Yesu Krǐstəə Mwǎn a Dyǒb mɔ̂mɛ́n.  
\v 2 Ḿbóótédé ngáne nkal éʼdəə́dəŋ Yesayaa ântenlé aá, 
\q1 “Dyǒb áhɔ́bé aá, 
\q1 ‘Nɔnéʼ, nlóme ḿmêm mésɛ́nzɛ ḿme mɛ́sēbē wɛ áʼsō, 
\q1 âboŋsɛn wɛ nzii.’ 
\q1  
\v 3 Mɔ́bɛléʼ ehə́ŋgé á ehyáŋge nɛ́n, 
\q1 ‘Nyéboŋsɛn epɛ éche Sáŋgwɛ́ɛ́. Nyétíi echě nzii.’ ” 
\p  
\v 4 Né-ɔɔ́ Jɔnɛ ampɛ̌ á ehyáŋge, ádusɛ́n bad, ákalé-ʼɛ eyale é Dyǒb aá, “Nyétɛde abɛl dé mbéb, nyékud edusɛn âbɛl boŋ Dyǒb álagsɛn nyé mbéb.”  
\v 5 Bad bébídéʼáá á mbwɔ́g e Judeya esyəə́l ne á dyad á Jerusalɛm, békag áwē âwóglɛn mɔ́. Nɛ́ɛ bêmpalɛ́ɛ́ ḿmāb mbéb áte Jɔnɛ ádusɛ́n bɔ́ á edíb é Jodan.  
\v 6 Jɔnɛ ahágéʼáá mbɔ́té éche bébɛ́nlé nyoŋ éche ébídé á yə̌l e kamɛ̂l.\f + \fr 1:6 \ft Bébɛ́nládtáá nyoŋ é nyam eche béchəgɛɛ́ bán Kamɛ̂l âbɛl mbɔ́té. Mbɔ́té éched éēbágeʼaá kunze é mbɔ́té.\f* Awááʼáá ngə́ə́ a ngob e nyam. Eʼchuu ne bengómɛ́ɛ́ bɔ́ɔ ádyágéʼáá.  
\v 7 Ahə́ŋtéʼáá aá, “Mod ǎpɛ̌ ámbīd echêm awě atómé mɛ. Meékwognedɛɛ́ ké âbwaam ásē âhune ḿmē nkɔɔd mé metámbé.  
\v 8 Ndusan nyé ne mendíb, boŋ ǎdusɛ́n nyé ne Edəə́dəŋ éche Ésáá.” 
\s1 Yesuɛ akudé edusɛn ne mekəgsɛn 
\r (Mat 3.13-4.11; Luk 3.21-22, 4.1-13) 
\p  
\v 9 Ḿmê mesú Yesuɛ ambíd á dyad á Nazarɛt á mbwɔ́g e Galilia ápɛ wɛ́ɛ Jɔnɛ. Jɔnɛ andusɛ́n mɔ́ a edíb é Jodan.  
\v 10 Áde Yesuɛ ábídɛɛ́ á edíb-te dɔ́ɔ ányíné nɛ́ɛ ngob e dyǒb énednadté. Edəə́dəŋ é Dyǒb émbīd ádyōb, ésud mɔ́ á nló mîn nɛ́ɛ élə̄ə̄.  
\v 11 Hɛ́ɛ ehɔ́b ébídɛɛ́ ádyōb nɛ́n, “Edíi awem mwǎn a nlém awě ńdə́ə́ bwâmbwam. Ndé menyiŋge ne wɛ.”  
\v 12 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g échê Edəə́dəŋ ênkid Yesuɛ á ehyáŋge.  
\v 13 Andyɛɛ́ áwed móom mé eʼpun méniin, Satanɛ ákəgé mɔ́. Nyam échě ékaaʼ ébédé áwed, ángɛl-lɛ éwōŋgān mɔ́. 
\s1 Yesuɛ apwɛdé bembapɛɛ béʼsō 
\r (Mat 4.12-22; Luk 4.14-15, 5.1-11) 
\p  
\v 14 Ámbīd e póndé bénhɛ̄ Jɔnɛ á mbwɔg. Áde bémáá mɔ́ ahɛ́ á mbwɔg, Yesuɛ ampɛ̌ á mbwɔ́g e Galilia ákalé nkalaŋ ḿ bwâm ń Dyǒb, áhɔ̄bē nɛ́n,  
\v 15 “Póndé epedé, nkamlɛn ń Dyǒb ńdé bɛnbɛn. Nyé mod tɛ́ɛ́ áhəŋlɛn ádē abɛ́ dé mbéb, nyédúbe-ʼɛ nkalaŋ ḿ bwâm.”  
\v 16 Áde Yesuɛ ábammɛɛ́ nkin mé edib-é-nzab é Galilia annyín Simɔnɛ bɔ́ mwǎnyaŋ Andreya, nɛ́ɛ bébwémɛɛ́ mbínzé. Bébédɛ́ɛ bekób-bé-súu.  
\v 17 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Nyéhíde mɛ. Ngáne nyékóbɛɛ́ súu bɔɔb, mɛɛ́yə̄gēd nyé ngáne nyɛ́tēdtē bad nlém á abum âhíd mɛ.”  
\v 18 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g bêntɛdé échab mbínzé, béhīdē-ʼɛ mɔ́.  
\v 19 Nɛ́ɛ ákíí mwǎ etûn, annyín bǎn ábe Zɛbɛdiɛ, Jemsɛ bɔ́ mwǎnyaŋ Jɔnɛ á bɔ̌lɛ-tê nɛ́ɛ bébwémɛɛ́ mbínzé.  
\v 20 Anyín ádě ányíné bɔ́, anchɛ́lé bɔ́. Bêntɛdé echab sáŋ Zɛbɛdiɛ ne bad bé nsɔ́n á bɔ̌lɛ-tê béhīdē Yesuɛ. 
\s1 Yesuɛ abídté mod edəə́dəŋ é mbéb áte 
\r (Luk 4.31-37) 
\p  
\v 21 Yesuɛ ne ábê bembapɛɛ béniin bênkɛ̌ á dyad á Kapenahum. Ádě mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte ḿpédé, Yesuɛ ankɛ̌ asɔ́l á ndáb e mekáne, ábootéd bad ayə́ged.  
\v 22 Nyaa eche áyə́gtéʼáá enkɔ́méd bad yə̌l áte bwâmbwam áyə̄le ayə́gtéʼáá nɛ́ɛ mod awě nzé ahɔ́bé né émáá. Eeyə́gteʼaá nɛ̂ŋgáne bemeléede bé mbéndé.  
\v 23 Hɛ́ɛ mod nhɔ́g awě edəə́dəŋ é mbéb émbɛ̄ɛ̄ áte ápédé təléd, ábōnē aá,  
\v 24 “A-Yesu, mod a Nazarɛt, cheé syánē déwóŋné? Ehyedé sé awúu-yɛ? Mbíí wɛ bwâm. Edíī mod awě Dyǒb álómé, awě asáá.”  
\v 25 Hɛ́ɛ Yesuɛ ákânnɛɛ́ échê edəə́dəŋ é mbéb áte aá, “Lám, bíd ane mod áte!”  
\v 26 Dɔ́ɔ échê edəə́dəŋ é mbéb éságté ane mod áte ngíne-ngíne, éhɛ́-ʼɛ esaád é ngíne, boŋ ébíd-tɛ mɔ́ áte.  
\v 27 Menyáké ménkōb ábê bad bwâmbwam. Bésɛdté nhɔ́g ne aníníí bánken, “Nzé-dyámɛ́ dɛ́n! Ayə́ged dékɔ̄ɔ̄lē dɛ́n-ɛ? Anɛ́n mod awóó ngíne âkamlɛn eʼdəə́dəŋ bé mbéb, éʼwōgnē-ʼɛ mɔ́!”  
\v 28 Nɛ́n dêmbɛ̌l nkalaŋ ḿme Yesuɛ mênkanléd mbwɔ́g e Galilia esyəə́l. 
\s1 Yesuɛ achǒŋté ekud é bad 
\r (Mat 8.14-17; Luk 4.38-41) 
\p  
\v 29 Nɛ́ɛ béhídté á ndáb e mekáne hidtɛ́n, Yesuɛ nchoo ne Jemsɛ bɔ́ Jɔn bênkɛ̌ á ndáb eche Simɔnɛ bɔ́ Andreya.  
\v 30 Simɔnɛ mwaád nyaá ambɛ́ á anɔŋ dé nkole, ahéb dênsog mɔ́. Áde Yesuɛ ápédé pɛɛ́n, bénlāā mɔ́ tə̂ŋgɛne nkole ḿme ane mmwaád.  
\v 31 Dɔ́ɔ ákíí wɛ́ɛ ane mmwaád ábédé, boŋ áchə̄ŋgē mɔ́ á ekáá, awóŋgɛ́n mɔ́ âsyə ásē. Ahéb dêmmaá mɔ́, ákōb-pɛ bɔ́ nken.  
\v 32 Ene ngukɛ́l áde enyɛn émáá asud, bad bêmpɛɛ́n bad bé nkole bésyə̄ə̄l ne bad bésyə̄ə̄l ábe eʼdəə́dəŋ bé mbéb bémbɛ̄ɛ̄ áte wɛ́ɛ Yesuɛ.  
\v 33 Bad bé dyad bésyə̄ə̄l bênkaŋnɛ́n mmwɛ ndáb ḿme Simɔnɛ.  
\v 34 Yesuɛ anchoód bad híin ábe békónléʼáá nkole nyaa ne nyaa, abídéd-tɛ bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb híin áte. Eémwageʼaá pɛn aá ábê eʼdəə́dəŋ bé mbéb éʼhɔ̂b dyamdyam áyə̄le bémbíi mod awě ádíí. 
\s1 Yesuɛ akalé nkalaŋ ḿ bwâm á Galilia 
\r (Luk 4.42-44) 
\p  
\v 35 Epɔg é mbwɛmbwɛ áde bǐn béēkɛ̄nlɛ̄ɛ̄, Yesuɛ anhidé ásē, áhīdē á dyad-tê, ákɛ á ahə́ŋgé á hǒm, ákānneʼ.  
\v 36 Simɔnɛ ne bad ábe bɔ́bɔ̄ɔ bémbɛ̄, bêmbootéd Yesuɛ ahɛd.  
\v 37 Bédíbté-ʼaá mɔ́, dɔ́ɔ bélâŋgɛɛ́ mɔ́ bán, “Moosyəə́l ahɛde wɛ!”  
\v 38 Yesuɛ anláá bɔ́ aá, “Dékag hǒm démpēe. Dékag á myad ḿme ńdé bɛnbɛn âbɛl boŋ ńkal nkalaŋ ḿ bwâm áwed ámpē, áyə̄le ḿmê nkalaŋ mɔ́ɔ ńkə́ə́ boŋ ḿpɛ̄ á nkǒŋsé.”  
\v 39 Né-ɔɔ́, ankɛ̌ mbwɔ́g e Galilia esyəə́l, ákalé nkalaŋ ḿ bwâm á ndáb é mekáne, ábīdtē-ʼɛ bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte. 
\s1 Yesuɛ achǒŋté mod awě meləŋ mékóbé 
\r (Mat 8.1-4; Luk 5.12-16) 
\p  
\v 40 Mod nhɔ́g awě meləŋ mékóbé ampɛ̌ wɛ́ɛ Yesuɛ, abwɔ́g mebóbóŋ, áchāā mɔ́ aá áwôŋgɛn mɔ́. Anhɔ́b aá, “Nzé edəə́ ehɛle ébɛ̄l mɛ nsáŋ.”  
\v 41 Ngɔl enkonnéd Yesuɛ. Dɔ́ɔ ábídté ekáá, ábānē mɔ́ á yə̌l, boŋ álāŋgē mɔ́ aá, “Ndəə́, sáŋ!”  
\v 42 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g ḿme meləŋ mêmmaá ane mod á yə̌l, áchōŋ-ʼɛ.  
\v 43 Yesuɛ anláá mɔ́ aá ákag, asím-mɛ mɔ́ etúu áte aá,  
\v 44 “Nɔnéʼ, weeláŋgé modmod dyam áde ábɛ́nlédé, boŋ kɛ̌ élúmed yə̌l wɛ́ɛ prisɛ, ásimɛn wɛ. Ébag-kɛ mendɛ ngáne mbéndé e Mosɛɛ éhɛdɛɛ́, âlúmed bad wɛɛ́ mɔ́sāā.”  
\v 45 Boŋ ké nɛ̂, áde ane mod abídé, ankɛ̌, ákɛ ákalé mɔ́ ḿmê nkalaŋ hǒm ásyə̄ə̄l. Ankal mɔ́ bwâmbwam nyaa eche Yesuɛ éehɛleʼaá dyad ké ahɔ́g asɔ́l ámpē á ntə́lé. Antǐm ádyɛɛ́ʼ á mehə́ŋgé wɛ́ɛ bad béesaá. Ké nɛ̂, bad bébīdēʼ mebwɔ́g mésyə̄ə̄l béhyāg áwē. 
\c 2  
\s1 Yesuɛ achǒŋté mod awě awédé epɛd 
\r (Mat 9.1-8; Luk 5.17-26) 
\p  
\v 1 Nɛ́ɛ nguse é eʼpun étómé, Yesuɛ ansú ámbīd á Kapenahum. Bad bénwōg bán ahúú.  
\v 2 Ekud é bad énkūmɛ̄n áwe ndáb nyaa echě etə́l éēbēdɛɛ́ á ndáb-te, ké á mmwɛ. Yesuɛ akǎnléʼáá bɔ́ eyale é Dyǒb.  
\v 3 Hɛ́ɛ dɔ́ɔ bad béniin bépɛ́ɛ́né mod awě awédé epɛd.  
\v 4 Boŋ ngáne ndun e mod émbɛ̄ɛ̄ áhed, bénkênhɛnlé mɔ́ apɛɛn wɛ́ɛ Yesuɛ ábédé. Né-ɔɔ́, bénchə̄gē á ndáb mîn, bénēdē nnɔŋ ń ndáb á nló mîn wɛ́ɛ Yesuɛ ántyēēmmē. Áde bémáá nnɔŋ anede, bênsudtɛ́n ane mod ebúm éche ânnaáʼɛ́ ámīn wɛ́ɛ Yesuɛ ámbɛ̄ɛ̄.  
\v 5 Áde Yesuɛ ányíné adúbe ádě ábe bad béwóó áte anláá ane mod awě awédé epɛd aá, “A-mwǎn, nlǎgsɛ́né wɛ mbéb.”\fig  Bad bênnedé nnɔŋ ń ndáb|src="Man through the roof.tif" size="col" ref="2.3-5" \fig* 
\v 6 Doŋge dé bemeléede bé mbéndé ábe bêndyɛɛ́ ásē áhed bêmbootéd anyoo áte á nlém-tê bán,  
\v 7 “Chán anɛ́n mod áhɛlɛɛ́ se áhɔ̄bēʼ enɛ́n ndín e akan? Asyə́ə Dyǒb. Nzɛ́ɛ́ ahɛlɛsɛ álagsɛ́n mbéb ésebán Dyǒb děmpɛn?”  
\v 8 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g Yesuɛ anchěm bɔ́ mewêmtɛn. Hɛ́ɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Cheé ékə́ə́ boŋ nyéwōōʼ enɛ́n ndín e mewêmtɛn?  
\v 9 Ahéé ádé dyam ásad, naa âhɔ́b wɛɛ́ ‘Nlagsɛ́né wɛ mbéb,’ káa âhɔ́b wɛɛ́, ‘Syəə́ ásē, étêd échōŋ ebúm ébooted akɛ?’  
\v 10 Boŋ, mɛ̌lūmēd nyé nɛ́n mɛɛ́ Mwǎn-a-Moonyoŋ awóó kunze á nkǒŋsé âlagsɛn mbéb.” Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ ane mod awě awédé epɛd aá,  
\v 11 “Nlâŋge wɛ nɛ́n, syəə́ ásē, étêd échōŋ ebúm, ésúɛʼ á ndáb.”  
\v 12 Hɛ̂ děn wɛ́ɛ moosyəə́l ánɔnɛɛ́ mɔ́ nɛ̂, ane mod anhidé ásē, atéd éche ebúm ábootéd-tɛ akɛ. Yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte bwâmbwam, békɛ̄nē Dyǒb, béhɔ̄bē bán, “Séēnyīnɛ̄ɛ̄ sé enɛ́n ndín e dyam mbêd!” 
\s1 Yesuɛ achɛ́nlé Leviɛ 
\r (Mat 9.9-13; Luk 5.27-32) 
\p  
\v 13 Ámbīd e nɛ̂, Yesuɛ antǐm ámbīd ámpē á nkin mé edib-é-nzab é Galilia. Ndun e mod empɛ̌ áwē, ábootéd-tɛ bɔ́ ayə́ged.  
\v 14 Áde átómɛɛ́ á nzii, annyín nlad-é-táásɛ nhɔ́g awě béchə́géʼáá bán Leviɛ, mwǎn awě Alpasɛɛ. Leviɛ andyɛɛ́ ásē á ndáb echě ákóbéʼáá táásɛ áte. Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Hídé mɛ.” Dɔ́ɔ Leviɛ átyéémé ámīn boŋ áhīdē-ʼɛ mɔ́. 
\p  
\v 15 Ámbīd e póndé Yesuɛ adyágéʼáá ndyééd á ndáb wɛ́ɛ Leviɛ. Ekud é besaad bé táásɛ ne bad bé mbéb bémpēe béhídéʼáá mɔ́. Bɔ́bɔ̄ɔ bêndyɛɛ́ á tébelɛ ne ábē bembapɛɛ.  
\v 16 Áde doŋge dé bemeléede bé mbéndé ábe bébédé Befarisia bényíné Yesuɛ ádyāg ndyééd ne ábê bad bé mbéb, ne besaad bé táásɛ, dɔ́ɔ bésɛdtɛɛ́ ábē bembapɛɛ bánken, “Cheé ékə́ə́ boŋ ádyāg ndyééd ne échê ndín é bad?”  
\v 17 Áde Yesuɛ áwógé nɛ̂, anláá bɔ́ aá, “Bad ábe bédyɛ́ɛ́ bwâm béētógnɛnɛɛ́ mod-a-bwɛl. Bad ábe békonleʼ bɔ́ɔ bétógnɛ́né mod-a-bwɛl. Meépedɛɛ́ á nkǒŋsé âchɛ́le bad ábe békóbnédé áʼsō éʼ Dyǒb, boŋ mpedé áyə̄le bad bé mbéb.” 
\s1 Nsɛdtéd tə̂ŋgɛne adid á yə̌l  //  nzaa á mekáne-tê 
\r (Mat 9.14-17; Luk 5.33-39) 
\p  
\v 18 Póndé pɔ́g ebédé, bembapɛɛ ábe Jɔnɛ, Ndusɛnɛ ne Befarisia bêndǐd yə̌l nzaa á mekáne-tê. Dɔ́ɔ bad behɔ́g bépédé wɛ́ɛ Yesuɛ boŋ bésɛdte mɔ́ bánken, “Cheé ékə́ə́ boŋ bembapɛɛ ábe Jɔnɛ, Ndusɛnɛ ne ábe Befarisia bédidé yə̌l nzaa á mekáne-tê boŋ ábōŋ pɛn béedidéʼ?”  
\v 19 Yesuɛ ankwɛntɛ́n bɔ́ ne ngan aá, “Chán bad ábe bélébpé á ngande e eʼwóŋgé, béhɛle bédidé yə̌l nzaa á mekáne-tê áde mod awě akude sɔ́mbé ádíi adé ne bɔ́? Béedidɛ́ɛ́, béetə̂ŋgɛnɛɛ́ yə̌l nzaa adid á mekáne-tê póndé echě mod awě akude sɔ́mbé ádíi ne bɔ́.  
\v 20 Boŋ epun épɛ̌ éche bɛ́kobɛ́nné bɔ́ mod awě akude sɔ́mbé. Échê epun dɔ́ɔ bédidté yə̌l nzaa á mekáne-tê.  
\v 21 Nyêbíí nɛ́n bán nzé mod anabpeʼ mbɔ́té, eetédɛ́ɛ́ epɛd é abad ékɔ̄ɔ̄lē sɛ ánabnéd nchun ḿ mbɔ́té. Áyə̄le nzé échê epɛd é abad ébóótédé abób áte ébɛlé éhabnéd abad dé nchun. Nɛ̂ ábɛleʼ, échê epɔn ékəleʼ áte tómaa ngáne énsēbɛ̄ɛ̄ abɛ́.  
\v 22 Melemlem nɛ̂ŋgáne mod éētēdɛ̄ɛ̄ mǐm mékɔ̄ɔ̄lē sɛ ahɛ́ mɔ́ á nchun mé ntyə́g,\f + \fr 2:22 \ft Ntyə́g ḿmě bébɛ́nlé ngob e nyam mɔ́ɔ bébɛ́nládtáá póndé eched.\f* se ápen. Áyə̄le nzé abɛlé nɛ̂, né mǐm mɛ́hǒd kə́ə́ŋ ntyə́g ńyɛ́d, mǐm mɛ́mǎd asyɔge ntyə́g-kɛ ámpē ḿbéb. Boŋ bétédɛɛ́ mǐm mékɔ̄ɔ̄lē, béhɛ́ á ntyə́g mékɔ̄ɔ̄lē-te.” 
\s1 Nsɛdtéd tə̂ŋgɛne  //  Mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte 
\r (Mat 12.1-8; Luk 6.1-5) 
\p  
\v 23 Mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte nhɔ́g Yesuɛ atóméʼáá á nzag e ngun-tê. Ambɛ́ ne ábē bembapɛɛ. Áde békagké nɛ̂, dɔ́ɔ ábē bembapɛɛ bébóótédé eʼsɔ́g éʼ ngun apád.  
\v 24 Hɛ́ɛ Befarisia bélâŋgɛɛ́ Yesuɛ bán, “Nɔnéʼ, cheé ékə́ə́ boŋ ábōŋ bembapɛɛ bébɛle dyam áde mbéndé éebagɛɛ́ kunze âbɛl á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte?”  
\v 25 Yesuɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, “Nɛ́dē nyéēlāāʼɛ́ mbêd á kálag e Dyǒb dyam ádě kə̂ŋ Dabidɛ ámbɛnlé ádě bétógé chǒm éche bédyágkē ne ádě nzaa ékóbé mɔ́ ne ábē bad-ɛ?  
\v 26 Ansɔ́l á Ndáb-e-Dyǒb á póndé echě Abyataa ábédé prisɛ ambáámbáa. Andyɛ́ eʼwɛle ábe éʼbédé ndɛ e Dyǒb. Boŋ echɛd mbéndé eébagɛɛ́ mod ké nhɔ́g kunze ádyɛ̄ ábê eʼwɛle étōmɛɛ́ Prisɛ. Mwěn andyɛ́ ábɛ̄-ʼɛ kə́ə́ŋne bad ábe bênwoón mɔ́ doŋge.”  
\v 27 Dɔ́ɔ Yesuɛ ásógtɛɛ́ aá, “Dyǒb dénsēbē moonyoŋ ahəg, boŋ átīīdē epun éche bɛ́kɔ̄mmɛ̄ɛ̄ áte. Enkênsébɛ́ɛ́ epun atíi boŋ áhəgé moonyoŋ aá ákɔ̂mme áte échê epun.  
\v 28 Né-ɔɔ́, Mwǎn-a-Moonyoŋ awóó nkamlɛn kə́ə́ŋne ámīn e mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte.” 
\c 3  
\s1 Yesuɛ achǒŋté mod  //  awě ekáá éwédé 
\r (Mat 12.9-14; Luk 6.6-11) 
\p  
\v 1 Hɛ́ɛ Yesuɛ átímé ámbīd á ndáb e mekáne. Mod abédé áhed awě ekáá éwédé.  
\v 2 Bad behɔ́g ábe bébédé áhed béhɛ́déʼáá Yesuɛ awusé akóbɛn. Né-ɔɔ́ bénɔ́néʼáá Yesuɛ chodchod, ânyín nzé ǎdǐd ane mod bwâm á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte.  
\v 3 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ ane mod aá, “Hyɛ̌ étyéem áʼsō hɛ́n!”  
\v 4 Dɔ́ɔ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ ábê bad aáken, “Nyéláa mɛ ké édé mbéndé âbɛl mboŋ á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte, káa âbɛl mbéb. Édé mbéndé âsoŋ aloŋgé á mod, káa âwúu mɔ́?” Boŋ bénkênhɔ́bpé dyamdyam.  
\v 5 Anwóg ndutul á nlém-tê bwâmbwam áyə̄le ábāb eʼlɛl bé nlém á abum. Hɛ́ɛ ánɔ́né bɔ́ ne meliŋgá, boŋ álāŋgē ane mod aá, “Sálé ekáá áte.” Asále áde ane mod ásánlé ekáá áte, ekáá êndyɛɛ́ mɔ́ bwâm ámpē.  
\v 6 Hɛ́ɛ Befarisia bébídé á ndáb e mekáne, boŋ békɛ̄ bétānē bad bé epepé éche Hɛrɔdɛ, ábwɔ̄g-ábwɔ̄g bɔ́bɔ̄ɔ béhəgké Yesuɛ âwúu mɔ́. 
\s1 Ndun e mod ehídé  //  Yesuɛ á edib é Galilia 
\p  
\v 7 Yesuɛ ne ábê bembapɛɛ bênhidé békɛ̄ á edib é Galilia. Ndun e mod enhíd mɔ́ áwed. Ábê bad bémbīd á mbwɔ́g e Galilia, á Judeya,  
\v 8 á Jerusalɛm, á mbwɔ́g e Idumeya, á mbwɔ́g echě edé échíníí epɛd é Jodan, ne á myad ḿme médé bɛnbɛn ne myad mémbáá mé Tirɛ ne Sidɔn. Ábén bad bépágéʼáá wɛ́ɛ Yesuɛ áyə̄le bénwōg mam ḿme ábɛ́léʼáá.  
\v 9 Bad bêmbuú áte nyaa echě echabé ámīn. Né-ɔɔ́, Yesuɛ anláá ábē bembapɛɛ aá béboŋsɛn bɔ̌lɛ âbɛl boŋ bad béekaŋnán mɔ́.  
\v 10 Ammǎd ekud é bad achood, né-ɔɔ́ bad bésyə̄ə̄l bémpēe ábe békónléʼáá bébuné apɛ wɛ́ɛ ádíí, âsitɛn mɔ́ âbɛl boŋ bédyɛɛ bwâm.  
\v 11 Póndé tɛ́ɛ́ echě eʼdəə́dəŋ bé mbéb ábe éʼbédé bad áte bényīnnē mɔ́, éʼbɛ́léʼáá bad ábe éʼdíí áte béhūnē ásē, éʼbōnē-ʼɛ bán, “Wɛ-ɛɛ́ edé Mwǎn a Dyǒb!”  
\v 12 Yesuɛ ansím bɔ́ etúu áte aá bélāŋgē bad nyaa e mod eche mɔ́díí. 
\s1 Yesuɛ apwɛdé bembapɛɛ  //  dyôm ne bébɛ 
\r (Mat 10.1-4; Luk 6.12-16) 
\p  
\v 13 Hɛ́ɛ Yesuɛ áchə́gké á ekone mîn, áchɛ̄nlē bad ábe áhɛ́déʼáá, boŋ bépǎg áwē.  
\v 14 Dɔ́ɔ ápwɛ́dé bad dyôm ne bébɛ âbɛ́ ne mɔ́, áchəgé bɔ́ aá bembapɛɛ bé nlómag ábe álōmmē-ʼɛ âkal eyale é Dyǒb.  
\v 15 Ambǎg-kɛ bɔ́ ngíne âbíded bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte.  
\v 16 Ábê bad dyôm ne bébɛ bébédɛ́ɛ: Simɔnɛ awe Yesuɛ ânchuúʼɛ́ mbəŋ aá Petro;  
\v 17 Jemsɛ bɔ́ mwǎnyaŋ Jɔnɛ, bǎn ábe Zɛbɛdiɛ, (ábe Yesuɛ ânchuúʼɛ́ mbəŋ aá Bwanegɛsɛ, awě adé bán, Bǎn bé ngin.)  
\v 18 Andreya bɔ́ Filibɛ, Batolomyo, Matyo, Tɔmasɛ, Jemsɛ mwǎn awě Alfɔsɛ, Tadiosɛ, Simɔnɛ awě ambɛ́ á epepé é kə́n e aloŋ,  
\v 19 ne Judas Iskariɔdɛ awě antǐm Yesuɛ asóm. 
\s1 Béchə́gé Yesuɛ bán Bɛlzɛbulɛ 
\r (Mat 12.22-32; Luk 11.14-23, 12.10) 
\p  
\v 20 Hɛ́ɛ Yesuɛ átímé á dyad. Ekud é bad ênkaán ámpē nyaa echě Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bénkênwóŋgé póndé âdyɛ́ ndyééd.  
\v 21 Áde Yesuɛ baányaŋ béwógé nɛ̂, bênkɛ̌ mɔ́ ahɛd, âtéd mɔ́ âswɛ̂n mɔ́ á ndáb áyə̄le bad béhɔ́béʼáá nɛ́n bán, “Nló méēsáaʼɛ́ mɔ́ áte.”  
\v 22 Doŋge dé bemeléede bé mbéndé ábe bémbīd á Jerusalɛm béhɔ́béʼáá bán, “Bɛlzɛbulɛ adé mɔ́ áte. Ene kə̂ŋ e eʼdəə́dəŋ bé mbéb chɔ̂ ebagé mɔ́ ngíne âbíded bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte.”  
\v 23 Hɛ́ɛ Yesuɛ áchɛ́nlé bɔ́ boŋ ákanlé bɔ́ ngan aáken, “Chán Satanɛ áhɛle se abídéd Satanɛ?  
\v 24 Nzé bad bé aloŋ ahɔ́g békábné áte, boŋ nchemtɛ́n méesɛ̌, ádê aloŋ déehɛlɛɛ́ atyéem.  
\v 25 Nzé abum á ndáb-pɛ ákábné áte, boŋ nchemtɛ́n méesɛ̌, ádê abum á ndáb déehɛlɛɛ́ atyéem.  
\v 26 Né-ɔɔ́, nzé nkamlɛn ń Satan ńkábné áte, boŋ běn ne běn béwane, ḿmê nkamlɛn méebemmé, mɛ́kwɛ̌, ḿpɛ̄-ʼɛ ásōg.  
\v 27 Né dɔ́ɔ mod eéhɛ̄lɛ̄ɛ̄ se asɔ́l á ndáb e ngíne-e-mod se ádūm ábē bwěm ésebán asébpé mɔ́ ahaŋ. Amaa-ʼáa mɔ́ ahaŋ, boŋ atéd ábē bwěm éʼsyə̄ə̄l.  
\v 28 Ne mbále nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́ Dyǒb dɛ́lagsɛ́n bǎn bé baányoŋ mbéb ńsyə̄ə̄l ḿme bébɛ́lé kə́ə́ŋne nzyə́ŋ ké ehéé echě bébídté á nsəl.  
\v 29 Boŋ kénzɛ́ɛ́ awě ahɔ́bé eʼbébtéd éʼ mekan tə̂ŋgɛne Edəə́dəŋ éche Ésáá, éekudté alagsɛn mbêd. Abɛlé mbéb ḿme méēwóo alagsɛn.”  
\v 30 Yesuɛ anhɔ́b nɛ́n áyə̄le bad béhɔ́béʼáá bán, “Edəə́dəŋ é mbéb édé mɔ́ áte.” 
\s1 Yesuɛ nyaá ne baányaŋ 
\r (Mat 12.46-50; Luk 8.19-21) 
\p  
\v 31 Hɛ́ɛ Yesuɛ nyaá ne Yesuɛ baányaŋ bépédé, bétyéém é ebwɔ́g-te, boŋ bélōmē mɔ́ achəg.  
\v 32 Ndun e mod enləŋnéd Yesuɛ. Bêndyɛɛ́ ásē. Dɔ́ɔ bélâŋgɛɛ́ mɔ́ bán, “Echǒŋ nyoŋ ne baányoŋ bédé á ebwɔ́g-te béhɛde wɛ.”  
\v 33 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Nzɛ́ɛ́ adé echěm nyaŋ, benzɛ́ɛ́-ʼɛ bédé bǎnned?”  
\v 34 Dɔ́ɔ Yesuɛ ánɔnɛɛ́ bad ábe bélə́ŋnédé mɔ́ nɛ̂, boŋ áhɔ̄bēʼ aá, “Echěm nyaŋ ne bǎnned bɔ́ɔ bén!  
\v 35 Kénzɛ́ɛ́ awě abɛle mam ḿme Dyǒb áhɛdɛɛ́ adíi mwǎnned, abɛ́-ʼɛ echěm nyaŋ.” 
\c 4  
\s1 Ngan e mbə́l-e-bǔ 
\r (Mat 13.1-9; Luk 8.4-8) 
\p  
\v 1 Yesuɛ ambootéd bad ayə́ged ámpē á nkəg mé edib é Galilia. Bad ábe bênləŋnéd mɔ́ béntōmtɛ̄n abuu áte, nɛ̂ dêmbɛ̌l asɔ́l á bɔ̌lɛ-tê ádyɛ̄ɛ̄ áwēd-te. Ábê bɔ̌lɛ bémbɛ̄ á edib-tê. Ene ndun e mod chɔ́-ʼɛ enlyə̌g á nkin mé edib.  
\v 2 Abɛ̌nládtáá ngan âyə́ged bɔ́ mekan híin. Ankalé bɔ́ ngan aá,  
\v 3 “Nyéwóglɛn! Nkwɛl-é-nzag nhɔ́g ankɛ̌ mbə́l asob á nzag-tê.  
\v 4 Áde ásobɛɛ́ mɔ́ nɛ̂, doŋge dénhūn á nzii-tê, menɔn mêmpɛ̌ mémad mɔ́ asɔ̂mted.  
\v 5 Doŋge dénhūn á meláá-tê wɛ́ɛ ndɔɔb énkêmbuúʼɛ́ áte. Énwāmsɛ̄n abíd ásē ngáne ndɔɔb énkênchabpé ásē.  
\v 6 Boŋ nɛ́ɛ enyɛn é ngíne épédé énhyāād ábê bwěm éʼwɛ́-ʼɛ, áyə̄le nkaŋ ménkênsɔ́nlé bɔ́ á ndɔɔb-tê bwâm.  
\v 7 Mbə́l mémpēe ménhūn wɛ́ɛ mekɔ̂d médíí. Nɛ́ɛ mekɔ̂d mê mékwógé, mékáŋ akwog áde ábɛ̂ bwěm, nɛ̂ ábɛl bénkênchyááʼɛ́.  
\v 8 Boŋ doŋge dé mbə́l dénhūn á ndɔɔb e bwâm. Ḿmɛ́n mbə́l mémbīd ásē bwâm, ńkwōg, ńchyáá-ʼɛ. Doŋge dé eʼsɔ́g dénwālē móom mé mbum méláán, doŋge móom ntóób, ábíníí-ʼɛ, mbwɔ́kɛl.”  
\v 9 Yesuɛ ansógéd enɛ́n ngan aá, “Kénzɛ́ɛ́ awě awóó metúu, áwógeʼ.” 
\s1 Nzɔm echě ekəə́ boŋ Yesuɛ ákalé ngan 
\r (Mat 13.10-17; Luk 8.9-10) 
\p  
\v 10 Áde Yesuɛ ályə́gé mwěmpɛn, ábē bembapɛɛ dyôm ne bébɛ ne bad ábe bémbɛ̄ ne mɔ́, bénlāā mɔ́ bán átógned bɔ́ échê ngan.  
\v 11 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Dyǒb ábágé nyé kunze âbíi kun e nkamlɛn ḿmē, boŋ ne bad bémpēe abɛle aá béwógeʼ ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l dásɔ̄ á ngan-tê.  
\v 12 Abɛlé nɛ̂, âbɛl boŋ, 
\q1 ké bényīnē ké nyínɛ́n, béechemé, 
\q1 ké béwōgē ké wógɛ́n béēsōŋtān áyə̄le 
\q1 nzé bésóŋtɛ́né né bɛ́timɛ́n Dyǒb, békūd-tɛ alagsɛn dé mbéb.” 
\s1 Yesuɛ atógké ngan e nsob a mbə́l-e-bǔ 
\r (Mat 13.18-23; Luk 8.11-15) 
\p  
\v 13 Dɔ́ɔ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Nɛ́dē nyéesôŋtɛnɛɛ́ enɛ́n ngan-ɛ? Nzé nyéesôŋtɛne chɔ́ chán-nɔ̄ nyɛ́mwɛɛ́ échíníí ngan asôŋtɛn?  
\v 14 Nsob-a-mbə́l awéne eyale é Dyǒb.  
\v 15 Doŋge á bad bédé nɛ̂ŋgáne mbə́l ḿme ńhúné á nzii-tê. Nzé béwógé eyale é Dyǒb ábwɔ̄g-ábwɔ̄g Satanɛ abɛlé áhyɛ ahúd bɔ́ chɔ́ á nlém-tê.  
\v 16 Ábíníí bédé nɛ̂ŋgáne mbə́l ḿme ńhúné á meláá-tê. Béwógeʼ eyale é Dyǒb, ábwɔ̄g-ábwɔ̄g békōb-pɛ chɔ́ ne menyiŋge.  
\v 17 Boŋ échê eyale éēwēnnāādtē bɔ́ á nlém-tê, bédúbpe-ʼɛ chɔ́ dásɔ̄ á esóŋ é póndé. Né-ɔɔ́, nzé ndutul ne metake bépédé áyə̄le échê eyale bédol yə̌l ámbīd ábwɔ̄g-ábwɔ̄g.  
\v 18 Ábíníí-ʼɛ bédíí nɛ́ɛ mbə́l ḿme ńhúné á mekɔ̂d-te. Bédíi bad ábe béwóge eyale é Dyǒb,  
\v 19 boŋ mpúlé mé nkǒŋsé ne adəŋ dé abud á bwěm awóŋ, ne ahɛd á bwěm bémpēe ákáŋ bɔ́ nlém áte nyaa echě béehɛlɛ́ɛ́ eʼpum achyáa.  
\v 20 Boŋ bad ábe bédé nɛ̂ŋgáne mbə́l ḿme ńhúné á ndɔɔb echě eboó yə̌l, bédíí bad ábe béwógeʼ eyale é Dyǒb, békōb-pɛ chɔ́, béchyāā-ʼɛ eʼsɔ́g ábɛ éʼwánlé mesoŋgé mé mbum móom méláán, móom ntóób ne mbwɔ́kɛl.” 
\s1 Nzé béchódé etrúkáŋ béekoŋgɛ́ɛ́ chɔ́ 
\r (Luk 8.16-18) 
\p  
\v 21 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ ene ndun e mod aáken, “Mod asɔ́nlɛɛ́ etrúkáŋ échě ámáá achod á ndáb-te, ábānē chɔ́ á ebwɔg-sɛ́ kéʼɛ á anoŋ sé-yɛ? Saá á atii dé etrúkáŋ mîn dɔ́ɔ ábɛlé ábānē chɔ́?  
\v 22 Chǒm ké éhéé éche ékóŋnédé ébīd á enyɛn. Ké éhéé-ʼɛ éche békútɛ́né bɛ́dibé chɔ́.  
\v 23 Kénzɛ́ɛ́ awě awóó metúu, áwógeʼ. 
\p  
\v 24 “Nyétôŋ chǒm-ɛ́ɛ nyéwógɛɛ́ anɔn áte bwâm! Melemlem mé nhəgtéd ḿme ébɛ́nlédé wɛ́ɛ wɛ̌n mɔ́ɔ Dyǒb dɔ́mpē dɛ́bɛnlédté, ǎbɛnléd-tɛ mɔ́ tómaa ngáne wêmbɛnlédté wɛ́ɛ wɛ̌n.  
\v 25 Kénzɛ́ɛ́ awě awóó nsôŋtɛn ń kun é nkamlɛn ḿ mín, Dyǒb dɛ́bād mɔ́ ḿmê nsôŋtɛn abɛ. Ane awě mɔ́-ʼɛ eewóo, Dyǒb dɛ́kobɛ́n mɔ́ kə́ə́ŋne mwǎmpīn awě awóó.” 
\s1 Ngan e mbə́l-e-bǔ 
\p  
\v 26 Yesuɛ ambɛ́ áhɔ́be aá, “Nkamlɛn ń Dyǒb ńdíi nɛ̂ŋgáne mod awě akií mbə́l-e-bǔ asob á nzag-tê,  
\v 27 átīm ámbīd á ndáb, nkuu ákūneʼ, mǔte ábɛlé ḿme nsɔ́n. Ene póndé esyəə́l, mbə́l ébíde ásē, ékwɔgeʼ ésebán abíɛʼ ngáne nɛ̂ ábɛnladté.  
\v 28 Ndɔɔb chěn-ɛɛ́ ebɛle boŋ bwěm éʼkwogéʼ, éʼchyāā-ʼɛ eʼpum. Nlɔ́m ḿ byaá mɔ́ɔ ńsēbpe abíd, ámbīd e póndé mbwéem kə́ə́ŋne ásōg, eʼsɔ́g bɔ́mpē éʼbíd.  
\v 29 Boŋ nzé eʼsɔ́g éʼmáá awúu, ábwɔ̄g-ábwɔ̄g ane mod abɛlé atéd páá âkɛ dé apád áyə̄le póndé echě bépadɛɛ́ epedé.” 
\s1 Ngan e mbə́l ḿme ńchíné 
\r (Mat 13.31-32, 34; Luk 13.18-19) 
\p  
\v 30 Hɛ́ɛ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ ámpē aáken, “Cheé déhɛlɛɛ́-sɛ déhəgtɛ́n nkamlɛn ń Dyǒb-ē? Ngan ehéé dɛ́bɛnlédté echě ělūmēd ngáne ḿmê nkamlɛn ńdíí-yɛ?  
\v 31 Ńdíi nɛ̂ŋgáne mbwɛ́ e mbə́l-e-bǔ echě mod átédé boŋ ásob á nzag-tê. Mbə́l-e-bǔ edé mwǎmpīn bwâmbwam nzé béhə́gtɛ́né chɔ́ ne mbə́l mémpēe ḿme ńdé á nkǒŋsé.  
\v 32 Boŋ nzé ékwógé, ékəleʼ tómaa eʼsum\f + \fr 4:32 \ft Bǎn bé mɛl nɛ́ɛ ndóŋ.\f* éʼsyə̄ə̄l, éwóo-ʼɛ ngɛn éche menɔn méhyagké mǔm alóŋ áte.”  
\v 33 Yesuɛ akǎnléʼáá bad eyale é Dyǒb, ábɛnláád ekud é ngan émpēe nɛ̂ŋgáne échɛ́n. Akǎnléʼáá bɔ́ nyaa echě bɛ́sōŋtɛ̄nnē.  
\v 34 Eékanleʼaá bɔ́ áde éebɛnlédɛɛ́ ngan, boŋ nzé anlyə̌g mwěmpɛn ne ábe bembapɛɛ aláá bɔ́ mam mésyə̄ə̄l ḿme échê ngan éhɔ́bɛɛ́. 
\s1 Yesuɛ ahɔ́ɔ́dté ekukud 
\r (Mat 8.23-27; Luk 8.22-25) 
\p  
\v 35 Échê epun děn ngukɛ́l, dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ ábē bembapɛɛ aá, “Syáā déchabe pɛd e edib eníníí.”  
\v 36 Hɛ́ɛ ábē bembapɛɛ béchénné ene ndun e mod boŋ bésɔ̄lē á bɔ̌lɛ-tê wɛ́ɛ Yesuɛ ámbɛ̄ɛ̄ boŋ békɛɛné mɔ́. Myɔ̌lɛ mémpēe mémbɛ̄ áhed.  
\v 37 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g dɔ́ɔ ekukud é ngíne ébóótédé atóm, boŋ mendíb mésɔ̄lē á bɔ̌lɛ-tê nyaa echě bɔ̌lɛ bêmponné asú á mendíb sɛ́.  
\v 38 Yesuɛ ambɛ́ á bɔ̌lɛ-tê á pɛd e mbíd. Annaá ásē ábānē nló á mbóŋgé mîn, ákūneʼ. Hɛ́ɛ bényemɛɛ́ mɔ́ ásē, boŋ bélāŋgē mɔ́ bánken, “A meléed, weewóoʼɛ́ wɛ póndé ɛ́ɛ syánē dédíí á kwééd-te-yɛ?”  
\v 39 Hɛ́ɛ Yesuɛ átyéémé ámīn boŋ ákānnē échê ekukud áte aá éhɔ́ɔ, aláá-ʼɛ mendíb aá mésud. Ekukud énsōg awan, ekíde-ʼɛ éhɔ́ɔ́téd áte.  
\v 40 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Cheé ékə́ə́ boŋ nyéwōgē mbwɔ́g? Nyéewóoʼɛ́ adúbe kə́ə́ŋ ne bɔɔb-ɛ?”  
\v 41 Boŋ mbwɔ́g ménkōb bɔ́ bwâmbwam, bésɛdté nhɔ́g ne aníníí bánken, “Ebə́l e mod éhéé chɛ́n éche kə́ə́ŋne ekukud ne mendíb béwógnɛɛ́?” 
\c 5  
\s1 Yesuɛ achǒŋté mod awe  //  awóó eʼdəə́dəŋ bé mbéb 
\r (Mat 8.28-34; Luk 8.26-39) 
\p  
\v 1 Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bêmpɛ̌ á pɛd e edib eníníí, á mbwɔ́g e Gɛrasin.  
\v 2 Áde Yesuɛ ábídé á bɔ̌lɛ-tê bídɛ́n, ambomɛ́n mod awě abídé á soóbadɛ. Edəə́dəŋ é mbéb émbɛ̄ ane mod áte.  
\v 3 Á soóbadɛ dɔ́ɔ ádyɛ́ɛ́ʼáá. Modmod enkênhɛnlé mɔ́ abane á mehaŋ ámpē, ké ne bengɔbéngɔ̄bē.  
\v 4 Áyə̄le ngen ne ngen, béhááʼáá mɔ́ ne eʼpwɔg ne bengɔbéngɔ̄bē boŋ ké nɛ̂ asɛléʼáá bengɔbéngɔ̄bē áhɛntéd-tɛ eʼpwɔg bɛ̂ áte. Antómtɛ́n ngíne awóŋ nyaa echě modmod éehɛleʼaá mɔ́ abwɔge.  
\v 5 Atamnádtáá á soóbadɛ ne á eʼkone-tê nkuu ne mǔte, ábōnē eʼsaád ákwɛltáád-tɛ yə̌l ne meláá. 
\p  
\v 6 Ane mod abédé mwǎ etûn áde ányíné Yesuɛ. Hɛ́ɛ ányə́gté mehélé, boŋ ábwɔ̄gē mebóbóŋ áwē eʼsó-te,  
\v 7 ábōnē esaád é ngíne, áhɔ̄bē aá, “A-Yesu, Mwǎn a Dyǒb á Ngum, cheé sóo déwóŋné? Ncháa wɛ á dǐn á Dyǒb mɛɛ́ weekɔ́gsán mɛ.”  
\v 8 Ane mod anhɔ́b nɛ̂ áyə̄le Yesuɛ anláá edəə́dəŋ é mbéb aá, “Á-edəə́dəŋ é mbéb, bíd ane mod áte!”  
\v 9 Dɔ́ɔ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ mɔ́ aáken, “Chán dǐn ádíí wɛ?” Ankwɛntɛ́n aá, “Dǐn ádíí mɛ bán Amudtɛɛ, áyə̄le sêbuú áte.”  
\v 10 Ambɛ́ áchāā Yesuɛ aá eénānēʼ ábê eʼdəə́dəŋ bé mbéb ene mbwɔ́g. 
\p  
\v 11 Bɔɔb-pɔɔ́, sáŋkalaa a esɔg é nguu chɔ́-ʼɛ ébédé bɛnbɛn ne áhed, édyāg medyɛ́ á mbám mé ekone.  
\v 12 Hɛ́ɛ ábê eʼdəə́dəŋ bé mbéb éʼcháaʼɛ́ Yesuɛ bán, “Lóm sé á nguu-tê wɛ̂, émwɛ sésɔ̂l chɔ́ áte.”  
\v 13 Hɛ́ɛ Yesuɛ ábágé bɔ́ kunze boŋ éʼbīdē ane mod áte. Abíd áde éʼbídé ane mod áte éʼsɔ̄lē échê nguu áte. Échê esɔg ébédé dyam eʼkə́lé éʼ nguu éʼbɛ. Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g échê esɔg émpādē ásē, ényəgtéʼ á eláá é nkin mé edib-é-nzab, éhún á edib-tê, éhó-ʼɛ. 
\p  
\v 14 Benɔn bé nguu béntōm mehélé á dyad-tê ne á mebwɔ́g ḿme médé bɛnbɛn, âkale bad dyam áde ábɛ́nlédé. Ábê bad bémbīd âkɛ dɛ́nyīn.  
\v 15 Áde bépédé wɛ́ɛ Yesuɛ boŋ bényīn ane mod awě ndun e eʼdəə́dəŋ bé mbéb émbɛ̄ɛ̄ áte, nɛ́ɛ ádyɛ́ɛ́ ásē, ahédé-ʼɛ bwěm á yə̌l bwâm, adyɛɛ́-ʼɛ sɛn, mbwɔ́g ménkōb bɔ́.  
\v 16 Bad ábe bényīn ádê dyam bénlāā ábê bad ngáne êmbɛnlédté ne ane mod awě eʼdəə́dəŋ bé mbéb bémbɛ̄ɛ̄ áte. Bénlāā-ʼɛ bɔ́ dyam áde ábɛ́nlédé ne échê esɔg é nguu.  
\v 17 Hɛ́ɛ ábê bad bébóótédé Yesuɛ acháŋ bán ásyəə áwab mbwɔ́g.  
\v 18 Áde Yesuɛ ásɔ́lɛɛ́ á bɔ̌lɛ-tê, ane mod awě eʼdəə́dəŋ bé mbéb bémbɛ̄ɛ̄ áte nɛ̂ ancháŋ mɔ́ aá búmɔ̄ békag.  
\v 19 Boŋ Yesuɛ enkênkwɛntɛ́nné. Anláá mɔ́ aá, “Súɛ́ʼ áwôŋ dyad, ékɛ éláa áboŋ bad ndəle e dyam eche Sáŋgwɛ́ɛ́ ábɛ́nlé wɛ ne ngáne ápédé wɛ ngɔl awóg.”  
\v 20 Hɛ̂ dɔ́ɔ ane mod áhídté boŋ ákag á mbwɔ́g e Dekapolis.\f + \fr 5:20 \fk Dekapolis: \ft adíi mbwɔ́g e myad dyôm.\f* Ákanlé mod tɛ́ dyam áde Yesuɛ ábɛ́nlé mɔ́. Bad bésyə̄ə̄l ábe bénwōg, yə̌l enkɔ́m bé áte bwâmbwam. 
\s1 Yesuɛ achǒŋté mmwaád nhɔ́g,  //  ápūūd-tɛ Jairusɛ mwǎn 
\r (Mat 9.18-26; Luk 8.40-56) 
\p  
\v 21 Yesuɛ antǐm ámbīd á pɛd e edib eníníí ne bɔ̌lɛ. Áde ápédé á nkin ḿmíníí, ndun e mod enkaŋnɛ́n áhed.  
\v 22 Dɔ́ɔ mod nhɔ́g awě akamlan ndáb e mekáne awě béchə́géʼáá bán Jairusɛ ápédé áhed. Anyín áde anyíné Yesuɛ, ankwɛ̌ ásē áwe mekuu.  
\v 23 Ne mecháŋgé mé ngíne áhɔ̄bē aá, “Awem mwǎn a mmwaád awâg. Sôn, hyɛ̌ ébân mɔ́ ekáá á yə̌l, âbɛl nɛ́n ádyɛɛ bwâm, ábɛ́-ʼɛ á aloŋgé.”  
\v 24 Hɛ́ɛ Yesuɛ áhídé mɔ́. Ekud é bad éhídéʼáá Yesuɛ nyaa echě bênkaŋnɛ́nné mɔ́. 
\p  
\v 25 Mmwaád nhɔ́g-kɛ ambɛ́ áhed awě anwóŋ nkole ḿme mekií mébídéʼáá mɔ́ á yə̌l póndé ésyə̄ə̄l. Ḿmê nkole ḿbédé mɔ́ á yə̌l á etûn é dyôm-a-mwɛ́ ne ḿbɛ.  
\v 26 Atagé híin á mekáá mé bad bé eʼbó, abébéd-tɛ ngáb esyəə́l echě ánwōŋgē, boŋ ké nɛ̂ enkêndyɛ́ʼɛ́ bwâm, nkole ḿbādē bádɛ́n.  
\v 27 Anɛ́n mmwaád anwóg mam ḿme Yesuɛ ábɛ́léʼáá, dɔ́ɔ ábídé mɔ́ ámbīd átîntê ene ndun e mod boŋ ásitán mɔ́ nkobe.  
\v 28 Áyə̄le anhɔ́b áwe nlém-tê aá nzé mɔ́sitɛ́né ké ḿmē nkobe, né mɔ́ɔdyɛɛ́ bwâm.  
\v 29 Asitɛn áde ane mmwaád ásítɛ́né Yesuɛ nkobe, mekií ḿme mébídéʼáá mɔ́ á yə̌l ménsɛ̄lē, awóg-kɛ á yə̌l aá mɔ́choó.  
\v 30 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g Yesuɛ ambíi aá ngíne ebídé mɔ́ á yə̌l. Hɛ̂ dɔ́ɔ ákúnnédé átîntê ene ndun e mod, boŋ ásɛdté aáken, “Nzɛ́ɛ́ asitɛ́né mɛ nkobe?”  
\v 31 Dɔ́ɔ ábē bembapɛɛ békwɛntanné mɔ́ bánken, “Nɛ́ɛ ényínɛɛ́ bad békáŋné wɛ á yə̌l nɛ́n ésɛdtéʼ wɛɛ́ ken nzɛ́ɛ́ asitɛ́né wɛ-yɛ?”  
\v 32 Ké nɛ̂, Yesuɛ ambɛ́ ánɔnéʼ ekíde ânyín mod awě asitɛ́né mɔ́.  
\v 33 Hɛ́ɛ ane mmwaád ábóótédé anəŋ ne mbwɔ́g áde ányíné chǒm-ɛ́ɛ ébɛ́nlédé mɔ́. Dɔ́ɔ ápédé wɛ́ɛ Yesuɛ boŋ ákwag mɔ́ á mekuu, álāŋgē mɔ́ mbále esyəə́l.  
\v 34 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “A mwǎn-a-mmwaád, adúbe ádōŋ ádídé wɛ bwâm. Kǎg ne nsaŋ. Ndutul echôŋ chɔ́-ʼɛ émaa.” 
\p  
\v 35 Áde Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ nɛ̂, dɔ́ɔ bad behɔ́g ábe bébídé á ndáb wɛ́ɛ Jairusɛ bélâŋgɛɛ́ Jairusɛ bán, “Awoŋ mwǎn amaá mɔ́ awɛ́. Cheé étɔgnɛɛ́ Meléede ataged?”  
\v 36 Boŋ Yesuɛ enkêntédté dyam áde béhɔ́bé nɛ́ɛ dyam. Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ ane mod a nkamlɛn aá, “Weewógé mbwɔ́g! Dúbé dúbpɛ́n.”  
\v 37 Yesuɛ enkêmmwɛɛ́ aá mod ampée âhíd mɔ́ étōmɛɛ́ Petro ne Jemsɛ bɔ́ mwǎnyaŋ Jɔnɛ.  
\v 38 Áde bépédé á ndáb wɛ́ɛ Jairusɛ dɔ́ɔ ányíné mpuutéd, awóg-kɛ mewɛ́ mé ngíne ḿme bad béchyɛʼɛ́.  
\v 39 Hɛ́ɛ ásɔ́lé á ndáb-te boŋ ásɛdté bɔ́ aáken, “Cheé ékə́ə́ boŋ nyébɛléʼ ḿmɛ́n mpuutéd, nyéchyɛ̌-ʼɛ mewɛ́? Ane mwǎn eewédɛɛ́, akúne kúnɛ́n.”  
\v 40 Boŋ bêmbootéd mɔ́ awɔɔ. Ambídéd bɔ́ mod asyəə́l á ebwɔ́g-te. Antéd ane mwǎn sáá bɔ́ nyaŋ ne ábē bembapɛɛ béláán, bésɔ̄l á toŋ echě ane mwǎn ámbɛ̄ɛ̄ áte.  
\v 41 Hɛ́ɛ Yesuɛ áchə́ŋgé ane mwǎn á ekáá, boŋ álāŋgē mɔ́ aá, “Talíta kûm,” (awě adé bán, “A-mwǎn a ngɔndérɛ, nlâŋge wɛ mɛɛ́, hidé ásē.”)  
\v 42 Ane mwǎn anhidé ásē ábwɔ̄g-ábwɔ̄g, ábootéd-tɛ akɛ. (Abédé dyôm á mwɛ̌ ne ḿbɛ.) Yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte híin áde nɛ́n ábɛ́nlédé.  
\v 43 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásímɛɛ́ bɔ́ etúu áte aá béēlāŋgē modmod dyam áde ábɛ́nlédé, aláá-ʼɛ bɔ́ aá bébɛ ane mwǎn ndyééd. 
\c 6  
\s1 Bad bé Nazarɛt béekobɛɛ́ Yesuɛ 
\r (Mat 13.53-58; Luk 4.16-30) 
\p  
\v 1 Yesuɛ anhidé ádé hǒm, asú áwē dyad nchoo ne ábɛ̄ bembapɛɛ.  
\v 2 Nɛ́ɛ mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte ḿpédé, ambootéd ayə́ged á ndáb e mekáne. Bad híin bémbɛ̄ áhed. Áde béwógé áde ayə́ge yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte. Bésɛdté bánken, “Héé mɔ́ ábídné ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l-ē? Ndín e debyɛ́ɛ́ éhéé bébágé mɔ́ nɛ́n? Chán ámwagké ḿmɛ́n menyáké abɛl-é?  
\v 3 Kíné saá kápɛ́ntaa ádíí-yɛ? Saá mwǎn awě Maria nɛ́n-ɛ? Kíné saá Jemsɛ, Josɛbɛ, Judasɛ ne Simɔnɛ bɔ́ɔ bédé baányaŋ-ɛ? Baányaŋ bé bebaád bésyə̄ə̄l-lɛ ámpē béedyɛɛ́ʼɛ́ ádyad-tê hɛ́n ne syánē-yɛ?” Né-ɔɔ́, bênkɔɔ́ Yesuɛ.  
\v 4 Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Nkal eʼdəə́dəŋ awóoʼ edúbé hǒm ásyə̄ə̄l étómɛɛ́ áwē dyad, áwē túmbé-te ne áwē abum á ndáb.”  
\v 5 Eéhɛlɛɛ́ menyáké ké mehɔ́g abɛl áhed, étómɛɛ́ nguse é bad bé nkole ábe ábáné mekáá á yə̌l, bédyɛ̄ɛ̄-ʼɛ bwâm.  
\v 6 Yə̌l enkɔ́m mɔ́ áte bwâmbwam ne adúbe ádē bad bénkênwóŋgé. 
\s1 Yesuɛ alómé bembapɛɛ dyôm ne bébɛ 
\r (Mat 10.5-15; Luk 9.1-6) 
\p Dɔ́ɔ Yesuɛ ákíí á myad mésad ḿme médé bɛnbɛn, áyə̄gtē bad.  
\v 7 Anchɛ́lé ábē bembapɛɛ dyôm ne bébɛ. Anlǎd bɔ́ áte, alóm bɔ́ bébɛ ne bébɛ. Ambɛ̌-ʼɛ bɔ́ kunze âbíded bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte.  
\v 8 Anlyə́gtɛ́n bɔ́ aá, “Nyéewánlé chǒmchǒm á ekɛ étōmɛɛ́ ntóŋ. Nyéewánlé ndyééd kéʼɛ ekwɛ, mod eesóó-ʼɛ mɔné á mesó mé abad.  
\v 9 Nyéhɛ̂ metámbé boŋ nyéewánlé mbɔ́té ébɛ.”  
\v 10 Ambád aá, “Ndáb ké ehéé echě ekobé nyé nyédyɛ̄ɛ̄ áhed kə́ə́ŋ ne póndé echě nyéhidtɛɛ́ ádê dyad.  
\v 11 Nzé nyêpedé dyad áde béekobɛɛ́ nyé, káa béekwɛntɛnɛɛ́ nyé awóglɛn, nyétɛ̄dē dɔ́, nyékūd-tɛ ebumbú á mekuu, âlúmed nɛ́n bán échab ebébtéd énɔne běn.”  
\v 12 Né-ɔɔ́, bênkɛ̌ békaléʼ eyale é Dyǒb bán bad bétɛde ádab abɛ́ dé mbéb.  
\v 13 Bémbīdēd bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb híin áte, béwɔ̄gtē bad bé nkole híin ne dyɔ̌g dé menzab, béchōōd bɔ́. 
\s1 Kwééd echě Jɔnɛ, Ndusɛnɛ 
\r (Mat 14.1-12; Luk 9.7-9) 
\p  
\v 14 Bɔɔb-pɔɔ́, Hɛrɔdɛ anwóg mam mésyə̄ə̄l ḿme Yesuɛ ábɛ́léʼáá. Áyə̄le mam mé bwâm ḿme Yesuɛ ábɛ́léʼáá mêmbɛ̌l ambyɛ́ɛn hǒm ásyə̄ə̄l. Doŋge á bad béhɔ́béʼáá bán, “Jɔnɛ, Ndusɛnɛ apuúdé. Nɛ́ɛ ákə́ə́ boŋ awóŋ ngíne âbɛl ḿmɛ́n menyáké mésyə̄ə̄l.”  
\v 15 Bémpēe béhɔ̄bē bán, “Elaijaa mɔ́ɔdé.” Ábíníí-ʼɛ bán, “Adíi nkal eʼdəə́dəŋ nɛ̂ŋgáne nhɔ́g átîntê e bekal béʼdəə́dəŋ ábe bémbɛ̄ seʼ bɔɔ́d.”  
\v 16 Áde Hɛrɔdɛ áwógé nɛ̂ anhɔ́b aá, “Jɔnɛ, Ndusɛnɛ awě mêmbɛnlé boŋ bésɛ̄l nló mɔ́ɔdé. Atimé ámbīd á aloŋgé.”  
\v 17 Hɛrɔdɛ anhɔ́b nɛ̂ áyə̄le anlóm bad aá békôb Jɔnɛ, béhaŋ mɔ́, béhɛ́-ʼɛ mɔ́ á mbwɔg. Ambɛl nɛ́n áyə̄le Hɛrodyasɛ, mwaád awě mwǎnyaŋ, Filibɛ ánsēbɛ̄ɛ̄ awóŋ, anwóŋ mɔ́.  
\v 18 Jɔnɛ aláŋgéʼáá Hɛrɔdɛ póndé tɛ́ɛ́ aá, “Weewóoʼɛ́ kunze âwóŋ Hɛrodyasɛ, mmwaád awě mwǎnyoŋ.”  
\v 19 Né-ɔɔ́, Hɛrodyasɛ anhíí Jɔnɛ pél á nlém-tê, áhɛdé-ʼɛ aá mɔ́wúu mɔ́. Boŋ Hɛrɔdɛ ambɛ̌l enkênhɛnlé.  
\v 20 Hɛrɔdɛ ambɛ́ mbwɔ́g áte tə̂ŋgɛne Jɔnɛ áyə̄le ambíi aá adíi mod a bwâm awě asáá. Né-ɔɔ́ akə̌ŋgé mɔ́ bwâm, âbɛl boŋ dyam dé mbéb déebɛnlád mɔ́. Adəə́ʼáá mɔ́ awóglɛn kénɛ́ɛ édíí bán póndé tɛ́ɛ́ nzé anwóglɛ́n mɔ́, atagéʼáá áte á mewêmtɛn-tê bwâmbwam.  
\v 21 Kə́ə́ŋne á asóg, Hɛrodyasɛ ankǔd nzii echě áhɛ́déʼáá. Nɛ́n ábédé epun-ɛ́ɛ Hɛrɔdɛ ábɛ́léʼáá ngande âwêmtɛn epun-ɛ́ɛ ánchyāādtē. Á ngande wɛ̂, Hɛrodɛ anlébé ábē bad bémbáá bé ngɔ́menaa, bad bémbáá bé sə́nze, ne kəse é bad é mbwɔg á Galilia.  
\v 22 Échê epun mwǎn a mmwaád awě Hɛrodyasɛ anhyɛ̌ aság esáke. Nɛ̂ dénwōgēd Hɛrɔdɛ ne ábē beken menyiŋge. Né-ɔɔ́, Kə̂ŋ Hɛrɔdɛ ansɛdéd ane mwǎn a mmwaád aáken, “Cheé édə́ə́ wɛɛ́ ḿbɛ wɛ? Mɛ̌bɛ̌ wɛ kéchéé échě éhɛdɛɛ́.”  
\v 23 Nɛ́n dêmbɛ̌l ammwɛ́ melɛ̌, álāŋgē mɔ́ aá, “Mmwâg melɛ̌ mɛɛ́, měbɛɛ́ wɛ kéchéé éche éhɛdɛɛ́. Ké epɛd é mbwɔ́g échêm échě ńkamlanné.”  
\v 24 Né-ɔɔ́ ane mwǎn ankɛ̌ nyaá asɛded aáken, “Cheé méhɛdɛ́nné mɔ́?” Dɔ́ɔ nyaá átímtɛ́né mɔ́ aá, “Hɛdɛ́n mɔ́ nló ḿme Jɔnɛ, Ndusɛnɛ.”  
\v 25 Hɛ́ɛ ane mwǎn átímé ámbīd ábwɔ̄g-ábwɔ̄g wɛ́ɛ kə̂ŋ, boŋ álāŋgē mɔ́ aá, “Bǎg mɛ nló ḿme Jɔnɛ, Ndusɛnɛ á taplêt-te hɛ́n bɔɔb.”  
\v 26 Nɛ́n dénwōgēd kə̂ŋ Hɛrɔdɛ ndutul bwâmbwam, boŋ ngáne âmmadté melɛ̌ amwɛ́ áʼsō wɛ́ɛ ábê beken, enkênhɛnlé mɔ́ nló ḿme Jɔnɛ abáan.  
\v 27 Hɛ́ɛ álómé sə́nze pɔ́g aá épɛɛn nló ḿme Jɔnɛ. Ene sə́nze enkɛ̌ á ndáb e mbwɔg, esɛ́l Jɔnɛ nló,  
\v 28 épɛ̄ɛ̄n ḿmê nló á taplêt-te, ábɛ̄ ane mwǎn a mmwaád. Ane mwǎn a mmwaád mɔ́-ʼɛ ábɛ nyaá.  
\v 29 Áde Jɔnɛ ábe bembapɛɛ béwógé nɛ̂, bêmpɛ̌, bétéd mɔ́ ndim, békɛ bélíme. 
\s1 Yesuɛ adídté eʼkə́lé éʼ bad éʼtáan 
\r (Mat 14.13-21; Luk 9.10-17; Jɔn 6.1-14) 
\p  
\v 30 Bembapɛɛ bé nlómag ábe Yesuɛ ánlōmmē bénhūu bétán mɔ́ béláá-ʼɛ mɔ́ mekan mésyə̄ə̄l ḿme bébɛ́lé ne ḿme béyə́gté.  
\v 31 Ekud é bad épágéʼáá wɛ́ɛ Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bétimé-ʼɛ ámbīd nyaa echě Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ benkênwóŋgé etə́l âdyɛ́ ké ndyééd. Dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ ábē bembapɛɛ aá, “Syáā détim á ahə́ŋgé á hǒm. Boŋ nyékɔ́me áte mwǎmpīn.”  
\v 32 Hɛ̂ dɔ́ɔ bésɔ́lé á bɔ̌lɛ-tê, boŋ bétiméʼ á ahə́ŋgé á hǒm.  
\v 33 Ekud é bad énnyīn áde békagké, bênchěm-mɛ bɔ́ ábwɔ̄g-ábwɔ̄g. Ábê bad bémbīd myad ne myad, békɛ̄ɛ̄n mekuu, bényə̄gēd áʼsō ne mekuu, bésébé apɛ wɛ́ɛ Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ békágéʼáá.  
\v 34 Áde Yesuɛ ábídé á bɔ̌lɛ-tê boŋ anyín ene ndun e mod, antómtɛ́n bɔ́ ngɔl abɛ́ áyə̄le bébédé nɛ́ɛ ńdyɔŋ ḿ mbód ḿme méēwōo nnɔn. Né-ɔɔ́ ambootéd bɔ́ ekud é mekan ayə́ged.  
\v 35 Áde bǐn éʼbóótédé ahín, ábē bembapɛɛ bémpɛ̌ áwē, béhɔ̄bē nɛ́n bán, “Hɛ́n ádé á etûn-tê, póndé emaá-ʼɛ atóm bwâmbwam.  
\v 36 Láá ábɛ́n bad bétimeʼ á myad-tê ḿme médé bɛnbɛn, âbɛl běn béchan medyɛ́ ḿme bɛ́dyɛ̄ɛ̄.”  
\v 37 Boŋ Yesuɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, “Nyé bɔ́ nyébɛ bɔ́ chǒm éche bɛ́dyɛ̄ɛ̄.” Hɛ́ɛ bésɛdtɛɛ́ mɔ́ bánken, “Ehɛde wɛɛ́ sékɛ séchan eʼwɛle éʼ mbwɔ́kɛl é kábpe ébɛ,\f + \fr 6:37 \fk Mbwɔ́kɛl é kábpe ébɛ: \ft ébédé nsábe ḿ mod nhɔ́g áyə̄le ngɔn waam.\f* sébɛ bɔ́, bédyɛ̂-yɛ?”  
\v 38 Hɛ́ɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Eʼwɛle éʼtə́ŋ nyéwóó? Nyékɛ nyénɔn.” Áde bémáá anɔn dɔ́ɔ bélâŋgɛɛ́ mɔ́ bán, “Eʼwɛle éʼdé éʼtáan ne súu ébɛ.”  
\v 39 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ ábē bembapɛɛ aá bébɛl bad, békabɛn áte moŋge ne moŋge bédyɛɛ á nkəə́kəə mîn.  
\v 40 Né-ɔɔ́ ábe bad bêndyɛɛ́ ásē, doŋge á moŋge, mbwɔ́kɛl é bad, doŋge-ʼɛ móom mé bad métáan.  
\v 41 Hɛ̂ dɔ́ɔ Yesuɛ átédé ábɛ̂ eʼwɛle éʼtáan ne échê súu ébɛ, ánɔné ámīn, ásāgnān Dyǒb, ákabtáád bɔ́ áte, boŋ ábagé ábē bembapɛɛ aá békabpe ene ndun e mod. Ankabé-ʼɛ ábê bad kə́ə́ŋne échê súu ébɛ.  
\v 42 Moosyəə́l andyɛ́, akód-tɛ.  
\v 43 Bembapɛɛ bênlǎd eʼwɛle ne súu éche ênlyə̌g ásē, enlón eʼlóŋ dyôm ne éʼbɛ.  
\v 44 Mesoŋgé mé baachóm ábe béndyɛ̄ ene ndyééd mémbɛ̄ eʼkə́lé éʼtáan. 
\s1 Yesuɛ akií á mendíb mîn 
\r (Mat 14.22-33; Jɔn 6.15-21) 
\p  
\v 45 Melemlem mé póndé Yesuɛ anláá ábē bembapɛɛ aá bésɔ̂l á bɔ̌lɛ-tê, békag áʼsō á Betsaida, á múde mé edib-é-nzab ḿmíníí. Áde békagkɛ́ nɛ̂, anláá ene ndun e mod aá bésūɛ̄ʼ áwab mendáb.  
\v 46 Áde Yesuɛ ámáá bɔ́ alyə́gtɛn, anchə́gé á ekone mîn, âkáne.  
\v 47 Nɛ́ɛ ngukɛ́l épédé, Yesuɛ ábē bembapɛɛ bémbɛ̄ɛ̄n bɔ̌lɛ átîntê e edib, Yesuɛ-ʼɛ abɛ́ á nkin mwěnpɛn.  
\v 48 Annyín aá ábē bembapɛɛ bétage âkɛɛn bɔ̌lɛ áyə̄le epub é ngíne émbīd bɔ́ áʼsō-te. Né-ɔɔ́, dyam-ɛ́ɛ ádé epɔg-ne-ngwa ankɛ̌ bɔ́ atán, ákag á mendíb mîn. Ahɛdéʼáá aá mɔ́tôm bɔ́ ámīn.  
\v 49 Boŋ anyín áde bényíné akag á mendíb mîn, bénwēmtɛ̄n bán nwú mɔ́ɔ ńdé. Hɛ́ɛ bébóótédé abón.  
\v 50 Bébónéʼáá áyə̄le áde bényíné mɔ́, mbwɔ́g ménkōb bɔ́ moosyəə́l bwâmbwam. Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g Yesuɛ anláá bɔ́ aá, “Nlém méēhūnē nyé, mɛɛ́ ndé. Nyéebááʼ.”  
\v 51 Hɛ́ɛ ásɔ́lé á bɔ̌lɛ-tê wɛ́ɛ bémbɛ̄ɛ̄, epub-pɛ énsōg atóm. Yə̌l enkɔ́m ábe bembapɛɛ áte bwâmbwam.  
\v 52 Yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte áyə̄le bénkênsóŋtɛ́nné chǒm-ɛ́ɛ menyáké ḿme âmbɛnlé âdíde eʼkə́lé éʼ bad éʼtáan ńlûmtɛɛ́. Bénkênhɛnlé-ʼɛ achem. 
\s1 Yesuɛ achǒŋté bad  //  bé nkole á Gɛnesarɛt 
\r (Mat 14.34-36) 
\p  
\v 53 Nɛ́ɛ béchábpé edib-é-nzab, bêmpɛ̌ á múde ḿmíníí, á mbwɔ́g e Gɛnesarɛt. Áhed-taá bêntəə́-ʼɛ́ bɔ̌lɛ.  
\v 54 Bébídé-ʼaá á bɔ̌lɛ-tê bídɛ́n bad béchēm-mɛ Yesuɛ.  
\v 55 Hɛ́ɛ bényə́gté mbwɔ́g áte esyəə́l bépēmē bad bé nkole á mekále mîn, békɛɛnéʼ hǒm tɛ́ɛ́ áde bénwōgkē bán Yesuɛ adé.  
\v 56 Hǒm tɛ́ɛ́-ʼɛ áde Yesuɛ ánkɛɛ́, á myad mémbáá ne mésad, ne wɛ́ɛ bad bélóó á nzag-tê, bad bépɛ́ɛ́néʼáá bad bé nkole wɛ́ɛ bad bébúdé aladɛn á dyad-tê âkáb nyoŋgé. Nɛ́ɛ bêmpɛɛ́nné bɔ́, béchāā mɔ́ bán ámwɛ bad bé nkole bésitɛn ké mesó mé mbɔ́té ḿmē. Né-ɔɔ́ bad bé nkole bésyə̄ə̄l ábe bênsitɛ́n ḿme mesó mé mbɔ́té béndyɛɛ́ bwâm. 
\c 7  
\s1 Ayə́ged dé betaa 
\r (Mat 15.1-9) 
\p  
\v 1 Befarisia ne doŋge dé bemeléede bé mbéndé ábe bémbīd á Jerusalɛm bênləŋnéd Yesuɛ âwóglɛn mɔ́.  
\v 2 Bénnyīn bán doŋge dé bembapɛɛ ábe Yesuɛ bédyâg medyɛ́ ne mekáá mé mbinde, nɛ́dē béewobpeʼaá mekáá nyaa echě Befarisia béhɔ́bɛɛ́ bán bétə́ŋgɛ́né awobe.  
\v 3 Befarisia ne bad bé Israɛl ábe bélyə́gé ásē bésyə̄ə̄l béhīdē ayə́ge áde bênkudté wɛ́ɛ ábāb betaa. Béēdyāgkē ndyééd ésebán béwóbpé mekáá nyaa echě etə́ŋgɛ́né.  
\v 4 Póndé echě mod ábídɛɛ́ á dyɔn-tê, eedyágké chǒmchǒm ésebán asébpé yə̌l awobe. Mbéndé édé-ʼɛ ámpē híin échě béhídɛɛ́, nɛ̂ŋgáne awobe á bwěm bwâm. Bwěm nɛ̂ŋgáne kɔ̂b, mbeé, kúmbe é eʼkii, ne bwěm nɛ́ɛ mebendé.  
\v 5 Hɛ́ɛ Befarisia ne bemeléede bé mbéndé bésɛdtɛɛ́ Yesuɛ bánken, “Cheé ékə́ə́ boŋ ábōŋ bembapɛɛ béēhīdēʼ ayə́ge áde ábɛ̄d betaa bétɛ́dnédé sé? Bédyâg ndyééd áde béewopɛɛ́ mekáá nyaa echě éhɛdnadté.”  
\v 6 Yesuɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, “Nkal éʼdəə́dəŋ Yesayaa antə́ŋgɛ́n áde ánhɔ̄bpē ne eʼyale ábe Dyǒb dénlōmɛ̄nnē mɔ́ tə̂ŋgɛne nyé bedog-badɛ́, ngáne éténlédé nɛ́n, 
\q1 ‘Ábɛ̄n bad bébage mɛ edúbé é nsəl ngɛ̂n, boŋ ḿmab nlém méesaá áwêm. 
\q1  
\v 7 Edúbé éche bébagɛɛ́ mɛ éesaá dyamdyam, áyə̄le béyə́gte bad âhíd mbéndé é baányoŋ byánán édíi mbéndé é Dyǒb.’ 
\m  
\v 8 Nyêtɛ̌dté mbéndé é Dyǒb boŋ pɛn nyêhíde ayə́ge á baányoŋ.”  
\v 9 Hɛ́ɛ Yesuɛ ábádɛɛ́ aá, “Nyêbɛnlad mwane âtɛde mbéndé é Dyǒb âbɛl nɛ́n nyéhíde ayə́ge ádɛ̄n děn.  
\v 10 Mosɛɛ ahɔ́bé aá, ‘Bɛɛ́ sóó ne nyoŋ edúbé.’ Ahɔ́b-pɛ ámpē aá, ‘Kénzɛ́ɛ́ awě ahɔ́bé sáá kéʼɛ nyaá dyam dé mbéb áyə̄l bétə́ŋgɛ́né béwúú mɔ́.’  
\v 11 Boŋ nyêyə́gte nɛ́n bán nzé mod awóó chǒm éche ántə̄ŋgɛ̄nnē sáá kéʼɛ nyaá awôŋgɛn boŋ ahɔ́bé aá, ‘Échɛ́n chǒm édé Kɔ́ban,’ (Nɛ̂ adé bán édíi chǒm é Dyǒb),  
\v 12 né eewóoʼɛ́ nzɔm âwóŋgɛn sáá kéʼɛ nyaá.  
\v 13 Né-ɔɔ́, ádê ayə́ge áde nyébagɛɛ́ bad ábɛ́lé nyéetédɛɛ́ eyale é Dyǒb nɛ́ɛ dyam. Mam médé-ʼɛ ámpē híin nɛ́ɛ ḿmɛ́n ḿme nyébɛlɛɛ́.” 
\s1 Mam ḿme mébɛle boŋ  //  mod eesááʼ áʼsō é Dyǒb 
\r (Mat 15.10-20) 
\p  
\v 14 Hɛ́ɛ Yesuɛ áchɛ̂nlɛɛ́ ene ndun e mod boŋ álāŋgē bɔ́ aá, “Nyéwóglɛn, nyésôŋtɛn-nɛ mɛ.  
\v 15 Chǒmchǒm éesaá éche ébíde á ebwɔ́g boŋ nɛ́ɛ ésɔ́lé mod áte ébɛl mɔ́ abɛ́ mbinde áʼsō é Dyǒb. Boŋ chǒm échě ébíde mod áte chɔ́ɔ ébɛle boŋ abɛ́ mbinde áʼsō é Dyǒb.”\f + \fr 7:15 \ft Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo 16: \fq “Kénzɛ́ɛ́ awě awóó metúu áwôg.”\f* 
\v 17 Yesuɛ anchené ene ndun e mod, asɔ́l á ndáb-te. Dɔ́ɔ ábē bembapɛɛ bépédé boŋ bélāŋgē mɔ́ bán átə̂nled bɔ́ ene ngan.  
\v 18 Hɛ́ɛ Yesuɛ ákwɛntanné bɔ́ aáken, “Nyémpē nyéesóŋtánné-yɛ? Nyéenyínɛ́ɛ́ nɛ́n bán kéchéé éche ésɔ́lé mod áte, éche ébídé á mbíd e ebwɔ́g, éebɛlɛ́ɛ́-sɛ mod abɛ́ mbinde áʼsō é Dyǒb-ɛ?  
\v 19 Ngáne ésɔ́lɛɛ́ mod áte, éepagké mɔ́ á nlém-tê. Ébɛlé ésud mɔ́ dásɔ̄ á abum-tê ébíd-tɛ.” (Yesuɛ anhɔ́b nɛ̂ âlúmed nɛ́n aá ndyééd ké ehéé eboó adyɛ́.)  
\v 20 Ambád aá, “Chǒm échě ébídé mod áte chɔ́ɔ ébɛle boŋ eesááʼ áʼsō é Dyǒb.  
\v 21 Áyə̄le, á nlém ḿ mod-tê dɔ́ɔ mewêmtɛn mé mbéb nɛ̂ŋgáne akáb dé mésón, echîb, ne ewúɛn bébídɛɛ́. Ḿmê mewêmtɛn mɔ́ɔ mébɛlte mod mbéb.  
\v 22 Akáb dé mesón á ndáb eʼwóŋgé, abɛ́ dé metɔg, ne abɛl á mam mé mbéb mémpēe nɛ̂ŋgáne edogké, âbɛl mbinde é mekan, akɔ́n á bad, akal á bad metóm áyə̄l, abɛ́ á kúmbe ne abɛl dé eʼyɔ́kɛ́l éʼ mekan.  
\v 23 Ḿmɛ́n mam mé mbéb mésyə̄ə̄l mébíde mod á nlém-tê mébɛlé-ʼɛ mod eesááʼ áʼsō é Dyǒb.” 
\s1 Adúbe dé nken-a-mmwaád 
\r (Mat 15.21-28) 
\p  
\v 24 Dɔ́ɔ Yesuɛ ásyə́ŋgé boŋ ákǎg á epɛd é mbwɔ́g echě enchiitɛ́n myad mé Tirɛ ne Sidɔn. Hɛ́ɛ ásɔ́lé ndáb pɔ́g, eéhɛdeʼaá-ʼɛ aá modmod ábíi aá mɔ́dē áwēd-te. Ké nɛ̂ bémbɛ̄ bébíi.  
\v 25 Nɛ́ɛ mmwaád nhɔ́g awě edəə́dəŋ é mbéb ébédé awe mwǎn a mmwaád áte áwógé bán Yesuɛ adé áhed, ampɛ̌ ákwɛ̄-ʼɛ mɔ́ á mekuu.  
\v 26 Ane mmwaád abédɛ́ɛ mmwaád a aloŋ á Grikia awě béchyáá á pɛd e mbwɔ́g e Siria echě béchə́gɛɛ́ bán Fonisia. Hɛ́ɛ ácháaʼɛ́ Yesuɛ aá ábíded mwǎn échê edəə́dəŋ é mbéb áte.  
\v 27 Boŋ Yesuɛ ankwɛntɛ́n mɔ́ aá, “Sé sébe sédíde běndem. Éesaá bwâm âtéd ndyééd e bǎnbǎn ábwēme mbwɛ́.”  
\v 28 Ane mmwaád ankwɛntɛ́n aá, “Nɛ̂ děn a-Sáŋ, boŋ kə́ə́ŋne mbwɛ́ echě edyɛɛ́ á tébelɛ-sɛ́ ebɛlé edyɛ́ púuted é medyɛ́ éche běndem béhúnté.”  
\v 29 Dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Áyə̄le échɛ́n ehɔ́b éche éhɔ́bé nɛ́n, ehɛle ésūɛ̄ wɛ á ndáb. Edəə́dəŋ é mbéb éche ébédé awoŋ mwǎn áte étɛ́dté mɔ́.”  
\v 30 Né-ɔɔ́, ane mmwaád ansú á ndáb, atán nɛ̂ŋgáne mwǎn ánáŋgé á anɔn mîn. Echê edəə́dəŋ é mbéb êmmǎd mɔ́ atɛde. 
\s1 Yesuɛ achǒŋté mod awě  //  eewógneʼaá, eehɔ́béʼaá-ʼɛ dyam bwâm 
\p  
\v 31 Hɛ́ɛ Yesuɛ áhídté á mbwɔ́g e Tirɛ, átimé á Sidɔn á pɛd e edib é Galilia, átimnád á pɛd e mbwɔ́g e Myad Dyôm.  
\v 32 Bad behɔ́g bêmpɛɛ́n mod áwē awě eewógneʼaá, eehɔ́beʼaá-ʼɛ dyam bwâm. Ábê bad bénchāŋ Yesuɛ bán ábân ane mod ekáá á yə̌l.  
\v 33 Hɛ́ɛ Yesuɛ áhídnédé mɔ́ wɛ́ɛ ene ndun e mod édíí boŋ átīmɛ̄n mɔ́ á ahə́ŋgé á hǒm. Ansɔ́léd memii á metúu ḿme ane mod, ásob meléed boŋ ásitɛ́n mɔ́ echém.  
\v 34 Hɛ́ɛ Yesuɛ ánɔ́né ámīn, áheeméd áte, boŋ áhɔ̄bē aá, “Efáta,” nɛ̂ ádé nɛ́n bán, “Dibnéd.”  
\v 35 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g, ane mod ábootéd-tɛ awógɛn, echém étyéém mɔ́ á nsəl, ábootéd-tɛ dyam ahɔ́b bwâm.  
\v 36 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásímɛɛ́ bɔ́ etúu áte aá béētúbpé modmod ádɛ́n akan dǐn. Boŋ póndé tɛ́ɛ́ echě áhɔ́bé aá béehɔ́béʼ, bɔ́-ʼɛ bénabpé bɔ́ ahɔ́b hɔ́bɛ́n.  
\v 37 Bad bésyə̄ə̄l ábe bénwōg, yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte nyaa echě echabé ámīn bwâmbwam. Béhɔ́béʼáá bán, “Abɛleʼ mam mésyə̄ə̄l bwâm. Abɛle kə́ə́ŋne bad bé ndɔ́g béwógneʼ, ábɛlɛ-ʼɛ eʼbóbé éʼhɔ̄bē dyam.” 
\c 8  
\s1 Yesuɛ adídté eʼkə́lé éʼ bad éʼniin 
\r (Mat 15.32-39) 
\p  
\v 1 Ḿmê mesú měn ndun e mod empée empɛ̌ wɛ́ɛ Yesuɛ. Ngáne bénkênwóŋgé chǒm-ɛ́ɛ bédyágkē, Yesuɛ anchɛ́lé ábē bembapɛɛ, álāŋgē bɔ́ aá,  
\v 2 “Ndé enɛ́n ndun e mod ngɔl áyə̄le békébɛ̄ ne mɛ eʼpun éʼláán, béēwóo-ʼáa chǒm éche bédyákē bɔɔb.  
\v 3 Nzé nsúútɛ́né bɔ́ nzaa bɔɔb, né bɛ́hūn ásē á nzii áyə̄le bɔ́ doŋge á bad béchábé abíd.”  
\v 4 Hɛ́ɛ ábē bembapɛɛ bétimtanné mɔ́ bánken, “Héé mod áhɛle ákud ndyééd á ehyáŋge-tê hɛ́n echě ěkwǒg ábɛ̄n bad adyɛ́-yɛ?”  
\v 5 Yesuɛ ansɛdéd bɔ́ aáken, “Eʼwɛle éʼtə́ŋ nyéwóó?” Bênkwɛntɛ́n bán, “Eʼwɛle saámbé.”  
\v 6 Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ ene ndun e mod aá bédyɛɛ ásē á ndɔɔb-tê. Hɛ́ɛ átédé ábɛ̂ eʼwɛle saámbé, ásāgnān Dyǒb, ákabtád bɔ́ áte, ábagé ábē bembapɛɛ, bɔ́-ʼɛ békabpé ene ndun e mod.  
\v 7 Bénwōŋ-ʼɛ baá nguse bé súu ésad. Yesuɛ annaméd chɔ́mpē. Amaá-ʼaá chɔ́ anamed, ábagé bembapɛɛ aá békabe bad.  
\v 8 Bad béndyɛ̄ ene ndyééd, békód-tɛ, kə́ə́ŋ élyə̄g-kɛ ásē. Echě enlyə̌g ásē enlón eʼlóŋ saámbé.  
\v 9 Mesoŋgé mé bad ḿme méndyɛ̄ ene ndyééd mébédé dyam eʼkə́lé éʼniin. Yesuɛ ansúúd ábê bad áwab mendáb.  
\v 10 Asúúté-ʼaá bɔ́ súútɛ́n, asɔ́l-lɛ mɔ́ á bɔ̌lɛ-tê ne ábē bembapɛɛ, békɛ̄-ʼɛ á mbwɔ́g e Dalmanuta. 
\s1 Befarisia béhɛdeʼ eʼchemléd 
\r (Mat 12.38-42; 16.1-4) 
\p  
\v 11 Befarisia bêmpɛ̌ wɛ́ɛ Yesuɛ bébootéd mɔ́ apentɛn, béhɛdné mɔ́ eʼchemléd ábe éʼhúú ádyōb. Bébɛ́léʼáá nɛ̂ âkəg mɔ́.  
\v 12 Hɛ́ɛ Yesuɛ áhéémédé áte, boŋ áhɔ̄bē aáken, “Cheé ékə́ə́ boŋ nyoŋgɛl eʼchii éhɛdé eʼchemléd? Ne mbále, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, nyoŋgɛl eʼchii éekudté eʼchemléd kéʼ ehɔ́g.”  
\v 13 Hɛ́ɛ áchénné bɔ́, boŋ ásɔ̄lē á bɔ̌lɛ-tê, átimé á pɛd e edib eníníí. 
\s1 Esultɛn é Befarisia 
\r (Mat 16.5-12) 
\p  
\v 14 Bɔɔb-pɔɔ́, áde bembapɛɛ ábe Yesuɛ bésɔ́lé á bɔ̌lɛ-tê, bênchatɛ́n eʼwɛle awále áyə̄l. Ewɛle ehɔ́g chěmpɛn chɔ́ɔ bênlyəgnédté á bɔ̌lɛ-tê.  
\v 15 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Nyétêd póndé ne esultɛn é Befarisia ne éche Hɛrɔdɛ.”  
\v 16 Dɔ́ɔ békalɛɛ́ běn ne běn bán, “Ahɔ́bé nɛ̂ áyə̄le deewânlɛɛ́ eʼwɛle áyə̄l.”  
\v 17 Yesuɛ ambíi chǒm éche béhɔ́bɛɛ́, hɛ́ɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Cheé nyéhɔ́bɛɛ́ áyə̄le eʼwɛle ábe nyéēwōoʼɛ́? Kə́ə́ŋ neʼ bɔɔb nyéebíiʼɛ́ kéʼɛ nyéesôŋtɛnɛɛ́-yɛ? Chán nyélɛ́lé nlém á abum nɛ́n?  
\v 18 Nyêwóó mǐd, nyéenyínnɛ́ɛ́-yɛ? Nyêwóó-ʼɛ metúu nyéewógnɛ́ɛ́-yɛ? Kə́ə́ŋne bɔɔb nyéēkamtánné-yɛ?  
\v 19 Áde mênkabpé eʼwɛle éʼtáan âdíde eʼkə́lé éʼ bad éʼtáan, eʼlóŋ éʼtə́ŋ eʼwɛle ábe bênlyəg ásē ábe nyênladté bénlōnnē?” Bênkwɛntɛ́n mɔ́ bán, “Dyôm ne éʼbɛ.”  
\v 20 Ambád bɔ́ asɛded ámpē aá, “Áde mênkabpé-ʼɛ ewɛle saámbé âdíde eʼkə́lé éʼ bad éʼniin, eʼlóŋ éʼtə́ŋ eʼwɛle ábe bênlyəg ásē ábe nyênladté bénlōnnē?” Bênkwɛntɛ́n mɔ́ bán, “Eʼlóŋ saámbé.”  
\v 21 Ambád bɔ́ asɛded aáken, “Boŋ ké nɛ̂ nyéesôŋtɛnɛɛ́-yɛ?” 
\s1 Yesuɛ achǒŋté mod awě akwedé ndím 
\p  
\v 22 Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bêmpɛ̌ á Betsaida. Áhed dɔ́ɔ bad behɔ́g bépɛ́ɛ́né mod awě akwedé ndím áwē, boŋ béchāā mɔ́ bán ábân mɔ́ ekáá á yə̌l.  
\v 23 Yesuɛ anchə́ə́ ane mod á ekáá, áhidnéd mɔ́ á dyad-tê wɛ̂. Ansob mɔ́ meléed á mǐd, abán mɔ́ mekáá á yə̌l, boŋ ásɛdté mɔ́ aáken, “Enyíne chǒmchǒm-ɛ?”\fig  Yesuɛ achǒŋté mod awě akwedé ndím|src="Cn01739C.tif" size="col" ref="8.23" \fig* 
\v 24 Hɛ́ɛ ane mod ánɔ́né ámīn boŋ áhɔ̄bē aá, “Nnyíne bad boŋ bényînnad nɛ̂ŋgáne mɛl ḿme mékag.”  
\v 25 Hɛ́ɛ Yesuɛ ábáné mɔ́ mekáá á mǐd ámpē. Dɔ́ɔ ane mod ákídté anɔn, mǐd mêndibnéd mɔ́, ábootéd-tɛ anyínɛn bwâm.  
\v 26 Yesuɛ ansúúd mɔ́ á ndáb, áhɔ̄bē aá, “Wɛ̌tɔgné-ʼɛ asɔ́l ádyad-tê ámpē.” 
\s1 Yesuɛ mɔ́ adé Ane-awě-Béwɔ́gté 
\r (Mat 16.13-20; Luk 9.18-21) 
\p  
\v 27 Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ békágéʼáá á myad ḿme médé á mbwɔ́g e Kaisaria Filipi. Bépédé-ʼaá á nzii wê, dɔ́ɔ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Nzɛ́-módɛ́ bad bɔ́ béhɔ́bɛɛ́ bán ndé?”  
\v 28 Hɛ́ɛ békwɛntanné bán, “Doŋge á bad béhɔ́be bán edíi Jɔnɛ Ndusɛnɛ, bémpēe bán Elaijaa, ábíníí-ʼɛ bán nkal éʼdəə́dəŋ nhɔ́g.”  
\v 29 Dɔ́ɔ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ ámpē aáken, “Boŋ nyéběn-nɛ nzɛ́-módɛ́ nyéhɔ́bɛɛ́ bán ndé?” Hɛ́ɛ Petro ákwɛntanné mɔ́ aá, “Wɛɛ́ edé Ane-awě-Béwɔ́gté.”  
\v 30 Áde Petro amaá-ʼaá ahɔ́b nɛ̂, Yesuɛ ansím bɔ́ etúu áte aá béēlāŋgē modmod nyaa e mod echě mɔ́díí. 
\s1 Yesuɛ ahɔ́bé tə̂ŋgɛne metake ḿmě  //  ákudté ne kwééd echě áwɛ̄ɛ̄ 
\r (Mat 16.21-28; Luk 9.22-27) 
\p  
\v 31 Yesuɛ ambootéd ábē bembapɛɛ ayə́ged, áhɔ̄bē aá, “Mwǎn-a-Moonyoŋ atə́ŋgɛ́né ákūd metake híin. Bad bémbáá bé dyad, beprisɛ bémbáá ne bemeléede bé mbéndé bɛ́bāŋ-ʼɛ mɔ́ á yə̌l. Bɛ́wūū mɔ́, boŋ eʼpun ábe éʼlóntɛ́né éʼláán, ǎpuú.”  
\v 32 Yesuɛ anhɔ́b ádɛ́n dyam nyaa echě énkênkoŋnédtɛ́ bɔ́ mbále ké pɔ́g. Hɛ́ɛ Petro átímné Yesuɛ á nkəg, boŋ ákəgé âtimed mɔ́ áte.  
\v 33 Boŋ Yesuɛ ankuné, ánɔ̄n ábē bembapɛɛ. Dɔ́ɔ ákánné Petro áte aá, “Hidé mɛ áʼsō-te, a-Satan! Ḿmoŋ mewêmtɛn méesaá mewêmtɛn mé Dyǒb, médíi mewêmtɛn mé moonyoŋ.”  
\v 34 Dɔ́ɔ Yesuɛ áchɛ́nlé ene ndun e mod ne ábē bembapɛɛ, boŋ álāŋgē bɔ́ aá, “Kénzɛ́ɛ́ awě adəə́ mɛ ahíd, ásob yə̌l mendíb, ápêm-mɛ ádē awɔg áhíde mɛ.  
\v 35 Áyə̄le kénzɛ́ɛ́ awě ahɛde ádē aloŋgé asoŋ ǎbɔ̄d dɔ́. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě abɔ́dé ádē aloŋgé áyə̄le echêm ne áyə̄le ḿmɛ́n nkalaŋ ḿ bwâm né ǎkud aloŋgé áde déemaáʼ.  
\v 36 Nsyə́ə́ŋ ńhéé mod ákudté nzé akudé nkǒŋsé ńsyə̄ə̄l boŋ abɔ́dé ádē aloŋgé.  
\v 37 Cheé mod áhɛlɛsɛ ábɛ âkɔde ádē aloŋgé?  
\v 38 Kénzɛ́ɛ́ awě ǎkwāgɛ̄n mɛ ne ábêm eʼyale á nyoŋgɛl eʼchii echě ehídne Dyǒb nlém ḿbɛ, abɛ́-ʼɛ ebébtéd, Mwǎn-a-Moonyoŋ mɔ́ ámpē ǎkwāgɛ̄n mɔ́ á póndé echě ápɛɛ́ ne ángɛl échě ésáá ne ehúmé éche Sáá.” 
\c 9  
\p  
\v 1 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Ne mbále, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, doŋge á bad átîntê echɛ̂n béenyínɛ́nné kwééd dǐd áde bényínɛɛ́ nɛ́ɛ nkamlɛn ń Dyǒb ḿpédé ne ngíne.” 
\s1 Yə̌l ehə̌ŋlɛ́né Yesuɛ 
\r (Mat 17.1-13; Luk 9.28-36) 
\p  
\v 2 Ámbīd e epun ntóób Yesuɛ ankɛɛ́n Petro, Jemsɛ ne Jɔnɛ á mbɔɔd echě echabé ámīn. Běmpɛn-ɛɛ́ bémbɛ̄ áhed. Áwāb eʼsó-te hɛ̂ dɔ́ɔ ábē bembapɛɛ bényíné nɛ́ɛ Yesuɛ áhə́ŋlɛ́né.  
\v 3 Mbɔ́té éche ánhɛ̄ɛ̄ épɛné áte, épūbē-ʼɛ féréd. Épúbéʼáá nyaa echě modmod á nkǒŋsé éehɛlɛ́ɛ́-sɛ apúbed.  
\v 4 Hɛ́ɛ bényíné Mosɛɛ ne Elaijaa bébídé təléd, bɔ́ɔbɛ Yesuɛ békaleʼ.  
\v 5 Dɔ́ɔ Petro álâŋgɛɛ́ Yesuɛ aá, “A meléed, ébóó ngáne syáā dédíí hɛ́n. Délôŋ eʼbem éʼláán, échôŋ, éche Mosɛɛ ne éche Elaijaa.”  
\v 6 Petro enkêmbííʼɛ́ chǒm éche áhɔ́bɛɛ́ áyə̄le mbwɔ́g ń ngíne ḿme mémbɛ̄ bɔ́ɔbɛ baáb á yə̌l.  
\v 7 Hɛ̂ dɔ́ɔ mbag ékútɛ́né bɔ́ boŋ ehɔ́b-pɛ ébīdēʼ á mbag-tê wɛ̂ nɛ́n, “Awem Mwǎn a nlém nɛ́n, nyéwógne mɔ́.”  
\v 8 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g dɔ́ɔ bénɔ́né ekíde boŋ béenyíne modmod ampée nzése Yesuɛ.  
\v 9 Áde bésudɛɛ́ á mbɔɔd mîn nɛ̂, Yesuɛ ansím bɔ́ etúu áte, álāŋgē bɔ́ aá, “Nyéeláŋgé modmod dyam áde nyényíné kə́ə́ŋ ne á póndé echě Mwǎn-a-Moonyoŋ ápuúʼɛ́.”  
\v 10 Né-ɔɔ́, ábê bembapɛɛ bênkoó áde dyam ne běn, bésɛdté yə̌l chǒm-ɛ́ɛ mpuu ńdíí.  
\v 11 Hɛ́ɛ bésɛdtɛɛ́ Yesuɛ bánken, “Cheé ékə́ə́ boŋ bemeléede bé mbéndé béhɔ́bé nɛ́n bán Elaijaa atə́ŋgɛ́né asébe dé apɛ boŋ Ane-awě-Béwɔ́gté ǎpɛ̌?”  
\v 12 Dɔ́ɔ átimtanné bɔ́ aá, “Ne mbále Elaijaa atə́ŋgɛ́né asébe dé apɛ atíí-ʼɛ mam mésyə̄ə̄l. Cheé-ɔ̄ ékə́ə́ boŋ étenléd á kálag e Dyǒb nɛ́n bán Mwǎn-a-Moonyoŋ ǎkǔd metake híin, bad bébáŋ-ʼɛ mɔ́ á yə̌l?  
\v 13 Boŋ nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́ Elaijaa ammǎd apɛ, bêmbɛ̌l-lɛ mɔ́ ngáne bêndəŋgé. Nɛ̂ dénlōnēd mam ḿme mêntenléd áyə̄l e echê.” 
\s1 Yesuɛ achǒŋté mwǎn  //  awě edəə́dəŋ é mbéb étagtɛɛ́ 
\r (Mat 17.14-21; Luk 9.37-43a) 
\p  
\v 14 Áde bépédé wɛ́ɛ ábíníí bembapɛɛ bébédé, béntān nɛ́ɛ ndun e mod élə́ŋnédé bɔ́. Bemeléede bé mbéndé bépéntánnáá ne bɔ́.  
\v 15 Anyín áde ábê bad bényíné Yesuɛ, menyáké ménkōb bɔ́ bwâmbwam. Bênnyəgéd áwē âlɛled mɔ́.  
\v 16 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ ábɛ̄ bembapɛɛ aáken, “Cheé nyáābɔ̄ɔ nyépentanné?”  
\v 17 Dɔ́ɔ mod nhɔ́g átîntê e ene ndun e mod ákwɛntanné aá, “A-meléed, mpɛɛ́né awêm mwǎn a mwɛnchóm áwōŋ áyə̄le edəə́dəŋ é mbéb édé mɔ́ áte, ébɛ́lé eehɔ́bɛ́ɛ́-ʼɛ dyam.  
\v 18 Nzé ékóbé mɔ́, ébɛlé éhūnēd mɔ́ ásē, mehod-tɛ mébídé mɔ́ á nsəl. Ene póndé ádyāg mesoŋ á nsəl, anámɛ́n-nɛ. Nláŋgé-ʼɛ ábōŋ bembapɛɛ mɛɛ́ bébíded mɔ́ chɔ́ áte boŋ béehɛlɛɛ́.”  
\v 19 Dɔ́ɔ Yesuɛ ákwɛntanné aá, “Wáā, nyé bad béʼ chii, nyéewóoʼɛ́ adúbé. Chán mɛ́pɛɛ́ nyé adyɛn hɛ́n-ēē? Chán mépɛɛ́ nyé awɛsɛ́n-é? Hyɛnáád mɛ mwǎn awed.”  
\v 20 Dɔ́ɔ bépíínédé mɔ́ ane mwǎn. Anyín ádě échê edəə́dəŋ é mbéb ényíné Yesuɛ, ênsǒg ane mwǎn, éhūnēd mɔ́ ásē, áhə̄ŋlād á ndɔɔb, mehod-tɛ mébīdē mɔ́ á nsəl.  
\v 21 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ sáá aáken, “Á etûn é póndé éhéé ákɛ́tagké nɛ́n?” Dɔ́ɔ sáá ákwɛntanné aá, “Bootya se á mwěndemé.  
\v 22 Éyɔ́gké mɔ́ ahúned á muú-te ne á mendíb-te âwúu mɔ́. Boŋ nzé dyam ádé áde éhɛlɛɛ́-sɛ ébɛl, ewóg sé ngɔl, ewóŋgɛ́n sé.”  
\v 23 Hɛ́ɛ Yesuɛ átímtɛ́né mɔ́ aá, “Wɛɛ́ nzé dyam ádé ádě ńhɛlɛɛ́ se ḿbɛl-ɛ? Chǒm ésyə̄ə̄l éhɛle ébɛnled ne mod awě awóó adúbe.”  
\v 24 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g dɔ́ɔ ane mwǎn sáá ákánté ehɔ́b ámīn aá, “Ndúbpé, wóŋgɛ́n adúbe ádêm áde déekwognede.”  
\v 25 Ndun e mod enyə̌gtéʼáá âladɛn áte áhed. Áde Yesuɛ ányíné nɛ̂, ankáné échê edəə́dəŋ é mbéb áte aá, “Á-edəə́dəŋ é ndɔ́g ne é ebóbé, nkamlan wɛ mɛɛ́ ébîd mɔ́ áte, weesɔ́lé-ʼɛ mɔ́ áte ámpē.”  
\v 26 Échê edəə́dəŋ élébpé-ʼaá esaád, éságéd ane mwǎn ne ngíne, ébíd-tɛ. Ane mwǎn antǐm nɛ́ɛ ndim ḿ mod kə́ə́ŋ doŋge á bad béhɔ̄bē bán, “Awédé.”  
\v 27 Boŋ nɛ́ɛ Yesuɛ áchə́ŋgé mɔ́ á ekáá, átīīdē mɔ́ ámīn, ane mwǎn atyéém-mɛ.  
\v 28 Yesuɛ ansɔ́l á ndáb-te. Hɛ́ɛ ábɛ̄ bembapɛɛ bésɛdtɛɛ́ mɔ́ á kun-tê, bánken, “Cheé ênkə̌ŋ boŋ sênkênhɛ̌l échê edəə́dəŋ é mbéb abíded?”  
\v 29 Ankwɛntɛ́n bɔ́ aá, “Mekáne mwěmpɛn mɔ́ɔ méhɛle mébídéd enɛ́n ndín e edəə́dəŋ.” 
\s1 Yesuɛ ahɔ́bé ámpē tə̂ŋgɛne eche kwééd 
\r (Mat 17.22-23; Luk 9.43b-45) 
\p  
\v 30 Yesuɛ ne ábɛ̄ bembapɛɛ béhídté-ʼaá hɛ̂, bépōŋ á mbwɔ́g é Galilia. Enkênmwaá aá modmod ábíi wɛ́ɛ mɔ́díí,  
\v 31 áyə̄le ayə́gtéʼáá ábē bembapɛɛ aá, “Bɛ́bɛ̌ Mwǎn-a-Moonyoŋ á mekáá mé baányoŋ. Bɔ́-ʼaá bɛ́wūū mɔ́. Nzé bémáá-ʼɛ mɔ́ awúu ǎpuú ámbīd e epun éʼláán.”  
\v 32 Boŋ ábɛ̄ bembapɛɛ béenkênsóŋtɛ́nné chǒm éche ánhɔ̄bpē, bébááʼáá-ʼɛ mɔ́ asɛded. 
\s1 Nzɛ́ɛ́ atómtɛ́né mod ambáá abɛ́? 
\r (Mat 18.1-5; Luk 9.46-48) 
\p  
\v 33 Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bêmpɛ̌ á Kapenahum. Áde bépédé, bénsɔ̄l á ndáb-te. Dɔ́ɔ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Cheé nyéswáŋtánnáá á nzii bwéed?”  
\v 34 Boŋ bénkênhɔ́bpé dyamdyam áyə̄le běn ne běn bépéntánnáá tə̂ŋgɛne mod awě atómtɛ́né mod ambáá abɛ́ átîntê echâb.  
\v 35 Hɛ́ɛ Yesuɛ ádyɛ́ɛ́ ásē, áchəgé ábē bembapɛɛ dyôm ne bébɛ boŋ álāŋgē bɔ́ aá, “Kénzɛ́ɛ́ awě ahɛde mod a mbáá abɛ́, atə́ŋgɛ́né abɛ́ ndimtɛne, abɛ́-ʼɛ mbəledɛ a moosyəə́l.”  
\v 36 Hɛ̂ dɔ́ɔ átédé mwɛ̌ndem boŋ átīīdē mɔ́ áwab tîntê. Dɔ́ɔ abwáádé ane mwǎn, boŋ áhɔ̄bē aá,  
\v 37 “Kénzɛ́ɛ́ awě akobé enɛ́n ndín e mwǎn á dǐn ádêm, né akobé mɛ. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě akobé mɛ, eékobɛɛ́ mměn-pɛn. Akobé kə́ə́ŋne ane awě alómé mɛ.” 
\s1 Kénzɛ́ɛ́ awě eetə́ŋgán syánē,  //  né adé ne syánē 
\r (Luk 9.49-50) 
\p  
\v 38 Jɔnɛ anláá Yesuɛ aá, “A meléed sênnyín mod abídte bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte á dǐn ádōŋ, sênláá-ʼɛ mɔ́ bán ásôg abɛl nɛ̂, áyə̄le eésaá mod a echoŋ éche syánē.”  
\v 39 Boŋ Yesuɛ anláá bɔ́ aá, “Nyéeláŋgé mɔ́ bán ásôg abɛl nɛ̂. Mod ké nhɔ́g eésaá awě ǎmad menyáké abɛl á dǐn ádêm, boŋ ámbīd e póndé áhɔ̄bē mɛ mam mé mbéb á yə̌l.  
\v 40 Áyə̄le, kénzɛ́ɛ́ awě eetə́ŋgán syánē né adé ne syánē.  
\v 41 Ne mbále, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, kénzɛ́ɛ́ awě abagé nyé ké kɔ̂b e mendíb âmwɛ́ á dǐn ádêm, áyə̄le nyédíí bad bé Krǐsto, atə́ŋgɛ́né ḿme nsábe akud. 
\s1 Mekəgsɛn ḿme mébɛlte bad mbéb 
\r (Mat 18.6-9; Luk 17.1-2) 
\p  
\v 42 “Kénzɛ́ɛ́ awě abɛ̌lté enɛ́n ndín e mwěndem echě edúbpé mɛ mbéb, ébɛ̄ mboŋ âtəə mɔ́ sáŋkalaa aláá á nkə́ŋ, béhúnéd-tɛ mɔ́ á edíb é nkwɛ̌.  
\v 43 Nzé échoŋ ekáá ébɛlte wɛ mbéb, esɛ́l chɔ́, épim. Édé mboŋ wɛ âkud aloŋgé áde déemaáʼ ne epɛd é yə̌l tómaa wɛ âwóŋ mekáá mébɛ boŋ bébwém wɛ á dǔ-á-muú.\f + \fr 9:43 \ft Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo 44: \fq Áhed, eʼkuu ábě éʼdyāg bad béēwāgkē, muú ḿmed-tɛ méēdīmɛ̄ɛ̄.\f* 
\v 45 Nzé échoŋ ekuu ébɛlte wɛ mbéb, esɛ́l chɔ́, épim. Édé wɛ mboŋ âkud aloŋgé áde déemaáʼ ne epɛd é yə̌l tómaa wɛ âwóŋ mekuu mébɛ, boŋ bébwém wɛ á dǔ-á-muú.\f + \fr 9:45 \ft Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo 46: \fq Áhed, eʼkuu ábě éʼdyāg bad béēwāgkē, muú ḿmed-tɛ méēdīmɛ̄ɛ̄.\f* 
\v 47 Nzé ádoŋ dǐd ábɛlte wɛ mbéb, ehúd dɔ́, épim. Édé mboŋ wɛ âsɔ́l á nkamlɛn ń Dyǒb ne dǐd ahɔ́g tómaa wɛ âwóŋ mǐd mébɛ boŋ bébwém wɛ á dǔ-á-muú.  
\v 48 Áhed, ‘eʼkuu ábě éʼdyāg bad béēwāgkē, muú ḿmed-tɛ méēdīmɛ̄ɛ̄.’ 
\p  
\v 49 “Muú mɛ́nyə̄ə̄ mod ké ahéé á yə̌l ngáne nkwɛ̌ ńnyə̂ŋgɛɛ́ á ndyééd-te.  
\v 50 Nkwɛ̌ ḿbóó, boŋ nzé ḿbɔ́dé alaŋ, chán béhɛle-sɛ bényīnēd mɔ́ ámpē? Nyényineʼ nɛ́ɛ nkwɛ̌, nyédyɛɛ-ʼɛ ne nsaŋ ne nhɔ́g ne aníníí.” 
\c 10  
\s1 Ayə́ged tə̂ŋgɛne anan  //  dé mmwaád á eʼwóŋgé 
\r (Mat 19.1-12; Luk 16.18) 
\p  
\v 1 Yesuɛ anhidé ádê abwɔ́g á hǒm, ampǒŋ á mbwɔ́g e Judeya, áchābē á pɛd e edíb é Jodan eníníí. Ndun e mod epagéʼáá áwē, áyə̄gtē-ʼɛ bɔ́ ngáne âmɛntɛ́nné bɔ́ ayə́ged.  
\v 2 Befarisia bémpɛ̌ áwē âkəg mɔ́. Bênsɛdéd mɔ́ bánken, “Echɛd mbéndé chɔ́chɔ́ ebagé kunze nɛ́n mod ánan mwaád á eʼwóŋgé-yɛ?”  
\v 3 Hɛ́ɛ Yesuɛ átimtanné bɔ́ aáken, “Chán mbéndé eche Mosɛɛ ékalɛɛ́?”  
\v 4 Bênkwɛntɛ́n bán, “Mbéndé echě Mosɛɛ ebagé kunze nɛ́n, mod ábɛ mwaád kálag echě elûmte nɛ́n bán, eʼwóŋgé éʼmáá boŋ ǎnan mɔ́.”  
\v 5 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Eʼlɛl bé nlém á abum ábɛ̄n bɔ́ɔ bêmbɛ̌l boŋ Mosɛɛ ábɛ nyé échɛ́n mbéndé.  
\v 6 Boŋ se á mbooted, áde Dyǒb áhə́gé bad, anhə̌g mmwaád bɔ́ mwɛnchóm.  
\v 7 ‘Né-ɔɔ́, mwɛnchóm ǎtɛdé sáá ne nyaŋ, abɛ́ ne mwaád.  
\v 8 Búmɔ̄ bad bébɛ bétīm mod nhɔ́g.’ Né-ɔɔ́, béesaá ámpē bad bébɛ, boŋ bédíi mod nhɔ́g.  
\v 9 Né-ɔɔ́, échě Dyǒb áládé, modmod eepááʼ.”  
\v 10 Áde bétímé ámbīd á ndáb-te, Yesuɛ ábɛ̄ bembapɛɛ bênsɛdéd mɔ́ tə̂ŋgɛne dyam áde áhɔ́bé.  
\v 11 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Kénzɛ́ɛ́ awě anané mwaád boŋ awóŋ mmwaád ampée né akábé asón.  
\v 12 Nzé mmwaád-tɛ atɛ̌dté nchóm boŋ awóó mod ampée, né akábé asón.” 
\s1 Yesuɛ anǎmté běndem 
\r (Mat 19.13-15; Luk 18.15-17) 
\p  
\v 13 Bad bépɛ́ɛ́néʼáá běndem wɛ́ɛ Yesuɛ bán ábân bɔ́ ekáá á yə̌l ânamed bɔ́. Boŋ ábɛ̄ bembapɛɛ bénkānē ábê bad áte.  
\v 14 Áde Yesuɛ ányíné nɛ̂, anlǐŋ, aláá-ʼɛ ábē bembapɛɛ aá, “Nyétɛde běndem béhyag áwêm. Nyéekə́ə́ bɔ́ áyə̄le nɛ́n nyaa e bad nɛ́ɛ bɔ́ chɔ́ɔ éwóó nkamlɛn ń Dyǒb.  
\v 15 Ne mbále nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, kénzɛ́ɛ́ awě eékobe nkamlɛn ń Dyǒb nɛ̂ŋgáne mwěndem, éesɔ́nlé áwēd-te.”  
\v 16 Hɛ́ɛ Yesuɛ áládé ábɛ̂ bǎn áte, ábānē bɔ́ mekáá á nló nhɔ́gē-nhɔ́gē, ánamté-ʼɛ bɔ́. 
\s1 Nhɔn ḿ bad ne nkamlɛn ń Dyǒb 
\r (Mat 19.16-30; Luk 18.18-30) 
\p  
\v 17 Áde Yesuɛ ábwɔ́gké ekɛ ámpē, dɔ́ɔ mod nhɔ́g ányə́gté áwē, abwɔ́g mebóbóŋ áwē eʼsó-te, boŋ ásɛdté mɔ́ aá, “A-meléed a bwâm, dyam áhéé ntə́ŋgɛ́né abɛl, âbɛl nɛ́n ńkud aloŋgé áde déemaáʼ?”  
\v 18 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ mɔ́ aáken, “Cheé ékə́ə́ boŋ échəgé mɛ meléede a bwâm? Mod ké nhɔ́g eésaá mod a bwâm étōmɛɛ́ Dyǒb děmpɛn.  
\v 19 Ebíí mbéndé éche éhɔ́be bán, ‘Weewúɛ́ʼ mod, weekábé asón á ndáb eʼwóŋgé, weechíbéʼ, weebídé mbóŋ e metóm, weédōgē bad, bɛɛ́ sóó ne nyoŋ edúbé.’ ”  
\v 20 Hɛ́ɛ ane mod áhɔ́bɛɛ́ aá, “A meléed, nhídé échɛ́n mbéndé ésyə̄ə̄l bootya se á mwěndemé.”  
\v 21 Hɛ́ɛ Yesuɛ ánɔnɛɛ́ mɔ́ chóóŋ ne nlém mé edəŋge, boŋ álāŋgē mɔ́ aá, “Dyam ahɔ́g áhɛdne wɛ. Kǎg, ésôm bwěm éʼsyə̄ə̄l ábe éwóó, étêd ḿmé mɔné, ébɛ betóótōkɛ̄ bé bad. Nzé ebɛlé nɛ̂, wɛ̌kǔd nhɔn ádyōb. Ene póndé éhyɛ éhíde mɛ.”  
\v 22 Áde ane mod áwógé nɛ̂ ansudɛ́n, asú-ʼɛ ne ndutul á nlém-tê áyə̄le ambɛ́ nhɔn bwâmbwam. 
\p  
\v 23 Hɛ́ɛ Yesuɛ ákúnné mǐd wɛ́ɛ ábē bembapɛɛ boŋ álāŋgē bɔ́ aá, “Élɛ̌l áte bwâmbwam behɔn bé bad âsɔ́l á nkamlɛn ń Dyǒb.”  
\v 24 Eʼyale ábɛ Yesuɛ bénkɔ̄mēd ábɛ̄ bembapɛɛ yə̌l áte. Ambád ahɔ́b ámpē aá, “A-baányaŋ élɛ́lé áte bwâmbwam âsɔ́l á nkamlɛn ń Dyǒb!  
\v 25 Édé mwǎn e akan sáŋkalaa a nyam nɛ́ɛ Kamɛ̂l âpoŋ á epɔn é ndɔnde tómaa nhɔn ḿ mod âsɔ́l á nkamlɛn ń Dyǒb.”  
\v 26 Áde bembapɛɛ béwógé nɛ̂ yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte bwâmbwam. Hɛ́ɛ běn ne běn béhɔ́bɛɛ́ bánken, “Nzɛ́ɛ́-ʼɔ̄ ahɛle ákud eʼsoósoŋ?”  
\v 27 Hɛ́ɛ Yesuɛ ánɔnɛɛ́ bɔ́ chóóŋ, boŋ áhɔ̄bē aá, “Ne baányoŋ nɛ́n déehɛlɛɛ́ se abɛnled, boŋ ne Dyǒb dyamdyam déelɛlɛɛ́ áte.”  
\v 28 Hɛ́ɛ Petro áhɔ́bɛɛ́ aá, “Nɔnéʼ, sêtɛ̌dté chǒm ésyə̄ə̄l âhíd wɛ.”  
\v 29 Dɔ́ɔ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Ne mbále, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, kénzɛ́ɛ́ awě atɛ̌dté eche ndáb, baányaŋ, nyaá, sáá, bǎn ne eche mbwɔ́g áyə̄l echêm, ne áyə̄l e nkalaŋ ḿ bwâm,  
\v 30 ǎkǔd tómaa ne nɛ̂ á aloŋgé déʼ chii. Ǎkǔd ndáb, baányaŋ, bǎn, ne mbwɔ́g mbwɔ́kɛl é ngen. Ǎkǔd-tɛ kə́ə́ŋne metake á dǐn ádêm. Ǎkud-tɛ aloŋgé áde déemaáʼ á póndé échě ehúɛʼ  
\v 31 Boŋ bad híin ábe bédé áʼsō bɔɔb bɛ́lyəg mbíd, híin-nɛ ábe bénlyəg mbíd bɛ́bē áʼsō.” 
\s1 Yesuɛ ahɔ́bé ngen éche elóntɛ́né  //  éláán ngáne bɛ́wūūʼɛ́ mɔ́ 
\r (Mat 20.17-19; Luk 18.31-34) 
\p  
\v 32 Yesuɛ ne ábɛ̄ bembapɛɛ békágéʼáá á akuu á Jerusalɛm, mɔ́-ʼaá antómɛ́n bɔ́. Yə̌l enkɔ́m ábē bembapɛɛ áte bwâmbwam, mbwɔ́g-kɛ ńkób bad ábe béhídéʼáá bɔ́. Áde békagkɛ́ nɛ̂, dɔ́ɔ Yesuɛ átímné ábē bembapɛɛ á nkəg ámpē boŋ álāŋgē bɔ́ mam ḿme mɛ́bɛnléd ne mɔ́.  
\v 33 Hɛ́ɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Pɔ́n nyébíi bán dekag á Jerusalɛm, áwed-taá bɛ́bɛɛ́ Mwǎn-a-Moonyoŋ á mekáá mé beprisɛ bémbáá ne bemeléede bé mbéndé. Bɔ́-ʼɛ bɛ́bɛ̌ mbakú bán atə́ŋgɛ́né awɛ́, bɛ́bɛ̌-ʼɛ mɔ́ á mekáá mé bad ábe béesɛ̌ bad bé aloŋ á Israɛl.  
\v 34 Béwɛlé mɔ́, bésobtád mɔ́ meléed á yə̌l, béswādtāād mɔ́ eʼtaŋgú, béwúú-ʼɛ mɔ́. Boŋ ámbīd e eʼpun éʼláán ǎpuú.” 
\s1 Jemsɛ bɔ́ Jɔnɛ béhɛdeʼ eʼtə́l 
\r (Mat 20.20-28) 
\p  
\v 35 Ámbīd e nɛ̂ Jemsɛ bɔ́ Jɔn, bǎn ábɛ Zɛbɛdiɛ bêmpɛ̌ wɛ́ɛ Yesuɛ. Áde bépédé, bénlāā mɔ́ bán, “A meléed, dyam ádé áde séhɛdɛɛ́ bán ébɛle sé.”  
\v 36 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Cheé nyéhɛdɛɛ́ bán ḿbɛle nyé.”  
\v 37 Dɔ́ɔ béhɔ́bɛɛ́ bán, “Sêhɛde bán áde wɛ́dyɛɛ́ʼɛ́ ádōŋ atii dé nkamlɛn, émwɛ sédyɛɛ wɛ á nkəg, nhɔ́g á ekáá émbáá aníníí-ʼɛ á ekáá é emwɛd.”  
\v 38 Hɛ́ɛ Yesuɛ ákwɛntanné bɔ́ aá, “Nyéebíiʼɛ́ chǒm éche nyésɛdtɛɛ́. Nyɛ́ɛ̄hɛ̌l metuné ḿme mɛ́pēmmē apém-ɛ? Nyɛ́ɛ̄hɛ̌l edusɛn é metuné éche mɛ́kudté akud-ɛ?”  
\v 39 Dɔ́ɔ békwɛntanné mɔ́ bán béhɛ̌l. Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Nyɛ́ɛ̄pēm metuné ḿme mɛ́pēmmē, nyɛ́ɛ̄kǔd edusɛn é metuné échě mɛ́kudté,  
\v 40 boŋ meewóoʼɛ́ kunze âpwɛd mod awě ǎdyɛɛ́ mɛ á ekáá é mbáá kéʼɛ á ekáá é emwɛd. Dyǒb dɔ́ɔ dɛ́bɛ̌ ḿmê metii wɛ́ɛ bad ábe ánábnédé mɔ́.” 
\p  
\v 41 Áde ábíníí bembapɛɛ dyôm béwógé dyam áde Jemsɛ bɔ́ Jɔn bésɛ́dté, bênliín bɔ́ bwâmbwam.  
\v 42 Hɛ́ɛ Yesuɛ áchəgɛɛ́ bɔ́ moosyəə́l bɛnbɛn boŋ álāŋgē bɔ́ aá, “Nyêbíí nɛ́n bán bad ábe bébyɛ́ɛ́né nɛ́ɛ benkamlɛnɛ bé nkǒŋsé ne bad bémbáá bé dyad, bébɛnlad ngíne âkamlɛn bad ábe bédé ásē echâb.  
\v 43 Boŋ éetə̂ŋgɛnɛɛ́ abɛ́ nɛ̂ átîntê echɛ̂n. Kénzɛ́ɛ́ awě ahɛde aá mɔ́bɛ̂ mod ambáá átîntê echɛ̂n, atə́ŋgɛ́né abɛ́ mbəledɛ awɛ̂n.  
\v 44 Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě ǎbɛ̄ mod aʼsó átîntê echɛ̂n, atə́ŋgɛ́né abɛ́ ntâŋ a moosyəə́l.  
\v 45 Áyə̄le ké Mwǎn-a-Moonyoŋ eépedɛɛ́ aá bad bébɛnle mɔ́, boŋ apedé âbɛle bad, âbɛ-ʼɛ ádē aloŋgé âkɔde bad híin.” 
\s1 Yesuɛ achǒŋté mod  //  awě ankwɛ ndím 
\r (Mat 20.29-34; Luk 18.35-43) 
\p  
\v 46 Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bêmpɛ̌ á dyad á Jeriko. Ndun e mod ehídéʼáá bɔ́. Áde bɛ́madté dyad áte nɛ̂, dɔ́ɔ bétáné mod nhɔ́g awě béchə́géʼáá bán Batimusɛ. Batimusɛ abédé-ʼɛɛ́ mwǎn awě Timausɛ. Ankwɛ ndím. Andyɛɛ́ á nkəg ń nzii, áchɔ̄mē bwěm.  
\v 47 Áde áwógé bán Yesuɛ a dyad á Nazarɛt mɔ́ɔ atómeʼ nɛ̂, ambootéd abón, áhɔ̄bē aá, “A-Yesu, Mwǎn a mbyaa ḿme Dabidɛ, wóg mɛ ngɔl!”  
\v 48 Bad híin békánnéʼáá mɔ́ áte, bélāŋgē-ʼɛ mɔ́ bán ádib nsəl. Boŋ mɔ́-ʼɛ ambɛ́ ábōnē aá, “A-Mwǎn a Dabid, wóg mɛ ngɔl!”  
\v 49 Hɛ́ɛ Yesuɛ átyéémé boŋ áhɔ̄bē aá, “Nyéchɛ́le mɔ́.” Dɔ́ɔ béchɛ́nlé, bélāŋgē mɔ́ bán, “Weétāgē áte. Tyéém ámīn achɛ̂nle wɛ.”  
\v 50 Hɛ́ɛ ane mod ábwémé kóte wíníí, apádé ásē, ápǎg-kɛ wɛ́ɛ Yesuɛ.  
\v 51 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ mɔ́ aáken, “Cheé éhɛdɛɛ́ wɛɛ́ ḿbɛle wɛ?” Ane mod anhɔ́b aá, “A-meléed, nhɛde mɛɛ́ ńnyínɛn ámpē.”  
\v 52 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Kǎg, adúbe ádôŋ ádídé wɛ bwâm.” Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g ambootéd anyínɛn, áhīdē-ʼɛ Yesuɛ. 
\c 11  
\s1 Yesuɛ asɔ́lé á Jerusalɛm nɛ́ɛ kə̂ŋ 
\r (Mat 21.1-11; Luk 19.28-40; Jɔn 12.12-19) 
\p  
\v 1 Áde Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ békwógé apɛ á Jerusalɛm, bɛnbɛn ne myad mé Bɛtpeg ne Bɛtani á Ekone é Menzab, anlóm ábē bembapɛɛ bébɛ áʼsō,  
\v 2 álāŋgē bɔ́ aá, “Nyékag á dyad áde ádé nyé áʼsō nɛ̂. Nzé nyêsɔ́lé sɔ́lɛ́n nyɛ́ɛ̄tán nɛ́ɛ bétə́ŋgé etum é nchóm a ésɛl awě mod éēdīīdɛ̄ɛ̄ mbêd. Nyéhune mɔ́, nyéhyɛɛneʼ.  
\v 3 Nzé mod asɛ̌dté nyé aáken, ‘Cheé ékə́ə́ boŋ nyébɛlé nɛ́n?’ Nyéláa mɔ́ bán, ‘Sáŋgwɛ́ɛ́ atógnɛ́né chɔ́, ǎlōm-mɛ chɔ́ ámbīd ábwɔ̄g-ábwɔ̄g.’ ”  
\v 4 Hɛ́ɛ békíí boŋ bétānēʼ etum é nchóm a ésɛl éche bétə́ŋgé á mmwɛ-ń-nzii boŋ béhunnéʼ.  
\v 5 Hɛ́ɛ bad ábe béntyēēm bɛnbɛn ne áhed bésɛdtɛɛ́ bɔ́ bánken, “Cheé nyébɛlɛɛ́ nɛ̂, nyêhunne échê ésɛl-ɛ?”  
\v 6 Bembapɛɛ bêntimtɛ́n bɔ́ ngáne Yesuɛ ánhɔ̄bpē aá béhɔ̂b. Dɔ́ɔ ábê bad-tɛ bɛ́tɛdté bɔ́ bán békag.  
\v 7 Bêmpɛɛ́n échê ésɛl wɛ́ɛ Yesuɛ, bétal chɔ́ échab mbɔ́té ámīn boŋ mɔ́-ʼɛ ádiidéʼ.  
\v 8 Bad híin bêntǎl échab mbɔ́té á nzii-tê âbɛ mɔ́ edúbé, ábíníí-ʼɛ bésɛ̄lēʼ eʼkikag éʼ mií, bétaléʼ á nzii-tê.  
\v 9 Bad ábɛ békágéʼáá mɔ́ áʼsō ne ábe béhídéʼáá mɔ́ ámbīd béhágéʼáá eʼsaád bán, 
\q1 “Hosána, Mekɛnag! 
\q1 Nnam ḿbɛ̂ ne ane awě apedé á dǐn áde Sáŋgwɛ́ɛ́. 
\q1  
\v 10 Nnam ḿbɛ̂ ne nkamlɛn ḿme echɛd sáŋ Dabidɛ, ḿme ńhúɛʼ. 
\q1 Hosána, Mekɛnag ne Dyǒb áde ádé se ámīn!” 
\m  
\v 11 Yesuɛ apedé-ʼaá á Jerusalɛm, asɔ́l á Ndáb-e-Dyǒb. Ansimɛ́n ekíde ésyə̄ə̄l. Ngáne póndé êmmadté atóm, antǐm ámbīd á Bɛtani ne ábē bembapɛɛ dyôm ne bébɛ. 
\s1 Yesuɛ abagé alín á ngəl ebómán 
\r (Mat 21.18-19) 
\p  
\v 12 Chǎn éʼbíníí áde béhúɛʼɛ́ á Bɛtani, nzaa enkób Yesuɛ.  
\v 13 Annyín alín á ngəl nchabnede ne byaá ámīn. Dɔ́ɔ ákíí áhed ânyín nzé mɔ́hɛle se mɔ́kud eʼpum áwedé-mîn. Áde ápédé áhed enkêntánné epum ké ehɔ́g étōmɛɛ́ byaá áyə̄le enɛ́n póndé eebédɛɛ́ póndé echě ngəl échyáaʼɛ́ eʼpum.\fig  Ngɛn e ngəl ne eʼpum|src="hk00088c.tif" size="span" ref="11.13" \fig* 
\v 14 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ ábê bwɛl aá, “Wéechyááʼɛ́ epum ámpē mbêd.” Ábē bembapɛɛ bénwōg áde Yesuɛ áhɔ́bé nɛ̂. 
\s1 Yesuɛ anané bekáb bé nyoŋgé  //  á Ndáb-e-Dyǒb 
\r (Mat 21.12-17; Luk 19.45-48; Jɔn 2.13-22) 
\p  
\v 15 Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bêmpɛ̌ á Jerusalɛm. Áde bépédé, ansɔ́l á Ndáb-e-Dyǒb, ábootéd-tɛ bad ábe békábéʼáá dyɔn áwēd-te ananted. Ankuné betébelɛ ábe bad bépɛ́nléʼáá mɔné ámīn mekuu ámīn, ákūnē-ʼɛ metii ḿme bad ábe bésómméʼáá mbəŋgé mekuu ámīn.  
\v 16 Enkêmmwaá-ʼɛ aá modmod átómɛn chǒm é nyoŋgé ké ehɔ́g á eyáde é Ndáb-e-Dyǒb-te.  
\v 17 Hɛ́ɛ áyə́gtɛɛ́ bɔ́, áhɔ̄bē aá, “Éesaá mbále bán éténlédé nɛ́n bán, 
\q1 ‘Echem ndáb ěchəgnéd bán ndáb e mekáne e meloŋ mésyə̄ə̄l-ɛ?’ 
\m Boŋ nyêtimté chɔ́ mbwɔg mé bechîb!”  
\v 18 Beprisɛ bémbáá ne bemeléede bé mbéndé bénwōg áde Yesuɛ áhɔ́bé nɛ̂, bébootéd-tɛ nzii ahɛd âwúu mɔ́. Boŋ bémbɛ̄ mbwɔ́g áyə̄le ndun e mod esyəə́l echě embɛ́ áhed émbɛ̄ menyáké ne mekan ḿme áyə́gtéʼáá.  
\v 19 Áde ngukɛ́l épédé Yesuɛ ne ábɛ̄ bembapɛɛ bênhidé á dyad-tê wɛ̂. 
\s1 Ayə́ged tə̂ŋgɛne alín á ngəl ádě dénwɛ̄ 
\r (Mat 21.20-22) 
\p  
\v 20 Mbwɛmbwɛ, áde bétimɛɛ́ ámbīd, bényīn ádê alín á ngəl ngáne áwédé kə́ə́ŋne á nkaŋ.  
\v 21 Hɛ́ɛ Petro ákámtɛ́né dyam áde Yesuɛ âmbɛnlé, boŋ álāŋgē mɔ́ aá, “A-Sáŋ, nɔnéʼ, alín á ngəl áde wɛ̂mbɛɛ́ ebómán áwédé.”  
\v 22 Hɛ́ɛ Yesuɛ ákwɛntanné aá, “Nyédúbe Dyǒb ne nlém ńsyə̄ə̄l.  
\v 23 Ne mbále, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, kénzɛ́ɛ́ awě ǎlāā enɛ́n mbɔɔd aá, ‘Hidé ásē, éhûn á edíb é nkwɛ̌-te’ boŋ adúbé ne nlém ńsyə̄ə̄l aá dyam áde mɔ́hɔ́bɛɛ́ dɛ́bɛnléd ésebán apideʼ, né dɛ́bɛnléd.  
\v 24 Né-ɔɔ́, nlâŋge nyé mɛɛ́ kéchéé éche mod ásɛ́dté Dyǒb á mekáne-tê, boŋ ádúbe nɛ́n aá mɔ́ɔ̄kud chɔ́, ǎkǔd-tɛ chɔ́.  
\v 25 Póndé ké ehéé échě étyéémé wɛɛ́ mɔ́kannɛʼ, nzé ewánlɛ́né mod meliŋgá, élagsɛn mɔ́, âbɛl nɛ́n awôŋ Titɛ́ɛ awě adé ámīn mɔ́-ʼɛ ámpē alagsɛn wɛ ḿmoŋ mbéb.”\f + \fr 11:25 \ft Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo 26: \fq “Nzé nyéēlagsán bad bémpēe mbéb, ké awɛn Titɛ́ɛ awě adé ámīn éelagsɛ́nné nyé ḿmɛ̄n mbéb.”\f* 
\s1 Héé kunze eche Yesuɛ ébídé? 
\r (Mat 21.23-27; Luk 20.1-8) 
\p  
\v 27 Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bêmpɛ̌ á Jerusalɛm ámpē. Ahyɔ́mméʼáá á Ndáb-e-Dyǒb-te. Hɛ̂ dɔ́ɔ beprisɛ bémbáá, bemeléede bé mbéndé ne bad bémbáá bé dyad bépédé áwē.  
\v 28 Dɔ́ɔ bésɛdtɛɛ́ mɔ́ bánken, “Kunze ehéé éwóó âbɛl ḿmɛ́n mekan? Nzɛ́-módɛ́ abagé-ʼɛ wɛ ene kunze?”  
\v 29 Yesuɛ ankwɛntɛ́n bɔ́ aá, “Mɛɛ́sɛdéd nyé dyam ahɔ́g. Nzé nyêkwɛ̌ntɛ́né dɔ́, né mɛ-ʼɛ mɛ̌lāā nyé kunze echě ńwóó âbɛl ḿmɛ́n mekan.  
\v 30 Nzɛ́ɛ́ ambɛ̌ Jɔnɛ kunze âdusɛn bad? Dyǒb-ɛ ngɛ́ baányoŋ?”  
\v 31 Běn ne běn bêmbootéd apentɛn bánken, “Nzé dehɔ́bé nɛ́n bán ‘Jɔnɛ echě kunze enhúú ne Dyǒb,’ né ǎsɛdéd syánē aáken, ‘Cheé-ɔ̄ enkə̌ŋ boŋ nyénkêndúbé mɔ́?’  
\v 32 Boŋ nzé dehɔ́bé bán, ‘Echě kunze ehúú ne baányoŋ?’ ” (Béwógéʼáá bad mbwɔ́g áyə̄le bad bésyə̄ə̄l bêndúbé bán Jɔnɛ abédɛ́ɛ nkal éʼdəə́dəŋ.)  
\v 33 Né-ɔɔ́, bênkwɛntɛ́n Yesuɛ bán, “Séebíiʼɛ́.” Yesuɛ mɔ́-ʼɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, “Né ké mɛ-ʼɛ ámpē méelááʼɛ́ nyé kunze echě ńwóó âbɛl ḿmɛ́n mekan.” 
\c 12  
\s1 Ngan e bebɛl-bé-nsɔ́n  //  ábe bébébé nlém á abum 
\r (Mat 21.33-46; Luk 20.9-19) 
\p  
\v 1 Hɛ́ɛ Yesuɛ ábóótédé ngan abɛnled âkalɛn bɔ́. Anhɔ́b aá, “Mod nhɔ́g ankwɛ̌l nzag e eʼpum éʼ mɛl ábe bébɛnlɛɛ́ mǐm. Ankág chɔ́, ábɛl bwǎl wɛ́ɛ béminɛɛ́ ábê eʼpum éʼ mɛl âbɛl mǐm, alóŋ-ʼɛ ebem wɛ́ɛ bédyɛɛʼɛ́ áwēd-te ânan menɔn. Ambɛ̌ ene nzag wɛ́ɛ bad ábe bɔ́bɔ́ɔ bɛ́kǎb mbote áte, ákɛ̄ á aloŋ démpēe.\fig  Eʼpum éʼ mɛl ábē bébɛnlɛɛ́ mǐm|src="hk00111c.tif" size="col" ref="12.1" \fig* 
\v 2 Nɛ́ɛ póndé épédé echě bépádɛɛ́ eʼpum, ane nwóó-nzag anlóm awě mbəledɛ wɛ́ɛ ábê bebɛl-bé-nsɔ́n âkobe mɔ́ ádē asii dé eʼpum.  
\v 3 Hɛ́ɛ ábê bebɛl-bé-nsɔ́n békóbé ane mbəledɛ, béwānɛ̄n mɔ́, bésúúd-tɛ mɔ́ ámbīd ne mekáá mé ngɛ̂n.  
\v 4 Dɔ́ɔ ane nwóó-nzag álómé mbəledɛ ampée. Bénlɔ̄gɛ̄n mɔ́ á nló, béwógéd-tɛ mɔ́ eʼsôn.  
\v 5 Nwóó-nzag ambɛ́ alóm mbəledɛ ampée, ábê bad bénwūū ane ámpē. Bêmbɛ̌l melemlem ne ekud émpēe, bébɔmé doŋge, béwūɛ̄-ʼɛ ábíníí.  
\v 6 Mod awě anlyəg mɔ́ alóm abédɛ́ɛ awe mwǎn-a-mwɛnchóm awě ândəŋgé bwâmbwam. Kə́ə́ŋne á asóg, dɔ́ɔ álómɛɛ́ ane mwǎn ne mewêmtɛn nɛ́n aá, ‘Ngáne ádíí awem mwǎn, bɛ́bē mɔ́ edúbé.’  
\v 7 Boŋ áde ábê bebɛl-bé-nsɔ́n bényíné nɛ́ɛ ane mwǎn áhúɛʼɛ́, dɔ́ɔ běn ne běn béhɔ́bɛɛ́ bán, ‘Ndyɛ́-a-mbwɔ́g nɛ́n, nyéhyag déwúu mɔ́ âbɛl nɛ́n eche mbwɔ́g ésuuned syánē.’  
\v 8 Hɛ́ɛ békóbé mɔ́, béwūɛ̄ʼ mɔ́, bébwém-mɛ mɔ́ ndim ámbīd e eʼkɛ́.”  
\v 9 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ aáken, “Bɔɔb-pɔɔ́, cheé nwóó-nzag ábɛnlé ábɛ̂ bebɛl-bé-nsɔ́n? Ǎpɛ̌ awúú bɔ́, ábɛ̄-ʼɛ ene nzag wɛ́ɛ bebɛl-bé-nsɔ́n bémpēe.  
\v 10 Eyale é Dyǒb éhɔ́be nɛ́n aá, 
\q1 ‘Aláá áde belóŋ-bé-ndáb bênchenɛɛ́, dɔ́ɔ átímé aláá dé etógnɛ́n abɛ́. 
\q1  
\v 11 Sáŋgwɛ́ɛ́ mɔ́ abɛlé nɛ́n, édé-ʼɛ syánē menyáké á dǐd-te. Nyéēlááʼɛ́ nɛ̂-yɛ?’ ” 
\m  
\v 12 Né-ɔɔ́, bad bémbáá bé Israɛl béhɛ́déʼáá Yesuɛ akób áyə̄le bémbíi bán áyə̄le echâb dɔ́ɔ ákálé enɛ́n ngan. Boŋ bémbɛ̄ mbwɔ́g áyə̄l e ene ndun e mod embɛ́ áhed. Né-ɔɔ́ bêntɛdé mɔ́ békɛ. 
\s1 Nsɛdtéd tə̂ŋgɛne asaa á táásɛ 
\r (Mat 22.15-22; Luk 20.20-26) 
\p  
\v 13 Bénlōm Befarisia ne bad bé epepé éche Hɛrɔdɛ âkɛ dé asɛded Yesuɛ dyam âbɛl nɛ́n békóbɛn mɔ́ awusé.  
\v 14 Hɛ́ɛ bépédé áwē boŋ bélāŋgē mɔ́ nɛ́n bán, “A meléed, sêbíí nɛ́n bán ekale mbále. Weékwognádté modmod. Weebáá-ʼɛ bad mesó mé mbɔm. Boŋ ekoŋte bad mam mé Dyǒb ayə́ged. Mbéndé eche syánē ehɔ́be nɛ́n bán désaŋgeʼ táásɛ wɛ́ɛ Kaisɛɛ, kə̂ŋ e Roma-yɛ?”  
\v 15 Boŋ Yesuɛ anchěm ḿmāb medogké, hɛ́ɛ ásɛdtɛɛ́ aá, “Cheé nyékəgɛɛ́ mɛ. Nyéhyiined mɛ mɔné mé ekii ńnɔn mɔ́.”  
\v 16 Hɛ́ɛ bépɛ́ɛ́né mɔné ḿmed boŋ ásɛdté aáken, “Ediídiŋgɛ éche nzɛ́ɛ́ chɛ́n, dǐn áde nzɛ́ɛ́-ʼɛ dɛ́n?” Bênkwɛntɛ́n mɔ́ bán, “Ábe Kaisɛɛ.”  
\v 17 Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Nyébag-kɔɔ́ Kaisɛɛ éche édé éche Kaisɛɛ, nyébag-kɛ Dyǒb éche édé é Dyǒb.” Áde béwógé nɛ̂, yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte. 
\s1 Nsɛdtéd tə̂ŋgɛne mpuu 
\r (Mat 22.23-33; Luk 20.27-40) 
\p  
\v 18 Besadusia bêmpɛ̌ wɛ́ɛ Yesuɛ. Béndūbē bán mpuu méesaá ámbīd e kwééd. Dɔ́ɔ béhɔ́bɛɛ́ bán,  
\v 19 “A-meléed, mbéndé e Mosɛɛ ehɔ́be nɛ́n bán, ‘Nzé mod awóó mmwaád boŋ awédé áde bɔ́ ane mmwaád béepedɛɛ́ mwǎn awále, mwǎnyaŋ a abum ahɔ́g atə́ŋgɛ́né ane nkúd awóŋ âbɛl boŋ dǐn áde mwǎnyaŋ déēbɔ̄ɔ̄ʼ.’  
\v 20 Bɔɔb-pɔɔ́, bad bébédé mod saámbé ábe bémbīd abum ahɔ́g. Mod aʼsó anwóŋ mmwaád boŋ awɛ́ áde bɔ́ mmwaád ne béepedɛɛ́ bán awále.  
\v 21 Mwǎnyaŋ awě anhíd mɔ́ anwóŋ ane nkúd a mmwaád. Mɔ́mpē awɛ́ áde bɔ́ ane mmwaád béepedɛɛ́ bǎn awále. Melemlem mé dyam mêmbɛnléd ne awě alóntɛ́né béláán.  
\v 22 Kə́ə́ŋ bɔ́ mod saámbé asyəə́l bénwōŋ ane mmwaád béwɛ́-ʼɛ, áde béepedɛɛ́ mwǎn awále. Kə́ə́ŋne á asóg ane mmwaád mɔ́mpē anwɛ́.  
\v 23 Bɔɔb-pɔɔ́ á póndé e mpuu, mmwaád awě nzɛ́ɛ́ ane mmwaád áchəgnédté áyə̄le bɔ́ moosyəə́l saámbé bénwōŋ mɔ́?”  
\v 24 Hɛ́ɛ Yesuɛ átimtanné bɔ́ aá, “Nyépaneʼ áyə̄le nyéesôŋtɛnɛɛ́ chǒm éche eyale é Dyǒb éhɔ́bɛɛ́, nyéesôŋtɛnɛɛ́-ʼɛ ngáne ngíne e Dyǒb ésógé abɛ́.  
\v 25 Póndé echě bad bépuúʼɛ́ ámbīd e kwééd, mewóŋgé méebáá ámpē. Bad bɛ́bē nɛ̂ŋgáne ángɛl éche édé ámīn, béewóŋnɛ́ɛ́.  
\v 26 Bɔɔb-pɔɔ́, tə̂ŋgɛne mpuu, kíné nyéēlááʼɛ́ á kálag e Mosɛɛ á epɛd échě éhɔ́be áyə̄le mwǎ bwɛl awě ahyááʼáá-yɛ? Áhed, éténlédé bán áde Dyǒb álâŋgɛɛ́ Mosɛɛ tə̂ŋgɛne Abrahamɛ, Aisigɛ ne Jakɔbɛ ábe bêmmad awɛ́, Dyǒb dénhɔ̄b aá, ‘Mɛɛ́ ndé Dyǒb áde Abrahamɛ, Aisigɛ ne Jakɔbɛ.’  
\v 27 Nɛ̂ álûmte nɛ́n bán bédé á aloŋgé. Dyǒb ádíi Dyǒb á bad ábe bédé á aloŋgé, saké Dyǒb á bad ábe béwédé. Nyêpaneʼ bwâmbwam.” 
\s1 Mbéndé ébɛ éche étómtɛ́né etógnɛ́n abɛ́ 
\r (Mat 22.34-40; Luk 10.25-28) 
\p  
\v 28 Meléede a mbéndé nhɔ́g awě ambɛ́ áhed anwóg chǒm éche béhɔ́bɛɛ́. Ádě ányíné aá Yesuɛ abagé Besadusia nkwɛntɛn ḿ bwâm, ansɛdéd Yesuɛ aá, “A meléed, átîntê e mbéndé ésyə̄ə̄l, mbéndé ehéé etómtɛ́né etógnɛ́n abɛ́?”  
\v 29 Yesuɛ ankwɛntɛ́n mɔ́ aá, “Mbéndé echě etómtɛ́né etógnɛ́n abɛ́ edíi mbéndé echě ehɔ́be nɛ́n aá, ‘Á-bad bé Israɛl nyéwóglɛn: Sáŋgwɛ́ɛ́ ádɛd Dyǒb, mwěmpɛn-ɛɛ́ adé Sáŋgwɛ́ɛ́.  
\v 30 Édəŋ Sáŋgwɛ́ɛ́ ádoŋ Dyǒb ne ḿmoŋ nlém ńsyə̄ə̄l, ne échoŋ edəə́dəŋ ésyə̄ə̄l, ne ḿmôŋ mewêmtɛn mésyə̄ə̄l, édəŋ-ʼɛ mɔ́ ne echoŋ ngíne esyəə́l.’  
\v 31 Echě elontɛ́né ébɛ echě chɔ́mpē edé etógnɛ́n, edíi echě ehɔ́be nɛ́n aá, ‘Édəŋ mwǎnyoŋ nɛ̂ŋgáne édə́ə́ echoŋ yə̌l.’ Mbéndé empée eésaá echě etómtɛ́né etógnɛ́n abɛ́ nɛ̂ŋgáne échɛ́n ébɛ.”  
\v 32 Hɛ́ɛ ane meléede a mbéndé álâŋgɛɛ́ Yesuɛ aá, “A-meléed etə́ŋgɛ́né. Ekalé mbále wɛɛ́ Dyǒb ádíi ahɔ́g, Dyǒb démpēe déesaá-ʼɛ étómɛɛ́ mwěmpɛn.  
\v 33 Mod âdəŋ-ʼɛ mɔ́ ne ḿmē nlém ńsyə̄ə̄l, ne ḿmē mewêmtɛn mésyə̄ə̄l, ne eche ngíne esyəə́l, âdəŋ-ʼɛ mwǎnyaŋ ngáne ádə́ə́ eche yə̌l, atómtɛ́né etógnɛ́n abɛ tómaa âbɛ Dyǒb mendɛ ḿme béhyâŋtɛɛ́ ne mendɛ mémpēe.”  
\v 34 Áde Yesuɛ ányíné aá ane meléede a mbéndé ahɔ́bné debyɛ́ɛ́, anláá mɔ́ aá, “Nkamlɛn ń Dyǒb méechabnedɛɛ́ wɛ yə̌l.” Ámbīd enɛ̂ modmod enkênchǔʼɛ́ Yesuɛ dyamdyam asɛded ámpē. 
\s1 Nsɛdtéd tə̂ŋgɛne Ane-awě-Béwɔ́gté 
\r (Mat 22.41-46; Luk 20.41-44) 
\p  
\v 35 Yesuɛ ayə́gtéʼáá á Ndáb-e-Dyǒb. Áhed dɔ́ɔ áhɔ́bɛɛ́ aáken, “Chán bemeléede bé mbéndé béhɛle béhɔ̄bē bán Ane-awě-Béwɔ́gté abídé á mbyaa ḿme kə̂ŋ Dabidɛ?  
\v 36 Dabidɛ mwěn anhɔ́b áde Edəə́dəŋ éche Ésáá émbɛ̄ɛ̄ mɔ́ áte aá, 
\q1 ‘Sáŋ Dyǒbɛ anláá awêm Sáŋgwɛ́ɛ́ aá, 
\q1 Dyɛɛ́ áwêm ekáá émbáá 
\q1 kə́ə́ŋ ne á póndé echě mɛ́bɛnlé boŋ 
\q1 ékɔgtéd ábōŋ bad bé ekɔyí ámīn ne mekuu.’ 
\m  
\v 37 Nɛ́ɛ Dabidɛ mwěn ásébpé mɔ́ achəg aá Sáŋgwɛ́ɛ́, chán-nɔ̄ Ane-awě-Béwɔ́gté áhɛlɛɛ́ abɛ́ awe mwǎn?” 
\s1 Elébé tə̂ŋgɛne bemeléede bé mbéndé 
\r (Mat 23.1-36; Luk 20.45-47) 
\p Ndun e mod ewóglánnáá Yesuɛ áhed ne menyiŋge bwâmbwam.  
\v 38 Áde áyə́gtɛɛ́ bɔ́ anhɔ́b aá, “Nyétêd póndé ne bemeléede bé mbéndé, bédəəʼ mengombe ḿme ńchábé ahyɔ́mɛn áte. Bédəə-ʼɛ bán bad bélɛnte bɔ́ ne edúbé ésyə̄ə̄l á mebwɔ́g nɛ́ɛ á dyɔn-tê nɛ̂.  
\v 39 Bédəə-ʼɛ metii mé edúbé adyɛɛ á ndáb é mekáne, bédə̄ŋ-ʼɛ eʼtə́l bé edúbé á hǒm á ngande.  
\v 40 Bédumeʼ mbwɔ́g é bekúd, bédogné-ʼɛ bad ntóŋ-ntóŋ mé mekáne. Bɛ́kǔd nkɔ́gsɛn ḿme ńchábé ámīn.” 
\s1 Mendɛ mé nkúd a mmwaád 
\r (Luk 21.1-4) 
\p  
\v 41 Yesuɛ andyɛɛ́ bɛnbɛn ne ntyə́g ḿme béhágéʼáá mɔné mé mendɛ áte á Ndáb-e-Dyǒb, ánɔnéʼ ngáne bad béhāgkē mɔné áwēd-te. Ekud é behɔn bé bad béhágéʼáá ekud é mɔné.  
\v 42 Dɔ́ɔ ntógétōke a nkúd a mmwaád ápédé, boŋ áhāg mɔné mé ekii ḿme ndé ké bedə́lɛɛ bébɛ.  
\v 43 Hɛ́ɛ Yesuɛ áchə́gé ábē bembapɛɛ bɛnbɛn boŋ álāŋgē bɔ́ aá, “Ne mbále, nlâŋge nyé mɛɛ́, ḿmɛ́n ntógétōke mé mmwaád ńhédé mɔné tómaa ábɛ́n behɔn bé bad bésyə̄ə̄l.  
\v 44 Mɔné ḿme ábɛ̂ bad béhédé, ndíi mɔné ḿme ńchɔ́bé bɔ́ ásē, boŋ anɛ́n mmwaád ne atóg áde ádíí, ahédé mɔné ńsyə̄ə̄l ḿme áwóó, ńsyə̄ə̄l ḿme ámbɛ̄ɛ̄ atɔgnan yə̌l.” 
\c 13  
\s1 Yesuɛ ahɔ́bé aá  //  bɛ́pāŋtēd Ndáb-e-Dyǒb 
\r (Mat 24.1-2; Luk 21.5-6) 
\p  
\v 1 Yesuɛ ambíd á Ndáb-e-Dyǒb. Áde ábídɛɛ́ nɛ̂ dɔ́ɔ awě mbapɛɛ nhɔ́g álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “A-meléed nɔnéʼ, meláá ne nlóŋtéd ń Ndáb-e-Dyǒb mɛ́n ḿbóó bwâmbwam.”  
\v 2 Yesuɛ ankwɛntɛ́n mɔ́ aá, “Enyíneʼ échɛ́n ngíne é nlóŋtéd-ɛ? Aláá ké ahɔ́g déelyəgké ámīn e waáb, bɛ́pāŋtēd mɔ́ áte mésyə̄ə̄l.” 
\s1 Eʼbébtéd éʼ mekan ábe bɛ́bɛnléd 
\r (Mat 24.3-14; Luk 21.7-19) 
\p  
\v 3 Yesuɛ ankɛ̌ adyɛɛ á ekone é Menzab mîn. Échê Ekone ébédé á mǔdɛ ń Ndáb-e-Dyǒb. Áhed dɔ́ɔ Petro, Jemsɛ, Jɔnɛ ne Andreya bépédé boŋ bélāŋgē mɔ́ wɛ́ɛ bɔ́bɔ̄ɔ běnpɛn bébédé bán,  
\v 4 “Láá sé póndé echě ḿmɛ́n mam mɛ́bɛnlédté, éláa-ʼɛ sé eʼchemléd ábe bɛ́lūmēd bán póndé echě mɛ́bɛnlédté epedé.”  
\v 5 Yesuɛ anláá bɔ́ aá, “Nyétêd póndé nyéēmwāg-kɛ se modmod ádog nyé.  
\v 6 Bad híin bɛ́pɛ̌ á dǐn ádêm béhɔ̄bē bán, ‘Mɛ-ɛɛ́ ndé Ane-awě-Béwɔ́gté.’ Bɛ́dǒg-kɛ bad híin.  
\v 7 Nzé nyêwógé bán nzum éwanteʼ kéʼɛ nyêwógé nzunze é nzum, nyéētāgē áte. Nɛ́n átə́ŋgɛ́né abɛnled, boŋ nɛ̂ déēlūmtɛ̄ɛ̄ nɛ́n bán asóg ámáá apɛ.  
\v 8 Aloŋ ahɔ́g dɛ́tyēēmɛ̄n ádíníí nzum. Nkamlɛn nhɔ́g-kɛ ńtyēēmɛ̄n ḿmíníí. Ndɔɔb eénəŋnéd mebwɔ́g ne mebwɔ́g, nzaa-ʼɛ ěbɛ̄. Nɛ́n dɛ́bɛ̄ nɛ̂ŋgáne mewɛ méʼsō ḿme mmwaád áwógɛɛ́ nzé ahɛde achyáa.  
\v 9 Nzé ḿmɛ́n mam mébóótédé-ʼɛ abɛnled, nyétédɛn yə̌l póndé áyə̄le bɛ́kōb nyé, bébɛ nyé á mekáá mé bad bé kóte. Bɛ́wanɛ́n nyé á ndáb é mekáne, nyêtyéém-mɛ á nkáásé áʼsō éʼ benkamlɛnɛ ne kə̂ŋ é bad á yə̌l echêm. Nɛ́n dɛ́bɛnléd âbɛl nyékale bɔ́ nkalaŋ ḿ bwâm.  
\v 10 Bétə́ŋgɛ́né nɛ́ɛ bésébpé nkalaŋ ḿ bwâm akal meloŋ mé nkǒŋsé áte mésyə̄ə̄l, boŋ asóg dɛ́pɛ̌.  
\v 11 Nzé békóbé-ʼɛ nyé boŋ bépɛ́ɛ́né nyé á kóte, nyéētāgē áte, áyə̄le dyam áde nyéhɔ̄bpē. Nzé ene póndé epedé, nyéhɔ̂b kéchéé echě ébagnéd nyé, áyə̄le dyam áde nyɛ́hɔ̄bpē dɛ́bīd ne Edəə́dəŋ éche Ésáá saké ne nyé.  
\v 12 Bad bɛ́bagé baányaŋ á mekáá mé bad bémpēe âwúu bɔ́. Besáá-bé-bǎn bɛ́bɛ̌l melemlem ne ábab bǎn. Bǎn-nɛ ámpē bɛ́kunnɛ́n besáá bɔ́ɔbɛ benyaá yə̌l âbɛl béwúu bɔ́.  
\v 13 Moosyəə́l ǎkɔɔ́ nyé áyə̄l e dǐn ádêm. Boŋ kénzɛ́ɛ́ awě ǎkaán ḿmê metake nlém kə́ə́ŋ ne á asóg, ǎkǔd eʼsoósoŋ.” 
\s1 Dyam dé ébébtéd 
\r (Mat 24.15-28; Luk 21.20-24) 
\p  
\v 14 “Nyɛ́ɛ̄nyīn nɛ́ɛ ekúkú é akan éche épɛɛne eʼsôn áʼsō éʼ Dyǒb édíí wɛ́ɛ énkêntə́ŋgɛ́nné abɛ́.” (Nyé ábe nyêláaʼ ḿmɛ́n mekan nyésôŋtɛn mɔ́ bwâm.) “Nzé nyênyíné nɛ̂, bad ábɛ̄ bédé á Judeya bétôm mehélé, békɛ bésɔɔm á eʼkone mîn.  
\v 15 Mod awě adé á nnoŋ ń ndáb mîn eétɔgné akɛ á ndáb-te âtéd chǒmchǒm.  
\v 16 Mod awě mɔ́-ʼɛ adé á nzag-tê, eétīmē ámbīd âtéd eche sɔ́te.  
\v 17 Ébɛ̄ ebébtéd ne bebaád ábe bɛ́bē nkog ne ábe bɛ́mwāŋtē ḿmê mesú.  
\v 18 Nyékânne nɛ́n bán, nɛ́n déebɛnlád ne nyé á póndé e nkóg áde ahéb ádíí ngíne bwâmbwam,  
\v 19 áyə̄le ndəŋge echě ěbɛ̄ ábê eʼpun, ěbɛ̄ ndín echě eébédé mbêd bootya Dyǒb áhəge nkǒŋsé apɛ epun éʼchii. Dyamdyam nɛ́ɛ ádê déebɛnléd-taá ámpē mbêd.  
\v 20 Boŋ Sáŋgwɛ́ɛ́ amaá ábê eʼpun éʼ metake asɛ́l áte. Nzé énkêmbɛ́ nɛ̂, né modmod éechoŋgé. Boŋ á etútú é bad ábe ápwɛ́dé, asɛ́lé ábɛ̂ eʼpun áte.  
\v 21 Ene póndé nzé mod aláŋgé nyé aá, ‘Nyénɔneʼ, Ane-awě-Béwɔ́gté mɔ̂nɛ́n’ káa, ‘Nɔnéʼ mɔ̂níníí,’ nyéedúbpéʼ.  
\v 22 Bad híin bɛ́bīd, bɔ́ mod tɛ́ ákalé metóm aá mɔ́ɔ mɔ́dē Ane-awě-Béwɔ́gté. Bekal béʼdəə́dəŋ bé metóm ámpē bɛ́bīd. Bɛ́bɛlé menyáké, bélūmtē-ʼɛ eʼchemléd híin. Bɛ́bɛl nɛ́n âbɛl boŋ bédog bad ábe Dyǒb ápwɛ́dé, nzé nzii edé âdog bɔ́.  
\v 23 Nyétêd póndé. Nláŋgé nyé ḿmɛ́n mam mésyə̄ə̄l áʼsō éʼ póndé. 
\s1 Epɛ é Mwǎn-a-Moonyoŋ  //  ne asóg dé nkǒŋsé 
\r (Mat 24.29-31; Luk 21.25-28) 
\p  
\v 24 “Ábê eʼpun-nɛ, áde póndé e ndəŋge ne étómmé tómɛ́n 
\q1 ‘etondɛɛ ǎkwɛ ehíntɛ́n, 
\q1 ngɔn-nɛ esóg apɛn, 
\q1  
\v 25 betintinɛ bɛ́bīd ámīn béhūn ásē, 
\q1 ngíne-ʼɛ éche édé ámīn énəŋnéd á eʼdii.’ 
\m  
\v 26 Ene póndé dɔ́ɔ bɛ́nyīnnē nɛ́ɛ Mwǎn-a-Moonyoŋ áhúɛʼɛ́ á mbag-tê ne ngum ne ehúmé é ngíne.  
\v 27 Ǎlōm éche ángɛl á metóŋgé mé nkǒŋsé mésyə̄ə̄l méniin, âlad bad ábe Dyǒb ápwɛ́dé áte, bootya atóŋgé dé nkǒŋsé ahɔ́g âpɛ ádíníí. 
\s1 Yesuɛ aá bad bétêd  //  eláŋsɛ́n ne alín á ngəl 
\p  
\v 28 “Nyétêd eláŋsɛ́n ne alín á ngəl. Nzé ngɛn ébóótédé byaá békɔ̄ɔ̄lē abíded, nyêbɛle nyêbíí bán nchoŋ ńdé bɛnbɛn.  
\v 29 Melemlem nzé nyênyíné ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l mébɛnlad, nyébíi nɛ́n bán, Mwǎn-a-Moonyoŋ akwogé apɛ, adé-ʼɛ bɛnbɛn.  
\v 30 Ne mbále, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, enɛ́n nyoŋgɛl e bad ědīi ebɛ́ ámīn boŋ ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l mébɛnlád.  
\v 31 Nkoŋ ḿ mín ne nkǒŋsé bɛ́maá boŋ ábêm eʼyale bɛ́bē abɛ́ ne abɛ́. 
\s1 Modmod eebíiʼɛ́ epun  //  éche Mwǎn-a-Moonyoŋ ápɛɛ́ 
\r (Mat 24.36-44) 
\p  
\v 32 “Modmod eebíiʼɛ́ epun pɛn kéʼɛ póndé echě ḿmɛ́n mam mɛ́bɛnlédté. Ké ángɛl éche édé ámīn éebíiʼɛ́, ké Mwǎn ámpē eebíiʼɛ́. Titɛ́ɛ mwěmpɛn mɔ́ abíí póndé eche ḿmɛ́n mekan mɛ́bɛnlédté.  
\v 33 Nyétêd póndé, nyéboŋsɛn, áyə̄le nyéebíiʼɛ́ áde ene póndé épɛɛ́.  
\v 34 Ébɛ̄ nɛ̂ŋgáne mod awě anlédé ekɛ akɛ, boŋ alyə́gnéd ábē bembəledɛ ndáb, ábɛ nhɔ́g-tɛ́ɛ́ ḿme nsɔ́n, aláá-ʼɛ mod awě anɔneʼ mmwɛ mé eʼkɛ́ aá ábɛle nsɔ́n bwâm.  
\v 35 Né-ɔɔ́, nyétêd póndé áyə̄le nyéebíiʼɛ́ pondé echě Sáŋgwɛ́ɛ́ a ndáb ápɛɛ́. Ahɛle ápɛ̄ ngukɛ́l, kéʼɛ melúde, kéʼɛ epɔg é mbwɛmbwɛ, kéʼɛ mbwɛmbwɛ.  
\v 36 Nzé apedé təléd eetə́ŋgɛnɛɛ́ nɛ́ɛ átáné nɛ́ɛ nyékúnɛɛ́.  
\v 37 Né-ɔɔ́, saké nyé běnpɛn ńlâŋgɛɛ́ ádɛ́n dyam boŋ nlâŋge moosyəə́l mɛɛ́, ‘Nyétêd póndé.’ ” 
\c 14  
\s1 Béhəgke Yesuɛ 
\r (Mat 26.1-5; Luk 22.1-2; Jɔn 11.45-53) 
\p  
\v 1 Ênlyə̌g eʼpun éʼbɛ, Ngande e Nnyíme-ámīn ne e Ewɛle-é-Ngɛ̂n âpɛ áte. Beprisɛ bémbáá ne bemeléede bé mbéndé béhə́géʼáá mwane âkób Yesuɛ á mesɔɔm-tê, âwúu mɔ́.  
\v 2 Boŋ bénhɔ̄b bán, “Deébɛ̄lē nɛ̂ á mbwɛ ń ngande áyə̄le né bad bɛ́pɛɛ́n epuutéd.” 
\s1 Béwɔ́gté Yesuɛ á Bɛtani 
\r (Mat 26.6-13; Jɔn 12.1-8) 
\p  
\v 3 Yesuɛ ambɛ́ á Bɛtani á ndáb wɛ́ɛ Simɔnɛ awě ankwɛ̌ nkole mé meləŋ. Áde ádyágkē ndyééd nɛ̂, dɔ́ɔ mmwaád nhɔ́g ápédé ne apom á dyɔ̌g dé elod é bwâm áde dênlɛ̌l nkun bwâmbwam. Ádê dyɔ̌g bébɛ́nlé dɔ́ nâd. Hɛ̂ dɔ́ɔ ákɔ́gté nló mé epom boŋ ásyɔgé Yesuɛ ádê dyɔ̌g á nló.  
\v 4 Boŋ doŋge á bad ábe bébédé áhed bênlǐŋ bwâmbwam, bésɛdté nhɔ́g ne aníníí bánken, “Cheé ékə́ə́ boŋ anɛ́n mmwaád ábēbtēʼ enɛ́n ndín e dyɔ̌g?  
\v 5 Béhɛ́léʼáá-sɛ bésóm ádɛ́n dyɔ̌g nkun ḿme ńchábé ámīn, bétéd ḿmê mɔné bébɛ̄ betóótōkɛ̄ bé bad.” Né-ɔɔ́, bénhɔ̄bɛ̄n ane mmwaád bwâmbwam.  
\v 6 Boŋ Yesuɛ anláá bɔ́ aá, “Nyéchene mɔ́. Cheé nyétagtɛɛ́ mɔ́? Abɛ̌nlé mɛ kəse e dyam echě eboó bwâmbwam.  
\v 7 Betóótōkɛ̄ bé bad bɛ́bē ne nyé póndé ésyə̄ə̄l, póndé ké ehéé echě nyédə́ə́-ʼɛ bɔ́ awôŋgɛn nyêhɛle nyêwóŋgɛ́n bɔ́, mɛ pɛn méebáá ne nyé póndé ésyə̄ə̄l.  
\v 8 Abɛlé wɛ́ɛ mekáá mépédé mɔ́. Asyɔgé mɛ dyɔ̌g á nló âboŋsɛn nlíme ḿmêm áʼsō éʼ póndé.  
\v 9 Ne mbále, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, kéhéé áde nkalaŋ ḿ bwâm mɛ́kanlédté nkǒŋsé áte ńsyə̄ə̄l, bɛ́hɔ̄b dyam áde anɛ́n mmwaád ábɛ́lé âkamtɛn mɔ́.” 
\s1 Judasɛ akwɛntɛ́né Yesuɛ asóm 
\r (Mat 26.14-16; Luk 22.3-6) 
\p  
\v 10 Ámbīd e nɛ̂, mbapɛɛ nhɔ́g átîntê e bembapɛɛ dyôm ne bébɛ awě béchə́géʼáá bán Judas Iskariɔdɛ ankɛ̌ beprisɛ bémbáá atán âbɛl boŋ ásôm Yesuɛ áwāb.  
\v 11 Beprisɛ bémbáá bémbɛ̄ menyiŋge ne dyam áde Judasɛ ánlāāʼɛ́ bɔ́, béhɔ́b-pɛ bán bɛ́bɛ̌ mɔ́ mɔné. Né-ɔɔ́, Judasɛ ambootéd nzii ahɛd âsóm Yesuɛ. 
\s1 Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bédyédé  //  Ndyééd e Nnyíme-ámīn 
\r (Mat 26.17-25; Luk 22.7-14, 21-23; Jɔn 13.21-30) 
\p  
\v 12 Bɔɔb-pɔɔ́ póndé e ngande e Ewɛle-é-Ngɛ̂n empɛ̌. Mbwɛ méʼsō áde béwúɛ̄ʼáá bǎn bé ńdyɔŋ ḿ mbód âboŋsɛn ndyééd e Nnyíme-ámīn, bembapɛɛ ábe Yesuɛ béntān Yesuɛ, bésɛdté mɔ́ bánken, “Héé wɛ́dəŋgé wɛɛ́ séboŋsɛn wɛ ndyééd e Nnyíme-ámīn?”  
\v 13 Dɔ́ɔ Yesuɛ álómɛɛ́ bembapɛɛ bébɛ ne nlyə́gtɛ́n nɛ́n aá, “Nyékag á dyad-tê, mod ǎbomɛ́n nyé awě apémé apom dé mendíb, nyéhíde mɔ́.  
\v 14 Nzé nyêpedé, nyéláa nwóó-ndáb bán, ‘Meléede ahɔ́bé aáken, Héé toŋ e beken édíí echě mɔ́dyɛ̄ɛ̄ ndyééd e Nnyíme-ámīn áte ne ábɛ̄ bembapɛɛ?’  
\v 15 Ǎlūmēd nyé toŋ echě ekəlé áte echě bémáá aboŋsɛn, bénábpé-ʼɛ áte. Ene toŋ edé ámīn á ndáb-te. Nyéboŋsɛn syáā ndyééd áhed.”  
\v 16 Hɛ́ɛ ábɛ̂ bembapɛɛ béhídté boŋ békǎg á dyad-tê. Béntān mekan mésyə̄ə̄l ngáne Yesuɛ ánlāāʼɛ́ bɔ́, bêmboŋsɛ́n-nɛ ndyééd e ngande e Nnyíme-ámīn.  
\v 17 Nɛ́ɛ ngukɛ́l épédé Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ dyôm ne bébɛ bêmpɛ̌ áhed.  
\v 18 Bédyágéʼáá ndyééd á tébelɛ. Póndé echě bédyákē ndyééd nɛ̂, dɔ́ɔ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, nyé mod nhɔ́g ǎbɛ̌ mɛ á mekáá mé bad bé ekɔyí, nyé nhɔ́g awě adyâg ndyééd ne mɛ.”  
\v 19 Nɛ́n dêmbɛ̌l bembapɛɛ bênsudɛ́n bwâmbwam. Bêmbootéd mɔ́ asɛded nhɔ́g ámbīd e aníníí bán, “Ndúbpé mɛɛ́ saké mɛ.”  
\v 20 Dɔ́ɔ átimtanné bɔ́ aá, “Mod nhɔ́g átîntê nyé bad dyôm-ne-bébɛ, mod awě súmɔ̄ sɛ́ɛ̄tɔdé ewɛle á dǐsɛ-tê atɔde ahɔ́g.  
\v 21 Mwǎn-a-Moonyoŋ ǎwɛ̄ ngáne éténlédé boŋ medim ne ane mod awě ǎsōm mɔ́. Ébágáá bwâm ne ane mod nzé bénkêntɔgɛn mɔ́ achyáa.” 
\s1 Ndyééd echě Sáŋgwɛ́ɛ́ 
\r (Mat 26.26-30; Luk 22.14-20; 1 Kɔr 11.23-25) 
\p  
\v 22 Áde Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bédyákē ndyééd nɛ̂, dɔ́ɔ átédé ewɛle, ásāgnān Dyǒb, boŋ ákabtáád áte, ábagé ábē bembapɛɛ áhɔ̄bē aá, “Nyékob nɛ́n, yə̌l echêm nɛ́n.”  
\v 23 Ámbīd e nɛ̂, antéd mbwendé ḿ mǐm, ásāgnān Dyǒb, ábagé bɔ́. Bɔ́ moosyəə́l-lɛ bémwâg.  
\v 24 Dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Ḿmêm mekií mɔ̂mɛ́n ḿme ńsyɔ́gké á nló ḿ bad híin. Ḿmɛ́n mekií médíi mekií mé melɛ̌ mékɔ̄ɔ̄lē.  
\v 25 Ne mbále, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, méemwáá ḿmɛ́n mǐm ámpē kə́ə́ŋ ne epun éche mɛ́mwɛ̄ɛ̄ mɔ́ ekɔ́ɔ́lé á nkamlɛn ń Dyǒb.”  
\v 26 Bénkɔ̄n nkə́ŋgé mé nságnɛn. Nɛ́ɛ bémáá akɔ́n, bênkɛ̌ á Ekone é Menzab. \fig  Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bédyâg Ndyééd e Nnyíme-ámīn.|src="lb00320c.tif" size="span" ref="14.12-26" \fig* 
\s1 Yesuɛ ahɔ́bé ngáne  //  Petro ábāŋgē mɔ́ á yə̌l 
\r (Mat 26.31-35; Luk 22.31-34; Jɔn 13.36-38) 
\p  
\v 27 Yesuɛ anláá ábē bembapɛɛ aá, “Nyé baásyə̄ə̄l nyɛ́ɛ̄nyəgéd, nyétɛ̄dē mɛ. Áyə̄le éténlédé á kálag e Dyǒb nɛ́n bán, 
\q1 ‘Mɛ̌wūū nnɔn-a-mbód, 
\q1 mbód ésyə̄ə̄l épáŋtéd áte.’ ” 
\m  
\v 28 Dɔ́ɔ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Boŋ áde ápuúdté mɛ, mɛ̌kɛ̌ áʼsō á Galilia áwed-taá nyɛ́tānnē mɛ.”  
\v 29 Dɔ́ɔ Petro áhɔ́bɛɛ́ aá, “Ké moosyəə́l annyəgéd átɛ̄dē wɛ, mɛ pɛn méetɛdɛ́ɛ́ wɛ.”  
\v 30 Dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ Petro aá, “Ne mbále, nlâŋge wɛ mɛɛ́, nkuu nɛ́n děn, nchóm-a-kúb adɛ̂hɔ́b aá mɔ́tōoʼ ngen ébɛ wɛ̌bāŋ mɛ á yə̌l ngen éláán.”  
\v 31 Hɛ́ɛ Petro ábádtɛɛ́ mɔ́ áte aá, “Ké nkə́ŋ mɔ́ɔ bésɛ̄lɛ̄ɛ̄ mɛ, méebáŋgé wɛ áyə̄l mbêd.” Bembapɛɛ ábíníí bésyə̄ə̄l bɔ́mpē bénhɔ̄b melemlem. 
\s1 Yesuɛ akánné á Getsɛmani 
\r (Mat 26.36-46; Luk 22.39-46) 
\p  
\v 32 Ámbīd e nɛ̂ Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bênkɛ̌ á abwɔ́g á hǒm áde béchə́géʼáá bán Getsɛmani. Áde bépédé Yesuɛ anláá bɔ́ aá, “Nyédyɛɛ hɛ́n, mɛ-ʼɛ ńkɛ ńkáne.”  
\v 33 Ankɛɛ́n Petro, Jemsɛ ne Jɔnɛ âkáne. Ndəŋge ne metake híin bêmpií mɔ́ á nlém-tê.  
\v 34 Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Ndəŋge echě edé mɛ á nlém, ehɛle-sɛ ewúú mɛ. Nyélyəg hɛ́n, nyédyɛɛn mɛ epin.”  
\v 35 Ansídé áʼsō, abwém yə̌l ásē, boŋ ákânneʼ aá nzé nzii edé echě ene póndé e metake éhɛlɛɛ́ se ébāmē mɔ́, ébame.  
\v 36 Anhɔ́b aá, “A-Tɛ̂, Titɛ́ɛ, ehɛle ébɛl kéchéé. Kobɛ́n mɛ ḿmɛ́n metuné. Boŋ ké nɛ̂, bɛ̌l ngáne ébóŋnédé wɛ, saké ngáne ébóŋnédé mɛ.”  
\v 37 Áde ámáá akáne, antǐm ámbīd wɛ́ɛ ábê bembapɛɛ béláán. Antán nɛ́ɛ békúnɛɛ́. Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ Petro aá, “A-Simɔn, ekúneʼ-ɛ? Cheé ékə́ə́ boŋ weéhɛle awɛsɛn âdyɛɛn mɛ epin ké háwa pɔ́g?  
\v 38 Nyédyɛɛ epin, nyékânne-ʼɛ âbɛl nɛ́n Dyǒb déemwǎg-sɛ mekəgsɛn mépiinéd nyé. Nlém ńdə́ə́ abɛl boŋ ekob é yə̌l édé mbwɔ́g.”  
\v 39 Antǐm ámbīd ámpē, ákɛ akáné melemlem ngáne ánsēbɛ̄ɛ̄ akáne.  
\v 40 Áde átímé ámbīd ámpē, antán nɛ́ɛ békúnɛɛ́ áyə̄le eʼchó bémbɛ̄ bɔ́ á dǐd bwâmbwam. Né-ɔɔ́ bénkêmbííʼɛ́ chǒm éche bélâŋgɛɛ́ mɔ́.  
\v 41 Áde átímé ámbīd ngen éche élóntɛ́né éláán dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Nyêlyəgé nyêkúneʼ nyêkɔ́mme-ʼɛ nyé áte-yɛ? Nɛ̂ ákwógé! Póndé epedé echě bɛ́bɛɛ́ Mwǎn-a-Moonyoŋ á mekáá mé bad bé mbéb.  
\v 42 Nyépáde ásē dékag. Nyénɔneʼ, mod awě akií mɛ ntúrɛ́ mɔ́ ahúɛʼ nɛ́n.” 
\s1 Békóbé Yesuɛ 
\r (Mat 26.47-56; Luk 22.47-53; Jɔn 18.3-12) 
\p  
\v 43 Ehɔ́b éepedɛɛ́ Yesuɛ amaa á nsəl boŋ Judasɛ ápag. Judasɛ abédɛ́ɛ mbapɛɛ nhɔ́g átîntê e bembapɛɛ dyôm-ne-bébɛ ábe Yesuɛ. Ampɛ̌ ne ndun e mod. Ábê bad bénwālē nkwáté ne mbid. Beprisɛ bémbáá, bemeléede bé mbéndé ne bad bémbáá bé Israɛl bɔ́ɔ bénlōm bɔ́.  
\v 44 Bɔɔb-pɔɔ́, ntúrɛ́ awe Yesuɛ ammǎd bɔ́ eʼchemléd abɛ aá, “Kénzɛ́ɛ́ awě mɛ́hɛ̄ɛ̄ tə̂l, né mod awě nyéhɛdɛɛ́ mɔ̂ne. Nyékôb mɔ́, nyéchə́ə-ʼɛ mɔ́ bwâm boŋ nyékɛɛne mɔ́.”  
\v 45 Judasɛ apedé-ʼaá pɛɛ́n, átōmē-ʼɛ wɛ́ɛ Yesuɛ. Anhɔ́b aá, “A-meléed.” Ahɛ́-ʼɛ mɔ́ tə̂l.  
\v 46 Hɛ́ɛ ábê bad békóbé Yesuɛ, béwéd-tɛ mɔ́ achə́ə.  
\v 47 Dɔ́ɔ mod nhɔ́g átîntê e bad ábe bémbɛ̄ ne Yesuɛ ádólé nkwáté á abám, nɛ́ɛ átómté mɔ́, asɛ́l-lɛ ntâŋ awě prisɛ ambáámbáa etúu.  
\v 48 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aá, “Nchîb mɔ́ɔ ńdíi awě nyépɛ́ɛ́né nkwáté ne mbid ahyɛ dé akób-ɛ?  
\v 49 Epun tɛ́ɛ́ mbédé á Ndáb-e-Dyǒb ne nyé, ń'yə̄gtē bad, nyéekóbe mɛ. Boŋ eʼyale éʼ kálag e Dyǒb éʼtə́ŋgɛ́né alón.”  
\v 50 Hɛ̂ dɔ́ɔ bembapɛɛ bésyə̄ə̄l bétɛ́dté mɔ́, boŋ bétómé mehélé.  
\v 51 Kɔ́demod pɔ́g ebédé áhed, éhīdē Yesuɛ ámbīd. Anwáá dásɔ̄ esóŋ é abad chěmpɛn. Ábê bad bênkə̌g bán békôb mɔ́,  
\v 52 boŋ antóm mehélé ne nsôb, áchennéd-tɛ bɔ́ échê esóŋ é abad. 
\s1 Békáádté Yesuɛ 
\r (Mat 26.57-68; Luk 22.54-55, 63-71; Jɔn 18.13-14, 19-24) 
\p  
\v 53 Bad ábe bénkōb Yesuɛ bênkɛɛ́n mɔ́ wɛ́ɛ Prisɛ Ambáámbáa. Beprisɛ bémbáá, bad bémbáá bé Israɛl ne bemeléede bé mbéndé bêmpɛ̌ bélādɛ̄n áhed.  
\v 54 Áde békɛɛnɛɛ́ Yesuɛ nɛ̂, Petro ahídéʼáá mɔ́ ámbīd mwǎ etûn kə́ə́ŋ asɔ́l á eyáde éche prisɛ ambáámbáa. Andyɛɛ́ áhed ne benɔn bé Ndáb-e-Dyǒb, áwālē muú.  
\v 55 Bɔɔb-pɔɔ́, beprisɛ bémbáá ne bad bé káánsɛl bésyə̄ə̄l béhɛ́déʼáá bad ábe bɛ́bīd mbóŋ é metóm á nló wɛ́ɛ Yesuɛ âbɛl nɛ́n béwúu mɔ́, boŋ bénkênkudté ké nhɔ́g.  
\v 56 Ekud é bad émbīd mɔ́ mbóŋ é metóm á yə̌l, boŋ béēbédɛɛ́ nsəl nhɔ́g.  
\v 57 Hɛ́ɛ doŋge á bad bétyéémé ámīn, boŋ bébīdē mɔ́ mbóŋ é metóm bán,  
\v 58 “Sênwóg nɛ́ɛ áhɔ́bé aá, ‘Mɛ̌bootéd enɛ́n Ndáb-e-Dyǒb echě baányoŋ bélóó, nlóŋ empée, átîntê e eʼpun éʼláán echě béēlôŋnɛɛ́ mekáá.’ ”\fig Ndáb-e-Dyǒb|src="hk00245c.tif" size="span" ref="14.58" \fig* 
\v 59 Boŋ ké nɛ̂, échab mbóŋ é metóm énkêmbáá nsəl nhɔ́g.  
\v 60 Dɔ́ɔ prisɛ ambáámbáa átyéémé ámīn átîntê e bad bé káánsɛl, boŋ ásɛdté Yesuɛ aáken, “Weewóoʼɛ́ dyamdyam ahɔ́b tə̂ŋgɛne dyam ádě ábɛ́n bad béhɔ́bé wɛ á yə̌l-ɛ?”  
\v 61 Boŋ Yesuɛ andyɛɛ́ mɔ́ ngɛ̂n, enkênkobɛ́ɛ́ dyamdyam. Dɔ́ɔ ene prisɛ ambáámbáa ésɛdtɛɛ́ mɔ́ ámpē aá, “Wɛ-ɛɛ́ edé Ane-awě-Béwɔ́gté, Mwǎn awě Dyǒb áde bad bébagɛɛ́ edúbé-yɛ?”  
\v 62 Hɛ́ɛ Yesuɛ ákwɛntanné aá, “Mɛɛ́ ndé, nyɛ́ɛ̄nyīn-nɛ ngáne Mwǎn-a-Moonyoŋ ádyɛ́ɛ́ á ekáá émbáá é Dyǒb a Ngum. Nyɛ́ɛ̄nyīn-nɛ nɛ́ɛ áhúɛʼɛ́ á mbag-tê ámīn.”  
\v 63 Hɛ́ɛ prisɛ ambáámbáa ányábé mbɔ́té âlúmed nɛ́n aá mɔ́lií, boŋ áhɔ̄bē aá, “Mbóŋ éhéé émpēe déhɛdɛɛ́?  
\v 64 Nyêwógé nɛ́ɛ ásyə́əʼɛ́ Dyǒb. Cheé nyéhɔ́bé á yə̌l echê?” Hɛ́ɛ bɔ́ moosyəə́l béhɔ́bɛɛ́ bán atə́ŋgɛ́né awɛ́.  
\v 65 Doŋge á bad bêmbootéd mɔ́ meléed asob á yə̌l, békūtān mɔ́ mǐd, bébɔmé mɔ́, bélāŋgē-ʼɛ mɔ́ bán, “Láá-ʼɛ sé mod awě abɔmé wɛ.” Dɔ́ɔ bembəledɛ bétédé mɔ́, boŋ bébootéd-tɛ mɔ́ abɔmted. 
\s1 Petro abáá Yesuɛ á yə̌l 
\r (Mat 26.69-75; Luk 22.56-62; Jɔn 18.15-18, 25-27) 
\p  
\v 66 Wɛ́ɛ Petro ádyɛ́ɛ́ ásē nɛ̂ á eyáde-tê, dɔ́ɔ mbəledɛ nhɔ́g a mmwaád awě prisɛ ambáámbáa ápédé.  
\v 67 Annyín Petro awále muú. Dɔ́ɔ ásímné mɔ́ boŋ álāŋgē mɔ́ aá, “Wɛ́mpē wembɛ́ ne Yesuɛ awě abídé á Nazarɛt.”  
\v 68 Boŋ Petro ambáŋ échê ehɔ́b á yə̌l, aá, “Meebíiʼɛ́, meesóŋtán-naá chǒm éche éhɔ́bɛɛ́.” Amaá-aá ahɔ́b nɛ̂ abíd-tɛ á mmwɛ. Ene póndé chěn nchóm-a-kúb antóŋ. \f + \fr 14:68 \ft Doŋge á kálag déʼsó déewóoʼɛ́ \fq Ene póndé chěn nchóm-a-kúb antóŋ.\f* 
\v 69 Dɔ́ɔ ane mbəledɛ ányíné mɔ́ ámpē boŋ ábootéd bad ábe bébédé bɛnbɛn aláa aá, “Anɛ́n mod adé nhɔ́g awě mɔ́mpē ahídéʼáá Yesuɛ.”  
\v 70 Boŋ Petro ambáŋ á yə̌l ámpē. Éebemɛɛ́ áte ámpē dɔ́ɔ bad ábe béntyēēm áhed bélâŋgɛɛ́ Petro bán, “Mbále chɔ́ edé. Edé nhɔ́g awě ahídéʼáá Yesuɛ, áyə̄le ebídé á Galilia.”  
\v 71 Boŋ Petro ambootéd yə̌l ebómán abɛ ámwāg-kɛ melɛ̌ aá, “Meebíiʼɛ́ anɛ́n mod awě nyétúbɛɛ́ dǐn nɛ̂.”  
\v 72 Melemlem mé póndé nchóm-a-kúb antóŋ ngen échě élóntɛ́né ébɛ. Hɛ́ɛ Petro ákámtɛ́né chǒm éche Yesuɛ ánlāāʼɛ́ mɔ́ aá, “Nchóm-a-kúb adɛ̂hɔ́b aá mɔ́tōoʼ ngen ébɛ wɛ̌bāŋ mɛ á yə̌l ngen éláán.” Hɛ́ɛ Petro ábə́nlé awɛ́, ábooted-tɛ achii. 
\c 15  
\s1 Payledɛ akáádté Yesuɛ 
\r (Mat 27.1-2, 11-14; Luk 23.1-5; Jɔn 18.28-38) 
\p  
\v 1 Bǐn éʼsáŋgé-ʼaá sáŋgɛ́n, beprisɛ bémbáá, bad bémbáá bé Israɛl, bemeléede bé mbéndé ne bad bé káánsɛl embáá e bad bé Israɛl békób mbom. Bênhǎŋ Yesuɛ, bébāg-kɛ mɔ́ á mekáá wɛ́ɛ Payledɛ.  
\v 2 Hɛ́ɛ Payledɛ ásɛdtɛɛ́ mɔ́ aáken, “Wɛ-ɛɛ́ edé kə̂ŋ e bad bé Israɛl-ɛ?” Yesuɛ ankwɛntɛ́n mɔ́ aá, “Ngáne éhɔ́bé.”  
\v 3 Beprisɛ bémbáá bémbān mɔ́ ekud é mekan á yə̌l.  
\v 4 Hɛ́ɛ Payledɛ ásɛdtɛɛ́ mɔ́ ámpē aá, “Weewóoʼɛ́ dyamdyam âhɔ́b-ɛ? Mmǒn wógéʼ ekud é mekan échě béhɔ́bɛɛ́ wɛ á yə̌l.”  
\v 5 Boŋ Yesuɛ enkênhɔ́bpé dyamdyam. Nɛ̂ dénkɔ̄mēd Payledɛ yə̌l áte. 
\s1 Bán Yesuɛ atə́ŋgɛ́né awɛ́ 
\r (Mat 27.15-26; Luk 23.13-25; Jɔn 18.39-19.16) 
\p  
\v 6 Bɔɔb-pɔɔ́, émbɛ̄ nɛ́n bán á Ngande e Nnyíme-ámīn, Payledɛ ammɛntɛ́n mod a mbwɔg nhɔ́g abíded á mbwɔg. Ane mod abágéʼáá mod ké ahéé awě bad bênhɛdɛ́nné mɔ́.  
\v 7 Ene póndé mod nhɔ́g ambɛ́ á mbwɔg awě béchə́géʼáá bán Barabasɛ. Abédé ne bad ábe béntyēēmɛ̄n nkamlɛn ń Roma.  
\v 8 Dɔ́ɔ ndun e mod épédé wɛ́ɛ Payledɛ, boŋ bélāŋgē mɔ́ bán ábɛl ngáne ámɛ́ntɛ́né bɔ́ abɛle.  
\v 9 Hɛ́ɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Nyêhɛdeʼ bán, ḿbídted nyé kə̂ŋ e bad bé Israɛl-ɛ?”  
\v 10 Abíi áde ámbīīʼɛ́ aá kɔ́njí edé beprisɛ bémbáá áte á yə̌l wɛ́ɛ Yesuɛ, dɔ́ɔ dênkə̌ŋ boŋ ásɛ̄dēd bɔ́ nɛ̂.  
\v 11 Boŋ beprisɛ bémbáá békónéʼáá ábê bad bán béláa Payledɛ bán ábídted bɔ́ dásɔ̄ Barabasɛ.  
\v 12 Payledɛ ansɛdéd bɔ́ ámpē aá, “Chán-nɔ̄ nyéhɛdɛɛ́ bán ḿbɛl ne mod awě nyéchəgɛɛ́ bán kə̂ŋ e bad bé Israɛl?”  
\v 13 Dɔ́ɔ bélébpɛɛ́ eʼsaád bán, “Bomé mɔ́ á awɔg.”  
\v 14 Hɛ́ɛ Payledɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Áyə̄le chán? Ebébtéd éhéé ábɛ́lé?” Boŋ bênnabé abón bán, “Bomé mɔ́ á awɔg.”  
\v 15 Né-ɔɔ́, ngáne Payledɛ áhɛ́déʼáá aá mɔ́kódɛd ábê bad mewêmtɛn, ambídtéd bɔ́ Barabasɛ. Ambɛ̌ kunze aá, sə́nze ébɔm Yesuɛ, boŋ békɛ bébome-ʼɛ mɔ́ á awɔg. 
\s1 Sə́nze éwɛ́lé Yesuɛ 
\r (Mat 27.27-31; Jɔn 19.2-3) 
\p  
\v 16 Sə́nze éntēd Yesuɛ, békɛ̄ɛ̄n mɔ́ á eyáde é nkamlɛnɛ, bélād-tɛ baáb ábíníí áte áhed.  
\v 17 Bénwāād mɔ́ mengombe ḿme méyəgeʼ ḿme méwágné mengombe mé kə̂ŋ, bélóŋ-ʼɛ ekóté é mechə̌, béhɛ́ mɔ́ á nló.\fig Yesuɛ ne ekóté é mechə̌|src="lb00321c.tif" size="col" ref="15.17" \fig* 
\v 18 Dɔ́ɔ bébóótédé mɔ́ awɛl, bélɛnté mɔ́ bán, “A-kə̂ŋ e bad bé Israɛl, edúbé ébɛ̂ ne wɛ!”  
\v 19 Bébɔ́méʼáá mɔ́ ntóŋ á nló, bésobtád mɔ́ meléed á yə̌l, bébwɔ̄gkē-ʼɛ mɔ́ mebóbóŋ âwɛl mɔ́.  
\v 20 Áde bémáá mɔ́ awɛl, bénhūd mɔ́ ḿmê mengombe á yə̌l, bétīmēd mɔ́ éche mbɔ́té chěn á yə̌l. Nɛ́ɛ bémádé nɛ̂, bênkɛɛ́n mɔ́ âkɛ dɛ̂bome mɔ́ á awɔg. 
\s1 Bébómmé Yesuɛ á awɔg 
\r (Mat 27.32-44; Luk 23.26-43; Jɔn 19.17-27) 
\p  
\v 21 Áde békagkɛ́ nɛ̂, dɔ́ɔ bébómné mod awě ambíd á dyad á Sirinɛ. Dǐn démbɛ̄ mɔ́ bán Simɔnɛ. Simɔnɛ abédɛ́ɛ sáá awě Alɛsandaa bɔ́ Refusɛ. Simɔnɛ atóméʼáá âsɔ́l á dyad-tê. Dɔ́ɔ békóbé mɔ́ boŋ bényāgtē mɔ́ bán ápêm awɔg áde Yesuɛ.  
\v 22 Dɔ́ɔ bépédé hǒm áde béchə́géʼáá bán, Golgota, awě adé nɛ́n bán, “Hǒm dé Ebóŋgɛ́l é Nló.”  
\v 23 Áhed bêmbɛ̌ Yesuɛ mǐm ḿme béládtɛ́né ne bwɛl ábe béchəgɛɛ́ bán mía\f + \fr 15:23 \fk Mía: \ft mébédɛ́ɛ bwɛl ábě bad bébɛ́nládtáá âsuded mewɛ.\f* bán ámwɛ̂, boŋ enkênkwɛntɛ́nné amwɛ́.  
\v 24 Bêmbomé Yesuɛ á awɔg. Bênsǐd mbambú âkab éche mbɔ́té.  
\v 25 Mbwɛmbwɛ á ngə́ŋ abog dɔ́ɔ bébómmé mɔ́ á awɔg.  
\v 26 Chǒm éche bêntenlé á awɔg áwe nló mîn âlúmed nzɔm echě bébómnédé mɔ́ á awɔg émbɛ̄ nɛ́n bán, “Kə̂ŋ e bad bé Israɛl.”  
\v 27 Bêmbomé-ʼɛ bechîb bébɛ bɔ́mpē á awɔg, nhɔ́g á pɛd e ekáá émbáá eche Yesuɛ, aníníí-ʼɛ á pɛd e ekáá é emwɛd.\f + \fr 15:27 \ft Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo 28: \fq Ádě nɛ́n ábɛ́nlédé, eʼyale ábě éʼténlédé á kálag é Dyǒb bénlōn. Éténlédé nɛ́n bán, ‘Bêntóŋ mɔ́mpē á nchoo mé bebɛl bé mbéb.’\f* 
\p  
\v 29 Bad ábe bétóméʼáá nzii bɛnbɛn ne áhed bébɔ́méʼáá nló, bébwēmmē-ʼɛ mɔ́ nzyə́ŋ bán, “Ahâ! Wenhɔ́b wɛɛ́ mɔ́ɔ̄bōōtēd Ndáb-e-Dyǒb, wɛɛ́ mɔ́lōŋ-ʼɛ chɔ́ ámpē átîntê e eʼpun éʼláán.  
\v 30 Sǒŋ-ɔ̄ echoŋ yə̌l bɔɔb, ésud ásē á awɔg.”  
\v 31 Melemlem nɛ̂ dɔ́ɔ beprisɛ bémbáá ne bemeléede bé mbéndé béwɛ́léʼáá mɔ́. Běn ne běn béhɔ́béʼáá bán, “Achǒŋtéʼáá bad, bɔɔb eéhɛlɛɛ́ eche yə̌l awôŋgɛn.  
\v 32 Mɔ́ awě ahɔ́bé aá mɔ́ɔ mɔ́dē Ane-awě-Béwɔ́gté, aá mɔ́ɔ mɔ́dē-ʼɛ kə̂ŋ e bad bé Israɛl ásud-tɔɔ́ ásē á awɔg hɛ̂ bɔɔb, dényîn âbɛl dédúbe.” Ábê bechîb ábe bêmbomɛ́ɛ́ á awɔg nchoo ne Yesuɛ bɔ́mpē bésyə́ə́ʼáá mɔ́. 
\s1 Kwééd eche Yesuɛ 
\r (Mat 27.45-56; Luk 23.44-49; Jɔn 19.28-30) 
\p  
\v 33 Áde kəd épédé, ehíntɛ́n ênkwɛ̌ hǒm ásyə̄ə̄l, kə́ə́ŋ ne á ngə́ŋ éláán.  
\v 34 Áde ngə́ŋ éláán épédé, Yesuɛ anlébé esaád aá, “Elí, Elí, lámá sábátāni.” Nɛ́n adé nɛ́n bán, “A-Dyǒb ádêm, a-Dyǒb ádêm, cheé ékə́ə́ boŋ étɛdté mɛ?”  
\v 35 Nɛ́ɛ doŋge á bad ábe bémbɛ̄ bɛnbɛn béwógé nɛ̂, bénhɔ̄b bán, “Nyéwógeʼ, achɛ̂nle Elaijaa aá áhyɛ áwôŋgɛn mɔ́.”  
\v 36 Hɛ́ɛ mod nhɔ́g ányə́gté boŋ átédé kuchá, átɔdtéʼ á ebɛ́ntéd é mǐm-tê, ásɔméʼ á ntóŋ boŋ áhāg mɔ́ á nsəl aá ámwɛ̂. Anhɔ́b aá, “Nyémwɛ dényîn nzé Elaijaa ǎhyɛ mɔ́ asuded á awɔg.”  
\v 37 Hɛ́ɛ Yesuɛ álébpé esaád boŋ ámīɛ̄-ʼɛ nlém. 
\p  
\v 38 Ene póndé chěn abad áde dênkǎb Ndáb é Dyǒb áte, dênsalé áte eʼpɛd éʼbɛ bootya ámīn kə́ə́ŋ ápɛ̄-ʼɛ ásē.  
\v 39 Ádě mod ambáá a sə́nze awě antyéém Yesuɛ áʼsō-te ânɔn mɔ́ ányíné ngáne Yesuɛ áwédé,\f + \fr 15:39 \fq Áwédé: \ft Doŋge á kálag déʼsó áwóó \fq álébpé esaád, awɛ́-ʼɛ.\f* anhɔ́b aá, “Ne mbále, anɛ́n mod abédɛ́ɛ Mwǎn a Dyǒb.” 
\p  
\v 40 Bebaád behɔ́g bɔ́mpē bémbɛ̄ nchabnede bénɔneʼ mekan mésyə̄ə̄l ḿme mébɛnlad. Átîntê e ábê bebaád, Maria Magdalɛnɛ, Salomɛ ne Maria awě achyáá Jemsɛ asad bɔ́ Josɛb, bémbɛ̄ áhed.  
\v 41 Ábɛ́n bebaád béhídéʼáá Yesuɛ áde ámbɛ̄ɛ̄ á Galilia, béwōŋgān-nɛ mɔ́. Ekud é bebaád émpēe éche bɔ́bɔ̄ɔ bêmpɛ̌ á Jerusalɛm chɔ́mpē êmpɛ̌ áhed. 
\s1 Nlíme ḿme Yesuɛ 
\r (Mat 27.57-61; Luk 23.50-56; Jɔn 19.38-42) 
\p  
\v 42-43 Mod nhɔ́g abédé awě béchə́géʼáá bán Josɛbɛ. Ambíd á dyad á Arimatia. Anɛ́n mod abédɛ́ɛ mod e edúbé a káánsɛl embáá e bad bé Israɛl. Mɔ́mpē asinéʼáá póndé echě nkamlɛn ń Dyǒb mɛ́pɛɛ́. Ngáne émbɛ̄ɛ̄ mbwɛ mé mboŋsɛ́n (nɛ́dē áde mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte ńlyə́gé nɛ́ɛ chǎn), hɛ́ɛ ákáá nlém, boŋ ápag wɛ́ɛ Payledɛ bɛnbɛn ne ngukɛ́l, álāŋgē mɔ́ aá ábɛ mɔ́ ndim ḿme Yesuɛ.  
\v 44 Áde Payledɛ áwógé bán Yesuɛ amaá awɛ́, yə̌l enkɔ́m mɔ́ áte. Hɛ́ɛ álómé ane mod a mbáá a sə́nze achəg boŋ ásɛdté mɔ́ ké Yesuɛ amaá awɛ́.  
\v 45 Áde ene sə́nze élāŋgē mɔ́ aá Yesuɛ awédé, dɔ́ɔ ákwɛ́ntɛ́né aá Josɛbɛ átêd ḿme ndím.  
\v 46 Josɛbɛ anchǎn mbɔ́m. Antéd Yesuɛ ndim, ákāān mɔ́ ene mbɔ́m, alímé-ʼɛ mɔ́ á soŋ-tê echě bépwɔ́gé aláá áte. Ámbīd ene, antínéd aláá á mbáá ákɔ́lɛn nsəl ń soŋ.  
\v 47 Maria Magdalɛnɛ ne Maria awě anchyáá Josɛɛ bénɔ́néʼáá wɛ́ɛ bélîmmɛɛ́ Yesuɛ. 
\c 16  
\s1 Yesuɛ apuúdé 
\r (Mat 28.1-8; Luk 24.1-12; Jɔn 20.1-10) 
\p  
\v 1 Ámbīd e mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte Maria Magdalɛnɛ, Maria awě achyáá Jemsɛ ne Salomɛ, bênchǎn dyɔ̌g dé elod é bwâm âkɛ dé awɔ́ged ndim ḿme Yesuɛ.  
\v 2 Mbwɛmbwɛ mé epun éʼsō é Sɔ̂ndɛ́ áde enyɛn étúbɛɛ́ dɔ́ɔ békíí á soŋ.  
\v 3 Áde békagkɛ́, dɔ́ɔ bésɛdtɛɛ́ nhɔ́g ne aníníí bánken, “Nzɛ́ɛ́ ǎhūdē syánē aláá á nsəl ń soŋ?”  
\v 4 Dɔ́ɔ bésádé dǐd, boŋ bényīnē bán bémáá ádê aláá ahúd. Aláá áded dênkəl bwâmbwam.  
\v 5 Hɛ́ɛ bésɔ́lé á soŋ-tê, boŋ bényīnē kɔ́demod edyɛɛ́ á nkəg á pɛd e ekáá émbáá. Anhɛ́ megombe ḿme mépúbeʼ. Nɛ́n dénkōbēd bɔ́ mbwɔ́g bwâmbwam.  
\v 6 Hɛ́ɛ ene kɔ́demod élâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Nyéebááʼ, mbíí mɛɛ́ nyêhɛdeʼ Yesuɛ, mod a Nazarɛt awě bêmbomɛ́ɛ́ á awɔg. Apuúdé, eésaá hɛ́n. Nyénɔne wɛ́ɛ bênnaádté mɔ́.  
\v 7 Nyékag-kɔɔ́ bɔɔb nyéláa ábē bembapɛɛ, taŋge Petro, bán Yesuɛ apuúdé, ‘Akag-kɛ áʼsō á Galilia. Áwed-taá nyɛ́nyīnnē mɔ́ ngáne ánlāāʼɛ́ nyé.’ ”  
\v 8 Hɛ́ɛ bébóótédé anəŋ ne menyáké ḿme bényíné. Bémbīd á soŋ-tê bébootéd-tɛ anyəged. Béēlâŋge-ʼáa modmod dyamdyam áyə̄le mbwɔ́g ménkōb bɔ́. 
\ms1 Nyaa pɔ́g echě  //  Kálag e Makɔsɛ ésógé\f + \fr 16:8 \ft Doŋge á kálag déʼsó déewóoʼɛ́ nchoo 9-20.\f* 
\mr 16.9-20 
\s1 Yesuɛ alúmté Maria Magdalɛnɛ yə̌l 
\r (Mat 28.9-10; Jɔn 20.11-18) 
\p  
\v 9 Áde Yesuɛ ámáá apuu, epɔg é mbwɛmbwɛ é epun éʼsō é Sɔ̂ndɛ́, Maria Magdalɛnɛ mɔ́ɔ ánsēbɛ̄ɛ̄ yə̌l alúmed. Anɛ́n mmwaád mɔ́ɔ Yesuɛ ámbīdēdtē eʼdəə́dəŋ bé mbéb saámbé áte.  
\v 10 Hɛ́ɛ ane mmwaád ákíí boŋ álāŋgē bad ábe bɔ́ɔbɛ Yesuɛ bébágéʼáá. Antán nɛ́ɛ béchyɛʼɛ́ kwééd eche Yesuɛ.  
\v 11 Boŋ áde béwógé bán Yesuɛ adé á aloŋgé, bán ane mmwaád anyíné-ʼɛ mɔ́, bénkêndúbɛ́ɛ́. 
\s1 Yesuɛ alúmté ábɛ̄ bad bébɛ yə̌l 
\r (Luk 24.13-35) 
\p  
\v 12 Ámbīd e póndé Yesuɛ anlúméd yə̌l wɛ́ɛ ábē bad bémpēe bébɛ áde bébídɛɛ́ á dyad-tê. Boŋ enɛ́n ngen anlúméd yə̌l nyaa émpēe.  
\v 13 Hɛ́ɛ ábɛ̂ bad bétímé ámbīd, békɛ béláá baáb ábíníí. Boŋ ké nɛ̂, baáb bɛ̂ bénkêndúbɛ́ɛ́. 
\s1 Yesuɛ alúmté ábē bembapɛɛ  //  dyôm ne nhɔ́g yə̌l 
\r (Mat 28.16-20; Luk 24.36-49; Jɔn 20.19-23; Mbɛl 1.6-8) 
\p  
\v 14 Ámbīd e póndé Yesuɛ anlúméd yə̌l wɛ́ɛ ábē bembapɛɛ dyôm-ne-nhɔ́g áde bédyágkē ndyééd. Bénkêndúbɛ́ɛ́ bad ábe bénhɔ̄b bán bényíné mɔ́ áde ámáá apuu. Né-ɔɔ́, ankáné bɔ́ áte aá béēwóoʼɛ́ adúbe, aá bélɛ́lé-ʼɛ nlém á abum.  
\v 15 Anláá bɔ́ aá, “Nyékag nkǒŋsé áte ńsyə̄ə̄l, nyékanle bad bésyə̄ə̄l nkalaŋ ḿ bwâm.  
\v 16 Kénzɛ́ɛ́ awě adúbpé boŋ bédusɛ́n-nɛ mɔ́ ǎkǔd eʼchoóchoŋ, boŋ kénzɛ́ɛ́ awě eedúbpe ǎkūd nkɔ́gsɛn.  
\v 17 Bad ábe bédúbpé bɛ́wōŋ ngíne âbɛl mam mé menyáké: bɛ́bīdtē bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte á dǐn ádêm; bɛ́hɔ̄bē-ʼɛ mehɔ́b mékɔ̄ɔ̄lē.  
\v 18 Bɛ́kōbɛ̄n nyə̌ mekáá, éebɛnlé bɔ́ dyamdyam. Ké bémmwɛ̄-ʼɛ ké eʼwɛ, ábê eʼwɛ béebɛnlé bɔ́ dyamdyam. Bɛ́bān bad bé nkole mekáá á yə̌l, bad bé nkole bɛ̂ bédyɛ̄ɛ̄-ʼɛ bwâm.” 
\s1 Yesuɛ apǔmmé 
\r (Luk 24.50-53; Mbɛl 1.9-11) 
\p  
\v 19 Áde Sáŋgú Yesuɛ ámáá bɔ́ ḿmɛ́n mekan aláa, dɔ́ɔ Dyǒb ábɛ́lé boŋ ápūmē ámīn. Andyɛɛ́ Dyǒb á ekáá émbáá.  
\v 20 Hɛ́ɛ bembapɛɛ bébídé, boŋ békɛ békalé Eyale é Dyǒb hǒm tɛ́ɛ́. Sáŋgwɛ́ɛ́ ambɛ́ ne bɔ́, ábɛ̄-ʼɛ bɔ́ ngíne âbɛl mekan mé menyáké, âlúmed nɛ́n aá chǒm éche béhɔ́bɛɛ́ édé mbále. 
\ms1 Nyaa empée echě kálag e Makɔsɛ ésógé\f + \fr 16:20 \ft Doŋge á kálag déʼsó ábádé ádɛ́n asóg á kálag ámbīd e nchoo 8.\f* 
\mr 16.9-10 
\p [(9) Hɛ́ɛ ábê bebaád békíí, boŋ bélāŋgē Petro ne bad ábe bémbɛ̄ ne mɔ́ mekan mésyə̄ə̄l ḿme bénlyə̄gtɛ̄nnē bɔ́, bésɛ̄lē mɔ́ esóŋ-esóŋ. (10) Nɛ́ɛ nɛ̂ átómé, Yesuɛ mwěn anlóm bad nkǒŋsé áte ńsyə̄ə̄l âkal nkalaŋ ḿ bwâm. Ḿmɛ̂ nkalaŋ ḿ bwâm ḿme ńsáá, méehəŋlánné. Ḿmê nkalaŋ ńdíi nkalaŋ tə̂ŋgɛne aloŋgé áde dɛ́bɛ̄ á ngíndé ne á ngíndé.]