\id LUK - Akoose 
\h Lukasɛ 
\toc1 Nkalaŋ ḿ bwâm ḿme Yesuɛ ngáne Lukasɛ átélé 
\toc2 Lukasɛ 
\toc3 Luk 
\mt2 Nkalaŋ ḿ bwâm ḿme Yesuɛ ngáne 
\mt1 Lukasɛ 
\mt3 átélé 
\imt1 Ndibned ń kálag 
\im Nkalaŋ ḿ bwâm ḿme Yesuɛ ngáne Lukasɛ átélé ńlûmte Yesuɛ ngáne Nsoodɛ awě Dyǒb dénhɔ̄bpē aá mɔ́ɔ̄lōmē bad bé Israɛl. Lukasɛ ahɔ́bé aá Edəə́dəŋ é Dyǒb chɔ́ɔ épwɛ́dé Yesuɛ âpɛɛn nkalaŋ ḿ bwâm wɛ́ɛ betóótōkɛ̄ bé bad. Ḿmɛ́n nkalaŋ ḿbude ahɔ́b tə̂ŋgɛne eʼboŋ bé nlém ábɛ Yesuɛ álûmtɛɛ́ bad. Á mbooted menyiŋge ményínnédé áde ehə́ŋgé ébídé tə̂ŋgɛne epɛ éche Yesuɛ, ményínnéd-tɛ á asóg áde Yesuɛ ápúmmé ádyōb. Mekan ḿme Lukasɛ ákóó awéd áte médíi: mekáne, Edəə́dəŋ éche Ésáá, mekan ḿme bebaád bébɛ́lé átîntê e nsɔ́n ḿme Yesuɛ ne alagsɛn áde Dyǒb álagsanné bad mbéb. 
\ip Lukasɛ abádé mekan áte wɛ́n ḿme médé áyə̄l e ḿmɛ́n nkalaŋ ḿ bwâm děmpɛn (Nɔ̌n eʼpɛd éʼbɛ ne ntóób á nkabtéd). 
\iot Nkabtéd ń kálag 
\io1 Ndibned \ior 1.1-4\ior* 
\io1 Echyáa éche Jɔnɛ, Ndusɛnɛ ne éche Yesuɛ \ior 1.5-2.52\ior* 
\io1 Nsɔ́n ḿme Jɔnɛ, Ndusɛnɛ \ior 3.1-20\ior* 
\io1 Edusɛn ne mekəgsɛn ḿme Yesuɛ \ior 3.21-4.13\ior* 
\io1 Nsɔ́n ḿme Yesuɛ á Galilia \ior 4.14-9.50\ior* 
\io1 Nsɔ́n ḿme Yesuɛ áde áhídté á Galilia âpɛ á Jerusalɛm \ior 9.51-19.27\ior* 
\io1 Eʼpun bé asóg ábe Yesuɛ á Jerusalɛm ne bɛnbɛn ne á Jerusalɛm \ior 19.28-21.38\ior* 
\io1 Akáad áde békáádté Yesuɛ ne eche kwééd \ior 22-23\ior* 
\io1 Mpuu ḿme Sáŋgwɛ́ɛ́, alúmed áde ánlūmēdtē bad yə̌l ne ḿme mpume \ior 24.1-53\ior* 
\c 1  
\p  
\v 1 Á-Tiofilos, mod a edúbé, ekud é bad ékétēd póndé âtel mekan ásē, ḿme mébɛ́nlédé átîntê eʼ syánē.  
\v 2 Bétélé melemlem ngáne dénwōgkē wɛ́ɛ bad ábe bénnyīnɛ̄n mɔ́ dǐd se á mbooted, békalé-ʼɛ Eyale é Dyǒb.  
\v 3 Né-ɔɔ́, ntóó ḿmɛ́n mekan ahɛd áte se á mbooted, nnyíné-ʼɛ nɛ́n mɛɛ́ ébóó mɛ́mpē ńtēd póndé, ńtele wɛ mekan ásē ahɔ́g-ahɔ́gɛ̄.  
\v 4 Nɛ́n dɛ́bɛ̌l wɛɛ́chem mbále tə̂ŋgɛne mekan ḿme émáá abíi. 
\s1 Ángɛl epiídé Sakaria 
\p  
\v 5 Á póndé eche Hɛrɔdɛ ábédé kə̂ŋ e Judeya, mod nhɔ́g ambɛ́ bán Sakaria. Sakaria abédɛ́ɛ prisɛ á nchoo ḿme Abiyaa. Mwaád ambɛ́ dǐn bán Elisabɛtɛ. Mɔ́ ámpē abédɛ́ɛ ngɔn e túmbé eche Arɔnɛ.  
\v 6 Aloŋgé áde bɔ́ mwaád dēmbɛ̄ bwâm áʼsō éʼ Dyǒb. Béhídéʼáá mbéndé éche Sáŋgwɛ́ɛ́ ésyə̄ə̄l.  
\v 7 Boŋ bénkênwálɛ́ɛ́ mwǎn ké nhɔ́g áyə̄le Elisabɛtɛ abédé ekɔm. Bɔ́ bad bébɛ bêmmǎd-tɛ achun. 
\p  
\v 8 Bɔɔb-pɔɔ́, áde póndé e nsɔ́n e nchoo ḿme beprisɛ ḿme Sakaria bɔ́ épédé áte, ankɛ̌ nsɔ́n ḿme prisɛ abɛl á Ndáb-e-Dyǒb epun ehɔ́g.  
\v 9 Mɔ́-ʼaá bêmpwɛdté âsɔ̄l á Ndáb-e-Dyǒb âbɛle Sáŋgwɛ́ɛ́, âhyáad eʼtwɛ́, ngáne nsɔ́n ḿme prisɛ ńhɛ́dnádtáá.  
\v 10 Áde áhyâŋtɛɛ́ eʼtwɛ́, ndun e mod embɛ́ ámbīd e ebwɔ́g, békânneʼ. 
\p  
\v 11 Hɛ̂ dɔ́ɔ ángɛl e Sáŋgú épíídé mɔ́, etyéém mɔ́ á pɛd e ekáá émbáá bɛnbɛn ne menyán mé eʼtwɛ́.  
\v 12 Anyín áde Sakaria ányíné ángɛl, yə̌l enkɔ́m mɔ́ áte, mbwɔ́g ménkōb-pɛ mɔ́ bwâmbwam.  
\v 13 Dɔ́ɔ ángɛl élâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Á-Sakaria, weebááʼ. Dyǒb áwógé wɛ mekáne. Né-ɔɔ́, awǒŋ mwaád Elisabɛtɛ, ǎchyāā mwǎn. Échuu ane mwǎn dǐn wɛɛ́ Jɔnɛ.  
\v 14 Anɛ́n mwǎn ǎwōgēd wɛ menyiŋge. Ndun e mod ámpē ěwōg menyiŋge é echyáa échē.  
\v 15 Ébɛ̄ nɛ̂ áyə̄le ane mwǎn ǎbɛ̄ ndəle a mod áʼsō éʼ Sáŋgú. Eetə̂ŋgɛnɛɛ́ nɛ́ɛ ámwágkē mǐm ḿme méwag, káa chǒm ké échě éwúú áte. Edəə́dəŋ éche Ésáá élōn mɔ́ áte se á ncháátɛ́n.  
\v 16 Ǎtiméd bad bé Israɛl nlém ámbīd wɛ́ɛ Sáŋgwɛ́ɛ́ awě adé ádab Dyǒb.  
\v 17 Ǎbɛ̄ áʼsō boŋ Sáŋgwɛ́ɛ́ ápag. Ǎwōŋ-ʼɛ edəə́dəŋ ne ngíne melemlem ngáne nkal éʼdəə́dəŋ Elaijaa aʼbɔɔ́d ánwōŋgē. Ǎchěd bad nlém á abum, âbɛl bad bɔ́ɔbɛ bǎn bétim ásē. Ǎbɛ̌l bad ábe béwúɛ́né Dyǒb nló áte, béhəŋlɛ́n, béwóŋ debyɛ́ɛ́ nɛ́ɛ bad ábe bétyéeme áʼsō éʼ Dyǒb. Né-ʼaá áboŋsɛ́nné epɛ éche Sáŋgwɛ́ɛ́.”  
\v 18 Sakaria ansɛdéd ángɛl aá, “Cheé élûmte mɛ nɛ́n bán ádɛ́n akan áde éhɔ́bé dɛ́bɛnléd? Mměn mmaá achun. Awêm mwaád-tɛ ámpē amaá kɔ̂d atóm.”  
\v 19 Dɔ́ɔ ángɛl étimtanné mɔ́ aá, “Ndíī Gabriɛlɛ, mésɛ́nzɛ ḿme mébɛnle Dyǒb nsɔ́n. Dyǒb álómé mɛ áwōŋ, âláa wɛ ḿmɛ́n nlébtéd ḿ bwâm.  
\v 20 Bɔɔb-pɔɔ́, ngáne wéēdūbpɛɛ́ dyam áde ńhɔ́bé, wɛ̌kwɛ̌ ebóbé kə́ə́ŋ ne póndé echě mam mésyə̄ə̄l ḿme ńláŋgé wɛ mɛ́lōnnē. Mekan mésyə̄ə̄l mɛ́bɛnléd-tɛ á póndé echě métə́ŋgɛ́né abɛnled.” 
\p  
\v 21 Ene póndé esyəə́l bad bésínéʼáá Sakaria ámbīd ebwɔ́g, bényāgēʼ chǒm éche ékə́ə́ boŋ ápɛ̄ abem á Ndáb-e-Dyǒb-te nɛ̂.  
\v 22 Áde ábídé áwed, eéhɛleʼaá dyamdyam ahɔ́b áwāb. Dɔ́ɔ béchémé nɛ́n bán, anyíné ndɔ́g á Ndáb-e-Dyǒb. Mekáá mɔ́ɔ álúmtánnáá bɔ́, ésebán ahɛle dyam ahɔ́b. 
\p  
\v 23 Póndé e nsɔ́n echě Sakaria emaá-ʼaá áte, asú á ndáb.  
\v 24 Ámbīd e póndé mwaád ambɛ́ nkog. Ankoó yə̌l á ndáb-te á etûn é ngɔn étáan.  
\v 25 Anhɔ́b aá “Kə́ə́ŋ ne á asóg Sáŋgwɛ́ɛ́ abɛ̌nlé mɛ ádɛ́n. Awógé mɛ ngɔl, ahúdé-ʼɛ mɛ eʼsôn áyə̄l átîntê e ábêm bad.” 
\s1 Ángɛl epiídé Maria 
\p  
\v 26-27 Ádě dyěm áde Elisabɛtɛ ádíí ngɔn ntóób, Dyǒb dénlōm ángɛl Gabriɛlɛ á dyad á Nazarɛt, á aloŋ á Galilia, wɛ́ɛ ngɔndérɛ pɔ́g bán Maria. Maria enkêmbííʼɛ́ mwɛnchóm. Mod ankií mɔ́ awe béchə́géʼáá bán Josɛbɛ. Josɛbɛ ambíd á túmbé echě Kə̂ŋ Dabidɛ.  
\v 28 Áde ángɛl étáné Maria enhɔ́b aá, “Á-Maria, nsaŋ ḿbɛ̂ ne wɛ! Edíī mmwaád awě akudé mendɛ ne Dyǒb. Titɛ́ɛ Dyǒbɛ adé ne wɛ.”  
\v 29 Nɛ́n dêntagéd Maria á mewêmtɛn-tê bwâmbwam. Akɔ̌gláádtáá á nlém-tê âbíi chǒm éche ene nyaa e melɛntɛn éhɛle élûmteʼ.  
\v 30 Dɔ́ɔ ene ángɛl élâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Á-Maria! Weebááʼ, nsimé ń Dyǒb ńdé ne wɛ.  
\v 31 Ébíi wɛɛ́, mɔ́ɔ̄bɛ̄ nkog. Wɛ̌chyāā mwǎn a mwɛnchóm. Échuu mɔ́ dǐn wɛɛ́ Yesuɛ.  
\v 32 Ane mwǎn ǎbɛ̄ ndəle a mod. Bɛ́chə̌g mɔ́ bán, Mwǎn a Dyǒb á Ngum. Titɛ́ɛ Dyǒbɛ mwěn ǎbɛ̌ mɔ́ atii dé nkamlɛn áde sáá ambáá Dabidɛ.  
\v 33 Mɔ́ ǎkamlɛ́n abum á ndáb áde Jakɔbɛ á ngíndé ne á ngíndé. Nkamlɛn ḿme méewóŋgé asóg.”  
\v 34 Hɛ́ɛ Maria ásɛdtɛɛ́ ángɛl nɛ aáken, “Chán ńhɛle nchyáá mwǎn áde méēbīīʼɛ́ mwɛnchóm?”  
\v 35 Ene ángɛl enkwɛntɛ́n mɔ́ aá, “Edəə́dəŋ éche Ésáá épií wɛ. Ngum e Dyǒb ěkūdtɛ̄n wɛ. Né-ɔɔ́, mwǎn awě asáá, awě wɛ́chyāāʼɛ́, ǎchəgnéd bán Mwǎn a Dyǒb.  
\v 36 Bíí wɛɛ́, Elisabɛtɛ, mwǎnyoŋ a túmbé pɔ́g, mɔ́mpē adé nkog á eʼchun-tê. Mɔ́ awě bénhɔ̄bpē bán adé ekɔm, adé dyěm bɔɔb ngɔn ntóób.  
\v 37 Édé nɛ̂ áyə̄le dyamdyam déesaá áde átómé Dyǒb áte.”  
\v 38 Hɛ́ɛ Maria áhɔ́bɛɛ́ aá, “Ndíī mbəledɛ awe Sáŋgwɛ́ɛ́. Ébɛ̂ ne mɛ ngáne éhɔ́bé.” Dɔ́ɔ ene ángɛl étɛ́dté mɔ́ boŋ ékag. 
\s1 Maria akií wɛ́ɛ Elisabɛtɛ 
\p  
\v 39 Ḿmê mesú měn, Maria anlǎd yə̌l ne mehɛ́l mésyə̄ə̄l, ákɛ̄ á dyad á Juda ahɔ́g áde ádé á eʼkone-tê.  
\v 40 Áde ápédé áwed, ansɔ́l á ndáb echě Sakaria, álɛ̄lēd Elisabɛtɛ.  
\v 41 Awóg áde Elisabɛtɛ áwógé Maria ḿme melɛntɛn, mwǎn anhɔ́bnéd Elisabɛtɛ á abum-tê. Edəə́dəŋ éche Ésáá êmpií mɔ́.  
\v 42 Dɔ́-ʼaá álâŋgɛɛ́ Maria ne esaád é ngíne nɛ́n aá, “Nnam ḿbɛ̂ ne wɛ átîntê bebaád bésyə̄ə̄l. Nnam ḿbɛ̂ ne mwǎn awe wɛ́chyāāʼɛ́.  
\v 43 Chán ébɛ́nlédé éche mɛmɛ ńkúdé échɛ́n edúbé? Chán nyaá awe Sáŋgwɛ́ɛ́ áhɛle áhyɛ áwêm-é?  
\v 44 Awóg áde ńwógé ḿmôŋ melɛntɛn, mwǎn ahɔ́bté mɛ yə̌l á abum-tê ne menyiŋge.  
\v 45 Dyǒb ánámté wɛ áyə̄le edúbpé nɛ́n wɛɛ́, dyam áde Sáŋgwɛ́ɛ́ áláŋgé wɛ dɛ́bɛnléd.” 
\s1 Ngəse echě Maria 
\p  
\v 46 Hɛ́ɛ Maria áhɔ́bɛɛ́ aá, 
\q1 “Nkêmte Sáŋgwɛ́ɛ́ ne nlém ḿmêm ńsyə̄ə̄l, 
\q1  
\v 47 edəə́dəŋ échêm ámpē éwógne Dyǒb menyiŋge. Mɔ́ adé awêm mod a eʼsoósoŋ. 
\q1  
\v 48 Áyə̄le achemé mɛ awě ndé awe mwǎ mbəledɛ ngɛ̂n. Bootya bɔɔb, âkɛ áʼsō, nyoŋgɛl e bad tɛ́ɛ́ ěhɔ̄b bán, ńdé mmwaád awě Dyǒb ánámté. 
\q1  
\v 49 Dyǒb á Ngum abɛ̌nlé mɛ ndəle a akan. Mɔ́ adé ane awě asáá. 
\q1  
\v 50 Ngɔl echê ěbɛ̄ nyongɛl ne nyongɛl e bad tɛ́ɛ́, ámīn e kénzɛ́ɛ́ awě abage mɔ́ edúbé. 
\q1  
\v 51 Abɛlé ndəle a akan ne éche ekáá chěn. Apuúdtédé bad ábe bédé kúmbe mewêmtɛn áte. 
\q1  
\v 52 Ahúdé benkamlɛnɛ áwāb metii mé nkamlɛn, boŋ achə́gté bad ábe bésúdté yə̌l. 
\q1  
\v 53 Akódté bad ábe bétagne nzaa ne kəse é bwěm, boŋ anané bad ábe bébúdé awóŋ aá bésūɛʼ ne mekáá mé ngɛ̂n. 
\q1  
\v 54-55 Akǎmtɛ́né âlóned akag áde ámbɛɛ́ ábɛ̄d betaa, bootya Abrahamɛ ne ḿmē mbyaa ńsyə̄ə̄l kə́ə́ŋ ne á ngíndé. Né-ɔɔ́, awóŋgɛ́né ábē bembəledɛ, bad bé Israɛl.” 
\p  
\v 56 Ámbīd e nɛ̂, Maria andyɛɛ́n Elisabɛtɛ ngɔn éláán, boŋ ásūɛ̄ʼ ámbīd. 
\s1 Echyáa éche Jɔnɛ Ndusɛnɛ 
\p  
\v 57 Ámbīd e póndé, eʼwɛ éʼ mwǎn bénkōb Elisabɛtɛ. Anchyáá mwǎn a mwɛnchóm.  
\v 58 Túmbé echê ne bad ábe bɔ́bɔ̄ɔ bédyɛ́ɛ́ʼáá abwɔ́g ahɔ́g, bénsōŋtɛ̄n nɛ́n bán Sáŋgwɛ́ɛ́ ábagé mɔ́ sáŋkalaa a nsimé, bɔ́mpē béwóg menyiŋge.  
\v 59 Mbwɛ mé asóŋ-á-yə̌l (ámbīd e eʼpun waam) áde béhyédé mwǎn ayag, béhɛ́déʼáá mɔ́ dǐn áde sáá achuu bán Sakaria.  
\v 60 Dɔ́ɔ nyaá áhɔ́bɛɛ́ aá, “Aáy! Dǐn dɛ́bɛ̄ɛ̄ mɔ́ bán Jɔnɛ.”  
\v 61 Hɛ́ɛ bétimtanné mɔ́ bán, “Modmod eésaá áwoŋ túmbé-te awě awóó ádé dǐn.”  
\v 62 Né-ɔɔ́ bênhəgtɛ́n Sakaria á mekáá mîn âhɛd áte ngáne ádə́ə́ mwǎn dǐn achuu.  
\v 63 Hɛ́ɛ áhə́gtɛ́né ne mekáá aá bépiined mɔ́ abámbé. Antěl áhed aá, “Dǐn ádíī mɔ́ bán Jɔnɛ.” Anyín áde bad bényíné nɛ̂, menyáké mékōb bɔ́.  
\v 64 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g, ehɔ́b énsālē mɔ́ á nsəl, ábootéd-tɛ dyam ahɔ́b ámpē, ákēmtē-ʼɛ Dyǒb.  
\v 65 Nɛ́n dénkōbēd bad bésyə̄ə̄l ábe bébédé áhed mbwɔ́g, békɛɛné nkalaŋ hǒm ásyə̄ə̄l á myad mé eʼkone á aloŋ á Judeya.  
\v 66 Mod tɛ́ɛ́ awě anwóg ádɛ́n akan, ankoó dɔ́ á nlém-tê. Bésɛdté bánken, “Ebə́l é mod éhéé anɛ́n mwǎn ábɛ̄ɛ̄-yēē?” Bésɛ́dtéʼáá nɛ̂ áyə̄le bémbīī nɛ́n bán Dyǒb ádé ne ane mwǎn. 
\s1 Ngəse echě Sakaria 
\p  
\v 67 Bɔɔb-pɔɔ́, Edəə́dəŋ éche Ésáá émpií sɛ́ɛ mwǎn, Sakaria. Hɛ́ɛ ábóótédé mam ahɔ́bted, ahɔ́bé aá, 
\q1  
\v 68 “Mekɛnag mébɛ̂ ne Sáŋgwɛ́ɛ́, Dyǒb á bad bé Israɛl. 
\q1 Békɛn Dyǒb áyə̄le ahyedé ábē bad anyen ásē, akɔ̌dté-ʼɛ bɔ́. 
\q1  
\v 69 Akwǒgté ngum a mod á abum á ndáb áde awě mbəledɛ Dabidɛ, mɔ́ɔchoód syánē. 
\q1  
\v 70 Seʼ bɔɔ́d ansɔ́n bekal béʼdəə́dəŋ, alóm bɔ́ aá béhɔ́b bán, 
\q1  
\v 71 Mɔ́ɔ̄soŋ syánē á mekáá mé bad bé ekɔyí ábe syánē, ne bad ábe békɔ́ɔ́ syánē. 
\q1  
\v 72 Nɛ̂ dɔ́ɔ Dyǒb álûmtɛɛ́ ngɔl eche ánhīīʼɛ́ ábɛ̄d betaa akag. Né-ʼaá ákámtɛ́né ḿmē melɛ̌, 
\q1  
\v 73 nɛ́dē melɛ̌ ḿme ámmwɛ̄ɛ̄ ne awɛd sáá ambáá Abrahamɛ. 
\q1  
\v 74 Anhɔ́b aá mɔ́ɔ̄madté syánē asoŋ á mekáá mé bad bé ekɔyí ábe syánē, 
\q1 boŋ déhɛl mɔ́ abɛle ésebán debáaʼ. 
\q1  
\v 75 Dɛɛ́bɛnlé mɔ́ póndé eched ne nlém ḿme ńsáá ne mbɛltéd ḿme ńdé ngáne Dyǒb áhɛdɛɛ́, 
\q1 á aloŋgé ádɛ̄d ásyə̄ə̄l. 
\q1  
\v 76 Wɛ-ɔɔ́, a-mwǎn, bɛ́chə̌g wɛ bán nkal éʼdəə́dəŋ awě Dyǒb á Ngum. 
\q1 Wɛ-ʼaá wɛ̌sēbē Sáŋgwɛ́ɛ́ áʼsō, âboŋsɛn mɔ́ nzii echě ábwɛɛ́ áte. 
\q1  
\v 77 Wɛ̌bɛ̌l ábē bad bébíí nɛ́n bán, Dyǒb áchóŋté bɔ́ áyə̄le álágsɛ́né bɔ́ ḿmab mbéb. 
\q1  
\v 78 Nɛ́n dɛ́bɛnléd áyə̄le ngɔl e Dyǒb ne ábē eʼboŋ bé nlém. 
\q1 Ene ngɔl chɔ́-ʼaá ěkə̌ŋ eʼnyínɛn bé ekíde ábě éʼbídé ámīn éʼpiinéd syánē eʼsoósoŋ. 
\q1  
\v 79 Né-ɔɔ́ bad ábe bédé á ehíntɛ́n-tê, ne á nsəl ń soŋ, bɛ́kǔd eʼnyínɛn bé eʼkíde. 
\q1 Syánē-ʼɛ dɛɛ́kǔd debyɛ́ɛ́ áde álûmte syánē nzii echě epɛɛne aloŋgé dé nsaŋ.” 
\p  
\v 80 Jɔnɛ ankwǒg, edəə́dəŋ é Dyǒb ébɛ̄-ʼɛ mɔ́ ngíne. Andyɛ̌ é ehyáŋge kə́ə́ŋ ne á póndé eche ábóódtédé eyale é Dyǒb akal á ntə́lé wɛ́ɛ bad bé Israɛl. 
\c 2  
\s1 Yesuɛ achyáádté á Betɛlhɛm 
\r (Mat 1.18-25) 
\p  
\v 1 Ḿmê mesú-ɔɔ́ Agɔstusɛ, Kaisɛɛ a Roma antóméd mbéndé aá, moosyəə́l awě adé ásē e ḿmē nkamlɛn, ákɛ átelɛn dǐn.  
\v 2 Nɛ́n démbɛ̄ tóŋgé e bad eʼsó. Á póndé eched Kirinusɛ mɔ́ ambɛ́ nló mé aloŋ á Siria.  
\v 3 Mod tɛ́ɛ́ ankɛ̌ áwē dyad âbɛl boŋ bétel mɔ́ dǐn ásē. 
\p  
\v 4 Né-ɔɔ́ Josɛbɛ mɔ́mpē anhidé á dyad á Nazarɛt á Galilia, achə́gé á Betɛlhɛm, dyad áde Kə̂ŋ Dabidɛ á Judeya, áyə̄le ambíd á mbyaa ḿme Dabidɛ.  
\v 5 Ankɛ̌ nɛ̂ âbɛl bétôŋ bɔ́ Maria, ngɔndérɛ eche ânkiíʼɛ́. Maria mɔ́-ʼɛ ambɛ́ nkog.  
\v 6 Á Betɛlhɛm wɛ̂ dɔ́-ʼaá achád ákóbé Maria.  
\v 7 Anchyáá mwǎn a mwɛnchóm awě átúbné abum. Ankaán mɔ́ eʼpɛd bé mebad, ánāād-tɛ mɔ́ á ebwɔg éche bédídtɛɛ́ eʼlém áte, ngáne etə́l éebédɛɛ́ á ndáb e beken. 
\s1 Ángɛl épíídé benɔn bé mbód 
\p  
\v 8 Ápɛd eched, benɔn bé mbód bénɔ́néʼáá échāb echoŋ éʼ mbód á hǒm dé medyɛ́ nkuu.  
\v 9 Ángɛl e Sáŋgú empií bɔ́ təléd, ehúmé é Sáŋgú éləŋnéd bɔ́. Mbwɔ́g ménkōb bɔ́.  
\v 10 Hɛ́ɛ ángɛl élâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Nyéebááʼ, mpiínédé nyé kəse e nkalaŋ echě ěwōgēd bad bésyə̄ə̄l menyiŋge bwâmbwam.  
\v 11 Nyébíi bán, epun éʼchii, Nsoodɛ awɛ̂n achyáádté á dyad áde Kə̂ŋ Dabidɛ. Mɔ́ adé Ane awě Dyǒb Áwɔ́gté. Mɔ́ adé Sáŋgwɛ́ɛ́.  
\v 12 Eʼchemléd ábe ḿbagɛɛ́ nyé éʼdíi bán, nyɛ́ɛ̄tān mwǎn awe békáŋné eʼpɛd bé mebad ngáne ánáŋgé á ebwɔg éche bédídtɛɛ́ eʼlém áte.” 
\p  
\v 13 Melemlem mé póndé echoŋ é ángɛl émbīd eníníí ángɛl á nkəg təléd, ékɛné Dyǒb bán, 
\q1  
\v 14 “Ehúmé ébɛ̂ ne Dyǒb áde ádé se ámīn, nsaŋ-ʼɛ ḿbɛ̂ ne baányoŋ ábe ábágé nsimé á nkǒŋsé!” 
\p  
\v 15 Ámbīd e nɛ̂, échê ángɛl énsū ámīn. Hɛ́ɛ benɔn bé mbód bélâŋgɛɛ́ nhɔ́g ne aníníí bán, “Syáā dékag á Betɛlhɛm, dékɛ dényîn ádê akan áde Dyǒb á Ngum álúmté syánē áte aá ábɛ́nlédé.” 
\p  
\v 16 Dɔ́-ʼaá békíí á mehélé-te, boŋ bédibté Maria bɔ́ Josɛb ne nkə́ə́l ḿ mwǎn nɛ́ɛ ńnáŋgé á ebwɔg éche bédídtɛɛ́ eʼlém áte.  
\v 17 Bémáá-ʼaá anyín nɛ̂, dɔ́ɔ bébóótédé nkalaŋ akal ngáne ángɛl énlāāʼɛ́ bɔ́ tə̂ŋgɛne ane mwǎn.  
\v 18 Bad bésyə̄ə̄l ábe bénwōg nɛ̂, menyáké ménkōb bɔ́.  
\v 19 Maria ankoó ḿmɛ́n mam mésyə̄ə̄l á nlém-tê, ádolé mɔ́ áte.  
\v 20 Hɛ́ɛ benɔn bé mbód bétímé ámbīd, békēmtē Dyǒb, békɛné-ʼɛ mɔ́ áyə̄le mam mésyə̄ə̄l ḿme béwógé, boŋ bényínɛ́n-nɛ dǐd nɛ̂ŋgáne bénlāāʼɛ́ bɔ́. 
\p  
\v 21 Ámbīd e eʼpun waam, mbwɛ ḿme béyagɛɛ́ mwǎn, bênchuú mɔ́ dǐn bán Yesuɛ. Ádê dǐn dɔ́ɔ ángɛl êmmadté mɔ́ achəg boŋ nyaá ǎbɛ̄ dyěm. 
\s1 Bépɛ́ɛ́né Yesuɛ á Ndáb-e-Dyǒb 
\p  
\v 22 Bɔɔb-pɔɔ́, mbéndé e Mosɛɛ ehɛdáá bán, ámbīd e echyáa bébɛ mendɛ âwobe nyɛ̌ mwǎn bɔ́ sɛ́ɛ mwǎn. Áde bémádé nɛ̂, Maria bɔ́ Josɛb bênkɛɛ́n mwǎn á Jerusalɛm âlúmed mɔ́ áʼsō éʼ Sáŋgú.  
\v 23 Bênkɛ̌ nɛ̂ nchoo ne ngáne éténlédé á mbéndé e Sáŋgú bán, Mwǎn a mwɛnchóm tɛ́ɛ́ awě bétúbné abum, bɛ́bɛ mɔ́ á mekáá mé Dyǒb.  
\v 24 Bênkɛ̌ nɛ̂ kə́ə́ŋne âbɛ mendɛ ne âlóned mbéndé e Sáŋgú echě ehɔ́bé bán mod ábɛ bé élə̄ə̄ bébɛ káa mbəŋgé ésad ébɛ. 
\p  
\v 25 Á Jerusalɛm wê, mod ambɛ́ bán Simionɛ. Ane mod anwóŋ abɛ́ áde atə́ŋgɛ́né áʼsō éʼ Dyǒb, ákoŋgé-ʼɛ mbéndé é Dyǒb. Edəə́dəŋ éche Ésáá émbɛ̄ ne mɔ́. Asinéʼáá póndé echě Dyǒb dɛ́soŋgé aloŋgé á bad bé Israɛl.  
\v 26 Edəə́dəŋ éche Ésáá êmmǎd-tɛ mɔ́ alúmed nɛ́n aá, éewáá ésebán ányíné Ane awě Sáŋgwɛ́ɛ́ Áwɔ́gté.  
\v 27 Edəə́dəŋ éche Ésáá êmbɛ̌l Simionɛ ankɛ̌ á Ndáb-e-Dyǒb. Dɔ́ɔ Maria ne Josɛb bépɛ́ɛ́né awab mwǎn Yesuɛ áhed, ngáne mbéndé éhɛ́déʼáá.  
\v 28 Simionɛ ankobɛ́n bɔ́ mwǎn, abwáá mɔ́, boŋ ákēmtē Dyǒb nɛ́n aá, 
\q1  
\v 29 “A-Sáŋgú, ngáne élónté ádōŋ akag, téd-tɔ̄ mɛ, ńkag ne nsaŋ. 
\q1  
\v 30-31 Áyə̄le mǐd ḿmêm ńnyíné awôŋ mod a eʼsoósoŋ awe ébóŋsɛ́né wɛɛ́ moosyəə́l ányîn. 
\q1  
\v 32 Ǎbɛ̄ eʼnyínɛn bé ekíde ábe bɛ́bɛ̌l bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl âbíi wɛ, ǎpɛɛ́n-nɛ edúbé wɛ́ɛ ábôŋ bad bé Israɛl.” 
\p  
\v 33 Josɛbɛ ne Maria bémbɛ̄ menyáké âwóg mam ḿme béhɔ́bé tə̂ŋgɛne awab mwǎn.  
\v 34 Hɛ́ɛ Simionɛ ánámté bɔ́, boŋ álāŋgē Maria aá, “Nɔnéʼ, anɛ́n mwǎn awě nyényínɛɛ́ nɛ́n, Dyǒb dɔ́ɔ álómé mɔ́. Ǎbɛ̌l bad behɔ́g békud ebébtéd, ábíníí-ʼɛ békūd eʼsoósoŋ á aloŋ á Israɛl. Ǎbɛ̄ nɛ̂ŋgáne eʼchemléd éʼ Dyǒb, boŋ ekud é bad étīī mɔ́ ámīn, bétə̄ŋgān mɔ́.  
\v 35 Á póndé eched mod tɛ́ɛ́ ḿme mbɛltéd měn mɛ́bīdēd ḿme mewêmtɛn áwed. Hɛ́ɛ ndutul ésoŋgé wɛ á nlém nɛ́ɛ nkwáté.” 
\p  
\v 36-37 Nkal éʼdəə́dəŋ a mmwaád nhɔ́g abédé, dǐn démbɛ̄ mɔ́ bán Anaa, mwǎn awe Panuɛlɛ awě abíde á túmbé e Asɛɛ. Anaa anchǔn bwâmbwam. Bɔ́ nchóm bêndyɛɛ́ mwɛ̌ saámbé á eʼwóŋgé, boŋ ályə̄gē mɔ́ akúd kə́ə́ŋ ne á móom mé mwɛ́ waam ne mwɛ̌ ńniin. Eésyəŋgeʼaá á Ndáb-e-Dyǒb. Akánnéʼáá nkuu ne mǔte, ádidé-ʼɛ yə̌l nzaa á mekáne-tê.  
\v 38 Áde Maria bɔ́ Josɛb bépɛ́ɛ́né Yesuɛ á Ndáb-e-Dyǒb pɛɛnɛ́n, Anaa ambɛ́ áhed. Hɛ́ɛ ábóótédé Dyǒb akɛn, ákanlé-ʼɛ bad nkalaŋ tə̂ŋgɛne ane mwǎn. Ábê bad bébédɛ́ɛ bad ábe bésínéʼáá póndé eche Dyǒb dɛ́wɔbɛ́ɛ́ dyad á Jerusalɛm. Anláá bɔ́ nyaa e mod echě ane mwǎn ábɛ̄ɛ̄. 
\s1 Josɛbɛ bɔ́ Maria bétímné  //  mwǎn ámbīd á Nazarɛt 
\p  
\v 39 Áde Maria bɔ́ Josɛb bémádné mam mésyə̄ə̄l ngáne mbéndé e Sáŋgú éhɛ́déʼáá, bêntǐm áwāb dyad á Nazarɛt á aloŋ á Galilia.  
\v 40 Ene póndé mwǎn mɔ́-ʼɛ ákwogéʼ, áwūɛ̄ʼ áte, debyɛ́ɛ́ ákwogé mɔ́, nsimé ń Dyǒb mɔ́-ʼɛ ńhīdē mɔ́. 
\s1 Yesuɛ akií á Ndáb-e-Dyǒb 
\p  
\v 41 Bɔɔb-pɔɔ́, émbɛ̄ bán, mwɛ̌ tɛ́ɛ́ Yesuɛ sáá bɔ́ nyaŋ békágéʼáá á Jerusalɛm áyə̄le Ngande e Nnyíme-ámīn.  
\v 42 Áde Yesuɛ ápédé dyôm á mwɛ́ ne ḿbɛ, bɔ́bɔ̄ɔ bênkɛ̌ á ngande ngáne êmmɛntɛ́nné abɛ́.  
\v 43 Ngande emaá-ʼaá boŋ nyaá bɔ́ sáŋ bésūɛ̄ʼ á dyad. Yesuɛ anlyə̌g ámbīd á Jerusalɛm ésebán bébíí.  
\v 44 Mewêmtɛn mémbɛ̄ bɔ́ nɛ́n bán, adé á echoŋ éche ésúɛ́ʼáá. Boŋ áde békékɛɛ́ bootya mbwɛmbwɛ kə́ə́ŋ ne ngukɛ́l, dɔ́ɔ bébóótédé mɔ́ ahɛd, bésɛ̄dtē mɔ́ wɛ́ɛ bad bé túmbé ne bad ábe bɔ́bɔ̄ɔ bébyɛ́ɛ́né.  
\v 45 Anyín áde béenyínɛɛ́ mɔ́, bêntǐm ámbīd á Jerusalɛm âhɛd mɔ́ áwed. 
\p  
\v 46 Âlôntɛn eʼpun éʼláán dɔ́ɔ bétímé mɔ́ adibed á Ndáb-e-Dyǒb. Andyɛɛ́ átîntê e bemeléede, áwōglān bɔ́, ásɛdté-ʼɛ bɔ́ mam.  
\v 47 Mod tɛ́ɛ́ awě anwóg mam ḿme Yesuɛ áhɔ́béʼáá, ambɛ́ menyáké áyə̄le nsôŋtɛn ḿme ánwōŋgē ne nyaa echě ákwɛ́ntánnáá bɔ́.  
\v 48 Áde nyaá bɔ́ sáŋ bényíné mɔ́, yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte. Dɔ́ɔ nyaá ásɛdtɛɛ́ mɔ́ aá, “A-mwǎn, chán-nɔ̄ ébɛ́lé sé nɛ́n? Sé sóŋ sêkɔ́mé wɛ ahɛd, sétagé-ʼɛ áte.”  
\v 49 Boŋ Yesuɛ ankwɛntɛ́n bɔ́ aá, “Cheé ékə́ə́ boŋ nyéhɛdé mɛ? Nyénkêmbííʼɛ́ bán, ntə́ŋgɛ́né abɛ́ á ndáb echě echem Sáŋ-ɛ?”  
\v 50 Bénkênhɛnlé dyam áde áhɔ́bé asôŋtɛn. 
\p  
\v 51 Ámbīd e nɛ̂, dɔ́ɔ Yesuɛ áhídé nyaá bɔ́ sáŋ, boŋ bɔ́bɔ̄ɔ bésūɛ̄ʼ á Nazarɛt. Enkênwúɛ́nné bɔ́ nló áte. Nyaá-ʼɛ ankoó ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l á nlém-tê.  
\v 52 Ngáne Yesuɛ ákwógéʼáá, debyɛ́ɛ́ dɔ́mpē ákwógéʼáá mɔ́. Nsimé ń Dyǒb ne ḿ baányoŋ ńhīdē mɔ́. 
\c 3  
\s1 Jɔnɛ, Ndusɛnɛ aboŋsan nzii 
\r (Mat 3.1-12; Mak 1.1-8; Jɔn 1.19-28) 
\p  
\v 1-2 Á póndé echě nkamlɛnɛ Tibɛriosɛ, ákēbɛ̄ɛ̄ Kaisɛɛ a Roma áyə̄le dyôm á mwɛ̌ ne ńtáan, Dyǒb dénlōm Jɔnɛ mwǎn awe Sakaria ne nlébtéd á ehyáŋge wɛ́ɛ ábédé. Ene póndé-ʼɛ dɔ́ɔ Pontus Payledɛ mɔ́-ʼɛ ábédé Nkamlɛnɛ á Judeya, Hɛrɔdɛ ákamlán aloŋ á Galilia, mwǎnyaŋ Filibɛ-ʼɛ ákamlán aloŋ á Ituria ne aloŋ á Trakoniti. Boŋ Lisania mɔ́-ʼɛ akamlánnáá aloŋ á Abilɛnɛ. Ḿmê mesú měn-naá Anasɛ bɔ́ Kaifasɛ bébédé beprisɛ bémbáámbáa.  
\v 3 Jɔnɛ abwágéʼáá mebwɔ́g mésyə̄ə̄l ḿme mélə́ŋnédé edíb é Jodan. Ákag ákalé eyale é Dyǒb nɛ́n aá, “Nyétɛde abɛl dé mbéb, nyékud edusɛn âbɛl boŋ Dyǒb álagsɛn nyé mbéb.”  
\v 4 Nɛ́n dénlōnēd chǒm-ɛ́ɛ éténlédé á kálag echě nkal éʼdəə́dəŋ Yesayaa bán, 
\q1 “Ehə́ŋgé ébídé á ehyáŋge bán, 
\q1 nyéboŋsɛn epɛ éche Sáŋgwɛ́ɛ́. 
\q1 Nyétíi echě nzii. 
\q1  
\v 5 Nyélóned nhog tɛ́. 
\q1 Nyésuded mbɔɔd ne ekone tɛ́. 
\q1 Nyétíi mebwɔ́g ḿme méhyɔ́mé. 
\q1 Nyétaled mebwɔ́g ḿme médé pwɔgléd pwɔgled. 
\q1  
\v 6 Âbɛl boŋ moonyoŋ asyəə́l ányîn ngáne Dyǒb ásooʼɛ́ aloŋgé á bad.” 
\p  
\v 7 Ndun e mod empɛ̌ wɛ́ɛ Jɔnɛ béhɛdé bán, ádusɛn bɔ́. Mɔ́-ʼɛ ásɛ́dté bɔ́ aáken, “Píí é nyə̌ chɛ́n! Nzɛ́ɛ́ múmɔ́ aláŋgé nyé aá nkáásé ń Dyǒb ńhúɛʼ boŋ aléb-pɛ nyé aá nyékúme abáŋgé?  
\v 8 Nyéchyáa eʼpum ábe éʼlûmte bán nyêtɛdté abɛl dé mbéb, tómaa âhɔ́b áwɛn nlém-tê bán, ‘nyêdé bǎn ábe Abrahamɛ, nyéekudté nkɔ́gsɛn ń Dyǒb.’ Boŋ ńláa nyé nɛ́n mɛɛ́, Dyǒb áhɛle ábɛnléd ḿmɛ́n meláá átīmēd mɔ́ bǎn ábe Abrahamɛ.  
\v 9 Bɔɔb-pɔɔ́, ehón émáá anaa á nkaŋ ḿ mɛl. Né-ɔɔ́, bwɛl ké éʼhéé ábe béēchyāāʼ eʼpum éʼ bwâm, békwɛl bɔ́, bébwém-mɛ bɔ́ á muú-te.”  
\v 10 Hɛ̂ dɔ́ɔ, bad bésɛdtɛɛ́ mɔ́ bánken, “Chán-nɔ̄ sɛ́bɛnlé bɔɔb?”  
\v 11 Jɔnɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, “Mod awě awóó mbɔ́té ébɛ, ábɛ pɔ́g wɛ́ɛ ane awě eewóo chǒmchǒm. Ane awě mɔ́-ʼɛ awóó ndyééd, ákabe bad ábe béewóo.”  
\v 12 Belad bé táásɛ ábe bɔ́mpē bênhyɛ̌ edusɛn akud bênsɛdéd mɔ́ bán, “A-meléed, cheé sɛ́bɛnlé?”  
\v 13 Antimtɛ́n bɔ́ aá, “Nyéēsaŋté táásɛ tómaa ngáne bétíídé.”  
\v 14 Nguse é sə́nze chɔ́-ʼɛ ênsɛdéd mɔ́ bánken, “Chán-náa sé, sébɛl chán?” Jɔnɛ ankwɛntɛ́n aá, “Nyéēkobné bad mɔné. Nyéebáné-ʼɛ bad mekan áyə̄l ngɛ̂n, boŋ nyébɛ̂ menyiŋge ne chǒm-ɛ́ɛ nyékudɛɛ́ nɛ́ɛ nsábe.” 
\p  
\v 15 Bɔɔb-pɔɔ́, bad ábe bébédé áhed, ḿmab mewêmtɛn mêmbootéd achə́ge ne eʼlyə́g bé nlém, békɔglád á nlém-tê nzé édé bán Jɔnɛ mɔ́ adé Ane-awě-Béwɔ́gté.  
\v 16 Hɛ́ɛ Jɔnɛ átimtanné bɔ́ moosyəə́l aá, “Ndusan nyé bɔɔb ne mendíb, boŋ mod ahúɛʼ awě atómé mɛ. Meékwognedɛɛ́ âhune ké ḿmē nkɔɔd mé metámbé. Ǎdusɛ́n nyé ne Edəə́dəŋ éche Ésáá, ádusɛ́n-nɛ nyé ne muú.  
\v 17 Awánlé échē epebɛn á ekáá, âbɛl nɛ́n, ápeb ḿme menyán ámīn. Nzé amadé, ǎlǎd mbum é bwâm áte, ákōō chɔ́. Boŋ ǎlǎd eʼpəə́, ahyáád bɔ́ á ebonde é muú éche éēdīmēʼ.” 
\p  
\v 18 Né-ɔɔ́ Jɔnɛ alébéʼáá bad ne ekud é pɔ́le émpēe, ákanlé-ʼɛ bɔ́ nkalaŋ ḿ bwâm.  
\v 19 Jɔnɛ anhɔ́b kə́ə́ŋne wɛ́ɛ nkamlɛnɛ Hɛrɔdɛ aá, abɛlé mbéb ngáne áwóó Hɛrodyasɛ, mwaád awě mwǎnyaŋ, nchoo ne eʼbébtéd bé mekan bémpēe ábe âmbɛnlé.  
\v 20 Âbád-tɛ áyə̄le ḿmê mbéb ńsyə̄ə̄l Hɛrɔdɛ anhɛ́ Jɔnɛ á mbwɔg. 
\s1 Bédúsɛ́né Yesuɛ 
\r (Mat 3.13-17; Mak 1.9-11) 
\p  
\v 21 Bɔɔb-pɔɔ́, áde Jɔnɛ ámáá ekud é bad adusɛn, Yesuɛ mɔ́ ámpē ampɛ̌ aá ádusɛn mɔ́. Áde ámáá mɔ́ adusɛn, ábwɔ̄g-ábwɔ̄g ankáné. Áde ákânnɛɛ́ nɛ̂ dɔ́ɔ ngob e dyǒb énédnédé.  
\v 22 Hɛ́-ʼaá Edəə́dəŋ éche Ésáá ébídé ngáne élə̄ə̄, boŋ ésudé mɔ́ á nló mîn. Ehɔ́b chɔ́mpē émbīd ádyōb nɛ́n, “Edíi awem mwǎn a nlém awě ńdə́ə́ bwâmbwam. Ndé menyiŋge ne wɛ.” 
\s1 Abum á ndáb áde Yesuɛ 
\r (Mat 1.1-17) 
\p  
\v 23 Yesuɛ ambɛ́ dyam móom mé mwɛ̌ méláán boŋ ábootád ḿme nsɔ́n. Bad bényínéʼáá mɔ́ nɛ́ɛ mwǎn awě Josɛbɛ. Josɛbɛ ambɛ́ mwǎn awe Eliɛ. Eliɛ ambɛ́  
\v 24 mwǎn awe Matatɛ. Matatɛ ambɛ́ mwǎn awe Leviɛ. Leviɛ abédé mwǎn awe Melekyɛ. Melekyɛ ambɛ́ mwǎn awe Jannɛ. Jannɛ ambɛ́ mwǎn awe Josɛbɛ.  
\v 25 Josɛbɛ abédé mwǎn awe Matatya. Matatya ambɛ́ mwǎn awe Amɔsɛ. Amɔsɛ abédé mwǎn awe Nahumɛ. Nahumɛ ambɛ́ mwǎn awe Esilyɛ. Esilyɛ ambɛ́ mwǎn awe Nagaya.  
\v 26 Nagaya abédé mwǎn awe Maatɛ. Maatɛ ambɛ́ mwǎn awe Matatya. Matatya ambɛ́ mwǎn awe Simɛnɛ. Simɛnɛ ambɛ́ mwǎn awe Josɛkɛ. Josɛkɛ ambɛ́ mwǎn awe Jodaa.  
\v 27 Jodaa abédé mwǎn awe Joananɛ. Joananɛ ambɛ́ mwǎn awe Resa. Resa ambɛ́ mwǎn awe Serubabɛlɛ. Serubabɛlɛ ambɛ́ mwǎn awe Salatyɛ. Salatyɛ ambɛ́ mwǎn awe Neriɛ.  
\v 28 Neriɛ ambɛ́ mwǎn awe Mɛlki. Mɛlki ambɛ́ mwǎn awe Adiɛ. Adiɛ ambɛ́ mwǎn awe Kosamɛ. Kosamɛ ambɛ́ mwǎn awe Elamadamɛ. Elamadamɛ ambɛ́ mwǎn awe Erɛ.  
\v 29 Erɛ ambɛ́ mwǎn awe Josua. Josua ambɛ́ mwǎn awe Elesaa. Elesaa ambɛ́ mwǎn awe Jorimɛ. Jorimɛ ambɛ́ mwǎn awe Matatɛ. Matatɛ ambɛ́ mwǎn awe Leviɛ.  
\v 30 Leviɛ ambɛ́ mwǎn awe Simionɛ. Simionɛ ambɛ́ mwǎn awe Judaa. Judaa ambɛ́ mwǎn awe Josɛbɛ. Josɛbɛ ambɛ́ mwǎn awe Jonamɛ. Jonamɛ ambɛ́ mwǎn awe Elyakimɛ.  
\v 31 Elyakimɛ ambɛ́ mwǎn awe Meleya. Meleya ambɛ́ mwǎn awe Mena. Mena ambɛ́ mwǎn awe Matatɛ. Matatɛ ambɛ́ mwǎn awe Natanɛ. Natanɛ ambɛ́ mwǎn awe Dabidɛ. Dabidɛ  
\v 32 mwǎn awe Jesɛ. Jesɛ mwǎn awe Obɛdɛ. Obɛdɛ ambɛ́ mwǎn awe Boasɛ. Boasɛ ambɛ́ mwǎn awe Salmonɛ. Salmɔnɛ ambɛ́ mwǎn awe Nasonɛ. Nasonɛ  
\v 33 ambɛ́ mwǎn awe Aminadabɛ. Aminadabɛ ambɛ́ mwǎn awe Ademinɛ. Ademinɛ ambɛ́ mwǎn awe Areniɛ. Areniɛ ambɛ́ mwǎn awe Hesɛrɔnɛ. Hesɛrɔnɛ ambɛ́ mwǎn awe Pɛresɛ. Pɛresɛ ambɛ́ mwǎn awe Judaa.  
\v 34 Judaa ambɛ́ mwǎn awe Jakɔbɛ. Jakɔbɛ ambɛ́ mwǎn awe Aisigɛ. Aisigɛ ambɛ́ mwǎn awe Abrahamɛ. Abrahamɛ ambɛ́ mwǎn awe Tɛra. Tɛra ambɛ́ mwǎn awe Nahɔ. Nahɔ  
\v 35 ambɛ́ mwǎn awe Sɛrugɛ. Sɛrugɛ ambɛ́ mwǎn awe Rewɛɛ. Rewɛɛ ambɛ́ mwǎn awe Pelɛgɛ. Pelɛgɛ ambɛ́ mwǎn awe Ebɛɛ. Ebɛɛ ambɛ́ mwǎn awe Sela. Sela  
\v 36 ambɛ́ mwǎn awe Kananɛ. Kananɛ ambɛ́ mwǎn awe Apasadɛ. Apasadɛ ambɛ́ mwǎn awe Semɛ. Semɛ ambɛ́ mwǎn awe Noa. Noa ambɛ́ mwǎn awe Lamekɛ.  
\v 37 Lamekɛ ambɛ́ mwǎn awe Metusɛla. Metusɛla ambɛ́ mwǎn awe Hɛnɔkɛ. Hɛnɔkɛ ambɛ́ mwǎn awe Jarɛdɛ. Jarɛdɛ ambɛ́ mwǎn awe Mehalɛlɛ. Mehalɛlɛ ambɛ́ mwǎn awe Kenanɛ. Kenanɛ  
\v 38 ambɛ́ mwǎn awe Enosɛ. Enosɛ ambɛ́ mwǎn awe Sɛta. Sɛta abédé mwǎn awe Adamɛ. Adamɛ-ʼɛ abédé mwǎn a Dyǒb. 
\c 4  
\s1 Satanɛ akəgé Yesuɛ 
\r (Mat 4.1-11; Mak 1.12-13) 
\p  
\v 1 Bɔɔb-pɔɔ́, áde Yesuɛ abídé á edíb é Jodan, anlón ne Edəə́dəŋ éche Ésáá. Êntimɛ́n mɔ́ á ehyáŋge.  
\v 2 Andyɛɛ́ áwed móom mé eʼpun méniin, Devəlɛ ákəgé mɔ́. Ḿmé mesú mésyə̄ə̄l enkêndyáá chǒmchǒm. Ámbīd e né-ɔɔ́ nzaa ewagáá mɔ́.  
\v 3 Dɔ́ɔ Devəlɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Nzé wɛ-ɛɛ́ edé Mwǎn a Dyǒb, kamlɛ́n ádɛ́n aláá wɛɛ́, átim ewɛle.”  
\v 4 Yesuɛ antimtɛ́n mɔ́ aá, “Éténlédé á kálag e Dyǒb nɛ́n bán, ‘Saké ndyééd chěmpɛn edide moonyoŋ á aloŋgé.’ ” 
\p  
\v 5 Hɛ́ɛ Devəlɛ ákɛ́ɛ́né mɔ́ á ekone mîn, álūmtē mɔ́ meloŋ mé nkǒŋsé mésyə̄ə̄l áyə̄le mwǎ esóŋ é póndé.  
\v 6 Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Nɔnéʼ, bébágé mɛ nkamlɛn ámīn e ábɛ́n bwěm éʼsyə̄ə̄l. Nwóó-ʼɛ kunze âbɛ mod ké ahéé awe ńdə́ə́ abɛ. Mɛ̌bɛ̌ wɛ mɔ́.  
\v 7 Né-ɔɔ́ nzé ebagé mɛ edúbé, né wɛ́ɛ ewóó ábén bwěm éʼsyə̄ə̄l.”  
\v 8 Yesuɛ antimtɛ́n mɔ́ aá “Éténlédé nɛ́n bán, 
\q1 ‘Ébwógkeʼ Sáŋgwɛ́ɛ́ ádoŋ Dyǒb mebóbóŋ, ébage-ʼɛ mɔ́ edúbé. 
\q1 Mwěnpɛn-naá étə́ŋgɛ́né abɛle.’ ” 
\p  
\v 9 Hɛ́ɛ Satanɛ ákɛ́ɛ́né Yesuɛ á Jerusalɛm. Átyēēmān mɔ́ á nzoŋgɛ e Ndáb-e-Dyǒb mîn, boŋ álāŋgē mɔ́ aá, “Nzé wɛ-ɛɛ́ edé mwǎn a Dyǒb, éheb á bwɛle-mîn hɛ́n, éhûn á ndɔɔb.  
\v 10 Éténlédé á kálag e Dyǒb nɛ́n bán, 
\q1 ‘Dyǒb dɛ́kamlɛ́n éche ángɛl âsáb wɛ,’ 
\q1  
\v 11 ‘épēm-mɛ wɛ ámīn, âbɛl nɛ́n weébɔ̄mē ekuu á aláá.’ ” 
\m  
\v 12 Yesuɛ-ʼɛ antimtɛ́n mɔ́ aá, “Kálag e Dyǒb ehɔ́be nɛ́n aá, 
\q1 ‘Weékə̄gē Sáŋgwɛ́ɛ́, ádoŋ Dyǒb áte.’ ” 
\p  
\v 13 Devəlɛ amaá-ʼaá mɔ́ akəg áte menzii mésyə̄ə̄l, boŋ áhidteʼ, áhāg mɔ́ mwǎ etə́l. 
\s1 Yesuɛ aboótédé nsɔ́n á Galilia 
\r (Mat 4.12-17; Mak 1.14-15) 
\p  
\v 14 Yesuɛ antǐm ámbīd á Galilia. Edəə́dəŋ éche Ésáá émbɛ̄ ne mɔ́, dǐn dɔ́-ʼɛ ákanlád mɔ́ mbwɔ́g áte ésyə̄ə̄l.  
\v 15 Ayə́gtéʼáá bad áwab ndáb é mekáne, moosyəə́l ákēmtē mɔ́. 
\s1 Bad bé Nazarɛt béekobɛɛ́ Yesuɛ 
\r (Mat 13.53-58; Mak 6.1-6) 
\p  
\v 16 Áde ápédé á Nazarɛt wɛ́ɛ ákwógé, ansɔ́l á ndáb e mekáne á Mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte, ngáne âmmɛntɛ́nné abɛl. Dɔ́ɔ átyéémé ámīn, âláŋ epɛd.  
\v 17 Bémbɛ̌ mɔ́ nhíbe ń kálag é metelag ḿme nkal éʼdəə́dəŋ Yesayaa. Anhuné chɔ́ áte, ákūnē epɛd éche éhɔ́be nɛ́n bán, 
\q1  
\v 18 “Edəə́dəŋ éche Sáŋgwɛ́ɛ́ édé ne mɛ, 
\q1 áyə̄le Dyǒb ápwɛ́dé mɛ aá, ḿbɛl ehə́ŋgé é nkalaŋ ḿ bwâm wɛ́ɛ betóótōkɛ̄ bé bad. 
\q1 Alómné mɛ ehə́ŋgé aá, bad ábe bédé á mehaŋgé, béhide á mehaŋgé, 
\q1 aá, bad ábe békwédé ndím, bɛ́nyīnɛ̄n 
\q1 aá, bad ábē békude metuné á mekáá mé baáb, nhúd bɔ́ á metuné-te 
\q1  
\v 19 aá ḿbɛl-lɛ ehə́ŋgé nɛ́n mɛɛ́ póndé epedé echě Dyǒb álûmtɛɛ́ bad ngɔl.” 
\p  
\v 20 Amaá-aá aláŋ, ádib kálag áte, ábag chɔ́ ámbīd wɛ́ɛ mod awě anɔne ndáb e mekáne. Ankɛ̌ ádyɛ̄ɛ̄ ásē, mǐd mésyə̄ə̄l ménɔné mɔ́.  
\v 21 Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Échɛ́n epɛd éche nyéwógé, élóné epun éʼchii.” 
\p  
\v 22 Moosyəə́l ankéméd mɔ́, menyáké mékób bɔ́ áyə̄le kəse e pɔ́le echě ebídáá mɔ́ á nsəl, bésɛdtéʼ bánken, “Kíné saá mwǎn awě Josɛbɛ mɔ́ nɛ́n-ɛ?”  
\v 23 Yesuɛ ambád bɔ́ aláa aá, “Mbíí mɛɛ́, nyɛ́ɛ̄kalé mɛ ngan bán, ‘Á mod a bwɛl, choód yə̌l.’ Nyɛ́ɛ̄lāā-ʼɛ mɛ bán, mekan ḿme nyéwógé bán mbɛlé á dyad á Kapenahum bán, ḿbɛl-láa mɔ́ áwêm dyad-tê hɛ́n.”  
\v 24 “Ńláa nyé nɛ́n mɛɛ́, nkal éʼdəə́dəŋ eewóoʼɛ́ edúbé áwē dyad.  
\v 25 Nyébíi-ɔɔ́ nɛ́n bán, á póndé eche Elaijaa, mbúú eechódɛɛ́ áyə̄le mwɛ̌ ńláán ne epɛd. Nɛ̂ dêmbɛ̌l sáŋkalaa a nzaa ambɛ́ aloŋ áte ásyə̄ə̄l. Bekúd híin bémbɛ̄ á mbwɔ́g e Israɛl hɛ́n ene póndé.  
\v 26 Boŋ Dyǒb dénkênlómmé Elaijaa áwāb. Anlóm mɔ́ dásɔ̄ á aloŋ á Sidɔn á dyad á Sarefa wɛ́ɛ nkúd a mmwaád ampée.  
\v 27 Á póndé echě nkal éʼdəə́dəŋ Elisha ámpē ndun e mod e meləŋ embɛ́ á Israɛl. Boŋ Elisha enkênsáádté mod a meləŋ ké nhɔ́g awě ambíd á aloŋ á Israɛl. Namanɛ, mod awě ambíd á aloŋ á Siria mɔ́ɔ ánsāādtē.” 
\p  
\v 28 Áde bad ábe bémbɛ̄ á ndáb e mekáne béwógé-ʼɛ nɛ̂, ekaŋ énkōb bɔ́ áte.  
\v 29 Hɛ́ɛ bépádté ásē, béhɛ́ mɔ́ abum ámīn, békɛ̄ɛ̄n mɔ́ á asóg á dyad. Ngáne bénlōŋgē á ekone mîn, bêntimɛ́n mɔ́ á mbám mé ekone âbɛl bétíned mɔ́ á ekone sé.  
\v 30 Boŋ ansam bɔ́ átîntê, ákɛ̄-ʼɛ mɔ́. 
\s1 Mod awě edəə́dəŋ é mbéb émbɛ̄ɛ̄ áte 
\r (Mak 1.21-28) 
\p  
\v 31 Yesuɛ ansyɔgé á dyad á Kapenahum á mbwɔ́g e Galilia, ábootéd ayə́ged á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte.  
\v 32 Nyaa eche áyə́gtéʼáá enkɔ́méd bad yə̌l áte bwâmbwam áyə̄le ábē eʼyale bémbɛ̄ ngíne.  
\v 33 Á ndáb e mekáne wɛ́ɛ áyə́gtéʼáá, mod ambɛ́ awě edəə́dəŋ é mbéb ékámlánnáá. Hɛ́ɛ ábóótédé abón aá,  
\v 34 “Bɔ́b! A-Yesu, mod a Nazarɛt, cheé syánē déwóŋné? Ehyedé sé awúu-yɛ? Mbíí wɛ bwâm. Edíī mod awě Dyǒb álómé, awě asáá.”  
\v 35 Dɔ́ɔ Yesuɛ ákánné échê edəə́dəŋ é mbéb áte aá, “Lám, bíd ane mod áte!” Hɛ́ɛ ébɔ́mé ane mod ásē átîntê bad, boŋ ébīdē mɔ́ á yə̌l, ésebán élɔ́gné mɔ́. 
\p  
\v 36 Menyáké ménkōb moosyəə́l, bésɛ̄dtē nhɔ́g ne aníníí bánken, “Nyaa e nhɔ́btéd ehéé nɛ́n-ē? Chán mod ákamlánné eʼdəə́dəŋ bé mbéb ne kúmbe esyəə́l, éʼwōgnē-ʼɛ mɔ́?”  
\v 37 Dǐn dênkɛ̌ mɔ́ mbwɔ́g áte esyəə́l áyə̄le mekan ḿme ábɛ́léʼáá. 
\s1 Yesuɛ achǒŋté ekud é bad 
\r (Mat 8.14-17; Mak 1.29-34) 
\p  
\v 38 Áde Yesuɛ áhídté á ndáb e mekáne, ankɛ̌ á ndáb wɛ́ɛ Simɔnɛ. Antán nɛ́ɛ Simɔnɛ mwaád nyaá ákonlɛɛ́, ahéb ámbáá dênsog mɔ́. Bénchāŋ Yesuɛ bán, ádid mɔ́ bwâm.  
\v 39 Dɔ́ɔ Yesuɛ ásídté mɔ́ á nkəg, awúlɛ́n ásē, aláá ahéb áded aá, átɛde mɔ́. Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g ahéb dêmmaá mɔ́ á yə̌l, ásyə̄ə̄ ásē, ákōb-pɛ bɔ́ nken. 
\p  
\v 40 Bɔɔb-pɔɔ́, áde enyɛn ébóótédé asud, bad bésyə̄ə̄l ábe bénwōŋ bad bé nkole ábe békónléʼáá nkole nyaa ne nyaa bêmpɛɛ́n bɔ́ áwē. Ambán nhɔ́g tɛ́ɛ́ ekáá ámīn, ádidé bɔ́ bwâm.  
\v 41 Eʼdəə́dəŋ bé mbéb bɔ́mpē éʼbīdē ekud é bad á yə̌l, éʼbōnēʼ bán, “Edíi mwǎn a Dyǒb!” Ankáné bɔ́ áte, eémwageʼaá-ʼɛ aá béhɔ̂b akan, áyə̄le bémbíi bán, adíi Ane awě Dyǒb Áwɔ́gté. 
\s1 Yesuɛ akalé nkalaŋ ḿ bwâm  //  á ndáb é mekáne é bad bé Israɛl 
\r (Mak 1.35-39) 
\p  
\v 42 Mbwɛmbwɛ píríb, Yesuɛ ansyəə́ á dyad-tê, ákɛ̄ á ahə́ŋgé á hǒm. Bad bêmbootéd mɔ́ ahɛd. Áde bédíbté mɔ́, bénkênháá mɔ́ etə́l âkɛ hǒm.  
\v 43 Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Ntə́ŋgɛ́né akɛ á myad mémpēe, âbɛl nɛ́n ńláa bɔ́mpē nkalaŋ ḿ bwâm tə̂ŋgɛne nkamlɛn ń Dyǒb. Ḿmɛ́n nkalaŋ mɔ́ɔ̄ ńkə́ə́ boŋ Dyǒb álōmē mɛ.”  
\v 44 Né-ɔɔ́ akaléʼáá nkalaŋ ḿ bwâm á ndáb é mekáne é mbwɔ́g é Judeya. 
\c 5  
\s1 Yesuɛ apwɛdé bembapɛɛ 
\r (Mat 4.18-22; Mak 1.16-20) 
\p  
\v 1 Mbwɛ nhɔ́g Yesuɛ antyéém á nkin mé edib é Gɛnesarɛt. Bad bênləŋnéd mɔ́ âwóg eyale é Dyǒb.  
\v 2 Hɛ́ɛ ányíné bétə́ŋgé myɔ̌lɛ mébɛ á nkin. Bekób-bé-súu bénkêmbáá áwēd-te. Béwópéʼáá échab mbínzé.  
\v 3 Dɔ́ɔ ásɔ́lé á bɔ̌lɛ ábe Simɔnɛ, aláá mɔ́ aá, ásyəŋned mɔ́ á nkin. Adyɛɛ́-ʼaá á bɔ̌lɛ-tê, boŋ ábootéd bad ayə́ged. 
\p  
\v 4 Áde ámádé nɛ̂, anláá Simɔnɛ aá, “Kɛɛ́n bɔ̌lɛ wɛ́ɛ ndib édíí, boŋ nyébwêm mbínzé.”  
\v 5 Simɔnɛ antimtɛ́n mɔ́ aá, “A-Sáŋ, sêkébwēm mbínzé nkuu ńsyə̄ə̄l, séēkōbɛ̄ɛ̄ chǒmchǒm! Boŋ mɛ̌bɛ̌l ngáne éhɔ́bé.” 
\p  
\v 6 Dɔ́ɔ bébwémé mbínzé. Bénkōb ndun e súu kə́ə́ŋ mbínzé éhapeʼ.  
\v 7 Bénlēbē baáb ábe bébédé á bɔ̌lɛ ábíníí bán béhyɛ béwôŋgɛn bɔ́. Áde baáb bépédé, myɔ̌lɛ mésyə̄ə̄l mébɛ ménlōn ne súu kə́ə́ŋ mébootéd asú ásē.  
\v 8 Áde Simɔnɛ Petro ányíné nɛ̂, ankwɛ Yesuɛ á mekuu, áhɔ̄bē aá, “A Sáŋgú, sôn! Syəə́ wɛ́ɛ ńdíí áyə̄le ndíi mbɛlé-mbéb.” 
\p  
\v 9 Simɔnɛ anhɔ́b nɛ̂ áyə̄le émbɛ̄ bɔ́ɔbɛ baáb menyáké bwâmbwam ânyín ndun e súu eche békóbé.  
\v 10 Menyáké ménkōb kə́ə́ŋne Jemsɛ bɔ́ Jɔn, bǎn ábe Zɛbɛdiɛ, ábe bémbɛ̄ á echoŋ é akób á súu. Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ Simɔnɛ aá, “Weebááʼ. Bootya chii nyɛ́ɛ̄tēdē bad nlém á abum âhíd mɛ.”\fig Yesuɛ apwɛdé bembapɛɛ bébɛ|src="CN01681C.tif" size="span" ref="5.10" \fig* 
\v 11 Áde bépɛ́ɛ́né ḿmab myɔ̌lɛ á nkin, bêntɛdé chǒm ésyə̄ə̄l áhed, bébootéd-tɛ Yesuɛ ahíd. 
\s1 Yesuɛ achǒŋté mod awě meləŋ mékóbé 
\r (Mat 8.1-4; Mak 1.40-45) 
\p  
\v 12 Mbwɛ nhɔ́g Yesuɛ abédé dyad ahɔ́g. Mod awě meləŋ mékóbé yə̌l esyəə́l ampɛ̌ áwē. Anyín áde ányíné Yesuɛ, ankwɛ mɔ́ á mekuu, áchāā mɔ́ aá, “A-Sáŋ, nzé edəə́ ehɛle ébɛ̄l mɛ nsáŋ.”  
\v 13 Dɔ́ɔ Yesuɛ ábídté ekáá, ábānē mɔ́ á yə̌l boŋ álāŋgē mɔ́ aá, “Ndəə́, sáŋ!” Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g ḿmê meləŋ mêmmaá ane mod á yə̌l.  
\v 14 Yesuɛ anláá mɔ́ aá, eeláŋgé modmod, aláá-ʼɛ mɔ́ aá, “Kǎg élúmed yə̌l wɛ́ɛ prisɛ, ásimɛn wɛ. Ébag-kɛ mendɛ ngáne mbéndé e Mosɛɛ éhɛdɛɛ́ âlúmed bad wɛɛ́ mɔ́sāā.” 
\p  
\v 15 Ké nɛ̂ŋgáne Yesuɛ ánkə̄ŋgē mɔ́ aá eeláŋgé mod, dǐn démbɛ̄ ákag mɔ́ mbwɔ́g áte esyəə́l áyə̄le ḿmē mbɛltéd. Nɛ̂ dêmbɛ̌l ndun e mod éladné mɔ́ á nkəg, âwóg chǒm éche áhɔ́bɛɛ́, ne âbɛl ádid bɔ́ bwâm.  
\v 16 Boŋ nzé póndé empɛ̌ mɔ́, ayɔ̌gkéʼáá atim á ahə́ŋgé, âkáne. 
\s1 Yesuɛ achǒŋté mod awě awédé epɛd 
\r (Mat 9.1-8; Mak 2.1-12) 
\p  
\v 17 Mbwɛ nhɔ́g ámpē Yesuɛ ayə́gtéʼáá bad. Befarisia ne bemeléede bé mbéndé bémbɛ̄ áhed. Bémbīd dyad ne dyad tɛ́ɛ́ á mbwɔ́g é Galilia ne Judeya, kə́ə́ŋne á Jerusalɛm. Ngum e Dyǒb empií mɔ́, âdid bad bé nkole bwâm.  
\v 18 Dɔ́-ʼaá bad behɔ́g bépɛɛnɛɛ́ mod á mekále mîn awě awédé epɛd. Béhɛ́déʼáá nzii echě bésɔ̂nlɛɛ́ mɔ́ á ndáb-te, ânaad mɔ́ áʼsō-te wɛ́ɛ Yesuɛ.  
\v 19 Bénkênkudté etə́l áyə̄le ndun e mod enlón áhed. Dɔ́ɔ béchə́gké á ndáb mîn. Dɔ́ɔ bénédté nnɔŋ, bésudéd ane mod bɔ́ɔbɛ mekále á etə́le-tê áʼsō-te wɛ́ɛ Yesuɛ.  
\v 20 Áde Yesuɛ ányíné adúbe ádě ábe bad béwóó áte anláá ane mod awě awédé epɛd aá, “Amúɛ̄, nlagsɛ́né wɛ mbéb.” 
\p  
\v 21 Dɔ́ɔ bemeléede bé mbéndé ne Befarisia bébóótédé anyoo áte bánken, “Ebə́l é mod éhéé ésyə́ə Dyǒb nɛ́n? Nzɛ́ɛ́ ahɛle se álagsɛ́n mbéb ésebán Dyǒb děmpɛn?”  
\v 22 Yesuɛ anchem bɔ́ mewêmtɛn áte. Hɛ́ɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Cheé ékə́ə́ boŋ nyéwōōʼ enɛ́n ndín e mewêmtɛn?  
\v 23 Ahéé adé dyam ásad, âhɔ́b wɛɛ́, ‘Nlagsɛ́né wɛ mbéb,’ káa âhɔ́b wɛɛ́, ‘Syəə́ ásē, ébooted akɛ?’  
\v 24 Boŋ mɛ̌lūmēd nyé mɛɛ́, Mwǎn-a-Moonyoŋ awóó kunze âlagsɛn mbéb á nkǒŋsé.” Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ ane mod awě awédé epɛd aá, “Nlâŋge wɛ nɛ́n mɛɛ́, syəə́ ásē, étêd ḿmôŋ mekále, ésúɛʼ á ndáb.” 
\p  
\v 25 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g ane mod anhidé ásē átîntê e bad, atéd ḿmē mekále, ásūɛ̄-ʼɛ mɔ́ á ndáb, ákag ákēmtē Dyǒb.  
\v 26 Menyáké ménkōb moosyəə́l awě ambɛ́ áhed. Hɛ́ɛ bébóótédé Dyǒb akɛn ne mbwɔ́g áte bán, “Sênyíné akan dé menyáké chii nɛ́n.” 
\s1 Yesuɛ achɛ́nlé Leviɛ 
\r (Mat 9.9-13; Mak 2.13-17) 
\p  
\v 27 Ámbīd e nɛ̂ Yesuɛ ansyəə́ áhed. Áde ákagké nɛ̂, annyín nsaad-a-táásɛ nhɔ́g bán Leviɛ. Leviɛ andyɛɛ́ ásē á ndáb echě ákóbáá táásɛ áte. Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ nɛ́n aá, “Hídé mɛ.”  
\v 28 Dɔ́ɔ Leviɛ átyéémé ámīn, áchēnē chǒm ésyə̄ə̄l áhīdē-ʼɛ mɔ́. 
\p  
\v 29 Bɔɔb-pɔɔ́, Leviɛ anchǎg sáŋkalaa a ngande áwe ndáb á dǐn áde Yesuɛ. Besaad bé táásɛ híin ne bad bémpēe bémbɛ̄ áhed.  
\v 30 Hɛ́ɛ Befarisia ne ábāb bemeléede bé mbéndé bényoŋgɛɛ́ áte wɛ́ɛ Yesuɛ ábē bembapɛɛ, bésɛ̄dtē bɔ́ bánken, “Cheé ékə́ə́ boŋ nyáābe besaad bé táásɛ ne bebɛl bé mbéb bémpēe nyédyāg ndyééd, nyé mwāg-kɛ mǐm hǒm ahɔ́g?”  
\v 31 Yesuɛ antimtɛ́n bɔ́ ne ngan aá, “Bad ábe bédyɛ́ɛ́ bwâm béetógnɛnɛɛ́ mod-a-bwɛl. Bad ábe békonleʼ bɔ́ɔ bétógnɛ́né mod a bwɛl.  
\v 32 Nyébíi nɛ́n bán, meépedɛɛ́ âchɛ́le bad ábe békóbnédé áʼsō éʼ Dyǒb, boŋ mpedé âchɛ́le bebɛl bé mbéb mɛɛ́ bésôg mbéb abɛl.” 
\s1 Nsɛdtéd tə̂ŋgɛne  //  adid á yə̌l nzaa á mekáne-tê 
\r (Mat 9.14-17; Mak 2.18-22) 
\p  
\v 33 Befarisia bémbād ahɔ́b bán, “Bembapɛɛ ábe Jɔnɛ bémɛ́ntɛ́né yə̌l nzaa adid á mekáne-tê. Melemlem né-ʼaá Befarisia ábāb bembapɛɛ bɔ́mpē bébɛlɛɛ́. Cheé ékə́ə́ boŋ ábōŋ bédyâg ndyééd, bémwâg-kɛ mǐm?”  
\v 34 Yesuɛ ankwɛntɛ́n bɔ́ ne ngan aá, “Chán bad ábe bélébpé á ngande e eʼwóŋgé béhɛle bédidé yə̌l nzaa á mekáne-tê áde mod awě akude sɔ́mbé ádíi adé ne bɔ́?  
\v 35 Boŋ epun épɛ̌ éche bɛ́kobɛ́nné bɔ́ mod awě akude sɔ́mbé. Échê epun dɔ́ɔ bédidté yə̌l nzaa á mekáne-tê.” 
\p  
\v 36 Yesuɛ anláá bɔ́ ngan aá, nzé mod ahɔ́be aá, mɔ́nabpeʼ mbɔ́té, eesɛ́lɛ́ɛ́ epɛd é abad áyə̄le mbɔ́té ekɔ́ɔ́lé boŋ ánabnáád mbɔ́té e nchun. Nzé abɛlé nɛ̂, né asalé mbɔ́té ekɔ́ɔ́lé. Ké epɛd ékɔ̄ɔ̄lē-ʼɛ éetə́ŋgánné ne mbɔ́té e nchun.  
\v 37 Melemlem nɛ̂ŋgáne mod éētēdɛ̄ɛ̄ mǐm mékɔ̄ɔ̄lē se ahɛ́ mɔ́ á nchun mé ntyə́g, se ápen. Áyə̄le nzé abɛlé nɛ̂, né mǐm mɛ́hǒd kə́ə́ŋ ntyə́g ńyɛ́d, mǐm mémǎd asyɔge, ntyə́g-kɛ ámpē ḿbéb.  
\v 38 Bétə́ŋgɛ́né béhɛ́ mǐm mékɔ̄ɔ̄lē á apom dékɔ̄ɔ̄lē.  
\v 39 Bad ábe bɔ́-ʼɛ bémwâg mǐm, béemaáʼɛ́ mǐm mé nchun amwɛ́ se béhɛdé mékɔ̄ɔ̄lē. Bébɛle béhɔ́b bán, “Saá mé nchun mɔ́ɔ mébóó-yɛ?” 
\c 6  
\s1 Nsɛdtéd tə̂ŋgɛne abɛl dé nsɔ́n  //  á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte 
\r (Mat 12.1-8; Mak 2.23-28) 
\p  
\v 1 Mbwɛ nhɔ́g Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bétóméʼáá á nzag e ngun-tê. Nɛ́n démbɛ̄ á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte. Ábē bembapɛɛ bêmbootéd eʼsɔ́g éʼ ngun apád, bépə̄gkeʼ, bédyâg.  
\v 2 Nguse é Befarisia bényíné-ʼaá nɛ̂, boŋ bésɛdté bɔ́ bánken, “Cheé ékə́ə́ boŋ nyébɛlé akan áde mbéndé éebagɛɛ́ kunze âbɛl á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte?”  
\v 3 Hɛ́ɛ Yesuɛ mɔ́-ʼɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Nɛ́dē nyéēlááʼɛ́ á kálag e Dyǒb dyam áde kə̂ŋ Dabidɛ âmbɛnlé áde nzaa ékóbé mɔ́ ne ábē bad-ɛ?  
\v 4 Ansɔ́l á Ndáb-e-Dyǒb mɔ́ ne bad ábe bénwoón mɔ́, atéd eʼwɛle ábe éʼbédé ndɛ e Dyǒb, adyɛ́. Boŋ echɛd mbéndé eébagɛɛ́ mod ké nhɔ́g kunze ádyɛ̄ ábê eʼwɛle étōmɛɛ́ prisɛ. Mwěn andyɛ́, ábɛ̄-ʼɛ kə́ə́ŋne bad ábe bénwoón mɔ́ doŋge.”  
\v 5 Yesuɛ ambádé bɔ́ áte aá, “Mwǎn-a-Moonyoŋ awóó nkamlɛn kə́ə́ŋne ámīn e mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte.” 
\s1 Yesuɛ achǒŋté mod awě ekáá éwédé 
\r (Mat 12.9-14; Mak 3.1-6) 
\p  
\v 6 Epun émpēe Yesuɛ ankɛ̌ á ndáb e mekáne. Ambootéd bad ayə́ged. Nɛ́n ámpē démbɛ̄ á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte. Mod nhɔ́g-kɛ ambɛ́ áhed awě ekáá émbáá éwédé.  
\v 7 Bemeléede bé mbéndé ne Befarisia bénɔ́néʼáá mɔ́ chodchod, ânyín nzé ǎdǐd ane mod bwâm á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte, âbɛl nɛ́n békóbɛn mɔ́ awusé.  
\v 8 Yesuɛ mɔ́-ʼɛ anchěm bɔ́ mewêmtɛn áte. Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ ane mod aá, “Hyɛ̌ étyéem átîntê hɛ́n.” Ane mod anwógɛ́n mɔ́.  
\v 9 Dɔ́ɔ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ bad aá, “Nyéláa mɛ ké édé mbéndé âbɛl mboŋ á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte, káa âbɛl mbéb. Édé mbéndé âsoŋ aloŋgé á mod, káa âwúu mɔ́?”  
\v 10 Ahɔ́be nɛ̂, anɔne-ʼɛ bad á mesó. Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ ane mod aá, “Sálé ekáá áte.” Asále áde ane mod ásánlé ekáá áte, ekáá éndyɛɛ́ mɔ́ bwâm ámpē.  
\v 11 Nɛ́n dénkōbēd Befarisia ne bemeléede bé mbéndé ekaŋ áte, béhəgké mɔ́ âpid mɔ́ mekáá. 
\s1 Yesuɛ apwɛdé bembapɛɛ bé  //  nlómag dyôm ne bébɛ 
\r (Mat 10.1-4; Mak 3.13-19) 
\p  
\v 12 Ámbīd e póndé Yesuɛ ankɛ̌ á ekone mîn âkáne. Ankáné nkuu ńsyə̄ə̄l kə́ə́ŋ ne mbwɛmbwɛ.  
\v 13 Boŋ áde bǐn éʼkɛ́nlé, anchɛ́lé ábē bembapɛɛ, ápwɛdé dyôm ne bébɛ áwab tîntê, áchəgé bɔ́ aá, bembapɛɛ bé nlómag. Ábê bembapɛɛ bé nlómag bébédɛ́ɛ,  
\v 14 Simɔnɛ awe âmbagké dǐn aá, Petro, bɔ́ mwǎnyaŋ Andreya, Simɔnɛ, Jakɔbɛ, Jɔnɛ, Filibɛ, Batolomyo,  
\v 15 Matyo, Tɔmasɛ, Jemsɛ mwǎn awě Alfɔsɛ, Simɔnɛ mod a kə́n,  
\v 16 Judasɛ, mwǎn awě Jemsɛ ne Judas Iskariɔdɛ awě antǐm Yesuɛ asóm. 
\s1 Yesuɛ ayə́gté, achǒŋté-ʼɛ ndun e mod 
\r (Mat 4.23-25) 
\p  
\v 17 Dɔ́ɔ bɔ́ɔbɛ bembapɛɛ bésyɔ́gké á ekone sé, bépag á hǒm áde átánlé. Béntān bembapɛɛ bémpēe híin ne ndun e mod áhed. Ene ndun e mod embíd á mbwɔ́g e Judeya-tê esyəə́l, á Jerusalɛm, kə́ŋne á myad mé Tirɛ ne Sidɔn á nkin mé edíb é nkwɛ̌.  
\v 18 Bêmpɛ̌ nɛ̂ âwóg Yesuɛ eche pɔ́le, ne âbɛl nɛ́n ádid bad ábe békonle bwâm. Adidéʼáá bad ábe edəə́dəŋ bé mbéb éʼtágtéʼáá bɔ́mpē bwâm.  
\v 19 Mod tɛ́ɛ́ ahɛdáá aá mɔ́ nsidtɛ́n mɔ́ ngáne émbɛ̄ɛ̄ bán, ngíne ebídéʼáá mɔ́ á yə̌l echě edidéʼáá bad bwâm. 
\s1 Mekan mé nnam ne mé medim 
\r (Mat 5.1-12) 
\p  
\v 20 Hɛ́ɛ ábóótédé ábē bembapɛɛ akalɛn aá, 
\q1 “Nnam ḿbɛ̂ ne nyé betóótōkɛ̄ bé bad áyə̄le nyêdé ásē e nkamlɛn ń Dyǒb. 
\q1  
\v 21 Nnam ḿbɛ̂ ne nyé ábe nyêdé nzaa bɔɔb, áyə̄le Dyǒb dɛ́kōdēd nyé. 
\q1 Nnam ḿbɛ̂ ne nyé ábe nyélebe bɔɔb áyə̄le nyɛ́ɛ̄wɔɔ́. 
\m  
\v 22 Nnam ḿbɛ̂ ne nyé nzé édé bán ngáne nyéhídɛɛ́ Mwǎn-a-Moonyoŋ, bad békɔ́ɔ́ nyé, bébáa nyé á yə̌l, bésyə́ə nyé, béchəge-ʼɛ nyé mǐn mé mbéb.  
\v 23 Nyéwóge bwâm, nyébwɛɛn ámīn ḿmê mbwɛ, áyə̄le nsábe ḿme nyɛ́kudté ádyōb ńchábé ámīn. Melemlem nɛ̂ dɔ́ɔ besáá bêʼ bɔɔ́d bɔ́mpē bésyə́ə́ʼáá bekal béʼdəə́dəŋ. 
\q1  
\v 24 Boŋ édé ngɔl ne nyé ábe nyêdé nhɔn, áyə̄le nyêmaá echɛ̂n ndɛ akud. 
\q1  
\v 25 Édé ngɔl ne nyé ábe nyêkódé bɔɔb, áyə̄le póndé ěpɛ̌ echě nyɛ́také nzaa. 
\q1 Édé ngɔl ne nyé ábe nyêwɔɔ bɔɔb, áyə̄le nyɛ́ɛ̄lěb, nyéchīī-ʼɛ. 
\m  
\v 26 Édé ngɔl ne nyé nzé moosyəə́l ákêmte nyé. Nɛ̂ dɔ́ɔ ábāb besáá békémtáá bekal béʼdəə́dəŋ bé metóm. 
\s1 Nyédəŋ bad ábe békɔ́ɔ́ nyé 
\r (Mat 5.38-48, 7.12a) 
\p  
\v 27 “Boŋ nlâŋge nyé ábe nyêwóglan mɛ hɛ́n bɔɔb mɛɛ́, nyédəŋ bad ábe béhɛde nyé kɔkɔɔ, nyébɛnle-ʼɛ bad ábe békɔ́ɔ́ nyé mboŋ.  
\v 28 Nyénamed bad ábe bésyə̂ŋtad nyé, nyékânnad-tɛ bad ábe bébɛle nyé nhel mé mekan.  
\v 29 Nzé mod abɔmé wɛ abɛ́n á akəg, ékunnéd mɔ́ ádíníí ámpē. Nzé mod akǒbné wɛ ḿmôŋ nkobe, weebáŋné mɔ́ ké echoŋ sɔ́te.  
\v 30 Kénzɛ́ɛ́ awě achɔ́mé wɛ chǒm, bɛɛ́ mɔ́. Mod ké ahéé-ʼɛ awě adumné wɛ bwěm, weéhɛdné mɔ́ bɔ́ ámbīd.  
\v 31 Kéchéé éche édə́ə́ wɛɛ́ bad bébɛl áwôŋ, ébɛl chɔ́ áwāb. 
\p  
\v 32 “Nzé nyêdəə́ bad ábe bédə́ə́ nyé běnpɛn, né mekɛnag méhéé nyɛ́kudté ne nɛ̂? Kə́ə́ŋne bebɛl bé mbéb bɔ́mpē bédəə bad ábe bédə́ə́ bɔ́.  
\v 33 Nzé nyêbɛle mboŋ dásɔ̄ wɛ́ɛ bad ábe bébɛnle nyé mboŋ běnpɛn, né nsyə́ŋ ńhéé nyɛ́kudté ne nɛ̂? Kə́ə́ŋne bebɛl bé mbéb bɔ́mpē bébɛle nɛ̂.  
\v 34 Nzé édé nɛ́n bán bad ábe nyélyə́gé nlém bán bɔ́mpē bɛ́bāl nyé bwěm běnpɛn bɔ́ɔ nyébálɛɛ́ bwěm, né nsyə́ə́ŋ ńhéé nyɛ́kudté ne nɛ̂. Ké bebɛl bé mbéb bébále baáb ngáne bébíí bán bɔ́mpē bɛ́bāl bɔ́ melemlem.  
\v 35 Boŋ nyédəŋ bad ábe béhɛde nyé kɔkɔɔ, nyébɛnle-ʼɛ bɔ́ mboŋ. Nyébále-ʼɛ bad bwěm ésebán nyésine dyamdyam ámbīd e nɛ̂. Nɛ̂ dɛ́bɛ̌l Dyǒb ábɛ nyé nsábe ḿme ńchábé á mîn, nyéchəgnéd-tɛ bán, bǎn bé Dyǒb á Ngum. Nyébíi-ʼɛ bán, Dyǒb ádé ngɔl ne bad ábe béēsāgnān Dyǒb, ne ábe bébébé nlém.  
\v 36 Nyéwôŋ nlém ń ngɔl melemlem ngáne awɛ̂n Titɛ́ɛ áwóó nlém ń ngɔl. 
\s1 Nyaa echě bad bébídtɛɛ́ mbakú 
\r (Mat 7.1-5) 
\p  
\v 37 “Nyéekáádté bad, boŋ Dyǒb dɔ́mpē déēkāādtē nyé. Nyéehɔ́bé bad, boŋ Dyǒb dɔ́mpē déēhɔ̄bē nyé. Nyélagsan bad boŋ Dyǒb dɔ́mpē álagsan nyé.  
\v 38 Nyébage bad, boŋ Dyǒb dɔ́mpē ábage nyé. Akab áde nyɛ́kudté, bɛ́kīn dɔ́, bépuméd-tɛ dɔ́ ámīn, kə́ə́ŋ ásyɔgke, boŋ bépémtéd nyé. Melemlem mé nhəgtéd ḿme ébɛ́nlédé mɔ́ɔ Dyǒb dɔ́mpē dɛ́bɛnlédté.”  
\v 39 Yesuɛ ankalé bɔ́ ngan aáken, “Mod awě akwedé ndím ahɛle alyə́géd waáb mod a ndím-ɛ? Bɔ́ bad bébɛ béehúnné ebíí-yɛ?  
\v 40 Mwǎn-a-ayə́ge eetómɛ́ɛ́ mod awě ayə́gte mɔ́, boŋ kénzɛ́ɛ́ awě amadé ayə́ge áte, abɛlé abɛ́ ndə́gke eche awe meléede. 
\p  
\v 41 “Cheé ékə́ə́ boŋ éwāmsān mwǎ púuted anyín á dǐd á wɛ̌n, ésebán ehɛle nkɔg ḿme ńdé emǒŋ á dǐd anyín?  
\v 42 Chán éhɛle-sɛ eláá mwǎnyoŋ wɛɛ́, ‘Amúɛ̄, mwɛ̌, ńhûd wɛ mwǎ púuted á dǐd’, áde wéēnyīnɛ̄ɛ̄ nkɔg ḿme ńdé mmǒn á dǐd? Á-bedog-bad! Sébé éhûd nkɔg ḿme ńdé mmǒn á dǐd, dɔ́ɔ wɛ́tōŋʼɛ́ púuted echě edé mwǎnyoŋ á dǐd anyín, boŋ ehúd-tɛ chɔ́. 
\s1 Á epum dɔ́ɔ béchemɛɛ́ bwɛl 
\r (Mat 7.16-20, 12.33-35) 
\p  
\v 43 “Alín á bwɛl á bwâm déebɛlɛ́ɛ́-sɛ áchyáá eʼpum bé mbéb. Alín á bwɛl dé mbéb-pɛ déēchyāāʼɛ́ eʼpum éʼ bwâm.  
\v 44 Á epum é bwɛl dɔ́ɔ béchemɛɛ́ alín á bwɛl. Ébyɛ́ɛ́né bwâm bán, béēpādɛ̄ɛ̄ ngun á yə̌l e mbísaŋ káa besabé á yə̌l e mewáŋ.  
\v 45 Mod a bwâm abɛle bwâm áyə̄le éʼbíde mɔ́ á nlém-tê wɛ́ɛ bwâm ékóŋnédé. Mod a mbéb-pɛ abɛle mbéb áyə̄le ḿbídé mɔ́ á nlém-tê wɛ́ɛ mbéb nkóŋnédé. Édé nɛ̂ áyə̄le, mam ḿme ńlóné mod á nlém-tê, mɔ́-ʼaá mébíde mɔ́ á nsəl. 
\s1 Belóŋ bé ndáb bébɛ 
\r (Mat 7.24-27) 
\p  
\v 46 “Chán nyɛ́chəgɛ́ɛ́ mɛ póndé tɛ́ɛ́ bán, ‘A-Sáŋ, A-Sáŋ,’ boŋ nyéēbɛ̄lē dyam áde ńlâŋgɛɛ́ nyé?  
\v 47 Mod tɛ́ɛ́ awě apedé áwem, awě awógé ábêm eʼyale, boŋ ábɛlé-ʼɛ ngáne ńhɔ́bɛɛ́, mɛ̌həgtɛ́n nyé nyaa e mod echě ákóó abɛ́.  
\v 48 Adé nɛ́ɛ nlóŋ-a-ndáb, awě anlímé mekon mé ndáb se ásē, ásūmē ene ndáb eláá mîn. Edíb énlōnē, éból mɔ́ á ndáb-te ne ngíne, boŋ énkênhɛnlé chɔ́ apáŋ, áyə̄le ambíí chɔ́ alóŋ.  
\v 49 Boŋ kénzɛ́ɛ́ awě awóge ábêm eʼyale boŋ eébɛle ngáne éʼhɔ́bɛɛ́ adíi nɛ̂ŋgáne mod awě anlóŋ ndáb ésebán asumme chɔ́. Áde edíb ébólé mɔ́ á ndáb-te, ene ndáb enkwɛ̌ melemlem mé póndé, epáá-ʼɛ nyaa eche ekamé ahəgtɛn.” 
\c 7  
\s1 Yesuɛ achǒŋté mbəledɛ  //  awě mod ambáá a sə́nze 
\r (Mat 8.5-13) 
\p  
\v 1 Bad bésyə̄ə̄l bénwōg ḿmɛ́n mekan ḿme Yesuɛ áhɔ́béʼáá. Áde ámáá mɔ́ ahɔ́b, ankɛ̌ á dyad á Kapenahum.  
\v 2 Á dyad-tê wê, mod ambáá a sə́nze é Roma ambɛ́ awě akamlan mbwɔ́kɛl e sə́nze. Awě mbəledɛ nhɔ́g awě ândəŋgé ákónléʼáá kə́ə́ŋ áhɛdé awɛ́.  
\v 3 Nɛ́ɛ ane mod ambáá a sə́nze áwógé Yesuɛ dúu, anlóm belyə́ged bé dyad aá béchɛ̂nled mɔ́ Yesuɛ, áhyɛ áchood awě mbəledɛ.  
\v 4 Bépédé-ʼaá wɛ́ɛ Yesuɛ, boŋ béchāā mɔ́ ne nlém nhɔ́g bán, “Hyɛ̌ éhébe ane mod. Adíi mod awě atə́ŋgɛ́né ḿmoŋ nhébe akud.  
\v 5 Adəə́ ádɛ̄d aloŋ á bad, alóŋgé-ʼɛ syánē ndáb e mékáne.” 
\p  
\v 6 Yesuɛ anwoón bɔ́. Boŋ áde ákwógé apɛ á ndáb wɛ́ɛ ane mod ambáá a sə́nze, dɔ́ɔ mod ambáá a sə́nze ne álómɛɛ́ baáb wɛ́ɛ Yesuɛ ámpē aá, béláa mɔ́ bán, “A-Sáŋ, weétagté wɛ yə̌l, mměn meékwognedɛɛ́ âkob wɛ nken áwêm ndáb.  
\v 7 Nɛ́n ábɛ́lé menkênhɛnlé ké apɛ áwoŋ eʼsó. Boŋ ké eyale chɔ́ɔ wénhɔ̄bpē, awêm mbəledɛ ǎdyɛɛ́ bwâm.  
\v 8 Mměn ndíi mod awě adé ásē e nkamlɛn, mměn-nɛ nwóó sə́nze éche ńkamlanné. Nlâŋge pɔ́g mɛɛ́, ‘Kǎg’, ékǎg-kɛ nê děn. Nlâŋge empée mɛɛ́ ‘Hyǎg’, éhyǎg-kɛ nê děn. Nzé nlâŋge awêm mbəledɛ mɛɛ́, ‘Bɛ̌l échɛ́n’, ábɛlé-ʼɛ nê děn.” 
\p  
\v 9 Áde Yesuɛ áwógé nɛ̂, yə̌l enkɔ́m mɔ́ áte. Hɛ́ɛ ákúnné eʼsó wɛ́ɛ echoŋ é bad éche éhídéʼáá mɔ́, áláŋgé bɔ́ aá, “Ne mbále, nlâŋge nyé mɛɛ́, meényīnɛ̄ɛ̄ mod á aloŋ á Israɛl ké nhɔ́g awě awóó nyaa e adúbe echě anɛ́n nken-e-mod áwóó.”  
\v 10 Atim áde bad ábe bénlōmmē bétímé ámbīd á ndáb, béntān nɛ̂ŋgáne ane mbəledɛ ámáá bwâm adyɛɛ. 
\s1 Yesuɛ apuúdté nkúd a mmwaád mwǎn 
\p  
\v 11 Éebemɛɛ́ áte\f + \fr 7:11 \fq Éebemɛɛ́ áte: \ft Doŋge á kálag déʼsó éwóó: \fq Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé.\f* Yesuɛ ankɛ̌ á dyad áde béchəgɛɛ́ bán Nain. Ábē bembapɛɛ bémbɛ̄ ne mɔ́ ne echoŋ é bad.  
\v 12 Áde ápédé bɛnbɛn ne mmwɛ ń dyad, bad bémbīdɛ̄n ndim ḿ mod ḿme mémbɛ̄ mpɔm ḿ mwǎn ḿme nyaá. Nyaá abédé nkúd a mmwaád. Ndun e mod echě embíd á dyad-tê, embɛ́ ne mɔ́.  
\v 13 Áde Sáŋgú Yesuɛ ányíné ane mmwaád, ankóbtɛ́n mɔ́ etyəg. Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Lénéd awɛ́!”  
\v 14 Ansídé áʼsō, ásitɛ́n mekále ḿme bêmpēmmē ndim ḿ mod ámīn. Bepém béntyéem. Hɛ́ɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “A-kɔ́demod, nlâŋge wɛ nɛ́n mɛɛ́, syəə́ ásē.”  
\v 15 Dɔ́ɔ ane kɔ́demod echě anwɛ́ ésyə́ŋgé ásē, boŋ ébootáád dyam ahɔ́b. Hɛ́ɛ Yesuɛ ábágé mɔ́ wɛ́ɛ nyaá. 
\p  
\v 16 Mbwɔ́g ménkōb moosyəə́l, békēmtē Dyǒb bán, “Nkal éʼdəə́dəŋ ambáá abídé áwɛd tîntê,” béhɔ̄bē-ʼɛ bán “Dyǒb ápíídé ábē bad!” 
\p  
\v 17 Ḿmɛ́n nkalaŋ tə̂ŋgɛne Yesuɛ ménwōgnēd mbwɔ́g e Judeya áte esyəə́l ne meloŋ ḿme médé bɛnbɛn. 
\s1 Jɔnɛ, Ndusɛnɛ alómé ábē bembapɛɛ wɛ́ɛ Yesuɛ 
\r (Mat 11.2-19) 
\p  
\v 18 Bembapɛɛ ábe Jɔnɛ bɔ́mpē bénwōg ḿmɛ́n mam. Hɛ́ɛ békíí mɔ́ aláa.  
\v 19 Dɔ́ɔ átédé bébɛ, álómé bɔ́ wɛ́ɛ Yesuɛ, aá bésɛded mɔ́ nɛ́n bán, “Wɛ-ɛɛ́ edé ane awě Dyǒb áhɔ́bé aá mɔ́ɔ̄lōm-ɛ, ngɛ́ sébɛ̂ sésineʼ mod ampée?” 
\p  
\v 20 Ábê bad bépédé-ʼaá wɛ́ɛ Yesuɛ, bélāŋgē mɔ́ bán, “Jɔnɛ, Ndusɛnɛ alómé sé áwôŋ aáken, ‘Wɛ-ɛɛ́ edé ane awě Dyǒb áhɔ́bé aá mɔ́ɔ̄lōm-ɛ, ngɛ́ sébɛ̂ sésineʼ mod ampée?’ ” 
\p  
\v 21 Póndé eche bépédé áhed nɛ̂, adidéʼáá ekud é bad bwâm ábe bétágnáá nkole nyaa ne nyaa, ábe bênkǔd medim ne bad ábe eʼdəə́dəŋ bé mbéb éʼbédé áte. Ambɛ̌l bad híin ábe bênkwɛ̌ ndím bényînneʼ.  
\v 22 Hɛ́ɛ átimtanné Jɔnɛ ábē bembapɛɛ aá, “Nyétimeʼ ámbīd, nyékɛ nyéláa Jɔnɛ mekan ḿme nyényínné dǐd ne ḿme nyéwógé. Nyéláa mɔ́ bán, bad ábe bênkwɛ̌ ndím bényînneʼ, ábe bésyə́gtéʼáá békag bwâm, ábe meləŋ ménkōbpē bésáá.\f + \fr 7:22 \fk Âsáad á yə̌l: \ft Nzé meləŋ ménkōb mod bétédéʼáá mɔ́ nɛ́ɛ mod awě eesáa. Bébénéʼáá mɔ́ bán eesíté wɛ́ɛ bad bédíí.\f* Ábe bênkwɛ̌ ndɔ́g béwógneʼ, ábe bénwɛ̄, bépuudeʼ, nkalaŋ ḿ bwâm-mɛ ámpē ńkalteʼ wɛ́ɛ betóótōkɛ̄ bé bad.  
\v 23 Nnam ḿbɛ̂-ʼɛ ne kénzɛ́ɛ́ awě eéhəŋlɛne nlém á abum tə̂ŋgɛne mɛ.” 
\s1 Yesuɛ aláŋgé bad nyaa e mod echě Jɔnɛ ádíí 
\p  
\v 24 Áde mésɛ́nzɛ ḿme Jɔnɛ ḿmáá atim ámbīd, Yesuɛ ambootéd ndun e mod echě embɛ́ áhed akale tə̂ŋgɛne Jɔnɛ. Ansɛdéd bɔ́ aáken “Póndé echě nyémbīdtē âkɛ dé atán Jɔnɛ á ehyáŋge, cheé nyéwēmtɛ̄nnē bán nyɛ́ɛ̄nyīn? Apab á chyaá áde epub éságtɛɛ́-yɛ?  
\v 25 Cheé nyênkɛɛ́ anɔn? Mod awě ahédé kəse é mesaŋ-ɛ? Nyébíi nɛ́n bán, bad ábe béwáaʼ kəse é mesaŋ, boŋ bétɔgné-ʼɛ yə̌l, bédyɛɛ dásɔ̄ á ndáb é kə̂ŋ.  
\v 26 Cheé-ɔ̄ nyênkɛɛ́ anyín? Nkal éʼdəə́dəŋ mɔ́ɔ nyênkɛɛ́ anyín-ɛ? Nɛ̂ děn! Ne mbále, nlâŋge nyé mɛɛ́, nyênyíné mod awě atómé nkal éʼdəə́dəŋ.  
\v 27 Jɔnɛ mɔ́ adé ane awě béhɔ́béʼáá áde bétélé eʼyale ábe Dyǒb áhɔ́bé aá, 
\q1 ‘Nɔnéʼ, nlóme ḿmêm mésɛ́nzɛ ḿme mɛ́sēbē wɛ áʼsō, 
\q1 âboŋsɛn wɛ nzii.’ 
\m  
\v 28 Á mbále mod ké nhɔ́g awě abídé á abum dé mmwaád eetómɛɛ́ Jɔnɛ. Boŋ ké nɛ̂, mod awě adé ndimtɛn átîntê e bad ábe bédé á nkamlɛn ń Dyǒb, adé etógnɛ́n tómaa Jɔnɛ.” 
\p  
\v 29 (Bad bésyə̄ə̄l ábe bénwōg chǒm éche Yesuɛ áhɔ́bé, kə́ŋne besaad bé táásɛ bênkwɛntɛ́n bán ntíi ń Dyǒb ńtə́ŋgɛ́né, áyə̄le bênkǔd edusɛn éche Jɔnɛ.  
\v 30 Boŋ Befarisia ne bemeléede bé mbéndé bénchīm yə̌l kə́ŋne ntíi ń Dyǒb áyə̄le bémbāŋ edusɛn éche Jɔnɛ akob.) 
\p  
\v 31 Yesuɛ ambád ahɔ́b aáken, “Cheé mɛ́həgtɛ́nné nyoŋgɛl é bad eʼchii? Chán běn békóó abɛ́?  
\v 32 Bédíi nɛ̂ŋgáne běndem ábe bédyɛ́ɛ́ á dyad-tê, boŋ bélēbpē nhɔ́g ne aníníí bán, 
\q1 ‘Sêtóŋgé nyé eʼloŋ, boŋ nyéeságɛ́ɛ́. 
\q1 Sêkɔ́nné nyé nkə́ŋgé ń kwééd, boŋ ké nɛ̂ nyéēchyɛ̄ʼɛ́ awɛ́.’ 
\m  
\v 33 Áde Jɔnɛ, Ndusɛnɛ ápédé, eéyɔkeʼaá ndyééd adyɛ́, eemwágeʼaá-ʼɛ mǐm. Nyébootéd ahɔ́b bán, ‘Edəə́dəŋ é mbéb édé mɔ́ áte!’  
\v 34 Mwǎn-a-Moonyoŋ apedé, ádyāg ndyééd, á mwāg-kɛ mǐm, nyéhɔ̄bē bán, ‘Nyénɔ́ne mɔ́, adəə́ ndyééd bwâmbwam. Mmwɛ́ mǐmɛ ngɛ̂n, awoŋne belad bé táásɛ ne bebɛl bé mbéb.’  
\v 35 Boŋ kə́ə́ŋ ne á asóg, mod tɛ́ɛ́ awě abíí dyam abɛlé ahɔ́b aá, nzii e Dyǒb etə́ŋgɛ́né.” 
\s1 Mmwaád awě bélágsɛ́né mbéb 
\p  
\v 36 Farisia nhɔ́g anlébé Yesuɛ aá ahyɛ ádyɛ̂ ndyééd áwe ndáb. Áde ápédé áwed, andyɛɛ́ ásē, âdyɛ́ ndyééd.  
\v 37 Mmwaád nhɔ́g mɔ́-ʼɛ abédé á dyad-tê wê, awě abédé mbɛlé-mbéb. Awóg áde áwógé bán Yesuɛ adyâg ndyééd á ndáb e Farisia, ampɛɛ́n apom á dyɔ̌g dé elod é bwâm áhed.  
\v 38 Anyogɛ́n ásē bɛnbɛn ne mekuu ḿme Yesuɛ, ábootéd achii, ásɔbtéʼ mɔ́ mekuu ne mésɔd. Ampíné mɔ́ mekuu ne échē esid é nló, ámwāā mɔ́ mekuu âlúmed edúbé, anyɔ̌nlé-ʼɛ mɔ́ mekuu ne ádê dyɔ̌g dé elod é bwâm. 
\p  
\v 39 Anyín áde ane Farisia ányíné nɛ̂, anhɔ́b áwe nlém-tê aá, “Nzé nkal éʼdəə́dəŋ mɔ́ɔ̄ anɛ́n mod ânkoŋgé abɛ́, né abágéʼáá abíɛʼ nyaa e mmwaád eche anɛ́n mmwaád awě akidtan mɔ́ ádíí ne abɛ́ áde áwóó, né abíí-ʼɛ nɛ́n aá anɛ́n mmwaád adíi mbɛlé-mbéb.”  
\v 40 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ nɛ́n aá, “A-Simɔn ndəə́ wɛ mwǎ pɔ́le aláa.” Farisia ne ankwɛntɛ́n aá, “A-meléed, cheé édé? Kǎg áʼsō, éláa mɛ.”  
\v 41 Dɔ́ɔ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Mod nhɔ́g abédé awě abáléʼáá bad ngáb. Ane mod akáléʼáá bad bébɛ melúm. Akáléʼáá nhɔ́g móom mé eʼkə́lé métáan, aníníí-ʼɛ eʼkə́lé étáan.  
\v 42 Bɔ́ modmod bénkênhɛnlé atuɛ. Né-ɔɔ́ anlagsɛ́n bɔ́ mod tɛ́ɛ́ áde alúm. Bɔɔb-pɔɔ́, áyə̄le bɔ́ bad bébɛ, nzɛ́-módɛ́ édúbpé wɛɛ́ ǎtōmtɛ̄n mɔ́ adəŋ?”  
\v 43 Simɔnɛ antimtɛ́n mɔ́ aá, “Ndúbpé mɛɛ́, ane awě alúm déntōmtɛ̄nnē achab ámīn.” Dɔ́ɔ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Etə́ŋgɛ́né.” 
\p  
\v 44 Dɔ́ɔ ákunnɛɛ́ wɛ́ɛ ane mmwaád, boŋ álāŋgē Simɔnɛ aá, “Enyíne anɛ́n mmwaád-ɛ? Áde ńsɔ́lé áwôŋ ndáb, wenkêmbaá mɛ mendíb wɛɛ́ ńwobned mekuu. Boŋ anɛ́n mmwaád asáŋté mɛ mekuu ne ḿmē mésɔd, apíné-ʼɛ mɔ́ ne échē esid.\f + \fr 7:44 \ft Á mbwɔ́g e bad bé Israɛl, nzé mod akobéʼáá mod nken, antə́ŋgɛ́n mɔ́ mendíb abɛ âwobe mekuu, ahɛ́ mɔ́ tə̂l, awɔ́géd-tɛ mɔ́ dyɔ̌g á nló.\f* 
\v 45 Wenkênháá mɛ tə̂l, boŋ taa mensɔ́l hɛ́n, eésógɛ́ɛ́ mɛ mekuu anyɔle.  
\v 46 Wenkênwɔ́gédté mɛ dyɔ̌g á nló âkob mɛ nken, boŋ awɔ́gté mɛ dyɔ̌g dé elod é bwâm á mekuu.  
\v 47 Edəŋge é ngíne éche anɛ́n mmwaád álúmté, édé nhəgtɛ́n ne alagsɛn áde ákúdé áyə̄le ekud é mekan mé mbéb éche ábɛ́lé. Mod-tɛ awě béebudɛɛ́ mbéb alagsɛn, eébūdɛ̄ɛ̄ edəŋge alúmed.”  
\v 48 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ mmwaád ne aá, “Ekudé alagsɛn dé mbéb áyə̄le mbéb ḿmôŋ ńsyə̄ə̄l.”  
\v 49 Bad ábe bɔ́bɔ̄ɔ bédyágéʼáá ndyééd bênsɛdéd yə̌l bánken, “Ebə́l é mod éhéé chɛ́n éche éwóó kə́ŋne kunze âlagsɛn mbéb?”  
\v 50 Yesuɛ anláá mmwaád ne aá, “Adúbe áde éwóó áchóŋté wɛ, kǎg ne nsaŋ.” 
\c 8  
\s1 Nguse é bebaád éhíde Yesuɛ 
\p  
\v 1 Ámbīd e nɛ̂ Yesuɛ ambootéd akɛ myad ne myad, mémbáá ne mésad. Akagéʼáá, ákaléʼ nkalaŋ ḿ bwâm mé nkamlɛn ń Dyǒb. Akɛɛ́néʼáá ábē bembapɛɛ dyôm-ne-bébɛ.  
\v 2 Bebaád ábe eʼdəə́dəŋ bé mbéb bémbɛ̄ɛ̄ áte ne ábe békónléʼáá nkole mémpēe, boŋ áchōōd bɔ́, bɔ́mpē bémbɛ̄ á echoŋ. Ábê bebaád bébédɛ́ɛ, Maria mmwaád a dyad á Matala awě ánhūdtē eʼdəə́dəŋ bé mbéb saámbé á yə̌l,  
\v 3 Joanaa, mmwaád awe Kusa, mod awě abédé nló áyə̄le bembəledɛ ábe Hɛrɔdɛ, Susanaa ne ekud é bebaád bémpēe. Ábê bebaád bébɛ́nládtáá ábab bwěm běn, bétɔgnán Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ. 
\s1 Ngan e mbə́l-e-bǔ 
\r (Mat 13.1-9; Mak 4.1-9) 
\p  
\v 4 Ekud é bad émbīd dyad ne dyad tɛ́ɛ́ âhyɛ dé anyín Yesuɛ. Áde béládné áte nɛ̂ bɔɔb, ankalé bɔ́ ngan nɛ́n aá,  
\v 5 “Nkwɛl-é-nzag nhɔ́g ankɛ̌ mbə́l asob á nzag-tê. Áde ásobɛɛ́ mɔ́ nɛ̂, doŋge dénhūn á nzii-tê, betóm bé nzii bémad mɔ́ akɔgted ámīn, menɔn mɔ́mpē mémad mɔ́ asɔ̂mted.\fig Nkwɛl-é-nzag asobe mbə́l á nzag-tê|src="DN00470b.tif" size="col" ref="8.5" \fig* 
\v 6 Doŋge dé mbə́l dénhūn á eláá mîn. Ḿmê ménkōb, boŋ ménhyɛ̄lē áde méepedɛɛ́ akwog, ngáne édíí bán ndɔɔb e eláá mîn eékoŋgɛ́ɛ́ mendíb.  
\v 7 Doŋge ámpē dénhūn wɛ́ɛ mekɔ̂d médíí. Nɛ́ɛ bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ békwōgē, mekɔ̂d ménkāŋ ábɛ̂ bwěm.  
\v 8 Mbə́l mémpēe méntān ndɔɔb e bwâm. Mênkwǒg, ńchyáá-ʼɛ bwâmbwam. Doŋge dé eʼsɔ́g dénwālē mbwɔ́kɛl é mbum.” Áde Yesuɛ ámádé nɛ̂, ambád áte aá, “Kénzɛ́ɛ́ awě awóó metúu áwógeʼ.” 
\s1 Chǒm éche ékə́ə́ boŋ Yesuɛ ákaléʼ ngan 
\r (Mat 13.10-17; Mak 4.10-12) 
\p  
\v 9 Ámbīd e póndé, Yesuɛ ábē bembapɛɛ bénlāā mɔ́ bán, átógned bɔ́ ene ngan.  
\v 10 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ nɛ́n aá, “Dyǒb ábágé nyé kunze âbíi kun é nkamlɛn ń Dyǒb. Boŋ bad ábe bélyə́gé ásē, bɛ́wōg chɔ́ nɛ́ɛ ngan âbɛl nɛ́n, 
\q1 bényíneʼ, boŋ béechemɛ́ɛ́, 
\q1 béwógeʼ, boŋ béēsōŋtānnē. 
\s1 Yesuɛ atógké ngan e nwén-é-mbə́l 
\r (Mat 13.18-23; Mak 4.13-20) 
\p  
\v 11 “Bɔɔb-pɔɔ́, ńtógned nyé ene ngan. Mbə́l ńdíi Eyale é Dyǒb.  
\v 12 Mbə́l ḿme ménhūn á nzii-tê ńlûmte bad ábe béwóge eyale é Dyǒb, boŋ ámbīd e póndé Devəlɛ áhyɛ ahúd bɔ́ chɔ́ á nlém-tê, âbɛl nɛ́n béēdūbpē Dyǒb se békūd eʼsoósoŋ.  
\v 13 Mbə́l ḿme ńhúné á meláá-tê ńlûmte bad ábe, nzé béwógé Eyale é Dyǒb, békobe chɔ́ ne menyiŋge, boŋ échê eyale éēwēnnādtē bɔ́ á nlém-tê. Bédúbpe Dyǒb á esóŋ é póndé boŋ á póndé e mekəgsɛn bédol yə̌l ámbīd.  
\v 14 Mbə́l ḿme ńhúné á mekɔ̂d-te, ńlûmte bad ábe béwóge Eyale é Dyǒb, boŋ kə́ə́ŋ ne á asóg, mpúlé mé nkǒŋsé, abud á bwěm awóŋ, ne menyiŋge mé nkǒŋsé ńkáŋ bɔ́ nlém áte. Nɛ̂ ákəəʼ, béehɛlɛ́ɛ́ kəse é eʼpum achyáa.  
\v 15 Mbə́l ḿme mɔ́-ʼɛ méntān kəse e ndɔɔb, ńlûmte bad ábe béwóge Eyale é Dyǒb ne nlém ńsyə̄ə̄l, békōō-ʼɛ chɔ́ á nlém-tê. Nɛ̂ ábɛleʼ béwɛsan kə́ə́ŋ béchyáá eʼpum. 
\s1 Nzé béchódé etrúkáŋ, béekoŋgɛ́ɛ́ chɔ́ 
\r (Mat 4.21-25) 
\p  
\v 16 “Modmod eémāāʼɛ́ etrúkáŋ achod se ákōō chɔ́ á ebwɔg-sɛ́, káa atíbéd chɔ́ á anɔŋ sé. Abɛlé ákɛ̄lē chɔ́ dásɔ̄ ámīn, âbɛl boŋ kénzɛ́ɛ́ awě asɔ́le á ndáb, ányíne ekíde.  
\v 17 Dyam tɛ́ɛ́ áde ádé á eʼkoŋnéd-te dɛ́bīd á nhɛ́né. Kéchéé-ʼɛ éche ênsɔɔ́m á eʼkoŋnéd ébyɛ̄ɛn, ébíd-tɛ á enyɛn.  
\v 18 Né-ɔɔ́, nyétêd póndé ngáne nyéwóglanné. Kénzɛ́ɛ́ awě awóó nsôŋtɛn ń kun é nkamlɛn ḿ mín, Dyǒb dɛ́bād mɔ́ ḿmê nsôŋtɛn abɛ. Ane awě mɔ́-ʼɛ eewóo, ǎbɔ̄d ké éche áwémtɛ́né aá mɔ́wōō.” 
\s1 Túmbé eche Yesuɛ 
\r (Mat 12.46-50; Mak 3.31-35) 
\p  
\v 19 Bɔɔb-pɔɔ́, áde Yesuɛ nyaá ne baányaŋ béhyédé mɔ́ anyín, bénkênhɛnlé mɔ́ apɛ bɛnbɛn, áyə̄le etə́l éēbēdɛɛ́ ngáne ndun e mod ênləŋnédté mɔ́.  
\v 20 Dɔ́ɔ bad bélâŋgɛɛ́ mɔ́ bán, “Pɔ́n nyoó bɔ́ɔbɛ baányoŋ bétyéémé á ebwɔ́g, béhɛde-ʼɛ wɛ anyín.”  
\v 21 Hɛ́ɛ Yesuɛ átimtanné bɔ́ nɛ́n aá, “Bad ábe béwóge eyale é Dyǒb, bébɛlé-ʼɛ ngáne échê eyale éhɔ́bɛɛ́, bɔ́ɔ̄ bédé awem nyaá ne ábêm baányaŋ.” 
\s1 Yesuɛ ahɔ́ɔ́dté ekudkud 
\r (Mat 8.23-27; Mak 4.35-41) 
\p  
\v 22 Mbwɛ nhɔ́g Yesuɛ ansɔ́l á bɔ̌lɛ-tê ne ábē bembapɛɛ, aláá bɔ́ aá, “Syáā déchabe pɛd e edib eníníí.” Dɔ́ɔ bébwɔ́gké ekɛ.  
\v 23 Á ekɛ-tê wɛ̂, eʼchó bénkōb Yesuɛ. Hɛ̂ dɔ́ɔ ekukud étáné bɔ́ átîntê e edib. Mendíb ménsɔ̄l bɔ́ á bɔ̌lɛ-tê kə́ə́ŋ, mam mébɛ́ɛ́n bɔ́ ebébtéd.  
\v 24 Hɛ́ɛ békíí Yesuɛ anyem ásē boŋ bélāŋgē mɔ́ bán, “A-Sáŋ, a-Sáŋ, pɔ́n syánē dewág-ōō!” Dɔ́ɔ ányémmé ásē, ákānnē ekukud éched áte, éhɔ́ɔ́-ʼɛ. Edíb éche éhódéʼáá áte chɔ́mpē énsōg ahod.  
\v 25 Dɔ́ɔ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Nɛ́dē nyéedúbpɛ́ɛ́ mɛ-yɛ?” Nɛ́n dénkōbēd bɔ́ mbwɔ́g, yə̌l-lɛ enkɔ́m bɔ́ áte bwâmbwam bésɛdté nhɔ́g ne aníníí bánken, “Ebə́l é mod éhéé chɛ́n, éche ékamlan kə́ə́ŋne ekukud ne mendíb, kə́ə́ŋ béwōgnē-ʼɛ mɔ́?”\fig Yesuɛ ahɔ́ɔ́dté ekudkud|src="CN01708C.tif" size="col" ref="8.22-25" \fig* 
\s1 Yesuɛ achǒŋté mod a Gɛrasin  //  awě eʼdəə́dəŋ bé mbéb bémbɛ̄ɛ̄ áte 
\r (Mat 8.28-34; Mak 5.1-20) 
\p  
\v 26 Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bênchabé edib, bootya á Galilia, bépɛ̄ á múde ḿmíníí, á mbwɔ́g e Gɛrasin.\f + \fr 8:26 \fk Gɛrasin: \ft Doŋge á kálag déʼsó áwóó \fq Gadara, \ft émpēe-ʼɛ éwóó \fq Gɛgɛsa.\f* 
\v 27 Áde ábídé á nkin ambomɛ́n mod a dyad nhɔ́g awě eʼdəə́dəŋ bé mbéb bémbɛ̄ɛ̄ áte. Ébédé etûn é póndé áde ane mod éēhágeʼaá mbɔ́té. Eédyɛɛʼaá ké á ndáb-te, nzése á soóbadɛ.  
\v 28 Anyín áde ányíné Yesuɛ, ankwɛ̌ mɔ́ á mekuu ne esaád á nsəl, ábōnē aá, “A-Yesu, Mwǎn a Dyǒb á Ngum, cheé sóo déwóŋné? Sôn, weekɔ́gsán mɛ.”  
\v 29 Nɛ̂ démbɛ̄ áde Yesuɛ ámáá eʼdəə́dəŋ bé mbéb akamlɛn aá, éʼbîd mɔ́ áte. Ngen ne ngen, nzé eʼdəə́dəŋ bé mbéb bénsɔ̄l mɔ́ áte, ké á mehaŋgé dɔ́ɔ ámbɛ̄ɛ̄, apádtádtáá bengɔbéngɔ̄bē ábe béhédé mɔ́ á mekuu ne mekáá, boŋ edəə́dəŋ é mbéb ékɛɛné mɔ́ á ehyáŋge.  
\v 30 Yesuɛ ansɛdéd mɔ́ aáken, “Chán dǐn ádíí wɛ?” Ankwɛntɛ́n aá, “Amutɛɛ.” Anhɔ́b nɛ̂ŋgáne eʼdəə́dəŋ bé mbéb híin bénsɔ̄nlē mɔ́ áte.  
\v 31 Eʼdəə́dəŋ bé mbéb ábed éʼchááʼáá Yesuɛ bán, eehúnté bɔ́ á echóg échě éewóo asóg,\f + \fr 8:31 \fk Ebíí: \ft Mewêmtɛn mémbɛ̄ bad bán eʼdəə́dəŋ bé mbéb bɛ́bē á mbwɔg á ndib e ebíí kə́ə́ŋ né echab póndé e nkɔ́gsɛn epedé.\f* 
\v 32 Esɔg é nguu ébédé áhed édyāg medyɛ́ á mbám mé ekone. Dɔ́ɔ ábê eʼdəə́dəŋ éʼcháaʼɛ́ Yesuɛ bán átɛde bésɔ̂l ké á esɔg é nguu-tê. Dɔ́ɔ Yesuɛ ábágé bɔ́ kunze.  
\v 33 Abíd áde eʼdəə́dəŋ bé mbéb bɛ̂ éʼbídé ane mod áte, bénsɔ̄l échê nguu áte. Dɔ́ɔ nguu éwúbpé ásē, ényəgtéʼ á eʼláá bé nkin mé edib, éhún á edib-tê, éhó-ʼɛ.  
\v 34 Áde benɔn bé nguu bényíné nɛ̂, béntōm mehélé, békag békanlé bad nkalaŋ á dyad-tê ne á mebwɔ́g ḿme médé bɛnbɛn.  
\v 35 Awóg áde bad béwógé-ʼaá nɛ̂, bébwɔ́gé-ʼɛ ásē âkɛ dɛ́nyīn dyam áde ábɛ́nlédé. Bépédé-ʼaá wɛ́ɛ Yesuɛ ámbɛ̄ɛ̄, bényín ane mod awě ánhūdtē eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte ngáne ádyɛ́ɛ́ mɔ́ á akéb, ahédé mbɔ́té á yə̌l, ádyɛ̄ɛ̄-ʼɛ bwâm. Dɔ́ɔ mbwɔ́g ńkóbé bɔ́.  
\v 36 Bad ábe bénnyīnɛ̄n dǐd bênkalé bɔ́ ngáne Yesuɛ áchóŋté ane mod.  
\v 37 Hɛ́ɛ bad bé mbwɔ́g e Gerasin béláŋgé Yesuɛ bán ásyəə áwāb ndɔɔb, áyə̄le mbwɔ́g ń ngíne ménkōb bɔ́. Dɔ́ɔ ásɔ́lé mɔ́ á bɔ̌lɛ-tê, boŋ ásūɛ̄ʼ.  
\v 38 Mod awě bénhūdtē eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte ancháŋ mɔ́ aá búmɔ̄ békag, boŋ Yesuɛ antiméd mɔ́ ámbīd aá,  
\v 39 “Timɛ́ʼ áwôŋ dyad, ékɛ ékanle bad ndəle a dyam echě Dyǒb ábɛ́nlé wɛ.” Ane mod ansú á dyad, ákag, ákanle mod tɛ́ɛ́ dyam áde Yesuɛ ábɛ́nlé mɔ́. 
\s1 Yesuɛ apuúdté ngɔndérɛ pɔ́g  //  áchōōd-tɛ mmwaád ampée 
\r (Mat 1.18-25) 
\p  
\v 40 Áde Yesuɛ áhúú, ndun e mod enhyɛ̌ mɔ́ aságnɛn ne menyiŋge ngáne émbɛ̄ɛ̄ bán bésínéʼáá mɔ́.  
\v 41 Hɛ́ɛ mod nhɔ́g awě béchə́géʼáá bán Jairusɛ ápédé áwē. Jairusɛ abédé nhɔ́g átîntê benkamlɛnɛ á ndáb e mekáne. Ankwɛ Yesuɛ á mekuu, áchāā mɔ́ aá, áhyɛ áwe ndáb. Aá  
\v 42 ḿmē mpɔm ḿ mwǎn a mmwaád ńhɛde awɛ́. 
\p Áde Yesuɛ ákagké áwed, bad bênləŋnéd mɔ́.  
\v 43 Mmwaád nhɔ́g ambɛ́ áhed awě akǒnléʼáá nkole ḿme mekií mébídéʼáá mɔ́ á yə̌l póndé ésyə̄ə̄l. Ḿmê nkole ḿbédé mɔ́ á yə̌l á etûn é dyôm-a-mwɛ́ ne ḿbɛ ésebán modmod ahɛle mɔ́ bwâm adid.\f + \fr 8:43 \ft Doŋge á kálag déʼsó ébádé bán: \fq Ammǎd chǒm ésyə̄ə̄l éche ánwōŋgē abébed wɛ́ɛ bad bé mɛl. \f* 
\v 44 Hɛ́ɛ ábídé Yesuɛ ámbīd, boŋ ásitɛ́n Yesuɛ mesó mé nkobe ḿme ánwāāʼɛ́. Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g mekií ménsōg mɔ́ abíd á yə̌l.  
\v 45 Dɔ́ɔ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ aáken, “Nzɛ́-módɛ́ asidtɛ́né mɛ?” Modmod enkênkwɛntɛ́nné. Dɔ́ɔ Petro áhɔ́bɛɛ́ aá, “A-Sáŋ, ngɔ́mē ndun e mod elə̌ŋnédé wɛ, kə́ə́ŋ békáŋnɛ́né-ʼɛ wɛ.”  
\v 46 Boŋ ké nɛ̂ Yesuɛ anhɔ́b aá, “Mod akidtɛ́né mɛ, áyə̄le nwógé ngáne ngíne ebídé mɛ á yə̌l.”  
\v 47 Áde ane mmwaád ányíné nɛ̂ bɔɔb aá mɔ́ɔ̄hɛlɛɛ́ yə̌l akoo, ambíd Yesuɛ áʼsō. Anəə́ʼáá ne mbwɔ́g. Ankwɛ mɔ́ á mekuu. Hɛ́ɛ áhɔ́bɛɛ́ áʼsō wɛ́ɛ bad bésyə̄ə̄l chǒm éche ékə́ə́ boŋ ásitɛ́n mɔ́, ne ngáne mɔ́dyɛ́ɛ́ bwâm melemlem mé póndé.  
\v 48 Dɔ́ɔ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “A-mwǎn-a-mmwaád, adúbe ádōŋ ádídé wɛ bwâm. Kǎg ne nsaŋ.” 
\p  
\v 49 Á póndé eche Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ nɛ̂, dɔ́ɔ mod awě bélómé wɛ́ɛ Jairusɛ ápédé boŋ áhɔ̄bē nɛ́n aá, “Weétɔgné wɛ Meléede ataged. Awoŋ mwǎn amaá mɔ́ awɛ́.”  
\v 50 Yesuɛ awógé-ʼaá nɛ̂, boŋ álāŋgē Jairusɛ aá, “Weewógé mbwɔ́g! Dúbé dúbpɛ́n, né mwǎn ǎdyɛɛ́ wɛ bwâm.”  
\v 51 Áde Yesuɛ ápédé wɛ́ɛ Jairusɛ áwe ndáb, enkênháá etə́l aá, mod ampée áhîd mɔ́ á ndáb-te éetómɛɛ́ Petro, Jɔnɛ ne Jemsɛ, nchoo ne ane mwǎn sáá bɔ́ nyaŋ.  
\v 52 Bad béchyɛ́ʼáá, bélebé-ʼɛ. Yesuɛ anláá bɔ́ nɛ́n aá, “Nyéēchyɛ̄ɛ̄ʼ. Ane mwǎn eewédɛɛ́, akúne kúnɛ́n.”  
\v 53 Bad bêmbootéd mɔ́ awɔɔ, ngáne bémbīīʼɛ́ bán amaá awɛ́.  
\v 54 Hɛ́ɛ Yesuɛ áchə́ŋgé mɔ́ ekáá, boŋ áchəgé mɔ́ aá, “A-mwǎn, pádé ásē.”  
\v 55 Dɔ́ɔ edəə́dəŋ étímé mɔ́ á yə̌l, apádé-ʼɛ ásē ábwɔ̄g-ábwɔ̄g. Yesuɛ anláá bɔ́ aá, bébɛ mɔ́ ndyééd, ádyɛ̂.  
\v 56 Yə̌l enkɔ́m nyaá bɔ́ sáŋ áte bwâmbwam, boŋ Yesuɛ anláá bɔ́ aá, béekanlé modmod dyam áde ábɛ́nlédé. 
\c 9  
\s1 Yesuɛ alómé bembapɛɛ dyôm-ne-bébɛ 
\r (Mat 10.5-15; Mak 6.7-13) 
\p  
\v 1 Yesuɛ anchɛ́lé ábē bembapɛɛ dyôm ne bébɛ abwɔ́g ahɔ́g. Ambag bɔ́ ngíne ne kunze âhúd bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte, ne âmad nkole nyaa ne nyaa.  
\v 2 Anlóm bɔ́ aá, békɛ békale nkalaŋ mé nkamlɛn ń Dyǒb, béchoŋte-ʼɛ bad.  
\v 3 Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ bɔ́ nɛ́n aá, “Nyéewánlé chǒmchǒm á ekɛ, ké ntóŋ, ké ekwɛ, ké ndyééd káa ngáb, modmod eewánlé-ʼɛ mbɔ́té ébɛ.  
\v 4 Ndáb ké ehéé echě nyésɔ́lé áte, nyédyɛɛ áwēd-te kə́ə́ŋ ne mbwɛ ḿme nyésyəŋgɛɛ́.  
\v 5 Dyad ké áhéé-ʼɛ áde béekobɛɛ́ nyé nken, nyétɛ̄dē dɔ́, nyékūd-tɛ ebumbú á mekuu âlúmed nɛ́n bán échab ebébtéd énɔne běn.”  
\v 6 Hɛ́ɛ bembapɛɛ bébwɔ́gké ásē, békǎg dyad ne dyad tɛ́ɛ́, békalé nkalaŋ ḿ bwâm, bédidé-ʼɛ bad bwâm hǒm ne hǒm tɛ́ɛ́. 
\s1 Hɛrɔdɛ atage áte 
\r (Mat 14.1-12; Mak 6.14-29) 
\p  
\v 7 Bɔɔb-pɔɔ́ Hɛrɔdɛ awě akamlánnáá aloŋ á Galilia anwóg mam mésyə̄ə̄l ḿme mêmbɛnléd. Mewêmtɛn métágéʼáá mɔ́ áte áyə̄le bad behɔ́g béhɔ́béʼáá bán, Jɔnɛ apuúdé,  
\v 8 ábíníí bán, Elaijaa atimé ámbīd á nkǒŋsé, bémpēe-ʼɛ bán, nkal éʼdəə́dəŋ nhɔ́g aʼbɔɔ́d mɔ́ atimé ámbīd á aloŋgé.  
\v 9 Hɛrɔdɛ anhɔ́b aá, “Mêmbɛl bésɛ̄l Jɔnɛ nló. Nzɛ́ɛ́ ampée ńwógɛɛ́ bán abɛle ḿmɛ́n mekan?” Nɛ̂ dêmbɛ̌l ádə̄ŋ aá mɔ́nyîn ane Yesuɛ. 
\s1 Yesuɛ adídté ndun e mod 
\r (Mat 14.13-21; Mak 6.30-44; Jɔn 6.1-14) 
\p  
\v 10 Áde bembapɛɛ bé nlómag béhúú ámbīd, bénlāā Yesuɛ mam ḿme bébɛ́lé. Hɛ́ɛ átédé bɔ́ boŋ átimné bɔ́ á ahə́ŋgé á hǒm á dyad á Betsaida.  
\v 11 Áde amute á bad áwógé nɛ̂, dénhīd mɔ́ áwed, kə́ə́ŋ bétán mɔ́. Ankob bɔ́ bwâm, ákanlé bɔ́ pɔ́le e nkamlɛn ń Dyǒb, áchoŋté-ʼɛ bad ábe béhɛ́déʼáá bwâm adyɛɛ.  
\v 12 Áde ngukɛ́l épédé dɔ́ɔ bembapɛɛ bélâŋge Yesuɛ bán, “Chené ábɛ́n bad, bétimeʼ á myad-tê ḿme médé bɛnbɛn, âbɛl béhɛd ndyééd ne hǒm áde bɛ́naáʼɛ́. Ndyééd eésaá hɛ́n, eʼnoŋ-ʼɛ béesaá wɛ́ɛ dédíí nɛ́n.”  
\v 13 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bembapɛɛ aá, “Nyé bɔ́ nyébɛ bɔ́ chǒm éche bɛ́dyɛ̄ɛ̄.” Dɔ́ɔ béhɔ́bɛɛ́ bán, “Sêwóó eʼwɛle éʼtáan ne súu ébɛ. Ene ndyééd eéhɛ̄lɛ̄ɛ̄ bad bésyə̄ə̄l akwog.”  
\v 14 Mesoŋgé mé bad ábe bébédé áhed mémbɛ̄ eʼkə́lé éʼtáan. Boŋ Yesuɛ anláá ábē bembapɛɛ aá, “Nyélad bad áte, nyékab bɔ́ boŋ akab tɛ́ɛ́ ábɛ̂ móom mé bad métáan.”  
\v 15 Bênkǎb bad áte ngáne ánhɔ̄bpē.  
\v 16 Hɛ́ɛ Yesuɛ átédé ábê eʼwɛle éʼtáan ne échê súu ébɛ, ákabé áte, ásāgnān Dyǒb boŋ ábagé bembapɛɛ aá békabpe bad.  
\v 17 Bad bésyə̄ə̄l béndyɛ̄, békód-tɛ kə́ə́ŋ ene ndyééd élyə̄g ásē, eche béládé áte eʼlóŋ dyôm ne éʼbɛ. 
\s1 Nzɛ́-módɛ́ Yesuɛ mwěn ákóó abɛ́? 
\r (Mat 16.13-28; Mak 8.27-9.1) 
\p  
\v 18 Mbwɛ nhɔ́g Yesuɛ anchíb yə̌l âkɛ dé akáne. Bembapɛɛ běnpɛn bɔ́ɔ bémbɛ̄ áhed. Ansɛdéd bɔ́ aáken, “Nzɛ́-módɛ́ bad bɔ́ béhɔ́bɛɛ́ bán ndé?”  
\v 19 Bêntimtɛ́n mɔ́ bán, “Doŋge á bad béhɔ́be bán, edíi Jɔnɛ Ndusɛnɛ. Doŋge áhɔ̄bē bán, Elaijaa, bémpēe bán, nkal éʼdəə́dəŋ aʼbɔɔ́d atimé ámbīd á aloŋgé.”  
\v 20 Dɔ́ɔ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Boŋ nyéběn-nɛ, nzɛ́-módɛ́ nyéhɔ́bɛɛ́ bán ndé?” Dɔ́ɔ Petro áhɔ́bɛɛ́ aá, “Edíi Ane Awě Dyǒb Áwɔ́gté.” 
\p  
\v 21 Hɛ́ɛ ásímɛɛ́ bɔ́ etúu áte, álāŋgē-ʼɛ bɔ́ aá béepanlé áte.  
\v 22 Ambád aá, “Mwǎn-a-Moonyoŋ atə́ŋgɛ́né ákūd metake híin, bad bémbáá bɔ́ɔbɛ beprisɛ bémbáá ne bemeléede bé mbéndé bɛ́bāŋ-ʼɛ mɔ́ á yə̌l. Bɛ́wūū mɔ́, boŋ eʼpun ábe éʼlóntɛ́né éʼláán, ǎpuú.”  
\v 23 Anláá moosyəə́l áhed aá, “Kénzɛ́ɛ́ awě adəə́ mɛ ahíd ásob yə̌l mendíb, ápêm ádē awɔg mbwɛ tɛ́ɛ́, boŋ áhíde mɛ.  
\v 24 Áyə̄le kénzɛ́ɛ́ awě ahɛde ádē aloŋgé asoŋ, ǎbɔ̄d dɔ́. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě abɔ́dé ádē aloŋgé áyə̄l echêm, ǎkǔd aloŋgé áde déemaáʼ.  
\v 25 Nsyə́ə́ŋ ńhéé mod ákudté nzé akudé nkǒŋsé ńsyə̄ə̄l boŋ abɔ́ɔ́, kéʼɛ abɔ́dé échē edəə́dəŋ.  
\v 26 Kénzɛ́ɛ́ awě ǎkwāgɛ̄n mɛ ne ábêm eʼyale, Mwǎn-a-Moonyoŋ mɔ́mpē ǎkwāgɛ̄n mɔ́ á póndé echě ápɛɛ́ ne ehúmé échē, nɛ́dē ehúmé é Sáŋ ne ángɛl éche ésáá.  
\v 27 Boŋ á mbále, baahɔ́g bédé nló ámīn bɔɔb, béenyínɛ́nné kwééd dǐd, áde béēsēbpɛɛ́ nkamlɛn ń Dyǒb anyín.” 
\s1 Yə̌l ehə̌ŋlɛ́né Yesuɛ 
\r (Mat 17.1-8; Mak 9.2-8) 
\p  
\v 28 Nɛ́ɛ émádé ké eʼpun waam, áde Yesuɛ ámáá ahɔ́b nɛ̂, ankɛɛ́n Petro bɔ́ Jɔn ne Jemsɛ á ekone mîn âkáne.  
\v 29 Áde ákânnɛɛ́ nɛ̂, eʼsó bênhəŋlɛ́n mɔ́ á nló, nkobe ḿmē mɔ́-ʼɛ ḿpúbé féréd, ḿmwaá-ʼɛ áte.  
\v 30-31 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g bad bébɛ, Mosɛɛ ne Elaijaa, bémbīdɛ̄n ehúmé é ngum, bébootéd mɔ́ akalɛn. Békáléʼáá ngáne álōnēdtē ntíi ń Dyǒb tə̂ŋgɛne kwééd eche áwɛ̄ɛ̄ á Jerusalɛm.  
\v 32 Eʼchó bénlōn Petro ne baáb á dǐd. Áde békábnédé bényīn ehúmé échē ne bad bébɛ áhed.  
\v 33 Áde ábê bad bébɛ bétɛdtɛɛ́ Yesuɛ, dɔ́ɔ Petro álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “A-Sáŋ, ébóó ngáne syáā dédíí hén. Délôŋ eʼbem éʼláán, échôŋ, éche Mosɛɛ ne éche Elaijaa.” Anhɔ́b nɛ̂ ésebán abíí chǒm éche áhɔ́bɛɛ́.  
\v 34 Eépedɛɛ́ ké amad á nsəl, boŋ mbag ébíd, ékúdtɛ́n bɔ́. Nɛ́n dénkōbēd bɔ́ mbwɔ́g.  
\v 35 Hɛ́ɛ béwógé ehɔ́b ébíde á mbag-tê nɛ́n, “Mwǎn awêm mɔ́ nɛ́n. Mɔ́ɔ ḿpwɛ́dé. Nyéwógne mɔ́.”  
\v 36 Émáá-ʼaá ahɔ́b nɛ̂ dɔ́ɔ bényíné Yesuɛ mwěnpɛn. Bénkoó ádɛ́n akan ésebán békanle modmod dɔ́. 
\s1 Yesuɛ achǒŋté kɔ́demod  //  echě edəə́dəŋ é mbéb émbɛ̄ɛ̄ áte 
\r (Mat 17.14-18; Mak 9.14-27) 
\p  
\v 37 Áde bǐn éʼsáŋgé, Yesuɛ bɔ́ɔbɛ bembapɛɛ bênsǔd á ekone-sɛ́. Ndun e mod ehyɛ mɔ́ abomɛn.  
\v 38 Hɛ́ɛ mod nhɔ́g á echoŋ é bad-tê wê álébpɛɛ́ mɔ́ aá, “A-meléed, sôn, ncháaʼ wɛ mɛɛ́, énɔn awem mwǎn á dǐd. Adíi mɛ mpɔm ḿ mwǎn.  
\v 39 Edəə́dəŋ é mbéb étagte mɔ́. Nzé échə́ŋgé-ʼɛ mɔ́, abɛlé abón esaád, ahún ásē, ánúadé kə́ə́ŋ mehod mébīdē mɔ́ á nsəl. Élédte mɔ́ achene, né émáá mɔ́ yə̌l ached áte.  
\v 40 Mempɛɛ́n mɔ́ wɛ́ɛ ábōŋ bembapɛɛ, ncháŋ bɔ́ mɛɛ́, bébíded mɔ́ edəə́dəŋ é mbéb chê áte, boŋ béehɛlɛɛ́.”  
\v 41 Dɔ́ɔ Yesuɛ átimtanné aá, “Wáā, nyé bad bêʼ chii, mbɛltéd ḿmɛ̄n méētyéemɛɛ́, nyéewóo-ʼáa adúbe. Chán mápɛɛ́ nyé adyɛɛn boŋ nyêdúbé mɛ? Hyɛɛné awoŋ mwǎn hɛ́n.”  
\v 42 Áde ane mwǎn áhúɛʼɛ́ nɛ̂, edəə́dəŋ é mbéb éched émpií ane mwǎn, ébɔm mɔ́ ásē, ánúadé. Dɔ́ɔ Yesuɛ ákánné échê edəə́dəŋ é mbéb áte, ádīd ane mwǎn bwâm, ábāg-kɛ mɔ́ wɛ́ɛ sáá.  
\v 43 Menyáké ménkōb moosyəə́l, ânyín ndəle a akan awě Dyǒb ábɛ́lé. 
\s1 Yesuɛ akǎnlé eche kwééd ngan ámpē 
\r (Mat 17.22-23; Mak 9.30-32) 
\p Áde bad bélyə́gé bényágɛɛ́ nɛ̂, áyə̄le chǒm éche ébɛ́nlédé, Yesuɛ anláá bembapɛɛ nɛ́n aá,  
\v 44 “Nyésôŋgtɛn dyam áde ńhɛdɛɛ́ nyé aláa bwâm. Bɛ́bɛ̌ Mwǎn-a-Moonyoŋ á mekáá mé baányoŋ.”  
\v 45 Boŋ ábɛ̄ bembapɛɛ béenkênsóŋtɛ́nné chǒm éche ánhɔ̄bpē. Émbɛ̄ nɛ́ɛ ngan echě elɛlé bɔ́ atóge, bébááʼáá-ʼɛ mɔ́ asɛded. 
\s1 Nzɛ́ɛ́ atómtɛ́né mod  //  ambáá abɛ́ áʼsō éʼ Dyǒb? 
\r (Mat 18.1-5; Mak 9.33-37) 
\p  
\v 46 Bembapɛɛ bêmbootéd aswaŋtɛn tə̂ŋgɛne mod awě atómtɛ́né mod ambáá abɛ́ áwab tîntê.  
\v 47 Yesuɛ anchěm bɔ́ mewêmtɛn áte. Antéd mwǎmpīn ḿ mwɛ̌ndem, ápɛ̄ɛ̄n mɔ́ áwe akéb.  
\v 48 Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ bɔ́ nɛ́n aá, “Kénzɛ́ɛ́ awě akobé anɛ́n mwǎn á dǐn ádêm, né akobé mɛ. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě akobé mɛ, né akobé ane awě alómé mɛ. Né-ɔɔ́, ane awě adé mwǎmpīn áwɛn tîntê, né mɔ́ atómé mod ambáá abɛ́.” 
\s1 Mod awě adé awôŋ 
\r (Mak 9.38-40) 
\p  
\v 49 Jɔnɛ anhɔ́b aá, “A-Sáŋ, sênnyín mod abídte bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte á dǐn ádōŋ, sênláá-ʼɛ mɔ́ bán ásôg abɛl nɛ̂, áyə̄le eésaá ne syánē.”  
\v 50 Dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Nyéeláŋgé mɔ́ bán ásôg abɛl nɛ̂. Kénzɛ́ɛ́ awě eetə́ŋgán syánē né adé ne syánē.” 
\s1 Bébáá Yesuɛ nken akob 
\p  
\v 51 Bɔɔb-pɔɔ́, póndé eche Yesuɛ ántə̄ŋgɛ̄nnē akɛ ádyōb embootéd apɛ. Né-ɔɔ́, ammǎd atíi aá, mɔ́tə̄ŋgɛ̄nē akɛ á Jerusalɛm.  
\v 52 Hɛ́-ʼaá álómé mésɛ́nzɛ áʼsō. Mênkɛ̌ á mwǎ dyad a Samaria nhɔ́g, âbɛle mɔ́ mboŋsɛ́n.  
\v 53 Boŋ áde ápédé áwed bad bé dyad bénkênkobpé mɔ́ nken áyə̄le á Jerusalɛm dɔ́ɔ ákágéʼáá.\f + \fr 9:53 \ft Aloŋ á Samaria démbɛ̄ átîntê meloŋ mé Galilia ne Judeya. Boŋ bad bé Israɛl bénkênkobpé bad bé Samaria nɛ́ɛ baányaŋ. Né-ɔɔ́ bad bé Samaria béekwɛntannaá bad bé Israɛl ábe bébídéʼáá á Galilia nken akob nzé békágéʼáá ngande achog á Jerusalɛm.\f* 
\v 54 Áde bembapɛɛ, Jemsɛ bɔ́ Jɔn bényíné nɛ̂, dɔ́ɔ bésɛ́dté Yesuɛ bánken, “A-Sáŋ, edəə́ wɛɛ́ séchɛ́le muú ádyōb, ńhyɛ ńhyáad bɔ́-yɛ?”\f + \fr 9:54 \ft Doŋge á kálag éʼsó ébáde bán: \fq nɛ̂ŋgáne Elaijaa ámbɛnlɛ́.\f* 
\v 55 Boŋ Yesuɛ ankuné áwāb, ákānnē bɔ́ áte.\f + \fr 9:55 \ft Doŋge á kálag déʼsó ébáde bán: \fq anhɔ́b-pɛ aá, “Nyéebíiʼɛ́ edəə́dəŋ éche ékamlan nyé. Mwǎn-a-Moonyoŋ eépedɛɛ́ âwúu bad, apedé dásɔ̄ âsoŋ bɔ́.” \f* 
\v 56 Hɛ́ɛ bɔ́bɔ̄ɔ békíí á dyad démpēe. 
\s1 Bad ábe bêmpon Yesuɛ ahíd 
\r (Mat 8.19-22) 
\p  
\v 57 Áde békagkɛ́ nɛ̂, mod nhɔ́g anláá Yesuɛ aá, “Mɛ̌hīd wɛ kéhéé áde ékagké.”  
\v 58 Dɔ́ɔ Yesuɛ átimtanné mɔ́ aá, “Eʼbubwóg éʼwóó ábab eʼlóm wɛ́ɛ bésɔ́lɛɛ́, menɔn-nɛ ámpē méwóó ḿmab mǔm, boŋ Mwǎn-a-Moonyoŋ eewóoʼɛ́ hǒm áde ábannɛɛ́ nló.”  
\v 59 Yesuɛ anláá mod ampée aá, “Hyǎg, éhíde mɛ.” Boŋ ane mod antimtɛ́n mɔ́ aá, “A-Sáŋ, mwɛ̌, ńsébe ńkɛ ńlíme echem sáŋ.”  
\v 60 Yesuɛ anláá mɔ́ aá, “Mwɛ̌ ndim ńlîmme ḿmāb ndim ḿ bad. Boŋ wɛ, éhɛdne bán, ékɛ ékanle bad nkalaŋ mé nkamlɛn ń Dyǒb.”  
\v 61 Mod ampée anláá Yesuɛ aá, “A Sáŋgú, mɛ̌hīd wɛ, boŋ mwɛ̌, ńsébe ńkɛ ńlyə́gtɛn echem ndáb.”  
\v 62 Boŋ Yesuɛ anláá mɔ́ aá, “Kénzɛ́ɛ́ awě aboótédé hǒm alíi, boŋ ánɔnéʼ ámbīd, eékwognedɛɛ́ âbɛl nsɔ́n ásē e nkamlɛn ń Dyǒb.”\fig Mod awɛ̌ alíi hǒm|src="lb00018c.tif" size="span" ref="9.62" \fig* 
\c 10  
\s1 Yesuɛ alómé bembapɛɛ móom saámbé ne bébɛ 
\p  
\v 1 Ámbīd e nɛ̂, Sáŋgwɛ́ɛ́ ampwɛ̌d bembapɛɛ bémpēe móom saámbé ne bébɛ.\f + \fr 10:1 \fq Móom saámbé ne bébɛ: \ft Doŋge á kálag déʼsó áwóó: \fq móom saámbé.\f* Anlóm bɔ́ áʼsō bébɛ bébɛ dyad tɛ́ɛ́ ne hǒm tɛ́ɛ́ áde ámbīīʼɛ́ aá mɔ́ɔ̄pɛ̌.  
\v 2 Anláá bɔ́ aá, “Nzag echyáá bwâmbwam, bwěm éʼhɛdnad apád, boŋ bepád béebuuʼɛ́ áte. Né-ɔɔ́, nyékânne nɛ́n bán, nwóó-nzag álôm bepád.  
\v 3 Nyékag-kɔɔ́, boŋ nyébíi bán nlóme nyé nɛ́ɛ ńdyɔŋ ḿ mbód átîntê e ngə.  
\v 4 Nyéewánlé ekwɛ é ngáb á yə̌l, ké ekwɛ empée, káa metámbé. Nyéēbwāg-kɛ mod alɛled á nzii.  
\v 5 Ndáb ké ehéé eche nyɛ́sɔ̄nlē, nyélɛled bɔ́ nɛ́n bán, ‘Nsaŋ ḿbɛ̂ ne nyé.’  
\v 6 Nzé mod a nsaŋ adé áhed, né ḿmɛ̄n nsaŋ mɛ́bɛ̄ ne mɔ́. Nzé eésɛ̌, né mɛ́timɛ́n nyé běn.  
\v 7 Ndáb ké ehéé eche nyésɔ́lé, nyédyɛ̄ɛ̄ áhed. Nyéēpɛnlád ndáb áte. Nyékob-pɛ kéchéé éche bébagɛɛ́ nyé âdyɛ́ káa âmwɛ́, áyə̄le mod a nsɔ́n atə́ŋgɛ́né nɛ́ɛ ákudɛɛ́ ḿme nsábe.  
\v 8 Dyad ké ahéé áde nyépédé áte, boŋ békob nyé nken, nyédyɛ̂ kéchéé éche bébágé nyé.  
\v 9 Nyédide bad bé nkole bwâm, nyéláa-ʼɛ bɔ́ nɛ́n bán, ‘Nkamlɛn ń Dyǒb ḿpédé nyé bɛnbɛn.’  
\v 10 Boŋ dyad ké ahéé áde béekobɛɛ́ nyé nken, nyékɛ á ntém nzii, nyéhɔ̂b nɛ́n bán,  
\v 11 ‘Ké échɛ́n ebumbú éche émbɛ̄ sé á mekuu, sêkudté nyé chɔ́, boŋ ké nɛ̂ nyébíi bán nkamlɛn ń Dyǒb ńdé bɛnbɛn.’  
\v 12 Nlâŋge nyé mɛɛ́, á epun é nkáásé, nkɔ́gsɛn ḿme dyad á Sodom dɛ́nyīnnē mɛ́bɛ̄ mwǎmpīn tómaa ḿme bad ábe bédé ádê dyad áte békudté. 
\s1 Édé ngɔl ne bad ábe béekunne mbíd 
\r (Mat 11.20-24) 
\p  
\v 13 “Á-bad bé Korazin, ébɛ̄ɛ̄n nyé ebébtéd! Ébɛ̄ɛ̄n nyémpē ebébtéd á-bad bé Betsaida! Áyə̄le nzé émbɛ̄ bán, ndəle é mekan éche Dyǒb ábɛ́lé áwɛ̄n myad, êmbɛnléd nɛ̂ á dyad á Tirɛ ne dyad á Sidɔn, né bénwāā melebe se etûn, bémwagtéd-tɛ mbúmbú áyə̄l âlúmed nɛ́n bán, béhə́ŋlɛ́né ádab abɛ́ dé mbéb.  
\v 14 Boŋ mbwɛ mé nkáásé, nkáá ḿme bad bé Tirɛ ne bé Sidɔn mɛ́bɛ̄ mwǎmpīn tómaa ḿmɛ̄n.  
\v 15 Nyé bad bé Kapenahum ámpē, nyêwêmtan bán, 
\q1 nyêmaá apɛ ádyōb, 
\q1 boŋ bɛ́sudéd nyé kə́ŋ se ásē á dǔ-á-muú.” 
\m  
\v 16 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ bembapɛɛ nɛ́n aá, “Kénzɛ́ɛ́ awě awógné nyé, né awógné mɛ, boŋ kénzɛ́ɛ́ awě abáá nyé á yə̌l, né abáá kə́ŋne mɛ. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě abáá mɛ á yə̌l, né abáá kə́ŋne ane awě alómé mɛ á yə̌l.” 
\s1 Bembapɛɛ Móom saámbé  //  ne bébɛ béhúú ámbīd 
\p  
\v 17 Áde bembapɛɛ móom saámbé ne bébɛ ábe Yesuɛ ánlōmmē béhúú ámbīd, bénlāā mɔ́ ne menyiŋge mésyə̄ə̄l bán, “A-Sáŋ, kə́ŋne eʼdəə́dəŋ bé mbéb bênsudéd yə̌l áwɛd eʼsó, atúb áde sétúbé wɛ dǐn.”  
\v 18 Dɔ́ɔ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Nnyíné Satanɛ ahúné ádyōb nɛ̂ŋgáne emwɛdmwɛd.  
\v 19 Mbagé nyé kunze âdyaa nyə̌ bɔ́ɔbɛ bengaabobɛ bé mpwɛn ámīn, ne âtóm ngíne esyəə́l eche Satanɛ áte, Satanɛ ne ane awě akɔɔ́ syánē. Dyamdyam déebɛnlé nyé.  
\v 20 Boŋ ké nɛ̂ ámpē, menyiŋge ḿme nyéwógɛɛ́ méēbāg nɛ́n bán, áyə̄le eʼdəə́dəŋ éwógné nyé, boŋ pɛn nyéwôg menyiŋge dásɔ̄ nɛ́n bán, mǐn méténlédé nyé ádyōb.” 
\s1 Yesuɛ awógé menyiŋge 
\r (Mat 11.25-27, 13.16-17) 
\p  
\v 21 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g Edəə́dəŋ éche Ésáá\f + \fr 10:21 \ft Doŋge á kálag déʼsó áwóó \fq Edəə́dəŋ éche Ésáá; \ft émpēe bán, \fq échē edəə́dəŋ.\f* énwōgēd mɔ́ menyiŋge bwâmbwam, ahɔ́b aá, “A-Tɛ̂, Sáŋgwɛ́ɛ́ a nkoŋ ń sé ne ḿ mín, nságnɛn ḿbɛ̂ ne wɛ áyə̄le elúmté mpín ḿ běndem mam ḿme ébáŋné bad bé debyɛ́ɛ́ ne bad bé nsôŋtɛn. Ɛɛ, a-Tɛ̂, nɛ̂ děn dɔ́ɔ édə́ə́ wɛɛ́, ébɛnled.  
\v 22 Ńláa nyé mɛɛ́, Echem Sáŋ ebagé mekan mésyə̄ə̄l áwêm mekáá. Mod ké nhɔ́g eékoŋtɛɛ́ mwǎn abíi ésebɛ́ Dyǒb Titɛ́ɛ. Mod ké nhɔ́g-kɛ ámpē eebíiʼɛ́ ngáne Titɛ́ɛ ákóŋté abɛ́ ésebɛ́ mwǎn, ne kénzɛ́ɛ́ awě mwǎn ádə́ə́ aá mɔ́lúmed mɔ́.” 
\p  
\v 23 Hɛ́ɛ ákúnné wɛ́ɛ bembapɛɛ, boŋ álāŋgē bɔ́ á kun-tê nɛ́n aá, “Nsimé ne bad ábe bényíneʼ mekan ḿme nyényínɛɛ́ nɛ́n!  
\v 24 Á mbále nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, bekal-bé-eʼdəə́dəŋ híin ne kə̂ŋ é bad híin bênwanɛ́n ânyín mekan ḿme nyényíné ne âwóg mekan ḿme nyéwógé boŋ bénkênyínné, bénkênwóg-kaá.” 
\s1 Ngan e mod a Samaria awě aboó nlém 
\p  
\v 25 Bɔɔb-pɔɔ́ meléede a mbéndé anhyɛ̌ Yesuɛ akəg áte aá, “A-meléed, cheé mɛ́bɛnlé boŋ ńkūd aloŋgé áde déemaáʼ?”  
\v 26 Yesuɛ antimtɛ́n mɔ́ aá, “Chán éténlédé á kálag e mbéndé. Cheé éláá áwēd-te?”  
\v 27 Meléede a mbéndé ankwɛntɛ́n aá, “ ‘Étə́ŋgɛ́né bán édəŋ Sáŋgwɛ́ɛ́ ádôŋ Dyǒb ne nlém ńsyə̄ə̄l, ne edəə́dəŋ ésyə̄ə̄l, ne ngíne esyəə́l, ne mewêmtɛn mésyə̄ə̄l.’ ‘Édəŋ-ʼɛ mwǎnyoŋ nɛ̂ŋgáne echoŋ yə̌l.’ ”  
\v 28 Yesuɛ anláá mɔ́ aá, “Ebíí akwɛntɛn. Nzé ebɛlé áned, né wɛ̌kǔd aloŋgé áde déemaáʼ”  
\v 29 Ngáne ane mod áhɛ́déʼáá aá mɔ́suud yə̌l nzɔm, ansɛdéd aáken, “Nzé béchəgɛɛ́ wɛ̌n nɛ̂?”  
\v 30 Âtimtɛn mɔ́, Yesuɛ ankǎl ngan aá, “Mod a Israɛl nhɔ́g akagéʼáá ekɛ, ambíd á Jerusalɛm, átimé á Jeriko. Áde ápédé á etûn-tê, bechîb bénkōb mɔ́, békōbɛ̄n mɔ́ chǒm ésyə̄ə̄l éche ánwālɛ̄ɛ̄. Bêmbɔmtéd mɔ́ kə́ə́ŋ áhɛdé awɛ́. Dɔ́ɔ béchénné mɔ́ á nkəg ń nzii.  
\v 31 Prisɛ pɔ́g chɔ́mpē esyɔ̌gkéʼáá melemlem mé nzii. Dɔ́ɔ átáné ane mod. Ambamé nkəg ń nzii ḿmíníí.  
\v 32 Mod a túmbé e Levi awě abɛléʼáá nsɔ́n á Ndáb-e-Dyǒb\f + \fr 10:32 \fq Mod a túmbé e Levi: \ft Dyǒb dêmpwɛ̌d enɛ́n túmbé âbɛl nsɔ́n á Ndáb-e-Dyǒb. Béwóŋgánnáá prisɛ ânabe Ndáb-e-Dyǒb áte ne âboŋsɛn ntíi ḿ mendɛ.\f* awě mɔ́mpē ampɛ̌ áhed, boŋ anyín mɔ́, ambamé melemlem.  
\v 33 Boŋ mod a Samaria nhɔ́g awe atóméʼáá ene nzii, ampɛ̌ áhed. (Bad bé Samaria bɔ́ɔbɛ bad bé Israɛl béechemtannaá.) Áde ányíné mɔ́, anwóg mɔ́ ngɔl,  
\v 34 ákɛ̄ áhed, ahɛ́ mɔ́ mɛl á sii-tê, ákaŋ chɔ́, boŋ ápēmē mɔ́ á ésɛl mîn. Apɛɛ́né-ʼaá mɔ́ á dyad-tê, boŋ ásɔ̄nlē mɔ́ á ndáb e beken, ábōŋgē mɔ́.\fig Mod a Samaria awóŋgɛ́né mod awe bechîb bébɔ́mé|src="DN00479b.tif" size="col" ref="10.34" \fig* 
\v 35 Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé ahúd eʼkə́lé éʼtáan, ábag nwóó ndáb aá, ‘Téd nɛ́n, étɔgnan anɛ́n mod, kéchéé émpēe éche wɛ́bēbēdtē, mɛ̌timtéd wɛ ámbīd á ehúu.’ ”  
\v 36 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ ane meléede a mbéndé aáken, “Átîntê e ábɛ̂ bad béláán ábe béntān ane mod awě bechîb bénlɔ̄gɛ̄nnē, ahéé anlúméd aá mɔ́dē waáb?”  
\v 37 Meléede a mbéndé ankwɛntɛ́n aá, “Ane awě anwóg mɔ́ ngɔl.” Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Kǎg-kɔ̄, wɛ́mpē ébɛleʼ melemlem.” 
\s1 Mataa bɔ́ Maria békóbé Yesuɛ nken 
\p  
\v 38 Yesuɛ ne ábē bembapɛɛ bêmpɛ̌ mwǎ dyad nhɔ́g. Mmwaád nhɔ́g awe béchə́géʼáá bán Mataa ankǒb bɔ́ nken.  
\v 39 Ane mmwaád mwǎnyaŋ abédé dǐn bán Maria. Maria anhyɛ̌ Yesuɛ adyɛɛ á nkəg, âwóg mekan ḿme áyə́gtéʼáá.  
\v 40 Boŋ Mataa anhágɛ́n áte ne nsɔ́n ń ndáb-te. Dɔ́ɔ áhyédé Yesuɛ aláa aá, “A-Sáŋgú, weenyínɛ́ɛ́ nɛ́n wɛɛ́, awem mwǎnyaŋ atɛ̌dnédé mměmpɛn nsɔ́n ńsyə̄ə̄l-ɛ? Láá mɔ́ wɛɛ́, áhyɛ áwôŋgɛn mɛ.”  
\v 41 Boŋ Yesuɛ antimtɛ́n mɔ́ aá “Á-Mata, nlém ńtage wɛ áte áyə̄le ekud é mekan.  
\v 42 Boŋ dyam ádé ahɔ́g áde ákóó etógnɛ́n abɛ́. Maria apwɛdé dɔ́, ádɛ́-ʼɛ bwâm. Meéhɛ̄lɛ̄ɛ̄-ʼaá se ḿbɛl se békōbɛ̄n mɔ́ dɔ́.” 
\c 11  
\s1 Ayə́ged dé mekáne 
\r (Mat 6.9-13, 7.7-11) 
\p  
\v 1 Mbwɛ nhɔ́g Yesuɛ ambɛ́ hǒm, ákânneʼ. Áde ámáá akáne awě mbapɛɛ nhɔ́g anláá mɔ́ aá, “A-Sáŋ, yə́géd sé ngáne békânnɛɛ́ ngáne Jɔnɛ án'yə̄gēdtē ábē bembapɛɛ.”  
\v 2 Yesuɛ anláá bɔ́ aá, “Nzé nyêhɛde akáne, nyéhɔ̂b bán, 
\q1 ‘A-Tɛ̂, edúbé ébɛ̂ ne ádoŋ dǐn. 
\q1 Ḿmoŋ nkamlɛn ńhyɛ ńtêd etə́l. 
\q1  
\v 3 Bǎg sé echɛd ndyééd e epun é bǐn\f + \fr 11:3 \fq Ndyééd e epun é bǐn; \ft káa \fq ndyééd e epun éche éhúɛʼ.\f* mbwɛ tɛ́ɛ́. 
\q1  
\v 4 Lagsɛ́n sé ḿmɛd mbéb, 
\q1 áyə̄le sémpē sêlagsan mod tɛ́ɛ́ awě apǎnné sé, 
\q1 weémwāg se sêhún á mekəgsɛn-tê.’ ” 
\p  
\v 5 Dɔ́ɔ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Nzé ewóó wɛ̌n, boŋ ekií áwē melúde wɛɛ́, ‘Amúɛ̄, bál mɛ eʼwɛle éʼláán hɛ̂,  
\v 6 sôn, nkúdé nken awě achabé abíd, awem nsón-a-echoŋ apedé áwêm. Meewóo-ʼáa chǒm-ɛ́ɛ ńchágtanné mɔ́.’  
\v 7 Boŋ ane wɛ̌n mɔ́-ʼɛ atǐmtɛ́né wɛ á ndáb-te aá, ‘Weétagté mɛ. Mmaá mɛ ekob adib, syáābe ábêm bǎn sêmaá anaa ásē. Méehɛnlé apáde ásē âbɛ wɛ chǒmchǒm.’  
\v 8 Ńláa nyé á mbále mɛɛ́, saké ké echoŋ éche nyédíí, chɔ́ɔ épād mɔ́ ásē. Boŋ abádnɛn áde wɛ́bādnɛ̄nnē wɛ̌n, dɔ́ɔ dɛ́kə̌ŋ boŋ apádé ásē, ábɛ̄ wɛ kéchéé éche éhɛdɛɛ́.  
\v 9 Nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, hɛdɛ́n Dyǒb, ǎbɛ̌ wɛ. Hɛ̌d, Dyǒb dɛ́bɛ̌l enyín, kǔm ekob, Dyǒb dɛ́dibnéd wɛ.  
\v 10 Áyə̄le kénzɛ́ɛ́ awě ahɛ̌dné Dyǒb, ǎkǔd, awě ahɛdé-ʼɛ, ǎnyīn. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě akumé ekob, Dyǒb dɛ́dibnéd mɔ́.  
\v 11 Nyé besáá bé bǎn, nyé ahéé mwǎn áhɛdɛ́nné súu, boŋ mɔ́-ʼɛ átimé ébagé mɔ́ nyə̌?  
\v 12 Káa nzé ahɛ̌dné wɛ akii á kúb, boŋ wɛ-ʼɛ étimé ébagé mɔ́ ngabobɛ a mpwɛn?  
\v 13 Nzé eʼbébtéd éʼ bad nɛ́ɛ nyé nyébage ábɛn bǎn kəse é bwěm, tɔ́gtɛ́n-naá echɛn Sáŋ awě adé ámīn? Chán-nɔ̄ éebaá bad Edəə́dəŋ éche Ésáá ábe béhɛ́dné mɔ́ chɔ́.” 
\s1 Yesuɛ eésaá nlatɛ́n ne kə̂ŋ e eʼdəə́dəŋ bé mbéb 
\r (Mat 12.22-30; Mak 3.20-27) 
\p  
\v 14 Epun ehɔ́g, Yesuɛ abídtéʼáá mod edəə́dəŋ é mbéb áte éche ênkwǐd ane mod ebóbé. Áde émáá mɔ́ abíd áte, ane mod ambootéd dyam ahɔ́b. Nɛ́n, dénkōbēd ndun e mod echě ebédé áhed menyáké bwâmbwam.  
\v 15 Boŋ nguse é bad énhɔ̄b bán “Bɛlzɛbulɛ, kə̂ŋ e eʼdəə́dəŋ bé mbéb mɔ́ɔ abage mɔ́ ngíne âbíded bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte.”  
\v 16 Bémpēe ábe béhɛ́déʼáá mɔ́ akəg áte bénhɔ̄b bán, álúmed bɔ́ eʼchemléd ábe éʼhúú ádyōb.  
\v 17 Mɔ́-ʼɛ ambíí ḿmāb mewêmtɛn, né-ɔɔ́, anláá bɔ́ aá, “Aloŋ ké ahéé áde ákábné áte, boŋ nchemtɛn méesɛ̌, dɛ́bēb. Abum á ndáb áde nchemtɛ́n-nɛ méesɛ̌, dɔ́mpē dɛ́pāŋtēd áte.  
\v 18 Nzé édé bán, nkamlɛn ḿme Satanɛ ńkábné áte, chán-nɔ̄ mɛ́hɛnlé atyéem? Nhɔ́be nɛ̂ áyə̄le nyêhɔ́bé bán, mbídteʼ bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte ne ngíne echě Bɛlzɛbulɛ.  
\v 19 Nzé ngíne eche Bɛlzɛbulɛ chɔ́ɔ ḿbɛnladté âbíded bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte, né ngíne eche nzɛ́ɛ́-ʼɔ̄ ábɛ̄n bad ábe bébídte eʼdəə́dəŋ bé mbéb bébɛnladté? Běn bɔ́ɔ bɛ́kwid nyé nkáá.  
\v 20 Boŋ ngáne édíí nɛ́n bán ngíne e Dyǒb chɔ́ɔ ḿbɛnladté âbíded bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte, nɛ̂ álûmte nɛ́n bán nkamlɛn ń Dyǒb ḿpédé átîntê echɛ̂n.  
\v 21 Nzé ngíne e mod ebǒŋsɛ́né yə̌l, enɔne ádē dyad, échē chǒm ké ehɔ́g éekagké hǒm.  
\v 22 Boŋ nzé mod awě atómé mɔ́ ngíne, abúlé mɔ́ áte, abwɔ̌gké-ʼɛ mɔ́, abɛlé ákōbɛ̄n bwěm ábe áwannɛɛ́ nzum, ákabtéd-tɛ bwěm ábe ákóbné mɔ́.  
\v 23 Né-ɔɔ́, kénzɛ́ɛ́ awě eésɛ̌ ne mɛ, né atə̂ŋgan mɛ. Ane awě eewóŋgán mɛ âlad, apáa páán. 
\s1 Nzé edəə́dəŋ é mbéb étímé mod á yə̌l ámpē 
\r (Mat 12.43-45) 
\p  
\v 24 “Nzé edəə́dəŋ é mbéb ébídé mod áte, ébɛlé ébwāgē á ehyáŋge âhɛd abwɔ́g áde ákɔ̂mmɛɛ́ áte. Nzé éekude, ébɛlé éhɔ́b aá, ‘Mɛ̌tǐm ámbīd á ndáb eche mémbīdtē áte.’  
\v 25 Apɛ áde épagké-ʼɛ, ébɛlé étán nɛ́ɛ ndáb ésáá áte, bénábpé-ʼɛ chɔ́ áte.  
\v 26 Hɛ́ɛ ékagké bɔɔb, ékɛ épɛ̄ɛ̄n eʼdəə́dəŋ bé mbéb bémpēe saámbé ábe éʼdé ebébtéd tómaa mwěn, boŋ éʼhyɛ éʼsɔ́l ane mod áte, éʼbwóg-kɛ eʼdii áhed. Ákên eched, ane mod abâg ebébtéd tómaa ngáne ánsēbɛ̄ɛ̄ abɛ́.” 
\s1 Menyiŋge mé mbále 
\p  
\v 27 Bɔɔb-pɔɔ́ áde Yesuɛ áhɔ́bé nɛ̂, mmwaád nhɔ́g átîntê e bad, ankánéd ehɔ́b ámīn aá, “Nnam ḿbɛ̂ ne abum áde áchyáá wɛ, ne abíi áde ámwáŋté wɛ.”  
\v 28 Yesuɛ anhɔ́b aá, “Nnam mɛ́bɛ̄ dásɔ̄ né bad ábe béwógeʼ Eyale é Dyǒb, bébɛlé-ʼɛ ngáne éhɔ́bɛɛ́.” 
\s1 Bad béʼ chii béēhīīdɛ̄ɛ̄ eʼchemléd dǐd 
\r (Mat 12.38-42) 
\p  
\v 29 Amute á bad dêmbootéd akəl. Hɛ́ɛ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ nɛ́n aá, “Nyoŋgɛl eʼchii edíi nyoŋgɛl e eʼbébtéd éʼ bad. Béhɛde eʼchemléd bé menyáké anyín, boŋ béekudté, nzése eʼchemléd bé menyáké ábě Jonaa.  
\v 30 Nyaa eche Jonaa ámbɛ̄ɛ̄ nɛ́ɛ eʼchemléd wɛ́ɛ bad bé Ninivɛ, chɔ́ɔ Mwǎn-a-Moonyoŋ ábɛ̄ɛ̄ wɛ́ɛ enɛ́n nyoŋgɛl e bad.  
\v 31 Á Mbwɛ mé Nkáásé, mmwaád awě akamlánnáá aloŋ á Sɛba, ǎnyemé á soŋ-tê, nchoo ne nyoŋgɛl e bad bé eʼchii. Ǎbīd mbóŋ echě ěkwid bɔ́ nkáá. Bɛ́kwɛ̌ nkáá áyə̄le ambíd se nchabnede wɛ́ɛ nkǒŋsé ńsógé, âhyɛ dɛ́wóglɛn mam mé debyɛ́ɛ́ ḿme Solomonɛ áyə́gtéʼáá. Boŋ chii nɛ́n mod adé hɛ́n awě átómé Solomonɛ.  
\v 32 Á Mbwɛ mé Nkáásé bad bé Ninivɛ bɛ́nyemé á soŋ-tê nchoo ne enɛ́n nyoŋgɛl e bad. Bɛ́bīd mbóŋ echě ěkwīd enɛ́n nyoŋgɛl e bad nkáá, áyə̄le bad bé Ninivɛ bêntɛdé ḿmab mbéb áde Jonaa ânkalɛ́ɛ́ bɔ́ Eyale é Dyǒb. Boŋ chii nɛ́n mod adé hɛ́n awě atómé Jonaa. 
\s1 Eʼnyínɛn bé ekíde éʼ yə̌l e mod 
\r (Mat 5.15, 6.22-23) 
\p  
\v 33 “Modmod eémāāʼɛ́ etrúkáŋ achod se ákōō chɔ́ káa akúdtɛ́n chɔ́ \f + \fr 11:33 \ft Doŋge á kálag déʼsó éewóoʼɛ́ \fq káa akúdtɛ́n chɔ́.\f* á ebwɔg-sɛ́. Boŋ abɛlé ákɛ̄lē chɔ́ dásɔ̄ ámīn, âbɛl boŋ kénzɛ́ɛ́ awě asɔ́le á ndáb, ányínne ekíde.  
\v 34 Dǐd dɔ́ɔ ádé ngáne etrúkáŋ é yə̌l e mod. Nzé dǐd ákɛ́nlé wɛ áte, echoŋ yə̌l esyəə́l chɔ́mpē ebɛlé ekɛ́lé. Boŋ nzé déēkɛ̂nle, yə̌l chɔ́mpē ebɛlé elón wɛ ne ehíntɛ́n.  
\v 35 Né-ɔɔ́, nyêtóo, âbɛl chǒm éche ényînte nyé ekíde, éetimé abɛ́ chǒm éche étimteʼ nyé á ehíntɛ́n-tê.  
\v 36 Nzé édé bán echoŋ yə̌l esyəə́l elóné ne eʼnyínɛn bé ekíde, ésebán ehíntɛ́n édé abwɔ́g ké ahɔ́g, né yə̌l ěmwaá áte, melemlem ngáne etrúkáŋ épɛntɛɛ́ ekíde.” 
\s1 Yesuɛ asɛlé Befarisia ne bemeléede bé mbéndé 
\r (Mat 23.1-36; Mak 12.38-40) 
\p  
\v 37 Á póndé eche Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ nɛ̂, Farisia nhɔ́g, anchɛ́lé mɔ́ aá, áhyɛ búmɔ̄ bédyɛ̂ ndyééd áwe ndáb.  
\v 38 Né-ɔɔ́ ankɛ̌, asɔ́l á ndáb-te, búmɔ̄ bédyɛ̄ɛ̄ á tébelɛ. Ane Farisia ambɛ́ menyáké ânyín bán Yesuɛ eéwopɛɛ́ mekáá ngáne éhɛ́dnádtáá, boŋ ábootéd ndyééd adyɛ́.  
\v 39 Dɔ́ɔ Sáŋgwɛ́ɛ́ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Nɔnéʼ, nyé Befarisia, nyêwobpe mbwendé ne dǐsɛ ámbīd e ebwɔ́g, boŋ adum á bwěm ne ebébtéd bɔ́ɔ bélóné áwɛn nlém-tê.  
\v 40 Eʼdimdim éʼ bad ngɛ̂n! Mod awě ahəgé ámbīd e ebwɔ́g, saá mɔ́ ahəgé kə́ə́ŋne áte-yɛ?  
\v 41 Boŋ nyétêd bwěm ábe éʼdé áwēd-te, nyébageʼ betóótōkɛ̄ bé bad. Né chǒm ésyə̄ə̄l áyə̄l echɛ̂n ésāŋ. 
\p  
\v 42 “Medim ne nyé, Befarisia! Nyêtéde ké meseb ne nduu ne byaá ábíníí éʼsyə̄ə̄l bémpēe, nyêbage Dyǒb doŋge nhɔ́g átîntê e moŋge dyôm. Boŋ nyéēhɛ̄dɛ̄ɛ̄ eʼboŋ bé nlém ne edəŋge é Dyǒb alúmed. Nyêntə́ŋgɛ́né ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l abɛl, ésebán nyêchɔbteʼ ḿmíníí. 
\p  
\v 43 “Medim ne nyé Befarisia! Nyêdəə metii mémbáá adyɛɛ á ndáb é mekáne, nyêdəə-ʼɛ melɛntɛn mé edúbé akud á dyɔn-tê.  
\v 44 Medim ne nyé! Nyêdíi nɛ́ɛ soŋ éche ésɔ́ɔ́mé, éche bad bétómɛɛ́ ámīn, ésebán bébíí.” 
\p  
\v 45 Dɔ́ɔ meléede a mbéndé nhɔ́g álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “A-meléed, nzé ehɔ́be nɛ̂ nɛ́dē né esyə́əʼ sémpē.”  
\v 46 Yesuɛ ankwɛntɛ́n mɔ́ aá, “Medim ne nyémpē bemeléede bé mbéndé! Nyêpêmtad bad nted ḿme ńlɛ́lé apém, boŋ nyéběn nyéebanɛ́ɛ́ ké ekáá âpémed bɔ́ mɔ́.  
\v 47 Medim ne nyé! Áyə̄le nɛ́n, bekal béʼdəə́dəŋ ábe besóó bénwūūʼɛ́, nyêlóŋgé bɔ́ soŋ.  
\v 48 Né-ɔɔ́ nyêbídeʼ mbóŋ, nyêlûmte-ʼɛ bán, besóó bêmbɛl bwâm ngáne bénwūūʼɛ́ bekal béʼdəə́dəŋ. Nyé-ʼaá nyêlóŋgé bɔ́ soŋ.  
\v 49 Áyə̄le nɛ̂, Dyǒb ne ádē debyɛ́ɛ́ anhɔ́b nɛ́n aá, ‘Mɛ̌lōmē bɔ́ ábêm bekal béʼdəə́dəŋ ne bembapɛɛ bé nlómag, bɛ́wūū behɔ́g, béhəgké-ʼɛ ábíníí.’  
\v 50 Né-ɔɔ́, enɛ́n nyoŋgɛl e bad chɔ́ɔ ěkǔd nkɔ́gsɛn áyə̄le bekal béʼdəə́dəŋ bésyə̄ə̄l ábe ḿmāb mekií mésyɔ́gké se á mbooted mé nkǒŋsé,  
\v 51 mbooted ne mekií ḿme Abɛlɛ átiméʼ wɛ́ɛ Sakaria, awě bénwūūʼɛ́ átîntê e menyán mé mendɛ ne hǒm áde ásáá. Á mbále, enɛ́n nyoŋgɛl e bad ěkǔd nkɔ́gsɛn áyə̄le ḿmê mekan mésyə̄ə̄l. 
\p  
\v 52 “Medim ne nyé bemeléede bé mbéndé! Nyêkáá eʼkii bé ekob é debyɛ́ɛ́. Nyéběn nyéesaá asɔ́l, nyêkə́ə-ʼɛ bad bémpēe ábe béhɛde asɔ́l.” 
\p  
\v 53 Áde Yesuɛ ásyəŋgɛɛ́ áhed âkɛ, bemeléede bé mbéndé ne Befarisia bêmbootéd mɔ́ ahɔ́b bwâmbwam, bésɛdté-ʼɛ ekud e mekan.  
\v 54 Bébɛ́léʼáá ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l âhíined mɔ́ melám âbɛl békóbɛn mɔ́ awusé. 
\c 12  
\s1 Elébé tə̂ŋgɛne bad bé elaŋgé 
\r (Mat 10.26-27) 
\p  
\v 1 Ámbīd e póndé ndun e mod enladɛ́n áte, kə́ə́ŋ etə́l éebédɛɛ́. Dɔ́ɔ Yesuɛ ábóótédé bɔ́ akalɛn, mbooted ne bembapɛɛ álāŋgē bɔ́ nɛ́n aá, “Nyétêd póndé ne elaŋgé éche Befarisia, édé nɛ̂ŋgáne esultɛn.  
\v 2 Dyamdyam déesaá á eʼkoŋnéd-te áde déebíd áwed. Ké ahɔ́g-kɛ déesaá, áde ásɔ́ɔ́mé boŋ bán déebyɛ́ɛ́nné.  
\v 3 Dyam ké áhéé-ʼɛ áde nyéhɔ́bé á ehíntɛ́n-tê, dɛ́wōgnēd á eʼnyínɛn bé ekíde. Dyam áde nyékálé-ʼaá á kun-tê ámbīd e ekob, dɛ́kanléd á nhɛ́né. 
\s1 Ane awě bétə́ŋgɛ́né abáŋ 
\r (Mat 10.28-31) 
\p  
\v 4 “Amúɛ̄, á mbále, nyéewógé mbwɔ́g ne moonyoŋ awě ahɛle awúu ekob é yə̌l ésebán ahɛle dyam démpēe abɛl. Awǎb eetómɛɛ́ nɛ̂.  
\v 5 Ńláa nyé mɛɛ́, mod awe nyétə́ŋgɛ́né abáŋ, adíī ane awě nɛ́ɛ ámáá wɛ pemɛ e aloŋgé akobɛn, awóŋ-ʼɛ ngíne echě ábwémɛɛ́ wɛ á dǔ-á-muú. Ne mbále ane mɔ́ɔ nyétə́ŋgɛ́né abáŋ.  
\v 6 Éesaá mbále nɛ́n bán, kábpe ébɛ ngɛ̂n, chɔ́ɔ béchannɛɛ́ ndun étáan-nɛ? Boŋ ké nɛ̂ Dyǒb déechatánné ké pɔ́g.  
\v 7 Dyǒb ábíí kə́ə́ŋne mesoŋgé mé eʼsid ábe éʼdé nyé á nló. Né-ɔɔ́, nyéewógé mbwɔ́g, nyêdé etógnɛ́n tómaa ndun, ké êmbuú ké áte. 
\s1 Âkob Yesuɛ káa âbáŋ mɔ́ á yə̌l 
\r (Mat 10.32-33, 12.32, 10.19-20) 
\p  
\v 8 “Á mbále, kénzɛ́ɛ́ awě ǎbīd mɛ mbóŋ áʼsō éʼ baányoŋ, Mwǎn-a-Moonyoŋ mɔ́mpē ǎbīd mɔ́ mbóŋ áʼsō éʼ ángɛl é Dyǒb.  
\v 9 Boŋ mod awě abáá mɛ áyə̄l áʼsō éʼ baányoŋ, mɛ-ʼɛ mɛ̌bāŋ mɔ́ áyə̄l áʼsō éʼ ángɛl é Dyǒb.  
\v 10 Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě ahɔ́bé eyale é mbéb tə̂ŋgɛne Mwǎn-a-Moonyoŋ, ǎkūd alagsɛn, boŋ kénzɛ́ɛ́ awě ahɔ́bé eʼbébtéd éʼ mekan tə̂ŋgɛne Edəə́dəŋ éche Ésáá éekudté alagsɛn.  
\v 11 Nzé édé bán bésɔ́mné nyé wɛ́ɛ belyə́ged bé dyad ne benkamlɛnɛ, nyéētāgē áte, ngáne nyɛ́kāāʼɛ́ káa dyam áde nyɛ́hɔ̄bpē,  
\v 12 áyə̄le nzé póndé epedé, Edəə́dəŋ éche Ésáá éyə̄gēd nyé chǒm éche nyétə́ŋgɛ́né ahɔ́b.” 
\s1 Ngan e eyɔ́kɛ́l é nhɔn ḿ mod 
\p  
\v 13 Átîntê e ene ndun e mod, nhɔ́g anláá Yesuɛ aá, “A-meléed, láá mwǎnned wɛɛ́ ákabe súmɔ̄ mbwɔ́g áte.”  
\v 14 Boŋ Yesuɛ antimtɛ́n mɔ́ nɛ́n aá, “Nzɛ́-módɛ́ abǎnné mɛ nɛ́ɛ mod awě akáadteʼ bad, âkabe nyé mbwɔ́g áte?”  
\v 15 Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ bɔ́ moosyəə́l aá, “Nyêtóo, nyéēbanné nlém áyə̄le awóŋ á bwěm, áyə̄le saké nhɔn mɔ́ɔ̄ ńdide moonyoŋ á aloŋgé.” 
\p  
\v 16 Ankalé-ʼɛ bɔ́ ngan aá, “Nhɔn ḿ mod nhɔ́g mémbɛ̄. Anwóŋ nzag. Áde ene nzag échyáá, embídéd medyɛ́ nkute ne nkute.  
\v 17 Nhɔn ḿ mod mê ménhɔb áwe nlém tê aá, ‘Chán mɛ́bɛnlé bɔɔb áde etə́l éelyəgɛɛ́ wɛ́ɛ ńkoŋgɛɛ́ medyɛ́?’  
\v 18 Dɔ́ɔ ádólé áte chóóŋ boŋ áhɔ̄bē aá, ‘Nɛ́n dɔ́ɔ mɛ́bɛnlé. Mɛ̌pāŋ échem ndáb é eʼkoŋnéd, nlóŋ émpēe éche ékə́lé áte, boŋ nkúm medyɛ́ áwēd-te, ne nhɔn ḿmêm ńsyə̄ə̄l.  
\v 19 Á póndé eched-taá mɛ́lāāʼɛ́ échêm edəə́dəŋ mɛɛ́, nlǎdté yə̌l nhɔn ḿme mɛ́dyɛɛ́ mwɛ́ ne mwɛ́. Bɔɔb-pɔɔ́ mɛ̌ched yə̌l, ńdyâg, ḿmwâg, ńchogé-ʼɛ aloŋgé.’  
\v 20 Boŋ Dyǒb dénlāā mɔ́ nɛ́n, aá ‘Edimdim é chǒm chɛ́n. Nkuu nɛ́n děn mɛ̌kobɛ́n wɛ pemɛ e aloŋgé. Ábê bwěm éʼsyə̄ə̄l ábe émáá-ʼaá alad áte, nzɛ́-módɛ́ wɛ́lyə̄gnēdtē bɔ́?’  
\v 21 Nɛ̂ dɔ́ɔ édíí ne ké nzɛ́-módɛ́ awě akúmmé yə̌l nhɔn, boŋ eésɛ̄ nhɔn áʼsō éʼ Dyǒb.” 
\s1 Weétāgē áte á aloŋgé 
\r (Mat 6.25-34) 
\p  
\v 22 Dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ ábē bembapɛɛ nɛ́n aá, “Né-ɔɔ́ nyéētāgē áte á aloŋgé se nyéhɔ̄bē nɛ́n bán cheé nyɛ́dyɛ̄ɛ̄, kéʼɛ cheé nyéwāāʼɛ̄ á yə̌l.  
\v 23 Aloŋgé átómé ndyééd, échɛn yə̌l-lɛ ámpē edé etógnɛ́n tómaa mbɔ́té.  
\v 24 Nyénɔneʼ, nkɔnékɔn. Méēwēnɛ̄ɛ̄ bwěm, méēpādɛ̄ɛ̄, méēwóo-ʼáa hǒm áde békoŋgɛɛ́ medyɛ́. Kénɛ̂, Dyǒb adídte mɔ́! Nyéebíiʼɛ́ bán nyêdé etógnɛ́n bwâmbwam tómaa menɔn-ɛ?  
\v 25 Nzɛ́-módɛ́ áwɛn tîntê ahɛle átāg áte kə́ə́ŋ, abád ké epun ehɔ́g áwē aloŋgé áyə̄le átagɛɛ́ áte?\f + \fr 12:25 \fq Abád ké epun ehɔ́g áwē aloŋgé \ft káa \fq áchab tómaa ngáne ádíí.\f* 
\v 26 Nɛ́ɛ nyé modmod nyéehɛlɛ́ɛ́ mpín mé akan nɛ́ɛ ḿmê abɛl, cheé ékə́ə́ boŋ nyétagé áte áyə̄le mam ḿme mélyə́gé ásē? 
\p  
\v 27 “Nyénɔneʼ mbonja ngáne ékwogɛɛ́. Éebɛlɛ́ɛ́ ntǔ, éebaŋgɛ́ɛ́ mesaŋ. Nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, ké kə̂ŋ Solomonɛ ne ḿmē nhɔn ńsyə̄ə̄l eewáaʼaá mbɔ́té éche épédé échɛ́n mbonja ké pɔ́g eʼboŋ.  
\v 28 Nzé Dyǒb áhɛlɛsɛ áwāādtē eʼsum ábě éʼbâg chii boŋ chǎn béhɛ́ bɔ́ á dǔ, né éetómmé nyé awáad né-yɛ? Chán adúbe ádíí nyé mwǎmpīn nɛ́n? 
\p  
\v 29 “Nyéēbanné nlém bán, cheé nyédyɛ̄ɛ̄ káa cheé nyémwɛ̄ɛ̄. Nɛ̂ déetagté nyé.  
\v 30 Échê nyaa é bwěm chɔ́ɔ bad bé nkǒŋsé béchyɛɛʼɛ́ akud. Awɛ̂n Titɛ́ɛ mwěn abíí aá nyêtógnɛ́né ábɛ́n bwěm.  
\v 31 Né-ɔɔ́, nyésébe nyéhɛd mam mé nkamlɛn ń Dyǒb, dɔ́ɔ Dyǒb dɛ́bɛɛ́ nyé ábíníí bwěm. 
\s1 Nhɔn ḿme ńdé ádyōb 
\r (Mat 6.19-21) 
\p  
\v 32 “A-bǎnbān, nyéewógé mbwɔg. Echɛn Sáŋ awóó mewêmtɛn ḿme mésáá âbɛ nyé ngíne e nkamlɛn.  
\v 33 Nyésôm ábɛn bwěm, nyébag betóótōkɛ̄ bé bad mɔné. Nyéhɛd ekwɛ é ngáb éche éehɛlé amaa ásē. Nyéhɛ̂ nhɔn ḿmɛ̄n á eʼkoŋnéd ábe éʼdé ádyōb, wɛ́ɛ dyamdyam déebɛnlé mɔ́, wɛ́ɛ bechîb béehɛnlé mɔ́ achíb, síi-ʼɛ éehɛnlé mɔ́ adyɛ́.  
\v 34 Nyêbíí bán wɛ́ɛ nhɔn ḿbágkē mod, áhed dɔ́ɔ nlém-mɛ ḿbágkē mɔ́. 
\s1 Mod-tɛ́ɛ́ ábɛ̂ mboŋsɛ́n 
\p  
\v 35 “Nyépûd abad, nyéchod-tɛ etrúkáŋ,  
\v 36 nɛ̂ŋgáne bad ábe bésineʼ echab sáŋ awě akií á ngande e eʼwóŋgé âbɛl boŋ nzé ahúú húɛ́n, boŋ akumé ekob, bénednéd mɔ́ ábwɔ̄g-ábwɔ̄g.  
\v 37 Eʼboŋ éʼ yə̌l áte ne bembəledɛ ábe echab sáŋ épɛɛ́, boŋ atán ngáne bédyɛ́ɛ́ epin, bésinɛɛ́ mɔ́. Á mbále ǎboŋsɛ́n, ádīd bɔ́ ásē, atómtéd-tɛ bɔ́ ndyééd.  
\v 38 Ké melúde dɔ́ɔ âmpɛɛ́, káa epɔg é mbwɛmbwɛ, boŋ atán bɔ́ melemlem, eʼboŋ éʼ yə̌l áte bɛ́lyə̄g éʼtán bɔ́.  
\v 39 Nyébíi-ʼɛ bán, nzé nwóó-ndáb abyɛ́ɛ́ʼáá póndé eche nchîb ápɛɛ́, né ǎdyɛɛ́ epin, ésebán atɛdte aá, bésal mɔ́ ndáb.  
\v 40 Nyémpē nyêtə́ŋgɛ́né mboŋsɛ́n abɛ́, áyə̄le Mwǎn-a-Moonyoŋ ǎpɛ̌ á póndé eche nyéēwêmtɛnɛɛ́ bán ǎpɛ̌.” 
\s1 Mbəledɛ awě abɛle ḿmē nsɔ́n  //  ne nlém nhɔ́g ne awě eébɛ̄lēʼ 
\r (Mat 24.45-51) 
\p  
\v 41 Petro ansɛdéd aáken, “A-Sáŋ, sé běn pɛn-ɛɛ́ ékanlɛɛ́ enɛ́n ngan-ɛ, káa bad bésyə̄ə̄l?”  
\v 42 Sáŋgwɛ́ɛ́ ankwɛntɛ́n aá, “Né-ɔɔ́, nyé mod tɛ́ ábɛ̂ nɛ́ɛ mbəledɛ awě awóó debyɛ́ɛ́, awě abɛle-ʼɛ mam ḿme eche sáŋ áláŋgé mɔ́ aá ábɛl. Mɔ́ adé mbəledɛ awě eche sáŋ ábánné aá ákamlɛn bembəledɛ ábíníí, ányîn-nɛ nɛ́n aá békúdé ádāb akab á ndyééd póndé echě etə́ŋgɛ́né.  
\v 43 Nnam mɛ́bɛ̄ ne ane mbəledɛ awě eche sáŋ áhūūʼɛ́, boŋ atán nɛ̂ŋgáne ábɛlɛɛ́ mam ḿme ánlyə̄gtɛ̄nnē mɔ́.  
\v 44 Ne mbále, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, ane mbəledɛ eche sáŋ ǎbané bwěm éʼsyə̄ə̄l ábe áwóó áwe mekáá aá ákamlan. 
\p  
\v 45 “Boŋ nzé ane mbəledɛ adé mbəledɛ a mbéb, boŋ ahɔ́bé áwe nlém-tê aá, ‘Éběm áte boŋ echem sáŋ ǎhūu á ekɛ-tɛ̂.’ Né-ɔɔ́ aboótédé ábíníí bembəledɛ bé bebaád ne bé baachóm ábe bédé ásē echê awanɛn, ádyâg bwěm, ámwāg-kɛ mǐm mékóbe mɔ́,  
\v 46 ane mbəledɛ eche sáŋ ǎhūu epun éche éēwêmtɛnɛɛ́ ne á póndé echě énkêmbííʼɛ́ aá ǎhūu. Né bɛ́bwēm mɔ́ á ebwɔ́g,\f + \fr 12:46 \fq Bɛ́bwēm mɔ́ á ebwɔ́g \ft káa \fq bɛ́sɛ̄l mɔ́ áte eʼsóŋ éʼbɛ.\f* békɔ́gsɛ́n-nɛ mɔ́ ne nhel melemlem ne bad ábe béwúú nló áte.  
\v 47 Ane mbəledɛ awě abíí ntíi mé nsɔ́n ḿme sáá-a-ndáb, boŋ eéboŋsɛne, káa eehíde ḿmê ntíi ámbīd, ǎkud mbɛ́te e ngíne.  
\v 48 Boŋ ane awě enkêmbíí ntíi, boŋ ábɛlé epandé, bɛ́kūdē mɔ́ kúdtɛ́n. Mod ké ahéé awě bébúdé abɛ, né-ʼaá bɛ́budté mɔ́ ahɛdɛn. Ane-ʼɛ awe bétómtɛ́né abud dé abɛ, né-ʼaá bɛ́tōmɛ̄nnē mɔ́ abud dé ahɛdɛn. 
\s1 Yesuɛ aá mɔ́pɛɛ́né nkabɛ́n 
\r (Mat 10.34-36) 
\p  
\v 49 “Muú mɔ́ɔ ńhyédé akwɛ́d á nkǒŋsé. Mendə̌ŋ-ʼɛ mɛɛ́, né mêmmad akóbɛn.  
\v 50 Boŋ ntə́ŋgɛ́né nsébé ńkud edusɛn é metuné, mɛ̌mǎd-tɛ chɔ́ akud boŋ nlém mɛ́pwiitéd mɛ.  
\v 51 Nyêwêmtan bán, nsaŋ mɔ́ɔ̄ ńhyédé apɛɛn á nkǒŋsé-yɛ? Aáy, saké nsaŋ, nkabɛ́n mɔ́ɔ̄ ḿpɛ́ɛ́né.  
\v 52 Bootya bɔɔb âkɛ áʼsō, ndáb echě ewóó bad bétáan ěkabɛ́n áte, béláán bétə́ŋgɛ́n bébɛ, bébɛ-ʼɛ bétə́ŋgɛ́n béláán. 
\q1  
\v 53 Kɔkɔɔ ěbɛ̄. 
\q1 Sáá ǎtə̄ŋgɛ̄n mwǎn a mwɛnchóm, 
\q1 mwǎn a mwɛnchóm ǎtə̄ŋgɛ̄n sáá. 
\q1 Nyaá ǎtə̄ŋgɛ̄n mwǎn a mmwaád, 
\q1 mwǎn a mmwaád ǎtə̄ŋgɛ̄n nyaá. 
\q1 Nyǎŋkə́lé ǎtə̄ŋgɛ̄n mwǎn a mmwaád, 
\q1 mod mwǎn a mmwaád ǎtə̄ŋgɛ̄n nyǎŋkə́lé.” 
\s1 Eʼchemléd éʼ bǐn 
\r (Mat 16.2-3, 5.25-26) 
\p  
\v 54 Yesuɛ anláá amute aá, “Nzé nyênyíné mbag ébíde á mbəŋ, nyêbɛlé nyêhɔ́b bán, ‘Mbúú ěchə̄ bɔɔb’, ébɛnléd-tɛ áned.  
\v 55 Nyênyíne-ʼáa epub éhúɛʼ á pɛd e mbəŋ, nyéhɔ̄bēʼ bán, ‘Enyɛn ébɛ̄nēd mod bɔɔb,’ ébɛ́-ʼɛ áned.  
\v 56 Á-bad bé elaŋgé. Nɛ́ɛ nyépédé abíi ngáne béláaʼɛ́ bǐn nɛ́n, cheé ékə́ə́ boŋ nyéēhɛ̄lē mam ḿme mébɛnlad nyé áʼsō-te chii nɛ́n achem? 
\p  
\v 57 “Cheé ékə́ə́ boŋ nyéběn nyéēhɛ̄lē adol áte nɛ́n bán, kəse e akan nɛ́n echě ehɛdnad abɛl?  
\v 58 Nzé mod ahɔ́bé aá, mɔ́kɛɛne wɛ á kóte, hɛ̌d nzii kə́ə́ŋ nyúmɔ̄ bétim ásē á nzii. Ésebɛ́ nɛ̂, nzé ahédé wɛ á kóte, kóte chɔ́-ʼɛ ěbɛɛ́ wɛ á mekáá mé plûsɛ, plûsɛ chɔ́-ʼɛ éhɛ̄ wɛ á mbwɔg.  
\v 59 Á mbále, nlâŋge wɛ mɛɛ́, weéhɛ̄lɛ̄ɛ̄-sɛ ebíd á ndáb e mbwɔg-tê wɛ̂ kə́ə́ŋ né etwedé ádōŋ alúm ásyə̄ə̄l.” 
\c 13  
\s1 Nyétɛde abɛl dé mbéb, nyétimɛn Dyǒb 
\p  
\v 1 Áde Yesuɛ ádíi áhɔ́bɛɛ́ nɛ̂, dɔ́ɔ nguse é bad éche émbɛ̄ áhed élâŋgɛɛ́ mɔ́ ngáne Payledɛ ánwūūʼɛ́ bad bé Galilia áde bébágéʼáá Dyǒb mendɛ mé eʼlém.  
\v 2 Yesuɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, “Nɛ́dē mewêmtɛn médé nyé bán, ábê bad bé Galilia ábe bênkǔd échê ebɛn, bétómé ábíníí bésyə̄ə̄l ebébtéd abɛ́ áyə̄le bénwɛ̄ɛ̄ ene ndín e kwééd-ɛ?  
\v 3 Aáy! Á mbále, nzé nyéētɛdte ḿmɛn mbéb se nyétīmɛ̄n Dyǒb, né nyé moosyəə́l nyɛ́ɛ̄wɛ́, nyêbɔ́ɔ́-ʼɛ.  
\v 4 Chán-náa ábíníí dyôm á mod ne waam ábe ntóŋ-ntóŋ ń ndáb ménkūmtēdtē ámīn á dyad é Silom, boŋ béwɛ́? Nɛ́dē mewêmtɛn médé nyé bán, béntōmtɛ̄n ebébtéd abɛ́ tómaa bad bésyə̄ə̄l ábe bénlōŋ á Jerusalɛm-ɛ?  
\v 5 Aáy! Á mbále, nzé nyéētɛdte ḿmɛn mbéb se nyétīmɛ̄n Dyǒb, né nyé moosyəə́l nyɛ́ɛ̄wɛ̄, nyêbɔ́ɔ́-ʼɛ.” 
\s1 Ngan e bwɛl ábe béēchyāā 
\p  
\v 6 Hɛ́ɛ Yesuɛ ákálé ngan aá, “Mod anwóŋ alín á bwɛl á nzag-tê. Ankɛ̌ epum é bwɛl ahɛd áwedé-mîn ngen ne ngen, boŋ enkênnyínné ké ehɔ́g.  
\v 7 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ nnɔn-a-nzag aá, ‘Édé bɔɔb mwɛ̌ ńláán áde ḿpagké á bwɛl-sɛ́ hɛ́n mwɛ̌ tɛ́ɛ́, boŋ meenyínɛ́ɛ́ epum ké ehɔ́g. Kwɛl bɔ́. Chán éʼhɛle éʼmadé ahóŋ á ndɔɔb-tê ngɛ̂n?’  
\v 8 Hɛ́ɛ nnɔn-a-nzag átimtanné mɔ́ aá ‘A-sáŋ, tɛdé bɔ́ ké mwɛ̌ nhɔ́g ámpē. Mɛ̌nabé bɔ́ ásē, nhíí-ʼɛ bɔ́ nkúmbág.  
\v 9 Nzé éʼchyáá eʼpum mwɛ̌ ḿme ńhúɛʼ, né édé bwâm. Nzé-ʼɛ béechyáa, né bɛ́kwɛ̌l bɔ́.’ ” 
\s1 Yesuɛ adidé mmwaád nhɔ́g  //  bwâm á Mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte 
\p  
\v 10 Mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte nhɔ́g, Yesuɛ ayə́gtéʼáá bad á ndáb e mekáne pɔ́g.  
\v 11 Mmwaád ambɛ́ áhed awě edəə́dəŋ é mbéb émbɛ̄ɛ̄ áte á etûn é dyôm á mwɛ̌ ne waam. Êmbɛ̌l mbíd enwúmɛ́n mɔ́ nyaa echě éehɛlaá yə̌l asále áte bwâm.  
\v 12 Áde Yesuɛ ányíné mɔ́, anchɛ́lé mɔ́, aláá mɔ́ aá, “Á-nyaŋ, nkole ḿme ékonlɛɛ́ ḿmáá.”  
\v 13 Áde ábáné mɔ́ mekáá á nló, ane mmwaád ansálé yə̌l áte ábwɔ̄g-ábwɔ̄g, ábootéd-tɛ Dyǒb akɛn. 
\p  
\v 14 Hɛ́ɛ mod awě abédé nló á ndáb e mekáne, álíí áyə̄le adid áde Yesuɛ ádídé ane mmwaád bwâm á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte. Álāŋgē bad aá, “Eʼpun éʼdé ntóób ábe mod átə́ŋgɛ́né nsɔ́n abɛl. Nzé nyêdəə́ bwâm adyɛɛ nyépɛ̄ ábê eʼpun, saké á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte.”  
\v 15 Hɛ́ɛ Sáŋgwɛ́ɛ́ ákwɛntanné aá, “Nyêdoge bad. Nyé ahéé eéhunné nyag káa ésɛl á ebem-tê se ákɛ̄ɛ̄n chɔ́ á edíb á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte?  
\v 16 Anɛ́n mmwaád adíī mwǎn awe Abrahamɛ. Satanɛ anhaŋ mɔ́ ne nkole á etûn é dyôm á mwɛ̌ ne waam. Nyéláa mɛ ké mbéb mɔ́ɔ ńdé, âhúd mɔ́ á mehaŋgé á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte?”  
\v 17 Chǒm éche ánhɔ̄bpē énwōgēd bad ábe bétə́ŋgánnáá mɔ́ eʼsôn. Moosyəə́l anwóg menyiŋge áyə̄le mam mé ményáké ḿme Yesuɛ âmbɛnlé. 
\s1 Ngan ébɛ é nkamlɛn ń Dyǒb:  //  Ngan e mbə́l ḿme ńchíné 
\r (Mat 13.31-32; Mak 4.30-32) 
\p  
\v 18 Yesuɛ anhɔ́b aá, “Chán nkamlɛn ń Dyǒb ńkóó abɛ́? Cheé ńhɛle ńhəgtɛ́n mɔ́-yēē?  
\v 19 Ńdíi nɛ̂ŋgáne mbwɛ́ e mbə́l-e-bǔ echě mod átédé boŋ ásob á nzag-tê. Áde ékwógé, étīm bwɛl běn, menɔn mɛ́hyɛ̌ mélōŋ á ngɛn-tê.” 
\s1 Ngan e esultɛn 
\r (Mat 13.33) 
\p  
\v 20 Yesuɛ ansɛdéd aáken, “Cheé ńhɛle ńhəgtɛ́n nkamlɛn ń Dyǒb-é?  
\v 21 Ńdíi nɛ̂ŋgáne esultɛn éche mmwaád ámúúnédé asii á pân é mbumé ń ngun éláán kə́ə́ŋ ésule.” 
\s1 Âsɔ́l á ekob éche échíné áte 
\r (Mat 7.13-14, 21-23) 
\p  
\v 22 Yesuɛ andíi ambɛ́ á ekɛ-tê éche ákágéʼáá á Jerusalɛm. Dyad tɛ́ɛ́ áde átóméʼáá, ámbáá ne ásad, ayə́gtéʼáá bad.  
\v 23 Mod nhɔ́g ansɛdéd mɔ́ aáken, “A-Sáŋgú, mesoŋgé mé bad ḿme Dyǒb dɛ́soŋgé aloŋgé, mɛ́buú áte káa méebuúʼɛ́?” Yesuɛ anláá bad áhed aá,  
\v 24 “Nyéwanɛn kə́ə́ŋ nyésɔ̂l á ekob éche échíné áte, áyə̄le, á mbále, ekud á bad éwanɛ́n asɔ́l, boŋ béehɛnlé.  
\v 25 Póndé ěpɛ̌ echě nwóó-ndáb áhidɛ́ɛ́ ásē, boŋ ápēn ekob. Ene póndé dɔ́ɔ nyɛ́bootédté atyéem á ebwɔ́g, boŋ nyékuméʼ ekob nyéhɔ̄bē bán, ‘A-Sáŋ, dibnéd sé ekob.’ Mɔ́-ʼɛ ǎtimtɛ́n nyé aá, ‘Meebíiʼɛ́ wɛ́ɛ nyébídé.’  
\v 26 Nyé-ʼɛ nyɛ́ɛ̄hɔ̄b bán, ‘Syánē dendyɛ́ ndyééd, demmwɛ́-ʼɛ mǐm hǒm ahɔ́g, eyə́gtéʼáá-ʼɛ áwɛ̄d myad.’  
\v 27 Ǎtimtɛ́n nyé aá, ‘Syánē deewôŋnɛɛ́ dyamdyam. Nyésyəə mɛ á dǐd-te. Eʼbébtéd éʼ bad ngɛ̂n!’  
\v 28 Áde nyɛ́nyīnnē Abrahamɛ, Aisigɛ ne Jakɔbɛ bɔ́ɔbɛ bekal béʼdəə́dəŋ bédé á nkamlɛn ń Dyǒb-te, boŋ nyé pɛn nyêchág á ebwɔ́g, achii dé awɛ́ ne adyɛ́ dé mesoŋ á nsəl, dɔ́ɔ dɛ́tēd etə́l póndé eched.  
\v 29 Bad bɛ́bīd á akuu ne á mbəŋ, á mekonekone ne á mehúléhúlé, bétéd medii á ngande e nkamlɛn ń Dyǒb.  
\v 30 Á póndé eched, bad ábe bênlyəg mbíd bɔ́ɔ bɛ́tǐm áʼsō, béʼsō-ʼɛ bɛ́lyəg mbíd.” 
\s1 Yesuɛ alebe áyə̄le bad bé Jerusalɛm 
\r (Mat 23.37-39) 
\p  
\v 31 Melemlem mé póndé nguse é Befarisia êmpɛ̌ wɛ́ɛ Yesuɛ, bélāŋgē mɔ́ bán, “Syəə́ hɛ́n, ékag hǒm démpēe, áyə̄le kə̂ŋ Hɛrɔdɛ ahɛde wɛ awúu.”  
\v 32 Yesuɛ ankwɛntɛ́n bɔ́ aá, “Nyékɛ nyéláa échê esɔb bán, ‘Chii ne chǎn mɛ̌hūd bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte, ńchōōd-tɛ bad, boŋ súú ébɛ mɛ̌mǎd ḿmêm nsɔ́n.’  
\v 33 Boŋ ké chán ébɛ̄ɛ̄, ntə́ŋgɛ́né abɛ́ á nzii chii, chǎn, ne sú ébɛ, áyə̄le éebooʼɛ́ bán, nkal éʼdəə́dəŋ áwɛ̂ hǒm démpēe ésebán á Jerusalɛm.  
\v 34 Wóowóʼ! Á-bad bé Jerusalɛm, nyêwúɛ bekal-bé-eʼdəə́dəŋ nyéwúɛ̄nnē-ʼɛ bad meláá ábe Dyǒb álómé! Nkénwǎn áte ngen ne ngen âlad nyé áte nɛ̂ŋgáne nyaá-kúb ákútanné bǎn, boŋ nyéehédɛɛ́ etə́l!  
\v 35 Nyénɔneʼ, Dyǒb dɛ́tɛdé echɛn ndáb. Á mbále, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, nyéenyínɛ́nné mɛ dǐd ámpē kə́ə́ŋ ne á póndé eche nyɛ́ɛ̄hɔ̄bpē bán, ‘Nnam ne ane awě apedé á dǐn á Sáŋgú.’ ” 
\c 14  
\s1 Yesuɛ achǒŋté mod awě melɔ́g mékóbé 
\p  
\v 1 Mbwɛ nhɔ́g Yesuɛ ankɛ̌ ndyééd adyɛ́ wɛ́ɛ ndəle a Farisia pɔ́g. Nɛ́n démbɛ̄ a mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte. Áde ápédé áwed, bénɔ́néʼáá mɔ́ chodchod.  
\v 2 Mod mɔ́-ʼɛ ambɛ̌ áhed awě melɔ́g mémbīdtē á yə̌l.  
\v 3 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ bemeléede bé mbéndé ne Befarisia aáken, “Édé kunze âdid mod bwâm á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte, ngɛ́ éesaá?”  
\v 4 Boŋ bénkênhɔ́bpé dyamdyam. Dɔ́ɔ ákóbé ane mod awe melɔ́g mébídé á yə̌l á ekáá, ádidé mɔ́ bwâm, asúúd-tɛ mɔ́ á ndáb.  
\v 5 Ámbīd e nɛ̂ dɔ́ɔ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Nyé ahéé adé awě mwǎn káa nyag éhūnnē echóg, boŋ eékag chɔ́ abíded ábwɔ̄g-ábwɔ̄g, ké émbɛ̄ bán á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte?”  
\v 6 Boŋ bénkênwóŋgé dyamdyam âhɔ́b. 
\s1 Akɛ dé eʼken ne akob dé nken 
\p  
\v 7 Áde Yesuɛ ányíné bad ábe bénlēbɛ̄ɛ̄ âdyɛ́ ndyééd bésyə̄ə̄l ábe bépédé bébóótédé medii mémbáá apwɛd, ankalé bɔ́ enɛ́n ngan aá,  
\v 8 “Nzé mod alébpé wɛ ngande, weépāg-sɛ éhɛdé eʼdii éʼmbáá, áyə̄le éhɛle ébɛ́ né bélébpé mod ampée awě adelé áte tómaa wɛ.  
\v 9 Nzé ene nyaa e mod epedé-ʼɛ, mod awě alébpé nyé moosyəə́l ǎlāā wɛ aá, ‘Bɛɛ́ anɛ́n mod atii.’ Á póndé eched dɔ́ɔ étimɛɛ́ atii asad atéd ne akwáké.  
\v 10 Boŋ nzé epedé ene ndín e hǒm, etédɛɛ́ eʼdii ábe éʼdé á ahə́ŋgé, âbɛl nɛ́n nzé nwóó-ngande anyíné wɛ, mɔ́ɔ̄ ǎlāā wɛ aá, ‘Amúɛ̄, kɛ̌ édyɛɛ á atii ámbáá híníí.’ Á póndé eched dɔ́ɔ ékudɛɛ́ edúbé átîntê e bad ábe nyáābɔ̄ɔ nyêtɛ́dé tébelɛ.  
\v 11 Né-ɔɔ́, nyébíi bán, kénzɛ́ɛ́ awě achə́gté yə̌l, Dyǒb dɛ́sudéd mɔ́. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě asǔdté yə̌l Dyǒb dɛ́chə̄gēd mɔ́.” 
\p  
\v 12 Hɛ́-ʼaá álâŋgɛɛ́ mod awě anlébé mɔ́ nɛ́n aá, “Nzé ehɔ́bé wɛɛ́, mɔ́chageʼ ngande, weehɔ́bé wɛɛ́ mɔ́lébpe áboŋ bɛ̌n, káa áboŋ baányaŋ, káa echoŋ túmbé, káa bewóŋ bé ngáb ábe nyáābɔ̄ɔ nyêbyɛ́ɛ́né. Nzé ehídé nɛ̂, né bɔ́mpē bɛ́lēbē wɛ. Nɛ̂ ábɛle átim ehɛ́ɛn ne metuutɛn.  
\v 13 Boŋ nzé echagé ngande, elébé dásɔ̄ betóótōkɛ̄ bé bad, ne bad ábe béhúné epɛd, bɔ́ɔbɛ bad ábe békwédé ndím.  
\v 14 Nzé ebɛlé nɛ̂, né wɛ̌kǔd nsimé áyə̄le béehɛnlé wɛ asábe ámbīd. Dyǒb dɛ́sābē wɛ áde bad bé bwâm bɛ́puúʼɛ́.” 
\s1 Ngan e sáŋkalaa a ngande 
\r (Mat 22.1-10) 
\p  
\v 15 Áde mod nhɔ́g awě bɔ́ɔbɛ Yesuɛ béntɛ̄d tébelɛ áwógé nɛ̂, dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ Yesuɛ aá, “Nsimé ne bad ábe bɛ́dyɛ̄ ndyééd á ngande e nkamlɛn ń Dyǒb!”  
\v 16 Dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Mod nhɔ́g anchǎg sáŋkalaa a ngande, ábūd-tɛ bad alébe.  
\v 17 Áde póndé e ngande épédé, anlóm awe mbəledɛ wɛ́ɛ beken ábe ánlēbɛ̄ɛ̄ aá, ‘Nyéhyag, mboŋsɛ́n ńsyə̄ə̄l ḿmáá abɛ́.’  
\v 18 Boŋ bɔ́ moosyəə́l, bêmbootéd mecháŋgé abɛ nhɔ́gē-nhɔ́gē. Nhɔ́g anhɔ́b aá, ‘Nchané etúú, ntə́ŋgɛ́né chɔ́ akɛ dé anyín. Ncháa wɛ, méehɛnlé ahyɛ.’  
\v 19 Ampée anhɔ́b aá, ‘Bɔɔb nɛ́n děn, dɔ́ɔ ncháné nlád ń nyag ńtáan éche élíɛʼ nzag. Chɔ́ɔ ńkagké ahəgtɛn nɛ́n. Sôn, méehɛnlé apɛ!’  
\v 20 Ampée-ʼɛ anhɔ́b aá, ‘Nkudé sɔ́mbé ekɔ́ɔ́lé-ekɔ́ɔ́lé. Né-ɔɔ́, méehɛnlé apɛ!’  
\v 21 Ane mbəledɛ antǐm ámbīd, ákɛ áláá eche sáŋ mam mésyə̄ə̄l. Dɔ́ɔ ekaŋ ékóbé eche sáŋ áte, boŋ álōmē ane mbəledɛ. Anhɔ́b aá, ‘Kǎg mehélé, ékag á ntém ń nzii, kə́ə́ŋne á mɛ̌tɛ mé nzii mé dyad-tê, éhúɛn betóótōkɛ̄ bé bad, ne ábe béhúné epɛd, ne ábe békwédé ndím, ne ábe béehɛlé akɛ.’  
\v 22 Éebemɛɛ́ áte ane mbəledɛ anhúú ámbīd, aláá sáá-a-ndáb aá, ‘A-sáŋ, mbɛlé ngáne wénhɔ̄bpē, boŋ ké nɛ̂, etə́l élyə́gé édé.’  
\v 23 Dɔ́ɔ Sáá-a-ndáb áhɔ́bɛɛ́ aá, ‘Kǎg á nzii émbáá ne nzii é mehín, échɛ́le kénzɛ́ɛ́ wɛɛ́ áhyag âbɛl boŋ ndáb élôn.  
\v 24 Á mbále, mod ké nhɔ́g awě ménsēbɛ̄ɛ̄ alébe, éewógké chǒm ké ehɔ́g á nsəl á ngande-tê hɛ́n!’ ” 
\s1 Âbɛ́ mbapɛɛ 
\r (Mat 10.37-38) 
\p  
\v 25 Mbwɛ nhɔ́g ndun e mod éhídéʼáá Yesuɛ ámbīd. Hɛ́ɛ ábóótédé bɔ́ aláa nɛ́n aá,  
\v 26 “Nzé mod ahɔ́bé aá, mɔ́hīde mɛ, ésebán achǎdtɛ́né nyaá, sáá, mwaád, bǎn, baányaŋ, kə́ə́ŋne ádē aloŋgé děn, ene ndín e mod eékwognedɛɛ́ âbɛ́ awêm mbapɛɛ.  
\v 27 Kénzɛ́ɛ́ awě eepéme ádē awɔg, boŋ áhīdnē mɛ, eékwognedɛɛ́ ábɛ̄ awêm mbapɛɛ. 
\p  
\v 28 “Nzɛ́-módɛ́ ǎbɛ̄ awě ǎwōŋ mewêmtɛn âlóŋ sáŋkalaa a ndáb, boŋ eesébpé adyɛɛ ásē, âhəgtɛn nkun ḿme ene ndáb étēdtē mɔ́, âbíi ké mɔ́ɔ̄hɛ̌l chɔ́ amad, káa mɔ́ɔhɛnlé?  
\v 29 Nzé amaá-ʼɛ ndáb asume, boŋ eéhɛle chɔ́ amad, moosyəə́l awě anyíné abɛlé ábootéd mɔ́ awɛl, béhɔ̄bē  
\v 30 bán, ‘Mod nhɔ́g ansáá ndáb, boŋ eéhɛlɛɛ́ chɔ́ amad.’ 
\p  
\v 31 “Nzé kə̂ŋ pɔ́g ewémtɛ́né waáb kə̂ŋ bel akum, abɛ́lé asébé yə̌l ahəg á ekáá ké mesoŋgé mé sə́nze ḿme áwóó dyam dyôm dé ekə́lé, bɛ́hɛ̌l ábe waáb awě awóó sə́nze dyam móom mé ekə́lé mébɛ.  
\v 32 Nzé anyíné aá mɔ́ɔ̄kwognedɛɛ́, abɛlé alóm belyə́ged bé dyad áʼsō wɛ́ɛ waáb, waáb adêpɛ mɔ́ bɛnbɛn, âbɛl nɛ́n békɔ̂m nsaŋ.  
\v 33 Melemlem nɛ̂ dɔ́ɔ édíí né ké nzɛ́ɛ́ awě eehúde chǒm ásyə̄ə̄l nlém. Ene ndín e mod eékwognedɛɛ́ awêm mbapɛɛ âbɛ́. 
\s1 Nkwɛ̌ ḿme ḿbɔ́dé eʼnyin 
\r (Mat 5.13; Mak 9.50) 
\p  
\v 34 “Nyébíi bán nkwɛ̌ ńdé chǒm é bwâm. Boŋ nzé ḿbɔ́dé alaŋ, chán béhɛle-sɛ bényīnēd mɔ́ ámpē?  
\v 35 Méesaá dyam dé abɛlɛn ámpē. Apim dɔ́ɔ bépimɛɛ́ mɔ́. Bad ábe béwóó metúu, bésôŋtɛn bwâm.” 
\c 15  
\s1 Ngan e ńdyɔŋ ḿ mbód ḿme mémbɔ̄ɔ 
\r (Mat 18.12-14) 
\p  
\v 1 Mbwɛ nhɔ́g belad bé táásɛ ne bebɛl bé mbéb bémpēe, bémpɛ̌ wɛ́ɛ Yesuɛ.  
\v 2 Dɔ́ɔ Befarisia ne bemeléede bé mbéndé bényoŋgɛɛ́ áte bán, “Nɛ́dē anɛ́n mod awoŋne bebɛl bé mbéb, bɔ́bɔ̄ɔ bédyag-kɛ ndyééd hǒm ahɔ́g.”  
\v 3 Hɛ́ɛ Yesuɛ ákánlé bɔ́ ngan nɛ́n aá, 
\p  
\v 4 “Nzɛ́-módɛ́ adé awě ǎwōŋ mbwɔ́kɛl é ńdyɔŋ ḿ mbód, boŋ nhɔ́g ḿbɔ́ɔ, boŋ eétɛdté ḿmíníí móom mé ńdyɔŋ ḿ mbód abog ne abog á etûn-tê, âkɛ dé ahɛd ḿmê nhɔ́g ḿme ḿbɔ́ɔ́ kə́ə́ŋ né adǐbté mɔ́?  
\v 5 Adibed áde ádibte-ʼáa mɔ́, áhāg mɔ́ á abɔl ne menyiŋge mésyə̄ə̄l.  
\v 6 Boŋ nɛ́ɛ ápédé á dyad-tê álad besón bé echoŋ ne baányaŋ áte, aláá bɔ́ aá, ‘Syánē déwôg menyiŋge áyə̄le ndǐbté ḿmêm ńdyɔŋ ḿ mbód ḿme mémbɔ̄ɔ?’ ”\fig Nnɔné-mbód anyíné ḿmē ńdyɔŋ ḿ mbód ḿme mémbɔ̄ɔ|src="bk00005c.tif" size="span" ref="15.5-6" \fig* 
\v 7 Yesuɛ ambád ámpē aá, “melemlem-ʼaá ńlâŋgɛɛ́ nyé mɛɛ́, menyiŋge mɛ́tōm abɛ́ nɛ̂ ádyōb ámīn e mbɛlé-mbéb nhɔ́g awě atɛ̌dé abɛl dé mbéb boŋ atǐmné Dyǒb tómaa ámīn e móom mé bad abog ne abog ábe bésáá, ábe béehɛdnád ahəŋlɛn. 
\s1 Ngan e kábpe echě embɔ́ɔ 
\p  
\v 8 “Káa, mmwaád ahéé adé awě ǎwōŋ kábpe dyôm, boŋ nɛ́ɛ pɔ́g ébɔ́ɔ́, eéchōdēʼ ekag, boŋ áhɛdé ndáb áte, atóŋ ahɛd kə́ə́ŋ né adǐbté chɔ́?  
\v 9 Adibed áde ádibte-ʼáa chɔ́, alade baáb ne baányaŋ áte, aláá bɔ́ aá, ‘Nyéwógɛn mɛ menyiŋge áyə̄le ndǐbté ene kábpe echě embɔ́ɔ́ mɛ.’  
\v 10 Melemlem-ʼaá ńlâŋgɛɛ́ nyé nɛ́n mɛɛ́, menyiŋge mɛ́tōm abɛ́ nɛ̂ ádyōb ámīn e mbɛlé-mbéb nhɔ́g awě atɛ̌dté abɛl dé mbéb boŋ átīmɛ̄n Dyǒb.” 
\s1 Ngan e mwǎn awě ambɔ́ɔ 
\p  
\v 11 Yesuɛ ambád ahɔ́b aá, “Mod nhɔ́g ambɛ́, anchyáá bǎn bé baachóm bébɛ.  
\v 12 Dɔ́ɔ epun ehɔ́g, mwǎn asad álāŋgē sáá nɛ́n aá, ‘A-sáŋ, bɛɛ́ mɛ ádêm akab á mbwɔ́g áde ńtə́ŋgɛ́né akud.’ Hɛ́ɛ sáá átédé chǒm ésyə̄ə̄l éche ánwōŋgē, boŋ ákabpé bɔ́ áte.  
\v 13 Nguse é eʼpun étómé-ʼaá, boŋ mwǎn asad áladé ḿmē nted ńsyə̄ə̄l, ákǎg á aloŋ démpēe áde áchábnédé. Áwed-taá ápédé boŋ ábootéd aloŋgé á mbaambaa achog, ábēbtē ngáb esyəə́l echě ánwōŋgē.  
\v 14 Áde chǒm ésyə̄ə̄l émáá mɔ́ áyə̄l né bɔɔb, sáŋkalaa a nzaa anhún á aloŋ-tê wê. Atóg dɔ́-ʼɛ ábóótédé mɔ́ asɔ́l áyə̄l ngíne-ngíne.  
\v 15 Hɛ́ɛ ákíí kunze e mod pɔ́g atán á dyad-tê wê, âchɔ́m mwǎ nsɔ́n. Ane mod mɔ́-ʼɛ alóm mɔ́ aá, ákɛ ádídtad mɔ́ esɔg é nguu.  
\v 16 Anwóŋ á mewêmtɛn aá, mɔ́ɔ̄lōntē abum ké ne medyɛ́ mé nguu, boŋ modmod enkêmbaá mɔ́ chǒmchǒm éche áhɛlɛsɛ adyɛ́.  
\v 17 Dɔ́ɔ ádyɛ́ɛ́ chóóŋ, boŋ ákwanlád, áhɔ̄bē aá, ‘Nɔnéʼ ngáne bembəledɛ bélóné echem sáŋ á ndáb-te, boŋ ké nɛ̂ bédyâg medyɛ́ méchɔbe ásē, boŋ mɛ-ʼɛ ńwâg nzaa hɛ́n!  
\v 18 Mɛ̌syəə́, ńkɛ ntán echem sáŋ, nláá mɔ́ mɛɛ́, A-sáŋ, mbɛlé mbéb áʼsō éʼ Dyǒb ne áʼsō éʼbôŋ.  
\v 19 Mměn meékwognedɛɛ́ âchəgned nɛ́ɛ awoŋ mwǎn ámpē. Téd mɛ ké nɛ̂ŋgáne awôŋ mbəledɛ nhɔ́g.’ 
\p  
\v 20 “Hɛ̂ dɔ́ɔ ápádté ásē, boŋ ásūɛ̄ʼ á dyad wɛ́ɛ sáá. Boŋ áde ákwógé apɛ á ndáb nɛ̂, sáá annyín mɔ́ mwǎ etûn. Ankóbtɛ́n sáá ngɔl. Sáá annyəgéd, alúm mwǎn ámīn, ahɛ́ mɔ́ tə̂l.  
\v 21 Dɔ́ɔ mwǎn álāŋgē mɔ́ nɛ́n aá, ‘A-sáŋ, mbɛlé mbéb áʼsō éʼ Dyǒb ne áʼsō éʼbôŋ. Meékwognedɛɛ́ âchəgned nɛ́ɛ mwǎn awôŋ ámpē.’  
\v 22 Hɛ́ɛ sáá mɔ́-ʼɛ áchɛ́nlé ábē bembəledɛ, álāŋgē bɔ́ nɛ́n aá, ‘Nyéhyiinad mɛ nsob ḿme ńtómtɛ́né adəŋ nɛ̂, á mehélé-te. Nyéwáad mɔ́ mɔ́ á yə̌l. Nyéhɛ̂-ʼɛ mɔ́ ebóŋ á ekáá, nyéhɛ̂-ʼɛ mɔ́ metámbé a ékuu.  
\v 23 Nyétêd nchóm-é-nyag awě dékə́lté nɛ̂, nyékwɛl mɔ́, âbɛl nɛ́n, syánē moosyəə́l dédyɛ̂ débɛl-lɛ apaté.  
\v 24 Nyêbíí bán, awem mwǎn nɛ́n ammǎd awɛ́, boŋ atimé ámbīd á aloŋgé. Ambɔ́ɔ, boŋ abídé áwed.’ Hɛ́-ʼaá bébóótédé ngande achog. 
\p  
\v 25 “Ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l mêmbɛnléd áde mwǎnyaŋ ambáá adíí á nzag-tê. Áde áhúú, dɔ́ɔ áwógɛɛ́ bad békɔ́ne, béságe-ʼɛ bwěm á ndáb-te.  
\v 26 Dɔ́ɔ áchɛ́nlé mbəledɛ nhɔ́g, boŋ ásɛdté mɔ́ dyam áde ábɛnlaad.  
\v 27 Dɔ́ɔ mbəledɛ nɛ álûmtɛɛ́ mɔ́ áte nɛ́n aá, ‘Pɔ́n mwǎnyoŋ ahúú ámbīd-óó. Sóó akwɛ̌nlé mɔ́ nchóm-é-nyag ne, áyə̄le anyínɛn áde ányínné mɔ́ dǐd ámpē, ésebán dyamdyam ábɛ́lé mɔ́.’ 
\p  
\v 28-29 “Awóg áde áwógé nɛ̂, anlǐŋ, eékwɛntɛne asɔ́l á ndáb-te. Hɛ́ɛ sáá ábídé á ebwɔ́g, boŋ áhyɛ acháŋ mɔ́. Dɔ́ɔ mɔ́-ʼɛ átimtanné sáá nɛ́n aá, ‘Nɔnéʼ, mɛɛ́ nkéndyɛɛ́n wɛ hɛ́n mwɛ̌ ne mwɛ̌ áde ḿbɛnlɛɛ́ wɛ ntǔ mé nsɔ́n, ésebán nwúɛne wɛ nló áte. Boŋ ké echɛd é mbód weébāgɛ̄ɛ̄ mɛ wɛɛ́, ḿbɛl apaté ne ábêm bɛ̌d.  
\v 30 Boŋ ngáne awoŋ mwǎn a nlém ápédé ámbīd, mɔ́ awě amaá echoŋ ngáb esyəə́l abébed ne bɛkwalɛɛ, ewúúdé mɔ́ nyag echě etómtɛ́né akəl.’  
\v 31 Hɛ́ɛ sáá álâŋgɛɛ́ mɔ́ nɛ́n, ‘A-mwǎn, wɛ-ɛɛ́ edé ne mɛ hɛ́n póndé ésyə̄ə̄l. Kéchéé éche ńwóó-ʼɛ édíi échôŋ.  
\v 32 Émbɛ̄ bwâm syánē âchog ngande, âwóg menyiŋge. Nɛ́n, mwǎnyoŋ ammǎd awɛ́, boŋ atimé ámbīd á aloŋgé. Ambɔ́ɔ, boŋ abídé áwed.’ ” 
\c 16  
\s1 Ngan e mbəledɛ awě abédé mwane 
\p  
\v 1 Yesuɛ anláá ábē bembapɛɛ ámpē aá, “Nhɔn ḿ mod nhɔ́g mémbɛ̄. Bad bénhyɛ mɔ́ aláa bán awě mbəledɛ ambáá abébte mɔ́ ngáb.  
\v 2 Hɛ́ɛ ḿmê nhɔn ḿ mod ńlómé mbəledɛ awed achəg, boŋ ásɛdté mɔ́ aá, ‘Ebə́l é pɔ́le éhéé ńwógɛɛ́ áyə̄l echôŋ nɛ́n? Lúméd mɛ áte ngáne mesoŋgé mé bwěm ḿme mêmbanɛ́ɛ́ ásē echôŋ médíí, áyə̄le échê etə́l é nsɔ́n émááné wɛ áte.’  
\v 3 Dɔ́ɔ mbəledɛ ádólé áte chóóŋ boŋ áhɔ̄bē aá, ‘Chán-nɔ̄ mɛ́bɛnlé bɔɔb áde echem sáŋ áhɛdɛɛ́ mɛ ahúd á nsɔ́n? Ngíne eésaá mɛ echě ńkwɛnlɛɛ́ nzag. Nzé ntimé-ʼɛ á nchɔ́mbé, né nɛ̂ dɛ́piinéd mɛ akwágké á ngíne.  
\v 4 Ahâ, nkudé debyɛ́ɛ́ áde mɛ́həgké, âbɛl boŋ ké á nsɔ́n dɔ́ɔ bénhūdtē mɛ, bad bɛ́lyə̌g békōb mɛ nken áwab mendáb.’ 
\p  
\v 5 “Hɛ́ɛ áchɛ́nlé mod tɛ́ɛ́ awě anwálé sáá alúm, áchəgé bɔ́ nhɔ́gē-nhɔ́gē. Áde mod eʼsó ápédé, ansɛdéd mɔ́ aáken, ‘Mesoŋgé métə́ŋ echem sáŋ ékálɛɛ́ wɛ?’  
\v 6 Ane mod aá, ‘Mbwɔ́kɛl é eʼkwém éʼ mǒl waam.’ Ane mbəledɛ anláá mɔ́ aá, ‘Nɔnéʼ, echoŋ kálag e melúm chɔ́ nɛ́n. Dyɛɛ́ ásē, étel á mehélé-te wɛɛ́, mbwɔ́kɛl é eʼkwém éʼniin.’  
\v 7 Ansɛdéd mod awě alóntɛ́né bébɛ aá, ‘Alúm ádé wɛ mesoŋgé métə́ŋ?’ Ane anhɔ́b aá, ‘Mbwɔ́kɛl é nkute ń ngun éláán.’ Ane mbəledɛ anláá mɔ́ aá, ‘Kǒb echoŋ kálag, étel wɛɛ́, mbwɔ́kɛl é nkute ébɛ.’  
\v 8 Áde ḿmê nhɔn ḿ mod ńwógé nɛ̂, ménkēmēd échê ekúkú é mbəledɛ aá, ‘Abɛ̌nlédé debyɛ́ɛ́ á bwâm.’ ” Yesuɛ ambád áte nɛ́n aá, “Nɛ̂ dɔ́ɔ bad ábe béhíde mekan mé nkǒŋsé bédíí. Bédé mehɛ́l âhəgɛn échāb nyaa é bad debyɛ́ɛ́, tómaa bad ábe béhíde eʼnyínɛn bé ekíde éʼ Dyǒb.”  
\v 9 Yesuɛ ambád aá, “Ńláa-ʼɛ nyé mɛɛ́, nyébɛnled nhɔn mé nkǒŋsé, âkób eʼchoŋ, áyə̄le á póndé eche mɛ́maáʼɛ́ áte, bɛ́kob nyé nken wɛ́ɛ bad bédyɛɛʼɛ́ á ngíndé ne á ngíndé.  
\v 10 Ké nzɛ́-módɛ́ awě awánlé mpín mé akan bwâm, né ǎwālē ámbáá bwâm. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě eéhɛle mpín mé akan awále, né éehɛnlé ké ámbáá awále.  
\v 11 Nzé édé-ʼɛ bán, weewánlɛɛ́ ngáb e nkǒŋsé ngáne étə́ŋgɛ́né awále, nzɛ́-módɛ́ ǎbɛ̌ wɛ nhɔn ḿ mbále.  
\v 12 Nɛ́ɛ wéewânlɛɛ́ nhɔn ḿme méesɛ̌ ḿmôŋ bwâm, nzɛ́-módɛ́ ǎbǎg wɛ nhɔn ḿmoŋ mwěn? 
\p  
\v 13 “Modmod eéhɛ̄lɛ̄ɛ̄-sɛ abɛ́ mbəledɛ a bewóŋ bébɛ. Ǎlūmēd nhɔ́g edəŋge tómaa aníníí, kéʼɛ átīmɛ̄n nhɔ́g, abáŋge aníníí áyə̄l. Weéhɛ̄lɛ̄ɛ̄-sɛ ebɛ́ mbəledɛ a bad bébɛ abɛ́ ahɔ́g. Weéhɛ̄lɛ̄ɛ̄-sɛ ebɛ́ mbəledɛ a Dyǒb se ebɛ́-ʼɛ mbəledɛ a mɔné.” 
\s1 Nguse é ngan éche Yesuɛ 
\r (Mat 11.12-13, 5.31-32; Mak 10.11-12) 
\p  
\v 14 Befarisia bénwōg ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l, boŋ ngáne bémbɛ̄ɛ̄ bedəŋ bé ngáb, bénswɛ̄dē mɔ́ swɛ́dtɛ́n.  
\v 15 Yesuɛ anláá bɔ́ aá, “Nyêdíi bad ábe bélûmte bán bésáá áʼsō éʼ bad, boŋ Dyǒb ábíí nyé nlém áte. Kéchéé éche baányoŋ békêmtɛɛ́, édíi abúú ngɛ̂n áʼsō éʼ Dyǒb.”  
\v 16 Yesuɛ ambád bɔ́ aláa aá, “Mam ḿme mêntenléd á kálag é mbéndé é Dyǒb, bekal béʼdəə́dəŋ bɔ́mpē bénhɔ̄b mɔ́ kə́ə́ŋne á póndé eche Jɔnɛ. Taasɛ nɛ̂, nkalaŋ ḿ bwâm mé nkamlɛn ń Dyǒb ńkanlad, mod tɛ́ɛ́-ʼɛ abune ḿmê nkamlɛn abɛ́ áte. 
\p  
\v 17 “Ké nɛ̂ŋgáne nkoŋ ńsé ne ḿ mín béhɛle bémaa, atɔte ké ahɔ́g á mbéndé e Dyǒb déekwaá. 
\p  
\v 18 “Kénzɛ́ɛ́ awě anané mwaád, boŋ awóŋ mmwaád ampée, né akábé asón. Ké nzɛ́-módɛ-ʼɛ́ awě awóó mmwaád awě bénáné á ndáb eʼwóŋgé, né akábé asón. 
\s1 Ngan e nhɔn ḿ mod ne Lazarɔsɛ 
\p  
\v 19 “Nhɔn ḿ mod nhɔ́g mémbɛ̄, kəse é mebad chɔ́ɔ áwááʼáá á yə̌l. Mwɛnze ne mwɛnze mɔ́ɔ ádyágáá mbwɛ tɛ́ɛ́.  
\v 20 Ntógétōke ḿ mod nhɔ́g mɔ́-ʼɛ ńnáŋgéʼáá áwē mmwɛ mé eʼkɛ́ bán Lazarɔsɛ. Eʼkwɛsɛ bénlōn mɔ́ á yə̌l.  
\v 21 Mewêmtɛn mémbɛ̄ mɔ́ aá, bɛ́bɛ mɔ́ púuted é medyɛ́ éche éhúnéʼáá á tébelɛ a nhɔn ḿ mod. Mbwɛ́ chɔ́ɔ épágéʼáá áhed, boŋ ényāŋgē mɔ́ eʼkwɛsɛ áte. 
\p  
\v 22 “Áde ntógétōke ḿ mod mê ńwédé, ángɛl éntēd mɔ́, ékɛ̄ɛ̄n mɔ́ á akéb áde Abrahamɛ. Ḿmê nhɔn ḿ mod mɔ́mpē ménwɛ̄, bélíme-ʼɛ mɔ́.  
\v 23 Á mbwɔ́g e kwééd wê, nhɔn ḿ mod ḿbédé á metuné-te. Hɛ́ɛ ányéné nló ámīn boŋ anyín Abrahamɛ se wíníí, ne Lazarɔsɛ áwe akéb.  
\v 24 Dɔ́ɔ álébpɛɛ́ nɛ́n aá, ‘A-Tɛ̂ Abraham, sôn, wóg mɛ ngɔl, élôm Lazarɔsɛ átɔde dúu dé eʼmii á mendíb-te, áhyɛ áhɔ́ded mɛ echém, áyə̄le meewógɛ́ɛ́ bu á dǔ-á-muú hɛ́n.’  
\v 25 Abrahamɛ anláá mɔ́ aá, ‘A-mwǎn, ewêmtan á póndé eche wémbɛ̄ɛ̄ á nkǒŋsé ngáne wênkudté bwěm éʼ bwâm, boŋ Lazarɔsɛ mɔ́-ʼɛ ákūd bwěm bé mbéb-ɛ? Bɔɔb-pɔɔ́ awóge ḿmê menyiŋge hɛ́n, wɛ́mpē edé á metuné-te.  
\v 26 Nɛ́ɛ éhúdé nɛ̂ áte, wɛ́ɛ sédíí ne wɛ́ɛ édíí, sáŋkalaa a mbə́ŋ akabé syánē áte, âbɛl nɛ́n mod eéhɛ̄lē asyəə wɛ́n se ápɛ wɛ̂. Modmod eéhɛ̄lē-ʼaá ásyə̄ə̄ wɛ̂, se ápɛ̄ áwɛ̄d.’  
\v 27 Nhɔn ḿ mod ménhɔ̄b aá, ‘Ncháa-ɔɔ́, a-Tɛ̂ mɛɛ́, élôm Lazarɔsɛ á ndáb echě echem sáŋ.  
\v 28 Nlyə́gé bǎnned bétáan. Ákɛ álêb bɔ́ âbɛl nɛ́n, bɔ́mpē béepǎg á hǒm dé metuné hɛ́n.’  
\v 29 Abrahamɛ anhɔ́b aá, ‘Béwóó metelag ḿme Mosɛɛ ne ḿme bekal béʼdəə́dəŋ. Béwógɛn chǒm-ɛ́ɛ bétélé ásē.’  
\v 30 Nhɔn ḿ mod ménhɔ̄b aá, ‘Aáy, a-Tɛ̂ Abraham. Nzé mod akií bɔ́ atán awě abídé á mbwɔ́g é kwééd, né bɛ́tɛdé abɛl dé mbéb bétīmɛ̄n Dyǒb.’  
\v 31 Hɛ́ɛ Abrahamɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, ‘Nzé béekwɛntɛne Mosɛɛ ne bekal béʼdəə́dəŋ awógɛn, né béewógɛ́nné ké mod awě apuúdé á mbwɔ́g e kwééd boŋ aláá bɔ́.’ ” 
\c 17  
\s1 Âbɛled mod mbéb 
\r (Mat 18.6-7, 21-22; Mak 9.42) 
\p  
\v 1 Yesuɛ anláá ábē bembapɛɛ aá, “Nyébíi bán mekəgsɛn ḿme mébɛlte bad mbéb métə́ŋgɛ́né nyé apii. Boŋ édé ngɔl ne kénzɛ́ɛ́ awě ǎpɛɛ́n mɔ́!  
\v 2 Émbɛ̄ mboŋ né bêntəə́ ene ndín e mod sáŋkalaa a aláá á nkə́ŋ, bébwém mɔ́ á edíb-te, tómaa mɔ́ âbɛled ábɛ́n běndem mbéb.  
\v 3 Nyétédɛn yə̌l póndé. 
\p “Nzé mwǎnyoŋ abɛlé wɛ dyam dé mbéb, échu mɔ́ aláa wɛɛ́ nɛ̂ déebooʼɛ́. Nzé achemé-ʼɛ ádē awusé boŋ ahə̌ŋlɛ́né, élagsɛ́n mɔ́.  
\v 4 Nzé apǎnné wɛ ngen saámbé áyə̄le epun é bǐn, boŋ apedé-ʼɛ áwōŋ ngen saámbé âchɔ́m alagsɛn aá, ‘Nhə̌ŋlɛ́né’, etə́ŋgɛ́né mɔ́ alagsɛn.” 
\s1 Adúbe déechínɛ́ɛ́ 
\p  
\v 5 Bembapɛɛ bé nlómag bénlāā Sáŋgwɛ́ɛ́ bán, “Wéd sé adúbe áte.”  
\v 6 Sáŋgwɛ́ɛ́ anhɔ́b aá, “Nzé nyênwóŋ adúbe áde ádé mwǎmpīn nɛ̂ŋgáne mbə́l-e-bǔ, né nyɛ́ɛ̄kamlɛ́n ádɛ́n alín dé eʼsáá bán, ‘Á-bwɛl, wubé ásē, ékɛ ésumɛn á edíb é nkwɛ̌-te’, éʼwógɛ́n-nɛ nyé. 
\s1 Abɛl dé nsɔ́n 
\p  
\v 7 “Détêd bán, nyé mod nhɔ́g nyêwóó mbəledɛ awě akií nzag alíi, káa akií ânɔn ńdyɔŋ ḿ mbód. Nzé ahúú á nsɔ́n, chán wɛ́lāāʼɛ́ mɔ́? Wɛ̌lāā mɔ́ wɛɛ́, ‘Hyɛ̌ édyɛɛ ásē hɛ́n, édyɛ̂ ndyééd,’  
\v 8 káa wɛɛ́, ‘Bɛlé mɛ ndyééd étômted mɛ, étyéem-mɛ á nkəg, kə́ə́ŋ ḿmad adyɛ́, boŋ ámbīd é póndé, wɛ-ʼɛ édyâg?’  
\v 9 Nyéláa mɛ ké wɛ̌sāgnɛ̄n ane mbəledɛ áyə̄le ábɛ́lé ḿme nsɔ́n?  
\v 10 Né-ɔɔ́ nyémpē, nzé nyêmaá chǒm ésyə̄ə̄l éche bétíínédé nyé abɛl, nyéhɔ̂b bán, ‘Sêdíi bembəledɛ ngɛ̂n, ḿmɛd nsɔ́n-naá sébɛ́lé sé ngáne.’ ” 
\s1 Yesuɛ asáŋté bad bé meləŋ dyôm 
\p  
\v 11 Áde Yesuɛ ákagké á Jerusalɛm, atóméʼáá á nchii ń nzii mé aloŋ á Samaria ne aloŋ á Galilia.  
\v 12 Asɔ́l áde ásɔ́lé mwǎ dyad nhɔ́g, antán bad dyôm ábe meləŋ mékóbé. Béntyēēm nchabnede,  
\v 13 bélēbpē mɔ́ ne esaád bán, “A-Yesu, a-Sáŋ, sôn, wóg sé ngɔl!”  
\v 14 Áde ányíné bɔ́, anláá bɔ́ aá, “Nyékag wɛ́ɛ beprisɛ, nyélúmed bɔ́ yə̌l.” Áde békagkɛ́ nɛ̂, yə̌l é nsáŋ bɔ́.\f + \fr 17:14 \fk Âsáad á yə̌l: \ft Nzé meləŋ ménkōb mod bétédéʼáá mɔ́ nɛ́ɛ mod awě eesáa. Bébénéʼáá mɔ́ bán, eesíté wɛ́ɛ bad bédíí. Prisɛ chɔ́ɔ énwōŋ kunze âsimɛn mod meləŋ boŋ ébíded mbakú nɛ́n bán asáá, boŋ ǎbootéd apɛ wɛ́ɛ bad bédíí.\f* 
\v 15 Bɔ́ mod nhɔ́g, annyín nɛ́n aá mɔ́dyɛɛ́ bwâm. Hɛ́ɛ átímé ámbīd, ákɛné Dyǒb ne ehɔ́b éche échə́gké.  
\v 16 Ankwɛ Yesuɛ á mekuu, ásāgnān mɔ́. Anɛ́n mod abédɛ́ɛ mod a Samaria.  
\v 17 Yesuɛ ansɛdéd mɔ́ aáken, “Éesaá mbále bán nsáŋté nyé bad dyôm-ɛ? Héé ábíníí abog bédíí?  
\v 18 Nɛ́dē mod ké nhɔ́g ampée eétimɛɛ́ ámbīd âhyɛ dé abɛ Dyǒb mekɛnag, éetómɛɛ́ anɛ́n mod a nken-ɛ?”\f + \fr 17:18 \ft Bad bé Israɛl béntēd bad bé Samaria nɛ́ɛ benzínɛ́ɛ́. Bɔ́bɔ́ɔ béekagéʼaá ké mwǎmpīn áyə̄le nyaa e mekan mé mbwɔ́g ne mekan mé aloŋ. Ké nyaa e abɛle á Dyǒb ne hǒm dé mekáne bémbɛ̄ bɔ́ nhəŋlɛ́n.\f* 
\v 19 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Tyéém ámīn, ékag. Ádôŋ adúbe ádídé wɛ bwâm.” 
\s1 Epɛ é nkamlɛn ń Dyǒb 
\r (Mat 24.23-28, 37-41) 
\p  
\v 20 Befarisia bênsɛdéd Yesuɛ bánken, “Póndé ehéé nkamlɛn ń Dyǒb mɛ́pɛɛ́?” Yesuɛ anláá bɔ́ aá, “Nkamlɛn ń Dyǒb méesaá dyam áde mod ányînnɛɛ́ dǐd,  
\v 21 káa dyam áde mod áhɔ̄bpē aá, ‘Nɔnéʼ, mɔ̂mɛ́n,’ káa ‘mɔ̂míníí.’ Aáy, nkamlɛn ń Dyǒb ḿmáá abɛ́ átîntê echɛ̂n.”  
\v 22 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ bembapɛɛ nɛ́n aá, “Eʼpun éʼ bǐn éʼhúɛ áʼsō ábe nyɛ́dəŋgé bán né nyênyín ké mbwɛ nhɔ́g ḿme Mwǎn-a-Moonyoŋ álūmēdtē nyé yə̌l, boŋ nyéenyínné.  
\v 23 Bɛ́lāā nyé á póndé eched bán, ‘Mɔ̂nɛ́n,’ káa ‘Mɔ̂níníí,’ boŋ nyéeháŋtán bɔ́.  
\v 24 Áyə̄le, ngáne emwɛdmwɛd étómɛɛ́, boŋ épɛnté ngob e Dyǒb pɛd pɔ́g ne eníníí, nɛ̂ dɔ́ɔ epun éche Mwǎn-a-Moonyoŋ ápɛɛ́ ébɛ̄ɛ̄.  
\v 25 Boŋ édɛ̂bɛ́ nɛ̂, atə́ŋgɛ́né metuné híin akud. Kə́ŋne enɛ́n nyoŋgɛl e bad eébāŋ mɔ́ áyə̄l.  
\v 26 Ngáne émbɛ̄ɛ̄ á póndé eche Noa, nɛ̂ dɔ́ɔ ébɛ̄ɛ̄ á póndé echě Mwǎn-a-Moonyoŋ.  
\v 27 Bad bédyágéʼáá medyɛ́, bémwāg mǐm, baachóm béwóóʼáá bebaád, bebaád-tɛ békǎg á mewóŋgé kə́ə́ŋ ne mbwɛ ḿme Noa ásɔ́lé á bɔ̌lɛ éʼmbáá-te boŋ mbúú echó, mesɛ́n mélóne, méhōōd ábê bad bésyə̄ə̄l.  
\v 28 Melemlem nɛ̂ dɔ́ɔ émbɛ̄ɛ̄ á póndé eche Lɔtɛ. Bad bédyágéʼáá medyɛ́, bémwāg mǐm, békābē dyɔn, béwēnē bwěm, bélōō-ʼɛ mendáb.  
\v 29 Boŋ mbwɛ ḿme Lɔtɛ ásyə́ŋgé á dyad á Sodom, ḿmê mbwɛ děn muú ne meláá ḿme méhyâŋtan, mémbīd ádyōb nɛ́ɛ mbúú, ńwúú ábê bad bésyə̄ə̄l.  
\v 30 Melemlem nɛ̂ dɔ́ɔ ébɛ̄ɛ̄ ḿmê mbwɛ ḿme Mwǎn-a-Moonyoŋ ányīnnēdtē. 
\p  
\v 31 “Échê epun, mod awě adé á nnoŋ ń ndáb mîn áde nhɔn ńdíí mɔ́ á ndáb-te, eétɔgné asud ásē âhyɛ dé atéd mɔ́. Melemlem-ʼaá mod awě adé á nzag-tê, eétɔgné atim ámbīd á ndáb.  
\v 32 Nyéwêmtɛn dyam áde dêmbɛnléd ne Lɔtɛ mwaád.  
\v 33 Kénzɛ́ɛ́ awě awóó mewêmtɛn âsoŋ ádē aloŋgé, ǎbɔ̄d dɔ́. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě abɔ́dé ádē aloŋgé, né asoó dɔ́.  
\v 34 Á mbále, bad bébɛ bɛ́naá anɔŋ ahɔ́g nkuu, bétéd nhɔ́g, bétɛ̄dē aníníí.  
\v 35 Bebaád bébɛ bɛ́kɔgé medyɛ́, bétéd nhɔ́g, bétɛ̄dē aníníí.”\f + \fr 17:35 \ft Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo 36: \fq Bad bébɛ bɛ́bē á nzag-tê. Bétéd nhɔ́g, bétɛ̄dē aníníí.\f* 
\v 37 Dɔ́ɔ bembapɛɛ bésɛdtɛɛ́ mɔ́ bán “A-Sáŋ, héé nɛ̂ dɛ́bɛnlédté?” Yesuɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, “Wɛ́ɛ ndim ḿbāgkē, áhed dɔ́ɔ benhɔgnɔnɛ́ béladnɛɛ́.” 
\c 18  
\s1 Ngan e ngwɛɛ e mod bɔ́ nkúd é mmwaád 
\p  
\v 1 Yesuɛ ankalé ábē bembapɛɛ ngan âlúmed bɔ́ áte nɛ́n aá, bétə́ŋgɛ́né békānnē póndé tɛ́ɛ́ ésebán béhûnte nlém á abum.  
\v 2 Anhɔ́b aá, “Mod abédé dyad ahɔ́g, awě akáadteʼ bad. Ane mod eebáaʼaá Dyǒb, eébageʼaá-ʼɛ modmod edúbé.  
\v 3 Nkúd é mmwaád-tɛ abédé melemlem mé dyad, eémaaʼaáʼ wɛ́ɛ ane mod. Póndé tɛ́ɛ́ álāŋgē mɔ́ aá, ‘Sé mod sêwóŋné mehɔ́b. Káád sé ésuud mɛ nzɔm.’  
\v 4 Á mbooted ane mod enkênháá mɔ́ dúu. Boŋ ámbīd é póndé anláá yə̌l aá, ‘Ké nɛ̂ŋgáne méebagɛ́ɛ́ Dyǒb edúbé, méēbāā-ʼaá modmod,  
\v 5 ngáne édíí bán anɛ́n nkúd a mmwaád ahédé mɛ nló, mɛ̌kāā ḿme nkáá âbɛl ńsud mɔ́ nzɔm. Ésebɛ́ nɛ̂, né kə́ə́ŋ ne á asóg éemwaá aá ńkûn ne epɛ éche ápagké nɛ́n póndé ésyə̄ə̄l.’ ”  
\v 6 Hɛ́ɛ Sáŋgwɛ́ɛ́ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Nyêwógé chǒm-ɛ́ɛ ekúkú é mod awě akáadteʼ bad awě eebíi Dyǒb éhɔ́bé-yɛ?  
\v 7 Nɛ́dē Dyǒb déekunné ábē bad ábe ápwɛ́dé-yɛ? Béchyɛɛneʼ mɔ́ nwôŋgɛn nkuu ne mǔte, nɛ́dē ǎkɔ̄lɛ̄n bɔ́ metúu póndé tɛ́-yɛ?  
\v 8 Ńláa nyé mɛɛ́ ǎkun bɔ́ mehélé mehélé. Boŋ nyêdúbpé bán Mwǎn-a-Moonyoŋ ǎtān adúbe á nkǒŋsé-te á póndé echě ápɛɛ́-yɛ?” 
\s1 Ngan e bad bébɛ ábe bênkɛ̌ akáne 
\p  
\v 9 Yesuɛ ankǎl ngan empée tə̂ŋgɛne bad ábe bényínéʼáá yə̌l nɛ́ɛ bad ábe bésáá, bényīnē-ʼɛ bad bémpēe nkóŋtéd.  
\v 10 Anláá bɔ́ aá, “Bad bébɛ bênkɛ̌ á Ndáb-e-Dyǒb âkáne. Nhɔ́g abédé Farisia, aníníí-ʼɛ abɛ́ nlad-é-táásɛ. 
\p  
\v 11 “Ane Farisia antyéém á ámīn, ákânneʼ, áhɔ̄bē á nlém-tê\f + \fr 18:11 \fq Antyéém ámīn, ákānnē, áhɔ̄bē á nlém-tê: \ft doŋge á kálag áwóó \fq atyéém á nkəg, ákānnād yə̌l.\f* aá ‘A-Dyǒb, nságnɛ́né wɛ. Áyə̄le nɛ́n, meésaá nɛ̂ŋgáne bad bémpēe, ábe bédume bwěm éʼ bad, ábe bébébé nlém ábum, ábe békábe mesón á ndáb e eʼwóŋgé. Nságnɛ́né wɛ áyə̄le meésáa nɛ̂ŋgáne anɛ́n nlad-é-táásɛ hɛ́n.  
\v 12 Ndé nɛ́n, ndideʼ yə̌l nzaa á mekáne-tê ngen ébɛ sɔ̂ndɛ́ tɛ́ɛ́. Chǒm tɛ́ɛ́ éche ńkudɛɛ́-ʼɛ nkabe chɔ́ áte moŋge dyôm, ḿbagé wɛ akab nhɔ́g.’ 
\p  
\v 13 “Nlad-é-táásɛ pɛn antyéém nchabnede, eéhɛle ké mǐd anyen ádyōb. Ambán ekáá á nlém, ákânne aá, ‘A Dyǒb, wóg mɛ ngɔl. Ndíi mbɛlé-mbéb.’ ”  
\v 14 Hɛ́ɛ Yesuɛ ábádé aá, “Ńláa nyé nɛ́n mɛɛ́, anɛ́n mod awě ńdímtɛ́né nyé aláa, ansú áwe ndáb nɛ́ɛ mod awě asáá áʼsō éʼ Dyǒb. Áyə̄le mod ké ahéé awě achə́gté yə̌l, bɛ́sudéd mɔ́. Boŋ ane awě asǔdté eche yə̌l, bɛ́chə̄gēd mɔ́.” 
\s1 Yesuɛ ne bǎnbǎn 
\r (Mat 19.13-15; Mak 10.13-16) 
\p  
\v 15 Bɔɔb-pɔɔ́ bad bépɛ́ɛ́néʼáá běndem wɛ́ɛ Yesuɛ nɛ́n bán ábân bɔ́ ekáá á yə̌l ânamed bɔ́. Áde bembapɛɛ bényíné nɛ̂, bénkānē ábê bad áte.  
\v 16 Boŋ Yesuɛ anchɛ́lé ábê bǎn, áhɔ̄bē aá “Nyétɛde bǎnbǎn béhyag áwêm. Nyéekə́ə́ bɔ́ áyə̄le nɛ́n, nyaa e bad nɛ́ɛ bɔ́ chɔ́ɔ éwóó nkamlɛn ń Dyǒb.  
\v 17 Ne mbále, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, kénzɛ́ɛ́ awě eékobe nkamlɛn ń Dyǒb nɛ̂ŋgáne mwěndem, éesɔ́nlé áwēd-te.” 
\s1 Mod a nkamlɛn 
\r (Mat 19.16-30; Mak 10.17-31) 
\p  
\v 18 Nkamlɛnɛ nhɔ́g ansɛdéd Yesuɛ aá, “A-meléed a bwâm, cheé mɛ́bɛnlé âbɛl nɛ́n ńkud aloŋgé áde déemaáʼ?”  
\v 19 Dɔ́ɔ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ mɔ́ aáken, “Cheé ékə́ə́ boŋ échəgé mɛ meléede a bwâm? Mod ké nhɔ́g eésaá mod a bwâm étómɛɛ́ Dyǒb děmpɛn.  
\v 20 Ebíí mbéndé éche éhɔ́be bán, weekábé asón á ndáb e eʼwóŋgé, weewúɛ́ mod, weechíbéʼ, weebídé mbóŋ e metóm, bɛɛ́ sóó ne nyoŋ edúbé.”  
\v 21 Ane mod a nkamlɛn antimtɛ́n aá, “A meléed, nhídé échɛ́n mbéndé ésyə̄ə̄l bootya se á mwɛ̌ndemé.”  
\v 22 Yesuɛ awógé-ʼaá nɛ̂, boŋ álāŋgē mɔ́ aá, “Dyam ahɔ́g éhɛdne wɛ. Sóm bwěm éʼsyə̄ə̄l ábe éwóó, étêd ḿmê mɔné, ékabe betóótōkɛ̄ bé bad. Nzé ebɛlé nɛ̂, wɛ̌kǔd nhɔn ádyōb. Ene póndé éhyɛ éhíde mɛ.”  
\v 23 Awóg áde ane mod a nkamlɛn áwógé nɛ̂, anwóg ndutul bwâmbwam, áyə̄le ambɛ́ nhɔn bwâmbwam.  
\v 24 Yesuɛ anyíné-ʼaá ngáne ásúdné boŋ áhɔ̄bē aá, “Élɛ̌l áte bwâmbwam behɔn bé bad âsɔ́l á nkamlɛn ń Dyǒb.  
\v 25 Édé mwǎn e akan sáŋkalaa a nyam nɛ́ɛ kamɛ̂l âpoŋ á epɔn é ndɔnde, tómaa nhɔn ḿ mod âsɔ́l á nkamlɛn ń Dyǒb.  
\v 26 Bad ábe bénwōg chǒm echě Yesuɛ ánhɔ̄bpē, bénhɔ̄b bán nzé nɛ́ɛ édíí, né nzɛ́ɛ́-ʼɔ̄ ahɛle ákud eʼsoósoŋ?”  
\v 27 Dɔ́ɔ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Dyam áde baányoŋ bényínɛɛ́ bán álɛ́lé áte, déelɛnledɛɛ́ Dyǒb áte.”  
\v 28 Hɛ́ɛ Petro áhɔ́bé aá, “Nɔnéʼ, sêtɛ̌dté ábɛd bwěm éʼsyə̄ə̄l âhíd wɛ.”  
\v 29 Dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Á mbále, nlâŋge nyé mɛɛ́, kénzɛ́ɛ́ awě atɛ̌dté eche ndáb káa mwaád, káa baányaŋ, káa sáá ne nyaŋ káa bǎn, áyə̄le nkamlɛn ń Dyǒb,  
\v 30 ǎkǔd nsyə́ŋ ámbīd mbád ne mbád enɛ́n póndé. Ǎkud-tɛ aloŋgé áde déemaáʼ á póndé échě ehúɛʼ.” 
\s1 Yesuɛ akǎnlé eche  //  kwééd ne mpuu  //  ngan ámpē 
\r (Mat 20.17-19; Mak 10.32-34) 
\p  
\v 31 Hɛ́ɛ Yesuɛ átímné ábē bembapɛɛ dyôm ne bébɛ kun boŋ, álāŋgē bɔ́ aá, “Pɔ́n nyébíi bán dekag á Jerusalɛm. Mam mésyə̄ə̄l-lɛ ḿme bekal béʼdəə́dəŋ bétélé ásē tə̂ŋgɛne Mwǎn-a-Moonyoŋ mɛ́bɛnléd áned.  
\v 32 Éténlédé nɛ́n bán bɛ́bɛ̌ mɔ́ á mekáá mé bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl. Bɔ́-ʼɛ béwɛlé mɔ́, bésyə̄ə̄ mɔ́, bésobé-ʼɛ mɔ́ meléed á yə̌l. Bɛ́bɔmtéd mɔ́, béwúú-ʼɛ mɔ́.  
\v 33 Boŋ ámbīd e eʼpun éʼláán ǎpuú.” 
\p  
\v 34 Boŋ bembapɛɛ bɔ́-ʼɛ bénkênsóŋtɛ́nné dyamdyam áyə̄le ḿmɛ́n mam mésyə̄ə̄l. Enɛ́n ngan entóm bɔ́ debyɛ́ɛ́ áte. Bénkênchemmé chǒm éche Yesuɛ áhɔ́béʼáá. 
\s1 Yesuɛ achǒŋte mod a ndím 
\r (Mat 20.20-34; Mak 10.46-52) 
\p  
\v 35 Bɔɔb-pɔɔ́ áde Yesuɛ ákwógé apɛ á dyad á Jeriko, mod a ndím nhɔ́g andyɛɛ́ á nkəg ń nzii, áchɔ̄mē bwěm.  
\v 36 Awógé-ʼaá ndun e mod etóme, boŋ ásɛdté bad dyam áde ádé.  
\v 37 Dɔ́ɔ bélāŋgē mɔ́ bán, “Yesuɛ, mod a Nazarɛt mɔ́ atóme nɛ̂.”  
\v 38 Hɛ́ɛ ábóné aá, “A-Yesu, Mwǎn a mbyaa ḿme Dabidɛ, wóg mɛ ngɔl!”  
\v 39 Bad ábe bémbɛ̄ áʼsō bénkānē mɔ́ áte, bélāā mɔ́ bán ádib nsəl. Boŋ mɔ́-ʼɛ ambɛ́ ábōnē aá, “A-Mwǎn a Dabid, wóg mɛ ngɔl!”  
\v 40 Dɔ́ɔ Yesuɛ átyéémé, boŋ áhɔ̄bē aá béhyɛɛne ane mod. Ane mod apedé-ʼaá mɔ́ bɛnbɛn, Yesuɛ ásɛdté mɔ́ aá,  
\v 41 “Cheé éhɛdɛɛ́ wɛɛ́, ḿbɛle wɛ?” Mɔ́-ʼɛ anhɔ́b aá, “A-Sáŋ, bɛ̌l ńnyínɛn ámpē.”  
\v 42 Dɔ́ɔ Yesuɛ-ʼɛ álāŋgē mɔ́ aá, “Nyínɛ́n-nɔ̄! Adúbe ádôŋ ádídé wɛ bwâm.”  
\v 43 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g ambootéd anyínɛn, áhīdē-ʼɛ mɔ́, ábagé Dyǒb mekɛnag. Áde ene ndun e mod ényíné nɛ̂, bɔ́mpē bêmbootéd Dyǒb akémed. 
\c 19  
\s1 Yesuɛ atáné nlad a  //  táásɛ bán Sakio 
\p  
\v 1 Yesuɛ ampǒŋ á dyad á Jeriko, boŋ atóméʼáá tómɛ́n.  
\v 2 Mod nhɔ́g-kɛ abédé áwed bán Sakio, abédé-ɛɛ́ nlad-é-táásɛ ambáá, abɛ́-ʼɛ nhɔn ḿ mod.  
\v 3 Ahɛdéʼáá aá mɔ́nyîn ane mod awe béchəgɛɛ́ Yesuɛ, boŋ nzii enkêmbagnédté mɔ́, ngáne amute démbɛ̄ɛ̄ áhed, mɔ́-ʼɛ ambɛ́ esóŋ.  
\v 4 Hɛ́ɛ ányə́gté áʼsō boŋ áchə̄gkē bwɛl éʼ sikamɔ âbɛl boŋ ányîn Yesuɛ. Yesuɛ ahúɛ́ʼáá ene pɛd.  
\v 5 Apedé-ʼaá áhed, boŋ aá mɔ́sad dǐd ámīn, ányīnē Sakiosɛ. Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Á-Sakios, sǔd ásē á mehélé-te. Ntə́ŋgɛ́né nken abɛ́ áwôŋ ndáb chii.”  
\v 6 Hɛ̂ dɔ́ɔ Sakiosɛ ásúdé ásē ésebán abébte póndé, boŋ ákobé Yesuɛ nken ne menyiŋge mésyə̄ə̄l.  
\v 7 Bad bésyə̄ə̄l ábe bényīn nɛ̂, bényóŋgéʼáá áte bán, “Akií nken abɛ á ndáb wɛ́ɛ mod awe adé mbɛlé-mbéb.” 
\p  
\v 8 Sakiosɛ antyéém ámīn, álāŋgē Sáŋgwɛ́ɛ́ aá, “Nɔnéʼ, a-Sáŋ, mɛ̌tēd nhɔn ḿmêm, ńkab mɔ́ áte eʼpɛd éʼbɛ, ḿbɛ́ epɛd ehɔ́g wɛ́ɛ betóótōkɛ̄ bé bad. Nzé édé-ʼɛ bán nkǒbné mod kéchéé á edoké-te, mɛ̌timtéd mɔ́ chɔ́ ámbīd ngen éniin.”  
\v 9 Boŋ Yesuɛ mɔ́-ʼɛ anláá mɔ́ nɛ́n aá “Á epun é bǐn éʼ chii, eʼsoósoŋ éʼbágnédé ne enɛ́n ndáb. Anɛ́n mod mɔ́mpē adíī mwǎn a Abraham.  
\v 10 Mwǎn-a-Moonyoŋ apedé âbɛl boŋ âhɛd bad ábe bébɔ́ɔ́, âchood-tɛ bɔ́.” 
\s1 Ngan eche bénlyə̄gnēdtē bembəledɛ ngáb 
\r (Mat 25.14-30) 
\p  
\v 11 Bad béwóglánnáá chǒm-ɛ́ɛ Yesuɛ áhɔ́béʼáá. Yesuɛ ammǎd apɛ bɛnbɛn ne dyad á Jerusalɛm. Né-ɔɔ́ béwēmtān bán nkamlɛn ń Dyǒb mɛ́pɛ̌ ábwɔ̄g-ábwɔ̄g.  
\v 12 Hɛ́-ʼaá áhɔ́bɛɛ́ aá, “Kunze e mod pɔ́g eladéʼáá yə̌l âkɛ ekɛ á aloŋ áde áchábnédé âbɛl nɛ́n béwɔ́ged mɔ́ kə̂ŋ, boŋ ásūɛʼ.  
\v 13 Áde ákagké, anchɛ́lé ábē bembəledɛ dyôm, ábagé nhɔ́g tɛ́ɛ́ ekə́lé é kábpe dyôm aá, ‘Nyétêd nɛ́n, nyékábe nyoŋgé kə́ə́ŋ ne á póndé echě mɛ́hūūʼɛ́.’  
\v 14 Boŋ ádē aloŋ á bad dénkêndəŋgé mɔ́. Bénlōm mésɛ́nzɛ âhíd mɔ́ âláa ngɔ́menaa bán, ‘Séēkobɛɛ́ bán anɛ́n mod ábɛ̂ echɛd kə̂ŋ.’ 
\p  
\v 15 “Ké nɛ̂ bêmbɛl mɔ́ kə̂ŋ, átīm-mɛ ámbīd áwē dyad. Áde áhúú, ábwɔ̄g-ábwɔ̄g anlóm ábē bembəledɛ ábe âmbagké ngáb achəg âbɛl boŋ ábíi nsyə́ŋ ḿme békúdé á nyoŋgé-te.  
\v 16 Aʼsó ampɛ̌ ahɔ́b aá, ‘A-Sáŋ, échoŋ ekə́lé dyôm échyáá nsyə́ŋ ḿme ńdé ngen dyôm.’  
\v 17 Ane mod anláá mɔ́ aá, ‘Nɛ̂ ábóó, edíī mbəledɛ a bwâm! Ngáne éhɛ́lé mekan mésad alyə́ged ngáne éhɛdnadté, mbage wɛ ngíne âkamlɛn myad dyôm.’  
\v 18 Mbəledɛ awě alóntɛ́né bébɛ mɔ́mpē ampɛ̌ ahɔ́b aá, ‘A-Sáŋ, échoŋ ekə́lé dyôm échyáá nsyə́ŋ ḿme ńdé ngen éʼtáan.’  
\v 19 Ane mod anláá ane ámpē aá, ‘Wɛ̌kamlɛ́n myad métáan.’ 
\p  
\v 20 “Dɔ́ɔ mbəledɛ ampée ápédé boŋ áhɔ̄bē aá, ‘A-Sáŋ, áboŋ eʼkə́lé dyôm wɛ bɛ́n. Menkaŋ bɔ́ á wáŋgesɛ-tê, ńkoo.  
\v 21 Mbááʼáá mɛ ngɛ́, ngáne mbíí bwâm mɛɛ́, échoŋ chǒm éhūnɛ̄ɛ̄ á ndɔɔb. Weébɛ̄lɛ̄ɛ̄ boŋ edyâg, ehúde-ʼɛ wɛ́ɛ wéēwēnɛɛ́.’  
\v 22 Hɛ́ɛ ane mod átimtanné ane mbəledɛ aá, ‘Ḿmōŋ nsəl měn mɔ́ɔ̄ mɛ́wūū wɛ. Ebébtéd é mbəledɛ nɛ́ɛ wɛ. Nɛ́ɛ emǒŋ émáá abíi wɛɛ́, échêm chǒm éēhūnɛ̄ɛ̄ á ndɔɔb, ebíí-ʼɛ wɛɛ́, meébɛ̄lɛ̄ɛ̄ boŋ ńdyâg. Nɛ́ɛ ébíí wɛɛ́ nhúde-ʼɛ wɛ́ɛ méēwēnɛ̄ɛ̄,  
\v 23 cheé-ɔ̄ ênkə̌ŋ boŋ weehéde echem ngáb á ndáb echě bad békoŋgɛɛ́ ngáb, âbɛl boŋ nzé ńhúú ńkob chɔ́ ne nsyə́ŋ ámīn?’ 
\p  
\v 24 “Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ bad ábe béntyēēm á nkəg áhed aá, ‘Nyékobɛn mɔ́ ábê eʼkə́lé dyôm, nyébag bɔ́ wɛ́ɛ mod awě awóó mbwɔ́kɛl e ekə́lé.’  
\v 25 Ábê bad bɔ́-ʼɛ bénlāā mɔ́ bán, ‘A-Sáŋ, ane mod amaá mbwɔ́kɛl e ekə́lé awóŋ!’  
\v 26 Hɛ́ɛ ane mod átimtanné bɔ́ aá ‘Ńláa nyé mɛɛ́, kénzɛ́ɛ́ awě awóó, Dyǒb dɛ́bād mɔ́ abɛ. Boŋ ane awě mɔ́-ʼɛ eewóo, Dyǒb dɛ́kobɛ́n mɔ́ kə́ə́ŋne mwǎmpīn awě awóó.  
\v 27 Boŋ bad ábe békɔ́ɔ́ mɛ, ábe béehɛdeʼaá bán ḿbɛ̂ echab kə̂ŋ, nyéhyɛɛne bɔ́ hɛ́n. Béwúu bɔ́ áwem eʼsó hɛ́n.’ ” 
\s1 Yesuɛ asɔ́lé á Jerusalɛm nɛ́ɛ kə̂ŋ 
\r (Mat 21.1-11; Mak 11.1-11; Jɔn 12.12-19) 
\p  
\v 28 Yesuɛ amaá-ʼaá enɛ́n pɔ́le akal, abwɔ́gé ásē ámpē, âkɛ á Jerusalɛm.  
\v 29 Áde ákwógé apɛ á myad mé Bɛtpeg ne Bɛtani á Ekone é Menzab, anlóm bembapɛɛ bébɛ aá,  
\v 30 “Nyékɛ á dyad áde ádé á mǔdɛ ḿmíníí. Nzé nyêpedé á nló ń dyad nyɛ́ɛ̄nyīn ngáne bétə́ŋgé mwǎn a ésɛl awě mod éēdīīdɛ̄ɛ̄ mbêd. Nyéhune mɔ́, nyéhyɛɛne hɛ́n.  
\v 31 Nzé mod asɛ̌dté nyé aáken, cheé ékə́ə́ boŋ nyéhunné chɔ́, nyéláa mɔ́ nɛ́n bán, ‘Sáŋgwɛ́ɛ́\f + \fr 19:31 \fq Sáŋgwɛ́ɛ́ \ft káa \fq nwóŋ.\f* atógnɛ́né chɔ́.’ ” 
\p  
\v 32 Bad ábe ánlōmmē békíí-ʼaá, bétān-nɛ chɔ́ melemlem ngáne ánlāāʼɛ́ bɔ́.  
\v 33 Áde béhunnɛɛ́ ésɛl, bewóŋ bênsɛdéd bɔ́ bánken, “Cheé ékə́ə́ boŋ nyéhunné échê ésɛl?”  
\v 34 Bɔ́-ʼɛ bénhɔ̄b bán, “Sáŋgwɛ́ɛ́ atógnɛ́né chɔ́.”  
\v 35 Hɛ́ɛ bépɛ́ɛ́né chɔ́ wɛ́ɛ Yesuɛ. Bêntǎl échab mbɔ́té áwedé-mîn, boŋ béchə̄gtē Yesuɛ áwedé-mîn.  
\v 36 Áde ábóótédé akɛ, bad bétánléʼáá mɔ́ échab mbɔ́té á nzii-tê. 
\p  
\v 37 Áde ábóótédé Ekone é Menzab asyɔge âsɔ́l á Jerusalɛm, ndun e bembapɛɛ embootéd abwɛɛn ámīn ne menyiŋge, békɛné Dyǒb ne esaád áyə̄le ndəle é mekan ésyə̄ə̄l éche bényíné,  
\v 38 Béhɔ̄bē bán, 
\q1 “Nnam ne kə̂ŋ echě epag á dǐn áde Sáŋgwɛ́ɛ́! 
\q1 Nsaŋ ḿbɛ̂ ádyōb, 
\q1 Ehúmé ébɛ̂-ʼɛ ne Dyǒb áde ádé sɛ ámīn!” 
\m  
\v 39 Nguse é Befarisia éche énsɔ̄blɛ̄n amute á bad áte bénlāā Yesuɛ bán, “A-meléed, láá ábôŋ bembapɛɛ bélâm!”  
\v 40 Mɔ́-ʼɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, “Ne mbále, nzé ábén bad bédíbé nsəl, né meláá múmɔ́ mɛ́bootéd abón.” 
\s1 Yesuɛ alebe dyad á Jerusalɛm 
\p  
\v 41 Áde Yesuɛ ápédé á nkəg ń dyad á Jerusalɛm, annyín dyad áʼsō. Dɔ́ɔ mésɔd mébóótédé mɔ́ abíd á mǐd, áchyɛɛ́ʼ Jerusalɛm  
\v 42 aá, “Êmbǒŋ bán nyébíi mekan ḿme mépɛɛne nsaŋ. Boŋ bɔɔb, nyéēhɛ̄lɛ̄ɛ̄ mɔ́ anyín.  
\v 43 Eʼpun éʼ bǐn éʼhúɛ nyé áʼsō á póndé echě bad ábe békɔ́ɔ́ nyé bɛ́ləŋnédté nyé nkúmbág nɛ́ɛ eʼkɛ́, bébentɛ́n-nɛ nyé pɛd ésyə̄ə̄l,  
\v 44 boŋ bémad nyé, nyáābe ábɛn bǎn moosyəə́l. Aláá ké ahɔ́g déelyəgké ásē áyə̄le nyênkênchemmé póndé echě Dyǒb ápédé âsoŋ ádɛ́n aloŋgé.” 
\s1 Yesuɛ apedé á Ndáb-e-Dyǒb 
\r (Mat 21.12-17; Mak 11.15-19; Jɔn 2.13-22) 
\p  
\v 45 Yesuɛ ansɔ́l á Ndáb-e-Dyǒb, ábootéd bad ábe bésóméʼáá bwěm áwēd-te ananted,  
\v 46 álāŋgē bɔ́ aá, “Éténlédé á kálag e Dyǒb nɛ́n bán Dyǒb áhɔ́bé aá ‘Echem ndáb ěbɛ̄ ndáb e mekáne.’ Boŋ nyêtimté chɔ́ mbwɔg mé bechîb.” 
\p  
\v 47 Bootya nɛ̂, Yesuɛ ayə́gtéʼáá bad á Ndáb-e-Dyǒb. Beprisɛ bémbáá ne bemeléede bé mbéndé bɔ́ɔbɛ belyə́ged bé dyad, bɔ́-ʼɛ béhɛdé nzii eche béwúɛʼɛ́ mɔ́.  
\v 48 Nzii-ʼɛ eebédɛɛ́ bɔ́ âbɛl dyam ádíi dyam, áyə̄le moosyəə́l andə̌ŋ eʼyale ábe Yesuɛ awóg ne kə́n esyəə́l. 
\c 20  
\s1 Nsɛdtéd tə̂ŋgɛne kunze eche Yesuɛ 
\r (Mat 21.23-27; Mak 11.27-33) 
\p  
\v 1 Mbwɛ nhɔ́g Yesuɛ ambɛ́ á Ndáb-e-Dyǒb áyə̄gtē bad, ákanlé-ʼɛ bɔ́ nkalaŋ ḿ bwâm. Hɛ́ɛ beprisɛ bémbáá, bemeléede bé mbéndé ne bad bémbáá bé dyad, bépédé áwē,  
\v 2 boŋ bésɛdté mɔ́ bánken, “Láá sé, kunze ehéé éwóó âbɛl ḿmɛ́n mekan? Nzɛ́-módɛ́ abagé-ʼɛ wɛ enɛ́n kunze?”  
\v 3 Dɔ́ɔ Yesuɛ átimtanné bɔ́ aá, “Mɛ́mpē mɛɛ́sɛdéd nyé dyam ahɔ́g; nyéláa mɛ  
\v 4 wɛ́ɛ kunze echě Jɔnɛ ádúsánnáá bad émbīdtē, wɛ́ɛ Dyǒb, káa wɛ́ɛ moonyoŋ?”  
\v 5 Běn ne běn bêmbootéd atâŋtɛn bán, “Nzé dehɔ́bé bán, ‘Jɔnɛ echě kunze enhúú ne Dyǒb,’ né ǎsɛdéd syánē aáken, ‘Cheé-ɔ̄ enkə̌ŋ boŋ nyénkêndúbé mɔ́?’  
\v 6 Boŋ nzé dehɔ́bé bán, ‘Echě kunze ehúú ne baányoŋ,’ né ábén bad bésyə̄ə̄l bɛ́lūm syánē meláá, áyə̄le béndūbē bán, Jɔnɛ abédɛ́ɛ nkal éʼdəə́dəŋ.”  
\v 7 Hɛ̂ dɔ́ɔ bétímtɛ́né mɔ́ bán, “Séebíiʼɛ́ wɛ́ɛ ene kunze émbīdtē.”  
\v 8 Dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Né ké mɛ-ʼɛ ámpē méelááʼɛ́ nyé kunze echě ńwóó âbɛl ḿmɛ́n mekan.” 
\s1 Ngan e bebɛl bé nzag ntɛ́d 
\r (Mat 21.33-46; Mak 12.1-12) 
\p  
\v 9 Hɛ́ɛ Yesuɛ ákanlɛɛ́ bad ngan nɛ́n aá, “Mod nhɔ́g ambɛ́, ankwɛ̌l nzag e eʼpum é mɛl ábe bébɛnlɛɛ́ mǐm. Ambɛ̌ ene nzag wɛ́ɛ bad ábe bɔ́bɔ̄ɔ bɛ́kǎb mbote áte, ákɛ̄ ekɛ á aloŋ démpēe, ábēm-mɛ áwed.  
\v 10 Póndé epedé-ʼaá eche bépádɛɛ́ eʼpum, boŋ álōmē mbəledɛ wɛ́ɛ bebɛl-bé-nsɔ́n, âkobe mɔ́ ádē asii dé eʼpum. Hɛ́ɛ ábê bebɛl-bé-nsɔ́n béwānnē ane mbəledɛ, bésúúd-tɛ mɔ́ ámbīd ne mekáá mé ngɛ̂n.  
\v 11 Anlóm mbəledɛ ampée, boŋ bêmbɔ̌m ane mɔ́mpē, béwōgēd mɔ́ eʼsôn bwâmbwam, bésúúd-tɛ mɔ́mpē ámbīd ne mekáá mé ngɛ̂n.  
\v 12 Ambɛ́ alóm awě alóntɛ́né béláán. Awed bénlɔ̄gɛ̄n, bébwém-mɛ mɔ́ ámbīd e eʼkɛ́.  
\v 13 Hɛ́ɛ nwóó-nzag ádolé áte chóóŋ, boŋ áhɔ̄bē aá, ‘Chán-nɔ̄ mɛ́bɛnlé bɔɔb? Mɛ̌lōm awem mwǎn awě ńdə́ə́ bwâmbwam. Kapɔ́g bɛ́bɛ mɔ́ edúbé.’  
\v 14 Boŋ áde bebɛl-bé-nsɔ́n bényíné mɔ́, bênnɔnɛ́n á mesó, béhɔ́b bán, ‘Ndyɛ́-a-mbwɔ́g mwěn nɛ́n. Déwúu mɔ́, âbɛl eche mbwɔ́g ésuuned syánē?’  
\v 15 Dɔ́ɔ bébídné mɔ́ á nzag-tê, boŋ béwūɛ̄-ʼɛ mɔ́.” Hɛ́ɛ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ aáken, “Bɔɔb-pɔɔ́, cheé nwóó-nzag ábɛnlé bɔ́?  
\v 16 Ǎpɛ̌ awúú bɔ́, ábɛ̄-ʼɛ ene nzag wɛ́ɛ bebɛl-bé-nsɔ́n bémpēe.” Awóg áde bad béwógé nɛ̂, bénhɔ̄b bán, “Ene ndín e dyam eébɛnlád mbéb!” 
\p  
\v 17 Yesuɛ annɔn bɔ́ á mesó, ásɛdté bɔ́ aáken, “Chán nyésóŋtɛ́né eyale é Dyǒb éche éténlédé bán, 
\q1 ‘Aláá ádě belóŋ-bé-ndáb bênchenɛɛ́ 
\q1 dɔ́ɔ átímé aláá dé etógnɛ́n abɛ́.’ 
\m  
\v 18 Mod ké ahéé awě ǎlūm ádê aláá ámīn ǎbōgtēd áte. Boŋ mod awě dɛ́hūntēdtē ámīn, ǎnyogtéd áte átīm mbúmbú.”  
\v 19 Bemeléede bé mbéndé ne beprisɛ bémbáá bénhɛ̌d nzii eche békóbɛɛ́ Yesuɛ ábwɔ̄g-ábwɔ̄g, ngáne bênchemmé bán áyə̄le echâb dɔ́ɔ ákálé enɛ́n ngan. Boŋ bémbāŋ bad ábe bébédé áhed. 
\s1 Nsɛdtéd tə̂ŋgɛne asaa á táásɛ 
\r (Mat 22.15-22; Mak 12.13-17) 
\p  
\v 20 Né-ɔɔ́, bemeléede bé mbéndé ne beprisɛ bémbáá béhɛ́déʼáá kəse e etə́l, âkób mɔ́. Bêmpwɛ̌d bad, bésábé bɔ́, bélóm bɔ́ âhíd mɔ́. Ábê bad béntə̄ŋgɛ̄n ábântɛn nɛ́n bán, béhíde mɔ́ ne nlém nhɔ́g, âbɛl boŋ békób mɔ́ awusé á nsəl, boŋ ene póndé bébɛ́ mɔ́ á mekáá mé ngɔ́menaa a Roma awě adé á nkamlɛn.  
\v 21 Hɛ́ɛ bad ábe bénlōmmē nɛ̂ bélâŋgɛɛ́ Yesuɛ bán, “A-meléed, sêbíí bán ehɔ́beʼ, eyə́gte-ʼɛ mam ḿme métə́ŋgɛ́né. Weékwognádté modmod. Eyə́gte-ʼɛ bad mekan mé Dyǒb á nyaa echě etə́ŋgɛ́né bwâm.  
\v 22 Mbéndé eche syánē ehɔ́be nɛ́n bán désaŋgeʼ táásɛ wɛ́ɛ Kaisɛɛ, kə̂ŋ e Roma-yɛ?”  
\v 23 Boŋ Yesuɛ anchem bɔ́ akwâb. Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá,  
\v 24 “Nyélúmed mɛ mɔné mé ekii. Ediídiŋgɛ éche nzɛ́ɛ́ chɛ́n, dǐn áde nzɛ́ɛ́-ʼɛ dɛ́n?” Bêntimtɛ́n mɔ́ bán, “Dǐn ne eʼsó ábe Kaisɛɛ.”  
\v 25 Dɔ́ɔ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Nyébag-kɔɔ́ Kaisɛɛ éche édé éche Kaisɛɛ, nyébag-kɛ Dyǒb éche édé é Dyǒb.”  
\v 26 Bɔɔb-pɔɔ́, nzii ké pɔ́g enkêmbáá eche bɛ́kōbɛ̄nnē mɔ́ pɔ́le e awusé á nsəl. Né-ɔɔ́, béndǐb ḿmāb nsəl ngáne dyam dénkêmboŋgé bɔ́ ahɔ́b. Nyaa eche Yesuɛ ántimtɛ́nné bɔ́ enkɔ́méd bɔ́ yə̌l áte. 
\s1 Nsɛdtéd tə̂ŋgɛne mpuu 
\r (Mat 22.23-33; Mak 12.18-27) 
\p  
\v 27 Doŋge á Besadusia bêmpɛ̌ wɛ́ɛ Yesuɛ. Besadusia béndūbē bán mpuu méesaá ámbīd e kwééd.  
\v 28 Dɔ́ɔ béhɔ́bɛɛ́ bán, “A-meléed, mbéndé e Mosɛɛ ehɔ́be nɛ́n bán, ‘Nzé mod awóó mmwaád, boŋ awédé áde bɔ́ ane mmwaád béepedɛɛ́ mwǎn awále, mwǎnyaŋ a abum ahɔ́g atə́ŋgɛ́né ane nkúd awóŋ, âbɛl boŋ dǐn áde mwǎnyaŋ déēbɔ̄ɔ̄ʼ.’  
\v 29 Bɔɔb-pɔɔ́, bad bébédé mod saámbé ábe bémbīd abum ahɔ́g. Mod aʼsó anwóŋ mmwaád boŋ awɛ́ áde bɔ́ mmwaád ne béepedɛɛ́ bán awále.  
\v 30 Mod awě anlóntɛ́n bébɛ anwóŋ ane mmwaád. Mɔ́mpē awɛ́ ésebán achyáá mwǎn.  
\v 31 Ámbīd é póndé awě anlóntɛ́n béláán mɔ́mpē anwóŋ mɔ́, kə́ə́ŋ bɔ́ mod saámbé bébom mɔ́ awóŋ, nhɔ́g ámbīd a aníníí. Boŋ bɔ́ mod ké nhɔ́g bénkênchyáá mwǎn ne ane mmwaád, kə́ə́ŋ bɔ́ moosyəə́l béwɛ́-ʼɛ.  
\v 32 Kə́ə́ŋne á asóg ane mmwaád mɔ́mpē anwɛ́.  
\v 33 Bɔɔb-pɔɔ́ á póndé e mpuu, mmwaád awě nzɛ́ɛ́ ane mmwaád áchəgnédté áyə̄le bɔ́ moosyəə́l saámbé bénwōŋ mɔ́?”  
\v 34 Dɔ́ɔ Yesuɛ átimtanné bɔ́ aá “Á póndé eche dédíí áte nɛ́n chii, bebaád ne baachóm béwôŋneʼ.  
\v 35 Boŋ bad ábe békwógnédé âbɛ́ á mpuu á kwééd boŋ bésɔ́n-lɛ á aloŋgé dékɔ̄ɔ̄lē béēwōŋnɛ̄ɛ̄.  
\v 36 Bɛ́bɛ̄ɛ̄ nɛ́ɛ ángɛl, béewág-kaá ámpē. Apuu áde bɛ́puúʼɛ́, bǎn bé Dyǒb bɔ́ɔ bɛ́bɛ̄ɛ̄.  
\v 37 Mosɛɛ mwěn ámpē alúmté áte aá, bad bépuudeʼ. Wɛ́ɛ Mosɛɛ átélé á Kálag e Dyǒb aá, mwǎ bwɛl akóbé muú, achəgé Sáŋgwɛ́ɛ́ áhed aá, Dyǒb áde Abrahamɛ, Dyǒb áde Aisigɛ ne Dyǒb áde Jakɔbɛ.  
\v 38 Dyǒb ádíi Dyǒb á bad ábe bédé á aloŋgé, saké Dyǒb á bad ábe béwédé. Nɛ̂ děn álûmte bán ne Dyǒb, bɔ́ moosyəə́l bédé á aloŋgé.”  
\v 39 Doŋge dé bemeléede bé mbéndé bénhɔ̄b bán, “A-meléed, chǒm éche éhɔ́bé étə́ŋgɛ́né.”  
\v 40 Né-ɔɔ́ modmod enkênchuʼɛ́ mɔ́ dyamdyam asɛded ámpē. 
\s1 Nsɛdtéd tə̂ŋgɛne Ane-awě-Béwɔ́gté 
\r (Mat 22.41-46; Mak 12.35-37) 
\p  
\v 41 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Cheé ékə́ə́ boŋ bad béhɔ̄bē bán Ane-awě-Béwɔ́gté abídé á mbyaa ḿme kə̂ŋ Dabidɛ?”  
\v 42 Ngɔ́mē Dabidɛ mwěn ahɔ́bé á Kálag e Ngəse aá, 
\q1 “Sáŋ Dyǒbɛ anláá awêm Sáŋgwɛ́ɛ́ aá, 
\q1 ‘Dyɛɛ́ áwêm ekáá émbáá,  
\v 43 kə́ə́ŋ ne á póndé echě mɛ́bɛnlé boŋ ékɔgtéd ábōŋ bad bé ekɔyí ámīn ne mekuu.’ 
\m  
\v 44 Nɛ́ɛ Dabidɛ mwěn ásébpé mɔ́ achəg aá Sáŋgwɛ́ɛ́, chán-nɔ̄ Ane-awě-Béwɔ́gté áhɛlɛɛ́ abɛ́ awe mwǎn?” 
\s1 Yesuɛ abage elébé aá,  //  bétédɛn bemeléede bé mbéndé póndé 
\r (Mat 23.1-36; Mak 12.38-40) 
\p  
\v 45 Bad bésyə̄ə̄l béwógéʼáá chǒm éche Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́. Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ bembapɛɛ, aá,  
\v 46 “Nyétédɛn bemeléede bé mbéndé póndé. Bédəə mengombe ahyɔ́mɛn áte, bédəə-ʼɛ bán bad bélɛnte bɔ́ á dyɔn-tê ne edúbé. Bédəə metii mé edúbé adyɛ́ á ndáb e mekáne ne á hǒm á ngande.  
\v 47 Boŋ bɔ́ɔ bédumeʼ mbwɔ́g é bekúd, bédogé-ʼɛ bad ne ntóŋ-ntóŋ mé mékáne. Échê nyaa é bad ékǔd nkɔ́gsɛn ḿme ńchábé ámīn.” 
\c 21  
\s1 Mendɛ ḿme nkúd a mmwaád 
\r (Mak 12.41-44) 
\p  
\v 1 Áde Yesuɛ ásádé dǐd, anyín nɛ́ɛ behɔn bé bad béhāgkē mɔné á ntyə́g mé mendɛ.  
\v 2 Annyín-nɛ ntógétōke a nkúd a mmwaád nhɔ́g ahâg bedə́lɛɛ bébɛ.  
\v 3 Hɛ́ɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Á mbále, nlâŋge nyé mɛɛ́, ḿmɛ́n ntógétōke mé mmwaád ńhédé mendɛ á ntyə́g-te tómaa bɔ́ moosyəə́l.  
\v 4 Mɔné ḿme ábɛ̂ bad béhédé, ndíi mɔné ḿme ńchɔ́bé bɔ́ ásē, boŋ anɛ́n mmwaád ne atóg áde ádíí ahédé mɔné ńsyə̄ə̄l ḿme áwóó, ńsyə̄ə̄l ḿme ámbɛ̄ɛ̄ atɔgnan yə̌l.” 
\s1 Eʼchemléd bé asóg dé nkǒŋsé 
\r (Mat 24.1-2; Mak 13.1-2) 
\p  
\v 5 Bembapɛɛ behɔ́g békáléʼáá ngáne Ndáb-e-Dyǒb ébóó, ngáne bélóŋné chɔ́ kəse é meláá, boŋ bénābē-ʼɛ chɔ́ áte ne mendɛ ḿme bad bésáŋgé. Hɛ́ɛ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá,  
\v 6 “Ábɛ́n bwěm ábe nyényínɛɛ́ nɛ́n, póndé ěpɛ̌ echě aláá ké ahɔ́g déelyəgké ámīn e waáb. Bɛ́pāŋtēd mɔ́ áte mésyə̄ə̄l.” 
\p  
\v 7 Bênsɛdéd mɔ́ bán, “A-meléed, súútə́ŋ nɛ́n dɛ́bɛnlédté? Eʼchemléd éʼhéé bɛ́lūmēd bán nɛ́n áhɛde abɛnled?”  
\v 8 Yesuɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, “Nyétêd póndé nɛ́n mod eépuutád nyé. Ekud é bad épɛ̌, á dǐn ádêm, bédogé nyé, mod tɛ́ɛ́ aá mɔ́ɔ mɔ́dē Ane-awě-Béwɔ́gté, béhɔ̄bē bán eʼpun bé asóg éʼpédé áte. Boŋ nyéehídé bɔ́.  
\v 9 Nzé nyêwógé-ʼɛ bán bel éʼwantɛʼ, káa bán ekíde épáŋgé áte, modmod eebááʼ. Ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l métə́ŋgɛ́né abɛnled, boŋ saké mɔ́ mɛ́lūmēd bán, asóg ámáá apɛ.”  
\v 10 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Aloŋ ahɔ́g dɛ́tyēēmɛ̄n ádíníí nzum. Nkamlɛn nhɔ́g-kɛ ńtyēēmɛ̄n ḿmíníí.  
\v 11 Ndɔɔb eénəŋnéd ásē ngíne-ngíne. Nzaa ne nkole bɛ́bē hǒm ásyə̄ə̄l. Mekan ḿme mébâŋte bad mɛ́bɛ̄. Eʼchemléd éʼmbáámbāa bɔ́mpē bɛ́bīd ádyōb.  
\v 12 Ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l médɛ̂bɛnléd, bɛ́hɛ̄ nyé abum ámīn, bétagté nyé. Bɛ́kɛɛ́n nyé á ndáb é mekáne, békáád nyé áwed, béhɛ́-ʼɛ nyé á mbwɔg. Nyébíi-ʼɛ bán, bɛ́pɛɛ́n nyé áʼsō éʼ kə̂ŋ é bad ne benkamlɛnɛ áyə̄l e dǐn ádêm.  
\v 13 Nɛ̂ dɛ́bɛ nyé etə́l póndé eched, âláa bɔ́ mekan mésyə̄ə̄l ḿme nyésóŋtɛ́né á yə̌l echêm.  
\v 14 Né-ɔɔ́, nyémad á nlém tê ngen pɔ́g bán nyéetə̂ŋgɛnɛɛ́ atag áte ngáne nyɛ́kāāʼɛ́.  
\v 15 Mměn mɛ̌bɛ nyé dyam áde nyɛ́hɔ̄bpē ne debyɛ́ɛ́ áde nyɛ́hɔ̄bɛ̄nnē dɔ́, nyaa echě ábɛ̄n bad bé ekɔyí béehɛnlé nyé atyéemɛn. Béehɛ̌l-laá ahɔ́b bán dyam áde nyéhɔ́bɛɛ́ déetə̂ŋgɛnɛɛ́.  
\v 16 Kə́ŋne besóó ne benyoó, bɔ́ɔbɛ ábɛn baányaŋ ne bɛ̌n, běn bɛ́palé nyé áte, béwúú-ʼɛ nyé nguse é bad.  
\v 17 Bad bésyə̄ə̄l bɛ́kɔɔ́ nyé áyə̄le dǐn ádêm.  
\v 18 Ké nɛ̂, dyamdyam déebɛnlé nyé, ké mbum e esid pɔ́g éebɔ́ɔ́ʼɛ́ nyé á nló.  
\v 19 Nyékaŋ nlém âbɛl nyékud eʼsoósoŋ.” 
\s1 Yesuɛ ahɔ́bé ngáne  //  dyad á Jerusalɛm dɛ́pāāʼɛ́ 
\r (Mat 24.15-21; Mak 13.14-19) 
\p  
\v 20 Yesuɛ anláá bembapɛɛ aá, “Á póndé eche nyɛ́nyīnnē sə́nze élə́ŋnédé dyad á Jerusalɛm, dɔ́ɔ nyɛ́bīīʼɛ́ bán ekíde éhɛde apâŋted áte.  
\v 21 Nzé nyênyíné nɛ̂, bad ábē bédé á Judeya bétôm mehélé békɛ bésɔɔm á eʼkone mîn. Ane awě adé á dyad-tê wê, ábôl. Awě mɔ́-ʼɛ adé ámbīd e ebwɔ́g eétɔgné mɔ́ asɔ́l á dyad á Jerusalɛm.  
\v 22 Áyə̄le nɛ́n, ḿmê mesú ḿme ńhɔ́bɛɛ́ nɛ̂, médíi eʼpun bé nkɔ́gsɛn. Póndé eched dɔ́ɔ mekan ḿme méténlédé ásē mɛ́lōnnē.  
\v 23 Ébɛ̄ ebébtéd ne bebaád ábe bɛ́bē nkog ne ábe bɛ́mwāŋtē ḿmê mesú. Áyə̄le nɛ́n, metake híin mɛ́bɛ̄ á nkǒŋsé-te, enɛ́n nyoŋgɛl e bad ěkǔd-tɛ metuné bwâmbwam.  
\v 24 Ádɛ́n aloŋ á bad dɛ́wɛ̄ á bel-tê. Bɛ́kōb nguse é bad nɛ́ɛ betâŋ, békɛ̄ɛ̄n bɔ́ á meloŋ mémpēe. Bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl bɛ́kɔgtéd dyad á Jerusalɛm áte, kə́ə́ŋ né póndé echě Dyǒb átíínédé bɔ́ émaá áte. 
\s1 Epɛ é Mwǎn-a-Moonyoŋ 
\r (Mat 24.29-31; Mak 13.24-27) 
\p  
\v 25 “Etondɛɛ bɔ́ɔbɛ ngɔn ne betintinɛ bɛ́lūmēd eʼchemléd. Edíb é nkwɛ̌ édǔm áte, étɔg nɛ́ɛ ahóbpɛ dé edíb. Nɛ́n dɛ́kōbēd bad bé meloŋ mé nkǒŋsé mbwɔ́g kə́ə́ŋ béēbyɛ̄ʼ nɛ́ɛ bébɛlɛɛ́.  
\v 26 Bad bépimɛ́n ne mbwɔ́g ń ngíne áyə̄le ebébtéd éche éhúɛ á nkǒŋsé, ngíne-ʼɛ éche édé ámīn énəŋnéd á eʼdii.  
\v 27 Ene póndé dɔ́ɔ bɛ́nyīnnē nɛ́ɛ Mwǎn-a-Moonyoŋ áhúɛʼɛ́ á mbag-tê ne ngum ne ehúmé é ngíne.  
\v 28 Á póndé eche nyɛ́nyīnnē nɛ́ɛ ḿmɛ́n mekan mébóótédé abɛnled, nyétyéem ámīn, nyésād dǐd, áyə̄le nɛ́n póndé e eʼsoósoŋ emaá nyé apɛ áte.” 
\s1 Mɛl méyə́gte syánē debyɛ́ɛ́ 
\r (Mat 24.32-35; Mak 13.28-31) 
\p  
\v 29 Hɛ́ɛ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ ene ngan, aá, “Nyênɔn alín á ngəl bwâm, káa bwɛl ké éʼhéé bémpēe.  
\v 30 Abíd áde byaá éʼbootadté bɔ́ abíd, nyéběn nyêbɛle nyêbíí bán nchoŋ ḿmáá abɛ́ bɛnbɛn.  
\v 31 Melemlem nzé nyênyíné ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l mébɛnlad, nyébíi nɛ́n bán, nkamlɛn ń Dyǒb ńkwógé apɛ.  
\v 32 Ne mbále, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́, enɛ́n nyongɛl e bad éemaáʼɛ́ kə́ə́ŋne ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l mémáá abɛnled.  
\v 33 Nkoŋ ḿ mín ne nkǒŋ ńsé bɛ́maá boŋ ábêm eʼyale bɛ́bē abɛ́ ne abɛ́. 
\s1 Nyétêd póndé 
\p  
\v 34 “Nyêtóo nɛ́n nyéetómté echɛn póndé esyəə́l âdyɛ́ ndyééd ne âmwɛ́ mǐm bwâmbwam. Nyéēbūdē-ʼɛ atag áte áyə̄le mekan mé aloŋgé. Nzé nyêbɛle nɛ̂, né échê epun étān nyé təléd nɛ́ɛ melám.  
\v 35 Epun éched épií moonyoŋ asyəə́l awě adé á nkǒŋsé.  
\v 36 Nyétêd póndé, póndé ésyə̄ə̄l. Nyékânne bán nyéwôŋ ngíne âtóm ḿmɛ́n mekan ḿme mɛ́bɛnléd áte, âbɛl nɛ́n nyéhɛl atyéem áʼsō wɛ́ɛ Mwǎn-a-Moonyoŋ.” 
\p  
\v 37 Ḿmê mesú mésyə̄ə̄l Yesuɛ ayə́gtéʼáá bad á Ndáb-e-Dyǒb. Nzé ngukɛ́l empɛ̌, ákɛ ánāā á ekone é Menzab.  
\v 38 Nzé bǐn bénsāā sáŋgɛ́n, ekud é bad éhyágáá mɔ́ atán á Ndáb-e-Dyǒb âwóglɛn mɔ́. 
\c 22  
\s1 Békíí kun âwúu Yesuɛ 
\r (Mat 26.1-5; Mak 14.1-2; Jɔn 11.45-53) 
\p  
\v 1 Bɔɔb-pɔɔ́, Ngande e Ewɛle-é-Ngɛ̂n emmad abɛ́ bɛnbɛn. Enɛ́n ngande ebédɛ́ɛ dǐn bán Nnyíme-ámīn.  
\v 2 Beprisɛ bémbáá ne bemeléede bé mbéndé béhɛ́déʼáá nzii echě béwúɛʼɛ́ Yesuɛ á mesɔɔm-tê. Bébááʼáá pɛn bán bad bɛ́sōŋtɛ̄n. 
\s1 Judasɛ akwɛntɛ́né âsóm Yesuɛ 
\r (Mat 26.14-16; Mak 14.10-11) 
\p  
\v 3 Satanɛ ansɔ́l mbapɛɛ awe Yesuɛ nhɔ́g áte, awě béchəgɛɛ́ bán Judasɛ. Dǐn démpēe démbɛ̄ mɔ́ bán Iskariɔdɛ. Ambɛ́ nhɔ́g átîntê bembapɛɛ dyôm ne bébɛ.  
\v 4 Hɛ́ɛ ásyə́ŋgé boŋ, ákɛ atán beprisɛ bémbáá bɔ́ɔbɛ bekamlɛn bé Ndáb-e-Dyǒb, âbɛl ntíi âsóm Yesuɛ áwāb.  
\v 5 Nɛ́n dénwōgēd bɔ́ menyiŋge bwâmbwam. Bɔ́bɔ̄ɔ bémpɛ̌ á nchemtɛn. Bénlāā mɔ́ bán bɛ́sābē mɔ́ mɔné.  
\v 6 Mɔ́-ʼɛ ankwɛntɛ́n. Dɔ́ɔ ábóótédé nzii ahɛd âsóm Yesuɛ áwāb ésebán bad bébíí. 
\s1 Yesuɛ aboŋsan Ngande e Nnyíme-ámīn 
\r (Mat 26.17-25; Mak 14.12-21; Jɔn 13.21-30) 
\p  
\v 7 Bɔɔb-pɔɔ́, epun é ngande e Ewɛle-é-Ngɛ̂n áde béwúɛʼɛ́ ńdyɔŋ ḿ mbód mé Nnyíme-ámīn êmpɛ̌ áte.  
\v 8 Dɔ́ɔ Yesuɛ álómɛɛ́ Petro bɔ́ Jɔn aá, “Nyékɛ nyéboŋsɛn syánē ndyééd e Ngande e Nnyíme-ámīn.”  
\v 9 Bênsɛdéd mɔ́ bánken, “Héé wɛ́dəŋgé wɛɛ́ sékɛ séboŋsɛn âdyɛ́ chɔ́?”  
\v 10 Dɔ́ɔ ákwɛntanné aá, “Nyénɔneʼ. Nzé nyêpédé á dyad-tê, mod ǎbomɛ́n nyé awě apémé apom dé mendíb. Nyéhîd mɔ́ á ndáb ké ehéé eche ásɔ̄nlē.  
\v 11 Nyéláa nwóó-ndáb bán, ‘Awɛd meléede aáken, héé toŋ e beken édíí echě mɔ́dyɛ̄ɛ̄ ndyééd e Nnyíme-ámīn áte ne ábē bembapɛɛ?’  
\v 12 Bɛ́lūmēd nyé toŋ echě ekəlé áte eche bénábpé áte. Ene toŋ edé ámīn á ndáb-te. Nyébɛle syánē mboŋsɛ́n ń ndyééd áhed.”  
\v 13 Dɔ́ɔ békíí, bétán-nɛ mekan melemlem ngáne ánlēbɛ̄ɛ̄ bɔ́, bêmboŋsɛ́n-nɛ ndyééd e Ngande e Nnyíme-ámīn. 
\s1 Ndyééd e Sáŋgú 
\r (Mat 26.26-30; Mak 14.22-26; 1 Kɔr 11.23-25) 
\p  
\v 14 Áde póndé e ndyééd épédé áte, Yesuɛ andyɛɛ́ á tébelɛ ne bembapɛɛ bé nlómag.  
\v 15 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Mendə̌ŋ bwâmbwam mɛɛ́ ńdyɛ̂ enɛ́n ndyééd e Nnyíme-ámīn ne nyé boŋ ńkude metuné.  
\v 16 Á mbále nlâŋge nyé mɛɛ́ méedyáá chɔ́ ámpē kə́ə́ŋ ne á póndé echě Dyǒb dɛ́lōnēdtē chɔ́ mbon á póndé echě ḿmē nkamlɛn mɛ́pɛɛ́ áte.” 
\p  
\v 17 Dɔ́ɔ átédé mbwendé, boŋ ábagé Dyǒb mekɛnag, álāŋgē-ʼɛ bɔ́ aá, “Nyékob nɛ́n, nyémwɛ̂, nyétômted nhɔ́g ne aníníí.  
\v 18 Á mbále, nlâŋge nyé mɛɛ́ bootya bɔɔb âkɛ áʼsō, méemwáá ḿmɛ́n mǐm ámpē kə́ə́ŋ né nkamlɛn ń Dyǒb ḿpédé áte.” 
\p  
\v 19 Antéd kə́ŋne ewɛle, ábɛ Dyǒb mekɛnag, ákabtéd chɔ́ áte, ábɛ̄-ʼɛ bɔ́ chɔ́ aá, “Echem yə̌l nɛ́n, ebǎgnédé áyə̄l echɛ̂n. Nyébɛle nɛ́n âkamtɛn mɛ.”  
\v 20 Áde bémáá ndyééd adyɛ́ ambɛ̌l melemlem ne mbwendé ḿ mǐm. Anhɔ́b aá, “Ḿmɛ́n mbwendé ndíi melɛ̌ mékɔ̄ɔ̄lē ḿme nsógtɛ́né ne mekií ḿmêm, ḿme mɛ́syɔgé áyə̄l echɛ̂n.\f + \fr 22:20 \ft Doŋge á kálag déʼsó éewóoʼɛ́ eʼyale ábe Yesuɛ ámbīd e \fq Echem yə̌l nɛ́n; \ft á nchoo 19 ne nchoo 20 ńsyə̄ə̄l.\f* 
\v 21 Boŋ nyénɔneʼ, mod awě akií mɛ ntúrɛ́, adyâg ndyééd ne mɛ hɛ́n.”  
\v 22 Mwǎn-a-Moonyoŋ ǎwɛ̄ ngáne éténlédé, boŋ medim ne ane mod awě ǎsōm mɔ́.  
\v 23 Hɛ́ɛ bembapɛɛ běn ne běn bébóótédé nhɔ́g ne aníníí asɛ́ded, âbíi bɔ́ mod awě ǎbɛ̌l enɛ́n ndín e dyam. 
\s1 Bembapɛɛ béswaŋtan tə̂ŋgɛne  //  mod awe adé ambáá 
\p  
\v 24 Bembapɛɛ běn ne běn bêmbootéd asɛlɛn, béhɛdé âbíi bɔ́ mod awě adé mod ambáá áwab tîntê.  
\v 25 Dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Kə̂ŋ é meloŋ élûmte ngaŋlɛn ámīn e bad ábe békamlanné. Benkamlɛnɛ béchəge yə̌l bán, ‘Eboŋ-nlémɛ.’  
\v 26 Boŋ éetə̂ŋgɛnɛɛ́ abɛ́ nɛ̂ átîntê echɛ̂n. Êmboŋ bán ane awě adé mod ambáá átîntê echɛ̂n, átim nɛ́ɛ ane awě atómtɛ́né mpín abɛ́. Ane awě mɔ́-ʼɛ alyə́gteʼ, átim nɛ́ɛ mbəledɛ.  
\v 27 Nzé bad bédé bébɛ, nhɔ́g adyɛɛ́ á tébelɛ, aníníí-ʼɛ abɛnle mɔ́, ahéé atóme waáb eʼdel áte? Saá ane awě adyɛɛ́ á tébelɛ-yɛ? Boŋ mɛ, ndé áwɛn tîntê nɛ́ɛ ane awě abɛnle nyé.  
\v 28 Nyɛ́ɛ̄ nyêdé bad ábe béwɛ́sɛ́né mɛ á póndé eche ńkúdé metuné.  
\v 29 Ngáne Titɛ́ɛ ábágé mɛ kunze âkamlɛn, né-ʼaá mɛ́mpē mɛ́bɛɛ́ nyé.  
\v 30 Nɛ́n dɛ́bɛ̌l nyêdyɛ́ ndyééd, nyêmwɛ́-ʼɛ mǐm hǒm ahɔ́g ne mɛ áwem nkamlɛn-tê. Nyé mod tɛ́ ǎdyɛɛ́-ʼɛ á atii dé nkamlɛn, nyékāādtē metúmbé mé Israɛl dyôm ne mébɛ. 
\s1 Yesuɛ ahɔ́bé áʼsō éʼ póndé aá,  //  Petro ǎbāŋ mɔ́ áyə̄l 
\r (Mat 26.31-35; Mak 14.27-31; Jɔn 13.36-38) 
\p  
\v 31 “A-Simɔn, Nɔnéʼ! Satanɛ akudé kunze âkəg nyé moosyəə́l, âkab-pɛ nyé áte. Âbane bé bwâm ne bé mbéb nɛ̂ŋgáne mod apebe kón éche bésə́lté.  
\v 32 Boŋ nkánnédé wɛ mɛɛ́ adúbe áde éwóó déesudéʼ. Á póndé echě wɛ́timɛ́nné mɛ ámpē, éwêd baányoŋ áte.”  
\v 33 Petro anhɔ́b aá, “A-Sáŋ, ké á mbwɔg dɔ́ɔ bétimnɛ́ɛ́ wɛ káa á kwééd, mbǒŋsɛ́né wɛ ahíd.”  
\v 34 Dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Ńláa wɛ, a-Petro, nchóm-a-kúb adɛ̂hɔ́b aá mɔ́tōoʼ nkuu nɛ́n, wɛ̌bāŋ mɛ áyə̄l ngen éláán.” 
\s1 Póndé e metake ekwogé apɛ 
\p  
\v 35 Dɔ́ɔ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ ábē bembapɛɛ aá, “Á póndé eche ménlōmmē nyé ésebán nyéewánlé ekwɛ é ngáb, káa ekwɛ, káa metámbé, nzé-chómé nyéntōgkē?” Bembapɛɛ bênkwɛntɛ́n bán, “Chǒmchǒm.”  
\v 36 Dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Bɔɔb-pɔɔ́, mod awě awóó ekwɛ é ngáb kéʼɛ ekwɛ, áwále áyə̄l. Ane awě mɔ́-ʼɛ eewóo nkwáté, ásôm ḿmē nkobe, áchan nkwáté.  
\v 37 Nlâŋge nyé mɛɛ́ kálag e Dyǒb ehɔ́bé aá, ‘Bébánné mɔ́ nchoo nhɔ́g ne bechîb.’ Né-ʼaá ébɛnlédté áyə̄l echêm. Étə́ŋgɛ́né ébɛnléd áned.”  
\v 38 Bembapɛɛ bénlāā mɔ́ bán, “A-Sáŋ, nɔnéʼ, sêwánlé nkwáté ḿbɛ hɛ́n.” Mɔ́-ʼɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, “Désob nɛ̂ bɔɔb.”\f + \fr 22:38 \fq Désob nɛ̂ bɔɔb; \ft káa \fq Nɛ̂ ákwógé.\f* 
\s1 Yesuɛ akií akáne á ekone é Menzab 
\r (Mat 26.36-46; Mak 14.32-42) 
\p  
\v 39 Hɛ̂ dɔ́ɔ ábídé á ebwɔ́g, áhīdē á dyad-tê, ákɛ̄ á ekone é Menzab ngáne âmmɛntɛ́nné abɛl. Bembapɛɛ bɔ́-ʼɛ bénhīd mɔ́ ámbīd.  
\v 40 Áde bépédé áwed anláá bɔ́ aá, “Nyékânneʼ bán mekəgsɛn méepiidé nyé.” 
\p  
\v 41 Ansyəə́ bɔ́ á nkəg, asídé mwǎ nchabnede, akɔ́g mebóbóŋ, ákānnē nɛ́n aá,  
\v 42 “A-Tɛ̂, nzé ébóŋnédé wɛ, ékōbɛ̄n mɛ ḿmɛ́n metuné. Boŋ ké nɛ̂, saké ngáne ébóŋnédé mɛ, boŋ bɛ̌l ngáne ébóŋnédé wɛ.”  
\v 43 Áde Yesuɛ ákânnɛɛ́ nɛ̂, ángɛl embíd ádyōb, éhyɛ ewéd mɔ́ áte.  
\v 44 Anwéd mekáne áte ngáne ámbɛ̄ɛ̄ á ndutul-tê. Ebábé éche ébídé mɔ́ á yə̌l émbɛ̄ ngáne metɔ́té mé mekií, étɛ̄nēʼ á ndɔɔb taáb, taáb.\f + \fr 22:44 \ft Doŋge á kálag déʼsó déewóoʼɛ́ nchoo 43 ne nchoo 44.\f* 
\v 45 Áde ámáá akáne, antyéém ámīn, ákɛ wɛ́ɛ bembapɛɛ bébédé. Antán nɛ́ɛ békúnɛɛ́ áyə̄le ndutul e ngíne.  
\v 46 Dɔ́ɔ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Cheé nyékúnɛɛ́? Nyépáde ásē, nyékânne nɛ́n mekəgsɛn méepiidé nyé.” 
\s1 Békóbé Yesuɛ 
\r (Mat 26.47-56; Mak 14.43-50; Jɔn 18.3-11) 
\p  
\v 47 Yesuɛ eépedɛɛ́ ké amad á nsəl dɔ́ɔ amute á bad ápédé. Mod awě antómɛ́n bɔ́ abédɛ́ɛ Judasɛ, mbapɛɛ nhɔ́g átîntê e bembapɛɛ dyôm ne bébɛ ábe Yesuɛ. Apedé-ʼaá Yesuɛ á nkəg ahɛ́ mɔ́ tə̂l.  
\v 48 Boŋ Yesuɛ ansɛdéd mɔ́ aá, “A-Judas, nɛ́dē ahɛ́ áde éhédé Mwǎn-a-Moonyoŋ tə̂l ádíi âsóm mɔ́-yɛ?”  
\v 49 Áde bembapɛɛ ábe bɔ́ɔbɛ Yesuɛ bébédé áhed bényíné dyam áde áhɛde abɛnled, bênsɛdéd mɔ́ bánken, “A-Sáŋgú, sêhɛle séwān ne ḿmɛd nkwáté-yɛ?”  
\v 50 Hɛ́ɛ mbapɛɛ nhɔ́g átómté nkwáté, ásɛ̄lē ntâŋ awě prisɛ ambáá etúu é ekáá émbáá.  
\v 51 Boŋ Yesuɛ anláá bɔ́ aá, “Nyésob nɛ̂ bɔɔb!” Ansidtɛ́n mɔ́ ene pɛd e etúu, ádid mɔ́ bwâm.  
\v 52 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ beprisɛ bémbáá bɔ́ɔbɛ benkamlɛnɛ bé mésɛ́nzɛ mé Ndáb-e-Dyǒb ne belyə́ged bé dyad, bad ábe bênhyɛ mɔ́ akób aá, “Nchîb mɔ́ɔ nyéhyédé akób, boŋ nyêwálé nkwáté ne mbid-ɛ?  
\v 53 Mbwɛ tɛ́ɛ́ syánē debágáá á Ndáb-e-Dyǒb, nyênkêmbánné mɛ ké ekáá á yə̌l. Boŋ echɛn póndé epedé bɔɔb. Ehíntɛ́n chɔ́ɔ édé á nkamlɛn bɔɔb.” 
\s1 Petro abáá Yesuɛ á yə̌l 
\r (Mat 26.57-58, 69-75; Mak 14.53-54, 66-72; Jɔn 18.12-18, 25-27) 
\p  
\v 54 Hɛ́ɛ békóbé Yesuɛ, boŋ békɛɛné mɔ́, bétīmɛ̄n mɔ́ á ndáb wɛ́ɛ Prisɛ Ambáámbáa. Petro mɔ́-ʼɛ ahídéʼáá bɔ́ ámbīd mwǎ etûn.  
\v 55 Bênkonéd muú átîntê e dyad, bad bélādɛ̄n áhed. Petro mɔ́mpē anhyɛ̌ adyɛɛ áhed.  
\v 56 Mbəledɛ a mmwaád nhɔ́g annyín nɛ́ɛ Petro ádyɛ́ɛ́ á nkəg ń dǔ. Dɔ́ɔ ánɔ́né mɔ́ chóóŋ, boŋ áhɔ̄bēʼ aá, “Anɛ́n mod mɔ́mpē ambɛ́ ne Yesuɛ.”  
\v 57 Boŋ Petro antáŋ aá, “A-mwǎn-a-mmwaád, meebíiʼɛ́ mɛ mɔ́.” 
\p  
\v 58 Éebemɛɛ́ áte, mod ampée anchem mɔ́. Anhɔ́b aá, “Wɛ́mpē edé nhɔ́g áwāb echoŋ.” Boŋ Petro anhɔ́b aá, “Amúɛ̄, weéhyāg mɛ ngáne áyə̄l.” 
\p  
\v 59 Ámbīd e háwa pɔ́g mod ampée ambádnɛ́n aá, “Ntâŋtɛn ké nhɔ́g méesaá. Anɛ́n mod abédé ne Yesuɛ, áyə̄le adíi mod a Galilia.”  
\v 60 Boŋ Petro anhɔ́b aá, “Á-mod-e-ngɛ́, meebíiʼɛ́ chǒm éche mmǒŋ ékooʼɛ́ ahɔ́b.” 
\p Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g áde áhɔ́bé nɛ̂, nchóm a kúb antóŋ.  
\v 61 Hɛ́ɛ Sáŋgwɛ́ɛ́ ákúnné boŋ mǐd mébomé bɔ́ Petro. Dɔ́ɔ Petro áwémtɛ́né eʼyale ábe Sáŋgwɛ́ɛ́ ánlāāʼɛ́ mɔ́ aá, “Nchóm-a-kúb adɛ̂hɔ́b aá mɔ́tōoʼ chii nɛ́n, wɛ̌bāŋ mɛ á yə̌l ngen éláán.”  
\v 62 Hɛ́ɛ ábídé á ebwɔ́g, abə́lé-ʼɛ awɛ́. Anchií bwâmbwam. 
\s1 Bébɔ́mtédé Yesuɛ, béwɛlé-ʼɛ mɔ́ 
\r (Mat 26.67-68; Mak 14.65) 
\p  
\v 63 Bɔɔb-pɔɔ́, bad ábe bénɔ́néʼáá Yesuɛ bêmbootéd mɔ́ awɛl, bébɔmtád mɔ́,  
\v 64 békaŋ mɔ́ mǐd, bésɛ̄dtē mɔ́ bán, “Láá sé, nzɛ́-módɛ́ abɔmé wɛ?”  
\v 65 Bésyə́ə́ʼáá mɔ́ nzyə́ŋ nyaa ne nyaa. 
\s1 Bépɛ́ɛ́né Yesuɛ wɛ́ɛ belyə́ged bé dyad 
\r (Mat 26.59-66; Mak 14.55-64; Jɔn 18.19-24) 
\p  
\v 66 Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé, bad bémbáá bé Israɛl, beprisɛ bémbáá ne bemeléede bé mbéndé bénkōb mbom, bépɛ̄ɛ̄n Yesuɛ áwab káánsɛl.  
\v 67 Hɛ́ɛ bésɛdtɛɛ́ mɔ́ bán, “Láá sé nzé wɛ-ɛɛ́ edé Ane-awě-Béwɔ́gté?” Dɔ́ɔ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Ké menláá nyé, nyéedúbɛ́ɛ́ mɛ.  
\v 68 Ké mensɛ́ded-tɛ nyé akan, nyéekwɛntɛ́nné mɛ.  
\v 69 Boŋ bootya bɔɔb, Mwǎn-a-Moonyoŋ ǎdyɛɛ́ á ekáá émbáá é Dyǒb á Ngum.”  
\v 70 Bɔ́ moosyəə́l bênsɛdéd bánken, “Nɛ́dē wɛ-ɛɛ́ edé Mwǎn a Dyǒb-ɛ?” Ankwɛntɛ́n aá, “Nyé běn-ɛɛ́ nyêhɔ́bé bán nɛ́ɛ édíí.”  
\v 71 Dɔ́ɔ béhɔ́bɛɛ́ bán, “Nzɔm ehéé empée déhɛdɛɛ́? Syánē běn dewógé áwē nsəl.” 
\c 23  
\s1 Payledɛ akáádté Yesuɛ 
\r (Mat 27.1-2, 11-14; Mak 15.1-5; Jɔn 18.28-38) 
\p  
\v 1 Hɛ́ɛ belyə́ged bé dyad bésyə̄ə̄l bétyéémé ámīn, boŋ békɛɛné mɔ́ wɛ́ɛ Payledɛ.  
\v 2 Áwed-taá bébóótédé mɔ́ mekan abán áyə̄l bán, “Sêkóbé anɛ́n mod ngáne ápuutadté sé aloŋ áte. Áhɔ́bé nɛ́n aá, séēsaŋnád Kaisɛɛ táásɛ, áhɔ̄bē-ʼɛ nɛ́n aá, mɔ́ mwěn mɔ́ɔ̄ mɔ́dē Ane-awě-Béwɔ́gté, nɛ́dē ahɔ́beʼ aá mɔ́dē kə̂ŋ.”  
\v 3 Dɔ́ɔ Payledɛ ásɛdtɛɛ́ Yesuɛ aáken, “Wɛ-ɛɛ́ edé kə̂ŋ e bad bé Israɛl-lɛ?” Yesuɛ ankwɛntɛ́n mɔ́ aá, “Ngáne éhɔ́bé.”  
\v 4 Boŋ Payledɛ álāŋgē beprisɛ bémbáá ne amute á bad nɛ́n aá, “Meenyínɛɛ́ atɔte ké ahɔ́g áde anɛ́n mod ákwɛ́ɛ́né.”  
\v 5 Boŋ bémbɛ̄ békag áʼsō, béhɔ̄bē bán, “Anɛ́n mod akóne bad ne mam ḿme áyə́gtɛɛ́ á mbwɔ́g e Judeya esyəə́l. Ambootéd á Galilia, apedé-ʼɛ hɛ́n bɔɔb.” 
\s1 Hɛrɔdɛ akáádté Yesuɛ 
\p  
\v 6 Nɛ́ɛ Payledɛ áwógé nɛ̂, ansɛdéd ké Yesuɛ adíī mod a Galilia.  
\v 7 Bénlūmēd mɔ́ áte bán, nɛ̂ děn dɔ́ɔ édíí. Ngáne aloŋ á Galilia abédé ásē e nkamlɛn ḿme Hɛrɔdɛ, Payledɛ anlóm Yesuɛ áwē. Hɛrɔdɛ mwěn ámpē ambɛ́ á Jerusalɛm ene póndé.  
\v 8 Ayɔ̌gké mewêmtɛn awóŋ ânyín Yesuɛ áyə̄le awógéʼáá mɔ́ dúu. Ahɛdéʼáá aá mɔ́nyîn menyáké ḿme ábɛlɛɛ́. Né-ɔɔ́ anwóg menyiŋge áde bépɛ́ɛ́né Yesuɛ áwē.  
\v 9 Ansɛdéd Yesuɛ ekud é mekan, boŋ Yesuɛ enkêntimtɛ́nné mɔ́ dyamdyam.  
\v 10 Beprisɛ bémbáá ne bemeléede bé mbéndé béntyēēm ámīn, bébāntād Yesuɛ mekan áyə̄l.  
\v 11 Hɛ́ɛ Hɛrɔdɛ, bɔ́ɔbɛ éche sə́nze bébóótédé mɔ́ awɔɔ, béwɛlé-ʼɛ mɔ́. Dɔ́ɔ béwāādtē mɔ́ kəse é bwěm, boŋ álōmē mɔ́ ámbīd wɛ́ɛ Payledɛ.  
\v 12 Nɛ́n dênkə̌ŋ Hɛrɔdɛ bɔ́ Payledɛ bêntǐm ásē échê epun; édé apɛ nɛ̂, búmɔ̄ bénsēbē ekɔyí awoŋ. 
\s1 Bébídté mbakú bán béwúu Yesuɛ 
\r (Mat 27.15-26; Mak 15.6-15; Jɔn 18.39-19.16) 
\p  
\v 13 Hɛ̂ dɔ́ɔ Payledɛ áládé beprisɛ bémbáá áte nchoo ne belyə́ged, ne bad bémpēe,  
\v 14 boŋ álāŋgē bɔ́ aá, “Nyênsébé anɛ́n mod apɛɛn áwêm. Nyé bán apuutad bad nló áte. Bɔɔb-pɔɔ́ nhɛdé áte áyə̄l échê wɛ́ɛ nyéběn nyédíí, boŋ meekóbnɛɛ́ mɔ́ dyam dé mbéb ké ahɔ́g áde nyéhɔ́bé bán abɛlé.  
\v 15 Ké Hɛrɔdɛ ámpē eekóbnɛɛ́ mɔ́ awusé ké ahɔ́g, né-ʼaá ákə́ə́ boŋ álōmē mɔ́ ámbīd. Bɔɔb-pɔɔ́ dyam dé mbéb ké ahɔ́g déesaá áde ábɛ́lé áde álûmte bán atə́ŋgɛ́né kwééd.  
\v 16 Né-ɔɔ́ mɛ̌hɔ̄b békúdé mɔ́, ńtɛ̄dē mɔ́, ákag.”\f + \fr 23:16 \ft Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo 17: \fq Bɔɔb-pɔɔ́, mwɛ̌ tɛ́ɛ́, nzé Ngande e Nnyíme-ámīn embɛ́, Payledɛ antə́ŋgɛ́n bad bé dyad mod a mbwɔg nhɔ́g achenned.\f* 
\v 18 Dɔ́ɔ amute ásyə̄ə̄l ábónɛɛ́ bán, “Téd anɛ́n mod, éwúu mɔ́! Bídtéd sé Barabasɛ.”  
\v 19 (Barabasɛ abédɛ́ɛ mod awě bénhɛ̄ɛ̄ á mbwɔg áyə̄le bel ábe âmbootédté á dyad-tê ne awúu áde áwúɛ́ʼáá bad.)  
\v 20 Ngáne Payledɛ ánwōŋgē mewêmtɛn âtɛde Yesuɛ, ambɛ́ aláá bɔ́ nɛ̂ ámpē.  
\v 21 Boŋ bémbɛ̄ bébōnēʼ bán, “Bomé mɔ́ á awɔg! Bomé mɔ́ á awɔg!”  
\v 22 Anláá bɔ́mpē ngen éche élóntɛ́né éláán aá, “Áyə̄le chán? Ebébtéd éhéé ábɛ́lé? Meekóbnɛɛ́ mɔ́ awusé ké ahɔ́g áde átə́ŋgɛ́né kwééd. Né-ɔɔ́, mɛ̌kūdē mɔ́, ńtɛ̄dē-ʼɛ mɔ́, ákag.”  
\v 23 Ké nɛ̂ bémbɛ̄ bébōnēʼ bán ábome mɔ́ á awɔg. Kə́ə́ŋ ne á asóg, échab ehɔ́b ênkobnéd.  
\v 24 Payledɛ ambídéd mbakú aá, mɔ́ɔ̄bɛ̌l nɛ̂ŋgáne béhɔ́bé.  
\v 25 Antɛdé mod awě bénhɔ̄bpē, awě ambɛ́ á mbwɔg áyə̄le bel ne awúu áde áwúɛ́ʼáá bad, boŋ ábagé bɔ́ Yesuɛ aá, bétiméd mɔ́ ngáne bédə́ə́. 
\s1 Bébómmé Yesuɛ á awɔg 
\r (Mat 27.32-44; Mak 15.21-32; Jɔn 19.17-27) 
\p  
\v 26 Áde sə́nze ékɛɛnɛɛ́ Yesuɛ á hǒm dé mpanag, êmbomɛ́n Simɔnɛ, mod a dyad á Sirinɛ. Anɛ́n mod ambíd á mwǎ dyad awě adé á ahə́ŋgé. Hɛ́ɛ békóbé mɔ́, bépémtéd mɔ́ awɔg áde Yesuɛ bán áhídne mɔ́ dɔ́ ámbīd. 
\p  
\v 27 Átîntê e ndun e mod echě enanáá Yesuɛ ámbīd, bebaád bémbɛ̄ áwed, béchyɛ́ʼáá, bélebe-ʼɛ mɔ́.  
\v 28 Dɔ́ɔ Yesuɛ ánɔ́né ámbīd, álāŋgē bɔ́ nɛ́n aá, “A-bǎn bé bebaád bé Jerusalɛm, nyéēchyɛ̄ɛ̄ʼ mɛ, nyéchyɛʼ échɛn yə̌l ne ábɛn bǎn.  
\v 29 Nhɔ́be nɛ̂ áyə̄le nɛ́n eʼpun éʼ bǐn éʼhúɛ, áde bad bɛ́hɔ̄bpē bán, ‘Nnam ne ábê ábe bédé ekɔm, ne ábê ábe béēchyāāʼ, ne ábê ábe béēmwāŋtē mbêd!’ 
\q1  
\v 30 Á póndé eched dɔ́ɔ bad bɛ́lāŋgɛ̄ɛ̄ mbɔɔd bán, 
\q1 ‘kúmtéd sé ámīn,’ 
\q1 káa eʼkone bán, 
\q1 ‘kútɛ́n sé.’ 
\m  
\v 31 Nzé bébɛleʼ ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l bɔɔb, áde bwɛl éʼlyə́gé éʼdíí mendíb áte, chán-náa bɛ́bɛnlé áde bwɛl bɛ́kīnnē-yɛ?” 
\p  
\v 32 Bɔɔb-pɔɔ́ bênkɛɛ́n eʼbébtéd éʼ bad éʼbɛ, âpan bɔ́ nchoo ne Yesuɛ.  
\v 33 Áde bépédé hǒm áde béchəgɛɛ́ bán Ebóŋgɛ́l é Nló, bêmbomé Yesuɛ á awɔg, ne ábê eʼbébtéd éʼ bad éʼbɛ. Bêmbomé nhɔ́g á ekáá é emwɛd, aníníí-ʼɛ á ekáá émbáá.  
\v 34 Hɛ́ɛ Yesuɛ ákânnɛɛ́ nɛ́n aá, “A-Sáŋ, lagsɛ́n bɔ́ áyə̄le béēbíiʼɛ́ chǒm éche bébɛlɛɛ́.”\f + \fr 23:34 \ft Doŋge á kálag déʼsó déewóoʼɛ́: \fq Hɛ́ɛ Yesuɛ ákânnɛɛ́ nɛ́n aá, “A-sáŋ, lagsɛ́n bɔ́ áyə̄le béēbíiʼɛ́ chǒm éche bébɛlɛɛ́.”\f* Sə́nze ênsǐd mbambú, âkab mbɔ́té éche Yesuɛ.  
\v 35 Ndun e mod entyéém á nkəg, bénɔnéʼ chǒm éche ébɛnlad. Boŋ benkamlɛnɛ bé Israɛl béwɛ́láá mɔ́, béhɔ̄bē bán, “Achǒŋtéʼáá bad bémpēe, áchood-tɔɔ́ eche yə̌l, nzé ne mbále mɔ́ adé Ane awě Dyǒb Ápwɛ́dé, boŋ Áwɔ́géd-tɛ.” 
\p  
\v 36 Sə́nze chɔ́mpē éwɛ́láá mɔ́. Êmpiinéd mɔ́ ebɛ́ntéd é mǐm,  
\v 37 élāŋgē mɔ́ bán, “Nzé wɛ́ɛ edé kə̂ŋ e bad bé Israɛl, ésōŋ echoŋ yə̌l!” 
\p  
\v 38 Bêntěl áwe nló ámīn nɛ́n bán, “Kə̂ŋ e bad bé Israɛl chɔ́ɔ nɛ́n.” 
\p  
\v 39 Átîntê e ábɛ̂ eʼbébtéd éʼ bad éʼbɛ ábe bêmbomɛ́ɛ́ bɔ́ɔbɛ Yesuɛ á awɔg, nhɔ́g ansyə́ŋ mɔ́ aá, “Saá wɛ edé Ane awě Dyǒb Áwɔ́gté-yɛ? Sǒŋ-ɔ̄ échoŋ yə̌l, ésoŋ-ʼɛ sémpē!” 
\p  
\v 40 Boŋ aníníí mod ankáné waáb áte aáken, “Weebááʼɛ́ Dyǒb-ɛ? Sóo bad bébɛ dekudé melemlem mé nkɔ́gsɛn ḿme mɔ́mpē ákúdé.  
\v 41 Boŋ pɛn, nkɔ́gsɛn ḿme dékúdé, ńtə́ŋgɛ́né ne ḿme sóo mbéb. Boŋ anɛ́n mod eébɛlɛɛ́ dyam dé mbéb ké ahɔ́g.”  
\v 42 Hɛ́ɛ ane mod ábádɛɛ́ ahɔ́b aá, “A-Yesu, sôn, weéchatán mɛ á póndé eche wɛ́sɔ̄nlɛ̄ á nkamlɛn.”  
\v 43 Dɔ́ɔ Yesuɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Á mbále, nlâŋge wɛ mɛɛ́, chii nɛ́n děn wɛ̌bɛ̄ ne mɛ á Paradis.” 
\s1 Yesuɛ awédé 
\r (Mat 27.45-56; Mak 15.33-41; Jɔn 19.28-30) 
\p  
\v 44-45 Bɔɔb-pɔɔ́ bǐn bémbɛ̄ dyam kəd. Etondɛɛ andím, ehíntɛ́n ékwɛ̄-ʼɛ ekíde áte ésyə̄ə̄l kə́ə́ŋ ne á ngə́ŋ éláán. Abad áde dênkǎb Ndáb-e-Dyǒb áte dênsalé áte eʼpɛd éʼbɛ.  
\v 46 Hɛ̂ dɔ́ɔ Yesuɛ álébpé esaád aá, “A-Tɛ̂, áwôŋ mekáá dɔ́ɔ ńlyə́gé échem edəə́dəŋ!” Amaá-ʼaá ahɔ́b nɛ̂, ámīī-ʼɛ nlém, awɛ́-ʼɛ.  
\v 47 Áde mod ambáá a sə́nze ányíné nɛ̂, ankéméd Dyǒb nɛ́n aá, “Á mbále, anɛ́n mod abédé-ʼɛ mod a bwâm.”  
\v 48 Nɛ́ɛ ndun e mod echě enhyɛ̌ anɔn, ényíné mekan mé ményáké ḿme mébɛ́nlédé, mod tɛ́ɛ́ ambán ekáá á nlém, ásūɛ̄ʼ á ndáb.  
\v 49 Yesuɛ ábe besón bésyə̄ə̄l ne bebaád ábe bêmbootéd mɔ́ anan ámbīd se á Galilia, béntyēēm etûn, bénɔné ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l. 
\s1 Bélímmé Yesuɛ 
\r (Mat 27.57-61; Mak 15.42-47; Jɔn 19.38-42) 
\p  
\v 50-51 Bɔɔb-pɔɔ́ mod ambɛ́ awě abédé dǐn bán Josɛbɛ. Anɛ́n mod ambíd á dyad á bad bé Israɛl áde béchəgɛɛ́ bán Arimatia. Abédé mod a edúbé. Abédɛ́ɛ mod a bwâm, asáŋ-ʼɛ. Kénɛ́ɛ ábédé mod a káánsɛl enkênkwɛntɛ́nné mbakú echě ábíníí belyə́ged bé dyad bémbīdēdtē âwúu Yesuɛ. Abédé mod nhɔ́g awě anlyə́g nlém nɛ́n aá epun épɛ̌ éche Dyǒb dɛ́kobpé nkamlɛn.  
\v 52 Ankɛ̌ Payledɛ acháŋ aá, ábɛ mɔ́ ndim ḿme Yesuɛ.  
\v 53 Nɛ́ɛ ákúdé kunze, anhúd mɔ́ á awɔg, ákāān mɔ́ kəse e mbɔ́m, ákɛ alímé mɔ́ á soŋ echě bépwɔ́gé á eláá-tê, éche béēsēbpɛɛ́ mod alíme áte.  
\v 54 Nɛ́n démbɛ̄ á Mbwɛ mé mboŋsɛ́n, áde mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte ńhɛ́déʼáá abooted.  
\v 55 Bebaád ábe bêmbootéd Yesuɛ anan ámbīd se á Galilia, bénhīd Josɛbɛ, bényín soŋ, bényín-nɛ ngáne bénáŋté mɔ́ ndim á soŋ-tê.  
\v 56 Dɔ́ɔ bétímé ámbīd á dyad-tê, béboŋsán mɔ̌g ne mekún ḿme bénabnadté ndim. Á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte bénkɔ̄mē áte ngáne mbéndé e bad bé Israɛl étíídé. 
\c 24  
\s1 Yesuɛ apuúdé 
\r (Mat 28.1-10; Mak 16.1-8; Jɔn 20.1-10) 
\p  
\v 1 Á epun éʼsō, nɛ́dē á Sɔ̂ndé mbwɛmbwɛ píríb, ábê bebaád bênkɛ̌ á soŋ. Bénwālē mekún mé ndim ḿme bêmboŋsɛ́nné.  
\v 2 Béntān nɛ́ɛ aláá áde bénkɔ̄lɛ̄nnē nsəl ń soŋ ásyə́ŋgé á eʼdii.  
\v 3 Bénsɔ̄l á soŋ-tê, boŋ bénkêntánné ndim ḿme Yesuɛ áwēd-te.  
\v 4 Nɛ́n dêmbootéd bɔ́ ataged á mewêmtɛn. Dɔ́ɔ bad bébɛ bébídé təléd, bétyéém bɔ́ á nkəg ne mesaŋ ḿme mékineʼ áte.  
\v 5 Ne mbwɔ́g bwâmbwam bênsǒŋ mǐd ásē. Hɛ́ɛ ábê bad bébɛ bélâŋgɛɛ́ bɔ́ bán, “Cheé ékə́ə́ boŋ nyéhɛdé mod awě adé á aloŋgé átîntê e bad ábe béwédé?  
\v 6 Eésaá hɛ́n, apuúdé. Nyékamtɛn ngáne ánlāāʼɛ́ nyé, áde ábédé á Galilia,  
\v 7 aá bétə́ŋgɛ́né Mwǎn-a-Moonyoŋ abɛ á mekáá mé bebɛl bé mbéb, bébōmē mɔ́ á awɔg. Boŋ ǎpuú á eʼpun ábe éʼlóntɛ́né éʼláán.”  
\v 8 Hɛ̂ dɔ́ɔ ábê bebaád békámtɛ́né ábē eʼyale. 
\p  
\v 9 Áde béhúú á soŋ, bênkalé bembapɛɛ dyôm ne nhɔ́g ne ábíníí bémpēe mam mésyə̄ə̄l ḿme bényíné.  
\v 10 Bebaád ábe bênkalé bembapɛɛ bé nlómag ḿmɛ́n nkalaŋ, bébédɛ́ɛ Maria Magdalɛnɛ, Joanaa, ne Maria, nyaá awe Jemsɛ, nchoo ne bebaád bémpēe.  
\v 11 Boŋ bembapɛɛ bé nlómag bénwēmtɛ̄n bán ene pɔ́le edíī ngwɛl. Bénkêndúbɛ́ɛ́ chɔ́.  
\v 12 Hɛ̂ dɔ́ɔ Petro ápádté ásē, boŋ ányəgté á soŋ. Áde ápédé áwed anwúlɛ́n ásē, ánɔ̄n soŋ áte. Anyín dásɔ̄ mbɔ́m chěmpɛn. Dɔ́ɔ ásúú á ndáb. Mewêmtɛn mékɔ́gládtáá mɔ́ áte tə̂ŋgɛne dyam áde ábɛ́nlédé.\f + \fr 24:12 \ft Doŋge á kálag déʼsó déewóoʼɛ́ nchoo 12.\f* 
\s1 Yesuɛ apiídé bad bébɛ á nzii e Emɔs 
\r (Mak 16.12-13) 
\p  
\v 13 Bɔɔb-pɔɔ́, échê epun děn, bembapɛɛ ábe Yesuɛ bébɛ békágéʼáá á dyad áde béchəgɛɛ́ bán Emɔs. Âbíd á Jerusalɛm âpɛ á Emɔs ábédé etûn dyam máyl saámbé.  
\v 14 Ábê bembapɛɛ békágéʼáá békalé ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l ḿme mékébɛnléd.  
\v 15 Áde békékanlé kə́ə́ŋ, dɔ́ɔ Yesuɛ mwěn áhyédé bɔ́ atán, boŋ áwoŋné bɔ́.  
\v 16 Boŋ pɛn mǐd mênkênnédnédté bɔ́, âchem mɔ́.  
\v 17 Hɛ́ɛ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Pɔ́le ehéé nyépagké akal á ekɛ-tê nɛ́n?” 
\p Hɛ̂ dɔ́ɔ bétyéémé ne ngɔl esyəə́l.  
\v 18 Dɔ́ɔ bɔ́ mod nhɔ́g awe béchəgɛɛ́ bán Klopasɛ, átimtanné mɔ́ aáken, “Emǒŋ pɛn-ɛɛ́ edé nken a mod á Jerusalɛm, áde wéēbíi mekan ḿme ńkébɛnléd ḿmɛ́n mesú-yɛ?”  
\v 19 Dɔ́ɔ Yesuɛ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Mekan méhéé mɛ̂?” Boŋ bélāŋgē mɔ́ bán, “Mekan ḿme mébɛ́nlédé tə̂ŋgɛne Yesuɛ, mod a Nazarɛt. Ambɛ́ nkal éʼdəə́dəŋ awě ahɔ́béʼáá, ábɛlé-ʼɛ ndəle é mekan áʼsō éʼ Dyǒb ne áʼsō éʼ baányoŋ.  
\v 20 Ábɛd beprisɛ bémbáá ne belyə́ged bé dyad bêmbɛ mɔ́ á mekáá mé nkamlɛnɛ, âbíded mbakú bán béwúu mɔ́. Dɔ́ɔ bébómmé mɔ́ á awɔg.  
\v 21 Boŋ sênlyə́g nlém bán, mɔ́ adé ane awě ǎwɔbé bad bé Israɛl. Nɛ́ɛ éhúdé nɛ̂ áte, chii dɔ́ɔ álôntan eʼpun éʼláán taa nɛ̂ ábɛnlede.  
\v 22 Ámīn e nɛ̂ ámpē, nguse é bebaád átîntê echɛ̂d bépɛ́ɛ́nédé sé menyáké mé pɔ́le. Bênkɛ̌ á soŋ epɔg é mbwɛmbwɛ,  
\v 23 boŋ béētānɛɛ́ ndim ḿme Yesuɛ. Bénhūū ámbīd, béhɔ̄bē bán, ángɛl épíídé bɔ́ á ndɔ́g-te, élāŋgē bɔ́ nɛ́n bán, Yesuɛ adé á aloŋgé.  
\v 24 Nguse é bad átîntê echɛ̂d énkɛ̌ á soŋ, bétán chɔ́ melemlem nɛ̂ŋgáne bebaád bénhɔ̄bpē, boŋ béēnyīnɛɛ́ mwěn.” 
\p  
\v 25 Dɔ́ɔ Yesuɛ áláŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Eʼyɔ́kɛ́l éʼ bad bɔ́ɔ nyédíí. Nyéewámsánné mam mésyə̄ə̄l ḿme bekal béʼdəə́dəŋ béhɔ́bé adúbe!  
\v 26 Ngɔ́mē éhɛ́dnádtáá bán, Ane-awě-Béwɔ́gté ákud ḿmɛ́n metake mésyə̄ə̄l, boŋ ákud éche ehúmé.”  
\v 27 Yesuɛ antógnéd bɔ́ mam mésyə̄ə̄l tə̂ŋgɛne eche yə̌l, ngáne méténlédé á Kálag e Dyǒb-te, mbooted ne kálag éche Mosɛɛ ne kálag éche bekal béʼdəə́dəŋ bésyə̄ə̄l. 
\p  
\v 28 Áde bépédé bɛnbɛn ne dyad áde békágéʼáá, Yesuɛ anlúméd byánán ekɛ élyə́gé édé mɔ́ áʼsō.  
\v 29 Boŋ bénkə̄ŋ mɔ́ bán, “Hyɛ̌ édyɛɛ áwɛ̄d ngáne bǐn éʼmáá ahín, póndé-ʼɛ emaá atóm.” Dɔ́ɔ áhídé bɔ́ âdyɛɛ áwāb.  
\v 30 Áde bɔ́bɔ̄ɔ bédyɛ́ɛ́ ásē á tébelɛ âdyɛ́ ndyééd, antéd ewɛle, ánāmēd chɔ́, ásāl chɔ́ áte, boŋ ábagé bɔ́.  
\v 31 Hɛ̂ dɔ́ɔ mǐd métə́nlédé bɔ́, boŋ béchemé mɔ́. Dɔ́ɔ ányóó bɔ́ á dǐd-te.  
\v 32 Bénlāā nhɔ́g ne aníníí bán, “Ngɔ́mē nlém ńhógkáá syánē á abum áde ákánléʼáá syánē á nzii, boŋ átə̄nlād syánē Kálag e Dyǒb?” 
\p  
\v 33 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g dɔ́ɔ bésyə́ŋgé ásē, boŋ bétīm-mɛ ámbīd á Jerusalɛm. Dɔ́ɔ bétáné bembapɛɛ dyôm ne nhɔ́g ngáne béládné áte hǒm ahɔ́g bɔ́ɔbɛ bembapɛɛ bémpēe.  
\v 34 Hɛ́ɛ bembapɛɛ ábe bétáné á ndáb-te béláŋgé bɔ́ bán, “Sáŋgwɛ́ɛ́ apuúdé ne mbáá, apiídé-ʼɛ Simɔnɛ!” 
\p  
\v 35 Dɔ́ɔ bɔ́ bad bébɛ bɔ́mpē béhɔ́bé dyam áde ábɛ́nlédé bɔ́ á nzii, béhɔ̄bē-ʼɛ ngáne béchémé mɔ́ áde ásalɛɛ́ ewɛle áte. 
\s1 Yesuɛ apiídé ábē bembapɛɛ 
\r (Mat 28.16-20; Mak 16.14-18; Jɔn 20.19-23; Mbɛl 1.6-8) 
\p  
\v 36 Á póndé eche békalɛɛ́ nɛ̂, dɔ́ɔ Yesuɛ mwěn ábídé bɔ́ átîntê, boŋ álɛnté bɔ́ aá, “Nsaŋ ḿbɛ̂ ne nyé!”\f + \fr 24:36 \ft Doŋge á kálag déʼsó déewóoʼɛ́: \fq álɛnté bɔ́ aá, “Nsaŋ ḿbɛ̂ ne nyé!”\f* 
\p  
\v 37 Mbwɔ́g ménkōb bɔ́ bwâmbwam, béwēmtān bán, bényíné nwú.  
\v 38 Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Cheé nyétagɛɛ́ áte? Cheé nyényágɛɛ́ á nlém-tê.  
\v 39 Nyénɔn mɛ mekáá nyénɔn-nɛ mɛ mekuu, boŋ nyébíi bán mměn-ɛɛ́ ndé. Nyékitɛn mɛ yə̌l, nyényîn nzé nwú ńwóó nson ne eʼhid ngáne nyényínɛɛ́ nwóó nɛ́n.” 
\p  
\v 40 Áde ámáá ahɔ́b nɛ̂, anlúméd bɔ́ ḿme mekáá ne mekuu.\f + \fr 24:40 \ft Doŋge á kálag déʼsó déewóoʼɛ́ nchoo 40.\f* 
\v 41 Áde bélyə́gé bényágɛɛ́ nɛ̂ ne menyiŋge mésyə̄ə̄l, békɔglad-táa á nlém-tê, dɔ́ɔ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aáken, “Nyêwóó chǒm éche bédyágkē hɛ́n-ɛ?”  
\v 42 Dɔ́ɔ bébágé mɔ́ esóŋ é súu echě bétúmé.  
\v 43 Boŋ ákobéʼ, ádyāg-kɛ chɔ́ áwab eʼsó-te. 
\p  
\v 44 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, “Ḿmɛ́n mam mɔ́ɔ ńláŋgéʼáá nyé áde ńlyə́gé ndé ne nyé mɛɛ́, dyam tɛ́ɛ́ átə́ŋgɛ́né alón ngáne éténlédé áyə̄l echêm á kálag é mbéndé éche Mosɛɛ ne á kálag é bekal béʼdəə́dəŋ, ne á Kálag e Ngəse-tê.” 
\p  
\v 45 Dɔ́ɔ ánédté bɔ́ debyɛ́ɛ́ áte, âbɛl nɛ́n bésôŋtɛn Kálag e Dyǒb,  
\v 46 boŋ álāŋgē-ʼɛ bɔ́ aá, “Bétélé á Kálag e Dyǒb nɛ́n bán, Ane-awě-Béwɔ́gté atə́ŋgɛ́né metake akud, awɛ́, boŋ eʼpun ábe éʼlóntɛ́né éʼláán, ápuu.  
\v 47 Bétélé bán, bad bɛ́kalé meloŋ mé bad mésyə̄ə̄l nɛ́n bán, bad bétɛde abɛl dé mbéb á dǐn á Yesu, âbɛl boŋ Dyǒb álagsɛn bɔ́ mbéb. Bɛ́bootéd bad ḿmê nkalaŋ akale á Jerusalɛm.  
\v 48 Nyé-ʼaá, nyêdé bad ábe bényínné ḿmɛ́n mekan dǐd.  
\v 49 Mměn mɛ̌lōmē nyé chǒm éche Titɛ́ɛ ánhɔ̄bpē aá mɔ́ɔ̄lōmē nyé. Boŋ nyélyəg nyédyɛɛ á dyad-tê kə́ə́ŋ né nyêkudé ene ngíne echě ebíde ámīn.” 
\s1 Yesuɛ apǔmmé 
\r (Mak 16.19-20; Mbɛl 1.9-11) 
\p  
\v 50 Dɔ́ɔ Yesuɛ ásyə́ŋnédé bɔ́ á dyad-tê, ápɛɛné bɔ́ bɛnbɛn ne dyad á Bɛtani. Hɛ́ɛ ányéné mekáá ámīn, boŋ ánámté bɔ́.  
\v 51 Áde ánamtɛɛ́ bɔ́ nɛ̂, dɔ́ɔ áchēnnē bɔ́, boŋ ápummé ádyōb.\f + \fr 24:51 \ft Doŋge á kálag déʼsó déewóoʼɛ́ \fq boŋ ápummé ádyōb.\f* 
\v 52 Ábē bembapɛɛ bémbwɔ̄gē mɔ́ mebóbóŋ. Bêntǐm ámbīd á Jerusalɛm ne menyiŋge mésyə̄ə̄l.  
\v 53 Békǎg-kɛ á Ndáb-e-Dyǒb póndé ésyə̄ə̄l, âkémed Dyǒb.