\id ACT - Akoose 
\h Mbɛltéd 
\toc1 Kálag e Mbɛltéd ḿme bembapɛɛ bé nlómag 
\toc2 Mbɛltéd 
\toc3 Mbɛl 
\mt2 Kálag e 
\mt1 Mbɛltéd 
\mt3 ḿme bembapɛɛ bé nlómag 
\imt1 Ndibned ń kálag 
\im Mod awe atelé kálag e Lukasɛ mɔ́ atelé-ʼɛ kálag e Mbɛltéd. Mekan ḿme enɛ́n kálag mékooʼɛ́ alúmed áte médíi âláa bad ngáne Edəə́dəŋ éche Ésáá énwōŋgɛ̄nnē bad ábe béhídéʼáá Yesuɛ âkal nkalaŋ ḿ bwâm tə̂ŋgɛne Yesuɛ á Jerusalɛm, á mbwɔ́g é Judeya ne Samaria ne á mesóg mé nkǒŋsé. Elûmte ngáne adúbe á bad bé Krǐsto ábédé âlóned chǒm éche bad bé Israɛl béndūbɛ̄ɛ̄. Enɛ́n kálag elûmte ngáne adúbe á bad bé Krǐsto ábóótédé á Jerusalɛm ámbīd e mpume ḿme Krǐstəə ne ngáne ákíí mebwɔ́g mémpēe. Atɔ́n áde ádé etógnɛ́n áde enɛ́n kálag élûmtɛɛ́ ámpē ádíi nsɔ́n ḿme Edəə́dəŋ éche Ésáá ébɛlɛɛ́. Êmpɛ̌ ne ngíne ámīn e bad ábe bédúbpé á mbwɛ ḿ Pɛntekɔs. 
\iot Nkabtéd ń kálag 
\io1 Âboŋsɛn bad ábe békale nkalaŋ ḿ bwâm \ior 1.1-26\ior* 
\io2 a. Pɔ́le e asóg eche Yesuɛ ne ábē Bembapɛɛ \ior 1.1-14\ior* 
\io2 b. Mod awě atédé Judasɛ échē etə́l nɛ̂ŋgáne mbapɛɛ \ior 1.15-26\ior* 
\io1 Nkalaŋ ḿme Yesuɛ ńkálté á Jerusalɛm \ior 2.1-8.3\ior* 
\io1 Nkalaŋ ḿme Yesuɛ ńkálté á Judeya ne á Samaria \ior 8.4-12.25\ior* 
\io1 Nsɔ́n ḿme Paalɛ \ior 13.1-28.31\ior* 
\io2 a. Ekɛ éʼsó âkɛ dé abɛl nsɔ́n \ior 13.1-14.28\ior* 
\io2 b. Mbom ḿme bembapɛɛ bé nlómag ne belyə́ged bé mwembé á Jerusalɛm \ior 15.1-35\ior* 
\io2 c. Mekɛ ḿme mélóntɛ́né mébɛ âkɛ dé abɛl nsɔ́n \ior 15.36-18.22\ior* 
\io2 d. Mekɛ ḿme mélóntɛ́né méláán âkɛ dé abɛl nsɔ́n \ior 18.23-21.6\ior* 
\io2 e. Paalɛ adé á mbwɔg á Jerusalɛm, á Kaisaria ne á Roma \ior 21.17-28.31\ior* 
\c 1  
\s1 Titɛ́ɛ Dyǒbɛ aá mɔ́ɔ̄lōm  //  Edəə́dəŋ éche Ésáá 
\p  
\v 1 Á-Tiofilos, mod a edúbé, á kálag echě ńsébpé atel, mentěl mekan ásē ḿme Yesuɛ âmbɛnlé ne ḿme áyə́gtéʼáá bad. Ambɛ̌l ḿmɛ́n mekan bootya á póndé echě âmbootédté ḿme nsɔ́n,  
\v 2 kə́ə́ŋne, á póndé eche Dyǒb dêmbɛnlé boŋ ápūmē. Byánán ǎpumé, ambɛnléd ngíne e Edəə́dəŋ éche Ésáá, âláa bad ábe âmpwɛdté nɛ̂ŋgáne ábē bembapɛɛ bé nlómag mekan ḿme bétə́ŋgɛ́né abɛl.  
\v 3 Bootya áde Yesuɛ áwédé, âpɛ móom mé eʼpun méniin, anlúméd ábē bembapɛɛ bé nlómag yə̌l ngen ne ngen, âlúmed nɛ́n aá ne mbále mɔ́dē á aloŋgé. Bényínnáá mɔ́ dǐd ákanlé-ʼɛ bɔ́ tə̂ŋgɛne nkamlɛn ń Dyǒb.  
\v 4 Póndé pɔ́g áde bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ bédyágkē ndyééd, ansím bɔ́ etúu áte aláá bɔ́ aá, “Nyéēhīdtē á dyad á Jerusalɛm. Nyésineʼ ndɛ echě Titɛ́ɛ awêm áláŋgé nyé aá mɔ́hɔ̄bē aá mɔ́ɔ̄bɛ̌ nyé. Ene ndɛ chɔ́ɔ ménlāāʼɛ́ nyé.  
\v 5 Jɔnɛ adǔsánnáá bad ne mendíb, boŋ ámbīd e nguse e eʼpun bɔɔb, bɛ́dusɛ́n nyé ne Edəə́dəŋ éche Ésáá.” 
\s1 Yesuɛ apǔmmé 
\r (Mak 16.19-20; Luk 24.50-53) 
\p  
\v 6 Póndé pɔ́g bembapɛɛ bé nlómag bɔ́ɔbɛ Yesuɛ bênladɛ́n hǒm ahɔ́g. Hɛ́ɛ bésɛdtɛɛ́ mɔ́ bánken, “A-Sáŋ, láá sé. Ḿmɛ́n mesú dɔ́ɔ wɛ́bɛnlé boŋ bad bé Israɛl béwóŋ ngíne ámpē âkamlɛn echab yə̌l-ɛ?”  
\v 7 Hɛ́ɛ Yesuɛ átimtanné bɔ́ aá, “Titɛ́ɛ mɔ́ abɛnlad eche ngíne âtíi póndé ne mekag ḿme kéchéé ébɛnlédté. Nyéewóoʼɛ́ kunze âbíi póndé eche ḿmɛ́n mekan mɛ́bɛnlédté.  
\v 8 Boŋ áde Edəə́dəŋ éche Ésáá épiíʼɛ́ nyé nyɛ́ɛ̄kǔd ngíne, hɛ́-ʼaá nyɛ́kanlɛ́ɛ́ bad mekan ḿme nyényíné tə̂ŋgɛne mɛ á dyad á Jerusalɛm, á mbwɔ́g é Judeya, ne e Samaria ésyə̄ə̄l kə́ə́ŋ nyépɛ̄ á metóŋgé mé nkǒŋsé mésyə̄ə̄l.”  
\v 9 Yesuɛ amaá-ʼaá bɔ́ aláa nɛ̂, dɔ́ɔ Dyǒb ábɛ́lé boŋ ápūmē ámīn. Áde bédíi bénɔnɛɛ́ mɔ́ nɛ̂, mbag énkūtɛ̄n mɔ́, bénkênnyín-naá mɔ́ ámpē.  
\v 10 Bembapɛɛ bémbɛ̄ bétānē mǐd áte bénɔnéʼ ngáne Yesuɛ ákagké ámīn, dɔ́ɔ bad bébɛ ábe béhédé mbɔ́té éche épúbeʼ bébídé təléd, bétyéém bɔ́ á nkəg.\fig Yesuɛ apumme ámīn áde ábe Bembapɛɛ bédíi bénɔnɛɛ́ mɔ́|src="CN01883C.tif" size="col" ref="1.9-10" \fig* 
\v 11 Hɛ́ɛ ábê bad bébɛ bésɛdtɛɛ́ bɔ́ bánken “Á-bad bé Galilia, cheé nyétyéémé hɛ́n, nyénɔnɛɛ́ ámīn? Anɛ́n Yesuɛ awě Dyǒb ábɛ́lé boŋ áhīdē átîntê echɛ̂n, ápūmē ámīn, ǎtǐm ámbīd melemlem ngáne nyényíné akag ámīn.” 
\s1 Matiasɛ atédé etə́l éche Judasɛ 
\p  
\v 12 Hɛ́ɛ bembapɛɛ bé nlómag béhídté á Ekone é Menzab, bétím ámbīd á Jerusalɛm. Échê ekɛ ébédé dyam epɛd é Máyl ehɔ́g.  
\v 13 Áde bésɔ́lé á dyad-tê, bênkɛ̌ bésɔ́l á toŋ eche bédyɛ́ɛ́ʼáá áte. Ene toŋ ebédé á esóŋ é ndáb éche édé ámīn. Ábê bembapɛɛ bé nlómag bébédɛ́ɛ Petro, Jɔnɛ, Jemsɛ ne Andreya, Filibɛ ne Tɔmasɛ, Batolomyo ne Matyo, Jemsɛ, mwǎn awe Alfɔsɛ ne Simɔnɛ awě anwóŋ kə́n e aloŋ, ne Judasɛ mwǎn awě Jemsɛ.  
\v 14 Ábɛ́n bembapɛɛ béyɔ́gkéʼáá aladɛn áte hǒm ahɔ́g âkáne nchoo ne bebaád, Maria, Yesuɛ nyaa, ne Yesuɛ baányaŋ. 
\p  
\v 15 Ḿmê mesú měn, bad ábe béndūbē Yesuɛ bênladɛ́n áte. Bébédé dyam mbwɔ́kɛl ne móom mé bad mébɛ. Hɛ́ɛ Petro átyéémé ámīn átîntê echâb boŋ áhɔ̄bē aá,  
\v 16 “A-baányaŋ, mekan ḿme méténlédé á kálag e Dyǒb métə́ŋgɛ́né alón. Edəə́dəŋ éche Ésáá énhɔ̄b áʼsō é póndé á nsəl ḿme Dabidɛ tə̂ŋgɛne Judasɛ awě antómɛ́n bad ábɛ bênkɛ̌ Yesuɛ akób.  
\v 17 Judasɛ abédé nhɔ́g átîntê e syánē. Yesuɛ ampwɛ̌d mɔ́ âbɛl ḿmɛ́n nsɔ́n melemlem nɛ̂ŋgáne âmpwɛdté syánē.  
\v 18 (Mɔné ḿme ânkudté áyə̄le ebébtéd éche âmbɛnlé, anchanɛ́n mɔ́ etúú. Á etúú-te wɛ̂ děn-naá ânsoŋgé dúu, awɛ́-ʼɛ, abum ákán mɔ́, mmii ḿbíd-tɛ mɔ́ áwed.  
\v 19 Bad bésyə̄ə̄l á Jerusalɛm bénwōg ádɛ́n akan, né-ɔɔ́ bênchə̌g ádê hǒm áwab ehɔ́b-te bán Akɛldama, nɛ́dē, ‘Ndɔɔb e mekií.’) ”  
\v 20 Petro ambád ahɔ́b aá, “Nɛ́n ábɛ́nlédé ngáne éténlédé a kálag e ngəse é Dyǒb nɛ́n bán, 
\q1 ‘Áde hǒm átim eʼbwɔ́gɛn 
\q1 modmod eelóóʼ áhed.’ 
\m Éténlédé-ʼɛ nɛ́n bán, 
\q1 ‘Mod ampée átêd eche etə́l é nsɔ́n.’ 
\p  
\v 21 “Né-ɔɔ́, éhɛdneʼ nɛ́n bán dépwɛd mod nhɔ́g. Ane mod atə́ŋgɛ́né abɛ́ mod awě abágáá ne syánē póndé esyəə́l eche echɛd Sáŋ Yesuɛ ne syánē dékágéʼáá mebwɔ́g ne mebwɔ́g,  
\v 22 bootyaa á póndé echě Jɔnɛ ádúsánnáá bad âpɛ á póndé echě Dyǒb dêmbɛnlé boŋ Yesuɛ ápūmē. Mɔ́mpē atə́ŋgɛ́né abɛ́ mod awě ambɛ́ mbóŋ áde Yesuɛ âmpuúʼɛ́.” 
\p  
\v 23 Hɛ̂ dɔ́ɔ bépwɛ́dé bad bébɛ, Josɛbɛ awě bépwáŋtánnáá bán Basabasɛ (béchə́géʼáá mɔ́mpē bán Justusɛ) bɔ́ Matiasɛ.  
\v 24 Dɔ́ɔ békânnɛɛ́ bán, “A-Sáŋ ebíí mod asyəə́l nlém áte. Lúméd sé mod awě épwɛ́dé átîntê e ábɛ́n bad bébɛ,  
\v 25 âtéd etə́l nɛ́ɛ mod a nlómag, éche Judasɛ átɛ́dté boŋ mwěn átiméʼ éche epɛd éche éboŋnédé mɔ́.”  
\v 26 Né-ɔɔ́, bênsǐd mbambú âlúmed bɔ́ mod awě bɛ́pwɛdté. Dɔ́ɔ mbambú élúmté bɔ́ âpwɛd Matiasɛ. Né-ɔɔ́, bémbād Matiasɛ á mesoŋgé mé bembapɛɛ bé nlómag ábíníí dyôm ne nhɔ́g. 
\c 2  
\s1 Epɛ éche Edəə́dəŋ éche Ésáá 
\p  
\v 1 Áde ngande e Pɛntekɔs épédé, bad ábe bédúbpé Krǐstəə bésyə̄ə̄l bênladɛ́n áte hǒm ahɔ́g. \f + \fr 2:1 \ft Nzé móom mé eʼpun métáan méntōm ámbīd e ngande e Nnyíme-ámīn dɔ́ɔ enɛ́n ngande ébágáá. Échê epun chɔ́ɔ bad bé Israɛl bédyágéʼáá ngande e mpád ḿ bwěm.\f* 
\v 2 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g esaád émbīd ámīn. Ébédé nɛ́ɛ ekukud é ngíne éche étómeʼ. Échê esaád énlōn ene ndáb esyəə́l áte echě ábê bad ábe bédúbpé bémbɛ̄ɛ̄ áte.  
\v 3 Hɛ̂ dɔ́ɔ bényíné bwěm nɛ̂ŋgáne muú ḿmě nwágné nɛ́ɛ eʼchém ńtyéémé mod-tɛ́ɛ́ á nló-mîn.  
\v 4 Edəə́dəŋ éche Ésáá êmpií bɔ́ moosyəə́l, mod-tɛ́ɛ́ ábootéd mehɔ́b mé bad bémpēe ahɔ́b ḿmě béesebpɛɛ́ ayə́ge. Edəə́dəŋ chɔ́ɔ élyə́gtéʼáá bɔ́ âhɔ́b kéchéé éche béhɔ́béʼáá. 
\p  
\v 5 Enɛ́n póndé bad bé Israɛl ábe békánnáá Dyǒb bébédé á Jerusalɛm. Ábén bad bémbīd mebwɔ́g ne mebwɔ́g á nkǒŋsé.  
\v 6 Awóg áde béwógé échɛ́n esaád, ndun e mod enladɛ́n áte wɛ́ɛ ábê bad ábe bédúbpé bébédé. Yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte bwâmbwam áyə̄le ngáne bad ábe bédúbpé béhɔ́béʼáá ábíníí bad bɔ́ mod-tɛ́ɛ́ áchemeʼ échē ehɔ́b.  
\v 7 Ne nkɔ̂mtɛn ń yə̌l áte, bênsɛdéd bán, “Kíné saá á mbwɔ́g e Galilia ábɛ́n bad bésyə̄ə̄l bébídé-yɛ?  
\v 8 Chán-nɔ̄ ébɛ́nlédé boŋ syáā mod-tɛ́ áwōgēʼ ngáne béhɔ́bɛɛ́ éche ehɔ́b.  
\v 9 Átîntê e syánē, baahɔ́g bébídé á meloŋ mé Patia, Mɛdia ne Elam; meloŋ mé Mɛsopotemia, Judeya ne Kapadosia; meloŋ mé Ponto ne mé Esia,  
\v 10 meloŋ mé Frigia ne Pamfilia, aloŋ á Egipto ne mebwɔ́g mé aloŋ á Libia, bɛnbɛn ne Sirinɛ syánē bad behɔ́g debídé á dyad á Roma.  
\v 11 Átîntê e ábɛ́n bad bésyə̄ə̄l doŋge achyáádté ne bad bé Israɛl, ábíníí-ʼɛ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl ábe béhídeʼ adúbe á bad bé Israɛl. Syánē bad behɔ́g debídé á aloŋ á Krɛt ne á aloŋ dé Arebia boŋ kénɛ̂, syánē mod tɛ́ɛ́ awóge ngáne béhɔ́bɛɛ́ áwe ehɔ́b-te ndəle é mekan éche Dyǒb ábɛ́lé.”  
\v 12 Yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte bényāg-kɛ bwâmbwam, bésɛdté nhɔ́g ne aníníí bánken, “Chán nɛ́n ádíí-yē?”  
\v 13 Kénɛ̂, doŋge á bad béwɛ́léʼáá bad ábe bédúbpé, béhɔ̄bē bán bémáá mǐm amwɛ́. \fig Pɛ́ntɛkɔs|src="Pentecost.eps" size="span" ref="2.9-11" \fig* 
\s1 Pɔ́le eche Petro 
\p  
\v 14 Hɛ́ɛ Petro átyéémé ámīn átîntê e ábíníí bembapɛɛ bé nlómag dyôm ne nhɔ́g, áchə̄gtē ehɔ́b, álāŋgē ndun e mod echě embɛ́ áhed aá, “A-baányaŋ bé Israɛl ne nyé baásyə̄ə̄l ábe nyêdyɛɛ á Jerusalɛm, nyélâm metúu ńláa nyé ngáne nɛ́n ádíí.  
\v 15 Ábén bad béemwédɛɛ́ mǐm ngáne nyéwêmtanné. Bǐn éʼdíi bɔɔb ngə́ŋ abog é mbwɛmbwɛ ngɛ̂n.  
\v 16 Boŋ nɛ́n ábɛ́nlédé ntíined ne eʼyale ábe nkal é edəə́dəŋ Joɛl ánhɔ̄bpē aá, 
\q1  
\v 17 Dyǒb áhɔ́bé nɛ́n aá, 
\q1 ‘Á eʼpun bé asóg, 
\q1 mɛ̌lōm échêm Edəə́dəŋ éche Ésáá épīī moosyəə́l. 
\q1 Ábén bǎn bé bebaád ne bé baachóm bɛ́hɔ̄bē mam ḿme mɛ́bɛnléd áʼsō é póndé. 
\q1 Échɛ́n kɔ́débad ényīnē ndɔ́g éche éhúú ne mɛ, 
\q1 ábɛ̄n bechun bé bad-tɛ bɛ́naŋgé nló. 
\q1  
\v 18 Nɛ̂ děn-ɛɛ́ mɛ́bɛnlé. 
\q1 Mɛ̌lōm échêm Edəə́dəŋ ḿmê mesú, épií ké ábêm bembəledɛ, bebaád ne baachóm, 
\q1 boŋ béhɔ̄bē mam ḿme ńhúú ne mɛ, ḿme mɛ́bɛnléd áʼsō éʼ póndé. 
\q1  
\v 19 Mɛ̌lūmēd menyáké ádyōb 
\q1 nlúmed-tɛ eʼchemléd á nkǒŋsé. 
\q1 Mekií mɛ́syɔgé, muú ńchodɛn, mwɛ̌ntud-tɛ ḿbídeʼ. 
\q1  
\v 20 Etondɛɛ ǎkwɛ ehíntɛ́n, 
\q1 ngɔn-nɛ éyəg nɛ́ɛ mekií. 
\q1 Ḿmɛ́n mekan mɛ́bɛnléd epun embáá é ehúmé é Sáŋgú édɛ̂hɔ́b bán épag. 
\q1  
\v 21 Ene póndé kénzɛ́ɛ́ awě akwɛntɛ́né aá Yesuɛ adé mɔ́ Sáŋgwɛ́ɛ́ ǎkǔd eʼsoósoŋ.’ ” 
\p  
\v 22 Petro ambád ámpē aá, “Á-bad bé Israɛl, nyélâm metúu nyéwôglɛn chǒm éche ńhɛdɛɛ́ ahɔ́b. Dyǒb dêmbɛ̌l Yesuɛ mod a Nazarɛt ábɛ̄l ndəle é mekan mé menyáké ne eʼchemléd âlúmed nyé nɛ́n aá mɔ́ mwěn-nɛɛ́ mɔ́lōmē mɔ́. Nyéběn nyêbíí nɛ̂ bwâm áyə̄le nɛ́n átîntê echɛ̂n dɔ́ɔ nɛ̂ dêmbɛnlédté.  
\v 23 Dyǒb dêmmad abíi, ámād-tɛ atíi nɛ́n aá nyɛ́ɛ̄wūū Yesuɛ abɛ áde nyêmbɛ mɔ́ á mekáá mé bad bé ekɔyí, boŋ bébōmē-ʼɛ mɔ́ á awɔg.  
\v 24 Boŋ kénɛ̂, Dyǒb dêmpuúd mɔ́, ahúd mɔ́ á metuné mé kwééd, áyə̄le kwééd eéhɛleʼaá-sɛ éhaŋ mɔ́.  
\v 25 Dabidɛ anhɔ́b tə̂ŋgɛne mɔ́ aá, 
\q1 ‘Nnyínéʼáá Sáŋgwɛ́ɛ́ áwêm áʼsō-te póndé ésyə̄ə̄l. 
\q1 Adé mé á ekáá émbáá, né-ɔɔ́, meétāgɛ̄ɛ̄ áte. 
\q1  
\v 26 Nɛ̂ ábɛ́lé nlóné ne menyiŋge 
\q1 nkale-ʼɛ pɔ́le ne menyiŋge mésyə̄ə̄l. 
\q1 Echem yə̌l-lɛ ámpē ěwālē eʼlyə́g bé nlém abɛ́ áde ńdíí á aloŋgé. 
\q1  
\v 27 Áyə̄le wéemwaá-sɛ edəə́dəŋ échêm émāānēd á mbwɔ́g e kwééd, 
\q1 wéemwaá-ʼɛ wɛ̌ ndim ḿme awôŋ mbəledɛ ḿbɔɔ á soŋ-tê. 
\q1  
\v 28 Elúmté mɛ menzii ḿme ḿpɛɛneʼ aloŋgé, abɛ́ áde wɛ́bɛ̄ɛ̄-ʼɛ mɛ á akéb mɛ̌bɛ̄ menyiŋge.’ ” 
\p  
\v 29 Petro ambád ámpē aá, “A-baányaŋ, nlâŋge nyé ne aláa děn nɛ́n mɛɛ́ Dabidɛ awesyánē sáá ambáá, anwɛ́. Bénlīmē mɔ́, echě soŋ edé-ʼɛ hɛ́n kə́ə́ŋne chii.  
\v 30 Dabidɛ abédɛ́ɛ nkal éʼdəə́dəŋ, ambíí-ʼɛ chǒm éche Dyǒb dénhɔ̄bpē aá mɔ́ɔ̄bɛ mɔ́. Dyǒb démmwɛ̄ melɛ̌ nɛ́n aá mɔ́ɔ̄tēd mwǎn á mbyaa ḿme Dabidɛ mɔ́bɛl mɔ́ kə̂ŋ melemlem nɛ̂ŋgáne Dabidɛ ámbɛ̄ɛ̄ kə̂ŋ.  
\v 31 Dabidɛ ammǎd anyín áʼsō éʼ póndé, dyam áde Dyǒb dɛ́bɛnlé, né-ɔɔ́, anhɔ́b mam tə̂ŋgɛne mpuu ḿme Ane-awě-Béwɔ́gté. Anhɔ́b aá, 
\q1 ‘Dyǒb dénkêmmwaá aá ámaaned á mbwɔ́g e kwééd, 
\q1 ndim ménkêmbɔɔ́-aá mɔ́ á soŋ-tê.’ 
\m  
\v 32 Ane Yesuɛ mɔ́-ʼaá Dyǒb ápúúdté, sé moosyəə́l sêdé-ʼɛ mbóŋ bán apuúdé.  
\v 33 Dyǒb ábágé mɔ́ atíi dé edúbé áwe ekáá émbáá. Abagé-ʼɛ mɔ́ Edəə́dəŋ éche Ésáá éche ánhɔ̄bpē aá mɔ́ɔ̄bɛ̌ mɔ́. Yesuɛ mɔ́-ʼɛ ábagé sé échê Edəə́dəŋ, chɔ́-ʼaá ékə́ə́ boŋ nyényīnēʼ, nyéwōgē-ʼɛ kéchéé échě ébɛnlad chii.  
\v 34 Debíí nɛ́n bán Dabidɛ enkêmpumɛ́ɛ́, boŋ kénɛ̂ anhɔ́b aá, 
\q1 ‘Sáŋ Dyǒbɛ anláá awem Sáŋgwɛ́ɛ́ aá, 
\q1 Dyɛɛ́ áwêm ekáá embáá, 
\q1  
\v 35 kə́ə́ŋne á póndé echě mɛ́bɛnlé boŋ ékɔgtéd ábōŋ bad bé ekɔyí ámīn ne mekuu.’ ” 
\p  
\v 36 Petro ambád ahɔ́b aá, “Né-ɔɔ́, nyé bad bé Israɛl bésyə̄ə̄l nyékoŋ abíi nɛ́n bán anɛ́n Yesuɛ awě nyébómmé á awɔg mwěn-naá Dyǒb dêmbɛnlé âbɛ́ Sáŋgwɛ́ɛ́ mɔ́-ʼaá adé Ane-awě-Béwɔ́gté.” 
\p  
\v 37 Awóg áde ábê bad béwógé pɔ́le eche Petro, entagéd bɔ́ á mewêmtɛn-tê bwâmbwam. Hɛ́ɛ bésɛdtɛɛ́ Petro ne abíníí bembapɛɛ bé nlómag bánken, “A-baányaŋ, cheé-ɔ̄ sétə́ŋgɛ́né abɛl?” 
\p  
\v 38 Petro antimɛ́n bɔ́ aá, “Nyémod-tɛ́ɛ́ nyétimɛn Dyǒb, nyétɛde aloŋgé dé mbéb boŋ nyékud edusɛn á dǐn áde Yesu Krǐstəə, âbɛl nɛ́n Dyǒb álagsɛn nyé mbéb Dyǒb dɛ́bɛ̌-ʼɛ nyé echě ndɛ, Edəə́dəŋ éche Ésáá.  
\v 39 Nyébíi nɛ́n bán chǒm eche Dyǒb áhɔ́bé aá mɔ́ɔ̄bɛ nyé édíi áyə̄l echɛ̂n ne ábɛn bǎn ébɛ́-ʼɛ ké áyə̄l e bad ábe bédé nchabnede. Édé ne moosyəə́l awě Sáŋgwɛ́ɛ́ ádɛd Dyǒb, áchɛ́nlé âbɛ́ ne mɔ́.” 
\p  
\v 40 Petro anléb bɔ́, aláá-ʼɛ bɔ́ mekan mémpēe híin. Ansím bɔ́ etúu áte ahɔ́b aá, “Mod-tɛ́ɛ́ ásoŋ ádē aloŋgé, ésebɛ́ nɛ̂, né Dyǒb dɛ́kɔ̄gsɛ̄n nyé melemlem ngáne ákɔ̄gsɛ̄nnē enɛ́n nyoŋgɛl e ebébted.”  
\v 41 Bad híin béndūbē dyam áde Petro ánhɔ̄bpē bédusɛ́n-nɛ bɔ́. Ḿmê mbwɛ mesoŋgé mé bad ḿme mémbād ámīn e bad ábe béndūbē, mébédé dyam eʼkə́lé éʼláán.  
\v 42 Bêmbané nlém âyə́ge mekan ḿme bembapɛɛ bé nlómag béyə́gtéʼáá bɔ́, bébɛ́-ʼɛ nlatɛ́n ne bad ábe bédúbpé Krǐstəə. Bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ békānnēʼ, bédyāg-kɛ ndyééd hǒm ahɔ́g. 
\s1 Nlatɛ́n ḿ bad ábe bédúbpé 
\p  
\v 43 Bembapɛɛ bé nlómag bébɛ́léʼáá menyáké, bélūmtē-ʼɛ eʼchemléd híin. Kénzɛ́ɛ́ awě annyín antágé nsəl áte.  
\v 44 Bad bésyə̄ə̄l ábe béndūbē Yesuɛ bémbɛ̄ békɛɛneʼ nlatɛ́n áʼsō. Chǒm-tɛ́-ʼɛ éche mod ánwōŋgē ébédé é moosyəə́l.  
\v 45 Bésómáá-ʼáá bwěm, békāb ne mod-tɛ́ ngáne ántōgnɛ̄nnē.  
\v 46 Béyɔ́gkéʼáá aladɛn hǒm ahɔ́g epun-tɛ́ á Ndáb-e-Dyǒb âkáne. Bédyágéʼáá ndyééd hǒm ahɔ́g áwāb mendáb ne nlém nhɔ́g ne menyiŋge mésyə̄ə̄l.  
\v 47 Békɛ́néʼáá Dyǒb, bad bésyə̄ə̄l béwóón-nɛ bɔ́ nlém ḿ bwâm. Epun-tɛ́-ʼɛ Dyǒb ábádáá bad ábe békúdé eʼsoósoŋ ámīn e mesoŋgé mé bad ábe bédúbpé. 
\c 3  
\s1 Petro achǒŋté mod awě awédé epɛd 
\p  
\v 1 Mbwɛ nhɔ́g Petro bɔ́ Jɔn békágéʼáá á Ndáb-e-Dyǒb. Nɛ́n ábédé á ngə́ŋ éláán é mǔte, póndé echě bad béyɔ́gkéʼáá akɛ á mekáne.  
\v 2 Mod nhɔ́g mɔ́-ʼɛ ambɛ́ á mmwɛ mé eyáde é Ndáb-e-Dyǒb. Béchə́géʼáá ḿmê mmwɛ bán, Mmwɛ ḿme Ḿbóó. Ane mod anwɛ́ epɛd se áde béchyáá mɔ́. Epun-tɛ́ bépéméʼáá mɔ́, bébānē mɔ́ á mmwɛ hɛ̂, áchɔ̄mē mɔné wɛ́ɛ bad ábe békágéʼáá á Ndáb-e-Dyǒb.  
\v 3 Anyín áde ányíné Petro bɔ́ Jɔn bésɔ́leʼ á Ndáb-e-Dyǒb-te, anchɔ́m bɔ́ ndɛ.  
\v 4 Dɔ́ɔ bénɔnɛɛ́ mɔ́ chóóŋ, boŋ Petro áhɔ̄bē aá, “Nɔnéʼ sé!”  
\v 5 Hɛ́ɛ ane mod ánɔ́né bɔ́ ne mewêmtɛn nɛ́n aá mɔ́ɔkǔd chǒm áwāb.  
\v 6 Dɔ́ɔ Petro áhɔ́bɛɛ́ aá, “Meewóoʼɛ́ mɔné ké nhɔ́g boŋ chǒm éche ńwóó chɔ́ɔ mɛ́bɛɛ́ wɛ. Á dǐn áde Yesu Krǐstəə a Nazarɛt, hidé ásē, ékag!”  
\v 7 Dɔ́ɔ Petro áchə́ŋgé ane mod ekáá émbáá, boŋ áwōŋgān mɔ́ âtyéem ámīn. Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g mekuu ne mekɔ́ge ḿmē ane mod ménwēdned.  
\v 8 Anhěb, atyéém ámīn, ábootéd-tɛ akɛ. Ansɔ́l á Ndáb-e-Dyǒb ne Petro bɔ́ Jɔn, ákag, áhebéʼ ámīn, ábagé-ʼɛ Dyǒb mekɛnag.  
\v 9 Bad bésyə̄ə̄l ábe bébédé áhed bényīn nɛ́ɛ ákagké ákēmtē-ʼɛ Dyǒb.  
\v 10 Bênchem mɔ́ bán mɔ́ abédé mod awě adyɛɛ́ʼáá á Mmwɛ ḿme Ḿbóó ń Ndáb-e-Dyǒb áchɔ̄mē bwěm. Yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte, bébɛ́-ʼɛ menyáké ne dyam áde ábɛ́nlédé ne mɔ́. 
\s1 Pɔ́le eche Petro áhɔ́bé  //  á Ndáb-e-Dyǒb 
\p  
\v 11 Yə̌l enkɔ́m bad bésyə̄ə̄l áte ábe bémbɛ̄ á Ndáb-e-Dyǒb. Né-ɔɔ́ bênnyəgéd békɛ bétán Petro bɔ́ Jɔn á abebpé á Ndáb-e-Dyǒb áde béchə́géʼáá bán Abebpé áde Solomonɛ. Ene póndé ane mod awě Petro bɔ́ Jɔn bênchoódté, ambɛ́ áhídé bɔ́.  
\v 12 Áde Petro ányíné ábê bad, anláá bɔ́ aá, “A-bǎnned bé Israɛl, cheé ékə́ə́ boŋ nɛ́n ákɔ̄mtēʼ nyé yə̌l áte? Chán-nɔ̄ nyénɔnɛɛ́ sé nɛ̂? Nyêwêmtan nɛ́n bán échɛd ngíne chěn, kéʼɛ asáŋ ádě sésáá áʼsō éʼ Dyǒb dɔ́ɔ ákə́ə́ boŋ sébɛl anɛ́n mod ábootéd akɛ-yɛ?  
\v 13 Dyǒb áde Abrahamɛ, Aisigɛ ne Jakɔbɛ bébɛnlɛɛ́, nɛ́dē Dyǒb ádé ábɛ̄d betaa, álúmté ehúmé éche awe mbəledɛ Yesuɛ. Nyêmbɛ mɔ́ á mekáá mé benkamlɛnɛ, nyêbáŋ-ʼɛ mɔ́ áyə̄l áʼsō wɛ́ɛ Payledɛ. Ké áde Payledɛ ánwēmtɛ̄nnē mɔ́ atɛde, nyêmbɛ́ nyêbáŋ mɔ́ áyə̄l.  
\v 14 Abédé mod awě asáá, abɛ́-ʼɛ ane awě abɛle mekan ḿme métə́ŋgɛ́né, boŋ nyêmbáŋ mɔ́ áyə̄l. Nyêntǐm nyéchāāʼ Payledɛ bán áchenned nyé mod awě awúɛʼ bad.  
\v 15 Né-ɔɔ́ nyênkə̌ŋ béwúú mod awě apiinad bad aloŋgé á mbále, boŋ Dyǒb dêmpuúd mɔ́. Séběn sênyínné ḿmê mekan dǐd.  
\v 16 Anɛ́n mod awě nyényínɛɛ́ nɛ́n, awě nyébíí-ʼɛ bwâm, ngíne echě dǐn áde Yesuɛ áwóó ne adúbe áde áwóó ne adúbe áde áwánlé áyə̄le ádê dǐn, dɔ́ɔ ábágé anɛ́n mod awě anwɛ́ epɛd ngíne, ádīd-tɛ mɔ́ bwâm. Nyé běn nyênyíné-ʼɛ. 
\p  
\v 17 “Bɔɔb-pɔɔ́, a-baányaŋ mbíí nɛ́n mɛɛ́, kéchéé éche nyáābe ábɛn belyə́ged nyêmbɛnlé Yesuɛ, nyêmbɛ̌l chɔ́ áyə̄le nyênkêmbííʼɛ́ chǒm éche nyébɛlɛɛ́.  
\v 18 Kénɛ́ɛ ébɛ́nlédé-ʼaá nɛ̂, Dyǒb děn dɔ́ɔ álónté ábē eʼyale seʼ bɔɔ́d áde ánlāāʼɛ́ bekal béʼdəə́dəŋ bésyə̄ə̄l aá béhɔ̂b bán Ane-awě-Béwɔ́gté ǎkǔd metake.  
\v 19 Né-ɔɔ́, nyétɛde ádɛn abɛ́ dé mbéb, nyétimɛn Dyǒb âbɛl boŋ ábɔ́ded nyé mbéb.  
\v 20 Nzé nyêbɛlé nɛ̂, né póndé ěpɛ̌ echě Sáŋgwɛ́ɛ́ áhɔ́ɔ́dté nyé nlém. Ene póndé-ʼaá álōmɛ̄ɛ̄ nyé Ane-awě-Béwɔ́gté, nɛ́dē Yesuɛ, awě ápwɛ́dté nyé.  
\v 21 Yesuɛ atə́ŋgɛ́né asébe dé adyɛɛ ádyōb kə́ə́ŋ póndé épɛ echě Dyǒb dɛ́həŋlɛ́nné mekan mésyə̄ə̄l boŋ métim ekɔ́ɔ́lé. Nɛ́n dɔ́ɔ Dyǒb dêmbɛnlé seʼ bɔɔ́d aá bekal béʼdəə́dəŋ ábe bésáá béláa bad.  
\v 22 Mosɛɛ mwěn anhɔ́b aá, ‘Sáŋgwɛ́ɛ́ awě adé ádɛn Dyǒb ǎpwɛdé nyé nkal éʼdəə́dəŋ átîntê e ábɛ̄n bad melemlem nɛ́ɛ mɛ. Nyébɛl chǒm ésyə̄ə̄l éche áláŋgé nyé aá nyébɛl.  
\v 23 Kénzɛ́ɛ́ awě eewógne ane nkal éʼdəə́dəŋ, Dyǒb dɛ́hūd mɔ́ átîntê e bad bé Dyǒb abɔ́déd-tɛ mɔ́.’  
\v 24 Bekal béʼdəə́dəŋ ábíníí ámpē bootya Samwɛlɛ ne ábe bêmpɛ̌ ámbīd echê, bɔ́ moosyəə́l bénwālē nlébtéd, béhɔ́b-pɛ mekan ḿme mɛ́bɛnléd ḿmɛ́n mesú.  
\v 25 Dyam áde Dyǒb dénhɔ̄bpē mbwiined ne bekal béʼdəə́dəŋ ábédɛ́ɛ áyə̄l echɛ̂n, nyémpē nyêwóó-ʼɛ akab áyə̄le melɛ̌ ḿme Dyǒb démmwɛ̄ɛ̄ ne ábɛ̄n betaa. Dyǒb dénlāā Abrahamɛ aá, ‘Mɛ̌naméd moonyoŋ asyəə́l á nkǒŋsé mbwiined ne ḿmôŋ nchyáátɛ́n.’  
\v 26 Né-ɔɔ́, Dyǒb dêmpwɛ̌d awě mbəledɛ. Áde ápwɛ́dé mɔ́, áwɛ̄n dɔ́ɔ ánsēbɛ̄ɛ̄ mɔ́ alóm ânamed nyé abɛl áde ábɛnlé boŋ nyétɛ̄dē ḿmɛ̄n mbeltéd mé mbéb.” 
\c 4  
\s1 Kóte ekáádté Petro bɔ́ Jɔn 
\p  
\v 1 Petro bɔ́ Jɔn bédíi békánléʼáá bad mekan, dɔ́ɔ nguse é beprisɛ ne mod ambáá a plûsɛ a Ndáb-e-Dyǒb, ne nguse e Besadusia bépédé wɛ́ɛ bémbɛ̄ɛ̄.  
\v 2 Bênlǐŋ áyə̄le ábɛ̂ bembapɛɛ bé nlómag bébɛ béyə́gtéʼáá bad bán Yesuɛ apuúdé, éche élûmte nɛ́n bán bad ábe béwédé bɛ́bē á aloŋgé ámpē.  
\v 3 Bénkōb Petro bɔ́ Jɔnɛ béhɛ́ bɔ́ á mbwɔg. Ngáne bǐn bêmmadté ahín, bémbɛ̄ áhed kə́ə́ŋ ne mbwɛmbwɛ.  
\v 4 Kénɛ́ɛ bénkōbpē Petro bɔ́ Jɔnɛ, ndun e mod eche enwóg mam ḿme békánléʼáá bɔ́, endúbe. Mesoŋgé mé bad ábe bédúbpé ménchə̄gē mépɛ̄ dyam eʼkə́lé éʼ bad éʼtáan. 
\p  
\v 5 Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé, benkamlɛnɛ bé Israɛl, bad bémbáá bé dyad ne bemeléede bé mbéndé bênladɛ́n áte á Jerusalɛm.  
\v 6 Anasɛ awě abédé prisɛ ambáámbáa ambɛ́ áhed, ne Kaifasɛ, Jɔnɛ, Alɛsandaa ne bad bémpēe ábe bédé á túmbé echě Prisɛ Ambáámbáa.  
\v 7 Béntīī Petro bɔ́ Jɔnɛ áwab eʼsó-te, boŋ bésɛdté bɔ́ bánken “Chán nyémwédé anɛ́n mod awě anwɛ́ epɛd bwâm adid? Ngíne ne dǐn áde nzɛ́ɛ́ nyébɛ́nlédé?”  
\v 8 Hɛ́ɛ Edəə́dəŋ éche Ésáá épíídé Petro, élón-nɛ mɔ́ áte. Dɔ́ɔ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Á-benkamlɛnɛ ne bad bémbáá bé dyad,  
\v 9 nyêchəgé sé hɛ́n chii âkáad sé áyə̄le mboŋ ḿme sébɛ́nlé anɛ́n mod awě anwɛ́ epɛd ne ngáne ámwédé bwâm adyɛɛ.  
\v 10 Nyé bad bé Israɛl nyébíi-ɔɔ́ nɛ́n bán anɛ́n mod awě atyéémé nyé áʼsō-te adyɛɛ́ bwâm á ngíne e dǐn áde Yesu Krǐstəə, mod a Nazarɛt. Nyêmbomé mɔ́ á awɔg boŋ Dyǒb dêmpuúd mɔ́.  
\v 11 Mɔ́ adé ane awě éténlédé á kálag e Dyǒb áyə̄l echê nɛ́n bán, 
\q1 ‘Aláá áde belóŋ bé ndáb bênchenɛ́ɛ́ 
\q1 dɔ́ɔ átímé aláá dé etógnɛ́n.’ 
\p  
\v 12 “Eʼsoósoŋ béesaá ne mod ampée éetómɛɛ́ Yesuɛ, áyə̄le dǐn démpēe déesaá á nkǒŋsé-te wɛ́n áde Dyǒb ábágé moonyoŋ áde átə́ŋgɛ́né syánē asoŋ.” 
\p  
\v 13 Bɔɔb-pɔɔ́, yə̌l enkɔ́m bad bé kóte áte ânyín nɛ́n bán Petro bɔ́ Jɔnɛ béhɔ́bé ésebán mbwɔ́g ké nhɔ́g ńdé bɔ́ áte. Bénsōŋtɛ̄n-nɛ nɛ́n bán bédíi bad bé ngɛ̂n ábe béeyə́gké kálag embáá. Dɔ́ɔ béchémé nɛ́n bán bɔ́ɔ bébágéʼáá póndé ésyə̄ə̄l ne Yesuɛ.  
\v 14 Boŋ ngáne bénnyīnnē nɛ́ɛ mod awě Petro bɔ́ Jɔnɛ bênchoódté átyéémé áhed ne bɔ́, dyam dénkêmboŋgé bɔ́ ahɔ́b.  
\v 15 Né-ɔɔ́, bénlāā bɔ́ bán bébîd á ndáb e kóte. Bébídé-ʼaá bɔ́, běn ne běn bébootéd akal,  
\v 16 bésɛdté bánken, “Chán dɛ́bɛnlé ábɛ́n bad? Moosyəə́l á Jerusalɛm abíí aá bɔ́ɔ bébɛ́lé enɛ́n ndəle e menyáké. Deéhɛ̄lɛ̄ɛ̄-sɛ dehɔ́b bán béebɛlɛɛ́.  
\v 17 Boŋ detə́ŋgɛ́né ábɛ́n bad etúu asím áte nɛ́n bán bésôg bad akale tə̂ŋgɛne Yesuɛ, âbɛl boŋ ḿmɛ́n nkalaŋ méekanlád se nkag áʼsō.”  
\v 18 Dɔ́ɔ béchɛ́nlé bɔ́ ámbīd ámpē boŋ bésīmē bɔ́ etúu áte bán béehɛdɛ́ɛ́ awóg ámpē mbêd nɛ́ɛ béhɔ́bɛɛ́ kéʼɛ béyə́gtɛɛ́ á dǐn áde Yesuɛ.  
\v 19 Boŋ Petro bɔ́ Jɔn bêntimtɛ́n bɔ́ bán, “Nyé běn nyéhɔ̂b chǒm-ɛ́ɛ étə́ŋgɛ́né áʼsō éʼ Dyǒb. Âwógɛn nyé káa âwógɛn Dyǒb?  
\v 20 Áyə̄le sé pɛn séēhɛ̄lɛ̄ɛ̄-sɛ sédīb nsəl bán séekanlé mam ḿme sé běn sényínné dǐd sêwógɛ́n-nɛ etúu.”  
\v 21 Bad bé kóte bênlyə̌g bésím bɔ́ etúu áte ngíne ngíne. Ámbīd enɛ̂ bênchené bɔ́, áyə̄le bénkênyínné nzii echě béhɛle békɔ́gsɛ́n bɔ́ áyə̄le bad bésyə̄ə̄l békémtéʼáá Dyǒb tə̂ŋgɛne dyam áde ábɛ́nlédé.  
\v 22 Mod awě menyáké mêmbɛnlédté áyə̄l boŋ ádyɛ̄ɛ̄ bwâm antóm móom mé mwɛ̌ méniin. 
\s1 Bad ábe bédúbpé békânne bán  //  Dyǒb ábɛ bɔ́ eʼwéd bé nlém 
\p  
\v 23 Áde bad bé kóte bétɛ́dté Petro bɔ́ Jɔnɛ, bênkɛ̌ echoŋ é bad bé Krǐsto atán, béláá bɔ́ mam ḿme beprisɛ bémbáá ne bad bémbáá bé kóte béláŋgé bɔ́.  
\v 24 Áde ábê bad bé Krǐsto béwógé nɛ̂, bênlǎd nsəl âkáne. Bénlāā Dyǒb bán, “Titɛ́ɛ, wɛ awě ehəgé nkoŋ ḿ mín ne ń sé, edíb é nkwɛ̌ ne bwěm éʼsyə̄ə̄l ábe éʼdé bɔ́ áte,  
\v 25 wenlóm Edəə́dəŋ éche Ésáá wɛ́ɛ echɛd sáŋ ambáá Dabidɛ, awôŋ mbəledɛ wɛɛ́ ébɛl áhɔ̂b ábɛ́n eʼyale nɛ́n aá, 
\q1 ‘Cheé ékə́ə́ boŋ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl béliɛʼ bwâmbwam? 
\q1 Cheé ékə́ə́-ʼɛ boŋ bad bébɛlé eʼhəké ngɛ̂n? 
\q1  
\v 26 Kə̂ŋ é nkǒŋsé élade yə̌l, 
\q1 benkamlɛnɛ-ʼɛ ámpē békóbe mbom 
\q1 âtə́ŋgɛn Sáŋ Dyǒbɛ ne Ane-awě-Áwɔ́gté.’ 
\m  
\v 27 Ébɛ́nlédé nɛ̂ děn. Hɛrɔdɛ bɔ́ Pontus Payledɛ bénkōb mbom á dyad-tê hɛ́n ne bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl ne belyə́ged bé bad bé Israɛl. Bêmbɛl nɛ̂ âhəge Yesuɛ awôŋ mbəledɛ awě Asáá awě Éwɔ́gté.  
\v 28 Bénkōb mbom âbɛl mam ḿme mmǒŋ wɛ̂mmadté atíi ne echoŋ ngíne áʼsō éʼ póndé mɛ́bɛnléd.  
\v 29 A-Sáŋ, bɔɔb-pɔɔ́, mmǒn énɔn akím áde békímɛɛ́, ébɛ sé ábôŋ bembəledɛ nlém âkal échôŋ eyale ésebán sêwóge mbwɔ́g.  
\v 30 Lúméd echoŋ ngíne édide bad bwâm. Ébɛl-lɛ séhɛl eʼchemléd ne menyáké abɛl á dǐn áde Yesuɛ, awôŋ mbəledɛ awě asáá.”  
\v 31 Bémáá-ʼaá akáne, hǒm áde bênladɛ́nné áte ánəŋned. Bɔ́ moosyəə́l bénlōn ne Edəə́dəŋ éche Ésáá bébootéd-tɛ eyale é Dyǒb akal ésebán mbwɔ́g ńdé bɔ́ áte. 
\s1 Bad ábe bédúbpé bébɛle mekan nɛ́ɛ mod nhɔ́g 
\p  
\v 32 Bad bésyə̄ə̄l ábe bédúbpé bénwōŋ nlém nhɔ́g ne mewêmtɛn mehɔ́g. Modmod eehɔ́beʼaá aá mɔ́ɔ mɔ́wōō échɛ́n kéʼɛ échíníí boŋ bwěm éʼsyə̄ə̄l bémbɛ̄ bɔ́ ntɛ́d.  
\v 33 Bembapɛɛ bé nlómag bémbɛ̄ békaléʼ ne ngíne esyəə́l nɛ́n bán bédé mbóŋ nɛ́n bán Dyǒb ápúúdté Sáŋgú Yesuɛ. Dyǒb-pɛ démbād bɔ́ nsimé abɛ ámīn e nsimé.  
\v 34 Modmod eetógeʼaá chǒm átîntê echâb. Póndé ne póndé tɛ́ bad ábɛ̌ bénwōŋ eʼtúú kéʼɛ ndáb bésóméʼáá chɔ́, bépɛ̄ɛ̄n ḿmê mɔné,  
\v 35 bébɛ̄ bembapɛɛ bé nlómag, bɔ́-ʼɛ bétédéʼáá békāb ne mod-tɛ́ɛ́ ngáne ántōgnɛ̄nnē.  
\v 36 Nê dɔ́ɔ Josɛbɛ, mod a túmbé e Levi awě béchyáá á aloŋ á Sayprus âmbɛnlé. Bembapɛɛ bé nlómag béchə́géʼáá mɔ́ bán Banabasɛ, (nɛ́dē mod awě awéde bad nlém á abum.)  
\v 37 Ansóm etúú, atéd ḿmê mɔné, ábɛ wɛ́ɛ bembapɛɛ bé nlómag. 
\c 5  
\s1 Ananiasɛ ne Safiraa 
\p  
\v 1 Mod nhɔ́g abédé bán Ananiasɛ, mwaád-tɛ bán Safiraa. Bɔ́mpē bénsōm doŋge á bwěm ádāb.  
\v 2 Boŋ ankoó doŋge á mɔné ámbīd, mwaád-tɛ ámpē ambíi. Ananiasɛ ampɛɛ́n mɔné ḿme mênlyə̌g ásē wɛ́ɛ bembapɛɛ bé nlómag.  
\v 3 Hɛ́ɛ Petro álâŋgɛɛ́ mɔ́ nɛ́n aá, “Á-Ananias, cheé ékə́ə́ boŋ ehɛ́ Satanɛ etə́l wɛɛ́ ásɔl wɛ á nlém-tê. Bɔɔb-pɔɔ́, abɛlé wɛ ekǎnlé Edəə́dəŋ éche Ésáá metóm akoo áde ékóŋgé epɛd é mɔné ḿme ésómné bwěm.  
\v 4 Edɛ̂hɔ́b wɛ̌ mɔ́sōmeʼ etúú ébédɛ́ɛ échoŋ, áde émáá-ʼɛ chɔ́ asóm ámpē, mɔné ḿmed ḿbédɛ́ɛ ḿmôŋ. Cheé ékə́ə́ boŋ etíí áwôŋ nlém-tê wɛɛ́ mɔ́bɛl enɛ́n ndín e akan? Saké moonyoŋ ékánlé metóm boŋ Dyǒb dɔ́ɔ ékánlé metóm!”  
\v 5 Awóg áde Ananiasɛ áwógé nɛ́n, anhún ásē, awɛ́-ʼɛ. Mbwɔ́g ń ngíne ménkōb bad bésyə̄ə̄l ábe bénwōg ádɛ́n dyam.  
\v 6 Kɔ́débad êmpɛ̌ áhed, bétéd mɔ́ ndim, békaŋ mɔ́ békɛ bélīme. 
\p  
\v 7 Dyam háwa éláán ámbīd enɛ̂, Ananiasɛ mwaád ampɛ̌, enkêmbííʼɛ́ pɛn dyam áde ábɛ́nlédé.  
\v 8 Petro ansɛdéd mɔ́ aá, “Láá mɛ, mɔné ńsyə̄ə̄l mɛ́n ḿme nyékúdé áyə̄l e etúú éche nyé awoŋ nchóm nyénsōmmē-yɛ?” Safiraa ankwɛntɛ́n mɔ́ aá, “Ɛɛ, ńsyə̄ə̄l mɛ̂.”  
\v 9 Dɔ́ɔ Petro álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Cheé ékə́ə́ boŋ nyékəgéʼ Edəə́dəŋ éche Sáŋgwɛ́ɛ́? Nɔnéʼ, bad ábe bélímmé awoŋ nchóm bɔ́ɔ̄ bédé á mmwɛ níníí, bɛ́tēd-tɛ wɛ́mpē ndim hɛ̂ bɔɔb.”  
\v 10 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g ane mmwaád anhún ásē áʼsō-te wɛ́ɛ Petro, awɛ́-ʼɛ. Échê kɔ́débad énsɔ̄l á ndáb-te bényín bán amaá awɛ́. Dɔ́ɔ bébídné mɔ́ ndim á ebwɔ́g békɛ bélímé á nkəg ń soŋ wɛ́ɛ nchóm.  
\v 11 Mbwɔ́g ń ngíne ménkōb mwembé ńsyə̄ə̄l ne bad bésyə̄ə̄l ábe bénwōg ádɛ́n dyam. 
\s1 Bad bé nlómag bébɛ́lé menyáké híin 
\p  
\v 12 Bembapɛɛ bé nlómag bébɛ́léʼáá eʼchemléd ne menyáké híin átîntê e bad. Bad ábe bédúbpé-ʼɛ béyɔ́gkéʼáá abom nɛ́ɛ mod nhɔ́g á Abepé á Solomonɛ á Ndáb-e-Dyǒb.  
\v 13 Kénɛ́ɛ bad béchə́géʼáá bɔ́ dǐn á bwâm, bédíi bébááʼáá bɔ́ alatɛn.  
\v 14 Boŋ kénɛ̂, ekud é bebaád ne baachóm ábe bédúbpé Sáŋgú Yesuɛ, bésɔ́léʼáá áwāb nlatɛ́n, mesoŋgé mé bad ábe bédúbpé ńchə́gkeʼ.  
\v 15 Mekan ḿme bembapɛɛ bé nlómag bébɛ́léʼáá mênkə̌ŋ bad bépēmē bad bé nkole bébannéʼ bɔ́ á nkəg ń nzii á menɔŋ ne á eʼbúm mîn. Bébéléʼáá nɛ̂ ne mewêmtɛn nɛ́n bán, nzé Petro atómeʼ ké tómɛ́n échē edəə́dəŋ éhūn bɔ́ á yə̌l bédyɛ̄ɛ̄ bwâm.  
\v 16 Ekud é bad émbīd kə́ə́ŋne á myad ḿme médé bɛnbɛn ne dyad á Jerusalɛm. Bénwālē ábāb bad bé nkole áyə̄l ne bad ábe eʼdəə́dəŋ bé mbéb éʼtágtéʼáá. Bembapɛɛ bé nlómag bêndǐd moosyəə́l bwâm. 
\s1 Béhédé bembapɛɛ bé nlómag á mbwɔg 
\p  
\v 17 Ene póndé-ʼɔɔ́ prisɛ ambáámbáa ne échē echoŋ é bad nɛ́dē, bad bé epepé é Besadusia bémbɛ̄ kɔ́njí bwâmbwam ne bembapɛɛ bé nlómag.  
\v 18 Bénkōb bembapɛɛ bé nlómag, béhɛ́ bɔ́ á ndáb e mbwɔg ḿme ńdé á dyad tê.  
\v 19 Boŋ ḿmê nkuu, ángɛl e Sáŋgú enhyɛ̌ ekob é mbwɔg adibe ebídéd-tɛ bɔ́. Enláá bɔ́ aá,  
\v 20 “Nyékag á ndáb e Dyǒb, nyélâŋgeʼ bad mam mésyə̄ə̄l tə̂ŋgɛne ádɛ́n aloŋgé dékɔ̄ɔ̄lē.”  
\v 21 Bembapɛɛ bé nlómag bénwōgɛ̄n ene ángɛl. Bǐn éʼsáŋgé-ʼaá, békɛ bésɔ́l á Ndáb-e-Dyǒb, bébootéd bad ayə́ged. 
\p Ene póndé-ʼáá prisɛ ambáámbáa ne échē echoŋ é bad, bénchɛ̄lē mbom ḿ mbwɔ́g ḿme ménlǎd belyə́ged bé Israɛl bésyə̄ə̄l. Á mbom hɛ̂ dɔ́ɔ bélómé nlébtéd á mbwɔg nɛ́n bán bépɛɛn bembapɛɛ bé nlómag áwāb.  
\v 22 Boŋ áde sə́nze épédé á ndáb e mbwɔg, bénkêntánné bembapɛɛ bé nlómag áwēd-te. Né-ɔɔ́ bêntǐm ámbīd, békɛ béláá ábê bad á mbom bán,  
\v 23 “Sêpedé á ndáb e mbwɔg, sêtáné ngáne bépéné chɔ́ hǒm ásyə̄ə̄l. Bad ábe bénɔneʼ mbwɔg-kɛ bɔ́ moosyəə́l bédé wɛ́ɛ mod-tɛ́ ánɔnɛɛ́ mmwɛ mé eʼkɛ́. Boŋ ádě sédíbpé ekob, séetánɛɛ́ mod ké nhɔ́g áwēd-te.”  
\v 24 Áde mod ambáá a plûsɛ é ndáb e Dyǒb ne beprisɛ bémbáá béwógé nɛ̂, bényāg, bánken “Chán nɛ́n ádíí?”  
\v 25 Hɛ̂ dɔ́ɔ mod nhɔ́g ápédé áhed boŋ álāŋgē bɔ́ aá, “Nyébíi nɛ́n bán bad ábe nyénhɛ̄ɛ̄ á mbwɔg, bédé á Ndáb-e-Dyǒb béyə́gteʼ bad.”  
\v 26 Dɔ́ɔ mod ambáá a plǔsɛ é Ndáb-e-Dyǒb ábídé ne ábē bad, boŋ békɛ békōbēʼ bembapɛɛ bé nlómag, bépɛɛnéʼ bɔ́. Boŋ pɛn bénkênkóbɛ́nné bɔ́ ewaŋge áyə̄le bébááʼáá bán bad ábe bémbɛ̄ áhed bɛ́lūm bɔ́ meláá. 
\p  
\v 27 Bénsɔ̄lɛ̄n bɔ́ á ndáb-te, bétíí bɔ́ áʼsō éʼ mbwɔ́g. Hɛ̂ dɔ́ɔ prisɛ ambáámbáa ábóótédé bɔ́ akáad, áláŋgé bɔ́ nɛ́n aá,  
\v 28 “Sênsím nyé etúu áte nɛ́n bán nyéēkɛɛnéʼ ayə́ge áde anɛ́n mod áʼsō ámpē. Bɔɔb-pɔɔ́, Nyénɔneʼ chǒm-ɛ́ɛ nyébɛ́lé. Nyêbɛlé moosyəə́l á Jerusalɛm awógé ádɛ́n ayə́ge. Nyêhɛde-ʼɛ kwééd echê abán áwɛd nló.”  
\v 29 Hɛ́ɛ Petro ne ábíníí bembapɛɛ bé nlómag bétimtanné bɔ́ bán “Dyǒb dɔ́ɔ sétə́ŋgɛ́né awógɛn, saké baányoŋ.  
\v 30 Áde nyémáá Yesuɛ abome á awɔg, nyêwúú-ʼɛ mɔ́, Dyǒb áde ábɛ̄d betaa, dêmpuúd mɔ́.  
\v 31 Dyǒb dénchə̄gēd mɔ́, ábānē-ʼɛ mɔ́ á ekáá é mbáá nɛ́ɛ Nlyə́ged ne Nsoodɛ. Ambɛ̌l nɛ̂ âbɛl boŋ álúmed bad bé Israɛl nzii eche bɛ́chenɛ́ɛ́ ádab abɛ́ dé mbéb boŋ Dyǒb álagsɛ́n bɔ́.  
\v 32 Séběn sênyínné ḿmɛ́n mekan dǐd. Edəə́dəŋ éche Ésáá chɔ́mpē ébídeʼ mbóŋ. Chɔ́-ʼaá édé ndɛ echě Dyǒb ábagɛɛ́ bad ábe béwógne mɔ́.” 
\s1 Elébé eche Gamaliɛlɛ 
\p  
\v 33 Áde mbwɔ́g eche endyɛɛ́ ásē éwógé nɛ̂, bênliŋ bwâmbwam kə́ə́ŋ béhɛdé-ʼɛ bán béwúu bembapɛɛ bé nlómag.  
\v 34 Boŋ mod a mbwɔ́g nhɔ́g átîntê echâb, awě béchə́géʼáá bán Gamaliɛlɛ antyéém ámīn. Anɛ́n mod abédɛ́ɛ Farisia, abɛ́-ʼɛ meléede a mbéndé awě bad bésyə̄ə̄l bébágéʼáá edúbé bwâmbwam. Anhɔ́b aá bésébe bébídɛn ábɛ̂ bembapɛɛ bé nlómag á ebwɔ́g.  
\v 35 Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ bad bé mbwɔ́g aá, “A-baányaŋ bé Israɛl, nyétêd póndé ne chǒm-ɛ́ɛ nyéhɛdɛɛ́ ábén bad abɛl.  
\v 36 Éēchābɛ̄ɛ̄ áte áde mod awě béchə́géʼáá bán Tiodasɛ ábídáá dúu, ákuméʼ ekáá á tə̂l aá mɔ́dē mod. Bad ábe bénhīd mɔ́ ámbīd bébédé dyam mbwɔ́kɛl éniin. Boŋ kə́ə́ŋ ne á asóg bénwūū mɔ́, ábê bad-tɛ bépáŋtéd áte, échê epepé chɔ́-ʼɛ ébɔ́ɔ.  
\v 37 Ámbīd e póndé, mod awe béchə́géʼáá bán Judasɛ mod a Galilia mɔ́mpē ámbīd á póndé e tóŋgé. Ambɛ̌l ndun e mod enhíd mɔ́mpē boŋ kə́ə́ŋne á asóg bénwūū mɔ́, ábē bad-tɛ bépáŋtéd áte.  
\v 38 Bɔɔb-pɔɔ́, áyə̄le ádɛ́n dyam, nlâŋge nyé nɛ́n mɛɛ́ nyétɛde ábɛ́n bad békag, nyéēbɛ̄lē bɔ́ dyam. Áyə̄le nzé édé nɛ́n bán ḿmɛ́n ntíi kéʼɛ ádɛ́n dyam áhúú ne moonyoŋ, né děn dɛ́kwɛ̌.  
\v 39 Boŋ nzé édé bán áhúú ne Dyǒb, né nyéehɛnlé bɔ́ dyam abɛl, né kə́ə́ŋne á ásóg nyɛ́ɛ̄nyīn bán Dyǒb dɔ́ɔ nyétə̂ŋganné.” 
\p Bad bé mbwɔ́g bênkǒb elébé éche Gamaliɛlɛ  
\v 40 Hɛ́ɛ béchɛ́nlé bembapɛɛ bé nlómag bán bésɔ̂l á ndáb. Bénkūdē bɔ́, bésím-mɛ bɔ́ etúu áte bán béehɛdɛɛ́ awóg ámpē nɛ́ɛ bétúbɛɛ́ dǐn áde Yesuɛ. Dɔ́ɔ bétɛ́dté bɔ́ bán békag.  
\v 41 Bembapɛɛ bé nlómag bênysəə́ áʼsō éʼ mbwɔ́g. Bémbɛ̄ menyiŋge ânyín nɛ́n Dyǒb ányíné aá békwógnédé âkud akwáké á dǐn áde Yesuɛ.  
\v 42 Epun ne epun-tɛ́ békágéʼáá á ndáb e Dyǒb ne á ndáb é bad, béyə̄gtē bad, békale-ʼɛ nkalaŋ ḿme Yesuɛ, Ane-awě-Béwɔ́gté. 
\c 6  
\s1 Mwembé mépwɛ́dé bad saámbé âwóŋgɛn 
\p  
\v 1 Bɔɔb-pɔɔ́, ngáne mesoŋgé mé bad ábe bédúbpé méchə́gkéʼáá achə́ge ne achə́ge, nswaŋtɛn mémbīd átîntê e bad bé Israɛl ábe béhɔ́béʼáá ehɔ́b é Grikia ne ábe béhɔ́béʼáá ehɔ́b é dyad. Bad ábe béhɔ́béʼáá ehɔ́b é Grikia béhɔ́béʼáá bán ábāb bekúd béekudɛ́ɛ́ akab á mɔné áde békábpáá bekúd epun-tɛ́ɛ́.  
\v 2 Hɛ́ɛ bembapɛɛ bé nlómag dyôm ne bébɛ béladɛɛ́ bad ábe bédúbpé bésyə̄ə̄l áte boŋ bélāŋgē bɔ́ bán, “Éebooʼɛ́ nɛ́n bán sétɛde akal dé eyale é Dyǒb âbɛl boŋ séhíde nkabtéd ḿ mɔné ámbīd.  
\v 3 Né-ɔɔ́, a-baányaŋ nyépwɛd bad saámbé átîntê echɛ̂n, ábe béwóó edúbé, ábe Edəə́dəŋ éche Ésáá élyə́gtɛɛ́, bébíi-ʼɛ akan, âbɛl nɛ́n sébane ḿmɛ́n ntíi áwab mekáá.  
\v 4 Ene póndé sɛ́ɛ̄bɛ̌ echɛd yə̌l esyəə́l âkáne ne âkal nkalaŋ ḿ bwâm.”  
\v 5 Moosyəə́l anwóg menyiŋge ne dyam áde bembapɛɛ bé nlómag bénhɔ̄bpē. Né-ɔɔ́, bêmpwɛ̌d Stefanusɛ. Abédɛ́ɛ mod awě andúbé bwâmbwam. Edəə́dəŋ éche Ésáá-ʼɛ élyə̄gtē mɔ́. Bêmpwɛ̌d kə́ə́ŋne Filibɛ, Prokorosɛ, Nikanɔɔ, Timɔnɛ, Pamɛnasɛ ne Nikolausɛ. Nikolausɛ abédɛ́ɛ mod awě ambíd á dyad á Antyɔg, eebédɛɛ́ mod a Israɛl boŋ antimɛ́n adúbe á bad bé Israɛl.  
\v 6 Bêmpɛɛ́n ábén bad áʼsō wɛ́ɛ bembapɛɛ bé nlómag. Bembapɛɛ bé nlómag bénkānnēd bɔ́ bébán-nɛ bɔ́ mekáá á nló.  
\v 7 Né-ɔɔ́, eyale e Dyǒb émbɛ̄ ékanlád mbwɔ́g áte esyəə́l ékǎg áʼsō. Mesoŋgé mé bad ábe béndūbē á Jerusalɛm méchə́gkéʼáá achə́ge ne achə́ge. Ekud é beprisɛ chɔ́mpē êmbootéd nkalaŋ ḿ bwâm ahíd. 
\s1 Békóbé Stefanusɛ 
\p  
\v 8 Bɔɔb-pɔɔ́ Stefanusɛ abédé-ɛɛ́ mod awě ádē aloŋgé álúmtéʼáá nsimé ń Dyǒb bwâmbwam. Awóŋ ngíne âbɛl ndəle é mekan é menyáké átîntê e bad.  
\v 9 Boŋ baahɔ́g bêmbootéd mɔ́ apɛntɛn. Ábê bad bébédɛ́ɛ bad ábe bémbīd á echoŋ é bad éche êmmɛntɛ́n akɛ á ndáb e mekáne eche béchə́géʼáá bán ndáb e mekáne e betâŋ ábe bénkêmbɛ́ betâŋ ámpē. Ábé bad bébédé bad bé Israɛl ábe bémbīd á myad mé Sirinɛ ne Alɛsandria. Bɔ́ɔbɛ bad bé Israɛl bémpēe ábe bémbīd á mbwɔ́g e Silisia ne e Esia, bêmbootéd aswaŋtɛn ne Stefanusɛ.  
\v 10 Boŋ Edəə́dəŋ éche Ésáá êmbɛ̌ mɔ́ nyaa e debyɛ́ɛ́ eche nzé anhɔ́b dyam, béehɛleʼaá dɔ́ apɛle.  
\v 11 Né-ɔɔ́ bénsɔ̄l baahɔ́g áte bán béhɔ̂b nɛ́n bán “Sêwógé nɛ́ɛ Stefanusɛ ásyə́əʼɛ́ Mosɛɛ, ásyə̄ə̄-ʼɛ Dyǒb.”  
\v 12 Né-ʼaá bêmbɛnlé boŋ békón bad bé dyad, békón bad bémbáá bé dyad ne bemeléede bé mbéndé. Hɛ́ɛ békóbé Stefanusɛ boŋ békɛɛné mɔ́ áʼsō éʼ bad bé mbwɔ́g.  
\v 13 Hɛ́-ʼaá bépɛ́ɛ́né bad âbíd mɔ́ mbóŋ é metóm. Ábê bad bénhɔ̄b nɛ́n bán, “Anɛ́n mod ahɔ́beʼ mekan mé mbéb póndé ésyə̄ə̄l tə̂ŋgɛne Ndáb-e-Dyǒb echě esáá ne tə̂ŋgɛne mbéndé eche Dyǒb ábágé syánē.  
\v 14 Sêwógé nɛ́ɛ áhɔ́bɛɛ́ aá ane Yesuɛ, mod a Nazarɛt, ǎpāŋ Ndáb-e-Dyǒb áhəŋlɛ́n-nɛ eʼlem ábe Mosɛɛ ályə́gnédé syánē.”  
\v 15 Bad bésyə̄ə̄l ábê bébédé á ndáb e mbom bênsǔm mǐd wɛ́ɛ Stefanusɛ. Bénnyīn nɛ́ɛ eʼsó éʼpɛnɛɛ́ mɔ́ nɛ́ɛ eʼsó éʼ ángɛl. 
\c 7  
\s1 Stefanusɛ abɛ̌nlédé myaŋgó  //  ḿ bad bé Israɛl âkáa 
\p  
\v 1 Prisɛ ambáámbáa ansɛdéd Stefanusɛ aáken, “Ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l ḿme ábɛ́n bad béhɔ́bé wɛ áyə̄l, médé mbále-yɛ?”  
\v 2 Dɔ́ɔ Stefanusɛ ábóótédé bad bé káánsɛl pɔ́le akale. Anhɔ́b aá, “A-baányaŋ ne besáá ábêm, nyélâm metúu. Dyǒb dé ehúmé dêmpií echɛd sáŋ Abrahamɛ áde ábédé á mbwɔ́g e Mɛsopotemia, adɛ̂hɔ́b aá mɔ́kag adyɛɛ á dyad á Haran.  
\v 3 Dyǒb dénlāā mɔ́ aá ‘Tɛdé echoŋ túmbé, étɛde-ʼɛ ádōŋ aloŋ ékag á ndɔɔb eche mɛ́lūmēdtē wɛ.’  
\v 4 Né-ɔɔ́, Abrahamɛ antɛdé ndɔɔb e Kaldeya áhyɛ ádyɛ̄ á dyad á Haran. Ámbīd e kwééd eche Abrahamɛ sáá, Dyǒb dêmbɛ̌l Abrahamɛ ákɛ ádyɛ̄ á ndɔɔb eche nyédíí áhed nɛ́n bɔɔb.  
\v 5 Ene póndé Dyǒb dénkêmbaá Abrahamɛ ké abɛ̂n á ndɔɔb eche ándāāsɛ̄nnē mɔ́. Boŋ pɛn Dyǒb dênhɔ́b nɛ́n aá ene ndɔɔb ěsuunéd bɔ́ ḿme mbyaa. Póndé eche Dyǒb dénláá-ʼɛ́ Abrahamɛ nɛ̂, eenkênwálɛ́ɛ́ mwǎn ké nhɔ́g.  
\v 6 Dyǒb dénlāā mɔ́ nɛ́n aá, ‘Ḿmôŋ mbyaa mɛ́bɛ̄ beken á aloŋ á bad bémpēe. Áwed-taá bɛ́bɛ̄ɛ̄ betâŋ, békūd-tɛ metuné etûn é póndé éche édé dyam mbwɔ́kɛl é mwɛ̌ éniin.  
\v 7 Boŋ mɛ̌kɔ̄gsɛ̄n ádê aloŋ á bad áde bɛ́bɛnlɛ́ɛ́ nɛ́ɛ betâŋ. Ámbīd enɛ̂, ḿmôŋ mbyaa mɛ́bīd á aloŋ-tê wɛ̂, bétīm áyə̄l e ádɛ́n abwɔ́g á hǒm, békānnē á dǐn ádêm áhed.’  
\v 8 Hɛ́ɛ Dyǒb ábɛ́lé boŋ Abrahamɛ ápɛ̄ á nchemtɛn ne mɔ́ tə̂ŋgɛne ngáne béyagɛɛ́ bad, nɛ̂ŋgáne eʼchemléd bé melɛ̌ ḿme Dyǒb ámwédé ne ábē bad. Né-ɔɔ́, Abrahamɛ an'yǎg awe mwǎn Aisigɛ ámbīd e eʼpun saámbé áde béchyáá mɔ́. Aisigɛ mɔ́-ʼɛ an'yǎg awe mwǎn Jakɔbɛ, Jakɔbɛ mɔ́-ʼɛ áyāg ábe bǎn dyôm ne bébɛ ábe bédé ábɛ̄d betaa. 
\p  
\v 9 “Ábê betaa bénwōōn mwǎnyaŋ nhɔ́g, Josɛbɛ kɔ́njí á nlém-tê. Né-ɔɔ́, bénsōm mɔ́ nɛ̂ŋgáne ntâŋ. Bad ábe bénsōmmē mɔ́ áwāb, bênkɛɛ́n mɔ́ á aloŋ á Egipto. Boŋ Dyǒb démbɛ̄ mɔ́ ámbīd,  
\v 10 ábɛ̄l-lɛ atóm metake mésyə̄ə̄l áte. Dyǒb dêmbɛ̌l Farao kə̂ŋ e Egipto anwógɛ́n Josɛbɛ menyiŋge ábɛ̄-ʼɛ Josɛbɛ debyɛ́ɛ́, áde ápédé áwe áʼsō. Nɛ́n dêmbɛ̌l Farao ambɛ̌ Josɛbɛ atii á ngɔ́menaa ámīn e aloŋ ne ámīn e ábē bwěm éʼsyə̄ə̄l.  
\v 11 Ámbīd enɛ̂, nzaa e ngíne empɛ̌ á aloŋ á Egipto ne á aloŋ á Kanahan. Ene nzaa empɛɛ́n metake mé ngíne, ábɛ̄d betaa bénkênwóŋ-ʼaá ndyééd eche bédyágkē.  
\v 12 Né-ɔɔ́, áde Jakɔbɛ áwógé bán ndyééd edé á Egipto, anlóm ábe bǎn áwed. Nɛ́dē ábɛ̄d betaa. Nɛ̂ dɔ́ɔ ábédé bɔ́ ngen eʼsó âkɛ áwed.  
\v 13 Áde bǎn ábe Jakɔbɛ békíí á Egipto ngen éche élóntɛ́né ébɛ, Josɛbɛ ampalé yə̌l áte wɛ́ɛ baányaŋ. Hɛ̂ dɔ́ɔ Farao ásóŋtɛ́né tə̂ŋgɛne túmbé echě Josɛbɛ.  
\v 14 Né-ɔɔ́, Josɛbɛ anlyə́gtɛ́n baányaŋ aá béláa sáá Jakɔbɛ, áhyag ne eche túmbé esyəə́l á Egipto. Bɔ́ moosyəə́l bébédé móom mé mod saámbé ne bétáan.  
\v 15 Dɔ́ɔ Jakɔbɛ bɔ́ moosyəə́l békíí á Egipto. Áwed-taá mɔ́ ne ábe bǎn, betaa ábe syánē bêndyɛɛ́ʼɛ́ kə́ə́ŋ béwɛ́-ʼɛ.  
\v 16 Ámbīd e nɛ̂, béntēd bɔ́ ndim bésūɛ̄n ámbīd á dyad á Shekɛm, bélímé mɔ́ áwed á ndɔɔb echě Abrahamɛ ánchanɛ́nné mɔné wɛ́ɛ bǎn bé túmbé e Hamɔ. 
\p  
\v 17 “Áde póndé ékwógé apɛ echě Dyǒb dɛ́lōnēdtē dyam áde ánlāāʼɛ́ Abrahamɛ aá mɔ́ɔ̄bɛ̌l, mesoŋgé ḿme ábɛ̄d bad ábe bébédé á Egipto mêmmǎd achə́ge bwâmbwam.  
\v 18 Kə́ə́ŋne á asóg, kə̂ŋ empée echě enkêmbíí myaŋgó ḿme Josɛbɛ, empɛ̌ á nkamlɛn.  
\v 19 Anwóŋ akwâb tə̂ŋgɛne ábɛ̄d betaa átagté-ʼɛ bɔ́. Ankə̌ŋ bétɛ̄dē ábab bǎn á ebwɔ́g, âbɛl boŋ béwɛ̂.  
\v 20 Ḿmê mesú dɔ́ɔ béchyáá Mosɛɛ. Abédɛ́ɛ mwǎn awě ambǒŋ bwâmbwam. Bêntɔgɛ́n mɔ́ á ndáb wɛ́ɛ sáá á etûn é ngɔn éláán.  
\v 21 Ámbīd enɛ̂ dɔ́ɔ bétɛ́dté mɔ́ á ebwɔ́g-te. Hɛ́ɛ mwǎn a mmwaád awě Farao ádíbté mɔ́, átēdē mɔ́ ngáne awě mwǎn, átɔgné-ʼɛ mɔ́ kə́ə́ŋ ákwogéʼ.  
\v 22 Bén'yə̄gēd Mosɛɛ debyɛ́ɛ́ á bad bé Egipto ásyə̄ə̄l kə́ə́ŋ abɛ́ ndəle e mod á nhɔ́btéd ne á mbɛltéd. 
\p  
\v 23 “Áde Mosɛɛ ápédé móom mé mwɛ̌ méniin, mewêmtɛn mêmpií mɔ́ âkɛ dɛ́nyīn baányaŋ bé Israɛl.  
\v 24 Antán ngáne mod a Egipto átagtɛɛ́ mwǎnyaŋ nhɔ́g. Dɔ́ɔ ákíí áhed âtimtɛn. Anwóŋgɛ́n mɔ́ áwúɛ́-ʼɛ ane mod a Egipto.  
\v 25 Mosɛɛ anwémtɛ́n aá ábē bad béchem nɛ́n bán Dyǒb áhɛde mɔ́ abɛnled âhúd bɔ́ á mekáá mé bad bé Egipto, boŋ bénkênnyínné nɛ̂.  
\v 26 Epun éche ébádtɛ́né, antán ábē bad bé Israɛl bébɛ běn ne běn béwaneʼ. Anhɛ̌d nzii eche áyālɛ̄ɛ̄ bɔ́ âkɔ́m nsaŋ. Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ bɔ́ aá, ‘Éesaá mbále bán baányaŋ bɔ́ɔ nyédíí-yɛ? Chán-nɔ̄ nyé mod-tɛ́ áhɛdɛɛ́ waáb alɔ́gɛn?’  
\v 27 Boŋ ane mod awě ahɛdéʼáá waáb alɔ́gɛn nɛ̂, antínéd Mosɛɛ á nkəg ásɛdté mɔ́ aáken, ‘Nzɛ́-módɛ́ abagé kunze aá ékamlan ne âkáad sé?  
\v 28 Ehɛde mɛ́mpē awúu ngáne éwúú mod a Egipto chǎn-ɛ?’  
\v 29 Awóg áde Mosɛɛ áwógé nɛ̂, ansǒb ákɛ̄ á mbwɔ́g e bad bé Midian. Áwed-taá ádyɛ́ɛ́ kə́ə́ŋ boŋ áchyāā ábe bǎn bé baachóm bébɛ. 
\p  
\v 30 “Ámbīd e móom mé mwɛ̌ méniin dɔ́ɔ ángɛl épíídé Mosɛɛ á ehyáŋge. Empií mɔ́ a muú-te, ḿmé ménkōbɛ̄n mwǎ bwɛl. Nɛ́n ábédé bɛnbɛn ne mbɔɔd e Sinai.  
\v 31 Áde Mosɛɛ ányíné ádɛ́n akan, menyáké ménkōb mɔ́. Ansídé bɛnbɛn aá mɔ́tôŋ anɔn bwâm, dɔ́ɔ áwógé ehɔ́b éche Sáŋgwɛ́ɛ́ nɛ́n aá,  
\v 32 ‘Mɛ́ɛ ndé Dyǒb áde ábôŋ betaa, Dyǒb áde Abrahamɛ, Aisigɛ ne Jakɔbɛ bébɛ́nléʼáá.’ Ne mbwɔ́g ń ngíne Mosɛɛ enkênchuʼɛ́ anɔn áhed.  
\v 33 Hɛ́ɛ Sáŋgwɛ́ɛ́ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá ‘Húd metámbé á mekuu áyə̄le abwɔ́g á hǒm áde étyéémé nɛ́n ádíi hǒm áde ásáá.  
\v 34 Nnyíné ngáne ábêm bad ábe bédé á aloŋ á Egipto békudɛɛ́ metake bwâmbwam. Nwógé ngáne béwennadté dɔ́ɔ nhyédé bɔ́ awôŋgɛn. Bɔɔb-pɔɔ́ hyǎg, mɛ̌lōm wɛ á Egipto.’  
\v 35 Anɛ́n Mosɛɛ mɔ́ɔ bad bé Israɛl bémbāŋgē á yə̌l boŋ bésɛdté mɔ́ bánken, ‘Nzɛ́-módɛ́ abagé wɛ kunze âkamlɛn ne âkáad sé?’ Mɔ́-ʼaá Dyǒb dénlōmmē âkamlɛn ne âsoŋ ábē bad. Nɛ́n dêmbenléd áde ángɛl êmpiíʼɛ́ mɔ́ áde bwɛl bénkōbpē muú.  
\v 36 Mosɛɛ awed mɔ́ɔ ambídɛ́n bad bé Israɛl á Egipto. Ambɛ̌l ne eʼchemléd áwed ne á Eyəke é edíb é nkwɛ̌. Ambɛ̌l-lɛ menyáké ne eʼchemléd áde bébédé á ehyáŋge á etûn é móom mé mwɛ̌ méniin.  
\v 37 Anɛ́n Mosɛɛ mɔ́ɔ anláá bad bé Israɛl aá, ‘Dyǒb dɛ́lōmē nyé nkal éʼdəə́dəŋ awě ǎbīd átîntê echɛ̂n melemlem nɛ̂ŋgáne álómé me.’  
\v 38 Melemlem mé Mosɛɛ mɔ́ɔbédé nlatɛ́n ne ábɛ̄d bad á ehyáŋge. Abédé áwed ne ábɛ̄d betaa áde ángɛl eche Dyǒb dénlōmɛ̄nnē nlébtéd á Mbɔɔd e Sinai énhɔ̄bpē áwāb. Ḿmɛ́n nlébtéd ḿme Mosɛɛ ânkudté wɛ́ɛ ángɛl mɔ́ɔ syánē dédíí déhídɛɛ́. 
\p  
\v 39 “Ábɛ̄d betaa bénkênwógɛ́nné Mosɛɛ, boŋ bémbāŋ mɔ́ á yə̌l, bétimé béwēmtān âtim ámbīd á Egipto.  
\v 40 Áde Mosɛɛ ályə́gé adé á mbɔɔd e Sinai dɔ́ɔ bad bé Israɛl bélâŋgɛɛ́ mwǎnyaŋ Arɔnɛ bán, ‘Bɛlé sé bwěm ábe bɛ́bē nɛ̂ŋgáne myǒb ábe bɛ́lyə̄gēd sé áyə̄le séebíiʼɛ́ dyam áde ábɛ́nlédé ne Mosɛɛ awě ambídéd sé á Egipto.’  
\v 41 Hɛ́ɛ bébɛ́lé chǒm éche éwágné mwǎn a nyag boŋ bébootéd eʼlém awúu âbɛ chɔ́ mendɛ. Bêmbɛl kə́ə́ŋne ngande, âwóg menyiŋge ne chǒm éche bébɛ́nlé ḿmab mekáá.  
\v 42 Dɔ́ɔ Dyǒb ákúnnédé bɔ́ mbíd boŋ áchennéʼ bɔ́ âkânned ngumɛ éche édé ámīn. Ébɛ́nlédé ngáne éténlédé á kálag e bekal béʼdəə́dəŋ nɛ́n bán, 
\q1 ‘Á-bad bé Israɛl, áde nyémbɛ̄ɛ̄ á ehyáŋge á etûn é móom mé mwɛ́ méniin saké mɛɛ́ nyékwɛ́nléʼáá káa nyétúmméʼáá eʼlém âbɛ mendɛ.  
\v 43 Tɛ́ndɛ echě dyǒb áde béchəgɛɛ́ bán Molɛk mɔ́ɔ nyémpēmmē. 
\q1 Ediídiŋgɛ-ʼɛ éche tintinɛ a dyǒb áde béchəgɛɛ́ bán Rɛfan chɔ́ɔ̄ nyéhyɔ́mnáá. 
\q1 Ḿmɛ́n myǒb mɔ́ɔ̄ nyébɛ́nlé mekáá boŋ nyébwɔ̄gkē mebóbóŋ. 
\q1 Né-ɔɔ́, mɛ̌běn nyé, nlóm nyé hǒm áde áchábnédé tómaa aloŋ á Babilɔn.’ ” 
\p  
\v 44 Stefanusɛ ambɛ́ abád ámpē aá, “Áde ábɛ̄d betaa bébédé á ehyáŋge bénwōŋ Ebem é Dyǒb échě élûmte nɛ́n bán Dyǒb ádé ne bɔ́. Bénlōŋ chɔ́ nyaa echě Dyǒb dénlāāʼɛ́ Mosɛɛ aá álôŋ chɔ́. Nsáaned ḿme Dyǒb délūmēdtē Mosɛɛ mɔ́ɔ ánhīdtē.  
\v 45 Ámbīd e póndé ábɛ̄d betaa bênkǒb ene tɛ́ndɛ á mekáá ḿme ábab besáá. Bénwālē chɔ́ áyə̄l áde bɔ́ɔbɛ Josua békóbné meloŋ ndɔɔb echě Dyǒb dênnanɛ́ɛ́ bɔ́ bad áte. Ene tɛ́ndɛ embɛ́ ebɛ́ áhed kə́ə́ŋne á póndé eché Dabidɛ.  
\v 46 Nsimé ń Dyǒb ńhídéʼáá Dabidɛ. Né-ɔɔ́, ancháŋ Dyǒb aá ábɛ mɔ́ kunze mɔ́lōo Dyǒb áde Jakɔbɛ ábɛ́nléʼáá ndáb.  
\v 47 Boŋ Solomonɛ, Dabidɛ mwǎn, mɔ́ɔ̄ antǐm Dyǒb ene ndáb alóo.  
\v 48 Boŋ kénɛ̂ Dyǒb á Ngum éēdyɛ̄ɛ̄ʼɛ́ á ndáb eché baányoŋ bélóŋné mekáá. Édé nɛ́n ngáne nkal éʼdəə́dəŋ nhɔ́g ahɔ́bé aá Dyǒb áhɔ́bé aá, 
\q1  
\v 49 ‘Nkoŋ ḿmīn mɔ́ɔ̄ ńdé ádêm atii dé nkamlɛn, 
\q1 nkǒŋsé-ʼɛ ḿbɛ́ wɛ́ɛ ḿbannɛɛ́ mekuu. 
\q1 Nyaa e ndáb ehéé nyéhɛle-sɛ nyêlóó mɛ? 
\q1 Kéʼɛ héé mɛ́kɔ̄mmɛ̄ɛ̄ áte? 
\q1  
\v 50 Mměn meémaaʼɛ́ ábɛ́n bwěm abɛl-ɛ?’ ” 
\p  
\v 51 Stefanusɛ ambád ahɔ́b aá, “Nyêdíi bad ábe béwúú nló áte. Nyêlɛlé nlém á abum. Nyêkɔ́lé metúu áyə̄l e eyale é Dyǒb. Nyêdíi melemlem nɛ̂ŋgáne ábɛ̄n betaa, nyêtə̂ŋgan Edəə́dəŋ éche Ésáá.  
\v 52 Nkal éʼdəə́dəŋ ké nhɔ́g alyəgé áse awě enkênkǔd metake á mekáá ḿme ábɛn betaa-yɛ? Bénwūū mésɛ́nzɛ mé Dyǒb mésyə̄ə̄l ḿme seʼ bɔɔ́d mêmbɛ̌l ehə́ŋgé áyə̄l e epɛ éche Ane awě abɛle mekan ḿme métə́ŋgɛ́né. Nyé-ʼɛ bɔɔb nyêsómé mɔ́, nyêwúú-ʼɛ mɔ́.  
\v 53 Nyé běn-naá nyêkudé mbéndé éche Dyǒb álómé mbwiined ne éche ángɛl boŋ kénɛ̂ nyéehídɛɛ́ chɔ́.” 
\s1 Bélúmé Stefanusɛ meláá 
\p  
\v 54 Áde bad bé mbwɔ́g béwógé mekan ḿme Stefanusɛ áhɔ́bé, bênlǐŋ bwâmbwam kə́ə́ŋ yə̌l ésōgē bɔ́ áte.  
\v 55 Stefanusɛ-ʼɛ Edəə́dəŋ éche Ésáá énlōn mɔ́ áte. Nɛ́ɛ ánɔ́né ámīn ányīnēʼ ehúmé é Dyǒb, ányīnēʼ Yesuɛ ngáne átyéémé Dyǒb á ekáá émbáá.  
\v 56 Dɔ́ɔ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Nyénɔneʼ, nnyíneʼ nɛ́ɛ dyǒb ánédnédé, Mwǎn-a-Moonyoŋ átyéémé Dyǒb é ekáá émbáá.”  
\v 57 Hɛ́ɛ bad bé mbwɔ́g béhédé esaád é ngíne békútɛ́n-nɛ metúu ne mekáá boŋ bɔ́ moosyəə́l bébōnlād mɔ́.\fig Bélúme Stefanusɛ meláá|src="cn02154c.tif" size="span" ref="7.57" \fig* 
\v 58 Bêndol mɔ́ bésyəŋnéd mɔ́ á dyad-tê, bébootéd mɔ́ meláá alúm. Bad ábe béntyēēm mbóŋ âkɔ́gsɛn Stefanusɛ bénhūd ḿmāb nkob áyə̄l békɛ bébānē áʼsō-te wɛ́ɛ kɔ́demod pɔ́g bán Sɔɔlɛ ánɔne bɔ́. \f + \fr 7:58 \ft Átîntê e bad bé Israɛl émbɛ̄ nɛ́n bán ábe bébídé mbóŋ bán mod abɛlé awusé bɔ́ɔ̄ bébágéʼáá bad béʼsó âlúm mɔ́ meláá.\f* 
\v 59 Áde bélúmɛɛ́ Stefanusɛ meláá nɛ̂, ankáné aá, “A-Sáŋgú Yesu, mmǒŋ kǒb échêm edəə́dəŋ.”  
\v 60 Dɔ́ɔ ábwɔ́gé mebóbóŋ boŋ ákāntē ehɔ́b ámīn aá, “A-Sáŋ, lagsɛ́n bɔ́ ḿmɛ́n mbéb ḿme bébɛlɛɛ́.” Amaá-aá ahɔ́b nɛ̂, awɛ́-ʼɛ. 
\c 8  
\p  
\v 1 Sɔɔlɛ abédé ásē ákwɛntɛ́n-nɛ aá béwúu Stefanusɛ. 
\s1 Metuné mébɛ́lé Ebɛsɛ épáŋtédé áte 
\p Échê epun chěn mwembé mé Jerusalɛm mêmbootéd metake mé ngíne akud á mekáá mé bad bé Israɛl. Bad ábe bédúbpé bésyə̄ə̄l bémpāŋtēd áte á mbwɔ́g e Judeya né e Samaria ésyə̄ə̄l. Boŋ bembapɛɛ bé nlómag běnpɛn-ɛ́ɛ bênlyə̌g.  
\v 2 Nguse é bad ábe bêmbané ḿmab nlém ńsyə̄ə̄l âbɛle Dyǒb bénlīmē Stefanusɛ. Béchyɛɛʼ, bélebé-ʼɛ mɔ́.  
\v 3 Boŋ Sɔɔlɛ mɔ́-ʼɛ ahɛdáá mwembé abɔ́ded. Ahúɛ́ʼáá enɛ́n ndáb átimé eníníí, ábīdtē bɔ́ á ebwɔ́g, bebaád ne baachóm, ahág-kɛ bɔ́ á mbwɔg. 
\s1 Filibɛ akalé nkalaŋ ḿ bwâm á Samaria 
\p  
\v 4 Bad ábe bédúbpé bémpáŋtéd áte, békag békalé nkalaŋ ḿ bwâm.  
\v 5 Filibɛ mɔ́ ankɛ̌ á dyad ambáá á mbwɔ́g e Samaria ákanlé bad tə̂ŋgɛne Ane-awě-Béwɔ́gté.  
\v 6 Áde ndun e mod éwógé mam ḿme Filibɛ áhɔ́bɛɛ́ bényín-nɛ eʼchemléd bé menyáké ábe ábɛ́lé, béntōŋ metúu atə́le áte âwóg dyam áde áhɔ́bɛɛ́.  
\v 7 Filibɛ ambɛ̌l eʼdəə́dəŋ bé mbéb éʼsyə́ŋgéʼáá ekud é bad áte ne eʼsaád éʼ ngíne, ekud é bad-tɛ ábe yə̌l énwɛ̄ɛ̄ epɛd ne ábe bésyə́gtéʼáá bêndyɛɛ́ bwâm.  
\v 8 Nɛ́n dêmbɛ̌l bad bésyə̄ə̄l á dyad-tê wɛ̂ béwóg menyiŋge bwâmbwam. 
\p  
\v 9 Bɔɔb-pɔɔ́, mod nhɔ́g abédé ádê dyad áte bán Simɔnɛ, akuméʼáá ngaŋ eche ekɔ́mtéʼáá bad bé Samaria yə̌l áte bwâmbwam. Akuméʼáá ekáá á tə̂l aá modmod eépedɛɛ́ mɔ́.  
\v 10 Bad bésyə̄ə̄l á dyad, ndəle é bad ne bekwɛ̌kwɛ̌ bé bad bêmbané nlém áwē, béhɔ̄bē-ʼɛ bán, “Anɛ́n mod adíi ngumɛ e Dyǒb echě béchə́gɛɛ́ bán, Ngum embáá.”  
\v 11 Bêmbané nlém áwē áyə̄le á etûn é póndé ankǒŋ bad yə̌l akɔ́med áte ne echě ngaŋ echě ákúméʼáá.  
\v 12 Boŋ áde bédúbpé nkalaŋ ḿme Filibɛ ânkalɛ́ɛ́ bɔ́ tə̂ŋgɛne nkalaŋ ḿ bwâm mé nkamlɛn ń Dyǒb ne tə̂ŋgɛne Yesu Krǐstəə, bênkǔd edusɛn, bebaád ne baachóm.  
\v 13 Simɔnɛ mwěn ámpē andúbé, ákūd-tɛ edusɛn. Ambootéd Filibɛ ahíd kéhéé áde ákágéʼáá. Yə̌l enkɔ́m mɔ́ áte áde ányíné mbɛltéd mmé menyáké ḿme Filibɛ ábɛ́léʼáá. 
\p  
\v 14 Bembapɛɛ bé nlómag bénwōg á Jerusalɛm bán bad bé Samaria békóbé eyale é Dyǒb, hɛ́ɛ bélómé Petro bɔ́ Jɔnɛ áwed.  
\v 15 Áde bépédé áwed bénkānnēd bad ábe bédúbpé nɛ́n bán békud Edəə́dəŋ éche Ésáá.  
\v 16 Bénkānnēd bɔ́ áyə̄le bénkêmpaá Edəə́dəŋ éche Ésáá akud. Bêndusɛ́n bɔ́ dásɔ̄ á dǐn áde Sáŋgú Yesuɛ.  
\v 17 Dɔ́ɔ Petro bɔ́ Jɔnɛ bébáné bɔ́ mekáá á nló bɔ́-ʼɛ békudéʼ Edəə́dəŋ éche Ésáá.  
\v 18 Áde Simɔnɛ ányíné aá nzé bembapɛɛ bé nlómag bébáné mod ekáá á nló akudeʼ Edəə́dəŋ éche Ésáá, ambídéd mɔné âbɛ Petro bɔ́ Jɔn,  
\v 19 áhɔ̄bē aá, “Nyébag mɛ́mpē enɛ́n ngíne âbɛl boŋ kénzɛ́ɛ́ awě ḿbáné ekáá á nló ákud Edəə́dəŋ éche Ésáá.”  
\v 20 Petro antimtɛ́n mɔ́ aá, “Nzé ewémtɛ́né wɛɛ́ mɔ́hɛle-sɛ mɔ́chānɛ̄n ndɛ e Dyǒb mɔné, nyáābe ḿmôŋ mɔné nyékag á dǔ-á-muú.  
\v 21 Weewóoʼɛ́ akab ké ahɔ́g áyə̄l e ḿmɛd nsɔ́n áyə̄le ḿmôŋ nlém méebooʼɛ́ áte áʼsō éʼ Dyǒb.  
\v 22 Kunnéd-tɛ mbíd étimɛn Dyǒb, áyə̄le ḿmɛ́n mewêmtɛn mé mbéb ḿme éwóó áte, ékáneʼ wɛɛ́ Sáŋgwɛ́ɛ́ álagsɛn wɛ áyə̄le awêmtɛn áde éwémtɛ́né enɛ́n ndín e akan.  
\v 23 Mmaá anyín nɛ́n mɛɛ́, kə́n emaá wɛ akób áte, mbéb-pɛ ńhédé wɛ á mehaŋgé-te.”  
\v 24 Hɛ́ɛ Simɔnɛ álâŋgɛɛ́ Petro bɔ́ Jɔn aá, “Sôn, nyékânned mɛ wɛ́ɛ Sáŋgwɛ́ɛ́, âbɛl boŋ ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l ḿme nyéhɔ́bé ké ahɔ́g déebɛnlád ne mɛ.” 
\p  
\v 25 Áde Petro bɔ́ Jɔn bémáá mam mésyə̄ə̄l ahɔ́b tə̂ŋgɛne Yesuɛ, bémād-tɛ nkalaŋ ḿme Sáŋgwɛ́ɛ́ akal, bêntǐm ámbīd á Jerusalɛm. Á nzii á esú békáléʼáá nkalaŋ ḿ bwâm ḿme Yesuɛ á myad mé mbwɔ́g e Samaria híin. 
\s1 Filibɛ bɔ́ mod e aloŋ dé Etoopia 
\p  
\v 26 Ḿmíníí mbwɛ ángɛl e Sáŋgú enláá Filibɛ aá, “Ladé yə̌l, ékag á pɛd e mbəŋ wɛ́ɛ nzii echě ebíde á Jerusalɛm âkɛ á Gaza étómɛɛ́” Béebɛnládté enɛ́n nzii ámpē.  
\v 27 Filibɛ abǒŋsɛ́né-ʼaá ákǎg-kɛ. Hɛ́ɛ ábomné soŋ e mod á nzii ngáne ásúɛʼɛ́ áwē aloŋ. Anɛ́n mod abédɛ́ɛ ndəle e mod awě akamlánnáá, ánɔné-ʼɛ́ ngáb eche Kandɛsɛ, mmwaád awe akamlánnáá aloŋ dé Etoopia. Ane mod ankɛ̌ á Jerusalɛm.  
\v 28 Á ehúu ámbīd échê, andyɛɛ́ á ebambam. Ngáne ákágéʼáá, álááʼáá kálag echě nkal éʼdəə́dəŋ Yesayaa.  
\v 29 Hɛ́ɛ Edəə́dəŋ éche Ésáá éláŋgɛɛ́ Filibɛ aá, “Kǎg á ebambam hɛ̂, ébɛ̂ chɔ́ bɛnbɛn.”  
\v 30 Filibɛ annyəgéd áhed, dɔ́ɔ áwógé ngáne ane mod áláaʼɛ́ kálag e nkal éʼdəə́dəŋ Yesayaa. Dɔ́ɔ ásɛdtɛɛ́ mɔ́ aáken “Esôŋtan chǒm éche éláaʼɛ́-yɛ?”\fig Esôŋtan chǒm éche éláaʼɛ́-yɛ?|src="CN01932C.tif" size="span" ref="8.30" \fig* 
\v 31 Ane mod antimɛ́n mɔ́ aá “Chán mɛ́mwɛɛ́ asôŋtɛn áde mod éētə̂nledɛɛ́ mɛ áte?” Né-ɔɔ́, anchɛ́lé Filibɛ aá áchə́ge á ebambam, bɔ́mɔ̄ bédyɛ̄ɛ̄ áhed.  
\v 32 Epɛd éche ane mod ákóóʼáá aláŋ ébédɛ́ɛ nɛ́n, 
\q1 “Abédɛ́ɛ nɛ̂ŋgáne ńdyɔŋ ḿ mbód ḿme békagkɛ́ awúu, 
\q1 ambɛ́-ʼɛ ngáne mwǎn a ńdyɔŋ ḿ mbód awě bésɛlɛɛ́ nyoŋ boŋ eéchyɛ̄ɛ̄ʼ, 
\q1 enkênhɔ́bpé dyamdyam. 
\p  
\v 33 “Bênsudéd mɔ́ edúbé, békōbɛ̄n-nɛ mɔ́ kunze. 
\q1 Nzɛ́-módɛ́ ǎtūb ḿme nchyáátɛ́n dǐn 
\q1 áde édíí bán bénhūd mɔ́ ámīn á nkǒŋsé.” 
\p  
\v 34 Ane mod ansɛdéd Filibɛ aáken, “Nzɛ́-módɛ́ ane nkal éʼdəə́dəŋ áhɔ́bɛɛ́, eche yə̌l chěnɛ kéʼɛ mod ampée?”  
\v 35 Hɛ́ɛ Filibɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ nkalaŋ ḿ bwâm ḿme Yesuɛ, átə̄nlād mɔ́ mekan áte, mbooted ne échɛ́n epɛd.  
\v 36 Áde békagkɛ́ nɛ̂, bêmpɛ̌ hǒm áde mendíb médíí. Hɛ́ɛ ane mod áhɔ́bɛɛ́ aá, “Mendíb mɔ́ɔ̄ mɛ́n. Weédūsānnē mɛ ngen pɔ́g-ɛ?”\f + \fr 8:36 \ft Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo 37: \fq Filibɛ anláá mɔ́ aá, “Nhɛle ńdūsɛ̄n wɛ, nzése edúbpé Yesuɛ ne nlém nhɔ́g.” Ane mod ankwɛntɛ́n aá, “Ndúbpé nɛ́n mɛɛ́ Yesu Krǐstəə adíi Mwǎn a Dyǒb.”\f* 
\v 38 Ane mod anhɔ́b aá bétíi ebambam. Dɔ́ɔ bɔ́ Filibɛ bésúdé ásē bésɔ́l á mendíb-te boŋ Filibɛ ádusán mɔ́.  
\v 39 Bébídé-ʼaá á mendíb-te bídɛ́n, Edəə́dəŋ é Sáŋgú ékɛ̄ɛ̄n-nɛ Filibɛ. Ane mod eenyíneʼaá mɔ́ ámpē boŋ ambɛ́ ákǎg, alón-nɛ ne menyiŋge.  
\v 40 Filibɛ annyín yə̌l á dyad á Azotus ábooted-tɛ akɛ dyad ne dyad tɛ́, ákaléʼ nkalaŋ ḿ bwâm, kə́ə́ŋ ápɛ á dyad á Kaisaria. 
\c 9  
\s1 Sɔɔlɛ atimé Yesuɛ adúbe 
\r (Mbɛl 22.6-16; 26.12-18) 
\p  
\v 1 Bɔɔb-pɔɔ́ Sɔɔlɛ ambɛ́ ákīmēʼ âwúu bembapɛɛ ábe Sáŋgwɛ́ɛ́. Ankɛ̌ wɛ́ɛ prisɛ ambáámbáa,  
\v 2 aláá mɔ́ aá átel kálag échě ábɛɛ́ belyə́ged bé ndáb é mekáne é Damaskɔs, âbɛl nɛ́n áwôŋ kunze echě nzé anyíné bad ké béhéé ábe béhídeʼ nzii e Yesuɛ áwed, áhaŋ bɔ́, ken bebaád-ʼɛ kéʼɛ baachóm, akób bɔ́, ákɛ̄ɛ̄n bɔ́ á Jerusalɛm.  
\v 3 Dɔ́ɔ Sɔɔlɛ áhídté boŋ ákag. Á nzii e Damaskɔs wɛ̂, áde ádíí bɛnbɛn ne dyad, emwɛdmwɛd émbīd ádyōb, épɛn mɔ́ yə̌l esyəə́l.  
\v 4 Anhún á ndɔɔb. Dɔ́ɔ áwógé ehɔ́b élāŋgē mɔ́ aá, “Á-Sɔɔl, á-Sɔɔl, cheé ékə́ə́ boŋ étagté mɛ?”  
\v 5 Sɔɔlɛ ansɛdéd aáken, “A-Sáŋ, nzɛ́-módɛ́ ne?” Dɔ́ɔ échê ehɔ́b étimtanné mɔ́ aá, “Mɛ-ɛɛ́ ndé Yesuɛ awě étagtɛɛ́.  
\v 6 Bɔɔb-pɔɔ́, hidé ásē, ékag á dyad-tê, áhed dɔ́ɔ bɛ́lāā-ʼɛ́ wɛ chǒm éche étə́ŋgɛ́né abɛl.”\fig Sɔɔlɛ ansɛdéd aáken, “A-Sáŋ nzɛ́-módɛ́ ne?” |src="CN02022C.tif" size="col" ref="9.5" \fig* 
\v 7 Bad ábe bɔ́ɔbɛ Sɔɔlɛ bênwǒŋ bêntyéem, dyam déeboo bɔ́ ahɔ́b. Bénwōg ehɔ́b boŋ bénkênnyínné mod awě ahɔ́beʼ.  
\v 8 Sɔɔlɛ anhidé ásē, ánēdē mǐd áte, boŋ eenyíneʼaá ekíde. Né-ɔɔ́, bénchə̄ə̄ mɔ́ é ekáá, békɛ̄ɛ̄n mɔ́ á dyad-tê á Damaskɔs.  
\v 9 Andyɛɛ́ eʼpun éʼláán ádé eenyínɛɛ́ ekíde. Ene póndé esyəə́l-lɛ eemwédɛɛ́, eedyéde-ʼáa chǒmchǒm. 
\p  
\v 10 Á Damaskɔs mod abédé awě andúbé Yesuɛ, béchə́géʼáá mɔ́ bán, Ananiasɛ. Annyín ndɔ́g. Á ndɔ́g-te wɛ̂, Sáŋgú Yesuɛ anchəg mɔ́ aá, “Á-Ananias.” Ananiasɛ ankwɛntɛ́n aá “Mɛ nɛ́n, a-Sáŋ.”  
\v 11 Dɔ́ɔ Sáŋgwɛ́ɛ́ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Boŋsɛ́n, ékɛ á nkoŋ ń nzii ḿme béchəgɛɛ́ bán Ntyéémé. Wɛ̌pɛ̌ á ndáb wɛ́ɛ Judasɛ. Nzé epedé áhed, ésɛ̄dēd mod awě abídé á dyad á Tasus, béchəge mɔ́ bán Sɔɔlɛ. Adé áhed bɔɔb akânneʼ,  
\v 12 anyíné-ʼɛ ndɔ́g. Á ndɔ́g-te wɛ̂, anyíné mod awě béchəgɛɛ́ bán Ananiasɛ, abáné mɔ́ mekáá á nló âbɛl boŋ ányínɛn ámpē.”  
\v 13 Ananiasɛ antimtɛ́n mɔ́ aá “A-Sáŋ, nkénwōg ane mod dúu bwâmbwam ne nhel ḿ mekan ḿme ákébɛnlé ábōŋ bad áyə̄l á Jerusalɛm.  
\v 14 Apedé-ʼɛ á Damaskɔs hɛ́n ne ngíne echě beprisɛ bémbáá bébágé mɔ́ âkób bad bésyə̄ə̄l ábe békânneʼ á dǐn ádōŋ.”  
\v 15 Boŋ Sáŋgwɛ́ɛ́ anláá Ananiasɛ aá, “Kǎg, áyə̄le nɛ́n mpwɛdé anɛ́n mod âbɛle mɛ. Mɔ́ ǎbɛ̌l bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl, échab kə̂ŋ é bad, ne bad bé Israɛl bébíí mɛ.  
\v 16 Mměn mɛ́lūmēd-tɛ mɔ́ metake ḿme ákudté áyə̄l echêm.”  
\v 17 Né-ɔɔ́, Ananiasɛ ankɛ̌, asɔ́l a ndáb echě Sɔɔlɛ ámbɛ̄ɛ̄ áte, abán mɔ́ mekáá á nló, álāŋgē mɔ́ aá, “A-mwǎnned Sɔɔl, Sáŋgwɛ́ɛ́ mɔ́ alómé mɛ, nɛ́dē, Yesuɛ mwěn awě ampií wɛ á póndé eche éhyagké wɛ́n. Alómé mɛ áwôŋ âbɛl nɛ́n ényínɛn ámpē élôn-nɛ ne Edəə́dəŋ éche Ésáá.”  
\v 18 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g bwěm bémbīd Sɔɔlɛ á mǐd ábe bédé nɛ̂ŋgáne eʼkíd éʼ súu, ábooted-tɛ anyínɛn. Hɛ́ɛ ápádté ásē boŋ bédusán-nɛ mɔ́.  
\v 19 Andyɛ́ ndyééd, amaá-ʼaá ndyééd adyɛ́ boŋ yə̌l étimé mɔ́ áte. 
\s1 Sɔɔlɛ akalé eyale é Dyǒb á Damaskɔs 
\p Sɔɔlɛ andyɛɛ́ á Damaskɔs nguse é eʼpun ne bad ábe béndūbē Yesuɛ.  
\v 20 Ankɛ̌ á ndáb é mekáne ésebán abébte póndé ákanle bad tə̂ŋgɛne Yesuɛ, aá mɔ́ adé Mwǎn a Dyǒb.  
\v 21 Yə̌l enkɔ́m mod tɛ́ɛ́ áte awě anwóg mɔ́ pɔ́le á nsəl. Bésɛdté bánken, “Saá anɛ́n mod mɔ́ awúɛ̄ʼáá bad ábe bétúbéʼáá dǐn áde Yesuɛ á Jerusalɛm-ɛ? Éesaá mbále nɛ́n nzɔm echě ápɛ́ɛ́né hɛ́n edíi âkób bɔ́ âtimɛn-nɛ bɔ́ ámbīd wɛ́ɛ beprisɛ bémbáá-yɛ?”  
\v 22 Boŋ Sɔɔlɛ ambɛ́ ákaléʼ ḿmê nkalaŋ ákǎg áʼsō ngíne ngíne. Metɔte ḿme âmbɛɛ́ âlúmed nɛ́n bán Yesuɛ mɔ́ adé Ane-awě-Béwɔ́gté, méntə̄ŋgɛ̄n nyaa echě bad bé Israɛl ábe bébédé á Damaskɔs bénkênwóŋgé dyamdyam ahɔ́b. 
\p  
\v 23 Ámbīd e eʼpun híin bad bé Israɛl bênladɛ́n áte âhə́ge Sɔɔlɛ ngáne bɛ́wūū-ʼɛ́ mɔ́.  
\v 24 Boŋ Sɔɔlɛ anwóg ntíi ḿme bébɛ́lé. Bénɔ́néʼáá mmwɛ mé eʼkɛ́ ń dyad nkuu ne mǔte âbɛl béwúu mɔ́.  
\v 25 Boŋ nkuu nhɔ́g Sɔɔlɛ ábē bembapɛɛ béntēd mɔ́, béhɛ́ mɔ́ á elóŋ-tê, bébídéd mɔ́ á epɔn é esɛ́d bé eʼkɛ́ ábe bênləŋned dyad, boŋ bésūdēd mɔ́ ámbīd e ebwɔ́g.\fig Béhédé Sɔɔlɛ á elóŋ-tê bébídéd mɔ́ á epɔn é esɛ́d bé eʼkɛ́|src="CN01937c.tif" size="col" ref="9.25" \fig* 
\s1 Sɔɔlɛ atimé ámbīd á Jerusalɛm 
\p  
\v 26 Sɔɔlɛ ankɛ̌ á Jerusalɛm. Áde ápédé áwed, anwanɛ́n aá mɔ́bɛ̂ ne bad ábe bédúbpé Yesuɛ boŋ ábɛ̂ bad bébááʼáá mɔ́ áyə̄le bénkêndúbɛ́ɛ́ bán mɔ́mpē adúbpé Yesuɛ.  
\v 27 Hɛ́ɛ Banabasɛ áchə̄ŋgē mɔ́ á ekáá boŋ ákɛɛné mɔ́ wɛ́ɛ bembapɛɛ bé nlómag. Anchemtéd bɔ́ áte ngáne Sɔɔlɛ ányíné Sáŋgwɛ́ɛ́ á ndɔ́g-te á nzii ne chǒm éche Sáŋgwɛ́ɛ́ áláŋgé mɔ́. Anláá-ʼɛ bɔ́ ngáne Sɔɔlɛ áláŋgéʼáá bad mam tə̂ŋgɛne Yesuɛ á Damaskɔs ésebán abáaʼ dyamdyam.  
\v 28 Né-ɔɔ́, Sɔɔlɛ ambɛ́ ne bɔ́, ákag mebwɔ́g mésyə̄ə̄l á Jerusalɛm ákaléʼ nkalaŋ ḿ bwâm á dǐn áde Sáŋgwɛ́ɛ́ ésebán abáaʼ dyamdyam.  
\v 29 Akǎnléʼáá kə́ə́ŋne bad bé Israɛl ábe béhɔ́béʼáá ehɔ́b é Grikia áswaŋtán-nɛ ne bɔ́. Dɔ́ɔ bébóótédé nzii ahɛd âwúu mɔ́.  
\v 30 Áde bad ábe bédúbpé Yesuɛ bésóŋtɛ́né bán béhɛde Sɔɔlɛ awúu, béntēd mɔ́ bésyɔgnéd mɔ́ á dyad á Kaisaria boŋ bélōmē mɔ́ á dyad á Tasus. 
\p  
\v 31 Né-ɔɔ́, ene póndé esyəə́l bad ábe béndūbē Yesuɛ á mbwɔ́g e Judeya esyəə́l, á Galilia ne á Samaria bémbɛ̄ ne nsaŋ, béwóŋ-ʼɛ mbwɔ́g ń Dyǒb áte nɛ̂ ábɛ̄l béwúú áte, Edəə́dəŋ éche Ésáá éwōŋgān-nɛ bɔ́. 
\s1 Petro akií a myad mé Lida ne Jopa 
\p  
\v 32 Petro akagéʼáá mbwɔ́g áte esyəə́l. Ébédé póndé pɔ́g eche ákíí bad bé Dyǒb ábe bébédé á dyad á Lida alɛled.  
\v 33 Áde ápédé áwed, antán mod awě béchəgɛɛ́ bán Aniɛsɛ. Esóŋ é mekuu énwɛ̄ mɔ́, átīmɛ̄n ndáb mwɛ̌ waam.  
\v 34 Petro anláá mɔ́ aá, “A-Aniɛs, Yesu Krǐstəə ǎdǐd wɛ bwâm hɛ́n bɔɔb. Pádé ásē énabe ádoŋ anɔn.” Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g Aniɛsɛ ampádé ásē.  
\v 35 Áde bad bésyə̄ə̄l ábe bédyɛ́ɛ́ʼáá á Lida ne Sharɔn bényíné nɛ́ɛ ane mod ádyɛ́ɛ́ bwâm, bêmbootéd Sáŋgú Yesuɛ adúbe. 
\p  
\v 36 Mwaád nhɔ́g abédé á dyad á Jopa awě béchə́géʼáá bán Tabitaa, andúbé Yesuɛ. (Dǐn á Tabitaa á ehɔ́b é Grikia ádíi bán Dɔkasɛ nɛ́dē eʼsɛ́l.) Á aloŋgé ádē ásyə̄ə̄l mboŋ mɔ́ ne mɔ́ɔ̄ ábɛ́láá áwōŋgān-nɛ betóótōkɛ̄ bé bad.  
\v 37 Ḿmê mesú-ʼɔɔ́, ankwɛ̌ nkole awɛ́-ʼɛ. Bênwobé mɔ́ ndim bétéd mɔ́ bébānē á toŋ e ndáb echě ebédé ámīn.  
\v 38 Bɔɔb-pɔɔ́ dyad á Jopa dénkênchabnédté dyad á Lida áyə̄l. Né-ɔɔ́, áde bad ábe bédúbpé Yesuɛ béwógé bán Petro adé á Lida, bénlōm bad bébɛ áwē, ne mecháŋgé nɛ́n bán, “Sôn hyǎg á mehélé-te.”  
\v 39 Né-ɔɔ́ Petro amboŋsɛ́n, bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ békɛ̄-ʼɛ. Áde ápédé áwed, bénchə̄gnēd mɔ́ á toŋ e ndáb eche ebédé ámīn. Bekúd bé bebaád bênləŋnéd mɔ́, béchyɛɛ́ʼ, bélūmtē-ʼɛ mɔ́ mbɔ́té ne nkobe ḿme Dɔkasɛ âmbaŋnédté bɔ́ áde ábédé á aloŋgé.  
\v 40 Petro ambídéd bɔ́ moosyəə́l á ebwɔ́g, akɔ́g mebóbóŋ ábootéd-tɛ akáne. Dɔ́ɔ ákúnné yə̌l á ndim boŋ áhɔ́bé aá, “Á-Tabita, pádé ásē!” Tabitaa andibé mǐd áte. Anyín áde anyíné Petro, ampádé ásē.  
\v 41 Petro ansǎd ekáá, awóŋgɛ́n ânyen mɔ́ ásē. Dɔ́ɔ áchɛ́nlé bad ábe béndūbē Yesuɛ, ne bekúd bé bebaád ábe bémbɛ̄ áhed, boŋ álūmtē bɔ́ Tabitaa áde ádíí á aloŋgé.  
\v 42 Ḿmɛ́n nkalaŋ mênkanléd á dyad á Jopa áte ásyə̄ə̄l a etûn é póndé, ekud é bad édúbé-ʼɛ Sáŋgú Yesuɛ.  
\v 43 Petro andyɛɛ́ á Jopa nguse é eʼpun. Andyɛɛ́ á ndáb e mod awě abɛléʼáá nsɔ́n mé eʼkob éʼ nyam, awě béchə́géʼáá bán Simɔnɛ. 
\c 10  
\s1 Petro akií wɛ́ɛ mod awě eésɛ̄ mod a Israɛl 
\p  
\v 1 Mod a Roma nhɔ́g abédé á dyad a Kaisaria bán Kɔnɛliɔsɛ. Akǎmlánnáá echoŋ é mbwɔ́kɛl e sə́nze échě béchə́géʼáá bán, “Echoŋ é mbwɔ́kɛl e sə́nze é Italia.”  
\v 2 Kɔnɛliɔsɛ abédé mod awě ahídéʼáá mekan mé Dyǒb ámbīd. Mwěn ne eche ndáb esyəə́l bébɛ́nléʼáá Dyǒb. Ansálé ekáá áte, áwōŋgān betóótōkɛ̄ bé bad bé Israɛl, ákānnē-ʼɛ póndé ésyə̄ə̄l.  
\v 3 Ebédé dyam ngə́ŋ éláán mǔte nhɔ́g, anyín ndɔ́g. Á ndɔ́g-te wɛ̂ ankǒŋ ángɛl e Dyǒb anyín. Enchəg mɔ́ aá, “Á-Kɔnɛliɔs.”  
\v 4 Annɔn ángɛl ne chóóŋ, ne mbwɔ́g, boŋ ásɛdté nɛ́n aá, “A-Sáŋ, cheé édé?” Ángɛl enkwɛntɛ́n mɔ́ aá “Dyǒb áwógé ḿmôŋ mekáne, anyíné-ʼɛ ábôŋ eʼboŋ bé nlém. Adé-ʼɛ mboŋsɛ́n âkwɛntɛn wɛ mekáne.  
\v 5 Bɔɔb-pɔɔ́, lóm bad á Jopa, békɛ̄ béchɛ́le mod nhɔ́g awě dǐn ádíí mɔ́ bán Simɔn awě béchəgɛɛ́ bán Petro.  
\v 6 Adé nken á ndáb e mod nhɔ́g awě akînteʼ eʼkob éʼ nyam awe béchəgɛɛ́ bán, Simɔnɛ. Simɔnɛ ne adyɛɛʼ á nkəg mé edíb é nkwɛ̌.”  
\v 7 Dɔ́ɔ ángɛl eched éhídté, boŋ Kɔnɛliɔsɛ áchɛ̄nlē ábē bembəledɛ bé ndáb bébɛ, ne sə́nze pɔ́g echě chɔ́mpē ehídéʼáá mekan mé Dyǒb ámbīd, ebɛ́-ʼɛ sə́nze echě enɔnéʼáá Kɔnɛliɔsɛ.  
\v 8 Aláŋgé-ʼaá bɔ́ dyam ádě ábɛ́nlédé, alóm-mɛ bɔ́ á Jopa. 
\p  
\v 9 Áde békagké, nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé, áde békwógé apɛ á Jopa, Petro anchə́gé á ndáb mîn âkáne. Nɛ̂ ábédé dyam kəd.  
\v 10 Nzaa enkób mɔ́, ádə̄ŋ-ʼɛ ndyééd adyɛ́. Áde béboŋsanné ndyééd, anyín ndɔ́g.  
\v 11 Anyín ngáne ngob e dyǒb énédnédé. Chǒm émbīd nɛ̂ŋgáne sáŋkalaa a abad, ébɛ́ nɛ́ɛ béchə́ŋgé dɔ́ mekéb méniin, bésudté dɔ́ ásē.  
\v 12 Á abad-tê wɛ̂, ndín é nyam ésyə̄ə̄l émbɛ̄ áwēd-te; éche ékɛɛneʼ mekuu méniin, éche édole abum ásē ne menɔn mé ahín.\fig Petro anyíné ndín é nyam ésyə̄ə̄l á abad-tê áde démbīd ádyōb á ndɔ́g-te|src="cn01945C.tif" size="span" ref="10.11-12" \fig* 
\v 13 Hɛ́ɛ áwógé ehɔ́b élâŋge mɔ́ nɛ́n “A-Petro, syəə́ ásē, éwúu échɛ́n nyam, édyâg.”  
\v 14 Boŋ Petro anhɔ́b aá, “A-Sáŋ, meéhɛ̄lɛ̄ɛ̄ se ḿbɛ̄l ene ndín e dyam. Meédyédɛ́ɛ́ chǒmchǒm mbêd éche mbéndé éhɔ́bé aá béēdyāg, kéʼɛ éche éesáa áʼsō éʼ Dyǒb.” \f + \fr 10:14 \ft Bad bé Israɛl bénwōŋ mbéndé éche énkêmbɛ̌ bɔ́ kunze âdyɛ́ doŋge á bwěm.\f* 
\v 15 Échê ehɔ́b émbād mɔ́ aláa nɛ́n aá, “Weetédé chǒm ké ehɔ́g éche Dyǒb áhɔ́bé aá ésáá, wɛɛ́ éesáaʼɛ́.”  
\v 16 Nɛ́n dêmbɛnléd ngen éláán. Dɔ́ɔ bétímné ádê abad ámbīd ádyōb.  
\v 17 Petro adoléʼáá áte âbíi chǒm éche ene ndɔ́g élûmtɛɛ́. Ene póndé dɔ́ɔ bad ábe Kɔnɛliɔsɛ ánlōmmē bédíbté wɛ́ɛ ndáb eche Simɔnɛ édíí. Béntyēēm á mmwɛ mé eʼkɛ́.  
\v 18 Hɛ́ɛ bélébpɛɛ́ ehɔ́b bánken, “Nken adé áte wɛ̂ awě béchəgɛɛ́ Simɔn Petro-yɛ?”  
\v 19 Áde Petro ádíi ádólé áte âsôŋtɛn chǒm éche ndɔ́g élûmtɛɛ́ dɔ́ɔ Edəə́dəŋ éche Ésáá elâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Wóglɛ́n! Bad béláán bépédé, béhɛde wɛ.  
\v 20 Né-ɔɔ́ lǎd yə̌l, ésud á ndáb mîn, weebáá bɔ́ ahíd áyə̄le mɛɛ́ nlómé bɔ́.”  
\v 21 Né-ɔɔ́, Petro ansǔd ásē, ákɛ atán ábê bad, álāŋgē bɔ́ aá, “Mɛɛ́ ndé ane mod awě nyéhɛdɛɛ́. Cheé épídé nyé hɛ́n?”  
\v 22 Bêntimtɛ́n mɔ́ bán, “Mod ambáá a sə́nze, Kɔnɛliɔsɛ mɔ́ɔ alómé sé. Adíi mod a bwâm awě abɛnle Dyǒb. Bad bé Israɛl bésyə̄ə̄l-lɛ bébage mɔ́ edúbé éche échábé ámīn. Ángɛl e Dyǒb eláŋgé mɔ́ nɛ́n aá álébe wɛ áwē ndáb, âbɛl nɛ́n áwôg dyam ádě étə́ŋgɛ́né mɔ́ aláa.”  
\v 23 Petro awógé-ʼaá nɛ̂, asɔ́léd bɔ́ á ndáb, ábɛ̄-ʼɛ bɔ́ eʼnoŋ.\f + \fr 10:23 \ft Bad bé Israɛl béesɔ̂lteʼaá mod awě eésɛ̌ mod a Israɛl áwab ndáb.\f* Boŋ Petro ansɔ́léd ábê bad á ndáb kénɛ́ɛ béēbédɛɛ́ bad bé Israɛl. Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé, Petro anlǎd yə̌l, ahíd ábê bad. Nguse é bad ábe bédúbpé Yesuɛ á Jopa bɔ́mpē bênwoón bɔ́.  
\v 24 Epun ehɔ́g ámbīd e nɛ̂, Petro bémpɛ̌ á Kaisaria. Kɔnɛliɔsɛ mwěn, ádē abum á ndáb, ne ábē besón bé echoŋ ábe ánlēbɛ̄ɛ̄, bésínéʼáá Petro bɔ́.  
\v 25 Áde Petro áhɛdɛɛ́ asɔ́l á ndáb, Kɔnɛliɔsɛ ankɛ̌ mɔ́ atán, ákwɛ mɔ́ á mekuu, ábwāām-mɛ ásē âbɛ mɔ́ edúbé.  
\v 26 Boŋ Petro annyen mɔ́ ásē ahɔ́b aá, “Tyéém ámīn. Mɛ́mpē ndíi moonyoŋ ngɛ̂n.”  
\v 27 Petro ambɛ́ ákanlé Kɔnɛliɔsɛ ádě bésɔ́lɛɛ́ á ndáb-te. Antán nɛ́ɛ ndun e mod éládné á ndáb-te.  
\v 28 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ bɔ́ nɛ́n aá, “Nyé běn nyêbíí bwâm nɛ́n bán edé mod a Israɛl mbéndé âwoon mod awě eésɛ̌ mod a Israɛl kéʼɛ âsɔ́l áwe ndáb. Boŋ Dyǒb álúmté mɛ nɛ́n aá meéchə̄gē modmod mɛɛ́ adé mod awě eesáa kéʼɛ nɛ́ɛ mod awě adé mbinde áʼsō éʼ Dyǒb.  
\v 29 Né-ɔɔ́, áde élómé mɛ achəg mempádé ásē ábwɔ̄g-ábwɔ̄g, menkênhɔ́bpé mɛɛ́ méehyaá. Bɔɔb-pɔɔ́, nsɛdte wɛ, cheé ékə́ə́ boŋ élōmē mɛ achəg?”  
\v 30 Hɛ́ɛ Kɔnɛliɔsɛ ákwɛntanné mɔ́ aá, “Sú éláán chii, nɛ́ɛ bɔɔb, nkánnéʼáá áwêm ndáb-te á ngə́ŋ éláán éʼ mǔte. Dɔ́ɔ mod awě awáá mesaŋ ḿmě mémwaaʼ áte átyéémé mɛ áʼsō-te təléd.  
\v 31 Boŋ áhɔ̄bē aá, ‘Á-Kɔnɛliɔs, Dyǒb áwógé wɛ mekáne, ányíné-ʼɛ ábōŋ eʼboŋ bé nlém.  
\v 32 Lóm mod á Jopa, ákɛ áchɛ́le Simɔnɛ awě béchəgɛɛ́ bán Petro. Adé nken á ndáb wɛ́ɛ mod nhɔ́g awě akînteʼ eʼkob éʼ nyam awě béchəgɛɛ́ bán Simɔnɛ. Simɔnɛ nɛ adyɛɛʼ á nkəg mé edíb é nkwɛ̌.’  
\v 33 Né-ɔɔ́ menlóm wɛ atéd ábwɔ̄g-ábwɔ̄g. Ebɛlé-ʼɛ bwâm ngáne épédé. Bɔɔb-pɔɔ́ sé moosyəə́l sêdé hɛ́n, Dyǒb ádé-ʼɛ ne syánē. Sêsineʼ âwóg dyam ké ahéé áde Sáŋ Dyǒbɛ áláŋgé wɛ aá éláa sé.” 
\s1 Petro akǎnlé Kɔnɛliɔsɛ nkalaŋ ḿ bwâm 
\p  
\v 34 Dɔ́ɔ Petro áhédé pɔ́le á nsəl aá, “Bɔɔb dɔ́ɔ ḿbíí mɛɛ́ Dyǒb átédé moosyəə́l nyaa pɔ́g.  
\v 35 Akobe kénzɛ́ɛ́ awě abage mɔ́ edúbé awě abɛle-ʼɛ mekan ḿme métə́ŋgɛ́né, ké aloŋ áhéé ane mod ábídté.  
\v 36 Nyêbíí nkalaŋ ḿme Dyǒb dénlōmɛ̄ɛ̄ bad bé Israɛl. Ḿmê nkalaŋ ḿbédɛ́ɛ tə̂ŋgɛne âkal nkalaŋ ḿ bwâm mé nsaŋ ḿme ḿpédé mbwiined ne Yesu Krǐstəə. Mɔ́ adé Sáŋgwɛ́ɛ́ á moosyəə́l.  
\v 37 Nyêbíí-ʼɛ dyam áde dêmbɛnléd mbwɔ́g e Judeya áte esyəə́l mbooted ne á Galilia. Nɛ́n démbɛ̄ áde Jɔnɛ ámáá bad aláa tə̂ŋgɛne edusɛn.  
\v 38 Nyêbíí nɛ́n bán Dyǒb dénwɔ̄gēd Yesuɛ, mod a Nazarɛt, ábɛ mɔ́ Edəə́dəŋ éche Ésáá ábɛ̄-ʼɛ mɔ́ ngíne. Yesuɛ akagéʼáá hǒm tɛ́ɛ́ ábɛlé mboŋ. Ngáne Dyǒb démbɛ̄ɛ̄-ʼaá ne mɔ́, adidéʼáá bad bésyə̄ə̄l ábe bémbɛ̄ ásē e ngíne e Satan bwâm.  
\v 39 Sé běn sênyínné mekan mésyə̄ə̄l ḿme âmbɛnlé á aloŋ á bad bé Israɛl ne á Jerusalɛm dǐd. Bénwūū mɔ́, abome áde bêmbomɛɛ́ mɔ́ á awɔg.  
\v 40 Boŋ Dyǒb dêmpuúd mɔ́ ámbīd e eʼpun éʼláán, ábɛl-lɛ bad bényín mɔ́.  
\v 41 Saké bad bésyə̄ə̄l bénnyīn-nɛ mɔ́. Bad ábe Dyǒb dêmmadté apwɛd, bɔ́ɔ̄ bényīn mɔ́. Nɛ́dē sé ábe sêndyɛ́ ndyééd sêmwɛ́-ʼɛ mmíítéd ne mɔ́.  
\v 42 Anlyə́gtɛ́n sé aá sékanle bad nkalaŋ ḿ bwâm, sébīde-ʼɛ mbóŋ nɛ́n bán mɔ́ɔ mɔ́dē Ane awě Dyǒb ápwɛ́dé, âkaad bad ábe bédé á aloŋgé ne ábe béwédé.  
\v 43 Bekal béʼdəə́dəŋ bésyə̄ə̄l bénhɔ̄b tə̂ŋgɛne mɔ́ bán, mod ké ahéé awě adúbpé mɔ́, Dyǒb dɛ́lagsɛ́n mɔ́ mbéb. Nɛ́n dɛ́bɛnléd á ngíne e ádē dǐn.” 
\p  
\v 44 Áde Petro ádíi áhɔ́bɛɛ́ nɛ̂, Edəə́dəŋ éche Ésáá ênsǔd ásē, épīī moosyəə́l awě áwóglánnáá ḿmê nkalaŋ.  
\v 45 Bad bé Israɛl ábe béndūbē Yesuɛ, ábe bɔ́ɔbɛ Petro bémbīd á Jopa bémbɛ̄ menyáké bwâmbwam ânyín nɛ́n bán Dyǒb ábágé echě ndɛ e Edəə́dəŋ éche Ésáá kə́ə́ŋne wɛ́ɛ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl.  
\v 46 Bénwōg ngáne béhɔ́bɛɛ́ mehɔ́b mémpēe, bébagé-ʼɛ Dyǒb ehúmé. Dɔ́ɔ Petro áhɔ́bɛɛ́ aá,  
\v 47 “Ábɛ́n bad békúdé Edəə́dəŋ éche Ésáá melemlem ngáne sɛ́mpē sênkudté. Né-ɔɔ́, nzɛ́-módɛ́ ahɛle-sɛ ahɔ́b aá béedusán bɔ́ ne mendíb?”  
\v 48 Hɛ́-ʼaá áhɔ́bé aá bédusɛn bɔ́ á dǐn á Yesu Krǐstəə. Dɔ́ɔ ábê bad béláŋgé mɔ́ bán ádyɛɛ ne bɔ́ nguse é eʼpun. 
\c 11  
\s1 Petro ahɔ́bé tə̂ŋgɛne chǒm éche ábɛ́lé 
\p  
\v 1 Bembapɛɛ bé nlómag ne bad bémpēe ábe bédúbpé Yesuɛ á mbwɔ́g e Judeya-tê esyəə́l, bénwōg bán bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl bɔ́mpē békóbé eyale é Dyǒb.  
\v 2 Áde Petro átímé ámbīd á Jerusalɛm, bad ábe béhɔ́béʼáá bán bétə́ŋgɛ́né bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl ayag, bêmbootéd mɔ́ ahɔ́b bán,  
\v 3 “Cheé ékə́ə́ boŋ ékǎg wɛ́ɛ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl, bad ábe béeyagɛɛ́ boŋ nyáābɔ̄ɔ nyédyāg-kɛ kə́ə́ŋne ndyééd hǒm ahɔ́g?”  
\v 4 Hɛ́-ʼaá Petro áhédé nkalaŋ á nsəl, aláá bɔ́ mekan mésyə̄ə̄l ngáne mêmbɛnlédté se á mbooted.  
\v 5 “Mbédé á mekáne á dyad á Jopa boŋ ńnyīnē ndɔ́g. Chǒm émbīd á ádyōb nɛ̂ŋgáne sáŋkalaa a abad, ébɛ́ nɛ́ɛ béchə́ŋgé dɔ́ mekéb méniin, bésudté dɔ́ ásē. Bênsudéd dɔ́ áwêm eʼsó-te.  
\v 6 Áde ńnɔ́né áwēd-te menyín nyam éche édé á abad-tê, nyam é mehín, nyam éche édole abum, ne menɔn mé ahín.  
\v 7 Hɛ́ɛ ńwógé ehɔ́b élâŋge mɛ nɛ́n aá, ‘A-Petro, syəə́ ásē, éwúɛʼ échɛ́n nyam, édyâg.’  
\v 8 Boŋ mɛ-ʼɛ menhɔ́b mɛɛ́, ‘A-Sáŋ meéhɛ̄lɛ̄ɛ̄-sɛ ḿbɛ̄l ene ndín e dyam. Chǒmchǒm éche mbéndé éhɔ́bé aá béēdyāg kéʼɛ éche éesáa áʼsō éʼ Dyǒb éēsɔ̄lɛ̄ɛ̄ mɛ á nsəl mbêd.’  
\v 9 Ehɔ́b émbīd ádyōb ámpē nɛ́n ‘Weetédéʼ chǒm ké ehɔ́g éche Dyǒb áhɔ́bé aá ésáá, wɛɛ́ éēsāaʼɛ́.’  
\v 10 Nɛ́n dêmbɛnléd ngen éláán. Dɔ́ɔ bétímné chǒm ésyə̄ə̄l ádyōb.  
\v 11 Ene póndé chěn dɔ́ɔ bad béláán ábe bébídé á dyad á Kaisaria ábe bélómé áwêm, bépédé á ndáb echě ńdyɛ́ɛ́ʼáá áte.  
\v 12 Edəə́dəŋ éche Ésáá énlāā mɛ aá syáābɔ̄ɔ sékag, aá meebáá bɔ́ ahíd. Ábê bad ntóób ábe bédúbpé Krǐstəə ábe bébídé á Jopa bɔ́mpē bénhīd mɛ á Kaisaria. Syáābɔ̄ɔ moosyəə́l sênkɛ̌ sêsɔ́l á ndáb wɛ́ɛ Kɔnɛliɔsɛ.  
\v 13 Kɔnɛliɔsɛ anláá sé ngáne anyíné ángɛl etyéémé áwe ndáb boŋ ene ángɛl eláá mɔ́ aá, ‘Lóm mod á Jopa ákɛ áchəg mod awě mǐn mésyə̄ə̄l médíí bán Simɔn Petro.  
\v 14 Nzé apedé ǎlāā nyé pɔ́le eche ěbɛ̌l boŋ Dyǒb ásōŋ ádōŋ aloŋgé, ásōŋ-ʼɛ ádōŋ abum á ndáb.’  
\v 15 Ámbīd enɛ̂, mboótédé-ʼaá dyam ahɔ́b, Edəə́dəŋ éche Ésáá épiidé bɔ́ melemlem nɛ̂ŋgáne êmpiíʼɛ́ sé á mbooted.  
\v 16 Dɔ́ɔ ńkámtɛ́né dyam áde Sáŋgwɛ́ɛ́ ánhɔ̄bpē. Anhɔ́b aá, ‘Jɔnɛ adǔsánnáá bad ne mendíb boŋ bɛ́dusɛ́n nyé ne Edəə́dəŋ éche Ésáá.’  
\v 17 Enyînnad nɛ́n bán Dyǒb ábágé ábɛ́n bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl melemlem mɛ ndɛ ḿme âmbɛɛ́ syánē áde dédúbpé Sáŋgú Yesu Krǐstəə. Nzɛ́ɛ́-ɔ̄ ńdíí âkə́ŋ ntíi ń Dyǒb?”  
\v 18 Áde béwógé nɛ̂, bénsōg Petro mekan ahɔ́b áyə̄l, bébootéd Dyǒb akɛn. Béhɔ́béʼáá bán, “Dyǒb ábágé kə́ə́ŋne bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl etə́l âtɛde ḿmab mbéb âtimɛn Dyǒb, âkud-tɛ aloŋgé áde déemaáʼ.” 
\s1 Mwembé ḿbóótédé á dyad á Antyɔg 
\p  
\v 19 Bɔɔb-pɔɔ́, áde béwúú Stefanusɛ, bad ábe bémpāŋtēd áte áyə̄le metake ḿme békúdáá, bɔ́ doŋge á bad bênkɛ̌ kə́ə́ŋse á Fonisia, doŋge ákɛ̄ á Saiprus, ábíníí-ʼɛ békɛ̄ á Antyɔg. Békágéʼáá, békanlé dásɔ̄ bad bé Israɛl běnpɛn nkalaŋ ḿ bwâm.  
\v 20 Boŋ bad bémpēe ábe béndūbē Yesuɛ ábe bémbīd á myad mé Saiprus ne Sirinɛ, bênkɛ̌ á Antyɔg, békanlé kə́ə́ŋne bad bé Grikia, bélāŋgē-ʼɛ bɔ́ nkalaŋ ḿ bwâm tə̂ŋgɛne Sáŋgú Yesuɛ.  
\v 21 Ngíne e Sáŋgú embɛ́ ne bɔ́. Ndun e mod endúbe, étīmɛ̄n-nɛ Sáŋgwɛ́ɛ́.  
\v 22 Ḿmê myaŋgó mêmpɛ̌ á metúu mé bad bé mwembé ń Jerusalɛm. Né-ɔɔ́, bénlōm Banabasɛ á dyad á Antyɔg âkɛ dɛ́nyīn bɔ́ áwed.  
\v 23 Áde ápédé áwed boŋ anyín ngáne Dyǒb ánámté bad, anwóg menyiŋge, ambɛ̌-ʼɛ bɔ́ elébé aá béhídeʼ Sáŋgwɛ́ɛ́ ne nlém nhɔ́g.  
\v 24 Banabasɛ abédɛ́ɛ mod a bwâm, Edəə́dəŋ éche Ésáá émbɛ̄ ne mɔ́, adúbe dénwūū-ʼɛ mɔ́ áte bwâmbwam, ekud é bad-tɛ éndūbē.  
\v 25 Dɔ́ɔ Banabasɛ ákíí á dyad á Tasus âhɛd Sɔɔlɛ.  
\v 26 Áde ányíné mɔ́, ampɛɛ́n mɔ́ á Antyɔg. Né-ɔɔ́ á etûn é mwɛ̌ nhɔ́g, bɔ́ bad bébɛ bébóméʼáá ne bad bé mwembé. Bén'yə̄gēd-tɛ ndun e mod. Á Antyɔg wɛ̂ dɔ́ɔ bésébpé bad ábe bédúbpé Yesuɛ dǐn achuu bán Bad bé Krǐsto. 
\p  
\v 27 Ḿmê mesú děn, doŋge á bekal béʼdəə́dəŋ bênhidé á Jerusalɛm békɛ á Antyɔg.  
\v 28 Bɔ́ mod nhɔ́g awě béchə́géʼáá bán Agabusɛ antyéém ámīn. Á ngíne e Edəə́dəŋ échě Ésáá, anhɔ́b aá, “Nzaa e ngíne ekwógé apɛ, ěbɛ̄-ʼɛ nkǒŋsé-te ńsyə̄ə̄l.” Nɛ́n dêmbɛnléd-tɛ á póndé eche Kladios ábédé á nkamlɛn.  
\v 29 Bembapɛɛ béntīī nɛ́n bán bɔ́ mod tɛ́ɛ́ bɛ́lōmē nwôŋgɛn wɛ́ɛ bad ábe bédúbpé Yesuɛ á mbwɔ́g e Judeya ngáne bɔ́ mod tɛ́ɛ́ áhɛnlé akud.  
\v 30 Nɛ̂ děn-naá bêmbɛnlé. Bênlǎd mɔné, bélómɛ́n Banabasɛ bɔ́ Sɔɔl âbɛ wɛ́ɛ belyə́ged bé mwembé. 
\c 12  
\s1 Hɛrɔdɛ ádíi apiinad bad ábe bédúbpé metake 
\p  
\v 1 Bɛnbɛn ne ene póndé chěn, kə̂ŋ Hɛrɔdɛ ambootéd doŋge á bad bé mwembé ahɛ́ á meséb.  
\v 2 Ambɛ̌l bénkōb Jemsɛ, Jɔnɛ mwǎnyaŋ, béwúɛ́n mɔ́ nkwáté.  
\v 3 Áde ányíné nɛ́n aá nɛ̂ áwógté bad bé Israɛl menyiŋge, ankɛ̌ áʼsō, ábɛl békób Petro. Nɛ́n dêmbɛnléd á póndé e Ngande e Ewɛle é Ngɛ̂n.  
\v 4 Áde bémáá Petro akób, anlóm mɔ́ á mbwɔg. Bêmbané eʼchoŋ éʼ sə́nze éʼniin ânɔn mɔ́. Echoŋ tɛ́ɛ́ énwōŋ sə́nze éniin. Hɛrɔdɛ anwóŋ mewêmtɛn âkáad mɔ́ áʼsō éʼ mbwɔ́g nzé Ngande e Nnyíme ámīn etómé.  
\v 5 Né-ɔɔ́ bémbane Petro á mbwɔg. Boŋ bad békánnéʼáá Dyǒb ngíne ngíne áyə̄l echê. 
\s1 Ángɛl ebídté Petro á mbwɔg 
\p  
\v 6 Hɛrɔdɛ ahɛdéʼáá Petro apɛɛn áʼsō éʼ bad mbwɛmbwɛ. Ḿmê nkuu měn ḿme Hɛrɔdɛ ánwōŋgē mewêmtɛn âpɛɛn Petro áʼsō éʼ bad chǎn ábíníí, Petro akúnéʼáá átîntê e sə́nze ébɛ. Bénhɛ̄ mɔ́ bengɔbéngɔ̄bē pɛd ébɛ, sə́nze émpēe ébɛ énɔné mmwɛ ń ndáb e mbwɔg.  
\v 7 Dɔ́ɔ ángɛl e Sáŋgú ébídé təléd, ndáb e mbwɔg épɛné áte. Ángɛl ne enságéd Petro á ekəgɛ́l, ényem mɔ́ ásē, élāŋgē mɔ́ aá, “Pádé ásē á mehélé-te.” Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g bengɔbéngɔ̄bē bênhunnéd mɔ́ á mekáá.  
\v 8 Dɔ́ɔ ángɛl élâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Wéd ngə́ə́ atád, étâd-tɛ nkɔɔd mé metámbé.” Petro ambɛ̌l áned. Dɔ́ɔ ángɛl élâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Hɛ́ mbɔ́té á yə̌l, éhíde mɛ.”  
\v 9 Petro anhíd chɔ́, bébíd á ndáb e mbwɔg. Boŋ kénɛ̂ enkêmbííʼɛ́ ké dyam áde ángɛl ébɛlɛɛ́ děn ákoo abɛnled. Anwémtɛ́n aá mɔ́nyīneʼ ndɔ́g.  
\v 10 Béntōm echoŋ e sə́nze éʼsó ámīn, bétōm-mɛ éche élóntɛ́né éʼbɛ kə́ə́ŋ ne á asóg bêmpɛ̌ á mmwɛ mé eʼkɛ́ bé eʼkii ḿmě ḿbídéʼáá á dyad-tê. Nsəl mé eʼkɛ́ méndibnéd ne mɔ́ mwěn. Hɛ́ɛ bébídé boŋ béhīdē nzii. Áde békagké nɛ̂ děn dɔ́ɔ ángɛl ne étɛ́dté Petro ábwɔ̄g-ábwɔ̄g.  
\v 11 Hɛ́ɛ debyɛ́ɛ́ ápédé Petro boŋ áhɔ̄bē aá, “Bɔɔb dɔ́ɔ ḿbíí mɛɛ́ dyam děn dɔ́ɔ ákooʼ abɛnled. Sáŋgwɛ́ɛ́ alómé eche ángɛl, asoó-ʼɛ mɛ á mekáá ḿme Hɛrɔdɛ, abɛlé-ʼɛ mbídé mekan mésyə̄ə̄l áte ḿme bad bé Israɛl bénwēmtɛ̄nnē mɛ abɛl.”  
\v 12 Acheméʼáá dyam áde ábɛnlad ne mɔ́, dɔ́ɔ ákíí á ndáb wɛ́ɛ Maria, awě achyáá Jɔn Makɔsɛ. Ndun e mod enladɛ́n áhed békânneʼ.  
\v 13 Áde Petro ápédé ankǔm ekob éche édé á ebwɔ́g-te boŋ mbəledɛ a mmwaád nhɔ́g bán Rodaa, áhyɛ ánɔné mod awě akume ekob.  
\v 14 Anchem Petro ehɔ́b. Dɔ́-ʼaá ne menyiŋge mésyə̄ə̄l áchādtɛ̄nē ekob adibe, atóm mehélé ámbīd á ndáb-te boŋ ákɛ aláá bad aá, “Petro atyéémé á ebwɔ́g-te.”  
\v 15 Bénlāā mɔ́ bán, “Epag mǐn!” Boŋ ambɛ́ álāŋgē bɔ́ aá chǒm éche mɔ́hɔ́bɛɛ́ édé mbále. Dɔ́ɔ béhɔ́bɛɛ́ bán, “Né eche ángɛl chɔ́ edé.”  
\v 16 Áde ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l mébɛnladté Petro ambɛ́ ákuméʼ ekob. Kə́ə́ŋne á asóg bêndibé ekob. Bényíné-ʼaá mɔ́, yə̌l ekɔ́m bɔ́ áte bwâmbwam.  
\v 17 Ampebtɛ́n bɔ́ ekáá aá bélâm ehɔ́b, boŋ álūmtē bɔ́ áte ngáne Sáŋgwɛ́ɛ́ ábídté mɔ́ á mbwɔg. Anláá bɔ́ aá, “Nyéláa Jemsɛ ne bad ábíníí ábe bɔ́mpē bédúbpé Yesuɛ ḿmɛ́n mekan.” Dɔ́ɔ átɛ́dté bɔ́ boŋ ákag hǒm démpēe. 
\p  
\v 18 Áde bǐn éʼsáŋgé, sə́nze éche énɔ́néʼáá Petro êmpuutéd á mewêmtɛn bwâmbwam áyə̄le bénkêmbííʼɛ́ chǒm éche ébɛ́nlédé Petro.  
\v 19 Hɛrɔdɛ anlóm bad aá béhɛd mɔ́ boŋ bénkênhɛnlé mɔ́ anyín. Hɛ́ɛ ákáádté échê sə́nze boŋ ábagé mbakú aá béwúu bɔ́. Áde ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l métómé Hɛrɔdɛ ansyəə́ á Judeya ákɛ ádyɛ̄ɛ̄ á Kaisaria á esóŋ é póndé. 
\s1 Hɛrɔdɛ awédé 
\p  
\v 20 Ene póndé Hɛrɔdɛ anwóón bad bé myad mé Tirɛ ne Sidɔn meliŋgá ḿme méchábé ámīn. Né-ɔɔ́, bad bémbīd ḿmê myad mébɛ âkɛ dɛ́nyīn mɔ́. Mod awě bénsēbɛ̄ɛ̄ akɛ dɛ́tán âbɛl bɔ́ɔbɛ kə̂ŋ bétim ásē abédɛ́ɛ Blastusɛ. Blastusɛ abédɛ́ɛ mbəledɛ á ndáb e kə̂ŋ. Bêmbɛl nɛ̂ áyə̄le á aloŋ wɛ́ɛ Hɛrɔdɛ dɔ́ɔ ḿmab medyɛ́ mébídéʼáá.  
\v 21 Epun éche Hɛrɔdɛ ántīīʼɛ́ épédé-ʼaá áte, awáá megombe mé kə̂ŋ, ádyɛ̄ɛ̄ atii dé nkamlɛn boŋ ábootéd bɔ́ mam aláa.  
\v 22 Áde ámáá ahɔ́b, ábê bad bêmbootéd abón bán, “Dyǒb děn dɔ́ɔ áhɔ́beʼ saké moonyoŋ.”  
\v 23 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g ángɛl e Sáŋgú embɛ̌l Hɛrɔdɛ ankwɛ̌ nkole áyə̄le enkêmbaá Dyǒb edúbé. Eʼkɛn bé abum béndyɛ̄ mɔ́ áte, awɛ́-ʼɛ. 
\p  
\v 24 Eyale é Dyǒb chɔ́-ʼɛ émbɛ̄ ékanláád ékag áʼsō. 
\p  
\v 25 Banabasɛ bɔ́ Sɔɔl bêmmǎd ḿmab nsɔ́n béhīdē-ʼɛ á Jerusalɛm. Áde béhidtɛɛ́, bénwālē Jɔn Makɔsɛ áyə̄l. 
\c 13  
\s1 Edəə́dəŋ éche Ésáá épwédé,  //  bélómé-ʼɛ Banabasɛ bɔ́ Paalɛ 
\p  
\v 1 Á mwembé mé Antyɔg, doŋge dé bekal béʼdəə́dəŋ ne bemeléede bébédé áwed. Ábê bad bébédɛ́ɛ Banabasɛ, Simionɛ (awe béchə́géʼáá bán Ehíndɛɛ), Lusiɔsɛ (awe ambíd á Sirinɛ), Manahɛnɛ (awe bɔ́ Ngɔ́menaa Hɛrɔdɛ békwógé hǒm ahɔ́g) ne Sɔɔlɛ.  
\v 2 Á póndé echě bébɛnlɛɛ́ Sáŋgwɛ́ɛ́ bédidé-ʼɛ yə̌l nzaa á mekáne-tê, dɔ́ɔ Edəə́dəŋ éche Ésáá élâŋgɛɛ́ bɔ́ nɛ́n aá, “Nyébanned mɛ Banabasɛ bɔ́ Sɔɔl âbɛl boŋ bébɛle mɛ nsɔ́n ḿme ḿpwɛ́dé bɔ́ mɛɛ́ bébɛl.”  
\v 3 Ábê bekal béʼdəə́dəŋ ne bemeléede bénkānē, bédīd-tɛ yə̌l nzaa á mekáne-tê, bébán Banabasɛ bɔ́ Sɔɔl mekáá á nló boŋ bélōmē bɔ́ bán békag. 
\s1 Banabasɛ bɔ́ Paal bétáné  //  nkum-é-ngaŋ, Elimasɛ 
\p  
\v 4 Né-ɔɔ́, Edəə́dəŋ éche Ésáá énlōm Banabasɛ bɔ́ Paalɛ. Dɔ́ɔ békíí á dyad á Selusia. Áhed-taá bésyə́ŋgé boŋ békǎg á mbwɔ́g e Saiprus eche mendíb mélə́ŋnédé.  
\v 5 Áde bépédé á dyad á Salamis, békáléʼáá eyale é Dyǒb á ndáb é mekáne. Bénwálé Jɔn Makɔsɛ áyə̄l âwóŋgɛn bɔ́.  
\v 6 Bênkɛ̌ ádê aloŋ áte áde mendíb mélə́ŋnédé kə́ə́ŋ bépɛ̄ á dyad á Pafɔs. Áde bépédé áhed, béntān mod a ngaŋ nhɔ́g awě béchə́géʼáá bán Báá Yesu. Abédɛ́ɛ mod a Israɛl awě anchəg yə̌l aá mɔ́díi nkal éʼdəə́dəŋ a Dyǒb.  
\v 7 Báá Yesuɛ abédɛ́ɛ nsón a echoŋ awě Sɛgyus Paolusɛ. Sɛgyus Paolusɛ mɔ́ abédé nkamlɛnɛ a ene mbwɔ́g echě mendíb mênləŋnédté. Abédɛ́ɛ mod awě anwóŋ debyɛ́ɛ́ bwâmbwam. Ane ngɔ́menaa anchɛ́lé Banabasɛ bɔ́ Sɔɔl áyə̄le ahɛdéʼáá eyale é Dyǒb awóg.  
\v 8 Boŋ anɛ́n mod awě dǐn démbɛ̄ɛ̄ á ehɔ́b é Grikia bán Elimasɛ enkênháá bɔ́ etə́l. Ahɛdéʼáá aá nkamlɛnɛ a mbwɔ́g eedúbpé nkalaŋ ḿ bwâm.  
\v 9 Dɔ́ɔ Sɔɔlɛ awě béchə́géʼáá ámpē bán Paalɛ, ngáne ánlōnnē ne Edəə́dəŋ éche Ésáá, ánɔ́né ane mod a ngaŋ á mǐd-te,  
\v 10 boŋ áhɔ̄bē aá, “A-mwǎn a Satan! Ekɔɔ́ dyam ké ahéé áde ádé bwâm. Mwane mé mbéb mwěn ne mwěn-ɛɛ́ ńlóné wɛ áte. Póndé ésyə̄ə̄l ebɛlé éhɛdé wɛ́ɛ mɔ́həŋlɛn mbále eche Sáŋgwɛ́ɛ́ mɔ́timed chɔ́ metóm.  
\v 11 Sáŋgú Dyǒbɛ ǎkɔ̄gsɛ̄n wɛ bɔɔb nɛ́n děn. Wɛ̌kwɛ̌ ndím, wéenyínɛ́nné-ʼɛ á esóŋ é póndé.” Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g Elimasɛ anwóg nɛ̂ŋgáne mbag ékwédé mɔ́ á mǐd-te, ábootéd-tɛ ahyɔ́m âhɛd mod awe ǎchə̄ə̄ mɔ́ á ekáá.  
\v 12 Áde ngɔ́menaa ányíné dyam áde ábɛ́nlédé, andúbé Yesuɛ. Yə̌l enkɔ́m mɔ́ áte bwâmbwam áyə̄l e ayə́ge áde Paalɛ bɔ́ Banabasɛ béyə́gtéʼáá tə̂ŋgɛne Sáŋgú Yesuɛ. 
\s1 Paalɛ bɔ́ Banabasɛ bépédé  //  á dyad á Antyɔg 
\p  
\v 13 Paalɛ bɔ́ɔbɛ baáb bénsɔ̄l a Stíma a Pafɔs békɛ kə́ə́ŋ bépɛ̄ á dyad á Pɛga á mbwɔ́g e Pamfilia. Boŋ Jɔn Makɔsɛ anlyə́g bɔ́ áwed asú mɔ́ ámbīd á Jerusalɛm.  
\v 14 Bênsyəə́ á Pɛga bépɛ̄ á dyad á Antyɔg á aloŋ á Pisidia. Á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte, bênkɛ̌ á ndáb e mekáne bédyɛ̄ɛ̄ ásē.  
\v 15 Bénwōg nɛ́ɛ béláá epɛd á kálag e mbéndé eche Mosɛɛ ne á kálag e metelag mé bekal béʼdəə́dəŋ. Áde bémáá aláŋ dɔ́ɔ belyə́ged bé ndáb e mekáne bélébpɛɛ́ Paalɛ bɔ́ Banabasɛ nɛ́n bán, “A-baányaŋ, nzé nyêwóó pɔ́le echě eéwēd bad nlém á abum, nyêhɔ́b chɔ́.”  
\v 16 Dɔ́ɔ Paalɛ átyéémé ámīn, apebtán bɔ́ ekáá aá bélâm ehɔ́b, boŋ abootéd dyam ahɔ́b. 
\p Anhɔ́b aá, “A-baányaŋ bé Israɛl ne bad bémpēe ábe nyêdé hɛ́n bɔɔb ábe nyêbɛnle Dyǒb, nyéwóglɛn me.  
\v 17 Dyǒb á bad bé Israɛl dêmpwɛ̌d ábɛ̄d betaa ábɛ̄l-lɛ ábē bad bébūū áte á póndé eche bébédé nɛ́ɛ beken á aloŋ á Egipto. Ámbīd enɛ̂, ambɛnléd eche ngíne echě echabé ámīn âbíded bɔ́ a Egipto.  
\v 18 Á etûn é móom mé mwɛ̌ méniin, anwɛsɛ́n bɔ́ á ehyáŋge.  
\v 19 Dyǒb démbēbɛ̄d meloŋ saámbé á ndɔɔb e Kanahan, ábɛ̄-ʼɛ echǎb ndɔɔb wɛ́ɛ ábē bad.  
\v 20 Ḿmɛ́n mésyə̄ə̄l mêmbɛnléd á etûn é dyam mbwɔ́kɛl e mwɛ̌ éniin ne móom mé mwɛ̌ métáan. Ámbīd enɛ́n, Dyǒb dêmbɛ̌ bɔ́ bad ábe bɛ́kāādtē kə́ə́ŋne á póndé echě nkal éʼdəə́dəŋ Samwɛlɛ.  
\v 21 Áde béhɛ́dé kə̂ŋ, Dyǒb dêmbɛ̌ bɔ́ Sɔɔlɛ, mwǎn awe Kishɛ. Ambíd á túmbé e Bɛnjamin, abédɛ́ɛ kə̂ŋ á etûn e móom mé mwɛ̌ méniin.  
\v 22 Dɔ́ɔ Dyǒb áhúdé Sɔɔlɛ á atii. Ahúdé-ʼaá mɔ́, átīmēd Dabidɛ. Anhɔ́b tə̂ŋgɛne Dabidɛ aá, ‘Nkudé nyaa e mod eche ńdə́ə́, Dabidɛ, mwǎn awe Jesɛ. Adíi mod awě ǎbɛ̌l mam mésyə̄ə̄l ḿme ńhɛdɛɛ́ mɛɛ́ ábɛl.’  
\v 23 Yesuɛ mɔ́-ʼɛ awě abídé á nchyáátɛ́n ḿme Dabidɛ mɔ́ɔ̄ Dyǒb dêmbɛnlé Nsoodɛ a bad bé Israɛl, ngáne ánhɔ̄bpē aá mɔ́ɔ̄bɛ̌l.  
\v 24 Byánán Yesuɛ ǎbootéd ḿme nsɔ́n, Jɔnɛ áláŋgéʼáá bad bé Israɛl aá békunned mbíd, bétɛde ḿmab mbéb, békud-tɛ edusɛn.  
\v 25 Áde Jɔnɛ ákwɔ́gé ḿme nsɔ́n amad, ansɛdéd bad aáken, ‘Nzɛ́-módɛ́ nyéwémtɛ́né bán ndé. Saké mɛ ndé ane awě nyésinɛɛ́. Nyénɔneʼ, Ahúɛʼ ámbīd echêm, mměn meékwognedɛɛ́ âhune mɔ́ metámbé á mekuu.’ ” 
\p  
\v 26 Paalɛ ambád ahɔ́b aá, “A-baányaŋ bé mbyaa ḿme Abrahamɛ ne bad ábe bébɛnle Dyǒb hɛ́n bɔɔb, syánē-ɛɛ́ bélómmé ḿmɛ́n nkalaŋ mé eʼsoósoŋ.  
\v 27 Bad ábe bédyɛ́ɛ́ʼáá á Jerusalɛm ne ábab belyə́ged bénkêmbííʼɛ́ bán Yesuɛ mɔ́ɔ adé Nsoodɛ. Bénkênsóŋtɛ́n-naá metelag mé bekal béʼdəə́dəŋ ḿme bélááʼáá á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte tɛ́ɛ́. Kénɛ̂ bêmbɛ̌l mekan ḿme bekal bé edəə́dəŋ bénhɔ̄bpē ménlōn, ahɔ́b áde bénhɔ̄bpē bán béwúu Yesuɛ.  
\v 28 Kénɛ́ɛ bénkênkudté nzɔm echě bɛ́tōmēdtē mbakú nɛ́n bán atə́ŋgɛ́né awɛ́, bénlāā Payledɛ bán ábɛl béwúu Yesuɛ.  
\v 29 Áde bémáá mekan mésyə̄ə̄l abɛl ngáne méténlédé á kálag e Dyǒb tə̂ŋgɛne mɔ́, bênsudéd mɔ́ á awɔg, bébānē mɔ́ á soŋ-tê.  
\v 30 Boŋ Dyǒb dêmpuúd mɔ́. Ámbīd e nɛ̂,  
\v 31 anlúméd yə̌l ngen ne ngen wɛ́ɛ bad ábe bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ bênwǒŋ bootya á Galilia âpɛ á Jerusalɛm. Bɔɔb ábê bad bɔ́ɔ békanleʼ bad bé Israɛl dyam áde bényīnnē.  
\v 32 Bɔɔb-pɔɔ́ ḿmɛ́n nkalaŋ ḿ bwâm mɔ́ɔ sépíínédé nyé. Ḿmê nkalaŋ ńdíi nɛ́n bán dyam áde Dyǒb dénhɔ̄bpē aá mɔ́ɔ̄bɛ̌ ábɛ̄d betaa alónté dɔ́ ne syánē.  
\v 33 Alónté dyam áde ánhɔ̄bpē ne syánē awě dedé nchyáátɛ́n ḿmāb, apuud áde ápúúdté Yesuɛ. Né-ʼaá éténlédé á kálag e Ngəse e Dyǒb echě elóntɛ́né ébɛ bán, 
\q1 ‘Edíi awem mwǎn, 
\q1 chii ndíi Sóó.’ 
\m  
\v 34 Dyǒb dêmpuúd mɔ́ ésebán atime ámbīd á ndɔɔb se ábɔɔ. Dyǒb dénhɔ̄b tə̂ŋgɛne nɛ̂ aá, 
\q1 ‘Mɛ̌bɛ̌ wɛ nnam ń ngəŋgú, ḿme méehidté ásē, ḿme ménhɔ̄bpē mɛɛ́ mɛ̌bɛ̌ kə̂ŋ Dabidɛ.’ 
\m  
\v 35 Né-ʼaá áhɔ́bé pɛd empée wɛ́ɛ éténlédé bán, 
\q1 ‘Wéekwɛntɛ́nné wɛɛ́ awôŋ mbəledɛ awě abɛnle wɛ ne nlém nhɔ́g ábɔɔ á soŋ-tê.’ 
\m  
\v 36 Debíí nɛ́n bán áde kə̂ŋ Dabidɛ ábédé á aloŋgé, abɛ̌nléʼáá Dyǒb ngáne Dyǒb áhɛ́déʼáá. Ámbīd e nɛ̂, anwɛ́, bélímé mɔ́ wɛ́ɛ bénlīmɛ̄ɛ̄ ábē betaa, ábɔ̄ɔ̄-ʼɛ.  
\v 37 Boŋ ane awě Dyǒb dêmpuúdté, enkêmbɔɔ́-ʼɛ.  
\v 38 Bɔɔb-pɔɔ́, a-baányaŋ, nyêtə́ŋgɛ́né abíi bwâm nɛ́n bán, Yesuɛ mɔ́ akəə́ boŋ békanlé nyé bán Dyǒb álagsan bad mbéb.  
\v 39 Nyébíi-ʼɛ nɛ́n bán kénzɛ́ɛ́ awě adúbpé mɔ́ akǒbnédé áʼsō éʼ Dyǒb nɛ́ɛ mod awě atə́ŋgɛ́né. Mbéndé e Mosɛ eéhɛleʼaá-sɛ ébɛl ákobnéd.  
\v 40 Né-ɔɔ́, nyétêd póndé âbɛl boŋ dyam dé ebébtéd áde bekal béʼdəə́dəŋ bénhɔ̄bpē déebɛnláád ne nyé. Bénhɔ̄b bán, 
\q1  
\v 41 ‘Nɔnéʼ, nyé bad ábe nyêwɛle Dyǒb! Yə̌l ěkɔ̄m nyé áte, nyɛ́ɛ̄wɛ̄-ʼɛ, 
\q1 áyə̄le nɛ́n, dyam áde mɛ́bɛnlé ḿmɛ́n mesú, 
\q1 ádíi dyam ádé nyéedúbɛ́ɛ́ ké mod anlúméd nyé áte.’ ” 
\p  
\v 42 Póndé echě Paalɛ bɔ́ Banabasɛ bébídɛɛ́ á ndáb e mekáne, bad bénlāā bɔ́ bán bépɛ ámpē á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte ḿme ńhúɛʼ âhyɛ dɛ́láa bɔ́ ḿmê mekan ámpē.  
\v 43 Áde bad bémáá ahide á mekáne, bad bé Israɛl híin ne bad híin bémpēe ábe bénwōŋ adúbe á bad bé Israɛl bénhīd Paalɛ bɔ́ Banabasɛ. Paalɛ bɔ́ Banabasɛ bênkalɛ́n ábê bad, béwéd-tɛ bɔ́ nlém á abum bán bébɛ̂ békude ḿmɛ́n nsimé ḿme Dyǒb ábágé bɔ́. \fig Ekɛ éʼsō éche Paalɛ|src="Paul1-BW.eps" size="span" ref="13.1-14.28" \fig* 
\p  
\v 44 Á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte ḿme mémbādtɛ̄n, bɛnbɛn ne baásyə̄ə̄l ábe bébédé á dyad-tê wɛ̂, bêmmaá ámbīd, âhyɛ dɛ́wóg eyale éche Sáŋgwɛ́ɛ́.  
\v 45 Áde bad bé Israɛl bényíné ene ndun e mod, kɔ́njí embɛ́ bɔ́ áte bwâmbwam. Dyam tɛ́ɛ́ áde Paalɛ áhɔ́béʼáá, béhɔ́béʼáá bán ádíi metóm, béhɔ̄bē-ʼɛ mɔ́ mekan mé mbéb á yə̌l.  
\v 46 Paalɛ bɔ́ Banabasɛ bémbɛ̄ béhɔ̄bē bɔɔb ésebán bébáaʼ dyamdyam. Béhɔ́béʼáá nɛ́n bán, “Nyé bad bé Israɛl nyɛ́ɛ séntə̄ŋgɛ̄nnē eyale é Dyǒb asébe dé akale. Boŋ ngáne nyébáá chɔ́ áyə̄l, nyéētéde-ʼáa yə̌l nɛ́ɛ bad ábe békwógnédé âkud aloŋgé áde déemaáʼ, né-ɔɔ́, sɛ́ɛ̄tɛdé nyé, sékɛ wɛ́ɛ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl.  
\v 47 Dyam áde Dyǒb áhɔ́bé aá débɛl ádíi, nɛ́n, 
\q1 ‘Mbǎnné wɛ nɛ́ɛ eʼnyínɛn bé ekíde éʼ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl 
\q1 âbɛl boŋ bad bé nkǒŋsé bésyə̄ə̄l békud eʼsoósoŋ áwoŋ mbíd.’ ” 
\p  
\v 48 Áde bad ábe béēbéde bad bé Israɛl béwógé nɛ̂, bémbɛ̄ menyiŋge, békɛné-ʼɛ nkalaŋ ḿme Sáŋgwɛ́ɛ́. Bad ábe bépwɛ́dnédé nɛ́n bán bɛ́kǔd aloŋgé ádě déemaáʼ béndūbē Sáŋgú Yesuɛ.  
\v 49 Moosyəə́l awě ambɛ́ ene pɛd e mbwɔ́g anwóg nkalaŋ ḿme Sáŋgwɛ́ɛ́.  
\v 50 Boŋ bad bé Israɛl bénkōn baámbáá bé dyad ne bebaád bémbáá ábe bébɛ́nléʼáá Dyǒb. Béchódé-ʼaá Paalɛ bɔ́ Banabasɛ yə̌l áte, bénān-nɛ bɔ́ áwab mbwɔ́g.  
\v 51 Áde béhɛdɛɛ́ akɛ, bênkǔd ebumbú á mekuu âlúmed ábê bad nɛ́n bán nkɔ́gsɛn ne bɔ́. Áde bémáá abɛl nɛ̂ bênkɛ̌ á dyad á Ekɔniɔm.  
\v 52 Bad ábe béndūbē Yesuɛ á dyad á Antyɔg bénlōn ne menyiŋge bélón-nɛ ne Edəə́dəŋ éche Ésáá. 
\c 14  
\s1 Nkalaŋ ḿ bwâm ḿpédé á dyad dé Ekɔniɔm 
\p  
\v 1 Áde Paalɛ bɔ́ Banabasɛ bépédé á Ekɔniɔm, bênkɛ̌ á ndáb e mekáne. Bênkǎl nkalaŋ ḿme Yesuɛ áwed, nyaa echě bad híin bé Israɛl ne ábe béebéde bad bé Israɛl béndūbɛ̄ɛ̄ Yesuɛ.  
\v 2 Boŋ bad bé Israɛl ábe bénkênkobé adúbe, bénkōn bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl, béhɛ́ bɔ́ mewêmtɛn mé mbéb áte tə̂ŋgɛne bad ábe béndūbē Yesuɛ.  
\v 3 Paalɛ bɔ́ Banabasɛ bêmběm áhed, békalé nkalaŋ tə̂ŋgɛne dyam á bwâm áde Dyǒb ábɛ́nlé bad ésebán bébáaʼ dyamdyam. Sáŋgú Yesuɛ ambɛ̌l bénlūmēd eʼchemléd, bébɛ̄l-lɛ menyáké híin, âlúmed nɛ́n bán mam ḿmě ábê bembapɛɛ békáléʼáá tə̂ŋgɛne ḿmē nsimé médé mbále.  
\v 4 Nkabɛ́n mémbɛ̄ átîntê e bad bé dyad. Doŋge á bad bêntimɛ́n bad bé Israɛl ábíníí-ʼɛ bétīmɛ̄n bembapɛɛ bé nlómag.  
\v 5 Dɔ́ɔ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl ne bad bé Israɛl nchoo ne ábāb benkamlɛnɛ bétíídé bán bɛ́tagéd Paalɛ bɔ́ Banabasɛ bán bɛ́lūm-mɛ bɔ́ meláá.  
\v 6 Áde Paalɛ bésóŋtɛ́né nɛ̂, bênsǒb békɛ̄ á mbwɔ́g e Likonia bésɔ́l á myad mé Listra ne Debɛ ne abwɔ́g áde ábédé bɛnbɛn.  
\v 7 Békáléʼáá nkalaŋ ḿ bwâm ḿmɛ̂ mebwɔ́g mésyə̄ə̄l. 
\s1 Mam ḿme mébɛ́nlédé ne Paalɛ bɔ́ Banabasɛ 
\p  
\v 8 Mod abédé á dyad á Listra, mekuu ménwɛ̄ mɔ́. Nê dɔ́ɔ bénchyāāʼɛ́ mɔ́, eékíi-ʼáa mbêd.  
\v 9 Áde Paalɛ ákalɛɛ́ nkalaŋ ḿ bwâm, ambɛ́ áhed áwōglān. Paalɛ annyín aá awóó adúbe aá mɔ́hɛle mɔ́dyɛ̄ɛ̄ bwâm, dɔ́ɔ Paalɛ ánɔ́né mɔ́ chóóŋ,  
\v 10 boŋ áchə̄gtē ehɔ́b ámīn aá “Syəə́ ásē, étyéem ámīn.” Ane mod ahebé-ʼaá ámīn, ábootéd-tɛ akɛ.  
\v 11 Áde ndun e mod echě ebédé áhed ényíné dyam áde Paalɛ ábɛ́lé, bénhɛ̄ eʼsaád á ehɔ́b é Likonia bán, “Myǒb mésúdé ásē métímé baányoŋ, âhyɛ dé awôŋgɛn sé.”  
\v 12 Bênchə̌g Banabasɛ bán mɔ́ adé dyǒb áde béchəgɛɛ́ bán Zɛusɛ béchə̄g-kɛ Paalɛ bán mɔ́ adé dyǒb áde béchəgɛɛ́ bán Hɛmɛsɛ áyə̄le mɔ́ ahɔ́bpéʼáá búmɔ̄.  
\v 13 Abón áde bébɛ́nléʼáá dyǒb áde béchəgɛɛ́ bán Zɛusɛ áte ábédé ámbīd e dyad. Né-ɔɔ́, prisɛ awě Zɛusɛ ampɛɛ́n nyag ne mbonja á mmwɛ mé eʼkɛ́ éʼ dyad. Ambɛl nɛ̂, áyə̄le bɔ́ɔbɛ ene ndun e mod béhɛ́déʼáá Paalɛ bɔ́ Banabasɛ mendɛ abɛ.  
\v 14 Áde Banabasɛ bɔ́ Paalɛ béwógé dyam áde ábê bad béhɛdɛɛ́ abɛl, bênsalted mbɔ́té á yə̌l, bényə̄gēd bésɔ́l átîntê e ene ndun e mod bébōnē béhɔ̄bē bán,  
\v 15 “Cheé ékə́ə́ boŋ nyébɛlé nɛ́n? Sémpē sêdíi baányoŋ melemlem ngáne nyɛ́ɛ̄ nyédíí. Sêpedé hɛ́n, âkale nyé nkalaŋ ḿ bwâm ḿme Yesuɛ, âbɛl boŋ nyéchene ábɛ́n bwěm ábe béesě dyam dé abɛlɛn, nyéhíde Dyǒb dé aloŋgé áde áhə́gé nkoŋ ḿ mín, ń sé ne edíb e nkwɛ̌ ne bwěm éʼsyə̄ə̄l ábe éʼdé áwēd-te.  
\v 16 Bɔɔ́d Dyǒb dêntɛdé bad bésyə̄ə̄l âbɛl kéchéé éche bédə́ə́.  
\v 17 Boŋ kénɛ̂, alûmte eʼchemléd nɛ́n aá mɔ́dē, abɛl áde ábɛlɛɛ́ mekan mé bwâm. Alômme nyé mbúú echě ebídé ádyōb, ábagé-ʼɛ nyé mbote á póndé eche etə́ŋgɛ́né. Abage nyé medyɛ́, áwōgtē-ʼɛ nyé menyiŋge.”  
\v 18 Ké nɛ̂ŋgáne Paalɛ bɔ́ Banabasɛ bénhɔ̄bpē ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l, éebédɛɛ́ bɔ́ mwǎn e akan âkə́ŋ bad âbɛ mendɛ ḿme béhɛ́déʼáá abɛ. 
\p  
\v 19 Doŋge á bad bé Israɛl bémbīd á dyad á Antyɔg á mbwɔ́g e Pisidia, bébíd-tɛ á dyad á Ekɔniɔm bépɛ̄ á Listra. Béntēd ene ndun e mod nlém á abum, bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ bélúm Paalɛ meláá, bédol mɔ́ ásē, bébíded mɔ́ á dyad-tê ne mewêmtɛn nɛ́n bán awédé.  
\v 20 Boŋ ádé bad ábe bédúbpé bépédé boŋ béləŋnéd mɔ́, anhidé ásē átīm ámbīd á dyad-tê. Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé, dɔ́ɔ bɔ́ Banabasɛ békíí á dyad á Debɛ. 
\s1 Paalɛ bɔ́ Banabasɛ bétímé  //  ámbīd á Antyɔg 
\p  
\v 21 Paalɛ bɔ́ Banabasɛ bênkǎl nkalaŋ ḿ bwâm á dyad á Debɛ, bêmbɛ̌l bad híin bétīm bébɛ́ bembapɛɛ ábe Yesuɛ. Ámbīd enɛ̂, bêntǐm ámbīd á myad mé Listra, Ekɔniɔm ne Antyɔg á mbwɔg e Pisidia.  
\v 22 Hǒm ké áhéé áde bêmpɛɛ́, béyə́gtéʼáá bad ábe bédúbpé Yesuɛ béwéde-ʼɛ bɔ́ nlém á abum, âbɛl bétyéem á adúbe-tê. Béyə́gtéʼáá bɔ́ bán “Detə́ŋgɛ́né metake akud boŋ dɛɛ́sɔ̄l á nkamlɛn ń Dyǒb.”  
\v 23 Mwembé ké ńhéé ḿme bêmpɛɛ́, bépwɛ́dáá bad ábe bélyə́gteʼ ḿme mwembé. Nzé bénkānē, bédīd-tɛ yə̌l nzaa á mekáne-tê, bébɛ̄ belyə́ged á mekáá ḿme Sáŋgwɛ́ɛ́ awě bésúmé nlém á yə̌l. 
\p  
\v 24 Áde bémádé mbwɔ́g e Pisidia áte, bêmpɛ̌ á mbwɔ́g e Pamfilia.  
\v 25 Bênkǎl eyale é Dyǒb á dyad á Pɛga, boŋ bésyɔgké á dyad á Atalia.  
\v 26 Áhed-taá bésyə́ŋgé boŋ béchabpé edib, betimé ámbīd á Antyɔg, wɛ́ɛ bénkānnēdtē bɔ́ bán nsimé ń Dyǒb ńlyə́ged bɔ́ áyə̄le nsɔ́n ḿme bémádé bɔɔb.  
\v 27 Áde bépédé á Antyɔg, bênlǎd bad bé mwembé áte, béláá bɔ́ mekan mésyə̄ə̄l ḿme Dyǒb ábɛ́lé mbwiined ne bɔ́. Bénlāā-ʼɛ bɔ́ ngáne Dyǒb ánédté nzii echě bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl bédúbpɛɛ́ Yesuɛ.  
\v 28 Bênkoód-tɛ mwǎ adyɛɛ áwed ne bad ábe bédúbpé Yesuɛ. 
\c 15  
\s1 Mbom ńkóbté á Jerusalɛm  //  âmad ehɔ́b á mwembé-te 
\p  
\v 1 Bad behɔ́g bémbīd á mbwɔ́g e Judeya bépɛ̄ á Antyɔg. Bêmbootéd bad ayə́ged nɛ́n bán, “Nzé béeyage mod ngáne mbéndé e Mosɛ éhɛdɛɛ́, né éekudté eʼsoósoŋ.”  
\v 2 Nɛ́n dêmbɛ̌l Paalɛ bɔ́ Banabasɛ béswáŋtánnáá ngíne ngíne kə́ə́ŋ bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ bétíí bán Paalɛ bɔ́ Banabasɛ ne nguse é bad émpēe békɛ á Jerusalɛm, békɛ bényîn bembapɛɛ bé nlómag ne belyə́ged bé mwembé tə̂ŋgɛne ádê atɔ́n.  
\v 3 Bad bé mwembé bénlyə̄gēd bɔ́ á nzii. Bêmbwɛ̌ á mbwɔ́g é Fonisia ne Samaria béláŋgé bad ngáne bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl bédúbpé Dyǒb. Ḿmɛ́n nkalaŋ ménwōgēd bad ábe bédúbpé Yesuɛ menyiŋge.  
\v 4 Áde Paalɛ bɔ́ Banabasɛ bépédé á Jerusalɛm, mwembé ḿme médé áwed, bembapɛɛ bé nlómag ne belyə́ged bé mwembé bênkob bɔ́ nken. Paalɛ bɔ́ Banabasɛ bénlāā bɔ́ mekan ḿme Dyǒb ábɛ́lé mbwiined ne bɔ́.  
\v 5 Boŋ doŋge á bad ábe bédúbpé Yesuɛ ábe bémbē epepé éche Befarisia béntyēēm ámīn, béhɔ́b bán, “Bétə́ŋgɛ́né bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl ábɛ bédúbpé Yesuɛ ayag, béláá-ʼɛ bɔ́ bán bétə́ŋgɛ́né mbéndé éche Mosɛɛ ahíd.” 
\p  
\v 6 Dɔ́ɔ bembapɛɛ bé nlómag ne belyə́ged bé mwembé békóbé mbom ânɔn ádê akan áte.  
\v 7 Áde bélébé aswaŋtɛn dɔ́ɔ Petro átyéémé ámīn boŋ áhɔ̄bē aá, “A-baányaŋ, édé etûn é póndé bɔɔb áde Dyǒb ápwɛ́dé mɛ átîntê echɛ̂n, âkale bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl nkalaŋ ḿ bwâm âbɛl nɛ́n béwôg mɔ́ bédúbe-ʼɛ.  
\v 8 Dyǒb áde ábíí-ʼɛ moosyəə́l nlém áte, álúmté aá mɔ́bagé bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl kunze âdúbe, abɛ áde ábágé bɔ́ Edəə́dəŋ éche Ésáá melemlem ngáne ábágé syánē ámpē.  
\v 9 Dyǒb dénkêntédté bɔ́ aá bédé nhəŋlɛ́n ne syánē ké mwǎmpīn. Anlagsɛ́n bɔ́ mbéb áyə̄le adúbe áde bénwālɛ̄ɛ̄.  
\v 10 Bɔɔb-pɔɔ́, cheé ékə́ə́ boŋ nyéhɛdéʼ Dyǒb akəg, âpémed bad ábe bédúbpé Yesuɛ nted ḿme ábɛ̄d betaa bénkênhɛnlé apém ḿme ké syánē déehɛlɛɛ́ apém?  
\v 11 Éebooʼɛ́ nɛ̂! Dedúbpé dekudé-ʼɛ eʼsoósoŋ mbwiined ne nsimé ḿme Sáŋgú Yesuɛ, melemlem ngáne bɔ́mpē békúdé.” 
\p  
\v 12 Moosyəə́l anlám ehɔ́b béwōglān Banabasɛ bɔ́ Paal. Banabasɛ bɔ́ Paal békánléʼáá bɔ́ eʼchemléd ne menyáké ḿme Dyǒb ábɛ́lé mbwiined ne bɔ́ átîntê e bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl.  
\v 13 Áde bémádné, dɔ́ɔ Jemsɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “A-baányaŋ, nyéwóglɛn mɛ!  
\v 14 Simɔnɛ alúmté syánē áte hɛ́n bɔɔb ngáne Dyǒb ábootédé ábē eʼboŋ bé nlém alúmed wɛ́ɛ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl, átéd áde átédé bad átîntê echâb âbɛ́ ábē bad.  
\v 15 Nɛ́n děn ábɛ́lé eʼyale ábê nkal éʼdəə́dəŋ éʼlóné. Éténlédé nɛ́n bán, 
\q1  
\v 16 ‘Mɛ Sáŋgwɛ́ɛ́ nhɔ́bé mɛɛ́, nzé nɛ́n ámáá atóm, mɛ̌pɛ̌ ámpē, 
\q1 mɛ̌lōŋ ndáb echě Dabidɛ ámpē echě empáa. 
\q1 Mɛ̌lōŋ chǒm ésyə̄ə̄l éche émpāŋtēd áte ńtīmēd-tɛ chɔ́ ngáne énsēbɛ̄ɛ̄ abɛ́. 
\q1  
\v 17 Nɛ̂ dɛ́bɛ̌l bad bé nkǒŋsé bésyə̄ə̄l bɛ́pɛ̌ áwêm, 
\q1 ḿpwɛdé bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl âbɛ́ ábêm bad. Mɛ Sáŋgwɛ́ɛ́ mɛɛ́ nhɔ́be. 
\q1  
\v 18 Mɛ́ɛ mbɛlé boŋ ḿmɛ́n mekan mébyɛ́ɛ́n seʼ bɔɔ́d.’ ” 
\m  
\v 19 Dɔ́ɔ Jemsɛ ákagké áʼsō aá, “Ne mɛ, ḿmêm mewêmtɛn médé nɛ́n mɛɛ́ deétagté bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl ábe bétímné Dyǒb.  
\v 20 Chǒm éche détə́ŋgɛ́né abɛl édíi âtele bɔ́ kálag nɛ́n bán béēdyāg medyɛ́ ḿmě bébágé myǒb mémpēe nɛ́ɛ mendɛ, áyə̄le ḿmê medyɛ́ méēsáaʼɛ́, béēkābē mesón, béēdyāg nyam echě béēsɛ̄lɛ̄ɛ̄ nkə́ŋ, béēdyāg-kɛ mekií.  
\v 21 Debíí nɛ́n bán seʼ bɔɔ́d bélááʼáá mbéndé éche Mosɛɛ á ndáb é mekáne á mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte. Békale-ʼɛ ábē eʼyale dyad ne dyad tɛ́ɛ́.” 
\s1 Béténlé bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl kálag 
\p  
\v 22 Dɔ́ɔ bembapɛɛ bé nlómag ne belyə́ged bé mwembé, ne bad bé mwembé bésyə̄ə̄l bényíné nɛ́n bán ébóó bán bépwɛd bad átîntê echâb, bélôm bɔ́ á Antyɔg nchoo ne Paalɛ bɔ́ Banabasɛ. Bêmpwɛ̌d Judasɛ awě béchə́géʼáá bán Basabasɛ bɔ́ Sailas, bɔ́ bad bébɛ ábe bélyə́gtéʼáá átîntê echâb.  
\v 23 Kálag eche bénlōmɛ̄nnē bɔ́ á Antyɔg, ebédé nɛ́n, “Sé bembapɛɛ bé nlómag, ne belyə́ged bé mwembé, ábɛn baányaŋ, sêlômme nyé melɛntɛn. Nyé ábe nyêdé bǎnned ábe nyéēsɛ̌ bad bé Israɛl. Nyé ábe nyêdyɛɛ á dyad á Antyɔg ne á mbwɔ́g é Siria ne Silisia.  
\v 24 Sêsóŋtɛ́né nɛ́n bán bad behɔ́g ábe bébídé áwɛ̄d, bêmpɛ̌ áwɛ̄n, bépuutád nyé nló áte ne mam ḿme béhɔ́béʼáá. Boŋ nyébíi nɛ́n bán sênkêmbagké bɔ́ kunze âbɛl nɛ̂.  
\v 25 Né-ɔɔ́, sêdyɛɛ́ ásē moosyəə́l sêtíídé nɛ́n bán ébóó sépwɛd doŋge á bad âlóm bɔ́ áwɛ̄n. Bɛ́woón Paalɛ bɔ́ Banabasɛ ábe sédə́ə́ bwâmbwam.  
\v 26 Bɔ́ bad bébɛ bébagé yə̌l âbɛle echɛd Sáŋ Yesu Krǐstəə ésebán bébáaʼ kwééd.  
\v 27 Né-ɔɔ́, sêlômme nyé Judasɛ bɔ́ Sailas, bɛ́lāā nyé melemlem mé mekan ḿme séténlé nyé.  
\v 28 Edəə́dəŋ éche Ésáá élyə́gté sé âtíi nɛ́n séetagté nyé ne mekan mémpēe étōmɛɛ́ ḿmɛ́n mekan ḿme médé etognɛ́n.  
\v 29 Nyéedyág medyɛ́ ḿme bébágé myǒb mémpēe nɛ́ɛ mendɛ, nyéedyág mekií, nyéedyág nyam ké pɔ́g echě béēsɛ̄lɛɛ́ nkə́ŋ, nyéēkābē-ʼɛ mesón. Nzé nyéēbɛ̄lē ḿmɛ́n mekan né ébǒŋ. Dényînneʼ ámpē.” 
\p  
\v 30 Áde bémáá ene kálag atel, bénlyə̄gēd ábê bad á nzii, békɛ-ʼɛ á Antyɔg. Áde bépédé áwed, bênlǎd bad ábe bédúbpé Yesuɛ bésyə̄ə̄l áte boŋ bébɛ bɔ́ kálag.  
\v 31 Áde ábê bad béláá ene kálag, bémbɛ̄ menyiŋge bwâmbwam áyə̄le nkalaŋ mé eʼwéd bé nlém ḿme ḿbédé áwēd-te.  
\v 32 Judasɛ bɔ́ Sailas bébédɛ́ɛ bekal béʼdəə́dəŋ, bênkalɛ́n-nɛ bɔ́ áyə̄le e etûn é póndé, bénhɔ̄dēd bɔ́ mewêmtɛn béwéd-tɛ bɔ́ nlém á abum.  
\v 33 Áde bélébé mwǎ adyɛɛ áwed, bad ábe bédúbpé Yesuɛ bénlyə̄gēd bɔ́ ne nsaŋ boŋ bétīm ámbīd wɛ́ɛ bad ábe bénlōm bɔ́.\f + \fr 15:33 \ft Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo 34: \fq ‘Boŋ Sailasɛ pɛn antíí aá mɔ́ɔlyə̌g áhed.’\f* 
\v 35 Paalɛ bɔ́ Banabasɛ bêndyɛɛ́ á Antyɔg mwǎ etûn é póndé. Béyə̄gtē, békalé-ʼɛ eyale éche Sáŋgwɛ́ɛ́ nlatɛ́n ne ekud é bad émpēe. 
\s1 Paalɛ bɔ́ Banabasɛ békábné áte 
\p  
\v 36 Éebemɛɛ́ áte ámbīd enɛ̂, dɔ́ɔ Paalɛ álâŋgɛɛ́ Banabasɛ aá, “Détim ámbīd, dékɛ dénɔn ábɛ̄d baányaŋ bé Krǐsto dyad-tɛ́ áde dékálé nkalaŋ ḿme Sáŋgwɛ́ɛ́, boŋ déhɛd-tɛ áte ngáne mekan mékɛɛ́nɛɛ́ bɔ́.”  
\v 37 Banabasɛ anwóŋ mewêmtɛn âwále Jɔn Makɔsɛ áyə̄l,  
\v 38 boŋ Paalɛ annyín aá éetə̂ŋgɛnɛɛ́, áyə̄le Jɔn Makɔsɛ ansébé bɔ́ achene á nzii áde béēpīdɛ̄ɛ̄ nsɔ́n á asóg. Antɛdé bɔ́ á dyad á Pamfilia átīm ámbīd.  
\v 39 Mpentɛn ń ngíne mêmpɛ̌ átîntê echâb kə́ə́ŋ békābɛ̄n áte. Banabasɛ antéd Makɔsɛ béchābē edib békɛ̄ á aloŋ a Saiprus.  
\v 40 Paalɛ ámpē ampwɛ̌d Sailasɛ. Baányaŋ bé Krǐsto bénkānnēd bɔ́ bán nsimé ḿme Sáŋgwɛ́ɛ́ ńlyə́gte bɔ́.  
\v 41 Paalɛ ambwɛɛ́n Sailasɛ á mbwɔ́g e Siria ne Silisia békag béwēdē mwembé áte. 
\c 16  
\s1 Timotiɛ awǒŋné Paalɛ bɔ́ Sailas 
\p  
\v 1 Paalɛ bênkɛ̌ á myad mé Debɛ ne Listra. Mod nhɔ́g abédé áwed awě béchə́géʼáá bán Timotiɛ. Nyaá abédɛ́ɛ mmwaád a Israɛl, mɔ́mpē andúbé Yesuɛ, boŋ sáá abédɛ́ɛ mod a Grikia.  
\v 2 Bad ábe bédúbpé Krǐstəə á myad mé Listra ne Ekɔniɔm bésyə̄ə̄l bénhɔ̄b mam mé bwâm tə̂ŋgɛne Timotiɛ.  
\v 3 Ngáne Paalɛ áhɛ́déʼáá Timotiɛ awále áyə̄l, an'yag mɔ́. Ambɛl nɛ̂ áyə̄le bad bé Israɛl ábe bébédé ḿme mebwɔ́g bémbīī bán Timotiɛ sáá adíi mod a Grikia.  
\v 4 Paalɛ bɔ́ Timoti békágéʼáá myad ne myad bélāŋgē bad ábe bédúbpé Krǐstəə mekan ḿme bembapɛɛ bé nlómag ne belyə́ged bé mwembé bé Jerusalɛm bétíídé, bélāŋgē-ʼɛ bɔ́ bán béhíde ḿmê mekan.  
\v 5 Né-ɔɔ́, mwembé ńsyə̄ə̄l mêmbootéd awúu áte á adúbe-tê mesoŋgé mé bad-tɛ méchə̄gkē epun-tɛ́ɛ́. \fig Mekɛ ḿme mélóntɛ́né mébɛ ḿme Paalɛ|src="Paul2-BW.eps" size="span" ref="15.36-18.22" \fig* 
\s1 Paalɛ anyíné ndɔ́g 
\p  
\v 6 Paalɛ bɔ́ɔbɛ baáb bêmbwɛ̌ á mbwɔ́g e Frigia ne Galesia áyə̄le Edəə́dəŋ éche Ésáá énkênkwɛntɛ́nné aá békal nkalaŋ ḿ bwâm á mbwɔ́g e Esia.  
\v 7 Áde bépédé á nchii ḿ mbwɔ́g e Misia bênwanɛ́n asɔ́l á mbwɔ́g e Bitinia, boŋ Edəə́dəŋ éche Yesuɛ énkêmmwaá aá bésɔ̂l.  
\v 8 Né-ɔɔ́, béntōm á Misia, bésyɔ̄gē kə́ə́ŋ bépɛ̄ á dyad á Troas.  
\v 9 Ḿmê nkuu Paalɛ annyín ndɔ́g. Á ndɔ́g-te wɛ̂, mod a mbwɔ́g e Masɛdonia antyéém áchāā mɔ́ aá, “Hyǎg, á Masɛdonia, éhyɛ éwôŋgɛn sé.”  
\v 10 Paalɛ amaá-ʼaá ndɔ́g anyín, dɔ́ɔ séládé yə̌l âkɛ á Masɛdonia áyə̄le sêndǒl áte nɛ́n bán Dyǒb áchɛ́nlé sé âkal nkalaŋ ḿ bwâm áwāb. 
\s1 Mmwaád nhɔ́g awě béchəgɛɛ́  //  bán Lidia adúbpé 
\p  
\v 11 Sênsɔ́l á Stíma á Troas, sékɛ̄ á Samotras ésebán sêtyéeme á nzii. Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé sétiméʼ á Niopoli.  
\v 12 Sêbídé-ʼaá áhed, sékɛ a Filipi. Filipi adíi dyad ámbáá á mbwɔ́g e Masɛdonia. Ábédé kə́ə́ŋne dyad áde mbéndé é Roma chěmpɛn chɔ́ɔ bébɛ́nládtáá. Sêdyɛɛ́ áhed nguse é eʼpun.  
\v 13 Á Mbwɛ-mé-nkɔ́me-áte, sênsyəə́ á dyad-tê sékɛ̄ á nkin mé edíb. Sênwémtɛ́n bán sɛ́ɛ̄tān abwɔ́g á hǒm áhed wɛ́ɛ bad bé Israɛl békânnɛɛ́. Sêndyɛɛ́ áhed ne bebaád ábe séntānnē nɛ́ɛ béládné áhed, syáābɔ̄ɔ sékaleʼ.  
\v 14 Átîntê e ábê bebaád mmwaád nhɔ́g abédé áhed awě béchə́géʼáá bán Lidia awě ambíd á dyad á Tiatira. Akábéʼáá nyoŋgé, ásōmēʼ mebad ḿme méyəgeʼ ḿme mélɛ́lé nkun. Ane mmwaád abɛ̌nléʼáá Dyǒb. Sáŋgwɛ́ɛ́ ankɛ́léd-tɛ mɔ́ nlém á abum âwóglɛn chǒm éche Paalɛ áhɔ́bɛɛ́.  
\v 15 Bêndusɛ́n mwěn ne eche ndáb esyəə́l. Ámbīd enɛ̂, anlébé sé áwe ndáb. Anhɔ́b aá, “Nzé édé bán nyêtédé mɛ nɛ̂ŋgáne mod awě akoó Yesuɛ adúbe, nyéhyɛ nyédyɛ̄ɛ̄ áwêm ndáb.” Ambádnɛ́n sé kə́ə́ŋ sékɛ̄-ʼɛ. 
\s1 Béhédé Paalɛ bɔ́ Sailas á mbwɔg 
\p  
\v 16 Epun ehɔ́g-kɔɔ́, sênkɛ̌ á abwɔ́g dé mekáne, dɔ́ɔ ngɔndérɛ e ntâŋ pɔ́g étáné sé. Edəə́dəŋ é mbéb émbɛ̄ mɔ́ áte, ébɛ́léʼáá álāŋgē bad mam ḿme mɛ́bɛnléd áʼsō é póndé. Ene ngaŋ échě ákúméʼáá embɛ̌l bad ábe bênchan mɔ́ ntâŋ békudé ndun e mɔné.  
\v 17 Hɛ́ɛ ábóótédé syáābe Paalɛ ahíd, ábōnē aá, “Ábɛ́n bad bédíi bembəledɛ ábe Dyǒb á Ngum. Béhyédé nyé aláa ngáne nyɛ́mwɛɛ́ eʼsoósoŋ akud.”  
\v 18 Ene ngɔndérɛ elébé abɛl nɛ̂, epun ne epun-tɛ́. Kə́ə́ŋne á asóg Paalɛ anlǐŋ, dɔ́ɔ ákúnnédé boŋ álāŋgēʼ échê edəə́dəŋ éche émbɛ̄ ene ngɔndérɛ aá, “Á dǐn á Yesu Krǐstəə, nkamlan we nɛ́n mɛɛ́, bíd enɛ́n ngɔndérɛ áte!” Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g échê edəə́dəŋ émbīd mɔ́ áte.  
\v 19 Áde bad ábe bênchǎn ene ngɔndérɛ ntâŋ, bényíné bán nzii e ngáb ekɔ́nlédé bɔ́, bêntɔ̌l Paalɛ bɔ́ Sailas bédolé bɔ́, békɛ̄ɛ̄n bɔ́ wɛ́ɛ benkamlɛnɛ ábe bébédé átîntê e dyad.  
\v 20 Bêmpɛɛ́n bɔ́ wɛ́ɛ benkamlɛnɛ bé Roma, bélāŋgē bɔ́ bán, “Ábɛ́n bad bédíi bad bé Israɛl, boŋ bépédé áwɛ̄d hɛ́n, bépɛ́ɛ́né mpoŋgé.  
\v 21 Béyə́gte bad eʼlem bé mbéb ábe mbéndé éche syánē éehɛdɛɛ́. Syánē běn dedíi bad bé Roma, né-ɔɔ́, deéhɛ̄lɛ̄ɛ̄-sɛ dékob nɛ̂, deéhɛ̄lɛ̄ɛ̄-ʼɛ-sɛ dehíd nɛ̂.”  
\v 22 Amute dɔ́mpē dénsɔ̄l áte ábónléd Paalɛ bɔ́ Sailas. Dɔ́ɔ benkamlɛnɛ bé Roma bésáltédé bɔ́ mbɔ́té béhúd-tɛ bɔ́ chɔ́ á yə̌l. Dɔ́ɔ bélómé bad bán béswâdted bɔ́ eʼtaŋgú.  
\v 23 Bémáá-ʼaá bɔ́ awanɛn bwâm boŋ béhāg bɔ́ á mbwɔg, béláá-ʼɛ nnɔné mbwɔg bán eehúdé bɔ́ dǐd á yə̌l.  
\v 24 Béláŋgé-ʼaá nnɔné mbwɔg nɛ̂, ahɛ́ bɔ́ á toŋ e ndáb e meláá echě edé áte. Anhɛ́ bɔ́ eʼpwɔg á mekuu.\fig Béhédé Paalɛ bɔ́ Sailas á mbwɔg ne eʼpwɔg á mekuu|src="cn01988C.tif" size="col" ref="16.24" \fig* 
\p  
\v 25 Dyam melúde mé nkuu, Paalɛ bɔ́ Sailas békánnéʼáá békɔ̄nnē-ʼɛ Dyǒb ngəse. Bad bé mbwɔg ábíníí bésyə̄ə̄l béwóglánnáá bɔ́.  
\v 26 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g dɔ́ɔ ndɔɔb énə́ŋnédé ásē ngíne-ngíne. Ndáb e mbwɔg énə́ŋnéd se á mekon. Melemlem mé póndé eʼkob éʼsyə̄ə̄l bêndibnéd, bengɔbéngɔ̄bē ábe bémbɛ̄ bad bésyə̄ə̄l áyə̄l bénhunnéd.  
\v 27 Áde nnɔné mbwɔg ápádté ásē boŋ anyín ngáne eʼkob éʼsyə̄ə̄l éʼnédnédé, anwémtɛ́n aá bad bé mbwɔg bésyə̄ə̄l bémáá asob. Hɛ́ɛ átédé páá aá mɔ́sooʼ yə̌l.  
\v 28 Dɔ́ɔ Paalɛ áchə́gté ehɔ́b ámīn boŋ álēbpē aá, “Weewúɛ́ yə̌l! Sé moosyəə́l sêdé hɛ́n!”  
\v 29 Hɛ́ɛ nnɔné mbwɔg áhɔ́bé aá bépiined mɔ́ etrúkáŋ, asɔ́l á ndáb-te, ákwɛ̄ Paalɛ bɔ́ Sailas á mekuu ánəəʼ ne mbwɔ́g ń ngíne.  
\v 30 Dɔ́ɔ ábídné bɔ́ á ebwɔ́g boŋ ásɛdté bɔ́ aáken, “A besáŋ, cheé ńtə́ŋgɛ́né abɛl âkud eʼsoósoŋ?”  
\v 31 Bénlāā mɔ́ bán “Dúbé Sáŋgú Yesuɛ, boŋ ékud eʼsoósoŋ, ádôŋ abum á ndáb dɔ́mpē dɛ́kǔd.”  
\v 32 Bênkalé mɔ́ ne moosyəə́l awě ambɛ́ mɔ́ á ndáb nkalaŋ ḿ bwâm ḿme Sáŋgwɛ́ɛ́.  
\v 33 Ene póndé chěn, ḿmê nkuu, ane nnɔné mbwɔg antéd bɔ́, áwōbē bɔ́ síi áte. Hɛ̂ děn bêndusɛ́n mɔ́ ne eche ndáb esyəə́l.  
\v 34 Dɔ́ɔ ásɔ́nlé Paalɛ bɔ́ Banabasɛ á ndáb-te boŋ ábagé bɔ́ ndyééd. Mwěn ne ádē abum á ndáb bémbɛ̄ menyiŋge áyə̄le adúbe. 
\p  
\v 35 Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé, benkamlɛnɛ bénlōm plûsɛ ne nlébtéd nɛ́n bán, “Nyéchene ábê bad békag.”  
\v 36 Hɛ́ɛ nnɔné mbwɔg álâŋgɛɛ́ Paalɛ aá, “Benkamlɛnɛ bélómé nlébted nɛ́n bán béchene nyé Sailas. Né-ɔɔ́, nyébîd nyékag ne nsaŋ.”  
\v 37 Dɔ́ɔ Paalɛ álâŋgɛɛ́ échê plǔsɛ nɛ́n aá, “Béswádtédé sé eʼtaŋgu á nhɛ́né áde séebɛlɛɛ́ dyamdyam, áde sédíí-ʼaá bad bé aloŋ á Roma, béhɛ́-ʼɛ sé á mbwɔg. Boŋ bɔɔb béhɛdé sé abíded á mesɔɔm-tê-yɛ? Éehɛlɛ́ɛ́-sɛ ébé nɛ̂. Ábê benkamlɛnɛ bé Roma běn bétə́ŋgɛ́né apɛ béhyɛ bébídéd sé.”  
\v 38 Plǔsɛ ênkɛ̌ benkamlɛnɛ bé Roma aláa ngáne Paalɛ áhɔ́bé. Áde ábê benkamlɛnɛ béwógé bán Paalɛ bɔ́ Sailas bédíi bad bé Roma, mbwɔ́g menkób bɔ́.  
\v 39 Né-ɔɔ́, bênkɛ̌ Paalɛ bɔ́ Sailas acháŋ, bébídéd bɔ́ á mbwɔg béláá-ʼɛ bɔ́ bán éboŋ bán bésyəə áwāb dyad.  
\v 40 Paalɛ bɔ́ Sailas bémbīd á ndáb e mbwɔg, békɛ̄ á ndáb wɛ́ɛ Lidia. Áde bépédé áhed, béntān bad ábe bédúbpé Krǐstəə. Paalɛ bɔ́ Sailas bénlāā ábê bad eʼyale ábe éʼwéde bɔ́ nlém á abum. Bémáá-ʼaá bɔ́ aláa boŋ bésyəŋgé. 
\c 17  
\s1 Paalɛ bɔ́ Sailas békíí á Tɛsalonika 
\p  
\v 1 Paalɛ bɔ́ Sailas bêmpǒŋ á myad mé Amfipolis ne Apolonia, bépɛ̄ á dyad á Tɛsalonika. Ndáb e mekáne e bad bé Israɛl embɛ́ áhed.  
\v 2 Paalɛ ammɛntɛ́n akɛ á ndáb e mekáne, né-ɔɔ́ ankɛ̌ áwed. Andyɛɛ́ áwed sɔ̂ndɛ́ éláán. Á Mbwɛ mé Nkɔ́me áte tɛ́ɛ́, akǎnléʼáá bad nkalaŋ ngáne ḿbídé á kálag e Dyǒb.  
\v 3 Atógnádtáá bɔ́ mam ḿme ákánléʼáá bɔ́, álūmtē-ʼɛ bɔ́ áte nɛ́n aá Ane-awě-Béwɔ́gté atə́ŋgɛ́né nɛ́ɛ ákúdé metake ápūū-ʼɛ ámbīd e kwééd. Aláŋgéʼáá bɔ́ aá “Anɛ́n Yesuɛ awě ńlâŋgɛɛ́ nyé nɛ́n, mɔ́ adé Ane-awě-Béwɔ́gté.”  
\v 4 Doŋge á bad béndūbē bán chǒm éche Paalɛ áhɔ́bɛɛ́ édé mbále, né-ɔɔ́, bêntimɛ́n Paalɛ bɔ́ Sailas. Bad bé Grikia híin ábe béndūbē Dyǒb ne ndəle é bebaád bé dyad híin bɔ́mpē bêntimɛ́n Paalɛ bɔ́ Sailas.  
\v 5 Boŋ doŋge á bad bé Israɛl bésíídéʼáá Paalɛ bɔ́ Sailas. Né-ɔɔ́, bênlǎd doŋge á bad bé mpoŋgé áte, ábe bébédé á dyad-tê. Bêmbuú áte bépɛ̄ɛ̄n-nɛ etɔgké é ngíne. Bêmpɛɛ́n epuutéd dyad áte ásyə̄ə̄l, béból á ndáb wɛ́ɛ Jasɛnɛ âbɛl boŋ békôb Paalɛ bɔ́ Sailas bébídɛ́n bɔ́ á tə̂l e ékwɛ́ɛ.  
\v 6 Boŋ áde bénɔné Paalɛ bɔ́ Sailas boŋ béenyíne bɔ́, bêndǒl Jasɛnɛ ne bad bémpēe ábe bédúbpé Yesuɛ, bépɛ̄ɛ̄n bɔ́ áʼsō é benkamlɛnɛ bé dyad. Bébónéʼáá bán, “Ábɛ́n bad bépɛ́ɛ́né epuutéd hǒm ásyə̄ə̄l. Bɔɔb-pɔɔ́, bépédé kə́ə́ŋne áwe syánē dyad.  
\v 7 Jasɛnɛ ákōō-ʼɛ bɔ́ áwe ndáb. Bébóoʼ mbéndé eche Kaisɛɛ. Béhɔ́be nɛ́n bán kə̂ŋ empée edé eché béchəgɛɛ́ bán Yesuɛ.”  
\v 8 Ḿmɛ́n mekan ḿme bénhɔ̄bpē mêmbɛ̌l ene ndun e mod ne benkamlɛnɛ bé dyad bépuuted.  
\v 9 Benkamlɛnɛ bé dyad bêmbɛ̌l Jasɛnɛ ne bad ábe bédúbpé ábe bénkōbpē, bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ bésábé mɔné âbɛl bétɛde bɔ́, boŋ bétɛdté bɔ́. 
\s1 Paalɛ bɔ́ɔbɛ baáb békúdé metake á Bɛria 
\p  
\v 10 Bǐn éʼhíné-ʼaá hínɛ́n, bad ábe bédúbpé Yesuɛ bélóm Paalɛ bɔ́ Sailas á Bɛria. Áde bépédé áwed bênkɛ̌ á ndáb e mekáne.  
\v 11 Bad bé Bɛria bénwōŋ nlém âwóglɛn eyale é Dyǒb tómaa bad bé Tɛsalonika. Epun-tɛ́, bélááʼáá kálag e Dyǒb âsóŋtɛn ânyín ké mekan ḿme Paalɛ bɔ́ Sailas béhɔ́béʼáá médé mbále.  
\v 12 Ekud é bad éndūbē. Ndəle é bebaád bé Grikia híin ne baachóm bé Grikia híin bɔ́mpē béndūbē.  
\v 13 Boŋ áde bad bé Israɛl bé Tɛsalonika béwógé bán Paalɛ akalé eyale é Dyǒb kə́ə́ŋne á Bɛria, bêmpɛ̌ áwed, bébōōtēd ekud é bad asɔ́l áte âpɛɛn epuutéd.  
\v 14 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g dɔ́ɔ bad ábe bédúbpé Yesuɛ bélómé Paalɛ á nkin mé edíb é nkwɛ̌, boŋ Sailas bɔ́ Timoti pɛn bênlyə̌g á Bɛria.  
\v 15 Bad ábe bênkɛ̌ Paalɛ alyə́ged, bênkɛɛ́n mɔ́ kə́ə́ŋ bépɛ̄ɛ̄n mɔ́ á dyad á Atɛns boŋ bétimé ámbīd á Bɛria. Áde bétimɛɛ́ ámbīd, Paalɛ anlyə́gtɛ́n bɔ́ aá béláa Sailasɛ bɔ́ Timoti nɛ́n bán béhyɛ bétân mɔ́ á Atɛns ésebán bébébte póndé. 
\s1 Paalɛ akanlé bad bé Atɛns 
\p  
\v 16 Paalɛ andyɛ̌ á Atɛns ásinéʼ Sailasɛ bɔ́ Timoti. Ngáne ásínéʼáá bɔ́, nlém mémbēb mɔ́ á abum bwâmbwam áyə̄le annyín nɛ́n aá myǒb mémpēe ḿme bébagɛɛ́ edúbé mélóné dyad áte ásyə̄ə̄l.  
\v 17 Né-ɔɔ́ ankɛ̌ á ndáb é mekáne ákanlé bad bé Israɛl ne bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl ábe bébage Dyǒb edúbé. Akagéʼáá kə́ə́ŋne átîntê e dyad epun tɛ́ɛ́ ákanlé kénzɛ́ɛ́ awě ampɛ̌ áhed.  
\v 18 Bɔ́ɔbɛ bad ábe bébédé á eʼpepé ábe béchə́géʼáá bán Epikurian ne Stɔik bɔ́mpē bépéntánnáá. Doŋge ásɛ́dtéʼáá bán, “Cheé anɛ́n mod awě abíde dúu múmɔ́ áhɔ́bɛɛ́ áde éebíiʼɛ́ dyamdyam?” Bémpēe béhɔ́béʼáá bán “Édé kabyánán ahɔ́be tə̂ŋgɛne myǒb mémpēe.” Béhɔ́béʼáá nɛ̂, áyə̄le áláŋgéʼáá bɔ́ tə̂ŋgɛne Yesuɛ ne mpuu.  
\v 19 Dɔ́ɔ bétédé Paalɛ békɛ̄ɛ̄n mɔ́ á káánsɛl e mbwɔ́g eche béchə́géʼáá bán Ariopagus.\f + \fr 17:19 \fk Ariopagus: \ft Abédɛ́ɛ káánsɛl e mbwɔ́g á dyad á Atɛns.\f* Bénhɔ̄b bán “Sêdəə́ ádɛ́n ayə́ge dékɔ̄ɔ̄lē áde élâŋgɛɛ́ bad asôŋtɛn.  
\v 20 Doŋge á mam áde éhɔ́bɛɛ́ ádé sé nken á etúu, sɛ́ɛ̄də̌ŋ-ʼɛ mɔ́ asôŋtɛn.”  
\v 21 Bad bé Atɛns bésyə̄ə̄l ne beken ábe bébédé áwed, bébébtéʼáá echab póndé esyəə́l âkal ne âwóglɛn nkalaŋ tə̂ŋgɛne dyam dékɔ̄ɔ̄lē-tɛ́. 
\p  
\v 22 Dɔ́ɔ Paalɛ átyéémé ámīn áʼsō é káánsɛl é Ariopagus boŋ áhɔ́bé nɛ́n aá, “Á-bad bé Atɛns nnyíneʼ nɛ́n mɛɛ́, nyêbage myǒb edúbé bwâmbwam.  
\v 23 Nhɔ́be nɛ́n áyə̄le áde ńtómɛɛ́ nyé á dyad-tê, nnɔné mebón ḿme nyébagɛɛ́ myǒb edúbé. Nnyíné abwɔ́g ahɔ́g áde nyétélé áhed nɛ́n bán, ‘Hǒm áde dyǒb áde déebyɛ́ɛne.’ Ádê dyǒb áde nyébagɛɛ́ edúbé kénɛ́ɛ nyéēbíiʼɛ́ dɔ́, dɔ́ɔ ńlâŋgɛɛ́ nyé bɔɔb.  
\v 24 Dyǒb áde áhə́gé nkǒŋsé ne chǒm ésyə̄ə̄l éche édé áwēd-te, mɔ́ adé Sáŋgwɛ́ɛ́ a nkoŋ ḿ mín ne ńsé. Eédyɛ̄ɛ̄ʼɛ́ á ndáb é myǒb éche baányoŋ bélóŋné mekáá,  
\v 25 eéhɛ̄dē-ʼaá chǒmchǒm éche déhɛle débɛ mɔ́ abɛle áde débɛnlɛɛ́ mɔ́. Ngáne édíí nɛ́n bán mwěn-ɛɛ́ abage aloŋgé, ábagé pemɛ ne kéchéé éche déhɛdɛɛ́.  
\v 26 Mod nhɔ́g mɔ́ɔ̄ ánsēbɛ̄ɛ̄ ahəg boŋ metúmbé mé nkǒŋsé mésyə̄ə̄l mébíd mbwiined ne ane mod nhɔ́g. Abɛlé bédyɛɛ-ʼɛ nkǒŋsé áte ńsyə̄ə̄l. Adêhɔ́b aá mɔ́həge bɔ́ ammad póndé atíi ne mebwɔ́g wɛ́ɛ bɛ́dyɛɛ́-ʼɛ́.  
\v 27 Ambɛl nɛ́n, âbɛl boŋ béhɛd mɔ́, nzé béhɛ́dé-ʼɛ mɔ́ béhɛle-sɛ bényín mɔ́ awóg áde béwógé mɔ́ áyə̄l. Kénɛ̂, Dyǒb déechabnedɛɛ́ syánē modmod áyə̄l.  
\v 28 Édé nɛ̂ŋgáne mod nhɔ́g áhɔ́bé aá, 
\q1 ‘Abɛ́ áde dédíí ne mɔ́, dedé á aloŋgé, dekag, 
\q1 dedé-ʼɛ chǒm éche dédíí.’ 
\m Édé-ʼɛ ámpē ngáne bekal bé ngan béhɔ́bé bán, 
\q1 ‘Syánē ámpē dedíi ábe bǎn.’ 
\m  
\v 29 Ngáne dédíí-ʼaá bǎn bé Dyǒb, deetə̂ŋgɛnɛɛ́ nɛ́ɛ dékamtanné nɛ́n bán Dyǒb ádíi nɛ̂ŋgáne chǒm éche bébɛ́nlé gôl, sílva kéʼɛ aláá áde baányoŋ bébɛ́nlédé ádab debyɛ́ɛ́ boŋ bélóón mekáá.  
\v 30 Á póndé eche bad bénkêmbííʼɛ́ Dyǒb, Dyǒb dénkêntédté mbéb ḿmab nɛ̂ŋgáne dyam. Boŋ bɔɔb alâŋgeʼ moosyəə́l hǒm-tɛ́ aá bétɛde ḿmāb mbeltéd mé mbéb.  
\v 31 Amaá-ʼɛ epun é bǐn atíi, éche ákāādtē mod-tɛ́ɛ́ nkǒŋsé áte ńsyə̄ə̄l nyaa echě etə́ŋgɛ́né. Apwɛdé mod awě ǎkāād ḿmê nkáá. Alúmté-ʼɛ moosyəə́l aá ane mod akwɔ̌gnédé, apuud áde apúúdté mɔ́ á kwééd.” 
\p  
\v 32 Áde ábê bad béwógé Paalɛ ahɔ́bé tə̂ŋgɛne mpuu, doŋge á bad béwɛ́láá mɔ́ boŋ bɔ́ doŋge á bad bénhɔ̄b bán, “Sêhɛde bán ékale sé ḿmê nkalaŋ ámpē.”  
\v 33 Ámbīd e nɛ̂, Paalɛ anhidé átîntê echâb.  
\v 34 Kə́ə́ŋ ne á asóg, nguse é bad êntimɛ́n Paalɛ bédúbé-ʼɛ Yesuɛ. Átîntê e ábê bad, mod abédé áhed awě béchə́géʼáá bán Diɔnesiɔsɛ. Abédɛ́ɛ mod a káánsɛl e Ariopagus. Mmwaád ámpē abédé áhed awě béchə́géʼáá bán Damarisɛ ne bad bémpēe. 
\c 18  
\s1 Paalɛ akií á dyad á Kɔrinto 
\p  
\v 1 Ámbīd enɛ̂, Paalɛ anhidé á dyad á Atɛns ákɛ̄ á dyad á Kɔrinto.  
\v 2 Áde ápédé áwed antán mod a Israɛl nhɔ́g awě béchə́géʼáá bán Akwilaa. Bénchyāā mɔ́ á Pontus. Ḿmê mesú měn dɔ́ɔ bɔ́ mwaád, Prisilia bémbīdtē á Italia. Bémbīd á Italia áyə̄le Kaisɛɛ a Roma, Kladiosɛ antóméd ehə́ŋgé aá bad bé Israɛl bésyə̄ə̄l bésyəə á dyad á Roma. Paalɛ ankɛ̌ Akwilaa bɔ́ mwaád anyín.  
\v 3 Andyɛɛ́n bɔ́ bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ bébɛle nsɔ́n. Bɔ́mpē, bélóóʼáá tɛ́ndɛ âkud mɔné ḿmê bétɔgnanné yə̌l melemlem nɛ̂ŋgáne mɔ́mpē ábɛ́léʼáá.  
\v 4 Mbwɛ mé Nkɔ́me áte tɛ́ɛ́, Paalɛ akagéʼáá á ndáb e mekáne, ákanlé bad bé Israɛl ne bad bé Grikia âbɛl bédúbe mam ḿme áhɔ́bɛɛ́. 
\p  
\v 5 Áde Sailasɛ bɔ́ Timoti bébídé á Masɛdonia boŋ bétán Paalɛ, ambɛ̌ eche yə̌l esyəə́l âkal nkalaŋ ḿ bwâm. Alúmtéʼáá bad bé Israɛl áte aá Yesuɛ mɔ́ adé Ane-awě-Béwɔ́gté.  
\v 6 Boŋ bépéntánnáá mɔ́, béhɔ̄bē-ʼɛ mɔ́ mekan mé mbéb áyə̄l. Nɛ̂ dêmbɛ̌l Paalɛ ankǔd ebumbú á yə̌l âlúmed bɔ́ nɛ́n aá nkɔ́gsɛn ń Dyǒb ńsineʼ bɔ́, aláá-ʼɛ bɔ́ aá, “Nzé nyêbɔ́ɔ́, né nyéběn-ɛɛ́ nyêbɛlé. Meésaá mɛ áte. Bootya bɔɔb, nkag nkalaŋ ḿ bwâm akal wɛ́ɛ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl.”  
\v 7 Né-ɔɔ́ Paalɛ antɛdé bɔ́ ákɛ ádyɛɛ́ʼ wɛ́ɛ mod nhɔ́g awě béchə́géʼáá bán Titus Justusɛ. Titusɛ abágéʼáá Dyǒb edúbé, ndáb embɛ́-ʼɛ mɔ́ bɛnbɛn ne ndáb e mekáne e bad bé Israɛl.  
\v 8 Krispusɛ awě alyə́gtéʼáá ndáb e mekáne mɔ́mpē andúbé Sáŋgwɛ́ɛ́ nchoo ne ádē abum á ndáb ásyə̄ə̄l. Bad híin-nɛ ábe bémbɛ̄ á dyad á Kɔrinto, bénwōg ḿmê nkalaŋ, bédúbe, békūd-tɛ edusɛn. 
\p  
\v 9 Ébédé nkuu nhɔ́g Paalɛ annyín ndɔ́g. Á ndɔ́g-te wɛ̂, Sáŋgwɛ́ɛ́ anláá mɔ́ aá “Weebááʼ, kanlé bɔ́ ékag áʼsō, weétimné mbíd.  
\v 10 Bíí nɛ́n wɛɛ́ ndé ne wɛ, modmod éēhɛ̄lɛ̄ɛ̄ wɛ dyamdyam abɛl, áyə̄le ábêm bad híin bédé á dyad-tê hɛ́n.”  
\v 11 Né-ɔɔ́, Paalɛ andyɛɛ́ áwed mwɛ̌ nhɔ́g ne epɛd, áyə̄gtē bad eyale é Dyǒb. 
\p  
\v 12 Áde Kaisɛɛ ábɛ́lé Galio nkamlɛnɛ ambáá á mbwɔ́g e Akaya, bad bé Israɛl ábe bémbɛ̄ áwed bênladɛ́n, békób Paalɛ, békɛ̄ɛ̄n mɔ́ á kóte.  
\v 13 Bénhɔ̄b nɛ́n bán “Anɛ́n mod atéde bad nlém á abum aá bébɛnle Dyǒb, nyaa echě eetə̂ŋgɛne ngáne mbéndé éhɔ́bɛɛ́.”  
\v 14 Áde Paalɛ áhɔ́bé aá mɔ́hɔ̂b dyam, dɔ́ɔ nkamlɛnɛ Galio álâŋgɛɛ́ bad bé Israɛl aá, “Nzé ádɛ́n akan démbɛ̄ nɛ́ɛ awusé kéʼɛ dyam dé ebébtéd áde mod ábɛ́lé, né nwóó nzɔm âwóglɛn nyé bad bé Israɛl.  
\v 15 Boŋ ngáne édíí bán ádíi dyam dé mpentɛn tə̂ŋgɛne eʼyale, mǐn ne échɛn mbéndé, nyéběn nyémad dɔ́. Meekáádtɛ́ɛ́ échê ndín é mehɔ́b.”  
\v 16 Nɛ́n dêmbɛ̌l Galio anan bɔ́ á ndáb e kóte.  
\v 17 Hɛ́ɛ bɔ́ moosyəə́l bétɔ́lé mod awě alyə́gtéʼáá ndáb e mekáne awě béchə́géʼáá bán Sɔstɛnɛ, boŋ bébɔmé mɔ́ áʼsō éʼ kóte. Boŋ nɛ́n dénkêmbɛnlé Galio dyamdyam. 
\s1 Paalɛ atimé ámbīd á Antyɔg 
\p  
\v 18 Paalɛ ankoód mwǎ adyɛɛ á Kɔrinto ne bad ábe bédúbpé Krǐstəə. Dɔ́ɔ átɛ́dté bɔ́, boŋ asɔ́l á stíma, áchabpé edíb é nkwɛ̌ ákǎg á mbwɔ́g e Siria. Adɛ̂kɛ̌, ankɛ̌ ne Prisilia bɔ́ Akwilaa. Adɛ̂hidé á dyad á Sɛnkria, ankəə́n nló áyə̄le melɛ̌ ḿme ámmwɛ̄ɛ̄. \f + \fr 18:18 \ft Bad bé Israɛl bénwōŋ elem nɛ́n bán, nzé mod amwédé melɛ̌ boŋ alɔ́gté ḿmê melɛ̌ atə́ŋgɛ́né nɛ́ɛ ákə́ŋné nló.\f* 
\v 19 Bêmpɛ̌ á Efɛsus. Áde bépédé áwed, Paalɛ antɛdé Prisilia bɔ́ Akwilaa, ákɛ̄ á ndáb e mekáne bɔ́ɔbɛ bad bé Israɛl békaleʼ.  
\v 20 Ábê bad bénlāā mɔ́ bán bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ békood mwǎ adyɛɛ ámpē, boŋ enkênkwɛntɛ́nné.  
\v 21 Boŋ adé áhídté, anláá bɔ́ aá “Nzé ntíi ń Dyǒb mɔ́ɔ̄ ndé, né mɛ̌tǐm ámbīd áwɛ̄n.” Né-ɔɔ́, ansɔ́l á stíma áhīdē-ʼɛ á Efɛsus.  
\v 22 Áde ápédé á dyad á Kaisaria, ankɛ̌ á Jerusalɛm, ákɛ álɛ̄lēd bad bé mwembé, boŋ ákǎg á Antyɔg.  
\v 23 Áde ákɛ̄lēbpē mwǎ adyɛɛ áwed, anhidé, ákɛ̄ á mbwɔ́g e Galesia ne Frigia ábagé bad ábe bédúbpé Yesuɛ bésyə̄ə̄l elébé âwéd bɔ́ nlém á abum. 
\s1 Apolosɛ akalé eyale é Dyǒb  //  á myad mé Efɛsus ne Kɔrinto 
\p  
\v 24 Ámbīd enɛ̂, mod a Israɛl nhɔ́g awé béchə́géʼáá bán Apolosɛ awě bénchyāāʼɛ́ á dyad dé Alɛsandria ampɛ̌ á Efɛsus. Anɛ́n mod abyɛ́ɛ́ʼáá dyam ahɔ́b bwâmbwam, ansóŋtɛ́n-nɛ kálag e Dyǒb bwâm.  
\v 25 An'yə́gé mekan mé nzii e Sáŋgú. Akaléʼáá, áyə̄gtē-ʼɛ bad mekan ḿme Yesuɛ nyaa eche etə́ŋgɛ́né ne kə́n esyəə́l. Boŋ pɛn edusɛn éche Jɔnɛ chěmpɛn chɔ́ɔ ámbīīʼɛ́.  
\v 26 Ambootéd pɔ́le akal á ndáb e mekáne ésebán abáaʼ dyamdyam. Áde Prisilia bɔ́ Akwilaa béwógé mekan ḿme áhɔ́bɛɛ́, béntēd mɔ́, békɛ̄ɛ̄n mɔ́ wɛ́ɛ bédyɛ́ɛ́ʼáá. Hɛ́-ʼaá bélúmté mɔ́ mekan mé nzii e Dyǒb áte nyaa eché etə́ŋgɛ́né.  
\v 27 Apolosɛ antíí aá mɔ́kag á aloŋ á Akaya. Né-ɔɔ́, bad ábe béndūbē á Efɛsus bénwōŋgɛ̄n mɔ́. Bêntelé bad ábe bédúbpé Yesuɛ a Akaya nɛ́n bán nzé apedé, békob mɔ́ nken. Áde ápédé áwed, anwóŋgɛ́n bad bwâmbwam ábe béndūbē Yesuɛ áyə̄le nsimé ń Dyǒb ḿme békúdé.  
\v 28 Ne mpentɛn ngíne, antóm bad bé Israɛl áte átîntê e bad. Ábɛnlád metɔ́n ḿme mébídé á kálag e Dyǒb âlúmed nɛ́n bán Yesuɛ mɔ́ adé Ane-awě-Béwɔ́gté. 
\c 19  
\s1 Paalɛ akií á Efɛsus 
\p  
\v 1 Apolosɛ ambɛ́ abɛ́ á Kɔrinto, dɔ́ɔ Paalɛ ápóó ene pɛd e mbwɔ́g áte boŋ ápag á Efɛsus. Antán nguse é bad áwed ábe bédúbpé Yesuɛ.  
\v 2 Dɔ́ɔ ásɛdtɛɛ́ bɔ́ aá “Áde nyéndūbɛ̄ɛ̄ nyênkǔd Edəə́dəŋ eche Ésáá-yɛ?” Bêntimtɛ́n mɔ́ bán, “Aáy, séēwōgɛ̄ɛ̄ ké wógɛ́n bán chǒm édé éche béchəgɛɛ́ bán Edəə́dəŋ éche Ésáá.”  
\v 3 Paalɛ ansɛdéd bɔ́ aáken, “Nyaa e edusɛn ehéé-ʼɔ̄ nyênkudté?” Bênkwɛntɛ́n bán, “Nyaa e edusɛn echě Jɔnɛ áhɔ́béʼáá.”  
\v 4 Paalɛ anláá bɔ́ aá, “Nyaa edusɛn echě Jɔnɛ áhɔ́béʼáá ebédɛ́ɛ áyə̄le bad ábe bétɛ́dté abɛl dé mbéb, Jɔnɛ álāŋgē-ʼɛ bad bé Israɛl aá bédúbe ane awě ǎpɛ̌ ámbīd echê, nɛ́dē Yesuɛ.”  
\v 5 Áde ábɛ̂ bad béwógé chǒm éche Paalɛ áhɔ́bé, bêndusɛ́n bɔ́ á dǐn áde Sáŋgú Yesuɛ.  
\v 6 Paalɛ ambán bɔ́ mekáá á nló, Edəə́dəŋ éche Ésáá épīī-ʼɛ bɔ́. Dɔ́ɔ bébóótédé mehɔ́b mémpēe ahɔ́b ḿme bad béesóŋtánne, békalé-ʼɛ nkalaŋ ń Dyǒb.  
\v 7 Ábê bad bébédé dyam dyôm ne bébɛ. \fig Mekɛ ḿme mélóntɛ́né méláán ḿme Paalɛ|src="Paul3-BW.eps" size="span" ref="18.23-21.17" \fig* 
\p  
\v 8 Paalɛ andyɛ̌ áwed dyam ngɔn éláán. Póndé-tɛ́ akagéʼáá á ndáb e mekáne, ákanlé bɔ́ ésebán abáaʼ dyamdyam. Bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ bépéntánnáá, áwané-ʼɛ áte âbɛl bédúbe nɛ́n bán chǒm éche áhɔ́bɛɛ́ tə̂ŋgɛne nkamlɛn ń Dyǒb édé mbále.  
\v 9 Boŋ bɔ́ doŋge á bad bénwūū nló áte, béekobpe adúbe, béhɔ̄bē-ʼɛ mekan mé mbéb tə̂ŋgɛne Nzii e Sáŋgú áʼsō é bad bésyə̄ə̄l. Né-ɔɔ́, Paalɛ antɛdé bɔ́, ákɛ̄ɛ̄n bad ábe bédúbpé. Epun-tɛ́\f + \fr 19:9 \ft Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo \fq bootya dyôm á ngə́ŋ ne pɔ́g eʼ mbwɛmbwɛ ápɛ ngə́ŋ éniin éʼ ngukɛ́l.\f* bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ bépéntánnáá á ndáb e ayə́ge echě meléede Tiranusɛ.  
\v 10 Paalɛ ambɛl nɛ́n á etûn é mwɛ̌ ḿbɛ. Nɛ̂ dêmbɛ̌l bad bé Israɛl ne bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl ábe bédyɛ́ɛ́ʼáá á mbwɔ́g e Esia bénwōg eyale é Dyǒb. 
\s1 Bǎn ábe Skeva béwánné ábīded  //  bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte 
\p  
\v 11 Dyǒb dêmbɛ̌l Paalɛ ábɛlé mam mé menyáké ḿme bad bénkêmmɛntɛ́nné anyín.  
\v 12 Bad bétédéʼáá ké betumbɛ kéʼɛ bewáŋgɛsɛ ábe Paalɛ ábɛ́nlédé, békɛ̄ɛ̄n wɛ́ɛ bad bé nkole, bébɛnlád bɔ́ âmad bɔ́ nkole, bébīdtē-ʼɛ bɔ́ eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte.  
\v 13 Doŋge á bad bé Israɛl ábe bɔ́mpē békágéʼáá mebwɔ́g ne mebwɔ́g bébídté bad eʼdəə́dəŋ bé mbéb áte, bɔ́mpē bênwanɛ́n âbɛnled dǐn áde Sáŋgú Yesuɛ âbɛl ḿmɛ́n nsɔ́n. Béláŋgéʼáá eʼdəə́dəŋ bé mbéb bán, “Nkamlan nyé á dǐn áde Yesuɛ awě Paalɛ ákanlɛɛ́ bad, nɛ́n mɛɛ́ nyébîd ane mod áte.”  
\v 14 Prisɛ ambáámbáa a bad bé Israɛl nhɔ́g abédé awě béchə́géʼáá bán Skeva. Anchyáá bǎn bé baachóm saámbé. Ábê bǎn bɔ́ɔ̄ bébɛ́léʼáá nɛ̂.  
\v 15 Boŋ póndé pɔ́g, edəə́dəŋ é mbéb énlāā bɔ́ nɛ́n aá “Mbíí Yesuɛ, mbíí-ʼɛ Paalɛ, benzɛ́ɛ́ nyé-ʼɛ nyédíí?”  
\v 16 Hɛ́ɛ ane mod awě edəə́dəŋ é mbéb ébédé áte, ábónlédé bɔ́ ne ngíne esyəə́l, atóm-mɛ bɔ́ áte. Bédɛ̂hɔ́b bán bétóme mehélé né amaá bɔ́ alɔ́gɛn, ámād-tɛ bɔ́ mbɔ́té anyabted.  
\v 17 Bad bé Israɛl ne bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl ábe bédyɛ́ɛ́ʼáá á Efɛsus bénwōg ádɛ́n dyam. Áde béwógé dɔ́, mbwɔ́g ménkōb bɔ́ bwâmbwam. Dǐn áde Sáŋgú Yesuɛ dɔ́-ʼɛ dênkǔd edúbé éche échábé ámīn.  
\v 18 Bad híin ábe béndūbē, bêmpɛ̌ á nhɛ́né, bépanlé yə̌l áte, béhɔ̄bēʼ mekan mé mbéb ḿme békɛ̄bɛnlé.  
\v 19 Bad híin ábe békúméʼáá ngaŋ béntēd échab kálag éche bébɛ́nládtáá âkum ngaŋ, bépɛ̄ɛ̄n chɔ́, béhyáád chɔ́ á nhɛ́né. Kálag ésyə̄ə̄l éche bénhyāādtē éhɛ́láá-sɛ ébɛ nkun dyam móom mé míliɔn métáan.  
\v 20 Ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l ḿme mébɛnládtáá mênkə̌ŋ bad híin béndūbē eyale éche Sáŋgwɛ́ɛ́, ḿmē nkalaŋ ńkanlád-tɛ ngíne ngíne. 
\s1 Mpoŋgé ḿpédé á dyad dé Efɛsus 
\p  
\v 21 Áde ḿmɛ́n mekan mémáá abɛnled, Paalɛ ammǎd áwē nlém-tê aá mɔ́ɔ̄pǒŋ á mbwɔ́g é Masɛdonia ne á Akaya boŋ ákag a Jerusalɛm. Dɔ́ɔ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Nzé mbídé á Jerusalɛm ntə́ŋgɛ́né akɛ á Roma.”  
\v 22 Né-ɔɔ́, anlóm bad bébɛ ábe béwóŋgánnáá mɔ́, Timotiɛ bɔ́ Erastus á Masɛdonia, mwěn-nɛ ályə̄g á mbwɔ́g e Esia, ádyɛ̄ɛ̄ ámpē mwǎ esóŋ é póndé. 
\p  
\v 23 Enɛ́n póndé chěn dɔ́ɔ̄ mpuutéd ń ngíne ḿbédé á Efɛsus tə̂ŋgɛne Nzii e Sáŋgú echě bad béhídéʼáá.  
\v 24 Mod nhɔ́g abédé bán Demɛtrusɛ. Alúɛ́ʼáá bwěm bé eʼkii. Abɛléʼáá bwěm ábe bénwāgɛ̄n bwěm éʼ ndáb e dyǒb áde béchə́géʼáá bán Atɛmisɛ. Ḿmɛ́n nsɔ́n ḿpíínádtáá ábe bad bé nsɔ́n nsyə́ŋ ḿme ńchábé ámīn.  
\v 25 Anlǎd ábē bad bé nsɔ́n áte ne bad ábe bɔ́mpē bébɛ́léʼáá ene ndín e nsɔ́n, álāŋgē bɔ́ aá, “Amúɛ̄, nyêbíí nɛ́n bán ḿme syánē nhɔn ńsyə̄ə̄l ńhúú ne ḿmɛ́n nsɔ́n ḿme débɛlɛɛ́ nɛ́n.  
\v 26 Bɔɔb-pɔɔ́, nyéběn nyênyíneʼ, nyêwóge-ʼɛ chǒm éche anɛ́n Paalɛ ábɛlɛɛ́. Ahɔ́be nɛ́n aá myǒb ḿme bébɛ́nlé mekáá méesaá myǒb ne abɛ́ děn. Abɛlé-ʼɛ bad híin ábe bédé á Efɛsus ne á mbwɔ́g esyəə́l e Esia, bédúbpé bán mam ḿme áhɔ́bɛɛ́ médé mbále.  
\v 27 Né-ɔɔ́ mbáaʼ nɛ́n mɛɛ́, nyoŋgé eche syánē ěbēb dǐn. Saá-kaá nɛ̂ děmpɛn, mbáaʼ mɛɛ́ kə́ə́ŋne ndáb e ndəle e dyǒb, Atɛmisɛ chɔ́mpē éebáá dyam dé abɛlɛn ámpē. Bad béenyínné mɔ́ ámpē nɛ́ɛ dyam, áde édíí-ʼaá bán adíi dyǒb áde bad bé Esia bésyə̄ə̄l ne bad bé nkǒŋsé bésyə̄ə̄l bébɛnlɛɛ́.” 
\p  
\v 28 Áde ene ndun e mod éwógé nɛ̂ bênliŋ bwâmbwam, bébootéd-tɛ abón bán, “Atɛmisɛ, dyǒb dé Efɛsus adé ngum tómaa myǒb mésyə̄ə̄l.”  
\v 29 Ḿmê mpuutéd mênkonnéd dyad áte ásyə̄ə̄l. Ene ndun e mod entɔ̌l Gayɔsɛ bɔ́ Aristakusɛ ábe bémbīd á Masɛdonia ábe bɔ́ɔbɛ Paalɛ bênwǒŋ. Béntōmɛ̄n bɔ́ mehélé, békɛ̄ɛ̄n bɔ́ á ndáb e mbom e bad bé dyad.  
\v 30 Paalɛ mwěn amboŋsɛ́n âbíd ene ndun e mod áʼsō, boŋ bad ábe bédúbpé Yesuɛ bénkênkwɛntɛ́nné.  
\v 31 Nguse é bad ábe béhɔ́bpáá mbwɔ́g ábe bɔ́ɔbɛ Paalɛ béwóóʼáá, bɔ́mpē bénlōmē mɔ́ nlébtéd, ne mecháŋgé nɛ́n bán eékə̄gēʼ aá mɔ́kag bad atyéem áʼsō wɛ́ɛ béládné. 
\p  
\v 32 Ene póndé, epuutéd êmpɛ̌ á mbom-tê. Doŋge á bad bébōnēʼ áyə̄le dyam ahɔ́g, ábíníí-ʼɛ bébōnē áyə̄le ádíníí, áyə̄le bɔ́ bad híin bénkêmbííʼɛ́ ké atɔ́n áde áládé bɔ́ áhed.  
\v 33 Ngáne édíí nɛ́n bán Alɛsandaa mɔ́ɔ bad bé Israɛl béntōmēdtē áʼsō, bad behɔ́g béláŋgéʼáá mɔ́ bán mɔ́ atə́ŋgɛ́né bad mekan alúmed áte. Hɛ́ɛ Alɛsandaa álúmté ekáá aá bad bélâm ehɔ́b. Ahɛdéʼáá bad alúmed áte nɛ́n aá saké bɔ́ɔbɛ ábê bad békə́ə́ boŋ mpuuted ḿbɛ́.  
\v 34 Boŋ áde bad béchémé nɛ́n bán Alɛsandaa adíi mod a Israɛl, bɔ́ moosyəə́l bêmbootéd abón bán, “Atɛmisɛ, dyǒb dé Efɛsus adé ngum tómaa myǒb mésyə̄ə̄l.” Bémbōn nɛ́n áyə̄le háwa ébɛ.  
\v 35 Kə́ə́ŋ ne á asóg, mod a mbwɔ́g nhɔ́g mɔ́ amběd bad áte. Anhɔ́b aá, “A-baányaŋ bé Efɛsus, moosyəə́l abíí aá dyad dé Efɛsus dɔ́ɔ ánɔne ndáb e mekáne eche Atɛmisɛ, eche syánē ndəle e dyǒb. Moosyəə́l abíí-ʼɛ aá ádɛ́n dyad dɔ́ anɔ́ne kə́ə́ŋne aláá á ngəŋgú áde ábídé ámīn.  
\v 36 Ngáne nyé moosyəə́l nyébíí-ʼaá nɛ́n bán modmod eéhɛ̄lɛ̄ɛ̄-sɛ ahɛ́ ḿmɛ́n mekan nswaŋ, éebooʼɛ́ bán nyépɛɛn mpoŋgé ké nhɔ́g.  
\v 37 Ké nɛ̂ŋgáne nyépɛ́ɛ́né ábɛ́n bad hɛ́n, béēchíbɛɛ́ chǒmchǒm á ndáb é myǒb, béēhɔ́bɛɛ́-ʼɛ ádɛd dyǒb mekan mé mbéb áyə̄l.  
\v 38 Né-ɔɔ́, nzé Demɛtrusɛ ne ábē bad bé nsɔ́n béwóŋné mod mehɔ́b, bébíi nɛ́n bán eʼpun éʼ kóte éʼdé, bad bé mbwɔ́g-kɛ bédé ábe békáadte. Béhɛle-sɛ bésɔ́mɛ́n ane mod áhed.  
\v 39 Nzé-ʼɛ chǒm émpēe édé éche nyékooʼɛ́ ahɛd né mbom ḿ bad bé dyad, mɔ́ɔ̄ mɛ̄yālē, ngáne mbéndé ékalɛɛ́.  
\v 40 Nhɔ́be nɛ́n áyə̄le dyam áde ábɛ́nlédé chii, ngɔ́menaa a Roma ǎhɔ̄b aá syánē depɛɛ́né mpoŋgé. Nzɔm ké pɔ́g eésaá echě débɛlɛɛ́ ḿmɛ́n mpuuted ńsyə̄ə̄l. Nzɔm e bwâm ké pɔ́g-kɛ eésaá echě dehɛle débɛ bɔ́ áyə̄le ḿmɛ́n mpuutéd.”  
\v 41 Áde ámáá ahɔ́b nɛ̂ anláá bad aá mod tɛ́ɛ́ asúɛʼ áwe ndáb. 
\c 20  
\s1 Paalɛ akií á Masɛdonia ne á Grikia 
\p  
\v 1 Áde mpuutéd ḿmáá boŋ ekíde émad ahɔ́ɔ áte, Paalɛ anlǎd bad ábe bédúbpé Yesuɛ áte, ályə̄gtān bɔ́ ne eʼyale ábe éʼwéde bɔ́ nlém á abum. Áde ámáá bɔ́ alyə́gtɛn dɔ́ɔ áhídté, boŋ ákǎg á Masɛdonia.  
\v 2 Akagéʼáá échê mbwɔ́g, álāŋgē bad nkalaŋ híin ḿme ńwéde bɔ́ nlém á abum. Dɔ́ɔ ápédé á Akaya.  
\v 3 Andyɛɛ́-ʼɛ áhed á etûn e ngɔn éláán. Abǒŋsánnáá âkɛ á aloŋ á Siria, dɔ́ɔ ásóŋtɛ́né aá bad bé Israɛl béhəgke mɔ́ âwúu mɔ́. Hɛ́ɛ átíídé aá mɔ́ɔ̄tǐm ámbīd mɔ́bwɛ̄ á Masɛdonia.  
\v 4 Bad híin bênwoón mɔ́. Bébédɛ́ɛ Sopataa, mwǎn awe Piirusɛ awě ambíd á Bɛria, Aristakusɛ bɔ́ Sekundus ábe bémbīd á dyad a Tɛsalonika. Gayɔsɛ awě ambíd á dyad a Debɛ, Timotiɛ, ne Tikikusɛ bɔ́ Trofimus ábe bémbīd á mbwɔ́g e Esia.  
\v 5 Ábɛ́n bad bênkɛ̌ áʼsō, bésinéʼ sé a dyad á Troas.  
\v 6 Áde Ngande e Ewɛle é Ngɛ̂n étómé, sênsɔ́l bɔ̌lɛ á dyad á Filipi, boŋ ámbīd e eʼpun étáan sêntán bɔ́ a Troas. 
\s1 Paalɛ adǐmtɛ́né akɛ á Troas 
\p  
\v 7 Á Sátedɛ́ ngukɛ́l,\f + \fr 20:7 \ft Doŋge á kálag áhédé nɛ́n bán: \fq á epun éʼsó é sɔ̂ndɛ́.\f* sênladɛ́n áte hǒm ahɔ́g âdyɛ́ ndyééd âlúmed edəŋge é Sáŋgú. Paalɛ akǎnléʼáá bɔ́ pɔ́le. Akaláá akal ne akal, kə́ə́ŋne melúde mé nkuu, ngáne édíí nɛ́n bán antə́ŋgɛ́n akɛ nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé.  
\v 8 Bênchǒd eʼtrúkáŋ híin á toŋ ámīn wɛ́ɛ sênladɛ́nné.  
\v 9 Kɔ́demod pɔ́g ébédé echě béchə́géʼáá bán Yutikusɛ andyɛɛ́ á wíndɛ, eʼchə́ éʼkɛ́ɛ́néʼáá mɔ́ mwǎtiíd tiíd ngáne eʼchə́ bémbɛ̄ɛ̄ mɔ́ á dǐd. Achabed áde Paalɛ ânchabédté pɔ́le áte, dênkə̌ŋ ansɔ́l á eʼchó-te bwâmbwam. Dɔ́ɔ ápɔ́dté á toŋ ámīn á ndə́gke eláán, ahún á ndɔɔb. Békíí-ʼaá mɔ́ atéd, bétānē amaá awɛ́.  
\v 10 Paalɛ ansǔd á ndáb mîn wɛ̂, akúdɛ́n mɔ́ ámīn boŋ áseb mɔ́. Dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ bad aá “Nyéētāgē áte, eewédɛɛ́, adíi adé á aloŋgé.”  
\v 11 Dɔ́ɔ Paalɛ átímé ámbīd á ndáb mîn, ásāl ewɛle áte boŋ bɔ́ɔbɛ bad ábe bédúbpé Krǐstəə bédyāg. Bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ bênkoód adyɛɛ, békaléʼ pɔ́le kə́ə́ŋ bǐn éʼsáa, boŋ ákag.  
\v 12 Bénlyə̄gēd ene kɔ́demod á ndáb áde mwěn ádíí aloŋgé. Ábê bad bémbɛ̄ menyiŋge bwâmbwam. 
\s1 Paalɛ bésyə́ŋgé á Troas, békíí á Milɛtus 
\p  
\v 13 Sêmbɛ́ áʼsō sêsɔ́l á stíma-tê, sépōŋ á edíb é nkwɛ̌, sékɛ̄ á dyad á Asɔs. Áwed dɔ́ɔ séntə̄ŋgɛ̄nnē Paalɛ apém. Anhɔ́b aá sébɛ̂ áʼsō áyə̄le nzii e dyad-tê chɔ́ɔ ânkɛɛ́nné.  
\v 14 Áde átáné sé á dyad á Asɔs, sêmpém mɔ́ á stíma-tê boŋ syáābɔ̄ɔ sékǎg á dyad á Mitilɛnɛ.  
\v 15 Sêhǐdté-ʼaá hɛ̂ boŋ nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé sékag kə́ə́ŋ sépǎg á nkin ń dyad á Kiɔs. Bǐn bán bɛ́sāā ámpē éʼsáŋnéd sé á nkin ń dyad á Samɔs, epun éche émbātɛ̄n sépǎg á nkin ń dyad á Milɛtus.  
\v 16 Paalɛ antíí nɛ́n aá sétôm dyad dé Efɛsus ámīn âbɛl boŋ séebébté póndé á mbwɔ́g e Esia. Ahɛdéʼáá aá mɔ́wâmsɛn apɛ á Jerusalɛm epun é Pɛntekɔs édɛ̂hɔ́b bán chɔ́ épag áte. 
\s1 Paalɛ alyə́gtɛ́né belyə́ged bé mwembé bé Efɛsus 
\p  
\v 17 Áde sépédé á dyad á Milɛtus, Paalɛ anlóm nsəl wɛ́ɛ belyə́ged bé mwembé bé Efɛsus, aá bétân mɔ́ á Milɛtus.  
\v 18 Bépédé-ʼaá boŋ álāŋgē bɔ́ nɛ́n aá “Nyéběn nyêbíí ngáne ḿbédé ne nyé bootya epun éʼsō áde ńsúmé mekuu á mbwɔ́g e Esia.  
\v 19 Mbɛ̌nléʼáá Sáŋgwɛ́ɛ́ ne asuded á yə̌l ásyə̄ə̄l, ńkudé ndutul ne mekəgsɛn áyə̄le ahəge áde bad bé Israɛl béhə́gkéʼáá me.  
\v 20 Nyéběn nyêbíí bán áde ńkánléʼáá nyé nkalaŋ ḿ bwâm, ń'yə̄gtē-ʼɛ nyé á nhɛ́né, ne áwɛn mendáb, menkênkoŋnédté nyé dyamdyam áde déntə̄ŋgɛ̄n nyé awôŋgɛn.  
\v 21 Melemlem nɛ̂ŋgáne ménsīmmē bad bé Israɛl etúu áte nê dɔ́-ʼaá ménsīmmē bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl mɛɛ́ bétɛde ádāb abɛl dé mbéb, bétimɛn Dyǒb, bédúbé-ʼɛ awɛd Sáŋgwɛ́ɛ́, Yesuɛ.  
\v 22 Bɔɔb-pɔɔ́, Edəə́dəŋ éche Ésáá élûmte mɛ áte aá ntə́ŋgɛ́né akɛ á Jerusalɛm, meebíi-ʼáa chǒm éche ébɛnléd ne mɛ áwed.  
\v 23 Mbíí pɛn nɛ́n mɛɛ́ dyad-tɛ́ áde ńkagké Edəə́dəŋ éche Ésáá émáá mɛ etúu asím áte nɛ́n aá mbwɔg ne ndutul bɔ́ɔ bésine mɛ.  
\v 24 Boŋ meetédɛɛ́ ádêm aloŋgé nɛ́ɛ dyam, nhɛde mɛɛ́ ḿpid ḿmêm nsɔ́n á asóg, ḿmad-tɛ nsɔ́n ḿme Sáŋgú Yesuɛ ábágé mɛ áte. Ḿmêm nsɔ́n ńdíi âkal nkalaŋ ḿ bwâm tə̂ŋgɛne nsimé ḿme Dyǒb álûmtɛɛ́ baányoŋ. 
\p  
\v 25 “Mbédé átîntê echɛ̂n, ńkanlé nyé nkalaŋ tə̂ŋgɛne nkamlɛn ń Dyǒb. Bɔɔb-pɔɔ́ mbíí nɛ́n mɛɛ́ nyé modmod nyéenyínné mɛ ámpē.  
\v 26 Né-ɔɔ́, nkooʼ nyé aláa chii nɛ́n mɛɛ́, nzé nyé mod ké ahéé abɔ́dé ádē aloŋgé, nyébíi nɛ́n bán meésaá mɛ áte,  
\v 27 áyə̄le nɛ́n dyamdyam déesaá áde ḿbáá nyé aláa tə̂ŋgɛne mekan mésyə̄ə̄l ḿme Dyǒb átíídé aá mɔ́ɔ̄bɛ̌l.  
\v 28 Nyétédɛn yə̌l póndé, nyénɔne-ʼɛ abem á bad áde Edəə́dəŋ éche Ésáá ébánné ásē echɛ̂n, bwâm. Nyébɛ̂ nɛ́ɛ benɔn bé mbód ânɔn bad bé Dyǒb. Abɛlé ḿmɛ̂ mwembé ńdé ḿmē, mbwiined ne kwééd echě Mwǎn awédé á awɔg.  
\v 29 Mbíí nɛ́n mɛɛ́, nzé mmaá akɛ, bad bɛ́pɛ̌ átîntê echɛ̂n melemlem nɛ̂ŋgáne esɔb ésɔ́lɛɛ́ á abem á mbód. Béehidé-ʼaá áde béēbébtɛɛ́ nyé mwembé.  
\v 30 Póndé ěpɛ̌ áde bad bɛ́bīdtē átîntê echɛ̂n děn, bénabpé metóm, âbɛl bad ábe bédúbpé Yesuɛ béhíde bɔ́.  
\v 31 Né-ɔɔ́, nyétêd póndé nyékamtan-nɛ nɛ́n bán ń'yə́gtéʼáá nyé moosyəə́l nkuu ne mǔte á etûn é mwɛ̌ ńláán á metake-tê.  
\v 32 Bɔɔb-pɔɔ́, nlyə́ge nyé á mekáá mé Dyǒb mɛɛ́ mwěn ánɔne nyé. Nkalaŋ ḿme ńláŋgé nyé tə̂ŋgɛne nsimé ń Dyǒb mɛ́wōŋgɛ̄n nyé. Ńwóó ngíne âwéd nyé áte, mɛ̌bɛ̌-ʼɛ nyé nsimé ḿme Dyǒb ákóŋnédé ábē bad.  
\v 33 Menkênwóŋgé nlém áte âted mod sílva, kéʼɛ gôl kéʼɛ mbɔ́té.  
\v 34 Nyéběn nyêbíí bán ḿmêm mekáá měn mɔ́ɔ̄ ḿbɛ́nlé nsɔ́n boŋ ńkud ngáb eche syáābe ábêm bad ábe sêbɛléʼáá nsɔ́n séchánnéʼáá kéchéé éche séntōgnɛ̄nnē.  
\v 35 Nlúmté nyé á menzii mésyə̄ə̄l nɛ́n mɛɛ́ nyéwêd yə̌l áte âbɛl nsɔ́n ngáne ḿbɛ́léʼáá, âbɛl boŋ nyéwôŋgan bad bé nkole, nyékamtan-nɛ eʼyale ábe Sáŋgú Yesu ánhɔ̄bpē aá, ‘Édé nnam mod âbɛ tómaa âkob.’ ” 
\p  
\v 36 Paalɛ amaá-ʼaá ahɔ́b nɛ̂, bɔ́ɔbɛ ábê bad bébwɔ́g mebóbóŋ békáne.  
\v 37 Bɔ́ baásyə̄ə̄l béchyɛ́ʼáá áde bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ béhɛ́ɛnɛɛ́ tə̂l bésōmnē-ʼɛ âlyə́gtɛn mɔ́.  
\v 38 Chǒm éche êmbud bɔ́ ndutul awóged ébédɛ́ɛ ahɔ́b áde Paalɛ ánhɔ̄bpē aá béenyínné mɔ́ ámpē mbêd. Dɔ́ɔ békíí mɔ́ alyə́ged á stíma. 
\c 21  
\s1 Paalɛ akií á Jerusalɛm 
\p  
\v 1 Sênlyə́gtɛ́n bɔ́ sékɛ̄-ʼɛ. Sênsɔ́l á stíma. Sênchabé edib ésebán sêtyéeme hǒmhǒm kə́ə́ŋ sépɛ̄ á dyad á Kos. Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé, sêmpɛ̌ á dyad á Rodɛs. Sêsyə̌ŋgé-ʼaá hɛ̂, sékag á dyad á Patara.  
\v 2 Áwed dɔ́ɔ sétáné stíma echě ekag á Fonisia. Sêsɔ́lé-ʼaá boŋ sébwɔ̄gkēʼ ekɛ.  
\v 3 Sêmpɛ̌ á abwɔ́g á hǒm áde sényínáá aloŋ á Saiprus áde ádé á mendíb-te. Sêmbamé dɔ́ sésyɔgké á mbəŋ sétimé á mbwɔ́g e Siria. Sênsǔd á dyad á Tirɛ áyə̄le áhed dɔ́ɔ stíma éntə̄ŋgɛ̄nnē nted asuded.  
\v 4 Sêntán doŋge á bad áwed ábe bédúbpé Yesuɛ, sêmbɛ́-ʼɛ ne bɔ́ áyə̄le eʼpun saámbé. Edəə́dəŋ éche Ésáá énlyə̄gēd bɔ́ béláá Paalɛ bán eékāg á Jerusalɛm.  
\v 5 Boŋ áde echɛd póndé émáá áte sêntɛdé bɔ́ sékɛ. Ábê bad bésyə̄ə̄l, ne ábab bebaád bɔ́ɔbɛ bǎn bênhyɛ sé alyə́ged kə́ə́ŋ syáābɔ̄ɔ sêbíd á dyad-tê, sépɛ̄ á nkin mé edíb. Syáābɔ̄ɔ moosyəə́l sêmbwɔ́g mebóbóŋ, sékânneʼ.  
\v 6 Sêmaá-ʼaá akáne dɔ́ɔ syáābɔ̄ɔ sélyə́gtɛ́né, sésɔ̄lē á stíma boŋ bɔ́-ʼɛ bétimé ámbīd á ndáb. 
\p  
\v 7 Sênhidé á dyad á Tirɛ, sékɛɛné échɛ̄d ekɛ áʼsō, sépɛ̄ á dyad á Tolɛma. Áde sépédé áwed, sênlɛléd bad ábe bédúbpé Yesuɛ, sédyɛ̄ɛ̄-ʼɛ ne bɔ́ epun ehɔ́g.  
\v 8 Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé sênhidé á Tolɛma sékɛ̄ á dyad á Kaisaria. Áde sépédé áwed sênkɛ̌ á ndáb echě nkal-é nkalaŋ ḿ bwâm nhɔ́g awě béchə́géʼáá bán Filibɛ, sédyɛ̄ɛ̄ áhed. Filibɛ abédé nhɔ́g átîntê e bad saámbé ábe bêmpwɛdté nɛ́ɛ benwôŋgɛnɛ á mwembé ń Jerusalɛm.  
\v 9 Anchyáá bǎn bé bebaád béniin ábe bénkêmbíí mwɛnchóm. Béhɔ́béʼáá mam ḿme ńhúú ne Dyǒb.  
\v 10 Áde sédíí áwed, dɔ́ɔ nkal é edəə́dəŋ nhɔ́g awě béchə́géʼáá bán Akabusɛ ábídé á mbwɔ́g e Judeya boŋ ápɛ.  
\v 11 Apedé-ʼaá wɛ́ɛ sémbɛ̄ɛ̄ boŋ átēdē ngə́ə́ awě Paalɛ, átādnē ḿmē mekuu ne mekáá boŋ áhɔ̄bē aá, “Edəə́dəŋ éche Ésáá éhɔ́bé aá, nɛ́n dɔ́ɔ bad bé Israɛl bɛ́tādtē mod awe awóó anɛ́n ngə́ə́ á Jerusalɛm, bɛ́bɛ̌-ʼɛ mɔ́ á mekáá mé bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl.”  
\v 12 Áde séwógé nɛ́n, syáābe bad bémpēe sêncháŋ Paalɛ bán eékāg á Jerusalɛm.  
\v 13 Dɔ́ɔ Paalɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Cheé nyébɛlɛɛ́ nɛ̂, nyéebíiʼɛ́ bán nzé nyêchyɛʼ nyêhûnte mɛ nlém á abum-ɛ? Saké âtád mɛ á Jerusalɛm děmpɛn-ɛɛ́ ḿbóŋsɛ́né, mbǒŋsɛ́né ké awɛ́, abɛle áde ḿbɛnlɛɛ́ Sáŋgú Yesuɛ.”  
\v 14 Sênkênhɛnlé mɔ́ nlém ahəŋlɛn á abum, né-ɔɔ́ sênchené sêhɔ́b bán, “Ébɛnled ngáne Dyǒb átíídé.” 
\p  
\v 15 Sêndyɛɛ́ á Kaisaria nguse é eʼpun, dɔ́ɔ séládé yə̌l boŋ sékǎg á Jerusalɛm.  
\v 16 Doŋge á bad ábe bédúbpé Yesuɛ ábe bébídé á Kaisaria bɔ́mpē bênwoón sé. Bênkɛɛ́n sé á ndáb e mod nhɔ́g wɛ́ɛ séntə̄ŋgɛ̄nnē adyɛɛ. Béchə́géʼáá ane mod bán Naasinɛ. Ambíd á dyad á Saiprus, abédé-ʼɛ nhɔ́g awě anlyə̌g Krǐstəə adúbe. 
\s1 Paalɛ akií Jemsɛ anyín 
\p  
\v 17 Áde sépédé á Jerusalɛm, bad bé Krǐsto ábe bédé áwed bênkob sé nken ne menyiŋge.  
\v 18 Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé syáābe Paalɛ sênkɛ Jemsɛ anyín. Belyə́ged bé mwembé bébédé áhed.  
\v 19 Paalɛ anlɛléd bɔ́. Áde ámáá bɔ́ alɛled, anhídé bɔ́ chǒm ésyə̄ə̄l éche Dyǒb ábɛ́lé átîntê e bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl mbwiined ne nsɔ́n ḿme mɔ́ Paalɛ ábɛ́lé.  
\v 20 Áde bémáá chǒm éche Paalɛ áhɔ́bé awóg, bênkɛn Dyǒb. Dɔ́ɔ bélâŋgɛɛ́ Paalɛ bán, “Mmǒŋ enyíneʼ nɛ́ɛ mekan médíí á Jerusalɛm hɛ́n. Eʼkə́lé ne eʼkə́lé éʼ bad bé Israɛl bédúbpé Dyǒb bɔɔb. Béhíde-ʼɛ mbéndé e Mosɛɛ ne kə́n esyəə́l.  
\v 21 Béláŋgé-ʼɛ bɔ́ nɛ́n bán eyə́gte bad bé Israɛl bésyə̄ə̄l ábe bédé meloŋ mémpēe nɛ́n wɛ̌ béēhīdē mbéndé e Mosɛɛ. Bán elâŋge bɔ́ wɛɛ́ béeyagé ábab bǎn, wɛɛ́ béēhīdē-ʼɛ elem éche syánē.  
\v 22 Bétə́ŋgɛ́né-ʼɛ awóg bán epedé. Chán-nɔ̄ dɛ́bɛnlé bɔɔb?  
\v 23 Né-ɔɔ́, éhîd ngáne sɛ́lāāʼɛ́ wɛ. Bad bédé hɛ́n béniin ábe bémwédé melɛ̌ mé Dyǒb.  
\v 24 Wɛ̌hīd bɔ́ nyáābɔ̄ɔ nyékɛ á nwobe, ésábned-tɛ bɔ́ kéchéé éche béhɛ́dné bɔ́. Ene póndé dɔ́ɔ béhɛle békə̄ə̄n nló. Nɛ́n dɛ́bɛ̌l moosyəə́l ǎbīī aá dyam ké áhéé áde béhɔ́bé wɛ á yə̌l déesaá mbále. Bɛ́bīī-ʼɛ bán mmǒŋ ámpē ebɛle mekan ngáne mbéndé eche Mosɛɛ éhɛdɛɛ́.  
\v 25 Boŋ pɛn sêlómmé bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl ábe bédúbpé Krǐstəə kálag nɛ́n bán béedyág ndyééd echě bébágé myǒb mémpēe nɛ́ɛ mendɛ, béēmwāg mekií, béēdyāg nyam eche béesínnɛɛ́ nkə́ŋ, béēkābē-ʼɛ mesón.”  
\v 26 Né-ɔɔ́, nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé Paalɛ antéd ábê bad, bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ békɛ̄ á nwobe. Dɔ́ɔ ásɔ́lé á Ndáb-e-Dyǒb, ahɔ́b eʼpun éʼtə́ŋ nwobe mɛ́tēdtē bɔ́. Ámbīd enɛ̂-ʼɛ dɔ́ɔ bɛ́bɛɛ́ mendɛ á nló ḿme bɔ́ mod-tɛ́. 
\s1 Békóbé Paalɛ 
\p  
\v 27 Áde eʼpun saámbé bé nwobe éʼkwógé apɛ á asóg, dɔ́ɔ nguse é bad bé Israɛl ábe bémbīd a mbwɔ́g e Esia bényíné Paalɛ á Ndáb-e-Dyǒb. Hɛ́ɛ bépɛ́ɛ́né mpuutéd boŋ bésɔ̄lē bad áte, békōbē Paalɛ.  
\v 28 Bêmbootéd abón bán, “Á-bad bé Israɛl nyéhyag sé hɛ́n-ee! Anɛ́n mod mɔ́ akag hǒm-tɛ́ áyə̄gtē bad aá bad bé Israɛl, mbéndé éche Mosɛɛ, bɔ́ɔbɛ Ndáb-e-Dyǒb, béesaá chǒmchǒm. Ké bɔɔb děn apɛɛ́né doŋge á bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl á Ndáb-e-Dyǒb-te, nɛ̂ ábɛ́lé-ʼɛ enɛ́n ndáb e Dyǒb eesáaʼɛ́ ámpē.”  
\v 29 (Chǒm éche ênkə̌ŋ boŋ béhɔ́bé nɛ̂ édíi áyə̄le bénnyīn Trofimusɛ, mod a dyad dé Efɛsus bɔ́ Paal béwóó á dyad-tê. Né-ɔɔ́, bénwēmtɛ̄n nɛ́n bán Paalɛ asɔ́nlé mɔ́ á Ndáb-e-Dyǒb.) 
\p  
\v 30 Dyad ásyə̄ə̄l dêmpuutéd áte, bad bésyə̄ə̄l bébíd áwed béhɛ́ Paalɛ abum ámīn, bédolé mɔ́ kə́ə́ŋ bébídɛ́n mɔ́ á Ndáb-e-Dyǒb. Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g bédīb-pɛ ekob é Ndáb-e-Dyǒb.  
\v 31 Áde ábɛ̂ bad béhɛdɛɛ́ Paalɛ awúu nɛ̂, dɔ́ɔ bad behɔ́g békíí mod ambáá a sə́nze a Roma aláa bán mpuutéd ńdé dyad á Jerusalɛm áte ásyə̄ə̄l.  
\v 32 Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g mod ambáá a sə́nze eebébtɛɛ́ póndé. Ampwɛ̌d sə́nze émbáá ne esad ásyɔgnéd bɔ́ á dyad tê wɛ́ɛ bad bênkaánné. Bad bényíné-ʼaá ahúɛne sə́nze dɔ́ɔ bésógé Paalɛ abɔmted.  
\v 33 Dɔ́ɔ mod ambáá a sə́nze asídté wɛ́ɛ Paalɛ ábédé akób mɔ́, ahɔ́b aá béhaan mɔ́ bengɔbéngɔ̄bē bébɛ. Hɛ́ɛ ásɛdtɛɛ́ aáken, “Nzɛ́-módɛ́ nɛ́n? Cheé ábɛ́lé?”  
\v 34 Bad bêmbootéd abón. Baahɔ́g béhɔ̄bē échɛ́n, ábíníí béhɔ̄bē échíníí. Mpuutéd ḿbédé nyaa eche mod ambáá a sə́nze énkênhɛnlé chǒm éche ékóó abɛnled ahɛd áte. Né-ɔɔ́, anláá ábê bad aá békɛɛn Paalɛ á ndáb e meláá.  
\v 35 Bênkɛɛ́n mɔ́ kə́ə́ŋ bépɛ̄ɛ̄n mɔ́ wɛ́ɛ mbwɔ́g ébédé á mmwɛ ń ndáb e meláá. Boŋ áde bépédé âsɔ́l, bémpēm mɔ́ ámīn pémɛ́n áyə̄le amute dêmmǎd ayəg.  
\v 36 Ábê bad bésyə̄ə̄l béhíídéʼáá bɔ́ ámbīd, bébōnē bán, “Béwúu mɔ́!” 
\s1 Paalɛ alúmté áte aá mɔ́ɔ̄kwedɛɛ́ nkáá 
\p  
\v 37 Áde béhɔ́bé bán békɛɛne Paalɛ á ndáb e meláá, dɔ́ɔ álâŋgɛɛ́ mod ambáá á sə́nze nɛ́n aá mɔ́wóó mwǎ dyam âláa mɔ́. Dɔ́ɔ ane mod a mbáá a sə́nze áhɔ́bɛɛ́ aá, “Nɛ́dē ehɔ́be ehɔ́b é Grikia?  
\v 38 Nɛ́dē saké wɛ edé ane mod a Egipto awě ampɛ̌ hɛ́n póndé pɔ́g boŋ ábootéd mpuutéd. Anlǎd eʼkə́lé é sə́nze éʼniin, bad bé ewúɛn, ákɛ̄ɛ̄n bɔ́ á ehyáŋge.”  
\v 39 Hɛ́ɛ Paalɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Ndíi mod a Israɛl awě abídé á dyad á Tasus á mbwɔ́g e Silisia. Mod awě abídé á dyad áde ádé etógnɛ́n. Sôn émwɛ ńláa ábɛ́n bad akan.”  
\v 40 Mod ambáá a sə́nze ambɛ mɔ́ kunze aá áhɔ̂b akan. Né-ɔɔ́, Paalɛ antyéém áʼsō éʼ ndáb, alúméd ekáá, ekíde énhɔ̄ɔ baámm! Dɔ́ɔ ábóótédé bɔ́ akalɛn á ehɔ́b é Hibru. 
\c 22  
\p  
\v 1 “A-besáŋ ne baányaŋ ábêm, nyéwóglɛn mɛ. Nhɛde nyé alúmed áte nɛ́n mɛɛ́ meékwedɛɛ́ nkáá.”  
\v 2 Awóg áde béwógé nɛ́ɛ Paalɛ áhɔ́bné bɔ́ ehɔ́b é Hibru, béntōŋ metúu atə́le áte. Hɛ́ɛ Paalɛ ákagké áʼsō áhɔ̄bē aá,  
\v 3 “Ndíi mod a Israɛl. Béchyáá mɛ á dyad á Tasus á mbwɔ́g e Silisia, boŋ á dyad á Jerusalɛm hɛ́n dɔ́ɔ ńkwógé. Mbédé mwǎn a esukɛ́lɛ awě Gamalia. Áwe mekáá dɔ́ɔ ńtóó mekan mé mbéndé ḿme ábɛ̄d betaa béhídéʼáá ayə́ge. Mɛ́mpē mbɛnláá Dyǒb ne kə́n esyəə́l melemlem ngáne nyémpē nyébɛnlɛɛ́ mɔ́.  
\v 4 Bad ábe béhídéʼáá Nzii é Krǐsto menhɛ́ bɔ́ á meséb, kə́ə́ŋ doŋge áwāg. Nkóbéʼáá bebaád ne baachóm ńhāg-kɛ bɔ́ á mbwɔg.  
\v 5 Prisɛ ambáámbáa ne káánsɛl e bad bémbáá esyəə́l béhɛle bɛ́bīd mɛ mbóŋ bán mbále chɔ́ɔ ńkalɛɛ́. Menkob kálag áwāb echě béténlé bǎnned bé Israɛl ábe bédé á dyad á Damaskɔs. Né-ɔɔ́, menkɛ̌ áwed âkób ábɛ̂ bad, âhaŋ bɔ́, âpɛɛn-nɛ bɔ́ ámbīd á Jerusalɛm âbɛl békɔ́gsɛn bɔ́. 
\s1 Paalɛ ahɔ́bé ngáne ámwédé Yesuɛ adúbe 
\r (Mbɛl 9.1-19; 26.12-18) 
\p  
\v 6 “Áde ńkagké, nɛ́ɛ ḿpédé bɛnbɛn ne dyad á Damaskɔs, emwɛdmwɛd é ngíne émbīd ámīn təléd, épɛ̄n mɛ yə̌l esyəə́l. Nɛ́n dêmbɛnléd dyam kəd éʼ mǔte.  
\v 7 Dɔ́ɔ ńhúné á ndɔɔb boŋ ńwōgē ehɔ́b élâŋge mɛ aá ‘Á-Sɔɔl, á-Sɔɔl, cheé ékə́ə́ boŋ étagté mɛ?’  
\v 8 Dɔ́ɔ ńsɛdtɛɛ́ mɔ́ mɛɛ́ ken ‘Nzɛ́ɛ́ édíí A-Sáŋ?’ Boŋ áhɔ̄bē aá, ‘Mɛ-ɛɛ́ ndé Yesuɛ á Nazarɛt awě étagtɛɛ́, awě éhédé á meséb.’  
\v 9 Bad ábe syáābɔ̄ɔ sêbédé bénnyīn échê emwɛdmwɛd boŋ bénkênwógké ehɔ́b éche mod awě ahɔ́béʼáá áwêm.  
\v 10 Dɔ́ɔ ńsɛdtɛɛ́ mɛɛ́, ‘A-Sáŋ cheé ńtə́ŋgɛ́né abɛl?’ Dɔ́ɔ Sáŋgwɛ́ɛ́ álâŋgɛɛ́ mɛ aá, ‘Hidé ásē ékag á dyad tê á Damaskɔs. Nzé epedé áwed bɛ́lāā wɛ chǒm ésyə̄ə̄l éche Dyǒb átíídé aá ébɛl.’  
\v 11 Échê emwɛdmwɛd é ngíne êmbɛ̌l meéhɛleʼaá anyínɛn. Né-ɔɔ́, bad ábe syáābɔ̄ɔ sêbédé bénchə̄ə̄ mɛ á ekáá békɛ̄ɛ̄n mɛ á dyad tê á Damaskɔs. 
\p  
\v 12 “Mod abédé á Damaskɔs awě béchə́géʼáá bán Ananiasɛ. Abédɛ́ɛ mod awě abɛ̌nléʼáá Dyǒb, áhīdē-ʼɛ mbéndé éche syánē bad bé Israɛl. Anwóŋ edúbé bwâmbwam átîntê e bad bé Israɛl ábe bédé á Damaskɔs.  
\v 13 Ananiasɛ ampɛ̌ áwêm, atyéém mɛ á nkəg, boŋ áhɔ̄bē aá, ‘A-mwǎnned Sɔɔl, bootéd anyínɛn ámpē.’ Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g membootéd anyínɛn ámpē, ńnɔné-ʼɛ mɔ́.  
\v 14 Anhɔ́b aá, ‘Dyǒb áde ábɛ̄d betaa ápwɛ́dé wɛ âbíi ḿme ntíi, ânyín awě mbəledɛ awě abɛle mekan ḿme métə́ŋgɛ́né, âwóg-kɛ ane mbəledɛ ehɔ́b á nsəl.  
\v 15 Wɛ-ɛɛ́ wɛ̌bīd mɔ́ mbóŋ âláa bad bésyə̄ə̄l chǒm éche ényíné ne éche éwógé.  
\v 16 Bɔɔb-pɔɔ́, cheé-ɔ̄ ésinɛɛ́? Pádé ásē, ékwɛntɛn wɛɛ́ Yesuɛ mɔ́ adé wɛ Sáŋgwɛ́ɛ́ bédusɛn wɛ. Nɛ́n dɛ́bɛ̌l Dyǒb dɛ́wobé ḿmôŋ mbéb.’ 
\s1 Paalɛ aá Dyǒb álómé mɔ́ wɛ́ɛ  //  bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl 
\p  
\v 17 “Mentǐm ámbīd á Jerusalɛm. Áde ńkânnɛɛ́ á Ndáb-e-Dyǒb mennyín ndɔ́g.  
\v 18 Á ndɔ́g-te wɛ̂ mennyín Sáŋgwɛ́ɛ́. Anláá mɛ aá, ‘Bɛlé mehélé éwamsɛn ahide á Jerusalɛm áyə̄le bad ábe bédé á Jerusalɛm hɛ́n béekobpé chǒm éche wɛ́hɔ̄bpē tə̂ŋgɛne mɛ.’  
\v 19 Dɔ́ɔ mɛ-ʼɛ ńkwɛntanné Sáŋgwɛ́ɛ́ nɛ́n mɛɛ́, ‘A-Sáŋ ábɛ́n bad bébíí bwâm nɛ́n bán nkagéʼáá á ndáb é mekáne ńkōbē, ńwanné-ʼɛ bad ábe bédúbpé wɛ.  
\v 20 Á póndé eche béwúɛʼɛ́ Stefanusɛ awě ahɔ́béʼáá mam tə̂ŋgɛnɛ wɛ, mměn membɛ́ áhed, ńkwɛntɛ́n mɛɛ́ béwúu mɔ́, mɛ-ʼaá menwálé nkobe ḿmé bad ábe bénwūū mɔ́.’  
\v 21 Dɔ́ɔ Sáŋgwɛ́ɛ́ álâŋgɛɛ́ mɛ aá, ‘Kǎg, áyə̄le mɛ̌lōm wɛ nchabnede, wɛ́ɛ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl.’ ” 
\p  
\v 22 Ábê bad bémbɛ̄ béwōglān Paalɛ kə́ə́ŋne á póndé eche átúbé dǐn aá mɔ́kag wɛ́ɛ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl. Hɛ̂ dɔ́ɔ ábê bad bébóótédé abón bán “Nyémadɛn mɔ́! Nyéwúu mɔ́! Eékwognedɛɛ́ âbɛ́ á aloŋgé.”  
\v 23 Bébónéʼáá bépebté mbɔ́té ámīn, bépumté-ʼɛ ebumbú ámīn.  
\v 24 Hɛ́ɛ mod ambáá a sə́nze álâŋgɛɛ́ éche sə́nze aá bétêd Paalɛ békɛɛn mɔ́ á ndáb e meláá. Anláá-ʼɛ bɔ́ aá béswâdted mɔ́ eʼtaŋgú âbɛl boŋ áhɔ̂b nzɔm echě ekəə́ boŋ bad bé Israɛl bétɔgké mɔ́.  
\v 25 Boŋ áde béháá mɔ́ âbɛl béswâdted mɔ́ eʼtaŋgú, dɔ́ɔ Paalɛ ásɛdtɛɛ́ sə́nze echě embɛ́ mɔ́ bɛnbɛn aáken, “Mbéndé ebagé kunze nɛ́n bán béswâdted mod awě mbéndé e Roma ébɛ́lé mɔ́ mod a Roma eʼtaŋgú áde béekáadtɛɛ́ mɔ́-yɛ?”  
\v 26 Áde ene sə́nze éwógé nɛ̂, ankɛ̌ wɛ́ɛ mod ambáá a sə́nze ásɛdté mɔ́ aáken, “Cheé wɛwɛ ébɛlɛɛ́? Ane mod adíi mod a Roma.”  
\v 27 Dɔ́ɔ ane mod ambáá a sə́nze ákíí wɛ́ɛ Paalɛ boŋ ásɛdté mɔ́ aáken, “Láá mɛ, mod a Roma mɔ́ɔ édíí-yɛ?” Dɔ́ɔ Paalɛ ákwɛntanné aá, “Ɛɛ.”  
\v 28 Hɛ́ɛ mod ambáá a sə́nze áhɔ́bɛɛ́ aá, “Nsábpé nkúú ḿ mɔné boŋ ngɔ́menaa a Roma ǎkwɛntɛ́n aá ḿbɛ̂ mod a Roma.” Dɔ́ɔ Paalɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Mɛ pɛn ndé mod a Roma se á nchyáátɛ́n.”  
\v 29 Áde bad ábe béhɛ́déʼáá Paalɛ awanɛn béwógé nɛ̂, ábwɔ̄g-ábwɔ̄g bêntɛdé mɔ́, bésídé ámbīd. Mbwɔ́g ménkōb ane mod ambáá a sə́nze áde ádíbté nɛ́n aá Paalɛ adíi mod a Roma aá mɔ́hēdē-ʼɛ mɔ́ á mehaŋ áde mɔ́nkêntə́ŋgɛ́nné. 
\s1 Paalɛ atyéémé á nkáásé áʼsō éʼ káánsɛl 
\p  
\v 30 Mod ambáá a sə́nze ahɛdéʼáá akoŋ dé ahɛd áte âsóŋtɛn chǒm éche bad bé Israɛl béhɔ́bé bán Paalɛ abɛlé. Né-ɔɔ́, nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé, anhɔ́b aá béhûd Paalɛ bengɔbéngɔ̄bē á mekáá, anlébé-ʼɛ beprisɛ bémbáá ne káánsɛl esyəə́l aá bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ békôb mbom. Dɔ́ɔ átédé Paalɛ boŋ átīīdē mɔ́ áʼsō ábāb. 
\c 23  
\p  
\v 1 Paalɛ annɔ̌n ábê bad bé káánsɛl á mǐd mé mbɔm, boŋ áhɔ̄bē aá “A-baányaŋ, kə́ə́ŋne eʼchii, nlém ńsáá mɛ á abum bwâmbwam nyaa echě ádêm aloŋgé ádíí áʼsō éʼ Dyǒb.”  
\v 2 Hɛ́ɛ prisɛ ambáámbáa, Ananiasɛ, álâŋgɛɛ́ bad ábe bébédé bɛnbɛn ne Paalɛ aá bébɔm mɔ́ abɛ́n á nsəl.  
\v 3 Dɔ́ɔ Paalɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Dyǒb ámpē dɛ́bɔ̌m wɛ. Ehóhó é chǒm chɛ́n! Edyɛɛ́ hɛ̂ ebɛnlad mbéndé âkáad mɛ, boŋ ké nɛ̂, mmǒn ebóoʼ mbéndé ahɔ́b áde éhɔ́bé wɛɛ́ bébɔm mɛ.”  
\v 4 Hɛ́ɛ bad ábe bémbɛ̄ bɛnbɛn ne Paalɛ bélâŋgɛɛ́ mɔ́ nɛ́n bán, “Esyə́əʼ prisɛ ambáámbáa a Dyǒb.”  
\v 5 Paalɛ ankwɛntɛ́n bɔ́ nɛ́n aá, “A-baányaŋ, menkêmbííʼɛ́ mɛɛ́ mɔ́ adé prisɛ ambáámbáa. Eyale e Dyǒb éhɔ́bé aá, ‘Mod eetə̂ŋgɛnɛɛ́ mod awě akamlan bad mekan mé mbéb ahɔ́b áyə̄l.’ ” 
\p  
\v 6 Áde Paalɛ anyíné aá átîntê e echoŋ é bad éche ébédé áhed, baahɔ́g bédé bad bé epepé é Sadusia ábíníí-ʼɛ bédé bad bé epepé é Farisia, anchə́géd ehɔ́b aláá bad bé káánsɛl aá, “A-baányaŋ, ndíi mod a epepé é Farisia mbɛ́-ʼɛ mwǎn a mod a epepé é Farisia. Ndé á nkáásé hɛ́n áyə̄le nɛ́n nsumé nlém nɛ́n mɛɛ́ bad ábe béwédé bɛ́puú ámpē.”  
\v 7 Ahɔ́b áde áhɔ́bé nɛ̂, bad bé epepé é Farisia ne bé epepé é Sadusia bêmbootéd asɛlɛn. Echoŋ é bad éche ébédé áhed ênkabɛ́n áte.  
\v 8 (Nɛ́n dêmbɛnléd áyə̄le bad bé epepé e Sadusia béndūbē nɛ́n bán nzé mod awédé eépuudɛ́ɛ́ ámpē, bédúbé bán ángɛl éesaá, bédúbé-ʼɛ nɛ́n bán eʼdəə́dəŋ béesaá. Boŋ Befarisia pɛn béndūbē bán ḿmɛ́n metɔ́n mésyə̄ə̄l méláán médé.)  
\v 9 Ehɔ́b émbɛ̄ échə́gké ábɛ̂ bad ngíne ngíne dɔ́ɔ doŋge dé bemeléede bé mbéndé ábe bémbɛ̄ á epepé é Befarisia bétyéémé ámīn, bébootéd abón ngíne ngíne bán, “Séenyînnɛɛ́ anɛ́n mod awusé ké ahɔ́g. Kapɔ́g né edəə́dəŋ kéʼɛ ángɛl ekoó mɔ́ dyam aláa!”  
\v 10 Ḿmê mpentɛn ménchə̄gē nyaa echě nlém ńhúnéʼáá ane mod ambáá a sə́nze aá béhɛle bényāb Paalɛ áte. Né-ɔɔ́, anláá éche sə́nze aá békɛ á amute-tê wɛ̂, béhûd Paalɛ á mekáá ḿme ábê bad boŋ békɛɛn mɔ́ á ndáb e meláá. 
\p  
\v 11 Ḿmê nkuu děn, Sáŋgwɛ́ɛ́ antyéém Paalɛ á nkəg, aláá mɔ́ aá, “Weebááʼ, ngáne ébídé mɛ mbóŋ á Jerusalɛm, wɛ̌bīd mɛ mbóŋ ámpē á Roma.” 
\s1 Béhə́gké Paalɛ 
\p  
\v 12 Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé mbwɛmbwɛ, nguse é bad bé Israɛl bêmbǒm bébɛl ntíi, bémwɛ̄ melɛ̌ nɛ́n bán béedyáá chǒmchǒm, béemwáá-ʼaá chǒmchǒm kə́ə́ŋ ne béwúú Paalɛ.  
\v 13 Bɔ́ bad ábe bêmbɛl ḿmɛ́n ntíi béntōm móom méniin.  
\v 14 Dɔ́ɔ békíí wɛ́ɛ beprisɛ bémbáá ne belyə́ged bé dyad boŋ bélāŋgē bɔ́ nɛ́n bán, “Sêmwédé melɛ̌ ne amwɛ́ děn nɛ́n bán séeháá chǒmchǒm á nsəl kə́ə́ŋ né sêwúú Paalɛ.  
\v 15 Né-ɔɔ́, nyáābe bad bé káánsɛl nyélóme mod ambáá a sə́nze a bad bé Roma nsəl nɛ́n bán ápiined nyé Paalɛ. Nyêbâmtan nɛ́n bán nyêkooʼ mam mémpēe ahɛd áte áyə̄l echê. Boŋ sé pɛn sɛ́ɛ̄bɛ̄ mboŋsɛ́n âwúu mɔ́ adɛ̂hɔ́b aá mɔ́pag hɛ́n.”  
\v 16 Boŋ Paalɛ mwǎnyaŋ a mmwaád mwǎn anwóg ntíi ḿme bébɛ́lé âwúu Paalɛ. Né-ɔɔ́, ankɛ̌ á ndáb e meláá ákɛ aláá mɔ́.  
\v 17 Dɔ́ɔ Paalɛ áchəgɛɛ́ sə́nze pɔ́g boŋ álāŋgē chɔ́ aá, “Kɛɛnéʼ enɛ́n kɔ́demod wɛ́ɛ mod ambáá a sə́nze awóó dyam âláa mɔ́.”  
\v 18 Hɛ́ɛ ene sə́nze étédé ene kɔ́demod boŋ ákɛɛné mɔ́ wɛ́ɛ mod ambáá a sə́nze. Hɛ́ɛ ene sə́nze élâŋgɛɛ́ mod a mbáá a sə́nze aá, “Paalɛ awě adé á mbwɔg mɔ́ achəgé mɛ aá ḿpɛɛn enɛ́n kɔ́demod áwôŋ áyə̄le enɛ́n kɔ́demod ewóó dyam âláa wɛ.”  
\v 19 Dɔ́ɔ ane mod ambáá a sə́nze áchə́ŋgé mɔ́ á ekáá boŋ ásīdnād mɔ́ á nkəg ásɛdté mɔ́ aá “Cheé éhɛdɛɛ́ mɛ aláa?”  
\v 20 Dɔ́ɔ ene kɔ́demod élâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Bad bémbáá bé Israɛl bétíídé nɛ́n bán bɛ́lāā wɛ bán épɛɛn Paalɛ áʼsō éʼ káánsɛl, ne mbâmtɛn nɛ́n bán káánsɛl ehɛde mam mémpēe atóŋ dé ahɛd áte tə̂ŋgɛne Paalɛ.  
\v 21 Boŋ weewóglán bɔ́ áyə̄le bad bédé tómaa móom méniin ábe bɛ́sɔɔ́m âsin mɔ́. Bémwédé melɛ̌ nɛ́n bán béedyáá chǒmchǒm béemwáá-ʼaá chǒmchǒm kə́ə́ŋ né béwúú mɔ́. Bémáá aboŋsɛn, bésine-ʼɛ chǒm éche wɛ́hɔ̄bpē.”  
\v 22 Dɔ́ɔ ane mod ambáá a sə́nze álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Weeláŋgé modmod wɛɛ́ mɔ́lāŋgē mɛ ádɛ́n dyam.” Amaá-ʼaá ahɔ́b nɛ̂ dɔ́ɔ áláŋgé ene kɔ́demod aá ákag. 
\s1 Békɛ́ɛ́né Paalɛ wɛ́ɛ nkamlɛnɛ, Fɛligsɛ 
\p  
\v 23 Dɔ́ɔ ane mod ambáá a sə́nze áchɛ́nlé éche sə́nze émbáá émpēe ébɛ boŋ álāŋgē bɔ́ nɛ́n aá, “Nyétêd mbwɔ́kɛl é sə́nze ébɛ, nyéboŋsɛn chɔ́ âkɛ á Kaisaria nchoo ne sə́nze móom saámbé éche ékɛɛne hɔ́sɛ ne mbwɔ́kɛl é sə́nze ébɛ éche éwanne mekoŋ. Nyáābɔ̄ɔ nyéboŋsɛn nyéhide dyam ngə́ŋ abog nkuu.  
\v 24 Nyéhɛde-ʼɛ Paalɛ hɔ́sɛ eche ěkɛɛ́n mɔ́. Nyélyə́ged mɔ́ nyépɛɛn mɔ́ wɛ́ɛ nkamlɛnɛ Fɛligsɛ ésebán dyam dé mbéb ábɛnlédé mɔ́.”  
\v 25 Bédêkɛ̌ antel kálag eche bénwālɛ̄ɛ̄ echě ehɔ́be nɛ́n aá, 
\p  
\v 26 “Mɛ, Kladios Lisiasɛ mɛ-ɛɛ́ ntenle wɛ, nkamlɛnɛ a edúbé ambáá, Fɛligsɛ. Nlɛ̌nté wɛ.  
\v 27 Bad bé Israɛl bénkōb anɛ́n mod béhɛdé-ʼɛ mɔ́ awúu. Nsóŋtɛ́né-ʼaá mɛɛ́ adíi mod a Roma, dɔ́ɔ syáābe échêm sə́nze sékíí mɔ́ ahúd áwab mekáá.  
\v 28 Nhɛdéʼáá mɛɛ́ ḿbíi chǒm éche béhɔ́bé bán abɛlé. Né-ɔɔ́, menkɛɛ́n mɔ́ á káánsɛl.  
\v 29 Nhɛdé áte nnyíné nɛ́n mɛɛ́ eébɛlɛɛ́ dyam áde álûmte nɛ́n bán atə́ŋgɛ́né awɛ́ kéʼɛ atə́ŋgɛ́né akɛ á mbwɔg. Mam mésyə̄ə̄l ḿme béhɔ́bé bán abɛlé médíi mam ḿme ménɔne échab mbéndé.  
\v 30 Béláŋgé-ʼaá mɛ bán bad bé Israɛl béhəgke mɔ́ âwúu mɔ́, dɔ́ɔ ńlómé mɔ́ áwôŋ ábwɔ̄g-ábwɔ̄g. Nláŋgé-ʼɛ bad ábe béhíde mɔ́ mekuu mɛɛ́, béhyɛ béláa wɛ chǒm éche béhɔ́bé bán abɛlé.” 
\p  
\v 31 Échê sə́nze êmbɛ̌l ngáne bénlāāʼɛ́ bɔ́ bán bébɛl. Béntēd Paalɛ békɛ̄ɛ̄n mɔ́ nkuu ne nkuu kə́ə́ŋ bépɛ̄ɛ̄n mɔ́ á dyad á Antipatris.  
\v 32 Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé, sə́nze éche ékɛ́ɛ́náá mekuu êntǐm ámbīd á ndáb e meláá, bétɛ̄dē sə́nze éche ékɛ́ɛ́néʼáá hɔ́sɛ âkɛɛn Paalɛ.  
\v 33 Bênkɛɛ́n mɔ́ á dyad á Kaisaria. Áde bépédé bêmbɛ̌ nkamlɛnɛ ene kálag bébɛ̄-ʼɛ Paalɛ áwe mekáá.  
\v 34 Áde ane nkamlɛnɛ áláá ene kálag ansɛdéd Paalɛ aáken mbwɔ́g ehéé ábídé. Áde ásóŋtɛ́né aá Paalɛ abídé á mbwɔ́g e Silisia,  
\v 35 anhɔ́b aá, “Mɛ̌wōg kéchéé éche éwóó ahɔ́b nzé bad ábe béhíde wɛ mekuu bépédé.” Hɛ́ɛ áláŋgé sə́nze aá békɛɛn Paalɛ á ndáb e kə̂ŋ eche kə̂ŋ Hɛrɔdɛ ánlōŋgē, bénɔne-ʼɛ mɔ́ áhed. 
\c 24  
\s1 Paalɛ atyéémé á nkáásé áʼsō wɛ́ɛ Fɛligsɛ 
\p  
\v 1 Ámbīd e eʼpun éʼtáan, prisɛ ambáámbáa Ananiasɛ, ankɛ̌ á Kaisaria nchoo ne doŋge á bad bémbáá bé dyad ne mod a mbéndé nhɔ́g awě béchə́géʼáá bán Tɛtulusɛ. Bêmpɛ̌ áʼsō wɛ́ɛ nkamlɛnɛ Fɛligsɛ, béhɔ́b mekan ḿme béhɔ́bé bán Paalɛ abɛlé.  
\v 2 Dɔ́ɔ béchə́gé Tɛtulusɛ boŋ ábootéd Paalɛ mekan ahɔ́b á yə̌l, aá, “Á-nkamlɛn Fɛligs, wɛ awě edúbé échábé ámīn. Debyɛ́ɛ́ áde ébɛnladté âkamlɛn ápɛ́ɛ́nédé syánē nsaŋ á etûn é póndé. Ebɛlé-ʼɛ nhəŋlɛ́n híin ḿme ḿpɛ́ɛ́né mboŋ áwɛ̄d aloŋ-tê.  
\v 3 Sêkobé-ʼɛ nɛ̂ hǒm ásyə̄ə̄l ne póndé ésyə̄ə̄l. Sêságnan-nɛ wɛ bwâmbwam.  
\v 4 Meéhɛ̄dɛ̄ɛ̄ nɛ́n mɛɛ́ ḿbud wɛ póndé abébed boŋ pɛn ndəə́ acháŋ nɛ́n mɛɛ́ ébɛnled áboŋ eʼboŋ bé nlém, éhɛ̂ sé mwǎ etə́l, éwóglɛn mwǎ dyam awě séwóó ahɔ́b.  
\v 5 Sênyíné nɛ́n bán anɛ́n mod adé ekun é mbéb átîntê e bad. Apɛɛ́né epuutéd átîntê e bad bé Israɛl nkǒŋsé áte ńsyə̄ə̄l, adé-ʼɛ nlyə́ged nhɔ́g a epepé e Naazarin.  
\v 6 Aponé edúbé é ndáb e Dyǒb asuded, dɔ́ɔ sékóbé mɔ́. \f + \fr 24:6 \ft Doŋge á kálag déʼsō ébádé nchoo 6b-8a: \fq Sêntíí bán sêkâdte mɔ́ ngáne echɛd mbéndé éhɔ́bɛɛ́. \fv \ft 7 \+fv*\fq Boŋ mod ambáá a sə́nze, Lisiasɛ, ampɛ̌ ákōbɛ̄n sé mɔ́ ne epamɛ. \fv \ft 8 \+fv*\fq Dɔ́ɔ Lisiasɛ áhɔ́bɛɛ́ aá bad ábe béwógné mɔ́ dyam bépɛ áwôŋ eʼsó.\f* 
\v 8 Nzé esɛ̌dté mɔ́, mekan ḿme álāāʼɛ́ wɛ mmǒŋ wɛ́nyīn nɛ́n wɛɛ́ chǒm éche séhɔ́bɛɛ́ édé mbále.”  
\v 9 Bad bé Israɛl ábe bémbē áhed, bɔ́mpē bénsɔ̄l áte béhɔ́b bán mekan ḿme Tɛtulusɛ áhɔ́bɛɛ́ médé mbále. 
\s1 Paalɛ akáádé nkáá áʼsō wɛ́ɛ Fɛligsɛ 
\p  
\v 10 Hɛ́ɛ dɔ́ɔ nkamlɛnɛ, Fɛligsɛ ábágé Paalɛ etə́l aá áhɔ̂b akan, boŋ Paalɛ ábootéd ahɔ́b aá, “A-sáŋ, mbíí nɛ́n mɛɛ́ ekɛ́kāād nkáásé á aloŋ tê hɛ́n á etûn é póndé, né-ɔɔ́ ndé menyiŋge âkáa ḿmêm nkáá áwoŋ eʼsó.  
\v 11 Nzé ehɛdé áte, mmǒŋ wɛɛ́nyīn nɛ́n wɛɛ́ éētōmɛ̄ɛ̄ dyôm dé eʼpun ne éʼbɛ áde ńkíí á Jerusalɛm âbɛ Dyǒb edúbé.  
\v 12 Ké epun bad bé Israɛl béetánɛɛ́ nɛ́ɛ sé mod sépentanné á Ndáb-e-Dyǒb, béētāne-ʼáa nɛ́ɛ ḿpuutadté bad, ken á ndáb e mekáne kéʼɛ kéhéé á dyad tê.  
\v 13 Béewóoʼɛ́ chǒmchǒm éche élûmte nɛ́n bán mam ḿme béhɔ́bé bán mbɛlé médé mbále.  
\v 14 Boŋ nkwɛntan pɛn nɛ́n mɛɛ́, mbɛnle Dyǒb áde ábɛ̄d betaa bébɛ́nléʼáá, ahíd áde ńhídɛɛ́ Nzii echě etə́ŋgɛ́né. Ndúbpé kə́ə́ŋne mam mésyə̄ə̄l ḿme méténlédé á mbéndé e Mosɛɛ ne á kálag é bekal béʼdəə́dəŋ.  
\v 15 Mɛ́mpē nsumé nlém ne Dyǒb melemlem nɛ́ɛ ábɛ́n bad běn ámpē, nɛ́n mɛɛ́ bad bésyə̄ə̄l bɛ́puú, bé bwâm ne bé mbéb.  
\v 16 Nɛ̂ dɔ́-ʼaá ákə́ə́ boŋ ńwané áte póndé ésyə̄ə̄l âbɛl boŋ nlém ńsâŋ mɛ á abum áʼsō éʼ Dyǒb ne áʼsō é baányoŋ.  
\v 17 Mensyə̌g akɛ á Jerusalɛm nguse é mwɛ̌, né-ɔɔ́ menkɛ̌ áwed âwânled ábêm bad mwǎ mɔné ne âbɛ Dyǒb mendɛ.  
\v 18 Áde ńhídɛɛ́ ḿmɛ́n mekan ámbīd, dɔ́ɔ ábɛ́n bad bétáné mɛ á Ndáb-e-Dyǒb, áde ḿmáá mekún mé nwobe amad. Ndun e mod eebédɛɛ́ áhed, mpuutéd-tɛ ménkêmbáá.  
\v 19 Boŋ bad bé Israɛl bébédé áhed ábe bémbīd á mbwɔ́g e Esia. Ké bad bébágéʼáá bépag áwôŋ âláa wɛ dyam áde ḿbɛ́lé né bɔ́ɔ béntə̄ŋgɛ̄n apɛ, nzé émbɛ̄ nɛ́n bán membɛ̌l dyam.  
\v 20 Kéʼɛ ábɛ́n bad ábe bédé hɛ́n, běn béláa wɛ dyam dé mbéb áde mêmbɛnlé áde bénkāādtē ḿmêm nkáá áʼsō éʼ káánsɛl,  
\v 21 éetómɛɛ́ dyam ahɔ́g áde mêmbɛnlé. Menchə́géd ehɔ́b nɛ́n mɛɛ́ ‘Békáadte mɛ chii nɛ́n áyə̄le ndúbpé nɛ́n mɛɛ́ bad ábe béwédé bɛ́puú.’ ” 
\p  
\v 22 Fɛligsɛ abédɛ́ɛ mod awě ammǎd Nzii e mbále asôŋtɛn. Dɔ́-ʼaá áhúdé nkáásé ásē. Anláá bɔ́ aá, “Nzé nkamlɛnɛ Lisiasɛ apedé, dɔ́ɔ mɛ́bīdɛ̄dtē ḿmɛ́n nkáá mbakú.”  
\v 23 Hɛ́-ʼaá áláŋgé sə́nze e mbáá echě enɔnéʼáá Paalɛ aá átêd Paalɛ, ábɛ̂ ánɔne mɔ́. Aá, boŋ pɛn ábɛ mɔ́ mwǎ kunze áhɛ́-ʼɛ etə́l nɛ́n besón ábɛ Paalɛ béhyɛnad mɔ́ kéchéé éche átógnɛ́né. 
\s1 Paalɛ atyéémé áʼsō wɛ́ɛ Fɛligsɛ bɔ́ Drusilia 
\p  
\v 24 Nguse é eʼpun ámbīd enɛ̂, Fɛligsɛ ampɛɛ́n mwaád Drusilia. Drusilia abédɛ́ɛ mwǎn a Israɛl. Fɛligsɛ anlóm Paalɛ achəg, âwóglɛn nkalaŋ ḿme Paalɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ tə̂ŋgɛne adúbe á Yesu Krǐstəə.  
\v 25 Paalɛ aboótédé-ʼaá mɔ́ akale, álāŋgē mɔ́ ngáne mod átə́ŋgɛ́né abɛ́ á bwâm awále, ngáne mod átə́ŋgɛ́né yə̌l achə́ə bwâm, ne Epun é nkáá eche éhúɛʼ. Dɔ́ɔ mbwɔ́g ńkóbé Fɛligsɛ. Hɛ́ɛ áhɔ́bɛɛ́ aá “Sébé ekag bɔɔb. Nzé nkudé etə́l ámpē mɛ̌chɛ̄lē wɛ.”  
\v 26 Mewêmtɛn mébédé mɔ́ ámpē aá Paalɛ ǎbɛ mɔ́ mwǎ mɔné ámbīd-ámbīd, nɛ́n dêmbɛ̌l alóméʼáá mɔ́ achəg póndé tɛ́ ákanlé mɔ́. 
\p  
\v 27 Nɛ́n dêmbɛnléd áyə̄le mwɛ̌ ḿbɛ, dɔ́ɔ Pokus Fɛstusɛ átédé etə́l éche Fɛligsɛ nɛ́ɛ nkamlɛnɛ. Ngáne Fɛligsɛ áhɛ́déʼáá aá bad bé Israɛl béwógɛn mɔ́ bwâm, antɛdé Paalɛ á mbwɔg. 
\c 25  
\s1 Paalɛ aá Kaisɛɛ múmɔ́ ákáad mɔ́ 
\p  
\v 1 Fɛstusɛ ampɛ̌ á mbwɔ́g e Kaisaria âtéd atii dé nkamlɛn. Eʼpun éʼláán ámbīd enɛ̂, ambíd á mbwɔ́g e Kaisaria ákɛ̄ á Jerusalɛm.  
\v 2 Á Jerusalɛm wɛ̂, beprisɛ bémbáá ne bad bémbáá bé Israɛl bénlāā Fɛstusɛ mekan ḿme béhɔ́bé bán Paalɛ abɛlé. Bénchāŋ Fɛstusɛ  
\v 3 bán áwôŋgɛn bɔ́ âbɛl bépɛɛn Paalɛ á Jerusalɛm. Bénlāā mɔ́ nɛ̂ áyə̄le bênhəg âwúu mɔ́ á nzii.  
\v 4 Fɛstusɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, “Paalɛ adé á mbwɔg á Kaisaria, mměn-nɛ mɛ̌tǐm ámbīd áwed mwǎmpīn ḿ póndé.  
\v 5 Né-ɔɔ́, nzé édé nɛ́n bán Paalɛ abɛlé dyam dé mbéb, ábɛ̄n bad bémbáá béhîd mɛ á Kaisaria, bésɔ́mɛn mɔ́.” 
\p  
\v 6 Fɛstusɛ andyɛɛ́ á Jerusalɛm ámpē dyam eʼpun waam kéʼɛ dyôm boŋ átiméʼ á Kaisaria. Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé, andyɛɛ́ ásē ákáad nkáá. Anhɔ́b aá bépɛɛn Paalɛ á kóte.  
\v 7 Áde bépɛ́ɛ́né Paalɛ, bad bé Israɛl ábe bémbīd á Jerusalɛm béntyēēm mɔ́ bɛnbɛn bébootéd eʼbébtéd éʼ mekan ahɔ́b, ábe béhɔ́bé bán abɛlé, boŋ bénkênhɛnlé alúmed nɛ́n bán akoó ḿmê mekan abɛl.  
\v 8 Paalɛ anhɔ́b aá mekan ḿme béhɔ́bɛɛ́ mɔ́ áyə̄l méesaá mbále. Anhɔ́b aá, “Meébɛlɛɛ́ dyamdyam áde álûmte bán ntə̂ŋgan mbéndé e bad bé Israɛl, kéʼɛ Ndáb-e-Dyǒb kéʼɛ Kaisɛɛ a Roma.”  
\v 9 Fɛstusɛ ahɛdéʼáá aá mɔ́kud dǐn á bwâm áʼsō éʼ bad bé Israɛl. Né-ɔɔ́, ansɛdéd Paalɛ aá, “Ebǒŋsɛ́né akɛ á Jerusalɛm âbɛl nɛ́n ńkáad wɛ áwed tə̂ŋgɛne ḿmɛ́n mam ḿme béhɔ́bɛɛ́ wɛ á yə̌l-ɛ?”  
\v 10 Paalɛ anhɔ́b aá, “Á kóte eche Kaisɛɛ a Roma dɔ́ɔ ńtyéémé nɛ́n, áhed dɔ́-ʼaá bétə́ŋgɛ́né mɛ akáad. Meébɛlɛɛ́ bad bé Israɛl dyam dé mbéb ké ahɔ́g, mmǒn ámpē ebíí nɛ̂ bwâm.  
\v 11 Nzé édé nɛ́n bán mbóó mbéndé echě ekwǒgnédé mbakú e kwééd, né nkwɛ̌ntɛ́né awɛ́. Boŋ nzé édé nɛ́n bán mam ḿme béhɔ́bɛɛ́ mɛ áyə̄l méesaá mbále, né modmod eewóoʼɛ́ kunze âbɛ mɛ áwab mekáá. Né-ɔɔ́, nhɔ́be nɛ́n mɛɛ́ Kaisɛɛ múmɔ́ ákáad mɛ.”  
\v 12 Dɔ́ɔ Fɛstusɛ álə́ŋtɛ́né nló ne ábē bad ábe bélébé mɔ́, boŋ ákwɛntán aá, “Ngáne émáá ahɔ́b wɛ̌ Kaisɛɛ mɔ́ɔ̄kāād wɛ, etə́ŋgɛ́né akɛ wɛ́ɛ Kaisɛɛ.” 
\s1 Fɛstusɛ alúmté kə̂ŋ Agripa nkáá ḿme Paalɛ áte 
\p  
\v 13 Nguse é eʼpun ámbīd enɛ̂, kə̂ŋ Agripa bɔ́ Bɛnisɛ, bêmpɛ̌ á Kaisaria âkob Fɛstusɛ nken.  
\v 14 Áde bémádé áwed nguse é eʼpun, Fɛstusɛ anlúméd kə̂ŋ Agripa ehɔ́b éche Paalɛ áte. Anláá mɔ́ aá, “Mod adé hɛ́n awě Fɛligsɛ ânchenɛ́ɛ́ á mbwɔg.  
\v 15 Áde ḿpédé-ʼɛ á Jerusalɛm, beprisɛ bémbáá bé Israɛl ne bad bémbáá bé dyad bénhɔ̄b mam ḿme béhɔ́bé bán abɛlé, bécháŋ-ʼɛ mɛ bán nkwid mɔ́ nkáá.  
\v 16 Boŋ mɛ-ʼɛ menláá bɔ́ mɛɛ́ bad bé Roma béwóó elem nɛ́n, béehɛlɛ́ɛ́-sɛ bébídéd mbakú nɛ́n bán mod akwedé nkáá, ésebán asébpé akáádé ḿme nkáá áʼsō wɛ́ɛ bad ábe bésɔ́mné mɔ́. Bétə́ŋgɛ́né mɔ́ etə́l abɛ âkáa ḿme nkáá.  
\v 17 Né-ɔɔ́, áde bépédé hɛ́n, menkêmbébédté póndé. Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé sáŋgɛ́n, mendyɛ̌ ásē á kóte nhɔ́b-pɛ mɛɛ́ bépɛɛn mɔ́.  
\v 18 Bad ábe bésɔ́mné mɔ́ béntyēēm ámīn âhɔ́b mam ḿme ábɛ́lé, boŋ bénkênhɔ́bpé bán abɛlé dyam dé mbéb ké ahɔ́g áde ménwēmtɛ̄nnē mɛɛ́ bɛ́hɔ̄b bán abɛlé.  
\v 19 Ehɔ́b ésyə̄ə̄l ébédɛ́ɛ nswaŋ ḿme bénwōŋgē ne Paalɛ tə̂ŋgɛne adúbe ádāb ne dǐn á mod nhɔ́g awě béchəgɛɛ́ bán Yesuɛ awě amaá awɛ́ boŋ Paalɛ ahɔ́be aá adé á aloŋgé.  
\v 20 Menkênkoŋgé abíi ngáne ńhɛ́láá-sɛ ńhɛ̄d ḿmɛ́n mekan áte, né-ɔɔ́, mensɛdéd Paalɛ nzé ǎdə̌ŋ akɛ á Jerusalɛm âbɛl boŋ békáad mɔ́ áwed tə̂ŋgɛne mekan ḿme béhɔ́bé bán abɛlé.  
\v 21 Boŋ Paalɛ anhɔ́b aá bébɛ̂ bébane mɔ́ á mbwɔg kə́ə́ŋ ne á póndé eche Kaisɛɛ ábīdēdtē ḿme nkáá mbakú. Né-ɔɔ́, menhɔ́b mɛɛ́ sə́nze ébɛ̂ énɔne mɔ́ kə́ə́ŋ ne á póndé eche mɛ́lōmmē mɔ́ wɛ̂ Kaisɛɛ.”  
\v 22 Hɛ́ɛ kə̂ŋ Agripa álâŋgɛɛ́ Fɛstusɛ aá, “Mměn mɛ̌dəŋ anɛ́n mod awóglɛn.” Fɛstusɛ antimtɛ́n mɔ́ aá, “Wɛ̌wōglɛ̄n mɔ́ chǎn.” 
\p  
\v 23 Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé, Agripa bɔ́ mwǎnyaŋ Bɛnisɛ bêmpɛ̌ ne edúbé ésyə̄ə̄l ne esímo. Bénsɔ̄l á ndáb eche mbwɔ́g éládnéʼáá nchoo ne sə́nze é mbáámbáa ne bad bémbáá bé dyad. Fɛstusɛ anhɔ́b aá békɛ bétêd Paalɛ bépɛɛn mɔ́.  
\v 24 Dɔ́ɔ Fɛstusɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “A-kə̂ŋ Agripa ne bad bésyə̄ə̄l ábe syáābɔ̄ɔ sêdé hɛ́n. Anɛ́n mod awě nyényínɛɛ́ hɛ́n nɛ́n, adíi mod awě bad bé Israɛl, ábe bédé wɛ́n ne ábe bédé á Jerusalɛm bépɛ́ɛ́né ehɔ́b áwêm bán abɛle mekan mé mbéb. Béhâg eʼsaád nɛ́n bán eetə̂ŋgɛnɛɛ́ abɛ́ á aloŋgé.  
\v 25 Boŋ mměn meenyínɛɛ́ dyamdyam áde anɛ́n mod ábɛ́lé áde átə́ŋgɛ́né kwééd. Ngáne édíí-ʼaá bán mwěn-ɛɛ́ anhɔ́b aá Kaisɛɛ mwěn-ɛɛ́ ǎkāād ḿme nkáá, né-ɔɔ́, nhɔ́bé mɛɛ́ mɛ̌lōm mɔ́ áwed.  
\v 26 Ké nɛ̂, meékooʼɛ́ dyam awóŋ áde mɛ́telɛ́ɛ́ Kaisɛɛ áyə̄l echê. Né-ɔɔ́, mpɛɛ́né mɔ́ hɛ́n áʼsō éʼ bad, bwâmbwam áʼsō ábôŋ, a-kə̂ŋ Agripa, âbɛl boŋ nzé mmaá éche ehɔ́b ahɛd áte, ńwôŋ chǒm éche mɛ́tenlé.  
\v 27 Áyə̄le nɛ́n éebáá bwâm mɛ âlóm mod á mbwɔg ésebán nlûmte áte bwâm dyam áde ákóó abɛl.” 
\c 26  
\s1 Paalɛ akáádé ḿme nkáá áʼsō wɛ́ɛ kə̂ŋ Agripa 
\p  
\v 1 Dɔ́ɔ kə̂ŋ Agripa álâŋgɛɛ́ Paalɛ aá, “Ewóó kunze bɔɔb âhɔ́b dyam.” Paalɛ ansálé ekáá áte, boŋ ábootéd akáa. Anhɔ́b aá,  
\v 2 “A-kə̂ŋ Agripa, ntédé nɛ́n mɛɛ́ yə̌l eboó mɛ áte ânyín nɛ́n ntyéémé áwoŋ eʼsó chii âkáa âhúd mekan mésyə̄ə̄l áyə̄l ḿme ábɛ́n bad bé Israɛl béhɔ́bɛɛ́ bán mbɛlé.  
\v 3 Nhɔ́be nɛ̂ áyə̄le nɛ́n, mbíí nɛ́n mɛɛ́ edíi mod awě asóŋtɛ́né eʼlem éʼ bad bé Israɛl, ne wɛ́ɛ nswaŋtɛn ḿbídɛɛ́ bɔ́. Né-ɔɔ́ ncháa wɛ nɛ́n mɛ́ɛ éched yə̌l, éwóglɛn mɛ.  
\v 4 Ábêm bad bé Israɛl bébíí aloŋgé ádêm se á mwěndemé áde ḿbédé á Jerusalɛm.  
\v 5 Bélyɔ́gé mɛ abíi. Nzé bédə́ə́-ʼɛ, né běn béhɛlé bébíd mbóŋ nɛ́n bán se á mbooted, mbédé mod a epepé éche éhídeʼ ḿmɛ̄d mekan mé Dyǒb ámbīd nyaa echě ewúú áte. Nhídeʼ ngáne mod a epepé é Befarisia átə́ŋgɛ́né abɛl.  
\v 6 Bɔɔb-pɔɔ́, nzé ntyéémé á nkáásé hɛ́n chii, né édíi áyə̄le eʼlyə́g bé nlém ábe ńwóó nɛ́n mɛɛ́ Dyǒb dɛ́bɛlé ábɛ̄d betaa chǒm éche ánhɔ̄bpē aá mɔ́ɔ̄bɛlé bɔ́.  
\v 7 Ádɛ́n dyam dɔ́-ʼaá ḿmɛd metúmbé dyôm ne mébɛ mésúmé nlém áyə̄l bán bɛ́kǔd, abɛ áde bébagɛɛ́ Dyǒb edúbé nkuu ne mǔte. Boŋ ábɛ́n eʼlyə́g bé nlém běn-naá éʼkə́ə́ boŋ bad bé Israɛl béhɔ̄bēʼ mɛ mam mé mbéb á yə̌l, a-kə̂ŋ.  
\v 8 Cheé ékə́ə́ boŋ nyé bad bé Israɛl nyéēhɛ̄lē adúbe nɛ́n bán Dyǒb ápuudte bad ámbīd e kwééd?  
\v 9 Mměn ámpē menwémtɛ́n mɛɛ́ ntə́ŋgɛ́né nɛ́ɛ ńhɛ́dé nzii ésyə̄ə̄l âbébed dǐn áde Yesuɛ, mod a Nazarɛt.  
\v 10 Né-ʼaá mêmbɛnlé á Jerusalɛm. Menkǔd kunze wɛ́ɛ beprisɛ bémbáá, nhɛ́-ʼɛ bad bé Dyǒb híin á mbwɔg. Nzé bémbīdēd-tɛ mbakú nɛ́n bán bétə́ŋgɛ́né awɛ́, mɛ́mpē nkwɛ̌ntánnáá.  
\v 11 Memmɛntɛ́n bɔ́ akɔ́gsɛn á ndáb é mekáne ésyə̄ə̄l, ńhɛdé nɛ́n mɛɛ́ béhɔ̂b Yesuɛ mam mé mbéb áyə̄l. Ekaŋ énkōb mɛ áte áyə̄l echâb nyaa echě ńkágéʼáá á myad mé meloŋ mémpēe âtaged bɔ́. 
\s1 Paalɛ ahɔ́bé ngáne ámwédé Yesuɛ atimɛn 
\r (Mbɛl 9.1-19; 22.6-16) 
\p  
\v 12 “Enɛ́n nzɔm chɔ́ɔ ekəə́ boŋ ńkǎg á Damaskɔs ne kunze ne ekag éche beprisɛ bémbáá bêmbɛɛ́ mɛ.  
\v 13 A-kə̂ŋ, á nzii wɛ̂, dyam kəd, dɔ́-ʼaá ńnyíné eʼnyínɛn bé ekíde ábe éʼpɛneʼ tómaa enyɛn, éʼbídé ámīn éʼləŋnéd mɛ ne bad ábe syáābɔ̄ɔ sênwǒŋ.  
\v 14 Sé moosyəə́l sênhún ásē. Hɛ́ɛ ńwógé ehɔ́b élâŋge mɛ á ehɔ́b é Hibru aá, ‘Á-Sɔɔl, á-Sɔɔl, cheé ékə́ə́ boŋ ehɛ́ mɛ á meséb. Nzum echě éwannɛɛ́ mɛ edíi nɛ̂ŋgáne mwǎn ákwaglɛɛ́ abíi ányaŋ. Echě yə̌l chěn-ɛɛ́ ábɛlɛɛ́ mbéb.’  
\v 15 Dɔ́ɔ ńsɛ́dté mɔ́ mɛɛ́ ‘A-Sáŋ, Nzɛ́-módɛ́ édíí?’ Dɔ́ɔ Sáŋgwɛ́ɛ́ átimtanné mɛ aá, ‘Mɛ-ɛɛ́ ndé Yesuɛ awě éhāgkē á meséb.  
\v 16 Bɔɔb-pɔɔ́, hidé ásē étyéem ámīn. Mpiídé wɛ âpwɛd wɛ nɛ̂ŋgáne áwêm mbəledɛ. Wɛ-ɛɛ́ wɛ̌lāā bad ábe bélyə́gé ásē chǒm éche ényíné chii ne éche mɛ́lūmēdtē wɛ á póndé echě ehúɛʼ áʼsō.  
\v 17 Mɛ̌sǒŋ ádōŋ aloŋgé á mekáá mé bad bé Israɛl ne á mekáá mé bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl ábe mɛ́lōmmē wɛ áwab.  
\v 18 Wɛ-ɛɛ́ wɛ̌nedé bɔ́ mǐd âbɛl béhide á ehíntɛ́n-tê, békud eʼnyínɛn bé ekíde, béhīdē-ʼɛ ásē e nkamlɛn ń Satan bétim á nkamlɛn ń Dyǒb. Nɛ̂ dɛ́bɛ̌l bɛ́kǔd alagsɛn dé mbéb, bébɛ̄-ʼɛ hǒm ahɔ́g ne bad ábe Dyǒb ásáŋté ne adúbe áde bédúbpé mɛ.’ 
\s1 Paalɛ ahɔ́bé chǒm éche ékə́ə́  //  boŋ bad bé Israɛl bésɔ́mɛ́n mɔ́ 
\p  
\v 19 “Né-ɔɔ́, a-kə̂ŋ Agripa, ndɔ́g echě ményīnnē echě ehúú ádyōb, menkêmbáŋgé chɔ́ ahíd.  
\v 20 Bootya hɛ̂, membootéd nkalaŋ ḿ bwâm akal, membootéd á dyad á Damaskɔs, ńkɛ á Jerusalɛm boŋ ńtiméʼ á mbwɔ́g e Israɛl esyəə́l, ne á mbwɔ́g e bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl. Nkǎnléʼáá bɔ́ mɛɛ́ bétɛde ḿmāb mbéb bétimɛn Dyǒb, bébɛle-ʼɛ mekan ḿme mélûmteʼ nɛ́n bán bétɛ́dté ḿmab mbéb.  
\v 21 Akal áde ńkáléʼáá ḿmɛ́n nkalaŋ dɔ́ɔ dênkə̌ŋ boŋ bad bé Israɛl békób mɛ áde ḿbédé á Ndáb-e-Dyǒb bépōn-nɛ mɛ awúu.  
\v 22 Boŋ kə́ə́ŋne bɔɔb, Dyǒb děn dɔ́ɔ ákɛ̄wōŋgɛ̄n mɛ. Né-ɔɔ́, ntyéémé hɛ́n âkale nyé moosyəə́l mbále. Ken bad ábe bédé etógnɛ́n kéʼɛ ábe béesɛ̌ etógnɛ́n. Mekan ḿme ńhɔ́bɛɛ́ médíi melemlem mé mekan ḿme bekal béʼdəə́dəŋ ne Mosɛɛ bénhɔ̄bpē bán mɛ́bɛnléd.  
\v 23 Bénhɔ̄b bán Ane-awě-Béwɔ́gté atə́ŋgɛ́né ákūd metake, abɛ́-ʼɛ mod aʼsó âpuu. Ǎkalé bad aá eʼnyínɛn bé ekíde éʼpɛnteʼ ábɛ̄d bad bé Israɛl ekíde bɔɔb éʼpɛnté-ʼɛ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl.” 
\p  
\v 24 Nyaa eche Paalɛ ánkāāʼɛ́ embɛ̌l Fɛstusɛ ankáné mɔ́ áte aá, “Á-Paal weesáaʼɛ́-yɛ? Ádôŋ ayə́ge ámbáá áhɛde we mǐn apid-ɛ?”  
\v 25 Paalɛ ankwɛntɛ́n aá, “A-kə̂ŋ e edúbé, meépagké mǐn. Chǒm éche ńhɔ́bɛɛ́ édé mbále nhɔ́bne-ʼɛ debyɛ́ɛ́.  
\v 26 Mɛ̌panléd kə̂ŋ ḿmɛ́n mekan mésyə̄ə̄l áte áyə̄le mbíí mɛɛ́ asóŋtɛ́né ḿmɛ́n mekan. Ndúbpé nɛ́n mɛɛ́ mwěn asóŋtɛ́né akan tɛ́ɛ́ áde ábɛ́nlédé, áyə̄le dyam áde ábɛ́nlédé déebɛnledɛɛ́ á eʼkoŋnéd-te.  
\v 27 A-kə̂ŋ Agripa, edúbpé mekan ḿme bekal béʼdəə́dəŋ bétélé ásē-yɛ? Mbíí mɛɛ́ edúbpé mɔ́.”  
\v 28 Agripa antimtɛ́n Paalɛ aá, “Áyə̄l e anɛ́n mwǎ esóŋ á póndé dɔ́ɔ éwémtɛ́né wɛɛ́ mɔ́hɛle mɔ́bɛ̄l ńtīmɛ̄n adúbé á Krǐstəə?”  
\v 29 Paalɛ ankwɛntɛ́n aá, “Ébɛ̂ ké á esóŋ é póndé kéʼɛ póndé eche echabé áte, nkânneʼ Dyǒb nɛ́n mɛɛ́, wɛ ne moosyəə́l awě awóglan mɛ, ábɛ̂ ngáne ńdíí. Boŋ pɛn meekánnɛ́ɛ́ mɛɛ́ béhɛ̂ nyé bengɔbéngɔ̄bē ngáne béhédé mɛ nɛ́n.” 
\p  
\v 30 Dɔ́ɔ kə̂ŋ, nkamlɛnɛ Fɛstusɛ, mwǎnyaŋ a kə̂ŋ, Bɛnisɛ ne bad bésyə̄ə̄l ábe bébédé áhed béhídté ásē âkɛ.  
\v 31 Bémáá-ʼaá abíd, áde békagké nɛ̂ dɔ́ɔ bébóótédé akal nɛ́n bán, “Anɛ́n mod eébɛlɛɛ́ dyamdyam áde ákwógnédé âhɔ́b bán béwúu mɔ́ kéʼɛ béhɛ̂ mɔ́ á mbwɔg.”  
\v 32 Hɛ́ɛ Agripa álâŋgɛɛ́ Fɛstusɛ aá, “Nhɛláá-sɛ ńtɛ̄dē anɛ́n mod nzé enkênhɔ́b aá Kaisɛɛ mɔ́ɔ̄mǎd ḿme nkáá.” 
\c 27  
\s1 Paalɛ ahǐdté âkɛ á Roma 
\p  
\v 1 Áde bémáá atíi bán sésɔ̂l á stíma âkɛ á aloŋ á Italia, bêmbɛ̌ Paalɛ ne bad bé mbwɔg bémpēe á mekáá wɛ́ɛ mod a mbáá a sə́nze awě béchə́géʼáá bán Juliɔsɛ. Juliɔsɛ akamlánnáá echoŋ é sə́nze éche béchə́géʼáá bán “Echoŋ é sə́nze é Kaisɛɛ.”  
\v 2 Sênsɔ́l stíma á dyad á Adramitium. Ene stíma emmǎd aboŋsɛn âkɛ á nkin mé edíb é nkwɛ̌ á mbwɔ́g e Esia. Dɔ́ɔ sébwɔ́gké ekɛ. Sêdé akɛ sênwálé Aristakusɛ. Aristakusɛ abédɛ́ɛ mod a mbwɔ́g a Masɛdonia, awě ambíd á dyad á Tɛsalonika.  
\v 3 Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé, sêmpɛ̌ á dyad á Sidɔn. Juliɔsɛ amboón Paalɛ nlém. Antɛdé aá ákɛ ányîn baáb, bébɛ mɔ́ kéchéé éche átógnɛ́né.  
\v 4 Sênhidé hɛ̂, sêbwɔ́gé ekɛ. Boŋ ngáne édíí bán epub é ngíne échómméʼáá sé áʼsō-te, sêmbamé epub, sébwɛ̄ bɛnbɛn ne mbwɔ́g e Saiprus pɛd eche epub énkêmbáá ngíne. Saiprus abédɛ́ɛ mbwɔ́g echě mendíb mênləŋnédté.  
\v 5 Hɛ́ɛ sétɛ́dté nkin á pɛd e mbwɔ́g e Silisia ne mbwɔ́g e Pamfilia boŋ sêsɛ́l á edíb é nkwɛ̌-te sépǎg á dyad á Mira á mbwɔ́g e Lisia.  
\v 6 Áwed mod ambáá a sə́nze annyín stíma eche ebídé á Alɛsandria etimeʼ á Italia dɔ́ɔ áhédé sé áwēd-te.  
\v 7 Bootya hɛ̂, stíma ekɛɛ́né sé mwǎləŋləŋ eʼpun híin bɔ́-ʼɛ éʼtómeʼ sêdɛ̂hɔ́b bán sêpag á dyad á Sinidus. Ngáne édíí bán epub échómméʼáá sé áʼsō-te, sênkênhɛnlé akɛ áʼsō ene pɛd. Né-ɔɔ́ sêmbamé sépōŋ á pɛd e mbəŋ wɛ́ɛ epub éebudeʼaá atóm. Sêntóm á Kep Salmɔn sépɛ̄ á mbwɔ́g e Krɛt echě mendíb mélə́ŋnédé.  
\v 8 Sêmbamé nkəg mé edíb měn ne měn, sêdɛ̂hɔ́b bán sêpag á hǒm áde béchəgɛɛ́ bán Sef Habɔs. Ádɛ̂ hǒm déechabnedɛɛ́ dyad á Lasi áyə̄l. 
\p  
\v 9 Sêndyɛɛ́ áwed bwâmbwam kə́ə́ŋ ényínnéd nɛ́n bán nzé sêkií áʼsō né dyam dé mbéb áhɛle ábɛnléd sé, áyə̄le ene póndé mwɛ̌ mêmmǎd apɛ á asóg, Epun é ngande e abɛ dé mendɛ mé Alagsɛn dé mbéb chɔ́-ʼɛ emmad atóm. Né-ɔɔ́, Paalɛ ambɛ bɔ́ elébé aá,  
\v 10 “Amúɛ̄, nnyíne nɛ́n mɛɛ́ bootya hɛ́n bɔɔb éhɛle ébɛ̄ɛ̄n syánē ebébtéd âkɛɛn échɛ́n ekɛ áʼsō. Nted mɛ́bēb bwâmbwam, stíma ebéb, nló ḿ bad-tɛ ńhɛle ńtóm.”  
\v 11 Boŋ ane mod a mbáá a sə́nze andúbé dásɔ̄ chǒm éche mod ambáá a stíma ne mod awě awóó stíma bénhɔ̄bpē, enkêndúbɛ́ɛ́ chǒm eche Paalɛ ánhɔ̄bpē.  
\v 12 Ádê abwɔ́g á hǒm áde stíma émbɛ̄ɛ̄ áhed, dénkêmbáá hǒm áde mod áhɛle ádyɛ̄ɛ̄ á póndé echě ekukud étómɛɛ́. Né-ɔɔ́, bad ábe bêndəŋ nɛ́n bán békag áʼsō béwanɛn bépɛ á dyad á Fonis bɔ́ɔ bêmbuú áte. Fonis abédɛ́ɛ hǒm áde bébannɛɛ́ stíma á mbwɔ́g e Krɛt áde ánɔneʼ á akuu ne á mbəŋ. Áhed-taá béhɛ́léʼáá-sɛ bédyɛ̄ á póndé e ahéb á ngíne. \fig Ekɛ éche Paalɛ ákíí á Roma|src="Paul4-BW.eps" size="span" ref="27.1-28.14" \fig* 
\s1 Ekukud étáné Paalɛ bɔ́ á edíb é nkwɛ̌-te 
\p  
\v 13 Mwǎ epub awě abídé á mbəŋ ambootéd atóm. Dɔ́ɔ ábê bad békámtɛ́né bán béhɛle békɛ̄ɛ̄n ḿmab ntíi áʼsō. Né-ɔɔ́, bénhūd ekii éche bébwɔgnɛɛ́ stíma, boŋ bébamméʼ nkin mé edíb ḿ mbwɔ́g e Krɛt.  
\v 14 Boŋ béepedɛɛ́ ké akɛ boŋ epub é ngíne éche béchəgɛɛ́ bán “Epub é pɛd e akuu” ébídɛ́n ekukud á Krɛt ébootéd atóm ne ngíne.  
\v 15 Échê epub éntīnēd stíma. Nzii enkêmbáá âkɛ áʼsō wɛ́ɛ epub ébídɛɛ́. Né-ɔɔ́, sênsóg yə̌l awaned áte akɛɛn stíma áʼsō, sétɛ̄dē nɛ́n bán epub chə́chə́ ékɛɛneʼ chɔ́ pɛd eche édə́ə́ chɔ́ akɛɛn.  
\v 16 Áde sépóó á pɛd e mbəŋ e mwǎ dyad awě adé á mendíb-te awě béchəgɛɛ́ bán Kauda, sênkǔd mwǎ etə́l wɛ́ɛ epub éebudeʼaá atóm. Áhed dɔ́ɔ séwánné kə́ə́ŋ boŋ sénabpé bɔ̌lɛ ábe sédóléʼáá ámbīd eʼdii, âbɛl boŋ béesanlé áte. Sêdé amǎd abɛl nɛ̂ chǒm émāā sé á yə̌l.  
\v 17 Bêndǒl bɔ̌lɛ, bésɔ́léd bɔ́ á stíma-tê, bébīd-tɛ nkɔɔd á stíma sêwéd bɔ́ atád. Bébááʼáá nɛ́n bán béhɛle bétómɛ́n nló, béhún á nsíí-te á nkin mé edíb á aloŋ á Libia, né-ɔɔ́, bênsudéd abad\f + \fr 27:17 \ft Doŋge á kálag déʼsó áwóó, \fq ekii éche ébwogke stíma á mendíb-te.\f* ásē áde ábɛle boŋ stíma ékag mehélé, bétɛ̄dē bán epub chɔ́ ne chɔ́ ékɛɛn stíma.  
\v 18 Ekukud émbɛ̄ étōmnēʼ ngíne. Bǐn éʼsáŋgé-ʼaá boŋ bébootéd doŋge dé nted ahúd bébwēmēʼ á mendíb-te.  
\v 19 Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé ámpē, bébootéd doŋge á bwěm atéd ábe bébɛ́nléʼáá âdol stíma, bébwémé á edíb-te. Běn bênkǒŋ abɛl nɛ̂.  
\v 20 Eʼpun híin béntōm ésebán sênyíneʼ enyɛn kéʼɛ betintinɛ, epub-pɛ émbɛ̄ étōmeʼ ne ngíne esyəə́l. Kə́ə́ŋ ne á asóg, sênhúd yə̌l nlém bán sêmǎdné. 
\p  
\v 21 Sêmadé eʼpun híin ésebán mod ahɛle ké ndyééd adyɛ́. Hɛ̂ dɔ́ɔ Paalɛ átyéémé ámīn átîntê e bad bésyə̄ə̄l boŋ áhɔ̄bē aá, “A-baányaŋ, nyêmbɛ́ nyêwóglan mɛ áde ńhɔ́bé mɛɛ́ deéhidté á Krɛt. Nzé nyênwógɛ́n mɛ, né deékudɛɛ́ ḿmɛ́n metake ne enɛ́n mbɔ́lɔ́n echě dékúdé nɛ́n bɔɔb.  
\v 22 Bɔɔb-pɔɔ́, ncháa nyé nɛ́n mɛɛ́ nyéwêd nlém á abum, nló ḿ mod méetómmé, stíma chěmpɛn chɔ́ɔ̄ ěbēb.  
\v 23 Nhɔ́be nɛ̂ áyə̄le nɛ́n nkuu ḿme ńtómé nɛ́n ángɛl e Dyǒb áde áwóó mɛ áde ḿbɛnle-ʼáa empií mɛ, eláá mɛ aá,  
\v 24 ‘Á-Paal, weewógéʼ mbwɔ́g, etə́ŋgɛ́né atyéem áʼsō wɛ́ɛ Kaisɛɛ. Nlém ḿ bwâm ḿme Dyǒb áwóŋné-ʼaá wɛ, ḿbɛ́lé asoó aloŋgé á bad bésyə̄ə̄l ábe nyáābɔ̄ɔ nyêdé.’  
\v 25 Né-ɔɔ́, a-baányaŋ, nyéwêd nlém á abum, áyə̄le nɛ́n ndúbpé mɛɛ́ mekan mésyə̄ə̄l mɛ́bɛnléd ngáne bélāŋgē mɛ.  
\v 26 Epub étə́ŋgɛ́né nɛ́ɛ étínté syánē á nkin.” 
\p  
\v 27 Ámbīd e eʼpun dyôm ne éʼniin nkuu, áde sédíi sédíí á edíb é nkwɛ̌ é Adria, dɔ́ɔ dyam melúde mé nkuu, bad ábe bédole stíma békámtɛ́né bán kapɔ́g syáābɔ̄ɔ sêkwogé abíd á nkin.  
\v 28 Hɛ́ɛ bétédé nkɔɔd ḿme bétádé chǒm eche édélé áyə̄l boŋ bébwēmē á edíb-te ânyín ngáne edíb épédé achab ásē. Dɔ́ɔ bédíbté bán eʼchɛ bé edíb ásē éʼdé móom mé méta méniin. Mwǎmpīn ḿ póndé ámbīd e nɛ̂, bémbwēm ámpē, bényín bán eʼchɛ bé edíb áse édé móom mé mɛ́ta méláán.  
\v 29 Béwógéʼáá mbwɔ́g nɛ́n bán stíma ěkɛ ebúl á meláa-tê, né-ɔɔ́, béntēd eʼkii ábe bébwɔgnadté stíma éʼniin, béhūnēd bɔ́ ámbīd boŋ bébootéd akáne nɛ́n bán bǐn éʼsáa mehélé.  
\v 30 Hɛ́ɛ bad ábe bédoleʼ stíma, bébóótédé nzii ahɛd âsob. Bênsudéd bɔ̌lɛ á mendíb-te, bébāmtān bán békag ekii eche bébwɔgnadté stíma asuded áʼsō éʼ stíma.  
\v 31 Dɔ́ɔ Paalɛ álâŋgɛɛ́ mod ambáá á sə́nze ne sə́nze éche élyə́gé ásē aá, “Nzé ábɛ́n bad ábe bédole stíma béesɛ̌ á stíma-tê hɛ́n, nyéelyə́gé nlém nɛ́n bán nyɛ́ɛ̄bɛ̄ á aloŋgé.”  
\v 32 Né-ɔɔ́, échê sə́nze énsɛ̄l ḿmê nkɔɔd ḿme ménchə̄ə̄ bɔ̌lɛ bétēdē bɔ́ éʼhóoʼ. 
\p  
\v 33 Áde bǐn éʼkwógé asáa, Paalɛ ancháŋ bɔ́ moosyəə́l aá bédyɛ̂ mwǎ ndyééd. Anláá bɔ́ aá, “Nyêkédyɛ̌ bɔɔb, dyôm dé eʼpun ne éʼniin, ene póndé esyəə́l-lɛ nyéēdyēdɛ̄ɛ̄ chǒmchǒm.  
\v 34 Ncháa-ɔɔ́ nyé nɛ́n mɛɛ́ nyédyɛ̂ ndyééd. Moonyoŋ atə́ŋgɛ́né ndyééd adyɛ́ âbɛ́ ámīn. Ké mbum e esid pɔ́g éebɔ́ɔ́ʼɛ́.”  
\v 35 Áde Paalɛ ámáá ahɔ́b nɛ́n, antéd ewɛle áʼsō wɛ́ɛ bɔ́ moosyəə́l, aságnɛ́n Dyǒb, ásāl áte boŋ ábootéd adyɛ́.  
\v 36 Nɛ́n dénwēd bɔ́ nlém á abum, bɔ́ mod-tɛ́ɛ́ adyɛ́-ʼɛ mwǎ ndyééd.  
\v 37 Mesoŋgé mé bad bésyə̄ə̄l ábe sêbédé á stíma-tê, ḿbédé mbwɔ́kɛl ébɛ móom saámbé ne ntóób.\f + \fr 27:37 \ft Doŋge á kálag déʼsó áwóó \fq mbwɔ́kɛl ébɛ móom saámbé ne ntóób, \ft doŋge-ʼɛ \fq móom saámbé ne ntóób \ft doŋge-ʼɛ áwóó \fq mbwɔ́kɛl ébɛ móom saámbé ne ńtáan.\f* 
\v 38 Áde moosyəə́l ámáá akód, bênsyɔ̌g ngun éche ébédé á stíma-tê á edíb-te âbɛl boŋ stíma éhɛ́le áte. 
\s1 Stíma epáŋgé áte 
\p  
\v 39 Áde bǐn éʼkɛ́nlé, bad ábe bédoleʼ stíma bénkênchemmé nkəg mé edíb wɛ́ɛ bébédé. Boŋ bénnyīn nkin wɛ́ɛ stíma éhɛle etyéem. Dɔ́ɔ bétíídé nɛ́n bán nzé stíma ehɛle ápɛ̄ áhed, né bɛ́bɛ̌l ákɛ ásoŋ yə̌l áhed.  
\v 40 Bénsɛ̄l nkɔɔd ḿme ménchə̄ə̄ eʼkii ábe bébwɔgnɛɛ́ stíma, béhúnéd bɔ́ á mendíb-te, béhūnē-ʼɛ besáŋkalaa bé eʼpɛd bé mebámbé ábe éʼhyɔ̂mte stíma. Hɛ́ɛ bépódté abad áte á pɛ́d eʼsó e stíma âbɛl boŋ epub étînte stíma áʼsō. Hɛ́ɛ sébóótédé akɛ á nkin.  
\v 41 Boŋ áde sékagké nɛ̂, dɔ́ɔ stíma ébɔ́mé yə̌l á akúd dé nsíí á mendíb sé. Atyə́g áde pɛd eʼsó e stíma étyə́gé-ʼaá nɛ̂, stíma enkênhɛnlé akɛ ámpē, boŋ pɛd e mbíd embootéd apâŋted áte áyə̄le mendíb méhuɛ́néʼáá ngíne mébɔmé yə̌l áhed.  
\v 42 Sə́nze êmbɛl ntíi bán bɛ́wūū bad bé mbwɔg bésyə̄ə̄l, âbɛl nɛ́n bɔ́ modmod béenyaléʼ á nkin se bésob.  
\v 43 Boŋ mod a mbáá a sə́nze ahɛdéʼáá aá mɔ́soŋ Paalɛ aloŋgé, né-ɔɔ́, anláá sə́nze aá éebɛlé nɛ̂. Antǐm aláá moosyəə́l aá bad ábe béhɛle anyal bɔ́bɔ́ bésébe behéb á edíb-te bényal békag á nkin.  
\v 44 Aá ábe bɔ́-ʼɛ bélyə́gé ásē, béchə̂ŋned eʼpɛd éʼ stíma béhíde bɔ́ ámbīd. Né-ʼaá, sébɛ́lé boŋ sé moosyəə́l sépɛ̄ á nkin ésebán dyamdyam ábɛle sé modmod.\fig Stíma epáŋtédé áte bad bényale ábɛl boŋ béēhōō|src="cn02045C.tif" size="span" ref="27.43-44" \fig* 
\c 28  
\s1 Paalɛ bédyɛ́ɛ́ á Malta 
\p  
\v 1 Áde sémáá apɛ á nkin ésebán dyam dé mbéb ábɛ́lé sé modmod, dɔ́ɔ sésóŋtɛ́né nɛ́n bán ene mbwɔ́g echě edé á edíb-te wɛ́ɛ sébédé, béchəgɛɛ́ chɔ́ bán Malta.  
\v 2 Bad bé dyad ábe sétáné áhed bénwōŋgɛ̄n sé. Mbúú embootéd achó, ahéb-pɛ ábɛ́, né-ɔɔ́, bênkonéd muú bán séwáleʼ, békōb-pɛ sé nken.  
\v 3 Paalɛ anlǎd ngɛn é lǒn áte á mbág. Áde áhāgkē chɔ́ á dǔ, dɔ́ɔ píí e nyə̌ ébídé á mbág ń lǒn-tê áde muú ńnáné chɔ́, boŋ ekób mɔ́ á ekáá etyə́g-kɛ áhed.  
\v 4 Áde ábê bad bé dyad bényíné ene nyə̌ ekɛ̌nlɛ́né Paalɛ á ekáá dɔ́ɔ bélâŋgɛɛ́ nhɔ́g ne aníníí bán, “Anɛ́n mod adíi mod awě awúɛʼ bad. Aponé kwééd á edíb-te boŋ kénɛ̂ nkáásé ń Dyǒb ńdíi ńkóbé mɔ́.”  
\v 5 Boŋ Paalɛ answág ekáá ahúnéd ene nyə̌ á dǔ-te ésebán ene nyə̌ ebɛle mɔ́ dyamdyam.  
\v 6 Bésínéʼáá bán ábooted achíd, kéʼɛ áhûn ásē mpátepém áwɛ̂. Boŋ nɛ́ɛ békɛ́sinné kə́ə́ŋ ésebán dyamdyam ábɛnlad mɔ́, dɔ́ɔ béhə́ŋlɛ́né mewêmtɛn boŋ bétimé ahɔ́b bán, “Anɛ́n mod adíi dyǒb.” 
\p  
\v 7 Nzag ébédé bɛnbɛn ne wɛ́ɛ sémbɛ̄ɛ̄ nɛ̂. Mod awě anwóŋ échê nzag béchə́géʼáá mɔ́ bán Publiosɛ. Mɔ́ abédé nkamlɛnɛ ambáá a ene mbwɔ́g echě ebédé á edíb-te. Ankob sé nken achágéd-tɛ sé bwâm.  
\v 8 Publiosɛ sáá abédé á anɔŋ dé nkole, ahéb dênsog mɔ́, ekwaglɛnɛ-ʼɛ akób mɔ́. Paalɛ ankɛ̌ áwē toŋ-tê, akáneʼ, abán mɔ́ mekáá á nló, ádīd-tɛ mɔ́ bwâm.  
\v 9 Áde bad béwógé nɛ̂ bad bé nkole bémpēe ábe bébédé á dyad-tê wɛ̂, bêmpɛ̌ wɛ́ɛ Paalɛ ádīd-tɛ bɔ́ bwâm.  
\v 10 Bêmbɛ sé ndɛ híin. Áde sébwɔ́gké ekɛ, bénhīī sé bwěm á stíma-tê ábe sɛ́bɛnlédté á nzii. 
\s1 Paalɛ bébídé á Malta bépédé á Roma 
\p  
\v 11 Sêmadé á mbwɔ́g e Malta ngɔn éláán boŋ sésɔ̄lē stíma echě embíd á Alɛsandria. Béchə́géʼáá ene stíma bán, “Myǒb ḿme médé Nhɛ́d.” Sêdé asyəə́ né ene stíma ekédyɛɛ́ ádê hǒm ene póndé e ahéb á ngíne esyəə́l.  
\v 12 Sênkɛ̌, sépɛ̄ á dyad á Sirakus. Sêmmǎd áwed eʼpun éʼláán.  
\v 13 Bootya hɛ̂ dɔ́ɔ sékíí boŋ sépǎg á dyad ámbáá a Regium. Nɛ́ɛ bǐn éʼsáŋgé epub êmbootéd abíd á pɛd e mbəŋ. Ámbīd e eʼpun éʼbɛ sêmpɛ̌ á dyad á Putioli.  
\v 14 Sêndibéd bad áwed ábe bédúbpé Krǐstəə. Bénlāā sé bán sébɛ̂ ne bɔ́ sɔ̂ndɛ́ pɔ́g. Nɛ́ɛ sékíí boŋ sépag á Roma.  
\v 15 Bǎnned ábe bédúbpé Krǐstəə bénwōg bán sêhúɛʼ, né-ɔɔ́, bêmpɛ̌ kə́ə́ŋse á hǒm áde béchə́géʼáá bán Dyɔn á Apiɔs, doŋge-ʼɛ bésiné sé hǒm áde béchə́géʼáá bán Ndáb é Beken Éláán. Áde Paalɛ ányíné bɔ́, anságnɛ́n Dyǒb, nlém ńwédnéd-tɛ mɔ́ á abum. 
\s1 Paalɛ apedé á Roma 
\p  
\v 16 Áde sépédé á dyad á Roma bêntɛdé Paalɛ bán ábɛ̂ ne mɔ́ mwěn boŋ bêmbané sə́nze bán énɔne mɔ́. 
\p  
\v 17 Ámbīd e eʼpun éʼláán Paalɛ anchɛ́lé bad bémbáá bé Israɛl ábe bédé á dyad-tê wɛ̂ á mbom. Áde bépédé anláá bɔ́ aá, “A-baányaŋ bé Israɛl, menkêmbɛnlé ábɛ̄d bad dyam dé mbéb ké ahɔ́g, menkêmbɛ̌l-laá dyam dé mbéb ké ahɔ́g tə̂ŋgɛne eʼlem ábe ábesyánē betaa bélyə́gké syánē. Boŋ kénɛ̂, ábɛ̄d bad bénkōb mɛ á Jerusalɛm bébɛ̄-ʼɛ mɛ á mekáá mɛ benkamlɛnɛ bé Roma. Né-ɔɔ́ ndé hén nɛ́ɛ mod a mbwɔg.  
\v 18 Áde benkamlɛnɛ bé Roma bémáá mɛ akáad, béhɛ́déʼáá mɛ achene, áyə̄le bénkênkudté nzɔm ké pɔ́g echě elûmte nɛ́n bán ntə́ŋgɛ́né kwééd.  
\v 19 Boŋ bad bé Israɛl bénkênkwɛntɛ́nné bán bétɛde mɛ, né-ɔɔ́, menhɔ́b mɛɛ́ Kaisɛɛ mɔ́ɔ̄mǎd ḿmêm nkáá. Kénɛ̂-ʼɛ ménkênwóŋgé dyamdyam dé mbéb âhɔ́b tə̂ŋgɛne ábêm bad.  
\v 20 Nɛ́n dɔ́-ʼaá ákə́ə́ boŋ ńchɛ̄nlē nyé âbɛl boŋ syánē dékal. Á mbále ndəə́ mɛɛ́ nyébíi nɛ́n bán nzé bengɔbéngɔ̄bē bédé mé á mekáá, né édíi áyə̄le mod awě bad bé Israɛl bésúmé áyə̄l bán ǎpɛ̌.”  
\v 21 Hɛ́ɛ ábê belyə́ged bélâŋgɛɛ́ Paalɛ bán, “Séēkūdɛ̄ɛ̄ kálag ké pɔ́g echě ebídé á Judeya áyə̄l echôŋ. Mod awe syánē ké nhɔ́g-kɛ eébīdɛ̄ɛ̄ áwed se ápɛ̄ɛ̄n nlébtéd ké nhɔ́g kéʼɛ ehɔ́b é mbéb áyə̄l echôŋ.  
\v 22 Boŋ sɛ́ɛ̄də̌ŋ ḿmôŋ mewêmtɛn awóg, áyə̄le sêbíí nɛ́n bán hǒm-tɛ́ɛ́ bad béhɔ́be mam mé mbéb tə̂ŋgɛne echɛ́n epepé éche édíí áte.” 
\p  
\v 23 Né-ɔɔ́, bɔ́ɔbɛ Paalɛ béntīī akag áde bɛ́hyɛ̌ mɔ́ awóglɛn. Échê epun épédé-ʼaá ndun e mod épɛ̄-ʼɛ wɛ́ɛ Paalɛ ádyɛ́ɛ́ʼáá. Paalɛ ambootéd bɔ́ mekan mé nkamlɛn ń Dyǒb akale bootya mbwɛmbwɛ kə́ə́ŋ ne ngukɛ́l. Anwanɛ́n âbɛl bédúbe Yesuɛ. Abɛ̌nládtáá eʼpɛd ábe éʼbídé á kálag e mbéndé e Mosɛ ne á metelag mé bekal béʼdəə́dəŋ âbɛl bédúbe nɛ́n bán Yesuɛ mɔ́ adé Krǐstəə.  
\v 24 Bɔ́ doŋge á bad béndūbē mɔ́, boŋ doŋge dénkêndúbɛ́ɛ́ bán chǒm éche áhɔ́bɛɛ́ édé mbále.  
\v 25 Né-ɔɔ́, bêmbootéd apentɛn áde békagké. Bédɛ̂kɛ̌, Paalɛ anláá bɔ́ aá, “Edəə́dəŋ éche Ésáá éntə̄ŋgɛ̄n áde éláŋgé nkal éʼdəə́dəŋ Yesayaa mekan aá áláa ábɛ̄n betaa aá, 
\q1  
\v 26 ‘Kǎg, éláa ábɛ̂ bad wɛɛ́, 
\q1 nyɛ́ɛ̄wōg nyêwóg-kɛ ámpē boŋ nyéesóŋtɛ́nné mbêd, 
\q1 nyɛ́ɛ̄nɔ̌n nyénɔ̄n-nɛ ámpē boŋ nyéenyínné mbêd. 
\q1  
\v 27 Ńhɔ́be nɛ̂ áyə̄le ábɛ́n bad bélɛ́lé nlém á abum, 
\q1 békɔ́lé ḿmab metúu, 
\q1 bédíbé-ʼɛ ḿmab mǐd. 
\q1 Nzé enkêmbɛ́ nɛ̂, né ḿmab mǐd ményînneʼ 
\q1 ḿmab metúu méwógneʼ 
\q1 ḿmab nlém-mɛ ńsôŋtɛn. 
\q1 Né bɛ́timɛ́n mɛ 
\q1 né mɛ̌choód-tɛ bɔ́.’ ” 
\m  
\v 28 Hɛ́ɛ Paalɛ ásógtɛɛ́ nɛ́n aá, “Nyébíi-ɔɔ́ nɛ́n bán nkalaŋ mé eʼchoóchoŋ ḿme Dyǒb álómé, alómé mɔ́ bɔɔb wɛ́ɛ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl. Bɛ́wōglɛ̄n-nɛ mɔ́.” \f + \fr 28:28 \ft Doŋge á kálag déʼsó ábádé nchoo 29: \fq Áde Paalɛ áhɔ́bé nɛ́n bad bé Israɛl ábe bébédé áhed, bênhidé běn ne běn, bébootéd-tɛ apentɛn bwâmbwam.\f* 
\v 30 Paalɛ andyɛɛ́ áwed mwɛ̌ ḿbɛ á ndáb echě mwěn ásápéʼáá. Bad bésyə̄ə̄l ábe béhyágéʼáá áwē akobéʼáá-ʼɛ bɔ́ nken. 
\p  
\v 31 Akaléʼáá nkalaŋ mé nkamlɛn ń Dyǒb áyə̄gtē-ʼɛ bad tə̂ŋgɛne Sáŋgú Yesu Krǐstəə ésebán abáaʼ dyamdyam, modmod enkênkə́ŋ-ʼaá mɔ́ âhɔ́b dyam.