\id MRK - Bora NT -Peru 2008 (DBL -2013) 
\h Mááco 
\toc1 Mááco Jetsóodítyú cáátúnuháámɨ 
\toc2 Máácoó 
\toc3 Mc 
\mt1 MÁÁCOÓ 
\mt2 Mááco Jetsóodítyú cáátúnuháámɨ 
\c 1  
\s1 Tsojtsó múnáajpi Jóáa úwaabóne 
\r (Mt 3.1-12; Rc 3.1-9, 15-17; Ja 1.19-28) 
\p  
\v 1 Íllúu tujkéváné Píívyéébé Hajchi Jetsocríjtó mepájtyetéiñe méénúné uwááboju. 
\p  
\v 2 Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpíhjyáa Itsaíaúvú caatúnú íwaajácúháámɨtu tsúúcajátújuco tsojtsó múnáajpi Jóáádityu ílluú: 
\q1 Ó pícyoó dɨ́ɨhde tsáápiikye dibye iúúbálle mɨ́amúnáake ditye iímíbáávyéne ímí uke iwáátsúcúpéjtsoki.  
\v 3 Aane méllééboó ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri íjcyaabe keeváwu íllu úwaabóne: “Méímibáávyé ímítyú ámuha meícyahíjcyánetu tsaímiyéjuco ámuha meíjcyámeke Ávyéjuube iájtyumɨ́vaki.” 
\m Ehdúhjáa Itsaíá íwaajácúháámɨtu caatúnú Jóáádityu. 
\p  
\v 4 Ahdújucóhjáa dibye ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri úwáábohíjcyáné mɨ́amúnáake ditye ímityúné iícyahíjcyáné ɨɨ́hvéjtsóne ɨ́mɨánejcúveréjuco ɨɨ́búwááve diityé imítyú iábájɨ́ɨ́vémeíki, ááné uubállé ditye itsójtsótsámeíki.  
\v 5 Pahúllevátúhjáa Jodéá iiñújɨ múnáadítyú píhcyáávehíjcyámé dííbyedívú dííbyé uwáábó illéébúcunúki. Téhduréhjáa Jerotsarée múnáadítyú mítyame píhcyáávehíjcyáhi. Áámedítyúhjáa ímityúné imyéénuhíjcyáné úúbállémeke tsótsohíjcyaabe Joodáatu. 
\p  
\v 6 Aanéhjáa diibye Jóáa camééllómú ɨhjɨ́netu méénúmeíñé wajyámúúnema íjcyáábéj pɨɨnétú ócájɨmɨ́ɨ́hé chiúcunúhi. Aabéhjáa tséréémuke dohíjcyáhi. Téhduréhjáa íímúhojpácyó ádohíjcyaábe.  
\v 7 Aabéhjáa úwááboobe nehíjcyáhi: 
\p —Muurá íjcyaabe tsijpi táhboone úwáábóiibye táehnííñevu ɨ́htsútuube íjcyáábeke íjtyúhápáájɨ́ubáré o tácórɨúcu dííbyedívú o pɨ́ɨ́hɨ́véítyúroóbe.  
\v 8 Muurá ámúhakye nújpácyori ó tsótsohíjcyáhi. Áánetu ihdyu diibye ámúhá pañévú pícyoó Píívyéébé Apíícho. 
\s1 Jóáádivu Jetsóó tsójtsótsámeíñe 
\r (Mt 3.13-17; Rc 3.21-22) 
\p  
\v 9 Téijyúhjáa Jetsóó péé Gariréá iiñújɨri íjcyacóómí Natsaréetu diibye Jóáa éllevu Joodáatu dííbyeke dibye itsójtsoki.  
\v 10 Aabéhjáa tsúúca dibye tsójtsótsihdyu íjchívyeebe ɨ́ɨ́ténáa cáámetu Píívyéébé Apííchó niityé dííbyedívú ɨ́juuúdú nééneé.  
\v 11 Áánáacáhjáa idyé cáámetu Píívyéébe nééhií: 
\p —Uu Hájchíwúuke o wájyúúbedi mítyane ó imíjyúúhií. 
\s1 Jetsóoke Naavéné mávárijchóne 
\r (Mt 4.1-11; Rc 4.1-13) 
\p  
\v 12 Ehdúhjáa dibye tsójtsómeíñé boonétú Píívyéébé Apííchó dííbyeke tsajtyé ɨ́ɨ́néubá píívyétúné iiñújɨvu.  
\v 13 Áhulléhjáa íjcyaabe 40 coojɨ́vá apáámyéré iyámé íjcyáhulle. Áábekéhjáa téhullévú Naavéné máváríjchóóbeke níjkyéjɨ múnaa pɨ́áábohíjcyáhi. 
\s1 Jetsóó úwáábótújkenúne 
\r (Mc 4.12-17; Rc 4.14-15) 
\p  
\v 14-15 Aanéhjáa téijyu tsojtsó múnáajpi Jóááke ditye cúvéhoojánúné boonétú Jetsóó péé Gariréavu. Áhullé múnáakéhjáa Píívyéébé avyéjuvu muhdú meúcáávéíñé úwááboobe nééhií: 
\p —Tsúúca Píívyéébe íavyéjúejte íjcyáímyeke újcúíñe éévé úújetéhi. Ahdícyane ílluréjuco méɨhvéjtsó ímityúné ámuha meícyahíjcyáne. Ááne ámúhá ɨ́jtsaméí ɨ́mɨánejcúvuréjuco mecápáyóóvéne mécahcújtsó íñe mepájtyetéíñé uwááboju. Ehdúhjáa Jetsóó úwaabóhi. 
\s1 4-meva ímamyémú íjcyáímyeke Jetsóó újcune 
\r (Mt 4.18-22; Rc 5.1-11) 
\p  
\v 16 Aabéhjáa Gariréá unéú úníuri péébe úújeté Tsimóomútsí íñahbe Aderéema amómeke tsɨ́nuhíjcyámútsidívu.  
\v 17 Áámútsikyéhjáa neébe: 
\p —Ámuhtsij, ookéréjuco méuráávye. Muurá íñe amómé lliiñája múnáajtétsí ámuhtsi meíjcyámútsikye ó pícyoó mɨ́amúnáakéréjuco Píívyéébedívú ámuhtsi meɨ́búwáávétsóíñé wákimyéivu. 
\p  
\v 18 Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii teenémáyé ɨjtsɨ́nuuháñé ɨɨ́hvéjtsóne peemútsí dííbyemáyéjuco. 
\p  
\v 19 Áámútsimáhjáa péébe éhnííñéwuúvú úújeté Tsebedéó hájchimútsí Jacóóboo, Jóáaá, íjcyamútsí ɨhmɨ́ɨ́né pañe ɨjtsɨ́nuuháñé pájáábohíjcyamútsidívu.  
\v 20 Áámútsikyéhjáa idyé dibye pɨ́úvánéllii ɨhmɨ́ɨ́né pañe cááni Tsebedéoma ɨ́pɨáábojte íjcyámedítyú peemútsí dííbyemáyéjuco. 
\s1 Tsáápí pañétú naavéneke Jetsóó wáágoóne 
\r (Rc 4.31-37) 
\p  
\v 21 Éhdúmekéhjáa iújcúmema Jetsóó úújeté Capenaóovu. Aabéhjáa téhulle wáyeéévejcóójɨ́ pihcyáávéjá pañévú úwaabóhi.  
\v 22 Ááneríhjyáa mítyane ullévenúmé ávyétá tujkévé ávyéjuube múúne íhjyúvajɨ́jtó dibye íhjyúváneri. Tsáháhjáa dibye íhjyúvatú taúhbájú uwáábojte íhjyúvahíjcyádu.  
\v 23-24 Áijyúhjáa tééjá pañe tsaapi naavéné ípañe íjcyaabe kévádijcyó íllu dííbyeke: 
\p —¡Jetso Jetsóoj, Natsarée múnáajpi u íjcyaábej! ¿Ɨ́veekí múúhakye ú pátsárijcyóváhi? ¿Mityá múúhakye ú waagóovaj? Muurá uke ó waajácú ɨ́mɨáábé Píívyéébé Hajchi u íjcyane. 
\p  
\v 25 Áánélliihyéhjáa neebe dííbyeke: 
\p —¡Cúúvéhulléré diícya! ¡Díjchivye áádí pañétu! 
\p  
\v 26 Ááneréjucóhjáa naavéné wáníjcyámeííbyéré íjchivyéné dííbyé pañétú ávyétá ɨhnáhó dííbyeke iáméjcatsíchónema.  
\v 27 Ehdúhjáa Jetsóó méénúneri pámeere iíllityéne nééhií: 
\p —¿Múhdutúami aabye ehdu meénuj? Ávyetáha ɨ́mɨááné tsíhdyure dííbyé uwááboju. Muhdú naavémú íjcyarómé ijchívyé dibye néénetu. 
\p  
\v 28 Ehdúhjáa dibye méénúné uubállé tsújaavé páneere Gariréá iiñújɨri. 
\s1 Tsimóo Péédoró báábeke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mt 8.14-15; Rc 4.38-39) 
\p  
\v 29 Átsihdyúhjáa pihcyáávéjá pañétú pééme tsaméhjɨ́ Jacóóboo, Jóáaá, íjcyame Tsimóoma Aderéemútsi jávu.  
\v 30 Áijyúhjáa Tsimóó baabe áíívyeri chémene úúballémé Jetsóoke.  
\v 31 Áánélliihyéhjáa díílle éllevu ipyééne íhyójtsɨtu dibye íjyócujcárolle tsúúca ibóhɨ́ɨ́ne diityéké májchotsóhi. 
\s1 Mítyámeke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mt 8.16-17; Rc 4.40-41) 
\p  
\v 32 Aanéhjáa tsúúca meííjyunúrónáa tsívahíjcyámé dííbye éllevu naavémú ípañe íjcyáméhjɨma tsíñéhjɨri chéméméhjɨke dibye ibóhɨ́ɨ́tsoki.  
\v 33-34 Mítyaméhjáa técoomí múnaa tééjavu tsáámedítyú páhduváré nénéhjɨ chémeri íjcyámeke bóhɨ́ɨ́tsohíjcyaábe. Áhduréhjáa tsaaté pañe naavémú íjcyámeke waagóohíjcyaábe. Aaméhjáa diitye naavémú muubá dibye íjcyane nééíyónáa tsá dibye diityéké ɨ́hvéjtsotú ditye iíhjyúvaki. Waajácúméhjáa dííbyeke. 
\s1 Jetsóó úwaabó pahúlleváré Gariréá iiñújɨ́ pañe 
\r (Rc 4.42-44) 
\p  
\v 35 Ááné tsɨtsɨ́ɨ́vevúhjáa pejcójuco técoomítyú dibye pééne tsátsihvu Píívyéébema iíhjyúvaki.  
\v 36 Áábekéhjáa Tsimóó íñahbéjtema néhcotéhi.  
\v 37 Aaméhjáa iájtyúmɨ́ɨ́beke nééhií: 
\p —Mɨ́amúnaa uke néhcohíjcyáhi. 
\p  
\v 38 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Árónáa metsu éhcóómijɨ́vú mepéé técoomíjɨ múnáake idyé o úwááboki. Muuráhjáa ímichi téénéllii o tsááhií. 
\p  
\v 39 Aabéhjáa pihcyáávejááné pañévú pahúllevá múnaa Gariréá iiñújɨri íjcyámeke úwáábohíjcyá tsaaté pañe naavémú íjcyámeke wáágóoobére. 
\s1 Íjpi chájáávéébeke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mt 8.1-4; Rc 5.12-16) 
\p  
\v 40 Áábé lliiñévúhjáa íjpi chájááveebe ɨmɨ́móúúveténe néé dííbyeke: 
\p —¿Aca muhdúiyó teene oke u bóhɨɨtsóne? 
\p  
\v 41 Áánélliihyéhjáa dííbyeke idyócáraúcunúne dííbyedi ɨɨ́dáátsóvéne neébe: 
\p —Mu ihdyu tehdújucoj. 
\p  
\v 42 Ehdúhjáa dibye néénemáyé tsúúca bóhɨɨ́be.  
\v 43 Áábekéhjáa neébe: 
\p —Dúúbálledí tsaate juuváyí uke pájtyémeke íñe muhdú u bóhɨɨ́ne. 
\p  
\v 44 Tsapéhdúré llúúváábe éllevu pééne dííbyedívú dúhjétsámeítyeco. Ááne Moitséeúvúu néhdu íñe u ímíjpyeténé hallúvú Píívyéébeke tsíeméneri ú ɨ́ɨ́cúveé téénetu mɨ́amúnaa iwáájácu tsúúca u bóhɨ́jucóóne. 
\p  
\v 45 Ehdúhjáa dibye bóíjcyúrónáa pámeekéré juuváyí ipájtyedúmeke úúbálleebe muhdú ibóhɨɨ́ne. Aaméhjáa mítyane Jetsóodívú píhcyáávehíjcyánéllii tsáhájuco dibye píívyetétú múhdutú cóómí pañévú iúcáávéiyóne. Áánélliihyéhjáa pehíjcyaabe imíchi ditye íjcyátútsɨhjɨ́ríye. Áróné pañéhjáa pahúllevátú dííbyedívú píhcyáávehíjcyáme. 
\c 2  
\s1 Íjpi vááúmeítyúúbeke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mt 9.1-8; Rc 5.17-26) 
\p  
\v 1 Ehdúhjáa tsúcájá tsiéllé iíjcyátsihdyu tsiiñe óómiibye Capenaóovu. Ááné uubálléhjáa idyé ɨ́ɨ́cúíwuúré tsúúca waajácúmé técoomí múnaa.  
\v 2 Aaméhjáa dííbyedívú píhcyaavémé dibye íjcyaja wáhpécunúmeke úwááboóbe.  
\v 3 Áánáacáhjáa 4-meva tsivá íjpi vááúmeítyúúbeke dííbye éllevu.  
\v 4 Árónáacáhjáa tsá ditye píívyetétú iúújetétsóné mítyane mɨ́amúnaa íjcyánélliíhye. Aánélliihyéhjáa cáámetu dibye íjcyátsíí tujkévetu idyóhejúróne botsíi dííbyeke niityétsóme.  
\v 5 Aaméhjáa ímí cáhcujtsóné iwáájácúne neebe Jetsóó dííbyeke: 
\p —Llíhij, tsúúca úhdi o ɨ́dáátsóvéne díimítyú ó ábájɨɨvéjucóóhií. 
\p  
\v 6-7 Ehdúhjáa dibye néénetu tétsihyi íjcyame taúhbájú uwáábojte néjcatsíhi: 
\p —¿Aca ɨ́veekí aabye ehdu ihjyúvá Píívyéébe ímí dííbyedívú ɨ́jtsúcunúnejɨ́ɨ́vari? Muurá ihdyu apáábyéré Píívyéébe piivyété mɨ́amúnáadítyú íimítyú iwáágoóné diityédí ɨɨ́dáátsóvénema.  
\v 8 Ehdúhjáa Jetsóodítyú ditye néjcatsíñé iwáájácúne neebe diityéke: 
\p —¿Ɨ́veekí ímityúné óhdityu ámuha méɨ́jtsámeíhi?  
\v 9 ¿Aca muhdú ámuha oke méɨjtsúcunúhi? Áánerá ó piivyété mɨ́amúnáadi o ɨ́dáátsóvéne diityé imítyuháñé diityémá o ímíbajchóne. Áánéllii ó piivyété áánúke o nééneé: “Úhdi o ɨ́dáátsóvéne díimítyú úúma o ímíbajchóhi.” Áhdure ó piivyété o nééneé: “Dímíjpyeténe dɨ́ɨ́hbotámá dipye dihjyávu.”  
\v 10 Ahdícyane cáhawáá óvíi ámuha máájtyumɨ́ Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe muhdú o méénune. 
\p  
\v 11 Ehdúhjáa iñétsihdyu neebe dííbyeke: Llíhij, dímíjpyeténe eene dɨ́ɨ́hbotámá dipye dihjyávu. 
\p  
\v 12 Ehdúhjáa dííbyeke Jetsóó néénemáyé tsúúca iímíjpyeténe ɨ́ɨ́hbotámá péjúcoobe pámeere ɨ́ɨ́ténáaáca. Ááneríhjyáa mítyane iúllévenúne Píívyéébeke idyúúrúváne néémeé: 
\p —Ávyeta tsá múijyú ehdɨ́ɨ́vane maájtyúmɨtúne. 
\s1 Revíikye Jetsóó újcune 
\r (Mt 9.9-13; Rc 5.27-32) 
\p  
\v 13 Ááné boonétúhjáa tsiiñe Jetsóó péé únéú úniúvú ímamyémuma. Áhullévúhjáa idyé dííbyedívú píhcyáávémeke úwááboóbe.  
\v 14 Átsihdyúhjáa péébe úújeté Apéó hajchi Revíí ííñújɨ́ avyéjúúbé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke iáhdótsohíjcyátsihyi ácuúcunúúbedívu. Áábekéhjáa neébe: 
\p —Muúbej, ookéréjuco duráávyej. 
\p Ahdújucóhjáa dibye pééne dííbyemáyéjuco. 
\p  
\v 15 Áábe jávúhjáa Jetsóó téijyu majchó ímamyémuma. Áámemáhjáa téhdure tsijtye majchó téénere ávyéjúúbé wáábyuta íjcyáne dsɨ́ɨ́dsɨ́ ahdótso múnaa. Áhduréhjáa íjcyámé tsijtye ímityúmé diityéma. Mítyaméhjáa dííbyema pehíjcyáhi.  
\v 16 Ehdúhjáa dibye diityémá májchone ɨɨ́ɨ́téne taúhbájú uwáábojtémá paritséómú néé dííbyé mamyémuke: 
\p —¿Aca ɨ́veekí eene ámúhá uwááboobe majchó aatye ímítyúméhjɨma? 
\p  
\v 17 Aanéhjáa Jetsóó illéébóne néé diityéke: 
\p —Tsá muurá taabóóbé bóhɨɨme tsaímíyé íjcyámeke táábotúne. Muurá ihdyu chéméméhjɨkéré tááboóbe. Ahdícyane tsáháa ɨ́mɨáámé wáábyú o tsáátune. Muuráhjáa ihdyu ímítyúme wáábyú o tsáá diityéké o ímíbáávyétso Píívyéébé icyánejcúvuréjuco ditye ɨɨ́búwááveki. Ehdúhjáa Jetsóó néé paritséómuke. 
\s1 Jetsóó mamyémú majcho áwatyúne 
\r (Mt 9.14-17; Rc 5.33-39) 
\p  
\v 18 Tsáijyúhjáa tsojtsó múnáajpi Jóáá mamyémuma diitye paritséómú mamyémú Píívyéébema iíhjyúva majcho áwahíjcyáhi. Aanéhjáa Jetsóo éllevu ipyééne tsaate dííbyeke nééhií: 
\p —¿Aca ɨ́veekí dímamyémú majcho áwátúnáa Jóáá mamyémuma paritséómú mamyémú tsáijyu áwahíjcyáhi? 
\p  
\v 19 Áánélliihyéhjáa diityéké neébe: 
\p —¿Aca tsaapi táábáváné wañéhjɨvu tsááme ikímóóvéne majcho áwáiyáhi? Muurá teene wañéhjɨ́ aabájaabe diityémá íjcyánáa tsá ditye áwáítyuró majcho. Ehdu nééne támamyémú tsá majcho áwáítyuró diityémá o íjcyáné hajchóta.  
\v 20 Muurá ihdyu íjcyaíñé diityédítyú o pééiñe. Áijyu ihdyu óvíi muhdú iñéhajchíí tsáijyu awámye. 
\p  
\v 21 Tsá muurá tene ímityú tsúúcáaja wájyamu béhbátu mepájaabóne. Muurá teeja meníjtyúcooca éhnííñevu íllure táváajcároba.  
\v 22 Áhdure idyé tsá tene ímityú béjpácyo bíínojpácyó mepícyoone tsúúcáau mɨ́ɨ́héneu cahpáyú pañévu. Muurá béjpácyo iúhtsáráúúvéhulle táváajcó tsúúcáau. Áijyu wágóoovéné tsanéécújuco bíínójpácyoma cahpáyu. Áánéllii béjpácyo mépañénú bééú pañévúré muhdú tsanéécú iíjcyátuki. Ehdu nééne tsá tene ímityú ɨhdééné uwááboju béhné uwáábójú pañévú meúacóne. Ehdúhjáa Jetsóó nééhií. 
\s1 Wáyeéévejcóójɨ́ Jetsóó mamyémú méénune 
\r (Mt 12.1-8; Rc 6.1-5) 
\p  
\v 23 Aabéhjáa tsáijyu ímamyémuma pajtyé úmɨhéj pɨɨnétú wáyeéévejcóójɨ. Áijyúhjáa ímamyémú bajtsóháñetu ujcú imájchoki.  
\v 24 Áánélliihyéhjáa paritséómú néé dííbyeke: 
\p —¿Aca ɨ́veekí aatye dímamyémú meenú íjcyoojɨ wáyeéévejcóójɨ́ meméénúítyuróne? 
\p  
\v 25 Árónáacáhjáa neébe: 
\p —¿Aca tsá ámuha meéévehíjcyatú tsáijyúu iájyabáávaténéllii íñahbéjtema Dabíiúvú téeméné méénune Píívyéébé waajácuháámɨtu cáátuváne?  
\v 26 Muuráhjáa Abiatáá llúúvájté avyéjuube íjcyáijyu duurúvájá pañévú iúcáávéne imájchóítyuróné Píívyéébé ɨɨcúvé pááa tééjá pañévú pícyámeíhijcyáné majchómé apáámyérée llúúvájte máchohíjcyáne. 
\p  
\v 27 Áhduréhjáa neébe: 
\p —Muurá wáyeéévejcóójɨ́ ijcyá mɨ́amúnaa ímí téjcoojɨ iíjcyaki.  
\v 28 Áánéllii Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébé wáábyuta téhdure téjcoójɨ. 
\c 3  
\s1 Tsáápi hójtsɨ́ Jetsóó ímíjpyetétsóne 
\r (Mt 12.9-14; Rc 6.6-11) 
\p  
\v 1 Átsihdyúhjáa Jetsóó ímamyémuma tsiiñe úcaavé pihcyáávéjá pañévu. Áájá pañéhjáa tsaapi múhdurá íhyójtsɨ néébeé.  
\v 2 Aanéhjáa téijyu wáyeéévejcóójɨ́ íjcyánéllii tsaate dííbyedívúré ɨ́ɨ́tehíjcyá ‘áádíkye éhne ímíjpyetétsóiíbye’ iñééne téénej tééveri dííbyedívú iñéétsóroki.  
\v 3 Áánáacáhjáa dííbyeke neébe: 
\p —Muúbej, cána dichaj. 
\p  
\v 4 Ahdújucóhjáa dibye pééneé. Áábedítyúhjáa neebe pámeere tétsii íjcyámeke: 
\p —Ámuúhaj, ¿a tehdújuco tsaatéké mepɨ́áábóiyóné íjcyoojɨ wáyeéévejcóójɨj, mityá tsáhaáj? ¿A mépájtyetétsóiyá tsaate dsɨjɨ́veri íjcyámeke téjcoojɨ íjcyaróne, mityá méɨ́hvéjtsóiyá ditye ɨdsɨ́jɨ́ve wáyeéévejcóójɨ́ íjcyánélliíhyej? 
\p Ehdúhjáa Jetsóó díllone tsá ditye áñújcutúne.  
\v 5 Aanéhjáa dííbyeke tsaríwu pajtyéráhi. Árónáacáhjáa idyé ɨ́dátsó ɨjtsúcunúúbé ditye dííbyeke cáhcújtsotúne. Átsihdyúhjáa neebe diibye múhdurá íhyójtsɨ néébeke: 
\p —Muúbej, cána ííllevu cujúúvé díhyójtsɨɨ́. 
\p Ahdújucóhjáa dibye cújúúvénemáyé téhojtsɨ ímíjpyeténe.  
\v 6 Ehdúhjáa Jetsóó méénune paritséomú ɨɨ́ɨ́téne tétsihdyu pééme Heróóde hájkímuma pítyácójcatsí muhdú dííbyeke ɨdsɨ́jɨ́vétsoíñe. 
\s1 Mítyane mɨ́amúnaa Jetsóodívú píhcyaavéne 
\p  
\v 7 Árónáacáhjáa tétsihdyu ímamyémuma peebe únéú úniúvu. Áábekéhjáa mítyane mɨ́amúnaa úraavyé Gariréá iiñújɨ múnaa.  
\v 8 Aabéhjáa méénúráítyúronéhjɨ́ mítyane méénúné uubállé tsújaavé pahúllevávu. Áánélliihyéhjáa mítyame tsáácunú pahúllevátú Jodéá iiñújɨtuu, tééné iiñújɨri íjcyacóómí Jerotsaréetuu, Idoméá iiñújɨtuu, Joodáá tsiñéjcutuu, Tííroó, Tsidóoo, íjcyáné iñújɨ́ɨ́cutuu, íjcyane dííbyeke iájtyúmɨki.  
\v 9 Ehdúhjáa mítyane mɨ́amúnaa Jetsóodívú píhcyaavéjúcóónéllii neebe ímamyémuke ditye mɨɨne iímíbájcho témɨ́ pañévú iúcááveki.  
\v 10 Mítyanéhjáa dibye chéméméhjɨke bóhɨ́ɨ́tsohíjcyánéllii ávyetáréjuco ditye dííbyedívú píhcyáávehíjcyáne. Aaméhjáa imíllehíjcyá dííbyeke idyómajcóné ibóhɨɨ́ki. 
\p  
\v 11 Áijyúhjáa tsaaté pañe naavémú íjcyame dííbyé lliiñévú mɨ́móúúvémé pañétú kéévánécoba néémeé: 
\p —¡Uu muurá Píívyéébé Hajchi! 
\p  
\v 12 Áánélliihyéhjáa diityéké neebe ditye tsiiñe tehdu iíhjyúvátuki. 
\s1 12-meváké Jetsóó meménú ímamyémú ditye iíjcyaki 
\r (Mt 10.1-4; Rc 6.12-16) 
\p  
\v 13 Átsihdyúhjáa peebe cáméhbaúvú ɨɨ́jtsúcunúdúmema.  
\v 14 Áámedítyúhjáa meménuube 12-meváké dííbyé uwááboju úwááboméré péhíjcyáímyeke.  
\v 15 Áámekéhjáa ájcuube ɨ́ɨhnáhootu ditye chéméméhjɨke ibóhɨ́ɨ́tsohíjcyaki, naavémú tsaaté pañe íjcyámeke ditye iwáágóohíjcyaki.  
\v 16-19 Aaméhjáa ílluúme: diibyéhjáa Jetsóó Tsimóoke Péédoródívú méménuúbee, Tsebedéó hájchimútsí Jacóóboma Jóáámútsikyéhjáa dííbyere chíjchí hájchimútsidívú méménumútsii, Aderéee, Perípee, Batoroméee, Matéoo, Tomáaa, Apéó hajchi Jacóóboo, Tadéoo, cananíjtámúejpi Tsimóoo, diibyéhjáa Jetsóodívú méénútsóiibye Jóóda Ijcyarióótee, éhdume. 
\s1 Jetsóoke Naavéné pɨ́áábohíjcyáné tsaate nééneé 
\r (Mt 12.22-32; Rc 11.14-23; 12.10) 
\p  
\v 20 Áámemáhjáa Jetsóó tsúúca oomí ípyée iícyahíjcyajávu. Áánáacáhjáa tsúúca mítyane mɨ́amúnaa píhcyaavé tétsihvu. Áámedíyéjucóhjáa túhuuvémé tsá imájchóíyónéhjɨ éllevu íjcyatúne.  
\v 21 Aanéhjáa iwáájácúne dííbye hájkímú tsáá dííbyeke tétsihdyu itsájtyéroki. Ɨjtsúcunúméhjáa dibye méívaténe. 
\p  
\v 22 Téhduréhjáa mítyame tétsihyi taúhbájú uwáábojte Jerotsaréetu tsááme néé dííbyedítyu: 
\p —Áádí pañe mɨ́a naavémú avyéjuube Betsebóo. Téénéllii muurá eene dibye pɨ́áábóneri tsaaté pañétú naavémuke waagóohíjcyaábe. 
\p  
\v 23 Áánélliihyéhjáa Jetsóó diityéké nééhií: 
\p —¿Aca múhdutú diibye Naavéné iiye waagóómeíiyáhi?  
\v 24 Muurá tsáné avyéjujte tsajɨ́jtóré ɨ́jtsámeítyúmé páhduváré idyárɨ́ɨ́véjcatsíhajchíí íllure wáchájánújcatsí íavyéjutu.  
\v 25 Áhdure tsája múnaa tsajɨ́jtóré ɨ́jtsámeítyúmé páhduváré idyárɨ́ɨ́véjcatsíhajchíí ílluréjuco ihjyátú wáchájánújcatsíñe.  
\v 26 Ahdu ɨ́ɨ́vane muurá Naavéné ihyájkímukéré iwáágóoca íllure pɨ́rújtsóiyá diityéjúcooíyó íavyéjúejte íjcyáíyómeke. Tehdu imyéénuca íllure íavyéjú újóvéjtsóíyoóbe. 
\p  
\v 27 Tsá muurá tsaapi ɨ́htsútúúbé tsíeméné dííbyé já pañétú múha tsájtyéítyuró dííbyeke tétsihdyu bóáyotúmére. Muurá ihdyu dííbyeke tujkénú ibóáyoca botsíi tsajtyéiyómé dííbyé tsíeméne. Árónáa tsáháubá muurá dibye ihñe múhdivú ɨ́hvéjtsóítyuróne. Ahdu ɨ́ɨ́vane tsá Naavéné oke pɨ́áábóítyuró dííbye hájkímuke o wáámíuki. 
\p  
\v 28 Ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé panéváré ímityúné mɨ́amúnaa méénuhíjcyáronéhjɨ́ Píívyéébe abájɨ́ɨ́veíñé diityédí ɨɨ́dáátsóvénema. Áhdure ímityúné óhdityu ditye ihjyúvahíjcyáronéhjɨ́ ábájɨ́ɨ́véiíbye.  
\v 29 Áánetu ihdyu dííbyé Apííchotu ímityúné íhjyúvahíjcyámedi tsá dibye múijyú ɨ́dáátsóvéityúne. Aane tsá múijyú diityémá ímíbáávyéityúne.  
\v 30 Ehdúhjáa diityéké neebe dííbyé pañe naavéné íjcyane ditye néénélliíhye. 
\s1 Jetsóoke tsɨɨju dííbyé nahbémuma újcutéróne 
\r (Mt 12.46-50; Rc 8.19-21) 
\p  
\v 31 Áánáacáhjáa tétsihvu tsɨɨju dííbyé nahbémuma wajtsɨ́ áachí éhnejcúvu. Aaméhjáa tsaatéké néé ditye dííbyeke iñéé dibye iúújéva diityéke.  
\v 32 Ahdújucohjáa tsaate dííbyé úníuri íjcyame nééne dííbyeke: 
\p —Dɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́ju díñahbémuma ukévá néhcome éhtsíhyi áachi. 
\p  
\v 33 Árónáacáahjáa neebe diityéke: 
\p —¿Aca caatyé tátsɨ́ɨ́juú, táñahbémuu, táñaallémuu, íjcyame? 
\p  
\v 34 Ehdúhjáa iñééne íúníuri ácújcatyémeke ɨɨ́ɨ́téne neébe: 
\p —Áánerá téhdure ámuha wahárómú táñahbémú táñaallémú méijcyá íñe múhdumé tahñéjté ámuha meíjcyame.  
\v 35 Muurá Píívyéébeke cáhcujtsómé dibye ímillédú íjcyame ɨ́mɨááné tahñéjté táñahbémú, táñaallémú, wahárómu. Ehdúhjáa Jetsóó diityéké nééhií. 
\c 4  
\s1 Tsaapi bájtsónetu íjcyáné uwááboju 
\r (Mt 13.1-9; Rc 8.4-8) 
\p  
\v 1 Aabéhjáa tsiiñe únéú úniúvú úwáábóóbedívú idyé mítyane mɨ́amúnaa píhcyáávénéllii mɨ́ɨ́né pañévú iúcáávéne téémɨ́ pañéturéjuco dibye úwaabóné diityéke.  
\v 2-3 Átsihvúhjáa mítyane tsíeménéhjɨtu úwááboobe nééhií: 
\p —Ámuúhaj, cáhawáá mélleebúcunuj: 
\p Tsaapíhjyáa íwajcyóhá tríígoúúhá bájtsoobe íllure wávárajcóhi.  
\v 4 Aanéhjáa dibye wávárájcónetu tsáuhjɨ juuváj pɨɨnévú dójcone coomɨ́mú méhdojéhi.  
\v 5 Ááné tsiúhjɨ́hjáa dojcó néwayúúné raahóvú iiñu imíchi íjcyátútsihvu. Áuhjɨ́hjáa ɨ́ɨ́cúíwuúré iiñé tétsii iiñu mítyane íjcyátúnélliíhye.  
\v 6 Áróhiibájɨ́hjáa chemé núhbá allóócori hállúháñeríyé tébajkyéjɨ́ íjcyánélliíhye.  
\v 7 Ááné tsiúhjɨ́hjáa dojcó tsuhjɨ́ pañévu. Ááné hallúvúhjáa teene tsuhjɨ wááménéneri ííñeróné dúhcúvaténé tsáhájuco néévatúne.  
\v 8 Áánetúhjáa ihdyu tsáuhjɨ dojcó tsátsii imíwu ííñujɨ nétsihvu. Aanéhjáa tsaímíyé píívyene imíwu neeváhi. Tsáhiibájɨ́hjáa uhjénéré neeváhi. Áánetúhjáa tsíhiibájɨ́ kémú neeváhi. Ááné tsihííbájɨ́hjáa éhnííñevu mítyane neeváhi. 
\p  
\v 9 Ehdúhjáa tsaapi bájtsone iúúbállétsihdyu neebe diityéke: 
\p —Ehdu teéne. Aane ihdyu óvíi lléébome icyáhcújtsóne tehdu ijcyáhi. 
\s1 Jetsóó íuwáábó túhujtsóne 
\r (Mt 13.10-17; Rc 8.9-10) 
\p  
\v 10 Aanéhjáa bóónétu iiye iíjcyátsihvu ímamyémuma tsijtye tétsii íjcyame dilló muhdú nééiyóné teene tsaapi bájtsónetu dibye úwaabóne.  
\v 11 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Muurá ihdyu ámúhadívú Píívyéébe bóhówátsohíjcyá ámuha mewáájácu muhdú dííbyé avyéjú íjcyane. Áánetu eene tsíeménéhjɨtu ó úwáábohíjcyá oke cáhcújtsotúmedívú tene ibóhówáávétuki.  
\v 12 Muurá o úwaabóné lléébójúcoorómé ícyahíjcyá lléébótúmeúvúdu. Áhdure teene ájtyumɨ́júcoorómé ícyahíjcyá ájtyúmɨ́túmeúvúdu. Áámé imítyuháñé muurá tsá ímíbáávyéityúne. Ehdu néénéllii ó úwáábohíjcyá tsíeménéhjɨtu. 
\s1 Tsaapi bájtsónetu iúwaabóné Jetsóó bóhówajtsóne 
\r (Mt 13.18-23; Rc 8.11-15) 
\p  
\v 13 Átsihdyúhjáa neebe diityéke: 
\p —¿Aca ihdyu tsá ámuha mewáájácutú tsaapi bájtsónetu o úwaabóné ɨɨná nééiyóne? ¿Aca múhdutúrá ámuha méwaajácuú tsiiñe téhdure nénéhjɨtu ámúhakye o úwaabóne?  
\v 14 Muurá eene tsaapíhjyáa tríígoúúhá wávárajcódú nééne íñe tsaapi ɨ́mɨáájú úwááboobéré pehíjcyáhi.  
\v 15 Aane tsaate ímí lléébójúcóórómeke Naavéné téénetu mútátsohíjcyáhi. Aane muurá nééiyóné eene juuváj pɨɨnévúhjáa dójcoúhjɨ́ coomɨ́mú méhdojéne.  
\v 16-17 Áánetu teene illéébone tsúúca ímí úraavyéjúcoorómé páhduváré nééné mávaríjchojúúné íjcyanéhjɨ́ iáábucújúcóótúnetu ílluréjuco teene ɨ́hvejtsóne. Aane nééiyóné eene néwayúúnéhjáa íjcyátsihvu dójcoúhjɨ́ imíwu ííñeróné núhbá allóócori chémene. Ehdu muurá patyéhijcyáné ímí cáhcújtsótúmema.  
\v 18-19 Áánetu ɨ́mɨá uwááboju tsúúca ímí llééborómé mítyane ɨ́jɨ́ avyéjuríyé itsúúrámeíñéllii ílluréjuco ténejcu ábájɨ́ɨ́vehíjcyáne. Aane nééiyóné muurá eene tsuhjɨ́ pañévúhjáa dójcoúhjɨ́ ííñeróné íllure dúhcúvaténé néévájúcootúne.  
\v 20 Áánetu ihdyu ijcyámé tsaate tééné uwááboju illéébóne cáhcujtsómé ímí tehdújuco úráávyehíjcyáme. Aame muurá eene imíwuúhjáa ííñujɨ nétsihvu dójcoúhjɨ́ ííñedu. Áámedítyú muurá ijcyámé tsaate eenéhjáa uhjénéré nééváhiibájɨ́dú néémeé. Áánetu ijcyámé tsijtye eenéhjáa kéémú nééváhiibájɨ́dú néémeé. Áánetu ijcyámé tsaate eenéhjáa ávyétá mityáné nééváhiibájɨ́dú nééme ɨ́mɨáánéjuco ɨ́mɨáájú icyáhcujtsóné ímí úráávyehíjcyáme. Ehdúhjáa Jetsóó néé diityéke. 
\s1 Peetétú íjcyáné uwááboju 
\r (Rc 8.16-18) 
\p  
\v 21 Áhduréhjáa neebe diityéke: 
\p —¿A múúne peete mepéététsóne mépicyóó tsíeméné lliiñévu? Tsáhaá. Muurá ihdyu mepéététsóne cáámevu mépicyóó tene iájchúcunúki.  
\v 22 Ehdu nééne muurá Píívyéébé uwááboju bóhówajtsó páneere muhdú meícyahíjcyáne. Muurá íñe teevétari meméénuhíjcyaróné tsá wáájácúratúné íjcyáityúne. Muurá páneere waajácúméiíhi.  
\v 23 Aane ihdyu óvíi lléébome icyáhcújtsóne tehdu ijcyáhi. 
\p  
\v 24 Téhduréhjáa tsiiñe neébe: 
\p —Ímíñeúvú tsáma méɨ́jtsoco íñe ɨ́mɨá uwááboju tsúúca ámuha mewáájacújucóóne. Muurá teene ámuha mewáájacújúcoorómé múhdurá medárɨ́ɨ́vémeíhajchíí Píívyéébe tsáhájuco ámúhadi ɨ́ɨ́cúvéityúne. Áánetu tsúúca iwáájacúné ímí úráávyémeke éhnííñevu waajácútsóiíbye.  
\v 25 Muurá ɨ́mɨáájú ímíllémedívú bóhówájtsóiibye éhnííñevu ditye ímíñeúvú iwáájácuki. Áánetu teene ímíllétúmedívú tsá dibye bóhówájtsóityúne. Ááne tsáijyu múu áyánéwu ditye wáájácuróné dojtúcúiibye diityédítyu. 
\s1 Tríígo bájtsómeíñetu íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 26 Téhduréhjáa neebe diityéke: 
\p —Muurá tsaapi bajtsó tríígoúúhá íwajcyóha.  
\v 27 Aane ɨ́búwajɨ́ɨ́ dibye íjcyánáa keemévehíjcyá pajcóójɨváré dibye wáájácútúné hallúri.  
\v 28 Ehdu muurá ííñújɨri ímí bajtsóháñé píívyene ikyéémévéne tsúúca wajcó iñéévá ípívyééveíñéjuco. Aane tsúúca neeváhi.  
\v 29 Aane kéémécooca ílluréjuco áábájaabe újcune. Ehdu muurá pajtyéiñe Píívyéébé avyéjúejtéma. Muurá diityéké dibye újcúíñe éévé úújetécooca újcúiibye diityéke. 
\s1 Mojtáátsá neeváúwúutu íjcyáné uwááboju 
\r (Mt 13.31-32; Rc 13.18-19) 
\p  
\v 30 Téhduréhjáa tsiiñe neebe Jetsóó diityéke: 
\p —¿Aca ɨ́ɨ́netú íñe tsiiñe ámúhakye ó úwááboó Píívyéébé avyéju?  
\v 31 Muurá dííbyé avyéjú éhne múúne ‘mojtáátsa’ némeíñé uméhé neeváú kémúútúróúwu mebájtsou mítyáhécoba kéémevédu. Muurá pahévá neváúúné lliiñévúré tééhé neeváú ávyétá ayáúwu.  
\v 32 Áróúwu muurá mebájtsou ííñene keemévé mítyáhécoba pahéváré bajtsóhééné ehnííñevu. Ááhé wájcáváné hallúvú muurá wahpéjté pɨ́htobáhi. Ahdu muurá teene Píívyéébé avyéju. 
\s1 Jetsóó iúwaabóné tsíeménéhjɨtu úúballéne 
\r (Mt 13.34-35) 
\p  
\v 33 Ehdúhjáa Jetsóó mɨ́amúnáake iúwaabóné tsíeménéhjɨtu úúbállehíjcyá muhdú ditye lléébóiyódu.  
\v 34 Tsáháhjáa dibye pevénéré úwáábohíjcyatúne. Árónáacáhjáa ihdyu ímamyémuke ímíñeúvú waajácútsohíjcyaabe ɨɨná tene nééiyóne. 
\s1 Kííjyébama nohjɨ Jetsóó ɨ́hvetétsóne 
\r (Mt 8.23-27; Rc 8.22-25) 
\p  
\v 35 Ááné iijyúnuvúhjáa neebe ímamyémuke: 
\p —Métsu éhnéjcúeúvú mepéékií. 
\p  
\v 36 Ahdújucóhjáa tétsihíyé tsijtye íjcyánáa ditye pééne tsíñejcúeúvú mɨ́ɨ́neri. Áámemájucóhjáa idyé tsaate ɨhmɨ́néneri pééneé.  
\v 37-38 Aaméhjáa pɨ́ɨ́nééuri íjcyánáa ávyétá ɨhnáhó kííjyébari mítyane nújpacyo nóhjɨne úcaavé diityé mɨ́ɨ́né pañévu. Aanéhjáa ipámáávéíyóneri iíllityéne diitye ímamyémú idyéjuri cúwahíjcyáábeke iákyéjtsóne nééhií: 
\p —¡Ávyéjuúbej, tsúúca mémájcánuúhi! ¿A tsá íñe meke u pájtyetétsóityúne? 
\p  
\v 39 Áánélliihyéhjáa iájkyéne úhbaabe kííjyébama nohjɨ íjcyane. Neebéhjápeé: 
\p —¡Iijyévéne, dɨhvéte! 
\p Ahdújucóhjáa tene ɨ́hveténé dáíhañéréjuco.  
\v 40 Átsihdyúhjáa neebe diityéke: 
\p —¿Ɨ́veekí ayájú ɨhnáhórá ámuha meíllityéne? Tsáháhaca bo ámuha Píívyéébeke ímí mecáhcújtsotúne. 
\p  
\v 41 Ehdúhjáa diityéké dibye néérónáa íllure íllityémé néjcatsíhi: 
\p —¿Muubáami aabye íjcyáábeke muhdú kííjyébama nújpacyo lleéboj? 
\c 5  
\s1 Tsáápí pañe naavéné íjcyane 
\r (Mt 8.28-34; Rc 8.26-39) 
\p  
\v 1 Aaméhjáa tsúúca úújeté tsíñejcúeúvú Gadáárá iiñújɨvu.  
\v 2 Aanéhjáa ditye cátsúúvénemáyé Jetsóó ijchívyéhi. Áábe éllevúhjáa tsaapi níjkyénéj pɨɨne ícyahíjcyaabe tsáá ípañe naavéné íjcyaábe.  
\v 3 Aabéhjáa ávyéta tsɨ́jpá néébeke tsá múha píívyetétú iékeevéne. Úwááñehíhjyáa íjcyáróneri tsá múha dííbyeke chíjchúítyuróne.  
\v 4 Tsáijyúhjáa tsúúca dííbyeke chijchújúcohíjcyarómé íjtyúháácyuma íhyójtsɨcu. Áronéhjáa távúdócohíjcyaábe. Tsáháhjáa múha dííbyeke muhdú méénúítyuróne.  
\v 5 Aabéhjáa cójɨ́hajchótá pécóhajchótá íhjyúcunúúbéré pehíjcyá níjkyénéj pɨɨ́ne. Ááné tsaíjyúhjáa cáméwajúneri pehíjcyaabe néwayúúnetu wápújúhcámeííbyére.  
\v 6 Aabéhjáa tsíhyullétúré Jetsóoke iájtyúmɨ́ɨ́be éllevu dsɨɨnéríyé ipyééne mɨ́móúúveté dííbyé lliiñévu.  
\v 7 Áánemáhjáa kéévánécoba neebe dííbyeke: 
\p —¿Ɨɨná óhdityu ú imíllé ɨ́htsútuube Píívyéébé Hajchi Jetsóó u íjcyaábe? Uke Píívyéébe mémeri o néé óhdi u ɨ́cúbáhrátuki. 
\p  
\v 8 Ehdúhjáa naavéné dííbyé pañétú néé Jetsóoke dibyéhjáa dííbyeke ‘díjchivye áádí pañétu’ néénélliíhye. 
\p  
\v 9 Áábekéhjáa Jetsóó nééhií: 
\p —¿Aca muubá dimyéme? Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p Tamyémé Píváánéejpi mítyame muha meíjcyánélliíhye. 
\p  
\v 10 Aanéhjáa diitye naavémú néé Jetsóoke dibye diityéké iwáágóótu tsíhyullévú tééné iiñújɨtu.  
\v 11 Áihjyúhjáa tétsihyi jéémú meenímú majchóri.  
\v 12 Áánélliihyéhjáa dííbyeke néémeé: 
\p —Múúhakye ihdyu wallo aatye méénímú pañévuréjuco. 
\p  
\v 13 Ahdújucóhjáa dibye wállóónéllii dííbyé pañétú iíjchívyéne méénímú pañévuréjuco ditye újcámeíñe. Aaméhjáa ditye méívatétsómé 2,000-meváubáhjáa íjcyame cáméwájutu únéú pañévú cáhtsíñibámé májcanúhi. 
\p  
\v 14 Ááneríhjyáa diityé tehméjté iíllityéne ɨ́ɨ́cúi tétsíi múnáake úúballéhi. Áánélliihyéhjáa téhullévú péécunúmé iájtyúmɨ muhdú tene pájtyene.  
\v 15 Aaméhjáa úújeté diibye eenée ípañe naavémú ícyahíjcyaabe tsúúca íwajyámúúnema íjcyaabe pevétsɨhjɨ́duréjuco ácuúcunúúbedívu. Ááneríhjyáa íllityéme.  
\v 16 Aanéhjáa tétsihyi íjcyame úúballé diityéké muhdú tene pájtyene.  
\v 17 Aanéhjáa múhdurá ɨɨ́jtsúcunúnéllii nééme Jetsóoke dibye tééné iiñújɨtu ipyéé tsiéllevúréjuco. 
\p  
\v 18 Áánélliihyéhjáa Jetsóó ipyéé mɨ́ɨ́né pañévú úcáávéébeke diibye eenée ípañe naavémú ícyahíjcyaabe néé dííbyemáyéjuco ipyéékií.  
\v 19 Árónáacáhjáa neebe dííbyeke: 
\p —Tsá u pééityú óómaá. Dihyájkímú pañévúré pééne duubállé diityéké muhdú Píívyéébe úhdi ɨɨ́dáátsóvéne uke ímíjpyetétsóne. 
\p  
\v 20 Ahdújucóhjáa dibye ihyájkímú pañévú ipyééne úúballéné páneere muhdú Jetsóó dííbyeke bóhɨɨtsóné Decááporí iiñújɨri íjcyácoomíjɨ múnáake. Ááneríhjyáa ávyetáré ullévenúme. 
\s1 Tsaatépɨke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mt 9.18-26; Rc 8.40-50) 
\p  
\v 21 Aanéhjáa Jetsóó ímamyémuma bɨwánejcúvúré úújeténáa idyé tsúúca mɨ́amúnaa píhcyaavé dííbyedívú únéú úniúvu.  
\v 22 Átsihvúhjáa ‘Jáiro’ némeííbyé wajtsɨ́ pihcyáávéjá avyéjuube íjcyaábe.  
\v 23 Aabéhjáa dííbyé lliiñévú ícyánoovéváne nééhií: 
\p —Ájyúwa ávyeta dsɨjɨ́veríjyuco íjcyánéllii uke o néé u dócárájcoté dille óóma ibóhɨɨ́ki. 
\p  
\v 24 Ahdújucóhjáa Jetsóó dííbyema péébeke mítyane mɨ́amúnaa úraavyé ávyeta rááutúne.  
\v 25 Áámé pañéhjáa tsáápille 12 pijcyábájuco díílleke ichémé tujpácyó ɨ́hvetépítyúneri ɨ́cúbáhrámeíhíjcyalle.  
\v 26 Aalléhjáa bañúháñé taabójtedívú ityáábótsámeíñé áhdohíjcyá ihñénehjɨ́vú ‘pɨrúhpɨ́rújuco’. Áróné pañéhjáa íllure ávyetélle.  
\v 27 Aalléhjáa muubá Jetsóó íjcyane iwáájácúne mɨ́amúnáá raahótú dííbye éllevu ipyééne dííbyé wajyámú dómajcó ‘muurá dííbyé wajyámú íjcyaróné o dómájcóhajchíí ó bóhɨɨ́hi’ iñéénema.  
\v 28 Ehdúhjáa ɨɨ́jtsámeíñe dómájcolle dííbyé wajyámu.  
\v 29 Áánetúhjáa ɨ́mɨááné tsúúca bóhɨɨlle tsaímiyéjuco llíñémuúcunúmeíñe.  
\v 30 Aanéhjáa Jetsóó waajácú tsaate bóhɨɨne dííbyé wajyámú idyómájcóneri. Áánélliihyéhjáa iyévóóvéne néébe diityéke: 
\p —¿Caatyé ámuha táwajyámutu oke médómajcóhi? 
\p  
\v 31 Áánélliihyéhjáa ímamyémú nééhií: 
\p —¿Aca muhdú mɨ́amúnaa wahdyúré néétúnáa ú dilló múha uke dómajcóne? 
\p  
\v 32 Ehdúhjáa ditye néérónáa pahúlleva ɨ́ɨ́teebe iájtyúmɨ caatyé dííbyeke dómajcóne.  
\v 33 Áánélliihyéhjáa eenée dííbyeke dómájcolle iíllityéneri úúvécunúlléré dííbyé lliiñévú ɨmɨ́móúúveténe úúballé dííbyé wajyámú idyómajcóne.  
\v 34 Áánélliihyéhjáa neebe díílleke: 
\p —Wáhaj, ímí Píívyéébeke u cáhcujtsódú íjcyalle tsúúca ú bohɨ́ɨ́hií. Ahdícyane wa dipye tsaímiyéjucoj. 
\p  
\v 35 Ehdúhjáa Jetsóó díílleke néénáa tsaate pihcyáávéjá avyéjuube Jáiró jatu tsááme úúballévá dííbyeke ɨ́dsɨ́wu dsɨ́jɨvéjucóóne. Nééméhjáa dííbyeke: 
\p —Tsúúca dáájyuwa dsɨ́jɨvéhi. Aane ɨ́ɨ́nélliihyécó ú tsájtyeé aabye uwáábóóbeke. 
\p  
\v 36 Ehdúhjáa ditye nééneri ɨ́ɨ́cúvétuube Jetsóó néé Jáiróke: 
\p —Kímóóvedíñe. Píívyéébekéré cahcújtso. 
\p  
\v 37 Ehdúhjáa iñééne tsá dibye ímílletú pámeere dííbyema pééneé. Apáámyéréhjáa péé dííbyema Péédoroo, Jacóóboo, dííbyé nahbe Jóáaá, éhdume.  
\v 38 Aaméhjáa pééme úújeté mítyane mɨ́amúnaa tééjá pañe táhíjcyámedívu.  
\v 39 Áámekéhjáa Jetsóó neetéhi: 
\p —¿Ɨ́ɨ́neríami ámuha metaj? Áánerá tsá dille dsɨ́jɨ́vetúne. Muurá íllure cúwalle. 
\p  
\v 40 Ehdúhjáa dibye nééneri íllure goocóme. Áámekéhjáa tééjá pañétú iíjchívyétsóne iiyéjuco dibye úcaavéné díílléwúuúvúj caanímútsii, diitye 3-meva ímamyémuu, íjcyámema.  
\v 41 Aanéhjáa díílléwúuúvuke íhyójtsɨtu iékéévéne neébe: 
\p —Taríta cómi, ‘Wáhaj, dájkyeé’ nééiyóne. 
\p  
\v 42 Ehdúhjáa dibye néénemáyé éhne múu cuwátú maájkyevádú ibóhɨ́ɨ́ne tsúúca úllelle 12 pijcyábáhjáa íjcyalle. Ááneríhjyáa mɨ́amúnaa ávyetáré ullévenúhi.  
\v 43 Áámekéhjáa Jetsóó bóijcyú muucá ditye teene iúúbállétuki. Átsihdyúhjáa neebe ditye imájchótso díílleke. 
\c 6  
\s1 Jetsóó Natsaréeri úwaabóne 
\r (Mt 13.53-58; Rc 4.16-30) 
\p  
\v 1 Átsihdyúhjáa ímamyémuma óómiibye ípyée ipíívyéné iiñújɨvu.  
\v 2 Aabéhjáa wáyeéévejcóójɨ́ pihcyáávéjá pañévú úwaabóné mítyame illéébóneri dííbyedi iúllévenúne nééhií: 
\p —¿Kiátúami aabye ehdɨ́ɨ́vaíñé panéváré wáájacúnej? ¿Aca múhdutú piivyéteebe méénúráítyúronéhjɨ́ imyéénune?  
\v 3 Áánerá úméhewááné wákimyéi múnáajpi diibye Maaríá hajchi. Áábé nahbémújuco muurá Jacóóboo, Jotséee, Jóódaá, Tsimóoo, éhdume. Téhdure muurá íñaallémú ijcyá íchihyi méjpɨɨ́ne. Ehdúhjáa dííbyedítyú iñééne tsá ditye ávyejúúlletú dííbyeke.  
\v 4 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Ihdyújuco tsáma Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi íjcyáróóbeke dííbyé iiñújɨ múnaa ihyájkímú íjcyarómé tsá ávyejúúlletú tsíjtye múnaa íjcyarómé ávyejúúlléébeke. 
\p  
\v 5 Ehdúhjáa tétsíi múnaa dííbyeke cáhcújtsótúnéllii tsá dibye tétsihvu mítyane méénúráítyúronéhjɨ́ méénutúne. Apááñéréhjáa chéméméhjɨke idyócárájcóneri bóhɨ́ɨ́tsohíjcyaábe.  
\v 6 Ílluréhjáa ullévenúúbé ditye dííbyeke cáhcújtsótúneri. Áánélliihyéhjáa técoomí úníuri íjcyájáhjɨ múnáakéréjuco dibye úwááboobéré péhijcyáne. 
\s1 Ímamyémuke uwáábovu Jetsóó wálloóne 
\r (Mt 10.5-15; Rc 9.1-6) 
\p  
\v 7 Aabéhjáa tsáijyu ímamyémú 12-meva íjcyámeke uwáábovu wallóó míítyétsícyutsáké pahúllevávu. Áámé pañévúhjáa pícyoobe ɨtsɨ́jpá dííbye mémeri tsaaté pañe naavémú íjcyámeke ditye iwáágóohíjcyaki.  
\v 8-9 Áámekéhjáa neebe ditye itsájtyétu ícyahpáyuu, imájchoo, ɨdsɨ́ɨ́dsɨɨ, íjcyane. Apááñéréhjáa neebe ditye ipyéé íhyallúejáhjɨ́ íwajyámúnee, íjtyúhápaajɨ́nee, ícyuujúii, íjcyánema.  
\v 10 Áámekéhjáa neébe: 
\p —Tsátsihvu ámuha tsaaté javu meúújetéjaríyé méíjcyaco tsiéllevu ámuha mepéétúné hajchóta.  
\v 11 Aane tsátsíi múnaa ámúhá uwáábó cátúhtsóhajchíí múu ámúháj tuhááñeri íjcyáne ííñú píchóújcámeí diityédívu, ‘tsá múúhá hallúrí tene íjcyatú ámúhakye muha meúwáábóiyóné ámuha mecátuhtsóne’ nééiyóne. Ááne múu péé tsiéllevúréjuco. Muurá múhdumé ámúhá uwáábó cátuhtsómé ávyétá ɨhnáhó ɨ́cúbáhráméií muhdú mɨ́amúnaa ícyahíjcyáne ímíbájchómeícyooca éhnée Tsodóómaa, Gomóóraa, íjcyácoomícyu múnaa ɨ́cúbáhrámeíñé ehnííñevu. 
\p  
\v 12 Ehdúhjáa ímamyémuke téɨ́búwájtsoobe uwáábovu iwállóómeke. Aaméhjáa úwáábohíjcyá mɨ́amúnáake ditye ímityúné iícyahíjcyáné ɨɨ́hvéjtsóne ɨ́ɨ́jtsaméí icyápáyóóve ɨ́mɨánejcúvuréjuco.  
\v 13 Téhduréhjáa tsaaté pañe naavémú íjcyámeke waagóohíjcyáme. Chéméméhjɨkéhjáa dúúrúbájpácyori íhñíwaúúné ditye pɨ́pájchóneri bóhɨhíjcyáme. 
\s1 Tsojtsó múnáajpi Jóáa dsɨ́jɨvéne 
\r (Mt 14.1-12; Rc 9.7-9) 
\p  
\v 14 Ehdúhjáa Jetsóó méénuhíjcyáné uubállé ávyéjuube Heróódé iwáájácúne nééhií: 
\p —Tsojtsó múnáajpi Jóáa éhnée dsɨ́jɨ́veebéubá tsiiñe bohɨ́ɨ́hií. Muurá téénéllii piivyéteebe méénúráítyúronéhjɨ́ imyéénune. 
\p  
\v 15 Áánetúhjáa tsijtye nééhií: 
\p —Tsáhaá, muurá ihdyu Eríá diibye Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpíi éíjyuúvú ícyahíjcyaábe. 
\p Áánetúhjáa tsijtye nééhií: 
\p —Áánerá ihdyu béébére diibye Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi éíjyuúvúu ícyahíjcyáméejpi. 
\p  
\v 16 Ehdúhjáa ditye néénéllii tsiiñe Heróódé nééhií: 
\p —Tsáha bóhoj, muurá ihdyu diibyéjuco tsojtsó múnáajpi Jóáa éhnée íhñíwaúvú o kípíyuúcútsoobéha tsiiñe bóhɨɨ́be. 
\p  
\v 17-18 Diibyéhjáa muurá Heróódé táábavá ítyónúllekéré íñahbe Perípé taaba Herodíake. Aanéhjáa ímityúné íjcyane Jóááuvu dííbyeke néhíjcyáné hallútú cuvéhoojánútsoobe úwáñehííñeri ichíjchútsóóbedívu. 
\p  
\v 19 Téhduréhjáa diille Herodíá dííbyeúvuke tééné hallútú iñéhnílléne imíllé ɨdsɨ́jɨ́vetsóne.  
\v 20 Árónáacáhjáa tsá dille píívyetétú muhdú dííbyeke ɨdsɨ́jɨ́vétsóiyóné diibyéhjáa Heróódé Píívyéébeéjpí dibye íjcyáneri iíllityéne díílleke téhmehíjcyánélliíhye. Áánélliihyéhjáa díbyeúvú íhjyúvanéhjɨ́ tsáríyóné pañe lleebúcunúhíjcyaábe.  
\v 21 Árónáacáhjáa diille Herodíá tsúúca dííbyedívú lliihyánútsoóhi. Diibyéhjáa Heróódé ɨ́tsɨɨmávajcóójɨ́ úújeténé wáñehjɨ́núhi. Ááne éllevúhjáa pihjyúcuube ɨ́pɨáábojtee, ítsodáhómú avyéjujtee, Gariréá iiñújɨ́ ɨhtsútujtee, éhdúmeke.  
\v 22 Ááméj pɨɨnévúhjáa dííllé ajyúwá bádsɨ́jcaja wáhtsɨne imíwu ɨjtsúcunúúbé diibye Heróóde. Áhduréhjáa dííbyeke náhbénúné avyéjujte ímí ɨjtsúcunúhi. Áánélliihyéhjáa díílleke neébe: 
\p —Ɨɨná u ímilléné oke táuméí ávyeta ɨ́mɨááné állítyuube uke o ájcuki. 
\p  
\v 23 Ehdúhjáa Heróódé néé díílleke ɨ́mɨáánetúré ɨɨná dille táúmeíñevu iájcuíñe. Neebéhjáa ávyeta íavyéjú íjcyárónetu tsahdúnéécú díílleke iájcuíñé teene dille táúmeíhajchííjyu.  
\v 24 Áánélliihyéhjáa tsɨ́ɨ́ju éllevu ipyééne neetélle: 
\p —¿Aca Wa ɨɨná íñe ó táúmeíiyáhi? 
\p Áánélliihyéhjáa neelle díílleke: 
\p —Táuméí tsojtsó múnáajpi Jóáá nííwau ikípíyuúcuúvú uke dibye iájcuki. 
\p  
\v 25 Ahdújucóhjáa dille dííbye éllevu ipyééne néétene: 
\p —Ó imíllé bohtájɨri oke u ájcune tsojtsó múnáajpi Jóáá nííwaúvu. 
\p  
\v 26 Ehdúhjáa dille nééne dííbyeke kímóhcó pajtyéráhi. Árónáacáhjáa eene dííbyeke náhbénúné avyéjujte lléébónáa díílleke iállíityúné iñéénéllii tsá dibye ‘tsáhaá’ néétune.  
\v 27 Áánélliihyéhjáa ɨ́ɨ́cúi ítsodáhómudítyú tsáápiikye wálloobe cúvéhóójá pañe íjcyáábeke íhñíwau ikípíyuúcúne dibye itsívaki.  
\v 28 Ahdújucóhjáa dibye ipyééne ikípíyuúcúne bohtájɨri itsívaúvú ájcuváné díílleke. Aaúhjáa tsajtyéllé tsɨ́ɨ́ju éllevu.  
\v 29 Ehdúhjáa tsojtsó múnáajpi Jóááuvu dsɨ́jɨvéhi. Ááné uubálléhjáa ímamyémú illéébóne újcujé dííbyeúvuke icyúúuki. 
\s1 Majcho mítyámedívú Jetsóó úújetétsóne 
\r (Mt 14.13-21; Rc 9.10-17; Ja 6.1-14) 
\p  
\v 30 Áánáacáhjáa Jetsóó mamyémú úwááboméré ipyéhíjcyátsihdyu tsúúca óómimye tsiiñe píhcyaavé dííbyedívu. Aaméhjáa úúballé dííbyeke páneere muhdú téhulle imyéénuhíjcyanéhjɨ.  
\v 31 Áámekéhjáa neébe: 
\p —Cána metsu múha íjcyátúhullévú mepéé mewáyéééveki. Ehdúhjáa neebe ímamyémuke ‘rááho néétune’ mɨ́amúnaa tsaate péénetu tsíjtyeréjuco dííbyedívú píhcyáávehíjcyánélliíhye. Áámedíyéhjáa íjcyame tsá imájchóíyónéhjɨ éllevu íjcyatúne.  
\v 32 Áánélliihyéhjáa pééme mɨ́ɨ́neri múha íjcyátútsíí tujkévetu.  
\v 33 Árómekéhjáa mítyame ájtyumɨ́ kiávú ditye pééneé. Áhullévújucóhjáa ɨ́ɨ́cúi ditye pacóómivátúré péécunúné íjchityu. Aaméhjáa diityé ɨhdéré úújeté kiávú ditye pétsihvu.  
\v 34 Aaméhjáa tétsihyíjyuco íjcyámedívú Jetsóó úújeténe. Áámedíhjyáa ɨ́dáátsóveebe éhne múúne ítyehméébema íjcyatúmé obééjámú íjcyadu ɨ́dátsó diityéké ɨɨ́ɨ́ténélliíhye. Áámekéhjáa imyéénuhíjcyádú úwaabójúcoobe mítyane panévatúre.  
\v 35 Aanéhjáa cúvéhréjuco néénéllii ímamyémú néé dííbyeke: 
\p —Muhdú cúvéhréjuco teene íchii múubárá íjcyátútsihyi meíjcyánáaáca.  
\v 36 Ílluréjuco wallo aatyéké íchííj pɨɨhɨ́rí íjcyájáhjɨ múnáadítyú tsíeménéuba iújcune ditye imájchoki. 
\p  
\v 37 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Ámuháyé bo mémajchótsó diityékej. 
\p Árónáacáhjáa néémeé: 
\p —¿Aca íhya tsiiñe maáhdone pámehdívúré úújetéiyáhi? 
\p  
\v 38 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —¿Aca múhduná majcho méhdií? Cána méuvánuj. 
\p Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —Ijcyánéha 5-hova páahóónema míítyétsi amóóbemútsi. 
\p  
\v 39 Áánélliihyéhjáa neebe mɨ́amúnáake ditye iáhcúba páhadsɨ́jɨ.  
\v 40 Ahdújucóhjáa ditye áhcubáne. Tsáhadsɨ́jɨ múnaáhjáa 100-mevátsa. Áánetúhjáa tsíhyadsɨ́jɨ múnaa 50-mevátsa.  
\v 41 Aanéhjáa páahóónema amóóbemútsikye iékéévéne téhdújtsoobe Píívyéébeke cáámevu icyárúúvénema. Ááné boonétúhjáa idyóhdáhɨ́núne neebe ímamyémuke ditye iwájtu pámeekére.  
\v 42 Aanéhjáa imájchónetu pámeere oové tsaímíye.  
\v 43 Áánetúhjáa cóeváné 12-rujtsívá úvérujtsíñe wáhpe.  
\v 44 Aaméhjáa diitye eenée tétsihvu májchome 5,000-meva. 
\s1 Nújpácyó hallúrí Jetsóó úllene 
\r (Mt 14.22-27; Ja 6.16-21) 
\p  
\v 45 Átsihdyúhjáa Jetsóó néé ímamyémuke ditye dííbyé ɨhde únéú tsiñéjcuvu mɨ́ɨ́neri ipyééne iúújeté Betsáidávú dibye mɨ́amúnáake pityájcóné hajchóta.  
\v 46 Aanéhjáa diityéké ipítyájcóne peebe cáméhbaúvú Píívyéébema iíhjyúvaki.  
\v 47 Áánáacáhjáa diitye ímamyémú pééme pɨ́ɨ́néeúvújuco ííjyunúne.  
\v 48 Áámekéhjáa dibye ɨ́ɨ́ténáa kííjyéba nóhjɨ́ wájojcómé ɨ́htsútúnetu bóhdámeíhijcyáhi. Ááme déjutúhjáa pejcójuco dibye pééne nújpácyó hallúrí úlleebéré diityéké pájtyeíñúiibyédu.  
\v 49 Áábekéhjáa iájtyúmɨ́ne íllityémé wáníjcyámeí naavénekéré iwáábyúnema.  
\v 50 Árónáacáhjáa neebe diityéke: 
\p —¡Méíllityédíñe, oóre! 
\p  
\v 51 Aabéhjáa diityé pañévú úcáávénemáyé kííjyeba ɨ́hveténeri ullévenúme.  
\v 52 Tsáháikyéhjáa ditye ímí dííbyeke cáhcújtsotú dibyée ɨ́hde majcho mítyámedívú úújetétsórónáaáca. 
\s1 Chéméméhjɨke Jetsóó bóhɨɨtsóné Genetsaréé iiñújɨri 
\r (Mt 14.34-36) 
\p  
\v 53-54 Aaméhjáa tsíñejcúeúvú Genetsaréé iiñújɨvu úújetémeke tétsíi múnaa iájtyúmɨ́ne waajácú diityémá Jetsóó íjcyane.  
\v 55 Áánemáhjáa úbálléjcatsímyé tsúúca dibye tééné iiñújɨvu wájtsɨne. Áánélliihyéhjáa pahúllevátú chéméméhjɨke tsivámé dííbye éllevu.  
\v 56 Aabéhjáa patsɨ́hjɨváríyé íjcyámeke úwááboobéré pehíjcyá cómíñeri íjcyámeke, ííyéétsɨhjɨ́rí íjcyajáhjɨ múnáake, íúmɨhéneri íjcyámeke. Átsɨ́hjɨ múnaáhjáa idyé chéméméhjɨke pícyohíjcyá dibye pájtyéítsɨhjɨ́vu. Áánemáhjáa nehíjcyámé dííbyeke dibye diityéké íwajyámúubávúré idyómájcótso ditye ibóhɨɨ́ki. Ahdújucóhjáa dííbyeke íwajyámú dómajcóméjuco bóhɨhíjcyáne. 
\c 7  
\s1 Ímichi ɨɨná mɨ́amúnáake tútávajtsóne 
\r (Mt 15.1-20) 
\p  
\v 1 Aanéhjáa Jetsóodívú tsáijyu paritséómuma taúhbájú uwáábojte Jerotsaréetu tsááme píhcyaavéhi.  
\v 2 Aaméhjáa ɨɨténáa dííbyé mamyémudítyú tsaate íhyójtsɨne níjtyámeítyúmé majchóhi. Aanéhjáa múhdurá ɨjtsúcunúmé ɨ́hdé múnáaúvúu méénuhíjcyádú ditye méénutúne.  
\v 3 Diityéhjáa Píívyéébedívú iímíbájchómeíñéjuco imájchóíñé ɨhde íhyójtsɨne nítyámeíhijcyáne. Tsáháhjáa ditye májchóítyuró níjtyámeítyúmé tééné uwááboju iúráávyénélliíhye.  
\v 4 Tsíeménéhjáa iñáhjɨ́hénújétsihdyu wájtsɨme iñíjtyámeítyúhajchíí tsá máchohíjcyatúne. Imájchoháñé imyéénuhíjcyanéhjɨ́hjáa nítyuhíjcyáme. Áhduréhjáa icyúwaháñé nítyuhíjcyáme. Áánetúhjáa ijcyáné mítyane tsíñehjɨ ditye méénuhíjcyáné ityútávájtsámeíñé iímíjpyetéki.  
\v 5 Aanéhjáa iúraavyépíñéllii diitye paritséómuma taúhbájú uwáábojte néé Jetsóoke: 
\p —¿Aca ɨ́veekí dímamyémú tsá nítyámeíhíjcyatú imájchóíñé ɨhde ɨ́hdé múnáaúvú uwááboju néhduú? 
\p  
\v 6 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Ámuha pánehjɨ́dú ɨ́mɨáámeúvúdú bañú múnaa ámuha meíjcyame. Ɨ́mɨáánéhacáa Itsaíaúvú Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi ámúhadítyú nééhií: 
\q1 Íjtye oke ávyéjútsohíjcyará hállúéjuríye. Tsá ávyeta ɨ́ɨ́ɨ́búuri oke ditye ávyéjútsohíjcyatúne.  
\v 7 Íllure iállíñe oke duurúvahíjcyáme. Aame iiye iípívyéjtsóné uwáábojúúné úráávyehíjcyá pánehjɨ́dú tátyaúhbajúúné iúráávyeúvúdu. 
\m Ehdúu muurá Itsaíaúvú caatúnú ámúhadítyu.  
\v 8 Aame ámuha tsá meɨ́ɨ́cúvehíjcyatú ímichi keená Píívyéébé taúhbaju íjcyáneri eene íhdityúré iújcúné ɨ́jtsaméí mɨ́amúnaa úwáábohíjcyáneríyé ámuha meɨ́ɨ́cúvehíjcyánélliíhye. Muurá eene llíyihllóne níjtyú álliúré íjcyane ditye úwaabóné ámuha méúráávyehíjcyáhi. Téhdure tsíñehjɨ álliúré ditye méénune ámuha meúráávyehíjcyáhi. 
\p  
\v 9 Téhduréhjáa tsiiñe neebe Jetsóó diityéke: 
\p —Ámuha mɨ́amúnáadítyúré tsááné uwáábó meúráávyéne ¿ɨ́veekí tsá Píívyéébé taúhbájuri meɨ́ɨ́cúvehíjcyatúne?  
\v 10 Íllúu muurá Píívyéébe néé Moitséeúvuj tééveri: “Ámúháj caanímuke múu iwájyúne avyéjuulléhi. Áánetu cáánímuke tútávátsohíjcyámé ihdyu óvi dsɨ́jɨvéhi.”  
\v 11 Ehdu dííbyé taúhbaju néérónáa muurá ámuha méúwáábócatsíhijcyá tsaatévá cáánímútsikye nééiyóne: “Tsá o píívyetétú ámúhtsikye o pɨ́aabóne. Ámúhtsikye o pɨ́áábóiyódú ɨ́ɨ́vane Píívyéébekéréjuco o ɨ́ɨ́cúvehíjcyáne.”  
\v 12 Aanévá ehdu íhjyúváróóbé hallúrí tsá ɨɨná íjcyatú diityétsikye dibye pɨ́áábótúrónáaáca.  
\v 13 Ehdu muurá ámúhá ɨ́jtsaméityúré tsááné uwáábó ámuha meúráávyéne tsá Píívyéébé taúhbájuri meɨ́ɨ́cúvehíjcyatúne. Áánetu ijcyáné mítyane tsiiñe állíunéhjɨ́ ámuha meméénuhíjcyáne. 
\p  
\v 14 Ehdúhjáa iñétsihdyu tsiiñe neebe diityéke: 
\p —Ímíñeúvú mélleebúcunu ámúhakye ɨɨná o nééne ámuha mewáájácuki.  
\v 15 Muurá panéváré mɨ́amúnaa májchoróné tsá diityé ɨ́ɨ́búwá ɨ́jtsaméí tútávájtsotúne. Áánetu ihdyu diityé ɨ́buwááné déjúcotúré néhnijyu tsááne diityéké tútávajtsóhi.  
\v 16 Aane ihdyu óvíi lléébome icyáhcújtsóne tehdu ijcyáhi. 
\p  
\v 17 Ehdúhjáa diityéké iñééne peebe ímamyémuma tsájaávu. Átsihvúhjáa dííbyeke dillómé ɨɨná nééiyóné ehdu dibye úwaabóne.  
\v 18 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —¿Aca ihdyu ámuha meíjcyarómé tsá mewáájácutú ɨɨná tene nééiyóne? Muurá panéváré memáchohíjcyanéhjɨ́ tsá meke tútávájtsotúne.  
\v 19 Tehdu teene majchótú ímítyúné ɨ́jtsaméí tsáánejɨ́ɨ́vari. Muurá pevénéré méjpíítyu pajtyéne. Ehdúhjáa Jetsóó úwaabó panéváré majchóháñé dooháñema ímí nééne maáwáítyuróne.  
\v 20-22 Átsihdyúhjáa idyé tsiiñe neébe: 
\p —Muurá ihdyu mɨ́amúnáá ɨ́ɨ́búwá déjúcotu ílluune ímítyúné ɨ́jtsaméí tsááne diityéké tútávajtsóhi: ihdícyáméhjɨmáyé ditye dómácócatsíhijcyáne, ditye dsɨ́jɨ́vétsócatsíhijcyáne, ditye nánihíjcyáne, tsíjtye éhneri ditye úmúúpívyehíjcyane, ditye állícyatsíhijcyáne, panévá oove íjcyatúné ditye óóvehíjcyáne, ditye nómíutáávahíjcyáne, ditye tsíjtyedi íhjyúvahíjcyáne, ditye mítyákímyeíhijcyáne, ditye múhdurá ɨ́tsámeíhijcyáne.  
\v 23 Énehjɨ ihdyu mɨ́amúnáá ɨ́ɨ́búwá déjúcotu tsááne diityéké tútávajtsóhi. Ehdúhjáa neebe Jetsóó ímamyémuke. 
\s1 Tsííñé iiñújɨ múnáalle Jetsóoke cáhcujtsóne 
\r (Mt 15.21-28) 
\p  
\v 24 Átsihdyúhjáa idyé peebe diityémá Tííroó, Tsidóoo, íjcyácoomícyú íjcyáné iiñújɨvu. Aaméhjáa tsájaavu úújeténáa tsá dibye ímílléturó múha wáájacúné kiá dibye íjcyane. Árónáacáhjáa tsá dibye téévehíjcyatúne.  
\v 25 Áánélliihyéhjáa ɨ́ɨ́cúiye waajácúmé tétsihvu dibye wájtsɨne. Aanéhjáa tsúúca tsáápille tsáá dííbye éllevu ɨ́dsɨ́ pañe naavéné íjcyalle.  
\v 26 Aalléhjáa mɨ́móuuvévá dííbyé lliiñévú Tsiropeníítsiá iiñújɨ múnáalle tsíjtye múnáalléré íjcyárolle. Áánemáhjáa Jetsóoke neelle dibye iwáágóo naavéneke ɨ́dsɨ́ pañétu.  
\v 27 Árónáacáhjáa neebe díílleke: 
\p —Tujkénúi tahájkímuke ó pɨ́ááboóhi. Tsá muurá tsaapi ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́medítyú majcho idyójtúcúne oohímyeke ájcúítyuróne. 
\p  
\v 28 Áánélliihyéhjáa neelle dííbyeke: 
\p —Ihdyúhde tehdújúcoóro, Ávyéjuúbej. Árónáa muurá múúne oohímyé íjcyarómé majchó tsɨɨme imájchotu dójcótsówaahyéjɨ. 
\p  
\v 29 Áánélliihyéhjáa neebe díílleke: 
\p —Tehdújuco, muúllej. Ahdícyane wa dipye dihjyávuj. Tsúúca muurá ícyooca dáájyuwa bohɨ́jucóó. Tsáhájuco dííllé pañe naavéné íjcyatúne. 
\p  
\v 30 Ahdújucóhjáa péélle úújeténé ɨ́dsɨ́divu pevétsɨhjɨ́duréjuco icyúwá pañe tódsɨúcunúlledívu. Tsáhájucóhjáa naavéné dííllé pañe íjcyájúcootúne. 
\s1 Lléébótuube ihjyúvátúúbeke Jetsóó ímíjpyetétsóne 
\p  
\v 31 Aanéhjáa tétsihdyu Tíírótu Jetsóó ímamyémuma péé Tsidóovu. Átsihdyúhjáa Gariréá unéuvúréjuco pééme pajtyé Decááporí iiñújɨtu.  
\v 32 Aaméhjáa tsúúca tétsihyíjyuco íjcyánáa tsaate tsivá dííbye éllevu lléébótuube ihjyúvátúúbeke dibye iímíbájchoki.  
\v 33 Áábekéhjáa diityédítyú tsátsihvu itsájtyéébeke íhyójtsɨ́wari íñúhejúúcú ibóríjcyóne iúúniyi dííbyé nɨ́ɨ́jɨwa pɨ́pájchoóbe.  
\v 34 Áánemáhjáa cáámevu icyárúúvéne tsɨ́jpánécoba iállíjchúne dííbyeke neébe: 
\p —¡Epááta! ‘Díñúhejúúcú dímíbáávyéne lleébo’ nééiyóne. 
\p  
\v 35 Ahdújucóhjáa dibye tsúúca llééboobe tsaímiyéjuco íhjyuváne.  
\v 36 Aanéhjáa ájtyúmɨ́meke bóíjcyuube ditye tsíjtyeke iúúbállétuki. Árónáacáhjáa úúballéme.  
\v 37 Ááneríhjyáa ávyétá ɨhnáhó iúllévenúne néémeé: 
\p —Panéváréhaca ihdyu ɨ́mɨááné piivyéteébe. Íñúhejúúné lléébótúmekéha piivyéteebe illéébotsóne. Áhduréha íhjyúvátúmeke piivyéteebe iíhjyúvatsóne. 
\c 8  
\s1 Majcho mítyámedívú Jetsóó úújetétsóne 
\r (Mt 15.32-39) 
\p  
\v 1 Aanéhjáa idyé mítyane mɨ́amúnaa Jetsóodívú píhcyáávémedi tsá ɨɨná íjcyatú ditye májchóiyóne. 
\p  
\v 2 Áánélliihyéhjáa neebe ímamyémuke: 
\p —Mítyane ó ɨ́dáátsové íjtye mɨ́amúnaa tsúúca 3 coojɨ́vájuco mééma íjcyame imájchoma íjcyájúcóótúneri.  
\v 3 Muurá májchótúmeke ihjyáhañévú o wállóhajchíí juuvávyúré chéméiyómé ájyáháñeri. Muurá tsaatétsáhjɨ́ tsíhyullé múnaa. 
\p  
\v 4 Ehdúhjáa dibye néénéllii ímamyémú néé dííbyeke: 
\p —Árónáa ¿kiátú meújcúnetu diityéké mémájchótsóiyá múubárá íjcyátútsihyi meíjcyame? 
\p  
\v 5 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —¿Aca múhduná méhdi majcho? 
\p Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —Ijcyáné 7-hova páahóóne. 
\p  
\v 6 Áánélliihyéhjáa neebe mɨ́amúnaa iáhcúbaki. Áánemáhjáa teene páahóóné iékéévéne téhdújtsoobe Píívyéébeke. Átsihdyúhjáa idyóhdáhɨ́nunévú ájcuube ímamyémuke ditye iwájtu diityéke.  
\v 7 Téhduréhjáa amómé ijcyá áyánéwu diityédi. Ááné hallúvúhjáa téhdure ityéhdújtsóne neebe ditye iwájtuki.  
\v 8 Áánetúhjáa pámeere óóvénetu coéváné 7-rujtsívá úvérujtsíñe wáhpe.  
\v 9-10 Aanéhjáa diitye 4,000-meváubáhjáa íjcyámeke imájchótsóné boone diityéké ipítyájcoíñúne péjucóómé mɨ́ɨ́neri ímamyémuma Damanóótá iiñújɨvúréjuco. 
\s1 Jetsóoke paritséómú néé dibye méénúráítyuróné imyéénuki 
\r (Mt 16.1-4; Rc 12.54-56) 
\p  
\v 11 Áijyúhjáa idyé paritséómú péé Jetsóo éllevu dííbyema ityáhjájcatsíki. Aaméhjáa dííbyeke imújtátsóro néé íévéhoowávú méénúráítyuróné dibye imyéénuki.  
\v 12 Aanéhjáa múhdurá dííbyeke pájtyénéllii neébe: 
\p —¿Ɨ́veekí ámuha méimíllé méénúráítyuróné o méénune? Tehdu oke ámuha menéénéllii o méénúíyónejɨ́ɨ́vari. 
\p  
\v 13 Ehdúhjáa diityéké iñééne tsiiñe ímamyémuma péjúcoobe únéú tsiñéjcuvu. 
\s1 Paritséómú uwáábójutu Jetsóó ímamyémuke téɨ́búwajtsóne 
\r (Mt 16.5-12) 
\p  
\v 14 Téijyúhjáa ímamyémú ábájɨɨvé majcho itsájtyéiyóne. Áámedíhjyáa tsáhoore ípaaáho.  
\v 15 Áánáacáhjáa Jetsóó diityéké nééhií: 
\p —Téɨɨbúwá tsáma méíjcyaco. Méɨ́ɨ́cúvedí eene pááá ooríchó Heróódema paritséómu éhné íjcyáneri. 
\p  
\v 16 Ehdúhjáa dibye néénéllii ímamyémú néjcatsíhi: 
\p —Majchóne metsívátúnélliihyéubá ehdu meke neébe. 
\p  
\v 17 Ehdúhjáa majchóré ditye ɨ́jtsúcunúné iwáájácúne neébe: 
\p —¿Aca muhdú ɨ́ɨ́vane majcho mééma íjcyatúné ámuha ménéjcatsíhi? Ihdyúubá ávyétá muhdúrá ámúhá ɨ́buúúné nééme íhyajchótá tsá ámuha mewáájacúpityú táuwáábo.  
\v 18 Áánerá ámúhá hálluúúnema ámúhá núhejúúnema ámuha meíjcyaróméubá tsá maátyúmɨhíjcyatú ɨ́nehjɨ́ o méénuhíjcyáne. ¿Ɨ́veekí tsá ámuha melléébohíjcyatú o úwaabóne? ¿Mityá tsá ámuha meɨ́tsaavéjúcootú majchóo muhdú o méénune?  
\v 19 Muuráhjáa 5-hováré páahóóné íjcyaróné ó úújetétsó 5,000-meva íjcyárómedívu. Áánetúu cóeváné ¿múhdúrujtsíva wáhpé éhne mépihjyúcúhi? 
\p Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —12-rujtsíva wáhpée muurá mépihjyúcúhi. 
\p  
\v 20 Áhduréhjáa neébe: 
\p —Ácooca éhnée 7-hova páahóóné íjcyaróné 4,000-mevádívú o úújetétsóijyu ¿múhdúrujtsívá tééne pájtyé mépihjyúcúhi? 
\p Áánélliihyéhjáa idyé néémeé: 
\p —Téhdunérée 7-rujtsíva wáhpé mépihjyúcúhi. 
\p  
\v 21 Ehdúhjáa diityéké iñétsihdyu neébe: 
\p —¿A ícyooca tsúúca ámuha méwaajácú ɨɨná nééiyóne pááá ooríchotu o íhjyuváne? 
\s1 Hállúvátúúbeke Jetsóó ímíjpyetétsóne 
\p  
\v 22 Átsihdyúhjáa úújetémé Betsáidávu. Áánáacáhjáa dííbye éllevu tsaate hállúvátúúbeke itsíváne néé dibye iímíbájcho dííbyeke.  
\v 23 Áánélliihyéhjáa dííbyeke íhyójtsɨtu iékéévéne técoomítyú tsátsihvu itsájtyéébeke íhyálluúúcú iúúniyi pɨ́pájchoóbe. Áánemáhjáa idyócárájcóne dílloobe dííbyeke muhdújucó dibye ɨ́ɨ́tene.  
\v 24 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Muhdú ó ɨɨté mɨ́amúnaa úllécunúné úmehéénédu. 
\p  
\v 25 Áánélliihyéhjáa tsiiñe Jetsóó dííbyé hálluúúcú dócárájcónetu botsíi tsaímiyéjuco dibye ɨ́ɨ́tene.  
\v 26 Áábekéhjáa ihjyávú iwállóóne neebe técoomí múnáake dibye iúúbállétuki. 
\s1 Péédoro néé mépájtyetéébé Jetsóó íjcyane 
\r (Mt 16.13-20; Rc 9.18-21) 
\p  
\v 27 Áhduréhjáa tsáijyu Jetsóó ímamyémuma péé ‘Tsetsaréa Pirípo’ némeí cóómí úniúúcuri íjcyáme wáábyu. Áijyúhjáa juuvávyú diityéké dílloobe muubá dibye íjcyane dííbyedítyú mɨ́amúnaa néhijcyáne. 
\p  
\v 28 Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —Tsaate nehíjcyá tsojtsó múnáajpi Jóáa tsiiñe bóhɨɨbe u íjcyane. Áánetu tsijtye nehíjcyá éíjyuúvúu ícyahíjcyámé Píívyéébé ihjyú uubálle múnáadítyú Eríá tsiiñe bóhɨɨbe u íjcyane. 
\p  
\v 29 Ehdúhjáa ditye néénéllii diityékeréjuco dibye díllone: 
\p —¿Ácooca ámuha muubá o íjcyane menééhií? 
\p Áánélliihyéhjáa Péédoro nééhií: 
\p —Muurá uu Críjto mɨ́amúnáake u pájtyetétsoóbe. 
\p  
\v 30 Ehdúhjáa Péédoro dííbyeke néénetu bóíjcyuube ditye muucá iúúbállétuki. 
\s1 Ɨdsɨ́jɨ́veíñé Jetsóó úúballéne 
\r (Mt 16.21-28; Rc 9.21-27) 
\p  
\v 31 Téijyúhjáa ímamyémuke úúbálleebe Jetsóó Mɨ́amúnáájpidívúu ípívyééveebe muhdú ɨɨ́cúbáhrámeíiñe. Úúbálleebéhjáa muhdú túkevéjtsojtee, llúúvájté avyéjujtee, taúhbájú uwáábojtee, íjcyame dííbyeke iávyejúúllétúne dsɨ́jɨ́vétsoobe 3 coojɨ́vatu tsiiñe ibóhɨɨíñe.  
\v 32 Ehdúhjáa dibye néénéllii Péédoro dííbyeke íhdyúétsihvu idyówajcáróóbeke néé ehdu dibye iíhjyúvátuki.  
\v 33 Áánélliihyéhjáa dííbyedítyú iyévóóvéne tsijtye ímamyémuke ɨ́ɨ́teebéré dííbyeke uhbáhi. Neebéhjápeé: 
\p —¡Dɨ́hne óhdityu Náve Naavénej! Muurá tsá u wáájácutú muhdú óhdityu Píívyéébe ɨ́jtsámeíñe. Mɨ́amúnáá ɨ́jtsaméíyé dípañe. 
\p  
\v 34 Ehdúhjáa dííbyeke iñééné boonétú pámeere tétsihyi íjcyámeke neébe: 
\p —Tsaate oke iúraavyéné ímillémé múu iímillédú iícyahíjcyánetu ɨɨ́hveténe oke úraavyé wájyúmeítyúmé tééné déjúcotu ɨɨ́cúbáhrámeíyóné pañe.  
\v 35 Muurá iímillédúré ícyahíjcyámé tsá pájtyetéityúne. Áánetu ihdyu iímillédú iícyahíjcyáné ɨɨ́hvéjtsóne ookeréjuco úraavyémé pájtyéteéhi.  
\v 36 ¿Aca ɨ́ɨ́netú meke pɨ́áábóiyóné tsáijyu múu mewágóóóvénáa mítyane meéhneváne?  
\v 37 ¿Mityá ijcyáné tsane mepájtyetéíyóné ehnííñevu tsaímíyé meíjcyáiyóne?  
\v 38 Muurá oke iúraavyéné núcojpɨ́llémeke téhdure ó nucójpɨ́lleé Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveébe. Áhdure táuwááboju tsíjtyeke iúúballéiyóné núcojpɨ́llémeke téhdure ó núcojpɨ́lleé níjkyéjɨ múnáama tahñéjté ujcúvavu o tsáácoóca. 
\c 9  
\p  
\v 1 Téhduréhjáa tsiiñe neebe diityéke: 
\p Muurá ɨ́mɨááné ámúhadítyú tsáhái tsaate dsɨ́jɨ́véityú Píívyéébé avyéjú ɨhtsútú ájtyúmɨtúme. 
\s1 Jetsóó tsíhdyúreevéne 
\r (Mt 17.1-13; Rc 9.28-36) 
\p  
\v 2 Átsihdyúhjáa 6 coojɨ́vatu peebe cáméhbaúvú apáámyemáyé Péédoroo, Jacóóboo, Jóáaá, éhdúmema. Áámedívúhjáa tsíhdyúrééveébe.  
\v 3 Íwajyámúhjáa ávyeta tsɨ́tsɨ́j íjcyaja ajchúcunúhi. Tsáháubá múha téhdu ímí níjtyúítyuró wájyamu.  
\v 4 Áánáacáhjáa Eríama Moitséemútsí tétsihvu diityédívú bóhówáávémútsima Jetsóó ihjyúváhi.  
\v 5 Ááneríhjyáa Péédoro iúllévenúne néé dííbyeke: 
\p —¡Ávyéjuúbej, maímijyu ihdyu mee íchihyij! Ahdícyane métsu méméénu 3-wava nújuwááné ámúhá ahpa dihñéwaa, Moitsée éhwaa, Ería éhwaa, éhdune. 
\p  
\v 6 Ehdúhjáa iíllityéné pañe iñééne tsá Péédoro wáájácutúne. Áhduréhjáa íñahbéjtétsí íllityéhi.  
\v 7 Áánáacáhjáa ojtso diityédívú níítyéné pañétú Píívyéébe nééhií: 
\p —Áánu Hájchíwu mítyane o wájyúúbeke tsáma méllééboco.  
\v 8 Áánélliihyéhjáa ɨ́ɨ́terómé ɨ́ɨ́néubárá íjcyatúne. Téhduréhjáa Moitséemútsí Eríama tsáhájuco íjcyatúne. Apáábyeréjucóhjáa Jetsóó tétsihyi. 
\p  
\v 9 Átsihdyúhjáa ditye óómíñáa Jetsóó bóijcyú ditye muucá teene iúúbállétu Mɨ́amúnáajpidívúu ípívyééveebe ɨdsɨ́jɨ́vétsihdyu tsiiñe bóhɨ́ɨ́túné hajchóta.  
\v 10 Ahdújucóhjáa tsá ditye muucá úúbálletú teéne. Aaméhjáa ihdyu tsamééré díllócatsíhijcyá muhdú dsɨ́jɨ́veebe tsiiñe bóhɨɨíñe.  
\v 11 Átsihdyúhjáa nééme dííbyeke: 
\p —¿Ácooca muhdú ɨ́ɨ́vane taúhbájú uwáábojte nehíjcyá Eríá tsiiñe íjcyaíñé mɨ́amúnáake pájtyetétsóiibye bóhówáávéíñé ɨhdéwu? 
\p  
\v 12 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Éée, ɨ́mɨáánéjucóhdée tene némeíñé Eríá bóhówááveíñé mɨ́amúnáake pájtyetétsóííbyé úmɨ́wari dibye diityéké ɨɨ́hdénu dííbyema. ¿Muhdútá nééne óhdityu Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébedítyú Píívyéébé waajácúháámɨtuj? Muurá nééne mɨ́amúnaa oke iávyejúúllétúne óhdi ɨ́cúbáhraíñe.  
\v 13 Aanée muurá ɨ́mɨááné ijcyájúcóóroobe tsojtsó múnáajpi Jóáa eenée Eríá dibye íjcyane ditye néhíjcyaábe. Áróóbekée mɨ́amúnaa iéhdɨɨválléne íllure ɨ́cúbáhrahíjcyáhi. Áánemáa dibye néérone tsá ditye cáhcútsohíjcyatúne. Ehdúu Píívyéébé waajácúháámɨtu tene néhdújuco dííbyeke tene pájtyene. Ehdúhjáa neebe Jetsóó 3-meva ímamyémuke. 
\s1 Tsáápíwúú pañétú naavéneke Jetsóó wáágoóne 
\r (Mt 17.14-21; Rc 9.37-43) 
\p  
\v 14 Aaméhjáa tsúúca ímunáajtémá tsijtye mítyame íjcyámedívú wajtsɨ́hi. Áánáacáhjáa taúhbájú uwáábojtémá diitye ímamyémú táhjácatsíhijcyáhi.  
\v 15 Aaméhjáa dííbyeke iájtyúmɨ́ne ɨ́ɨ́cúi dííbye éllevu ipyééne dííbyeke duurúváhi.  
\v 16 Áámekéhjáa neébe: 
\p —¿Ɨ́ɨ́nerí ámuha métáhjácatsíhijcyá támamyémuma? 
\p  
\v 17 Ehdúhjáa dibye neerónáa tsaapi néé diityéj pɨɨnétú dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, áánu hájchíwúú pañe naavéné íjcyaabe íhjyúvátúúbeke ó tsivá diéllevu óóma u ímíbájchoki.  
\v 18 Muhdú íhya dííbyeke dibye méénúcooca baavu áákityéébé ihjyútú uráhtsaba íjchívyécooca íhwáñe ɨɨ́hdóne cópenúhíjcyaábe. Áánéllii íñe íjtye dímamyémuke ó neerá dityévá óóma dííbyé pañétú iwáágóóroki. Árónáa tsá ditye píívyetétúne. 
\p  
\v 19 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé ímamyémuke: 
\p —¡Juhúú, múhdúré mɨ́amúnaáami ámuuha Píívyéébeke cáhcujtsópityúme! Aane íñe ¿múhajchótá ámúhá muhdúré o áábúcúne ámúhakye ó úwáábohíjcyaá ámuha mecáhcújtsoki? 
\p Ehdúhjáa diityéké iñééróne neébe: 
\p —Áyu cána bo ííllevu metsívá dííbyekej. 
\p  
\v 20 Ahdújucóhjáa dííbyéwúuke ditye tsájtyene dííbye éllevu. Áánáacáhjáa naavéné Jetsóoke iájtyúmɨ́ne dííbyeke ávyeta wáɨ́rohjácoobe áákityé baavújuco. Aabéhjáa baari cávíhyíñúmeííbyeke íhjyútu uráhtsaba ijchívyéhi.  
\v 21 Aanéhjáa Jetsóó néé cááníkyeé: 
\p —¿Aca múhajchótájuco íllu dibye íjcyane? 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Tsɨ́ɨ́ménedítyúré ehdu diíbye.  
\v 22 Tsáijyu muurá cúújúwá pañévú dibye ɨ́jcaáyoobe tsúúca dsɨ́jɨ́vehíjcyáiyáhi. Ááné tsaíjyú téhí pañévú dííbyeke wááohíjcyaábe. Aane cána ihdyu u píívyetéhajchíí múúhadi dɨ́dáátsóvéne múúhakye pɨááboj. 
\p  
\v 23 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —¿A o píívyetéhajchííjyu? Ú eene ihdyu ɨ́mɨááné oke u cáhcújtsóhajchíí tehdújuco uke o pɨ́ááboíñe. Tehdu ɨɨná óhdivu túhúúnejɨ́ɨ́vari. 
\p  
\v 24 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Uke muurá ó cáhcujtsóhi. Áánéllii oke pɨáábó éhnííñevu uke o cáhcújtsoki. 
\p  
\v 25 Aanéhjáa mítyane mɨ́amúnaa píhcyáávénáa Jetsóó naavéneke úhbaabe nééhií: 
\p —¡Nave Naavénej, eene muhdú áádíwúuke u dárɨ́ɨ́veebe íhjyúvátuube lléébótúúbé pañétú uke o néé u íjchívyeki! ¡Aabe dohmíjyúcohdí dííbyé pañévu! 
\p  
\v 26 Áánélliihyéhjáa naavéné wáníjcyámeííbyéré dííbyeke tsiiñe ávyétá ɨhnáhó iwáɨ́róhcóne ijchívyéhi. Ááné boonéhjáa coévaabe dsɨ́jɨ́veebédu. Aanéhjáa mítyame ɨjtsúcunú tsúúca dibye dsɨ́jɨvéjucóóne.  
\v 27 Árónáacáhjáa Jetsóó íhyójtsɨtu íjyócujcároobe tsaímiyéjuco. 
\p  
\v 28 Ááné boonéhjáa tsájaavu aahɨ́veebe ímamyémuma. Átsihvúhjáa tsamééré iíjcyátsihvu néé dííbyeke: 
\p —¿Aca ɨ́veekí muhdú nétsihdyu tsá muha mepíívyetétú meíjchívyetsóné naavéneke eene u íjchívyetsódu? 
\p  
\v 29 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Muurá ihdyu téeméjpiikye mewáágóo májchotúmé Píívyéébeke pɨáábó métáúmeíhi. Ehdúhjáa Jetsóó néé ímamyémuke. 
\s1 Ɨdsɨ́jɨ́veíñé tsiiñe Jetsóó úúballéne 
\r (Mt 17.22-23; Rc 9.43-45) 
\p  
\v 30 Átsihdyúhjáa pééme pajtyé Gariréá iiñújɨtu. Áijyúhjáa tsá Jetsóó ímílletú múha wáájacúné ditye tééneri pájtyene.  
\v 31 Imílleebéhjáa apáámyekéréi ímamyémuke iúwaabóne. Téijyúhjáa úúbálleebe Mɨ́amúnáájpidívúu ípívyéévéébedívú tsaapi ímítyúmeke ékéévétsóóbeke ditye dsɨ́jɨ́vétsoobe 3 coojɨ́vatu tsiiñe ibóhɨɨíñe. 
\p  
\v 32 Ehdúhjáa dibye diityéké úúballéné tsá ditye wáájácutú muhdú nééiñe ehdu dibye nééneé. Aanéhjáa dííbyeke ímíñeúvú idíllóiyóné nuhnévehíjcyáme. 
\s1 Jetsóoke ímamyémú dilló caabyé ɨ́ɨhtsútuube diityédítyú íjcyáiyóne 
\r (Mt 18.1-5; Rc 9.46-48) 
\p  
\v 33 Átsihdyúhjáa Capenaóovu pééme úújeté tsájaávu. Átsihvúhjáa Jetsóó diityéké nééhií: 
\p —¿Ɨ́ɨ́nerí éhne ámuha táhjájcatsímyéré métsahíjcyá juuváyi? 
\p  
\v 34 Árónáacáhjáa tsá ditye áñújcutú caabyé diityédítyú ɨ́ɨhtsútuube íjcyáíyóneríhjyáa ityáhjájcatsíñélliíhye.  
\v 35 Áánélliihyéhjáa iácúúvéne neebe diityéke: 
\p —Ámúhadítyú ɨ́ɨhtsútuube iíjcyane ímílleebe óvíi tsíjtyeke ɨ́ɨ́cuvéhi. 
\p  
\v 36 Ehdúhjáa diityéké iñééne tsɨ́ɨ́ménéwúuke icyájaabúcúne neébe: 
\p —Éje, áánu muurá tsɨ́ɨ́mene ɨ́dátsóhreé. 
\p  
\v 37 Ahdu muurá táuráávye múnaa ɨ́dátsó néémeke ɨ́ɨ́cúvehíjcyámé ookéjuco ɨ́ɨ́cuvéne. Aane tsá idyé ookére. Téhdure okée wállóóbekéjuco ditye ɨ́ɨ́cuvéne. Ehdúhjáa Jetsóó néé ímamyémuke. 
\s1 Meke tútávájtsotúmé meke pɨ́aabóne 
\r (Mt 10.42; Rc 9.49-50) 
\p  
\v 38 Áhduréhjáa tsáijyu Jóáa néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, tsáápiikye muha máájtyumɨ́ tsaaté pañe naavémú íjcyámeke dimyémeri wáágóohíjcyáábeke. Áábeke muha mébóíjcyuíñú tsíjpiiye íjcyaabe ɨ́veekí tehdu méénúnélliíhye. 
\p  
\v 39 Árónáacáhjáa Jetsóó nééhií: 
\p —¿Ɨ́veekí ámuha mébóijcyúhi? Muurá eene tamyémeri méénúráítyúronéhjɨ́ méénuhíjcyáméubá tsá óhdityu ímityúné íhjyúváítyuróne.  
\v 40 Muurá meke pɨ́aabómé tsá meke tútávájtsotúne.  
\v 41 Ahdícyane tsaate ámuha tahñéjté meíjcyámeke nújpácyo dɨ́ɨ́vanévú tamyémeri íjchome muurá tééne áhdó ɨ́ɨ́né imíjyaú íjcyaáhi. 
\s1 Tsaatéké ímítyunévú meɨ́búwajtsóné ápíchó nééneé 
\r (Mt 18.6-9; Rc 17.1-2) 
\p  
\v 42 Áánetu botsíi oke cáhcujtsómé ɨ́dátsó tsɨɨméwuúmúdúréi néémedítyú tsaatéké ímítyunévú ɨ́búwátsohíjcyámekéubá múu apáhajchíí íjkyééháñetu néwayúcobáné ióhbáñúmeke wájojcó móóá pañévú ditye ɨ́cúbáhrámeííyóné ɨhdétu.  
\v 43-44 Ahdícyane ámúhá hojtsɨ́neri ímityúné ámuha meméénuhíjcyáhajchíí múu kípíyújcúmeí téhojtsɨ́jɨ. Muurá ímí ámuha méíjcyaá tsánejcúéhójtsɨma íjcyájúcóóturómé ámuha mepájtyetéhajchííjyu. Áánetu ɨ́dátsó ámuha méíjcyaá tsahójtsɨ́cuma ámuha meíjcyarómé múijyú áábatéítyúnéj cuujúwá pañévú mewágóóóvéhajchííjyu. Árónáa ihdyu tééwá pañe íjcyame tsá muhdú íjcyáityúne.  
\v 45-46 Téhdure ámúháj tuhááñeri ímítyúne éllevu ámuha mepéhíjcyáhajchíí múu kípíyújcúmeí téjtuhájɨ. Muurá ímí ámuha meíjcyaá tsajtúháácyuma íjcyájúcóóturómé ámuha mepájtyetéhajchííjyu. Áánetu ɨ́dátsó ámuha meíjcyaá tsajtúháácyuma ámuha meíjcyarómé múijyú áábatéítyúnéj cuujúwá pañévú mewágóóóvéhajchííjyu. Árónáa ihdyu tééwá pañe íjcyame tsá muhdú íjcyáityúne.  
\v 47-48 Áhdure idyé ámúhá hálluúúneri ámuha maájtyumɨ́né ímityúné meméénuhíjcyáhajchíí méwaagóoméí téuhjɨ. Muurá ímí ámuha méíjcyaá tsánejcúéuma íjcyájúcóóturómé Píívyéébé avyéjuri ámuha meíjcyáhajchííjyu. Áánetu ɨ́dátsó ámuha méíjcyaá tsaúúcuma ámuha meíjcyarómé múijyú áábatéítyúnéj cuujúwá pañévú mewágóóóvéhajchííjyu. Árónáa ihdyu tééwá pañe íjcyame tsá muhdú íjcyáityúne. 
\p  
\v 49 Muurá pámeere tééwá pañe íjcyámedi tééwaj cúvá búúúveéhi. Áánetu Píívyéébeke ɨ́ɨ́cúvehíjcyámeke ímíjpyetétsóiibye éhne múúne cánááma heeco ímíjpyetétsódu.  
\v 50 Muurá cánááma iíímúnéllii meke pɨ́aabóhi. Áánetu iíímútuca tsá ɨ́ɨ́netú tene pɨ́áábóítyuróne. Ahdu teene Píívyéébé uwááboju cánáámadu. Aane ihdyu óvíi ámúhá pañévú ámuha méujcú tsaímíyé ámuha menáhbévájcatsíki. Ehdúhjáa Jetsóó úwaabó ímamyémuke. 
\c 10  
\s1 Táábávájcatsímyé wáágóójcatsíítyuróné Jetsóó úwaabóne 
\r (Mt 19.1-12; Rc 16.18) 
\p  
\v 1 Aabéhjáa Jetsóó Capenaóotu péé diitye ímamyémuma Jodéá iiñújɨvu Joodáá tsiñéjcuvu. Áhullévúhjáa idyé mɨ́amúnaa dííbyedívú píhcyáávémeke imyéénuhíjcyádú úwááboóbe.  
\v 2 Áijyúhjáa paritséómú dííbye éllevu itsááne dííbyeke imújtátsóro dilló tsáápílleke ihdícyáné hallútúré ájyu wáágoóné tehdújuco néhajchííjyu.  
\v 3 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —¿Muhdútáhjáa Moitséeúvú nehíjcyá téénetuj? 
\p  
\v 4 Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —Muuráhjáa nehíjcyáábeúvú dííllekévá tééné waajácúhaamɨ́vú maájcúne meɨ́hvéjtsóiyóne. 
\p  
\v 5 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Muuráhjáa ihdyu eene ámuha meíjcyadu ditye cáhcujtsópítyúnéllii ehdu nehíjcyaabe tehdu tene néétúrónáaca.  
\v 6 Muuráhjáa Píívyéébe páné ɨhdéene iípívyéjtsóné nɨ́jcaúvú téhdure ípívyejtsó wajpii, wallee, íjcyane muhdú tene íjcyaídyújuco.  
\v 7-8 Áánélliihyée muurá neebe wajpi ityáábávácooca ɨ́ɨ́neíñé cáánímútsidítyú dííllemáyéjuco iíjcya tsahéécoréjuco tsáápiiye íjcyáiyódu.  
\v 9 Aamútsí míítyétsi íjcyáromútsí tsahéécoréjuco íjcyaíñé Píívyéébée ípívyejtsódújuco. Áánéllii tsá tsaate ityáábávájcatsícyooca dówáávéítyuróne. 
\p  
\v 10 Ehdúhjáa iñééné boonétú tsájaavu ímamyémuma úújetéébeke tsiiñe dillómé teéne.  
\v 11 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Muurá tsaapi méwakye ɨɨ́hvéjtsóne tsíjpíllekéréjuco ityáábáváhajchíí ímityúné meenú mewa ímíubááné íjcyánáa tsíjpíllemáyéjuco iíjcyáneri.  
\v 12 Áhdure idyé walle ájyúke ɨɨ́hvéjtsóne tsíjpiikyéréjuco ityájɨ́váhajchíí ímityúné meenú ájyu ímíubááné íjcyánáa tsíjpiimáyéjuco iíjcyáneri. 
\s1 Tsɨɨméké Jetsóó llúúvanúne 
\r (Mt 19.13-15; Rc 18.15-17) 
\p  
\v 13 Téijyúhjáa tsaate ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́meke tsivá dííbye éllevu dibye diityé hallúvú pɨááboju Píívyéébeke ityáúmeíki. Árónáacáhjáa ímamyémú néé ɨ́ɨ́nevú ditye ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́meke tsívane.  
\v 14 Ehdúhjáa ímamyémú nééne tsárí ɨɨ́jtsúcunúne neebe diityéke: 
\p —Óvi ihdyu tsiváme. ¿Ɨ́veekí ámuha mécátuhtsóhi? Muurá diitye tsɨɨme íjcyadu néémé wáábyuta Píívyéébé avyéju.  
\v 15 Aane ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé éhne múúne teetsɨ tsɨ́ɨ́mene ímí meke cáhcujtsódú Píívyéébeke cáhcújtsotúmé tsá dííbyé avyéjúejte íjcyatúne. 
\p  
\v 16 Ehdúhjáa iñééne tsɨɨméké cájáábíñuubéré pɨáábó táúmeí diityé hallúvu. 
\s1 Ováhtsá Jetsóoma íhjyuváne 
\r (Mt 19.16-30; Rc 18.18-30) 
\p  
\v 17 Átsihdyúhjáa dibye pééíyónáa tsaapi dííbye éllevu dsɨɨnéríyé itsááne dííbyé lliiñévú ɨmɨ́móúúvéne néé dííbyeke: 
\p —Uwááboóbej, ɨ́mɨáábé u íjcyaabe cána oke diñe muhdú ó íjcyáiyóné múijyú o dsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ o újcuki. 
\p  
\v 18 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —¿Aca ɨ́veekí ɨ́mɨáábedi oke ú dillóhi? Muurá ihdyu apáábyéré Píívyéébe ɨ́mɨáábe.  
\v 19 Aane muurá tsúúca ú waajácú dííbyé taúhbajúúné íllu nééneé: Tsá múu ihdícyámema dómácójcatsítyúne. Tsá múu mɨ́amúnáake dsɨ́jɨ́vétsotúne. Tsá múu nánívatúne. Tsá múu állíuutúne. Múu avyéjuullé díícyáánimútsikye. 
\p  
\v 20 Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii neébe: 
\p —Uwááboóbej, tehdújuco muurá ihdyu o ícyahíjcyáné táayáábedítyúre. 
\p  
\v 21 Ehdúhjáa dibye nééne Jetsóó ímí ɨɨ́jtsúcunúne néé dííbyeke: 
\p —Árónáa ijcyánéi tsane. Dítsíeméné náhjɨ́hénúne pɨáábó ɨ́dáátsóméhjɨke. Áijyu ihdyu ú ávyéjúúteé níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébé avyéjuvu. Aane cáhawáá ehdu méénúne ookéréjuco duráávyej. 
\p  
\v 22 Ehdúhjáa Jetsóó nééne kimóhcó pajtyé dííbyeke mítyane dibye éhnévánélliíhye. 
\p  
\v 23 Aabéhjáa kímóóveebéré pééneri Jetsóó iúllévenúne néé ímamyémuke: 
\p —Muurá mítyane éhnevámé ɨ́htsútúnetu Píívyéébé avyéjuvu úcáávéiyáhi. 
\p  
\v 24 Ehdúhjáa dibye nééneri ímamyémú úllévenúnéllii tsiiñe neébe: 
\p —Ámuúha Llihíúmuj, ɨhnáhóóné ɨ́mɨááné ehnéva múnaa Píívyéébé avyéjuvu úcáávéiyóné ditye tééneríyé tsúúrámeíhíjcyánélliíhye.  
\v 25 ¿Aca muhdú caméélló ánéétóhéjutu pajtyéiyáhi? Áhdure ¿aca muhdú diitye ehnéva múnaa Píívyéébé avyéjuvu úcáávéiyáhi? 
\p  
\v 26 Ehdúhjáa dibye nééneri iúllévenúne tsamééré néjcatsíhi: 
\p —¿Aca ihdyu múhdutúrá pájtyetéiyóme? 
\p  
\v 27 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Ɨ́mɨáánéjucóhde mɨ́amúnaa tsá píívyetétú iiye ipájtyetétsámeíñe. Árónáa Píívyéébe piivyété diityéké ipájtyetétsóné ɨɨná dííbyedívú túhúútúnélliíhye. 
\p  
\v 28 Áánélliihyéhjáa Péédoro néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, muuráhjáa páneere muha meɨ́hvéjtsóne uukéréjuco meúraavyéne. 
\p  
\v 29-30 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Tehdújuco. Muurá ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé tsaate íijcyátsɨ́hjɨɨ, íñahbémuu, íñaallémuu, cáánímutsii, méwamyuu, ɨ́ɨ́tsɨɨ́mee, íjcyámeke tsánejcúvú ɨɨ́hvéjtsóne Píívyéébé wákiméí méénume ɨ́ɨ́né imíjyaú íjcyaíñé íñé iiñújɨri. Aame muurá ájtyúmɨɨ́ tsíjtyeke diityémá iñáhbéváímyeke íñahbémúdú íñaallémúdú cáánímutsídyú ɨ́ɨ́tsɨɨmédú nééme téhdure ookéréjuco úráávyémeke. Aame tééné déjúcotu ɨ́cúbáhrámeíhíjcyaáhi. Árónáa ihdyu nihñévúré újcuímyé múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ tsɨ́ɨ́jɨréjuco ííñujɨ Píívyéébe ípívyéjtsójɨ́ hallúrí iíjcyaki.  
\v 31 Muurá íñe ícyooca ɨ́htsutúmé íjcyame ɨ́dátsó téijyu waagóojte íjcyaáhi. Ááné lliiñévú íñe ícyooca ɨ́daatsómé ávyéjúúteéhi. Ehdúhjáa Jetsóó néé ímamyémuke. 
\s1 Ɨdsɨ́jɨ́veíñé tsiiñe Jetsóó úúballéne 
\r (Mt 20.17-18; Rc 18.31-34) 
\p  
\v 32 Aaméhjáa Jerotsaréevu pééme dííbye déjuri pehíjcyá íllityécunúmére. Áámekéhjáa tsátsihvu imíjyojcáróne tsiiñe úúbálleebe muhdú técoomívú dííbyeke tene pájtyeíñe.  
\v 33 Neebéhjáa diityéke: 
\p —Mepéé íñe Jerotsaréevu. Ácoomívú muurá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébedívú tsaapi llúúvájté avyéjujtémá taúhbájú uwáábojtéké óhdivu ékéévétsoóhi. Aame oke iékéévéébeke jodíómú íjcyátúmé hójtsɨ́ pañévú ɨ́hvéjtsoó oke ditye ɨdsɨ́jɨ́vétsoki.  
\v 34 Aame óhdi iúúhɨ́vaténe oke úníchíhcyuméré iwápáájcóóbeke dsɨ́jɨ́vétsoóhi. Ároobe tsiiñe ó bóhɨɨ́ 3 coojɨ́vatu. 
\s1 Jacóóbomútsí Jóááma Jetsóoke táúmeíñe 
\r (Mt 20.20-28) 
\p  
\v 35 Áábekéhjáa tsáijyu Tsebedéó hájchimútsí Jacóóboma Jóáámutsi nééhií: 
\p —Uwááboóbej, muhtsi méimíllé tsane uke metáúmeíñe. 
\p  
\v 36 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —¿Ɨɨná ámuhtsi méimílléhi? 
\p  
\v 37 Áánélliihyéhjáa neemútsi: 
\p —Muhtsi méimíllé u ávyéjuutécooca díúniúvú múhtsikye u ácujcáróné úúma muhtsi maávyéjuutéki. 
\p  
\v 38 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Ávyeta tsá ámuhtsi mewáájácutú ɨɨná metáúmeíñe. ¿Aca ámuhtsi méɨ́cúbáhrámeíiyá muhdú o ɨ́cúbáhrámeídyu? 
\p  
\v 39 Áánélliihyéhjáa neemútsi: 
\p —Éée, muhtsi méɨ́cúbáhrámeíiyáhi. 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Ɨ́mɨáánéhde ámuhtsi méɨ́cúbáhráméiíhi.  
\v 40 Árónáa tsá ámúhtsikye táúniúvú oore o pícyóóítyuróne. Muurá ihdyu Llihíyóré táúniúvú pícyoó caatyéké iwábyújtsómeke. Éhduréhjáa áñújcuube Jetsóó diityétsikye. 
\p  
\v 41 Aanéhjáa íñahbéjté 10-meva íjcyame illéébóne cayóbáávaté diityétsidívu.  
\v 42 Árónáacáhjáa Jetsóó diityéké nééhií: 
\p Ámuha muurá méwaajácú ííñújɨri íjcyáné avyéjujte ɨ́hnáhó ityáúhbájcatsíñe táhjácatsíhijcyáne.  
\v 43-44 Áánetu ihdyu ámuha tahñéjté meíjcyame tsá múu tehdu néétune. Ámúhadítyú ɨ́htsútuube iíjcyane ímílleebe múu pamévakéré pɨ́aabóhi.  
\v 45 Muuráhjáa íñe Mɨ́amúnáájpidívú o ípívyéveebe tsá o tsáátu ɨ́htsútuube ávyéjuube o íjcyáábeke mɨ́amúnaa oke ɨɨ́ɨ́cúveki. Ópée o tsáá diityéké o pɨ́aabóné diityé wájyuri o dsɨ́jɨ́ve múhdumé teene cáhcujtsómé ipájtyetéki. 
\s1 Hállúvátúúbeke Jetsóó ímíjpyetétsóne 
\r (Mt 20.29-34; Rc 18.35-43) 
\p  
\v 46 Aabéhjáa Jericóori iíjcyátsihdyu diitye ímamyémuma tsiéllevúréjuco péémema mítyame pééhií. Áánáacáhjáa ditye pééjú úníuri Timéó hajchi Batiméó hállúvátuube ácuúcunúúbé táúmeíhijcyá pɨáábo.  
\v 47 Aabéhjáa tétsihvu diibye Natsarée múnáajpi Jetsóó pɨ́ɨ́hɨne iwáájácúne kéévánécoba nééhií: 
\p —¡Jetsóó Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabe u íjcyaabe óvíjyuco ihdyu óhdi dɨ́daatsóve!  
\v 48 Ehdúhjáa dibye néénéllii tsaate néé cúúvéhulléré dibye iíjcyaki. Árónáacáhjáa éhnííñevúré tsiiñe neébe: 
\p —¡Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabe u íjcyaabe óvíjyuco ihdyu óhdi dɨ́daatsóve! 
\p  
\v 49 Áánélliihyéhjáa Jetsóó tétsihvu iíjyócúúvéne nééhií: 
\p —Méne dibye itsáá taéllevu. 
\p Ahdújucóhjáa dííbyeke ditye nééneé: 
\p —Uke pɨ́úvaábe. Wa dichaj. 
\p  
\v 50 Ahdújucóhjáa ɨ́ɨ́cúi íwajyámú hállúeja ityácórɨ́ɨ́véne dibye cátsíñiivyéné dííbye éllevu.  
\v 51 Áábekéhjáa neébe: 
\p ¿Ɨɨná ú imílléhi? 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Ávyéjuúbej, ó imíllé o hálluváne. 
\p  
\v 52 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Tehdújuco. Oke u cáhcujtsódú íjcyaabe tsúúca ú hallúváhi. 
\p Ahdícyane wa ílluréjuco dipyej. Ehdúhjáa Jetsóó dííbyeke néénemáyé ɨɨtéjúcoóbe. Aabéhjáa dííbyemájuco pééneé. 
\c 11  
\s1 Jerotsaréé pañévú Jetsóó úcaavéne 
\r (Mt 21.1-11; Rc 19.28-40; Ja 12.12-19) 
\p  
\v 1 Aaméhjáa úújeté Jerotsarééj pɨɨhɨ́rí Bepajéema Betáániá coomícyú úníuri oríívo bájú íjcyátsihvu.  
\v 2 Átsihdyúhjáa Jetsóó míítyétsikye ímamyémudítyú ɨ́pɨɨhɨ́ré coomívú iwállóómútsikye nééhií: 
\p —Écoomi ɨ́pɨɨhɨ́ré cóómityu óóma méujcúté íayáne ɨ́ɨ́júwuúke. Múikyé dííbyedi úllétuube dóhjɨ́váábeke metsíñaáyóne métsívaco.  
\v 3 Aane tsaate ámúhtsikye ‘ɨ́véébeké ámuhtsi métsíñaáyó’ néhajchíí méneéco: “Ávyéjuubéne néénéllii muhtsi méujcúváhi. Ɨ́ɨ́cúiyévané ihdyu óómíchóiíbye.” 
\p  
\v 4 Ahdújucóhjáa péémutsi úújeténé dííbyedívú juuvá úníutu tsaaté já llahájtsɨ́ mɨ́jcó lleehówá úmɨ́watu dóhjɨ́váábedívu. 
\p  
\v 5 Áábekéhjáa dityétsí tsíñaáyórónáa tsaate néjucóó: 
\p —¿Aca ɨ́véébeké ámuhtsi métsíñaáyó kiávú metsájtyeki? 
\p  
\v 6 Áánélliihyéhjáa neemútsí dibyée úwaabódu. Áánélliihyéhjáa ɨ́hvejtsómé dityétsí itsájtyeki.  
\v 7 Áábekéhjáa dityétsí úújetétsóóbé hallu wájyamúúnevu ditye ɨ́hbóné hallúvú Jetsóó iñéríívyéne pééhií.  
\v 8 Áábé úmɨwáhjáa mítyame mɨ́amúnaa juuva ɨhbó wájyamúúnema wájyuhóónevu.  
\v 9 Aaméhjáa dííbyema pééme tsuullérii, idyéjurii, íjcyame wáñécohíjcyá: 
\p —¡Ñóóooj, maímijyu áánu Píívyéébe mémeri tsááneéj!  
\v 10 ¡Ñóóooj, máávyejújtsó áánúke Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabe ɨ́mɨá ávyéjuube íjcyáábeke! ¡Maímijyu Píívyéébe mééma íjcyanej! Ehdúhjáa iwáñéjcóne nehíjcyáme. 
\p  
\v 11 Aanéhjáa Jetsóó Jerotsaréevu úcááveebe duurúvajávú iááhɨ́véne tééjá pañe panéváré ɨɨ́ɨ́téiñúne péjucóó Betáániávú cúvéhréjuco tene néénélliíhye. 
\s1 Higyéérahe Jetsóó pítyuutsóne 
\r (Mt 21.18-19) 
\p  
\v 12 Ááné tsiíjyúhjáa Betáániátú ditye óómíñáa Jetsóó ajyábáávatéhi.  
\v 13 Aabéhjáa tsíhyullétúré ájtyumɨ́ higyéérahe juuvá úníutu íjcyahe imíwu háámɨ́vahe. Ááhe éllevúhjáa míjyóóveebe ‘néévahéubáhaja’ iñéénema. Árónáacáhjáa tsá téijyu tehe néévatú iñééváíyó rááhori iíjcyátúnélliíhye.  
\v 14 Ááné hallútúhjáa ílluréjuco dibye teehe pítyúútsoobe nééneé: 
\p —Óvíárohe tsáma tsiiñe u néévahíjcyádú ú neevá níhñécunu ílluréjuco u chéméihye. 
\p Ehdúhjáa dibye nééne ímamyémú lleebóhi. 
\s1 Duurúvájá pañétú náhjɨ́he múnáake Jetsóó bóayóne 
\r (Mt 21.12-17; Rc 19.45-48; Ja 2.13-22) 
\p  
\v 15 Átsihdyúhjáa úújetémé Jerotsaréevu. Áijyúhjáa Jetsóó duurúvájá pañétú boáyó tééjá pañévú náhjɨ́hénújcatsímyeke. Dsɨ́ɨ́dsɨkéhjáa cápáyócohíjcyámé metsáwááné wájójcoóbe. Áhduréhjáa ɨ́júúmuke náhjɨ́hénuhíjcyámé acúvewááné wájójcoóbe.  
\v 16 Áánemáhjáa neebe múha tééjá pañévú iñáhjɨ́henújúcóótuki.  
\v 17 Átsihdyúhjáa neebe diityéke: 
\p —Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Íjya tahjya tééjá lliiñévú mɨ́amúnaa óóma íhjyúvahíjcyáijya.” Aaja ¿ɨ́veekí ámuha naní múnáá jaríyéjuco medíllone?  
\v 18 Ehdúhjáa Jetsóó méénúné uubállé llúúvájté avyéjujtémá taúhbájú uwáábójte iwáájácúne imíllerá dííbyeke ɨdsɨ́jɨ́vetsóne. Árónáacáhjáa nuhnévémé mɨ́amúnáadi ditye ímí dííbyé uwáábó ɨ́jtsúcunúnélliíhye.  
\v 19 Ááné iijyúnuvúhjáa tépejcójuco Jetsóó pééne técoomítyú ímamyémuma tsiéllevúréjuco. 
\s1 Higyéérahe chémene 
\r (Mt 21.20-22) 
\p  
\v 20 Aaméhjáa tsíijyu cúúvénetúré dibyée pítyúútsohe higyéérahe íjcyátsihdyu pájtyénáa ímamyémú ájtyumɨ́ tehe tsucájaaháñé tébajkyéjɨmájuco chémene.  
\v 21 Átsihvúhjáa Péédoro ɨ́tsaavé tétsihdyúu ditye pájtyénáa Jetsóó teehe úhbane. Áánemáhjáa neébe: 
\p —Éje Uwááboóbej, éhnée u pítyúútsohéha íhye tsúúca cheméhi. 
\p  
\v 22 Áánélliihyéhjáa neebe dííbyeke: 
\p —Ehdu ámuha meméénuhíjcya ímíñeúvú mécahcújtsó Píívyéébeke.  
\v 23 Muurá ámúhadítyú tsaate ɨ́mɨááné ímí cáhcujtsómé éhbau cámehbáú nééiyá téhbau ɨɨ́ɨ́ne móóáj pɨɨnévu. Ahdújuco muurá téhbau ɨ́ɨ́néiyóne.  
\v 24 Ahdícyane muurá páneere Píívyéébeke ámuha metáúmeíñé pɨáábojúvú ámúhakye ájcúiibye ɨ́mɨááné ámuha mecáhcújtsóhajchííjyu.  
\v 25 Árónáa ihdyu múu tujkénú ímíbáchójcatsí tsaatémá ímítyú ámuha medárɨ́ɨ́vécatsíhajchííjyu. Áijyu ihdyu ámúháj Caani níjkyéjɨri íjcyaabe ámúhadi ɨɨ́dáátsóvéne ílluréjuco ábájɨ́ɨ́veíñé ámuha ímityúné meméénune.  
\v 26 Áánetu ímityúné ámúhakye méénúmedi ámuha meɨ́dáátsóvétúhajchíí téhdure tsá dibye ámúhadi ɨ́dáátsóvéityúne. Ehdúhjáa Jetsóó néé ímamyémuke. 
\s1 Jetsóó ɨhtsútu 
\r (Mt 21.23-27; Rc 20.1-8) 
\p  
\v 27 Aaméhjáa Jerotsaréeri íjcyánáa duurúvájá pañe íjcyáábedívú llúúvájté avyéjujtee, taúhbájú uwáábojtee, túkevéjtsojtee, íjcyame píhcyaavéhi.  
\v 28 Aaméhjáa néé dííbyeke: 
\p —¿Aca múúbé ɨhtsúturí u íjcyaabe eene ehdu nénehjɨ ú méénuhíjcyáhi? 
\p  
\v 29-30 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Áhdure ¿acáa múha nééjuri Jóáa tsótsohíjcyá cáhcújtsómeke? ¿A Píívyéébeé, mityá mɨ́amúnaárée nééjuri tééné wákimyéí méénuhíjcyaábe? Áyu cána oke máañújcuj. Ámuha oke mááñújcúhajchíí botsíi ámúhakye ó neé múúbé ɨhtsúturí o méénuhíjcyáne. 
\p  
\v 31 Áánélliihyéhjáa tsamééré néjcatsíhi: 
\p —Muurá ‘Píívyéébée nééjuri tsótsohíjcyaábe’ menéhajchíí meke nééíyoóbe: “Áábekéráhjáa ¿ɨ́veekí tsá ámuha mecáhcújtsotúne?”  
\v 32 Áánetu ‘mɨ́amúnaárée nééjuri’ menéhajchíí meke mɨ́amúnaa tééné hallútú méénúiyáhi. Muurá paméváré cáhcujtsó ɨ́mɨáánéjucóo Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Jóáa íjcyane.  
\v 33 Ehdúhjáa nééneri iñúhnévéne néémeé: 
\p —Maáhuúj, tsá muha mewáájácutúne. 
\p Áánélliihyéhjáa Jetsóó nééhií: 
\p —Aanéjɨ́ɨ́va idyé ámúhakye ó neé múúbé ɨhtsúturí o méénuhíjcyáne. 
\c 12  
\s1 Úmɨhé tehmé múnaa múhdurá dárɨ́ɨ́vémeíñetu íjcyáné uwááboju 
\r (Mt 21.33-46; Rc 20.9-19) 
\p  
\v 1 Áijyúhjáa Jetsóó tsíeménéhjɨ́tu úwááboobe nééhií: 
\p —Tsaapíhjyáa íúmɨhe tsanééré óóva ibájtsone mɨjcónúhi. Áánemáhjáa tsátsii ímíbájchoobe tééne néévá dótsúhcúmeíitsíi. Áhduréhjáa tépallíj pɨɨnévú méénuube jáhwu cáámé cóhnaúvú tééjá pañétú tépalli téhmémeíijya. Ehdúhjáa imyéénúne tsaatéké tépallívú ityéhmétsoíñúne aahɨ́vetéébé tsííñé iiñújɨ.  
\v 2 Aanéhjáa tsúúca tépalli néévane iwáájácútsihvu wálloobe íúníu múnáájpiikye dííbyema ditye iwállóóro dííbye éhné íjcyadúne.  
\v 3 Ahdújucóhjáa pééróóbeke ditye íllure méénúpéjtsónetu dibye óómiñe íéveébe.  
\v 4 Áánélliihyéhjáa tsíjpiikyéréjuco dibye wállóróóbeke téhdure néwayúúneri íhñíwáutu ityúúvátsóóbedi íllure uuhɨ́vatéme.  
\v 5 Áróné pañéhjáa tsíjpiikye dibye wállóóbeke ílluréjuco ditye dsɨ́jɨ́vétsópejtsóne. Árónáacáhjáa tsiiñe wálloobe pívámevákéjuco. Áámekéhjáa idyé imyéénúpéjtsóne tsaatéké dsɨ́jɨ́vetsóme. 
\p  
\v 6 Ááné boonéhjáa ílli apáábyeréjuco cóeváné mítyane dibye wájyuúbe. Áábekéréjucóhjáa dibye wálloone ‘íhya hájchíwu íjcyánéllii dííbyeke avyéjúúlléiyóme’ iñéénema.  
\v 7 Aabéhjáa bóhdɨtéébeke iájtyúmɨ́ne néjcatsímye: “Aabye muurá íllíyéjuco íñe cááníñúiyóne. Áánéllii metsu dííbyeke medsɨ́jɨ́vétso mehnéréjuco tene iíjcyaki.”  
\v 8 Ehdúhjáa iñéjcatsíñe ɨdsɨ́jɨ́vétsóóbeke waagóómé ííhyóvé pañévu. 
\p  
\v 9 Ehdúhjáa Jetsóó diityéké iúúbállétsihdyu nééhií: 
\p —¿Aane íñe diibye úmɨhé aabájaabe itsáácooca muhdú méénuú eenée tépallívú dibye téhmétsoíñúmé ímítyú dárɨ́ɨ́vémeímyeke? Muurá diityéké dsɨ́jɨ́vétsóiibye tééné hallútu. Ááne tsíjtyekéréjuco dibye téhmétsoíñé tépallívu. 
\p  
\v 10-11 ¿A tsá ámuha múijyú meéévetú Píívyéébé waajácúháámɨ? Muurá téhaamɨ́tú nééneé: 
\q1 Tsaúu nééwayu jááháñé wákimyéi múnaa iñéhnílléne wáágóórou pícyámeí ímichi tééutu jaa éjkéiu. Muurá ihdyu Píívyéébere ehdu meenú tehdújuco. 
\p  
\v 12 Ehdújáa diitye llúúvájté avyéjujtee, taúhbájú uwáábojtee, túkevéjtsojtee, íjcyámeke Jetsóó llébóóbóné hallútú imíllerómé dííbyeke tétsihdyu iwáágoóne. Árónáacáhjáa nuhnévémé Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi dibye íjcyane mɨ́amúnaa néhíjcyámedi iíllityénema. Aaméhjáa ílluréjuco pééneé. 
\s1 Ííñújɨ́ avyéjúúbé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke ditye áhdotsóne 
\r (Mt 22.15-22; Rc 20.20-26) 
\p  
\v 13 Ááné boonétúhjáa paritséómú wallójcatsí Heróódé icyánéjcúejtémá dííbye éllevu ditye iñééte muhdú dííbyedítyú ipítyácócatsíhijcyáne. Ehdúhjáa ɨ́jtsámeímyé dibye muhdú áñújcúnetu dííbyedívú iñéétsóroki.  
\v 14 Aaméhjáa neeté dííbyeke: 
\p —Uwááboóbej, muha muurá méwaajácú ɨ́mɨáábé u íjcyane állíútuúbe. Aabe ú úwáábohíjcyá kéjɨjtó Píívyéébe mɨ́amúnáadívú ímí ɨ́jtsúcunújɨ́jtó tsijtye múhdurá úhdivu ɨ́jtsúcunúróneri ɨ́ɨ́cúvétuubére. Árómeke muurá pámeekéré tsahdúré ú ɨjtsúcunú muhdú ditye íjcyane u túhúúllétúnélliíhye. Aabe cána múúhakye diñe díicyánéjcutuj. ¿A tehdújuco ávyéjuube romáánómuube íjcyáábé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke ditye áhdótsohíjcyáné maáhdóiyóne, mityá tsáhaáj? 
\p  
\v 15 Ehdúhjáa dííbyeke dillómé íllure imújtátsóroki. Aanéhjáa iwáájácúne neebe diityéke: 
\p —¿Ɨ́veekí íllure oke ámuha memújtátsóro mémávárijchóhi? Áyu cána oke méuujétsó dsɨ́ɨ́dsɨjɨ́vuj. 
\p  
\v 16 Ahdújucóhjáa ditye tsájɨ́hcobávú ájcune dííbyeke. Áájɨtúhjáa húmɨ náávee, memee, íjcyane ɨɨ́ɨ́téne neebe diityéke: 
\p —¿Aca múhúmɨ náávé íñeé? Áhdure ¿mumémé íñe tééjɨtu? 
\p Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —Ávyéjuube Tséétsá húmɨ nááve. Áábe méméré eene tééjɨtu. 
\p  
\v 17 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Ané wa ihdyu diibye Tséétsáke mááhdohíjcyá dííbye éhnéjuco íjcyanévu. Áánetu ihdyu Píívyéébeke máácuhíjcyá dííbyé wáábyuta íjcyanévu. 
\p Ehdúhjáa Jetsóó diityéké nééneri íllure ullévenúme. 
\s1 Dsɨ́jɨvémé muhdú tsiiñe bóhɨɨne tsaate díllone 
\r (Mt 22.23-33; Rc 20.27-40) 
\p  
\v 18 Téijyúréhjáa idyé tsadotséómú péé dííbye éllevu medsɨ́jɨvémé tsiiñe mebóhɨɨne cáhcújtsotúme. 
\p  
\v 19 Aaméhjáa néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, Moitséeúvúhjáa muurá néé tsaapi méwadívú tsɨ́ɨ́mávátuube dsɨ́jɨ́véhajchíí íñahbéréjuco díílleke táábávaíñé dííbyeréjuco ɨtsɨ́ɨ́máva díílledívú íñáhbeúvúu tsɨ́ɨ́máváiyóne.  
\v 20 Aanée ijcyámé 7-meva tsané nahbému. Áámé amíaabée ityáábávárólléjtane dsɨ́jɨvé tsɨ́ɨ́mávátuubére.  
\v 21 Ááné boonée bóneebe díílleke táábávároobe idyé dsɨ́jɨvé díílledívú téhdure tsɨ́ɨ́mávátuubére. Áábé bonéébekée idyé téhdure pajtyéne.  
\v 22 Ehdúu pámeere tsané nahbémú 7-meva íjcyame díílleke ityáábáválledívú tsɨ́ɨ́mávatúmé dsɨ́jɨ́vehíjcyáhi. Aanée nihñévúré díílleréjuco dsɨ́jɨvéne.  
\v 23 Aane cána múúhakye diñe ímichi ¿cáábyé taaba dille íjcyaíñé tsiiñe ditye bóhɨ́ɨ́coóca? 
\p  
\v 24 Ehdúhjáa ditye néénéllii Jetsóó nééhií: 
\p —Íllure ámuha mémujtá Píívyéébe ɨ́htsútuube íjcyáábé waajácúháámɨtu muhdú tene úwaabóné ámuha mewáájácútúnélliíhye.  
\v 25 Muurá dsɨ́jɨvémé tsiiñe bóhɨ́ɨ́cooca páneere tsíhdyuréjuco cápáyóóveíñe. Tsáhájuco téijyu mɨ́amúnaa táábávácatsíhijcyáné íjcyáityúne. Muurá téijyu pámeere íjcyaá níjkyéjɨ múnaáduréjuco.  
\v 26 ¿Aca tsá múijyú ámuha meéévetú Píívyéébé waajácuháámɨ? Íllúu muurá Píívyéébe Moitséeke néé úméhéwu péétécunúné pañétú dííbyema iíhjyúvácoóca: “Aavaráaa, Itsáaa, Jacóóboo, íjcyámé Piivyéébé ó ijcyáhi.”  
\v 27 Ehdúu Píívyéébe néénetu muurá méwaajácú ditye íjcyane. Muurá ditye íjcyátuca tsá dibye nééítyuró diityé Piivyéébé iíjcyane. Aanéjɨ́ɨ́va íllure ámuha mémujtáhi. 
\s1 Páñétúejúúcú taúhbajúúcu 
\r (Mt 22.34-40) 
\p  
\v 28 Ehdúhjáa Jetsóó tsadotséómuma táhjájcatsíñé tsaapi taúhbájú uwááboobe lleebúcunúhi. Aabéhjáa ímí diityéké Jetsóó áñúcuhíjcyánéllii néé dííbyeke: 
\p —¿Aca teene Píívyéébé taúhbajúúnetu keená ímichi páñétúene? 
\p  
\v 29 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Ímichi muurá páñétúene taúhbajúúnetu nééhií: “Ámuúha ijraéémuj, muurá Máavyéjuube Mépiivyéébé apáábyéré ɨ́htsútuube ijcyáhi.  
\v 30 Áánéllii múu dííbyeke Dípiivyéébé Díavyéjuube íjcyáábeke wajyú ávyeta dɨ́ɨ́ɨ́búutúré páneere muhdú u íjcyáneri dɨ́ɨ́jtsaméiyi.” Ehdu nééne ímichi páñétúene teene taúhbajúúnetu.  
\v 31 Áánetu tsiiñe nééhií: “Pamévakéré múu wajyú muhdú u wájyúmeídyu.” Íñeecu muurá ímichi páñétúenéécú taúhbajúúnetu. 
\p  
\v 32 Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii diibye taúhbájú uwááboobe néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, tehdújuco u nééne ɨ́mɨááné tsáápiiye Píívyéébe íjcyane apáábyéré ɨ́htsútuube íjcyaábe.  
\v 33 Áábeke ɨ́mɨááné méwájyúiyá ávyeta méɨ́ɨ́búutúre páneere muhdú meíjcyáneri méɨ́jtsaméiyi. Áhdure tsíjtyeke méwájyúiyá muhdú mewájyúmeídyu. Ehdu muurá meíjcyane ímí ɨjtsúcunúúbé íñe dííbyeke meɨ́ɨ́cuvéné panéváré dííbyé úmɨwávú mecóvátsohíjcyáné ehnííñevu. 
\p  
\v 34 Ehdúhjáa dibye tsaímíyé áñújcúnéllii Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Tsúúca muurá Píívyéébé avyéjúejpíjyúcooíyó uú. 
\p Ehdúhjáa dííbyeke Jetsóó nééné boone tsáhájuco múha dííbyeke tsiiñe díllotúne. 
\s1 Muubá Críjto íjcyane 
\r (Mt 22.41-46; Rc 20.41-44) 
\p  
\v 35 Téijyúhjáa duurúvájá pañe íjcyámeke úwááboobe íhdityúré nééhií: 
\p —¿Aca ɨ́veekí taúhbájú uwáábojte nehíjcyá Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabe Críjto íjcyaíñe?  
\v 36 Ááneráhjáa Píívyéébé Apííchóré dííbyeúvuke túkévéjtsóneri neébe: 
\q1 Ávyéjuube néé Táavyéjúúbeke: “Cána táúniúvúi diicya dímunáake o táhjáné hajchóta.” 
\m  
\v 37 Ehdúhjáa muurá neebe Dabíiúvú Críjtodítyú Íavyéjuube dibye íjcyane. Aanéjɨ́ɨ́ ¿muhdú ɨ́ɨ́vane Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabe íjcyáíyoobe Críjtoó? 
\p Ehdúhjáa Jetsóó úwaabóné ímí diityéké pájtyénéllii lleebúcunúme. 
\s1 Taúhbájú uwáábojtéké Jetsóó núcójpɨ́vetsóne 
\r (Mt 23.1-36; Rc 11.37-54; 20.45-47) 
\p  
\v 38 Téhduréhjáa tsiiñe úwááboobe nééhií: 
\p —Ámuúhaj, téɨɨbúwá tsáma méíjcyaco. Tsá múu ɨ́ɨ́vatú eene aatye taúhbájú uwáábojte mɨ́amúnaa diityéké iávyejúúllekíyé cááméjácobájɨ́ úcámeíhíjcyánetu.  
\v 39 Muurá pihcyáávejááné pañévú iúcáávécooca imíllémé íboohówátsɨhjɨ́vúré iácuuvéne. Áhdure teene pihcyááveháñe májchó májchómeícyooca imíllémé ímítsɨhjɨ́vúré imájchone.  
\v 40 Aame pííbájyujte walléémudítyú dótuhíjcyá diityé jaaháñe. Ehdu muurá imyéénúné nucójpɨ́ cááménécóbaúvú ihjyúvahíjcyarómé Píívyéébema. Árome muurá tééné déjúcotu ɨ́cúbáhráméiíhi. Ehdúhjáa Jetsóó nééhií. 
\s1 Ɨ́dátsó néélle pííbájyulle dsɨ́ɨ́dsɨke pícyoóne 
\r (Rc 21.1-4) 
\p  
\v 41 Téijyúhjáa duurúvájá pañe Píívyéébé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke ditye pícyohíjcyábá úníuri dibye ácuúcunúnáa téhbá pañévú picyóómé teene dsɨɨ́dsɨ. Dsɨ́ɨ́dsɨváméhjáa mítyanéhjɨ́ picyóóhií.  
\v 42 Áánáacáhjáa pííbájyulle ɨ́dátsó picyóó mɨ́jɨ́hwuúcúre.  
\v 43 Aanéhjáa ɨɨ́ɨ́téne ímamyémuke neébe: 
\p —Áámye muurá pííbájyulle ɨ́dátsó néérolle picyóó pámé ehnííñevúre.  
\v 44 Muurá aatye picyóó mítyane ɨdsɨ́ɨ́dsɨ́vánetu áyánéwuújɨ. Áánetu pícyoolle páneere tééne tájpí iíjcyáiyóne. 
\c 13  
\s1 Duurúvaja wágóóóveíñé Jetsóó nééneé 
\r (Mt 24.1-2; Rc 21.5-6) 
\p  
\v 1 Aaméhjáa duurúvájá pañétú íjchívyénáa Jetsóoke ímamyémudítyú tsaapi nééhií: 
\p —Uwááboóbej, aca ɨ́ɨ́né imíjyaú eene duurúvaja néwayúúnetu méénúmeíhi. 
\p  
\v 2 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —¿A imíwu ú ɨɨtéhi? Ároja muurá wácávyáhcáméiíhi. 
\s1 Jetsóó tsááíñé ɨhde pájtyéiñéhjɨ 
\r (Mt 24.3-28; Rc 21.7-24; 17.22-24) 
\p  
\v 3 Átsihdyúhjáa pééme tééjáj pɨɨhɨ́rí oríívo bájú íjcyátsihvu.  
\v 4 Átsihvúhjáa Jetsóó ácuúcunúúbeke Péédoroo, Jacóóboo, Jóáaá, Aderéee, íjcyame nééhií: 
\p —Cána múúhakye duubállé múijyú tene pájtyeíñé eene múúhakye u néhíjcyanéhjɨ. ¿Aca ɨ́ɨ́netú muha méwaajácuú tsúúca tehdu tene pájtyeíñe? 
\p  
\v 5 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Ehdu nééme tsáma wajácútsi méíjcyaco ámuha állíu múnáadívú maállítsámeítyuki.  
\v 6 Muurá o tsááiñe tsúúca pɨ́ɨ́hɨ́cooca íjcyaímyé mítyame óhdi díllómeímye. Aame neé diibyéjuco Críjto iíjcyane. Aane mítyame cáhcújtsoó bañúháñe. 
\p  
\v 7 Áhdure téijyu íjcyaíñé méénujcátsí pahúlleváre. Ááneri méíllityédíñe. Ehdu pajtyéiñe páneere ílluréjuco nɨ́jkéváíñé ɨhde.  
\v 8 Muurá tsáné iiñújɨ múnaa méénújcátsií tsííñé iiñújɨ múnáama. Áijyu ííñujɨ vááúméií pahúlleváre. Áhdure ájyaba íjcyaáhi. Ehdu déjúcóóveíñé ɨ́cúbáhraméí ííñújɨri. 
\p  
\v 9 Áánéllii téɨɨbúwá méíjcyaco. Muurá oke ámuha mecáhcújtsóné hallútú pihcyáávejááné pañévú ámúhakye imyéénúmeke tsajtyéimye ávyéjujté éllevu. Aame muurá ámuha méúwááboó diityéke.  
\v 10 Muurá íñe pajtyéteju pámeekéréi ííñújɨri íjcyáné mɨ́amúnáake úwáábóméiíhi. Áijyu ihdyu ó tsaá páneere ílluréjuco ɨnɨ́jkévaki.  
\v 11 Ahdícyane ávyéjujté éllevu ditye ámúhakye icyúvéhoojánu tsájtyécooca tsá múu ɨ́jtsámeítyú muhdú iíhjyúváíñeri. Muurá ihdyu Píívyéébere Íapííchoj tééveri ámúhakye túkévéjtsóneri ámuha méihjyúvaáhi.  
\v 12 Áhdure téijyu tsané nahbémú íjcyarómé ímityúné dárɨ́ɨ́véjcátsiíhi. Aame tsamééré tsíjtyedívú táúhbájcátsiíhi. Muurá ɨ́ɨ́tsɨɨme íjcyárómedívú cáánimu táúhbaá tsijtye dityéké ɨdsɨ́jɨ́vétsoki. Áhdure idyé ɨ́ɨ́tsɨɨme íjcyarómé cáánímudívú táúhbaáhi.  
\v 13 Áhdure cáhcújtsotúmé ámúhakye tsarílleé tahñéjté ámuha meíjcyámeke. Aane ehdu néérónéhjɨ́ pañe Píívyéébeke ɨ́hvéjtsotúmé tsaímíyé nihñéétsihvúré íjcyame ihdyu pájtyéteéhi. 
\p  
\v 14 Áhdure muurá duurúvájatu tsátsii ɨ́ɨ́né imítyúné úújéítyútsihvu ímityúné úújeténé Píívyéébeke ávyéta tsárí pájtyeéhi. Aane ihdyu ámuha maájtyúmɨ́cooca méwáácunúcó cáméhbaúnevu Jodéá iiñújɨ múnaa ámuha meíjcyame. Ehdúu muurá tene pájtyeíñé tsúúcajátújuco Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Daniéré nééneé. Aane éévehíjcyámé íhya ihdyu waajácújucóó ɨɨná íjcyaíñe.  
\v 15 Ahdícyane téijyu áachi íjcyame íúcaavéjúcohdí ɨ́mɨjcóhó pañévú tsíeméné iújcuki.  
\v 16 Áhdure íúmɨhé pañe íjcyame íoomíjyúcohdí ihjyávú íwajyámu éllevu.  
\v 17 ¡Máɨdáátsoju tsáma tene pájtyeíñé téijyu walléémú éévájtema tsijtye ñohñójtéréi ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́méwuúmú íjcyámeke!  
\v 18 Áánéllii Píívyéébema méihjyúvaco tsúcohɨ́váneri úúníjyáijyu tene ipájtyétu nííjyáháñé lliiñe ámuha mewáácunútuki.  
\v 19 Muurá téijyu íjcyaíñé ávyétá ɨhnáhó ɨ́cúbáhraméí íñée ííñujɨ ípívyéévétsihdyu múijyú ícyahíjcyatúne. Ááné boonétú ihdyu tsáhájuco múijyú téhdu nééné ɨ́cúbáhraméí íjcyáityúne.  
\v 20 Aane muurá Píívyéébe oke wállóótuca pámeere dsɨ́jɨ́véiyáhi. Áánéllii ɨ́ɨ́cúi tsiiñe oke wállóóiibye ihñéjte wájyuri. 
\p  
\v 21 Aane tsúúca tene pɨ́ɨ́hɨ́cooca íjcyaímyé tsaate íllure iállíñe ‘tsúúca Críjto tsájucóóhií’ nééimye. Áámeke wajácútsi meíjcyáne mécáhcújtsodíñe.  
\v 22 Muurá íjcyaímyé állíu múnaa iiye Críjtodi díllómeíimye. Áhdure díllómeíimye Píívyéébé ihjyú uubálle múnáadi. Aame piivyéteé méénúráítyúronéhjɨ́ imyéénune. Ááneri muurá mɨ́amúnáake mújtátsoímyé Píívyéébedítyu. Tsáijyu múúne téhdure mújtátsóiyómé ɨ́mɨááné dííbyeéjtéjuco íjcyárómeke.  
\v 23 Aane íñe tsúúca ámúhakye ó úúballé ɨ́hdétújuco ámuha metéɨ́búwááveki. 
\s1 Jetsóó tsáácooca pájtyéiñéhjɨ 
\r (Mt 24.29-35, 42-44; Rc 21.25-36) 
\p  
\v 24 Ehdu ɨ́cúbáhraméí pájtyéné boone cóójɨ́ejpi nuhba ílluréjuco áábatéiñe. Áhdure péjcóejpi tsáhájuco ájchúityúne.  
\v 25 Áijyu mɨ́ɨ́curu dójcoó cáámetu. Ehdu páneere íévéhóówari ɨ́htsútunéhjɨ́ íjcyane mujtáraba íjcyaáhi.  
\v 26 Áijyu tsúúca Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe páneere táɨhtsútú táavyéjuma ojtsó pañétú ó bóhówááveéhi.  
\v 27 Aabe ó táúhbaá níjkyéjɨ múnáake ditye ipíhjyúcu óhdivu tahñéjteke pahúlleváré ííñújɨri, níjkyéjɨri, íjcyámeke. 
\p  
\v 28 Cáhawáá méɨjtsúcunu higyéérahej. Muurá itsóúúvéne tsiiñe tehe béhjɨ́vánetu méwaajácú píjcyaba pɨ́ɨ́hɨ́jucóóne.  
\v 29 Ahdu nééne íñe ícyooca ámúhakye o nénehjɨ pájtyénetu tsúúca ámuha méwaajácuú tsiiñe o tsááíñe éévé úújetéjucóóne.  
\v 30 Aane ɨ́mɨááné ámúhakye o néé ehdu nénehjɨ pájtyeíñé ííñújɨríi mɨ́amúnaa íjcyápíñáaáca.  
\v 31 Muurá iñe ííñújɨma páneere íévéhóówari íjcyanéhjɨ́ wágóóóveéhi. Áánetu íñe ámúhakye o néhijcyáné tsá múijyú wágóóóvéityúne. 
\p  
\v 32 Árónáa ihdyu tsiiñe o tsááíñe éévé tsá múha wáájácutúne. Níjkyéjɨ múnaa íjcyarómé tsá wáájácutúne. Téhdure páñetu Píívyéébé Hajchi o íjcyároobe tsá o wáájácutúne. Apáábyéré ihdyu Llihíyó waajácú múijyú tsiiñe oke iwállooíñe. 
\p  
\v 33 Ahdícyane tsáma téɨɨbúwá tééné ɨjtsúcunúré meíjcyáne méihjyúvahíjcyaco Píívyéébema. Muurá tsá mewáájácutú múijyú tsiiñe o tsááiñe.  
\v 34 Muurá tsaapi tsííñé iiñújɨ́ iááhɨ́veté íúníu múnáake pícyoíñú ihjyávú tsáné wákimyéivu ditye tééneri iíjcya dibye téhulle íjcyáné hajchóta. Áámedívú muurá tsáápiikye ityéhmétsoíñúróóbeke tsá dibye néétu múijyú itsááiñe. Ahdu tsá ámúhakye o néétu múijyú tsiiñe o tsááiñe.  
\v 35 Ahdícyane téɨɨbúwá meíjcyáne tééne ɨ́jtsóré méíjcyaco. Muurá ávyeta tsá mewáájácutú múijyú ámúhá avyéjuube o íjcyaabe o tsááiñe. Tsáijyu múúne tsájcoojɨ o tsáá cuuvé pañe, mityá cúúvénetúrej, mityá pécójpɨɨ́nej, mityá cóójɨ́ pañévuj. Ávyeta tsá mewáájácutúne.  
\v 36 Áánéllii múu téɨɨbúwá tééne ɨ́jtsóré ijcyá ámúhakye o túvaaóvátu pevétáré ɨɨná méénutúmé cuwáríyé ámuha meíjcyámeke.  
\v 37 Ehdu íñe ámúhakye o néé pámeere tahñéjté ámuha íjcyámeke. Ahdícyane tsáma tééne ɨ́jtsóré méíjcyaco. Ehdúhjáa Jetsóó úwaabóhi. 
\c 14  
\s1 Jetsóoke iékééveíñé ditye pítyácójcatsíñe 
\r (Mt 26.1-5; Rc 22.1-2; Ja 11.45-53) 
\p  
\v 1 Áijyúhjáa pajtyété wañéhjɨ́ óórítyúne pááá máchómeíhíjcyáné wañéhjɨ́ míjcyoojɨ́cutúréjuco llééváíñáa llúúvájté avyéjujtémá taúhbájú uwáábojte ɨ́jtsámeí muhdú iállíñe Jetsóoke iékééveíñé ɨdsɨ́jɨ́vétsoki.  
\v 2 Árónemáhjáa néjcatsímyé teene wañéhjɨ́ pañéi tehdu imyéénútu mɨ́amúnáake iííbórɨ́núíyónélliíhye. 
\s1 Pácúúcújpácyori tsáápille Jetsóoke íhñíwau múrijchóne 
\r (Mt 26.6-13; Ja 12.1-8) 
\p  
\v 3 Áijyúhjáa Jetsóó ímamyémuma Betáániárí Tsimóó dííbyere ‘Ahllárɨho’ némeííbyé jari. Aaméhjáa tééjari majchórí íjcyánáa tsáápille tsáá mítyane áhdómeíñé pacúúcújpácyoma. Aalléhjáa téjpacyórí dííbyé nííwau múrijchóhi.  
\v 4 Aanéhjáa ímamyémuke tsaríwu pájtyénéllii néjcatsímye: 
\p —¿Ɨ́veekíami aalle ɨ́cúbahra pácúúcújpácyori tsáné pijcyábá mewákímyeíñe áhdodúné áhdómeíjpácyorij?  
\v 5 Muurá téjpacyo menáhjɨ́hénúne dsɨ́ɨ́dsɨri mépɨ́aabóiyá ɨ́dáátsóméhjɨke. 
\p  
\v 6 Ehdúhjáa díílledítyú ditye néérónáa Jetsóó néé diityéke: 
\p —Óvi íjcyalle. ¿Ɨ́veekí ehdu ámuha méihjyúváhi? Muurá tehdújuco dille méénune.  
\v 7 Muurá diitye ɨ́dáátsojte tsá kiávú ámúhadítyú pééityúne. Áánetu tsá múhajchótá ámúhama o íjcyáityúne.  
\v 8 Áánéllii muurá oke téjpacyórí múríjcholle oke ditye cúúúíñé ɨhde tájpi iímíbajchóne.  
\v 9 Aane ɨ́mɨááné ámúhakye o néé íñe tajtyééveri mɨ́amúnaa pájtyetéíñé uwááboju úwáábohíjcyámé muurá idyé teene úúballéné pámeere ííñújɨri íjcyáné mɨ́amúnaa waajácuúhi. Ehdúhjáa Jetsóó néé ímamyémuke. 
\s1 Jóóda Ijcaríóóté Jetsóodívú ékéévetsóíñe 
\r (Mt 26.14-16; Rc 22.3-6) 
\p  
\v 10 Áijyúhjáa Jóóda Ijcaríóóté dííbyé mamyémú 12-meva íjcyáméejpi íjcyároobe múijyúrá llúúvájté avyéjujté éllevu ipyééne diityéké neeté dííbyedívú iékéévétsoíñe.  
\v 11 Ááneríhjyáa mítyane iímíjyúúvéne imíllémé dííbyeke iáhdone. Ehdúhjáa tsúúca diityémá ipítyácójcatsíñe ílluréjuco dibye ɨ́jtsámeíñé muhdú dííbyedívú iékéévétsoíñe. 
\s1 Ímamyémuma Jetsóó májchone 
\r (Mt 26.17-29; Rc 22.7-23; Ja 13.21-30; 1Co 11.23-25) 
\p  
\v 12 Aanéhjáa teene pajtyété wañéhjɨ́ óórítyúne pááá ditye máchohíjcyáné wañéhjɨ́ obééjáwuúmuke tsájaatsá múnaa dsɨ́jɨ́vétsohíjcyáné wañéhjɨ́ tújkévajcóójɨ́ Jetsóoke ímamyémú nééhií: 
\p —¿Aca kiávú ú imíllé wañéhjɨ májchó muha meméénune? 
\p  
\v 13 Áánélliihyéhjáa tsaatétsikye neébe: 
\p —Cáhawáá Jerotsaréevu mepej. Ácoomíyí ámuhtsi tsaapi llíyííhyori nújpáñújéébeke maájtyúmɨ́ɨ́bema mépeéhi.  
\v 14 Aabe tsájá pañévú úcáávéébe déjutu meúcáávéne tééja múnáájpikye méneéco: “Uwááboobéne múhtsikye néé kiáváhjané íchii mɨ́jcoho íjcyane tééhó pañévú dibye múúhama pajtyété wañéhjɨ májchó májchóihyo.”  
\v 15 Áijyu ámúhtsikye úújétsóiibye tsaho imíwu córɨ́ɨ́hócoba néého cáámééɨ́jɨri íjcyahóvu. Ááhó pañévú méméénuco mééma majcho. Ehdúhjáa neebe diityétsikye. 
\p  
\v 16 Ahdújucóhjáa dityétsí pééne técoomívu. Aamútsíhjyáa ɨ́mɨááné muhdú dibye néhdújuco iúújeténe tééhó pañévú méénune teene majcho. 
\p  
\v 17 Ááné iijyúnuvúhjáa Jetsóó tétsihyíjyuco pámeemáyé ímamyémuma.  
\v 18 Aanéhjáa tsúúca imájchótsihvu neebe diityéke: 
\p —Ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé íjcyaabe tsaapi ámúhadítyú óhdivu méénútsóiíbye. 
\p  
\v 19 Aanéhjáa kímóhcó diityéké pájtyénéllii pámeere néé dííbyeke: 
\p —¿Aca caabyé ehdu uke muha méméénuúhi, a oó? 
\p  
\v 20 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Íñe tsajɨ́ pañévúré muhtsi dííbyema memájchoobe ehdu oke méénuúhi.  
\v 21 Ehdu ɨ́mɨááné oke pajtyéiñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébeke tsúúcajátújucóo Píívyéébé waajácúháámɨtu tene néhdújuco. Árónáa ihdyu máɨdáátsoju tene pájtyeíñé ehdu oke méénúúbeke. Tsáháa ihdyu dibye íjcyáítyuróne. 
\p  
\v 22 Ehdúhjáa diityéké iñétsihdyu pááaho iékéévéne téhdújtsoobe Píívyéébeke. Áánemáhjáa idyóhdáhɨ́nunévú diityéké iwájtúne neébe: 
\p —Íñe tájpi náávé íjcyane memájcho. 
\p  
\v 23 Áhduréhjáa ado iékéévéne téhdújtsoobe Píívyéébeke. Áánevúhjáa dibye ájcune adóme.  
\v 24 Áámekéhjáa neébe: 
\p —Íñe tátyujpácyo náávé íjcyane úúballé muhdú mɨ́amúnaa ícyahíjcyáné pityájcoju o dsɨ́jɨ́véneri tsíhdyuréjuco cápáyóóveíñé múhdumé oke cáhcujtsómé ipájtyetéki.  
\v 25 Aane ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé ícyoocátú tsiiñe ámúhama bíínojpácyó o ádójúcóóityúné Píívyéébé avyéjuri meíjcyácooca tsiiñe maádóiñévújuco. 
\s1 Péédoro tóónúmeíiñe Jetsóó úúballéne 
\r (Mt 26.30-35; Rc 22.31-34; Ja 13.36-38) 
\p  
\v 26 Aaméhjáa teene pajtyété wañéhjɨ́ majtsíjyú imájtsívátsihdyu péé oríívó bajúvu.  
\v 27 Átsihvúhjáa Jetsóó néé diitye ímamyémuke: 
\p —Ípyejco muurá ámuha pámeere ílluréjuco óhdityu metsújááveíñé pahúllevávu. Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Obééjámú tehméébeke o dsɨ́jɨ́vétsóné boone ílluréjuco ditye mújtaíñé pahúllevávu.” Ehdu muurá nééne Píívyéébé waajácúháámɨtu.  
\v 28 Árónáa ihdyu o dsɨ́jɨ́veebe tsiiñe o bóhɨ́ɨ́ne ó peé ámúhá ɨhde Gariréavu. 
\p  
\v 29 Ehdúhjáa Jetsóó ímamyémuke néénéllii Péédoro nééhií: 
\p —Íhya ihdyu íjtye uke ɨ́hvéjtsoóhi. Áánetu ihdyu tsá uke o ɨ́hvéjtsóityúne. 
\p  
\v 30 Áánélliihyéhjáa neebe dííbyeke: 
\p —Ɨ́mɨáánetúré uke o néé muurá ípyejcójuco tahñéébé u íjcyaróné u tóónuíñé 3-ijyúvá cáracái míijyúcú májtsívátúné ɨhde. 
\p  
\v 31 Árónáacáhjáa Péédoro nééhií: 
\p —Muurá tsá o tóónúmeíityúne. Óvíjyuco néhi ihdyu oke ditye dsɨ́jɨ́vetsóné tééné hallútu. Ehdúhjáa pámeere neerá dííbyeke. 
\s1 Píívyéébema Jetsóó íhjyuváne 
\r (Mt 26.36-46; Rc 22.39-46) 
\p  
\v 32 Aaméhjáa úújeté ‘Getsemaníi’ némeítsihvu. Átsihvúhjáa Jetsóó néé diityéke: 
\p —Íchiíyéi meíjcyá Píívyéébema o íhjyúvatéki. 
\p  
\v 33 Áánemáhjáa tsajtyéébé Péédoroo, Jacóóboo, Jóáaá, éhdúmekére. Áámedívúhjáa ávyétá ɨhnáhó kímóóvémeííbye.  
\v 34 Áánemáhjáa neébe: 
\p —Muhdú íhya o dsɨ́jɨ́véiúvúduréjuco oke táɨ́ɨ́buwa. Ahdícyane cána íchihdyúréi oke metéhmej. Árónáa ihdyu mécúwadíñe. 
\p  
\v 35 Ehdúhjáa iñééne peebe éhnííñéwuúvu. Átsihvúhjáa ɨmɨ́móúúvéne Píívyéébema ihjyúvaabe muhdú tene néhajchíí ɨɨ́cúbáhrámeítyuki.  
\v 36 Íllúhjáa ihjyúvaábe: 
\p —Ayúju Táácáániíj, tsá muurá ɨɨná u túhúúlletúne. Ahdícyane muhdú u néhajchíí óvíjyacóóné o ɨ́cúbáhrámeíñe. Árónáa idyé tsá o ímillédú u méénúityúne. Óvíi ihdyu muhdú u ímillédú óóma ú meenúhi. 
\p  
\v 37 Ehdúhjáa Píívyéébema iíhjyúvátsihdyu óómiibye cuwárí íjcyámedívú iwájtsɨ́ne néé Péédoróke: 
\p —¿Aca eene ú cuwáhi, Tsímoj? ¿Ɨ́veekí tsá cuwa u áábúcutú oke u téhmeki?  
\v 38 Imíchi bo meíjcyáne cúwávetúmé Píívyéébema méihjyúvahíjcyá ímítyunévú ámuha metáhjátsámeítyuki. Muurá ɨ́mɨááné ámuha méimíllerá tsaímíyé meíjcyane. Árónáa tsá ámuha meɨ́hnáhootú tehdu meíjcyáiyóne. 
\p  
\v 39 Ehdúhjáa diityéké iñééne bɨwáhullévúré ipyééne tsiiñe Píívyéébema ihjyúvaabe piéhdúré tujkénúu iíhjyuvádúre.  
\v 40 Átsihdyúhjáa tsiiñe péébe úújeté téhdure cuwárí íjcyámedívu. Ávyetáhjáa mítyane cuwa diityéké íjcyame tsá dííbyema iíhjyúváíyónéhjɨ éllevu íjcyatúne.  
\v 41 Aabéhjáa diityédí iúlléjéróne tsiiñe Píívyéébema ihjyúvatéhi. Átsihdyúhjáa ihdyu óómiibye diityéké nééhií: 
\p —Áyu, ícyooca ihdyu ílluréjuco mecúwáiyóne. Árónáa Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébedívú tsaapi ímítyúmeke ékéévétsóíñe éévé tsúúca úújetéhi.  
\v 42 Ahdícyane ílluréjuco metsu mepéékií. Muurá tsúúca tsaabe óhdivu méénútsóiíbye. 
\s1 Jetsóoke ditye ékeevéne 
\r (Mt 26.47-56; Rc 22.47-53; Ja 18.2-11) 
\p  
\v 43 Ehdúhjáa Jetsóó néénáa tsúúca tsaatémá Jóóda wajtsɨ́ tétsihvu llúúvájté avyéjujtee, taúhbájú uwáábojtee, túkevéjtsojtee, íjcyame wállóónéllii tsáámeé. Aaméhjáa tsáá ímyéénujcátsiháñé nɨɨtsúmuma, cávaájcoháñema.  
\v 44 Ácoocáhjáa ɨ́hdéjuco diityéké Jóóda nééneé: 
\p —Cáábyeké o chóhchócuube diibyéjúcoói. Áábeke meékéévéne métsajtyéco.  
\v 45 Ehdúhjáa diityéké ipítyajcódújuco Jetsóo éllevu ipyééne dibye néétene: 
\p —‘Uwááboóbej, ¿a áánu uúj?’ nééberéhjáa chohchócú dííbyeke.  
\v 46 Ááneréjucóhjáa ditye iékéévéébeke tsájtyene. 
\p  
\v 47 Árónáacáhjáa tsaapi dííbyé mamyémudítyú ɨ́nɨɨtsúwari wállórɨhjúcú llúúvájté avyéjujté úníu múnáájpí núúmɨho.  
\v 48 Áámekéhjáa Jetsóó nééhií: 
\p —¿Aca muhdú ɨ́ɨ́vane éhne múúne ímityúné méénuhíjcyáábe éllevu ditye tsáhdu ámuha metsáá taéllevu nɨɨtsúmuma cávaájcoháñéma?  
\v 49 Áánerá íhyajchótá ámúháj pɨɨne o íjcyaabe duurúvájá pañe o úwáábohíjcyáábeke keená ámuha oke meékéévehíjcyáne. Árónáa ihdyu tehdújuco ámuha meméénune Píívyéébé ihjyú uubálle múnaápe tsúúcajátújuco néhijcyáné dííbyé waajácúháámɨtu néhdújuco tene ipájtyeki. 
\p  
\v 50 Ehdúhjáa Jetsóó néénáa ímamyémú ílluréjuco wurúvájá pañe o úwáábohíjcyáábeke keená ámuha oke meékéévehíjcyáne. Árónáa ihdyu tehdújuco ámuha meméénune Píívyééááne dííbyéjtane. 
\s1 Tsáápiikye ditye ékéévéroobe pállojcóne 
\p  
\v 51 Áánáacáhjáa tsaapi ováhtsá íéveho íjcyaabe wájyámubávú idyóvíyíívyéne pehíjcyá diityé déjutu.  
\v 52 Áábekéhjáa ditye ékévérónáa tehba diityé hójtsɨ́ pañévú iwááoíñúne waabe pevéhoréjuco. 
\s1 Túkevéjtsojté úmɨ́wari Jetsóó íjcyane 
\r (Mt 26.57-68; Rc 22.66-71; Ja 18.12-14, 19-24) 
\p  
\v 53 Aanéhjáa tsúúca Jetsóoke tsajtyémé llúúvájté avyéjúúbe éllevu. Áánáacáhjáa tsijtye llúúvájté avyéjujtee, túkevéjtsojtee, taúhbájú uwáábojtee, íjcyame píhcyaavéjucóó tétsihvu.  
\v 54 Áijyúhjáa Péédoro dííbyeke úráávyeebe pehíjcyá diityé kemúellére. Aabéhjáa úújeté lláhajtsɨ́vúré tétsihyi tééjá tehméjté íjcyuujúwatu pɨ́hmɨhíjcyáme élletu ɨpɨ́hmɨki. 
\p  
\v 55 Áánáacáhjáa ávyéjujte ɨ́tsámeíhijcyá muhdú Jetsóó hallúvú iállíñe dííbyeke ɨdsɨ́jɨ́vétsoíñe. Árónáacáhjáa tsá ditye píívyetétú muhdú dííbyé hallúvú iállíiyóne.  
\v 56 Ávyetáhjáa mítyame dííbyé hallúvú páhduváré álliyómé báñúmeíhijcyáhi.  
\v 57-58 Árónáacáhjáa tsaate téhdure dííbyé hallúvú iállíñe nééhií: 
\p —Áánu muurá nehíjcyá mɨ́amúnaáváa méénuja duurúvaja iwácávyáhcóne tsííjyaréjuco imyéénuíñé mɨ́amúnaa méénútuja. Aajává pánéévétsóiibye 3 coojɨ́vatúre. Ehdu ihjyúvahíjcyaábe. 
\p  
\v 59 Ehdúhjáa ditye néérone tsá cáhcújtsómeítyúne. 
\p  
\v 60 Árónáacáhjáa llúúvájté avyéjuube diityéj pɨɨnétú iíjyócúúvéne néé Jetsóoke: 
\p —¿Ɨ́veekí tsá u áñújcutú aatye díhyallúvú ímítyunéhjɨ́ úúballéne? 
\p  
\v 61 Árónáacáhjáa tsá ɨɨná diibye néétune. Áánélliihyéhjáa tsiiñe neebe dííbyeke: 
\p —¿A ɨ́mɨááné diibyéjuco uu Críjto ɨ́mɨáábé Píívyéébé Hajchi? 
\p  
\v 62 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Éée, diibyéjuco oó. Aane méwaajácú íñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe ɨ́htsútuube Píívyéébé úníuri o íjcyane. Aabe muurá tsiiñe o tsáácooca ó bóhówááveé ojtsó pañe. 
\p  
\v 63 Ehdúhjáa Jetsóó nééne ávyéta tsárí pajtyé diibye llúúvájté avyéjúúbeke. Áánélliihyéhjáa íwajyámúúné dóváríjcyámeííbyéré nééhií: 
\p —Ávyeta tsáhájuco meímílletú tsijtye éhnííñevu dííbyé hallúvú tsiiñe úúballéne.  
\v 64 Muurá íñe ámuha melléébóneríyé ¿ɨ́veekí uuhɨ́vatéébé Píívyéébedi? Aane ¿muhdú ámuha méɨjtsúcunúhi? 
\p Áánélliihyéhjáa pámeere néé ílluréjuco dibye dsɨ́jɨ́veíñe. 
\p  
\v 65 Ehdúhjáa ditye néénéllii tsaate dííbyé hallúvú úníchíhcyuméré íhyúmɨ ɨbɨ́ɨ́jɨ́núúbeke imyéénúne nééhií: 
\p —Áyu cána waajácú caabyé uke méénune. 
\p Téhduréhjáa duurúvájá tehméjté dííbyeke wábáajcóhi. 
\s1 Péédoro tóónúmeíñe 
\r (Mt 26.69-75; Rc 22.56-62; Ja 18.15-18, 25-29) 
\p  
\v 66 Aanéhjáa Péédoro lláhájtsɨri íjcyánáa llúúvájté avyéjúúbé úníu múnáadítyú tsáápille tsááhií.  
\v 67 Aalléhjáa dííbyeke pɨhmɨ́rí íjcyáábeke ɨɨ́ɨ́tehíjcyáróne nééhií: 
\p —Úpée idyé éhne ú ícyahíjcyá Jetsóoma Natsarée múnáájpiíma. 
\p  
\v 68 Árónáacáhjáa íllure ityóónúne neébe: 
\p —Tehdu o wáájácúúbedíjɨ́ɨ́ óóma ú ihjyúváhi. Ehdúhjáa iñééne lláhájtsɨ́ mɨjcó lleehówavu íjyócúúvetéébe. 
\p Áánáacáhjáa tsúúca cáraca májtsiváhi.  
\v 69 Aabéhjáa tétsihvu úújetéébeke tsiiñe ɨɨ́ɨ́téne tétsihyi íjcyámeke neélle: 
\p —Áánu muurá idyé tsaapi Jetsóó mamyémúejpi. 
\p  
\v 70 Árónáacáhjáa idyé tsiiñe tóónuúbe. Ááné illúhwuúréhjáa idyé tsíjtyeréjuco nééne dííbyeke: 
\p —Áánerá ɨ́mɨááné diibyéjuco uu Jetsóó mamyémúejpi. Muurá eene Gariréa múnaa íhjyuvádú u íhjyúvánetúré méwaajácú diibyéjuco u íjcyane. 
\p  
\v 71 Ehdúhjáa ditye néénéllii tsiiñe ityóónúne llíhcyámeííbyéré nééhií: 
\p —Éje, ɨ́mɨáánetúré tsá o wáájácutú dííbyeke eene ámuha óóma dííbyedi meíhjyúváábeke. 
\p  
\v 72 Ehdúhjáa dibye néénáa tsiiñe cáraca májtsivá míijyúcújuco. Áánetúhjáa ɨ́tsááveebe Jetsóópe dííbyeke íllu nééneé: “Muurá 3-ijyúvá ú tóónúméií tahñéébé u íjcyaróné cáracái míijyúcú májtsívátúné ɨhde.” Ehdúhjáa Jetsóó nééne ɨɨ́tsáávéne ílluréjuco dibye tááne ávyétá ɨhnáho. 
\c 15  
\s1 Pírááto éllevu Jetsóoke ditye tsájtyene 
\r (Mt 27.1-2, 11-14; Rc 23.1-5; Ja 18.28-38) 
\p  
\v 1 Ááné tsɨtsɨ́ɨ́vevúhjáa llúúvájté avyéjujtee, túkevéjtsojtee, taúhbájú uwáábojtee, íjcyame tsiiñe dóbeevéhi. Aaméhjáa Jetsóoke dóhjɨ́uri tsajtyé ávyéjuube Pírááto éllevu.  
\v 2 Aabéhjáa díllópejtsó dííbyeke: 
\p —¿A ɨ́mɨááné uu jodíómú avyéjuúbe? 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Éée, diibyéjuco oó. 
\p  
\v 3 Áánáacáhjáa llúúvájté avyéjujte dííbyé hallúvú mítyane ímityúné úúballéhi.  
\v 4 Áánélliihyéhjáa Piráátó tsiiñe dííbyeke nééhií: 
\p —¿Aca ɨ́veekí eene tsá u áñújcutú aatye díhyallúvú ímítyunéhjɨ́ úúballéne? 
\p  
\v 5 Ehdúhjáa dibye Jetsóoke néérónáa tsá dibye áñújcutúne. Ááneríhjyáa iúllévenúne tsáhájuco dibye ɨɨná néétune. 
\s1 Jetsóoke ditye dsɨ́jɨ́vétsoíñe 
\r (Mt 27.15-31; Rc 23.13-25; Ja 18.38–19.16) 
\p  
\v 6 Teenéhjáa pajtyété wañéhjɨ́ pañe paíjyuváré ávyéjuube Piráátó tsáápiikye ichívyétsohíjcyá cúvéhóójari íjcyámedítyú dííbyé hallúvú mɨ́amúnaa íhjyúváábekéjuco.  
\v 7 Aanéhjáa téijyu íjcyaabe dsɨ́jɨvétso múnáajpi ‘Barabáa’ némeííbyé cúvéhóójá pañe tsijtye dsɨ́jɨvétso múnáama.  
\v 8 Áánáacáhjáa tsúúca tétsihvu mɨ́amúnaa píhcyaavémé imyéénuhíjcyádú táúmeíjyucóó Piráátoke dibye iíjchívyétso tsáápiikye diityédítyu.  
\v 9 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Íhya ámuha méimíllé ámuha jodíómú avyéjúúbeke o ácádsɨ́jcaáyóne. 
\p  
\v 10 Ehdúhjáa neebe diityéké íllure iñómíutááváne llúúvájté avyéjujte ehdu dííbyeke dárɨɨvéné iwáájácúnema.  
\v 11 Árónáacáhjáa diitye llúúvájté avyéjujte néé tétsihyi íjcyámeke ditye Barabáá hallúvúré iíhjyúva dííbyekéré dibye iíjchívyétso cúvéhóójatu.  
\v 12 Áánélliihyéhjáa diibye Piráátó néé diityéke: 
\p —¿Ácooca eene jodíómú avyéjuube dibye íjcyane ámuha menéhíjcyáábeke muhdú méméénuúhi? 
\p  
\v 13 Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —Dííbyedívú ihdyu páwachékevu wátyétyehcútso. 
\p  
\v 14 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —¿Aca ɨɨná ímityúné méénuúbe? 
\p Árónáacáhjáa tsiiñe kéévánécoba néémeé: 
\p —¡Muúbe, wátyétyehcútsó dííbyedívu! 
\p  
\v 15 Áánélliihyéhjáa awáá ijchívyétsoobe cúvéhóójatu Barabáakéré diityémá ímí iíjcyane iímíllénema. Áánemáhjáa Jetsóodívú iwápáájcótsóne ɨ́hvéjtsoobe diityédívú diityéréjuco iwátyétyéhcu páwachékevu. 
\p  
\v 16 Áábekéhjáa tsodáhómú dííbyé já llahájtsɨvu itsájtyéébedívú píhcyaavéhi.  
\v 17 Aaméhjáa dííbyeke uácó wájyamu duujɨ́nuúdú nééjavu. Áhduréhjáa tsuhjɨ́uuhónetu imyéénúné chahííwavu ávohjácómé dííbyeke.  
\v 18 Áánemáhjáa wáñejcóme: 
\p —¡Ñóóooj, áánu jodíómú avyéjuúbe! 
\p  
\v 19 Ehdúhjáa iñééne dííbyeke úníchíhcyuméré íllaáyohíjcyá úméhéiyi íhñíwáutu. Áánemáhjáa dííbyé lliiñévú ɨmɨ́hmóúbáne ávyéjútsohíjcyámé íllure dííbyedi iúúhɨ́vaténema.  
\v 20 Ehdúhjáa dííbyedi iúúhɨ́vaténé boone tácórɨúcúmé teeja duujɨ́nuúdú nééjaá. Áánemáhjáa uácómé páñétúeja dííbyé wajyámuvúréjuco. Átsihdyúhjáa tsajtyémé dííbyeke páwachékevu iwátyétyéhcúíhullévu. 
\s1 Páwachékevu ditye Jetsóoke wátyétyehcúne 
\r (Mt 27.32-44; Rc 23.26-43; Ja 19.17-27) 
\p  
\v 21 Aanéhjáa téhullévú pééme cábuuvé tsirééne múnáajpi Arejáádorómá Róópómútsíj caani Tsimóó íúmɨhétú tsáábedívu. Áábekéhjáa íhbutsómé Jetsóoke iwátyétyéhcúíwachékevu. 
\p  
\v 22 Aaméhjáa úújeté tsátsii ‘Niwáupáájɨ’ nééiyóné ‘Góógota’ némeítsihvu.  
\v 23 Átsihvúhjáa Jetsóoke íjchorómé ‘mííraá’ némeíñé duurúbájpácyoma bíínojpácyó iúménúnetu. Áronéhjáa tsá dibye ádotúne. 
\p  
\v 24-25 Áábekéhjáa tsúúca wátyétyehcúmé páwachékevu ááméjutúréi nuhba íjcyánáaáca. Ááné boonéhjáa tsodáhómú nehcójcatsí caatyé dííbyé wajyámúúné újcuíñe.  
\v 26 Aanéhjáa dííbyé nííwáú caamééhullétú téwachéketu picyóómé tsíeménetu icyáátunúné íllu nééneé: “Áánu jodíómú avyéjuúbe.”  
\v 27 Téhduréhjáa téijyu tsaatétsí ímítyúmútsikye wátyétyehcúmé dííbyé úníutu panéjcuvátú íjcyáwachékéécutu.  
\v 28 Ehdúhjáa ímítyúmútsima dííbyeke wátyétyehcúmé Píívyéébe íwaajácúháámɨtu íllu néhdújuco: “Ímítyúmé raahórí dsɨ́jɨ́véiibye ímítyúúbedi ditye dílloóbe.” 
\p  
\v 29 Aanéhjáa dííbyeke úújejémé dííbyedi iúúhɨ́vaténemáyé ‘wamɨwamɨ’ nehíjcyáhi. Áánemáhjáa néémeé: 
\p —Ehdɨ́ɨ́vaabéváa eene duurúvaja u wácávyáhcoja 3 coojɨ́vatúré tsiiñe ú pájáávétsóiyáhi.  
\v 30 Áyu cána bo pájtyetétsaméij. 
\p  
\v 31 Téhduréhjáa llúúvájté avyéjujtémá taúhbájú uwáábojte dííbyedi iúúhɨ́vaténe néjcatsíhi: 
\p —Tsíjtyekée muurá ɨ́mɨááné pátyetétsohíjcyaábe. Árónáacáha tsá dibye píívyetétú iiye ipájtyetétsámeíñe.  
\v 32 Aabe cána óvíi ɨ́mɨááné diibyéjuco Críjto mee ijraéémú avyéjuube iíjcyáhajchíí eene éwachékevúne ditye wátyétyehcúné ityábáhcyúmeíñe pájtyeté botsíi dííbyeke mecáhcújtsoki. 
\p Téhduréhjáa dííbyé úníutu ditye wátyétyéhcumútsí uuhɨ́vaté dííbyedi. 
\s1 Jetsóó dsɨ́jɨvéne 
\r (Mt 27.45-56; Rc 23.44-49; Ja 19.28-30) 
\p  
\v 33 Téijyúhjáa cójɨ́jpɨɨnétú ííjyunúné cuuvé tujkévevújuco.  
\v 34 Áánáacáhjáa Jetsóó ávyétá ɨhnáhó íllu wáníjcyámeíhi: 
\p —Eróij, Eróij, ¿rama tsabatááni? Tápiivyéébej, Tápiivyéébej, ¿ɨ́veekíami oke ú ɨ́hvejtsoj? Ehdúhjáa nééiyóné ehdu neébe. 
\p  
\v 35 Aanéhjáa tétsihyi íjcyámedítyú tsaate illéébóne nééhií: 
\p —Éje, aadi Eríadi wáníjcyámeí Píívyéébé ihjyú uubálle múnáájpiúvudi. 
\p  
\v 36 Áánélliihyéhjáa tsaapi ɨ́ɨ́cúi wájyámubádú nééne bíínójpácyó kiwátyetu iééníyojéné úméhéí nɨ́jcáutu ipícyoonévú cújuuvé dibye ɨɨ́ɨ́hároki. Áánemáhjáa neébe: 
\p —Bo óvíi Eríá niityétsová dííbyeke. 
\p  
\v 37 Áánáacáhjáa tsiiñe ávyétá ɨhnáhó iwáníjcyámeítsihdyu ílluréjuco dibye dsɨ́jɨvéne.  
\v 38 Ááné tujkéveríhjyáa duurúvájá pañétú páñétúétsíí watájcó wájyámúwácoba dóchéreevé cáámetu baavu panéjcuvávú wajɨ́tahnécu.  
\v 39 Aanéhjáa tsodáhómú avyéjuube tétsihyi íjcyaabe ájtyumɨ́ muhdú dibye iwáníjcyámeíñe dsɨ́jɨvéne. Áánetúhjáa neébe: 
\p —Á ihdyúha ɨ́mɨááné áánu Píívyéébé Hajchi. 
\p  
\v 40 Aanéhjáa tsaate walléémú dííbyeke ditye dsɨ́jɨ́vetsóné tsíhyullétúré ɨ́ɨ́tehíjcyáhi. Áámemáhjáa ijcyámé Maaría Madarénaa, tsííñé Maaríá Jacóóboma Jotséemútsíj tsɨɨ́juu, Tsaroméee, éhdume.  
\v 41 Diityéhjáa muurá Gariréari dibye íjcyácooca dííbyeke pɨ́áábohíjcyámé téhullétú dííbyema tsáá Jerotsaréevu. Áámemáhjáa téhdure ijcyámé tsijtye walléémú dííbyemáa tsáámeé. 
\s1 Jetsóó ɨɨtémeho ditye cúúune 
\r (Mt 27.57-61; Rc 23.50-56; Ja 19.38-42) 
\p  
\v 42-43 Aanéhjáa wáyeéévéjcóójɨ́llii ditye ímíbájkímyeíhíjcyajcóójɨ́ pejco ɨ́htsútuube Jotséé Arimatéá cóómi múnáajpi péé Pirááto éllevu, téhdure Jetsóoke cáhcújtsoobe Píívyéébé avyéjú ɨ́tsohíjcyaábe. Aabéhjáa diibye Piráátoke táúmeí dííbyeúvú ɨɨtémeho icyúúuki.  
\v 44 Ááneríhjyáa íllure Piráátó ullévenú ‘a ɨ́mɨááné íhya dsɨ́jɨvéjúcoóbe’ iñéénema. Áánemáhjáa tsodáhómú avyéjúúbeke ɨpɨ́úváne dílloobe ɨ́mɨááné dibye dsɨ́jɨvéjúcóhajchíí iwáájácuki.  
\v 45 Aabéhjáa úúballé ɨ́mɨááné tsúúca dibye dsɨ́jɨvéne. Áánélliihyéhjáa Piráátó néé diibye Jotséeke dibye iújcúne icyúúuki.  
\v 46 Ahdújucóhjáa dibye téwachéketu tééhoúvuke iñíítyétsóne bɨ́ɨ́jɨnúné imíwu nééné wajyámuba iáhdóbari. Áánemáhjáa nééwájɨtu bóhdómeíñé nikyéhéjú pañévú icyúúúne wátájcoobe nééwayúvu.  
\v 47 Aanéhjáa Maaría Madarénamúpɨ́ tsíjpille Maaríá Jotséemútsíj tsɨɨjúmá ájtyumɨ́ dibye cúúune. 
\c 16  
\s1 Jetsóó dsɨ́jɨ́veebe tsiiñe bóhɨɨ́ne 
\r (Mt 28.1-10; Rc 24.1-12; Ja 20.1-10) 
\p  
\v 1 Aaméhjáa wáyeéévejcóójɨ́ pejco diille Maaría Madarénaa, Jacóóbój tsɨɨju Maaríaa, Tsaroméee, éhdume ahdó pácúúcújpacyóné Jetsóó ɨɨtémeho itsójtsotéki.  
\v 2 Áánemáhjáa tsíijyu tsííñé tsemáánaréjuco tújkévajcóójɨ́ pejcójuco dííbyé nijkyévú pééme úújeté tétsihvu tsúúca nuhba ájchúnáaáca.  
\v 3 Aaméhjáa néjcatsíhi: 
\p —¿Aca múha íñe mééma téhejú watájcó nééwayu ɨ́ɨ́nétsoóhi? 
\p  
\v 4 Árónáacáhjáa ɨɨtécunúmé téhejú úmɨ́wari teu íjcyájúcootúne.  
\v 5 Aaméhjáa téhejú pañévú úcaavémé ájtyumɨ́ tsaapi ováhtsá ɨ́mɨánéjcuri ácuúcunúúbeke. Áábé wajyámúhjáa cááméjácoba nééja ávyéta tsɨ́tsɨ. Áábedíhjyáa íllityéme.  
\v 6 Árónáacáhjáa neebe diityéke: 
\p —Méíllityédíñe. Muurá ó waajácú ámuha menéhcone Natsarée múnáajpi Jetsóoke éhnée páwachékevu ditye wátyétyéhcúúbeke. Árónáa tsá dibye íchii íjcyájúcootúne. Tsúúca bohɨ́júcoóbe. Cáhawáá méuujévá íchii dibyée íjcyatsíí pevétsíiyéjuco íjcyane.  
\v 7 Ahdícyane méúúballété Péédorómá tsijtye dííbyé mamyémuke tsúúca tsiiñe dibye bóhɨ́jucóóne. Méneeco dibye péjucóóné Gariréavu diityé ɨhde téhullévú diityémá iátyúmɨ́jcatsí diityékée iñéhijcyádújuco. 
\p  
\v 8 Ehdúhjáa dibye néénemáyé wájucóómé iíllityéneri úúvécunúmére. Aaméhjáa tsá muucá úúbálletu mítyane iíllítyénélliíhye. 
\s1 Maaría Madarénadívú Jetsóó bóhówaavéne 
\r (Ja 20.11-18) 
\p  
\v 9 Aanéhjáa ibóhɨjcóójɨ́ cúúvénetúré Jetsóó bóhówaavé Maaría Madarénadívú dííllé pañétúu 7-meváké naavémuke iwáágóólledívu.  
\v 10 Aalléhjáa úúbálleté dííbyé mamyémú dííbyeke kímóóvehíjcyámeke.  
\v 11 Árónáacáhjáa tsá díílleke ditye cáhcújtsotúne. 
\s1 Ímamyémudítyú míítyétsidívú Jetsóó bóhówaavéne 
\r (Rc 24.13-35) 
\p  
\v 12 Aanéhjáa díílledívú ibóhówáávéné boonétú tsiiñe bóhówááveebe tsíhdyuréjuco míítyétsi ímamyémudítyú juuváyí péhíjcyámútsidívu.  
\v 13 Aamútsíhjyáa idyé tsijtye íñahbéjteke úúbálleróné tsá ditye cáhcújtsotúne. 
\s1 Muhdú ditye wákímyeíiñe ímamyémuke Jetsóó nééneé 
\r (Mt 28.16-20; Rc 24.36-49; Ja 20.19-23) 
\p  
\v 14 Átsihdyúhjáa bóhówááveebe pámehdívuréjuco ímamyémudívú 11-meváréjuco íjcyame majchórí íjcyámedívu. Áámekéhjáa uhbáíchoobe ɨ́mɨááné bóhɨ́ɨ́beke iájtyumɨ́né tsijtye úúbálleróné ditye cáhcútsohíjcyátúné hallútu.  
\v 15 Átsihdyúhjáa neebe diityéke: 
\p —Ahdícyane óvíi ámuha pámeekéré ííñújɨri íjcyáné mɨ́amúnáake méúwaabó ditye pájtyetéíñé uwááboju.  
\v 16 Aane lléébome ɨ́mɨááné icyáhcújtsóné uubállé tsójtsótsámeímyé ihdyu pájtyéteéhi. Áánetu cáhcújtsotúmé wágóóóveéhi.  
\v 17 Aane oke cáhcujtsómé tamyémeri waagóoó tsaaté pañe naavémú íjcyámeke. Téhdure tsíjtyé ihjyu illéébótúrójuri ihjyúvaímye.  
\v 18 Téhdure ííñimyémuke ditye ékééverómé tsá ɨɨná méénúityú diityéke. Téhdure námijtya ádorómé tsá dsɨ́jɨ́véityúne. Aame chéméméhjɨke bóhɨ́ɨ́tsohíjcyaáhi. 
\s1 Níjkyejɨ́vú Jetsóó pééneé 
\r (Rc 24.50-53) 
\p  
\v 19 Ehdúhjáa Jetsóó ímamyémuke nééné boonétú tsúúca Píívyéébe dííbyeke ujcú níjkyejɨ́vú dibye iávyéjuuté dííbyema.  
\v 20 Áábe déjuvúhjáa ímamyémú úwáábohíjcyá pahúlleváré teene dííbyé uwááboju. Aaméhjáa dííbyere pɨ́áábóneri méénúráítyúronéhjɨ́ méénuhíjcyá dííbyé uwááboju iwáájácúmeíki. Áyu tehdújuco