\id MAT - Bora NT -Peru 2008 (DBL -2013) 
\h Matéó 
\toc1 Matéó Jesóodítyú cáátúnuháámɨ 
\toc2 Matéo 
\toc3 Mt 
\mt1 MATÉO 
\mt2 Matéó Jetsóodítyú cáátúnuháámɨ 
\c 1  
\s1 Jetsocríjtó ɨhdé múnáaúvu 
\r (Rc 3.23-38) 
\p  
\v 1 Dabíii, Aavaráaa, íjcyámútsiúvúj tsɨɨménémúhaabéhjáa Jetsocríjtó íjcyáábé ɨhdé múnáaúvú ílluúme: 
\p  
\v 2 Diibyéhjáa Aavaráá tsɨ́ɨ́mavá Itsáake. Aabéhjáa Itsáá tsɨ́ɨ́mavá Jacóóboke. Aabéhjáa Jacóóbó tsɨ́ɨ́mavá Jodáake tsíjtyehjɨ íñahbémuma.  
\v 3 Aabéhjáa Jodáá tsɨ́ɨ́mavá Tamáadívú Pááreé, Tsááraá, íjcyámútsikye. Aabéhjáa Pááre tsɨ́ɨ́mavá Ejróoke. Aabéhjáa Ejróó tsɨ́ɨ́mavá Aráake.  
\v 4 Aabéhjáa Aráá tsɨ́ɨ́mavá Aminadáake. Aabéhjáa Aminadáá tsɨ́ɨ́mavá Naatsóoke. Aabéhjáa Naatsóó tsɨ́ɨ́mavá Tsamóoke.  
\v 5 Aabéhjáa Tsamóó tsɨ́ɨ́mavá Bóóke Raáadívu. Aabéhjáa Bóo tsɨ́ɨ́mavá Obéeke Róótídivu. Aabéhjáa Obéé tsɨ́ɨ́mavá Itsaíikye.  
\v 6 Aabéhjáa Itsaíí tsɨ́ɨ́mavá ávyéjuube Dabíikye. Aabéhjáa Dabíí tsɨ́ɨ́mavá Tsaromóoke Oríá táábadívu. 
\p  
\v 7 Aabéhjáa Tsaromóó tsɨ́ɨ́mavá Roboáake. Aabéhjáa Roboáá tsɨ́ɨ́mavá Abíake. Aabéhjáa Abíá tsɨ́ɨ́mavá Áátsákeé.  
\v 8 Aabéhjáa Áátsa tsɨ́ɨ́mavá Jotsapáake. Aabéhjáa Jotsapáá tsɨ́ɨ́mavá Joráake. Aabéhjáa Joráá tsɨ́ɨ́mavá Otsíake.  
\v 9 Aabéhjáa Otsíá tsɨ́ɨ́mavá Joatáake. Aabéhjáa Joatáá tsɨ́ɨ́mavá Acáake. Aabéhjáa Acáá tsɨ́ɨ́mavá Etsekíake.  
\v 10 Aabéhjáa Etsekíá tsɨ́ɨ́mavá Manatséeke. Aabéhjáa Manatséé tsɨ́ɨ́mavá Amóoke. Aabéhjáa Amóó tsɨ́ɨ́mavá Jotsíake.  
\v 11 Aabéhjáa Jotsíá tsɨ́ɨ́mavá Jeconíake tsíjtyehjɨ íñahbémuma. Téijyúhjáa Babiróónía múnáá hójtsɨri méɨhdéejte ijraéému. 
\p  
\v 12 Aaméhjáa diityé hójtsɨ́ pañétú íjchívyéné boone Jeconíá tsɨ́ɨ́mavá Tsaratiéeke. Aabéhjáa Tsaratiéé tsɨ́ɨ́mavá Tsorobabéeke.  
\v 13 Aabéhjáa Tsorobabéé tsɨ́ɨ́mavá Abióoke. Aabéhjáa Abióó tsɨ́ɨ́mavá Eriakíikye. Aabéhjáa Eriakíí tsɨ́ɨ́mavá Atsóoke.  
\v 14 Aabéhjáa Atsóó tsɨ́ɨ́mavá Tsadóoke. Aabéhjáa Tsadóó tsɨ́ɨ́mavá Akíikye. Aabéhjáa Akíí tsɨ́ɨ́mavá Erióoke.  
\v 15 Aabéhjáa Erióó tsɨ́ɨ́mavá Ereatsáake. Aabéhjáa Ereatsáá tsɨ́ɨ́mavá Matáake. Aabéhjáa Matáá tsɨ́ɨ́mavá Jacóóboke.  
\v 16 Aabéhjáa Jacóóbó tsɨ́ɨ́mavá Jotséeke Maaríá tajɨ́ɨ íjcyáábeke. Aanéhjáa diille Maaríá tsɨ́ɨ́mavá Jetsóoke, ‘Pájtyetétsoóbe’ nééiyóné ‘Críjtoó’ némeííbyeke. 
\p  
\v 17 Éhduméhjáa Jetsóó ɨhdé múnáaúvu. Diibyéhjáa muurá Aavaráaúvú tsɨ́ɨ́mavá tsáápiíkye. Aabéhjáa dsɨ́jɨ́vénetu dííbyé hajchíyéjuco cámaavéné éhnííñevu. Aabéhjáa idyé dsɨ́jɨ́vénetu dííbyé hajchíyéjuco cámaavéne. Ehdúhjáa icyóhbodu ‘camácámá’ llíyaatéhijcyámé 14-ihjyúvá Dabíiúvuke ditye tsɨ́ɨ́mávanévújuco. Áábeúvudítyúhjáa idyé llíyaatéhijcyámé téhdunéré 14-ijyúva. Áijyúhjáa diityéké Babiróónía múnaa méénujcátsítyu ityáhjámeke tsajtyé íiiñújɨvu. Téijyútúhjáa idyé ditye llíyaatéhijcyáné téhdunéré 14-ijyúvá úújeténáa Críjtoréjuco tsɨ́ɨ́mávámeíñe. 
\s1 Jetsocríjtoke Maaríá tsɨ́ɨ́maváne 
\r (Rc 2.1-7) 
\p  
\v 18 Íllúhjáa muurá teene Jetsocríjtoke tsáápille tsɨ́ɨ́maváne: Dííbyéj tsɨɨjúhjáa íjcyáille Maaríake Jotséé áábajáá ityáábávaki. Árónáacáhjáa dityétsíi úcújcatsítyúné ɨhdéré tsúúca Maaríá eevá Píívyééberéhjáa ihdyu Íapííchoj tééveri pícyoóne.  
\v 19 Aabéhjáa diibye Jotséé ɨ́mɨáábé iíjcyánéllii tsá ímílléturó ehdu nééllema iíjcyane. Áánélliihyéhjáa ɨ́jtsámeííbyé ílluréjuco díílleke ɨɨ́hvéjtsóiyóné múha wáájácútúnáaáca. Aabéhjáa tsá ímílletú mɨ́amúnáake iwáájácutsóné muhdú dille íjcyane.  
\v 20 Ááneríhjyáa dibye ɨ́tsámeíhíjcyánáa níjkyéjɨ múnáajpi ityúwá pañe dííbyedívú bóhówááveebe nééhií: 
\p —Jótsej, Dabíiúvú tsɨɨménémúhaabe u íjcyaábej, tsá muhdú u ɨ́jtsámeíityú dítyáába íjcyáille Maaríadítyu. Tsá muurá dille éévane ímityúné íjcyatúne. Muurá ihdyu Píívyéébere Íapííchoj tééveri pícyoone éévalle. Ahdícyane ihdyu wa duucu dííllekej.  
\v 21 Muurá tsɨ́ɨ́máváille wájpiíkye. Áábe mémei Jetsóó dibye ihyájkímuke íimítyuháñetu pájtyetétsóíñélliíhye. Ehdúhjáa níjkyéjɨ múnáajpi néé Jotséeke ityúwá pañe. 
\p  
\v 22-25 Ahdújucóhjáa dibye ipyééne díílleke újcujéné ihjyávu. Áállekéhjáa tsá dibye dómájcotú dille tsɨ́ɨ́mávátúné hajchóta. Aanéhjáa tsúúca dille tsɨ́ɨ́máváábeke meménuube Jetsóodívu. Ehdúhjáa pajtyéné Píívyéébe íhjyú uubálle múnáájpij tééveri íllu néhdújuco: 
\q1 Wájpiikye úújétúné badsɨ́jcaja éévaáhi. Aane tsɨ́ɨ́máváille wájpiíkye. Áábe mémei Emanoée, ‘íjcyaabe Píívyéébe méémaá’ nééiyóne. 
\m Ehdúhjáa Píívyéébe íhjyú uubálle múnáájpij tééveri néhdújuco tene pájtyene. 
\c 2  
\s1 Waajácu múnaa Jetsóoke úújeténe 
\p  
\v 1 Aanéhjáa Jodéá iiñújɨvu dííbyeke tsɨ́ɨ́mavámé Beréé coomívú Heróódé tééné iiñújɨ́ avyéjuube íjcyánáaáca. Áijyúhjáa nuhba tsáhícyánéjcutu tsaate mɨ́ɨ́cúrú waajácu múnaa tsááme wajtsɨ́ Jerotsaréevu.  
\v 2 Aaméhjáa técoomí múnáake nééhií: 
\p —¿Kiá diibye éhneva jodíómú avyéjuube íjcyáííbyeke tsáápille tsɨ́ɨ́mávaábe? Muurá íñe nuhba tsáhícyánéjcuri muha meíjcyame máájtyumɨ́ tsúúca dibye íjcyane úúbálléné mɨɨcúrúwake. Áánéllii muha metsáá dííbyeke medúúruváváme. 
\p  
\v 3 Aanéhjáa idyé téhdure Heróódé tsúúca waajácúhi. Aanéhjáa dííbyeke tsíwárejcáró pámeere teene Jerotsarée múnáamájuco.  
\v 4 Áánélliihyéhjáa pihjyúcuube pámeekéré llúúvájté avyéjujtémá taúhbájú uwáábojtéke. Áámekéhjáa dílloobe kiávú diibye Pájtyetétsoobe íjcyáííbyeke ditye tsɨ́ɨ́mávaíñé némeíhijcyáne.  
\v 5 Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —Beréevu Jodéá iiñújɨri íjcyácoomívu. Íllúhjáa muurá Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi caatúnúhi: 
\q1  
\v 6 Jodéá iiñújɨri ɨ́htsútú coomíjɨ́ íjcyánetu tsá íatéréecóómí Beréé íjcyatúne. Muurá ámuha teene Berée múnaa tahñéjté meíjcyámedítyú tsaapi íjcyaá ámúhá avyéjuube ámúhakye téhméiíbye. 
\p  
\v 7 Ehdúhjáa ditye úúbállénéllii Heróódé pɨ́uvá wáájácúratúné diitye mɨ́ɨ́cúrú waajácu múnáake. Áámekéhjáa dílloobe ímíñeúvú múijyútújucóhjáa ímichi mɨ́ɨ́cúruwa bóhówaavéne.  
\v 8 Átsihdyúhjáa teene Beréevu iwállóómeke neébe: 
\p —Cána mepééne ímíñeúvú méwaajácute diibye tsɨ́ɨ́méneke. Aane ámuha dííbyeke maájtyúmɨ́cooca oke méúúbálleco téhdure o dúúrúvaté dííbyeke. 
\p  
\v 9 Ehdúhjáa ávyéjuube Heróódé diityémá íhjyúvátsihdyu idyé pehíjcyámé diibye mɨ́ɨ́cúrúwá tujkévetu. Aaméhjáa tsúúca tétsihvu úújeténáa díbyéwu ijcyátsíí hallúvú mɨ́ɨ́cúruwa táchúúreevéhi.  
\v 10 Ááneríhjyáa mítyane ímíjyuuvéme.  
\v 11 Aaméhjáa tééjá pañévú úcaavémé úújeté tsɨɨju Maaríama íjcyáábéwúudívu. Áábéwúukéhjáa duurúvámé ɨmɨ́hmóúbánema. Átsihdyúhjáa bohbánúmé dííbyéwúuke óóroó, ijtsiéétsoo, mííraá, éhdunévu.  
\v 12 Ááné boonéhjáa Píívyéébe diityéké ityúwá pañe néé Heróódé ijcyáhullétú ditye ióómíjyúcóótuki. Ahdújucóhjáa ditye óómiñe íiiñújɨvu tsiélletúréjuco. 
\s1 Jetsóoma tsɨ́ɨ́jumútsí Ejíhtó iiñújɨvu úmɨváne 
\p  
\v 13 Aaméhjáa tsúúca íiiñújɨvu óómíñe déjuvu idyé tsiiñe níjkyéjɨ múnáajpi Jotséedívú ityúwá pañe íbóhówáávéne néé dííbyeke: 
\p —Maájkyéne méumɨ́vá dítyáábá nííhyoma Ejíhtó iiñújɨvu. Aame ámuha méíjcyaá téhulle ámúhakye o nééné hajchóta. Muurá Heróódé néhcoó aadi tsɨ́ɨ́ménéwúuke ɨdsɨ́jɨ́vétsoki. 
\p  
\v 14 Ahdújucóhjáa ditye iájkyéne pééne tépejcójuco teene Ejíhtó iiñújɨvu.  
\v 15 Áhulléhjáa ícyahíjcyámé diibye Heróódé dsɨ́jɨ́vétúné hajchóta. Ehdúhjáa pajtyéné Píívyéébe íhjyú uubálle múnáájpij tééveri íllu néhdújuco: 
\q1 Ejíhtori íjcyáábeke ó pɨ́uvá Hájchíwúuke. 
\s1 Ávyéjuube Heróódé tsɨɨmédívú llííhyánutsóne 
\p  
\v 16 Aanéhjáa Heróódé ávyétá ɨhnáhó cayóbáávaté diitye waajácu múnaa tsiélletúréjuco óómíñeri. Áánemáhjáa íjcyaabe lliihyánutsó wapímúj tsɨ́ɨ́medívú míñéécú pijcyábatu llííñevu íjcyáméhjɨdípɨ́vu, diityéhjáa waajácu múnaa míñéécú pijcyábájuco ípyée mɨ́ɨ́cúrúwake iájtyúmɨ́netu íjcyáne ééveri íjcyáméhjɨdívu. Teenéhjáa Berée múnááj tsɨ́ɨ́medívú lliihyánútsoobe técoomí úníuri íjcyáméj tsɨ́ɨ́memájuco.  
\v 17 Ehdúhjáa pajtyéné Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Jeremíá íllu néhdújuco: 
\q1  
\v 18 Ramáá ijcyátsihyi dsɨjɨ́vé maatyóbá mélleebóhi. Rakyéé muurá tahíjcyá íááchimúhá ijraéémuj tsɨ́ɨ́mé dsɨ́jɨ́véneri. Aalle tsá ímílletú díílleke mebóhɨjtsóne. 
\p  
\v 19-20 Aanéhjáa diibye Heróódé tsúúca dsɨ́jɨ́vénéllii níjkyéjɨ múnáajpi tsiiñe Ejíhtovu Jotséedívú ityúwá pañe ibóhówáávéne nééhií: 
\p —Maájkyéne wa meóómí ámuha ijraéémú iiñújɨvu. Tsúúca dsɨ́jɨvémé tsɨ́ɨ́ménéwúukée dsɨ́jɨ́vétsóllehíjcyáme. 
\p  
\v 21 Ahdújucóhjáa ditye óómiñe íiiñújɨvu.  
\v 22 Árónáacáhjáa diibye Heróódé cápayóóvé íllíyéjuco Akyeráó teene Jodéá iiñújɨ́ avyéjuube íjcyane Jotséé iwáájácúne íllityé téhullévú ipyééíyóneri. Áánélliihyéhjáa Gariréá iiñújɨvúréi pééme Píívyéébe diityéké ityúwá pañe téhullévúi ditye pééityúné néénélliíhye.  
\v 23 Aaméhjáa úújeté Natsaréevu diibyéhjáa Jetsóó Natsarée múnáajpi íjcyaíñé tsúúcajátújuco Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa néhijcyádújuco. 
\c 3  
\s1 Tsojtsó múnáajpi Jóáa úwaabóne 
\r (Mc 1.1-8; Rc 3.1-9; Ja 1.19-28) 
\p  
\v 1 Téijyúhjáa Jóáa tsojtsó múnáajpi úwáábohíjcyá mɨ́amúnáake Jodéá iiñújɨri ɨ́ɨ́néubárá píívyétútsihyi.  
\v 2 Íllúhjáa úwáábohíjcyaábe: 
\p —Méɨhvéjtsó ímítyú ámuha meícyahíjcyáne. Ááne ámúhá ɨ́jtsaméí mécápayóóvé ɨ́mɨánejcúvuréjuco. Muurá níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébe íavyéjúejte meíjcya meke újcuíñé tsúúca méhdivu pɨɨhɨ́jucóóhií. 
\p  
\v 3 Diibyéhjáa Jóáádityu Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Itsaíá nééhií: 
\q1 Méllééboó ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri íjcyaabe keeváwu íllu úwaabóne: “Méímibáávyé ímítyú ámuha meícyahíjcyánetu tsaímíyéjuco ámuha meíjcyámeke Ávyéjuube iájtyumɨ́vaki.” 
\p  
\v 4 Aanéhjáa diibye Jóáa camééllómú ɨhjɨ́netu méénúmeíñé wajyámúúnema íjcyáábéj pɨɨnétú ócájɨmɨ́ɨ́hé chiúcunúhi. Aabéhjáa tséréémuke dohíjcyáhi. Téhduréhjáa íímúhojpácyó ádohíjcyaábe.  
\v 5 Áábé uwáábóhjáa illéébúcunú tsáácunúhijcyámé pahúllevátú Jerotsarée múnaaa, pámeere teene Jodéá iiñújɨ múnaa, Joodááj pɨɨhɨ́rí íjcyáné iiñújɨ múnaa, íjcyame.  
\v 6 Áámedítyúhjáa muhdú iícyahíjcyanéhjɨ́ úúbállémeímyekéjuco dibye tsótsohíjcyáné teene Joodáatu. 
\p  
\v 7 Áijyúhjáa tétsihyi mítyame paritséó imyémé íjcyáha múnáama, tsadotséó imyémé íjcyáha múnaa íjcyame idyé imíllerá téhdure itsójtsótsámeíñé peecútére. Árómekéhjáa íllure tsɨjpájuúbe. Neebéhjápeé: 
\p —Ávyeta ámuha ííñimyémúeméjté meíjcyámeke ¿múha ámúhakye néé peecútéré ámuha teene meméénúneri mepájtyetéiyóné Píívyéébe meke méimítyuháñé hallútú ɨ́cúbáhraíñé méúmɨ́wari íjcyánetu?  
\v 8 Ɨ́mɨááné ámuha metsójtsótsámeíñé meímílléhajchíí ímityúné ámuha meícyahíjcyáné meɨ́hvéjtsóne ɨ́mɨáámeréjuco meíjcyá tééneréjuco ámúhadítyú ibóhówaúcunúki.  
\v 9 Tsá múu néétune: “Muha muurá Aavaráaúvúj tsɨɨménémúhaabe meíjcyámeke tsá ɨɨná múúhakye pajtyéityúne.” Tsá múu ehdu íhjyúvatúne. Muurá íñe néwayúúné íjcyárónetu Píívyéébe ípívyéjtsóiyá tsíjtyeke Aavaráaúvúj tsɨɨménémúháábeke.  
\v 10 Aabe muurá téhmehíjcyá ímítyúmeke iwáágóoíñé éhne múúne tsaapi ibájtsoháñetu ímiñe néévátuhéhjɨ́ iíllóne cóvajtsódu.  
\v 11 Muurá ihdyu ɨ́mɨááné ámúhakye ó tsótsohíjcyá nújpácyori ámúhá imítyú ámuha meɨ́hvéjtsómé ɨ́jtsaméí tsíhdyuréjuco cápáyóóvémeke. Áánetu ihdyu íjcyaabe táhboone úwáábóiibye ávyeta táehnííñevu ɨ́htsútuube íjcyáábeke íjtyúhápáájɨ́ubáré o tácórɨúcu dííbyedívú o pɨ́ɨ́hɨ́véítyúroóbe. Diibye ihdyu ɨ́mɨááné cáhcújtsómé pañévú pícyoó Píívyéébé Apíícho. Áánetu cáhcújtsótúmeke cúújúwá pañévú waagóóiíbye.  
\v 12 Aabe muurá mɨ́amúnáake iímíbájchómeke dówajcároó ímítyúmedítyu. Ááne tsaímíyé pícyóóiibye diitye ɨ́mɨáámeke. Áánetu ímítyúmeke waagóóiibye cúújúwá pañévú éhne múúne tríígotu íimíúhjɨ́ meújcúne íatéréene téjuuhójɨma mecóvajtsódu. Ehdúhjáa paritséómuke neebe Jóáaá. 
\s1 Jetsóó tsójtsótsámeíñe 
\r (Mc 1.9-11; Rc 3.21-22) 
\p  
\v 13 Téijyúhjáa Gariréá iiñújɨtu Jetsóó péé Joodáavu Jóáa téhulle íjcyáábe éllevu dííbyedívú itsójtsótsámeíki.  
\v 14 Árónáacáhjáa Jóáa néé dííbyeke: 
\p —¿Aca muhdú cáábyerá uke ó tsójtsoó oke u tsójtsóíyóóbeke? 
\p  
\v 15 Árónáacáhjáa neebe dííbyeke: 
\p —Árónáa ihdyu ú méénuú tehdu Píívyéébé ímillédújuco. 
\p Ehdúhjáa dibye néénéllii Jóáa tsojtsó dííbyeke.  
\v 16 Aabéhjáa itsójtsótsámeítsihdyu íjchívyeebe ɨ́ɨ́ténáa cáámetu Píívyéébé Apííchó ɨ́juuúdú bóhówaavéné niityé dííbyedívu.  
\v 17 Áánáacáhjáa idyé téhullétúré cáámetu Píívyéébe nééhií: 
\p —Áánu Hájchíwúuke o wájyúúbedi mítyane ó imíjyúúhií. 
\c 4  
\s1 Jetsóoke Naavéné mávárijchóne 
\r (Mc 1.12; Rc 4.1-13) 
\p  
\v 1 Aanéhjáa Jetsóó tsójtsótsámeíñé boone Píívyéébé Apííchó dííbyeke tsajtyé ɨ́ɨ́néubá píívyétúné iiñújɨvu téhullévú Naavéné dííbyeke imáváríjchoki. 
\p  
\v 2 Aabéhjáa téhulle 40 coojɨ́vájuco májchótuube íjcyaabe ajyábáávatéhi.  
\v 3 Áábekéhjáa Naavéné imújtátsóro nééhií: 
\p —Bo ɨ́mɨááné Píívyéébé Hajchi u íjcyáhajchíí íu nééwáyutu pááaho dípívyéjtsóne majchoj. 
\p  
\v 4 Árónáacáhjáa neebe dííbyeke: 
\p —Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Tsá apááñéré májchó tájpí meíjcyatúne. Muurá téhdure Píívyéébe meke néhdu meíjcyame tééne tájpí méijcyáhi.” 
\p  
\v 5 Ehdúhjáa Jetsóó áñújcúnéllii tsajtyéébé dííbyeke Jerotsaréevúréjuco. Áábemáhjáa néríívyemútsí cáámevu duurúvájá hallúvu.  
\v 6 Átsihvúhjáa idyé neebe dííbyeke: 
\p —Áyu cána ɨ́mɨááné Píívyéébé Hajchi u íjcyáhajchíí íchihdyu cátsiñíívyé baavújuco. Muurá dííbyé waajácúháámɨtu nééneé: 
\q1 Píívyéébe wálloó níjkyéjɨ múnáake uke ditye ityéhme ɨɨná uke ipájtyétuki. Aabe tsá ɨ́ɨ́néúbatú u wápújúúvéityúne. 
\p  
\v 7 Ehdúhjáa Naavéné néérónáa idyé Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Téhdure muurá nééne dííbyé waajácúháámɨtu: “Tsá Máavyéjuube Píívyéébeke memáváríjchóityúne.” 
\p  
\v 8 Ehdúhjáa Jetsóó néérónáa ɨ́hvéjtsótuube tsiiñe tsajtyé dííbyeke cáméhbaú nɨ́jcaúvu. Áhbaú nɨ́jcáutúhjáa úújétsoobe páneere ííñújɨ́ avyéjuvu.  
\v 9 Áánemáhjáa neébe: 
\p —Páneevúré íñeevu uke ó ájcuú u mɨ́móúúvéne oke u dúúrúváhajchííjyu. 
\p  
\v 10 Áánélliihyéhjáa Jetsóó dííbyeke nééhií: 
\p —Dɨ́hne óhdityu, Náve Naavénej. Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Máavyéjuube Mépiivyéébekéré medúúrúváábeke méɨ́ɨ́cúvéiyáhi.” 
\p  
\v 11 Ehdúhjáa Jetsóó néénetu ílluréjuco dibye ɨ́hvéjtsoíñúné dííbyeke. Ááné boonéhjáa níjkyéjɨ múnaáréjuco dííbyeke ɨ́ɨ́cuvéne. 
\s1 Jetsóó úwáábótujkénúné Gariréá iiñújɨ múnáadítyu 
\r (Mc 1.14-15; Rc 4.14-15) 
\p  
\v 12 Aanéhjáa téijyu tsojtsó múnáajpi Jóáake ditye cúvéhoojánúné uubállé Jetsóó iwáájácúne péé Gariréá iiñújɨvu íhcyóómi Natsaréevu.  
\v 13 Ácoomíyíhjyáa wahájchotáré iíjcyáne ɨ́ɨ́neebe Capenaóovu, teene Gariréá iiñújɨri íjcyáné unéúcóbá úníuri Tsaboróoo, Netaríii, íjcyáné dohjɨ́ba múnáá iñújɨ́ɨ́cú úníuri íjcyácoomívu.  
\v 14 Ehdúhjáa pajtyéné Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Itsaíá íllu néhdújuco: 
\q1  
\v 15 Jodíómú íjcyátúné mɨ́amúnaa ijcyá Gariréá unéú ijcyátsihyi Joodáá úníuri, Tsaboróoo, Netaríii, íjcyáné dohjɨ́ba múnáá iñújɨ́ɨ́curi.  
\v 16 Aame ícyahíjcyá ɨdáátsówu éhne múúne cúúvétsihyi meíjcyadu ɨ́mɨáájú wáájácutúmé wágóóóvéiyóme. Árómema tsúúca ijcyájúcooróné ditye pájtyetéíyóné uwááboju. 
\m Ehdúhjáa Itsaíá nééhií. 
\p  
\v 17 Aanéhjáa Jetsóó úwáábótujkénuube nééhií: 
\p —Méɨhvéjtso ímítyú ámuha meícyahíjcyáne. Ááne ámúhá ɨ́jtsaméí mécápayóóvé ɨ́mɨánejcúvuréjuco. Muurá tsúúca níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébe íavyéjúejte íjcyáímyeke újcúíñe éévé úújetéhi. Ehdúhjáa Jetsóó úwáábótujkénuube nééhií. 
\s1 4-meva ímamyémú íjcyáímyeke Jetsóó újcune 
\r (Mc 1.16-20; Rc 5.1-11) 
\p  
\v 18 Aabéhjáa Gariréá unéú úníuri péhíjcyaabe úújeté tsaatétsí íñáhbema amómeke tsɨ́nuhíjcyámútsidívu. Tsáápi méméhjáa Tsimóo Péédoro. Áánetúhjáa tsíjpi mémé Aderée.  
\v 19 Áámútsikyéhjáa neébe: 
\p —Ookéréjuco meúráávye. Muurá íñe amómé lliiñája múnáajtétsí ámuhtsi meíjcyámútsikye ó pícyoó mɨ́amúnáakéréjuco Píívyéébedívú ámuhtsi meɨ́búwáávétsóíñé wákimyéivu. 
\p  
\v 20 Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii teenémáyé ɨjtsɨ́nuuháñé ɨɨ́hvéjtsóne peemútsí dííbyemáyéjuco. 
\p  
\v 21 Átsihdyúhjáa éhnííñéwúuri ájtyúmɨɨbe tsíjtyetsi íñáhbema Jacóóboo, Jóáaá, íjcyamútsí cááni Tsebedéoma ɨhmɨ́ɨ́né pañe ɨjtsɨ́nú pájáábohíjcyamútsikye. Áámútsikyéhjáa idyé pɨ́úvaábe.  
\v 22 Aamútsíhjyáa téhdure ɨhmɨ́ɨ́nema cááníkye ɨɨ́hvéjtsóne péé dííbyemáyéjuco. 
\s1 Jetsóo mítyámeke úwaabóne 
\r (Rc 6.17-19) 
\p  
\v 23 Páneerée Gariréá iiñújɨri muuha ímamyémuma Jetsóó úwááboobéré pehíjcyá mɨ́amúnáake diityé pihcyáávejááné pañévu. Úwáábohíjcyaabée ɨ́mɨáájú Píívyéébé avyéjutu íjcyáné uwááboju diityéke. Aabée bóhɨ́ɨ́tsohíjcyá páhduváré nééne chémeháñeri chéméméhjɨke.  
\v 24 Ehdúu dibye méénuhíjcyánéhjáa páneere Tsííriá iiñújɨ múnaa iwáájácúne tsívahíjcyá dííbye éllevu páhduváré nééne chémeháñeri chéméméhjɨke: Avyéháñeri íjcyámeke, naavémú ípañe íjcyámeke, méívatéméhjɨke, íjpi vááúmeítyúneri chéméméhjɨke. Áámekée bóhɨ́ɨ́tsohíjcyaábe. 
\p  
\v 25 Ávyetáa pahúlleváré múúhama dibye péhíjcyáhulle mítyame mɨ́amúnaa dííbyeke úráávyehíjcyá Gariréaa, Decááporii, Jerotsaréee, Jodéá iiñújɨɨ, Joodáá tsiñéjcuu, íjcyátsɨ́hjɨ múnaa. 
\c 5  
\s1 Cáméhbaú hallúvú Jetsóó úwaabóne 
\p  
\v 1 Aamée dííbyedívú píhcyáávénéllii cáméhbáú hallúvú ácúúveébe.  
\v 2 Áábedívúu muha mepíhcyáávémeke pámeekéré úwááboobe nééhií: 
\s1 Muhdú nééné mɨ́amúnaa ímí íjcyane 
\r (Rc 6.20-23) 
\p  
\v 3 Maímijyu ditye íjcyane ɨ́dátsó Píívyéébé icyánéjcú pɨáábójuri tsúúrámeíhijcyáme. Muurá tehdu néémé wáábyuta dííbyé avyéju. 
\p  
\v 4 Maímijyu ditye íjcyane ɨ́dátsó kímóhcó nénehjɨ pátyehíjcyáme. Muurá Píívyéébe tehdu nénehjɨ pájtyémeke ímíjyúúvetsóhi. 
\p  
\v 5 Maímijyu ditye íjcyane ‘mityáhmítyá’ néétume ímí tsaɨ́ɨ́buwáré ícyahíjcyáme. Píívyéébée diityéké iájcuíñé nééné iiñújɨ́ muurá diityé wáábyuta. 
\p  
\v 6 Maímijyu ditye íjcyane Píívyéébe ímillédú iíjcyáíyóneri tsúúrámeíhijcyáme. Muurá tehdu néémeke pɨ́ááboobe dibye ímillédú éhnííñevu ímí ditye iíjcyaki. 
\p  
\v 7 Maímijyu ditye íjcyane pamévakéré ɨɨ́daatsólléne pɨ́áábohíjcyáme. Muurá tehdu néémedi téhdure Píívyéébe ɨɨ́dáátsóvéne pɨ́aabóhi. 
\p  
\v 8 Maímijyu ditye íjcyane panévatúré ɨ́mɨááméré iíjcyáíyóneri tsúúrámeíhijcyáme. Muurá tehdu nééme tsaímíyé dííbyema ijcyáhi. 
\p  
\v 9 Maímijyu ditye íjcyane tsaímíyé pamévamáyé iíjcyáíyóneri tsúúrámeíhijcyáme. Muurá tehdu néémeke ɨ́mɨááné Píívyéébe dilló ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́medi. 
\p  
\v 10 Maímijyu ditye íjcyane ɨ́mɨáájú Píívyéébe néhdújuco ímí iúráávyéné déjúcotu ɨ́cúbáhrámeíhijcyáme. Muurá ehdu néémé wáábyuta dííbyé avyéjú ijcyá níjkyéjɨri. 
\p  
\v 11 Maímijyu ámuha meíjcyane tahñéjté ámuha meíjcyáné déjúcotu mɨ́amúnaa ámúhadi ɨɨ́cúbáhrámedi iúúhɨ́vaténe nehníwu állíuháñé íhjyúvahíjcyáme.  
\v 12 Muuráhjáa ehdu nénehjɨ éíjyuúvú téhdure Píívyéébé ihjyú uubálle múnáake patyéhijcyáhi. Ahdícyane tehdu nénehjɨ ámúhakye pájtyérónáa íllure méimíjyuhíjcyaco. Muurá tehdu ámuha meɨ́cúbáhrámeíhíjcyáne áhdó ávyeta ɨ́ɨ́né imíjyaú ámuha méíjcyaá níjkyéjɨri. 
\s1 Píívyéébeke wáájácútúmé uwáábojte 
\r (Mc 9.50; Rc 14.34-35) 
\p  
\v 13 Aame ííñújɨri ámuha méijcyá cánáámadu. Muurá teene cánááma iíímúnéllii meke pɨ́aabóhi. ¿Aca iíímútuca meke pɨ́áábóiyóne? Tsáhaá. Muurá tehdu tene nééca mewáágoóné mɨ́amúnaa ɨ́ɨ́teíñuhíjcyáiyáhi. Ahdu ámuha oke meúráávyénetu meɨ́hvetéhajchíí waagóojtéréjuco ámuha meíjcyaíñe. 
\p  
\v 14 Muurá peetédú ámuha méijcyá ííñújɨri ɨ́mɨáájú ámúhadítyú bóhówaúcunúhijcyáme. Muurá tsácoomi cáméhbáú nɨ́jcáuri íjcyacóómí tsá téévetúne.  
\v 15 Áhdure peete tsá múijyú tsíeménevu maávohjácóítyuróne. Muurá ihdyu cáámevu íboohówátsihvu mépicyóó tene iájchúcunúki.  
\v 16 Ahdu ámuha menééme ihdyu óvíi ɨ́mɨáánéré ámuha meméénúnetu mébóhówaúcunú teene iájtyúmɨ́ne tsijtye iávyéjújtso dúúrúvaméré níjkyéjɨri íjcyaabe Méécáánikye. 
\s1 Píívyéébé taúhbaju Jetsóó úwaabóne 
\p  
\v 17 Álliúúmé ihdyu méɨjtsúcunúdí Píívyéébé taúhbajuu, dííbyé ihjyú uubálle múnaápe úwáábohíjcyanéhjɨɨ, íjcyane o tútávajtsóvaabe o tsááneé. Muuráhjáa ihdyu o tsáá muhdú teene taúhbaju néhijcyáné ímíñeúvú mɨ́amúnáadívú o bóhówájtsoki.  
\v 18 Aane ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé muurá Píívyéébé taúhbaju tsá múijyú wágóóóvéityú páneere níjkyéjɨma ííñujɨ wágóóóvérónáaáca. Muurá páneere dííbyé waajácúháámɨtu néhíjcyanéhjɨ́ pájtyeé muhdú tene néhijcyádújuco.  
\v 19 Muurá tsaate dííbyé taúhbajúúnetu ɨ́ɨhtsúnéwu íjcyaróné cáhcújtsotúmé múhdurá dárɨ́ɨ́vehíjcyámé tsá ávyejúúllémeíityú dííbyé avyéjuvu. Áánetu panéváré dííbyé taúhbajúúné ímí cáhcujtsómé téjɨjtójuco mɨ́amúnáake úwáábohíjcyámé dííbyé avyéjú níjkyéjɨri íjcyanévú avyéjúúlléméiíhi.  
\v 20 Muurá ɨ́mɨááné ámúhakye o néé eene taúhbajúúné uwáábojtémá paritséómú múhdurá ícyahíjcyádú ámuha meíjcyáhajchíí tsá múijyu ámuha meíjcyáityú Píívyéébé avyéjúejte. 
\s1 Cááyóba ímityúné íjcyánetu Jetsóó úwaabóne 
\r (Rc 12.57-59) 
\p  
\v 21 Muurá ámuha méwaajácú éíjyuúvúu ámúhá ɨhdé múnáaúvuke íllu némeíñe: “Tsá múu mɨ́amúnáake dsɨ́jɨ́vétsotúne. Muurá tehdu néémema ɨhnáhooíñé tene ímíbájchómeíñe.”  
\v 22 Áhdure ámúhakye o néé tsaate íñahbéjtedívú cáyobáávatéróné muurá téhdure ápíchó diityé hallúri. Áhdure idyé tsaaté ehdɨ́ɨ́vá tsijtye néhajchíí diityémá ímítyúné ímibájchojte teene ímíbájchoóhi. Áhdure tsíjtyeke ávyéta néhní úhbámé hallúrí ápíchó teene cúújúwá pañévú ditye wágóóóvéiyóne. 
\p  
\v 23-24 Áánéllii múu díñahbéébema ímityúné ámuhtsi medárɨ́ɨ́véjcatsíhajchíí ímíbáchójcatsíhi. Áijyu ihdyu Píívyéébeke dúúrúvámeíhíjcyátsihvu tsíeméné u tsájtyéneri u dúúruváné ímí ɨjtsúcunúúbe. 
\p  
\v 25 Téhdure múu tsaatémá ámuha ímítyunéhjɨ́ ditye ímíbájchóhullévú metsátyéjcatsíhajchíí téhullévú iúújetétúné ɨhde ímíñeúvú cánáájánújcatsí ávyéjujtédívú ámuha mecúvéhoojánútsójcatsítyuki.  
\v 26 Ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé tsá muurá cúvéhóójatu ámuha meíjchívyéítyuró páneere ámuha maáhdótúhajchííjyu. 
\s1 Ihdícyámema mɨ́amúnaa dómácójcatsíñetu Jetsóó úwaabóne 
\p  
\v 27 Tsúúca muurá ámuha méwaajácú éhnéhjáa éíjyuúvú méɨhdé múnáaúvuke Píívyéébe íllu úwaabóne: “Tsá múu ihdícyámema dómácójcatsítyúne.”  
\v 28 Áhdure idyé ámúhakye o néé muurá tsaapi pevénéré tsáápílledi úmúúpívyérónáa tsúúca dííllema múu dómácójcatsídyú ímityúné méénuube ɨ́ɨ́jtsaméí pañe. 
\p  
\v 29 Ahdícyane díhyállúuri u ɨ́ɨ́téneri ímityúné u méénúíyóneri u úmúúpivyéhajchíí múu waagóó teéu. Óvíjyuco ihdyu tsau díhyálluu u wájyúrou wágóoovéné u ímíjpyeté tsáijyu múúne páneere díjpi ímí nééroobe cúújúwá pañévú u wágóóóvénáaáca.  
\v 30 Áhdure díhyójtsɨri ímityúné u méénune uke tútávátsóhajchíí múu waagóó téhojtsɨ. Óvíjyuco ihdyu téhojtsɨ u wájyúrohójtsɨ́ wágóoovéné u ímíjpyeté tsáijyu múúne páneere díjpi ímí nééroobe cúújúwá pañévú u wágóóóvénáaáca. 
\s1 Táábávájcatsímyé wáágóójcatsíítyuróné Jetsóó úwaabóne 
\r (Mt 19.9; Mc 10.11-12; Rc 16.18) 
\p  
\v 31 Áhdure muurá tsúúca ámuha méwaajácú ámúhá ɨhdé múnáaúvukée Píívyéébe Moitséeúvuj tééveri íllu úwaabóne: “Tsaapi múu méwakye ɨɨ́hvéjtsócooca díílleke ajcú teene úúbálléné waajácúhaamɨ́vu.”  
\v 32 Árónáa ámúhakye o néé muurá tsaapi méwakye ímítyunévú méénutsó tsíjpiima ícyahíjcyátúrólleke dibye ɨ́hvéjtsolle tsíjpiikye tájɨ́váneri. Áhdure diibye díílleke táábávaabe ímityúné meenú méwamájɨ́ɨ́ tsíjpí táábama iíjcyáneri. 
\s1 Meíhjyuvádújuco meméénúiyóné Jetsóó úwaabóne 
\p  
\v 33 Áhdure idyé muurá ámuha méwaajácú éíjyuúvúu ámúhá ɨhdé múnáaúvuke Píívyéébe Moitséeúvuj tééveri íllu úwaabóne: “Tsane múu ɨ́mɨáánetúré imyéénuíñé Píívyéébe lléébónáa dííbye mémé idyómajcóné meenú muhdú iñéhdújuco.”  
\v 34 Árónáa ámúhakye o néé téeméné ámuha meméénútuki. Tsá múu néétune: “Bo óvíi níjkyejɨ muhdú ijcyá o állíhajchííjyu.” Muurá Píívyéébé avyéjúré teéne.  
\v 35 Áhdure tsá múu néétune: “Bo óvíi ííñujɨ muhdú ijcyá o állíhajchííjyu.” Muurá Píívyéébe éhnéré idyé teene ííñujɨ. Áhdure idyé tsá múu néétune: “Bo óvíi Jerotsaréé muhdú ijcyá o állíhajchííjyu.” Muurá Píívyéébe ɨ́htsútuube ávyéjuube íjcyáábe cóómíyé técoómi.  
\v 36 Áhdure idyé díhñíwau íjcyáróutu tsá múu néétune: “Bo óvíi muhdú táhníwau ijcyá o állíhajchííjyu.” Muurá u nééjuri tsá tsájɨ́ubáré llíjcyáítyuró díhñíwácotu. Áhdure tsá tsájɨ́ubáré cúúvenúítyuró u nééjuri.  
\v 37 Áánéllii múu ɨ́mɨáánéjuco íjcyane ápáhajchíí nééhií: “Éée ɨ́mɨááné tehdújuco teéne.” Áánetu ɨ́mɨááné íjcyatúné múu ápáhajchíí nééhií: “Tsáhaá tehdu néénejɨ́ɨ́vari.” Ehdu iíhjyuváné tsá múu éjkétsotú Píívyéébedítyu. Muurá tehdu meíhjyuváné Naavénedítyúré tsááhií. 
\s1 Mepɨ́ámeíítyuróné Jetsóó úwaabóne 
\r (Rc 6.29-30) 
\p  
\v 38 Áhdure muurá ámuha méwaajácú éíjyuúvúu ámúhá ɨhdé múnáaúvuke tsiiñe Píívyéébe Moitséeúvuj tééveri íllu úwaabóne: “Tsáápiikye íhyálluu tsijpi bóhdúcúúbé hálluu téhdure bóhdúcúúveéhi. Áhdure tsáápí ihwájɨ́ wápíyuúcúúbeéhjɨ́ wápíyúúveéhi.”  
\v 39 Árónáa ihdyu ámúhakye o nééhií: Tsá múu ámúhakye ímityúné tsaate dárɨ́ɨ́véhajchíí pɨ́ámeítyúne. Áhdure tsaate ámúhakye méénúhajchíí tsá múu pɨ́ámeítyúne.  
\v 40 Áhdure idyé tsaate ámúhama tsane iímíbájcho ɨpɨ́úvámedítyú ámúhá caaméeja dójtúcúhajchíí múu ɨɨná néétuméré ɨ́hvejtsó téhdure hállúeja ámúhá tsuucójá dibye itsájtyeki.  
\v 41 Téhdure tsaate ámúhakye ‘múúhá pííchutátú múúhakye mépɨáábó wahájchotáwu’ néhajchíí múu tsajtyé diityémá ehnííñevújuco.  
\v 42 Áhdure tsaate ámúhakye tsííñé pɨáábó táúmeíhajchíí múu pɨ́aabóhi. Áhdure tsaate ámúhakye tsíeméné bóónétu ióómíchoíñé táúmeíhajchíí múu ajcúhi. 
\s1 Meke múnáájtsórómeke mewájyune Jetsóó úwaabóne 
\r (Rc 6.27-28, 32-36) 
\p  
\v 43 Muurá ámuha méwaajácú mɨ́amúnaa íllu úwáábócatsíhijcyáne: “Uke wájyúmemáyé múu wajyújcatsíhi. Áánetu uke múnáátsohíjcyámeke tsá múu wájyutúne.”  
\v 44 Árónáa ámúhakye o nééhií: Ámúhakye múnáájtsórómeke múu wajyúhi. Áhdure ámúhakye múhdurá dárɨ́ɨ́vérómé hallúvú múu pɨááboju táúmeí Píívyéébeke.  
\v 45 Áijyu ihdyu ámuha méíjcyaá ɨ́mɨááné ámúháj Caani níjkyéjɨri íjcyáábej tsɨ́ɨ́me. Diibye muurá núhbake ájchutsó pámeere ímítyúróméhjɨma ɨ́mɨáámélliíhye. Áhdure nííjyaba állétsohíjcyaabe ɨ́mɨájɨ́jtó úráávyehíjcyámema téjɨjto úráávyehíjcyátúrómélliíhye.  
\v 46 Muurá ámúhakye wájyúmekéré ámuha mewájyúhajchíí tsá ɨ́mɨá wájyú tene íjcyatúne. Ehdu ámuha mewájyújcatsíñé tsá Píívyéébe ímí ámúhadívú ɨ́jtsúcunútúne. Muurá ímityúmé íjcyarómé téhdure diityéké wájyúmeke wajyúhi.  
\v 47 Áhdure ámúhakye ímí náhbévahíjcyámemáyé ímí ámuha meíhjyúváhajchíí tsá ámuha ɨ́mɨáámé meíjcyatúne. Muurá téhdure Píívyéébeke wáájácúturómé ímí iíjcyámema ímí ihjyúvájcatsíhi.  
\v 48 Ahdícyane ɨ́mɨááméré múu ijcyá ámúháj Caani níjkyéjɨri íjcyaabe ɨ́mɨáábé íjcyadu. 
\c 6  
\s1 Ɨ́mɨáánéré meméénune Jetsóó úwaabóne 
\p  
\v 1 Tsá múu mɨ́amúnaa ámúhadi iúllévenúkíyé méénutú ɨ́mɨájɨ́jtó ámuha meúraavyéne. Muurá tehdu ámuha meméénúhajchíí níjkyéjɨri íjcyaabe ámúháj Caani tsá ímí ámúhakye ɨ́jtsúcunúityúne. 
\p  
\v 2 Áánéllii múu ɨ́dáátsómeke ɨpɨ́aabóné tsá úbálléjcatsítyú eene ímityúmé bañú múnaa íjcyame méénuhíjcyádu. Diitye muurá teene méénuhíjcyá pihcyáávejááné pañévú, ulléjɨjtónéj pɨɨnévú, mɨ́amúnaa ɨ́mɨáámé ditye íjcyane ɨɨ́jtsúcunúkíye. Aane téénetu ámúhakye ɨ́mɨáánetúré o néé ápááñéré tééne áhdójuco íjcyane mɨ́amúnaa diityéké dúúrúvahíjcyáne.  
\v 3 Áánéllii múu tsaatéké pɨ́aabó téévéneúvúre.  
\v 4 Áijyu ihdyu ámúháj Caani pane wáájácuube ímí ámuha meméénuhíjcyáné ɨɨ́ɨ́téne tééne áhdó ámúhakye pɨ́ááboóhi. 
\s1 Píívyéébema meíhjyuváné Jetsóó úwaabóne 
\r (Rc 11.2-4) 
\p  
\v 5 Áhdure tsá múu Píívyéébema ámuha meíhjyúvácooca eene diitye ɨ́mɨáámeúvúdú bañú múnaa íjcyame méénuhíjcyádú méénutúne. Muurá eene pihcyáávejááné pañévú ulléjɨjtóné úniúvú Píívyéébema ihjyúvahíjcyámé mɨ́amúnaa ɨɨ́ɨ́térokíye. Aane ɨ́mɨáánetúré diityédítyú ámúhakye o néé ápááñéré tééné áhdójuco íjcyane mɨ́amúnaa diityéké dúúrúvahíjcyáne.  
\v 6 Áánéllii ihdyu múu dííbyema iíhjyúvácooca ɨ́mɨjcóhó pañévú iwátáháávéne ihjyúvá múha wáájácútúnáaáca. Áijyu ihdyu ámúhakye pɨ́áábóiíbye. 
\p  
\v 7 Áhdure idyé tsá múu ihdícyanéhjɨ́ré íhjyúvatú dííbyema iíhjyúvácoóca. Pane tsá múu bɨwáánéré wápɨhtsúcuhíjcyatú dííbyeke wáájácutúmé méénuhíjcyádu. Muurá ɨtsúcunúhijcyámé ditye bɨwáánéré wápɨ́htsánuhíjcyánetu dibye diityéké illéébóne áñújcúiyóne.  
\v 8 Ahdícyane tsá múu diityédú néétune. Muurá ihdyu Méécááni tsúúca waajácú ɨɨná méhdityu pɨ́htone dííbyekéi metáúmeítyúrónáaáca.  
\v 9 Áánéllii múu íllu ihjyúvá dííbyema: 
\q1 Múúháj Caáni níjkyéjɨri u íjcyaábej, uke muha máávyéjujtsó dúúrúvamére.  
\v 10 Aabe ihdyu díavyéjuvu múúhakye dúúcúne u ímillédú múúhakye túkevéjtso ííñújɨri muha meíjcyámeke muhdú níjkyéjɨri u méénuhíjcyádu.  
\v 11 Aabe ihdyu óvíi múúhakye majchóvú ú ácuhíjcyá paíjyuváré tééne tájpí muha meíjcyaki.  
\v 12 Áhdure muha ímityúné meméénuhíjcyáné múúhadi dɨ́dáátsóvéne dábajɨ́ɨ́vé múúhakye ímityúné méénuhíjcyámedi muha meɨ́dáátsóvéne teene maábájɨ́ɨ́vehíjcyádu.  
\v 13 Áhdure múúhakye ɨ́hvéjtsótuubéré pɨ́áábohíjcyá mávaríjchojúúnevu muha metáhjátsámeítyuki. Muurá ɨ́htsútuube múijyú muhdú u íjcyáítyuube páné avyéjuubéré ú ijcyáhi. Áyu tehdújuco. Ehdu múu Píívyéébema ihjyúváhi. 
\p  
\v 14 Ahdícyane muurá ámúháj Caani níjkyéjɨri íjcyaabe ámúhadi ɨɨ́dáátsóvéne ábájɨ́ɨ́veé ámuha ímityúné meméénuhíjcyáné tsijtye ámúhama ímityúné méénuhíjcyáné diityédí ámuha meɨ́dáátsóvéne maábájɨ́ɨ́véhajchííjyu.  
\v 15 Áánetu ámuha diityédí meɨ́dáátsóvétúhajchíí téhdure tsá dibye ámúhadi ɨ́dáátsóvéityúne. 
\s1 Píívyéébema meíhjyúvácooca tsáijyu majcho meáwañe Jetsóó úwaabóne 
\p  
\v 16 Áhdure múu ámuha tsáijyu dííbyema meíhjyúva majcho maáwácooca tsá kehdóvéméhjɨúvú íjcyatú eene bañú múnaa íjcyame mɨ́amúnaa iúllévenúkíyé ícyahíjcyádu. Muurá ɨ́mɨáánetúré o néé apááñéré tééne áhdójuco íjcyane mɨ́amúnaa diityédí úllévenúhijcyáne.  
\v 17-18 Ahdícyane dííbyema ámuha meíhjyúva majcho maáwácooca tsá múu boohówáneúvú méénutúne. Óvíi ihdyu dííbyere ámúháj Caani waajácú tehdújuco ámuha meméénuhíjcyáne. Áijyu muurá ámúhakye pɨ́áábóiíbye. 
\s1 Ímí níjkyéjɨri meíjcyáné uwáábo 
\r (Rc 12.33-34) 
\p  
\v 19 Tsá múu ííñújɨri iéhnéváíyóneri tsúúrámeítyú múhajchótá tééne tájpí ámuha meíjcyáíyóneríjɨ́ɨ́vari. Muurá ámuha tééne tájpí meíjcyáronéhjɨ́ ámúhadívú tútávááveéhi. Áhdure naní múnaa ámúhadívú ɨ́cúbáhraáhi.  
\v 20 Áánéllii múu tsúúrámeí níjkyejɨ́vú Píívyéébe ámúhakye ávyéjuutétsóíñeri. Teene ihdyu tsá múijyú muhdú ámúhadívú íjcyáityúne. Áhdure tsá téhulle naní múnaa íjcyáityú ámúhá avyéjú ámúhadívú tútávájtsóiyóme.  
\v 21 Muurá kénejcú éhnííñevu ímí ámúhakye pájtyénéjcuríyéjuco ámuha meɨ́ɨ́jɨ́veíñe. 
\s1 Méhálluúúcú peetédú nééneé 
\r (Rc 11.34-36) 
\p  
\v 22 Muurá ámúhá hálluúúné peetédú nééneri ámuha ɨ́mɨáánéré meɨ́ɨ́téneri metsúúrámeíhajchíí teene ámúhadítyú bóhówaúcúnuúhi.  
\v 23 Áánetu ímityúnéré ámuha meɨ́ɨ́téneri metsúúrámeíhajchíí téénetúré ámuha mébóhówaúcúnuúhi. Áijyu muurá Píívyéébé icyánéjcúejte ámuha meíjcyaróné tsáhájuco wáájácúmeíityú ílluréjuco ámuha metútáváávénélliíhye. 
\s1 Mɨ́jɨjtócú meúraavyéné tsá ímityúne 
\r (Rc 16.13) 
\p  
\v 24 Tsá muurá tene ímíítyuró míítyétsikye ámuha maávyéjuubéváne. Muurá tsáápiikyéré ímí ámuha méɨ́ɨ́cúvéiyá cáábyeké éhnííñevu ámuha mewájyúúbeke. Áánetu tsijpíiyo ɨ́ɨ́cúvérátuube imíchi ámuha mewájyútuúbe. Ehdu néénéllii tsá tene ímityú Píívyéébeke meúraavyémé metsúúrámeíñé mítyane meéhnéváíyóneri. 
\s1 Ihñéjteke Píívyéébe téhmene 
\r (Rc 12.22-31) 
\p  
\v 25 Ahdícyane ámúhakye o néé tééne tájpí ámuha meíjcyáneríyé meíjyácunútu majchoo, adoo, wájyamuu, íjcyáneri. ¿Aca páneere ɨɨná ámúhadi íjcyáne tájpí tsaímíyé ámuha méíjcyáiyáhi? Tsáhaá, muurá ijcyáné tsane tééne tájpí éhnííñevu ímí meíjcyane.  
\v 26 Cáhawáá méɨjtsúcunu wahpéjteke bajtsóubáré múijyú méénútúrómeke diibye ámúháj Caani níjkyéjɨri íjcyaabe máchótsohíjcyáne. Aanéjɨ́ɨ́ muurá diityé ehnííñevu ámuha mɨ́amúnaa méwajyúmeíhi. Áámeke ámúhakye Píívyéébe tsá ɨ́ɨ́netú pɨ́htótsóityúne.  
\v 27 ¿Aca íjcyaabe tsaapi ámúhadítyú iiye éhnííñevu cáámenútsámeííyoóbe? Íjcyáábejɨ́ɨ́vari. 
\p  
\v 28 Aanéjɨ́ɨ́ óvíjyacóóné ámuha meɨ́jtsámeíhijcyáné ámuha mewájyamúúváíyóneri. Cáhawáá méɨjtsúcunu wajcóháñé múhdutú píívyehíjcyáné pevétáré íjcyaróne.  
\v 29 Muuráhjáa ávyéjuube Tsaromóó tsijtye ávyéjujté ehnííñevu íjcyáróóbé avyéjú wajyámu ímí tsá úújetétú teene wajcóháñe ímivu.  
\v 30 Ehdu muurá Píívyéébe tsaímíyé téhmehíjcyá wajcóháñé wahájchotáré ímiñe íllúhwuúré tsúúca chémene. Aabéjɨ́ɨ́ awáá muurá ámúhakye éhnííñevu tsaímíyé téhmeéhi. Ehdu teéne, ámuúha cáhcujtsópítyúné mɨ́amúnaaj.  
\v 31 Ehdu muurá páneere Píívyéébe tájpíyé ijcyáhi. Áánéllii tsá múu néétune: ¿Aca ɨɨná íñe mémájchoóhi? ¿Aca ɨ́ɨ́nemá íñe méwajyámú méújcuúhi? Tsá múu ehdu ɨ́jtsámeítyú Píívyéébe íjcyátúcoocájɨ́ɨ́vari.  
\v 32 Muurá ihdyu Píívyéébeke cáhcújtsotúmé ehdu ɨ́jtsámeíhi. Áánetu tsá ámuha tehdu menéjúcootúne. Muurá ámúháj Caani níjkyéjɨri íjcyaabe waajácú ɨɨná ámúhadítyú pɨ́htone. Aabe ihdyu ámúhakye pɨ́ááboóhi.  
\v 33 Áánéllii múu tsane ámúhadítyú pɨ́htóróneri ɨ́ɨ́cúvetúmé tsúúrámeíhijcyá múhdutú tsaímíyé Píívyéébeke iúráávyéne dííbyé avyéjuvu iúcáávéíyóneri. Áijyu muurá tsá ámúhakye dibye ɨ́ɨ́netú pɨ́htótsóityúne.  
\v 34 Áánéllii tsá múu ɨ́jtsámeítyú muhdú ámúhá úmɨwa íjcyáneri. Múu iíjcyájcóójɨri muhdú iíjcyáneríyé ɨ́jtsámeíhi. Muurá Píívyéébe ámúhakye pɨ́áábohíjcyaá panévatúré pajcóójɨváre. 
\c 7  
\s1 Tsijtye múhdurá íjcyáneri meíhjyúváítyuróne 
\r (Rc 6.37-38, 41-42) 
\p  
\v 1 Ahdícyane tsá múu tsijtye múhdurá íjcyáneri íhjyúvatú Píívyéébe ámúhakye iñéétu téhdure ímityúmé ámuha meíjcyane.  
\v 2 Muurá tsíjtyeke ámuha ímityúné medárɨ́ɨ́véhajchíí téhdure ámúhakye Píívyéébe méénuú muhdú ámuha diityéké meméénuhíjcyádu.  
\v 3 ¿Aca ɨ́veekí ámuha méijyácunúhijcyá ámúhá nahbémú hálluúúné pañe wááhyéwuúné íjcyáneri ámúhá hálluúúné pañe úménebááné íjcyane wáájácúmeítyúme?  
\v 4 Muura úménebááné ámúhá hálluúúné pañe íjcyame tsá ámúhá nahbémuke ámuha menééítyuróne: “Cána muha ámúhakye mebóhdo eene wááhyene ámúhá hálluúúné pañe íjcyane.”  
\v 5 ¡Ávyeta bañú múnaa ámuha meíjcyame pánehjɨ́dú ɨ́mɨáámeúvúdú ámuúha! Tujkénú méwaagóoméí eene úménebááné ámúhá hálluúúné pañe íjcyane botsíi ímí ámuha máájtyumɨ́mé mebóhdo teene wááhyene ámúhá nahbémú hálluúúné pañe íjcyane. Ehdu nééne tsá múu tsaate wahdɨ́ɨ́váné imítyúwu méénúneri íjyácunútú tsáijyu múu éhnííñevu ímityúné ámuha meméénuhíjcyáme. 
\p  
\v 6 Tsá muurá ámuha ɨ́mɨáánevu oohímyeke maájcúítyuró bóónétu íllure ámúhakye dɨ́gújcúíyómeke. Áhdure muurá tsá ícyááve méénímudívú ámuha mepóvɨhjúcúítyuró íllure téuhjɨ tádɨ́rɨ́hcóíyómedívu. Ehdu nééne tsá múu ɨ́mɨáájú Píívyéébé uwááboju bañúháñé úwáábotúne. 
\s1 Píívyéébeke pɨááboju metáúmeíñe 
\r (Rc 11.9-13; 6.31) 
\p  
\v 7 Múu táúmeí Píívyéébeke tééne tájpí ámuha meícyahíjcyáné ámúhakye dibye iájcuki. Métsúúraméí ímí ámuha meíjcyáíyóneri ámúhakye dibye ɨpɨ́ááboki. Áhdure métáuméí ámúhakye dibye ityúkévéjtsoki.  
\v 8 Muurá tééne tájpí iíjcyáne táúmeímyeke ájcuúbe. Ímí iíjcyáíyóneri tsúúrámeímyeke pɨ́ááboóbe. Dííbyeke túkevéjtsoju táúmeímyeke túkévéjtsoóbe. 
\p  
\v 9 ¿Aca ijcyámé tsaate ámúhadítyú ɨ́jtsɨɨméné majcho táúmeícyooca nééwayúvúré ájcúiyóme?  
\v 10 Áhdure ¿aca amóóbeke tetsɨ táúmeíñáa ííñimyédívúré ájcúiyóme?  
\v 11 Muurá ímityúmé ámuha mɨ́amúnaa meíjcyarómé méimíllé ɨ́mɨáánevúré ámúháj tsɨ́ɨ́meke maájcune. Aanéjɨ́ɨ́ awáá muurá ámúháj Caani níjkyéjɨri íjcyaabe imíllé dííbyeke ámuha metáúmeímyeke ɨ́mɨáánevúré iájcune. 
\p  
\v 12 Muurá ámuha méimíllé mɨ́amúnaa ímí ámúhama íjcyane. Áánéllii múu iéhnéjcutu diityémá ɨ́mɨááméré ijcyá ditye téhdure ámúhama ɨ́mɨáámé iíjcyaki. Ehdu muurá Píívyéébe meke úwaabó Moitséeúvú waajácúháámɨtu, téhdure tsijtye dííbyé ihjyú uubálle múnáá waajácúhaamɨ́netu meke úwaabóne. 
\s1 Ɨ́mɨájɨ́jto 
\r (Rc 13.24) 
\p  
\v 13 Múu ɨ́hnáhó íuráávyé néérojɨ́jtó úraavyé níjkyejɨ́vú meúújetéjɨ́jto. Muurá íjcyajɨ́jtó tsɨ́jɨjto tsaímíyé meíjcyajɨ́jto. Árónáa téjɨjto meúráávyerómé nihñéétsihvúré méɨ́cúbáhrámeíhi. Árojɨ́jtó muurá mítyame úraavyéhi.  
\v 14 Áánetu ɨ́hnáhó íuráávyé néérojɨ́jtó meúraavyémé méúújeté múijyú muhdú meíjcyáítyúhullévu. Ájɨjto uhjéméré úraavyéhi. 
\s1 Muhdú meíjcyánetu méwaajácúmeí muhdɨ́ɨ́vamé meíjcyane 
\r (Rc 6.43-44) 
\p  
\v 15 Tsáma téɨɨbúwá meíjcyá állíu múnaa Píívyéébé ihjyú uubálle múnáadi díllómeíhíjcyámeke. Muurá pánehjɨ́dú éhne imíwu obééjámú íjcyadu ɨ́mɨáámeúvúdú ámúhakye nahbévahíjcyá ávyeta bájú oohímyédú néémeé.  
\v 16 Muurá téévetúné téeméjté íjcyánetu méwaajácú állíu múnaáré ditye íjcyane. Cáhawáá méɨjtsúcunuj, tsá muurá múijyú wacyónejke baaco nééváítyuróne. Tsá átéréehe múijyú ɨ́mɨááné nééváítyuróne.  
\v 17 Áhdure ɨ́mɨááhé tsá múijyú átéréene nééváítyuróne. Áánetúré méwaajácú keehé ɨ́mɨááhé íjcyane.  
\v 18 Muurá oove íjcyane nééváné uméhé tsá nééváítyuró átéréene oove íjcyatúne. Áhdure oove íjcyatúné néévahíjcyahe tsá ɨ́mɨááné nééváítyuróne.  
\v 19 Áánéllii múúne átéréehe meíllóne mécóvajtsóhi.  
\v 20 Aane muurá úmehééné méwaajácú keehé ɨ́mɨááhé íjcyane iñéévatúre. Ahdu ɨ́ɨ́vane cáhawáá óvíi ámuha méwaajácú állíu múnáake muhdú ditye íjcyánetúre. 
\s1 Píívyéébe íavyéjuvu újcuímye 
\r (Rc 13.25-27) 
\p  
\v 21 Muurá oke ávyéjuubévahíjcyárómeke tsá pámeekéré níjkyéjɨri íjcyaabe Méécááni Píívyéébe íavyéjuvu újcúityúne. Muurá ihdyu dibye ímillédú íjcyámekéré újcúiibye íavyéjuvu.  
\v 22 Muurá muhdú mɨ́amúnaa ícyahíjcyáné ímíbájchómeícyooca mítyame oke avyéjuubévaá iíllityénemáye. Aame oke neéhi: “Ávyéjuúbej, muurá muha díuwááboju méúwáábohíjcyáhi. Aame dimyémeri muha méwáámíuhíjcyá naavémuke tsaaté pañétu. Ehdu muha dimyémeri méméénuhíjcyá méénúráítyúronéhjɨ.”  
\v 23 Ehdu oke ditye néérónáa ó neé diityéke: “Íllure ámuha máallíhi. Keenéiyó ámúhakye o wáájacúne. Muurá ímityúné ámuha méícyahíjcyáhi. Aame meɨ́ɨ́né óhdityu.” Éhdure ó neé diityéke. 
\s1 Míítyétsi íahpa ánúmeíñetu íjcyáné uwááboju 
\r (Mc 1.22; Rc 6.47-49) 
\p  
\v 24 Ahdícyane íñe caabyé o úwaabóné illéébóne tehdújuco íjcyaabe muurá éhne múúne wájácúnéjcuube cóhpétsihvu ihjya méénuubédu.  
\v 25 Muurá ávyéta cóhpé ihjya dibye méénúnáa kííjyébama nííjyaba mítyane álléneri téhiñe ɨ́hnáhó cáájávéróneri tsá muhdú teja íjcyatú ávyéta cóhpé nétsihvu dibye méénúnélliíhye.  
\v 26 Áánetu íñe o úwaabóné lléébójúcóóroobe ímí íjcyátuube muurá éhne múúne wájácúnéjcútuube cóhpétútsihvu néwáyúúhá hallúvúré ihjya méénuubédu.  
\v 27 Muurá ihdícyátsihvúré dibye ihjya méénúnáa nííjyaba ávyétá ɨhnáhó kííjyébama íjcyáneri téhiñe cáájavéné teeja wááoja cáhvyabáhi. 
\p  
\v 28 Ehdúu Jetsóó úwáábóneri ullévenúme.  
\v 29 Ávyétá ímíi úwáábohíjcyaabe diityéké tujkévéwu ávyéjuube múúne íhjyúvajɨ́jtójuco. Tsáháa dibye úwáábohíjcyatú taúhbájú uwáábojte úwáábohíjcyádu. 
\c 8  
\s1 Íjpi chájáávéébeke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mc 1.40-45; Rc 5.12-16) 
\p  
\v 1 Aabée Jetsóó teene cáméhbáutu níítyéébeke mítyame mɨ́amúnaa úraavyéhi.  
\v 2 Áánáacáa tsaapi íjpi chájááveebe dííbye éllevu itsááne dííbyé lliiñévú ɨmɨ́móúúvéne néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿aca muhdúiyó teene oke u bóhɨɨtsóne? 
\p  
\v 3 Áánélliihyée neébe: 
\p —Mu ihdyu tehdújucoj. Ehdúu néébere dííbyeke dócárájcóneri tsúúca bóhɨɨ́be.  
\v 4 Áábekée neébe: 
\p —Tsáma tsaatéké dúúbálledí íñe muhdú u bóhɨɨ́ne. Tsapéhdúré llúúváábe éllevu pééne dííbyedívú dúhjétsámeítyeco. Ááne Moitséeúvúu néhdu Píívyéébeke tsíeméneri ú ɨ́ɨ́cúveé téénetu mɨ́amúnaa iwáájácu u bóhɨ́jucóóne. Ehdúu Jetsóó néé dííbyeke. 
\s1 Tsodáhómú avyéjúúbé úníu múnáájpikye Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Rc 7.1-10) 
\p  
\v 5 Átsihdyúu muha Jetsóoma Capenaóovu meúújeténáa romáánómú tsodáhómú avyéjuube dííbye éllevu itsááne pɨáábó táúmeíhi.  
\v 6 Neebépeé: 
\p —Ávyéjuúbej, táúníu múnáajpi chémeebe ávyétá ɨhnáhó ɨ́cúbáhrámeíhi. Aabe tsáhájuco íjpi vááúmeítyúne. 
\p  
\v 7 Áánélliihyée Jetsóó nééhií: 
\p —Cána bo o péé o bóhɨ́ɨ́tso dííbyeke. 
\p  
\v 8 Áánélliihyée neébe: 
\p —Avyéjuúbej, muurá íñe tsíjtye múnáajpíyé o íjcyaabe ɨ́dátsó o néébe jávú tsá u ááhɨ́véítyuróne. Áánéllii ihdyu uke o néé íchihdyúré u íhjyúváné tujkéveri dibye ibóhɨɨ́ki. Muurá ó cáhcujtsó dibye bóhɨɨíñe.  
\v 9 Muurá táavyéjujte oke táuhbáné ó méénuhíjcyáhi. Áhdure tsodáhómuke o táuhbáné méénuhíjcyáme. Muurá tsáápiikye diityédítyú tsiéllevu o wállóócooca peebe téhullévu. Áhdure tsáápiikye o pɨ́úvácooca tsaábe. Áhdure táúníu múnáájpikye tsíeménevu o táuhbáné méénuúbe. Ahdícyane ó waajácú u néécooca táúníu múnáajpi bóhɨɨíñe. 
\p  
\v 10 Ehdúu diibye tsodáhómú avyéjuube nééneri iúllévenútsihdyu neebe tétsihyi íjcyámeke: 
\p —Ɨ́mɨáánetúré o néé tsá muurá tsáápíubáré tamúnaa ijraéémudítyú cáhcújtsotú íñe áánu cáhcujtsódu.  
\v 11 Ehdu muurá pahúllevátú tsaaímyé mítyame ijraéémú íjcyáturómé íñe áánu romáánómuube cáhcujtsódú ímí Píívyéébeke cáhcújtsoímye. Aame dííbyé avyéjuvu úcaavémé nahbévájcátsií majchóháñeri Aavaráaa, Itsáaa, Jacóóboo, íjcyámema.  
\v 12 Áánetu ijraéémudítyú mítyame wágóóóveé ícyuuvétsíí pañévú Píívyéébé avyéjutu ímichi diityé wáábyuta íjcyárónetu. Aame tétsihyi ɨ́cúbáhrámeímyé tahíjcyaá íhwáñeene ɨɨ́hdónema. 
\p  
\v 13 Ehdúu iñééné boonétú tsiiñe neebe diibye tsodáhómú avyéjúúbeke: 
\p —Áyu wa dipye dihjyávuj. Óvíi ihdyu u cáhcujtsódú íjcyane úúma díúníu múnáajpi bohɨ́ɨ́hií. 
\p Ehdúu Jetsóó nééné tujkéveríhjyáa tsúúca bóhɨɨ́be. 
\s1 Péédoró báábeke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mc 1.29-31; Rc 4.38-39) 
\p  
\v 14 Áhdurée dííbyema muha Péédoró javu mepéénáa diibye Péédoró baabe áíívyeri chémelle ícyuwájá pañe.  
\v 15 Áállekée Jetsóó íhyójtsɨtu ékéévéneri tsúúca bóhɨɨlle múúhakye májchotsóhi. 
\s1 Mítyámeke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mc 1.32-34; Rc 4.40-41) 
\p  
\v 16 Tépejcóo Jetsóo éllevu tsivámé naavémú ípañe íjcyáneri chéméméhjɨke. Áámé pañétúu ijchívyétsoobe diityéke. Áhdurée tsííñe chémeri íjcyámeke bóhɨ́ɨ́tsoóbe.  
\v 17 Ehdúu Jetsóó méénuhíjcyá téijyu Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpíhjyáa Itsaíá íllu néhdújuco: “Dííbyere méhdityu páhduváré nééne chémeháñé waagóóhi.” Ehdúhjáa Itsaíá néhdújuco dibye méénuhíjcyáne. 
\s1 Jetsóoke iúraavyéné ímílleróme 
\r (Rc 9.57-62) 
\p  
\v 18 Áábedívúu téijyu mítyanéjuco mɨ́amúnaa píhcyáávénéllii múúhakye neebe muha únéúcóbá tsiñéjcuvu mepájtyeki.  
\v 19 Áánáacáa tsaapi taúhbájú uwááboobe dííbye éllevu itsááne nééhií: 
\p —Uwááboóbej, ó imíllé úúmaye o péhijcyáné kiávú u péhullévújuco. 
\p  
\v 20 Áánélliihyée Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Muurá iyámé óówamu íjcyarómé íhyéjúnema téhejújɨ́ pañe icyúwaki. Áhdure wahpéjté ijcyá icyúwáítsɨ́hjɨma. Áánetu muurá íñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe tsá tahjyáúbamáyé o íjcyatúne. 
\p  
\v 21 Áijyúrée idyé tsaapi dííbye déjuri péhíjcyámedítyú néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, ói o péé llihíyo éllevu. Óvíi ihdyu múijyú óhdivu dsɨ́jɨ́veebe úúmayéjuco o úllehíjcyaki. 
\p  
\v 22 Áárónáacáa Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Óvi ihdyu tsamééré ɨ́mɨájɨ́jtó úráávyetúmé cúúújcatsí ɨdsɨ́jɨ́vécoóca. Wa ihdyu ookéréjuco duráávyej. 
\s1 Kííjyébama nohjɨ Jetsóó ɨ́hvetétsóne 
\r (Mc 4.35-41; Rc 8.22-25) 
\p  
\v 23 Átsihdyúu muha mɨ́ɨ́neri mepéé únéú tsiñéjcuvu.  
\v 24 Áánáacáa ávyéta tsɨ́jpá nééné kiijyébari mítyane nohjɨ íjcyane múúhakye pámaúcúiyáhi. Áijyúu Jetsóó cuwáhi.  
\v 25 Áábekée muha ɨ́ɨ́cúi maákyéjtsóne menééhií: 
\p —¡Ávyéjuúbej, meke pájtyetétso! ¡Tsúúca mémájcánuúhi! 
\p  
\v 26 Áánélliihyée neebe múúhakye: 
\p —¿Ɨ́ɨ́neríami ámuha méíllityé ayájú ɨhnáhóhajaj? ¡Tsáháikyéha ímí ámuha mecáhcújtsotú Píívyéébeke! 
\p Ehdúu múúhakye iñétsihdyu kííjyébama nohjɨ íjcyane úhbaabe tene ɨɨ́hvetéki. Ahdújucóo tene ɨ́hveténé dáíhañéréjuco.  
\v 27 Ehdúu téijyu Jetsóó méénúneri muha meúllévenúne ménéjcatsíhi: 
\p —¿Muubáami aabye íjcyáábeke muhdú kííjyébama nújpacyo lleéboj? 
\s1 Tsaaté pañe naavémú íjcyane 
\r (Mc 5.1-20; Rc 8.26-39) 
\p  
\v 28 Aanée tsúúca muha tsíñejcúeúvú méúújeté Gadáárá iiñújɨvu. Áánáacáa dííbyeke míítyétsi cáhdahɨ́ró naavémú ípañe íjcyamútsí níjkyénéj pɨɨnéréhjáa ícyahíjcyamútsi. Aamútsíhjyáa apííchówu néémutsi tétsii ícyahíjcyánéllii tsá múha tétsii úllehíjcyatúne.  
\v 29 Aamútsíi Jetsóoke kévádijcyó ílluú: 
\p —¡Múhtsikye ihdyu pátsáríjcyodí Píívyéébé Hajchi u íjcyaábe! ¡Tsáhái muurá ɨ́cúbáhraméi éévé íjcyatúne! 
\p  
\v 30 Áijyúu tétsííj pɨɨhɨ́rí mítyame jéémú meenímú majchóri.  
\v 31 Áánélliihyée naavémú diityétsí pañe íjcyame Jetsóoke nééhií: 
\p —Múúhakye íjtyétsí pañétú u wáágóóhajchíí aatye méénímú pañévuréjuco muha meújcámeíiñe. 
\p  
\v 32 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Wa ihdyu méújcaméí diityé pañévuj. 
\p Ahdújucóo ditye iíjchívyéne újcámeíñé diityé pañévuréjuco. Aamée únéú pañévú cáhtsíñibámé májcanúhi. 
\p  
\v 33 Ehdúu méénímuke tene pájtyéneri diityé tehméjté ávyétá ɨhnáhó íllityéhi. Áánemáa ɨ́ɨ́cúi tétsííj pɨɨhɨ́rí íjcyáméhjɨ éllevu ɨdsɨ́ɨ́néne úúballémé muhdú tene pájtyene.  
\v 34 Áánélliihyée pámeere tsáácunú Jetsóo éllevu. Aamée dííbyeke néé tétsihdyu muha mepéékií. 
\c 9  
\s1 Íjpi vááúmeítyúúbeke Jetsóó ímíjpyetétsóne 
\r (Mc 2.1-12; Rc 5.17-26) 
\p  
\v 1 Ahdújucóo muha meóómiñe bɨwáhullévúré múúhá coomívu.  
\v 2 Átsihyíi muha meíjcyánáa Jetsóo éllevu tsaate tsivá íjpi vááúmeítyúúbeke ɨ́ɨ́botári. Aamée dííbyeke cáhcujtsóné iwáájácúne dííbyeke ɨɨ́ɨ́téne neébe: 
\p —Llíhij, wa ílluréjuco dímijyúúvej. Muurá tsúúca úhdi o ɨ́dáátsóvéne díimítyú ó ábájɨɨvéjucóóhií. Ahdícyane tsáhájuco ɨɨná díhyallúrí íjcyájúcootúne. 
\p  
\v 3 Ehdúu Jetsóó nééne tsaate taúhbájú uwáábojte illéébóne ɨ́ɨ́buwááné pañe nééhií: 
\p —¿Aca ɨ́veekí eene aabye ímityúné ihjyúvá Píívyéébe ímí dííbyedívú ɨjtsúcunúnejɨ́ɨ́vari?  
\v 4 Ehdúu ditye ɨ́jtsámeíñé Jetsóó iwáájácúne néé diityéke: 
\p —¿Aca ɨ́veekí ámuha ímityúné óhdityu méɨ́jtsámeíhi?  
\v 5 ¿Aca muhdú ámuha oke méɨjtsúcunúhi? Áánerá ó piivyété mɨ́amúnáadi o ɨ́dáátsóvéne diityé imítyuháñé diityémá o ímíbajchóne. Áánéllii ó piivyété áánúke o nééneé: “Úhdi o ɨ́dáátsóvéne díimítyú úúma ó ímíbajchóhi.” Áhdure ó piivyété o nééneé: “Dímíjpyeténe dipye.”  
\v 6 Ahdícyane cáhawáá óvíi ámuha máájtyumɨ́ Mɨ́amúnáájpidívúu o ípivyééveebe muhdú o méénune. 
\p Ehdúu diityéké iñétsihdyu tsiiñe neebe dííbyeke: 
\p —Dímíjpyeténe eene dɨ́ɨ́hbotámá dipye dihjyávu. 
\p  
\v 7 Ahdújucóo dibye pééneé.  
\v 8 Ehdúu Jetsóó méénúneri mɨ́amúnaa iíllityéne Píívyéébeke ávyéjujtsó dúúrúvaméré dííbyé ɨhtsúturi dibye ehdu méénúnélliíhye. 
\s1 Matéoke Jetsóó újcune 
\r (Mc 2.13-17; Rc 5.27-32) 
\p  
\v 9 Tsáijyúu Jetsóó oke Matéoke ájtyumɨ́ múúhá iiñújɨ́ avyéjúúbé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke o áhdótsohíjcyátsihyi o íjcyáábeke. Aabée oke nééhií: 
\p —Ookéréjuco duráávyej. 
\p Ahdújucóo o pééne dííbyemáyéjuco. 
\p  
\v 10 Áábemáa téijyu tahjyávú muha mémajchóhi. Áhdurée tsijtye téénere dsɨ́ɨ́dsɨ́ ahdótso múnaa múúhama majchóhi. Áhdurée tsijtye ímityúmé ijcyá múúhama.  
\v 11 Áámekée ɨɨ́ɨ́téne paritséómú néé múúhakye: 
\p —¿Aca ɨ́veekí eene ámúhá uwááboobe majchó aatye ímítyúmema? 
\p  
\v 12 Aanée Jetsóó illéébóne néé diityéke: 
\p —Tsá muurá taabóóbé bóhɨɨme tsaímíyé íjcyámeke táábotúne. Muurá ihdyu chéméméhjɨkéré tááboóbe.  
\v 13 Cáhawáá ímíñeúvú meéévé ámuha mewáájácu Píívyéébé waajácúháámɨtu tsátsii nééneé: “Muurá tsá apááñéré o ímílletú ámuha oke Píívyéébeke iyámedi meɨ́ɨ́cúvehíjcyáne. Téhdure ó imíllé ámuha pamévamáyé meɨ́daatsólléjcatsíñe.” Ahdícyane tsáháa ɨ́mɨáámé wáábyú o tsáátune. Muuráhjáa ihdyu ímítyúme wáábyú o tsáá diityéké téénetu o ímíbáávyétso Píívyéébé icyánejcúvuréjuco ditye ɨɨ́búwááveki. Ehdúu Jetsóó néé paritséómuke. 
\s1 Jetsóó mamyémú majcho áwatyúne 
\r (Mc 2.18-22; Rc 5.33-39) 
\p  
\v 14 Áhdurée tsáijyu tsojtsó múnáajpi Jóáá mamyémú Jetsóo éllevu itsááne dííbyeke dilló tsáijyu Píívyéébema iíhjyúvácooca majcho iáwahíjcyánetu. Néémépeé: 
\p —¿Aca ɨ́veekí tsáijyu muha paritséómuma Píívyéébema meíhjyúvácooca majcho mááwahíjcyánáa tsá dímamyémú áwahíjcyatúne? 
\p  
\v 15 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —¿Aca tsaapi ityáábávácooca wáñehjɨ́vaténevu dííbyé miñútso múnaa tsááme kímóóvéiyá dííbyedívú iwájtsɨ́coóca? Ehdu nééne támamyémú tsá kímóóvéítyuró diityémá o íjcyáné hajchóta. Árónáa ihdyu ɨ́mɨááné íjcyaíñé diityédítyú o pééiñe. Áijyu ihdyu óvíi muhdú iñéhajchíí awámye. 
\p  
\v 16 Tsá muurá tene ímityú wájyamu tsúúcáaja béhbátu mepájaabóne. Muurá íllure teeja meníjtyúcooca éhnííñevu táváajcároba.  
\v 17 Áhdure idyé tsá tene ímityú béjpácyo bíínojpácyó mepícyoone tsúúcáau mɨ́ɨ́héneu cahpáyú pañévu. Muurá béjpácyo iúhtsáráúúvéhulle táváajcó tsúúcáau. Áijyu muurá wágóoovéné tsanéécújuco bíínójpácyoma cahpáyu. Áánéllii ihdyu béjpácyo mépicyóó bééú pañévúré muhdú tsanéécú iíjcyátuki. Ehdu nééne tsá tene ímityú ɨ́hdééné uwááboju béhné uwáábójú pañévú meúacóne. 
\s1 Tsaatépɨke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mc 5.21-43; Rc 8.40-56) 
\p  
\v 18 Ehdúu Jóáá mamyémuma Jetsóó íhjyúvánáa tsaapi avyéjuube wajtsɨ́ múúhadívu. Aabée dííbyé lliiñévú ɨmɨ́móúúvéne néé dííbyeke: 
\p —Ájyúwa íhyajchíí óhdivu dsɨ́jɨvéhi. Árónáa ó waajácú dille óóma tsiiñe bóhɨɨíñé u péébe díílleke u dócárájcóneri. 
\p  
\v 19 Áánélliihyée téhullévú péébema muha mepééhií.  
\v 20 Aamée muha téhullévú mepéénáacáhjáa tsáápille 12 pijcyábájuco díílleke ichémé tujpácyó ɨ́hvetépityúneri ɨ́cúbáhrámeíhíjcyalle pɨɨhɨ́vé Jetsóodívú idyéju éhnéjcutu.  
\v 21 Aalléhjáa dómajcó dííbyé wajyámú ‘muurá éhne íwajyámú íjcyaróné o dómájcóhajchíí ó bóhɨɨ́hi’ iñéénema. Éhdúhjáa ɨɨ́jtsámeíñe dómájcolle dííbyé wajyámu.  
\v 22 Aanéhjáa iwáájácúne díílledívú iyévóóvéne neébe: 
\p —Ɨ́ɨ́nerí kímóóvedíñe, Wáhaj. Muurá Píívyéébeke ímí u cáhcujtsódújuco íjcyalle íñe tsúúca u bóhɨɨ́ne. 
\p Éhdúu Jetsóó néénemáyé ɨ́mɨááné tsúúca bóhɨɨ́lle. 
\p  
\v 23 Aamée muha tsúúca méúújeté diibye avyéjuube Jáiró javu. Áánáacáa mítyane tééjá pañe mɨ́amúnaa kímóóveri íjcyame máátyóba májtsí méénuhíjcyáhi.  
\v 24 Áámekée Jetsóó nééhií: 
\p —Cána méijchívyéi áachívuj. Muurá tsá dille dsɨ́jɨ́vetúne. Íllure cúwalle. 
\p Éhdúu Jetsóó nééneri íllure goocómé dííbyedi.  
\v 25 Áámekée tééjá pañétú iíjchívyétsóné boone iiyéjuco dibye iúcáávéne díílléwúuúvú hójtsɨtu ékééveténeri tsúúca bóhɨɨ́lle.  
\v 26 Ehdúu Jetsóó méénúné uubállé páneere tééné iiñújɨ múnaa waajácúhi. 
\s1 Hállúvátúmútsikye Jetsóó ímíjpyetétsóne 
\p  
\v 27 Aanée tétsihdyu muha tsúúca meóómíñáa míítyétsi hállúvátumútsí múúha déjutu dsɨɨnéríyé tsáámutsi dííbyedi wáníjcyámeíhi. Íllúu neemútsi: 
\p —¡Múhtsidi bo dɨ́daatsóvé Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabe u íjcyaábej! 
\p  
\v 28 Aanée muha meícyahíjcyajávú mewájtsɨ́tsihvu Jetsóó dilló diityétsikye: 
\p —¿A ámuhtsi mécáhcujtsó ámúhtsikye o ímíjpyetétsóiyóné ámúhtsí hálluúúne? Áánélliihyée neemútsi: 
\p —Éée Ávyéjuúbej, muhtsi mécáhcujtsóhi. 
\p  
\v 29 Ehdúu dityétsí néénéllii diityétsikye íhyálluúúné idyócárájcóne neébe: 
\p —Ámuhtsi mecáhcujtsódújuco íjcyane tsúúca ámúhtsí hálluúúné ímíjpyetéhi. 
\p  
\v 30 Ahdújucóo ɨ́mɨááné tsúúca íhyálluúúné ímíjpyetémútsí tsaímiyéjuco ɨ́ɨ́tene. Áámútsikyée bóíjcyuube muucá teene dityétsí iúúbállétuki. 
\p  
\v 31 Árónáacáhjáa tétsihdyu óómimútsí péé úbálléjcatsímútsíyé pámeekéré tétsɨ́hjɨ múnáake. 
\s1 Íhjyúvátúúbeke Jetsóó íhjyúvatsóne 
\p  
\v 32 Áámútsi déjuvúu idyé tsaate tsivá íhjyúvátúúbeke Jetsóo éllevu naavéné ípañe íjcyáábeke.  
\v 33 Áábé pañétúu diibye naavéneke dibye íjchívyétsóné boone tsúúca ihjyúvájúcoóbe. Ááneríi mɨ́amúnaa iúllévenúne nééhií: 
\p —Ávyeta tsá múijyú ehdu nééne múha méhdityu méénune maájtyúmɨtúne. 
\p  
\v 34 Árónáacáa paritséómú nééhií: 
\p —Aadi muurá eene naavémuke ichívyétsohíjcyá páñétúejpi naavémú avyéjuube pɨ́áábóneríye. 
\s1 Mɨ́amúnáadi Jetsóó ɨ́dáátsovéne 
\p  
\v 35 Ehdúu Jetsóó cómíñeri úwááboobéré pehíjcyá mɨ́amúnáake Píívyéébé avyéjutu íjcyáné uwááboju diityé pihcyáávejááné pañévu. Aabée bóhɨ́ɨ́tsohíjcyá panéva chémeháñeri íjcyáméhjɨke. Téhdurée ihjyáhañévúré tsaatéké úwááboobéré pehíjcyáhi.  
\v 36 Aabée ɨ́dáátsóvehíjcyá mɨ́amúnáadi éhne múúne obééjámú ítyehméébema íjcyatúmé ɨdáátsówu íjcyadu nééme dííbye éllevu tsáámedi.  
\v 37 Áámedítyúu neebe múúhakye: 
\p —Ɨ́mɨááné mítyame mɨ́amúnaa ijcyá Píívyéébé avyéjuvu ditye úcáávéíyóné uwááboju úwáábómeíiyóme. Árónáa tééné uwáábojte tsá pahdu íjcyatúne.  
\v 38 Áánéllii múu táúmeí páné aabájaabéré íjcyaabe Píívyéébeke dibye éhnííñevu uwáábojtéké ipícyo ditye iúwáábo tsíjtyeke dííbyé avyéjuvu ditye iúcááveki. 
\c 10  
\s1 12-meváké Jetsóó meménú ímamyémú ditye iíjcyaki 
\r (Mc 3.13-14; Rc 6.12-16) 
\p  
\v 1 Aanée téijyu Jetsóó muuha ímamyémuke pihjyúcú 12-meva muha meíjcyámeke. Áámekée múúhakye ájcuube ɨ́ɨhnáhootu dííbye mémeri tsaaté pañétú naavémuke muha meíjchívyétsohíjcyaki, panéva chémeháñeri íjcyámeke muha mebóhɨ́ɨ́tsohíjcyaki. 
\p  
\v 2-4 Aamée muuha ílluúme: Tsimóo Péédoroo, íñahbe Áderéee, Tsebedéó hájchimútsí Jacóóboma Jóáámutsii, Perípee, Batoroméee, Tomáaa, ííñújɨ́ avyéjúúbé wáábyutáa dsɨ́ɨ́dsɨke o áhdótsohíjcyaabe oo Matéoo, Apéó hajchi Tadéó dííbyere ‘Rebéo’ némeííbyee, cananíjtámúejpi Tsimóoo, diibyée Jetsóodívú bóónétu méénútsóiibye Jóóda Ijcaríóótee, éhdume. 
\s1 Ímamyémuke uwáábovu Jetsóó wálloóne 
\r (Mc 6.7-13; Rc 9.1-6) 
\p  
\v 5 Éhdúmekée múúhakye Jetsóó uwáábovu iwállóómeke íllu pítyajcóhi: 
\p —Tsáma ihdyu mépehdí jodíómú íjcyátúmé iñújɨɨnévu. Áhdure Tsamááriá iiñújɨ́ méúújedíñe.  
\v 6 Ijraéémú pañévúré métsajtyécó íñe uwááboju éhne múúne obééjámú mújtame ɨdáátsówu íjcyadu néémé pañévu.  
\v 7 Aame méúwáábohíjcyaco níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébe mɨ́amúnáake íavyéjuvu újcúíñe éévé tsúúca úújeténe.  
\v 8 Áhdure mébóhɨ́ɨ́tsohíjcyaco dsɨ́jɨ́véméhjɨke, íjpi chájáávéneri chéméméhjɨke, páhduváré nééne chémeri íjcyáméhjɨke. Áhdure tsaaté pañe naavémú íjcyámeke méwaagóohíjcyaco. Ehdu tamyémeri táɨhnáhori ámuha meméénúiñévú ámúhakye ó ajcú pevénére. Áánéllii tsá ámuha maáhdótsóityú ámuha diityéké mepɨ́áábonéhjɨ. 
\p  
\v 9 Aame ihdyu métsajtyédí dsɨ́ɨ́dsɨke.  
\v 10 Áhdure métsajtyédí tsíjyahjɨ ámúhá wajyámúúnee, ámúha májchoo, ámúháj túhápaajɨ́nee, éhdune. Ámúhá cuujúí íjcyaróné métsajtyédíñe. Ámuha mepɨ́aabóméré ámúhakye pɨ́áábohíjcyaá panévatúre. 
\p  
\v 11 Aame múu tsácoomívú iúújetécooca nehcó tsaatéké ámuha tétsii meíjcyáné hajchótá ímí ámúhakye pícyóóímyeke.  
\v 12 Aane tsaaté javu ámuha meúújetécooca múu ímíñeúvú ihjyúvá diityéma.  
\v 13 Aame ímílléhajchíí múu diityémá ijcyá ámúhaj tééveri diityéké Píívyéébe ɨpɨ́ááboki. Áánetu ditye ímíllétúhajchíí tsáhájuco múu ɨ́ɨ́cúvetú diityédi.  
\v 14 Téhdure tsácoomí múnaa ámuha diityéké meúwáábóíyónéhjɨmáyé ímíllétúhajchíí méɨ́ɨ́cuvéjúcohdí diityédi. Ílluréjuco ámúháj tuhááñe ííñú mépíchóújcámeícyó ‘tsá múúhá hallúrí tene íjcyatú ámúhakye muha meúwáábóiyóné ámuha meímílletúne’ nééiyóne. Ááne tsiéllevúréjuco mépeeco tétsihdyu.  
\v 15 Muurá ɨ́mɨáánetúré o néé tehdu nééme ɨ́cúbáhrámeíiñe éhnée Tsodóómaa, Gomóóraa, íjcyácoomícyu múnaa ɨ́cúbáhrámeíñé ehnííñevu muhdú mɨ́amúnaa ícyahíjcyáné diityémá ímíbájchómeícyoóca. 
\s1 Jetsóoke úraavyémé ɨ́cúbáhrámeíñe 
\p  
\v 16 Ahdícyane íñe ámúhakye ó wallóó obééjámuke bájú oohímyé pañévú mewállóóiyódu. Aane ihdyu wajácútsi méíjcyaco éhne múúne ííñimye ɨ́ɨ́cúi meke pállójcoíñúdu. Árónáa ihdyu tsá múu muucá tútávájtsotúne. Ɨ́mɨááméré múu ijcyá ɨ́juumu íjcyadu.  
\v 17 Aame ihdyu tsáma imíchi méíjcyaco. Muurá tsaate ámúhakye túkevéjtsojté éllevu itsájtyémeke pihcyáávejááné pañévú wápáájcoóhi.  
\v 18 Áhdure ámúhakye tsajtyéimye ávyéjujté éllevu óhdityu íjcyáné uwááboju ámuha meúwáábohíjcyáné hallútu. Áijyu téhdure tétsihvu ámuha diityéké meúwááboó jodíómú íjcyátúrómeke.  
\v 19 Aane ámúhakye ditye ékéévécooca tsá múu áábímyeítyú muhdú iíhjyúváíñeri. Muurá ihdyu Píívyéébere ámúhakye túkévéjtsoó ámuha meíhjyúvaki.  
\v 20 Tsá ámúhá ɨ́jtsaméityu tsááne ámuha meíhjyúváityúne. Muurá ihdyu ámúháj Caani Píívyéébé Apííchó ámúhá pañe íjcyanéré ámúhakye túkévéjtsóneri ámuha méihjyúvaáhi. 
\p  
\v 21 Aane muurá mɨ́amúnaa ávyétá imítyú dárɨ́ɨ́véjcátsiíhi. Muurá tsané nahbémú íjcyarómé lliihyánújcátsiíhi. Áhdure cáánimu íjcyárómema lliihyánújcatsíimye.  
\v 22 Áhdure mítyame ámúhakye múnáájtsoó oke ámuha meúráávyéné déjúcotu. Aane ehdu nééronéhjɨ́ tsaímíyé nihñéétsihvúré áábucúmé ihdyu pájtyéteéhi.  
\v 23 Áhdure tsácoomí múnaa ámúhakye ímityúné dárɨ́ɨ́véhajchíí múu técoomítyú péé tsícyoomívuréjuco. Muurá íñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé tsiiñe ó tsááiñe ámuhái pámeekéré ijraéémuke íñe óhdityu íjcyáné uwáábojúvú mewáájácútsótúnáaáca. 
\p  
\v 24 Muurá tsaapi mamye tsá íuwáábóóbé ehnííñevu íjcyatúne. Áhdure tsáné avyéjúúbé úníu múnáajpi tsá dííbyé ehnííñevu íjcyatúne.  
\v 25 Aane muurá íñe ámúhá avyéjuube o íjcyároobe o ávyejúúllémeítyúhajchíí téhdure tsá ámuha maávyejúúllémeíityúne. Muurá oke Betsebóodívú imyéménúúbeke állíu múnáájpidi díllohíjcyáme. Aaméjɨ́ɨ́va muurá ámúhakye iávyejúúllétúne téhdure dílloóhi. 
\s1 Píívyéébedi múu íllityéhi 
\r (Rc 12.2-7) 
\p  
\v 26 Árónáa ihdyu mááábímyeídí mɨ́amúnaa ámúhakye méénúíyóneri. Muurá tehdu nénehjɨ ámúhakye pátyehíjcyáné tsá tétsihvúré nɨ́jkéváityúne. Muurá páneere ɨɨná meméénuhíjcyáné bóhówááveéhi.  
\v 27 Áánéllii íñe ámúhakye o néhijcyáné múu tsíjtyeke úúballéhi. Tsá idyé úúbálletúmé ámuha meíjcyáityúne.  
\v 28 Ahdícyane tsá múu áábímyeítyú mɨ́amúnaa ámúhakye dsɨ́jɨ́vétsóíyóneri. Muurá tsá ditye píívyetétú ámúhakye iwáágóóiyóné Píívyéébedítyu. Apáábyéré ihdyu diibye piivyété ámúhakye iwáágoóné ávyeta múijyú ámuha meíjchívyéityúmé meɨ́cúbáhrámeííyóné cuujúwá pañévu. Áánéllii múu apáábyedíyé Píívyéébedi áábímyeíhi. 
\p  
\v 29 Muurá coomɨ́comútsí míítyétsíwuúcú tsájɨ́hwuúré áhdómeíhi. Ehdu áyá áhdómeíyómedítyú muurá tsá tsaapi ámúháj Caani Píívyéébe wáájácútúnáa dsɨ́jɨ́véítyuróne.  
\v 30 Aabe muurá páneere ámúhá níwáujɨ́ɨ́né íjcyaróné waajácú múhdújɨvá íjcyane.  
\v 31 Áánéllii tsá ɨ́ɨ́nerí ámuha maáábímyeíityúne. Muurá diitye coomɨ́mú wájyúmeíñé ehnííñevu ámuha méwajyúmeí Píívyéébedívu. 
\s1 Jetsóoke meúraavyéné metóónúítyuróne 
\r (Rc 12.8-9) 
\p  
\v 32 Muurá oke iúraavyéné tóónúmeítyúmeke ó bóhówájtsoó níjkyéjɨri íjcyaabe Llihíyodívu.  
\v 33 Áánetu íllure tóónúmeíhíjcyámé hallúvú ó úúbálleé Llihíyoke tahñéjté ditye íjcyatúne. 
\s1 Jetsóó hallútú mɨ́amúnaa tsárílléjcatsíñe 
\r (Rc 12.51-53; 14.26-27) 
\p  
\v 34 Aane méɨjtsúcunúdí ííñújɨvúu o tsááne mɨ́amúnaa tsaímíyé iíjcyaki. Muuráhjáa ihdyu o tsáá táhallútú ditye itsárílléjcatsíki.  
\v 35 Muurá tsaapi tsarílleé cááníkye oke dibye cáhcújtsóné hallútu. Áhdure tsáápille tsarílleé tsɨ́ɨ́juke tééné hallútu. Áhdure íbáábeke íaaja tééné hallútúré tsarílleéhi.  
\v 36 Ehdu muurá tsamééré múnáátsójcátsií oke tsaate imúnáadítyú cáhcújtsóné hallútu. 
\p  
\v 37 Muurá oke iwájyúné ehnííñevu tsamééré cáánímuma ɨ́ɨ́tsɨɨme wájyújcatsíhajchíí tsá ɨ́mɨááné tahñéjté ditye íjcyatúne.  
\v 38 Áhdure oke iúráávyéné déjúcotu ɨɨ́cúbáhrámeíiyóné ímílletúmé tsá tahñéjté íjcyatúne.  
\v 39 Muurá ííñújɨri iímillédúré iíjcyáneri tsúúrámeímyé wágóóóveéhi. Áánetu ookéréjuco ímí iúráávyéneri tsúúrámeímyé pájtyéteéhi. 
\s1 Tsíjtyeke ímí meɨ́ɨ́cuvéné Píívyéébé ímí ɨ́jtsúcunúne 
\r (Mc 9.41) 
\p  
\v 40 Muurá ámuha táwákimyéí meméénúmeke ɨ́ɨ́cuvémé okée wálloobe Llihíyomájuco múhtsikye ɨ́ɨ́cuvéne.  
\v 41 Aame tsaímíyé Píívyéébé wákimyéí méénúmeke ɨ́ɨ́cuvémé tééne áhdo újcuú tsahdúré diityéma. Áhdure idyé tsijtye Píívyéébeke úráávyehíjcyámeke tsaímíyé ɨ́ɨ́cuvémé tééne áhdó újcuú tsahdúré diityéma.  
\v 42 Aane diitye táuráávye múnáake nújpácyo dɨ́ɨ́vanévú ájcume téhdure újcuú tééne áhdo. 
\c 11  
\s1 Tsojtsó múnáajpi Jóáa Jetsóo éllevu wálloomútsi 
\r (Rc 7.18-35) 
\p  
\v 1 Ehdúu Jetsóo muuha 12-meváké iúwáábótsihdyu péé tsiéllevu tééné iiñújɨ́ comíñevu téhulle iúwááboki. 
\p  
\v 2 Áánáacáhjáa cúvéhóójari tsojtsó múnáajpi Jóáa íjcyaabe tsúúca waajácú ehdu Jetsóó méénuhíjcyáne. Áánélliihyéhjáa wálloobe míítyétsikye ímamyémudítyú dííbye éllevu.  
\v 3 Aamútsíi neevá dííbyeke: 
\p —¿Ava diibyéjuco uu Pájtyetétsoobe éhneváa ííñujɨ́vú u bóhówáávéííbyeke muha meɨ́tsohíjcyaábej? ¿Mityá tsáhái diibye u íjcyatúnej? 
\p  
\v 4 Ehdúu dityétsí Jetsóoke néérónáa neebe diityétsikye: 
\p —Meóómíñe méuubállé Jóááke íñe muhdú o úwááboobe méénúráítyúronéhjɨ́ o méénune ámuhtsi maájtyumɨ́ne.  
\v 5 Méúúbálleco hállúvátuméhjɨ́ hálluvájucóóne, úllétuméhjɨ́ úlléjucóóne, íjpi chájáávéneri chémeméhjɨ́ bóhɨɨ́ne, lléébótuméhjɨ́ tsúúca lléébone, dsɨ́jɨvémé tsiiñe bóhɨɨ́ne. Áhdure méúúbálleco ɨ́dáátsóméhjɨke pajtyéteju tsúúca úwáábómeíñe. Énehjɨ páneere méúúbálleco dííbyeke.  
\v 6 Maímijyu ihdyu oke cáhcujtsómé íjcyanej. 
\p  
\v 7 Ehdúu iñééné boone diityétsi déjuvu neebe múúhakye diibye Jóáádityu: 
\p —¿Acáa Jóáá ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri íjcyáábedívú ámuha mepíhcyáávehíjcyácooca muhdú ámuha méɨjtsúcunú dííbyeke? ¿A ámuháa méɨjtsúcunú éhne múúne úmehe kííjyébari vááúmeídyú páhduváré dííbyé ɨ́jtsaméí nééneé?  
\v 8 ¿A tsané ímíyée úcámeíhíjcyaábe? Muuráhjáa tehdu iújcámeícyá tsá ihdícyátsihyi dibye íjcyáítyuróne. Muuráhjáa ávyéjujté jaaháñé pañéiyo diíbye. ¿Aanée muubá ɨ́mɨááné diíbye?  
\v 9 ¿Mityá Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpíi diíbyej? Ɨ́mɨáánée diibyéjuco. Árónáacáa tsíjtyé ehnííñevu diíbye.  
\v 10 Dííbyedítyú muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: 
\q1 Ó pícyoó dɨ́ɨhde tsáápiikye dibye iúúbálle mɨ́amúnáake ditye iímíbáávyéne ímí uke iwáátsúcúpéjtsoki. 
\m  
\v 11 Aane ɨ́mɨááné tsá dííbyedu tsijtye néétune. Árónáa níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébé avyéjúejtédítyú ɨ́ɨdáátsoobe íjcyároobe avyéjúúlléméií diibye Jóáá ehnííñevu. 
\p  
\v 12 Diibyée muurá Jóáa úwáábótsihdyu íñe ícyoocávú teene Píívyéébé avyéjuvu iúcaavéné ímíllémema ténejcu ímílletúmé múhdurá ícyahíjcyáhi.  
\v 13 Muuráhjáa pámeere Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa éíjyuúvú íjcyame téijyútújuco íhjyúvahíjcyáné dííbyé avyéjuri. Áhdurée Moitséeúvú ihjyúvahíjcyá téénetu. Áámé nihñéejpíyée muurá diibye Jóáa bóhówaavéhi.  
\v 14 Aane ámuha mecáhcújtsóhajchíí mécahcújtsó Jóáa Eríá íjcyane éhnée Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa tsiiñe dibye bóhówááveíñé néhíjcyaábe.  
\v 15 Aane ihdyu óvíi ɨ́mɨááné lléébome icyáhcújtsóne tehdu ijcyáhi. 
\p  
\v 16 Ahdícyane ¿aca muutédívú íñe ámuuha íícyoocá múnáake ó meménúiyáhi? Íhya tsɨɨmedivuj. Muurá múúne lláhájtsɨri ɨ́ɨ́cume úhbácatsíhijcyádú ámuha páhduváré médárɨ́ɨ́vémeíhijcyáhi.  
\v 17 Muurá múúne íllu úhbácatsíhijcyáme: “Chiiyóró mellíjchúrónáa tsá ámuha meímílletú mewáhtsɨne tééneri. Áhdure máátyóba májtsí memájtsívárónáa tsá ámuha meímílletú mekímoovéne.” Ehdu múúne tsɨɨme úhbácatsíhijcyámé íjcyadu muurá ámuúha.  
\v 18 Muuráhjáa Jóáa tsá mítyane máchohíjcyatúne. Áhdurée tsá dibye ádohíjcyatú bíínojpácyo. Áánetúu dííbyedítyú ámuha ménehíjcyá mééííbye íjcyáábé pañe naavéné íjcyánéllii ehdu dibye nééneé.  
\v 19 Áábé boonétúu ó bóhówaavé Mɨ́amúnáájpidívú o ípívyééveébe. Aabe panéváré o májchoobe téhdure ó adó bíínojpácyo. Áánetu idyé ílluréjuco óhdityu ámuha menéhijcyáné oova majchópíwu adópíwu o nééneé. Áhdure ámuha óhdityu ménehíjcyá oova ávyéjúúbé wáábyuta íjcyáne dsɨ́ɨ́dsɨ́ ahdótso múnaa ímityúmé íjcyámedívú o náhbévahíjcyáne. Árónáa tene pánéévénetúi méwaajácuú keená ɨ́mɨááné íjcyane. Ehdúu neebe Jetsóo. 
\s1 Lléébópítyúné mɨ́amúnaa 
\r (Rc 10.13-15) 
\p  
\v 20 Aabée tsáijyu ihjyúvá mítyane méénúráítyúronéhjɨ́ imyéénuhíjcyá coomíjɨ múnáadítyú ditye íimítyú ɨ́hvejtsópítyúnetu.  
\v 21 Neebépeé: 
\p —¡Máɨdáátsoju tsáma tene pájtyeíñé Coratsíii, Betsáidaa, íjcyácoomícyu múnáake! Muurá íñe méénúráítyúronéhjɨ́ o méénuhíjcyánée Tííroó, Tsidóoo, íjcyácoomícyuvu o méénuca tsúúca téijyúré técoomícyu múnaa íimítyú ɨɨ́hvéjtsóne ɨ́mɨánejcúvuréjuco ɨ́búwáávéiyóne. Aamée muurá íatérééjahjɨ́vú iújcámeíñe bállííjyuri ávúhcúiyá teene ɨɨ́hvéjtsóné uubálle.  
\v 22 Áánéllii muurá ditye ɨ́cúbáhrámeíñé ehnííñevu ɨ́cúbáhrámeíimye diitye Coratsíii, Betsáidaa, íjcyácoomícyú múnaa muhdú mɨ́amúnaa ícyahíjcyáné Píívyéébe nihñéétsihvúré diityémá ímíbájchócoóca.  
\v 23 Ahdu muurá téhdure Capenaóo múnáake pajtyéiñe eene múhdumé ‘mityáhmítyá’ tsíñáávehíjcyámeke. Ɨjtsúcunúméubá ɨɨ́htsútúúvéiyóne. Áánerá íllure wágóóóveímyé cúújúwá panévu. Muurá íñe méénúráítyuróné o méénuhíjcyánée Tsodóóma múnáama éíjyuúvú o méénuca íimítyú ɨɨ́hvéjtsóne ímíjpyetéiyóme. Aacáa muurá ícyoocápíi íjcyáíyocóómi.  
\v 24 Aane muurá diitye Capenaóo múnaa ávyétá ɨhnáhó ɨ́cúbáhráméií técoomí múnaápe ɨ́cúbáhrámeíñé ehnííñevu Píívyéébe muhdú mɨ́amúnaa ícyahíjcyáné ímibájchócoóca. 
\s1 Méimítyutu meke Jetsóó állíjchutsóne 
\r (Rc 10.21-22) 
\p  
\v 25 Téijyúu Cááníma íllu íhjyúvaábe: 
\p —Ayúju Táácááni Píívyéébeéj, níjkyejɨɨ, ííñujɨɨ, íjcyane páné aabájaabéré u íjcyaábej, uke téhdújtsoobéré ó duurúvá ɨ́mɨáájú ɨdáátsojtédívúré u bóhówátsohíjcyáné hallúvu. Áánetu tehdújuco tsá waajácu múnaa iíjcyane ɨ́tsúcunúmeíhíjcyámedívú u bóhówájtsotú teéne.  
\v 26 Ahdícyane ihdyu, Lli, óvíi ehdu teene muhdú u ímillédu. 
\p  
\v 27 Ehdúu Cááníma iíhjyúvátsihdyu neébe: 
\p —Muuráhjáa ihdyu Llihíyó oke picyóó tajtyééveri mɨ́amúnáake iwáájácútso muhdú diityédítyú ɨɨ́jtsámeíñe. Tsá muurá múha wáájácutú dííbyé Hajchi o íjcyáábé ɨ́jtsaméi. Apáábyéré diibye Llihíyó waajácú muhdú o íjcyane. Áhdure idyé apáábyéré ó waajácú muhdú dibye íjcyane. Áhdure teene tsaatédívú o bóhówajtsóméré waajácúhi.  
\v 28 Ahdícyane cáhawáá ookéréjuco méuráávyé ɨ́dátsó múhdurá ámuha meícyahíjcyánetu ámúhakye o állíjchútsoki.  
\v 29 Muurá íñe ɨ́dátsó tsaɨ́ɨ́buwáré o íjcyaabe ámúhakye o úwaabóné tsáma mewáájáne tehdu méíjcyaco. Áijyu ihdyu ɨ́ɨ́né imíjyaú ámuha méíjcyaáhi.  
\v 30 Tsáháturo tene ɨ́hnáhootú ehdu ámúhakye o nééne ámuha meúráávyéiyóne. Ehdúu neebe Jetsóo. 
\c 12  
\s1 Wáyeéévejcóójɨ́ Jetsóó mamyémú méénune 
\r (Mc 2.23-28; Rc 6.1-5) 
\p  
\v 1 Áábemáa muha wáyeéévejcóójɨ úmɨhéj pɨɨnétú mepájtyeme maájyabáávaténéllii bajtsóháñetu meújcúne mémajchóhi.  
\v 2 Aanée paritséómú ɨɨ́ɨ́téne néé dííbyeke: 
\p —¿Aca ɨ́veekí eene aatye dímamyémú meenú íjcyoojɨ wáyeéévejcóójɨ́ meméénúítyuróne? 
\p  
\v 3 Árónáacáa Jetsóó néé diityéke: 
\p —¿Aca tsá ámuha meéévehíjcyatú tsáijyúu iájyabáávaténéllii íñahbéjtema téhdure Dabíiúvú méénune Píívyéébé waajácúháámɨtu cáátuváne?  
\v 4 Muuráhjáa duurúvájá pañévú iúcáávéne imájchóítyuróné Píívyéébé ɨɨcúvé pááa tééjá pañévú pícyámeíhijcyáné apáámyéré llúúvájte máchohíjcyánetu majchóme.  
\v 5 Áhdure ¿aca tsá ámuha meéévehíjcyatú Moitséeúvúu téhaamɨ́túré cáátunúné duurúvájá pañé wákimyéi múnaa llúúvájte wáyeéévéjcoojɨ́jɨ́ íjcyaróné wáyééévéítyuróne? Aane muurá ditye téjcoojɨ wáyééévetúné tsá ímityúné íjcyatúne.  
\v 6 Aanéjɨ́ɨ́ awáá muurá teene duurúvaja ávyejúúllémeíñé ehnííñevu táavyéju.  
\v 7 Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Ó imíllé ámuha pamévamáyé meɨ́daatsólléjcatsíñe. Tsá o ímílletú apááñéré oke ámuha iyámeke mecóvájtsóneri meɨ́ɨ́cúvehíjcyáne.” Aane muurá ámuha ímí mewáájácuca tsá menéétsóítyuró ímityúné méénútúrómedívu.  
\v 8 Muurá íñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébéllii téhdure téjcoojɨ wáyeéévejcóójɨ. Ehdúu Jetsóó néé paritséómuke. 
\s1 Tsáápi hójtsɨ́ Jetsóó ímíjpyetétsóne 
\r (Mc 3.1-6; Rc 6.6-11) 
\p  
\v 9 Átsihdyúu dííbyema muha méúcaavé téjcoojɨ pihcyáávéjá pañévu.  
\v 10 Áájá pañée tsaapi tsánejcúehójtsɨ́ íhyójtsɨ múhdurá néébeé. Áánáacáa tsaate tétsihyi íjcyame Jetsóodívú iñéétsóro néé dííbyeke: 
\p —¿A ímí tehdújuco teene íjcyoojɨ wáyeéévejcóójɨ́ tsaate chémémeke mebóhɨ́ɨ́tsóiyóne? 
\p  
\v 11 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —¿Aca wáyeéévejcóójɨ́ ámúha jééú obééjá wáhyéjú pañévú áákityéébeke tsá ámuha meíjchívyétsóítyuróne? Muurá ámuha méijchívyétsóiyáhi.  
\v 12 ¡Aanéjɨ́ɨ́ awáá muurá diibye obééjá wájyúmeíñé ehnííñevu mɨ́amúnaa wajyúmeíhi! Aane muurá tsá muhdú tene néétu wáyeéévejcóójɨ́ ɨ́mɨááné íjcyane meméénune. 
\p  
\v 13 Ehdúu diityéké iñétsihdyu neebe dííbyeke: 
\p —Muúbej, cána ííllevu cujúúvé díhyótsɨɨ́j. 
\p Ahdújucóo dibye cújúúvénemáyé téhojtsɨ ímíjpyeténe.  
\v 14 Átsihdyúu paritséómú ipyéénemáhjáa pítyácójcatsí muhdú Jetsóoke ɨdsɨ́jɨ́vétsoíñe. 
\s1 Jetsóó méénuíñé tsúúcajátújuco némeíñe 
\p  
\v 15 Aanée iwáájácúne péjúcoóbe. Áábekée mítyane mɨ́amúnaa úráávyémedítyú chéméméhjɨke bóhɨ́ɨ́tsoóbe.  
\v 16 Áánemáa diityéké bóíjcyuube ditye muucá iúúbállétuki.  
\v 17 Ehdúu diityéké bóíjcyuube Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpíhjyáa Itsaíá dííbyedítyú íllu néhdújuco: 
\q1  
\v 18 Áánu ímí táwákimyéí méénuhíjcyaá téénevu o pícyoóbe. Áábeke o wájyúnéllii ó imíjyúú dííbyedi. Áánéllii Táapííchó dííbyé pañévú ó pícyoó tééné pɨáábori dibye pámeekéré mɨ́amúnáake iúúbálle muhdú táɨ́jtsaméí íjcyane.  
\v 19 Aabe tsá ‘mityáhmítyá’ íhjyúváityú mɨ́amúnáama.  
\v 20 Áhdure tsá ɨ́dáátsóméhjɨke dibye éhdɨɨválléityúne. Áhdure ɨ́htsútúnetu cahcújtsótú pañe cáhcújtsórómedítyú tsá dibye ‘óvíjyacóóme’ nééityúne. Ehdu páneere ímíjpyetétsóiibye iávyéjuutéijyu.  
\v 21 Áábedívú pamévá mɨ́amúnaáré cátsɨ́pááveéhi. 
\m Ehdúhjáa Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Itsaíá Jetsóodítyú nééhií. 
\s1 Jetsóoke Naavéné pɨ́aabóné tsaate nééneé 
\r (Mc 3.20-30; Rc 11.14-23; 12.10) 
\p  
\v 22 Áábe éllevúu tsáápiikye tsivámé naavéné ípañe íjcyáábeke. Aabée íhjyúvátuube íjcyaabe idyé tsá hállúvatúne. Áábekée Jetsóó ímíjpyetétsoobe tsúúca ihjyúváhi. Áhdurée hállúvájúcoóbe.  
\v 23 Ááneríi tétsihyi íjcyame iúllévenúne néjcatsíhi: 
\p —¿Aca tsá diibyéjuco áánu Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabe Críjto íjcyatú éhneváa tsááiíbye? 
\p  
\v 24 Ehdúu tsaate nééne paritséómú illéébóne néjcatsíhi: 
\p —Aadi muurá naavémuke waagóohíjcyá mɨ́amúnáá pañétú diitye naavémú avyéjuube Betsebóó pɨ́áábóneríye. 
\p  
\v 25 Aanéhjáa Jetsóó iwáájácúne nééhií: 
\p —Muurá tsáné avyéjujte tsajɨ́jtóré ɨ́jtsámeítyúmé ímityúné idyárɨ́ɨ́véjcatsíñe ílluréjuco ɨ́hvejtsóné íavyéju. Áhdure tsája múnaa ímityúné idyárɨ́ɨ́véjcatsíñe ílluréjuco wáchájánújcatsíñe.  
\v 26 Ahdu nééne ¿aca muhdú ɨ́ɨ́vane Naavéné ihyájkíyé íjcyáábeke tsíjpiikye waagóóiyáhi? Muurá tehdu imyéénuca ílluréjuco dibye íavyéjú újóvéjtsóiyóne.  
\v 27 Aane muurá ámuha menéé Betsebóó pɨááboríyé dííbyeéjté naavémuke o wáágóohíjcyáne. Áánetúhaca ¿múúbé pɨááborí ámúhá mamyémú waagóohíjcyá diitye naavémuke? Áyu cána oke menej. Tsá muurá ámuha menééítyuró Betsebóó pɨáábori ditye wáágóohíjcyáne. Íllure ámuha mémujtá ehdu óhdityu meíhjyúváneri.  
\v 28 Muurá ihdyu Píívyéébé Apííchó oke pɨ́áábóneri ó waagóohíjcyá naavémuke tsaaté pañétú téénetu ámuha mewáájácúro tsúúca dííbyé avyéjú ííñújɨri ámúhama íjcyájucóóne. 
\p  
\v 29 Tsá muurá tsáápi éhné dííbyé já pañétú múha tsájtyéítyuró dííbyeke tétsihdyu bóáyotúmére. Muurá ihdyu dííbyeke tujkénú ibóáyoca botsíi tsajtyéiyómé dííbye éhne. Árónáa tsáháubá muurá dibye ihñe múhdivú ɨ́hvéjtsóítyuróne. Ahdu ɨ́ɨ́vane tsá Naavéné oke pɨ́áábóítyuró dííbye hájkímuke o wáámíuki. 
\p  
\v 30 Muurá oke ɨpɨ́aabóné ímílletúmé táwákimyéí íllure imíllé óhdivu ityútávajtsóne. Aame tahñéjté íjcyáíyómeke íllure óhdityu mútátsohíjcyáhi. 
\p  
\v 31-32 Muurá panéváré ímityúné mɨ́amúnaa méénuhíjcyáronéhjɨ́ Píívyéébe ábájɨ́ɨ́veé diityédí ɨɨ́dáátsóvénema. Áhdure íñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébedítyú ímityúné íhjyúvárómedi ɨ́dáátsóvéiíbye. Áánetu ihdyu dííbyé Apííchotu ímityúné íhjyúvahíjcyámedi tsá dibye múijyú ɨ́dáátsóvéityúne. 
\s1 Iñéévatu méwaajácú keehé ɨ́mɨááhé íjcyane 
\r (Rc 6.43-45) 
\p  
\v 33 Muurá bajtsóháñetu ɨ́mɨááhé ímí neeváhi. Áánetu átéréehe tsá ímí néévatúne. Áánetúré méwaajácú keehé ɨ́mɨááhé íjcyane.  
\v 34 Ahdu ɨ́ɨ́vane ¿ɨ́mɨáámejɨ́ɨ́va ámuha ímí méihjyúváiyá ííñimyémúeméjtéré ámuha meíjcyame? Muurá ímityúné ɨ́ɨ́ɨ́búwá pañe íjcyámedítyú téénere ijchívyéhi.  
\v 35 Muurá ɨ́mɨáábé ɨ́mɨáánéré ihjyúvá ɨ́mɨá ɨ́jtsaméí ípañe íjcyanéjuco. Áánetu ímítyuube ímityúnéré ihjyúvá ímítyúné ɨ́jtsaméí ípañe íjcyanéjuco.  
\v 36 Aane muurá pámeere mɨ́amúnaa úúbálleé Píívyéébeke muhdú iíhjyúvahíjcyanéhjɨ́ dibye páneere muhdú ditye ícyahíjcyáné diityémá ímíbájchócoóca.  
\v 37 Muurá tsáápiitsámá ímíbájchóiibye muhdú ditye íhjyúvahíjcyádújuco. Ɨ́mɨáánéré íhjyúvahíjcyámé hallúrí tsá ɨɨná íjcyáityúne. Áánetu ímityúné íhjyúvahíjcyámé ɨ́cúbáhráméiíhi. Ehdúu Jetsóó néé paritséómuke. 
\s1 Mɨ́amúnaa Jetsóoke néé dibye méénúráítyuróné imyéénuki 
\r (Mc 8.12; Rc 11.29-32) 
\p  
\v 38 Aamée tsiiñe taúhbájú uwáábojtémá Jetsóo éllevu itsááne néé dííbyeke: 
\p —Uwááboóbej, cána bo méénúráítyuróné meenu muha maájtyúmɨ́ne menéé ɨ́mɨááné diibyéjuco Críjto Pájtyetétsoobe u íjcyane. 
\p  
\v 39 Áánélliihyée neébe: 
\p —¿Ɨ́veekí ámuha méimíllé teene o méénune ámuha mecáhcújtsokíjɨ́ɨ́vari? Óvíi ihdyu Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpíi Jonáake pájtyedu nééne oke pájtyénetu ámuha méwaajácú diibyéjuco mɨ́amúnáake o pájtyetétsoobe o íjcyane.  
\v 40 Muuráhjáa amóóbé pañe téhí déjúcori ijcyaabe 3 coojɨ́va. Ahdu muurá íñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébeke ditye cúúuube ííñújɨ́ pañe 3 coojɨ́vá o íjcyátsihdyu tsiiñe ó bóhɨɨ́hi.  
\v 41 Aane muurá Níínibé cóómi múnaa ámúhadívú néétsoó íñe ícyooca íjcyáné mɨ́amúnaa ámuha mecáhcútsohíjcyátúmedívú Píívyéébe mɨ́amúnaa muhdú ícyahíjcyáné ímíbájchócoóca. Muuráhjáa técoomí múnaa diibye Jonáaúvú úwaabóné icyáhcújtsóne ímíbaavyé ímityúné iícyahíjcyánetu. Áánáa dííbyeúvú ehnííñevu o íjcyaabe ámúhakye o úwááboróné ¿ɨ́veekí tsá ámuha oke mecáhcútsohíjcyatúne?  
\v 42 Áhdure tsáápille tsííñé iiñújɨ múnáalle ámúhadívú néétsoóhi. Muuráhjáa tsíhyullétú tsaalle Tsaromóó úwaabóné illééboki. Aallée muurá ímí cáhcujtsóhi. Áánáa dííbyeúvú ehnííñevu o íjcyaabe o úwaabóné ¿ɨ́veekí tsá ámuha mecáhcútsohíjcyatúne? 
\s1 Ípyée iíjchívyémé pañévú tsiiñe naavéné óómiñe 
\r (Rc 11.14-26) 
\p  
\v 43 Muurá naavéné tsaaté pañétú íjchívyeebe pehíjcyá iíjcyáitsíí néhcoobére. Aabe iíjcyáíyotsíí iájtyúmɨ́túnéllii íllu ɨ́jtsámeíhi: “Tsiiñe éhne bɨwáábé pañévúré ó óómií ópée o íjchívyéébé pañévu.”  
\v 44 Ahdújuco muurá óómiibye ájtyumɨ́váné diibye ípyée iíjchívyéébeke imíwu pevéébé éhne múu jaa llíjyahdu néébeke.  
\v 45 Áánéllii múúne nahbévaabe tsijtye 7-meváké éhnííñevu ímítyúmeke diityémá tsiiñe iúcááve dííbyé pañévu. Áábeke muurá ɨ́hdée ɨɨ́cúbáhráné ehnííñevu ɨ́cúbáhraábe. Ehdu muurá ímityúmé íjcyame ɨ́dátsó ɨ́cúbáhráméiíhi. 
\s1 Jetsóoke tsɨɨju dííbyé nahbémuma újcutéróne 
\r (Mc 3.31-35; Rc 8.19-21) 
\p  
\v 46 Ehdúu Jetsóó íhjyúvánáa íñahbémú tsɨ́ɨ́juma dííbye éllevu tsááme wajtsɨ́ tétsihvu áachívu. Aamée imíllé iíhjyuváné dííbyema.  
\v 47 Aanée tsaate úúballé dííbyeke. Néémépeé: 
\p —Áátye éhtsíhyi áachi díñahbémú dɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́juma íjcyamévá imíllé úúma iíhjyuváne. 
\p  
\v 48 Árónáacáa neebe diityéke: 
\p —¿Aca caatyé táátsɨ́ɨ́juú, táñahbémuu, táñaallémuu, íjcyame? 
\p  
\v 49 Ehdúu iñétsihdyu múúhakye úúbácyunúúbéré nééhií: 
\p —Áánerá téhdure ámuha pámeere wahárómú, táñahbémú, táñaallémú, méijcyá íñe múhdumé tahñéjté ámuha meíjcyame.  
\v 50 Muurá Llihíyó níjkyéjɨri íjcyáábeke cáhcujtsómé dibye ímillédú íjcyame ɨ́mɨááné tahñéjté táñahbémú, táñaallémú, wahárómu. 
\c 13  
\s1 Tsaapi bájtsónetu íjcyáné uwááboju 
\r (Mc 4.1-9; Rc 8.4-8) 
\p  
\v 1 Ehdúu Jetsóó diityéké nétsihdyu muha dííbyema meíjcyájatu mepéé únéú úniúvu.  
\v 2 Átsihyíi muha meíjcyánáa idyé mítyane mɨ́amúnaa píhcyaavéjucóó dííbyedívu. Aamée téhíwájú hallúrí íjcyánáa mɨ́ɨ́né pañévú úcááveébe.  
\v 3 Aabée téémɨ́ pañétú diityéké mítyane panévatu iúwaabóné úúbállehíjcyá tsíeménéhjɨtu. Téijyúu tsaapi bájtsónetu úwááboobe íllu úúballéhi: 
\p —Tsaapíhjyáa íwajcyóhá tríígoúúhá bájtsoobe íllure wávárajcóhi.  
\v 4 Aanéhjáa dibye wávárájcónetu tsáuhjɨ juuváj pɨɨnévú dójcone coomɨ́mú méhdojéhi.  
\v 5 Ááné tsiúhjɨ́hjáa néwayúúné raahóvú dójcoúhjɨ́ ɨ́ɨ́cúíwuúré iiñé tétsii iiñu imíchi íjcyátúnélliíhye.  
\v 6 Áróhiibájɨ́hjáa chemé núhbá allóócori hállúháñeríyé tébajkyéjɨ́ íjcyánélliíhye.  
\v 7 Ááné tsiúhjɨ́hjáa tsuhjɨ íjcyátsihvu dójcóné hallúvú tene wááménéneri ííñeróné duhcúvatéhi.  
\v 8 Áánetúhjáa ihdyu tsáuhjɨ dojcó imíwu ííñujɨ nétsihvu. Aanéhjáa imíwu píívyénetu tsáhiibájɨ́ neevá mítyane. Ááné tsihííbájɨ́hjáa llííñevúré neeváhi. Ááné lliiñévuréjucóhjáa tsíhiibájɨ́ néévane.  
\v 9 Aane ihdyu óvíi lléébome icyáhcújtsóne tehdu ijcyáhi. 
\s1 Jetsóó íuwáábó túhútsohíjcyáne 
\r (Mc 4.10-12; Rc 8.9-10) 
\p  
\v 10 Ehdúu dibye néénéllii muha dííbyeke menééhií: 
\p —¿Aca ɨ́veekí tsíeménetu ú úúbállehíjcyá u úwaabóne?  
\v 11 Áánélliihyée múúhakye neébe: 
\p —Muurá ihdyu ehdu ó úwáábohíjcyá Píívyéébe ámúhakye iwáájácútso muhdú íavyéjú íjcyanévu. Áánetu oke cáhcújtsótúmeke tsá dibye wáájácútsotú téénevu eene ámúhakye iwáájácutsódu.  
\v 12 Muurá ɨ́mɨáájú imíllémedívú bóhówájtsóiibye éhnííñevu ditye iwáájácuki. Áánetu teene ímíllétúmedívú tsá dibye bóhówájcaáyóityúne. Tsáijyu múu áyánéwu ditye wáájácuróné muurá íllure dojtúcúiibye diityédítyu.  
\v 13 Ehdu néénéllii muurá o úwaabóné tsíeménéhjɨtu ó úúbállehíjcyáhi. Muurá o úwaabóné lléébójúcoorómé ícyahíjcyá lléébótúmeúvúdu. Áhdure teene ájtyúmɨ́júcoorómé ícyahíjcyá ájtyúmɨ́túmeúvúdu.  
\v 14 Ehdu ícyahíjcyámé Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpíi Itsaíá íllu néhdújuco: 
\q1 Uwáábó lléébójúcoorómé tsá cáhcújtsóityúne. Áhdure iájtyumɨ́júcooróné tsá ditye wáájácúityúne.  
\v 15 Dityé ɨ́jtsaméí ímí néétúnéllii tsá ditye ímíñeúvú lléébohíjcyatúne. Aame ícyahíjcyá wáájácúmeítyúmé éhne múúne hállúvatúmé íjcyadu. Aaméjɨ́ɨ́va tehdu óhdi íjyácunúmekéjɨ́ɨ́ ó ímíjpyetétsóiyáhi. 
\m Ehdúu neebe Itsaía. 
\p  
\v 16 Áánetu ihdyu ímí ámuha melléébónéllii tsúúca méwaajácú ɨɨná tene nééiyóne. Áhdure muurá ámuha maájtyumɨ́né tsúúca méwaajácú ɨɨná íjcyane. Áánéllii ihdyu méimíjyúú tééneri.  
\v 17 Muuráhjáa éíjyuúvú íjcyame Píívyéébé ihjyú uubálle múnáama tsijtye Píívyéébeke úráávyehíjcyámé imíllehíjcyará iájtyumɨ́né íñe ícyooca tsúúca ámuha maájtyumɨ́ne. Árónáacáa tsá téijyu diityédívú tene ajtyúmɨ́dú néétune. Áhdurée imíllehíjcyarómé illéébone íñe ícyooca ámúhakye o úwáábohíjcyáné uwááboju. Árónáacáa tsáhái téijyu tene bóhówáávetúne. 
\s1 Tsaapi bájtsónetu iúwaabóné Jetsóó bóhówajtsóne 
\r (Mc 4.13-20; Rc 8.11-15) 
\p  
\v 18 Cáhawáá ímíñeúvú meɨ́jtsó bajtsó múnáájpidítyú íjcyáné uwááboju ɨɨná nééiyóné o bóhówajtsóne.  
\v 19 Muurá níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébé avyéjutu íjcyáné uwááboju tsaate lléébójúcooróné Naavéné diityédívú mútátsohíjcyáhi. Aane nééiyóné eene juuváj pɨɨnévúhjáa dójcoúhjɨ́ coomɨ́mú méhdojéne.  
\v 20-21 Áánetu teene illéébone tsúúca ímí úraavyéjúcoorómé páhduváré nééné mávaríjchojúúné íjcyanéhjɨ́ iáábucújúcóótúnetu ílluréjuco teene ɨ́hvejtsóne. Aane nééiyóné eene néwayúúnéhjáa íjcyátsihvu dójcoúhjɨ́ imíwu ííñeróné núhbá allóócori chémene. Ehdu muurá patyéhijcyáné ímí cáhcújtsótúmema.  
\v 22 Áánetu tsaate tsúúca ímí tééné uwááboju llééborómé mítyane ɨ́jɨ́ avyéjuríyé itsúúrámeíñéllii ténejcu ábájɨ́ɨ́vehíjcyáhi. Aane nééiyóné eene tsuhjɨ́ pañévúhjáa dójcoúhjɨ́ ííñeróné íllure dúhcúvaténe.  
\v 23 Áánetu ihdyu ijcyámé tsaate teene illéébone cáhcujtsómé ímí tehdújuco úráávyehíjcyáme. Aame muurá eene imíwuúhjáa ííñujɨ nétsihvu dójcoúhjɨ́ ííñedu. Áámedítyú ijcyámé tsaate éhnííñevu ímí Píívyéébeke úráávyehíjcyámé eenéhjáa teene tríígóhiibáné imíwu píívyene mítyane néévadu néémeé. Áánetu ijcyámé tsaate ɨhtsútáwu ímí Píívyéébeke úráávyehíjcyámé eenéhjáa llííñevúré nééváhiibájɨ́dú néémeé. Áámedítyúi muurá ijcyámé tsaate diityé llííñevúréjuco úraavyémé eenéhjáa máɨhtsúnéré nééváhiibájɨ́dú néémeé. Ehdúu Jetsóó bóhówajtsó bajtsó múnáájpidítyú íjcyáné uwááboju. 
\s1 Tríígójɨ́ pañé bɨ́ɨ́vatu íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 24 Téhdurée tsiiñe úwááboobe tsaapi íúmɨhe bájtsónetu. Neebépeé: 
\p —Muurá Píívyéébé avyéjú tsaapíhjyáa íúmɨhe bájtsojédu.  
\v 25 Dibyéhjáa ibájtsójéne óómíñe déjuvu tsaapi dííbyeke múnáátsohíjcyaabe bájtsojé bɨɨva tríígo dibye bájtsóné raahóri.  
\v 26 Aanéhjáa keemévé teene ɨ́mɨááné ikyéémévéne nééváné tujkéveríye.  
\v 27 Aanéhjáa diibye tépallí aabájáábé úníu múnaa iúújéjéne néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, ááneráhjáa ɨ́mɨáánéré méúmɨhe mebájtsónáa ¿kiátú íjcyane bɨɨva iiñé tééné raahóri?  
\v 28 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Tsaapíubá oke múnáátsohíjcyaabe ehdu meenúhi. Áánélliihyéhjáa nééme dííbyeke: 
\p —Cána muha mewáámíuki. ¿Mityá óvíi ijcyánej?  
\v 29 Ehdúhjáa ditye néénéllii neébe: 
\p —Tsáhaá. Muurá ámuha teene metábáhcyóhajchíí bajtsóháñé ámuha métútávájtsoóhi.  
\v 30 Áánéllii ihdyu óvíjyucói meɨ́hvéjtsoíñé tsanéécú ikyééméveki. Tsanééréi teene ɨ́mɨááne néévá maááhɨ́vétsócooca ámúhakye ó neé ámuha metábahcyóné pájtsuuhójɨ́ mechíjchu mecóvájtsoki. Áánetu ihdyu ɨ́mɨááné maááhɨ́vétsóne ímíñeúvú mépícyoóhi. Ehdúu Jetsóó úwaabó tsaapi íúmɨhe bájtsónetu. 
\s1 Mojtáátsá neeváúwúutu íjcyáné uwááboju 
\r (Mc 4.30-32; Rc 13.18-19) 
\p  
\v 31 Áhdurée tsiiñe úwááboobe ‘mojtáátsa’ némeíñé uméhetu. Neebépeé: 
\p —Téhdure idyé muurá Píívyéébé avyéjú éhne múúne ‘mojtáátsa’ némeíñé neeváúwu tsaapi bájtsone ɨ́ɨ́né imíjyaú ávyétá mityáhé kéémevédu.  
\v 32 Muurá panévá neváúúné lliiñévúré íjcyáróúwúutu ííñehe keemévé panévá bajtsóhééné ehnííñevu bájú uméhedúhe. Ááhé pañévú muurá wahpéjté ijcyóváhi. Ehdúu Jetsóó úwaabó mojtáátsáhetu. 
\s1 Pááá ooríchotu íjcyáné uwááboju 
\r (Rc 13.20-21) 
\p  
\v 33 Téhdurée pááá ooríchotu úwááboobe nééhií: 
\p —Muurá tsáápille haríínállíjyutu pááa imyéénúcooca áyánéwu tééné ooríchotu pícyooróné páneeréjuco óórichódú idyé teene Píívyéébé avyéju. 
\s1 Jetsóó iúwaabóné tsíeménéhjɨtu úúbállehíjcyáne 
\r (Mc 4.33-34) 
\p  
\v 34 Ehdúu Jetsóó tsíeménéhjɨtu iúúbállénej tééveri úwáábohíjcyá mɨ́amúnáake ímíñeúvú iwáájácútso ɨɨná íuwááboju nééiyóne. Tsáháa dibye pevénéré úwáábohíjcyatúne.  
\v 35 Ehdúu úwáábohíjcyaabe Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpíhjyáa íllu néhdújuco: 
\q1 Muurá tsíeménéhjɨtu o úúbállénej tééveri ó waajácútsoó táuwááboju ɨɨná nééiyóne. Muurá ó bóhówájtsoó íñée ííñújɨma páneere Píívyéébe ípívyéjtsóijyújuco íjcyáronéhjɨ́ múha wáájácútunéhjɨ. 
\m Ehdúhjáa Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi néhdújuco Jetsóó úwáábohíjcyáné tsíeménéhjɨtu. 
\s1 Bɨɨvátú íjcyáné uwááboju Jetsóó bóhówajtsóne 
\p  
\v 36 Átsihdyúu ílluréjuco mɨ́amúnáake ipítyájcóne dibye ááhɨvu pééneé. Áhullévúu muha dííbyeke menééhií: 
\p —Áyu cána múúhadívú bóhowájtsó úmɨhé pañe bɨɨva íjcyánetu íjcyáné uwááboju ɨɨná nééiyóne.  
\v 37 Áánélliihyée múúhakye neébe: 
\p —Eene ɨ́mɨá bájtsó bájtsoobe muurá oo Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveébe.  
\v 38 Áánetu teene úmɨhe ‘páneere ííñújɨri mɨ́amúnaa íjcyane’ nééiyóne. Muurá eene ɨ́mɨá bájtsó Píívyéébé avyéjúejte íjcyane nééiyóne. Áánetu bɨɨva ‘Naavéné icyánéjcuríyé íjcyáné mɨ́amúnaa íjcyane’ nééiyóne.  
\v 39 Áánetu eene tépallí múnáájpikye imúnáájtsóne bɨɨva bájtsoobe muurá páñetu diibye Naavéne. Áánetu ‘íñe ííñújɨma páneere ílluréjuco nɨ́jkévaíñé’ nééiyóné eene bajtsóháñé ááhɨ́vétsómeíñe. Áánetu diitye eene bajtsóháñé ááhɨ́vetsómé ‘níjkyéjɨ múnaa íjcyane’ nééiyóne.  
\v 40 Muurá éhne múúne úmɨhé pañe bɨɨva mepíhñune mecóvajtsódú pajtyéiñe diitye Naavéné icyánéjcúejtéma. Aame wágóóóveé cúújúwá pañévú íñe ííñújɨri múhdurá mɨ́amúnaa ícyahíjcyáné diityémá nɨ́jkévácoóca.  
\v 41 Muurá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe ó táúhbaá tahñéjté níjkyéjɨ múnáake ditye íhdyúétsihvu ipíhjyúcu diitye ímítyúmeke táavyéjúejtéké ímítyúnejcúvú ɨ́búwátsohíjcyámeke.  
\v 42 Áameke cúújúwá pañévú ditye wájojcómé tééwá pañe íjcyame íhwáñeene ɨɨ́hdóne taá ɨɨ́cúbáhrámeíñeri.  
\v 43 Áánetu ihdyu Píívyéébe ímillédú ícyahíjcyámé dííbyé avyéjú pañe íjcyame cádiúcúnuú éhne múúne nuhba cóójɨ́ejpi ájchúcunúdu. Aane ihdyu óvíi ámúhadítyú lléébome icyáhcújtsóne tehdu ijcyáhi. 
\s1 Imíwu nééné tsíeménetu íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 44 Téhdure idyé Píívyéébé avyéjú ílluú: 
\p —Tsaapíi tsátsii ííñújɨ́ pañe ávyétá mityáné wájyúmeíñé tsíeméné iájtyumɨ́né tétsihvúré ɨ́hvéjtsoíñúhi. Ááneríi iímíjyúúvéne páneere ítsíeméné iñáhjɨ́hénúne dsɨ́ɨ́dsɨma tétsii ííñujɨ áhdoobe iiyéjuco téénema iíjcyaki. 
\s1 Imíwu nééné neewáyutu íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 45 Téhdure muurá Píívyéébé avyéjú éhne múúne tsaapi náhjɨ́he múnáajpi imíwu nééné newáyúúné mítyane áhdótsámeíúhjɨ́ néhcohíjcyádu.  
\v 46 Aabe muurá tsau iájtyúmɨ́cooca páneere ítsíeméné iñáhjɨ́hénúne dsɨ́ɨ́dsɨma teeu ahdóhi. 
\s1 Tsɨ́nucóóhotu íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 47 Téhdure Píívyéébé avyéjú éhne múúne tsɨ́ɨ́núúri amómeke meújcudu.  
\v 48 Muurá múúne tsɨ́nú múnaa ɨtsɨ́núúmeke técoohóríyé téhí úniúvú itsájtyéne pihcyú ɨ́mɨá amómeke. Áánetu doorátujtéké ílluréjuco ditye wámiúúne.  
\v 49 Ehdu muurá pajtyéiñe mɨ́amúnáama Píívyéébe páneere ííñujɨ nɨ́jkévátsócoóca. Muurá níjkyéjɨ múnaa dówajcároó ɨ́mɨáámedítyú ímítyúmeke.  
\v 50 Áámeke cúújúwá pañévú ditye wájojcómé tééwá pañe íjcyame íhwáñeene ɨɨ́hdóne taá ɨɨ́cúbáhrámeíñeri. 
\s1 Béhnéma tsúúcáanéécú imíwu nénéécutu íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 51 Ehdúu Jetsóó iúwáábóné nɨ́jcáutu néé múúhakye: 
\p —¿A ícyooca ámuha mélleebójucóó ɨɨná nééiyóné o úwáábohíjcyáne? Áánélliihyée muha menéé: 
\p —Éée Ávyéjuúbej, ímí muha mélleebó ícyooca ɨɨná tene nééiyóne. 
\p  
\v 52 Áánélliihyée neebe múúhakye: 
\p —Muuráhjáa tujkénúene Píívyéébé taúhbaju úwáábohíjcyámema ícyooca tsúúca ijcyáné míñéécu uwáábó ɨ́hdéénema béhne Píívyéébé avyéjutu íjcyane. Aane muurá teene ɨ́hdéene Píívyéébé waajácúháámɨ́ pañe ijcyáhi. Áánetu íñe béhne ámúhadívú ó bóhówátsohíjcyáhi. 
\s1 Jetsóó Natsaréeri úwaabóne 
\r (Mc 6.1-6; Rc 4.16-30) 
\p  
\v 53 Ehdúu Jetsóó tsíeménéhjɨtu iúúbállénej tééveri iúwaabóné nɨ́jkevádú muha mepéé tétsihdyu.  
\v 54 Aamée muha méúújeté Natsaréevu dibyée píívyécoomívu. Áijyúu idyé úwaabójúcoobe tétsíi múnáake pihcyáávéjá pañévu. Áábedíi iúllévenúne néjcatsímye: 
\p —¿Aca kiátú aabye iújcúné waajácuri panéváré méénúráítyúronéhjɨ́ méénuhíjcyáhi?  
\v 55 ¿Aca tsá éhne aabye úméhewááné wákimyéi múnáájpí hajchi íjcyatúne? ¿Aca tsá éhne tsɨɨju Maaríá íjcyatúne? Muurá dííbyé nahbémú Jacóóboo, Jotséee, Tsimóoo, Jóódaá, éhdume.  
\v 56 Áhdure muurá íñaallémú íchihyi. Aabéjɨ́ɨ́ muhdú ¿kiátú waajácú ehdu nénehjɨ múu méénune? 
\p  
\v 57 Ehdúhjáa dííbyedítyú iñééne tsá ditye cáhcútsohíjcyatú dibye diityéké úwáábohíjcyaróne. Áámekée neébe: 
\p —Tsijtye muurá ihdyu avyéjuullé Píívyéébé ihjyú uubálle múnáájpiíkye. Áánetu ihyájkímú íjcyarómé tsá ávyejúúlletú dííbyeke. 
\p  
\v 58 Ehdúu dííbyeke ditye cáhcútsohíjcyátúnéllii tsá éhnííñevu dibye méénújúcootú méénúráítyúronéhjɨ́ tétsihvu. 
\c 14  
\s1 Tsojtsó múnáajpi Jóáa dsɨ́jɨvéne 
\r (Mc 6.14-29; Rc 9.7-9) 
\p  
\v 1 Aanéhjáa dííbyedítyú tsaate úúballé Gariréá iiñújɨ́ avyéjuube Heróódeke.  
\v 2 Áánélliihyéhjáa neebe íúníu múnáake: 
\p —Tsáijyu múúne tsojtsó múnáajpi Jóáa tsiiñe bohɨ́ɨ́hií. Téénéllii muurá eene piivyéteebe méénúráítyúronéhjɨ́ imyéénune. 
\p  
\v 3 Diibyée muurá Heróódé nééjuri dsɨ́jɨ́vetsómé Jóáákeé. Muuráhjáa dííbyedívú iékéévétsóne úwááñéhiyi ichíjchútsóóbedívú cuvéhoojánútsoóbe. Ehdúhjáa méénuube íñahbe Perípé taaba Herodíá dííbyemáyéjuco íjcyalle nééjuri.  
\v 4 Diibyéhjáa Heróódeke íllu nehíjcyaabe Jóáa íñáhbé táábama dibye íjcyánetu: 
\p —Tsá muurá tene ímityú díñáhbé táábake u táábaváne. 
\p  
\v 5 Ehdúhjáa dibye néhíjcyáné hallútú imílléroobe téijyúréjuco ɨdsɨ́jɨ́vetsóné dííbyeke. Árónáacáhjáa nuhnéveebe Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi dibye íjcyane iwáájácúne mɨ́amúnaa dííbyeke ávyejúúllehíjcyánélliíhye.  
\v 6 Áijyúhjáa ɨ́tsɨɨmávajcóójɨ́ úújeténéllii diibye Heróódé wáñehjɨ́vatéhi. Ááné pañéhjáa ɨ́dsɨ́dúelle Herodíá ajyúwá wahtsɨ́ pámeere úúbámyé úmɨwávu. Aanéhjáa dííbyeke ávyéta ímí pájtyéneri ímíjyúúveebe mítyane.  
\v 7 Áánélliihyéhjáa díílleke neebe ɨɨná dille dííbyeke táúmeíñevu iájcuíñé ɨ́mɨááné állítyuubére.  
\v 8 Áánélliihyéhjáa tsɨɨju úwaabódújuco dille nééne dííbyeke: 
\p —Ó imíllé oke u ájcune tsojtsó múnáajpi Jóáá níívaúvú bohtájɨri. 
\p  
\v 9 Ehdúhjáa dille nééne kímóhcó dííbyeke pajtyéráhi. Árónáacáhjáa iállíityúné dibye nééne pámeere dííbyé uubámyé lléébójúcóónéllii tehdu méénuúbe.  
\v 10 Aabéhjáa tsúúca tsaatéké wallóó diibye Jóáa cúvéhóójari íjcyáábeke ditye ikípíyuúcuté íhñíwau.  
\v 11 Ahdújucóhjáa pééme ikípíyuúcújeu tsívane bohtájɨri. Ááuvúhjáa ajcúmé diille bádsɨ́jcájake. Ááuvúhjáa ájculle tsɨ́ɨ́juke. 
\p  
\v 12 Áánélliihyéhjáa dííbyeúvú mamyémú tsááme dííbyeúvú ɨɨtémeho iújcújéne cuuúhi. Átsihdyúhjáa Jetsóo éllevu ipyééne úúballémé ehdu Jóááke tene pájtyene. 
\s1 Majcho mítyámedívú Jetsóó úújetétsóne 
\r (Mc 6.30-44; Rc 9.10-17; Ja 6.1-14) 
\p  
\v 13 Átsihdyúu muha mepéé mɨ́ɨ́neri tsíhyullévú múha íjcyátúhullévú múúhaye meíjcyároki. Árónáacáhjáa tsúúca mɨ́amúnaa waajácújucóó kiávú muha mepééneé. Áhullévújucóhjáa ditye péécunúné íjchityu pacóómivá múnaáre.  
\v 14 Aanée téhullévú muha meúújeténáa mɨ́ɨ́né pañétú Jetsóó íjchívyeebe ɨɨtécunú tétsihyíjyuco mɨ́amúnáácóbaúvú íjcyane. Áámedíi ɨɨ́dáátsóvéne bóhɨ́ɨ́tsoobe chéméméhjɨkéhjáa ditye tsájtyémeke.  
\v 15 Áijyúu tsúúca cúvéhréjuco tene néénéllii muha menéé dííbyeke: 
\p —Tsúúca cúvéhréjuco teene múubárá íjcyátútsihyi meíjcyánáaáca. Ílluréjuco wallo íjtyéke íchííj pɨɨhɨ́rí íjcyájáhjɨ múnáadítyú tsíeméné iújcune ditye imájchoki. Muurá tsá imájchoma ditye íjcyatúne. 
\p  
\v 16 Áánélliihyée neebe múúhakye: 
\p —Ɨ́véémekéami ó wálloóij. Ámuháyé bo mémajchótsoj. 
\p  
\v 17 Áánélliihyée muha menéé dííbyeke: 
\p —Árónáa méhdi tsáhojtsɨ́hováré páahóónema míítyétsiye amóóbemútsi. 
\p  
\v 18 Áánélliihyée neebe múúhakye: 
\p —Áyu cána metsívaj. 
\p  
\v 19 Ehdúu múúhakye iñééne diityéké neebe ditye iáhcúbaki. Átsihdyúu teene páahóóné amóóbemútsima iékéévéne téhdújtsoobe Píívyéébeke cáámevu icyárúúvénema. Áánemáa teene idyóhdáhɨ́nunévú múúhakye dibye ájcune muha méwajtú pámeekére.  
\v 20 Aanée muha memájchónetu pámeere méoovéhi. Áánetúu coéváné 12-rujtsívá úvérujtsíñe wáhpe.  
\v 21 Aamée eene diityémá muha memájchome wajpíímúré 5,000-meváubáhjáa walléémuháñema tsɨɨme éévémeítyúrónáaáca. 
\s1 Nújpácyó hallúrí Jetsóó úllene 
\r (Mc 6.45-52; Ja 6.16-21) 
\p  
\v 22 Ááné boonétúu Jetsóó múúhakye néé muha dííbyé ɨhde mɨ́ɨ́neri mepájtye tsíñejcúeúvú dibyéi mɨ́amúnáake pítyájcóné hajchóta.  
\v 23 Aabéhjáa diityéké ipítyájcótsihdyu péé iiye múha íjcyátúhullévú cáméhbaúvú Píívyéébema iíhjyúvaki. Aabéhjáa ííjyunú téhullévu.  
\v 24 Áánáacáa muha tsúúca pɨ́ɨ́nééuríjyuco meíjcyánáa ávyétá ɨhnáhó kííjyébama nohjɨ múúhakye wájojcóhi.  
\v 25 Aaméikyée muha mepéépíñáa cóójɨ́ pañévú diibyéhjáa Jetsóó tsájucóó múúhá tujkévetu nújpácyó hallúrí úlleebére.  
\v 26 Áábekée muha maájtyúmɨ́ne meíllityéne menéjcatsíhi: 
\p —¡Áyúúj, naavénécobáubá bo eene aabye tsáá métujkévetuj! 
\p  
\v 27 Árónáacáa neebe múúhakye: 
\p —¡Méíllityédíñe, oóre! 
\p  
\v 28 Áánélliihyée Péédoro néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, áyu cána ɨ́mɨááné diibyéjuco u íjcyáhajchíí o péé diéllevu ehdu nújpácyó hallúri. 
\p  
\v 29 Áánélliihyée neébe: 
\p —Cáhawáá dichaj. 
\p Ahdújucóo Péédoro mɨ́ɨ́netu níítyeíñúné nújpácyó hallúrí úlleebéré dííbye éllevu.  
\v 30 Árónáacáa kííjyeba ávyétá ɨhnáhó nééneri iíllityéne ílluréjuco dibye búuuvéne. Aabée dííbyedi wáníjcyámeííbyé nééhií: 
\p —¡Ávyéjuúbej, oke ihdyu pájtyetétso! 
\p  
\v 31 Áánélliihyée íhyójtsɨtu iékéévéébeke neébe: 
\p —¿Aca ɨ́veekí tsá oke ímí u cáhcújtsotúne? 
\p  
\v 32 Aamútsíi mɨ́ɨ́né pañévú úcáávénáa tsúúca kííjyeba ɨ́hvetéhi.  
\v 33 Áijyúu pámeere téémɨ́ pañe muha meíjcyame Jetsóó lliiñévú memɨ́hmóúbáne menééhií: 
\p —Ɨ́mɨáánéjucóha ihdyu Píívyéébé Hajchi uú. 
\s1 Chéméméhjɨke Jetsóó bóhɨɨtsóné Genetsaréé iiñújɨri 
\r (Mc 6.53-56) 
\p  
\v 34 Ehdúu muha úneu mepájtyeme méúújeté Genetsaréé iiñújɨvu.  
\v 35 Aanée tétsíi múnaa Jetsóoke iwáájácúne úúballé pahúlleváré tééné iiñújɨ múnáake. Aamée tsívahíjcyá chéméméhjɨke dibye ibóhɨ́ɨ́tsoki.  
\v 36 Aamée dííbyeke néé íwajyámúubávúré dibye idyómájcótso ibóhɨɨ́ki. Ahdújucóo ɨ́mɨááné dííbyeke íwajyámutu dómajcóméjuco bóhɨhíjcyáne. 
\c 15  
\s1 Ímichi ɨɨná mɨ́amúnáake tútávajtsóne 
\r (Mc 7.1-23) 
\p  
\v 1 Áhdurée tsáijyu Jerotsaréetu paritséómuma taúhbájú uwáábojte Jetsóo éllevu itsááne néé dííbyeke: 
\p —¿Aca ɨ́veekí dímamyémú tsá méénuhíjcyatú méɨhdé múnáaúvúu úwáábohíjcyádu? 
\p  
\v 2 Tsá muurá ditye nítyámeíhíjcyatú imájchóíñé ɨhde Píívyéébé úmɨwávú múúne meímíbájchómeíñé meméénune. 
\p  
\v 3 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Árónáa muurá téhdure Píívyéébé taúhbaju nééne tsá ámuha melléébohíjcyatú ámuháyé meípívyéjtsóné uwááboju ámuha meúráávyehíjcyánélliíhye.  
\v 4 Muurá dííbyé taúhbaju nééhií: “Ámúháj caanímuke múu iwájyúne avyéjuulléhi. Áánetu íllure cáánímuke tútávátsohíjcyámé ihdyu óvi dsɨ́jɨvéhi.”  
\v 5 Ehdu muurá tene néérónáa ámuha tsíñejcúvúré méúwáábohíjcyáhi. Muurá ámuha ménehíjcyá tsaapívá cáánímútsikye ɨpɨ́aabóné iímíllétúhajchíí nééiyóne: “Tsá o píívyetétú ámúhtsikye o pɨ́aabóne. Muurá ámúhtsikye o pɨ́áábóiyódú ɨ́ɨ́vane Píívyéébekéréjuco o ɨ́ɨ́cuvéne.”  
\v 6 Aanévá ehdu íhjyúváróóbé hallúrí tsá ɨɨná íjcyatú diityétsikye dibye pɨ́áábótúrónáaáca. Ehdu muurá ámuha méúwáábohíjcyáhi. Aame muurá ámuha Píívyéébé taúhbaju íllure méwaagóohíjcyá ámuháyé meípívyéjtsóné uwááboju ámuha meúráávyehíjcyánélliíhye.  
\v 7 Ɨ́mɨáámeúvúdú ámuha méícyahíjcyá bañú múnaa ámuha meíjcyame. Muuráhjáa ɨ́mɨáánéjuco Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Itsaíá ámúhadítyú nééneé: 
\q1  
\v 8 Íjtye oke ávyéjútsohíjcyará hállúéjuríye. Tsá ávyeta ɨ́ɨ́ɨ́búuri oke ditye ávyéjútsohíjcyatúne.  
\v 9 Íllure iállíñe oke duurúvahíjcyáme. Aame iiye iípívyéjtsóné uwáábojúúné úráávyehíjcyá pánehjɨ́dú tátyaúhbajúúné iúráávyeúvúdu. 
\p  
\v 10 Ehdúu iñétsihdyu Jetsóó tsiiñe pámeere tétsii íjcyámeke nééhií: 
\p —Ímíñeúvú mélleebúcunúcó ɨɨná nééiyóné ámúhakye o nééiñe ámuha mewáájácuki.  
\v 11 Muurá panéváré mɨ́amúnaa óóvene tsá diityéké tútávájtsotúne. Muurá ihdyu diityé ɨ́ɨ́búwá déjúcotúré ímítyúné ɨ́jtsaméí tsááne diityéké tútávajtsóhi. 
\p  
\v 12 Ehdúu dibye néénéllii muha dííbyeke menééhií: 
\p —¿Aca ú waajácurá eene ehdu u nééne aatye paritséómuke ávyéta tsáríyé pájtyene? 
\p  
\v 13 Áánélliihyée neebe múúhakye: 
\p —Muurá múúne úmɨhé pañétú mépée mebájtsótúné uméhé ííñehe metábahjyúcúne méwaagóóhi. Ehdu muurá níjkyéjɨri íjcyaabe Llihíyó avyéjúejte íjcyatúmé ímítyú ícyahíjcyámé wágóóóveéhi.  
\v 14 Áeméjté íjcyámedi tsá meɨ́ɨ́cúvéítyuróne. Muurá éhne múúne hállúvatúmé íjcyadu tsá ditye wáájácúmeítyúne. Muurá tsahdúré hállúvatúmé íjcyame tsátyéjcatsíyómé tsaméhjɨ́juco áákityéiyóné wáhyéju dɨ́ɨ́váné pañévu. Ahdu muurá diítye. Ehdúu Jetsóó nééhií. 
\p  
\v 15 Átsihdyúu Péédoro néé dííbyeke: 
\p —Áyu cána bo múúhadívú bóhowájtsó peíyené u nééné uwááboju ɨɨná nééiyóne. 
\p  
\v 16 Áánélliihyée neébe: 
\p —¿Aca ihdyu eene ámuha meíjcyarómé tsá mewáájácutú ɨɨná tene nééiyóne?  
\v 17 Muurá panéváré meóóvehíjcyanéhjɨ́ pevénéré méjpíítyu pajtyéhi.  
\v 18 Áánetu ihdyu mɨ́amúnáá ɨ́ɨ́ɨ́búwá déjúcotúré ímítyúné ɨ́jtsaméí tsááne diityéké tútávajtsóhi.  
\v 19 Muurá diityé ɨ́ɨ́búwá déjúcotu ichívyehíjcyáné panéváré ímítyúné ɨ́jtsaméí ílluúne: Ditye dsɨ́jɨ́vétsócatsíhíjcyanéhjɨ, ditye ihdícyámema dómácócatsíhíjcyanéhjɨ, ditye nánícyatsíhíjcyanéhjɨ, ditye állícyatsíhíjcyanéhjɨ, ditye tsíjtyedi néhní íhjyúvahíjcyanéhjɨ.  
\v 20 Énehjɨ ihdyu diityéké tútávajtsóhi. Tsá eene Píívyéébé úmɨwávú iímíbájchómeíiyóné íhyójtsɨne níjtyámeítyúmé májchone diityéké tútávájtsotúne. Ehdúu Jetsóó néé múúhakye. 
\s1 Tsííñé iiñújɨ́ múnáalle Jetsóoke cáhcujtsóne 
\r (Mc 7.24-30) 
\p  
\v 21 Átsihdyúu muha mepéé Tííroó, Tsidóoo, íjcyácoomícyú íjcyáné iiñújɨvu.  
\v 22 Átsihyíhjyáa íjcyalle Canáa múnáalle Jetsóo éllevu tsáá íllu wáníjcyámeíllére: 
\p —Ávyéjuúbej, Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabe u íjcyaábej, óhdi ihdyu dɨ́daatsóve. Ájyúwa naavéné ípañe íjcyalle ávyétá ɨhnáhó ɨ́cúbáhrámeíhi. 
\p  
\v 23 Ehdúu dille néérónáa tsá dibye ɨɨná néétu díílleke. Áánélliihyée muha dííbyeke menééhií: 
\p —Áálleke pɨáábó dille ióómiki. Íjyévé medéjutu wáníjcyámeílléré tsááhií. 
\p  
\v 24 Áánélliihyée neébe: 
\p —Tsáháa tsíjtye múnaa jodíómú íjcyátúmeke o pɨ́áábo o tsáátune. Muuráhjáa ihdyu Píívyéébe oke wallóó ijraéémuke o pɨ́áábo éhne múúne obééjámú mújtadu néémeke. 
\p  
\v 25 Ehdúu Jetsóó néérónáa ɨ́dátsójkímyeílléré dííbyé lliiñévú ɨmɨ́móúúvéne nééhií: 
\p —¡Ávyéjuúbej, árónáa óvíjyuco ihdyu oke pɨáábo! 
\p  
\v 26 Árónáacáa neébe: 
\p —Tsá muurá tsaapi ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́medítyú majcho idyójtúcúne oohímyekéréjuco téénevu ájcúítyuróne. 
\p  
\v 27 Árónáacáa neélle: 
\p —Ihdyúhde tehdújúcoóro, Avyéjuúbej. Árónáa muurá múúne oohímyé íjcyarómé majchó íaabájajte májchónetu dójcónéwuújɨ. 
\p  
\v 28 Áánélliihyée neebe díílleke: 
\p —Ɨ́mɨáánéha oke, muulle, u cáhcujtsóhi. Ahdícyane ihdyu óvíi uke ó pɨ́aabóhi. 
\p Ehdúu Jetsóó díílleke nééné tujkéveríhjyáa tsúúca dííllé ajyúwá bohɨ́jucóóhií. 
\s1 Páhduváré nééne chémeháñeri chéméméhjɨke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\p  
\v 29 Átsihdyúu muha tsiiñe Gariréá unéuvu mepééme tétsihvu meúújeténáa páhbaú hallúvú ácúúveébe.  
\v 30 Áábedívúu idyé mítyane mɨ́amúnaa píhcyaavémé tsivácunú páhduváré nééneri chéméméhjɨke: Úllétúméhjɨke, hállúvátúméhjɨke, íhjyúvátúméhjɨke, pevéviiújɨ́ néméhjɨke, tsijtye tsííñéeméneri chéméméhjɨke. Áámécóbaúvukée bóhɨ́ɨ́tsohíjcyaábe.  
\v 31 Ááneríi mɨ́amúnaa ullévenúhijcyá eenée íhjyúvahíjcyatúmé tsúúca íhjyuvájúcóóneri, páviiújɨ́ɨ némehjɨ ímíjpyeténeri, úllehíjcyatúmée tsúúca úlléjúcóóneri, hállúvatúmé hálluvájúcóóneri. Áánemáa duurúvámé muha mecáánívahíjcyaabe Píívyéébeke. 
\s1 Majcho mítyámedívú Jetsóó úújetétsóne 
\r (Mc 8.1-10) 
\p  
\v 32 Ááné boonétúu Jetsóó múúhakye nééhií: 
\p —Mítyane ó ɨ́dáátsové íjtye tsúúca pápihchúúj coojɨ́vájuco mééma íjcyámedívú imájchó óúúvéneri. Aane tsá o ímílletú májchótúmeke o wállóóiyóne. Tsáijyu múu juuvávyúré chéméiyómé ájyáháñeri. 
\p  
\v 33 Áánélliihyée muha menéé dííbyeke: 
\p —Árónáa ¿kiátú meújcúnetu mémájchótsóiyá áyámekéjɨ́ɨ́va múubárá íjcyátútsihyi meíjcyame? 
\p  
\v 34 Áánélliihyée múúhakye neébe: 
\p —¿Aca múhduná méhdi majcho? Áánélliihyée muha menééhií: 
\p —Ijcyáné 7-hova páahóónema áyánéwu amóme. 
\p  
\v 35 Áánélliihyée neebe ditye iáhcúbaki.  
\v 36 Áánemáa teene páahóónema amómeke iékéévéne téhdújtsoobe Píívyéébeke. Átsihdyúu idyóhdáhɨ́nunévú múúhakye ájcuube muha mewájtu diityéke.  
\v 37 Áánée imájchóne pámeere tsaímíyé óóvénetu coéváné 7-rujtsíva.  
\v 38 Áánée diitye májchome wajpíímúré 4,000-meváubáhjáa walléémuháñema tsɨɨme éévémeítyúrónáaáca.  
\v 39 Ehdúu imájchótsóné boonétú botsíi wálloobe diityéke. Átsihdyúu muha mɨ́ɨ́neri mepéé Máádará cóómí ijcyáhullévu. 
\c 16  
\s1 Paritséómuma tsadotséómú Jetsóoke néé méénúráítyuróné dibye imyéénuki 
\r (Mc 8.11-13; Rc 12.54-56) 
\p  
\v 1 Áijyúu paritséómuma tsadotséómú tsáá Jetsóo éllevu. Áamée dííbyeke imújtátsóro néé íévéhoowávú méénúráítyuróné dibye imyéénuki. 
\p  
\v 2 Árónáacáa neebe diityéke: 
\p —Muurá cuuvé pañe níjkyejɨ tújpañúnetu ámuha méwaajácú tsíjcyoojɨ ímí nééiñe.  
\v 3 Áánetu cúúvénetu tejɨ tújpañúcooca ámuha méwaajácú téjcoojɨ ímítyuj cóójɨ́ íjcyaíñe. Ehdu muurá ámuha ɨ́mɨáámeúvúdú méwaajácú muhdú néijyu muhdɨ́ɨ́vané cóójɨ íjcyaíñe. Árome ¿ɨ́veekí tsá ámuha mewáájácutú okée iwálloone tsúúca ámúhakye Píívyéébe páhduváré nénehjɨ imyéénúneri úúballéjúcohíjcyaróne?  
\v 4 Aame ámuha ɨ́mɨáámejɨ́ɨ́ ¿ɨ́veekí méimíllé méénúráítyuróné o méénune téénetu oke ámuha mecáhcújtsokíjɨ́ɨ́vari? Óvíi ihdyu Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpíi Jonáake pájtyedu nééne oke pájtyénetu ámuha méwaajácú ɨ́mɨááné diibyéjuco o íjcyane. Ehdúu Jetsóó diityéké nééné boone muha diityédítyú mepéé tsiéllevúréjuco. 
\s1 Paritséómú uwáábójutu Jetsóó ímamyémuke téɨ́búwajtsóne 
\r (Mc 8.14-21) 
\p  
\v 5 Aamée únéú tsiñéjcuvu muha meúújetétsihvu méɨ́tsaavé múúha májchóhjáa muha maábájɨɨvéne.  
\v 6 Áánáacáa Jetsóó múúhakye nééhií: 
\p —Téɨɨbúwá méíjcyaco. Méɨ́ɨ́cúvedí paritséómuma tsadotséómu éhné pááá ooríchori. 
\p  
\v 7 Ehdúu múúhakye dibye néénéllii muha ménéjcatsíhi: 
\p —Méubáhjané médóviyíjcyó páááhóubáré metsívátúnéllii ehdu meke neébe. 
\p  
\v 8 Ehdúu muha meɨ́jtsámeíñé iwáájácúne neebe múúhakye: 
\p —¿Ɨ́veekí ámuha apááñeríyé méɨ́jtsámeí memájchó mééma íjcyátúneri? Áánélliihyéha ihdyu tsá ímí ámuha oke mecáhcújtsotúne.  
\v 9 ¿Muhdú wáájacúpityúmé ámuúha? ¿A tsá ámuha mewáájácutú éhnée 5-hovátúré páahóónetu 5,000-meváké o májchótsónetu pívárujtsívá pátyeevéne?  
\v 10 Áhdure ¿aca tsá ámuha meɨ́tsáávetú éhnée 4,000-meváké 7-hovátúré o májchotsónetu múhdúrujtsívá cóeene meújcune?  
\v 11 Aane ¿muhdú ɨ́ɨ́vane tsá ámuha mewáájácutú tsííñeríyé ámúhama o íhjyúvaróné ámúhakye o nééneé: “Méɨ́ɨ́cúvedí paritséómuma tsadotséómu éhné pááá ooríchori?” 
\p  
\v 12 Ehdúu dibye néénetu botsíi muha méwájácuuvé ɨ́mɨááné téénetu dibye múúhakye néétune. Ihdyúhacáa paritséómuma tsadotséómú uwáábó múhdurá nééne múúhakye mújtátsóíyónetu muha metéhmémeí dibye múúhakye nééneé. 
\s1 Péédoro néé mépájtyetéébé Jetsóó íjcyane 
\r (Mc 8.27-30; Rc 9.18-21) 
\p  
\v 13 Átsihdyúu muha ‘Tsetsaréa Pirípo’ némeí cóómí íjcyáné iiñújɨvu meúújetétsihvu múúhakye neébe: 
\p —¿Aca muubá o íjcyane mɨ́amúnaa óhdityu nehíjcyá íñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébedítyu? 
\p  
\v 14 Áánélliihyée muha menééhií: 
\p —Tsaate nehíjcyá tsojtsó múnáajpi Jóáava tsiiñe bóhɨɨbe u íjcyane. Áánetu tsijtye nehíjcyá éíjyuúvúu ícyahíjcyámé Píívyéébé ihjyú uubálle múnáadítyú Eríaa, Jeremíaa, íjcyámútsidítyú tsaapi u íjcyane. 
\p  
\v 15 Ehdúu muha menéénéllii múúhakye neébe: 
\p —¿Ácooca ámuha muubá o íjcyane menééhií? 
\p  
\v 16 Áánélliihyée Péédoro nééhií: 
\p —Muurá uu Críjto mɨ́amúnáake u pájtyetétsoobe ɨ́mɨáábé Piivyéébé Hajchi. 
\p  
\v 17 Áánélliihyée neébe: 
\p —Tehdújuco, maímijyúhde tsáma uu Tsimóó Jonáá hajchi u íjcyaábe. Óvíi Píívyéébe uke pɨ́aabóhi. Tsá muurá mɨ́amúnaa uke túkévéjtsóneri ehdu u íhjyúvatúne. Muurá ihdyu níjkyéjɨri íjcyaabe Llihíyóré uke túkévéjtsóneri ehdu ú ihjyúváhi.  
\v 18 Áábeke téhdure uke o néé Péédoro dimyémé íjcyane ‘nééwayu’ nééiyóne. Muurá nééwayu ɨɨná wááótuúdú u néébe ú íjcyaá múhdumé oke cáhcújtsómedítyú ímichi ídyéjúcóejpi. Áánéllii muurá tahñéjté íjcyámeke tsá ɨɨná muhdú méénúítyuróne. Muurá dsɨ́jɨvéjúcoorómé tsiiñe bóhɨɨ́hi.  
\v 19 Áhdure uke ó picyóó dijtyééveri mɨ́amúnaa iwáájácu muhdú níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébé avyéjúejte iíjcyaíñe. Aane íñe ííñújɨri múhdurá ícyahíjcyáné mɨ́amúnaa díuwááboju cáhcújtsotúmé tsá téénéejte íjcyatú níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébe néhdújuco. Áánetu teene cáhcujtsómé ímí ícyahíjcyámé téénéejte ijcyá dííbyere néhdújuco. 
\p  
\v 20 Ehdúu iñééné boone múúhakye neebe muha muucá meúúbállétu ɨ́mɨááné diibyéjuco Críjto mépájtyetétsoobe dibye íjcyane. 
\s1 Ɨdsɨ́jɨ́veíñé Jetsóó úúballéne 
\r (Mc 8.31–9.1; Rc 9.22-27) 
\p  
\v 21 Átsihdyúu múúhakye úúbálleebe muhdú Jerotsaréevu péébeke túkevéjtsojtémá llúúvájté avyéjujtee, taúhbájú uwáábojtee, íjcyame ɨɨ́cúbáhráné nɨ́jcáutu dííbyeke dsɨ́jɨ́vétsoíñe. Ároobe 3 coojɨ́vatu tsiiñe ibóhɨɨíñée úúbálleébe.  
\v 22 Áánélliihyée Péédoro múúhadítyú idyówajcáróóbeke nééhií: 
\p —Tsáha Ávyéjuúbej, kiá Píívyéébe íjcyánáa ɨɨná uke pájtyeéhi. Tsá ɨɨná uke pájtyéityúne. 
\p  
\v 23 Ehdúu Péédoro néérónáa Jetsóó íllure dííbyeke uhbáhi. Neebépeé: 
\p —¡Dɨ́hne óhdityu Náve Naavénej! ¡Iijyévéne oke u túhútsohíjcyáne! Muurá mɨ́amúnáá ɨ́jtsaméíyé dípañe íjcyánéllii tsá u wáájácutú muhdú Píívyéébe óhdityu ɨ́jtsámeíñe. 
\p  
\v 24 Átsihdyúu neebe múúhakye: 
\p —Tsaate oke iúraavyéné ímillémé óvíi iímillédú iícyahíjcyánetu ɨɨ́hveténe úraavyé wájyúmeítyúméré ɨɨ́cúbáhrámeíyóné pañe.  
\v 25 Muurá iímillédú ííñújɨri iíjcyáíyóneríyé tsúúrámeíhijcyámé tsá pájtyetéityúne. Áánetu teene ɨɨ́hvéjtsóne ookéréjuco ímí iúráávyéíñeri tsúúrámeíhijcyámé pájtyéteéhi.  
\v 26 ¿Aca ɨ́ɨ́netú meke pɨ́áábóiyóné tsáijyu múu mewágóóóvénáa mítyane meéhneváne? ¿Mityá ijcyáné tsane mepájtyetéíyóné ehnííñevu tsaímíyé meíjcyáiyónej?  
\v 27 Muurá oo Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe Llihíyó avyéjuma ó tsaá dííbyeéjté níjkyéjɨ múnáama. Áijyu muurá pámeere újcuú muhdú iícyahíjcyáne áhdo.  
\v 28 Muurá ɨ́mɨááné ámúhadítyú tsáhái tsaate dsɨ́jɨ́véityú táavyéjú bóhówaavéné ájtyúmɨtúme. Ehdúu Jetsóó néé múúhakye. 
\c 17  
\s1 Jetsóó tsíhdyúreevéne 
\r (Mc 9.2-13; Rc 9.28-36) 
\p  
\v 1 Átsihdyúu 6 coojɨ́vatu tsajtyéébé Péédoroo, Jacóóboo, íñahbe Jóáaá, éhdúmeke cáméhbaúvú múha íjcyátúhullévu.  
\v 2 Áhullévúhjáa diityédívú tsíhdyúrééveébe. Íhyúmɨ́hjáa ajchúcunú cóójɨ́ejpi nuhba ájchúcunúdu. Áhduréhjáa íwajyámú ávyeta cádiúcunú peetédu.  
\v 3 Áánáacáhjáa Moitséee, Eríaa, íjcyamútsí dííbyedívú bóhówáávémútsima ihjyúvaábe.  
\v 4 Áánélliihyéhjáa Péédoro nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, ¡Maímijyu ihdyu mee íchihyij! Ahdícyane u ímílléhajchíí metsu meméénu 3-wava nújuwááné dihñéwaa, Moitsée éhwaa, Ería éhwaa, éhdune. 
\p  
\v 5 Ehdúhjáa Péédoro íhjyúvánáa ojtso ávyeta ájchúcunúné diityédívú niityéhi. Ááné pañétúhjáa Píívyéébe nééhií: 
\p —Áánu muurá Hájchíwúuke o wájyúúbedi mítyane ó imíjyúúhií. Áábeke ihdyu tsáma méllééboco. 
\p  
\v 6 Ááneríhjyáa mítyane iíllityéne ɨ́hvóhobáme.  
\v 7 Áánélliihyéhjáa Jetsóó diityéké dócárájcoobéré nééhií: 
\p —Méíllityédíñe. Méíjyocúúve. 
\p  
\v 8 Ahdújucóhjáa iíjyócúúvéne tsiiñe ditye ɨ́ɨ́térónáa tsáhájuco múha íjcyatúne. Iiyéjucóhjáa Jetsóó tétsihyi. 
\p  
\v 9 Ehdúhjáa diityédívú itsíhdyúréévéne oomívú diityéké neébe: 
\p —Tsáma méúúbálledíñéi muucá íñe ámuha maájtyumɨ́né Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe o dsɨ́jɨ́veebe tsiiñe o bóhɨ́ɨ́túné hajchóta. 
\p  
\v 10 Áánélliihyéhjáa nééme dííbyeke: 
\p —¿Ácooca muhdú ɨ́ɨ́vane taúhbájú uwáábojte nehíjcyá Eríava tsiiñe bóhówááveíñé mɨ́amúnáake pájtyetétsóiibye bóhówáávéíñé ɨhdéwu? 
\p  
\v 11 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Éée, ɨ́mɨáánéjucóhdée tene némeíñé Eríá bóhówááveíñé mɨ́amúnáake pájtyetétsóííbyé úmɨ́wari dibye diityéké ɨɨ́hdénu dííbyema.  
\v 12 Ahdújucóo muurá dibye bóhówaavéné tsojtsó múnáajpi Jóáa eenée Eríá dibye íjcyane némeííbye. Áróóbekée muurá mɨ́amúnaa ávyejúúlletúmé múhdurá dárɨ́ɨ́vehíjcyá múijyú ookéréjuco Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébeke idyárɨ́ɨ́veídyu. 
\p  
\v 13 Ehdúhjáa Jetsóó néénetu botsíi diitye 3-meva waajácú tsojtsó múnáajpi Jóááúvudítyú dibye nééneé. 
\s1 Méiváteri chéméébeke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mc 9.14-29; Rc 9.37-43) 
\p  
\v 14 Aamée tsúúca tsiiñe wajtsɨ́ múúhadívu. 
\p  
\v 15 Áánáacáa tétsihyi mítyane mɨ́amúnaa íjcyámedítyú tsaapi Jetsóó lliiñévú ɨmɨ́móúúvéne néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, cána ihdyu óvíjyuco hájchíwúudi dɨ́daatsóvej. Mítyane ɨ́cúbáhrámeíhíjcyaabe imyéívaténeri. Aabe ápíchó áákityéhijcyá cúújúwá pañévu. Tsáijyu áákityéhíjcyaabe téhí pañévu.  
\v 16 Aane íñe íjtye dímamyému éllevu diityévá óóma ibóhɨ́ɨ́tso o tsíváróóbeke tsá ditye bóhɨ́ɨ́tsotúne. 
\p  
\v 17 Áánélliihyée neébe: 
\p —¡Juhúúj, múhdúré mɨ́amúnaáhana ihdyu ɨ́mɨááné ámuuha Píívyéébeke cáhcujtsópityúme! Aane íñe ¿múhajchótá ámúhá muhdúré o áábúcúne ámúhakye ó úwáábohíjcyaá ímíñeúvú ámuha mecáhcújtsoki? Ehdúu múúhakye iñétsihdyu neébe: 
\p —Áyu cána bo ííllevu metsívaj. 
\p  
\v 18 Ahdújucóo ditye tsájtyéébé pañe naavéné íjcyáábeke dibye úhbánetu dibye íjchivyéne. Ááné boonée tsúúca ímíjpyetéébe. 
\p  
\v 19 Ááné boonétúu muha tsamééré meíjcyátsihvu dííbyeke menééhií: 
\p —¿Aca ɨ́veekí tsá muha mepíívyetétú meíjchívyetsóné naavéneke eene u méénuhíjcyádu? 
\p  
\v 20 Áánélliihyée neebe múúhakye: 
\p —Ámuha Píívyéébeke ímí mecáhcújtsótúnéllii tsá ámuha mepíívyetétú tehdɨ́ɨ́vane meméénúiyóne. Muurá ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé mojtáátsá neeváúwu áyá néérou muhdú kéémevédú ímí ámuha Píívyéébeke mecáhcújtsoca muurá cámehbáú ɨ́ɨ́néiyá tsíhtsihvu ámuha menééjuri. Ehdu ímí Píívyéébeke ámuha mecáhcújtsoca tsá ɨɨná ámúhadívú túhúúítyuróne.  
\v 21 Muurá ihdyu téeméjpiikye mewáágóo májchotúmé Píívyéébeke pɨáábó métáúmeíhi. Ehdúu Jetsóó néé múúhakye. 
\s1 Ɨdsɨ́jɨ́veíñé tsiiñe Jetsóó úúballéne 
\r (Mc 9.30-32; Rc 9.44-45) 
\p  
\v 22 Áhdurée Gariréá iiñújɨri muha meíjcyánáa tsiiñe múúhakye neébe: 
\p —Mɨ́amúnáájpidívúu ípívyéévéébedívú muurá tsaapi ékéévétsoó ímítyúmeke.  
\v 23 Áábeke ditye dsɨ́jɨ́vétsoobe muurá 3 coojɨ́vatu tsiiñe bóhɨɨ́hi. Ehdúu dibye íhjyuváné ɨ́dátsó múúhakye pajtyéhi. 
\s1 Duurúvájá wáábyuta pamévakéré ditye áhdotsóne 
\p  
\v 24 Aamée Capenaóovu muha meúújeténáa duurúvájá wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke áhdótsohíjcyámé tsáá múúha éllevu múúhakye iáhdótsoki. Aamée Péédoróké néé Jetsóodítyu: 
\p —¿Aca tsá ámúhá avyéjuube áhdóityú duurúvájá wáábyuta paméváré áhdohíjcyáne? 
\p  
\v 25 Áánélliihyée Péédoro néé diityéke: 
\p —Ihdyúi áhdóiíbye. Ehdúu ditye nééne Jetsóoke iúúbálle Péédoro dííbye éllevu tsájá pañévú úcáávérónáa ɨ́hdére népéjtsoobe dííbyeke: 
\p —¿Aca muhdú ú ɨjtsúcunúhi, Tsímoj? ¿Muucá múúne áhdótsohíjcyámé ávyéjujte? ¿A íiiñújɨ múnáakére? ¿Mityá tsííñé iiñújɨ múnáakej? 
\p  
\v 26 Áánélliihyée neebe Péédoro: 
\p —Muurá múúne tsííñé iiñújɨ múnáakéré áhdótsohíjcyáme. 
\p Áánélliihyée Jetsóó nééhií: 
\p —Aanéjɨ́ɨ́ ¿muhdú tsííñé iiñújɨ múnáájpíubájɨ́ɨ́ ó áhdoóhi?  
\v 27 Árónáa ihdyu o áhdotúné múhdurá ditye ɨɨ́jtsúcunútu cáhawáá pijcyúté úneuj. Aane u píjyúcúúbé ihjyú pañe tsajɨ dsɨ́ɨ́dsɨjɨ u ájtyúmɨjɨ́vú ú áhdóteé mééma tsamútsimájuco. Ehdúu Jetsóó néé Péédoróke. 
\c 18  
\s1 Jetsóoke ímamyémú dilló caabyé ɨ́htsútuube diityédítyú íjcyáiyóne 
\r (Mc 9.33-37; Rc 9.46-48) 
\p  
\v 1 Áijyúu muha Jetsóoke menééhií: 
\p —¿Aca caabyé múúhadítyú ɨ́ɨhtsútuube íjcyaá níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébé avyéjuri muha meíjcyácoóca? 
\p  
\v 2-3 Áánélliihyée tsɨ́ɨ́ménéwúuke ɨpɨ́úváábeke múúháj pɨɨnévú ipícyóóne neébe: 
\p —Ɨ́mɨááné ámúhakye o néé íjtye tsɨɨme ɨɨnéikyé wáájácutúmé íjcyadu ámúhá ɨ́jtsaméí cápáyóóvétúhajchíí tsá ámuha meíjcyáityú Píívyéébé avyéjúejte.  
\v 4 Muurá Píívyéébé avyéjúejte ɨdáátsóméhjɨúvú tsɨɨméwuúmú íjcyadu nééme ijcyá ɨ́ɨhtsútujte.  
\v 5 Muurá íñe áánu ɨ́dátsó tsɨ́ɨ́mene íjcyadu táuráávye múnaa ɨdáátsóméhjɨúvú néémeke ɨ́ɨ́cúvehíjcyámé ookéjuco ɨ́ɨ́cuvéne. 
\s1 Tsaatéké ímítyunévú meɨ́búwajtsóné ápíchó nééneé 
\r (Mc 9.42-48; Rc 17.1-2) 
\p  
\v 6 Áánetu botsíi oke cáhcujtsómé ɨ́dátsó tsɨɨméwuúmúdúréi néémedítyú tsaatéké ímítyunévú ɨ́búwátsohíjcyámekéubá múu apáhajchíí íjkyééháñetu néwáyúcobáné ióhbáñúmeke wájojcó móóá pañévú apíchó diityé úmɨwa nééné ɨhdétu.  
\v 7 ¡Ɨ́veekíami íñe ííñújɨri ímityúmé íjcyame ténejcúvú tsíjtyeke ɨ́búwátsohíjcyaj! Árómeke ihdyu máɨdáátsoju tene pájtyéiñe. 
\p  
\v 8 Ahdícyane ámúhá hojtsɨ́neri ímityúné ámuha meméénuhíjcyáhajchíí múu kípíyújcúmeí téhojtsɨ́jɨ. Áhdure ámúháj tuhááñeri ímítyúne éllevu ámuha mepéhíjcyáhajchíí múu kípíyújcúmeí téjtuhájɨ. Muurá ihdyu ímí ámuha méíjcyaá ámúháj piityu tsátsɨhjɨ́tsá íjcyájúcóóturómé ámuha mepájtyetéhajchííjyu. Áánetu muurá ɨ́dátsó ámuha méíjcyaá ímí ámúháj piiháñé néérome múijyú áábatéítyúnéj cuujúwá pañévú ámuha mewágóóóvéhajchííjyu.  
\v 9 Áhdure ámúhá hálluúúneri ámuha maájtyumɨ́né ímityúné meméénuhíjcyáhajchíí méwaagóó téuhjɨ. Muurá ímí ámuha méíjcyaá tsánejcúeúhjɨ́ íjcyájúcóóturómé ámuha mepájtyetéhajchííjyu. Áánetu ɨ́dátsó ámuha méíjcyaá tsaúúcuma ámuha meíjcyarómé cúújúwá pañévú mewágóóóvéhajchííjyu. 
\s1 Obééjá mújtánetu íjcyáné uwááboju 
\r (Rc 15.3-7) 
\p  
\v 10 Ahdícyane tsá múu tsɨɨméwuúmú íjcyadu ɨdáátsóméhjɨúvú nééné cahcújtso múnáake éhdɨɨválletúne. Muurá ijcyámé diityé tehméjté níjkyéjɨ múnaa Llihíyoma dííbyeke diityé hallúvú pɨááboju táúmeíhijcyáme.  
\v 11 Muuráhjáa Mɨ́amúnáájpidívú o ípívyééveebe o tsáá íimítyuháñé mújtátsómeke o pájtyetétsoki. 
\p  
\v 12 ¿Aca tsáápí obééjámú 100-meva íjcyámedítyú tsaapi mújtaca tsá dibye ímunáajte 99-meváréjuco íjcyámeke tsátsihvu ipícyóóne néhcóítyuró dííbyeke? Muurá néhcóíyoóbe.  
\v 13 Aane muurá dííbyeke iájtyúmɨ́ne mítyane ímíjyúúvéíyoobe pámeerée íjcyácooca iímíjyúúné ehnííñevu.  
\v 14 Ahdu muurá níjkyéjɨri íjcyaabe Méécááni tsá ímílletú dííbyé uráávye múnaa ɨ́dátsó tsɨɨméwuúmú íjcyadu néémedítyú tsáápíubáré wágóoovéne. 
\s1 Tsíjtyema múhdurá meíjcyane meímíbáchójcatsíñe 
\r (Rc 17.3) 
\p  
\v 15 Ahdícyane ámuha cahcújtso múnáadítyú ímityúné tsaapi ámúhama méénúhajchíí múu iiye dibye íjcyátsihvu bóijcyú téénetu dibye illéébóhajchíí iímíbáávyeki.  
\v 16 Aane dibye lléébótúhajchíí múu pívámevájuco ímíñeúvú íhjyuváné dííbyema.  
\v 17 Aame néérone dibye táhjálléhajchíí múu pámeeréjuco cahcújtso múnaa idyóbéévéne íhjyuváné dííbyema. Áámeke idyé dibye táhjálléhajchíí múu ílluréjuco ɨ́hvejtsóné ihdícyaabéduréjuco dibye iíjcyaki. 
\p  
\v 18 Muurá ɨ́mɨááné ámúhakye o néé muhdú níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébe néhdújuco íñe ííñújɨri mɨ́amúnáake ámuha metúkévétsohíjcyádú ámuha meíjcyaíñe. 
\p  
\v 19 Áhdure idyé ámúhakye o néé míítyétsi tsane ɨɨ́jtsámeíñé hallúvú Llihíyó Píívyéébe níjkyéjɨri íjcyáábeke pɨáábó táúmeíhajchíí muurá pɨ́áábóiibye diityétsikye.  
\v 20 Muurá Píívyéébeke cáhcujtsómé pívááturómé tamyémeri píhcyáávéméj pɨɨne oo diityéké o pɨ́ááboki. 
\p  
\v 21 Ehdúu Jetsóó néénéllii Péédoro néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿aanéhaca íñe múhdúijyúvá ó ɨ́dáátsóvéiyá óóma ímityúné méénúmedi? ¿A 7-ijyúva? 
\p  
\v 22 Áánélliihyée neébe: 
\p —Tsáhaá, paíjyuváré múu ɨ́dáátsové uke ímityúné méénúrómedi. 
\s1 Ɨɨ́dáátsóvéiyóné ímíllétúúbedítyú íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 23 Muurá níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébe pámeemáyé íavyéjú ímíbájchoó tsáné avyéjuubéhjáa ihyájkímú pevénéré dííbyedítyú náhjɨ́hénuhíjcyáné diityémá ímíbajchódu.  
\v 24 Tujkénúhjáa ímíbájchóroobe mítyane pevénéré dííbyedítyú náhjɨ́hénuhíjcyáábema.  
\v 25 Árónáacáhjáa tsá dibye píívyetétú teene ɨ́ɨ́netú iáhdóiyóne. Áánélliihyéhjáa diibye íavyéjuube néé tsaatéké dííbyedívú iñáhjɨ́hénuíñé páneere ihñénéhjɨma ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́memájuco teene múhdutú dibye áhdóítyúrónélliíhye.  
\v 26 Áánélliihyéhjáa diibye íúníu múnáajpi dííbyé lliiñévú ɨmɨ́móúúvéne dííbyedívú ɨɨ́dátsójkímyeíñe nééhií: “Ávyéjuúbej, cána ehdícyáróné pañéi daabúcú íñe úhdityu o náhjɨ́hénuhíjcyáné uke o áhdohíjcyatúne. Ukéi chooco ó áhdoó páneére.”  
\v 27 Ehdúhjáa dibye néénéllii dííbyedi ɨɨ́dáátsóvéne tsáhájuco dibye áhdótsotúne. Áábé hallúríhjyáa tsá ɨɨná íjcyájúcootúne. 
\p  
\v 28 Ehdúhjáa íavyéjuube dííbyema ímíbájchótsihdyu péébe cábuuvé tsaapi íñahbéébedívú téhduréhjáa dííbyedítyú áyánéwu iñáhjɨ́henúné áhdohíjcyátúúbedívu. Áábekéhjáa íjkyéétu iéékévéne neébe: 
\p —Ó imíllé ícyoocáré oke u áhdone óhdityúu u náhjɨ́henúne.  
\v 29 Áánélliihyéhjáa téhdure dííbyé lliiñévú ɨmɨ́móúúvéne ɨɨ́dátsójkímyeíñe nééroobe dííbyeke: “Muúbej, cána ihdyu óvíjyucói daabúcú tsáríyóné pañe teénej. Ukéi ihdyu chooco ó áhdoóhi.”  
\v 30 Árónáacáhjáa tsá dibye ímílletú ɨɨ́dáátsovéné dííbyedi. Ílluréjucóhjáa dibye cúvéhoojánúné dííbyeke. Aabéhjáa cúvéhóójá pañe ijcyá dííbyeke iáhdótúné hajchóta.  
\v 31 Ehdúhjáa íñahbéébeke dibye dárɨɨvéné tsijtye íñahbéjteke ɨ́dátsó pájtyénéllii íavyéjúúbeke úúballémé muhdú dííbyeke tene pájtyene.  
\v 32 Áánélliihyéhjáa íavyéjuube pɨ́uvá dííbyeke. Áábekéhjáa népéjtsoóbe: “Uu táúníu múnáajpi, ¿ɨ́veekí ávyétá imítyuube uú? Úhdíi muurá o ɨ́dáátsóvéne ó ɨ́hvejtsó páneere ávyétá mityáné óhdityu u náhjɨ́henúné u áhdohíjcyatúne.  
\v 33 Ahdu muurá díñahbéébedi u ɨ́dáátsóvéne ú ɨ́hvéjtsóiyá páneere úhdíi o ɨ́dáátsóvéne o ɨ́hvejtsódu.”  
\v 34 Ehdúhjáa íavyéjuube dííbyeke iñééne ílluréjuco icyáyobáávaténe icyúvéhoojánúúbedívú ɨ́cúbáhratsóné teene dibye áhdótúné hajchóta. 
\p  
\v 35 Ehdu muurá ámúhakye méénúiibye Llihíyó níjkyéjɨri íjcyaabe ámuha ɨ́mɨáánéjuco ámúhá ɨ́ɨ́búuri ámúhá náhbedi meɨ́dáátsóvétúhajchííjyu. 
\c 19  
\s1 Táábávájcatsímyé wáágóójcatsíítyuróné Jetsóó úwaabóne 
\r (Mc 10.1-12; Rc 16.18) 
\p  
\v 1 Ehdúu Jetsóó nétsihdyu muha mepéjucóó Gariréatu Jodéá iiñújɨvu Joodáá tsiñéjcuvu.  
\v 2 Áhullée mítyane mɨ́amúnaa úráávyehíjcyá dííbyeke. Áámedítyúu chéméméhjɨke bóhɨ́ɨ́tsohíjcyaábe.  
\v 3 Áijyúu tsaate paritséómú dííbyeke imújtátsóro dííbye éllevu itsááne nééhií: 
\p —¿A tehdújuco tsaapi méwakye ɨ́hvéjtsóiyóné ihdícyáné hallútúre?  
\v 4 Áánélliihyée neébe: 
\p —¿Aca tsá ámuha meéévehíjcyatú Píívyéébé waajácuháámɨ? Muurá téhaamɨ́tú caatúváné dibyée páné ɨhdéene iípívyéjtsóné nɨ́jcaúvú téhdure ípívyejtsóné wajpii, wallee, íjcyane muhdú tene íjcyaídyújuco.  
\v 5 Áánemáa muurá téijyújuco dibye nééne wajpi wálleeke ityáábávállema ɨ́ɨ́neíñé cáánímútsidítyú dííllemáyéjuco iíjcya tsahéécoréjuco tsáápiiye íjcyáiyódu.  
\v 6 Aamútsí muurá míítyétsi íjcyáromútsí tsahéécoréjuco íjcyaíñé Píívyéébée ípívyejtsódújuco. Áánéllii tsá tsaate ityáábávájcatsícyooca dówáávéítyuróne.  
\v 7 Ehdúu Jetsóó néénéllii nééme dííbyeke: 
\p —Áánáacáráhjáa ¿ɨ́veekí Moitsééúvú úwáábohíjcyá metáábávárólleke meɨ́hvéjtsóiyóné tééné waajácuháámɨ́ mecáátúnúhaamɨ́vú maájcúnema?  
\v 8 Áánélliihyée neébe: 
\p —Muuráhjáa ihdyu eene ámuha meíjcyadu ditye cáhcujtsópítyúnéllii ehdu nehíjcyaabe tehdu tene néétúrónáaáca. Tsáháa Píívyéébe tehdu teene ípívyéjtsotúne.  
\v 9 Áánéllii ámúhakye o néé tsaapi mewa ímityúné tsíjtyéhjɨma méénútúrólleke ɨɨ́hvéjtsóne tsíjpíllekéréjuco táábáváhajchíí muurá ímityúné méénuube ɨ́veekí méwamájɨ́ɨ́ tsíjpíllema iíjcyáneri. Áhdure idyé tsaapi ɨ́hvéjtsólleke táábávaabe ímityúné meenúhi. 
\p  
\v 10 Ehdúu Jetsóó néénéllii muha menééhií: 
\p —Ímí tehdújúcooro teene táábávajcátsí néérónáa tsíñejcútú múhdurá teéne. Áánélliihyéubá óvíjyácóóiyóné teéne. 
\p  
\v 11 Áánélliihyée neebe múúhakye: 
\p —Árónáa tsá paméváré píívyetétú tehdu iíjcyane. Apáámyéré ihdyu Píívyéébe pícyohdújuco íjcyame piivyété tehdu iíjcyane.  
\v 12 Muurá ijcyámé tsaate ípyée iípívyeevédújuco wálleema iíjcyáiyóné píívyetétúme. Áhdure ijcyámé tsaate mɨ́amúnaáré méénúnetu wálleema iíjcyane píívyetétúme. Áánetu ihdyu tsaate imíllé ííyéejtéré iíjcyane ɨɨná túhújtsotúmé níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébé avyéjúejte iíjcyáneríyé ɨɨ́ɨ́jɨ́veki. Ahdícyane ihdyu óvíi caatyé ííyéejtéré iíjcyane ímillémé tehdu ijcyáhi. Ehdúu Jetsóó néé múúhakye. 
\s1 Tsɨɨméké Jetsóó llúúvanúne 
\r (Mc 10.13-16; Rc 18.15-17) 
\p  
\v 13 Áijyúu tsaate ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́meke tsivá dííbye éllevu dibye diityé hallúvú pɨááboju ityáúmeí Píívyéébeke. Áánélliihyée muha menéé ɨ́ɨ́nevú ditye tsɨɨméké tsívane íllure dííbyeke ityúhújtsoki.  
\v 14 Árónáacáa neebe múúhakye: 
\p —Óvi ihdyu tsiváme. ¿Ɨ́veekí ámuha mécátuhtsóhi? Muurá diitye tsɨɨme íjcyadu néémé wáábyuta Píívyéébé avyéjú ijcyá níjkyéjɨri.  
\v 15 Ehdúu iñééne diityéké dócárájcoobéré Píívyéébeke pɨáábó táúmeí diityé hallúvu. Ááné boonétúu tétsihdyu muha mepéé tsiéllevúréjuco. 
\s1 Ováhtsá Jetsóoma íhjyuváne 
\r (Mc 10.17-31; Rc 18.18-30) 
\p  
\v 16 Tsáijyúu téhdure tsaapi ováhtsá ehnéva múnáajpi íjcyaabe Jetsóo éllevu itsááne nééhií: 
\p —Uwááboóbej, ɨ́mɨáábé u íjcyaabe cána oke diñe muhdú o íjcyáiyóné múijyú o dsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ o újcuki. 
\p  
\v 17 Áánélliihyée neébe: 
\p —¿Aca ɨ́veekí eene oke ú dilló ɨ́mɨáábedi? Muurá ihdyu apáábyéré Píívyéébe ɨ́mɨáábe. Ahdícyane cáhawáá dííbyé taúhbajúúné néhdu diicya múijyú u dsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ u újcune u ímílléhajchííjyu. 
\p  
\v 18 Áánélliihyée neébe: 
\p —¿Aca keená teene dííbyé taúhbajúúne? Áánélliihyée úúbálleebe teene taúhbaju íllu nééneé: 
\p —Tsá múu mɨ́amúnáake dsɨ́jɨ́vétsotúne. Tsá múu ihdícyámema dómácójcatsítyúne. Tsá múu nánívatúne. Tsá múu állíuutúne.  
\v 19 Múu avyéjuullé díícyáánimútsikye. Pamévakéré múu wajyú muhdú u wájyúmeídyu. 
\p  
\v 20 Ehdúu Jetsóó néénéllii neébe: 
\p —Muuráhjáa ihdyu táayáábedítyúré tehdújuco o ícyahíjcyáne. ¿Mityá ijcyánéi tsiiñe ɨɨná o méénúiyónej? 
\p  
\v 21 Áánélliihyée neébe: 
\p —Ihdyu panévatúré ɨ́mɨáábé u íjcyane u ímílléhajchíí dítsíeméné náhjɨ́hénúne ɨ́dáátsóméhjɨke pɨáábo. Áijyu ihdyu ɨ́mɨááné ú ávyéjúúteé níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébé avyéjuvu. Aane cáhawáá ehdu méénúne ookéréjuco duráávyej. 
\p  
\v 22 Ehdúu Jetsóó nééne kímóhcó pajtyé dííbyeke mítyane dibye éhnévánélliíhye. Aabée ílluréjuco pééne kímóóveebére. 
\p  
\v 23 Áánélliihyée Jetsóó néé múúhakye: 
\p —Ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé ehnéva múnaa ɨ́htsútúnetu úcáávéiyóné Píívyéébé avyéjuvu.  
\v 24 ¿Aca muhdú caméélló ánéétóhéjutu pajtyéiyáhi? Áhdure ¿aca muhdú diitye ehnéva múnaa Píívyéébé avyéjuvu úcáávéiyáhi? 
\p  
\v 25 Ehdúu dibye nééneri muha meúllévenúne menééhií: 
\p —¿Aca ihdyu múhdutúrá pájtyetéiyóme? 
\p  
\v 26 Áánélliihyée múúhakye ɨɨ́ɨ́téne neébe: 
\p —Tsá muurá mɨ́amúnaa píívyetétú iiye ipájtyetétsámeíñe. Árónáa Píívyéébe piivyété diityéké ipájtyetétsóné ɨɨná dííbyedívú túhúútúnélliíhye. 
\p  
\v 27 Áánélliihyée Péédoro nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, muuráhjáa páneere muha meɨ́hvéjtsóne uukéréjuco meúraavyéne. ¿Aane muhdúí íñe teéne? ¿Ɨɨná muha méújcuú tééné hallúvu? 
\p  
\v 28 Áánélliihyée múúhakye neébe: 
\p —Ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé páneere tsíhdyuréjuco ímíbáávyécooca Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe o ávyéjuutéiñe. Áijyu idyé ámuha téhdure méíjcyaá 12-hava ámúha múnaa ijraéémú íjcyámé avyéjujte.  
\v 29 Muurá páneere íijcyátsɨ́hjɨma imúnáake íñahbémuu, íñaallémuu, cáánimuu, méwamyuu, ɨ́ɨ́tsɨɨ́mee, íjcyárómeke ipícyoíñúne ookéréjuco iúráávyéné wákimyéí méénume éhnííñevu tsaímíyé íjcyaá múijyú muhdú íjcyáityúmeréjuco.  
\v 30 Árónáa ihdyu téɨɨbúwá méíjcyaco. Muurá íñe ícyooca ɨ́htsutúmé íjcyame ɨ́dátsó téijyu waagóojte íjcyaáhi. Ááné lliiñévú íñe ícyooca ɨ́daatsómé ávyéjúúteéhi. 
\c 20  
\s1 Tsaate wákímyeíñetu íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 1 Muurá Píívyéébe níjkyéjɨri íjcyaabe pámeemáyé íavyéjú ímíbájchoó éhne múúne tsaapi íúmɨhé wákimyéi múnáama diityé wákimyéí ímíbajchódu. Tsaapíhjyáa muurá íúmɨhé pañétú óóva ditye iááhɨ́vétso cúúvénetúré nehcó wákimyéi múnáake.  
\v 2 Aanéhjáa tsúúca iújcúmeke neebe 10-haamɨ́vá tsájcoojɨ iáhdoíñe. Áánemáhjáa wallójúcoobe ditye iwákímyeíki.  
\v 3 Ááné boonétúhjáa idyé cójɨ́hréjuco néénáa tsiiñe tsíjtyeke néhcotéébé úújeté tsaate tsátsii pevétáré íjcyámedívu.  
\v 4 Áámekéhjáa neébe: “Ámuúhaj, óóma méwákímyeítyé táúmɨhé pañe. Ámúhakye ímí ó áhdoóhi.” Ahdújucóhjáa ditye wákímyeítyéne.  
\v 5 Ááné boonétúhjáa idyé tsiiñe cójɨ́jpɨɨne péébe újcujé tsíjtyeke. Átsihdyúhjáa tsiiñe péébe újcujé tsíjtyeke.  
\v 6 Ááné boonétúhjáa ávyétá cuuvé pañéjuco péébe úújeté tsaate pevétáré íjcyámedívu. Áámekéhjáa neébe: “¿Ɨ́veekí wákímyeítyúmé ámuha pevétáre?”  
\v 7 Áánélliihyéhjáa néémeé: “Muhdú múha múúhakye táúhbánejɨ́ɨ́ ɨɨná muha méwákímyéiyáhi.” Áánélliihyéhjáa neébe: “Ané óóma mepééne méwákímyeítyé táúmɨhe. Ámúhakye ímí ó áhdoóhi.” Ahdújucóhjáa ditye pééne dííbyema. 
\p  
\v 8 Ááné iijyúnuvúhjáa diitye wákimyéi múnáá tehméébeke neébe: “Áyu ílluréjuco wákimyéi múnáake dááhɨ́vétsómeke dahdo. Nihñérené úcáávémedítyú ú áhdótujkénuúhi. Ááné boonétúi ú áhdoó tujkénuné úcáávémeke.”  
\v 9 Ahdújucóhjáa dibye eenée ávyétá nihñéejtéré cuuvé pañe úcáávémedítyú áhdótujkénúné tsáápiitsáké 10-haamɨ́vá diibye tépallí múnáajpi néhdunéjuco.  
\v 10 Aanéhjáa diitye eenée tujkénú cúúvénetúré úcaavémé ɨɨ́ɨ́téne ɨ́jtsámeí dibye áhdoíñé éhnííñevu pájcoojɨ́ré ditye wákímyeíñélliíhye. Árónáacáhjáa diityéké téhdunéré 10-haamɨ́vá áhdoóbe.  
\v 11 Aanéhjáa múhdurá diityéké pájtyénéllii tépallí múnáájpidítyú llíhcyámeímye.  
\v 12 Áámedítyúhjáa tsaapi néé dííbyeke: “Aca muhdú ɨ́ɨ́vane aatye ícyoocárené cuuvé pañe úcáávémeke ú ahdó íñe muha cójɨ́hajchótá állócohɨ́váneri mewákímyeímyeke u áhdodúnére.”  
\v 13 Áánélliihyéhjáa neebe dííbyeke: “Muúbej, ¿acáne tsá o néétu téhdune 10-haamɨ́vá ámúhakye o áhdoíñé tsájcoojɨ́ wákiméi? Áánerá tsáháturo ímityúné ámúhakye o dárɨ́ɨ́vetúne.  
\v 14 Ahdícyane wa eene uke o áhdone dékéévéne dipyej. Muurá ihdyu ó imíllé áyánéwu wákímyeíyómema tsahdúnéhjɨ́ré o áhdone pámeekére.  
\v 15 ¿Aca tsá u wáájácutú o ímillédú o áhdóiyóné tadsɨ́ɨ́dsɨdívu? Anéjɨ́ɨ́va oke ú nééiyá múhdurá o dárɨɨvéne. Áhdure tsá u nómíutááváítyuró pámeemáyé ɨ́mɨáábé o íjcyáneri.” Ehdúhjáa neebe tépallí múnáajpi dííbyeke.  
\v 16 Ahdícyane íñe ícyooca iiye ɨ́htsutúmé iíjcyane ɨ́tsúcunúmeíhijcyámé nihñéétsihvu ɨ́dátsó waagóojte íjcyaáhi. Ááné lliiñévú íñe ícyooca ɨ́daatsómé ávyéjúúteéhi. Muurá mítyámeke táavyéjú wákimyéivu o újcúrómedítyú uhjéméré ímí teene úraavyémé ávyéjúúteéhi. Ehdúu Jetsóó úwaabó tsaapi íwákimyéi múnáama diityé wákimyéí ímíbájchónetu. 
\s1 Ɨdsɨ́jɨ́veíñé tsiiñe Jetsóó úúballéne 
\r (Mc 10.32-34; Rc 18.31-34) 
\p  
\v 17 Átsihdyúu múúhaye 12-meva Jerotsaréevu dííbyema mepéénáa juuvávyú múúhakye neébe: 
\p —Mepéé íñe Jerotsaréevu. 
\p  
\v 18 Ácoomívú muurá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébedívú tsaapi llúúvájté avyéjujtémá taúhbájú uwáábojtéké óhdivu ékéévétsoóhi. Aame neé oke ɨdsɨ́jɨ́vétsoíñe.  
\v 19 Áábeke muurá oke ɨ́hvéjtsoímyé jodíómú íjcyátúmé hójtsɨ́ pañévu. Aame óhdi iúúhɨ́vaténe oke imyéénúúbeke ílluréjuco wátyétyéhcuíñé páwachékevu o dsɨ́jɨ́veki. Ároobe tsiiñe ó bóhɨɨ́ 3 coojɨ́vatu. Ehdúu Jetsóó néé múúhakye. 
\s1 Jacóóbomútsíj tsɨɨju Jetsóoma íhjyuváne 
\r (Mc 10.35-45) 
\p  
\v 20 Téijyúu Tsebedéó taaba Jetsóo éllevu itsááne íllímutsi Jacóóboo, Jóáaá, íjcyamútsí múúhama íjcyámútsikye ɨpɨ́úváne dííbyé lliiñévú mɨ́móuuvé pɨáábó ityáúmeíki.  
\v 21 Áállekée neébe: 
\p —¿Ɨ́ɨ́netú uke o pɨ́aabóné ú imílléhi? 
\p Áánélliihyée neélle: 
\p —Ó imíllé íjtyetsi hájchíwúumútsí úúma páñétúétsihyi íjcyane díavyéjuri u íjcyácoóca. 
\p  
\v 22 Árónáacáa neebe díílleke: 
\p —Ávyeta tsá u wáájácutú ɨɨná u táúmeíñe. Ehdúu díílleke iñétsihdyu diityétsikye neébe: 
\p —¿Aca ámuhtsi ávyétá ɨhnáhó méɨ́cúbáhrámeíiyá muhdú o ɨ́cúbáhrámeídyu? 
\p Áánélliihyée neemútsi: 
\p —Éée, muhtsi méɨ́cúbáhrámeíiyáhi. 
\p  
\v 23 Áánélliihyée neebe diityétsikye: 
\p —Ɨ́mɨáánéhde ámuhtsi méɨ́cúbáhráméiíhi. Árónáa ihdyu páñétúétsihyi táavyéjuri o íjcyácooca tsá oore ámúhtsikye táúniúvú o pícyóóítyuróne. Muurá ihdyu Llihíyóré pícyoó caatyéké iwábyújtsómeke. 
\p  
\v 24 Ehdúu Jetsóoma dityétsí íhjyuváné múúhakye diityétsí nahbéjté 10-meva muha meíjcyámeke tsárí pajtyéhi.  
\v 25 Árónáacáa múúhakye ɨpɨ́úváne neébe: 
\p —Ámuha muurá méwaajácú íñe ííñújɨri íjcyáné avyéjujte paméváré ɨ́htsutúmé iíjcyane ímilléne.  
\v 26-27 Áánetu ihdyu íñe ámuha tsúúca tahñéjté meíjcyame tsá múu tehdu néétune. Ámúhadítyú tsaapi íboohówaabe iíjcyane ímílleebe múu íñahbéjteke ɨ́ɨ́cuvé íñée muhdú Mɨ́amúnáájpidívú o ípívyééveebe o méénuhíjcyádu.  
\v 28 Tsáháa muurá o tsáátu ɨ́htsútuube ávyéjuube o íjcyáábeke mɨ́amúnaa oke ɨɨ́ɨ́cúveki. Muuráhjáa ihdyu o tsáá diityéké o pɨ́aabódú íjcyaabe diityé wájyuri o dsɨ́jɨ́ve teene cáhcujtsómé ipájtyetéki. 
\s1 Hállúvátúmútsikye Jetsóó ímíjpyetétsóne 
\r (Mc 10.46-52; Rc 18.35-43) 
\p  
\v 29 Aamée Jericóotu muha mepéémeke mítyane mɨ́amúnaa úraavyéhi.  
\v 30 Áijyúu hállúvátumútsí juuvá úníuri ácuúcunúhíjcyamútsí tétsihdyu Jetsóoma muha mepájtyene iwáájácúne kéévánécoba néé dííbyeke: 
\p —¡Ávyéjuúbej, Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabe u íjcyaábej, múhtsidi ihdyu óvíjyuco dɨ́daatsóve! 
\p  
\v 31 Ehdúu dityétsí néénéllii tétsii íjcyame uhbá cúúvéhulléré dityétsí iíjcyaki. Áróneríi ɨ́ɨ́cúvétumútsí éhnííñevúré tsiiñe nééhií: 
\p —¡Ávyéjuúbej, Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabe u íjcyaábej, múhtsidi ihdyu óvíjyuco dɨ́daatsóve! 
\p  
\v 32 Áánélliihyée Jetsóó iíjyócúúvéne néé diityétsikye: 
\p —¿Ɨɨná ámuhtsi méimílléhi? 
\p  
\v 33 Áánélliihyée neemútsi: 
\p —Ávyéjuúbej, muhtsi méimíllé mahálluváne. 
\p  
\v 34 Ehdúu dityétsí néénéllii mítyane ɨ́dáátsóveebe diityétsidi. Áánemáa diityétsikye íhyálluúúné dibye dócárájcónetu tsaímíyé ɨɨtéjúcoomútsi. Aamútsíi dííbyekéréjuco úraavyéne. 
\c 21  
\s1 Jerotsaréé pañévú Jetsóó úcaavéne 
\r (Mc 11.1-11; Rc 19.28-40; Ja 12.12-19) 
\p  
\v 1 Aamée muha méwajtsɨ́ Jerotsaréé pɨɨhɨ́riyéjuco Bepajéé cóómí úníuri Oríívo bájú íjcyátsihvu. Átsihdyúu Jetsóó wallóó míítyétsikye múúhadítyú técoomívu.  
\v 2 Áámútsikyée neébe: 
\p —Écoomi ɨ́pɨɨhɨ́ré cóómityu óóma méujcúté íayáne ɨ́ɨ́jú íllíma íjcyaabe dóhjɨ́númeííbyeke. Áábeke metsíñaáyóne métsívaco.  
\v 3 Aane tsaate ámúhtsikye ‘ɨ́véémútsikyé ámuhtsi métsíñaáyó’ néhajchíí méneéco: “Ávyéjuubéne múhtsikye néénélliíhye. Ɨ́ɨ́cúiyévané ihdyu óómíchóiíbye.” Ehdúu neebe diityétsikye. 
\p  
\v 4 Ehdúu pajtyéné Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpíhjyáa íllu néhdújuco: 
\q1  
\v 5 Tsióó cóómi múnáake mene: “Ámúha éllevu ámúhá avyéjuube tsaá ɨ́daatsóné íayáne ɨ́ɨ́jú hájchí hallúri.” 
\m Ehdúhjáa neebe Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi. 
\p  
\v 6 Aamútsíi tsúúca újcujé diibye íayáne ɨ́ɨ́juke íllíma Jetsóó néhdújuco.  
\v 7 Áábé hallúu wájyamúúnetu muha meɨ́hbóné hallúvú iñéríívyéne péjúcoóbe.  
\v 8 Áijyúu mítyane mɨ́amúnaa íjcyame ɨhbó íwajyámuunévú juúva. Tsaatée wájyaúúnevu ɨhbóhi.  
\v 9 Aamée dííbyema péé tsuullérí íjcyamee, idyéjuri íjcyamee, ehdu. Aamée wáñécohíjcyá: 
\p —¡Ñóóooj, máávyejújtsó áánu Dabíiúvúj tsɨɨménémúháábeke! ¡Maímijyu dibye Píívyéébe mémeri tsááneéj! ¡Ñóóooj, máávyejújtsó caame íjcyaabe Píívyéébeke! Ehdúu iwáñéjcóne nehíjcyáme. 
\p  
\v 10 Aabée Jerotsaréevu úcáávéneri pámeere técoomí múnaa íbórɨ́baavémé nééhií: 
\p —¿Múamí tsáma aátyej? 
\p  
\v 11 Áánélliihyée tsaate nééhií: 
\p —Áánerá aabye Jetsóó Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Gariréá iiñújɨri íjcyacóómí Natsarée múnáajpi. 
\s1 Duurúvájá pañétú náhjɨ́he múnáake Jetsóó bóayóne 
\r (Mc 11.15-19; Rc 19.45-48; Ja 2.13-22) 
\p  
\v 12 Ááné boonétúu duurúvájá pañévú náhjɨ́hénújcatsímyeke téjá pañétú boáyoóbe. Wájójcoobée dsɨ́ɨ́dsɨke cápáyócohíjcyámé metsáwááne. Áhdurée ɨ́júúmuke náhjɨ́hénuhíjcyámé acúúvéihcyúné wájójcoóbe.  
\v 13 Áánemáa neebe diityéke: 
\p —Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Íjya tahjya tééjá lliiñévú mɨ́amúnaa óóma íhjyúvahíjcyáijya.” Aaja ¿ɨ́veekí ámuha naní múnáá jaríyéjuco medíllone? 
\p  
\v 14 Áijyúu tééjá pañe hállúvátúméhjɨma ímí úllehíjcyátuméhjɨ́ íjcyame dííbyeke pɨáábó táúmeímyeke ímíjpyetétsoóbe.  
\v 15 Ehdúu téijyu méénuube méénúráítyúronéhjɨ. Áijyúu tsɨɨme wáñécohíjcyá: “¡Ñóóooj! Átsihdyúu nehíjcyáme: ¡Máávyejújtsó aadi Dabíiúvúj tsɨɨménémúháábeke!” Aanée llúúvájté avyéjujtémá taúhbájú uwáábojte tsárí ɨɨ́jtsúcunúne Jetsóoke nééhií: 
\p —¿A ú lleebo eene aatye néhijcyánej?  
\v 16 Áánélliihyée Jetsóó néé diityéke: 
\p —Éée. ¿Aca tsá múijyú ámuha meéévetú Píívyéébé waajácúháámɨ́ téénetu íhjyuváne? Íllu muurá nééneé: 
\q1 Pámeere dííbyeke duurúvahíjcyá tsɨɨme ñohñóríyéi íjcyárótsɨ́wuújɨmájuco. 
\p  
\v 17 Ehdúu Jetsóó diityéké nééné boonétú muha mepéé Jerotsaréetu Betáániávuréjuco. Áhullée tépejco muha mécuwáhi. 
\s1 Higyéérahe Jetsóó pítyuutsóne 
\r (Mc 11.12-14, 20-26) 
\p  
\v 18 Ááné tsɨtsɨ́ɨ́vevúu cúúvénetúré muha tsiiñe Jerotsaréevu meóómíñáa Jetsóó ajyábáávatéhi.  
\v 19 Aabée juuvá úníutu íjcyahe higyéérahe úújéjerá ‘néévahéubáhaja’ iñéénema. Árónáacáa tsá tehe néévatúne. Áánélliihyée ílluréjuco dibye teehe pítyúútsoobe nééneé: 
\p —Níhñécunu ílluréjuco u chéméihye ¿ɨ́veekí tsá u néévatúne? 
\p Ehdúu dibye néénemáyé tsúúca ɨ́jtoíñuhe.  
\v 20 Áánéríi muha meúllévenúne menéé dííbyeke: 
\p —¿Aca muhdú eene eehe higyéérahe peecútéré tsúúca cheméhi? 
\p  
\v 21 Áánélliihyée neebe múúhakye: 
\p —Muurá ɨ́mɨááné ímíñeúvú ámuha mecáhcújtsoca tsá apááñéré íñe higyéérahe o chémétsónéeméné ámuha meméénúítyuróne. Téhdure muurá ámuha menééjuri tsane cámehbáú ɨ́ɨ́néiyá móááj pɨɨnévu.  
\v 22 Ahdícyane muurá páneere ɨɨná Píívyéébeke ámuha metáúmeíñé ámúhakye ájcúiibye ɨ́mɨáánetúré ámuha ímí mecáhcújtsóhajchííjyu. 
\s1 Jetsóó ɨhtsútu 
\r (Mc 11.27-33; Rc 20.1-8) 
\p  
\v 23 Átsihdyúu idyé tsiiñe duurúvájá pañévú dibye úwáábónáa páñétúejte llúúvájté avyéjujtémá túkevéjtsojte dííbye éllevu itsááne nééhií: 
\p —¿Aca múúbé ɨhtsúturí u íjcyaabe eene ehdu nénehjɨ ú méénuhíjcyáhi? 
\p  
\v 24-25 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p Áhdure ¿acáa múha nééjuri Jóáa tsótsohíjcyá cáhcújtsómeke? ¿A Píívyéébeé, mityá mɨ́amúnaárée nééjuri tééné wákimyéí méénuhíjcyaábej? Áyu cána oke máañújcuj. Ámuha oke maáñújcúhajchíí botsíi ámúhakye ó neé múúbé ɨhtsúturí ténehjɨ o méénuhíjcyáne. Áánélliihyée tsamééré néjcatsíhi: 
\p —Muurá ‘Píívyéébée nééjuri tsótsohíjcyaábe’ menéhajchíí meke nééíyoóbe: “¿Áábekéráhjáa ɨ́veekí tsá ámuha mecáhcújtsotúne?”  
\v 26 Áánetu ‘mɨ́amúnaárée nééjuri’ menéhajchíí meke diitye mɨ́amúnaa tééné hallútú méénúiyáhi. Muurá paméváré cáhcujtsó ɨ́mɨáánéjucóo Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi diibye Jóááuvu íjcyane.  
\v 27 Ehdúu iñéjcatsíñeri iñúhnévéne íllure nééme dííbyeke: 
\p —Maáhuú, tsá muha mewáájácutúne. 
\p Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Aanéjɨ́ɨ́va idyé ámúhakye ó neé múúbé ɨhtsúturí o méénuhíjcyáne. 
\s1 Tsáápí hájchimútsidítyú íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 28 Átsihdyúu tsiiñe Jetsóó diityéké nééhií: 
\p —¿Muhdú ámuha méɨjtsúcunú tsiiñe ámúhakye o úúbálleíñe? Tsaapíhjyáa íllímútsidítyú ámíáábeke nééhií: “Llíhij, cána íhyajchíí méúmɨhe wákímyeítyej.”  
\v 29 Árónáacáhjáa neébe: “Tsá o ímílletúne.” Árónemáhjáa bóónétu wákímyeítyeébe.  
\v 30 Átsihdyúhjáa bónéébeke neebe téhdure. Áánélliihyéhjáa neébe: “Juújuj Llíhij, tehdújuco. Óvíi ó wákímyeítyéhi.” Árónáacáhjáa tsá dibye wákímyeítyetúne.  
\v 31 Aanée ¿caabyé diityétsidítyú cáhcujtsó cááníkyeé? Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —Tujkénúejpíhjyáa cáhcujtsóhi. 
\p Átsihvúu neebe diityéke: 
\p —Ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé muurá múhdurá ícyahíjcyáné walléémuma méiiñújɨ́ avyéjúúbé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke áhdótsohíjcyámé ímityúmé íjcyarómé ímíjpyéteé ámúhájtane Píívyéébé avyéjúejtéréjuco iíjcyaki.  
\v 32 Muuráhjáa tsojtsó múnáajpi Jóáa ámúhakye úwáábohíjcyará ímityúné ámuha meícyahíjcyáné meɨ́hvéjtsóne Píívyéébé icyánejcúvuréjuco ámuha meɨ́búwáávéroki. Árónáacáa tsá ámuha mecáhcútsohíjcyatú dííbyeke. Áánetúu ihdyu muurá diitye ɨ́mɨááné ímityúmé íjcyarómé dííbyé uwáábó icyáhcújtsóne ímíjpyetéhi. Áánáacáa ¿muhdú ɨ́veekí tsá ámuha teene melléébójúcoorómé meímíjpyetétúne? 
\s1 Úmɨhé tehmé múnaa múhdurá dárɨ́ɨ́vémeíñetu íjcyáné uwááboju 
\r (Mc 12.1-12; Rc 20.9-19) 
\p  
\v 33 Cáhawáá mélleebúcunu tsiiñe ámúhakye o úúballéne: Tsaapíhjyáa íúmɨhe óóva ibájtsone mɨjcónúhi. Áánemáhjáa tsátsii ímíbájchoobe tééne néévá dótsúhcúmeíitsíi. Áhduréhjáa jáhwu méénuube cáámé cóhnaúvú tééjá pañétú tépalli téhmémeíijya. Ápallívúhjáa tsaatéké ityéhmétsóne aahɨ́vetéébé tsííñé iiñújɨ.  
\v 34 Aabéhjáa tsúúca tene néévane iwáájácútsihvu wallóó íúníu múnáake diityémá ditye iwállóóro téénetu dííbye éhné íjcyadúne.  
\v 35 Árónáacáhjáa íllure méénúpejtsómé diityéke. Tsáápiikyéhjáa néwayúúnevu aamúme. Áánetúhjáa tsíjpiikye dsɨ́jɨ́vetsóme.  
\v 36 Ááné boonétúhjáa idyé tsiiñe wálloobe pívámevákéjuco. Árómekéhjáa idyé méénúpejtsóme. 
\p  
\v 37 Ááné nihñévúréhjáa wálloobe íllíkyeréjuco ‘íhya hájchíwu íjcyánéllii dííbyeke avyéjúúlléiyóme’ iñéénema.  
\v 38 Árónáacáhjáa dííbyeke iájtyúmɨ́ne néjcatsímye: “Aabye muurá íllíyéjuco íñe cááníñúiyóne. Áánéllii metsu dííbyeke medsɨ́jɨ́vétso mehnéréjuco tene iíjcyaki.”  
\v 39 Ahdújucóhjáa iékéévéébeke ditye tépallítyú ɨ́ɨ́wávu itsájtyéne dsɨ́jɨ́vetsóne. 
\p  
\v 40 Ehdúu iúúbállétsihdyu neebe diityéke: 
\p —¿Aane íñe diibye úmɨhé aabájaabe itsáácooca muhdú méénuú diityéké eenée tépallívú dibye téhmétsoíñúmé ímityúné dárɨ́ɨ́vémeímyeke? 
\p  
\v 41 Áánélliihyée néémeé: 
\p —Íhya ihdyu diityéké ɨ́dáátsóvétuubéré ɨdsɨ́jɨ́vétsóne tsíjtyekéréjuco téhmétsoíñé tépallívú botsíi teene bajtso kéémévécooca tsáneevu dííbyeke ájcúímyeke. 
\p  
\v 42 Ehdúu ditye néérónáa neebe diityéke: 
\p —¿Aca tsá ámuha múijyú meéévetú Píívyéébé waajácúháámɨ? Muurá tsátsihdyu nééneé: 
\q1 Tsaúpe nééwayu jááháñé wákimyéi múnaa iñéhnílléne wáágóórou pícyámeí ímichi tééutu jaa éjkéiu. Muurá ihdyu Píívyéébere ehdu meenú tehdújuco. 
\m Ehdu muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé.  
\v 43 Aane ámúhakye o néé Píívyéébé avyéjú ámúhá wáábyuta íjcyájúcootúne. Muurá ihdyu tsijtye ímí óóma íjcyámé wáábyutáréjuco teéne.  
\v 44 Muurá teeu nééwayúdú o néébedítyú íjcyáné uwááboju cáhcújtsotúmé mújtaáhi. Áámedívú muurá o cáyobáávatécooca ílluréjuco ditye wágóóóveíñe. 
\p  
\v 45 Ehdúu Jetsóó tsíeménéhjɨtu úwaabóné llúúvájté avyéjujtémá paritséómú waajácújucóó diityéké dibye lléboobóne.  
\v 46 Áánélliihyée imíllerómé dííbyeke iwáágoóné tétsihdyu. Árónáacáa nuhnévémé Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi dibye íjcyane mɨ́amúnaa néhíjcyáneri iíllityénema. 
\c 22  
\s1 Táábávajcátsí wañéhjɨtu íjcyáné uwááboju 
\r (Rc 14.15-24) 
\p  
\v 1 Áhdurée tsiiñe Jetsóó úúballé muhdú Píívyéébe íavyéjú pámeemáyé ímíbájchoíñe. 
\p  
\v 2 Neebépeé: 
\p —Tsáné avyéjuubéhjáa ílli táábáváné wañéhjɨvu míñutsó mítyane mɨ́amúnáake.  
\v 3 Ááme éllevúhjáa wálloobe íúníu múnáake ditye iñééte ditye itsájúcoóki. Aaméhjáa úúbálletérónáa tsá ditye ímílletú itsááneé.  
\v 4 Áánélliihyéhjáa tsíjtyeke tsiiñe iwállóómeke neébe: “Méneete táuubámyeke ditye itsááne íñe ocájímú tutácóóné idyóóvaki.”  
\v 5 Ahdújucóhjáa ipyééne ditye úúbállerónáa idyé tsá ditye ímílletú itsááneé. Ɨ́ɨ́cúvetúméhjáa íwákimyéiháñevúré péécunúhi. Tsaatéhjáa péé íúmɨhénevu. Tsijtyéhjáa péé náhjɨhévu.  
\v 6 Áánetúhjáa tsijtye íllure diityédí ɨɨ́cúbáhrámeke dsɨ́jɨ́vetsóhi.  
\v 7 Aanéhjáa ílluréjuco diibye ávyéjúúbeke mítyane cáyobáávatétsóne. Áánélliihyéhjáa ítsodáhómuke táúhbaabe ditye diityéké ɨdsɨ́jɨ́vétsóne diityé cóómí icyátsuhjácoki.  
\v 8 Ááné boonéhjáa idyé tsijtye íúníu múnáake neébe: “Tsúúca íñe hájchíwu táábáváné wañéhjɨ májchoháñé méénúmeíjyúcoorá téénevu tsáámeke memájchótsóiyóne. Ávyeta ímílléítyúmekéhjáa o míñutsójúcoorómé íñe tsá tsáátu meéllevu. Árone ihdyu óvi tehdújuco tsá ditye tsáátune, ɨ́mɨáámejɨ́ɨ́ tsááiyáhi.  
\v 9 Ahdícyane cána étsɨhjɨ́vú mepééne ámuha maájtyúmɨdúmeke méuubállé ditye itsáákií.”  
\v 10 Ahdújucóhjáa ditye pahúllevávú ipyééne pámeekéré iájtyúmɨdúmeke míñutsóné ímítyúróméhjɨmáye. Aaméhjáa tsúúca tsááme teeja wahpéhi. 
\p  
\v 11 Ááme éllevúhjáa diibye ávyéjuube ipyééne ájtyumɨ́ tsaapi ihdícyájamáyé íwajyámuma diityéj pɨɨne íjcyáábeke.  
\v 12 Áábekéhjáa neébe: “Muúbej, ¿acáne ɨ́veekí íñe átérééjamáyé u tsáá béhjávu úcáávéne tsáátuúbe?” Ehdúhjáa ávyéjuube dííbyeke néénéllii tsá dibye ɨɨná néétune.  
\v 13 Áábedítyúhjáa íúníu múnáake neébe: “Áánúke íjtyúháácyuma íhyójtsɨcu mechíjchúne áachívú peete íjcyátúhullévú mépicyóhjé téhulle dibye ityáá íhwáñe ɨɨ́hdónema.”  
\v 14 Ehdu nééne muurá íñe ɨ́mɨááné pámé wáábyutáréjúcooro Píívyéébé avyéjú íjcyáronévú uhjéméré úcááveéhi. 
\s1 Ííñújɨ́ avyéjúúbé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke ditye áhdotsóne 
\r (Mc 12.13-17; Rc 20.20-26) 
\p  
\v 15 Ehdúu Jetsóó úwaabóné paritséómú itsárílléne pítyácójcatsí muhdú dííbyedívú iñéétsoíñe.  
\v 16 Áánemáhjáa Heróódé icyánéjcúejtémá tsaatéké íhdityu wallóómé dííbye éllevu ditye iñééte muhdúhjáa dííbyedítyú ipítyácójcatsíñe. Aamée itsááne dííbyeke nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, muha méwaajácú ɨ́mɨáábé u íjcyane állíútuúbe. Aabe muurá ú úwáábohíjcyá ɨ́mɨááné keená Píívyéébe mɨ́amúnáadívú tújkevééllejɨ́jtó tsijtye múhdurá úhdivu ɨ́jtsúcunúróneri ɨ́ɨ́cúvétuubére. Árómeke muurá pámeekéré tsahdúré ú ɨjtsúcunú muhdú ditye íjcyane u túhúúllétúnélliíhye.  
\v 17 Aabe ihdyu cána múúhakye diñe díicyánéjcutuj: ¿A tehdújuco ávyéjuube romáánómuube íjcyáábé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke ditye áhdótsohíjcyáné maáhdóiyónej, mityá tsáhaáj? 
\p  
\v 18 Ehdúu íllure dííbyeke imújtátsóro ditye díllone iwáájácúne neebe diityéke: 
\p —Ávyeta mɨ́a bañú múnaa ámuha pánehjɨ́dú ɨ́mɨáámeúvúdú meíjcyame ¿ɨ́veekí íllure oke ámuha memújtátsóro mémávárijchóhi?  
\v 19 Áyu cána oke méuujétsó dsɨ́ɨ́dsɨjɨ́vuj. 
\p Ahdújucóo ditye tsájɨɨvu úújetsóné dííbyeke.  
\v 20 Áájɨtúu húmɨ náávee, memee, íjcyane ɨɨ́ɨ́téne neebe diityéke: 
\p —¿Aca múhúmɨ náávé eéne? Áhdure ¿mumémé eene tééjɨtu? 
\p  
\v 21 Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —Tséétsá húmɨ nááve. Áábe méméré íñe tééjɨtu. 
\p Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Ané wa ihdyu diibye Tséétsáke mááhdohíjcyá dííbye éhnéjuco íjcyanévu. Áánetu ihdyu Píívyéébeke máácuhíjcyá dííbyé wáábyuta íjcyanévu. 
\p  
\v 22 Ehdúu Jetsóó diityéké nééneri iúllévenúne ílluréjuco ditye pééne tétsihdyu. 
\s1 Dsɨ́jɨvémé muhdú tsiiñe bóhɨɨne tsaate díllone 
\r (Mc 12.18-27; Rc 20.27-40) 
\p  
\v 23 Ááné boonée téjcoojɨ́ré tsadotséómú tsáá dííbye éllevu medsɨ́jɨvémé tsiiñe mebóhɨɨne cáhcújtsotúme. 
\p  
\v 24 Aamée néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, Moitséeúvúhjáa muurá néé tsaapi méwadívú tsɨ́ɨ́mávátuube dsɨ́jɨ́véhajchíí íñahbéréjuco díílleke táábávaíñé dííbyeréjuco ɨtsɨ́ɨ́máva díílledívú íñáhbeúvúu tsɨ́ɨ́máváiyóne.  
\v 25 Aanée ijcyámé múúhadítyú 7-meva tsané nahbému. Áámé amíaabée ityáábávárólléjtane dsɨ́jɨvé tehdu tsɨ́ɨ́mávátuubére. Áállekée bóneebéréjuco táábaváne.  
\v 26 Ároobée idyé dsɨ́jɨvé téhdure tsɨ́ɨ́mávátuube díílléjtane. Aanée ehdu pámeere 7-meva tsaapíllekéré táábávarómé dsɨ́jɨvé díílléjtane.  
\v 27 Aanée nihñévúré díílleréjuco dsɨ́jɨvéne.  
\v 28 Aane cána múúhakye diñe ¿cáábyé taabá ímichi dille íjcyaíñé tsiiñe ditye bóhɨ́ɨ́coóca? 
\p  
\v 29 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Íllure ámuha mémujtá Píívyéébe ɨ́htsútuube íjcyáábé waajácúháámɨtu tene úwaabóné ámuha mewáájácútúnélliíhye.  
\v 30 Muurá dsɨ́jɨvémé tsiiñe bóhɨ́ijyu páneere cápáyóóveé tsíhdyuréjuco. Tsáhájuco muurá mɨ́amúnaa táábávácatsíityúne. Muurá pámeere téijyu íjcyaá níjkyéjɨ múnaáduréjuco.  
\v 31 ¿Aca tsá ámuha meéévehíjcyatú Píívyéébé waajácuháámɨ? Muurá téhaamɨ́tú nééneé:  
\v 32 “Aavaráaa, Itsáaa, Jacóóboo, íjcyámé Piivyéébé ó ijcyáhi.” Ehdu muurá Píívyéébe néénetu méwaajácú ditye íjcyane. Muurá ditye íjcyátuca tsá dibye nééítyuró diityé Piivyéébé iíjcyane. 
\p  
\v 33 Ehdúu Jetsóó diityéké nééneri ullévenúmé muhdú dííbyé tujkéveeju íjcyáneri. 
\s1 Ímichi páñétúejúúcú taúhbajúúcu 
\r (Mc 12.28-34) 
\p  
\v 34 Aanée paritséómú iwáájácúne iiyéjuco píhcyaavéné dííbyedívu.  
\v 35-36 Áámedítyúu tsaapi taúhbájú uwááboobe Jetsóoke imújtátsóro nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿aca teene Píívyéébé taúhbajúúnetu keená ímichi páñétúene? 
\p  
\v 37 Áánélliihyée neébe: 
\p —“Múu wajyú Dípiivyéébé Díavyéjuube íjcyáábeke ávyeta dɨ́ɨ́ɨ́búutúré páneere muhdú u íjcyáneri dɨ́ɨ́jtsaméiyi.”  
\v 38 Eene muurá ímichi páñétúene Píívyéébé taúhbajúúnetu.  
\v 39 Áánetu tsiiñe nééhií: “Pamévakéré múu wajyú muhdú u wájyúmeídyu.”  
\v 40 Éneecu ímichi páñétúenéécú Píívyéébée Moitséeúvuj tééveri pícyóóné taúhbajúúnetu. Áneecu néhdu meíjcyáhajchíí tsúúca méijcyá dííbyé ihjyú uubálle múnaápe úwáábohíjcyádu. Ehdúu Jetsóó néé dííbyeke. 
\s1 Muubá Críjto íjcyane 
\r (Mc 12.35-37; Rc 20.41-44) 
\p  
\v 41-42 Aamée diitye paritséómúi péétúmeke tsiiñe neébe: 
\p —¿Aca mújtsɨɨménémúhaabé Críjto íjcyáiyóné ámuha méɨjtsúcunúhi? 
\p Áánélliihyée néémeé: 
\p —Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabéiyo muurá diíbye. 
\p  
\v 43 Áánélliihyée neébe: 
\p —¿Aanée idyé muhdú ɨ́ɨ́vane diibye Dabíiúvú ɨ́jtsɨɨménémúhaabe íjcyáííbyeke dilló íavyéjúúbedi? Muuráhjáa ihdyu Píívyéébé Apííchóré dííbyeke túkévéjtsóneri neebe dííbyedítyu: 
\q1  
\v 44 Ávyéjuubée néé Táavyéjúúbeke: “Cána táúniúvúi diicya dímunáake o táhjáné hajchóta.” 
\m  
\v 45 Ehdúu muurá Dabíiúvú néé Críjtodítyú Íavyéjuube dibye íjcyane. Aane muhdú íjcyáíyoobe dííbyeúvúj tsɨɨménémúhaábe. 
\p  
\v 46 Ehdúu Jetsóó diityéké nééne iáñújcútúnéllii tsáhájuco tsiiñe ditye díllójúcootúne. 
\c 23  
\s1 Paritséómuma taúhbájú uwáábojtéké Jetsóó núcójpɨ́vetsóne 
\r (Mc 12.38-40; Rc 11.37-54; 20.45-47) 
\p  
\v 1 Áijyúu idyé pámeere tétsii muha meíjcyámeke Jetsóó nééhií:  
\v 2 —Muurá taúhbájú uwáábojtémá paritséómú ɨjtsúcunúmeí Píívyéébée Moitséeúvuj tééveri méénúné taúhbájú uwáábojte iíjcyane.  
\v 3 Ɨ́mɨáánéhde tehdújuco ditye úwáábohíjcyáne. Aane melléébóne mécahcújtso. Árónáa ihdyu eene múhduhjɨ́rá ditye ícyahíjcyánetu tsá múu ɨ́ɨ́vatúne. Muurá ímí úwaabójúcoorómé tsá tehdu íjcyatúne.  
\v 4 Aame mɨ́amúnáama tsíñéhjɨ́ taúhbajúúné ípívyétsohíjcyá diitye páñetu íjcyarómé teene úráávyénejɨ́ɨ́va awáá muhdú ditye iúráávyeki.  
\v 5 Muurá páneere ɨɨná imyéénune méénuhíjcyámé mɨ́amúnaa diityéké imítyájtsokíye. Aame muurá eene Píívyéébé ihjyu icyáátúnúné waajácúhaamɨ́nevu pícyámeíhijcyá íñéjuwáánetu íúmɨcóónetu. Áhdure eene tsíjtyé wajyámúúné ehnííñevu íwajyámúúné icyáméjtsójácobájɨvu úcámeíhijcyáme.  
\v 6 Aame muurá wañéhjɨ́né pañe imíllé íboohówátsɨhjɨ́vúré imájchone. Áhdure pihcyáávejááné pañe iíjcyácooca imíllémé íimítsɨjɨ́vúré iácuuvéne.  
\v 7 Téhdure imíllémé mɨ́amúnaa diityéké iávyejúúlléne patsɨ́hjɨvávúré uwáábojtédí díllone. 
\p  
\v 8 Áánetu ámuha tahñéjté meíjcyame tsá múu tehdu néétune. Tsá múu íjyácunútú mɨ́amúnaa ámúhakye uwáábojtédí díllóíyóneri. Muurá ámuha tsahdúré tsané nahbémú meíjcyamé uwááboobe apáábyéré oo Críjtoó.  
\v 9 Ahdícyane tsá ámuha múúbaké mecááníváityú ííñújɨri. Muurá níjkyéjɨri íjcyaabe apáábyéré ámúháj Caáni.  
\v 10 Áhdure tsá múu díllótsámeítyú ávyéjujtédi. Muurá oo apáábyéré ámúhá avyéjuúbe.  
\v 11 Muurá ihdyu tsíjtyeke ɨ́ɨ́cuvémé ɨ́mɨááné ijcyá ɨ́htsutúmé íboohówajte.  
\v 12 Aame ɨdáátsóméhjɨúvú tsaɨ́ɨ́buwáré íjcyame ávyéjúúteéhi. Áánetu iiye ɨ́htsutúmé ávyéjujte iíjcyane némeíhijcyámé íllure núcójpɨ́vétsáméiíhi. 
\p  
\v 13 Aane máɨdáátsoju ámúhakye tene pájtyeíñé bañú múnaa pánehjɨ́dú ɨ́mɨáámeúvúdú ámuha taúhbájú uwáábojtémá paritséómú meíjcyámeke. Muurá níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébé avyéjúejte íjcyáíyómeke íllure ámuha mémáváríchohíjcyá múhdurá ténejcu ámuha meúráávyénélliíhye. Áánéllii tsá ámuha dííbyé avyéjúejte meíjcyáitúne.  
\v 14 Ááneréi íjcyáíyónáa ¿ɨ́veekí ámuha pííbájyujte walléémudítyú médótuhíjcyá ihjyáháñe? Ááne ehdu ámuha meméénuhíjcyánéhjɨ́ nucójpɨ́ ulléjɨjtóné úniúúnevu ámuha meíjcyáne Píívyéébema cááménécobájɨúvú méihjyúvahíjcyá wáájácúratúne. Ehdu ámuha medárɨ́ɨ́vémeíhíjcyáné déjúcotu muurá ávyétá ɨhnáhó ámuha méɨ́cúbáhráméiíhi. 
\p  
\v 15 Téhdure ɨ́veekí ámuha pahúllevá múnáake úwááboméré mépehíjcyá ámúhá uwááboju múhdurá nééne ditye iúráávyeki. Muurá ímítyúmeke éhnííñevúré ámuha métútávátsohíjcyá múhdurá meúwáábóneri. Áánéllii diityé hallúrí ápíchó cúújúwá pañévú ditye wágóóóveíñé ímichi ámúha llííñé íjcyane. 
\p  
\v 16 Máɨdáátsoju ámuuha éhne múúne hállúvatúmé tsiéllevu tsátyéjcatsíiyódú menééme tsá mewáájácúmeítyú muhdú Píívyéébeke meúráávyéiyóne. Aame ámuha ménehíjcyá duurúvája mémerívá tsane ámuha meméénuíñé menéérone ámuha meméénúturóné muhdú néétune. Áánetúvá ihdyu tééjá pañéene óórótu méénúmeíñe mémeri tsane ámuha meméénuíñé menéérone ámuha meméénútúhajchíí ímityúné ámúhá hallúrí íjcyane ámuha ménehíjcyáhi.  
\v 17 Aame ɨ́mɨááné ámuha méijcyá éhne múúne hállúvatúmé íjcyadu wáájácúmeítyúme. ¿Aca keená ímichi máavyéjúúlléiyáhi? ¿A teene tééjá pañéene óórótu méénúmeíñéhjɨj, mityá teeja duurúvaja ímichi tééja tájpí páñéenéhjɨ́ íjcyajaj?  
\v 18 Áhdure ámuha ménehíjcyá Píívyéébé ɨɨcúvé cóvájtsómeíñé waɨ́jɨ mémerívá tsane ámuha meméénuíñé menéérone ámuha meméénúturóné muhdú néétune. Áánetúvá ihdyu dííbyé ɨɨcúve mémeri ámuha tsane meméénuíñé menéérone ámuha meméénútúhajchíí ímityúné ámúhá hallúrí íjcyane ámuha ménehíjcyáhi.  
\v 19 Aame ɨ́mɨááné ámuha méijcyá éhne múúne hállúvatúmé íjcyadu wáájácúmeítyúme. ¿Aca keená ímichi máavyéjúúlléiyáhi? ¿A teene Píívyéébé ɨɨcúve, mityá teene wáɨjɨ ímichi téɨjɨ́ hallúvú tene cóvátsómeíhíjcyaɨ́jɨj?  
\v 20 Muurá téɨjɨ́ mémeri tsane imyéénuíñé tsaate nééne dómajcó páneeréjuco múhduná téɨjɨ́ene íjcyánéhjɨmájuco.  
\v 21 Áhdure idyé duurúvája mémeri tsane imyéénuíñé ditye nééne dómajcó páneeréjuco tééjáene íjcyanéhjɨ́ Píívyéébe mémemájuco ímichi dííbyé wáábyuta tene íjcyánélliíhye.  
\v 22 Áhdure níjkyéjɨ mémeri tsane imyéénuíñé ditye nééne dómajcó Píívyéébekéjuco dííbyé avyéjú tene íjcyánélliíhye. 
\p  
\v 23 ¡Ahdícyane máɨdáátsoju ámúhakye tene pájtyeíñej! Muurá tehdújuco ámuha Píívyéébeke meɨ́ɨ́cúveróné ámúha bájtsori. Árónáa ámuha mécoévahíjcyá teenéjuco awáá taúhbájutu páñétúetsíí íjcyane Píívyéébeke ámuha meúráávyéne tsaímíyé meíjcyame tsíjtyeke mepɨ́áábóiyóne. Ehdu ámuha tsanéhjɨ́juco meméénúiyóné tsá meméénuhíjcyatúne.  
\v 24 Aame muurá ámuha éhne múúne hállúvatúmé tsiéllevu tsátyéjcatsíiyódú wáájácúmeítyúme. Muurá éétébáwu íjcyáróóbeke ámúha ádó pañétú ámuha mewáágoómé ¿ɨ́veekí caméélloke wáágóotúmé dííbyemáyé ámuha máádohíjcyáhi? 
\p  
\v 25 ¡Máɨdáátsoju ámúhakye tene pájtyeíñej! Muurá ámúhá lliyíhllóné, ámúhá bohtámú, ámuha ménítyuhíjcyará imíwu. Árónáa ténéhjɨ́ pañévú ámuha mépícyohíjcyá ímityúné naníyí ámuha meúcuhíjcyanéhjɨ.  
\v 26 Aame ámuha ɨ́mɨááné hállúvatúmé íjcyadu menééme tujkénú méímibáávyé ámúhá ɨ́buwááné ɨ́jtsaméí ɨ́mɨáámeréjuco ámuha meíjcyane ámúhadítyú ibóhówaúcunúki. 
\p  
\v 27 ¡Árónáa ihdyu máɨdáátsoju ámúhakye tene pájtyeíñej! Muurá ámuha pánehjɨ́dú ɨ́mɨáámédú éhne múúne níjkyéné pañe nehníwu néérone pánehjɨ́dú hállu imíwu meɨ́ɨ́tedu.  
\v 28 Ehdu ámuha meícyahíjcyá mɨ́amúnáama pánehjɨ́dú ɨ́mɨáámeúvúdú tsanééré ímítyúné ɨ́jtsaméí ámúhá pañe íjcyame. 
\p  
\v 29 ¡Áámeke ámúhakye máɨdáátsoju tene pájtyeíñej! Ɨ́veekí ámuha éíjyuúvúu ditye dsɨ́jɨ́vétsohíjcyámé Píívyéébé ihjyú uubálle múnáaúvú nijkyéné méícyáávétsohíjcyá ɨ́mɨáámeváa diityéúvú íjcyánélliíhye.  
\v 30 Ááne ámuha ménehíjcyáhi: “Éíjyuúvúu méɨhdé múnáaúvú íjcyáijyu meíjcyaca muurá tsá medsɨ́jɨ́vétsóítyuró Píívyéébé ihjyú uubálle múnáake.”  
\v 31 Ehdu ámuha menééneri muurá ámuháyé méúúbállémeí diityéúvukée dsɨ́jɨ́vétsohíjcyámeúvúj tsɨɨménémúhaabe ámuha meíjcyane.  
\v 32 Ahdícyane wa ihdyu oke meméénú ámuha meímillédú ámúhá ɨhdé múnáaúvúu méénuhíjcyádú diityédúré ámuha menéémeé. 
\p  
\v 33 Ávyeta muurá ámuha ííñimyémúeméjte. ¿Aca ámuha méɨjtsúcunú cúújúwatu ámuha mepállójcóiyóne?  
\v 34 Áánéllii ícyooca ó pícyóóroó ámúhama tsíjtyeke Píívyéébé ihjyú uwáábojte pane wáájacúmeke ámúhá uwáábojte íjcyáímyeke. Árómeke muurá ámuha méúráávyehíjcyaá pátsáríjcyoméré pacóómiváríye. Áámedítyú muurá tsaatéké ámuha méwátsíhcyuú pihcyáávejááné pañévu. Ááne tsááteke ámuha médsɨ́jɨ́vétsoó páwachékevu mewátyétyéhcúneri.  
\v 35 Ehdu ámuha menéénéllii ámuha pámé hallúríyé teene éíjyuúvúu ɨ́mɨá uwáábojtéké ditye dsɨ́jɨ́vétsohíjcyanéhjɨ. Muuráhjáa Abéé ɨ́mɨáábé íjcyáábeke íñahbéré dsɨ́jɨ́vetsóhi. Ááné boonée tsijtye Píívyéébé ihjyú uubálle múnáake ámúhá ɨhdéejte dsɨ́jɨ́vetsóhi. Átsihdyúu nihñéré dsɨ́jɨ́vetsómé Berekíá hajchi Tsacaríake duurúvájama Píívyéébé ɨɨcúvé cóvátsómeíhíjcyáné waɨ́jɨ́ ráhoúcunútsihvu.  
\v 36 Aane ɨ́mɨááné ámúhakye o néé ehdúu éíjyu múnáaúvú dárɨ́ɨ́vémeíhijcyáné muurá ámúhá hallúrí íñe ícyooca ámuha meíjcyámé hallúri. 
\s1 Jerotsarée múnáake Jetsóó kímoovéne 
\r (Rc 13.34-35) 
\p  
\v 37 Ahdícyane ámuúha Jerotsarée múnaaj, ¿ɨ́veekí ámuha mélliihyánúpétsohíjcyá Píívyéébé ihjyú uwáábojtéke? ¿Ɨ́veekí ámuha diityéké néwayúúnevu mááámuhíjcyáhi? Muurá imílléroobe ámúhakye iújcune éhne múúne cáraca ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́meke íhñúwáácyú lliiñévú újcudu. Árónáa ¿ɨ́veekí tsá ámuha meímíllehíjcyatúne?  
\v 38 Ááné déjúcotu muurá ámúha cóómí ápajyúréjuco íjcyaíñe.  
\v 39 Ahdícyane ámúhakye o néé téhdure oke ámuha maájtyumɨ́júcóóityúné tsiiñe o tsááiñévújuco. Téijyu muurá ámuha oke maájtyúmɨ́ne méneéhi: “Maímijyu áánu Píívyéébe mémeri tsááneéj.” 
\c 24  
\s1 Duurúvaja wágóóóveíñé Jetsóó nééneé 
\r (Mc 13.1-2; Rc 21.5-6) 
\p  
\v 1 Aabée Jetsóó duurúvájá pañétú muha meíjchívyénáa múúha tsúúlleríjyuco péébeke muha mépɨ́uvá téjahjɨ imíwu méénúmeíñé muha meɨ́ɨ́teki.  
\v 2 Aamée muha meɨ́ɨ́témeke neébe: 
\p —¿A ámuha méɨɨté imíwu duurúvaja méénúmeíñe? Muurá ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé ehdu nééroja wácávyáhcámeíiñe. 
\s1 Jetsóó tsááíñé ɨhde pájtyéiñéhjɨ 
\r (Mc 13.3-23; Rc 21.7-24; 17.22-24) 
\p  
\v 3 Átsihdyúu muha oríívó bajúvú mepétsihvu ácúúvéébeke áábánéwu muha menééhií: 
\p —Cána múúhakye duubállé múijyú tene pájtyeíñé eene múúhakye u néhíjcyanéhjɨ. ¿Aca ɨ́ɨ́netú muha méwaajácuú ííñujɨ nɨ́jkévaíñeréjuco u tsááiñe pɨ́ɨ́hɨ́jucóóne? 
\p  
\v 4 Áánélliihyée neebe múúhakye: 
\p —Éhdu nééme tsáma wajácútsi méíjcyaco ámuha maállítsámeítyu állíu múnáadívu.  
\v 5 Muurá o tsááiñe tsúúca pɨ́ɨ́hɨ́cooca íjcyaímyé mítyame óhdi díllómeímye. Aame nehíjcyaá diibyéjuco Críjto iíjcyane. Aane mítyame cáhcújtsoó bañúháñe.  
\v 6 Áhdure íjcyaíñé méénujcátsí pahúlleváre. Árónáa méíllityédíñe. Muurá tsáhái téijyu o bóhówáávéityúne. Árónáa ihdyu ehdu nénehjɨ tujkénú pájtyeéhi.  
\v 7 Muurá tsáné iiñújɨ múnaa méénújcátsií tsííñé iiñújɨ múnáama. Áijyu íjcyaíñé ájyabáánema cheméháñe. Áhdure pahúlleváré ííñujɨ vááúméiíhi.  
\v 8 Ehdu déjúcóóveíñé ɨ́cúbáhraméí ííñújɨri. 
\p  
\v 9 Áijyu muurá ámuha tahñéjté meíjcyáné hallútú cáhcújtsotúmé ámúhakye itsárílléne ámúhadi ɨ́cúbáhraáhi. Aame ámúhadítyú tsaatéké dsɨ́jɨ́vétsoóhi.  
\v 10 Áijyu muurá mítyame amúhadítyú oke cáhcújtsorómé tsáhájuco oke cáhcújtsóityúne. Aame ámúhakye itsárílléne ámúhadívú méénútsoó tsíjtyeke.  
\v 11 Áhdure idyé téijyu mítyame állíu múnaa díllóméií Píívyéébé ihjyú uubálle múnáadi. Áámedívú mítyame állítsáméiíhi.  
\v 12 Ehdu páhduváré ímityúné íjcyánetu mítyame tsáhájuco wájyúcatsíityúne.  
\v 13 Áánetu ehdu néérónéhjɨ́ pañe Píívyéébeke ɨ́hvéjtsotúmé tsaímíyé íjcyame ihdyu pájtyéteéhi.  
\v 14 Muurá teene dííbyé avyéjutu íjcyáné uwááboju ɨ́mɨáájú pámeekéréi ííñújɨri íjcyáné mɨ́amúanáake waajácútsáméiíhi. Áijyu ihdyu botsíi ó tsaá páneere ílluréjuco ɨnɨ́jkévaki. 
\p  
\v 15-16 Muurá duurúvájatu tsátsii ɨ́ɨ́né imítyúné úújéítyútsihvu tsane ímityúné úújeténé Píívyéébeke ávyéta tsáríyé pájtyeéhi. Ahdícyane teene ámuha maájtyúmɨ́cooca méwáácunúcó cáméhbaúnevu Jodéá iiñújɨ múnaa ámuha meíjcyame. Ehdúu ɨ́mɨááné tene pájtyeíñé muurá Daniéré tsúúcajátújuco nééne Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi íjcyaábe. Aane éévehíjcyámé íhya waajácújucóó ɨɨná íjcyaíñe.  
\v 17 Ahdícyane téijyu áachi íjcyame íúcaavéjúcohdí ɨ́mɨjcóhó pañévú tsíeméné iújcuki.  
\v 18 Áhdure íúmɨhé pañe íjcyame íoomíjyúcohdí ihjyávú íwajyámu éllevu.  
\v 19 ¡Máɨdáátsoju tsáma tene pájtyeíñé téijyu walléémú éévájtema tsijtye ñohñóríyéi ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́méwuúmú íjcyámeke!  
\v 20 Áánéllii ihdyu Píívyéébema méihjyúvaco wáyeéévejcóójɨ́ ehdu tene ámúhama ipájtyétuki, áhdure tsúcohɨ́váneri úúníjyáijyu nííjyáháñé lliine ámuha mewáácunútuki.  
\v 21 Muurá téijyu íjcyaíñé ávyétá ɨhnáhó ɨ́cúbáhraméí íñée ííñujɨ ípívyéévétsihdyu múijyú ícyahíjcyatúne. Ááné boonétú ihdyu tsáhájuco múijyú tehdu nééné ɨ́cúbáhraméí íjcyáityúne.  
\v 22 Aane muurá Píívyéébe oke wállóótuca pámeere dsɨ́jɨ́véiyáhi. Áánéllii ɨ́ɨ́cúi tsiiñe oke wállóóiibye ihñéjte wájyuri. 
\p  
\v 23 Aane tsúúca tene pɨ́ɨ́hɨ́cooca íjcyaímyé tsaate íllure iállíñe ‘tsúúca Críjto tsájucóóhií’ nééimye. Áámeke tsáma wajácútsi meíjcyáne mécáhcújtsodíñe.  
\v 24 Muurá íjcyaímyé állíu múnaa iiye Críjtodi díllómeímye. Áhdure muurá díllómeíimye Píívyéébé ihjyú uubálle múnáadi. Aame piivyéteé méénúráítyúronéhjɨ́ imyéénune. Ááneri muurá mújtátsoímyé mɨ́amúnáake Píívyéébedítyu. Tsáijyu múúne téhdure mújtátsóiyómé ɨ́mɨááné dííbyeéjtéjuco íjcyárómeke.  
\v 25 Aane íñe ámúhakye ó úúballé ɨ́hdéjuco ehdu tene pájtyeíñé ámuha metéɨ́búwááveki.  
\v 26 Ahdícyane tsaate ámúhakye ‘éje, áádi éhlle Críjtoó’ néhajchíí mépehdí téhullévu. Áhdure ditye ámúhakye ‘áádi éhjá pañe Críjtoó’ néhajchíí mécáhcújtsodí éhduhjɨ ditye ámúhakye néérone.  
\v 27 Muurá ihdyu éhne múúne chijchi ááméjutu nɨ́jkéniiñévújuco rórihjyácódú ámúhakye ábájɨ́néjcuíñé Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe tsiiñe o bóhówááveíñe.  
\v 28 Áábedívú muurá óhdivu táuráávye múnaa píhcyááveé éhne múúne tsíeméjpí dsɨ́jɨ́véébedívú áñumu píhcyaavédu. 
\s1 Jetsóó tsáácooca pájtyeíñéhjɨ 
\r (Mc 13.24-37; Rc 21.25-33; 17.26-30, 34-36) 
\p  
\v 29 Ehdu ɨ́cúbáhraméí pájtyéné boone cóójɨ́ejpi nuhba ílluréjuco áábatéiñe. Áhdure péjcóejpi tsáhájuco ájchúityúne. Áijyu mɨ́ɨ́curu dójcoó cáámetu. Ehdu páneere íévéhóówari ɨ́htsútunéhjɨ́ íjcyane mujtáraba íjcyaáhi.  
\v 30 Áijyu tsúúca Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe páneere táɨhtsútú táavyéjuma ojtsó pañétú ó bóhówááveéhi. Ááneri muurá oke cáhcújtsotúmé ííñújɨri íjcyame iíllityéne taáhi.  
\v 31 Aabe téijyu níjkyéjɨ múnáake ó táúhbaá ditye kéévánécoba illíjchu írojrócó pámeere múhdumé ííñújɨri íjcyáné mɨ́amúnaa tahñéjté óhdivu ipíhcyááveki. 
\p  
\v 32 Cáhawáá méɨjtsúcunu higyéérahej. Muurá itsóúúvéne tsiiñe tehe béhjɨ́vánetu méwaajácú píjcyaba pɨ́ɨ́hɨ́jucóóne.  
\v 33 Ahdu nééne íñe ámúhakye o nénehjɨ pájtyénetu ámuha méwaajácuú tsiiñe o tsááíñe éévé tsúúca úújeténe.  
\v 34 Muurá ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé ehdu nénehjɨ pájtyeíñé íñéi ííñújɨri mɨ́amúnaa íjcyápíñáaáca.  
\v 35 Muurá íñe ííñújɨma páneere íévéhóówari íjcyanéhjɨ́ wágóóóveéhi. Áánetu íñe ámúhakye o néhijcyáné tsá múijyu wágóóóvéityúne. 
\p  
\v 36 Árónáa ihdyu o tsááíñe éévé tsá múha wáájácutúne. Níjkyéjɨ múnaa íjcyarómé tsá wáájácutúne. Téhdure páñetu Píívyéébé Hajchi o íjcyároobe tsá o wáájácutúne. Apáábyéré ihdyu Llihíyó waajácú múijyú tsiiñe oke iwállooíñe. 
\p  
\v 37 Muuráhjáa Noéé íjcyáijyu íjcyáné mɨ́amúnáake tene pájtyedúré pajtyéiñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe tsiiñe o tsááiñe.  
\v 38 Muuráhjáa téijyu íjcyame ííñujɨ cáájávéíñé ɨhde ‘ɨɨnéjuú’ iñééne ícyahíjcyá iímillédú wañéhjɨ́neri táábávajcátsiyi. Ehdúu ícyahíjcyámé tsúúca Píívyéébe ííñujɨ cáájávétsóíñéllii Noéé ɨhmɨ́ɨ́né pañévú úcáávétsihvújuco.  
\v 39 Aamée ehdu iícyahíjcyáneríyé túhuuvémé wáájácúmeítyúnáa tsúúca páneere ííñujɨ cáájávénetu tsáhájuco ditye píívyetétú muhdú ipájtyeténe. Áhdure ɨ́ɨ́vane muurá mɨ́amúnaa iímíllénéhjɨríyé íjcyánáa Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe tsiiñe o tsááne ábájɨ́néjcuú diityéke.  
\v 40 Téijyu muurá míítyétsi wákímyeíhíjcyámútsidítyú tsáápiikye wáájácúratúné o újcúnetu tsijpi tétsihvúré coévaáhi.  
\v 41 Áhdure tsaatépɨ́ cáátsohíjcyámúpɨdítyú tsáápílleke o újcúnetu tsíjpille coévaá tétsihvúre. 
\p  
\v 42 Áánéllii tsáma téɨɨbúwá méíjcyaco tééné ɨjtsúcunúre. Muurá tsá mewáájácutú múijyú o tsááiñe ámúhá avyéjuube o íjcyaábe.  
\v 43 Muurá tsaapi ihjya cúwátuube téhmé péjcóvéiyá naní múnaa tépejco dííbye éhnénéhjɨ́ nániíñé iwáájácuca. Aabe muurá tsá náníchóítyuró ihñénehjɨ́vu.  
\v 44 Ahdu tsáma téɨɨbúwá méíjcyaco naní múnáake tsaapi téhméiyódu. Muurá ámuha meɨ́jtsótúnáa ó tsaá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveébe. 
\s1 Tsaatétsí wákímyeíñetu íjcyáné uwááboju 
\r (Rc 12.41-48) 
\p  
\v 45 Muurá tsaapi tsaímíyé íavyéjúúbema wákímyeííbyeke pícyoobe ihyájkímú tehméébedívu. Aabe diityéké ímí ɨ́ɨ́cuvé tééne tájpí ditye íjcyáíñéhjɨtu.  
\v 46 Ahdícyane maímijyu dibye íjcyane íwákimyéiyi íjcyáábeke íavyéjuube ájtyumɨ́vaábe.  
\v 47 Aane ɨ́mɨááné ámúhakye o néé ɨ́mɨáábé íjcyáábeke íavyéjuube ihñévú téhmetsóne.  
\v 48 Áánetu íjcyaabe tsaapi ímítyuube íavyéjuube ‘ɨ́ɨ́cúi óómíityúné’ iñééne íwákimyéí ɨɨbúwá íjcyátuúbe.  
\v 49 Ehdu néébe muurá íllure ihyájkímuke imyéénúne iímillédú wañéhjɨ́neríyé pehíjcyá tsíjtyéhjɨma llíyíícyáveebére.  
\v 50 Aabe ehdu ícyahíjcyánáa muurá íavyéjuube óómiibye tuvááová dííbyeke dibye ɨ́jtsótúnáaáca.  
\v 51 Áábeke muurá ílluréjuco dibye ɨ́hnáhó ɨ́cúbahráné ímityúmé bañú múnaa pánehjɨ́dú ɨ́mɨáámeúvúdú íjcyámeke imyéénudu dibye ityáá íhwáñe ɨɨ́hdónema. Ahdu muurá pajtyéiñe mɨ́amúnáama tsiiñe o tsáácoóca. 
\c 25  
\s1 Bádsɨ́jcadítyú íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 1 Muurá idyé níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébé avyéjú tsaatéhjáa 10-meva bádsɨjca tsáápíllé tajɨ íjcyáííbyeke peetémá téhmehíjcyádu.  
\v 2 Diityédítyúhjáa 5-meva ímuhdúrejte. Áánetúhjáa téhduméré 5-meva ɨ́ɨmɨ́ajte.  
\v 3 Aaméhjáa diitye ímuhdúrejte tsá tsájtyetú ícyuujúwájpacyóné ipyéété ipáñénuíñe.  
\v 4 Áánetúhjáa ihdyu ɨ́ɨmɨ́ajte tsajtyé ícyuujúwájpacyóne.  
\v 5 Aaméhjáa wájtsɨ́pítyúúbeke tépejco ityéhmehíjcyáróne icyúwávénéllii ílluréjuco cúwane.  
\v 6 Árónáacáhjáa tsúúca pécójpɨɨne tsaate kéévánécoba nééhií: “¡Tsúúca tsaabe ámuha metéhmehíjcyaábe! ¡Wa mécáhdahɨ́roj!”  
\v 7 Ahdújucóhjáa ditye iájkyéne ɨ́ɨ́cúi íjcyátsíiivyéjucóóné ipyééteháñema.  
\v 8 Áánáacáhjáa diitye ímuhdúrejté cuujúwajpácyó tsúúca óuuvéhi. Áánélliihyéhjáa diitye ɨ́ɨmɨ́ajtéké neeróme: “Cána óvíjyuco múúhakye ámúhá cuujúwájpácyotu tsánéhwuúvú maájcuj. Tsúúca múúhadívú múúhá cuujúwajpácyó óuuvéhi.”  
\v 9 Árónáacáhjáa nééme diityéke: “Tsáhaá. Muurá ehdu meméénúhajchíí méhdivu óúúveíñé tsaméhjɨdívújuco. Wa ihdyu tsiiñe máahdótej.”  
\v 10 Ahdújucóhjáa ditye ahdóvúi pééné hallúrí tsúúca wájtsɨ́ɨ́bema ditye úcaavéné teeja dibye wáñehjɨ́vatéíjyá pañévu. Áámé hallúvúhjáa ílluréjuco dibye tééjá lleehówá wátajcóné múha iúcaavéjúcóótuki.  
\v 11 Ááné boonéréjucóhjáa diitye ímuhdúrejte iwájtsɨ́ne llééhowa dibye ipááyúcúro wátótóhcoméré nééneé: “¡Ávyéjuúbej, Ávyéjuúbej, múúhakye paayúcu!”  
\v 12 Árónáacáhjáa neebe diityéke: “Tsá o wáájácutú ámúhakye.” 
\p  
\v 13 Ehdúu iúúbálléne múúhakye Jetsóó nééhií: 
\p —Téhdu ámúhakye tene ipájtyétu tsáma ímíñeúvú meíjcyátsííívyéne oke méɨ́tsohíjcyaco. Tsá muurá mewáájácutú múijyú tsiiñe o tsááiñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveébe. 
\s1 Dsɨ́ɨ́dsɨtu íjcyáné uwááboju 
\r (Rc 19.11-27) 
\p  
\v 14 Téhdure níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébé avyéjú wákimyéí tsáné avyéjuube tsííñé iiñújɨ́ iááhɨ́veté íwákimyéi múnáadívú ɨdsɨ́ɨ́dsɨke téhmétsoíñúdu.  
\v 15 Tsáápihdívúhjáa pícyoíñuube 5,000-jɨva, tsíjpihdívúhjáa 2,000-jɨva, tsíjpihdívúhjáa 1,000-jɨva. Ehdúhjáa diityéké ɨɨ́jtsúcunúdunéhjɨ́ iwájtúne peebe diityédítyu.  
\v 16 Ááné hallúríhjyáa diibye 5,000-jɨvámá íjcyaabe náhjɨhe meenú téénema. Ááneríhjyáa llíyaatétsoobe dííbyema tsiiñe éhnííñevu 5,000-jɨva.  
\v 17 Áhduréhjáa idyé tsijpi 2,000-jɨvámá íjcyaabe náhjɨhe imyéénúneri llíyaatétsó tsiiñe éhnííñevu téhdunéré 2,000-jɨva.  
\v 18 Áánetúhjáa tsijpi 1,000-jɨváré dibye ájcuíñuube íllure cuuú teene dsɨɨdsɨ wákímyeíchótuúbe. 
\p  
\v 19 Áánáacáhjáa diityé avyéjuube tsúúca wajtsɨ́ diityédívu. Aabéhjáa ímíbajchóvá diityémá teene diityékée ityéhmétsoíñúne dsɨ́ɨ́dsɨ́ muhdú ditye téhmene.  
\v 20 Tujkénúhjáa ímíbájchoobe 5,000-jɨvávúu iájcúúbema. Aabéhjáa néé dííbyeke: “Ávyéjuúbej, okée éhne 5,000-jɨvávú u ájcune muurá íñeé. Áánetújuco íñe tsiiñe éhnííñevu téhdunéré 5,000-jɨva o llíyaatétsóne.”  
\v 21 Áánélliihyéhjáa neebe íavyéjuube dííbyeke: “Tehdújuco, ávyeta ɨ́mɨáábé uu ímí tehdújuco u wákímyeííbye. Muurá múhdurá néérone ímí ú tehméhi. Áánéllii ícyooca éhnííñevu íjcyane díhyójtsɨ́ pañévú ó ɨ́hvéjtsoó u téhmeki. Ahdícyane óvíi ílluréjuco u ávyéjuuténe.  
\v 22 Áábé boonétúhjáa tsijpi 2,000-jɨvávúu ityéhmétsóóbema idyé ímíbájchoóbe. Aabéhjáa idyé néé dííbyeke: “Ávyéjuúbej, okée éhne 2,000-jɨvávú u téhmétsoíñúné muurá íñeé. Áánetújuco íñe tsiiñe éhnííñevu téhdunéré 2,000-jɨva o llíyaatétsóne.”  
\v 23 Áánélliihyéhjáa idyé neebe íavyéjuube dííbyeke: “Tehdújuco, ávyeta ɨ́mɨáábé uu ímí tehdújuco u wákímyeííbye. Muurá múhdurá néérone ímí ú tehméhi. Áánéllii ícyooca éhnííñevu íjcyane díhyójtsɨ́ pañévú ó ɨ́hvéjtsoó u téhmeki. Ahdícyane óvíi ílluréjuco u ávyéjuuténe.” 
\p  
\v 24 Ehdúhjáa tsaatétsima iímíbájchótsihdyu ɨ́ɨ́neebe ípyée 1,000-jɨvávúré iájcúúbedívu. Aabéhjáa íllure néé dííbyeke: “Ávyéjuúbej, ópée ó waajácú múhdurá u néébe uure u wákímyeíñé hallúvú dsɨ́ɨ́dsɨ́jɨke u ékéévehíjcyatúne. Muuráhjáa ɨ́htsútúnetu o llíyaatétsóné dsɨɨdsɨ́jɨ́ ɨ́mɨátsíí páneere úhdivúré ú újcúiyáhi.  
\v 25 Áánélliihyée íllure ó cuuú dɨdsɨ́ɨ́dsɨke. Aane íñe dɨdsɨ́ɨ́dsɨ.”  
\v 26 Áánélliihyéhjáa íavyéjuube néé dííbyeke: “¡Ávyeta ímítyuube uu óvéhe múnáajpi táwákimyéi múnáadítyu! ¿A éhdurée ú meenú teene tadsɨ́ɨ́dsɨke ‘o wákímyeítyúroobe dsɨ́ɨ́dsɨ́jɨke o ékéévehíjcyáné’ u néénema?  
\v 27 Aanéhdée ihdyu ditye dsɨ́ɨ́dsɨke téhmehíjcyájáúbá pañévúré ú pícyóóiyá tene óóma illíyaatéki. Aacáa muurá ícyooca ó wajtsɨ́iyá éhnííñéwuúvújuco tene llíyaaténáaáca.”  
\v 28 Ehdúhjáa dííbyeke iñétsihdyu neebe tsaatéké tétsihyi íjcyámeke: “Áábyedítyú eene 1,000-jɨva íjcyane dsɨɨdsɨ medójtúcúne maájcú áádíkye eene 10,000-jɨva ɨdsɨ́ɨ́dsɨ́ íjcyáábeke.  
\v 29 Muurá múúne ihñe llíyaatétsómeke éhnííñevu tsiiñe máajcú ditye illíyaatétsoki. Áánetu ihñe pevénéré pícyohíjcyámedítyú ílluréjuco medójtucúné páneere diityédí íjcyaróne.  
\v 30 Ahdícyane áádikye ɨ́ɨ́néubárá óóma wákímyeítyúúbeke méwaagóote peete íjcyátúhullévú dibye ityáá íhwáñe ɨɨ́hdónema.” 
\s1 Pámeere mɨ́amúnáama ímibájchoju íjcyaíñe 
\p  
\v 31 Muurá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe múijyú tsiiñe o tsáácooca ó tsaá ɨ́htsútuubéréjuco avyéjuube o íjcyaabe tahñéjté níjkyéjɨ múnáama. Áijyu táavyéjú ijyáwá hallúrí ó ácuúcúnuúhi.  
\v 32 Áábedívú óhdivu páneere ííñújɨri íjcyáné mɨ́amúnaa pícyáávémedítyú ó dówajcároó tsaatéké íhdyúétsihvúré éhne múúne obééjámudítyú cáávarámuke ítyehméébé dówajcáródu.  
\v 33 Aame diitye obééjámudi o díllome óóma íjcyaáhi. Áánetu cáávarámudi o díllome tsiélléré íjcyaáhi.  
\v 34 Áijyu eene óóma íjcyámé avyéjuube o íjcyaabe diityéké ó neéhi: “Muuráhjáa Llihíyó ámúhakye ííñujɨ iípívyéjtsótúné ɨhdéjuco ityújkevééllémeke wábyujtsódújuco íñe ámuha óóma táavyéjuri.  
\v 35 Muuráhjáa o ájyabáávatéébeke ámuha oke mémáchótsohíjcyáhi. O ádóíyóneríi o íjcyáábeke ámuha oke méíchohíjcyáhi. Wáájácúrátuubée úlleebéré o péhíjcyáábeke ámuha oke mécúwátsohíjcyá ámúhá jaaháñevu.  
\v 36 O wájyamúúvátúúbekée ámuha oke máajcú wájyamúvu. O chéméébekée ámuha oke méúújehíjcyáhi. Cúvéhóójaríi o íjcyáábeke ámuha oke méúújehíjcyáhi.”  
\v 37 Ehdu o néénéllii muurá diitye ɨ́mɨájté óóma íjcyame oke neéhi: “Ávyéjuúbej, ¿acáa múijyú u ájyabáávatéébeke uke muha mémájchotsóhi? ¿Múijyúhjáa ádópiyi u íjcyáábeke uke muha méijchóhi?  
\v 38 ¿Áhdurée múijyú múha uke wáájácútuube u úlléébeke uke muha mécúwátsohíjcyá múúhá jaaháñevu? ¿Múijyúhjáa u wájyamúúvátúúbeke uke muha máajcú wájyamúvu?  
\v 39 ¿Acáa múijyú u chéméébeke uke muha méúújehíjcyáhi? Áhdure ¿acáa múijyú cúvéhóójari u íjcyáábeke uke muha méúújehíjcyáhi?”  
\v 40 Ehdu muurá oke ditye néénéllii ó neé diityéke: “Muuráhjáa ihdyu ehdu ámuha tahñéjteke ɨ́ɨ́técunútúméré panévatúré mepɨ́áábohíjcyáneri ookéjuco ámuha meɨ́ɨ́cúvehíjcyáne.” Ehdu ó neé óóma íjcyámeke. 
\p  
\v 41 Áánetu óhdityu tsiélléré íjcyámeke ó neéhi: “Méɨɨne óhdityu ámúhá imítyú nɨ́jcaúvú ámuha méwágóóóveímye. Muurá ámuha méwágóóóveé ihyájkímuma Naavéné wágóóóvéíñé cuujúwá pañévú múijyú ámuha meíjchívyéítyúhullévu.  
\v 42 Muuráhjáa tsá ámuha oke memáchótsohíjcyatú o ájyabáávatéébeke. Tsáháa ámuha oke meíchohíjcyatú ádópiyi o íjcyáábeke.  
\v 43 Áhdurée wáájácúrátuube o úlléébeke tsá ámuha oke mecúwátsohíjcyatú ámúhá jaaháñevu. O wájyamúúvátúúbekée tsá ámuha oke maájcutú wájyamúvu. Tsáháa ámuha oke meúújehíjcyatú o chéméébeke. Tsáháa ámuha oke meúújehíjcyatú cúvéhóójari o íjcyáábeke.”  
\v 44 Ehdu o néénéllii muurá oke neeímye: “Ávyéjuúbej, árónáacáa tsá múijyú uke muha maájtyúmɨtú u ájyabáávatéébé ádópiyi u íjcyáábeke. Tsáháa múijyú úlleebéré u péhíjcyáábeke uke muha maájtyúmɨtúne. Áhdurée tsá múijyú muha maájtyúmɨtú wájyamúúvátuube u íjcyáábeke. Áhdurée tsá muha mewáájácutú u chémene. Áhdurée tsá muha mewáájácutú cúvéhóójari u íjcyane. Aanéjɨ́ɨ́varíi muhdú uke muha mépɨ́áábóiyáhi.”  
\v 45 Ehdu oke ditye néénéllii ó neéhi: “Muuráhjáa tahñéjteke ámuha mepɨ́áábohíjcyátúneri téhdure ookéjuco ámuha meéhdɨɨvállehíjcyáne.” Ehdu ó neé óhdityu tsiélléré íjcyámeke.  
\v 46 Aame ílluréjuco wágóóóveíñé múijyú nɨ́jkéváityúné ɨɨ́cúbáhrámeííhullévu. Áánetu ihdyu ɨ́mɨáámé pájtyéteé muhdú íjcyáityúmeréjuco ɨ́ɨ́né imíjyaú iíjcyáki. 
\c 26  
\s1 Jetsóoke iékééveíñé ditye pítyácójcatsíñe 
\r (Mc 14.1-2; Rc 22.1-2; Ja 11.45-53) 
\p  
\v 1 Ehdúu Jetsóó iñééné boone tsiiñe múúhakye nééhií: 
\p —Muurá míjcyoojɨ́cutúréjuco pajtyété wañéhjɨ́ lléévaíñe. 
\p  
\v 2 Ááné pañe muurá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébedívú tsaapi ékéévétsoó tsaatéke. Aame oke dsɨ́jɨ́vétsoó páwachékevu iwátyétyéhcúneri. 
\p  
\v 3 Aanéhjáa ɨ́mɨááné téijyu teene wañéhjɨ́ tujkéveri páñétúejpi llúúvájté avyéjuube Caipáa jávú píhcyaavémé tsijtye llúúvájté avyéjujtee, túkevéjtsojtee, taúhbájú uwáábojtee, íjcyame.  
\v 4 Aaméhjáa pítyácójcatsí muhdú dííbyé hallúvú iállíñe dííbyeke iékééveíñé ɨdsɨ́jɨ́vétsoki.  
\v 5 Aaméhjáa néjcatsíhi: 
\p —Tsáhái íñe wañéhjɨ́ pañe tehdu meméénúityú mɨ́amúnáake meííbórɨ́núíyónélliíhye. 
\s1 Pácúúcújpácyori tsáápille Jetsóoke íhñíwau múrijchóne 
\r (Mc 14.3-9; Ja 12.1-8) 
\p  
\v 6 Áijyúu muha Betáániárí Tsimóó dííbyere ‘Ahllárɨho’ némeííbyé jari.  
\v 7 Áánáacáa tsáápille tsáá Jetsóo éllevu pácúúcujpácyó mítyane áhdómeíjpácyoma. Ájpacyóríi múríjcholle íhñíwau majchórí íjcyáábeke.  
\v 8 Aanée múúhakye tsaríwu pájtyénéllii muha menééhií: 
\p —¿Ɨ́veekíami aalle ɨ́cúbahra pácúúcújpácyorij?  
\v 9 Muurá téjpacyo menáhjɨ́hénúne dsɨ́ɨ́dsɨri mépɨ́áábóiyá ɨ́dáátsóméhjɨke. 
\p  
\v 10 Ehdúu muha menéjcatsíñé illéébóne múúhakye neébe: 
\p —¿Ɨ́veekí ámuha méihjyúvá áámyédityu? Muurá ihdyu tehdújuco dille méénune.  
\v 11 Muurá diitye ɨ́dáátsojte tsá kiávú ámúhadítyú pééityúne. Áánetu tsá múhajchótá ámúhama o íjcyáityúne.  
\v 12 Áánéllii oke téjpacyórí múríjcholle oke ditye cúúúíñé ɨhde tájpi iímíbajchóne.  
\v 13 Aane ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé íñe tajtyééveri mɨ́amúnaa pájtyetéíñé uwááboju úwáábohíjcyámé muurá idyé teene úúballéné pámeere ííñújɨri íjcyáné mɨ́amúnaa waajácuúhi. Ehdúu Jetsóó néé múúhakye. 
\s1 Jóóda Ijcaríóóté Jetsóodívú ékéévétsoíñe 
\r (Mc 14.10-11; Rc 22.3-6) 
\p  
\v 14-15 Aanéhjáa téijyu Jóóda Ijcaríóóté tsaapi muuha 12-meva meíjcyáméejpi íjcyároobe múijyúrá llúúvájté avyéjujté éllevu ipyééne neeté diityéke: 
\p —¿Aca múhduná íñe oke ámuha mááhdóiyá ámúhakye Jetsóodívú o wáájácutsóne? 
\p Ehdúhjáa dibye néénéllii ahdómé 30-jɨva.  
\v 16 Aanéhjáa diityémá ipítyácójcatsíñé tsúúca iímíbáchójcatsíñéllii ɨ́tsámeíhíjcyaabe muhdú dííbyedívú iékéévétsoíñe. 
\s1 Ímamyémuma Jetsóó májchone 
\r (Mc 14.12-25; Rc 22.7-23; Ja 13.21-30; 1Co 11.23-26) 
\p  
\v 17 Aanée teene pajtyété wañéhjɨ́ óórítyúne pááá májchómeíhíjcyáné wanéhjɨ́ tújkévajcóójɨ́ muha Jetsóoke menééhií: 
\p —¿Kiávú ú imíllé wañéhjɨ májchó muha meméénune? 
\p  
\v 18 Áánélliihyée neebe múúhakye: 
\p —Cáhawáá mepe Jerotsaréevu éhne tsúúca wájácú ámuha menéébe jávu. Áábeke méneeco tsúúca muhdú o íjcyáíñe éévé pɨ́ɨ́hɨ́júcóónéllii dííbye jávú ámúhama íñe wañéhjɨ́ o pájtyeíñe. 
\p  
\v 19 Ahdújucóo tsaate múúhadítyú ipyééne teene majcho dííbye jávú méénune. 
\p  
\v 20 Ááné iijyúnuvúu tsúúca muha mémajchó dííbyema.  
\v 21 Átsihvúu neebe múúhakye: 
\p —Ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé íjcyaabe tsaapi ámúhadítyú óhdivu méénútsóiíbye. 
\p  
\v 22 Ehdúu dibye múúhakye nééne ávyétá kimóhcó múúhakye pajtyéhi. Áánélliihyée muha pámeere menéé dííbyeke: 
\p —Avyéjuúbej, ¿aca caabyé íñe ehdu uke muha méméénuúhi, a oó? 
\p  
\v 23 Áánélliihyée múúhakye neébe: 
\p —Íñe tsajɨ́ pañévúré muhtsi dííbyema memájchoobe ehdu oke méénuúhi.  
\v 24 Ehdu ɨ́mɨááné oke pajtyéiñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébeke tsúúcajátújucóo Píívyéébe íwaajácúháámɨtu néhdújuco. Árónáa ihdyu máɨdáátsoju tene pájtyeíñé ehdu oke méénúúbeke. Tsáháa ihdyu dibye íjcyáítyuróne. 
\p  
\v 25 Ehdúu dibye néénéllii diibye Jóóda eenéhjáa dííbyedívú méénútsóiibye néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿a oo tehdu uke ó méénuúij? Áánélliihyée neebe dííbyeke: 
\p —Éée, uu muurá ehdu oke ú méénuúhi. 
\p  
\v 26 Ehdúu iñétsihdyu pááaho iékéévéne téhdújtsoobe Píívyéébeke. Áánemáa idyóhdáhɨ́nunévú múúhakye iwájtúne neébe: 
\p —Íñe tájpi náávé íjcyane memájcho. 
\p  
\v 27 Áhdurée idyé ado iékéévéne téhdújtsoóbe. Áánevúu múúhakye iájcúne neébe: 
\p —Íñe tátyujpácyo náávé íjcyane maádo.  
\v 28 Aane úúballé íñe muhdú ámuha meícyahíjcyáné pityájcoju o dsɨ́jɨ́véneri tsíhdyuréjuco cápáyóóveíñe. Ahdícyane tátyujpácyó wágóóóveé páme wájyuríyé múhdumé teene cáhcujtsómé imítyú iábájɨ́ɨ́vémeíki.  
\v 29 Aane ámúhakye o néé ícyoocátú tsiiñe ámúhama o ádójúcóóityúné óóvajpácyó múijyú Llihíyó avyéjuríyéjuco meíjcyácooca tsiiñe maádóiñévújuco. Ehdúu Jetsóó néé múúhakye. 
\s1 Jetsóó úúballé Péédoro tóónúmeíiñe 
\r (Mc 14.26-31; Rc 22.31-34; Ja 13.36-38) 
\p  
\v 30 Aamée teene pajtyété wañéhjɨ́ majtsíjyú muha memájtsívátsihdyu mepéé oríívó bajúvu.  
\v 31 Átsihvúu múúhakye neébe: 
\p —Ípyejco muurá ámuha pámeere ílluréjuco óhdityu metsújááveíñé pahúllevávu. Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Obééjámú tehméébeke o dsɨ́jɨ́vétsóné boone ílluréjuco ditye mújtaíñé pahúllevávu.” Ehdu muurá nééne Píívyéébé waajácúháámɨtu.  
\v 32 Árónáa ihdyu o dsɨ́jɨ́veebe tsiiñe o bóhɨ́ɨ́ne ó peé ámúhá ɨhde Gariréavu. 
\p  
\v 33 Áánélliihyée Péédoro nééhií: 
\p —Íhya ihdyu íjtye uke ɨ́hvéjtsoóhi. Áánetu ihdyu tsá uke o ɨ́hvéjtsóityúne. 
\p  
\v 34 Áánélliihyée neebe dííbyeke: 
\p —Árónáa ɨ́mɨáánetúré uke o néé ípyejcójuco oke u úráávyeróné u tóónuíñé cáracái májtsívátúné ɨhde 3-ijyúva. 
\p  
\v 35 Áánélliihyée Péédoro nééhií: 
\p —Muurá tsá o tóónúmeíityúne. Óvíjyuco ihdyu néhi oke ditye dsɨ́jɨ́vetsóné tééné hallútu. 
\p Ehdúu pámeere muha méneerá dííbyeke. 
\s1 Píívyéébema Jetsóó íhjyuváne 
\r (Mc 14.32-42; Rc 22.39-46) 
\p  
\v 36 Aamée tétsihdyu muha mepééme méúújeté ‘Getsemaníi’ némeítsihvu. Átsihvúu Jetsóó néé múúhakye: 
\p —Íchiíyéi meíjcyá Píívyéébema o íhjyúvatéki. 
\p  
\v 37 Aabée múúhadítyú tsajtyé Péédorómá Tsebedéó hájchimútsikye.  
\v 38 Áámedívúhjáa ávyétá ɨhnáhóré kímóóvémeííbyé néé diityéke: 
\p —Muhdú íhya o dsɨ́jɨ́véiúvúduréjuco oke táɨ́ɨ́buwa. Ahdícyane cána íchihdyúréi oke metéhmej. Árónáa ihdyu mécúwadíñe. 
\p  
\v 39 Ehdúhjáa iñééne peebe diityédítyú éhnííñéwuúvu. Átsihvúhjáa ɨmɨ́móúúvéne Píívyéébema íhjyúvaabe nééhií: 
\p —Ayúju Táácáániíj, muhdú u néhajchíí óvíjyacóóné o ɨ́cúbáhrámeíñe. Árónáa idyé tsá o ímillédú u méénúityúne. Wa ihdyu muhdú u ímillédú óóma meénuj. 
\p  
\v 40 Ehdúhjáa iíhjyúvátsihdyu óómiibye wajtsɨ́ cuwárí íjcyámedívu. Aabéhjáa néé Péédoróke: 
\p —¿Aca tsá eene ámuha cuwa maáábúcutú oke metéhmeki?  
\v 41 Imíchi bo meíjcyáne cúwávetúmé Píívyéébema méihjyúvahíjcyá ámúhakye dibye ɨpɨ́áábo ímítyunévú ámuha metáhjátsámeítyuki. Muurá ɨ́mɨááné ámuha meímíllerá tsaímíyé meíjcyane. Árónáa tsá ámuha meɨ́hnáhootú tehdu meíjcyáiyóne. 
\p  
\v 42 Ehdúhjáa diityéké iñééne tsiiñe óómiibye bɨwáhullévúre. Áánemáhjáa idyé tsiiñe Píívyéébema íhjyúvaabe nééhií: 
\p —Ayúju Táácáániíj, muhdú u néhajchíí óvíjyacóóné o ɨ́cúbáhrámeíñe. Árónáa ihdyu óvíi muhdú u ímillédú óóma ú meenúhi. 
\p  
\v 43 Átsihdyúhjáa idyé tsiiñe tsáábe wajtsɨ́ bɨwáhdúré cuwárí íjcyámedívu. Ávyetáhjáa tsá cuwa ditye áábúcutúne.  
\v 44 Áámedíhjyáa ɨ́ɨ́cúvétuube tsiiñe oomí bɨwáhullévúre. Áánemáhjáa idyé tsiiñe Píívyéébema ihjyúvaabe piéhdúré tujkénúu iíhjyuvádu.  
\v 45 Átsihdyúhjáa tsiiñe diityé éllevu itsááne neebe diityéke: 
\p —Áyu ícyooca ihdyu ílluréjuco mecúwáiyóne. Árónáa Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébedívú tsaapi ímítyúmeke ékéévétsóíñe éévé tsúúca úújetéhi.  
\v 46 Ahdícyane ílluréjuco metsu. Muurá tsúúca tsaabe óhdivu méénútsóiíbye. 
\s1 Jetsóoke ditye ékeevéne 
\r (Mc 14.43-50; Rc 22.47-53; Ja 18.2-11) 
\p  
\v 47 Ehdúhjáa Jetsóó néénáa tsúúca tsaatémá Jóóda wajtsɨ́ tétsihvu llúúvájté avyéjujtémá túkevéjtsojte wállóónéllii tsáámeé. Aamée tsáá ímyéénujcátsiháñé nɨɨtsúmuma cávaájcoháñema.  
\v 48 Ácoocáhjáa ɨ́hdéjuco Jóóda nééne diityéke: 
\p —Cáábyeké o chóhchócuube diibyéjúcoói. 
\p Áábeke meékéévéne métsajtyéco.  
\v 49 Ehdúhjáa diityéké ipítyajcódújuco dibye Jetsóo éllevu itsááne dííbyeke nééneé: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿a áánu uúj? Ehdúu néébere chohchócú dííbyeke.  
\v 50 Áánélliihyée Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Muúbej, ¿aca ɨ́veekí ehdu oke ú meenúhi? Árónáacáa tsúúca dííbyeke iékéévéébe tsajtyéme. 
\p  
\v 51 Ááneréjucóo tsaapi múúhadítyú ɨ́nɨɨtsúwari wállórɨhjúcúné llúúvájté avyéjúúbé úníu múnáájpí núúmɨho.  
\v 52 Áánélliihyée dííbyeke Jetsóó nééhií: 
\p —Pícyo téhbabyá pañévú dɨ́nɨɨtsúwa. Muurá nɨɨtsúmuri méénújcatsímyé téwáhjɨríyé dsɨ́jɨ́veéhi.  
\v 53 ¿Aca tsá u wáájácutú o ímílleca ícyoocáré Llihíyoke o táúmeíiyóné níjkyéjɨ múnaa oke ipájtyetétsoki?  
\v 54 Muurá íllu oke ditye méénútúhajchíí ¿muhdúikyé pajtyéiyóné tsúúcajátújucóo Píívyéébe néhijcyáné dííbyé waajácúháámɨtu cáátuváne? 
\p  
\v 55 Ehdúu dííbyeke iñétsihdyu neebe dííbyeke ékéévémeke: 
\p —¿Aca muhdú éhne múúne ímityúné méénuhíjcyáábe éllevu ditye tsáhdu ámuha metsáá taéllevu nɨɨtsúmuma cávaájcoháñema? Áánerá íhyajchótá ámúháj pɨɨne o íjcyaabe duurúvájá pañévú ámúhakye ó úwáábohíjcyáhi. Áróóbeke keená ámuha oke meékéévehíjcyáne.  
\v 56 Árónáa ihdyu tehdújuco ámuha meméénune Píívyéébé ihjyú uubálle múnaápe tsúúcajátújuco néhijcyáné dííbyé waajácúháámɨtu néhdújuco tene ipájtyeki. Ehdúu Jetsóó néénáa ílluréjuco muha mewááne tétsihdyu dííbyéjtane. 
\s1 Túkevéjtsojté úmɨ́wari Jetsóó íjcyane 
\r (Mc 14.53-65; Rc 22.54-55, 63-71; Ja 18.12-14, 19-24) 
\p  
\v 57 Aamée awáá tsajtyéjucóó dííbyeke llúúvájté avyéjuube Caipáa jávú tééjari páñétúejte avyéjujte íjcyáme éllevu.  
\v 58 Áánáacáhjáa Péédoro dííbyeke úráávyeebe pehíjcyá diityé kemúellére. Aabéhjáa úújeté páñétúejpi llúúvájté avyéjúúbé já llahájtsɨvújuco. Aabéhjáa tétsihyi tééjá tehmé múnááj pɨɨnévú úújeté tétsihdyu ɨɨ́ɨ́te muhdú ditye Jetsóoke méénuíñe. 
\p  
\v 59 Áánáacáhjáa diitye avyéjujte ɨ́jtsámeí muhdú dííbyé hallúvú iállíñe dííbyeke ɨdsɨ́jɨ́vétsoíñe.  
\v 60 Árónáacáhjáa tsá ditye píívyetétú muhdú dííbyé hallúvú iállíiyóne. Mítyaméróhjáa diitye dííbyé hallúvú állihíjcyáme.  
\v 61 Áánéj pɨɨnévúhjáa tsaatétsí úúballé dííbyé hallúvú íllúu dibye nééneé: 
\p “Muurá Píívyéébé duurúvaja o wácávyáhcoja ó piivyété tsiiñe 3 coojɨ́vatúré o pánéévetsóne.” 
\p  
\v 62 Ehdúhjáa dityétsí úúbállénéllii llúúvájté avyéjuube néé Jetsóoke: 
\p —¿Aca ɨ́veekí tsá ɨɨná u néétu aatyétsí díhyallúvú úúballénetu? 
\p  
\v 63 Árónáacáhjáa cúúvéhulléré diíbye. Áánélliihyéhjáa tsiiñe neebe dííbyeke: 
\p —Ɨ́mɨá Piivyéébe mémeri uke o néé ɨ́mɨáánetúré múúhakye u úúbálleki: ¿A ɨ́mɨááné diibyéjuco uu Críjto Píívyéébé Hajchij? 
\p  
\v 64 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Éée, diibyéjuco oó. Aane cáhawáá óvíi ámuha méwaajácú Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe ɨ́htsútuube Píívyéébé úníuri o íjcyane. Aabe muurá tsiiñe o tsáácooca ó bóhówááveé ojtsó pañétu. 
\p  
\v 65 Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii diibye llúúvájté avyéjuube íwajyámú dóváríjcyámeííbyéré nééhií: 
\p —Áánu ¿ɨ́veekí Píívyéébedi uuhɨ́vatéhi? Ahdícyane ɨ́ɨ́nélliihyécó tsijtye éhnííñevu dííbyé hallúvú úúbálléiyáhi. Muurá íñe ámuha melléébóneríyé uuhɨ́vatéébé Píívyéébedi.  
\v 66 ¿Áábeke muhdú ámuha méɨjtsúcunúhi? 
\p Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —Muurá ɨ́mɨááné ímityúné ihjyúvaábe. Áánéllii ílluréjuco dibye dsɨ́jɨ́veíñe. 
\p  
\v 67 Ehdúhjáa iñééne dííbyeke méénuméré íhyúmɨ úníchihcyúhi.  
\v 68 Aanéhjáa tsaate dííbyeke imyéénúne nééhií: 
\p —Ehdu idyé Críjto u íjcyaabe cána waajácú caabyé uke méénune. 
\s1 Péédoro tóónúmeíñe 
\r (Mc 14.66-72; Rc 22.56-62; Ja 18.15-18, 25-27) 
\p  
\v 69 Áánáacáhjáa Péédoro lláhájtsɨri ácuúcunúhíjcyáábe éllevu tsáápille tééja múnáá úníu múnáalle ipyééne néé dííbyeke: 
\p —Úpée idyé éhne Jetsóoma ú ícyahíjcyá Gariréa múnáájpiíma. 
\p  
\v 70 Árónáacáhjáa pámeere tétsihyi íjcyame lléébónáa íllure ityóónúne neébe: 
\p —Tehdu o wáájácúúbedíjɨ́ɨ́ óóma ú ihjyúváhi. 
\p  
\v 71 Ehdúhjáa ityóónútsihdyu lláhájtsɨ́ lleehówá ijcyáhullévú péébeke idyé tsíjpille iájtyúmɨ́ne tétsihyi íjcyámeke nééhií: 
\p —Áánúu muurá idyé ícyahíjcyá Natsarée múnáajpi Jetsóoma. 
\p  
\v 72 Áánélliihyéhjáa idyé tsiiñe tóónuube nééhií: 
\p —Éje, tsá o wáájácutú dííbyeke. Muurá Píívyéébe waajácú o állityúne. 
\p  
\v 73 Ááné illúhwuúréhjáa tsijtye dííbyeke nééhií: 
\p —Áánerá ɨ́mɨááné diibyéjuco uu Jetsóó mamyémúejpi. Muurá díhjyúture muha méwaajácú diibyéjuco u íjcyane. 
\p  
\v 74 Ehdúhjáa ditye nénéllii tsiiñe ityóónúne llíhcyámeííbyéré nééhií: 
\p —¡Ɨ́mɨáánetúré tsá o wáájácutú muubá Jetsóó íjcyáábeke! ¡Muurá Píívyéébe waajácú o állityúne! 
\p Ehdúhjáa dibye néérónáa tsúúca cáraca májtsiváhi.  
\v 75 Áánetúhjáa botsíi ɨ́tsááveebe Jetsóópe dííbyeke nééne ɨ́mɨááné dííbyé uráávye múnáajpi iíjcyaróné dibye tóónuíñé cáracámúi májtsívatúné ɨhde 3-ijyúva. Aabéhjáa áachívú icyájtúcuíñúne ílluréjuco tááne ávyétá ɨhnáhó ɨ́mɨááné ityóónune ɨɨ́tsáávéneri. 
\c 27  
\s1 Pirááto éllevu Jetsóoke ditye tsájtyene 
\r (Mc 15.1; Rc 23.1-2; Ja 18.28-32) 
\p  
\v 1 Ááné tsɨtsɨ́ɨ́vevúhjáa pámeere llúúvájté avyéjujtémá túkevéjtsojte pítyácójcatsí ímíñeúvú muhdú Jetsóoke ɨdsɨ́jɨ́vétsoíñe.  
\v 2 Áábekéhjáa idyóhjɨ́núúbeke tsajtyémé tééné iiñújɨ́ ávyéjuube Pirááto éllevu dibye muhdú iñéé dííbyedítyu. 
\s1 Jóóda Ijcaríóóté dsɨ́jɨvéne 
\p  
\v 3 Áánetúhjáa diibye Jóóda tsúúca dííbyedívú imyéénutsójúcóónéllii botsíi ɨ́tsaavé ɨ́veekí ímityúné imyéénune. Áánemáhjaa diitye llúúvájté avyéjujtémá túkevéjtsojte íjcyáme éllevu peebe dityée áhdone dsɨɨdsɨ 30-jɨva íjcyane ióómíchoki.  
\v 4 Aabéhjáa neeté diityéke: 
\p —Ɨ́veekí ímityúné ó meenú ɨ́ɨ́né imítyúné méénútúúbedívú o llííhyánútsóíñeri. 
\p Árónáacáhjáa nééme dííbyeke: 
\p —Máhdúníhyaáj, muhdú idyé muha méméénuú ihdyu díhyallúrí íjcyane. 
\p  
\v 5 Ehdúhjáa dííbyeke ditye néénéllii teene dsɨɨdsɨ ílluréjuco dibye duurúvájáj pɨɨnévú wácháacáróne. Átsihdyúhjáa tsátsihvu ipyééne ílluréjuco dibye íkyéjtúhityu ióhbáyúmeíñeri dsɨ́jɨvéne. 
\p  
\v 6 Aanéhjáa teene dsɨɨdsɨ llúúvájté avyéjujte iújcúne nééhií: 
\p —Tsá íñe dsɨɨdsɨ Píívyéébé wáábyuta mepícyohíjcyáné pañévú mepícyóóityú dsɨ́jɨvétso áhdó tene íjcyánélliíhye. 
\p  
\v 7 Áánemáhjáa bóónétu ɨ́jtsámeímyé téénema iáhdoíñé tsátsii ííñujɨ ‘Llíyihllóné nijcyó múnáájpí iiñújɨ’ némeítsíí tétsihdyu tsííñé iiñújɨ múnaa dsɨ́jɨ́vémeke icyúúuhíjcyaki.  
\v 8 Téénéllii muurá ícyoocápí tétsíi mémé ‘Tújpácyo hájtsɨ’.  
\v 9-10 Ehdúu pajtyéné Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpíhjyáa Jeremíá íllu néhdújuco: “Ujcúmé ijraéémú dsɨɨdsɨ dííbyeke ɨdsɨ́jɨ́vétsóne áhdó 30-jɨva. Áánema ahdómé tsátsii ííñujɨ ‘Llíyihllóné nijcyó múnáájpí iiñújɨ’ némeítsíi.” Ehdúhjáa muurá ɨ́hdétújuco Jeremía téénetu nééneé. 
\s1 Piráátó úmɨ́wari Jetsóó íjcyane 
\r (Mc 15.2-5; Rc 23.3-5; Ja 18.33-38) 
\p  
\v 11 Aanéhjáa tsúúca Jetsóoke tsajtyéjucóómé tééné iiñújɨ́ ávyéjuube Pirááto éllevu. Aabéhjáa népejtsó dííbyeke: 
\p —¿A uu jodíómú avyéjuúbe? Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Éée, diibyéjuco oó. 
\p  
\v 12 Aanéhjáa tétsihvu idyé diitye llúúvájté avyéjujtémá túkevéjtsojte tsiiñe állíjyucóó dííbyé hallúvu. Árónáacáhjáa tsá dibye ɨ́ɨ́néubá néétu diityéke.  
\v 13 Áánélliihyéhjáa Piráátó néé dííbyeke: 
\p —¿A ú lléébora aatye ímityúné úhdityu íhjyuváne? 
\p  
\v 14 Árónáacáhjáa tsá dibye áñújcutúne. Áijyúhjáa diibye ávyéjuube Piráátó dííbyeke ɨɨná néétuube ílluréjuco úllévenúne. 
\s1 Jetsóoke ditye dsɨ́jɨ́vétsoíñe 
\r (Mc 15.6-20; Rc 23.13-25; Ja 18.39–19.16) 
\p  
\v 15 Aabéhjáa diibye Piráátó paíjyuva teene pajtyété wañéhjɨ́ pañe ichívyétsohíjcyá cúvéhóójari íjcyámedítyú tsáápí hallúvú ditye íhjyúváábekéjuco.  
\v 16 Aanéhjáa téijyu ‘Barabáa’ némeííbyé cúvéhóójari ávyeta ímítyuube íjcyáábeke pámeere wáájácuúbe.  
\v 17 Aanéhjáa tétsihvu dóbéévémeke diibye Piráátó nééhií: 
\p —¿Cáábyeké o ácádsɨ́jcaáyóné ámuha méimílléhi? ¿A Barabáake, mityá Jetsóoke dííbyere ‘Críjtoó’ némeííbyekej? 
\p  
\v 18 Ehdúhjáa diityéké dílloobe íllure Jetsóodi iñómíutááváne ditye ehdu dííbyeke dárɨɨvéné iwáájácúnema. 
\p  
\v 19 Aabéhjáa íavyéjú ijyáwá hallúrí íjcyáábeke tsaate úúballé mewa íllu nééneé: “Állíuube ihdyu tsáma Jetsóoke ímityúné méénudí ɨ́ɨ́né imítyú méénúúbekéjɨ́ɨ́va dííbyé hallúrí tene iíjcyátuki. Ípyejcóne ávyétá apííchó ó tuwá dííbyé ɨhdéhacáneécu.” Ehdúhjáa mewa nééne úúballémé dííbyeke. 
\p  
\v 20 Árónáacáhjáa llúúvájté avyéjujtémá túkevéjtsojte pámeere tétsihvu píhcyáávémeke néé ditye Barabáá hallúvúré iíhjyúva dibye iíjchívyeki. Áánetúhjáa nééme Jetsóó hallúvú ditye iñéé dibye dsɨ́jɨ́veíñe.  
\v 21 Áámekéhjáa tsiiñe neebe Pirááto: 
\p —¿Aanéhaca ɨ́mɨááné cáábyeké o ácádsɨ́jcaáyóné ámuha méimílléhi? 
\p Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —Muha méimíllé Barabáakéré u íjchívyetsóne. 
\p  
\v 22 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —¿Ácooca muhdú ó méénuú Jetsóoke Críjto íjcyáábeke? 
\p Áánélliihyéhjáa pámeere nééhií: 
\p —¡Dííbyedívú ihdyu wátyétyehcútsó páwachékevu! 
\p  
\v 23 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —¿Aca ɨɨná ímityúné méénuúbe? 
\p Árónáacáhjáa tsiiñe éhnííñevúré kéévánécoba néémeé: 
\p —¡Muúbe wátyétyehcútsó dííbyedívu! 
\p  
\v 24 Ehdúhjáa ditye néénéllii tsáhájuco dibye ímíbájchotú Jetsóó icyánéjcu. Aabéhjáa apííchówuúréjuco ditye íbórɨ́báávénéllii nújpacyo ityáúmeíjpácyori pámeere ɨ́ɨ́ténáa íhyótsɨcu níjtyámeííbyéré nééhií: 
\p —Árone néhi tsá táhallúrí tene íjcyáityú eene ɨ́ɨ́né imítyú méénútúúbeke ámuha medsɨ́jɨ́vétsoíñe. Ámúhá hallúríyei teéne. 
\p  
\v 25 Áánélliihyéhjáa nééme dííbyeke: 
\p —¡Óvi néhi ihdyu pámeere múúháj tsɨɨménémúháábemájuco múúhá hallúrí teene dííbyeke muha medsɨ́jɨ́vetsóne! 
\p  
\v 26 Ehdúhjáa ditye néénéllii tsúúca ijchívyétsoobe Piráátó Barabáakére. Áánemáhjáa Jetsóodívú iwátsíhcyútsóne diityédívuréjuco dibye ɨ́hvejtsóné diityéréjuco iwátyétyéhcu páwachékevu. 
\p  
\v 27 Áábekéhjáa dííbyé já pañévú tsodáhómú iááhɨ́vétsóóbedívú píhcyaavéhi.  
\v 28 Aaméhjáa dííbyé wajyámúúné ityácórɨ́jcóne uácó tújpájácoba nééné wajyámuvu.  
\v 29 Áhduréhjáa tsuhjɨ́uuhónetu imyéénúné cháhííwavu iávohjácóóbeke éjejcállómé úméheívu. Áánemáhjáa dííbyé lliiñévú ɨmɨ́hmóúbáne iúúhɨ́vaténemáyé wáñejcóme: 
\p —¡Ñóóooj! Átsihdyúhjáa nehíjcyáme: Áánu muurá jodíómú avyéjuúbe. 
\p  
\v 30 Áhduréhjáa dííbyé hallúvú iúnítyójcóne dííbyedi íjcyai úméhéiyi íllaáyohíjcyámé íhñíwáutu.  
\v 31 Ehdúhjáa dííbyedi iúúhɨ́vaténé nɨ́jcáutu teeja wájyámúcoba dííbyedítyú ityácórɨúcúne páñétúeja íwajyámuvúréjuco ditye úacóne. Áánemáhjáa tsajtyémé páwachékevu iwátyétyéhcúíhullévuréjuco. 
\s1 Páwachékevu ditye Jetsóoke wátyétyehcúne 
\r (Mc 15.21-32; Rc 23.26-43; Ja 19.17-27) 
\p  
\v 32 Aaméhjáa pééme cábuuvé Tsirééne múnáajpi Tsimóodívu. Áábekéhjáa íhbutsómé Jetsóoke iwátyétyéhcúíwachékevu. 
\p  
\v 33 Aaméhjáa úújeté tsátsihvu heeberéómú ihjyúrí ‘Niwáupáájɨ’ nééiyóné ‘Góógota’ némeítsihvu.  
\v 34 Átsihvúhjáa Jetsóoke íjchorómé bíínojpácyó paapáwu néénetu iúménújpácyotu. Aanéhjáa ɨpɨ́hjácúróne tsá dibye ádotúne. 
\p  
\v 35 Áábekéhjáa tsúúca wátyétyehcúmé téwachékevu. Áánemáhjáa tsodáhómú néhcójcatsí caatyé éhjáhjɨ́ dííbyé wajyámúúné íjcyaíñé iwátújcatsíki. Ehdúu pajtyéné tsaapíhjyáa Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi íllu néhdújuco: “Táwajyámúúné caatyé éhjáhjɨ́ íjcyaíñé iñéhcójcatsíñe wátújcatsíimye.” Ehdúhjáa muurá neebe Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi.  
\v 36 Aaméhjáa tétsihvúré diitye tsodáhómú iáhcúbáne téhmehíjcyá dííbyeke.  
\v 37 Áábé nííwáú caamééhullétúhjáa téwachéketu picyóómé tsíeménetu icyáátunúné íllu nééneé: “Áánu Jetsóó jodíómú avyéjuúbe.” 
\p  
\v 38 Téhduréhjáa téijyu tsaatétsí ímítyúmútsikye wátyétyehcúmé dííbyé úníutu panéjcuvátú íjcyáwachékéécutu.  
\v 39 Aanéhjáa dííbyeke úújejémé dííbyedi iúúhɨ́vaténe ‘wamɨwamɨ’ nehíjcyáhi.  
\v 40 Áábekéhjáa néémeé: 
\p —Ehdɨ́ɨ́vaabée eene ú nehíjcyá duurúvaja u wácávyáhcoja 3 coojɨ́vatúré tsiiñe u pájáávétsoíñe. Áyu cána bo pájtyetétsaméí eene éwachékevu uke ditye wátyétyéhcúnetu ɨ́mɨááné diibyéjuco Píívyéébé Hajchi u íjcyáhajchííjyu. 
\p  
\v 41 Téhduréhjáa idyé llúúvájté avyéjujtee, taúhbájú uwáábojtee, túkevéjtsojtee, íjcyame iúúhɨ́vaténemáyé néjcatsíhi: 
\p —Tsíjtyekée ɨ́mɨááné pátyetétsohíjcyaábe. Árónáa tsáháhaca dibye píívyetétú iiye ipájtyetétsámeíñe. 
\p  
\v 42 Aabe cána bo óvíi ɨ́mɨááné mee ijraéémú avyéjuube iíjcyáhajchíí éwachéketu ditye wátyétyehcúné ityábáhcyúmeíñe pájtyeté botsíi dííbyeke mecáhcújtsóne dííbyeéjteréjuco meíjcyaki.  
\v 43 Muurá Píívyéébedívú cátsɨ́páávehíjcyaábe. Aabe cána bo óvíi dííbyeke pájtyetétsó ɨ́mɨááné dibye némeíhijcyádú dííbyé Hajchi dibye íjcyáhajchííjyu. 
\p  
\v 44 Áhduréhjáa dííbyé úníutu ditye wátyétyéhcumútsí uuhɨ́vaté dííbyedi. 
\s1 Jetsóó dsɨ́jɨvéne 
\r (Mc 15.33-41; Rc 23.44-49; Ja 19.28-30) 
\p  
\v 45 Téijyúhjáa cójɨ́jpɨɨnétú ííjyunúné cuuvé tujkévevújuco.  
\v 46 Áijyúhjáa Jetsóó ávyétá ɨhnáhó wáníjcyámeííbyé nééhií: 
\p —Eríij, Eríij, ¿rama tsabatááni? —Tápiivyéébej, Tápiivyéébej, ¿ɨ́veekíami oke ú ɨ́hvejtsoj? Ehdúhjáa nééiyóné ehdu neébe. 
\p  
\v 47 Aanéhjáa tsaate tétsihyi íjcyame ehdu dibye wáníjcyámeíñé illéébóne nééhií: 
\p —Éje, aadi Eríadi wáníjcyámeí Píívyéébé ihjyú uubálle múnáájpiúvudi. 
\p  
\v 48 Áánélliihyéhjáa tsaapi ɨ́ɨ́cúi ɨdsɨ́ɨ́neíñúne wájyámubádú nééne bíínójpácyó kiwátyetu iééníyojéné úméhéí nɨ́jcáutu ipícyoonévú cújuuvé dibye ɨɨ́ɨ́hároki.  
\v 49 Árónáacáhjáa tsijtye néé dííbyeke: 
\p —Óvíjyacóóne, dáácudíñe. Bo óvíi Eríá pájtyetétsová dííbyeke. 
\p  
\v 50 Áánáacáhjáa tsiiñe ávyétá ɨhnáhó iwáníjcyámeítsihdyu ílluréjuco dibye dsɨ́jɨvéne.  
\v 51 Ááné tujkéveríhjyáa duurúvájá pañétú páñétúétsíí watájcó wájyámúwácoba dóchéreevé cáámetu baavújuco panéjcuvávú wajɨ́tahnécu. Áhduréhjáa téijyu ííñujɨ vááúmeíñeri néwáyúcobáné wáhcabáhi.  
\v 52 Áhduréhjáa níjkyene wáhcábánetu cahcújtso múnaápe dsɨ́jɨ́vehíjcyámé tsiiñe bóhɨɨme ijchívyécunúhi.  
\v 53 Aaméhjáa Jetsóó bóhɨ́ɨ́né boone Píívyéébe cóómí Jerotsaréevu péémeke mítyame ájtyumɨ́hi. 
\p  
\v 54 Áánetúhjáa eene dííbyeke téhmehíjcyáné tsodáhómú íavyéjúúbemáyé ávyétá mityáné íllityé téijyu ííñujɨ vááúmeíñema tsíñehjɨ pájtyene iájtyúmɨ́neri. Áánemáhjáa néémeé: 
\p —¡A ihdyúha ɨ́mɨááné Píívyéébé Hajchi áánuú! 
\p  
\v 55 Áijyúhjáa tsaate walléémú kémuélletúré ɨ́ɨ́tehíjcyá dííbyeke ditye dsɨ́jɨ́vetsóné dííbyemáa Gariréá iiñújɨtu tsááme dííbyeke ɨ́ɨ́cúvehíjcyáme.  
\v 56 Áámemáhjáa ijcyámé Maaría Madarénaa, Jacóóboma Jotséemútsí tsɨɨju Maaríaa, Tsebedéó hájchimútsíj tsɨɨ́juu, éhdume. 
\s1 Jetsóó ɨɨtémeho ditye cúúune 
\r (Mc 15.42-47; Rc 23.50-56; Ja 19.38-42) 
\p  
\v 57 Ááné iijyúnuvúhjáa Jotséé Arimatéá cóómi múnáajpi ɨ́htsútuube íjcyaabe Jetsóoke úráávyehíjcyaabe péé Pirááto éllevu.  
\v 58 Aabéhjáa táúmeí dííbyeke dííbyeúvú ɨɨtémeho icyúúuki. Áánélliihyéhjáa neebe ítsodáhómuke ditye iájcuki.  
\v 59-60 Aabéhjáa tééhoúvuke ɨbɨ́ɨ́jɨ́núne cuuú béhéjuréhjáa íhllii nééwájɨtu ibóhdótsóhéjú pañévu. Áánemáhjáa nééwáyúcobávú téheju iwátájcoíñúne péjúcoóbe.  
\v 61 Ááné boonéhjáa tétsiíyé téhejú úníuri Maaría Madarénamúpɨ́ tsíjpille Maaríama ácuúcunúhijcyáhi. 
\s1 Jetsóó nijkye ditye téhmene 
\p  
\v 62 Ááné tsijcyóójɨ́hjáa teene pajtyété wañéhjɨ́ lléévá tujkénujcóójɨ́ diitye llúúvájté avyéjujtémá paritséómú péé Pirááto éllevu.  
\v 63 Aaméhjáa néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, muha méɨ́tsaavé téallíújaúpe 3 coojɨ́vatu tsiiñe ibóhɨɨíñé nééneé.  
\v 64 Áánéllii cána cóhpejtsótsó ímíñeúvú dííbyé nijkyévuj. Ááne ímíñeúvú tehmétsó téhajchótá 3 coojɨ́vá dííbyé mamyémú pejco íllure iñáníjyéne mɨ́amúnáake ‘tsúúca muurá Jetsóó éhnée ditye dsɨ́jɨ́vétsoobe tsiiñe bohɨ́ɨ́hií’ iñééneri éhnííñevu meke iálliúúnútuki. 
\p  
\v 65 Áánélliihyéhjáa Piráátó néé diityéke: 
\p —Aané wa ihdyu aatye tsodáhómuma mepééne mécohpéjtsó ámuha meímillédu. 
\p  
\v 66 Ahdújucóhjáa ditye tsaatémá ipyééne teeu nééwayu icyóhpéjtsóutu cáátunúné múha teene idyómájcótuki. Áánemáhjáa diitye tsodáhómuke téhmétsoíñúme. 
\c 28  
\s1 Jetsóó dsɨ́jɨ́veebe tsiiñe bóhɨɨ́ne 
\r (Mc 16.1-8; Rc 24.1-12; Ja 20.1-10) 
\p  
\v 1 Aanéhjáa wáyeéévéjcóójɨ́ tsiíjyú tsííñé tsemáánaréjuco déjúcóóvejcóójɨ́ cúúvénetúré Maaría Madarénamúpɨ́ tsíjpille Maaríama úújeté teene níjkyeé.  
\v 2 Áánáacáhjáa ííñujɨ ɨ́hnáhó vááúmeí níjkyéjɨ múnáajpi níítyéné tujkéveri. Aabéhjáa teene níjkyé watájcó nééwáyúcoba icyávihyícyúne tééú hallúvú ácuuvéhi.  
\v 3 Áábé wajyámúhjáa ávyeta tsɨtsɨ́wu néébé ámɨ́tsaráhcó éhne múúne chijchi rórihcyódu.  
\v 4 Áábedíhjyáa diitye tsodáhómú ténijkye téhmehíjcyarómé ávyétá ɨhnáhó iíllityéne íjcyaíñú múu dsɨ́jɨvédu.  
\v 5 Aabéhjáa néé diityépɨ́ Maaríamúpɨke: 
\p —Méíllityédíñe. Muurá ó waajácú ámuhpɨ meúújévaróné Jetsóoke éhnée páwachékevu ditye wátyétyéhcúneri dsɨ́jɨ́véébeke.  
\v 6 Árónáa tsáhájuco dibye níkyéhéjú pañe íjcyájúcootúne. Tsúúca tsiiñe bohɨ́júcoobe ípyée iñéhijcyádújuco. Cáhawáá idyé méuujévá íñe dityée dííbyeke pícyohéjú íévehéjuréjuco íjcyane.  
\v 7 Ahdícyane ɨ́ɨ́cúi mepééne méuubállé dííbyé mamyémuke tsúúca dibye tsiiñe ibóhɨ́ɨ́ne diityé ɨhde péjucóóné Gariréavu téhullévú diityémá iájtyúmɨ́jcatsíki. Ééneréne ihdyu ó imíllé ámúhpɨke o úúballéne. 
\p  
\v 8 Ahdújucóhjáa ɨ́ɨ́cúi dityépɨ́ dsɨɨnéríyé pééne múúha éllevu múúhakye iúúbálleki. Aamúpɨ́hjáa iíllityéróne mítyane ímíjyuuvéhi.  
\v 9 Áámúpɨdívúhjáa Jetsóó ibóhówáávéne diityépɨke dillóhi. Áánélliihyéhjáa ɨ́ɨ́cúi dííbyéj tuháácyuvu waamúpɨ́ dííbyeke idyúúruváne.  
\v 10 Áámúpɨkéhjáa neébe: 
\p —Méíllityédíñe. Wa ihdyu ɨ́ɨ́cúi mepééne méúúballété tsijtye tahñéjteke ditye ipyéé Gariréavu téhullévú muha maájtyúmɨ́jcatsíki. 
\s1 Múhdurá tsodáhómú úúballéne 
\p  
\v 11 Aamúpɨ́hjáa pééné tujkéveri tsodáhómú dííbyé nijkye téhmehíjcyámedítyú tsaate péé ímunáá coomívu. Aaméhjáa úúbálleté llúúvájté avyéjujtéké muhdú tene pájtyene.  
\v 12 Ááné lliiñétúhjáa túkevéjtsojtémá iúcújcatsíñe pítyácójcatsímyé muhdú iñééiñe Jetsóópe bóhɨ́júcóóityúné iñéhíjcyáneri iñéétsámeítyuki.  
\v 13 Aaméhjáa mítyane diitye tsodáhómuke iáhdóne nééhií: 
\p —Tsáma ménehíjcyaco “pejcóhjané muha mecúwaíñúné hallúrí ímamyémúré újcujé Jetsóó ɨɨtémeho.”  
\v 14 Aane néhi méiiñújɨ́ ávyéjuube iwáájácúne ámúhadívú cáyobáávatéhajchíí muha ámúhá hallúvú méihjyúvaá dibye muhdú ámúhakye imyéénútuki. 
\p  
\v 15 Ahdújucóhjáa diitye tsodáhómú ditye áhdónéllii íllure iállíñe néhijcyáné ímamyémúré Jetsóó ɨɨtémeho újcujéne. Aane muurá ícyoocápíi ehdu tsaate tamúnaa jodíómú úúbállehíjcyáhi. 
\s1 Muhdú ditye wákímyeíiñe ímamyémuke Jetsóó nééneé 
\r (Mc 16.14-18; Rc 24.36-49; Ja 20.19-23) 
\p  
\v 16 Aanée muha 11-meváréjuco dííbyé mamyémú meíjcyame mepéé Gariréá iiñújɨ́ caméhbaúvú múúhakyée dibye néhbaúvu.  
\v 17 Aamée muha tétsihvu dííbyedívú meúújetémé méduurúvá dííbyeke tsaate múúhadítyú dibye bóhɨɨne cáhcújtsótúrónáaáca.  
\v 18 Árónáacáa múúhakye neébe: 
\p —Muurá Píívyéébe oke picyóó páneere ííñujɨɨ, níjkyejɨɨ, íjcyáné avyéjuube o íjcyaki.  
\v 19 Ahdícyane óvíi ámuha pahúllevá iñújɨ́ɨ́ne múnáadívú métsújaúcú táuwááboju. Aane cáhcujtsómeke tééné uubállé métsótsohíjcyaco Méécááni mémerii, Íapíícho mémerii, tamyémeri, íjcyane.  
\v 20 Áámeke ihdyu ímíñeúvú méúwááboco tátyaúhbaju néhdu ditye iíjcyaki. Aabe muurá ámúhamáyé ó íjcyaá paíjyuváré ííñujɨ nɨ́jkévanévújuco. Áyu tehdújuco.