\id LUK - Bora NT -Peru 2008 (DBL -2013) 
\h Róóca 
\toc1 Róóca Jetsóodítyú cáátúnuháámɨ 
\toc2 Róócaá 
\toc3 Rc 
\mt1 RÓÓCAÁ 
\mt2 Róóca Jetsóodítyú cáátúnuháámɨ 
\c 1  
\s1 Íhjyu tújkeváne 
\p  
\v 1-2 Tsúúca muurá tsaate uwáábojte muhdúhjáa Jetsóó méjpɨɨne úllejéné páñetu ájtyumɨ́mé tééné uubállé caatúnuhíjcyá ímí tehdújuco.  
\v 3 Aane ícyooca ó imíllé ooréjuco tééné uubállé o cáátunúné uke o wájyuube Téóópiró éllevu, diityékée o díllohíjcyánéj pɨɨnévú téhdure páneere ímí ídyéjúcotu tsúúca o wáájácúnélliíhye.  
\v 4 Aane ó imíllé tééné uubállée ditye méénune u lléébohíjcyáné ímíñeúvú u wáájacúne. 
\s1 Tsojtsó múnáajpi Jóáa tsɨ́ɨ́mávámeíiñe 
\p  
\v 5 Jodéá iiñújɨ́ avyéjuubéhjáa Heróódé íjcyáijyu íjcyaabe tsaapi llúúváábe Tsacaríá Abíámuúbe. Áábé táába méméhjáa Eritsabéé Aróój tsɨɨménémúháábéelle íjcyalle.  
\v 6 Áámútsikyéhjáa Píívyéébe ímí ɨjtsúcunú dííbyé taúhbaju néhdújuco dityétsí íjcyánélliíhye. Aamútsíhjyáa tsá ɨ́ɨ́netú néétsámeítyú mɨ́amúnáadívu.  
\v 7 Árónáacáhjáa ihdyu tsá dityétsí tsɨ́ɨ́mávatú mewa Eritsabéé ajchíbá íjcyánélliíhye. Ááné pañévúhjáa idyé tsúúca kéémemútsíjyuco diityétsi. 
\p  
\v 8 Aanéhjáa tsáijyu diibye Tsacaríá íjcyáha múnáake dómajcóné llúúvájte Píívyéébé úmɨwávú pácúúcu péététsohíjcyáne.  
\v 9 Aanéhjáa imyéénuhíjcyádú nehcómé caabyé diitye llúúvájtedítyú páñétúétsihvu úcááveíñe. Aanéhjáa diibye Tsacaríake dómajcóné dibye úcááveíñé páñétúétsihvu duurúvájá pañévú teene imyéwu cúvaane dibye ipyéététsoki.  
\v 10 Aanéhjáa dibye péététsóné tujkéveri tsaate áachi íjcyame Píívyéébema ihjyúváhi.  
\v 11 Áánáacáhjáa dííbyedívú níjkyéjɨ múnáajpi bóhówaavé teene ditye péététsohíjcyáné waɨ́jɨ́ ijcyátsihvu.  
\v 12 Áábekéhjáa iájtyúmɨ́ne mítyane íllityéébe.  
\v 13 Árónáacáhjáa neebe diibye Tsacaríake: 
\p —Díhllityédíñe. Tsúúca muurá Píívyéébe uke lleebó dííbyema u íhjyúvahíjcyáne. Ahdícyane muurá dítyáába Eritsabéé tsɨ́ɨ́mávaá wájpiíkye. Áábeke ú meménuú Jóáádivu.  
\v 14 Ááneri muurá mítyane ú ímíjyúúveéhi. Áhdure tsijtye ímíjyúúveéhi.  
\v 15 Aabe daachi Píívyéébedívú ɨ́htsútuube íjcyaabe tsá bíínojpácyó ádóityúne. Áhdure tsííñé avyéjpacyóné tsá dibye ádóityúne. Muurá tsɨ́ɨ́jú ɨ́ɨ́búwá pañéréi íjcyáróóbé pañe tsúúca Píívyéébé Apííchó íjcyaáhi.  
\v 16 Aabe mítyámeke ijraéémudítyú Ávyéjuube Píívyéébé icyánejcúvú ɨ́búwáávétsoóhi.  
\v 17 Muurá tsaatéké ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́memáyé cáánímuke dibye ímíbáávyetsómé tsaímiyéjuco íjcyaíñe. Áhdure lléébohíjcyátúrómeke ímíbáávyétsóiíbye. Ehdu muurá Ávyéjuube Jetsóó ɨhde mɨ́amúnáake ímíbájchóiibye ditye ímí dííbyeke iwáátsúcúpéjtso Eríaúvumáa ícyahíjcyáné Píívyéébé Apííchóré dííbyeke túkévéjtsóneri. 
\p  
\v 18 Ehdúhjáa níjkyéjɨ múnáajpi néénéllii diibye Tsacaríá néé dííbyeke: 
\p —¿Aca múhdutú tehdu óóma íjcyaíñe? Muurá tsúúca kéémemútsíjyuco muhtsi átyáábama. 
\p  
\v 19 Áánélliihyéhjáa neebe dííbyeke: 
\p —Muurá Píívyéébe oke wallóó íúníu múnáajpi Gaabriéé o íjcyáábeke díéllevu uke ɨ́mɨá uubállé o méénuki.  
\v 20 Ahdícyane ícyoocátú tsáhájuco u píívyetéityú u íhjyuváné dááchikye tsɨɨju tsɨ́ɨ́mávanévújuco ɨ́veekí uke o úúballéné u cáhcújtsótúnélliíhye. Ehdu úúma pajtyéiñe iéévé úújetéijyu. 
\p  
\v 21 Ehdúhjáa nééneri Tsacaríá duurúvájá pañe íjcyáábeke mɨ́amúnaa áachítyú ityéhméróne múhduréjucó ɨ́jtsámeíñé ɨ́ɨ́cúi dibye tsáátúnélliíhye.  
\v 22 Aabéhjáa iíjchivyédú ɨ́mɨááné tsáhájuco píívyetétú iíhjyuváne. Íhyótsɨríyéjucóhjáa dibye úbáhcyohíjcyáné diityémá iíhjyúvaróne. Aanéhjáa ɨjtsúcunúmé tsíeméné dííbyedívú bóhówaavéné tééjá pañévu. 
\p  
\v 23 Aabéhjáa dííbyeke tene dómájcodújcoojɨ́vá tééjá pañe iwákímyeíñe péjucóó ihjyávu.  
\v 24 Ááné boonétúhjáa ɨ́mɨááné tsúúca mewa Eritsabéé eeváhi. Aalléhjáa ihjyátú tsá úlléjúcootú tsáhojtsɨ́ nuhbáva.  
\v 25 Aalléhjáa nehíjcyáhi: 
\p —Íhya óhdi mɨ́amúnaa iíhjyúvahíjcyánetu ɨɨ́hveté íñe íllu óóma Píívyéébe meenúhi. 
\s1 Jetsóó tsɨ́ɨ́mávámeíiñe níjkyéjɨ múnáajpi úúballéne 
\p  
\v 26 Aanéhjáa tsúúca 6 nuhbávájuco dille íjcyánáa idyé Píívyéébe tsiiñe wallóó níjkyéjɨ múnáajpi Gaabriéeke Gariréari íjcyacóómí Natsaréevu dibye iúújeté wájpiikyéi úújétulle Maaríake.  
\v 27 Dííllekéhjáa Jotséé áábajáá ityáábáva Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabe íjcyaábe.  
\v 28 Aabéhjáa níjkyéjɨ múnáajpi díílle éllevu ipyééne néé díílleke: 
\p —Maímijyu ihdyu u íjcyanej. Muurá Píívyéébe uke tujkéveellé tsijtye walléémú ehnííñevu. 
\p  
\v 29 Ehdúhjáa dibye nééneri íllure iúllévenúne ɨ́jtsámeíllé ɨɨná nééiyóné ehdu dibye nééneri.  
\v 30 Árónáacáhjáa neebe díílleke: 
\p —Díhllityédíñe. Muurá Píívyéébe uke tujkéveelléhi.  
\v 31 Ahdícyane ú éévaáhi. Aane u tsɨ́ɨ́máváábeke ú meménuú Jetsóodívu.  
\v 32 Aabe ɨ́htsútuube íjcyaá Páñétúejpi Píívyéébé Hajchi íjcyaábe. Áábeke Píívyéébe ávyéjújtsoó dííbyé ɨhdé múnáajpíi Dabíiúvuke iávyéjujtsódu.  
\v 33 Aabe ijraéémú avyéjuube íjcyaá múijyú cápáyóóvéítyuúbe. 
\p  
\v 34 Ehdúhjáa dibye néénéllii diille Maaríá néé dííbyeke: 
\p —¿Aca muhdú ó éévaá wájpiima o íjcyállejɨ́ɨ́vari? 
\p  
\v 35 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Muurá ihdyu ɨ́htsútuube Píívyéébere Íapííchoj tééveri ehdu úúma méénuúhi. Áánéllii diibye u tsɨ́ɨ́mávaabe dííbyé Hajchíyé íjcyaáhi.  
\v 36 Téhdure muurá dííelle Eritsabéé tsɨ́ɨ́mávaá tsáápiikye tsúúca kéémelléjuco íjcyárolle. Tsúúca muurá 6 nuhbávájuco dille éévane ajchíbá íjcyárolle.  
\v 37 Tsá muurá ɨɨná Píívyéébedívú túhuutúne. Páneere piivyéteébe. 
\p  
\v 38 Áánélliihyéhjáa Maaríá nééhií: 
\p —Muurá dííbyeke ó ɨ́ɨ́cúvehíjcyáhi. Aabe ihdyu óvíi eene oke u néhdu óóma meenúhi. Ehdúhjáa dille nétsihdyu ílluréjuco níjkyéjɨ múnáájpi pééneé. 
\s1 Maaríá Eritsabéeke ááhɨvéne 
\p  
\v 39 Átsihdyúhjáa ɨ́ɨ́cúiye múhdúj coojɨ́vatúrá diille Maaríá péé Jodéá iiñújɨri íjcyáné caméhbáuri íjcyácoomívu.  
\v 40 Aalléhjáa Tsacaríake iááhɨ́véne dííbyé taaba Eritsabéeke duurúváhi.  
\v 41 Ááné tujkéveríhjyáa diille Eritsabéeke ɨ́jtsɨɨméné vááúmeí íhbáú pañe. Áánáacáhjáa Píívyéébé Apííchó tsúúca dííllé pañe.  
\v 42 Aalléhjáa kéévánécoba néé Maaríake: 
\p —Muurá tsijtye walléémú ehnííñevu uke Píívyéébe tujkéveelléhi. Aabe u tsɨ́ɨ́máváábeke ímí pícyoó panévatúre.  
\v 43 Aalle ¿muhdú ɨ́dátsohɨ́válleke oke ú aahɨ́vevá Táavyéjuube Tápájtyetéébé íjcyáííbyéj tsɨɨju u íjcyalle?  
\v 44 Muurá oke u dúúruváváné tujkéveri tápañe tsɨ́ɨ́mene vááúmeí iímíjyúúvénej pééve.  
\v 45 Ahdícyane ihdyu maímijyu u íjcyane eene uke Píívyéébe tújkevéélléné u cáhcujtsódú íjcyalle. Muurá ɨ́mɨááné méénúiibye úúma muhdú uke iñéhduú. 
\p  
\v 46 Ehdúhjáa Eritsabéé néénéllii Maaríá nééhií: 
\q1 Ávyetáré táɨ́ɨ́búuri ó duurúvá Píívyéébeke.  
\v 47 Aabe Tápájtyetétsoobe mítyane oke ímíjyúúvetsó táɨ́ɨ́buu.  
\v 48 Muurá íñe dííbyé ɨɨcúve múnáalle ɨ́dátsó o néérólleke oke ɨ́tsááveébe. Ahdícyane ícyoocátú pámeere mɨ́amúnaa óhdi ímíjyuuvéhi.  
\v 49 Muurá Píívyéébe ɨ́mɨáábé ɨ́htsútuube íjcyaabe tajtyééveri meenú ímí tehdújuco.  
\v 50 Aabe pámeere mɨ́amúnáadítyú múhdumé dííbyeke ávyejúúllémeke pɨ́aabó diityédí ɨɨ́dáátsóvénema.  
\v 51 Muurá ávyétá ɨhtsútú nénehjɨ imyéénúneri mítyájkímyeímyeke núcójpɨ́vétsoóbe.  
\v 52 Áhdure ɨ́htsútujte ávyéjujtédítyú íavyéjú idyójtúne ávyéjuutétsoobe ɨ́dáátsóméhjɨkéréjuco.  
\v 53 Muurá ɨ́mɨááneríyé tsúúrámeíhíjcyámedívú éhnííñevu bóhówájtsoobe teéne. Áánetu ɨ́htsutúmé ehnéva múnaa tééneríyé tsúúrámeíhijcyámeke tsá dibye ɨ́mɨáánevu ájcutúne.  
\v 54-55 Muurá ihñéjté ijraéémú meíjcyámeke ɨɨ́daatsólléne ɨ́hvéjtsótuubéré meke pɨ́áábohíjcyá múijyú nɨ́jkéváityúné éhnéhjáa méɨdé múnáajpi Aavaráaúvuke pámeere ɨ́jtsɨɨménémúháábema iñéhdújuco. 
\m Ehdúhjáa neelle Maaría. 
\p  
\v 56 Aalléhjáa pápihchúú nuhbává Eritsabéema iíjcyátsihdyu oomí ihjyávu. 
\s1 Tsojtsó múnáajpi Jóááke tsɨɨju tsɨ́ɨ́maváne. 
\p  
\v 57 Aanéhjáa Eritsabéé tsúúca ɨtsɨ́ɨ́máváíñe éévé úújetédú tsɨ́ɨ́mavá wájpiíkye.  
\v 58 Áijyúhjáa díílle hájkímuma tsijtye tééneri iímíjyúúvéne duurúvá dille tsɨ́ɨ́maváné Píívyéébere díílleke pɨ́aabóné iwáájácúnema.  
\v 59 Aaméhjáa tsúúca íhyojtsɨ́tú pápihchúúj coojɨ́vájuco íjcyáábéwúuke íñaméhó nɨ́jcáúemɨ́ɨ́hé kíhdyahɨ́róhi. Áánemáhjáa imíllerómé dííbyéwúuke imyémenúné cááni Tsacaría déjuri.  
\v 60 Árónáacáhjáa tsɨɨju nééhií: 
\p —Tsáhaá, Jóáa dííbye méme. 
\p  
\v 61 Áánélliihyéhjáa nééme díílleke: 
\p —Árónáa tsá teene dídyohjɨ́ba múnáa mémé íjcyatúne. 
\p  
\v 62 Ehdúhjáa iñééne cááníkye úbahcyómé dibye imyéménu keená iímíllenévu.  
\v 63 Áánélliihyéhjáa cááni Tsacaríá tsíeméné ityáúmeíñetu caatúnú ‘Jóáa dííbye mémé íjcyaáhi’ iñééneé. Ááneríhjyáa pámeere ullévenúhi.  
\v 64 Áijyúhjáa tsúúca íhjyúvaabe Píívyéébeke duurúváhi.  
\v 65 Ááneríhjyáa teene Jodéá iiñújɨ́ caméhbaúne múnaa iúllévenúne úbálléjcatsíhi.  
\v 66 Áánemáhjáa Jóáádityu néémeé: 
\p —¿Aca íhya ɨ́ɨ́né ɨhtsútuubéí dííbyéwu? Muurá Píívyéébe ímí dííbyeke ɨjtsúcunúhi. 
\s1 Píívyéébeke Tsacaríá dúúruváne 
\p  
\v 67 Aanéhjáa téijyu diibye cááni Tsacaríá Píívyéébé Apííchó ípañe íjcyaabe dííbyeke dúúrúvaabe nééhií: 
\q1  
\v 68 Maímijyu ihdyu mee ijraéémú ávyéjuube Píívyéébe íjcyanej. Muurá meke pɨ́ááboobe mepájtyetéki.  
\v 69-70 Muurá ɨ́ɨɨcúve múnáajpi Dabíiúvúj tsɨɨménémúháábedítyú pícyóiibye tsaapi ɨ́htsútuube meke pájtyetétsóííbyeke tsúúcajátújucóo íhjyú uubálle múnáaj tééveri iñéhduú.  
\v 71 Aabe meke pájtyetétsoó mémunáadítyu.  
\v 72 Muuráhjáa méɨhdé múnáaúvudi ɨɨ́dáátsóvéne diityéké ɨ́hvéjtsótuube pɨ́aabó muhdú diityéké iñéhdújuco.  
\v 73-75 Muuráhjáa téhdure méɨhdé múnáajpi Aavaráaúvuke ɨ́mɨáánetúré neebe meke mémunáadítyú ipájtyetétsoíñé ɨ́ɨ́nerí íllityétúmé dííbyekéréjuco meɨ́ɨ́cúve múijyú nɨ́jkéváityúne. 
\m  
\v 76-77 Ehdúhjáa iíhjyúvátsihdyu diibye íllíwúuke neébe: 
\q1 Ahdícyane uu hájchíwu ú íjcyaá ɨ́htsútuube Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi. Aabe dííbyeéjteke ú ímíbáávyétsoó Ávyéjúúbé ɨhde ditye iwáájácu tsúúca diityé imítyuháñé Píívyéébe diityédí ɨɨ́dáátsóvéne ábájɨ́ɨ́veíñé ditye ipájtyetéki.  
\v 78 Muurá meke ɨɨ́daatsólléne cáámetu wállóóiibye tsáápiikye meéllevu mepájtyetéiñe mééma méénúííbyeke.  
\v 79 Aabe muurá waajácútsoó ɨ́mɨájɨjtóvú eene iwágóóóvéíyojɨ́jtóré úráávyehíjcyámé ɨ́dátsó cúúvétsii múu íjcyadu wáájácúratúmé ícyahíjcyámeke. Ehdu muurá ɨ́mɨájɨjtóvú meke waajácútsóiibye tsaímíyé meíjcyaki. 
\m Ehdúhjáa neebe Tsacaría. 
\p  
\v 80 Aanéhjáa diibye tsɨ́ɨ́mene tsaímíyé píívyeebe ijcyá Píívyéébe ímillédu. Aabéhjáa ícyahíjcyá ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri imúnaa ijraéémú dííbyeke ímíñeúvú wáájácútsihvújuco. 
\c 2  
\s1 Jetsóoke Maaríá tsɨ́ɨ́maváne 
\r (Mt 1.18-25) 
\p  
\v 1 Áánetúhjáa Maaríá tsúúca tsɨ́ɨ́mávaíñé pɨ́ɨ́hɨ́náa páñétúejpi ávyéjuube Tséétsa Aogójtó táuhbá pámeere imyémeháñé icyáátúnútsámeíki.  
\v 2 Téijyúhjáa Tsííriá iiñújɨ́ avyéjuube Tsiréénio íjcyánáa méénútujkénúmé teene páme méméré cáátúnúmeíiñe.  
\v 3 Áánélliihyéhjáa pámeere pehíjcyá ímichi íiiñújɨ́ comíñevu imyémeháñé icyáátúnútsoki. 
\p  
\v 4-5 Aanéhjáa Jotséé diille mewa Maaríá éévállema péé Gariréá iiñújɨ́ Natsaréetu Jodéá iiñújɨri íjcyacóómí Beréevu Dabíiúvúu tsɨ́ɨ́mávámeítsihvu imyémé icyáátúnútso dííbyeúvúj tsɨɨménémúhaabe iíjcyánélliíhye.  
\v 6 Aanéhjáa tétsii dityétsí íjcyánáa tsúúca Maaríá tsɨ́ɨ́máváíñe éévé úújetéhi.  
\v 7 Aalléhjáa tujkénúejpi íjcyáábeke ɨtsɨ́ɨ́máváne wájyámubááneri ɨbɨ́ɨ́jɨ́núúbeke tódsɨjcáró jéémú éébutáwá pañévú kiá dityétsí íjcyáíyotsíí íjcyátúnélliíhye. 
\s1 Jéémú tehmé múnaa Jetsóoke ááhɨvéne 
\p  
\v 8-9 Áánáacáhjáa técoomí úníuri tsaate obééjámuke téhmehíjcyámedívú tépejco níjkyéjɨ múnáajpi bóhówáávéébedítyú Píívyéébé ámɨ́tsaráhcó diityéké ájchúcunúneri mítyane íllityéme.  
\v 10 Árónáacáhjáa neebe diityéke: 
\p —Méíllityédíñe. Muurá ɨ́mɨá uubállema o tsáá ámúha éllevu pámeere mítyane ímíjyúúvéíñé uubállema.  
\v 11 Muurá tsúúca ámúhá avyéjuube ámúhakye pájtyetétsóííbyeke tsáápille tsɨ́ɨ́mavá Dabíiúvú coomívu.  
\v 12 Aabe wájyámubááneri bɨ́ɨ́jɨ́númeííbyé jéémú éébutáwá pañe íjcyáábeke ámuha maájtyúmɨ́netúré méwaajácuú diibyéjuco íjcyane. 
\p  
\v 13 Áánáacáhjáa diibye níjkyéjɨ múnáájpí úniúvú tsijtye mítyame dííbyé nahbéjté bóhówaavéhi. Aaméhjáa Píívyéébeke dúúruvámé nééhií: 
\q1  
\v 14 Maímijyu Píívyéébe níjkyéjɨri íjcyaábej. Muurá ííñújɨri íjcyáné mɨ́amúnaa dibye ímillédú íjcyame tsaímiyéjuco íjcyaíñé ɨɨná diityé hallúrí íjcyájúcootúme. 
\p  
\v 15 Aaméhjáa níjkyéjɨ múnaa tsúúca pééné boone diitye jéémú tehméjté néjcatsíhi: 
\p —Cána bo metsu mepéé Beréevu Píívyéébe meke úúballéné maájtyúmɨki. 
\p  
\v 16 Ehdúhjáa iñééne ɨ́ɨ́cúi téhullévú pééme ɨ́mɨááné ájtyúmɨté diille Maaríaa, Jotséee, diibye tsɨ́ɨ́ménéwu jéémú éébutáwá pañe íjcyaábee, íjcyámeke.  
\v 17 Aaméhjáa dííbyeke iájtyúmɨ́ne úúballé níjkyéjɨ múnáajpíi dííbyéwúudítyú nééneé.  
\v 18 Ááneríhjyáa ullévenúme.  
\v 19 Aanéhjáa Maaríake ɨ́ɨ́né imíjyaú pájtyelle tééneri ɨ́tsámeíhijcyáhi.  
\v 20 Átsihdyúhjáa diitye jéémú tehméjté oomí Píívyéébeke ávyéjújtsoméré diityékée tene némeídyújuco tene íjcyánélliíhye. 
\s1 Jetsóoke ditye mémenúne 
\p  
\v 21 Aanéhjáa 8 coojɨ́vá íjcyáábéwúuke íñaméhó nɨ́jcáúemɨ́ɨ́hé kíhdyahɨ́róme. Átsihvúhjáa dííbyeke meménúmé Jetsóodívú níjkyéjɨ múnáájpíhjyáa Maaríake dilléi éévátúné ɨhdéjuco néhduú. 
\p  
\v 22 Téijyúhjáa diille Maaríá ímíbájchómeííñe éévé úújeténéllii pééme Jerotsaréevu Moitséeúvuj tééveríhjyáa Píívyéébe nééné taúhbaju néhdu imyéénuki. Áhduréhjáa téijyu Jetsóoke Píívyéébé hójtsɨ́ pañévú pícyoomútsi.  
\v 23 Ehdúhjáa meenúmé Píívyéébé taúhbaju íllu néhdújuco: “Tujkénú paméváré wájpiikye tsɨ́ɨ́mávaabe Píívyéébé wáábyutáábé íjcyaáhi.”  
\v 24 Aamútsíhjyáa tsajtyé Maaríá ímíbájchómeííñé hallúvú Píívyéébeke ɨɨ́ɨ́cúveíñé míítyétsi wahpéjtétsikye dííbyé taúhbaju íllu néhdújuco: “Múu tóómehémútsíúbake ɨ́júúumútsíúbake tsivá iímíbájchómeíñé ɨɨcúve.” 
\p  
\v 25 Téijyúhjáa Jerotsaréeri ɨ́mɨáábé íjcyaabe Tsimeóó tsaímíyé Píívyéébe ímillédú ícyahíjcyaabe ɨ́tsohíjcyá ijraéémuke ímíbáávyétsóiibye tsááiñe.  
\v 26 Áábé pañéhjáa Píívyéébé Apííchó íjcyane úúballé dííbyeke dibyéi dsɨ́jɨ́vétúnáa Píívyéébe wállooíñé meke pájtyetétsóííbyeke.  
\v 27 Aabéhjáa Píívyéébé Apííchóré túkévéjtsóneri péé duurúvajávu. Áánáacáhjáa Jetsóówúuma tsɨ́ɨ́jumútsí úcaavé tééjá pañévú Píívyéébé taúhbaju néhdújuco dííbyéwúuke imyéénuki.  
\v 28 Áhullévúhjáa diibye Tsimeóó dííbyéwúuke iíhbúcúne Píívyéébeke dúúrúvaabe nééhií: 
\q1  
\v 29 Ayúju Píívyéébeéj, tsúúca íñe oke ú ájtyúmɨtsó okée u néénevu dɨ́ɨɨcúve múnáajpi o íjcyáábeke. Ahdícyane óvíi ílluréjuco o dsɨ́jɨvéne.  
\v 30-31 Tsúúca ó ájtyumɨ́ múúhakye pájtyetétsóííbyeke pámeere mɨ́amúnáadívú u bóhówáávétsóóbeke.  
\v 32 Aabe peetédú néébe téhdure ijraéémú íjcyátúróné mɨ́amúnáake ɨ́mɨájɨjtóvú waajácútsoóhi. Áhdure ihñéjté ijraéémuke ávyéjújtsóiíbye. 
\p  
\v 33 Ehdúhjáa Tsimeóó íhjyúváneri tsɨ́ɨ́jumútsí ullévenúhi.  
\v 34 Téhduréhjáa diityétsí hallúvú pɨáábó táúmeííbyé ímí dityétsí iíjcyaki. Átsihdyúhjáa neebe Maaríake: 
\p —Áánúdityu íjcyane muurá mítyame memúnaa ijraéémudítyú éhnííñevu tútávááveéhi. Aame íllure dííbyeke ehdɨ́ɨ́válleé ávyejúúlletúme. Árónáa íjcyaímyé tsaate dííbyeke cáhcujtsóme.  
\v 35 Ehdu dííbyeke tene pájtyécooca waajácúmeíiñe muhdú mɨ́amúnaa tsáápiitsá ɨ́jtsaméí íjcyane. Áijyu teene páneere u ɨ́ɨ́tene uke tsɨ́ɨ́juke ávyétá kimóhcó pájtyeé dɨ́ɨ́ɨ́búutu. Ehdúhjáa neebe Tsimeóó Maaríake. 
\p  
\v 36-37 Áhduréhjáa íjcyalle tsáápille kéémelle Atséé dohjɨ́ba múnáajpi Panoéeúvú ajyúwá Áánaá. Aalléhjáa bádsɨ́jcaja iíjcyácooca ityájɨ́váábema ijcyá 7 pijcyábáre. Aanéhjáa tsúúca 84 pijcyábájuco ipííbajyúúvatétsihdyu íjcyalle tsá ɨ́ɨ́nehíjcyatú duurúvájatu. Paíjyuváréhjáa Píívyéébeke dúúrúvalléré ihjyúvahíjcyá dííbyema. Tsáijyúhjáa áwahíjcyalle majcho dííbyema iíhjyúvácoóca. Aalléhjáa Píívyéébere túkévéjtsóneri ɨ́hdéjuco ɨɨná pájtyeíñé úúbállehíjcyalle tétsihvu itsááne duurúvá Píívyéébeke.  
\v 38 Ááné boonéhjáa úúbállelle Jetsóó Mépájtyetétsoobe íjcyájucóóné pámeere Jerotsarée múnaa ipájtyetéiñe ɨ́tsohíjcyámeke. 
\s1 Natsaréevu ditye óómiñe 
\p  
\v 39 Ehdúhjáa Píívyéébé taúhbaju néhdu Jetsóój tsɨɨjúmútsí imyéénúné boone oomí Gariréá iiñújɨvu íhcyóómi Natsaréevu.  
\v 40 Aanéhjáa Jetsóó Píívyéébé pɨáábójú pañe tsaímíyé píívyeebe panéváré waajácúhi. 
\s1 Duurúvájá pañe Jetsóó íjcyane 
\p  
\v 41-42 Aabéhjáa tsúúca 12 pijcyábá íjcyáábema tsɨ́ɨ́jumútsí péé Jerotsaréevu pajtyété wañéhjɨvu ténevá pijcyábádú ipyéhijcyádújuco.  
\v 43 Aanéhjáa tééné pajtyétavu diityétsidítyú coévaabe Jerotsaréevu dityétsí wáájácútúné hallúri.  
\v 44 Ɨjtsúcunúmútsíhjyáa dibye péjucóóné tsaatéma. Áánemáhjáa tsájcoojɨ́juco ipyééróne néhcóromútsí dííbyeke imúnáá pañe. Téhduréhjáa tsijtye iwáájácúmé pañe néhcóromútsi.  
\v 45 Árónemáhjáa tsiiñe óómimútsí Jerotsaréevu dííbye néhcovu. 
\p  
\v 46 Aamútsíhjyáa ájtyumɨ́ 3 coojɨ́vatu duurúvájá pañe taúhbájú uwáábojtéj pɨɨne ácuúcunúúbé ditye íhjyúvájcatsíñé lléébúcunúhíjcyáábeke. Aabéhjáa téhdure díllohíjcyá íicyánéjcutu diityéke.  
\v 47 Ááneríhjyáa ávyeta ullévenúmé muhdú kémúúbejɨ́ɨ́va wáájácúneri. Téhduréhjáa dííbyeke ditye díllone dibye áñúcuhíjcyáneri ullévenúme.  
\v 48 Áhduréhjáa tsɨ́ɨ́jumútsí dííbyeke iájtyúmɨ́ne ullévenúhi. Áábekéhjáa tsɨɨju nééhií: 
\p —Llíhij, ¿aca ɨ́veekí ehdu múhtsikye ú dárɨɨvéhi? Muurá muhtsi díícyáánidyu néébema uke ménéhcohíjcyá tsíñehjɨ́réjuco ɨ́jtsámeímútsíye. 
\p  
\v 49 Áánélliihyéhjáa neebe diityétsikye: 
\p —¿Aca muhdú ɨ́ɨ́vane oke ámuhtsi ménéhcohíjcyáhi? ¿Aca tsá ámuhtsi mewáájácutú Llihíyó wákimyéiyi o íjcyaídyújuco o íjcyane? 
\p  
\v 50 Ehdúhjáa diityétsikye dibye nééne tsá dityétsí wáájácutú ɨɨná iñééiyóné ehdu dibye nééneé. 
\p  
\v 51 Aabéhjáa botsíi diityétsima oomí Natsaréevu. Aabéhjáa ícyahíjcyá tsaímíyé diityétsima muhdú dityétsí ímillédu. Aanéhjáa imíwu tsɨɨju ɨɨ́jtsúcunúneri ɨ́tsámeíhijcyáhi.  
\v 52 Aabéhjáa tsúúca kééméveebe mítyanéjuco wáájacúúbeke ímí Píívyéébe ɨ́jtsúcunúúbeke téhdure mɨ́amúnaa ímí ɨjtsúcunúhi. 
\c 3  
\s1 Tsojtsó múnáajpi Jóáa úwaabóne 
\r (Mt 3.1-12; Mc 1.1-8; Ja 1.19-28) 
\p  
\v 1 Téijyúhjáa 15 pijcyábájuco Tibéério páñétúejpi ávyéjuube íjcyánáa Póótsio Piráátó Jodéá iiñújɨ́ avyéjuúbe. Áánetúhjáa Heróódé Gariréá iiñújɨ́ avyéjuúbe. Áánetúhjáa íñahbe Perípé Itoréaa, Taraconíítee, íjcyáné iñújɨ́ɨ́cú avyéjuúbe. Áánetúhjáa Ritsaníá Abirííniá iiñújɨ́ avyéjuúbe.  
\v 2 Áánetúhjáa Anáama Caipáamútsí páñétúejtétsí llúúvájté avyéjujtétsi. Téijyúhjáa Tsacaríá hajchi Jóáa ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri íjcyáábeke Píívyéébe néé dibye iúwááboki.  
\v 3 Ahdújucóhjáa dibye úwááboobéré péhijcyáné patsɨ́hjɨvá múnáakéré Joodáá úníuri íjcyáné iñújɨ́ɨ́ne múnáake. Nehíjcyaabéhjáa ditye íimítyuháñé ɨɨ́hvéjtsóne Píívyéébé icyánejcúvuréjuco ɨɨ́búwáávéne itsójtsótsámeí Píívyéébe diityédí ɨɨ́dáátsóvéne diityé imítyú ílluréjuco iábájɨ́ɨ́veki.  
\v 4 Ehdúhjáa Jóáa úwáábohíjcyá Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Itsaíaúvú íllu néhdújuco: 
\q1 Méllééboó ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri íjcyaabe keeváwu íllu úwaabóne: “Méímibáávyé ímítyú ámuha meícyahíjcyánetu tsaímiyéjuco ámuha meíjcyámeke Ávyéjuube iájtyumɨ́vaki.  
\v 5 Méímibáávyé ámúhá ɨ́jtsaméí éhne múúne juuva nehníwu nénéhjɨri pééroju meímíbájchoju ímí tsatújkevéréjuco íjcyadu.  
\v 6 Muurá Píívyéébe wálloó meke pájtyetétsóííbyeke pámeere mɨ́amúnaa iájtyúmɨki.” 
\p  
\v 7 Ehdúhjáa Jóáa úwáábohíjcyánéllii tsaate peecútéré dííbyedívú itsójtsótsámeí tsáámeke neébe: 
\p —¡Ávyeta mɨ́a ííñimyémúeméjté ámuúha! ¿Múha ámúhakye néé peecútéré ámuha metsójtsótsámeíñeri mepállójcóiyóné Píívyéébe meke méimítyuháñé hallútú ɨ́cúbáhraíñé méúmɨ́wari íjcyánetu?  
\v 8 Tujkénúi méuujétsó ɨ́mɨááné Píívyéébé icyánejcúvuréjuco ámuha meɨ́búwaavéné mewáájácu ɨ́mɨááné tehdújuco ámuha meíjcyane. Tsá ámuha menémeíítyuró Aavaráaúvúj tsɨɨménémúhaabe ámuha meíjcyánéllii ɨɨná ámúhakye pájtyéityúne. Muurá íñe néwayúúné íjcyárónetu Píívyéébe ípívyéjtsóiyá tsijtye Aavaráaúvúj tsɨɨménémúháábeke.  
\v 9 Aabe muurá téhmehíjcyá ímítyúmeke iwáágóoíñé éhne múúne tsaapi ibájtsotu ímiñe néévátuhéhjɨ́ úwáájɨri iíllóne cóvajtsódu. 
\p  
\v 10 Ehdúhjáa dibye néénéllii tsaate néé dííbyeke: 
\p —¿Aanéhaca muhdú muha méíjcyáiyáhi? 
\p  
\v 11 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Wájyamúúvámé ájcúiyá tsájaavu tsaate wájyamúúvátúmeke. Áhdure majchómá íjcyame ájcúiyá imájchoma íjcyátúmeke. Ehdúhjáa neebe diityéke. 
\p  
\v 12 Téhduréhjáa tsaate ávyéjúúbé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke áhdótsohíjcyámé itsójtsótsámeí dííbye éllevu ipyééne néé dííbyeke: 
\p —Uwááboóbej, ¿aca muhdú muha méíjcyáiyá ímí Píívyéébema meíjcyaki? 
\p  
\v 13 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Tsá ííñújɨ́ avyéjúúbé taúhbaju nééné ehnííñevu ámuha maáhdótsohíjcyáítyuró mɨ́amúnáake. 
\p  
\v 14 Áhduréhjáa tsaate tsodáhómú néé dííbyeke: 
\p —¿Ácooca muha muhdú méíjcyáiyáhi? 
\p Áánélliihyéhjáa idyé neébe: 
\p —Tsá tsaaté éhné peecútéré ámuha medótúcuhíjcyáítyuróne. Áhdure tsá tsaaté hallúvú ámuha maállíítyuróne. Áhdure ámúhakye múhduná ditye ámúhá wákimyéí áhdone múu ímí ɨjtsúcunú tehdújuco. 
\p  
\v 15 Ehdúhjáa diityéké Jóáa nénéllii dííbyedítyú mɨ́amúnaa ɨ́jtsámeí tsáijyu múu diibyéjuco mɨ́amúnáake pájtyetétsóiibye dibye íjcyane.  
\v 16 Árónáacáhjáa neebe diityéke: 
\p —Muurá ihdyu ámúhakye ó tsótsohíjcyá nújpácyori. Áánetu íjcyaabe tsijpi táhboone úwáábóiibye táehnííñevu ɨ́htsútuube íjcyáábeke íjtyúhápáájɨ́ubáré o tácórɨúcu dííbyedívú o pɨ́ɨ́hɨ́véítyúroóbe. Diibye ihdyu ɨ́mɨááné cáhcújtsómé pañévú pícyoó Píívyéébé Apíícho. Áánetu cáhcújtsótúmeke cúújúwá pañévú waagóóiíbye.  
\v 17 Muurá dówajcáróváiibye ímítyúmedítyú ɨ́mɨáámeke éhne múúne bɨɨvá pañétú tríígo meújcune maááhɨ́vetsódu. Muurá ɨ́mɨáámeke iújcúne ímítyúmeke waagóóiibye cúújuwa múijyú áábatéítyúwá pañévú éhne múúne tríígo néévá meújcúné boone téhiibájɨ́ bɨɨvámá mecóvajtsódu. 
\p  
\v 18 Ehdúhjáa Jóáa ɨ́mɨáájú úwáábohíjcyá mɨ́amúnáake.  
\v 19 Aabéhjáa ávyéjuube Heróódeke néé ɨ́veekí ímíñejɨ́ɨ́ íñahbe Perípé táábake dibye táábaváne. Téhduréhjáa neebe dibye tsíñehjɨ ímityúné méénuhíjcyáne.  
\v 20 Ehdúhjáa Jóáa úwaabóné illéébóíyótsihvu íllure dííbyedívú tééné hallútú cuvéhoojánútsoóbe. Ááneríhjyáa éhnííñevúré ímityúné méénuúbe. 
\s1 Jetsóó tsójtsótsámeíñe 
\r (Mt 3.13-17; Mc 1.9-11) 
\p  
\v 21 Aanéhjáa Jóáa mɨ́amúnáake tsótsohíjcyáábedívú téhdure Jetsóó tsójtsótsámeíhi. Aabéhjáa Jetsóó Píívyéébema íhjyúvánáa cáámetu dííbyé Apííchó ɨ́juuúdú bóhówaavéné niityé dííbyedívu.  
\v 22 Áánáacáhjáa Píívyéébe néé cáámetu: 
\p —Uu Hájchíwúuke o wájyúúbedi mítyane ó imíjyúúhií. 
\s1 Jetsóó ɨhdé múnáaúvu 
\r (Mt 1.1-17) 
\p  
\v 23 Aanéhjáa Jetsóó 30 pijcyábá íjcyaabe botsíi tujkénú íwákimyéi. Aabéhjáa tene némeíhijcyádú Jotséé hajchi. Áánetúhjáa Jotséé Eríí hajchi.  
\v 24 Áánetúhjáa Eríí Matáá hajchi. Áánetúhjáa Matáá Revíí hajchi. Áánetúhjáa Revíí Méékí hajchi. Áánetúhjáa Mééki Jááná hajchi. Áánetúhjáa Jáána tsijpi Jotséé hajchi.  
\v 25 Áánetúhjáa Jotséé Matatíá hajchi. Áánetúhjáa Matatíá Amóó hajchi. Áánetúhjáa Amóó Naóó hajchi. Áánetúhjáa Naóó Éérí hajchi. Áánetúhjáa Ééri Nagáí hajchi.  
\v 26 Áánetúhjáa Nagáí Máá hajchi. Áánetúhjáa Máa tsijpi Matatíá hajchi. Áánetúhjáa Matatíá Tsemeíí hajchi. Áánetúhjáa Tsemeíí Jotséé hajchi. Áánetúhjáa Jotséé Jodáá hajchi.  
\v 27 Áánetúhjáa Jodáá Joanáá hajchi. Áánetúhjáa Joanáá Réétsá hajchi. Áánetúhjáa Réétsa Tsorobabéé hajchi. Áánetúhjáa Tsorobabéé Tsaratiéé hajchi. Áánetúhjáa Tsaratiéé Néérí hajchi.  
\v 28 Áánetúhjáa Nééri Méékí hajchi. Áánetúhjáa Mééki Áádí hajchi. Áánetúhjáa Áádi Cotsáá hajchi. Áánetúhjáa Cotsáá Emodáá hajchi. Áánetúhjáa Emodáá Ééré hajchi.  
\v 29 Áánetúhjáa Éére Jotsoéé hajchi. Áánetúhjáa Jotsoéé Erietséé hajchi. Áánetúhjáa Erietséé Joríí hajchi. Áánetúhjáa Joríí Matáá hajchi. Áánetúhjáa Matáá Revíí hajchi.  
\v 30 Áánetúhjáa Revíí Tsimeóó hajchi. Áánetúhjáa Tsimeóó Jodáá hajchi. Áánetúhjáa Jodáá Jotséé hajchi. Áánetúhjáa Jotséé Jonáá hajchi. Áánetúhjáa Jonáá Eriakíí hajchi.  
\v 31 Áánetúhjáa Eriakíí Meréá hajchi. Áánetúhjáa Meréá Maináá hajchi. Áánetúhjáa Maináá Matátá hajchi. Áánetúhjáa Matátá Natáá hajchi.  
\v 32 Áánetúhjáa Natáá Dabíí hajchi. Áánetúhjáa Dabíí Itsaíí hajchi. Áánetúhjáa Itsaíí Obéé hajchi. Áánetúhjáa Obéé Bóó hajchi. Áánetúhjáa Bóo Tsamóó hajchi. Áánetúhjáa Tsamóó Naatsóó hajchi.  
\v 33 Áánetúhjáa Naatsóó Aminadáá hajchi. Áánetúhjáa Aminadáá Aráá hajchi. Áánetúhjáa Aráá Ejróó hajchi. Áánetúhjáa Ejróó Pááré hajchi. Áánetúhjáa Pááre Jodáá hajchi.  
\v 34 Áánetúhjáa Jodáá Jacóóbó hajchi. Áánetúhjáa Jacóóbó Itsáá hajchi. Áánetúhjáa Itsáá Aavaráá hajchi. Áánetúhjáa Aavaráá Taréé hajchi. Áánetúhjáa Taréé Nacóó hajchi.  
\v 35 Áánetúhjáa Nacóó Tseróó hajchi. Áánetúhjáa Tseróó Ragáó hajchi. Áánetúhjáa Ragáó Perééké hajchi. Áánetúhjáa Perééké Hebéé hajchi. Áánetúhjáa Hebéé Tsáárá hajchi.  
\v 36 Áánetúhjáa Tsáára Caináá hajchi. Áánetúhjáa Caináá Apatsáá hajchi. Áánetúhjáa Apatsáá Tséé hajchi. Áánetúhjáa Tsée Noéé hajchi. Áánetúhjáa Noéé Raméé hajchi.  
\v 37 Áánetúhjáa Raméé Matotsaréé hajchi. Áánetúhjáa Matotsaréé Enóó hajchi. Áánetúhjáa Enóó Jaréé hajchi. Áánetúhjáa Jaréé Mararéé hajchi. Áánetúhjáa Mararéé Caináá hajchi.  
\v 38 Áánetúhjáa Caináá Enóó hajchi. Áánetúhjáa Enóó Tséété hajchi. Áánetúhjáa Tsééte Adáá hajchi. Aabéhjáa diibye Adáake Píívyéébe ípívyéjtsó tujkénú ííñúbatúre. 
\c 4  
\s1 Jetsóoke Naavéné mávárijchóne 
\r (Mt 4.1-11; Mc 1.12-13) 
\p  
\v 1 Aanéhjáa Jetsóó pañe Píívyéébé Apííchó íjcyaabe Joodáatu óómííbyeke téénere tsajtyé ɨ́ɨ́néubá píívyétúné iiñújɨvu.  
\v 2 Áhullévúhjáa Naavéné mávárijchó dííbyeke. Áijyúhjáa 40 coojɨ́vájuco májchótuube téhulle íjcyaabe ajyábáávatéhi.  
\v 3 Áábekéhjáa diibye Naavéné nééhií: 
\p —Bo ɨ́mɨááné Píívyéébé Hajchi u íjcyáhajchíí íu nééwáyutu pááaho dípívyéjtsóne majchoj. 
\p  
\v 4 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Tsá apááñéré majchó tájpí meíjcyatúne.” 
\p  
\v 5 Ehdúhjáa Jetsóó nééné boonétú dííbyeke tsajtyéébé cáméhbaúvu. Átsihdyúhjáa úújétsoobe páneere ííñújɨ́ avyéjuvu.  
\v 6-7 Áánemáhjáa neebe dííbyeke: 
\p —Íñe páneevúré uke ó ájcuú u mɨ́móúúvéne oke u dúúrúváhajchííjyu. Muurá tahñe páneere íñe imíwu nééne ɨ́htsútunéhjɨ́ íjcyane. Áánevu muurá o ímíllémeke ó ájcúiyáhi. 
\p  
\v 8 Áánélliihyéhjáa idyé neebe Jetsóó dííbyeke: 
\p —Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Máavyéjuube Mépiivyéébekéré medúúrúváábeke méɨ́ɨ́cúvéiyáhi.” 
\p  
\v 9 Ááné boonétúhjáa idyé dííbyeke tsajtyéébé Jerotsaréevu. Áánemáhjáa duurúvájá hallúvú cáámevu itsájtyéébeke neébe: 
\p —Áyu cána ɨ́mɨááné Píívyéébé Hajchi u íjcyáhajchíí íchihdyu cátsiñíívyé baavújuco.  
\v 10-11 Muurá dííbyé waajácúháámɨtu nééneé: 
\q1 Píívyéébe wálloó níjkyéjɨ múnáake uke ditye ityéhme ɨɨná uke ipájtyétuki. Aabe tsá ɨ́ɨ́néúbatú u wápújúúvéityúne. 
\p  
\v 12 Ehdúhjáa Naavéné Jetsóoke néénéllii neébe: 
\p —Téhdure muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Tsá Máavyéjuube Píívyéébeke memáváríjchóityúne.” 
\p  
\v 13 Aanéhjáa tsiiñe imáváríjchóiyóné ipíívyetéjúcóótúnéllii ílluréjuco dibye ɨ́hvéjtsoíñúné dííbyeke. 
\s1 Jetsóó úwáábótujkénúné Gariréá iiñújɨ múnáadítyu 
\r (Mt 4.12-17; Mc 1.14-15) 
\p  
\v 14 Átsihdyúhjáa óómiibye Jetsóó Gariréá iiñújɨvu Píívyéébé Apííchó dííbyé pañe íjcyaábe. Áijyúhjáa dibye méénúné uubállé tsújaavé páneere tééné iiñújɨri.  
\v 15 Aabéhjáa tééné iiñújɨri íjcyáné pihcyáávejááneri úwááboobéré péhíjcyáábeke duurúvahíjcyáme. 
\s1 Jetsóó Natsaréri úwaabóne 
\r (Mt 13.53-58; Mc 6.1-6) 
\p  
\v 16-17 Átsihdyúhjáa peebe Natsaréevu ípyée ipíívyécoomívu. Aabéhjáa imyéénuhíjcyádú wáyeéévejcóójɨ́ pihcyáávéjá pañévú eevé Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Itsaíaúvú waajácúhaamɨ́vú ditye ájcuháámɨ. Íllúhjáa dibye éévetsíí nééhií: 
\q1  
\v 18 Píívyéébé Apííchó óóma ijcyáhi. Aabe oke picyóó ɨ́mɨájɨ́jtó wáájácútúmeke o úúbálleki. Muurá ɨ́dátsó ícyahíjcyámé ímítyúnéhjɨ́ pañe éhne múúne hállúvatúmé íjcyadu ɨ́cubáhrajte. Áánetu diityéké ó ijchívyétsoóhi.  
\v 19 Áámeke ó úúbálleé Píívyéébe diityémá ditye pájtyetéiñe méénune. 
\p  
\v 20 Ehdúhjáa nétsii iéévéné boone téhaamɨ́vú tééjá wákimyéi múnáájpikye iájcúne ácúúveébe. Áábedívúhjáa pámeere tééjá pañe íjcyame ullévenúhi.  
\v 21 Átsihdyúhjáa neebe diityéke: 
\p —Ehdúu Píívyéébe íwaajácúháámɨtu nééne éévé tsúúca úújetéhi. Aane muurá tsúúca ámuha mélleebó o éévene. 
\p  
\v 22 Ehdúhjáa Jetsóó diityéké nééne pámeere ímí ɨjtsúcunúhi. Aaméhjáa iúllévenúne néjcatsíhi: 
\p —¿Aca tsá éhne áánu Jotséé hajchi íjcyatúne? 
\p  
\v 23 Átsihdyúhjáa neebe diityéke: 
\p —Behtyu ámuha oke méneéhi: “Taabóóbé u íjcyaabe bo uure tááboméij.” Ehdu muurá ámuha méneé íllu ámuha oke menééiyóne: “Capenaóó cóómiyíi méénúráítyúronéhjɨ́ u méénuhíjcyádú cána meenu ícyoomíyí awáá úpée u píívyécóómiyi.” 
\p  
\v 24 Átsihdyúhjáa tsiiñe neébe: 
\p —Cáhawáá ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néékií: Tsá muurá cáábyekéikyé Píívyéébé ihjyú uubálle múnáadítyú íiiñújɨ múnaa ávyejúúlléítyuróne.  
\v 25 Muuráhjáa ijraéémú pañe mítyame pííbájyujte walléémú íjcyará Eríaúvú Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi íjcyácoóca. Téijyúu ájyaba tééné iiñújɨri 3 pijcyábáj pɨɨnévú daarɨ íjcyánáaáca.  
\v 26 Árónáacáa tsá Píívyéébe wállootú Eríaúvuke diityé éllevu dibyée diityéké nééne ditye lléébóítyuróné iwáájácúnema. Áánemáa wálloobe Tsidóó iiñújɨri íjcyacóómí Tsaréétari íjcyáné piibájyúlle éllevúré dííbyeke.  
\v 27 Téhdurée ijcyámé mítyame íjpí chajááveri chémeme Eritséoúvú Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi íjcyáijyu. Árómedítyúu tsá tsáápíuba bóhɨ́ɨ́tsámeítyúne. Apáábyérée Tsííriá iiñújɨ múnáajpi Naamáá bóhɨ́ɨ́tsámeí Eritséodívú ípyée icyáhcujtsódújuco íjcyaábe. 
\p  
\v 28 Ehdúhjáa Jetsóó néénetu cayóbáávatémé pámeere pihcyáávéjá pañe íjcyame.  
\v 29 Áánemáhjáa dííbyeke ijchívyetsómé técoomi íjcyáné caméhbáutu dííbyeke iwááóroki.  
\v 30 Árónáacáhjáa múijyúrá péjúcoóbe. 
\s1 Tsáápí pañétú naavéneke Jetsóó wáágoóne 
\r (Mc 1.21-28) 
\p  
\v 31 Aabéhjáa péé Gariréá iiñújɨri íjcyacóómí Capenaóovu. Átsíi múnáakéhjáa úwááboobe wáyeéévejcóójɨ.  
\v 32 Aaméhjáa ullévenúhijcyá muhdícyánéjcurí tujkévéwu dibye úwáábóneri. 
\p  
\v 33 Áijyúhjáa íjcyaabe tsaapi tétsihyi pihcyáávéjá pañe naavéné ípañe íjcyaábe. 
\p  
\v 34 Aabéhjáa kéévánécoba nééhií: 
\p —¡Jetso Jetsóoj, Natsarée múnáajpi u íjcyaábej! ¿Ɨ́veekí múúhakye ú pátsárijcyóváhi? ¿Mityá múúhakye ú waagóovaj? Muurá uke ó waajácú ɨ́mɨáábé Píívyéébé Hajchi u íjcyane. 
\p  
\v 35 Ehdúhjáa naavéné dííbyé pañétú íhjyúvánéllii Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —¡Cúúvéhulléré diícya! ¡Díjchivye áádí pañétu! 
\p Ahdújucóhjáa dibye íjchivyéné diityéj pɨɨnévú ɨɨ́jcaáyóóbedítyú dííbyeke tútávájtsótuubére.  
\v 36 Ááneríhjyáa pámeere iúllévénúne néjcatsíhi: 
\p —¿Aca múhdutú dibye néhdújuco naavémú íchívyehíjcyáné tsaaté pañétu? 
\p  
\v 37 Ehdúhjáa dibye méénuhíjcyáné uubállé tsújaavé pámeere tééné iiñújɨ múnáadívu. 
\s1 Péédoró báábeke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mt 8.14-15; Mc 1.29-31) 
\p  
\v 38 Aanéhjáa pihcyáávéjá pañétú iíjchivyédú Jetsóó péé ímamyémuma Tsimóo jávu. Áánáacáhjáa dííbyé baabe áíívyeri chéménéllii dííbyeke nééme dibye ibóhɨ́ɨ́tsoki.  
\v 39 Ahdújucóhjáa dibye teene cheme úhbánetu díílleke tene pájtyene. Aalléhjáa ibóhɨ́ɨ́ne diityéké májchotsóhi. 
\s1 Mítyámeke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mt 8.16-17; Mc 1.32-34) 
\p  
\v 40 Áijyúhjáa meííjyunúrónáa tsívahíjcyámé páhduváré nééne chémeri chéméméhjɨke dííbye éllevu. Áámekéhjáa idyócárájcóneri bóhɨ́ɨ́tsohíjcyaábe.  
\v 41 Aanéhjáa tsaaté pañétú dibye naavémuke íjchívyetsómé nehíjcyáhi: 
\p —Uu muurá Píívyéébé Hajchi. 
\p Waajácúméhjáa ɨ́mɨááné diibyéjuco Pájtyetétsoobe dibye íjcyane. Áámekéhjáa neebe tsiiñe ditye tehdu iíhjyuvájúcóótuki. 
\s1 Jetsóó úwaabóné pahúlleváré Gariréá iiñújɨ́ pañe 
\r (Mc 1.35-39) 
\p  
\v 42 Aanéhjáa tsɨtsɨ́ɨ́vevu Jetsóó péé técoomítyú tsiéllevu múubárá íjcyátúhullévu. Árónáacáhjáa mɨ́amúnaa néhcoméré pééme úújeté dííbyedívu. Aaméhjáa wájyurá dííbyeke dibyéi ipyéétu diityédítyu.  
\v 43 Árónáacáhjáa neebe diityéke: 
\p —Árónáa ó imíllé téhdure tsícyoomíjɨ múnáake o úúballéné Píívyéébé avyéjutu íjcyáné uwááboju. Muuráhjáa téénéllii Píívyéébe oke wallóóhií. 
\p  
\v 44 Ahdújucóhjáa dibye úwááboobéré péhijcyáné Gariréá iiñújɨri pihcyáávejááné pañe. 
\c 5  
\s1 Mítyane amómeke ditye újcune 
\r (Mt 4.18-22; Mc 1.16-20) 
\p  
\v 1 Tsáijyúhjáa Jetsóó Genetsaréé unéú úníuri íjcyánáa mítyane mɨ́amúnaa dííbyedívú píhcyaavé Píívyéébé uwááboju illéébúcunúné iímíllénema.  
\v 2 Áánáacáhjáa ájtyúmɨɨbe mɨ́neecu íévemɨ́ɨ́cú tééú úníuri cátsuhjúcunúmɨ́ɨ́cú témɨ́ɨ́cú aabájajtéhjáa ɨ́tsɨnúcoohóné iñíjtyu íjchívyéné boonéemɨ́ɨ́cu.  
\v 3-4 Aanéhjáa Tsimóo éhmɨ́ pañévú iúcáávéne neebe ditye áyánéwu dííbyeke pɨ́ɨ́néehívú icyátújcaáyoki. Aabéhjáa téémɨ́ pañétú diityéké iúwáábótsihdyu néé Tsimóoke: 
\p —Áyu cána ílluréjuco ípañétsíí métsɨnúútej. 
\p  
\v 5 Áánélliihyéhjáa Tsimóó néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, ávyetáne pécóhajchótá muha metsɨ́nuurómé tsá meújcutú tsáápíúbake. Árónáa ihdyu u néénéllii tsiiñe muha métsɨ́nuúhi. 
\p  
\v 6 Ahdújucóhjáa tsɨ́nuume mítyane újcune amómeke. Ávyetáhjáa tsɨ́nucóóhó ílluréjuco móhtobáné diityé padúúcuri.  
\v 7 Áánélliihyéhjáa íhyójtsɨ́neri bómɨhcómé íñahbéjté íhdyúémɨri íjcyámeke ditye ɨpɨ́áábotéki. Ahdújucóhjáa péémema ditye íjchívyetsóne. Aanéhjáa ávyeta ɨhmɨ́néécú buúúvetu.  
\v 8 Ááneríhjyáa diibye Tsimóo Péédoro iúllévenúne Jetsóó lliiñévú ɨmɨ́móúúvéne nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, ímítyuube o íjcyaabe tsá díúníuri o íjcyáítyuróne. 
\p  
\v 9 Ehdúhjáa neebe ávyétá mityáné amómeke iújcúneri iúllévenúnema.  
\v 10 Téhduréhjáa íñahbéjtétsí Tsebedéó hájchimútsí Jacóóboma Jóáámutsi ullévenú tééneri. Árónáacáhjáa Jetsóó néé Tsimóoke: 
\p —Tsájúréévedíñe. Muurá íñe amómé lliiñája múnáajpi u ícyahíjcyaabe ícyoocátú mɨ́amúnáakéréjuco Píívyéébé icyánejcúvú u ɨ́búwáávétsoíñe. 
\p  
\v 11 Áánélliihyéhjáa icyátsúúvétsihvúré páneere ɨɨ́hvéjtsóne Jetsóomáyéjuco ditye pééneé. 
\s1 Íjpi chájáávéébeke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mt 8.1-4; Mc 1.40-45) 
\p  
\v 12 Aabéhjáa Jetsóó tsácoomíyí íjcyánáa tsaapi íjpi chájááveebe tsáábe dííbyeke iájtyúmɨ́ɨ́bé lliiñévú ɨmɨ́móúúvéne nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿aca muhdúiyó teene oke u bóhɨɨtsóne? 
\p  
\v 13 Áánélliihyéhjáa Jetsóó dííbyeke dócárájcoobéré nééhií: 
\p —Mu ihdyu tehdújucoj. 
\p Ehdúhjáa dibye néénemáyé tsúúca bóhɨɨ́be.  
\v 14 Áábekéhjáa boíjcyuube dibye muucá iúúbállétu muhdú ibóhɨɨ́ne. Neebéhjáa dííbyeke: 
\p Tsapéhdúré llúúváábe éllevu pééne dííbyedívú dúhjétsámeítyeco. Ááne Moitséeúvúu néhdu Píívyéébeke tsíeméneri ú ɨ́ɨ́cúveé téénetu mɨ́amúnaa iwáájácu u bóhɨ́jucóóne. 
\p  
\v 15 Ehdúhjáa dibye néérónáa tsúúca pámeere tééné uubállé waajácúhi. Áánélliihyéhjáa mítyane mɨ́amúnaa píhcyáávehíjcyá dííbyé uwáábovu dibye diityéké ibóhɨ́ɨ́tso ditye chéménéhjɨtu.  
\v 16 Árónáacáhjáa diityédítyú múha íjcyátúhullévú péhíjcyaabe Píívyéébema iíhjyúvaki. 
\s1 Íjpi vááúmeítyúúbeke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mt 9.1-8; Mc 2.1-12) 
\p  
\v 17 Aabéhjáa Jetsóó tsáijyu úwáábohíjcyánáa ijcyámé tétsihyi paritséómuma taúhbájú uwáábojte Gariréaa, Jodéaa, íjcyáné iñújɨ́ɨ́cutu pahúllevátú tsáámeé. Áhduréhjáa ijcyámé tsaate Jerotsaréetu tsáámeé. Aaméhjáa ɨ́ɨ́ténáa Jetsóó Píívyéébé ɨhnáhoori bóhɨ́ɨ́tsohíjcyá chéméméhjɨke.  
\v 18 Áánáacáhjáa tsaate tsivá ɨ́ɨ́botárí íjpi vááúmeítyúúbeke. Áábekéhjáa imíllerómé Jetsóó tsájá pañe íjcyáábe éllevu itsájtyene.  
\v 19 Árónáacáhjáa tsá ditye píívyetétú múhdutú iúcáávéiyóné mítyane mɨ́amúnaa íjcyánélliíhye. Áánélliihyéhjáa cáámevu iñéríívyéne dííbyé tujkévetu idyóhejúróhéjutu niityétsómé dííbyeke mɨ́amúnááj pɨɨnévu.  
\v 20 Aaméhjáa ímí cáhcujtsóné iwáájácúne neebe Jetsóó dííbyeke: 
\p —Muúbej, tsúúca úhdi o ɨ́dáátsóvéne díimítyú ó ábájɨɨvéhi. 
\p  
\v 21 Ehdúhjáa Jetsóó nééne taúhbájú uwáábojtémá paritséómú illéébóne néjcatsíhi: 
\p —¿Muubáami aabye ɨ́veekí ímityúné ihjyúvá Píívyéébe ímí ɨ́jtsúcunúnejɨ́ɨ́vari? Tsá muurá mɨ́amúnáá imítyuháñé mewáágóóítyuróne. Apáábyéré ihdyu Píívyéébe piivyété teene iwáágoóne. 
\p  
\v 22 Ehdúhjáa ditye néjcatsíñé Jetsóó iwáájácúne néé diityéke. 
\p —¿Aca ɨ́veekí ehdu ámuha méɨ́jtsámeíhi?  
\v 23 Áánerá ó piivyété mɨ́amúnáadi o ɨ́dáátsóvéne diityé imítyuháñé diityémá o ímíbajchóne. Áánéllii ó piivyété áánúke o nééneé: “Úhdi o ɨ́dáátsóvéne díimítyú úúma ó ímíbajchóhi.” Áhdure ó piivyété o nééneé: “Dímíjpyeténe dipye.”  
\v 24 Ahdícyane cáhawáá óvíi ámuha máájtyumɨ́ Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe muhdú o méénune. 
\p Ehdúhjáa iñééne diibye íjpi vááúmeítyúúbeke neébe: 
\p —Dímíjpyeténe eene dɨ́ɨ́hbotámá dipye dihjyávu. 
\p  
\v 25 Ehdúhjáa Jetsóó néénemáyé diityéj pɨɨnétú iíjyócúúvéne péjúcoobe ihjyávú Píívyéébeke dúúrúvaabére.  
\v 26 Ááneríhjyáa pámeere tétsihyi íjcyame iúllévenúne téhdure duurúvá Píívyéébeke. Aaméhjáa itsájúréévéne nééhií: 
\p —¿Aca muhdú aabye meke ullévenútsóhi? 
\s1 Revíikye Jetsóó újcune 
\r (Mt 9.9-13; Mc 2.13-17) 
\p  
\v 27 Átsihdyúhjáa péébe Jetsóó ájtyúmɨté Revíikye ííñújɨ́ avyéjúúbé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke iáhdótsohíjcyátsihyi ácuúcunúúbeke. Áábekéhjáa neébe: 
\p —Muúbej, ookéréjuco duráávye. 
\p  
\v 28 Ahdújucóhjáa dibye páneere imyéénuhíjcyáné ɨɨ́hvéjtsóne dííbyemáyéjuco pééneé. 
\p  
\v 29 Aabéhjáa Jetsóoma wáñehjɨ́vaté ihjyávu. Áánevúhjáa dibye míñutsómé mítyame tsáá tsijtye ííñújɨ́ ávyéjúúbé wáábyuta íjcyáne dsɨ́ɨ́dsɨ́ ahdótso múnaa. Áhduréhjáa tsíjtyehjɨ ijcyá tétsihyi diityéma.  
\v 30 Áánélliihyéhjáa paritséómú taúhbájú uwáábojtémá néé dííbyé mamyémuke: 
\p —¿Aca ɨ́veekí ámuha ménahbévá aatye ɨ́mɨáámemájɨ́ɨ́vari? 
\p  
\v 31 Áánélliihyéhjáa Jetsóó nééhií: 
\p —Tsá muurá taabóóbé bóhɨɨme tsaímíyé néémeke táábotúne. Muurá ihdyu chémémekéré tááboóbe.  
\v 32 Ahdícyane tsáháa ɨ́mɨááme wáábyú o tsáátune. Muuráhjáa ímítyúme wáábyú o tsáá diityéké o ímíbáávyétso Píívyéébé icyánejcúvuréjuco ditye ɨɨ́búwááveki. 
\s1 Jetsóó mamyémú majcho áwatyúne 
\r (Mt 9.14-17; Mc 2.18-22) 
\p  
\v 33 Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii nééme dííbyeke: 
\p —¿Aca ɨ́veekí Jóáá mamyémuu, paritséómú mamyémuu, íjcyame tsáijyu majcho áwahíjcyá Píívyéébema iíhjyúvácoóca? Árónáa muurá dímamyémú tsá tehdu méénuhíjcyatúne. 
\p  
\v 34 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —¿Aca tsaatétsí táábávájcatsíñé wañéhjɨvu tsáámeke ámuha majchótú mááwáchóiyáhi? Ehdu nééne támamyémú tsá majcho áwáítyuró diityémá o íjcyáné hajchóta.  
\v 35 Muurá ihdyu íjcyaíñé diityédítyú o pééiñe. Áijyu ihdyu óvíi muhdú iñéhajchíí awámye. 
\p  
\v 36 Ehdúhjáa iñééné boone diityéké úwááboobe nééhií: 
\p —Tsá muurá tene ímityú béhbátu tsúúcáaja wájyamu mepájaabóne. Muurá íllure éhnííñevu táváajcároba.  
\v 37 Áhdure tsá tene ímityú béjpácyo bíínojpácyó mepícyoone tsúúcáau mɨ́ɨ́héneu cahpáyú pañévu. Muurá béjpácyo iúhtsáráúúvéneri táváajcó tsúúcáau. Áijyu muurá wágóoovéné tsanéécújuco bíínojpácyoo, cahpáyuu, íjcyane.  
\v 38 Áánéllii béjpácyo mépañénú bééú pañévúre.  
\v 39 Muurá tsúúcáajpácyóré iádone ímillémé tsá ádóítyuró béjpácyo bíínojpácyo tsúúcáajpácyóré ímí diityédívú néénélliíhye. Ehdúhjáa neebe Jetsóó dityéke. 
\c 6  
\s1 Wáyeéévejcóójɨ́ Jetsóó mamyémú majcho újcune 
\r (Mt 12.1-8; Mc 2.23-28) 
\p  
\v 1 Aabéhjáa tsáijyu wáyeéévejcóójɨ́ ímamyémuma úmɨhéj pɨɨnétú pájtyénáa bajtsóháñetu ujcúmé imájchoki.  
\v 2 Aanéhjáa paritséómú ɨɨ́ɨ́téne néé diityéke: 
\p —¿Aca ɨ́veekí ehdu ámuha mémeenú íjcyoojɨ wáyeéévejcóójɨ́ meméénúítyuróne? 
\p  
\v 3 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé diityéke: 
\p —¿Aca tsá ámuha meéévehíjcyatú tsáijyúu iájyabáávaténéllii íñahbéjtema Dabíiúvú téeméné méénune Píívyéébé waajácúháámɨtu cáátuváne?  
\v 4 Muuráhjáa duurúvájá pañévú iúcáávéne imájchóítyuróné Píívyéébé ɨɨcúvé pááa majchómé apáámyéré llúúvájte máchohíjcyáne. 
\p  
\v 5 Áhduréhjáa neebe diityéke: 
\p —Muurá íñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébé wáábyuta téhdure téjcoojɨ wáyeéévejcóójɨ. 
\s1 Tsáápi hójtsɨ́ Jetsóó ímíjpyetétsóne 
\r (Mt 12.9-14; Mc 3.1-6) 
\p  
\v 6 Tsáijyúhjáa téénere wáyeéévejcóójɨ́ pihcyáávéjá pañévú Jetsóó úwaabóhi. Áánáacáhjáa tsaapi tsánejcúehójtsɨ́ íhyójtsɨ múhdurá néébe tétsihyi.  
\v 7 Áánélliihyéhjáa taúhbájú uwáábojtémá paritséómú Jetsóodívúré ɨ́ɨ́tehíjcyá dííbyeke téjcoojɨ dibye bóhɨ́ɨ́tsóhajchíí téénej tééveri ímítyuube dibye íjcyane iñééroki.  
\v 8 Ehdúhjáa ditye ɨ́jtsámeíñé iwáájácúne Jetsóó néé diibye múhdurá íhyójtsɨ néébeke: 
\p —Muúbej, cána dichaj. 
\p Ahdújucóhjáa dibye pééne dííbye éllevu.  
\v 9 Áábedítyúhjáa neebe diityéke: 
\p —Ámúhakye ó dílloó tsane: ¿Aca tsá íjcyoojɨ wáyeéévejcóójɨ́ mepɨ́áábóítyuró tsaatéké tsíeméné pájtyémeke, mityá méɨ́hvéjtsóiyá ditye ɨdsɨ́jɨ́vekij? 
\p  
\v 10 Ehdúhjáa iñééne diityéké ɨ́ɨ́teebéré néé dííbyeke: 
\p —Muúbej, cána ííllevu cujúúvé díhyótsɨɨ́j. 
\p Ahdújucóhjáa dibye cújúúvénemáyé téhojtsɨ́ ímíjpyeténe.  
\v 11 Ehdúhjáa Jetsóó méénune dííbyeke múnáátsohíjcyámé ɨɨ́ɨ́téne ávyétá ɨhnáhó cayóbáávatéhi. Áánemáhjáa pítyácójcatsímyé muhdú dííbyeke imyéénuíñe. 
\s1 12-meváké Jetsóó meménú ímamyémú ditye iíjcyaki 
\r (Mt 10.1-4; Mc 3.13-19) 
\p  
\v 12 Téijyúhjáa Jetsóó cáméhbaúvú péébe Píívyéébema ihjyúvápéjcovéhi.  
\v 13 Ááné tsɨtsɨ́ɨ́vevúhjáa pihjyúcuube dííbyema péhíjcyámeke. Áámedítyúhjáa újcuube 12-meváké páñétúejte ímamyémú íjcyame úwááboméré péhíjcyáímyeke.  
\v 14-16 Aaméhjáa ílluúme: Tsimóóhjáa íjcyáábeke téhdure Péédoródívú dibye méménuúbee, íñahbe Aderéee, Jacóóboo, Jóáaá, Perípee, Batoroméee, Matéoo, Tomáaa, tsijpi Jacóóbó Apéó hajchii, cananíjtámúejpi Tsimóoo, Jacóóbó nahbe Jóódaá, tsijpi Jóóda Ijcarióóté bóónétúhjáa dííbyedívú méénútsóiíbyee, éhdume. 
\s1 Jetsóó mítyámeke úwaabóne 
\r (Mt 4.23-25) 
\p  
\v 17 Aaméhjáa teene cáméhbáutu tsááme wajtsɨ́ ítyujkévétsihvu. Áijyúhjáa mítyane mɨ́amúnaa Jetsóó uwáábó illéébúcunú tsáácunú pahúllevátú teene Jodéá iiñújɨtu Jerotsaréetuu, Tíírótuú, Tsidóotuu, íjcyane. Aaméhjáa tsivá chéméméhjɨke dibye ibóhɨ́ɨ́tsoki.  
\v 18 Áámedítyúhjáa tsaaté pañe naavémú íjcyámeke dibye wáágóóné boone tsaímiyéjuco ditye ícyahíjcyáne.  
\v 19 Paméváréhjáa chémeméhjɨ́ imíllehíjcyará dííbyeke idyómajcóné tsaatéhjáa dííbyeke idyómájcóneríyé bóhɨhíjcyáné iájtyúmɨ́nélliíhye. 
\s1 Muhdú nééné mɨ́amúnaa ímí íjcyane 
\r (Mt 5.1-12) 
\p  
\v 20 Aanéhjáa Jetsóó ímamyémuke ɨɨ́ɨ́téne nééhií: 
\p —Maímijyu ihdyu ámuha ɨdáátsóméhjɨúvú menééme meíjcyanej. Muurá tehdu néémé wáábyuta Píívyéébé avyéju. 
\p  
\v 21 Maímijyu ámuha meíjcyane dibye ímillédú ámuha meíjcyáíyóneri metsúúrámeíhijcyáme. Muurá ámúhakye pɨ́ááboobe tehdu ámuha meíjcyaki. Maímijyu ámuha meíjcyane kímóhcó nénehjɨ ámúhakye pátyehíjcyáme. Píívyéébe muurá ámúhakye ímíjyúúvetsóhi. 
\p  
\v 22 Muurá íñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébeéjté ámuha meíjcyáné déjúcotu oke cáhcújtsotúmé ámúhakye tsarílleéhi. Aame tsá ámúhakye lléébóityúne. Ámúhakye átéréejtédí idíllóne nehníwu ihjyúvahíjcyaímyé ámúhadítyu. Árome ihdyu maímijyu ámuha meíjcyanej.  
\v 23 Muuráhjáa téhdure éíjyuúvú diityé ɨhdé múnáaúvú Píívyéébé ihjyú uubálle múnáadi ɨ́cúbáhrahíjcyáhi. Ahdu ámúhakye ditye dárɨ́ɨ́véróné pañe óvíi ámuha íllure méimíjyúúhií. Muurá ámuha meɨ́cúbáhrámeíñe áhdó ɨ́ɨ́né imíjyaú Píívyéébe ámúhakye pícyoóhi. 
\p  
\v 24 Áánetu ihdyu ɨ́htsutúmé ehnéva múnaa tééneríyé tsúúrámeíhíjcyámeke máɨdáátsoju tene pájtyeíñej. Muurá tééneri ditye ímíjyúúveróné nɨjkévaá diityéma. 
\p  
\v 25 Ehdu ɨ́ɨ́né imíjyaú panévatúré ícyahíjcyámeke máɨdáátsoju tene pájtyeíñej. Muurá ɨ́dátsó diityémá nɨjkévaíñé ɨ́ɨ́né imíjyaú ditye ícyahíjcyaróne. Muurá ímíjyuuri íjcyárómema nɨjkévaíñé kímóóvevúréjuco. 
\p  
\v 26 Áhdure ditye ávyejúúllehíjcyámeke máɨdáátsoju tene pájtyeíñej. Ehdúu muurá diityé ɨhdé múnáaúvú iiye Píívyéébé ihjyú uubálle múnáadi díllómeímyeke tsaate ávyéjútsohíjcyáhi. 
\s1 Meke múnáájtsórómeke mewájyune Jetsóó úwaabóne 
\r (Mt 5.38-48; 7.12) 
\p  
\v 27 Ahdícyane ámuha oke melléébúcunúmeke o néé ámuha mewájyu ámúhakye múnáájtsórómeke. Áhdure ámúhakye tsáríllérómeke múu pɨ́aabóhi.  
\v 28 Téhdure múu ámúhadítyú ímityúné íhjyúvárómema tsaímíyé íhjyúváhi. Téhdure ámúhakye áábohíjcyárómé hallúvú múu táúmeí pɨáábó Píívyéébeke.  
\v 29 Áhdure tsaate ámúhakye méénúhajchíí tsá múu pɨ́ámeítyúne. Téhdure ámúhá wajyámú dɨ́ɨ́vane ditye ámúhadítyú újcúhajchíí múu ɨ́hvejtsó tsiijya ditye itsájtyeki.  
\v 30 Áhdure ámúhakye tsíeméné táúmeímyeke múu ajcúhi. Áhdure tsaate ámúha éhné náníhajchíí tsá múu díllotúne.  
\v 31 Áhdure pamévamáyé ámuha ímí meíjcyane meímílléhajchíí múu íicyánéjcutu ɨ́mɨááméré ijcyáhi. 
\p  
\v 32 Muurá ámúhakye wájyúmekéré ámuha mewájyúhajchíí tsá ɨ́mɨá wájyú tene íjcyatúne. Muurá ímítyúné mɨ́amúnaa íjcyarómé téhdure diityéké wájyúmemáyé wajyújcatsíhi.  
\v 33 Téhdure ámúhama ɨ́mɨáámé íjcyámemáyé ámuha ɨ́mɨáámé meíjcyáhajchíí tsá tene ímityúne. Muurá ímityúmé íjcyarómé tehdu meenúhi.  
\v 34 Áhdure ámúhakye tsíeménevu ájcúmekéré tééné cápayóóvéré ámuha maájcúhajchíí tsá tene ímityúne. Muurá ímityúmé íjcyarómé tsaatéké tsíeménevu ajcú ditye ɨpɨ́ámeíkíye. Ahdu tsá múu néétune.  
\v 35 Ámúhakye múu néhníllérómeke iwájyúne panévatúré ditye pɨ́htónéhjɨtu pɨ́aabó ditye ámúhakye pɨ́ámeíítyúrónáaáca. Ehdu ámuha mepɨ́áábóhajchíí ɨ́htsútuube Píívyéébej tsɨ́ɨ́mé ámuha meíjcyame ɨ́ɨ́né imíjyaú méíjcyaáhi. Muurá Píívyéébe ímityúmé íjcyárómeke ɨɨ́daatsólléne pɨ́áábohíjcyáhi.  
\v 36 Ahdícyane óvíi ámuha pamévakéré meɨ́daatsólléne mépɨ́áábohíjcyá Méécááni Píívyéébe méénuhíjcyádu. 
\s1 Tsijtye múhdurá íjcyáneri meíhjyúváítyuróne 
\r (Mt 7.1-5) 
\p  
\v 37 Tsá múu íhjyúvatú tsijtye múhdurá néémedi Píívyéébe ámúhakye iñéétu téhdure ímityúmé ámuha meíjcyane. Tsá múu tsíjtyedi ɨ́cúbáhratú Píívyéébe ámúhadi ɨɨ́cúbáhrátuki. Téhdure ámúhakye ímityúné tsaate méénuróné múu ɨ́hvejtsó ɨɨná diityéké méénutúméré téhdure Píívyéébe ámúhakye ɨɨná imyéénútuki.  
\v 38 Múu pɨ́aabó múhdurá néérómeke téhdure Píívyéébe ámúhakye ɨpɨ́ááboki. Muurá ɨ́mɨáámeke pɨ́ááboóbe. Aabe muurá ámuha muhdú tsíjtyeke mepɨ́áábohíjcyádúré ámúhakye pɨ́ááboóhi. 
\p  
\v 39 Téhduréhjáa tsiiñe Jetsóó úwááboobe nééhií: 
\p —¿Aca tsaapi hállúvátuube tsijpi téhdure néébeke tsajtyéiyá tsiéllevu? ¿Aca tsá tsamútsíyé áákityéítyuró wáhyéju dɨ́ɨ́váné pañévu?  
\v 40 Tsá muurá tsaapi mamye dííbyeke úwáábohíjcyáábé ehnííñevu wáájácutúne. Muurá ihdyu páneeréi ɨnɨ́jkévácooca botsíi dibye wáájacúdú wáájácuúbe. 
\p  
\v 41 ¿Aca ɨ́veekí ámuha méijyácunúhijcyá ámúhá nahbémú hálluúúné pañe wááhyéwuúné íjcyáneri ámúhá hálluúúné pañe úménebááné íjcyane wáájácúmeítyúme?  
\v 42 Muurá úménebááné ámúhá hálluúúné pañe íjcyame tsá ámúhá nahbémuke ámuha menééítyuróne: “Cána muha ámúhakye mebóhdo eene wááhyene ámúhá hálluúúné pañe íjcyane.” ¡Ávyeta bañú múnaa ámuha meíjcyame pánehjɨ́dú ɨ́mɨáámeúvúdú ámuúha! Tujkénú méwaagóoméí eene úménebááné ámúhá hálluúúné pañe íjcyane botsíi ímí ámuha maájtyumɨ́mé mebóhdo teene wááhyene ámúhá nahbémú hálluúúné pañe íjcyane. Ehdu nééne tsá múu tsaate wahdɨ́ɨ́váné imítyúwu méénúneri íjyácunútú tsáijyu múu éhnííñevu ímityúné ámuha meméénuhíjcyáme. 
\s1 Muhdú meíjcyánetu méwaajácúmeí muhdɨ́ɨ́vamé meíjcyane 
\r (Mt 7.17-20; 12.34-35) 
\p  
\v 43 Tsá muurá oove néévahíjcyáné uméhé nééváítyuró átéréene oove íjcyatúne. Áhdure oove íjcyatúné néévahíjcyáné uméhé tsá múijyú nééváítyuró oove íjcyane.  
\v 44 Muurá iñéévatúré méwaajácú uméhééné kéeméhéhjɨ́ íjcyane. Tsá muurá múijyú tsúhjɨ́vahe nééváítyuró híígoó. Áhdure tsá múijyú wacyónejke nééváítyuró baáco.  
\v 45 Ahdu ɨ́ɨ́vane muurá ɨ́mɨáámé ɨ́ɨ́búwá pañe ɨ́mɨá ɨ́jtsaméí íjcyanéjuco ditye íhjyuváne. Áánetu ímityúmé ihjyúvá ɨ́ɨ́ɨ́búwá pañe ímítyúné ɨ́jtsaméí íjcyanéjuco. Muurá muhdú ɨ́ɨ́buúúné ɨ́ɨ́jtsaméí íjcyadújuco ditye íhjyuváne. 
\s1 Míítyétsi ánúmeíñetu íjcyáné uwááboju 
\r (Mt 7.24-27) 
\p  
\v 46 ¿Ɨ́veekí ámuha oke Ávyéjúúbedi médíllohíjcyá ámúhakye o nééne ámuha melléébóne tehdu meíjcyámejɨ́ɨ́vari?  
\v 47 Cáhawáá ámúhakye o úúbálle muhdú tahñéjté oke lléébome íjcyane.  
\v 48 Muurá tsaapi ánúmeííbyé cóhpéj nétsihdyu ávyéta páñé itséhdíhyejújɨri íapɨ́hajcúné wáduhcúhi. Aaja tsá nújpabya wááóítyuró ávyéta cóhpé teja méénúmeíñélliíhye. Ehdu muurá tahñéjté oke lléébome ijcyáhi.  
\v 49 Áánetu o nééne cáhcújtsotúmé ijcyá éhne múúne tsaapi ímíñeúvú ihjyá apɨ́hajcúné wádúhcútuja dííbyedívú nújpabya wááóné boone dibye ɨ́dátsó íjcyadu. 
\c 7  
\s1 Tsodáhómú avyéjúúbé úníu múnáájpikye Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mt 8.5-13) 
\p  
\v 1 Ehdúhjáa mɨ́amúnáama Jetsóó iíhjyúvátsihdyu péé ímamyémuma Capenaóovu.  
\v 2 Ácoomíyíhjyáa romáánómú tsodáhómú avyéjúúbé úníu múnáajpi dibye wájyú néébe ávyeta chémeebe dsɨjɨ́veríjyuco.  
\v 3 Áánáacáhjáa diibye íavyéjuube tsúúca waajácú Jetsóó técoomíyí íjcyane. Áánélliihyéhjáa tsaatéké túkevéjtsojtédítyú wálloobe dííbye éllevu dibye ibóhɨ́ɨ́tso íúníu múnáájpiíkye.  
\v 4 Ahdújucóhjáa ditye ipyééne néétene: 
\p Ɨ́mɨáábé diibye tsodáhómú avyéjuúbe. Áábeke íhya ihdyu tehdújuco u pɨ́ááboíñe.  
\v 5 Muurá ímí meke wájyuube ijraéémú meíjcyámeke. Muuráhjáa dibye nééjuri mépihcyááveja méénúmeíhi. 
\p  
\v 6 Ehdúhjáa ditye néénéllii Jetsóó péé diityémá téhullévu. Aaméhjáa pɨ́ɨ́hɨ́júcóónáa tsiiñe tsodáhómú avyéjuube wallóó tsíjtyekéréjuco íñahbévajtédítyú ditye iñééte dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, tsáhaváne ávyeta dííbye jávú u úújetéityú ɨ́dátsó dibye néénélliíhye.  
\v 7 Téénélliihyévané tsá dibye páñetu úúma íhjyúvatétúne. Áánélliihyévané ihdyu íchihdyúré ú neé dííbyé úníu múnáajpi ibóhɨɨ́ki.  
\v 8 Muurévá téhdure tsijtye íavyéjujte dííbyeke nééne méénuhíjcyaábe. Áhdurévá ítsodáhómuke dibye táuhbánéjuco ditye méénuhíjcyáne. Téhdurévá íúníu múnáajpi dibye néhdújuco méénuhíjcyáne. 
\p  
\v 9 Ehdúhjáa diibye tsodáhómú avyéjuube nééne ditye úúbálléneri Jetsóó ullévenúhi. Áánemáhjáa pámeekéré tétsihyi íjcyámeke ɨɨ́ɨ́téne neébe: 
\p —Muurá tamúnaa ijraéémú íjcyárómedítyú tsá tsáápíuba ehdu oke cáhcújtsotú eene romáánómuube íjcyároobe cáhcujtsódu. Ehdúhjáa neebe Jetsóo. 
\p  
\v 10 Aanéhjáa diibye tsodáhómú avyéjuube wálloome téhullétú wájtsɨme ájtyumɨ́vá tsúúca diibye íúníu múnáajpi bóhɨ́ɨ́beke. 
\s1 Dsɨ́jɨ́véébeke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\p  
\v 11 Átsihdyúhjáa Jetsóó ímamyémuma Naíivu péébema tsijtye mítyame pééhií.  
\v 12 Aaméhjáa técoomívú úújetémé ájtyumɨ́ tsáápille pííbájyúllé hajchi apáábyéré íjcyaabe dsɨ́jɨ́véébeke cúúutémeke.  
\v 13 Áámedíhjyáa Jetsóó ɨɨ́dáátsóvéne díílleke nééhií: 
\p —Kímóóvedíñe. 
\p  
\v 14 Ehdúhjáa iñééne teene ɨ́ɨ́témeho dibye ékééveténéllii teeho íhbume íjyócuuvéhi. Aabéhjáa néé tééhoúvuke: 
\p —Llíhi, dácuúve. 
\p  
\v 15 Ehdúhjáa dibye néénemáyé tsúúca iácúúvéne ihjyúvaabe diityéma. Aanéhjáa Jetsóó tsɨ́ɨ́juke néé dille itsájtye dííbyeke ihjyávu.  
\v 16 Ááneríhjyáa pámeere tétsihyi íjcyame itsájúréévéne Píívyéébeke dúúruvámé nééhií: 
\p —Ícyooca ihdyu Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi ɨ́htsútuube mééma ijcyáhi. Téhduréhjáa néémeé: 
\p —Muurá íñe Píívyéébe pɨ́aabó ihñéjteke. 
\p  
\v 17 Ááné uubálléhjáa páneere Jodéa iiñújɨ múnáadi tsújaavéhi. Aanéhjáa téhdure tsííñé iñújɨ́ɨ́ne múnaa waajácúhi. 
\s1 Tsojtsó múnáajpi Jóáa Jetsóo éllevu wálloomútsi 
\r (Mt 11.2-19) 
\p  
\v 18 Ehdúhjáa dibye méénuhíjcyáné tsojtsó múnáajpi Jóáake ímamyémú úúballéhi.  
\v 19 Áánélliihyéhjáa diityédítyú míítyétsikye wálloobe dityétsí idílloté dííbyeke diibyéjuco éhneváa mɨ́amúnáake pájtyetétsóiibye tsááiibye íjcyáhajchíí iwáájácuki, áánetu diibyéjuco íjcyátúhajchíí tsíjpiikyéi ityéhmeki.  
\v 20-21 Aamútsíhjyáa Jetsóodívú úújeténáa bóhɨ́ɨ́tsohíjcyaabe mítyámeke páhduváré nééne chémeháñeri chéméméhjɨke. Naavémúhjáa tsaaté pañe íjcyámeke waagóohíjcyaábe. Áhduréhjáa hállúvátúméhjɨke ímípyetétsohíjcyaábe. Áábekéhjáa neemútsi: 
\p —Tsojtsó múnáajpi Jóáa múhtsikye wallóó diéllevu uke muhtsi medíllo ¿ava diibyéjuco uu Pájtyetétsoobe éhneváa ííñujɨ́vú tsááiíbye? ¿Mityá tsáhái diibye u íjcyatúne?  
\v 22 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé diityétsikye: 
\p —Wa meóómíñe méuubállé dííbyeke muhdú o úwááboobe méénúráítyúronéhjɨ́ o méénune ámuhtsi maájtyumɨ́ne. Páneere méúúbálleco hállúvátuméhjɨ́ hálluvájucóóne, úllétuméhjɨ́ úlléjucóóne, íjpi chájááveméhjɨ́ bóhɨɨ́ne, lléébótuméhjɨ́ tsúúca lléébone, dsɨ́jɨvémé tsiiñe bóhɨɨ́ne. Áhdure méúúbálleco ɨ́dáátsóméhjɨke pajtyéteju tsúúca úwáábómeíñe.  
\v 23 Maímijyu ihdyu oke cáhcujtsómé íjcyanej. 
\p  
\v 24 Ehdúhjáa Jetsóó néé Jóáa wállóómútsikye. Aamútsíhjyáa óómíñé boone diibye Jóáádityu neébe: 
\p —¿Acáa Jóáa ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri íjcyáábedívú ámuha mepíhcyáávehíjcyácooca muhdú ámuha méɨjtsúcunú dííbyeke? ¿A ámuháa méɨjtsúcunú éhne múúne úmehe kííjyébari vááúmeídyú páhduváré dííbyé ɨ́jtsaméí nééneé?  
\v 25 ¿A tsaímíyée úcámeíhíjcyaábe? Muuráhjáa tehdu iújcámeícyá tsá ihdícyátsihyi dibye íjcyáítyuróne. Muuráhjáa ávyéjujté jaaháñé pañéiyo diíbye. ¿Aanée muubá ɨ́mɨááné diíbye?  
\v 26 ¿Mityá Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpíi diíbyej? Ɨ́mɨáánée diibyéjuco. Árónáacáa tsíjtyé ehnííñevu diíbye.  
\v 27 Dííbyedítyú muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: 
\q1 Ó pícyoó dɨ́ɨhde tsáápiikye dibye iúúbálle mɨ́amúnáake ditye iímíbáávyéne ímí uke iwáátsúcúpéjtsoki. 
\m  
\v 28 Aane ɨ́mɨáánetúré tsá dííbyedu tsijtye néétune. Árónáa níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébé avyéjúejtédítyú ɨ́ɨdáátsoobe íjcyároobe avyéjúúlléméií diibye Jóáá ehnííñevu. 
\p  
\v 29 Ehdúhjáa Jetsóó néénetu ávyéjúúbé wáábyuta íjcyáne dsɨ́ɨ́dsɨ́ ahdótso múnáama tsijtye múhdumé Jóáádivu tsójtsótsámeímyé waajácú ɨ́mɨáábé Píívyéébe íjcyaabe tehdújuco méénune.  
\v 30 Áánetúhjáa paritséomuma taúhbájú uwáábojte Jóáádivu tsótsójtsámeítyúmé íllure ehdɨ́ɨ́vállehíjcyá téhdure Píívyéébe diityémá méénúiyóne. 
\p  
\v 31 Áámekéhjáa Jetsóó nééhií: 
\p —¿Aca muutédívú íñe ícyoocá múnáake ó meménúiyáhi? Íhya tsɨɨmedivuj.  
\v 32 Muurá múúne lláhájtsɨri ɨ́ɨ́cume úhbácatsíhijcyádú ámuha páhduváré médárɨ́ɨ́vémeíhijcyáhi. Muurá múúne íllu úhbácatsíhijcyáme: “Chiiyóró mellíjchúrónáa tsá ámuha meímílletú mewáhtsɨne tééneri. Áhdure máátyóba májtsí memájtsivárónáa tsá ámuha meímílletú mekímoovéne.” Ehdu múúne tsɨɨme úhbácatsíhijcyámé íjcyadu muurá ámuúha.  
\v 33 Muuráhjáa tsojtsó múnáajpi Jóáa tsá májchópityúne. Áhdurée tsá dibye bíínojpácyó ádohíjcyatúne. Áábedítyúu ámuha ménehíjcyá mééííbye íjcyáábé pañe naavéné íjcyánéllii ehdu dibye nééneé.  
\v 34 Áábé boonétúu ó bóhówaavé Mɨ́amúnáájpidívú o ípívyééveébe. Aabe panéváré o májchoobe téhdure ó adó bíínojpácyo. Áánetu idyé ílluréjuco óhdityu ámuha menéhijcyáné oova majchópíwu adópíwu o nééneé. Áhdure ámuha óhdityu ménehíjcyá oova ávyéjúúbé wáábyuta íjcyáne dsɨ́ɨ́dsɨ́ ahdótso múnaa ímityúmé íjcyámedívú o náhbévahíjcyáne.  
\v 35 Árónáa muurá Píívyéébeéjté íjcyámedítyú bóhówaavéné dibye diityémá méénuhíjcyáne. Ehdúhjáa Jetsóó néé paritséómuma taúhbájú uwáábojtéke. 
\s1 Jetsóó paritséómúúbema májchone 
\p  
\v 36 Aanéhjáa tsaapi paritséómúejpi Tsimóó Jetsóoke míñutsó dibye ihjyávú dííbyema imájchoki. Ahdújucóhjáa péébema dityétsí májchone.  
\v 37 Áánáacáhjáa tsáápille técoomíyí ímítyulle íjcyalle Jetsóó tééjari íjcyane iwáájácúne péé tééjavu imyéwu cúvááné pacúúcújpácyoma.  
\v 38 Aalléhjáa dííbyé lliiñévú icyánoovéváne tááhií. Aanéhjáa imáátyori dííbyéj tuháácyú ɨpɨ́pajchóné íhñíwácoríyé ipáácyúné boone téjtuhácyú ichóhchóne teene pácúúcújpácyoríyéjuco dille múrijchóne.  
\v 39 Ehdúhjáa dille Jetsóoke méénune diibye eenée dííbyeke ihjyávú tsájtyeebe ɨɨ́ɨ́téne íllu ɨ́jtsámeíhi: “Muurá ɨ́mɨááné Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi áánu iíjcyaca waajácúiyá aalle muhdɨ́ɨ́vallé íjcyalle dííbyeke ehdu méénune. Muurá ávyeta múhdurá diílle.”  
\v 40 Ehdúhjáa dibye ɨ́jtsámeíñé iwáájácúne Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Tsímo uke ó neé tsane. 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Bo ihdyu oke diñe, Ávyéjuúbej. 
\p  
\v 41 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Tsaatétsíhjyáa dsɨɨdsɨ táúmeí tsáápiíkye. Áámútsidítyúhjáa tsaapi ujcú 500-jɨva. Áánetúhjáa tsijpi ujcú 50-jɨváre.  
\v 42 Aanéhjáa iáhdóiyóné dityétsí píívyetétúnéllii ílluréjuco dibye ɨ́hvejtsóné teene diityétsidi ɨɨ́dáátsóvénema. ¿Aane caabyé diityétsidítyú éhnííñevu dííbyeke wájyune ú ɨjtsúcunúhi? 
\p  
\v 43 Áánélliihyéhjáa neebe Tsimóo: 
\p —Íhya diibye eenéhjáa éhnííñevu dsɨ́ɨ́dsɨke táúmeiibyej. 
\p Áánélliihyéhjáa Jetsóó nééhií: 
\p —Tehdújuco. 
\p  
\v 44 Ehdúhjáa néébere díílleke ɨɨ́ɨ́téne néé Tsimóoke: 
\p —Éje, muurá íñe uke o ááhɨvéváróóbema tsá nújpácyóubáré u pícyootú tájtyúhaacyu o níjtyámeíki. Áánáa muurá íñe áámye oke tájtyúhaacyu imáátyori ɨpɨ́pajchóné paacyú íhñíwácori.  
\v 45 Áhdure keená oke u dúúruváné u chóhchone. Áánáa muurá áámye oke idyúúruváné chóhchohíjcyá tájtyúhaácyu. 
\p  
\v 46 Áhdure tsá oke táhníwau dúúrúbájpácyóúbari u múríjchotúne. Aánáa muurá oke múríjcholle pácúúcújpácyori tájtyúhaácyu.  
\v 47 Aane uke o néé mítyane dííllé imítyú íjcyaróné dííllé hallúrí íjcyájúcootúné mítyane oke iwájyune dille úújétsónélliíhye. Muurá wahdɨ́ɨ́váné imítyú tsaaté hallúrí íjcyane diityédí meɨ́dáátsóvéne meɨ́hvéjtsóneri tsá mítyane ditye ímíjyúúvéítyuróne. Áánetu ávyétá ɨhtsútú nééné imítyú diityé hallúrí íjcyaróné diityédí meɨ́dáátsóvéne meɨ́hvéjtsóneri muurá mítyane ímíjyuuvéme. Aame meke wajyú mítyane. 
\p  
\v 48 Ehdúhjáa iñétsihdyu neebe díílleke: 
\p —Ímityúné u méénuhíjcyanéhjɨ́ tsáhájuco díhyallúrí íjcyájúcootúne. 
\p  
\v 49 Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii tétsihyi tsijtye diibye Tsimóó miñútso múnaa íjcyame nééhií: 
\p —¿Aca muubá aabye íjcyaabe piivyété mɨ́amúnáadítyú íimítyuháñé iwáágoóne? 
\p  
\v 50 Árónáacáhjáa tsiiñe neebe díílleke: 
\p —Oke u cáhcujtsódú íjcyalle tsúúca u pájtyetéllé hallúrí tsáhájuco ɨɨná íjcyatúne. Ahdícyane wa dipye tsaímiyéjucoj. 
\c 8  
\s1 Jetsóoke pɨ́áábóné walléému 
\p  
\v 1 Ehdúhjáa imyéénúné boonétú idyé pehíjcyaabe Jetsóó ímamyémuma tsícyoomíjɨri patsɨ́hjɨvárí íjcyájáhjɨ múnáake iúwáábo muhdú Píívyéébé avyéjú íjcyane.  
\v 2 Áábekéhjáa téhdure tsaate walléémú nahbénú panévari chémehíjcyámeke dibye bóhɨɨtsóme. Áámemáhjáa Maaría Madaréná dííllé pañétúu 7-meváké naavémuke dibye wáágóolle.  
\v 3 Téhduréhjáa diityé pañe Heróódé pɨááboobe Chóótsá taaba Jóáánaá, Tsotsáánaa, íjcyamúpɨ. Téhduréhjáa ijcyámé tsíjtyehjɨ panévatu majchó dɨ́ɨ́vánetu dííbyeke pɨ́áábohíjcyáme. 
\s1 Tsaapi bájtsónetu íjcyáné uwááboju 
\r (Mt 13.1-9; Mc 4.1-9) 
\p  
\v 4 Áhduréhjáa mítyane mɨ́amúnaa tétsihyi íjcyácoomíjɨtu Jetsóodívú píhcyáávémeke tsaapi bájtsónetu úwááboobe íllu úúballéhi:  
\v 5 —Tsaapíhjyáa íwajcyóhá tríígoúúhá bájtsoobe íllure wávárajcóhi. Aanéhjáa dibye wávárájcónetu tsáuhjɨ dojcó juuváj pɨɨnévu. Áuhjɨ́hjáa mɨ́amúnaa tádɨ́rɨ́hcoíñuhíjcyaúhjɨ́ coomɨ́mú méhdojéhi.  
\v 6 Ááné tsiúhjɨ́hjáa néwayúúné raahóvú dójcoúhjɨ́ ííñeróné chemé tétsii pɨ́ɨ́pátúnélliíhye.  
\v 7 Ááné tsiúhjɨ́hjáa tsuhjɨ íjcyátsihvu dójcóúhjɨ́ hallúvú tene wááménéneri ííñeróné duhcúvatéhi.  
\v 8 Áánetúhjáa ihdyu tsáuhjɨ dojcó imíwu ííñujɨ nétsihvu. Aanéhjáa imíwu píívyene neevá mítyane. Ehdúhjáa iúúbállétsihdyu kéévánécoba neebe diityéke: 
\p —Aane ihdyu óvíi lléébome icyáhcújtsóne tehdu ijcyáhi. 
\s1 Jetsóó íuwáábó túhútsohíjcyáne 
\r (Mt 13.10-17; Mc 4.10-12) 
\p  
\v 9 Aanéhjáa ímamyémú dilló dííbyeke muhdú nééiyóné ehdu dibye úúballéne.  
\v 10 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Ehdu ó úúbállehíjcyá Píívyéébe ámúhakye iwáájácútso muhdú íavyéjú íjcyanévu. Aane oke cáhcújtsótúmedívú tsá bóhówáávetúne. Muurá o úwaabóné lléébójúcoorómé ícyahíjcyá teene lléébótúmeúvúdu. Áhdure teene ájtyumɨ́júcoorómé ícyahíjcyá ájtyúmɨ́túmeúvúdu. 
\s1 Tsaapi bájtsónetu iúwaabóné Jetsóó bóhówajtsóne 
\r (Mt 13.18-23; Mc 4.13-20) 
\p  
\v 11-12 Aane íllu nééiyóné ehdu ó úwáábohíjcyáhi: Muurá tríígóuuhádú nééne Píívyéébé uwááboju tsaate ímí lléébone diityé ɨ́buúúné pañévú úcáávéiyóné Naavéné ditye ipájtyetétu diityédívú mútátsohíjcyáhi. Aane nééiyóné eene juuváj pɨɨnévúhjáa dójcoúhjɨ́ coomɨ́mú méhdone.  
\v 13 Áánetu tsijtye teene uwááboju illéébone ímí ɨ́jtsúcunújúcoorómé páhduváré nééné mávaríjchojúúné iáábucújúcóótúne ílluréjuco téénetu ɨ́hveténé ímí icyáhcújtsótúnélliíhye. Aane nééiyóné eene néwayúúnéj pɨɨnévúhjáa dójcoúhjɨ.  
\v 14 Áánetu tsijtye uwáábó lléébójúcoorómé muhdú iíjcyáneríyé itsúúrámeíhíjcyánéllii teene ábájɨ́ɨ́vehíjcyáhi. Aame mítyane iéhnéváíyóneríyé íjcyame tsá úraavyéjúcootú tééné uwááboju illéébójúcooróne. Aane nééiyóné eene tsuhjɨ íjcyátsihvúhjáa dójcoúhjɨ.  
\v 15 Áánetu ijcyámé tsijtye teene uwáábó illéébone ímí tehdújuco ɨ́ɨ́ɨ́búuri ɨɨ́jtsúcunúné tsaímíyé úraavyéme. Aane nééiyóné eene imíwuúhjáa ííñujɨ nétsihvu dójcoúhjɨ. 
\s1 Peetétú íjcyáné uwááboju 
\r (Mc 4.21-25) 
\p  
\v 16 Átsihdyúhjáa tsiiñe neebe diityéke: 
\p —Tsá muurá peete mepéétetsóné tsíeménevu maávohjácóítyuróne. Tsá cuwáíhcyú lliiñévú mepícyóóítyuróne. Muurá ihdyu cáámevu mépicyóó tene iájchúcunú já pañe téénej tééveri meíjcyaki.  
\v 17 Ahdu muurá Píívyéébé uwááboju bóhówajtsó páneere muhdú meíjcyane. Muurá páneere téévéneúvú méénúmeíhíjcyaróné tsá wáájácúratúné íjcyáityúne. Muurá páneere waajácúméiíhi. 
\p  
\v 18 Ahdícyane ímíñeúvú méɨ́jtsoco íñe ɨ́mɨá uwááboju ámuha tsúúca mewáájacúne. Muurá teene ímíllémedívú éhnííñevu bóhówájtsóiibye ditye ímíñeúvú iwáájácuki. Áánetu teene ímíllétúmedívú tsá dibye bóhówájtsóityúne. Muurá áyánéwu ditye wáájácuróné íllure dojtúcúiibye diityédítyu. Ehdúhjáa Jetsóó úwaabóhi. 
\s1 Jetsóoke tsɨɨju dííbyé nahbémuma újcutéróne 
\r (Mt 12.46-50; Mc 3.31-35) 
\p  
\v 19 Téijyúhjáa dííbyé nahbémuma tsɨɨju wajtsɨ́ tétsihvu. Aaméhjáa tsá píívyetétú dííbyedívú iúújeténé mítyane mɨ́amúnaa íjcyánélliíhye.  
\v 20 Aanéhjáa tsaate dííbyeke nééhií: 
\p —Éhtsíhyi áachi dɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́juma díñahbémú íjcyame imíllé uke iájtyumɨ́ne. 
\p  
\v 21 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Muurá téhdure íñe Píívyéébé uwááboju illéébone ímí tehdújuco úraavyémé wahárómú, táñahbémú, táñaallému. 
\s1 Kííjyébama nohjɨ Jetsóó ɨ́hvetétsóne 
\r (Mt 8.23-27; Mc 4.35-41) 
\p  
\v 22 Tsáijyúhjáa Jetsóó néé ímamyémuke: 
\p —Métsu mepájtye éhnéjcúeúvu. 
\p Ahdújucóhjáa ditye mɨ́ɨ́neri pééneé.  
\v 23 Aaméhjáa péhíjcyánáa cúwaábe. Áánáacáhjáa kííjyébari mítyane nújpacyo nóhjɨne úcaavé diityé mɨ́ɨ́né pañévú ápííchówu diityéké pámaúcúiñédu.  
\v 24 Áánélliihyéhjáa dííbyeke iákyéjtsóne néémeé: 
\p —¡Ávyéjuúbej, Ávyéjuúbej! Éje, tsúúca mémájcánuúhi. Áánélliihyéhjáa iácúúvéne teene kííjyébama nohjɨ íjcyane úhbaabe tene ɨɨ́hvetéki. 
\p Ahdújucóhjáa tene ɨ́hveténé dáíhañéréjuco.  
\v 25 Átsihdyúhjáa neebe diityéke: 
\p —¿Aca ihdyu tsáhái eene ámuha Píívyéébeke ímí mecáhcújtsotúne? 
\p Ehdúhjáa dibye nééneri iúllévenúne néémeé: 
\p —¿Muubáami áánu íjcyáábeke kííjyébama nohjɨ lleéboj? 
\s1 Tsáápí pañe naavémú íjcyane 
\r (Mt 8.23-34; Mc 5.1-20) 
\p  
\v 26 Aaméhjáa Gariréá iiñújɨtu pééme úújeté Gadáárá iiñújɨvu.  
\v 27 Átsihvúhjáa Jetsóó íjchívyénáa tsaapi dííbye éllevu tsáá técoomí múnáajpi naavémú ípañe íjcyaábe. Diibyéhjáa íéveebe wájyamúúvátuube ícyahíjcyá níjkyénéj pɨɨnére.  
\v 28 Aabéhjáa Jetsóó lliiñévú ɨmɨ́móúúvéne dííbyeke néé kéévánécoba: 
\p —Jétso Jetsóoj, ¿aca ɨɨná ú imíllé óhdityu ɨ́htsútuube Píívyéébé Hajchi u íjcyaábe? Uke o néé óhdi u ɨ́cúbáhrátuki. 
\p  
\v 29 Ehdúhjáa naavéné néé mɨ́amúnáájpí pañétú Jetsóoke dibyéhjáa dííbyeke ‘díjchivye áádí pañétu’ néénélliíhye. Ávyetáhjáa tsáijyu meívatétsohíjcyaabe naavéné dííbyeke. Áábekéhjáa tsaate íhyójtsɨ́cuma íjtyúhaacyu úwáñehííñeri chíjchuróné távárícyohíjcyaábe. Áábekéhjáa diibye naavéné úúpíyíñuube pehíjcyá ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri.  
\v 30 Aanéhjáa Jetsóó néé naavéneke: 
\p —¿Aca muubá dimyéme? 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Tamyémé Píváánéejpi. 
\p Ehdúhjáa neebe mítyame dííbyé pañe iíjcyánélliíhye.  
\v 31 Aaméhjáa diitye naavémú néé Jetsóoke dibye iwáágóótu ditye ɨ́cúbáhrámeííyóhullévu.  
\v 32-33 Áijyúhjáa tétsihyi jéémú meenímú majchóri. Áánélliihyéhjáa naavémú néé Jetsóó iwállo diityéké diityé pañévuréjuco. Ahdújucóhjáa dibye wálloome diibye mɨ́amúnáájpí pañétú iíjchívyéne újcámeíñé méénímú pañévuréjuco. Ááneríhjyáa úúpíyivyémé téwajútú únéú pañévú cáhpíyubámé májcanúhi. 
\p  
\v 34 Ááneríhjyáa diityé tehméjté iíllityéne wááme úúbálleté técoomí múnáake. Áhduréhjáa técoomítyú kémuéllé íjcyájáhjɨ múnáake úúballéme.  
\v 35 Áánélliihyéhjáa mɨ́amúnaa téhullévú péécunú iájtyúmɨ muhdú tene pájtyene. Aaméhjáa úújetémé ájtyumɨ́ dííbyeke eenée naavémú dííbyé pañétú íjchívyéébeke íwajyámúúnemájuco íjcyaabe tsaímiyéjuco Jetsóó lliiñe ácuúcunúúbeke. Ááneríhjyáa íllityéme.  
\v 36 Áámekéhjáa tsaate tétsihyi íjcyame úúbállépejtsó muhdú tene pájtyene.  
\v 37 Ááneríhjyáa iíllityéne nééme Jetsóoke dibye ipyéé tétsihdyu diityé iiñújɨtu. Ahdújucóhjáa dibye ímamyémuma óómiñe bɨwánejcúvúre.  
\v 38 Áábekéhjáa diibye eenée dííbyé pañétú naavémú íjchívyeebe néé dííbyema ipyéékií. 
\p  
\v 39 Árónáacáhjáa neebe dííbyeke: 
\p —Tsáhaá, dihjyávúré pééne duubállé páneere muhdú Píívyéébe uke bóhɨɨtsóne. 
\p Ahdújucóhjáa péébe úúballéné íhcyóómi múnáake páneere muhdú Jetsóó dííbyeke bóhɨɨtsóne. 
\s1 Tsaatépɨke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\r (Mt 9.18-26; Mc 5.21-43) 
\p  
\v 40 Aanéhjáa Jetsóó tsíñejcúéuri ímamyémuma iúlléjétsihdyu wájtsɨ́ɨ́beke tsaímíyé mɨ́amúnaa waatsúcúpejtsó dííbyeke témehíjcyadúme.  
\v 41 Áánáacáhjáa ‘Jáiro’ némeííbyé tsáá tétsihvu pihcyáávéjá avyéjuube íjcyaábe. Aabéhjáa ɨmɨ́móúúvéne néé Jetsóoke dibye ipyéé dííbye jávú apáálléré ɨ́dsɨ 12 pijcyábá íjcyalle dsɨjɨ́veríjyuco íjcyánélliíhye.  
\v 42 Aanéhjáa téhullévú péébeke mítyane mɨ́amúnaa úraavyé ávyeta rááutúne.  
\v 43 Áámécóbá pañéhjáa tsáápille péé 12 pijcyábájuco ichémé tujpácyó ɨ́hvetépítyúneri ɨ́cúbáhrámeíhíjcyalle. Aalléhjáa ihñénéhjɨ́ pɨ́rujtsójucóó bañúháñé taabójteke iáhdohíjcyáneri.  
\v 44 Aalléhjáa idyéju éhnéjcutu Jetsóodívú ɨpɨ́ɨ́hɨ́véne dííbyé wajyámú dómajcóhi. Ááné tujkéveríhjyáa tsúúca ichémé díílleke ɨ́hvetéhi.  
\v 45 Aanéhjáa Jetsóó iwáájácúne nééhií: 
\p —¿Múha ámuha oke médómajcóhi? 
\p Árónáacáhjáa nééme dííbyeke idyómájcotúne. Aanéhjáa Péédorómá tsijtye íñahbéjté néé dííbyeke: 
\p —Uwááboóbej, ¿aca muhdú wahdyúré mɨ́amúnaa néétúnáa ú dilló múha uke dómajcóne? 
\p  
\v 46 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Muurá ó waajácú tsaate bóhɨɨne íllure oke idyómájcóneri. 
\p  
\v 47 Aanéhjáa Jetsóó wáájacújúcóónéllii íllityécunúlléré dííbyé lliiñévú mɨ́móúúvetéllé pámeere lléébónáa úúballé muhdú néénéllii dííbyé wajyámú idyómájcóne tsúúca ibóhɨɨ́ne.  
\v 48 Áánélliihyéhjáa neebe díílleke: 
\p —Árone Wa ímí Píívyéébeke u cáhcujtsódújuco íjcyalle íñe tsúúca u bóhɨɨ́ne. Ahdícyane wa dipye tsaímiyéjucoj. 
\p  
\v 49 Ehdúhjáa dibye díílleke néénáa tsaate diibye pihcyáávéjá avyéjuube Jáiró jatu tsááme dííbyeke neeváhi: 
\p —Tsúúca dáájyuwa dsɨ́jɨvéhi. Aane ɨ́ɨ́nélliihyécó báñú ú tsájtyeé aabye uwáábóóbeke. 
\p  
\v 50 Aanéhjáa Jetsóó illéébóne néé Jáiróke: 
\p —Kímóóvedíñe. Cáhawáá ihdyu Píívyéébeke cahcújtsó dáájyuwa úúma ibóhɨɨ́ki. 
\p  
\v 51 Aanéhjáa tsúúca dííbye jávú ditye úújeténáa Jetsóó tsá ímílletú mítyame úcaavéné dííbyema tééjá pañévu. Apáámyéréhjáa Péédoroo, Jóáaá, Jacóóboo, diityétsí díílléwúuúvúj caanímútsii, éhdume úcaavéné imílleébe.  
\v 52 Áánáacáhjáa pámeere tétsihyi íjcyame tahíjcyá díílleúvuke. Áámekéhjáa neébe: 
\p —Métahdí dsɨ́jɨ́véllekéjɨ́ɨ́vari. Muurá ihdyu íllure cúwalle. 
\p  
\v 53 Ehdúhjáa Jetsóó nééneri uuhɨ́vatémé dííbyedi tsúúca ɨ́mɨááné dille dsɨ́jɨ́vénélliíhye.  
\v 54 Árónáacáhjáa díílleúvú hójtsɨtu iékéévéne kéévánécoba neébe: 
\p —Wáhaj, dájkyeé. 
\p  
\v 55 Ahdújucóhjáa ibóhɨ́ɨ́ne dille ácuuvéne. Átsihdyúhjáa neebe ditye imájchótso díílleke.  
\v 56 Ááneríhjyáa diityétsí cáánímutsi mítyane úllévenúmútsikye neebe dityétsí muucá iúúbállétu teéne. 
\c 9  
\s1 Ímamyémuke uwáábovu Jetsóó wálloóne 
\r (Mt 10.5-15; Mc 6.7-13) 
\p  
\v 1 Áhduréhjáa tsáijyu Jetsóó pihjyúcú ímamyémú 12-meva íjcyámeke. Áámé pañévúhjáa pícyoobe ɨtsɨ́jpá dííbye mémeri tsaaté pañétú páhduváré nééme naavémuke ditye iwáágóohíjcyaki, chéméméhjɨke ditye ibóhɨ́ɨ́tsohíjcyaki.  
\v 2 Áánemáhjáa wallójúcoobe muhdú Píívyéébé avyéjú íjcyane úwáábotémé téhdure chéméméhjɨke ibóhɨ́ɨ́tsohíjcyaki.  
\v 3 Áámekéhjáa neébe: 
\p —Métsajtyédí ámúhá cuujúii, ámúhá cahpáyuu, ámúha májchoo, ámúha dsɨ́ɨ́dsɨɨ, éhdune. Tsájaare ámúhá hallúéjamáyé mépeéco.  
\v 4 Aame tsaaté javu meúújetéjaríyé méíjcyaco tétsihyi ámuha meíjcyáné hajchóta.  
\v 5 Aane tsátsíi múnaa ámúhadi ɨ́ɨ́cúvétúhajchíí diityédí ɨ́ɨ́cúvetúmé ámúháj tuhááñeri íjcyáne ííñú mépíchóújcámeícyó ‘tsá múúhá hallúrí tene íjcyatú ámúhakye muha meúwáábóiyóné ámuha meéhdɨɨvállehíjcyáne’ nééiyóne. Ááne ílluréjuco mépeeco tétsihdyu. 
\p  
\v 6 Ehdúhjáa úwááboobe ímamyémuke. Ahdújucóhjáa ipyééne ditye ɨ́mɨáájú úwaabóné patsɨ́hjɨvá múnáake. Aaméhjáa bóhɨ́ɨ́tsohíjcyá chéméméhjɨke. 
\s1 Tsojtsó múnáajpi Jóáa dsɨ́jɨvéne 
\r (Mt 14.1-12; Mc 6.14-29) 
\p  
\v 7 Ehdúhjáa Jetsóó méénuhíjcyáné ávyéjuube Heróódé iwáájácúne páhduváré ɨ́jtsámeí dííbyedítyú ‘tsojtsó múnáajpi Jóáa tsiiñe bóhɨɨ́be’ tsaate néhíjcyánélliíhye.  
\v 8 Áánetúhjáa tsijtye nehíjcyá éíjyuúvúu íjcyame Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa dsɨ́jɨ́vémedítyú tsaapi bóhɨɨbe dibye íjcyane. Tsaatéhjáa ɨjtsúcunú Eríá dibye íjcyane.  
\v 9 Áánetúhjáa Heróódé nééhií: 
\p —Ááneráhjáa Jóáádivu ó táuhbá ditye íhñíwau ikípíyuúcuki. Aanéjɨ́ɨ́ ¿muubáami tsáma diibye eene ehdu méénuhíjcyaábej? 
\p Ehdúhjáa iñééne Heróódé imíllé Jetsóoke iájtyúmɨ́iyóne. 
\s1 Majcho mítyámedívú Jetsóó úújetétsóne 
\r (Mt 14.13-21; Mc 6.30-44; Ja 6.1-14) 
\p  
\v 10 Aanéhjáa ímamyémú Jetsóodívú iwájtsɨ́ne úúballé páneere muhdú téhulle imyéénuhíjcyanéhjɨ. Átsihdyúhjáa Jetsóó péé diityémá múha íjcyátútsihvu Betsáidáj pɨɨhɨ́vu.  
\v 11 Aanéhjáa kiávú ditye pééne iwáájácúne tsijtye úraavyé diityéke. Áámekéhjáa úwááboobe Píívyéébé avyéjutu. Áámedítyúhjáa bóhɨ́ɨ́tsoobe chéméméhjɨke. 
\p  
\v 12 Aanéhjáa tsúúca meííjyunúnéllii ímamyémú néé dííbyeke: 
\p —Ílluréjuco wallo íjtyéke íchííj pɨɨhɨ́rí íjcyájáhjɨ múnáadítyú tsíeménéuba ditye iñéhcone imájchóne iwáyéééveki. Muurá íñe ɨ́ɨ́néubárá íjcyátútsihyi meé. 
\p  
\v 13 Árónáacáhjáa Jetsóó néé diityéke: 
\p —Ámuháyé bo mémajchótsó diityékej. 
\p Áánélliihyéhjáa nééme dííbyeke: 
\p —Árónáa méhdi 5-hováré páahóónema míítyétsiye amóóbemútsi. Íhya ihdyu tsiiñe kémúúneúvú maáhdoca úújetéiyóné pámehdívúre. 
\p  
\v 14 Ehdúhjáa ditye néérónáa neébe: 
\p —Méne ditye páhadsɨ́jɨ́ iáhcúba 50-mevátsa. Áijyúhjáa diitye 5,000-meváubáhjáa wajpíímúré íjcyaróme. 
\p  
\v 15 Áámekéhjáa ditye néhdújuco ditye áhcubáné páhadsɨ́jɨ.  
\v 16 Áánáacáhjáa Jetsóó teene páahóónema amóóbemútsikye iékéévéne téhdujtsó Píívyéébeke cáámevu icyárúúvénema. Átsihdyúhjáa idyóhdáhɨ́nunévú ájcuube ímamyémuke ditye iwájtu pámeekére.  
\v 17 Aanéhjáa pámeere imájchónetu oovéhi. Áánetúhjáa cóeváné ujcúmé 12-rujtsívá úvérujtsíñe wáhpe. 
\s1 Péédoro néé mépájtyetéébé Jetsóó íjcyane 
\r (Mt 16.13-19; Mc 8.27-29) 
\p  
\v 18 Áhduréhjáa tsáijyu Jetsóó ímamyémudítyú tsátsihvu ipyééne Píívyéébema ihjyúváhi. Áijyúhjáa neebe diityéke: 
\p —¿Aca muubá o íjcyane mɨ́amúnaa óhdityu nehíjcyáhi? 
\p  
\v 19 Áánélliihyéhjáa nééme dííbyeke: 
\p —Tsaate nehíjcyá tsojtsó múnáajpi Jóáa u íjcyane. Áánetu tsijtye nehíjcyá éíjyuúvúu íjcyame Píívyéébé ihjyú uubálle múnáaúvudítyú Eríá tsiiñe bóhɨɨbe u íjcyane. 
\p  
\v 20 Átsihdyúhjáa diityékeréjuco dibye nééneé: 
\p —¿Ácooca ámuha muubá o íjcyane menééhií? 
\p Áánélliihyéhjáa Péédoro nééhií: 
\p —Muurá, uu, Críjto Píívyéébe uke wálloobe mɨ́amúnáake u pájtyetétsoóbe. 
\s1 Ɨdsɨ́jɨ́veíñé Jetsóó úúballéne 
\r (Mt 16.21-28; Mc 8.31–9.1) 
\p  
\v 21 Ehdúhjáa Péédoro néénetu bóíjcyuube ditye muucá iúúbállétuki.  
\v 22 Átsihdyúhjáa ɨdsɨ́jɨ́veíñé úúbálleebe nééhií: 
\p —Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe muurá ó ɨ́cúbáhráméií mítyane. Muurá túkevéjtsojtee, llúúvájté avyéjujtee, taúhbájú uwáábojtee, íjcyame oke ehdɨ́ɨ́válleéhi. Aame muurá oke dsɨ́jɨ́vétsóroobe 3 coojɨ́vatu tsiiñe ó bóhɨɨ́hi. 
\p  
\v 23 Ehdúhjáa ímamyémuke iñééné boonétú neebe pámeekére: 
\p —Ahdícyane tsaate oke iúraavyéné ímillémé óvíi iímillédú iícyahíjcyánetu ɨɨ́hveténe oke úraavyé wájyúmeítyúmé tééné déjúcotu ɨɨ́cúbáhrámeíyóné pañe.  
\v 24 Muurá ííñújɨri iímillédú iíjcyáneríyé tsúúrámeímyé tsá pájtyetéityúne. Áánetu ihdyu teene ɨɨ́hvéjtsóne oke iúráávyéíñeríyéjuco tsúúrámeímyé pájtyéteéhi.  
\v 25 ¿Aca ɨ́ɨ́netú meke pɨ́áábóiyóné tsáijyu múu mewágóóóvénáa mítyane meéhneváne?  
\v 26 Muurá oke iúraavyéné núcojpɨ́llémeke téhdure ó núcojpɨ́lleé Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveébe. Áhdure táuwááboju tsíjtyeke iúwáábóiyóné núcojpɨ́llémeke téhdure ó núcojpɨ́lleé Llihíyó avyéjuri níjkyéjɨ múnáama tahñéjte éllevu o tsáácoóca.  
\v 27 Muurá ɨ́mɨááné ámúhadítyú tsáhái tsaate dsɨ́jɨ́véityú Píívyéébé avyéjú bóhówaavéné ájtyúmɨtúme. 
\s1 Jetsóó tsíhdyúreevéne 
\r (Mt 17.1-8; Mc 9.2-8) 
\p  
\v 28 Átsihdyúhjáa 8 coojɨ́vatu Jetsóó péé cáméhbaúvú Píívyéébema iíhjyúvaki. Aabéhjáa nahbévá Péédoroo, Jacóóboo, Jóáaá, éhdúmedívu.  
\v 29 Aabéhjáa Píívyéébema íhjyúvánáa dííbye húmɨ́ tsíhdyúreevéhi. Áhduréhjáa íwajyámú tsɨ́tsɨɨnújá ajchúcunúhi.  
\v 30 Áánáacáhjáa Moitséemútsí Eríama bóhówáávemútsí ihjyúvá dííbyema.  
\v 31 Aamútsíhjyáa téhdure cádiúcunúmútsí ihjyúvá dííbyema muhdú Jerotsaréevu ɨɨ́cúbáhrámeíñe dibye dsɨ́jɨ́véíñeri.  
\v 32 Aanéhjáa Péédoro íñahbéjtétsima ɨ́htsútúnetu cuwáháñema íjcyame ájtyumɨ́hi.  
\v 33 Aanéhjáa tsúúca Jetsóodítyú kiávú diityétsí Moitséemútsí Eríama péíñúné boone Péédoro néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, maímijyu ihdyu mee íchiij. Ahdícyane métsu meméénu 3-wava nújuwááné dihñéwaa, Moitsée éhwaa, Ería éhwaa, éhdune. 
\p Ehdúhjáa Péédoro iñééne tsá wáájácutú ɨ́veekí ehdu iñééneé.  
\v 34 Áánáacáhjáa ojtso diityédívú níítyéné pañe iíjcyáneri íllityéme.  
\v 35 Aaméhjáa tééné pañe íjcyánáa Píívyéébe nééhií: 
\p —Áánu muurá Hájchíwu mítyane o wájyuúbe. Áábeke ihdyu tsáma méllééboco. 
\p  
\v 36 Ehdúhjáa Píívyéébe íhjyúvánáa ɨɨtécunúmé Jetsóó iiyéjuco íjcyáábeke. Aaméhjáa tsá muucá úúbálletú teéne. 
\s1 Tsáápíwúú pañétú naavéneke Jetsóó wáágoóne 
\r (Mt 17.14-21; Mc 9.14-29) 
\p  
\v 37 Ááné boonéhjáa tsíjcyoojɨ téhbaútú ditye óómíñáa téhbaú déjúcotu mítyane mɨ́amúnaa Jetsóoke téhmehíjcyámé dííbyeke waatsúcúpejtsóhi.  
\v 38 Áámedítyúhjáa tsaapi néé kéévánécoba dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, cána ihdyu óvíjyuco áánu hájchíwu apáábyéré íjcyáábeke duhjévaj.  
\v 39 Muhdú íhya naavéné dííbyé pañe íjcyaabe dííbyedi ɨ́cúbáhrahíjcyáhi. Ɨdáátsówu tsáijyu dibye wákyééhcoobe íhjyúcunúcooca íhjyútu uráhtsaba ichívyehíjcyáhi.  
\v 40 Áánéllii dímamyémuke ó neerá ditye óóma dííbyé pañétú iwáágóo dííbyeke. Árónáa tsá ditye píívyetétú iwáágoóne. 
\p  
\v 41 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé diitye ímamyémuke: 
\p —¡Juhúú, muutéráhana ihdyu ámuuha Píívyéébeke cáhcujtsópityúme! Aane íñe ¿múhajchótá ámúhá muhdúrá o áábúcúne ámúhakye ó úwááboóhi? Ehdúhjáa diityéké iñééróne neebe dííbyeke: 
\p —Áyu cána ííllevu tsiva dááchikyej. 
\p  
\v 42 Ahdújucóhjáa dííbye éllevu dibye tsájtyéébeke tsiiñe naavéné wákyéehcóne. Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé dibye iíjchívye dííbyé pañétu. Ahdújucóhjáa dibye íjchívyéné boone tsúúca ímíjpyetéébé cááníma péé pevétsɨhjɨ́duréjuco.  
\v 43 Áijyúhjáa pámeere tétsihyi íjcyame ullévenú Píívyéébé ɨhtsútú iájtyúmɨ́neri. 
\s1 Ɨdsɨ́jɨ́veíñé tsiiñe Jetsóó úúballéne 
\r (Mt 17.22-23; Mc 9.30-32) 
\p  
\v 44 Áánáacáhjáa Jetsóó tsiiñe néé ímamyémuke: 
\p —Ímíñeúvú mélleebúcunúcó ámúhakye o nééneé. Muurá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébedívú tsaapi óhdivu ékéévétsoó ímítyúmeke. 
\p  
\v 45 Ehdúhjáa dibye nééne ímamyémú tsá wáájácutú ɨɨná nééiyóné ehdu dibye nééneé. Tsáháhjáa tene ímíllémeítyú ditye wáájácúiyóne. Aaméhjáa nuhnévehíjcyá teene dííbyeke idíllóiyóne. 
\s1 Jetsóoke ímamyémú dilló caabyé ɨ́ɨhtsútuube diityédítyú íjcyáiyóne 
\r (Mt 18.1-5; Mc 9.33-37) 
\p  
\v 46 Téijyúhjáa táhjájcatsímyé caabyé diityédítyú ɨ́ɨhtsútuube íjcyáíyóneri.  
\v 47-48 Aanéhjáa iwáájácúne Jetsóó tsɨ́ɨ́ménéwúuke iújcúne diityéké nééhií: 
\p —Muurá íjtye tsɨɨméwuúmú ɨ́dátsó néémeke ɨ́ɨ́cuvémé ookéjuco ɨ́ɨ́cuvéne. Téhdure okée wállóóbekéjuco ditye ɨ́ɨ́cuvéne. Ahdícyane caabyé ámúhadítyú ɨdáátsóóbeúvú néébe muurá ɨ́ɨhtsútuúbe. Ehdúhjáa Jetsóó néé ímamyémuke. 
\s1 Meke tútávájtsotúmé meke pɨ́aabóne 
\r (Mc 9.38-41) 
\p  
\v 49 Áhduréhjáa tsáijyu Jóáa néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, muha máájtyumɨ́ tsaapi dimyémeri naavémuke wáágóohíjcyáné tsaaté pañétu. Áábeke muha menéé dibye tehdu imyéénújúcóótu ɨ́veekí tsíjpiiye íjcyaabe tehdu méénúnélliíhye. 
\p  
\v 50 Árónáacáhjáa Jetsóó nééhií: 
\p —¿Ɨ́veekí ámuha mébóijcyúhi? Muurá meke pɨ́aabómé tsá meke tútávájtsotúne. 
\s1 Jacóóbomútsikye Jóááma Jetsóó úwaabóne 
\p  
\v 51 Aanéhjáa tsúúca níjkyejɨ́vú dibye pééíñe éévé pɨ́ɨ́hɨ́júcóónáa peebe ímamyémuma Jerotsaréevu.  
\v 52 Áijyúhjáa tsaatéké wálloobe íúmɨ́wari ditye iñéhco tsátsii ditye cúwatéitsíi. Ahdújucóhjáa pééme Tsamááriá iiñújɨri íjcyáné jaaháñé néhcoróne.  
\v 53 Árónáacáhjáa tétsíi múnaa tsá ímílletú ditye tétsii cúwane Jerotsaréevu ditye péénélliíhye.  
\v 54 Áánélliihyéhjáa Jacóóbomútsí Jóááma Jetsóoke nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, éhnéhjáa Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Eríaúvú cúújuwa táúmeídyú metsu metáúmeí Píívyéébeke dibye cúújuwa diityé hallúvú ɨɨ́jcaáyo cáámetu ditye iáíívyeki. 
\p  
\v 55 Áánélliihyéhjáa diityétsidívú ɨɨ́ɨ́téne neébe: 
\p —¿Aca ɨ́veekí eene ámuhtsi múhdurá méɨ́jtsámeíhi?  
\v 56 Tsáháa Mɨ́amúnáájpidívú o ípívyééveebe o tsáátu mɨ́amúnáake o tútávájtsoki. Ópée o tsáá diityéké o pájtyetétsoki. Ehdúhjáa diityéké iñétsihdyu pééme tsícyoomíwuúvu. 
\s1 Jetsóoke iúraavyéne ímílleróme 
\r (Mt 8.19-22) 
\p  
\v 57 Aaméhjáa péhíjcyánáa tsaapi juuvávyú Jetsóoke nééhií: 
\p —Ávyéjuubej, ó imíllé úúmaye o péhijcyáné kiávú u péhullévújuco.  
\v 58 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Muurá iyámé íjcyarómé óówamu íhyéjúnema téhejújɨ́ pañe icyúwaki. Áhdure wahpéjté ijcyá icyúwáítsɨ́hjɨma. Áánetu íñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe tsá tahjyáúbamáyé o íjcyatúne. 
\p  
\v 59 Ehdúhjáa iñétsihdyu neebe tsáápiíkye: 
\p —Muúbej, óókéréjuco duráávye. 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Ávyéjuúbej, óvíi ihdyu múijyú llihíyó óhdivu dsɨ́jɨvé botsíi uukéréjuco o úráávyeki. 
\p  
\v 60 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Óvi ihdyu tsamééré ɨ́mɨájɨ́jtó wáájácutúmé cúúújcatsí ɨdsɨ́jɨ́vécoóca. Áánetu ú úwááboó Píívyéébé avyéjutu íjcyáné uwáábojúréjuco. 
\p  
\v 61 Áánetúhjáa idyé tsijpi néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, téhdure ó imíllé uukéréjuco o úraavyéne. Áánéllii tujkénú tahájkímuke ó pítyájcóteéhi. 
\p  
\v 62 Áánélliihyéhjáa neebe dííbyeke: 
\p —Muurá múúne caajáíhcyú túkévéjtsoobe tsá kiá ɨ́ɨ́tetú caajáhó tsatújkeve pééiyóné ityútávájtsóíyónélliíhye. Ehdu nééne tsúúca Píívyéébé avyéjúejte íjcyarómé tsíñéhjɨríyé íjcyame tsá dííbyé avyéjúejte íjcyatúne. Ehdúhjáa diityéké Jetsóó úwaabóhi. 
\c 10  
\s1 70-meváké uwáábovu Jetsóó wálloóne 
\p  
\v 1 Ááné boonétúhjáa 70-meváké iújcúmeke wálloobe míítyétsícyutsáké pacóómivávú dííbyé ɨhde ditye iúwáábo mɨ́amúnáake. 
\p  
\v 2 Áámekéhjáa neébe: 
\p —Ɨ́mɨáánéjuco ávyétá mityámé mɨ́amúnaa Píívyéébé avyéjúejte ditye íjcyáíyóné uwááboju úwáábómeíiyóme. Árónáa tééné wákimyéi múnaa uwáábojte áyáhreé. Áánéllii ihdyu múu táúmeí páné aabájaabéré íjcyaabe Píívyéébeke dibye mítyámeke uwáábojtéké ipícyo ditye iúwáábo mɨ́amúnáake dííbyé avyéjúejte ditye íjcyáíñé uwááboju.  
\v 3 Ahdícyane íñe ámúhakye ó wallóó oohímye éllevu obééjáwuúmuke mewállóóiyódú muhdú ámúhakye dárɨ́ɨ́véímye éllevu.  
\v 4 Aame tsá ámuha metsájtyéityú ámúhá cahpámyuu, ámúha dsɨ́ɨ́dsɨɨ, ámúhá túhápaajɨ́nee, éhdune. Áhdure tsá ámuha juuvávú tsaatémá tsíñéhjɨri meíhjyúváityúne. Tsapéhdúré méúlleco.  
\v 5 Aame ámuha tsájaavu meúújetécooca múu tééja múnáake nééhií: “A ámuha méíjcyaraj. Óvíi Píívyéébe ámúhakye pɨ́aabó ímí ámuha meíjcyaki.”  
\v 6 Aane tééja múnaa ámúhakye ímí wáátsúcúpéjtsóhajchíí Píívyéébe ímí pɨ́ááboó diityéke. Áánetu ditye ámúhakye cátúhtsópéjtsóhajchíí múu ɨ́hvejtsó diityéké ɨɨná néétumére.  
\v 7 Áánetu ámúhakye ímí wáátsúcúpéjtsómé jari múu ijcyáhi. Tsá múu tsííjyatuu, tsííjyatuu, péétúne. Aane óvíi diityéké ámuha mepɨ́áábóne áhdó diityéré ámúhakye ájcúne tájpí ámuha méijcyáhi. Muurá wákimyéi múnáajpi íwákimyéi áhdó ujcúhi.  
\v 8 Aane ámuha tsácoomívú meúújetécóómi múnaa ímí ámúhakye iwáátsúcúne májchotsóné mémájchoco panéváré ámúhakye ditye ájcune.  
\v 9 Aame mébóhɨ́ɨ́tsoco técoomí múnáadítyú chéméméhjɨke. Áhdure méúúbálleco tsúúca Píívyéébe avyéjúejte ditye íjcyáiyóne.  
\v 10 Áánetu tsácoomí múnaa ámúhakye wáátsúcútúhajchíí múu ulléjɨjtónéj pɨɨnévú iíjcyáne nééhií: “Íñe ámúhá cóómi ííñú múúháj tuhááñeri íjcyane ámúhadívú muha mépíchóújcámeí ámúhá hallúrí ímityúné íjcyáné uubálle.  
\v 11 Aame ihdyu óvíi muhdú ámuha méijcyáhi. Muurá Píívyéébé avyéjúejte ámúha méijcyájúcóóiyáhi.” Ehdu méneeco diityéke.  
\v 12 Aane ámúhakye o néé ehdu ámúhakye dárɨ́ɨ́vémeke muurá Píívyéébe ávyétá ɨhnáhó ɨ́cúbáhraá muhdú mɨ́amúnaa ícyahíjcyáné iímíbájchócooca Tsodóóma múnáadi ɨɨ́cúbáhráíñé ehnííñevu. 
\s1 Lléébópítyúné mɨ́amúnaa 
\r (Mt 11.20-24) 
\p  
\v 13 ¡Máɨdáátsoju tsáma tene pájtyeíñé Coratsíii, Betsáidaa, íjcyácoomícyu múnáake! Muurá íñe méénúráítyúronéhjɨ́ o méénuhíjcyánée Tííroó, Tsidóoo, íjcyácoomícyuvu o méénuca tsúúca íimítyú ɨɨ́hvéjtsóne ɨ́mɨánejcúvuréjuco ditye ɨ́búwáávéiyóne. Áánemáa muurá íatérééjahjɨ́vú iújcámeíñe bállííjyuri ávúhcúiyómé teene ɨɨ́hvéjtsóné uubálle.  
\v 14 Áánéllii muurá ditye ɨ́cúbáhrámeíñé ehnííñevu ɨ́cúbáhrámeíimye diitye Coratsíii, Betsáidaa, íjcyácoomícyu múnaa muhdú mɨ́amúnaa ícyahíjcyáné Píívyéébe nihñéétsihvúré ímíbájchócoóca.  
\v 15 Ahdu muurá téhdure Capenaóo múnáake pajtyéiñe múhdumé ‘mityámítyá’ tsíñáávehíjcyámeke. ¿Ɨjtsúcunúméubá ɨɨ́htsútúúvéiyóne? Áánerá íllure wágóóóveímye. 
\p  
\v 16 Ahdícyane múhdumé ámúhakye lléébome muurá ookéjuco lléébone. Áánetu ámúhakye lléébotúmé téhdure oke tsá lléébotúne. Aane oke illéébótúneri téhdure okée wállóóbeke tsá ditye lléébotúne. Ehdúhjáa Jetsóó diityéké túkévejtsóhi. 
\s1 70-meva iúwáábójétsihdyu óómiñe 
\p  
\v 17 Aanéhjáa diitye 70-meváké dibye uwáábovu wálloome mítyane imíjyúú iúwáábójétsihdyu iwájtsɨ́neri. Aaméhjáa dííbyeke nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, muurá naavémú múúhakye lléébohíjcyá tsaaté pañe íjcyámeke dimyémeri muha meíjchívyétsócoóca. 
\p  
\v 18 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Éée, tehdújuco teene tsúúca páñétúejpi Naavéné íjcyároobe táhjátsámeíñélliíhye. Muurá ó ájtyumɨ́ éhne múúne chijchi rórihcyódú dibye íévéhóówatu áákityéne.  
\v 19 Muurá ámúhá pañévú ó picyóó tatsɨ́jpá tamyémeri ámuha diibye mémunáajpi Naavéneke metáhjaki. Áánéllii tsá ɨɨná ámúhakye tútávájtsóityúne. Téhdure ííñimyémuma óóvɨmu íjcyarómé tsá ámúhakye tútávájtsóityúne.  
\v 20 Árónáa ihdyu mémítyájkímyeídí tééneri eene naavémú ámúhakye ávyejúúlléneri. Múu imítyájkímyeíiyódú ɨ́ɨ́vane Píívyéébekéré mítyajtsó tsúúca ámúha mémeháñé dííbyé waajácúháámɨtu cáátúvánélliíhye. Ehdúhjáa diityéké neébe. 
\s1 Jetsóó Cááníkye dúúruváne 
\r (Mt 11.25-27; 13.16-17) 
\p  
\v 21 Aanéhjáa Cááni Píívyéébé Apííchó Jetsóoke ímíjyuuvu ájcuube dííbyeke dúúrúvaabe nééhií: 
\p —Ayúju Táácááni Píívyéébeéj, níjkyejɨɨ, ííñujɨɨ, íjcyáné aabájaabe u íjcyaábej, uke téhdújtsoobéré ó duurúvá ɨ́mɨáájú ɨ́dáátsojtédívú u bóhówátsohíjcyáné hallúvu. Áánetu tehdújuco tsá waajácu múnaa iíjcyane ɨ́tsúcunúmeíhíjcyámedívú u bóhówájtsotú teéne. Ahdícyane ihdyu, Lli, óvíi ehdu teene muhdú u tújkevééllédu. 
\p  
\v 22 Ehdúhjáa Cááníkye idyúúrúvátsihdyu neébe: 
\p —Muurá ihdyu Llihíyó oke picyóó tajtyééveri mɨ́amúnáake iwáájácútso muhdú diityédítyú ɨɨ́jtsámeíñe. Tsá muurá múha wáájácutú dííbyé Hajchi o íjcyáábé ɨ́jtsaméi. Apáábyéré diibye Llihíyó waajácú muhdú o íjcyane. Áhdure idyé apáábyéré ó waajácú muhdú dibye íjcyane. Áhdure teene tsaatédívú o bóhówajtsóméré waajácúhi. 
\p  
\v 23 Ehdúhjáa iñétsihdyu ímamyémuke ɨɨ́ɨ́téne neébe: 
\p —Maímijyu ihdyu ámuha meíjcyane o méénuhíjcyáné ámuha maájtyumɨ́me.  
\v 24 Muuráhjáa éíjyuúvú Píívyéébé ihjyú uubálle múnáama ɨ́htsutúmé avyéjujte oke ɨ́tsohíjcyará íñe ícyooca muhdú o méénuhíjcyáné ámuha maájtyumɨ́dú iájtyúmɨ́roki. Áhduréhjáa imíllerómé o íhjyúváné illéébone. Árónáacáa tsáhái téijyu o bóhówáávetúne. Ehdúhjáa Jetsóó néé ímamyémuke. 
\s1 Tsamááriá múnáajpi pɨ́áábóné uwááboju 
\p  
\v 25 Tsáijyúhjáa tsaapi taúhbájú uwááboobe dííbyeke imújtátsóro nééhií: 
\p —Uwááboóbej, ¿aca muhdú ó íjcyáiyá múijyú o dsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ o újcuki? 
\p  
\v 26 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —¿Muhdútá nééne taúhbajuj? 
\p  
\v 27 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Muurá nééneé: “Múu wajyú Dípiivyéébé Díavyéjuube íjcyáábeke ávyeta dɨ́ɨ́ɨ́búutúré páneere muhdú u íjcyáneri dɨ́ɨ́jtsaméiyi. Áhdure múu pamévakéré wajyú muhdú u wájyúmeídyu.” 
\p  
\v 28 Ehdúhjáa dibye néénéllii Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Éée, tehdújuco. Ahdícyane óvíi tehdu ú ijcyá múijyú u dsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ u újcuki. 
\p  
\v 29 Áánélliihyéhjáa ityáhjátsámeítyu tsiiñe neebe dííbyeke: 
\p —¿Aanéhaca caatyéké ó wájyúiyáhi? 
\p  
\v 30 Áánélliihyéhjáa idyé Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Tsaapíi Jerotsaréetu Jericóovu péébeke naní múnaa imyéénúne dííbye éhnénéhjɨ́ dojtú pɨ́rune íwajyámúúnemájuco. Áánemáa péjucóómé dibye tétsiíyé dsɨjɨ́veri íjcyánáaáca.  
\v 31 Áánáacáa llúúváábe tééjuri péébe úújeté dííbyedívu. Áróóbedíi ɨ́ɨ́cúvétuube pajtyéíñúhi.  
\v 32 Áhdurée duurúvájá pañe wákímyeíhíjcyaabe péébe dííbyeke ájtyúmɨ́roobe pajtyé tsapéhdúré dííbyedi ɨ́ɨ́cúvétuúbe.  
\v 33 Áánetúu Tsamááriá múnáajpi péébe dííbyeke iájtyúmɨ́ɨ́bedi mítyane ɨ́dáátsovéhi.  
\v 34 Aabée ihdyu dííbyeke ditye túúvátsonéhjɨ́ ityáábóne bɨ́ɨ́jɨnúhi. Áábekée ɨɨ́ɨ́judi tsajtyéébé tsaaté javu tépejco ityéhmeki.  
\v 35 Ááné tsɨtsɨ́ɨ́vevúu tééja múnáájpikye iáhdóne neébe: Áánúke téhmeco. Aane néhi tsiiñe tsíeméné dííbyema u áhdóhajchíí o óómidyu uke ó óómíchoóhi. Ehdúu méénuube Tsamááriá múnáajpi.  
\v 36 ¿Aanée caabyé diityédítyú tsíjpiiye íjcyároobe naní múnaa ɨ́cúbáhraíñúúbeke wajyúhi? 
\p  
\v 37 Áánélliihyéhjáa neebe Jetsóoke: 
\p —Íhya eenée dííbyedi ɨɨ́dáátsóvéne pɨ́ááboóbe. 
\p Áánélliihyéhjáa neebe dííbyeke: 
\p —Tehdújuco. Ahdícyane óvíi tehdu ú meenúhi. 
\s1 Máátámúpɨke Jetsóó ááhɨvéne 
\p  
\v 38 Ááné boonétúhjáa idyé Jetsóó ímamyémuma péébe úújeté tsácoomíwuúvu. Átsihyíhjyáa íjcyalle Mááta tsaímíyé diityéké ihjyávú waatsúcúpejtsóhi.  
\v 39 Áijyúhjáa dííllé naalle Maaríá Jetsóó lliiñévú ácuuvé dibye úwaabóné illéébúcunúki.  
\v 40 Áánáacáhjáa diille Mááta tsíñehjɨ imyéénúneri íjcyalle Jetsóoke nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿ɨ́veekí aalle táñaalle íñe o méénúnéhjɨtu tsá oke pɨ́áábotúne? Díñe bo okéi dille ɨpɨ́áábokij. 
\p  
\v 41 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé díílleke: 
\p —¿Aca ɨ́veekí eene tsíñehjɨ u méénúneríyé ú ijyácunú táuwáábori ɨ́ɨ́cúvétulle?  
\v 42 Muurá ihdyu tehdújuco Maaríá méénune tsá múha díílledívú cátúhtsóítyuróne. Ehdúhjáa Jetsóó néé Máátákeé. 
\c 11  
\s1 Píívyéébema meíhjyuváné Jetsóó úwaabóne 
\r (Mt 6.9-15; 7.7-11) 
\p  
\v 1 Aabéhjáa tsáijyu Píívyéébema iíhjyúvánetu nɨ́jkévánáa tsaapi ímamyémudítyú néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, cána múúhakye duwáábó muhdú múúne Píívyéébema meíhjyuváné éhnéhjáa Jóáa ímamyémuke úwaabódu. 
\p  
\v 2 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Íllu múu íhjyúváhi: 
\q1 Múúháj Caáni níjkyéjɨri u íjcyaábej, uke muha máávyéjujtsó dúúrúvamére. Aabe ihdyu díavyéjuvu múúhakye dúúcúne u ímillédú múúhakye túkevéjtsó ííñújɨri muha meíjcyámeke muhdú níjkyéjɨri u méénuhíjcyádu.  
\v 3 Aabe óvíi múúhakye majchóvú ú ácuhíjcyá paíjyuváré tééne tájpí muha meíjcyaki.  
\v 4 Áhdure muha ímityúné meméénuhíjcyáné múúhadi dɨ́dáátsóvéne dábajɨ́ɨ́vé múúhakye ímityúné méénuhíjcyámedi muha meɨ́dáátsóvéne teene maábájɨ́ɨ́véhijcyádu. Áhdure múúhakye ɨ́hvéjtsótuubéré pɨ́áábohíjcyá mávaríjchojúúnevu muha metáhjátsámeítyuki. 
\p  
\v 5-6 Ehdúhjáa diityéké iñétsihdyu tsiiñe neébe: 
\p —Muurá tsaapi ámuha menáhbévahíjcyaabe tsáijyu pécójpɨɨne ámúhadítyú tsáápiikye neetéiyáhi: “Muúbej, cána okéi óvi daacu ámúha májchotu táñahbévaabe tahjyávú wájtsɨ́ɨ́beke o májchótsoki. Ávyeta tsá ɨ́ɨ́néúbamá o íjcyatúne.”  
\v 7 Ehdu dibye néénéllii ícyuwájá pañétú nééíyoobe dííbyeke: “Tsáhájuco o píívyetétú uke o ájcune. Tsúúca muha mécuwáhi. Tsúúcajáne llééhowa wátájcámeíhi.”  
\v 8 Ehdu muurá ámúhadítyú tsaapi íñahbéváábeke iñééróne ájcúiyá dibye táúmeíñevu éhnííñevúré dibye ipátsáríjcyótuki.  
\v 9 Ahdícyane ihdyu múu táúmeí Píívyéébeke tééne tájpí ámuha meíjcyane ámúhakye dibye iájcuki. Métsúúraméí ímí ámuha meíjcyáíyóneri ámúhakye dibye ɨpɨ́ááboki. Áhdure métáuméí ámúhakye dibye ityúkévéjtsoki.  
\v 10 Muurá tééne tájpí iíjcyane táúmeímyeke ájcuúbe. Ímí iíjcyáíyóneri tsúúrámeímyeke pɨ́ááboóbe. Dííbyeke túkevéjtsoju táúmeímyeke túkévéjtsoóbe. 
\p  
\v 11 ¿Aca ijcyámé tsaate ámúhadítyú ɨ́jtsɨɨméné majcho táúmeícyooca nééwayúvúré ájcúiyóme? ¿A amóóbeke tetsɨ táúmeíñáa ájcúiyómé ííñimyédívúre?  
\v 12 Áhdure ¿aca ííhyúu táúmeítsɨke ájcúiyómé óóvɨhódívúre?  
\v 13 Muurá ámuha mɨ́amúnaa ímityúmé meíjcyarómé méimíllé ámúháj tsɨ́ɨ́meke ɨ́mɨáánevúré maájcune. Aanéjɨ́ɨ́ awáá muurá ámúháj Caani níjkyéjɨri íjcyaabe Íapííchó picyóó dííbyeke teene táúmeímyé pañévu. Ehdúhjáa Jetsóó úwaabó ímamyémuke. 
\s1 Jetsóoke Naavéné pɨ́aabóné tsaate nééneé 
\r (Mt 12.22-30; Mc 3.20-27) 
\p  
\v 14 Íjcyaabéhjáa tsaapi naavéné ípañe íjcyaabe íhjyúvátuúbe. Aanéhjáa naavéneke dííbyé pañétú Jetsóó wáágóóné boone tsúúca ihjyúvaábe. Ááneríhjyáa mɨ́amúnaa ullévenúhi.  
\v 15 Árónáacáhjáa Jetsóodítyú tsaate nééhií: 
\p —Aadi muurá naavémuke waagóohíjcyá tsaaté pañétú diitye naavémú avyéjuube Betsebóó pɨ́áábóneríye. 
\p  
\v 16 Áhduréhjáa tsijtye dííbyeke íllure mávárijchómé nehíjcyá dibye méénúráítyuróné íévéhoowávú imyéénuki.  
\v 17 Árónáacáhjáa diityé ɨ́jtsaméí iwáájácúne neébe: 
\p —Muurá tsáné avyéjujte tsajɨ́jtóré ɨ́jtsámeítyúmé ímityúné idyárɨ́ɨ́véjcatsíñe ílluréjuco ɨ́hvejtsóné íavyéju. Áhdure muurá tsája múnaa ímítyú idyárɨ́ɨ́véjcatsíñe ílluréjuco wáchájánújcatsíñe.  
\v 18 Ahdu ɨ́ɨ́vane muurá Naavéné ihyájkímukéré íwáágóoca íllure íavyéjú újóvéjtsóiyáhi. Ehdu íñe ámúhakye o néé naavémú avyéjuubévá Betsebóó oke pɨ́áábóneríyé diityéké o wáágóohíjcyáné ámuha óhdityu menéénélliíhye.  
\v 19 Áánetúhaca ¿múúbé pɨááborí ámúhá mamyémú waagóohíjcyá diitye naavémuke? Áyu cána oke menej. Tsá muurá ámuha menééítyuró Betsebóó pɨáábori ditye wáágóohíjcyáne. Íllure ámuha mémujtá ehdu meíhjyúváneri.  
\v 20 Muurá ihdyu Píívyéébe oke pɨ́áábóneri ó waagóohíjcyá naavémuke tsaaté pañétú téénetu ámuha méwáájácu tsúúca dííbyé avyéjú ííñújɨri ámúhama íjcyájúcooróne. 
\p  
\v 21 Muurá ɨ́htsútúúbé jatu tsá ɨɨná múha tsájtyéítyuróne.  
\v 22 Árónáa dííbyé ehnííñevu íjcyaabe dííbyedítyú dójtúiyá páneere dííbyé méénujcátsiháñe. Ááne dííbyé tsíeméné iímillédú méénúíyoóbe. 
\p  
\v 23 Ehdu nééne muurá oke ɨpɨ́aabóné ímílletúmé táwákimyéí íllure imíllé óhdivu ityútávajtsóne. Aame tahñéjté íjcyáíyómeke íllure óhdityu mútátsohíjcyáhi. 
\s1 Ípyée iíjchívyémé pañévú tsiiñe naavéné óómiñe 
\r (Mt 12.43-45) 
\p  
\v 24 Átsihdyúhjáa idyé tsiiñe Jetsóó nééhií: Muurá múúne naavéné mɨ́amúnáájpí pañétú íjchívyeebe pehíjcyá iíjcyáitsíí néhcoobére. Aabe iíjcyáíyotsíí iájtyúmɨ́túnéllii íllu ɨ́jtsámeíhi: “Tsiiñe ó óómií bɨwáábé pañévúré ópée o íjchívyéébé pañévu.”  
\v 25 Ahdújuco muurá óómiibye ájtyumɨ́váné diibye ípyée iíjchívyéébeke imíwu peevéébé éhne múu jaa llíjyahdu néébeke.  
\v 26 Áánéllii múúne nahbévaabe tsijtye 7-meváké éhnííñevu ímítyúmeke diityémá tsiiñe iúcááve dííbyé pañévu. Áábeke muurá ɨ́hdée ɨɨ́cúbáhráné ehnííñevu ɨ́cúbáhraábe. 
\s1 Ɨ́ɨ́nerí meímíjyuuvéne 
\p  
\v 27 Ehdúhjáa Jetsóó néénáa tsáápille mɨ́amúnááj pɨɨnétú kéévánécoba nééhií: 
\p —¡Maímijyu ihdyu diille ukée ɨtsɨ́ɨ́máváábeke píívyétsolle íjcyanej! 
\p  
\v 28 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Éée, tehdújuco. Áhdure ¡maímijyu Píívyéébé uwááboju cáhcujtsómé íjcyanej! 
\s1 Mɨ́amúnaa Jetsóoke néé dibye méénúráítyuróné imyéénuki. 
\r (Mt 12.38-42; Mc 8.12) 
\p  
\v 29 Téijyúhjáa mítyane mɨ́amúnaa píhcyaavé Jetsóodívu. Áámekéhjáa úwááboobe nééhií: 
\p —Ámuha muurá ícyooca íjcyáné mɨ́amúnaa ímityúme. Aame ¿ɨ́veekí ámuha méimíllé méénúráítyuróné o méénune ámuha oke mecáhcújtsómejɨ́ɨ́vari? Óvíi ihdyu Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpíi Jonáake pájtyedu nééne oke pájtyénetu ámuha méwaajácú diibyéjuco mɨ́amúnáake o pájtyetétsoobe o íjcyane.  
\v 30 Muuráhjáa dííbyeke muhdú tene pájtyénetu Níínibé múnaa waajácú ɨ́mɨáánéjuco Píívyéébe dííbyeke wálloóne. Ahdu muurá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébeke tene pájtyénetu mɨ́amúnaa waajácuú dityée iímíjpyeténe ipájtyeté Píívyéébe oke wálloóne.  
\v 31 Aane muurá Píívyéébe mɨ́amúnaa muhdú ícyahíjcyáné ímíbájchócooca tsáápille tsííñé iiñújɨ múnáalle ámúhadívú néétsoó ámuha mecáhcútsohíjcyátunévu. Muuráhjáa tsíhyullétú tsaalle Tsaromóó uwáábó illééboki. Aallée muurá ímí cáhcujtsóhi. Áánáa ¿ɨ́veekí dííbyeúvú ehnííñevu o íjcyaabe o úwaabóné tsá ámuha mecáhcútsohíjcyatúne?  
\v 32 Téhdure muurá Níínibé múnáaúvú ámúhadívú néétsoóhi. Muuráhjáa Jonáá diityéké úwaabóné icyáhcújtsóne ímíjpyetéme. Áánáa ¿ɨ́veekí dííbyeúvú ehnííñevu o íjcyaabe o úwaabóné tsá ámuha mecáhcútsohíjcyatúne? 
\s1 Méhálluúúcú peetédú nééneé 
\r (Mt 5.15; 6.22-23) 
\p  
\v 33 Tsá muurá peete tsíeménevu maávohjácóítyuróne. Muurá ihdyu cáámevu íboohówátsihvu mépicyóó tene iájchúcunúki.  
\v 34 Ahdu muurá ámúhá hálluúúné peetédú nééneri ɨ́mɨáánéré ámuha meɨ́ɨ́téneri metsúúrámeíhajchíí téénetúré ámuha mébóhówaúcúnuúhi. Áánetu ímityúnéré ámuha meɨ́ɨ́téneri metsúúrámeíhajchíí téhdure téénetúré ámuha mébóhówaúcúnuúhi.  
\v 35 Áánéllii téɨɨbúwá méíjcyaco ɨ́mɨáájú ámuha tsúúca mewáájacúné múhdurá meúráávyétuki.  
\v 36 Muurá ténejcu wáájacúmé ímityúné méénújúcootúmé ɨ́ɨ́né imíjyaúréjucó íjcyane éhne múúne peete ájchúcunúnej tééveri meíjcyadu. 
\s1 Paritséómuma taúhbájú uwáábojtéké Jetsóó núcójpɨ́vetsóne 
\r (Mt 23.1-36; Mc 12.38-40; Rc 20.45-47) 
\p  
\v 37 Ehdúhjáa Jetsóó úwáábóné boone paritséómuube dííbyeke tsajtyé ihjyávú imájchótsoki.  
\v 38 Aabéhjáa íhyójtsɨ níjtyámeítyuube májchóneri diibye paritséómuube ullévenúhi.  
\v 39 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Ámuha muurá ámúhaj pi hállúre méímíbáchómeíhijcyáhi. Árónáa ámúhá ɨ́jtsaméí ímityúne.  
\v 40 ¡Tsá muurá ámuha mewáájácúmeítyúne! ¿Aca tsá ámuha mewáájácutú téhdure méɨ́jtsaméí metéhmémeíiyóné méjpi menítyámeíhijcyádúre? Muuráhjáa ɨ́mɨáámé meíjcya Píívyéébe meke ípívyejtsóhi.  
\v 41 Áánéllii múu íjpií, ɨ́ɨ́jtsaméii, íjcyane tehmé ímí iíjcyaki. 
\p  
\v 42 ¡Máɨdáátsoju ámuha paritséómuke tene pájtyeíñej! Muurá tehdújúcooro Píívyéébeke ámuha meɨ́ɨ́cúvehíjcyáné ámúha bájtsoháñeri. Árónáa ¿ɨ́veekí tsá ámuha meɨ́jtsámeítyú dííbyeke mewájyúíyóneri? Áhdure ¿ɨ́veekí tsá ámuha mɨ́amúnáama ímíñeúvú meíjcyatúne? Tsá muurá tsáneeríyé dííbyeke meúráávyéne tsiiñe meɨ́hvéjtsóítyuróne. 
\p  
\v 43 ¡Ahdícyane máɨdáátsoju ámúhakye tene pájtyeíñej! Muurá ámuha méimíllé pihcyáávejááné pañe íboohówátsɨhjɨ́ríyé meíjcyane. Áhdure ámuha méimíllé mɨ́amúnaa ámúhakye ávyejúúlléne. 
\p  
\v 44 ¡Áámeke ámúhakye taúhbájú uwáábojtémá máɨdáátsoju tene pájtyeíñej! Muurá ímityúmé ámuha meíjcyárómeke mɨ́amúnaa ɨ́ɨ́tehíjcyá pánehjɨ́dú ɨ́mɨáámeúvúdú éhne múúne níjkyéné pañe nehníwu néérone pánehjɨ́dú hallu imíwu meɨ́ɨ́tedu. 
\p  
\v 45 Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii taúhbájú uwáábojtédítyú tsaapi néé dííbyeke: 
\p —Uwááboóbej, ehdu aatyéké u nééneri múúhadívú ú wáájatsóhi. 
\p  
\v 46 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —¡Téhdure ámúhakye ɨdátsó pajtyéiñe! Muurá ámuha íllure métúhútsohíjcyá mɨ́amúnáake ámúhá ɨ́jtsaméityúré ámuha meújcúné uwáábori. Muurá ámuha meíjcyarómé tsá tehdu meíjcyatú eene ámuha meúwáábohíjcyádu. 
\p  
\v 47 ¡Ahdícyane máɨdáátsoju ámúhakye tene pájtyeíñej! ¿Ɨ́veekí ámuha éíjyuúvúu Píívyéébé ihjyú uubálle múnáake ámúhá ɨhdé múnáaúvú dsɨ́jɨ́vétsohíjcyámé nijkyénetu diityéúvu náávé ménícyohíjcyáhi?  
\v 48 Ehdu ámuha meméénúnetu muurá méwaajácú ámúhá ɨhdé múnáaúvúu ícyahíjcyajɨ́jtóré ámuha meúraavyéne. 
\p  
\v 49 Muurá Píívyéébe nééhií: “Ó pícyoó o túkévéjtsóneri ɨ́hdétújuco iwáájacúné úúbálléímyeke. Téhdure ó pícyoó uwáábojtéke. Áámedítyú muurá tsaatédí ɨ́cúbáhraímye. Tsíjtyeke dsɨ́jɨ́vétsoímye.” Ehdúu Píívyéébe nééhií.  
\v 50 Aane muurá téhdure ícyooca íjcyáné mɨ́amúnáake dómájcoó ííñujɨ́ɨ ípívyéévétsihdyu ícyoocávú Píívyéébé ihjyú uubálle múnáake tsaate dsɨ́jɨ́vétsohíjcyáné dibye diityémá ímíbájchoíñe.  
\v 51 Muuráhjáa Abéeke íñahbéré dsɨ́jɨ́vétsóné boone tsíjtyeke ámúhá ɨhdé múnáaúvú dsɨ́jɨ́vetsóhi. Muuráhjáa Tsacaríake dsɨ́jɨ́vetsómé duurúvájama Píívyéébé ɨɨcúvé cóvátsómeíhíjcyáné waɨ́jɨ́ ráhoúcunútsihvu. Aane ámúhakye o néé íñe ícyooca íjcyáné mɨ́amúnáake téhdure tééné ímibájchó dómájcoíñe. 
\p  
\v 52 ¡Ahdícyane máɨdáátsoju ámúhakye tene pájtyeíñej! Muurá ɨ́mɨáájú mɨ́amúnaa wáájácúiyóné ¿ɨ́veekí ámuha métúhútsohíjcyá tsíhdyuréjuco meúwáábóneri? Ditye teene icyáhcújtsóne úráávyéiyóné ámuha métúhútsohíjcyáhi. Aane muurá ámuha meíjcyarómé tsá ímíñeúvú teene meúráávyetúne. 
\p  
\v 53-54 Ehdúhjáa Jetsóó íhjyuváné taúhbájú uwáábojtémá paritséómuke tsaríwu pajtyéhi. Aaméhjáa dííbyeke panévatu dilló tsane dibye múhdurá áñújcúhajchíí dííbyedítyú ímityúné iíhjyúvároki. 
\c 12  
\s1 Ímamyémuke Jetsóó téɨ́búwajtsóne 
\p  
\v 1 Téijyúhjáa ávyétá mityáné mɨ́amúnaa píhcyaavémé wájócójcatsíñáa Jetsóó néé ímamyémuke: 
\p —Téɨɨbúwá méíjcyaco aatye paritséómú bañú múnaa ɨ́mɨáámeúvúdú íjcyámeke.  
\v 2 Muurá téévéneúvú méénúmeíyóné tsá tétsihvúré nɨ́jkéváityúne. Muurá pámeere ɨɨná méénuhíjcyáné bóhówááveéhi.  
\v 3 Múha wáájácútúnáa ámuha mɨ́jcóhó pañévú meíhjyúvaróné waajácúméiíhi. 
\s1 Píívyéébedi múu íllityéhi 
\r (Mt 10.26-31) 
\p  
\v 4 Ámuúha táñahbémuj, tsá múu íllityétú mɨ́amúnáadi apááñéré méjpi dsɨ́jɨ́vétsóíyómedi.  
\v 5 Áánetu ihdyu múu íllityé Píívyéébedi múijyú ámuha meíjchívyéítyuwa cúújúwá pañévú ámúhakye wáágóóíyóóbedi. 
\p  
\v 6 Muurá 5-meva coomɨ́mú mɨ́jɨ́hwuúcúré áhdómeíyómeke téhmeébe.  
\v 7 Aabe muurá téhdure waajácú ámúhá níwáujɨ́ɨ́né múhdújɨvá íjcyane. Áánéllii tsá múu ɨ́ɨ́nerí íllityétúne. Muurá diitye coomɨ́mú ehnííñevu ámuha méwajyúmeíhi. 
\s1 Jetsóoke meúraavyéné metóónúítyuróne 
\r (Mt 10.32-33; 12.32; 10.19-20) 
\p  
\v 8 Muurá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébeke iúraavyéné tóónútúmeke ó bóhówájtsoó níjkyéjɨ múnáadívu.  
\v 9 Áánetu íllure tóónuhíjcyámeke tsá o bóhówájtsóityúne. 
\p  
\v 10 Muurá íñe Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébedítyú ímityúné íhjyúvárómedi Píívyéébe ɨɨ́dáátsóvéne teene ábájɨɨvéhi. Áánetu ihdyu dííbyé Apííchotu ímityúné íhjyúvámedi tsá dibye múijyú ɨ́dáátsóvéityúne. 
\p  
\v 11 Ehdúhjáa iñétsihdyu neébe: 
\p —Tsaate ámúhakye pihcyáávejááné tehméjtema ámúhá iiñújɨ́ avyéjujté éllevu tsájtyécooca tsá múu íjyácunútú muhdú iíhjyúváíñeri.  
\v 12 Muurá ihdyu Píívyéébé Apííchóré ámúhakye túkévéjtsoó ámuha meíhjyúvaki. Ehdúhjáa Jetsóó néé ímamyémuke. 
\s1 Tsá múu íjyácunútú mítyane iéhnéváíyóneri 
\p  
\v 13 Téijyúhjáa tsaapi mɨ́amúnááj pɨɨnévú néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, táñáhbeke diñe dibye oke idyówajcáro múhtsí wáábyuta múhtsíj caani pícyohíjcyánetu. 
\p  
\v 14 Árónáacáhjáa Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —¿Aca múha oke picyóó téeméné ímibájchoobe o íjcyaabe ámúhtsikye o dówajcároki? 
\p  
\v 15 Tsá múu mítyane iéhnéváíyóneri úmúúpívyetúne. Tsá muurá mítyane meéhnéváne tájpí tsaímíyé meíjcyáítyuróne. 
\p  
\v 16 Ehdúhjáa dííbyeke iñééné boonétú pámeekéré iúwaabóné úúbálleebe ehnéva múnáájpidítyu. Íllúhjáa neébe: 
\p —Íjcyaabée tsaapi ehnéva múnáajpi.  
\v 17 Áábe bájtsoháñée mítyane néévánetu íllu ɨ́jtsámeííbye: “¿Aca kiávú íñe ó aahɨ́vétsoó tabájtsó áyánejɨ́ɨ́vari?”  
\v 18 Árónemáa neébe: “Óubá éhne teene ááhɨ́vétsámeíhíjcyaja o wácávyáhcóne éhnííñevu mítyájácoba o áméjtsójá pañévú ó pícyoóhi.  
\v 19 Ááne íllu ó ɨ́jtsáméiíhi: Ícyooca ihdyu tsá ɨɨná óhdityu pɨ́htotúne. Áánéllii pevétaréjuco ɨ́búwajɨ́ɨ́ o íjcyaíñé óhdityu o májchoíñé, o ádoíñé, pɨ́htójúcóótúnélliíhye.”  
\v 20 Ehdúu dibye ɨ́tsámeíhíjcyárónáa Píívyéébe néé dííbyeke: “Tsá mɨ́a u wáájácúmeítyúne. Muurá ípyejco tsúúca ú dsɨ́jɨ́veéhi. ¿Ácooca eene u éhnévahíjcyánécoba muhdúíhyaja?”  
\v 21 Ehdu muurá pajtyéiñe íhdyunéré éhnévahíjcyámema. Aame Píívyéébedívú ɨ́dátsóhreé. 
\s1 Ihñéjteke Píívyéébe téhmene 
\r (Mt 6.25-34) 
\p  
\v 22 Ehdúhjáa diityéké iñétsihdyu Jetsóó néé ímamyémuke: 
\p —Tsá múu apááñeríyé ɨ́jtsámeítyú ɨ́ɨ́ne tájpí iíjcyáneri.  
\v 23 Tsá apááñéré majchoo, wájyamuu, íjcyáne tájpí meíjcyatúne.  
\v 24 Cáhawáá méɨjtsúcunu muhdú wahpéjté íjcyane. Tsá muurá ditye múijyú wákímyeítyú tééne tájpí iíjcyaki. Pane tsá ditye imájchó pícyootúne. Árome ijcyá Píívyéébe tájpi. Aanéjɨ́ɨ́ muurá diityé ehnííñevu ámuha mɨ́amúnaa méwajyúmeíhi. Áámeke tsá ámúhakye dibye ɨ́ɨ́netú pɨ́htótsóityúne.  
\v 25 ¿Aca íjcyaabe tsaapi ámúhadítyú éhnííñevu icyáámenúné ímílleebe iiye cáámenútsámeííyoóbe? Tsáhaá.  
\v 26 Muurá tsane túhúúturóné tsá ámuha meméénúítyuróne. Aanéjɨ́ɨ́ tsá múu ɨ́jtsámeítyú tsane imyéénúiyóné ámuháyé mepíívyetéíyónejɨ́ɨ́vari. 
\p  
\v 27 Téhdure cáhawáá méɨjtsúcunu wajcóháñé múhdutú iiye tsaímíyé píívyehíjcyáné pevétáré íjcyaróne. Muuráhjáa ávyéjuube Tsaromóoúvú tsijtye ávyéjujté ehnííñevu íjcyáróóbé avyéjú wajyámu ímí tsá úújetétú teene wajcóháñe ímivu.  
\v 28 Ehdu muurá Píívyéébe tsaímíyé téhmehíjcyá wajcóháñé wahájchotáré iímí íjcyane íllúhwuúré tsúúca chémene. Aabéjɨ́ɨ́ awáá muurá ámúhakye éhnííñevu tsaímíyé téhmehíjcyáhi. Ehdu teéne, ámuúha cáhcujtsópítyúné mɨ́amúnaaj.  
\v 29 Ehdu nééne tsá múu áábímyeítyú tééne tájpí ámuha meíjcyane tsáijyu ámúhadítyú pɨ́htórónáaáca.  
\v 30 Muurá ihdyu Píívyéébeke cáhcújtsotúmé áábímyeí ɨpɨ́htócoóca. Árónáa muurá ámúháj Caani Píívyéébe waajácú ɨɨná ámúhadítyú pɨ́htone.  
\v 31 Áánéllii múu ámuha mepɨ́htóróneri ɨ́ɨ́cúvetúmé tsúúrámeí múhdutú tsaímíyé Píívyéébeke iúráávyéne dííbyé avyéjuvu iúcáávéíyóneri. Áijyu ihdyu tsá ámúhakye dibye ɨ́ɨ́netú pɨ́htótsóityúne. 
\s1 Ímí níjkyéjɨri meíjcyane Jetsóó úwaabóne 
\r (Mt 6.19-21) 
\p  
\v 32 Muurá ámuha tahñéjté ɨ́dátsó éhne múúne obééjámú áyáméwu íjcyadu. Árome tsá múu ɨ́ɨ́nerí áábímyeítyúne. Muurá ámúháj Caani Píívyéébe imíllé ámúhakye iújcune íavyéjuvu.  
\v 33 Áánéllii múu ámúhá tsíeméné iñáhjɨ́hénúne pɨ́aabó ɨ́dáátsóméhjɨke. Muurá íñe ííñújɨri múhajchótá íjcyáityúné ámuha meéhnéváne tsaímíyé meícyahíjcyádú nééne ijcyá níjkyéjɨri múijyú muhdú íjcyáityúmé ámuha meíjcyaíñe. Téhulle muurá meíjcyane tsá tútáváávéityúne. Muurá ííñújɨri naní múnaa ámúhakye tútávátsohíjcyádú nééne tsáhájuco téhulle íjcyáityúne.  
\v 34 Muurá kénejcú éhnííñevu ímí ámúhakye pájtyénéjcuríyéjuco ámuha meɨ́ɨ́jɨ́veíñe. 
\s1 Jetsóó tsááiñe metéhmene 
\p  
\v 35 Ahdícyane ímíñeúvú meíjcyátsííívyéne oke météhmeco éhne múúne ávyéjuube tsaatétsí táábávájcatsíñé wañéhjɨri íjcyáábeke íúníu múnaa téhmehíjcyádu.  
\v 36 Muurá múúne téhmehíjcyámé dibye llééhówatu díllóvácooca ɨ́ɨ́cúi ipááyúcuki.  
\v 37 Ehdu muurá íavyéjúúbe ɨ́jtsóré íjcyámedívú dibye wájtsɨme ɨ́ɨ́né imíjyaú ijcyá dííbyema. Muurá iwájtsɨdu tsaímíyé diityéké imájchótsómema nahbévájcatsííbye.  
\v 38 Maímijyu ihdyu ditye íjcyane tsáijyu múu pécójpɨɨnéuba mityá cóójɨ́háñé pañévú tsáároobe tsaímíyé dííbyeke téhmehíjcyámeke dibye ájtyumɨ́váme.  
\v 39 Muurá tsája múnáajpi múijyú naní múnáajpi tsááiñe iwáájácuca cúwátuube ihjya téhméjá pañévú tsá dibye úcáávéítyuró iñániki.  
\v 40 Ahdícyane meíjcyátsííívyéne méɨ́tsohíjcyaco o tsááiñe. Muurá ámuha meɨ́jtsámeítyúnáa Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe tsiiñe ó tsaáhi. 
\s1 Tsaatétsí wákímyeíñetu íjcyáné uwááboju 
\r (Mt 24.45-51) 
\p  
\v 41 Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii Péédoro néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿a múúhakyéré ú úwáábohíjcyaj, mityá pámeekérej? 
\p  
\v 42 Árónáacáhjáa tsiiñe neébe: 
\p —Muurá tsaapi tsaímíyé íavyéjúúbema wákímyeííbyeke pícyoobe ihyájkímú tehméébedívu. Aabe muurá diityéké ímí ɨ́ɨ́cuvé ɨ́ɨ́né tájpí ditye íjcyáíñéhjɨtu.  
\v 43 Ahdícyane maímijyu dibye íjcyane íwákimyéiyi íjcyáábeke íavyéjuube ájtyumɨ́vaábe.  
\v 44 Muurá ɨ́mɨááné ámúhakye o néé ɨ́mɨáábé íjcyáábeke íavyéjuube ihñévú téhmetsóne.  
\v 45 Áánetu íjcyaabe tsaapi ímítyuube íavyéjuube ‘ɨ́ɨ́cúi óómíityúné’ iñééne íwákimyéí ɨɨbúwá íjcyátuúbe. Ehdu néébe muurá íllure ihyájkímuke imyéénúne iímillédú wañéhjɨ́neríyé pehíjcyá llíyíícyáveebére.  
\v 46 Aabe muurá ehdu ícyahíjcyánáa íavyéjuube óómiibye tuvááová dííbyeke dibye ɨ́jtsótúnáaáca. Áábeke ílluréjuco dibye ɨ́cúbahráné tsaate íwákimyéi múnaa ímítyúmeke imyéénudu. 
\p  
\v 47 Ehdu muurá íavyéjuube íúníu múnáake ɨ́cúbahrá dibye ímillédú dííbyé wákimyéí imyéénúiyóné wáájácurómé tehdu méénútúhajchííjyu.  
\v 48 Áánetu iwáájácútúné hallúríyé ímityúné méénúmeke ɨhtsútáré ɨ́cúbáhraábe. Muurá mepɨ́áábómedi méijyácunú ímí ditye íjcyáíyóneri. Áhdure tsíeménevu meníwáávémedi méijyácunú ímí ditye téhméíyóneri. 
\s1 Jetsóó hallútú mɨ́amúnaa tsárílléjcatsíñe 
\r (Mt 10.34-36) 
\p  
\v 49 Muuráhjáa ííñujɨ́vú o tsáá táhallútú mɨ́amúnaa itsárílléjcatsíki. Aane ihdyu múhdutúiyó tééné pañéjuco meé.  
\v 50 Muurá o ɨ́cúbáhrámeíñé nɨ́jcáutu ó dsɨ́jɨ́veéhi. Aane ávyeta múhduúvúrá ó ɨjtsúcunúhi.  
\v 51 ¿Aca ámuha méɨjtsúcunú tsaímíyé mɨ́amúnaa iíjcya o tsááne ííñujɨ́vu? Muuráhjáa ihdyu o tsáá mɨ́amúnaa tsajɨ́jtóré ɨ́jtsámeítyúmé táhallútú itsárílléjcatsíki.  
\v 52 Aane muurá ícyoocátú tsané múnaa íjcyarómé tsarílléjcátsií táhallútu. Muurá tsaatédítyú ímunáajte oke cáhcújtsóhajchíí tsaatétsí cáhcújtsótumútsí tsarílleé diityéke. Áánetu diityétsíyé cáhcújtsóhajchíí ímunáajte tsarílleé diityétsikye.  
\v 53 Muurá cááni tsarílleé íllíkye oke dibye cáhcújtsóné hallútu. Áhdure ílli tsarílleé cááníkyeé. Áhdure ɨ́dsɨ tsarílleé tsɨ́ɨ́juke. Áhdure tsáápille íaajáké tsarílleéhi. Ehdu muurá panéjcuvávú mɨ́amúnaa tsarílléjcátsií táhallútu. 
\s1 Ɨɨná pájtyeíñé úúbállenéhjɨ 
\r (Mt 16.1-4; Mc 8.11-13) 
\p  
\v 54 Téhduréhjáa tsiiñe Jetsóó néé diityéke: 
\p —Muurá ámuha nuhba áábatéhíjcyánéjcutu ojtso bóhówáávécooca menéé maálleíñe. Ahdújuco tene állene.  
\v 55 Áhdure tsíñejcútú kííjyeba tsáácooca ámuha menéé píjcyaba íjcyaíñe. Ahdújuco tene íjcyane.  
\v 56 Ehdu muurá ɨ́mɨáámeúvúdú ámuha méwaajácú muhdú néijyu muhdɨ́ɨ́vané cóójɨ íjcyaíñe. Árome ¿ɨ́veekí tsá ámuha mewáájácutú okée iwálloone Píívyéébe páhduváré nénehjɨ imyéénúneri ámúhakye úúballéjúcohíjcyaróne? 
\s1 Meke múnáájtsórómeke mewájyune 
\r (Mt 5.25-26) 
\p  
\v 57 ¿Ɨ́veekí tsá ámuha meɨ́jtsámeítyú ɨ́mɨáámé ámuha meíjcyáíyóneri?  
\v 58 Tsaate múu ámúhadítyú ímítyunéhjɨ́ ditye ímíbájchóhullévú tsíjtyeke tsájtyéhajchíí ímíñeúvú cánáájánújcatsí téhullévúi iúújetétúné ɨhde ávyéjujtédívú ámuha mecúvéhoojánútsójcatsítyuki.  
\v 59 Tsá muurá cúvéhóójatu ámuha meíjchívyéítyuró páneere ámuha maáhdótúhajchííjyu. 
\c 13  
\s1 Ímityúné meícyahíjcyáné meɨ́hvejtsóne 
\p  
\v 1 Téijyúhjáa tsaate Jetsóo éllevu ipyééne úúballé Píívyéébeke ɨɨ́ɨ́cúvéné iyámeke ditye dsɨ́jɨ́vétsohíjcyáhajtsɨ́vú Piráátó tsaate Gariréa múnáadívú llííhyánútsómé tujpácyó iyámé tujpácyoma mújtane. 
\p  
\v 2 Áámekéhjáa neébe: 
\p —¿Aca ámuha méɨjtsúcunú ehdu diityéké tene pájtyene tsíjtyé ehnííñevu ímityúmé ditye íjcyánélliíhye?  
\v 3 Muurá téhdure ámuha pámeere méɨ́cúbáhráméií diityédúré ímityúné ámuha meícyahíjcyáné meɨ́hvéjtsóne Píívyéébé icyánejcúvú meɨ́búwáávétúhajchííjyu.  
\v 4 Ácooca ¿muhdú ámuha méɨjtsúcunú Jerotsarée múnáadítyúu 18-meváké ‘Tsiroée’ némeíñé nupáhyéjú úníuri íjcyaja cáámé cóhnaúvú nééja áámune? ¿A dityée éhnííñevu ímityúmé íjcyánéllii aamúné diityéke?  
\v 5 Muurá téhdure ámuha pámeere méɨ́cúbáhráméií diityédúré ímityúné ámuha meícyahíjcyáné meɨ́hvéjtsóne Píívyéébé icyánejcúvú meɨ́búwáávétúhajchííjyu. 
\s1 Higyéérahe néévátúnetu Jetsóó úwaabóne 
\p  
\v 6 Ehdúhjáa Jetsóó iñétsihdyu tsiiñe diityéké úwááboobe nééhií: 
\p —Tsaapíhjyáa íúmɨhé pañétú higyéérahe ibájtsohe néévápítyuhe úújéjehíjcyaráhi.  
\v 7 Árónemáhjáa tééné tehméébeke neébe: “Tsúúca 3 pijcyábájuco íhye tsá néévápityúne. Áánéllii ílluréjuco dihllo. Báñú úmɨhé pañétú teéhe.”  
\v 8 Árónáacáhjáa tépallí tehméébé néé dííbyeke: “Ávyéjuúbej, cána óvíi íñé pijcyábá méɨ́jtsoráhi. Óvíi ó wápɨ́jcoó tehe iñéévaki.  
\v 9 Tsáijyu múu tehdu meméénúneri néévahe. Tehe néévátúhajchíí botsíi ílluréjuco meílloíñe.” 
\s1 Wáyeéévejcóójɨ́ tsáápílleke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\p  
\v 10 Áhduréhjáa tsáijyu wáyeéévejcóójɨ́ úwááboobe pihcyáávéjá pañe íjcyámeke.  
\v 11 Áánáacáhjáa tétsihyi tsáápille naavéné ípañe íjcyalle 18 píjcyájuco íbájui ipátúúvétúneri chémehíjcyalle.  
\v 12 Áállekéhjáa Jetsóó ɨpɨ́úváne nééhií: 
\p —Tsúúca ú bohɨ́jucóóhi, muúllej. 
\p  
\v 13 Ehdúhjáa néébere díílleke dócárájcónetu ɨ́mɨááné tsúúca íbájui pátúúvelle íjyócuuvé tsatújkevéjuco. Aalléhjáa duurúvá Píívyéébeke.  
\v 14 Aanéhjáa pihcyáávéjá tehméébeke tsárí pajtyé ɨ́veekí wáyeéévejcóójɨ́ dibye díílleke bóhɨɨtsóne. Aabéhjáa tétsii íjcyámeke nééhií: 
\p —Muurá ijcyáné 6 coojɨ́vá wákimyéíjcyoojɨ́jɨ. Ájcoojɨ́jɨ́ ámuha métsááiyá dííbye éllevu dibye ámúhakye ibóhɨ́ɨ́tsoki. Tsá wáyeéévejcóójɨ́ ámuha dííbye éllevu metsááítyuróne. 
\p  
\v 15 Ehdúhjáa dibye néénéllii Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Bañú múnáajpi u íjcyaabe pánehjɨ́dú ɨ́mɨáábeúvúdú uú. ¿Aca tsá wáyeéévejcóójɨ́ íjcyaróné ámúha jéémú dóhjɨ́vámeke ámuha meíjchotéítyuró téhí pañétu?  
\v 16 Ehdu nééne muurá áámye téhdure Aavaráaúvúj tsɨɨménémúháábéelle íjcyalle ɨ́dátsó chémehíjcyá 18 píjcyájuco naavéné ípañe íjcyaabéré díílleke tehdu méénúneri. Áálleke ¿aca tsá mepɨ́áábóítyuró wáyeéévejcóójɨ́ íjcyaróne? 
\p  
\v 17 Ehdúhjáa dibye nééneri pámeere dííbyeke múnáátsohíjcyámé núcójpɨvéhi. Áánetúhjáa ihdyu tsijtye mítyane ímíjyuuvé dibye díílleke pɨ́áábóneri. 
\s1 Mojtáátsá neeváúwúutu íjcyáné uwááboju 
\r (Mt 13.31-32; Mc 4.30-32) 
\p  
\v 18 Téhduréhjáa Jetsóó néé diityéke: 
\p —¿Aca ɨ́ɨ́netú íñe tsiiñe ámúhakye ó úwááboó Píívyéébé avyéju?  
\v 19 Muurá dííbyé avyéjú éhne múúne mojtáátsá neeváú kémúútúróúwu mebájtsou mítyáhécoba kéémevédu. Aahe muurá wájcáváné hallúvú wahpéjté pɨ́htobáhi. Ahdu muurá teene Píívyéébé avyéju. 
\s1 Pááá ooríchotu íjcyáné uwááboju 
\r (Mt 13.33) 
\p  
\v 20 Téhduréhjáa neébe: 
\p —¿Aca ɨ́ɨ́netú íñe tsiiñe Píívyéébé avyéjú ó úwáábóiyáhi?  
\v 21 Muurá tsáápille haríínállíjyutu pááa imyéénúcooca áyánéwu tééné ooríchotu pícyooróné páneeréjuco óórichódú teene Píívyéébé avyéju. 
\s1 Ɨ́mɨájɨ́jto 
\r (Mt 7.13-14, 21-23) 
\p  
\v 22 Aanéhjáa Jetsóó Jerotsaréevu péébe juuváyí íjcyácoomíjɨ múnáake úwááboobéré pehíjcyáhi. Áhduréhjáa patsɨ́hjɨvárí íjcyájáhjɨ múnáake úwááboóbe.  
\v 23 Áábekéhjáa tsaate nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿a uhjéméré pájtyéteéhi? 
\p  
\v 24 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Ɨ́hnáhó íuráávyé néérojɨ́jtó múu úraavyé Píívyéébé avyéjuvu ámuha meúújetéijɨ́jto. Muurá mítyame imíllerá iúcaavéné téénevu. Árome tsá úcáávéityúne.  
\v 25 Muurá téɨɨbúwájɨ́ néétume áachi iímillédú íjcyámé hallúvú ávyéjuube ihjyá lleehówá wátaahácoóhi. Ááné boone llééhowa wátótóhcoméré neéhi: “Ávyéjuúbej, múúhakye paayúcu.” Árónáa nééiíbye: “Tsá ámúhakye o wáájácutúne.”  
\v 26 Áánéllii neeímyé dííbyeke: “Áánerá úúma tsaméhjɨ́ mémáchohíjcyáhi. Áhdure muurá múúhá comíñeri úwááboobéré ú pehíjcyáhi.”  
\v 27 Ehdu ditye néérónáa nééiíbye: “Muuráhjané ámúhakye o néé ámúhakye o wáájácutúne. Ahdícyane méɨɨne óhdityu ímityúmé ámuha meíjcyame.”  
\v 28 Ehdu Píívyéébe waagóoó dííbyeke cáhcújtsótúmeke. Aame kémuélletúré ɨ́ɨ́teé Píívyéébé avyéjuri dííbyé ihjyú uubálle múnaa Aavaráaa, Itsáaa, Jacóóboo, íjcyámeke. Áijyu ílluréjuco ditye tááiñe íhwáñe ɨɨ́hdónema.  
\v 29 Ehdu waagóojtéréjuco íjcyánáa pahúllevátú tsijtye ímí Píívyéébeke cáhcujtsómé dííbyedívú píhcyááveé dííbyema iíjcya íavyéjuri.  
\v 30 Áijyu muurá íñe ícyooca ɨdáátsóméhjɨúvú nééme ávyéjúúteéhi. Áánetu ɨ́htsutúmé ícyooca íjcyarómé téijyu ɨ́dáátsónuúhi. Ehdúhjáa Jetsóó úwaabóhi. 
\s1 Jerotsarée múnáake Jetsóó kímoovéne 
\r (Mt 23.37-39) 
\p  
\v 31 Téijyúhjáa paritséómú tétsihvu wájtsɨme néé dííbyeke: 
\p —Dípye íchihdyu tsiéllevu. Muurá Heróódé imíllé uke ɨdsɨ́jɨ́vetsóne. 
\p  
\v 32 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Mepééne dííbyeke ávyétá muubérá íjcyáábeke mene: “Óvíikyévá ihdyu nɨjkévaabe naavémuke tsaaté pañétú iwáágóóne chéméméhjɨke ibóhɨ́ɨ́tsohíjcyánetu.”  
\v 33 Tsá muurá Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi dsɨ́jɨ́véítyuró Jerotsaréé tsiéllevúre. Óvíi ihdyu múhajchótá ó ijcyáhi. 
\p  
\v 34 Ámuúha Jerotsarée múnaaj, ihdyújuco tsáma ¿ɨ́veekí ámuha íllure mellííhyánúpétsohíjcyáné íhjyú uubálle múnáake Píívyéébe ámúha éllevu wállóórómeke? Uwáábojtéké dibye ámúha éllevu wállóórómedi ¿ɨ́veekí íllure ámuha méɨ́cúbáhrahíjcyá néwayúúnevu maáámúneri? Muurá ó imíllerá ámúhakye o újcune éhne múúne cáraca ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́méwuúmuke íhñúwáácyú lliiñévú újcudu. Árónáa ¿ɨ́veekí tsá ámuha meímíllehíjcyatúne?  
\v 35 Ááné déjúcotu muurá ámúha cóómí ápajyúréjuco cóévaíñe. Áhdure ámúhakye o néé oke ámuha maájtyumɨ́júcóóityúné múijyú tsiiñe o tsááiñévújuco. Téijyu muurá ámuha oke maájtyúmɨ́ne méneéhi: “Maímijyu áánu Píívyéébe mémeri tsááneéj.” 
\c 14  
\s1 Íjpi óórííbyeke wáyeéévejcóójɨ́ Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\p  
\v 1 Tsáijyúhjáa idyé wáyeéévejcóójɨ́ Jetsóó péé paritséómú avyéjúúbe jávú dííbyema imájchoki.  
\v 2 Áábekéhjáa diitye paritséómú hállúváábohíjcyá tétsihyi íjpi óóríñeri chémeebe íjcyánéllii ‘áádikye éhne íjcyoojɨ bóhɨ́ɨ́tsóiíbye’ iñéénema.  
\v 3 Aaméhjáa taúhbájú uwáábojtémá íjcyámeke neébe: 
\p —¿A wáyeéévejcóójɨ́ tsaapi chéméébeke mébóhɨ́ɨ́tsóiyáhi, mityá tsáhaáj? 
\p  
\v 4 Ehdúhjáa dibye néérónáa tsá ditye ɨɨná néétune. Aanéhjáa awáá tsúúca diibye íjpi óórííbyeke ibóhɨ́ɨ́tsóne neebe ílluréjuco dibye ipyéékií.  
\v 5 Átsihdyúhjáa neebe diitye paritséómuke: 
\p —¿Aca ámúhá ocájí ámúha ɨ́ɨ́júuba wáyeéévejcóójɨ́ wáhyéjú pañévú áákityéébeke tsá ámuha meújcúítyuróne? 
\p  
\v 6 Ehdúhjáa dibye nééne tsá ditye píívyetétú muhdú iáñujcúne. 
\s1 Táábávajcátsí wañéhjɨvu ditye míñutsóne 
\p  
\v 7 Áhduréhjáa tsáijyu wañéhjɨvu tsaate míñutsómé imíllé íboohówátsɨhjɨ́vúré iácuuvéne. Aanéhjáa Jetsóó múhdurá ɨɨ́jtsúcunúne diityéké úwááboobe nééhií: 
\p  
\v 8-9 —Tsaate múu ámúhakye ityáábávájcatsíñé wañéhjɨvu míñútsócooca tsá ɨ́hdére ácúúvetú íboohówátsihvu tsáijyu múúne tsijtye ámúhá ehnííñevu ávyejúúmé wájtsɨ́mekéréjuco ditye tétsihvu ácújcóné boone íatéréétsihvúréjuco ámuha maácúúvéneri menúcójpɨ́vétuki.  
\v 10 Áánéllii múu tsaate íwañéhjɨvu ámúhakye míñútsócooca úújeté ihdícyátsihvúré diitye wañéhjɨ múnaa ámúhakye iájtyúmɨ́cooca íboohówátsihvu iácujcároki. Áijyu ihdyu tsá ɨ́ɨ́nerí ámuha menúcójpɨ́vétsámeítyúne.  
\v 11 Muurá iiye ɨ́htsutúmé ávyéjujte iíjcyane némeíhijcyámé núcójpɨ́vétsáméiíhi. Áánetu ɨdáátsóméhjɨúvú tsaɨ́ɨ́buwáré íjcyame ávyéjúúteéhi. 
\p  
\v 12 Ehdúhjáa diityéké iúwáábótsihdyu neebe dííbyekée íwañéhjɨvu míñútsóóbeke: 
\p —Tsá múu majchóvú míñútsotú ɨ́htsútúméhjɨkéré uke ditye pɨ́ámeíiñe u ímíllénélliihyére. Téhdure tsá múu míñútsotú dihyákímudúnéré múhdumé tsijtye úúma náhbévahíjcyámekére.  
\v 13-14 Múu téhdure míñutsó ɨ́dáátsóméhjɨke íjpíítyu tsátsɨhjɨ íjcyátúróméhjɨma hállúvátúméhjɨke ámúhakye ditye pɨ́ámeíiyóné ɨ́jtsámeítyúmére. Muurá Píívyéébere ámúhakye áhdoó dibye ímillédú ámuha meíjcyame medsɨ́jɨvémé tsiiñe mebóhɨ́ɨ́coóca. 
\s1 Wañéhjɨtu íjcyáné uwááboju 
\r (Mt 22.1-10) 
\p  
\v 15 Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii tsaapi néé dííbyeke: 
\p —Maímijyu ihdyu diitye Píívyéébé avyéjuvu úcaavémé íjcyanej. 
\p  
\v 16 Ehdúhjáa dibye néénéllii Jetsóó tsaapi wáñehjɨ́vaténetu úwááboobe nééhií: 
\p —Tsaapíhjyáa iwáñehjɨ́vaténevu míñutsó mítyámeke.  
\v 17 Ááme éllevúhjáa íúníu múnáájpikye dibye wálloobe neeté diityéke: “Tsúúcajávané majcho baabáhi. Waávané mepééne mémajchótej.”  
\v 18 Árónáacáhjáa tsá ditye ímílletú ipyééneé. Tsaapíhjyáa íllure néé dííbyeke: “Ohné tsaatédítyú íiiñújɨ́ o áhdone ó imíllé o úújeténe. Áánéllii tsá oke dibye téhméityúne.”  
\v 19 Áánetúhjáa tsijpi nééhií: “10-meváké ócájímuke o áhdómeke ícyooca ó imíllé o wáájáculléné muhdú ditye wákímyeíñe. Áánéllii tsá oke dibye ɨ́jtsójúcóóityúne.”  
\v 20 Áánetúhjáa tsijpi nééhií. “Botsíi o táábávaabe muhdú ó peéhi. Tsáhái o péétune.”  
\v 21 Éhduréhjáa ditye népejtsóné ióómíñe úúbálleebe íavyéjúúbeke. Aanéhjáa dííbyeke tsárí pájtyeebe néé diibye íúníu múnáájpiíkye: “Ané cána míñutsóté ɨ́dáátsóméhjɨkéréjuco íjpi ímítyuméhjɨ́ ímíñeúvú iúllene píívyetétúméhjɨma hállúvátúméhjɨke.”  
\v 22 Ahdújucóhjáa imíñútsójétsihdyu tsáábe nééne dííbyeke: “Ayúju ávyéjuúbej, tsúúca ó míñútsojéhi. Árónáa íñe jaa tsáhái wáhpetúne.”  
\v 23 Áánélliihyéhjáa íavyéjuube nééhií: “Ané cána tsíjtyekéi míñutsótej.  
\v 24 Tsáhájuco tujkénúu o míñútsorómé májchóváityúne.” Ehdúhjáa Jetsóó úwaabóhi. 
\s1 Ɨ́htsútúróné pañe Jetsóoke meúraavyéne 
\r (Mt 10.37-38) 
\p  
\v 25-26 Aanéhjáa mítyane mɨ́amúnaa dííbyeke úráávyehíjcyámeke neébe: 
\p —Muurá oke úráávyerómé oke iwájyúné ehnííñevu méwámyuma ihyájkímukéré wájyúhajchíí tsá ditye ɨ́mɨááné tahñéjté íjcyatúne. Áhdure iiye éhnííñevu iwájyúmeíhajchíí tsá ditye tahñéjté íjcyatúne.  
\v 27 Áhdure oke iúráávyéné déjúcotu ɨɨ́cúbáhrámeíiyóné ímílletúmé tsá tahñéjté íjcyatúne.  
\v 28 ¿Aca ámuha jaa meméénu tsá tujkénú meéévéítyuró múhduná ámúha dsɨ́ɨ́dsɨ́ íjcyane tene úújetéhajchíí botsíi ámuha meméénuki?  
\v 29 Muurá dsɨɨdsɨ úújetétúnáa ámuha meméénuróné menɨ́jkévátúneri tsijtye uuhɨ́vatéiyá ámúhadi.  
\v 30 Muurá nééiyóme: “Éje, íjtyémeíhjyáa íñe ánúmeíyómé tsá pánéévétsotúne.”  
\v 31 Áhdure ¿aca tsáné avyéjúúbé tsodáhómú 10,000-meváré íjcyame tsíjpí tsodáhómú 20,000-meva íjcyámema imyéénújcatsí tsá tujkénú ɨ́jtsámeíítyuró téhdúmema diityéké ityáhjáítyuróne?  
\v 32 Muurá téhdúmema ɨɨ́hnáhóóítyúrónéllii tsíhyulléréi ditye íjcyánáa wállójcatsíiyómé diityé éllevu ditye iñééte imyéénújcatsíjyúcóótuki.  
\v 33 Ehdu nééne muurá tsaate iímillédú iícyahíjcyáné ɨ́hvéjtsotúmé tsá tahñéjté íjcyatúne. 
\s1 Cánáámatu íjcyáné uwááboju 
\r (Mt 5.13; Mc 9.50) 
\p  
\v 34 Muurá cánááma iíímuma iíjcyánéllii meke pɨ́aabóhi. Áánetu iíímútuca tsá ɨ́ɨ́netú tene meke pɨ́áábóítyuróne.  
\v 35 Pane mebájtso ííñujɨ meúménúíyónéúbatu tsá meke tene pɨ́áábóítyuróne. Áánéllii tehdu nééne ílluréjuco mewáágóone. Aane ihdyu óvíi ámúhadítyú lléébome icyáhcújtsóne tehdu ijcyáhi. Ehdúhjáa Jetsóó úwaabóhi. 
\c 15  
\s1 Obééjá mújtánetu íjcyáné uwááboju 
\r (Mt 18.10-14) 
\p  
\v 1 Téijyúhjáa ííñújɨ́ avyéjúúbé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke áhdótsohíjcyámema tsijtye ímityúmé píhcyaavé dííbyedívú dííbyé uwáábó illéébúcunúki.  
\v 2 Áámedítyúhjáa paritséómuma taúhbájú uwáábojte nééhií: 
\p —¿Aca ɨ́veekí aadi ímítyúmedívú nahbéváhi? 
\p  
\v 3-4 Ehdúhjáa dííbyedítyú ditye íhjyúvánéllii obééjá mújtánetu iúwaabóné neébe: 
\p —¿Aca ámúha jéémú obééjámú 100-meva íjcyámedítyú tsaapi mújtaca tsá ámuha 99-meváréjuco íjcyámeke íúmɨhéj pɨɨnévú mepícyóóne dííbyeke menéhcóítyuróne? Muurá ámuha ménéhcóiyáhi.  
\v 5-6 Áábeke muurá ámuha maájtyúmɨ́cooca mítyane meímíjyúúvéne ááhɨvu ámuha mewájtsɨdu mépihjyúcúiyá ámuha menáhbévahíjcyámeke ditye téhdure iímíjyúúve mújtáróóbeke ámuha maájtyúmɨ́neri.  
\v 7 Ahdu muurá Píívyéébe níjkyéjɨri íjcyaabe mítyane ímíjyuuvé tsaapi ímítyúné pañévú mújtároobe tsiiñe ímíjpyetéébedi. Muurá ímí íjcyámedi iímíjyúúné ehnííñevu ímíjyúúveebe mújtároobe tsiiñe ímíjpyetéébedi. 
\s1 Dsɨ́ɨ́dsɨjɨ wágóóóvénetu íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 8 Téhduréhjáa dsɨ́ɨ́dsɨ́jɨtu diityéké iúwaabóné neébe: 
\p —¿Aca tsáápílledi 10-jɨva dsɨɨdsɨ íjcyánetu tsajɨ wágóóóveca tsá dille choocówu peetéj tééveri llíjyaalléré néhcóítyuróne? Muurá néhcóíyolle.  
\v 9 Aajɨ muurá iájtyúmɨ́neri iímíjyúúvéne iñáállévahíjcyámeke pihjyúcúíyolle ditye téhdure iímíjyúúveki.  
\v 10 Ehdu muurá ímityúné ícyahíjcyaabe teene ɨɨ́hvéjtsóne Píívyéébé icyánejcúvuréjuco ɨ́búwáávéébedi níjkyéjɨ múnaa mítyane ímíjyuuvéhi. 
\s1 Tsaapi cáánídityu mújtáné uwááboju 
\p  
\v 11 Téhduréhjáa tsiiñe úwááboobe nééhií: 
\p —Íjcyamútsíhjyáa míítyétsi tsáápí hájchimútsi.  
\v 12 Áámútsidítyúhjáa bóneebe néé cááníkyeé: “Llíhij, u dsɨ́jɨ́véné boone métsíeméné múhtsidívuréjuco cóéváíñetu ó imíllé apáhajchíí ícyoocájuco oke tsáneevu u ájcune.” Ahdújucóhjáa dibye ɨɨná néétuubéré ájcune diityétsikye tsahdúnéécu.  
\v 13 Átsihdyúhjáa wahájchotáré tétsii diibye bóneebe iíjcyáróne páneere ihñe nahjɨ́henúhi. Ááne dsɨ́ɨ́dsɨmáhjáa peebe cáánídityu tsíhyullévú tsííñé iiñújɨvu. Áhullévúhjáa teene ɨdsɨ́ɨ́dsɨ́ íllure ɨ́cúbáhraabe ímityúné iícyahíjcyáneri.  
\v 14 Aanéhjáa tsúúca páneere ɨdsɨ́ɨ́dsɨ́ átéréénéhjɨri dibye pɨ́rújtsónáa tééné iiñújɨri tsá majcho íjcyatúne. Áijyúhjáa ɨ́dátsó pevééberéjuco ícyahíjcyáné ɨ́ɨ́ne tájpí íjcyájúcóótuúbe.  
\v 15 Áánélliihyéhjáa tééné iiñújɨ múnáájpikye táúmeííbyé wákiméi. Aabéhjáa dííbyeke téhmetsó ímyeenímudívu.  
\v 16 Aabéhjáa diityéké téhmehíjcyáábeke múha majchóvú ájcútuube ájyaba wájyújúcóótúnéllii imíllerá diityé éébuta imájchone.  
\v 17 Átsihvúhjáa ikímóóvémeíñe íllu ɨ́jtsámeííbye: “Ehdɨ́ɨ́vajúné tsáma áyáturómé llihíyó wákimyéi múnáadítyú majcho pɨ́htótúnáa ¿ɨ́veekí íchihvu ó dsɨ́jɨ́veehíubá ájyábari?  
\v 18 Tsáhaá, oo éhne llihíyo éllevu o óómíñe dííbyeke ó neéhi: Llíhij, ¿ɨ́veekíhyana ihdyu Píívyéébe ímíllénejɨ́ɨ́ ímityúné ó meenúhi, áhdure u íjcyáróóbedívú ímíñejɨ́ɨ́vari?  
\v 19 Ahdícyane tsáhájuco dɨ́jtsɨɨméné o íjcyáityúne. Díwákimyéi múnáajpíyéjuco o íjcyaíñe.”  
\v 20 Ehdúhjáa ɨɨ́jtsámeídyújuco dibye óómiñe cáání éllevu. Aabéhjáa téhullévú péébeke tsíhyullétúré cááni iájtyúmɨ́ɨ́bedi mítyane ɨɨ́dáátsóvéne ɨ́ɨ́cúi icyáhdahɨ́róne ámabúcutéhi.  
\v 21 Átsihvúhjáa ípyée ɨɨ́jtsámeídyújuco dibye cááníkye nééneé: 
\p “Llíhij, ¿ɨ́veekíhyana ihdyu Píívyéébe ímíllénejɨ́ɨ́ ímityúné ó meenúhi, áhdure u íjcyáróóbedívú ímíñejɨ́ɨ́vari? Ahdícyane tsáhájuco dɨ́jtsɨɨméné o íjcyáityúne.”  
\v 22 Ehdúhjáa dibye néérónáa cááni néé íúníu múnáake: “Ɨ́ɨ́cúi áánúke íwajyámúúnema ítyúhápaajɨ́vú meújcóne hójtsɨ́wápaajɨ́vú maájcú dibye ipícyámeíki.  
\v 23 Átsihdyu íujcávaabe ócájíwúuke médsɨ́jɨvétsó dííbyeke mewáñehjɨ́nuki.  
\v 24 Muurá íñe ‘tsúúcajáubáhjáa dsɨ́jɨ́veébe’ o néhíjcyánáa ɨ́dátsó kiátú bóhdɨ́vaabe méhdivu.” Ahdújucóhjáa ditye wáñehjɨ́vaténe. 
\p  
\v 25 Áijyúhjáa íñahbe ámíaabe úmɨhé pañétú óómiibye lleebúcunúvá wañéhjɨ́ ihjyárí íjcyane.  
\v 26 Ááneríhjyáa iúllévenúne kémuélletúré íúníu múnáájpikye ɨpɨ́uváne dílloobe ɨ́veekí ditye wáñéhjɨ́vaténe.  
\v 27 Áánélliihyéhjáa neébe: “Muurá díñahbe wajtsɨ́hi. Áánélliihyéne díícyááni lliihyánutsó íujcávaabe ócájíwúudívú dibyévané ɨɨná pájtyétuube kiátú bóhdɨ́vánéllii dííbyeke iwáñehjɨ́nuki.”  
\v 28 Aanéhjáa ávyéta tsárí pajtyé dííbyeke. Aabéhjáa ɨ́hnáhó cáyobáávatéébé tsá áyánéwu ímílletú iááhɨvéné ihjyávu. Áánélliihyéhjáa cááni dííbye éllevu ipyééne cánáájanú dibye iááhɨ́veki.  
\v 29 Árónáacáhjáa neebe cááníkyeé: “Llíhij, muurá íñe múhdúné pijcyábá úúma ó wákímyeí uke táhjállétuubére. Áróóbeke tsá múijyú oke u ájcutú obééjá hájchíúbadívúré ehdu o wáñehjɨ́vaté o náhbévahíjcyámema.  
\v 30 Aabe eene dááchikye ɨ́mɨáábekéjɨ́ɨ́ ú wáñehjɨ́nú íujcáváábeke jeemúdítyú u dsɨ́jɨ́vétsóóbé hallúrí ímityúné walléémudi dɨdsɨ́ɨ́dsɨ́ pɨ́rújtsójéébeke.” 
\p  
\v 31 Áánélliihyéhjáa cááni nééhií: “Ɨ́mɨáánéjuco, Lli, óóma tsatsííyé u ícyahíjcyáne. Aane muurá páneere tátsíeméné dihñe.  
\v 32 Áánetu ihdyu tehdújuco mewáñehjɨ́núné díñáhbeke ɨ́dátsó kiáhjɨ́ múhduháñé iícyahíjcyátsihdyu ‘tsúúcajáubá dsɨ́jɨ́veébe’ o néhíjcyánáa méhdivu bóhdɨ́váábeke.” Ehdúhjáa Jetsóó úwaabóhi. 
\c 16  
\s1 Íavyéjúúbema tsaapi ímityúné wákímyéíñetu íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 1 Téhduréhjáa ímamyémuke úwááboobe nééhií: 
\p —Íjcyaabéhjáa ɨ́htsútuube ehnéva múnáajpi. Áábé úníu múnáajpíhjyáa ímítyuube íjcyáábé hallúvú tsaate úúballé diibye íavyéjúúbeke dibye ímítyú téhmehíjcyáné dííbyé tsíeméne.  
\v 2 Áánélliihyéhjáa íavyéjuube ɨpɨ́úváábeke nééhií: “¿Ɨ́veekí ímityúné mɨ́amúnaa díhyallúvú úúballéhi? Ahdícyane oke ímíñeúvú duubállé muhdú tátsíeméné u téhmehíjcyáne. Átsihdyu tsáhájuco óóma u wákímyeíityúne.”  
\v 3 Ehdúhjáa íavyéjuube néénetu íllu ɨ́jtsámeííbye: “Aane ¿muhdú íñe ó íjcyaá oke táavyéjuube wáágóoóbe? Tsá muurá o píívyetétú tsííñé wákimyéí o méénune. Pane núcójpɨ́tsó teene tsíjtyeke pɨáábó o táúmeíñe tájpí o íjcyáiyóne.”  
\v 4 Ehdúhjáa ɨɨ́jtsámeíyóne neébe: “Tsúúca ó waajácú muhdú o méénuíñe. Oo éhne ó pɨ́ááboó táavyéjúúbedítyúu iñáhjɨ́henúné áhdohíjcyátúmeke néhi dibye oke wáágóócooca diityéréjuco oke ɨpɨ́ááboki.”  
\v 5 Ehdúhjáa ɨɨ́jtsámeíñe pɨ́úvaabe tsáápiitsádí diityéké eenée íavyéjúúbedítyú iñáhjɨ́henúné áhdohíjcyátúmeke. Áánemáhjáa o méénuíñe. Oo éhne ó pɨ́ááboó táavyéjúúbedítyúu iñ tujkénú tsáábeke neébe: “¿Acáa múhduná táavyéjúúbedítyú u náhjɨ́henúné tsáhái u áhdotúne?”  
\v 6 Áánélliihyéhjáa neébe: “100-hoojáváa oríívó duurúbájpacyóné ó ujcúhi.” Áánélliihyéhjáa neébe: “Éée, íñée muurá u cáátunúné téhdunéjuco. Árónáa cána ɨ́ɨ́cúi béháámɨtúréjuco picyo 50-hoojávaréjuco u áhdotúne.”  
\v 7 Ááné boonétúhjáa idyé tsijpi tsáábeke neébe: “¿Ácooca uu múhduná tsáhái u áhdotú ávyéjúúbeke?” Áánélliihyéhjáa neébe: “100-babyáváa tríígo ó ujcúhi.” Áánélliihyéhjáa neébe: “Éée, íñée muurá u cáátunúné téhdunéjuco. Árónáa cána ɨ́ɨ́cúi béháámɨtúréjuco caatúnú 80-babyávaréjuco u áhdotúne.”  
\v 8 Ehdúhjáa ávyéjúúbé úníu múnáajpi ímityúné meenúhi. Aanéhjáa bóónétu íavyéjuube iwáájácúneri ullévenú dííbyedi ayájú tujkévé ehdu imyéénuíñé dibye ɨ́jtsámeíñeri. Ehdu muurá íñe ɨ́mɨájɨ́jtó úráávyémé ehnííñevu ténejcu wáájácutúmé tujkévééné ɨ́jtsámeíñé tsíjtyema iñáhbévájcatsíki. 
\p  
\v 9 Aane ihdyu ámúhakye o néé íñe ííñújɨri ámuha meéhnevámé tsíjtyeke mepɨ́áábo néhi ámuha medsɨ́jɨ́vécooca Píívyéébe ámúhakye iúcúpéjtso múijyú muhdú íjcyáityúmé dííbyema ámuha meíjcyáíhullévu. 
\p  
\v 10 Muurá wahdɨ́ɨ́váné wákimyéivu tsaatéké mepícyoome ímí wákímyeíhajchíí méwaajácú téhdure éhnííñevu íjcyáné wákimyéí ímí ditye méénúiyóne. Áánetu teene átérééné wákimyéí múhdurá méénuhíjcyámé muurá éhnííñevu íjcyane téhdure dárɨ́ɨ́véiyáhi.  
\v 11 Aane muurá íñe ííñújɨri ámuha meéhnéváneri ɨ́mɨáánéré ámuha meméénútúhajchíí téhdure Píívyéébé wákimyéí múhdurá ámuha médárɨɨvéhi.  
\v 12 Téhdure tsíjtye éhné ímíñeúvú ámuha metéhmétúhajchíí muurá ámúhá wáábyuta íjcyaróné tsá múha ámúhadívú ɨ́hvéjtsóítyuróne. 
\p  
\v 13 Muurá tsá míítyétsima tsaapi ímí wákímyeíítyuróne. Muurá tsáápiikye éhnííñevu iwájyúúbedíyé ɨɨ́ɨ́cúvéne tsá tsíjpihdi dibye ɨ́ɨ́cúvéítyuróne. Áánéllii tsá tene ímityú Píívyéébeke meúraavyémé metsúúrámeíñé medsɨ́ɨ́dsɨ́váíyóneri. 
\p  
\v 14 Ehdúhjáa Jetsóó úwaabóné paritséómú illéébóne íllure uuhɨ́vaté dííbyedi tééneri itsúúrámeíhíjcyánélliíhye.  
\v 15 Áámekéhjáa neébe: 
\p —Bañú múnaa ámuha meíjcyámeke mɨ́amúnaa ɨtsúcunúhijcyá ɨ́mɨáámédu. Árónáa Píívyéébe waajácú ámúhá ɨ́jtsaméi. Muurá mɨ́amúnaa mítyájkímyeíñé tsarílleébe. 
\s1 Píívyéébé taúhbaju wágóóóvéityúne 
\p  
\v 16 Muuráhjáa Jóáa bóhówáávétúné hajchótá Píívyéébé taúhbaju íhjyú uubálle múnáaúvú úwáábohíjcyánéréi mɨ́amúnaa úráávyehíjcyáhi. Ááné boonétúu ihdyu diibye Jóááuvúréjuco úwaabóné ɨ́mɨáájú Píívyéébe mɨ́amúnáake íavyéjuvu újcúné uwááboju. Áánélliihyée mítyame tsúúrámeíhijcyá téénevu iúcáávéíñeri. 
\p  
\v 17 Muurá ííñújɨma páneere íévéhóówari íjcyanéhjɨ́ wágóóóveéhi. Áánetu Píívyéébé uwááboju tsá múijyú wágóóóvéityúne. Muurá muhdú tene néhdújuco tene pájtyeíñe. 
\s1 Táábávájcatsímyé wáágóójcatsíítyuróné Jetsóó úwaabóne 
\r (Mt 19.1-12; Mc 10.1-12) 
\p  
\v 18 Muurá tsaapi méwakye ɨɨ́hvéjtsóne tsíjpíllekéréjuco táábávaabe ímityúné meenú ɨ́veekí mewa ímíubááné íjcyánáa tsíjpíllemáyéjuco iíjcyáneri. Áhdure tsaapi wáágóólleke táábávaabe ímityúné meenú ɨ́veekí ájyu ímíubááné íjcyánáa dííllema iíjcyáneri. 
\s1 Ehnéva múnáajpi ɨ́ɨ́térónáa Ráátsaro ɨ́cúbáhrámeíñe 
\p  
\v 19 Téhduréhjáa tsiiñe Jetsóó úwááboobe nééhií: 
\p —Íjcyaabéhjáa tsaapi ɨ́htsútuube ehnéva múnáajpi tsanééré ɨ́mɨá wajyámuunévú úcámeíhíjcyaábe. Áábekéhjáa ɨɨná pɨ́htótuube paíjyuváré wáñehjɨ́vatéhijcyáhi.  
\v 20 Áánáacáhjáa Ráátsaro áhllávatéébé ácuúcunúhijcyá dííbyé já lleehówá úmɨ́wari.  
\v 21 Aabéhjáa ɨ́dátsó úmúúpívyehíjcyá díbye májchónetu baavu dójcówaahyéjɨ́ imájchóíyóneri. Áábedívúhjáa oohímyé ipíhcyáávéne pɨ́hjahíjcyá dííbye áhllaháñe.  
\v 22 Aabéhjáa ílluréjuco dsɨ́jɨvéne. Áábe ɨ́ɨ́buúhjáa níjkyéjɨ múnaa tsajtyé Píívyéébe éllevu Aavaráá íjcyáhullévu. Ááné boonétúhjáa dííbyeréjuco ɨ́htsútuube ehnéva múnáajpi dsɨ́jɨ́véébeke tsaímíyé cuuúme. 
\p  
\v 23 Áábe ɨ́ɨ́buúhjáa úújeté Píívyéébeke cáhcújtsotúmé ɨ́cúbáhrámeíhullévú cúújúwá pañévu. Áhulléhjáa ɨ́cúbáhrámeííbyé ájtyumɨ́ Aavaráake Ráátsaro dííbyemájuco íjcyáábeke.  
\v 24 Áábedíhjyáa wáníjcyámeííbyé nééhií: “Múúhá ɨhdé múnáajpi Aavaráaj, óhdi ihdyu dɨ́dáátsóvéne aabye Ráátsaróké diñe oke dibye íhyójtsɨ́wáubáré nújpácyotu imúriúcúneri táhnɨ́jɨwa ɨpɨ́pajchóvaki. Ávyeta íñe cúújúwá allóócó tsáhájuco o áábúcutúne.”  
\v 25 Áánélliihyéhjáa Aavaráá néé dííbyeke: “Cáhawáá, Lli, dɨtsáávé ɨ́ɨ́né imíjyaúhjáa u íjcyane u dsɨ́jɨ́vétúné ɨhde. Áánetúu muurá áánu Ráátsaro ɨ́dátsó ɨ́cúbáhrámeíhíjcyaabe íñe ícyooca ɨ́ɨ́né imíjyaúréjucó íjcyane. Áánetu ihdyu ú ɨ́cúbáhráméiíhi.  
\v 26 Aabe pɨáábó u táúmeíyónáa ijcyáné íñe múúhadítyú ámuha meráhoúcunútsihdyu íéverááhó ápíchó nééne kiátú mepájtyéne meúújéjcatsííyónejɨ́ɨ́vari. Muurá íñejcúrí íjcyame tsá píívyetétú énejcúvú ipájtyene. Áhdure énejcúrí íjcyame tsá píívyetétú íñejcúvú ipájtyene.” 
\p  
\v 27 Ehdúhjáa Aavaráá néénéllii neébe: “Uu muurá Aavaráá múúhá ɨhdé múnáajpi u íjcyaabe ihdyu óvíjyuco aabye Ráátsaróké wallo ííñujɨ́vú llihíyoke pámeere tahájkímuma dibye iúwáábotéki.  
\v 28 Ijcyámé 5-meva táñahbému. Áámeke ó imíllé dibye wáájácútsoténe íllúhaca ɨ́cúbáhraméí íjcyánáa ɨ́veekí ímityúné o ícyahíjcyáné nɨ́jcaúvú o úújetéébé o ɨ́cúbáhrámeídyú ditye ɨɨ́cúbáhrámeítyuki.”  
\v 29 Ehdúhjáa dibye néérónáa Aavaráá néé dííbyeke: “Árónáa muurá ijcyáné diityédí Píívyéébé waajácúháámɨ́ íñe ɨ́cúbáhraméityu úúbálleháámɨ́ dííbyé ihjyú uubálle múnaápe Moitséémú cáátúnuháámɨ. Téhaamɨ óvíi iéévéne cáhcujtsómé ipájtyetéki.”  
\v 30 Ehdúhjáa Aavaráá néérónáa neébe: “Ihdyúhde ɨ́mɨááné ijcyájúcooróné diityémá uwááboju. Árónáa ihdyu mee dsɨjɨ́ve múnáadítyú tsiiñe bóhɨɨbe diityéké úwáábotéébeke botsíi cáhcújtsóiyóme. Aaca ihdyu ɨ́mɨááné ímityúné iícyahíjcyáné ɨɨ́hvéjtsóne ɨ́búwáávéiyómé ɨ́mɨánejcúvuréjuco.”  
\v 31 Áánélliihyéhjáa Aavaráá nééhií: “Árónáa muurá Píívyéébé ihjyú uubálle múnaápe Moitséémú cáátúnúné uwááboju icyáhcújtsótúhajchíí téhdure tsá ditye cáhcújtsóítyuró dsɨ́jɨ́vémedítyú tsaapi tsiiñe ibóhówáávéne úwááboróne.” 
\c 17  
\s1 Tsaatéké ímítyunévú meɨ́búwajtsóné ápíchó nééneé 
\r (Mt 18.6-7, 21-22; Mc 9.42) 
\p  
\v 1 Áhduréhjáa tsiiñe ímamyémuke neébe: 
\p —Tsá ííñújɨri mávaríjchojúúné pɨ́htóityú mɨ́amúnáake tútávájtsoíñe. Árónáa ihdyu máɨdáátsoju tene pájtyeíñé ímichi ténehjɨ́vú diityéké ɨ́búwátsohíjcyámeke.  
\v 2 Muurá botsíi oke cáhcujtsómé ɨ́dátsó tsɨɨmédúréi néémedítyú tsaatéké ímítyunévú ɨ́búwátsohíjcyámekéubá múu íjkyééháñetu néwáyúcobáné ióhbáñúmeke wájojcó móóá pañévú ápíchó diityé úmɨwa nééné ɨhdétu.  
\v 3 Áánéllii téɨɨbúwá meíjcyáne ámúhá nahbe ímityúné méénúúbeke mébóíjcyuco. Aabe teene ɨɨ́hvéjtsóne ɨ́mɨánejcúvú tsiiñe ɨ́búwáávéhajchíí ílluréjuco máábájɨ́ɨ́veco ímityúnée dibye méénune dííbyedi meɨ́dáátsóvénema.  
\v 4 Tsáijyu múúne 7-ijyúvá tsájcoojɨ méénúíyoobe ímityúne. Áhdúijyúvá dibye ámúhadívú ɨ́dátsójkímyeíhajchíí múu ɨ́dáátsové dííbyedi. 
\s1 Píívyéébeke mecáhcújtsóneri páneere meméénune 
\p  
\v 5 Áábekéhjáa ímamyémú nééhií: 
\p —Múúhakye pɨáábó éhnííñevu muha mecáhcújtso Píívyéébeke. 
\p  
\v 6 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Muurá mojtáátsá neeváúwúudúné áyánéwu ímí Píívyéébeke ámuha mecáhcújtsoca eehe úmehe ámuha ménééiyá étsihdyu tehe ityábáávyéne móóáj pɨɨnétú iíjyócúúvetéki. Ahdújuco muurá tehe íjyócúúvetéiyóné tétsihdyu. 
\s1 Muhdú tsaaté wákímyéi múnaa íjcyane 
\p  
\v 7 ¿Aca ámúhá úníu múnáajpi úmɨhé pañe caajárí tsáijyu ócájimu téhméúbari iíjcyátsihdyu ááhɨ́véébeke ámuha mémáchótsópéjtsóiyáhi? Tsáhaá.  
\v 8 Muurá íllure ámuha ménépéjtsóiyá dííbyeke: “Majchóréjuco meénu. Aane u nɨ́jkevádú ú pícyoó tujkénú muha memájchoki. Ááné boonétúi ú májchoóhi.” Éhdure muurá ámuha ménééiyáhi.  
\v 9 Áhdure ¿aca ámuha dííbyeke météhdújtsóiyá ámuha metáuhbánéré dibye méénúné hallúvu? Tsáhaá.  
\v 10 Ehdu téhdure Píívyéébe ámúhakye pícyóóné wákimyéí ámuha menɨ́jkévácooca tsá múu íjyácunútú dibye ámúhakye téhdújtsóíyóneri. Íllure múu nééhií: “Tsá muurá ɨ́mɨá ɨɨcúve múnaa muha méíjcyatú múúhakye dibye táuhbánéré muha meméénúnélliíhye.” Éhdure múu nééhií. Ehdúhjáa neebe Jetsóo. 
\s1 Íjpi chájáávémeke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\p  
\v 11 Aabéhjáa Jerotsaréevu péébe pajtyé Tsamááriámá Gariréá iñújɨ́ɨ́cutu.  
\v 12-13 Aabéhjáa tsácoomíwuúvú úújeténáa dííbye éllevu 10-meva tsáá íjpi chájaavéme. Ároméhjáa kémuéllevúré iwájtsɨ́ne dííbyedi wáníjcyámeímyé kéévánécoba nééhií: 
\p —¡Jétsoj, Jetsóoj, múúhadi dɨ́daatsóve! 
\p  
\v 14 Áánélliihyéhjáa diityéké ɨ́ɨ́teebéré nééhií: 
\p —Tsúúca muurá ámuha mébohɨ́jucóóhií. 
\p Aame cáhawáá llúúvájtedívú méúújétsámeítyej. Ahdújucóhjáa ditye pééne tsaímiyéjuco néémeé.  
\v 15-16 Áámedítyúhjáa Tsamááriá iiñújɨ múnáajpi oomí Píívyéébeke dúúrúvaabére. Aabéhjáa Jetsóó lliiñévú ɨmɨ́móúúvéne dííbyeke téhdujtsóhi.  
\v 17-18 Áábekéhjáa Jetsóó nééhií: 
\p —¿Aca tsá pámeere ámuha mebóhɨɨtúne? Muurá íñe tsííñé iiñújɨ múnáajpi u íjcyároobe ú oomí Píívyéébeke u téhdújtsoki. Áánetu ¿kiá tsijtye? 
\p  
\v 19 Ehdúhjáa iñétsihdyu neebe dííbyeke: 
\p —Wa díjyócúúvéne dipyej. Tsúúca ú bohɨ́ɨ́ Píívyéébeke u cáhcujtsódú íjcyaábe. 
\s1 Píívyéébé avyéjú bóhówááveíñe 
\r (Mt 24.23-28, 36-41) 
\p  
\v 20 Aanéhjáa Jetsóoke paritséómú dilló múijyú Píívyéébé avyéjú bóhówááveíñe. Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Tehdu Píívyéébé avyéjú bóhówááveróné ámuha maájtyúmɨ́íyónejɨ́ɨ́vari.  
\v 21 Áánéllii tsá múha nééítyuróne: “Íñe Píívyéébé avyéju.” Muurá ihdyu ijcyájúcooróné ámúhama. 
\p  
\v 22 Ehdúhjáa diityéké iñétsihdyu neebe ímamyémuke: 
\p —Muurá ámuha méijyácúnuú Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébeke ámuha maájtyumɨ́júcóóíyóneri. Ehdu ámuha meɨ́jtsámeíyónáa tsáhái ámúhadívú o bóhówáávéityúne.  
\v 23 Muurá ámúhakye tsaate neéhi: “Tsúúca Mépájtyetétsoobe tsájucóóhií.” Árónáa tsá múu cáhcújtsotúne.  
\v 24 Muurá chijchi rórihcyóné maájtyumɨ́dú pámeere ájtyúmɨɨ́ Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe o tsáábeke.  
\v 25 Árónáa ihdyu ɨhnáhooíñé ícyooca íjcyáné mɨ́amúnaa óhdi ɨ́cúbahráne. Tsá oke ditye cáhcújtsóityúne.  
\v 26 Muuráhjáa Noéé íjcyáijyu íjcyáné mɨ́amúnaa íjcyadúré íjcyaímyé o tsááiñe ɨ́jtsotúme. Áánáa tsúúca ó tsaá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveébe.  
\v 27 Muuráhjáa téijyu íjcyáné mɨ́amúnaa iímillédúré ícyahíjcyá majchóháñeri, adóháñeri, táábávajcátsiyi. Áánáacáa ihdyu Noéé tsúúca ɨhmɨ́ɨ́né pañévú úcáávénáa ííñujɨ páneere caajávéjucóóhií. Ááneríi pámeere cáhcújtsotúmé óuuvé imájcanúneri.  
\v 28 Áhdurée muurá pajtyéné Róo íjcyáijyu íjcyámeke Tsodóóma múnáake. Muuráhjáa téhdure iímillédú ícyahíjcyámé majchóháñeri, adóháñeri, náhjɨ́heri, úmɨhéneri, ánuméiyi.  
\v 29 Áánélliihyée muurá Píívyéébe dííbyeke néé dibye iíjchívye técoomítyu. Áhdújucóo dibye íjchíívyéné boone Píívyéébe cúújuwa ɨ́jcaáyóneri técoomi áiivyéne.  
\v 30 Ahdu muurá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe ó tuvááóvaá mɨ́amúnáake iímillédúré íjcyámeke tsiiñe o tsáijyu. 
\p  
\v 31 Áijyu ihjyátú tsiéllé íjcyame tsá ihñénéhjɨ éllevu péjúcóóityúne. Áhdure íúmɨhérí íjcyame tsá ihjyávú péjúcóóityúne.  
\v 32 Cáhawáá méɨjtsúcunu muhdúhjáa diibye Róó táábake tene pájtyene idyéjú dille révoúcunúné déjúcotu.  
\v 33 Muurá ííñújɨri iímillédú iíjcyáneríyé tsúúrámeíhijcyámé tsá pájtyetéityúne. Áánetu ihdyu teene ɨɨ́hvéjtsóne ookéréjuco úraavyémé pájtyéteéhi. 
\p  
\v 34 Muurá tsiiñe o tsáácooca míítyétsi cúwámútsidítyú tsáápiikye o újcúnetu tsijpi coévaáhi.  
\v 35 Áhdure tsaatépɨ́ cáátsómúpɨdítyú tsáápílleke o újcúnetu tsíjpille coévaáhi.  
\v 36 Téhdure tsaatétsí íúmɨhé pañe íjcyámútsidítyú tsáápiikye o újcúnetu tsijpi tétsihvúré coévaáhi. 
\p  
\v 37 Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii ímamyémú nééhií: 
\p —¿Aame kiávú úújéteéhi? 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Muurá éhne múúne tsíeméjpí dsɨ́jɨ́véébedívú áñumu píhcyaavédú tahñéjté óhdivu píhcyááveéhi. 
\c 18  
\s1 Ímítyúnéhjɨ́ ímibájcho múnáájpidítyú íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 1 Áhduréhjáa Jetsóó tsiiñe ímamyémuke úwááboobe úúballé ímítyúnéhjɨ́ ímibájchoobe ímítyuube íjcyáábedítyú tééneri diityéké itsápɨ́jtso Píívyéébema iíhjyúvahíjcyánetu ditye ióóchévétuki.  
\v 2 Íllúhjáa neébe: 
\p —Íjcyaabée tsácoomíyí ímítyúnéhjɨ́ ímibájchoobe ímítyuube Píívyéébeke ávyejúúllétuúbe. Aabéhjáa tsá ímí pɨ́áábohíjcyatú mɨ́amúnáake.  
\v 3 Áábekée técoomíyí íjcyalle pííbájyulle néé tsaatémá ímityúné dille dáárɨ́ɨ́véjcatsíñé dibye iímíbájcho dííllema.  
\v 4 Ehdúu múhajchótájucó dille dííbyeke pɨáábó táúmeíyóneri tsá dibye ɨ́ɨ́cúvehíjcyatúne. Áánéj pɨɨnévúhjáa íllu ɨ́jtsámeííbye: “Píívyéébeke o ávyejúúllétúnéllii tsáháturo mɨ́amúnáake o pɨ́áábóiyóné oke ávyetúne.  
\v 5 Árónáa aalle pííbájyulle íjyévé éhnííñevúré oke pátsáríjcyónéllii óvíjyuco díílleke o pɨ́ááboíñé oke dille ipátsárijcyójúcóótuki.” 
\p  
\v 6 Ehdúhjáa iúúbálléne neébe: 
\p —Ehdúu pɨ́ɨ́névúi pɨ́ááboobe ímítyúnéhjɨ́ ímibájchoobe ímítyuube íjcyároóbe.  
\v 7 Aanéjɨ́ɨ́ ¿aca tsá ámuha mewáájácutú Píívyéébe ihñéjteke pɨ́ááboíñé dííbyeke pɨáábó táúmeíhíjcyámeke? ¿Mityá ámuha méɨjtsúcunú ditye pɨáábó táúmeíñeri dibye ɨ́ɨ́cúvetúne?  
\v 8 Tsáhaá. Muurá pɨ́áábóiibye diityéké teenémáye. ¿Aca íhya mɨ́amúnaa ímí cáhcújtsómedívú ó wájtsɨɨ́ Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe tsiiñe ííñujɨ́vú o tsáácoóca? Ehdúhjáa neebe Jetsóo. 
\s1 Tsaatétsí Píívyéébema íhjuúvánetu íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 9-10 Téhduréhjáa tsaate ɨ́mɨáámedi idíllómeíñe tsíjtyeke éhdɨɨvállehíjcyámeke úwááboobe úúballé tsaatétsí Píívyéébema íhjyúvánetu. Íllúhjáa neébe: 
\p —Tsáijyúu míítyétsi péé duurúvajávú píívyéébema iíhjyúvaki. Tsaapíi paritseómuúbe. Áánetúu tsijpi ííñújɨ́ avyéjúúbé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke áhdótsohíjcyaábe.  
\v 11 Aanée paritséómuube Píívyéébema íhjyúvaabe nééhií: “Ayúju Tápiivyéébej, uke ó téhdujtsó ɨ́mɨáábé o íjcyáné hallúvu. Tsá muurá tsíjtyedu ímítyuube o íjcyatú naní múnáajpi. Tsá múijyú ihdícyámema o dómácójcatsítyúne. Pane tsá aabye ííñújɨ́ avyéjúúbé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke áhdótsohíjcyaabe ímítyuube íjcyadu o néétune.  
\v 12 Muurá tsáné tsemáánari míjcyoojɨ́cú májchótuube úúma ó ihjyúvahíjcyáhi. Téhdure muurá 10-jɨva o dsɨ́ɨ́dsɨ́vánetu tsájɨ́hcoba ó dówacárohíjcyá uke o ɨ́ɨ́cuvéne.” Ehdúu Píívyéébema ihjyúvaabe paritséómuúbe.  
\v 13 Áánetúu diibye ííñújɨ́ avyéjúúbé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke áhdótsohíjcyaabe tsá cáámevu icyárúúvéne Píívyéébema íhjyúvatúne. Íllurée kímóóvémeííbyé ɨ́jpɨ́újɨtu iíllaáyómeíñe nééhií: “Ayúju Tápiivyéébej, óhdi ihdyu dɨ́dáátsóvéne dábajɨ́ɨ́vé táimítyu. Muurá imítyuube ó ijcyáhi.” Ehdúu ihjyúvaabe Píívyéébema ííñújɨ́ avyéjúúbé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke áhdótsohíjcyaábe.  
\v 14 Aane muurá dííbyeke tsúúca Píívyéébe ímíbájchóóbé hallúrí tsáhájuco íimítyú íjcyatúne. Áánetu tsíjpiikye tsá dibye ímíbájchotúne. Ehdu muurá iiye ɨ́htsutúmé iíjcyane némeíhijcyámé núcójpɨ́vétsáméiíhi. Áánetu ihdyu ɨdáátsóméhjɨúvú nééme ávyéjúúteéhi. Ehdúhjáa Jetsóó úwaabóhi. 
\s1 Tsɨɨméké Jetsóó llúúvanúne 
\r (Mt 19.13-15; Mc 10.13-16) 
\p  
\v 15 Aanéhjáa dííbye éllevu ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́meke tsivámé dibye Píívyéébeke pɨáábó ityáúmeí diityé hallúvu. Árónáacáhjáa ímamyémú diityéké néé ɨ́ɨ́nevú ditye ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́meke tsívane.  
\v 16 Árónáacáhjáa Jetsóó diitye tsɨɨméké ɨpɨ́úváne néé ímamyémuke: 
\p —Óvi ihdyu tsiváme. ¿Ɨ́veekí ámuha mécátuhtsóhi? Muurá diitye tsɨɨme íjcyadu néémé wáábyuta Píívyéébé avyéju.  
\v 17 Aane ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé éhne múúne teetsɨ tsɨ́ɨ́mene meke cáhcujtsódú Píívyéébeke cáhcújtsotúmé tsá dííbyé avyéjúejte íjcyatúne. 
\s1 Ováhtsá Jetsóoma íhjyuváne 
\r (Mt 19.16-20; Mc 10.17-31) 
\p  
\v 18 Aanéhjáa tsáijyu tsáné avyéjuube Jetsóoke nééhií: 
\p —Uwááboóbej, ɨ́mɨáábé ú íjcyaabe cána oke diñe ¿muhdú ó íjcyáiyóné múijyú o dsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ o újcuki? 
\p  
\v 19 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —¿Aca ɨ́veekí eene oke ú dilló ɨ́mɨáábedi? Muurá ihdyu apáábyéré Píívyéébe ɨ́mɨáábe.  
\v 20 Muurá ú waajácú dííbyé taúhbajúúné nééneé: “Tsá múu ihdícyámema dómácójcatsítyúne. Tsá múu mɨ́amúnáake dsɨ́jɨ́vétsotúne. Tsá múu nánívatúne. Tsá múu állíuutúne. Múu avyéjuullé díícyáánimútsikye.” 
\p  
\v 21 Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii neébe: 
\p —Muuráhjáa ihdyu táayáábedítyúré tehdújuco o ícyahíjcyáne. 
\p  
\v 22 Áánélliihyéhjáa Jetsóó nééhií: 
\p —Árónáa ijcyánéi tsane u méénúiyóne. Cáhawáá dítsíeméné náhjɨ́hénúne pɨáábó ɨ́dáátsóméhjɨkej. Áijyu ihdyu ú avyéjúúteé níjkyéjɨri íjcyaabe Píívyéébé avyéjuvu. Aane cáhawáá ehdu méénúne ookéréjuco duráávyej. 
\p  
\v 23 Ehdúhjáa Jetsóó nééne kimóhcó pajtyé dííbyeke mítyane dibye éhnévánélliíhye.  
\v 24 Áábekéhjáa ɨɨ́ɨ́téne Jetsóó nééhií: 
\p —Muurá mítyane éhnevámé ɨ́htsútúnetu Píívyéébé avyéjuvu úcáávéiyáhi.  
\v 25 ¿Aca muhdú caméélló ánéétóhéjutu pajtyéiyáhi? Áhdure ¿aca muhdú diitye ehnéva múnaa Píívyéébé avyéjuvu úcáávéiyáhi? 
\p  
\v 26 Ehdúhjáa dibye néénéllii tétsihyi íjcyame nééhií: 
\p —¿Aca ihdyu múhdutúrá pájtyetéiyóme? 
\p  
\v 27 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Ɨ́mɨáánéjucóhde mɨ́amúnaa tsá píívyetétú iiye ipájtyetétsámeíñe. Árónáa Píívyéébe piivyété diityéké ipájtyetétsóné ɨɨná dííbyedívú túhúútúnélliíhye. 
\p  
\v 28 Áánélliihyéhjáa Péédoro nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, muuráhjáa páneere muha meɨ́hvéjtsóne uukéréjuco méúraavyéne. 
\p  
\v 29-30 Áánélliihyéhjáa Jetsóó nééhií: 
\p —Ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé páneere íijcyátsɨ́hjɨma imúnáake cáánimuu, íñahbémuu, méwamyuu, ɨ́ɨ́tsɨɨ́mee, íjcyámeke tsánejcúvú ɨɨ́hvéjtsóne Píívyéébé wákiméí méénume muurá ɨ́ɨ́né imíjyaú íjcyaá ííñújɨri. Aame újcuú múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ tsɨ́ɨ́jɨréjuco ííñujɨ Píívyéébe ípívyéjtsójɨ́ hallúrí iíjcyaki. 
\s1 Ɨdsɨ́jɨ́veíñé tsiiñe Jetsóó úúballéne 
\r (Mt 20.17-19; Mc 10.32-34) 
\p  
\v 31 Ehdúhjáa iñétsihdyu Jetsóó ímamyémuke íhdyúétsihvu idyóbeúcúmeke nééhií: 
\p —Mepéé íñe Jerotsaréevu. Ácoomívú muurá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébedítyú tsúúcajátújuco Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa néhijcyáné oke pájtyeéhi.  
\v 32-33 Muurá oke llúúvájté avyéjujtémá taúhbájú uwáábojte ɨ́hvéjtsoó jodíómú íjcyátúmé hójtsɨ́ pañévu. Aame óhdi iúúhɨ́vaténe oke úníchíhcyuméré iwápáájcóóbeke ílluréjuco dsɨ́jɨ́vétsoíñe. Ároobe tsiiñe ó bóhɨɨ́ 3 coojɨ́vatu. 
\p  
\v 34 Ehdúhjáa Jetsóó ímamyémuke nééne tsá ditye áyánéwu wáájácutú ɨ́ɨ́nerí dibye íhjyuváne. 
\s1 Hállúvátúúbeke Jetsóó ímíbajchóne 
\r (Mt 20.29-34; Mc 10.46-52) 
\p  
\v 35 Aabéhjáa ímamyémuma péébe Jericóój pɨɨhɨ́ríjyuco íjcyánáa juuvá úníuri hállúvátuube ácuúcunúúbé táúmeí pɨáábo.  
\v 36 Aabéhjáa mítyane tééneri mɨ́amúnaa pájtyénéllii dilló ɨ́ɨ́nerí ditye úllene.  
\v 37 Áánélliihyéhjáa úúballémé Natsarée múnáajpi Jetsóoma ipyééneé.  
\v 38 Áánélliihyéhjáa dííbyedi wáníjcyámeííbyé nééhií: 
\p —¡Jétsoj, Jetsóoj, Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabe u íjcyaábej, óvíjyuco ihdyu óhdi dɨ́daatsóve! 
\p  
\v 39 Ehdúhjáa dibye néénéllii tsuullérí pééme dííbyeke uhbá cúúvéhulléré dibye iíjcyaki. Árónáacáhjáa éhnííñevúré tsiiñe neébe: 
\p —¡Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabe u íjcyaabe óvíjyuco ihdyu óhdi dɨ́daatsóve! 
\p  
\v 40 Áánélliihyéhjáa Jetsóó iíjyócúúvéne néé ditye itsíva dííbyeke. Áhdújucóhjáa ditye tsíváábeke dibye nééneé: 
\p —¿Ɨɨná ú imílléhi? 
\p  
\v 41 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Ávyéjuúbej, ó imíllé o hálluváne. 
\p  
\v 42 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Tehdújuco. Oke u cáhcujtsódú íjcyaabe tsúúca ú hallúváhi. 
\p  
\v 43 Ehdúhjáa Jetsóó néénemáyé ɨɨtéjúcoóbe. Aabéhjáa dííbyemáyéjuco pééne Píívyéébeke dúúrúvaabére. Aanéhjáa tsijtye iájtyúmɨ́ne téhdure duurúvá Píívyéébeke. 
\c 19  
\s1 Tsakyéoke Jetsóó ááhɨvéne 
\p  
\v 1 Aanéhjáa Jetsóó ímamyémuma úújeté Jericóovu.  
\v 2 Ácoomíyíhjyáa ehnéva múnáajpi Tsakyéó ííñújɨ́ avyéjúúbé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke áhdótsohíjcyámé avyéjuube íjcyaábe.  
\v 3 Aabéhjáa imíllerá Jetsóoke iájtyumɨ́ne. Árónáacáhjáa tsá dibye píívyetétú dííbyeke iájtyumɨ́né mɨ́amúnááj pɨɨne íjcyáábeke báhrí iñéénélliíhye.  
\v 4 Áánélliihyéhjáa ɨ́ɨ́cúi dibye pééíhyullévú dsɨɨnéríyé ipyééne néríívyeebe uméheri dííbyeke iájtyúmɨki.  
\v 5 Áánáacáhjáa Jetsóó tétsihdyu pájtyeebe tééhé nɨ́jcáuri íjcyáábeke iájtyúmɨ́ne nééhií: 
\p —Tsákej, Tsakyéoj, ɨ́ɨ́cúi niitye úúma o péékií. Muurá ó imíllé dihjyárí o cúwane. 
\p  
\v 6 Áánélliihyéhjáa ɨ́ɨ́cúi iñíítyéne tsajtyéébé ihjyávú dííbyeke.  
\v 7 Ááneríhjyáa mɨ́amúnaa ihjyúvá Jetsóodi ɨ́veekí ímítyuube íjcyáábe jávú dibye pééneri.  
\v 8 Áánélliihyéhjáa diibye Tsakyéó iíjyócúúvéne néé Jetsóoke: 
\p —Ávyéjuúbej, tátsíeménetu tsahdúnéécú ó dówajcároó ɨ́dáátsóméhjɨke. Áánetu tsaatékée o állíñe pevétsííyé o áhdótsohíjcyáné ó óómíchoó éhnííñevújuco. 
\p  
\v 9 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Tehdújuco, muurá Aavaráaúvúj tsɨɨménémúhaabe u íjcyáábedívú tsúúca uwááboju wajtsɨ́hi.  
\v 10 Muuráhjáa Mɨ́amúnáájpidívú o ípívyééveebe o tsáá ímítyúné pañévú mújtámeke o pájtyetétsoki. 
\s1 Dsɨ́ɨ́dsɨtu íjcyáné uwááboju 
\r (Mt 25.14-30) 
\p  
\v 11 Ehdúhjáa Jetsóó úwaabó mɨ́amúnáake. Aaméhjáa Jerotsaréevu pɨ́ɨ́hɨ́náa mɨ́amúnaa ɨ́jtsámeí tsúúca Píívyéébé avyéjú bóhówááveíñe. 
\p  
\v 12-13 Áámekéhjáa úwááboobe nééhií: 
\p —Tsaapíhjyáa ɨ́htsútúméejpi íjcyaabe tsícyoomívú ipyééíñé ɨhde 10-meváké íúníu múnáadítyú ipíhjyúcúmeke dsɨ́ɨ́dsɨdívú iwájtúne nééhií: “Ééneri méwákímyeícyó téhulle o íjcyáné hajchóta.” Ehdúhjáa diityéké ipítyájcoíñúne técoomívú memévatéébé íhcyóómí avyéjuube iíjcyaki.  
\v 14 Árónáacáhjáa dííbyé cóómi múnaa tsá ímílletú diityé avyéjuube dibye íjcyane. Áánélliihyéhjáa tsaatéké wallóómé dííbye déjutu ditye iñéé íhcyóómí avyéjuube dibye íjcyane múha ímílletúne. 
\p  
\v 15 Árónáacáhjáa tsúúca meménúmé páñétúejpi íhcyóómí avyéjuube dibye iíjcyaki. Átsihdyúhjáa óómiibye teene íhcyóómivu. Aabéhjáa iwájtsɨdu pihjyúcú íúníu múnáake dsɨ́ɨ́dsɨdívúu iwájtuíñúmeke múhduná ditye llíyaatétsóné iwáájácuki.  
\v 16 Áábekéhjáa ímí wákímyeííbyé nétujkénúhi: “Ávyéjuúbej, éhnée óhdivu u pícyoíñúne dsɨ́ɨ́dsɨ́ ó llíyaatétsóhi.”  
\v 17 Áánélliihyéhjáa íavyéjuube néé dííbyeke: “Tehdújuco. Muurá eene múhdurá néérone ímí ú tehméhi. Áánéllii uke ó pícyoó 10 coomívá avyéjuube u íjcya ɨ́mɨáábé u íjcyánélliíhye.”  
\v 18 Áhduréhjáa tsijpi nééhií: “Ávyéjuúbej, éhnée óhdivu u pícyoíñúne dsɨ́ɨ́dsɨ́ téhdure ó llíyaatétsóhi.”  
\v 19 Áánélliiyéhjáa idyé neebe dííbyeke: “Tehdújuco. Áánéllii téhdure ɨ́mɨáábé u íjcyáábeke ó pícyoó 5 coomívá avyéjuube u íjcyaki.” 
\p  
\v 20 Áánetúhjáa tsijpi nééhií: “Ávyéjuúbej, íñe dɨdsɨ́ɨ́dsɨ́ éhnée óhdivu u pícyoíñúné o pícyohíjcyáne.  
\v 21 Ópée ó waajácú ímítyuube u íjcyaabe díwákimyéí hallúvujɨ́ɨ́ dsɨ́ɨ́dsɨ́jɨke ú ékéévehíjcyáne. Muuráhjáa ɨ́htsútúnetu o llíyaatétsóné ɨ́mɨátsíí ú újcúiyáhi. Aanée o wáájácúne íllure ó picyóó dɨdsɨ́ɨ́dsɨke.”  
\v 22-23 Áánélliihyéhjáa íavyéjuube néé dííbyeke: “Aanée idyé ímítyuube o íjcyane wájácú u néébe ¿ɨ́veekí tsá u pícyootú dsɨɨdsɨ téhmémeíhíjcyájá pañévú tétsihvu ditye wákímyeíchóné óóma llíyaatéíyoki? ¿Ɨ́veekí ímítyuube uú?”  
\v 24 Ehdúhjáa dííbyeke iñétsihdyu tétsihyi íjcyámeke neébe: “Áánúdityu eene dsɨɨdsɨ medójtúcúne maájcú eenée ihñe pámé ehnííñevúré llíyaatétsóóbeke.”  
\v 25 Áánélliihyéhjáa nééme dííbyeke: “Ávyéjuúbej, árónáa tsúúca mítyanéjuco dííbye dsɨ́ɨ́dsɨ.”  
\v 26 Áánélliihyéhjáa neébe: “Ehdu múúne mémeenúhi. Muurá ihñe llíyaatétsómeke éhnííñevu tsiiñe máajcú ditye illíyaatétsoki. Áánetu pevénéré pícyohíjcyámedítyú médojtúcúhi.  
\v 27 Téhdure eene avyéjuube o íjcyane iímíllétúne oke múnáátsohíjcyámeke ííllevu metsíváne o ɨ́ɨ́ténáa médsɨ́jɨvétso.” 
\s1 Jerotsaréé pañévú Jetsóó úcaavéne 
\r (Mt 21.1-11; Mc 11.1-11; Ja 12.12-19) 
\p  
\v 28 Ehdúhjáa diityéké iúwáábóné boone Jetsóó péé ímamyémuma Jerotsaréevu.  
\v 29-30 Aaméhjáa úújeté Bepajéema Betáániá coomícyú úníuri oríívo bájú íjcyátsihvu. Átsihdyúhjáa míítyétsikye ímamyémudítyú ɨ́pɨɨhɨ́ré coomívú iwáállóómútsikye neébe: 
\p —Cána écoomi ɨ́pɨɨhɨ́ré cóómityu óóma méujcúté íayáne ɨ́ɨ́júwúukej. Múikyé dííbyedi úllétuube dóhjɨ́váábeke metsíñaáyóne métsívaco.  
\v 31 Aane tsaate ámúhtsikye ‘ɨ́véébeké ámuhtsi métsíñaáyó’ néhajchíí méneéco: “Ávyéjuubéne múhtsikye néénélliíhye.” 
\p  
\v 32 Ahdújucóhjáa péémutsi dibye néhdújuco úújeténé dííbyedívu.  
\v 33 Áábekéhjáa dityétsí tsíñaáyórónáa áábájajte nééhií: 
\p —¿Ɨ́véébeké ámuhtsi métsíñaáyóhi? 
\p  
\v 34 Áánélliihyéhjáa neemútsi: 
\p —Ávyéjuubéne múhtsikye néénélliíhye. 
\p  
\v 35 Aamútsíhjyáa tsajtyéjucóó dííbyeke. Áábé hallúhjáa wájyamúúnevu ɨɨ́hbóne Jetsóoke nérijcyáróme.  
\v 36 Áijyúhjáa dibye péijyu juuva mɨ́amúnaa ɨhbó íwajyámuunévu.  
\v 37-38 Aaméhjáa dííbyeke úraavyémé tsúúca oríívó bajúvú pɨ́ɨ́hɨme méénúráítyuróné dibye méénuhíjcyáné hallúvú Píívyéébeke dúúruvámé kéévánécoba wáñécohíjcyá: 
\p —¡Ñóóooj! Átsihdyúhjáa nehíjcyáme: 
\p —¡Maímijyu áánu Píívyéébe mémeri tsááneéj! ¡Ahdícyane metsu ímíjyuuri Píívyéébeke maávyéjújtsoki! 
\p  
\v 39 Ehdúhjáa ditye néénáa tsaate paritséómú diityé pañe íjcyame néé Jetsóoke: 
\p —Ávyéjuúbej, aatye díuráávye múnáake duhba ditye cúúvéhulléré iíjcyaki. 
\p  
\v 40 Árónáacáhjáa neébe: 
\p —Muurá ditye dáíívyérónáa néwayúúneréjuco íhjyúcunúiyóne. 
\p  
\v 41 Aabéhjáa tsúúca Jerotsarééj pɨɨhɨ́vú ímamyémuma úújetéébé tétsihdyu técoomi ɨɨ́ɨ́téne kímoovéhi.  
\v 42 Áánemáhjáa neébe: 
\p —Múhdutú ihdyu ámuha Jerotsarée múnaa méwaajácúiyá Píívyéébema ámuha tsaímíyé meíjcyáiyóné íjcyájúcooróne. Árónáa tsá tene ámúhadívú bóhówáávéityú ámuha mecáhcújtsótúnélliíhye.  
\v 43 Muurá ámúhakye ímityúné pájtyeéhi. Ámúhá munáá ámúha cóómí ɨmɨ́cáávéne ámúhakye méénuúhi.  
\v 44 Aame ámúhakye ɨdsɨ́jɨ́vétsóne páneere ámúhá jaaháñé wácávyáhcoó Píívyéébe ámúhakye pɨ́aabójúcooróné ámuha metáhjállehíjcyáné déjúcotu. Ehdúhjáa neebe Jetsóo. 
\s1 Duurúvájá pañétú náhjɨ́he múnáake Jetsóó bóayóne 
\r (Mt 21.12-17; Mc 11.15-19; Ja 2.13-22) 
\p  
\v 45-46 Aabéhjáa duurúvájá pañévú iúcáávéne náhjɨ́hénújcatsímyeke téjá pañétu ibóáyóne nééhií: 
\p —Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Íjya tahjya tééjá lliiñévú mɨ́amúnaa óóma íhjyúvahíjcyáijya.” Aaja ¿ɨ́veekí ámuha naní múnáá jaríyéjuco medíllone? 
\p  
\v 47 Aanéhjáa paíjyuváré tééjá pañévú dibye úwaabóné tsaríllehíjcyámé llúúvájté avyéjujtee, taúhbájú uwáábojtee, tsijtye avyéjujtee, íjcyame. Aaméhjáa ɨ́tsámeíhijcyá ɨ́ɨ́né hallútú dííbyeke ɨdsɨ́jɨ́vétsóiyóne.  
\v 48 Árónáacáhjáa tsá ɨ́ɨ́né hallútú ditye dííbyeke méénúítyuró mítyaméhjáa ímí dííbyé uwáábó ɨ́jtsúcunúnélliíhye. 
\c 20  
\s1 Jetsóó ɨhtsútu 
\r (Mt 21.23-27; Mc 11.27-33) 
\p  
\v 1-2 Aabéhjáa Jetsóó duurúvájá pañévú pajtyéteju úwáábónáa llúúvájté avyéjujtee, taúhbájú uwáábojtee, túkevéjtsojtee, íjcyame itsááne dííbyeke nééhií: 
\p —¿Aca múúbé ɨhtsúturí u íjcyaabe eene ehdu nénehjɨ ú méénuhíjcyáhi? Cána múúhakye duubállej. 
\p  
\v 3 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Áyu cána téhdure ámúhakye ó díllone oke máañújcuj.  
\v 4 ¿Acáa múha nééjuri Jóááuvu tsótsohíjcyá cáhcújtsómeke? ¿A Píívyéébépeé, mityá mɨ́amúnaárée nééjuri? 
\p  
\v 5 Áánélliihyéhjáa tsamééré néjcatsíhi: 
\p —Muurá ‘Píívyéébée nééjuri tsótsohíjcyaábe’ menéhajchíí meke nééíyoóbe: “Áábekéráhjáa ¿ɨ́veekí tsá ámuha mecáhcújtsotúne?”  
\v 6 Áánetu ‘mɨ́amúnaárée nééjuri’ menéhajchíí meke diitye mɨ́amúnaa tééné hallútú dsɨ́jɨ́vétsóiyá néwayúúnevu iáámúneri. Muurá paméváré cáhcujtsó ɨ́mɨáánéjucóo Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi diibye Jóáa íjcyane.  
\v 7 Ehdúhjáa nééneri iñúhnévéne nééme iwáájácutúne.  
\v 8 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé diityéke: 
\p —Aanéjɨ́ɨ́va idyé ámúhakye ó úúbálleé múúbé ɨhtsúturí o méénuhíjcyáne. 
\s1 Úmɨhé tehmé múnaa múhdurá dárɨ́ɨ́vémeíñetu íjcyáné uwáábo 
\r (Mt 21.33-44; Mc 12.1-11) 
\p  
\v 9 Téhduréhjáa tsiiñe úwááboobe nééhií: 
\p —Tsaapíhjyáa íúmɨhe bajtsó tsanééré óóvaá. Ápallívúhjáa tsaatéké ityéhmétsoíñúne peebe tsiéllevu tsúúcaja téhulle iíjcyáíhullévu.  
\v 10 Áhullétúhjáa tsúúca tépalli néévane iwáájácútsihvu wálloobe íúníu múnáájpikye dííbyema ditye iwállóóro téénetu dííbye éhné íjcyadúne. Ahdújucóhjáa pééróóbeke ditye méénúpéjtsónetu dibye óómiñe íéveébe.  
\v 11 Áánélliihyéhjáa tsíjpiikye dibye wállóóróóbeke téhdure iúhbáne méénúpejtsóme. Aabéhjáa idyé oomí íéveebére.  
\v 12 Áróné pañéhjáa tsíjpiikye dibye wállóóbeke téhdure ditye túúvátsónetu ílluréjuco dibye wááneé. 
\p  
\v 13 Áánéhjáa diibye úmɨhé aabájaabe nééhií: “¿Aane muhdúí íñe teéne? Áyu cána hájchíwu mítyane o wájyúróóbekéréjuco o wálloókij. Dííbyeke íhya avyéjúúlléiyóme.”  
\v 14 Ehdúhjáa iñééne íllíkyeréjuco dibye wállóóbeke iájtyúmɨ́ne néjcatsímye: “Aabye muurá íllíyéjuco íñe cááníñúiyóne. Áánéllii metsu dííbyekéréjuco medsɨ́jɨ́vétso mehnéréjuco tene iíjcyaki.”  
\v 15 Ahdújucóhjáa tétsihdyu kémuéllevu itsájtyéébeke ditye dsɨ́jɨ́vetsóne. Ehdúhjáa Jetsóó iúúbállétsihdyu nééhií: 
\p —¿Aane íñe diibye tépallí aabájaabe itsáácooca muhdú méénuú diityéké eenée íúmɨhévú dibye téhmétsoíñúmé ímityúné dárɨ́ɨ́vémeímyeke?  
\v 16 Muurá diityéké tééné hallútú ɨdsɨ́jɨ́vétsóne tsíjtyekéréjuco dibye téhmétsoíñé tépallívu. 
\p Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii tétsihyi íjcyame nééhií: 
\p —Óvíi ihdyu Píívyéébe múúhakye tehmé tehdu muha meíjcyátuki. 
\p  
\v 17 Áánélliihyéhjáa Jetsóó diityédívú ɨɨ́ɨ́téne nééhií: 
\p —¿Aca muhdú nééiyóné Píívyéébé waajácúháámɨtu íllu nééhií: 
\q1 Tsaúpe nééwayu jááháñé wákimyéi múnaa iñéhnílléne waagóórou pícyámeí ímichi tééutu jaa éjkéiu? 
\m  
\v 18 Aane muurá teeu nééwayúdú o néébé uwááboju cáhcújtsotúmé mújtaáhi. Áámedívú o cáyobáávatécooca ílluréjuco ditye wágóóóveíñe. 
\s1 Ííñújɨ́ avyéjúúbé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke ditye áhdotsóne 
\r (Mt 21.45-46; 22.15-22; Mc 12.12-17) 
\p  
\v 19 Ehdúhjáa Jetsóó taúhbájú uwáábojtémá llúúvájté avyéjujtéké múu lléboobódú úwaabóné iwáájácúne imíllerómé téijyúré dííbyeke iékeevéne. Árónáacáhjáa íllityémé mɨ́amúnáadi. 
\p  
\v 20 Aaméhjáa ɨ́mɨáámédú tsaatéké dííbye éllevu wallóó ditye dííbyeke ávyéjúúbedítyú díllone dibye múhdurá áñújcúhajchíí tééné hallútú dííbye éllevu itsájtyéroki.  
\v 21 Aaméhjáa neeté dííbyeke: 
\p —Uwááboóbej, muha muurá méwaajácú tehdújuco u úwáábohíjcyáné keená Píívyéébe mɨ́amúnáadívú tújkevééllejɨ́jtó tsijtye múhdurá úhdivu ɨ́jtsúcunúróneri ɨ́ɨ́cúvétuubére.  
\v 22 Aabe cána múúhakye diñe díicyánéjcutuj: ¿A tehdújuco ávyéjuube romáánómuube íjcyáábé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke ditye áhdótsohíjcyáné maáhdóiyóne, mityá tsáhaáj? 
\p  
\v 23-24 Ehdúhjáa ímityúné ɨɨ́jtsámeíñemáyé ditye nééne Jetsóó iwáájácúne néé diityéke: 
\p —¿Ɨ́veekí ehdu ámuha oke médárɨɨvéhi? Áyu cána oke méuujétsó dsɨ́ɨ́dsɨjɨ́vuj. Ahdújucóhjáa ditye úújétsojɨ ɨɨ́ɨ́téne neébe: ¿Aca múhúmɨ náávé eéne? Áhdure ¿mumémé eene tééjɨtu? Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —Tséétsá húmɨ nááve. Áábe méméré íñe tééjɨtu.  
\v 25 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé diityéke: 
\p —Ané wa ihdyu diibye Tséétsáke mááhdohíjcyá dííbye éhnéjuco íjcyanévu. Áánetu ihdyu Píívyéébeke máácuhíjcyá dííbyé wáábyuta íjcyanévu. 
\p  
\v 26 Ehdúhjáa dííbyeke dárɨ́ɨ́verómé tsá píívyetétú dííbyedívú iñéétsóiyóne. Aaméhjáa ehdu dibye nééneri iúllévenúne tsá ɨɨná íhjyuvájúcootúne. 
\s1 Dsɨ́jɨvémé muhdú tsiiñe bóhɨɨne tsaate díllone 
\r (Mt 22.23-33; Mc 12.18-27) 
\p  
\v 27 Ááné boonéhjáa tsadotséómudítyú tsaate péé dííbye éllevu medsɨ́jɨvémé tsiiñe mebóhɨɨne cáhcújtsotúme. 
\p  
\v 28 Aaméhjáa néé dííbyeke: 
\p —Uwááboóbej, Moitséeúvúhjáa muurá néé tsaapi méwadívú tsɨ́ɨ́mávátuube dsɨ́jɨ́véhajchíí íñahbéréjuco díílleke táábávaíñe dííbyeréjuco ɨtsɨ́ɨ́máva díílledívú íñáhbeúvúu tsɨ́ɨ́máváiyóne.  
\v 29 Aanée ijcyámé 7-meva tsané nahbému. Áámedítyúu ámíaabe ityáábávárólléjtane dsɨ́jɨvé tehdu tsɨ́ɨ́mávátuúbe.  
\v 30 Ááné boonée bóneebe díílleke táábávároobe téhdure dsɨ́jɨvé tsɨ́ɨ́mávátuubére.  
\v 31 Ááné boonée tsijtye bónejte díílleke táábávarómé téhdure dsɨ́jɨvé tsɨ́ɨ́mávatúme.  
\v 32 Ááne nihñévúrée díílleréjuco dsɨ́jɨvéne.  
\v 33 Aane cána múúhakye diñe ¿cáábyé taabá ímichi dille íjcyaíñé tsiiñe ditye bóhɨ́ɨ́coóca? 
\p  
\v 34 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé diityéke: 
\p —Muurá ihdyu ííñújɨri íjcyame táábávácatsíhi.  
\v 35 Áánetu ɨ́mɨáámé dsɨ́jɨvémé tsiiñe bóhɨɨme níjkyéjɨri iíjcyácooca tsáhájuco táábávájcatsíityúne. Tsíhdyuréjuco ditye íjcyaíñe.  
\v 36 Aame tsáhájuco dsɨ́jɨ́véityú Píívyéébej tsɨ́ɨ́mé íjcyame níjkyéjɨ múnaáduréjuco néémeé.  
\v 37 Muurá ɨ́mɨááné dsɨ́jɨvémé tsiiñe bóhɨɨ́hi. Muuráhjáa Moitséeúvú teene úúballé úméhéwu péétécunúné pañétú Píívyéébe dííbyeke íllu nééneé: “Aavaráaa, Itsáaa, Jacóóboo, íjcyámé Piivyéébé ó ijcyáhi.”  
\v 38 Ehdúu Píívyéébe néénetu méwaajácú ditye íjcyane. Muurá ditye íjcyátuca tsá dibye nééítyuró diityé Piivyéébé iíjcyane. Muurá dííbyedívú tsá múha dsɨ́jɨ́vetú tétsɨ́hjɨ́ daíhañe. 
\p  
\v 39 Ehdúhjáa diityéké dibye néénéllii tsaate taúhbájú uwáábojtédítyú nééhií: 
\p —Uwááboóbej, tehdújuco u nééneé. 
\p  
\v 40 Aaméhjáa tsáhájuco dííbyeke tsiiñe díllotúne. 
\s1 Muubá Críjto íjcyane 
\r (Mt 22.41-46; Mc 12.35-37) 
\p  
\v 41 Áijyúhjáa idyé Jetsóó néé diityéke: 
\p —¿Aca muhdú ɨ́ɨ́vane ámuha ménehíjcyá Críjto Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabe íjcyaíñe?  
\v 42-43 Ááneráhjáa dííbyeúvú íjcyároobe dííbyedítyú néé íwaajácuháámɨtu: 
\q1 Ávyéjuubée néé Táavyéjúúbeke: “Cána táúniúvúi diicya dímunáake o táhjáné hajchóta.” 
\m  
\v 44 Ehdúhjáa muurá Dabíiúvú dííbyeke Íavyéjúúbedi dillóhi. Aane ¿muhdú dííbyeúvúj tsɨɨménémúhaabe íjcyáiibye Críjtoó? Ehdúhjáa Jetsóó nééhií. 
\s1 Taúhbájú uwáábojtéké Jetsóó núcójpɨ́vetsóne 
\r (Mt 23.1-36; Mc 12.38-40; Rc 11.37-54) 
\p  
\v 45 Aabéhjáa pámeere lléébónáa néé ímamyémuke: 
\p —Téɨɨbúwá tsáma méíjcyaco.  
\v 46 Tsá múu ɨ́ɨ́vatú eene aatye taúhbájú uwáábojte mɨ́amúnaa diityéké iávyejúúllekíyé cááméjácobájɨvu úcámeíhíjcyánetu. Muurá pihcyáávejááné pañe imíllémé íboohówátsɨhjɨ́vúré iácuuvéne. Áhdure wañéhjɨ pañe imíllémé íimítsɨhjɨ́vúré imájchone.  
\v 47 Aame pííbájyujte walléémudítyú dótuhíjcyá diityé jaaháñe. Ááné nucójpɨ́ muurá cááménécóbaúvú ihjyúvahíjcyarómé Píívyéébema. Ehdu muurá dárɨ́ɨ́vémeímyeke Píívyéébe ɨ́cúbáhraáhi. Ehdúhjáa Jetsóó néé ímamyémuke. 
\c 21  
\s1 Pííbájyulle dsɨ́ɨ́dsɨke pícyoóne 
\r (Mc 12.41-44) 
\p  
\v 1 Aabéhjáa duurúvájá pañe íjcyánáa mɨ́amúnaa picyóócunú dsɨ́ɨ́dsɨke Píívyéébé wáábyuta. Ehnéva múnaáhjáa mítyanéhjɨ́ picyóóhií.  
\v 2 Áánáacáhjáa pííbájyulle ɨ́dátsó picyóó mɨ́jɨ́hwuúcúre.  
\v 3 Aanéhjáa ɨɨ́ɨ́téne neébe: 
\p —Ámuúhaj, muurá áámye pííbájyulle ɨ́dátsó néérolle picyóó pámé ehnííñevúre.  
\v 4 Muurá tsijtye dsɨ́ɨ́dsɨ́varómé picyóó uhjénéhjɨ́re. Áánetu pícyoolle páneere tééne tájpí iíjcyáiyóne. 
\s1 Duurúvaja wágóóóveíñé Jetsóó nééneé 
\r (Mt 24.1-2; Mc 13.1-2) 
\p  
\v 5 Téijyúhjáa tsaate ímamyémudítyú ihjyúvá duurúvaja imíwu néwayúúnetu méénúmeíñeri, ditye bóhbánuhíjcyánéhjɨtu imíwu teja ícyáávétsámeíñéhjɨri. 
\p  
\v 6 Áánélliihyéhjáa Jetsóó nééhií: 
\p —Ároja muurá wácávyáhcáméiíhi. 
\s1 Jetsóó tsááíñé ɨhde pájtyéiñéhjɨ 
\r (Mt 24.3-28; Mc 13.3-23) 
\p  
\v 7 Ehdúhjáa dibye néénéllii dííbyeke néémeé: 
\p —Uwááboóbej, ¿aca múijyú pajtyéiñe eene múúhakye u néhíjcyanéhjɨ? ¿Aca ɨ́ɨ́netú muha méwaajácuú tsúúca tehdu tene pájtyeíñe? 
\p  
\v 8 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Ehdu nééme tsáma wajácútsi méíjcyaco ámuha maállítsámeítyuki. Muurá o tsááiñe tsúúca pɨ́ɨ́hɨ́cooca íjcyaímyé mítyame óhdi díllómeímye. Aame nehíjcyaá diibyéjuco Críjto iíjcyane. Árómeke mécáhcújtsodíñe.  
\v 9 Téhdure pahúlleváré méénujcátsí íjcyáné uubállé ámuha mellééboóhi. Áróneri méíllityédíñe. Pane méɨjtsúcunúdí téijyu tsúúca o bóhówááveíñe. Tsáhái téijyu o bóhówáávéityúne. Árónáa ihdyu ehdu nénehjɨ tujkénú pájtyeéhi. 
\p  
\v 10 Muurá tsáné iiñújɨ múnaa tsííñé iiñújɨ múnáama méénújcátsiíhi.  
\v 11 Áhdure ávyétá ɨhnáhó ííñujɨ vááúméiíhi. Áijyu íjcyaíñé ájyabááne, cheméháñé, pahúlleváre. Áhdure íévéhoowávú apííchó nénehjɨ bóhówááveéhi. 
\p  
\v 12 Ehdu nénehjɨ pájtyéíñé ɨhde cáhcújtsotúmé ámúhakye ɨɨ́cúbáhrámeke tsájtyeé pihcyáávejááné pañévú muhdú ámuha meícyahíjcyáné ámúhakye idílloki. Áhdure ámúhakye ííñújɨ́ avyéjujté éllevu itsájtyémeke cuvéhoojánuímye. Ehdu muurá ámúhakye mɨ́amúnaa dárɨ́ɨ́veé oke ámuha meúráávyéné déjúcotu.  
\v 13 Ááné hóówari ámuha táuwááboju diityéké méúwááboóhi.  
\v 14 Árónáa ihdyu tsá ámuha meíjyácunúityú muhdú ámuha diityémá meíhjyúváíñeri.  
\v 15 Muurá ihdyu ámúhakye ó ájcuú muhdú ámuha diityéké meúwáábóíñé tujkévejúvu. Áijyu ámúhakye múnáátsohíjcyámé íllure ámuha maálliñe néhijcyámé ámúhadívú táhjátsáméiíhi.  
\v 16 Muurá ámúháj caanímú, ámúhá nahbémú, ámúha hájkímú, tsijtye ámuha menáhbévahíjcyároméhjɨ́ ámúhakye téijyu ímityúné dárɨ́ɨ́veéhi. Muurá tsaatéké ámúhadítyú dsɨ́jɨ́vétsoímye.  
\v 17 Ehdu muurá oke cáhcújtsotúmé ámúhakye tsarílleé oke ámuha mecáhcújtsóné hallútu.  
\v 18 Árónáa tsá ámúhá níwáujɨ́ɨ́né íjcyárónetu tsájɨ́ubáré wágóóóvéityúne.  
\v 19 Ahdícyane ihdyu ámuha panéváré maáábúcúhajchíí mépájtyéteéhi. 
\p  
\v 20 Áhdure tsííñé iñújɨ́ɨ́ne múnaa Jerotsaréé mɨ́caavéné ámuha mewáájácúcooca múu néé tsúúca técoomi wágóóóveíñe.  
\v 21 Áijyu méwáácunúcó cáméhbaúnevu Jodéá iiñújɨ múnaa ámuha meíjcyame. Áhdure técoomí múnaa óvíi néhi wáácunú tsiéllevu. Aane íúmɨhé pañe íjcyame íoomíjyúcohdí técoomívu.  
\v 22 Ehdu íjcyaíñé ɨ́cúbáhraméí mɨ́amúnáama ditye ímityúné dárɨ́ɨ́vémeíhíjcyáné déjúcotu Píívyéébé waajácuháámɨtu tene némeídyújuco.  
\v 23 ¡Máɨdáátsoju tsáma tene pájtyeíñé téijyu walléémú éévájtema tsijtye ñohñójtéréi ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́méwuúmú íjcyámeke! Muurá ávyétá kimóhcó nééné ɨ́cúbáhraméí pájtyeé téijyu ííñújɨri íjcyáné mɨ́amúnáadívú Píívyéébe cáyobáávatécoóca.  
\v 24 Tsaatéké muurá dsɨ́jɨ́vétsoímyé méénujcátsí pañe. Áánetu tsíjtyeke tsajtyéimye tsíñéhjɨ́ iñújɨɨnévu. Ááné boone jodíómú íjcyátúné mɨ́amúnaáréjuco teene Jerotsaréé cáávácuíñé Píívyéébe diityédívú técoomi ɨ́hvéjtsóné hajchótá tétsihyi iíjcyaki. 
\s1 Jetsóó tsáácooca pájtyéiñéhjɨ 
\r (Mt 24.29-35, 42-44; Mc 13.24-37) 
\p  
\v 25 Aane ehdu nénehjɨ pájtyéné boone nuhba cóójɨ́ejpii, péjcóejpii, mɨ́ɨ́curuu, íjcyane múhduréjucó íjcyaíñe. Téhdure ávyétá ɨhnáhó móañe nóhjɨ́neri cáhcújtsotúmé íllítyeéhi.  
\v 26 Éhdúcóbaúvú nénehjɨ ííñújɨri íjcyácooca muurá mɨ́amúnaa iíllityéneri ílluréjuco wájácúrátúúúveíñe. Ehdu páneere íévéhóówari ɨ́htsútunéhjɨ́ íjcyane mujtáraba íjcyaáhi.  
\v 27 Áijyu ihdyu Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe páneere táɨhtsútú táavyéjuma ojtsó pañétú ó bóhówááveéhi.  
\v 28 Ehdu tene pájtyécooca múu íllure ímíjyuuvéhi. Muurá tééné boone tsúúca ámuha máállíjchuú múhdurá ámuha meícyahíjcyánetu. Áijyu ihdyu tsaímiyéjuco ámuha meíjcyaíñe. 
\p  
\v 29 Téhduréhjáa tsiiñe diityéké neébe: 
\p —Cáhawáá méɨjtsúcunu higyééráhema tsííñé uméhééné muhdú íjcyane.  
\v 30 Muurá téhehjɨ béhjɨ́vácooca tsúúca méwaajácú píjcyaba pɨ́ɨ́hɨne.  
\v 31 Ahdu ííñújɨri ténehjɨ íjcyácooca méwaajácuco tsúúca Píívyéébé avyéjú bóhówáávéíñe éévé úújeténe. 
\p  
\v 32 Aane ɨ́mɨááné ámúhakye o néé ehdu nénehjɨ pájtyeíñé íñéi ííñújɨri páhdure mɨ́amúnaa íjcyápíñáaáca.  
\v 33 Muurá ííñújɨma páneere íévéhóówari íjcyanéhjɨ́ wágóóóveéhi. Áánetu íñe ámúhakye o néhijcyáné tsá múijyú wágóóóvéityúne. 
\p  
\v 34 Áánéllii tsáma téɨɨbúwá méíjcyaco tsiiñe o tsáábe ámúhakye o túvaaóvátu llíyiicyáveháñeri, tsíñéhjɨri, ámuha meíjcyámeke.  
\v 35 Muurá iímillédúré íjcyámeke ó ábájɨ́néjcuú éhne múúne iyáábeke dahpe ábájɨ́nejcúdu.  
\v 36 Áánéllii múu téɨɨbúwá iíjcyáne Píívyéébema paíjyuváré ihjyúvá ténehjɨ ámúhakye imújtátsótuki. Áijyu ihdyu ámuha méúújéteé óhdivu Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébedívú ɨ́ɨ́nerí núcójpɨ́vetúme. 
\p  
\v 37 Ehdúhjáa Jerotsaréeri íjcyaabe Jetsóó duurúvájá pañévú úwáábohíjcyáhi. Aabéhjáa meííjyunúdú pehíjcyá oríívo bájú íjcyátsihvu tétsii icyúwaki.  
\v 38 Aanéhjáa paíjyuváré cúúvénetúré mɨ́amúnaa pehíjcyá duurúvajávú dííbyé uwáábó illéébúcunúki. 
\c 22  
\s1 Jetsóoke iékééveíñé ditye pítyácójcatsíñe 
\r (Mt 26.1-5, 14-16; Mc 14.1-2, 10-11; Ja 11.45-53) 
\p  
\v 1-2 Téijyúhjáa pajtyété wañéhjɨ́ óórítyúne pááá máchómeíhíjcyáné wañéhjɨ́ lleeváríjyuco íjcyánáa llúúvájté avyéjujtémá taúhbájú uwáábojte ɨ́jtsámeí muhdú Jetsóoke ɨdsɨ́jɨ́vétsoíñe. Árónáacáhjáa íllityémé mɨ́amúnáadi. 
\p  
\v 3 Áánáacáhjáa Jóóda Ijcarióóté pañévú tsúúca Naavéné úcaavé tsaapi Jetsóó mamyémúejpi íjcyáábé pañévu.  
\v 4 Aabéhjáa péé diitye llúúvájté avyéjujtémá duurúvájá tehméjte éllevu diityémá ipítyácójcatsí muhdú dííbyedívú iékéévétsoíñe.  
\v 5 Ááneríhjyáa iímíjyúúvéne imíllémé dííbyeke iáhdone.  
\v 6 Áánélliihyéhjáa ɨ́jtsámeíjyúcoobe mítyane mɨ́amúnaa íjcyátútsihvu dííbyedívú iékéévétsoíñe. 
\s1 Ímamyémuma Jetsóó májchone 
\r (Mt 26.17-29; Mc 14.12-25; Ja 13.21-30; 1Co 11.23-26) 
\p  
\v 7 Aanéhjáa tsúúca teene pajtyété wañéhjɨ́ óórítyúne pááá máchómeíhíjcyáné wañéhjɨ́ pañe tsájaatsá múnaa obééjake dsɨ́jɨ́vétsohíjcyáné wañéhjɨ́ lleevájucóóhií.  
\v 8 Áijyúhjáa Péédorómá Jóáámútsikye Jetsóó nééhií: 
\p —Mééma mémeenúté wañéhjɨ májchó memájchoki. 
\p  
\v 9 Áánélliihyéhjáa neemútsí dííbyeke: 
\p —¿Aane kiávú ú imíllé muhtsi meméénune? 
\p  
\v 10-11 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Ámuhtsi Jerotsaréevu mepéémutsi tsaapi llíyííhyori nújpáñújéébedívú meúújetéébema mepééne tééja múnáájpikye méneéhi: “Múúhá uwááboobéne múhtsikye néé kiává íchii tsaho mɨ́jcoho íjcyane tééhó pañévú dibye múúhama pajtyété wañéhjɨ májchó májchóihyo.”  
\v 12 Áánéllii ámútsikye úújétsóiibye córɨ́ɨ́hócoba néého tsúúca ímíbájchómeíhyó cáámééɨ́jɨri íjcyahóvu. Ááhó pañévú méméénuco. 
\p  
\v 13 Ahdújucóhjáa péémutsi dibye néhdújuco iúújeténe tééhó pañévú méénune majcho. 
\p  
\v 14 Aanéhjáa tsúúca ditye májchóíñe éévé úújetédú majchójúcoobe ímamyémuma. 
\p  
\v 15 Átsihvúhjáa diityéké neébe: 
\p —Ímí ó ɨjtsúcunú íñe pajtyété wañéhjɨ májchó ámúhama o májchone nihñéréjuco. Tsúúca muurá ámúhadívú ó dsɨ́jɨ́veéhi.  
\v 16 Aane tsáhájuco tsiiñe ámúhama o wáñehjɨ́vatéityú íñe pajtyété wañéhjɨ. Árónáa ihdyu páneere muhdú óhdityu úúbállémeíhijcyáné oke pájtyéné boone tsaméhjɨ́ Píívyéébé avyéjuríyéjuco meíjcyame mewáñehjɨ́vatéiñe. 
\p  
\v 17 Ehdúhjáa iñétsihdyu ado iékéévéne téhdújtsoobe Píívyéébeke. Áánemáhjáa neébe: 
\p —Áju, íñe pámeere maádo.  
\v 18 Muurá tsáhájuco tsiiñe ámúhama o ádóityú íñe óóvajpácyó Píívyéébé avyéjuri tsaméhjɨ́ meíjcyáiñévújuco. 
\p  
\v 19 Átsihdyúhjáa idyé pááaho iékéévéne téhdújtsoobe Píívyéébeke. Áánemáhjáa idyóhdáhɨ́nunévú diityéké iwájtúne neébe: 
\p —Íñe tájpi náávé íjcyane memájcho. Ehdu paíjyuváré méméénuhíjcyaco ámuha mepájtyeté o ɨ́cúbáhrámeíñé ámuha meɨ́tsaavéne. 
\p  
\v 20 Téhduréhjáa teene adóvú diityéké iájcúne neébe: 
\p —Íñe tátyujpácyo náávé íjcyane úúballé muhdú ámuha meícyahíjcyáné pityájcoju tádsɨjɨ́veri tsíhdyuréjuco cápáyóóveíñé ámuha mepájtyetéki.  
\v 21 Aane muurá íchihyi mééma majchórí diibye óhdivu méénútsóiíbye.  
\v 22 Muuráhjáa ihdyu tsúúcajátújuco óhdityu tene némeídyújuco oke tene pájtyeíñé Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébeke. Árónáa ihdyu máɨdáátsoju tene pájtyeíñé eene óhdivu méénútsóóbeke. 
\p  
\v 23 Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii díllójcatsímyé caabyé diityédítyú dííbyedívú méénútsoíñe. 
\s1 Jetsóó mamyémú táhjájcatsí caabyé diityédítyú ɨ́htsútuube íjcyáiyóneri 
\p  
\v 24 Átsihdyúhjáa táhjájcatsímyé caabyé diityédítyú ɨ́ɨhtsútuube íjcyáíyóneri.  
\v 25 Árónáacáhjáa Jetsóó néé diityéke: 
\p —Muurá ííñújɨri ávyéjujte imíllé ityáuhbáné téénetu diityéké mɨ́amúnaa ɨ́htsútujtédí idílloki. Ááne ɨtsúcunúhijcyámé tehdújuco imyéénune.  
\v 26 Tsá múu tehdu néétune. Muurá ihdyu ɨdáátsóóbeúvú néébe tsaímíyé tsíjtyeke ɨ́ɨ́cúvehíjcyaabe ɨ́htsútuube ijcyá pámé túkevéjtsoóbe.  
\v 27 ¿Aca caabyé ɨ́htsútuube ávyéjuúbe? ¿A eene tsaímíyé ácuúcunúúbeke tsaapi majchótú ɨ́ɨ́cúveébe? ¿Mityá eene dííbyeke ɨ́ɨ́cúveébej? Muurá mɨ́amúnaa ɨjtsúcunú eene tsaímíyé ácuúcunúúbeke tsijtye ɨ́ɨ́cúveebe ɨ́htsútuube íjcyane. Áánetu ihdyu eene ɨ́ɨ́cúvehíjcyaabédú o néébe ámúhama ó ijcyá ámúhakye o pɨ́ááboki. 
\p  
\v 28 Muurá ávyétá imítyú nénehjɨ oke pátyehíjcyárónáa ímí ámuha óóma méijcyá oke ɨ́hvéjtsotúme.  
\v 29 Áánéllii ámúhakye ó picyóó Llihíyóo oke pícyohdu avyéjujte ámuha meíjcyaki.  
\v 30 Áámema muurá ɨ́ɨ́né imíjyaú ámúhama ménahbévájcátsií táavyéjuri. Aame ámuha ijraéémú 12-hava íjcyámedítyú cáhcújtsótúmema méímíbájchoó muhdú ditye ícyahíjcyáne. 
\s1 Jetsóó úúballé Péédoro tóónúmeíiñe 
\r (Mt 26.31-35; Mc 14.27-31; Ja 13.36-38) 
\p  
\v 31 Ehdúhjáa iñétsihdyu Jetsóó Tsimóoke nééhií: 
\p —Tsímoj, Naavéné Píívyéébeke táúmeí ámúhadítyú iñéhco caabyé ɨ́mɨáábé íjcyáábeke éhne múúne tríígotu iímí menéhcodu.  
\v 32 Árónáa tsúúca díhyallúvú ó táúmeí pɨáábó oke u ɨ́hvéjtsótuki. Aabe ihdyu óvíi díñahbémuke ú pɨ́aabó téhdure ditye ímí oke iúráávyeki. 
\p  
\v 33 Áánélliihyéhjáa neebe dííbyeke: 
\p —Tehdújuco, Ávyéjuúbej, ɨ́mɨááné tsá uke o ɨ́hvéjtsóityúne. Muura uke ditye cúvéhoojánúcooca óómájuco ditye meke cúvéhoojánuíñe. Áhdure uke ditye dsɨ́jɨ́vétsócooca óómájuco ditye meke dsɨ́jɨ́vétsoíñe. 
\p  
\v 34 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Árónáa muurá, Tsimo, ípyejcójuco oke u úráávyeróné u tóónuíñé cáracái májtsívátúné ɨhde 3-ijyúva. 
\s1 Jetsóó ɨ́cúbáhrámeííñe pɨ́ɨ́hɨ́jucóóne 
\p  
\v 35 Átsihdyúhjáa tsiiñe neebe diityéke: 
\p —Éíjyúu muurá ámúhakye uwáábovu o wállóócooca o néé ámúha dsɨ́ɨ́dsɨma tsípaajɨ́jɨ́ ámúháj túhápaajɨ́né ámuha metsájtyétuki. ¿A téijyúu tsáneetu ámuha méviióhi? 
\p Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —Tsáháa muha ɨ́ɨ́netú mevííotúne. 
\p  
\v 36 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Árónáa ícyooca métsajtyécó ámúha dsɨ́ɨ́dsɨɨ, ámúhá nɨɨtsúmuu, íjcyane. Áánetu nɨ́tsuwáávatúmé óvíi hállúeja íwajyámú iñáhjɨ́hénúne ɨ́nɨɨtsúwá ujcúhi. 
\p  
\v 37-38 Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —Ávyéjuúbej, íjcyawáácú míwáácu múúhadi. Áánélliihyéhjáa neébe: Íhya téhduwáácújuco. Muurá tsúúca oke pajtyéiñe tsúúcajátújucóo Píívyéébé waajácúháámɨtu íllu óhdityu tene néhdújuco: “Muurá ímítyúmé raahórí itsájtyéébeke téhdure ímítyúúbedi dílloímye.” Ehdúhjáa óhdityu tene némeídyújuco muurá oke tene pájtyeiñe. 
\s1 Píívyéébema Jetsóó íhjyuváne 
\r (Mt 26.36-46; Mc 14.32-42) 
\p  
\v 39 Ehdúhjáa ímamyémuke iñétsihdyu ipyéhijcyádú oríívo bájú íjcyátsihvu péébema téhdure péémeé.  
\v 40 Átsihvúhjáa iúújetédú neebe diityéke: 
\p —Píívyéébema méihjyúvaco ámuha mávaríjchojúúnevu metáhjátsámeítyuki. 
\p  
\v 41-42 Ehdúhjáa iñééne ɨ́ɨ́neebe diityédítyú éhne múúne nééwayu maáámune úújeténé hajchóta. Átsihvúhjáa ɨmɨ́móúúvene Píívyéébema ihjyúvaabe nééhií: 
\p —Ayúju Táácáániíj, muhdú u néhajchíí óvíjyacóóné o ɨ́cúbáhrámeíñe. Árónáa idyé tsá o ímillédú u méénúityúne. Wa ihdyu muhdú u ímillédú óóma meénuj. 
\p  
\v 43 Áábedívúhjáa níjkyéjɨ múnáajpi bóhówaavé dííbyeke ɨpɨ́ááboki.  
\v 44 Aabéhjáa ɨ́hnáhó tééneri ávyevécunúúbé Píívyéébema íhjyúvaabe tówaane waapé tújpácyoma. 
\p  
\v 45 Átsihdyúhjáa ímamyému éllevu péébe úújeté dííbyeke ikímóóvéne pávyeenúmé cuwárí íjcyámedívu.  
\v 46 Áámekéhjáa neébe: 
\p —¿Muhdúami ɨ́ɨ́vane ámuha mécuwaj? Maájkyéne méihjyúvá Píívyéébema mávaríjchojúúnevu ámuha metáhjátsámeítyuki. 
\s1 Jetsóoke ditye ékeevéne 
\r (Mt 26.47-56; Mc 14.43-50; Ja 18.2-11) 
\p  
\v 47 Ehdúhjáa dibye néénáa tsúúca mítyame mɨ́amúnaa wajtsɨ́ tétsihvu. Áámekéhjáa Jóóda tsuullé tsaapi dííbyé mamyémúejpi íjcyaábe. Aabéhjáa dííbyedívú iwájtsɨ́ne chohchócú dííbyeke.  
\v 48 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —¿Aca muhdú eene, Joda, oke u chóhchóneri óhdivu ú méénutsó Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébedívu? 
\p  
\v 49 Aanéhjáa ɨɨ́ɨ́téne ímamyémú néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, métsu aatyéké meméénu ménɨɨtsúmuri. 
\p  
\v 50 Árónáacáhjáa tsúúca tsaapi diityédítyú llúúvájté avyéjúúbé úníu múnáájpí núúmɨho ɨ́mɨánéjcúeho wállórɨhjúcúhi.  
\v 51 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Óvi íjcyaábe. Óvi ihdyu muhdú oke meenúme. 
\p Ehdúhjáa néébere cámahjácó dííbyé núúmɨho.  
\v 52 Átsihdyúhjáa llúúvájté avyéjujtee, duurúvájá tehméjtee, túkevéjtsojtee, íjcyámeke neébe: 
\p —¿Aca muhdú éhne múúne ímityúné méénuhíjcyáábe éllevu ditye tsáhdu ámuha metsáá taéllevu nɨɨtsúmuma, cávaájcoháñema?  
\v 53 Áánerá íhyajchótá ámúhama duurúvájá pañe o íjcyáábeke keená muhdú ámuha oke meméénuhíjcyáne. Árónáa ihdyu ícyooca tsúúca ámúhaj tééveri Naavéné kyéhéjkímyeíhi. Ehdúhjáa neebe Jetsóo. 
\s1 Péédoro tóónúmeíñe 
\r (Mt 26.57-58, 69-75; Mc 14.53-54, 66-72; Ja 18.12-18, 25-27) 
\p  
\v 54 Áábekéhjáa tsúúca iékéévéébeke llúúvájté avyéjúúbe jávú ditye tsájtyéébeke Péédoro úráávyeebe pehíjcyá diityé kemúellére.  
\v 55 Áijyúhjáa lláhajtsɨ́vú tsaate icyújuwááñúnetu pɨ́hmɨhíjcyáme élletu téhdure pɨ́hmɨɨ́be.  
\v 56 Áánáacáhjáa tétsíí wákimyéi múnáalle pɨhmɨ́rí íjcyáábedítyú nééhií: 
\p —Áánúu muurá téhdure Jetsóoma ícyahíjcyáhi. 
\p  
\v 57 Árónáacáhjáa íllure ityóónúne neébe: 
\p —Tehdu, muulle, o wáájácúnejɨ́ɨ́ dííbyeke. 
\p  
\v 58 Ááné boonéwuúréhjáa idyé tsijpi dííbyeke nééhií: 
\p —Uu éhne téhdure diityéejpi. 
\p Árónáacáhjáa neébe. 
\p —Tsáha muúbej, tehdu diityéejpi o íjcyáábejɨ́ɨ́vari. 
\p  
\v 59 Ááné boonéhjáa idyé tsíjpiiyéjuco nééneé: 
\p —Ɨ́mɨááné muurá áánu diibyéjuco Jetsóomáa ícyahíjcyaabe Gariréa múnáajpi. 
\p  
\v 60 Áánélliihyéhjáa idyé neébe: 
\p —Tehdu, muube, o wáájácúúbedíjɨ́ɨ́ óóma ú ihjyúváhi. 
\p Ehdúhjáa dibye néénáa tsúúca cáraca májtsiváhi.  
\v 61 Áánélliihyéhjáa Jetsóó dííbyeke révoúcunúhi. Áánetúhjáa ɨ́tsááveebe dibyée nééneé: “¿Muurá ípyejco cáracái májtsívátúné ɨhde 3-ijyúvá ú tóónuú oke u úráávyeróne?”  
\v 62 Aabéhjáa tétsihdyu áachívú ipyééne ávyétá ɨhnáhó tááhií. 
\s1 Jetsóodi ditye úúhɨ́vaténe 
\r (Mt 26.67-68; Mc 14.65) 
\p  
\v 63 Áánáacáhjáa Jetsóoke téhmeme dííbyedi iúúhɨ́vaténe meenúhi.  
\v 64 Dííbyé hálluúúcúhjáa iwátájcóóbeke iwábáájcóne néémeé: 
\p —¿Cána waajácú múha uke méénunej? 
\p  
\v 65 Áánemáhjáa éhnííñevúré uuhɨ́vatémé dííbyedi. 
\s1 Túkevéjtsojté úmɨ́wari Jetsóó íjcyane 
\r (Mt 26.59-66; Mc 14.53-65; Ja 18.19-24) 
\p  
\v 66-67 Ááné tsɨtsɨ́ɨ́vevúhjáa túkevéjtsojtee, llúúvájté avyéjujtee, taúhbájú uwáábojtee, íjcyame ipítyácócatsíhíjcyátsihvu dííbyeke itsájtyéébeke nééhií: 
\p —¿A ɨ́mɨááné diibyéjuco uu mɨ́amúnáake pájtyetétsoóbe? Cána múúhakye duubállej. 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Muurá diibyéjuco o íjcyane ámúhakye o néérone tsá ámuha mecáhcújtsóityúne.  
\v 68 Pane ámúhakye o díllone ámuha maáñújcúne oke maácádsɨ́jcaáyokíjɨ́ɨ́va oke médillóhi.  
\v 69 Aane cáhawáá óvíi ícyoocátú Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe ɨ́htsútuube Píívyéébé úníuri ó ijcyáhi. 
\p  
\v 70 Ehdúhjáa dibye néénéllii nééme dííbyeke: 
\p —¿Áánélliihyéhaca ihdyu ɨ́mɨááné Píívyéébé Hajchi uú? 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Éée, diibyéjuco oó. 
\p  
\v 71 Ehdúhjáa dibye néénéllii néjcatsímye: 
\p —Ɨ́ɨ́nélliihyécó tsijtye éhnííñevu dííbyé hallúvú úúbálléiyáhi. Muurá íñe melléébóneríyé ímityúné ihjyúvaábe. 
\c 23  
\s1 Pirááto éllevu Jetsóoke ditye tsájtyene 
\r (Mt 27.1-2, 11-14; Mc 15.1-5; Ja 18.28-38) 
\p  
\v 1 Aanéhjáa páméhcobáré Jetsóoke tsajtyé tééné iiñújɨ́ ávyéjuube Pirááto éllevu.  
\v 2 Átsihvúhjáa dííbyé úmɨwávú dííbyedívú iñéétsóro néémeé: 
\p —Áánu mɨ́amúnáake ííbórɨ́nuubéré pehíjcyáhi. Nehíjcyaabe meeva ɨ́veekí ávyéjuube Tséétsa romáánómuubéré íjcyáábé wáábyuta dsɨ́ɨ́dsɨke ditye áhdotsóné maáhdohíjcyáne. Téhdure nehíjcyaabe mɨ́amúnáakévá ipájtyetétsoíñe. Áhdure nehíjcyaabe muuhává jodíómú avyéjuube iíjcyane. 
\p  
\v 3 Áánélliihyéhjáa Piráátó néé dííbyeke: 
\p —¿Ava ɨ́mɨááné uu jodíómú avyéjuúbej? 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Éée, diibyéjuco oó. 
\p  
\v 4 Áánélliihyéhjáa Piráátó néé llúúvájté avyéjujtémá pámeere tétsii tsijtye íjcyámeke: 
\p —Áánerá tsá dibye ɨ́ɨ́né imítyúné méénúturóne. 
\p  
\v 5 Árónáacáhjáa tsɨ́jpánécoba néémeé: 
\p —Áánerá pámeere Jodéá iiñújɨ múnáake ííbórɨ́nuubéré pehíjcyá múhdurá iúwáábóneri. Muuráhjáa Gariréá iiñújɨ múnáadítyú tújkénuube íñe téénema íílléjuco tsááneé. 
\s1 Heróóde éllevu Jetsóoke ditye tsájtyene 
\p  
\v 6 Ehdúhjáa ditye néénéllii Piráátó dilló diityéké ɨ́mɨááné Gariréa múnáajpi dibye íjcyáhajchíí iwáájácuki.  
\v 7 Aanéhjáa téhulle múnáajpíjyuco dibye íjcyane ditye néénéllii wálloobe dííbyeke tééné iiñújɨ́ avyéjuube Heróóde éllevu. Téijyúhjáa téhulle Jerotsaréeri diíbye.  
\v 8 Aabéhjáa mítyane ímíjyuuvé Jetsóoke iájtyúmɨ́neri. Tsúúcajájucóhjáa dibye ímílleróné dííbyeke iájtyumɨ́né dííbyedítyú ditye íhjyúvahíjcyáné illéébónema. Imílléroobéhjáa iájtyumɨ́né dibye méénúráítyuróné méénune.  
\v 9 Áánemáhjáa mítyane panéváré dílloobe dííbyeke. Árónáacáhjáa tsá dibye áñújcutúne.  
\v 10 Áijyúhjáa idyé tétsihyi llúúvájté avyéjujtémá taúhbájú uwáábojte íjcyame ímityúné dííbyé hallúvú úúballéhi.  
\v 11 Áábedíhjyáa diibye Heróódé ítsodáhómuma iúúhɨ́vaténemáyé ujcó ávyéta ímí nééné wajyámuunévú ávyéjuube múúne úcáávéné wajyámuunévu. Áábekéhjáa tsiiñe wálloobe Pirááto éllevu.  
\v 12 Téijyúhjáa diibye Piráátoma Heróódemútsí wajyújcatsí ɨ́hdée néhníllécatsíhíjcyáromútsi. 
\s1 Jetsóoke ditye dsɨ́jɨ́vétsoíñe 
\r (Mt 27.15-26; Mc 15.6-15; Ja 18.39–19.16) 
\p  
\v 13 Aanéhjáa Piráátó pihjyúcú pámeere mɨ́amúnáake llúúvájté avyéjujtémá tsijtye avyéjujtéke.  
\v 14 Áámekéhjáa neébe: 
\p —Ámuha íñe áánúke taéllevu métsivá dibyévá mɨ́amúnáake ímítyú dárɨ́ɨ́vehíjcyáné ámuha menéénema. Áábeke muurá íñe ámuha meɨ́ɨ́téneríyé ó dílloráhi. Árónáa tsá dibye ímítyuube íjcyatúne.  
\v 15 Muurá Heróódé íjcyároobe tsá wáájácutú ɨ́ɨ́né imítyú dibye méénune. Áánéllii muurá íñe óómíchoobe tsiiñe meéllevu dííbyeke. Aabe ɨ́ɨ́né hallútú dsɨ́jɨ́véíyónejɨ́ɨ́vari.  
\v 16 Áánéllii íllure dííbyedívú o méénútsóne ó ácádsɨ́jcaáyoóhi.  
\v 17 Ehdúhjáa Piráátó néé paíjyuváré tsáápiikye cúvéhóójari íjcyámedítyú pajtyété wañéhjɨ́ pañe iíchívyétsohíjcyánélliíhye. 
\p  
\v 18 Árónáacáhjáa pámeere néé kéévánécoba: 
\p —¡Tsá muha meímílletú Jetsóoke maácádsɨ́jcaáyóne! ¡Barabáakéré muha méimíllé meíjchívyetsóne! 
\p  
\v 19 Ácoocáhjáa diibye Barabáake cuvéhoojánúmé ávyéjujtéké dibye ímityúné dárɨ́ɨ́vehíjcyáné hallútu, téhdure dibye mɨ́amúnáake dsɨ́jɨ́vétsohíjcyáné hallútu.  
\v 20-21 Aanéhjáa Piráátó Jetsóoke iácádsɨ́jcaáyóné iímílléne tsiiñe diityémá íhjyúvárónáa éhnííñevúré néémeé: 
\p —¡Wa ihdyu wátyétyehcútsó páwachékevu dííbyekej! 
\p  
\v 22 Áánélliihyéhjáa tsiiñe neébe: 
\p —¿Aca ɨ́ɨ́né imítyúné méénuúbe? Keenéiyó o wáájacúné dibye ímityúné méénune tééné hallútú ɨdsɨ́jɨ́véiyóne. Áánéllii ihdyu íllure dííbyedívú o méénútsóne ó ácádsɨ́jcaáyoóhi. 
\p  
\v 23 Árónáacáhjáa mítyane imíllémé dííbyedívú dibye wátyétyéhcutsóne.  
\v 24-25 Áánélliihyéhjáa awáá diibye Piráátó ílluréjuco dííbyeke ɨ́hvejtsóné diityé hójtsɨ́ pañévú ditye iímillédú imyéénuki. Áánemáhjáa Barabáakéréjuco dibye íjchívyetsóné ímítyuube íjcyánéllii ditye cúvéhoojánúróóbeke. 
\s1 Páwachékevu ditye Jetsóoke wátyétyehcúne 
\r (Mt 27.32-44; Mc 15.21-32; Ja 19.17-27) 
\p  
\v 26 Aaméhjáa Jetsóoke páwachékevu iwátyétyéhcúíhullévú tsájtyeme cábuuvé Tsirééne múnáajpi Tsimóó íúmɨhétú óómííbyedívu. Áábekéhjáa íhbutsómé Jetsóoke iwátyétyéhcúíwachékevu. 
\p  
\v 27 Áijyúhjáa mítyane mɨ́amúnaa Jetsóoke úraavyéhi. Mítyaméhjáa walléémú dííbyeke táámere pééhií.  
\v 28 Áámekéhjáa ɨɨ́ɨ́téne neébe: 
\p —Ámuúha Jerotsaréé walléémuj, oke mékímóóvedíñe. Ámuháyé ihdyu mékímóóveméi. Pane ámúháj tsɨ́ɨ́mekéré ihdyu mékimóóve.  
\v 29 Muurá ɨ́cúbáhraméí íjcyácooca ajchímú íjcyáné walléémú ímíjyúúveé ɨtsɨ́ɨ́mávátúneri.  
\v 30 Muurá teene ɨ́cúbáhraméí íjcyácooca muhdú imyéénu mɨ́amúnaa neé muhdícyánéjcurí diityé hallúvú cáméhbaúné úhnóbáiyóné apáhajchíí ɨdsɨ́jɨ́ve ápíchó diityéké tene pájtyéíyóné ɨhdétu.  
\v 31 Muurá íñe ɨ́ɨ́né imítyú o méénútúróóbedi óhdi ɨ́cúbahráme. Aaméjɨ́ɨ́ mityáubá ámúhakye ditye méénuíñé awáá múhdurá ámuha menéémeke. 
\p  
\v 32 Téhduréhjáa téijyu míítyétsi ímítyúmútsikye tsajtyémé tsaíjyú dííbyema ɨdsɨ́jɨ́vétsoki.  
\v 33 Aanéhjáa tsúúca ‘Niwáupáájɨ’ némeítsihvu iúújetétsóóbeke wátyétyehcúmé páwachékevu. Áábé úníutúhjáa panéjcuvátú íjcyáwachékéécutu wátyétyehcúmé diityétsí ímítyúmútsikye.  
\v 34 Áijyúhjáa neebe Jetsóo: 
\p —Íjtyédi, Lli, dɨ́daatsóve. Muurá tsá ditye wáájácutú ɨɨná imyéénune. Áánáacáhjáa tsodáhómú néhcójcatsí caatyé dííbyé wajyámúúné újcuíñe.  
\v 35 Aanéhjáa mítyane mɨ́amúnaa ɨ́ɨ́tehíjcyánáa ávyéjujte dííbyedi iúúhɨ́vaténe néjcatsíhi: 
\p —Tsíjtyeke muurá pátyetétsohíjcyaábe. Aabe cána óvíi pájtyetétsámeí ɨ́mɨááné diibyéjuco Críjto mɨ́amúnáake pájtyetétsóííbyeke Píívyéébe pícyoobe iíjcyáhajchííjyu. 
\p  
\v 36 Áhduréhjáa idyé tsodáhómú dííbyedi iúúhɨ́vaténemáyé bíínójpácyó kiwátyetu dííbyeke íjchoráhi.  
\v 37 Aaméhjáa néé dííbyeke: 
\p —Áyu cána bo pájtyetétsaméí ɨ́mɨááné diibyéjuco jodíómú avyéjuube u íjcyáhajchííjyu. 
\p  
\v 38 Áánemáhjáa dííbyé nííwáú caamééhullétú téwachéketu picyóómé gríéégomuu, romáánómuu, jodíómuu, éhdúmé ihjyúrí íllu icyáátunúne: “Áánu jodíómú avyéjuúbe.” 
\p  
\v 39 Áhduréhjáa dííbyé úníutu ímítyumútsí íjcyámútsidítyú tsaapi iúúhɨ́vaténemáyé néé dííbyeke: 
\p —Áyu cána bo ɨ́mɨááné diibyéjuco mɨ́amúnáake u pájtyetétsóiibye u íjcyáhajchíí meke pájtyetétsoj. 
\p  
\v 40 Áánélliihyéhjáa íñahbéébé néé dííbyeke: 
\p —¿Aca tsá eene u íllityú Píívyéébeke? ¿A tsá u wáájácutú máhallúrí ímityúné íjcyane?  
\v 41 Muurá ihdyu tehdújuco meɨ́cúbáhrámeíñé ímityúné meméénuhíjcyáné déjúcotu. Áánetu muurá áánú hallúrí tsá ɨ́ɨ́né imítyú íjcyatúne. 
\p  
\v 42 Ehdúhjáa íñahbéébeke iñétsihdyu neebe Jetsóoke: 
\p —Oke ihdyu dɨ́tsááveco díavyéjuri u íjcyácoóca. 
\p  
\v 43 Áánélliihyéhjáa neebe dííbyeke: 
\p —Tehdújuco. Muurá ɨ́mɨááné uke o néé óóma u íjcyaíñé táavyéjuri. 
\s1 Jetsóó dsɨ́jɨvéne 
\r (Mt 27.45-56; Mc 15.33-41; Ja 19.28-30) 
\p  
\v 44 Téijyúhjáa cójɨ́jpɨɨnétú ííñujɨ ííjyunú cuuvé tujkévevújuco.  
\v 45 Tsáhájucóhjáa nuhba ájchutúne. Áijyúhjáa duurúvájá pañétú páñétúétsíí watájcó wájyámúwácoba dóchéreevé tsahdúnéécú apáhajchíí wajɨ́tahnécu.  
\v 46 Áánáacáhjáa Jetsóó ávyétá ɨhnáhó íllu wáníjcyámeíhi: 
\p —Llíhij, Llihíyoj, oke duúcu. Ehdúhjáa iñééne dsɨ́jɨ́veébe. 
\p  
\v 47 Aanéhjáa tétsihvu ditye téhmétsoobe tsodáhómú avyéjuube teene iájtyúmɨ́ne Píívyéébeke dúúrúvaabe nééhií: 
\p —Ɨ́mɨáánéjucóha ihdyu áánu tsá ɨ́ɨ́né imítyú méénuhíjcyatúne. 
\p  
\v 48 Téhduréhjáa tsijtye tétsihyi íjcyame tééneri itsájúréévéne ílluréjuco pééneé.  
\v 49 Áánetúhjáa dííbyeke náhbévahíjcyámema Gariréatúu dííbyema tsááme walléémú kémuélletúré ɨ́ɨ́tehíjcyáhi. 
\s1 Jetsóó ɨɨtémeho ditye cúúune 
\r (Mt 27.57-61; Mc 15.42-47; Ja 19.38-42) 
\p  
\v 50 Téijyúhjáa íjcyaabe ɨ́mɨáábé Jodéá iiñújɨri íjcyacóómí Arimatéa múnáajpi Jotséé pítyácojcátsi múnááejpi íjcyaábe.  
\v 51 Aabéhjáa ɨ́tsohíjcyá Píívyéébé avyéjuri iíjcyaíñe. Áánélliihyéhjáa tsá dibye úcáávetú íñahbéjté pítyácojcátsi múnaa Jetsóoke dsɨ́jɨ́vétsóné pañévu.  
\v 52 Aabéhjáa Piráátoke táúmeí dííbyeúvú ɨɨtémeho icyúúuki.  
\v 53 Aabéhjáa téwachéketu iñíítyétsóne wájyámúbari ɨbɨ́ɨ́jɨ́núne cuuú nééwájɨtu béhéjure bóhdómeíhyéjú pañévú tsaatékéi ditye cúúútúhéjú pañévu.  
\v 54 Dityéhjáa wáyeéévéjcóójɨ́ ɨhde ímíbájkímeíhíjcyajcóójɨ́ cúúuúbe. 
\p  
\v 55 Aanéhjáa diitye Gariréatúu dííbyema tsááné walléémú ɨ́ɨ́ténáa cúúuúbe.  
\v 56 Aaméhjáa ihjyáhañévú ipyééne pácúúcújpacyóné iújcúne wáyéeevéhíi teene wáyeéévejcóójɨ́ Píívyéébé taúhbaju néhdújuco. 
\c 24  
\s1 Jetsóó dsɨ́jɨ́veebe tsiiñe bóhɨɨ́ne. 
\r (Mt 28.1-10; Mc 16.1-8; Ja 20.1-10) 
\p  
\v 1-2 Aanéhjáa tsíijyu cúúvénetúré tsííñé tsemáánaréjuco déjúcóóvejcóójɨ́ tsiiñe pééme ɨɨtécunú níkyéhéjú watájcó nééwayu tsítsiíyéjuco ijcyane.  
\v 3 Aaméhjáa téhejú pañévú iúcáávéne ɨ́ɨ́terá pevétsíiyéjuco Jetsóó ɨɨtémeho íjcyájúcootúne.  
\v 4 Ááneríhjyáa iíllityéne wájácúrátúuuvémé ájtyumɨ́ míítyétsi tsɨtsɨ́wu íwajyámúúné néémutsi íjyócuuvévámútsikye.  
\v 5 Áámútsidíhjyáa iíllityéne cáhnóbámeke neemútsi: 
\p —¿Aca ɨɨná ámuha níkyehéjú ménehcó tehdu íchii íjcyácóóbekéjɨ́ɨ́vari?  
\v 6 Tsúúca bóhɨɨ́be. Cahawáá méɨtsáávé Gariréaríi ámúhama iíjcyácooca muhdú ámúhakye dibye néhijcyáne.  
\v 7 Muuráhjáa nehíjcyaabe Mɨ́amúnáájpidívú ípívyéévéébedívú tsaapi ímítyúmeke ájcume dííbyeke páwachékevu dsɨ́jɨ́vétsóroobe 3 coojɨ́vatu tsiiñe ibóhɨɨíñe. 
\p  
\v 8 Ehdúhjáa dityétsí néénetu ɨ́tsaavémé ɨ́mɨáánée tehdu dibye néhijcyáne.  
\v 9 Aaméhjáa ióómíñe úúbálleté 11-meváréjuco dííbyé mamyémú íjcyámeke. Áhduréhjáa tsíjtyéhjɨke dííbyekée náhbévahíjcyámeke úúballéme. 
\p  
\v 10-12 Aanéhjáa tsá dííbyé mamyémú cáhcújtsotúne. Ɨjtsúcunúméhjáa íllure ditye álliñe. Áánetúhjáa Péédoro dsɨɨnéríyé níkyéhejúvú ipyééne téhejú pañévú iúcáávéne ɨɨté ɨ́mɨááné dííbyekée ditye bɨ́ɨ́jɨ́núné wajyámubááneréjuco téhejú pañe íjcyane. Ááneríhjyáa iúllévenúne ílluréjuco dibye óómiñe. Ílluméhjáa diityéké úúballé dibye tsúúca bóhɨɨ́ne: Maaría Madarénaa, Jóáánaá, tsííñé Maaríá Jacóóbój tsɨɨ́juu, tsíjtyehjɨɨ, éhdume. 
\s1 Ímamyémudítyú tsaatétsidívú Jetsóó bóhówaavéne 
\r (Mc 16.12-13) 
\p  
\v 13 Aanéhjáa téijyúré Jetsóó bóhɨjcóójɨ́ dííbyemáa ícyahíjcyámedítyú tsaatétsí péé Jerotsaréetu Emaóovu 11 kiróómetro técoomítyú íjcyácoomívu.  
\v 14 Aamútsíhjyáa juuváyí íhjyúvamútsíyé pehíjcyá muhdú dííbyeke tene pájtyéneri.  
\v 15 Áánáacáhjáa diityétsidívú bóhówááveebe diityétsimájuco pééneé.  
\v 16 Aanéhjáa Píívyéébe diityétsikye íhyálluúúné pívyétéjtsomútsí tsá wáájácutú dííbyeke.  
\v 17 Áámútsikyéhjáa neébe: 
\p —¿Aca ɨ́ɨ́nerí íhjyúvamútsíyé ámuhtsi metsáhíjcyamútsí muhdú kehdóvémútsiúvu?  
\v 18 Áánélliihyéhjáa ‘Créopa’ némeííbyé néé dííbyeke: 
\p —Áánerá pámeere waajácú ɨɨná Jerotsaréeri pájtyene. Aane muhdú úhduubéréjuco tsá u wáájácutúne. 
\p  
\v 19 Áánélliihyéhjáa Jetsóó néé diityétsikye: 
\p —¿Aca ɨɨná pajtyéhi? 
\p Áánélliihyéhjáa neemútsí: 
\p —Muurá dsɨ́jɨ́vetsómé Natsarée múnáájpi Jetsóoke ɨ́htsútuube Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi íjcyaabe panéváré méénuhíjcyáábeke. Áábekée Píívyéébe wájyúúbeke téhdure tsaate mɨ́amúnaa ímí ɨjtsúcunúhi.  
\v 20 Áábekée llúúvájté avyéjujtémá tsííñé avyéjujte ɨ́hvejtsó ditye ɨdsɨ́jɨ́vétso páwachékevu iwátyétyéhcúneri.  
\v 21 Muháa méɨjtsúcunúrá diibyéjuco muha ijraéémuke pájtyetétsóiibye íjcyane. Aane íñe tsúúca 3 coojɨ́vájuco mee dibyée dsɨ́jɨ́vétsihdyu.  
\v 22-23 Árónáacáne walléémú cúúvénetúré níkyehéjú úújejémé múúhakye néé dííbyé ɨɨtémehóvané téhejú pañe íjcyájúcootúne. Áámedívuváne níjkyéjɨ múnáajtétsí bóhówáávemútsí diityéké néé tsúúca dibye bóhɨɨ́ne. Ááneríñe muha méullévenúhi.  
\v 24 Ááné boonétuné idyé tsijtye téheju úújéjerómeváne ɨ́mɨááné tsá ájtyúmɨtúne. 
\p  
\v 25 Áánélliihyéhjáa neebe diityétsikye: 
\p —¡Aca ihdyu eene tsá ámuhtsi mewáájacúpityúne! ¿Aca muhdúikyé ámuhtsi mécáhcújtsoó muhdúhjáa tene pájtyeíñé ɨ́hdéjuco iwáájacúné Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa néhijcyáne?  
\v 26 ¿Aca ámuha méɨjtsúcunú mɨ́amúnáake pájtyetétsóiibye ɨ́cúbáhrámeítyuubéré ávyéjuutéiyóne? 
\p  
\v 27 Ehdúhjáa diityétsikye iñééne úúbálleebe ímíñeúvú páneere muhdúhjáa dííbyeke tene pájtyeíñé tsúúcajátújuco Píívyéébé waajácúháámɨtu dííbyé ihjyú uubálle múnaa cáátúnuhíjcyáne. Moitsééhjáa cáátúnúhaamɨ́jɨ́ pañétú muhdú tene nééne úúbállétujkénuube diityétsikye. 
\p  
\v 28 Áánáacáhjáa tsúúca úújetémé Emaóovu ípyée ipyécoomívu. Átsihvúhjáa Jetsóó pítyajcó diityétsikye pééiibyédu.  
\v 29 Árónáacáhjáa dííbyeke neemútsi: 
\p —Múhtsimáyéi cuwa ípyejcoj. Muurá cúvéhréjuco teéne. Áhdújucóhjáa dibye cóeváné diityétsima.  
\v 30 Aabéhjáa diityétsima májchoobe pááaho iékéévéne téhdujtsó Píívyéébeke. Áánemáhjáa tsahdúnéécú idyóhdahɨ́róne ájcuube diityétsikye.  
\v 31 Áánetúhjáa botsíi wájácúméíívyemútsí éhne múu cuwátú ájkyevádu. Aamútsíhjyáa bótsíi dííbyeke wáájácúrónáa tsúúca kiávú peíñuube diityétsidítyu.  
\v 32 Ááné boonéhjáa néjcatsímútsi: 
\p —¡Áyúú, ehdúhacáne ɨ́ɨ́vane juuváyí dibye meke Píívyéébé waajácúháámɨtu íjcyanéhjɨ́ úúballéné ɨ́ɨ́né imíjyaú méɨ́ɨ́búutu meke pajtyéhi! 
\p  
\v 33 Aamútsíhjyáa teenémáyé tsiiñe oomí Jerotsaréevu páñétúejte dííbyé mamyémuma tsijtye íjcyáme éllevu.  
\v 34 Áámútsikyéhjáa népejtsóme: 
\p —Ávyéjuubéha Jetsóó ɨ́mɨááné tsúúca bohɨ́jucóóhií. Tsimóodívuva bóhówááveébe. 
\p  
\v 35 Áánélliihyéhjáa úúbállemútsí muhdú téhdure diityétsidívú dibye bóhówaavéné juuvávyu. Áhduréhjáa úúbállemútsí dibye pááaho idyóhdahɨ́róne diityétsikye ájcúnetu botsíi dííbyeke iwáájacúne. 
\s1 Ímamyémudívú Jetsóó bóhówaavéne 
\r (Mt 28.16-20; Mc 16.14-18; Ja 20.19-23) 
\p  
\v 36 Aaméhjáa tééné úbállejcátsiyi íjcyánáa Jetsóó tsiiñe diityédívú ibóhówáávéne néé diityéke: 
\p —Ámuúhaj, o tsájucóóhií. Maímijyu ihdyu ámuha meíjcyanej. 
\p  
\v 37 Ááneríhjyáa itsájúréévéne íllityémé naavénekéré iwáábyúnema.  
\v 38 Árónáacáhjáa neebe diityéke: 
\p —¿Ɨ́veekí ámuha múhdurá meɨ́jtsámeíñe méíllityé oke cáhcújtsotúme?.  
\v 39 Éje, cáhawáá oke meɨ́ɨ́té táhójtsɨ́cuma tájtyúhaácyuj. Muurá diibyéjuco oo Jetsóo. Cáhawáá oke médomájcoj. Muurá naavéné tsá íjpííma íjcyatúne. 
\p  
\v 40 Ehdúhjáa iñééne úújétsoobe diityéké dityée dííbyeke wátyétyéhcunéhjɨ́ íhyójtsɨ́cutu, íjtyúháácyutu, íjcyanévu.  
\v 41 Ááneríhjyáa ímíjyúúverómé tsá cáhcújtsotúne. Áámekéhjáa neébe. 
\p —¿A ijcyáné majcho ámúhadi o májchokij?. 
\p  
\v 42 Áánélliihyéhjáa ajcúmé amóóbevííú wáhjámeíñema íímúhójpacyóvu.  
\v 43 Aanéhjáa ditye ɨ́ɨ́téneríyé idyóóné hallúvú ádoobe teene íímúhojpácyo.  
\v 44 Átsihdyúhjáa neebe diityéke: 
\p —Éhnée ámúhakye o néhijcyáné muurá íñe tsúúca oke pajtyéhi. Ehdúu oke tene pájtyeíñé muurá Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Moitséé caatúnúhi. Áhduréhjáa tsijtye dííbyé ihjyú uubálle múnaa caatúnúhi. Áhdure Tsááamóháámɨtu caatúváne. 
\p  
\v 45 Ehdúhjáa dibye néénetu botsíi waajácúmé ɨ́mɨááné tehdújuco Píívyéébé waajácúháámɨtu tene nééneé.  
\v 46-47 Átsihdyúhjáa idyé neébe: 
\p —Muuráhjáa óhdityu nééne mɨ́amúnáake o pájtyetétsoobe o ɨ́cúbáhrámeíñe o dsɨ́jɨ́veebe 3 coojɨ́vatu tsiiñe o bóhɨ́ɨ́be mémeri táuwááboju Jerotsaréetu tújkeváné páné iñújɨ́ɨ́ne múnáake úwáábómeíiñe, ditye íimítyú ɨɨ́hvéjtsóne Píívyéébé icyánejcúvuréjuco ɨɨ́búwááve diityé imítyú iábájɨ́ɨ́vémeíki.  
\v 48 Ááné uwááboju pahúllevávú ámuha métsújaúcuúhi.  
\v 49 Áánéllii ámúha éllevu ó wálloó Llihíyóo Íapííchovu ámúhakye iájcuíñé nééneé. Aane íchihdyu Jerotsaréetúréi météhmeco ámúhá pañévú tene iúcááveki. 
\s1 Jetsóó níjkyejɨ́vú pééneé 
\r (Mc 16.19-20) 
\p  
\v 50-51 Ehdúhjáa diityéké ipítyájcótsihdyu técoomítyú diityémá peebe Betáániávu. Átsihvúhjáa íhyójtsɨcu iíhbúcúne diityé hallúvú pɨáábo ityáúmeíñe diityédítyú péjúcoobe níjkyejɨvu.  
\v 52 Ááné boonéhjáa tsiiñe Jerotsaréevu oomímyé ímíjyuuri dííbyeke dúúrúvamére.  
\v 53 Aaméhjáa paíjyuváré duurúvájá pañévú duurúvahíjcyá Píívyéébeke. Áyu tehdújuco.