\id JHN - Bora NT -Peru 2008 (DBL -2013) 
\h Jóáa 
\toc1 Jóáa Jetsóodítyú cáátúnuháámɨ 
\toc2 Jóáaá 
\toc3 Ja 
\mt1 JÓÁAÁ 
\mt2 Jóáa Jetsóodítyú cáátúnuháámɨ 
\c 1  
\s1 Mɨ́amúnáájpidívú Píívyéébe ípívyeevéne 
\p  
\v 1 Iíjcyadúréhjáa ihdyu Críjto ícyahíjcyá ipíívyema íjcyátuube muhdú Píívyéébe íjcyane bóhówájtsoóbe.  
\v 2 Aabéhjáa dííbyere Píívyéébe íjcyaabe ícyahíjcyá páné ɨhdéene íjcyaíñéi íjcyátúnáaáca.  
\v 3 Aabéhjáa ípívyejtsó páneere íñe múhduná íjcyane. Tsáháhjáa ɨɨná iiye ípívyéévetúne.  
\v 4 Áánéllii dííbyedi ijcyáné múijyú dsɨ́jɨ́véítyúne bóhɨ. Áhdure ijcyáné ɨ́mɨá uwááboju dííbyedi pámeere mɨ́amúnaa tééne tájpí íjcyáiyóne.  
\v 5 Aane peetédú nééne muurá bóhówaúcunú ííñújɨ́ hallúrí mɨ́amúnaa teene wáájácutúmé éhne múúne cúúvétsii íjcyadu néémedívu. Aame tsá píívyetétú teene ɨɨ́hvetétsóiyóne. 
\p  
\v 6-7 Aanée íjcyaabe tsaapi ‘Jóáaá’ némeííbye. Áábekéhjáa Píívyéébe picyóó Jetsocríjtó uwááboju peetétú nééne dibye mɨ́amúnáake iúúbálle ditye icyáhcújtsoki.  
\v 8 Árónáacáa tsá diibye Jóáa Jetsocríjtó íjcyatúne. Muuráhjáa ihdyu dííbyé uubálle múnáajpíyé diíbye.  
\v 9 Aane Jetsocríjtodi ɨ́mɨáájú íjcyane tsá álliu íjcyatúne. Áánevúu mɨ́amúnáake iwáájácútso tsaabe ííñujɨ́vu. 
\p  
\v 10 Aamée mɨ́amúnaa ííñújɨri íjcyame diibye páneere ípívyéjtsóóbeke tsá wáájácutúne.  
\v 11 Aabée imúnáállii tsááróóbeke tsá ditye wáátsúcúpéjtsotúne.  
\v 12 Árónáacáa ijcyámé tsaate ímí dííbyeke iwáátsúcúpéjtsóóbeke cáhcujtsóme. Aame ihdyu ɨ́mɨááné Píívyéébej tsɨ́ɨ́me.  
\v 13 Árónáa tsá íñe mɨ́amúnaa metsɨ́ɨ́mávahíjcyádú meke dibye tsɨ́ɨ́mávatúne. Muurá ihdyu meke dibye ímíbajchómé méijcyá dííbyej tsɨ́ɨ́me. 
\p  
\v 14 Muuráhjáa Críjto apáábyéré Píívyéébé Hajchi ɨ́mɨáábé íjcyaabe Mɨ́amúnáájpidívú iípívyéévéne méjpɨɨne úlléjeebe mɨ́amúnáake wajyúhi. Áábé ámɨ́tsaráhcóo muurá máájtyumɨ́hi.  
\v 15 Aabée bóhówáávéébedítyú tsojtsó múnáajpi Jóáa nééhií: 
\p —Áánúdityu éhne ámúhakye ó nehíjcyá táehnííñevu ɨ́htsútuube íjcyaabe íjcyaíñe. Muuráhjáa ihdyu iíjcyadúré ícyahíjcyaabe ipíívyema íjcyátuube ói o íjcyátúné ɨhdéjuco. 
\p  
\v 16 Áábej tééveri Píívyéébe meke pɨ́áábohíjcyáhi.  
\v 17 Muuráhjáa Moitséeúvuj tééveri méénuube ítyaúhbaju téénetu mɨ́amúnaa iwáájácu muhdú dííbyema iíjcyáiyóne. Áánetúu Jetsocríjtoj tééveri meke iwájyúne ɨ́mɨáájuvu ájcuúbe.  
\v 18 Aane muurá tsá múha ájtyúmɨtú Píívyéébeke. Apáábyéré Ílli ájtyumɨ́ dííbyeke. Aabée múúhakye waajácutsó dííbyedívu. Ehdúu Jóáa Jetsóodítyú nééhií. 
\s1 Jetsocríjtoke tsojtsó múnáajpi Jóáa bóhówajtsóne 
\r (Mt 3.11-12; Mc 1.7-8; Rc 3.15-17) 
\p  
\v 19 Téijyúhjáa avyéjujte Jerotsaréetu wallóó llúúvájtema ɨ́pɨáábojtéké tsojtsó múnáajpi Jóáá éllevu ditye idíllo dííbyeke muubá dibye íjcyane.  
\v 20 Áánélliihyée úúbálleebe muubá iíjcyane. Neebépeé: 
\p —Tsá Críjto o íjcyatúne. 
\p  
\v 21 Áánélliihyée néémeé: 
\p —¿Aca ihdyu múúberá uú, mityá Eríá uu Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpíi u íjcyaábej? 
\p Áánélliihyée neébe: 
\p —Tsáhaá. 
\p Áánélliihyée tsiiñe néémeé: 
\p —Áánéllii diibyéjuco uu éhneváa Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi tsááiíbye. 
\p Áánélliihyée neébe: 
\p —Tsá diibye o íjcyatúne. 
\p  
\v 22 Áánélliihyée néémeé: 
\p —¿Aca ihdyu múúberá uú? Muurá muha méimíllé meúúballéné múúhakyéne wállóómeke muubá u íjcyane. Bo ihdyu múúhakye duubálle muubá u íjcyane. 
\p  
\v 23 Áánélliihyée botsíi Jóáa nééhií: 
\p —Oo muurá éhne ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri kéévánécóbaúvú o úwááboobe ó nehíjcyáhi: “Méímibáávyé ímityúné ámuha meícyahíjcyánetu tsaímiyéjuco ámuha meíjcyámeke Ávyéjuube iájtyumɨ́vaki.” Ehdúhjáa o úwááboíñé muurá tsúúcajátújuco Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Itsaíá úúballéne. 
\p  
\v 24-25 Ehdúu dibye néénéllii diitye eenée paritséómú dííbye éllevu wálloome néé dííbyeke: 
\p —Aanéhaca ¿múha nééjuri ɨ́veekí ú tsótsohíjcyá idyé Críjto u íjcyáábejɨ́ɨ́va, pane Píívyéébé ihjyú uubálle múnáadítyú Eríáuba u íjcyáábejɨ́ɨ́vari? 
\p  
\v 26-27 Áánélliihyée Jóáa nééhií: 
\p —Muurá ihdyu ɨ́mɨááné nújpácyori ó tsótsohíjcyá mɨ́amúnáake. Áánetu táehnííñevu ɨ́htsútuube íjcyaabe tsúúca ámúhama íjcyáróóbeke ámuha mewáájácútuube óhdityu cámááveé éhnííñevu iúwááboki. Áábeke muurá tsá íjtyúhápáájɨ́ubáré o tácórɨúcúítyuróne. 
\p  
\v 28 Ehdúu pajtyéné Betáábarávú Joodáá ehnéjcuvu diibye Jóáa tsótsohíjcyáhullévu. 
\s1 Jetsóó obééjádú néébeé 
\p  
\v 29 Ááné tsijcyóójɨ́ɨ diibye tsojtsó múnáajpi Jóáa Jetsóó dííbye éllevu péébeke iájtyúmɨ́ne nééhií: 
\p —Éje ámuúhaj, áánu muurá obééjádú néébe Jetsóoke Píívyéébe wallóó dibye mɨ́amúnáá imítyuháñé iímíbájchoki.  
\v 30 Áánúdityúu muurá éhne ámúhakye ó nehíjcyáhi: “Táhboone íjcyáiibye táehnííñevu ɨ́htsútuube íjcyaabe óikyée o íjcyátúné ɨhdéjuco ícyahíjcyaábe.”  
\v 31 Téhdurée idyé tujkénú tsá o wáájácutú diibyéjuco meɨ́tsohíjcyaabe dibye íjcyane. Aanée ihdyu ɨ́mɨááné dííbyé ɨhde ó tsótsohíjcyá mee ijraéémudítyú cáhcújtsómeke. 
\p  
\v 32 Ehdúu iñétsihdyu neébe: 
\p —Téhdurée dííbyeke o tsójtsóijyu ó ájtyumɨ́ Píívyéébé Apííchó ɨ́juuúdú cáámetu dííbyedívú níítyene.  
\v 33 Aanée téhdure tsá o wáájácúítyuró diibyéjuco meɨ́tsohíjcyaabe íjcyane. Árónáacáa ihdyu Píívyéébe o tsótsohíjcyáiñévú oke pícyoobe oke nééhií: “Tsáápiikye u tsójtsóóbedívú níjkyéjɨtu Táapííchó níítyene u ájtyúmɨ́netu ú waajácuú diibyéjuco mɨ́amúnáá pañévú Táapííchó pícyóóiibye íjcyane.”  
\v 34 Ahdújucóo ɨ́mɨááné dííbyeke o tsójtsóijyu o ájtyumɨ́ne. Áánéllii o néé diibyéjuco Píívyéébé Hajchi dibye íjcyane. Ehdúu neebe tsojtsó múnáajpi Jóáaá. 
\s1 Jetsóó úcútujkénú ímamyémú íjcyáímyeke 
\p  
\v 35 Ááné tsijcyóójɨ́ɨ tétsihyíyé muhtsi imámyemútsima dibye íjcyánáa tééneri Jetsóó tsiiñe pajtyéhi.  
\v 36 Áánélliihyée tsiiñe neébe: 
\p —Éje, aadi muurá obééjádú néébe Jetsóoke Píívyéébe wálloóbe. 
\p  
\v 37 Ehdúu Jóáa dííbyedítyú néénéllii muhtsi dííbyemáyéjuco mepééneé.  
\v 38 Áánáacáa idyéjú révoúcunúúbé múhtsikye nééhií: 
\p —¿Ɨɨná ámuhtsi ménehcóhi? 
\p Áánélliihyée muhtsi menééhií: 
\p —Uwááboóbej, ¿aca kiá ú ícyahíjcyáhi? 
\p  
\v 39 Áánélliihyée neebe múhtsikye: 
\p —Cáhawáá óóma mepe ámuhtsi mewáájácu kiá o ícyahíjcyáne. 
\p Ahdújucóo muhtsi cúvéhréjuco néénáa dííbyema mepéémutsi téhullévú méííjyunúhi. 
\p  
\v 40 Muhtsíi Jóáádityu Jetsóomáyéjuco mepééne Tsimóo Péédoró nahbe Aderéema.  
\v 41 Aanée diibye Aderéé íñahbe Tsimóoke neetéhi: 
\p —Muúbe muhtsi máájtyumɨ́jucóó Críjto mɨ́amúnáake pájtyetétsóóbeke. 
\p  
\v 42 Ehdúu iñééne tsajtyéébé dííbyeke Jetsóo éllevu. Áábekée Jetsóó népejtsóhi: 
\p —Uu éhne Tsimóó Jonáá hajchi. Árónáa téhdure dimyémé íjcyaá Péédoro ‘nééwayu’ nééiyóne. Ehdúu neebe Jetsóó Tsimóoke. 
\s1 Tsíjtyétsikye Jetsóó újcune 
\p  
\v 43 Ááné tsijcyóójɨ́ɨ Jetsóó imíllé ipyééne Gariréá iiñújɨvu. Aabée téhullévú péébe Betsáidá múnáajpi Perípeke iájtyúmɨ́ɨ́beke nééhií: 
\p —Muúbe ookéréjuco duráávye. 
\p  
\v 44 Téhdurée diityétsí Aderéema Péédorómútsí técoomí múnáajtétsi.  
\v 45 Áijyúrée idyé diibye Perípé Natanaée éllevu ipyééne neetéhi: 
\p —Muúbej, muha muurá máájtyumɨ́jucóó éhnéhjáa Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Moitséeúvú dííbyé taúhbaju icyáátúnuhíjcyáhaamɨ́jɨtu dííbyedítyú cáátúnuhíjcyáábeke. Téhduréhjáa muurá tsíjtyehjɨ Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa caatúnú dííbyedítyu. Aabe Jetsóó Natsarée múnáajpi íjcyaabe Jotséé hajchi. 
\p  
\v 46 Ehdúhjáa Perípé Natanaéeke néénéllii neébe: 
\p —¿A ɨ́mɨááne? ¿Aca íhya Natsaréeri ijcyámé tsaate ɨ́mɨááme? 
\p Áánélliihyéhjáa Perípé nééhií: 
\p —Cáhawáá majo u ájtyúmɨ dííbyeke. 
\p  
\v 47 Aamútsíi péémutsi úújeténáa Natanaéeke Jetsóó iájtyúmɨ́ne nééhií: 
\p —Áánújuco páñétúejpi ijraéémuube ɨ́mɨáábé íjcyaábe. 
\p  
\v 48 Áánélliihyée Natanaéé néé dííbyeke: 
\p —¿Aca kiátú eene oke ú waajácúhi? 
\p Áánélliihyée Jetsóó nééhií: 
\p —Muuráhjané ihdyu úhdivu Perípé úújetétúné ɨhdéjuco uke o ájtyumɨ́né higyééráhé déjúcori u íjcyáábeke. 
\p  
\v 49 Áánélliihyée Natanaéé nééhií: 
\p —Uwááboóbej, uu éhne Píívyéébé Hajchi muuha ijraéémú avyéjuube u íjcyaábe. 
\p  
\v 50 Áánélliihyée neebe dííbyeke: 
\p —Higyééráhé déjúcoríñe u íjcyane uke o néénélliihyéré oke ú cáhcujtsóhi. Mityái éhnííñevu uke o úllévenútsoíñej. 
\p  
\v 51 Ehdúu iñétsihdyu neebe dííbyeke: 
\p —Muurá ɨ́mɨááné ámúhakye o néé Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébe éllevu cáámetu níjkyéjɨ múnaa iñíítyéne tsiiñe néríívyémeke ámuha maájtyúmɨíñe. Ehdúu Jetsóó nééhií. 
\c 2  
\s1 Canáá cóómiyi taabává wañéhjɨ́ íjcyane 
\p  
\v 1 Ááné boonée 3 coojɨ́vatu Gariréá iiñújɨri íjcyacóómí Canáa múnáajpi ityáábáváné wañéhjɨ́ meenú técoomívu. Áánevúhjáa Jetsóój tsɨɨjúké ditye míñútsolle tétsihyi.  
\v 2 Áhdurée Jetsóoke míñutsómé muuha ímamyémuma.  
\v 3 Áijyúu teene wañéhjɨ ádó bíínojpácyó óúúvénéllii Jetsóoke tsɨɨju nééhií: 
\p —Éje, tsúúca bíínojpácyó diityédívú óuuvéhi. 
\p  
\v 4 Árónáacáa neebe díílleke: 
\p —¿Aanéha, Wa, muhdú ɨ́ɨ́vane oke ú úúballéhi? Tsáhái muurá ɨɨná o méénúíñe éévé úújetétúne. 
\p  
\v 5 Ááróneríi ɨ́ɨ́cúvétulle tétsíí wákimyéi múnáake nééhií: 
\p —Ámúhakye dibye néhdu méméénuco. 
\p  
\v 6 Áijyúu ijcyáné tétsihyi 6-hova néwayúúnetu méénúmeíñé lliyíhyóóné téhójɨ́ pañévúu tamúnaa iímíbájchómeííñé nujpácyóóné pícyohíjcyahóhjɨ.  
\v 7 Áánáacáa tsúúca neebe tétsíí wákimyéi múnáake: 
\p —Cána eene llíyihyóóné nújpátyu méwahpétsoj. 
\p Ahdújucóo ditye wáhpetsóne.  
\v 8 Átsihdyúu neebe diityéke: 
\p —Áyu cána áyánéwu meújcúne báñéjúúbeke meíjchoj. 
\p Ahdújucóo iújcúne ditye íjchone.  
\v 9 Aanée adúcuube imyéwu nújpacyóo íjcyaróné bíínójpacyóvú dibye ípívyéévétsojpácyo. Aanée tsá dibye wáájácutú kiátú ditye téjpacyo újcune. Apáámyérée tétsíí wákímyéi múnaa waajácú ípyée iñújpáñújénélliíhye.  
\v 10 Aanée báñéjuube wañéhjɨ múnáájpikye ɨpɨ́úváne nééhií: 
\p —¿Acáne, muube, muhdú ɨ́ɨ́vane ɨ́mɨájpácyóhacáne íjcyánáa peíyé átérééjpácyotu meke ú ijchóhi? Áánerá múúne tujkénú ɨ́mɨájpácyó meíjchone óuuvédú botsíi ihdícyájpácyotúréjuco meíjchone. Ehdúu neebe íbañéjuube wañéhjɨ múnáájpiíkye. 
\p  
\v 11 Ehdúu Jetsóó méénúráítyuróné méénútujkénú Gariréari íjcyacóómí Canáavu. Ááneríi waajácútsoobe íavyéjú ɨ́htsutúné íjcyane. Áánetúu muha ímamyémú mécáhcujtsó ɨ́mɨááné diibyéjuco Críjto mɨ́amúnáake pájtyetétsoobe íjcyane. 
\p  
\v 12 Ááné pajtyétavúu Capenaóovu muha dííbyema mepéémema téhdure pééme tsɨɨ́juu, íñahbémuu, íjcyame. Ácoomíyíi tsúcájá muha méijcyáhi. 
\s1 Duurúvájá pañétú náhjɨ́he múnáake Jetsóó íjchívyetsóne 
\r (Mt 21.12-13; Mc 11.15-18; Rc 19.45-46) 
\p  
\v 13 Aanée pajtyété wañéhjɨ́ llééváíñéllii muha mepéé dííbyema Jerotsaréevu.  
\v 14 Áijyúu duurúvájá pañévú mɨ́amúnaa nahjɨ́hénuhíjcyá ócájímuke, obééjámuke, ɨ́júúmuke. Áánetúu tsijtye dsɨ́ɨ́dsɨke cápáyócócatsíhijcyáhi.  
\v 15 Aanée Jetsóó múhdurá ɨɨ́jtsúcunúne watsíhcyuúúhó imyéénúneri diityéké boáyó tééjá pañétú páneere íñahjɨ́hemájuco. Dsɨ́ɨ́dsɨkée cápáyócócatsíhíjcyámedívú teene wácháájcoóbe. Áánemáa diityé metsáwááné wájójcoóbe.  
\v 16 Áánetúu ɨ́júúmú nahjɨ́he múnáake neébe: 
\p —¡Méijchívyetso íñe páneere íjyá pañétu! ¿Ɨ́veekí Táácááni ja ámuha méípívyejtsó náhjɨ́hejávuréjuco? 
\p  
\v 17 Ehdúu dibye néénetu muha méɨ́tsaavé Píívyéébé waajácúháámɨtu tene tsátsihdyu nééneé: “Dihjya o wájyúneri ó dsɨ́jɨ́véiyáhi.” 
\p  
\v 18 Ááné boonétúu tsaate néé dííbyeke: 
\p —¿Aca múha nééjuri ehdu ú meenúhi? Cána méénúráítyuróné meenu muha mewáájácu múɨhtsúturí u íjcyaabe ehdu u méénuhíjcyáne. 
\p  
\v 19 Áánélliihyée neébe. 
\p —Cáhawáá íjya duurúvaja méwácavyáhcó 3 coojɨ́vatúré tsiiñe o pánéévétsoki. 
\p  
\v 20 Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —¿Aca muhdú 46 pijcyábáa ditye wákímyeíjyá ú pánéévétsoó 3 coojɨ́vatu? Tsáháubá éhajchótatu u pánéévétsóítyuróne. 
\p  
\v 21 Árónáacáa ihdyu Jetsóó ihjyúvá dííbyeke ditye dsɨ́jɨ́vétsoíñéré iñééiyóne. Íjpííyée meménuube duurúvajávu.  
\v 22 Ehdúu dibye nééne muha méɨ́tsaavé ɨdsɨ́jɨ́vétsihdyu dibye bóhɨ́ɨ́coóca. Áijyúu muha mécáhcujtsó ehdúhjáa dííbyema tene pájtyeíñé tsúúcajátújuco Píívyéébé waajácúháámɨtu cáátúnúmeíñé ɨ́mɨáánéjuco dibye múúhakye néhijcyáne. 
\s1 Mɨ́amúnáá ɨ́jtsaméí tsá Jetsóó túhúúlletúne 
\p  
\v 23 Aabée Jerotsaréeri pajtyété wañéhjɨ́ pañe méénúráítyúronéhjɨ́ méénúnetu mítyame cáhcujtsó ɨ́mɨááné diibyéjuco Críjto íjcyane.  
\v 24 Árónáacáa waajácuube ɨ́mɨáánetúré dííbyeke ditye cáhcújtsotúné diityé ɨ́jtsaméí ityúhúúllétúnélliíhye.  
\v 25 Tsáháa múha dííbyeke muhdú mɨ́amúnaa ɨ́jtsámeíñé úúbálléítyuróne. 
\c 3  
\s1 Jetsóoma Nicodéémó íhjyuváne 
\p  
\v 1 Íjcyaabée tsaapi paritséómuube Nicodéémó ɨ́htsútuube íjcyaábe.  
\v 2 Aabée tsápejco Jetsóo éllevu itsááne néé dííbyeke: 
\p —Uwááboóbej, muha méwaajácú múúhá uwáábovúu Píívyéébe uke wálloóne. Aabe úúma íjcyánéllii muurá ú méénuhíjcyá méénúráítyúronéhjɨ́ múha méénúítyuróne. 
\p  
\v 3 Áánélliihyée Jetsóó nééhií: 
\p —Ɨ́mɨáánetúré uke o néé béhnétu u tsɨ́ɨ́mávámeítyúhajchíí tsá Píívyéébé avyéjúejpi u íjcyáityúne. 
\p  
\v 4 Áánélliihyée neebe dííbyeke: ¿Aca múhdutú keeméjuco meíjcyaabe tsiiñe méétsɨ́ɨ́jú ɨ́ɨ́búwá pañévú méúcáávéiyá dille meke ɨtsɨ́ɨ́máva bɨwáhdúré tsɨ́ɨ́mene meíjcyaki? 
\p  
\v 5 Áánélliihyée Jetsóó nééhií: 
\p —Ɨ́mɨááné uke o néé Píívyéébé Apííchoj tééveri ímíbaavyémé béhnétu tsɨ́ɨ́mávámeítyúmé tsá dííbyé avyéjúejte íjcyáityúne.  
\v 6 Muurá mɨ́amúnaa tsɨ́ɨ́mávámé pañe diityé ɨ́jtsaméíyé ijcyáhi. Áánetu Píívyéébé Apííchó ɨ́ɨ́jtsaméí cápáyoácómé ténejcúriyéjuco ɨ́jtsámeíñe.  
\v 7 Ahdícyane tsájúréévedí tsiiñe metsɨ́ɨ́mávámeíñé uke o nééneri.  
\v 8 Muurá íñe uke o nééne kííjyebádu. Tsá muurá ámuha mewáájácutú kiátú kííjyeba tsááne kiávú péhijcyáne. Tehdu muurá Píívyéébé Apííchó maájtyúmɨ́turóné meke ímíbajchóhi. 
\p  
\v 9 Áánélliihyée Nicodéémó nééhií: 
\p —¿Muhdúami íhya tsáma teénej? 
\p  
\v 10 Áánélliihyée Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —¿Aca muhdú ijraéémú uwááboobe u íjcyaabe tsá u wáájácutú uke o nééneé?  
\v 11 Muurá ɨ́mɨááné o ájtyumɨ́né ímí o wáájacúné íñe ámúhakye ó úúballéhi. Árone ¿ɨ́veekí tsá ámuha mecáhcújtsotúne?  
\v 12 Muurá ííñújɨri íjcyánéhjɨtu ámúhakye ó úwáábohíjcyá ámuha ímíñeúvú mewáájácúroki. Árónáa íllure ámúhakye túhútsohíjcyáne. Aanéjɨ́ɨ́ awáá muhdú ámuha méwaajácuú Píívyéébé icyánéjcutu ámúhama o íhjyuváne. 
\p  
\v 13 Tsá muurá múha úújetú dibye íjcyáhulle. Apáábyéré ihdyu Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe téhullé múnáájpi o íjcyánéllii ó waajácú téhulle.  
\v 14-15 Muuráhjáa ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri iíjcyácooca Moitséeúvú picyóó úméhéí nɨ́jcáutu ííñimyéké úwááñéityu iñíjcyóóbeke páñétúejpi ɨ́hdome dííbyeke ɨɨ́ɨ́téne ɨdsɨ́jɨ́vétuki. Ahdu muurá oke Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébeke páwachéketu pícyooímyé oke cáhcujtsómé múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ iújcuki. 
\s1 Mɨ́amúnáake mítyane Píívyéébe wájyune 
\p  
\v 16 Muuráhjáa Píívyéébe mítyane mɨ́amúnáake iwájyúnéllii Ílli apáábyéré íjcyáábeke wallóó ííñujɨ́vú dibye ɨdsɨ́jɨ́ve diityé wájyuri ditye iwágóóóvétu teene cáhcujtsómé múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ iújcuki.  
\v 17 Tsáháa Píívyéébe oke wállootú mɨ́amúnáake ɨɨ́cúbáhraki. Muuráhjáa ihdyu oke wálloobe tajtyééveri diityéké ipájtyetétsoki. 
\p  
\v 18 Aane oke Píívyéébé Hájchikye cáhcújtsómé hallúrí tsá ɨɨná íjcyatúne. Áánetu apáábyéré dííbyé Hajchi o íjcyáábeke cáhcújtsótúmeke ɨ́cúbáhráiíbye.  
\v 19 Ehdu pajtyéiñe peetédúu o néébe ííñujɨ́vú o tsááne cáhcújtsotúmé ímityúné méénuhíjcyámeke.  
\v 20 Muurá ímityúné méénuhíjcyámé íllure oke tsaríllé ɨ́mɨáájuvu diityéké o wáájácútsóíyónáaáca. Aame tsá ímílletú óhdivu ɨpɨ́ɨ́hɨne diityé imítyú o bóhówajcáróné iímíllétúnema.  
\v 21 Áánetu ihdyu ímí iíjcyane ímilléméjuco taéllevu tsááne téénetu tsijtye iwáájácu ɨ́mɨááné Píívyéébe ímillédú ditye íjcyane. 
\s1 Tsojtsó múnáajpi Jóáa Jetsóó iíjcyatúné tsiiñe nééneé 
\p  
\v 22 Ehdúu Jetsóó nééné boonétú muha mepéé Jodéá iiñújɨvu. Áhullée muha meíjcyánáa dibye úwaabóné cáhcujtsóméjuco tsójtsómeíhijcyáne.  
\v 23 Ááné tujkéveríhjyáa idyé tsojtsó múnáajpi Jóáa téhdure uwáábohíjcyá Enóori Tsaríí cóómíj pɨɨhɨ́rí íjcyácóómiyi. Áábedívúhjáa mɨ́amúnaa píhcyáávémedítyú dííbyé uwáábó cáhcújtsómeke tsótsohíjcyaabe tétsihdyu íjcyáhityu.  
\v 24 Téijyúu tsáhái dííbyeke ditye cúvéhoojánutúne. 
\p  
\v 25 Aanéhjáa tsáijyu dííbyé mamyémudítyú tsaate tsíjtyema táhjácatsíhijcyá muhdú meímíjpyeténeri.  
\v 26 Áánáacáhjáa diibye Jóááke ímamyémú nééhií: 
\p —Uwááboóbej, éhnée Joodáá ehnéjcuri maájtyúmɨ́ɨ́bedítyú múúhakye u úúbállehíjcyaabéha téhdure tsótsohíjcyáábe éllevu mítyame pehíjcyáhi. 
\p  
\v 27 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Muurá ihdyu Píívyéébe dííbyeke pícyóóné wákimyéíjyuco dibye méénune.  
\v 28 Áánetúu oke pícyoobe dííbyé ɨhde mɨ́amúnáake o úwáábohíjcyaki. Áánélliihyée muurá ámúhakye ó nehíjcyá Críjto o íjcyatúne.  
\v 29 Muurá múúne taabává wañéhjɨ́ pañe diibye taabáva múnáajpi méwama ɨ́ɨ́né imíjyaú ijcyáhi. Ááneri muurá diityétsikye náhbenúmé ímíjyuuvéhi. Ahdu ó ímíjyuuvé mítyane tsúúca Críjto mɨ́amúnáake pájtyetétsoobe íjcyáneri.  
\v 30 Diibye ihdyu táehnííñevu ávyéjúúteéhi. Áánetu ihdyu ɨ́dáátsoobéré ó ijcyáhi. 
\s1 Píívyéébedítyú tsáábeé 
\p  
\v 31 Muuráhjáa Píívyéébedítyú dibye tsáánéllii tsá múha dííbyé ɨhtsútuvu úújetétúne. Áánetu ihdyu ɨ́jɨ́ejpíyé o íjcyánéllii ó ihjyúvahíjcyá mɨ́amúnaa íhjyuvádúre.  
\v 32 Áánetu ihdyu diibye Píívyéébeke iwáájácúnéllii dííbyé uwááboju mɨ́amúnáake úúbálleróné tsá ditye cahcútsohíjcyatúne.  
\v 33 Árónáa ijcyámé tsaate dííbyeke cáhcujtsóme. Aame bóhówátsohíjcyá ɨ́mɨááné dííbyé ihjyu álliu íjcyatúne.  
\v 34 Muuráhjáa Píívyéébe wálloobe úúbállehíjcyá dííbyé uwááboju dííbyé pañe Íapííchó íjcyánélliíhye.  
\v 35 Aabée diibye Íllíkye iwájyúnéllii dííbyé hójtsɨ́ pañévú ɨ́hvejtsó páneere íñe múhdúné tsíeméné íjcyane.  
\v 36 Aabe Píívyéébé Hájchikye cáhcujtsómé újcuú múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ. Áánetu dííbyeke cáhcújtsótúmeke Píívyéébe ɨ́cúbahrámé tsá tééne bóhɨ́ újcúityúne. Ehdúhjáa neebe tsojtsó múnáajpi Jóáaá. 
\c 4  
\s1 Tsamááriá múnáállema Jetsóó íhjyuváne 
\p  
\v 1 Aanée diibye Jóáá ehnííñevu Jetsóoke mɨ́amúnaa úráávyehíjcyámedítyú cáhcujtsómé tsójtsótsámeíhijcyáhi.  
\v 2 Árónáacáa ihdyu tsá dibye páñetu tsótsohíjcyatúne. Múúhayée ímamyémú métsótsohíjcyáhi. Aanéhjáa tsúúca paritséómú waajácúhi.  
\v 3 Áánetúu muha méoomí Jodéá iiñújɨtu bɨwáhullévúré Gariréá iiñújɨvu. 
\p  
\v 4-5 Aamée muha Tsamááriá iiñújɨtu mepájtyeme méúújeté tééné iiñújɨri íjcyacóómí Tsicáá úniúvú Jacóóboúvúhjáa ílli Jotséeke ájcútsihvu.  
\v 6 Átsihyíi núpahyéjú ‘Jacóóbó nupáhyéju’ némeíhyéjú úniúvú Jetsóó wáyéeevé juuváyí muha metsááneri pávyeenúúbe. Téijyúu tsúúca cójɨ́jpɨɨnéélléjuco meé.  
\v 7-8 Áánáacáa muha mepéé técoomívú majchó áhdovu. Ááné hallúríhjyáa teene Tsamááriá múnáalle téhejútú nújpañúvállekéváa Jetsóó nééhií: 
\p —Muúlle, oke dijcho. 
\p  
\v 9 Áánélliihyéváa neélle: 
\p —¿Aca muhdú ɨ́ɨ́vane oke nújpacyo ú táúmeí Tsamááriá múnáalle o íjcyálleke jodíómuube u íjcyaábe? Muurá jodíómú tsá íhjyúvatú Tsamááriá múnáama. 
\p  
\v 10 Áánélliihyéváa neebe díílleke: 
\p —Muurá Píívyéébema múhtsikye u wáájácuca téhdure oke ú táúmeíiyá pɨáábó íñe uke nújpacyo o táúmeídyu. Aaca uke ó ájcúiyá bohɨ́ nujpácyovu. 
\p  
\v 11 Áánélliihyéváa neelle dííbyeke: 
\p —¿Aca kiátú u úcújpacyóvú oke ú ájcúiyá teene bohɨ́ nujpácyovu wáábyáúúbamáyé u íjcyáábejɨ́ɨ́vari?  
\v 12 Muurá íñe núpahyéjú pañéwu méɨhdé múnáajpíi Jacóóboúvú méhdivu pícyoíñuhéju. Téhejútúhjáa muurá ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́mema iádóhéjutu téhdure ijyéémuke íchohíjcyaábe. Aane ¿aca dííbyeúvú ehnííñevu uú? 
\p  
\v 13 Áánélliihyéváa neébe: 
\p —Árónáa téhejútú ádorómé tsiiñe adópívyenúhi.  
\v 14 Áánetu óhdi íjcyáné nujpácyó ádome tsá múijyú ádópívyenúityúne. Muurá o ájcúné nujpácyó óuuvératu diityé pañe íjcyajpácyó diityéké ímíjpyetétsómé újcuú múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ. 
\p  
\v 15 Áánélliihyéváa neelle dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, ané cána oke daacu téjpacyótú múijyú o ádópívyenújúcóótuki, pane íñe núpáhyejúvú tsiiñe o tsájúcóótuki. 
\p  
\v 16 Áánélliihyéváa neébe: 
\p —Ané dítyájɨkéi duucúte. 
\p  
\v 17 Áánélliihyéváa neélle: 
\p —Tehdu o tájɨ́vállejɨ́ɨ́ kiá íjcyáábeke ó újcúteéhi. 
\p Áánélliihyéváa idyé neebe díílleke: 
\p —Tehdújuco u néérone.  
\v 18 Árónáa muurá 5-mevákéjuco u tájɨváne. Muurá ícyooca tsíjpiimáyéjuco u íjcyaabe idyé tsá ɨ́mɨá tajɨ ijcyatúne. Áánéllii ɨ́mɨááné u néé u tájɨ́vatúne. 
\p  
\v 19 Ehdúváa Jetsóó díílleke néénéllii neelle dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, úubá mɨ́a Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi.  
\v 20 Muuráhjáa múúha ɨhdé múnáaúvú éhbáu cáméhbáutu Píívyéébeke dúúrúvahíjcyátsihdyu muha téhdure méduurúvahíjcyá dííbyeke. Aane ámuha jodíómú ¿ɨ́veekí ménehíjcyá apááñéreva Jerotsaréetu dííbyeke medúúrúváiyóne? 
\p  
\v 21 Áánélliihyéváa neebe díílleke: 
\p —Muurá ihdícyátsihdyúréjuco ámuha dííbyeke medúúrúváíñe éévé tsúúca úújetéhi. Áánéllii tsáhájuco ámuha apátsihdyúré eene u nétsihdyuu, Jerotsaréetuu, íjcyane Méécááni Píívyéébeke medúúruváityúne. Aane cáhawáá oke cahcújtsoj.  
\v 22 Muurá ámuha Tsamááriá múnaa ímíñeúvú mewáájácútúúbeke méduurúvahíjcyáhi. Áánetu ihdyu muuha jodíómú ímí mewáájácúúbeke méduurúvahíjcyá ɨ́mɨááné múúhaj tééveri mɨ́amúnaa pájtyetéiñe muha mewáájácúnélliíhye.  
\v 23 Aane muurá ɨ́mɨááné Méécááni Píívyéébeke dúúrúvahíjcyámé ícyooca dííbyeke duurúvaá ɨ́ɨ́ɨ́búuri. Tehdu dííbyeke medúúruváné imílleébe.  
\v 24 Tsá muurá dibye íjpííma íjcyatúne. Áábeke ihdyu óvíi múhdumé dúúruvámé duurúvahíjcyá ɨ́ɨ́ɨ́búuri. 
\p  
\v 25 Ehdúváa Jetsóó néénéllii neélle: 
\p —Tehdújuco, muurá ɨ́mɨááné ó waajácú Críjto tsááiñe mɨ́amúnáake ipájtyetétsoki. Aabe ihdyu óvíi itsáácooca múúhakye ímíñeúvú waajácutsóhi. 
\p  
\v 26 Áánélliihyée neebe díílleke: 
\p —Muurá diibyéjuco Críjto o íjcyaabe íñe úúma o íhjyuváne. 
\p  
\v 27 Ehdúu díílleke dibye néénáa tsúúca muha méwajtsɨ́hi. Aamée muha méullévenú dibye dííllema íhjyúváneri. Aanée tsá muha tsáápíuba medíllotú ɨ́ɨ́nerí dityétsí íhjyúvájcatsíñe.  
\v 28-29 Átsihdyúu diille Tsamááriá múnáalle tétsihvúré ílliyííhyó iwááoíñúne dsɨɨnéríyé ímunáácoomívú ipyéénemáhjáa neetéhi: 
\p —Ámuúhaj, éhtsíhyi muubáhjáubá íjcyaabe oke néé páneere muhdú o ícyahíjcyáné kiátúhjáubá iwáájacúne. Tsáijyu múu Críjto diíbye. ¡Cáhawáá metsu meúújetékij! 
\p  
\v 30 Áánélliihyéhjáa tsáácunúmé múúha éllevu.  
\v 31 Áijyúu dííbyeke muha méneerá dibyéi imájchoki. 
\p  
\v 32 Árónáacáa neébe: 
\p —Tsáhái o májchotúne. Ijcyáné muurá ihdyu tamájchó ámuha mewáájácutúne. 
\p  
\v 33 Áánélliihyée muha ménéjcatsíhi: 
\p —Tsaatéubáhjané tsúúca dííbyeke májchotsóhi. 
\p  
\v 34 Áánélliihyée neebe múúhakye: 
\p —Muurá ihdyu teenéjuco tamájchódú nééne okée wálloobe Píívyéébé wákimyéí o méénune muhdú dibye ímillédú tene óóma ɨnɨ́jkévaki.  
\v 35 Áánáa muhdú ámuha ménehíjcyá 4 nuhbávatúi bajtsóháñé maááhɨ́vétsoíñe. Cáhawáá meɨ́ɨ́té teene bajtsóháñé múúne kéémedu nééme mɨ́amúnaa ɨ́dátsó wágóóóvéiyóné ɨ́mɨájɨ́jtó diityéké pájtyetétsóiyóné meúúbállétuca.  
\v 36 Muurá teene bajtsóháñé ááhɨ́vétsohíjcyamédú nééme úwááboméré péhijcyámé újcuú tééne áhdo. Áhdure ditye úwaabóné cáhcujtsómé újcuú tééne áhdó múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ. Ááneri bajtsó múnáama iñéévá ááhɨ́vétsohíjcyamédú nééme uwáábojte tsaméhjɨ́ ímíjyúúveéhi.  
\v 37 Muurá tsaate nééhií: “Tsaate bájtsóne néévá múúne tsíjtyeréjuco ááhɨ́vetsóne.”  
\v 38 Aanée muurá ámúhakye ó wallóó tehdu éhne múúne tsaate bájtsóne néévá tsíjtyeréjuco ááhɨ́vétsonédú nééme éllevu, tsúúcajáa tsaate úwaabójúcooróné cáhcújtsótúme éllevu ámuha tsiiñe meúwaabóné botsíi tsaímiyéjuco ditye icyáhcújtsoki. Ehdúu Jetsóó néé múúhakye. 
\p  
\v 39 Mítyamée téijyu teene Tsamááriátú tsááme cáhcujtsó Jetsóoke eenéhjáa dille ‘páneere muhdú o ícyahíjcyáné oke neébe’ néénélliíhye.  
\v 40 Aamée néé dííbyeke diityémái dibye iíjcyaki. Áánélliihyée muha técoomíyí méijcyá míjcyoojɨ́cu.  
\v 41 Áijyúu éhnííñevu mítyame cáhcujtsó dííbyeke dibye úwaabóné illéébónema.  
\v 42 Aamée néé diille imúnáálleke: 
\p —Tsá apááñéré múúhakyée u néénetu muha mecáhcújtsotúne. Muurá tsúúca muha páñetu mélleebó dibye úwaabóne. Áánetu ɨ́mɨááné muha mécáhcujtsó diibyéjuco Críjto íjcyane mɨ́amúnáake Pájtyetétsoóbe. 
\s1 Tsáné ávyéjúúbé hájchikye Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\p  
\v 43 Átsihdyúu téhdune míjcyoojɨ́cutu muha mepéé Tsamááriá iiñújɨtu Gariréá iiñújɨvu.  
\v 44 Aanée muha mepéhíjcyánáa Jetsóó néé Píívyéébé ihjyú uubálle múnáájpikye imúnaa ávyejúúlléityúne.  
\v 45 Árónáacáa Gariréá iiñújɨ múnaa ímí dííbyeke waatsúcúpejtsó Jerotsaréeríi pajtyété wañéhjɨri ditye úlléjénáa dibye méénúráítyúronéhjɨ́ méénune iájtyúmɨ́nélliíhye. 
\p  
\v 46 Átsihdyúu muha tsiiñe méoomí Canáavu tétsihvúu nújpacyo bíínójpacyóvú dibye ípíívyéévétsócoomívu. Áánáacáhjáa tsaapi ávyéjúúbé hajchi Capenaóori íjcyaabe cheméhi.  
\v 47 Aanéhjáa tsúúca Jodéá iiñújɨtu muha metsááme teene Gariréá iiñújɨríjyuco meíjcyane diibye ávyéjuube iwáájácúne tsáá Jetsóo éllevu. Aabée néé dííbyeke dííbyema ihjyávú ipyééne dibye íllíkye ibóhɨ́ɨ́tso ávyeta dsɨjɨ́veríjyuco íjcyáábeke.  
\v 48 Áánélliihyée neebe dííbyeke: 
\p —Ámuha muurá tsá oke mecáhcújtsóítyuró méénúráítyúronéhjɨ́ o méénuhíjcyátuca. 
\p  
\v 49 Árónáacáa neébe: 
\p —Ávyéjuúbej, árónáa ihdyu hájchíwu dsɨ́jɨ́vétúné hajchótá ɨ́ɨ́cúi óóma tahjyávú pééne bohɨ́ɨ́tso. 
\p  
\v 50 Áánélliihyée neebe dííbyeke: 
\p —Tehdújuco, tsúúca muurá ícyooca bohɨ́júcoobe daáchi. 
\p Ahdícyane wa dipyej. Ahdújucóo dibye óómiñe dííbyeke icyáhcújtsónema.  
\v 51 Aabéhjáa ihjyávú úújetéébeke íúníu múnaa népejtsóhi: 
\p —Tsúúca daachi bohɨ́jucóóhií. 
\p  
\v 52 Áánélliihyéhjáa dílloobe múijyú dibye bóhɨɨ́ne. Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —Iijyúijyu révóóvéébedi dííbyeke pajtyéné áíívyeé. 
\p  
\v 53 Ehdúhjáa ditye úúbállénetu ɨ́tsááveebe ávyetáa tééne ééveri Jetsóó dííbyeke nééne tsúúca ílli bóhɨ́jucóóne. Áánélliihyée téhdure pámeere ihyájkímú cáhcujtsó Jetsóoke. 
\p  
\v 54 Ehdúu Jetsóó méénúráítyuróné meenú Jodéá iiñújɨtu muha Gariréá iiñújɨvu meóómimye tétsihyi meíjcyánáaáca. Téénemáa botsíi tétsihvu míijyúcúréi méénuube méénúráítyuróne. 
\c 5  
\s1 Íjpi vááúmeítyúúbeke Jetsóó bóɨɨtsóne 
\p  
\v 1 Ááné boonétúu muha tsiiñe dííbyema Jerotsaréevu méuubámyenú wañéhjɨvu.  
\v 2 Áánáacáa técoomíyí tsátsii ‘Obééjámú lleehówa’ némeítsíí úníuri nújpacyo páábáwu heeberéómú ihjyúrí ‘Betéjda’ némeííba.  
\v 3 Áábá hallúríi 5-wava nújúwáwuúné íjcyáwáhjɨ́ pañétú hállúvátuméhjɨ́, úllétuméhjɨ́, íjpi vááúmeítyuméhjɨ́, téhmehíjcyá teeba nóhjɨíñe.  
\v 4 Tsáijyúhjáa níjkyéjɨ múnáajpi iñíítyéne téébáwu nóhjɨhíjcyáhi. Aanéhjáa dibye nóhjɨ́né boone tujkénúré éniivyéméjuco ímípyetéhijcyáne.  
\v 5 Téijyúu íjcyaabe diityé pañe ávyetáhjáa 38 pijcyábájuco chémehíjcyaábe.  
\v 6 Aabée tódsɨúcunúúbeke Jetsóó ɨɨ́ɨ́téne waajácú téhajchótájuco dibye chémehíjcyáne. Áábekée neébe: 
\p —Muúbe ¿muhdúami ú ijcyaj? ¿A ú imíllé u bóhɨɨ́ne? 
\p  
\v 7 Áánélliihyée neébe: 
\p Ééero Ávyéjuúbej, árónáa tsá o píívyetéhíjcyatú nújpacyo nóhjɨ́cooca ɨ́ɨ́cúi tujkénú o éníívyéiyóne. Íhya ihdyu tsaate oke pɨ́ááboca o éníívyéne ó bohɨ́júcóóiyáhi. Tehdu o méénúíyónáa tsijtye táɨhdéré éníívyehíjcyáhi. 
\p  
\v 8 Áánélliihyée Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Ané wa ílluréjuco eene dɨ́ɨ́hbotámá dipye dihjyávuj. 
\p  
\v 9 Ehdúu dííbyeke dibye néénemáyé tsúúca ibóhɨ́ɨ́ne ɨ́ɨ́hbotámá péjúcoóbe.  
\v 10 Téijyúu wáyeéévejcóójɨ́ íjcyánáa dibye ɨ́ɨ́botámá pééne ávyéjujte ɨɨ́ɨ́téne néé dííbyeke: 
\p —Muúbe, tsá eene dɨ́ɨ́hbota íjcyoojɨ wáyeéévejcóójɨ́ u tsájtyéítyuróne. 
\p  
\v 11 Áánélliiyée neébe: 
\p —Árónáacáne oke bóhɨ́ɨ́tsoobe néé téénema o péékií. 
\p  
\v 12 Áánélliihyée néémeé: 
\p —¿Aca muubá íjcyaabe ɨ́veekí wáyeéévejcóójɨ́ uke táuhbáhi? 
\p  
\v 13 Árónáacáa tsá dibye wáájacújúcootú caabyé dííbyeke bóhɨɨtsóné mítyanée mɨ́amúnaa íjcyámé pañe Jetsóó íjcyánélliíhye.  
\v 14 Ááné boonétúu Jetsóó dííbyeke duurúvájá pañe iájtyúmɨ́ɨ́beke nééhií: 
\p —Muúbej, tsúúca muurá ú bohɨ́jucóóhií. Aabe ɨ́mɨááberéjuco díícyaco. Tsiiñe ímityúné meenújúcohdí éhnííñevu íjcyane uke ipájtyétuki. 
\p  
\v 15 Ehdúu Jetsóó dííbyeke nétsihdyu péébéhjáa botsíi úúballé ímíñeúvú avyéjujtéké Jetsóó dííbyeke bóhɨɨtsóne.  
\v 16 Ááné hallútúu imíllerómé téijyúré Jetsóoke ɨdsɨ́jɨ́vetsóne ɨ́veekíváhjáa wáyeéévejcóójɨ́ dííbyeke dibye bóhɨ́ɨ́tsóné hallútu.  
\v 17 Árónáacáa neebe diityéke: 
\p —Muurá Llihíyó paíjyuváré meke pɨ́áábohíjcyádújuco o pɨ́aabóné ihdícyáijyúre. 
\p  
\v 18 Ehdúu dibye nééne éhnííñevu diityéké tsárívyetsómé imíllerá dííbyeke ɨdsɨ́jɨ́vetsóne. Tsáháa apááñéré taúhbaju néhdu wáyeéévejcóójɨ́ dibye íjcyátúné hallútú ditye dííbyeke dsɨ́jɨ́vétsóítyuróne. Téhdurée Píívyéébeke icyáánívahíjcyáábé tujkévevu iíjcyane dibye néhíjcyáné hallútú imíllémé dííbyeke ɨdsɨ́jɨ́vetsóne. 
\s1 Iiye ɨɨ́jtsámeídyú Jetsóó méénutúne 
\p  
\v 19 Ehdúu éhnííñevúré ditye Jetsóoke pátsáríjcyónéllii neebe diityéke: 
\p —Muurá ɨ́mɨááné tsá Píívyéébé Hajchi o íjcyaabe ɨɨná o méénúítyuró oore o ɨ́jtsámeídyu. Muurá ihdyu Llihíyó méénúiyónéjuco o méénuhíjcyáne.  
\v 20 Aabe oke iwájyúnéllii waajácútsohíjcyá páneevúré muhdú imyéénúiñévu. Muurá tajtyééveri éhnííñevu tsíñehjɨ dibye méénúneri ámuha méullévénuúhi.  
\v 21 Muurá Llihíyó dsɨ́jɨ́vémeke bóhɨɨtsódú o ímíllémeke o bóhɨ́ɨ́tsoóhi.  
\v 22-23 Tsá muurá Llihíyó mɨ́amúnaa muhdú ícyahíjcyáné diityémá ímíbájchóityúne. Muuráhjáa oke neebe teene o méénu pámeere oke iávyéjújtso dííbyeke iávyéjujtsódúre. Aane oke ávyéjújtsotúmé téhdure tsá diibye okée wállóóbeke ávyéjújtsotúne. 
\p  
\v 24 Muurá ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé íñe o néhijcyáné lléébome okée wállóóbeke cáhcujtsómé múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ újcuíñe. Áámé hallúrí tsáhájuco ɨɨná íjcyáityúne. Muurá iwágóóóvéíyónetu tsúúca pajtyémé ímí Píívyéébema iícyáíñejcúvu.  
\v 25 Ahdícyane ɨ́mɨááné ámúhakye o néé wágóóóvéiyómé Píívyéébé Hajchi o íjcyáábé uwááboju lléébóíñe éévé tsúúca úújeténe. Aane ɨ́mɨááné cáhcujtsómé tsá wágóóóvéityúne.  
\v 26 Muurá Llihíyodítyú tsááne múijyú medsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ. Áánevúu oke ájcuube oke cáhcújtsómeke o ájcuki.  
\v 27 Muuráhjáa Mɨ́amúnáájpidívú o ípívyéévéébeke neebe mɨ́amúnaa muhdú ícyahíjcyáné diityémá o ímíbájchoki.  
\v 28-29 Métsájúréévedí ehdu ámúhakye o nééneri. Muurá ɨ́mɨááné iéévé úújetéijyu pámeere dsɨ́jɨ́vehíjcyámé íhñijkyénetu ijchívyeé pámeekéré o pɨ́úvácoóca. Áámedítyú ɨ́mɨánéjcúu úráávyehíjcyámé tsáhájuco muhdú íjcyáityúne. Áánetu íimítyunéjcúrée úráávyehíjcyámé ɨ́cúbáhráméiíhi. 
\s1 Ɨ́ɨ́netú Jetsóoke mewáájacúne 
\p  
\v 30 Muurá tsá ɨɨná oore táɨ́jtsaméiyi o méénúítyuróne. Okée wálloobe Llihíyóré oke néhdújuco mɨ́amúnaa muhdú íjcyanéjuco o néhijcyáne. Tsá oore o ímillédú o méénuhíjcyatúne.  
\v 31 Muurá oore muubá o íjcyane o némeícyá tsá múha oke cahcújtsóítyuróne.  
\v 32 Muuráhjáa tsojtsó múnáajpi Jóáa óhdityu nehíjcyá ɨ́mɨáánéjuco muubá o íjcyane.  
\v 33 Áábe éllevúu muurá ámuha tsaatéké méwallóó ditye óhdityu idíllo dííbyeke. Áánélliihyée úúbálleebe ɨ́mɨááne muubá o íjcyane.  
\v 34 Árónáacáa tsá dibye úúbállénetúré o wáájácúmeítyú Píívyéébedítyú o tsááneé. Árónáa ihdyu o néé tehdújucóo óhdityu dibye néhijcyáné ámuha mecáhcújtsóne mepájtyetéki.  
\v 35 Muuráhjáa ámúhakye waajácútsoobe ɨ́mɨá uwáábojúvú éhne múúne peetéj tééveri tsíeméné maájtyumɨ́né mewáájacúdu. Aanée dibye úwáábohíjcyáné muurá wahájchotáré ímí ámuha méɨjtsúcunúráhi.  
\v 36 Árónáa dibyée oke bóhówátsohíjcyáné éhnííñevu páñetu ó bóhówátsámeíhijcyá páneere okée Llihíyó níwaavéné o méénuhíjcyáneri. Téénetu muurá ámuha méwaajácújúcoorá ɨ́mɨáánée oke dibye wálloóne.  
\v 37 Aabe ámuha maájtyúmɨ́túroobe óhdityu nehíjcyá ɨ́mɨáánéjucóo oke iwálloóne.  
\v 38 Áábé uwááboju tsá ámúhakye úcáávehíjcyatú dííbyeke ámuha mecáhcújtsótúnélliíhye.  
\v 39 Muurá ámuha mééévehíjcyará Píívyéébé waajácuháámɨ́ muhdú óhdityu néhijcyáné ámuha múijyú medsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ meújcúroki.  
\v 40 Árónáa tsá ámuha meímílletú oke mecáhcújtsóne óhdivu meɨ́hvéjtsámeíñé téénevu ámúhakye o ájcuki. 
\p  
\v 41 Árónáa tsá o íjyácunútú mɨ́amúnaa oke ávyéjújtsóíyóneri.  
\v 42 Muurá ó waajácú múhdurá ámuha menééme Píívyéébeke mewájyutúne.  
\v 43 Muuráhjáa diibyéjuco Llihíyó nééjuri ííñujɨ́vú o tsáábé uwáábori tsá ámuha meɨ́ɨ́cúvehíjcyatúne. Ááne eene tsijtye ɨ́ɨ́ɨ́búwaríyé ámúha éllevu itsááne íhdityúré újcune úwáábóneríyé ámuha méɨ́ɨ́cúvehíjcyáhi.  
\v 44 ¿Muhdú ámuha oke mécáhcújtsóiyá kiá eene ámuha tsamééré maávyéjútsócatsíhijcyáné íjcyánáaáca? Tééneríyé ámuha meíjcyame tsá meɨ́ɨ́cúvehíjcyatú apáábyéré íjcyaabe Píívyéébe ámúhakye ávyéjújtsóíyóneri.  
\v 45 Aane méɨjtsúcunúdí ámúhá imítyú ámúhá hallúvú Llihíyoke o úúbálleíñe. Muuráhjáa ihdyu Moitséeúvúré tsúúca ámúhá hallúvú úúballé dííbyé uwááboríi ámuha mepájtyetéiñe meɨ́tsúcunúhíjcyároóbe.  
\v 46 Muuráhjáa dibye úwaabóné ímí ámuha mecáhcújtsoca idyé téhdure ímí oke ámuha mécáhcújtsóiyáhi. Muuráhjáa óhdityu íjcyáné uwááboju caatúnuhíjcyaábe.  
\v 47 Ááné uwáábóo ámuha ímí mecáhcújtsómejɨ́ɨ́ ¿muhdú mécáhcújtsóiyá ámúhakye o néhijcyáne? Ehdúu neebe Jetsóo. 
\c 6  
\s1 Majcho mítyámedívú Jetsóó úújetétsóne 
\r (Mt 14.13-21; Mc 6.30-44; Rc 9.10-17) 
\p  
\v 1 Ááné boonétúu dííbyema muha mepéé Gariréá unéú tsaúúré ‘Tibééria’ némeíú tsiñéjcuvu.  
\v 2 Áijyúu mítyane mɨ́amúnaa múúhakye úraavyé méénúráítyuróné chéméméhjɨke dibye bóhɨ́ɨ́tsohíjcyáné iájtyúmɨ́nélliíhye.  
\v 3-4 Téijyúu pajtyété wañéhjɨ́ tsúúca llééváíñáa muha caméhbaúvú mepééme téhbaú déjucóvú meúújetétsihvu ácúúveébe.  
\v 5 Áánemáa diitye mɨ́amúnáake ɨɨ́ɨ́téne neebe Perípeke: 
\p —¿Aca kiátú íñe majcho méújcuú íjtyéke memájchótsoki? 
\p  
\v 6 Ehdúu neebe muhdú dííbyeke dibye iáñújcuki. Waajácúroobée muhdú imájchótsoíñé diityéke.  
\v 7 Aanée dibye díllónéllii Perípé nééhií: 
\p —Muurá 200-jɨvámá majcho meújcuróné tsá úújetéítyuró diityédívú áyánéwuújɨ́ maájcúrónáaáca. 
\p  
\v 8-9 Áánélliihyée Tsimóo Péédoró nahbe Aderéé néé Jetsóoke: 
\p —Áánúwúudíhya 5-hova tsebáádatu méénúmeíñé paáhóónema míítyétsi amóóbemútsi. Árónáacáubá tsá tene úújetéítyuró áyámedívujɨ́ɨ́vari. 
\p  
\v 10 Árónáacáa Jetsóó nééhií: 
\p —Méne pámeere iáhcúbaki. 
\p Ahdújucóo muha menéénéllii ditye áhcubáné 5,000-meváubáhjáa íjcyame.  
\v 11 Aabée teene páahóóné iékéévéne téhdujtsó Píívyéébeke. Áánemáa múúhakye dibye ájcune muha méwajtú pámeekére. Áhdurée amóóbemútsikye muha mewájtune úújeté pámehdívúre.  
\v 12 Aanée pámeere tsaímíyé óóvéné boone múúhakye neébe. 
\p —Cóeene mepíhcyú tene iwágóóóvétuki. 
\p  
\v 13 Ahdújucóo pátyeevéné muha mepíhjyucúné 12-rujtsívá úvérujtsíñe wáhpe.  
\v 14 Ehdúu méénúráítyuróné Jetsóó méénune iájtyúmɨ́ne tsaate néjcatsíhi: 
\p —Ɨ́mɨáánéha diibyéjuco áánu Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi éhneváa ííñujɨ́vú tsááiíbye. 
\p  
\v 15 Áánemáa imíllerómé peecútéré dííbyeke páñétúejpi ávyéjúúbedívú ipícyoóne. Aanée iwáájácúne múúhadítyú iiye peebe cáméhbaúvu. 
\s1 Nújpácyó hallúrí Jetsóó úllene 
\r (Mt 14.22-27; Mc 6.45-52) 
\p  
\v 16-17 Ááné iijyúnuvúu muha dííbyé mamyémú mepéé mɨ́ɨ́neri Capenaóovu tsíñejcúéuri íjcyácoomívu. Áijyúu tsúúca péjcóhréjuco néénáa tsá Jetsóó múúhama íjcyatúne.  
\v 18 Áánáacáa mítyane nohjɨ ávyétá ɨhnáhó kííjyeba íjcyáneri.  
\v 19 Aamée muha pɨ́ɨ́nééuríjyuco meíjcyame máájtyumɨ́ dibye tsááne nújpácyó hallúrí úlleebéré múúhá tujkévetu. Ááneríi muha méíllityéhi.  
\v 20 Árónáacáa neebe múúhakye: 
\p —Oóre, méíllityédíñe. 
\p  
\v 21 Áánélliihyée muha méujcú dííbyeke mɨ́ɨ́né pañévu. Aamée tsúúca muha méúújeté muháa mepétsihvu. 
\s1 Jetsóoke mɨ́amúnaa néhcone 
\p  
\v 22 Ááné tsijcyóójɨ́hjáa múúha déjuvu ɨ́tsaavémé apáámɨ́rée mɨɨne íjcyámɨri muha mepéémema Jetsóó péétune.  
\v 23 Áánáacáhjáa tsɨ́mɨhjɨ Tibéériá cóómityu tsámɨhjɨ wajtsɨ́ dibyée Píívyéébeke ityéhdújtsóne áyaróné majcho mítyámedívú úújetétsótsííj pɨɨhɨ́vu.  
\v 24 Aanéhjáa tétsihyi dííbyeke iájtyúmɨ́túnéllii témɨ́hjɨri pééme múúha déjutu Capenaóovu dííbye néhcovu. 
\s1 Medsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨɨvu meke Jetsóó ájcune 
\p  
\v 25 Aamée tsúúca múúhadívú úújetémé dííbyeke nééhií: 
\p —Uwááboóbej, ¿acáa múijyúrá u tsáá ííllevu? 
\p  
\v 26 Árónáacáa neebe diityéke: 
\p —Ɨ́mɨááné ámúhakye o néé ámúhakyée o májchótsónélliihyéré oke ámuha menéhcohíjcyáne. Tsá ámuha oke menéhcohíjcyatú méénúráítyúronéhjɨ́ o méénune ɨɨná nééiyóné ámuha mewáájácuki.  
\v 27 Tsá múu íjyácunútú majchórí múhajchótá ámuha tééne tájpí meíjcyáíñeríjɨ́ɨ́vari. Múu táuwáábori ijyácunú teene majchódú nééne múijyú ámuha medsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ meújcúíñeri. Áánevúu muurá ámúhakye o ájcu Llihíyó oke meménuube mɨ́amúnáájpidívú ó ípívyeevéhi. 
\p  
\v 28 Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —¿Aanéhaca muhdú muha Píívyéébe ímilléné méméénúiyáhi? 
\p  
\v 29 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Muurá imílleebe okée dibye wállóónéllii ííñujɨ́vú o tsáábeke ámuha mecáhcujtsóne. 
\p  
\v 30 Áánélliihyée néémeé: 
\p —¿Aca ɨɨná díwákimyéi? Ané cána méénúráítyuróné meenu uke muha mecáhcújtso diibyéjuco mɨ́amúnáake pájtyetétsóiibye u íjcyane.  
\v 31 Muuréváhjáa múúhá ɨhdé múnáaúvú manáá májchohíjcyá ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri iíjcyácoóca. Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Píívyéébe diityé éllevu majcho dójcotsó níjkyéjɨtu.” 
\p  
\v 32 Ehdúu Jetsóoke ditye néénéllii neébe: 
\p —Ɨ́mɨáánéjucóo Moitséeúvú tsá diityéké ácuhíjcyatú majchóvú téijyu. Muuráhjáa ihdyu Llihíyóré dócótsohíjcyá diityé éllevu teene ‘manáa’ némeíñe májcho. Aabe muurá imíllé ámúhakye iájcune teene majchódú nééne múijyú ámuha medsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨɨ́vu.  
\v 33 Muuráhjáa teene majchódú o néébeke níjkyéjɨtu oke wálloobe ííñujɨ́vú mɨ́amúnáake tééne bóhɨɨvu o ájcuki. 
\p  
\v 34 Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, ané ihdyu múúhakye paíjyuváré dáácuhíjcyá téeméne májchotu. 
\p  
\v 35 Áánélliihyée neébe: 
\p —Oo muurá teene majchódú o néébe múijyú medsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨɨvu ó ajcúhi. Aane ɨ́mɨááné oke cáhcujtsómé tsáhájuco muhdú éhnííñevu tsaímíyé iíjcyáíyóneri ɨ́jtsámeítyú éhne múúne memájchóne maádóne tsiiñe maájyabáávatémé memájchóíyóneri maádóíyóneri meɨ́jtsámeídyu.  
\v 36 Árónáa ihdyu íñe ámúhakye o néhijcyádú ¿ɨ́veekí ámuha tsá oke mecáhcújtsotú ɨ́mɨááné diibyéjuco o íjcyáábeke tsúúca ámuha oke maájtyúmɨróme?  
\v 37 Muurá Llihíyó nééjuri oke cáhcújtsómeke tsá o cátúhtsóítyuróne.  
\v 38 Tsáháa níjkyéjɨtu oke dibye wállootú o ímilléné o méénuki. Muuráhjáa ihdyu o tsáá oke dibye táuhbáné o méénuki.  
\v 39 Aabe tsá ímílletú ópée o pájtyetétso óhdivu dibye ɨ́hvéjtsómedítyú tsaate wágóoovéne. Imílleebe páneere nihñéétsihvúré tsíhdyuréjuco ímíbáávyécooca pámeere pájtyeténe.  
\v 40 Muurá imílleebe okée dibye wállóóbeke cáhcujtsómé múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ újcune. Muurá dsɨ́jɨ́vémeke ó bóhɨ́ɨ́tsoó páneere tsíhdyuréjuco ímíbáávyécoóca. 
\p  
\v 41-42 Ehdúu Jetsóó majchódú néébe níjkyéjɨtu itsááne diityéké néénetu dííbyeke cáhcújtsotúmé dííbyedítyú nééhií: 
\p —Áánerá aabye Jotséé hajchi Jetsóó wájácú cáánímútsikye menéébe ¿muhdú ɨ́ɨ́vane néé níjkyéjɨtu itsááneé? 
\p  
\v 43 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Ayécó óhdityu ámuha meíhjyuváne.  
\v 44 Muuráhjáa Llihíyó oke wálloobe mɨ́amúnáake óhdivu ɨ́búwájtsótuca tsá múha pájtyetéítyuróne. Aane muurá oke cáhcujtsómé dsɨ́jɨ́vémeke ó bóhɨ́ɨ́tsoó páneere tsíhdyuréjuco ímíbáávyécoóca.  
\v 45 Muurá Píívyéébé ihjyú uubálle múnáájpí waajácúháámɨtu nééneé: “Píívyéébere diityéké úwaabóhi.” Ehdu dibye úwaabóné lléébome oke úraavyéhi. 
\p  
\v 46 Árónáa tsá múha ájtyúmɨtú dííbyeke. Apáábyéré ihdyu ó ájtyumɨ́ dííbyeke dííbyedítyúu o tsáánélliíhye.  
\v 47 Aane ɨ́mɨááné ámúhakye o néé oke cáhcujtsómé tsúúca újcune múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ.  
\v 48 Áánevu majchódú o néébe ó ajcúhi.  
\v 49 Muuráhjáa ámúhá ɨhdé múnáaúvú ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri iíjcyácooca ‘manáa’ némeíñé májchorómé dsɨ́jɨ́vehíjcyáhi.  
\v 50 Áánetu íñe ícyooca ó ihjyúvahíjcyá tsííñere níjkyéjɨ́ene íjcyáne májchori, teene májchome múijyú dsɨ́jɨ́véítyúne májchori.  
\v 51 Aabe ó ijcyá teenée majchódú o néébe níjkyéjɨtu o tsáábe mɨ́amúnáake bohɨ́ɨ́vú o ájcuúbe. Aane bohɨ́ɨ́vú o ájcuube mɨ́amúnaa ipájtyeté ó dsɨ́jɨ́veéhi. Áánéllii táuwááboju majchódú nééne cáhcujtsómé tsá múijyú dsɨ́jɨvéjúcóóityúne. 
\p  
\v 52 Ehdúu Jetsóó néénetu tsaate múhdurá ɨɨ́jtsámeíñe néjcatsíhi: 
\p —Ɨɨnáami aabye ehdu meke nehíjcyaj. ¿Aca muhdú meke íhyéécovu dóótsóíyoóbe? 
\p  
\v 53 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Muurá ɨ́mɨááné Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyéévéébe héécó dóótume tsá újcúityú múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ. Téhdure tátyujpácyó ádotúmé tsá újcúityú tééne bóhɨ.  
\v 54 Áánetu ihdyu táhyééco dóóme téhdure tátyujpácyó ádome újcuú tééne bóhɨ. Muurá oke cáhcujtsómé dsɨ́jɨ́vémeke ó bóhɨ́ɨ́tsoó páneere tsíhdyuréjuco ímíbáávyécoóca.  
\v 55 Muurá tájpi ɨ́mɨá májcho. Áhdure tátyujpácyó ɨ́mɨá ádo.  
\v 56 Áánéllii téneecu óóveme ímí óóma nahbévájcatsíhi.  
\v 57 Muurá Llihíyó okée wálloobe ɨ́mɨááné ijcyáhi. Áábe tájpí ó ícyahíjcyáhi. Áánéllii oke cáhcujtsómé tatyájpí ijcyáhi.  
\v 58 Ehdu íñe ó nehíjcyá tsííñére májchoma níjkyéjɨtu o tsááneé. Aane májchome újcuú múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bohɨ. Tsá ‘manáa’ némeíñe májchódú tene néétu éhnée méɨhdé múnáaúvú teene májchorómé dsɨ́jɨ́vehíjcyáne májchódu. 
\p  
\v 59 Ehdúu Jetsóó úwaabó Capenaóovu pihcyáávéjá pañévu. 
\s1 Medsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ meújcúné uwáábo 
\p  
\v 60 Aanée muha meíjcyarómé mewáájácútúnéllii ménéjcatsíhi: 
\p —Tsáháubá múha lléébóítyuró muhdú tuhúwu dibye úwaabóne. 
\p  
\v 61 Ehdúu téénetu muha meíhjyuváné iwáájácúne neebe múúhakye: 
\p —¿A múhdurá ámúhakye pajtyéné o úwaabóne?  
\v 62 Awááréjucóubá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe ámuha meɨ́ɨ́téneríyé cáámevu ópée o tsáhullévú o pééca múhduréjuco ámuha meíjcyáiyóne.  
\v 63 Muurá ihdyu Píívyéébé Apííchoj tééveríyé méujcú múijyú medsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ. Tsá meere teene meújcúítyuróne. Aane íñe ámúhakye o néhijcyáné Píívyéébedítyú tsááne ɨ́mɨááné meke ajcú tééne bóhɨɨ́vu.  
\v 64 Árónáa ijcyámé tsaate ámúhadítyú teene icyáhcújtsóiyóné ímílletúme. Ehdúu neebe Jetsóó ɨ́hdéjuco caatyé dííbyeke cáhcújtsóityúné iwáájácúnema. Áhdurée waajácuube ɨ́hdéjuco caabyé dííbyedívú méénútsoíñe.  
\v 65 Áánélliihyée neébe: 
\p —Ehdúu mɨ́amúnaa múhdurá nééne o wáájácúne ó nehíjcyá Llihíyó óhdivu ɨ́búwájtsótuca múha pájtyetéítyuróne. 
\p  
\v 66 Ehdúu dibye nétsihdyu múúhama péhíjcyámedítyú mítyame ílluréjuco dííbyeke ɨɨ́hvéjtsóne pééneé.  
\v 67 Áánetúu múúhakye neébe: 
\p —¿A téhdure idyé ámuha méimíllé oke meɨ́hvéjtsóne óhdityu mepééneé? 
\p  
\v 68 Áánélliihyée Tsimóo Péédoro nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿aca múhdivú muha mecátsɨ́páávéne uke méɨ́hvéjtsóiyá apááñéré díuwááboju múijyú medsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨɨvu meke ájcúnáaáca?  
\v 69 Muurá muha tsúúca uke mécáhcujtsóhi. Aame muha méwaajácú ɨ́mɨááné diibyéjuco Píívyéébé Hajchi mɨ́amúnáake u pájtyetétsoobe Críjto u íjcyane. 
\p  
\v 70 Áánélliihyée neebe múúhakye: 
\p —Muuráhjáa ámúhakye ó ujcú ámúhakye o mámyénuki. Árónáa íjcyaabe tsaapi ámúhadítyú ímítyuube ávyétá naavéné íjcyaábe. 
\p  
\v 71 Ehdúu Jetsóó néé Tsimóó hajchi Jóódáke iñéérone múúháejpi íjcyároobéhjáa dííbyedívú méénútsoíñé iwáájácúnema. 
\c 7  
\s1 Íñahbémú Jetsóoke cáhcújtsotúne 
\p  
\v 1 Ááné boonétúu muha Jetsóoma mépehíjcyá pahúlleváré Gariréá iiñújɨri. Tsáháa dibye ímílletú Jodéá iiñújɨri iíjcyane téhullé ávyéjujtée dííbyeke dsɨ́jɨ́vétsóllehíjcyánélliíhye.  
\v 2-3 Árónáacáa téijyu ‘nújuwááné wañéhjɨ’ némeíñé lleeváríjyuco íjcyánéllii íñahbémú néé dííbyeke: 
\p —Wa bo ihdyu dipye Jodéá iiñújɨvu ukée cáhcujtsómé téhulle íjcyame iájtyúmɨ méénúráítyúronéhjɨ́ u méénuhíjcyáne.  
\v 4 Muurá ehdu nénehjɨ méénuhíjcyaabe tsá téévéneúvú méénúítyuró dííbyeke pame wáájacúné iímílléhajchííjyu. Aanéjɨ́ɨ́va wa ihdyu méénuhíjcyá uke mɨ́amúnaa iwáájácuki. 
\p  
\v 5 Ehdúu íñahbémú Jetsóoke néé dííbyeke téhdure icyáhcújtsótúnélliíhye.  
\v 6 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Árónáa téhullévú o pééíñe éévéi tsá úújetétúne. Ámuha ihdyu mépiivyété ihdícyáijyúré téhullévú mepééneé.  
\v 7 Muurá ámuha tsamééré ɨ́jɨ múnaa meíjcyame tsá metsárílléjcatsítyú tsahdúré ámuha menéénélliíhye. Áánetu oke tsaríllémé ditye ímityúné ícyahíjcyáné diityédívú o bóhówátsohíjcyáné hallútu.  
\v 8 Áánéllii wái ámuháyé méuubámyenuj. Óvíi ihdyu taéévé úújeté o péékií. 
\p  
\v 9 Ehdúu Jetsóó íñahbémuke iñééne coévá tétsihvúré Gariréá iiñújɨvu. 
\s1 Wañéhjɨri Jetsóó íjcyane 
\p  
\v 10 Aabée bóónétúi íñahbému déjutu teene wañéhjɨvu péébema muha mepééhií. Árónáacáa tsá boohówáneúvu dibye úújetétúne. Wáájácúratúnée tétsii diíbye.  
\v 11 Áijyúu ávyéjujte néhcohíjcyá dííbyeke. Díllohíjcyámée pamévakéré caabyé dibye íjcyane. 
\p  
\v 12 Áábedítyúu mɨ́amúnaa ihjyúvahíjcyá páhduváre. Tsaatée nehíjcyá ɨ́mɨáábé dibye íjcyane. Árónáacáa tsijtye nehíjcyá ímítyuube íjcyaabe íllure mɨ́amúnáake állihíjcyáne. 
\p  
\v 13 Ehdúu dííbyedi téévéneúvúré ihjyúvahíjcyámé ávyéjujtédí iíllityénema. 
\p  
\v 14 Aabée Jetsóó wañéhjɨ́ pɨ́néévénáa duurúvájá pañévú úwaabóhi.  
\v 15 Aanée imíwu dibye úwáábóneri diitye ávyéjujte iúllévenúne néé dííbyedítyu: 
\p —¿Aca kiátú aadi ehdɨ́ɨ́vaíñé wáájacúné waajácúháámɨ́ubárée ɨ́ɨ́tehíjcyáábejɨ́ɨ́vari? 
\p  
\v 16 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Tsá oore táɨ́ɨ́búwá ɨ́jtsaméityu o újcune o úwáábotúne. Muurá ihdyu okée wállóóbé uwáábóré teéne.  
\v 17 Aane cáhawáá óvíi dibye ímillédú íjcyame waajácú kiátú tsááné uwáábó o méénuhíjcyáne.  
\v 18 Muurá tsaate íhdityúré iújcune úwaabó diityéké mɨ́amúnaa iávyéjújtsokíye. Áánetu ihdyu okée wállóóbeke iávyéjujtsóné ímillémé ɨ́mɨááné tehdújuco úwáábohíjcyáne. 
\p  
\v 19 Muuráhjáa Píívyéébe muhdú ámuha meíjcyáíñé taúhbajúvú ámúhakye ajcú Moitséeúvuj tééveri. Árónáa muurá tsá ámuha tsaatéubáré tene néhdu meíjcyatúne. Aame ¿ɨ́ɨ́né hallútú ámuha méimíllé oke mellííhyanúne? 
\p  
\v 20 Áánélliihyée tétsii íjcyame néé dííbyeke: 
\p —Naavénéhaca dípañe. ¿Aca múha uke imíllé illííhyanúne? 
\p  
\v 21 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Ááneráhjáa tsáneere wáyeéévejcóójɨ́ tsáápiikye o bóhɨɨtsóné múhdurá ámúhakye pajtyéhi.  
\v 22 Árónáacáa muurá Píívyéébe Moitséeúvuj tééveri méénútúróné taúhbaju ámúhá ɨhdé múnáaúvú méénuhíjcyádújuco wápíj tsɨɨméneke ámuha tsáijyu wáyeéévejcóójɨ́ íjcyaróné mekíhdyahɨ́rótsohíjcyáne.  
\v 23 Ehdu muurá téhdure ámuha méméénuhíjcyá tsáijyu wáyeéévejcóójɨ́ íjcyaróné teene taúhbaju ámuha mewáágóótuki. Aame ¿ɨ́veekí muhdú ámuha menééne óhdi méijyácunúhijcyá tsáápiikyérée téjcoojɨ o bóhɨ́ɨ́tsóné hallútu?  
\v 24 Tsá múu peecútéré tsáápiikye ‘íllu uú’ néétune. Ɨ́mɨááné múu dibye íjcyanéjuco nééneé. 
\s1 Muubá iíjcyane Jetsóó nééneé 
\p  
\v 25 Ehdúu Jetsóó néénéllii Jerotsarée múnaa néjcatsíhi: 
\p —¿Aca tsá éhne áábyeke ditye néhcohíjcyatú ɨdsɨ́jɨ́vétsoki?  
\v 26 Áróóbeke ¿keená tsaatéubáré ɨɨná nééneé? Áánélliihyéubá bo ávyéjujte íjcyarómé cáhcujtsó ɨ́mɨááné diibyéjuco mɨ́amúnáake pájtyetétsóiibye Críjto dibye íjcyane.  
\v 27 Árónáacáubá tsá diibye íjcyatúne. Muurá méwaajácú kiá múnáajpí dibye íjcyane. Muurá ihdyu mɨ́amúnáake pájtyetétsóiibye tsáácooca tsá múha wáájácúityú kiátú dibye tsááneé. 
\p  
\v 28 Ehdúu Jetsóodítyú ditye íhjyuváné iwáájácúne duurúvájá pañévú iúwáábótsihvu neébe: 
\p —¿A ámuhává éhne méwaajácú kiá múnáajpí o íjcyane? Árónáacáa tsá oore táɨ́ɨ́búwaríyé o tsáátune. Muuráhjáa o tsáá ɨ́mɨáábé íjcyáábeke ámuha mewáájácútuube oke wállóónélliíhye.  
\v 29 Áánetu ihdyu ó waajácú dííbyeke okée wállóóbeke. 
\p  
\v 30 Ehdúu Jetsóó nééné hallútú imíllerómé dííbyeke iékeevéne. Árónáacáa tsá ditye ékéévetú iéévéi úújetétúnélliíhye.  
\v 31 Áróóbekée tsijtye mítyame cáhcujtsómé néjcatsíhi: 
\p —¿Aca íhya tsijpi itsááca áánú ehnííñevu méénúráítyúronéhjɨ́ méénúiyáhi? 
\s1 Paritséómú Jetsóo éllevu ekééve múnáake wálloóne 
\p  
\v 32 Aanéhjáa dibye méénuhíjcyánéhjɨri mɨ́amúnaa íhjyúvahíjcyáné paritséómú lleebóhi. Aanéhjáa múhdurá llúúvájté avyéjujtémá diityéké pájtyénéllii wallóómé duurúvájá tehméjteke dííbye éllevu ditye iékéévéébeke itsájtyeki.  
\v 33 Aamée dííbyedívú wájtsɨ́náa pámeekéré neébe: 
\p —Tsá ámúhama múhajchótá o íjcyáityúne. Muurá wahájchotáré o íjcyátsihdyu ó oomíjyúcoó okée wállóóbe éllevu.  
\v 34 Áijyu muurá ámuha oke menéhcorómé tsá maájtyúmɨ́ityú kiá o íjcyáhullévú ámuha meúújetéítyúrónélliíhye. 
\p  
\v 35 Áánélliihyée tsaate néjcatsíhi: 
\p —¿Aca íhya kiávú péébeke maájtyumɨ́júcóóityúné eene neébe? Íhya mityá íñe kiáhjɨ́ tsííñé iiñújɨ múnáá pañe memúnaa jodíómú mújtáme éllevúréjuco dibye pééiñe.  
\v 36 ¿Aca íhya tsáma muhdú nééiñe eene meke neebe dííbyeke menéhcorómé dibye íjcyáhullévú meúújetéítyuróne? 
\s1 Píívyéébé Apííchó Jetsóoke cáhcújtsómé pañévú úcaavéne 
\p  
\v 37 Aanée nihñéejcóójɨréjuco tsúúca teene wañéhjɨ́ pájtyéijcyóójɨ́ Jetsóó kéévánécoba nééhií: 
\p —Tsaate ádópivyémé taéllevu metsa o íjchoki.  
\v 38 Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééne oke cáhcújtsómé ɨ́buúúné pañévú téhiñe ípívyééveíñé íñujpácyó bohɨ́ɨ́vú ájcúnéj tehíñe. 
\p  
\v 39 Ehdúu nehíjcyaabe dííbyeke cáhcújtsómé pañévú Píívyéébé Apííchó úcaavéné diityéké túkévéjtsoíñé iñééiyóne. Árónáacáa tsáhái téijyu tene tsááíñe éévé úújetétú diibyée Jetsóó teene wállóóiibye íavyéjuvúi óómítyúnélliíhye. 
\s1 Pahdúváré Jetsóodítyú mɨ́amúnaa ɨ́jtsámeíñe 
\p  
\v 40 Aanée tsaate dibye íhjyuváné illéébóne nééhií: 
\p —Ɨ́mɨáánéha diibyéjuco aabye éhneváa Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi tsááiíbye. 
\p  
\v 41 Téhdurée tsijtye nééhií: 
\p —Diibyéjuco muurá aabye Críjto éhneváa mɨ́amúnáake pájtyetétsóiíbye. 
\p Árónáacáa tsijtye nééhií: 
\p —Árónáa Gariréá iiñújɨ múnáajpi tsá Críjto íjcyáítyuróne.  
\v 42 Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééne Dabíiúvúj tsɨɨménémúhaabe dibye íjcyaíñé dííbyeúvúhjáa ícyahíjcyacóómí Berée múnáajpi. 
\p  
\v 43 Ehdúu mɨ́amúnaa páhduváré ɨ́jtsámeí Jetsóodítyu.  
\v 44 Áijyúu tsaate imíllerá dííbyeke iékeevéne. Árónáacáa tsá ditye tehdu méénutúne. 
\s1 Ávyéjujte tsá Jetsóoke cáhcújtsotúne 
\p  
\v 45 Aanée diitye duurúvájá tehméjté dííbyeke iékééve tsáárome íévejtéré oomíhi: Aaméhjáa diitye paritséómuma llúúvájté avyéjujtédívú úújetémeke népejtsóme: 
\p —¿Kiávújuco diíbyej? ¿Ɨ́veekí tsá ámuha metsívatúne? 
\p  
\v 46 Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —¿Muhdú ɨ́ɨ́né hallútú méékééveé túútaváné íhjyúváábekéjɨ́ɨ́vari? Tsá muurá múha múijyú tehdu íhjyúvatúne. 
\p  
\v 47 Áánélliihyéhjáa nééme diityéke: 
\p —Áánélliihyéha íllure ámuha dííbyedívú máállítsámeíhi.  
\v 48 Tsá muurá avyéjujte íjcyárómedítyú tsaatéubáré cáhcújtsotú dííbyeke. Téhdure muha meíjcyarómé tsá mecáhcújtsotúne.  
\v 49 Apáámyéré ihdyu ímityúmé Píívyéébé taúhbaju wáájácutúmé ɨjtsúcunú diibyéjuco Críjto íjcyane. 
\p  
\v 50-51 Ehdúhjáa ditye néénéllii diityéejpi Nicodéémó tsápejcóo Jetsóoke ááhɨ́véjeebe néé diityéke: 
\p —Muurá taúhbaju néé tsá peecútéré tsáápihdívú meɨ́cúbáhrátsóityú dibye ɨɨná méénune ímíñeúvú mewáájácútúhajchííjyu. 
\p  
\v 52 Áánélliihyéhjáa nééme dííbyeke: 
\p —¡Úubá bo téhdure Gariréá iiñújɨ múnáajpij! Cáhawáá Píívyéébé waajácuháámɨ́ dehve u wáájácu tsá muurá Gariréá iiñújɨ múnáadítyú dííbyé ihjyú uubálle múnáajpi íjcyaíñé némeítyúne.  
\v 53 Ehdúhjáa dííbyeke iñééne ihjyáhañévuréjuco ditye pééneé. 
\c 8  
\s1 Ihdícyámema ícyahíjcyáne wálle 
\p  
\v 1 Áánetúu Jetsóoma muha mepéé oríívo bájú íjcyátsihvu.  
\v 2 Aamée idyé tsíjcyoojɨ tsiiñe muha méoomí duurúvajávu. Átsihvúu mɨ́amúnaa dííbyedívú píhcyáávémeke iácúúvéne úwááboóbe. 
\p  
\v 3 Áánáacáa taúhbájú uwáábojtémá paritséómú tsivá ájyúma íjcyárolle tsíjpiima íjcyálleke ityúvááólleke.  
\v 4 Áállekée Jetsóó tééjá pañe íjcyáábe éllevu itsájtyéne dííbyeke néémeé: 
\p —Uwááboóbej, áámye ájyúma íjcyárolle tsíjpiima íjcyálleke muha métuvááóhi.  
\v 5 Muuráhjáa Moitséeúvú taúhbaju néé ehdu nééné walléémuke medsɨ́jɨ́vétsoíñé néwayúúnevu maáámúneri. ¿Ácooca muhdú u néé téénetu? 
\p  
\v 6 Áánélliihyée íllure icyánóóvéne íhyójtsɨ́wari caatúnuube ííñujɨ. Ehdúu Jetsóoke nééme muhdú dibye nééne dííbyé hallúvú iúúbálléroki.  
\v 7 Aanée éhnííñevúré ditye dillónéllii icyánohjúcunútsihdyu neébe: 
\p —Ané óvíi ihdyu ámúhadítyú múijyúubá ímityúné méénuhíjcyátuube áámútujkénú díílleke. 
\p  
\v 8 Ehdúu iñééne tsiiñe icyánóóvéne caatúnuube ííñujɨ.  
\v 9 Aanée ehdu dibye néérónáa waajácúmé ímityúmé iíjcyane. Aamée ílluréjuco tsáápiitsádí péécunúne. Tujkénúu kéémejte péécunúhi. Ááné boonée iiyéjuco dille cóeváné tétsihvu Jetsóó úniúvu.  
\v 10 Aanée Jetsóó icyánohjúcunútsihdyu ɨɨtécunú iiyéjuco tétsihyi íjcyálleke. Áállekée neébe. 
\p —¿Aca kiávújuco íñe díhyallúvuné úúballéme? ¿A tsá íñe uke muhdú ditye méénúityúne? 
\p  
\v 11 Áánélliihyée neélle: 
\p —Íhya tsáhaj. 
\p Áánélliihyée idyé Jetsóó nééhií: 
\p —Téhdure o íjcyároobe tsá muhdú uke o méénúityúne. Ahdícyane wa dipyej. Tsiiñe ihdyu ímityúné meenújúcohdíñe. 
\s1 Ɨ́mɨáájuvu mɨ́amúnáake Jetsóó wáájácutsóne 
\p  
\v 12 Ááné tsiíjyúu tsiiñe mɨ́amúnáake úwááboobe nééhií: 
\p —Muurá peetédú o néébe ííñújɨri o íjcyáábej tééveri mɨ́amúnaa ɨ́mɨá uwááboju waajácuú peetédú nééne bohɨ́ɨ́vú diityéké ájcune. Aane oke cáhcujtsómé tsáhájuco éhne múu cúúvétsihyi íjcyadu ímítyúné pañe íjcyatúne. 
\p  
\v 13 Áánélliihyée paritséómú néé dííbyeke: 
\p —¿Aca ɨ́veekí eene ehdu uure ú némeíhi? Tsá muurá múha uke cáhcújtsóítyuróne. 
\p  
\v 14 Áánélliihyée neébe: 
\p —Áánerá ɨ́mɨááné o nééhií. Muurá ó waajácú kiátúhjáa o tsáhullévú o pééiñe. Aane tsá ámuha mewáájácutúne.  
\v 15 Muurá mɨ́amúnáá ɨ́jtsaméíyé ámúhá pañe íjcyánéllii ehdu óhdityu ámuha méɨ́jtsámeíhi. Áánetu ihdyu tsáhái ícyooca múhdityú o néétu muhdú ditye íjcyane.  
\v 16 Muurá muhdú mɨ́amúnaa ícyahíjcyáné diityémá o ímíbájchoca ó nééiyá ɨ́mɨáánéjuco muhdú ditye ícyahíjcyáne. Árónáa tsá oore o méénúítyuróne. Okée wálloobe Llihíyoma muhtsi méméénúiyáhi.  
\v 17 Muurá ámúhá taúhbaju néé míítyétsi ɨɨná pájtyene úúbállécooca mecáhcujtsóne.  
\v 18 Ahdu muurá íñe ó némeíhijcyá ɨ́mɨááné muubá o íjcyane. Áábeke oke Llihíyó waajácú okée wálloóbe. 
\p  
\v 19 Ehdúu Jetsóó néénéllii nééme dííbyeke: 
\p —¿Aca kiá diibye Díícyáánií? 
\p Áánélliihyée neébe: 
\p —Oke ámuha mewáájácúmejɨ́ɨ́ méwaajácúiyá Llihíyoke. Muurá oke ámuha mewáájácuca téhdure méwaajácúiyá dííbyeke. 
\p  
\v 20 Ehdúu Jetsóó úwaabó duurúvájá pañe Píívyéébé ɨɨcúvé dsɨɨdsɨ pícyámeíhíjcyátsihyi íjcyámeke. Áróóbekée téijyu tsá múha ékéévetú iéévéi úújététúnélliíhye. 
\s1 Jetsóoke cáhcújtsotúmé tsá úújetéityú dííbyedívu 
\p  
\v 21 Ááné boonétúu idyé tsiiñe neebe diityéke: 
\p —Tsúúca muurá ámúhadítyú o péjúcoóhi. Áábeke ámuha oke menéhcorómé tsá maájtyúmɨ́ityúne. Ámuha médsɨ́jɨ́veé ámuhá imítyuháñé ímíbáávyetúmére. Áánéllii o péhullévú tsá óhdivu ámuha meúújetéityúne. 
\p  
\v 22 Ehdúu Jetsóó néénéllii tétsihyi íjcyame néjcatsíhi: 
\p —Dsɨ́jɨ́vétsámeíiibyéubáhaja. Íjcyátúnéllii neebe dííbyedívú meúújetéityúne. 
\p  
\v 23 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Ámuha muurá mɨ́amúnaa ɨ́jɨ múnaáre. Áánetu tsá ɨ́jɨ múnáajpi o íjcyatúne. Muuráhjáa ihdyu níjkyéjɨtu o tsááhií.  
\v 24 Áánéllii ámúhakye o néé diibyéjuco mɨ́amúnáake o pájtyetétsóóbeke cáhcújtsotúmé íimítyú ímíbáávyetúméré dsɨ́jɨ́veíñe. 
\p  
\v 25 Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —¿Aca muubá uú? 
\p Áánélliihyée neébe: 
\p —Muurá tsúúca ámúhakye ó nehíjcyá muubá o íjcyane.  
\v 26 Aane téhdure múhdurá ámuha meícyahíjcyáné ámúhakye ó nééiyáhi. Árónáa okée wálloobe ɨ́mɨáábé íjcyánéllii oke dibye néénere ámúhakye ó nehíjcyáhi. 
\p  
\v 27 Ehdúu Jetsóó Cááni Píívyéébedítyú diityéké úúbálleróné tsá ditye wáájácutúne.  
\v 28 Áámekée idyé neébe: 
\p —Muurá Mɨ́amúnáájpidívúu o ipívyéévéébeke páwachékevu ámuha mewátyétyéhcúcooca botsíi méwaajácuú muubá o íjcyane. Tsá táɨ́jtsaméityúré o újcune ámúhakye o néhíjcyatúne. Muurá ihdyu Llihíyó oke néénere ó nehíjcyáhi.  
\v 29 Muurá diibye okée wálloobe tsá kiá óhdityu íjcyatúne. Aabe tsá oke ɨ́hvéjtsotú dibye ímilléné o méénuhíjcyánélliíhye. 
\p  
\v 30 Ehdúu dibye néénetu mítyame cáhcujtsó dííbyeke. 
\s1 Naavéneéjte 
\p  
\v 31 Áámekée neébe: 
\p —Muurá íñe ámúhakye o néhijcyáné ámuha mecáhcújtsóne tehdu meíjcyáhajchíí ɨ́mɨááné tahñéjté ámuha méíjcyaáhi.  
\v 32 Aame ámuha ɨ́mɨá uwááboju tsúúca mewáájacúmé múhdurá ámuha meícyahíjcyánetu méímíjpyéteéhi. 
\p  
\v 33 Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —Áánerá muha Aavaráaúvúj tsɨɨménémúhaabe meíjcyámeke ¿ɨ́veekí u néé ɨ́ɨ́netú muha meímíjpyetéiñe tehdu múhójtsɨ́ pañé muha meíjcyámekéjɨ́ɨ́vari? 
\p  
\v 34 Áánélliihyée neébe: 
\p —Muurá ɨ́mɨááné ímityúné méénuhíjcyámé tsá ímí íjcyatú éhne múúne tsíjtyé hójtsɨ́ pañe íjcyame íjcyadu.  
\v 35 Muurá tsaaté hójtsɨri íjcyaabe tsá diityéejpi íjcyatúne. Áánetu ihdyu diityé hajchi diityéejpi.  
\v 36 Ahdu Píívyéébé Hajchi o íjcyaabe ámúhakye ímítyúnetu o ímíjpyetétsómé ɨ́mɨááné ámuha méímíjpyéteéhi.  
\v 37 Ɨ́mɨáánéjucóhde ámuha Aavaráaúvúj tsɨɨménémúhaabe meíjcyarómé méimíllehíjcyá oke medsɨ́jɨ́vetsóné íñe ámúhakye o úwaabóné ámuha mecáhcújtsóiyóné meímíllétúnema.  
\v 38 Muurá ihdyu Llihíyó oke túkévéjtsóneri ámúhama ó ihjyúvahíjcyáhi. Ahdu muurá ámúháj caani ámúhakye túkévejtsódújuco ámuha meícyahíjcyáne. 
\p  
\v 39 Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —Áánerá ihdyu múúhá ɨhdé múnáajpi Aavaráaúvú múúháj caáni. 
\p Áánélliihyée Jetsóó néé diityéke: 
\p —Muurá ɨ́mɨááné dííbyeúvúj tsɨɨménémúhaabe ámuha meíjcyaca dííbyeúvúu ícyahíjcyádú ámuha méíjcyáiyáhi.  
\v 40 Aaca muurá íñe Píívyéébe oke túkévéjtsóneri ámúhakye o úwáábohíjcyáné hallútú tsá ámuha oke medsɨ́jɨ́vétsóítyuróne. Tsáháa muurá ehdu Aavaráaúvú néétune.  
\v 41 Árónáa ihdyu ámúháj caani íjcyadújuco ámuúha. 
\p Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —Áánerá íjcyaabe tsáápiiye múúháj caani Píívyéébeé. Tsá tsijpi múúháj caani íjcyatúne. 
\p  
\v 42 Áánélliihyée Jetsóó néé diityéke: 
\p —Muurá ɨ́mɨááné Píívyéébe ámúháj caani íjcyaca oke ámuha méwájyúiyáhi. Muuráhjáa dííbyedítyú o tsáá oke dibye wállóónélliíhye. Tsáháa táɨ́ɨ́búwaríyé o tsáátune.  
\v 43 Aabe ámúhakye o úwaabóné ¿ɨ́veekí tsá ámuha melléébohíjcyatúne?  
\v 44 Muurá ihdyu ámúháj caani Naavéné íjcyánéllii dibye ímillédú ámuha méméénuhíjcyáhi. Muuráhjáa iípívyeevédújuco ímítyuube diibye dsɨ́jɨvétso múnáajpi. Áábé pañe tsá ɨ́mɨá ɨ́jtsaméí íjcyatúne. Apááñéré álliu dííbyé pañe íjcyáábedítyú ímichi teene tsahíjcyáhi.  
\v 45-46 Ahdu ámuha menéénéllii tsá meímílletú ɨ́mɨááné ámúhakye o néhíjcyaróné mecáhcujtsóne. Áánetu ihdyu tsá múha oke nééítyuró ímítyuube o íjcyane.  
\v 47 Muurá ihdyu ɨ́mɨááné Píívyéébeéjté íjcyame imíllé dííbyé uwááboju illéébone. Áánetu ámuha dííbyeéjté meíjcyátúnéllii tsá meímílletú teene melléébone. 
\s1 Aavaráaúvú íjcyátúnáacájuco Críjto ícyahíjcyáne 
\p  
\v 48 Ehdúu Jetsóó néénéllii nééme dííbyeke: 
\p —Ihdyúha ɨ́mɨáánéjuco muha menéhijcyáné Tsamááriá iiñújɨ múnáajpi u íjcyáábé pañe naavéné íjcyane. 
\p  
\v 49 Áánélliihyée neébe: 
\p —Áánerá tsá tápañe naavéné íjcyatúne. Muurá ihdyu ɨɨná o méénúneri Llihíyoke ó ávyéjútsohíjcyáhi. Áánetu ámuha tsá oke maávyejúúlletúne.  
\v 50 Aane tsá o íjyácunútú oke ámuha maávyéjújtsóíyóneri. Árónáa ihdyu Llihíyó imíllerá oke ámuha maávyéjujtsóne. Aabe ihdyu óvíi muhdú néé oke ávyejúúllétúmeke.  
\v 51 Aane ɨ́mɨááné ámúhakye o néé o néhijcyáné cáhcujtsómé múijyú dsɨ́jɨvéjúcóóityúne. 
\p  
\v 52 Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —Ɨ́mɨáánéhaca dípañe naavéne. Muurá eene ɨ́nehjɨ́réjucó u íhjyuváne. Ááneráhjáa Aavaráaúvuma Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa ɨ́htsutúmé íjcyároméhjɨ́ dsɨ́jɨ́vehíjcyáhi. Aanáa muhdú ɨ́ɨ́vane u néé u néhijcyáné cáhcujtsómé múijyú dsɨ́jɨ́véityúne.  
\v 53 ¿Aca diibye méɨhdé múnáajpi Aavaráaúvú ehnííñevu uú? Áhdure ¿aca diitye Píívyéébé ihjyú uubálle múnáaúvú ehnííñevu uú? Ááneráhjáa diitye íjcyarómé dsɨ́jɨvéhi. Aanéjɨ́ɨ́ tehdu múha uke cáhcújtsóíyónejɨ́ɨ́vari. 
\p  
\v 54 Áánélliihyée neébe: 
\p —Ihdyu tehdújuco ɨ́mɨááné oore o ávyéjújtsámeíhíjcyaca tsá múha oke cáhcújtsóítyuróne. Aaca idyé tsá tene ímíítyuróne. Árónáa ihdyu Llihíyóré oke ávyéjútsohíjcyá eene ámúhá Piivyéébé dibye íjcyane ámuha menéhíjcyaábe.  
\v 55 Áróóbeke tsá ímí ámuha mewáájácutúne. O ihdyu ó waajácú dííbyeke. Muurá dííbyeke o wáájácutúné o nééca ámuháduíyó oo állíu múnáajpi. Árónáa ɨ́mɨááné dííbyeke o wáájácúnéllii oke dibye nééne ó cáhcútsohíjcyáhi.  
\v 56 Muuráhjáa diibye méɨhdé múnáajpi Aavaráaúvú ímí ɨjtsúcunú o tsááiñe ɨ́mɨááné iwáájácúnélliíhye. Ááneríi mítyane ímíjyúúveébe. 
\p  
\v 57 Ehdúu Jetsóó néénéllii néémeé: 
\p —¿Aca muhdú 50 pijcyábá u íjcyáábejɨ́ɨ́ ú waajácú Aavaráaúvuke? 
\p  
\v 58 Áánélliihyée neébe: 
\p —Ɨ́mɨáánetúré ámúhakye o néé dííbyeúvúikyée íjcyátúnáacájuco o ícyahíjcyáne. 
\p  
\v 59 Ehdúu dibye néénéllii néwayúúné éhkebámé dííbyeke iáámúroki. Árónáacáa diityédítyú duurúvájá pañétú múijyúrá wáájácúratúné ijchívyeébe. 
\c 9  
\s1 Hállúvátúúbe tsɨɨju tsɨ́ɨ́maváábeke Jetsóó ímíjpyetétsóne 
\p  
\v 1 Téhdurée tsátsihdyu muha Jetsóoma mepájtyénáa ájtyúmɨɨbe hállúvátúúbekéhjáa tsɨɨju tsɨ́ɨ́maváábeke.  
\v 2 Áábedítyúu muha menéé dííbyeke: 
\p —Uwááboóbej, ¿acáa ɨ́veekí áánúke íllu tsɨɨju tsɨ́ɨ́maváhi? ¿A cáánímútsí imítyú déjúcotu, mityá dííbyé imítyú déjúcotúrej? 
\p  
\v 3 Áánélliihyée neebe múúhakye: 
\p —Tsáháa dííbyé imítyú déjúcotu ehdu dibye íjcyatúne. Áhdurée tsá cáánímútsí imítyú déjúcotu tene íjcyatúne. Muuráhjáa ihdyu dííbyeke o ɨ́ɨ́tétsónej tééveri Píívyéébe ɨ́htsútuube íjcyane iwáájácúmeí ehdu píívyeébe.  
\v 4 Aane ó imíllé okée wálloobe níwaavéné o íjcyáné hajchótá o méénune. Muurá meííjyunúcooca tsá múha wákímyeíjyúcootúne.  
\v 5 Muurá peetédú o néébe ííñújɨri o íjcyáné hajchótá ɨ́mɨáájú mɨ́amúnáadívú ó bóhówátsohíjcyáhi. 
\p  
\v 6 Ehdúu iñééne ííñújɨ́ hallúvú iúníñeri ííñuba ityátsájcóneri diibye hállúvátúúbeke íhyálluúúcú tááboóbe.  
\v 7 Áánemáa neebe dííbyeke: 
\p —Díllójcámeítyé éhne ‘dityée wálloóne’ nééiyóné ‘Tsiroée’ némeííbáwúutu. Ahdújucóo dibye téébatu iíllójcámeíjyéne óómiñe tsaímiyéjuco ɨ́ɨ́teébe.  
\v 8 Áábekéhjáa wáájácuhíjcyámé iájtyúmɨ́ne néjcatsíhi: 
\p —¿Aca tsá éhne áánu hállúvátuube ácuúcunúúbé pɨáábó táúmeíhíjcyatúne? 
\p  
\v 9 Áánélliihyéhjáa tsaate nééhií: 
\p —Diibyéjuco. 
\p Áánetúhjáa tsijtye nééhií: 
\p —Diibyéjɨ́ɨ́vari. Tsíjpiíye. Árónáa ihdyu paabéjuco diíbye. 
\p Árónáacáhjáa dííbyere páñetu nééhií: 
\p —Muurá diibyéjuco oó. 
\p  
\v 10 Áánélliihyéhjáa nééme dííbyeke. 
\p —¿Aane múhdutú tsúúca ú ɨɨtéhi? 
\p  
\v 11 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Okée Jetsóó iúúniyi ííñuba ityátsájcóneri táhálluúúcú ityáábóne wallóó ‘Tsiroée’ némeííbáwúutu o íllójcámeítyeki. Ahdújucóo o péébe o íllójcámeíñe tsúúca ó ɨɨtéhi. 
\p  
\v 12 Áánélliihyéhjáa nééme dííbyeke: 
\p —¿Aane kiá diíbye? 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Tsá o wáájácutú kiá ícyooca dibye íjcyane. 
\s1 Paritséómú dilló hállúvátúúbeke múhdutú dibye ɨ́ɨ́téjucóóne 
\p  
\v 13 Aabéhjáa tsaímiyéjuco ɨ́ɨ́téébeke tsajtyémé paritséómu éllevu.  
\v 14 Áijyúu Jetsóó dííbyeke ímíjpyetétsó wáyeéévejcóójɨ.  
\v 15 Áánélliihyéhjáa tsiiñe dillómé dííbyeke múhdutú dibye ɨ́ɨ́téjucóóne. Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Okée Jetsóó ííñuba iúúrúnúneri táhálluúúcú táábone o íllójcámeíñe tsúúca ó ɨɨtéhi. 
\p  
\v 16 Áánélliihyéhjáa paritséómudítyú tsaate nééhií: 
\p —Áánélliihyéhaca tsá dibye Píívyéébedítyú tsáátune. Keená dibye wáyeéévejcóójɨ́ ávyejúúlléne. 
\p Áánetúhjáa tsijtye nééhií: 
\p —Árónáa ímítyuube tsá méénúítyuró méénúráítyúronéhjɨ. 
\p Ehdúhjáa paritséómú páhduváré Jetsóodítyú ɨ́jtsámeíhi.  
\v 17 Aaméhjáa diibye hállúvátuubée ícyahíjcyaabe tsaímiyéjuco ɨ́ɨ́téébeke tsiiñe nééhií: 
\p —¿Aanéhaca diibye eene uke ímíjpyetétsoobe muubá íjcyane ú ɨjtsúcunúhi? 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Ihdyu ó ɨjtsúcunú Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi dibye íjcyane. 
\p  
\v 18-19 Aanéhjáa tsaate diityédítyú tsá cáhcújtsotú diibyéjuco hállúvátuubée ícyahíjcyaabe dibye íjcyane. Áánemáhjáa cáánímútsikye ɨpɨ́úvámútsikye néémeé: 
\p —¿Ava diibyéjuco áánu éhneváa hállúvátúúbeke ámuhtsi metsɨ́ɨ́mávaabe íñe múhdutú tsaímiyéjuco ɨ́ɨ́tene? 
\p  
\v 20 Áánélliihyéhjáa neemútsi: 
\p —Éée, diibyéjuco.  
\v 21 Árónáa ihdyu tsá muhtsi mewáájácutú múha dííbyeke ímíjpyetétsóne. Aane tsɨ́ɨ́menécojɨ́ɨ́ tuhúúlleéhi. Cáhawáá ihdyu medílló ámúhakye dibye iúúbálle muhdú iímíjpyeténe. 
\p  
\v 22 Ehdúhjáa cáánímutsi néé diityéké diibyéjuco Jetsóó Críjto íjcyane néémekéhjáa pihcyáávéjá pañétú iwáágóoíñé ditye pítyájcámeíñé apííchori.  
\v 23 Áánélliihyéhjáa neemútsí dííbyekéré ditye idílloki. 
\p  
\v 24 Ehdúhjáa cáánímutsi néénéllii tsiiñe ɨpɨ́úváábeke néémeé: 
\p —Píívyéébekéré tehdújtso, tsá idyé Jetsóoke. Muurá muha méwaajácú ímítyuube dibye íjcyane. 
\p  
\v 25 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Árónáa tsáháturo o wáájácutú ímítyuube dibye íjcyane. Apááñéré ó waajácú ɨ́mɨáánée hállúvátuube o ícyahíjcyáábeke oke dibye ímíjpyetétsóne. 
\p  
\v 26 Áánélliihyéhjáa tsiiñe nééme dííbyeke: 
\p —¿Acáa muhdú uke ímíjpyetétsoóbe? 
\p  
\v 27 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Muuráhjané tsúúca ámúhakye ó úúballéhi. ¿Ɨ́veekí ámuha méimíllé tsiiñe ámúhakye o úúballéné ámuha mecáhcújtsokíjɨ́ɨ́vari? ¿Mityá ámuha méimíllé dííbyeke meúraavyéne? 
\p  
\v 28 Ehdúhjáa dibye néénéllii ílluréjuco ditye dííbyeke iúhbáne nééneé: 
\p —Wa ihdyu uure dííbyeke duráávyej. Muurá ihdyu muha Moitséeúvú uwáábóré méúraavyéhi.  
\v 29 Muurá muha méwaajácú dííbyeúvumáa Píívyéébe íhjyúvahíjcyáne. Áánetu eene u néébeke tsá muha mewáájácutú kiátúhjáa tsáábe muubá íjcyane. 
\p  
\v 30 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —¿Aca muhdú ɨ́ɨ́vane tsá ámuha mewáájácúityú kiátúhjáa tsáábe oke ímíjpyetétsóóbeke?  
\v 31 Muurá ímityúmé Píívyéébeke pɨáábó táúmeíyóné tsá dibye lléébóítyuróne. Áánetu ihdyu ɨ́mɨááné dííbyeéjté íjcyame dibye ímillédú ícyahíjcyámej tééveri tehdɨ́ɨ́vanéhjɨ́ méénuúbe.  
\v 32 Tsá muurá múijyú mehdu nééme hállúvátúméhjɨke ímíjpyetétsóné mewáájácutúne.  
\v 33 Aane muurá diibye okée ímíjpyetétsoobe Píívyéébedítyú itsáátuca tsá tehdɨ́ɨ́vanéhjɨ́ méénúítyuróne. 
\p  
\v 34 Ehdúhjáa dibye néénéllii nééme dííbyeke: 
\p ¿Aca muhdú eene ɨ́daatsónée ímítyuube u píívyeebe ú imíllé múúhakye u úwaabóne? 
\p Ehdúhjáa néémere dííbyeméikye ijchívyetsó pihcyáávéjá pañétu. 
\s1 Píívyéébeke ímí cáhcújtsotúmé ijcyá hállúvatúmé íjcyadu 
\p  
\v 35 Aanée tsúúca Jetsóó waajácúhi. Áábekée tsáijyu iájtyúmɨ́ɨ́be neébe: 
\p —¿Aca ɨ́mɨááné ú cáhcujtsó Píívyéébé Hájchikye? 
\p  
\v 36 Áánélliihyée neébe: 
\p —Ávyéjuúbej, oke duubállé caabyé dibye íjcyane o cáhcújtso dííbyeke. 
\p  
\v 37 Áánélliihyée neébe: 
\p —Diibyéjuco muurá íñe úúma o íhjyuváne. Aane tsúúca oke u ájtyumɨ́hi. 
\p  
\v 38 Áánélliihyée dííbyé lliiñévú ɨmɨ́móúúvéne neébe: 
\p —Ávyéjuúbej, uke ɨ́mɨááné ó cáhcujtsóhi. 
\p  
\v 39 Ááné boonée Jetsóó nééhií: 
\p —Muuráhjáa ííñujɨ́vú o tsáá muhdú mɨ́amúnaa ícyahíjcyáné diityéké o wáájácutsóvaábe. Ópée o tsáá ɨ́mɨáájú wáájácutúmé éhne múúne hállúvatúmé íjcyadu néémeke o wáájácútsoki. Áhdurée o tsáá panéváré iwáájacúné ɨ́tsúcunúhíjcyámeke o néé ɨ́mɨá uwááboju ditye wáájácutúne. 
\p  
\v 40 Áánélliihyée paritséómú tétsihyi íjcyame nééhií: 
\p —¿Áca muha tehdu hállúvatúmé íjcyadu? 
\p  
\v 41 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Árónáa ámuha diityédú menééca tsá ɨɨná ámúhá hallúrí íjcyáítyuróne. Áánetu ámuha páneere mewáájacúné menémeíhíjcyánéllii ámúhá hallúrí ijcyáné ímityúne. 
\c 10  
\s1 Obééjámú mɨ́jcotu íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 1 Muurá naní múnaa obééjámú mɨ́jcó pañévú llééhówatu úcáávetúmé ihdícyátsihdyúré úcaavéhi.  
\v 2-3 Áánetu ihdyu diityé tehméébé úcaavé lleehówatu tééwá tehméébé pááyúcúcoóca. Aabe diityéké pɨ́úvácooca íjkyéétu waajácúme. Aaméjuco témɨjcó pañétú áachívú dííbye déjutu íjchivyécunúne.  
\v 4 Aabe kiávú diityéké tsúúlléhullévú úraavyémé dííbyeke iwáájácúnema.  
\v 5 Áánetu tsíjtyere diityéké pɨ́úváhajchíí tsá ditye péétune. Íllure wááme ditye pɨ́úvárónáa diityéké iwáájácútúnélliíhye. 
\p  
\v 6 Ehdúu Jetsóó diityéké nééne tsá ditye wáájácutú ɨɨná iñééiyóné obééjámú mɨjcótú dibye íhjyuváne. 
\s1 Jetsóó obééjámú tehméébédu 
\p  
\v 7 Aanée ditye lléébótúnéllii tsiiñe neebe íboohówájɨ́jtori: 
\p —Oo muurá ɨ́mɨááné teene obééjámú mɨ́jcó lleehówádu.  
\v 8 Aabéikyée o tsáátúné ɨhde naní múnaádú nééme úwáábohíjcyá tsɨ́jɨjtóríye. Árómé uwáábóo tsá mɨ́amúnaa obééjámúdú nééme cáhcútsohíjcyatúne.  
\v 9 Aane ɨ́mɨááné llééhowádú o néébeke cáhcujtsómé tajtyééveri pájtyetéhi. Aame ɨ́ɨ́né imíjyaú ijcyá éhne múúne obééjámú ítyehméébema íjcyame íjcyadu. 
\p  
\v 10 Muurá naní múnáajpi íllure ɨ́cúbahrá obééjámuke. Áánetúu tsá o tsáátu tehdu mɨ́amúnáake o méénuki. Ópée o tsáá diityéké o pájtyetétso ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ ditye iújcuki.  
\v 11 Aabe ɨ́mɨááné páñétúejpi oo oke cáhcujtsómé obééjámúdú néémé tehméébe. Muurá obééjámú tehméébé diityé wájyuri ɨ́cúbáhrámeíhi.  
\v 12 Áánetu áhdólliihyéré diityéké téhmehíjcyaabe tsá ímí téhmetúne. Muurá oohííbyé dɨ́ɨ́vaabe diityéké idyóó tsáábedítyú dibye wááné boone tsáápiikye dibye tábejcárónetu wáchájaavémé ílluréjuco mújtane pahúllevávu.  
\v 13 Ehdu muurá diityéjtane waabe ditye áhdónélliihyéré téhméroóbe. Aabe tsá diityédí íjyácunútú ihñéjté ditye íjcyátúnélliíhye. 
\p  
\v 14 Áánetu ihdyu páñétúejpi diityé tehméébé íjcyadu tahñéjté tehméébé o íjcyámema muha méwaajácújcatsíhi.  
\v 15 Ahdu téhdure Llihíyoma muhtsi méwaajácújcatsíhi. Aabe tahñéjte wájyuri ó ɨ́cúbáhráméií ditye iwágóóóvétuki.  
\v 16 Téhdure ijcyámé tsijtye jodíómú íjcyáturómé tahñéjté íjcyaímye. Áámeke ó pihjyúcuú pámeere oke cáhcujtsómé tsamééréjuco íjcyámé tehméébé o íjcyaki. 
\p  
\v 17 Muurá Llihíyó oke wajyú diityé wájyuri o dsɨ́jɨ́veebe tsiiñe o bóhɨ́ɨ́ííbyeke.  
\v 18 Tsá muurá múha oke dsɨ́jɨ́vétsóítyuróne. Muurá ihdyu o ímíllénélliihyéré o ɨ́hvéjtsámeííbyé ó dsɨ́jɨ́veéhi. Ároobe tsiiñe ó bóhɨɨ́hi. Ehdu táúmɨwa Llihíyóo néhdújuco. 
\p  
\v 19 Ehdúu Jetsóó néénetu páhduváré ɨ́jtsámeímyé dííbyedítyu.  
\v 20 Tsaatée nééhií: 
\p —Muurá áábyé pañe naavéné íjcyáábé ɨ́jtsaméí mújtáábeke ¿ɨ́veekí ámuha mécáhcútsohíjcyá állíuuháñé dibye íhjyuváne? 
\p  
\v 21 Árónáacáa tsijtye nééhií: 
\p —Tsáháubá ehdu naavéné ípañe íjcyaabe íhjyúváítyuróne. Pane ¿aca naavéné ípañe íjcyame hállúvátúmeke ímíjpyetétsóiyáhi? 
\s1 Jodíómú Jetsóoke éhdɨɨválléne 
\p  
\v 22 Áhdurée tsáijyu Jerotsaréeri muha úúníjyá pañe meíjcyánáa duurúvaja Píívyéébé wáábyuta íjcyaja iwáñehjɨ́nuhíjcyajcóójɨ́ wáñehjɨ́núme.  
\v 23 Áánáacáa Jetsóó patyéíñuhíjcyá tsátsii tééjá lleehówá úmɨwa ‘Tsaromóo’ némeítsihyi.  
\v 24 Áábedívúu ɨmɨ́cáávéne néémeé: ¿Aanéhaca íñe múhajchótá múúhadívú tsá u wáájácútsámeíityúne? Bo ihdyu apáhajchíí ɨ́mɨááné diibyéjuco Críjto u íjcyáhajchíí múúhakye duubállej. 
\p  
\v 25 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Tsúúca muurá ámúhakye ó nehíjcyará diibyéjuco o íjcyane. Árone tsá ámuha oke mecáhcútsohíjcyatúne. Téhdure muurá Llihíyo mémeri méénúráítyuróné o méénúneri ó bóhówátsómeíhíjcyará diibyéjuco o íjcyane.  
\v 26 Árone tsá ámuha oke mecáhcútsohíjcyatú táobééjámúdú nééme tahñéjté ámuha meíjcyátúnélliíhye.  
\v 27 Muurá ihdyu tahñéjté oke waajácú oke icyáhcújtsónélliíhye. Áámeke téhdure ó waajácúhi. Aame ímí tehdújuco oke uráávyehíjcyáne.  
\v 28 Áánéllii diityéké ó ájcuú múijyú ditye dsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨɨvu ditye iwágóóóvétuki. Áámeke tsá múha óhdityu dójtúcúityúne.  
\v 29 Muurá Llíhíyó okée diityédívú téhmétsoobe pámé ehnííñevu ɨ́htsútuúbe. Áábedítyú tsá múha diityéké dójtúcúityúne.  
\v 30 Muurá muhtsi Llihíyoma tsáápiiyéro. 
\p  
\v 31 Ehdúu Jetsóó néénéllii tsiiñe éhkebámé néwayúúné dííbyeke téúhjɨri ɨdsɨ́jɨ́vétsóroki.  
\v 32 Árónáacáa neebe diityéke: 
\p —Áánerá Llihíyó oke pɨ́áábóneri ámúhama méénúráítyuróné o méénuhíjcyáábeke ¿ɨ́ɨ́né hallútú ámuha méimíllé oke medsɨ́jɨ́vetsóne? 
\p  
\v 33 Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —Tehdu tééné hallútú uke muha medsɨ́jɨ́vétsóíñejɨ́ɨ́vari. Muurá ihdyu ɨ́veekí mɨ́amúnáajpi u íjcyaabe Píívyéébedi u díllómeíñé hallútúré uke muha médsɨ́jɨ́vétsoóhi. 
\p  
\v 34 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Áánerá ámúhá taúhbaju íjcyáháámɨtu Píívyéébe nééhií: “Ámuha méijcyá ohdu.”  
\v 35 Aane muurá dííbyé uwáábó icyáhcujtsóné úráávyémeke ɨ́mɨáánéjuco dibye íwaajácúháámɨtu nééne dííbyedu ditye íjcyane.  
\v 36 Aanéjɨ́ɨ́ muhdú dííbyerée oke ííñujɨ́vú wálloobe tehdu oore dííbyé Hajchi o íjcyane o néénejɨ́ɨ́vari. Aane ¿ɨ́veekí ámuha méɨjtsúcunú ímityúné Píívyéébedítyú o íhjyuváne?  
\v 37 Ihdyu méénúráítyúronéhjɨ́ ámúhama o méénuhíjcyáné dííbyedítyú tsáátuca tehdújuco ɨ́mɨááné ámuha tsá oke mecáhcújtsóítyuróne.  
\v 38 Aane ihdyu okée dibye wálloone ámuha mecáhcújtsótúrónáa mécahcújtsó o méénuhíjcyanéhjɨ́ dííbyedítyú tsááne ámuha mewáájácu Llihíyoma muhtsi tsáápihdyúré meíjcyane. 
\p  
\v 39 Ehdúu Jetsóó nééné hallútú idyé imíllerómé dííbyeke iékeevéne. Árónáacáa pállójcoobe diityéke. 
\p  
\v 40 Áábemáa tsiiñe muha mepéé Joodáá ehnéjcuvu tsojtsó múnáajpíi Jóááuvu tsótsohíjcyáhullévu.  
\v 41 Áijyúu mítyane mɨ́amúnaa dííbyedívú píhcyaavémé néjcatsíhi: 
\p —Tsáháa muurá áánu méénuhíjcyádú Jóááuvu méénúráítyúronéhjɨ́ méénuhíjcyatúne. Árónáacáhjáa ihdyu ɨ́mɨáánéjuco díbyeúvú dííbyedítyú úúbállehíjcyáne. Ehdúu nééme Jetsóodítyu.  
\v 42 Áábekée mítyame tétsíi múnaa cáhcujtsóhi. 
\c 11  
\s1 Ráátsaro dsɨ́jɨvéne 
\p  
\v 1 Áijyúhjáa ‘Ráátsaro’ némeííbyé Betáániárí íñáállemúpɨma Maaríaa, Máátaá, íjcyámúpɨma íjcyaabe cheméhi.  
\v 2 Diillée muurá Maaríá Ávyéjuube Jetsóój tuháácyú pácúúcújpácyori imúríjchóne paacyú íhñíwácori.  
\v 3 Aamúpɨ́hjáa wallóó tsaatéké Jetsóo éllevu dibye náhbévahíjcyaabe ɨ́hnáhó chéménélliíhye. 
\p  
\v 4 Aamée úúballévánetu neébe: 
\p —Árone dibye dsɨ́jɨvéné tsá ɨɨná íjcyatúne. Ihdyu Píívyéébe ɨ́htsútuube íjcyaabe iávyéjújtsámeíkíyé ehdu dííbyeke pajtyéne. Áhdure dííbyé Hajchi o íjcyaabe téénej tééveri o ávyéjújtsámeíki. Ehdúu neebe Jetsóo. 
\p  
\v 5 Mítyanée ɨvámeííbyé diityéké Máátaá, Maaríaa, Ráátsaroo, íjcyámeke.  
\v 6 Aabée Ráátsaro ɨ́hnáhó chémene ditye úúbállérónáa míjcyoojɨ́cúi ijcyá tétsihyi.  
\v 7 Átsihdyúu botsíi neebe múúhakye: 
\p —Métsu tsiiñe mepéé Jodéá iiñújɨvu. 
\p  
\v 8 Áánélliihyée muha menéé dííbyeke: 
\p —Uwááboóbej, muuráhjáa éíjyure téhullé múnaa uke imíllerá ɨ́dsɨ́jɨ́vetsóné néwayúúnevu iáámúneri. Áhullévú muhdú ú imíllé mepééneé. 
\p  
\v 9 Áánélliihyée neébe: 
\p —Muurá cóójɨ ímí máájtyumɨ́hi. Áánéllii cóójɨ úllémeke tsá ɨɨná pájtyetúne.  
\v 10 Áánetu pejco úlleme cábóhcámeíhi. 
\p  
\v 11 Átsihdyúu idyé múúhakye neébe: 
\p —Muurá ihdyu ménahbéébé Ráátsaro íllure cuwáhi. Áróóbeke ó ákyéjtsóteé téhullévú meúújetédu. 
\p  
\v 12 Áánélliihyée muha menééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, áánélliihyéhaca bóhɨ́ɨ́iibye ehdu idyé íllure cúwaábe. 
\p  
\v 13 Ehdúu muha menéé ɨ́mɨá cúwáré dibye nééne meɨ́jtsúcunúnema.  
\v 14 Árónáacáa botsíi ímíñeúvú neebe múúhakye: 
\p —Muurá ihdyu ɨ́mɨááné tsúúca Ráátsaro dsɨ́jɨvéhi.  
\v 15 Árónáa íllure ó ímíjyuuvé dibye dsɨ́jɨ́vénáa téhulle o íjcyátúneri éhnííñevu ámuha oke mécáhcújtsoki. Ahdícyane cáhawáá metsu meúújetékij. 
\p  
\v 16 Ehdúu Jetsóó múúhakye néénéllii Tomáá dííbyere ‘Jemééro’ némeííbyé nééhií: 
\p —Ané wa ihdyu metsu pámeere mepéé dííbyema téhullévú medsɨ́jɨ́veki. 
\s1 Dsɨ́jɨ́vémeke Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\p  
\v 17 Aanée Betáániávú muha meúújeténáa úúballémé Jetsóoke tsúúca 4 coojɨ́vájuco pájtyene Ráátsaróúvuke ditye cúúúnetu.  
\v 18 Teenée Betáánia Jerotsaréetu míñéécú kiróómetrój pɨɨnévu.  
\v 19 Aanéhjáa mítyame péé diityépɨ́ Máátámúpɨke iñáhbénuki.  
\v 20 Aanéhjáa diille Mááta tsúúca tétsihyíjyuco muha meíjcyane iwáájácúne cáhdahɨ́ró Jetsóoke. Áánetúhjáa Maaríá ááhɨvu coéváhi.  
\v 21 Aallée Mááta néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, úpée u íjcyaca táñahbe dsɨ́jɨ́véítyúroobe tsúúca dsɨ́jɨvéhi.  
\v 22 Árónáa ihdyu ó waajácú Píívyéébe uke pɨ́ááboíñe. 
\p  
\v 23 Áánélliihyée neebe díílleke: 
\p —Díñahbe bóhɨɨ́hi. 
\p  
\v 24 Áánélliihyée neélle: 
\p —Éée, ɨ́mɨááné ó waajácú dibye bóhɨɨíñé páneere tsíhdyuréjuco ímíbáávyéijyu pámeere dsɨ́jɨvémé bóhɨ́ɨ́coóca. 
\p  
\v 25 Áánélliihyée Jetsóó nééhií: 
\p —Muurá dsɨ́jɨ́vémeke ó bóhɨɨtsóhi. Áánéllii pámeere oke cáhcujtsómé dsɨ́jɨ́verómé bóhɨɨ́hi.  
\v 26 Aame tsá wágóóóvéityúne. ¿A ú cáhcujtsó uke o nééneé? 
\p  
\v 27 Áánélliihyée neélle: 
\p —Éée Ávyéjuúbej, ó cáhcujtsó diibyéjuco éhneváa íñe ííñujɨ́vú tsááiibye Críjto Píívyéébé Hajchi u íjcyane. 
\s1 Ráátsaróúvuke Jetsóó kímoovéne 
\p  
\v 28 Ehdúu iñééne Mááta íñaalle Maaría éllevu ipyééne áábánéwu neetéhi: 
\p —Muúllej, Uwááboobe éhtsíhyi íjcyaabe uke pɨ́uváhi. 
\p  
\v 29 Áánélliihyéhjáa ɨ́ɨ́cúi peelle dííbyeke iúújetéki.  
\v 30 Téijyúu tsáhái muha meúújetétú técoomívu. Kémúélléhréikyée muuha Mááta múúhadívú úújetétsihyi.  
\v 31 Aanéhjáa Maaríá diityépɨke náhbenúmé ɨ́ɨ́ténáa ijchívyeíñú peecútére. Aanéhjáa ɨjtsúcunúmé íñáhbeúvuke ikímóóvéne dille íjchívyeíñúne. Áánemáhjáa úraavyémé díílleke. 
\p  
\v 32 Aallée múúhadívú wájtsɨlle Jetsóó lliiñévú ɨmɨ́móúúvéne néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, úpée u íjcyaca táñahbe dsɨ́jɨ́véítyúroobe tsúúca dsɨ́jɨvéhi. 
\p  
\v 33 Ehdúu iñééne taálle. Téhdurée dííllema pééme tááhií. Aanée Jetsóoke kímóhcó pajtyéhi.  
\v 34 Aabée néé diityéke: 
\p —¿Kiátúhjáa ámuha mécuuú dííbyeúvuke? 
\p Áánélliihyée néémeé: 
\p —Cáhawáá metsu meúújeté ténijkye. 
\p  
\v 35-36 Ehdúu ditye nétsiu Jetsóó táánéllii néjcatsímye: 
\p —Mítyanée muurá wájyuube dííbyeúvuke. 
\p  
\v 37 Áánetúu tsaate nééhií: 
\p —Áánerá hállúvátúméhjɨke ɨ́ɨ́tétsohíjcyaabée ¿ɨ́veekí tsá múhdúubá méénutú dííbyeúvuke dibye ɨdsɨ́jɨ́vétuki? 
\s1 Ráátsaróké Jetsóó bóhɨɨtsóne 
\p  
\v 38 Aamée dííbyeúvú níjkyé hallúvú muha meúújeténáa tsiiñe Jetsóó kímoovéhi. Áijyúu teene níkyehéjú wátájcámeí mítyau nééwayúvu.  
\v 39 Aanée neebe diityéke: 
\p —Cána eeu nééwayu méɨɨnétsoj. 
\p Árónáacáa dííbyeúvú naalle Mááta nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, árónáacáubá tsúúca toocújúcoóbe. Muurá tsúúca 4 coojɨ́vájuco mee díbyeúvúu dsɨ́jɨ́vétsihdyu. 
\p  
\v 40 Áánélliihyée neébe: 
\p —Muuráhjané idyé uke o néé oke u cáhcújtsóhajchíí Píívyéébé ɨhtsútú u ájtyúmɨíñe. 
\p  
\v 41 Ehdúu dibye néénéllii awáá ɨ́ɨ́netsómé teeu nééwayu. Áánáacáa cáámevu icyárúúvéne Cááníma íhjyúvaabe nééhií: 
\p —Ayúju Táácáániíj, uke ó téhdujtsó páneere uke o nééne oke u lléébohíjcyáné hallúvu.  
\v 42 Muurá ó waajácú oke u lléébohíjcyáne. Ehdu íñe uke o néé íjtye mɨ́amúnaa icyáhcújtso ɨ́mɨáánée oke u wálloóne. 
\p  
\v 43 Ehdúu Cááníma iíhjyúvátsihdyu tsɨ́jpánécoba neébe: 
\p —¡Rátsa Ráátsaroj, díjchivye eene níkyéhéjú pañétu! 
\p  
\v 44 Ehdúu dibye néénemáyé ijchívyéjúcoobe dityéhjáa bɨ́ɨ́jɨ́núnéhjɨmáye. Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Métsiñu eene ɨ́bɨɨjɨ́nuháñe. 
\s1 Jetsóoke iékééveíñé ditye pítyácójcatsíñe 
\r (Mt 26.1-5; Mc 14.1-2; Rc 22.1-2) 
\p  
\v 45 Ehdúu dibye méénune iájtyúmɨ́néllii Maaríama péémedítyú mítyame cáhcujtsó dííbyeke.  
\v 46 Áánetúu cáhcújtsotúmé paritséómu éllevu ipyééne úúbálletéhi.  
\v 47 Ááné lliiñétúhjáa píhcyaavémé pámeere llúúvájté avyéjujtémá tsijtye páñétúejte ávyéjujte ipítyácójcatsí muhdú dííbyeke imyéénuíñe. Aaméhjáa néjcatsíhi: 
\p —¿Aca muhdú íñe méméénuú dííbyeke? Muurá ɨ́mɨááné méénuhíjcyaabe méénúráítyúronéhjɨ.  
\v 48 Muurá éhdure dííbyeke meɨ́hvéjtsóhajchíí pámeere dííbyekéréjuco ávyejúúlleíñe. Áijyu muurá romáánómú méhdivu icyáyobáávaténe íñe méduurúvaja iwácávyáhcóne méhdi ɨ́cúbáhráiyáhi. Ehdúhjáa néjcatsímye. 
\p  
\v 49 Áijyúu tééné pijcyábari diityédítyú tsaapi piañétúejpi llúúvájté avyéjuube íjcyaabe Caipáá néé diityéke: 
\p —Ávyétá muutérá mɨ́a ámuha ɨ́ɨ́néubárá wáájácutúme.  
\v 50 Muurá ihdyu tehdújuco tsáápiiye dsɨ́ɨ́véiyóné pámeere meóúúvéíyóné ɨhdétu. 
\p  
\v 51 Ehdúhjáa neebe Caipáá Píívyéébere ɨ́jtsámeíchóneri Jetsóó dsɨ́jɨ́veíñé jodíómu wájyuri. Tsáháhjáa íhdityúré iújcune ehdu dibye néétune.  
\v 52 Árónáacáa tsá apáámye wájyuríyé dibye dsɨ́jɨ́vetúne. Téhdurée dsɨ́jɨ́veebe pámeere múhdumé Píívyéébej tsɨ́ɨ́mé ííñújɨri íjcyame dííbyeke cáhcujtsómé ipájtyetéki.  
\v 53 Aanée téijyu pítyácójcatsímyé muhdú dííbyeke ɨdsɨ́jɨ́vétsoíñe. 
\p  
\v 54 Áánélliihyée tsáhájuco dibye boohówáneúvú péhíjcyatú mɨ́amúnááj pɨɨ́ne. Áábemáa muha mepéé Jodéá iiñújɨtu Eeparaíivu ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨ́j pɨɨhɨ́rí íjcyácoomívu. Ácoomíyíi muha méícyahíjcyáhi. 
\p  
\v 55 Áijyúu lleeváríjyuco pajtyété wañéhjɨ́ muháa ténevá pijcyábádú mewáñehjɨ́vatéhijcyáne. Ááné ɨhdéjucóo hállúécoomíjɨ múnaa péécunúné Jerotsaréevu muhdú iícyahíjcyáné iímíbájchómeíki.  
\v 56 Aaméhjáa duurúvájá pañe íjcyame Jetsóoke iájtyúmɨ́íyóneri íjcyame néjcatsíhi: 
\p —¿Muhdú ámuha méɨjtsúcunúhi? ¿Aca íhya tsááiíbye, mityá tsáhaáj? 
\p  
\v 57 Áánáacáhjáa paritséómú llúúvájté avyéjujtémá pámeekéré néé ditye kiá Jetsóó íjcyane iwáájácúcooca ɨ́ɨ́cúi diityéké iúúbálle ditye dííbyeke iékééveki. 
\c 12  
\s1 Tsáápille pácúúcújpácyori Jetsóój tuháácyú tsójtsone 
\r (Mt 26.6-13; Mc 14.3-9) 
\p  
\v 1 Aanée téijyu íhyojtsɨ́tú tsájcoojɨ́turéjuco teene pajtyété wañéhjɨ́ llééváíñáa Jetsóoma muha mepéé Betáániávu dibyée bóhɨ́ɨ́tsoobe Ráátsaro íjcyácoomívu.  
\v 2 Áijyúu diitye Ráátsarómú mítyane majcho meenú dííbyeke idyúúruváne. Áánevúu Mááta ájcune máchohíjcyamútsí diibye Jetsóoma.  
\v 3 Áánáacáa ‘náádoó’ némeíñé pacúúcujpácyó mítyane áhdótsámeíjpácyó itsíváne Maaríá múrijchó Jetsóój tuháácyu. Áánemáa páácyulle íhñíwácoríyé dííbyeke. Aanée pájá pañéré imyéwu cuvááhií.  
\v 4-5 Ájpacyó hallútúu múúhadítyú tsaapi Jetsóodívúhacáa méénútsóiibye Tsimóó hajchi Jóóda Ijcarióóté néé múúhakye: 
\p —¿Aca ɨ́veekí éjpacyo tsá menáhjɨ́hénutú 300-jɨva tsáné pijcyábá wákimyéi áhdodúné tééne dsɨ́ɨ́dsɨri ɨ́dáátsojtéké mepɨ́áábóíyoki? 
\p  
\v 6 Árónáacáa tsá ɨ́mɨááné ɨ́dáátsojtéké ɨpɨ́áábóíyóneri iíjyácunúnéllii ehdu dibye néétune. Ihdyúhacáa múúhama dsɨ́ɨ́dsɨke ityéhmehíjcyánetu iñánihíjcyánélliihyéré imílléroobe téjpacyo náhjɨ́hénúmeíñe.  
\v 7 Áábekée Jetsóó nééhií: 
\p —Óvi ihdyu oke téjpacyórí múríjcholle. Muurá ihdyu oke ditye cúúúcooca oke itsójtsóiyónéjuco dille méénune.  
\v 8 Tsá diitye ɨ́dáátsojte kiávú ámúhadítyú pééityúne. Áánetu tsá paíjyuváré ámúhama o íjcyáityúne. 
\s1 Ráátsaróké ɨdsɨ́jɨ́vétsóiyóné ditye pítyácójcatsíñe 
\p  
\v 9 Aanéhjáa mítyame tsúúca waajácú Betáániárí dibye íjcyane. Áánélliihyée tsáácunúmé dííbye éllevu. Áhduréhjáa imíllémé Ráátsaróké iájtyumɨ́né dsɨ́jɨ́véébekée dibye bóhɨ́ɨ́tsóóbeke.  
\v 10-11 Téijyúhjáa llúúvájté avyéjujte néjcatsí téhdure Ráátsaróké ɨdsɨ́jɨ́vétsóiyóné ɨ́veekí dííbyeke Jetsóó bóhɨ́ɨ́tsónéllii mítyane mɨ́amúnaa dííbyekéréjuco icyáhcújtsóne úráávyéné hallútu. 
\s1 Jerotsaréé coomívú Jetsóó úcaavéne 
\r (Mt 21.1-11; Mc 11.1-11; Rc 19.28-40) 
\p  
\v 12-13 Ááné tsiíjyúu Jerotsaréevu muha mepéénáa técoomíyí mítyame pahúllevá múnaa teenéhjáa pajtyété wañéhjɨvu péémeé. Aaméhjáa Jetsóó tsááne iwáájácúne wájyuhóónema dííbyeke cáhdahɨ́rómé íllu wáñécohíjcyáhi: 
\p —¡Ñóóooj, maímijyu áánu ijraéémú Piivyéébe mémeri tsááneéj! Ehdúhjáa nehíjcyámé iwáñéjcónema. 
\p  
\v 14 Áijyúu bóhdɨɨbe íayáne ɨ́ɨ́jú hallúrí tsúúcajátújucóhjáa Píívyéébere íwaajácúháámɨtu íllu néhdújuco: 
\q1  
\v 15 Ámuúha Tsióó cóómi múnaaj, méíllityédíñe. Ámuha éllevu ámúhá avyéjuube tsáá íayáne ɨ́ɨ́jú hájchí hallúri. 
\m  
\v 16 Ehdúu dííbyedítyú némeíñé tujkénú tsá muha mewáájácutú ɨɨná tene nééiyóne. Árónáacáa bóónétu cáámevu dibye iávyéjuuté péénetu muha méɨ́tsaavé teenéhacáa nééiyóné ehdu dííbyedítyú tene néhijcyáne. 
\p  
\v 17 Aanée tétsihyi íjcyame úúbállehíjcyá muhdúhjáa Ráátsaro dsɨ́jɨ́véébeke dibye bóhɨɨtsóne.  
\v 18 Aanée teene méénúráítyuróné dibye méénune iwáájácúnéllii mítyame cáhdahɨ́ró dííbyeke.  
\v 19 Áámekée ɨɨ́ɨ́téne paritséómú néjcatsíhi: 
\p —Ehdɨ́ɨ́vane, ámuúhaj. Muurá mítyane mɨ́amúnaa dííbyekéréjuco úraavyéne. Aane tsá mepíívyetétú muhdú meméénune. 
\s1 Gríéégomu imíllé Jetsóoke iájtyumɨ́ne 
\p  
\v 20 Áijyúu Jerotsaréeri pajtyété wañéhjɨri muha meíjcyámé pañe ijcyámé gríéégomu.  
\v 21 Aamée Gariréá iiñújɨri Betsáida íjcyácóómi múnáajpi Perípe éllevu itsááne nééhií: 
\p —Muúbej, muha méimíllé Jetsóoke maájtyumɨ́ne. 
\p  
\v 22 Aanée Perípé Aderéeke úúballéné tsamútsíjyuco úúballéné Jetsóoke.  
\v 23 Áánélliihyée neebe diityétsikye: 
\p —Tsúúca muurá Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe o ávyéjuutéíñe éévé úújetéhi.  
\v 24 Muurá ɨ́mɨááné ámúhakye o néé tríígó neeváú mebájtsou dsɨ́jɨ́veúdú iíjcyátsihdyu ííñeu mítyanéjuco llííyaaténe. Ahdu ó dsɨ́jɨ́veé mítyame Píívyéébé avyéjúejte iíjcyaki.  
\v 25 Muurá muhdú ɨ́jɨɨri iícyahíjcyajɨ́jtóré ímillémé wágóóóveéhi. Áánetu ímityúné imyéénuhíjcyáné ɨ́hvejtsómé újcuú múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ.  
\v 26 Ahdícyane tsaate tahñéjté iíjcyane iímílléhajchíí óvíi ookéréjuco úraavyéne. Muurá oke ɨ́ɨ́cúvehíjcyámeke Llihíyó ávyéjújtsoóhi. 
\s1 Ɨdsɨ́jɨ́veíñé Jetsóó úúballéne 
\p  
\v 27 Ehdúu iñétsihdyu neébe: 
\p —Muhdú íhya múhduúvúrá ícyooca táɨ́ɨ́buwa. ¿Aane muhdú íñe teéne? Óubá Llihíyoke ó táúmeíiyá ɨɨná oke pájtyénetu dibye oke ipájtyetétsoki. Tsáhaá. Muuráhjáa ímichi téénéllii oke wálloóbe.  
\v 28 Átsihdyúu neébe: 
\p —Ayúju Llihíyoj, óvíi ihdyu ú bóhówájtsómeíhi. Áánélliihyée níjkyéjɨtu Píívyéébe nééhií: 
\p —Tsúúca muurá ó bóhówájtsómeíhi. Árónáa éhníínevu tsiiñe ó bóhówájtsóméiíhi. 
\p  
\v 29 Aanée tétsihyi íjcyame illéébóne nééhií: 
\p —Chijchi ihjyúváhi. 
\p Áánetúu tsijtye nééhií: 
\p —Níjkyéjɨ múnáajpi dííbyema ihjyúváhi. 
\p  
\v 30 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Áánerá ihdyu ámúhakye iñéérone ookéré neébe.  
\v 31 Aane tsúúca mɨ́amúnaa ímityúmé iíjcyanévú néétsámeííñe éévé úújetéhi. Téhdure ííñújɨ́ avyéjuube Naavéné tsúúca táhjátsáméiíhi.  
\v 32 Muurá oke cáámetu wátyétyéhcuímyé pámeere óóma iíjcyaki. 
\p  
\v 33 Ehdúu bóhówájtsoobe Jetsóó muhdú ditye dííbyeke dsɨ́jɨ́vétsoíñe.  
\v 34 Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —Áánerá muha mélléébohíjcyá Píívyéébé waajácúháámɨtu ditye éévehíjcyáné mɨ́amúnáake pájtyetétsóiibye Críjto muhdú íjcyáityúne. Áánáa muhdú u néé u dsɨ́jɨ́veíñé Mɨ́amúnáájpidívúu u ípívyééveébe. ¿Mityá tsíjpiiyéí diíbyej? 
\p  
\v 35 Áánélliihyée neébe: 
\p —Muurá ihdyu peetédú o néébe wahájchotáwuúré ámúhama ó íjcyaáhi. Áánéllii ɨ́mɨáámeréjuco meíjcyá ámúhama o íjcyánej tééveri péjcodu nééne ímityúné ámúhakye idyómájcótuki, ámuha éhne múúne cúúvétsihyi íjcyame wáájácúmeítyúmé íjcyadu meíjcyátuki.  
\v 36 Ahdícyane peetédú o néébedi ɨ́mɨá uwááboju íjcyane mécahcújtsó tééneréjuco ámúhadítyú ibóhówaúcunúki. Ehdúu Jetsóó diityéké iñétsihdyu péébe tsáhájuco tsiiñe diityédívú bóhówáávetúne. 
\s1 Jetsóoke jodíómudítyú tsaate cáhcújtsotúne 
\p  
\v 37 Mítyáméj pɨɨnévú méénúráítyúronéhjɨ́ dibye méénuhíjcyárónáa tsaate tsá dííbyeke cáhcútsohíjcyatúne.  
\v 38 Ehdúhjáa ditye cáhcújtsóityúné Píívyéébe nééne dííbyé ihjyú uubálle múnáajpi Itsaíá cáátunúné nééhií: 
\q1 Píívyéébeéj, ¿a ijcyámé tsaate méuwáábori ɨ́ɨ́cuvémej? Muurá tsúúca ú úújetsójúcoorá diityéké dɨ́ɨhtsútuvu. 
\m  
\v 39 Muuráhjáa ɨ́mɨááné tsá ditye cáhcútsohíjcyatú dííbyeke. Íllúhjáa idyé tsiiñe caatúnuube Itsaía: 
\q1  
\v 40 Píívyéébere ihdyu diityéké pívyétejtsó hállúvatúmé íjcyadu nééme ɨ́ɨ́buúúné wáájácúmeítyúmé iájtyumɨ́júcooróné illéébójúcooróné ‘ehdúhaáca’ iñéétuki, aame diibyéjúcooro diityéké ímítyúnetu ímíjpyetétsóíyóóbedi ɨɨ́ɨ́cúvétuki. 
\m  
\v 41 Ehdúhjáa neebe Jetsóodítyú Itsaía Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi tsúúcajátújuco dííbyé ɨhtsútú iátyúmɨhíjcyánélliíhye. 
\p  
\v 42 Áróné pañée mítyame cáhcujtsó tamúnaa jodíómú Jetsóoke ávyéjujte íjcyáróméhjɨmájuco. Aamée dííbyeke icyáhcújtsoróné tsá pámehdívúré bóhówáávétsotú paritséómú diityéké pihcyáávéjá pañétú wáágóóíyóné apííchori.  
\v 43 Imíllerómée ímí Píívyéébema iíjcyane. Árónáacáa éhnííñevu imíllémé mɨ́amúnáamáyé ímí iíjcyane. 
\s1 Jetsóó uwáábó lléébotúmé díllómeí ímítyúmedi 
\p  
\v 44 Áijyúu Jetsóó kéévánécoba nééhií: 
\p —Muurá oke cáhcujtsómé tsúúca cáhcujtsó Llihíyoke okée wállóóbeke.  
\v 45 Áhdure oke ájtyumɨ́mé tsúúca ájtyumɨ́ dííbyeke.  
\v 46 Muuráhjáa peetédú nééne ɨ́mɨá uwáábójuma o tsáá ííñujɨ́vú teene cáhcujtsómé éhne múu cúúvétsii íjcyadu ímítyúné pañe iíjcyájúcóótuki.  
\v 47 Aane íñe o úwaabóné illéébójúcooróné cáhcújtsótúmeke tsá o nééítyuró ímityúmé ditye íjcyane. Tsáháa o tsáátu mɨ́amúnáadi o ɨ́cúbáhraki. Ópée o tsáá diityéké o pájtyetétsoki.  
\v 48 Árónáa ihdyu muhdú mɨ́amúnaa ícyahíjcyáné ímíbájchómeícyooca íñe o úwáábohíjcyáné iéhdɨɨválléne cáhcújtsotúmé tééné déjúcotu néétsáméiíhi.  
\v 49 Aane íñe ámúhakye o néhíjcyanéhjɨ́ tsá táɨ́jtsaméityúré o újcune o néhíjcyatúne. Muurá ihdyu Llihíyó okée wálloobe oke néhdújuco ámúhakye o úwáábohíjcyáne.  
\v 50 Aane ɨ́mɨááné dííbyé uwááboju lléébome újcuú múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ. Ehdu ámúhakye ó nehíjcyá Llihíyó oke néhdújuco. Ehdúu neebe Jetsóo. 
\c 13  
\s1 Ímamyémúj tuhááñé Jetsóó níjtyune 
\p  
\v 1 Aanée teene pajtyété wañéhjɨ́ lleeváríjyuco íjcyánáa tsúúca waajácuube mɨ́amúnáama ííñújɨri iícyahíjcyátsihdyu Cáání éllevu ióómiíñe. Aabée mítyane múúhakye iwájyune úújétsohíjcyá múúhadítyú ipyétsihvújuco. 
\p  
\v 2 Áánáacáhjáa tsúúca Tsimóó hajchi Jóóda Ijcaríóóté ɨ́ɨ́búwá pañévú Naavéné úcaavé dibye dííbyedívú méénútsóíñé ɨ́jtsaméima.  
\v 3 Aabée Jetsóó waajácú Cááni Píívyéébe éllevu tsiiñe ióómiíñe. Téhdurée waajácuube dííbyeke dibye pícyoone páné avyéjuubéré dibye iíjcyaki.  
\v 4 Aabée majchórí muha meíjcyánáa hállúeja íwajyámú ityácórɨ́ɨ́véne ípáácyuméibávú ɨ́jpɨɨnétú chíaavéhi.  
\v 5 Áánemáa llíyíhlló pañévú nújpacyo ipícyójpácyori múúháj tuhááñé iñíjtyúne páácyuube eenée íjpɨɨnétú ichíáávéhbari. 
\p  
\v 6 Aanée Tsimóo Péédoróké dibye níjtyúíyónáa neébe: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿aca muhdú ɨ́ɨ́vane oke ú níjtyuú tájtyúhaacyu cáábyekérá uke o níjtyúíyóóbeke? 
\p  
\v 7 Áánélliihyée neébe: 
\p —Tehdújuco. Árónáa tsá u wáájácutú ɨ́veekí ehdu o méénune. Aane ihdyu cáhawáá óvíi ú waajácúhi. 
\p  
\v 8 Áánélliihyée neebe Péédoro: 
\p —Árónáa tsá oke u níjtyúítyuróne. Muurá ihdyu uke ó níjtyúiyáhi. 
\p Árónáacáa neebe dííbyeke: 
\p —Muurá uke o níjtyútuca tsá u íjcyáítyuró táavyéjúejpi. 
\p  
\v 9 Áánélliihyée idyé neebe Péédoro: 
\p —Ávyéjuúbej, aanéjɨ́ɨ́va tsá apááñéré tájtyúhaacyu u níjtyúityúne. Téhdure oke nijtyu táhníwáuma táhójtsɨcu. 
\p  
\v 10 Áánélliihyée Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Muurá iávúhcútsihdyu íjchivyémé íjtyúhaacyúréjuco níjtyámeíñé íjpi ííñuvájúcóótúnélliíhye. Ahdu muurá ícyooca ímíhyero ámuúha. Árónáa tsá pámeére. 
\p  
\v 11 Ehdúu neebe múúhadítyúhacáa tsaapi dííbyedívú méénútsoíñé iwáájácúnema. 
\p  
\v 12 Ehdúu múúháj tuhááñé iñíjtyúne tsiiñe íwajyámuvu iúcáávéne ácúúveebe múúháj pɨɨnévú ípyée iácuúcunúhíjycyátsihvu. Áánemáa neebe múúhakye: 
\p —¿A ámuha méwaajácú ɨ́veekí ehdu ámúhakye o méénune?  
\v 13 Muurá ámuha oke médíllohíjcyá Uwáábóóbemáyé Ávyéjuube o íjcyane. Aane diibyéjuco o íjcyáábeke ihdyu tehdújuco ámuha oke medíllohíjcyáne.  
\v 14 Muurá ɨ́mɨááné Uwáábóóbemáyé Ávyéjuube o íjcyároobe ámúháj tuhááñé ó nijtyúhi. Aane ihdyu óvíi tehdu ámuha ménítyúcatsíhijcyáhi.  
\v 15 Muurá ehdu ó meenú tehdu ámuha pamévakéré maávyejúúlleki.  
\v 16 Muurá ɨ́mɨááné ámúhakye o néé tsáné avyéjúúbé úníu múnáajpi tsá diibye íavyéjúúbé ehnííñevu íjcyatúne. Áhdure tsaate tsáápiikye tsiéllevu wálloobe tsá diityé ehnííñevu íjcyatúne.  
\v 17 Ehdu ámúhakye o néhijcyáné ámuha melléébóne tehdu meícyáhajchíí muurá ɨ́ɨ́né imíjyaú ámuha meíjcyaáhi. 
\p  
\v 18 Árónáa tsá pámeere tehdu ámuha meíjcyáityúne. Muurá ó waajácú caatyé ɨ́mɨááné tahñéjté íjcyane. Árónáa ihdyu tehdújuco tene pájtyeíñé tsúúcajátújucóo Píívyéébe íwaajácúháámɨtu íllu néhdújuco: “Dííbyema muhtsi memáchohíjcyároobe óhdivu méénútsoóhi.”  
\v 19 Ehdu oke tene pájtyeíñé ɨ́hdétújuco ámúhakye o úúballéné néhi tene pájtyéijyu ámuha oke mecáhcújtso ɨ́mɨááné diibyéjuco o íjcyane.  
\v 20 Aane ɨ́mɨááné o néé íñe ámúhakye o wállóómeke ímí iwáátsúcúpéjtsómedi ɨ́ɨ́cuvémé idyé muurá ookéjuco ɨ́ɨ́cuvéne, áhdure Llihíyó okée wállóóbekéjuco ditye ɨ́ɨ́cuvéne. 
\s1 Jetsóó úúballé dííbyedívú Jóóda méénútsoíñe 
\r (Mt 26.20-25; Mc 14.17-21; Rc 22.21-23) 
\p  
\v 21 Ehdúu Jetsóó múúhakye iñétsihdyu múhduúvúrá illíñémuúcunúmeíñe tsiiñe nééhií: 
\p —Muurá ɨ́mɨááné ámúhadítyú tsaapi óhdivu méénútsoóhi. 
\p  
\v 22 Aanée tsá muha mewáájácutú cáábyedítyú dibye nééneé. Áánélliihyée muha íllure méɨ́ɨ́téjcatsíhi.  
\v 23 Téijyúu muha memájchónáa mítyane dibye oke ɨ́vámeííbyé dííbyé úníuri ó ácuúcunúhi.  
\v 24 Áábekée oke Tsimóo Péédoro néé o díllo dííbyeke ímichi cáábyedítyú ehdu dibye nééneé.  
\v 25 Ahdújucóo dííbyeke áábánéwu o nééneé: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿aca caabyé ímichi úhdivu méénútsoóhi? 
\p  
\v 26 Áánélliihyée neébe: 
\p —Pááaho o ééníyohóvú o ájcuúbe. 
\p Ehdúu néébere iééníyohóvú ajcú Tsimóó hajchi Jóóda Ijcarióóteke.  
\v 27 Áijyúu tsúúca dííbyé pañévú Naavéné úcaavéné iwáájácúne Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Wa bo ɨ́ɨ́cúi ɨɨná u méénuíñé meénuj. 
\p  
\v 28 Ehdúu dibye nééne tsá muha dííbyema majchórí meíjcyámedítyú tsáápíubáré wáájácutú ɨ́veekí ehdu dibye dííbyeke nééneé.  
\v 29 Tsaatée ɨjtsúcunú dsɨ́ɨ́dsɨ́ tehméébé dibye íjcyánéllii ehdu dibye nééne wañéhjɨ́ wáábyuta tsíeméné dibye iáhdoki. Áhdurée ɨjtsúcunúmé ɨ́dáátsojtéké dibye dsɨ́ɨ́dsɨtu ájcúiyóné ehdu dibye nééneé. 
\p  
\v 30 Aanée diibye Jóóda Jetsóó pááahóvú ájcune imájchóne múúhadítyú péjucóó tépejco. 
\s1 Jetsóó taúhbaju 
\p  
\v 31 Áábe déjuvúu Jetsóó nééhií: 
\p —Ícyooca ihdyu Mɨ́amúnáájpidívúu o ípívyééveebe ó ávyéjúúteé Píívyéébé avyéjú iwáájácúmeíki.  
\v 32 Aane lléváhréjuco muhtsi maávyéjútsójcatsíiñe Píívyéébema.  
\v 33 Muurá ámúhakye o pícyoíñúmé oke ámuha menéhcorómé tsá maájtyúmɨ́ityú áátsɨɨméjuco ámuha meíjcyaróme. Aane ámúhá avyéjujtékée o néhdu tsá ámuha ícyooca mepééityú o péhullévu.  
\v 34 Ahdícyane ámúhakye ó táuhbá muhdú ámúhakye o wájyudu ámuha mewájyújcatsíki.  
\v 35 Muurá ɨ́mɨááné ámuha mewájyúcatsíhajchíí téénetu pámeere mɨ́amúnaa waajácuú ɨ́mɨááné tahñéjté ámuha meíjcyane. 
\s1 Jetsóó úúballé Péédoro tóónúmeíiñe 
\r (Mt 26.31-35; Mc 14.27-31; Rc 22.31-34) 
\p  
\v 36 Ehdúu Jetsóó néénéllii Tsimóo Péédoro néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿aca kiávú ú peéhi? 
\p Áánélliihyée neébe: 
\p —Ícyooca tsáhái óóma u pééityúne. Árónáa bóónétúi oke ú úráávyeéhi. 
\p  
\v 37 Áánélliihyée Péédoro néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿Aca ɨ́veekí tsá ícyooca úúma o pééityúne? Muurá téhdure ó dsɨ́jɨ́véiyá diwájyuri. 
\p  
\v 38 Áánélliihyée neébe: 
\p —¿Aca ɨ́mɨááné u néé tawájyuri u dsɨ́jɨ́véiyóne? Muurá ɨ́mɨáánetúré uke o néé ípyejco cáracái májtsívátúnáa oke u úráávyeróóné u tóónuíñé 3-ijyúva. 
\c 14  
\s1 Jetsóoj tééveríyé Méécáánidívú meúújeténe 
\p  
\v 1 Aane ihdyu ɨ́ɨ́nerí maáábímyeídíñe. Llihíyoma múhtsidívú mécátsɨpááve.  
\v 2 Muurá dibye íjcyáhulle ijcyáné meíjcyáíyotsɨ́hjɨ. Muurá tene íjcyátuca idyé ó nééiyá tene íjcyatúne. Árónáa ijcyáne. Áánéllii o péé téhullévú ámúhá ɨhde o ímíbájchoki.  
\v 3 Aane o ímíbáávyetsódú ámuha tahñéjteke ó ujcúvaá tsatsíhyí meíjcyaki.  
\v 4 Muurá ámuha méwaajácú kiávú o pééiñe. Áhdure ámuha méwaajácú muhdú téhullévú ámuha meúújetéiñe. 
\p  
\v 5 Ehdúu múúhakye Jetsóó néénéllii Tomáá nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, tsá muha mewáájácutú kiávú u pééiñe. Téhdure tsá muha mewáájácutú muhdú téhullévú meúújetéiñe. 
\p  
\v 6 Áánélliihyée neebe dííbyeke: 
\p —Oo muurá téhullévú úújeténe júúvádú o néébedi ɨ́mɨá uwááboju íjcyane cáhcujtsómé ujcú múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ. Aame tajtyééveri úújeté Llihíyodívu.  
\v 7 Muurá ámuha oke mewáájácúhajchíí tsúúca téhdure méwaajácú Llihíyoke. Tsúúca muurá ámuha máájtyumɨ́ dííbyeke. 
\p  
\v 8 Áánélliihyée Perípé nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, cána múúhakye dájtyumɨ́tsó Díícyáánidívú muha tééneri meíjyácunújúcóótuki. 
\p  
\v 9 Áánélliihyée neebe dííbyeke: 
\p —¿Aca muhdú íhyajchótá ámúhama o íjcyáábeke tsá oke u wáájacúpityúne? Muurá oke ájtyumɨ́mé tsúúca ájtyumɨ́ Llihíyoke. Aanéjɨ́ɨ́ ¿muhdú Llihíyodívú ámúhakye o ájtyúmɨ́tsóiyóné oke u nééhií?  
\v 10 ¿Aca tsá u cáhcújtsotú dííbyema tsáápihdyúré muhtsi meíjcyane? Muurá dííbyere tajtyééveri ámúhakye úwáábohíjcyáhi. Tsá ɨɨná óhdityúré o újcune o méénuhíjcyatúne.  
\v 11 Aane ihdyu mécahcújtsó tsáápihdyúré muhtsi Llihíyoma meíjcyane. Pane eene méénúráítyúronéhjɨ́ ámuha meɨ́ɨ́ténáa o méénuhíjcyánéúbatu bo oke mécahcújtsoj.  
\v 12 Muurá ɨ́mɨááné ámúhakye o néé oke ímí cáhcujtsómé téhdure o méénuhíjcyádú méénúráítyúronéhjɨ́ méénuíñe. Muurá Llihíyodívú o úújetéébé téhullétú diityéké o pɨ́aabómé éhnííñevu íjcyanéhjɨ́ méénuúhi.  
\v 13 Aane panéváré ámuha dííbyeke tamyémeri metáúmeímyeke ó pɨ́ááboó tééneri dííbyé ɨhtsútú o bóhówájtsoki.  
\v 14 Ahdícyane panéváré pɨáábó tamyémeri ámuha metáúmeíñetu ámúhakye ó pɨ́ááboóhi. 
\s1 Jetsóó néé Píívyéébé Apííchó iwállooíñe 
\p  
\v 15 Aane óvíi ɨ́mɨááné ámuha oke mewájyúhajchíí mélleebó muhdú ámuha meíjcyaíñé ámúhakye o néhijcyáne.  
\v 16 Muurá Llihíyoke ó táúméií dibye ámuha éllevu iwállo Íapííchó ámúhakye tene ɨpɨ́áábohíjcya panévatúré ímí ámuha meíjcyaki. Aane tsá ámúhadítyú kiá íjcyáityúne.  
\v 17 Muurá teene ɨ́mɨájɨjtóvú meke waajácutsóhi. Aane tsá úcáávéityú ɨ́jɨ́ene úráávyehíjcyámé pañévú teene ditye wáájácútúnélliíhye. Áánetu ihdyu ámuha tsúúca méwaajácú ámúhama tene íjcyánélliíhye. Aane ámúhá pañévú úcááveéhi. 
\p  
\v 18 Ahdícyane tsá ámúhakye o ɨ́hvéjtsóityúne. Muurá tsiiñe ámúha éllevu ó tsaáhi.  
\v 19 Aabe lléváhréjuco ɨ́jɨɨtu o péébeke tsáhájuco múha oke ájtyúmɨ́ityúne. Árónáa ihdyu ámuha oke máájtyúmɨɨ́ o bóhɨhdu ámuha mebóhɨ́ɨ́íñélliíhye.  
\v 20 Aane cáhawáá óvíi ámuha méwaajácú muhdú Llihíyoma muhtsi meíjcyane, téhdure muhdú ámúhama tsame meíjcyane.  
\v 21 Aane ihdyu óvíi oke wájyume lleebó muhdú diityéké o néhijcyáne. Ááneri úújétsoímyé ɨ́mɨááné oke iwájyune. Áámedívú o wáájácútsámeímyeke muhtsi Llihíyoma méwájyuúhi. 
\p  
\v 22 Ehdúu Jetsóó néénéllii tsijpi Jóóda Ijcarióóté íjcyátuube néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿aca ɨ́veekí múúhadívúré ú waajácútsáméií tsíjtyedívú wáájácútsámeítyuúbe? 
\p  
\v 23 Áánélliihyée neébe: 
\p —Muurá oke wájyume o nééne lléébómedívúré ó waajácútsáméiíhi. Áámeke Llihíyó iwájyúne diityé pañévú Íapííchó pícyoó téénej tééveri ímí tsaméhjɨ́ diityémá muha menáhbévájcatsíki.  
\v 24 Muurá o nééne lléébotúmé tsá oke wájyutúne. Ehdu íñe ámúhakye o néhijcyáné tsá táɨ́jtsaméí íjcyatúne. Muurá ihdyu okée wálloobe Llihíyóré ehdu ámúhakye nehíjcyáhi. 
\p  
\v 25 Aane íñe ámúhakye ó nehíjcyá ámúhama o íjcyáné hajchóta.  
\v 26 Árónáa bóónétu Llihíyó Íapííchó ámúha éllevu wálloonéréjuco ámúhakye pɨ́ááboíñé panévatúre. Aane ámúhakye túkévéjtsoó muhdú ámuha meíjcyaíñé ámúhakye o úwáábohíjcyánetu. Téhdure tsíñehjɨ́vú ámúhakye waajácútsoíñe. 
\p  
\v 27 Aane ámúhakye o pícyoíñúmé tadyéjuvu ehdícyáróné pañe ímíñeúvú méíjcyaco ɨ́ɨ́nerí ɨ́jtsámeítyúme. Árónáa tsá ámúhakye o néétu mɨ́amúnaa ímíjyútsócatsíhijcyádú nééné ɨ́jtsaméima ámúhakye o pícyoíñuíñe.  
\v 28 Aane muurá ámúhakye ó nehíjcyá lléváhréjuco ámúhadítyú o péébe idyé tsiiñe ámúha éllevu o tsááiñe. Aane ɨ́mɨááné ámuha oke mewájyúhajchíí méímíjyúúveé Llihíyó táehnííñevu ɨ́htsútuube íjcyáábe éllevu o pééneri.  
\v 29 Aane ámúhakye ó úúballé ɨ́hdéjuco néhi tehdu tene pájtyéijyu ámuha mecáhcújtso ɨ́mɨááné o néhijcyáne. 
\p  
\v 30 Aane íñe nihñéréjuco ámúhama o íhjyuváne. Tsúúca muurá ííñújɨ́ avyéjuube átéréejpíyé íjcyároobe tawáábyú tsáábe pɨ́ɨ́hɨ́jucóóhií.  
\v 31 Áábedívú ihdyu ó ɨ́hvéjtsáméií Llihíyó ímillédújuco pámeere mɨ́amúnaa iwáájácu ɨ́mɨááné dííbyeke o wájyúnéllii dibye oke néhdújuco o íjcyaíñe. 
\p Ahdícyane ílluréjuco metsu mepéékií. Ehdúu neebe múúhakye Jetsóo. 
\c 15  
\s1 Jetsóó néé óóvahédú iñééneé 
\p  
\v 1 Aabée tsiiñe múúhakye úwááboobe nééhií: 
\p —Oo muurá óóvahédu. Áánetu Llihíyó tééhé tehméébédu.  
\v 2 Aabe dówacárohíjcyá tahñéjté íjcyájúcóórómedítyú táuwááboju bóhówaúcunútúmeke éhne múúne teehe óóváhetu néévahíjcyátúwajcájɨ́ tééné tehméébé wáágóohíjcyádu. Áánetu ihdyu ɨ́mɨáánéjuco tahñéjté íjcyámedítyú táuwáábó bóhówaúcunúmeke pɨ́ááboobe éhnííñevu ímí ditye teene iúráávyeki.  
\v 3 Muurá tsúúca ámúhakye o úwáábohíjcyánej tééveri ámuha méímíbaavyéhi.  
\v 4 Ahdícyane óóma ámuha meíjcyame óhdityu médówáávedíñe. Muurá úméhetu téwajca víúúvewájcá tsá néévájúcootúne. Ahdu muurá óhdityu ámuha medówáávéhajchíí tsá ɨ́mɨá uwááboju ámúhadítyú bóhówaúcunújúcóóityúne. 
\p  
\v 5 Aane óóvahédú oó. Áánetu ámuha tééhéwajcánédu. Aame óhdityu ámuha medówáávétúhajchíí ɨ́mɨá uwááboju ámúhadítyú bóhówaúcúnuúhi. Áánetu óhdityu ámuha medówáávéhajchíí tsá Píívyéébe ímillédú ámuha meíjcyáityúne.  
\v 6 Aame ílluréjuco ámuha mewágóóóveíñé éhne múúne teene óóváhetu néévahíjcyátúwajcájɨ́ mewáhdáhɨnúné mecóvajtsódu. 
\p  
\v 7 Muurá tahñéjté ámuha meíjcyame óhdityu dówáávetúméré ímí táuwááboju meɨ́jtsúcunúhajchíí tehdújuco ámuha meíjcyaíñe. Aame ámuha pɨáábó metáúmeíñevu ámúhakye ó ájcuúhi.  
\v 8 Muurá ɨ́mɨá uwááboju ámúhadítyú bóhówaúcunúhajchíí ɨ́mɨááné Llihíyoke ámuha máávyéjújtsoóhi. Aame ámuha méíjcyaá ɨ́mɨááné táuráávye múnaa.  
\v 9 Muurá ámúhakye mítyane ó wajyú Llihíyó oke wájyudu. Áánéllii oke méɨ́hvéjtsodíñe.  
\v 10 Muurá tátyaúhbajúúné ámuha melléébóne tehdu meícyáhajchíí ámúhakye ó pɨ́ááboó íñe Llihíyó taúhbajúúné o lléébónéllii oke dibye pɨ́áábohíjcyádu. 
\p  
\v 11 Ehdu íñe ámúhakye ó nehíjcyá tsaméhjɨ́ tééneri meímíjyúúveki.  
\v 12 Áánéllii ámúhakye ó nehíjcyá ámúhakye o wájyudu ámuha mewájyújcatsíki.  
\v 13 Muurá o dsɨ́jɨ́véneri ámúhakye ó úújétsoó mítyane ámúhakye o wájyune. Tsáhájuco muurá tsiiñe muhdú éhnííñevu mewájyune meúújétsóítyuróne.  
\v 14 Aane íñe ámúhakye o néhijcyáné ámuha melléébóne tehdu meícyáhajchíí ɨ́mɨááné táñahbévajte ámuha méijcyáhi.  
\v 15 Áámeke tsá ámúhakye o díllotú táwákimyéi múnáadi. Muurá tsáné avyéjúúbé wákimyéi múnaa tsá wáájácutú muhdú íavyéjuube ɨ́jtsámeíñe. Áánéllii ihdyu ámúhakye o néé táñahbévajte ámuha meíjcyane íñe páneere muhdú oke Llihíyó úwáábohíjcyáné ámúhakye o úúbállehíjcyánélliíhye.  
\v 16 Tsáháa oke ámuha menéhcoobe íñe ámúhama o íjcyatúne. Muuráhjáa ihdyu oore ámúhakye ó ujcú tahñéjté ámuha meíjcyámedítyú ɨ́mɨá uwááboju ibóhówaúcunú múijyú nɨ́jkéváityúne. Aame ámuha Llihíyoke tamyémeri panévá pɨáábó metáúmeícyooca ámúhakye pɨ́áábóiíbye.  
\v 17 Áánéllii ámúhakye o néé ámuha mewájyújcatsíki. 
\s1 Jetsóoke cáhcújtsotúmé dííbyeéjteke tsárilléne 
\p  
\v 18 Aane ámuha oke mecáhcújtsóné hallútú tsaate ámúhakye tsárílléhajchíí múu ɨ́tsaavé okée itsárillédújuco ditye ámúhakye tsárilléne.  
\v 19 Muurá ditye íjcyadu ámuha meíjcyaca ámúhakye wájyúiyóme. Árónáacáa diityédítyú ámúhakye o újcúnéllii ámúhakye tsarílleímyé diityédú ámuha menéjúcóótúnélliíhye.  
\v 20 Aane cáhawáá méɨjtsúcunu éhnée tsáné avyéjúúbé wákimyéi múnáajpi íavyéjúúbé éhnííñevu íjcyáítyuróné ámúhakye o nééneé. Aane muurá oke ɨɨ́cúbahrádúré ámúhadi ɨ́cúbáhraímye. Muurá táuwáábó illééboca idyé ámuha meúwaabóné lléébóiyóme.  
\v 21 Ehdu páhduváré ámúhakye dárɨ́ɨ́veímyé tahñéjté ámuha meíjcyáné hallútú okée wálloobe Píívyéébeke iwáájácútúnélliíhye. 
\p  
\v 22 Muuráhjáa diityé uwáábovu o tsáátuca tsá oke ditye tsárílléítyuróne. Aacáa tsá diityé hallúrí ímityúné íjcyáítyuróne. Árónáa ícyooca diityé hallúrí teene ɨ́veekí oke cáhcújtsotúmé íllure oke tsáríllehíjcyánélliíhye.  
\v 23 Tsá idyé apáábyekéré oóke, muurá Llihíyomájuco múhtsikye ditye tsárilléne.  
\v 24 Muurá diityéj pɨɨnévú méénúráítyúronéhjɨ́ o méénuhíjcyátuca tsá diityé hallúrí ɨɨná íjcyáítyuróne. Árónáa ténehjɨ múubárá méénúítyuróné o méénuhíjcyáné ájtyumɨ́júcoorómé ¿ɨ́veekí íllure múhtsikye tsaríllehíjcyá Llihíyoma?  
\v 25 Árónáa ihdyu tehdújuco oke ditye tsárilléné dííbyé waajácúháámɨtu íllu tene néhdújuco: “Ɨ́ɨ́né imítyú o méénútúróóbeke oke tsarílléme.” 
\p  
\v 26 Árone ihdyu óvíi Píívyéébé Apííchó ámúha éllevu o wálloonéréjuco ámúhakye túkévejtsóné táuwáábó ámuha meméénuki.  
\v 27 Ahdícyane óvíi ámuha teene méméénuhíjcyá íñée táwákimyéí o tújkénútsihdyu óómaye ámuha meícyahíjcyádú íjcyame. 
\c 16  
\p  
\v 1 Ehdu íñe ámúhakye ó nehíjcyá ámuha meíjcyátsííívyéne oke meɨ́hvéjtsótuki.  
\v 2 Muurá ámúhakye waagóoímyé pihcyáávejááné pañétu. Áhdure tsaatéké ámúhadítyú ɨdsɨ́jɨ́vétsone ɨjtsúcunúimye tehdújuco Píívyéébe ímillédú imyéénune.  
\v 3 Ehdu muurá dárɨ́ɨ́vémeíimye Llihíyoma múhtsikye iwáájácútúnélliíhye.  
\v 4 Aane íñe ámúhakye ó úúballé néhi tene pájtyéijyu ámuha meɨ́tsááveki. Tsáháa éíjyu ámúhakye teene o úúbálletú ámúhamáyéikyée o íjcyánélliíhye. 
\s1 Píívyéébé Apííchó meke pɨ́aabóne 
\p  
\v 5 Aabe ícyooca tsúúca ámúhadítyú o péjúcoó okée wállóóbe éllevu. Árónáa tsá tsáápíuba ámúhadítyú oke díllotú kiávú o pééiñe.  
\v 6 ¿Muhdú ámuha kehdóvéméhjɨúvú ámúhakye o úúbállénélliíhye?  
\v 7 Árónáa ihdyu tehdújuco ámúhadítyú o pééiñe. Muurá o péétuca tsá Píívyéébé Apííchó ámúha éllevu tsááítyuró ámúhakye ɨpɨ́ááboki. Áánéllii ó peé ámúha éllevu teene o wálloóki.  
\v 8 Muurá téénej tééveri mɨ́amúnaa waajácuú ímityúmé iíjcyane. Téhdure waajácuímyé ɨ́mɨájɨ́jtó cáhcujtsómé ímíjpyetéiñe. Téhdure waajácuímyé teene cáhcújtsótúmema Llihíyó muhdú ditye ícyahíjcyáné ímíbájchoíñe.  
\v 9 Muurá ímityúmé tsá oke cáhcújtsotúne. Aame wágóóóveé tééné déjúcotu.  
\v 10 Aame idyé waajácuú Llihíyo éllevu o péénetu ɨ́mɨááné apááñéré táuwááboju icyáhcújtsóneri mɨ́amúnaa dííbyedívú úújetéiyóne. Aabe ámúhadítyú o péébeke tsáhájuco oke ámuha maájtyúmɨ́ityúne.  
\v 11 Téhdure waajácuímyé Píívyéébe mɨ́amúnaa muhdú ícyahíjcyáné diityémá ímíbájchóijyu dííbyeke cáhcujtsómé pájtyetéiñe tsúúca ííñújɨ́ avyéjuube Naavéneke o táhjánélliíhye. 
\p  
\v 12 Aane íjcyaróné mítyane ámúhakye o nééiyóne. Árónáa tsá ámuha mewáájácúítyuróne.  
\v 13 Muurá ihdyu Píívyéébé Apííchó ɨ́mɨááné ámúha éllevu itsáácooca ámúhakye waajácútsoó keená ɨ́mɨááné íjcyanévu. Tsá íhdityúré iújcune tene ámúhakye úwáábóityúne. Muurá ihdyu Píívyéébere nééne ámúhadívú bóhówájtsoíñé panéváré muhdú pájtyeíñe.  
\v 14 Aane táuwáábojúvú ámúhakye iwáájácútsónej tééveri oke ávyéjújtsoóhi.  
\v 15 Muurá Llihíyórero oó. Áánéllii ó nehíjcyá tahñévúré dííbyé Apííchó ámúhakye wáájácútsoíñe. 
\s1 Kímóóve ímíjyuuvu nɨ́jkeváne 
\p  
\v 16 Aabe muurá lléváhréjuco ámúhadítyú o péébeke tsáhájuco oke ámuha maájtyúmɨ́ityúne. Árónáa idyé llévá ámuha oke tsiiñe máájtyúmɨɨ́ Llihíyo éllevu o pééíñé ɨhde. 
\p  
\v 17 Ehdúu Jetsóó néénéllii múúhadítyú tsaate néjcatsíhi: 
\p —¿Aca íhya muhdú iñééiyóné ehdu meke neébe?  
\v 18 Tétsii tsá mewáájácutúne. 
\p  
\v 19 Aanée dííbyeke muha medíllóiyóné iwáájácúne neebe múúhakye: 
\p —Éhnené ámúhakye ‘lléváhréjuco ámúhadítyú o pééiñe, árónáa idyé llévá ámuha oke máájtyúmɨɨ́’ o nééne muurá ámuha médíllójcatsíhi.  
\v 20 Muurá ɨ́mɨááné ámúhakye o néé ávyétá ɨhnáhó ámuha oke mekímóóveíñe. Ááné tujkéveri muurá oke cáhcújtsotúmé íllure ímíjyúúveéhi. Árónáa ihdyu ámuha mekímoovéné ámúhama nɨjkévaá ímíjyuuvúréjuco.  
\v 21 Muurá walle ɨtsɨ́ɨ́máváijyu avyérí ɨ́cúbáhrámeíhi. Árónáa tsɨ́ɨ́mene tsúúca íjchívyéné boone tsáhájuco dille ávyevéjúcootúne. Ílluréjuco dille ímíjyuuvéné tsɨ́ɨ́méneke iújcúneri.  
\v 22 Ahdu muurá ámúhadítyú o pééneri ámuha mékímóóveéhi. Árónáa llévá ámuha oke máájtyúmɨ́neri meímíjyuuvéné tsá múha muhdú méénúityúne. 
\p  
\v 23 Aane téijyu pɨáábó tsáhájuco oke ámuha metáúmeíityúne. Llihíyokéréjuco ámuha tamyémeri metáúmeíiñe ámúhakye dibye ɨpɨ́ááboki.  
\v 24 Aane muurá tsáhái ámuha metáúmeítyúne. Cáhawáá métáuméí ámúhakye dibye pɨ́áábóneri ámuha meímíjyúúveki. 
\s1 Jetsocríjtó ɨ́jɨ́ imítyú tsúúca táhjane 
\p  
\v 25 Áhdurée idyé tsiiñe neebe múúhakye: 
\p —Muurá ámúhakye ó úúbállehíjcyá tsíeménéhjɨj tééveri. Aane cáhawáá ícyooca ímíñeúvú Llihíyodítyú ámúhakye o úúbálleki.  
\v 26 Dííbyekéréjuco ihdyu ámuha metáúmeíiñe pɨáábó tamyémeri. Tsáhájuco ámúhama o táúmeíityúne.  
\v 27 Muurá mítyane ámúhakye wájyuube oke iwájyudu dííbyedítyúu o tsááne ámuha mecáhcújtsóne téhdure oke mewájyúnélliíhye.  
\v 28 Muuráhjáa dííbyedítyú ííñujɨ́vú o tsáábe éllevu tsúúca ó oomíjyúcoóhi. 
\p  
\v 29 Ehdúu Jetsóó néénéllii muha menéé dííbyeke: 
\p —Ícyooca ihdyu botsíi ímíñeúvú múúhakye ú úúballéhi. Tsáhájuco tsíeménéhjɨj tééveri múúhakye u úúbálletúne.  
\v 30 Aane muha méwaajácú ɨ́mɨááné páneere u wáájácúúbeke tsá múha uke úwáábóítyuróne. Áánéllii muha mécáhcujtsó ɨ́mɨáánéjucóhjáa Píívyéébedítyú u tsááneé. 
\p  
\v 31 Áánélliihyée neebe múúhakye: 
\p —¿A ícyooca botsíi ámuha mécáhcujtsóhi?  
\v 32 Árónáa tsúúca óhdityu ámuha metsújááveéhi. Ááné boone ooréjuco o cóévaíñe. Árónáa tsá oore o íjcyatúne. Muurá Llihíyoma ó ijcyáhi.  
\v 33 Ehdu íñe ámúhakye ó nehíjcyá óhdivu ámuha mecátsɨ́páávéne ɨ́ɨ́nerí maáábímyeítyuki. Ihdyúhde tehdújuco ííñújɨri ámuha meɨ́cúbáhrámeíiñe. Árónehjɨ́vú métáhjátsámeídíñe. Muurá tsúúca tééjɨ́ imítyú ámúhama ó tahjáhi. 
\c 17  
\s1 Jetsóó ímamyémú hallúvú pɨáábó táúmeíñe 
\p  
\v 1 Ehdúu iñétsihdyu Jetsóó cáámevu icyárúúvéne nééhií: 
\p —Ayúju Táácáániíj, wa ícyooca oke Dááchikye dávyejújtsó dɨ́ɨhtsútú óhdityu ibóhówaúcunúki.  
\v 2 Muuráhjáa oke ú picyóó pámé avyéjuubéré o íjcyaabe múhdúmekéhjáa u újcúmeke o ájcu múijyú ditye dsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨɨ́vu.  
\v 3 Aane muurá apáábyéré ɨ́mɨá Piivyéébé u íjcyáábema oke Dááchikye íñée ííñujɨ́vú u wállóóbeke wáájacúmé újcuú tééne bóhɨ. 
\p  
\v 4 Aabe íñe uke ɨ́jɨɨtu ó bóhówátsohíjcyá dɨ́ɨhtsútú okée u níwaavéné o méénuneri. Aane tsúúca ó nɨjkéváhi.  
\v 5 Ahdícyane ihdyu, uu Táácááni, óvíi oke ú ávyéjujtsó meíjcya éhnée ííñujɨ́i íjcyatúnáa meícyahíjcyádu. 
\p  
\v 6 Muurá ííñújɨri íjcyámedítyú tahñéjté íjcyáímyeke u újcúmeke tsúúca úhdivu ó waajácutsóhi. Muuráhjáa tsúúcajátújuco dihñéjté íjcyame íñe díuwááboju o úwaabóné tsúúca cáhcujtsóhi.  
\v 7 Aame tsúúca waajácú páneere o méénuhíjcyáné úhdityúré tsááneé.  
\v 8 Muurá okée u níwaavéné o úwáábohíjcyáné imílléme. Aame cáhcujtsó ɨ́mɨáánée oke u wállóónéllii o tsááneé. 
\p  
\v 9 Ahdícyane uke ó táúmeí pɨáábó dihñéjtéjuco íjcyame táhójtsɨri íjcyámé hallúvu. Áánetu uke cáhcújtsótúmé hallúvú tsá o táúmeítyúne.  
\v 10 Muurá pámeere tahñéjté íjcyame téhdure dihñéjté íjcyámedítyú táavyéjú bóhówaúcunúhi. 
\p  
\v 11 Áámedítyú tsúúca ó peé diéllevu. Áámeke ihdyu, Táácááni ɨ́mɨáábé u íjcyaabe, tehme dɨ́ɨhtsúturi táhójtsɨri íjcyame ímí tsaméhjɨ́ tsajɨ́jtóré ɨɨ́jtsámeí íñe meíjcyadu.  
\v 12 Muurá ííñújɨri diityémá o íjcyaabe dɨtsɨ́jpari diityéké ó téhmehíjcyáhi. Aame ijcyá pámeére. Árónáa tsáápiiye diityédítyú wágóoové tsúúcajátújucóo díwaajácúháámɨtu tene néhdújuco. 
\p  
\v 13 Áámeke ihdyu ííñújɨri diityémá o íjcyáné hajchótá ó úwáábohíjcyá ditye iímíjyu íñe o ímijyúdu. Aabe tsúúca diityédítyú ó oomíjyúcoó diéllevu.  
\v 14 Muurá díuwááboju diityéké o úwáábómeke ɨ́jɨ́enéré úraavyémé tsaríllé téénéejpi o íjcyátúúbeke ditye úráávyénélliíhye.  
\v 15 Árónáa tsá uke o néétu diityéké diityédítyú u ɨ́ɨ́nétsoki. Íllure uke o néé Naavéné diityéké mújtátsóíyónetu u téhmeki.  
\v 16 Tsá muurá ííñújɨ́éneri o ɨ́ɨ́cúvetú téénéejpi o íjcyátúnélliíhye. Áhdure tsáhájuco ditye tééneri ɨ́ɨ́cúvetú tsúúca oke iúráávyénélliíhye.  
\v 17 Áámeke ihdyu díuwáábójuj tééveri éhnííñevu dímibájchó tsaímiyé uke ditye iúráávyeki.  
\v 18 Muurá ó wálloó diityéké uwáábovu ɨ́jɨ́enéré úráávyémé pañévú íñée diityé pañévú oke u wállohdu.  
\v 19 Muuráhjáa diityéké ó ímíbáávyetsó ɨ́mɨájɨ́jtó icyánejcúvú ávyeta diityédí o íjyácunúnélliíhye. 
\p  
\v 20 Aane tsá uke pɨáábó o táúmeítyú apáámyéré óóma íjcyámé hallúvu. Téhdure ó táúmeí ditye táuwááboju úwaabóné lléébome oke cáhcújtsóímyé hallúvu.  
\v 21-23 Aame diityémá íñe meíjcyadu tsame íjcyame iwáájácu oke u wájyudu diityéké téhdure u wájyune. Áámema ímí menáhbévájcatsí téénetu ɨ́jɨ́ icyánéjcú úraavyémé icyáhcújtso ɨ́mɨáánée oke u wálloóne. Muurá oke u bóhówátsohíjcyádúré idyé diityéké ó bóhówátsohíjcyá ditye ímí tsame iíjcya meíjcyadu. 
\p  
\v 24 Ahdícyane, Lli, uke ó táúmeí dihñéjté táhójtsɨri íjcyame óóma táavyéjuri iíjcyaki. Muuráhjáa ííñujɨ́i u ípívyéjtsótúné ɨhdéjuco oke u ávyéjútsohíjcyáné oke u wájyúnélliíhye.  
\v 25 Aabe Táácááni ɨ́mɨáábé u íjcyaabeke muurá ɨ́jɨ́ icyánéjcú úraavyémé tsá uke wáájácutú íñe uke o wáájacúdu. Áánetu ihdyu íjtye tsúúca ímí uke waajácú okée u wállóóbeke icyáhcújtsónélliíhye.  
\v 26 Áámeke tsúúca ó waajácutsó úhdivu. Áánetúréi diityéké éhnííñevu o wáájácútsoíñé pámeere pahúllevávú mewájyújcatsíki. 
\c 18  
\s1 Jetsóoke ditye ékeevéne 
\r (Mt 26.47-56; Mc 14.43-50; Rc 22.47-53) 
\p  
\v 1 Ehdúu Jetsóó Cááníma íhjyúvátsihdyu muha dííbyema mépajtyé ‘Tsedoróo’ némeíñé téhiwánɨjke tsíñejcúvu. Ánejcúríi oríívo bájú ijcyáné lliiñévú muha méúújetéhi.  
\v 2 Átsiípye Jóóda Jetsóodívú méénútsóiibye waajácú paíjyuvárée tétsihvu muha dííbyema meúújetéhíjcyánélliíhye.  
\v 3 Átsihvúu tsívaabe tsodáhómuma duurúvájá tehméjteke llúúvájté avyéjujtémáhjáa paritséómú wállóómeke. Áámée ímyéénujcátsiháñema, ipyééteháñema, tsááhií.  
\v 4 Aanée Jetsóó iwáájácúne diityé éllevu ipyééne néé diityéke: 
\p —¿Muucá ámuha ménehcóhi? 
\p  
\v 5 Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —Muha Natsarée múnáájpi Jetsóoke ménehcóhi. 
\p Áánélliihyée neébe: 
\p —Oo muurá diíbye. Téijyúu diityé pañe diibye Jóóda dííbyedívú méénútsóiíbye.  
\v 6 Aanée ehdu Jetsóó diityéké néénetu idyéjuéhnejcúvú óómiyómé áákityéhi.  
\v 7 Áámekée tsiiñe neébe: 
\p —¿Ɨ́mɨááné muucá ámuha ménehcóhi? 
\p Áánélliihyée néémeé: 
\p —Éje, Jetsóoke muha ménehcó Natsarée múnáájpiíkye. 
\p  
\v 8 Áánélliihyée neebe diityéke: 
\p —Tsúúcajáne muurá ámúhakye ó néé diibye o íjcyane. Aane ihdyu ámuha oke meméénúhajchíí médómájcodí íjtyékeé. 
\p  
\v 9 Ehdúu pajtyéné dííbyerée íllu néhdújuco: “Úpée, Lli, u újcume táhójtsɨri íjcyámedítyú tsá tsáápíuba wágóóóvetúne.”  
\v 10 Áánáacáa Tsimóo Péédoro ɨ́nɨɨtsúwá iwávɨ́tsuúcúne wállórɨhjɨ́cú llúúvájté avyéjúúbé úníu múnáajpi ‘Máácoó’ némeííbyé núúmɨho ɨ́mɨánéjcúeho.  
\v 11 Árónáacáa Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Ɨ́veekíami ehdu ú meénuj. Pícyo dɨ́nɨɨtsúwa. ¿Aca tsá u wáájácutú Llihíyóo néhdújuco o ɨ́cúbáhrámeíiñe? 
\s1 Llúúvájté avyéjúúbe éllevu Jetsóoke ditye tsájtyene 
\r (Mt 26.57-58; Mc 14.53-54; Rc 22.54) 
\p  
\v 12 Aamée diitye tsodáhómuu, íavyéjuúbee, duurúvájá tehméjtee, íjcyame tsúúca Jetsóoke iékéévéébeke dohjɨ́núhi.  
\v 13 Áánemáa tsajtyémé dííbyeke Caipáá baabe Anáa jávu. Téijyúu tééné pijcyábari diibye Caipáá páñétúejpi llúúvájté avyéjuúbe.  
\v 14 Diibyée muurá diityéké nehíjcyá pámeere óúúvéíyóné ɨhdétú tehdújuco tsaapi dsɨ́jɨ́veíñe. 
\s1 Jetsóoke iúráávyeróné Péédoro tóónune 
\r (Mt 26.69-70; Mc 14.66-68; Rc 22.55-57) 
\p  
\v 15 Aanée Jetsóoke ditye tsájtyéébeke o úráávyéébema idyé Tsimóo Péédoro péé óóma páñétúejpi llúúvájté avyéjuube oke wájácú néébema. Áánélliihyée oke pajtyétsoobe ihjyá llahájtsɨ́ míhllémeíñetu páñevu Jetsóoma o úcááveki.  
\v 16 Áánetúu diibye Péédoro coévá llééhowávúré áachí éhnejcúvu. Áánélliihyée ó ihjyúvá llééhówá tehméllema dibye téhdure iúcááveki. Áánélliihyée botsíi pajtyétsolle dííbyeke.  
\v 17 Aallée néé dííbyeke: 
\p —¿Aca tsá Jetsóó mamyémúejpi u íjcyatúne? 
\p Áánélliihyée neébe: 
\p —Tsáhaá, tsíjpiiye oó. 
\p  
\v 18 Téijyúu tsuucówu tene néénéllii llúúvájté avyéjúúbé úníu múnáama tehméjté icyújuwááñúwatu pɨ́hmɨ́me élletu idyé pɨ́hmɨɨbe Péédoro. 
\s1 Llúúvájté avyéjuube Jetsóoke díllone 
\r (Mt 26.59-66; Mc 14.55-64; Rc 22.66-71) 
\p  
\v 19 Áánáacáa llúúvájté avyéjuube Anáá dilló Jetsóoke ɨɨná dibye úwáábohíjcyáne. Áhdurée dílloobe ímamyémú ɨɨná méénuhíjcyáne.  
\v 20 Áánélliihyée neebe dííbyeke: 
\p —Muurá duurúvájá pañévú téhdure pihcyáávejááné pañévú mɨ́amúnááj pɨɨnévú ó úwáábohíjcyáhi. Tsá muurá múijyú téévéneúvú o íhjyúvahíjcyatúne.  
\v 21 Aanéjɨ́ɨ́ muhdú oke ú dillóhi. Cáhawáá dillo táuwááboju lléébúcunúhíjcyámeke ditye uke iñéé ɨɨná o úwáábohíjcyáne. Muurá íchihyi ijcyámé tsaate teene lléébúcunúhijcyáme. 
\p  
\v 22 Áánélliihyée duurúvájá tehméébé néé dííbyeke: 
\p —¿Ɨ́veekí ehdu ú áñujcú llúúvájté avyéjúúbeke? Ehdúu néébere wábáajcáró dííbyeke. 
\p  
\v 23 Áánélliihyée Jetsóó nééhií: 
\p —¿Aca ó allíhi? Cána oke diñej. Muurá ɨ́mɨááné o nééhií. Aanéjɨ́ɨ́ ¿ɨ́veekí oke ú wábáajcóhi? 
\p  
\v 24 Átsihdyúu Jetsóoke diibye Anáá wallóó dóhjɨ́uri páñétúejpi llúúvájté avyéjuube Caipáa éllevúréjuco. 
\s1 Tsiiñe Péédoro tóónúmeíñe 
\r (Mt 26.71-75; Mc 14.69-72; Rc 22.58-62) 
\p  
\v 25 Áánáacáa tétsihíyéi Péédoro pɨhmɨ́rí diityéj pɨɨne íjcyáábeke néémeé: 
\p —¿Aca tsá áádí mamyémúejpi u íjcyatúne? 
\p Áánélliihyée ityóónúne neébe: 
\p —Tsáhaá, tsíjpiiye oó. 
\p  
\v 26 Áánélliihyée llúúvájté avyéjúúbé úníu múnáadítyú dibyée íñúúmɨho wáhdahɨ́róóbé jééeebe nééhií: 
\p —Ááneráhjané diityémá oríívó bájú lliiñe u íjcyáábeke ó ájtyumɨ́hi. 
\p  
\v 27 Árónáacáa tsiiñe íllure tóónuúbe. Áánáacáa tsúúca cáraca májtsiváhi. 
\s1 Pirááto éllevu Jetsóoke ditye tsájtyene 
\r (Mt 27.1-2, 11-14; Mc 15.1-5; Rc 23.1-5) 
\p  
\v 28 Aanée tétsihdyu Caipáá jatu tsajtyémé Jetsóoke tééné iiñújɨ́ avyéjuube Pirááto jávu. Áánáacáa tsúúca métsɨ́tsɨɨvéhi. Áijyúu dííbyeke tsájtyeme tsá úcáávetú tééjá pañévú tééneríváa ímítyújtsámeímyé teene wañéhjɨ májchó imájchójúcóítyúrónélliíhye.  
\v 29 Áánélliihyée Piráátó diityé éllevu iíjchívyéne néé diityéke: 
\p —¿Aca ɨɨná ímityúné áánu méénune ámuha méúúballé dííbyé hallúvu? 
\p  
\v 30 Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —Muurá dibye ímítyuube íjcyátuca tsá muha metsíváítyuró diéllevu. 
\p  
\v 31 Áánélliihyée neébe: 
\p —Ané wa ihdyu metsájtyéébeke meméénú muhdú ámuha jodíómú taúhbaju néhduú. 
\p Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —Árónáa tsá muha metáúhbáítyuró tsaaté dsɨ́jɨvétsovu. 
\p  
\v 32 Ehdúu pajtyéné dííbyerée Jetsóó muhdú idsɨ́jɨ́veíñé néhdújuco.  
\v 33 Áábekée Piráátó ihjyá pañévú ɨpɨ́úváábeke nééhií: 
\p —¿A uu jodíómú avyéjuúbe? 
\p  
\v 34 Áánélliihyée neebe dííbyeke: 
\p —¿A uure ehdu oke u nééhií, mityá tsaate uke néhijcyánéré oke u néé? 
\p  
\v 35 Áánélliihyée Piráátó nééhií: 
\p —Tsá muurá jodíómuube o íjcyatúne. Muurá ihdyu dimúnaáré llúúvájté avyéjujtémá ¿ɨ́ɨ́né hallútútá uke tsiva taéllevuj? ¿Ɨɨnétáhjáa ímityúné ú meénuj? 
\p  
\v 36 Áánélliihyée neébe: 
\p —Tsá ííñújɨ́ene táavyéjú íjcyatúne. Muurá ííñújɨ́ avyéjúejpi o íjcyaca támamyémú táhallútú méénúiyá oke ditye iékéévétuki. 
\p  
\v 37 Áánélliihyée Piráátó néé dííbyeke: 
\p —¿Áánélliihyéhaca ihdyu diibyéjuco uu ávyéjuúbe? 
\p Áánélliihyée neébe: 
\p —Éée, diibyéjuco oo ɨ́mɨáájuvúu mɨ́amúnáake o wáájácútso ííñujɨ́vú o tsɨ́ɨ́mávámeííbye. Aane ímilléméjuco táuwááboju illéébóne cáhcujtsóne. 
\p  
\v 38 Áánélliihyée Piráátó nééhií: 
\p —¿Aca ɨɨná teene ɨ́mɨááju? 
\p Ehdúu dííbyeke iñééne ihjyá pañétú iíjchívyéne neebe dííbyeke tsívámeke: 
\p —Áánerá tsá dibye ímítyuube íjcyatúne. 
\s1 Jetsóoke ditye dsɨ́jɨ́vétsoíñe 
\r (Mt 27.15-31; Mc 15.6-20; Rc 23.13-25) 
\p  
\v 39 Muurá ámuha paíjyuva pajtyété wañéhjɨ́ pañe cúvéhóójari íjcyámedítyú tsáápí hallúvú méihjyúváábeke ó ichívyétsohíjcyáhi. Aane ¿íhya ámuha méimíllé diibye ámúhá avyéjúúbeke o ácádsɨ́jcaáyóné téijyu? 
\p  
\v 40 Ehdúu Piráátó néérónáa páméhcobáré nééhií: 
\p —¡Tsáhaá, tsá dííbyeke u ácádsɨ́jcaáyóityúne! ¡Barabáakéré u íjchívyetsóné muha méimílléhi! 
\p Ácoocáa diibye Barabáá ávyétá imítyuube íjcyaabe cúvéhóójari téijyu. 
\c 19  
\p  
\v 1 Aanée ehdu ditye néénéllii awáá Piráátó ílluréjuco Jetsóodívú táuhbáné ítsodáhómuke ditye dííbyeke iwátsíhcyuki.  
\v 2 Aamée ánetóónetu cháhiiwa imyéénuwávú ávohjácó dííbyeke. Áánemáa dííbyeke uácómé wájyamu duujɨ́nuúdú nééjácobávu.  
\v 3 Áánemáa dííbyé úniúvú iíjcyáne íllu wáñécohíjcyáme: 
\p —¡Ñóóooj, maímijyu áánu jodíómú avyéjuúbej! 
\p Ehdúu iwáñéjcóne néémere wábáácohíjcyá dííbyeke. 
\p  
\v 4 Aanée tsiiñe Piráátó dííbyekée tsájtyéme éllevu ipyééne nééhií: 
\p —Cáhawáá ííllevu dííbyeke o íjchívyétso ámuha mewáájácu ɨ́mɨááné dibye ímítyuube íjcyatúne. 
\p  
\v 5 Ehdúu iñééne Jetsóoke dibye pɨ́úvaabe úújeté diityé úmɨwávú ánetóóné chahííwavu ditye ávohjácónema. Téhdurée wájyamu duujɨ́nuúdú nééjavu ditye úácójama diíbye. Áábedítyúu neebe Piráátó diityéke: 
\p —Éje, áánu muuráhaja. 
\p  
\v 6 Áábekée llúúvájté avyéjujtémá duurúvájá tehméjté iájtyúmɨ́ne kéévánécoba nééhií: 
\p —¡Áábyedívú wátyétyehcútsó páwachékevu! ¡Tsáma wátyétyéhcútsoco! 
\p Áánélliihyée neebe Piráátó diityéke: 
\p —Wa ihdyu metsájtyéébeke ámuháyé méwátyetyéhcuj. Tsá muurá ímítyuube dibye íjcyatúne. 
\p  
\v 7 Áánélliihyée nééme dííbyeke: 
\p —Árónáa ihdyu múúhá taúhbaju néhdújuco dibye dsɨ́jɨ́veíñé ɨ́veekí Píívyéébé Hájchidi dibye díllómeíhíjcyáné déjúcotu. 
\p  
\v 8 Ehdúu ditye nééneri Piráátó mítyane íllityéhi.  
\v 9 Áánemáa tsiiñe ihjyá pañévú itsájtyéébeke neébe: 
\p —¿Aca kiá múnáajpí uú? Aanée tsá dibye áñújcutúne.  
\v 10 Áánélliihyée neebe dííbyeke: 
\p —¿Aca ɨ́veekí tsá oke u áñújcutúne? ¿Aca tsá u wáájácutú o nééjuri páwachékevu uke ditye wátyétyéhcúiyóne? Téhdure ¿a tsá u wáájácutú uke téénetu o pájtyetétsóiyóne? 
\p  
\v 11 Áánélliihyée neebe Jetsóo: 
\p —Ávyeta muurá tsá muhdú oke u méénúityuró Píívyéébe ímíllétuca. Muurá íñe diéllevu oke tsívame díehnííñevu ímityúné meenúhi. 
\p  
\v 12 Ehdúu Jetsóó néénéllii Piráátó imíllerá dííbyeke iácádsɨ́jcaáyóne. Árónáacáa nééme kéévánécoba dííbyeke: 
\p —Muurá áádikye u ácádsɨ́jcaáyóhajchíí tsá páñétúejpi avyéjuube Tséétsáma ímí u íjcyáityúne. Muurá iiye ávyéjúúbedi díllómeímyé íllure ehdɨ́ɨ́vallé dííbyeke. 
\p  
\v 13 Ehdúu ditye néénéllii ihjyá pañétú ijchívyétsoobe Jetsóoke. Áánemáa ácúúveebe íavyéjú ijyáwá néwayúúnetu níjcyómeíñé hallúvu. Tétsíi mémée heeberéómú ihjyúrí Gabááta.  
\v 14 Téijyúu cójɨ́jpɨɨne péjcore teene pajtyété wañéhjɨ́ llééváíñáaáca. Áijyúu Piráátó néé diityéke: 
\p —¡Aabye ámúhá avyéjuúbe! 
\p  
\v 15 Árónáacáa kéévánécoba néémeé: 
\p —¡Wa ihdyu dííbyedívú wátyétyehcútsó páwachékevu dibye ɨdsɨ́jɨ́veki! 
\p Árónáacáa neebe diityéke: 
\p —Árónáa tsáháubá ámuha jodíómú avyéjúúbedívú o wátyétyécútsóítyuró páwachékevu. 
\p Ehdúu dibye néérónáa llúúvájté avyéjujte néé dííbyeke: 
\p —¡Árónáa íjcyaabe apáábyéré páñétúejpi múúhá avyéjuube Tséétsaá! 
\p  
\v 16 Ehdúu éhnííñevúré ditye néénéllii ílluréjuco Piráátó ɨ́hvejtsóné diityédívú ditye dííbyeke iwátyétyéhcu páwachékevu. Áábekée tsajtyémé iwátyétyéhcúíhullévu. 
\s1 Páwachékevu ditye Jetsóoke wátyétyehcúne 
\r (Mt 27.32-44; Mc 15.21-32; Rc 23.26-43) 
\p  
\v 17 Aabée Jetsóó tsajtyé dííbyeke ditye wátyétyéhcúíwachéké ‘Niwáupáájɨ’ némeítsíí heeberéómú ihjyúrí ‘Góógota’ némeítsihvu.  
\v 18 Áábekée tétsihvu wátyétyehcúmé téwachékevu. Áhdurée téijyu tsaatétsikye wátyétyehcúmé dííbyé úníutu panéjcuváácutu.  
\v 19 Áijyúu Piráátó néé ditye téwachéketu ipícyo íllu nééneé: “Jetsóó Natsarée múnáajpi jodíómú avyéjuúbe.”  
\v 20 Aanée mítyame éévehíjcyá pɨ́hɨ́ré tétsii Jerotsaréetu íjcyánélliíhye. Caatúvánée heeberéómuu, gríéégomuu, romáánómuu, éhdúmé ihjyúri.  
\v 21 Ehdúhjáa Piráátó cáátúnúnéllii dííbye éllevu llúúvájté avyéjujte ipyééne néé dííbyeke: 
\p —Tsáháa u cáátúnúítyuró jodíómú avyéjuube dibye íjcyane. Úpée ú caatúnúiyá iiye jodíómú avyéjúúbedi dibye díllómeíhijcyáne. 
\p  
\v 22 Árónáacáhjáa neébe: 
\p —Árónáacáa tsúúca o cáátunúné óvi éhduréjuco. 
\p  
\v 23 Aanée tsodáhómú dííbyeke iwátyétyehcúné ɨnɨ́jkevádú dííbyé wajyámúúné wátújcatsíhi. Áánetúu tsaja cááméjácoba tsá ditye píívyetétú muhdú iácújcatsíñe.  
\v 24 Áánélliihyée néjcatsímye: 
\p —Íjyáhcoba tsá medóváájcóityúne. Metsu menéhco muucá tene dómajcómé teeja itsájtyeki. Ehdúu pajtyéné tsúúcajátújucóhjáa Píívyéébé waajácúháámɨtu íllu tene néhdújuco: “Táwajyámúúné wátújcatsímye. Áánetu ícyaaméjácóbá hallúvú nehcómé muhnéjá teja íjcyaíñe.” 
\p Ahdújucóo ɨ́mɨááné tsodáhómú méénune. 
\p  
\v 25 Áijyúu tétsihyi dííbyéj tsɨɨ́juu, dííllé naállee, Créopá taaba Maaríaa, Maaría Madarénaa, éhdume.  
\v 26 Téhdurée ɨvámeíwu oke dibye néhíjcyaabe tsɨ́ɨ́jú úníuri o íjyócunúúbeke ɨɨ́ɨ́téne neebe díílleke: 
\p —Wáhaj, aadi muurá tsaapi daáchi. 
\p  
\v 27 Átsihdyúu oke neébe: 
\p —Aalle, muube, dɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́juú. 
\p Áánélliihyée tahjyávuréjuco díílleke o tsájtyene. 
\s1 Jetsóó dsɨ́jɨvéne 
\r (Mt 27.45-56; Mc 15.33-41; Rc 23.44-49) 
\p  
\v 28 Aanée téijyu tsúúca páneere pájtyéíñe éévé úújeténé Jetsóó iwáájácúne nééhií: 
\p —Ó ádóiyáhi. Ehdúu neebe tsúúcajátújucóhjáa Píívyéébé waajácúháámɨtu tene néhdújuco. 
\p  
\v 29 Áánélliihyée bíínójpácyó kiwátyé llíyíhlló pañe íjcyánetu wájyámúɨhdsɨ́dú nééne iééniyóné úméhéí nɨ́jcáutu ipícyóóne cújuuvémé dííbyeke.  
\v 30 Aanée ɨɨ́ɨ́hátsihdyu neébe: 
\p —Áyu, ícyooca ihdyu páneere nɨjkéváhi. 
\p Ehdúu iñétsihdyu ílluréjuco dibye dsɨ́jɨvéne. 
\s1 Tsodáhó Jetsóoke cáváajcáróne 
\p  
\v 31 Ááné tsiíjyúu pajtyété wañéhjɨ́ llééváíñéllii tsá ditye ímílletú ɨ́témehóóné téwachékéjɨtúré íjcyane. Áánélliihyée nééme Piráátoke dibye ityáúhba ítsodáhómuke ditye ítyájkiííñé iwáíhyáñu ɨ́ɨ́cúi ditye ɨdsɨ́jɨ́ve ditye tétsihdyu iñíítyétsómeke tsiéllevúréjuco ipícyoóki.  
\v 32 Ahdújucóo dibye néénéllii tsodáhómú pééme wáíhyañúné Jetsóó úníutu panéjcuvátú íjcyámútsí tájkiííñe.  
\v 33 Áánetúu Jetsóoke ditye wáíhyáñúíyónáa tsáhájuco dibye bóhɨɨtúne. Áánélliihyée tsáhájuco ditye wáíhyáñutú dííbyé tájkiíícyu. 
\p  
\v 34 Árónáacáa tsodáhó dííbyeúvuke íáámɨ́hotu cáváajcáró aamúbari. Áhejútúu tújpácyoma nújpacyo ijchívyéhi.  
\v 35 Ehdúu ɨ́mɨááné tene pájtyene o ájtyumɨ́né íñe ó úúballéhi. Aane ihdyu óvíi ámuha mécáhcujtsóhi.  
\v 36 Ehdúu Jetsóoke tsodáhómú ítyájkiíícyú tsá wáihyáyotú tsúúcajátújucóhjáa Píívyéébe íwaajácúháámɨtu íllu néhdújuco: “Tsá dííbyeke tsátsííuba ditye wáihyáyóityúne.”  
\v 37 Téhdure téhaamɨ́tú nééneé: “Ditye cáváájcóóbeke ɨ́ɨ́teímye.” 
\s1 Jetsóó ɨɨtémeho ditye cúúune 
\r (Mt 27.57-61; Mc 15.42-47; Rc 23.50-56) 
\p  
\v 38 Ááné boonéhjáa Arimatéá cóómi múnáajpi Jotséé ávyéjujté apííchoríi teevétaríyé Jetsóoke úráávyehíjcyaabe táúmeí Piráátoke dííbyeúvú ɨɨtémeho icyúúuki. Ahdújucóo dibye ájcune dibye icyúúuki.  
\v 39 Téijyúhjáa dííbye éllevu Nicodéémó tsáá tsáijyúu pejco Jetsóoma íhjyúvájeébe. Aabéhjáa tsivá mííraá, áároee, íjcyáné pacúúcuma úméváné duurúbajpácyó 30-áámú íjcyane.  
\v 40 Ááneríhjyáa wájyámubááné imúríjchóne bɨ́ɨ́jɨ́numútsí dííbyeúvuke dityée ɨ́ɨ́témeho icyúúu méénuhíjcyádújuco.  
\v 41 Aanéhjáa dííbyeúvuke ditye wátyétyéhcúné úníuri bajtsóháñé íjcyátsihdyu níkyehéjú béhéjure tsaatékéi ditye pícyóótuhéju.  
\v 42 Áhejú pañévúhjáa dííbyeke cúúumútsí pɨ́hɨ́ré tétsihdyu téheju néénélliíhye. Ehdúhjáa meenúmé wáyeéévéjcóójɨ́ ɨhde ditye ímíbáchómeíhíjcyajcóójɨ́ tsíijyu téjcoojɨ íjcyáíñélliíhye. 
\c 20  
\s1 Jetsóó dsɨ́jɨ́veebe bóhɨɨ́ne 
\r (Mt 28.1-10; Mc 16.1-8; Rc 24.1-12) 
\p  
\v 1 Aanéhjáa teene wáyeéévéjcóójɨ́ boonétú tsííñé tsemáánaréjuco déjúcóóvejcóójɨ́ Maaría Madaréná péé pejcójuco Jetsóó nijkye úújetélle. Aalléhjáa úújeté téhejú watájcó nééwáyúcoba ɨ́ɨ́nétsámeíñevu.  
\v 2 Áánélliihyéhjáa ɨ́ɨ́cúi dsɨɨnéríyé tsáálle Tsimóo Péédorómá muhtsi meíjcyámútsikye neeváhi: 
\p —¡Ávyéjúúbeúvú ɨɨtémehóha újcujémé níkyéhéjú pañétu! ¡Aane tsá mewáájácutú kiávú ditye tsájtyene!  
\v 3 Áánélliihyée muhtsi téhullévú mepéé dsɨɨnéríye.  
\v 4-5 Aanée ɨ́ɨ́cúi o dsɨ́ɨ́neebe Péédoró ɨhdéré o úújetéébé téhejú pañévú úcáávétuube íúmɨ́watúré ó dújuúcunú ɨ́bɨɨjɨ́nubááneréjuco téhejú pañe íjcyane.  
\v 6 Áánáacáa botsíi Péédoro tadyéjutu wájtsɨɨbe tsapéhdú úcaavé páñééhejúvu. Aabée idyé ájtyumɨ́ wájyámubááneréjuco téhejú pañe íjcyane.  
\v 7 Íhdyúebárée íhñíwau bɨ́ɨ́jɨ́númeíbá béwánúmeíbá ájtyúmɨɨ́be.  
\v 8 Áábe déjutúu o úcááveebe teene o ájtyúmɨ́ne botsíi ó cáhcujtsó ɨ́mɨááné Jetsóó bóhɨɨ́ne.  
\v 9 Aanée tsáhái tsijtye wáájácutú ehdúhjáa dibye bóhɨɨíñé tsúúcajátújuco Píívyéébe néhijcyáné dííbyé waajácúháámɨtu cáátuváné iéévehíjcyaróne.  
\v 10 Ehdúu muhtsi teene maájtyúmɨ́ne ílluréjuco meóómiñe. 
\s1 Maaría Madarénadívú Jetsóó bóhówaavéne 
\r (Mc 16.9-11) 
\p  
\v 11 Áánetúu Maaría Madaréná tsiiñe níkyéhejúvú péélléváa táállere téhejú pañe dújúcohíjcyáhi.  
\v 12 Aalléváa ájtyumɨ́ míítyétsi níjkyéjɨ múnáajtétsí tsɨ́tsɨ́j íwajyámúúné néémutsi ácuúcunúné Jetsóó ɨɨtéméhó boonééhájtsɨri panéjcuváácuri íhñíwáú icyánéjcurii, íjtyúháácyú icyánéjcurii, ehdu.  
\v 13 Aamútsiváa néé díílleke: 
\p —Muúllej, ¿ɨ́ɨ́nerí ú tahíjcyáhi? 
\p Áánélliihyéváa neelle diityétsikye: 
\p —Ávyéjúúbé ɨɨtémehóha kiávú ditye tsájtyéneri ihdyu ó tahíjcyáhi. 
\p  
\v 14 Ehdúváa iñétsihdyu révoúcunúllé ájtyumɨ́ tsaapi íjyócunúúbeke. Árónáacáváa tsá dille wáájácutú Jetsóó dibye íjcyane.  
\v 15 Aabéváa idyé néé díílleke: 
\p —Muúllej, ¿aca muucá u néhcolle eene ú tahíjcyáhi? 
\p Áánélliihyéváa tétsii íjcyane bajtsó tehméébekéré iwáábyúne neélle: 
\p —Tsáijyúne múu uure ɨ́ɨ́témeho tsítsihvu u ɨ́ɨ́nétsóhajchíí ihdyu oke duubállé kiávúhjané u pícyoone o tsájtyeki. 
\p  
\v 16 Árónáacáváa dílloobe imyémeri díílleke. Áánélliihyéváa dííbyedívú iwááne ‘¡Rabónij!’ neelle muuha heeberéómú ihjyúrí ‘Ávyéjuúbej’ nééiyóne. 
\p  
\v 17 Áánélliihyéváa neebe díílleke: 
\p —Oke dácádsɨ́jcaáyo. Tsáhái muurá cáámevu Llihíyo éllevu o péétune. Áánéllii tahñéjte éllevu pééne duubállé tsúúca o pééiñe Mépiivyéébe éllevu. 
\p  
\v 18 Ahdújucóhjáa dille múúha éllevu itsááne múúhakye úúballéváné dííbyeke iájtyumɨ́ne. Áhdurée úúbállelle muhdú dibye díílleke nénehjɨ. 
\s1 Ímamyémudívú Jetsóó bóhówaavéne 
\r (Mt 28.16-20; Mc 16.14-18; Rc 24.36-49) 
\p  
\v 19 Aanée téjcoojɨ́ré tsemááná tújkévajcóójɨ́ pejco muha tsatsíhyí tsájá pañe. Aamée cóhpé muha méwátajcó llehówááné tsíjtyé apííchori. Áánetúhjáa Jetsóó múhdutú iúcáávéne múúhakye nééhií: 
\p —¡Ámuúhaj! ¿A ámuha méíjcyaraj? 
\p  
\v 20 Ehdúu múúhakye iñééne úújétsoobe íhyójtsɨ́cutúu ditye wátyétyehcúné añúííhyóhejúcuvu. Téhdurée tsaapi cáváajcáróhejúvú múúhakye úújétsoóbe. Ááneríi mítyane muha méímíjyuuvé Jetsóoke maájtyúmɨ́neri.  
\v 21 Átsihdyúu neebe múúhakye: 
\p —Óvíi ímí ámuha méijcyáhi. Ókée ííñujɨ́vú ámúha éllevu Llihíyó wállohdu idyé ámúhakye ó wallóó táuwááboju wáájácútúme éllevu. 
\p  
\v 22 Ehdúu néébere múúhakye ɨɨ́bátsúhcúne nééhií: 
\p —Óvíi ámúhá pañévú Píívyéébé Apííchó úcaavéhi.  
\v 23 Muurá tsaate ímityúné méénune diityémá ámuha meímíbájchómé hallúrí tsáhájuco tene íjcyáityúne. Áánetu diityémá ámuha meímíbájchótúmé hallúrí íjcyaíñé diityé imítyu. 
\s1 Tomáá Jetsóoke iájtyúmɨ́nemáyé cáhcujtsóne 
\p  
\v 24 Ehdúu Jetsóó múúhadívú bóhówáávénáa tsá Tomáá múúhama íjcyatú dííbyere ‘Jemééro’ némeííbye.  
\v 25 Áábekée muha meúúbállérónáa neebe múúhakye: 
\p —Dííbyé hojtsɨ́cutu añúííhyóhejúcú íjcyáneri táhójtsɨwa o úácótúhajchíí tsá o cáhcújtsóityú dííbyeke. Áhdure dityée cáváájcóhéjuri o úácótúhajchíí tsá o cáhcújtsóityúne. Ehdúu neebe Tomáá múúhakye. 
\p  
\v 26 Átsihdyúu 8 coojɨ́vatu tsiiñe muha tsájá pañe meíjcyánáa tsúúca múúhamájuco diibye Tomáa. Aanée idyé cóhpé muha lléhowááné mewátájcónáa tsiiñe Jetsóó múúha éllevu iúcáávéne néé múúhakye: 
\p —¡Ámuúhaj! ¿A ámuha méíjcyaraj? 
\p  
\v 27 Átsihdyúu Tomáake neébe: 
\p —Ayúwa díhyójtsɨwa duácó íñe añúííhyóhejúcú táhójtsɨ́cutu íjcyánerij. Téhdure ú uácoó íñée oke ditye cáváájcóhéjuri. Ááne tsá éhnííñevúré cáhcújtsótuube u íjcyáityúne. 
\p  
\v 28 Áánélliihyée Tomáá botsíi icyáhcújtsóne nééhií: 
\p —¡Ɨ́mɨáánéjuco Tápiivyéébé uu Táavyéjuúbe! 
\p  
\v 29 Áánélliihyée Jetsóó néé dííbyeke: 
\p —Oke u ájtyúmɨ́nemáyé botsíi ú cáhcujtsó o bóhɨɨ́ne. ¡Maímijyu ihdyu ditye íjcyane iájtyúmɨ́turóné cáhcujtsóme! Ehdúu Jetsóó nééhií. 
\s1 Íhyaamɨ́ pañe cáátuváné ɨ́ɨ́netú meke pɨ́aabóne 
\p  
\v 30 Aabée mítyane méénúráítyúronéhjɨ́ muha ímamyémú meɨ́ɨ́ténáa méénuhíjcyáné tsá páneere o cáátúnutúne.  
\v 31 Árónáa ihdyu téénetu tsáneetsa ó caatúnú ámuha mecáhcújtso ɨ́mɨáánée diibyéjuco Críjto Píívyéébé Hajchi mɨ́amúnáake pájtyetétsoobe íjcyane. Áánéllii dííbyeke cáhcujtsómé tsá wágóóóvéityúne. 
\c 21  
\s1 Tsiiñe ímamyémudívú Jetsóó bóhówaavéne 
\p  
\v 1 Ááné boonétúu tsiiñe Jetsóó bóhówaavé múúhadívú ‘Tibééria’ némeíñé unéú úníuri muha ílluume meíjcyámedívu:  
\v 2 Tsimóo Péédoroo, Tomáá dííbyere ‘Jemééro’ némeííbyee, Gariréá iiñújɨri íjcyacóómí Canáa múnáajpi Natanaéee, Tsebedéó hájchimútsí muhtsii, tsíjtyetsíi múúháejtétsii, éhdúmedívu.  
\v 3 Áijyúu Tsimóo Péédoro ‘ói ó tsɨ́nuutéhi’ néénéllii muha menééhií: 
\p —Métsu bo tsaméhjɨ́ mepéékií. Ahdújucóo muha mɨ́ɨ́neri mepééme tépejco metsɨ́nuurómé tsá metáávatúne.  
\v 4 Aanée tsúúca metsɨ́tsɨ́ɨ́vénáa tééú úníuri íjcyáábeke muha máájtyúmɨrómé tsá mewáájácutú dííbyeke.  
\v 5 Aabée múúhakye nééhií: 
\p —¿A ámuha métaávaj? 
\p Áánélliihyée muha menééhií: 
\p —Tsáhaá, keenéiyóhaja. 
\p  
\v 6 Áánélliihyée neebe múúhakye: 
\p —Cáhawáá tsíñejcu metsɨ́nuj. Ahdújucóo ténejcu muha metsɨ́nuume meújcune mítyane ámómeke. Aamée ávyétá padúúcú néémeke tsá muha meɨ́hnáhootú meíjchívyetsóné mɨ́ɨ́né pañévu.  
\v 7 Áánáacáa dííbyeke o wáájácúne Péédoróké o nééhií: 
\p —¡Áánerá Ávyéjuube Jetsóó aábye! 
\p Ehdúu o néénemáyé Péédoro ɨ́ɨ́cúi íwajyámuvu iúcáávéne cátsíñiivyé tééú pañévú dííbye éllevu ipyéékií.  
\v 8 Áánetúu ihdyu muha choocói tsɨ́nucóóhó llícyúhcoméré mepéé 100 éévetá hajchótáubáhjáa muha íúníutu meíjcyame.  
\v 9 Aamée muha meíjchivyémé máájtyumɨ́ tétsihyi cúújúwatu amóóbé wáhjámeíñé úníuri pááaho íjcyane.  
\v 10 Áánáacáa Jetsóó néé múúhakye: 
\p —Ámúhaj táávatu tsaatéké metsíva. 
\p  
\v 11 Áánélliihyée Péédoro tsɨ́nucóóhó amómema lliúcú íjchivu 153-meva íjcyámema. Árómé padúúcuríi tsá técooho móhtóbatúne.  
\v 12 Átsihdyúu neebe múúhakye: 
\p —Ayúwa mémajchóvaj. 
\p Aanée tsá tsáápíuba díllotú dííbyeke múha dibye íjcyane pámeerée dííbyeke muha mewáájácúnélliíhye.  
\v 13 Áámekée múúhakye amóóbeke páááhoma wájtuúbe. 
\p  
\v 14 Ehdúu Jetsóó tsiiñe múúhadívú bóhówaavé tsúúca pápihchúú ijyúvájuco ípyée ɨdsɨ́jɨ́vétsihdyu bóhɨɨ́be. 
\s1 Péédorómá Jetsóó íhjyuváne 
\p  
\v 15 Aanée muha memájchóné nɨ́jcáutu neebe Tsimóo Péédoróke: 
\p —Tsímoj, Jonáá hajchi u íjcyaabe, ¿a ɨ́mɨááné oke ú wajyú íjtye díñahbéjté oke wájyúné ehnííñevu? 
\p Áánélliihyée neébe: 
\p —Éée Ávyéjuúbej, muurá ú waajácú uke o wájyune. 
\p Áánélliihyée Jetsóó nééhií: 
\p —Ané óóma táuráávye múnáake téhmeco éhne múúne obééjámuke ditye téhmedu. 
\p  
\v 16 Átsihdyúu idyé tsiiñe neébe: 
\p —Tsímoj, Jonáá hajchi u íjcyaabe, ¿a ɨ́mɨááné oke ú wajyúhi? 
\p Áánélliihyée neébe: 
\p —Éée Ávyéjuúbej, muurá ú waajácú uke o wájyune. 
\p Áánélliihyée idyé neébe: 
\p —Ané óóma táuráávye múnáake téhmeco éhne múúne obééjámuke ditye téhmedu. 
\p  
\v 17 Átsihdyúu tsiiñe neébe: 
\p —Tsímoj, Jonáá hajchi u íjcyaabe, ¿a ɨ́mɨááné oke ú wajyúhi? 
\p Aanée Péédoróké ɨ́dátsó pajtyé 3-ijyúvájuco bɨwáánéré dibye díllone. Aabée nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, muurá tsá ɨɨná u túhúlletúne. Aabe muurá ú waajácú ɨ́mɨááné uke o wájyune. 
\p Áánélliihyée idyé neebe dííbyeke: 
\p —Ané óóma táuráávye múnáake téhmeco éhne múúne obééjámuke ditye téhmedu.  
\v 18 Muurá u óváhtsáné hajchótá uure díwajyámuunévú u újcámeíñe ú úllehíjcyá u ímílléhulléhjɨ. Aabe u kéémécooca muurá tsíjtyeréjuco uke díwajyámuunévú iújcóóbeke tsájtyeíñé u ímíllétúróhullévu. 
\p  
\v 19 Átsihdyúu idyé neebe dííbyeke: 
\p —Aabe wa ihdyu ehdu uke o néérónáa oke duráávyej. Ehdúu Jetsóó néé Péédoróké dibye iwáájácu muhdú dííbyeke iúráávyéné nɨ́jcaúvú ɨdsɨ́jɨ́véneri dibye Píívyéébé ɨhtsútú bóhówájtsoíñe. 
\s1 Jetsóó ɨvámeíwu iñéébedítyú úúballéne 
\p  
\v 20 Aanée tétsihdyu Péédoro révoúcunú Jetsóo déjutu ɨvámeíwuúu oke dibye néébe o péébeke. Ópée muurá dííbyé úníuri nihñéré majchórí muha meíjcyánáa o íjcyaabe ó dilló dííbyeke caabyé múúhadítyú dííbyedívú méénútsoíñe.  
\v 21 Áábekée Péédoro oke ɨɨ́ɨ́téne néé Jetsóoke: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿ácooca áánu muhdú íjcyaáhi? 
\p  
\v 22 Áánélliihyée neébe: 
\p —Muurá o ímílléhajchíí tsá dibye dsɨ́jɨvéityú múijyú tsiiñe o tsááiñévújuco. Árónáa óvíjyacóóné tééneri u ɨ́jtsámeíñe. Wa ihdyu oke duráávyej. 
\p  
\v 23 Ehdúu Jetsóó óhdityu nééné uubállé tsújaavé cahcújtso múnáadi múijyúváhjáa o dsɨ́jɨvéjúcóóítyúné uubálle. Árónáacáa ihdyu tsá tehdu dibye néétune. Muuráhjáa ihdyu íllure neebe dibye ímílléhajchíí o íjcyaíñé múijyú dibye tsááiñévújuco. Áánemáa neebe tééneri Péédoro ɨɨ́jtsámeíjyúcóótuki. 
\p  
\v 24 Aane íñe tsaapi Jetsóo mámyé o íjcyaabe íhyaamɨ ó caatúnú muhdúhjáa páneere dibye méénuhíjcyanéhjɨ́ o ájtyúmɨɨbe dibye úwáábohíjcyanéhjɨ́ o lléébone. Aane méwaajácú íhyaamɨ́tú cáátuváné ɨ́mɨááné íjcyane. 
\p  
\v 25 Áhdure íjcyaróné mítyane tsíñehjɨ Jetsóópe ɨ́jɨɨri iíjcyácooca méénuhíjcyanéhjɨ. Aane muurá páneere mecáátúnuca ííñujɨ́vú tsá waajácúhaamɨ́né úújetéítyuróne. Áyu tehdújuco.