\id ACT - Bora NT -Peru 2008 (DBL -2013) 
\h Héécho 
\toc1 Uwáábojte méénúnéhjɨ́ uubálleháámɨ 
\toc2 Hééchoó 
\toc3 Hch 
\mt1 HÉÉCHOÓ 
\mt2 Uwáábojte méénúnéhjɨ́ uubálleháámɨ 
\c 1  
\s1 Píívyéébé Apííchó tsááiñe némeíñe 
\p  
\v 1 Muúbe Téóópiroj, ɨ́hdée diéllevu o cáátúnúháámɨ́ pañe ó úúballé páneere muhdúhjáa Cáání éllevu níjkyejɨ́vú ipyétsihvújuco Jetsóó úwááboobéré méénuhíjcyanéhjɨ.  
\v 2 Muuráhjáa ímamyémuke iújcúmeke Píívyéébé Apííchoj tééveri níwááveebe ɨɨná ditye méénúiñévu.  
\v 3 Áámedívúhjáa muurá ɨ́dsɨjɨ́vé boone bóhówáávehíjcyaabe 40 coojɨ́vá hajchótá ɨ́mɨáánéjuco dibye bóhɨɨne ditye iwáájácuki. Áámekéhjáa Píívyéébé avyéjutu úwáábohíjcyaábe. 
\p  
\v 4 Aabéhjáa néé diityéke: 
\p —Jerotsaréetúi kiávú mépehdíñe. Météhmecói tétsihdyu Llihíyóo ámúhakye iájcuíñé néhijcyáne.  
\v 5 Ɨ́mɨáánéjucóo Jóáa tsótsohíjcyáné nújpácyori. Áánetu ihdyu lléváhréjuco ámúhá pañévú Píívyéébé Apííchó úcááveíñe. Ehdúhjáa neebe Jetsóó ímamyémuke. 
\s1 Jetsóó níjkyejɨ́vú pééneé 
\p  
\v 6 Aaméhjáa tsiiñe dííbyema idyóbéévétsihvu néé dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿a ícyooca tsiiñe ú ímíbáávyétsoó méiiñújɨ́ tsíjtyé hójtsɨ́ pañe iíjcyájúcóótuki? 
\p  
\v 7 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Tsá ámuha teene mewáájácúítyuró múúcoocá Llihíyó tehdu méénuíñe. Óvíi ihdyu múijyú iímílléijyu méénuube páneere dííbyé hójtsɨri íjcyaábe.  
\v 8 Áánetu ihdyu dííbyé Apííchó ámúhadívú níítyene ámúhá pañévú úcáávécooca ámuha tééné ɨhnáhoori méúwááboó óhdityu íjcyáné uwááboju Jerotsarée múnáakee, Jodéá iiñújɨ múnáakee, Tsamááriá iiñújɨ múnáakee, íjcyane. Aane téhdure tsújááveé pahúllevá múnáadívu. 
\p  
\v 9 Ehdúhjáa diityéké iñétsihdyu Jetsóó ditye ɨ́ɨ́téneríyé tsúúca cáámevu wátyóhɨɨvéhi. Aabéhjáa ojtsó pañévú tsúúca tévééveíñúúbeke tsáhájuco ditye ájtyúmɨtúne.  
\v 10 Aaméhjáa cáámevu dibye péhullévúré ɨ́ɨ́tehíjcyárónáa míítyétsi ávyéta tsɨ́tsɨ́ íwajyámúúcú néémutsi bóhówaavé diityédívu.  
\v 11 Aamútsíhjyáa néé diityéke: 
\p —Ámuúha Gariréá iiñújɨ múnaa, ¿aca ɨɨná caame ámuha méɨ́ɨ́tehíjcyáhi? Muurá ámúhama ícyahíjcyaabe Jetsóó péjucóó ámúhadítyú níjkyejɨ́vu. Aabéjuco idyé tsiiñe tsááiñe muhdúhjané ámuha meɨ́ɨ́ténáa ipyéhduú. Ehdúhjáa neemútsí diityéke. 
\s1 Matíake ditye újcune Jóódáúvú cápayóóve 
\p  
\v 12 Aaméhjáa oríívó bájú ijcyátsihyi iíjcyátsihdyu oomí Jerotsaréevu. Pɨ́hɨ́réhrée técoomítyú téhbaju múhajchótá wáyeéévejcóójɨ́ meúlléiyóné jodíómú taúhbaju nééné hajchóta.  
\v 13 Aaméhjáa técoomívú úújeté ípyée iícyahíjcyajávú cáámééɨ́jɨri íjcyáné mɨjcóhovu. Ílluuméhjáa diítye: Péédoroo, Jacóóboo, Jóáaá, Aderéee, Perípee, Tomáaa, Baatoroméee, Matéoo, tsijpi Apéó hajchi Jacóóboo, tsáha múnaa cananíjtámúejpi Tsimóoo, Jacóóbó nahbe Jóódaá, éhdume.  
\v 14 Aaméhjáa paíjyuváré dóbéévehíjcyá tééhó pañévú Píívyéébema iíhjyúvaki. Áámemáhjáa ijcyámé Jetsóó nahbémuu, tsɨɨ́juu, tsijtye walléémuu, íjcyame. 
\p  
\v 15 Áijyúhjáa Péédoro íñahbéjté 120-meva íjcyáméj pɨɨnévú iíjyócúúvéne néé diityéke: 
\p —Ámuúha táñahbémuj, tsúúca pajtyéné éhnéhjáa Píívyéébé waajácúháámɨtu Jóóda pɨ́áábóneri Jetsóoke ditye ékééveíñé cáátúnúmeíñe.  
\v 16 Ehdúhjáa muurá dibye dííbyedívú méénútsoíñé tsúúcajátújuco Píívyéébé Apííchó néhijcyáné Dabíiúvuj tééveri.  
\v 17 Diibyée muurá Jóóda Jetsóó mamyémú meíjcyáméejpi tsaméhjɨ́ɨ dííbyema mewákímyeíhíjcyaábe.  
\v 18 Aabée ímityúné méénune ditye áhdóne dsɨ́ɨ́dsɨ́ dibye wájójcoíñúné iújcúnemma ahdómé tsátsii ííñujɨ. Ááné boonétúhjáa muurá iiye dsɨ́jɨ́vétsómeííbyé áákityé apáhajchíí íhbáu áachívújuco.  
\v 19 Aanéhjáa Jerotsarée múnaa iwáájácúne dityée áhdotsíí meménú Atséédama ‘Tújpácyo Ájtsɨ’ nééiyóne.  
\v 20 Muurá Tsááamóháámɨtu téénetu nééneé: 
\q1 Íávajáréjuco dííbye ja cóévájari tsáhájuco múha íjcyáityúne. 
\m Téhdure idyé tsiiñe nééneé: 
\q1 Tsíjpiiyéjuco dííbyé wákimyéivu cápáyóóveíñe. 
\p  
\v 21-22 Ahdícyane muurá ijcyámé tsaate éhnée Jóáa Jetsóoke tsójtsoobe cáámevu pétsihvújuco meke náhbénuhíjcyáme. Áámedítyú ihdyu óvíi méujcú tsáápiikye dibyée ɨ́mɨááné ɨdsɨ́jɨ́vétsihdyu bóhɨɨne úúbállehíjcyáííbyeke. Ehdúhjáa neebe Péédoro. 
\p  
\v 23 Ahdújucóhjáa míítyétsikye ditye pevénéréi mémenúné tsáápiikye diityétsidítyú iújcuki. Tsáápíhjyáa Jotséé dííbyere ‘Batsabáa’ némeííbyé téhdure Jójto imyémé íjcyaábe. Áánetúhjáa tsijpi Matía.  
\v 24 Áámútsí hallúvúhjáa íllu Píívyéébema ihjyúváme: 
\p —Ayúju Ávyéjuúbe Píívyéébeéj, uu muurá pámé ɨ́buwáánéré ú waajácúhi.  
\v 25 Aabe ihdyu ú waajácú caabyé u tújkevélleebe íjtyétsidítyú úcááveíñé díhjyú uwááboobe iíjcya Jóódáuvúu íimítyú nɨ́jcaúvú úújetéébé cápayóóve. 
\p  
\v 26 Ehdúhjáa Píívyéébema iíhjyúvátsihdyu nehcómé diityétsidítyú cáábyeké iújcuíñe. Aanéhjáa úújeté Matíadívu. Aabéjucóhjáa úcaavéné 11-meváréjuco íjcyame Píívyéébé uwááboju úwááboméré péhíjcyáímyé pañévu. 
\c 2  
\s1 Píívyéébé Apííchó níítyene 
\p  
\v 1 Aaméhjáa pámeere tsijtye cahcújtso múnáama ‘Pejtecojtée’ némeíñé wañéhjɨj cóójɨ́ dóbeevéhi.  
\v 2 Áánáacáhjáa peecútéré éhne múúne tsɨ́jpáné kiijyébá tsááne íhjyuvádú nééne tsáá cáámetu. Aanéhjáa ávyeta wádóoové pájá pañére.  
\v 3 Árónáacáhjáa tsúúca cúújúwaj péétédú ‘nɨwáhnɨ́wá’ tsáápitsá hallúvú bóhówaavéne.  
\v 4 Ehdúhjáa diityé pañévú Píívyéébé Apííchó úcaavéné diityéké ihjyúvatsó tsíjtyéhjɨ́ ihjyúháñeri ditye lléébótúrójúhjɨri. 
\p  
\v 5 Téijyúhjáa ijcyámé tsijtye jodíómú tétsihyi Jerotsaréeri Méécáánikye muhdú ɨɨ́jtsúcunúdú úráávyehíjcyámé panévá iñújɨ́ɨ́netu tsáámeé.  
\v 6 Aaméhjáa mítyane tétsii íhjyuba íjcyane illéébóne diityédívú píhcyaavéhi. Aaméhjáa úvánujcátsí tsaatétsáhjɨ́ɨ ditye íhjyúvájúhjɨri íhjyuváné illéébónema.  
\v 7 Ááneríhjyáa úváhtúuuvémé néjcatsíhi: 
\p —¿Aca tsá éhne íjtye Gariréa múnaa íjcyatúne?  
\v 8 ¿Aca muhdú ɨ́ɨ́vane ávyeta meíhjyúvájúhjɨri ihjyúváme?  
\v 9-10 Muurá íñe íchii mee panévá iñújɨ́ɨ́ne múnaa Páátiaa, Méédia, Eráaa, Metsopotáámiaa, Jodéaa, Capadóótsiaa, Póótoó, Áátsiaa, Pírííjiaa, Pajpííriaa, Ejíhtoo, Tsirééné tujkéveri íjcyane Áápirícaa, éhdúné iñújɨ́ɨ́ne múnaa. Áhdure ijcyámé Róómátu tsáámedítyú tsaate páñétúejte jodíómu. Téhdure ijcyámé jodíómú íjcyáturómé diityé uwáábó úráávyehíjcyáme.  
\v 11 Áhdure ijcyámé Créétama Aráábiá múnaa. Ílluume íñe mélleebó muhdú Píívyéébé ɨhtsútú diityéké íhjyúvatsóné meíhjyúvájúhjɨri. 
\p  
\v 12 Aaméhjáa tééneri úllévenúmé idyé tsiiñe néjcatsíhi: 
\p —¿Muhdúami íhya tsáma teénej? 
\p  
\v 13 Árónáacáhjáa tsaate diityédí iúúhɨ́vaténe nééhií: 
\p —Íllure llíyíícyavéme. 
\s1 Péédoro íhjyuváne 
\p  
\v 14 Áánélliihyéhjáa diitye 11-mevádítyú Péédoro iíjyócúúvéne kéévánécoba néé diityéke: 
\p —Ámuúha tamúnaa íñe múhdumé Jerotsarée múnáama tsijtye íjcyamej, cáhawáá ámúhama o íhjyuváné ímíñeúvú mélleebúcunuj.  
\v 15 Tsá muha mellíyíícyávetú eene ámuha múúhadítyú menéhduú. Muurá llíyiicyáve múnaa íjcyarómé tsá ícyooca ááméjutúréi nuhba íjcyánáa llíyíícyávetúne. Aanéjɨ́ɨ́ awáá muhdú muha méllíyíícyáveéhi.  
\v 16 Muuráhjáa Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Joéé íñe ícyooca pájtyénetu nééhií: 
\q1  
\v 17 Muurá nihñéré mɨ́amúnáá pañévú Táapííchó ó pícyoóhi. Ááméj tsɨɨménémúháábé ɨ́ɨ́búwá déjúcotu táuwááboju ijchívyeéhi. Ováhtsámú naavédú nénehjɨ ɨ́ɨ́téné pañe diityémá ó ihjyúvaáhi. Áánetu kéémémuma ó ihjyúvaá ityúwaháñé pañe.  
\v 18 Ehdu ó ájcuú Táapííchotu pámeere múhdumé táɨɨcúve múnaa íjcyámeke wajpíímumáyé walléémuke. Aame táuwáábó méénuúhi.  
\v 19 Áijyu caame iévéhoowávú ó úújétsoó páhduváré nénehjɨ meúllévenúnéhjɨ. Áánetu ííñújɨri íjcyaíñé tééné uubálleháñé mítyane méénujcátsiháñé pañe tújpacyo wágóóóveíñe. Áhdure íjcyaíñé panéváré áíívyéne ójtso.  
\v 20 Muurá cóójɨ́ejpi nuhba áábáteéhi. Áánetu péjcóejpi íjcyaá tújpacyóduréjuco. Ehdu páhduváré nénehjɨ pájtyeé Ávyéjuube Jetsóó tsááiñe ávyétá ɨhtsútú nééíñé úmɨ́wari.  
\v 21 Aane pámeere múhdumé dííbyedi tsúúrámeíhijcyámé ihdyu pájtyéteéhi. 
\m Ehdúhjáa Joéej tééveri Píívyéébe nééhií. 
\p  
\v 22 Ahdícyane, ámuúha tamúnaa ijraéémuj, cáhawáá mélleebúcunu tsiiñe ámúhakye o nééiñe: Muurá ámuháyé méwaajácú Jetsóó Natsarée múnáajpi íjcyáábej tééveríi Píívyéébe panéváré méénúráítyúronéhjɨ́ méénuhíjcyáné ámúháj pɨɨnévu. Tééneríi muurá meke úújetsójúcóóroobe ɨ́mɨááné Píívyéébe dííbyeke wálloóne.  
\v 23 Áróóbedívúu ámuha ímítyúmeke méméénutsó páwachékevu mewátyétyéhcútsóneri Píívyééberéhjáa ihdyu tsúúcajátújuco néhdújuco.  
\v 24 Áróóbekée muurá dííbyere Píívyéébe bóhɨɨtsó tsúúca dsɨ́jɨ́véjúcóóróóbeke. Muuráhjáa tsá muhdú dsɨjɨ́vé dííbyeke méénúítyuróne.  
\v 25 Muuráhjáa Dabíiúvú dííbyedítyú nééhií: 
\q1 Paíjyuvárée Ávyéjuube óómaye ú ícyahíjcyáhi. Aabe muurá oke ú téhmehíjcyá ɨ́ɨ́nerí o íllityétuki.  
\v 26 Ááneri mítyane o ímíjyúúveebe uke ó duurúvahíjcyaáhi. Áánéllii o dsɨ́jɨ́vécooca tsaímíyé úúma ó íjcyaáhi.  
\v 27 Muurá tsá tabóhɨ́ u ɨ́hvéjtsóityú tene iwágóóóveki. Áhdure tsá u ɨ́hvéjtsóityú dɨ́ɨɨcúve múnáájpikye mítyane u wájyúúbej pi ɨ́cúbáhrámeíñe.  
\v 28 Muuráhjáa oke ú waajácutsó ɨ́mɨájɨjtóvu. Aabe mítyane ó ímíjyuuvé óóma u íjcyánélliíhye. 
\m Ehdúhjáa Dabíiúvú néé Jetsóodítyu. 
\p  
\v 29 Aabéhjáa muurá diibye Dabíiúvú dsɨ́jɨ́véébeke ditye cúúune ícyoocápí dííbyeúvú nijkye ijcyáhi, ámuúha táñahbémuj.  
\v 30 Muuráhjaa Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi íjcyáábeúvú ɨ́mɨááné waajácú Píívyéébe dííbyeke néhijcyáné dííbyeúvúj tsɨɨménémúhaabe llíyaatémedítyú Críjto ávyéjuutéiñe díbyeúvúu ávyéjuutédu.  
\v 31 Ehdúhjáa tene pájtyeíñé ɨ́hdétújuco iwáájacúdú íjcyáábeúvú nehíjcyá Críjto ɨdsɨ́jɨ́vétsihdyu bóhɨɨbe wágóóóvéityúne. Áhduréhjáa nehíjcyáábeúvú dííbyej pi muhdú íjcyáityúne.  
\v 32 Ahdújucóo muurá dííbyeke Píívyéébe bóhɨɨtsóne. Aane muha pámeere méwaajácúhi.  
\v 33 Áábekée Píívyéébe ílluréjuco ávyéjujtsóne. Áábej tééveri muurá íñe ícyooca Cááni Íapííchó múúhá pañévú picyóó dííbyekéhjáa iñéhdújuco. Aane íñe páneere ámuha maájtyumɨ́né, melléébone, Pííyéébedítyúré tsáá Ílli Jetsóoj tééveri dibye méénune.  
\v 34-35 Íllúhjáa muurá tsiiñe Dabíiúvú nééhií: 
\q1 Ávyéjuubée néé táavyéjúúbeke: Íchihvu táúniúvú diicya dímunáake úúma o táhjáné hajchóta. 
\m Ehdúhjáa néébeúvu. Árónáacáhjáa ihdyu tsá dibye íhdityu íhjyúvatúne. Muuráhjáa tsá dibye cáámevu níjkyejɨ́vú péétu Críjto péhduú. 
\p  
\v 36 Aane ihdyu ámuha pámeere tamúnaa ijraéémú méwaajácúiyá Píívyéébée Mépájtyetétsoobe Críjtoke pícyóóbeke ámuha páwachékevu medsɨ́jɨ́vétsóóbeke. 
\p  
\v 37 Ehdúhjáa Péédoro nééne diityéké múhdurá pájtyénéllii pámeere diitye uwáábojtéké nééhií: 
\p —¿Aanéhaca íñe muhdúí muúha, ámuúha múúhá nahbémuj? 
\p  
\v 38 Áánélliihyéhjáa Péédoro néé diityéke: 
\p —Ímityúné ámuha meícyahíjcyáné meɨ́hvéjtsóne ɨ́mɨáámeréjuco meíjcyá ámúhá imítyú ámúhá hallúrí iíjcyájúcóótuki. Ááne métsójtsótsaméí Jetsocríjto mémeri Píívyéébe ámúhá pañévú ipícyo Íapíícho.  
\v 39 Aane muurá íñe ɨ́hdétújucóo úúbállémeíhijcyáné pámeere ámúháj tsɨɨménémúháábema ámúhá wáábyuta. Téhdure pámeere pahúllevá múnáake Méécááni Píívyéébe wábyújtsómé wáábyuta teéne. 
\p  
\v 40 Ehdúhjáa Péédoro diityéké iúwáábótsihdyu nééhií: 
\p —Ɨ́mɨánejcúvuréjuco mepájtyé mɨ́amúnaa ímityúné ícyahíjcyánetu. 
\p  
\v 41 Ahdújucóhjáa múhdumé dííbyé uwáábó cáhcújtsodúmé tsójtsótsámeíñe. Áijyúhjáa tsúúca cahcújtso múnaa llíyaatémé 3,000-mevájuco.  
\v 42 Aaméhjáa diityé uwáábó úraavyémé tsaímíyé náhbévájcatsímyé tsatsíhvú idyóbéévéne Píívyéébema ihjyúvahíjcyáhi. Téhduréhjáa Jetsóó dsɨjɨ́vé ɨɨ́tsaavéné pááaho iwátújcatsíñé máchohíjcyáhi. 
\s1 Tujkénúejte Jetsóó uráávye múnaa muhdú ícyahíjcyáne 
\p  
\v 43 Aanéhjáa ímí ɨjtsúcunúme. Áámemáhjáa uwáábojte méénúráítyúronéhjɨ́ méénuhíjcyáhi.  
\v 44 Aaméhjáa tsaímíyé iñáhbévájcatsíñe panévatúré pɨ́áábócatsíhijcyáhi.  
\v 45 Ihñénéhjɨ́hjáa iñáhjɨ́hénúne pɨ́áábohíjcyámé pɨ́htómeke.  
\v 46 Aaméhjáa paíjyuváré dóbéévehíjcyá duurúvajávú Píívyéébeke idyúúrúvaki. Tsaímíyéhjáa ihjyáháñeri íjcyame Jetsóó dsɨjɨ́vé ɨɨ́tsaavéné pááaho iwátújcatsíñé máchohíjcyáhi.  
\v 47 Ehdúhjáa Píívyéébeke ditye dúúrúvahíjcyáné tsijtye ímí ɨjtsúcunúhi. Aaméhjáa éhnííñevu llíyaaté Píívyéébé pɨáábori tsúúca pájtyetéme. 
\c 3  
\s1 Úllehíjcyátuube úlléjucóóne 
\p  
\v 1 Tsájcuuvéhjáa Péédorómútsí Jóááma péé duurúvajávú Píívyéébema ditye íhjyúvahíjcyáne ééveri.  
\v 2 Áijyúhjáa tsaapi tsɨ́ɨ́ménedítyújuco úllétúúbeke pícyohíjcyámé tééjá lleehówavu ‘Imíwu’ némeítsihvu dibye ityáúmeíhíjcya dsɨ́ɨ́dsɨke tééjá pañévú úcáávémeke.  
\v 3 Aabéhjáa diityétsikye táúmeí dsɨ́ɨ́dsɨke tééjá pañévú úcáávémútsikye.  
\v 4 Áánélliihyéhjáa dííbyedívú ɨɨ́ɨ́téne neemútsi: 
\p —Éje, cáhawáá múhtsikye dɨhtej. 
\p  
\v 5 Aanéhjáa ɨjtsúcunúúbé dityétsí tsíeménevu ájcuíñe.  
\v 6 Árónáacáhjáa Péédoro néé dííbyeke: 
\p —Tsá muhtsi medsɨ́ɨ́dsɨ́vatúne. Árónáa ihdyu uke muhtsi mépɨ́ááboóhi. Ahdícyane Natsarée múnáájpi Jetsocríjto mémeri díjyócúúvéne duhlle. 
\p  
\v 7 Ehdúhjáa néébere ɨ́mɨánéjcúéhójtsɨtu iékéévéébeke íjyócujcárónemáyé tsúúca ímíjpyetéébe.  
\v 8 Aabéhjáa tsaímiyéjuco úlleebe cáhtsíñíbaabéré diityétsima úcaavé tééjá pañévú Píívyéébeke dúúrúvaabére.  
\v 9 Aanéhjáa tétsihyi íjcyame ájtyumɨ́ ímíhyéjuco úlleebe Píívyéébeke dúúruváne.  
\v 10 Aanéhjáa waajácúmé diibyéjuco duurúvájá lleehówaríi ‘Imíwu’ némeítsihyi ácuúcunúúbé pɨáábó táúmeíhíjcyaabe dibye íjcyane. Ááneríhjyáa ávyeta ullévenúmé dííbyedi. 
\s1 Duurúvájatu tsátsii ‘Tsaromóo’ némeítsihvu Péédoro íhjyuváne 
\p  
\v 11 Aabéhjáa tsúúca ímíjpyetéébé tsá ɨ́hvéjtsotú diityétsí Péédorómútsikye. Ááneríhjyáa mɨ́amúnaa itsájúréévéne dsɨɨnécunú diityé éllevu duurúvájatu tsátsii ‘Tsaromóo’ némeítsihyi íjcyáme éllevu.  
\v 12 Áámekéhjáa Péédoro iájtyúmɨ́ne nééhií: 
\p —Ámuúha tamúnaaj, ¿aca muhdú ɨ́ɨ́vane ámuha meúllévenúne múhtsidyívú méɨɨté tehdu múhtsí ɨhnáhooríyé muhtsi meméénúneríjɨ́ɨ́vari? Áhdure ¿aca ɨ́mɨájtétsí muhtsi meíjcyánéllii tehdu mémeenúhi?  
\v 13 Muuráhjáa téhdure méɨhdé múnáaúvú Aavaráaa, Itsáaa, Jacóóboo, éhdume cáánívahíjcyaabe Mépiivyéébé Ílli Jetsóoke tééneri ávyéjútsohíjcyá éhnée ámuha ávyéjujté hójtsɨ́ pañévú meɨ́hvéjtsóóbeke. Muuráhjáa Piráátó dííbyeke ácádsɨ́jcaáyóíyónáa tsá ámuha meímílletúne.  
\v 14 Diibyée ɨ́mɨáábé hallúvú íhjyúvatúmé ámuha cáábyerá dsɨ́jɨvétso múnáájpí hallúvúré méihjyúvá dibye iíjchívyeki.  
\v 15 Ehdúu ámuha mélliihyánutsó diibyéjuco meke bohɨ́ɨ́vú ájcúúbedívu. Áróóbekée muurá Píívyéébe bóhɨɨtsóhi. Aane muha méwaajácúhi.  
\v 16 Áábeke muhtsi mecáhcújtsónéllii muurá íñe áánu ímíjpyeté dííbye mémeri dííbyé ɨhnáhoori ámuha meɨ́ɨ́téneríye. 
\p  
\v 17 Ahdícyane, ámuúha tamúnaaj, muurá ó waajácú ɨ́mɨáánéjucóo ámuha pámeere ámúhá avyéjujtémá dííbyeke medsɨ́jɨ́vetsóné ámúhá ɨ́buúúné aabáte.  
\v 18 Árónáacáa ihdyu tehdújuco dibye ɨ́cúbáhrámeíñé tsúúcajátújucóo Píívyéébe íhjyú uubálle múnáaj tééveri néhdújuco.  
\v 19 Áánéllii ímityúné ámuha meícyahíjcyáné meɨ́hvéjtsóne Píívyéébé icyánejcúvuréjuco méɨ́buwáávé ténehjɨ ámúhama iábájɨ́ɨ́vémeí ímí Píívyéébema ámuha meíjcyaki.  
\v 20 Muurá meéllevu wállóóiibye Ílli Jetsocríjtoke tsúúcajátújucóo meke dibye pájtyetétsoíñé iñéébeke meke dibye iújcúvaki.  
\v 21 Aabe muurá níjkyéjɨri íjcyaá páneere muhdúhjáa Píívyéébe íhjyú uubálle múnáaj tééveri tsúúcajátújuco iñéhijcyáné ímíbáávyétsóné hajchóta.  
\v 22-23 Íllúhjáa muurá Moitséeúvú néé méɨhdé múnáaúvuke: “Ávyéjuube Píívyéébe méhdityu pícyoó tsaapi íhjyú uubálle múnáajpi íjcyáííbyeke íñée oke ipícyohdu. Áábeke ihdyu tsáma méllééboco. Muurá dííbyeke cáhcújtsotúmé wágóóóveéhi.” 
\p  
\v 24 Áhduréhjáa tsijpi Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Tsamoéeúvú ihjyúvahíjcyá íñe ícyooca muhdú pájtyénéhjɨtu. Áábeúvú boonéhjáa idyé tsijtye íjcyáméhjɨúvú ihjyúvahíjcyá téénetu.  
\v 25 Ehdúhjáa muurá Píívyéébe íhjyú uubálle múnáaj tééveri nehíjcyá meeke pámeekére. Muuráhjáa méɨhdé múnáaúvuma pámeekéré meke ɨpɨ́ááboíñé Aavaráaúvuke íllu neébe: “Pámeere ííñújɨ́ cuwáábema íjcyaíñé pɨáábó dɨ́jtsɨɨménémúháábej tééveri.”  
\v 26 Muuráhjáa Píívyéébe Íllíkye wallóó tujkénú mee ijraéémuke dibye ɨpɨ́áábo méimítyuháñé meɨ́hvéjtsoki. Ehdúhjáa neebe Péédoro. 
\c 4  
\s1 Péédorómútsí Jóááma ávyéjujté úmɨ́wari íjcyane 
\p  
\v 1 Aanéhjáa Péédorómútsí Jóááma mɨ́amúnáama íhjyúvahíjcyárónáa tsáácunúmé llúúvájteé, duurúvájá tehméjté avyéjuúbee, tsadotséómuu, íjcyame.  
\v 2 Aaméhjáa cayóbáávaté Jetsóópe dsɨ́jɨ́veebe bóhɨhdu idyé tsijtye dsɨ́jɨvémé bóhɨɨíñé dityétsí úwáábónetu.  
\v 3 Aaméhjáa iékéévémútsikye cuvéhoojánú cúvéhréjuco tene néénélliíhye. Aamútsíhjyáa téhulléré tsɨ́tsɨɨvéhi.  
\v 4 Árónáacáhjáa diityétsí uwáábó lléébúcunúhíjcyámedítyú mítyame cáhcújtsómemáubáhjáa tsúúca úújetémé 5,000-mevájuco tsamééré wajpíímu. 
\p  
\v 5 Aanéhjáa awáá tsíjcyoojɨ píhcyaavéjucóómé Jerotsaréevu ávyéjujtee, túkevéjtsojtee, taúhbájú uwáábojtee, íjcyame.  
\v 6 Áámemáhjáa ijcyámé llúúvájté avyéjujte Anáaa, Caipáaa, Jóáaá, Arejáádoroo, éhdume. Téhduréhjáa ijcyámé diityéjééejte.  
\v 7 Aaméhjáa diitye ávyéjujte néé Péédorómútsikye ditye iíjchívyétsóne itsíva diityé éllevu. Ahdújucóhjáa ditye tsájtyémútsikye ditye nééneé: 
\p —¿Aca ɨ́ɨ́né ɨhtsúturí ámuhtsi méénúráítyuróné méméénuhíjcyáhi, pane mumémeríhyaja? 
\p  
\v 8-9 Áánélliihyéhjáa Péédoro Píívyéébé Apííchó ípañe íjcyaabe néé diityéke: 
\p —Ámuúha tamúnaa íjraéémú avyéjujtej, ámuha íñe múhtsikye médilló éhnée íayáábedítyújuco úllétuube áánu muhdú ímíjpyeténé ámuha mewáájácuki.  
\v 10 Áánéllii ícyooca muhtsi ámúhakye méúúbálleé teéne. Muurá ihdyu Píívyéébere ímíjpyetétsó dííbyeke éhnée ámuha páwachékevu Natsarée múnáajpi Jetsóoke medsɨ́jɨ́vétsóóbeke ibóhɨ́ɨ́tsóóbe mémeri.  
\v 11 Muuráhjáa diibyéjuco éhne múúne ímichi nééwáyutu jaa éjkedu néébeke ámuha meéhdɨɨválléroobe ícyooca ijcyá páñetúejpi teene jaa ímichi páñétúétsihdyu éjkedu néébeé.  
\v 12 Tsá tsijpi íjcyatú meke pájtyetétsoóbe. Tsáháa muurá tsíjpiikye Píívyéébe méménutú mɨ́amúnáake pájtyetétsóííbyeke. 
\p  
\v 13 Ehdúhjáa dityétsí íhjyúváneri diitye ávyéjujte ullévenúhi. Aaméhjáa waajácú dityétsí ɨ́dátsó nééméejtétsí íjcyane tsáijyúubáré waajácúhaamɨ́né ɨ́ɨ́tehíjcyátumútsi. Árónáacáhjáa ɨ́tsaavémé Jetsóomáa dityétsí ícyahíjcyáne.  
\v 14 Aanéhjáa dityétsí ímíjpyetétsoobe tétsihyi íjcyánéllii tsáhájuco ditye ɨɨná néétu diityétsidítyu.  
\v 15 Áánélliihyéhjáa ílluréjuco ditye wálloone diityétsikye tétsihdyu. Ááné boonéhjáa tsamééréjuco íhjyúvájcatsíñé muhdú diityétsikye imyéénúíyóneri.  
\v 16 Néjcatsímyéhjápeé: 
\p —¿Aanéhaca íñe muhdú méméénúiyá diityétsikye? Muurá pámeere Jerotsarée múnaa waajácú méénúráítyuróné dityétsí méénune. Aane muhdú metóónúíyónejɨ́ɨ́vari.  
\v 17 Árónáa ihdyu metsu meíllívyéébo diityétsikye dityétsí éhnííñevu Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju pámehdívúré tsújaúcútúné ɨhde. 
\p  
\v 18 Ahdújucóhjáa tsiiñe ɨpɨ́úvámútsikye ditye ávyeta bóijcyúné dityétsí iúwaabójúcóótuki.  
\v 19 Árónáacáhjáa neemútsí diityéke: 
\p —Cáhawáá méɨ́jtsaméí keená ímí Píívyéébe ɨ́jtsúcunúne. ¿A ámúhakyéré muhtsi melléébóne dííbyeke tsá melléébóitúne?  
\v 20 Tsáháubá muhtsi meɨ́hvetéítyuró Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju meúwáábohíjcyánetu dibyée iúwáábóne méénuhíjcyanéhjɨ́ muhtsi maájtyúmɨ́nélliíhye. 
\p  
\v 21 Ehdúhjáa dityétsí néénéllii ibóíjcyúróne ílluréjuco ditye ɨ́hvejtsóné diityétsikye. Tsáháhjáa ditye píívyetétú muhdú diityétsikye imyéénúiyóné tsáápiikyéhjáa dityétsí ímíjpyetétsónéllii mítyame Píívyéébeke ávyéjújtsónélliíhye.  
\v 22 Aanéhjáa diibye dityétsí ímíjpyetétsoobe 40 pijcyábá ehnííñevújuco. 
\s1 Cahcújtso múnaa pɨáábó táúmeíñe 
\p  
\v 23 Aamútsíhjyáa tsúúca ditye ácádsɨ́jcaáyomútsí íñahbéjte éllevu ipyééne úúballé páneere muhdú llúúvájté avyéjujtémá túkevéjtsojte diityétsikye nééneé.  
\v 24 Áánélliihyéhjáa tsaméhjɨ́ íllu Píívyéébema ihjyúváhi: 
\p —¡Ayúju múúhá Avyéjuube Píívyéébeéj, uu muurá ú ijcyá páneerée iévéhóówari íjcyánéhjɨma ííñujɨ, nújpacyo, múhdúné tsíeméné íjcyane, u ípívyéjtsoóbe!  
\v 25 Aabée muurá dɨ́ɨɨcúve múnáajpi Dabíiúvudi Díapííchó íjcyánej tééveri u nééhií: 
\q1 ¿Ɨ́veekí tsííñé iñújɨ́ɨ́ne múnaa páhduváré idyárɨ́ɨ́véjcatsíñe ɨ́tsámeíhijcyá ɨ́ɨ́netú diityéké pɨ́áábóítyúnéhjɨri?  
\v 26 Muurá ávyéjujte pítyácócatsíhijcyá Ávyéjuube Críjtoke imyéénuki. 
\m Ehdúhjáa muurá u néé Dabíiúvuj tééveri. 
\p  
\v 27 Aanée muurá téénéllii ícyoomívú píhcyáávehíjcyámé Heróódee, Póótsio Piráátoo, tsííñé iiñújɨ múnaa, muuha ijraéémú avyéjujtee, ijcyame Daachi Jetsóoke imyéénu múúhakyée pájtyetétsóííbyeke u wállóóbeke.  
\v 28 Áábekée meenúmé tsúúcajátújucóhjáa ihdyu u néhdújuco.  
\v 29-30 Aame muurá u ɨ́ɨ́ténáa téhdure múúhakye méénúllehíjcyáhi. Áánéllii ihdyu óvíi múúhakye ú túkévejtsó dɨ́ɨhtsútuuri muha meúwáábohíjcya díuwááboju ɨ́ɨ́nerí íllityétúme. Áhdure múúhakye pɨáábó muha méénúráítyúronéhjɨ́ chéméméhjɨke mebóhɨ́ɨ́tsohíjcya Daachi Jetsóo mémeri. 
\p  
\v 31 Ehdúhjáa Píívyéébema iíhjyúvánetu ditye nɨ́jkévánáa tétsii diityémá uuvécunúhi. Aanéhjáa Píívyéébé Apííchó diityé pañe íjcyame ɨ́ɨ́nerí núhnévetúmé úwáábohíjcyá dííbyé ihjyu. 
\s1 Pámé wáábyutáré íjcyane 
\p  
\v 32 Aaméhjáa pámeere cahcújtso múnáama tsajɨ́jtóré ɨ́jtsámeímyé tsá néhíjcyatú ihñénéhjɨ́ íhdyúenéhjɨ́ íjcyane. Tsáápiitsá éhnéhjáa pámé wáábyutáré ijcyáhi.  
\v 33 Aaméhjáa diitye uwáábojte úúbállehíjcyá Ávyéjuubée Jetsóó ɨdsɨ́jɨ́vétsihdyu bóhɨɨ́ne. Áámekéhjáa Píívyéébe mítyane pɨ́áábohíjcyáhi.  
\v 34 Aaméhjáa pámeere cahcújtso múnáama ímí pɨ́áábócatsíhijcyá ɨ́ɨ́netú pɨ́htótsójcatsítyúme. Tsaatéhjáa íiñújɨ́ɨ́nema, ihjyáháñema, íjcyame ténehjɨ iñáhjɨ́hénúne dsɨ́ɨ́dsɨ́ pihjyúcuhíjcyá uwáábojtédívu.  
\v 35 Áánetújucóhjáa ditye ácuhíjcyáné tsaate diityédítyú pɨ́htómeke.  
\v 36 Áijyúhjáa íjcyaabe diityédítyú Revítámuube Jotséé Chííperévúhjáa ditye tsɨ́ɨ́mávaábe. Áábekéhjáa uwáábojte iúúhɨnúné meménú Benabéedívú ‘ímijyújtsoóbe’ nééiyóne.  
\v 37 Aabéhjáa íiiñújɨ́ iñáhjɨ́hénúne áhdovu ajcú diitye uwáábojtéke. 
\c 5  
\s1 Ananíamútsí mewa Tsapíírama ímityúné méénune 
\p  
\v 1-2 Áhduréhjáa Ananíamútsí mewa Tsapíírama íiiñújɨ́ iñáhjɨ́hénúne áhdotu tsane iújcúnéj coéénevu diitye uwáábojtéké ajcú pánéhjɨ́jtaráhdu. Aanéhjáa mewa waajácú dibye muhdú méénune.  
\v 3 Áábekéhjáa Ananíake Péédoro nééhií: 
\p —¿Aca ɨ́veekí Naavéné uke ɨ́búwájtsónej péévé muhdú ú meenú díiiñújɨ áhdo? ¿Ááne pánehjɨ́dú ú tsivá cóeéne? Ú imíllé múúhakye u álliñe tehdújuco Píívyéébé Apííchó ímillédú u méénune muha meɨ́jtsúcunúroki.  
\v 4 ¿Aca muhná teene ííñujɨ? Ááneráa dihñe teéne. Ááne áhdóo dihñéreíyo. Tsáháa tsane u újcúnéj coééné u tsíváítyuró pánéhjɨ́jtaráhdu. Aanéhaca idyé múúhakyéré u állíñejɨ́ɨ́vari. Muurá téhdure Píívyéébeke ú allíhi. 
\p  
\v 5 Ehdúhjáa Péédoro néénemáyé Ananíá ílluréjuco dsɨ́jɨ́veebe áákityéné baavújuco. Ááné uubálléhjáa lléébome mítyane íllityéhi.  
\v 6 Ááhoúvukéhjáa ováhtsámú ɨbɨ́ɨ́jɨ́núne tsajtyé icyúúuki. 
\p  
\v 7 Ááné boonétúhjáa mewa wajtsɨ́ ɨɨná ájyúke pájtyene wáájácútulle.  
\v 8 Áállekéhjáa idyé Péédoro népejtsóhi: 
\p —¿A téhdunéjucóo ílluunéré ámuhtsi menáhjɨ́henúné ámúhtsí iiñújɨ? 
\p Áánélliihyéhjáa neélle: 
\p —Éée, téhdunéjucópeé. 
\p  
\v 9 Árónáacáhjáa Péédoro néé díílleke: 
\p —¿Ɨ́veekíhjyáa ehdu ámuhtsi mémeenúhi? ¿Aca ámuhtsi méɨjtsúcunú Píívyéébé Apííchó wáájácúítyuróne? Éje, aatye muurá tsáá dítyájɨúvuke icyúúújétsihdyu. Aame muurá ícyooca uukéréjuco cúúutéiñe. 
\p  
\v 10 Ehdúhjáa dibye néénemáyé tsúúca dsɨ́jɨ́velle áákityé dííbyé lliiñévu. Áálledívúhjáa diitye ováhtsámú wajtsɨ́ ɨ́ɨ́témehóvuréjuco. Áálleúvukéhjáa idyé itsájtyéne cuuúmé ájyú úníutu.  
\v 11 Ehdúhjáa Ananíamútsikye méwama tene pájtyéneri cahcújtso múnaa mítyane íllityéhi. Áhduréhjáa tsijtye teene iwáájácúne íllityéhi. 
\s1 Méénúráítyúronéhjɨ́ méénúmeíñe 
\p  
\v 12 Aanéhjáa diitye uwáábojte dóbéévehíjcyá duurúvájá pañévú tsátsii ‘Tsaromóo’ némeítsihvu. Aaméhjáa méénuhíjcyá mítyane méénúráítyúronéhjɨ́ mɨ́amúnááj pɨɨnévu.  
\v 13 Áámekéhjáa cáhcújtsotúmé diityémá náhbévahíjcyáturómé ímí ɨjtsúcunúhi.  
\v 14 Téijyúhjáa idyé tsijtye wajpíímumáyé walléémú cóbéévehíjcyá duurúvájá pañéahcujtsó Píívyéébeke. Aaméhjáa éhnííñevu mítyaméjuco llíyaaténe.  
\v 15 Áánetúhjáa chéméméhjɨke ɨ́ɨ́hbotáháñeri ijchívyetsómé hulléjɨjtónéj pɨɨnévú tééneríváa Péédoro pájtyéébe náávéubáré diityé hallútú pájtyéneri ditye ibóhɨɨ́ki.  
\v 16 Téhduréhjáa idyé íúníúécoomíjɨ múnaa Jerotsaréeri íjcyáábe éllevu tsívahíjcyá chéméméhjɨke. Áhduréhjáa tsívahíjcyámé naavémú ípañe íjcyame ɨ́cúbáhrámeíhíjcyámeke dibye ibóhɨ́ɨ́tsoki. 
\s1 Uwáábojtéké ditye ɨ́cúbahráne 
\p  
\v 17 Aanéhjáa páñétúejpi llúúvájté avyéjúúbema tsadotséómú nomíutáává diitye uwáábojtédi.  
\v 18 Áánélliihyéhjáa diityéké cuvéhoojánúme.  
\v 19-20 Árónáacáhjáa tépejco níjkyéjɨ múnáajpi cúvéhóójá llehówááné ipááyúnetu iíjchívyétsómeke néé ditye mɨ́amúnáake duurúvájá pañévú iúwááboté muhdú Píívyéébeke meúraavyéne.  
\v 21 Ahdújucóhjáa ditye cúúvénetúré tééjá pañévú ipyééne úwaabóne. Áánáacáhjáa diibye páñétúejpi llúúvájté avyéjuube íñahbénu múnáama pihjyúcú túkevéjtsojtéke. Áánemáhjáa tehmé múnáake wallóómé diityé éllevu cúvéhóójá pañétú ditye iújcutéki.  
\v 22 Aaméhjáa pééme úújeté íávajávuréjuco.  
\v 23 Áánélliihyéhjáa ióómíñe néémeé: 
\p —Muha méúújetérá cúúveja cóhpé wátájcámeíjyá tehmé múnaa lléhowááné téhmehíjcyámedívu. Áronáa muha lléhowááné mépaayú dáíháñeréjuco tsaatéubáré pañe íjcyájúcootúne. 
\p  
\v 24 Ehdúhjáa ditye úúbálléneri diibye páñétúejpi llúúvájté avyéjuúbee, duurúvájá avyéjuúbee, tsijtye llúúvájteé, íjcyame iúllévenúne néjcatsíhi: 
\p —¿Aca kiávú pééiyóme?  
\v 25 Árónáacáhjáa tsaapi téhullétú tsáábe néé diityéke: Áánerá éhnéijyu ámuha mecúvéhoojánúmé éhlle duurúvájá pañe uwááboríjyuco. 
\p  
\v 26 Áánélliihyéhjáa tehmé múnáá avyéjuube péé tsaatémá diityé éllevu. Aaméhjáa diityéké ɨ́cúbáhratúmé tsajtyé mɨ́amúnaa néwayúúnevu diityéké áámúíyóné apííchori.  
\v 27-28 Aaméhjáa diitye ávyéjujtédívú wájtsɨ́tsómeke páñétúejpi llúúvájté avyéjuube nééhií: 
\p —Ááneráhjáa muha ámúhakye mébóijcyú ámuha meúwaabójúcóótu eene ámuha meíhjyúvahíjcyáábedítyú íjcyáné uwááboju. Árónáa ¿ɨ́veekí éhnííñevúré ámuha méúwaabóhi? ¿Ɨveekí ámuha Jerotsaréeri dííbyé uwááboju metsújaúcúne méimíllé dibyée dsɨ́jɨvéné múúhá hallúvú mewátyanúne? 
\p  
\v 29 Áánélliihyéhjáa Péédoro nééhií: 
\p —Árónáa ihdyu Píívyéébe múúhakye néhdújuco muha meméénune mɨ́amúnaa múúhakye bóíjcyúrónáaáca.  
\v 30 Muuráhjáa téhdure méɨhdé múnáaúvú dííbyeke cáánívahíjcyaabe Mépiivyéébé Jetsóoke bóhɨɨtsó éhnée páwachékevu ámuha mewátyétyéhcútsoobe dsɨ́jɨ́véébeke.  
\v 31 Áábekée muurá dibye ávyéjuutétsoobe ícyooca ijcyá dííbyé úníuri Ávyéjuube Pájtyetétsoobe íjcyáábej tééveri mee ijraéémú ímityúné meícyahíjcyáné meɨ́hvéjtsóne ɨ́mɨánejcúvuréjuco meɨ́búwááve ténehjɨ máhallúrí iíjcyájúcóótuki.  
\v 32 Aane muurá Píívyéébé Apííchó múúhadívú bóhówajtsóné íñe muha meúúbállehíjcyáhi. Muurá ɨ́mɨááné dííbyeke mecáhcújtsómé pañe dííbyé Apííchó ijcyáhi. 
\p  
\v 33 Ehdúhjáa Péédoro nééne diityéké cáyobáávatétsómé imíllerá diityéké ɨdsɨ́jɨ́vetsóne.  
\v 34 Árónáacáhjáa paritséómuube ‘Gamariée’ némeííbyé taúhbájú uwááboobe íjcyáábeke mɨ́amúnaa ávyejúúllehíjcyaabe diityéj pɨɨnétú iíjyócúúvéne néé dityéi iíjchívyétso áachívú wahájchotáwu diitye uwáábojtéke.  
\v 35 Ááné boonéhjáa neebe diityéke: 
\p —Ámuúhaj, téɨɨbúwá tsáma méíjcyaco. Ááne ímíñeúvú meɨ́jtsámeítsihdyu aatyéké méméénuco ámuha meméénúíhajchííjyu.  
\v 36 Muuráhjáa ‘Téoda’ némeííbyé ɨtsúcunúmeíhijcyá ɨ́htsútuube iíjcyane. Áábemáhjáa muurá ijcyámé mɨ́amúnaa 400-meva. Áróóbekéhjáa tsaate dsɨ́jɨ́vétsóné boone pámeere dííbyema íjcyarómé pahúllevávú tsújaavé tétsɨ́hjɨ́ daíhañéréjuco.  
\v 37 Téhduréhjáa Gariréa múnáajpi Jóódáke pajtyéné mɨ́amúnáake ditye éévehíjcyáijyu. Áábemáhjáa muurá téhdure mítyame íjcyáróóbeke idyé dsɨ́jɨ́vetsóme. Ááné boonéhjáa dííbyema íjcyarómé ílluréjuco wáhchájabáne.  
\v 38 Áánéllii ámúhakye o néé diityéké éhnííñevu ámuha mepátsárijcyójúcóótuki. Muurá ihdyu ɨ́mɨááné mɨ́amúnáadítyúré tsááné uwááboju ditye úwáábohíjcyáhajchíí diityémá nɨjkévaíñé muhdú ámuha diityéké meméénútúrónáaáca.  
\v 39 Áánetu Píívyéébedítyú tsááné uwááboju íjcyáhajchíí tsá ámuha muhdú meméénúityúne. Áánéllii téɨɨbúwá meíjcya. 
\p Tsá tene ímityú Píívyéébeke ámuha ímityúné medárɨɨvéne.  
\v 40 Ahdújucóhjáa dííbyeke ditye lléébone. Árónáacáhjáa ihdyu diitye uwáábojtéké ɨpɨ́úvámeke wátsihcyúme. Áámekéhjáa iácádsɨ́jcaáyo tsiiñe bóijcyúmé ditye iúwaabójúcóótu Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju.  
\v 41 Aaméhjáa péé imíjyúwu Píívyééberéhjáa ihdyu ɨ́hvejtsódújuco Jetsóodítyú íjcyáné uwáábójú hallútú núcójpɨ́tsó ɨɨ́cúbáhrámeíyónnáaáca.  
\v 42 Aaméhjáa ɨ́hvéjtsotúmé éhnííñevúré pajcóójɨváré úwáábohíjcyá duurúvájá pañévu. Téhduréhjáa tsíjtyeke ihjyáhañévúré úwááboméré pehíjcyáhi. 
\c 6  
\s1 Uwáábojté pɨáábojte íjcyáímyeke ditye mémenúne 
\p  
\v 1 Aanéhjáa téijyu tsúúca mítyaméjuco cahcújtso múnaa llíyaaténe. Áánáacáhjáa tsaate jodíómú íjcyarómé gríéégómú ihjyúrí íhjyuvámé imúnáadítyú nehíjcyá dityéváa pííbájyujtéké panévatúré pɨ́áábohíjcyatúne.  
\v 2 Áánélliihyéhjáa diitye méjtúhatyu míítyétsi íjcyame uwáábojte pámeere cahcújtso múnáake ipíhjyúcúmeke nééhií: 
\p —Muurá íñe Píívyéébé uwááboju muha meúwaabómé tsá tsíñéhjɨri metúhújkímyeíítyuróne.  
\v 3 Áhdícyane, ámuúha múúhá nahbémuj, ámúhadítyú tsaate ɨ́mɨáámé 7-meváké menéhcóne téénevu mepícyó Píívyéébé Apííchó diityéké túkévétsohíjcyámeke.  
\v 4 Áánetu ihdyu muha dííbyeke pɨáábó metáúmeíñe dííbyé uwááboju méúwáábohíjcyaáhi. 
\p  
\v 5 Ehdúhjáa ditye nééne ímí tehdújuco ɨɨ́jtsúcunúnéllii meménújucóómé Ejtéébake Píívyéébé Apííchó túkévéjtsóneri ímí dííbyeke úráávyehíjcyáábeke. Áábé hallúvúhjáa meménúmé íllúúmeke: Perípee, Próócoroo, Nicanóoo, Timóoo, Paméénaa, Ajtiokíía múnáajpi Nicoráá jodíómuube íjcyátúroobée diityé uwááboju tujkénú iúráávyehíjcyátsihdyu Jetsóokéréjuco cáhcújtsoóbee, éhdúmeke.  
\v 6 Áámekéhjáa tsajtyémé diitye uwáábojté éllevu. Áámé hallúvúhjáa íhyójtsɨne ipícyóóne táúmeímyé pɨáábo. 
\p  
\v 7 Ehdúhjáa Píívyéébé uwááboju Jerotsaréevu tsújaavéné mítyame cáhcujtsómé éhnííñevu llíyaatéhi. Áhduréhjáa mítyame llúúvájtedítyú cáhcujtsóhi. 
\s1 Ejtéébake ditye ékeevéne 
\p  
\v 8 Áijyúhjáa Ejtéébá méénuhíjcyá méénúráítyúronéhjɨ́ Píívyéébe pɨ́áábóneri.  
\v 9 Áábemáhjáa táhjácatsíhijcyámé tsaate pihcyááveja ‘ɨɨcúve múnaa íjcyájúcootúme’ némeíjya múnáama Tsirééne múnaa, Arejadríía múnaa, Tsiríítsiá iiñújɨ múnaa, Áátsiá iiñújɨ múnaa, íjcyame.  
\v 10 Ároméhjáa tsá dííbyeke táhjatú Píívyéébé Apííchóré túkévéjtsóneri dibye íhjyúvahíjcyánélliíhye.  
\v 11 Áánélliihyéhjáa ahdómé tsaatéké ditye dííbyé hallúvú iállíñe iñéé dibyéváa Píívyéébeé, Moitséeúvuu, íjcyámútsidítyú ímityúné íhjyuváne.  
\v 12 Ehdúhjáa ditye nééne túkevéjtsojtémá taúhbájú uwáábojtéké muhdú dárɨɨvémé awáá diibye Ejtéébake iékéévéébeke tsajtyé ávyéjujté éllevu.  
\v 13 Áábélliihyéhjáa nehcómé tsíjtyeke dííbyé hallúvú ditye iálliki. Aaméhjáa néé dííbyedítyu: 
\p —Áánu ímityúné ihjyúvahíjcyá duurúvájatuu, Píívyéébé taúhbájutuu, íjcyane.  
\v 14 Áhdure nehíjcyaabe Natsarée múnáajpívá Jetsóó duurúvaja iwáchájánúne Moitséeúvú uwáábó cápáyoácoíñe. 
\p  
\v 15 Ehdúhjáa ditye néénéllii ávyéjujtémá tsijtye tétsihyi ácújcatyémé ɨɨtécunú diibye Ejtééba húmɨ́ amɨ́tsárahcówu níjkyéjɨ múnáájpí humɨ́du. 
\c 7  
\s1 Íhyallúvú Ejtéébá íhjyuváne 
\p  
\v 1 Áábekéhjáa páñétúejpi llúúvájté avyéjuube nééhií: 
\p —¿Ava ɨ́mɨááné ehdu teénej?  
\v 2 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —Ámuúha tamúnaaj, cáhawáá ámúhakye o nééne mélleebúcunuj. Muuráhjáa Mépiivyéébé ɨ́htsútuube íjcyaabe bóhówaavé méɨhdé múnáajpi Aavaráaúvudívú Haráavúi dibye péétúné ɨhde Metsopotáámiá iiñújɨri íjcyáábedívu.  
\v 3 Áábekéhjáa neébe: “Pámeere dihyájkímuke díiiñújɨma dɨ́hvéjtsóne peeco uke o wállóóné iiñújɨvu.”  
\v 4 Ahdújucóhjáa muurá dibye íiiñújɨ́ Caadéatu péébe úújeténé Haráavu. Ááné boonétúhjáa cááni dsɨ́jɨ́vétsihdyu Píívyéébere tsivá dííbyeke íñe ícyooca meíjcyáné iiñújɨvu.  
\v 5 Aanéhjáa ɨ́mɨááné dííbyeúvuke iájcuíñé iñéérónáa tsáhái dibye dííbyeke ájcutú tééné iiñújɨvu. Árónáacáhjáa ihdyu neebe dibye dsɨ́jɨ́véné boone iájcuíñé dííbyéj tsɨɨménémúháábekéréjuco díbyeúvúi tsɨ́ɨ́mávátúrónáaáca.  
\v 6 Áhduréhjáa neebe dííbyeúvudítyú llíyaaténéj tsɨɨménémúhaabe tsííñé iiñújɨri tsíjtyé hójtsɨ́ pañe íjcyame ɨ́cúbáhrámeíiñe 400 píjcyá hajchóta.  
\v 7 Téhduréhjáa Píívyéébe néé diityédítyu: “Eene kééné iiñújɨ múnáá hójtsɨrí ditye íjcyámema teene ó ímíbájchoóhi. Ááné boone ó ijchívyétsoó téhullétú diityéké ookéréjuco ditye ɨɨ́ɨ́cúve íchihvu.”  
\v 8 Muuráhjáa Píívyéébe Aavaráaúvuma muhdú dibye íjcyáíñé pityájcoju imyéénéne néé pámeere dííbyéj tsɨɨménémúhaabe ikíhdyahɨ́rótsámeíki. Ahdújucóhjáa dibye méénune ílli Itsáake ɨtsɨ́ɨ́máváábeke 8 coojɨ́vá dibye íjcyátsihvu. Áhduréhjáa diibye ílli Itsáaréjuco méénune íllíkye Jacóóboke. Aabéhjáa idyé Jacóóbó meenú téhdure ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́meke 12-nevá dohjɨ́ba múnaa mee ijraéémú ɨhdéejtéké ɨtsɨ́ɨ́mávámeke. 
\p  
\v 9 Aaméhjáa diitye méɨhdé múnaa Jacóóboúvuj tsɨ́ɨ́mé nomíutáávahíjcyá íñahbe Jotséedi. Áánemáhjáa dííbyedívú tsaatéké ditye náhjɨ́henúmé tsajtyé dííbyeke Ejíhtó iiñújɨvu. Áróóbekéhjáa ihdyu Píívyéébe pɨ́áábohíjcyá panéváré dííbyeke pátyehíjcyánéhjɨtu.  
\v 10 Aanéhjáa dííbyeke dibye túkévéjtsónej péévéré teene Ejíhtó iiñújɨ́ avyéjuube Paraóó ímí dííbyeke pícyohíjcyáhi. Muuráhjáa dííbyeke pícyoobe íiiñújɨ́ túkevéjtsoobe íjcyaabe téhdure páneere dííbyé tsíeméné tehméébé dibye iíjcyaki. 
\p  
\v 11 Áijyúhjáa muurá mítyane mɨ́amúnaa ɨ́cúbáhrámeí ájyábari Ejíhtó iiñújɨɨ, Canaáá iiñújɨɨ, íjcyájɨ́ɨ́cu múnaa. Tsáháhjáa téijyu méɨhdé múnáaúvudi majcho íjcyatúne.  
\v 12 Árónáacáhjáa Jacóóboúvú Ejíhtó iiñújɨri tsátsii majcho íjcyane iwáájácúne wallóó ɨ́ɨ́tsɨɨme méɨhdé múnáaúvuke ditye téhullétú tsane iújcutéki.  
\v 13 Ááné hallúvúhjáa tsiiñe péémedívú botsíi Jotséé waajácútsámeí diitye íñahbémudívu. Átsihdyúhjáa diibye Ejíhtó iiñújɨ́ avyéjuube waajácújucóó caatyé múnáajpi dibye íjcyane. Áánélliihyéhjáa neebe dibye ɨpɨ́úva pámeekéré imúnáake.  
\v 14 Ahdújucóhjáa Jotséé pɨ́uváné cááni Jacóóboke pámeere ihyájkímú 75-meva íjcyámema.  
\v 15 Aaméhjáa téhulle ícyahíjcyámé pámeere dsɨ́jɨvé 12-nevá dohjɨ́ba múnaápe mee ijraéémú ɨhdéejte íjcyame diibye cááni Jacóóbomájuco.  
\v 16 Áámeúvukéhjáa tétsihdyu icyúúúrómeke tsúúcajátú tsiiñe iáábyúne tsajtyémé Tsikyéevu diibyéhjáa Aavaráaúvú Hamóoúvúj tsɨ́ɨ́medítyú áhdóné nijkyénetu icyúúuki. 
\p  
\v 17 Aanéhjáa Píívyéébe Aavaráaúvuke pítyájcóne éévé tsúúca pɨ́ɨ́hɨ́náa memúnaa éhnííñevu llíyaaté mityáméjuco teene Ejíhtó iiñújɨvu.  
\v 18 Áijyúhjáa tsíjpiiyéjuco úcaavéné tééné iiñújɨ́ avyéjúúbedívú Jotséeúvuke wáájácútuúbe.  
\v 19 Aabéhjáa iállíñe ɨ́cúbáhrahíjcyá diityédi. Áánemáhjáa nehíjcyaabe ditye ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́méwuúmuke iwáámíuhíjcya béhnére ɨtsɨ́ɨ́máváméwuújɨke.  
\v 20 Téijyúhjáa Moitséeúvú tsɨ́ɨ́mávámeííbyeke Píívyéébe ímí ɨjtsúcunúhi. Áábéwúukéhjáa cáánímutsi téhmehíjcyá pápihchúú nuhbáva.  
\v 21 Áábéwúukéhjáa tsúúca dityétsí wáágoójúcóóróóbeke Ejíhtó iiñújɨ́ avyéjúúbé ajyúwá iújcúúbeke keemévetsóhi.  
\v 22 Áábekéhjáa ditye úwááboobe waajácú páneere diityé múnaápe wáájácuhíjcyanéhjɨ. Aabéhjáa ávyétá tujkéveebe ɨɨná imyéénúnetu, iíhjyúvánetu, panévatúre. 
\p  
\v 23 Aabéhjáa 40 pijcyábájuco íjcyaabe ɨ́jtsámeí imúnáake iááhɨ́vetéiñe.  
\v 24 Aabéhjáa téhullévú péébe cábuuvé Ejíhto múnáajpi memúnáájpidi ɨ́cúbáhrahíjcyáábedívu. Áábekéhjáa lliihyánuúbe.  
\v 25 Áijyúhjáa ɨjtsúcunúúbé memúnáaúvú tsúúca wáájacúné dííbyej tééveri Píívyéébe diityéké ditye ɨ́cúbáhrámeíhíjcyánetu íjchívyétsoíñe. Árónáacáhjáa ihdyu tsáhái ditye wáájácutúne.  
\v 26 Ááné tsijcyóójɨ́hjáa idyé úújetéébé tsamútsíyé memúnáajtétsí méénújcatsímútsidívu. Áámútsikyéhjáa imílléroobe idyówajcáróne. Árónemáhjáa neebe diityétsikye: ¿Ɨ́veekí ámuhtsi tsané múnáajtétsíyé meíjcyamútsí méméénújcatsíhi?  
\v 27 Árónáacáhjáa ímichi cáábyedítyú tene tújkévaabe diibye Moitséeke nééhií: “¿Múha uke picyóó ímítyúnéhjɨ́ ímibájchoobe u íjcyaki?  
\v 28 ¿Mityá oke ú lliihyánuú éhnéijyu Ejíhto múnáájpikye u llííhyanúdu?”  
\v 29 Ehdúhjáa dibye néénetu ílluréjuco Moitséé wááneé. Aabéhjáa úújeté Madiáá iiñújɨvu. Aabéhjáa téhulle tsííñé iiñújɨri íjcyaabe tsɨ́ɨ́mavá míítyétsikye téhullétú ityáábáválledívu. 
\p  
\v 30 Aanéhjáa 40 pijcyábájuco dibye ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri íjcyánáa níjkyéjɨ múnáajpi bóhówaavé dííbyedívú úméhéwu péétécunúné pañe ‘Tsinaíi’ némeíhbáúj pɨɨhɨ́vu.  
\v 31-32 Ááneríhjyáa mítyane ullévenúúbe. Áánélliihyéhjáa ímíñeúvú ɨɨ́ɨ́te dibye pɨ́ɨ́hɨ́vérónáa Píívyéébe dííbyeke nééhií: “Oo ámúhá Piivyéébé ó ijcyá dɨ́ɨhdé múnáaúvúu Aavaráaa, Itsáaa, Jacóóboo, íjcyame oke cáánívahíjcyaábe.” Ááneríhjyáa iíllityéne úúvécunúúbé tsáhájuco tsiiñe ɨ́ɨ́tetúne.  
\v 33 Áábekéhjáa tsiiñe neébe: “Díjtyúhápaajɨ́né tácorɨ́jcó íñe úhdivu o bóhówáávénélliíhye.  
\v 34 Muurá ó waajácú tahñéjté Ejíhtori íjcyame wánícyámeíhijcyáné ɨɨ́cúbáhrámeíñeri. Áámeke dijtyééveri o íjchívyétso íñe úhdivu ó bóhówaavéhi. Ahdícyane uke ó wallóó tééné iiñújɨvu.” 
\p  
\v 35 Ehdúhjáa Píívyéébe néé Moitséeke éhnéhjáa memúnáajtétsiúvú ‘¿múha uke picyóó ímítyúnéhjɨ́ ímibájchoobe u íjcyaki?’ nééróóbeke. Píívyééberéhjáa ihdyu néé úméhéwu péétécunúné pañe níjkyéjɨ múnáajpi dííbyedívú bóhówáávéébej tééveri dibye memúnáaúvuke iíjchívyétsoki.  
\v 36 Ahdújucóhjáa méénúráítyúronéhjɨ́ imyéénúnej tééveri dibye íjchívyetsóné méɨhdé múnáaúvuke Ejíhtó iiñújɨtu. Aaméhjáa ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨvu pééme Tújpáñe Móóa pajtyé nújpacyo dówáávéjɨ́jtori. Aabéhjáa téhulle 40 pijcyábá íjcyaabe méénuhíjcyá méénúráítyúronéhjɨ.  
\v 37 Aabéhjáa mee imúnáadítyú nééhií: “Píívyéébere muurá pícyoó méhdityu íhjyú uubálle múnáájpikye íñe o íjcyadu nééííbyeke. Aabe ihdyu nééne méllééboco.” Ehdúhjáa néébeúvu.  
\v 38 Aabéhjáa muurá ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri méɨhdé múnáaúvuma íjcyáábedívú níjkyéjɨ múnáajpi bóhówaavé ‘Tsinaíi’ némeíhbaúvú. Áábemáhjáa iíhjyúváne ájcuube dííbyeke Píívyéébé taúhbaju cáátúnúmeíñevu dibye iájcu méɨhdé múnáaúvuke. 
\p  
\v 39 Áróóbekéhjáa tsá ditye cáhcútsohíjcyatúne. Ílluréhjáa dííbyeke ityáhjálléne tsiiñe imíllerómé ióómiñe Ejíhtó iiñújɨvu.  
\v 40 Áánemáhjáa dííbyé nahbe Aróoke néémeé: “Mééma meenu Píívyéébedu néméhjɨke piéhullévúré meóómícyooca meke ditye ityúkévéjtsoki. Kiávú íñe díñahbe Moitséé úújeté mekée Ejíhtó iiñújɨtu iíjchívyétsónema.”  
\v 41 Ahdújucóhjáa ditye níjcyone jééú ocájíwuúdú néébeke. Áábekéhjáa ɨ́ɨ́cúvehíjcyámé iyámeke illííhyánúméhjɨdi. Ááneríhjyáa mítyane ímíjyuuvémé iiye iñíjcyóóbeke ɨɨ́ɨ́cúvehíjcyáneri.  
\v 42 Áánélliihyéhjáa ílluréjuco Píívyéébe diityéké ɨ́hvejtsóné ditye awáá idyúúrúvahíjcya caame íévéhóówari íjcyáméhjɨke. Muurá dííbyé ihjyú uubálle múnáájpí waajácúháámɨtu nééneé: 
\q1 ¿Acáa ámuha ijraéémú oke méɨ́ɨ́cúvehíjcyá iyámeke mellííhyánúmedi 40 pijcyábá ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri ámuha meíjcyácoóca?  
\v 43 Tsáhaá. Muuráhjáa oke ɨ́ɨ́cúvetúmé ámuha méɨ́ɨ́cúvehíjcyá ámuháyé meméénúméhjɨke. Áánemáa ámuha métsatyéhijcyá níjcyotáábé Moróoke ihjyáwúuma. Áhdurée ámuha métsatyéhijcyá níjcyotáábé mɨ́ɨ́cúruwa Rejpáake Píívyéébedi ámuha medíllónema. Áánéllii ámúhakye ámúhá iiñújɨtu o íjchívyétsómeke ó wálloó Babiróóníá iiñújɨ́ ehnííñevu. 
\m Ehdúhjáa muurá Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi caatúnúhi. 
\p  
\v 44 Aanéhjáa muurá téhulle ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri méɨhdé múnáaúvudi íjcyaja iyámé mɨɨhénetu méénúmeíjyá duurúvaja dityéhjáa Píívyéébé taúhbaju cáátúnúmeíñé newáyuwááné pícyohíjcyaja. Ehdúhjáa méénuube Moitséeúvú Píívyéébe dííbyeke néhdújuco muhdúhjáa iájtyumɨ́du.  
\v 45 Aajájucóhjáa dityéúvú ɨ́ɨ́netsóné tsííñé iiñújɨvu Píívyéébéhjáa Jotsoéeúvuma tééjɨ múnáake ibótoácóne dííbyeke ájcujɨ́vu. Áájaréikyéhjáa ícyahíjcyá Dabíiúvú íjcyáné hajchóta.  
\v 46 Aanéhjáa diibye Dabíiúvú waajácú ímí Píívyéébe dííbyeke pɨ́aabóne. Áánélliihyéhjáa imílléroobe imyéénune béhja Jacóóboúvúu téhdure cáánívahíjcyaabe Píívyéébé wáábyuta teeja iyámé mɨɨhénetu méénúmeíjyá cápayóóve.  
\v 47 Áronéhjáa íllíyéjuco Tsaromóoúvú méénune teéja.  
\v 48 Árónáa Píívyéébe tsá íjcyatú apááñéré duurúvaja mɨ́amúnaa méénújá pañe. Muurá ihdyu ihdícyátsɨhjɨ́ríyé diíbye. Muurá íllu dííbyé ihjyú uubálle múnáajpi nééhií: 
\q1  
\v 49 Níjkyéjɨri táavyéjú ijyáwá hallúrí o íjcyaabe ó ejécunú páneere ííñujɨ. Aanéjɨ́ɨ́va ¿muhdɨ́ɨ́váne já ámuha óóma méméénuú tétsihyi o íjcyaki?  
\v 50 Aanéjucóo páneere múhdúné tsíeméné íjcyane o ípívyejtsóne. 
\m Ehdúhjáa neebe Píívyéébe íhjyú uubálle múnáájpij tééveri. 
\p  
\v 51 Árónáa ámuha ávyétá nuuhéjujte meíjcyámé ɨ́buúúné éhne Píívyéébeke wáájácútúmé ɨ́buúúnédu. Aame ámuha Píívyéébé Apííchó nééné tsihdyúré méícyahíjcyá méɨhdé múnáaúvúu ícyahíjcyádúre.  
\v 52 ¿Acáa cáábyeké Píívyéébé ihjyú uubálle múnáadítyú méɨhdéejtéúvú pevénéré ɨɨtécunúhijcyáhi? Muuráhjáa lliihyánuhíjcyámé ɨ́mɨáábé Críjto ííñujɨ́vú tsááiñe úúbállehíjcyárómeke. Aabée muurá Críjto tsááróóbeke ámuháyéjuco mellííhyanúne.  
\v 53 Muuráhjáa tsúúca ámúhama níjkyéjɨ múnáaj tééveri Píívyéébé taúhbaju íjcyájúcooróné tsá ámuha melléébohíjcyatúne. 
\s1 Ejtééba dsɨ́jɨvéne 
\p  
\v 54 Ehdúhjáa Ejtéébá néénéllii dííbyedívú cayóbáávatémé íhwáñeene ɨɨ́hdónema.  
\v 55 Aanéhjáa diibye Ejtéébá Píívyéébé Apííchó ípañe íjcyaabe ájtyumɨ́ níjkyéjɨri Píívyéébe íavyéjuri íjcyáábé úníuri Jetsóó íjcyáábeke.  
\v 56 Aabéhjáa nééhií: 
\p —Muurá ó ájtyumɨ́ Mɨ́amúnáájpidívúu ípívyééveebe níjkyéjɨri Píívyéébé úníuri íjcyáábeke. 
\p  
\v 57 Ehdúhjáa dibye néérónáa íllure íñúhejúúné iwátájcóne dííbyé tujkévetu túruuvémé íhjyúcunúmére.  
\v 58 Aaméhjáa técoomítyú tsiéllevu itsájtyéébeke áámuhíjcyá néwayúúnevu. Aaméhjáa íwajyámúúné ityácórɨ́jcámeíjyahjɨ́vú téhmetsó tsaapi ováhtsá ‘Tsáoro’ némeííbyeke. 
\p  
\v 59 Aabéhjáa Ejtéébá ditye áámúroobéré Píívyéébema íllu ihjyúváhi: “Ávyéjuúbej, tabóhɨ́ duúcu.”  
\v 60 Átsihdyúhjáa ɨmɨ́móúúvéne kéévánécoba neébe: “Ávyéjuúbej, dɨ́ɨ́cúvedí íñe íjtye ímityúné méénúróneri.” Ehdúhjáa iñétsihdyu dsɨ́jɨ́veébe. Aanéhjáa Tsáoro ímí ɨjtsúcunú ditye dííbyeke llííhyanúne. 
\c 8  
\s1 Cahcújtso múnáake Tsáoro ímityúné dárɨɨvéne 
\p  
\v 1 Téijyúhjáa Jerotsaréeri cahcújtso múnaa ɨ́cúbáhrámeíiñe tujkéváhi. Áánetúhjáa tsújaavémé Jodéá iinújɨri. Tsaatéhjáa péé Tsamááriá iiñújɨvu. Árónáacáhjáa ihdyu uwáábojte tsá kiávú péétune.  
\v 2 Aanéhjáa ímí Píívyéébeke úraavyémé diibye Ejtéébaúvuke kímóóveméré cuuúhi.  
\v 3 Ááné tujkéveríhjyáa diibye Tsáoro cahcújtso múnáake wajpíímumáyé walléémuke ɨ́cúbáhraabéré ihjyáháñetu tsajtyé icyúvéhoojánuki. 
\s1 Tsamááriá iiñújɨri ɨ́mɨáájú uwáábómeíñe 
\p  
\v 4 Árónáacáhjáa Jerotsaréetu pehíjcyámé pahúlleváré úwáábomére.  
\v 5 Áánetúhjáa Perípé Tsamááriá iiñújɨri íjcyácoomívú ipyééne téhdure úúbállehíjcyá diibyéjuco Críjto Mépájtyetétsoobe íjcyane.  
\v 6 Áábedívúhjáa mítyane mɨ́amúnaa píhcyaavémé lleebúcunúhijcyá dibye úwaabóne. Aaméhjáa ɨ́ɨ́tehíjcyá méénúráítyúronéhjɨ́ dibye méénune.  
\v 7 Tsaaté pañétúhjáa naavémuke dibye wáágoómé íhjyúcunúméré diityé pañétú ichívyehíjcyáhi. Áhduréhjáa íjpi vááúmeítyúméhjɨma úllétúméhjɨke ímípyetétsohíjcyaábe.  
\v 8 Ááneríhjyáa técoomí múnaa mítyane ímíjyuuvéhi. 
\p  
\v 9 Áijyúhjáa íjcyaabe tétsihyi ‘Tsimóo’ némeííbyé ápííchoóbe. Aabéhjáa álliibyéré pehíjcyá teene Tsamááriá múnáake. Nehíjcyaabéhjáa pane iwáájacúne.  
\v 10-11 Áábedítyúhjáa ícyátújtsɨɨméné íllure diityéké dibye íapííchori álliñéhjɨ́ icyáhcújtsóne nehíjcyáhi: 
\p —Áánúhaca ihdyu Píívyéébé ɨhnáhoóma.  
\v 12 Áánetúhjáa ihdyu Perípé Píívyéébé avyéjutu íjcyáné uwááboju Jetsocríjtodítyújuco pájtyene úwaabóné cáhcujtsómé tsójtsótsámeí wajpíímuu, walléémuu, íjcyame.  
\v 13 Áhduréhjáa diibye ápííchoobe Tsimóó íjcyároobe icyáhcújtsóne ílluréjuco tsójtsótsámeíñe. Aabéhjáa Perípema íjcyaabe ullévenúhijcyá méénúráítyúronéhjɨ́ dibye méénúneri. 
\p  
\v 14 Aanéhjáa diitye Tsamááriá iiñújɨ múnaa tsúúca Píívyéébeke cáhcujtsóné uwáábojte Jerotsaréeri íjcyame iwáájácúne wallóó diityé éllevu Péédorómútsikye Jóáámaá.  
\v 15 Aamútsíhjyáa téhullévú ipyééne diityé hallúvú pɨáábó táúmeí Píívyéébeke dííbyé Apííchó diityé pañévú iúcááveki.  
\v 16 Tsáháikyéhjáa diityé pañévú tene úcáávetú ditye Jetsóo mémeri tsójtsótsámeíjyúcóórónáaáca.  
\v 17 Áánélliihyéhjáa diityé hallúvú íhyójtsɨcu ipícyóóne dityétsí Píívyéébeke pɨáábó táúmeíñé tujkéveri botsíi dííbyé Apííchó úcaavé diityé pañévu. 
\p  
\v 18 Ehdúhjáa dityétsí méénune diibye Tsimóó iájtyúmɨ́ne néé diityétsikye iáhdóiyóné dsɨ́ɨ́dsɨdívu.  
\v 19 Neebéhjápeé: 
\p —Cána oke maájcú éénevu ooréjuco tsaaté hallúvú táhójtsɨcu o pícyóóné tujkéveri Píívyéébé Apííchó diityé pañévú iúcááveki. 
\p  
\v 20 Áánélliihyéhjáa Péédoro néé dííbyeke: 
\p —¿Ɨ́veekí múhdurá dɨ́ɨ́jtsaméi? Muurá teene dɨdsɨ́ɨ́dsɨmáyé ú wágóóóvéiyáhi. Úubá ú ɨjtsúcunú Píívyéébe téénevu meke ájcune maáhdóiyóné dííbyeke.  
\v 21 Muurá tsá díwáábyuta tene íjcyatú Píívyéébe uke tújkevééllétúnélliíhye.  
\v 22 Ahdícyane eene ímityúné u ɨ́jtsámeíñé dɨ́hvéjtsóne dííbyeke pɨáábó táuméi. Tsáijyu múúne úhdi ɨɨ́dáátsóvéne ábájɨ́ɨ́veebe ímityúné u ɨ́jtsámeíñe.  
\v 23 Muurá ó waajácú ímityúné dípañe íjcyane éhne múúne iyáábé nijpáyú nehníwu néhdu nééneé. 
\p  
\v 24 Ehdúhjáa Péédoro diibye Tsimóoke néénéllii neebe dííbyeke: 
\p —Ané táhallúvú Píívyéébeke pɨáábó métáuméí eene oke u néhdu tene oke ipájtyétuki. 
\p  
\v 25 Ehdúhjáa Píívyéébé ihjyu Tsamááriá iiñújɨri patsɨ́hjɨvá múnáake iúwáábótsihdyu óómimútsí Jerotsaréevu. 
\s1 Perípemútsí Etiopíía múnáájpima 
\p  
\v 26 Átsihdyúhjáa níjkyéjɨ múnáajpi diibye Perípeke nééhií: 
\p —Dípye Jerotsaréetu Gáátsávu pééju ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨtu pájtyéjuri.  
\v 27 Ahdújucóhjáa téhullévú péébe cábuuvéné Etiopíía múnáajpi eonóócodívú tééné iiñújɨ́ avyéjuulle ‘Cadáátse’ némeílle dsɨ́ɨ́dsɨ́ tehméébedívu.  
\v 28 Aabéhjáa Píívyéébeke Jerotsaréevu idyúúrúvájétsihdyu íijchíémɨri íiiñújɨvu óómiibye ééveebéré pehíjcyá Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Itsaíaúvú waajácuháámɨ. 
\p  
\v 29 Áánáacáhjáa Píívyéébé Apííchóré diibye Perípeke nééhií: 
\p —Éhmɨ íjchíemɨ duhjéte.  
\v 30 Ahdújucóhjáa péébe lléébúcunúné dibye éévene. Áábekéhjáa neébe: 
\p —¿A ú waajácú ɨɨná nééiyóné u éévehíjcyáne? 
\p  
\v 31 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Tsáhaá. Múhdutú ó waajácuú múha oke úwáábónejɨ́ɨ́vari. 
\p Ehdúhjáa iñééne pɨ́úvaabe dííbyeke íijchíémɨ́ pañévu.  
\v 32 Aanéhjáa Píívyéébé ihjyu cáátúnúmeíñé dibye éévehíjcyáné íllu nééhií: 
\q1 Obééjake múúne illííhyánu ditye tsájtyedu tsajtyémé dííbyeke. Aabe pevétsɨhjɨ́dú íjcyáábeke dsɨ́jɨ́vetsómé éhne múúne obééjáwu pevétsɨhjɨ́dú íjcyáábeke ditye nɨ́ɨ́tsudu.  
\v 33 Áábeke ɨdátsó meenúme. Aabe ííñújɨri tsá íjcyájúcootúne. Aane íñe ¿múha téijyú múnáadítyú úúbálléiyá muhdúhjáa téijyu mɨ́amúnaa ícyahíjcyáne? 
\m Ehdúhjáa nééne éévehíjcyaábe. 
\p  
\v 34 Átsihdyúhjáa neebe Perípeke: 
\p —Cána oke ímíñeúvú duubállé múhdityúhjáa ehdu Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi nééneé. ¿A íhdityu, mityá tsíjpihdítyúpeé? 
\p  
\v 35 Áánélliihyéhjáa teene dibye éévehíjcyánetu úwááboobe dííbyeke ɨ́mɨáájú Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju.  
\v 36 Aamútsíhjyáa péhíjcyamútsí úújeté tsátsii nújpacyo íjcyátsihvu. Átsihvúhjáa diibye eonóócó néé Perípeke: 
\p —¡Éje, íchiíhya nújpacyo! ¿Aca tsá oke apáhajchíí u tsójtsóítyuróne? 
\p  
\v 37 Áánélliihyéhjáa Perípé néé dííbyeke: 
\p —Ihdyu tehdújuco ɨ́mɨááné u cáhcújtsóhajchííjyu. Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Muurá ɨ́mɨááné ó cáhcujtsó Jetsocríjtó Píívyéébé Hajchi íjcyáábeke. 
\p  
\v 38 Áánélliihyéhjáa Perípé néé dibye íijchíemɨ idyáíívyétsoki. Áámɨtúhjáa iñíítyéne peemútsí teene nújpácyó pañévú Perípé dííbyeke itsójtsoki.  
\v 39 Átsihdyúhjáa dityétsí íjchívyénáa Píívyéébé Apííchóré tsajtyéjucóó Perípeke. Áábekéhjáa tsáhájuco eonóócó ájtyúmɨtúne. Átsihdyúhjáa iiyéjuco dibye péhijcyáné tsaímijyúúre.  
\v 40 Áánáacáhjáa diibye Perípé Atsóótó cóómiyíjyuco. Aabéhjáa pacóómiváríyé úwááboobéré péhíjcyaabe úújeté Tsetsaréavu. 
\c 9  
\s1 Tsáoro Jetsóoke cáhcujtsóne 
\r (Hch 22.6-16; 26.12-18) 
\p  
\v 1 Ááné tujkéveríhjyáa Tsáoro lliihyánúllehíjcyá cahcújtso múnáake. Aabéhjáa péé llúúvájté avyéjúúbe éllevu waajácuháámɨ́ ityáúmeíki.  
\v 2 Aanéhjáa dibye ájcúháámɨma peebe Damájcori íjcyáné pihcyáávejááné avyéjujté éllevu néhcoobéré Críjtodítyú íjcyáné uwááboju úráávyehíjcyámeke Jerotsaréevu itsájtye wajpíímumáyé walléémuke.  
\v 3 Aabéhjáa téhullévú juuváyí péébe tsúúca técoomívú pɨ́ɨ́hɨ́rónáa dííbyedívú peete cádiivyé cáámetu.  
\v 4 Aanéhjáa dííbyeke baavu ɨ́jcaáyóóbeke Jetsóó dibye ájtyúmɨ́tuubéré nééhií: 
\p —¡Tsáoj, Tsááoroj! ¿Ɨ́veekíami oke ú pátsárícyohíjcyaj? 
\p  
\v 5 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —¿Múha uu Ávyéjuúbej? 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Oo Jetsóó oke u pátsárícyohíjcyaábe. Árónáa muurá uure ú tútávátsámeíhijcyá éhne múúne ócáji naatsóú íñúbɨ́jcóne iiye tútávájtsámeídyu. 
\p  
\v 6 Ááneríhjyáa Tsáoro íllityéébé úúvécunúúbéré nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, ¿aanéhaca ɨɨná ú imíllé o méénune? 
\p Áánélliihyéhjáa Jetsóó dibye ájtyúmɨ́tuubéré nééhií: 
\p —Wa ihdyu dipye kiávúhjané u péhullévu. Téhullévúi uke neeímyé ɨɨná u méénuíñe. 
\p  
\v 7 Ááneríhjyáa dííbyema pééme mítyane íllityé ditye ájtyúmɨ́tuubéré dííbyema íhjyúváneri.  
\v 8 Aabéhjáa baatu iíjyócúúvétsihdyu tsáhájuco hállúvatúne. Áábekéhjáa patóhcoríyéjuco ditye úújetétsóné teene Damájcovu.  
\v 9 Aabéhjáa téhulle pápihchúúj coojɨ́vá hállúvátuube íjcyaabe tsá majchóubáré, adóubáré, méénutúne. 
\p  
\v 10 Áijyúhjáa tétsii tsaapi cahcújtso múnáajpi Ananíá íjcyáábedívú Jetsóó naavédú nééne ibóhówajcárótsihvu dilló dííbyeke. Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —¿Muhdúhaja, Ávyéjuúbej? 
\p  
\v 11 Áánélliihyéhjáa neebe dííbyeke: 
\p —Cáhawáá ‘Ɨ́mɨánéjcu’ némeíñé ulléjɨjtóvú pééne Jóóda ja dillo Táátsó múnáajpi ‘Tsáoro’ némeííbyekej. Muurá tééjari íjcyaabe pɨáábó táúmeíhijcyá Píívyéébeke.  
\v 12 Aabe téhdure naavédú nééne ɨɨ́ɨ́téné pañe ájtyumɨ́ dííbyé hallúvú díhyójtsɨcu u pícyoone dibye tsiiñe ihállúvaki. 
\p  
\v 13 Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii Ananíá nééhií: 
\p —Ávyéjuúbej, mítyame oke úúbállehíjcyá dibyévá Jerotsaréeri díuwááboju cáhcújtsómeke ímityúné méénuhíjcyáne.  
\v 14 Aabe muurá eene ííllevu tsáá llúúvájté avyéjujte nééjuri cahcújtso múnáake itsájtyeki. 
\p  
\v 15 Árónáacáhjáa Jetsóó nééhií: 
\p —Wa ihdyu dipye dííbye éllevuj. Muurá téhdure óhdityu íjcyáné uwááboju úwááboobéré pehíjcyaá tsííñé iñújɨ́ɨ́ne múnáake íavyéjujtéhjɨmájuco. Áhdure ámuha imúnaa ijraéémuke úwáábóiíbye.  
\v 16 Áábeke ó waajácútsoó muhdú dibye tééné déjúcotu ɨ́cúbáhrámeíiñe. 
\p  
\v 17 Ehdúhjáa Jetsóó néénéllii péjúcoobe Ananíá diibye Tsáoro íjcyajávu. Aabéhjáa tééjá pañévú iúcáávéne dííbyé hallúvú íhyójtsɨcu ipícyóóne néé dííbyeke: 
\p —Muúbej, Avyéjuube Jetsóó éhneváa juuváyí u tsáánáa úhdivu bóhówááveebe oke wallóó diéllevu uuva tsiiñe u hállúváábé pañévú Píívyéébé Apííchó iúcááveki. 
\p  
\v 18 Ehdúhjáa Ananíá néénemáyé íhyálluúúcú pañétú amóóbé mɨɨhédú nééne áákityéné boone hállúvájúcoóbe. Aabéhjáa ílluréjuco tsójtsótsámeíñe.  
\v 19 Átsihdyúhjáa botsíi imájchóne tsɨ́jpanúúbe. Aabéhjáa teene Damájcori íjcyáné cahcújtso múnáama múhdúj coojɨ́várá ijcyáhi. 
\s1 Tsáoro Damájcotu úwáábótujkénúne 
\p  
\v 20 Átsihdyúhjáa tsúúca úwáábótujkénuube diityé pihcyáávejááné pañévu. Aabéhjáa nehíjcyá ɨ́mɨááné Jetsóó Píívyéébé Hajchi íjcyane.  
\v 21 Ááneríhjyáa pámeere iúllévenúne néjcatsíhi: 
\p —¿Acáa tsá áánu éhne cahcújtso múnáake ímityúné dárɨ́ɨ́vehíjcyatú Jerotsaréeri? Diibyéjuco muurá íñe ííllevu tsááne llúúvájté avyéjujté éllevu tsaatéké itsájtyeki. 
\p  
\v 22 Ehdúhjáa ditye néjcatsíyónáa éhníínevúré iúwáábóné pañe nehíjcyaabe ɨ́mɨááné diibyéjuco Jetsóó Críjto íjcyane. Ááneríhjyáa íllure tsájúréévétsoobe imúnaa jodíómuke teene Damájcori íjcyámeke. 
\s1 Tsáoro pállojcóne 
\p  
\v 23 Átsihdyúhjáa diitye imúnaa íjcyarómé pítyácójcatsí dííbyeke illííhyánúroki.  
\v 24 Áánemáhjáa pécóhajchótá cójɨ́hajchótá téhmehíjcyarómé técoomí llehówááné dííbyeke illííhyánuki. Árónáacáhjáa waajácújúcoobe teéne.  
\v 25 Áábekéhjáa cahcújtso múnaa úvérújtsí pañévú iúácóóbeke pejco niityétsó técoomí míhlletátú áachívújuco. Ehdúhjáa pállójcoobe Tsáoro ditye llííhyánúíyónetu. 
\s1 Tsáoro Jerotsaréeri 
\p  
\v 26 Aabéhjáa Jerotsaréevu úújetéébé imíllerá iñáhbévájcatsíñé técoomíyí íjcyáné cahcújtso múnáama. Áróóbedíhjyáa íllure íllityéme. Tsáháikyéhjáa ditye wáájácutú dibye téhdure cáhcujtsójucóóné Jetsóoke.  
\v 27 Áábekéhjáa Benabéé uwáábojté éllevu itsájtyéébedívú waajácutsó diityéké ímíñeúvu. Úúbálleebéhjáa diityéké muhdú Jetsóó juuváj pɨɨnévú dííbyedívú bóhówáávéébema iíhjyúvátsihdyu péébe dííbyedítyú íjcyáné uwááboju Damájco múnáake ɨ́ɨ́nerí íllityétuube úúbállehíjcyáne.  
\v 28 Aabéhjáa Jerotsaréeri íjcyaabe diityémá úwááboobéré pehíjcyá tsijtye imúnaa cáhcújtsótúmeke ɨ́ɨ́nerí íllityétuúbe.  
\v 29 Aanéhjáa tsaate imúnaa íjcyarómé gríéégómú ihjyúriyéjuco íhjyuvámé dííbyema ityáhjájcatsíñe lliihyánúllehíjcyá dííbyeke.  
\v 30 Aanéhjáa íñahbéjté cahcújtso múnaa iwáájácúne tsajtyé dííbyeke Tsetsaréavu. Átsihdyúhjáa wallóómé dííbyeke Táátsóvuú. 
\p  
\v 31 Áijyúhjáa Jodéaa, Gariréaa, Tsamááriaa, íjcyáné iñújɨ́ɨ́neri íjcyáné cahcújtso múnaa tsaímiyéjuco íjcyane Píívyéébé Apííchóré diityéké pɨ́áábóneri. Aaméhjáa éhnííñevu llíyaatéhi. 
\s1 Enéá ímíjpyeténe 
\p  
\v 32 Téhduréhjáa Péédoro pahúlleváré ááhɨ́veebéré péhíjcyaabe úújeté Ríídári íjcyáné cahcújtso múnáadívu.  
\v 33 Aabéhjáa téhulle ájtyúmɨté ‘Enéa’ némeííbyeke 8 pijcyábájuco íjpi vááúmeítyúneri chémehíjcyáábeke.  
\v 34 Áábekéhjáa neébe: 
\p —Muúbej, tsúúca Jetsocríjtó uke bóhɨɨtsóhi. Ahdícyane dácúúvéne ílluréjuco dicyúwá dímibájcho. 
\p Ahdújucóhjáa dibye téijyúré ácuuvéne.  
\v 35 Aanéhjáa Ríídaá, Tsaróoo, íjcyácoomícyu múnaa iájtyúmɨ́ne muhdúhjáa iícyahíjcyanéhjɨ́ ɨɨ́hvéjtsóne Jetsóokéréjuco cáhcujtsóne. 
\s1 Dóóca bóhɨɨne ɨdsɨ́jɨ́vétsihdyu 
\p  
\v 36 Téijyúhjáa íjcyalle cahcújtso múnáalle Jóópéri Tabítá gríéégómú ihjyúrí ‘Dóócaá’ némeílle. Aalléhjáa ávyétá ɨ́mɨáállé íjcyalle pɨ́áábohíjcyá ɨ́dáátsóméhjɨke.  
\v 37 Aalléhjáa téijyu chémelle dsɨ́jɨvéhi. Áálleúvukéhjáa iñíjtyúne picyóómé cáámééɨ́jɨri íjcyáné mɨ́jcóhó pañévu.  
\v 38 Áijyúhjáa diibye Péédoro íjcyacóómí Ríída pɨ́hɨ́ré teene Jóópétuú. Aanéhjáa cahcújtso múnaa dibye kiá íjcyane iwáájácúne wallóó míítyétsikye dííbye éllevu. Aamútsíhjyáa neeté dííbyeke: 
\p —Uuva ú peé ɨ́ɨ́cúi múúha éllevu. 
\p  
\v 39 Ahdújucóhjáa dibye pééne diityétsimájuco técoomívu. Aabéhjáa úújetéébeke tsajtyémé teene mɨ́jcóhó pañévú kiá tééhoúvú íjcyáhullévu. Áánáacáhjáa tétsihyi pííbájyujte walléémú máátyóri íjcyame úújétsópejtsó dííbyeke dílleúvúhjáa dsɨ́cohíjcyáné wajyámuunévu.  
\v 40 Ááné boonétúhjáa pámeekéré áachívú iíjchívyétsóne Píívyéébema ihjyúvaabe ɨmɨ́móúúvénema. Aabéhjáa díílleúvudívú ɨ́ɨ́teebéré nééhií: 
\p —Tabítaj, múúhama dacúúve. 
\p Ehdúhjáa dibye néénemáyé ɨɨtéjúcoólle. Aalléhjáa dííbyeke iájtyúmɨ́ne tsúúca ácuuvéhi.  
\v 41 Áállekéhjáa íhyójtsɨ́cutu iékéévéne íjyócujcároóbe. Áánemáhjáa cahcújtso múnáama pííbájyujtéké ɨpɨ́úváne úújétsoobe tsúúca bóhɨ́ɨ́lledívu.  
\v 42 Aanéhjáa teene Jóópé múnaa mítyame iwáájácúne cáhcujtsó Jetsóoke.  
\v 43 Átsihdyúhjáa Péédoro coéváhíi tsúcájá técoomívú ‘mɨ́ɨ́héné ímibájchoóbe’ némeííbyé Tsimóo jávu. 
\c 10  
\s1 Péédorómútsí Conééríoma 
\p  
\v 1 Íjcyaabéhjáa Tsetsaréari ‘Conéério’ némeííbyé tsáha múnaa ‘Itariáno’ némeíñé tsodáhómú avyéjuube íjcyaábe.  
\v 2 Aabéhjáa paíjyuváré Píívyéébeke pɨáábó ityáúmeíñe ícyahíjcyá muhdú dibye ímillédu. Pámeemáyéhjáa ihyájkímuma duurúvahíjcyámé dííbyeke. Áhduréhjáa jodíómuke pɨ́áábohíjcyaabe panévatúre.  
\v 3 Aabéhjáa tsájcuuve naavédú nééne ɨɨ́ɨ́téné pañe ájtyumɨ́ níjkyéjɨ múnáajpi dííbye éllevu tsááneé.  
\v 4 Aabéhjáa dííbyeke díllónéllii íllityécunúúbéré dííbyedívú ɨ́ɨ́teebéré nééhií: 
\p —¿Muhdúhaja, Ávyéjuúbej? 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Muurá Píívyéébe ímí ɨjtsúcunú pɨáábó dííbyeke u táúmeíhijcyáne. Áhdure ímí ɨjtsúcunúúbé ɨ́dáátsóméhjɨke u pɨ́áábohíjcyáne.  
\v 5 Ahdícyane Jóópévu tsaatéké wallo ditye iújcuté Tsimóoke dííbyere ‘Péédoro’ némeííbyeke.  
\v 6 Téhulle muurá diibye tsijpi Tsimóó ‘mɨ́ɨ́héné ímibájchoóbe’ némeííbye ja únéú úníuri íjcyájari. Diibye uke neé ɨɨná u méénuíñe. 
\p  
\v 7 Ehdúhjáa níjkyéjɨ múnáajpi Conééríoke iñééne pééné boone pɨ́úvaabe míítyétsi íúníu múnáajtétsikye. Áhduréhjáa pɨ́úvaabe tsaapi tsodáhó ímí Píívyéébeke úráávyehíjcyáábeke ityújkevéélléébeke.  
\v 8 Áámekéhjáa ímíñeúvú iúúbálléne wálloobe teene Jóópévu. 
\p  
\v 9 Aaméhjáa péhijcyámé tsíijyu tsúúca técoomíj pɨɨhɨ́ríjyuco íjcyánáa Péédoro nériivyé já hallúvú Píívyéébema iíhjyúva cójɨ́jpɨɨnéjuco íjcyáíñáaáca.  
\v 10 Téijyúhjáa mítyane ajyábáávatéébe. Áábemáhjáa ditye majcho méénúné hajchótá tétsii íjcyáábedívú naavédú nééne bóhówaavéhi.  
\v 11 Ááné pañéhjáa ájtyúmɨɨbe cáámetu wájyámúbácobádú nééne téjtyóhjɨtu dóhjɨváné dííbyedívú níítyene.  
\v 12 Áhbácóbá pañéhjáa pañévámé pamévá jodíómú dóótúné iyáme.  
\v 13 Áámedívúhjáa dibye úllévenúrónáa Píívyéébe dííbyeke nééhií: 
\p —Aatyédítyú bo tsaatéké llííhyánúmeke tsájtyéne didyoj. 
\p  
\v 14 Árónáacáhjáa neébe: 
\p —Tsáha, Avyéjuúbej, tehdúi múijyú ehdɨ́ɨ́váméhjɨke o dóónejɨ́ɨ́ doorátujtéke.  
\v 15 Árónáacáhjáa neebe dííbyeke: 
\p —¿Ɨ́veekí doorátujtédívú ú meménú ɨ́mɨáámé íjcyámeke? 
\p  
\v 16 Ehdúhjáa dííbyeke Píívyéébe néé pápihchúúijyúva. Ááné boonéhjáa tsiiñe piéhullévúré pééne cáámevu.  
\v 17 Ááneríhjyáa dibye ɨ́tsámeíhíjcyánáa tsúúca llééhowávú wajtsɨ́jucóómé Conééríó walló múnaa dibye íjcyaja dílloméré péhijcyáme.  
\v 18 Aaméhjáa dilló tééjari dibye íjcyáhajchííjyu. 
\p  
\v 19 Aabéhjáa tééné ɨ́jtsaméiyíyéi íjcyánáa tsiiñe Píívyéébé Apííchó néé dííbyeke: 
\p —Pápihchúúmeva uke nehcóhi.  
\v 20 Diityémá peeco ɨɨná néétuubére. Muurá oore ó wallóó diityéké diéllevu. 
\p  
\v 21 Ahdújucóhjáa dibye diityé éllevu ipyééne nééneé: 
\p —¿A oke ámuha ménehcóhi? ¿Aca muhdú néénéllii ímichi ámuha metsáá taéllevu? 
\p  
\v 22 Áánélliihyéhjáa nééme dííbyeke: 
\p —Ihdyu muha metsáá tsodáhómú avyéjuube Conéério ɨ́mɨáábé Píívyéébe ímillédú ícyahíjcyáábeke ámúha múnaa jodíómú ímí ɨ́tsúcunúhíjcyaabe nééjuri. Dííbyekéváa níjkyéjɨ múnáajpi néé dííbye jávú u pééne dííbyema u íhjyúvaki. 
\p  
\v 23 Ehdúhjáa ditye néénéllii Péédoro diityéké néé dityéi icyúwa tépejco tétsii. Átsihdyúhjáa botsíi tsíjcyoojɨ diityémá péébeke tsaate cahcújtso múnaa nahbénúhi. 
\p  
\v 24 Aaméhjáa tsíijyu úújeté Tsetsaréavu eenée Conéério ihyájkímuma íñahbévajtéké ɨpɨ́úvámema dííbyeke téhmehíjcyátsihvu.  
\v 25 Aanéhjáa Péédoro dííbye jávú ááhɨ́véíyóné ɨhdéré iíjchívyeíñúne dííbyé úmɨwávú mɨ́móúúvetéébé dííbyeke idyúúrúvaki.  
\v 26 Árónáacáhjáa Péédoro dííbyeke nééhií: 
\p —Díjyocúúve. Muurá úhdure oo mɨ́amúnáajpi. 
\p  
\v 27 Ehdúhjáa dííbyema íhjyúvaabéré tééjá pañévú úcááveebe úújeté mítyane mɨ́amúnaa tétsihvu píhcyáávémedívu.  
\v 28 Áámekéhjáa neébe: 
\p —Amuúhaj, muurá ámuha méwaajácú tsá múijyú jodíómuube tsííñé iiñújɨ múnáájpiima iñáhbévájcatsíñe dííbyé já pañévú úcáávéítyuróne. Árónáa Píívyéébe oke néé tsaatéké átéréejtédí o díllótuki.  
\v 29 Ahdújuco muurá íñe o tsááne ‘tsiíjyu’ néétuubéré oke ámuha mepɨ́úvánélliíhye. Aane ícyooca ó imíllé o wáájacúné muhdú néénéllii ímichi ámuha oke mepɨ́uváne. 
\p  
\v 30 Áánélliihyéhjáa Conéério néé dííbyeke: 
\p —Ícyoocáa cuuve íchihyi tahjyárí májchótuube Píívyéébema o íhjyúvahíjcyáábedívú tsaapi óhdivu bóhówaavé ávyeta íwajyámú áchaúcunúúbe. Áánetu tsúúca mee pɨ́ɨ́néehójtsɨ́j coojɨ́vájuco.  
\v 31 Aabée oke nééhií: “Píívyéébe muurá lleebó dííbyema u íhjyúvahíjcyáne. Téhdure ímí ɨ́jtsúcunúúbé ɨ́dáátsóméhjɨke u pɨ́áábohíjcyáne.  
\v 32 Áánéllii wallo tsaatéké Jóópévu ditye iújcuté Tsimóoke dííbyere ‘Péédoro’ némeííbyeke. Téhulle muurá diibye tsijpi Tsimóó ‘mɨ́ɨ́héné ímibájchoóbe’ némeííbye ja únéú úníuri íjcyájari. Aabe ihdyu óvíi itsáácooca úúma ihjyúváhi.”  
\v 33 Ehdúu oke dibye néénéllii diéllevu ó wallóó uke ditye iújcutéki. Aabe ihdyu tehdújuco u tsááne ímí tsame meíjcya Píívyéébema. Aane ícyooca muha méimíllé Píívyéébée uke níwaavéné múúhakye u úúballéne. 
\s1 Péédoro Conéériómuke úwaabóne 
\p  
\v 34 Áánélliihyéhjáa Péédoro nééhií: 
\p —Ícyooca ihdyu ɨ́mɨááné ó waajácú Píívyéébe pámeekéré tsahdúré wájyune.  
\v 35 Muurá tsííñé iñújɨ́ɨ́ne múnáadítyú múhdumé dibye ímillédú íjcyámeke ímí ɨjtsúcunúúbe.  
\v 36 Muuráhjáa tsúúcajátújuco dííbyere Píívyéébe muuha ijraéémú ɨhdéejtéúvuke néhijcyáné tsaímíyé dííbyema meíjcyáíñé uwááboju mééma íjcyaíñé pámé Avyéjuubéré íjcyaabe Jetsocríjtoj tééveri.  
\v 37 Aane muurá ámuha páneere méwaajácú muhdúhjáa múúhá iiñújɨ́ Gariréatu tene tújkeváné éhnée Jóááuvu iúwáábóne tsótsohíjcyáné boonétu.  
\v 38 Muuráhjáa Jetsóó Natsarée múnáajpi íjcyáábé pañévú Píívyéébe Íapííchó picyóó dibye tééné ɨhnáhoori ibóhɨ́ɨ́tsohíjcya naavéné túkevéjtsójú pañe íjcyame ɨ́cúbáhrámeíhíjcyámeke. Ehdúu muurá ɨ́mɨáánéjuco dibye méénuhíjcyáné Píívyéébe dííbyema íjcyánélliíhye.  
\v 39 Aane muurá muha méwaajácú páneere muhdúhjáa dibye méénuhíjcyáné Jodéá iiñújɨrii, Jerotsaréerii, íjcyane. Ááné boonétúu dííbyeke lliihyánúmé páwachékevu.  
\v 40 Áróóbekée Píívyéébe 3 coojɨ́vatu tsiiñe ibóhɨ́ɨ́tsóóbeke bóhówajcáró múúhadívu.  
\v 41 Árónáacáa tsá pamévadívúré dibye bóhówáávetúne. Muuráhjáa ihdyu tsúúcajátújuco Píívyéébe múúhakye dííbyé uubállé muha meméénúímyeke méménúmedívúré bóhówááveébe. Áábemáa muurá muha mémajchóhi.  
\v 42 Áijyúu múúhakye níwááveíñuube muha meúwáábo ɨ́mɨáájú pámeekéré mɨ́amúnáake. Áhdurée neebe muha meúúbálle Píívyéébée dííbyeke néhdújuco pámeere dsɨ́jɨvéjúcóóróméhjɨma muhdú ditye ícyahíjcyáné dibye ímíbájchoíñe.  
\v 43 Téhduréhjáa muurá tsúúcajátújuco Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa néhijcyáné dííbyeke cáhcújtsómé imítyuháñé ábájɨ́ɨ́vémeíiñe. Ehdúhjáa neebe Péédoro. 
\s1 Jodíómú íjcyátúmé pañévú Píívyéébé Apííchó úcaavéne 
\p  
\v 44 Aabéhjáa íuwáábó pɨ́néévénáa tsúúca Píívyéébé Apííchó úcaavé pámeere múhdumé dibye úwaabóné cáhcújtsómé pañévu.  
\v 45 Ááneríhjyáa imúnaa dííbyemáa pééme ullévenú jodíómú íjcyátúrómé pañévú Píívyéébé Apííchó úcáávéneri.  
\v 46 Aaméhjáa lleebúcunú Píívyéébeke ditye dúúruváné tsíjtyéhjɨ́ ihjyúháñé iwáájácútúrójúhjɨri.  
\v 47 Áámekéhjáa neebe Péédoro: 
\p —Tsúúca muurá diityé pañe ijcyáné Píívyéébé Apííchó íñe mépañe iíjcyadu. Áánéllii tsúúca piivyétémé itsójtsótsámeíñe. 
\p  
\v 48 Ehdúhjáa iñééne neebe ílluréjuco ditye itsójtsótsámeí dííbyedívú Jetsocríjto mémeri. Áábekéhjáa nééme dibyéi diityémá iíjcya tsuucájááneúvu. 
\c 11  
\s1 Muhdú tene pájtyene Péédoro úúballéne 
\p  
\v 1 Aanéhjáa Jodéari íjcyáné uwáábojtémá tsijtye cahcújtso múnaa waajácújucóó jodíómú íjcyáturómé tsúúca Píívyéébé uwááboju cáhcujtsóne.  
\v 2 Áánáacáhjáa Péédoro oomíjyucóó Jerotsaréevu. Áábedítyúhjáa tsaate cahcújtso múnaa íjcyájúcoorómé ɨ́hdééné taúhbaju úraavyémé ihjyúvahíjcyáhi.  
\v 3 Aaméhjáa néé dííbyeke: 
\p —¿Acáa ɨ́veekí memúnaa jodíómú íjcyátúmeke ááhɨ́veebéré u péébe diityémá ú máchohíjcyáhi? 
\p  
\v 4 Áánélliihyéhjáa úúbálleebe páneere ídyéjúcotu muhdúhjáa dííbyema tene pájtyene. 
\p  
\v 5 Neebéhjápeé: 
\p —Muuráhjáa ihdyu Jóópéri o íjcyaabe Píívyéébema o íhjyúvahíjcyánáa óhdivu naavédú nééne bóhówáávéné pañe ó ájtyumɨ́ wájyámúbácobádú nééne téjtyóhjɨtu dóhjɨváné cáámetu óhdivu níítyene.  
\v 6 Áánevúu o úllévenúróne botsíi ímíñeúvú o ɨ́ɨ́teebe ó ájtyumɨ́ tééné pañe pamévá iyámé doorátujte íjcyane.  
\v 7 Áámedívúu o ɨ́ɨ́tehíjcyárónáa Píívyéébe oke nééhií: “Aatyédítyú bo tsaatéké llííhyánúmeke tsájtyéne didyoj.”  
\v 8 Árónáacáa o nééhií: “Tsáha, Ávyéjuúbej, tehdúi múijyú ehdɨ́ɨ́váméhjɨke o dóónejɨ́ɨ́ doorátujtéke.”  
\v 9 Áánélliihyée oke neébe: “¿Ɨ́veekí doorátujtédívú ú mémenúné ɨ́mɨáámé íjcyámeke?”  
\v 10 Ehdúu oke pápihchúúijyúvá dibye nééné boone piéhullévúré pééne cáámevu.  
\v 11 Ááné tujkéveríhjyáa tsúúca o íjcyajávú wajtsɨ́jucóómé pápihchúúmeva Tsetsaréatu ditye taéllevu wálloóme.  
\v 12 Áámemájucóo o pééne Píívyéébé Apííchóré oke túkévéjtsóneri ɨɨná néétuubére. Áábemájucóo idyé íjtye 6-meva óóma úújeténé oke pɨ́úváábe jávu.  
\v 13 Aabée múúhakye úúballé níjkyéjɨ múnáajpíváa idyé dííbyedívú ihjyávú ibóhówáávéne dííbyeke nééneé: “Jóópévu tsaatéké wallo ditye iújcuté Tsimóoke dííbyere ‘Péédoro’ némeííbyeke.  
\v 14 Diibye ihdyu uke neé muhdú ámuha dihyájkímuma mewágóóóvéíyónetu mepájtyetéiñe.” Ehdúu múúhakye úúbálleébe.  
\v 15 Ááné boonétúu diityéké o úwáábómé pañévú Píívyéébé Apííchó úcaavé éhnée mépañévú iúcaavédu.  
\v 16 Téijyúu ó ɨ́tsaavé éhnée Ávyéjuube Jetsóó íllu nééneé: “Ɨ́mɨáánéjucóo Jóáa tsótsohíjcyáné nújpácyori. Áánetu ihdyu ámúhá pañévú Píívyéébé Apííchó úcááveéhi.” Ehdúu Jetsóó nééne ó ɨ́tsaavé téénetu.  
\v 17 Muuráhjáa dííbyeke ditye cáhcújtsónéllii Píívyéébé Apííchó diityé pañévú úcaavé éhnée mépañévú iúcaavédu. Ehdúu Píívyéébe iímillédú méénune tehdu muhdú o méénúíyónejɨ́ɨ́vari. 
\p  
\v 18 Ehdúhjáa Péédoro Jerotsaréeri íjcyáné cahcújtso múnáake néénéllii tsáhájuco ɨɨná ditye néétú dííbyeke. Aaméhjáa Píívyéébeke dúúruvámé nééhií: 
\p —Píívyéébéhaca téhdure jodíómú íjcyátúrómeke wajyúhi. Muurá eene muhdúhjáa iícyahíjcyáné ɨɨ́hvéjtsóne ɨ́mɨánejcúvú pajtyémé múijyú ɨdsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ iújcuki. Ehdúhjáa nééme Jerotsaréeri íjcyáné cahcújtso múnaa. 
\s1 Ajtiokííari íjcyáné cahcújtso múnaa 
\p  
\v 19 Muuráhjáa Ejtéébaúvuke ditye dsɨ́jɨ́vétsóné boone téhdure tsijtye cahcújtso múnáake ímityúné dárɨɨvéme. Áánetúhjáa tsaate wáá Peníítsiávuu, ‘Chíípere’ némeíñé caapáhovuu, Ajtiokííavuu, íjcyane. Aaméhjáa téhulle úwáábohíjcyá Críjtodítyú íjcyáné uwááboju apáámyekéré imúnaa jodíómuke. Tsáháhjáa tsíjtyeke ditye úwáábohíjcyatúne.  
\v 20 Árónáacáhjáa tsijtye Chííperétú tsááné cahcújtso múnáama Tsirééne múnaa Ajtiokííavu wájtsɨme úwaabóvá jodíómú íjcyátúrómeke.  
\v 21 Áámekéhjáa Píívyéébe pɨ́aabómé muhdú iícyahíjcyanéhjɨ́ ɨɨ́hvéjtsóne dííbyekéréjuco cáhcujtsóne. 
\p  
\v 22 Aanéhjáa Jerotsaréeri íjcyáné cahcújtso múnaa iwáájácúne wallóó Benabéeke téhullévu.  
\v 23 Aabéhjáa téhullévú úújetéébé waajácú muhdú ɨ́mɨááné Píívyéébe diityéké pɨ́aabóne. Ááneríhjyáa mítyane ímíjyúúveebe diityéké túkévétsohíjcyá ditye ímíñeúvú Jetsóoke iúráávyeki.  
\v 24 Ehdúhjáa diityéké neebe ímí Píívyéébe cáhcújtsóóbeke dííbyé Apííchó túkévétsohíjcyaábe. Aabéhjáa úwáábóneri tsijtye cáhcujtsóhi. 
\p  
\v 25 Átsihdyúhjáa Táátsóvu peebe Tsáoró néhcovu. Áábekéhjáa téhullétú iújcújéébema tsiiñe óómimútsí Ajtiokííavu.  
\v 26 Aamútsíhjyáa tétsíí cahcújtso múnáama tsáné pijcyábá íjcyamútsí úwáábohíjcyá diityéke. Áijyúhjáa botsíi cahcújtso múnáake dillómé ‘Crijtiánómudi’ Críjtó uráávye múnáake. 
\p  
\v 27 Áánáacáhjáa uwáábojtédítyú tsaate Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa íjcyame péé Jerotsaréetu Ajtiokííavu.  
\v 28 Áámedítyúhjáa ‘Agáábo’ némeííbyé diityéj pɨɨnévú iíjyócúúvéne néé ájyaba íjcyaíñé ííñújɨri Píívyéébé Apííchó túkévéjtsóneri iwáájacúne. Ahdújucóhjáa tene íjcyane Cáráóódio ávyéjuube íjcyáijyu.  
\v 29 Áánélliihyéhjáa Ajtiokííari íjcyáné cahcújtso múnaa ɨ́jtsámeí muhdú tsáápiitsa ɨpɨ́ááboíñé Jodéari íjcyáné cahcújtso múnáake.  
\v 30 Ahdújucóhjáa ditye méénune. Áánemáhjáa diityétsí Benabéemútsikye Tsáorómá wallóómé téhulle íjcyáné cahcújtso múnáá túkevéjtsojté éllevu. 
\c 12  
\s1 Jacóóboke illííhyánúne Péédoróké ditye cúvéhoojánúne 
\p  
\v 1 Áijyúhjáa ávyéjuube Heróódé ímityúné dárɨɨvé tsaate cahcújtso múnáake.  
\v 2 Diibyéhjáa muurá nééjuri Jóáá nahbe Jacóóboke lliihyánúmé icyáváájcóneri.  
\v 3 Aanéhjáa ímí pajtyé imúnaa jodíómú Jetsóoke cáhcujtsótúmeke. Átsihdyúhjáa neebe Péédorókeréjuco ditye iékééveki. Ehdúhjáa meenúmé pajtyété wañéhjɨ́ pañe óórítyúne pááá máchómeíhíjcyáijyu.  
\v 4 Áábekéhjáa icyúvéhoojánúúbedívú téhmétsoobe tsodáhómú 16-meva íjcyámeke ditye ityéhme pɨ́ɨ́néehójtsɨ́mevátsáhjɨdi. Áánemáhjáa ɨ́jtsámeííbyé tééné pajtyétavúi iíjchívyétsóóbedívú iúújétsoíñé tsíjtyeke ditye muhdú iñéékií.  
\v 5 Áábé hallúvúhjáa cahcújtso múnaa pɨáábó táúmeíhijcyá Píívyéébeke. 
\s1 Píívyéébe Péédoróké cúvéhóójatu íjchívyetsóne 
\p  
\v 6 Aanéhjáa tsɨtsɨ́ɨ́vevu diibye Heróódé dííbyedívú tsíjtyeke úújétsóíyo péjcó cúwaabe panéjcuváácutu úwááñéhityu tsodáhomútsidítyú dóhjɨ́vaábe. Áánetúhjáa tsijtye imyéénuhíjcyádú téhmé péjcové tééjá lleehówa.  
\v 7 Árónáacáhjáa níjkyéjɨ múnáajpi dííbyedívú úújetéébedítyú peete cádiúcunú páneere teene cúvéhóójá pañe. Aabéhjáa dííbyeke cávíhyiñú ‘muúbe, dájkyeé’ néébere. Ehdúhjáa dibye néénemáyé úwááñehi córɨ́ɨ́veíñú dííbyé hótsɨ́jkejɨ́ɨ́cutu.  
\v 8 Áábekéhjáa neebe dibye íwajyámúúné iímíbájkímyeíñe íjtyúhápaajɨ́nevu iújcámeíki. Ahdújucóhjáa ímíbájkímyeííbyeke neébe: 
\p —Ayúwa díwajyámú hállúejávú dávóóveíñúne dicha tadyéjurij. 
\p  
\v 9 Ahdújucóhjáa dííbye déjutu péébe ɨjtsúcunú ɨ́mɨááné íjcyátúneúvúdu. Ɨjtsúcunúúbéhjáa naavédú néénere ɨɨ́ɨ́téné pañe iájtyumɨ́ne.  
\v 10 Árónáacáhjáa tsúúca pajtyémútsí tujkénúetsíii, hallúvúetsíii, téhmehíjcyámútsikye. Átsihdyúhjáa úújetémútsí ulléjɨjtóvuréjuco meíjchívyéné lleehówá úwáñewáánetu méénúmeíwavu. Aawáhjáa iiye diityétsima páyúúvénetu íjchívyemútsí tsamútsíi peerá teene ulléjɨ́jtori diibye níjkyéjɨ múnáájpiíma. Aabéhjáa tétsihdyu ílluréjuco dííbyedítyú pééneé. 
\p  
\v 11 Átsihvúhjáa botsíi ɨ́mɨááné íjcyane iwáájácúne neébe: 
\p —¿Aca muhdú íñe ɨ́mɨááné Píívyéébe níjkyéjɨ múnáájpikye taéllevu wallóó oke dibye ipájtyetétso Heróódé hójtsɨ́ pañétu? Áhdure oke pájtyetétsoobe tamúnaa íjcyarómé oke iímillédú méénúíyónetu. 
\p  
\v 12 Ehdúhjáa nééneri ɨ́jtsámeííbyéré péé Jóáa dííbyere ‘Máácoó’ némeííbyéj tsɨɨju Maaría jávu. Áijyúhjáa tééjavu cahcújtso múnaa ipíhcyáávéne Píívyéébema ihjyúvahíjcyáhi.  
\v 13 Áánáacáhjáa llééhówatu áachí éhnéjcutu díllohíjcyaabe diityéke. Áánélliihyéhjáa bádsɨ́jcaja ‘Róódeé’ némeíllé iíjchívyeíñúne úújeté múha íjcyane iwáájácuki.  
\v 14 Aalléhjáa Péédorój ké illéébóne mítyane ímíjyuuvéhi. Áánemáhjáa dííbyekéi pááyúcútulléré ɨ́ɨ́cúi tsiiñe ióómíñe úúbálleté diityéke.  
\v 15 Árónáacáhjáa díílleke népejtsóme: 
\p —Ílluréubá ú meívatéhi. Tsáháubá diibye íjcyatúne. Níjkyéjɨ múnáajpíyéubá dííbyé uubállema tsáábeke ú nééhií. 
\p  
\v 16 Áánáacáhjáa Péédoro éhnííñevúré díllohíjcyá llééhówatu. Áábekéhjáa botsíi ipááyúcúúbedi mítyane ullévenúme.  
\v 17 Áámekéhjáa íhyójtsɨríyé neebe ditye cúúvéhulléré iíjcyaki. Átsihdyúhjáa úúbálleebe diityéké muhdú Píívyéébe dííbyeke cúvéhóójatu íjchívyetsóne. Átsihdyúhjáa neebe diityéke: 
\p —Aane tsáma méúúbálleco Jacóóboke tsijtye cahcújtso múnáama. 
\p Ehdúhjáa iñééne tsiéllevúréjuco dibye pééne diityédítyu. 
\p  
\v 18 Aanéhjáa tsɨtsɨ́ɨ́vevu tsodáhómú eenée dííbyeke téhmehíjcyámé úvánujcátsí múhdutú kiávú dibye pééneri.  
\v 19 Ááme éllevúhjáa diibye Heróódé wallóó tsaatéké ditye teene cúvehóójá iúújeté dííbyeke. Aaméhjáa ájtyúmɨ́túnéllii ímíñeúvú diitye tehmé múnáake idíllóróne ílluréjuco dibye llííhyánutsóné diityédívu. Áánemáhjáa teene Jodéá iiñújɨtu peebe Tsetsaréavu. 
\s1 Heróódé dsɨ́jɨvéne 
\p  
\v 20 Aabéhjáa tsaríllehíjcyá Tííróma Tsidóó coomícyu múnáake. Ároméhjáa dííbyé iiñújɨtúré majcho iúcuhíjcyánéllii imíllé dibye diityémá ímíjyuuvéne. Áánélliihyéhjáa tsaméhjɨ́ ímíñeúvú ipítyácójcatsíñe péé dííbyé pɨááboobe Bárájto éllevu. Áábekéhjáa nééme dibye Heróódeke iñéé dibye diityémá iímíjyúúveki. Aanéhjáa ímí ɨɨ́jtsúcunúnéllii neetéébé dííbyeke dibye diityémá iímíjyúúveki.  
\v 21 Áánélliihyéhjáa diityéké ééveebe kéjcoojɨ́ diityémá iíhjyúvaíñe. Ájcoojɨ́hjáa úújetédú íavyéjú wajyámuvu iúcáávéne íavyéjú ijyáwá hallúvú ácúúveebe diityémá iíhjyúvaki.  
\v 22 Ááneréjucóhjáa tsaate kéévánécoba nééneé: 
\p —Aabye muurá eene íhjyúvaabéubá tsá mɨ́amúnáajpi íjcyatúne. ¡Píívyééberéubá diíbye!  
\v 23 Ehdúhjáa ditye néénemáyé níjkyéjɨ múnáajpi Heróódeke baavu ɨɨ́jcaáyóóbeke chémetsóhi. Aabéhjáa ílluréjuco dsɨ́jɨvéné iúúvaténeri. Ehdúhjáa dííbyeke pajtyéné ɨ́veekí Píívyéébeke ávyéjújtsotúmé mɨ́amúnaa dííbyekéré ávyéjujtsóné ímí dibye ɨ́jtsúcunúné déjúcotu. 
\p  
\v 24 Áijyúhjáa Píívyéébé uwááboju éhnííñevu tsújaavé pahúllevá múnáadívu. 
\p  
\v 25 Áánetúhjáa Benabéemútsí Tsáorómá oomíjyucóó Ajtiokííavu tétsíí cahcújtso múnaa Jerotsaréeri íjcyáné cahcújtso múnáake pɨ́áábóne dsɨ́ɨ́dsɨdívú diityéké iájcújétsihdyu. Aamútsíhjyáa tsajtyé Jóááke dííbyere ‘Máácoó’ némeííbyeke. 
\c 13  
\s1 Benabéemútsí Tsáorómá uwáábótújkenúne 
\p  
\v 1 Áijyúhjáa Ajtiokííari íjcyáné cahcújtso múnáama ijcyámé Píívyéébé ihjyú uwáábojte ílluúme: Diibye Benabéee, Tsimóó dííbyere ‘Cúúvéébeé’ némeííbyee, Tsirééne múnáajpi Róótsioo, Manaéé Gariréá iiñújɨ́ avyéjuube íjcyaabéhjáa Heróódema tsaíjyú píívyeébee, Tsáoroo, éhdume. Áámedítyúhjáa tsaate úwáábohíjcyá Jetsóoke cáhcújtsótúmeke. Áánetúhjáa tsijtye úwáábohíjcyá tsúúca dííbyeke cáhcújtsómeke.  
\v 2 Aaméhjáa tsájcoojɨ májchotúmé Píívyéébeke dúúrúvámeke dííbyé Apííchó nééhií: 
\p —Óóma mémeménú Benabéemútsikye Tsáorómá tsúúcajátújucóo diityétsidyítyú o ɨ́jtsámeíñé wákimyéí diityétsí imyéénuki. 
\p  
\v 3 Ahdújucóhjáa diityétsí hallúvú íhyótsɨne ipícyóóne ditye táúmeíñé pɨáábó Píívyéébeke. Átsihdyúhjáa ipítyájcómútsikye ílluréjuco ditye wálloóne. 
\s1 Benabéemútsí Chííperéri úwaabóne 
\p  
\v 4 Aamútsíhjyáa Píívyéébé Apííchó túkévéjtsóneri péé Tsereóótsiávu. Átsihdyúhjáa tsahííyí peemútsí ‘Chíípere’ némeíñé caapáhovu.  
\v 5 Aamútsíhjyáa ‘Tsaramína’ némeí mujcóvú úújetémútsí úwaabójucóó Píívyéébé ihjyu imúnaa jodíómú pihcyáávejááné pañévu. Áámútsimáhjáa ɨ́pɨááboobe Jóáa péé dííbyere ‘Máácoó’ némeííbye. 
\p  
\v 6 Aaméhjáa teene caapáhori péhijcyámé Páápó coomívú úújetémé tétsii ájtyumɨ́ tsaapi imúnáajpi Bajetsóoke ápííchoobe íjcyáábeke. Diibyéhjáa íllure iállíñe nehíjcyá Píívyéébé icyánéjcú uubállé imyéénuhíjcyáne.  
\v 7 Aabéhjáa ícyahíjcyá ávyéjuube Tsééjio Páorómá ímí dííbyema iñáhbévácatsíhíjcyánélliíhye. Diibyéhjáa ávyéjuube pɨ́uvá Benabéemútsikye Píívyéébé uwááboju illéébúcunúné iímíllenélliíhye.  
\v 8 Aamútsíhjyáa dííbyeke úwáábórónáa diibye ápííchoobe dííbyere ‘Erííma’ némeííbyé tsá ímílletú dibye cáhcujtsóné Píívyéébé ihjyu. Áánemáhjáa íllure téénetu bóíjcyuube dííbyeke.  
\v 9 Áánélliihyéhjáa Tsáoro dííbyere Páávoro íjcyáábé pañe Píívyéébé Apííchó íjcyaabe dííbyedívú ɨɨ́ɨ́téne nééhií: 
\p —Muúbej, uu muurá állíu múnáajpi Naavénéj tsɨɨméné u íjcyaabe átéréejpi.  
\v 10 Aabe ¿múijyúikyé ú ɨ́hvéteé eene Ávyéjúúbedítyú íjcyáné uwááboju ɨ́mɨáájú u tútávátsohíjcyánetu?  
\v 11 Ahdícyane ícyooca Píívyéébere nééjuri tsáhájuco u hállúváityúne. Ehdúhjáa dibye néénemáyé tsáhájuco dibye állúvatúne. Áánemáhjáa tsaatéké neebe ditye itsájtye dííbyeke.  
\v 12 Aanéhjáa ávyéjuube Tsééjio Páoro iájtyúmɨ́ne ílluréjuco cáhcujtsóné Píívyéébeke. 
\s1 Páávorómútsi Ajtiokííari 
\p  
\v 13 Átsihdyúhjáa Páávoro íñahbénujtétsima Páápótu péé tsahííyí Pajpííriá iiñújɨri íjcyacóómí Pééjévuú. Áámútsidítyúhjáa tétsihdyu Jóáa oomí Jerotsaréevu.  
\v 14 Ááné boonéhjáa iiyéjuco péémutsi úújeté Ajtiokííavu Pitsíídiá iiñújɨri íjcyácoomívu. Aamútsíhjyáa téhulle wáyeéévejcóójɨ́ íjcyamútsí péé imúnáá pihcyáávejávu.  
\v 15 Áánáacáhjáa tééjá avyéjujte Píívyéébé ihjyu iéévene ɨnɨ́jkevádú néé tsaatéké ditye idíllo dityétsí íhjyúváíhajchííjyu. Áánélliihyéhjáa nééme diityétsikye: 
\p —¿Ava tsá ámúhtsidi tsáné túkevéjtsoju íjcyatú múúhakye ámuhtsi menééiyóne? Tenévá íjcyáhajchíí múúhakye mene. 
\p  
\v 16 Áánélliihyéhjáa diibye Páávoro iíjyócúúvéne íhyójtsɨri néé ditye cúúvéhulléré iíjcyaki. Átsihdyúhjáa neebe diityéke: 
\p —Ámuúha tamúnaa ijraéémuj, cáhawáá ímíñeúvú mélleebúcunu ámúhakye o nééiñe íñe múhdumé Píívyéébeke ámuha maávyejúúllémeke.  
\v 17 Muuráhjáa méɨhdé múnáaúvú Piivyéébé idyé íjcyaabe ihñéjté Ejíhtó iiñújɨri íjcyámeke llíyaatétsó diityékée iñéhdújuco. Áámekéhjáa muurá ɨ́ɨhnáhoori ijchívyétsoobe tééné iiñújɨtu.  
\v 18 Aaméhjáa múhdurá ícyahíjcyáronéhjɨ́ iáábúcúne diityéké pɨ́áábohíjcyaabe panévatúré 40 píjcyá hajchótá ditye ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨri ijcyácoóca.  
\v 19 Ááné boonéhjáa Canaáá iiñújɨvúréjuco péémeke idyé dibye pɨ́áábónej tééveríyé táhjahíjcyámé 7 coomíva múnaa tééné iiñújɨri íjcyámeke. Diityékéhjáa ibóáyóné boone iiyéjuco ditye cáávácuhíjcyáné diityé iñújɨ́ɨ́ne. Ehdúhjáa muurá méénuhíjcyámé Píívyéébé pɨááboríye.  
\v 20 Áámekéhjáa túkévétsohíjcyaabe ímítyúnéhjɨ́ ímibájcho múnáaj tééveri 450 píjcyá hajchótá íhjyú uubálle múnáajpi Tsamoéeréjuco íjcyájcoojɨ́vu.  
\v 21 Aaméhjáa idyé táúmeí Píívyéébeke dibye imyéménu tsáápiikye diityé avyéjuube íjcyáííbyeke dibye diityéké ityúkévéjtsoki. Ahdújucóhjáa dibye mémenúné ‘Bejamíi’ némeíñé dohjɨ́ba múnáajpi Tsíí hajchi Tsaóoke dibye iíjcya ávyéjuube 40 píjcyá hajchóta.  
\v 22 Áábekéhjáa iíjchívyétsóné boone Dabíikyéréjuco dibye tsiiñe pícyoone diityé avyéjuube dibye iíjcyaki. Dííbyedítyúhjáa muurá neébe: “Ópée o tújkevéélléébeke ó ájtyumɨ́ Itsaíí hajchi Dabíikye.”  
\v 23 Diibyéhjáa muurá Dabííj tsɨɨménémúháábedítyú Píívyéébe meménú Jetsóoke mee ijraéémuma pámé Pájtyetétsoobe íjcyáábeke tsúúcajátújucóhjáa iñéhdújuco.  
\v 24 Áábé ɨhdéhjáa Jóáa úwáábohíjcyá memúnaa ijraéémuke. Aabéhjáa nehíjcyá ímítyú iícyahíjcyánéhjɨ́ ɨɨ́hvéjtsóne ditye ɨ́mɨánejcúvuréjuco ipájtyéne ílluréjuco itsójtsótsámeíki.  
\v 25 Aabéhjáa teene íuwáábó nɨjkévaríjyuco íjcyaabe nééhií: “Tsá muurá o íjcyatú eene ámuha meɨ́tsúcunúhíjcyaábe. Táhboonétúi ihdyu úwáábóiíbye. Áábeke muurá tsá íjtyúhápáájɨ́ubáré o tácórɨúcúítyuróne.” 
\p  
\v 26 Ehdúhjáa iñétsihdyu Páávoro nééhií: 
\p —Ámuúha, Aavaráaúvúj tsɨɨménémúháábema múhdumé tsíjtye múnaa Píívyéébeke cáhcujtsómej, muurá pajtyété uwááboju méwáábyuta.  
\v 27 Muuráhjáa Jerotsaréeri íjcyame memúnaa íavyéjujtémáyé tsá wáájácutú diibyéjuco Mépájtyetétsoobe Jetsóó íjcyane ténevá wáyeéévéjcoojɨ́vadúné Píívyéébé ihjyú uubálle múnáá uwááboju dííbyedítyú íhjyuváné éévehíjcyaróme. Aamée muurá íllure ɨ́cúbahrá dííbyedi tsúúcajátújuco tene dííbyedítyú némeídyújuco.  
\v 28 Tsáháturóhjáa ɨ́ɨ́né imítyúné dibye méénutú tééné hallútú ditye dííbyeke llííhyánúiyóne. Árónáacáhjáa nééme Piráátoke dibye illííhyánútso dííbyedívu.  
\v 29 Ehdúhjáa dííbyedítyú tene cáátúnúmeídyújuco ditye méénune dííbyeke. Áábeúvú ɨɨtémehóhjáa tsíjtyeréjuco páwachéketu iñíítyétsóne cúúune.  
\v 30 Áróóbekée muurá Píívyéébere bóhɨɨtsóhi.  
\v 31 Aabéhjáa píváijyúvá bóhówáávehíjcyá Gariréatúhjáa Jerotsaréevu dííbyema péhíjcyámedívu. Aame muurá íñe úúbállehíjcyá mɨ́amúnáake dííbyedítyu. 
\p  
\v 32 Aane íñe ámúhakye muha méúúbállehíjcyá ɨ́mɨá uwááboju tsúúcajátújucóhjáa méɨhdé múnáaúvuke úúbállémeíhijcyáne.  
\v 33 Muuráhjáa meke diityéúvúj tsɨɨménémúháábeke iñéhdújuco Píívyéébe bóhɨɨtsóné Jetsóoke. Muurá Tsááamóháámɨtu nééneé: “Uu Hájchíwu u íjcyáábeke uke ó bóhɨɨtsóhi.”  
\v 34 Ehdúhjáa Píívyéébe néé dííbyeke ibóhɨ́ɨ́tsoíñé dííbyej pi ɨɨ́cúbáhrámeítyuki. Áhdure idyé tsiiñe neébe: “Ámúhakye ó pɨ́ááboó panévatúré Dabíiúvukée o néhdújuco.”  
\v 35 Téhdure idyé tsiiñe Tsááamóháámɨtu nééneé: “U íjcyátúcoocájɨ́ɨ́va néhi dɨ́ɨɨcúve múnáajpi íjcyáábej pi tóócuúhi.”  
\v 36 Aanéhjáa muurá diibye Dabíiúvuke Píívyéébe iñéhdújuco ímí ɨ́ɨ́cúvehíjcyáné mɨ́amúnáake dibye íjcyáijyu íjcyámeke. Aabéhjáa muurá dsɨ́jɨ́véébeke cááníúvú úníutu ditye cúúúúbej pi ɨ́cúbáhrámeíhi.  
\v 37 Áánetúu Jetsóoke Píívyéébe bóhɨ́ɨ́tsóóbej pi tsá ɨ́cúbáhrámeítyúne.  
\v 38 Aane ihdyu ámuha tamúnaa méwaajácúiyá diibyée dsɨ́jɨ́vénej tééveri tsúúca pámeere mɨ́amúnáá imítyuháñé Píívyéébe ábájɨ́ɨ́véné uwááboju.  
\v 39 Aane muurá íñe múhdumé dííbyeke cáhcújtsómé imítyuháñé tsúúca ábájɨ́ɨ́vémeíhi. Áánetu teene cáhcújtsotúmé Píívyéébéhjáa Moitséeúvuj tééveri méénúné taúhbajúré úráávyehíjcyámé imítyuháñé tsá ábájɨ́ɨ́vémeítyúne.  
\v 40 Ahdícyane téɨɨbúwá méíjcyaco. Ámúhakye pajtyédíñé éhnéhjáa Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa íllu nééneé: 
\q1  
\v 41 Ámuúhaj, múúnedi íllure úúhɨ́vatéhijcyámej, wa ihdyu méwágóóóvecoj. Muurá ɨ́htsútuube Píívyéébe o íjcyaabe panéváré o méénune tsaate ámúhakye úúballéjúcooróné tsá ámuha mecáhcútsohíjcyatúne. 
\p  
\v 42 Ehdúhjáa Páávoro pihcyáávéjá pañévú úwáábóné tsujáávevu tsaate dííbyeke néé tsiiñe dibye wáyeéévejcóójɨ́ itsááne iúwááboki.  
\v 43 Áánemáhjáa diityétsima nahbévahíjcyámé Píívyéébeke ímí úráávyehíjcyámé jodíómuu, tsijtye jodíómú íjcyátúmedítyuu, íjcyame. Áámekéhjáa túkévétsohíjcyamútsí Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju dityétsí úwaabóné ímí diityéké búuuvémé diityétsikye náhbévámeke. Aamútsíhjyáa nehíjcyá diityéké Píívyéébé pɨáábori ímí ditye iúráávye dííbyeke. 
\p  
\v 44 Átsihdyúhjáa tsííñé tsemáánaréjuco déjúcóóvéneri wáyeéévejcóójɨ́ íllúhwu pácoomí múnaáré dóbééverá Píívyéébé uwááboju illéébúcunúki.  
\v 45 Ááneríhjyáa avyéjujte mítyane iñómíutááváne Páávoródítyú ihjyúvá dííbyé uwáábó icyátúhtsónema.  
\v 46 Áámekéhjáa núhnévétumútsíyé diibye Páávorómá Benabéemútsí nééhií: 
\p —Muurá ihdyu tehdújúcooro íñe Píívyéébé uwááboju Jetsóodítyú íjcyane mee jodíómudítyú úwáábómeí tujkénújúcooróné tsá ámuha meímílletú mecáhcújtsóne meímíbaavyéné múijyú medsɨ́jɨvéjúcóóítyúne bóhɨ́ ámuha meújcuki. Áánéllii muhtsi mepéé jodíómú íjcyátúme éllevu diityékeréjuco muhtsi meúwááboki.  
\v 47 Muurá Píívyéébe íhjyú uubálle múnáaj tééveri nééhií: 
\q1 Ukée ó picyóó peetédú u néébedítyú pajtyété uwááboju itsújááve pámeere ííñújɨri íjcyáné mɨ́amúnáadívu. 
\p  
\v 48 Ehdúhjáa dityétsí nééneri jodíómú íjcyatúmé ímíjyuuvéhi. Aaméhjáa nehíjcyá Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju ɨ́mɨááné íjcyane. Áánemáhjáa cáhcujtsómé eenée múhdumé múijyú ɨdsɨ́jɨ́véítyúne bóhɨ́ iújcúíñejcúvuréjuco pájtyeme.  
\v 49 Ehdúhjáa tééné iiñújɨri úwáábómeíñé Ávyéjúúbedítyú íjcyáné uwááboju.  
\v 50 Árónáacáhjáa pihcyáávéjá túkevéjtsojtémá ɨ́htsutúmé íjcyáné walléémú néé técoomí avyéjujtéké diityémá tsaméhjɨ́ iíjchívyétso diityétsikye tétsihdyu. Ahdújucóhjáa ditye íjchívyetsóné diityétsikye tééné iiñújɨtu páhduváré idyárɨ́ɨ́vémútsikye.  
\v 51 Áánélliihyéhjáa ílluréjuco dityétsí diityédívú íjtyúhááñe ííñú ipíchóújcóne pééne Icóónióvu.  
\v 52 Árónáacáhjáa ihdyu tétsíi múnaa múhdumé tsúúca Jetsóoke cáhcújtsómé pañe Píívyéébé Apííchó íjcyame mítyane ímíjyuuvéhi. 
\c 14  
\s1 Páávorómútsí Benabéema Icóóníori 
\p  
\v 1 Aamútsíhjyáa Páávorómútsí Benabéema teene Icóóníori íjcyáné pihcyáávéjá pañévú úwáábohíjcyáné mítyame cáhcujtsó imúnaa jodíómu. Áhduréhjáa tsíjtye múnaa íjcyarómé cáhcujtsóhi.  
\v 2 Árónáacáhjáa tsaate jodíómú cáhcújtsotúmé bóijcyú jodíómú íjcyátúmeke ditye icyáhcújtsótuki. Aaméhjáa ditye néhdújuco tsáríllehíjcyáné cahcújtso múnáake.  
\v 3 Áróné pañéhjáa tsúúcajái tétsii íjcyamútsí úwáábohíjcyá Píívyéébedívú icyátsɨ́páávéne ɨ́ɨ́nerí núhnévétumútsi. Áámútsikyéhjáa pɨ́ááboobe dííbyé ɨhnáhoori dityétsí méénúráítyúronéhjɨ imyéénuki.  
\v 4 Áánáacáhjáa técoomí múnaa ílluréjuco dówaavéne. Tsaatéhjáa pajtyé uwáábojté icyánejcúvu. Áánetúhjáa tsijtye coévá cáhcújtsótúmema.  
\v 5 Áánélliihyéhjáa jodíómuu, tsijtye jodíómú íjcyátúmee, íjcyame íavyéjujtémá pítyácójcatsí diityétsikye páhduváré idyárɨ́ɨ́vémútsikye néwayúúnevu iáámuíñe.  
\v 6 Aanéhjáa iwáájácúne úmɨ́vamútsí Ricaóóniá iiñújɨvu. Aamútsíhjyáa úwáábohíjcyá tééné iiñújɨri Ríítaraa, Déébeé, íjcyácoomícyuri.  
\v 7 Téhduréhjáa úwáábohíjcyamútsí hállúcuri íjcyámeke. 
\s1 Páávoróké néwayúúnevu ditye áámune 
\p  
\v 8 Aanéhjáa Ríítarárí íjcyaabe tsaapi ɨtsɨ́ɨ́mávámeítsihdyújuco úllétuúbe.  
\v 9 Aabéhjáa lleebúcunúhijcyá Páávoro úwaabóne. Áábekéhjáa Páávoro iájtyúmɨ́ne waajácú dibye ɨ́mɨááné cáhcujtsóné Píívyéébe dííbyeke ímíjpyetétsoíñe.  
\v 10 Áánélliihyéhjáa neebe dííbyeke: 
\p —Díjyocúúve. Ahdújucóhjáa iíjyócúúvénemáyé dibye úllene.  
\v 11 Ááneríhjyáa teene Ricaóóniá iiñújɨ múnaa iúllévenúne néé íhjyúrií: 
\p —¡Píívyéébemútsíhya íñe méhdivu niityé mɨ́amúnáajtétsidívú iípívyéévénema! 
\p  
\v 12 Ehdúhjáa iñééne Benabéeke meménúmé ‘Jóópite’ némeíñé mɨɨcúrúwake icyáánívahíjcyáábe déjutu. Áánetúhjáa Páávoróké meménúmé tsijpi ‘Meecóório’ némeíñé mɨɨcúrúwa déjutu ímichi dibye íhjyúvahíjcyánélliíhye.  
\v 13 Áijyúhjáa diibye ‘Jóópite’ némeíñé mɨɨcúrúwake cáánívahíjcyaabe llúúváábé duurúvaja técoomí lleehówá úníuríye. Aabéhjáa tsivá ócájimútsikye wajcóháñetu iícyáávétsómútsikye. Áámútsikyéhjáa tsaméhjɨ́ imíllerá illííhyanúné tééneri Páávorómútsikye ɨɨ́ɨ́cúveki.  
\v 14 Aanéhjáa iwáájácúne íwajyámúúné dóváríjcyómeímútsí tsárí ehdu ditye méénúiyóné diityétsikye pájtyénélliíhye. 
\p  
\v 15 Áánemáhjáa ɨ́ɨ́cúi diityé éllevu ipyééne neemútsi: 
\p —¿Aca ɨ́veekí ámuha ehdu mémeenúhi? Áánerá ámuhádúré muhtsi mɨ́amúnáajtétsi. Aamútsíi muurá íñe ámúha éllevu muhtsi metsáá ámúhakye meúwáábo ehdu nénehjɨ ámuha meúráávyehíjcyáné meɨ́hvéjtsóne Píívyéébekéréjuco ámuha meúráávye páneerée íévéhóówari íjcyánéhjɨma ííñujɨ tééjɨ́ hallúrí íjcyáméhjɨmájuco nújpácyó pañe íjcyámeke ípívyéjtsóóbeke. Diibye ihdyu meke bohɨ́ɨ́vú ajcúhi.  
\v 16 Dííbyerée muurá éíjyuúvú mɨ́amúnáake ɨ́hvejtsómé ícyahíjcyá iímillédu.  
\v 17 Árónáacáa ɨ́ɨhnáhoovu diityéké úújétsoobe panévatúré diityéké ɨpɨ́áábóneri. Dííbyere muurá mééma nííjyáhañe állétsóneri mebájtsoháñé tsaímíyé píívyene meóóvéne méícyahíjcyá tsaímijyúúre. 
\p  
\v 18 Ehdúhjáa dityétsí néérónáa imíllerómé diityétsikye ɨɨ́ɨ́cuvéné ócájimútsikye icyóvájtsóneri. Árónemáhjáa ɨ́hvejtsóme. 
\p  
\v 19 Áánáacáhjáa tétsihvu wajtsɨ́mé tsijtye jodíómú Ajtiokííaa, Icóónioo, íjcyácoomícyutu tsáámeé. Aaméhjáa diityétsí hallúvú diityéké állívánéllii Páávoróké aamúmé néwayúúnevu. Áábekéhjáa ‘tsúúca dsɨ́jɨ́veébe’ iñééne lliúcuíñúmé técoomítyú ɨ́ɨ́wávuú.  
\v 20 Áábé hallúvúhjáa tétsíí cahcújtso múnaa mɨ́caavérónáa iácúúvéne tsiiñe peebe diityémá técoomívu. Ááné tsiíjyúhjáa Déébévuréjuco dityétsí pééneé. 
\p  
\v 21 Aamútsíhjyáa téhulle úwaabóné mítyame cáhcujtsóhi. Átsihdyúhjáa óómimútsí úwáábomútsíyé Ríítaraa, Icóónioo, Ajtiokííaa, éhdú coomívari ijcyáné cahcújtso múnáake.  
\v 22 Diityékéhjáa tsápɨ́tsohíjcyamútsí ditye ímíñeúvú iúráávye Jetsóoke icyáhcujtsóne. Áhduréhjáa nehíjcyamútsí diityéké ɨ́mɨáánéjuco mítyane meɨ́cúbáhrámeíñé nɨ́jcáutu meúcaavéné Píívyéébé avyéjuvu.  
\v 23 Téijyúhjáa meménuhíjcyamútsí pacóómivárí íjcyáné cahcújtso múnáá túkevéjtsojte íjcyáímyeke. Ááné boonéhjáa tsaméhjɨ́ májchotúmé Píívyéébema ihjyúvá dííbyeréjuco diityéké ityúkévéjtsoki. 
\s1 Páávorómútsí Ajtiokííavu óómiñe 
\p  
\v 24 Aamútsíhjyáa Pitsíídiá iiñújɨtu péémutsi úújeté Pajpííriá iiñújɨvu.  
\v 25 Aamútsíhjyáa Pééjéri iúwáábohíjcyátsihdyu idyé péé Atááriá coomívu.  
\v 26 Átsihdyúhjáa íwákimyéí ɨnɨ́jkévátsihdyu tsahííyiyéjuco dityétsí óómiñe Ajtiokííavu, tétsihdyúu teene Píívyéébé wákimyéivu diityétsikye ditye wállótsihvu.  
\v 27 Aamútsíhjyáa cahcújtso múnáake úúballé muhdú Píívyéébe diityétsikye panévatúré pɨ́áábohíjcyáne. Áhduréhjáa úúbállemútsí dibye pɨ́áábóneri jodíómú íjcyáturómé cáhcujtsóné Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju.  
\v 28 Áámemáhjáa tsúcájá íjcyamútsi. 
\c 15  
\s1 Jerotsaréevu ditye dóbeevéne 
\p  
\v 1 Áijyúhjáa tsaate Jodéá iiñújɨtu teene Ajtiokííavu pééme tétsíí cahcújtso múnáake úwáábohíjcyá Moitséeúvú uwááboju néhdu kíhdyahɨ́rótsámeítyúmé pájtyetéityúne.  
\v 2 Ááneríhjyáa diityémá Páávorómútsí táhjájcatsíhi. Ááné boonétúhjáa tsamééréjuco cahcújtso múnaa íhjyúvájcatsíñé dityétsí Jerotsaréevu tsaatémá ipyééne idyé iíhjyúva tééneri técoomí cahcújtso múnáá túkevéjtsojtémá uwáábojte íjcyámema. 
\p  
\v 3 Aaméhjáa pééme pajtyé Peníítsiámá Tsamááriá iñújɨ́ɨ́cutu. Aaméhjáa úúballé imúnáake jodíómú íjcyatúmé Píívyéébeke cáhcujtsóné muhdú iícyahíjcyanéhjɨ́ ɨɨ́hvéjtsónema. Ááneríhjyáa tétsíí cahcújtso múnaa mítyane ímíjyuuvéhi. 
\p  
\v 4 Aaméhjáa Jerotsaréevu úújetémeke tétsíí cahcújtso múnaa tsaímíyé waatsúcúpejtsóhi. Áámekéhjáa úúballémé páneere muhdú Píívyéébe diityéké pɨ́áábohíjcyáné panévatúre.  
\v 5 Áijyúhjáa tsaate paritséómudítyú tsúúca Críjtoke cáhcújtsorómé nééhií: 
\p —Múu eene jodíómú íjcyatúmé cáhcújtsómedívú ikíhdyahɨ́rótsóne táuhbá ditye Moitséeúvú uwááboju iúráávyeki. 
\p  
\v 6 Áánélliihyéhjáa pámeere uwáábojtémá túkevéjtsojte dóbeevé tééneri iíhjyúvaki.  
\v 7 Aaméhjáa mítyane tééneri táhjájcatsíñé nɨ́jcáutu Péédoro iíjyócúúvéne nééhií: 
\p —Ámuúha táñahbémuj, muurá ámuha méwaajácú tsúúcajátújucóhjáa oke Píívyéébe ámúhadítyú imyéménúúbeke pícyoone o úúbállehíjcya ɨ́mɨáájú pajtyéteju jodíómú íjcyátúrómeke ditye téhdure icyáhcújtsoki.  
\v 8 Aabée muurá Píívyéébe ɨɨná túhúúllétuube téhdure diityé pañévú picyóó Íapííchó mépañévúu ipícyohdu. Ááneríi úújétsoobe téhdure diityéké iwájyune.  
\v 9 Áámekée ímíbájchoobe Críjtoke ditye cáhcújtsónéllii muhdúhjáa meke iímíbajchódu.  
\v 10 Ehdúu Píívyéébe diityéké ímíbajchó Críjtoke ditye cáhcújtsónélliíhye. Áámeke ¿ɨ́veekí ámuha méimíllé íllure metúhujtsóné méɨhdé múnáaúvúu íjcyarómé ímí úráávyehíjcyánejɨ́ɨ́va ditye iúráávye Moitséeúvú uwááboju, pane meíjcyarómé tene néhdu meíjcyáíyónejɨ́ɨ́vari?  
\v 11 Aame muurá tsaméhjɨ́ diityémá tsúúca mépájtyetéjucóó apááñéré Críjtóo méhdi ɨɨ́dáátsóvéne mééma méénune mecáhcújtsónélliíhye. Tsá ɨ́nehjɨ́ meméénúneri mepájtyetétúne. 
\p  
\v 12 Ehdúhjáa Péédoro néénéllii cúúvéhulléréjuco ditye lléébúcunúné Páávorómútsí úúballéné muhdúhjáa Píívyéébe méénúráítyúronéhjɨ́ diityétsij tééveri méénuhíjcyáné jodíómú íjcyátúrómé pañe.  
\v 13-14 Aamútsíhjyáa ɨ́hveténé boone Jacóóboréjuco nééneé: 
\p —Ámuúha táñahbémuj, cáhawáá idyé táicyánéjcutu ámúhakye o néé peíyené Tsimóo Péédoro meke úúballéjucóóné muhdúhjáa Píívyéébe téhdure jodíómú íjcyátúrómedívú íuwááboju úújetétsóné múhdumé teene cáhcujtsómé dííbyeéjté iíjcyaki.  
\v 15 Muuráhjáa dííbyé ihjyú uubálle múnaa cáátunúné íllu nééhií: 
\q1  
\v 16-17 Bóónétu tsiiñe ó tsaá Dabíiúvú avyéjúu tútávaavéné dííbyéj tsɨɨménémúháábemáyéjuco o ímíbájcho téénetu pámeere mɨ́amúnaa iwáájácúne Píívyéébé icyánejcúvuréjuco ɨɨ́búwááve múhdumé dííbyé wáábyutájté íjcyame.  
\v 18 Ehdu neebe Píívyéébe tsúúcajátújucóo ɨɨ́jtsámeíñe. 
\m Ehdúhjáa Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa caatúnúhi. 
\p  
\v 19 Áánéllii ámúhakye o néé tsáháubá menééítyuró jodíómú íjcyáturómé Píívyéébeke úráávyémeke ditye Moitséeúvú uwááboju iúráávye diityéké tééneri metúhújtsótuki.  
\v 20 Árónáa ihdyu íllure mécaatúnuú diityémá ditye ílluune imyéénújúcóótuki: Tsá ditye dóóityú níjcyotájteke ɨ́ɨ́cúvémeíñé iyámeke; tsá ditye tsíjtyéhjɨma dómácójcatsíityúne; tsá ditye dóóityú dótsohcáorii, majcánurii, dsɨ́jɨ́véné iyámeke; tsá ditye dóóityú tújpacyo.  
\v 21 Muuráhjáa tsúúcajátújuco pacóómiváríyé tsaate úwáábohíjcyáné téénetu Moitséeúvú uwááboju néhdújuco. Aanéjuco muurá ténevá wáyeéévéjcoojɨ́vádú éévémeíhijcyáné pihcyáávejááné pañévu. 
\p  
\v 22 Ehdúhjáa Jacóóbó néénéllii pámeere tétsíí cahcújtso múnaa, uwáábojtee, túkevéjtsojtee, íjcyame néé tsaatéké íhdityu iwállooíñé Ajtiokííavu Páávorómútsima. Áánemáhjáa meménúmé Tsíírámútsikye Jóódáma dííbyere ‘Batsabáa’ némeííbyema ityújkevééllémútsikye.  
\v 23 Áámútsimáhjáa waajácuháámɨ́ iwállóháámɨ́ pañe néémeé: 
\pi1 “Muha íílle pámeere cahcújtso múnaa meíjcyame ámúha éllevu íhjyu méwallóó jodíómú ámuha meíjcyatúmé Tsííriá iiñújɨri íjcyacóómí Ajtiokííari ámuha meíjcyáme éllevu, áhdure hállúcu múnáa éllevu. Áhdure idyé Tsiríítsiá iiñújɨ múnáá wáábyuta téhaámɨ.  
\v 24 Aame muha méwaajácújucóó muha mewállootúméré ámúha éllevu ipyééne íllure ámúhakye máváríchohíjcyáne. Ámúhakyévá muurá nehíjcyámé Moitséeúvú uwááboju néhdu ámuha mekíhdyahɨ́rótsámeíki.  
\v 25 Áánéllii muha ímíñeúvú meɨ́jtsámeíñe múúhadítyú meméménúmútsikye méwallóó ámúha éllevu muha maávyejúúllehíjcyamútsí Páávorómútsima.  
\v 26 Diityétsíi muurá Páávorómútsí ápíchó néérónehjɨ́vú pájámeíhijcyá Máavyéjuube Jetsocríjtoke iwájyúnélliíhye.  
\v 27 Áámútsima muha méwallóó ámúha éllevu Tsíírámútsikye Jóódámaá. Aamútsí ihdyu óvíi ímíñeúvú ámúhakye néé muhdú téhaamɨ́ pañe íjcyáné túkevéjtsoju nééneé.  
\v 28 Aane mítyane ámúhakye muha metúhújtsótu apáhdyúré Píívyéébé Apííchó múúhakye túkévéjtsóneri ámúhakye muha menééhií:  
\v 29 Tsá múu dóótu níjcyotájteke ɨ́ɨ́cúvémeíñé iyámeke. Áhdure tsá múu dóótu dótsohcáorii, majcánurii, dsɨ́jɨ́véné iyámeke. Tsá múu tsíjtyéhjɨma dómácójcatsítyúne. Áhdure tsá múu tújpacyo dóótune. Aane tehdu ámuha meíjcyáhajchíí ímí tehdújuco ámuha meíjcyaíñe. Áyu wáí meíjcyaj.” Ehdúhjáa iñéhaamɨ wallóómé Ajtiokííari íjcyáné cahcújtso múnáa éllevu. 
\p  
\v 30 Aanéhjáa tsúúca técoomívú iúújeténe ipíhjyúcúmeke ájcumútsí téhaamɨ́vu.  
\v 31 Áhaamɨ́hjáa iéévéne mítyane ímíjyuuvéme.  
\v 32 Ááné boonétúhjáa diityéké úwáábomútsí Píívyéébé ihjyu diityéké tééneri éhnííñevu itsápɨ́jtsoki. Piivyétemútsíhjyáa iúwaabóne.  
\v 33 Aamútsíhjyáa tsúcájáhréjuco diityémá iíjcyátsihdyu úúballé diityéké ílluréjuco ióómiíñe. Áánélliihyéhjáa pítyajcómé dityétsí tsaímíyé ióómiki.  
\v 34 Árónáacáhjáa Tsííra tétsihvúré cóévánáa Jóóda iiyéjuco óómiñe.  
\v 35 Áhduréhjáa Páávorómútsí coévá tétsihvúré Ajtiokííavu. Aamútsíhjyáa tétsíi múnáama úwáábohíjcyá Píívyéébé uwááboju. 
\s1 Páávoro tsiiñe uwáábovu pééneé 
\p  
\v 36 Átsihdyúhjáa pívájcoojɨ́vájuco pájtyénetu Páávoro Benabéeke nééhií: 
\p —Cána majo ááhɨ́vemútsíyé mepéé éhnée Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju úwáábomútsíyé mepéhíjcyá coomíjɨri íjcyáné cahcújtso múnáake mewáájácu muhdújuco ditye úraavyéne. 
\p  
\v 37 Áijyúhjáa Benabéé imíllerá tsiiñe Jóáa pééne diityétsima dííbyere ‘Máácoó’ némeííbye.  
\v 38 Árónáacáhjáa Páávoro tsá ímílletú dibye pééne diityétsima dibyéhjáa Pajpííriá coomívú diityétsidítyú cóévánélliíhye.  
\v 39 Ááné hallútúhjáa ɨtsɨ́pájújcatsíñe ílluréjuco dityétsí dówaavéne. Ááné boonéhjáa Benabéé diibye Máácóke iújcúúbema péé tsahííyí Chííperévu.  
\v 40 Áánetúhjáa Páávoro Tsíírákeréjuco újcune dííbyema ipyéékií. Áámútsí hallúvúhjáa tétsíí cahcújtso múnaa Píívyéébeke pɨáábó táúmeí ímí dityétsí ipyéékií.  
\v 41 Aamútsíhjyáa pehíjcyá Tsííriámá Tsiríítsiá iñújɨ́ɨ́curi íjcyáné cahcújtso múnáake tsápɨ́jtsomútsíye. 
\c 16  
\s1 Páávorómútsikye Tsííráma Timotéó náhbenúne 
\p  
\v 1 Aamútsíhjyáa Páávorómútsí Tsííráma úújeté Déébeé, Ríítaraa, íjcyácoomícyuvu. Átsiíhjyáa ájtyúmɨmútsí tsaapi cahcújtso múnáajpi Timotéoke. Dííbyéj tsɨɨjúhjáa jodíómulle íjcyalle idyé cahcújtso múnáalle. Áánetúhjáa cááni gríéégómuúbe.  
\v 2 Áábedítyúhjáa Timotéodítyú tétsíí cahcújtso múnaa nehíjcyá ɨ́mɨáábé dibye íjcyane.  
\v 3 Áábekéhjáa Páávoro imíllé itsájtyene dibye iñáhbénu dííbyeke. Árónáacáhjáa pámeere waajácú cááni gríéégómuube íjcyánéllii dibye kíhdyahɨ́rótsámeítyúne. Áánélliihyéhjáa tujkénúi dííbyedívú kíhdyahɨ́rótsoobe imúnaa jodíómú méénuhíjcyádú tééné hallútú diityémá ímityúné iíjcyátuki.  
\v 4 Aaméhjáa ipyéhíjcyátsɨ́hjɨ múnáake úúbállehíjcyá muhdú Jerotsaréeri íjcyáné uwáábojte túkevéjtsojtémá diityéké úwáábohíjcyáné muhdú cahcújtso múnaa íjcyáiyóne.  
\v 5 Aanéhjáa illéébóne Píívyéébeke cáhcujtsómé llíyaaté éhnííñevu mítyaméjuco. 
\s1 Naavédú nééné pañe Matsedóónía múnáajpi Páávoródívú bóhówaavéne 
\p  
\v 6 Aaméhjáa Píívyéébé ihjyu Áátsiá iiñújɨ́ úwáábóíyónáa dííbyé Apííchóré diityéké túkévéjtsónej péévé tsá ditye úwáábotú tééné iiñújɨ múnáake. Áánélliihyéhjáa Pírííjiámá Garáátsiá iñújɨ́ɨ́cutúré pajtyéme.  
\v 7 Aaméhjáa Míítsiá iiñújɨ́ watsíívyevu úújetémé imíllerá ipyééne Bitííniá iiñújɨvu. Arónáacáhjáa téénere Píívyéébé Apííchó Jetsóópe diityéké ájcune túkévéjtsónej péévé idyé tsá ditye téhullévú péétune.  
\v 8 Áánélliihyéhjáa tsapéhdú Míítsiá iiñújɨtu pájtyeme úújeté ‘Tóróóaá’ némeí mujcóvújuco.  
\v 9 Átsihvúhjáa Páávoródívú pejco naavédú nééne bóhówáávéné pañe Matsedóóniá iiñújɨ múnáajpi dííbyeke nééhií: “Muúbej, Matsedóóniá iiñújɨvu metsááne múúhakyéréjuco méuwáábo.”  
\v 10 Ehdúu nééne dííbyedívú bóhówáávéné boonétú muha mepéé téhullévú Píívyéébere múúhakye wállóhullévú muha meúwááboki. 
\s1 Páávorómú Pirípori 
\p  
\v 11 Aamée Tóróóatu muha tsahííyí mepéé tsapéhdú Tsamotáráátsiá caapáhovújuco. Ááné tsiíjyúu muha méúújeté Néááporívu.  
\v 12 Átsihdyúu muha mecóhbaavémé méúújeté romáánómúhjáa Matsedóóniá iiñújɨ́ pañévú íhcyóómi ípívyéjtsocóómí Pirípovu tééné iiñújɨ́ avyéjú coomívu. Ácoomíyíikyée tsúcájá muha méícyahíjcyáhi.  
\v 13 Aamée muha wáyeéévejcóójɨ́ mepéé Píívyéébema ditye íhjyúvahíjcyátsihvu téhí úniúvu. Átsihvúu muha méúwaabó walléémuke múúhadívú píhcyáávémeke.  
\v 14 Áámé pañée íjcyalle Tiatíírá cóómi múnáalle Ríídia ɨ́mɨá wajyámúúné duujɨ́nuúdú néjáhjɨ́ nahjɨ́he múnáalle. Aalléhjáa ihdyu tsúúcajátújuco Píívyéébeke úráávyehíjcyárolle botsíi dííbyere pɨ́áábóneri cáhcujtsó Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju Páávoro úwaabóne.  
\v 15 Aallée ílluréjuco tsójtsótsámeíñé pámeemáyé ihyájkímuma. Ááné boonétúu múúhakye neélle: 
\p —Áyu cána tahjyávú mepe ɨ́mɨááné Píívyéébeke o cáhcujtsóné ámuha menéhajchííjyu. Ehdúu múúhakye iñééne ihjyávú itsájtyémeke tétsihvúréi coévátsolle. 
\p  
\v 16 Áhdurée tsáijyu Píívyéébema ditye íhjyúvahíjcyáhullévú muha mepééme méúújeté bádsɨ́jcájadívú naavénéhjáa ípañe íjcyáábej tééveríyé ɨɨná pájtyeíñé wáájácuhíjcyálledívu. Aalléhjáa tsaaté hójtsɨ́ pañe íjcyalle mítyane dsɨ́ɨ́sɨke úcuhíjcyá diityémá tééné hallúvu.  
\v 17 Aallée múúha déjutu tsáálle nehíjcyáhi: 
\p —Íjtye muurá ɨ́htsútuube Píívyéébé wákimyéi múnaa ámúhakye pajtyéteju úwáábohíjcyáhi. 
\p  
\v 18 Ehdúu múúhakye nehíjcyalle píváijyúvájuco. Áánéj taíchoríi Páávoro ílluréjuco úhbane dííllé pañe íjcyaabe naavéneke. Íllúu neébe: 
\p —Uke o néé Jetsocríjto mémeri áállé pañétú u íjchívyeki. 
\p Ahdújucóo dibye íjchivyéné teenémáyé díílledítyu. 
\p  
\v 19 Áánélliihyée íavyéjujte ɨ́ɨ́né hallúvucó ɨdsɨ́ɨ́dsɨvájúcóóítyúné maatyóbá diityétsí Páávorómútsikye iékéévéne tsajtyé técoomí avyéjujté éllevu.  
\v 20-21 Áámútsikyée diityédívú iúújetétsóne néémeé: 
\p Íjtyetsi jodíomútsí ¿ɨ́veekí méhcóómí pañe páhduváré nénehjɨ úwáábohíjcyá tehdu mee romáánómú teene mecáhcújtsóíyónejɨ́ɨ́vari? 
\p  
\v 22 Ááneréjucóo pámeere nééne ɨ́mɨááné tehdu dityétsí méénuhíjcyáne. Áánélliihyée awáá ávyéjute diityéké táuhbá ditye íwajyámúúné ityácórɨ́jcómútsikye iwápáájcoki.  
\v 23 Ahdújucóo ditye diityétsikye imyéénúne icyúvéhoojánúmútsidívú téhmetsóné tééjá tehméébeke.  
\v 24 Áánélliihyéhjáa tsíhyooja pañe íjcyáhóójá pañévú iúácómútsikye úméhewávú ɨ́hdótsoobe ítyújkejɨ́ɨ́netu. 
\p  
\v 25 Aamútsíhjyáa téhoojá pañe íjcyamútsí Píívyéébema ihjyúvahíjcyá pécójpɨɨnéjuco meíjcyárónáaáca. Téhduréhjáa dííbyeke idyúúruváné dityétsí májtsiváné tsijtye teene cúvéhóójari íjcyame lleebúcunúhijcyáhi.  
\v 26 Árónáacáhjáa peecútéré tétsii úúvécunúneri lléhowááné páhyúbáné tujkéveri pámeere tééjari íjcyámedítyú úwáñehííñé cóhrɨbáhi.  
\v 27 Áánáacáhjáa tééjá tehméébé icyúwátsihdyu ájkyeebe ɨɨtécunú páneere lléhowááné páyújcatyéne. Aanéhjáa ɨjtsúcunúúbé tsúúca ditye úmɨváne. Áánélliihyéhjáa ícyávaájcó újcuube illííhyánúmeíki.  
\v 28 Árónáacáhjáa Páávoro nééhií: 
\p —Ehdu bo méénúmeídíñej, íjtyérero muúha. 
\p  
\v 29 Áánélliihyéhjáa peete ɨpɨ́úváne ɨ́ɨ́cúi diityétsi éllevu peebe íllityécunúúbére. Áánemáhjáa mɨ́móúúvetéébé diityétsí lliiñévu.  
\v 30 Áánemáhjáa ílluréjuco dibye iíjchívyétsómútsikye nééneé: 
\p —¿Aca muhdú ó pájtyetéiyáhi? 
\p  
\v 31 Áánélliihyéhjáa dííbyeke neemútsi: 
\p —Ávyéjuube Jetsocríjtoke pámeere dihyájkímuma mécahcújtsó ámuha mépájtyetéki. 
\p  
\v 32 Ehdúhjáa dííbyeke iñétsihdyu úwáábomútsí dííbyeke pámeere ihyájkímumájuco.  
\v 33 Aabéhjáa tépejco nijtyú diityétsikye ditye túúvátsonéhjɨ. Áánemáhjáa ílluréjuco dibye diityétsidívú tsójtsótsámeíñé diitye ihyájkímumájuco.  
\v 34 Átsihdyúhjáa diityétsikye ihjyávú itsájtyémútsikye májchotsóme. Aaméhjáa mítyane ímíjyuuvé Píívyéébeke tsúúca icyáhcújtsóneri. 
\p  
\v 35 Ááné tsɨtsɨ́ɨ́vevúhjáa técoomí avyéjujte wallóó tehmé múnáake ditye iñééte diibye cúúvéjá tehméébeke ílluréjuco dibye iíjchívyétso diityétsikye.  
\v 36 Ahdújucóhjáa ditye dííbyeke nééténéllii neebe Páávoróke: 
\p —Ávyéjujtévá néé ámúhtsikye o íjchívyétsoki. Ahdícyane wa ílluréjuco mepej. 
\p  
\v 37 Árónáacáhjáa Páávoro néé diityéke: 
\p —Muurá íñe múhtsikye ɨɨná néétuméré mɨ́amúnááj pɨɨnévú iwápáájcómútsikye cuvéjaanú romáánómúejtétsí téhdure muhtsi meíjcyáné waajácúháámɨma meíjcyámútsikye. Aame ¿ɨ́veekí imíllé múhtsikye iíjchívyetsóné teevétaríye? Aane tsá muhtsi áyánéwu meímílletúne. Óvíi ihdyu iiye itsááne múhtsikye ijchívyetsóváme. 
\p  
\v 38 Ehdúhjáa dityétsí nééne úúbálletémé ávyéjujtéke. Ááneríhjyáa mítyane íllityémé romáánómúejtétsí iíjcyáné waajácúháámɨma dityétsí íjcyáneri.  
\v 39 Áánélliihyéhjáa diityétsi éllevu ipyééne ɨ́dátsójkímyeímyé diityétsidívu. Áánemáhjáa choocóréjuco ditye wálloone técoomítyu.  
\v 40 Aamútsíhjyáa teene cúúvéjatu íjchívyemútsí Ríídiá javu úújetémútsí cahcújtso múnáake itsápɨ́tsohíjcyátsihdyu ílluréjuco pééneé. 
\c 17  
\s1 Tetsaróónicárí ditye ííborɨ́vaténe 
\p  
\v 1 Aaméhjáa Páávoroo, Tsííraá, Timotéoo, éhdume péhijcyámé pajtyé Ajpííporii, Aporóóniaa, íjcyácoomícyutu. Átsihdyúhjáa pééme Tetsaróónicávú úújetétsihyi íjcyaja imúnaa jodíómú pihcyááveja.  
\v 2 Áájá pañévúhjáa wáyeéévejcóójɨ́ Páávoro imyéénuhíjcyádú úwaabóhi. Ehdúhjáa ténevá wáyeéévéjcoojɨ́vádú úwáábohíjcyaabe pápihchúúijyúva.  
\v 3 Úúbállehíjcyaabéhjáa diityéké Pííyéébé ihjyú uubálle múnaáhjáa cáátúnuhíjcyáné néhdújuco Críjto ɨɨ́cúbáhrámeítsihdyu dsɨ́jɨ́veebe tsiiñe bóhɨɨ́ne. Téhduréhjáa nehíjcyaabe diityéke: 
\p —Muurá diibyéjuco Jetsóó Mépájtyetétsoobe íjcyáábedítyú ámúhakye o úúbállehíjcyáne. 
\p  
\v 4 Ehdúhjáa Páávoro néénéllii tsaate imúnáadítyú tsúúca cáhcujtsómé diityémá nahbévahíjcyáhi. Téhduréhjáa mítyame gríéégómudítyú cáhcujtsó ɨ́mɨáámé íjcyame tsúúcajátújuco Píívyéébeke úráávyehíjcyáme. Áhduréhjáa diityédítyú walléémú avyéjúméhjɨúvú nééme cáhcujtsóhi.  
\v 5 Ááneríhjyáa tééjá túkevéjtsojte cáhcújtsotúmé iñómíutááváne juváñeri átéréejte óvéhe múnaa péhíjcyámeke iújcúmema técoomí múnáake iííbórɨ́nútsihdyu Jatsóo jávú péé Páávorómútsi néhcovu diityétsikye itsájtye técoomí avyéjujté éllevu.  
\v 6-7 Aaméhjáa diityétsikye iájtyúmɨ́túnéllii diibye Jatsóokéréjuco tsijtye cahcújtso múnáama tsájtyene diityé éllevu. Áámekéhjáa diityédívú iúújetétsóne néémeé: 
\p —Éhne mɨ́amúnáake tútávátsohíjcyamútsíhya Páávorómútsí Tsíírama wájtsɨ́mútsikye áánu Jatsóó ihjyávú tsaímíyé iwáátsúcúpéjtsóne tsaméhjɨ́juco íhjyuváné ímityúné mee romáánómú avyéjúúbé taúhbajúúnetu. Nehíjcyámé tsijpívá ávyéjuube íjcyane Jetsóo. 
\p  
\v 8 Ehdúhjáa ditye nééne técoomí avyéjujtémá tsijtye tétsii íjcyámeke múhdurá pajtyéhi.  
\v 9 Árónáacáhjáa diitye Jatsóómú múu áhdómeídyú meenú ditye iácádsɨ́jcaáyo diityéke. Ahdújucóhjáa ditye ácádsɨ́jcaáyóne. 
\s1 Páávorómú Beréari íjcyane 
\p  
\v 10 Áijyúhjáa tépejco cahcújtso múnaa ijchívyetsó Páávoroo, Tsííraá, íjcyámútsikye diityétsí ipyéé Beréavu. Áámutsíhjyáa téhullévú iúújetédú péé imúnáá pihcyáávejávu.  
\v 11 Tsáháhjáa tétsíi múnaa Tetsaróónicá múnaádú néétune. Ímíhyéhjáa lleebúcunúhijcyámé dityétsí úwaabóne. Aaméhjáa néhcohíjcyá Píívyéébé ihjyú uubálle múnaápe cáátúnuhíjcyánéhjɨ́ pañe iwáájácu ɨ́mɨááné tehdújuco dityétsí úwáábohíjcyáhajchííjyu.  
\v 12 Áámedítyúhjáa mítyame cáhcujtsó jodíómuu, gríéégómuu, íjcyame wajpíímumáyé avyéjúméhjɨúvú nééné walléému.  
\v 13 Aanéhjáa tsúúca Tetsaróónicárí íjcyame jodíómú waajácú Páávoro Beréari úwáábohíjcyáné Píívyéébé ihjyu. Áánélliihyéhjáa téhullévú ipyééne tsiiñe iibórɨ́nutémé diityéke.  
\v 14 Áánélliihyéhjáa ɨ́ɨ́cúi wallóómé Páávoróké dibye ipyéé móóá úniúvú tétsihvúré Beréavu Timotéomútsí Tsííráma cóévánáaáca.  
\v 15 Áábekéhjáa pícyohjémé Atéénavu. Aaméhjáa óómímyeke neebe ditye iñéé ɨ́ɨ́cúi dityétsí ipyéé dííbye éllevu. 
\s1 Páávoro Atéénari 
\p  
\v 16 Áámútsikyéhjáa téhmeebe ɨ́ɨ́tehíjcyá mítyane técoomíyí ditye dúúrúvahíjcyáné níjcyotájteke.  
\v 17 Aanéhjáa múhdurá ɨɨ́jtsúcunúnéllii tééneri ihjyúvahíjcyaabe imúnáama tsijtye Píívyéébeke dúúrúvahíjcyámema pihcyáávéjá pañévu. Ihdícyátsɨhjɨ́vúhjáa icyábúúvémema ihjyúvahíjcyaabe tééneri.  
\v 18 Áábemáhjáa ‘epicóóreo’ némeíñé uwááboju úráávyehíjcyámema tsijtye ‘ejtóico’ némeíñé uwááboju úráávyehíjcyámé ihjyúvahíjcyáhi. Áámedítyúhjáa tsaate néjcatsíhi: 
\p ¿Muhdúami tsáma áánu íhjyuwábá meke nehíjcyaj? 
\p Áánetúhjáa tsijtye nééhií: 
\p —Tsííñé piivyéébémú ihjyú uubálle múnáajpíubá diíbye. Ehdúhjáa nehíjcyámé Páávoródítyú dibyée Jetsóó dsɨ́jɨ́veebe bóhɨ́ɨ́bedítyú íjcyáné uwááboju úúbállehíjcyánélliíhye.  
\v 19 Áábekéhjáa tsajtyémé ipítyácócatsíhíjcyátsihvu ‘Areóópago’ némeítsihvu. Áánemáhjáa dííbyeke néémeé: 
\p —¿Aca tsá múúhakye u wáájácútsóítyuró ímíñeúvú béhné uwáábójuma u tsáánevu?  
\v 20 Muurá múúhakye u néhijcyáné tsáhái tsáijyúubáré muha melléébotúne. Áánéllii muha méimíllé mewáájacúné ímíñeúvú ɨɨná nééiyóné múúhakye u néhijcyáne. 
\p  
\v 21 Ehdúhjáa dííbyeke nééme Atééna múnáama tsííñé iiñújɨ múnaa íjcyame. Aaméhjáa ɨ́ɨ́nerí íjcyatúmé paíjyuváré úbállécatsíhijcyá páhduváré nééné uwáábó illéébone. 
\p  
\v 22 Áámekéhjáa Páávoro nééhií: 
\p —Ámuúha Atééna múnaaj, muurá ó waajácú ámuha panéváré tsíñehjɨ mecáánívahíjcyáne.  
\v 23 Muuráhjáa ámuha medúúrúvahíjcyátsɨhjɨ́rí o péhíjcyaabe ó ájtyumɨ́ ɨɨcúvé waɨ́jɨ́ hallútú íllu nééne cáátúnúmeíñe: “Mewáájácútúné Piivyéébé wáábyuta.” Aane muurá dííbyedítyú ámúhakye ó úwáábohíjcyá eene dííbyeke wáájácutúméré ámuha medúúrúvahíjcyáábedítyu. 
\p  
\v 24 Diibye ihdyu Píívyéébe páneerée múhdúné tsíeméné ípívyéjtsoóbe. Diibyée muurá ípívyejtsó ííñújɨma páneere íévéhóówari íjcyanéhjɨ. Áánéllii páneere ijcyá dííbye tájpíye. Aabe tehdu apátsiíyé íjcyáíyónejɨ́ɨ́ mɨ́amúnaa méénúné duurúvájá pañe. Muurá ihdyu ihdícyátsɨhjɨ́ríyé diíbye.  
\v 25 Aabe tsá mutájpí íjcyatúne. Muurá ihdyu dííbyedítyúré tsááne bóhɨɨma méijcyáhi. Áhdure panéváré íñe múhduná tééne tájpí meícyahíjcyáné dííbyedítyúré tsááhií. 
\p  
\v 26 Muuráhjáa tsáápihdítyúré íñe múhdumé ííñújɨri meíjcyámeke llíyaatétsoóbe. Áánemáa ɨ́hdétújuco dibye éévecúné kiáhjɨ́ meíjcyaíñé múijyúhaja.  
\v 27 Ehdúu méénuube dííbyedi meɨ́tsámeíhíjcyáné nɨ́jcáutu ɨ́htsútúnetu mewáájácu méhdityu kiá íjcyátúróóbeke.  
\v 28 Muurá dííbyedítyúré tsááne bóhɨɨma méijcyá éhnéhjáa tsaate íllu néhduú: “Muha méijcyá Píívyéébej tsɨ́ɨ́me.”  
\v 29 Aane tsúúca dííbyej tsɨ́ɨ́mé meíjcyame tsá meɨ́jtsúcunúítyuró eene panévatúré mɨ́amúnaa óórótuú, nééwáyutuu, dsɨ́ɨ́dsɨtuu, nícyohíjcyánehjɨ́dú Píívyéébe nééneé.  
\v 30 Muuráhjáa ihdyu éíjyuúvú pevénéré ɨɨtécunúhíjcyaabe mɨ́amúnaa iwáájácútúné hallúrí ehdu méénuhícyáne. Árónáa ícyooca pámeere mɨ́amúnáake neebe ímityúné meícyahíjcyáné meɨ́hvéjtsoki.  
\v 31 Muurá muhdú meícyahíjcyáné iwáájacúdú mééma ímíbájchóiibye ípyée imyéménuube Jetsóoj tééveri. Aanée muurá meke waajácútsoobe dííbyeke ibóhɨ́ɨ́tsóneri. 
\p  
\v 32 Ehdúhjáa Páávoro dsɨ́jɨvémé tsiiñe bóhɨ́ɨ́netu íhjyúváneri íllure tsaate uuhɨ́vaté dííbyedi. Áánetúhjáa tsaate nééhií: 
\p —Muha ihdyu méimíllé tsíijyu tsiiñe téénetu u íhjyuváné melléébúcunúne. 
\p  
\v 33-34 Áámedítyúhjáa tsúúca tsaaté múnaa cáhcujtsómé dííbyema nahbévahíjcyáhi. Áámemáhjáa íjcyaabe Dioníítsio teene ‘Areóópago’ némeítsihvu dóbéévehíjcyáméejpi. Áhduréhjáa ‘Dáámari’ némeíllema tsíjtyehjɨ ijcyá diityéma. 
\c 18  
\s1 Páávoro Coríítori 
\p  
\v 1 Aanéhjáa Páávoro teene Atéénatu péébe úújeté Coríítovu.  
\v 2 Átsihdyúhjáa aahɨ́vetéébé imúnáajpi Akíírake Póótó iiñújɨ múnáájpiíkye. Téijyúhjáa téhdure botsíi wajtsɨ́ɨ́bé Itááriá iiñújɨtu mewa Piritsíírama, Ávyéjuubeváa Cáráóódio pámeere Róómári íjcyáné jodíómú íjchívyeíñé néénetu tsáámutsi.  
\v 3 Aanéhjáa Páávoro diityétsimáyéjuco íjcyane diityétsikye íwákimyéityu ɨpɨ́áábo téeméné wákimyéí imyéénuhíjcyánélliíhye. Aaméhjáa méénuhíjcyá cuwájaanédú nééné nujúwááne.  
\v 4 Áijyúhjáa ténevá wáyeéévéjcoojɨ́vádú pehíjcyaabe imúnaa jodíómú pihcyáávejávu. Aabéhjáa úwáábohíjcyá Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju imúnáama tsijtye imúnaa íjcyáturómeke ditye icyáhcújtsoki. 
\p  
\v 5 Áánáacáhjáa tsúúca Tsíírámutsi Timotéoma wajtsɨ́ Matsedóóniá iiñújɨtu. Áijyúhjáa Páávoro tsanééríyé uwáábori íjcyaabe nehíjcyá imúnáake diibyéjuco Jetsóó dityée téhmehíjcyaabe Críjto Mépájtyetétsoobe íjcyane.  
\v 6 Ehdúhjáa dibye néérónáa dííbyedítyú nehníwu ihjyúváme. Áánélliihyéhjáa ílluréjuco dibye diityédítyú ipyéé íwajyámú wátsóújcoobéré nééneé: 
\p —Árone tsáma ámúhá hallúriyéjuco teene ámuha medsɨ́jɨ́vécooca meɨ́cúbáhrámeíiñe. Tsá táhallúrí tene íjcyatúne. Ahdícyane jodíómú íjcyátúróme éllevúréjuco o pééiñe diityékeréjuco o úwááboki. 
\p  
\v 7 Ehdúhjáa iñééne ílluréjuco dibye tééjatu íjchivyéne. Átsihdyúhjáa péébe úújeté Jójto jávú teenéhjáa pihcyáávéjá úníuríyé íjcyaabe tsúúcajátújuco Píívyéébeke dúúrúvahíjcyáábe jávu.  
\v 8 Áijyúhjáa teene pihcyáávéjá avyéjuube ‘Críjpoó’ némeííbyé cáhcujtsó Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju pámeere ihyájkímuma. Aaméhjáa tsójtsótsámeíhi. Áhduréhjáa tsijtye Coríító cóómi múnáadítyú cáhcujtsómé tsójtsótsámeíhi.  
\v 9 Átsihdyúhjáa Páávoródívú tsápejco Jetsóó naavédú nééné pañe ibóhówáávéne néé dííbyeke: 
\p —Imíchi díícyáne éhnííñevu dúwááboco ɨ́ɨ́nerí íllityétuubére.  
\v 10 Ijcyámé mítyame ícyoomíyí tahñéjté íjcyaímye. Áánéllii ehdu uke o nééhií. Áábeke o íjcyátúcoocájɨ́ɨ́va múha uke muhdú méénuúhi.  
\v 11 Ahdújucóhjáa tsáné pijcyábáj pɨɨnévú tétsii Coríítori íjcyaabe diityéké úwáábohíjcyáné Píívyéébé ihjyu. 
\p  
\v 12 Áijyúhjáa Acááyá iiñújɨ́ avyéjuube Garióó íjcyánáa tsaate imúnaa jodíómú cáhcújtsotúmé ipítyácójcatsíñe Páávoróké ékeevéhi. Áábekéhjáa tsajtyémé diibye ávyéjúúbe éllevu dibye ímítyunéhjɨ́ ímíbáchohíjcyátsihvu.  
\v 13 Áánemáhjáa dííbyé hallúvú úúballémé dííbyeke. Nééméhjápeé: 
\p —Áánu métaúhbaju nééné tsɨjɨ́jtoríyé mɨ́amúnáake úwááboobéré pehíjcyá dityévá Píívyéébeke idyúúrúvaki. 
\p  
\v 14 Ehdúhjáa Páávoró hallúvú ditye úúbállénéllii dibye íhjyúváíyóné ɨhdéré diibye ávyéjuube Garióó diityéké nééhií: 
\p —Ihdyúhde tehdújúcooíyó dííbyema o ímíbájchóiyóné dibye ímítyuné méénuca.  
\v 15 Áánetu ámúhá taúhbaju nééné tsɨjɨ́jtoríyé dibye tsáápihdítyú íjcyáné uwááboju úwáábohíjcyáhajchíí wa ihdyu ámuháyé chooco méímíbáchojcátsij. Tsá o ímílletú átéréenéhjɨ́ o ímíbajchóne. 
\p  
\v 16 Ehdúhjáa iñééne ílluréjuco dibye diityéké wálloone tétsihdyu.  
\v 17 Árónáacáhjáa pihcyáávéjá avyéjuube Tsójtenéké tsaate gríéégomu iékéévéébeke wápáajcó diibye ávyéjúúbé úmɨwávu. Áróneríhjyáa tsá dibye ɨ́ɨ́cúvetúne. 
\s1 Páávoro Ajtiokííavu ióómítsihdyu tsiiñe uwáábovu pééneé 
\p  
\v 18 Aanéhjáa Coríítori tsúcájá Páávoro ícyahíjcyáhi. Aabéhjáa tétsihvu ‘Tséékeréa’ némeí mujcóvú béérómeí tsanéhjáa ɨ́mɨáánetúré imyéénuíñé iñééné uubálle. Ehdúhjáa méénúmeííbyé Tsííriá iiñújɨvu ipyéétúné ɨhde. Átsihdyúhjáa botsíi tétsíí cahcújtso múnáake ipítyájcóne peebe Akííramútsima tsahííyí teene Tsííriá iiñújɨvu.  
\v 19 Aaméhjáa Éépetsóvú úújeté tétsihvu Akííramútsí mewa Piritsíírama cóéváítsihvu. Átsihvúhjáa Páávoro imúnaa jodíómú pihcyáávejávú péébe úwaabó tééjavu píhcyáávémeke.  
\v 20 Áábekéhjáa neerómé dibye tsuucájááneúvú dityémá iíjcyaki. Árónáacáhjáa tsá dibye ímílletúne.  
\v 21 Áánemáhjáa diityéké pítyájcoobe nééhií: 
\p —Árónáa ó imíllé o pééne Jerotsaréevu. Aabe óvíi Píívyéébe ímílléhajchíí tsiiñe ámúhakye ó uujéváhi. 
\p Ehdúhjáa iñééne péjúcoobe tsahííyí teene Éépetsótu. Áánetúhjáa Akííramútsí dííbyedítyú coévá tétsihvu.  
\v 22 Aabéhjáa Tsetsaréavu úújetéébé tétsihdyu botsíi péé Jerotsaréeri íjcyáné cahcújtso múnáa éllevu. Átsihdyúhjáa peebe Ajtiokííavu.  
\v 23 Átsihyíhjyáa tsúcájá iíjcyátsihdyu idyé tsiiñe pehíjcyaabe Garáátsiámá Pírííjiá iñújɨ́ɨ́curi íjcyáné cahcújtso múnáake tsápɨ́jtsoobéré técomívádu. 
\s1 Éépetsórí Apóóró úwaabóne 
\p  
\v 24 Áijyúhjáa Arejadrííá cóómi múnáajpi jodíómuube Apóóró teene Éépetsóvú wajtsɨ́hi. Aabéhjáa ɨ́mɨá uwááboobe íjcyaabe mítyane waajácú Píívyéébé ihjyu.  
\v 25-26 Aabéhjáa úwáábohíjcyá muhdú Jetsóoke meúráávyejɨ́jtó tsaate dííbyeke úwaabóne. Úwáábohíjcyaabéhjáa apááñéré Jóáápe tsótsohíjcyánetu íjcyáné uwáábó iwáájacúné imúnáá pihcyáávéjá pañévú ɨ́ɨ́nerí núhnévétuubére. Aanéhjáa dibye nɨ́jkevádú Akííramútsí dííbyeke ihjyávú itsájtyéne botsíi ímíñeúvú úwaabó muhdúhjáa Píívyéébe Jetsóoj tééveri mééma méénune.  
\v 27 Aabéhjáa imíllé Acááyá iiñújɨvu ipyééneé. Aanéhjáa cahcújtso múnaa ímí ɨɨ́jtsúcunúnéllii caatúnú waajácuháámɨ́ téhullé cahcújtso múnáa éllevu ditye tsaímíyé iwáátsúcúpéjtso dííbyeke. Aabéhjáa téhullévú úújetéébé Píívyéébere túkévéjtsóneri pɨ́áábohíjcyá mítyane cahcújtso múnáake.  
\v 28 Aabéhjáa imúnaa jodíómuke nehíjcyá diibyéjuco Jetsóó Críjto Mépájtyetétsoobe íjcyane Píívyéébé waajácúháámɨtúu tene néhdújuco. Ehdúhjáa dibye néénéllii tsáhájuco ditye ɨɨná néétune. 
\c 19  
\s1 Páávoro Éépetsóri 
\p  
\v 1 Aabéhjáa Coríítori íjcyánáa Páávoro íjchí iiñújɨri péhíjcyaabe úújeté Éépetsóvu. Átsihyíhjyáa ijcyámé tsaate Píívyéébé cahcújtso múnaa Jóááúvú uwáábó úráávyehíjcyáme.  
\v 2 Áámekéhjáa neébe: 
\p —¿A ámuhápe Píívyéébeke mecáhcújtsótujkénúijyu tsúúca dííbyé Apííchó ámúhá pañévú úcaavéhi? 
\p Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —Tehdu muha mewáájácúnejɨ́ɨ́va dííbyé Apííchó íjcyane. 
\p  
\v 3 Áánélliihyéhjáa neebe diityéke: 
\p —¿Acáa ɨ́ɨ́né uwáábórá ámuha mecáhcújtsóne métsójtsótsámeíhi? 
\p Áánélliihyéhjáa néémeé: 
\p —Mu ihdyúu éhne Jóááuvu tsótsohíjcyáné uwáábo. 
\p  
\v 4 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Ɨ́mɨáánéjucóhdée diibye Jóáa tsótsohíjcyáné ímityúné iícyahíjcyanéhjɨ́ ɨ́hvéjtsómeke. Árónáacáa ihdyu diityéké nehíjcyaabe dííbyé boone Mépájtyetétsoobe Jetsóó úwáábóííbyeke ditye icyáhcújtsoki. 
\p  
\v 5 Áánélliihyéhjáa botsíi Jetsóoke icyáhcújtsóne tsiiñe tsójtsótsámeímyé dííbye mémeri.  
\v 6 Áámé hallúvúhjáa Páávoro tsáápiitsá hallúvú íhyójtsɨ ipícyóóne Píívyéébema íhjyúváné tujkéveri dííbyé Apííchó diityé pañévú úcaavéhi. Aaméhjáa tsíjyúhjɨri illéébótúrójúhjɨri Píívyéébeke duurúvahíjcyáhi. Áhduréhjáa téénere túkévéjtsóneri úúbállehíjcyámé dibyée diityédívú íuwááboju bóhówajtsóne.  
\v 7 Aaméhjáa diitye Píívyéébé Apííchó diityé pañévú úcaavémé 12-meva. 
\p  
\v 8 Aanéhjáa Páávoro pápihchúú nuhbává imúnaa jodíómú pihcyáávéjá pañévú úwáábohíjcyá ɨ́ɨ́nerí núhnévétuubére. Aabéhjáa mɨ́amúnáake téɨ́búwátsohíjcyá Píívyéébé avyéjú icyánejcúvu.  
\v 9 Árónáacáhjáa tsaate tsá ímílletú icyáhcujtsóne. Aaméhjáa nehníwu ihjyúvahíjcyá teene Jetsóodítyú íjcyáné uwáábotu pámé úmɨwávúre. Áánélliihyéhjáa Páávoro diityédítyú péé pámeemáyé cahcújtso múnáama ‘Tirááno’ némeííbyé uwáábojávu.  
\v 10 Aabéhjáa tééjavúréjuco diityéké úwáábohíjcyáné míñéécú pijcyába. Aanéhjáa tsúúca pámeere Áátsiá iiñújɨ múnaa lleebójucóó Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju dibye úwáábohíjcyáne. Áhduréhjáa tsijtye jodíómú íjcyáturómé tsúúca lleebóhi.  
\v 11 Áijyúhjáa dííbyej tééveri Píívyéébe méénuhíjcyá mítyane méénúráítyúronéhjɨ.  
\v 12 Ávyetáhjáa dííbyé miñúbajáánema íwajyámúúné chéméméhjɨ éllevu ditye tsájtyéróneri tsúúca bóhɨhíjcyáme. Tsaaté pañéhjáa naavémú íjcyároméhjɨ́ ichívyehíjcyáhi. 
\p  
\v 13 Áijyúhjáa tsaate téhullé múnaa jodíómú naavémuke tsaaté pañétú íchívyétsohíjcyámé imíllerá Jetsóo mémeríyéjuco iíjchívyetsóne. Aaméhjáa néjcatsíhi: 
\p —Méneé tsaaté pañétú ditye iíjchívye éhne Páávoro úwáábohíjcyaabe Jetsóo mémeri. 
\p  
\v 14 Ehdúhjáa imíllerómé imyéénune jodíómuube Etséébá llúúvájté avyéjúúbej tsɨ́ɨ́mé 7-meva íjcyame.  
\v 15 Aaméhjáa tehdu méénúrónáa tsáápí pañétú diibye naavéné nééhií: 
\p —Muurá ó waajácú Jetsóoke. Áhdure ó waajácú muubá Páávoro íjcyane. Áánetu ¿muutá ámuúha? 
\p  
\v 16 Ehdúhjáa néébere diibye mɨ́amúnáajpi naavéné ípañe íjcyaabe diityéké méénúnetu ílluréjuco ditye wááne tééjá pañétú íévejtéhjɨréjuco wájyamúúvatúmé dibye túúvátsónéhjɨma.  
\v 17 Aanéhjáa pámeere Éépetsó múnaa jodíómumáyé tsijtye jodíómú íjcyátúmé iwáájácúneri mítyane iíllityéne Jetsóoke ávyéjujtsóhi. 
\p  
\v 18 Áhduréhjáa tsaate cáhcujtsójúcóómedítyú úúbállehíjcyá ɨ́hdéhjáa ímityúné iícyahíjcyanéhjɨ.  
\v 19 Áánetúhjáa ápííchojte ténéhjɨ́ waajácúhaamɨ́né ílluréjuco cóvajtsóné pámeere ɨ́ɨ́téneríye. Ááné pañéhjáa ɨjtsúcunúmé dsɨɨdsɨ wágóoovéné 50 míi.  
\v 20 Ehdúhjáa téijyu Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju tsújaavé pámehdívúre. 
\p  
\v 21 Ááné boonétúhjáa Páávoro ɨ́jtsámeí Matsedóóniámá Acááyá iñújɨ́ɨ́cú iááhɨ́vetétsihdyu botsíi Jerotsaréevu ipyééiñe. Áhduréhjáa nehíjcyaabe teene Jerotsaréetu ipyééiñe Róómávuú.  
\v 22 Áánélliihyéhjáa ɨ́hde wálloobe ɨ́pɨáábojtétsikye Matsedóóniávú Timotéoma Erájtomútsikye. Áánetúikyéhjáa tsúcájá coévaabe Áátsiá iiñújɨvu. 
\s1 Éépetsórí ditye ííborɨ́vaténe 
\p  
\v 23 Aabéhjáa Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju úwáábohíjcyáné hallútú cáhcújtsotúmé páhduváré dárɨ́ɨ́vehíjcyá cahcújtso múnáake.  
\v 24 Tsaapíhjyáa ‘Deméétrio’ némeííbyedítyú tujkéváne. Diibyéhjáa nícyohíjcyá úwáñewáánetu ‘Diána’ némeíñé níjcyota píívyélledi idíllone idyúúrúvahíjcyája nááve. Ááné hallúvúhjáa mítyane dsɨɨdsɨ́vahíjcyámé pámeere íwákimyéi múnáama.  
\v 25 Aabéhjáa pámeere múhdumé téeménéhjɨ́ wákímyeíhíjcyámeke ipíhjyúcúne nééhií: 
\p —Muurá ámuha méwaajácú íñe mewákímyeímyé tsaímíyé meícyahíjcyáné ɨ́ɨ́netú pɨ́htotúme.  
\v 26 Aane ¿ɨ́veekí Páávoro nehíjcyá íñe menícyohíjcyámé píívyéébe íjcyatúne? Ehdu iñééneri muurá mítyámekéjuco dibye tsíñejcúvúré ɨ́búwajtsóne. Aane muurá tsá apátsiíyé íchii Éépetsórí dibye tehdu méénutúne. Muuráhjáubá páneeréjuco Áátsiá iiñújɨri ehdu dibye méénune.  
\v 27 Aane múhdurá teene méémaá. Muurá méwákimyéí tééne tájpíjyuco meícyahíjcyáné méhdivu wágóóóvéiyáhi. Áhdure diille ɨ́htsútulle píívyélleke Áátsiá múnáama pámeere ííñújɨri íjcyáné mɨ́amúnaa dúúrúvahíjcyálle ja tsáhájuco bóhówaúcunújúcóóítyuróne. 
\p  
\v 28 Ehdúhjáa dibye néénéllii tsijtye icyáyobáávaténe íllu wáñejcóhi: 
\p —¡Ñóóooj, ehdɨ́ɨ́vájullé tsáma ɨ́htsútulle Epéétsiómú piivyéllé Diánaj! Ehdúhjáa iwáñéjcóne néémeé. 
\p  
\v 29 Áijyúhjáa ihdyu kiávú técoomíyí mɨ́amúnaa iibórɨ́nújcatsíhi. Áánáacáhjáa Matsedóóniá múnáajtétsí Gááyóma Arijtáácomútsí Páávoróké náhbénuhíjcyámútsikye lliúcuíñúmé ditye píhcyáávehíjcyájá pañévu.  
\v 30 Áájá pañévúhjáa Páávoro ipyééne diityémá íhjyúvatéíyónáa tsá cahcújtso múnaa dííbyeke ɨ́hvéjtsotúne.  
\v 31 Áhduréhjáa tsaate Áátsiá iiñújɨ múnaa ávyéjujte dííbyeke wáájacúmé néé tsaatéké ditye iñéé dííbyeke téhullévú dibye ipyéétuki.  
\v 32 Áánáacáhjáa ihdyu mɨ́amúnaa iibórɨba teene pihcyááveri íjcyame. Aanéhjáa mítyame tsá wáájácutú ɨ́ɨ́nélliihyé ímichi ipíhcyaavéne.  
\v 33 Áánáacáhjáa tsaate jodíómú imúnáajpi Arejáádoróké cátujcú dibye diityé úmɨwávú ipyééne iíhjyúvaki. Ahdújucóhjáa iíhjyúva dibye íhyójtsɨri diityéké néérone cúúvéhulléréjuco ditye iíjcyaki.  
\v 34 Árónáacáhjáa ‘dáij’ néétune tsiiñe íllu wáñécohíjcyáme: 
\p —¡Ñóóooj, ehdɨ́ɨ́vájullé tsáma ɨ́htsútulle Epéétsiómú piivyéllé Diánaj! Ehdúhjáa iwáñéjcóne nehíjcyámé míñéécu hóórá hajchótá jodíómuube dibye íjcyane iwáájácúnema. 
\p  
\v 35 Áámekéhjáa técoomí avyéjuube idyáíívyétsómeke nééhií: 
\p —Ámuúha tamúnaa íñe Éépetsórí meíjcyamej, pámeere muurá waajácú éhnée cáámetu áákityéné neewáyú píívyélle Diánadi medíllóné duurúvaja méhójtsɨ́ pañe íjcyane.  
\v 36 Aane tehdu múha tóónúíyónejɨ́ɨ́vari. Áánéllii ílluréjuco metáchúúréévéne cúúvéhulléréjuco meíjcya. Aame ɨɨná mémeenújúcohdí ímíñeúvú ɨ́jtsámeítyúme.  
\v 37 Muurá íjtyétsikye ííllevu ámuha metsívamútsí tsá ɨ́ɨ́né imítyúné méénutúne. Áhdure tsá dityétsí méduurúvaja tútávájtsotúne. Aamútsí muurá tsá ɨɨná ímityúné íhjyúvatú mépiivyélledítyu.  
\v 38 Ahdícyane Deméétrio íwákimyéi múnáama tsaatédítyú ímityúné iíjyácunúhajchíí óvíi péé ténéhjɨ́ ímibájcho múnáa éllevu teene iímíbájchoki. Muurá téénéllii ijcyáné ténéhjɨ́ ímibájchotsɨ́hjɨ.  
\v 39 Áánetu ávyétá ɨhnáhó nééne íjcyáhajchíí múu ɨ́hvejtsó páñétúéhullévú tene iímíbáávyeki.  
\v 40 Muurá ícyooca ápíchó nééne máhallúrí téénetu menéétsámeíiyóne. Tsá muurá ɨɨná menééítyuró íñe ícyooca pájtyene páñétúejte meke dílloca.  
\v 41 Ehdúhjáa iñééne ílluréjuco dibye diityéké tsújaúcúne. 
\c 20  
\s1 Páávoro Matsedóóniámá Gréétsiá iñújɨɨcúvú pééneé 
\p  
\v 1 Aaméhjáa iííbórɨ́nújcatsíñetu ɨ́hvetédú Páávoro cahcújtso múnáake ipíhjyúcúne túkévejtsóhi. Átsihdyúhjáa diityéké ipítyájcóne Matsedóóniá iiñújɨvúréjuco dibye pééneé.  
\v 2 Aabéhjáa téhullé cahcújtso múnáake ááhɨ́veebe diityéké tsápɨ́tsohíjcyáhi. Átsihdyúhjáa péébe Gréétsiá iiñújɨvu iúújetétsihyi ijcyá pápihchúú nuhbáva.  
\v 3 Aabéhjáa tsahííyí Tsííriá iiñújɨvu pééíyónáa tsaate imúnaa dííbyedítyú ímityúné pítyájcámeíñé iwáájácúne ɨ́jtsámeííbyé Matsedóóniá iiñújɨvúré tsiiñe ióómiíñé íjchityu.  
\v 4-5 Áábemáa o pééíñáa múhtsikye náhbénuímyé múhtsí ɨhdéjuco Tóróóavu ipyééne téhullétú múhtsikye téhmeténé ílluúme: Beréa múnáajpi Tsóópatee, Tetsaróónicá múnáajtétsí Arijtáácomútsí Tsegóódomaa, Déébé múnáajpi Gááyoó, Timotéoo, Áátsiá iiñújɨ múnáajtétsí Tííkicyómútsí Tóróópimómaa, éhdume.  
\v 6 Áánetúikyée muhtsi mecóévamútsí óórítyúne pááá májchómeíhíjcyáné wañéhjɨ́ pajtyétavu botsíi Pirípotu tsahííyí mepéémutsi méúújeté tsáhojtsɨ́j coojɨ́vatu diityédívú Tóróóavu. Átsihyíi muha méijcyá tsané tsemáána. 
\s1 Páávoro Tóróóa múnáake ááhɨvéne 
\p  
\v 7 Aamée muha tsemááná déjúcóóvejcóójɨ́ medóbéévéne pááa mémajchó Jetsóó dsɨjɨ́vé meɨ́tsaavéne. Áijyúu Páávoro úwaabó ávyeta pécójpɨɨnévújuco tsíijyu muha mepéjúcóóíñélliíhye.  
\v 8 Téijyúu muha médóbeevé cáámééhó pañévú peetéháñej tééveri.  
\v 9 Áánáacáa ováhtsáwu ‘Éóótico’ némeííbyé ácuúcunúhijcyá páhoowa nétsihyi. Aabéhjáa icyúwaíñúné hallúrí baavu áákityéébé dsɨ́jɨvéhi.  
\v 10 Áánélliihyée Páávoro ɨ́ɨ́cúi iñíítyéne dííbyeke iámabúcúne nééhií: 
\p —Méíllityédíne. Muurá ihdyu bóhɨ́ɨ́roóbe. 
\p  
\v 11 Átsihdyúu tsiiñe cáámevu néríívyéébema muha pááa mémajchó Jetsóó dsɨjɨ́vé meɨ́tsaavéne. Ááné boonétúu idyé tsiiñe íuwáábó cámahjácoobe tsɨ́tsɨjnécu. Átsihdyúu ílluréjuco muha mepééneé.  
\v 12 Áánetúu tétsíi múnaa ihjyáhañévuréjuco péémema diibye ováhtsáwu pééneri mítyane ímíjyuuvéme. 
\s1 Tóróóatu Miréétovu ditye pééneé 
\p  
\v 13 Aamée muha mepéjúcóónáa Páávoro múúhadítyú coévá tétsihvúré Tóróóavu íjchityúré ipyéé Atsóovu. Áánetúu muha ɨ́hde cúújúwámɨri mepééme méúújeté técoomívú tétsihdyu dííbyeke muha meújcuki.  
\v 14 Aamée muha técoomítyú dííbyeke meújcuíñútsihdyu mepééme méúújeté Mitiréénevu.  
\v 15 Átsihdyúu muha mepééme tsíijyu ‘Kííoó’ némeíñé caapáhó tujkévetu mepájtyeme tsíjcyoojɨ méúújeté ‘Tsáámoó’ némeíñé caapáhó mujcóvu. Ámujcótúu muha mepájtyeme mécúwaté Trojíírióvu. Ááné tsiíjyúu botsíi muha méúújeté Miréétovu.  
\v 16 Ehdúu muha mepéhíjcyánáa Páávoro ɨ́jtsámeí Jerotsaréeri muha Pejtecojtéé wañéhjɨ́ mepájtyeíñe. Áánélliihyéikyée tsá dibye ímílletú muha Áátsiá iiñújɨri íjcyacóómí Éépetsóvú mepééne ɨ́ɨ́cúi muha téhullétú meóómíítyúrónélliíhye. 
\s1 Páávoro íhjyuváné Éépetsó cahcújtso múnáá túkevéjtsojtéma 
\p  
\v 17 Aabée Miréétori íjcyaabe pɨ́uvá Éépetsórí íjcyáné cahcújtso múnáá túkevéjtsojtéke.  
\v 18 Áámekée neébe: 
\p —Ámuha muurá méwaajácú muhdúhjáa Áátsiá iiñújɨvu o wátsɨ́tujkénúijyu o ícyahíjcyáne.  
\v 19 Muuráhjáa tamúnaa jodíómú íjcyarómé oke páhduváré dárɨ́ɨ́véneri támeííbyéré Píívyéébé wákimyéí ó méénuhíjcyá ɨɨná néétuubére.  
\v 20 Árónáacáa tsá o ɨ́hvetétú ámúhakye pɨ́ááboíñé patsɨ́hjɨvávúré úwááboobéré o péhíjcyánetu.  
\v 21 Aabée ámúhakye pámeekéré tamúnaa íjcyátúróméhjɨma ó nehíjcyá ímityúné ámuha meícyahíjcyáné meɨ́hvéjtsóne Máavyéjuube Jetsocríjtoke mecáhcújtso ímí Píívyéébema ámuha meíjcyaki.  
\v 22 Aabe íñe ícyooca tsiiñe o péé Jerotsaréevu Píívyéébé Apííchó oke túkévéjtsóneri muhdú táúmɨwa íjcyane wáájácútuúbe.  
\v 23 Muurá pahúlleva o péhíjcyá coomíjɨvu téénere Píívyéébé Apííchó tsúúca oke waajácutsójúcoorá Jerotsaréevu oke ditye cúvéhoojánuube o ɨ́cúbáhrámeíiñe.  
\v 24 Áróneri tsá o áábímyeítyúne. Apááñéré ihdyu ó imíllerá Píívyéébée meke iwájyúne mééma mepájtyetéiñe méénúné uwáábojúvú Jetsóó oke níwááveíñúné o nɨ́jkeváne. 
\p  
\v 25 Ahdícyane ámúhakye o néé íñe múhdúméj pɨɨnévú Píívyéébé avyéjutu íjcyáné uwááboju úwááboobéré o péhijcyámé ámuha oke maájtyumɨ́júcóóityúne.  
\v 26 Téhdure ámúhakye o néé ámuha mewágóóóvéhajchíí tsá táhallúrí tene íjcyáityúne.  
\v 27 Muurá tsúúca páneere ámúhadívú ó bóhówajtsójúcoorá muhdú Píívyéébé ɨ́jtsaméí íjcyane.  
\v 28 Ahdícyane tsáma téɨɨbúwá méíjcyaco ámuha uwáábojte meíjcyame. Ímíñeúvú météhmeco cahcújtso múnáake Íllíi Jetsóó tujpácyó wágóóóvénej tééveri dibye újcúmeke. Muuráhjáa diityédívú ámúhakye níwááveebe Íapííchoj tééveri diityé túkevéjtsojte ámuha meíjcyaki.  
\v 29 Árónáa ó waajácú íchihdyu o pééné boone tsaate múhdurá iúwáábóneri íllure diityéké tútávájtsoíñé éhne múúne oohííbyé obééjámuke tútávajtsódu.  
\v 30 Áhdure íjcyaímyé tsaate ámúhadítyúré ɨ́mɨá uwááboju tsɨjɨ́jtoríyé átéréenéhjɨ́ úwááboímye. Ááneri íllure cahcújtso múnáake mújtátsoímye.  
\v 31 Áánéllii tsáma téɨɨbúwá méíjcyaco éhnée pápihchúú pijcyábá hajchótá támaatyóú o wáágóóne ámúhakye o úwáábohíjcyáné meɨ́tsáávénema. 
\p  
\v 32 Ahdícyane ámuha Píívyéébeéjté meíjcyame óvíi dííbye tájpiyéjuco ámuha meíjcyane meke iwájyúne dibye ácuhíjcyáné uwáábójú pañe ɨ́htsutúmeréjuco.  
\v 33 Cáhawáá méɨjtsúcunuj, tsáháa muurá o íjyácunútú oke tsaate dsɨ́ɨ́dsɨdívú áhdoobe ehnéva múnáajpi o íjcyaabe ɨ́mɨá wajyámuma o íjcyáíyóneri.  
\v 34 Muuráhjáa ámuháyé wájácú menééne oore tsáávanéréi ó wákímyeíhijcyá óóma íjcyámema muha mepɨ́htone meújcuki.  
\v 35 Aabée muurá ámúhakye panévatúré ó úwáábohíjcyá muhdú mewákímyeíiyóné ɨ́dáátsóméhjɨke mepɨ́áábo éhnéhjáa Ávyéjuube Jetsóó íllu néhijcyáné o ɨ́tsáávénema: “Muurá tsaatéké tsíeménevu ájcume ímíjyúúvéiyá ditye ájcume ímíjyúúvéné ehnííñevu.” 
\p  
\v 36 Ehdúu diityéké iñétsihdyu Páávoro Píívyéébema iíhjyúva mɨ́móúúvénéllii muha téhdure mémɨ́móuuvéhi.  
\v 37 Áábekée pámeere ikímóóvéne ámábiñúhi.  
\v 38 Aamée múúhakye pícyohjé cúújúwamɨ́vú dibyée ‘tsáhájucóubá tsiiñe oke ámuha maájtyúmɨ́ityúne’ nééneri kímóóvemére. 
\c 21  
\s1 Jerotsaréevu Páávoro pééneé 
\p  
\v 1 Aamée muha tétsihdyu mepéé tsapéhdú ‘Cóoó’ némeíñé caapáhovu. Ááné tsiíjyúu muha méúújeté ‘Róódaá’ némeíñé caapáhovu. Átsihdyúu botsíi muha méúújeté Páátarávu.  
\v 2 Átsihvúu muha tsɨ́ɨ́mɨvúréjuco mepájtyene Peníítsiá iiñújɨvu péémɨvu. Áámɨríyéjucóo muha mepééneé.  
\v 3 Aamée muha ‘Chíípere’ némeíñé caapáhó náníñéjcuri meɨ́ɨ́teíñútsihdyu mepéhijcyámé méúújeté Tsííriá iiñújɨvu. Aaméikyée muha Tííró mujcójuvu mécátsúúveté tétsihvu tsane pííchuta iíjchívyeki.  
\v 4 Átsihyíi muha tsaate cahcújtso múnáake maájtyúmɨtémemái méijcyá tsáné tsemáána. Aamée Páávoróké néé dibye Jerotsaréevu ipyéétu Píívyéébé Apííchóréhjáa diityéké túkévéjtsóneri.  
\v 5 Aamée muha técoomíyí téhajchótá meíjcyánetu mepéémeke pícyohjémé pámeere mújcojúvu. Áámemáa muha pámeere memɨ́hmóúbáne Píívyéébema méihjyúváhi.  
\v 6 Átsihdyúu muha ílluréjuco diityéké mepítyájcóne meúcaavéné cúújúwámɨ́ pañévu. Ááné tujkéveríjyucóo ditye óómiñe ihjyáhañévu. 
\p  
\v 7 Aamée muha Tíírótu nihñéréjuco tsahííyí mepééme mécátsúúveté Toremáidávu. Átsihyíi íjcyáné cahcújtso múnáadívú muha meúújetémema méijcyá tsájcoójɨ.  
\v 8 Ááné tsiíjyúu muha mepééme méúújeté Tsetsaréavu. Aamée muha mepéé Perípe jávú cahcújtso múnáá túkevéjtsojtéhjáa 7-meva íjcyámedítyú uwáábori úllehíjcyáábe jávu.  
\v 9 Áábej tsɨ́ɨ́mée pɨ́ɨ́néehójtsɨ́meva walléémú tájɨ́vatúmé íjcyame úúbállehíjcyá Píívyéébere diityéké ájcúné ɨ́jtsaméiyi ɨɨná pájtyeíñé iwáájacúne.  
\v 10 Aamée muha tétsihyi tsúcájáhréjuco meícyahíjcyánáa Píívyéébé ihjyú uubálle múnáajpi Agáábó wajtsɨ́ tétsihvu Jodéatu tsáábeé.  
\v 11 Aabée múúhakye ááhɨ́veebe Páávoró ocájɨmɨ́ɨ́hé iújcúmɨ́ɨ́heri íhyójtsɨcuu, íjtyúhaácyuu, íjcyane ichíácómeíñe nééhií: 
\p —Píívyéébé Apííchó muurá nehíjcyá ílluva ditye íñe ócájɨ́mɨ́ɨ́hé aabájáábeke Jerotsaréevu ichíjchúúbeke ɨ́hvéjtsoíñé tsííñé iiñújɨ múnáá hójtsɨ́ pañévu. 
\p  
\v 12 Ehdúu dibye néénéllii muha teene Tsetsaréa múnáama méneerá Páávoróké dibye ipyéétu téhullévu.  
\v 13 Árónáacáa múúhakye neébe: 
\p —¿Ɨ́ɨ́nerí ámuha mekímoovéné ɨ́dátsó oke pajtyéhi? Tehdu apááñéré oke ditye chíjchúíñejɨ́ɨ́vari. Óvíi néhi ihdyu oke illííhyánúhajchíí lliihyánúmé Ávyéjuube Jetsóoke o cáhcújtsóné hallútu. 
\p  
\v 14 Ehdúu múúhakye dibye néénéllii muha dííbyeke menééhií: 
\p —Óvíikyéhde muhdú Píívyéébe ímillédú ú ijcyáhi. 
\p  
\v 15 Átsihdyúu muha ílluréjuco meímíbájkímyeíñe mepééne Jerotsaréevu.  
\v 16 Áámemáa múúhama tsaate cahcújtso múnaa péé Tsetsaréatu. Aamée muha méúújeté Chííperé múnáajpi tsúúcajátújucóhjáa Píívyéébeke cáhcújtsoobe Natsóo jávu. 
\s1 Páávoro Jacóóboke ááhɨvéne 
\p  
\v 17 Átsihdyúu muha Jerotsaréevu meúújetémeke tétsíí cahcújtso múnaa tsaímíyé waatsúcúpejtsóhi.  
\v 18 Ááné tsiíjyúu muha Páávorómá máaahɨ́veté Jacóóboke. Áánáacáa tétsihyi pámeere cahcújtso múnáá túkevéjtsojte.  
\v 19 Áámedívúu muha meúújetémeke Páávoro úúballé ímíñeúvú muhdúhjáa Píívyéébe jodíómú íjcyátúrómé pañévú dííbyej tééveri méénuhíjcyanéhjɨ.  
\v 20 Áánélliihyée duurúvámé Píívyéébeke ávyéjújtsomére. Áánemáa nééme dííbyeke: 
\p —Ehdɨ́ɨ́vane, muúbej. Muurá múhdúné mɨ́amúnáajpíjyúcooró memúnaa jodíómudítyú cáhcujtsójúcoorómé úraavyépí Píívyéébée Moitséeúvuj tééveri ájcúné taúhbajúúne.  
\v 21 Aame nehíjcyá úhdityu uuva u úwáábohíjcyáné téénetu múu bóijcyúdú pámeekéré jodíómú tsííñé iiñújɨri íjcyámeke ditye tééneri ɨɨ́ɨ́cuvéjúcóótuki. Áhdurévá ú nehíjcyá ditye ɨ́hdéuvúu iícyahíjcyajɨ́jtó ɨɨ́hvéjtsóne ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́meke ikíhdyahɨ́rotsójúcóótuki.  
\v 22 Aane íñe ¿muhdúí teéne? Muurá íñe tsúúca íchihyi u íjcyane iwáájácúcooca píhcyááveímye.  
\v 23 Áánéllii ú méénuú uke muha menéhduú. Ijcyámé íchihyi múúhadítyú pɨ́ɨ́néehójtsɨ́meva wajpíímú ípyée ɨ́mɨáánetúré imyéénuíñé iñéénéi méénutúme.  
\v 24 Áámema tsaméhjɨ́ meúcújcatsíñe méímíbájchótsaméí duurúvájá lluuváábedívú memúnaa méénuhíjcyádu. Ááné boonétú ú áhdoó diityémá ditye ibyéérómeíki. Áijyu úhdityu íhjyúvahíjcyarómé neé álliúré íjcyáneri iíhjyúvahíjcyáne. Áhdure neeímyé Píívyéébée Moitséeúvuj tééveri ájcúné taúhbajúúné téhdure u úraavyéne.  
\v 25 Áánetúu ihdyu tsúúca muha mécaatúnú jodíómú íjcyáturómé Jetsóoke cáhcujtsómé ílluune imyéénútuki: Tsá ditye níjcyotájteke ɨ́ɨ́cúvémeíñé iyámeke dóóityúne; tsá ditye tújpacyo dóóityúne; tsá ditye dóóityú dótsohcáorii, majcánurii, dsɨ́jɨ́véné iyámeke; tsá ditye tsíjtyéhjɨma dómácójcatsíityúne. Ehdúu nééme Páávoróke. 
\s1 Páávoróké ditye ékeevéné duurúvájá pañévu 
\p  
\v 26 Ahdújucóo dibye diityémá pɨ́ɨ́néehójtsɨ́mevámá iúcújcatsíñe pééneé. Aaméhjáa úcaavé duurúvájá pañévú iúúbálle tééjá tehméébeke múhdúj coojɨ́vatú iímíbájchómeíñé ɨnɨ́jkévaíñé botsíi páñétúétsihvu Píívyéébeke ɨɨ́ɨ́cúvéíñé iyáábeke itsájtyeki. 
\p  
\v 27 Aanéhjáa tsáné tsemáánatu ɨnɨ́jkévaíñé ditye nééne tsúúca nɨjkévaríjyuco íjcyánáa Áátsiá iiñújɨtu tsááné jodíómú ájtyumɨ́ dííbyeke duurúvájá pañe íjcyáábeke. Áábekéhjáa pámeere tétsii íjcyámema páhduváré idyárɨ́ɨ́vétsihdyu ékeevéme.  
\v 28 Áánemáhjáa kéévánécoba néémeé: 
\p —¡Ámuúha ijraéémuj, metsááne múúhakye mépɨ́aabóva! Áánu muurá éhne pahúlleváré úwááboobéré péhíjcyaabe ímityúné ihjyúvahíjcyá méiiñújɨ múnáadítyu. Áhdure Píívyéébée Moitséeúvuj tééveri ájcúné taúhbaju nééné tsɨjɨ́jtóríyé úwáábohíjcyaábe. Téhdure ímityúné ihjyúvahíjcyaabe duurúvájatu. Ááneréi íjcyáíyónáa muurá íñe íjtye gríéégómuke tééjá pañévú iúácóneri tútávájtsoobe tééjá pañe ɨ́ɨ́né imítyúné úújéítyúrotsíi. 
\p  
\v 29 Ehdúhjáa nééme Jerotsaréeríi Éépetsó múnáajpi jodíómuube íjcyátuube Tróópimómá dííbyeke iájtyúmɨ́nélliíhye. Aanéhjáa ɨjtsúcunúmé Páávoro dííbyeke úacóné tééjá pañévu. 
\p  
\v 30 Ááneríhjyáa técoomí múnaa íbórɨ́baavémé péé teeja duurúvajávu. Aaméhjáa Páávoróké iékéévéébeke lliúcuíñú áachívu. Áánemáhjáa wátajcómé tééjá llehówááne.  
\v 31 Aaméhjáa dííbyeke llííhyanújúcóóíyónáa tsúúca úúbálle úújeté técoomí tsodáhómú avyéjúúbedívu.  
\v 32 Áánélliihyéhjáa pámeekéré ítsodáhómuke íavyéjujtémá ipíhjyúcúmema dsɨɨnécunúmé téhullévu. Áámekéhjáa iájtyúmɨ́ne ɨ́hvetémé dííbyeke iwápáácohíjcyánetu.  
\v 33 Átsihdyúhjáa diitye tsodáhómú avyéjuubéréjuco iékéévéébedívú táuhbáné ditye ichíjchu úwáñehííñeri. Áánemáhjáa tétsii íjcyámeke dílloobe muubá dibye íjcyane, áhdure ɨ́ɨ́né hallútú ditye ehdu dííbyeke méénune.  
\v 34 Ááneréjucóhjáa páhduváré mítyane ditye íhjyúváné pañe tsá dibye lléébotú muhdú ditye nééneé. Áánélliihyéhjáa ítsodáhómuke neebe ditye itsájtye dííbyeke.  
\v 35-36 Áhdújucóhjáa ditye íhcyóómivu itsájtyéébeke tsájá niityéwaahyóvú iúújetétsótsihdyu ílluréjuco íhbúcuíñúné mɨ́amúnaa íjyévé ‘áádikye mélliihyánu’ néémere úráávyénélliíhye. 
\s1 Páávoro íhyallúvú íhjyuváne 
\p  
\v 37 Áábekéhjáa ditye ihjyá pañévú ááhɨ́vétsóíyónáa neebe diityé avyéjúúbeke: 
\p —¿A tsá o íhjyúváítyuróne? 
\p Áánélliihyéhjáa neebe dííbyeke: 
\p —¿Aca eene ú piivyété gríéégómú ihjyúrí u íhjyuváne?  
\v 38 ¿Aca tsá Ejíhto múnáajpi u íjcyatú éhnée ímítyúmeke u újcúmema ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨvu u pééne ímityúné múúhá iiñújɨ́ avyéjúúbedítyú u ɨ́tsámeíhíjcyaábe? 
\p  
\v 39 Áánélliihyéhjáa Páávoro néé dííbyeke: 
\p —Muurá ihdyu oo jodíómuubéré Tsiríítsiá iiñújɨri íjcyacóómí Táátsó múnáajpi. Ahdícyane ihdyu cána óvíjyuco oke daacu tsáraahóvú o íhjyúva mɨ́amúnáama. 
\p  
\v 40 Ahdújucóhjáa diibye ávyéjuube ɨ́hvéjtsoobe niityéwááhyó hallútú diityéké íhyójtsɨri nééne ditye cúúvéhulléré iíjcyaki. Aaméhjáa dáíívyénemáyé ihjyúvaabe heeberéómú ihjyúri. 
\c 22  
\p  
\v 1 Neebéhjápeé: 
\p —Ámuúha tamúnaaj, cáhawáá ímíñeúvú mélleebúcunu ámúhakye táicyánéjcú o úúballéne. 
\p  
\v 2 Ehdúhjáa dibye heeberéómú ihjyúrí íhjyúvánéllii ímíñeúvú lleebúcunúmé dííbyeke. 
\p  
\v 3 Áámekéhjáa neébe: 
\p —Oo muurá jodíómuube Tsiríítsiá iiñújɨvúu Táátsó coomívú oke ditye tsɨ́ɨ́mávaábe. Ároobée ihdyu ó keemévé íchihvúré Jerotsaréevu. Áábekée oke Gamariéé úwáábohíjcyá méɨhdé múnáaúvúhjáa úráávyehíjcyáné taúhbaju. Aabée ó imíllehíjcyará múhdutú tsaímíyé Píívyéébeke o ɨ́ɨ́cúvéébeke o cáhcújtsóiyóné táɨ́ɨ́búuri. Ahdu muurá ícyooca ámuúha.  
\v 4 Ároobée táwaajácútubááné íñe ɨ́mɨáájú cahcújtso múnaáhjáa íjcyámeke o dsɨ́jɨ́vétso ímityúné ó dárɨ́ɨ́vehíjcyá dityéváa téénetu ɨɨ́hvetéroki. Opée ó tsatyéhijcyá wajpíímumáyé walléémuke ditye icyúvéhoojánuki.  
\v 5 Aane muurá llúúvájté avyéjúúbema duurúvájá túkevéjtsojte waajácú okée waajácúhaamɨ́nema iwálloone Damájcori íjcyáné cahcújtso múnáa éllevu. Aabée téhullévú tsúúca o péé oováa o dóhjɨ́nújémeke íchihvu Jerotsaréevu ditye ɨɨ́cúbáhraki. 
\s1 Páávoro úúballé muhdú Jetsóoke icyáhcujtsóne 
\r (Hch 9.1-19; 26.12-18) 
\p  
\v 6 Aanée Damájcovu oke ditye wálloobe juuváyí o péhíjcyárónáa cójɨ́jpɨɨne técoomíj pɨɨhɨ́vuréjuco péécutéré óhdivu ávyétá ɨhnáhó nééne péété cádiivyéné cáámetu.  
\v 7 Aanée oke ɨ́jcaáyó baavújuco. Áábekée oke Jetsóó o ájtyúmɨ́tuube nééhií: “Tsáo Tsááoroj, ¿ɨ́veekíami oke ú pátsárícyohíjcyaj?”  
\v 8 Áánélliihyée o nééhií: “¿Aca múha uu, Ávyéjuúbej?” Áánélliihyée oke neébe: “Oo Jetsóó Natsarée múnáajpi oke u pátsárícyohíjcyaábe.”  
\v 9 Aanée téijyu óóma íjcyame teene peete iájtyúmɨ́neri íllityéhi. Áromée ihdyu tsá lléébotú dibye óóma íhjyuváne.  
\v 10 Aanée awáá ehdu oke dibye néénéllii o néé dííbyeke: “Ávyéjuúbej, ¿aanéhaca ɨɨná ú imíllé o méénune?” Áánélliihyée oke neébe: “Wa ihdyu dipye Damájcovuj. Téhullévúi uke neeímyé ɨɨná u méénuíñe.”  
\v 11 Aabée teene peete muhdú oke táhálluúúcú cúúvetétsoobe o hálluvájúcóótúúbeke óóma íjcyaméréjuco oke úújetétsóné téhullévu. 
\p  
\v 12 Áijyúu ‘Ananía’ némeííbyé tsáá taéllevu Píívyéébée Moitséeúvuj tééveri ájcúné taúhbaju néhdújuco ícyahíjcyáábeke ímí mɨ́amúnaa ɨ́jtsúcunúúbe.  
\v 13 Aabée itsááne oke nééhií: “Muúbej, tsúúca ú hallúvá tsiíñe.” Ehdúu oke dibye néénemáyé ɨ́ɨ́né imíjyaú ó ɨɨtéjucóóhií.  
\v 14 Átsihdyúu oke neébe: “Muuráhjáa tsúúcajátújuco méɨhdé múnáaúvú cáánívahíjcyaabe Píívyéébe uke mémenúné ɨ́mɨáábé Jetsóoke u ájtyúmɨɨbe íhjyuváné u lléébóne dibye ímillédú u íjcyaki.  
\v 15 Áánéllii ícyooca pámeekéré dííbyedítyú íjcyáné uwááboju ú úúbállehíjcyaáhi.  
\v 16 Ahdícyane ɨ́ɨ́nerí ɨ́jtsámeítyuube dííbyedívuréjuco cátóróóvéne dííbye mémeri táuméí Píívyéébeke páneere díimítyú dibye iábájɨ́ɨ́veki. Ááne tsójtsótsaméi.” Ehdúu oke neebe Ananía. 
\s1 Páávoro úúballé Píívyéébe dííbyeke wálloone jodíómú íjcyátúme éllevu 
\p  
\v 17 Aabée Jerotsaréevu tsiiñe o óómiibye duurúvájá pañévú o úcáávéne Píívyéébema o íhjyúvahíjcyánáa óhdivu bóhówaavéné naavédú nééneé.  
\v 18 Ááné pañée Jetsóoke o ájtyúmɨɨbe oke nééhií: “Ɨ́ɨ́cúi dipye tsiéllevu íchihdyu Jerotsaréetu. Muurá tsá ditye ɨ́ɨ́cúvéityú táuwááboju u úúbálléróneri.”  
\v 19 Áánélliihyée dííbyeke o nééhií. “Ávyéjuúbej, áánerá oke waajácúmé ópée dícyahcújtso múnáake pihcyáávejááné pañévú o wápáájcómeke o cúvéhoojánuhíjcyaabe o íjcyane.  
\v 20 Áhdurée muurá díwákimyéi múnáajpi Ejtéébá díuwááboju méénuhíjcyáábeke ditye dsɨ́jɨ́vétsóijyu diityémá o íjcyáábema tsaméhjɨ́juco muha tehdu dííbyeke meméénune. Téijyúu muurá ó téhmehíjcyá diitye dííbyeke llííhyánúmé wajyámúúne.”  
\v 21 Ehdúu o néérónáa tsiiñe oke neébe: “Árónáa ú peé íchihdyu tsíhullévú jodíómú íjcyátúrómé pañévú uke o wállóónélliíhye.” Ehdúhjáa úúbálleebe Páávoro. 
\s1 Páávoro tsodáhómú avyéjúúbé hójtsɨ́ pañe 
\p  
\v 22 Aanéhjáa dííbyeke illéébúcunúhíjcyáróne kéévánécoba néémeé: ¡Tsáhájuco aabye íjcyáítyuróne! ¡Ílluréjuco mélliihyánu!  
\v 23 Ehdúhjáa néémere íwajyámúúné cáámevu wájójcoméré téhdure bálliijyu wájojcóhi.  
\v 24 Áánélliihyéhjáa diibye tsodáhómú avyéjuube néé ítsodáhómuke ditye iááhɨ́vétso páñéejávú dííbyeke. Áánemáhjáa neebe ditye iwátsíhcyúúbeke idíllo ɨ́ɨ́né hallútú dííbyedítyú ditye íjyácunúhijcyáne.  
\v 25 Ahdújucóhjáa ditye iwátsíhcyu dóhjɨ́nuube tsaapi tsodáhómú avyéjuube tétsihyi íjcyáábeke nééneé: 
\p —¿Aca ihdyu múúne eene ámuha romáánómuube iíjcyáné waajácúháámɨma íjcyáróóbeke ɨɨná néétume méwátsihcyúhi? 
\p  
\v 26 Ehdúhjáa Páávoro nééne tsodáhómú avyéjuube pajtyétsó páñétúéjpihdívu. Neebéhjápeé: 
\p —Tsáma téɨɨbúwá díícyaco áábyeke muhdú u méénúíhajchííjyu. Muuráhjáhaca ihdyu romáánómuube iíjcyáné waajácúháámɨma diíbye. 
\p  
\v 27 Áánélliihyéhjáa páñétúejpi ipyééne néé dííbyeke: 
\p —¿Ava úhdi ijcyáné romáánómuube u íjcyáné waajácuháámɨj? 
\p Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Éée. 
\p  
\v 28 Áánélliihyéhjáa neebe ávyéjuube dííbyeke: 
\p —Téhdurée muurá mítyane ó ahdó romáánómuube o íjcyáíñé waajácuháámɨ. 
\p Áánélliihyéhjáa Páávoro nééhií: 
\p —Árónáa ihdyu llihíyomútsidi téhdure tene íjcyánéllii ó néé pañétúejpi o íjcyane. 
\p  
\v 29 Ehdúhjáa dibye néénéllii ɨ́hvejtsómé dííbyeke. Áhduréhjáa ávyéjuube íllityé romáánómuube iíjcyáné waajácúháámɨma íjcyáábeke ehdu imyéénúneri. 
\s1 Jodíómú túkevéjtsojté úmɨ́wari Páávoro íjcyane 
\p  
\v 30 Ááné tsiíjyúhjáa imílleebe iwáájacúné ímichi ɨ́ɨ́né hallútú imúnaa jodíómú diibye Páávoródítyú iíjyácunúne dííbyé hallúvú páhduváré úúbállehíjcyáne. Áánemáhjáa neebe ditye dííbyedítyú íjcyáné uwáñehííñé itsíñúúne ipíhjyúcu pámeekéré ávyéjujtéké llúúvájté avyéjujtéma. Áámé úmɨwávúhjáa dííbyeke íjyócujcároóbe. 
\c 23  
\p  
\v 1 Aabéhjáa Páávoro diityédívú ɨ́ɨ́teebéré nééhií: 
\p —Ámuúha tamúnaaj, muurá íjcyoojɨ́vújuco Píívyéébé húmɨ́j pɨɨnévú tsáháturo ímityúné o méénutúne. 
\p  
\v 2 Ehdúhjáa dibye néénéllii llúúvájté avyéjuube Ananíá táuhbá tsaatéké ditye iwábáájco dííbyeke.  
\v 3 Árónáacáhjáa neebe dííbyeke: 
\p —¿Aca taúhbaju néé muhdú o íjcyane óóma u ímíbájchoki? ¿A tsá u wáájácutú teene taúhbaju nééné tsɨjɨ́jtoríyé óhdivu u táuhbáné oke ditye imyéénuki? Uke téhdure Píívyéébe méénuú bañú múnáajpi u íjcyáábeke. 
\p  
\v 4 Áánélliihyéhjáa tsaate nééhií: 
\p —¿Aca muhdú eene íllure ú uuhɨ́vaté Píívyéébere pícyoobe llúúvájté avyéjuube páñétúejpi íjcyáábedi? 
\p  
\v 5 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Árónáa tsá o wáájácutú dibye páñétúejpi llúúvájté avyéjuube íjcyane. Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Tsá múu ímityúné íhjyúvatú ávyéjujtédítyu.” Ehdúhjáa neebe Páávoro. 
\p  
\v 6 Botsíikyéhjáa waajácuube tsadotséómuma paritséómúejte diitye ávyéjujte íjcyane. Áánélliihyéhjáa neebe kéévánécoba: 
\p —Ámuúha tamúnaa, oo muurá paritséómú uwáábóo úráávyehíjcyáábé hajchi. Aabée téhdure tééné uwááboju ó úráávyehíjcyáhi. Áábeke íñe oke ámuha médíllohíjcyá dsɨ́jɨvémé tsiiñe bóhɨɨne o cáhcújtsónélliíhye. 
\p  
\v 7 Ehdúhjáa dibye néénéllii diitye ávyéjujte tsaamééré ɨtsɨ́pájújcatsíñe ílluréjuco pájúvanújcatsíñe.  
\v 8 Diityéhjáa muurá tsadotséómú nehíjcyá dsɨ́jɨvémé bóhɨ́júcootúne. Áhduréhjáa ɨtsúcunúhijcyámé níjkyéjɨ múnáama panéváré ápííchoháñé íjcyatúne. Áánetúhjáa ihdyu paritséómú cáhcujtsó ténehjɨ íjcyane.  
\v 9 Aaméhjáa íhjyúbari íjcyánáa diitye paritséómudítyú tsaate taúhbájú uwáábojte nééhií: 
\p —Muurá tsá áánu ɨɨná ímityúné méénutúne. Áábema tsáijyu múu ɨ́mɨááné níjkyéjɨ múnáajpi íhjyúvánáa ¿ɨ́veekí Píívyéébeke múhdurá médárɨ́ɨ́véiyáhi? 
\p  
\v 10 Ehdúhjáa ditye táhjájcatsíñeri tsodáhómú avyéjuube iíllityéne ɨjtsúcunú ditye Páávoróké méénuíñe. Áánélliihyéhjáa tsiiñe neebe ítsodáhómuke ditye itsájtye bɨwáhullévúré íhcyóómivu dííbyeke. 
\p  
\v 11 Ápejcóhjáa Jetsóó dííbyedívú ibóhówáávéne nééhií: 
\p —Imíchi díícyáne ɨ́ɨ́neri áábímyeítyuubéré íñe táuwááboju íchii Jerotsaréeri u úwáábohíjcyádúré idyé dúwááboco Róómárií. Ehdúhjáa Jetsóó néé Páávoróke. 
\s1 Páávoróké imíllerómé illííhyanúne 
\p  
\v 12 Ááné tsɨtsɨ́ɨ́vevúhjáa imúnaa jodíómú pítyácójcatsíyá ɨ́mɨáánetúré dííbyeke ɨdsɨ́jɨ́vétsoíñe. Áánemáhjáa néjcatsímyé ɨ́ɨ́néubárá imájchóityúné dííbyeke illííhyánútúné hajchóta.  
\v 13-14 Ehdúhjáa dííbyedítyú pítyácójcatsímyé 40-mevá ehnííñevu íjcyame. Aaméhjáa llúúvájté avyéjujtémá ítyúkevéjtsojté éllevu ipyééne neeté diityéke: 
\p —Muha ɨ́mɨááné Píívyéébe lléébónáa mépítyácójcatsí ɨ́ɨ́néubárá memájchóityúné Páávoróké muha mellííhyánútúné hajchóta.  
\v 15 Áánéllii méneeco tsodáhómú avyéjúúbeke dibye péjcore ámúha éllevu itsíva dííbyeke. Árónáa ihdyu méneeco dííbyedítyú íjcyáné ihjyu ámuha medíllo dííbyeke mepɨ́uváne. Áijyu muha tsúúca máarúcóónuú ámúhadívú dibye úújetétúné ɨhdéré muha mellííhyánuki. 
\p  
\v 16 Ehdúhjáa ditye pítyácójcatsíñé Páávoró beebe iwáájácúne ɨ́ɨ́cúi tsodáhómu coomívú ipyééne úúbálleté diibye ííñáhnikye.  
\v 17 Áánélliihyéhjáa tsáápiikye tsodáhómú avyéjúúbeke ɨpɨ́úváábeke neebe Páávoro: 
\p —Áánu ováhtsáwúuke tsajtye páñétúejpi ámúhá avyéjúúbe éllevu dibyévá ɨɨnáhjáubá iúúbálle dííbyeke. 
\p  
\v 18 Ahdújucóhjáa dííbyeke dibye tsájtyene ávyéjúúbe éllevu. Aabéhjáa neeté dííbyeke: 
\p —Ávyéjuúbej, éhne cúúvéjari íjcyaabe Páávoro oke néénéllii ó tsivá áánu ováhtsáwúuke diéllevu dibyévá íhya ɨɨná uke iúúbálleki. 
\p  
\v 19 Áánélliihyéhjáa íhdyúétsihvu itsájtyéébeke neébe: 
\p —¿Ɨɨná ú imíllé oke u úúballéne? 
\p  
\v 20 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Tamúnaáne jodíómú pítyácójcatsí ukévá iñééiñe péjcore u tsájtye Páávoróké diityé avyéjujté éllevu dityévá idíllo dííbyeke ɨɨná dííbyedítyú íjcyáné ihjyu.  
\v 21 Áróneri tsá u ɨ́ɨ́cúvéityúne. Ijcyámé 40-mevá ehnííñevu dííbyekévá illííhyánu árucóónuímye. Aame néjcatsí ɨ́mɨááneva imyéénuíñé Píívyéébe lléébónáa ipítyácójcatsíñe. Aamévá dííbyeke illííhyánútúné hajchótá tsá ɨ́ɨ́néubárá májchóityúne. Aame ícyooca tehmé muhdú diityéké u nééneréjuco. 
\p  
\v 22 Ehdúhjáa dibye tsodáhómú avyéjúúbeke úúbálléné boone ipítyájcóóbeke neebe dibye muucá iúúbállétu teéne. 
\s1 Ávyéjuube Péérí éllevu Páávoróké ditye wálloóne 
\p  
\v 23 Átsihdyúhjáa diibye ávyéjuube míítyétsikye ítsodáhómú avyéjujtédítyú ɨpɨ́úváne néé dityétsí iújcu 200-meváké tsodáhómuke ullérí pééímyeke, 70-meváké ɨ́ɨ́júmudi pééímyeke, 200-meváké cávaájcoháñema pééímyeke, ditye ipyéé Tsetsaréavu tépejcójuco.  
\v 24 Áhduréhjáa neebe ditye tsáápi ɨ́ɨ́juke iímíbájcho dííbyedi Páávoróké itsájtye ávyéjuube Péérí éllevu.  
\v 25 Áámemáhjáa waajácuháámɨ́ wálloobe íllu iñéhaámɨ: 
\pi1  
\v 26 “Ávyéjuube Péériíj, oo íñe Cáráóódio Ríítsia o íjcyaabe úúma ó ihjyúváhi.  
\v 27 Áánukée tsúúca imúnaa jodíómú iékéévéébeke llííhyanújúcóóróóbeke tátsodáhómuma diityédítyú ó dojtúcú romáánómuube iíjcyáné waajácúháámɨma dibye íjcyane o wáájácúnema.  
\v 28 Áánemáa ó tsajtyé dííbyeke diityé ávyéjujté éllevu ɨ́ɨ́né déjúcotú dííbyé hallúvú ditye páhduváré úúbállehíjcyáné o wáájácuki.  
\v 29 Aabée ó waajácú apááñéré ítyaúhbajúúné hallútú ditye ehdu dííbyeke dárɨ́ɨ́vehíjcyáne. Aane tsá ɨɨná íjcyáturó ditye tééné hallútú icyúvéhoojánúúbeke dsɨ́jɨ́vétsóiyóne.  
\v 30 Áábeke íñe diéllevu ó wallóó imúnaa íjcyarómé dííbyeke illííhyánuíñé pítyácójcatsíñé o wáájácúnema. Áámeke o néé ditye páñetu diéllevu ipyééne díhyúmɨri iñéé ɨ́ɨ́né hallútú dííbyedítyú iíjyácunúhijcyáne. Ahdícyane wái diícyaj.” 
\p  
\v 31 Ehdúhjáa néhaamɨ́má tsodáhómú pejco tsajtyé Páávoróké Ajtíípatírí coomívú íavyéjuube néhdújuco.  
\v 32 Ááné tsɨtsɨ́ɨ́vevúhjáa tsaate tsodáhómú ulléríyée pééme ílluréjuco óómiñe íhcyóómivu. Áánetúhjáa tsijtye ɨ́ɨ́júmudíi péémeréjuco cóhbaavéné Páávoróma.  
\v 33 Aaméhjáa Tsetsaréavu ávyéjúúbedívú dííbyeke iúújetétsóne ajcú teene waajácúhaamɨ́vú dííbyeke.  
\v 34-35 Áhaamɨ́hjáa ávyéjuube iéévéné nɨ́jcáutu dilló Páávoróké kiá múnáajpí dibye íjcyane. Aanéhjáa Tsiríítsiá iiñújɨ múnáajpi dibye íjcyane iwáájácúne neébe: 
\p —Cána óvíi ímichíi díhyallúvú páhduváré úúbállehíjcyámé wajtsɨ́ mewáájácu muhdú úúma tene íjcyane. 
\p Áánemáhjáa neebe ditye ipícyo dííbyeke ávyéjuube Heróódeúvu jávu. 
\c 24  
\s1 Ávyéjuube Péérí úmɨwávú Páávoro íhjyuváne 
\p  
\v 1 Átsihdyúhjáa tsáhojtsɨ́j coojɨ́vatu páñétúejpi llúúvájté avyéjuube Ananíá tsáá Tsetsaréavu túkevéjtsojtéma. Áámemáhjáa téhdure Téétoro tsáá ímityúné múúne méénúmé hallúvú íhjyúvaábe. Aaméhjáa diibye ávyéjúúbedívú iwájtsɨ́ne úúballévá ímityúné Páávoró hallúvu.  
\v 2 Áábekéhjáa diityé éllevu ditye tsájtyéébé hallúvú Téétoro úúballéjucóó ávyéjuube Pééríkyeé. Neebéhjápeé: 
\p —Ávyéjuúbej, mítyane uke muha météhdujtsó múúhá avyéjuube u íjcyaabe pane u wáájácúúbé túkevéjtsójú pañe muha tsaímíyé meícyahíjcyánélliíhye.  
\v 3 Muurá muha páhduube dítyúkevéjtsójú pañe méijcyáhi. Áánéllii mítyane uke muha météhdujtsó múúhá avyéjuube u íjcyáábeke.  
\v 4 Aane mítyane uke o túhújtsótu uke o néé okéi u lléébúcunú múhajchótáwuú úúma o íhjyuváne.  
\v 5 Muurá muha méwaajácú áánu ávyeta panévá iñújɨ́ɨ́neri íjcyáné jodíómuke ííbórɨ́nuubéré péhijcyáne. Aabe natsarénómuube Jetsóoke úráávyehíjcyámedítyú ímichi páñétúejpi.  
\v 6 Muuráhjáa duurúvaja dibye tútávájtsóíyónáa muha meékéévéébema méimíllerá teene meímíbajchóné muhdú múúhá taúhbaju néhduú.  
\v 7 Árónáacáa tsodáhómú avyéjuube Ríítsia múúhá hójtsɨ́ pañétú dojtúcú dííbyeke.  
\v 8 Áánemáa neebe dííbyé hallúvú úúbállehíjcyámé itsáá diéllevu. Ahdújuco íñe muha metsááne diéllevu dííbyé hallúvú muha meúúbállehíjcyáméjuco. Aane cáhawáá óvíi páñetu ú dilló dííbyeke u wáájácu muhdú nééné déjúcotu muha meúúbállehíjcyáné dííbyé hallúvu. Ehdúhjáa neebe Téétoro Pééríkyeé. 
\p  
\v 9 Téhduréhjáa tétsihyi íjcyame tsijtye jodíómú nehíjcyá ɨ́mɨáánéjuco ehdu tene íjcyane.  
\v 10 Áánélliihyéhjáa ávyéjuube Pééri úbahcyó Páávoróké dííbyeréjuco iíhjyúvaki. Ahdújucóhjáa dibye nééneé: 
\p —Muurá ó waajácú múhdúné pijcyábájucó íñé iiñújɨri ímítyúnéhjɨ́ ímibájchoobe u íjcyane. Áánéllii mítyane ó ímíjyuuvé táicyánéjcú o úúbálléneri.  
\v 11 Aane ihdyu cáhawáá óvíi apááñéré ú waajácú Jerotsaréevúu Píívyéébeke o dúúrúvájétsihdyu botsíi 12 coojɨ́váré meíjcyane.  
\v 12 Tsáháa múha oke ájtyúmɨtú tsaatémá o táhjájcatsímyeke o ííbórɨ́nuhíjcyáné duurúvájá pañévu, pihcyáávejááné pañévu, tsiéllehjɨ́vu.  
\v 13 Aane muurá íjtye ávyeta tsá wáájácutú ɨ́ɨ́né hallútú táhallúvú iúúbállehíjcyáne.  
\v 14 Áánetu cáhawáá uke o úúbálle apááñéré táɨhdé múnáaúvúu cáánívahíjcyaabe Píívyéébeke o ɨ́ɨ́cúvéébeke o úraavyéne. Dííbyeke ihdyu ó úráávyehíjcyá béhjɨ́jtori eene múhdurá ditye óhdivu ɨ́tsúcunúhíjcyájɨ́jtori. Aabe idyé ó cáhcujtsó dííbyé ihjyú uubálle múnáá waajácúhaamɨ́netu dííbyé taúhbaju cáátúnúmeíñéhjɨma tsíñehjɨ íjcyane.  
\v 15 Muurá ditye cáhcujtsódúré dííbyeke o cáhcújtsoobe ó waajácú ɨ́mɨáméhjɨma ímítyúroméhjɨ́ dsɨ́jɨvémé bóhɨɨíñe.  
\v 16 Áánéllii ó imíllehíjcyará tsaímíyé Píívyéébema o íjcyane. Áhdure idyé ó imíllehíjcyará tsaímíyé mɨ́amúnáama o náhbévájcatsíñe. 
\p  
\v 17 Aabée muurá múhdúne píjcyá lliiñé tsiélléhjɨ́ o péhíjcyátsihdyu o tsáá táiiñújɨ múnáake o pɨ́aabóvaabe idyé dííbyeke o ɨ́ɨ́cúve iyámeke o cóvájtsóneri.  
\v 18 Éhdurée nénéhjɨri duurúvájá pañe o íjcyáábeke Áátsiá iiñújɨri íjcyame tamúnaa oke ájtyumɨ́ dityée méénuhíjcyádújuco tééjá lluuváábedívú o ímíbájchómeííbyeke. Áánáacáa tsá tétsihyi tsijtye ijcyáturóne. Aabée tsáháturo téijyu muucá o ííbórɨ́nutúne.  
\v 19 Aane bo óvíi eene táhallúvú úúbállehíjcyámé ííllevu itsááne úúballévá ɨ́mɨááné ímityúné táhallúrí íjcyáhajchííjyu.  
\v 20 Óvíikyéhde aatyéré úúballé ɨ́ɨ́né imítyúnéhjáa tamúnáá avyéjujtémá o méénune iájtyumɨ́ne.  
\v 21 Ááneráhjáa apááñéré diityémá o íjcyaabe pámeere lléébónáa o nééhií: “Oke íñe ámuha médíllohíjcyá dsɨ́jɨvémé bóhɨɨne o cáhcújtsónélliíhye.” 
\p  
\v 22 Ehdúhjáa Páávoro néénéllii ávyéjuube Pééri ílluréjuco tééné ihjyu ɨ́hvejtsóné ímíhyéhjáa dibye úráávyenéjcú iwáájácúnélliíhye. Áánemáhjáa neebe diityéke: 
\p —¿A ehdúhaca teéne? Ané óvíi tsodáhómú avyéjuube Ríítsia tsáá botsíi ámúhama meímíbájchoki. 
\p  
\v 23 Ehdúhjáa diityéké iñétsihdyu neebe tsáápi tsodáhómú avyéjúúbeke dibyéi tétsihvúré ipícyo dííbyeke. Áánemáhjáa neebe dibye ɨɨ́hvéjtso imúnaa dííbyeke iááhɨ́vehíjcyaki. 
\p  
\v 24 Átsihdyúhjáa tsúcájá iíjcyánetu Pééri tsiiñe tsáá dííbye éllevu mewa Drotsíírama jodíómulle téhdure íjcyállema. Aabéhjáa pɨ́uvá diibye Páávoróké dibye diityétsima iíhjyúva muhdú Jetsocríjtoke mecáhcújtsónetu.  
\v 25 Áánélliihyéhjáa ihjyúvaabe muhdú tsaímíyé meíjcya íimítyúnéjcutu metéhmémeíñetu. Áhduréhjáa ihjyúvaabe nihñéétsihvúré Píívyéébe muhdú mɨ́amúnaa ícyahíjcyáné ímíbájchóíñetu. Ááneríhjyáa ávyéjuube iíllityéne dííbyeke nééhií: 
\p —Wa ílluréjuco dipyej. Néhijyáca idyé tsiiñe uke ó pɨ́úvaá múhtsima u íhjyúva téénetu. 
\p  
\v 26 Aanéhjáa diibye Pééri ijyácunúhijcyá dsɨ́ɨ́dsɨdívú Páávoro áhdóíyóneri ílluréjuco dííbyeke iíjchívyétsoki. Téénélliihyéhjáa wáájácúroobéré pɨ́úvahíjcyá dííbyema iíhjyúvaki.  
\v 27 Ehdúhjáa pajtyéné míñéécú pijcyábá hajchóta. Átsihdyúhjáa Pééri ílluréjuco ɨ́hvejtsóné ávyéjuube iíjcyane. Áábé cápayóóvéhjáa Póótsio Péjtóréjuco úcaavéne. Aanéhjáa Pééri jodíómuma ímí iíjcyane iímílléne pícyoíñú cúúvejávúré diibye Páávoróke. 
\c 25  
\s1 Páávoro Péjtó úmɨ́wari 
\p  
\v 1 Aanéhjáa diibye Péjtóréjuco tééné iiñújɨ́ avyéjúúbedívú úcááveebe pápihchúúj coojɨ́vatu péé Tsetsaréatu Jerotsaréevu.  
\v 2 Áábekéhjáa téhullévú túkevéjtsojtémá llúúvájté avyéjujte úúbállépejtsó ímityúné Páávoró hallúvu.  
\v 3 Áánemáhjáa nééme dibye ɨpɨ́úva dííbyeke Jerotsaréevu. Aaméhjáa pítyácójcatsíyá juuva iárucóónúne dííbyeke illííhyánúpéjtsoíñe.  
\v 4-5 Ehdúhjáa diibye ávyéjúúbeke ditye néérónáa neebe diityéke: 
\p —Bo néhi caatyé ámúhadítyú ávyéjujte íjcyame óóma Tsetsaréavu mepe ámuha téhullévú meúúbálle dííbyé hallúvú ɨ́mɨáánée ímityúné dibye méénúhajchííjyu. Muurá téhulle diibye cúúvéjari. Áhullévú lléváhréjuco tsiiñe o pééhiñe. Ehdúhjáa neebe Péjtoó. 
\p  
\v 6 Aabéhjáa teene Jerotsaréeri ijcyá íhyotsɨ́tú pápihchúúj coojɨ́váubáhjápeé, íhjyáa mityá pahójtsɨ́cúj coojɨ́vaj. Átsihdyúhjáa péjúcoobe Tsetsaréavu. Ááné tsiíjyúhjáa teene idíllóítsihvu iácúúvéne pɨ́uvájúcoobe diibye Páávoróke.  
\v 7 Áábekéhjáa ditye wájtsɨ́tsóóbedívú Jerotsaréetu pééné jodíómú ipíhcyáávéne dííbyé hallúvú úúballéjucóó ímítyunéhjɨ. Ároméhjáa íllure báñúmeíhi.  
\v 8 Aabéhjáa Páávoro íicyánéjcutu nééhií: 
\p —Tsáháturo tsáma ɨɨná ímityúné o méénutú tamúnaa jodíómú taúhbájutu, téhdure diityé duurúvájatu. Téhdure tsáháturo páñétúejpi romáánómú avyéjúúbedítyú ímityúné o íhjyúvatúne. 
\p  
\v 9 Ehdúhjáa Páávoro néérónáa Péjto dííbye múnaa jodíómuma ímí iíjcyane iímílléne néé dííbyeke: 
\p —¿Aanéhaca ú imíllé Jerotsaréevu meímíbajchóné eene ɨɨná díhyallúvú ditye úúbállehíjcyáne? 
\p  
\v 10 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Árónáá muurá tétsihyíjyuco oo ehdu nénéhjɨ́ ámuha romáánómú meímíbáchohíjcyáitsíí amúhá avyéjuube méménútsihyi. Aane muurá ú waajácurá ɨ́ɨ́né imítyúné o méénúturóné tamúnaa jodíómuma.  
\v 11 Muurá ihdyu ɨ́mɨááné ímityúné o méénuca ó pájámeíiyá oke ditye illííhyánuki. Keená ‘tsáhaá’ o nééiyóne. Áánetu íñe táhallúvú ditye úúbállehíjcyáronéhjɨ́ ɨ́mɨááné íjcyátúhajchíí tsá oke múha ɨ́hvéjtsóityú diityé hójtsɨ́ pañévu. Áánéllii ó imíllé ámúhá avyéjuube páñétúejpíyé óóma teene ímíbajchóne. 
\p  
\v 12 Ehdújáa Páávoro néénéllii Péjto pámeekéré ípítyácócatsíhíjcyámeke ipíjyúcúmema idíllójcatsíñe néé dííbyeke: 
\p —Ehdu idyé muuha romáánómú avyéjuube páñétúejpíyé úúma ímíbajchóné u ímilléné ané óvíi dííbye éllevúréjuco u pééneé. Ehdúhjáa Pejto néé Páávoróke. 
\s1 Páávoro ávyéjuube Agríípá úmɨ́wari 
\p  
\v 13 Átsihdyúhjáa idyé múhdúj coojɨ́vatúrá tsijpi ávyéjuube Agríípá péé mewa Bereníítsema Tsetsaréavu Péjtóke ááhɨ́vetémútsi.  
\v 14 Aamútsíhjyáa téhulle íjcyámútsikye diibye Péjto úúballé Páávoro tétsihyi íjcyane. Neebéhjápeé: 
\p —Íjcyaabe íchihyi tsaapi cúvéhóójari Pééríi pícyoíñuúbe.  
\v 15 Áábé hallúvúu jodíómú túkevéjtsojtémá llúúvájté avyéjujte ímityúné oke úúbálleté Jerotsaréeri o íjcyáábeke oováa dííbyedívú o méénútsoki.  
\v 16 Árómekée o nééhií: “Tehdu muha romáánómú peecútéré muucá medsɨ́jɨ́vétsóíyónejɨ́ɨ́ tsaate tsíjtyé hallúvú úúbállémema ditye díllócatsítyúhajchííjyu.”  
\v 17 Ehdúu o néérónáa ditye óhdivu píhcyaavéjúcóónéllii awáá tsíjcyoojɨ o díllóítsihvu o íjcyáne ó pɨ́uvá dííbyeke.  
\v 18 Áábe éllevúu tsááme ímítyunéhjɨ́ dííbyé hallúvú úúbállehíjcyáme. Aanée ó ɨjtsúcunú ɨ́mɨááné dibye ímityúné méénuhíjcyáné dííbyé hallúvú ditye úúbálleíñe. Árónáacáa tsá tehdu tene néétune.  
\v 19 Apááñérée nehíjcyámé Jetsóó dsɨ́jɨvéjúcóóbeke dibye ‘íjcyaábe’ iñééne úráávyehíjcyáne.  
\v 20 Ehdúu nénehjɨ o ímíbájchóítyúrónéllii ó neerá dííbyeke dibye ímílléhajchíí Jerotsaréevu muha dííbyema teene meímíbájchotéki.  
\v 21 Árónáacáa imílleebe páñétúéjpimáyé Agójtoma teene iímíbajchóne. Áánélliihyée dííbyeke o néé dibyéi cúúvéjaríyé iíjcya dííbye éllevu o wállóótúné hajchóta. 
\p  
\v 22 Ehdúhjáa Péjto Agríípake úúbállénéllii neebe dííbyeke: 
\p —Aane ihdyu ó lleebúcunúiyá téhdure dibye íhjyuváne. 
\p Áánélliihyéhjáa Péjto nééhií: 
\p —Cáhawáá óvíi péjcore tsaabe dibye íhjyuváné u lléébúcunúki. 
\p  
\v 23 Ehdúhjáa Péjto dííbyeke néénéllii tsíjcyoojɨ tsiiñe tsaamútsí Agrípamútsí méwama. Ávyéta ímíhjyáa iícyáávéne aahɨ́vemútsí dííbyé já pañévú tsodáhómú avyéjujtémá tsijtye técoomí ɨhtsútujtéma. Áánáacáhjáa Péjto pɨ́uvájucóó diibye Páávoróke.  
\v 24 Áánemáhjáa neebe diityéke: 
\p —Ayúju, ámuúha, pámeere íñe múhdumé ávyéjuube Agríípama meíjcyamej. Áánújuco íchii dííbyé hallúvú ímityúné Jerotsarée múnáama Tsetsaréa múnaa oke úúbállehíjcyaábe. Áánúdityu nehíjcyámé dííbyekévá illííhyánúiyóne.  
\v 25 Arónáa íjcyánejɨ́ɨ́ ɨ́ɨ́né déjúcotu dibye dsɨ́jɨ́véiyóne. Áábeke ó wálloó páñétúejpi Agójto éllevu dííbyema teene dibye iímibájcho dííbyerée ímíllénélliíhye.  
\v 26 Áábedítyú diibye páñétúéjpikye o cáátúnúiyóné o ɨ́tsámeíhíjcyárónáa íñe ámuha metsáánéllii ámúhadívú ó ijchívyetsóhi. Áábeke cáhawáá óvíi aabye ávyéjuube Agríípá dilló muhdú dibye úúballéné botsíi mecáátunúné páñétúejpi ávyéjúúbe éllevu mewálloóki.  
\v 27 Muurá tsá tene ímityú tsaapi cúúvéjari íjcyáábeke pecútéré mewálloone páñétúéjpi éllevu ímichi ɨ́ɨ́né déjúcotú dííbyeke mewálloone úúbálletúmére. Ehdúhjáa Pejto néé diityéke. 
\c 26  
\s1 Agríípá úmɨwávú Páávoro úúballé muhdú iícyahíjcyáne 
\p  
\v 1 Aanéhjáa Páávoróké diibye ávyéjuube Agríípá nééhií: 
\p —Cána dihjyúvaj. 
\p Ahdújucóhjáa dibye íhjyuváne.  
\v 2 Neebéhjápeé: 
\p —Ávyéjuube Agríípaj, mítyane ó ímíjyuuvé muhdú tamúnaa jodíómú íjcyarómé táhallúvú ímítyunéhjɨ́ úúbállehíjcyánetu ícyooca díúmɨwávú o íhjyúváneri.  
\v 3 Muurá ú waajácú muhdú muha meícyahíjcyánéhjɨ́ hallútú metáhjácatsíhijcyáne. Aane cáhawáá ímíñeúvú lleebúcunu úúma o íhjyuváne. 
\s1 Muhdú Páávoro ícyahíjcyáné Jetsóoke icyáhcújtsótúné ɨhde 
\p  
\v 4 Muurá waajácúmé muhdúhjáa diityémá o píívyene Jerotsaréeri múúhá iiñújɨri.  
\v 5 Téhdure waajácúmé táováhtsadítyúré paritséómuube o íjcyaabe íñe muha meúráávyehíjcyajɨ́jtó o úraavyéne. Aane téhdure iímílléhajchíí úúbálléiyóme.  
\v 6 Áábeke íñe oke íchihvu tsivámé Píívyéébée dsɨ́jɨ́vémeke ibóhɨ́ɨ́tsoíñé méɨhdé múnáaúvuke néhijcyáné o cáhcújtsónéllii teene oke idílloki.  
\v 7 Muurá 12-nevá dohjɨ́ba múnaa muha meíjcyame Píívyéébeke paíjyuváré méɨ́ɨ́cúvehíjcyá dibyée nééne muha maájtyúmɨki. Ehdu nééné hallútú íñe tamúnaa táhallúvú ímítyunéhjɨ́ úúbállehícyáhi, Ávyéjuúbej.  
\v 8 ¿Ácooca ámuha tsá mecáhcújtsotú Píívyéébe dsɨ́jɨ́vémeke bóhɨɨtsóne? 
\s1 Muhdú ɨ́hdéuvu Páávoro Críjtó uráávye múnáake pátsárícyohíjcyáne 
\p  
\v 9 Ópée muurá idyé o íjcyároobe Natsarée múnáajpi Jetsóodítyú ímityúné o ɨ́jtsámeíñé ó ɨtsúcunúhijcyá tehdújuco o méénune.  
\v 10 Ehdúu ó méénuhíjcyá Jerotsaréeri. Muuráhjáa llúúvájté avyéjujte oke néhdújuco cúvejáánuubéré o péhijcyáné cahcújtso múnáake. Téhdurée tsaméhjɨ́juco muha mepítyácójcatsíñe tsaatéké medsɨ́jɨ́vétsohíjcyáne.  
\v 11 Ehdúu diityéké ɨ́cúbáhraabéré ó pehíjcyá pihcyáávejááné pañévú dityéváa teene ɨ́mɨá uwáábojúhacáa íjcyane icyáhcujtsóné ɨɨ́hvéjtsóroki. Áámekée tsárí o ɨ́jtsúcunúne pátsáríjcyoobéré ó pehíjcyá pahúlleváré tsííñé iñújɨ́ɨ́neri íjcyárócoomíjɨri. 
\s1 Páávoro tsiiñe úúballé muhdú Jetsóoke icyáhcujtsóne 
\r (Hch 9.1-19; 22.6-16) 
\p  
\v 12 Aabée idyé téénevúré ó peerá Damájcovu llúúvájté avyéjujte oke wállóónélliíhye.  
\v 13 Árónáacáa juuvávyú cójɨ́jpɨɨne núhba ájchú ehnííñevu íámɨ́tsaráhcó íjcyane peete óhdivu cádiivyéné pámeere oke náhbénúmema múúhakye ajchúcunúhi.  
\v 14 Aamée muha máákityé baavújuco. Áánáacáa oke tsaapi muuha heeberéómú ihjyúrí nééhií: “Tsáo Tsááoroj, ¿ɨ́veekíami oke ú pátsárícyohíjcyaj? Muurá uure ú tútávátsámeíhijcyá éhne múúne ócáji naatsóú iñúbɨ́jcóne iiye tútávájtsámeídyu.”  
\v 15 Áánélliihyée o néé dííbyeke: “¿Aca múha uu, Ávyéjuúbej?” Áánélliihyée oke neébe: “Oo Jetsóó oke u pátsárícyohíjcyaábe.  
\v 16 Ahdícyane ílluréjuco díjyocúúve. Muurá íñe ícyooca úhdivu ó bóhówaavé óhdityu íjcyáné uwááboju u méénuki, áhdure bóónétu tsiiñe úhdivu o bóhówájtsóné uwááboju u méénuki.  
\v 17 Aabe ijcya uke ó llííñeé dimúnaa jodíómuma tsííñé iiñújɨ múnaa uke imyéénútuki.  
\v 18 Áánéllii uke ó wallóó dityé éllevu diityéké u wáájácútso Naavéné hójtsɨ́ pañe iícyahíjcyánetu ditye iíjchívye Píívyéébé icyánejcúvuréjuco diityé imítyuháñé ílluréjuco ábájɨ́ɨ́vémeímyé ɨ́mɨáámeréjuco iíjcya dííbyeéjte.” Ehdúu oke neebe Jetsóo. 
\s1 Páávoro naavédú nééne ɨɨ́ɨ́tene cáhcujtsóne 
\p  
\v 19 Ahdícyane tsáháa naavédú nééne óhdivu bóhówaavéné cáhcújtsótuube o íjcyatúne, Ávyéjuúbej. Muuráhjáa tééné pañe o ɨ́ɨ́tene ó cáhcujtsóhi.  
\v 20 Aabée muurá Damájco múnáadítyú ó úwáábótujkénúhi. Átsihdyúu úwááboobéré o péé Jerotsaréetújuco páneeríyé Jodéá iiñújɨri. Aabée jodíómú íjcyátúrómeke ó nehíjcyá ditye ímityúné iícyahíjcyáné ɨɨ́hvéjtsóne Píívyéébekéréjuco iúráávyeki. Áhdurée ó nehíjcyá tééné uwááboju néhdújuco iíjcyáneri ditye iwáájácútso tsíjtyeke ɨ́mɨááné tsíhdyuréjuco iíjcyane.  
\v 21 Éhdurée nééné hallútú tamúnaa íjcyarómé oke duurúvájá pañévú iékévéébeke imíllerá illííhyanúne.  
\v 22 Ároobe íñe íjcyoojɨ́vújuco Píívyéébe oke pɨáábóneri ímí dííbyeke o úráávyeebe o úwáábohíjcyáné dííbyé ihjyu pámeekéré ɨ́dáátsojtémáyé ɨ́htsútujtéke. Aabe tsáháturo tsáma o néhíjcyatú éhnéhjáa Moitséeúvuma Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa ɨɨná íjcyaíñé úúbállehíjcyáné tsɨjɨ́jtoríye.  
\v 23 Muuráhjáa nehíjcyámé Críjto ɨɨ́cúbáhrámeítsihdyu dsɨ́jɨ́veebe ibóhɨ́ɨ́neri meke pámeekéré tsííñé iñújɨ́ɨ́ne múnáama úújétsoíñé tsúúca mééma pajtyété íjcyájucóóne. Áhduréhjáa nehíjcyámé diibye tujkénúejpi íjcyaíñé dsɨjɨ́vetu bóhɨɨ́be. 
\s1 Páávoro imíllerá Agríípá cáhcujtsóné Jetsóoke 
\p  
\v 24 Ehdúhjáa Páávoro íhjyúvárónáa Péjto kéévánécoba nééhií: 
\p —¡Muúbe, mítyane u wáájácúneríubá ílluréjuco u méívaténe! 
\p  
\v 25 Árónáacáhjáa neébe: 
\p —Tsá o méívatétúne, Ávyéjuúbej. Ɨ́mɨááné o nééhií.  
\v 26 Muurá áánu ávyéjuube Agríípá ténehjɨ páneere ímí waajácúhi. Áánéllii dííbyé húmɨríyé ɨ́ɨ́nerí núhnévétuube ó ihjyúvá ténehjɨ teevétaríyé méénúmeíhíjcyátúnélliíhye.  
\v 27 Ahdícyane, Ávyéjuube Agríípaj, ¿a ú cáhcujtsó éhnéhjáa Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa néhíjcyanéhjɨ? Muurá ó waajácú u cáhcujtsóne. 
\p  
\v 28 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Úubá ú imíllé áyánéwuúré u úwááboróné o cáhcújtsóne Críjtoéjpiyéjuco o íjcyáiyóne. 
\p  
\v 29 Áánélliihyéhjáa neébe: 
\p —Muurá mítyane o úwaabóné u cáhcújtsóiyódúré idyé áyánéwu o úwaabóné ú cáhcújtsóiyáhi. Áánéllii muurá Píívyéébeke pɨáábó ó táúmeíhijcyá o úwaabóné ámuha mecáhcújtso íñe múhdumé oke ámuha melléébúcunúhijcyámé o íjcyadu ámuha meíjcyaki. Tsá idyé íñe úwáñehííñema o íjcyadu ámuha meíjcyáiyóné o néétune. 
\p  
\v 30-31 Ehdúhjáa Páávoro nééné boonétú pámeere tétsihyi íjcyame tsiéllevu ipyééne tsamééréjuco néjcatsíñe: 
\p —Tsáháturo muurá dibye ɨ́mɨááné ɨɨná ímityúné méénutú tééné déjúcotu ɨdsɨ́jɨ́véiyóne. Aabe tsá cúvéhóójari íjcyáítyuróne. 
\p  
\v 32 Áhduréhjáa Agríípá Péjtóke nééhií: 
\p —Muuráhjáa ihdyu tsúúca ijchívyéíyoobe páñétúéjpi máavyéjúúbemáyé teene iímíbajchóné iímíllétuca. 
\c 27  
\s1 Páávoróké ditye Róómávu wálloóne 
\p  
\v 1 Aanée tsúúca múúhakye Itááriávú iwállóóíñeri ihjyúvájcatsímye. Áánáacáa Páávoródívú tsijtye cúúvéjari íjcyámema ajcújucóómé tsodáhómú avyéjuube Jóórióké tsáha múnaa ‘Agójto’ némeíñé tsodáhómúéjpikye.  
\v 2 Aamée muha méújcámeíjyucóó Adaramíítíój cuujúwamɨ Áátsiá iiñújɨ́ mujcójuunévú pééɨ́mɨ́ pañévu. Áámemáa múúhama Arijtáácó péé Matsedóóniá iiñújɨ múnáajpi Tetsaróónicárí ícyahíjcyaábe.  
\v 3 Aamée tsíjcyoojɨ muha méúújeté Tsidóovu. Átsihvúu diibye tsodáhómú avyéjuube Jóório Páávoródí ɨɨ́dáátsóvéne ɨ́hvejtsó dibye íñahbéva múnáake iááhɨ́veki.  
\v 4 Átsihdyúu muha tsíñejcúemóvú mepéémeke kííjyeba wááome ‘Chíípere’ némeíñé caapáhó ɨ́mɨánéjcutu mépajtyéhi.  
\v 5 Aamée muha Pajpííriámá Tsiríítsíá iñújɨ́ɨ́cú tujkévetu mepájtyeme méúújeté Míírávu Ríítsiá iiñújɨ́ coomívu. 
\p  
\v 6 Átsihyíi diibye tsodáhómú avyéjuube ájtyúmɨté tsɨɨmɨ cúújúwamɨ Arejadrííáemɨ Itááriá iiñújɨvu péémɨɨ́. Áámɨríyéjucóo muha mepééne téhullévu.  
\v 7 Aamée muha pívájcoojɨ́vájuco mepéhijcyámé ɨ́htsútúnetu Níídó cóómí tujkévetu mepájtyeme tsapéhdúré mepééíyónáa kííjyeba múúhakye tsiéllevúré wááome muha ‘Créétaá’ némeíñé caapáhó hallú éhnéjcutúréjuco mepééme mépajtyé ‘Tsaamóo’ némeítsíí tujkévetu.  
\v 8 Átsihdyúu ɨ́htsútúnetu muha mepéhijcyámé méúújeté tsátsii ‘Ɨ́mɨá Mujcójúúne’ némeítsihvu Ráátseá cóómíj pɨɨhɨ́vújuco. 
\p  
\v 9-10 Ehdúu muha choocówu mépehíjcyáhi. Áijyúu ápíchóhréjuco teene muha meúlléiyóné tsúúcajáa nííjyáréjuco íjcyaíñé pɨ́ɨ́hɨ́júcóónélliíhye. Áánélliihyée Páávoro diityéké ityéɨ́búwajtsóné neeráhi: 
\p —Ámuúha Ávyéjujtej, ó waajácú mepééne ápíchó nééiñe. Muurá tsá apáámɨ́ré cúújúwamɨ wágóóóvéítyuróne. Téhdure muurá méwágóóóvéiyáhi. 
\p  
\v 11 Ehdúu Páávoro néérone tsá tsodáhómú avyéjuube cáhcújtsótúne. Téémɨ́ aabájajtétsikyérée téémɨ́ avyéjúúbema cáhcújtsoóbe.  
\v 12 Áijyúu muha meíjcyamújcó tsá ímityú tétsii muha úúníjya mepájtyéíyónáaáca. Áánélliihyée muha méɨ́jtsámeí mepéjúco tétsihdyu muha meɨ́hnáhóhajchíí meúújeté Peníítsé mujcóvú Créétá caapáhó pañe nuhba áábatéhíjcyánéjcúéraahócuri íjcyácoomívú tétsii muha mepájtye úúníjyaá. 
\s1 Kííjyébama nííjyaba mítyáne móóari 
\p  
\v 13 Áánáacáa tsíñejcútú áyánéwu kííjyeba muha mepééíhullévú íójcónéllii ɨjtsúcunúmé múu péhdu tene nééneé. Áánélliihyée tsúúca muha mepéjucóó Créétá caapáhó úníuélleríye.  
\v 14 Áróné illúhwuúrée múúhakye ávyéta tsɨ́jpá nééné kiijyébá waaó tsiéllevúre.  
\v 15 Aamée muha metúkévéjtsómeíyónáa meíoovéjúcóónéllii awáá muha meɨ́hvéjtsómeímyeke waaóne.  
\v 16 Aamée ‘Cáráoda’ némeíñé caapáhó bóunáálletu muha mépajtyé imíchi kííjyeba íjcyátúnéjcuri. Átsihvúu mɨ́ɨ́néwu muha metsátyehíjcyamɨ méujcú múúhá pañévú ɨ́htsútúnetu.  
\v 17 Aamɨ́ɨ iñérijcyáróné boone ímunáamɨ cóhpéj chijchúmé wábyaúúneri. Áánemáa niityétsómé téémɨ́ ihcyúháñé muháa ‘Tsííteé’ némeíñé newáyuuhávú mecátsóhóóvetéíyóné apííchori. Áámekée kííjyebáréjuco múúhakye tsájtyene.  
\v 18 Ááné tsijcyóójɨ́ɨ téhdure ápíchó tene néénéllii ílluréjuco ditye téémɨ́ pííchutáháñé wájojcóné téhí pañévu.  
\v 19 Átsihdyúu pápihchúúj coojɨ́vatu páñetu téémɨ éhnéhjɨréjuco idyé ditye wájojcóne.  
\v 20 Áijyúu tsúúca pívájcoojɨ́vájuco tsá muha cóójɨ́ejpi núhbama mɨ́ɨ́cúrúwáúbakéré maájtyúmɨtúne. Aánáacáa kííjyeba éhnííñevúré ávyétá ɨhtsúturéjuco íjcyánéllii tsáhájuco muha meɨ́jtsámeítyú mepájtyetéiñe. 
\p  
\v 21 Aamée májchotúmeréjuco muha meícyahíjcyánáa Páávoro iíjyócúúvéne nééhií: 
\p —Ámuúhaj, ópée tsáma ámúhakye o nééne ámuha mecáhcújtsoca tsá meke metsíváítyuró Créétatu. Aacáa muurá tsá íllu meɨ́cúbáhrámeíítyuróne.  
\v 22 Árónáa ihdyu imíchi méíjcyaco. Tsá néhi tsaatéubáré méhdityu muhdú íjcyáityú méjcuujúwamɨ wágóóóvérónáaáca.  
\v 23-24 Muuráhjané ípyejco o ɨ́ɨ́cúvehíjcyaabe Píívyéébe níjkyéjɨ múnáájpikye wálloobe óhdivu ibóhówáávéne oke nééhií: “Tsáma díhllityédíñe. Muurá ihdyu tehdújuco páñétúejpi romáánómú avyéjúúbedívú u úújetéiñe. Áánéllii dijtyééveri Píívyéébe ámúhakye pámeekéré pájtyetétsoó cúújúwámɨri ámuha mepéhíjcyámeke.” Ehdúne oke ípyejco níjkyéjɨ múnáajpi nééhií.  
\v 25 Ahdícyane imíchi méíjcya. Muurá ó waajácú oke dibye néhdújuco mééma tene pájtyeíñe.  
\v 26 Aane muurá mepámaavémé tsáné caapáhój tohívú méwáhtóbaáhi. Ehdúu neebe Páávoro. 
\p  
\v 27 Áijyúu tsúúca míñéécú tsemáánájuco muha meúllene. Áámekée tsápejco kííjyeba múúhakye tsatyéhijcyá ‘Áádria’ némeíñe móóaríyéjuco tsánejcútú tsíñejcúvújuco. Áánáacáa pécójpɨɨne téémɨ́ wákimyéi múnaa tsúúca waajácú muha ííñujɨ́vú mepɨ́ɨ́hɨne.  
\v 28 Áánélliihyée eevémé tétsíij páñé iwáájácuki. Aanée tétsíij páñé 36 ééveta. Átsihdyúu éhnííñéwuúvú muha mepétsii tsiiñe eevémé 27 éévetáréjuco.  
\v 29 Átsihvúréjucóo ditye téémɨ́ dohjɨ́wajcyóné níítyetsóné téémɨ́ déjúcotu 4-wajcyóvá íjcyane muha néwayúúnetu mewápújúúvétuki. Aanée muha méijyácunúhijcyá metsɨ́tsɨɨvéjúcóóíyóneri.  
\v 30 Áánáacáhjáa téémɨ́ wákimyéi múnaa tsuulléene téémɨ́ dohjɨ́wajcyóné múu níítyetsódú imyéénúnej tééveri mɨ́ɨ́néwu téhí pañévú niityétsójúcoorá téémɨri iúmɨ́vaki.  
\v 31 Áánélliihyée Páávoro tsodáhómú avyéjúúbeke nééhií: 
\p —Muurá áátye méhdityu úmɨ́váhajchíí tsáhájuco mepájtyetéityúne. 
\p  
\v 32 Áánélliihyée diitye tsodáhómú teemɨ mɨ́ɨ́néwúú dohjɨ wátsahjyúcú apáhajchíí téhí pañévújuco. 
\p  
\v 33 Aanée tsúúca metsɨ́tsɨ́ɨ́vénáa Páávoro nééhií: 
\p —Tsúúca íñe míñéécú tsemáánájuco mee majchóubáré, cuwáubáré, méénutúme.  
\v 34 Áánéllii metsu tsíeménéuba memájcho tééne tsɨ́jpari meíjcyaki. Muurá tsá muhdú meíjcyáityúne. 
\p  
\v 35 Ehdúu néébere pááaho iékéévéne Píívyéébeke téhdujtsó pámeere ɨ́ɨ́ténáaáca. Ááné boonétúu idyóuháyóné májchoóbe.  
\v 36 Áánélliihyée dííbye élletu muha mémajchó dibye múúhakye nééneri muha meímíjyúúvénema.  
\v 37 Aamée pámeere teene cúújúwámɨ́ pañe muha meíjcyame 276-meva.  
\v 38 Aamée muha memájchóné boonétú tsiiñe wájojcómé téémɨ́ pííchutátúu tsáneetsa icyóeváné temɨ ivájɨ́hconúki. 
\s1 Cúújúwamɨ wápújuuvéne 
\p  
\v 39 Áijyúu tsɨtsɨ́ɨ́vevu téémɨ́ wákimyéi múnaa tsá wáájácutú kééné iiñújɨrí muha meíjcyane. Árónáacáa muha máájtyumɨ́ tsátsii pádujca nétsihyi néwayúúhá íjcyane. Átsihvúu imíllerómé ɨɨ́hnáhóhajchíí icyátsuhjácóné teémɨ.  
\v 40 Átsihvúu muha mepéé téémɨ́ dohjɨ́wajcyóné wátsahcyúme. Áánemáa ítyúkevéjtsojɨ́ɨ́né chíjchuta icyácóroácóne tsuulléewa wájyámuwa picyóóme. Átsihdyúu muha mepéjucóó teene néwááyúúhá tujkévetu.  
\v 41 Aamée muha tsátsii panéjcuvátú ɨ́hnáhó nóhjɨ́tsihdyu mepájtyérónáa cúújúwámɨ́ tújuwa úújeté néwáyúúhatu apáhajchíí wáduhnécu. Aamɨ́ɨ ávyéta cóhpé úújetémɨ́ nohjɨ wáváajcóhi. 
\p  
\v 42 Áijyúu tsodáhómú imíllerá illííhyanúné cúúvéja múnáake ditye iíjchíñe iúmɨ́vátuki.  
\v 43-44 Árónáacáa Páávoróké diityé avyéjuube ipájtyetétsóné iímílléne tsá ímílletú ditye tehdu méénune. Áánélliihyée neebe múhdumé iíjchiñe píívyetédúmé iíjchi ííñujɨ́vú diityé déjutu tsijtye úméhewáánéúbá hallúrí ipyéékií. Ehdúu muha mépájtyetéhi. 
\c 28  
\s1 Páávoro ‘Máátaá’ némeíñé caapáhori 
\p  
\v 1 Aamée muha téijyu botsíi méwaajácú téjtohí mémé Mááta íjcyane.  
\v 2 Áámekée múúhakye tétsíi múnaa ímí iwáátsúcúpéjtsómeke pɨ́uvá icyújuwááñúne éllevu muha mepɨ́hmɨ nííjyabáa téijyu állene tsúcó néénélliíhye.  
\v 3 Áánáacáa Páávoro áyánéwu icyóóvane cóvájtsóné pañétú ííñimye cájtúcuube dííbyeke ɨhdó íhyójtsɨtu.  
\v 4 Aabée tétsihdyúré dííbyé hójtsɨtu wávíyiúcunúúbeke tétsíi múnaa ɨɨ́ɨ́téne néjcatsíhi: 
\p —Aanéubá ɨ́mɨááné áánu dsɨ́jɨvétso múnáajpi. Muurá eene nújpácyotu pájtyetéróóbeke tsiiñe Píívyéébe ehdu meenúhi. 
\p  
\v 5 Ehdúu ditye néérónáa diibye ííñimyéké wáchíyoácoobe apáhajchíí cúújúwá pañévújuco. Ááné boonée pevétsɨhjɨ́dú diibye tsíhdyúwu néétuúbe.  
\v 6 Aanée ɨ́jtsorómé ‘dííbyeke tene óóríñeri dsɨ́jɨ́véiíbye’ iñéénema. Aanée ɨɨ́tsohíjcyáróne nééme tsaapi Píívyéébedu néébe dibye íjcyane. 
\p  
\v 7 Áijyúu teene caapáhó avyéjuube Póóbiríó ihjya tétsihdyu pɨ́hɨ́ré nééjavu tsaímíyé múúhakye iwáátsúcúmeke panévatúré ɨ́ɨ́cúvehíjcyá pápihchúúj coojɨ́va.  
\v 8 Áábéj caaníi téijyu tsiiñáávema námedíjcyori chémeebe cuwájá pañe íjcyáábe éllevu Páávoro ipyééne Píívyéébema iíhjyúvátsihdyu dííbyé hallúvú íhyójtsɨcu pícyóóneri tsúúca bóhɨɨ́be.  
\v 9 Aanée pámeere téjtohíyí íjcyame chémehíjcyaméhjɨ́ iwáájácúne diibye Páávoró éllevu tsáámekéjuco dibye bóhɨ́ɨ́tsohíjcyáne.  
\v 10 Aamée múúhakye idyúúrúváne panévavu ajcú juuvá wáábyuta tsiiñe muha tsahííyí mepééíñélliíhye. 
\s1 Páávoro Róómávú úújeténe 
\p  
\v 11 Aamée muha pápihchúú nuhbává teene caapáhori méijcyáhi. Átsihdyúu muha tsiiñe mepéé tsamɨ Arejadrííáemɨ tétsihyi úúníjyaba pájtyémɨri. Áámɨtúu imyémé kíjtyúmeí míñéécu Píívyéébedi ditye díllohíjcyánéécu nááve. Tsáne mémée ‘Cájtoó’. Tsííñe mémée ‘Póóroó’.  
\v 12 Aamée muha Tsiracóótsá mujcójuvu mecátsúúvetémé tétsii méijcyá pápihchúúj coojɨ́va.  
\v 13 Átsihdyúu muha tsané úníuélleri mepéhijcyámé méúújeté Rééjió mujcóvu. Ááné tsijcyóójɨ́ɨ tsaímíyé kííjyeba múúhakye muha mepéhullévú wááome tsíijyu méúújeté Poteóórí coomívu.  
\v 14 Átsihvúu muha tsaate cahcújtso múnáadívú meúújetémé múúhakye wajyú tsáné tsemáánái muha diityémá meíjcyaki. Ahdújucóo muha téhajchótá meíjcyátsihdyu botsíi mepééne Róómávuú.  
\v 15 Áánáacáhjáa teene Róómári íjcyáné cahcújtso múnaa tsúúca waajácú muha meúújetéiñe. Áánélliihyéhjáa múúhakye cáhdahɨ́rómedítyú tsaaté múnaa úújeté ‘Áápió Nahjɨ́hetsíi’ némeítsihvu. Áánetúhjáa tsíjtye múnaa úújeté ‘Pápihchúúwava Nújuwááne’ némeítsihvu. Áámekée Páávoro ‘bohɨ́bóhɨúvú’ ɨɨ́ɨ́técunúne téhdujtsó Píívyéébeke mítyane.  
\v 16 Áánáacáa tsúúca tsodáhómú avyéjuube úújetétsó cúúvéja múnáake tehmé múnáá avyéjúúbedívu. Áámedítyúu Páávoróké idyówajcáróóbeke picyóómé íhdyúétsihvúré ítyehméébé tsodáhoma. 
\s1 Páávoro Róómari úwaabóne 
\p  
\v 17 Átsihdyúu pápihchúúj coojɨ́vatu Páávoro pɨ́uvájucóó teene Róómari íjcyame imúnaa jodíómú pihcyáávejááné túkevéjtsojtéke. Aamée píhcyáávémeke neébe: 
\p —Ámuúha tamúnaaj, tsáháturóo muurá ɨɨná ímityúné o méénutú memúnáama. Áhdurée tsá ímityúné o ɨ́jtsámeítyuró méɨhdé múnáaúvúu muhdú ícyahíjcyánéhjɨtu. Áróóbekée oke Jerotsaréevu iékéévéébeke ácádsɨ́jcaáyómé romáánómú hójtsɨ́ pañévu.  
\v 18 Aamée oke idíllóróne imíllerá iácádsɨ́jcaáyóné ɨɨná ímityúné o méénútúúbeke oke ditye llííhyánúíyónélliíhye.  
\v 19 Árónáacáa memúnaa tsá ímílletúne. Áánélliihyée awáá o néé diityéké páñétúejpíyéjuco óóma teene iímíbájchoki. Tsáháa ɨɨná diityé hallúvú o úúbálle dííbyere óóma ímíbajchóné o ímílletúne.  
\v 20 Ehdu néénéllii ámúhakye ó pɨ́uvá ámúhama o íhjyúva ímíñeúvu. Muurá mee ijraéémú méwaajácú mépée metéhmehíjcyáné Mépájtyetétsoobe tsááiñe. Aabée muurá tsúúca tsááne o cáhcújtsóné déjúcotu íñe ícyooca oo dóhjɨ́utu. 
\p  
\v 21 Ehdúu Páávoro néénéllii dííbyeke néémeé: 
\p —Áánerá keenéiyó Jodéatu waajácúháámɨri díuubállé múúhadívú wájtsɨne. Keená memúnaa téhullétú tsáárome ímityúné díhyallúvú úúbállehíjcyáne.  
\v 22 Árónáa ihdyu muha méimíllerá múúhakye u úúballéné muhdú u ɨ́jtsámeíñe. Muurá muha méwaajácú pahúllevá múnaa béhjɨ́jto úráávyémeíñetu ímityúné íhjyúvahíjcyáne. 
\p  
\v 23 Ehdúu iñééne dííbyeke eevémé kéjcoojɨ́ dííbye éllevu itsááiñe. Ahdújucóo téijyu ditye tsááne dííbye éllevu mítyame. Áámemáa pajcóójɨváré ihjyúvahíjcyaabe Píívyéébé avyéjutu. Aabée diityéké ɨ́búwátsohíjcyá ténejcúvú éhnéhjáa Moitséeúvúma Píívyéébé ihjyú uubálle múnaa Jetsóodítyú cáátúnuhíjcyáné uwááboj tééveri.  
\v 24 Ehdúu dibye úwáábohíjcyáné ímí tsaatéké pájtyeme cáhcujtsóhi. Áánetúu tsijtye tsá cáhcújtsotúne.  
\v 25 Aamée téénetu ipájúvanútsójcatsíñe péémekéréjuco tsiiñe dibye nééneé: 
\p —Ɨ́mɨáánéjucóhjáa muurá Píívyéébé Apííchó méɨhdé múnáaúvuke íhjyú uubálle múnáajpi Itsaíaúvuj tééveri nééneé: 
\q1  
\v 26 Aatyé éllevu pééne diñe íllu diityékej: Muurá uwáábó lléébójúcoorómé tsá cáhcújtsóityúne. Áhdure iájtyumɨ́júcooróné tsá ditye wáájácúityúne.  
\v 27 Diityé ɨ́jtsaméí ímí néétúnéllii tsá ditye ímíñeúvú lléébohíjcyatúne. Aame ícyahíjcyá wáájácúmeítyúmé éhne múúne hállúvatúmé íjcyadu. Aaméjɨ́ɨ́ tehdu óhdi íjyácunúmekéjɨ́ɨ́ ó ímíjpyetétsóiyáhi. 
\m Ehdúhjáa muurá Píívyéébé Apííchó néé méɨhdé múnáaúvuke.  
\v 28 Aane íñe ámúhakye ó úúballé Píívyéébée mééma pajtyété méénúné uwááboju téhdure jodíómú íjcyátúrómé wáábyuta íjcyane. Aane llééboímye.  
\v 29 Ehdúu Páávoro diityéké nééné hallútú tsamééréjuco úhbájcatsímyéré pééneé. 
\p  
\v 30 Aabéikyée tétsihyi ícyahíjcyá míñéécú pijcyábá tsaaté já iáhdójari. Átsihyíi íjcyaabe tsaímíyé waatsúcúpétsohíjcyá íaahɨ́ve múnáake.  
\v 31 Áámekée úwáábohíjcyaabe Píívyéébé avyéjú Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju múha ɨɨná néjúcóótuúbe. Áyu tehdújuco.