\id 1CO - Bora NT -Peru 2008 (DBL -2013) 
\h 1 Coríítio 
\toc1 Tujkénú Coríítori íjcyáme éllevu Páávoro cáátúnuháámɨ 
\toc2 1 Coríítio 
\toc3 1Co 
\mt1 1 CORÍÍTIO 
\mt2 Tujkénú Coríítori íjcyáme éllevu Páávoro cáátúnuháámɨ 
\c 1  
\s1 Duurúvaju 
\p  
\v 1 Oo Páávoro o íjcyáábekée Píívyéébe picyóó Jetsocríjtodítyú íjcyáné uwááboju úwááboobéré o péhíjcyaki.  
\v 2 Aane íñe íhyaamɨ muhtsi mécaatúnú ménahbe Tsójtenémá elle Coríítori ámuha meíjcyáné cahcújtso múnáakée Píívyéébe Jetsocríjtoj tééveri ímíbájchóme éllevu. Áhdure idyé múhdumé pahúllevá múnaa pámé avyéjuubéré íjcyáábedi íjyácunúhíjcyámé wáábyuta téhaámɨ.  
\v 3 Aane óvíi Méécááni Píívyéébema Máavyéjuube Jetsocríjtomútsí ámúhakye pɨ́aabó tsaímíyé ámuha meíjcyaki. 
\s1 Críjtoj tééveri Píívyéébe pɨ́aabóne 
\p  
\v 4 Paíjyuváré ó téhdútsohíjcyá Píívyéébeke Jetsocríjtoj tééveri ámúhakye dibye pɨ́áábohíjcyáné hallúvu.  
\v 5 Muurá dííbyema ímí ámuha meíjcyánej tééveríyé Píívyéébe ámúhakye pɨ́aabómé ámuha mépiivyété meúwaabóné keená ɨ́mɨááné íjcyane tsúúca ámuha mewáájacúne.  
\v 6 Muuráhjáa dííbyedítyú íjcyáné uwááboju ámúhakye o úwaabóné ámúhadítyú bóhówaúcunúhi.  
\v 7 Áánéllii dibye tsááiñe ámuha metéhméné hajchótá méíjcyaá Píívyéébé pɨáábójú pañe.  
\v 8 Áámeke ámúhakye téhméiibye éhnííñevu ímí ámuha dííbyeke meúraavyémé ɨ́ɨ́netú menéétsámeítyu Máavyéjuube Jetsocríjtó tsáácoóca.  
\v 9 Muurá Píívyéébe ɨ́mɨááné meenú iñéhduú. Aabée tsúúca meke ujcú Ílli Jetsocríjtó Máavyéjuube íjcyáábema dííbyé avyéjuri meíjcyaki. 
\s1 Cahcújtso múnaa páhduváré ɨ́jtsámeíñe 
\p  
\v 10 Ámuúha táñahbémuj, Máavyéjuube Jetsocríjto mémeri ámúhakye ó bóijcyú ámuha metáhjácatsíhíjcyánetu. Óvíjyacóóné páhduváré ámuha meɨ́tsámeíhijcyáne. Tsajɨ́jtóré meɨ́jtsámeíñe ímíñeúvú ménahbévajcátsi.  
\v 11 Ehdu ámúhakye o néé ámuhává meúhbácatsíhijcyáné oke Coroéémudítyú tsaate úúbállénélliíhye.  
\v 12 Ámuhává tsaate ménehíjcyá Páávoróéjté meíjcyane. Áánetúvá tsijtye nehíjcyá Apóóroéjté iíjcyane. Tsijtyévá nehíjcyá Péédoróéjté iíjcyane. Tsijtyévá nehíjcyá Críjtoéjté iíjcyane.  
\v 13 ¿Acáa ehdu Críjto pívámeva dówájcámeíhi? Pane ¿acáa ó ɨ́hvéjtsámeí ámúha wájyuri páwachékevu oke ditye iwátyétyéhcuki? ¿Acáa tamyémeri ámuha métsójtsótsámeíhi?  
\v 14 Muuráhjáa tsá tsaatéúbake ámúhadítyú o tsójtsotú Críjpoma Gááyómútsikye o tsójtsóné boóne. Áánéllii ó téhdujtsó Píívyéébeke.  
\v 15 Aane tsá múha nééítyuró támamyémú íjcyame tamyémeri itsójtsótsámeíñe.  
\v 16 Áhduréhacáa idyé ó tsojtsó Ejtéépanáké imúnáama. Átsihdyúu tsáhájuco muucá o tsójtsójúcootúne. ¿Íhjyáa mityá ó tsójtsorá? Tsáhájuco o ɨ́tsáávetúne.  
\v 17 Tsáháa Críjto oke pícyootú o tsótsohíjcyaki. Muuráhjáa ihdyu oke pícyoobe mépée mepájtyetéiñe dibye méénune úwááboobéré o péhíjcyaki. Aabe tsá o úwáábohíjcyatú táɨ́jtsaméityúré o újcúné waajácuri. Muurá tehdu o méénuca dibyée páwachékevu dsɨ́jɨvéné tsá ɨ́ɨ́netú meke pɨ́áábóítyuróne. 
\s1 Píívyéébe Críjtoj tééveri úújetsóné ɨ́htsútuube iíjcyane 
\p  
\v 18 Muurá wágóóóvéímyedívú álliúré teene mekée ipájtyetétso páwachékevu Críjto dsɨ́jɨ́véné uwááboju. Áánetu ihdyu mecáhcujtsómé mepájtyetéímyedívú tsá tene álliu íjcyatúne. Muurá Píívyéébé ɨhtsútú teéne.  
\v 19 Muurá dííbyé waajácúháámɨtu nééneé: 
\q1 Waajácu múnaa iiye ipájtyetétsómeííyóneri tsúúrámeíhíjcyámedítyú ó waagóoó tééné ɨ́jtsaméi. Ehdu ditye ɨ́jtsámeíyóné óhdivu atéréenére. 
\m Ehdu muurá Píívyéébe waajácúháámɨtu nééneé. 
\p  
\v 20 Aanéhaca íñe ¿ɨ́ɨ́netú diitye waajácu múnáake pɨ́aabóné ditye panéváré ɨ́jtsámeíñe? Áhdure ¿ɨ́ɨ́netú pɨ́aabóné ditye páhduváré úwáábócatsíhijcyáne? Muurá mee mɨ́amúnáadívú ɨ́mɨááné íjcyaróné Píívyéébedívú átéréene.  
\v 21 Aabe muurá ɨɨná túhúúlléébejɨ́ɨ́ waajácú ehdu mɨ́amúnaa iiye páhduváré ɨ́jtsámeíyómé pájtyetéítyuróne. Áánélliihyée muurá pícyoobe íñe mɨ́amúnaa állíuri díllohíjcyáné uwááboju cáhcujtsómé téénej tééveri ipájtyetéki. 
\p  
\v 22 Muurá tamúnaa jodíómú imíllé íévéhoowávú Píívyéébe méénúráítyuróné méénune iájtyumɨ́né botsíi icyáhcújtso tééné uwááboju. Áánetu gríéégomu ɨjtsúcunú iiye ɨ́ɨ́jtsaméiyi panéváré iwáájacúne.  
\v 23 Árónáa ihdyu muha ɨ́mɨááné íjcyane méúwáábohíjcyá dityée páwachékevu wátyétyéhcuube Críjtodítyú íjcyáné uwááboju. Árone tamúnaa ɨtsúcunúhijcyá íllure tééneri muha diityéké memáváríchohíjcyáne. Téhdure jodíómú íjcyatúmé nehíjcyá álliúré íjcyane ɨ́ɨ́netú meke pɨ́áábotúne.  
\v 24 Árónáa tsúúca tsaatéké diityédítyú Píívyéébe újcume waajácú dibyée ɨ́htsútuube pane wáájácuube iíjcyane Críjtoj tééveri úújetsóne.  
\v 25 Aabe Píívyéébé ɨ́jtsaméí mɨ́amúnaa állíuri díllohíjcyáronévú tsá diityé ɨ́jtsaméí úújetétúne. Áhdure dííbyeke ɨhtsúuvúdú ditye ɨ́jtsúcunúróóbé ɨ́htsútuvu tsá múha úújetétúne.  
\v 26 Cáhawáá méɨjtsúcunu, ámuúha táñahbémuj. Muuráhjáa meke dibye újcúmé pañe tsá mítyame ɨ́htsutúmé íjcyatúne. Uhjéméré muurá diityédítyú cáhcujtsóhi.  
\v 27 Aane muurá mɨ́amúnaa meke éhdɨɨvállehíjcyárómeke újcuube mejtééveri diitye ɨ́htsutúmé waajácu múnáake iñúcójpɨ́vétsoki.  
\v 28 Muurá meke ditye éhdɨɨvállérómeke újcuube meke dibye ɨ́htsútújtsóné lliiñévú diitye ɨ́htsutúmé íjcyarómé ílluréjuco ɨɨ́dáátsonúki.  
\v 29 Téhdurée tsá ɨ́ɨ́nerí memítyájkímyeíítyuróne.  
\v 30 Muurá ihdyu dííbyere Píívyéébe meke ujcú Jetsocríjtoéjté meíjcyaki. Áánélliihyée dííbyeke pícyoobe meke dibye ɨ́mɨá tujkévejúvú iájcuki. Áhdurée dííbyej tééveríyé ɨ́mɨáámedi meke idíllómeke ímíbájchoobe mepájtyetéki.  
\v 31 Muurá dííbyé waajácúháámɨtu nééneé: “Imítyájkímyeíñé ímillémé múu mítyajtsó Píívyéébekére.” 
\c 2  
\s1 Críjtodítyú íjcyáné uwááboju 
\p  
\v 1 Ámuúha táñahbémuj, muuráhjáa íñe Críjtodítyú íjcyáné uwááboju ámúhakye o úwáábócooca tsá o íhjyúvahíjcyatú ɨhtsútúúnécóbaúvu.  
\v 2 Téhdurée ámúháj pɨɨne o íjcyaabe tsá tsíñéhjɨri o wátyánúmeíhíjcyatúne. Apááñerée ó imíllehíjcyá ámúhakye o úwaabóné dityée páwachékevu wátyétyéhcúúbedítyú íjcyáné uwááboju.  
\v 3 Ároobée tsá ámúhadívú o úújetétú ‘mityáhmítya’. Ɨ́dátsóhrée muurá ó úújeté ámúhadívú íllityécunúúbére.  
\v 4 Aabée tsá ámúhakye ɨ́hnáhó o úwáábotú muhdú mɨ́amúnaa íhdityúré iújcúné ɨ́jtsaméiyi úwáábohíjcyádu. Píívyéébedítyúrée tsááné ɨ́jtsaméiyi ámúhakye o úwáábónéllii dííbyé Apííchó ámúhadívú bóhówátsohíjcyá ámuha mecáhcújtsoki.  
\v 5 Aane íñe ámuha mécáhcujtsó Píívyéébe ɨ́ɨhnáhori ámúhakye pɨ́áábóneri. Tsá mɨ́amúnáá ɨ́jtsaméí ámúhakye pɨáábóneri ámuha mecáhcújtsotúne. 
\s1 Píívyéébedívú Íapííchó meke wáájácutsóne 
\p  
\v 6 Muurá Píívyéébeke cáhcújtsómeke muha méúwáábohíjcyá ítyuhútsɨ́hjɨ. Árónáa tsá ííñújɨri íjcyáné mɨ́amúnaa íavyéjujtémá wágóóóvéímyé ɨ́jtsaméí muha meúwáábohíjcyatúne.  
\v 7 Muha méúwáábohíjcyá muhdúhjáa Píívyéébe pane iwáájacúdú íjcyaabe mɨ́amúnáake ipájtyetétsoíñé tsúúcajátújuco ííñujɨ́i iípívyéjtsótúné ɨhdéjuco pítyájcámeíñe.  
\v 8 Ehdúhjáa dííbyé pityájcoju nééne muurá tsá tsáápíubáré wáájácutú íñe ííñújɨri íjcyáné avyéjujtédítyu. Muuráhjáa iwáájácuca tsá ditye Jetsocríjtoke páwachékevu wátyétyéhcúítyuró avyéjuube ɨ́htsútuube íjcyáábeke.  
\v 9 Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: 
\q1 Tsá múha wáájácutú muhdɨ́ɨ́vané Píívyéébe méénune dííbyeke ávyejúúllémé wáábyuta. Áánéllii tsá múha úúbálléítyuró muhdɨ́ɨ́vané tene íjcyane. 
\m  
\v 10 Áronévú tsúúca meke dííbyere Píívyéébe waajácutsó mépañévú Íapííchó ipícyóónej tééveri. Muurá páneere dííbyé ɨ́jtsaméí Íapííchó waajácúhi. 
\p  
\v 11 Muurá mee mɨ́amúnaa tsá mewáájácutú tsíjtyé ɨ́jtsaméi. Meere tsáápiitsa méwaajácú muhdú meɨ́jtsámeíñe. Ahdu Píívyéébé ɨ́jtsaméí apááñéré Íapííchó waajácúhi.  
\v 12 Aanée mépañévú pícyoobe meke ɨɨ́daatsólléne téénej tééveri mewáájácu muhdú dibye mééma méénune. Tsáháa tsííñé apííchó dibye mépañévú pícyootúne.  
\v 13 Aane íñe muha méúúbállehíjcyá tsúúca dííbyé icyánéjcúejte muha meíjcyámeke dííbyé Apííchó túkévejtsódújuco. Tsá mɨ́amúnáá ɨ́jtsaméí muha meúúbállehíjcyatúne. 
\p  
\v 14 Muurá Píívyéébé icyánéjcúejte íjcyatúmé tsá cáhcújtsotú dibye Íapííchoj tééveri meke túkévejtsóné ténejcúejte iíjcyátúnélliíhye. Áánéllii ɨjtsúcunúmé álliúré tene íjcyane.  
\v 15 Muurá ihdyu Píívyéébé Apííchó mépañe íjcyaméré méwaajácú dííbyé icyánéjcu. Áánetu dííbyé Apííchó ípañe íjcyatúmé tsá wáájácutú ténejcu.  
\v 16 Muurá dííbyé waajácúháámɨtu nééneé: “¿A ijcyámé tsaate Píívyéébé ɨ́jtsaméivu úújetéme? ¿A ijcyámé tsaate dííbyeke úwáábóiyóme?” Aane muurá ihdyu dííbyeéjté muha meíjcyame méwaajácú Críjtó ɨ́jtsaméi. 
\c 3  
\s1 Píívyéébé wákimyéí méénúmeíñe 
\p  
\v 1 Ámuúha táñahbémuj, muurá Píívyéébeke úraavyémé dííbyé Apííchó túkévéjtsóné pañe íjcyámeke o úwáábohíjcyádúu tsá ámúhakye o úwáábotú dííbyeke ámuha ímí meúráávyétúnélliíhye.  
\v 2 Áánélliihyée muurá ítyuhúútutsɨ́hjɨ́ré ámúhakye ó úwáábohíjcyá éhne múúne tsɨ́ɨ́méneke tsɨɨju majchótú ájcútulle ímujpáñetúréi ñóhñótsohíjcyádu. Aamée ámuha tsá téijyu mepíívyetétú uwáábó meújcune teetsɨ tsɨ́ɨ́mene majchói méénútutsɨ íjcyadu. Aame ámuha téhduréi ícyoocápi.  
\v 3 Téénéllii muurá ámuha méúhbácatsíhijcyáhi. Áhdure ámuha ménomíutáávácatsíhijcyáhi. Ehdu múhdurá ámuha meɨ́tsámeíhíjcyánéllii muurá ámuha méijcyá Píívyéébeke wáájácutúmé íjcyadu.  
\v 4 Muurá ámuha tsaate ménehíjcyá oo Páávoróéjté meíjcyane. Áánetu tsijtye nehíjcyá Apóóroéjté iíjcyane. Ehdu ámuha múhdurá médárɨ́ɨ́vémeíhijcyá ihdícyame íjcyadu. 
\p  
\v 5 Aane ¿muubá oo Páávoro? Áhdure ¿muubá diibye Apóóro? Áánerá Píívyéébé ɨɨcúve múnáajtétsíyé muhtsi meíjcyamútsí téénevúu múhtsikye dibye pícyoone méméénuhíjcyáhi. Aanée muurá múhtsí wákimyéíjyuco íjcyane Ávyéjuube Jetsóodítyú íjcyáné uwááboju muhtsi meúwaabóné tsúúca ámuha mécáhcujtsóhi.  
\v 6 Ópée muurá ímichi ó úwáábohíjcyá éhne múúne tsíeméné mebájtsodu. Aanée diibye Apóóró éhnííñevu tsiiñe úwáábohíjcyá éhne múúne teene bajtso íchémétu memúríchohíjcyádu. Aane muurá dííbyere Píívyéébe pɨ́áábóneri cáhcujtsómé dííbyé uwááboju eene mebájtsone dííbyere píívyétsohíjcyádu.  
\v 7 Aane ímichi o úwáábohíjcyároobe tsá múúbé ɨhtsútuubé o íjcyatúne. Téhdure diibye eenée táuwáábó cámahjácoobe tsá múúbé ɨhtsútuubé íjcyatúne. Muurá ihdyu Píívyéébe apáábyéré ɨ́htsútuube íjcyáábé pɨááboríyé cáhcútsohíjcyámé dííbyé uwááboju.  
\v 8 Muurá eene bajtso múúne memúrijchódú táuwáábó cámahjácóóbema muhtsi tsahdúré tsané tujkévevu. Árónáa ihdyu múhtsikye Píívyéébe múhtsí tujkévevu áhdoó muhdú muhtsi mewákímyeíhijcyádu.  
\v 9 Muurá ámuha úmɨhédu, téhdure jahdu. Ááné aabájaabédú néébe Píívyéébeé. Áábé wákimyéi múnáajtétsí muhtsi meíjcyamútsí ámúhakye méúwáábohíjcyá téneecúdú ámuha menéémeke.  
\v 10 Muuráhjáa meke iwájyúnéllii oke pícyoobe páñétúejpi jááháñé wákimyéi múnáajpídyú o néébe dííbyé uwááboju o úwáábohíjcya éhne múúne já apɨ́hajcúné mewádúhcútujkénúdú nééneé. Aane muurá bóóne tsíjtyeréjuco teeja wákímyeídyú nééne tsíjtyeréjuco táuwáábó éhnííñevu úwáábohíjcyámé ihdyu óvíi téɨɨbúwá úwaabóhi.  
\v 11 Muurá íjcyaabe tsáápiiye éhne múúne jaa ímichi teene ápɨ́hajcúnetu éjkedu néébe Jetsocríjto. Aane tsá múha nééítyuró tsijpi íjcyane.  
\v 12 Áánéllii múu ímíñeúvú dííbyé wákimyéí meenú éhne múúne tsaapi jaa cóhpénéhjɨtu óórótu, imíwu nééné newáyúúnetu, tsɨ́tsɨ́ɨ́né uwáñewáánetu méénudu. Áánetu muurá tsijtye méénúiyá ‘tsucátsúcá’ íjcyatúné úméhewáánee, úméhecóónee, ajɨɨ, éhdúnetu. Ahdu tsá múu íjcyatú átéréénéhjɨtu jaa méénuubédu. Múu ijcyá cóhpénéhjɨtu méénuubédu.  
\v 13 Muurá jaa ímichi ápɨ́hajcúnetu éjkedu néébedítyú íjcyáné uwááboju muhdú meméénuhíjcyáné waajácúméií Píívyéébe teene mééma ímíbájchócoóca. Ɨ́mɨá wákimyéí meméénuhíjcyáné coévaá éhne múúne cúújúwari átéréene áíívyéné boone ícyohpéneréjuco cóevádu.  
\v 14 Muurá ímí tééné wákimyéí meméénuhíjcyámé iáhdó méújcuúhi.  
\v 15 Áánetu múhdurá meméénuhíjcyámé tsá iáhdó meújcúityúne. Arónáa ihdyu mépájtyéteé tsúúca dííbyeéjtéjuco meíjcyame éhne múúne tsaapi ihjya áíívyérónáa pájtyetédu. 
\p  
\v 16 ¿Aca tsá ámuha mewáájácutú Píívyéébeéjté meíjcyame dííbyé duurúvajádú menéémé pañe dííbyé Apííchó íjcyane?  
\v 17 Muurá meke tsúúca dibye ímíbajchómé metútáváávéhajchíí ílluréjuco meke dibye íñé iiñújɨtu wáágóoíñe. 
\p  
\v 18 Áánéllii tsá múu állímyeítyúne. Tsaate ííñújɨ́ene iwáájácúhajchíí múu ijcyá ɨ́daatsóméré ɨɨná wáájácútúmeúvúdú ɨ́mɨá waajácu múnaa ámuha meíjcyaki.  
\v 19 Muurá ɨ́jɨ́ene mewáájacúné Píívyéébedívú atéréene. Muurá dííbyé waajácúháámɨtu nééneé: “Waajácu múnáake Píívyéébe tééneríyé túhúúvetsómé íllure báñúmeíhi.”  
\v 20 Téhdure tsiiñe nééneé: “Waajácu múnáá ɨ́jtsaméí Píívyéébe waajácú átéréene íjcyane ɨ́ɨ́netú diityéké pɨ́áábotúne.” Ehdu nééne Píívyéébé waajácúháámɨtu.  
\v 21 Áánéllii tsá mɨ́amúnáajpi méhdure néébeke ɨ́htsútúúbedi medíllóne meúráávyéítyuróne. Téhdure tsá dííbyedi memítyájkímyeíítyuróne. Muurá páneere ííñújɨri íjcyane méwáábyuta.  
\v 22 Muurá meke pɨ́áábohíjcyaabe ííñújɨri meíjcyáné hajchóta. Téhdure meke pɨ́áábohíjcyaabe medsɨ́jɨvémé ímí meíjcyaki. Aane íñe oo Páávoroo, Apóóroo, Péédoroo, íjcyámeke múúhakye pícyoobe ámúhakye muha mepɨ́ááboki.  
\v 23 Aane tsúúca méijcyá Críjto Píívyéébeéjpí íjcyáábeéjte. 
\c 4  
\s1 Uwáábojte úwaabóne 
\p  
\v 1 Aane muurá ámuha méwaajácú ɨ́dátsó ámuhádúré muha menéérome Críjtó wákimyéi múnaa meíjcyane. Muuráhjáa múúhakye pícyoobe Píívyéébée muhdú meke ɨpɨ́ááboíñé pítyájcámeíñé uwááboju muha meméénuki.  
\v 2 Áánéllii tééné wákimyéí máhallúrí íjcyane ímíñeúvú méméénúiyáhi.  
\v 3 Tsá muurá muhdú óhdivu tene néétu ámuha tsíjtyema muhdú o ícyahíjcyáné oke menééiyóne. Tsá muurá o némeíítyuró muhdú o ícyahíjcyáne.  
\v 4 Apáábyéré ihdyu Píívyéébe waajácú muhdú o íjcyane. Árónáa ihdyu ó waajácú táhallúrí ímityúné íjcyatúne. Ároobe tsá o némeítyú ɨ́mɨáábé o íjcyane.  
\v 5 Ahdícyane tsá múu Críjtó wákimyéí muhdú tsaate méénune múhdurá diityédívú ɨ́jtsúcunútúne. Óvíi ihdyu páñetu tsaabe muhdú dííbyé wákimyéí meméénuhíjcyáné meke iñéékií. Áijyu ihdyu muhdú mewákímyeíñé meke téhdújtsóiibye Píívyéébeé. 
\p  
\v 6 Aane íñe muhdú muhtsi Apóóroma meícyahíjcyáné ámúhakye ó úúballé tehdu ámuha meíjcya tsíñehjɨ ɨ́jtsámeítyúme. Tsá múu tsaatékéré ímí ɨɨ́jtsúcunúne tsíjtyeke éhdɨɨválletúne.  
\v 7 ¿Aca múha meke picyóó tsíjtyé ehnííñevu meíjcyaki? Áhdure ¿aca ɨɨná méhdi Píívyéébé pɨáábori meújcutúne? Áánerá Píívyéébé pɨááboríyé méijcyáhi. Ááneri tsá memítyájkímyeíítyuró méɨhnáhoríyé meíjcyáneríjɨ́ɨ́vari. 
\p  
\v 8 Ámuháubá méɨjtsúcunúmeí Píívyéébé icyánéjcutu ɨ́ɨ́né imíjyaúréjucó ámuha meíjcyane ɨ́ɨ́netú vííotúme. Ááne muurá tsáhájuco múúhadi ámuha meɨ́ɨ́cúvetúne. Ɨ́mɨááneíyó ihdyu ámuha ténejcútú meɨ́htsútuuvéné ímí tsaméhjɨ́ meíjcyaki.  
\v 9 Píívyéébéubáhjáa muurá ihdyu muuha uwáábojtéké picyóó ávyeta ɨ́ɨdáátsojte muha meíjcyaki. Aame muha méijcyá ɨ́daatsóné éhne múúne ditye dsɨ́jɨ́vétsoímyé íjcyadu. Áámedi múúhadi mɨ́amúnáama níjkyéjɨ múnaa ullévenúhijcyáhi.  
\v 10 Muurá íñe Críjtoke meúráávyénéjcutu ámuha múúhadítyú ménehíjcyá átéréejte ɨɨná wáájácutúmé muha meíjcyane. Ááne ámuháyé méɨjtsúcunúmeí ɨ́htsutúmé ámuha meíjcyame ímí tehdújuco dííbyeke meúraavyéne. Aane muurá mɨ́amúnaa múúhakye ávyejúúlletúmé ámúhakyéré ávyejúúlléneri ámuha mémítyájkímyeíhijcyáhi.  
\v 11 Muurá ihdyu muha ɨ́dátsó múúhá ajyábama meííjyunúhíjcyámedi ɨ́daatsóné tsájaare múúhá wajyámu. Áámedi mɨ́amúnaa ɨ́cúbáhrahíjcyá múúhá ijcyátsííúbamáyé muha meíjcyátúmedi.  
\v 12 Muurá muha meúwáábóné tsanéjcuvu méwákímyeíhijcyá tééne tájpí muha meíjcyaki. Áámeke mɨ́amúnaa páhduváré idyárɨ́ɨ́vémedítyú nehníwu íhjyúvaróné muha maáábúcúne ímíjyuuríyé méihjyúvahíjcyá diityéma.  
\v 13 Ehdu múúhakye ditye dárɨ́ɨ́vérónáa ɨ́mɨááméré muha méícyahíjcyáhi. Áróné pañe ícyoocápí múúhadítyú nehíjcyámé átéréejte muha meíjcyame íllure mɨ́amúnáake metútávátsohíjcyáne. 
\p  
\v 14 Tsá ámúhakye o núcójpɨ́vétso ehdu o néétune. Íllure ámúhakye ó úwaabó áátsɨɨmédú ámuha menéémeke o wájyúnema.  
\v 15 Muurá mítyame ámúhakye Críjtodítyú íjcyáné uwááboju úwáábórómedítyú ó ijcyá ámúháj caanídyú o néébe ímichíi táuwáábori ámuha dííbyeke mecáhcújtsótujkénúnélliíhye.  
\v 16 Áánéllii ímíñeúvú o íjcyadu meíjcya. 
\p  
\v 17 Muurá tájtsɨɨménédú néébe Timotéó ɨ́mɨáábé íjcyáábeke ó wallóó ámúha éllevu. Aabe óvíi ámúhakye úúballé muhdú Críjtoke o úráávyeebe o úwáábohíjcyáné o ááhɨ́vehíjcyátsɨ́hjɨ́ cahcújtso múnáake.  
\v 18 Árónáa ¿ɨ́veekí ámúhadítyú tsaate múhdurá dárɨ́ɨ́vémeímyé mítyákímyeíhijcyáhi? ¿Íhya mityá ɨjtsúcunúmé ámúhakye tsiiñe o úújéityúne?  
\v 19 Muurá Píívyéébe ímílléhajchíí lléváhréjuco ámúhakye o ááhɨ́vetéiñe. Áijyu ó waajácuú ɨɨná ditye méénuhíjcyáné eene ‘mityáhmítyá’ íhjyúvahíjcyáme. Tsá imyéénutúnéré ditye íhjyúváítyuróne.  
\v 20 Muurá tsá Píívyéébé avyéjúejte meíjcyatú pevénéré meíhjyúváneri. Apáámyéré ihdyu dííbyé ɨhtsúturi íjcyame téénéejte ijcyáhi.  
\v 21 Ahdícyane ¿muhdú ámuha méimíllé ámúhakye ellévú o úújetécooca o túkévejtsóne? ¿A chooco ímíjyuúri? ¿Mityá ɨhnáhóónécoba múu úhbadu? 
\c 5  
\s1 Ímityúné tsaapi méénune 
\p  
\v 1 Muurá ó waajácújucóó tsaapívá ámúhadítyú tsɨ́ɨ́júdúéllema ícyahíjcyáne. Teene ihdyu tsáma ávyeta ímityúne. Muurá Píívyéébeke wáájácútúrómedívú idyé teene ávyétá imítyúne.  
\v 2 Ááneréi íjcyárónáa ámuha mémítyákímyeíhijcyá Píívyéébeéjté ámuha meíjcyáneri íllure múu kímoovéme. Muurá tehdɨ́ɨ́váné imítyú méénúmeke ámuha méijchívyétsóiyá ámúháj pɨɨnétu. Tsáhájuco ámúhama ditye píhcyáávéítyuróne.  
\v 3 Aane ámúhama o íjcyátúroobe tsúúca ó waajácú muhdú meméénuíñé dííbyeke.  
\v 4-5 Máavyéjuube Jetsocríjto mémeri mepíhcyáávéne méijchívyetso dííbyeke. Aane téhdure ámúhakye ó nahbénuú táɨ́jtsaméiyi. Áábeke méɨhvéjtsó Naavéné hójtsɨ́ pañévuréjuco dibye ɨɨ́cúbáhrámeíñé nɨ́jcaúvú ɨdsɨ́jɨ́ve Máavyéjuube Jetsocríjtó tsiiñe tsáácooca dibye ipájtyetéki. 
\p  
\v 6 Aane tsá tene ímityú Píívyéébeéjté ámuha meíjcyáneri memítyájkímyeíñé múhdurá ámúhama tene pájtyénáaáca. Muurá haríínallíjyú metátsájcóné pañévú áyánéwu tééné ooríchotu mepícyooróné páneeréjuco óórichóne. Ahdu nééne muurá tsaapi ímityúné méénúúbeke ɨɨná menéétúhajchíí pámeekéréjuco dibye tútávajtsóne.  
\v 7 Áánéllii ílluréjuco dííbyeke méijchívyetso teene pááá ooríchódú néébeke ámuha meímíbáávyeki. Muuráhjáa Críjto Píívyéébé obééjáwuúdú néébe ipájámeíñe ɨ́cúbáhrámeí mewájyuri mepájtyetéki.  
\v 8 Áánéllii metsu ɨ́mɨááméré meíjcyáne meúráávye tsaímíyé dííbyeke. Ovíjyacóóné átérééné ɨ́jtsaméí méhdityu bóhówaúcunúhijcyáne. Métsu ténejcu meɨ́hvéjtsóne dííbyé ihjyu ɨ́mɨá májchódú nééneréjuco menújtsoki. 
\p  
\v 9 Muuráhjáa ɨ́hde ámúha éllevu o wállóháámɨ́ pañe tsúúca ámúhakye ó úwaabó ámuha menáhbevájúcóótu ihdícyámema dómácócatsíhíjcyámedívu.  
\v 10 Árónáacáa tsá ámúhakye o bóíjcyutú ámuha meíhjyuvájúcóótu diitye ímítyúmema mítyane iéhnéváíyóneri tsúúrámeíhíjcyámee, naní múnaa, níjcyotájteke dúúrúvahíjcyámee, ihdícyáméhjɨma dómácócatsíhíjcyámee, éhdúmema. Muurá ihdyu ehdu nééróméj pɨɨne mépiivyété meíjcyane tsajɨ́ hallúríyé diityémá meíjcyánélliíhye.  
\v 11 Muuráhjáa ihdyu ámúhakye o néé eene ‘cahcújtso múnaa muúha’ néérome ihdícyáméhjɨma idyómácójcatsíyónee, éhnííñevúré iéhnévarónee, níjcyotájteke icyáánívarónee, tsíjtyedi iíhjyúvarónee, illíyíícyáverónee, iñániyónee, éhdune méénuhíjcyámedívú ámuha menáhbevájúcóóítyuróne. Áhdure tsá ámuha diityémá memájchóítyuróne.  
\v 12-13 Muurá tsá o ɨ́ɨ́cúvetú cahcújtso múnaa íjcyatúmé muhdú ícyahíjcyáneri. Óvíi ihdyu Píívyéébere diityémá teene ímíbajchóhi. Árónáa ihdyu ámuha cahcújtso múnaa méɨ́ɨ́téiyá ámúhadítyú múhdurá dárɨ́ɨ́vémeíhíjcyámeke ámuha meíjchívyétso ámúháj pɨɨnétu. 
\c 6  
\s1 Cahcújtso múnaa ímityúné ímíbáchójcatsíiyóne 
\p  
\v 1 ¿Ɨ́veekí ímityúné ámuha medárɨ́ɨ́véjcatsícyooca mépehíjcyá cahcújtso múnaa íjcyátúné ímibájchojté éllevu? ¿Ɨ́veekí tsá ámuha tsamééré cahcújtso múnaa meímíbáchócatsíhíjcyatú ténehjɨ?  
\v 2 ¿Mityá tsá ámuha mewáájácutú Píívyéébé cahcújtso múnaa meíjcyame dííbyeke cáhcújtsótúmema muhdú ditye ícyahíjcyáné meímíbájchoíñe? Aanéjɨ́ɨ́ muurá ámuha mépiivyété ámúhama pájtyenéhjɨ́ ámuháyé meímíbáchójcatsíñe.  
\v 3 Áhdure muurá níjkyéjɨ múnaa íjcyárómema muhdú ditye ícyahíjcyáné méímibájchoóhi. Aanéjɨ́ɨ́ muurá mépiivyété tsamééré cahcújtso múnaa meímíbáchójcatsíñe.  
\v 4 Áánáa ¿ɨ́veekí ámuha mépehíjcyá cahcújtso múnaa íjcyátúné ímibájchojté éllevu ímityúné ámuha medárɨ́ɨ́véjcatsícyoóca?  
\v 5 Ehdu íñe ámúhakye o néé ámuha tééneri menúcójpɨ́véne tehdu meméénújúcóótuki. ¿Aca tsá ámuha elle meíjcyáné cahcújtso múnáadítyú tsaatéuba íjcyatú teene ámúhama ímíbájchóiyóme?  
\v 6 ¿Ɨ́veekí ámuha páhduváré medárɨ́ɨ́véjcatsíñe cahcújtso múnaa íjcyátúme éllevu mépehíjcyá ditye ámúhama teene iímíbájchoki? 
\p  
\v 7 Ehdu ámuha medárɨ́ɨ́véjcatsíñetu ílluréjuco ámuha metútáváávehíjcyáné ímí Píívyéébeke ámuha meúráávyérónetu. ¿Ɨ́veekí tsá ámuha maáábúcuhíjcyatú ámúhakye tsaate iúhbarónee, iñániyónee, dárɨɨvéne?  
\v 8 Tehdu ámuha meíjcyáíyótsihvu ¿ɨ́veekí diityéké ámuha mépɨ́ámeíhijcyáhi? Ehdu ámuha meméénúneri tsané nahbémú ámuha meíjcyarómé íllure métútávátsócatsíhijcyáhi. 
\p  
\v 9-10 ¿A tsá ámuha mewáájácutú ímityúmé Píívyéébé avyéjuvu úcáávéityúne? Ahdícyane tsáma mébáñúmeídíñe. Muurá ihdícyáméhjɨma dómácócatsíhijcyáme, níjcyotájteke cáánívahíjcyáme, tsamééré wajpíímú dómácócatsíhijcyáme, tsamééré walléémú dómácócatsíhijcyáme, naní múnaa, mítyane iéhnéváíyóneri íjyácunúhijcyáme, llíyiicyáve múnaa, tsíjtyedi ɨ́cúbáhrahíjcyáme, tsíjtyedítyú nehníwu íhjyúvahíjcyáme, éhdume muurá tsá Píívyéébé avyéjúejte íjcyatúne.  
\v 11 Ehdúu muurá tsaate ámúhadítyú ícyahíjcyáhi. Árómekée Píívyéébe Jetsóoj tééveri újcúmeke tsúúca dííbyé Apííchó ímíbájchómé hallúrí tsáhájuco ɨɨná íjcyatúne. 
\s1 Méjpi metéhméiyóne 
\p  
\v 12 Muurá tsaate nééhií: “Mépiivyété panéváré meímilléné meméénune.” Ihdyúhde tehdújúcoóro. Árónáa tsá panéváré ímí néétune. Áánéllii tsá ténehjɨ́vú metáhjátsámeíítyuróne.  
\v 13 Muurá ɨ́mɨááné majcho ijcyá tééne tájpí meíjcyaki. Árónáa idyé tsá panéváré majcho ímí néétune. Muurá íjcyaíñé tééne tájpí meíjcyájúcóóityúne. Tsáháa Píívyéébe meke ípívyéjtsotú meímillédú ihdícyáméhjɨma medómácójcatsíki. Mekée ípívyéjtsoobe ihñéjté meíjcyame dííbyé túkevéjtsójú pañe meíjcyaki.  
\v 14 Muurá Píívyéébe ipíívyetédú íjcyaabe ɨ́ɨhnáhoori meke bóhɨ́ɨ́tsoó tsúúca medsɨ́jɨ́vérómeke Jetsóokée ibóhɨɨtsódu. 
\p  
\v 15 Aane ¿aca ímíiyóné tsúúca Críjtoéjté meíjcyame nahtsɨ́wamééwake medómajcóne? Tsáhaá.  
\v 16 Muurá tsaapi dííllema íjcyáhajchíí tsahéécoréjuco dityétsí íjcyane. Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Tsahéécoréjuco dityétsí íjcyaíñé tsáápiiye íjcyáiyódu.”  
\v 17 Ahdu muurá Jetsocríjtoke mecáhcujtsómé méijcyá dííbyeéjteréjuco. 
\p  
\v 18 Ahdícyane óvíjyacóóné ihdícyámema ámuha medómácócatsíhijcyáne. Ílluréjuco méɨhvété téénetu. Muurá ijcyáné tsane ímityúné meméénuróné méjpi dómájcotúne. Áánetu íñe méjpííyi ihdícyáméhjɨma medómácójcatsíñé tsáma ávyeta ímityúne. Muurá tehdu meméénúneri meere métútávájtsámeíhi.  
\v 19 ¿A tsá ámuha mewáájácutú Píívyéébeéjté meíjcyámé pañe tsúúca dííbyé Apííchó íjcyane? Aane tsúúca ámúhá pañe íjcyame tsáhájuco ámuha meímillédú medárɨ́ɨ́vémeíítyuróne.  
\v 20 Muuráhjáa Píívyéébe mééma mepájtyetéiñe meenú Íllíkye ditye dsɨ́jɨ́vétsóneri. Áánéllii metsu dííbyeke maávyejúúlléne tsaímíyéjuco meíjcyaki. 
\c 7  
\s1 Metáábávájcatsícyooca meíjcyane 
\p  
\v 1 Aane ícyooca ámúhakye ó úúballé éhnée taéllevu ámuha mewállóháámɨ́ pañe oke medíllone. Ɨ́mɨááné ímí tehdújúcooro teene tsaapi táábávátuube íjcyane.  
\v 2 Árónáa ihdícyáméhjɨma medómácójcatsíñé ávyeta ímityúné íjcyánéllii téhdure ímí teene metáábávájcatsíñe.  
\v 3 Aane ityáábávállema ihdyu múu ímí ijcyáhi. Áhdure idyé walle ityájɨ́váábema múu ímí ijcyáhi.  
\v 4 Aane tsúúca ájyúma íjcyalle tsáhájuco iímillédú íjcyatú dííbyé wáábyutálleréjuco iíjcyánélliíhye. Téhdure diibye ájyu tsáhájuco iímillédú íjcyatú tsúúca diille méwá wáábyutááberéjuco iíjcyánélliíhye.  
\v 5 Aamútsí idyómácócatsíhijcyáné tsá ɨ́hvéjtsóítyuró Naavéné téénej tééveri diityétsikye tsíñejcúvuréjuco ɨɨ́búwájtsóneri ityútávájtsótuki. Árónáa ihdyu tsáijyu ɨ́hnáhó Píívyéébema iíhjyúvácooca muhdú iñéhajchíí wahájchotáwu ɨ́hvéjtsóíyomútsí teéne. 
\p  
\v 6 Ehdu íñe ámúhakye tsánejcúvú o néé okée ámuha teene medíllónélliíhye. Árónáa tsá ámúhakye o táúhbatú ámuha metáábávájcatsíki.  
\v 7 Táicyánéjcutu ihdyu ímí ó ɨjtsúcunú pámeere ohdu táábávatúmé, tájɨ́vatúmé, íjcyáiyóne. Árónáacáhjáa ihdyu Píívyéébe páhduváré meke ípívyéjtsónéllii tsaate piivyété iiye iíjcyane. Áánetu tsijtye tsá píívyetétú iiye iíjcyane. 
\p  
\v 8 Áánéllii ííyéejte íjcyámema pámeere pííbájyujtéké o néé táábávájcatsítyúmeréjuco íjcyáiyóné íñe o íjcyadu.  
\v 9 Árónáa ihdyu iiye iíjcyane ipíívyetétúhajchíí múu apáhajchíí táábávájcatsí tééneri ɨɨ́cúbáhrámeítyuki. 
\p  
\v 10 Áánetu tsúúca tájɨvámé walléémú tsá múu ɨ́hvéjtsotú ájyúmuke. Ehdu Píívyéébé taúhbaju nééhií. Tsá oore ámúhakye o néétune.  
\v 11 Árónáa tsáijyu múúne tsáápille ájyúke ɨɨ́hvéjtsóhajchíí tsáhájuco múu tájɨvájúcootúne. Tsá tene ímityú tsíjpiikyéréjuco dille tájɨváne. Áánetu tsiiñe ityájɨváné iímílléhajchíí óvíi tsiiñe óómille ájyú éllevúre. Téhdure idyé wajpi ityáábáválleke tsá múu ɨ́hvéjtsotúne. 
\p  
\v 12 Aane ícyooca Píívyéébé taúhbaju néétune oore táicyánéjcutu ámúhakye o néé tsaapi cahcújtso múnáájpí taaba cáhcújtsótúrolle ímí dííbyema íjcyáhajchíí tsá dibye díílleke ɨ́hvéjtsóítyuróne.  
\v 13 Áhdure tsáápille cáhcújtsóllé tajɨ cáhcújtsótúroobe ímí dííllema íjcyáhajchíí tsá dille dííbyeke ɨ́hvéjtsóítyuróne.  
\v 14 Muurá ímíbáávyéíyoobe dille ímí íjcyáneri. Áhdure idyé cáhcújtsóóbé taaba ímíbáávyéiyá dibye ímí íjcyáneri. Aane muurá ímí íjcyáromútsí ɨ́hvétsócatsíhajchíí tsáijyu múúne ɨ́ɨ́tsɨɨme ílluréjuco tútávaavéne.  
\v 15 Aane ihdyu cáhcújtsóllé tajɨ cáhcújtsótuube díílleke ɨɨ́hvejtsóné ímílléhajchíí óvi ɨ́hvejtsóhi. Téhdure idyé cáhcújtsótulle cahcújtso múnáajpi ájyu íjcyáábeke ɨɨ́hvejtsóné ímílléhajchíí óvi ɨ́hvejtsóhi. Aane tsá Píívyéébeke cáhcújtsómé hallúrí íjcyatúne. Muurá imílleebe tsaímíyé metáábávájcatsímyema meíjcyane.  
\v 16 Muurá tsá mewáájácutú cáhcújtsóllé tajɨ dille íjcyadu cáhcújtsóíhajchííjyu. Áhdure tsá mewáájácutú cáhcújtsóóbé taaba dibye cáhcujtsódú cáhcújtsóíhajchííjyu. 
\p  
\v 17 Árónáa ihdyu óvíi muhdú paméváré méijcyá Píívyéébée iímillédú meke pícyohdu. Áánéllii óvi tehdújuco tsaate ííyéejtéré íjcyane. Téhdure idyé óvi tehdújuco tsaate méwámyuma íjcyane. Ehdu pámeere cahcújtso múnáake ó nehíjcyá ditye tehdu iíjcyaki.  
\v 18 Muurá kíhdyahɨ́rótsámeímyeke Píívyéébe ujcúhi. Áhdure tehdu méénúmeítyúrómeke dibye újcume ihdyu óvi éhduréjuco.  
\v 19 Muurá tsá muhdú tene néétu tehdu meméénúmeítyúne. Áhdure tsá muhdú tene néétu tehdu meméénúmeíyóne. Muurá ihdyu apááñéré muhdú dííbyé taúhbajúúné néhdu meíjcyane imílleébe.  
\v 20 Áánéllii Píívyéébekée mecáhcújtsótujkénúijyu muhdú meíjcyadúré múu ijcyáhi.  
\v 21 Tsaaté hójtsɨ́ pañe íjcyame dííbyeke cáhcujtsómé tsá múu íjyácunútú diityédítyú iíjchívyéíyóneri. Árónáa ihdyu múu ipíívyetéhajchíí diityédítyú ijchívyéhi.  
\v 22 Muurá tsíjtyé hójtsɨ́ pañe íjcyámema tsíjtyé hójtsɨ́ pañe íjcyátúrómeke Píívyéébe újcume tsahdúré ijcyá dííbyeéjte. Aame tsaméhjɨ́ ijcyá Críjtó ɨɨcúve múnaa.  
\v 23 Muuráhjáa tsúúca Píívyéébe mééma meenú mepájtyetéiñe. Áánéllii tsá múu mɨ́amúnáá ɨ́jtsaméí cáhcujtsójúcootúne.  
\v 24 Ehdu teéne, ámuúha táñahbémuj. Ahdícyane tsá múu ɨ́ɨ́nerí íjyácunútúne. Óvi ihdyu Píívyéébekée mecáhcújtsótujkénúijyu muhdú meíjcyadúré meíjcyame dííbyeke méúraavyéhi. 
\p  
\v 25 Ehdu íñe ámúhakye ó úúballé éhnée ámuha oke muhdú táábávatúmé íjcyáiyóné medíllone. Ténejcútú Píívyéébe tsá muhdú meke néétune. Árónáa ihdyu oke dibye pɨ́áábóneri o wáájacúné o néé ditye táábávájcatsítyúné téhdure ímí nééneé. Ehdu ímí dííbyeke o úráávyeebe ámúhakye o nééhií.  
\v 26 Aane ó ɨjtsúcunú ímí tehdújuco ditye ííyéejtéré íjcyáiyóné íñe Críjtoke meúráávyenéjcú ɨ́hnáhó néénélliíhye.  
\v 27 Árónáa ihdyu tsúúca táábavámé tsá múu ɨ́hvéjtsotú méwakye. Áánetu iiye íjcyame tsá múu ɨ́jtsámeítyú ityáábáváíyóneri.  
\v 28 Aane tsaate ityáábáváhajchíí ihdyu óvi táábaváhi. Téhdure tsáápille ityájɨ́váhajchíí óvi tájɨváhi. Tsá tene ímityúné íjcyatúne. Árónáa ihdyu ɨhnáhóóné táábávámeke ííñújɨ́ icyánéjcúene dómajcóne. Áánéllii ámúhakye o néé ámuha ténehjɨ́vú metáhjátsámeítyuki. 
\p  
\v 29 Ahdícyane, ámuúha táñahbémuj, muurá lléváhréjuco tsiiñe Críjto tsááiñe. Áánéllii ihdyu méwámyuma íjcyámeke o néé ditye ɨ́hnáhóóróné pañe ííyéejte wákímyeíiyódú Píívyéébé wákimyéí imyéénuki.  
\v 30 Téhdure ámúhakye tsaatéké kímóóve pájtyérónáa tsá múu kehdóvéméhjɨúvú néétune. Téhdure wáñehjɨ́vatéhijcyámé tsáhájuco tééneri íjcyáityúne. Áhdure tsíeméné áhdome tsá tééneri ɨ́ɨ́jɨ́véityúne. Ténehjɨ íjcyárónáa méɨ́hvéjtsodí Píívyéébé wákimyéi.  
\v 31 Tsá múu ííñújɨri muhdú iíjcyáíyóneríyé itsúúrámeíñe ɨ́hvéjtsotú dííbyé wákimyéi. Muurá iñe ɨ́jɨ́ hallúrí íjcyáné tsíeméné imíwu meɨ́jtsúcunúróné nɨjkévaáhi. 
\p  
\v 32 Áánéllii ó imíllé ámuha tééneri meíjyácunúhíjcyánetu meɨ́hveténe. Muurá ííyéejte ɨ́ɨ́nerí íjcyatúmé ímí Píívyéébeke ɨɨ́ɨ́cúvéíñeríyé ɨ́jtsámeíhi.  
\v 33-34 Téhdure muurá walléémú tájɨ́vatúmé ijyácunú tsaímíyé dííbyeke ɨɨ́ɨ́cúvéíyóneri. Aame ɨ́mɨááné ténejcúrí ɨ́ɨ́jɨvémé tsá tsíñéhjɨri ɨ́jtsámeítyúne. Áánetu tájɨvámé ijyácunú muhdú ájyúma iíjcyáíñé wákimyéí imyéénúíñeríye. Téhdure wajpíímú méwámyuma íjcyame ijyácunú ɨ́jɨ́ wákimyéiyíyé muhdú diityéké ipícyóóíñeri. 
\p  
\v 35 Ehdu íñe ámúhakye o néé ámúha wájyuri ímí Píívyéébeke ámuha meɨ́ɨ́cúveki. Tsá idyé ávyeta ámúhakye taabávatu o bóijcyúné ehdu o néétune. Ámúhakye ihdyu o néé tsaímíyé ámuha Píívyéébeke meɨ́ɨ́cúvéné wákimyéí meméénuki. 
\p  
\v 36 Áhdure idyé tsaate tsúúca ityáábávájcatsííñe éévevu úújetémé iiye iíjcyane ipíívyetétúhajchíí óvi táábávájcatsíhi. Tsá tene ímityúné íjcyatúne.  
\v 37 Aane tsaate ipíívyetéhajchíí óvi ííyéejtéré ijcyáhi.  
\v 38 Áhdure ditye táábávácatsíhajchíí ímí teéne. Téhdure ditye táábávájcatsítyúhajchíí awáá éhnííñevu ímí teéne. 
\p  
\v 39 Muurá tájɨ́valle ijcyá ájyú wáábyutálle. Árónáa tsáijyu múúne ájyu díílledívú dsɨ́jɨ́véhajchíí piivyételle iímílléhajchíí tsíjpiikyéréjuco ityájɨváne. Árónáa ihdyu tsá dille tájɨ́váítyuró ihdícyáábeke cahcújtso múnáajpi íjcyátúúbeke.  
\v 40 Árónáa ó ɨjtsúcunú iiye íjcyalle ɨ́ɨ́né imíjyaú íjcyáiyóne. Ehdu íñe ámúhakye o néé Píívyéébé Apííchó oke túkévéjtsóneri. 
\c 8  
\s1 Níjcyotájté ɨɨcúve 
\p  
\v 1 Aane ícyooca ámúhakye ó úúballé éhnée oke ámuha níjcyotájteke ɨ́ɨ́cúvémeíñé iyámeke medóónetu medíllone. Muurá tsúúca ténejcu méwaajácúhi. Árónáa ¿ɨ́veekí panéváré mewáájacújúcóóneúvuri mémítyákímyeíhijcyáhi? Árone tsá ɨ́ɨ́netú meke pɨ́áábotúne. Apááñéré ihdyu mewájyújcatsíñé meke pɨ́aabóhi.  
\v 2 Muurá panéváré iwáájacúné ɨ́jtsúcunúmeíyómé tsá ɨ́mɨááné wáájácutúne.  
\v 3 Muurá ihdyu Píívyéébe waajácú caatyé dííbyeke wájyune. 
\p  
\v 4 Aane níjcyotájteke ɨ́ɨ́cúvémeíñé iyámeke tsaate dóóne muurá tsá muhdú nééturóne. Atéréenéré íjcyane mɨ́amúnaa cáánívahíjcyaróné tsá diityéké ɨ́ɨ́netú pɨ́áábotúne. Muurá ihdyu íjcyaabe tsáápiiye Píívyéébeé.  
\v 5 Muurá caame íévéhóówarii, ííñújɨrii, íjcyanéhjɨ́ icyáánívahíjcyánéllii ɨtsúcunúhijcyámé mítyame Píívyéébedu némehjɨ íjcyane.  
\v 6 Árónáa ihdyu íjcyaabe tsáápiiye apáábyéré Méécááni Píívyéébe páneerée ípívyéjtsoóbe. Muuráhjáa meke ípívyéjtsoobe dííbyeke maávyéjújtsoki. Áhdure tsáápiiye Ávyéjuube Jetsocríjtoj tééveri páneere íjcyáábe tájpíyé méijcyáhi. 
\p  
\v 7 Árone muurá tsaate cahcújtso múnaa íjcyájúcoorómé tsá ímí wáájácutúne. Muurá ɨtsúcunúhijcyámé ɨ́mɨááné níjcyotájté ibóhɨɨma íjcyámeke ɨɨ́ɨ́cúvehíjcyáne. Áánéllii ténehjɨ ɨ́ɨ́cúvémeíñé iyámeke idyóóiyóné múhdurá ɨtsúcunúhijcyáme.  
\v 8 Muurá teene medóórone tsá Píívyéébedívú muhdú néétune.  
\v 9 Árónáa ihdyu tsá múu dóótu eene dííbyeke ímí wáájácutúmé teene medóóne múhdurá ɨ́tsúcunúhíjcyámeke ityútávájtsótuki.  
\v 10 Muurá tsaate ténehjɨ dóóneri tsijtye teene dóótume iúmúúpívyéne diityé élletu idyóóneri ɨ́ɨ́jtsaméí tútávájtsóiyáhi.  
\v 11 Ehdu muurá ámúhá nahbémú ténejcu ímí wáájácútúmeke ámuha teene medóóneri métútávájtsóiyá ímí Píívyéébeke ditye úráávyéíyónetu téhdurée diityé wájyuri Críjto dsɨ́jɨ́vémeke.  
\v 12 Aane diityé ɨ́jtsaméí metútávájtsóneri ímityúné meméénune tsá Críjto ímí méhdivu ɨ́jtsúcunútúne.  
\v 13 Áánéllii diityéké o tútávájtsótu tsá múijyú téeménéhjɨ́ o dóóityúne. 
\c 9  
\s1 Uwáábojte iáhdó újcune 
\p  
\v 1 Muuráhjáa Píívyéébe oke picyóó uwááboobe o íjcyaki. Aabée Máavyéjuube Jetsóoke o ájtyúmɨ́ɨ́bé uwááboju ámúhakye o úwaabóné ámuha mecáhcújtsónetu muurá méwaajácú ɨ́mɨááné ténejcú uwááboobe o íjcyane.  
\v 2 Árónáacáubá tsaate tsá cáhcújtsotú uwááboobe o íjcyane. Áánetu ihdyu ámuha mécáhcujtsó ópée o úwáábóneri Ávyéjuube Críjtoke ámuha mecáhcújtsónélliíhye. 
\p  
\v 3-4 Aane eene múhdurá óhdityu ɨ́tsámeíhíjcyámeke o néé uwááboobe o íjcyáábeke oke ditye ɨ́ɨ́cúvéiyóné panévatúre.  
\v 5 Muurá téhdure o táábávállema úwááboobéré ó pehíjcyáiyá eene tsijtye uwáábojte Péédoroo, Jetsóó nahbémuu, íjcyame péhijcyádu. Áábeke muurá idyé ámuha oke méɨ́ɨ́cúvéiyá diityéké ámuha meɨ́ɨ́cúvehíjcyádu.  
\v 6 Árónáa ¿ɨ́veekí muhtsi Benabéema múhtsiye mewákímyeíñe tájpí méúwáábohíjcyáhi?  
\v 7 ¿Aca múúne tsodáhó iiye iáhdóne tájpí ijcyáhi? ¿Aca óóva bájtsome tsá iñéévá lléénetúne? ¿Aca obééjámuke éénume tsá diityé mujpáñejpácyó ádotúne?  
\v 8-9 Ehdu ámúhakye o nééne méɨjtsúcunúdí mɨ́amúnáá ɨ́jtsaméí tene íjcyane. Muuráhjáa Píívyéébe Moitséeúvuj tééveri íwaajácuháámɨtu nééhií: “Tríígó tátsoújcori íjcyáábeke ócájikye tsá múu tsíeménevu íhjyu wátájcotú dibye imájchótuki.”  
\v 10 Ehdúu Píívyéébe néé dííbyé wákimyéí méénume tééne áhdó újcúiyóne iñééiyóne. Tsáháa apáámyéré iyámedítyú dibye néétune. Muurá tsaate úmɨhe bájtsone kéémene tsíjtyeréjuco ááhɨ́vetsóne. Árónáa téhdure teenée bájtsómedívú tsane coévá tsahdúré ditye iújcuki.  
\v 11 Ahdu muurá Píívyéébé icyánéjcú ámúhakye muha meúwáábohíjcyámeke ¿aca tsá ámuha múúhakye mepɨ́áábóítyuró tsíeménetu tééne tájpí muha meíjcyaki?  
\v 12 Áánerá tsijtye uwáábojte ámuha mepɨ́áábóne tájpí ícyahíjcyáhi. Téhdure muurá múúhakye ámuha mépɨ́áábóiyáhi. Árónáa ihdyu muha tsá tééneri meíjyácunútúne. Tsáijyu múu mɨ́amúnaa teene múhdurá ɨɨ́jtsúcunúne tsá ímílléítyuró icyáhcujtsóné muha meúwaabóne.  
\v 13 Muurá ámuha méwaajácú duurúvájá pañe wákímyeímyé tééjá wáábyuta ditye tsátyehíjcyánetu iújcúne tájpí ícyahíjcyáne. Téhdure muurá Píívyéébeke ditye iyámedi ɨ́ɨ́cúvehíjcyánetu iújcune dohíjcyáme.  
\v 14 Ahdu ɨ́ɨ́vane muurá Píívyéébe néé uwáábojte íjcyaíñé cahcújtso múnaa diityéké pɨ́áábóne tájpi.  
\v 15 Ehdu íñe ámúhakye o néé pevénéré ámuha mewáájácuki. Tsá pɨáábó ámúhakye o táúmeítyúne. Aabe ihdyu óvíi o dsɨ́jɨ́véhajchíí ó dsɨ́jɨvé ámuha oke mepɨ́áábótuubére. Muurá ímí ó ɨjtsúcunú oore o wákímyeíñe tájpí o íjcyaabe o úwáábohíjcyáne. 
\p  
\v 16 Muuráhjáa ihdyu Píívyéébere oke pícyóóné wákimyéí o méénúneri tsá o mítyájkímyeíítyuróne. Aane muurá tsíjtyeke o úwáábótúhajchíí ɨ́dátsó oke pajtyéiyóne.  
\v 17 Íhya ihdyu oore táɨ́jtsaméiyi tééné wákimyéí o méénuca tééneri ó mítyájkímyeíiyáhi. Árónáa tsá oore o ímílléne tééné wákimyéí o méénutúne. Píívyééberée oke picyóó téénevu.  
\v 18 Áánéllii ó imíjyúú tééné uwááboju pevénéré áhdótsótuube o úwáábóneri. Tsá o íjyácunútú tééne áhdó oke ditye pɨ́áábóne tájpí o íjcyáíyóneri. 
\p  
\v 19 Aabe múɨɨcúve múnáajpí o íjcyáítyúroobe pamévá ɨɨcúve múnáajpi ó ijcyá téénej tééveri tsijtye Críjtoke icyáhcújtsoki.  
\v 20 Muurá ɨ́hdééné taúhbaju o úraavyéjúcóótúroobe tamúnaa jodíómú muhdú ícyahíjcyádú idyé ó ícyahíjcyá diityémá o íjcyácooca téénej tééveri ímíñeúvú diityéké o úwáábo Críjtoke ditye icyáhcújtsoki.  
\v 21 Áánetu Píívyéébeke wáájácútúmema o íjcyácooca téhdure ditye íjcyadu ó ijcyáhi. Ároobe ihdyu tsá múhdurá ditye íjcyáné pañévú o úcáávetú Críjtoéjpiyéjuco o íjcyánélliíhye. Ehdu diityé pañe ó ícyahíjcyá téénej tééveri diityéké o úwáábo Críjtodítyú íjcyáné uwááboju.  
\v 22 Áhdure Píívyéébeke cáhcujtsójúcoorómé ímí ténejcu wáájácutúmema o íjcyácooca ó ijcyá muhdú ditye íjcyadu téénej tééveri diityéké ímíñeúvú o wáájácútso ténejcu ditye ímí iúráávyeki. Ehdu ihdyu pamévamáyé ɨ́mɨáábéré ó nahbévahíjcyá téénej tééveri diityéké o pɨ́aabómé ipájtyetéki.  
\v 23 Aabe pamévakéré ó úwáábohíjcyá tsaméhjɨ́ diityémá ímí meíjcyame meímíjyuúki. 
\p  
\v 24 Muurá táhjajcátsiyi dsɨ́ɨ́némedítyú tsáápiiye táhjaabe tééne áhdó ujcúhi. Ahdu ɨ́ɨ́vane ímíñeúvú méuráávyé Píívyéébeke iáhdó ámuha meújcuki.  
\v 25 Áhdure muurá ɨɨcu iáhdoma íjcyanévú úcááveímyé tééné ɨhde pííñúmeímyé tsá ɨɨná dómájcotú diityéké tútávájtsóiyóne. Ehdu muurá pííñúmeímyé tééne áhdó imíwu néérone múhajchótá íjcyáityúné iújcuki. Áánetu ihdyu mépííñúmeíhijcyá múijyú muhdú íjcyáityúné meújcuki.  
\v 26 Áánéllii tsá pevénéré Píívyéébeke o úráávyehíjcyatú éhne múúne tsaate kiávú ipyééne wáájácutúmé dsɨ́ɨ́nehíjcyádu. Aabe tsá ténejcúrí o báñúmeíityú éhne múúne méénújcatsííbyé bañúháñé pevétsɨ́hjɨ́ré cátyétyehcúdu.  
\v 27 Áánéllii muurá Píívyéébedívú o ɨ́hvéjtsámeííbyé ó ɨ́cúbáhrámeíhijcyáhi. Aabe ó téhmémeíhijcyá keená oke ténejcútú mújtátsóíyónetu ímichi awáá ténejcu o úwáábohíjcyaabe o báñúmeítyuki. 
\c 10  
\s1 Níjcyotájteke Píívyéébedi medíllóítyuróne 
\p  
\v 1 Ámuúha táñahbémuj, cáhawáá méɨjtsúcunu muhdúhjáa méɨhdé múnáaúvuke Píívyéébe ojtsórí túkévejtsómé Tújpáñe Móóá pájtyene.  
\v 2 Ehdúhjáa dibye diityéké pɨ́aabómé ɨ́hvéjtsámeí Moitséé hójtsɨ́ pañévú dibye diityéké ityúkévéjtsoki.  
\v 3 Aaméhjáa ihdyu ícyahíjcyá Píívyéébere diityéké pɨ́áábóne tájpi.  
\v 4 Dííbyeréhjáa muurá diityéké ácuhíjcyá majchóvuu, adóvuu, íjcyane méénúráítyuróné diityémá imyéénúneri. Áámemáhjáa téijyújuco nééwayúdú néébe Críjto íjcyaabe diityéké túkévétsohíjcyáne.  
\v 5 Ehdúhjáa panévatúré ímíhyéjúcooro Píívyéébe diityéké túkévéjtsórónáa ímunáajte ímityúné dárɨ́ɨ́vémeíhijcyáhi. Ááné déjúcotúhjáa mítyame dsɨ́jɨvé ɨ́ɨ́néubárá píívyétúné iiñújɨvu. 
\p  
\v 6 Ahdu meke tene ipájtyétu tsá ímítyúnéhjɨri meúmúúpívyéityúne.  
\v 7 Tsá dityée méénuhíjcyádú níjcyotájteke mecááníváityúne. Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Níjcyotájteke idyúúrúváné wañéhjɨ́né pañe imájchóné hallúvú ádohíjcyáme.”  
\v 8 Ahdícyane tsá medómácójcatsíityú ihdícyáméhjɨma dityéhjáa méénuhíjcyádu. Tééné déjúcotúhjáa muurá tsajcóójɨ́ré diityédítyú dsɨ́jɨvémé 23,000-meva.  
\v 9 Áánéllii tsá Píívyéébeke mepátsáríjcyóityú ímityúné meméénune dibye iáábúcuhíjcya tsaatéhjáa diityédítyú méénuhíjcyádu. Tehdúhjáa muurá méénúmeke tééné déjúcotu ííñimyémú ɨ́hdome dsɨ́jɨ́vehíjcyáhi.  
\v 10 Aanéjɨ́ɨ́ tsá múu diityé dɨ́ɨ́vame ímityúné íhjyúvatú Píívyéébedítyu. Tehdúhjáa néémeke muurá tééné déjúcotu dííbyere Píívyéébe wálloobe ‘Dsɨjɨ́ve’ némeííbyé níjkyéjɨ múnáajpi dsɨ́jɨ́vetsóhi. 
\p  
\v 11 Ehdúhjáa nénehjɨ éíjyuúvú méɨhdé múnáake pátyehíjcyáné muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu caatúvá íñe ícyooca meíjcyámema ííñujɨ nɨjkévaríjyuco íjcyame teene meéévéne tehdu medárɨ́ɨ́vémeítyuki.  
\v 12 Áánéllii ímí Píívyéébeke iúraavyéné ɨ́jtsúcunúmé téɨɨbúwá méíjcyaco ámuha ímítyúneri memújtátuki.  
\v 13 Muurá eene ámuha ímítyúneri meúmúúpívyehíjcyáné mávaríjchojúúné tsá apáámyekéré ámúhakye dómájcotúne. Muurá ihdyu pámeekéré patyéhijcyáne. Árónáa mécátsɨpáávé Píívyéébedívu. Dibye íjcyátúcoocájɨ́ɨ́; tsá néhi ávyétá ɨhnáhó nééné mávaríjchoju meke dómájcóityúne. Diibye ihdyu tehdɨ́ɨ́váné mávaríjchoju meke dómájcóijyu meke pɨ́ááboó maáábúcuki. 
\p  
\v 14 Ehdu teéne, ámuúha táñahbémuj. Áánéllii tsáhájuco níjcyotájteke ámuha medúúrúváityúne.  
\v 15 Ehdu íñe ámúhakye o néé ámúhá ɨ́jtsaméima ámuha meíjcyámeke. Aane cáhawáá ihdyu ímíñeúvú méɨ́jtsaméí ámuha mewáájácuki.  
\v 16 Muuráhjáa Píívyéébe mééma mepájtyetéiñe méénune meɨ́tsáávéne májchó meméénúcooca maádome météhdútsohíjcyá teene dííbyeke. Aame méduurúvahíjcyá mewájyuríi Críjtó tujpácyó páwachákevu wágóoovéne. Téhdure pááaho memájchóneri méduurúvahíjcyá mewájyuríi dibye ɨ́cúbáhrámeíñé meɨ́tsaavéne.  
\v 17 Muurá mítyame meíjcyarómé tsahóóré pááaho memájchome ímí ménahbévájcatsíhi. Ahdu muurá tsáápiiye Críjto íjcyáábeéjté mítyame meíjcyarómé méijcyá tsáápihdyúre. 
\p  
\v 18 Muuráhjáa tamúnaa ijraéémú Píívyéébé ɨɨcúvé dóhijcyámé tsame ijcyá téénéejte.  
\v 19-20 Muurá dííbyeke wáájácutúmé naavémukéré dooháñevu ɨ́ɨ́cúvehíjcyá ímíubááné ditye ɨ́ɨ́cúvéíyoobe Píívyéébe íjcyánáaáca. Áánéllii ámúhakye o néé tehdu ámuha naavémuke meɨ́ɨ́cúvétuki. Tsá ámúhakye o néhíjcyatú níjcyotájté meke pɨ́aabóne.  
\v 21 Ahdícyane tsá tene ímityú tsúúca Píívyéébema maádóneri, memájchóneri, menáhbévácatsíhijcyámé Naavéneke ɨ́ɨ́cúvehíjcyámema menáhbeváne. 
\p  
\v 22 ¿Ɨ́veekí Píívyéébeke mepátsáríjcyóiyá ehdu medárɨ́ɨ́vémeíñeri? ¿Aca dííbyé ehnííñevu meé? 
\s1 Críjtoéjté wájyújcatsíiyóne 
\p  
\v 23 Muurá ɨ́mɨááné panéváré meímilléné méméénúiyáhi. Árónáa tsá panéváré ímí néétune. Tsá páneere meke pɨ́áábotú Píívyéébeke meúráávyénéjcutu.  
\v 24 Áánéllii tsá múu tsúúrámeítyú iiye tsaímíyé iíjcyáíyóneri. Téhdure múu ɨ́jtsámeí tsíjtyeke ɨpɨ́áábóíyóneri pámeere ímí meíjcyaki. 
\p  
\v 25 Áhdure ditye dooháñé náhjɨ́hénuhíjcyánetu múu cúúvéhulléré iáhdone dóó tsáijyu múu ɨɨcúvé íjcyane ámuha medóóne múhdurá meɨ́jtsúcunúíyónélliíhye.  
\v 26 Muurá ííñújɨri páneere múhdúné tsíeméné íjcyane Píívyéébe éhné dibyée ípívyejtsóne. 
\p  
\v 27 Áánéllii múu cahcújtso múnaa íjcyáturómé ámúhakye majchóvú pɨ́úváhajchíí cúúvéhulléré majchó ɨ́nehjɨ́ ditye pícyoone ámuha múhdurá meɨ́jtsúcunútuki.  
\v 28 Áánetu tsaate idyóótune ‘íñe níjcyotájté ɨɨcúve’ néhajchíí tsá múu dóótu diityéké ámuha múhdurá meɨ́jtsámeíchótuki.  
\v 29 Ehdu o néé ihdyu ámuha medóórone ímítyú meɨ́jtsúcunútúrónáa diityéké múhdurá ámuha meɨ́jtsámeíchóíyónélliíhye. 
\p Árónáa tsáijyu múu ámuha téénetu ménééiyáhi: “¿Aca muhdú ɨ́ɨ́vane mewáájacúdú meméénune tsijtye múhdurá ɨjtsúcunúiyáhi?  
\v 30 Muurá ɨɨná memájchóné hallúvú météhdútsohíjcyá Píívyéébeke dibye ímillédu. Aanéjɨ́ɨ́ ¿ɨ́veekí tsijtye ihjyúváiyá ímityúné íjcyáneríjɨ́ɨ́vari?”  
\v 31 Ihdyúhde tehdújúcoóro. Árónáa ihdyu múu panéváré ɨɨná imyéénúneri, imájchóneri, iádóneri, bóhówajtsó Píívyéébeke.  
\v 32 Ánéhjɨri ihdyu tsá múu tútávájtsotú jodíómuu, jodíómú íjcyáturómee, íjcyámeke pámeere cáhcújtsótúróméhjɨmájuco.  
\v 33 Muurá ihdyu ó imíllé pamévamáyé ímí o íjcyane ditye téhdure ipájtyetéki. Tsá oore ímí o íjcyáíyóneri o íjyácunútúne. 
\c 11  
\p  
\v 1 Ahdu múu ijcyá muhdúhjáa Críjto ícyahíjcyáné o wáájáne dííbyeke o úraavyédu. 
\s1 Muhdú walléémú pihcyáávé pañe íjcyáiyóne 
\p  
\v 2 Ahdícyane, ámuúha táñahbémuj, mítyane ámúhakye ó duurúvá Píívyéébé icyánéjcú ámúhakye o úwaabóné ímí ámuha meúráávyéne oke meɨ́tsáávehíjcyánélliíhye.  
\v 3 Aane ó imíllé ámúhakye o úúballéné Píívyéébe Críjtó túkevéjtsoobe íjcyane. Áánetu Críjto wajpíímú túkevéjtsoóbe. Áánetu diitye wajpíímú méwámyú túkevéjtsojte eene Críjtó túkevéjtsoobe Píívyéébe íjcyadu.  
\v 4 Aame wajpíímú íhñíwaúúné iwátájcómeíñe Píívyéébé uwááboju úwáábóhajchíí núcójpɨ́tsó teéne. Téhdure tehdu imyéénúmeíñe ditye Píívyéébema íhjyúváhajchíí núcójpɨ́tsó teéne.  
\v 5 Áánetu walléémú íhñíwaúúné wátájcómeítyúmé úwáábóhajchíí téhdure núcójpɨ́tsó teéne. Téhdure tehdu méénúmeítyúmé Píívyéébema íhjyúváhajchíí núcójpɨ́tsó teene ibyéérómeíñe ditye íjcyáiyódu.  
\v 6 Aane iwátájcómeíñé ímílletúmé óvíi íllure béérómeíhi. Áánetu tehdu imyéénúmeíiyóné núcójpɨ́tsó ɨɨ́jtsúcunúhajchíí óvíi wátájcómeímye.  
\v 7 Áánetu wajpíímú tsá Píívyéébé pihcyáávé pañe wátájcómeíítyuró dííbye náávé íjcyame dííbyeke iávyejúúlléébeke ibóhówátsohíjcyánélliíhye. Áhdure walle ájyúke iávyejúúlléne bóhówajtsóhi.  
\v 8 Tsáháa muurá wájpiikye Píívyéébe ípívyéjtsotú wállehdítyú tsátsii iújcúnetu. Muuráhjáa ihdyu wálleekéré ípívyéjtsoobe wájpihdítyú tsátsii iújcúnetu.  
\v 9 Tsáháa muurá wálleeke tujkénú iípívyéjtsólleke dibye náhbénutú wájpihdívu. Muuráhjáa ihdyu wájpiikyéré tujkénú iípívyéjtsóóbeke nahbénuube wállehdívu.  
\v 10 Áánéllii múu walléémú wátácámeíhijcyá íhñíwaúúné ájyúmuke iávyejúúlléné uubállé níjkyéjɨ múnaa ímí ɨɨ́jtsúcunúki.  
\v 11 Muuráhjáa Píívyéébe ípívyejtsó wajpi wálleema iúcújcatsíñe ímí ɨpɨ́áábójcatsíki.  
\v 12 Muuráhjáa ɨ́mɨááné wájpihdítyúré walle ípívyeevéhi. Árónáa ihdyu ícyooca dííbyere Píívyéébe méénune wállehdítyuréjuco mɨ́amúnaa ípívyeevéne. 
\p  
\v 13 Aane ¿muhdú ámuha méɨjtsúcunú diitye walléémú dobéévé pañe íhñíwaúúné wátájcómeítyúmé Píívyéébema íhjyuváne? ¿A tehdújuco teénej? ¿Mityá tsáhaáj?  
\v 14 Muuráhjáa ihdyu mepíívyedújuco íjcyane wajpi íhñíwácoma íjcyáiyóné múhdurá núcójpɨ́tsóhreé.  
\v 15 Áánetu ihdyu wállehdítyú uuvéné íhñíwácoma dille íjcyane íhñíwáú watájcódú tene néénélliíhye.  
\v 16 Aane íñe páneere ámúhakye o nééne tsaate múhdurá ɨɨ́jtsúcunúhajchíí óvíi muhdú néé téénetu. Árónáa ehdu muha méúwáábohíjcyá pahúlleváré íjcyáné cahcújtso múáake. 
\s1 Jetsóópe mépajtyété méénúne májchó múhdurá dárɨ́ɨ́vémeíñe 
\p  
\v 17 Áánetu ijcyáné tsane ámuha meméénuhíjcyáné múhdurá ámúhadívú o ɨ́jtsúcunúne. ¿Ɨ́veekí ámuha medóbéévéné pañe múhdurá médárɨ́ɨ́vécatsíhijcyá ɨ́mɨááméré íjcyatúme?  
\v 18 Muurá oke úúballémé ámuhává metáhjácatsíhijcyáné medóbéévécoóca. Ɨ́mɨáánéubá tehdu ámuha méícyahíjcyáhi.  
\v 19 Árónáacáubá ¿mityá tsánejcútú tehdújuco teene, téénetu mewáájácu caatyé ɨ́mɨááné Críjtoke cáhcujtsóne?  
\v 20 Muurévá ámuha Ávyéjuubée Jetsóó mewájyuri mééma méénune meɨ́tsáávéne májchó memájchorómé tsá ímí meméénuhíjcyatúne.  
\v 21 Ámuhává muurá tsaatéjtane memájchome ɨ́dátsó ájyábari íjcyánáa múhdumé ámuha teene mekéwáñehdúmé ílluréjuco mellíyíícyávehíjcyáne.  
\v 22 ¿Aca ɨ́veekí ehdu ámuha méméénuhíjcyáhi? ¿A tsá ámúhá jaaháñevúré ámuha memájchóítyuróne? Muurá ehdu ámuha meméénúneri tsá maávyejúúlletú Píívyéébeéjté ámuha meíjcyame medóbeevéne. Íllure ámuha ménúcópɨ́vétsohíjcyá ɨ́dáátsojtéke. ¿A ehdu ámuha meícyahíjcyámeke ó duurúváiyáhi? Tsáhaá. 
\s1 Jetsóó mewájyuri méénune meɨ́tsáávéne májcho 
\r (Mt 26.26-29; Mc 14.22-25; Rc 22.14-20) 
\p  
\v 23 Páñetúhjáa Ávyéjuube Jetsóó úwaabóné íñe ámúhakye ó úúballéhi. Jóódáhjáa dííbyedívú ékéévétsóipyéjcó pááaho iújcúne téhdújtsoobe Píívyéébeke.  
\v 24 Átsihdyúhjáa teeho idyóhdahɨ́róne neebe ímamyémuke: “Íñe tájpi náávé íjcyane memájcho. Ehdu paíjyuváré méméénuhíjcyaco ámuha mepájtyeté o ɨ́cúbáhrámeíñé ámuha meɨ́tsaavéne.”  
\v 25 Átsihdyúhjáa idyé ado iékéévéne neébe: “Íñe tátyujpácyó ɨ́cúbáhrámeíñej tééveri Píívyéébema tsíhdyuréjuco ámuha meíjcyáíñé uubálle. Aane ámuha meɨ́tsaavéné tehdu méméénuhíjcyaco.”  
\v 26 Ahdícyane óvíi ámuha tehdu meméénúneri mébóhówátsohíjcyá dibyée mɨ́amúnáa wájyuri dsɨ́jɨvéné múijyú tsiiñe dibye tsááiñévújuco. 
\s1 Jetsóoke meɨ́tsáávéne májchori menáhbévájcatsíñe 
\p  
\v 27 Aane muurá Ávyéjuubée mewájyuri méénune meɨ́tsáávéne májchó tsaate múhdurá nééme meélletu májchome ímityúné meenúhi. Tehdu méénume tsá ávyejúúlletú dibyée ɨɨ́cúbáhrámeíñe ítyujpácyó wáágoóne.  
\v 28 Áánéllii múu tujkénú teene imyéénútúné ɨhde ímíñeúvú ɨ́jtsámeí muhdú iíjcyane.  
\v 29 Muurá peecútéré teene meméénúhajchíí máhallúvúré ímityúné mémeenúhi.  
\v 30 Ehdu nééné nɨ́jcaúvú muurá eene ámúhadítyú chémeme dúhcúméhjɨúvú néémedítyú tsaate dsɨ́jɨ́vehíjcyáhi.  
\v 31 Áánetu ihdyu ɨ́mɨááméré ímíñeúvú meɨ́jtsámeíñe teene meméénúhajchíí tsá Píívyéébe ɨ́ɨ́né hallútú méhdi ɨ́cúbáhráityúne.  
\v 32 Muurá ihdyu tsáijyu meke ɨ́hvétsohíjcyaabe meɨ́cúbáhrámeí téénetu meíllíjkívyéne ɨ́mɨáámeréjuco meíjcya cáhcújtsótúmema mewágóóóvétuki. 
\p  
\v 33 Ehdu teéne, ámuúha táñahbémuj. Áánéllii múu téhméjcatsí pámeeréi píhcyáávécooca ámuha ímíñeúvú memájcho teene Ávyéjuubée mewájyuri méénune ámuha meɨ́tsáávéne májcho.  
\v 34 Áánetu tsaate iájyabáávatéhajchíí óvíi ihjyávú majchóhi. Tsá ditye teene dómájcóítyuró Píívyéébe diityéké tééné hallútú ɨɨ́cúbáhrátuki. Áánetu eene tsíñehjɨ ámuha meméénuhíjcyáné óvíi ámúhakye o ááhɨ́vetéijyu méímíbajchóhi. 
\c 12  
\s1 Píívyéébé Apííchó pɨááboríyé meméénuhíjcyanéhjɨ 
\p  
\v 1 Ámuúha táñahbémuj, ó imíllé ámúhakye o úúballéné ímíñeúvú ámuha mewáájácu muhdú Píívyéébé Apííchó meke pɨáábónej tééveríyé ɨ́nehjɨ́ meméénune mepíívyeténe. 
\p  
\v 2 Muurá ámuha méwaajácú dííbyekée ámuha mecáhcújtsótúcooca níjcyotájtekéré medúúrúvahíjcyáné ibóhɨɨma íjcyátúmeke.  
\v 3 Aane ámúhakye o néé tsá muurá tsaate Píívyéébé Apííchó túkevéjtsori nééítyuróne: “Jetsóó nehníjyau.” Áhdure tsá múha Ávyéjúúbedi Jetsóoke díllóítyuró Píívyéébé Apííchó diityéké túkévéjtsótuca. 
\p  
\v 4 Muurá ihdyu Píívyéébere meke pɨ́áábónej tééveri mépiivyété páhduváré nénehjɨ meméénune. Árónáa ihdyu Íapííchoj tééveríyé meke pɨ́ááboobe ténehjɨ meméénuki.  
\v 5 Muurá dííbyé wákimyéí páhduváré nénehjɨ meméénúróneri tsaapííkyéré méɨ́ɨ́cuvéhi.  
\v 6 Muurá dííbyere Píívyéébe tehdu mééma meenú ihñéjté meíjcyámema.  
\v 7 Aane muurá dííbyé Apííchóré meke pɨ́áábóneri mépiivyété tehdu nénehjɨ meméénune mejtééveri téhdure tsijtye cahcújtso múnáake dibye ɨpɨ́ááboki.  
\v 8 Muurá tsaate téénere pɨ́áábónej tééveri piivyété tsíjtyeke ityúkévejtsóne. Ááné pɨááboríyé tsijtye piivyété ímí iúwaabóne.  
\v 9 Áhdure muurá tsaate téénere pɨ́áábónej tééveri ímí Píívyéébeke cáhcujtsóhi. Ááné pɨááboríyé tsijtye piivyété chéméméhjɨke ibóhɨɨtsóne.  
\v 10 Tsaate piivyété méénúráítyuróné imyéénune. Tsijtye piivyété ɨɨná pájtyeíñé ɨ́hdéjuco iwáájacúné iúúballéne. Tsijtye piivyété iwáájacúné caatyé pañé ɨ́mɨááné Píívyéébé Apííchó íjcyane, caatyé pañé Naavéné apííchóré íjcyane. Tsijtye piivyété tsíjtyé ihjyu illéébótúrójuri iíhjyuváne. Tsijtye piivyété tsijtye íhjyuváné illéébóturóné ihñéjuvu ipájtyetsóne.  
\v 11 Ehdu muurá Píívyéébé Apííchó pɨ́áábónej tééveríyé mépiivyété páhduváré nénehjɨ meméénune. 
\s1 Pámeere Críjtoéjté tsáápihdyúré íjcyane 
\p  
\v 12 Muurá méjpi pívátsɨhjɨ́vá íjcyáné dobéévé méijcyá tsáápiíye. Ahdu téhdure Críjtoéjté mítyame páhduváré menéérome méijcyá tsáápihdyúre.  
\v 13-14 Muurá paméváré jodíómuu, gríéégomuu, tsíjtyé hójtsɨ́ pañe íjcyamee, tsíjtyé hójtsɨ́ pañe íjcyatúmee, éhdume pámeere méijcyá dííbyeéjte. Muuráhjáa Píívyéébé Apííchó mépañévú úcaavémé méijcyá tsané múnaáréjuco. Aame Críjtoma tsáápihdyúré méijcyá Cáání Apííchó mépañe íjcyánej tééveri íñe méjpi pívátsɨhjɨ́vá íjcyáróné dobéévé tsáápiiye meíjcyadu.  
\v 15 Muurá méjtúha iíhjyúvaca tsá nééítyuró méjpíene iíjcyatúné hójtsɨ iíjcyátúnélliíhye.  
\v 16 Téhdure ménúúmɨho tsá nééítyuró méjpíene iíjcyatúné máhálluu iíjcyátúnélliíhye. Árónáa muurá páneere méjpíene.  
\v 17 Muurá páneere méjpi hálluúré íjcyaca ¿ɨ́ɨ́nerí mélléébóiyáhi? Téhdure páneere ménúúhejúré íjcyaca ¿ɨ́ɨ́nerí máárahjúcúiyá tsíeménej cúva?  
\v 18 Ehdúhjáa tene múhdurá nééíyónéllii ihdyu Píívyéébe méjpi ípívyejtsó muhdú ɨɨ́jtsúcunúdú ténéhjɨma.  
\v 19 Muurá tsáneere méjpi íjcyaca múhduréiyó teéne.  
\v 20 Aane muurá pívátsɨhjɨ́vá íjcyáróné dobéévé tsáápiíye. 
\p  
\v 21 Áánéllii máhálluúúcú iíhjyúvaca tsá nééítyuró méhójtsɨcu ɨ́ɨ́netú pɨ́áábotúne. Áhdure méhníwau tsá nééítyuró méjtúhaacyu ɨ́ɨ́netú pɨ́áábotúne.  
\v 22 Muurá méjpíítyu ɨhtsúuvúdú meɨ́jtsúcunúrotsɨ́hjɨ́ ímichi éhnííñevu meke pɨ́aabóhi.  
\v 23 Áánéllii tétsɨhjɨ múhdurá néérotsɨ́hjɨ́ tsaímíyé météhmémeí múha meke iájtyúmɨ́tuki.  
\v 24 Áánetu muurá ímí meɨ́jtsúcunúrotsɨ́hjɨ́ tsá pahdu mewátájcómeítyúne. Píívyéébée ípívyejtsó méjpíítyu múhdurá néérotsɨ́hjɨ́ tsaímíyé metéhmeki.  
\v 25 Ehdúhjáa ípívyéjtsoobe méjpi patsɨ́hjɨváré ímí meke pɨ́áábónetu tsátsii múhdurá meɨ́jtsúcunútuki.  
\v 26 Muurá tsátsiíyé metútáváávérónáa páneeréjuco méjpííyi avye búuuvéne. Áánetu tsátsii metútáváávétúcooca pájpiiye ɨ́ɨ́né imíjyaú méllíñémuúcunúmeíhi. 
\p  
\v 27 Ahdu muurá tsáápiitsa Críjtoéjté meíjcyame méijcyá tsáápiiye íjcyadu.  
\v 28 Áánéllii dííbyé cahcújtso múnaa meíjcyámeke Píívyéébe picyóó ɨɨná mewákímyeííñehjɨ́vu. Tsaatéké muurá pícyoobe Jetsocríjtodítyú íjcyáné uwááboju úwááboméré ditye ipyéhíjcyaki. Áánetu tsíjtyeke pícyoobe ɨ́hdéjuco ɨɨná pájtyeíñé iwáájacúné úúbálléímyeke. Tsíjtyéhjɨke pícyoobe dííbyé ihjyú uwáábojte ditye iíjcyaki. Téhdure tsíjtyeke pícyoobe méénúráítyúronéhjɨ́ méénúímyeke, chéméméhjɨke bóhɨ́ɨ́tsóímyeke, ɨ́dáátsóméhjɨke pɨ́áábóímyeke, túkevéjtsojte íjcyáímyeke, tsííñé mɨ́amúnáá ihjyu illéébótúrójuri íhjyúváímyeke. Ehdu muurá páhduváré nééné wákimyéiháñevu pícyoobe Píívyéébe ihñéjté meíjcyámeke.  
\v 29 ¿Aca pámeere dííbyeéjté meíjcyame Jetsocríjtodítyú íjcyáné uwááboju úwááboméré mépehíjcyáhi? Áhdure ¿aca pámeere ɨɨná pájtyeíñé mewáájacúné méúúbállehíjcyáhi? ¿Aca pámeere mee uwáábojte? ¿Aca pámeere méénúráítyúronéhjɨ́ méméénuhíjcyáhi?  
\v 30 ¿Aca pámeere chéméméhjɨke mébóhɨ́ɨ́tsohíjcyáhi? ¿Aca pámeere méihjyúvahíjcyá tsííñe múnáá ihjyu melléébótúrójuri? ¿Aca pámeere mépiivyété téjúhjɨri tsaate íhjyuváné mepájtyetsóne? Tsáhaá.  
\v 31 Ahdícyane cáhawáá métsúúraméí keená éhnííñevu ímí ámuha meɨ́jtsúcunúneri Píívyéébe ámúhakye iájcuki. Aane ó imíllé ámúhakye o úwaabóné muhdú éhnííñevu ímí meíjcyáiyóne. 
\c 13  
\s1 Mewájyújcatsíñe 
\p  
\v 1 Muurá tsííñé mɨ́amúnaa, níjkyéjɨ múnaa, íjcyámé ihjyúrí o ihjyúvároobe muucá o wájyútúhajchíí atéréejpíyé o íjcyaabe pevénéré ó ihjyúvahíjcyá éhne múúne cúúmúbama chehkéú íhjyuvádu.  
\v 2 Téhdure ɨɨná pájtyeíñé ɨ́hdéjuco o wáájacúné o úúbállehíjcyaabe páné ɨhdéene o wáájácúroobe tsíjtyeke o wájyútúhajchíí tsá ɨ́mɨáábé o íjcyatúne. Áhdure Píívyéébeke ímí o cáhcújtsónéllii cáméhbaúné tsiéllevu o ɨ́ɨ́nétsóroobe tsíjtyeke o wájyútúhajchíí tsá ɨ́mɨáábé o íjcyatúne.  
\v 3 Áhdure ɨ́dáátsóméhjɨke tátsíeméneri o pɨ́áábohíjcyaabe Críjtodítyú íjcyáné uwááboju o úwáábohíjcyáné hallútú oke ditye cóvájtsóroobe tsíjtyeke o wájyútúhajchíí tsá ɨ́ɨ́netú oke tene pɨ́áábotúne. 
\p  
\v 4 Muurá ihdyu pamévakéré meɨ́daatsólléne mewájyume máaabúcú múhdurá nééronéhjɨ. Aame tsá ɨ́ɨ́nerí menómíutááváítyuróne. Tsá ávyéjuuháñé mellííñéítyuróne. Tsá ‘mityáhmítyá’ menééítyuróne.  
\v 5 Tsá átéréenéhjɨ́ meíhjyúváítyuróne. Tsá méhlliihyéré tsane meméénúítyuróne. Tsá mecááyóbáítyuróne. Tsá tsiélleréjuco meɨ́jtsúcunúítyuró tsaate meke ímityúné méénune.  
\v 6 Áhdure tsaate ímityúné méénúneri tsá meímíjyúúvéítyuróne. Ɨ́mɨááneríyé méímíjyúúvéiyáhi.  
\v 7 Muurá ɨ́mɨááné pamévake mewájyume múhdurá tsaate íjcyámeke mépɨ́aabó ditye iímíjpyetéki. 
\p  
\v 8 Ehdu mewájyúcatsíñé tsá múijyú mééma nɨ́jkéváityúne. Áánetu eene ɨɨná pájtyeíñé ɨ́hdéjuco mewáájacúné meúúbállehíjcyáné mééma nɨjkévaáhi. Téhdure dííbyé pɨááboríyé tsaate tsíjtyé ihjyu illéébótúrójuri íhjyúvahíjcyáné nɨjkévaáhi. Áhdure dííbyé pɨááboríyé mewáájácuhíjcyáné tsáhájuco íjcyáityúne.  
\v 9 Muurá Píívyéébé icyánéjcú tsátsíhwuútsáré mewáájacúné méúúbállehíjcyáhi.  
\v 10 Árónáa ihdyu íjcyaíñéi páneere mewáájacúne. Áijyu tsáhájuco tsátsɨhjɨ́tsáré mewáájácúityúne. 
\p  
\v 11 Muuráhjáa tsɨ́ɨ́mene o íjcyácooca ó ihjyúvahíjcyá tsɨ́ɨ́mene íhjyuvádu. Aabée ihdyúhacáa múhdurá néérone ó ɨtsúcunúhijcyá tehdújuco. Aanée o kéémeebe tsáhájuco tehdu o néjúcootú tsúúca o wájácúúvénélliíhye.  
\v 12 Ahdu muurá íñe ícyooca tsátsíhwuútsáré méwaajácú Pííyéébé icyánéjcú éhne múúne mɨ́ɨ́cúmɨ́ pañe tsíeméne náávé meɨ́ɨ́tene mewáájacúdu. Árónáa ihdyu íjcyaíñéi éhnííñevu ténejcu mewáájacúne. Muurá íñe ícyooca tsátsíhwuútsáré o wáájacúné téijyu botsíi ó waajácuú ímíñeúvú muhdú Píívyéébe oke wáájacúdu. 
\p  
\v 13 Aane muurá dííbyeke mecáhcújtsóne mewájyújcatsímyé meɨ́tsohíjcyáné tsá múijyú nɨ́jkéváityúne. Áánetu ímichi páñétúene teene mewájyújcatsíñe. 
\c 14  
\s1 Tsíjtyé ihjyúrí tsaate iíhjyuváné píívyeténe 
\p  
\v 1 Ahdícyane múu tsúúrámeí pamévamáyé ámuha mewájyújcatsímyeke Píívyéébé Apííchó túkévejtsómé panéváré ámuha meméénúíyóneri. Múu tsúúrámeí ɨ́hdétújuco dibye ámúhadívú bóhówajtsóné ámuha mewáájacúné meúúbálléíyóneri.  
\v 2 Muurá tsaate tsíjtyé ihjyu illéébótúrójuri íhjyuvámé Píívyéébemáyé ihjyúvá tééjuri. Aane tsá múha lléébóítyuró ɨɨná ditye nééne Píívyéébé Apííchóré diityéké túkévéjtsóneri ditye íhjyúvánélliíhye.  
\v 3 Áánetu ihdyu dibye íuwááboju bóhówajtsóné úúbállehíjcyámé cahcújtso múnáake tsápɨjtsó éhnííñevu ímí dííbyema ditye iíjcyaki.  
\v 4 Muurá tsíjtyé ihjyu illéébótúrójuri tsaate íhjyúvámekéré pɨ́aabóné Píívyéébeke ditye úráávyénéjcutu. Áánetu ihdyu dibye íuwááboju bóhówajtsóné úúbállehíjcyámé éhnííñevu tsíjtyeke pɨ́aabóhi. 
\p  
\v 5 Aane ihdyu ímí ó ɨjtsúcunú tsíjtyé ihjyu ámuha melléébótúrójuri meíhjyúváiyóne. Árónáa éhnííñevu ó imíllé ámuha meúúballéné Píívyéébe íuwááboju ámúhadívú bóhówajtsóne. Teene ihdyu éhnííñevu pɨ́aabó cahcújtso múnáake. Áánetu tsíjtyé ihjyúrí ámuha meíhjyúvaróné tsaate diityé ihjyúvú pájtyétsótúhajchíí tsá diityéké tene pɨ́áábotúne.  
\v 6 Ámuúha táñahbémuj, muurá ámúhakye o ááhɨ́veebe tehdu tsíjtyé ihjyúrí ámúhama o íhjyúváhajchíí tsá ámúhakye tene pɨ́áábóityú ámuha melléébótúnélliíhye. Áánetu ihdyu Píívyéébe óhdivu bóhówajtsóné ámuha melléébójuri o úúbálléhajchíí ámúhakye pɨ́ááboíñe. 
\p  
\v 7 Cáhawáá méɨjtsúcunuj, muurá mɨ́amúnaa íjcyáturóné cúúmúbama chiiyóró ímíñeúvú mellíjchúcooca mélleebó imíwu tsanéécú íhjyuváne. Áánetu múhdurá mellíjchúhajchíí tsá ímí melléébotúne.  
\v 8 Áhdure méénujcátsí íjcyácooca ímíñeúvú rojrócó llíjchúmeítyúhajchíí tsá múha íjcyátsííívyetúne.  
\v 9 Ahdu muurá tsaatémá ditye lléébótújuri meíhjyúváhajchíí tsá ditye lléébotúne. Pevénéré méihjyúvá éhne múu pevétsíima íhjyuvádu.  
\v 10 Muurá ííñújɨri mɨ́amúnaa páhduváré íhjyuvámé tsá wáájácúratúné íhjyúvatúne. Muurá ihdyu ditye íhjyuváné waajácúmeíhi.  
\v 11 Muurá tsaate óóma tehdu o lléébótújuri íhjyúvaca tsá ɨ́ɨ́netú oke tene pɨ́áábóítyuróne. Áámedítyú ó nééiyá tsíjtye múnaáré ditye íjcyane. Áhdure óhdityu nééiyómé tsíjtye múnáajpíyé o íjcyane.  
\v 12 Aane Píívyéébé Apííchó ámúhakye túkévéjtsóneri páhduváré nénehjɨ ámuha meméénúíyóneri meíjyácunúhijcyámé múu ijyácunú ámúhakye dibye pɨ́áábóneri cahcújtso múnáake ámuha metúkévéjtsóíyóneri. 
\p  
\v 13 Áánetu tsíjtyé ihjyúrí iíhjyuváné píívyetémé múu Píívyéébeke pɨáábó táúmeí dibye túkévéjtsóneri teene ipájtyétso tsijtye illééboki.  
\v 14 Muurá tsá oore táɨ́jtsaméiyi tsíjtyé ihjyu o lléébótúrójuri Píívyéébema o íhjyúvahíjcyatúne. Dííbyé Apííchóré ihdyu tápañétú ihjyúvahíjcyáhi. Áánéllii o íjcyároobe tsá o wáájácuhíjcyatú o íhjyuváne.  
\v 15 Aane íñe ¿kééjurí méihjyúváiyá Píívyéébema? Méihjyúváiyá tsajúúcuri melléébótúrójurii, melléébójurii, íjcyane. Áhdure dííbyeke medúúruváné mémátsíváiyá tsajúúcuri.  
\v 16 Muurá tsijtye lléébótújuri dííbyeke medúúrúváhajchíí tsá múha meke náhbénúityú illéébótúnélliíhye.  
\v 17 Ímí tehdújúcooro Píívyéébema tééjuri meíhjyúvaróné tsá tsíjtyeke pɨ́áábotú dííbyeke ditye úráávyénetu.  
\v 18 Árónáa ihdyu ímí tehdújuco teene melléébótúrójuri dííbyema meíhjyuváne. Muurá ámúhá ehnííñevu ó ihjyúvahíjcyá Píívyéébema oore o íjcyácoóca. Áánéllii ó téhdujtsó dííbyeke.  
\v 19 Árónaá ihdyu tsame cahcújtso múnaa mepíhcyáávécooca ó imíllé pámeere lléébójuri báhríñéwuúré o íhjyúvaróné diityéké pɨ́aabóne. Tsá muurá diityéké tene pɨ́áábóítyuró cááménécóbaúvú tsíjtyé ihjyúrí o íhjyuváné ditye lléébójuríjɨ́ɨ́vari. 
\p  
\v 20 Ahdícyane, ámuúha táñahbémuj, tsá múu ɨ́mɨájɨ́jtó ámuha meúraavyémé tsɨɨmédú néétune. Ímíñeúvú múu ɨ́jtsámeí kéémejte ɨ́jtsámeídyu. Áánetu ihdyu ímítyúné icyánéjcutu múu ijcyá diitye tsɨɨme ɨɨná wáájácutúmé íjcyadu.  
\v 21 Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Tahñéjté jodíómuma ó ihjyúvaá tsíjtye múnáaj tééveri diityé ihjyúri. Árónáa tsá oke ditye cáhcújtsóityúne. Ehdu íñe o néé Píívyéébe o íjcyaábe.”  
\v 22-23 Aane muurá tsíjtyé ihjyu melléébótúrójuri Píívyéébé Apííchó meke íhjyúvátsóneri cáhcújtsótúmeke méúújetsó ɨ́htsútuube Píívyéébe íjcyane ditye iwáájácuki. Árónáa muurá medóbeevémé téjúhjɨri meíhjyuváné illéébóne méhdityu nééiyómé íllure meméívaténe. Áánetu ihdyu cahcújtso múnáá wáábyuta méhdivu íuwááboju bóhówájtsoobe diityéké meúúbálleki. Tsá cáhcújtsótúmé wáábyuta tene íjcyatúne.  
\v 24 Árónáa tsáijyu múúne tsááme meúwaabóné illééboki. Aame muurá teene illéébóne waajácúiyá ɨ́mɨááné ímityúmé iíjcyane.  
\v 25 Aane múhduúvúrá ɨɨ́jtsúcunúne botsíi Píívyéébe mééma íjcyane iwáájácúne dííbyeke duurúváiyómé ɨmɨ́hmóúbánema. 
\s1 Muhdú pihcyáávé pañe meíjcyáiyóne 
\p  
\v 26 Ahdícyane, ámuúha táñahbémuj, ámuha mepíhcyáávécooca Píívyéébeke ámuha medúúrúváne májtsí méénuhíjcyámee, tsaatédívú dibye íuwááboju bóhówajtsóné úúbállehíjcyámee, tsíjtyé ihjyu illéébótúrójuri íhjyúvahíjcyámee, ditye íhjyuváné melléébojúvú pátyétsohíjcyámee, éhdume múu ímíñeúvú meenú cahcújtso múnáake tene ɨpɨ́ááboki.  
\v 27 Aane tsaate tsíjtyé ihjyu illéébótúrójuri iíhjyuváné píívyetéhajchíí óvíi míítyétsiye ihjyúváhi. Téhdure iímílléhajchíí tsijpi piivyété iíhjyuváne. Árónáa ihdyu tsá múu tsané tujkéveri íhjyúvatúne. Tsáápiitsádí múu ihjyúvá llééboobe ipájtyétsoki.  
\v 28 Áánetu dibye íjcyátúhajchíí tsá múu ámuha mepíhcyáávéné pañe tééjuri íhjyúvatúne. Iiye múu iíjcyácooca Píívyéébemáyé tééjuri ihjyúváhi.  
\v 29 Áhdure dibye íuwááboju tsaatédívú bóhówajtsómé múu tsáné dobéévé pañe míítyétsíuba, 3-meváuba, úwaabó tsijtye illéébúcunúki.  
\v 30 Árónáa tsáijyu múúne Píívyéébe lléébúcunúmedívú téhdure íuwááboju bóhówájtsóhajchíí ovíi tujkénú úwááboobe ɨ́hveté diityéréjuco iúwááboki.  
\v 31 Ehdu múu Píívyéébe íuwááboju ámúhadívú bóhówajtsóné tsáápiitsádí ímíñeúvú úwaabó tsijtye illéébóne dííbyedívú icyátsɨ́pááveki.  
\v 32 Dííbyé uwááboju múu imyéénune píívyetémé ímíñeúvú meenúhi.  
\v 33 Tsá dibye ímílletú múhdurá dííbyé uwááboju medárɨɨvéne. 
\p Imílleebe tsaímíyé pámeere metúkévétsójcatsíñe.  
\v 34 Aane ihdyu óvíi ámuha mepíhcyáávécooca Píívyéébé taúhbaju néhdu walléémú ɨ́mɨááméré iíjcyáne cúúvéhulléré uwáábó lleebúcunúhi. Tsá ehdu nétsɨhjɨ́vú ditye íhjyúváítyuróne.  
\v 35 Tsane idíllone iímílléhajchíí óvíi ihjyáhañévúré dillómé ájyúmuke. Tsá tene ímityú Píívyéébé pihcyáávé pañe walle íhjyúváiyóne. 
\p  
\v 36 ¿Mityá tsá ehdu tene néétune? Cáhawáá méɨjtsúcunuj, tsáhái muurá ámuha pahdu dibye íuwááboju méhdivu bóhówátsohíjcyáné mewáájácutúne.  
\v 37 Aane cáhawáá óvíi tsaate dibye íuwááboju diityédívú bóhówátsohíjcyámé pañe dííbyé Apííchó íjcyáhajchíí waajácú dííbyé taúhbaju néhdújuco o néhijcyáne.  
\v 38 Áánetu tehdújuco néérone ditye múhdurá ɨ́jtsúcunúhajchíí muhdú idyé méméénuúhi. 
\p  
\v 39 Ehdu teéne, ámuúha táñahbémuj. Ahdícyane óvíi ámuha méúwáábohíjcyá Píívyéébe íuwááboju méhdivu bóhówajtsóne. Tsá múu tsaate tsíjtyé ihjyu illéébótúrójuri íhjyúvánetu diityéké bóíjcyutúne.  
\v 40 Ɨ́mɨááméré múu iíjcyáne panéváré ímíñeúvú meenúhi. 
\c 15  
\s1 Críjto dsɨ́jɨ́veebe bóhɨɨ́ne 
\p  
\v 1 Ámuúha táñahbémuj, cáhawáá méɨtsáávé muhdúhjáa pajtyéteju ámúhakye o úwaabóné ámuha mecáhcujtsóne. Aane muurá ímí ámuha méúraavyéhi.  
\v 2 Aame tsúúca ámuha mépájtyeté ɨ́mɨááné ámuha mecáhcújtsóhajchííjyu. Áánetu ámuha ímí mecáhcújtsótúhajchíí íllure ámuha mébáñúméiíhi. 
\p  
\v 3 Muuráhjáa Píívyéébé waajácúháámɨtu tene néhdújuco méimítyú iwáágóo Críjto dsɨ́jɨ́vénetu íjcyáné uwááboju oke ditye úwaabódújuco ámúhakye o úwáábohíjcyáne.  
\v 4 Muuráhjáa tene néhdújuco dsɨ́jɨ́véébeke ditye cúúuube pápihchúúj coojɨ́vatu bóhɨɨ́ne.  
\v 5 Aane íñe ó úwáábohíjcyá muhdúhjáa Péédoródívú ibóhówáávéné boone tsijtye ímamyémudívú dibye bóhówaavéne.  
\v 6 Ááné boonétúhjáa muurá bóhówááveebe ihñéjté 500-mevá ehnííñevu íjcyámedívu. Áámedítyúu tsúúca tsaatétsáhjɨ́ dsɨ́jɨ́vénetu muurá ijcyáméi mítyame.  
\v 7 Áhduréhjáa muurá bóhówááveebe Jacóóbodívu. Ááné boonétúhjáa bóhówááveebe pámehdívúréjuco. 
\p  
\v 8 Ááné boonécóbaúvutúu téhdure óhdivu dibye bóhówaavéné ó ɨjtsúcunú éhne múúne walle ɨtsɨ́ɨ́máváíyotsɨ́hjɨ́ pájtyelle tsɨ́ɨ́mavádu.  
\v 9 Áánéllii tsá o ɨ́jtsúcunúmeítyuró dííbyedítyú íjcyáné uwááboju úwááboméré péhíjcyáméejpi o íjcyane. Muurá ɨ́mɨááné tsá o íjcyáítyuró ténejcú uwááboobe cahcújtso múnáakée o ɨ́cúbáhrahíjcyánélliíhye.  
\v 10 Árónáacáhjáa ihdyu Píívyéébe pámeekéré iwájyudu íjcyaabe óhdi ɨɨ́dáátsóvéne oke ímíbajchóhi. Aabe ihdyu óvíi tehdújuco o íjcyane dííbyé icyánéjcú uwááboóbe. Áánéllii muurá ɨ́mɨááné tsijtye uwáábojté ehnííñevu ó méénuhíjcyá tééné wákimyéi. Tsá idyé oóre. Dííbyere ihdyu Píívyéébe méénuhíjcyá tajtyééveri.  
\v 11 Árónáa tsá muhdú tene néétu tsaate éhnííñevu tééné wákimyéí méénune. Aane ihdyu ímí tehdújuco ámúhakye muha meúwáábohíjcyáné ámuha mecáhcujtsóne. 
\s1 Dsɨ́jɨvémé bóhɨɨíñe 
\p  
\v 12 Muuráhjáa Críjto dsɨ́jɨ́veebe bóhɨɨne muha meúwáábohíjcyáné ámuha mécáhcujtsóhi. Árónáa ¿ɨ́veekí tsaate ámúhadítyú nehíjcyá dsɨ́jɨvémé bóhɨ́júcóóityúne?  
\v 13 Muuráhjáa ɨ́mɨááné tehdu tene nééca Críjto dsɨ́jɨ́veebe tsáhájuco bóhɨ́ɨ́ítyuróne.  
\v 14-15 Aaca muurá ténejcú uwáábojte muha méíjcyáiyá állíu múnaa dibyée bóhɨɨtúnéré muha meúúbállehíjcyánélliíhye. Aaca téhdure tééné uwááboju mecáhcujtsóné tsá ɨ́ɨ́netu meke pɨ́áábóítyuróne.  
\v 16 Muuráhjáa tehdu tene nééca Críjtoke ditye cúúuube tsá bóhɨ́júcóóítyuróne.  
\v 17 Aacáa muurá íjcyáiyóné máhallúrí méimítyuháñe.  
\v 18 Aamée dííbyeke ímí mecáhcújtsorómé medsɨ́jɨvémé ávyétá wágoóóveréjuco meméénúiyóne.  
\v 19 Muurá dííbyeke mecáhcujtsóné apááñéré ííñújɨ́ hallúrí meíjcyánetu meke pɨ́ááboca tsíjtyéhjɨ́ ehnííñevu ávyétá ɨdáátsó méíjcyáiyáhi. 
\p  
\v 20 Árónáacáa ɨ́mɨááné Críjto ɨdsɨ́jɨ́vétsihdyu bohɨ́ɨ́ medsɨ́jɨvémé mebóhɨɨíñé mééma déjucóónuúbe.  
\v 21-22 Muuráhjáa tsáápiiye Adáá ímityúné méénúné déjúcotu médsɨ́jɨ́vehíjcyáhi. Ahdúu ɨ́ɨ́vane tsáápiiye Críjto ɨ́mɨáábé íjcyaabe méénúnej tééveri medsɨ́jɨvémé mébóhɨɨ́hi.  
\v 23 Árónáa tsá ihdícyáijyu mebóhɨ́ɨ́ityúne. Dibyéi tsiiñe tsáácooca mébóhɨɨ́ dííbyeéjté meíjcyame.  
\v 24-25 Áijyu pámé avyéjuubéré íjcyaá dííbyeke múnáátsohíjcyámeke ityáhjáné hajchóta. Ááné boone páneere Cááni Píívyéébé hójtsɨ́ pañévú ɨ́hvéjtsóiibye dííbyeréjuco páné avyéjuube iíjcyaki. Téijyu páneere nɨjkévaáhi.  
\v 26 Dsɨjɨ́vé meke múnáátsohíjcyáné tsáhájuco íjcyáityúne.  
\v 27 Muuráhjáa dííbyere Píívyéébe picyóó Críjtoke páné avyéjuubéré dibye iíjcyaki. Ehdu muurá nééne dííbyé waajácúháámɨtu. Tsá tene néétu Cááni dííbyé túkevéjtsójú pañe íjcyane.  
\v 28 Muurá ícyooca páneere Críjtó túkevéjtsójú pañe íjcyároobe téijyu íjcyaá Cááni Píívyéébé túkevéjtsójú pañéréjuco. Muurá Píívyéébe ávyeta páné avyéjuubéré ímichi dííbye tájpí páneere íjcyaábe. Áánéllii téijyu páneere dííbyé túkevéjtsójú pañéréjuco íjcyaíñe. 
\p  
\v 29 Áánetu ijcyáné tsane. Ehdu idyé medsɨ́jɨvémé mebóhɨ́júcóóityúné néhijcyámé ¿ɨ́veekí tsójtsómeíhijcyá imúnaa dsɨ́jɨ́véme mémeri ‘ditye ipájtyetéki’ néémere muhdú idyé medsɨ́jɨvémé mebóhɨ́júcóóityúnáa ɨ́ɨ́netú diityéké tene ɨpɨ́ááboki?  
\v 30 Aane idyé ehdu tétsɨ́hjɨ́ daíhañéréjuco medsɨ́jɨ́véíñáa ¿íñe muha úwááboméré mépehíjcyá tsáijyu tsaate múúhakye tééné hallútú dsɨ́jɨ́vétsóhajchíí muha mepájtyetékijɨ́ɨ́vari?  
\v 31-32 Áánélliihyéhacáa bañúháñé tééné hallútú Éépetsó cóómi múnaa ápíchó éhne múúne meke dóóné iyámédú néémema ó táhjácatsíhijcyáhi. Aanéjɨ́ɨ́va, ané metsu ɨ́mɨááné tehdu tene néhajchíí meíjcyáné hajchótá mewáñehjɨ́vaténé pañe panéváré meóóvehíjcya tétsɨ́hjɨ́ daíhañéréjuco medsɨ́jɨ́véíñélliíhye. Árónáa muurá ɨ́mɨááné medsɨ́jɨvémé mebóhɨɨne o úwáábohíjcyáné hallútú oke ditye dsɨ́jɨ́vétsóllehíjcyároobe ó ícyahíjcyáhi. Áróneri íllure ó ímíjyúúvehíjcyá eene ámuha Jetsocríjtoke meúráávyéneri o ímijyúdu. 
\p  
\v 33 Ahdícyane máállítsámeídí múhdurá ɨ́tsámeíhíjcyámedívu. Ámúhakye mújtátsodímyé ímí ámuha meíjcyáíyómeke. Muurá tsaate nééhií: “Átéréejtédívú menáhbevámé íllure meke mújtatsóhi.”  
\v 34 Ahdu ámuha meíjcyáíyónéllii ímíñeúvú méuráávyé ɨ́mɨááju. Óvíjyacóóné íimítyunéjcu. Muurá ijcyáméubá tsaate ámúhadítyú Píívyéébeke wáájácutúme. Ehdu ámúhakye o néé núcójpɨ́tsóróné pañe ámuha téénetu mewájácúúveki. 
\s1 Muhdú dsɨ́jɨvémé bóhɨɨíñe 
\p  
\v 35 Árónáacáubá tsaate ámúhadítyú neéhi: ¿Aca íhya muhdɨ́ɨ́váj píhjɨmá medsɨ́jɨ́vétsihdyu mébóhɨɨ́hi?  
\v 36 ¿Aca muhdú ámuha méɨjtsúcunúhi? Íllu muurá teéne: Muurá tsíeméné pañévau mebájtsou tsíhdyuréjuco icyápáyóóvétsihdyu ííñeu botsíi páneevé úmehéréjuco.  
\v 37 Tsá muurá apáhajchíí teeu mebájtsónemáyé pahéjuco íjcyáítyuróne. Tsáijyu muurá tríígó pañéváuma tsíñéhjɨ́ pañévahúúné mebájtsócooca tsáhái téúhjɨtu ipáhé bóhówáávetúne.  
\v 38 Píívyéébere ihdyu iímillédú píívyetsóné tsaímíyé keemévé ɨ́ɨ́néhé neeváúhjáa íjcyahéjuco.  
\v 39 Tsá muurá panéváré tsahdúré néétune. Muurá úmehééné tsíhdyure. Áánetu mee mɨ́amúnaa tsíhdyure. Áhdure iyámé tsá tsahdúré néétune. Muurá baari úlléné iyámé tsíhdyure. Wahpéjté tsíhdyure. Amómé tsíhdyure.  
\v 40 Téhdure caame íévéhóówari íjcyanéhjɨ́, ííñújɨri íjcyánéhjɨ́, tsihdyúre.  
\v 41 Muurá cóójɨ́ejpi núhba ájchú péjcóéjpima mɨ́ɨ́curu ájchúné tsihdyúre. Áhdure mɨ́ɨ́cúruj péété tsá tsahdúré néétune. 
\p  
\v 42-43 Ahdu muurá idyé tsíhdyuréjuco meíjcyane medsɨ́jɨ́vétsihdyu mebóhɨɨ́me. Muurá medsɨ́jɨ́vémeke ditye cúúume mechájááverómé tsiiñe mebóhɨ́ɨ́cooca tsíhdyuréjuco néjpiima meíjcyame tsáhájuco múijyú muhdú meíjcyájúcóóityúne. Muurá íñe ícyooca meíjcyánej pi átéréenére.  
\v 44 Aane muurá ííñújɨri meíjcyánéj piima meíjcyame téhdure méíjcyaá tsíhdyuréjuco néénej pi múijyú medsɨ́jɨvéjúcóóítyúnéj piíma. 
\p  
\v 45 Muurá Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé: “Tujkénúejpíi Adáake Píívyéébe iípívyétsóóbé pañévú picyóó mɨ́amúnaa dibye íjcyáíñe bóhɨ.” Áábé boonétúu Críjto bóhówááveebe ihdyu meke ajcú múijyú muhdú meíjcyájúcóóítyúne bóhɨɨ́vu.  
\v 46 Árónáa tujkénúi méijcyá íñe ícyooca meíjcyánéj piíma. Ááné boonétú botsíi méíjcyaá tsíhdyuréjuco néjpi múijyu medsɨ́jɨvéjúcóóítyúnéj piíma.  
\v 47-48 Muuráhjáa tujkénú Píívyéébe meenú ííñúbatu Ádáake ííñújɨ́ejpi íjcyáábeke. Áánéllii tééjɨ́ hallúrí meíjcyame méjpííháñema mee dibyée ípívyéjtsoobédújuco. Áánetúhjáa ihdyu Ávyéjuube Críjto tsáá níjkyéjɨtu. Áánéllii dííbyema meíjcyácooca tsíhdyuréjuco meíjcyaíñé dibye íjcyadújuco. 
\p  
\v 49 Muuráhjáa Píívyéébe ííñúbatu méénuube íjpííma íjcyadújuco mee méjpíímaá. Áhdure idyé níjkyéjɨri íjcyaabe Críjtodúréjuco meíjcyaíñé dííbyema meíjcyácoóca. 
\p  
\v 50 Ámuúha táñahbémuj, muurá íñe ícyooca meíjcyánéj piiháñema tsá meíjcyáityú Píívyéébé avyéjuri. Muurá íñe dsɨ́jɨ́véíñéj piiháñé tsá múhdutú dsɨ́jɨ́vetúné íjcyáítyuróne.  
\v 51 Cáhawáá ámúhakye o úúbálle múha mewáájácutúne. Tsá muurá pámeere mɨ́amúnaa dsɨ́jɨ́véityúne. Muurá dsɨ́jɨ́vétúméj piiháñé cápáyóóveé tsíhdyuréjuco néénéj piiháñevu.  
\v 52 Muurá ávyeta ɨ́ɨ́cúíwuúré tsáneere metámihjyácóné hallúrí méjpííhañe cápáyóóveé páneere tsíhdyuréjuco iímíbáávye nihñéré rojrócó llíjchúmeícyoóca. Tene muurá íhjyúvácooca cahcújtso múnaápe dsɨ́jɨ́vehíjcyámé tsiiñe bóhɨɨme tsáhájuco dsɨ́jɨ́véityúne. Ááné tujkéveri téijyu íjcyame dsɨ́jɨ́vétúméj piiháñé tsíhdyuréjuco cápáyóóveíñe.  
\v 53 Muurá íñe ícyooca medsɨ́jɨ́vehíjcyanéj piiháñé téijyu cápáyóóveé dsɨ́jɨ́véítyúnéj piiháñevúréjuco. Áijyu ihdyu botsíi méíjcyaá Píívyéébé avyéjuri.  
\v 54-55 Ehdu muurá íñe medsɨ́jɨ́vehíjcyánéj piiháñé tsíhdyuréjuco cápáyóóveíñé Píívyéébé waajácuháámɨtu íllu tene nehdújuco: “¿Aanéhaca kiávújucó teene dsɨjɨ́vé meke wáágóóiyóne? Tsúúca táhjátsámeíñé tsáhájuco íjcyatúne.” Ehdu Píívyéébé waajácúháámɨtu nééneé.  
\v 56 Muurá ímityúmé meíjcyáné déjúcotu médsɨ́jɨ́vehíjcyáhi. Aanée méhdivu Píívyéébé taúhbaju bohówajtsó ímityúmé meíjcyane.  
\v 57 Árónáacáa ihdyu tehdújuco Píívyéébe méhdi ɨɨ́dáátsóvéne Máavyéjuube Jetsocríjtoj tééveri ímityúné mééma táhjane mewágóóóvétuki. 
\p  
\v 58 Ahdícyane, ámuúha táñahbémuj, méɨ́hvéjtsodí Píívyéébé icyánéjcú ámuha meúraavyéne. Óóchévetúméré méméénuhíjcyá Máavyéjuube Jetsocríjtó wákimyéi. Muurá méwaajácú dííbyé wákimyéí meméénume mebáñúmeíityúne. 
\c 16  
\s1 Cahcújtso múnáá wáábyuta dsɨɨdsɨ píhcyúmeíñe 
\p  
\v 1 Áánetu dsɨ́ɨ́dsɨke cahcújtso múnáállii ámuha mepíhcyuhíjcyáné múu ímíñeúvú meenú ɨɨnée Garáátsiá iiñújɨri íjcyáné cahcújtso múnáake o néhduú.  
\v 2 Ténevá tsemáánádú múu wáyeéévejcóójɨ́ idyóbéévécooca ámúhá wákimyéí hallúvú ámuha meújcúnetu tsánéhwu dówacárohíjcyá ámúhadívú o úújetécooca botsíi ámuha mepíhcyútuki.  
\v 3 Aane o úújetécooca tsaatéké ámuha metújkevééllémeke méwálloó Jerotsaréeri íjcyáné cahcújtso múnáa éllevu ámuha mewállóóné waajácúhaamɨ́nema ditye teene itsájtyeki.  
\v 4 Áámema téhdure muhdú o néhajchíí ó peéhi. 
\s1 Muhdú ipyééiñe Páávoro ɨ́jtsámeíñe 
\p  
\v 5 Árónáa ihdyu tujkénúi ó peé Matsedóóníá iiñújɨvu. Átsihdyu botsíi ámúhakye ó aahɨ́véteéhi.  
\v 6 Aabe tsáijyu múúne ámúhama úúníjyá hajchótá ó ijcyá tsúcájáhreé. Átsihdyu óvíi kiávú o péébeke ámuha oke mépɨ́aabóhi.  
\v 7 Tsá o ímílletú ámúhakye ɨ́ɨ́cúiye o ááhɨ́veíñúne. Ó imíllé tsuucájááneúvúi ámúhama o íjcyane Píívyéébe ímílléhajchííjyu.  
\v 8-9 Aabe íchihvúré Éépetsóvú Pejtecojtéé wañéhjɨ́ ó pájtyeé tééné pañe íchíi múnáake o úwááboki. Tsáijyu múúne tsaate diityédítyú o úwaabóné cáhcujtsó tsijtye oke tééné hallútú tsáríllérónáaáca. 
\p  
\v 10 Áánetu Timotéó íñe o íjcyadu Píívyéébé wákimyéí méénuhíjcyaabe ámúhadívú úújetéhajchíí ímíñeúvú méwaatsúcúpéjtsoco dibye ímí ɨɨ́jtsúcunúki.  
\v 11 Áábeke ihdyu métsɨɨménéélledíñe. Ímíñeúvú dííbyeke mépɨ́ááboco elle iúlléjéne oke dibye iúújévaki. Muurá dííbyeke ó ɨ́tsohíjcyá tsijtye ménahbémuma oke ditye iúújévaki. 
\p  
\v 12 Téhdurée ménahbe Apóóroke ó neerá dibye ámúhakye iááhɨ́veté tsijtye menáhbémuma. Árónáa tsá dibye péétune. Óvíi múijyú iímíllécooca ámúhakye aahɨ́vetéébe. 
\s1 Páávoro pítyajcóne 
\p  
\v 13 Ahdícyane ímíñeúvú Píívyéébeke méuráávyé ténejcútú ámuha ɨ́htsutúmé meíjcyame ímítyunévú metáhjátsámeítyuki.  
\v 14 Múu ɨɨná imyéénune ímíñeúvú meenú pamévakéré iwájyúnema. 
\p  
\v 15 Ámuúha táñahbémuj, muurá ámuha méwaajácú Ejtéépanáké éhnée Acááyá iiñújɨ múnáadítyú ihyájkímuma tujkénú Píívyéébé icyánejcúvú pájtyéébeke. Aabe muurá diitye ihyájkímuma ímí pɨ́áábohíjcyá téhulle íjcyame ménahbémuke.  
\v 16 Áámeke múu avyéjuulléhi. Áhdure tsijtye Píívyéébé wákimyéí méénuhíjcyámeke múu avyéjuulléhi. 
\p  
\v 17 Muuráhjáa diibye Ejtéépanaa, Potonáátoo, Acáicoo, éhdume tsaímíyé oke pɨ́aabó íílle ámuha meíjcyaca oke mepɨ́áábóíyónetu.  
\v 18 Aame oke tsápɨ́tsohíjcyá ámúhakyée itsápɨjtsódu. Aane ímí ó ɨjtsúcunú tehdújuco. Tehdu néémeke múu avyéjuulléhi. 
\p  
\v 19 Áhdure ámúhakye ó úúballé Áátsiá iiñújɨri íjcyáné cahcújtso múnaa ámúhakye dúúruváne. Téhdure Akííramútsí Piritsíírama ámúhakye duurúváhi. Áhdure diityétsi jávú píhcyáávehíjcyámé ámúhakye duurúváhi.  
\v 20 Pámeere íchíi múnaa ménahbémú ámúhakye duurúváhi. Téhdure tsamééré méduurúvajcátsi. 
\p  
\v 21 Aane íñe ámúhakye o pítyajcóné páñetu oo Páávoro ó caatúnúhi. 
\p  
\v 22 Aabe o néé Ávyéjuube Jetsocríjtoke wájyútúmé hallúrí tsúúca ímityúné íjcyane. Aabe ihdyu óvi tsájucóó Máavyéjuúbe. 
\p  
\v 23-24 Muurá mítyane ámúhakye ó wajyú dííbyeéjté ámuha meíjcyámeke. Ahdícyane ihdyu óvíi dííbyeréjuco ámúhakye pɨ́aabóne. Áyu tehdújuco.