\id JON  - Burum Mindik NT (Gen, Ruth, Jona) [bmu] -Papua New Guinea 2002 (DBL -2014) 
\h Jona 
\toc1 Jonagöreŋ kezapqetok keu 
\toc2 Jona 
\toc3 Jona 
\mt1 Jona  
\mt2 Jonagöreŋ kezapqetok keu  
\imt1 Jim-asa-asahi  
\ip Buk kiaŋön kezapqetok keu murutŋi akzap. Mi Jonagörap denöwe asuhuyöhi, miaŋgöt kösohotŋi akzap. Anutunöŋ keu kewö jim kutum waŋgiyök: Gi mönö Asiria kantrigöt siti bohonŋi qetŋi Niniwe miaŋgöreŋ anda urukuŋgukuŋgu nup meman. Asiria yeŋön kahasililiŋini ketauŋi ahöiga Israel yeŋön kerök mieŋgörap kömumbepukörap keŋgötŋini möta malget. Anutunöŋ Jona mewö jim kutum waŋgiyökmö, yaŋön mi esapköba qetala Anutugöt koleknöŋ miaŋgöreŋ anmamgöt tököyök. Mi kewögörap tököyök: Anutunöŋ siti mi ayuhumamgöt galöm meme keu jiyökmö, yaŋön miaŋgöt dop ölŋa akŋapkö qahöp möt köhöiyök.  
\ip Jonanöŋ tököba qetaliga lömböt öŋgöŋgöŋi qakŋe öŋgögetka miaŋgöt andöŋe nanŋi imbi-imbiŋi memba et ala tem köla anök. Anda urukuŋgukuŋgu nup meiga Niniwe sehisehiŋi yeŋön uruŋini ölŋap meleŋget. Miaŋgörap Anutugöt uruŋan amöriiga qahöp ayuhum eŋgiyök. Miaŋgörap Jonagöt uruŋan böliba kömbuhiba nanŋak kömumamgöt mörök. Kiŋ kunöŋ yambu 782-753 bifo Kraist galömŋina maliga Jonanöŋ nalö miaŋgöreŋ nupŋi meyök. Miriŋi Gat Hefer mi Nazaret kösutŋe, 5 kilomita anangö dop. Niniwe mi köröwen, 500-600 kilomita anangö dop.  
\ip Könaŋgep Israel yeŋön nanŋinak kezapqetok ambazip yeŋgöreŋ keu möta kude tem kölgetka Anutunöŋ jiiga Asiria yeŋön kaba eŋguba eŋguaŋgötketka mewö nanŋini kinkinŋini mi mosötket. Buk kiaŋön Anutugöt könaŋi yahöt kewö kondeljap: Körek neŋön Anutugöt jitsihitŋi törörök tem kölbinaŋgöt dop akzin. Mewö qahöp akzin ewö, lömbötnöŋ mönö ölŋap qaknine öŋgömap. Könaŋi bohonŋi kun mi ak-kömukömu aka urujöpak. Yaŋön nanŋi kerök kambuŋi Asiria yeŋgöt siŋgisöndokŋini mewöyök mosöta ayuayuhunöhök meköm eŋgimapköt kapaŋ kölakzap. Likepŋi bölöŋi qakŋine öŋgöbapuköt möt köhöiba urunini meleŋbingöt kuŋgum neŋgimakzap.  
\iot Buk kiaŋgöt bahöŋi bohonŋi 4 mi kewö:  
\io1 1) Anutunöŋ Jona oholiga yaŋgiseŋ ahök. \ior 1.1-17\ior*  
\io1 2) Jonanöŋ uruŋi meleŋda söranöhök lolohoyök. \ior 2.1-10\ior*  
\io1 3) Jonanöŋ Niniwe könagesö uruŋini kuŋguyök. \ior 3.1-10\ior*  
\io1 4) Uruŋini meleŋgetka Anutunöŋ ak kömum eŋgiyök. \ior 4.1-11\ior*  
\c 1  
\s1 Jonanöŋ Kembu qetala mömölaköyök.  
\p
\v 1 \x * \xo 1.1 \xt 2 Kiŋ 1 4.25\x*Israel miaŋgöreŋ Kembugöreŋ keu mi Amitaigöt nahönŋi Jona yaŋgöreŋ kewö asuhuyök:  
\v 2 “Asiria kantrigöt siti ketauŋi Niniwe mi wehön kotkotŋe ahöza. Yeŋön bau jegömöl aka bölöŋamŋini memba malakze. Miaŋgöt keu mi nöŋgöt jemesoholne öŋgöiga mötzal. Miaŋgörap göŋön möp wahöta eu anda nöŋgöt buŋa keuni jiba miaŋön uruŋini kuŋguman.”   
\p
\v 3 Mewö jiyökmö, Jonanöŋ möp Kembugöt jemesoholŋeyök ölöŋ köla wehön gegeŋe göröken anmamgörap wahörök. Wahöta miri qetŋi Jopa (Jaffa) miaŋgöreŋ geba waŋge kun miwikŋaiba “Ölöp yembuk Tarsis mire Spein kantrinöŋ anmam,” jiba köna söŋgöröŋi memba waŋgenöŋ öŋgöyök. Mewö öŋgöba Kembugöt jemesoholŋeyök mömölaköba anök.   
\p
\v 4 Mewö anökmö, Kembunöŋ möp luhut köhöikŋi melaii köwetnöŋ anda qeiga siridimbom ketauŋi asuhuiga waŋgenöŋ miaŋgörap jömgömamgöt ahök.  
\v 5 Mewö aiga waŋge börö azi yeŋön keŋgötŋini möta nanŋini bemurupŋinaŋgöt dop nanŋök nanŋök köuluköm eŋgiget. Mewö aka waŋgenöŋ amgömapkörap miaŋgöt inap yuaiŋi mi körek gilgetka köwetnöŋ gem teköyökmö, Jonanöŋ waŋge dutŋaŋgöt uruŋe geba miaŋgöreŋ öl köla gaun lömbötŋi ahöyök.   
\p
\v 6 Miaŋgöreŋ ahöiga waŋge galömŋan yaŋgöreŋ kaba kewö jiyök: “Gi möp wuanöŋgörap ki gaun ahözane? Möp wahöta nangi bemgi qeta köulukönöŋga yaŋön mötmörim neŋgiiga kude ayuhubinak.” Mewö jiyök.   
\p
\v 7 Mewö jiiga sutŋine kewö jiget: “Ayop möp kaget! Nini möp unju qeba azi dagöt siŋgisöndokörap ayuayuhu ki neŋgöt qaknine öŋgözawi, miaŋgöt könaŋi mewö miwikŋaibin.” Mewö jiba unju qegetka Jonanöŋ asuhuyök.  
\v 8 Asuhuiga jiget kaiga kewö qesim waŋgiget: “Ayuayuhu ki mi dagöt siŋgisöndokörap aka neŋgöt qaknine öŋgözawi, gi möp miaŋgöt könaŋi jinöŋga mörin. Gi wanat nuwa memakzan? Gi waniŋeyök kazan? Göhöreŋ kantri mi waniŋe aiga göhöreŋ könagesöurupki mi waniŋe malje?”   
\p
\v 9 Mewö qesim waŋgigetka kewö meleŋnök: “Ni Israelgöt Hibru azia akzal. Ni Kembu, Suepkö Anutuŋi waikŋi memba möpöseimakzal. Yaŋön köwet aka gölme örönŋi miwikŋaim etkiyök.  
\v 10 Yaŋön börö osikosibuk niŋgiiga nöŋön mi tököba Kembugöt jemesoholŋeyök ölöŋ köla kazal.”  
\p Mewö meleŋniga azi yeŋön mi möt yaköba gwötpuk awöwöliba kewö jiba jim waŋgiget: “Yei! Gi möp wuanöŋgörap mewö akzane?”  
\v 11 Köwet mi toroqeba bölim köhöiba ahöyök. Miaŋgörap yeŋön kewö qesim waŋgiget: “Nini möp denöwewö ak gihiinga köwetnöŋ giŋ qebawak?”   
\p
\v 12 Mewö qesim waŋgigetka yeŋgörap kewö meleŋnök: “Siridimbom ketauŋi kiaŋön möp nöŋgörap aka eŋgöt qakŋine öŋgöba qezawi, nöŋön mi ölöp mötzal. Miaŋgörap iŋini möp nömimba köwetnöŋ gilgetka gemam. Gilget gebiga köwetnöŋ ölöp giŋ qemap. Mewö jizal.”   
\p
\v 13 Mewö jiiga börö azi yeŋön töndup waŋge kunbuk gölme oronŋe aŋgotmapkörap lökuatnöŋ naŋgöbingöt qeba qegetmö, köwetnöŋ bölim teköyöhaŋgörap aka mi osiget.  
\v 14 Osiba Israelgöt Kembuŋi yaŋgöt qeta köuluköba kewö jiget: “O Kembu, gi nangak keu jitkahöt dop mi wuataŋgöba yuai ki akzan. Mewögörap Kembu, azi kiaŋön kömumapkörap aiga miaŋgörap nini kude ayuhum neŋgiman. Sepŋaŋgöt keuŋi mi neŋgöt qaknine kude alnöŋga öŋgömap. Keu mi ölŋap.”   
\p
\v 15 Mewö köuluköba anda Jona memba gilgetka köwetnöŋ geyök. Geiga köwetkö kukŋan ösumok bököiga giŋ qeyök.  
\v 16 Giŋ qeiga azi yeŋön Kembugörap euam awöwöliba naluk ketauŋi ala Kembu jöwöwöl ohom waŋgiba keuŋini kewö jöhöget: “Nini möp Kembugöt keuŋi tem köla kude qetalbin.”   
\p
\v 17 \x * \xo 1.17 \xt Mat 1 2.40\x*Jonanöŋ köwetnöŋ geiga Kembunöŋ söra ketauŋi kun melaiiga anda Jona gwahörök. Gwahöriga söra miaŋgöt uruŋe suŋgem silim karöbut ahöba malök. Mewö.   
\c 2  
\s1 Jonanöŋ gajugaju kömgokŋe ahöba köuluköyök.  
\p
\v 1 Jonanöŋ söra uruŋe ahöba Kembu Anutuŋi köuluköm waŋgiba kewö jiyök:  
\v 2 “Nöŋön wahöjaliŋ uruŋe Kembu köuluköm gihibiga göŋön ölöp keuni mötzan.  
\q1 Ni uŋem senjom kömgokŋe ahöba uleralga göŋön ölöp uletni mötzan.  
\v 3 Göŋön köwet röndum ketauŋe tötal niŋginöŋga gezal.  
\q1 Göŋön köwet söŋsöŋauŋaŋgöt dutŋe tuapkönöŋ eralga göulu ketauŋan esuhum niŋgizap.  
\q1 Göhöreŋ qölqöl-söutsöut pakpak mi musulumgöm niŋgizap.  
\q1 Göhöreŋ siri pakpak mi qeba turuba nem ulahöm niŋgizap.  
\v 4 Mia möta kewö mötmörizal: Göŋön ni göhöt jemesoholgeyök közöl niŋginöŋga maljal. Mi töndup nöŋön möp kunbuk göhöreŋ jöwöwöl jike kömbukŋe göröken jenan ubi anma. Mi kunbuk kude ekileŋahak kun.  
\v 5 O aka omanjaret mi nöŋgöt qakne öŋgöba turum niŋgim teközap.  
\q1 Röndumnöhök möp liliköm niŋgim teközap.  
\q1 Köwetköt kumburereŋi miaŋön möp nöröp jupni köpeiba esuhuzap.  
\v 6 Ni kunduŋaŋgöt röndaŋ könaŋaŋgöt dop yuhuyaŋgöreŋ eral. Röndaŋgöt botŋi miaŋön möp nöŋgöt qakne jöhöm qözöŋda jöhöm qözöŋ köhöizap.  
\q1 Yuhu maljalmö, o Kembu Anutuni, göŋön möp neka röndaŋ dutŋeyök kunbuk öröm niŋginöŋga malmalnöŋ kotmam.  
\v 7 Nöŋgöt malmalnan qahöwakŋamgöt aiga nöŋön nalö miaŋgöreŋ Kembu, gi mötmörim gihibiga köuluknan öŋgöba göhöt Suep jike kömbukŋe euyaŋgöreŋ öŋgöba göhöreŋ aŋgotmap.  
\v 8 Ambazip kopa-bemlopioŋ omaŋi göda qem eŋgimakzei, yeŋön mewö aka kalem möriam Toŋi gi andö guhumakze.  
\v 9 Andö mewö guhumakzemö, nöŋön möp möpömöpösei löŋet omsa köla naluk ala jöwöwöl ohom gihimamgöt mötzal.  
\q1 Nöŋön yuaigöt keuŋi jim jöhözali, miaŋgöt dop möp ak sorokömakŋam.  
\q1 O Kembu, gi mohotnöŋ nöŋgöt malmalnaŋgöt bohoni jöhömamgöt köhöizan. Keu mi ölŋap.”   
\p
\v 10 Mewö köuluköm teköiga Kembunöŋ möp söra mi jim kutum waŋgiiga kaba kota Jona loŋniga gölme oronŋe erök. Mewö.   
\c 3  
\s1 Jonanöŋ Anutugöt nup mi Niniwe uruŋe meyök.  
\p
\v 1 Gölme oronŋe eriga Kembugöreŋ keu ki mi kunbuk Jonagöreŋ asuhuyök:  
\v 2 “Göŋön möp wahöta siti ketauŋi Niniwe miaŋgöreŋ anda buŋa keu gihimami, mi jiba uruŋini kuŋguman.”  
\v 3 Keu mewö asuhuiga Jonanöŋ wahöta Kembugöt keu jit tem köla Niniwe anök. Niniwegöt dopŋi mi kewö: Gi göraŋeyök könahiba anda malnöŋga wehön karöbut teköiga likepŋe endu aŋgotman.  
\v 4 \x * \xo 3.4 \xt Mat 1 2.41; Luk 1 1.32\x*Jonanöŋ könahiba siti uruŋe anda maliga wehön mohot teköiga buŋa keu qeta kewö jiyök:  
\p “Wehön 40 kun ahözap. Mi teköiga Niniwe siti kiaŋön möp meleŋni gemap.”   
\p
\v 5 Keu mewö qeta jiiga Niniwe könagesö yeŋön Anutugöreŋ keu möt nariba uruŋini meleŋda nene siŋgi malbingöt nalö ala jim köhöiget. Mi jim köhöiba ambazip ketauŋi moröŋi yeŋön lökŋanök imbi meleŋgöt samot meget sileŋine öŋgöiga kau ariget.   
\p
\v 6 Mewö aketka miaŋgöt buzup keuŋi mi Niniwegöt kiŋ (praim minista) yaŋgöreŋ aŋgorök. Aŋgoriga möta jakömbuak dum tatatŋeyök eta malukuŋi köteköba samot memba at-turuba kau utuba ariba tarök.  
\v 7 Tata jim kutukutu kewö aliga Niniwe siti dop köl teköba anök: “Iŋini möp kiŋ aka jembonurupŋi yeŋgöreŋ jim kutukutu ki mötme: Kunŋan kun möp nene kuluŋ kude nemap. Ambazip me bau kuruk-lama bulmakau-iŋini nene kuluŋ kun nemegöt kude möt eŋgime.  
\v 8 Nene siŋgi mewö mala samot mem teköba Anutu köhöikŋanök sahöt köuluköm waŋgiba nanŋök nanŋök könaŋamŋini bölöŋi aka ambazip ayuayuhu böröŋini töwötpuk meget ahözawi, mi möp andö qem teköba mosötme.   
\p
\v 9 Mewö ahinga Anutugöt uruŋan kunbuk eriga wösöŋi möt neŋgiba kukŋaŋgöt könöpŋi qeraköba siŋgisöndoknini mosötpawak. Mi mosöriga kude ayuhubinak. Mewö jizin.”   
\p
\v 10 Mi möt asahiba könaŋamŋini bölöŋi andö qeba uruŋini meleŋgetka Anutunöŋ ahakmemeŋini mi eka wösöŋi möt eŋgiba mötmötŋi liliŋgöiga siŋgisöndokŋinaŋgöt likepŋi meleŋ eŋgimapkö ahöhi, mi mosörök. Uruŋan mewö eriga kude mem bölim eŋgiyök. Mewö.   
\c 4  
\s1 Jonanöŋ tembula irimŋi seholiyök.  
\p
\v 1 Mewö asuhuyökmö, Jonanöŋ miaŋgörap urubölö ketauŋi möta irimŋi seholiyök.  
\v 2 \x * \xo 4.2 \xt Eks 34.6\x*Irimŋi seholiiga Kembu ulet waŋgiba kewö jiyök: “Aek Kembu, gi ak-kömukömugöt bemŋi mala ölöp neŋgehorimakzan. Göhöreŋ kuki mi öŋsöŋ aiga kalem möriamgi mi önöŋi qahöp ahöza. Mewö urugi zölaŋ amöröiga wösögi möta könagesö kun mem bölöm eŋgimamgöt kude mörakzan. Mia nane gölmenöŋ mala lök möt yaköba jiali, mia ölum guhuza me qahöp? Könaŋi mewögörap aka nalö miaŋgöreŋ Tarsis anmam jiba ösumok mömölaköba anda malal.  
\v 3 \x * \xo 4.3 \xt 1 Kiŋ 1 9.4\x*Merak malmalgöt tököba kömupköt möralga ölöwakzap. Miaŋgörap Kembu, göŋön möp malmalni dölki noaŋgötnöŋ. Keu mi ölŋap.”   
\p
\v 4 Mewö ulerökmö, Kembunöŋ kewö meleŋ waŋgiyök: “Jona, gi ak-kömukömugörap irimsesewöl mötzani, mi dop köljap me qahöp?”   
\p
\v 5 Mewö jiiga Jonanöŋ siti mosöta eta wehön kotkotŋe göröken anda köna töwokŋe endu koum qeba miaŋgöt aumŋe tarök. Tata sitigörap mewö me mewö asuhumawi, mi ekŋamgörap uba tarök.   
\p
\v 6 Mewö tarökmö, Kembu Anutunöŋ Jona uruölöwak ak waŋgimamgörap jiiga ölunölun kun asuhuba köriba kota Jonagöt nöröpŋi aum köl waŋgiyök. Aum köl waŋgiiga ölunölungörap uruölöwak ketauŋi möta tarök.  
\v 7 Tata suŋgem kun ahöiga miri giaŋiiga miaŋgöreŋ Anutunöŋ taröŋ kun melaiiga kaba ölunölun mi yöhöröŋgöiga sinŋi soholiyök.  
\v 8 Wehönöŋ koriga Anutunöŋ jiiga luhut könöpŋambuk kötökŋi mi miri jeŋi kotkotŋeyök qeiga wehön jeŋan nöröpŋe qei qei uruŋi öngöba duhuiga kömumamgöt möt teköba köuluköba kewö jiyök: “Nöŋön malmalgöt tököba kömupköt möralga ölöwakzap. Keu mi ölŋa.”   
\p
\v 9 Mewö jiyökmö, Anutunöŋ Jonagörap kewö jiyök: “Gi ölunölungörap irimgi seholizawi, mi dop köljap me qahöp?” Mewö jiiga kewö meleŋ waŋgiyök: “Irimni seholizawi, mi möp dop köljawa. Nöŋgöt irimsesewölni mi ketauŋi aiga urunan kude amörimap. Miaŋgörap ölöp kömumam. Keu mi ölŋap.”   
\p
\v 10 Jonanöŋ mewö jiiga Kembunöŋ kewö jiyök: “Gi ölunölungöt böröŋi kun kude memba mi kunde galöm kölnöŋga köriyök. Mi suŋgem mohotkö uruŋe asuhuyök aka suŋgem mohotkö uruŋe soholiba kömuyök. Töndup göŋön nangak yuai omaŋi mewöŋi miaŋgörap sahöta waimanjat mötzan.   
\p
\v 11 Mewö aiga nöŋön möp denöwögörap siti ketauŋi kiaŋgöt könagesöŋi yeŋgörap waimanjat kude mötpileŋak? Miaŋgöt uruŋe morö namande 1 20.000 (handöt twenti tausen) jaŋgö mi oŋgöta maljei, mi ölöpŋaŋgöt aka bölöŋaŋgöt könaŋiri kude möt kewöt etkimakzei aka bau kuruk yuai mi tok gwötpuk malje. Mi ambazip ketauŋi yembuk mohok mem bölim eŋgibileŋbukörap nöŋön möp sihimnan Niniwe eŋgehorizal.” Mewö.