\id MRK  - Awa NT [awb] -Papaua New Guinea 2002 (DBL -2014) 
\h Máhka 
\toc1 Máhka 
\toc2 Máhka 
\toc3 Mk 
\mt1 Máhka  
\imt1 Ebeq sáhnsahwe ahtebé ehwehne.  
\ip Máhkawe Sarúsarama suwahpeqte ánínéna téhtaré áwíq kéhre. We mó awíqmé Sóni Máhkae. Sísaga marakóipeq ména síwáhnorútaq Máhkawe peh mahbi míowe. We Páhnábása awahrah aní ména Píta séhréh atena anehe Páhnábásareq Porareq séhréh aritowe. Aroma kegá págege sansánsábé suwahbó púana Sísaga págegeue miraú arámpéhríyábé Máhkaga sehiranúwe. Aroma kegá mah pukú sáhnsahwe Sísane ehweh kawerue siahtebéra Sísansabé aiq pútare atageheéna Máhkaga sehiranúwe.  
\c 1  
\ms1 Máhkaga mah kawéq éhwéh sehiranúwe.  
\s1 Sóni wání meri merini anínká irarú ehwehne.  
\r (Mátíyu 3.1-12; Árúka 3.1-9,15-17; Sóni 1.19-28)  
\p
\v 1 Sísa Karáhéwé Manikáne ahninkáwá wíre. Kaweq ehwéh áwahewé  
\v 2 Manikáne ehweh irarú ani wenáwíq Áísáíaga púkuipéq sehiranue mahraréna,  
\q1 Írátíáhro. Néne ehweh korerie anímé ah kawerinkeheéna ebeq eqmaróge.  
\v 3 We abatapi ména sawai sawaiéna mahraréna, Itene Wahnah sína ahmé aborisahro. Wene ah kaweraráhro inkehe úwe. \rq (Aisaia 40.3)\rq*   
\p
\v 4 Mah sehiránká irarinserah wání meri merini aní wenáwíq Sóni uworapeq ména ehweh teri terinéna, Manikánka itene ahbabáqsabe kaweraitankéhboq ahbabáq sansa sueq kaweqtaq míáhro. Itene ahbabáq sansa sueq kaweqtaq míéhrataqmé wání meiníe úwe.   
\p
\v 5 Súría marákórápéqté kéreq Sarúsarama suwahpeqte kéreqka ómiga weba suwe. Su kegá sene ahbabáqsabe Maniká teawúwana Sóniga Sorana aroipéq wání meriuwe.  
\v 6 Sóniga kéhmane áyórate kogahnia aneraneratiowe. Áú arétí wene ayahbataq konahnatiowe. Tábahnkákáq sehenáhrabahnkakáq nówe.  
\v 7 Sóniga mahraréna, Inehe si anímé anotah aní ména íné kiotaiqme aní míre. We anotah aní púana ínéga nirehunseraráq ména wene súu nahníáq pugereyabe íre awehrari aní múge.\f + \fr 1.7 \ft Naho púkúwé “Manikáne O Ehwehne” ue púkuipéq mahraue karaire. Sóniga mahraréna, Inehe si anímé anotah aní ména íné kiotaiqme aní púana wega ehweh irarínaraq íné ehiya míanie úwe.\f*  
\v 8 Ínéga peh wání mei meinonana wega Manikáne Awa náinkéhe úwe.   
\s1 Sóniga Sísa wání meawu ehwehne.  
\r (Mátíyu 3.13-17; Árúka 3.21-22)  
\p
\v 9 Mitaqkake Sísaga Néhsara suwahpeq Kehrari marakórápéqté súwana Sóniga Sorana aroipéq Sísa wání meawuwe.  
\v 10 Meawuwana Sísaga wánípipeqté kiutaq tagówana sabonah sawekúwana Manikáne Awanka tunse kiboki tahnsanéna Sísaba márunsurahúwe.  
\v 11 Márunsurahúwana íópeqté éhwéhnká mahraréna,  
\q1 Are niruní nénáhní móne. Arensabé nirutaboiruge úwe.   
\s1 Owainawanka Sísa áhwárawe tagó ehwehne.  
\r (Mátíyu 4.1-11; Árúka 4.1-13)  
\p
\v 12 Manikáne Awanka Sísa meqmena abatapi móatowe.  
\v 13 Áhnte wehekáh 40 wehekáh Sísa mitaq míowana owainawanka weba séna Sísaga ahbabárinkeheéna áhwárawe tagéna áwíoqnówe. Sísa ménkámehnká míórabeq míowara íópeqté kégá weba séra séhréh atówe.   
\s1 Sísaga Kehrari marákórápéq wene arambehri áhwáró ehwehne.  
\r (Mátíyu 4.12-17; Árúka 4.14-15)  
\p
\v 14 Mó kegá Sóni karábúsiipéq átówana Sísaga Kehrari marákórápéq pokéna Manikáne kaweq ehwéh teri terinúwe.  
\v 15 Teriena, Ibora awehraq tanáhráq míre. Manikánka wahnah wahnahnime aiq wahtoni puaq itene ahbabáq sueq kaweqtaq méq mah kawéq éhwéhnsábé aiq pútare aintáhro úwe.   
\s1 Sísaga itaréitaré wéhyábé, Íné séníráhro ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 4.18-22; Árúka 5.1-11)  
\p
\v 16 Sísaga Kehrari kawéhú ayehrápéq noguwara se ábárahré Ehntarureq Sáímónireq tagówe. Sáímóniwe mó awíq Pítae. Se pah meyóya aníté míóyansabé kahweraté wánípipeq uwe taga tagauyana tagówe.  
\v 17 Tagéna sensabé, Íné séníráhtao. Amahnága itega kahweraté uwe taga tagaéta pah meyehye. Mina óyanserah wehuke ínéba meriqmeta sigehe. Minayabe íwáhnoriniboq séníráhtao úwe.  
\v 18 Séníráhtao úwara sene kahwe apubúue mitaq marera Sísa kéróye.   
\p
\v 19 Kéróyana Sísaga kure mó abáráhré Sébérine ahninkáwáráré síwíqmé Sémísireq Sónireq sene sípiipéq méra kahwewarí kaweq kaweruyana tagówe.  
\v 20 Tagéna Sísaga máhotao úwara mi abáráhrégá sibowáreq wereq arambehriu kereq sípiipéq suera Sísa kéróye.   
\s1 Sísaga owainawa kaqauwo ehwéhne.  
\r (Árúka 4.31-37)  
\p
\v 21 Sega Kápénéáma suwahpeq tunse ahrena ahrena wehekáh Sísaga momiwí nahtápéq kibekéna síwáhnorúwe.  
\v 22 Síwáhnoréna Mósísiga sehgíóro ú ehweh síwáhnoro kegá síwáhnorunserah Sísaga íre miraúwe. Ahqáho. Wega págegeue síwáhnorú púara wene ehweh író kega áhtenuwe.   
\p
\v 23 Áhtenuwana owainawanka subiqmaq subiqmarú aní momiwí nahtápéq míowana owainawanka iwíáh atowana anotahtaq mahraréna  
\v 24 Sísao, are Néhsara suwahpeqte ání móne. Arega itewe aneraitaníbo? Iubiq iuanie seno? Are Maniká míéhrabeq kaweqtaq mía míaóna aní móne. Arewe aiq tagaríóge úwe.  
\v 25 Úwana Sísaga owainawansabé awehgu atena wensabé, Ehiya mé we auwe pokúno atowe.  
\v 26 Auwe pokúno atowana owainawanka mi aní kúrugúru atena kareéna we auwena pokúwe.  
\v 27 Pokúwara ómi míó kega anotah ahténéra ehmuniq éhmúníréra, Aneqpomo? O ehweh míre. Anotah wahnáh ánínká síwáhnori serahnéna Sísaga págege ehwéhnue owainawankákáqsábé, Miraoro i puara sega wene ehweh apubúue íráhwe uwe.  
\v 28 Moke Kehrari marákórápéq Sísa éhweh apubúue mitaq teri mahtaq terinuwara írówe.   
\s1 Sísaga Pítane ahrahnawa kawerato ehwéhne.  
\r (Mátíyu 8.14-15; Árúka 4.38-39)  
\p
\v 29 Sísareh Sémísireh Sónirehga Asiu kené momiwí nahtápéq suera kure Sáímónireq Ehntarureqne nahupeq kibekuwe.  
\v 30 Sáímónine ahrahnawa osoro awahrééna máhriqtaq míowara míó kega Sísa apubúue teawúwe.  
\v 31 Teawúwana Sísaga weba séna ayahnkara táhtoqme iriatowana kaweragúwana táhutahuq tíwe náriuwe.   
\s1 Sísaga áhnte awáhré ké kawerarito ehwéhne.  
\r (Mátíyu 8.16-17; Árúka 4.40-41)  
\p
\v 32 Mi wehekáh íó tupekútaq wehekeqká ómi awahre kereq owainawanka subiqmaq subiqmarú kereq meriqmera Sísaba mórítówe.  
\v 33 Mi kehiná suwahpeqte kégá ómi méhpeh sahuríówe.  
\v 34 Sísaga áhnte awahreu ke kaweraritena áhnte owáínáwámárí kaqsuowe. Owainawamarínká Sísa tagaríó púana wega se ehiyansá aritowe.   
\s1 Sísaga Kehrari marákórápéq kure kaweq ehwéh teriu ehwehne.  
\r (Árúka 4.42-44)  
\p
\v 35 Ahyahbinkerotaq Sísaga iriwe ména mitaq suena abatapi kowéna Manikánsabe púrerúwe.  
\v 36 Sáímónireq wene iyahnaboreqka koanebahréra  
\v 37 Sísa tagéra wensabé, Ómi kegá arensabé anebahrowe teawúwe.  
\v 38 Teawúwana Sísaga sensabé, Mó ke suwahpeqkakáq ehweh teriníboq pokonehe. Terinieéna tumíóge úwe.  
\v 39 Sísaga moke Kehrari marákórápéq noginieéna pokéna Asiu kené momiwí nahmárítápéq ehweh teriena owainawamarí kaqsuowe.   
\s1 Sísaga anotah naonkákáq ání kawerato ehwéhne.  
\r (Mátíyu 8.1-4; Árúka 5.12-16)  
\p
\v 40 Anotah naonkákáq ánínká Sísaba séna áhtenú púana arehunseraráq ména Sísansabé pagu pagunéna, Are awahbáhnaraqmé kaweraintahráhóne úwe.  
\v 41 Úwana Sísaga wensabé arutaboiratena ayahnkahkahrue wenaneq táhtorena wensabé, Aiq mirainauge. Are awaho ani míahno atowana  
\v 42 mina irarútaq wene náonaba apubúue wagúwana kaweragúwana  
\v 43 Sísaga eqmaranaútaq wensabé, Írátíahno.  
\v 44 Mó ke teríneho. Írakaumo. Manikáne ehweh mibeq mahbeq aítéh ánípá pokue arene anonka móreawo. Are awaho ani úkire igehboq Mósísiga irarúnserahnue Manikánsabe titirúno éna apubúue eqmaq auwowe.  
\v 45 Eqmaq auwowana kaweragú aninká pokéna kawerato ehweh mitaq teri mahtaq terinúwara áhnte kegá írówe. Áhnte kegá író púana Sísaga mó ke suwahpeq íre korahúwe. Írakaumo. Peh abatapi kowíowara mó marákórápéqté kéreq mó marákórápéqté kéreq áhnte kegá mitaq weba suwe.   
\c 2  
\s1 Sísaga aiayah pukia ání kawerato ehwehne.  
\r (Mátíyu 9.1-8; Árúka 5.17-26)  
\p
\v 1 Sísaga táhmaro wehekáh ména mitaq suena Kápénéáma suwahpeq kouwekúwara wene nahtapeq míéhre mitaq teri mahtaq terinuwara írówe.  
\v 2 Irera áhnte kegá weba sáhatíówara kígíúnsabe mó kegá méhpeh íre míahrahuwana Sísaga kaweq ehwéh teriuwe.  
\v 3 Itaréitaré ánítógá aiayah pukia ání sehgiwera weba suwe.  
\v 4 Séra ahtapeq kutaq áhnte wehekéqká nahupeq kígíúnsabe sega Sísaba íre kioráhéra nahnsorapéq kire Sísane ayahqnonsoraq abogéh piruqmarera abahrabahrútaq aiayah pukia ání wene máhriqkakáq sehitaqmaqme meqmera Sísa míorabeq márunátówe.  
\v 5 Sega iwíáhéra, Sísaga kaweratanawire íwíáhuwana wega sene iwíáh tagéna aiayah pukia ánínsábé, Náníbáq móne. Arene ahbabáq aiq kaweratóge úwe.   
\p
\v 6 Úwara Mósísiga sehgíóro ú ehweh síwáhnoro kegá tútuue méra sirupipeq iwíáhéra,  
\v 7 Mi ehwéhmé aneqsabé irariro? Manikánsabe íre kaweq ehwéh atéhre. Ahbabáqsabe insega kaweraritahráhiro? Manikánka webataq wehukene ahbabáqsabe kaweraritahráhire íwíáhuwe.  
\v 8 Sísaga sene sirupipeqté íwíáh wene arupipeq tagéna sensabé, Itewe aneqsabé mira íwíáho?  
\v 9 Aiayah pukia ánínsábé aneq ehwéh teawinínkono? Arene ahbabáqsabe kaweratóge teawinínkono? Are irigue arene máhriq mewe ah nogo teawinínkono? Íre págege ehwéhmé ahnabo?  
\v 10 Íné wehukení úku anínká mah marákó márákó wehukene ahbabáq kaweraritahráhuge. Sokigi ainíboq tagaríáhro éna aiayah pukia ánínsábé,  
\v 11 Teawiníboq iro. Irigue arene máhriq mewe arene nahtapeq pokúno úwe.  
\v 12 Pokúno úwana irigue wene máhriq apubúue mewena pokúwara ómi míó kega tagéra áhtenue Manikánsabe íwíáh íwíáh atera, Mahna tahnsa morá ibora tagóne uwe.   
\s1 Sísaga Áríwáinsabé, Íné séniro ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 9.9-13; Árúka 5.27-32)  
\p
\v 13 Sísaga Kehrari kawéhú ayehráq mó kúwara ómi míó kega weba sáhatíówana Manikáne ehweh síwáhnorúwe.  
\v 14 Sísaga mitaq suena ahtapeq nogutaq táhkísi moné meyo aní wenáwíq Áríwái tagówe.\f + \fr 2.14 \ft Mátíyuwe mó awíq Áríwáie. Mátíyu 9.9 tagáhno.\f* Áríwáiwe Ápíásane ahninkáwá táhkísi moné meyo nahtápéq tútuue míowana Sísaga wensabé, Íné séniro úwana Áríwáiga irigue kérowe.   
\p
\v 15 Áhnte táhkísi moné meyó kereq mó ahbabáq kereqka Sísa kérónsabe Sísaga Áríwáine nahtapeq táhutahurútaq mi kegá Sísareq we kéró kereq táhutahuruwe.  
\v 16 Táhutahuruwara Mósísine ehweh síwáhnoru Péhrasi kegá minayabe tagéra Sísa kéró keyabé kasenéra, Sísawe aneqsabé táhkísi moné meyáh kéreq ahbabáq kereq moráráq táhutahuriro uwe.  
\v 17 Uwana Sísaga mi ehwéh irena sensabé, Sótehga awaho wehuké máráhsíni íre náriasa peh morá awahre ke náríre. Mina inserah ínéwé kaweqtaq míáh ké séhréh aritanieéna íre suge. Peh ahbabáq ke kaweraritanieéna suge úwe.   
\s1 Sísaga táhutahuq awehrio sansánsábé síwáhnorú ehwehne.  
\r (Mátíyu 9.14-17; Árúka 5.33-39)  
\p
\v 18 Sóni kéró kereq Péhrasi kereqka táhutahuq awehriutaq wehukega Sísaba séra kasenéra, Sóni kéráh kéreq Péhrasi kéríráh kéreqka táhutahuq awehriowara aneqsabé are kéráh kégá íre awehrioo uwe.  
\v 19 Uwana Sísaga sensabé pabeqme ehwéh teriena, Pahuwirotaqmé o menáhwé wene iyahnabo ba míéhtáqmé táhutahuq awehrioo? Írakaumo.  
\v 20 Mókake o menahwé seba íre míahnaraqmé mi tanáhráq wene iyahnaboga sirutaboiréra táhutahuq awehrigehe úwe.\f + \fr 2.20 \ft Mi ehwéh áwahewé aigárápéqté éhwéh Mátíyu 9.15 tagáhno.\f*   
\p
\v 21 Sísaga mó pabeqme ehwéh mahraréna, Wehukenínká nahonáh sáhkétí kawerinieéna o ambántáráté íre párúwe kawerire. Miraitaq tahirímé nahonáh sáhkétí subanki irino.  
\v 22 Wehukenínká o nahníáq sera ano naho naho méméné áúyahwa antehyápípéq íre ahkíre. Miraitaq tahirímé sera anonka muinaraq nahonáh ántéhyá tapoagirana sera ano marakóraq antigi irino. Wehukenínká o será ano o antéhyápípéq ahkíre. Wehukega ahkírataq mi tehtáré náneqme kawerue kanae. O será anome kawerue kanae. Antehyamé moq kawerue kanae úwe.\f + \fr 2.22 \ft Mi ehwéh áwahewé aigárápéqté éhwéh Mátíyu 9.17 tagáhno.\f*   
\s1 Sísaga ahrena ahrena wehekáhnsábé arambehriéyabe irarú ehwehne.  
\r (Mátíyu 12.1-8; Árúka 6.1-5)  
\p
\v 23 Ahrena ahrena wehekáh Sísareq we kéró kereqka páréti mirao naneq será sotápéq kótaikutaq we kéró kega mi será késabaríqme késabaríqmeue kuwe.  
\v 24 Kuwara Péhrasi kegá Sísansabé, Are kéráh ké tagáhno. Ahrena ahrena wehekáh íre mirao sansámé sewe aneqsabé miraoo uwe.   
\p
\v 25 Uwana Sísaga sensabé, Itewe Manikáne púkuipéqté séhírámé Tébítireq we kéró kereqka tabonahéra sirupibiútaq mirau sansámé íre sáhnsahwe ahtebaho?  
\v 26 Wehukení wenáwíq Ábíátawe Manikáne ehweh mibeq mahbeq arito aní míotaq Tébítiga Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náhúpéq kibekéna Manikánka tagankeheéra máró parétí mewe néna we kéró ke náriuwara sega moq nowe. Mósísine ehweh irarunka mi parétíwé pehipéqté kégá íre nah nanere. Peh morá Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kégá nahrahowe ire. \rq (1 Samuel 21.1-6)\rq*  
\m tega mi sehirá íre sáhnsahwe ahtebaho úwe.   
\p
\v 27 Sísaga Péhrasi keyábé mó mahraréna, Ahrena ahrena wehekáh ko púana Manikánka wehuke miraroo? Írakaumo. Wehuke míó púana ahrena ahrena wehekáh mirarowe.  
\v 28 Íné wehukení úku anínká ahrena ahrena wehekáhnkákáq wahnah wahnahnuge úwe.   
\c 3  
\s1 Sísaga ahrena ahrena wehekáh sawenkahnia áyáhnkákáq ání kawerato ehwehne.  
\r (Mátíyu 12.9-14; Árúka 6.6-11)  
\p
\v 1 Sísaga Asiu kené momiwí nahtápéq mó kibekúwana sawenkahnia áyáhnkákáq ání míowe.  
\v 2 Míowara Péhrasi kegá Sísa ehweh ataneheéra ahrena ahrena wehekáh Sísaga mi aní kaweratanabiramo éra ebitíówe.  
\v 3 Ebitíówana Sísaga sawenkahnia áyáhnkákáq ánínsábé, Ínéba sewíahno éna ebitíó keyabé,  
\v 4 Mósísiga sehgíóro ú ehwehnkáwé ahrena ahrena wehekáhnsábé anere teiro? Wehuke kaweraritanéhnkono? Íre kaweraritanéhnkono? Wehuke séhréh aritanéhnkono? Subiq suanéhnkono úwara se ehiya míówe.  
\v 5 Se sawenkahnia áyáhnkákáq ánínsábé íre sirutaboiria sirupipeq págegeunsabe Sísane arupipeq umeh agúwe. Umeh agúwana wega se ebitáwéna abiahnsa aritena sawenkahnia áyáhnkákáq ánínsábé, Arene ayahnkara obariro úwana wene ayah obarirowana kaweragúwe.  
\v 6 Kaweragúwara Péhrasi kegá tueague Érótine iyahnaboreqka momiwíue sío síoéra, Sísawe árahue subiq suanéhnkono uwe.   
\s1 Káwehu ayehráq áhnte kegá momiwíu ehwéhne.  
\r (Árúka 6.17-19)  
\p
\v 7 Sísareq we kéró kereqka mitaq suera káwehu ayehráq pokuwara áhnte Kehrari marákórápéqté kégá we kérówe.  
\v 8 Kehrari marákórápéqté kéreq Súría marákórápéqté kéreq Sarúsarama suwahpeqte kéreq Írúméa marákórápéqté kéreq Táíya suwahpeqte kéreq Sáíróna suwahpeqte kéreq Sorana aroipéq seberaebéqté kéreqka áhnte kehinánká Sísaga miraúnsabe irera weba suwe.  
\v 9 Áhnte kegá sunsabe Sísaga we kéró keyabé, Áhnte kegá pagunúéhboq sípi wahtotaq mewe sero úwe.  
\v 10 Áhnte awahre ke kaweraritonsabe moke mó awáhré kégá Sísa táhtoraneheéra pehentáwe sunsabe Sísaga we kéró keyabé mi ehwéh teriuwe.   
\p
\v 11 Owainawamarínká Sísa tagéra wensabé áhreu puara arehunseraráq méra anotahtaq mahraréra, Are Manikáne ahninkáwá wóne uwana  
\v 12 Sísaga sensabé abiah matawéna, Íné éhweh irariyehboq ehiya míáhro úwe.   
\s1 Sísaga we kéró ke omaq sito ehwehne.  
\r (Mátíyu 10.1-4; Árúka 6.12-16)  
\p
\v 13 Sísaga sáwéhrapeq pokéna wega omaq siteyabe awahbó ke síáhrabúwara weba kíúwe.  
\v 14 Kíúwana airápété téhraníté weba míageheéna omaq sitowe. Sensabé eqmaro kee síwíraritena mi kegá ehweh koreri terinigeheéna omaq sitowe.  
\v 15 Sega owainawamarí kaqsuageheéna págege atena omaq sitowe.  
\v 16 Wega omaq sito kewe Sáímóniwe mó awíq Pítae ue áwíratena  
\v 17 se ábárahré Sébérine ahninkáwáráré Sémísireq Sónireqsabé Póánégie ue síwíraritowe. Mi awíq áwahewé puruburu aníté tahnsane ue síwíraritowe.  
\v 18 Ehntaru, Pírípi, Pátórómíyu, Mátíyu, Tómáhsi omaq sitena Sémísi Ápíásane ahninkáwá omaq atowe. Sáímóniwe we Kénáni marákórápéqté ánínseq Táríásareq omaq sitowe.  
\v 19 Súrása we mó awíq Ísíkáríóti Sísane naruo koweriranaú anínseq omaq sitowe.   
\s1 Owainawanka Sísa séhréh atéhre éra péhe éhwéh iraru ehwéhne.  
\r (Mátíyu 12.24-32; Árúka 11.14-23, 12.10)  
\p
\v 20 Sísaga nahupeq kibekúwara áhnte wehekéqká weba mó kiranéhnatíówe. Mitaq kígíunsabe Sísareq we kéró kereqka íre táhutahurorahuwe.  
\v 21 Sísa awahrahga minayabe írótaq, We uwoyansa aní úkire éra we koweraneheéra suwe.   
\p
\v 22 Sarúsarama suwahpeqte Mósísine ehweh síwáhnoro kegá seye náhenéra, Pésébúri, owainawane wahnahnka Sísa págege atena séhréh atéh púana Sísaga owainawa kaqsuahráhire éra ehmuniq éhmúníruwe.  
\v 23 Ehmuniq éhmúníruwana Sísaga sensabé, Ínéba sewíáhro éna pabeqme ehwéh mahraréna, Owainawanka wewe árahue kaqsuankéhbo?  
\v 24 Wahba marákórápéqté kégá seye ebehirataq sainkoneherawoe. Minayabe se págegeue morá ké íre míahrahowe.  
\v 25 Sensuwahrahreq seye ebehirataq sainkoneherawoe. Minayabe se págegeue morá ké íre míahrahowe.  
\v 26 Owainawanseq wenawahrahreq ebehotaq tahirímé se sainkéra págegeue morá ké íre míahraho irino.  
\v 27 Wehukenínká ayahnsa kira wéhné ménsámehnsá meyanieéna wene nahupeq pehipi íre kibekorahire. Írakaumo. Ebeqme wega ayahnsa kira wéh táhtoqme táhru táhruarena anehe wene nahtapeqté ménsáméhnsá pehipi meyahráhire úwe.   
\p
\v 28 Sísaga mó mahraréna, Teiníboq írátíáhro. Ahbabáréra Manikánsabe abehq éhwéh atáh kéwé Manikánka mi ke kaweraritahráhéna mi ahbábáq íre ahreraq matiankehe.  
\v 29 Peh morá Manikáne Awansabe abehq éhwéh atéh ánímé Manikánka mi aní íre insahwé atankéhe. Mi ahbábáq peh ahreraq matiankehe úwe.  
\v 30 Sega, Owainawanka Sísa séhréh atéhre unsabe Sísaga mi ehwéh irarúwe.   
\s1 Sísane anowaréh ábákawaréhwé inseréhbo i ehwéhne.  
\r (Mátíyu 12.46-50; Árúka 8.19-21)  
\p
\v 31 Sísane anowareq ábákawaréhreqka séra máhpeq iriwe méra mó keyábé, Sísansabé, Mahbeq tuo teawéro uwe.  
\v 32 Uwara áhnte wehekéq weba sáhatawéra wensabé, Arenanoreq arenábáqmarinseq máhpeq méra arensabé áhrabowe uwe.  
\v 33 Uwana Sísaga sensabé, Náinoreq náníbáqmarinseq inseréhbo éna  
\v 34 weba sáhatíó ke tagéna, Itewe náinoreq náníbáqmarinseq móe.  
\v 35 Maniká awahbeh arámbéhrí mirao kewé náníbáqmari móe. Náinahnoreh wóe. Náinoréh wóe úwe.   
\c 4  
\s1 Ayu suitabéyabe pabeqme ehwéhne.  
\r (Mátíyu 13.1-9; Árúka 8.4-8)  
\p
\v 1 Sísaga káwehu ayehráq tunse mó síwáhnorúwe. Síwáhnorúwara íregáritaq weba sáhatíó púana wega wánípipeq ko sipíípéq kibekue tútuue míowe. Tútuue míowara moke míó kega arahwéraq míówana  
\v 2 wega áhnte pabeqme ehwéh síwáhnorúwe.   
\p
\v 3 Síwáhnoréna, Teiníboq írátíáhro. Ayu suitabé aninká ayu suitabanieéna pokire.  
\v 4 Suitabehtaq mó ayú ahtaq megirana kabaranka sésiq nehre.  
\v 5 Mó ayú kiruraq megirana pehgáriq marákó kéh púana mi ayú apubúue kiapoue kíréhre.  
\v 6 Anotah patáhitaq tamurupague ánúq píéh púana ehyatagire.  
\v 7 Mó ayú náwe tarúítáq megirana náwe kirena kárígariirana íre kawerue kíréhre. Minayabe sera íre íyéhre.  
\v 8 Mó ayú kaweq marákóráq megirana kiapoue kirena áhnte será íyéhre. Mó ayú 30 íyéhrana mó ayú 60 íyéhrana mó ayú 100 íyéhre.  
\v 9 Íre parosa áhréákáq kéo, kawerue íráhro úwe.   
\s1 Sísaga ayu pabeqme ehwéh áwahe pahsuo ehwéhne.  
\r (Mátíyu 13.10-17; Árúka 8.9-10)  
\p
\v 10 Áhnte kegá íre míótaq airápété téhraníté Sísa kéró kereq mitaq míó kereqka pabeqme ehwéhnsábé áwahe kasenuwe.  
\v 11 Kasenuwana Sísaga sensabé, Manikánka wahnah wahnahnirabeqte éhwéhmé áwahe ite sokigi aiena mó ke peh pabeqme ehwéh teri terinuge.  
\v 12 Minayabe mó kegá siuranka tagéra sirupipeq íre tagariahrahowe. Sene siahrega irera sirupipeq íre írátíahrahowe. Minayabe sene ahbabáq sansa peh kéhrana Manikánka sene ahbabáq íre kaweraritena peh ahreraq matiankehe úwe. \rq (Aisaia 6.9-10)\rq*   
\s1 Sísaga moke pabeqme ehwéh teriunsabe irarú ehwehne.  
\r (Mátíyu 13.18-23; Árúka 8.11-15)  
\p
\v 13 Sísaga sensabé mó mahraréna, Ite mah pabéqmé éhwéh íre iraho? Mó pabeqme ehwéhmé árahue iranéhbo?  
\v 14 Ayume Manikáne kaweq ehwéhne. Ayu suitabé anínká mi kawéq éhwéh teri terinire.  
\v 15 Ahtapeq megi ayúmé wehukega Manikáne ehweh íráhwana owainawanka sirupipeqté mi ehwéh apubúue seaebóire.   
\p
\v 16 Kiruraq megi ayúmé apubúue kiapoinserah wehukega Manikáne ehweh irera sirupipeq eyoyóéra apubúue kowe atáhwe.  
\v 17 Manikáne ehwehnka sirupipeq íre ánú píéhnsábé pehgáriq tanáhráq sehgíówe. Manikáne ehweh sehgíónsábé mó kegá síwíoqnahwana íre kaweq sunúq sire. Mi tanáhráq sega apubúue túbáh agéra Maniká áúwáhwe.  
\v 18 Náwe tarúítáq megi ayúmé wehukega Manikáne kaweq ehwéh irera sehgionehe íwíáhéra  
\v 19 mah marákó márákóípéqté náneqsabé iwíáh kikiréra sene áhnte matíáh ménsáméhnsánsábé sirutaboirowana mó mensáméhnsánsábé aigárá pabekire. Náwe soagirana sera íre íyéhmé mi kegá Maniká awahbeh sansá íre sehgiowe.  
\v 20 Kaweq marákóráq megi ayúmé wehukega Manikáne ehweh irera sirupipeq tábúsoqme iwíáhowe. Kaweq marákóráq kaweq será íyéhnserah sega mi ehwéh sehgiera Manikáne arambehri kawerue miraowe. Kawerue miraéra mó kegá 30 tahnsá árámbéhríowara mó kegá áhnte 60 tahnsá kaweq arámbéhríowara mó kegá peh íregáritaq 100 tahnsá áhnte kaweq arámbéhríowe úwe.   
\s1 Sísaga téhreh naneq íre akariaráhnsábé pabeqme irarú ehwehne.  
\r (Árúka 8.16-18)  
\p
\v 21 Sísaga sensabé mó mahraréna, Áráhmu mewe setaq eheq maraho? Antehyatáté áráhmu íre akariaráhwe. Máhriq tahbé tehnopeq íre máráhwe. Írakaumo. Kaweruwe téhrankeheéq peh tahberapeq maráhwe.  
\v 22 Amahnága moke kopípéq kéh náneqme mókake ábóraq kanae. Moke akariuríéh náneq moq ábóraq kanae.  
\v 23 Íre parosa íáhréákáq kéo, kawerue íráhro úwe.   
\p
\v 24 Sísaga sensabé mó mahraréna, Itega íréhra ehwéh iwíáhue íráhro. Itega mó ke náríranserah Manikánka mina tahnsanue náinkéhe.  
\v 25 Matíéh ání Manikánka mó náwinkéhe. Íre matíéh ánímé Manikánka wene pehgáriq naneq meyankéhe úwe.   
\s1 Ayu kíréhnsábé pabeqme ehwéhne.  
\p
\v 26 Sísaga mó mahraréna, Manikánka wahnah wahnahnime wehukenínká ayu marakóipeq suitabehnserahne.  
\v 27 Inokáhpeq sugayugaéna ahbiahipeq irigéna wene arambehrirana ayume kiapoue kíréhre. Kiapoue kíréh sánsámé suitabeh anínká íre ahtebehre.  
\v 28 Marakóga mirainka ménsámehnsá kirena íyéhre. Ebeq ánáh kiapoue kirena anehe sera iyena nera kéhre.  
\v 29 Ménsámehnsá nera kéhtáq pokatate serame apiwe meyáhwe. Nera kéh púara apiwe meyáhwe úwe.   
\s1 Pehgáriq ayúnsábé pabeqme ehwéhne.  
\r (Mátíyu 13.31-32; Árúka 13.18-19)  
\p
\v 30 Sísaga mó mahraréna, Manikánka wahnah wahnahnime aneq tahnsáne teinínkono? Minayabe aneq pabeqme ehwéh teinínkono?  
\v 31 Manikánka wahnah wahnahnime sotápéq uqmaréh ayu tahnsane. Mi ayúmé íre mó sotápéqté áyú tahnsane. Írakaumo. Mi ayúmé pehgáriq ayúne.  
\v 32 Wehukenínká mi pehgáríq áyú wene sotápéq uqmatairana kirena anotah awánká úkéna moke mó mensáméhnsá kiotaikire. Awankánirana anotah ayáhnáwé kéhrara kabaramarínká ayahnaweraq surahéra sene nah mitaq áhpeq píáhwe úwe.   
\s1 Sísaga peh pabeqme ehwéh teriu ehwéhne.  
\r (Mátíyu 13.34-35)  
\p
\v 33 Sísaga áhnte mina tahnsa pabeqme ehwéhnue Manikáne ehweh teriuwe. Sirupipeq mi ehwéh iwíáhue irahráhunserahnue teriuwe.  
\v 34 We kéró keyabé epéq moke pahsuqme síwáhnoréna peh mó keyábé pabeqme ehwéh teriuwe.   
\s1 Sísaga irarúnka sóiriq táqnáigú ehwehne.  
\r (Mátíyu 8.23-27; Árúka 8.22-25)  
\p
\v 35 Mi wehekáh tupekinaútaq Sísaga we kéró keyabé, Káwehu seberaebéq pokonehe úwara  
\v 36 we kéró kega mibeq sáhuríó ke suera Sísa mío sipí kéwewera Sísa meqmera kuwe. Mó sipíwárínkákáq moráráq kuwe.  
\v 37 Anotah soírírúwana wánínka sípiipéq kiegambeh agu aguúwana sípiipéq wání obenkíkinaútaq  
\v 38 Sísawe sípi ambarupéq ayahqno kunubaraq sugowe. Sugowara sega Sísa iriatera wensabé, Íwáhnoraníno, ite wánípipeq pukonehe únayabé anetaníbo íwíáhono uwe.  
\v 39 Uwana Sísaga irigéna sóiriqsabé, Táqnáigúno éna wánínsabe, Pehwehrue mé túbáh agúno úwana sóiriqka táqnáigúwana wánínka moq túbáh agúwe.  
\v 40 Túbáh agúwana wega sensabé, Aneqsabé áhreoo? Aneqsabé ínénsabe íre aiq pútare aintaho úwara  
\v 41 sega anotahtaq áhreéra seye náhenéra, Mah anímé insebo? Sóiriqkakáq wánínkakaq wene ehweh íréhre uwe.   
\c 5  
\s1 Sísaga owainawamarí kaqsuo ehwéhne.  
\r (Mátíyu 8.28-34; Árúka 8.26-39)  
\p
\v 1 Sísareq we kéró kereqka sípi kéwewera kure Kehrari kawéhú seberaebéq Kérása kené marakórápéq kuwe.\f + \fr 5.1 \ft Kérása marákó mó awíq kéhre. Mátíyuga sehiranú pukúípéq marakó áwíq Kárárae kéhre. Mátíyu 8.28 tagáhno.\f*  
\v 2 Sísa sípiipéqté tueagúwana mibeqté ánímé owainawanka subiqmaq subiqmarú aninká wehuke maisia ónámárípípéqté séna weba súwe.  
\v 3 Mi anínká maisia ónámárípípéq kaegaeuwara wehukega wene aigárátáq ayahnkaratáq séniraté táhru táhru aruqaruruwana suraqsu suraqsurú púara íre saiqnariahrahuwe.  
\v 4 Wene ayahpite séní sabirue surasuq surasuréna wene aigárápíté séní piteruq piterurúwe. Sega táhtorótaq íre ambubu atiahrahuwe.  
\v 5 Inokáhpeqkakáq wéhékáhnkakaq ahriahri we maisia ónámárípípéqté sáwéhrapeqté kare kareéna kenkawéhrate wene anonka amurúruqme kirasuq kirasurúwe.   
\p
\v 6 Sísaga sípiipéqté kiuwana mi anínká móbeqte we tagéna pehbeheráh weba sure wensabé áhtó púana arehunseraráq sewíowe.  
\v 7 Sewéna kareéna, Sísao, are íópeqté Manikáne ahninkáwá wóne. Aneraintaníbo? Íópeqté Manikánka tagaríéhtáq níéraníneho úwe.  
\v 8 Sísaga wensabé, Owainawano, we auwe pokúno atonsabe mi ehwéhnsábé kareúwe.  
\v 9 Kareúwana Sísaga wensabé, Arenáwíq tenio úwana mi anínká, Ite áhnte míonayabé néníwíq Íregáritare éna  
\v 10 Sísansabé, Ite mahtaqté kaqme íre wahto eqmaq iuwehneho úwe.   
\p
\v 11 Wahtotaq sáwéhrapeq íregáritaq poeráhqká náwe sahtaqme nowara  
\v 12 owainawamarínká Sísansabé, Mi poeráhqmárípá eqmaq iuwo éra, Póéráhqne sirupipeq míanehboq ite pokoro aito éra pagu pagunuwe.  
\v 13 Pagu pagunuwana Sísaga kowe aritowara owainawamarínká wehukení auwera póéráhqmariné sirupipeq kowíówara 2táhúséni (2,000) póéráhqmárínká sáwéhrapeqté pehbeheráh tunse mentúpipeq wánínkuwe pukuwe.   
\p
\v 14 Póéráhqtaq wahnahnu kegá tagéra pehbeheráh pokue sotápéq míó kereq sene nahtapeq míó kereq koreríúwara seraganeheéra suwe.  
\v 15 Sísaba suwana owainawamarí kaqauwo aninká kaweq iwíáhorahéna aneranerue tútuue míowara su kegá tagéra áhreuwe.  
\v 16 Áhreuwara tago kegá kawerato ehweh su ke teriera póéráhqmari puku ehwéh teríúwara  
\v 17 sega Sísansabé, Itene marakó sue pokúno éra pagu pagunuwe.   
\p
\v 18 Sísa sípiipéq kiasague pokinaútaq owainawamarí kaqauwo anínká wensabé, Íné are kéraníe úwe.  
\v 19 Kéraníe úwana Sísaga ahqáho atena wensabé, Arenawahpeq pokue íné arene Wahnahnka arensabé nirutaboirue kawerató éhwéh arenawahrah korerio úwe.  
\v 20 Úwana wega pokue Tékápórísa marákórápéq mó ke suwahpeq mó ke suwahperue Sísaga we kawerato ehweh koreri terinuwara moke író kega áhtenuwe.   
\s1 Sísaga awahre iní kaweratena ahrari oganúq ato ehwehne.  
\r (Mátíyu 9.18-26; Árúka 8.40-56)  
\p
\v 21 Sísaga sípi kéwewena kure Kehrari kawéhú seberaebéq seuwekúwara áhnte wehekéq weba sáhuríówe. Káwehu ayehráq míówana  
\v 22 Asiu kené momiwí nahtápéqté wáhnáh ání Sáírúsaga mitaq séna Sísa tagéna áhtó púana wene aigárápí káuqmunue arehunseraráq ména wensabé,  
\v 23 Nániyahu pukinaire. Wenaneq koráhtoréhnana kaweraginkehboq máho. Oga míankehboq máho éna pagu pagunúwana  
\v 24 Sísaga we kérowe.  
\p We kérowara áhnte kegá moráráq kure Sísa kú ahtápéq we pehentáruq we pehentárurue kuwe.  
\v 25 Awahre iní kure airápété téhtaré ópéq áhnte opéq wene korahq íre taraqnágia peh tuerueúwe.  
\v 26 Peh tuerueúwana wega áhnte sotéh kébá poku pokuúwara sega we áhnte érawúwana wene móne sinsinue parabaruowana íre kaweragúwe. Írakaumo. Anotah íroke awáhréúwe.  
\v 27 Mi inínká Sísa éhweh irena áhnte kegá moráráq kutaq  
\v 28 wewe náhenéna, Íné peh wene korósi koráhtoráhnaraqmé kaweraintankéhe úwe.  
\v 29 Áhnte wehekéqká kígíuwana awahre inínká Sísa anehepeq sure wene korósi koráhtorowe. Koráhtorowana wene korahq apubúue taraqnágúwana wene arupipeq iwíáhéna, Íné aiq kaweraintéhre úwe.   
\p
\v 30 Úwana Sísaga iwíáhéna, Ínéga inse kawerauwogo éna pabeqme, Néne korósi insega táhtorehro kasenúwe.  
\v 31 Kasenúwara we kéró kega Sísansabé, Áhnte kegá are paguno púah aneqsabé, Néne korósi insega táhtorehro eno uwe.  
\v 32 Uwana Sísaga táhtoro aní taganieéna aurankaúwe.  
\v 33 Kawerato ininká, Íné aiq kaweraintéhre éna áhre iransánéna Sísaba sure arehunseráráq sewéna moke teawuwe.  
\v 34 Teawuwana Sísaga wensabé, Náinahnoo, arega aiq pútare aintahnaga kaweratóge. Are awaho ani míaniewóne. Pehwehrue pokéwahno úwe.   
\p
\v 35 Pehwehrue pokéwahno úwara wahnah aníné nahtapeqté táhmaro kegá sure abowansabé mahraréra, Areniyahu aiq pukire. Aiq puki puah síwáhnori anínká sinsabé ahqáho ato uwana  
\v 36 Sísaga sene ehwehnsábé íre iwíáhia abowansabé, Íre áhreúno. Peh aiq pútare ainto éna  
\v 37 áhnte we kéró keyabé, Mahtaq míáhro aritena peh morá téhq abáráhré Sémísireq Sónireq mó aní Pítareq meriqmena pokúwe.  
\v 38 Pokue mi wahnáhné nahtapeq sutaq irobibiu ke tagówara áhnte ibiséra anotah ibítúnátúnánuwe.  
\v 39 Ibitunátúnánuwana Sísaga nahupeq kibekéna irobibiu keyábé, Aneqsabé áhnte ehwehnéq ibitunátúnánoo? Mah ahrárí íre airaiq pukia peh sugéhre úwara  
\v 40 sega awiréh atówe. Awiréh atówana Sísaga ómi míó ke máhpeq kaqsuena mi ahráríné anoiboreq we kéró kereq meriqmena ahrarine máhriqtapéq pokúwe.  
\v 41 Pokéna wene ayahnkara táhtotawéna wewene ehwehtaq mahraréna, Tarita kumie úwe. Tarita kumie úmé, Ahrario, ínéga teawúge. Irigúno úwe.  
\v 42 Irigúno úwana wega apubúue irigéna ah noguwe. Mi ahráríné ópeqme airápété téhtaré ópéq míotaq pukuwana Sísaga iriatowe. Iriatowara tago kegá áhtenuwana  
\v 43 Sísaga sensabé, Mó kegá íréhboq íre teríéro éna wenanoibonsabé, Iteriyahu táhutahuq náwétao úwe.   
\c 6  
\s1 Néhsara suwahpeqte kégá Sísansabé suwahríó ehwehne.  
\r (Mátíyu 13.53-58; Árúka 4.16-30)  
\p
\v 1 Sísaga mitaq suena wenawahpeq pokúwara we kéró kega kérówe.  
\v 2 Ahrena ahrena wehekáh Sísaga Asiu kené momiwí nahtápéq síwáhnorúwara áhnte író kega áhtenuwe. Áhtenéra mahraréra, Wega irari ehwéhmé eheqte ehwéhpo? We árahue ahtebia ání úkurairo? Wega ótaq sansámárí árahue mirairo?  
\v 3 We peh nah pe tagaríéh ání míre. We Máhríane ahninkáwá wíre. We Sémísireh Sósépareh Súrásareh Sáímónirehne siwahwá wíre. Wenanahnoreh mahtaqté ánímárí móe éra wensabé abiahnsa atówe.  
\v 4 Abiahnsa atówana Sísaga sensabé, Manikáne ehweh irari anínsábé mó ke suwahpeqte kégá iwíáh íwíáh atáhwe. Peh morá wenawahpeqte kéreq wenawahrahreq wene nahtapeq kaegaeo kereqka wensabé íre iwíáh íwíáh atáhwe úwe.  
\v 5 Mibeqté kégá wensabé íre aiq pútare ató púana wega mitaq ótaq sansá íre áhnte miraorahúwe. Peh táhmaro awahré ké táhtorena kaweraritowe.  
\v 6 Wensabé íre aiq pútare atónsabe Sísaga áhtenúwe.  
\s1 Sísaga we kéró ke arambehriraq eqmaq suo ehwehne.  
\r (Mátíyu 10.5-15; Árúka 9.1-6)  
\p Sísaga mó kehiná suwahpeq mó kehiná suwahperue kosíwáhnorúwe.  
\v 7 Wega we kéró ke airápété téhranítéyábé síáhrabéna mó mi aníté mó mi anítéue eqmaq suowe. Eqmaq suanaútaq owainawamarí kaqsuageheéna wega págege aritena  
\v 8 sensabé, Ite ahtapeqsabé tópahme unahmé mónewe íre meyáhro. Peh morá pegiqnáhnkara meweq  
\v 9 súu sukiwe pokoro. Téhtaré síótí íre sukíóro.  
\v 10 Ite mó ke suwahpeq kirataq peh morá áníné nahupeq kaegaeoro.  
\v 11 Wehukega ite íre mehweh aitera itene ehwehnsabé iuwahriehre irataq sene nah sueq itene igárátáq kahna tanáhúq poruarueq pokoro úwe.  
\v 12 Úwara eqmaq suo kega pokue mó kehinánsábé mahraréra, Kaweraitankéhboq itene ahbabáq sansa sueq kaweqtaq míáhro teri terinuwe.  
\v 13 Sega áhnte owáínáwámárí kaqsuera awahre ke óríwi awánká sérá ano abaq sitera kawerarítówe.   
\s1 Sóni wání meri merinú aní pukú ehwehne.  
\r (Mátíyu 14.1-12; Árúka 3.19-20, 9.7-9)  
\p
\v 14 Sísa éhweh mitaq teri mahtaq terinuwana anotah wahnáh ání Érótiga irowe. Táhmaro kegá iraréra, Sóni wání meri merini aní pukéna mó oga úkurai puana amahnága págege otáq sánsánire uwe.  
\v 15 Uwara mó kegá, We Éráísa wire uwara mó kegá, We Manikáne ehweh irari anímé naho Manikáne ehweh iraru ke tahnsa aní míre uwe.  
\v 16 Uwana Érótiga Sísa éhweh irena mahraréna, Ínéga ayahqno kiraq áúwátáu anímé Sóni we mó oga úkuraire úwe.   
\p
\v 17-18 Sóni oga míotaq wega Érótinsabé ehweh atena mahraréna, Arenábáqne ahre meronawe Mósísiga sehgíóro ú ehweh aiq anterutone úwe. Érótíga wenábáq Pírípine ahre Éróríása meyonsabe Sóniga wensabé ehweh atowana meyo inínká mi ehwéhnsábé ayehitónsabe Sóni abiahnsa atowe. Abiahnsa atowana Érótiga sóntía keyabé, Sóni táhtoqme karábúsiipéq móátáhro úwara táhtoqme karábúsiipéq móátówe.  
\v 19 Móátówana mi iní Éróríásaga Sóninsabé abiahnsa atataú púana Sóni subiq suaníe íwíáhúmé íre miraorahúwe.  
\v 20 Érótiga Sóninsabé áhtenéna iwíáhéna, We íre ahbabáq ani peh kaweqtaq mía míai aní míre éna, Pehragahro únsabe mó kegá Sóni íre subiq suahráhuwe. Érótiga Sónine ehweh irotaq iwíáh kikiréna peh Sónine ehweh ireyabe awahbówe.   
\p
\v 21 Érótine anowagá we maqmio ahreraq ko tanáhráq sútaq wega anotah tahutáhúq kawerarena wahnah wehwárínseq sóntía wahnáh wéhwárínseq Kehrari marákórápéqté áhnte moné ko wehwárínseq kirabo aritowe.  
\v 22 Éróríásane ayahunkawagá seba séna ábáhrúwara Érótireq weba táhutahuru kereqka ábáhrúnsabe áhnte iwíáh íwíáhuwe. Minayabe Érótiga mi ahráríyábé, Arega nánio ina naneq náwiníe.  
\v 23 Pópoqnahga tagaríéhtáq aiq pútariahnsanuge. Arega nánio ina naneq náwiníe. Wahnahnu naneqsabé ákáhtaq nánio inaraqmé náwiníe úwe.   
\p
\v 24 Úwana ayahunkawagá tueyokue wenanonsabe, Aneq nánio ininkono úwana wenanoga, Sóni wání meri merini aníné ayahqno nánio úno úwe.  
\v 25 Úwana wega pehbeheráh kibekéna Érótinsabé, Íné Sóni wání meri merini aníné ayahqnonsabe níre. Amahnága kunubaipéq maqme nánio úwe.  
\v 26 Nánio úwana Érótiga mi ehwéh irotaq wene arupipeq áhnte umeh agúwe. Pópoqnahga tagaríéhtáq awinauge ú púana wene arupipeq iwíáh kikiruwe. Ínéreq táhutahuro kegá néne ehweh íráh púana niyehitéhneho éna, Mi ahráríyábé íre ahqáho atahráhúwe.  
\v 27 Minayabe wega sóntía anínsábé, Sónine ayahqno kogiraqme mewe súno éna apubúue eqmaq suowana tunse karábúsiipéq Sónine ayahqno kiraq suowe.  
\v 28 Kiraqme kunabaipéq maqme mewe séna mi ahrárí awuwana wenano móawuwe.  
\v 29 Sóni kéró kega we subiq súó ehweh irera sure wene anonka sesehgiwera maisia ónápípéq móárówe.   
\s1 Sísaga 5 táhúséni (5,000) weh kiraboú ehwehne.  
\r (Mátíyu 14.13-21; Árúka 9.10-17; Sóni 6.1-13)  
\p
\v 30 Sísaga eqmaq suo kega weba kouwekéra sega mirau ehwéhnkákáq síwáhnoru ehwéhnkákáq moke teawúwe.  
\v 31 Íregáritaq kéra séra unsabe Sísareq we kéro kereqka íre táhutahurorahu puana Sísaga sensabé, Máhoro. Ahrenagehboq itebataq abatapi pokonehe úwe.  
\v 32 Minayabe sípi kéwewera kure sebataq abatapi pokuwe.  
\v 33 Pokuwara áhnte kegá sípi tagéra, Sísareq we kéró kereq aiq tagóne éra sensuwahpeq suera peh marakóipeq pehbeheráh kure Sísa kinaúrabeq kuwe.  
\v 34 Sísaga koráwégútaq áhnte wehekéq tagéna sensabé arutaboiraritowe. Íre wahnahnkakáq sípísípíq tahnsa míó púana sensabé arutaboiraritena áhntetaq síwáhnorúwe.   
\p
\v 35 Íó tupekinaútaq we kéró kega Sísaba séra wensabé, Mótaq penkinae. Mahtaq peh abatapi púah  
\v 36 mah kegá so kéh márákóráq wahtotaq kehiná suwahpeq táhutahuq kobaiqmaragéhboq eqmaq suo uwe.  
\v 37 Uwana Sísaga sensabé, Itega mah ke táhutahuq kirabooro úwara sega wensabé, Ite áhnte moné 200 Kína meweq páréti kobaiqmaqme kiraboonehnkono uwe.  
\v 38 Uwana wega sensabé, Páréti árahue kehro? Koragahro úwara sega kosáhnsahera Sísansabé, Párétiwe moberíáh kéhre. Pahme téhtaré kéhre uwe.   
\p
\v 39 Uwana Sísaga míó keyabé, Narunarunitaq isepí kiria mahpi kiriaue tútuue míáhro úwara sega miraue tútuue míówe.  
\v 40 Áhnte ke 100 wehekéq morabí isepí tútuue mía 50 wehekéq morábí mahpi tútuue míauwe. Miraue kiranéhnue tútuue míówe.   
\p
\v 41 Sísaga mi moberíáh párétíákáq téhtaré páhnkákáq mewena íópeq tagéna Manikánsabe, Kaweróne atena páréti keqme we kéró kega kiraboigeheéna náriuwe.  
\v 42 Náriuwara ómiga nowana siyahbankirowe.  
\v 43 Siyahbankirowara páréti arahqkakaq pah arahqkakaq airápété téhtaré páhsíkétí úsawe obenkíq márówe.  
\v 44 Mi tahutáhúq no wehwé íregáritaq 5táhúséni (5,000) weh wóe.   
\s1 Sísaga káwehu wání abobóráhtaba nogu ehwéhne.  
\r (Mátíyu 14.22-33; Sóni 6.16-21)  
\p
\v 45 Míówana Sísaga we kéró keyabé, Sípiipéq kiasagoro. Seberaebéq ite nonótáh Pétásáíra suwahpeq pokoro éna apubúue eqmaq suena míó keyabé, Iteruwahpeq pokoro éna  
\v 46 mitaq suena púrerinieéna sáwéhrapeq kiuwe.   
\p
\v 47 Penkútaq we kéró kega sípiipéq káwehu ákáhpi míówana Sísaga webataq marakóipeq míowe.  
\v 48 Míowara siuratapeqté anotah soirírúnsabe awankátate wání subame kéra ahyanahyanuwana sóiriqka saiqnówana tagówe. Ahyahbinkerotaq Sísaga wání abobóráhtaba seba kure kótaikinaútaq  
\v 49 sega we tagéra, We wahnsa wíre íwíáhéra kareuwe.  
\v 50 Ómiga we tagéra anotah ahrééra kareuwana Sísaga sensabé, Pehitaq míáhro. Íné úge. Íre áhreoro úwe.  
\v 51 Sísaga sípiipéq kiasagéna sereq kiwíowana sóiriq táqnáigúwara sega anotah ahténuwe.  
\v 52 Áhtenéra páréti keqme kiraboúnsabe sirupipeq íre iwíáhia peh íre irasa míówe.   
\s1 Sísaga áhnte awáhré ké kawerarito ehwéhne.  
\r (Mátíyu 14.34-36)  
\p
\v 53 Sega sípiipéq kure seberaebéq kéráwégue Kénésáréti marákórápéq kure mitaq sípi arahwéraq móárówe.  
\v 54 Móárówara míó kega tagéra, Sísa wire éra  
\v 55 pehbeheráh sensuwahrahba pokue, Sísa míéhre mitaq teri mahtaq terinuwara awahre ke sene máhriqkakáq meriqmera weba mórítówe.  
\v 56 Sísaga moke mi ke suwahpeqkakáq moke táhúnipéqkákáq úpeqkakáq nogutaq sega awahre ke máhkétirapéq mórítówe. Móritera Sísansabé pagunera, Awahre ke arene korósi aiq táhtoragéhe uwara wene korósi táhtoró ke moke kaweragúwe.   
\c 7  
\s1 Manikáne ehwehnka iteinahbúréhne sansá kiotaikire i ehwéhne.  
\r (Mátíyu 15.1-9)  
\p
\v 1 Péhrasi kereq Mósísine ehweh síwáhnoro kereqka Sarúsarama suwahpeqte sure Sísaba sáhatíówara  
\v 2 we kéró kega siyahnkara íre pabeq paberia pehipi nowara tagowe.  
\v 3 Péhrasi kereq moke mó Asiu kereqka sinahbúwáréhne sansá sehgiro puara ahriahri ebeq siyahnkara pabeq paberaruera anehe táhutahuq aruqaruruwe.  
\v 4 Máhkétirapéqté séyéutaq sega ebeq mósosuera anehe táhutahuruwe. Sega sinahbúwáréhne sansá áhnte mó sansá miraéra káhpuwe antehyamé tíniwe pabeq pabeq aruqaruruwe.   
\p
\v 5 Péhrasi kereq Mósísine ehweh síwáhnoro kereqka Sísansabé kasenéra, Iteinahbúréhne sansámé are kéráh kégá aneqsabé anteruera peh náwíqkakaq síyáhnkárátáté táhutahuq naho uwe.  
\v 6 Uwana Sísaga sensabé, Itewe peh kopéráhpéro ke wóe. Manikáne ehweh irarú ani Áísáíaga naho Manikáne ehwehnka mahraréna,  
\q1 Mah kegá néníwíq síwéhrate pankerera peh sirupipeq ínénsabe íre suwahbehre.  
\v 7 Sega wehukega sehgíóro e ehwéh síwáhnoréra, Mahnawé Manikáne sansáne ewe. Minayabe sega ínénsabe péhepehe iwíáh íwíáh aintáhwe úwe. \rq (Aisaia 29.13)\rq*  
\m Itega miraonsabé púkuipéqté éhwéhnká aiq irarire.  
\v 8 Itega Manikánka sehgíóro ú ehweh sueq peh wehukene sánsá ambubu atawéq sehgirowe úwe.   
\p
\v 9 Sísaga mó mahraréna, Iteitene sánsá sehgioneheéq Manikánka sehgíóro ú ehwehnsábé anetaníbo éq anterúáhwe.  
\v 10 Mósísiga naho mahraréna,  
\q1 Iteinoibone ehweh ireq se séhréh arítáhro úwe.  
\m Wega mó mahraréna,  
\q1 Wenanoibonsabé íre kaweq ehwéh arítéh ání subiq súáhro úwe. \rq (Kisim Bek 20.12, 21.17)\rq*   
\m
\v 11 Manikáne púkuga miraue irariraq itega síwáhnoréq, Wehukenínká wenanoibo séhréh aritahráhi monébópoq mó naneqpopoq matawéna wenanoibonsabé mahraréna, Mahnawé Maniká íre áwátáutaq tahirímé náíyú irino ire.  
\v 12 Wehukenínká miraue irariraq itega, Mi anínká wenanoibonsabé anetaníbo ime aiq kawerire. Wega se íre séhréh arítéhmé aiq kawerire ewe.  
\v 13 Minayabe iteitene ehweh sehgíónsábé Manikánka sehgíóro ú ehweh anterúáhwe. Mahna tahnsa sánsá áhntetaq mira aruqaruréq mó keyábé, Itene sánsá sehgíóro arítáhwe úwe.   
\s1 Sísaga, Wehukeníné arupipeqté íwíáhgá ahbabáratahráhire ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 15.10-20)  
\p
\v 14 Sísaga mónkakáq mitaq míó keyabé, Ínéba sewíáhro. Ite ómiga néne ehweh ireq iwíáhue tagahro.  
\v 15 Wehukenínká táhutahurinka íre ahbabáratéhre. Írakaumo. Peh morá wene arupipeqté íwíáhgá ahbabáratahráhire.  
\v 16 [Ahreakaq kéo, mah ehwéh írátíáhro úwe.]  
\v 17 Sísaga weba sáhatíó ke suena nahupeq kibekúwara we kéró kega mi pabéqmé éhwéhnsábé kasenuwe.  
\v 18 Kasenuwana wega sensabé, Ite moq íre írátíaho? Wehukenínká táhutahurinka íre ahbabáratéhre. Minayabe íre iraho?  
\v 19 Táhutahuqka wehukeníné iwíáhipeq íre túíre. Peh ahmbiupipéq tunse tueagire úwe. Sísaga mah ehwéh irarúmé, Moke táhutahuq nah naneq mire úwe.   
\p
\v 20 Sísaga mó mahraréna, Wehukeníné arupipeqté íwíáhgá ahbabáratéhre.  
\v 21 Wehukeníné arupipeqté, wene iwíáhipeqté, ahbabáq iwiáh áhwárehre. Íre kaweq iwíáhwé, mahbi ahrari abariéwé, aebówé, wehuke subiq suewé,  
\v 22 mó aníné ahre weh abariéwé, mó aníné ménsámehnsánsabe aigárá pabekime, íre kaweq sansámé, péhepehenéwé, íre mirao naneq miraime, mó anínsábé íre kaweq iwíáh atewé, éhruruéwé, píribahriéwé, saiyoéwé,  
\v 23 moke mah ahbábáqmé, wehukeníné arupipeqté áhwárehre. Mahnawarinká wehukení ahbabáratéhre úwe.   
\s1 Nahnso inínká Sísansabé kawerue aiq pútare ato ehwéhne.  
\r (Mátíyu 15.21-28)  
\p
\v 24 Sísaga mitaq suena Táíya suwahpeqte kéné marakórapeq pokúwe. Pokéna nahupeq kiena, Íné mahtaq míónsábé mó ke teríyeho úwanawe we kopípéq íre míahrahúwe. Írakaumo.  
\v 25 Owainawanka wene ayahunkawa subiqmaq subiqmarú inínká Sísa míéhre u irena apubúue sure Sísansabé áhtó púana wene aigárátáq arehunseraráq sewíowe.  
\v 26 We mitaqté náhnsó ínínéna Káríki ehwéh iro iní míre. Wega Sísansabé, Nániyahu subiqmaq subiqmari owáínáwá segasuo teawuwe.  
\v 27 Teawuwana Sísaga wensabé, Ebeqme animárínká táhutahurigehe. Sene táhutahuq mewe iamárípá tuparuewé íre kaweq sansáne.  
\v 28 Úwana wega Sísansabé, Anotah aníno, arega irarénawe aiq pútaróne. Iamarínká animáríné siyahpite megi apípí tahbe tehnopeqte mewe nahtaq sibowágá íre kaqsúéhre úwe.  
\v 29 Úwana Sísaga wensabé, Arega irarénayabé seuwekúno. Owainawanka areniyahu aiq auwena pokire.  
\v 30 Aiq auwena pokire úwana wene nahtapeq pokue tagówana owainawa kaqauwo aní aiq auwowana wene máhriqtaq awahoraq míowana tagówe.   
\s1 Sísaga ahre parosa íre ehwehnorahi aní kawerato ehwehne.  
\p
\v 31 Sísaga Táíya suwahpeq suena Sáíróna suwahpeq kótaikéna Tékápórísa marákórápéq tuena Kehrari kawéhútáq kúwe.  
\v 32 Mó kegá ahre parosa ání íre kaweq ehwéhnú ani Sísaba meqmera suwe. Sega Sísansabé, Kaweraginkehboq arene ayahnkaratáté táhtoro uwe.  
\v 33 Uwana Sísaga mi aní meqmena mipi sáhuríó ke suena móbeq pokue wene ayahnobeqtaté mi aníné ahreipeq paroqmatawéna anehe wene ayahnobeqtaq tehqniarena mi aníné anehbíraq marena  
\v 34 íópeq tagéna ahyanahyanéna ahre parosa ánínsábé mahraréna, Épátae úwe. Mi ehwéhnúmé, Ahre sio úwana  
\v 35 wene ahre siatowana wene anehbí kaweragúwana wega kaweq ehwéhnúwe.  
\v 36 Sísaga sensabé, Mó ke teríyeho úwara sega mó ke teriúnsabe wega teríyeho uge úwara sega áhnte mó ke teri terinuwe.  
\v 37 Mi ehwéh író kega anotah ahténéra mahraréra, Wega moke kawerue miraire éra ahre parosa ání iro atéhre. Íre ehwehnorahi aní ehwehnúno atéhre uwe.   
\c 8  
\s1 Sísaga 4 táhúséni (4,000) weh kiraboú ehwehne.  
\r (Mátíyu 15.32-39)  
\p
\v 1 Mitaqkake áhnte kegá Sísaba sáhatíówana se táhutahuq íre konsabe Sísaga we kéró keyabé síáhrabéna sensabé,  
\v 2 Mahtaq míáh kégá ínéba apahtáró wéhékáh míáhnsábé amahnága se táhutahuq íre kéh púana sensabé nirutaboiruge. Íre kirabo aritasa pehipi eqmaq súáhnaraq ahtapeq siunúnkaq surahiyeho. Pehipi íre eqmaq suaníe.  
\v 3 Sene nahtapeq eqmaq súáhnaraqmé sirupibiyabé ahtapeq siunúnkaq márunsurahoneherawoe. Táhmaro míáh kégá íre wahtopeqte surowe úwe.  
\v 4 Úwara we kéró kega wensabé, Mahtaq peh abatapi míre. Mah ke awehraq tahutáhúq nagehboq árahue áhnte tahutáhúq meyahráhuno uwe.  
\v 5 Uwana Sísaga sensabé, Árahue parétí kehro úwara abapete téhtaré kéhre uwe.   
\p
\v 6 Sísaga weba sáhuríó keyabé, Marakóraq tútuoro éna mi abápété téhtaré párétí mewena Manikánsabe, Kaweróne atena páréti keqme we kéró kega míó ke kiraboigeheéna siuwara sega moke míó ke náríúwe.  
\v 7 Sega táhmaro káriq pah kowana Sísaga Manikánsabe kaweróne atena we kéró keyabé, Minaakaq kirabooro úwe.  
\v 8 Kirabooro úwara míó kega nowana siyahbankirowe. Siyahbankirowara arahqmé abapete téhtaré páhsíkétí úsawe obenkíq márówe.  
\v 9 Peh íregáritaq wehuké 4 táhúséni (4,000) ke míówe.  
\p Sísaga mi ke eqmaq suena  
\v 10 sípiipéq apubúue kiasagéna wereq we kéró kereq kure Tárámánúta marákórápéq pokuwe.   
\s1 Sísansabé, Ótaq sansánúno u ehwéhne.  
\r (Mátíyu 16.1-4)  
\p
\v 11 Péhrasi kegá Sísaba séra wensabé ehweh atera, Manikánka are séhréh atahna taganehboq íópeqté ótaq sansánúno uwe. Ótaq sansánúno éra we áhwárawe tagowe.  
\v 12 Áhwárawe tagowana Sísane arupipeq págege agúwana wega mahraréna, Amahnága oga míáh kégá aneqsabé ótaq sansá tagéyabe suwahbehro? Teiníboq írátíáhro. Sega ótaq sansá íre tagagehe. Ahqáho. Írakaumo úwe.  
\v 13 Írakaumo éna Péhrasi ke suena sípi kéwewena kéráwégue seberaebéq pokúwe.   
\s1 Páréti muoráhi naneqsabé pabeqme ehwéhne.  
\r (Mátíyu 16.5-12)  
\p
\v 14 We kéró kega páréti meweyabe sibitagúwara peh morá párétí sípiipéq kowe.  
\v 15 Sísaga sensabé págegeue mahraréna, Tagaríáhro. Péhrasi kereq Érótireqne páréti muoráhi naneq pehragahro úwe.  
\v 16 Úwara sega seye náhenéra, Ite páréti íre kéhnsábé Sísaga mi ehwéh teíre uwe.  
\v 17 Uwana Sísaga sene ehweh ahtebéna sensabé kasenéna, Ite páréti íre kéh éhwéhmé aneqsabé sío síoo? Amahnága teiú éhwéh íre iraho? Itene irupipeq íre ahtebaho?  
\v 18 Itene iurame kéhraq íre tagariaho? Itene iahrewé kéhraq íre írátíaho? Ínéga mirauraume ite íre iahreraq kehro?  
\v 19 Ínéga 5 táhúséni (5,000) weh moberíáh párétí keqme kirabourautaq arahqmé árahue unáh úsawe obenkíq matoo úwara sega wensabé, Airápété téhtarée uwe.  
\v 20 Uwana Sísaga sensabé, Mó ke 4 táhúséni (4,000) weh abapete téhtaré párétí keqme kirabourautaq arahqmé árahue unáh úsawe obenkíq matoo úwara sega wensabé, Abapete téhtarée uwe.  
\v 21 Uwana wega sensabé, Minayabe ite amahnágaákáq íre iraho úwe.   
\s1 Sísaga aura pira ání kawerato ehwehne.  
\p
\v 22 Sega Pétásáíra suwahpeq suwara mó kegá aura pira ání Sísaba meqme séra wensabé, Mah aní kaweraginkehboq arene ayahnkaratáté táhtoro uwe.  
\v 23 Uwana Sísaga aura pira ání ayahtaq ahmboqmena ahnansahrapeq pokéna wene aura tehqni atena ayahnkaratáté táhtorena wensabé, Aiq tagahno úwe.  
\v 24 Úwana wega tagéna, Ínéga nogó ké tagogana se awanká tahnsa nogówana tagoge úwe.  
\v 25 Úwana Sísaga ayahnkaratáté wene aurapi mó táhtorowana wega ebitáwéna wene aura kaweragúnsabe kawerue tagówe.  
\v 26 Kawerue tagówana Sísaga wensabé, Mah kehiná suwahpeq amahnága kouwekineho éna wene nahtapeq eqmaq auwowe.   
\s1 Pítaga Sísansabé, Are Karáhé wóne ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 16.13-20; Árúka 9.18-21)  
\p
\v 27 Sísaga we kéró kereq meriqmena Sésáría Pírípái suwahpeq mitaq wahtotaq mó kehiná suwahpeqtaq pokinaúwe. Ahtapeq kutaq wega sensabé kasenéna, Mó kegá ínénsabe inse aintaho úwe.  
\v 28 Úwara, Arensabé mó kegá, Sóni wání meri merini aní míre ewara mó kegá arensabé, Éráísa wire ewara mó kegá arensabé, Manikáne ehweh irari aní míre ewe uwe.  
\v 29 Uwara Sísaga sensabé kasenéna, Itega ínénsabe inse aintaho úwana Pítaga wensabé, Manikánka ite meirena kaweraitankeheéna omaq ato aní móne úwana  
\v 30 Sísaga sensabé minayabe mó ke teríyeho úwe.   
\s1 Sísaga, Íné pukéna oga úkinauge ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 16.21-28; Árúka 9.22-27)  
\p
\v 31 Sísaga we kéró ke síwáhnoréna, Íné wehukení úku aní níwíoqnaneherawoe. Asiu kené aboawah wehreq Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéreq Mósísine ehweh síwáhnoro kereqka ínénsabe, Iuwahriehre éra nubiq suaneherawoe. Nubiq suehrana íné pukéna apahtáró wéhékáhtáq iriwe oga úkinauge úwe.  
\v 32 Sísaga mah ehwéh pahsuqme irarúwana Pítaga we meqmena móbeq móatena wensabé awehgu atena, Arega iraréna ehwéhmé aiq pútaragineho úwe.  
\v 33 Úwana Sísaga pabeqme we kéró ke tagéna Pítansabé awehgu atena wensabé, Owainawano, móbeq míahno atena, Arega iraréna ehwéhmé Manikánka íre iwíáh atéhre. Minawé peh wehukene iwíáh wíre úwe.   
\p
\v 34 Sísaga we kéró kereq moke míó kereqsabé, Ínéba sewíáhro éna, Íné sénireyabe awahbeh aníno, arerene awahbeh iwíáh suo. Manikáne arambehri mira aruqarurunsabé sega íné awankátaq táhparagéhe. Ínéga miraunserah miraue séniro.  
\v 35 Wewensabé arutaboiréna peh wewene awahbeh iwíáh mira aruqaruri anímé oga mérapeq íre awaq miahráhire. Néne kaweq ehwéh koreriena néne sánsá sehginieéna wewe awahbeh iwíáh susuri anímé oga mérapeq awaq miankéhe.  
\v 36 Wehukenínká moke mah marákóípéqté ménsáméhnsá matíéhtáq tahirímé oga mérapeq íre awaq miahnaraqmé mi mensáméhnsánká árahue séhréh atéh iripo?  
\v 37 Oga mérapeq awaq meyabe aneqtaté paiqmarankéhbo? Ahqáho. Írakaumo. Íre paiqmarahráhire.  
\v 38 Amahnága oga míáh kégá Manikánsabe íre suwahbehrara peh ahbabáq aruqarurowe. Mah tanáhráq ínénsabeákáq néne ehwehnsabéákáq ayehiteh anímé íné wehukení úku anínká túónagake mi anínsábé moq niyehitanawire. Nánibone patahga tahnsa téhreh naneqkakáq íné wehukení úku anínseq Manikáne íópeqté kéreqka túónagake mi anínsábé niyehitáhnana ahqáho ataníe úwe.   
\c 9  
\p
\v 1 Sísaga mó mahraréna, Teiníboq írátíáhro. Táhmaro iriwe míona ke pehipi íre pukigehe. Ebeqme Manikánka págegeue wahnah wahnahnínaq tagéq anehe pukigehe úwe.   
\s1 Sísane auranabiah mó kugú agú ehwehne.  
\r (Mátíyu 17.1-13; Árúka 9.28-36)  
\p
\v 2 Sísaga síwáhnorúwana abapete morá wéhékáh parabagútaq wega Pítareh Sémísireh Sónireh sebataq meriqmena anotah sawéhrápéq kiuwe. Kiuwara mó kegá íre míowara sega tagotaq Sísane auranabiah mó kugú kaweq kugú agúwe.  
\v 3 Wene korósi patahga tahnsanue anotah tabérábé agúwe. Mina tahnsa tabérábéwé mah marákóípéqté ambanta pabeq paberi anínká íre miraorahire.  
\v 4 Éráísareq Mósísireqka íópeqté tunse ábóraragéra Sísareq ehwehnuwe.   
\p
\v 5 Ehwehnuwana Pítaga Sísansabé, Íwáhnoraníno, ite mahtaq míonayabé aiq kawerire. Apahtáró úqná pearanéhe. Arene morá, Mósísine morá, Éráísane moráue pearanéhe úwe.  
\v 6 Se anotah ahréu puana Pítaga íre iwíáhia pehipi irarúwe.   
\p
\v 7 Irarútaq írábúyánka seubítíowana mipéqté éhwéhnká mahraréna,  
\q1 Mah anímé niruní nénáhní míre. Wene ehweh íráhro úwe.   
\m
\v 8 Úwara Sísa kéró kega apubúue aurankahnkaue tagowara mi aníté íre míóyana peh morá Sísa webataq sereq míowara tagowe.   
\p
\v 9 Sáwéhrapeqté tuegutaq Sísaga sensabé, Itega tagéq irewáh éhwéh amahnága mó ke teríyeho. Íné wehukení úku anínká pukéna oga úkonaraq terigéhe úwe.  
\v 10 Únsabe sega mó ke íre teriasa peh oga úkona ehwéhnsábé seyega iwíáhue kasenuwe.   
\p
\v 11 Kasenéra, Mósísine ehweh síwáhnoro kegá, Éráísa ebeq sinaraq anehe Manikánka omaq ato aní anehe sinae eme aneqsabé irareo uwe.  
\v 12 Uwana Sísaga sensabé, Éráísaga moke kawerinieéna ebeq suraire. Mó kegá íné wehukení úku aní níwíoqnéra niwiréh aintagéhe. Minayabe Manikáne púkuipéqté séhíránká aiq teí mino?  
\v 13 Ínéga teiníboq írátíáhro. Éráísa aiq suraire. Púkuipéqté séhíránká aiq irarinserah mó kegá seye suwahbarai sansánéra we íre kaweratárówe úwe.\f + \fr 9.13 \ft Éráísa suraime pabeqme ehwéhne. Mátíyu 17.12-13 tagáhno.\f*   
\s1 Sísaga owainawa kaqauwena animai kawerato ehwehne.  
\r (Mátíyu 17.14-21; Árúka 9.37-43)  
\p
\v 14 Sísareq apahranító we kéró kereqka mó Sísa tagaríáh kébá túwara áhnte mó kegá seba sáhuríówara Mósísine ehweh síwáhnoro kereqka se ehwehuwe.  
\v 15 Ómi mitaq sáhuríó kega Sísa tagotaq áhtenéra pehbeheráh weba séra mehwehuwe.  
\v 16 Mehwehuwana Sísaga sensabé kasenéna, Itereq sereq aneq ehwéhnoo úwe.  
\v 17 Se míórabeqte wéhgá Sísansabé, Íwáhnoraníno, nénahni areba meqme suge. Owainawanka we subiqmaq subiqmarinsabé wega ehweh íre irahráhire.  
\v 18 Owainawanka we subiqmaq subiqmaritaq marakóraq tontehriparéhrana arehya kiobinue áwéhraq nankiq nánkírirana wene anonka tawiróbana atia atiaire. Are kéráh kéyábé, Owainawa kaqauwáhro ugarawe sega íre miraorahowe úwe.   
\p
\v 19 Íre miraorahowana Sísaga míó keyabé, Ite íre aiq pútare ainteq saiyo ke wóe. Iteba mía míaume ahkake awehraq kanabo? Itega miraonsabé nirupipeq umehime ahkake parabaginabo? Mi anímáí ínéba meqme sero úwara  
\v 20 meqmera móátówe. Meqmera móátówana owainawanka Sísa tagótaq mi anímáí kúrugúru atowana we marakóraq márunsurahéna tabenoráhbénoue arehya kiobinúwe.   
\p
\v 21 Sísaga mi aníné abowánsábé kasenéna, Arenahnimé téhwe ahkake miraurairo úwe. Úwana abowágá, Pehgáriq aní míaraitaq mirauraire.  
\v 22 Owainawanka we subiq suanieéna iraipéq áhntetaq susuréna wánípipeq áhntetaq susurire. Arega miraorahónawe arutaboiraite miraúno úwana  
\v 23 Sísaga wensabé, Arega miraorahónawe ono? Manikánsabe aiq pútare atéh ánínká moke miraorahire úwe.  
\v 24 Úwana abowágá apubúue mahraréna, Aiq pútare atóge. Arensabé aiq pútare atómé íre awehraq kéhnsábé séhréh ainto úwe.   
\p
\v 25 Úwana áhnte mó ke weba peheráh sure mipi sewíówana Sísaga se tagéna owainawansabé awehgu atena wensabé, Íre ehwehnia ahre parosa owáínáwáno, mah aní auwe pokúno. Weba mó íre súno úwana  
\v 26 owainawanka ehwehnabaéna kúrugúru atena auwena pokúwe. Pokúwana mi anímáí pusa ání tahnsa míonsabe áhnte míó kega, We aiq putíéhre uwana  
\v 27 Sísaga wene ayahnkara táhtoqme iriatowana irigúwe.  
\v 28 Irigúwana Sísaga nahupeq kibekúwara we kéró kega wensabé, Itewe árahinsabé owainawa íre kaqsuahráhuno kasenuwe.  
\v 29 Kasenuwana Sísaga sensabé, Mina tahnsa pehipi íre kaqsuahráhowe. Peh púrerirataq kaqsuahráhowe úwe.   
\s1 Sísaga, Íné pukéna oga úkinauge mónkakáq irarú ehwehne.  
\r (Mátíyu 17.22-23; Árúka 9.43-45)  
\p
\v 30 Sísareq we kéró kereqka mitaq suera Kehrari marákórápéq ákáhpi kíúwe. Kíúwana we kéró ke síwáhnorinieéna mó kegá íné míónsábé írého úwe.  
\v 31 We kéró ke síwáhnorú púana áhnte ke míórabeq íre pokúwe. We puké tanahráqsábé síwáhnoréna, Íné wehukení úku aní móintehrara nubiq suaneherawoe. Nubiq suehrana íné pukena apahtáró wéhékáhtáq oga úkinauge úwe.  
\v 32 Úwara sene sirupipeq wene ehweh íre irera kasenéyabe áhreuwe.   
\s1 Anotah anímé insebo i ehwéhne.  
\r (Mátíyu 18.1-5; Árúka 9.46-48)  
\p
\v 33 Sega Kápénéáma suwahpeq kure nahupeq kibekuwe. Sísaga sensabé kasenéna, Ahtapeqmé aneq ehwéh sío síoéwaho úwara  
\v 34 sega ehiya míówe. Ahtapeq nogútaq mó anínká mó anínkáue, Íné anotah aní ite kiotaiqme aní múge iraréra ehwehu puara ehiya míówe.  
\v 35 Sísaga tútuue ména airápété téhraníté we kéró keyabé, Ínéba sewíáhro éna anotah aní míanie íwíáhi anínká pehgáriq aní tahnsa míankehe. Wega moke mó ke séhréh aritankéhe úwe.  
\v 36 Séhréh aritankéhe éna káriq aní meqme se ákáhpi iriatena sawiwena sensabé,  
\v 37 Ínénsabe arutaboiraintena mahna tahnsa káríq ání séhréh atéh ánínká íné moq séhréh aintéhre. Íné séhréh aintéh ánínká íre peh morá ínébataq séhréhire. Íné eqmaq núwéh ání moq séhréh atéhre úwe.   
\s1 Íre itene naruo aní míéh ánímé itene iyahnabo aní míre ú ehwehne.  
\r (Árúka 9.49-50)  
\p
\v 38 Sóniga Sísansabé, Íwáhnoraníno, mó anínká arenáwírue owainawamarí kaqsúéhraq tagéq ahqáho atone. Wega ite íre séíréhnsábé ahqáho atone úwe.  
\v 39 Úwana Sísaga wensabé, Íre ahqáho atáhro. Néníwírue irarinsabé ótaq sansá mirai anínká abehq éhwéh íre apubúue irare intahráhire.  
\v 40 Íre itene naruo aní míéh ánímé itene iyahnabo aní míre.  
\v 41 Teiníboq írátíáhro. Ite Manikánka eqmaq núwéh áníné animárí míáhnsábé mó anínká ite né waní náinaraqmé mi aníné ápeqme íre tabanagia peh ahreraq kanawire úwe. Manikánka mi aníné náwéna apéqmé ahreraq kanawire úwe.   
\s1 Ahbabáq sansanká aiq pútare atona sansá saiqnaruahráhi ehwéhne.  
\r (Mátíyu 18.6-9; Árúka 17.1-2)  
\p
\v 42 Sísaga mó mahraréna, Wehukenínká ínénsabe aiq pútare aintéh ání ahbabáq sansa áúgi ínaraqmé anotahtaq íre kawerire. Áúgi anínká káriq aní áúgi ínaraqmé wene anuopi anotah ebáh táhru táhruue púrúrúia káwéhúpípéq tuparuahnana wánípipeq tupekitaq tahirímé aiq kaweri irino.   
\p
\v 43 Arene ayahnkaranká are ahbabáratana ínaraq mina kirasuo. Are peh morá áyáhnkáránkákáq oga mérapeq pokinaraq aiq kawerinae. Are téhtaré áyáhnkáránkákáq ahriahri iraipéq kaqauwáhnaraqmé anotah íre kawerinawire.  
\v 44 [Mitaq sene sinonka ahriahri ábe soinae. Mitaq íre puinkorahi iráípére.]  
\v 45 Arene aigáránká are ahbabáratana ínaraq mina kirasuo. Are peh morá áígáránkákáq oga mérapeq pokinaraq aiq kawerinae. Are téhtaré áígáránkákáq ahriahri iraipéq kaqauwahnaraqmé anotah íre kawerinawire.  
\v 46 [Mitaq sene sinonka ahriahri ábe soinae. Mitaq íre puinkorahi iráípére.]  
\v 47 Arene auranka are ahbabáratana ínaraq mina piruo. Peh morá áúránkákáq Manikánka wahnah wahnahnirabeq pokinaraq aiq kawerinae. Téhtaré áúránkákáq ahriahri iraipéq kaqauwahnaraqmé anotah íre kawerinawire.  
\v 48 Mitaq sene sinonka ahriahri ábe soinae. Mitaq íre puinkorahi iráípére úwe. \rq (Aisaia 66.24)\rq*   
\p
\v 49 Sísaga mó mahraréna, Wehukenínká táhutahuqtaq sóreq ahbiorahnanserah Manikánka ómi irobinataté ahbioqmarankéhe.  
\v 50 Sóreq kaweq nanere. Sóreq auqmah naneq úkínaraqmé itega árahue kaweraranéhbo? Írakaumo. Sóreqka táhutahuq teorahi nanere. Mina inserah itene iyahnabo anímárí míáhrabeq pehwehrue méq kaweq soréq tahnsanue míáhro úwe.   
\c 10  
\s1 Sísaga wehga wene ahre kaqsueyabe irari ehwéhne.  
\r (Mátíyu 19.1-12; Árúka 16.18)  
\p
\v 1 Sísaga mitaq suena Sorana aroipéq seberaebéq Súría marákórápéq pokúwara áhnte wehekéqká weba sáhatíówana wega ahriahri miraúnserahnue síwáhnorúwe.  
\v 2 Péhrasi kegá Sísaba séra wega ahbabáq ehweh irarinkeheéra áhwárawe tagéra kasenéra, Wehga wene ahre suewé mirao sansápo uwana  
\v 3 Sísaga sensabé, Mósísine ehwehnka anereiro úwara  
\v 4 sega wensabé, Mósísine ehwehnka mahraréna,  
\q1 Wehga wene ahre kaqsuaníe ínaraqmé pépahqtaq sehiranue móawena kaqsuankéhe ire uwe.   
\m
\v 5 Uwana Sísaga sensabé, Ite saiyoéq itene irupipeq págege onsabé, Mósísiga mi ehwéh sehiranúwe.  
\v 6 Wene ehweh íráhro. Wene ehwehnka mahraréna,  
\q1 Manikánka téh mah marákó márákó mirarotaq wega wehakaq ahreakáq mirarowe.  
\v 7 Minayabe wehga wenanoibone nah suena wene ahrereq moráráq mía míaigehe ire. \rq (Stat 1.27, 2.24)\rq*   
\m
\v 8 Se peh morá áníné áú tahnsa úkigehe. Minayabe se íre mó aní mó aní tahnsa méra peh morá ání tahnsa míagehe.  
\v 9 Manikánka wehakaq wene ahreakáq moráráq mía míaotao aritonsabe wehga wene ahre súéhneho úwe.   
\p
\v 10 Sísareq we kéró kereqka nahupeq kibekutaq sega mónkakáq ahre sue sansansábé kasenuwe.  
\v 11 Kasenuwana wega sensabé, Wehga wene ahre suena mó ahré meyahnaraqmé wega ebeq piah ahré ahbabáratena we íre kaweratéhre.  
\v 12 Ahrega wenawehq auwena mó anítáq wehkínaraq wega ebeq piah weh ahbabáratena we íre kaweratéhre.   
\s1 Sísaga, Káriq anímárínká ínéba sewíagehboq ahqáho arítého ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 19.13-15; Árúka 18.15-17)  
\p
\v 13 Sísaga káriq anímárí táhtorankeheéra mó kegá meriqmera mórítówara we kéró kega mórító keyabé suwehgu aritera ahqáho arítówe.  
\v 14 Ahqáho arítówana Sísaga mina tagéna abiahnsa aritena sensabé, Mi karíq ánímárí ínéba sewíagehboq ahqáho arítého. Káriq anímárínká ínénsabe aiq pútare aintáh serahno kegá Manikánka wahnah wahnahnirabeq awaq miagéhe.  
\v 15 Teiníboq írátíáhro. Káriq anímárínká Manikánka wahnah wahnahnirabeqsabé sirutaboirowe. Peh morá sega onserahno kegá mibeq kioráhowe úwe.  
\v 16 Sísaga mi karíq ánímárí sawiwena wene ayahnkaratáté táhtoqme Manikánsabe, Kawerarite séhréh arito ue púrerúwe.   
\s1 Áhnte mensáméhnsánkákáq ánínsábé árahue oga mérapeq awaq mianabo i ehwéhne.  
\r (Mátíyu 19.16-30; Árúka 18.18-30)  
\p
\v 17 Sísaga ahtapeq pokinaútaq wehga peheráh séna arehunseraráq ména wensabé kasenéna, Íwáhnoraníno, arewe kaweq aní míahne. Oga mérapeq awaq mianíboq anerininkono úwe.  
\v 18 Uwana Sísaga wensabé, Aneqsabé kaweq aníne aintahno? Manikánka webataq kaweqtaq mía míaire.  
\v 19 Sehgíóro ú ehwehmé aiq ahtebáhne. Mi ehwéhmé mahraue kéhre. Mó aní subiq súého. Mó aníné ahre weh abariiyeho. Aebóiyeho. Mó keyábé péhe éhwéh arítého. Péhe éhwéhnue mó kené ménsámehnsá meyého. Iteinoibone ehweh ireq se séhréh arítáhro úwe.  
\v 20 Uwana wega Sísansabé, Íwáhnoraníno, íné pehgáriq mahbi míarau tanáhráqkákáq amahnágaákáq moke mina kawerue sehgíúge úwe.   
\p
\v 21 Úwana Sísaga we tagéna arutaboiratena wensabé, Peh morá náneq íre miraóne. Are pokue moke matiahna mensáméhnsá paiqmaqme móne mewe tabonah ke nário. Mirainaraqmé íópeq kaweq naneqmarí matiankehe.  
\v 22 Tabonah ke nárie íné séniro úwana mi anínká irena áhnte mensáméhnsá ko púana wene arupipeq umeh agúwana pokúwe.   
\p
\v 23 Sísaga pabeqme we kéró ke tagéna sensabé, Áhnte mensáméhnsá matíáh kégá Manikánka wahnah wahnahnirabeq kieyabe anotah pagégéue mirao naneq mire úwe.  
\v 24 Úwara we kéró kega mi ehwéhnsábé áhtenuwana Sísaga mó mahraréna, Náníbáqmarino, ménsámehnsánsabe iwíáh íwíáho kegá Manikánka wahnah wahnahnirabeq kíransabé anotah pagégéue mirao naneq mire.  
\v 25 Kéhma anotah kane. Mi kanká wai abahrabahpipéq kéagínayabé págegeue mirai naneq mire. Mina inserah áhnte mensáméhnsá matíéh ánínká Manikánka wahnah wahnahnirabeq kinayabé anotah pagégéue mirai naneq mire úwe.  
\v 26 Úwara sega mi ehwéhnsábé anotah ahténéra Sísansabé, Minayabe insega oga mérapeq awaq miahráhiro uwe.   
\p
\v 27 Uwana Sísaga se ebitáwéna sensabé, Wehukega íre miraorahowana Manikánka miraorahire. Peh morá Maniká wewega moke miraorahire úwe.   
\p
\v 28 Úwana Pítaga wensabé, Itega moke mationa naneq sueq are kérone úwana  
\v 29 Sísaga mahraréna, Teiníboq írátíáhro. Ínénsabe sirutaboiréra kaweq ehwéh teriera néne arambehri miraoneheéra sene nahme, sene marakówé súáhmé amahnága Manikánka áhnte mó 100 mó nárinkéhe. Nárinara sega áhnte nahmé, marakówé matiagehe. Néne arambehri miraoneheéra sinahnowarehwé siwahwarehwé sensibáqmarimé sensinoibowe sene animárímé súáhmé  
\v 30 amahnága áhnte mó kegá sensuwahrah úkigehe. Síbákawaréhwé, sinahnowáréhwé, sinowaréhwé, animárímé áhnte úkigehe. Mah tanáhráq kaweq ehwéhnsábé suwahríáhna kegá se síwíoqnagehe. Mókake oga mérapeq awaq miagéhe.  
\v 31 Amahnága áhnte ebeq se kegá mi tanáhráq sinehe kigehe. Sinehe se kegá ebeq kigehe úwe.   
\s1 Náhmbáh 3 tanáhráq Sísaga, Íné pukéna oga úkinauge ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 20.17-19; Árúka 18.31-34)  
\p
\v 32 Sísareq we kéró kereqka ahtapeq méra Sarúsarama suwahpeq kure Sísaga ebeq kúwara sega áhtenuwe. Anehe ku kegá áhreuwe. Sísaga airápété téhraníté we kéró keyabé síáhrabéna sensabé mó kegá we miraoneherau ehwéh mónkakáq teriuwe.  
\v 33 Teriena, Írátíáhro. Ite Sarúsarama suwahpeq pokonaraq sega íné wehukení úku anímé Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéreq Mósísine ehweh síwáhnoro kereqpa mónuankéhe. Mónuwehrara sega íné, Subiq súáhro aritera nahnso kebá mónuwehrara  
\v 34 sega niwiréh aintera tehqni aintera sehikarankákáq árétí sáhtáté nubiq marera nubiq suagéhe. Nubiq súéhrana íné pukéna apahtáró wéhékáhtáq oga úkinauge úwe.   
\s1 Sémísireq Sónireq anotah aníté úkéyabe suwahbó ehwehne.  
\r (Mátíyu 20.20-28)  
\p
\v 35 Sémísireq Sónireq Sébérine ahninkáwárárégá Sísaba séra wensabé, Íwáhnoraníno, ite iuwahbeh naneq, itega teawéya naneq, miraúno uye.  
\v 36 Uyana wega sensabé, Aneq miraitanínkono úwe.  
\v 37 Úwara sega wensabé, Arega wahnah wahnahnónarabeq íópeq míéhnagake ite mó anímé arene ayah púpeq mó anímé arene ayahnaperue tútuue míagehe aito uye.   
\p
\v 38 Uyana Sísaga mi abáráhréyábé, Itega tenieya ehwéhnsábé íre iwíáhóye. Íre iwíáhóye éna pabeqme ehwéh mahraréna, Ínéga no kahpúípéqté náneq itega moq nahrahoyo? Mó kegá íné núwéhrarabeq sénirahráhoyo úwara sega wensabé,  
\v 39 Itega miraorahúye uye.  
\p Uyana Sísaga sensabé, Ínéga no kahpúípéqté náneq itega moq nayehetawoye. Mó kegá íné núwéhranserah ite moq iuwaneherawoe.  
\v 40 Peh néne niyah púpeqkakáq niyahnapeqkakáq tútuue míéhra ke omaq sitewé íre néne arambehri wire. Manikánka omaq sitéh ánítégá mitaq tútuue míayeherawoye úwe.   
\p
\v 41 Úwara inayáhnkú we kéró kega mah ehwéh irera Sémísireq Sónireqsabé suwehgu arítówe.  
\v 42 Suwehgu arítówara Sísaga moke we kéró keyabé, Ínéba sewíáhro éna sensabé, Mah marákóípéqté sánsámé mó kegá sene ehweh sehgigeheéra wahnah kegá wahnahnarítáhwe. Sene anotah wehwárínká, Itene ehweh ireq sehgíóro éra págegeue wahnah arítáhwe. Mi sansá aiq tagaríáhwe.  
\v 43 Itewe mi sansá íre oro. Ahqáho. Íné anotah aní míanie íwíáhi anínká wereq míáh ké séhréh aritankéhe.  
\v 44 Néne iyahnabone wahnah míanie íwíáhi anínká sene arambehriraq séhréh aritankéhe.  
\v 45 Íné wehukení úku anímé mó kegá íné séhréh aintageheéna tutaugo? Írakaumo. Ínéga mó ke séhréh aritanieéna tutauge. Áhnte ke oga míagehboq se merirena kaweraritanieéna pukinie úwe.   
\s1 Sísaga aura pira ání kawerato ehwehne.  
\r (Mátíyu 20.29-34; Árúka 18.35-43)  
\p
\v 46 Sísareq we kéró kereqka Séríko suwahpeq kuwe. Sega Séríko suwahpeq suaneherautaq áhnte mó kegá kérówe. Aura pira ání wenáwíq Pátíméúsi ahnayehráq tútuue ména ineh inehuwe. We Tíméúsine ahninkáwáe.  
\v 47 Wega tútuue ména, Sísa Néhsara suwahpeqte ánínká kouwekire u irena anotahtaq mahraréna, Sísao, Tébítine anahwao, ínénsabe arutaboirainto úwe.  
\v 48 Úwara áhnte kegá wensabé awehgu atera, Ehiya míahno uwana wega íre túbáh agia peh anotahtaq mó mahraréna, Tébítine anahwao, ínénsabe arutaboirainto úwe.  
\v 49 Úwana Sísaga mitaq kowéna, Mahbeq súno teawéro úwara sega aura pira ánínsábé áhrabéra, Iwíáh íwíáhé irigúno. Arensabé áhrabire uwana  
\v 50 wene káhq ambántá akairuena apubúue kie irigue Sísaba súwana  
\v 51 wega wensabé, Aneq mira atanínkono úwana aura pira ánínká wensabé, Íwáhnoraníno, íné taganiboq néne niura kawerainto úwana  
\v 52 Sísaga wensabé, Pehwehrue pokéwahno. Ínénsabe aiq pútare aintahnaga aiq kaweratóge úwana wene aura apubúue kaweragúwana ahtapeq Sísa kérowe.   
\c 11  
\s1 Sísaga Sarúsarama suwahpeq kú ehwehne.  
\r (Mátíyu 21.1-11; Árúka 19.28-40; Sóni 12.12-19)  
\p
\v 1 Sísareq we kéró kereqka Sarúsarama suwahpeq wahtotaq kíútaq sega Óríwi sawéhrápéq kíúwe. Mi sawéhwé Páítápási suwahpeq Pétáni suwahpeq wahtotaq kéhre. Mi sawéhráq kíútaq Sísaga we kéróya aníté eqmaq suanaútaq  
\v 2 sensabé, Isebeq wahtotaq ke suwahpeq pokotao. Mitaq kirataq iyaráh ká tónki áráhq wehuke íre áhkokóue nogí ká tagéta pugeqme meqme setao.  
\v 3 Pugeréhrataq mó anínká itensabé, Aneqsabé pugerehyo ínaraq wensabé, Itene Wahnah áhkokóue kinkeheéta meroye. Wega mótaq tónki eqmarahnana kéna sinkehe teawétao éna eqmaq suowe.   
\p
\v 4 Eqmaq suowara pokue anotah ahtápéq onsa kéhrabeq iyaro tonkí áráhq tagéra pugeróye.  
\v 5 Pugeróyataq mitaq iriwe míó kega sensabé, Aneroyo? Tónkiwe aneqsabé pugerehyo uwara  
\v 6 sega Sísaga teriu ehweh teríúyara sega sensabé, Meyáhtao uwe.  
\v 7 Meyáhtao uwara tónki áráhq Sísaba seweqmera sene korósi mi kané abobiahtaq uwiq máróyana Sísaga mi tonkíné abobiahtaq kierútu agúwe.  
\v 8 Áhnte kegá Sísansabé iwíáh íwíáh ató púara sene korósi ahtapeq uwiqme abaeue móárówara mó kegá uworapeqté áwánká ánáhakaq áyáhnáwé apiwe ahtaqpeq awahrirarówe.  
\v 9 Sísareq moráráq ebeq ku kereq anehe ku kereqka anotahtaq mahraréra, Itene Wahnah áwírue si anínsábé iwíáh íwíáh atone.  
\v 10 Tébíti iteriboga naho wahnah wahnahnúnserah kawerue wahnah wahnahnína anínsábé iwíáh íwíáh atone. Maniká íópeq míéhraq wensabé iwíáh íwíáh atone uwe.   
\p
\v 11 Sísaga Sarúsarama suwahpeq kiena Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náhúpéq kibekéna mitaq moke ko naneq aurankaue tagówe. Penkinaúnsabe wereq we kéró kereq airápété téhranítégá mitaq suera Pétáni suwahpeq pokuwe.   
\s1 Sísaga awankánsabe sera íre iyankéhe ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 21.18-19)  
\p
\v 12 Ahbiah tahnsá sega Pétáni suwahpeq suera ahtapeq sutaq Sísa arupibiúwe.  
\v 13 Arupibiúwana ánáhakaq áwánká móbeq tagéna awankánara sabátáhq koragówana íre serankakáq peh ánáh kowe. Sera íre iyo tanahráq púana sera írakaunúwe.  
\v 14 Írakaunúwana Sísaga mi awánkánsábé ehweh teawena, Mókake sera íre íyéhna puara mó kegá arene sera íre íséwe naneherawoe úwara we kéró kega wene ehweh írówe.   
\s1 Sísaga Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náhtápéqté wíráípéq paiqnanánu ke máhpeq kaqsuo ehwéhne.  
\r (Mátíyu 21.12-17; Árúka 19.45-48; Sóni 2.13-22)  
\p
\v 15 Sísareq we kéró kereqka Sarúsarama suwahpeq kíútaq Sísaga Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náhtápéqté wíráípéq kibekéna mitaq paiqnanánu ke máhpeq kaqsuowe. Kaqsuena móne paiqnanánu kené wéhuwehu tahbéwárí pioruena kiboki paiqnanánu kené síahwarí pioruena paetárara aruowe.  
\v 16 Paetáruena sensabé, Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náhtápéqté wíráípéqmé itene ménsámehnsá íre mewe nógóro aritowe.  
\v 17 Íre mewe nógóro aritena síwáhnoréna, Manikáne ehwehnka mahraréna,  
\q1 Néne nahme mah kehiná kéhínánká púreré nahne áwíratagéhe ire. \rq (Aisaia 56.7)\rq*  
\m Itega miraonka mah nahmé aebó kégá mehwatíáhnserah nah úkire úwe.   
\p
\v 18 Úwara ómi mitaq sáhuríó kega Sísane ehwehnsabé áhtenu puara Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéreq Mósísine ehweh síwáhnoro kereqka tagéra Sísansabé áhreéra, We árahue subiq suanéhnkono éra sío síouwe.   
\p
\v 19 Íó tupekútaq Sísareq we kéró kereqka Sarúsarama suwahpeq suera pokuwe.   
\s1 Púrerínaraq aiq pútaq náninawire íwíáhi anínká meyankéhe ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 21.20-22)  
\p
\v 20 Ahbiahipeq sega Sarúsarama suwahpeq kouwekoneherautaq ehyatagú awanká tagowana aiq moke ehyatagúwe.  
\v 21 Ehyatagúwana Sísaga mi awánká teawu ehwéhmé Pítaga ahreraq matawéna Sísansabé, Íwáhnoraníno, tagáhno. Inokáh arega ehweh teawátóna awánká aiq ehyatagire úwana  
\v 22 Sísaga sensabé, Manikánsabe aiq pútare atáhro.  
\v 23 Teiníboq írátíáhro. Wehukenínká sáwéhyabe teawena, Sáwého, arega mitaq sue anotah kawéhúpípéq kogahno teawinaraqmé mirainawire. Wega teawina ehwéhnsábé árahinabomo íwíáh íre ínaraq peh ínéga iraru ehwéh aiq pútaraginawire íwíáh ínaraqmé mirainawire.  
\v 24 Teiníboq írátíáhro. Ite púrerirataq aiq pútaq náinawire íwíáhirataq náinawire úwe.   
\p
\v 25 Sísaga mó mahraréna, Are iriwe púrerina tanáhráq mó anínsábé abiahnsa atéhnaraq wene ahbabáqsabe íre iwíáhue ahreraq matiahno.  
\v 26 [Íópipeq míéh Ítéríbógá arene ahbabáqsabe íre iwíáhinkeheé abiahnsa atéh áníné ahbabáqsabe íre iwíáhue ahreraq matiahno úwe.]   
\s1 Sísansabé, Insega miraúno atáráiro u ehwéhne.  
\r (Mátíyu 21.23-27; Árúka 20.1-8)  
\p
\v 27 Sega Sarúsarama suwahpeq mó sure Sísaga Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náhtápéqté wíráípéq nogutaq Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéreq Mósísine ehweh síwáhnoro kereq Asiu kené aboawah wehreqka weba séra  
\v 28 kasenéra, Arega miraóna naneqme árahinie miraono? Insega miraúno atéhnsábé miraono? Teio uwe.   
\p
\v 29 Teio uwana Sísaga sensabé, Ínéga itensabé moq kaseninie. Kasenona ehweh tenírataqmé ínénsabe miraúno aintárái aní teiníe.  
\v 30 Teiníe éna Sóniga wání meri merininkeheéna insega eqmaq áúwátáiro? Manikánka eqmaq áúwátáiro? Peh wehukega eqmaq áúwátóo? Teníéro úwe.  
\v 31 Teníéro éna, Tenírataqmé ínénsabe miraúno aintárái aní teiníe úwara sega epéq sío síoéra, Anere teawenéhnkono? Manikánka eqmaq áúwátáire teawénaraqmé wega itensabé, Aneqsabé wene ehwehnsabé íre aiq pútare atáró inae.  
\v 32 Ite wehukega Sóni eqmaq áúwátówe moq íre teaweráhúne uwe. Ómi mó kegá, Sóni aiq pútaq Manikáne ehweh irari aní míre íwíáhunsabé sega mi keyábé áhreu puara  
\v 33 Sísansabé, Sóniwe insega eqmaq áúwátáiramo. Ite íre tagarione uwana Sísaga sensabé, Itega íné íre teníéwe. Minayabe ínéga moq ínénsabe miraúno aintárái aní íre teiníe úwe.   
\c 12  
\s1 Sotáq wahnahnuro ahbábáq kéyábé pabeqme ehwéhne.  
\r (Mátíyu 21.33-46; Árúka 20.9-19)  
\p
\v 1 Sísaga Asiu keyábé pabeqme ehwéh mahraréna, Wehga sonsoqme náhníáq sera ayu uqmarena wirarena wahnahnína uqná peataire. Pearena náhníáq sera ano kunubaipéq sarerankeheéna mata ubuqmarena mó keyábé, Néne sotáq wahnahnue náwe soqintewáhro aritena mitaq suena íre wahto wáhnaupéqté ké suwahpeq pokuraire.  
\v 2 Náhníáq sera irai tanáhráq ákáhtaq koweankeheéna wene arambehri aní sotáq wahnahnuro kebá eqmataire.  
\v 3 Eqmatairara sotáq wahnahnuro kegá we táhtoqme sera íre náwasa subiqmarera kaqsúówe.  
\v 4 Kaqsúówana so aboga mó arámbéhrí ání seba eqmatairara sega wene ayahqnotaq subiq marera íre kaweq sansá atárówe.  
\v 5 Íre kaweq sansá atárówana so aboga mó aní eqmatairara sega we subiq sutowana mó wene arambehri ke eqmaq sutairara sega mó tahmáró subiqme kaqsuera mó tahmáró subiq sutowe.  
\v 6 Subiq sutowana peh morá mó aní míaraire. Mi wehné arunáwí áhnínkáwá míarairana wega iwíáhéna, Nénahni púara sega wensabé áhtenéra wene ehweh iragéhe éna anehe wenahni eqmataire.  
\v 7 Eqmatairara wahto kuraitaq sotáq wahnahnuro kegá we tagéra seye náhenéra, So abone ahninkáwá aiq sire. Mah so awaq mianéhboq we subiq suanéhe íwíáhéra  
\v 8 we táhtoqme sopípéq subiq suera wene anonka máhpeq tuparutowe.   
\p
\v 9 Wenahni subiq sutonsabé so aboga mi ke anere aritankéhbo? Teiníboq írátíáhro. So aboga wene sotápéq séna wahnahnuro ke subiq suanawire. Subiq suena wene so mó ke kawerue wahnahnigeheéna eqsitankéhe.   
\p
\v 10 Eqsitankéhe éna, Minayabe Manikáne ehwehnka íné éhweh mahraréna,  
\q1 Nah píáh kégá suto wahqká moke nahwiahnsanse kiotaikire.\f + \fr 12.10 \ft Aigárápéqté éhwéh Mátíyu 21.42 tagáhno.\f*  
\v 11 Itene Wahnahnka mirainsabé itega, Kaweq sansáne íwíáhúne ire. \rq (Buk Song 118.22-23)\rq*  
\m Itewe mi sehirá íre ahtebaho úwe.   
\p
\v 12 Úwara wene ehweh irera seye náhenéra, Sísaga mah pabéqmé éhwéhnue itepi parobehre íwíáhuwe. Mira íwíáhu puara sío síoéra, We táhtoqme karábúsiipéq móatanéhe éra peh mitaq sáhuríó keyabé áhreunsabe mó iwíáhéra Sísa auwera pokuwe.   
\s1 Sega Sísansabé, Táhkísi moné awenéhnkono kasenu ehwéhne.  
\r (Mátíyu 22.15-22; Árúka 20.20-26)  
\p
\v 13 Asiu wahnah kegá táhmaro Péhrasi kereq táhmaro Érótine iyahnaboreqsabé, Sísaga áhwára áhwára ehwéh irarinkehboq áhwárawe tagéq pokue págegeue kogasenoro éra eqmaq súówe.  
\v 14 Eqmaq súówara kure Sísansabé, Íwáhnoraníno, ite tagarionawe arewe aiq pútaq ehwéh iraréna aní móne. Arega anotah kereq pehgáriq kereqsabé peh monseráh íwíáhóne. Arega wehuke íre ehnenia peh Manikáne sansá tábúsoqme pahsuqme íwáhnoróne. Minayabe teio. Aneq iwíáhono? Itega Aroma kené wahnahme Sísáhri táhkísi moné awenéhnkono? Árahonehnkono uwe.   
\p
\v 15 Árahonehnkono uwana Sísaga sene epéráhpéru iwíáh tagéna sensabé, Aneqsabé íné áhwárawe tagéq níwíoqnaho? Ebah moné taganiboq mewe sero úwara  
\v 16 sega peh morá ébáh móné ábóraq márówe. Ábóraq márówana wega sensabé, Mah monéráq insene píkísahakáq áwíqkakaq kehro úwara sega wensabé, Aroma kené wahnah aní Sísáhrine uwe.   
\p
\v 17 Uwana wega sensabé, Aroma kené wahnahne náneq wewe náwéro. Manikáne naneq wewe Maniká náwéro úwara sega wene ehwehnsabé áhtenuwe.   
\s1 Manikánka pukia ké iriwe oganúq sitankéhe ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 22.23-33; Árúka 20.27-40)  
\p
\v 18 Sáyúsi kewé pusa ké íre iriwe oganúq sitankéhe íwíáhu kee. Táhmaro mi kegá Sísaba séra wensabé,  
\v 19 Íwáhnoraníno, Mósísine sehiranka maharéna,  
\q1 Íre aninkákáq wéh pukínaraq wenábáqka kéweiní meyankéhe. Mi inínká maqmarahna anímárí wenawahne animárí míageheéna meyankéhe ire. \rq (Lo 25.5)\rq*   
\m
\v 20 Minayabe abapete téhraníté se ábárahnahnah míarowe. Siwahwágá ahre mewena íre aninkákáq uraitaq pukuraire.  
\v 21 Pukurairana náhmbáh 2 abaqkáwágá awahwáné kéweiní mewena íre aninkákáq uraitaq pukurairana náhmbáh 3 abaqkáwágá moq monseráhnuraire. Moke mi abáráhnáhnahnka mi iní mótaq mótarue mewera íre aninkákáq urotaq orah animárí pukurowe.  
\v 22 Moke mi abápéqté téhraníté se ábárahnahnah mótaq mótarue mi kewéíní mewera íre aninkákáq urotaq orah animárínká pukurowana sinehemé mi iní moq pukuraire.  
\v 23 Moke mi abáráhnáhnahnka mi iní meronsabé iriwe oganúq sitahnaraq insene ahre míanabo kasenuwe.   
\p
\v 24 Kasenuwana Sísaga sensabé, Itewe Manikáne púkuipéqté séhíránkákáq wega págegeue miraorahi sansánkákáq íre ahtebah puaq áhwára áhwára ahbabáq iwiáhowe.  
\v 25 Manikánka pusa ké iriwe oganúq sitahnaraq se peh íópeqté ké tahnsa mía míaigehe. Mi tanáhráq wehga ahre íre meyagéhe. Ahrega íre wehkigehe.   
\p
\v 26 Pusa ké oganúq sitahnayabé Mósísiga sehgíóro ú sehira íre sáhnsahoo? Uworapeqté káriq awanká irarehnsabé sehiramé Manikánka Mósísinsabé mahraréna,  
\q1 Íné Ébáráhmane Maniká múge. Íné Áhísáhkine Maniká múge. Íné Sékópane Maniká múge úwe. \rq (Kisim Bek 3.2,6)\rq*   
\m
\v 27 Manikámé íre pusa kéné Manikáne. Írakaumo. We peh oga míáh kéné Maniká míre. Minayabe itega íre tábúsoqme iwíáhowe úwe.   
\s1 Manikáne kiotaiki sansánsábé éhwéhne.  
\r (Mátíyu 22.34-40; Árúka 10.25-28)  
\p
\v 28 Mósísiga sehgíóro ú ehweh síwáhnori aní mitaq súwara Péhrasi kegá ehwehuwana irowe. Sísaga Sáyúsi kené kase ehwehnsabé tábúsoqme teriu púana wega Sísansabé kasenéna, Sehgíóro ú ehwehmé aneq ehwéhnká mó ehwéh kiotaikiro úwe.  
\v 29 Úwana Sísaga wensabé, Kiotaiki ehwéh teaweníboq iro.  
\q1 Ísara keo, írátíáhro.  
\q1 Maniká itene Wahnah peh morá ání míéhre.   
\q1
\v 30 Maniká itene Wahnahnsabé irutaboiroro.  
\q1 Moke itene irupipeqkákáq  
\q1 moke iteiwankakáq  
\q1 moke itene iwíáhopipéqkákáq  
\q1 moke itene págege inónkánkákáq  
\q1 Manikánsabe irutaboiroro.  
\m Mah ehwéhmé moke mó sehgíóro ú ehweh aiq kiotaikire.  
\v 31 Mó kiotaiki ehwéh iro.  
\q1 Arerensabé arutaboirónanserah  
\q1 mó anínsábé moq arutaboirúno. \rq (Lo 6.4-5; Wok Pris 19.18)\rq*  
\m Mó sehgíóro ú ehwehnká mah ehwéhtáré íre kiotaikire úwe.   
\p
\v 32 Úwana síwáhnori anínká Sísansabé, Íwáhnoraníno, arega aiq tábúsoqme iraréne. Manikámé peh morá áníne. Peh morá webatare. Arega aiq pútaróne.  
\v 33 Itega Manikánsabe moke itene irupipeqmé, moke itene iwíáhipeqmé, moke itene págege inónkámé irutaboirúnawe, anotah kawéq sánsáne. Iteitensabé irutaboirúnanserah mó anínsábé moq irutaboirúnawe anotah kawéq sánsáne. Wehukega ménkámehnká subiqme agewe Manikánsabe titiraruqarurowe. Arutaboiré sansanká moke titiré sansa kiotaikire úwe.   
\p
\v 34 Úwana Sísaga we ahtebeh ehwéh irena wensabé, Manikánka wahnah wahnahnirabeq arewe wahtotaq míahne úwara míó ke síáhtónsabe mó ehwéh íre kasenuwe.   
\s1 Manikánka omaq ato aní éhweh Sísaga kasenú ehwehne.  
\r (Mátíyu 22.41-46; Árúka 20.41-44)  
\p
\v 35 Sísaga Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náhtápéqté wíráípéq síwáhnoréna míó keyabé, Mósísine ehweh síwáhnoro kegá, Manikánka omaq ato aní koweriréh ánímé we peh Tébítine anahwa wíre ewe. Mi ehwéhmé aneqsabé irareo kasenéna  
\v 36 Manikáne Awanka Tébíti iwíáh atowana igonkó pukúípéq sehiranúwana mi ehwéhnká mahraréna,  
\q1 Maniká itene Wahnahnka néne Wahnahnsabé,  
\q1 Niyah púpeq tútuue míéhnaraq  
\q1 arene naruo saiqnariankehe atóge úwe ire. \rq (Buk Song 110.1)\rq*   
\m
\v 37 Tébítiga mi anínsábé, Néne Wahnahne ato puana we árahue wene anahwa míanabo kasenúwe.  
\s1 Péhrasi kereq Mósísine ehweh síwáhnoro kereqka ahbabárowe ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 23.1-36; Árúka 11.37-54, 20.45-47)  
\p Kasenúwara áhnte wehukégá wene ehweh irera anotahtaq iwíáh íwíáhowe.  
\v 38 Sísaga síwáhnorútaq mahraréna, Mósísine ehweh síwáhnoro kegá mira onserahniyeho. Mó kegá se tagéra sensíwíq pankerageheéra íre wahto korósí úbíqmera nogówe. Sega máhkétirapéq nogótáq mó kegá se mehweh ariteyabe suwahbehre.  
\v 39 Momiwí nahtápéq pokotaq peh kaweqtapéq tútuue méyabe suwahbehre. Táhutahurorabeq aboawah wehwárí tútuue míáhrabeq méyabe suwahbehre.  
\v 40 Sega kéweinínsónsábé péhe éhwéh teriera sene ménsámehnsánkakaq sene nahnkakaq mewe meweowe. Mó kegá ite kaweqtaq míáh ké wóe igeheéq wehuke míáhtáq íre wahtotaq púreq aruqarurowe. Mirao puana Manikánka ehweh aritahna tanáhráq se anotahtaq kamah arinkéhe úwe.   
\s1 Tabonah inínká Maniká náwu monéyábé éhwéhne.  
\r (Árúka 21.1-4)  
\p
\v 41 Wehukega Maniká móne náwúrabeq Sísaga wahtotaq tútuue míowara áhnte kegá séra sene móne mitaq náwúwana tagówe. Tagówara áhnte monéákáq kégá áhnte moné náwúwe.  
\v 42 Náwúwana tabonah kewéínínká séna káriq monéráré náwuwe. Mi monéráré peh morá ákáhtaq pabusa móné tahnsane.   
\p
\v 43 Sísaga we kéró keyabé, Ínéba sewíáhro éna teiníboq írátíáhro. Mah tabónáh kéwéínínká náwí mónégá moke mó kegá náwé móné kiotaikire.  
\v 44 Sega sene pehipi matíáh móné náwéwana mah tabónáh kéwéínínká moke wene matíéh mónéwé aiq náwíre. Aiq náwí púana amahnága táhutahuq paiqmarahna moné íre kéhre. Minayabe wega náwí mónégá moke mó kegá náwé móné kiotaikire úwe.   
\c 13  
\s1 Sísaga, Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náh íre kaweraginawire ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 24.1-2; Árúka 21.5-6)  
\p
\v 1 Sísaga Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náhtáqté wíráípéqté tueyokútaq we kéro anínká wensabé, Íwáhnoraníno, tagáhno. Nah kéh ébáhmé áhnte kaweq ebáhne. Áhnte kaweq ebáh náhmárí tagáhno úwe.  
\v 2 Úwana Sísaga wensabé, Amahnága mi anótáh náhmárí aiq tagahno? Mi peréhnéhnia ébáhmárí miraue íre moráráq kagainae. Peh moke paentárara aruaneherawoe úwe.   
\s1 Sísaga anehe tanahráq íre kaweq sunúq sínawire ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 24.3-14; Árúka 21.7-19)  
\p
\v 3 Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náh korabeq seberiopéq Óríwi sawéhrápéq Sísa tútuue míowara Pítareh Sémísireh Sónireh Ehntarurehga weba séra kasenuwe.  
\v 4 Kasenéra, Arega métáq irarénawe ahkake miraoneherabo? Miraonehera irataq aneq ábóraraginabo uwe.   
\p
\v 5 Uwana Sísaga sensabé, Mi tanáhráqsábé mó kené péhe éhwéhnsábé aiq pútare arítéhboq auráq matawéq tagaríáhro.  
\v 6 Áhnte kegá mótaq mótarue néníwírue séra, Ínéwé Manikánka eqmaq núwéh ání múge irarirataq áhnte kegá sene péhe éhwéhnsábé aiq pútare aritagéhe.   
\p
\v 7 Mi tanáhráq ebehowe ira ehwéh ireq mó ebehowe sóiriq ehwéh íréhrataqmé íre áhreoro. Téhwe teiú náneq ebeq sínana anehe tanahráq íre apubúue sinae.  
\v 8 Mó kehinánseq mó kehinánseqka ebehoneherawoe. Mó wahnáhné awahrahreq mó wahnáhné awahrahrerue ebehoneherawoe. Mitaq mahtaq máríinae. Ehwehranae. Minawarinká uwo uwoira tanáhráq áhwáranae úwe.   
\p
\v 9 Sísaga mó mahraréna, Kawerue auráq matíáhro. Sega ite kaunsíri ke kotiorarabeq móitera sene momiwí nahtápéq áréti sahtáté iubigéhe. Néne sánsá sehgíónsábé ákáhtaq wahnáh kéreq anotah wahnáh kéreqka ehweh aitageheéra seba móitagéhe. Mi tanáhráq néne ehweh terigéhe.  
\v 10 Téhwe kaweq ehwéh moke mah kehíná kéhíná teri terinigehe.  
\v 11 Sega ehweh aitageheéra táhtoqme meiqmera móíúwéhrataq itega irarira ehwéhnsábé iwíáh kikiriyeho. Írakaumo. Mi tanáhráq Manikáne Awanka iwíáh aitahna ehwéh irarero. Mi tanáhráq íre iteitene ehweh irarigehe. Manikáne Awanka iwíáh aitahna ehwéh irarigehe.  
\v 12 Subiq suageheéra siwahwáréhga síbákawaréh móruehrara síbákawaréhga siwahwáréh móruagéhe. Subiq súáhro aritagéhe. Sibowáréhga monseráhnue sene animárí móruagéhe. Animárínká sinoibonsabé abiahnsa aritera subiq súáhro aritagéhe.  
\v 13 Néne sánsá sehgíó púara ómi kegá itensabé íre suwahbanae. Néne sánsá íre susa anehe tanahráqkákáq peh kawerue sehgírataq Manikánka ite meirena oga mérapeq móitankéhe úwe.   
\s1 Sísaga íre kaweq sunúq sínaraqsábé teriu ehwéhne.  
\r (Mátíyu 24.15-28; Árúka 21.20-24)  
\p
\v 14 Sísaga mó mahraréna, Íre kaweq ahbábárorahi naneq Manikánsabe iwíáh íwíáh atáhrabeq maragéhe. Mitaq órira kahnara tagagehe. Mah sehirá tagah keo, iwíáhue tagahro. Mi tanáhráq Súría marakórápéq míéhrataq sáwéhrapeq pehbeheráh pokoro.  
\v 15 Mi tanáhráq máhpeq míéhrataq itene ménsámehnsá kiweyaneheéq nahupeq kibekiyehboq pehbeheráh pokoro.  
\v 16 Sotápéq míéhrataq itene korósi koweyaneheéq itene nahtapeq kouwekiyehboq pehbeheráh pokoro.  
\v 17 Mi tanáhráq kía míéhra inínsónseq inahunah ínínsónseqka íre pehbeheráh pokorahi puaq sensabé irutaboiroro.  
\v 18 Ah áhnte karíéhínagake mi iré káwéq súnúq sínehboq púreroro.  
\v 19 Mitaqkake anotah íre kaweq sunúq sinawire. Manikánka mah marákó márákó mirarotaqkakáq amahnágaákáq mina tahnsa sunúq íre kéhre. Mókake mó mina tahnsa sunúq íre sinae.  
\v 20 Íre sinae éna, Manikánka aiq iwíáhéna, Íné túbáh agonaraq mi sunúqká ómi mah kehiná kéhíná subiq suahráhire. Ómi subipáhraruehneho éna mi tanáhráq wahtonaraníe íwíáhúwe. Mira íwíáhúnsabe wega omaq sitéh kéyábé arutaboiri puana mi tanáhráq wahtonaruankéhe úwe.   
\p
\v 21 Sísaga mó mahraréna, Mi tanáhráq mó kegá itensabé, Tagahro. Ite meirena kaweraintankeheéna Manikánka omaq ato anímé mahtaq míéhre irara mó kegá itensabé, We isebeq míéhre igehe. Sene péhe éhwéhnsábé aiq pútare arítého.  
\v 22 Íné Manikánka omaq intárái aní múge irarira kereq íné Manikáne ehweh iraru aní múge irarira kereq péhepehe ehwéhnue seneherawoe. Sega sirataq ótaq sansánkákáq anotah pagégé sánsánkákáq miraigehe. Áhnte kegá sene ótaq sansá tagéra sensabé aiq pútare aritageheéra mi sansá miraigehe. Manikánka omaq sitéh kégá moq sene péhe éhwéhnsábé aiq pútare aritageheéra miraigehe.  
\v 23 Moke teiú náneq mókake ábóraragína puaq auráq matawéq tagaríáhro úwe.   
\s1 Anehe íné wehukení úku anínká tuinauge ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 24.29-31; Árúka 21.25-28)  
\p
\v 24 Sísaga mó mahraréna, Mitaqkake íre kaweq sunúq sótaikínaraq pópoqnah íre patahinae. Inokáhpeq íre íónitanae.  
\v 25 Wehyoqmarí íópeqté meginae. Íópeqté págege naneqmarí moke kúrugúruinae. \rq (Aisaia 13.10, 34.4)\rq*   
\p
\v 26 Mi tanáhráq íné wehukení úku anínká piribirioyahnkakaq téhreh naneqkakáq págegeue tuonara tagagehe.  
\v 27 Túónagake pembíáhnka anotah ehwéhnínaraq Manikánka wene íópeqté ké eqmaq suankéhe. Eqmaq suena wega omaq sitéh kéyábé, Moke mah marákó márákórápéqté mitaqté kéweriqme mahtaqté kéweriqme ue ue meriqme sero inkehe úwe.   
\s1 Sísane ehweh íre parabagia peh ahriahri kagainawire i ehwéhne.  
\r (Mátíyu 24.32-35; Árúka 21.29-33)  
\p
\v 28 Sísaga mó mahraréna, Awankánsabe iwíáhue tagéq iahtebahro. Awanká ayahnawe anonkakaq kahnana ánáh aunínaraq itega iwíáhéq, Ópeq áhníbórá sire aiq ahtebóne ewe.  
\v 29 Mina onserah moke teiú náneq ábóraragínaq tagéq íné túóna tanáhráq aiq wahtotarire igehe.  
\v 30 Teiníboq írátíáhro. Amahnága oga míáh kégá ómi pehipi íre pukigehe. Ebeqme moke teiú náneq ábóraragínaq tagéq anehe pukigehe.  
\v 31 Íópeqkákáq mah marákó márákóákáq parabagínana ínéga teiú éhwéhmé íre parabagia peh ahriahri kagainawire.   
\s1 Sísa tuina tanáhráqmé ómiga íre iahtebóna ehwéhne.  
\r (Mátíyu 24.36-44)  
\p
\v 32 Sísaga mó mahraréna, Íné túóna wehekáhnkákáq áhwahakáq ómiga íre ahtebahwe. Íópeqté kégá íre ahtebahwe. Íné Manikáne ahninkáwágá moq íre ahteboge. Peh morá Maniká Iteriboga webataq mi wehekáh tagaríéhre.   
\p
\v 33 Túóna tanáhráq ite íre tagaríáh púaq níwénunéq kawerue auráq matíáhro.  
\v 34 Íné túónaraqmé wehga íre wahto ah nógínserahne. Wega wene nahtapeq suena pokinaitaq wene arambehri ke wahnah arámbéhríráq sítéhre. Mó aní mó arámbéhríráq mó aní mó arámbéhrírárue sítéhre. Ahnansahraq wahnah atéh ánínsábé, Kawerue auráq matiahno éna pokire.  
\v 35 Mina inserah íné anotah Wahnáh túóna tanáhráq íre tagaríáh púaq kawerue auráq matíáhro. Íó tupekínaraqpópoq inokáhnabubupopoq kokórega téh ehwehnínaraqpópoq ahbiahipeqpópoq tuinauge.  
\v 36 Apubúue túónaraq ite sugéhboq peh kawerue auráq matíáhro.  
\v 37 Itensabé teiú éhwéh ómi mah kehiná kéhíná teríúge. Níwénunéq kawerue auráq matíáhro úwe.   
\c 14  
\s1 Wahnah kegá Sísa subiq suaneheéra moraénu ehwéhne.  
\r (Mátíyu 26.1-5; Árúka 22.1-2; Sóni 11.45-53)  
\p
\v 1 Ahrina tahnsá sótaikú iahreraq ko tanahráq íre múí párétí né tanahráq wahtonútaq Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéreq Mósísine ehweh síwáhnoro kereqka sío síoéra, Sísawe árahue epéq táhtoqme mósubiq suanéhnkono íwíáhuwe.  
\v 2 Mira íwíáhéra, Áhnte wehekéqká táhutahurirataq ehwehéra tobehiyehboq Sísa pehraganehe uwe.   
\s1 Peh morá ínínká Sísane ayahnopeq wéri abaq ato ehwehne.  
\r (Mátíyu 26.6-13; Sóni 12.1-8)  
\p
\v 3 Pétáni suwahpeqte ání Sáímóniwe anotah nao wagú anine. Minayabe mó kegá, Náonkakaq Sáímónie ue wéhuwehu áwíratówe. Sísaga Pétáni suwahpeq ména mi aníné nahtapeq táhutahurúwana peh morá ínínká áhnte moné tahnsa wérí ántéhyá mewe súwe. Mewe séna mi antéhyá piteruqme Sísane ayahqnopeq wéri antiatowe.  
\v 4 Antiatowara táhmaro míó kega abiahnsanéra seye náhenéra, Mi weríwé aneqsabé pehipi antiatehro?  
\v 5 Íre pehipi antiatéhtáq tahirímé mi werí paiqmarena 300 moné mewena mi moné tabonah ke nárí irino éra mi inínsábé awehgu atówe.   
\p
\v 6 Awehgu atówana Sísaga sensabé, Mi iní pehragatáhro. Aneqsabé awehgu ataho? Wega mira aintéh sánsámé kaweq sansáne.  
\v 7 Tabonah kewe ahriahri iteba mía míaowaq ite iuwahbáhnagake séhréh aritahráhowe. Ínéwé ahriahri iteba íre mía míainie.  
\v 8 Mi inínká aiq miraorahi sansá aiq miraire. Íné maisarageheéna mi inínká ninonka abaq intéhre.  
\v 9 Teiníboq írátíáhro. Mah marákó márákó kaweq ehwéh teri terinirataq wega amahnága mirai naneq ehwehnkákáq terigéhe. Terírataq íréhra kegá wéri abaq intéh ínínsábé iwíáhigehe úwe.   
\s1 Súrásaga wahnah keyábé, Ite meiqmena Sísaba móitaníe ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 26.14-16; Árúka 22.3-6)  
\p
\v 10 Sísa kéró ke airápété téhraníté míówe. Sebaté ání wenáwíqtare Súrása Ísíkáríótie. Wega Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kébá pokue sensabé, Sísa iteba méauwaníe úwe.  
\v 11 Méauwaníe teriuwara iwíáh íwíáhéra móne awenéhboq miraúno uwana Súrásaga kowe aritena se Sísaba mórite tanáhráqsábé iwíáhue kabarúwe.   
\s1 Sísareq we kéró kereqka moráráq táhutahuru ehwéhne.  
\r (Mátíyu 26.17-25; Árúka 22.7-14,21-23; Sóni 13.21-30)  
\p
\v 12 Íre múí párétí né tanahráq ebeqte wéhékáh sótaikú iahreraq ko tanahráq sútaq Asiu kegá sipisípiq áráhq subiqme titiru tanahráq súwe. Mi tanáhráq we kéró kega Sísaba séra wensabé, Sótaikú tanahráq iahreraq kéh táhútáhúq nankehboq eheq kogaweratanéhnkono ue kasenuwe.  
\v 13 Kasenuwana Sísaga we kéróya aníté eqmaq suanaútaq sensabé, Wahtotaq kehiná suwahpeq pokotao. Obenkisa wání ántéhíyánkákáq ánínseq piehgírataq kéráhtao.  
\v 14 We kibekína nahtápéqté ábówánsábé mahraréta, Íwáhnori anínká mahraréna, Ínéreq íné séníráh kéreqka sótaikú tanahráq iahreraq kéh táhútáhúq nanehboq mi paqnáhípéq teio ire teawetao.  
\v 15 Teawírataqmé wega ménsámehnsá aiq kaweria páqnáhípéq teinkéhe. Mitaq itene táhutahuq kaweraráhtao éna eqmaq suowe.  
\v 16 Eqmaq suowara mi anítégá mi ke suwahpeq pokue Sísaga teriunserah tagéra mitaq sótaikú tanahráq iahreraq ko tahutáhúq kaweraróye.   
\p
\v 17 Íó tupekútaq Sísareq airápété téhraníté we kéró kereqka mitaq séra  
\v 18 tútuue táhutahurutaq Sísaga sensabé, Teiníboq írátíáhro. Ite míáhrabeqte ání ínéreq moráráq nóya anínká néne naruo kowerirankéhe úwe.  
\v 19 Úwara sene sirupipeq umeh agúwara morá ání morá ánínkáue Sísansabé, Arega ínénsabe irareno ue kasenuwe.  
\v 20 Kasenuwana Sísaga sensabé, Airápété téhraníté omaq sitórabeqte ánínká ínéreq morá párétáhípéq páréti pámbáhúya anímé we wire.  
\v 21 Manikáne ehwehnka aiq irarinserah íné wehukení úku aní pukinie. Néne naruo kowerirahna aní anotahtaq kamah awinawire. Wenanoga we íre maqmiotaq tahirímé aiq kaweri irino úwe.   
\s1 Sísaga párétiakáq sera ano ko kahpúákáq náriu ehwéhne.  
\r (Mátíyu 26.26-30; Árúka 22.15-20; 1 Kórína 11.23-25)  
\p
\v 22 Sega táhutahurutaq Sísaga páréti mewena Manikánsabe kaweróne atena keqme náriena sensabé, Mahnawé niwaq mire. Náhro úwara nowe.  
\v 23 Nowana wega náhníáq sera ano kahpú mewena Manikánsabe kaweróne atena náriuwara ómiga nowe.  
\v 24 Sísaga sensabé, Mahnawé néne korahq mire. Néne korahq tuinaga itereq áhnte mó kereq Manikánka insahwé aitena itene ahbabáq kaweraitankéhe.  
\v 25 Teiníboq írátíáhro. Náhníáq sera ano mahtaq mó íre nanie. Mókake Manikánka wahnah wahnahnínarabeq míáhnaraq o sera ano nanie úwe.   
\p
\v 26 Sega Manikánsabe iwíáh íwíáh igonkónéra máhpeq tueyokéra Óríwi sawéhrápéq pokuwe.   
\s1 Sísaga Pítansabé, Íné nuwaniewóne ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 26.31-35; Árúka 22.31-34; Sóni 13.36-38)  
\p
\v 27 Sísaga sensabé, Manikáne ehwehnka mahraréna,  
\q1 Ínéga sipisípiq Wahnáh subiq súáhnaraqmé moke sipisípiqmarínká kobeq séberigehe ire. \rq (Sekaraia 13.7)\rq*  
\m Mi ehwéhnká irarinserah ite ómiga íné nuweq kobeq séberigehe.  
\v 28 Manikánka íné oganúq intahnaraq Kehrari marákórápéq ebeq konaq inehe sigehe úwe.  
\v 29 Úwana Pítaga Sísansabé, Ómiga are áúwéhrataqmé ínéga íre auwanauge úwana  
\v 30 Sísaga wensabé, Teawiníboq írátíahno. Ibora inókáhpéq kokórega téhtaréráq ehwehnina ínaraq arega íné íre tagaríóge apahtáróráq irariniewóne úwe.  
\v 31 Úwana Pítaga mi ehwéhnsábé anotahtaq ahqáho éna Sísansabé, Mó kegá arereq ínéreq iubiq súéhrataqmé ínéga are aiq tagaríóge atanauge úwara sega moke wega irarúnserahnuwe.   
\s1 Sísaga Késémáni matábúráq kobúrerú ehwehne.  
\r (Mátíyu 26.36-46; Árúka 22.39-46)  
\p
\v 32 Sísareq we kéró kereqka mitaq suera mátabu áwíq Késémáni pokuwe. Sísaga sensabé, Ite mahtaq tútuue míehrana íné kobúrerono éna  
\v 33 Pítareh Sémísireh Sónireh móbeq móritowe. Móritena wene arupipeq anotah uméhue págege agúwana  
\v 34 wega sensabé, Nirupipeq anotah uméhinka pukorahuge. Mahtaq tótuqméq tagaríáhro éna  
\v 35 se suena wahtotaq móbeq pokéna marakóraq káuqmunue ména púrerúwe. Púreréna íre kaweq sunúq weba sínehoéna púrerúwe.  
\v 36 Púrerue mahraréna, Nániboo, arega moke miraorahóne. Mah iré káwéq súnúq móruo. Íre íné nuwahbeh sansá peh are awahbáhna sansánúno ue púrerúwe.   
\p
\v 37 Púreraruena wega Pítarehba kouwekéna tagówara sugówe. Sugówana wega Pítansabé, Sáímónio, aneqsabé sugahno? Pehgáriq tanahráq árahinsabé íre tótuqmé níwénunorahoo?  
\v 38 Iteiyuwanka kaweq sansánéyabe iuwahbehre. Peh itene inonka mareqmarero puaq íre miraorahowe. Minayabe owainawanka ahbabáq aitehnehboq tótuqméq púreroro éna  
\v 39 mónkakáq kobúrerúwe. Métáq púrerúnserahnue mó púreréna  
\v 40 Pítarehba mó kouwekéna tagówara se anotah mukúqmáhkúru puara se peh sugówe. Sugówana Sísaga iriritowara siyehitónsabe ehiya míówe.   
\p
\v 41 Sísaga apahtáróráq kéna séna ú púana sensabé, Ite peh ahrenaneheéq sugaho? Aiq míre. Íné wehukení úku aní ahbabáq ke kowerire tanahráq aiq sire.  
\v 42 Pokonehboq irigoro. Tagahro. Néne naruo koweriréh ánínká aiq sire úwe.   
\s1 Súrásaga Sísane naruo koweriro ehwéhne.  
\r (Mátíyu 26.47-56; Árúka 22.47-53; Sóni 18.3-12)  
\p
\v 43 Sísaga mi ehwéh irarútaq Súrása we kéro anínká apubúue súwe. Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéreq Mósísiga miraoro ú ehweh síwáhnoro kereq Asiu kené aboawah wehreqka áhnte mó ke eqmaq súówara sega pokamarinkákáq sahmárínkákáq Súrásareq moráráq suwe.  
\v 44 Seneherautaq koweriro anínká su ke teriena, Ínéga nánkóqnahna anímé Sísa wire. Táhtoqme kawerue meqme móáúwáhro úwe.   
\p
\v 45 Minayabe Súrásaga sútaq Sísaba apubúue séna wensabé, Íwáhnoraníno éna nánkóqnówe.  
\v 46 Nánkóqnówara sega Sísa táhtoqme ambubuue táhtotíówe.   
\p
\v 47 Táhtotíówana mó anínká wene poka mewena Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítéh áníné arambehri aní apiwe wene ahre kiraq auwowe.  
\v 48 Kiraq auwowana Sísaga sensabé, Aneqsabé aebó ání táhtoráhnserah pokankákáq sahnkákáq íné meniraneheéq seo?  
\v 49 Mó wehekáh mó wehekáhnue Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náhtápéq áhnte wehekáh itereq ména íwáhnorurautaq mi tanáhráq itega íné íre táhtotiarowe. Manikáne ehwehnka irarinserah aiq pútaraginkeheéq miraowe úwara  
\v 50 we kéró kega Sísa auwera pehbeheráh pokuwe.  
\v 51 Pokuwana káriq mahbígá peh taberábe ambántá úbíqmena Sísa anehe kaqmena kérowe. Kérowara míó kega we táhtorówana  
\v 52 wene ambanta kesuena pehrákora pehbeheráh pokúwe.   
\s1 Wahnah kegá aboawah weh míórabeq Sísa ehweh ató ehwehne.  
\r (Mátíyu 26.57-68; Árúka 22.54-55,63-71; Sóni 18.13-14,19-24)  
\p
\v 53 Sega Sísa meqmera Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéné wahnahpa pokuwara moke Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéreq Mósísine ehweh síwáhnoro kereq Asiu kené aboawah wehreqka mitaq momiwíuwe.  
\v 54 Se mótaq we mótarue Pítaga sinehe kaqme kure Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéné wahnahne nahnoerápéqté mátábúráq kúwe. Kure mitaqté párísíréhreq tútuue méra iraraq totoruwe.   
\p
\v 55 Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéreq moke mó kaunsírí kéreqka Sísa subiq suanéhboq wega ahbabáruraime insega tagarairo éra kabaruwara íre pahsúówe.  
\v 56 Sísaga miraúnsabe áhnte kegá péhe éhwéhnéra íre morá éhwéh iraruwe.  
\v 57 Táhmaro kegá irigue péhe éhwéh atera mahraréra,  
\v 58 Itega wene ehweh írátáúne. Wega iraréna, Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náh wehukega pearó nah sokoruqme apahtáró wéhékáh mó nah pearaníe. Íre niyahnkaratáté pearaníe uraire éra  
\v 59 sene ehwehme peh úbíráhbíq ehwehnéra íre morá éhwéh iraruwe.   
\p
\v 60 Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéné wahnahnka irigue ákáhpi kowéna Sísansabé kasenéna, Mah kegá arensabé irare ehwéhmé arega íre terieráhono? Sene ehweh aiq pútaq ehwéhpo úwana  
\v 61 Sísaga íre iraria peh ehiya míowe.  
\p Peh ehiya míowana wega Sísansabé, Manikánka ite Asiu ke meirena kaweraitankeheéna peh morá ání omaq atowe. Arewe mi anípo? Arewe Manikáne ahninkáwábo kasenúwana  
\v 62 Sísaga wensabé, Íné we uge. Íné wehukení úku anínká Manikáne ayah púpeq tútuue ména íópeq írábúyápipeqté tuonaq tagagehe úwe.  
\v 63 Úwana Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéné wahnahnka mi ehwéh irotaq abiahnsanú púana wene korósi subansuena mahraréna, Wega aiq irarinsabé mó keyábé móme íre kasenoro. Ahqáho.  
\v 64 Wega Manikánsabe íre kaweq ehwéh atéhraq íráhwe. Minayabe aneratanéhnkono úwara sega moke mahraréra, Wega ahbabáq ehweh aiq irari puaq subiq suo atanéhe uwe.   
\p
\v 65 Táhmaro kegá Sísa tehqni atera wene auranabiah ambantaraté akariatawéra subiqmarera, Insega are subiqmarehro? Teio uwara párísirehga Sísa meqmera mósubúwe.   
\s1 Pítaga, Sísa íre tagaríóge ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 26.69-75; Árúka 22.56-62; Sóni 18.15-18,25-27)  
\p
\v 66 Pítaga nahnoerápéqté mátábúráq tumíowana Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítéh áníné arambehri ahrárígá súwe.  
\v 67 Súwana Pítaga iraraq totorúwana mi ahrárígá we tagéna ebitáwéna wensabé, Are Sísa Néhsara suwahpeqte ánínseq míarone úwe.  
\v 68 Úwana Pítaga ahqáho atena, Arega iraréna ehwéhmé íre ahteboge. Aneq ehwéhnono éna mitaq suena méhpehpeq pokúwana kokórega téh ehwehnúwe.   
\p
\v 69 Mi ahrárígá méhpehpeq Píta mó tagéna míó keyabé, Mah anímé Sísa awahrahní míre úwe.  
\v 70 Úwana Pítaga mó ahqáho atowe.  
\p Pehgáriq motáq tahnsa mitaq míó kega Pítansabé, Are Kehrari marákórápéqté ání púah are wenawahrahní móne uwe.  
\v 71 Uwana Pítaga ehbonéna mahraréna, Manikánka tagaríéhtáq aiq pútariahnsanuge. Itega irare anímé íné íre tagaríóge. Ínéga péhe éhwéh teawénaraqmé Manikánka íné nubiq suankéhe úwana  
\v 72 kokórega mó ehwéhnúwe. Mó ehwéhnútaq Sísaga teawu ehwéh Píta ahreraq kowe. Mina teawu ehwéhmé, Kokórega téhtaréráq ehwehnina ínaraq arega apahtáróráq íné íre tagaríóge irariniewóne úwe. Pítaga mi ehwéh ahreraq kowana wene arupipeq umehúwana anotahtaq ibisówe.   
\c 15  
\s1 Sísa meqmera Páhírátiba móátó ehwehne.  
\r (Mátíyu 27.1-2,11-14; Árúka 23.1-5; Sóni 18.28-38)  
\p
\v 1 Ahbiahipeq Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéreq Asiu kené aboawah wehreq Mósísine ehweh síwáhnoro kereq moke mó kaunsírí kéreqka momiwíue Sísa subiq súéhra ehwéh sío síoéra wene ayahnkaratáq nágáqtate táhru táhrue meqmera anotah wahnáh ání Páhírátiba móátówe.  
\v 2 Móátówana Páhírátiga wensabé, Arewe Asiu kené wahnahpo kasenúwana wega wensabé, Arega aiq iraréne úwe.  
\v 3 Úwara Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kégá Sísa áhnte ehwéh atówe.  
\v 4 Ehweh atówana Páhírátiga Sísansabé, Sega arensabé áhnte ehwéh atáhwe. Minayabe arega ehweh íre terieráhono kasenúwana wega peh ehiya míowe.  
\v 5 Peh ehiya mío púana Páhírátiga iwíáhue tagéna áhtenúwe.   
\s1 Páhírátiga, Sísa awankátaq táhparáhro ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 27.15-26; Árúka 23.13-25; Sóni 18.38–19.16)  
\p
\v 6 Anotah tahutáhúro tanáhráq mó opéq mó opérue karábúsiipéqté ání Asiu kegá pugeqio teawú ani Páhírátiga pugesuaq pugesuarúwe.  
\v 7 Wehukení wenáwíq Páréhbae. Wereq mó kereq ebehutaq Páréhbaga wehukení subiq suonsabe karábúsiipéq míowe.  
\v 8 Karábúsiipéq míowara áhnte kegá kire Páhírátinsabé, Are ahriahri mira aruqarurona serahnúno uwe.   
\p
\v 9 Uwana Páhírátiga sensabé, Asiu kené anotah Wahnáh pugeq inínkono kasenúwe.  
\v 10 Kasenéna iwíáhéna, Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kégá, Sísaga ite kiotaikíneho éra abiahnsa atáh púara ínéba meqme sewe íwíáhúwe. Mira íwíáhú púana wega sensabé, Asiu kené anotah Wahnáh pugeq inínkono kasenúwe.   
\p
\v 11 Kasenúwara Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kégá míó keyabé pagu pagunéra, Mah ehwéh Páhíráti koreawéro. Wensabé teaweq, Páréhba pugeqauwe Sísa subiq súáhro arito koreawéro éra pagu pagunuwara míó kega, Páréhba pugeqio uwe.  
\v 12 Uwana Páhírátiga sensabé mó kasenéna, Itega ite Asiu kené Wahnahne ue áwíratáh ánímé aneratanínkono úwe.  
\v 13 Aneratanínkono úwara sega ehweh kikiréra, Awankátaq táhpawe subiq suo uwana  
\v 14 Páhírátiga sensabé, Aneqsabébo? We aneq ahbabáriro kasenúwara sega mó anotah ehwéhnabaéra, Awankátaq táhpawe subiq suo uwe.  
\v 15 Uwana Páhírátiga míó kene sirupipeq eyoyóigeheéna Páréhba pugeq auwena Sísa áréti sahtáté subóro aritena sóntía kegá awankátaq táhpawe subiq suageheéna siuwe.   
\s1 Sóntía kegá Sísansabé awiréh ató ehwehne.  
\r (Mátíyu 27.27-31; Sóni 19.2-3)  
\p
\v 16 Sóntía kegá Sísa meqmera wahnah anínká ehwehúrabeq kibekue móatera ómi mó sontíá ké síáhrabuwara momiwíuríówe.  
\v 17 Momiwíéra peh morá tautáúq korósí abaq atera ógaratáté keborarera wene ayahqnotaq suki atówe.  
\v 18 Suki atera wensabé, Aiq míahno? Arewe Asiu kené Wahnah mone éra  
\v 19 wiahnó sahtáté ayahqnotaq subiqmarera tehqni atera sirehunseraráq méra Sísansabé péhepehe iwíáh íwíáh atera  
\v 20 awiréh atówe. Awiréh atera abaq ató korósí akai auwera wewene korósi suki atera awankátaq táhparaneheéra meqmera pokuwe.   
\s1 Sísa awankátaq níriraté táhparó ehwehne.  
\r (Mátíyu 27.32-44; Árúka 23.26-43; Sóni 19.17-27)  
\p
\v 21 Sóntía kegá Sísa meqmera pokuwana Sáíríni marákórápéqté ání wenáwíq Sáímóni ahtapeq sure Sarúsarama suwahpeq pokinieéna sótaikinaúwe. We Árékásántareq Árúpareqne sibowá míowe. Sóntía kegá we saiqnatera, Sísa táhparéhra awánkámé abaqme kúno atónsabe abaqmena kúwe.   
\p
\v 22 Sísa meqmera Kógóta sawéhrápéq kíúwe. Mi sawéh áwíqmé áwahewé wehukení ayahqno tánúnsutapére.  
\v 23 Mitaq sega íre érorahi kítabeh maráhsíní mewera náhníáq sera anopipéq sombirahue Sísa náwúwana ahqáho éna íre nowe.  
\v 24 Íre nowara sega we meqmera awankátaq níriraté wene ayahnkaratáq subiqmaq aigárátáq subiqmarue táhparera awanká pankeqme marakóipeq pearówe. Pearera, Wene korósi insega meyanabomo éra saraqmianeheéra káhsiue saraqme meyówe.   
\p
\v 25 Wéhékáh íó ákáhtaq kiutaq awankátaq táhparówe.  
\v 26 Ehweh átó ehweh kanehraq sehiranúwara wene ayahqno abobóráhpeq awankátaq táhparówe. Mi sehíránká mahraréna,  
\q1 Asiu kené Wahnahne úwe.   
\p
\v 27-28 Sísa awankátaq táhparórabeq aebó áníté moq awankátareráq níri pewe táhparéra pankeqme ayehré ayehré pearówe.  
\v 29 Pearówara mitaq sótaiku kegá Sísa tagéra awiréh atera sinuo kóbiq kóbiréra wensabé íre kaweq ehwéh atówe. Íre kaweq ehwéh atera mahraréra, Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh nah sokoruqme apahtáróráq mó pearahráhóna aníno,  
\v 30 arere séhréhúno. Oga míankehboq marakóipeq tueagúno éra awiréh atówe.  
\v 31 Awiréh atówara Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéreq Mósísine ehweh síwáhnoro kereqka moq awiréh atera mahraréra, Wega mó ke kaweraritena peh wewe íre kawerorahire éra  
\v 32 wega, Íné áhnte wehuké merirena kaweraritankeheéna Manikánka omaq intowe íwíáhire. Íné Ísara kené Wahnah aní múge íwíáhire. Wega maraipéq tueagínaq tagéq wensabé aiq pútare atanéhe éra awiréh atówe. Awankátaq táhparó anitégá moq íre kaweq ehwéhnéra Sísansabé awiréh atóye.   
\s1 Sísa pukú ehwehne.  
\r (Mátíyu 27.45-56; Árúka 23.44-49; Sóni 19.28-30)  
\p
\v 33 Wéhékáhnabubu moke mah marákó márákó sunkíkíragúwana íó tunsorerutaqkakáq peh sunkíkíratiowe.  
\v 34 Tunsorerutaq Sísaga wewene ehwehtaq Wenabonsabé anotahtaq mahraréna, Írói, Írói, tahmah sabáhtahnie úwe. Mi ehwéhnúmé, Nániboo, Nániboo, aneqsabé íné nuwahno úwe.  
\v 35 Úwara táhmaro iriwe míó kega irera mahraréra, Íráhro. Éráísansabé áhrabire uwe.   
\p
\v 36 Mibeqté ánínká pehbeheráh sehenáh tahnsa náneq mewena kítabeh nah naneqpipéq pámbáhue sehikaratáq maqme pankeqme Sísaga píbíra nankeheéna awuwe. Awena mahraréna, Éráísaga marakóipeq atanabiramo. Taganeheqmúne úwe.  
\v 37 Úwana Sísaga anotahtaq ehwehnéna putiowe.   
\p
\v 38 Putiotaq Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náhtápéqté páráhnkéq tahnsa ónsá senahpeqté subame tunse téhtaré úkúwe.  
\v 39 Sóntía kené kíápéténiga Sísane auranabiahtapeq ména we putionsabe tagarawéna mahraréna, Mah anímé aiq pútaq Manikáne ahninkáwá wíre úwe.  
\v 40 Sísa putiotaq ahreronká mobeq iriwe méra awahnkanuwe. Mágára suwahpeqte íní wenáwíq Máhríae. Sémísi anehe piah anínseq wenawah Sósépareqne sinowa wenáwíq moq Máhríae. Mó iní wenáwíq Sárómie.  
\v 41 Sísaga Kehrari marákórápéq síwáhnorútaq mi inítógá we kérera wene táhutahuq tíátówe. Mi inítáróreq mó Sarúsarama suwahpeqte su ahrérónseqka mobeq iriwe méra awahnkanuwe.   
\s1 Sísane anonka maisé onápípéq maisaró ehwehne.  
\r (Mátíyu 27.57-61; Árúka 23.50-55; Sóni 19.38-42)  
\p
\v 42 Ahbiah tahnsá ahrena ahrena wehekáh ibora táhnsá táhutahuq kaweq kaweré wehekáh íó tupekútaq Sósépaga Páhírátiba pokúwe.  
\v 43 Sósépawe Árímátéa suwahpeqte ánínúwara mó kegá, We kaweq abóáwáh wéh wíre íwíáhuwe. We Manikánka wahnah wahnahni tanáhráq áwénunue taga tagaú aní míre. We íre áhreia Páhírátiba pokéna wensabé, Sísane anonka mewena mómaisaranínkono úwe.  
\v 44 Úwana Páhírátiga, We putiehramo íwíáhéna kíápéténine wahnah áhrabéna, Aiq putiehro éna kasenúwe.  
\v 45 Kasenúwana, Aiq putíéhre úwana Páhírátiga Sósépansabé, Wene anonka meyo úwe.   
\p
\v 46 Úwara Sóséparehga íre wahto taberábe ambántá paiqmarera Sísane anonka kiwewe marakóraq márumarera ambantaipéq úbíqme mewera ubusa onápípéq mómaisarówe. Maisarera ebah ubusa ónápípéq marera anotah ebáh paentáwe kure maisiaró mehpéh paiqmarera pokuwe.  
\v 47 Mágára suwahpeqte ínínseq mó wenaogo Máhría Sósépane anowareqka Sísa maisarórabeq tagoye.   
\c 16  
\s1 Sísa oganúkú ehwehne.  
\r (Mátíyu 28.1-8; Árúka 24.1-12; Sóni 20.1-10)  
\p
\v 1 Ahrena ahrena wehekáh parabagúwara Mágára suwahpeqte íní Máhríareq Sárómireq Sémísine anowa mó Mahríáreqka Sísane anonka abaq ataneheéra kaweq kunkúni werí paiqmárówe.  
\v 2 Paiqmárówana o wikí kowara ebeqte wéhékáh ahbiahipeq íó kiembogútaq mi inínsónká maisiaró onápípéq pokéra ahtapeq kure  
\v 3 seye náhenéra, Méhpeh paiqmáráh ébáhmé insega paentáwe méreitanabomo uwe.  
\v 4 Uwana anotah ebáhnaba kowara sega tagowana méhpehtaq íre paisa peh móbeq kowara tagowe.  
\v 5 Tagéra maisiaró onápípéq kibekuwana íre wahto taberábe korósíákáq máhbí éberiopéq tútuue míowara tagéra áhtenuwe.   
\p
\v 6 Áhtenuwana wega sensabé, Íre áhtenoro. Ite Sísa Néhsara suwahpeqte ání awankátaq táhpato aní seragahwe. We oganúkéna mahtaq íre míéhre. We maisatotaq tagahro.  
\v 7 We kéró kereq Pítareq korerieq, Wega Kehrari marákórápéq ebeq kínaq itega mitaq kirataq tagagehe. Wega teiátáinserah itega mitaq we tagagehe koreríéro úwe.   
\p
\v 8 Úwana mi inínsónká tueyokéra iransánue áhtenunsabe pehbeheráh kure áhreu puara ahtapeq sótaiku ke íre teriasa peh ehiya méra pehbeheráh kótaikuwe.   
\s1 Mágára suwahpeqte íní Máhríaga Sísa tagó ehwehne.  
\r (Mátíyu 28.9-10; Sóni 20.11-18)  
\p
\v 9 [Ebeqte wehekáh o wikí ahbiahipeq Sísa oganúkéna wega Mágára suwahpeqte íní Máhríaba ebeq súwe. Wega mó tanáhráq abapete téhtaré ówáínáwánsábé, Máhría auweq pokoro arito iní míre.  
\v 10 Sísaga mi iníbá ebeq súwana mi inínká pokue Sísa kéró keba pokúwara Sísa pukúnsabe wensabé sirutaboiréra ibisowana Máhríaga koreriena,  
\v 11 Sísa oga míéhrana tagoge úwe. Úwara wene ehwehnsabé íre aiq pútare atówe.   
\s1 Sísa kéróya ánítégá ahtapeq Sísa tagoya ehwéhne.  
\r (Árúka 24.13-35)  
\p
\v 12 Anehe téhranítégá uworapeqté áhtápéq nogúyataq Sísaga mó aní tahnsa úkue seba súwe.  
\v 13 Súwara sega kouwekéra moke Sísa kéró ke koreríúyara sene ehwehnsabé moq íre aiq pútare arítówe.   
\s1 Sísaga we kéró keyabé, Néne ehweh koreríéro ú ehwehne.  
\r (Mátíyu 28.16-20; Árúka 24.36-49; Sóni 20.19-23)  
\p
\v 14 Anehe we kéró ke peh abapete morá ké méra táhutahurutaq Sísaga seba súwe. Sirupipeq págege éra we oganúkú ehwehnsábé íre aiq pútare arítónsabe sensabé siwehguúwe.   
\p
\v 15 Sensabé, Moke mah marákó márákó pokue mah kehiná kéhíná kaweq ehwéh koreríéro.  
\v 16 Ínénsabe aiq pútare aintera wání meyéhra kewé Manikánka oganúq sitankéhe. Ínénsabe íre aiq pútare aintéhra kewé ehweh aritankéhe.  
\v 17 Ínénsabe aiq pútare aintéhra kegá teiéna otáq sánsá miraigehe. Néníwírue owainawamarí kaqsuagéhe. Kambare ehwéhnigehe.  
\v 18 Ayahtate wehe táhtoragéhe. Pukorahi naneq nehrataq íre pukigehe. Siyahnkaratáté awahre ke táhtoréhrataq kaweraginkehe úwe.   
\s1 Manikánka Sísa íópeq tumero ehwehne.  
\r (Árúka 24.50-53; Eqmaro 1.9-11)  
\p
\v 19 Sísa itene Wahnahnka aiq teriuwana Manikánka we íópeq tumerowana wene ayah púpeq tútuue míowe.  
\v 20 We kéró kega pokue mah marákó márákó áhnte kehiná kaweq ehwéh teri terinuwe. Itene Wahnahnka se séhréh aritonsabe sega ótaq sansá mirauwara író kega tagéra, Mah ehwéhmé aiq pútaq Manikáne ehwéhne uwe.]