\id TIT 57TITDENU.SFM Denya New Testament June 2009 \h Titɔs \toc2 Titɔs \toc3 Tit \toc1 Ŋwɛ ayi Pɔl ásamé mbaá Titɔs \mt2 Ŋwɛ ayi Pɔl ásamé mbaá \mt1 Titɔs \c 1 \s1 Matame \p \v 1 Ɛlé me Pɔl maá utɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne ŋgbá Jisɔs Kras ne nsamé ŋwɛ yina. Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ me utɔɔ́ bina gétúgé bɔɔ́ bi ji ajyaá nnó ábɛ́ abií, nnó mpyɛ́ ɛbwɔ́ áfyɛgé wyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne nnó mpyɛ ɛbwɔ́ ákaá wáwálé ayi ápogé ɛbwɔ́ ákwɔlege depɔré Ɛsɔwɔ cháŋéné. \v 2 Ɛwéna ɛpógé nnó ɛbwɔ́ ánɛré metɔɔ́ mambɔ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ ɛyi Ɛsɔwɔ muú ayi álá abyɔgé gebyɔ ányɛɛ́ mɛ meno tɛ ukwene nnó achyɛgé. \v 3 Ne gébé ɛyigé ji ajyaá gekwɔnégé, ji apyɛ geŋwá ɛyina gegɛné né mekomejɔɔ́ wuú. Ɛ́lé mekomejɔɔ́ yina ne Ɛsɔwɔ Mempoó sé áfyɛɛ́ me né amu nnó ngaregé. Ne wyɛ nkane Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ me majyɛɛ́, mbɔntó ne mpyɛɛ́ utɔɔ́ bií. \p \v 4 Me ntɔme ŋwɛ yina mbaá Titɔs. Me ngboó ne ji ndɛre ɛsé ako défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs. \p Me nnɛnemmyɛ nnó Ntɛ sé Ɛsɔwɔ ne Kras Jisɔs Muú áwene gemɛ́ge sé alɛre wɔ galɔ́gálɔ́, apyɛ ntó wɔ ɔbɛ né nesɔ. \s1 Gepɔ ɛyigé muú kpaá ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs abɔɔ́ mambɛ ne geji \p \v 5 Ula bi me ntɔmé wɔ né melɔ́ Kret úlú nnó wɔ ɔ́néré mampyɛ unó bi ulaá, ne nnó ɔjya ákpákpá né mmú gepúgé Ɛsɔwɔ ndɛre me mbɔ́ ngare mɛ́ wɔ nnó ɔpyɛ né yɛ́ndé melɔ. \v 6 Muú ayi abɛɛ́ muú kpaá né gepúgé Ɛsɔwɔ, abɔ mambɛ muú ayi geŋwá jií gela gepɔ ne dembyɔ́, ábané ɛle mendée ama. Baá bií ntó abɔ mankame ne Jisɔs, ábɛɛ́ ne gepɔ gelɔ́gélɔ́, áchyɛge ɛnógé mba bɔɔ́ kpakpa. \v 7 Muú kpaá né mmu ɛchomelé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ alu muú ayi apɛlé ndɛre utɔɔ́ Ɛsɔwɔ ukɛne. Ndɛre ɛlúmbɔ, abɔ mambɛ muú ayi álá ákágé shulé ji ndo, abɔɔ́ fɔ́ mambɛ muú neŋga, muú ayi awyaá gefere, menyuú mmɔɔ́, abɛɛ́ fɔ́ memmyɛ mammyɛ, ne abɛɛ́ fɔ muú ayi aselegé ɛbwɔ. \v 8 Abɔ́ mambɛ muú ayi anɛne aŋkɛɛ́, agboó ne genó gelɔ́gélɔ́, muú ayi akagé gbaré mmyɛ jií, ajɔ́gé mejɔɔ́ wuú gbɔ́gɔ́nɔ́, abɛɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ ne apyɛɛ́ genó ɛyi ji abɔɔ́ mampyɛ. \v 9 Abɔ́ ntó mambɛ muú ayi agbaré mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi alɛre ji chancha, nnó ji ntó akaá ndɛre alɛregé unó bi bɔɔ́ Ɛsɔwɔ akwɔlegé, nnó álɛré bɔɔ́ abi álɛrege unó ɛbicha nnó álu gyɛɛ́. \s1 Weége anlɛré gebyɔ yɛ́ndégébé \p \v 10 Njɔ́gé mbɔ mechɔ ɛwéna gétúgé gejamégé bɔɔ́ abi átɛne ukpene ne mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ yina. Ɛbwɔ́ alú bɔɔ́ meno ne bɔɔ́ dembwɔlé chacha ɛkwɔ abi átomé wyɛɛ́ ɛshyɛ nnó ábɔ́ mansɔ muú nsɔ ne atɛne cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. \v 11 Ɛkamegé wɔ ɔlyaá ufɔɔ́ bɔɔ́ bina ajyɛ mbɛ ne depɔti né mmu gepúge Ɛsɔwɔ. Ɛbwɔ́ ápyɛ mɛ gejamégé mala upú ákwe tametame ndɛre alɛregé unó bi ɛbwɔ́ ambɔɔ́ ne abɔɔ́ nsa, ɛwé álá ábɔɔ́ fɔ́ manlɛré ubi wɔ́. \v 12 Muú ɛkpávé bwɔ́ ama ayi alu muú melɔ Kret ɛwéna ajɔɔ́ ntó ato ne bɔɔ́ bií aké, “Bɔɔ́ Kret alu bɔɔ́ gebyɔ, bɔɔ́ nchyɛ ne ambwa abi ányɛɛ́ geŋɔ.” \v 13 Mechɔ ɛwéna ɛlu wáwálé ne ɔbɔ manshulegé ɛbwɔ́ ndo, ɔwegé ɛbwɔ́ yɛ́ndégébé nnó ɛbwɔ́ ákeré ákamé ne genó ɛyi gelú cho ɛyi getome ne depɔré Jisɔs. \v 14 Ámágé wu nyɛ se ubi ɛbi bɔɔ́ Jus ajame yɛ́. \v 15 Yɛ́ndégenó gelú pópó mbaá bɔɔ́ abi álá apɔ ne ufɛré uboubo né mmu metɔɔ́. Yɛ́mbɔ abi álú ne ufɛré uboubo, ɛbwɔ́ bi álá áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ wɔ́, yɛ́ genó gefɔ ɛyi gelú ɛbwɔ́ pópó gepɔ. Deba ɛtiré dégbeé ɛbwɔ́ matɔɔ́ dépyɛ ufɛré bwɔ́ úlú wyɛɛ́ nchyɛnchyɛ. \v 16 Áké ɛbwɔ́ ákage Ɛsɔwɔ, yɛ́mbɔ gepɔgé bwɔ́ gelɛré nnó áshya ji. Ɛbwɔ́ álu bɔɔ́ abi muú álá ákágé bɔ gejeé ne ɛbwɔ́ ne áwú fɔ́ Ɛsɔwɔ. Yɛ galɔ́gálɔ́ ayi ɛbwɔ́ ákágé pyɛ ne bɔɔ́ ápɔ. \c 2 \s1 Majyɛ ami Titɔs abɔɔ́ manchyɛ bɔɔ́ ɛchomele Jisɔs \p \v 1 Ne wɔ Titɔs, ɔbɔ manlɛregé ɛlé unó bi úlú cho ndɛre mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ agarege. \v 2 Chyɛge bɔɔ́ kpakpa né mmu gepúge Ɛsɔwɔ majyɛɛ́ nnó abɛ pere ne bɔɔ́, ápyɛgé utɔɔ́ ne ɛshyɛ, ákágé genó ɛyigé ɛbwɔ́ ápyɛ, ákágé ndɛre ágbaregé mmyɛ bwɔ́, átɛne cháŋéné né metɔɔ́ ɛwé áfyɛɛ́ ne Jisɔs, abɔgé gejeé ne bɔɔ́. Akogé wyɛ metɔɔ́ cháŋéné gébégé mmuameno achwɔ́gé. \p \v 3 Wyɛ ndɛre ɔlɛre ákpakpa abi ande, mbɔntó ne ɔbɔɔ́ manlɛre abi andée, nnó ɛbwɔ́ ábɛ́ ne gepɔ ɛyi gechwɔɔ́ ne ɛnógé, áchɔge fɔ́ bɔɔ́ mabɔ, áchyɛgé fɔ́ gemɛge bwɔ́ né mmɔɔ́ manyúgé. Álɛregé ɛlé genó ɛyi gelu cho, \v 4 nnó ɛbwɔ́ ápyɛ ásɔ andée ábɔ́ gejeé ne ánɔ bwɔ́ ne baá bwɔ́. \v 5 Gare ntó ɛbwɔ́ nnó ákagé genó ɛyi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́, ábɛ́ bɔɔ́ abi ánɔ bwɔ́, ɛbwɔ́ ɛbwɔ́ ne ákaá désɔré bwɔ́. Pyɛ ntó ɛbwɔ́ ákaá nnó abɔ mampyɛgé utɔɔ́ né upú bwɔ́. Álɛregé ntó ulɔɔ́ melu áwugé ánɔ bwɔ́ nnó ɛ́kágé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ abɛ ne gembya. \p \v 6 Wyɛmbɔ ntó ne ɔbɔɔ́ manlɛré njyɛɛ́ usa nnó ákaá ndɛre ágbaregé mmyɛ bwɔ́. \v 7 Ne wɔ Titɔs ɔbɔ manlɛre gepɔ gelɔ́gélɔ́ né yɛ́ndégenó ɛyi wɔ ɔpyɛɛ́, ɔkwilegé manlɛré ɛbwɔ́ genó, lɛré ne metɔɔ́ wyɛ mmu pópó, ɔpyɛgé nsɛlé. \v 8 Mekomejɔɔ́ ayi atanege wɔ meno, abɛ ayi muú awúgé álá ákagé shulé wɔ ndo, nnó muú mawámé wyɛɛ́ awugé meno ɛgbɛ ji akpa mekpo unɔɔ́ \p \v 9 Chyɛgé afwɛ majyɛɛ́ nnó ábɔ́ manwúgé ne antɛ abi ábɔɔ́ ɛbwɔ́ né yɛ́ndégenó, ápyɛge ɛlé genó ɛyigé ɛbwɔ́ ákɛlegé. Ɛkágé átɛne ukɔlɔ ne ɛbwɔ́, \v 10 yɛ́ unó bwɔ́ ntó ájogé fɔ́. Ɛbwɔ́ ábɛ́ ɛlé bɔɔ́ abi antɛ bwɔ́ ákágé nɛré metɔɔ́ ne ɛbwɔ́ nnó yɛ́ndégenó ɛyigé ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ gelɛrege ɛlé ndɛre mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ Muú áwene gemɛ́ge sé alɔme. \p \v 11 Ɛsɔwɔ alɛré bɔɔ́ ako galɔ́gálɔ́ wuú ayi ji áwenege gemɛ́ge bɔ. \v 12 Ne galɔ́gálɔ́ yimbɔ achyɛgé ɛsé majyɛɛ́ nnó déféré amu né depɔ ɛtí delá déchwɔɔ́ fɔ́ ne ɛnógé mbaá Ɛsɔwɔ, ɛtí delu ɛlé depɔré mmwɔlé unó mme, nnó dégbarege mmyɛ, debɛ ne geŋwá ɛyi gelu cho ne nnó dépyɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlegé fa né mme yina, \v 13 ndɛre dégilé gekpɛkpɛgé genó ɛyigé ɛsé dénɛré metɔɔ́ wyɛɛ́ gelu nnó Ɛsɔwɔ sé ayi apwɔɔ́ amu alɛrege mmyɛ ne utó gefwa jií. Ɛsɔwɔ yina ɛlé Jisɔs Kras Mewené gemɛ́ge sé. \v 14 Jisɔs yina ne achyɛ gemɛ ji gétúgé se nnó áwéné ɛsé né yɛ́ndé gefɔgé gabo, ashwɔne ɛsé nnó débɛ bɔɔ́ bií abi akpané gechyɛɛ́ mampyɛ galɔ́gálɔ́. \p \v 15 Titɔs ɔbɔ manlɛregé bɔɔ́ unó bina, fyɛgé ɛbwɔ́ ɛshyɛ ne weége ɛbwɔ́ ne uto ɛbi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ wɔ. Ne ɔkamegé muú abya wɔ ndɛre ɔlɛregé ubi. \c 3 \s1 Bɛge ne gepɔ gelɔ́gélɔ́ \p \v 1 Titɔs, tégé bɔɔ́ byɛɛ́ nnó áshúlégé mmyɛ bwɔ́ mme mbaá ákpakpa ne bɔɔ́ abi ábɔɔ́ uto né melɔ. Áwugé ne ɛbwɔ́, ábɛ́ ntó tɛ́né mampyɛ genó ɛyi gechwɔɔ́ ne galɔ́gálɔ́ mbaá bɔɔ́ ako. \v 2 Ɛ́kágé áchɔgé mabɔ muú fɔ, ályaá mawámé, ásɛlé depɔ peré, ne nnó abɛ chancha ne bɔɔ́ ako. \p \v 3 Néndé mbɛmbɛ ɛsé débɔ dekenege ntó wyɛ ndɛre ɛbwɔ́, déwuú nya fɔ́ ne Ɛsɔwɔ dépyɛɛ́ nya gyɛɛ́. Dékwe nya ɛké afwɛ ndɛre dépyɛɛ́ unó bi menyammyɛ sé ákɛlegé ne ɛbi ugɔɔ́ ɛsé metɔɔ́. Déchɔɔ́ nya gébé se mambalegé matɔɔ́ ne atɛ. Bɔɔ́ abifɔ áké ábɔɔ́ unó matɔɔ́ ásɔɔ́ ɛsé. Bɔɔ́ abifɔ ápaá ɛsé, ɛsé ntó dépaá atɛ. \v 4 Yɛ́mbɔ gébégé Ɛsɔwɔ Muú áwene gemɛ́ge sé álɛré ɛsé galɔ́gálɔ́ ne gejeé ɛyigé ji abɔɔ́ ne ɛsé, \v 5 aferé ɛsé né ɛfwyale gabo. Ɛpɔ́fɔ́ gétúgé galɔ́gálɔ́ ayi ɛsé dépyɛɛ́, ji agɛ lé ɛsé meshwɛ ne áwene gemɛ gesé. Ji ashwɔné matɔɔ́ sé nnó débɔ geŋwá ɛyi gekɛ ne Mendoó Ukpea ɛpyɛ ɛsé déla bɔɔ́ akɛ. \v 6 Ɛsɔwɔ afyɛ́ ɛsé Mendoó Ukpea ɛwéna ɛgbeé ɛsé né mmyɛ ndɛre Jisɔs Kras Mempoó sé achyɛ gemɛ jií gétúgé sé, \v 7 nnó gétúgé galɔ́gálɔ́ wuú, ɛsé détɛné cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ degilé mambɔ ntó geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. \v 8 Mejɔɔ́ wena ɛlu wáwálé, ne nkɛlegé wɔ ɔtome ɛshyɛ manlɛregé ɛwu, nnó yɛ́ndémuú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ágbaré menyammyɛ wuú chaŋéné, nnó ápyɛgé galɔ́gálɔ́ yɛ́ndégébé. Unó bina ɛbi me ngaré mbɔ wɔ, ulɔ́ ne upogé yɛ́ndémuú. \p \v 9 Ne ɛkamege wɔ ɔcho mbwa ne bɔɔ́ abi anyɛɛ́ geŋkekenégé mbee yɛ́ mbeé mankɔgé mabɔ ukwene antɛ ne mammyɛge gétúgé ɛbɛ. Unó bina upɔ ne nsa ne úlú ɛlé ubyaŋkwɔ unó. \v 10 Yɛ́ndémuú ayi ɔgɛne nnó agboó ne mawámé ne mbeé manyɛgé, chyɛ ji majyɛɛ́ dama, ɛkogé ndɔ ɛpea álá awuú fɔ́, fa mbwa ne ji, \v 11 néndé ɔkaá nnó gefɔ́gé muú ɛyigé na, alu muú ayi anyɛɛ́ utuú ne gabo ayi ji apyɛɛ́ alɛré nnó jimbɔɔ́ achɔ mabɔ mií. \s1 Kwyakwya mejɔɔ́ \p \v 12 Me nkɛlegé mbɔ mantɔ Atemas ɛwú, nla ntɔ ji wɔ́, ɛbyɛnnó ntɔmé nyɛ lé Tikikɔs, ne yɛ́ndémuú bwɔ́ achwɔgé ɛwú, mmyɛ nnó wɔ ɔchwɔ ɔbane me wena né melɔ Nikapolis néndé nkɛlegé nnó nebá nebyɛ me ɛwú. \v 13 Áŋmɛ se bina apea, Sɛnas muú ɛbɛ ne Apolos ájyɛɛ́ nyɛ nekɛ, áké ájyɛɛ́ chyɛɛ́ ɛbwɔ́ yɛ́ndégenó ɛyigé ɛbwɔ́ ákɛlegé ɔkamegé ɛbwɔ́ ájyɛ amuamu. \v 14 Gare bɔɔ́ se ɛwúmbɔ né melɔ́ Krete nnó ági manlɛregé ulɔɔ́ melu. Áké ápyɛɛ́ mbɔ, ágɛne unó manchyɛɛ́ mbaá bɔɔ́ abi unó ulií ɛbwɔ́. Gárege ɛbwɔ́ nnó ɛ́kágé ábɛ ambwa. \p \v 15 Áŋmɛ́ sé ako abi álu ne me álɔɔ́ ɛnyú matame. Tame ntó ájeé se abi ágboó ne ɛsé ne áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ álɛ́régé ɛnyú ako galɔ́gálɔ́.