\id ROM 46ROMDENU.SFM Denya New Testament June 2009 \h Rom \toc2 Rom \toc3 Rom \toc1 Ŋwɛ ayi Pɔl ásamé mbaá ɛchomele bɔɔ́ Kras né Rom \mt2 Ŋwɛ ayi Pɔl ásamé mbaá ɛchomele bɔɔ́ Kras né \mt1 Rom \c 1 \s1 Pɔl atamege ɛchomele bɔɔ́ Kras né Rom \p \v 1 Me Pɔl, maá defwɛ Jisɔs Kras, ne nsáme ŋwɛ yina. Ɛsɔwɔ ajya me nnó mbɛ ŋgbá Jisɔs ne achyɛɛ́ me utɔɔ́ nnó ngaregé abya melɔ́mélɔ́ wuú. \v 2 Ɛlé abya melɔ́mélɔ́ yina ne Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ nya meno tɛ gachií gébégé ji apyɛɛ́ bɔɔ́ ɛkpávé bií ásamé né mmu ŋwɛ wuú. \v 3 Abya melɔ́mélɔ́ yina átome ne Maá wuú, ji alu mpyáne mfwa Dɛvid. Ábyɛ́ ji ndɛre mekwaá. \v 4 Mendoó Ukpea alɛré ne utó nnó Ji alú Maá Ɛsɔwɔ gébégé apyɛɛ́ ji akwilé né negbo. Ji yimbɔ ɛlé Jisɔs Kras. \v 5 Ne gétú ji, Ɛsɔwɔ alɛré me galɔ́gálɔ́, ne apyɛ nnó me mbɛ ŋgbá Kras ngaregé bɔɔ́ né malɔ mme mako nnó áfyɛɛ́gé metɔɔ́ ne ji ne áwúgé ne ji, \v 6 chóncho ne ɛnyú abi Ɛsɔwɔ akuú nnó décho mmyɛ ne Jisɔs Kras. \v 7 Getú ɛyigémbɔ ne nsáme ŋwɛ yina ɛta nyú ako abi délú né Rom, ɛnyú abi Ɛsɔwɔ ágboó ne ɛnyú dɔɔ́ ne akuú ɛnyú nnó débɛ bɔɔ́ bií. Nnɛnemmyɛ nnó Ntɛ sé Ɛsɔwɔ ne Ata Jisɔs Kras álɛ́régé ɛnyú galɔ́gálɔ́, ne ápyɛ ɛnyú débɛ né nesɔ. \s1 Pɔl atamege Ɛsɔwɔ gétúgé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi álú né Rom \p \v 8 Me mbɔɔ́ kpɛ mbɛ, ntame Ɛsɔwɔ wa gétúgé ɛnyú ako né genó ɛyigé Jisɔs Kras apyɛɛ́ ɛta sé, né gétúgé bɔɔ́ ágaré abya metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ. Abya yimbɔ akɛ akwɔné malɔ mme mako. \v 9 Ɛsɔwɔ muú me mpyɛɛ́ utɔɔ́ bií ne metɔɔ́ wa meko, mmyɛ ké mangarégé abya melɔ́mélɔ́ Maá wuú, alu ntɛ sé wa nnó me mfyɛɛ́ ɛnyú né mmyɛmenɛne ya yɛ́ndégébé mpwwaá fɔ́. \v 10 Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ apyɛ me mkpɛ ngɛ meti nana manchwɔ́ gɛ ɛnyú, mbɔgé nnó mbɔ ne ji akɛlege. \v 11 Me nshyagé manchwɔ ngɛ ɛnyú nnó mpyɛ ɛnyú débɔ ɛchyɛ ɛwé Mendoó Ukpea ɛchyɛɛ́ge nnó ɛnyú débɔ ɛshyɛ déwɛne né depɔré Ɛsɔwɔ. \v 12 Genó ɛyigé me njɔ́gé mbɔ gelú nnó ɛsé ne ɛnyú depoógé atɛ né metɔɔ́ ɛwé défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ. Ɛnyú dékágé poógé me né metɔɔ́ ɛwé défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ me ntó nkágé poógé ɛnyú. \p \v 13 Aŋmɛ ba, nkɛlege nnó ɛnyú dékaá nnó me nshuú ndɔ, ndɔ ne ndɔ manchwɔ́ gɛ́ ɛnyú, nnó mpyɛ bɔɔ́ abifɔ né melɔ nyú ntó afyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs wyɛ ndɛre mpyɛɛ́ né malɔ ayifɔ ayi bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Yɛ́mbɔ kpaá tɛ nana ngɛ fɔ́ meti manchwɔ́ ngɛ ɛnyú wɔ́. \v 14 Genó ɛyigé me mbɔɔ́ mampyɛ gelú nnó me mbɔ mangaré abya melɔ́mélɔ́ mbaá bɔɔ́ abi ágɛne geŋgbɔ ne abi álu amɛ gemua abi ákaá genó ne abi álá akágé. \v 15 Ndɛre ɛlúmbɔ, nshyagé dɔɔ́ mangaré ɛnyú abi délú né Rom abya melɔ́mélɔ́. \p \v 16 Néndé mmyɛ ɛgboó fɔ́ me mangaré abya melɔ́mélɔ́. Ji ne awyaá utó Ɛsɔwɔ ɛbi uferegé yɛ́ndémuú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs né ɛfwyale gabo. Ɛlɔ mbɛ ne bɔɔ́ Jus ɛkwɔné mbaá bɔɔ́ Grek. \v 17 Abya melɔ́mélɔ́ yina agaregé ndɛre Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nnó ɛsé debɛ cho. Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ mbɔ, mbɔgé défyɛgé metɔɔ́ ne ji tɛ ula ulɔɔ́ kpaá tɛ kwyakwya, ndɛre asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Muú ayi Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ ji abɛɛ́ cho gétúgé áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji abɔɔ́ geŋwá.” \s1 Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ɛfwyale mbaá bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ nchyɛ \p \v 18 Ɛsɔwɔ alɛre ndɛre metɔɔ́ ɛsɔɔ́ ji né mfaánebuú ne bɔɔ́ abi ápyɛ gabo ne nchyɛ. Nchyɛ ayi bɔɔ́ bina ápyɛɛ́ ágbɛɛ́ nnó bɔɔ́ ákágé fɔ́ wáwálé ayi mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ alɛregé. \v 19 Ɛsɔwɔ achyɛgé nyɛ ɛbwɔ́ ɛfwyale néndé yɛ́ndégenó ɛyigé muú abɔɔ́ mankaá né depɔré Ɛsɔwɔ, ɛbwɔ́ ákaá mɛ geji. Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ apyɛɛ́ ɛbwɔ́ ákaá geji. \v 20 Ɛbwɔ́ ákágé gá fɔ́ gemɛge bwɔ́ né mbaá gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́, néndé tɛ gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ mfaá ne mme, bɔɔ́ ábɔ́ ákáge kaá gefɔgé muú ayi ji alú né mbaá unó bi ji akwyɛɛ́ yɛ́ ɛlé álá agɛné fɔ́ ji ne amɛ. Unó bina ne ulɛregé utó bií ɛbi ula ubyɛɛ́ ne ulɛrege ntó nnó ji alú Ɛsɔwɔ wáwálé. \v 21 Ɛbwɔ́ akaá Ɛsɔwɔ, yɛ́mbɔ áchyɛgé fɔ́ ji ɛnógé ɛwé abɔɔ́ manchyɛ ji. Yɛ́ mantamege ji atamegé fɔ́. Yɛ́mbɔ ákwe kenékéné né ufɛré bwɔ́ ne matɔɔ́ bwɔ́ ákwe kendeé ɛké gemua. \v 22 Ɛbwɔ́ aké awyaá défɔɔ́, yɛ́mbɔ álú lé ukekené bɔɔ́. \v 23 Ɛbwɔ́ ályaá manógé Ɛsɔwɔ muú álá gboó, álá nógé lé aló uka abi áfulé akwaá bɔɔ́ ágboó, dénywɔne, menya uká, ne ɛyi ɛkɛne uwya mme. \p \v 24 Ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ alyage ɛbwɔ́ nnó ápyɛgé gekwekwe gepɔ ne nnó apyɛge unó bi uchyɛgé mekpo unɔɔ́ né mbaá atɛ. \v 25 Ɛbwɔ́ áshya mankame ne wáwálé ayi atome ne Ɛsɔwɔ, álá ákame lé ne genó ɛyi gebyɔ. Ɛbwɔ́ ánógé ne áfɛgé lé unó bi Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́. Áshya manógé Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ muú akwyɛɛ́ unó bina. Ji alu muú ayi ɛsé débɔɔ́ manógé tɛ kwya kwyaá. Amɛn. \p \v 26 Gétúgé ubobo unó bina ɛbi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́, Ɛsɔwɔ alyage ɛbwɔ́ nnó abɔ mmwɔlé mampyɛgé depɔré ubɛle ɛtiré dégboó mmyɛ. Andée bwɔ́ ályaá gefɔgé ubɛlé ɛbi ábɔɔ́ mambɛlegé ne ande, álá bɛlé lé ne atɛ andée. \v 27 Wyɛmbɔ ntó ne ande ályaá mambɛlege ne andée, álá bɛlé ɛlé ne atɛ ande. Ande ápyɛɛ́ ubobo unó bi ugboó mmyɛ ne atɛ ande. Getu ɛyigémbɔ, ɛbwɔ́ ambɔɔ́ ákuú ɛfwyale né gemɛge bwɔ́ ɛwé ɛbwɔ́ abɔɔ́ mangɛ gétúgé gabo bwɔ́. \p \v 28 Tɛ mbaá ɛbwɔ́ áshya mamfɛre genó ɛyi gelú chó ɛyi getome ne Ɛsɔwɔ, Ji alyage nnó ɛbwɔ́ áfɛrege lé unó uboubo ápyɛgé unó bi muú álá bɔɔ́ mampyɛgé wɔ́. \v 29 Matɔɔ́ bwɔ́ agbeé ne nchyɛ ufɔɔ́ ufɔɔ́. Apyɛɛ́ gabo, ányɛɛ́ manwaá, apaá bɔɔ́, áfyɛɛ́ amɛ né unó bɔɔ́ bi cha, áwane bɔɔ́, ámmyɛɛ́ mammyɛ, ábwɔ́lege bɔɔ́, áteé wyɛ lé gabo ne bɔɔ́, ne ájɔ́gé bɔɔ́ mesomeso. \v 30 Áchɔɔ́ mabɔ atɛ, ápaá Ɛsɔwɔ, áwyaá neŋa, ábwɛge mmyɛ, ádoó ɛbwɔ ɛwɔme, ákwyɛge mati makɛ ayi ápyɛɛ́ nchyɛ, áwuú fɔ́ ne antɛ ne amma bwɔ́. \v 31 Alú uŋkekene bɔɔ́. Ányɛ́gémeno nnó ápyɛɛ́ genó, ápyɛɛ́ fɔ́ geji. Ágɛné fɔ́ bɔɔ́ meshwɛ, ábálege matɔɔ́ ne bɔɔ́. \v 32 Yɛ́ lé ɛbwɔ́ ákaá chaŋéné nnó ɛbɛ́ Ɛsɔwɔ ɛké bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ ufɔɔ́ unó bina abɔ mangbo, ɛbwɔ́ ápyɛ fɔ́ lé ubiubi, áfɛgé ntó bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ ubi. \c 2 \s1 Ɛsɔwɔ asɔɔ́ nyɛ mpa yɛ́ndémuú \p \v 1 Ngarege ɛnyú abi désɔɔ́ mpa bɔɔ́, dékágé gá fɔ́ gemɛgé nyú gébégé déke désɔɔ́ mpa, yɛ́ debɛ ndé ufɔɔ́ bɔɔ́. Mbɔ ne ɛlú wáwálé ne ɛnyú ako néndé ndɛre ɛnyú désɔɔ́ mpa yimbɔ, mbɔ ne ɛnyú ambɔɔ́ ntó dékwene mpa gétúgé nnó ɛnyú ambɔɔ́ abi délú ampane mpa dépyɛɛ́ ntó wyɛɛ́ ufɔɔ́ unó ɛbimbɔ. \v 2 Ɛsé dékaá nnó Ɛsɔwɔ asɔɔ́ mpa wuú cho mbaá bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ ufɔɔ́ unó bina. \v 3 Ɛnyú défɛré nnó déké déjɔ́gé nnó bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ ufɔɔ́ unó bina ákwe mpa ne ɛnyú ambɔɔ́ ntó déké dépyɛɛ́ wyɛɛ́ ubi dékágé bo unɔɔ́ mpa Ɛsɔwɔ? \v 4 Waá ɛnyú débyaá mbɔ ɛlé galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ alɛregé, dépɔ ɛtiré ji abyaá ne metɔɔ́ ɛwé ji ákogé? Waá ɛnyú dékaá fɔ́ nnó galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ alɛregé alú nnó apyɛ ɛnyú dékwɔré matɔɔ́ nyú délyaá gabo wɔ́? \v 5 Yɛ́mbɔ ɛnyú denɔɔ́ matɔɔ́ ne détoó mekpo. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛnyú dépyɛmbɔ lé nnó né bií bi Ɛsɔwɔ alɛrege nyɛ metɔɔ́ usɔɔ́ wuú mbaá bɔɔ́ abi ápyɛ gabo, ji áchyɛɛ́ ɛnyú ɛfwyale ɛwé ɛŋea kpaá ɛ́pwɔ. Ne ji asɔɔ́ nyɛ mpa wuú cho. \v 6 Néndé Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ yɛ́ndémuú nsa ayi akwane ne ji né unó bi ji apyɛɛ́. \v 7 Né mbaá bɔɔ́ abi ákogé metɔɔ́ ápyɛɛ́ wyɛ galɔ́gálɔ́ ne bɔɔ́, ákɛlegé nnó Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛbwɔ́ ŋgɔ, ɛnógé ne geŋwá ɛyigé álá gboó, Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ ɛbwɔ́ abɔ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. \v 8 Yɛ́mbɔ mbaá bɔɔ́ abifɔ abi ateé lé gemɛge bwɔ́, áshyá manwú genó ɛyi gelú cho ne ápyɛ ɛlé unó bi úlú gyɛɛ́, metɔɔ́ ɛsɔɔ́ nyɛ Ɛsɔwɔ ne ɛbwɔ́, achyɛɛ́ ɛbwɔ́ ɛfwyale. \v 9 Ne ɛfwyale ne ubalé ubɛɛ́ nyɛ dɔɔ́ né mbaá yɛ́ndémuú ayi apyɛɛ́ gabo, ɛlɔ mbɛ né mbaá bɔɔ́ Jus ɛkwɔné mbaá bɔɔ́ Grek. \v 10 Yɛ́mbɔ yɛ́ndémuú ayi apyɛ unó bi úlú cho, Ɛsɔwɔ achyɛgé nyɛ ji ŋgɔ, ɛnógé ne nesɔ, ɛlɔ né bɔɔ́ Jus ɛkwɔné mbaá bɔɔ́ Grek. \v 11 Mbɔ ne ɛlu néndé Ɛsɔwɔ agyale fɔ́ aŋgya ne muú fɔ́. \p \v 12 Bɔɔ́ abi álá kaá ɛbɛ Ɛsɔwɔ wɔ́, ápyɛge gabo ánóme mme detu ndɛre bɔɔ́ abi álá kaá ɛbɛ Ɛsɔwɔ wɔ́. Ne bɔɔ́ abi ákaá ɛbɛ Ɛsɔwɔ, ápyɛgé gabo, Ɛsɔwɔ ásɔɔ́ mpa bwɔ́ ndɛre ɛbɛ ɛjɔɔ́. \v 13 Bɔɔ́ abi áwuú lé ɛbɛ wuú ne álá pyɛɛ́ fɔ́ genó ɛyigé ɛbɛ ɛjɔɔ́, Ɛsɔwɔ ágarege fɔ́ nnó álú cho né mbɛ ushu wuú. Yɛ́mbɔ bɔɔ́ abi áwuú ɛbɛ ne ápyɛɛ́ genó ɛyigé ɛjɔɔ́, ɛbwɔ́ ne Ɛsɔwɔ ágarege nnó álú cho né mbɛ ushu wuú. \v 14 Bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, ákaá fɔ́ ɛbɛ Ɛsɔwɔ wɔ́. Yɛ́mbɔ áké ápyɛɛ́ genó ɛyigé ɛbɛ ɛjɔɔ́ álá kágé, álɛrege nnó ákage genó ɛyi gelu cho ne ɛyi gelu gyɛɛ́, yɛ́ lé ɛbwɔ́ álá pɔ́ ne ɛbɛ. \v 15 Gepɔ́gé bwɔ́ gelɛre nnó genó ɛyigé ɛbɛ ɛkɛlegé, gelu né mmu matɔɔ́ bwɔ́. Ne matɔɔ́ bwɔ́ ntó ágaregé nnó genó ɛyina gelu wáwálé, tɛ mbaá gébé ɛyifɔ ufɛre bwɔ́ ugarege ɛbwɔ́ nnó alu gyɛɛ́, gébé ɛyigé fɔ́ ugarege ɛbwɔ́ nnó alú cho, \v 16 mbɔ ne ɛbɛɛ́ nyɛ né bií bi Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nyɛ Kras Jisɔs asɔ mpa bɔɔ́ néndé ji akaá unó bi úlú bibií né ufɛre akwaá. Mbɔ ne abya melɔ́mélɔ́ ayi me ngarege ájɔɔ́. \s1 Ndɛre bɔɔ́ Jus álú ne ɛbɛ \p \v 17 Mbɔgé wɔ ɔlú muú Jus, ne ɔlyií mmyɛ ne ɛbɛ Mosis, ɔdoó ɛbwɔ́ ɛwɔme nnó ɔlú muú Ɛsɔwɔ. \v 18 Nkaá genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege nnó wɔ ɔpyɛge, ɔkaá ntó genó ɛyi gelu cho ne ɛyi gelu gyɛɛ́ gétúgé alɛre wɔ ɛbɛ. \v 19 Ne ɔkaá ntó nnó wɔ ne ɔjamé bɔɔ́ amɛ nónómé meti ne ɔlú ɛke geŋgbɔ mbaá bɔɔ́ abi alu né gemmua. \v 20 Wɔ ɔfɛre nnó ɔkágé chyɛɛ́ majyɛ mbaá ukeŋkene bɔɔ́ ne ɔlɛrege bɔɔ́ abi álá ákage depɔré Ɛsɔwɔ. Ne ɔfɛre nnó ɛbɛ ɛwé wɔ ɔkaá ɛwyaá defɔɔ́ deko chóncho ne wáwálé meko. \v 21 Wɔ muú ɔjyɛɛ́ bɔɔ́ majyɛɛ́, wɔ ntó ɔchyɛge fɔ gemɛ jyɛ majyɛɛ́? Wɔ ɔgarege bɔɔ́ nnó, ájogé fɔ́ ɛjo, yɛ́mbɔ wɔ mbɔɔ́ ɔjoó. \v 22 Wɔ ɔké bɔɔ́ ákwege fɔ́ ulɔ, wɔ́ mbɔɔ́ ɔkwene. Ɔpaá aló uka yɛ́mbɔ ɔjoó ɛjo né matoó bwɔ́. \v 23 Wɔ ɔdoó ɛbwɔ́ ɛwɔme nnó ɔkágé mabɛ Ɛsɔwɔ, yɛ́mbɔ ɔchyɛge Ɛsɔwɔ mekpo unɔɔ́ gétúgé ɔkwene mabɛ jií, \v 24 néndé asá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, áchɔɔ́ mabɔ Ɛsɔwɔ gétúgé genó ɛyigé ɛnyú bɔɔ́ Jus dépyɛɛ́.” \p \v 25 Mansɔ muú nsɔ nnó abɛ muú Jus, alú genó gelɔ́gélɔ́ mbɔgé muú aké abelege mabɛ Ɛsɔwɔ. Yɛ́mbɔ mbɔgé ɔla ɔbelege mabɛ Ɛsɔwɔ, ɔlú wyɛ ɛké muú ayi álá asɔɔ́ ji nsɔ wɔ́. \v 26 Mbɔgé muú ayi álá asɔɔ́ ji nsɔ wɔ́ aké abelege mabɛ Ɛsɔwɔ, nnó Ɛsɔwɔ asɛle fɔ́ ji nnó alú wyɛ ɛké muú ayi asɔɔ́ ji nsɔ? \v 27 Ndɛre ɛlúmbɔ, bɔɔ́ abi álá asɔɔ́ ɛbwɔ́ nsɔ wɔ́, yɛ́mbɔ ábelegé mabɛ Ɛsɔwɔ, ɛbwɔ́ alɛrege nyɛ ɛnyú nnó dékwe mpa, néndé yɛ́ lé ɛnyú déwyaá mabɛ Ɛsɔwɔ né ŋwɛ ne asɔ ɛnyú nsɔ dékwene áji. \v 28 Muú ayi alu muú Jus wáwálé apɔ fɔ ayi awyaá geloge bɔɔ́ Jus né mekɔ menyammyɛ. Yɛ́ nsɔ ayi wáwálé apɔ́ fɔ́ genó ɛyigé afyɛɛ́ muú né mmyɛ bɔɔ́ ágɛne. \v 29 Muú ayi alú muú Jus wáwálé alú ɛlé muú ayi asɔɔ́ ji nsɔ ayi metɔɔ́, mmyɛ ɛké Mendoó Ɛsɔwɔ ɛpyɛɛ́ nnó ji akwɔre metɔɔ́ wuú abɛ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. Ɛlé Mendoó Ɛsɔwɔ ne ɛpyɛɛ́ utɔɔ́ bina ɛpɔ́fɔ́ mabɛ ayi asame mme. Yɛ́ndémuú ayi akwɔré né gefɔɔ́ ɛyina, alu muú ayi Ɛsɔwɔ ne afɛgé ji, ɛpɔ́fɔ́ wyɛ lé akwaá. \c 3 \p \v 1 Ndɛre mechɔ ɛwéna ɛlúmbɔ, ndé nsa ayi muú abɔɔ́ mbɔgé abɛge muú Jus? Ne ndé galɔ́gálɔ́ ayi muú abɔɔ́ mbɔgé asɔgé ji nsɔ? \v 2 Galɔ́ gálɔ́ alu dɔɔ́ mambɛ muú Jus. Genó ɛyigé mbɛ gelu nnó Ɛsɔwɔ afyɛ́ mekomejɔɔ́ wuú né amu bɔɔ́ Jus. \v 3 Ne mbɔgé ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ fɔ́ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege nnó ɛbwɔ́ apyɛge, nnó Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ fɔ́ genó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó apyɛɛ́? \v 4 Chacha. yɛ́ lé ɛkage bɛ nnó yɛ́ndémuú alú muú gebyɔ, Ɛsɔwɔ ajɔ́gé wyɛ wáwálé. Asá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Bɔɔ́ agɛné nyɛ nnó genó ɛyigé wɔ ɔjɔ́gé gelú cho ne ɔpagé mpa wyɛɛ́, ɔkwilege.” \p \v 5 Yɛ́mbɔ mbɔgé gabo ayi ɛsé depyɛɛ́ alɛre ndɛre Ɛsɔwɔ alu cho, ndé genó ɛsé dékágé jɔɔ́? Nnó Ɛsɔwɔ apɔ́ fɔ́ cho manchyɛɛ́ ɛsé ɛfwyale gétúgé gabo ayi ɛsé dépyɛɛ́? (Gɛ mbɔ ne bɔɔ́ abifɔ ajɔ́gé). \v 6 Ɛkágé bɛ fɔ́ mbɔ! Mbɔgé nnó Ɛsɔwɔ apɔ́ fɔ́ cho, ɛpyɛɛ́mbɔ nnó ne ji asɔ mpa bɔɔ́ mme? \p \v 7 Muú fɔ ákágé nyɛgé wyɛ mbeé aké, “Mbɔgé gebyɔ ɛyigé me mbyɔgé gepyɛ nnó bɔɔ́ agɛ nnó Ɛsɔwɔ ajɔ́gé wáwálé, ne gepyɛ ji abɔɔ́ ŋgɔ, ulannó ne Ɛsɔwɔ agarege nnó me nlú gyɛɛ́ né gabo ayi mpyɛɛ́?” \v 8 Bɔɔ́ abi áfɛrege mbɔ áké, “Ndɛre dépyɛɛ́ gabo, mbɔntó ne galɔ́gálɔ́ achwɔɔ́.” Bɔɔ́ abifɔ áchɔɔ́ me mabɔ áké gɛ mbɔ ne me ngarege. Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ɛbwɔ́ ɛfwyale ɛwé ɛkwane ne ɛbwɔ́. \s1 Yɛ muú ayi alu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ apɔ \p \v 9 Ne nana yɛ́? Nnó ɛsé bɔɔ́ Jus dépwɔ bɔɔ́ abi álá pɔ́ fɔ́ bɔɔ́ Jus? Chacha. Me ngaré mɛ nnó bɔɔ́ mme yɛ́ bɔɔ́ Jus ne bɔɔ́ Grek gabo abɔ ɛbwɔ́ deba. \v 10 Ɛlú wyɛ ndɛre asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Yɛ́ muú ayi alú cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ apɔ́, yɛ́ ama apɔ́. \v 11 Yɛ́ muú ama ayi akágé wáwálé ayi atome ne Ɛsɔwɔ apɔ́ ne yɛ́ ama ayi akɛlege mankwɔlege Ɛsɔwɔ apɔ́. \v 12 Bɔɔ́ ako átí meso ne Ɛsɔwɔ, ɛbwɔ́ ako áfɛ gyɛɛ́, yɛ́ muú ama ayi apyɛ galɔ́gálɔ́ apɔ́ ŋgba yɛ́ ama apɔ́. \v 13 Mejɔɔ́ ɛwé ɛtanege ɛbwɔ́ né meno ɛlú ɛké gebɛ gebogebo ɛyi getanege né mmu menome. Manɔme bwɔ́ agarege ɛlé gebyɔ gejigeji. Mejɔɔ́ ɛwé ɛ́tánege ɛbwɔ́ né ubɔ meno ɛlú ɛké nchyɛ utɔ. \v 14 Mekomejɔɔ́ ayi atanege ɛbwɔ́ meno agbeé ne ulwɛre ne nchyɛ. \v 15 Manwá muú alu ɛbwɔ́ wáwá. \v 16 Yɛ́ndé mbaá ayi ɛbwɔ́ ajyɛɛ́, áchɔɔ́ bɔɔ́ ne apyɛɛ́ ɛbwɔ́ ágɛne ɛfwyale. \v 17 Ɛbwɔ́ akágé fɔ́ ndɛre abɛɛ́ né nesɔ. \v 18 Ɛbwɔ́ anógé fɔ́ Ɛsɔwɔ chacha.” \p \v 19 Nana dékaá nnó yɛ́ndégenó ɛyigé ɛbɛ ɛjɔ́gé ɛtomé ne bɔɔ́ abi ɛbɛ ɛwémbɔ ɛgbarege ɛbwɔ́, nnó ɛgbɛge mano bɔɔ́ abi akɛlege nnó agame gemɛge bwɔ́ ne nnó ɛpyɛ yɛ́ndémuú akpɛ né unɔɔ́ mpa Ɛsɔwɔ. \v 20 Yɛ́ muú ayi abɛɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gétúgé apyɛ genó ɛyigé ɛbɛ́ ɛjɔɔ́ apɔ, néndé ɛlé gétúgé dékaá ɛbɛ ne dékaá nnó dépyɛɛ́ gabo. \s1 Ɛsɔwɔ alɛré ɛsé meti ɛwé dékage tane né ɛfwyale \p \v 21 Yɛ́mbɔ nana Ɛsɔwɔ alɛre ɛsé meti ɛwé ji apyɛɛ́ bɔɔ́ ábɛɛ́ cho né mbɛ ushu wuú. Ɛbɔɔ́ fɔ mechɔ mampyɛ ne ɛbɛ mambelé wɔ́, yɛ́ ɛlé genó ɛyigé ɛbɛ Mosis ne bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ abɔɔ́ mɛ mbɛ ajɔɔ́. \v 22 Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ bɔɔ́ ábɛɛ́ cho né mbɛ ushu wuú gébégé áfyɛgé metɔɔ́ ne Jisɔs Kras. Ɛsɔwɔ apyɛmbɔ mbaá bɔɔ́ ako abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs, ágyale fɔ́ áŋgya. \v 23 Néndé bɔɔ́ ako ápyɛ gabo, ne ákwɔne se mambɔ ŋgɔ Ɛsɔwɔ wɔ́. \v 24 Yɛ́mbɔ né ulɔɔ́ melu Ɛsɔwɔ, ji apyɛ ɛbwɔ́ atɛne cho né mbɛ ushu wuú ndɛre ɛchyɛ ɛwé ji achyɛge gétúgé uto Kras Jisɔs ɛbi úwené gemɛ gesé. \v 25 Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ Jisɔs ndɛre gepɛ. Ji apyɛmbɔ nnó asɛ manoó mií apyɛ nnó bɔɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs. Ɛsɔwɔ apyɛmbɔ manlɛré nnó ji alú cho, néndé nya mbɛmbɛ, ji ako metɔɔ́ abya gabo ayi bɔɔ́ ápyɛɛ́. \v 26 Ɛsɔwɔ apyɛmbɔ manlɛré né gébé ɛyigé na nnó ji alu cho ne nnó bɔɔ́ áfyɛ́ge metɔɔ́ ne Jisɔs, ji apyɛɛ́ ɛbwɔ́ ábɛɛ́ cho né mbɛ ushu wuú. \p \v 27 Ne nana ndé genó ɛyigé ɛsé dékágé do ɛbwɔ ɛwɔme nnó dépyɛgé ne Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ ɛsé delu cho? Yɛ genó gepɔ, néndé mamferé muú né ɛfwyale apɔ́fɔ́ gétúgé galɔ́gálɔ́ ayi ji apyɛɛ́, ɛlé gétúgé áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras Jisɔs. \v 28 Ndɛre ɛlúmbɔ, dékaá nnó muú abɛɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gétúgé áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs, ɛpɔ́fɔ́ gétúgé ábélege ɛbɛ. \v 29 Waá nnó, Ɛsɔwɔ alu lé ayi bɔɔ́ Jus ɛbwɔ́ ɛbwɔ́? Nnó ji apɔ́ fɔ́ ntó Ɛsɔwɔ ayi bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus? Wáwálé alu. \v 30 Tɛ mbaá Ɛsɔwɔ alu ama, ji apyɛ nyɛ bɔɔ́ ábɛɛ́ cho né mbɛ ushu wuú mbɔgé áfyɛ́ge metɔɔ́ ne Jisɔs. Yɛ́ asɔ́ ɛbwɔ́ nsɔ, yɛ́ ásɔɔ́ ɛbwɔ́ nsɔ wɔ́. \v 31 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛlé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs, nnó déjɔɔ́ nnó ɛbɛ ɛfu se yɛ́ genó wɔ́? Ŋgba wɔ́. Ɛbɛ ɛlú genó ne débɔ manógé ɛwu. \c 4 \s1 Démɛɛ́ mechɔ ɛwéna ne gekwenege Ntɛ sé Abraham \p \v 1 Ndɛre mechɔ ɛwéna ɛwé ɛtome ne mambɛ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, ndé galɔ́gálɔ́ ayi ɛsé dékágé jɔɔ́ yɛ́ nnó ákwɔlé Abraham gekwenege ntɛ sé ndɛre akwaá ákɛlege? \v 2 Mbɔgé nnó Ɛsɔwɔ abɔ apyɛɛ́ ji abɛ cho né mbɛ ushu wuú gétúgé utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́ ɛbi ji apyɛɛ́, mbɔ ji abɔ awyaá genó ɛyigé ji ákágé doó ɛbwɔ ɛwɔme. Yɛ́mbɔ ji apɔ́ ne genó ɛyigé ji ákágé doó ɛbwɔ ɛwɔme né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. \v 3 Asa né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Abraham áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, getú ɛyigémbɔ Ɛsɔwɔ asɛ nnó ji alu cho né mbɛ ushu wuú.” \v 4 Muú apyɛgé utɔɔ́ achyɛge ji ŋka, ɛji ɛpɔ́fɔ́ ndɛre ɛchyɛ ɛwé achyɛgé muú detú. Ɛlú ɛlé genó ɛyigé ji abɔɔ́ mansɛ gétúgé utɔɔ́ ɛbi ji apyɛɛ́. \v 5 Yɛ́mbɔ muú ayi álá lií fɔ́ mmyɛ né utɔɔ́ ulɔúlɔɔ́ ɛbi apyɛɛ́, ne áfyɛɛ́ lé metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ muú awyaá uto mampyɛɛ́ bɔɔ́ abi apyɛɛ́ gabo abɛ cho né mbɛ ushu wuú, Ɛsɔwɔ asɛlé nnó muú yimbɔ alu cho né mbɛ ushu wuú gébégé áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji. \v 6 Wyɛmbɔ ntó ne mfwa Dɛvid ájɔɔ́ aké, metɔɔ́ megɔmegɔ ɛja nnó ne muú ayi Ɛsɔwɔ asɛle nnó alu cho né mbɛ ushu wuú, yɛ́mbɔ ɛ́pɔ́ fɔ́ ɛlé gétúgé utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́ ɛbi ji apyɛɛ́. \v 7 Ajɔɔ́ aké, “Metɔɔ́ megɔmegɔ ɛbɛɛ́ ne bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ájinte gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́, ne ábyaá ji. \v 8 Metɔɔ́ megɔmegɔ ɛbɛɛ́ ne muú ayi Ɛsɔwɔ asɛle nnó apyɛɛ́ fɔ́ gabo wɔ́.” \p \v 9 Ndɛre ɛlúmbɔ, nnó metɔɔ́ megɔmegɔ ɛwéna ɛlú lé ne bɔɔ́ abi ásɔɔ́ ɛbwɔ́ nsɔ ɛbwɔ́ ɛbwɔ́, waá ɛlú ntó ne abi álá ásɔɔ́ ɛbwɔ́ nsɔ wɔ́? Ɛsé déjɔ́gé mɛ nnó Abraham áfyɛgé metɔɔ́ Ɛsɔwɔ asɛ nnó ji alu cho né mbɛ ushu wuú. \v 10 Ndé gébé mechɔ ɛwéna ɛpyɛ? Gemɛgé nnó asɔ nya Abraham nsɔ, waá gébégé ásɔɔ́ mɛ ji nsɔ? Ɛlé gemɛge nnó asɔ ji nsɔ, ɛpɔ́fɔ́ gébégé ásɔɔ́ mɛ ji nsɔ. \v 11 Nsɔ ayi ásɔɔ́ Abraham alu ɛlé gelo ɛyi gelɛre nnó Ɛsɔwɔ abɔ mɛ mbɛ asɛ nnó Abraham alu cho ndɛre afyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji gemɛge nnó ásɔ ji nsɔ. Ɛpyɛmbɔ nnó Abraham abɛ ntɛ bɔɔ́ ako abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ayi álá asɔɔ́ ɛbwɔ́ nsɔ wɔ́. Ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ asɛle ntó ɛbwɔ́ nnó alu cho né mbɛ ushu wuú. \v 12 Ne Abraham alu ntó gekwenege ntɛ bɔɔ́ abi álá ásɔɔ́ ɛbwɔ́ nsɔ jiji wɔ́, yɛ́mbɔ áfyɛɛ́ ntó metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ wyɛ ndɛre gekwenege ntɛ se Abraham afyɛɛ́ gemɛ́gé nnó asɔ ji nsɔ. \p \v 13 Ɛsɔwɔ anyɛ́ nya meno ne Abraham ne upyáne bií, nnó mme yina abɛɛ́ nyɛ awu bwɔ́. Menomenyɛɛ́ ɛwéna ɛ́pɔ́fɔ́ gétúgé Abraham apyɛɛ́ genó ɛyigé ɛbɛ ɛjɔɔ́, ɛlé gétúgé Abraham áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, ne ji asɛlé nnó Abraham alu cho. \v 14 Mbɔgé ɛbɛɛ́ nnó genó ɛyigé Ɛsɔwɔ anyɛ́meno, achyɛgé lé mbaá bɔɔ́ abi ábélege ɛbɛ, mbɔ metɔɔ́ mamfyɛ ne Ɛsɔwɔ ɛpɔ́ yɛ́ ne nsa, ne menomenyɛɛ́ Ɛsɔwɔ ɛlú lé detú. \v 15 Gétúgé genó ɛyigé ɛbɛ ɛjɔɔ́ Ɛsɔwɔ alɛrege metɔɔ́ usɔɔ́ wuú mbaá bɔɔ́ abi álá ákwɔlege ɛwú. Ne mbɔgé ɛbɛ ɛla ɛpɔ́, muú ntó ákwene fɔ́ ɛbɛ. \p \v 16 Ndɛre ɛlúmbɔ, genó ɛyigé Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó apyɛɛ́, gekɛne ne metɔɔ́ mamfyɛɛ́ ne ji. Gɛ mbɔ ne ɛlú nnó, genó ɛyigémbɔ gepyɛ gétúgé Ɛsɔwɔ alɔme melu. Ne ji alɛrege ulɔɔ́ melu mbaá baá Abraham ako. Ne baá Abraham ápɔ́ fɔ́ bɔɔ́ abi ábélege ɛbɛ ɛwú ɛwú, álu ntó bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ndɛre Abraham abɔ afyɛɛ́ nya. Gɛ́ mbɔ ne ɛlú néndé Abraham alu ntɛ mbaá ɛsé ako abi défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. \v 17 Ne ɛlú wyɛ ndɛre ásame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Me mpyɛ nnó wɔ ɔbɛ ntɛ gejamégé bɔɔ́ né gejamégé malɔ.” Ne Abraham alu ntɛ se ɛsé ako né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, muú yi Abraham áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji. Ɛsɔwɔ muú apyɛɛ́ bɔɔ́ ákwilege né negbo, ajɔ́gé genó ɛyi gebɔ gela gepɔ gelu. \p \v 18 Ɛsɔwɔ ájɔ́gé mbɔ, Abraham akamé, ne anɛré metɔɔ́ nnó genó ɛyigé Ɛsɔwɔ anyɛ́meno, gepyɛ nyɛ, yɛ́ ɛlé ɛlú ɛké ɛpɔ́fɔ́ kɔkɔge nnó genó yimbɔ gepyɛ. Ne Abraham alu ntɛ gejamégé bɔɔ́ né gejamégé malɔ wyɛ ndɛre Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ nnó, “Upyáne byɛɛ́ ubɛɛ́ nyɛ gejamegejame ɛké ambe né mfaánebuú.” \v 19 Ne Ɛsɔwɔ ájɔ́gé mbɔ Abraham abɔɔ́ fɔ́ gepwa mamfyɛ metɔɔ́ ne ji wɔ́, yɛ́ ɛlé ji akaá nnó ákage byɛ se maá gétúgé ákwɔné usaá aŋmɛ uta, ne mendée wuú Sara ntó alu meŋkwɔ mendée. \v 20 Abraham alyaá fɔ́ mamfyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ wɔ́, ne apɔ́ ne dembyɔ né genó ɛyigé Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó apyɛɛ́. Yɛ́mbɔ metɔɔ́ ɛwé ji afyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛtoó wyɛ toógé ne afɛɛ́ge Ɛsɔwɔ, \v 21 néndé ji akaá chaŋéné nnó Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nyɛ wyɛ genó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó apyɛɛ́. \v 22 Gɛ́ ula bi Ɛsɔwɔ asɛle nnó Abraham alu cho né mbɛ ushu wuú, gébégé ji áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji. \v 23 Mekomejɔɔ́ yina ayi ásame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ɛsɔwɔ asɛ nnó Abraham alu cho né mbɛ ushu wuú”, ása fɔ́ lé mampoó Abraham jimbií wɔ́, \v 24 ása ntó mampoó ɛsé abi Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nyɛ nnó débɛ cho né mbɛ ushu wuú mbɔgé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji muú apyɛɛ́ Ata sé Jisɔs akwilé né negbo. \v 25 Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ji nnó agbo gétúgé gabo sé ne apyɛ ji akwilé né negbo nnó apyɛ ɛsé débɛ cho né mbɛ ushu wuú. \c 5 \s1 Ɛsé déwyaá nesɔ ne nechɔ́chɔ́ gétúgé Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ ɛsé délú cho né mbɛ ushu wuú \p \v 1 Tɛ mbaá Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé detɛne cho né mbɛ ushu wuú gébégé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs, ɛsé délú nesɔ ne ji gétúgé genó ɛyigé Ata sé Jisɔs Kras ápyɛɛ́. \v 2 Ne gétúgé ɛsé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji, Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé dégɛ meti ɛwé ji alɛrege ɛsé galɔ́gálɔ́ ayi dégɛne mbɔ nana. Ndɛre ɛlúmbɔ ɛsé déwyaá metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ gétúgé dénɛré metɔɔ́ nnó débɔɔ́ nyɛ ntó ngɔ ayi Ɛsɔwɔ awyaá. \v 3 Genó ɛyigé fɔ ntó ɛyigé ɛsé déwyaá metɔɔ́ megɔmegɔ wyɛɛ́ gelu nnó, dégɛne ɛfwyale yɛ́mbɔ dékaá nnó ɛfwyale ɛwémbɔ ɛpyɛɛ́ ɛlé nnó ɛsé dékógé metɔɔ́. \v 4 Metɔɔ́ mekogé ɛpyɛɛ́ ɛsé débɛɛ́ ne gepɔ gelɔ́gélɔ́. Gepɔ gelɔ́gélɔ́ gepyɛɛ́ ɛsé dénɛrege metɔɔ́ nnó Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ɛsé genó ɛyi ji anyɛ́meno. \v 5 Metɔɔ́ ɛwé dénɛrege ne Ɛsɔwɔ ɛbɛɛ́ fɔ́ detu néndé Mendoó Ukpea ɛpyɛɛ́ gejegé Ɛsɔwɔ gegbeé ɛsé né matɔɔ́. Ne Mendoó Ukpea ɛwémbɔ ɛlé ɛchyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛsé. \p \v 6 Néndé né gébé ɛyigé ɛsé déla dékágé poó fɔ́ gemɛge ɛsé, Kras achwɔ́ wyɛ né gébé ɛyigémbɔ ɛyigé Ɛsɔwɔ abɔ ajyaá, agbo mampoó ɛsé bɔɔ́ abo. \v 7 Ɛjwerege ne muú akame nnó agboó gétúgé muú ayi alu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, yɛ́ ɛlé muú ayifɔ ákagé kame mamgbo gétúgé muú ayi awyaá gepɔ gelɔ́gélɔ́. \v 8 Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ alɛre nnó ji abɔ gejeé ne ɛsé, néndé yɛ́ né gébé ɛyigé ɛsé delu dépyɛɛ́ wyɛɛ́ gabo, Kras agbo gétúgé sé. \v 9 Ɛsɔwɔ akɛ ne manoó Jisɔs mampyɛ ɛsé débɛ nana cho né mbɛ ushu wuú. Genó ɛyi gepwɔɔ́ amu gelu nnó Ɛsɔwɔ akɛne nyɛ ne Jisɔs áfere ɛsé né metɔɔ́ usɔɔ́ wuú. \v 10 Ɛsé debɔ delú bɔɔ́ máwámé Ɛsɔwɔ, yɛ́mbɔ gétúgé negbone maá wuú, ji apyɛ ɛsé dényɛɛ́ nesɔ ne ji. Ne tɛ mbaá ɛsé dényɛɛ́ nana nesɔ ne Ɛsɔwɔ genó ɛyi gepwɔɔ́ amu gelu nnó, aferege nyɛ wyɛ ɛsé né ɛfwyale gabo gétúgé Kras muú alu mebɛ. \v 11 Ɛbyɛɛ́ fɔ mbɔ wɔ́, ɛsé déwyaá ntó metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ ne Ɛsɔwɔ gétúgé genó ɛyigé Ata Jisɔs Kras apyɛɛ́. Ji apyɛɛ́ ɛsé dema dényɛɛ́ nesɔ ne Ɛsɔwɔ. \s1 Adam achwɔ́ ne negbo, Kras achwɔ́ ne geŋwá \p \v 12 Gabo achwɔ́ fa mme gétúgé muú ama. Ne gabo achwɔ́ ne negbo. Gétúgé gabo, negbo nesane mbaá meko néndé yɛ́ndémuú apyɛɛ́ gabo. \v 13 Gemɛge nnó Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛbɛ mbaá Mosis, bɔɔ́ ápyɛɛ́ mɛ gabo, yɛ́mbɔ, Ɛsɔwɔ ásɛ fɔ́ nnó bɔɔ́ ápyɛ gabo wɔ́ néndé abɔ alu dafyɛɛ́ ɛbɛ. \v 14 Yɛ́mbɔ ɔlɔ né gébégé Adam ɔkwɔné ɛyigé Mosis, bɔɔ́ ako ágbo yɛ́ ɛbɛ lé bɔɔ́ abi álá ápyɛ gabo ɛké ayi Adam wɔ́. Mmyɛ ké ɛbwɔ́ áshya fɔ́ manwú ne genó ɛyi Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ wɔ́. Né mati ayifɔ Adam afu muú ayi achwɔɔ́ nyɛ. \v 15 Yɛ́mbɔ ɛchyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛge bɔɔ́ detu ɛpɔ́fɔ́ ɛké gabo ayi Adam apyɛɛ́. Wáwálé ɛlú nnó gejamégé bɔɔ́ ágbó gétúgé gabo ayi muú yimbɔ ama apyɛɛ́, yɛ́mbɔ galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ alɛrege aja kpaá apwɔ amu. Ne wyɛmbɔ ntó ne ɛchyɛ ɛwé ji achyɛgé gejamégé bɔɔ́ detu gétúgé galɔ́gálɔ́ ayi muú yimbɔ ama alɛrege ɛjame dɔɔ́. Ne muú yimbɔ ɛlé Jisɔs Kras. \v 16 Ɛchyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛgé bɔɔ́ detu ɛlú cha ne gabo ayi muú ama apyɛɛ́. Ne gétúgé gabo yina, Ɛsɔwɔ asɔ mpa nnó bɔɔ́ ako ákwe. Yɛ́mbɔ yɛ́ ɛlé gabo ayi ɛsé dépyɛɛ́ ajame dɔɔ́, Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ ɛsé délu cho né mbɛ ushu wuú gétúgé galɔ́gálɔ́ ayi muú ama alɛré. \v 17 Ɛlú wáwálé nnó gétúgé gabo ayi muú ama Adam apyɛɛ́, bɔɔ́ ako ágbo. Yɛ́mbɔ genó ɛyi gepyɛɛ́ gétúgé genó ɛyi muú ama, Jisɔs Kras apyɛɛ́ gelɔ kpaá gepwɔ yɛ́ndégenó. Ne gelu nnó Ɛsɔwɔ alɛrege nyɛ gejamégé galɔ́gálɔ́ mbaá bɔɔ́ ne apyɛ nyɛ ɛbwɔ́ átɛne cho né mbɛ ushu wuú. Ne bɔɔ́ bimbɔ ako ábɛɛ́ nyɛ né geŋwá ɛyi gepwɔɔ́ amu. \p \v 18 Wyɛ ndɛre gabo ayi Adam apyɛɛ́, apyɛɛ́ bɔɔ́ ako ákwene mpa, mbɔntó ne galɔ́gálɔ́ ayi Jisɔs Kras alɛré, apyɛɛ́ Ɛsɔwɔ agaré bɔɔ́ nnó ákwe mpa wɔ́ achyɛɛ́ ɛbwɔ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. \v 19 Néndé ndɛre muú ama álá awu ne Ɛsɔwɔ wɔ́ apyɛɛ́ gejamégé bɔɔ́ ála bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ gabo, mbɔntó ne gétúgé muú ama yi áwuú ne Ɛsɔwɔ, Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nyɛ gejamégé bɔɔ́ álaá cho né mbɛ ushu wuú. \p \v 20 Ɛbɛ ɛpyɛ gabo ama aja lé dɔɔ́. Yɛ́mbɔ yɛ́ndé mbaá ayi gabo ajame dɔɔ́, Ɛsɔwɔ ntó alɛrege wyɛ galɔ́gálɔ́ wuú gejamegejame. \v 21 Ɛpyɛmbɔ, nnó ndɛre gabo awyaá uto ɛbi achwɔɔ́ ne negbo, galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ alɛrege apyɛɛ́ nnó bɔɔ́ ábɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ abɔ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ gétúgé genó ɛyigé Jisɔs Kras Ata sé apyɛɛ́. \c 6 \s1 Bɔɔ́ abi áchome mmyɛ ne Kras áwyaá geŋwá \p \v 1 Ɛsé déjɔ́gé mbɔ nnó yɛ́ né mechɔ ɛwéna ɛwé mengaré mbɔ ɛnyú. Nnó déjyɛge wyɛɛ́ mbɛ mampyɛge gabo nnó Ɛsɔwɔ alɛrege ɛsé galɔ́gálɔ́ wuú gejamegejame? \v 2 Cha oo! dékágé pyɛ fɔ́ mbɔ. Né mechɔ gabo, ɛsé degboó mɛ debyɛ ne ji. Ɛpyɛɛ́mbɔ nnó ne démma déjyɛɛ́ wyɛ mbɛ mampyɛge gabo? \v 3 Ɛnyú dékaá nnó áwyaá ɛsé ako manaá Ɛsɔwɔ nnó décho mmyɛ ne Kras Jisɔs. Manaá ami áwyaá mbɔ ɛsé malɛ́ré nnó ɛsé ntó dégbo uluá ne ji. \v 4 Ndɛre ɛlúmbɔ, ánií ɛsé ulua ne Kras gébégé áwyaá ɛsé manaá Ɛsɔwɔ ami malɛ́ré nnó ɛsé degbo ulua ne ji. Ɛpyɛmbɔ nnó ndɛre Ntɛ se Ɛsɔwɔ asɛle uto bií apyɛɛ́ Jisɔs Kras akwilé né negbo ɛsé ntó debɛ ne geŋwá ɛyi gekɛ. \v 5 Néndé, tɛ mbaá ɛsé déchomé mmyɛ ne ji né gefɔge negbo ɛníne na, ɛlú wáwálé nnó ɛsé ntó déchome nyɛ mmyɛ ne ji dékwilé né negbo ndɛre ji akwilé. \p \v 6 Dékaá nnó Ɛsɔwɔ awɔ gekwenege gepɔ sé né mfaá gekwa ne Kras. Ji apyɛmbɔ nnó áchɔ gekwenege gepɔ ɛyimbɔ ɛyi gebɔ gepyɛɛ́ ɛsé dépyɛɛ́ gabo nnó débɛge se áfwɛ mbaá gabo. \v 7 Néndé, muú agbogé, atane né defwɛre gabo. \v 8 Ne tɛ mbaá ɛsé dégboó ulua ne Kras, dékamé nnó dényɛ nyɛ geŋwá ne ji. \v 9 Ɛsé dékaá nnó Kras akwilé né negbo, ndɛre ɛlúmbɔ, ji amagé gbo sé, ne negbo ntó nepɔ sé ne uto né geŋwá jií. \v 10 Negbo ɛníne ji agboó, agbo damáa abyɛ ne gabo. Ne geŋwá ɛyigé ji awyaá nana alu choncho ne Ɛsɔwɔ. \v 11 Mbɔntó ne ɛnyú débɔɔ́ mansɛle gemɛge nyú nnó degbo mɛ débyɛ ne gabo, ne nana déwyaá geŋwá, délu choncho ne Ɛsɔwɔ gétúgé déchomé mmyɛ ne Kras Jisɔs. \p \v 12 Ndɛre ɛlúmbɔ, dékamege sé gabo abɔ ɛnyú deba né gegbogboge menyammyɛ nyú nnó apyɛ ɛnyú dépyɛge ubobo unó bi menyammyɛ akɛlege nnó dépyɛge. \v 13 Délyage fɔ́ nnó mmwɔ́lé mampyɛ gabo ɛsɛ uto gepɔge menyammyɛ fɔ́ nnó gebɛ genó ɛyigé ɛnyú désɛlé dépyɛɛ́ nchyɛ. Chyɛgé lé gemɛge nyú mbaá Ɛsɔwɔ ndɛre bɔɔ́ abi ji áfere ɛbwɔ́ né negbo nnó ákpɛ né geŋwá. Chyɛgé yɛ́ndé gepɔge menyammyɛ nyú mbaá Ɛsɔwɔ nnó dépyɛge ɛlé unó bi úlú cho. \v 14 Néndé gabo apɔ́ sé ne uto né geŋwáge ɛnyú gétúgé nnó dépɔ sé né amu ɛbɛ, déla lé né amu galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ álɛrege. \s1 Ɛsé délu mampyɛge wyɛ unó bi úlú cho \p \v 15 Ndé genó ɛsé debɔɔ́ mampyɛge yɛ́? Nnó ɛsé dépyɛge wyɛ gabo ɛlé déla depɔ sé né amu ɛbɛ, délaá né amu galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ alɛrege? Cha oo. \v 16 Dékaá fɔ nnó déchyɛge gemɛge nyú mbaá muú nnó déwúgé lé ne ji ndɛre áfwɛ, delú mbɔ lé afwɛ mbaá muú yimbɔ wɔ́? Ɛnyú débɛgé fɔ áfwɛ manwúgé ne gabo, áchwɔɔ́ ɛnyú ne negbo. Débɛgé afwɛ manwúgé ne Ɛsɔwɔ ji apyɛɛ́ ɛnyú débɛɛ́ cho né mbɛ ushu wuú. \v 17 Yɛ́mbɔ matame mabɛ ne Ɛsɔwɔ néndé nya mbɛmbɛ ɛnyú débɔ delu afwɛ mbaá gabo, nana ɛnyú délé wúgé ne matɔɔ́ nyú mako wáwálé ayi álɛré ɛnyú. \v 18 Ɛsɔwɔ aferé ɛnyú né uto gabo ne nana déla áfwɛ mbaá Ɛsɔwɔ mampyɛge lé genó ɛyi gelú cho. \v 19 Gɔ́gé me njɔɔ́ mechɔ ɛwéna ndɛre akwaá ájɔ́gé, néndé unó ujwerege ɛnyú mankaá. Wyɛ ndɛre nya mbɛmbɛ ɛnyú déchyɛɛ́ upɔɔ́ menyammyɛ nyú délaá áfwɛ mampyɛge gekwekwe gepɔ ne nchyɛ gejamégejamé, mbɔntó ne nana débɔɔ́ manchyɛɛ́ menyammyɛ nyú meko mbaá Ɛsɔwɔ ndɛre áfwɛ mampyɛge unó bi úlú cho nnó debɛ bɔɔ́ ukpea. \p \v 20 Gébégé ɛnyú debɔ delu áfwɛ mbaá gabo, ɛnyú debɔ debɔɔ́ yɛ́ gébé mampyɛge unó bi úlú cho. \v 21 Ndé nsa ayi ɛnyú débɔ débɔɔ́ né ubobo unó bi ɛnyú debɔ dépyɛɛ́ né gébé ɛyigémbɔ, ɛbi nana upyɛɛ́ nnó mekpo unɔɔ́ ɛgbare ɛnyú? Nsa ayi muú abɔɔ́ kwyakwya né unó bina ɛlé negbo. \v 22 Yɛ́mbɔ nana Ɛsɔwɔ afere ɛnyú né gabo. Ɛnyú dela lé áfwɛ mbaá Ɛsɔwɔ, ne nsa ayi débɔɔ́ wyɛɛ́ alu nnó ɛnyú débɛɛ́ bɔɔ́ ukpea ne kwyakwya ɛnyú débɔɔ́ ntó geŋwá ɛyi gélágé byɛ́, \v 23 néndé nsa ayi muú abɔɔ́ gétúgé apyɛɛ́ gabo ɛlé negbo. Yɛ́mbɔ ɛchyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛge detu gétúgé déchome mmyɛ ne Ata se Kras Jisɔs ɛlé geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. \c 7 \s1 Bɔɔ́ Kras ápɔ́ sé né amu ɛbɛ Mosis \p \v 1 Me njɔ́gé mechɔ ɛwéna ne ɛnyú abi dékaá mɛ ɛbɛ. Aŋmɛ ba, ɛnyú ako dékaá mɛ ɛbɛ. Nnó dékaá fɔ́ nnó ɛbɛ ɛgbarege muú ɛlé gébégé ji abɛge mebɛ wɔ́? \v 2 Dékágé mɛɛ́ mechɔ ɛwéna ne mendée menɔ. Ɛbɛ ɛgarege nnó mendée menɔ abɔ mambɛ wyɛ ne menɔ wuú né gébé ɛyigé menɔ wuú abɛɛ́ mebɛ. Ne mbɔgé menɔ wuú agbógé ɛbɛ ɛwé ɛchomé ji ne menɔ wuú ɛlyage ji ala mmyɛmmyɛ jií. \v 3 Ndɛre ɛlúmbɔ, mbɔgé menɔ wuú alu mebɛ ne alyaá ajyɛɛ́ bɛle ne menɔ ayicha, ájɔ́gé nnó akwe ulɔ. Yɛ́mbɔ mbɔgé menɔ wuú agbogé, ɛbɛ ɛmage gbaré sé ji ne abagé menɔ ayicha ájɔ́gé fɔ́ nnó akwe ulɔ. \v 4 Aŋmɛ ba, wyɛmbɔ ntó ne ɛpyɛɛ́ ne ɛnyú. Né mechɔ ɛbɛ ɛnyú dégbo mɛ débyɛ ne ɛwú néndé ɛnyú delú upɔ menyammyɛ Kras. Ne nana ɛnyú délu bɔɔ́ muú ayi akwilé né negbo, nnó délɛrege ulɔɔ́ melu gétúgé dépyɛɛ́ utɔɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ. \v 5 Gébégé ɛsé délú dépyɛɛ́ unó ndɛre gekwenege gepɔ sé gékɛ́légé, ɛbɛ ɛbwyɛɛ́ mmwɔ́lé mampyɛgé gabo ɛmmyɛɛ́ amu ne menyammyɛ sé nnó dépyɛge ubobo unó bi uchwɔ́ ɛsé ne negbo. \v 6 Ne nana Ɛsɔwɔ afere ɛsé né amu ɛbɛ, néndé dégbo mɛ débyɛ ne ɛbɛ, genó ɛyi gégbaré ɛsé ɛké bɔɔ́ denɔ. Ɛpyɛmbɔ nnó, dépyɛge sé utɔɔ́ Ɛsɔwɔ ndɛre ásame né gekwenege ɛbɛ, dépyɛge ɛlé né meti mekɛ ndɛre Mendoó Ukpea ɛpogé ɛsé nnó dépyɛge. \s1 Ɛbɛ Ɛsɔwɔ ɛlɛrege nnó ɛsé dépyɛɛ́ gabo \p \v 7 Déjɔ́gé mbɔ nnó yɛ́? Nnó ɛbɛ ɛwú ambɔɔ́ ɛlú lé gabo? Cha oo. Yɛ́mbɔ wáwálé alu nnó ɛbɛ ne ɛpyɛɛ́ me nkaá genó ɛyigé ákuú nnó gabo. Mbɔgé ɛbɛ, ɛbɛ́ danjɔɔ́ nnó, “Ɔfyɛge fɔ amɛ né genógé muú yicha,” mbɔ me mbɔ nkágé fɔ́ ndɛre afyɛɛ́ amɛ né genógé muú yicha. \v 8 Yɛ́mbɔ ɛlé gétúgé ɛbɛ ɛwéna ne gabo agɛne meti abwɛɛ́ me yɛ́ndé gepɔ ɛyigé nfyɛɛ́ amɛ né unó bɔ́ né yɛ́ndé meti ne mmwɔ́lé mampyɛge ufɔɔ́ufɔɔ́ uboubo unó. Ɛbɛ ɛbɛ́ dampɔ, mbɔ gabo alu ɛlé gegbogboge genó. \v 9 Me mbɔ mpɔ me ne ɛfwyale gébégé nla nlú daŋkaá genó ɛyigé ɛbɛ ɛkɛlege nnó pyɛ. Yɛ́mbɔ gébégé nkaá genó ɛyigé ɛbɛ ɛkɛlege nnó me mpyɛ nla muú ayi apyɛɛ́ gabo. \v 10 Ndɛre ɛlúmbɔ, me mgbo. Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛbɛ nnó bɔɔ́ abɔ geŋwá, yɛ́mbɔ ɛchwɔ me lé ne negbo, \v 11 néndé gabo agɛ meti né ɛbɛ abwɔlé me, ne awá me. \p \v 12 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛbɛ ɛwu ambɔɔ́ ɛlé ukpea ne yɛ́ndégenó ɛyigé ɛwú ɛgarege gelú cho ne gelɔme. \v 13 Nnó genó gelɔ́gélɔ́ gechwɔ́ me lé ne negbo? Cha oo! Ɛlé gabo ne abɔ akɛne ne genó gelɔ́gélɔ́ achwɔ́ me ne negbo. Ɛpyɛɛ́mbɔ nnó dékaá gefɔge genó ɛyigé gabo alu. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛbɛ ɛpyɛ ɛsé dékaá nnó gabo abɔ kpaá apwɔ amu. \s1 Bɔɔ́ Kras áwyá ummyɛ mmummu \p \v 14 Ɛsé dékaá nnó ɛbɛ ɛlú genó gelɔ́gélɔ́ néndé ɛtané mbaá mendoó Ɛsɔwɔ. Yɛ́mbɔ me nlú lé mekwaá. Me nlá ɛké mefwɛ mbaá gabo. \v 15 Me nkágé fɔ́ genó ɛyigé me mpyɛɛ́ néndé genó ɛyigé me nkɛlege mampyɛ geji fɔ́ wɔ́ me mpyɛɛ́ wɔ́. Yɛ́mbɔ ɛyigé me mpaá geji ne me mpyɛɛ́. \v 16 Nana mbɔgé me nké mpyɛɛ́ ɛlé genó ɛyi me nla nkɛlege, ɛbyɛnnó nkamé nnó ɛbɛ ɛlɔme. \v 17 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛpɔ́fɔ́ me mbɔɔ́ ne mpyɛ genó ɛyigémbɔ ɛlé gabo ayi alú me né mmyɛ ne apyɛ geji. \v 18 Nkaá nnó yɛ́ genó gelɔ́gélɔ́ ɛyi getanege né metɔɔ́ wa gepɔ, mmyɛ ké né gekwenege gepɔ ya. Me nwyaá metɔɔ́ mampyɛ genó gelɔ́gélɔ́ yɛ́mbɔ nkágé pyɛ fɔ́ geji. \v 19 Galɔ́gálɔ́ ayi me nkɛlege mampyɛ, mpyɛ fɔ́ ji yɛ́mbɔ me mpyɛɛ́ gabo ayi me nla nkɛlege fɔ́ mampyɛ. \v 20 Ne mbɔgé me mpyɛɛ́ ɛlé genó ɛyi me nlá nkɛ́lege fɔ́ mampyɛ ɛbyɛnnó me fɔ́ wɔ́ mpyɛ geji wɔ́, ɛlé gabo ayi alu me mmyɛ ne apyɛɛ́ geji. \p \v 21 Ndɛre ɛlúmbɔ, ngɛ nnó ɛla me ɛké ɛbɛ fɔ, nnó yɛ́ndégébé nké nkɛlege mampyɛ genó ɛyi gélú cho, gabo akwɔ me ushu. \v 22 Né mmu metɔɔ́ wa, me ngboó mampyɛgé ɛlé genó ɛyi ɛbɛ Ɛsɔwɔ ɛjɔɔ́. \v 23 Yɛ́mbɔ nkaá nana nnó ɛbɛ ɛwé ɛgbare menyammyɛ wa ɛlu cha ne ɛbɛ ɛwé ɛgbare metɔɔ́ wa. Ne ɛbɛ ɛwémbɔ ɛwé ɛgbare menyammyɛ wa ɛlé gegbogboge gepɔ ya. Ɛmmyɛɛ́ ne ɛbɛ Ɛsɔwɔ ɛwé me mgboó ne ɛwú. Ɛlé ɛwú ne ɛtɛne me nnó mmpyɛge gabo. Ndɛre ɛlúmbɔ me nla ɛké mefwɛ mbaá gegbogboge gepɔ ya. \v 24 Ɛh, meshwɛ apyɛɛ́ me ne gemɛ ya. Ndé muú ákáge fere mbɔ nyɛ me né menyammyɛ yina ayi átene me né negbo? \v 25 Ntamege Ntɛ sé Ɛsɔwɔ néndé ɛlé ji mbií ne ákágé fere me né negbo ɛníné na gétúgé genó ɛyigé Jisɔs Kras Ata sé apyɛɛ́. \p Ndɛre ɛlúmbɔ, né metɔɔ́ wa ɛlu me nnó mpyɛge genó ɛyigé ɛbɛ Ɛsɔwɔ ɛkɛlege. Yɛ́mbɔ gekwenege gepɔ ya gekɛlege ɛlé nnó me mpyɛge genó ɛyi getené me né gabo. \c 8 \s1 Geŋwá ɛyigé Mendoó Ukpea ɛchyɛge muú ayi afyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras \p \v 1 Nana bɔɔ́ abi áchomé mmyɛ ne Kras Jisɔs ákwene fɔ́ mpa Ɛsɔwɔ, \v 2 néndé gétúgé me nchome mmyɛ ne Kras Jisɔs uto bi Mendoó Ukpea ɛchyɛge, ufere me né uto gabo ne uto negbo nnó mbɛ́ mebɛ. \v 3 Ɛbɛ ɛ́kágé fere fɔ́ ɛsé né uto gabo néndé ɛsé depɔ ne ɛshyɛ mambele ɛwú. Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ abelé umɛɛ́ mamfere ɛsé né uto gabo. Atɔ Maá wuú fa mme ne menyammyɛ ne gepɔ wyɛ ɛké awese ne ji afu ɛsé bɔɔ́ abi dépyɛɛ́ gabo. Ne achyɛɛ́ Maá wuú yina ndɛre gepɛ nnó anere ne gabo ayi ɛsé dépyɛɛ́. \v 4 Ɛsɔwɔ apyɛmbɔ nnó, ɛsé abi dela dépyɛɛ́ fɔ́ unó ndɛre gekwenege gepɔ sé gekɛlege, dépyɛɛ́ lé ndɛre Mendoó Ukpea ɛchyɛgé ɛsé uto, dépyɛge unó bi úlú cho ndɛre ɛbɛ ɛkɛlege nnó dépyɛgé. \v 5 Bɔɔ́ abi apyɛɛ́ unó ndɛre gekwenege gepɔ bwɔ́ gekɛlege, anɛrege matɔɔ́ bwɔ́ né mbaá unó bi gekwenege gepɔ gekɛlege. Yɛ́mbɔ bɔɔ́ abi apyɛɛ́ unó ndɛre Mendoó Ukpea ɛkɛlege, ánɛre matɔɔ́ mampyɛgé lé unó bi Mendoó Ukpea ɛkɛlege. \v 6 Mampyɛge unó bi gekwenege gepɔ gekɛlege achwɔɔ́ ne negbo. Yɛ́mbɔ mampyɛge unó bi Mendoó Ukpea ɛkɛlege achwɔɔ́ ne geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ ne nesɔ. \v 7 Bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ unó bi gekwenege gepɔ gekɛlege átɛnege ukɔlɔ ne Ɛsɔwɔ, ɛbwɔ́ ábélégé fɔ́ ɛbɛ Ɛsɔwɔ. Ne wáwálé alu nnó ɛbwɔ́ ákágé bele yɛ́ ɛwú. \v 8 Ɛwéna ɛlɛré nnó bɔɔ́ abi apyɛ lé unó bi gekwenege gepɔ gekɛlege, ákágé pyɛ fɔ metɔɔ́ ɛgɔ Ɛsɔwɔ. \p \v 9 Yɛ́mbɔ ɛnyú dépyɛɛ́ fɔ́ unó bi gekwenege gepɔ gekɛlege. Dépyɛɛ́ lé unó bi Mendoó Ukpea ɛkɛlege, tɛ ndɛre Mendoó Ɛsɔwɔ ɛlú ɛnyú né mmyɛ. Ne yɛ́ndémuú ayi álá pɔ́ ne Mendoó Kras né mmyɛ apɔ́ fɔ́ muú Kras. \v 10 Yɛ́mbɔ, Kras abɛge ne nyu, yɛ́ ɛlé menyammyɛ nyú agboó nyɛ gétúgé gabo ayi dépyɛɛ́, mandoó nyú ábɛɛ́ abɛ gétúgé Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ ɛnyú délu cho né mbɛ ushu wuú. \v 11 Mbɔgé Mendoó Ɛsɔwɔ muú apyɛ Jisɔs akwilé né negbo ɛlú ɛnyú mmyɛ, ji muú apyɛɛ́ Kras Jisɔs ákwilé né negbo achyɛgé nyɛ ntó menyammyɛ nyú ayi ágboó geŋwá né uto mendoó wuú ɛwé ɛlú ɛnyú né mmyɛ. \p \v 12 Ndɛre ɛlúmbɔ, aŋmɛ ba, ɛsé déwyaá genó ɛyigé débɔɔ́ mampyɛ. Yɛ́mbɔ gepɔ fɔ́ nnó dépyɛgé unó bi gekwenege gepɔ gekɛlege nnó dépyɛgé, \v 13 néndé mbɔgé ɛnyú deké dépyɛɛ́ unó bi gekwenege gepɔ gekɛlege nnó dépyɛge, ɛnyú dégboó nyɛ. Yɛ́mbɔ Mendoó Ɛsɔwɔ ɛpyɛge ɛnyú délyagé ubobo unó bi menyammyɛ akɛlege kaŋka, débɔɔ́ geŋwá ɛyi gela gebyɛɛ́. \v 14 Bɔɔ́ ako abi Mendoó Ɛsɔwɔ ɛlɛrege ɛbwɔ́ genó ɛyigé abɔɔ́ mampyɛ ne alu baá Ɛsɔwɔ, \v 15 néndé Mendoó ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛnyú, ɛpyɛɛ́ fɔ́ nnó ɛnyú débɛ áfwɛ, dema defɔge ɛfɔ. Mendoó ɛwémbɔ ɛpyɛɛ́ lé nnó ɛnyú debɛ baá Ɛsɔwɔ. Mendoó ɛwémbɔ ne ɛpyɛɛ́ nnó ɛsé dékuú Ɛsɔwɔ nnó, “Ntɛ! Ntɛ!” \v 16 Mendoó Ɛsɔwɔ chóncho ne mandoó sé ágarege nnó ɛsé delú baá Ɛsɔwɔ. \v 17 Tɛ mbaá ɛsé delú baá Ɛsɔwɔ, ɛsé dényɛɛ́ nyɛ yɛ́ndégenó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó achyɛgé bɔɔ́ bií. Ne yɛ́ndégenó ɛyigé Ɛsɔwɔ ábélege mbaá Kras, ɛsé déchome nyɛ mbwa ne ji mambɔ ubi, néndé mbɔgé ɛsé ntó dégɛne ɛfwyale ndɛre ji, débɔɔ́ nyɛ ntó gefɔge ŋgɔ ayi ji abɔɔ́ nyɛ. \s1 Ŋgɔ ayi bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ábɔɔ́ nyɛ mesɔ gébé \p \v 18 Mfɛre nnó ɛfwyale ɛwé ɛsé dégɛne mbɔ nana, dékágé mɛɛ́ fɔ ɛwú ne ŋgɔ ayi Ɛsɔwɔ alɛrege nyɛ ɛsé, \v 19 néndé yɛ́ndégenó ɛyigé Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ geshyage gegilé mangɛ bií ɛbi Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ bɔɔ́ ákaá gefɔɔ́ ɛyigé baá bií alu. \v 20 Ɛsɔwɔ apyɛ unó uko ɛbi ji akwyɛɛ́ uchɔge, ɛpɔ́fɔ́ nnó ubi ambɔɔ́ ne ukɛle nnó ɛbɛ mbɔ, ɛlé Ɛsɔwɔ muú akwyɛɛ́ ubi ne apyɛɛ́ nnó ɛbɛ mbɔ. Apyɛ mbɔ ne umɛɛ́ nnó, \v 21 unó uko ɛbi ji akwyɛɛ́, ji aferege nyɛ ubi né amu unó bi uchɔɔ́ ubi. Ne ula nyɛ mmyɛmmyɛ bwɔ́ né gefɔɔ́ ɛyi gepwɔɔ́ amu wyɛ ndɛre baá Ɛsɔwɔ alaá nyɛ. \v 22 Ɛsé dékaá nnó kpaá tɛ fina unó bi Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ uko ukpeé gétúgé ubale ɛbi ubi uwuú wyɛ ndɛre mendée awuú ubale nebyɛɛ́. \v 23 Ɛpɔ́fɔ́ unó bi Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ ubiubi ne ukpeé gétúgé ubale ɛbi ubi uwuú. Yɛ́ ɛsé ntó abi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ Mendoó Ukpea ndɛre genó ɛyi ji abɔɔ́ mbɛ achyɛɛ́, dékpeé ntó né mmu matɔɔ́ sé ndɛre dégilé bií ɛbí Ɛsɔwɔ agarege nyɛ gbɔgɔnɔ nnó ɛsé delú baá bií, awené gemɛ́ge sé, afere menyammyɛ sé meko né ɛfwyale. \v 24 Néndé ɛlé gétúgé dénɛré metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne ji afere ɛsé né ɛfwyale gabo. Yɛ́mbɔ mbɔgé nnó ɛsé debɔ́ mɛ genó ɛyigé dénɛré metɔɔ́ wyɛɛ́, mbɔ metɔɔ́ ɛwé ɛsé dénɛré mbɔ, abɔ akuú sé nnó metɔɔ́ menɛrege. Ndé muú sé ayi anɛrege metɔɔ́ mangɛ genó ɛyigé ji agɛne mɛ? \v 25 Yɛ́mbɔ mbɔgé dénɛrege metɔɔ́ mangɛ genó ɛyigé dela délu daŋgɛ, dékógé metɔɔ́ dégilé mangɛ geji. \p \v 26 Ndɛre dégilé, mbɔntó ne Mendoó Ukpea ɛpogé ɛsé né mbaá genó ɛyigé ɛsé dela depɔ ne ɛshyɛ mampyɛ. Ɛsé dékágé fɔ́ ndɛre débɔɔ́ manɛmmyɛ, yɛ́mbɔ ɛlé Mendoó Ukpea ne ɛnɛne mmyɛ gétúgé sé mbaá Ɛsɔwɔ, ɛkpeé ne uchu mejɔɔ́ ɛbi mekwaá álá ákágé jɔɔ́. \v 27 Ɛsɔwɔ muú akágé genó ɛyi gelú né matɔɔ́ akwaá, ákágé genó ɛyi gelu Mendoó Ukpea né metɔɔ́ néndé Mendoó Ukpea ɛnɛne mmyɛ gétúgé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ako ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege. \p \v 28 Ne ɛsé dékaá nnó yɛ́ndégenó ɛyi gepyɛɛ́, gepyɛ utɔɔ́ ulua manchwɔ́ ne galɔ́gálɔ́ mbaá bɔɔ́ abi ábɔɔ́ gejeé ne Ɛsɔwɔ, ɛbwɔ́ abi ji akuú nnó ápyɛgé genó ɛyigé ji akɛlege. \v 29 Bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ abɔ mɛ mbɛ akaá nnó ábɛɛ́ nyɛ abií ɛbwɔ́ ntó ne ji abɔɔ́ mɛ mbɛ ajya tɛ gachií nnó ábɛ́ ɛké Maá wuú. Apyɛ mbɔ nnó Maá wuú abɛ Maá mbɛ mbaá gejamégé atɛ aŋmɛ. \v 30 Ne bɔɔ́ abi ji abɔɔ́ mɛ mbɛ ajyaá, ɛbwɔ́ ne ji akuú nnó abɛ bɔɔ́ bií. Bɔɔ́ abi ji akuú, ɛbwɔ́ ntó ne ji apyɛ nnó átɛne cho né mbɛ ushu wuú. Ne bɔɔ́ abi ji apyɛɛ́ átɛne cho né mbɛ ushu wuú, ɛbwɔ́ ntó ne ji apyɛɛ́ nnó ábɔ́ ŋgɔ. \s1 Ɛsɔwɔ abɔɔ́ gejeé ne bɔɔ́ gétúgé Kras \p \v 31 Ndé genó cha ɛsé dékagé shuú né mechɔ ɛwéna? Mbɔgé Ɛsɔwɔ abɛge ne ɛsé, ndé muú ákágé pwɔ ɛsé? \v 32 Ɛsɔwɔ agbaré fɔ Maá wuú nnó achwɔgé wɔ́, yɛ́mbɔ achyɛɛ́ ji nnó achwɔ́ agbo gétúgé ɛsé ako. Tɛ ndɛre ji achyɛɛ́ ɛsé maá wuú, ɛlú wáwálé nnó achyɛgé nyɛ ɛsé yɛ́ndégenó ɛyi dékɛlege nnó débɛ gefɔɔ́ ɛyi ji akɛlege nnó débɛ. \v 33 Ndé muú ákágé shulé ndo mbaá bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ájyaá nnó abɛ abií? Yɛ́ muú apɔ́, néndé ɛlé Ɛsɔwɔ jimbɔ ne apyɛɛ́ ɛbwɔ́ átɛne cho né mbɛ ushu wuú. \v 34 Ne ndé muú yɛ́ ákágé garé nnó ɛsé dékwe mpa? Yɛ́ muú fɔ́ apɔ́, ɛlé Kras Jisɔs ne agboó gétúgé sé Ɛsɔwɔ apyɛ ji akwilé né negbo, ajwɔlé né melú ɛnógé né ɛgbɛ ɛbwɔ́nyɛ Ɛsɔwɔ anɛnemmyɛ gétúgé sé. \v 35 Genóge fɔ gepɔ ɛyi gékágé kare ɛsé ne gejeé ɛyigé Kras abɔɔ́ ne ɛsé? Nnó ɛlé ɛfwyale, waá ubalé, mammyɛ ayi bɔɔ́ ámmyɛɛ́ amu ne ɛsé, waá mesa ayi déjwɔlege. Mandée ayi álií ɛsé, waá manoó negbo ami dégɛne waá ɛfwyale ɛwé ɛtɛne ɛsé né negbo? \v 36 Ɛlú wyɛ ndɛre ásámé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Gétúgé ɛnyú ɛsé dégɛne manoó negbo yɛ́ndégébé, ne ásɛle ɛsé ɛké magɔŋme ayi ábele manwa.” \v 37 Ŋgba, yɛ́ ɛlé unó bina upyɛɛ́ ɛsé, ɛsé démmyɛ mɛ dépwɔ né uto Kras muú abɔɔ́ gejeé ne ɛsé. \v 38 Nkaá chaŋéné nnó yɛ́ genó gekage kare fɔ ɛsé ne Kras, yɛ́ ɛbɛlé negbo, yɛ́ geŋwá, yɛ́ makiɛ́nné Ɛsɔwɔ, yɛ́ álo nchyɛ, yɛ́ unó bi upyɛ mbɔ nana, yɛ́ ɛbi upyɛ nyɛ meso gébé, yɛ́ álo áto áto, \v 39 yɛ́ ɛbɛle unó bi úlú tɛ mfaánebuú, yɛ́ ɛbi úlú melɔ áwú bɔɔ́, yɛ́ genó gefɔ né unó bi Ɛsɔwɔ ákwyɛɛ́ ɛyi gekágé kare ɛsé né gejeege Ata se Kras Jisɔs nnó Ɛsɔwɔ abɔgé fɔ́ gejeé ne ɛsé gétúgé Ata se Jisɔs gepɔ. \c 9 \s1 Ɛsɔwɔ ájyaá bɔɔ́ bií \p \v 1 Me njɔ́gé wáwálé ndɛre muú ayi áchomé mmyɛ ne Kras mbyɔgé fɔ́ gebyɔ. Mendoó Ukpea ɛpyɛɛ́ me nkaá né metɔɔ́ wa nnó genó ɛyigé njɔ́gé gelú wáwálé nnó, \v 2 Me nwya gejamégé mesome ne ubalé ɛbi ula ubyɛɛ́ né metɔɔ́ wa, \v 3 gétúgé bɔɔ́ ba. Ɛbɔ ɛbɛ yɛ́ nnó mfaánebuú abɔ ashulé lé me mmyɛ, mfa mbwa ne Kras gétúgé bɔɔ́ ba, aŋmɛ ba abi détane melɔ ɛma, mbɔgé ɛwémbɔ ɛ́kágé pyɛ ɛbwɔ́ átané né ɛfwyale. \v 4 Ɛbwɔ́ álu bɔɔ́ Isrɛli. Ɛbwɔ́ ne Ɛsɔwɔ ásɛlé nnó ábɛ́ baá bií. Alɛré ɛbwɔ́ ŋgɔ wuú. Anyɛ́meno menyɛɛ́ gejame ne ɛbwɔ́, achyɛɛ́ ɛbwɔ́ mabɛ jií, alɛré ɛbwɔ́ ndɛre ábɔɔ́ manógé ji, ne ashuú nnó apyɛ nyɛ ɛbwɔ́ gejame unó. \v 5 Ɛbwɔ́ alu upyáne ukwene antɛ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi áwuú nya ɛbwɔ́ ŋgɔ. Kras ndɛre mekwaá alu muú melɔ bwɔ́. Ji alu Ɛsɔwɔ ayi abɔɔ́ yɛ́ndégenó, défɛɛ́ ji tɛ kwyakwya Amɛn. \p \v 6 Yɛ́mbɔ ɛpɔ́fɔ́ nnó Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ fɔ́ genó ɛyi ji anyɛ́meno nnó apyɛɛ́ ne bɔɔ́ Isrɛli wɔ́ néndé ɛpɔ́fɔ́ yɛ́ndémuú ayi ábyɛné ji né melɔ Isrɛli ne alu muú Ɛsɔwɔ wáwálé. \v 7 Ne ɛpɔ́fɔ́ ntó bɔɔ́ ako abi alú upyáne Abraham ne alu bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ lé ne Abraham nnó, “Upyáne ɛbi menyɛɛ́ meno nnó nchyɛge nyɛ wɔ ukɛne nyɛ lé ne Asek.” \v 8 Ɛwéna ɛlɛre nnó ɛpɔ́fɔ́ bɔɔ́ abi ábyɛné ɛbwɔ́ ndɛre akwaá ábyɛ́ne baá ne alu bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ɛlé abi akɛne ne menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ne alu baá Abraham wáwálé. \v 9 Gɛ genó ɛyigé menomenyɛɛ́ ɛwémbɔ ɛjɔɔ́ na, ɛké, “Wyɛɛ́ né gébé ɛyigé na ŋmɛ ɛníne cha me mmage kere fa, ne Sara abyɛne nyɛ maá mende.” \p \v 10 Ɛ́pɔ́ fɔ́ wyɛ ɛwéna ɛwú ɛwú, Rebɛka ntó abyɛ ufa ne muú ama. Muú yimbɔ alu nya lé gekwenege ntɛ sé Asek. \v 11 Gemɛge nnó ábyɛ́ baá bina apea yɛ́ gemɛge nnó ɛbwɔ́ ápyɛ genó gelɔ́gélɔ́ yɛ́ ɛyi gebogebo, Ɛsɔwɔ akaá mɛ ula bi ji ajyaá bɔɔ́ bií, ɛ́pɔ́ fɔ́ gétúgé utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́ ɛbi bɔɔ́ ápyɛɛ́, ɛlu ɛlé ndɛre ji akuú bɔɔ́ bií. \v 12 Ne ji agaré Rebɛka aké, “Maá wyɛ ayi mbɛ akpane nyɛ defwɛ mbaá ayi akwɔlegé ji.” \v 13 Ɛlú wyɛ ndɛre ásamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Me mbɔ gejeé ne Jakɔb, nkií fɔ́ Ɛsao.” \s1 Ɛsɔwɔ ápɔ́ fɔ́ ne aŋgya \p \v 14 Ɛwéna déjɔ́gé mbɔ nnó yɛ́? Nnó Ɛsɔwɔ apyɛ fɔ́ genó ɛyigé gelu cho? Cha-o. \v 15 Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ nya ne Mosis aké, “Me ngɛne nyɛ meshwɛ ne bɔɔ́ abi nkɛlege mangɛ meshwɛ, ne nlɛrege nyɛ ulɔɔ́ melu ne bɔɔ́ abi nkɛlege manlɛré.” \v 16 Ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ ajyaá fɔ́ bɔɔ́ ndɛre akwaá ákɛlege wɔ, yɛ́ ɛbɛlé gétúgé genó ɛyigé ɛbwɔ́ ápyɛɛ́. Ji ajyaá bɔɔ́ gétúgé meshwɛ ayi ji agɛne bɔɔ́. \v 17 Asá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ ne Fɛro aké, “Me mpyɛ wɔ ɔlu mfwa gétúgé nkɛlege nnó nkɛ ne wɔ nlɛré uto ba mbaá bɔɔ́ ne nnó, mpyɛ ŋgɔ wa ásané né malɔ mme meko.” \v 18 Ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ agɛne meshwɛ ne yɛ́ndémuú ayi ji akɛlege ne achyɛge mekpo meto mbaá yɛ́ndémuú ayi ji akɛlege manchyɛɛ́. \p \v 19 Ndɛre njɔɔ́ mbɔ, ɛnyú abifɔ dégígé nyɛ me déké, “Ɛbɛgé mbɔ ula nnó Ɛsɔwɔ ámágé shulé bɔɔ́ ndo né mbaá unó bi ɛbwɔ́ ápyɛ? Ndé muú ákágé tɛne ukɔlɔ ne Ɛsɔwɔ nnó apyɛgé fɔ́ genó ɛyi ji akɛlege?” \v 20 Yɛ́mbɔ wɔ mekwaá ɔlu waá ayi ɔshugé Ɛsɔwɔ meko? Gejegé mesɛɛ́ ɛyigé muú akwyɛge gekwilégé fɔ́ gegií muú ayi akwyɛɛ́ geji nnó, “Ulannó wɔ ɔkwyɛɛ́ me nnó mbɛ na?” \v 21 Yɛ́ ɛwú ɛma ɛbɛ nnó muú ayi akwyɛgé ubi awyaá uto mansɛ nemɛ́, akwyɛɛ́ ujeé mesɛɛ́ upea, abelé gema nnó bií kpaá ne afyɛɛ́ menyɛɛ́ wyɛɛ́, abelé ɛyi fɔ nnó ányɛ́gé menyɛɛ́ wyɛ yɛ́ndé bií. \p \v 22 Gefɔgé genó ɛyina ntó ne Ɛsɔwɔ apyɛɛ́. Ji abɔ ake alɛré metɔɔ́ usɔɔ́ wuú ne bɔɔ́ abi ápyɛ gabo ne nnó apyɛ ntó bɔɔ́ ákaá uto bií. Yɛ́mbɔ ji akóo metɔɔ́ dɔɔ́ ne bɔɔ́ bimbɔ abi ji alɛrege nyɛ ɛbwɔ́ metɔɔ́ usɔɔ́ wuú. Ɛbwɔ́ bina álu bɔɔ́ abi ɛlú mɛ nno áchɔɔ́ nyɛ ɛbwɔ́ chɔɔ́. \v 23 Ɛsɔwɔ apyɛmbɔ ntó gétúgé ji abɔ alu manlɛre gekpɛkpɛgé ŋgɔ wuú mbaá ɛsé ako abi ji abelé mɛ nnó agɛne ɛsé meshwɛ. Ɛsé bina ne délu bɔɔ́ abi ji abɔɔ́ mɛ mbɛ ajyaá nnó débɔ ŋgɔ, \v 24 yɛ́ ɛlé ɛsé abi ji akuú. Ɛpɔ́fɔ́ wyɛ lé ɛta bɔɔ́ Jus ɛbwɔ́ ɛbwɔ́, áku ntó bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. \v 25 Ne ɛlú wyɛ ndɛre ji ajɔɔ́ né mmu ŋwɛ Hosya nnó, “Me nkuú nyɛ bɔɔ́ abi abɔ álá ápɔ́ fɔ́ bɔɔ́ ba, nnó bɔɔ́ ba, ne bɔɔ́ abi me mbɔ nla mbɔɔ́ gejeé ne ɛbwɔ́ wɔ́, nkuú nyɛ ɛbwɔ́ nnó bɔɔ́ ba abi gejeé.” \v 26 Ne wyɛ né mbaá ayi ji abɔ ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú depɔ fɔ́ bɔɔ́ ba, Ɛsɔwɔ muú alu mebɛ akuú nyɛ ɛbwɔ́ nnó baá ba.” \v 27 Asaya ajɔɔ́ nya keŋké atoó ne bɔɔ́ Isrɛli aké, “Yɛ́ bɔɔ́ Isrɛli ája ábɛ́ ɛké gesɔɔ́ mbalé ɛbɛɛ́ mega, ɛlé ukɛkɛ bɔɔ́ né geluage bwɔ́ ne átanege nyɛ né ɛfwyale gabo, \v 28 néndé Ɛsɔwɔ asɔɔ́ nyɛ mpa fa mme wáwá ne dama tɛ kwyakwya.” \v 29 Ɛlú wyɛ ndɛre Asaya abɔ ajɔɔ́ ntó aké, “Mbɔgé Ɛsɔwɔ ayi ábɔɔ́ utó uko abɛ danlyaá ɛsé mbeé upyáne ɛbifɔ, mbɔ bwyɛ ɛsé ntó abɔ ánómé, ɛké melɔ Sodom ne melɔ Gomɔra.” \s1 Bɔɔ́ Isrɛli ákámé fɔ́ abya melɔ́mélɔ́ wɔ́ \p \v 30 Déjɔ́gé mbɔ nnó né mechɔ ɛwéna yɛ́? Nana déjɔɔ́ge nnó bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, ɛbwɔ́ abi abɔ álá ámmyɛ fɔ́ mambɛ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ wɔ́, Ɛsɔwɔ apyɛ ɛbwɔ́ atɛne cho né mbɛ ushu wuú gébégé áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji, \v 31 ɛwé bɔɔ́ Isrɛli bɔɔ́ abɔ ámmyɛ nnó Ɛsɔwɔ ápyɛ ɛbwɔ́ ábɛ́ cho né mbɛ ushu wuú gétúgé ábélege ɛbɛ, ágɛ fɔ́ meti mampyɛ yɛ́ndégenó ɛyi ɛbɛ ɛjɔɔ́ wɔ́. \v 32 Ulannó ɛbwɔ́ álá ágɛ meti mambɛ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ wɔ́? Ɛlé gétúgé ɛbwɔ́ ammyɛ mambɛ cho ɛwé álá fyɛɛ́ fɔ́ metɔɔ́ ne ji wɔ́. Ɛbwɔ́ áfɛré nnó ápyɛgé utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́ ákágé bɛɛ́ cho. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛbwɔ́ ákparé né mfaá “Ntaá ɛníne nepyɛɛ́ bɔɔ́ ákparege ákwene.” \v 33 Ɛlú wyɛ ndɛre asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Gɛge me mbelege mbɔ ntaá né melɔ Sayɔn ɛníne nepyɛɛ́ nyɛ ɛbwɔ́ ákparege, ɛtaravɛ ɛwé ɛpyɛɛ́ nyɛ bɔɔ́ ákwene. Yɛ́mbɔ yɛ́ndémuú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji akpane fɔ́ mekpo unɔɔ́.” \c 10 \p \v 1 Aŋmɛ ba, genó ɛyigé me nshyage ne metɔɔ́ wa meko ne mmyɛmenɛne ya mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé bɔɔ́ ba gelu nnó Ɛsɔwɔ áferé ɛbwɔ́ né ɛfwyale gabo. \v 2 Me nkágé ngaré wáwálé nnó ɛbwɔ́ akpane gechyɛɛ́ né depɔre Ɛsɔwɔ yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ akágé fɔ́ ndɛre ɛbwɔ́ ábɔɔ́ mampyɛge utɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 3 Ɛbwɔ́ ákágé fɔ́ meti ɛwé Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ bɔɔ́ abɛɛ́ cho né mbɛ ushu wuú ne ammyɛ ɛlé mankwyɛ ɛwé bwɔ́ meti mambɛ cho. Ɛwéna ɛlɛré nnó ákwɔlegé fɔ́ meti ɛwé Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ bɔɔ́ abɛɛ́ cho. \v 4 Kras anere yɛ́ndégenó ɛyi getome ne ɛbɛ nnó, yɛ́ndémuú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji abɛ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. \s1 Yɛ́ muú fɔ́ apɔ́ ayi Ɛsɔwɔ álá aferege ji né ɛfwyale \p \v 5 Mosis asa ato ne meti ɛwe ɛbɛ ɛpyɛ bɔɔ́ abɛ cho aké, “Yɛ́ndémuú ayi ábélege mabɛ ako abɔɔ́ geŋwá.” \v 6 Yɛ́mbɔ ása né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ átoó ne meti ɛwé Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji ábɛɛ́ cho áké, wɔ ɔfyɛgé metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ nnó apyɛ wɔ ɔbɛ cho né mbɛ ushu wuú, “Ɔgígé fɔ́ né metɔɔ́ wyɛ nnó, Ndé muú akwɔmé mbɔ nyɛ né mfaánebuú?” (Mmyɛ ké mampyɛ Kras ashulé mme.) \v 7 “Yɛ́ mangií nnó, Ndé muú ajyɛɛ́ mbɔ nyɛ né melɔ aló?” (Mmyɛ ké mampyɛ Kras akwilé né negbo.) \v 8 Genó ɛyigé ŋwɛ Ɛsɔwɔ ajɔ́gé gelu nnó, “Mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ alu kwɔ́kwɔ́lé ne wɔ, alu wɔ né ubɔ meno, alú ntó né mmu metɔɔ́ wyɛɛ́.” Mmyɛ ké mekomejɔɔ́ yina ayi agaré ndɛre bɔɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, ayi ɛsé dégaré nnó, \v 9 Wɔ ɔgarege ne meno wyɛ nnó, “Jisɔs alu Ata,” ne ɔkamege ne metɔɔ́ wyɛ nnó Ɛsɔwɔ apyɛ ji akwilé né negbo, ɔtanege nyɛ né ɛfwyale gabo. \v 10 Néndé défyɛɛ́ lé metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne débɛɛ́ cho né mbɛ ushu wuú. Ne déshuúge ɛku ne mano sé ne détanege né ɛfwyale gabo. \v 11 Ásá né ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Yɛ́ndémuú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji akpane fɔ́ mekpo unɔɔ́.” \v 12 Aŋgya apɔ́, ne muú Jus ne muú Grek. Ɛsɔwɔ awu ama ne alu Ata ɛbwɔ́ ako. Ji achyɛgé gejamégé mejé mbaá bɔɔ́ ako abi ágige ji. \v 13 Ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Yɛ́ndémuú ayi akuú mabɔ Ata nnó áféré ji né ɛfwyale gabo, Ata aférege nyɛ ji atane né ɛfwyale gabo.” \p \v 14 Ɛpyɛɛ́mbɔ nnó ne bɔɔ́ ákuú muú fɔ nnó apoó ɛbwɔ́ mbɔgé álá fyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji wɔ́? Ne apyɛɛ́ mbɔ nnó ne afyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji, mbɔgé álá au danwú muú fɔ́ agaré ɛbwɔ́ abya wuú? Ne apyɛmbɔ nnó ne awu abya yimbɔ mbɔgé muú fɔ́ álá agaré ɛbwɔ́ abya wuú wɔ́? \v 15 Ne muú apyɛɛ́ mbɔ nnó ne agaré ɛbwɔ́ mbɔgé álá atɔ ji wɔ́? Ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Uka bɔɔ́ abi áchwɔɔ́ ne abya melɔ́mélɔ́ ulɔ kpaá upwɔ.” \v 16 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ ako fɔ́ wɔ́ ákamé ne abya melɔ́mélɔ́ yina wɔ́, néndé Asaya ajɔɔ́ aké, “Ata ndé muú akamé ne mekomejɔɔ́ ayi ɛsé dégaré?” \v 17 Ndɛre ɛlúmbɔ, muú awuú ɛlé abya melɔ́mélɔ́ ayi atome ne Kras, ne áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji ne muú awuú abya melɔ́mélɔ́ gébégé muú fɔ aké agarege ji. \p \v 18 Yɛ́mbɔ gɔgé me ngií ŋkwe, Nnó bɔɔ́ Jus awuú fɔ́ abya Kras wɔ́? Ŋgba, awu, néndé ása né ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Bɔɔ́ mme meko awú mekomejɔɔ́ ayi ɛbwɔ́ agaré yɛ́ndé mbaá fa mme.” \v 19 Gɔgé mma ngií ŋkwɛ. Nnó bɔɔ́ Isrɛli ákaá fɔ́ ula mekomejɔɔ́ yina wɔ́? Mosis jimbɔ abɔ mbɛ ajɔɔ́ aké, “Me mmpyɛ nyɛ ɛnyú déshyage mambɛ ɛké bɔɔ́ abi debɔ défɛré nnó ápɔ́ yɛ́ melɔ fɔ, mpyɛɛ́ nyɛ matɔɔ́ ásɔɔ́ ɛnyú ne bɔɔ́ abi álá ápɔ́ ne défɔɔ́ mankaá genó.” \v 20 Ɛwyage, Asaya ajɔɔ́ afɔ wɔ́ aké, “Bɔɔ́ abi abɔ álá akɛle me wɔ́, ágɛ me. Nlɛre mmyɛ ya mbaá bɔɔ́ abi álá ágií me wɔ́.” \v 21 Yɛ́mbɔ ajɔɔ́ ato ne bɔɔ́ Isrɛli aké, “Yɛ́ndé bi me nsame amu ya mankwyɛɛ́ depɔ ne bɔɔ́ bina nnó ákere ɛta wa yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ákɛlege fɔ́ manwú me, apaá ɛlé me paá.” \c 11 \s1 Ɛsɔwɔ ashya fɔ́ bɔɔ́ Isrɛli wɔ́ \p \v 1 Genó ɛyigé me ngigé gelú nnó, Nnó Ɛsɔwɔ ashya bɔɔ́ bií? Chao! Me mbɔɔ́ nlú muú Isrɛli, mpyáne Abraham. Ntane né ntoné Benjamɛn. \v 2 Ɛsɔwɔ ashya fɔ́ bɔɔ́ bií abi ji abɔɔ́ ajyaá wɔ́. Ɛnyú delu danwú genó ɛyi mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ atome ne Ɛlija? Ji abɔ anɛmmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ atɛne ukɔlɔ ne bɔɔ́ Isrɛli áké, \v 3 “Ata, ɛbwɔ́ áwá bɔɔ́ ɛkpávé byɛɛ́, ámu uluɔ́ upɛ byɛɛ́, me nla membií ne, ákɛlege manwá me.” \v 4 Ɛsɔwɔ ashuú ji meko aké ndé? Aké “Nwyaá dɛle bɔɔ́ ba akɛneama abi álá ato mano anógé Bal wɔ́.” \v 5 Wyɛmbɔ ntó ne ɛlu fina. Ukɛɛ́ bɔɔ́ fɔ́ alu abi Ɛsɔwɔ ajyaá né ulɔɔ́ melu bií. \v 6 Mbɔgé ɛlé gétúgé ulɔɔ́ melu bií ne ji ajyaá bɔɔ́ nnó ábɛ́ abií, ɛbyɛnnó utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́ fɔ́ wɔ́ upyɛɛ́ Ɛsɔwɔ ajyaá bɔɔ́ wɔ́. Mbɔgé ɛbɔ ɛbɛ lé gétúgé utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́, ulɔɔ́ melu bií ufulé sé genó. \p \v 7 Gɛ na ne mechɔ ɛwéna ɛlú. Genó ɛyigé bɔɔ́ Isrɛli ákɛle ne ɛfófó agɛ geji wɔ́. Bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ajyaá ne agɛne geji. Ne abi álaá lu daŋgɛ ɛlé bɔɔ́ abi átoó makpo. Ákɛlegé fɔ́ manwú Ɛsɔwɔ agaré ɛbwɔ́ genó ɛyigé ji akɛlege nnó ɛbwɔ́ ápyɛ. \v 8 Ɛlú wyɛ ndɛre ásamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ matɔɔ́ bwɔ́ ákwe genje kpaá tɛ fina. Achyɛ ɛbwɔ́ amɛ ayi alá ákágé gɛ genó ne matu ayi álá awuú mbaá.” \v 9 Dɛvid ajɔɔ́ ntó gefɔgé genó ɛyina aké, “Ɛchyɛ menyɛɛ́ ayi ɛbwɔ́ ányɛɛ́ gébégé ɛpaá ábwɔ́lé mataá ayi ɛbwɔ́ ámbɔɔ́ ákwene wyɛɛ́ ne ntaá ɛniné ɛbwɔ́ ákparege wyɛɛ́ ákwe ágɛ ɛfwyale. \v 10 Ɛchyɛ amɛ́ agilé ɛbwɔ́ ágɛgé sé mbaá, meso ásɔɔ́ ɛbwɔ́, ne ɛfwyale ɛwé ɛbwɔ́ ágɛne ɛbɛ tɛ kwyakwya.” \p \v 11 Me mmagé gií ŋkwɛ ayifɔ. Gébégé bɔɔ́ Isrɛli ákparé, nnó ákwe, nnó nekwe ɛníne mbɔ nelu ɛniné ɛbwɔ́ álá ákágé kwilé sé tɛ́né? Chao! Ɛ́pɔ́ fɔ́ mbɔ néndé gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́, ápoó lé nnó bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ágɛ meti ɛwé Ɛsɔwɔ aferege ɛbwɔ́ né ɛfwyale gabo, nnó ɛpyɛgé mbɔ bɔɔ́ Isrɛli áshyágé mambɛ ntó ɛké ɛbwɔ́. \v 12 Tɛ mbaá gabo ayi bɔɔ́ Isrɛli ápyɛɛ́ áchwɔ́ ne mejé mbaá bɔɔ́ mme, ne mankparé ayi ɛbwɔ́ ákparé áchwɔ́ ne gejamégé mejé mbaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, fɛrege yɛ́ gejamégé mejé ɛwé ɛchwɔɔ́ nyɛ gébégé bɔɔ́ Jus abi álaá, áchogé nyɛ ne bɔɔ́ ako abi áfyɛ metɔɔ́ ne Kras. \s1 Ɛsɔwɔ aferege bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus né ɛfwyale gabo \p \v 13 Me njɔ́gé ne ɛnyú abi dela depɔ bɔɔ́ Jus. Tɛ mbaá me nlú ŋgbá Kras ɛta nyú, nkaá nnó utɔɔ́ bi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ me nnó mpyɛ uŋea gemɛ, \v 14 mampyɛ nnó me ngɛ meti mpyɛ bɔɔ́ ba bɔɔ́ Jus, áshyágé mambɔ unó ulɔ́úlɔ́ ɛbi ɛnyú déwyaá, nnó ndɔ fɔ́ mpyɛge mbɔ Ɛsɔwɔ aferege nyɛ abifɔ né ɛfwyale gabo. \v 15 Néndé gébégé Ɛsɔwɔ áshyá bɔɔ́ Jus, apyɛ bɔɔ́ mme meko abɛ né nesɔ ne ji. Ndɛre ɛlúmbɔ́, gébégé Ɛsɔwɔ asɛge nyɛ bɔɔ́ Jus nnó abɛ nesɔ ne ji, ɛbɛɛ́ mbɔ nyɛ nnó? Ɛbɛɛ́ ɛké ɛbwɔ́ abɔ ágboó ne ákere né geŋwá. \p \v 16 Mbɔgé maá gebage brɛd ɛyi mbɛ alu genóge ukpea, ɛbyɛnnó nto brɛd meko alu genóge ukpea. Ne mbɔgé maka genɔɔ́ álu genóge ukpea, ɛbyɛnnó mata genɔɔ́ ɛyigé mbɔntó álu ɛlé genóge ukpea. \v 17 Yɛ́mbɔ mbɔgé mata genɔɔ́ olif ɛyigé apɛne mata ayifɔ ákɔɔ́ ákwe, ɛlú ɛké bɔɔ́ Jus ne mbɔgé ásɛ mata genɔge olif ayi álá ápɛɛ́ wɔ́ ába né genɔɔ́ ɛyigé ápɛné, ɛlú ɛké ɛnyú abi déla pɔ́ bɔɔ́ Jus. Ndɛre mata yimbɔ ako ányuú manaá ami matanege né genɔge olif ɛyigé ápɛne pɛne, mbɔntó ne Ɛsɔwɔ achyɛge mejé mbaá bɔɔ́ bií ako. \v 18 Ɛ́kágé ɛnyú abi délu ɛké mataá genɔɔ́ áyi ábalé bále débyage bɔɔ́ abi álu ɛké mataá genɔɔ́ áyi ákɔɔ́ ákwene. Depɔ ne ula bi dédoó ɛbwɔ ɛwɔme. Ɛnyú fɔ́ wɔ́ dégbare makaka genɔɔ́ ɛyina wɔ́, ɛlé makaka jií ne ágbaré ɛnyú. \p \v 19 Muú nyú fɔ ákágé jɔ́ aké, “Mataá genɔɔ́ yimbɔ ákɔɔ́ ákwe nnó me ngɛ meti ncho mmyɛ ne genɔɔ́ ɛyimbɔ.” \v 20 Ɛlú wáwálé, yɛ́mbɔ, kaá nnó ɛbwɔ́ ákɔɔ́ ákwe gétúgé álá áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs wɔ́ ne ɛnyú décho mmyɛ ne geji gétúgé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛ́kágé dépyɛgé neŋa bɛgé ɛlé ne ɛfɔ metɔɔ́, \v 21 néndé mbɔgé Ɛsɔwɔ agɛɛ́ nya fɔ́ meshwɛ mbaá bɔɔ́ Jus abi alu ɛké mata genɔɔ́ yimbɔ ajiambɔɔ́ wɔ́, défɛre nnó délyagé mamfyɛ metɔɔ́ ne Kras, ji agɛne ɛnyú meshwɛ? \v 22 Ndɛre ɛlúmbɔ, tege ulɔɔ́ melú Ɛsɔwɔ, ne chúchú ayi ji alɛrege bɔɔ́ abi ákwene. Yɛ́mbɔ ji alɛrege ɛnyú galɔ́gálɔ́ mbɔgé ɛnyú déké défyɛɛ́ wyɛ metɔɔ nnó ji alɛrege ɛnyú galɔ́gálɔ́. Yɛ́mbɔ mbɔgé ɛnyú dela défyɛɛ́ sé metɔɔ́ mbɔ, ji akɔrege ɛnyú áfomé. \v 23 Ne yɛ́ bɔɔ́ Isrɛli abifɔ ályaágé manshyagé nnó áfyɛɛ́ fɔ́ metɔɔ́ ne Kras, Ɛsɔwɔ amagé sɛ nyɛ ɛbwɔ́ aba né malu ayi ɛbwɔ́ ábɔ́ alu mbɛmbɛ néndé Ɛsɔwɔ awyaá uto mamba ɛbwɔ́ wyɛɛ́. \v 24 Mbɔgé ɛnyú bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, ɛnyú abi delu ɛké mata genɔɔ́ olif ɛyigé álá apɛɛ́ wɔ́, ásɔ ɛnyú ába né genɔɔ́ olif ɛyigé apɛne pɛne, né gefɔɔ́ ɛyigé akwaá álá alu daŋgɛ, ndɛre Ɛsɔwɔ apyɛmbɔ, ɛlú wáwálé nnó asɛle nyɛ bɔɔ́ Isrɛli abi alu ɛké mata genɔɔ́ ɛyigémbɔ geji ambɔɔ́ ákere ába né genɔɔ́ ɛyigémbɔ? \s1 Ɛsɔwɔ aferege nyɛ bɔɔ́ Isrɛli ako né ɛfwyale \p \v 25 Aŋmɛ ba, genó gefɔ gelu bibií ɛyigé me nkɛlege nnó ɛnyú dékaá nnó ɛnyú déferege sé nnó dékaá dɔɔ́. Genó ɛyina gelu nnó bɔɔ́ Isrɛli abi átoó mekpo, atoó nyɛ fɔ́ tɛ kwyakwya. Ɛbwɔ́ átoó nyɛ wyɛ mekpo kpaá tɛ bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, abi Ɛsɔwɔ ajyaá ákamege ne meti ɛwé Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ bɔɔ́ átɛnege cho né mbɛ ushu wuú. \v 26 Na ne Ɛsɔwɔ aferege nyɛ bɔɔ́ Isrɛli ako né ɛfwyale, ndɛre ásamé né ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Muú ayi aferege bɔɔ́ né ɛfwyale atanege nyɛ né Sayɔn, apyɛ upyáne Jakɔb ulyaá nchyɛ mampyɛge.” \v 27 Ásá ntó nnó Ata aké, “Gɛ menomenyɛɛ́ ɛwé me nyɛɛ́ nyɛ ne ɛbwɔ́ na gébégé njige nte gabo bwɔ́.” \v 28 Né ɛgbɛ ɛwé abya melɔ́mélɔ́, bɔɔ́ Isrɛli alu bɔɔ́ mawámé Ɛsɔwɔ gétúgé áshyá ji né galɔ́gálɔ́ áwe nyú. Né ɛgbɛ ɛwé manjya bɔɔ́, Ɛsɔwɔ ajya ɛbwɔ́ néndé ji abɔ gejeé ne ɛbwɔ́ dɔɔ́ gétúgé genó ɛyigé anyɛ́meno nnó apyɛɛ́ ne ukwene antɛ bwɔ́. \v 29 Mbɔ ne ɛlú néndé Ɛsɔwɔ akúgé muú, ne ájegé ji, genó gefɔ gepɔ ɛyi gekágé mankwɔré metɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 30 Né ɛgbɛ ɛwé nyú, mbɛmbɛ ɛnyú debɔ déwuú fɔ́ ne Ɛsɔwɔ yɛ́mbɔ nana ji agɛné ɛnyú meshwɛ gétúgé bɔɔ́ Isrɛli álá áwuú fɔ́ ji. \v 31 Wyɛ né meti ɛwu gétúgé meshwɛ ayi Ɛsɔwɔ agɛne ɛnyú, nana bɔɔ́ Isrɛli ákɛlege fɔ́ manwú ne Ɛsɔwɔ. Ɛpyɛmbɔ nnó Ɛsɔwɔ ntó agɛne nyɛ ɛbwɔ́ meshwɛ. \v 32 Ɛsɔwɔ apyɛ ɛbwɔ ako ábélégé fɔ́ mabɛ jií, ɛbwɔ́ álú ɛké bɔɔ́ denɔ abi meti ɛla ɛpɔ́ manlyaá gepugé denɔ. Ji apyɛmbɔ nnó ji agɛne bɔɔ́ ako meshwɛ. \s1 Ŋgɔ Ɛsɔwɔ apwɔ amu bɔɔ́ ákágé kaá \p \v 33 Ɛɛh Ɛsɔwɔ sé alɔ melu ne bɔɔ́ ako. Deŋga tií ne defɔɔ́ ɛtiré ji awyaá dépwɔ amu. Ndé muú akágé garé ula bi depɔ desɔgé ji meno? Ndé muú akágé ndɛre ji apyɛɛ́ depɔ tií? \v 34 Ɛlú wyɛ ndɛre ásamé né ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ndé muú akágé ufɛré Ɛsɔwɔ? Ne ndé muú akaá dɔɔ́ mambɛ muú ayi achyɛge ji majyɛɛ́? \v 35 Ndé muú achyɛɛ́ mɛ ji ɛchyɛ nnó Ɛsɔwɔ ntó ashuú ji?” \v 36 Ɛsɔwɔ ne akwyɛɛ́ yɛ́ndégenó ne ɛlé jií ne apyɛɛ́ nnó yɛ́ndégenó gekɛne, ne ɛlé getu jií ne yɛ́ndégenó gelu. Ŋgɔ abɛ ne ji tɛ kwyakwya ne kwyakwya Amɛn. \c 12 \s1 Chyɛge geŋwáge nyú mbaá Ɛsɔwɔ ndɛre gepɛ ɛyigé gelu gebɛ \p \v 1 Aŋmɛ ba, ndɛre unó bi ngarege ɛnyú úlú wáwálé, mkpeage ɛnyú nnó gétúgé galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ alɛrege, déchyɛɛ́ gemɛge nyú mbaá Ɛsɔwɔ ndɛre genógé gepɛ ɛyi gelu gebɛ, ɛyigé débele ndɛre genóge ukpea mbaá Ɛsɔwɔ, ɛyi gepyɛɛ́ metɔɔ́ ɛgɔɔ́ ji. Gɛ meti ɛwé ɛnyú débɔɔ́ manogé Ɛsɔwɔ wáwálé na. \v 2 Ɛ́kágé dema dépyɛge unó ɛké bɔɔ́ mme. Gɔgé Ɛsɔwɔ akwɔré geŋwáge nyú, achyɛɛ́ ɛnyú matɔɔ́ ayi makɛ. Ɛbɛge mbɔ ɛnyú dékágé nyɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege nnó ɛnyú dépyɛge, ɛyigé gelɔme, ɛyigé gegɔɔ́ ji metɔɔ́ ne gekwane. \p \v 3 Ne gétúgé ɛchyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ me né ulɔɔ́ melu bií, mkpeage ɛnyú nnó ɛkágé muú nyú fɔ áfɛrege nnó ji aŋea gemɛ apwɔ ndɛre ji alu. Muú aké afɛrege genó ɛyi getome ne jimbɔɔ́, áfɛ́régé né meti ɛwé ɛlu cho ndɛre ji áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs. \v 4 Menyammyɛ sé álu ama ne awyaá gejamégé upɔ, yɛ́ndé gepɔ gewyaá ɛbi utɔɔ́. \v 5 Mbɔntó ne ɛsé yɛ́ ɛlé ɛsé delu gejame, dékwe ɛké menyammyɛ ama gétúgé déchomé mmyɛ ne Kras, ne yɛ́ndémuú sé alige mmyɛ ne ntɛ. \v 6 Ɛsɔwɔ né ulɔɔ́ melu bií achyɛɛ́ yɛ́ndémuú sé ɛwuú ɛchyɛ. Yɛ́ndémuú agbaré ɛchyɛ wuú chaŋéné. Mbɔgé achyɛɛ́ wɔ ɛchyɛ ɛwé ɔgarege mekomejɔɔ́ wuú, garege ndɛre ɔfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji, \v 7 mbɔgé ɛlú lé mampyɛge utɔɔ́ bií, pyɛge chaŋéné, mbɔgé ɛlú lé manlɛre, lɛrege chaŋéné, \v 8 mbɔgé ɛlú lé mamfyɛ bɔɔ́ ɛshyɛ, fyɛge ɛbwɔ́ ɛshyɛ chaŋéné, mbɔgé ɛlú lé ɛchyɛ manchyɛge, achyɛge byagebyage, mbɔgé ɛlú lé mampógé bɔɔ́, poóge ne metɔɔ́ wyɛ meko, muú ayi agɛne bɔɔ́ meshwɛ, agɛne ne metɔɔ́ megɔmegɔ. \p \v 9 Bɔgé gejeé ɛyigé wáwálé ne atɛ, paágé unó nchyɛ, gbarege unó ulɔ́úlɔ́ ne ɛshyɛ. \v 10 Bɔgé gejeé ne atɛ aŋmɛ ndɛre débɔɔ́ ne bɔɔ́ ula gepú nyú, kpagé gechyɛɛ́ manógé atɛ. \v 11 Pyɛgé utɔɔ́ nyú débɛgé ne gepwa, pyɛgé utɔɔ́ Ata ne matɔɔ́ nyú mako. \v 12 Bɛgé ne nechɔ́chɔ́ né genó ɛyigé ɛnyú dénɛré metɔɔ́ wyɛ. Kógé metɔɔ́ né ɛfwyale ɛwé ɛnyú dégɛne. Nɛgé wyɛ mmyɛ yɛ́ndégébé. \v 13 Chyɛgé unó ɛbifɔ ɛbi ɛnyú déwyaá mbaá atɛ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi alu mbya. Nenegé manombi nyú mbaá aŋkɛɛ́. \p \v 14 Nɛgemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ ájé bɔɔ́ abi ámmyɛɛ́ amu ne ɛnyú. Dénɛge fɔ́ nnó Ɛsɔwɔ alɛre ɛbwɔ́ utoŋkwa, nɛge lé nnó Ɛsɔwɔ ájé bwɔ́ jéle. \v 15 Bɛge metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ ne bɔɔ́ abi awyaá metɔɔ́ megɔ́mégɔ́. Bɛge ne mesome metɔɔ́ ne bɔɔ́ abi awyaá mesome. \v 16 Bɛge nesɔ ne atɛ. Ɛ́kágé débwɛge mmyɛ, chogé mmyɛ ne bɔɔ́ abi áshulege gemɛge bwɔ́ mme. Ɛkágé défɛrege nnó dékaá dɔɔ́. \p \v 17 Muú apyɛgé ɛnyú gabo, ɛkágé déshuú ji. Pyɛgé lé unó bi yɛ́ndémuú asɛlé nnó úlú cho. \v 18 Ɛbɛgé kɔkɔgé, né ɛgbɛ ɛwé nyú mmyɛge nnó débɛ nesɔ ne yɛ́ndémuú. \v 19 Aŋmɛ ba, muú apyɛgé ɛnyú genó gebo, déshugé fɔ́ amu. Lyagé Ɛsɔwɔ ne ashuú muú yimbɔ amu néndé ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ata aké amu mashugé ɛlé aya, ne me nshugé nyɛ amu.” \v 20 Yɛ́mbɔ pyɛgé ndɛre asamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Mbɔgé mesa aké ammyɛɛ́ bɔɔ́ mawámé nyú, chyɛgé ɛbwɔ́ menyɛɛ́, mmwɔlé manaá ɛké ɛpyɛɛ́ ɛbwɔ́, chyɛgé ɛbwɔ́ genó ɛyigé anyuú. Déké dépyɛɛ́ mbɔ, ɛlú ɛké dénɛrege bwɔ́ ujéje mewɛ né mekpo ne mmyɛ ɛgboó nyɛ ɛbwɔ́.” \v 21 Dékamege nchyɛ asɛ ɛnyú uto, mmyɛge nnó galɔ́gálɔ́ nyú asɛ uto nchyɛ. \c 13 \s1 Bɔɔ́ áwúgé ne ákpakpa bwɔ́ \p \v 1 Yɛ́ndémuú awúgé ne bɔɔ́ kpakpa abi ŋgɔmna áchyɛɛ́ ɛbwɔ́ utó, néndé muú ákágé bɛ fɔ́ muú kpaá bɔɔ́ ayi Ɛsɔwɔ álá ákame wɔ́. Ne Ɛsɔwɔ ne afyɛɛ́ ákpakpa melɔ ako. \v 2 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ndémuú ayi átɛnege ukɔlɔ ne ákpakpa melɔ, átɛnege mbɔ lé ukɔlɔ ne bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ áfyɛɛ́ nnó ábɛ́. Ne yɛ́ndémuú ayi átɛnege ukɔlɔ, ákuú mbɔ ɛlé unɔɔ́ mpa ne gemɛ jií. \v 3 Bɔɔ́ kpakpa áfelegé fɔ́ amɛ mbaá bɔɔ́ abi ápyɛ unó bi úlú cho, áfelegé ɛlé mbaá abi ápyɛ gabo. Ndɛre ɛlúmbɔ, pyɛge yɛ́ genó ɛyigé ɛbwɔ́ ákɛlege ne ɛbwɔ́ áfɛge nyɛ wɔ́. \v 4 Néndé ɛbwɔ́ álú ɛlé bɔɔ́ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ápyɛɛ́ utɔɔ́ né galɔ́gálɔ́ nyú. Ne mbɔgé wɔ ɔpyɛge gyɛ, ɔbɔ mamfɔgé ɛbwɔ́ néndé utó bi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛbwɔ́ upɔ fɔ́ detu. Ɛbwɔ́ alu bɔɔ́ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne áchyɛgé ɛfwyale ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege mbaá bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ gabo. \v 5 Ndɛre ɛlúmbɔ, débɔ manwúgé ne ákpakpa melɔ, ɛpɔ́fɔ́ gétúgé dékɛlege mambo ɛfwyale ɛwú ɛwú wɔ́, ɛlé gétúgé dékɛlege ntó mampyɛgé genó ɛyigé matɔɔ́ nyú ágarege nnó gelu cho. \p \v 6 Getú ɛyigémbɔ ntó ne ɛnyú déchyɛge ŋkamakpo, néndé ákpakpa melɔ álú lé bɔɔ́ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ ndɛre ápyɛɛ́ unó bí ɛbwɔ́ ábɔ́ɔ mampyɛ. \v 7 Chyɛgé ɛbwɔ́ unó bi úlú ɛbi bwɔ́. Mbɔgé ɛlé ŋka makpo ne ɛbwɔ́ ákɛlege chyɛge ɛbwɔ́. Mbɔgé ɛlé ŋka matu yɛ́ ɛyi unó bi ɛnyú déwyaá ne ɛbwɔ́ ákɛlege nnó déchyɛɛ́, chyɛge ɛbwɔ́. Mbɔgé ákɛlege nnó déwúgé ne ɛbwɔ́, wúgé ne ɛbwɔ́. Mbɔgé ɛ́nógé ne ɛbwɔ́ akɛlege, nógé ɛbwɔ́. \s1 Ndɛre muú abɔɔ́ mambɛ ne ntɛ meŋmɛ \p \v 8 Yɛ́ndémuú nyú ákwɔ ujwɔɔ́ bií uko. Ne ujwɔɔ́ ɛbi débɔɔ́ mankwɔ ɛlé mambɔ gejeé ne atɛ aŋmɛ. Muú ayi abɔɔ́ gejeé ne atɛ aŋmɛ, apyɛɛ́ mbɔ ɛlé genó ɛyigé ɛbɛ ɛjɔɔ́. \v 9 Ɛbɛ ɛwé ɛké, “Muú akwege fɔ́ ulɔ, muú awágé fɔ́ ntɛ muú, muú ájogé fɔ́ ɛjo, muú áfyɛge amɛ né genóge ntɛ,” ne mabɛ ayi fɔ mako, ácho aji né ɛbɛ ɛma, ɛwé ɛké, “Gbógé ne ntɛ meŋmɛ wyɛɛ́ ndɛre ɔgboó ne gemɛ jyɛɛ́.” \v 10 Muú abɔgé gejeé ne ntɛ meŋmɛ, apyɛɛ́ fɔ́ ji gabo. Ndɛre ɛlúmbɔ, muú aké abɔɔ́ gejeé ne ntɛ meŋmɛ apyɛɛ́ mbɔ lé yɛ́ndégenó ɛyigé ɛbɛ ɛjɔɔ́. \p \v 11 Debɔ́ mampyɛge wyɛmbɔ néndé dékaá gefɔge gébé ɛyigé ɛsé délu mbɔ wyɛ. Gébé gekwane ɛyi débɔ mampeé geja, néndé gébé ɛyigé ɛsé détanege né ɛfwyale gabo gela kwɔ́kwɔ́lé gepwɔ ndɛre gebɔ gelú mbɛmbɛ ayi défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs fyɛɛ́. \v 12 Ɛlá gáchyɛɛ́ utuú ubyɛ. Ɛlá gachyɛɛ́ bií ujyaá. Délyaá unó bi bɔɔ́ ápyɛɛ́ né gemua, défyɛ unó ummyɛ ɛbi Ɛsɔwɔ achyɛge démmyɛ ummyɛ bií gbɔɔ́. \v 13 Dépyɛgé unó chaŋéné ndɛre bɔɔ́ abi ápyɛ unó bií gbɔɔ́. Lyagé mapaá mabomabo, dényúgé fɔ́ mmɔɔ́ dékwene. Lyagé unó bi ugboó mmyɛ. Déwamégé fɔ́ ne atɛ, désɔgé fɔ́ metɔɔ́ nnó bɔɔ́ abɔ unó ápwɔ ɛnyú. \v 14 Chyɛgé gemɛge nyú geko mbaá Ata Jisɔs Kras, délyaá manfɛrege ndɛre dépyɛ mmyɛ ɛkwilegé ɛnyu mampyɛ ubobo unó bi menyammyɛ ákɛlege. \c 14 \s1 Muú ayi ábɛné né depɔré Ɛsɔwɔ, ne ayi álá ábɛné wɔ́ \p \v 1 Sɛgé muú ayi álá bɛne né depɔré Ɛsɔwɔ wɔ́, dényɛɛ́gé fɔ́ mbeé ne ji né genó ɛyi ji áfɛ́rege, yɛ́ gelú cho yɛ́ gelú gyɛɛ́. \v 2 Muú ayi fɔ, metɔɔ́ ɛwé ji afyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛgarége ji nnó anyɛgé yɛ́ndégenó. Yɛ́mbɔ muú ayi álá bɛné né depɔré Ɛsɔwɔ wɔ́, metɔɔ́ ɛwuú ɛgarége ji nnó anyɛ́gé lé ulá. \v 3 Ne ɛ́kágé muú ayi anyɛɛ́ yɛ́ndégenó, ábyágé ayi álá anyɛɛ́. Ne ɛ́kágé muú ayi álá anyɛɛ́ yɛ́ndégenó ajɔ́gé nnó ayi anyɛɛ́ yɛ́ndégenó alu gyɛɛ́, néndé Ɛsɔwɔ asɛ ji ntó nnó alú muú wuú. \v 4 Wɔ ɔlú waá ayi ɔ́jɔ́gé nnó maá utɔɔ́ muú yicha alu gyɛɛ́? Muú ayi abɔɔ́ maá utɔɔ́ yimbɔ ne ákágé garé mbɔgé alu gyɛɛ́ yɛ́ alu cho. Ne abɛɛ́ nyɛ cho néndé Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ ji atɛne cho. \p \v 5 Bɔɔ́ abifɔ áfɛrege nnó bií uma uŋea gemɛ upwɔ ɛbifɔ ne abifɔ áfɛrege nnó yɛ́ bií bi uŋea gemɛ upwɔ ntɛ upɔ́. Yɛ́ndémuú abɔ mamfɛré né metɔɔ́ wuú akaá genó ɛyi gelú cho. \v 6 Bɔɔ́ abi áfɛré nnó bií uma uŋea gemɛ upwɔ ɛbifɔ, ápyɛmbɔ manógé Ata. Bɔɔ́ abi anyɛɛ́ yɛ́ndégenó, apyɛɛ́ mbɔ manógé Ata néndé ɛbwɔ́ achyɛgé matame mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé menyɛɛ́ yimbɔ ne anyɛ́. Bɔɔ́ abi áshyá manyɛ́ ufɔɔ́ menyɛɛ́ ɛbifɔ, ápyɛmbɔ manógé Ata ne achyɛgé ntó Ɛsɔwɔ matame. \v 7 Yɛ́ muú sé fɔ́ apɔ́ mebɛ, mampyɛge ɛlé unó bi ji akɛlege. Ne yɛ́ muú sé fɔ́ ntó ayi akɛlege nnó agboó néndé mbɔ ne ji akɛlege apɔ́. \v 8 Yɛ́ mbɔgé ɛsé débɛgé abɛ ɛlú ɛlé nnó dénógé Ata. Ne yɛ́ mbɔgé dégbo lé gboó ɛlú lé nnó dénógé Ata. Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ délu abɛ yɛ́ dégbó délu lé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 9 Né gétú ɛyigémbɔ Kras agbó, ne akwilé né negbo nnó ji abɛ Ata mbaá bɔɔ́ abi álu abɛ ne abi agboó. \v 10 Ulannó yɛ́ ne wɔ ɔgaregé ntɛ meŋmɛ nnó alu gyɛɛ́? Yɛ́ wɔ ntó ulannó ne wɔ ɔbyaá ntɛ meŋmɛ wyɛɛ́? Ɛsé ako détɛnege nyɛ né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, asɔ mpa sé. \v 11 Ásá né ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ata aké tɛ mbaá me nlú wáwálé, yɛ́ndémuú atome nyɛ mano né mbɛ ushu wa, ne yɛ́ndémuú agarége nyɛ ne meno wuú nnó, me nlú Ɛsɔwɔ.” \v 12 Ndɛré ɛlúmbɔ, yɛ́ndémuú sé jimbɔɔ́ agaregé nyɛ Ɛsɔwɔ ama mpa ndɛre ji apyɛɛ́ ne geŋwá jií. \p \v 13 Gétú ɛyigémbɔ, débɔ manlyaá mangarege nnó muú yina alu cho ayina alu gyɛɛ́. Yɛ́mbɔ tóge ɛshyɛ mangɛ nnó ɛ́kágé dépyɛ genó ɛyi gépyɛɛ́ ntɛ meŋmɛ yifɔ akparé yɛ́ nnó ákpɛ́ né gabo. \v 14 Me, ndɛre muú ayi nchomé mmyɛ ne Ata Jisɔs, nkaá nnó yɛ́ menyɛɛ́ fɔ́ ayi alu, ála apɔ́ fɔ́ pópó apɔ́. Yɛ́mbɔ muú ákamege nnó gefɔge menyɛɛ́ ayifɔ apɔ́ fɔ́ pópó, ɛbyɛnnó apɔ́ fɔ́ pópó né ɛta wuú. \v 15 Ne mbɔgé genó ɛyigé wɔ ɔnyɛɛ́ gepyɛɛ́ aŋmɛ abifɔ ábɔɔ́ ɛfwyale né metɔɔ́, ɛbyɛnnó wɔ ɔlɛrege fɔ́ gejeé. Ɛkágé gétúgé genó ɛyigé wɔ ɔnyɛɛ́ ɔchɔ ntɛ meŋmɛ wyɛɛ́ muú Kras agboó ntó gétú jií. \v 16 Ɛ́kágé ɔpyɛɛ́ genó ɛyigé ɔfɛré nnó gelú cho, mbɔgé gepyɛ nnó ntɛ meŋmɛ wyɛ apyɛ gabo. Ɔpyɛge mbɔ bɔɔ́ ákage chɔɔ́ mabɔ nyú bɔɔ́ Ɛsɔwɔ, \v 17 néndé gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege, gebɔɔ́ fɔ́ genó mampyɛ ne manyɛ́gé ne manyúgé wɔ́. Ɛlé mampyɛ unó bi úlú cho, mambɛ nesɔ ne bɔɔ́, ne mambɛ ne metɔɔ́ megɔmegɔ, unó bi Mendoó Ukpea ɛchyɛgé. \v 18 Ne muú aké apyɛɛ́ utɔɔ́ Kras né gefɔɔ́ ɛyi, apyɛɛ́ metɔɔ́ ɛgɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ ntó áfɛgé nyɛ ji. \p \v 19 Ndɛre ɛlúmbɔ, débɔ mafyɛ mekpo mampyɛgé lé unó bi uchwɔɔ́ ne nesɔ ne démmyɛ nnó ɛsé défyɛgé atɛ aŋmɛ ɛshyɛ né depɔré Ɛsɔwɔ. \v 20 Ɛkágé gétúgé menyɛɛ́ ɔchɔ unó bi Ɛsɔwɔ apyɛɛ́. Yɛ́ndé genó ɛyigé ányɛɛ́ gelú pópó. Yɛ́mbɔ ɛlú gyɛɛ́ manyɛ́ yɛ́ndégenó ɛyi gepyɛ ntɛ meŋmɛ yifɔ akwe né gabo. \v 21 Ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó wɔ ɔlyaá manyɛ́gé menya, manyúgé mmɔɔ́ yɛ́ mampyɛgé yɛ́ndégenó ɛyi gékágé pyɛ ntɛ meŋmɛ wyɛ akwe né gabo. \v 22 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛ́kágé ɔlyaá nnó muú fɔ akaá genó ɛyigé wɔ ɔkamé né mechɔ ɛwéna, yɛ́mbɔ wyɛ lé ɛnyú ne Ɛsɔwɔ ne dékage kaá geji. Metɔɔ́ megɔmegɔ ɛbɛ ne muú ayi álá shulege fɔ́ ndo né gemɛ ji gétúgé apyɛ genó ɛyigé ji akaá nnó gelú cho. \v 23 Yɛ́mbɔ muú abɛgé ne dembyɔ́ né unó bi ji anyɛɛ́, Ɛsɔwɔ agaré nnó akwe mpa, gétúgé ányɛ́ unó bi mbɔ ayi álá kamé fɔ nnó ɛlú cho nnó ji anyɛ́ ubi wɔ́. Ne yɛ́ndégenó ɛyigé muú apyɛɛ́ ayi álá kamé nnó gelu cho ɛlé gabo. \c 15 \s1 Bɔɔ́ Kras ápyɛgé lé unó bi ugɔɔ́ atɛ aŋmɛ metɔɔ́ \p \v 1 Ɛsé abi débɛné né depɔré Ɛsɔwɔ, debɔ mampógé abi álá bɛ́né wɔ́ né unó bi ɛbwɔ ápyɛ gyɛɛ́, ɛbi ujwerege ɛbwɔ́ mankaá. Dépyɛgé fɔ́ lé unó bi ugɔɔ́ ɛsé ambɔɔ́ metɔɔ́. \v 2 Yɛ́ndémuú sé apyɛge genó ɛyi gegɔɔ́ atɛ aŋmɛ metɔɔ́ nnó ɛbwɔ́ ábɛné né depɔré Ɛsɔwɔ né galɔ́gálɔ́ bwɔ́ nnó ɛbwɔ́ áwɛ. \v 3 Néndé yɛ́ Kras apyɛɛ́ fɔ́ unó bi ugɔɔ́ lé jimbɔɔ́ metɔɔ́ wɔ́. Yɛ́mbɔ, ndɛre ásamé né ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Mashyɛ ayi bɔɔ́ áshyɛɛ́ wɔ áshulé me né mmyɛ.” \v 4 Yɛ́ndé genó ɛyigé ásamé nya né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ, ásá geji nnó gechyɛɛ́ ɛsé majyɛɛ́, nnó ndɛre mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nnó ɛsé dékógé metɔɔ́, ne nnó ɛsé détɛnege ne ɛshyɛ né depɔré Ɛsɔwɔ. Ɛsé dénɛrege metɔɔ́ nnó Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ unó bi ji anyɛ́meno. \v 5 Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ muú apyɛɛ́ ɛnyú dékógé metɔɔ́ ne détɛnege ne ɛshyɛ né depɔ ɛtií, apoó ɛnyú débɛ meko ama ne ate ndɛre dékwɔlege gekáge nekɛ Kras Jisɔs, \v 6 nnó ɛnyú ako chóncho né meko ama défɛge nyɛ Ɛsɔwɔ muú alu ntɛ Ata sé Jisɔs Kras. \s1 Abya melɔ́mélɔ́ alu ayi bɔɔ́ Jus ne bɔɔ́ abi álá ápɔ́ bɔɔ́ Jus \p \v 7 Sɛgé yɛ́ atɛ, ndɛre Kras asɛle ɛnyú. Dépyɛgé mbɔ, bɔɔ́ áfɛge nyɛ Ɛsɔwɔ. \v 8 Me ngarege ɛnyú nnó Kras achwɔ́ poó ɛsé bɔɔ́ Jus, manlɛre nnó Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ genó ɛyigé ajɔɔ́ nnó apyɛɛ́, nnó genó ɛyigé ji anyɛ́meno ne ukwene antɛ se getane wáwálé, \v 9 nnó bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, áfɛgé Ɛsɔwɔ né meshwɛ ayi ji agɛne ɛbwɔ́. Ɛlú wyɛ ndɛre ásamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ndɛre ɛlúmbɔ me nfɛge nyɛ wɔ né geluage bɔɔ́ abi álá ápɔ́ bɔɔ́ Jus, nkwane nyɛ makwa nfɛɛ́ wɔ́.” \v 10 Ama ásá ntó nnó, “Ɛnyú abi dela depɔ bɔɔ́ Jus, bɛge ne nechɔ́chɔ́ chóncho ne bɔɔ́ Ɛsɔwɔ.” \v 11 Ama ásá ntó nnó, “Ɛnyú bɔɔ́ abi dela pɔ́ bɔɔ́ Jus, fɛge Ata. Bɔɔ́ ako afɛɛ́ ji.” \v 12 Ne Asaya ajɔɔ́ ntó aké, “Mpyáne Jɛsse achwɔɔ́ nyɛ, ne abɛɛ́ nyɛ mfwa mbaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, ne ɛbwɔ́ ánɛrege nyɛ metɔɔ́ ne ji.” \p \v 13 Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ muú apyɛɛ́ ɛnyú dénɛrege metɔɔ́ ne ji, apyɛ ɛnyú débɛ ne nechɔ́chɔ́ gejamegejame ne nesɔ ndɛre défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji ne nnó utó Mendoó Ukpea upyɛ metɔɔ́ ɛwé dénɛré mbɔ ɛwɛ́né. \s1 Pɔl agaré ula bi ji ásáme ŋwɛ yina \p \v 14 Aŋmɛ ba, me mbɔɔ́ nkaá cháŋéné nnó ɛnyú ambɔɔ́ delɔme melu dɔɔ́. Nkaá ntó nnó ɛnyú dewyaá defɔɔ́ ne yɛ́ndémuú nyú ákágé chyɛɛ́ ntɛ majyɛɛ́. \v 15 Yɛ́mbɔ né mmu ŋwɛ yina, nsa ɛnyú unó fɔ mpɔ ne ɛfɔ nnó mpyɛ ɛnyú détege ubi. Me mbɔ nsa mpɔ ne ɛfɔ gétúgé galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ álɛ́ré me, \v 16 me nsame unó bina néndé Ɛsɔwɔ apyɛ nnó me mbɛ muú utɔɔ́ Kras Jisɔs mbaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Me mpyɛɛ́ utɔɔ́ ɛba ndɛre mempyɛ upɛ, mangarege abya melɔ́mélɔ́ ayi atane mbaá Ɛsɔwɔ né mbaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, nnó ɛbwɔ́ ábɛ́ ndɛre ɛchyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ akame mansɛ, ɛwé Mendoó Ukpea ɛpyɛɛ́ nnó ɛbɛ genógé ukpea mbaá Ɛsɔwɔ. \v 17 Me nwyaá gepɔge né utɔɔ́ bi me mpyɛɛ́ mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé nchomé mmyɛ ne Kras Jisɔs. \v 18 Nkágé do fɔ́ ɛbwɔ ɛwɔme né genó ɛyigé cha ɛkósé nnó Kras apoó me nnó gétúgé mekomejɔɔ́ ayi mengaré ne unó bi mpyɛɛ́, bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus áwuú ne Ɛsɔwɔ nana, \v 19 né utó gepɔge ufelekpa ne utó Mendoó Ukpea. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɔlɔ́ né Jɛrosalɛ ɔ́kwɔné né gebágé mewaá Ilirikum, nkɛ mɛ nnere mangaré abya melɔ́mélɔ́ Kras ɛwu. \v 20 Ɛlú mɛ me metɔɔ́ nnó me ngarege abya melɔ́mélɔ́ Kras né mbaá ayi yɛ́ muú fɔ́ álá lú dangaré, nnó ɛkágé ɛbɛ́ ɛké ntɛnege gepú mfaá nebɔmé ɛníne muú ayicha afyɛɛ́. \v 21 Ɛlú wyɛ ndɛre ásámé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Bɔɔ́ abi álá alu dangaré ɛbwɔ́ abya wuú agɛne nyɛ ji, ne abi álá alu danwú depɔ ɛti détomé ne ji, ákaágé nyɛ.” \v 22 Gɛ́ge genó ɛyi gegbɛɛ́ me gejame ndɔ nla chwɔ́ fɔ́ ngɛ ɛnyú wɔ. \s1 Pɔl ashuú manjyɛ gɛ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ Rom \p \v 23 Yɛ́mbɔ nana ayi nnere utɔɔ́ ba né uba mewaá bina ne tɛ mbaá me nshyage mɛ né gejamégé aŋmɛ manchwɔ́ gɛ ɛnyú, \v 24 nfɛré nnó ntɛnege nyɛ ɛfɛɛ́ ngɛ ɛnyú gébégé nké njyɛɛ́ Spɛn nnó mbɛ ne ɛnyú mboó ndɔɔ́, ɛnyú dépoó me njyɛ mbɛ ne nekɛ na. \v 25 Yɛ́mbɔ nana njyɛɛ́ kpɛ Jɛrosalɛ manjyɛ chyɛɛ́ ɛchyɛ mbaá bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi alu ɛwú. \v 26 Néndé metɔɔ́ ɛgɔ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né ubaá mewaá Masedonia ne Akaya, achwɔ́ ŋka mampoó ubya bɔɔ́ né geluage bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né Jɛrosalɛ. \v 27 Metɔɔ́ ɛgɔ ɛbwɔ́ mampyɛ mbɔ. Ɛlú ɛké ujwɔɔ́ ne ɛbwɔ́ anyɛɛ́ bɔɔ́ Jus néndé tɛ mbaá bɔɔ́ Jus ápyɛɛ́ ɛbwɔ́ abɔɔ́ mejé ɛwé abya melɔ́mélɔ́ achwɔɔ́ ne ɛwú, ɛbwɔ́ ntó agɛ nnó ɛlú galɔ́gálɔ́ mampoó ɛbwɔ́ ne ŋka. \v 28 Ne gébégé me nnerege nyɛ mansɛ ŋka yina ɛyi atɛ aŋmɛ achwɔɔ́ ne nchyɛge mbaá ubya bɔɔ́ bimbɔ, nkoógé nyɛ manjyɛ Spɛn ne ntɛnege nyɛ ɛfɛɛ́ né Rom. \v 29 Nkaá nnó me nchwɔge gɛ nyú, nchwɔɔ́ nyɛ ne gekpɛkpɛgé méjé ɛwé Kras achyɛgé ɛnyú. \p \v 30 Aŋmɛ ba, gétúgé metɔɔ́ ɛwé ɛsé défyɛɛ́ ne Ata Jisɔs Kras ne gétúgé Mendoó Ukpea ɛpyɛ ɛsé débɔɔ́ gejeé ne atɛ, nkpeage ɛnyú nnó décho mbwa ne me dénnɛnémmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ gétú ya. \v 31 Nɛgé mmyɛ nnó mbɔgé bɔɔ́ abi álá fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ata né Judiya wɔ́ apyɛge me, Ata afere me né amu bwɔ́ ne nnó bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ Jɛrosalɛ ákamé mansɛ ɛchyɛ ɛwé me nchwɔɔ́ ɛbwɔ́ ne ɛwú. \v 32 Dépyɛgé mbɔ, mbɔgé Ɛsɔwɔ ákamege, me nchwɔɔ́ ɛwú ne nechɔ́chɔ́, me ne ɛnyú chóncho défyɛ nyɛ atɛ ɛshyɛ. \v 33 Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ muú apyɛɛ́ ɛsé débɛɛ́ né nesɔ abɛ ne ɛnyú. Amɛn. \c 16 \s1 Pɔl alɔɔ́ matame mbaá bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né Rom \p \v 1 Nkɛlege mampyɛ ɛnyú dékaá nnó Fobe, meŋmɛ sé ayi mendée awyaá gepɔ gelɔ́gélɔ́. Ji alu mempoó né ɛchomelé bɔɔ́ Jisɔs né melɔ Sɛnkrea. \v 2 Ndɛre ji achwɔɔ́ ɛwu sɛgé ji ndɛre bɔɔ́ Jisɔs ásɛle ntɛ meŋmɛ. Pógé ji né yɛ́ndégenó ɛyigé ji akɛlegé néndé ji apoó mɛ gejamégé bɔɔ́ yɛ́ me ntó. \p \v 3 Tamegé Priska ɛbwɔ́ ne Akwila. Ɛbwɔ́ ácho mbwa ne me dépyɛɛ́ utɔɔ́ Kras Jisɔs. \v 4 Ɛla dachyɛɛ́ mbɔ áchyɛ gemɛge bwɔ́ getú ya. Me ntame ɛbwɔ́ yɛ́ machomélé bɔɔ́ Jisɔs ayi álu né gebagé mewaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus átame ntó ɛbwɔ́. \v 5 Tamage ntó ɛchomelé bɔɔ́ Jisɔs abi anywerege né gepúge ɛbwɔ́. \p Tamegé ntó Ɛpenɛtus mejeé wa ayi ngbóo ne ji. Ji alu muú mbɛ ayi akame ne Kras né gebagé mewaá Ɛsya. \v 6 Tamege Mɛri muú apyɛ utɔɔ́ ne ɛshyɛ né galɔ́gálɔ́ nyú. \v 7 Tamegé Andronikɔs ne Junias atɛ bɔɔ́ melɔ wa. Ɛbwɔ́ abɔ alú né denɔ chóncho ne me. Ɛbwɔ́ ábɔ́ mɛ mbɛ ácho mmyɛ ne Kras gemɛgé nnó me ncho. Ɛbwɔ́ álú bɔɔ́ abi áwyaá ɛnógé né geluage áŋgbá Kras. \p \v 8 Tamegé Amplatɔs ntɛ meŋmɛ ayi ngbóo ne ji dɔɔ́ gétúgé déchomé mmyɛ ne Ata. \v 9 Tamegé Ubanɔs ntɛ meŋmɛ ayi apyɛ utɔɔ́ Kras chóncho ne ɛsé ne Stakys mejeé wa ngbóo ne ji. \v 10 Tamegé Apɛlis muú alɛré wáwálé nnó ji alú muú Kras. Tamegé ntó ula gepúgé Aristobolos. \v 11 Tamegé Hɛrɔdyɔn muú melɔ wa. Tamegé ntó abi álu bɔɔ́ Jisɔs né ula gepúgé Nasisɔs. \p \v 12 Tamegé Trifana ne Trifɔsa. Andée bina ápyɛɛ́ utɔɔ́ Ata ne ɛshyɛ. Tamegé Pɛsis, mejeé wa ayi gejeé. Mendée ayina apyɛ utɔɔ́ Ata ne ɛshyɛ. \v 13 Tamegé Rufɔs muú Ata ajyaá. Tamegé ntó mma awuú muú asɛlé me ndɛre maá awuú. \v 14 Tamegé Asinkritɔs ne Filɛgɔn, ne Hɛmɛs ne Patrobas ne Hɛmas ne aŋmɛ abifɔ abi álu ne ɛbwɔ́. \v 15 Tamegé Filologɔs ne Julya ne Nɛrɔs ne meŋmo wuú ayi mendée ne Olymfas ne bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ako abi alu ne ɛbwɔ́. \p \v 16 Tyagé atɛ ne gejeé. Machomele bɔɔ́ Kras ako áyi álú wé álɔɔ́ ɛnyú matamé. \s1 Pɔl achyɛɛ́ bɔɔ́ Kras né Rom kwyakwya majyɛɛ́ \p \v 17 Aŋmɛ ba, nnɛne ɛnyú mmyɛ nnó desɛ gébé ne bɔɔ́ abi áchwɔɔ́ ne áŋgya, ne ábúlége matɔɔ́ bɔɔ́ abi áfyɛ metɔɔ́ ne Kras. Ɛbwɔ́ álɛrege unó bi cha ɛbi ula upɔ́ fɔ́ unó bi bɔɔ́ Kras. Bɛge tɛtɛ ne ɛbwɔ́. \v 18 Ufɔɔ́ bɔɔ́ bina ápyɛ fɔ́ utɔɔ́ Ata sé Kras. Apyɛ lé unó bi ɛbwɔ́ áwuú chaŋéné. Ásɛlé gelɔ́ge mejɔɔ́ ne mejɔɔ́ dembwɔlé ánywaá bɔɔ́ abi matɔɔ́ bwɔ́ álu dada. \v 19 Yɛ́ndémuú Kras akaá nnó ɛnyú dépyɛ unó bi abya melɔ́mélɔ́ áké ɛnyú dépyɛge. Gétú ɛyigémbɔ metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me ne ɛnyú. Yɛ́mbɔ nkɛlege nnó ɛnyú débɛ ne déŋga nnó dépyɛgé uno ulɔ́úlɔ́, ne nkɛlege ntó nnó débɛ chiŋ ɛ́kágé dépyɛgé unó nchyɛ. \v 20 Ɛla dachyɛɛ́, Ɛsɔwɔ muú apyɛɛ́ ɛsé débɛɛ́ nesɔ ne atɛ apyɛ nyɛ ɛnyú dépwɔɔ́ danchɔmeló, ji ala ɛké déjyaré ne uka. \p Nnɛnemmyɛ nnó Ata sé Jisɔs Kras alɛré ɛnyú galɔ́gálɔ́. \p \v 21 Timɔti ntɛ muú ayi mpyɛɛ́ utɔɔ́ uluá ne ji atamegé ɛnyú. Lukiɔs ne Jasɔn ne Sɔsipata atɛ bɔɔ́ melɔ wa álɔɔ́ ntó ɛnyú matame. \p \v 22 Me Tɛtiyɔs muú mpógé Pɔl mansa ŋwɛ ayina, nlɔɔ́ ɛnyú matamé ndɛre muú ayi áchomé mmyɛ ne Ata. \p \v 23 Gayɔs muú ábelé me, ne ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs abi anywerege né gepú ji álɔɔ́ ɛnyú matame. Ɛrastus muú ábélege ŋka melɔ ne meŋmɛ sé Kwatɔs álɔɔ́ ɛnyú matame. \v 24 [Nnɛnemmyɛ nnó Ata Jisɔs Kras alɛrege ɛnyú galɔ́gálɔ́.] \s1 Pɔl afɛgé Ɛsɔwɔ né kwyakwya malɔ ŋwɛ yina \p \v 25 Déchyɛ Ɛsɔwɔ ŋgɔ. Ji akaágé pyɛ ɛnyú détɛné ne ɛshyɛ né metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne Jisɔs Kras ndɛre me ngaré ɛnyú depɔré Kras né abya melɔ́mélɔ́. Ne abya melɔ́mélɔ́ yina alu lé genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ábelé nya bibií tɛ gachií. \v 26 Yɛ́mbɔ nana Ɛsɔwɔ alɛré gbɔŋɔnɔ unó bi ji abɔ abelé bibií. Ɛsɔwɔ muú álá agboó fɔ́ ajɔɔ́ nnó dégaré unó bi bɔɔ́ ɛkpávé bií ábɔ́ ásamé mbaá bɔɔ́ mme meko nnó áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne áwúgé ne ji. \p \v 27 Ŋgɔ abɛ ne Ɛsɔwɔ tɛ kwyakwya. Ji mbií ne awyaá déŋga deko. Ɛbɛ mbɔ, gétúgé genó ɛyigé Jisɔs Kras apyɛɛ́. Amɛn.