\id REV 67REVDENU.SFM Denya New Testament June 2009 \h Amɛ gejya Jɔn \toc2 Amɛ gejya Jɔn \toc3 Agj \toc1 Ŋwɛ unó Jisɔs alɛré Jɔn né amɛ gejya \mt1 Ŋwɛ unó Jisɔs alɛré Jɔn né amɛ gejya \c 1 \s1 Jɔn agaré unó bi úlú né ŋwɛ yina \p \v 1 Né mmu ŋwɛ yina ne ásamé unó bi Jisɔs Kras alɛré. Ɛsɔwɔ apyɛ Jisɔs akaá unó bina nnó alɛ́ré baá défwɛ bií unó bi uchwɔ pyɛ nana. Jisɔs Kras atɔ́ ɛkiɛ́nné wuú nnó ɛjyɛ ɛpyɛ maá utɔɔ́ wuú Jɔn akaá unó bina. \v 2 Ne Jɔn agaré unó bina uko wyɛ ndɛre ji agɛné. Genó ɛyigé ji asamé ɛlé meko mejɔɔ́ ayi Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ ne wáwálé ayi Jisɔs Kras alɛré né genó ɛyi ji agare. \v 3 Ɛsɔwɔ ájé muú ayi akuú ŋwɛ yina ayi agaregé unó bi upyɛɛ́ mbɔ nana ne ɛbi upyɛ nyɛ meso gébé, ne ájé ntó yɛ́ndémuú ayi awúu unó bi ásamé wyɛ ne apyɛ́ɛ ubi. Néndé gébé ɛyigé unó bi upyɛ́ɛ nyɛ géla kwɔ́kwɔ́lé. \s1 Jɔn alɔ́ɔ matame mbaá machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ákénéama \p \v 4 Me Jɔn ne nsamé ŋwɛ ayina ntɔme ɛta nyú machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ akénéama ayi álú né gebagé mewaá Ɛsya. \p Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ álɛ́régé ɛnyú galɔ́gálɔ́, ápyɛ ɛnyú débɛ́ né nesɔ. Ɛsɔwɔ muú alu nana, muú abɔ alu mɛ, ne muú achwɔɔ́ nyɛ ne mandoó akeneama ayi álu né mbɛ geluɔge gefwage jií chóncho ne \f + \fr 1:4 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Ɛsya ayi ajɔ́gé mbɔ ɛlé ayi tɛ nya. Fina ákuú nnó Turkey.\f* \v 5 Jisɔs Kras, muú álú toŋese ntɛ́sɛ́ ne maá mbɛ ayi akwilé né negbo, ne muú alú nana, mfwa kpaá mbaá afwa mme, álɛ́régé ɛnyú galɔ́gálɔ́, apyɛ ɛnyú débɛ né nesɔ. Matame mabɛ ne ji muú abɔɔ́ wyɛ gejeé ne ɛsé ne aferé ɛsé né gabo gétúgé manoó mií ami machyɛɛ́ mme. \v 6 Ne apyɛ ɛsé déla bɔɔ́ abi ágbárege gefwa ne ji ne apyɛ ntó ɛse déla ampyɛ́ɛ upɛ abi ápyɛ́ɛ utɔɔ́ Ntɛ wuú Ɛsɔwɔ. Ŋgɔ́ ne utó úbɛ́ ne ji tɛ kwyakwya ne kwyakwya. Amɛn \p \v 7 Gɛ́ge, ji achwɔ́ɔ nyɛ né mmu gekógé mfaánebuú ne yɛ́ndémuú agɛne nyɛ ji. Yɛ́ ɛ́bɛ́lé bɔɔ́ abi ájomé ji áwané. Ne bɔɔ́ mme meko álili nyɛ gétúgé ɛfwyale ɛwé ji achyɛge nyɛ ɛbwɔ́ ɛ́bɛ́ mbɔ. Amɛn. \p \v 8 Ata Ɛsɔwɔ aké, “Me ne nlú muú mbɛ ne ayi kwyákwyá.” Me ne alú, “Muú ayi alú nana, ne ayi abɔ́ alú ne ayi achwɔ́ɔ nyɛ. Ɛsɔwɔ ayi Apwɔɔ́ amu.” \s1 Jɔn agɛ́ Maá Ntɛ Mekwaá né amɛ géjyá \p \v 9 Me Jɔn, meŋmɛ́ nyú né ɛchomelé bɔɔ́ Jisɔs, gétúgé me ntó nchome mmyɛ ne Jisɔs, ne ngɛne ntó ɛfwyale wyɛ ndɛre ɛnyú. Me nlú ntó muú ama wyɛ ndɛre ɛnyú né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege ne nkógé metɔɔ́ wyɛ ndɛre ɛnyú mpwa fɔ́. Ábɔ́ ábú me mfɛ́ né melɔ metɔɔ́ nnyi ɛwé ákuú nnó Patmɔs gétúgé ngárege mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne wáwálé ayi Jisɔs alɛré né genó ɛyi ji agaré. \v 10 Né bií uwyaá ɛbi úlú bií Ata, Mendoó Ukpea ɛchwɔ́ me mmyɛ ne nwú gekpɛ́kpɛ́gé meko fɔ ndɛre atané me né meso ɛké meko mbá. \v 11 Aké, “Sá unó uko ɛbi ɔgɛné nyɛ né mmu ŋwɛ, ɔtɔ́ mbaá machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ akénéama ayi álú né umɛ́ malɔ yina: Ɛfɛsɔs, Smyna, Pɛgamɔn, Tayatira, Sadis, Filadelfya ne Laodisha.” \p \v 12 Ne mbwɔ́légé mmyɛ mangɛ́ muú ayi ajɔ́ge me mejɔɔ́ né meso, ngɛ́ uluɔ́ mátúlékáŋ ukénéama ɛbi akwyɛ ne gul. \v 13 Né metɔɔ́ metɔɔ́ uluɔ́ ɛbimbɔ, ngɛ́ muú fɔ ndɛre atɛné ɛké maá ntɛ mekwaá. Afyɛ́ nku metyɛ́metyɛ́ ayi akwɔné ji uka. Ne ani gebagé ndeé ɛyi gégɛ́nege ɛké gul, génɔ ji né gebómé. \v 14 Mejwyɛ wuú ɛlú pópó ɛké néwúné ugoó, yɛ́ ɛké makaŋkoma ne amɛ jií agɛ́nege ɛké nénɔ́mé mewɛ. \v 15 Uka bií ushwánege ɛké afyaákó ayi ásɔɔ́ né mewɛ, atilé ashwánege manémané. Meko wuú awyale ɛké nekɔné nnyi nekwene mbɔ, chuchu. \v 16 Agbaré ambe akénéama né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ wuú ne aparanja ayi achyaá magbɛ apea atané ji né meno. Ushu bií ugɛnege ɛké ŋmɛɛ́ metɔɔ́ ŋwɔmesé. \p \v 17 Ngɛge ji, nkwɛ ji né uka ɛké muú ayi agboó. Anyaá ɛbwɔnyɛ wuú anere me mmyɛ aké, “Ɔfɔge, me ne nlú muú mbɛ ne ayi kwyakwya. \v 18 Me nlú mebɛ, me mbɔ ngbo, ne gɛ menlú mebɛ tɛ kwyakwya ne kwyakwya. Me nwyaá uto mampyɛ bɔɔ́ abi ágboó ákeré né geŋwá wyɛ ndɛre muú ágbárege bɔ agbɔ́gɔ́lɔ́ manené melɔ áwuú bɔɔ́. \p \v 19 “Sá yɛ́ unó bi wɔ ɔgɛné; ɛbi upyɛ mbɔ nana choncho ne ɛbi upyɛɛ́ nyɛ meso gebé. \v 20 Gɛ genó ɛyi gebɔ gelu bibií, ɛyi getome ne ambe akénéama ayi ɔgɛne me ngbare né ɛbwɔnyɛ wa ne uluɔ matúlékáŋ ukénéama ɛbi akwyɛɛ́ ne gul. Ambe yimbɔ akénéama atɛne mbaá makiɛ́nné Ɛsɔwɔ akénéama ayi alú né machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ akénéama. Ne uluɔ matúlékáŋ ɛbimbɔ ukénéama utɛne mbaá machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ akénéama.” \c 2 \s1 Ŋwɛ yi átɔme mbaá ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ́ Ɛfɛsɔs \p \v 1 Muú ayi me ngɛne né ama gejya aké, “Sá ŋwɛ yina ɔtɔ́ mbaá ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ Ɛfɛsɔs. \p “Garé ɛbwɔ́ ɔké, gɛgé mekomejɔɔ́ ɛyi ɛtane mbaá muú ayi agbaré ambe akénéama né ɛbwɔnyɛ wuú ne akɛne né metɔɔ́ metɔɔ́ uluɔ́ mátúlékáŋ ukenéama ɛbi akwyɛɛ́ ne gul. \f + \fr 2:1 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ ayi mekɛ unó bi ji abií ɛlé wáwálé ayi ji ajyaá manlɛre bɔɔ́ bií.\f* \v 2 Me nkaá unó uko ɛbi ɛnyú dépyɛ́ɛ, mengɛ́ utɔɔ́ bi ɛnyú depyɛ ne ɛshyɛ ne metɔɔ́ ɛwé dékogé délá dépwaá, nkaá nnó ɛnyú dékií fɔ́ bɔɔ́ abo, ne ɛnyú démua bɔɔ́ abi áké álú áŋgbá Jisɔs, dégɛ́ nnó ápɔ́, álú bɔɔ́ gebyɔ́. \v 3 Ɛnyú dekóge matɔɔ́, ne dégɛ́ne ɛfwyale né gétú ya, dépwaá fɔ́. \v 4 Yɛ́mbɔ gɛ́ge genó ɛyigé nshulege ɛnyú ndo wyɛ na. Ɛnyú débɔɔ́ sé gejeé ne me ndɛre depyɛɛ́ mbɛmbɛ wɔ́. \v 5 Fɛrege dégɛ́ mati ayi ɛnyú depyɛɛ́ gyɛɛ́. Dékwɔ́ré matɔɔ́ nyú dépyɛɛ́gé unó bi ɛnyú debɔ mbɛ depyɛɛ́ mɛ. Dela depyɛ mbɔ wɔ́, me nchwɔ́ fere nyɛ geluɔ́gé ɛtúlékáŋ nyú né geluɔ́ge machomele bɔɔ́ Jisɔs. \v 6 Yɛ́mbɔ, gɛ́ge genó gelɔ́gélɔ́ ɛyigé ɛnyú depyɛ na, ɛnyú dekií fɔ́ ubóbó unó bi bɔɔ́ ɛkwɔ Nikolatan ápyɛ wyɛ ndɛre me nla nkií. \p \v 7 “Muú ayi awya matu awú genó ɛyigé Mendoó Ukpea ɛjɔɔ́ge mbaá machomele bɔɔ́ Jisɔs. \p “Ne yɛ́ndémuú ayi ammyɛ kpaá apwɔ́ɔ gabo, me nchyɛge nyɛ ji ɛbwɔ́nyɛ nnó anyɛ́ umpome genɔɔ́ ɛyi gechyɛge geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Genɔɔ́ ɛyimbɔ gewɛne né melɔ́ Ɛsɔwɔ.” \s1 Ŋwɛ yi átɔme mbaá ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ́ Simina \p \v 8 Ama ajɔɔ́ aké, “Sa ŋwɛ ayina ɔtɔ́ mbaá ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ́ Simina. \p “Garé ɛbwɔ́ ɔké, gɛ́ge mekomejɔɔ́ ɛyi ɛtane mbaá muú ayi álú ula ulɔɔ́ ne kwyakwya, ji ayi abɔ agboó ne akwilé né negboó. \v 9 Me nkaá ɛfwyale ɛwé ɛnyú degɛ́ne ne gekpo ɛyi ɛnyú délú yɛ́mbɔ ɛnyú dewyaá gefwa. Nkaá ndɛre bɔɔ́ áchɔɔ́ ɛnyú mabɔ. Ɛbwɔ́ ájɔ́gé ake alú bɔɔ́ Jus ne ápɔ́, álú lé bɔɔ́ danchɔmeló. \v 10 Ngarége ɛnyú nnó défɔ́gé fɔ́ ɛfwyale ɛwé ɛnyú déchwɔɔ́ dégɛ, danchɔmeló apyɛɛ́ nyɛ áfyɛ ɛnyú abifɔ né denɔ, nnó ammua agɛ ufɔɔ́ bɔɔ́ abi ɛnyú delú ne degɛne nyɛ ɛfwyale né ndɔ ɛfya. Fyɛge wyɛ matɔɔ́ ne me yɛ́ ɛbɛ́ ɛlé negbo ne ɛnyú degbóo. Ne me nchyɛge nyɛ ɛnyú nsa ayi alu geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. \p \v 11 “Muú ayi awyaá matu awú genó ɛyigé Mendoó Ukpea ɛjɔgé né machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \p “Ne yɛ́ndémuú ayi ammyɛ apwɔɔ́ gabo, agboó fɔ́ negboné ndɔ ɛpea.” \s1 Ŋwɛ yi átɔme mbaá ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ́ Pɛgamɔn \p \v 12 Ama ajɔɔ́ aké, “Sa ŋwɛ ayina ɔtɔ mbaá ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ Pɛgamɔn. \p “Gare ɛbwɔ́ ɔké, gɛge meko mejɔɔ́ ayi atane mbaá muú ayi awyaá aparanja yimbɔ ayi achyaá magbɛ ápeá. \v 13 Me nkaá nnó ɛnyú dejwɔlege né mbaá ayi danchɔmeló muú álú mfwa ájwɔlege, yɛ́mbɔ dénógé wyɛ mabɔ ma ne déshá fɔ́ mankamé depɔré ɛtiré détomé ne me, yɛ́ gébégé áwáne Antipas né geluage nyú, ji muú agaré mekomejɔɔ́ wa wáwálé kpaá tɛ ji agbóo. \v 14 Yɛ́mbɔ gɛ́ unó bi me nshulegé ɛnyú ndo wyɛ na; bɔɔ́ fɔ alú né geluage nyú abi akwɔlegé unó bi Balam alɛré. Ji alɛré Balak ndɛre ápyɛ ne ate bɔɔ́ Isrɛli ápyɛ́ɛ gabo. Apyɛ ɛbwɔ́ anyɛɛ́ menyɛɛ́ upɛ ayi áchyɛ mbaá aló uka, ne apyɛ ntó ɛbwɔ́ ánane manane tametame. \v 15 Ne bɔɔ́ abifɔ ntó álú né geluagé ɛnyú abi akwɔlegé unó bi bɔɔ́ ɛkwɔ Nikolatan álɛrégé. \v 16 Kwɔ́rege matɔɔ́ nyú, délyaá gabo, délá dépyɛɛ́ mbɔ wɔ́, me nchwɔɔ́ wáwá mamyɛ umyɛ ne bɔɔ́ bimbɔ ne aparanja yimbɔ ayi atanégé me meno. \p \v 17 “Muú ayi awyaá matu, awú genó ɛyi Mendoó Ukpea ɛjɔ́gé né machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \p “Muú ayi ammyɛ kpaá apwɔɔ́ gabo, me nchyɛge ji menyɛɛ́ mfaánebuú ayi ábelé bíbí. Me nchyɛge ji ntó ntaá ɛniné pópó ne mabo makɛ ami asamé mfaá néní. Ne yɛɛ́ muú ayi akágé mabo ami bɔ apɔ, ɛkose muú ayi asɛle ntaá ɛníné mbɔ ne akaáge.” \s1 Ŋwɛ yi átɔme mbaá ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ́ Tayatira \p \v 18 Ama ajɔɔ́ aké, “Sa ŋwɛ yina ɔtɔ mbaá ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ Tayatira. \p “Garé ɛbwɔ́ ɔké, gɛge mekomejɔɔ́ ayi atane mbaá Maá Ɛsɔwɔ, muú amɛ ji agɛnege ɛké nenɔme mewɛ ne uka bií ushwanege ɛké afyaá ako ayi atilé agɛnege mané mané. \v 19 Me nkaá unó bi ɛnyú dépyɛɛ́, nkaá gejeé ɛyigé ɛnyú debɔɔ́ ne me, ne metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛ ne me. Nkaá ndɛre ɛnyú dépoógé atɛ ne ndɛre dékoógé matɔɔ́ déla dépwá fɔ́. Nkaá nnó unó bi ɛnyú dépyɛɛ́ nana upwɔ ɛbi ɛnyú debɔ dépyɛɛ́ mbɛmbɛ gébégé défyɛɛ́ matɔɔ́ ne me fyɛɛ́. \v 20 Yɛ́mbɔ, gɛgé genó ɛyigé me nshulege ɛnyú ndo wyɛ na: Ɛnyú délyaá Jɛsɛbɛl, maá mendée ayi abyɔge gebyɔ nnó ji alú muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ, abwɔlé bɔɔ́ utɔɔ́ ba né unó bi ji alɛrege, ánane manané tametame ne anyɛ́ menyɛɛ́ upɛ ayi áchyɛ́ mbaá aló uka. \v 21 Me nchyɛ ji gébé nnó akwɔré metɔɔ́ wuú, alyaá ɛno ɛwé ji anyɛɛ́ yɛ́mbɔ ashya manlyaá. \v 22 Gétú ɛyigémbɔ me mpyɛɛ́ nyɛ ji akwe nemeé, ne bɔɔ́ abi ábɛ́lege ne ji mpyɛɛ́ nyɛ ɛbwɔ́ agɛ́ ɛfwyale dɔɔ́ mbɔgé álá ákwɔré matɔɔ́ bwɔ́ ályaá gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ wɔ́. \v 23 Ne me nwáne nyɛ bɔɔ́ abi ákwɔlege unó bi ji alɛrege, ne bɔɔ́ ɛchomele Jisɔs ako ákage nyɛ nnó me ne nlú muú ayi akágé depɔ́ ɛtire délú akwaá né matɔɔ́ ne ufɛre ɛbi ɛbwɔ́ áfɛrege. Ne ndɛre muú apyɛ gabo, mbɔntó ne nchyɛgé ji ɛfwyale. \p \v 24 “Yɛ́mbɔ ɛnyú ako abi délú né melɔ Tayatira abi déla kwɔlege unó uboubo bina ɛbi bɔɔ́ abifɔ akuú nnó anɔɔ́ unó danchɔmeló, mpɔ sé ne metuú ɛwé cha ɛwé nnɛrege ɛnyú mekpo, \v 25 ɛkosé mangaré ɛnyú nnó dégbare unó bi défyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛɛ́ chánchá kpaá tɛ me nchwɔɔ́. \v 26 Ne muú ayi ammyɛ apwɔɔ́ gabo, ne apyɛɛ́ utɔɔ́ ba ndɛre nkɛ́lege kpaá tɛ kwyakwya nchyɛge ji uto nnó abɛ mfwa mbaá malɔ mme mako. \v 27 Ne ágbarege nyɛ ɛbwɔ́ ne amu matomato wyɛ ndɛre Ntɛ wa áchyɛɛ́ me utó, ne áchɔgerege nyɛ ɛbwɔ́ ubauba ɛké unje mesɛɛ́. \v 28 Ne nchyɛge nyɛ ji membe ayi agɛnege né gejɛjɛge bií. \p \v 29 “Muú ayi awyaá matu, awú genó ɛyigé Mendoó Ukpea ɛjɔgé mbaá machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ.” \c 3 \s1 Ŋwɛ yi átɔme mbaá ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ́ Sadis \p \v 1 Ama ajɔɔ́ aké, “Sa ŋwɛ yina ɔtɔ mbaá ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ Sadis. \p “Garé ɛbwɔ́ ɔke, gɛge mekomejɔɔ́ ayi atane mbaá muú ayi abɔɔ́ mandoó akénéama ayi ápyɛɛ́ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne ambe akénéama, nkaá unó bi ɛnyú dépyɛɛ́. Bɔɔ́ ágɛ́gé ɛnyú áké délú abɛ sanji degbo. \v 2 Kwilege tɛ́né, défyɛ ɛshyɛ mampyɛge unó bi ɛnyú déle délyaá mampyɛge nnó ɛ́kágé dékpɛ délyaá kaŋka, nénde ngɛ nnó utɔɔ́ nyú úlú dantɛne cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. \v 3 Tɛge yɛ́ unó bi alɛre ɛnyú ne ndɛre déwuú, kwɔrege matɔɔ́ nyú dekwɔlege unó bimbɔ cháŋéné. Mbɔgé dékwilé tɛné wɔ́, nchwɔɔ́ nyɛ ɛta nyú ɛké menjo né gébé ɛyigé ɛnyú délá kaágé. \v 4 Yɛ́mbɔ ukɛke bɔɔ́ abifɔ alú né geluage nyú né melɔ Sadis abi álá ágilé fɔ́ mawule ɛbwɔ́ wɔ́, mmyɛke áchɔ fɔ́ menyammyɛ ɛbwɔ́ ne gabo wɔ́. Ɛbwɔ́ afyɛɛ́ nyɛ mandée pópó akɛne ne me nénde ákwane mambɛ bɔɔ́ ba. \v 5 Ne muú ayi ammyɛ kpaá ápwɔɔ́ gabo, áfyɛɛ́ nyɛ ji mandeé pópó ɛke ɛbwɔ́. Ne me mferege fɔ mabɔ ɛbwɔ́ né mmu ŋwɛ ayi asamé mabɔ bɔɔ́ abi awyaá geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Ne me ngarége nyɛ gbɔŋɔnɔ né mbɛ ushu Ntɛ wa ne makiɛ́nné jií ntó nnó, ji alú muú wa. \p \v 6 “Muú ayi awyaá matu awú genó ɛyi Mendoó Ukpea ɛjɔ́ge mbaá machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ.” \s1 Ŋwɛ yi átɔme mbaá ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ́ Filadɛlfya \p \v 7 Ama ajɔɔ́ aké, “Sa ŋwɛ yina ɔtɔ mbaá ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ Filadelfya. \p “Garé ɛbwɔ́ ɔké, gɛgé mekomejɔɔ́ ayi atane mbaá muú ukpea ayi muú akage neré metɔɔ́ ne ji. Ji ne ágbaré agbɔ́gɔ́lɔ́ mfwa Dɛvid ayi achyɛge ji uto mamgbaré gefwa ndɛre mfwa Dɛvid. Ne ánénege menombi yɛ́ muú ayi akáge gbɛ ɛwú apɔ́, agbɛge ntó menombi yɛ́ muú ayi akáge nené ɛwú apɔ́. \f + \fr 3:7 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Agbɔ́gɔ́lɔ́ Dɛvid ɛlé meti ɛwé bɔɔ́ ako abɔ makpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ.\f* \v 8 Me nkáge unó bi ɛnyú dépyɛɛ́. Gɛge me nnɛne mbɔ ɛnyú menombí ne yɛ́ muú ayi ákagé gbɛ ɛwú apɔ́. Nkaá nnó ɛnyú dépɔ fɔ́ né ɛshyɛ, yɛ́mbɔ ɛnyú dékwɔlege wyɛ unó bi me nlɛre délú danshyá nnó dékaágé fɔ́ me. \v 9 Wúgé! Bɔɔ́ danchɔmeló abi ábyɔge gebyɔ nnó álú bɔɔ́ Jus ne ápɔ́, mpyɛ nyɛ ɛbwɔ́ ato mano né mbɛ ushu nyú, ne ákaá nnó me mbɔ gejeé ne ɛnyú. \v 10 Ɛnyú dékwɔlege wyɛ unó bi ngaré ɛnyú nnó dékoge metɔɔ́ gétú ɛyigémbɔ, mento mpyɛ nyɛ nnó ɛnyú dékpɛgé fɔ́ ne ɛfwyale ɛwé ɛchwɔɔ́ nyɛ né mme meko. Ɛfwyale ɛwémbɔ ɛlú ɛlé mamua bɔɔ́ mme meko. \v 11 Ɛla gachyɛɛ́ me nchwɔɔ́, gbarege unó bi défyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛɛ́ cháŋéné nnó ɛkágé muú fɔ́ afɔɔ́ nsa nyú. \v 12 Muú ayi ammyɛ apwɔɔ́ gabo, mempyɛɛ́ nyɛ ji álá ɛké gekwa ɛyi muú álá akágé nyií né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ wa. Ne alyagé fɔ́ geji tɛ kwyakwya. Nsamé nyɛ mabɔ Ɛsɔwɔ né menyammyɛ wuú ne amí melɔ Ɛsɔwɔ wa. Melɔ ɛwémbɔ ɛlé melɔ Jɛrosalɛ ayi mekɛ ayi atane mfaánebuú mbaá Ɛsɔwɔ ashulé fa mme. Ne nsamé nyɛ ntó mabɔ ma ami makɛ né menyammyɛ wuú. \v 13 Muú ayi awyaá matu awú genó ɛyi Mendoó Ukpea ɛjɔ́gé mbaá machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ.” \s1 Ŋwɛ yi átɔme mbaá ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ́ Laodisha \p \v 14 Ama ajɔɔ́ aké, “Sá ŋwɛ yina ɔtɔ́ mbaá ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ Laodisha. \p “Gáré ɛbwɔ́ ɔké, gɛ́ge mekomejɔɔ́ ɛyi ɛtané mbaá muú ayi ákuú ji Amɛn, muú ayi muú ákage nɛré metɔɔ́ ne ji ne ntɛ́sé ayi apyɛɛ́ bɔɔ́ ákage wáwálé ayi atomé ne Ɛsɔwɔ. Ji alu muú ayi tɛ ula ulɔɔ́, unó bi Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ ukɛne ne ji. \v 15 Me nkaá unó bi ɛnyú dépyɛɛ́. Nkaá nnó ɛnyú dékwené fɔ́ nyuanyua ne désɔɔ́ fɔ́ ntó dugédúgé, me mbɔ nkɛlege ɛbɛ nnó dékwene nyuanyua yɛ́ nnó désɔɔ́ dugédúgé. \v 16 Ne ɛlé ɛnyú délu jwale makwe nyuanyua dékwene mansɔɔ́ ntó dugé dúgé désɔɔ́, gétú ɛyigémbɔ, mpame nyɛ ɛnyú ne dafyɛɛ́ nkane muú akpóo matyɛɛ́. \v 17 Ɛnyú déké déwyaá gefwa, délú gbɛne ne dékɛlege se yɛ́ genóge fɔ́. Ɛnyú dékaá mbɔ fɔ nnó délú mbyambya, meshwɛmeshwɛ, gekpogekpo, amɛ nónómé ne gejɔgéné wɔ́. \v 18 Ndɛre ɛlúmbɔ me nchyɛge ɛnyú majyɛɛ́ nnó déchwɔɔ́ déna gul ɛta wa ayi ásɔɔ́ né mewɛ, álá ápɔ́ ne deba, nnó apyɛ ɛnyú débɛ ne gefwa. Ne naáge ntó mandeé pópó nnó dékwere gejɔgéné nyú ɛyi gegboó mmyɛ. Naáge ntó uka ɛbi défyɛɛ́ ne amɛ nnó dégɛne mbaá. \v 19 Bɔɔ́ abi me ngboó ne ɛbwɔ́, apyɛge gyɛɛ́, nshulege ɛbwɔ́ ndo, nlɛrege ɛbwɔ́ chuchu. Gétú ɛyigémbɔ, kpage gechyɛɛ́ dékwɔrege matɔɔ́ nyú délyaá gabo. \v 20 Wúgé, me ntɛne mbɔ né menombi nyú ndoó nnó dénene me gepú, muú awúgé meko wa, anenege me menombi nnó nkpɛ mmu, nkpɛne mbane ji denyɛ́ menyɛɛ́ ulua. \v 21 Ne muú ayi ammyɛɛ́ apwɔɔ́ gabo, me nchyɛge nyɛ ji ɛbwɔnyɛ nnó ajwɔle ne me né geluage gefwa ya, wyɛ ndɛre me ntó mmyɛ mpwɔ bɔɔ́ mawáme ba njwɔlé ne Ntɛ wa né geluɔge gefwa jií. \p \v 22 “Muú ayi awyaá matu awú genó ɛyigé Mendoó Ukpea ɛjɔgé mbaá machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ.” \c 4 \s1 Jɔn agɛ amɛ gejya nkane Ɛsɔwɔ ajwɔle né mfaá geluɔge gefwa jií \p \v 1 Unó bina upyɛge mbɔ, mma ngɛ amɛ gejya. Nke mpɛle ngɛ menombi fuú né mfaánebuú. Ne meko muú ayi me mbɔɔ́ mbɛ nwuú ɛké meko mbá, ama ajɔɔ́ ne me aké, “Kwɔ chwɔ́ wena, me nlɛre wɔ unó bi upyɛɛ́ nyɛ meso gébé.” \v 2 Tɛ́nétɛ́né yimbɔ Mendoó Ukpea ɛchwɔ́ me mmyɛ, ɛ́kpá me mfɛ ne mfaánebuú. Nkɛ mpɛle, ngɛ geluɔge gefwa ne muú fɔ́ ndɛre ajwɔlé né mfaá geji. \v 3 Ne muú ayi ajwɔlé né mfaá geluɔ ɛyigémbɔ ashwane manémané ɛké ntaáné ŋka ɛniné ákuú jaspa ne carnelian. Ne mbya meshu ɛwe ɛtane ɛnɔɔ́ geluɔgé ɛyígé mbɔ ne mme ɛlú nshyɛ nhsyɛ ɛké mataá ayi ákuú nnó ɛ́mɛ́ral. \v 4 Ngɛ ntó uluɔ gefwa ɛbifɔ ɛsaá meso ɛni ndɛre unɔɔ́ geluɔ ɛyigémbɔ né mme. Ne ákpakpa fɔ ɛsaá meso ɛni, abi afyɛɛ́ mandeé pópó, ákwere délaré gefwa né makpo ɛbwɔ́ ɛtire ákwyɛɛ́ ne gul ájwɔlé mfaá ubi. \v 5 Né geluɔ ɛyigémbɔ, gasama akɛle, mamamama, mamfeé ányane, mbaá áwyale. Né mbɛ geluɔ ɛyigémbɔ ntó, matúlékáŋ akénéama ágɛnege. Ne matúlékáŋ ayimbɔ akénéama, atɛne mbaá mandoó akénéama ayi apyɛɛ́ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 6 Né mbɛ geluɔ ɛyigémbɔ ntó, ngɛ genó gefɔ ɛké ɛbɛɛ́ mega. \p Gelu ɛfɛɛ́ ɛfɛɛ́, ne ŋanéŋané ɛké makaŋkomma. Ngɛ ntó ufɔɔ́ menya uni ɛyi ɛlú mebɛ. Ɛtɛné ɛnɔ geluɔ́ ɛyigémbɔ né mme. Menyammyɛ ɛbwɔ́ mekomeko álu ne amɛ mbɛ ne ayi meso. \v 7 Né geluage menya yimbɔ ɛni, ayi mbɛ alú ɛké genyanya, ayi agbeé ɛpea alú ɛké maá menɔ mpɔ, ayi agbeé ɛlɛɛ́ awyaá ushu ɛké mekwaá, ne ayi agbeé ɛni ntó alú ɛké nenyá ɛniné nélyɛnege. \v 8 Né geluage menya yina ɛni, yɛ́ ayi ndé awyaá ubagele ukéné ne gejamégé amɛ né mmyɛ, ne amɛ ayifɔ ntó ne nteé ubagele bií. Ne menya yina ɛkwane makwa utuú ne ŋwɔmese ɛpwaá. Ɛkwane ɛké, “Ɛsɔwɔ ukpea, Ɛsɔwɔ ukpea, Ɛsɔwɔ ukpea, alú Ata Ɛsɔwɔ Muú Apwɔɔ́ amu. Ji abɔ alú mɛ, alu nana ne achwɔɔ́ nyɛ.” \p \v 9 Ɛchyɛge ŋgɔ, ɛnógé ne matame mbaá muú ayi ajwɔlé mfaá geluɔge gefwa, ji ayi alú mebɛ tɛ kwyakwya. \v 10 Ákpakpa bimbɔ ɛsaá meso ɛni ákwe uwya mme né mbɛ ushu muú ayi ajwɔlé né mfaá geluɔge gefwa ɛyigémbɔ, ánógé ji muú ayi alú mebɛ tɛ kwyakwya ne kwyakwya, \v 11 aké, “Ata ɛsé Ɛsɔwɔ, wɔ ɔkwané mansɛ ŋgɔ́, ɛnógé ne uto. Néndé wɔ ne ɔkwyɛ unó uko ndɛre ɛjií wɔ né metɔɔ́ ne ɔkwyɛɛ́ ubi ne ɔpyɛɛ́ ubi úlú.” \c 5 \s1 Gebagé ŋwɛ ɛyi ápwiré pwiré ne maá ɛgɔ́ŋme \p \v 1 Genó ɛyigé fɔ ɛyigé me ngɛné ɛlé gebagé ŋwɛ ɛyi ápwirépwire né ɛbwɔnyɛ muú ayi ajwɔlé né geluɔ́gé gefwa. Né gebagé ŋwɛ yimbɔ, ásá unó wyɛ mbɛ ne meso ne ádyɛ geji ne ɛmá né malu ákénéama. \v 2 Ne ngɛ ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛwyaá ncha, ɛgige kéŋké ɛké, “Waá akwané mambea ɛmá ɛwé ádyɛɛ́ né gebagé ŋwɛ yimbɔ anéné geji?” \v 3 Yɛ muú fɔ́ apɔ́ yɛ́ né mfaánebuú, fa mme yɛ́ né malɔ áwuú bɔ ayi ákaáge néne gebagé ŋwɛ yimbɔ akuú genó ɛyi gélú mmu. \v 4 Ne nlɔ manli segé segé néndé yɛ́ muú fɔ apɔ́ ayi ákwané manené gebagé ŋwɛ yimbɔ akuú genó ɛyi gélú mmu. \v 5 Ne muú ama né geluágé ákpakpa bimbɔ aké ne me, “Ɔligé sé, gɛ́, muu ayi ákuú ji genyanyagé ntoóné Juda, ji alú ntó mpyáne mfwa Dɛvid ammyɛ apwɔ́ bɔɔ́ mawámé bií. Gétú ɛyigémbɔ, ji ne akaáge bea ɛmá ɛwémbɔ malu akénéama ne anéné gebagé ŋwɛ yimbɔ.” \f + \fr 5:5 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Neŋké ɛlé genóge ákwelé ubée ne geji.\f* \p \v 6 Ajɔɔ́gé mbɔ, ngɛ́ maá ɛgɔŋme átɛ́né kwɔ́kwɔ́lé ne geluɔgé gefwa ɛyigémbɔ, alú ɛké ábɔ́ áwá mɛ ji. Menya ɛyi ɛlú mebɛ ɛni ne ákpakpa bimbɔ, ánɔ ji mme. Ji awyaá ambya akénéama ne amɛ akénéama. Amɛ yimbɔ atɛné né mandoó akénéama ayi ápyɛ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ne Ɛsɔwɔ atɔ́ áji né mme meko. \v 7 Ne maá ɛgɔŋme yimbɔ achwɔ sɛ gebagé ŋwɛ ɛyimbɔ ayi ápwirépwire ne ɛbwɔnyɛ muú ayi ajwɔlé né mfaá geluɔgé gefwa. \v 8 Asɛ́gé mbɔ, menya yimbɔ ɛni ne ákpakpa bimbɔ ɛsa meso ɛni ákwe uwya mme né mbɛ ushu wuú. Ne yɛ́ndémuú né geluagé ákpakpa bimbɔ ne menya yimbɔ áwyaá neŋke né ɛbwɔ ne geku ɛyigé akwyɛɛ́ ne gul. Yɛ́ndé gekú gegbeé ne unó bi unóme gebɛ gelɔ́gélɔ́. Unó ubɛ bina utɛné mbaá mmyɛmenɛne bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 9 Ne ɛbwɔ́ ákwa ɛkwɔ mekɛ ɛwé yɛ́ muú fɔ álá álú daŋkwa áké, “Wɔ ɔkwané mansɛ gebagé ŋwɛ ɛyi gepwiré ɔbea ɛma ɛwé ádyɛɛ́ wyɛɛ́, néndé áwá wɔ, manoó mmyɛ ami magbɛle mana gejamégé bɔɔ́ nnó abɛ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Bɔɔ́ bina atané né malɔ mme mako, ufɔ ufɔɔ́ bɔɔ́. Abi ájɔ́gé mejɔɔ́ ɛma ne abi ájɔ́gé mejɔɔ́ cháchá. \v 10 Ne ɔpyɛ ɛbwɔ́ álú ɛkwɔ ampyɛɛ́ upɛ né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ se ágbárege. Ne ɛbwɔ́ ágbárege nyɛ gefwa fa mme.” \p \v 11 Ne nké mmage pɛ, ngɛ ne nwu meko gejamégé makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ayi yɛ́ muú álá ákágé pa ndɛre atɛne anɔɔ́ geluɔgé gefwa, ne menya ɛyimbɔ ɛni ne ákpakpa bimbɔ. \v 12 Ne makiɛ́nné yimbɔ ákálé keŋké áké, “Maá ɛgɔ́ŋme ayi abɔ awáne ákwane mansɛ uto uko, ne gefwa, ne deŋga, ne ɛshyɛ, ne ɛnógé, ne ŋgɔ ne matame.” \v 13 Ne nwu ntó unó uko ɛbi Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́, ɛbi úlú né mfaánebuú, ɛbi úlú fa mme, ɛbi úlú né malɔ aló ne ɛbi úlú mmu ɛbɛɛ́ mega ne unó uko ɛbi úlú yɛ́ndé mbaá, ukwane uké, “Matame, ɛnógé, ŋgɔ ne uto uko ubɛ ne muú ayi ajwɔlé mfaá geluɔgé gefwage maá ɛgɔŋme tɛ kwyakwya ne kwyakwya.” \v 14 Ukwage mbɔ, menya yimbɔ ɛni ɛkame ɛké, “Amɛn” ne ákpakpa bimbɔ ákwɛ uwya mme ánógé Ɛsɔwɔ ne maá ɛgɔŋme. \c 6 \s1 Maá ɛgɔŋme abea malu ɛma ayi mbɛ ákéné né ŋwɛ ayi ápwiré \p \v 1 Ndɛre mpɛlé, ngɛ nkane Maá ɛgɔŋme abea melu ɛma ɛwé mbɛ né geluɔge malu akénéama ayi adyɛɛ́ né ŋwɛ yimbɔ. Ne nwu meko menya ama né geluage menya ɛyi mebɛ ɛni, ndɛre ajɔɔ́ ne meko keŋké ɛké néfé aké, “Chwɔ we.” \v 2 Mpɛge, ngɛ mpɔ mekagala pópó. Muú ayi ajwɔlé mfaá agbare ɛmbeé né ɛbwɔ ne áchyɛɛ́ ji ɛla gefwa ne akɛne ajyɛ ndɛre muú ayi ajyɛ mmyɛ mɛ ummyɛ apwɔ ne amage pwɔ nyɛ. \p \v 3 Ne ji ábeagé melu ɛma ɛwe ɛgbeé malu apea nwu meko menya ayi agbeé menya ɛpea ndɛre ajɔɔ́ aké, “Chwɔ́ we.” \v 4 Ajɔ́gé mbɔ, mpɔ mekagala megɛle atane achwɔ́. Ji achyɛɛ́ muú ayi ajwɔlé mfaá uto ne gekpɛkpɛgé aparanja mamfere nesɔ fa mme nnó bɔɔ́ ámmyɛge áwané atɛ. \p \v 5 Ámá ábeagé melu ɛwé ɛgbeé malú alɛɛ́, nwu meko menya ayi agbeé menya ɛlɛɛ́, ndɛre ajɔɔ́ aké, “Chwɔ́ we.” Mpɛge, ngɛ mpɔ mekagala megíle ne muú ayi ajwɔlé mfaá agbare ɛlómé né ɛbwɔ. \v 6 Nwú meko ayi alú ɛké meko muú ndɛre atane né geluagé menya yi mebɛ ɛyimbɔ ɛni ájɔɔ́ aké, “Ɛkpoko Flawa ɛma, ɛlú né ŋka utɔɔ́ bií uma ne makpoko barlɛ alɛɛ́ alú ntó ŋka utɔɔ́ bií uma. Ne ɔchɔge fɔ mbwɛ maweé ne mmɔɔ́.” \p \v 7 Ne ji ámá ábeagé melu ɛma ɛwé ɛgbeé malu ani, nwú menya mebɛ ayi agbeé menya ɛni ndɛre ajɔɔ́ aké, “Chwɔ́ we.” \v 8 Mpɛge, ngɛ mpɔ mekagala ayi ala bɛɛ́ ne muú ayi ajwɔlé né mfaá akamégé negbo. Ne muú ayifɔ, ayi akwɔle ji meso, akamege melɔ áwuú bɔɔ́. Áchyɛɛ́ ɛbwɔ́ uto nnó akare mme meko né malu aní, áwá bɔɔ́ né melu ɛma ne bee, mesa, ufɔɔ́ ufɔɔ́ mameé ne menyá ɛyi ɛpyɛɛ́ ɛfɔ. \p \v 9 Maá ɛgɔŋme ábeagé melu ɛma ɛwé ɛgbeé malu ata, ngɛ né nteé geluɔ́gé upɛ Ɛsɔwɔ mandoó bɔɔ́ abi áwané gétúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi ɛbwɔ́ ágaré. \v 10 Ne mandoó bɔɔ́ Ɛsɔwɔ bimbɔ, ájɔɔ́ keŋké áké, “Ɛh Anyata Ɛsɔwɔ, wɔ ɔlú muú ukpea ne bɔɔ́ ákage ánɛre metɔɔ́ ne wɔ. Ɛ́bɛlege mbɔ nnó ne wɔ ɔsɔ mpa bɔɔ́ mme abi áwané ɛsé, ɔshuú ɛbwɔ́ amu manchyɛɛ́ ɛbwɔ́ ɛfwyale?” \v 11 Ájɔɔ́gé mbɔ, áchyɛɛ́ yɛ́ndémuú bwɔ́ ɛwule pópó, ne ágaré ɛbwɔ́ nnó ákoó metɔɔ́, ágilé kpaá tɛɛ́ mpa atɛ aŋmɛ ɛbwɔ́ abi ápyɛɛ́ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ɛbwɔ́ abi áwané ákwanege ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege. \p \v 12 Ne maá ɛgɔŋme ábeagé melu ɛma ɛwé ɛgbeé malu akene, ngɛ ndɛre mme anyigé ne ɛshyɛ tegetege. Ŋmɛɛ́ ɛbwɔ́lé ɛlá megílé ɛké ndeé nekwi ne mfaá ntó agɛlé chuú ɛké manoó. \v 13 Ambe átane mfaá ákwe mme ɛké umpome genɔɔ́ fik ɛbi ula ugɛlé wɔ́, ukwene gébé mbyo metometo anyigé ubi. \v 14 Nebuú neseé ɛké gebɔ ɛyi muú apwiré afeé ne mbaá ayi gebɔ́ gélú. Yɛ́ndé mekwɛ kpaá ne mewaá metɔɔ́ nnyi áferé ɛwu né melu wuú. \v 15 Ne afwa mme meko, bɔɔ́ kpakpa, ákpakpa bɔɔ bee, bɔɔ́ abi awyaá gefwa, anɔɔ́ bɔɔ́, ne bɔɔ́ ako choncho ne áfwɛ ne abi álá ápɔ́ áfwɛ ábó ájyɛɛ́ bií né mmu ambu maba ntaá ne meso mataravɛ ayi álú né mfaá makwɛ kpakpa, \v 16 ákalé ákuú maba ntaá ne makwɛ kpakpa áké, “Kwege débií ɛsé nnó ɛ́kágé muú ayi ajwɔlé né mfaá geluɔgé gefwa agɛ ɛsé ne nnó ɛ́kágé maá ɛgɔŋme achyɛɛ́ ɛsé ɛfwyale. \v 17 Néndé gekpɛ́kpɛ́ bií ɛbi Ɛsɔwɔ ne maá ɛgɔŋme achyɛge bɔɔ́ ɛfwyale ukwɔ́ne, ne ndémuú ákágé bo ɛfwyale ɛwémbɔ?” \c 7 \s1 Áfyɛ geloge Ɛsɔwɔ né mampwɛ usaá dɛle bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ukénéama meso ɛni \p \v 1 Unó bina uko ukógé, genó ɛyi me mma ngɛ, ɛlé makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ani. Átɛne né maŋkú mme ani, agbɛɛ́ mati mbyo ani, ayi atanege né maŋku mme yina nnó ɛ́kágé mbyo ammyɛge né mme yɛ́ ɛbɛ́ lé né ɛbɛɛ́, ne nnó ɛ́kágé amugé unɔɔ́. \v 2 Ne ngɛ ntó ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé fɔ́, ɛtane né ɛgbɛ ɛwé ŋmɛɛ́ ɛtanege, ɛgbare gelogé Ɛsɔwɔ muú alu mebɛ ɛku makiɛ́nné Ɛsɔwɔ yimbɔ ani keŋké, ayi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ áji uto manchɔ mme ne ɛbɛɛ́ mega, \v 3 ɛké, “Tɛ́négé kpɛ, désage lyaá mbyo áchɔ́ mme, ɛbɛɛ́ mega, ne unɔɔ́ mewaá kpaá tɛ ɛsé denerege manlo baá défwɛ Ɛsɔwɔ ɛsé né mampwɛ ne gelogé Ɛsɔwɔ.” \v 4 Ne nwú nnó mpa bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi álo ɛbwɔ́ né mampwɛ ne gelogé Ɛsɔwɔ ɛyigé na, alú usaá dɛle bɔɔ́ ukénéama meso ɛni. Bɔɔ́ bina atane né matoó Isrɛli áfyaneapeá. \li1 \v 5 Né ntoné Juda aló dɛle bɔɔ́ afyaneapea. \li1 Né ntoné Rubɛn aló dɛle bɔɔ́ áfyaneapeá. \li1 Né ntoné Gad aló dɛle bɔɔ́ áfyaneapeá. \li1 \v 6 Né ntoné Ashyɛ aló dɛle bɔɔ́ áfyaneapeá. \li1 Ntoné Naftali aló dɛle bɔɔ́ áfyaneapeá. \li1 Ntoné Manasɛ aló dɛle ɛfyaneɛpeá. \li1 \v 7 Né ntoné Simyon aló dɛle ɛfyaneɛpeá. \li1 Né ntoné Lɛvi aló dɛle ɛfyaneɛpeá. \li1 Né ntoné Isaka aló dɛle ɛfyaneɛpeá. \li1 \v 8 Ntoné Sɛbulɔn aló dɛle ɛfyaneɛpeá. \li1 Né ntoné Josɛf aló dɛle ɛfyaneɛpeá. \li1 Né ntoné Benjamɛn aló dɛle ɛfyaneɛpeá. \s1 Njuné bɔɔ́ átɛné né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ ne Maá ɛgɔŋme \p \v 9 Genó ɛyigé na gekoge, nke mpɛle, ngɛ njuné bɔɔ́ abi yɛ́ muú álá ákágé pa fɔ́. Bɔɔ́ bina átané né malɔ mme meko, yɛ́ndé ntoó ufɔɔ́ ufɔɔ́ bɔɔ́, ne ufɔɔ́ ufɔɔ́ mejɔɔ́. Áfyɛ mandeé pópó, ágbaré mamɛ né amu átɛne né mbɛ geluɔge gefwa ne mbɛ ushu Maá ɛgɔŋme. \v 10 Ájɔ́gé keŋké áké, “Ɛsɔwɔ se, wɔ muú ɔjwɔlé mfaá geluɔge gefwa, ɛnyú ne Maá ɛgɔŋme ne déferege ɛsé né ɛfwyale gabo.” \v 11 Ájɔ́gé mbɔ, makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ako átɛné ánɔ geluɔge gefwa, ákpakpa bimbɔ, ne menya yimbɔ ɛni ɛyi ɛlú mebɛ. Ne ɛbwɔ́ ako ákwe uwya mme né mbɛ geluɔge gefwa ánógé Ɛsɔwɔ, \v 12 áké, “Amɛn, mejé, ne ŋgɔ, ne deŋga, ne matame, ne ɛnógé, ne utó ne ɛshyɛ ubɛ ne Ɛsɔwɔ sé tɛ kwyakwya ne kwyakwya Amɛn.” \p \v 13 Muú kpaá ama né geluɔge ákpakpa bimbɔ, agií me áké, “Ndé bɔɔ́ na áfyɛɛ́ mawulé pópó, átané ɛfɔ́?” \p \v 14 Me nshuú ji meko nké, “Ata nkaá wɔ́, wɔ ne ɔkaá mbaá ayi ɛbwɔ́ átané.” \p Ne agaré yɛ́ me aké, “Gɛ́ bɔɔ́ abi ákpɛne né gekpɛkpɛ ɛfwyale, átɛne ne ɛshyɛ kpaá tɛ átané cháŋéné na. Ɛbwɔ́ áshwɔné mawulé bwɔ́ ne manoó Maá ɛgɔŋme, álá pópó. \v 15 Ne gétú ɛyigémbɔ ne ɛbwɔ́ átɛné né mbɛ geluɔge Ɛsɔwɔ, ápyɛɛ́ utɔɔ́ ndɛre ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne mmu ɛcha upɛ wuú yɛ́ndégébé. Ne ji ayi ajwɔlé né mfaá geluɔge gefwa abɛɛ́ nyɛ ne ɛbwɔ́, abame ɛbwɔ́. \v 16 Ɛbwɔ́ ábɛɛ́ se mesa, mmwɔlé manaá ɛpyɛ sé ɛbwɔ́, ŋmɛɛ́ ɛdoó sé ɛbwɔ́ ne menyammyɛ ntó ásɔnegé sé ɛbwɔ́. \v 17 Néndé Maá ɛgɔŋme muú alú kwɔ́kwɔ́lé ne geluɔgé gefwa ɛyigé na ne ábáme ɛbwɔ́ nkane membame magɔŋme. Ne ajame nyɛ ɛbwɔ́ áfɛ́ ne baá anyi ayi awyaá manaá ami machyɛge geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́. Ne Ɛsɔwɔ ntó atilé nyɛ ɛbwɔ́ manse ako né amɛ.” \c 8 \s1 Maá ɛgɔŋme abea melú ɛma ɛwé ɛgbeé malu akénéama \p \v 1 Ne Maá ɛgɔŋme ábeagé melú ɛma ɛwé ɛgbeé malu akénéama mbaá meko né mfaánebuú ákwené álá tɔmeé né genóge gebagé nchwa nekɛ. \v 2 Ɛpyɛge mbɔ, ngɛ makiɛ́nné Ɛsɔwɔ akénéama ndɛre átɛné né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. Áchyɛɛ́ áji mbá akénéama. \p \v 3 Ne ɛkiɛ́nné ɛwé fɔ ɛgbaré maá gekú ayi ákwyɛɛ́ ne gul ɛchwɔɔ́ tɛné né mbɛ geluɔ́ ɛyigé ásɔɔ́ unó bi úwya gebɛ gelɔ́gélɔ́. Áchyɛɛ́ ɛwú gejamégé unó gebɛ bina nnó ɛcho ne mmyɛmenɛne bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ako, ɛnɛre mfaá geluɔ́ ɛyigé ákwyɛɛ́ ne gul ɛyigé gelú né mbɛ geluɔ́gé gefwage Ɛsɔwɔ ásɔɔ́ áchyɛɛ́ mbaá Ɛsɔwɔ. \v 4 Ndɛre ɛsɔɔ́ unó gebɛ ɛbimbɔ, amuawɛ choncho ne mmyɛmenɛne bɔɔ́ Ɛsɔwɔ, átane né amu ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ áfɛ né mbaá Ɛsɔwɔ. \v 5 Ɛpyɛge mbɔ, ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ ɛfere ujɛnjɛ mewɛ né mfaá geluɔ́ ɛyigémbɔ, ɛfyɛ ne mmu maá gekú yimbɔ ɛfome fa mme. Ɛ́fómégé mbɔ, mbaá áwyale, mamfeé anyane gbaŋgbaŋ, gasama akɛle mamamama, ne mme anyigé tégé tégé ne ɛshyɛ. \s1 Makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ayi mbɛ ani afɔme mbaá ɛbwɔ́ \p \v 6 Ne makiɛ́nné Ɛsɔwɔ yimbɔ akénéama ayi ágbaré mbá akénéama, ákpome mmyɛ mamfɔme. \p \v 7 Ɛkiɛ́nné ɛwé mbɛ ɛ́fɔmege mba áwuú, makankoma ne mewɛ ɛchware ne manoó ɛkwe fa mme. Ne mewɛ ɛwémbɔ ɛkaré mme né malu alɛɛ́, ɛsɔ melu ɛma kpákpá choncho ne unɔɔ́ ne byaá mewaá. \p \v 8 Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛgbeé apeá ɛ́fɔmege mbá wuú, áfome genó gefɔ ne mmu ɛbɛɛ́ mega ɛyi gelú ɛké gekpɛ́kpɛ́gé mekwɛ ɛwé mewɛ ɛlúlé wyɛ wum wum wum. Genó ɛyigémbɔ gekwege gekare ɛbɛɛ́ mega né malu álɛɛ́, melu ɛma ɛlá manoó manoó. \v 9 Ne yɛ́ndégenó ɛyi gelú wyɛɛ́ gegbo, ne masogeka ayi alú wyɛ áchɔ́ɔ. \p \v 10 Ɛwé ɛgbeé álɛ́ɛ ɛfɔmege mbá wuú, gekpɛ́kpɛ́gé membe ayi agɛnege ɛké gelɔgé ɛlwɛ, atane mfaá akaré manyi mme malu álɛ́ɛ akwe né melú ɛma choncho ne baá anyi abi kɔkɔɔ́. \v 11 Membe yina ákamege nnó, “Unywɔne.” Ne melu ɛma ɛwé membe yina akwene wyɛ, né geluage malu ayina álɛ́ɛ ɛla nywɔne nywɔnege. Gejamege bɔɔ́ abi anyuú manaá ami matane wyɛɛ́ ágbo. \p \v 12 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛgbeé makiɛ́nné ani, ɛfɔmege mbá wuú, ákarege ndɛre ŋmɛɛ́, mfaá, ne ambe ágɛnege sé né malu alɛɛ́, melu ɛma ɛkwe kendeé. Ne akarege gébé ɛyigé utuú uwyage né malu alɛɛ́ mfaá ne ambe ágɛne sé ne melu ɛma wɔ́. Wyɛmbɔ ntó ne ɛpyɛɛ́ ne bií ne ŋwɔmese. \p \v 13 Ne mbwɛ amɛ nké mpɛle, ngɛ ndɛre nenya nelyɛnege tɛ mfaá, ne nwu ndɛre nejɔɔ́ge keŋké neké, “Ɛbɔɔ́ nyɛ, ɛbɔɔ́ nyɛ, ɛbɔɔ́ nyɛ ne bɔɔ́ abi álú né mme gebégé makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ayi álaá álɛɛ́ áfɔmege mbá bwɔ́.” \c 9 \s1 Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛgbeé makiɛ́nné ata ɛfɔ́me mbá wuú \p \v 1 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛgbeé makiɛ́nné ata ɛfɔmege wuú mbá, mma ngɛ́ membe fɔ atané mfaá, akwe mme. Áchyɛɛ́ ji agbɔ́gɔ́lɔ́ ayi anenege gepyɛɛ́ ɛyi gélágé pɔ́ ne kwyakwya. \v 2 Ne membe yimbɔ anenege meno gepyɛɛ́ ɛyigémbɔ, amuawɛ atane wyɛ ɛké amuawɛ laáwa. Amuawɛ yina agbɛ ŋmɛɛ́ né mfaánebuú mbaá akwe gemuagemua. \v 3 Ɛgome ɛtane né mmu amuawɛ yimbɔ ɛkwe fa mme. Áchyɛ ɛwú uto mantyɛ bɔɔ́ wyɛ ndɛre ɛbi ngat áwyaá fa mme. \v 4 Ágaré ɛwú nnó ɛpyɛge fɔ́ genó gebo ne jyage fɔ, yɛ́ ɛbɛ́ lé dambyanja ne yɛ́ndé gefɔgé genɔɔ́, ɛpyɛ lé genó gebo ne bɔɔ́ abi álá ápɔ́ ne gelogé Ɛsɔwɔ né mampwɛ bwɔ́. \v 5 Áchyɛ fɔ ɛwú uto nnó ɛ́wá ɛbwɔ́ wɔ́, alya ɛlé ɛwú nnó ɛtyɛ ɛbwɔ́ né bɔ amfaá áta. Ne ubale ɛbi ɛbwɔ́ áwuú nyɛ ubɛ wyɛ ndɛre ɛbi ngat atyɛɛ́ muú. \v 6 Né amfaá bimbɔ áta, ákɛlege nyɛ negbo nnó newa ɛbwɔ́ ágɛne. Néndé yɛ́ lé ɛbwɔ́ áshyage negbo, negbo nebɛɛ́ fɔ ɛbwɔ́ kwɔ́kwɔ́lé. \p \v 7 Ɛgome ɛwéna, ɛlú ɛké mpɔ́ mekagala ɛyi áfyɛ ɛji unó manjyɛ bee. Ákwere ɛwu unó fɔ né makpo, unó bimbɔ úlú ɛké délaré gefwa ɛtiré ákwyɛɛ́ ne gul, ne mashu ɛbwɔ́ malu ɛké mashu akwaá. \v 8 Mejwɛ bwɔ́ ɛshya metyɛɛ́ ɛké mejwɛ andée ne maŋɛné bwɔ́ álú ɛké ayi genyanya. \v 9 Ákwere uwya yɛ́ndé ɛgomé ne gebagé gese ɛyigé bɔɔ́ abi ájyɛɛ́ bee ákwerege né uwya. Gewya ɛyigé ubagele bwɔ́ upyɛɛ́ gélú ɛké gewyage mboó gese uka upea ayi mpɔɔ́ mekagala ɛjame ne gatɛle ɛjyɛɛ́ bee. \v 10 Ɛgome ɛwémbɔ ɛwyaá magyɛɛ́ ɛké magyɛ ngat. Ɛwya uto né magyɛ bwɔ́ matyɛɛ́ bɔɔ́ né bɔ amfaá áta. \v 11 Ne muú ayi álú mfwa bwɔ́, ɛlé ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛgbare agbɔ́gɔ́lɔ́ gepyɛɛ́ ɛyi geláge pɔ́ ne kwyakwya. Bɔɔ́ Hibru akú ɛkiɛ́nné ɛwéna nnó Abadɔn. Ne bɔɔ́ Grek ákuú ɛwú nnó Apolyɔn (ula utɛne nnó menchɔ unó). \p \v 12 Néŋáne ɛfwyale ɛniné mbɛ nekoó, wúgé ayifɔ apea alú chwɔɔ́. \s1 Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛgbeé makiɛ́nné ákéné ɛfɔme mbá wuú \p \v 13 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛpyɛɛ́ makiɛ́nné akéné, ɛ́fɔmege mbá wuú, nwú meko muú fɔ ndɛre atane né maŋkú ani ayi alú né geluɔ́ ɛyigé ákwyɛɛ́ ne gul ɛyigé gelu né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. \v 14 Meko yimbɔ ajɔɔ́ ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ aké, “Kaá makiɛ́nné ani ayi áfɛné kwɔ́kwɔ́lé ne ɛbɛɛ́ kpa ɛwé ákuú nnó ɛbɛɛ́ Yufrɛtis.” \v 15 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ ɛkaá ayina ani. Ɛlé né nchwɔ́nekɛ ɛniné na, né bií ɛbi na, mfaá ayina ne ŋmɛɛ́ ɛniné na, ne Ɛsɔwɔ abelé mɛ nnó makiɛ́nné ayina ákáré bɔɔ́ abi álu fa mme malu álɛɛ́, áwá melu ɛma. \v 16 Ágare me aké mpa ɛkwɔ bɔɔ́ abi ákwɔme né mfaá mpɔ́ mekagala ájyɛɛ́ bee aja kpaá apwɔ, alú bɔ delɛ ne bɔ delɛ. \v 17 Né amɛ gejya yina, ngɛ́ mpɔ́ mekagala ne bɔɔ́ abi ájwɔlé mfaá ɛji. Bɔɔ́ bimbɔ áfyɛɛ́ uba useé ummyɛ ɛbi bɔɔ́ bee ákwerege né uwya. Ubaá useé bina ugɛlege ɛké mewɛ, uwyaá ugile nkane genó ɛyigé ákuú nnó Safaya, ne úlú ntó ɛkwɔɛkwɔ ɛké genó ɛyigé ákuú nno solfɔ. Mpɔ́ ɛyina ɛwyaá makpo ɛké makpo genyanya. Mewɛ, ne amuawɛ, ne sɔlfɔ ɛtanege ɛji né meno. \v 18 Unó bina ulɛɛ́, ɛbi uwáne bɔɔ́ ubi utané né mano mpɔ ɛyimbɔ, mmyɛ ɛké mewɛ, ne amuawɛ ne sɔlfɔ ukare bɔɔ́ abi alú fa mme né malu álɛɛ́ uwa melu ɛma. \v 19 Néndé ɛshyɛ mpɔ ɛyina ɛtanege ɛlé né manó ne magyɛ ɛbwɔ́. Magyɛ bwɔ́ áwya makpo ɛké mmyɔ. Ɛlé ne magyɛ ɛbwɔ́ yina, ne ɛchulé bɔɔ́. \p \v 20 Ne bɔɔ́ abi unó bina ula uwa wɔ́, ályaá fɔ́ gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ wɔ́. Ánógé wyɛ aló nchyɛ ne aló uka abi ákwyɛɛ́ ne gul ne seleba akwyɛɛ́ ntó ne afyaákó, mataá ne unɔɔ́. Yɛ́ ɛlé aló uka bina, álá áwuú, álá ágɛné ne álá ákɛné fɔ́, ɛbwɔ́ ánógé wyɛ abi. \v 21 Ne ályaá fɔ ntó bɔɔ́ manwáné wɔ́ yɛ́ ɛlé mafoó manyɛ, manane tametame ne ɛjo manjo ályaá wɔ́. \c 10 \s1 Jɔn agɛ́ ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ né amɛ gejya ndɛre ɛgbaré gebagé ŋwɛ ɛyi apwiré \p \v 1 Ne mma ngɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé fɔ né amɛ gejya, ɛtane né mfaánebuú ɛshulege mme. Ndɛre ɛwú ɛchwɔɔ́, geko gefyale ɛwú mmyɛ ɛké ndeé, ne ɛmbya meshu ɛgyaá ɛwú né mekpo, ushu bií ushwanege ɛké ŋmɛɛ́ ne uka ɛbií ntó úlú ɛké ukwa bi mewɛ ɛlúlé wyɛɛ́. \v 2 Ɛgbaré gebagé ŋwɛ ayi abɔ apwiré, nana gelu fuú né ɛbwɔ wuú. Ɛchoó geka jií ɛyi ɛbwɔnyɛ né ɛbɛɛ́ mega ne ɛyigé ɛbwɔbɛ né mewaá. \v 3 Ɛjɔɔ́ keŋké ɛkále ɛké meko genyanya. Ɛkalege mbɔ, néfe nnya nekame gbaŋgbaŋ ndɔ ɛkénéama neshuú ɛwú meko. \v 4 Ne nefe ɛnina neyáge mbɔ, nké nsa genó ɛyigé me nwuú nejɔɔ́, nké nwuú meko muú fɔ atané né mfaánebuú ajɔɔ́ ne me aké, “Ɔsage fɔ genó ɛyigé nefe ɛnina nejɔɔ́, bele geji ne metɔɔ́ wyɛɛ́.” \p \v 5 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ ɛwé ngɛne ɛtɛne né mewaá né ɛbɛɛ́ mega, ɛbwɛɛ́ ɛbwɔnyɛ wuú né mfaánebuú. \v 6 Ɛkele mabɔ Ɛsɔwɔ, muú alú mebɛ tɛ kwyakwya, muú akwyɛɛ́ mfaá, mme, ɛbɛɛ́ mega, ne yɛ́ndégenó ɛyi gelú wyɛɛ́ ɛké, “Njɔ́gé wáwálé nnó gébé gechɔɔ́ gepɔ́ ɛsé. \v 7 Yɛ́mbɔ ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛpyɛɛ́ makiɛ́nné ákénéama ɛfɔ́mégé mba awuú, Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nyɛ́ unó bi ji abɔ́ ábelé bibí upyɛ wáwálé ndɛre ji agaré bɔɔ́ utɔɔ́ bií bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ nnó upyɛ nyɛ.” \p \v 8 Ne mako ayi me mbɔ nwuú atane mfaánebuú ama ajɔɔ́ ne me aké, “Chwɔ sɛ́ gegbagé ŋwɛ yimbɔ né ɛbwɔ ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛchoó geka ɛbɛɛ́ mega ne geka mewaá.” \p \v 9 Ajɔ́gé mbɔ, mfɛ mbaá ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ, ngií ɛwu nnó ɛchyɛɛ́ me gebagé ŋwɛ ɛyimbɔ, ɛjɔɔ́ ne me ɛké, “Sɛ geji ɔnyɛ́, gebɔɔ́ge nyɛ wɔ né meno ɛke nnywɔɔ́ yɛ́mbɔ gekwɔnégé wɔ unɛ genywɔnege nyɛ.” \p \v 10 Ne nsɛ gebagé ŋwɛ ɛyimbɔ né ɛbwɔ wuú nnyɛ́. Gebɔɔ́ge me né meno ɛke nnywɔɔ́ ne gekwɔnege me né unɛ gelá nywɔne nywɔnege. \v 11 Nyɛ́ge mbɔ, ágaré me aké, “Ɔbɔ maá ma garé genó ɛyi gepyɛɛ́ nyɛ ne bɔɔ́ malɔ mme meko, ufɔɔ́ ufɔɔ́ bɔɔ́, ufɔɔ́ ufɔɔ́ mejɔɔ́ ne afwa.” \c 11 \s1 Ɛsɔwɔ atɔ bɔɔ́ ɛkpávé apeá \p \v 1 Unó bina ukogé, áchyɛɛ́ me meto ɛwé ámɛge unó wyɛɛ́. Ne Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ ne me aké, “Chó mɛɛ́ ɛcha upɛ wa ne geluɔ́gé upɛ. Pa ntó bɔɔ́ abi ánógé me wyɛ. \v 2 Yɛ́mbɔ, ɔmɛge fɔ́ dachi ɛcha upɛ wa, lyaá ji néndé me nlyaá ji mbaá bɔɔ́ abi álá ápɔ́ bɔɔ́ Jus, nnó ágbaré gefwage bwɔ́ né melɔ ukpea wa né bɔ ámfaá usa upea meso ɛpea. \v 3 Ne ntɔme nyɛ bɔɔ́ ba apeá abi ágaregé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, nchyɛge nyɛ ɛbwɔ́ uto mangaré bɔɔ́ genó ɛyi me mpyɛ nyɛ. Ne ágaregé nyɛ geji, áfyɛɛ́ mandeé nekwi né ndɔ dɛle meso usaá ufya ne ɛlɛɛ́.” \p \v 4 Bɔɔ́ bina apeá ne álu ɛké unɔɔ́ Olif upeá ne álú ntó ɛké uluɔ matúlékaŋ upea ɛbi utɛne né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ Ata muú ágbáregé gefwa mme. \v 5 Ne mbɔgé muú amuagé mampyɛ ɛbwɔ́ genó gebo, mewɛ ɛtanege ɛbwɔ́ né meno ɛsɔɔ́ muú mawame ɛbwɔ́ yimbɔ, mbɔntó ne bɔɔ́ abi amuame mampyɛ ɛbwɔ́ genó gebo, ábɔɔ́ mamgboó. \v 6 Ɛbwɔ́ áwyaá uto magbaré manaá nnó ákwegé fɔ́ né gébé ɛyigé ɛbwɔ́ ágaregé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Áwyaá ntó uto mambwɔlé manyi ála manoó manoó. Ne áwyaá ntó uto mantɔ mameé ufɔ ufɔɔ́ áchwɔ́ fa mme ndɛre ɛbwɔ́ ákɛlege. \p \v 7 Anerege mangaré mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, menya mebo ayi atané né gepyɛɛ́ ɛyi geláge pɔ́ ne kwyakwya achwɔ́ mmyɛ nyɛ ne ɛbwɔ́ apwɔ, awá ɛbwɔ́. \v 8 Ne uŋkwɔ bwɔ́ ulaá nyɛ né metɔɔ́ melɔɔ́, mélɔ́ kpaá ɛwémbɔ mbaá ayi asɛlé nya Ata sé áwɔme nya né gekwa. Ne mabɔ ami ákuú melɔ ɛwéna né neka ɛlé Sodom yɛ́ nnó Ijip. \v 9 Ufɔɔ́ ufɔɔ́ bɔɔ́ yɛ́ndé ntoó, ufɔɔ́ ufɔɔ́ mejɔɔ́ ne malɔ mme mako átane áchwɔ́ɔ ágɛne uŋkwɔ bwɔ́ né ndɔ ɛlɛɛ́ ne geba, ákamegé fɔ́ nnó muú ánií ubi. \v 10 Matɔɔ́ ágɔɔ́ nyɛ bɔɔ́ mme meko ndɛre bɔɔ́ bina ápea ágbóo, ne ápyɛɛ́ nyɛ ɛpaá gétúgé negbóné bwɔ́, áwɛlé atɛ mako néndé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi bɔɔ́ bina ágaré ápyɛɛ́ bɔɔ́ mme áwú ubalé dɔɔ́. \v 11 Yɛ́mbɔ ndɔ yina ɛlɛɛ́ ne geba ɛkogé, Ɛsɔwɔ atɔmé gejulé ɛyi gechyɛge geŋwá gekpɛ uŋkwɔ bɔɔ́ bina né mmyɛ ákwilé tɛ́né. Ákwilégé mbɔ bɔɔ́ ako abi ábɔɔ́ ágɛné ɛbwɔ́ ɛfɔ ɛkwɔ ɛbwɔ́ né matɔɔ́ dɔɔ́. \v 12 Ne bɔɔ́ bina ápeá, áwú meko muú fɔ ndɛre ákuú ɛbwɔ́ keŋké né mfaánebuú, aké, “Kwɔgé déchwɔ́ wena.” Ne ndɛre bɔɔ́ mawáme bwɔ́ ápɛlé, ɛbwɔ́ ákwɔ áfɛ́ né mfaánebuú né mmu gekó. \v 13 Wyɛ né gébé ɛyigémbɔ, mme ányígé ne ɛshyɛ tegetege ákáré melɔ ɛwémbɔ né malú afya, ne upú ɛbi úlú né melu ɛma ukwe ne mmyɛ muú ayi ágboó álú dɛle bɔɔ́ akénéama. Bɔɔ́ abi álá, ɛfɔ ɛkwɔ ɛbwɔ́ matɔɔ́ ánógé Ɛsɔwɔ muú ɔlú né mfaánebuú. \p \v 14 Neŋáne ɛfwyale ɛniné negbée maŋáne apeá nekoó, wúgé ɛniné negbeé álɛɛ́ nechwɔɔ́. \s1 Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛgbeé makiɛ́nné akénéama ɛfɔme mbá wuú \p \v 15 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛgbeé akénéama ɛfɔ́mégé mbá wúu, nwú meko makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ndɛre ájɔ́gé keŋké áké, “Ata Ɛsɔwɔ sé ne muú wuú ayi ji ajyaá nnó ábɛ́ mempoó se awyaá uto mangbaré gefwa fa mme nana. Ne Ɛsɔwɔ ágbáregé gefwa tɛ kwyakwya ne kwyakwya.” \v 16 Ájɔɔ́gé mbɔ, ákpakpa bimbɔ, ɛsaá meso ɛni abi ájwɔlé mfaá uluɔ gefwage bwɔ́ né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ ákwe mashu mme né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ áfɛɛ́ Ɛsɔwɔ, \v 17 áké, “Ata Ɛsɔwɔ, wɔ Muú Ɔpwɔɔ́ amu, wɔ muú ɔlu ne ɔbɔ ɔlú, ɛsé déchyɛgé wɔ matame néndé ɔlɛré gekpɛ́kpɛ́gé uto bi wɔ ɔwyaá ne ɔlɔ mangbaré gefwa jyɛɛ́ fa mme. \v 18 Ne bɔɔ́ abi abɔ álá ápɔ fɔ́ Jus, ɛbwɔ́ ábɔɔ́ metɔɔ́ usɔɔ́ ne wɔ dɔɔ́. Yɛ́mbɔ gébégé ɛyigé wɔ ɔlɛrégé metɔɔ́ usɔɔ́ wyɛ gekwɔné. Ne gébé gekwɔné ɛyigé wɔ ɔsɔɔ́ mpa bɔɔ́ abi ágbóo. Gébé ntó gekwɔné ɛyigé wɔ ɔchyɛgé nsa mbaá bɔɔ́ utɔɔ́ byɛɛ́, bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ ako abi áfɔɔ́ wɔ, abi aŋea gemɛ ne abi álá aŋea wɔ́. Ne gébé gekwɔné ɛyigé wɔ ɔwane bɔɔ́ abi áwáne bɔɔ́ ako abi áwáné bɔɔ́ fa mme yina.” \p \v 19 Áfɛɛ́ge Ɛsɔwɔ mbɔ, gepúgé Ɛsɔwɔ né mfaánebuú génene. Ne mengɛ́ mekwaá menomenyɛɛ́ ɛwé ɛtɛné mbaá menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ne bɔɔ́ bií ndɛre ɛlú né mmu gepúgé Ɛsɔwɔ ɛyigémbɔ. Ne ngɛ́ ndɛre gasama akɛlé mamama, nefe nénya gbaŋgbaŋ, mbaá áwyale mme anyií tegetege, ne makaŋkoma akwene gejame. \c 12 \s1 Mendeé fɔ ne mmyɔ ayi ákuú nnó dragɔn \p \v 1 Né gébé ɛyigémbɔ, ngɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé genó fɔ ɛyi getané né mfaánebuú. Ngɛ́ mendée fɔ ayi ndée ɛyi ji afyɛɛ́ ɛlú ŋmɛɛ́ ŋmɛɛ́, anɛré uka bií né mfaá mfaá. Akwere ɛlá gefwa ɛwé ɛwyaá ambe áfyaneápeá. \f + \fr 12:1 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Mfaá ayi ájɔ́gembɔ, ɛlé mfaá ayi ágɛnege ne utuú.\f* \v 2 Mendée yina alú ne unɛ, ne ndɛre nebyɛɛ́ némyɛɛ́ ji ákalege gétúgé awuú ubale nebyɛɛ́. \p \v 3 Ne mma ngɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé genóge fɔ ɛyi getané né mfaánebuú, nké mpɛlé, ngɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé mmyɔ megɛle, ayi apyɛɛ́ ɛfɔ, awyaá makpo akénéama ne ambya afya. Ne akweré maá ɛlá gefwa né yɛ́ndé mekpo wuú. \v 4 Ákaregé ambe ayi alú né mfaá né malu álɛɛ́, mmyɔ ayina asɛ megyɛ wuú ajá melú ɛma agbɛ fa mme. Akwilé atɛne né mbɛ ushu mendée yimbɔ ayi alú mambyɛ maá, agile nnó mendée yimbɔ abyɛgé maá ji abɔ ányɛɛ́. \v 5 Ne mendée yimbɔ abyɛ maá wuú mende. Maá yimbɔ ne abɔɔ́ mámbɛ mfwa né malɔ mme meko. Agbaregé nyɛ bɔɔ́ mme meko ne amu matomato. Ndɛre ábyɛné maá yimbɔ, áchwɔ́ fɔɔ́ ji ákpa ji áfɛ́ mbaá Ɛsɔwɔ né mbaá ayi geluɔge gefwa jií gelú. \v 6 Ne mendée yina jimbɔɔ́ abó afɛ́ né mashwɔne mbaá ayi Ɛsɔwɔ ákwyɛɛ́ ábelé nnó ji abɛ wyɛɛ́, akpɛ bu né ndɔ dɛle meso usaá ufyane ulɛɛ́ meso ɛfya. \p \v 7 Ɛpyɛgé mbɔ, ummyɛ ukwe né mfaánebuú. Mfwa makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ayi akuú ji Mikɛl ne aŋgba bií, ámyɛ ne mmyɔ yimbɔ ne bɔɔ́ bií ntó. \v 8 Yɛ́mbɔ Mikɛl ne aŋgba bií ámmyɛ ápwɔ mmyɔ yimbɔ ne bɔɔ́ bií ne ákamé sé nnó mmyɔ yimbɔ ne bɔɔ́ bií ama abɛ ne melú manjwɔlé né mfaánebuú wɔ́. \v 9 Ábú gekpɛ́kpɛ́ mmyɔ yimbɔ né mfaánebuú áshulé fa mme chóncho ne makiɛ́nné jií. Mmyɔ yina ne ákuú nnó danchɔmeló, muú mawáme, ji ne alú mmyɔ ayi alɔɔ́ mɛ tɛ́tɛ́ nya mambwɔlégé bɔɔ́ fa mme. \p \v 10 Ne nwú muú fɔ ajɔɔ́ keŋké né mfaánebuú aké, “Nana Ɛsɔwɔ ɛsé aferé bɔɔ́ né ɛfwyale gabo, alɛre bɔɔ́ ako uto bií ji awyaá né gefwa ɛyigé ji ágbárege ne Kras, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa ayi ji atɔmé alɛre ntó uto bií fa mme. Néndé muú ayi atɛ́nege né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ sé utuú ne ŋwɔmésé ápyɛ mpa ne aŋmɛ́ sé ábú ji né mfaánebuú ashulé fa mme. \v 11 Ne aŋmɛ́ ɛsé bina ammyɛ ápwɔ ji né utó manoó Maá ɛgɔ́ŋme ami magbɛlé mme ne abya melɔ́mélɔ́ ayi ɛbwɔ́ ágarége. Ne ɛbwɔ́ ásɛ yɛ́ geŋwá bwɔ́ ɛké genó wɔ́ ne átɛne nnó yɛ́ ɛbɛ ɛlé negbo ɛbwɔ́ ágboó. \v 12 Mfaánebuú ne bɔɔ́ ako abi ájwɔlegé wyɛ, bɛɛ́ge ne nechɔ́chɔ́. Yɛ́mbɔ́ ɛbɔɔ́ nyɛ ne ɛnyú abi délú né mme ne mabɛɛ́ mega néndé, danchɔmeló ashulé achwɔ́ báne ɛnyú ne metɔɔ́ usɔ néndé ji akaá nnó gébé jií ɛyi gelaá géjásé wɔ́.” \p \v 13 Mmyɔ yimbɔ agɛ́gé nnó ábú ji ashulé fa mme, alɔ mamfwɛ́négé mendée yimbɔ ayi ábyɛné maá mende nnó awá. \v 14 Yɛ́mbɔ áchyɛ mendée yimbɔ ukpɛ́kpɛ́ ubagele upeá ɛbi úlú ɛké ɛbi nenya nnó ályɛ́né ájyɛ ábí né mashwɔne mbaá ayi Ɛsɔwɔ ákwyɛ ábelé nnó ji abɛɛ́ wyɛ ábelé ji bu né aŋmɛ álɛɛ́ ne geba. \v 15 Ne mmyɔ yimbɔ awɔ́ manaá né meno, majá ɛké ɛbɛɛ́ nnó ŋgbannyi ashwa mendée yimbɔ anó nnyi. \v 16 Yɛ́mbɔ mme apoó mendée yimbɔ, anené meno anyú manaá ami mmyɔ yimbɔ awɔɔ́ mako. \v 17 Ɛpyɛgé mbɔ, mmyɔ yimbɔ metɔɔ́ ɛsɔ́ ji dɔɔ́ ne mendée yimbɔ, alyá ajyɛ ŋme ummyɛ ne upyáne mendée yimbɔ, bɔɔ́ abi ábélege mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ abi ágaregé wáwálé ayi Jisɔs alɛré né abya melɔ́mélɔ́, nnó ɛbwɔ́ ne Mmyɔ yimbɔ atɛné né mbale ɛbɛɛ́ mega. \c 13 \s1 Menya mebo ayi atáne né mmu ɛbɛɛ́ mega \p \v 1 Ndɛre mmyɔ yimbɔ atɛ́ne ɛwú, ngɛ́ menya mebo fɔ ndɛre atanege né mmu ɛbɛɛ́ mega. Menya yimbɔ awyaá makpo akénéama, ne ambya afya. Ákweré maá ɛla gefwa né yɛ́ndé ɛmbya wuú. Né mfaá yɛ́ndé mekpo wuú asa mabɔ wyɛ ami machɔɔ́ mabɔ Ɛsɔwɔ. \v 2 Menya yimbɔ afulé mekwaálá, awyaá uka ɛké ɛbi menya fɔ ayi afulé maamyɛ ákuú ji nnó bɛɛ́. Ne meno wuú ɛlú ɛké menó genyanya. Ne mmyɔ yimbɔ achyɛɛ́ menya mebo yimbɔ, uto ɛbií ne gekpɛkpɛgé ɛshyɛ wuú nnó, agbaré gefwa. \v 3 Menya yimbɔ, mekpo wuú ɛma, ɛlu ɛké abɔ akɛ gepa wyɛ ɛyi gelú manwá ji wáne, yɛ́mbɔ gepa ɛyigémbɔ, gegbo mɛ́. Ne bɔɔ́ mme meko álá mano mekpo fuú gétúgé genó ɛyina, álɔ́ mankwɔlege ji. \v 4 Ɛbwɔ́ ako ánógé mmyɔ yimbɔ gétúgé ji achyɛɛ́ uto bií mbaá menya mebo yimbɔ. Ne ánógé ntó menya mebo yimbɔ ajɔ́gé aké, “Ndémuú alú ɛké menya yina, ne waá ákágé mmyɛ umyɛ ne ji?” \p \v 5 Ne ályaá menya mebo yimbɔ nnó ádógé ɛbwɔ ɛwɔme áchɔ́gé mabɔ Ɛsɔwɔ, ne ályaá ji ntó nnó alɛré uto bií né usaá bɔ amfaá upeá meso ɛpeá. \v 6 Menya mebo yimbɔ alɔ́ manlwɛrege Ɛsɔwɔ, achɔɔ́ mabɔ mií ne ami bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi álú né mfaánebuú. \v 7 Áchyɛɛ́ ji ntó uto nnó ammyɛ bee ne bɔɔ́ Ɛsɔwɔ fa mme apwɔ ɛbwɔ́. Ne áchyɛɛ́ ji ntó uto nnó, abɛ mfwa mbaá matoó mme mako, ufɔɔ́ ufɔɔ́ bɔɔ́, ufɔɔ́ ufɔɔ́ mejɔɔ́, ne malɔ mme mako. \v 8 Ne bɔɔ́ ako abi álú fa mme ánógé nyɛ menya mebo yimbɔ. Ɛbwɔ́ bina ne tɛ ula ulɔɔ́ mme álá ása fɔ́ mabɔ bwɔ́ né mmu ŋwɛ ayi asame mabɔ bɔɔ́ abi ábɔɔ́ nyɛ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Ŋwɛ yimbɔ ɛlé ayi Maá ɛgɔ́ŋme ayi abɔ́ awáne. \p \v 9 Muú ayi awyaá matu áwú. \v 10 Yɛ́ndémuú ayi Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ mɛ́ nnó apyɛ ji, apyɛne nyɛ ji. Yɛ́ndémuú ayi Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ mɛ nnó áwá ji ne aparanja, áwané nyɛ ji ne aparanja. Ɛwéna ɛlú ɛlé majyɛ mbaá bɔɔ́ Ɛsɔwɔ nnó abɔ mankogé matɔɔ́, áfyɛɛ́ wyɛ metɔɔ́ ne ji. \s1 Menya mebo ayi átane né mmu mme \p \v 11 Ne mma ngɛ menya mebo ayi fɔ ndɛre atanege né mmu mme. Awyaá ambya apeá ɛké maá ɛgɔŋme, ne ajɔ́gé mejɔɔ́ ɛké mmyɔ. \v 12 Asɛ uto uko ɛbi menya mebo ayi mbɛ awyaá apyɛ ukpɛkpɛ unó né mbɛ ushu wuú. Apyɛɛ́ mme ne bɔɔ́ ako abi ájwɔlegé wyɛ ánógé menya ayi mbɛ yimbɔ, ayi gepa ɛyi gelu manwá ji gegbóo. \v 13 Ne menya mebo yimbɔ, ayi atane né mmu mme, apyɛ ukpɛ́kpɛ́ ufélekpa ɛbi yɛ ɛbɛlé mewɛ ɛtane né mfaánebuú ɛkwe mme bɔɔ́ ako agɛ́. \v 14 Abwɔlé bɔɔ́ abi álú fa mme né ufélekpa ɛbi ályaá ji apyɛɛ́ né mbɛ ushu menya ayi mbɛ. Agaré ɛbwɔ́ nnó ákwyɛɛ́ meló uka ayi afulé menya ayi abɔ akɛlé ji gepa ɛyi geké gewa ji yɛ́mbɔ álá gbóo wɔ́. \v 15 Ne ályaá menya ayina nnó ato gejulé mbaá meló uka yimbɔ nnó ábɔ geŋwá, ájɔ́gé mejɔɔ́, apyɛ nnó áwá bɔɔ́ ako abi álá ánógé fɔ ji, \v 16 apyɛ ntó áfyɛ bɔɔ́ ako gelo né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ yɛ́ ne mampwɛ. Abi álá aŋea gemɛ wɔ́ ne abi aŋea gemɛ, ubyá bɔɔ́, afwa ŋka, afwɛ́ ne abi álá pɔ́ afwɛ́, afyɛ ɛbwɔ́ uló mmyɛ. \v 17 Apyɛmbɔ nnó muú álá pɔ́ ne gelo ɛyigémbɔ ákpogé fɔ́ genó yɛ́ ɛbɛ́ ɛlé mana genó anamé fɔ́. Ne gelo ɛyigémbɔ getɛ́né mbaá mabɔ menya mebo ayi mbɛ, yɛ́ ɛbɛ ɛlé nɔmba ayi atɛné mbaá mabɔ mií. \p \v 18 Ɛwéna ɛlú lé majyɛ mbaá bɔɔ́ ako nnó yɛ́ndémuú abɛ ne deŋga né mechɔ ɛwéna. Ne yɛ́ndémuú ayi awyaá defɔɔ́ afɛre akaá ulaá geloge menya ayina. Geji geténe mbaá mabɔ mekwaá. Ne gelo jií ɛlé “666” \c 14 \s1 Maá ɛgɔŋme ne usaá dɛle bɔɔ́ ukénéama meso ɛni \p \v 1 Ne nké mpɛlé, ngɛ́ maá ɛgɔŋme ndɛre atɛ́né né mfaá mekwɛ ɛwé ákuú nnó Sayɔn ne usaá dɛle bɔɔ́ ukénéama meso ɛni. Ása mabɔ Maá ɛgɔŋme ne ami Ntɛ wuú né mampwɛ ɛbwɔ́. \v 2 Ne nwú meko muú fɔ né mfaánebuú, meko yimbɔ awyale ɛké meko makɔne nnyi ne anyáne ntó keŋké ɛké nefe. Meko ayi nwú mbɔ alú ɛké bɔɔ́ ákwɛlé bɔ dandyɛɛ́ ɛbwɔ́. \v 3 Ne njune bɔɔ́ bina ákwa ɛkwɔ mekɛ né mbɛ geluɔge gefwage Ɛsɔwɔ ne menya ɛni ɛyi ɛlú mebɛ ne ákpakpa. Ne yɛ́ muú ayi ákágé ɛkwɔ ɛwéna apɔ́, ɛkosé ɛbwɔ́ ambɔɔ́ ne ákaá. Ɛbwɔ́ bina ne álú bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ áwené gemɛ́ge ɛbwɔ́ né gabo fa mme. \v 4 Ɛbwɔ́ bina ne álú bɔɔ́ abi ábele menyammyɛ ɛbwɔ́ pópó yɛ́ andée álá akaá wɔ́, gétúgé álú ubwyɛne. Ɛbwɔ́ ákwɔlege Maá ɛgɔŋme ájyɛ yɛ́ndé mbaá ayi ji ájyɛɛ́. Álú bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ áwené gemɛ́ge bwɔ́ né gabo né geluage bɔɔ́ ako abi álu fa mme. Ɛbwɔ́ álu ndɛre mbwɛ mbɛ ayi áchyɛɛ́ mbaá Ɛsɔwɔ ne Maá ɛgɔŋme. \v 5 Gebyɔ gepɔ fɔ́ ɛbwɔ́ né meno néndé ɛbwɔ́ álu pópó ápɔ́ ne deba. \s1 Makiɛ́nné Ɛsɔwɔ álɛɛ́ ágaré mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ \p \v 6 Ne mma ngɛ́ ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé fɔ ndɛre ɛlyɛnege tɛ́ mfaá. Ɛkpa abya melɔ́mélɔ́ ayi álu tɛ kwyakwya mangaré mbaá bɔɔ́ malɔ mme meko. Yɛ́ndé ntoó, ufɔɔ́ ufɔɔ́ mejɔɔ́ ne ufɔɔ́ ufɔɔ́ bɔɔ́. \v 7 Ɛjɔɔ́ ne meko keŋké ɛké “Fɔgé Ɛsɔwɔ ne nógé ji néndé gébé gekwané ɛyigé ji asɔɔ́ mpa bɔɔ́ fa mme. Ndɛre ɛlúmbɔ, fɛge ji muú akwyɛɛ́ mfaá ne mme chónchó ne mabɛɛ́ mega ne ambu annyi.” \p \v 8 Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé fɔ ɛwé ɛgbeé makiɛ́nné ápeá ɛchwɔ́ ntó, ɛké, “Babilɔn ákwe, melɔ́ ɛwé ɛbɔ ɛlú melɔ́ ŋgɔ ɛkwe ‘burup’ ɛwɔ́ ŋgma mme. Manane jií ayi ji anané tametame áchɔ́ malɔ mme mako. Manane ji yɛ́mbɔ alu ɛké ɛlé mmɔɔ́ ne ji achyɛɛ́ malɔ ayifɔ anyuú mapyɛné ɛbwɔ́.” \p \v 9 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé fɔ ɛwé ɛgbeé makiɛ́nné álɛɛ́ ɛchwɔ ntó, ɛjɔɔ́ ne meko keŋké ɛké, “Bɔɔ́ abi ánógé menya mebo ne meló uka wuú, ne ákame nnó menya yimbɔ afyɛɛ́ ɛbwɔ́ gelo jií né mampwɛ ɛbwɔ́ yɛ́ né amu ɛbwɔ́, \v 10 Ɛsɔwɔ achyɛgé nyɛ ntó ɛbwɔ́ ɛfwyale. Ɛfwyale ɛwémbɔ ɛbɛ́ nyɛ ɛké mmɔɔ́ matomato ami álá áchwaré ne maná wɔ́, amí Ɛsɔwɔ afyɛɛ́ né mmu ŋkɔ wuú ayi metɔɔ́ usɔɔ́. Ne Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ ɛbwɔ́ ásɔɔ́ né mmu mewɛ ɛwé ɛlulé ne genó ɛyigé ákuú nnó sɔlfɔ. Ne ɛbwɔ́ ásɔgé nyɛ né mbɛ ushu makiɛ́nné ukpea ne Maá ɛgɔŋme. \v 11 Ne amuawɛ ayi atanege né mewɛ ɛwé ɛsɔɔ́ ɛbwɔ́, átanege nyɛ wyɛ tanege tɛ́ kwyakwya ne kwyakwya. Bɔɔ́ bina abi ánógé menya mebo yimbɔ ne melo uka wuú ne yendemuú ayi ákame nnó menya yimbɔ afyɛɛ́ ji gelo ɛyi getɛne mbaá mabɔ mií, ugbeé mmyɛ upɔ́ ne ɛbwɔ́ utuú ne nwɔmese.” \p \v 12 Mechɔ ɛwéna ɛlú ɛlé majyɛɛ́ mbaá bɔɔ́ Ɛsɔwɔ nnó ákogé matɔɔ́ ɛbwɔ́. Ɛbwɔ́ bina ne ábélege mabɛ Ɛsɔwɔ ne áfyɛɛ́ wyɛ metɔɔ́ ne Jisɔs. \p \v 13 Ne nwú meko muú fɔ né mfaánebuú nkane ajɔ́gé ne me, aké, “Sa meko mejɔɔ́ ɛyina: aké ɛlɔ nana ɛjyɛgé mbɛ metɔɔ́ megɔmegɔ ɛbɛɛ́ ne bɔɔ́ abi ágboó ndɛre áŋkwɔlé Jisɔs Kras.” Ajɔ́gémbɔ Mendoó Ɛsɔwɔ ɛkamé ɛké “Ɛɛh ɛlú wáwálé. Ɛbwɔ́ ágbéege nyɛ mmyɛ né utɔɔ́ ɛbwɔ́ néndé nsa utɔɔ́ ulɔ́ulɔ́ ɛbi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ akwɔlege nyɛ ɛbwɔ́.” \s1 Jɔn agɛ́ amɛ geja ndɛre Ɛsɔwɔ asɔɔ́ nyɛ mpa bɔɔ́ né bií bi kwyakwya \p \v 14 Ne nké mpɛlé, ngɛ́ geko ɛyi gelu pópó, ne muú fɔ ajwɔlé né mmu geko ɛyigémbɔ alú ɛké maá ntɛ mekwaá, akweré ɛla gefwa ɛwé akwyɛɛ́ ne gul. Agbaré ŋga mechyamechya né ɛbwɔ wuú, ŋga yimbɔ awya geti getyɛ getyɛɛ́. \v 15 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé fɔ ɛtane né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, ɛkú muú ayi ajwɔlé né mmu geko keŋké ɛké, “Lɔ mankyɛ mbwɛ ne ŋga wyɛ ayi ɔgbaré, néndé gébé ɛyigé ákyɛ mbwɛ gekwané ne mbwɛ ayi álu né mme ákwɔné maŋkyɛ.” \v 16 Ɛjɔ́gé mbɔ, muú yimbɔ né mmu geko afu ŋga wuú né mme, akyɛ mbwɛ né mme meko. \p \v 17 Ɛpyɛgé mbɔ, ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé fɔ ɛtané né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ né mfaánebuú. Ɛwú ntó ɛgbaré ŋga mechya yimbɔ ayi ákuú nnó shɛkɛl. \p \v 18 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé fɔ, ɛwé ɛbɔɔ́ uto ɛpwɔ́ mewɛ ɛtané kwɔ́kwɔ́lé ne geluɔ́gé upɛ Ɛsɔwɔ, ɛkúu ɛkiɛ́nné ɛwé ɛgbaré ŋga mechyamechya ɛjɔɔ́ keŋké ɛké, “Gɛ́ umpɔme unɔɔ́ ɛbi ákuú nnó grɛp, uwɔme né mme ugɛle. Cho sɔɔ́ uchɔ́chɔ́ bwɔ́ ne ŋga ayi wɔ ɔgbaré mbɔ.” \v 19 Ɛjɔ́gémbɔ, ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ, ɛfu ŋga wuú fa mme, ɛsɔré umpomé grɛp ɛbimbɔ, ɛju né mmu ɛjya ɛwé aŋamege ubi wyɛ. Ɛjya ɛwéna ɛtɛ́ne mbaá metɔɔ́ usɔɔ́ Ɛsɔwɔ ɛwé ji álɛregé nyɛ bɔɔ́. \v 20 Ɛjya ɛwéna ɛpɔ́fɔ́ né melɔ. Ɛfɛmbɔ́ ne ájyale upɔme ɛbimbɔ manoó matané, makoó byɔgɔlɔgɔlɔ ɛké ɛbɛɛ́. Metyɛɛ́ ɛbɛɛ́ manoó ɛwémbɔ ɛlú usaá ŋkpa nekɛ ufya. Ne ugome ɛbɛɛ́ ɛwéna úlú genóge matyɛɛ́ amu ápeá. \c 15 \s1 Makiɛ́nné Ɛsɔwɔ akénéama áchwɔ́ ne ufɔɔ́ ɛfwyale ukénéama \p \v 1 Unó bimbɔ ukoógé, mma ngɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé genó gefɔ né mfaánebuú ɛyigé me nlá nkágé garé. Geŋeá ne gepwɔ amu. Genó ɛyigémbɔ ɛlé makiɛ́nné Ɛsɔwɔ akénéama ayi akpané ufɔɔ́ ɛfwyale ukénéama. Ɛfwyale ɛwéna ne ɛlu ɛwé kwyakwya néndé ɛlé né ufɔɔ́ ɛfwyale bina ne Ɛsɔwɔ alɛrege nnó metɔɔ́ usɔɔ́ wuú ɛbyɛ. \p \v 2 Ne ngɛ́ genógé fɔ ɛyi gelú ɛké ɛbɛɛ́ mega. Gelú ɛfɛɛ́ ɛfɛɛ́ áchwaré ne mewɛ. Ne bɔɔ́ abi ammyɛɛ́ apwɔɔ́ menya mebo yimbɔ ne meló uka wuú, ne álá akamé fɔ nnó afyɛɛ́ ɛbwɔ́ gelo né mmyɛ ɛyi getɛ́ne mbaá mabɔ mií wɔ́, átɛné né mapeá ɛbɛɛ́ mega ɛwéna ɛwé ɛlú ɛfɛɛ́ ɛfɛɛ́. Ágbaré maŋke ayi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛbwɔ́. \v 3 Ne ákwa ɛkwɔ ɛwé Mosis muú utɔɔ́ Ɛsɔwɔ abɔ́ akwané ne ɛwé Maá ɛgɔŋme abɔ akwane, aké, “Ata Ɛsɔwɔ Muú Ɔpwɔɔ́ amu, unó bi wɔ ɔpyɛɛ́ úlú ukpɛ́kpɛ́ ne upwɔɔ́ amu. Wɔ ɔlu mfwa malɔ mme mako. Depɔ́ ɛtyɛ ɛtiré wɔ ɔpyɛ délú wáwálé ne cho. \v 4 Ata yɛ́ muú fɔ apɔ́ ayi álá afɔɔ́ wɔ, yɛ́ muú fɔ ntó apɔ ayi álá nógé wɔ néndé, wɔ mbií ne ɔlu muú ukpea. Bɔɔ́ malɔ mme meko ánógé wɔ néndé yɛ́ndémuú agɛ́ nnó depɔ́ ɛtyɛ ɛtire wɔ ɔpyɛ délú cho.” \p \v 5 Bɔɔ́ bina anerege mankwa ɛkwɔ ɛwéna, nké mpɛlé ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ né mfaánebuú ɛnené ngɛ maá getoge ukpea Ɛsɔwɔ né mmu. \v 6 Makiɛ́nné Ɛsɔwɔ akénéama ayi agbaré ufɔɔ́ ɛfwyale ukénéama átané né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ. Áfyɛ mandée pópó ayi ágɛnege, ne yɛ́ndémuú bwɔ́ áni gebagé ndeé genɔ ji né ɛwɔme. Uba mandeé bimbɔ ugɛnege ɛké gul. \v 7 Ne menya ama né geluage menya ɛyi ɛlú mebɛ ɛni, achyɛɛ́ makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ayina akénéama ukú ukénéama, ɛbi akwyɛ ne gul, ukú ɛbimbɔ ugbeé ne metɔɔ́ usɔɔ́ Ɛsɔwɔ muú alu mebɛ tɛ kwyakwya ne kwyakwya. \v 8 Ne amuawɛ ayi alɛrege ŋgɔ ne utoó Ɛsɔwɔ, agbeé né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ. Ne yɛ́ muú akágé kpɛ́ fɔ né mmu ɛcha ɛwémbɔ, kpaá tɛ́ ufɔɔ́ ɛfwyale ɛbi makiɛ́nné Ɛsɔwɔ yimbɔ achwɔ́ ne ubi ɛkogé. \c 16 \s1 Kwyakwya ufɔɔ́ ɛfwyale ukénéama ɛbi Ɛsɔwɔ achyɛge \p \v 1 Ne nwú meko muú fɔ né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ ndɛre ajɔɔ́ keŋké ne makiɛ́nné yimbɔ akénéama aké, “Chóge dégbɛ genó ɛyi gelú né mmu ukú ɛbimbɔ ukenéama ɛbi ugbeé ne metɔɔ́ usɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mme.” \p \v 2 Ajɔ́gé mbɔ ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé mbɛ ɛjyɛ gbɛ genó ɛyi gelu né mmu gekú jií fa mme. Ɛgbɛgé mbɔ, ubobo dekpa ɛtire denome ne démyɛɛ́ deshulé né mmyɛ bɔɔ́ abi áwyaá geloge menya mebo ne ánógé meló uka wuú. \p \v 3 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛpyɛɛ́ makiɛ́nné apea ɛjyɛ gbɛ genó ɛyi gelu né mmu geku jií né ɛbɛɛ́ mega, ɛbwɔlé ɛla ɛké manoó geŋkwɔgé muú. Ne yɛ́ndégenó ɛyigé gelú né mmu ɛbɛɛ́ mega gegbo. \p \v 4 Ne ɛkiɛ́nné ɛwé ɛpyɛɛ́ makiɛ́nné álɛɛ́, ɛjyɛ gbɛ genó ɛyi gélú né mmu ɛjií gekú né mabɛɛ́ ne ambu nnyi, manaá mako mabwɔlé mala manoó manoó. \v 5 Ɛpyɛgé mbɔ, nwú ndɛre ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛbɔɔ́ mannyi mako ɛjɔɔ́ ɛké, “Eeh wɔ muú ukpea. Wɔ muú ɔlu ne ɔbɔ ɔlú, mpa wyɛ yi ɔsɔɔ́ alú cho. \v 6 Néndé bɔɔ́ áwá nya bɔɔ́ ukpea ne bɔɔ́ ɛkpave byɛ, wɔ ɔchyɛ ɛbwɔ́ manoó nnó ányú. Ábɔ́ mbɔ lé nsa mbaá genó ɛyigé ɛbwɔ́ ápyɛɛ́.” \v 7 Ajɔ́gé mbɔ, nwú meko muú fɔ ndɛre atane né geluɔ́gé upɛ Ɛsɔwɔ ájɔ́gé aké, “Ata Ɛsɔwɔ wɔ Muú Ɔpwɔɔ́ amu, mpa wyɛ ayi ɔsɔɔ́ alú cho, ne wáwálé.” \p \v 8 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛpyɛɛ́ makiɛ́nné ani, ɛgbɛ genó ɛyi gelú né mmu ɛjií gekú né ŋmɛɛ́, ɛlyaá nnó ŋmɛɛ́ ɛdo bɔɔ́ awú gekpɔsɔgé ubalé ɛké ɛbi mewɛ. \v 9 Ubalé bina upyɛɛ́ bɔɔ́ álwɛrege Ɛsɔwɔ muú ɛfwyale ɛwéna ɛlú ji né amu, yɛ́mbɔ ákwɔré fɔ́ matɔɔ́ ɛbwɔ́ alyaá gabo ayi ɛbwɔ́ apyɛ, áfɛgé Ɛsɔwɔ wɔ́. \p \v 10 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛpyɛɛ́ makiɛ́nné ata, ɛgbɛ genó ɛyi gelú né mmu geku jií né mfaá geluɔge gefwage menya mebo yimbɔ. Ɛgbɛgé mbɔ, mbaá ayi menya mebo yimbɔ ágbáregé gefwa jií wyɛ ala gemuagemua. Ne akwaá ányɛɛ́ manɔmé gétúgé ubalé ɛbi ɛbwɔ́ áwuú. \v 11 Álwɛré Ɛsɔwɔ muú alu né mfaánebuú gétúgé ubale ɛbi ɛbwɔ́ áwuú, ne upa ɛbi ɛbwɔ́ áwya né mmyɛ. Yɛ́mbɔ ákwɔre fɔ́ matɔɔ́ bwɔ́ ályaá gabo ayi ɛbwɔ́ ábɔ́ ápyɛɛ́ wɔ́. \p \v 12 Ne ɛkiɛ́nné ɛwé ɛpyɛɛ́ makiɛ́nné akéné, ɛgbɛ genó ɛyi gélú né mmu geku jií né ɛbɛɛ́ kpaá ɛwé ákuú nnó Yufrɛtis. Ɛgbɛgé mbɔ, ɛbɛɛ́ ɛwémbɔ ɛwa meko, mampyɛ nnó afwa abi atane né ɛgbɛ ɛwé ŋmɛɛ́ ɛtanege agɛ́ meti ákoó. \v 13 Ɛpyɛgé mbɔ, ngɛ́ ubobo mandoó nchyɛ álɛɛ́ ayi álu ɛké bɔ mantwɛre átané né meno mmyɔ yimbɔ ne meno menya mebo ne meno muú ɛkpávé ayi gebyɔ. \v 14 Mandóo yina ɛlé aló nchyɛ abi ápyɛ ufélekpa. Ajyɛ bané afwa mme meko nnó ánywére ɛbwɔ́ mbaá ama ákpomé mmyɛ mamyɛ bee né gekpɛ́kpɛ́gé bií ɛbi Ɛsɔwɔ Muú Apwɔɔ́ amu achwɔɔ́. \p \v 15 “Wúgé, me nchwɔɔ́ nyɛ ɛta nyú ndɛre menjo achwɔɔ́ né gébé ɛyigé muú ala akaágé. Galɔ́gálɔ́ alú ne muú ayi abɛɛ́ peé, abelege mandeé jií chanchá nnó ɛkáge ji akɛ gejɔgéné akpa mekpo unɔɔ́.” \p \v 16 Ne mandoó nchyɛ yimbɔ, anywɛre afwa mme ako né melu ɛma. Ákuú melu ɛwémbɔ né mejɔɔ́ bɔɔ́ Hibru nnó Amagedɔn. \p \v 17 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛgbeé makiɛ́nné akénéama, ɛgbɛ genó ɛyi gelú né mmu geku jií né mmu gejulé. Ɛgbɛge mbɔ nwú meko muú fɔ ndɛre atane né mmu gepúgé Ɛsɔwɔ mbaá ayi geluɔge gefwage Ɛsɔwɔ gelu. Ajɔɔ́ aké, “Nneré yɛ́ndégenó.” \v 18 Ajɔ́gémbɔ, gasama akɛ mamamama, mbaá awyale wyɔwyɔ, mamfeé ányá gbaŋgbaŋ ne mme anyigé ne ɛshyɛ. Gefɔɔ́ ɛyigé ákwaá álá álu daŋgɛ́ tɛ́ mme alɔɔ́. \v 19 Mme anyigé mbɔ, melɔ kpaá ɛkaré né malu álɛɛ́, ne malɔ kpakpa né mme meko akwe. Ne Ɛsɔwɔ ate gabo ayi Babilɔn ápyɛɛ́, ápyɛ ji anyú mmɔɔ́ ami malu né mmu ŋkɔ wuú. Mmɔɔ́ amibɔ matɛne né metɔɔ́ usɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 20 Yɛ́ndé melɔ metɔɔ́ nnyi ne makwe kpakpa áseé. \v 21 Ne ukpɛ́kpɛ makankoma ayi gema genɔɔ́ ɛké usaá bɔ pɔŋ uta atané mfaá ákwe bɔɔ́ né mmyɛ. Bɔɔ́ álwɛré Ɛsɔwɔ gétúgé ubale makankoma ɛbi ɛbwɔ́ áwu néndé, ubale bina uja dɔɔ́. \f + \fr 16:21 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Bɔ pɔŋ bina anɔɔ́ wyɛ ɛké uba simɛn upea.\f* \c 17 \s1 Gekpɛ́kpɛ́gé mendée ɛno \p \v 1 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛma né geluage makiɛ́nné akénéama ɛwé ɛgbaré ukú ukénéama ɛchwɔ́ jɔɔ́ ne me ɛké, “Chwɔ́ me nlɛrege nyɛ wɔ ɛfwyale ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ gekpɛ́kpɛ́gé mendée ɛno muú ajwɔlé né gejamégé mannyi. \v 2 Afwa mme ana manane tametame ne ji. Ne manane ayi ji anané tametame achalé bɔɔ́ mme ako ɛké ɛlé mmɔɔ́ ne ji achyɛɛ́ ɛbwɔ́ anyuú mapyɛne ɛbwɔ́.” \p \v 3 Ne Mendoó Ukpea ɛchwɔ́ me mmyɛ ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ ɛ́kpá me mfɛ́ né mashwɔne. Njyɛge ɛwú, ngɛ́ mendée fɔ́ ndɛre ajwɔlé né mfaá menya mebo fɔ. Menya yimbɔ alú megɛlemegɛle, awyaá makpo akénéama ne ambya afya. Ása gejamégé mabɔ wyɛɛ́ amí machɔɔ́ mabɔ Ɛsɔwɔ né menyammyɛ wuú meko. \v 4 Mendée yimbɔ afyɛ mandée magɛle ne mandée gefwa, akwyɛɛ́ menyammyɛ wuú ne unó densɔ ɛbi akwyɛɛ́ ne gul. Mataá ŋka ne unó ɛbifɔ ɛbi ujame ŋka dɔɔ́. Akuú ubi nnó pɛls. Agbaré amo ayi akwyɛ ne gul. Amo yimbɔ agbeé ne uboboo unó bi utɛne mbaá manane tametame jií. \v 5 Asá mabɔ né népwɛ nií ami matɛne né genó gefɔ ɛyigé bɔɔ́ álá ákaágé garé. Asá wyɛ áké, “Gekpɛ́kpɛ́gé Babilɔn, mma andée ɛno ako, ne muú ayi ubobo unó bi upyɛɛ́ fa mme utanege ji né amu.” \v 6 Ne ngɛ́ nnó manoó bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ abi bɔɔ́ áwáne gétúgé ápyɛɛ́ genó ɛyi Jisɔs akɛlege mampyɛ mandée yimbɔ ɛké mmɔɔ́. \p Ngɛ́gé nla meno mekpo fuú. \v 7 Yɛ́mbɔ ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛké, “Ulannó wɔ ɔlaá meno mekpo fuú?” “Ngarége nyɛ wɔ genó ɛyigé muú álá ákagé garé ɛyi getome ne mendée yina ne menya mebo makpo akénéama ne ambya afya ayi akpane ji ákɛ́ne. \v 8 Menya mebo ayi ɔbɔ ɔgɛné mbɔ, abɔ́ alú nya mebɛ, yɛ́mbɔ apɔ́ sé mebɛ. Atanege nyɛ né mmu gepyɛɛ́ ɛyi geláge pɔ́ ne kwyakwya akwɔ́ ɛwé. Ne ajyɛ nyɛ né mbaá ayi awáne nyɛ ji. Ne bɔɔ́ abi álú fa mme, abi tɛ ula ulɔɔ́ mme Ɛsɔwɔ alá asá fɔ́ mabɔ bwɔ́ né mmu ŋwɛ ayi ásame mabɔ bɔɔ́ abi ábɔɔ́ nyɛ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ wɔ́ ágɛge menya yimbɔ álaá nyɛ mano mekpo fuú, néndé menya yimbɔ abɔ́ alú nya mebɛ ne nana apɔ́sé yɛ́mbɔ amágé chwɔ́ nyɛ. \p \v 9 “Mechɔ ɛwéna ɛkɛlege bɔɔ́ ábɛ́ ne deŋga. Makpo menya yimbɔ akénéama átɛ́ne mbaá makwɛ akénéama ayi mendée yimbɔ ajwɔlé wyɛ. \v 10 Makpo yimbɔ ntó akénéama átɛ́ne mbaá afwa akénéama. Né geluage afwa bimbɔ, ata agbo mɛ, ama alú né gefwa nana, ama ayi alaá alú danchwɔ́. Achwɔgé ágbárege nyɛ gefwa jií né mboó gébé. \v 11 Ne menya mebo yimbɔ ayi ábɔ́ álu nya mebɛ, ne nana álá ápɔ́ sé, agbeé mfwa ayi agbeé afwa aneé. Ne ji alú mfwa ama né geluage afwa bimbɔ akénéama. Ne ajyɛ nyɛ né mbaá ayi awane nyɛ ji. \p \v 12 “Ambya yimbɔ áfya ayi wɔ ɔgɛ́ne mbɔ átɛné mbaá afwa áfya abi álá álú dansɛ uto mamgbaré gefwa, yɛ́mbɔ áchyɛge nyɛ ɛbwɔ́ ne menya mebo uto mamgbaré gefwa né nchwa nekɛ ama. \v 13 Afwa bina áfya, ákamege nyɛ meko ama, áchyɛɛ́ ɛshyɛ ne uto gefwagé bwɔ́ mbaá menya mebo yimbɔ. \v 14 Ɛbwɔ́ áŋmeé nyɛ ummyɛ né Maá ɛgɔŋme. Yɛ́mbɔ, Maá ɛgɔŋme ne aŋkwɔlé bií abi ápyɛɛ́ genó ɛyi ji akɛlege, ɛbwɔ́ abi Ɛsɔwɔ akuú ne ajya ammyɛ nyɛ ápwɔ ɛbwɔ́ néndé ji alú mfwa ayi abɔɔ́ afwa ako ne Ata ayi abɔɔ́ bɔ Ata ako.” \p \v 15 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛma ɛjɔɔ́ ne me ɛké, “Mannyi ayi wɔ ɔgɛne mbɔ, ayi mendée ɛno yimbɔ ajwɔlége wyɛɛ́ atɛ́ne mbaá njune bɔɔ́, ufɔɔ́ ufɔɔ́ bɔɔ́, malɔ mme meko, ne ufɔɔ́ ufɔɔ́ mejɔɔ́. \v 16 Menya mebo yimbɔ ne ambya afya ayi wɔ ɔgɛ́ne mbɔ, áji ne menya yimbɔ jimbɔ ápaá nyɛ mendée ɛno yimbɔ. Áfɔge nyɛ yɛ́ndégenó ɛyigé ji awyaá, ályaá ji gejɔgéné. Áfyɛɛ́ nyɛ́ menyammyɛ wuú ne ásɔ ji ne mewɛ. \v 17 Néndé Ɛsɔwɔ ne áfyɛɛ́ mechɔ ɛwéna né matɔɔ́ afwa bina nnó ákamé meko ama, achyɛɛ́ utoó gefwage bwɔ́ mbaá menya mebo yimbɔ, nnó apyɛ ndɛre ji Ɛsɔwɔ akɛ́lege kpaá tɛ́ yɛ́ndégenó ɛyigé ji Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ gepyɛɛ́ wáwálé. \p \v 18 “Mendée ayi ɔgɛ́né mbɔ, atɛ́ne mbaá melɔ kpaá ɛwé ɛwyaá mfwa ayi abɔɔ́ afwa malɔ mme mako.” \c 18 \s1 Melɔ Babilɔn ɛkwe \p \v 1 Unó bina ukogé, ngɛ́ ɛkiɛ́nné ɛwé fɔ ndɛre ɛtané né mfaánebuú ɛ́shulé fa me. Ɛwya gekpɛ́kpɛ́ uto ne geŋbɔ ɛyi getane ji mmyɛ gepyɛ mme meko agɛ́ne. \v 2 Ne ɛjɔɔ́ keŋké ɛké, “Gekpɛ́kpɛ́gé melɔ Babilɔn ɛkwé burup, ɛla lé melú ujwɔlé aló nchyɛ ne mbaá ayi mandoó nchyɛɛ́ ne denwyɔne debodebo ne ɛtiré bɔɔ́ álá akií débigé wyɛɛ́. \v 3 Néndé manane ayi ji ánáne tametame achalé mme meko ɛké ɛlé mmɔɔ́ ne ji achyɛ ɛbwɔ́ anyú mapyɛne ɛbwɔ́. Afwa mme ábelé ntó ne ji ne bɔɔ́ abi akɛne gesé fa mme ákwe gefwa gétúgé geŋɔge manane tametame jií.” \p \v 4 Ne nwú ntó meko ayi fɔ ndɛre atane né mfaánebuú. Aké, “Bɔɔ́ ba, tanege délyaá ji ɛ́kágé dékpɛ mbwa ne gabo wuú, ne nnó ɛ́kágé dékpɛ ntó né ɛfwyale ɛwé ji agɛne nyɛ. \v 5 Gabo ayi ji apyɛɛ́ mbɔgé ákwigé jí né nchwɛ akwɔnege né mfaánebuú. Ne Ɛsɔwɔ ate gabo wuú. \v 6 Pyɛgé ne ji wyɛ ndɛre ji ápyɛɛ́ ne ɛnyú. Genó ɛyigé ji apyɛɛ́ ne ɛnyú shuge ji amu maŋáne ápeá. Fyɛgé mmɔɔ́ né mmu amo magbeé, déchwaré mami matoó mapwɔ ami ji áchwaré achyɛɛ́ bɔɔ́ anyuú, déchyɛɛ́ ji anyú mami. \v 7 Ne pyɛgé ji ágɛ́ ɛfwyale ne ali wyɛ ndɛre ji áfɛge gemɛ jií, ányɛɛ́ apɔge né mmu gabo. Ji adoó ɛbwɔ ɛwɔme ajɔ́gé aké, ‘Me mfwa mendée mpɔ́ fɔ́ mekwí ne mbɛɛ́ fɔ́ ne mesome káŋka’. \v 8 Ne gétú ɛyigémbɔ, ɛfwyale ɛ́shúlege nyɛ ji mmyɛ né bií uma ne mameé, mesome, ne ɛmímí mesa. Ne asɔɔ́ nyɛ ji né mewɛ néndé Ata Ɛsɔwɔ ɛse muú asɔɔ́ mpa wuú, aŋea apwɔ amu.” \p \v 9 Afwa mme abi ábɛlé ne ji, ɛbwɔ́ abi ákpɛné mbwa ne ji ányɛɛ́ né mmu gabo ápɔge ágɛgé nyɛ amuawɛ ayi atanege né mewɛ ɛwé ɛsɔɔ́ ji, álilí nyɛ álá ne mesome. \v 10 Ɛbwɔ́ átɛne tɛtɛ gétúgé áfɔɔ́ nnó ákpɛne nyɛ né ɛfwyale ne melɔ Babilɔn, ájelege mmyɛ ájɔ́gé áké, “Ɛbɔ ne wɔ nnó, Babilɔn gekpɛkpɛgé melɔ ne melɔ ɛwé ɛŋea gemɛ, ɛfwyale ɛ́shulé wɔ mmyɛ né nchwanekɛ ama.” \p \v 11 Bɔɔ́ abi ákɛne gese fa mme álilí nyɛ álá ne masome néndé yɛ́ muú ayi áname unó gesege bwɔ́ ápɔ sé. \v 12 Yɛ́ muú apɔ́ sé ayi áname unó bi ɛbwɔ́ ákpoó. Unó bina ɛlé gul ne seleba, mataá malɔ́málɔ́ ne unó bi ujame ŋka dɔɔ́ ákuú ubi nnó pɛls, ɛshyɛɛ́ ndeé, ndeé afwa, ndeé megɛle ne gefɔgé ndeé ŋka ɛyi ákuú ɛji nnó silk ne unó bi akwyɛɛ́ ne ambya meshuú, unó bi ákwyɛ ne ufɔɔ́ ufɔɔ́ unɔɔ́ ɛbi ugɔɔ́ gebɛ unó bi ákwyɛ ne afyaákó, gese, ne gefɔgé ntaá ɛniné ákuú nnó mabɛl. \v 13 Unó ɛbifɔ ntó ɛbi álá name sé ɛlé maweé ŋka ami manome gebɛ gelɔ́gélɔ́, baá unɔɔ́ abi ápyɛ menyɛɛ́ agɔɔ́ ákuú abi nnó sinamum mɛɛ́ry, insɛnt, ne frankinsɛnt. Mmɔɔ́ grɛp, maweé ne menyɛɛ́ nkane: flawa melɔ́mélɔ́ ayi apyɛ brɛd ne mbeé gefɔgé nchi ɛyigé ákuú nnó whit. Ne utu nkane: mpɔ, magɔŋme, mpɔ mekagala, mboó gese uka úpeá ayi mpɔ mekagala ɛjame ne ákwaá abi ákpoó nkane afwɛ. Yɛ́ muú ápɔ́ sé ayi aname unó bina uko. \v 14 Bɔɔ́ abi ákɛne gese ájɔ́gé nyɛ ne ji áké, “Unó ulɔ́úlɔ́ uko ɛbi wɔ ɔkɛlege nnó ubɛ ɛbyɛɛ́ upɔ́ se. Ne unó uko ɛbi upyɛɛ́ nnó wɔ ɔbɛ gbɛne ɛbi upyɛ ntó nnó wɔ ɔkwɔ ŋgɔ ɔmáge gɛ́ sé ubi.” \v 15 Ne ɛbwɔ́ bimbɔ abi abɔɔ́ gefwa gétúgé ákɛne gese ne ji átɛ́négé nyɛ tɛ́tɛ́ ne ɛfɔɔ́ nnó ákpɛne nyɛ né ɛfwyale ne ji, álilí keŋké ne mesome, \v 16 ájɔ́gé áké, “Ɛbɔ nnó, ɛbɔ́ nnó ne Babilɔn melɔ kpaá. Babilɔn alú nyá ɛké mendée ayi abɔ afyɛɛ́ mashyɛɛ́ ndeé, mandeé magɛle, ne mandeé gefwa. Akwyɛɛ́ menyammyɛ wuú ne unó desɔ ɛbi akwyɛ ne gul, mataá malɔ́málɔ́ ne unó bi ujame ŋka dɔɔ́ ákuú nnó pɛls. \v 17 Né nchwa nekɛ ama gefwa jií geko geno.” \p Bɔɔ́ ákpakpa abi áŋeá gemɛ né masogéka ne bɔɔ́ abi ákɛné wyɛ, abi ápyɛ utɔɔ́ né mmu, ne abi ákɛne gese né mmu, átɛnege nyɛ tɛ́tɛ́, \v 18 ákálege gétúgé ágɛ́né amuawɛ ayi atanege né mewɛ ɛwé asɔɔ́ ji, ájelege mmyɛ áké, “Cha oo, ndé melɔ ɛwé ɛkwɔne gekpɛ́kpɛ́ melɔ ɛwé.” \v 19 Ne áchwɛ matwɔ ágbɛ né makpo bwɔ́, álílé nyɛ ála ne mesome metɔɔ́ ájɔ́gé áké, “Ɛbɔ nnó, ɛbɔ nnó, ne melɔ kpaá, melɔ ɛwéna ne ɛbɔ ɛlú melɔ́ ɛwé bɔɔ́ ako abi awyaá masogéka né ɛbɛɛ́ mega ákwene gefwa wyɛɛ́ gétúgé gefwa ɛyigé ji awyaá. Yɛ́mbɔ né nchwanekɛ ama, yɛ́ndégenó ɛyigé ji awyaá génó.” \p \v 20 Ɛnyú ako abi délú né mfaánebuú bɛgé ne nechɔ́chɔ́ néndé Ɛsɔwɔ achɔ melɔ Babilɔn. Ne ɛnyú bɔɔ́ Ɛsɔwɔ, áŋgbá Kras ne bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ bɛgé ntó ne nechɔ́chɔ́ néndé Ɛsɔwɔ asɔɔ́ mɛ mpa wuú gétúgé gabo ayi ji apyɛɛ́ ɛta nyú. \p \v 21 Ajɔ́gé mbɔ, gekpɛkpɛgé ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ fɔ ɛbwɛɛ́ ntaá ɛniné nelú ɛké gekpɛ́kpɛ́gé ntaá ɛniné ákwɔɔ́ unó ɛfome né mmu ɛbɛɛ́ mega jegemmmm ɛjɔɔ́ ɛké, “Wyɛ ndɛre ntaá ɛniné na nékwene ne ɛshyɛ nechɔgeré, mbɔntó ne áfómege nyɛ melɔ Babilɔn ne ɛshyɛ, áchɔ ɛwu. Ndɛre ɛlúmbɔ bɔɔ́ ámágé gɛ́ nyɛ se ɛwú. \v 22 Ne ámágé wú sé meko néŋke ɛní ákwele, makwa ayi akwané, ambya ayi áfɔmege ne mbá né melɔ Babilɔn. Ne yɛ́ muú deshwɛɛ́ ama ayi amágé bɛ wyɛɛ́ ápɔ́. Ne amagé wú nyɛ sé ndɛre muú akwɔɔ́ nchi né ntaá. \v 23 Ne yɛ́ bií uma ntó geŋgbɔgé ɛtúlékáŋ gegɛ́nege sé wyɛɛ́. Yɛ́ ɛpaá neba muú áwuú sé wyɛɛ́. Bɔɔ́ bií abi ákɛne gese ne abɔ álu bɔɔ́ abi áŋea gemɛ fa mme yina, ne bɔɔ́ megyaá bií abwɔlé malɔ́ mme mako ne depɔré megyaá bwɔ́.” \p \v 24 Kwyakwya alu nnó Babilɔn áwá bɔɔ́ ɛkpávé bií ne bɔɔ́ abifɔ ako abi álu bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ne manoó bɔɔ́ bina malu ji mmyɛ chónchó ne ami bɔɔ́ ako abi áwáné né mme meko, ne Ɛsɔwɔ achɔ melɔ ɛwéna gétúgé gabo ɛwu. \c 19 \p \v 1 Unó bina upyɛgé mbɔ, nwú gewyagé meko ɛké, meko gejamégé bɔɔ́ né mfaánebuú. Ákálege keŋké áké, “Défɛɛ́ Ɛsɔwɔ, ji ne aferege bɔɔ́ né ɛfwyale gabo. Ji ne abɔɔ́ ŋgɔ ne uto ukó. \v 2 Mpa wuú alú cho ne wáwálé. Ji afyɛ gekpɛ́kpɛ́gé mendée ɛno yina né ɛfwyale. Mendée yina ne achɔɔ́ bɔɔ́ mme ne manáné tametame. Ɛsɔwɔ afyɛ ji né ɛfwyale gétúgé manoó bɔɔ́ utɔɔ́ bií abi ji áwané.” \v 3 Áma kalé keŋké áké, “Défɛɛ́ Ɛsɔwɔ, amuawɛ ayi átánege né mewɛ ɛwé ɛsɔɔ́ ji ákwɔme ájyɛɛ́ mfaá tɛ́ kwyakwya ne kwyakwya.” \v 4 Ákálégé mbɔ, ákpakpa bimbɔ ɛsaá meso ɛni ne menya ɛyimbɔ mebɛ ɛni, ákwe uwya mme ánógé Ɛsɔwɔ muú ajwɔlé né mfaá geluɔgé gefwa áké, “Amɛn défɛɛ́ Ɛsɔwɔ.” \s1 Ápyɛ ɛpaá nebane Maá ɛgɔŋme \p \v 5 Né meko muú fɔ, atané né geluɔge gefwagé Ɛsɔwɔ ajɔ́gé aké, “Fɛ́gé Ɛsɔwɔ se ɛnyú ako abi délú baá defwɛ bií ne dénógé ji abi áŋea gemɛ ne abi álá áŋea gemɛ wɔ́.” \v 6 Ajɔɔ́gé mbɔ, nwú meko fɔ ɛké meko gejamégé bɔɔ́. Alu ɛké gewyagé makɔné nnyi ne ɛké meko gekpɛkpɛge néfe. Ákálege áké, “Défɛɛ́ Ata Ɛsɔwɔ se Muú Apwɔɔ́ amu, ji alú mfwa. \v 7 Ɛse ako débɛ ne nechɔ́chɔ, débɛnege ji mabɔ ne déchyɛge ji ŋgɔ, néndé bií ɛpaá nebane Maá ɛgɔŋme ukwɔ́né ne Mendée neba wuú akpome mɛ́ mmyɛ ágilé ji. \v 8 Áchyɛɛ́ Mendée neba Maá ɛgɔŋme ɛshyɛɛ́ ndeé nnó afyɛ. Mandeé yimbɔ ágɛnege manemane, ne (átɛne mbaá ulɔɔ́ melú ɛbi bɔɔ́ Ɛsɔwɔ álɛrege).” \p \v 9 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ, ɛma ɛjɔɔ́ genó ɛyigé fɔ ne me ɛké, “Metɔɔ́ megɔmegɔ ɛbɛ ne bɔɔ́ abi álɔɔ́ ɛbwɔ́ nnó áchwɔ́ ányɛ́ ɛpaá neba ne Maá ɛgɔŋme.” Ne ɛma ɛjɔɔ́ genó ɛyigé fɔ ɛké, “Mekómejɔɔ́ ɛyina ɛtane mbaá Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́.” \p \v 10 Nwúge mbɔ, nkwe ɛwu uka nnó nnógé ɛwú, yɛ́mbɔ ɛjɔɔ́ ɛké, “Ɔpyɛgé fɔ́ mbɔ, mentó nlú lé maá utɔɔ́ Ɛsɔwɔ wyɛ ndɛre wɔ ne atɛ aŋmɛ byɛɛ́ abi álú bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi ákwɔlegé wáwálé ayi Jisɔs alɛré né genó ɛyi ji agaré. Nógé ɛlé Ɛsɔwɔ néndé ɛlé wáwálé ayi Jisɔs alɛré né genó ɛyi ji agaré ne achyɛɛ́ bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ mekomejɔɔ́ ayi ɛbwɔ́ ágarége.” \s1 Kras ammyɛ apwɔ menya mebo \p \v 11 Ngɛ ndɛre mfaánebuú alu fuú, nké mpɛlé ngɛ mpɔ mekagala pópó. Muú ayi ajwɔlé né mfaá akamege nnó, muú ayi dékágé nɛré metɔɔ́ ne ji, ji ayi apyɛɛ́ bɔɔ́ ákagé wáwálé ayi atome ne Ɛsɔwɔ. Asɛlé mati ayi alú cho mansɔ mpa ne ammyɛ umyɛ ne bɔɔ́ abi alá akií fɔ́ ji. \v 12 Amɛ ji agɛnege ɛké nenɔme mewɛ. Ákwere gejamégé délaré gefwa né mekpo wuú. Ásá mabo né menyammyɛ wuú ami yɛ́ muú álá ákágé ɛkósé wyɛ jimbɔ. \v 13 Awya nku ayi áfyɛ né mmu manoó ne mabo mií makamege nnó, “Mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ.” \v 14 Ne bɔɔ́ bee abi álú né mfaánebuú áfyɛ mandeé pópó, ayi akpeage, ákwyɛɛ́ áji ne ɛshyɛ ndeé. Ájwɔlé né mfaá mpɔ mekagala ɛyi ɛlú pópó ákwɔlege ji. \v 15 Aparanja ayi achyaá atane ji né meno. Asɛle nyɛ ɛlé aparanja yina ne ammyɛ ne bɔɔ́ malɔ mme meko apwɔ ɛbwɔ́. Agbarege nyɛ ɛbwɔ́ ne amu matomato, Ne aŋamege nyɛ manaá umpomé né mmu ɛjya mmi nnó áŋame manaá matane wyɛɛ́, ne ɛjya ɛwéna ɛtɛne mbaá metɔɔ́ usɔɔ́ Ɛsɔwɔ Muú Apwɔɔ́ amu. \v 16 Ása mabɔ né ndeé ɛyi ɛlú ji mmyɛ ne melú ɛwé ɛkweré ɛna geka wuú áké, “Mfwa ayi abɔɔ́ afwa ako ne Ata ayi abɔɔ́ bɔ Ata ako.” \p \v 17 Ne ngɛ́ ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ fɔ ndɛre ɛtɛne né mfaá ŋmɛ, ɛkú keŋké ɛké denwyɔné déko ɛti délyɛnege tɛ́ mfaá ufɔɔ́ ufɔɔ́ denwɔne ɛtiré dényɛɛ́ uŋkwɔ unó “Chwɔ́ge dénywere mbaá ama, dényɛ gekpɛ́kpɛ́gé ɛpaá ɛwé Ɛsɔwɔ ágbárege nyɛ. \v 18 Chwɔ́ge dényɛ́ uŋkwɔ afwa, ákpakpa bɔɔ́ bee ne bɔɔ́ bee, mpɔ mekagala ne bɔɔ́ abi ákɛne né mfaá ɛji. Chwɔ́ge dényɛ uŋkwɔ bɔɔ́ ako, afwɛ ne abi álá ápɔ́ afwɛ, ne bɔɔ́ abi aŋea gemɛ ne abi álá aŋea gemɛ wɔ́.” \p \v 19 Ɛjɔ́gé mbɔ, ngɛ́ menya mebo ayi atane né mmu ɛbɛɛ́ mega, ne afwa mme ako ne bɔɔ́ bee bwɔ́ ánywere mbaá ama nnó ammyɛ bee ne muú ayi akɛne mfaá mpɔ́ mekagala yimbɔ pópó ne bɔɔ́ bee abi. \v 20 Yɛ́mbɔ ápyɛ menya mebo yimbɔ chónchó ne muú ɛkpávé gebyɔ, ji ayi apyɛ́ ufelekpa né mbɛ ushu menya mebo yimbɔ. Ufélekpa bina ne ji asɛlé abwɔlé bɔɔ́ abi awyaá gelogé menya mebo yimbɔ ne ánógé meló uka wuú. Ne áfome menya mebo yimbɔ ne muú ɛkpávé gebyɔ né mmu gepyɛge mewɛ ɛwé ɛlúlé ne genó ɛyi ákuú nnó sɔlfɔ. \v 21 Ne muú ayi ajwɔlé mfaá mpɔ mekagala ayi pópó, asɛ aparanja ayi atane né meno wuú awá bɔɔ́ abi álaá, denywɔne déko, dényɛ́ menya uŋkwɔ bɔɔ́ bimbɔ kaka dépwa. \c 20 \s1 Afyɛ danchomeló denɔ aŋmɛ dɛle \p \v 1 Ne ngɛ́ ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ndɛre ɛtane né mfaánebuú ɛshulege mme. Ɛgbaré né ɛbwɔ wuú agbɔgɔlɔ gepyɛɛ́ ɛyi geláge pɔ́ ne kwyakwya ne gekpɛkpɛge mkpɔkɔvɛ́. \v 2-3 Ɛkiɛ́nné ɛwémbɔ, ɛpyɛ gekwenege mmyɔ ayi ákuú ji nnó dragɔn ji ne ákuú nnó danchɔmeló ne satan ɛwɛ ji, ɛbwɛɛ́ ɛfome né mmu gepyɛɛ́ ɛyigémbɔ, ɛgbɛ meno gepyɛ ɛyigémbɔ ɛdyɛ ɛwu. Danchɔmeló álá né mmu né aŋmɛ dɛle. Apyɛ mbɔ nnó ji agɛgé sé meti ɛwé ji abwɔlége bɔɔ́ mme. Ne dɛle aŋmɛ yina akógé, abɔɔ́ manlyaá ji né maá mboó gébé. \p \v 4 Ne nké mmágé pɛ́, ngɛ́ uluɔ gefwa, ne bɔɔ́ abi ajwɔlé wyɛ. Bɔɔ́ bina ɛlé abi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛbwɔ́ ɛbwɔnyɛ nnó ágbárege gefwa. Ne ngɛ́ ntó mandoó bɔɔ́ abi áwáné ɛbwɔ́ gétúgé ágaregé wáwálé ayi Jisɔs alɛré né genó ɛyi ji agaré ne mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Bɔɔ́ bina ne álú bɔɔ́ abi álá nógé fɔ́ menya mebo yimbɔ yɛ́ ɛbɛ́ lé meló uka wuú. Ne yɛ́ geloge menya yimbɔ ɛbwɔ́ ákáme fɔ́ nnó ása geji né mampwɛ bwɔ́ yɛ́ né amu bwɔ́ wɔ́. Ɛsɔwɔ́ apyɛ ɛbwɔ́ ákwilé né negbo ágbaré gefwa ne Kras né aŋmɛ dɛle. \v 5 Gɛ́ ndɔ mbɛ ayi Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ bɔɔ́ akwilé né negbo na. (Ne bɔɔ́ abifɔ ntó abi ágbóo, Ɛsɔwɔ apyɛ fɔ́ ɛbwɔ́ ákwilé né negbo wɔ́, kpaá tɛ́ dɛle aŋmɛ yina ábyɛɛ́.) \v 6 Metɔɔ́ megɔmegɔ ɛbɛ ne bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ajyaá, ɛbwɔ́ abi ji apyɛ nyɛ ákwilé né negbo né ndɔ ayi mbɛ, ayi ji apyɛɛ́ nyɛ bɔɔ́ ákwilé né negbo. Ɛsɔwɔ ajya ɛbwɔ́ nnó ábɛ́ bɔɔ́ bií ne ɛbwɔ́ ágboó fɔ́ negbone ndɔ ɛpeá. Ábɛɛ́ nyɛ ɛlé ampyɛɛ́ upɛ mbaá Ɛsɔwɔ ne Kras, ne ɛbwɔ́ ágbárege nyɛ gefwa ne ji né aŋmɛ dɛle. \s1 Ɛsɔwɔ apwɔ danchɔmeló \p \v 7 Ne aŋmɛ dɛle ayina akoóge, Ɛsɔwɔ aferege nyɛ danchɔmeló né denɔ ɛtiré abɔ afyɛɛ́ ji. \v 8 Atanege, akɛné nyɛ abwɔlege bɔɔ́ né malɔ mme meko. Ákuú umɛ malɔ áyina nnó Gɔg ne Magɔk. Danchɔmeló anywerege nyɛ ɛbwɔ́ ako né mbaá ama, nnó ammyɛ bee. Ne bɔɔ́ abi ámmyɛ nyɛ ummyɛ bina ájame nyɛ ɛké gesɔɔ́ge mbale nnyi. \v 9 Atanege nyɛ né malɔ mme meko, anɔ mbaá ayi bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ánywere. Mbaá yimbɔ ɛlé melɔ kpaá ɛwé Ɛsɔwɔ agboó ne ɛwú. Ánɔgé melɔ ɛwémbɔ mme, mewɛ ɛtanege nyɛ né mfaánebuú ɛlwɛ ɛbwɔ́ ako ásɔɔ́. \v 10 Ne afomege nyɛ danchɔmeló muú abwɔlé ɛbwɔ́ né mmu gepyɛgé mewɛ ɛwé ɛlúlé ne genó ɛyigé ákuú nnó sɔlfɔ. Mbaá yina ne abɔ́ áfome menya mebo ne muú ɛkpávé ayi gebyɔ. Ne ɛbwɔ́ áwuú nyɛ ubale wyɛ utuú ne ŋwɔmese tɛ kwyakwya tɛ kwyakwya. \s1 Ɛsɔwɔ asɔ kwyakwya mpa \p \v 11 Ne ngɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé geluɔgé gefwa ɛyi gélú pópó ne muú ayi ajwɔlé mfaá. Ne mfaánebuú ne mme áseé né mbɛ ushu wuú yɛ́ muú agɛ́ sé ɛbwɔ́ wɔ́. \v 12 Ne ngɛ́ ntó bɔɔ́ ako abi ábɔ ágboó, abi áŋea gemɛ ne abi álá ŋea gemɛ wɔ. Ɛbwɔ́ ako atɛné né mbɛ geluɔge gefwa ɛyigémbɔ. Ne anene bɔ ŋwɛ, anene nto ŋwɛ ayifɔ ayi awyaá mabɔ bɔɔ́ abi ábɔɔ́ nyɛ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Ne muú ayi ajwɔlé, akwɔlé dépɔ ɛtiré bɔɔ́ bina ábɔ ápyɛɛ́ ndɛre ásámé né mmu bɔ ŋwɛ, asɔ mpa bwɔ́. \v 13 Ne ɛbɛɛ́ mega ɛlyaá bɔɔ́ abi abɔ ánómé wyɛ átané átɛné ne geluɔge gefwa. Wyɛmbɔ ntó ne negbo ne melɔ áwuú bɔɔ́, ályaá áwuú bɔɔ́ átané átɛné né geluɔ gefwa ɛyigémbɔ. Ne muú ayi ajwɔlé mfaá geluɔgé gefwa akwɔle dépɔ ɛtiré bwɔ́ ábɔ́ ápyɛ, asɔ mpa bwɔ́. \v 14 Apyɛgé mbɔ ákpa negbo ne melɔ áwuú bɔɔ́ aŋme né mmu gepyɛge mewɛ. (Gepyɛgé mewɛ ɛwéna ɛlé negbo né ndɔ ɛpea.) \v 15 Ne yɛ́ndémuú ayi mabɔ amií malá pɔ́ né mmu ŋwɛ ayi awyaá mabɔ bɔɔ́ abi abɔɔ́ nyɛ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ afomege ji né mmu gepyɛge mewɛ. \c 21 \s1 Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ mme ayi mekɛ ne mfaánebuú ayi mekɛ \p \v 1 Ɛpyɛgembɔ, ngɛ́ mfaánebuú ayi mekɛ ne mme ayi mekɛ. Mfaánebuú ayi mbɛ ne mme ayi mbɛ chónchó ne ɛbɛɛ́ mega ápɔ́ sé. \v 2 Ne ngɛ́ ntó melɔ ukpea ɛwé ákuú nnó Jɛrosalɛ ayi mekɛ ndɛre átane né mfaánebuú mbaá Ɛsɔwɔ ashulege áchwɔɔ́. Ákwyɛɛ́ ɛwú ndɛre mendée neba akwyɛgé menyammyɛ agilé menɔ wuú. \v 3 Ne nwú meko muú fɔ, atane né geluɔgé gefwage Ɛsɔwɔ ajɔ́gé keŋké aké, “Nana Ɛsɔwɔ achwɔ́ jwɔlé ne akwaá. Ji ajwɔlé nyɛ ne ɛbwɔ́, ne ɛbwɔ́ ntó ábɛɛ́ nyɛ bɔɔ́ bií. Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ abɛɛ́ nyɛ ne ɛbwɔ́ ne abɛɛ́ nyɛ ntó Ɛsɔwɔ bwɔ́. \v 4 Ji atilé nyɛ ɛbwɔ́ manse ako né amɛ. Negboó nebɛɛ́ nyɛ sé, ne bɔɔ́ abɛɛ́ nyɛ sé ne mesome, ɛbwɔ́ álíli nyɛ sé, ne yɛ́ ubalé áwuú nyɛ sé néndé unó bi ukwene ukoó mɛ́.” \v 5 Ne muú ayi ajwɔlé né mfaá geluɔge gefwa ajɔɔ́ aké, “Wúgé, nana mpyɛ unó ukó ulaá ukɛ.” Ne ama ajɔɔ́ ne me aké, “Sa unó bina mme néndé mekomejɔɔ́ ɛyina ɛlú wáwálé, nɛrege metɔɔ́ nnó unó bi ájɔɔ́ upyɛɛ́ nyɛ.” \v 6 Ama ajɔɔ́ ne me aké, “Nnere yɛ́ndégenó, me ne nlú muú mbɛ ne ayi kwyakwya, unó uko ulɔɔ́ ne me ne ukwyagé ne me. Ne yɛ́ndémuú ayi mmwɔlé manaá ɛpyɛ ji, nchyɛge ji manaá anyú ɛwé álá achyɛge fɔ́ ŋka. Manaá ami mbɔ matanege né ɛmbu nnyi ɛwé ɛwyaá manaá ami machyɛgé geŋwá. \v 7 Ne yɛ́ndémuú ayi ammyɛ apwɔɔ́ gabo, me nchyɛge nyɛ ji unó bina. Me mbɛɛ́ nyɛ Ɛsɔwɔ wuú ne ji ntó abɛɛ́ nyɛ maá wá. \v 8 Yɛ́mbɔ, bɔɔ́ abi áfɔɔ́ mampyɛgé unó bi me nkɛlege, abi áshyá mamfyɛ metɔɔ́ ne me, abi áchɔɔ́ menyammyɛ bwɔ́ ne gabo, abi awané bɔɔ́, abi anane manané tametame, abi anyɛɛ́ mafoó, abi ánógé aló uka, ne bɔɔ́ akó abi ábyɔge gebyɔ ákpane nyɛ ɛbwɔ́ áfome mmú gepyɛge mewɛ ɛwé ɛlúlé ne genó ɛyi ákuú nnó sɔlfɔ. Gepyɛge mewɛ ɛwéna ɛlé negbone ndɔ ɛpea.” \s1 Jɔn ama agɛ melɔ Jɛrosalɛ ɛwé mekɛ \p \v 9 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛma, né geluage makiɛ́nné Ɛsɔwɔ akénéama ayi agbaré ukú ɛfwyale ukénéama ɛchwɔ ɛjɔɔ́ ne me ɛké, “Chwɔ́ me nlɛrege nyɛ wɔ mendée neba, mendée ayi Maá ɛgɔŋme ábáne nyɛ.” \v 10 Mendoó Ukpea ɛchwɔ́ me mmyɛ ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ ɛkpa me mfɛ́ né mfaá mekwɛ ɛwé ɛŋɔge dɔɔ́, ɛlɛré me melɔ Jɛrosalɛ ɛwé ɛlú melɔ ukpea ndɛre ɛtané mbaá Ɛsɔwɔ né mfaánebuú ɛshulege mme. \v 11 Geŋgbɔgé Ɛsɔwɔ gegɛ́nege wyɛɛ́ manémané, ne melɔ ɛwémbɔ ɛ́shwánege ntó ɛké mataá malɔ́malɔ́ ayi ákuú nnó jaspar. Ɛgɛ́nege ŋanéŋané ɛké makankoma. \v 12 Gebame ɛyi geŋɔgé genɔ melɔ ɛwémbɔ mme. Gebame ɛyigémbɔ gewya mano gebame áfyanéápeá. Né mano gebame yimbɔ makiɛ́nné Ɛsɔwɔ áfyanéápeá átɛ́né wyɛ ábáme. Né mano gebamé yimbɔ ntó ása mabɔ matoó bɔɔ́ Isrɛli áfyanéápeá wyɛɛ́. \v 13 Mano gebamé yina, álɛɛ́ álú né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ, álɛɛ́ álú né ɛgbɛ ɛbwɔbɛ, álɛɛ́ álú mbɛ ne álɛɛ́ álú meso. \v 14 Átɛné gebamé ɛyigémbɔ né mfaá mabɔmé áfyanéápeá. Ása mabɔ áŋgbá Maá ɛgɔŋme áfyanéápeá né mabɔmé yina. \v 15 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛbɔ ɛjɔ́gé mbɔ ne me, ɛgbaré meto ɛwé amɛge unó wyɛɛ́, akwyɛɛ́ ɛwú ne gul. Ɛlé meto ɛwémbɔ ne ɛwú ɛbɔ ɛmɛgé melɔ kpaá ɛwémbɔ. Ɛmɛɛ́ makwɔɔ́ gebamé chónchó ne manombi. \v 16 Metyɛɛ́ melɔ ɛwémbɔ ne unalé úlú wyɛ janja. Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ ɛmɛɛ́ melɔ ɛwémbɔ ne meto ɛwé ɛgbaré, metyɛɛ́ melɔ ɛwémbɔ ɛlú ŋkpa nekɛ dɛle ne geba. Wyɛmbɔ ntó ne unalé ne uŋɔgé melɔ ɛwémbɔ úlú. \v 17 Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ, ɛmɛɛ́ ntó uŋɔge gébamé ɛyigémbɔ, gelú matyɛɛ́ amu usaá ulɛɛ́ meso ɛkéné ndɛre akwaá ámɛgé unó. \v 18 Átɛ́né gébamé ɛyigé na ne mataá malɔ́málɔ́ ayi ákuú nnó jaspa. Ne yɛ́ndégenó né melɔ ɛwémbɔ ákwyɛ geji ne gul. Gul yimbɔ ápɔ́ ne deba, ne agɛnege ɛké ɛfɛɛ́. \v 19 Ne mabɔmé ayi átɛne gébame ɛyigémbɔ né mfaá, ákwyɛɛ́ áji ne mataá ŋka ufɔɔ́ufɔɔ́. Ntaá né mbɛ ɛniné alɔɔ́ mantɛ́ne mabɔmé yimbɔ nékámege nnó jaspa, ɛníne gbeé mataá apea nékámege safaya, ɛníné negbeé álɛɛ́ nékámege áget, ɛníné négbeé áni nékámege ɛ́mɛ́ral. \v 20 Ɛni négbeé mataá átá nékámege ɔni, ɛni négbeé akené nékámege kánelyan, ɛni négbeé akénéama nékámege krisɔlite, ɛni negbeé aneé nékámege bɛrin, ɛni negbeé aneéneama nékámege tɔpas, ɛni negbeé afyaá nékámege krisopreis ɛníné negbeé afyaneama nékámege jacint, ne ɛníné negbeé áfyanéápeá nékámege ametis. \v 21 Mano gébámé ayina áfyanéápeá ákwyɛɛ́ áji ne mataá ŋka áfyanéápeá ayi ákamege nnó pɛls, ne ákwyɛɛ́ yɛ́ndé meno gébámé ne pɛl ama, ne ákwyɛɛ́ metɔɔ́ melɔ ɛwémbɔ ne gul. Ayi álá pɔ́ ne deba, ne agɛ́ne ɛké ɛfɛɛ́. \p \v 22 Ne ngɛ́ fɔ́ ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ né melɔ ɛwémbɔ wɔ́ néndé, Ata Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ Muú Apwɔɔ́ amu ne Maá ɛgɔŋme ne álú ɛcha ɛwémbɔ. \v 23 Melɔ ɛwémbɔ ɛkɛlege sé nnó ŋmɛ yɛ́ ɛbɛ ɛlé mfaá agɛ́nege wyɛɛ́ néndé geŋgbɔge Ɛsɔwɔ ne gelú mewɛ ɛwé ɛgɛ́nege wyɛ ne ɛtulekaŋ wuú ɛlé Maá ɛgɔŋme. \v 24 Bɔɔ́ malɔ mme meko ákɛné nyɛ né mmu geŋgbɔ ɛyigémbɔ. Ne afwa mme achwɔɔ́ nyɛ ne ŋgɔ bwɔ́ né melɔ ɛwémbɔ. \v 25 Mano gebamé ɛyigé na, ábɛɛ́ fuú yɛ́ndégébé, néndé utuú ugilé fɔ́ wyɛɛ́. \v 26 Ne ɛbwɔ́ áchwɔɔ́ nyɛ ne ŋgɔ ne ɛ́nógé bɔɔ́ malɔ mme meko né melɔ ɛwémbɔ. \v 27 Yɛ́mbɔ, yɛ́ndégenó ɛyigé gélágé pɔ́ pópó né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, gékpɛné fɔ́ né melɔ ɛwémbɔ, yɛ́ muú ayi apyɛɛ́ depɔ debodebo yɛ́ ɛbɛ́ ɛlé muú gebyɔ akpɛné fɔ́ wyɛ. Ɛkosé bɔɔ́ abi mabɔ bwɔ́ malu né mmu ŋwɛ Maá ɛgɔŋme ayi asamé mabɔ bɔɔ́ abi abɔɔ́ nyɛ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ ne ákpɛne wyɛ. \c 22 \s1 Ɛbɛɛ́ ɛwé ɛwyaá manaá ami machyɛge geŋwá ɛyigé gelágé byɛ \p \v 1 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ, ɛlɛré me ntó ɛbɛɛ́ ɛwé ɛwyaá manaá ami machyɛge geŋwá ɛyi gélágé byɛ́, magɛnege ɛké ɛfɛɛ́ mekɛ. Ɛbɛɛ́ ɛwémbɔ ɛtanege né geluɔge gefwage Ɛsɔwɔ ne maá ɛgɔŋme. \v 2 Ɛ́shúlege ɛjyɛ né metɔɔ́ melɔ ɛwémbɔ. Né yɛ́ndé ɛgbɛ ɛbɛɛ́ ɛwéna, unɔɔ́ ɛbi uchyɛge geŋwá úlú wyɛ. Unɔɔ́ ɛbimbɔ uwɔme umpomé ndɔ ɛfyánéɛpeá né ŋmɛ. Ne yɛ́ndé mfaá uwɔmé ndɔ gama. Ne bya unɔɔ́ ɛbimbɔ úlú uka ɛbi ápyɛ bɔɔ́ mameé né mme meko átoógé. \v 3 Ne yɛ́ndégenó ɛyigé Ɛsɔwɔ álɛré geji ukwɛkwɛ amu gebɛɛ́ fɔ́ né melɔ ɛwémbɔ. \p Ne geluɔge gefwage Ɛsɔwɔ né maá ɛgɔŋme gebɛɛ́ nyɛ wyɛ ne bɔɔ́ utɔɔ́ bií ánógé nyɛ ji. \v 4 Ágɛné nyɛ ushu Ɛsɔwɔ, asamé nyɛ ntó mabɔ mií né mampwɛ bwɔ́. \v 5 Utuú ugilé fɔ́ né melɔ ɛwémbɔ. Ne bɔɔ́ abi álu wyɛ ákɛlégé sé geŋbɔ ɛtúlékáŋ ne ŋmɛɛ́ néndé Ata Ɛsɔwɔ ne abɛɛ́ nyɛ geŋgbɔgé ɛbwɔ́. Ne ɛbwɔ́ ágbarége nyɛ gefwa tɛ́ kwyakwya ne kwyakwya. \s1 Jisɔs aké ji amagé chwɔ́ nyɛ fa mme \p \v 6 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ ɛma ɛjɔɔ́ ne me ɛké, “Mekómejɔɔ́ ɛyina ɛlú wáwálé kámege ne ɛji. Ata Ɛsɔwɔ muú achyɛge mendoó mbaá bɔɔ́ ɛkpávé bií atɔ ɛkiɛ́nné wuú nnó ɛchwɔ́ ɛlɛré baá utɔɔ́ bií unó bi uchwɔ́ upyɛɛ́.” \p \v 7 Ne Jisɔs aké, “Wúgé, ɛla gachyɛɛ́ me nchwɔɔ́. Metɔɔ́ megɔmegɔ ɛbɛ ne bɔɔ́ abi ápyɛ unó bi ásamé né mmu ŋwɛ yina ɛbi upyɛ nyɛ nana ne meso gébé.” \p \v 8 Me Jɔn nlú muú ayi nwuú, ne ngɛné unó bina uko. Nwúgé ne ngɛ́ge unó bina nkwe uwya mme né mbɛ ushu ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛlɛré mbɔ me unó bina nnó me nógé ɛwú. \v 9 Yɛ́mbɔ ɛjɔɔ́ ne me ɛké, “Ɔpyɛgé fɔ́ mbɔ, me ntó nlú ɛlé muú utɔɔ́ Ɛsɔwɔ wyɛ ndɛre wɔ ne atɛ aŋmɛ byɛ abi álú bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne abifɔ ako abi ábélege mekomejɔɔ́ ayi ásámé né ŋwɛ yina. Nógé lé Ɛsɔwɔ.” \v 10 Ɛma ɛjɔɔ́ ɛké, “Ɔbigé fɔ́ mekomejɔɔ́ yina, ayi ásámé né mmu ŋwɛ yina ayi agarége unó bi upyɛɛ́ nyɛ nana né ɛbí upyɛ nyɛ meso gébé, néndé gébé ɛyigé unó bina upyɛ nyɛ gélá kwɔ́kwɔ́lé. \v 11 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ndémuú ayi ápyɛɛ́ gabo, ápyɛgé wyɛ gabo wuú. Ayi ápyɛɛ́ ukweŋkwe unó ápyɛgé wyɛ ukweŋkwe unó, ayi ápyɛ genó ɛyi gélú cho ápyɛgé wyɛ genó ɛyi gélú cho ne ayi álu pópó ábɛɛ́ wyɛ pópó.” \p \v 12 Jisɔs ama ajɔɔ́ aké, “Gɛgé, ɛla gachyɛɛ́ me nchwɔ́. Nké nchwɔ́, nchwɔ́ ne nsa ayi nchyɛgé yɛ́ndémuú ndɛre ji apyɛ utɔɔ́. \v 13 Me ne nlú genóge mbɛ ne ɛyigé kwyakwya, muú mbɛ ne ayi kwyakwya, unó uko ulɔ́ ne me, ne ukwyage ne me.” \p \v 14 “Metɔɔ́ megɔmegɔ ɛbɛɛ́ ne bɔɔ́ abi áshwɔne mawulé bwɔ́ akpea pópó. Ɛbwɔ́ ne Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ́ ɛbwɔnyɛ nnó ákoó né meno gébamé ákpɛ né melɔ ɛwémbɔ ányɛ́ umpomé genɔɔ́ ɛyigé gechyɛge geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. \v 15 Bɔɔ́ abi álá ákpɛne fɔ́ né melɔ ɛwémbɔ ɛlé bɔɔ́ abi álu ɛké bɔ mammyɛ, bɔɔ́ abi ányɛ́ mafoó abi ánane manané tametame, abi áwane bɔɔ́, abi ánógé aló uka, abi ábyɔge gebyɔ ne bɔɔ́ débwɔlé. \p \v 16 “Ne me Jisɔs ntɔ ɛkiɛ́nné wa nnó ɛchwɔ́ ɛgaré ɛnyú unó bina né machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Me nlú mpyáne mfwa Dɛvid, me nlú ntó ɛké membe ayi agɛnege né gejejegé bií.” \p \v 17 Ájɔɔ́gé mbɔ, Mendoó Ɛsɔwɔ ne Mendée maá ɛgɔŋme áké, “Chwɔ́ Ata Jisɔs.” Ne yɛ́ndémuú ayi awuú mekomejɔɔ́ yina, abɔ manjɔɔ́ ntó nnó “Chwɔ́.” Ne yɛ́ndémuú ayi mmwɔ́lé manaá ɛpyɛɛ́ ji, achwɔ́ ne yɛ́ndémuú ayi akɛlege achwɔ́ anyú manaá ami machyɛge geŋwá ɛwé álá chyɛgé ŋka. \s1 Kwyakwya mejɔɔ́ \p \v 18 Ne me Jɔn nkwelege mbeé mbaá yɛ́ndémuú ayi áwuú mekomejɔɔ́ ayi asamé né mmu ŋwɛ ayina. Mekomejɔɔ́ yina ayi agarege unó bi upyɛɛ́ nyɛ nana ne ɛbi upyɛ nyɛ meso gébé nnó, “Muú ayi agbɛge genó ɛyigé chá né unó bi ásamé né ŋwɛ yina, Ɛsɔwɔ agbɛgé nyɛ ntó ɛfwyale wuú ne ufɔɔ́ mameé ukeneama ɛbi ásamé né ŋwɛ yina. \v 19 Ne yɛ́ndémuú ayi aferege genó né unó bi ásamé né ŋwɛ yina ayi agaré unó bi upyɛ nyɛ nana ne ɛbi upyɛ nyɛ meso gébé, Ɛsɔwɔ ntó asɛlé nyɛ uto ɛbi abɔ́ achyɛɛ́ ji nnó akpɛ́ ne melɔ ukpea ɛwémbɔ ányɛ́ umpomé genɔɔ́ ɛyi géchyɛ́ge geŋwá ɛyi gélágé byɛ́, ndɛre asamé né ŋwɛ yina.” \p \v 20 Ne muú ayi agarége unó bina aké, “Wáwálé ɛlá gachyɛɛ́ me nchwɔɔ́.” \p Jɔn aké, Amɛn, chwɔ́ Ata Jisɔs. \p \v 21 Nnɛnémmyɛ nnó Ata Jisɔs álɛ́régé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ako galɔ́gálɔ́.