\id MRK 42MRKDENU.SFM Denya New Testament June 2009 \h Makɔs \toc2 Makɔs \toc3 Mak \toc1 Abya melɔ́mélɔ́ Jisɔs Kras ndɛre MAKƆS ásamé \mt2 Abya melɔ́mélɔ́ Jisɔs Kras ndɛre \mt1 MAKƆS \mt3 ásamé \c 1 \s1 Mekomejɔɔ́ ayi Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ ágarége \r (Mat 3:1-12; Luk 3:1-18; Jɔn 1:19-28) \p \v 1 Gɛ́ náne abya melɔ́mélɔ́ ayi Jisɔs Kras, Maá Ɛsɔwɔ ákɛ́né. \v 2 Abya yina alɔ wyɛ nkane Asaya muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ abɔ ásámé nnó, \q1 “Ɛsɔwɔ aké, ‘Wuúgé, ntɔme nyɛ́ muú dentɔɔ́ wa \q2 ayi abɔɔ́ mbɛ ne wɔ \q1 manchwɔ kwyɛ́ meti wyɛ.’ \q1 Asaya ama asá ntó nnó, \v 3 muú fɔ abɛne mbɔ né mashwɔne aké, \q1 ‘Kwyɛge meti Ata dakɛné. \q1 Nyaáge ɛ́wú ɛ́bɛ́ cho!’” \p \v 4 Bií fɔ Jɔn achwɔ́ né mashwɔne agarege yɛ́ndémuú nnó ákwɔré metɔɔ́ wuú álya gabo ne áwyaá ji manaá Ɛsɔwɔ nnó, Ɛsɔwɔ ajinte gabo wuú. \v 5 Yɛ́ndégébé gejamégé bɔɔ́ átanege né gebagé mewaá Judiya ne bɔɔ́ Jɛrosalɛ áko ájyɛ́ wu mekomejɔɔ́ Jɔn, áshuú ɛkúu né gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́, Jɔn awyaágé ɛbwɔ́ manaá Ɛsɔwɔ né Ɛbɛɛ́ Jodan. \q1 \v 6 Jɔn afyɛ́ mandeé ayi átɔ́ɔ ne bya mpɔ mashwɔne. Awɛ́lé ɛkandá mekɔ́ menya né gebwɛ jií, \q1 ne menyɛɛ́ wuú alu nyá lé ɛ́gomé ne nwyɔɔ́. \p \v 7 Jɔn agarege bɔɔ́ aké, “Muú fɔ achwɔ́ mbɔ me meso ayi áŋeá gemɛ apwɔ́ me, nkwané yɛ́ muú ayi nkage mbyɛ́le mme nkaá manyií unó uka bií wɔ́.” \v 8 Ama jɔɔ́ aké, “Me nwyage ɛnyú ne manaá Ɛsɔwɔ mamímamí ne ji ayi áchwɔ awyage nyɛ ɛnyú ne Mendoó Ukpea.” \s1 Áwyaá Jisɔs manaá Ɛsɔwɔ \r (Mat 3:13-17; Luk 4:1-13) \p \v 9 Né gébé ɛyimbɔ, Jisɔs atané né melɔ Nasarɛt né gebagé mewaá Galilií achwɔ́ nnó Jɔn awyaá ji manaá Ɛsɔwɔ \f + \fr 1:9 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Manwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ ɛle manlɛre nnó bɔɔ́ áfyɛ matɔɔ́ bwɔ́ ne Jisɔs ne ákwɔ́lége ji.\f* né Ɛbɛɛ́ Jodan. \v 10 Gébégé awyaá ji manaá Ɛsɔwɔ átánege né mmu nnyi, agɛ́ mfaanebuú anené Mendoó Ukpea ɛtané mfaá ɛ́shúlege ji mmyɛ nkane gepwine. \v 11 Ne meko atané mfaánebuú aké, “Wɔ ɔlu maá metɔɔ́ wa, metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me ne wɔ dɔɔ́.” \s1 Danchɔmeló ammua Jisɔs \r (Mat 4:1-11; Luk 4:1-13) \p \v 12 Tɛ́nétɛ́né yimbɔ Mendoó Ukpea ɛ́pyɛ ji afɛ́ né mashwɔne. \v 13 Jisɔs abɛlé ɛwu usaá ndɔ upea, ne danchɔmeló achwɔ kpelé ji. Mbaá ayi ji alu, menya mebomebo ntó ɛlu wyɛ ne makiɛ́nné Ɛsɔwɔ áchwɔ́ poó Jisɔs. \s1 Jisɔs alɔ utɔɔ́ bií né Galilií \r (Mat 4:12-17; Luk 4:14, 15) \p \v 14 Ɛwyagé Hɛrɔd apyɛɛ́ Jɔn áfyɛ denɔ. Jisɔs atáné né gebagé mewaá Judiya afɛ́ né Galilií agarege abya melɔ́mélɔ́ ayi atané mbaá Ɛsɔwɔ. \f + \fr 1:14 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Ɔkuúge né uba ŋwɛ 6:14-29 ɔkage ula bi áfyɛɛ́ Jɔn denɔ.\f* \v 15 Ajɔɔ́ge aké, “Lyage gabo nyú dékámé ne abya Ɛsɔwɔ melɔ́mélɔ́ ɛlé gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbarege gefwa jií gelá kwɔ́kwɔ́lé.” \s1 Jisɔs akú baá utɔɔ́ bií ani abi mbɛ \r (Mat 4:12-17; Luk 5:1-11) \p \v 16 Bií fɔ Jisɔs abɔ́ akoóge né mbále ɛbɛɛ́ mega ɛwé ɛlu né Galilií, agɛ́ Simun ne meŋmó wuú Andru, áŋmée utófó bwɔ́, ɛlé álu áwáné meshuú. \v 17 Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Kwɔ́lege me, nlɛrege nyɛ ɛnyú ndɛre ákpálege bɔɔ́ ɛké meshuú.” \v 18 Tɛ́nétɛ́né yimbɔ, ɛbwɔ́ álya utófó ɛbwɔ́, ne ákwɔlé ji. \p \v 19 Ndɛre Jisɔs ályá ɛfɛɛ́ ajyɛɛ́ mbɛ gachyɛ, agɛ́ Jɛmsi ne Jɔn meŋmo wuú, ɛbwɔ́ álú baá Sɛbɛdee. Ábɔ́ álú mmu ɛ́kpée átome upaá utófó bwɔ́. \v 20 Akuú ɛbwɔ́, ne yɛ́ gébé áchɔ wɔ́ álya ntɛ ɛbwɔ́ Sɛbɛdee né mmu ɛ́kpée ne bɔɔ́ utɔɔ́ abi ɛbwɔ́ ásɛlé, ne ákwɔlé ji. \s1 Jisɔs afere mende fɔ meló nchyɛ mmyɛ \p \v 21 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií áfɛ́ né Kapanɔm, bií uwyaá bɔɔ́ Jus ukwɔ́négé afɛ́ né ɛcha mmyɛmenɛne alɔ mánlɛ́régé. \v 22 Bɔɔ́ áwu nkane ji alɛ́rege ála mano mekpo fuú né gefɔɔ́ ɛyígé ji álɛ́rege néndé álɛ́rege ne ncha ayi atane mbaá Ɛsɔwɔ ɛ́pɔ́fɔ́ ɛke ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. \p \v 23 Mende fɔ ayi awya meló nchyɛ abɔ alu ntó mmu ɛcha mmyɛmenɛne, aké agɛ́ne Jisɔs alɔ mánkalégé aké, \v 24 “Jisɔs ayi Nasarɛt, ɔkɛlege mampyɛ ɛsé ndé? Ɔchwɔ́ manií ɛsé mbwɛ? Nkage wɔ, ɔlu Muú Ukpea ayi atané mbaá Ɛsɔwɔ.” \v 25 Jisɔs anyá meló nchyɛ yimbɔ aké, “Kwéné mejɔɔ́, táné ji mmyɛ.” \p \v 26 Meló nchyɛ yimbɔ apyɛ ji akalé akwé mme achu gbokgbok ne atané ji mmyɛ. \v 27 Bɔɔ́ ako ágɛ́gé gefɔɔ́ yina ala mano mekpo fuú ne ágige atɛ áké, “Ɛwé ɛtané ɛfɔ́? Ndɔfɔ ɛlé gefɔgé geno ɛyi gekɛ ne utoó? Mende yina awya uto mányá áló nchyɛ ne áwúu ji.” \p \v 28 Ɛwya wɔ́, ngɔ́ Jisɔs akwɔ́ akwɔné gebagé mewaá Galilií geko. \s1 Jisɔs apyɛ gejamégé bɔɔ́ mameé atoó \r (Mat 8:14-17; Luk 4:38-41) \p \v 29 Jisɔs, Jɛmsi ne Jɔn ályágé ɛcha mmyɛmenɛne, ɛbwɔ́ ako áfɛ́ cho né gepúgé Simun ne Andru. \v 30 Ne mmá mendée Simun ameé njaja gefwine abɛlé mfaá ukwɔ́, ágare Jisɔs nnó mendée yimbɔ ameé. \v 31 Awuúge mbɔ atɛne ji nekune mmyɛ agbaré ji ɛbwɔ abwɛ ji akwilé ajwɔle ka. Tɛ́nétɛ́né yimbɔ gefwine gebyɛ́ ji mmyɛ ne mendée yimbɔ achyɛ́ ɛbwɔ́ menyɛɛ́. \p \v 32 Ne nkwale akwɔnege, gébégé mŋmɛɛ́ ɛpwyaá, bɔɔ́ áchwɔ́ ne bɔɔ́ mameé ako ne yɛ abi aló nchyɛ áchyɛ́ge ɛbwɔ́ ɛfwyale mbaá Jisɔs. \v 33 Ne gemɛge melɔ geko gechwɔ́ chóme né menombi gepú ɛyige Jisɔs álu. \v 34 Ɛfɛɛ́ ne Jisɔs apyɛ́ gejamégé bɔɔ́ bi ámeé ufɔɔ́ mameé atoó ne ama féré abifɔ gejamégé aló nchyɛ mmyɛ. Akámé fɔ́ aló nchyɛ abifɔ ájɔɔ́ mejɔɔ́ wɔ́ néndé ákaá gefɔ́gé muú yi ji álu. \s1 Jisɔs agaré mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né gebage mewaá Galilií \p \v 35 Dondo gemuá mme Jisɔs akwile afɛ́ né melu ɛ́wé bɔɔ́ álá pɔ́ wyɛɛ́, anɛnemmyɛ. \v 36 Simun ne abifɔ álɔ ji mánkɛlé. \v 37 Ágɛ́gé ji áké, “Yɛ́ndémuú akɛlege wɔ.” \p \v 38 Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Ɛsé debɔ manjyɛ ntó mata malɔ ayifɔ nnó ngaré ntó ɛbwɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ nende gɛ́ genó ɛyi gepyɛ́ me nchwɔ́ mbɔ.” \p \v 39 Ne Jisɔs akɛ né gebagé mewaá Galilií geko agarege mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mmu macha mmyɛmenɛne bwɔ́ ne aférégé bɔɔ́ aló nchyɛ mmyɛ. \s1 Jisɔs apyɛ muú ubá atoó \r (Mat 8:1-4; Luk 5:12-16) \p \v 40 Bií uma, muú ubá fɔ achwɔ́ tó mánó mbɛ ushu Jisɔs, anɛ ji mmyɛ aké, “Mbɔgé ɔkɛlege, pyɛ me nkpea.” \p \v 41 Jisɔs áwuúgembɔ meshwɛ akwɔ́ ji metɔɔ́, anyaá ɛbwɔ wuú ata ji aké, “Nkɛlege, kpea.” \v 42 Ájɔ́gémbɔ ubá mende yimbɔ ubyɛ, akpea. \v 43 Jisɔs anerege, aké alyaáge mende yimbɔ nnó ajyɛ, aji ji ɛtu, \v 44 ajɔɔ́ ne ji aké, “Ɛ́kagé ɔ́pyɛ muú fɔ́ akaá genó ɛyi gépyɛ ne wɔ. Chó lɛ́ré lé mmyɛ jyɛ́ mbaá mémpyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ áchɛ́ré agɛ́ nnó ɔtoó. Ne chyɛɛ́ genó ɛyígé ɛbɛ́ Mosis ɛ́jɔɔ́, mampyɛ bɔɔ́ ákaá nnó ɔtoó.” \p \v 45 Yɛ́mbɔ mende yina ajyɛge akɛ agaré abya yina mbaá meko, ne gegare ɛyi gepyɛ Jisɔs kpɛné sé melɔ gbɔ́gɔ́nɔ́ ajwɔle shushu, ne yɛ́mbɔ bɔɔ́ átánege yɛ́ndé mbaá áchwɔ́ wyɛ ɛta wuú. \c 2 \s1 Jisɔs apyɛ muú úchánchi atoó \r (Mat 9:1-8; Luk 5:17-26) \p \v 1 Jisɔs ábɛ́légé ɛ́wu mboó ndɔ, ama akéré meso né Kapanɔm ne bɔɔ́ áwú nnó alú mmu. \v 2 Gejamégé bɔɔ́ áchwɔ chome né mmu gepú, ágbeé kpaá melu ɛpɔ́ sé yɛ́ né menombi. Ne Jisɔs abɔ́ agaregé ɛbwɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 3 Ndɛre alɛrege ande fɔ aníi, ákpá muú úchánchi né ulɔ́ áchwɔ ne ji mbaá Jisɔs. \v 4 Ákwɔnégé ágɛ́ fɔ́ meti mánkpɛ ne ji mmu gepú wɔ́, gétúgé bɔɔ́ ájamé dɔɔ́, ákwɔ́ mfaá gepú átí ɛmbu né mfaá nchu mbaá yi Jisɔs alu. Ánérégé ábwɛ mende yimbɔ ne gebɔ, ápyɛ́ ji ashule mme. \v 5 Jisɔs agɛ́gé ndɛre bɔɔ́ bimbɔ áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne ji, aké ne mende úchánchi yimbɔ, “Maá wa, ájiínte gabo wyɛɛ́.” \p \v 6 Ɛke ɛpyɛɛ́mbɔ ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ fɔ abɔ́ alú ɛfɛɛ́, áwúgembɔ álɔ mangígé né matɔɔ́ ɛbwɔ́ nnó ndé muú na? \v 7 “Ɛpyɛ nnó ne mende yina ábyaá Ɛsɔwɔ. Ajɔɔ́ ɛké ji alu Ɛsɔwɔ. Ɛsɔwɔ mbií ne akage jinte gabo muú.” \p \v 8 Jisɔs akaá mɛ genó ɛyige ɛbwɔ́ áfɛ́régé né mmu matɔɔ́ bwɔ́, agií ɛbwɔ́ aké, “Ulannó ɛnyú déwya gefɔgé ufɛ́ré bimbɔ né matɔɔ́ nyú? \v 9 Ndé gelu pere manjɔɔ́ ne muú uchánchi, ‘Nnó ájiínte gabo wyɛ́,’ waá manjɔɔ́ nnó, ‘Kwile tɛ́né, pwi gebɔ jyɛ kɛ ɔ́jyɛ.’ \v 10 Nkɛlege mámpyɛ ɛnyú dékaá nnó Maá Ntɛ Mekwaá awyaá uto fa mme manjinte gabo mekwaá.” Jisɔs aké ne mende úchánchi yimbɔ, \v 11 “Kwile tɛ́né, pwi gebɔ jyɛ́, ɔjyɛ mmu.” \p \v 12 Ajɔgembɔ, mende yimbɔ akwilé tɛ́né mbɛ ushu bwɔ́ ako, apwi gebɔ awulé né gepú jií. Ne bɔɔ́ ako alá mano mekpo fuú, áfɛɛ́ge Ɛsɔwɔ ake, “Ɛse delú daŋgɛ́ gefɔ́ geno ɛyige na.” \s1 Jisɔs akú Lɛvi ndɛre maá utɔɔ́ wuú \r (Mat 9:9-13; Luk 5:27-32) \p \v 13 Bií fɔ́ Jisɔs ama jyɛ né mbále géntoógé mewaá Galilií. Ne gejamégé bɔɔ́ áchwɔ nɔ́ ji mme, alɔ manlɛré ɛbwɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 14 Ndɛre Jisɔs álya ɛfɛɛ́ akɛne ajyɛ, agɛ́ Lɛvi maá Alfɔs. Ajwɔlé né melú utɔɔ́ wuú ásɛle ŋkámakpo. Jisɔs akuú ji aké, “Kwɔ́lé me.” Ne akwilé ka alɔ mankwɔlé ji. \p \v 15 Ɛ́wyágé ndɛre Jisɔs ajwɔle ányɛɛ́ menyɛɛ́ ne baá utɔɔ́ bií né gepúgé Lɛvi, gejamégé ánsɛlé ŋkámakpo ne bɔɔ́ ubeé ne gejámégé bɔɔ́ abifɔ abi ákwɔlege Jisɔs, abɔ́ ányɛɛ́ ntó menyɛɛ́ ne ji. \v 16 Ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ fɔ́ abi alú bɔɔ́ Farasi, ágɛ́gé nkane Jisɔs anyɛɛ́ menyɛɛ́ ne ánsɛlé ŋká makpo ne bɔɔ́ ubeé, ágií baá utɔɔ́ bií áké, “Ulannó ne Jisɔs anyɛɛ́ menyɛɛ́ ne ánsɛlé ŋkámakpo ne bɔɔ́ ubeé?” \p \v 17 Jisɔs awúgé genó ɛyígé ɛbwɔ́ ágií baá utɔɔ́ bií, ató ɛbwɔ́ neka aké, “Bɔɔ́ abi álá meé, ákɛ́légé fɔ́ muú uka, ɛ́lé abi ámeé ne ákɛ́lege. Ne me nchwɔ́ fɔ́ fa mme mánkú bɔɔ́ abi álu cho né Ɛsɔwɔ wɔ́, nchwɔ́ lé mánku bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ ubeé.” \s1 Nkwɛ́ manlya menyɛɛ́ kpékpé \r (Mat 9:14-17; Luk 5:33-39) \p \v 18 Bií fɔ́ baá utɔɔ́ Jɔn ménwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ ne abi bɔɔ́ Farasi, ályá menyɛɛ́ kpékpé getúgé depɔré Ɛsɔwɔ. Ne bɔɔ́ fɔ́ ágɛ́gé mbɔ áchwɔ gíi Jisɔs áké, “Ulannó baá utɔɔ́ Jɔn ne abi bɔɔ́ Farasi ályage menyɛɛ́ kpékpé, ne abyɛɛ́ álá pyɛ mbɔ?” \p \v 19 Ne Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Nnó ájeé menɔ neba ályage menyɛɛ́ kpékpé ayi menɔ neba alú ne ɛbwɔ́? Ákáge lyaá fɔ́. \v 20 Yɛ́mbɔ gébé gebɛɛ́ nyɛ ɛyígé menɔ neba álá bɛɛ́ nyɛ́ sé ne ɛbwɔ́, ɛ́fɛɛ́ ne ályáge nyɛ́ menyɛɛ́ kpékpé né mboó gébé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ.” \s1 Gepɔ gekɛ gésɛlé fɔ́ gekwɛne gepɔ \p \v 21 Jisɔs ama tó makámejɔɔ́ ayifɔ́ aké, “Ne muú akaágé sɛ́ fɔ́ gebagé ndeé gekɛ akwɔmé ɛmbu né ndeé ɛyi gekwéne. Apyɛgé mbɔ gebagé ndeé ɛyigembɔ génywerege nyɛ gépyɛ ndeé yimbɔ ɛgyalé dɔɔ́. \v 22 Ne muú akpané fɔ́ mmɔɔ́ makɛ áfyɛ né ukwéne unó mmɔɔ́ ɛbi akwyɛɛ́ ne mekɔ menya. Apyɛgé mbɔ, mmɔɔ́ mimbɔ mamuale nyɛ mapyɛ unó mmɔɔ́ bímbɔ úgbɔ́. Mmɔɔ́ ne unó mmɔɔ́ ɛbimbɔ uchɔge nyɛ detú. Áfyɛ le mmɔɔ́ makɛ né unó ukɛ.” \s1 Nkwɛ́ ayi bií uwyaá bɔɔ́ Jus \r (Mat 12:1-8; Luk 6:1-5) \p \v 23 Né bií uwyaá bɔɔ́ Jus fɔ, Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ákoóge né mekɔɔ́ gefɔgé nchi fɔ ɛyi ákuú nnó wid. Ndɛre ɛbwɔ́ ákoóge né mmu mekɔ wembɔ, baá utɔɔ́ bií álɔ mánkɔ́gé gefɔgé nchi ɛyimbɔ álálege ányɛɛ́. \v 24 Ne bɔɔ́ Farasi fɔ ágɛgé mbɔ, ájɔɔ́ ne Jisɔs áké, “Gɛ́ ɛbɛ́ se ɛ́kámé fɔ́ nnó baá utɔɔ́ byɛ́ ákɔɔ́ nchi bií uwyaá wɔ́.” \p \v 25 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú délú danjɔɔ́ né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ dékaá genó ɛyigé mfwa Dɛvid ápyɛ́ nyá gébégé mesa ámmyɛ ji ne bɔɔ́ bií wɔ́? \v 26 Akpɛ nyá mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, abɔ́ brɛd ayi abɔ́ ájelé áchyɛ mbaá Ɛsɔwɔ ányɛ́. Ɛwe ɛbɛ se ɛké muú yicha anyɛ fɔ́ menyɛɛ́ yi ajéle áchyɛ mbaá Ɛsɔwɔ, ɛkose ámpyɛ upɛ Ɛsɔwɔ wɔ́. Yɛ́ mbɔ Dɛvid ábɔ́ anyɛ́ achyɛ ntó bɔɔ́ bií.” Mechɔ́ ɛwe ɛpyɛ gébégé Abyata alu mfwa ámpyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ. \p \v 27 Jisɔs aŋmɛre ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ákwyɛ́ fɔ́ mekwaá gétúgé bií uwyaá wɔ́, ákwyɛ́ lé bií uwyaá gétúgé mekwaá. \v 28 Nkɛlege mangaré ɛnyú nnó Maá Ntɛ Mekwaá ne alú Ata ayi abɔɔ́ utó mangaré mekwaá genó yi abɔ mampyɛ bií uwyaá bɔɔ́ Jus.” \c 3 \s1 Jisɔs apyɛ mende yi ɛbwɔ ɛgboó ji atoó \r (Mat 12:9-14; Luk 6:6-11) \p \v 1 Jisɔs ama jyɛ né ɛcha mmyɛmenɛne ne mende ayi ɛbwɔ ɛgboó ji abɔ́ alú wyɛ. \v 2 Ɛ́fɛɛ́ mbɔntó, bɔɔ́ fɔ́ abi ákɛ́lege meti mánjɔɔ́ nnó Jisɔs ápyɛ genó gebo álú wyɛ ápɛ́le ji dome mangɛ nnó apyɛ nyɛ mende yimbɔ atoó né bií uwyaá bwɔ́ ne ájɔɔ́ nnó ákwé ɛbɛ́. \f + \fr 3:2 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Mabɛ bɔɔ́ Jus álɛré nnó mampyɛ muú átoó ɛlé utɔɔ́ gétúgé ɛyigémbɔ, ákamege fɔ́ muú apyɛ muú átoó né bií uwyaá ɛkosé mbɔgé muú nemeé yimbɔ ala meti negbo.\f* \v 3 Jisɔs aké ne mende yimbɔ, “Kwilé, chwɔ́ tɛ́né mbɛ ushu bwɔ́.” \v 4 Agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛbɛ́ ɛsé ɛké depyɛ ndé né bií uwyaá? Ɛke dépyɛ galɔ́gálɔ́ wá gabogabo? Mampyɛ mekwaá apó wá mánlyaá ji agbó?” \p Ne yɛ́ muú ayi anené meko apɔ́. \v 5 Metɔɔ́ ɛsɔɔ́ Jisɔs dɔɔ́ apɛ ɛbwɔ́ agyaá yɛ́mbɔ meshwɛ akwɔ́ ji metɔɔ́ gétúgé áŋeá matɔɔ́. Ajɔɔ́ ne mende yimbɔ aké, “Nyaá ɛbwɔ wyɛ.” Ányágé ɛbwɔ wuú ɛtoó. \v 6 Tɛ́nétɛ́né yimbɔ bɔɔ́ Farasi átáné dafyɛ ájyɛ báne ɛkwɔ́ Hɛrɔd, ásɔ́ mala nnó ápyɛ Jisɔs áwá. \s1 Gejamégé bɔɔ́ ákwɔ́lege Jisɔs \p \v 7 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ályaá áfɛ́ ne mbále gentoge mewaá Galilií, né gejamégé bɔɔ́ ákwɔlége ji abi átáné gebage mewaá Galilií, Judiya, \v 8 Jɛrosalɛ, Idumiya, abi átáné ɛgbɛ́ ɛbɛɛ́ Jodan, ne gebagé mewaá ɛyi gelu kwɔ́kwɔ́lé ne Tiya ne Sidɔn. Bɔɔ́ bina áko ábɔ́ áchwɔ ɛfɛɛ́ gétúgé áwú unó bi Jisɔs ápyɛɛ́. \v 9 Jisɔs agaré baá utɔɔ́ bií nnó ákwyɛ ɛkpeé ji akpɛ mmu, néndé bɔɔ́ ája dɔɔ́ ɛkagé áŋmɛ́ré ji mme. \v 10 Ne gétúgé ji apyɛ gejamégé bɔɔ́ atoó, bɔɔ́ mameé ako ámmyɛ mánchwɔ́ ji mmyɛ nnó áta ji. \v 11 Yɛ́ndégébé bɔɔ́ bi áwya aló nchyɛ ágɛgé Jisɔs, aló nchyɛ bimbɔ ápyɛ ɛbwɔ́ akwéne mme mbɛ ushu wuú ákálege áké, “Wɔ ɔlu Maá Ɛsɔwɔ.” \p \v 12 Yɛ́mbɔ Jisɔs anyáne abi nnó ɛ́kágé ájyɛ ágáré bɔɔ́ ákaá gefɔge muú yi ji alu. \s1 Jisɔs ajya áŋgbá bií áfyáneápea \r (Mat 10:1-4; Luk 6:12-16) \p \v 13 Ɛ́wyagé Jisɔs afɛ́ mfaá mekwɛ́, akuú bɔɔ́ bí ji akɛlege nnó ákwɔ́le ji, áchwɔ́gé, \v 14 ajya bɔɔ́ áfyanéápeá nnó ábɛ́ ne ji, achyɛ ɛbwɔ́ mabo nnó áŋgbá. Agare ɛbwɔ́ aké, “Ntɔ́me nyɛ ɛnyú dafyɛ nnó déjyɛ́ degarége mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ melɔ́mélɔ́, \v 15 ne uto bií déférégé aló nchyɛ bi áchyɛge bɔɔ́ ɛfwyale mmyɛ.” \p \v 16 Gɛ mabɔ bɔɔ́ abi ji ajyá na, Simun ayi Jisɔs achyɛ ji mabɔ amifɔ nnó Pita, \v 17 Jɛmsi ne meŋmɛ wuú Jɔn baá Sɛbɛdee, Jisɔs achyɛ bwɔ́ mabɔ nnó Banagis, ula útɛné nnó baá nénfée. \v 18 Andru, Filip, Batolomyo, Matyo, Tɔmasi, Jɛmsi maá Alfɔs, Tadyɔs ne Simun ayi alu muú ɛkwɔ bɔɔ́ Kanɛnia, \f + \fr 3:18 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Ɛkwɔ bɔɔ́ Kanɛnia ula utɛne nnó ɛkwɔ bɔɔ́ ukoge.\f* \v 19 ne Judas Iscarot ayi meso gébé achyɛ́ Jisɔs maŋkwaá. \s1 Jisɔs apɔ́ ula uma ne Bɛlsɛbɔb mfwa aló nchyɛ \r (Mat 12:22-30; Luk 11:14-23) \p \v 20 Ndɛre bɔ Jisɔs akérégé mmu, gejamégé bɔɔ́ ama chwɔ́ ɛfɛɛ́ ája kpaá ápyɛ ji ne ákwɔlé bií gébé gepɔ́ ɛyi ɛbwɔ́ ákáge nyɛɛ́ yɛ́ menyɛɛ́. \v 21 Bɔɔ́ ula gepú Jisɔs áwuúge ndɛre bɔɔ́ ájɔ́ge nnó Jisɔs alé meé gebwɔ́ áfɛ́ manjyɛ sɛ ji. \p \v 22 Ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ fɔ abi átané Jɛrosalɛ ábɔ́ ájɔɔ́ge áké, “Jisɔs awya melo nchyɛ ayi ákuú nnó Bɛlsɛbɔb mfwa áló nchyɛ. Ji ne achyɛ́gé Jisɔs utó nnó ábúgé aló nchyɛ.” \f + \fr 3:22 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Bɛlsɛbɔb ne danchɔmeló ɛlé muú awu ama.\f* \p \v 23 Jisɔs awúgembɔ, akúu bɔɔ́ bimbɔ nnó áchwɔ́, áchwɔ́ge alɔ mántó ɛbwɔ́ makámejɔɔ́ aké, “Danchɔmeló ákáge bú mbɔ gemɛ jií nnó? \v 24 Mbɔgé melɔ ɛkarégé ɛké ɛmyɛ́ ne atɛ, melɔ ɛwémbɔ ɛtɛ́négé. \v 25 Mbɔgé ula gepú ukarégé, uké umyɛ ne atɛ utyage. \v 26 Ne mbɔgé danchɔmeló aké amyɛ ne bɔɔ́ bií, ɛbyɛnnó ɛwú ɛbyɛ. \p \v 27 “Muú ákaágé kpɛ fɔ́ gepúgé meto muú ájó genó mbɔgé álá bɔmbɛ áwɛ́ ji wɔ. Ɛ́kosé nnó abɔgé mbɛ awɛge ji ne ákaáge kpɛ ajó yɛ́ndégenó. \p \v 28 “Ne ɛnyú kaáge wáwálé nnó Ɛsɔwɔ ajigente gabo yi muú apyɛ ne mejɔɔ́ mebomebo ɛwé ɛ́tánege ji meno. \v 29 Yɛ́mbɔ ájígé fɔ́ nte muú ayi ájɔ́gé mejɔɔ́ mebomebo ne Mendoó Ukpea, gabo yimbɔ alaá ji mmyɛ tɛ kwyakwya.” \v 30 (Jisɔs ajɔ́mbɔ gétúgé bɔɔ́ ábɔ́ ájɔgé nnó, “Ji awyaá meló nchyɛ.”) \s1 Mmá Jisɔs ne áŋmo bií \r (Mat 12:46-50; Luk 8:19-21) \p \v 31 Mmá Jisɔs ne aŋmó bií áchwɔ́ tɛ́ne dafyɛ, átɔ́ muú nnó akúu ji. \v 32 Ne gejamégé bɔɔ́ bí ájwɔ́lé ánɔɔ́ Jisɔs mme, ágaré ji áke, “Mmá wyɛ ne aŋmó byɛɛ́ álú dafyɛ ákɛ́lege wɔ.” \p \v 33 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Gɔge me ngaré ɛnyú ntó muú ayi alú mmá wa ne áŋmó ba”. \v 34 Abwɔlé apɛ bɔɔ́ bí ájwɔlé ánɔɔ́ ji mme aké, Gɛ́ge mmá wa ne aŋmó ba na. \v 35 Yɛ́ndémuú ayi awuú ne ápyɛ́ genó ɛyígé Ɛsɔwɔ ákɛlege, ji ne alú meŋmó wa ne mmá wa. \c 4 \s1 Nekanémejɔɔ́ Mentyaá mbwɛ \r (Mat 13:1-9; Luk 8:4-8) \p \v 1 Gébé gefɔ́ Jisɔs afɛ né mbale géntoógé mewaá Galilií, alɔ mánlɛre mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ɛwu. Gejamégé bɔɔ́ ákwɔlé ji áfɛ́ ɛwu. Ji ágɛ́gé nnó bɔɔ́ bimbɔ ájá dɔɔ́, ajyɛ kpɛ ajwɔlé mmu ɛ́kpée ɛwé ɛ́lú mbále mewaá. Bɔɔ́ bimbɔ álaá né mbale gentóo mewaá. \v 2 Álɛrege ɛbwɔ́ gejamégé unó né makámejɔɔ́. Ndɛre ábɔ́ alɛ́rege aké, \v 3 “Wuúge! Bií uma mempyɛ makɔɔ́ fɔ afɛ́ manjyɛ tya mbwɛ́ né mekɔɔ́ wuú. \v 4 Ndɛre átyaá ájyɛɛ́, ámɛ́ mbwɛ́ áyifɔ́ ákwé né maá meti ayi bɔɔ́ akoge wyɛ, denywɔné dégɛ́gé déchwɔ chwɛ́ dényɛ́. \v 5 Ámɛ́ áyifɔ́ ákwé né mfaá mme ɛtárávɛ́ mbaá ayi mme álá jaá wyɛ wɔ́. Ɛbɛlé yɛɛ́ wɔ́ áchií. Ne ɛ́lé mme álá jaá wyɛ wɔ́. \v 6 Ŋmɛɛ́ ɛ́tyɛ́gé, ɛdo mbwɛ́ yimbɔ, ne ɛlé maka álá kpɛ mme chánchá wɔ́, adɛ́ agbó. \v 7 Ámɛ́ ayífɔ́ ákwé né mme ayi genkpé ntó géchíge wyɛ, áchígé, genkpé ɛyigémbɔ géwɛ́ gekweré mbwɛ́ yimbɔ, meshií ɛjo agbó, mbwɛ́ yimbɔ áfyɛ́ ulɔ wɔ́. \v 8 Yɛ́mbɔ ámɛ́ ayífɔ́ ákwé né mme melɔ́mélɔ́, awɛ́gé áfyɛ́ ulɔ, ayifɔ áfyɛ ulɔ ɛsaá mesó ɛfya, ayifɔ áfyɛ usaá ulɛ́ɛ ne ayifɔ usaá uta apwɔ nkane ábɔ́ átyá.” \p \v 9 Jisɔs ánérégé manto nekanemejɔɔ́ ɛníne na aké, “Muú yi áwyaá matu mawú, áwú.” \s1 Ula bi Jisɔs atóme makámejɔɔ́ \r (Mat 13:10-17; Luk 8:9, 10) \p \v 10 Ɛwyágé Jisɔs alyaá gejamégé bɔɔ́ bimbɔ ala mmyɛmmyɛ jií, áŋgba bií áfyáneápea ne bɔɔ́ bifɔ abi álu kwɔ́kwɔ́le ne ji ágií ji ula bi ji atome makamejɔɔ́. \v 11 Aké ne ɛbwɔ́, “Ɛ́lé ɛnyú ne Ɛsɔwɔ apyɛ́ nnó dékaá gbɔgɔnɔ unó bi úlú nya bibí né gefwa jií, ne abi álá pɔ́ né gelua genyú, ntome lé ɛbwɔ́ makamejɔɔ́, \v 12 nnó, \q1 ‘Ápɛle wyɛ́ pɛle yɛ́mbɔ ágɛgé fɔ́; \q1 ne awuúge lé wúu, \q1 yɛ́mbɔ ákágé fɔ́ ula; \q1 Nnó ɛkágé ákéré meso mbaá Ɛsɔwɔ ajige nte gabo bwɔ́.’” \s1 Jisɔs agare baá utɔɔ́ bií ula nekanémejɔɔ́ mentya mbwɛ \r (Mak 4:13-20; Luk 8:11-15) \p \v 13 Ne Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Ɛnyú delá ká mbɔ ula nekanémejɔɔ́ ɛni na wɔ́, depyɛmbɔ nnó ne dekaá ayifɔ?” \v 14 Mbwɛ ayi mempyɛ́ mekɔɔ́ atyá mbɔ, ɛ́lé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 15 Gejamégé bɔɔ́ bifɔ álu ɛké mbwɛ́ ayi ákwené meti, ɛbwɔ́ áwúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, tɛ́nétɛ́né danchɔmeló achwɔ́ aféré mekomejɔɔ́ yimbɔ né mmu matɔɔ́ bwɔ́. \v 16 Bɔɔ́ ábifɔ álu ɛké mbwɛ́ ayi ákwené né mfaá mme ɛtárávɛ́, áwúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ tɛ́nétɛ́né yimbɔ, ásɛ ji ne nechɔ́chɔ́. \v 17 Yɛ́mbɔ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ájwɔle ɛbwɔ́ né mmu metɔɔ́ wɔ́ néndé álú ɛke genɔɔ́ ɛyi gelá gepɔ́ ne maka né mme. Ne ábɔgé ɛfwyale mangɛ́ ndɛre bɔɔ́ ápaá ɛbwɔ́ gétúgé mekomejɔɔ́ yimbɔ, tɛ́nétɛ́né ájá mmyɛ meso. \v 18 “Bɔɔ́ abifɔ álu ɛké mbwɛ́ ayi ákwené né mme genkpé meshií ɛjomé. Ɛbwɔ́ bina álú ɛké bɔɔ́ abi áwugé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, \v 19 yɛ́mbɔ ɛlé ɛbwɔ́ áwyá mmwɔlé né unó mme, ábɔɔ́ gejeé ne ŋka ne ufɔɔ́ unó uko bí ɛbwɔ́ ákɛ́lege, unó bina ujo mekomejɔɔ́ yimbɔ upyɛɛ́ ɛbwɔ́ áwɔ umpome ulɔ́úlɔ́ wɔ́. \v 20 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ abifɔ álú ɛké mme melɔ́mélɔ́, ɛbwɔ́ áwúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ásɛ ji áfyɛ mmu geŋwáge bwɔ́, áwɔme umpome ulɔ́úlɔ́, abifɔ áfyɛ ulɔ ɛsaá meso áfya, abifɔ usaá ulɔ ulɛɛ́, ne abifɔ ntó usaá ulɔ uta ɛpwɔ́ nkane abɔ́ ápɛné.” \s1 Muú abií fɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ mbaá bɔɔ́ \p \v 21 Jisɔs ama jɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Muú akágé lwɛ fɔ́ ɛ́túléŋká abɔ gesá ákweré yɛ́ mambelé ɛ́wú né nteé ukwɔ́. Aŋma ɛwú mfaá. \v 22 Yɛ́ genó ɛyi gebɛɛ́ biíbí bɔɔ́ álá kágé nyɛ gépɔ́. Ne genó fɔ́ gépɔ́ ɛyigé ákwérégé gejí bɔɔ́ álá kágé. \v 23 Mbɔgé muú awya matu, awú.” \p \v 24 Ajɔɔ́ ntó ne ɛbwɔ́ aké, “Sɛ́ge gébé nkane ɛnyú déwúu depɔ. Gefɔɔ́ ɛyígé démɛge genó déchyɛ́ge muú, mbɔntó ne ámɛge nyɛ áchyɛɛ́ ɛnyú. Ne achyɛ́ge nyɛ ntó ɛnyú ɛyi géjame gepwɔɔ́. \v 25 Muú ayi awya genó, ji ne ágbɛ́ge nyɛ́ ji ɛbwɔ, ne muú ayi álá pɔ́, yɛ́ ɛ́kɛ́kɛ́ ɛwé ji awya, ásɛ́le nyɛ ɛta wuú.” \s1 Nekanémejɔɔ́ mbwɛ́ yi awɛ́ne \p \v 26 Jisɔs ama jɔɔ́ aké, “Gefwage Ɛsɔwɔ gélú nkane mbwɛ́ ayi mempyɛ́ makɔɔ́ ápɛne. \v 27 Alyaá afɛ́ apyɛ unó bií ɛbicha agɛ́ne ndɛre mbwɛ́ wuú áwɛ́ne, ne yɛ́ genó ɛyi gepyɛ mbwɛ́ wuú áwɛ́ne akágé. \v 28 Ɛlé mme ne apyɛ nnó amɛ́ mbwɛ́ áchií, áwɛ́ ákwɔ́né áfyɛ́ ulɔ. \v 29 Ne gébé ɛyígé mbwɛ́ yimbɔ ágɛ́légé mɛ mempyɛ makɔɔ́ achwɔ́ alɔ mansɔré ne ɛsaá nende gébé gekwɔné.” \s1 Nekanémejɔɔ́ mbwɛ́ ayi ákuú ji Mɔsta \r (Mat 13:31-32; Luk 13:18, 19) \p \v 30 Ne Jisɔs ama agií ntó aké, “Ɛse dejɔge nnó gefwage Ɛsɔwɔ gélú nkane nde? Mmɛ́ge nyɛ́ geji ne ndé nekanémejɔɔ́? \v 31 Gélú nkane mbeé mbwɛ́ ayí ákuú mɔsta, ápɛge alu ŋénéŋéné ɛke nyiné mbwɛ́ ngboŋ. \v 32 Ɛ́bɛ́légé ndɛre ápɛ́ne néchií, néwɛ́, nébwɔlé gekpɛ́kpɛ́gé genɔɔ́ ɛyi gepwɔɔ́ unɔɔ́ uko, gefyɛ mata ayí denwyɔné débígé ŋmɛɛ́, détɛ́nege anyua bwɔ́ wyɛ́.” \s1 Ula bí Jisɔs álɛrege né makámejɔɔ́ \r (Mat 13:34-35) \p \v 33 Jisɔs agaré bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né gejámégé makámejɔɔ́ alɛré ɛbwɔ́ né gefɔ ɛyige ɛbwɔ́ ákage káa ula. \v 34 Ajɔ́gé fɔ́ ne ɛbwɔ́ ayi álá tómé makámejɔɔ́, yɛ́mbɔ gébégé abɛgé ji mbi ne baá utɔɔ́ bií ágarege ɛbwɔ́ úla yɛ́ndé mechɔ́. \s1 Jisɔs anyá mbyonnyi atɛné \r (Mat 8:23-27; Luk 8:22-25) \p \v 35 Ne nkwale Jisɔs ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií aké, “Déchyaá gentógé mewaá dejyɛ́ ɛgbɛ́ né.” \v 36 Ne ɛbwɔ́ álya gejamégé bɔɔ́ ɛfɛɛ́, ne Jisɔs ajyɛ jwɔle mɛ́ mmu ɛ́kpe, ne baá utɔɔ́ bií achwɔ́ kpɛ́. Ɛbwɔ́ álɔ mánchya ne mákpée ayifɔ ákwɔlege. \v 37 Ndɛre ájyɛ, mbyonnyi metometo áchwɔ́ bule nnyi ne ngba nnyi apyɛ nnyi nébúlege, apyɛ ɛ́kpe ɛnyige ne uto ne manaá malɔ mankpɛ́ne né ɛ́kpe, ɛla mankemanke. \v 38 Jisɔs abɔ́ alú né meso ɛ́kpe, anɛré mekpo né genɔɔ́ge mekpo, abɛlege. Ne baá utɔɔ́ bií ájyɛ pe ji ájɔge áké, “Ménlɛré ɔbɔ gébé nnó ɛse dechwɔ́ gbó wɔ́?” \p \v 39 Ne Jisɔs akwilé ka, anyá mbyo nnyi yimbɔ ajɔɔ́ aké, “Mgbannyi tɛné nyámeé.” Mbyo nnyi yimbɔ átɛné, mbaá akwené tɔmeé. \v 40 Ɛwyage Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké, “Défɔɔ́ ndé? Défyɛɛ́ fɔ́ matɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ wɔ́?” \p \v 41 Ála mano mekpo fuú áwére ne ɛfɔ metɔɔ́ ágíge atɛ áké, “Ndé gefɔgé muú na? Yɛ́ mbyo nnyi ne mgbannyi áwuú ji?” \c 5 \s1 Jisɔs abú aló nchyɛ átané mende fɔ mmyɛ \r (Mat 8:28-34; Luk 8:26-39) \p \v 1 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií áchyagé gentoógé mewaá Galilií, ákwɔné mbale nnyi kwɔ́kwɔ́lé né gebagé mewaá Garɛsɛne. \v 2 Ndɛre Jisɔs átané né ɛ́kpe ashule né mbale nnyi, mende fɔ yi awya meló nchyɛ atané né manome ayi áchomé né ɛtárávɛ́ abó gatɛlé áchwɔ́ báne ji, \v 3 ji ajwɔlege le né manome. Yɛ́ muú yi akáge wɛ́ se ji ne bɔ mkpokovɛ apɔ́, \v 4 Ndɔ ndɔ ne ndɔ ábɔ́ áwɛ́le mɛ́ ji uka ne amu yɛ́mbɔ asɔrege bɔ ŋkpɔkovɛ ne use bi úlú ji uka agbɛ. Mende yina atoó kpaá apwɔ́ ayi muú álá kágé ba ji mme awɛ. \v 5 Utuú ne nwɔmésé mende yimbɔ akɛne tametame né manome ne mfaá makwɛ, akalege ne asɔrege menyammyɛ wuú ne mataá awuú ubale. \p \v 6 Aké agɛne Jisɔs tɛtɛ, abó gatɛlé, ajyɛ tó manó né mbɛ ushu Jisɔs. \v 7 Apyɛgé mbɔ, alile akalege kéŋké aké, “Ɛ ɛ́ Jisɔs, Maá Ɛsɔwɔ Anyata! Ɔbɔ́ ndé mechɔ́ ne me? Kélé mabɔ Ɛsɔwɔ nnó ɔchyɛgé fɔ́ me ɛfwyale.” \v 8 Ajɔgembɔ ɛlé Jisɔs abɔ́ anyane ji nnó, “Wɔ meló nchyɛ táné mende yina mmyɛ.” \p \v 9 Ɛwyagé Jisɔs agií ji aké, “Mabɔ myɛ makamege nnó?” Mende yimbɔ ashuú ji meko aké, “Nkamege ‘Gejamé’, néndé ɛse delú gejamé.” \v 10 Ne aló nchyɛ anɛ Jisɔs mmyɛ nnó ɛkágé ábú ɛbwɔ́ átané né gebagé mewaá ɛyigémbɔ. \p \v 11 Wyɛ ɛfɛɛ́, nfɔné mekwɛnde fɔ nébɔ́ nényɛɛ́ kwɔ́kwɔ́lé né mbyɔ Mékwɛ. \v 12 Aló nchyɛ bimbɔ ánɛ Jisɔs mmyɛ nnó álya ɛbwɔ́ ájyɛ́ kpɛ mekwɛnde ɛyimbɔ mmyɛ. \v 13 Jisɔs akamé. Aló nchyɛ bimbɔ átané ájyɛ kpɛ́ nfɔné mekwɛnde ɛníné mbɔ né mmyɛ. Ákpɛgé mbɔ, nébó néshulé Mékwɛ, nékwé mmu gentoóge mewaá néke. Nfɔné mekwɛnde ɛniné mbɔ nelú genógé bɔ dɛlé ápea. \p \v 14 Ámbamé mekwɛnde yimbɔ ágɛ́gé, ábó afɛ́ né melɔ́ mangaré genó ɛyi gepyɛɛ́, abifɔ afɛ́ né makɔɔ́ ágarege abya yimbɔ. Ne bɔɔ́ átané nnó áchwɔ́ ágɛ mechɔ ɛwé ɛpyɛɛ́. \v 15 Ne ɛbwɔ́ ákwɔ́négé mbaá ayi Jisɔs alu, ágɛ́ ntó mende ayi abɔ awya gejamégé aló nchyɛ ndɛre ajwɔlé ɛfɛɛ́ ne mandeé jií mmyɛ, akéré menyammyɛ wuú. Ɛbwɔ́ ágɛ́gé mbɔ ɛfɔ ɛkwɔ́ ɛbwɔ́ matɔɔ́. \v 16 Bɔɔ́ bí abɔ ágɛné genó ɛyígé pyɛ́ álɔ mangaré mechɔ ɛwé ɛpyɛ ne mende yi abɔ́ awya aló nchyɛ, ágarege ntó mechɔ ɛwé ɛpyɛ ne mekwɛnde. \p \v 17 Ne ɛbwɔ́ álɔ mánɛ Jisɔs mmyɛ nnó ályaá gebagé bwɔ́ ájyɛ. \p \v 18 Ndɛre Jisɔs ábɔ́ akpɛ́ne mmu ɛkpée, mende yi abɔ awya aló nchyɛ anɛ Jisɔs mmyɛ nnó agɔ ji akwɔ́lé ji. \p \v 19 Yɛ́mbɔ Jisɔs akamé wɔ́. Agare le ji aké, “Kere meso mbaá bɔɔ́ byɛ ne ɔgare ntó ɛbwɔ́ nkane Ɛsɔwɔ agɛné wɔ meshwɛ, apoó wɔ ne unó uko bi ápyɛɛ́ ɛta wyɛ́.” \p \v 20 Mende yimbɔ afɛ́ né gebagé mewaá ɛyigé ákuú geji nnó Dekapolis, mme malɔ ufya, alɔ mankɛné ne agarege galɔ́gálɔ́ ayi Jisɔs ápyɛɛ́ ɛta wuú. Mechɔ ɛwena ɛ́pyɛ yɛ́ndémuú ayi awuú ala meno mekpo fuú. \s1 Maá Jarɔs ne mendée ayi ataá nku Jisɔs \r (Mat 9:18-26; Luk 8:40-56) \p \v 21 Bɔ Jisɔs ama kpɛ ɛ́kpe áchyá ákéré ɛgbɛ́ gentógé mewaá Galilií. Ne ndɛre atɛné mapeá nnyi, njuné bɔɔ́ néchwɔ́ nɔ́ ji mme. \v 22 Ne Jarɔs muú kpaá né ɛcha mmyɛmenɛne ɛwe ɛlu ɛfɛɛ́ abɔ́ alu nto geluage bɔɔ́ bimbɔ. Gébégé agɛné Jisɔs, ajyɛ tó manó mbɛ ushu wuú. \v 23 Alɔ manɛné Jisɔs mmyɛ ne metɔɔ́ wuú meko nnó apoó ji. Aké, “Maá wa ayi kɔɔ́ mendée ameé ne achwɔ́ gbó. Ata, chwɔ́ nɛre ji ɛbwɔ mmyɛ, apege nyɛ.” \p \v 24 Jisɔs alya, alɔ manjyɛ ne Jarɔs. Ne njuné bɔɔ́ nekwɔlege ji, ɛgbɛ we ne ɛwe áŋmerege atɛ mme. \p \v 25 Né geluage bɔɔ́ bimbɔ mendée fɔ abɔ́ alu ayi manoó mátánege ji mbɛ, málɛ́ aŋmɛ́ áfyáneápeá. \v 26 Mendée yina agɛ́ mɛ ɛfwyale dɔɔ́, achɔ ŋka mbaá bɔ maka kpaá yɛɛ́ galɔ́gálɔ́ apɔ́. Yɛ́mbɔ ɛ́bɔ́ɔ wyɛ bɔ́ɔ. \v 27 Mendée yimbɔ abɔ áwuú ngɔ Jisɔs akɛ né mpu ɛkwɔ́ bɔɔ́ ɛwémbɔ, achwɔ́ ji né meso, anyaá ɛbwɔ, atá nku wuú. \v 28 Ajɔge ne gemɛ jií aké, “Mbɔgé ntagé yɛ́ lé mandée jií, ntoge nyɛ.” \p \v 29 Atágé mbɔ, tɛ́nétɛ́né manoó mansɔ́. Ne awuú menyammyɛ wuú nnó atoó. \v 30 Wyɛ né gébé ɛyigémbɔ Jisɔs awuú nnó uto útané ji mmyɛ, ábwɔlé mmyɛ ne njuné bɔɔ́ aké, “Waá ataá mandeé ya”? \p \v 31 Baá utɔɔ́ bií áké ne ji, “Gɛ nkane gejámégé bɔɔ́ ánɔ́ɔ wɔ mme, ɛpyɛɛ́mbɔ nnó ne ɔgige nnó waá ataá wɔ?” \p \v 32 Yɛ́ lé ɛbwɔ́ ájɔɔ́mbɔ, Jisɔs ashií wyɛ mampɛle agyage, agíge muú yi abɔ ataá ji. \v 33 Mendée yimbɔ ákaáge genó ɛyigé gepyɛɛ́ né menyammyɛ wuú, atané metɔɔ́metɔɔ́ bɔɔ́ bimbɔ awere ne ɛfɔ metɔɔ́ achwɔ́ kwé mbɛ ushu Jisɔs. Apyɛge mbɔ, agare ji abya wuú meko. \v 34 Ne Jisɔs aké ne ji, “Maá wa, ɔtoó getúgé ɔfyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛ ne me. Ɔ́mágé wú sé ubale. Kɛ pere.” \p \v 35 Ndɛre Jisɔs abɔ alú jɔɔ́ge ne mendée yimbɔ, bɔɔ́ dentɔɔ́ átané né gepúgé Jarɔs áchwɔ́ gáre Jarɔs áké, “Maá wyɛ agbó mɛ́, ɔchyɛgé sé ménlɛré ɛfwyale detú.” \p \v 36 Ne Jisɔs afyɛɛ́ mekpo né depɔ ɛtiré ájɔgé wɔ́, yɛ́mbɔ aké ne Jarɔs, “Ɔfɔgé, fyɛ́ lé metɔɔ́ ne me.” \v 37 Akamé fɔ́ nnó muú yicha akwɔlé ji wɔ́ ɛ́kosé Pita ne Jɛmsi ne meŋmó wuú Jɔn. \v 38 Ákɛ́gé ákwɔ́négé gepúge Jarɔs, Jisɔs agɛ nkane bɔɔ́ ákwené tametame áyiáge, ádorege mmyɛ mme álíle keŋke. \v 39 Jisɔs akpɛ́ mmu aké ne ɛbwɔ́, “Ndé ɛnyú déyiáge délíle? Maá mesɔ́ mendée yina agbo wɔ́, abɛlege lé géjyá.” \p \v 40 Áwúgé mbɔ álɔ manjwáné ji jwané, ɛfɛɛ́ ne alé bú ɛbwɔ́ ako átané dafyɛ, asɛ́ le mma ne ntɛ maá yimbɔ ne baá utɔɔ́ bií alɛɛ́, ájyɛ́ kpɛ mbaá ayi ábelé maá yimbɔ. \v 41 Ne Jisɔs agbare ji ɛbwɔ ajɔɔ́ né meko aramaic aké, “Tabita kumi. Ula utɛné nnó, mesɔ mendée njɔge ne wɔ nnó kwilé ka.” \p \v 42 Maá yimbɔ akwilé, tɛ́nétɛ́né alɔ mankɛné. Mesɔ mendée yimbɔ alu aŋmɛ́ áfyanéápeá. Bɔɔ́ bi ágɛne mechɔ ɛwé, mano áwule ɛbwɔ́ mmu ukokó. \v 43 Jisɔs aji ɛbwɔ́ matu nnó ɛkagé ágaré muú yicha mechɔ́ ɛwe. Anérégé aké ne ɛbwɔ́, “Chyɛge maá yimbɔ menyɛɛ́ anyɛɛ́.” \c 6 \s1 Bɔɔ́ Násarɛt ábya Jisɔs \r (Mat 13:53-58; Luk 4:16-30) \p \v 1 Jisɔs alyaá melu ɛwémbɔ, akéré né melɔ wuú ne baá utɔɔ́ bií. \v 2 Ne bií uwyaá bɔɔ́ Jus ukwɔnégé, afɛ́ mmu ɛcha mmyɛmenɛne, alɔ́ manlɛré bɔɔ́ depɔré Ɛsɔwɔ. Gejamégé bɔɔ́ bi áwuú unó bi alɛrégé ála mano mekpo fuú ne áké, “Ɛwéna ɛlúmbɔ nno? Nde mbaá, atáné ne unó uko? Ndé muú áchyɛɛ́ ji gefɔɔ́gé deŋgá ti ne utó nnó apyɛgé ufelekpa? \v 3 Pɔ́ memwɔmé upú ayi alu maá Mɛri na? Pɔ́ aŋmó bií álú Jɛmsi, ne Jose, Judas ne Simun? Pɔ́ aŋmó bií abi andée álú fa ne ɛsé.” Ɛpyɛ bwɔ́ áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne Jisɔs wɔ́ ne ábya ji. \p \v 4 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ánoge bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ yɛ́ndé mbaá. Yɛ́mbɔ wyɛlé bɔɔ́ melɔ bwɔ́ ne ula gepú bwɔ́ ne áŋmɛ bwɔ́ ne álá nógé ɛbwɔ́” \p \v 5 Ɛwena ɛpyɛ ji abɔ fɔ́ gébé mampyɛ ufélekpa ɛfɛɛ́ wɔ́, ɛkosé ukɛ́kɛ bɔɔ́ mamée abi ji anɛré ɛbwɔ́ amu mmyɛ atoó. \v 6 Ji ala meno mekpo fuú ndɛre agɛne nnó bɔɔ́ bina áfyɛɛ́ fɔ́ metɔɔ́ ne ji wɔ́. \s1 Jisɔs atɔ́ áŋgbá áfyáneápeá nnó ápyɛ utɔɔ́ bií \r (Mat 10:5-15; Luk 9:1-6) \p Ne Jisɔs atánégé melɔ wuú, afɛ́ né mata malɔ ayifɔ, alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 7 Akuú áŋgbá bií áfyáneapeá ako, áchwɔgé atɔ́ ɛbwɔ́ dafyɛ apea apea. Achyɛ́ ɛbwɔ́ uto mamférégé aló nchyɛ né mmyɛ bɔɔ́. \v 8 Ndɛre ɛbwɔ́ achwɔ́ jyɛ, Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Ɛkagé débɔ́ yɛɛ́ genó, bɔgé le meto ɛwu ɛwu, dékpágé fɔ́ menyɛɛ́, yɛ́ gébagé nekɛ, yɛ́ ŋka, \v 9 yɛ́ gekwɔrégé ndeé, yɛ́mbɔ fyɛ́ge lé unó uka.” \v 10 Ama jɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Dekwɔnégé yɛ́nde melɔ, gepú ɛyigé dékpɛ́gé, ásɛge ɛnyú ne metɔɔ́ megɔmegɔ bɛ́ge wyɛ ɛfɛɛ́ kpaá tɛ délyáge. \v 11 Mbɔge melɔ ɛlá sɛɛ́ ɛnyú wɔ́, yɛ́ manwu mekomejɔɔ́ nyú wɔ́, lyáge déjyɛ detɛne né metɔɔ́ melɔ́, dekwe uka mme nnó mpupu ɛyi ɛbalé ɛnyú uka ɛ́táné, ne ɛlɛrege nyɛ nnó ákwele ɛbwɔ́ mbeé.” \p \v 12 Ne baá utɔɔ́ bií atáné áfɛ́, álɔ mangárégé bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 13 Ɛbwɔ́ áfere gejamégé aló nchyɛ né mmyɛ bɔ, áma ápyɛ bɔɔ́ mameé átoó ndɛre ágbɛle ɛbwɔ́ maweé mmyɛ. \s1 Negbo né Jɔn Menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ \r (Mat 14:1-2; Luk 9:7-9) \p \v 14 Mfwa Hɛrɔd Antipas ayi awáne baá gebégé ábyɛné Jisɔs awú ŋgɔ ukpɛ́kpɛ́ depɔ tiré Jisɔs apyɛ́ deko. Nendé yɛ́nde mbaá bɔɔ́ ágaré abya wuú. Bɔɔ́ bifɔ ájɔge áke, “Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ ne akwilé né negbo nkaáwu ne awya utó mampyɛ ufélekpa.” \v 15 Yɛ́mbɔ abifɔ áké, “Jisɔs alu mewené Ɛlija muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ.” Abifɔ áké, “Jisɔs alu gekwénegé muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ.” \p \v 16 Ne Hɛrɔd awúge ngɔ Jisɔs aké, “Ndɔfɔ ɛlé Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ ayi mbɔ nsɔɔ́ ji mekpo ne ákwilé né negbo achwɔɔ́.” \v 17 Ɛpyɛmbɔ Hɛrɔd atɔ bɔɔ́ nnó ágbáré Jɔn áwɛ́ áfyɛ́ né mmu gepúgé denɔ, gétúgé agaré gabo ayi Hɛrɔd apyɛ́ nnó aferé Hɛrɔdyas mendée meŋmo wuú Filip abá. \v 18 Jɔn abɔ ajɔ́gé ne Hɛrɔd nnó, “Ɛlɔme fɔ́ manfere mendée meŋmó wyɛ ɔbá.” \p \v 19 Né gétú ɛyigémbɔ Hɛrɔdyas abɔ apaá Jɔn ne akɛlé meti manwá ji yɛ́mbɔ ágɛ́ meti wɔ́. \v 20 Hɛrɔd abɔ ánógé Jɔn ne ákɛlégé fɔ́ nnó awá ji. Akaá nnó Jɔn alu muú melɔ́mélɔ́ ne alu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. Yɛ́lé unó bi Jɔn ajɔ́ge úlú tametame né metɔɔ́ wuú, yɛ́mbɔ metɔɔ́ ɛ́gɔɔ́ ji manwúge Jɔn yɛ́ndégébé. \p \v 21 Bií uma Hɛrɔdyas agɛ meti mawá Jɔn. Gébégé Hɛrɔd apyɛ ɛpaá bií ɛbi ábyɛ́né ji, akú ákpakpa melɔ ne afwa bɔɔ́ bee né gebage mewaá Galilií. \v 22 Ne maá Hɛrɔdyas mesɔ mendée achwɔ́ bee gefɔ́gé mabeé ɛyigé gégɔɔ́ Hɛrɔd ne aŋkɛɛ́ bií matɔɔ́, ɛfɛɛ́ ne Hɛrɔd aké ne ji, “Gare me yɛ́nde genó ɛyige ɔkɛlege, nchyɛ wɔ.” \v 23 Nkelé nnó, “Nchyɛge wɔ yɛ́nde genó ɛyigé ɔkɛlege, yɛ ɛbɛ le gebagé melɔ wá.” \p \v 24 Maá yimbɔ atané ajyɛ gií mma wuú aké, “Mma, ngaré mfwa nnó nkɛlege nde”? \p Mma aké, “Mekpo Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ.” \p \v 25 Maá yimbɔ abó akéré, agaré Hɛrɔd aké, “Nkɛlege nnó ɔchyɛ me mekpo Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ fa né gebagé nkpagene nana.” \p \v 26 Mechɔ ɛwé ɛpyɛ mfwa Hɛrɔd byɔ ukɔré ji mmu yɛ́mbɔ akágé shya manchyɛ ji gétúgé abɔ́ akele mɛ né mbɛ ushu aŋkɛɛ́ bií. \v 27 Tɛ́nétɛ́né yimbɔ, Hɛrɔd atɔ membame wuú ayi ama nnó, ájyɛ ásɔ́ mekpo Jɔn né gepúgé denɔ. Ne ájyɛ sɔ́ áchwɔ́ ne ɛwu. \v 28 Mende yimbɔ anérégé, abɔ́ mekpo ɛwu afyɛ́ né gebagé nkpagene ajyɛ́ chyɛ maá yimbɔ mendée, ne maá yimbɔ ajyɛ chyɛ mbaá mma wuú. \v 29 Ne baá utɔɔ́ Jɔn áwúge nnó áwá ntɛ bwɔ́, ájyɛ kpá geŋkwɔ jií, anií né menome ɛwe áchomé né ɛtárávɛ́. \s1 Jisɔs achyɛɛ́ dɛlé bɔɔ́ áta menyɛɛ́ \r (Mat 14:13-21; Luk 9:10-17; Jɔn 6:1-14) \p \v 30 Áŋgbá Jisɔs ákéré meso né nekɛ ɛniné ji abɔ́ atɔme ɛbwɔ́. Ágaré Jisɔs ufɔɔ́ unó bí ɛbwɔ́ ápyɛ́ ne álɛré. \v 31 Ɛwyágé bɔɔ́ áchwɔɔ́ mbaá Jisɔs, abi áchwɔɔ́, ne abi ájyɛ, ájá kpaá ápyɛ Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ápɔ́ yɛ́ ne gébé manyɛɛ́ menyɛɛ́. Ɛfɛɛ́ ne Jisɔs aké ne baá utɔɔ́ bií, “Déjyɛ́ né melú ɛwé bɔɔ́ álá pɔ́, nnó ɛnyú degbeé mmyɛ gachyɛ́.” \v 32 Ɛ́fɛɛ́ ájyɛ kpɛ mmu ɛ́kpée ɛbwɔ́ ɛbwɔ́, álɔ manjyɛ né mbaá ayi álú bɔmbɔ. \p \v 33 Yɛ́mbɔ gejamégé bɔɔ́ ágɛ́ ɛbwɔ́ ndɛre átané ájyɛ ákaá Jisɔs ne bɔɔ́ bí ne melu ɛwé ɛbwɔ́ ájyɛ. Ne ɛbwɔ́ átané malɔ́malɔ́, ásɔ́ mewaá mewaá, ábɔ́ mbɛ ne Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií. \v 34 Jisɔs átanégé mmu ɛkpée, agɛ́ gejamégé bɔɔ́, ne meshwɛ akwɔ́ ji metɔɔ́, gétúgé álu ɛké magɔŋme ayi álá pɔ́ ne membámé. Ɛfɛɛ́ alɔ manlɛré ɛbwɔ́ gejamégé unó. \v 35 Ndɛre bií ulɔ mangíle baá utɔɔ́ Jisɔs ájyɛ jɔɔ́ ne ji áké, “Átá bií úfɛ́ ne mbaá yina alu ɛke mashwɔne. \v 36 Gɔ bɔɔ́ bina ájyɛ nnó ɛbwɔ́ ákáge jyɛ ne makɔɔ́ né baá malɔ ayi álú kwɔ́kwɔ́lé, áná menyɛɛ́ ányɛɛ́.” \v 37 Ne Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú ambɔɔ́ chyɛ́ge ɛbwɔ́ genó ányɛɛ́.” \p Ne ɛbwɔ áké, “Átá ɔkaá fɔ́ nnó ŋka yi ɛse dénáme bɔɔ́ bina menyɛɛ́ ɛ́káge bɛ genóge uba ŋka upea wɔ́?” \f + \fr 6:37 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Denari alu ŋka yi apege muú né utɔɔ́ bií uma.\f* \p \v 38 Jisɔs aké, “Ɛnyú dewya ntó brɛd ɛníi? Choge depɛ́.” Ájyɛ gɛ́, ne áké, “Ɛse dewya ntó brɛd ɛta ne meshuú ɛpea.” \p \v 39 Ne Jisɔs agare ɛbwɔ́ nnó ákaré bɔɔ́ bimbɔ matoómatoó, ájwɔ́lé né dambyanja. \v 40 Apyɛ ɛbwɔ́ ájwɔ́lé, mbaá ayifɔ álu usaá bɔɔ́ uta ne ayifɔ alu usaá bɔɔ́ upea meso ɛfya. \v 41 Ájwɔ́légé Jisɔs abɔ́ ntóo brɛd ɛ́táa ne meshuú ɛ́peá, apɛ amɛ mfaánebuú, achyɛ́ matame mbaá Ɛsɔwɔ. Agya brɛd achyɛ́ mbaá baá utɔɔ́ bií nnó ákaré mbaá bɔɔ́ bimbɔ. Ne ákaré ntó meshuú ɛpea mbaá ɛbwɔ́ ako. \v 42 Yɛ́ndémuú ányɛ́ ágbeé. \v 43 Ne baá utɔɔ́ Jisɔs ányweré brɛd ne meshuú ágbeé usá úfyáneupeá ɛbi ányɛɛ́ ulaá. \v 44 Bɔɔ́ bi ányɛ́ menyɛɛ́ álú dɛlé bɔɔ́ átáa. \s1 Jisɔs akɛ mfaá mekɔ manaá \r (Mat 14:22-23; Jɔn 6:15-21) \p \v 45 Ɛ́wyágé Jisɔs apyɛ baá utɔɔ́ bií ákpɛ ɛ́kpée nnó ábɔ́ mbɛ áchyá gentoógé mewaá ájyɛ́ né melɔ Bɛtsada. Ji ala meso agare bɔɔ́ nnó ɛbwɔ́ ákéré né upú bwɔ́. \v 46 Ajɔgé mɛ́ né bɔɔ́ nnó ákɛ cháŋéné, afɛ né mfaá Mekwɛ manɛmmyɛ. \v 47 Nkwále akwɔnégé, ɛkpée ɛlú né metɔɔ́ gentógé mewaá Galilií, ɛle Jisɔs mbií ne álaá né mapeá nnyi. \v 48 Jisɔs agɛ́ nnó baá utɔɔ́ bií ágɛ́ne ɛfwyale ndɛre mbyo nnyi atané ɛbwɔ́ mbɛ ushú ápélege ɛ́kpée bwɔ́. Ɛlɔ né gejɛ́jɛ́gébí kpaá tɛ dondo, Jisɔs ákɛ́né mfaá mekɔ manaá achwɔ́ ɛta bwɔ́, ɛla gachyɛ ake apyáme ɛbwɔ́ akoó. \v 49 Ɛbwɔ́ áké ágɛ́ne nkane Jisɔs akɛ́ne mfaá mekɔ manaá achwɔ́, áfɛré nnó ɛle muú nefoó ne alɔ máŋkalégé. \v 50 Ɛbwɔ́ ako ágɛgé ji ɛfɔɔ́ ɛkwɔ ɛbwɔ́ matɔɔ́. \p Yɛ́mbɔ áké ne ɛbwɔ́ tɛnetɛne yimbɔ, “Ɛlé me, gbarege matɔɔ́ nyú, défɔge.” \v 51 Jisɔs akpɛge né mmu ɛkpée ne ɛbwɔ́, mbyo yimbɔ apwá. Agɛge mbɔ ala mano mekpo fuú. \v 52 Yɛle Jisɔs abɔ achyɛ dɛle bɔɔ́ atá brɛd ányɛɛ́, akaá fɔ gefɔge muú ɛyige ji alu wɔ́; néndé aŋea matɔɔ́. \s1 Jisɔs apyɛ bɔɔ́ mameé atoó né Gɛnɛsárɛt \r (Mat 14:34-36) \p \v 53 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií áchyagé gentóogé mewaá, áchwɔ́ kwɔ́ne né melɔ Gɛnɛsárɛt, né gentó ɛyigémbɔ ne ɛbwɔ́ áshií ɛ́kpée ɛfɛɛ́. \v 54 Tɛ́nétɛ́né yi ɛbwɔ́ átané mmu ɛ́kpée, bɔɔ́ ákaá nnó gɛ́ Jisɔs na. \v 55 Álomé gatɛlé, áfɛ melɔ meko ne baá mata malɔ, áfɛ ákpane bɔɔ́ mameé bwɔ́ áchwɔ́ ne ɛbwɔ́, ne yɛ́nde mbaá ayi áwuúge nnó Jisɔs alú wyɛ. \v 56 Ne yɛ́nde mbaá ayi Jisɔs ákwɔné, yɛ́ né malɔ ayi kɔ́kɔ́ yɛ ayi kpákpá ne yɛ né makɔɔ́ ákpané bɔɔ́ mameé ánywérege malú malú yɛ́ né ntoné gese, ne ánɛné Jisɔs mmyɛ nnó alya ɛbwɔ́ atá mano nkú jií. Ne yɛ́ndémuú nemeé ayi ataá mano nkú Jisɔs atoó. \c 7 \s1 Jisɔs agarege unó bi ukwene antɛ bɔɔ́ Jus álɛré \r (Mat 15:1-20) \p \v 1 Bɔɔ́ Farasi ne anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ fɔ átané Jɛrosalɛ áchwɔ́ nɔ́ Jisɔs mme. \v 2 Ndɛre ɛbwɔ́ álu ɛfɛɛ́, ágɛ́ nnó baá utɔɔ́ Jisɔs abifɔ anyɛɛ́ menyɛɛ́ amu debadeba ayi álá shwɔnége amu ndɛre gepɔ gebwɔ́ gelɛrége wɔ́. \p \v 3 Bɔɔ́ Farasi ne bɔɔ́ Jus ako abi ákwɔ́lege unó bina dɔɔ́, ushuú bɔɔ́ Farasi cháchá ányɛɛ́ fɔ́ menyɛɛ́ ayi álá bɔmbɛ áshwɔ́né amu bwɔ́ ndɛre gepɔgé ukwene antɛ bwɔ́ gelu wɔ́. \v 4 Yɛɛ́ muú bwɔ́ ayi anyɛɛ́ genó ɛyígé ánáme né gese ayi álá shwɔné cháŋéné apɔ́. Ɛbwɔ́ ábelege ntó gejamégé mabɛ bwɔ́ nkane manshwɔ́négé amó, mesɛɛ́ ne mámba. \p \v 5 Ne Bɔɔ́ Farasi ne anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ágií Jisɔs áke, “Ulannó ne baá utɔɔ́ byɛ álá kwɔ́légé unó bi ukwene antɛ sé álɛré? Ulannó ɛbwɔ́ ányɛɛ́ menyɛɛ́ ayi álá shwɔ́négé amu”? \p \v 6 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú bɔɔ́ dembwɔ́lé. Asaya, muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ abɔ́ alu cho gébégé agaré nyá mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ atomé ne ɛnyú nnó, \q1 ‘Bɔɔ́ bina ánógé me ne ubɔ́meno \q1 yɛ́mbɔ ánógé fɔ́ me né mmu matɔɔ́ bwɔ́ cháchá. \q1 \v 7 Ɛnógé ɛwé ɛbwɔ́ ánoge me, ɛlú detú \q1 nénde ásɛle unó ukwene antɛ bwɔ́ álɛrege ɛké mabɛ ya!’” \p \v 8 Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Ɛnyú désɛ mabɛ́ Ɛsɔwɔ, deke debélé ɛgbɛ ɛma nnó dénógé unó bi ákwaá álɛ́rege.” \p \v 9 Jisɔs afɛ mbɛ manjɔɔ́ aké, “Dewyá mati malɔ́malɔ́ mánlya mabɛ́ Ɛsɔwɔ nnó dékwɔ́légé le unó bi ukwene antɛ nyú álɛrége. \v 10 Gébégé Mosis alɛrege mabɛ Ɛsɔwɔ, abɔ́ ajɔɔ́ aké, ‘Nógé mma wyɛ ne ntɛ wyɛ’. Ama jɔɔ́ ntó nnó, ‘Mbɔgé muú ajɔ́gé mejɔɔ́ mebo ne mma wuú yɛ́ ɛlé ne ntɛ wuú, ábɔ́ manwá ji.’ \v 11 Yɛ́mbɔ né ɛgbɛ́ ɛwé nyú, dela gáre lé nnó, mbɔgé muú abɛgé ne genó ɛyigé ji akage poó mma wuú yɛɛ́ ɛbɛ́lé ntɛ wuú ne geji, ajɔɔ́ le nnó, ‘Ɛ́lé ɛchyɛ Ɛsɔwɔ.’ \v 12 Wyɛmbɔ ne dégbɛɛ́ bɔɔ́ nnó ápoóge fɔ́ ammá bwɔ́ ne antɛ bwɔ́. \v 13 Ɛnyú dépyɛ mabɛ́ Ɛsɔwɔ áfu sé yɛ́ genó wɔ́ getúgé unó bi ɛnyú délɛ́rege. Gɛ wyɛ gepɔ gema na me njɔɔ́ mbɔ gejamégé gabo alú ayi ɛnyú dépyɛ wyɛ na.” \s1 Unó bi upyɛ mekwaá álá bɛɛ́ fɔ́ cho né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ \r (Mat 15:10-20) \p \v 14 Ne Jisɔs ama akuú njuné bɔɔ́ nnó áchwɔ́ ɛta wuú. Áchwɔ́ge aké, “Ɛnyú ako wuúge, ne yɛ́ndémuú ákaá genó ɛyigé njɔ́gé. \v 15 Genó ɛyigé muú ányɛ́ge gejyɛ ji unɛ gepyɛ fɔ́ muú ábɛɛ́ debadeba né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ, ɛlé ɛyi getanege ji né meno.” \v 16 Ne mbɔge muú awyá matu manwú áwú. \p \v 17 Jisɔs anérégé, ji ne baá utɔɔ́ bií ályá bɔɔ́ bimbɔ, áfɛ́ né mmu gepú, ne ɛbwɔ́ ágií ji ulá nekanemejɔɔ́ ɛnina. \v 18 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú delú defɔɔ́ pɔ́ ɛké atɛ? Ɛnyú dékaá wáwálé nnó dényɛgé menyɛɛ́ ákágé pyɛ fɔ́ ɛnyú debɛ́ debadeba. \v 19 Menyɛɛ́ wu ákpéné fɔ́ né matɔɔ́ nyú, ájyɛ le né unɛ, ne átane né menyammyɛ.” Ndɛre Jisɔs ajɔɔ́ mbɔ ɛbyɛnnó ufɔɔ́ menyɛɛ́ uko ukwané manyɛɛ́. \p \v 20 Ne Jisɔs aké, “Ufɛré ɛbi utánege muú metɔɔ́ ne upyɛ muú abɛɛ́ debadeba né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ.” \v 21 Ama jɔɔ́ aké, “Ufɛ́ré uboubo, ubɛlé tametame, ɛjo ne manwáné bɔɔ́. Unó bina uko utánege né metɔɔ́, \v 22 mankwéné ulɔ, use, ne nchyɛ, mambwɔ́lege bɔɔ́, ɛŋmeŋmené, mansɔge metɔɔ́ nnó bɔɔ́ ábɔ́ unó ápwɔ ɛnyú, manchɔge bɔɔ́ mambɔ, nepa ne ukéŋkéné. \v 23 Unó bina uko utanege né metɔɔ́ ne ubi ne úpyɛɛ́ muú ábɛɛ́ debadeba né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ.” \s1 Mendée ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs \r (Mat 15:21-28) \p \v 24 Ne Jisɔs atané afɛ́ né gebagé mewaá bɔɔ́ Jus ɛyi gelú kwɔ́kwɔ́lé ne melɔ Tiya ne Sidɔn. Jisɔs ajyɛ kpɛ mmu gepú gefɔ ne akɛ́légé fɔ́ nnó muú akaá nnó ji alu ɛfɛɛ́, yɛ́mbɔ meti ɛpɔ́ ɛwe ji ákáge bií. \v 25 Mendée fɔ ayi maá wuú yi mendée awya meló nchyɛ, áwuúgé nnó Jisɔs alu ɛfɛɛ́, atané tɛ́nétɛ́né achwɔ́ tó manó né mbɛ ushuú wuú. \v 26 Mendée yina apɔ́ fɔ́ muú Jus alu muú Grek ne ábɔ́ ábyɛ́ ji títí né gebagé mewaá Siriya né Sirofɔnishya. Anɛ Jisɔs mmyɛ nnó aféré meló nchyɛ yimbɔ né mmyɛ maá wuú. \v 27 Yɛ́mbɔ Jisɔs aké, “Gɔ ɛsé debɔ mbɛ dechyɛ baá melɔ menyɛɛ́, ɛlɔ́mé fɔ́ nnó muú asɛ menyɛɛ́ ayi baá melɔ ányɛ́ achyɛɛ́ bɔ mammyɛ.” \f + \fr 7:27 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Né melɔ ŋwɛ ɛwéna bɔɔ́ abi Jisɔs ájɔ́gé atome ne ɛbwɔ́ nnó baá melɔ ɛlé bɔɔ́ Jus ne abi ji atome ne ɛbwɔ́ nnó bɔ mamyɛ ɛlé bɔɔ́ abi álá pɔ́ fɔ bɔɔ́ Jus.\f* \p \v 28 Ne mendée yimbɔ ashuú ji meko aké, “Ata, yɛ́mbɔ bɔ mammyɛ ányɛɛ́ uchɔchɔgéré ɛbi utánege né ɛkpókpógélé ukwéne mme gébégé ambané áke ányɛɛ́ menyɛɛ́.” \p \v 29 Jisɔs aké ne ji, “Ɛlé wáwálé, chó, ɔgɛne nyɛ ndɛre meló nchyɛ yimbɔ atané mɛ́ maá wyɛ mmyɛ.” \p \v 30 Gébégé mendée yimbɔ akéré né gepú jií, agɛ́ maá wuú ndɛre ábɛlé né ukwɔ ne meló nchyɛ atané mɛ́ ji mmyɛ. \s1 Jisɔs apyɛ mbuú atoó \p \v 31 Ne Jisɔs atánege melɔ Tiya akoó né meti Sidɔn afɛ́ né ɛbɛɛ́ mega Galilií. Afɛ́ né mme Dekapolis, mme malɔ afya. \v 32 Bɔɔ́ fɔ áchwɔ́ ne mende ayi alu matu gbɛ́gbɛ́ ne akágé jɔɔ́ fɔ mejɔɔ́. Ɛbwɔ́ ánɛ Jisɔs mmyɛ nnó anɛré ji ɛbwɔ mmyɛ. \v 33 Jisɔs asɛ ji né metɔɔ́ metɔɔ́ gejamégé bɔɔ́, afɛ́ né melu ɛwé ɛlu bibií ɛfɛɛ́ ne afyɛ denɔré amu né matu mende yimbɔ, akpó matyɛ ne ata nenɔme nií. \v 34 Ne Jisɔs apɛ amɛ mfaánebuú ne ashuúle gefere, ajɔɔ́ né meko aramaic aké, “Ɛffata” ula úlú nnó, “Néné”. \p \v 35 Tɛ́nétɛ́né mende yimbɔ alɔ manwu ne alɔ ntó manjɔɔ́ mejɔɔ́ ayi álá pɔ́ se ne ɛfwyale. \v 36 Ne Jisɔs akwelé ɛbwɔ́ mbeé nnó ɛ́kagé ágaré muú. Yɛ́mbɔ ndɛre ákwelé ɛbwɔ́ mbeé dɔɔ́, mbɔ nto ne bɔɔ́ ágarege abya wuú ájyɛ. \v 37 Ɛbwɔ́ ako abɔ, álá manó mekpo fuú ájɔge áké, “Yɛ́ndé genó ɛyige ji apyɛɛ́ gelú gelɔ́gelɔ́.” Apyɛ bɔɔ́ matu gbɛ́gbɛ́ áwuú ne abi álá jɔge, ájɔge. \c 8 \s1 Jisɔs achyɛɛ́ dɛlé bɔɔ́ ani menyɛɛ́ \r (Mat 15:32-39) \p \v 1 Ɛwyage gejamégé bɔɔ́ gema chwɔ́ nɔ́ Jisɔs mme. Bɔɔ́ bina abɔ́ akpá fɔ́ menyɛɛ́ ayi ányɛɛ́ wɔ́. Ne Jisɔs akuú baá utɔɔ́ bií ne aké, \v 2 “Meshwɛ apyɛɛ́ me ne bɔɔ́ bina, néndé ɛbwɔ́ álé mbɔ ndɔ ɛlɛɛ́ ne me ayi álá ányɛɛ́ yɛ genó fɔ́ wɔ́. \v 3 Mbɔgé ngarege ɛbwɔ́ nnó ájyɛɛ́ unɛ mesa, átɔ́ɔ né meti gétúgé abifɔ nekɛne bwɔ́ néshya.” \p \v 4 Baá utɔɔ́ bií ágií ji áké, “Fa né mashwɔne muú agɛne mbɔ menyɛɛ́ ɛfɔ́ ayi ákwanege bɔɔ́ bina ako?” \p \v 5 Ne Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dewyaá ntoó brɛd ɛnií ɛfɛɛ́”? Áké, “Dewyaá ntoó brɛd ɛ́kénéama.” \p \v 6 Ɛwyage Jisɔs agaré bɔɔ́ bimbɔ aké, “Jwɔ́lege mme”. Ne asɛ́ ntoó brɛd ɛyimbɔ ɛ́kénéama áchyɛge matame mbaá Ɛsɔwɔ, agya, achyɛɛ́ baá utɔɔ́ bií nnó ákáré mbaá bɔɔ́ bina, ne ápyɛ wyɛmbɔ. \v 7 Ne ɛbwɔ́ ábɔ́ awya ntó ukɛkɛ baá meshuú. Jisɔs asɛ achyɛɛ́ matame mbaá Ɛsɔwɔ né uno bi, agaré baá utɔɔ́ bií nnó ákáré mbaá bɔɔ́. \v 8 Yɛ́ndémuú ányɛɛ́ ágbeé ne baá utɔɔ́ Jisɔs ánywéré uba bi ulaá ugbeé usá ukeneama. \v 9 Mpa bɔɔ́ bi ányɛ́ alú dɛlé bɔɔ́ anií. Ánérégé Jisɔs aké ákere meso né upú bwɔ́. \v 10 Tɛ́nétɛ́né yimbɔ Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ákpɛ mmu ɛ́kpée áchyaá áfɛ́ né gebagé mewaá ɛyigé akuú nnó Dalmanuta. \s1 Ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ne Sadusi ágií Jisɔs nnó álɛ́ré ɛbwɔ́ ufélekpa \r (Mat 16:1-4; Luk 12:54-56) \p \v 11 Bɔɔ́ Farasi fɔ ábɔ́ áfɛ́ mbaá Jisɔs álɔ manyɛ́ mbeé ne ji. Ɛbwɔ́ abɔ akɛle meti mamua ji. Ágií ji áké, “Pyɛ ufélekpa ɛse dégɛ́, manlɛre nnó Ɛsɔwɔ ne atɔ́me wɔ.” \v 12 Jisɔs awuúgémbɔ, ashulé gefere ne agií ɛbwɔ́ aké, “Ulannó njyɛ ɛnina fi nekɛlege ufélekpa? Ngarege ɛnyú wáwálé nnó yɛ́ úma degɛné fɔ́.” \p \v 13 Ájɔgé mbɔ alya ɛbwɔ́, áma jyɛ kpɛ mmu ɛkpeé, achya afɛ́ ɛgbɛ gentógé mewaá. \s1 Jisɔs akwelé baá utɔɔ́ bií mbeé nnó ásɛ gébé ne yis bɔɔ́ Farasi ne bɔɔ́ Sadusi \r (Mat 16:5-12) \p \v 14 Baá utɔɔ́ Jisɔs ábɔ́ ájinte mankpa gejamégé brɛd ne ábɔ́ áwya le maá ntó brɛd ama né ɛkpeé. \v 15 Jisɔs akwelé ɛbwɔ́ mbeé aké, “Sɛge gébé ne yis bɔɔ́ Farasi ne mfwa Hɛrɔd.” \p \v 16 Ne ɛbwɔ́ álɔ manjɔgé ɛbwɔ́ ɛbwɔ́ áké, “Ndɔfɔ ajɔ́gé mbɔ lé délá depɔ́ yɛ́ ne brɛd?” \p \v 17 Jisɔs akaá genó ɛyigé ɛbwɔ́ ajɔgé ne agií aké, “Ulannó ɛnyú dejɔge mechɔ brɛd ayi ɛnyú dela pɔ́ ne ji? Nnó ɛnyú delú daŋkaá ula mechɔ ɛwé? Matɔɔ́ nyú álu wyɛ séséleé? Délú daŋkaá gefɔ́ge muú ayi me nlu? \v 18 Ɛnyú déwyaá amɛ dégɛne fɔ́ mbaá? Ɛnyú déwyaá matu déwuú fɔ́? Dékágé fɛre fɔ́ depɔ tiré na? \v 19 Gébégé nkare ntoó brɛd ɛ́ta mbaá bɔɔ́ dɛle bɔ́ átáa ányɛɛ́, ayi ábɔ́ álaá gbeé usa unií?” Ne ɛbwɔ́ áshuú ji meko aké, “Usá úfyaneupeá.” \p \v 20 Jisɔs ama agií ɛbwɔ́ nnó, “Ne gébégé nkaré ntó, ntoó brɛd yimbɔ ɛ́kénéama mbaá bɔ dɛlé bɔɔ́ ani ányɛɛ́, ayi alaá ɛnyú dénywere nyá, álaá usá unií?” Ɛbwɔ́ áshuú meko áké, “Usá ukeneama.” \p \v 21 Jisɔs agií ɛbwɔ́ ake, “Ɛnyú degɛ nkane nsɛle baá nto brɛd nchyɛɛ́ gejame bɔɔ́ menyɛɛ́ wɔ́, tɛ fi, délu daŋkaá gefɔ́gé muú ɛyi me nlu?” \s1 Jisɔs apyɛ muú amɛ nónómé né Bɛtsaida agɛ́ne \p \v 22 Gébégé Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ákwɔne né Bɛtsada, bɔɔ́ fɔ ásɛ muú amɛ nónómé áfɛ́ ne ji mbaá Jisɔs ánɛ ji mmyɛ nnó atá ji. \v 23 Jisɔs agbaré ji ɛbwɔɛbwɔ áfɛ́ mekpo meti, ɛfɛɛ́ ne akpó ji matyɛ amɛ. Anɛré ji amu né amɛ, agií ji aké, “Nnó ɔgɛne mbɔ genó fɔ́?” \p \v 24 Mende yimbɔ apɛ amɛ mfaá aké, “Ngɛne bɔɔ́ yɛ́mbɔ álu lé ɛké unɔɔ́ ɛbi ukɛne ugyage.” \p \v 25 Ama ata ji amu né amɛ nana mende yimbɔ aké apɛle amɛ ji ánené alɔ mángɛne mbaá, ne agɛne yɛ́nde genó cháŋéné. \v 26 Jisɔs agare nnó, “Cho mmu gepú jyɛ, ɛkagé ɔkere né melɔ.” \s1 Pita aké Jisɔs alu muú ayi Ɛsɔwɔ akwere ji ɛla gefwa \r (Mat 16:13-16; Luk 9:18-21) \p \v 27 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ájyɛ́ né baá malɔ́ fɔ kwɔ́kwɔ́lé ne melɔ Kaisaria Filipi. Ndɛre ɛbwɔ́ akɛne ájyɛ, agií baá utɔɔ́ bií aké, “Ndé gefɔgé muú ayi bɔɔ́ ájɔɔ́gé nnó me nlu?” \p \v 28 Baá utɔɔ́ bií áshuú ji meko áké, “Bɔɔ́ bifɔ áke ɔlu Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, abifɔ áke ɔlu Ɛlija ne abifɔ áke ɔlu muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ama.” \p \v 29 Ajɔ́gémbɔ, Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké ne “Yɛ́ ɛnyú ambɔɔ́ deké me nlu waá”? Pita ashuú ji meko aké, “Wɔ ɔlu Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa.” \p \v 30 Jisɔs akwelé baá utɔɔ́ bií mbeé nnó ɛ́kágé ágaré muú fɔ, muú ayi ji alu. \s1 Jisɔs agaré ɛfwyale wuú ne negbo nií \r (Mat 16:21-28; Luk 9:22-27) \p \v 31 Jisɔs alɔ mangaré nnó, Maá Ntɛ Mekwaá abɔ́ mangɛ́ gejamégé ɛfwyale, ɛle ákpakpa melɔ, ne anɔɔ́ baá bi ápyɛ upɛ ne anlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ, áshya nyɛ ji, áwáne nyɛ ji. Yɛ́mbɔ ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔnegé akwilege nyɛ né negbo. \v 32 Ne Jisɔs agaré ɛbwɔ́ mechɔ ɛwe gbɔgɔnɔ. Ajɔ́ge mbɔ, Pita asɛ ji átɛné ɛgbɛ. Alɔ manshule ji ndo nnó ajɔge se gefɔge mechɔ ɛwémbɔ. \v 33 Yɛ́mbɔ Jisɔs abwɔlé ushu apɛ baá utɔɔ́ bií ne ashule Pita ndo aké ne ji, “Kwilé me mbɛ ushu danchɔmeló. Ɔfɛ́rege unó nkane mekwaá, ɔfɛrégé fɔ́ ɛké Ɛsɔwɔ.” \v 34 Ne Jisɔs akuú gejamégé bɔɔ́ bimbɔ ne baá utɔɔ́ bií, ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Yɛ́ mbɔgé muú ɛnyú akɛlege mambɛ menkwɔle wa, abɔ manjinte gemɛ jií akpa gekwa ji akame yɛ negbo ne akwɔ́légé me. \v 35 Mbɔgé muú akɛlege mampoó geŋwá jií ɛbyɛ́nnó aníige nyɛ geji, ne mbɔgé muú akamégé manchyɛɛ́ geŋwá jií getú ya ne abya melɔ́mélɔ́, apomé nyɛ. \v 36 Ndé nsá ayi muú ábɔ́ɔ, mbɔgé abɛge ne unó mme uko ne aníige geŋwá jií? \v 37 Ndé genó muú ákage bɔ achyɛ mankwɔré ne geŋwá jií? \v 38 Kaáge nnó mbɔgé mmyɛ́ ɛ́gbóo muú gétuú ya ne mekomejɔɔ́ wa né mbɛ ushu njyɛ ɛniné na, ɛniné nétií meso ne Ɛsɔwɔ, népyɛɛ́ gabogabo, mbɔntó ne Maá Ntɛ Mekwaá mmyɛ ɛgbóo nyɛ́ ji mansɛ muú yimbɔ ndɛre muú wuú gébégé aké achwɔ́ ne makiɛ́nné ukpea jií ne ɛnoge ɛwé Ntɛ wuú achyɛɛ́ ji.” \c 9 \nb \v 1 Jisɔs ama jɔɔ́ ne bɔɔ́ bimbɔ aké, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, gentɔgé bɔɔ́ álú mbɔ fáná, abi álá gbóo fɔ kpaá tɛ ágɛne nyɛ gefwage Ɛsɔwɔ ndɛre gechwɔɔ́ ne ɛshyɛ wuú.” \s1 Jisɔs akwɔré gefɔɔ́ agɛnege mané mané \r (Mat 17:1-9; Luk 9:28-36) \p \v 2 Ndɔ ɛ́kéné ɛ́kógé Jisɔs asɛ Pita, Jɛmsi ne Jɔn ákwɔ́ áfɛ́ mfaá Mekwɛ fɔ kpaá. Ájyɛge ájwɔlé ɛbwɔ́ ɛbwɔ́ áke ápɛle menyammyɛ Jisɔs alɔ manshwanege né mbɛ ushu bwɔ́. \v 3 Gefɔɔ́ ɛyigé mandeé ji akpea yɛ muú ayi akage shwɔne áji nnó ábɛ́ pópó mbɔ apɔ́, yɛ ɛ́bɛ́lé ne uka. \v 4 Áké ápɛ́le ágɛ́ Ɛlija ne Mosis ákwɔ fwɛ́ɛ ájɔɔ́ge mejɔɔ́ ne Jisɔs. \v 5 Pita ajɔɔ́ ne Jisɔs aké, “Ata, ɛlɔ́ ndɛre ɛsé délú fa, gɔ́ ɛse détɛ́né óto úlɛɛ́, géma ɛta wyɛ, géma ɛta Mosis, géma ɛta Ɛlija.” \v 6 Pita akágé se genó ɛyigé ji ajɔ́ɔge néndé ɛfɔ́ ɛ́kwɔ́ ɛbwɔ́ matɔɔ́ dɔɔ́. \p \v 7 Ndɛre ajɔɔ́ge mbɔ, áké ápɛlé gekó gekweré ɛbwɔ́ mme ne meko atané né mmu gekó ɛyigembɔ aké, “Gɛ́ge maá wa ayi mbwi metɔɔ́ na, wuúge ne ji.” \v 8 Tɛ́nétɛ́né yimbɔ áké amagé pɛ ágɛ sé yɛ muú fɔ wɔ́ ɛkosé Jisɔs jimbií ne ɛbwɔ́ ambɔɔ́. \p \v 9 Ndɛre ɛbwɔ́ áshulege mékwɛ́ ájyɛɛ́, Jisɔs áji ɛbwɔ́ ɛtu aké ɛ́kagé ágáré muú fɔ genó ɛyige ɛbwɔ́ ágɛné kpaá tɛ ji Maá Ntɛ Mekwaá akwilége né negbo. \p \v 10 Áwúgé depɔ tire Jisɔs ajɔɔ́, ábele wyɛ́ détí né mmu matɔɔ́ bwɔ́, ne ágiíge atɛ nkane ulaá mankwilé né negbo útɛné. \v 11 Ne baá utɔɔ́ Jisɔs bimbɔ ágií ji áké, “Ulannó ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ájɔɔ́ áké Ɛlija abɔ́ mambɔ mbɛ achwɔ́ ne Muú yi Ɛsɔwɔ akwere ji ɛla gefwa?” \p \v 12 Ɛfɛɛ́ Jisɔs akamé aké, “Ɛ́lú wáwálé nnó, Ɛlija abɔ́ mambɔ mbɛ achwɔ́ akwyɛɛ́ unó uko abelé, yɛ́mbɔ ulannó ásáme ntó né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Maá Ntɛ Mekwaá abɔ mangɛ gejamégé ɛfwyale ne ápaá nyɛ ji, áma shyá jí?’ \v 13 Yɛ́mbɔ ngárege ɛnyú wáwálé nnó, Ɛlija achwɔ́ mɛ́ ne bɔɔ́ ápyɛ gabo ne ji nkane ɛjií ɛbwɔ́ wyɛ ndɛre abɔ asamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ atomé ne ji.” \s1 Jisɔs apyɛ maá ayi ameé gesasa atoó \r (Mat 17:14-21; Luk 9:37-43a) \p \v 14 Ɛbwɔ́ ákérégé meso, ágɛ gejamégé bɔɔ́ ndɛre ánɔɔ́ baá utɔɔ́ abifɔ né mme ánlɛre mabɛ Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ mbeé ne ɛbwɔ́. \v 15 Ne bɔɔ́ bimbɔ áké agɛ́ne Jisɔs ácháné ala ámɛ makpo faŋ álomé ájyɛ táme ji. \v 16 Jisɔs agií ánlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ aké, “Nde ɛnyú denyɛɛ́ mbeé ne ɛbwɔ́?” \p \v 17 Ne mende fɔ né geluagé njune bɔɔ́ bimbɔ aké, “Ménlɛré nchwɔ́ ne maá wa né ɛta wyɛ ayi meló nchyɛ apyɛ́ ji álá jɔ́gé mejɔɔ́. \v 18 Yɛ́ndégébé meló nchyɛ yimbɔ akwilégé ji mmyɛ, apyɛ ji akwe mme, génfwéné gétánege ji meno, anyɛ́ máŋɛ́né ala nɔ́geé. Nnɛ baá utɔɔ́ byɛ mmyɛ nnó áféré meló nchyɛ yimbɔ, ápulé ɛ́pwɔ.” \p \v 19 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛ ɛ́ ndé gefɔge njyɛ ɛni nelá fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ? Nkoge mbɔ metɔɔ́ ne ɛnyú nnó? Mmage bɛ́ ne ɛnyú ndɔ ɛnií ne défyɛɛ́ matɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ? Chwɔ́ge me ne maá yimbɔ.” \p \v 20 Áchwɔ́ ne maá yimbɔ mbaá Jisɔs. \p Ndɛre meló nchyɛ yimbɔ agɛ́né Jisɔs, apyɛ maá yimbɔ akwé mme achuú gbok! gbok, genfwéné getanege meno. \v 21 Jisɔs agɛ́gé mbɔ agií ntɛ maá yimbɔ aké, “Nemeé niné na nébɛle mɛ́ ji mmyɛ nnó?” \p Mende yimbɔ aké, “Nelɔ ji tɛ dembáné.” \v 22 “Meló nchyɛ yimbɔ ákɛ́lege manwá ji, apyɛ́ ji akwéne gébé ɛyigé fɔ né mewɛ gebé ɛyifɔ né nnyi, Áta gɛ́ ɛsé meshwɛ ɔpoó ɛsé mbɔgé ɔkage pyɛ.” \p \v 23 Jisɔs agií ji aké, “Ndé genó wɔ ɔ́jɔ́ge! Nnó mbɔgé ɔkage pyɛ? Ɛsɔwɔ apyɛ yɛ́ndégenó ɛyi gejwɛregé ne muú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji.” \p \v 24 Ntɛ maá yimbɔ ala tɛ́nétɛ́né aké, “Me nkamé ne Ɛsɔwɔ, Ata, poó me nkame ne metɔɔ́ ɛma.” \p \v 25 Gébégé Jisɔs agɛ́né nnó gejamégé bɔɔ́ áboó áchwɔɔ́ ji mmyɛ, anyá meló nchyɛ yimbɔ aké, “Wɔ mbú ne álú, nnyá wɔ tánege ji mmyɛ. Ɔjyɛ́ mbɔ ɔkerege sé.” \p \v 26 Meló nchyɛ yimbɔ apyɛ maá yimbɔ akalé akwé mme ne alé táne ji mmyɛ. Átánégé, maá yimbɔ ala mme nyamé ɛké mewu muú ne bɔɔ́ ágɛ́gé mbɔ áfɛ́rege nnó ágbó. \v 27 Jisɔs agbaré ji ɛbwɔ, abwɛɛ́ ji akwilé tɛné. \p \v 28 Ne Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ákerégé mmu, ágií ji bibií aké, “Ulannó ne ɛsé dépulé meló nchyɛ yimbɔ mambuú apwɔ?” \p \v 29 Jisɔs agare ɛbwɔ́ aké, wyɛ lé mmyɛmenɛne ne ɛkage fɛré gefɔgé meló nchyɛ yina. \f + \fr 9:29 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Manlya menyɛɛ́ kpekpe ápɔ́ né gejamégé gekwene bɔ ŋwɛ bi mbɛmbɛ abi ábɔ́ ásame.\f* \s1 Jisɔs ama gare baá utɔɔ́ bií ndɛre ji ágboó nyɛ \r (Mat 17:22, 23 ; Luk 9:43b-45) \p \v 30 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ályá mbaá yimbɔ ákoó koóge né gebagé mewaá Galilií. Ji ákɛ́légé fɔ́ nnó muú akaá mbaá ayi ji alú. \v 31 Nénde ji abɔ́ alɛrege ɛbwɔ́ nnó, “Meso gébé áchyɛ́ge nyɛ Maá Ntɛ Mekwaá né amu bɔɔ́ nchyɛ, áwáne nyɛ ji. Yɛ́mbɔ ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔnégé, ji akwilege nyɛ né negbo.” \p \v 32 Yɛlé ji agaré neka ɛni, baá utɔɔ́ bií ákaá ula wɔ́, ne ámá áfɔ́ɔ mangií ji ula neka ɛníné na. \s1 Ndé muú alú muú kpaá \r (Mat 18:1-5; Luk 9:46-48) \p \v 33 Ɛbwɔ́ ákwɔ́négé né melɔ Kapanɔm, ájyɛ kpɛ né gepú ɛyige ɛbwɔ́ ájwɔle. Jisɔs agií baá utɔɔ́ bií aké, “Ndé ɛnyú denyɛ́ nyɛ mbeé né meti gébégé dechwɔɔ́.” \p \v 34 Áwúgé mbɔ, ákwené nyámé getúgé ɛbwɔ́ ábɔ́ ányɛɛ́ mbeé mechɔ́ dékpakpa. \v 35 Ájwɔ́légé ka, akuú baá utɔɔ́ bií makpo áfyaneápeá, áchwɔge, ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Mbɔge muú akɛlege mambɛ́ muú kpaá né geluage nyú, abɔ́ mambɛ ndɛre maá defwɛ́ akpáné defwɛ mbaá abifɔ.” \v 36 Ajɔge mbɔ, akuú maá fɔ kɔɔ́ achwɔ́ tɛ́né né metɔɔ́ metɔɔ́ ɛbwɔ́, akpa maá yimbɔ né amu jií ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií aké, \v 37 “Yɛ́ndémuú ayi akamege mampyɛ galɔ́gálɔ́ ne mamane kɔɔ́ nkane ayina né mabɔ ma, ɛbyɛnnó apyɛmbɔ lé ne me ne yɛ́ndémuú ayi apyɛ galɔ́gálɔ́ ne me ntó, ɛbyɛnnó apyɛmbɔ lé ne ntɛ waá yi átɔmé me.” \s1 Muú ayi álá paá ɛsé alu awesé \p \v 38 Ne Jɔn akuú Jisɔs aké, “Ménlɛré, ɛsé degɛ́ mende fɔ asɛle mabɔ myɛɛ́ aferege bɔɔ́ aló nchyɛ né mmyɛ. Degɛ́gémbɔ, dégbɛ́ ji gétúgé álá pɔ́ fɔ́ né geluá gesé.” \p \v 39 Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Dégbɛgé fɔ gefɔgé muú yimbɔ. Néndé yɛ muú yi asɛle mabɔ ma apyɛɛ́ ufélekpá ne ɛ́wyagé ajɔge gabo getú ya apɔ́, \v 40 nénde muú yi álá paá ɛsé, alu awesé. \v 41 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó yɛ muú ayi achyɛge ɛnyú ŋkɔ manaá né mabɔ ama gétúgé délu bɔɔ́ ba ayi álá abɔɔ́ nyɛ nsá apɔ́.” \f + \fr 9:41 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Jisɔs ajɔ́gé mbɔ atóme lé ne gemɛ jií ndɛre muú ayi Ɛsɔwɔ ákwere ji ɛla gefwa.\f* \s1 Mmuameno mampyɛ gabo \r (Mat 18:6-9; Luk 17:1, 2) \p \v 42 Jisɔs ámá jɔɔ́ aké, “Yɛ́ndémuú ayi apyɛɛ́ mamane kɔɔ́ nkane ayina ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me nnó apyɛ gabo, ɛ́lú galɔ́gálɔ́ nnó áshií ji gekpɛ́kpɛ́gé ntaá né gemɛ, áŋmé ji né gentoógé ɛbɛɛ́ mega. \v 43-44 Ama jyɛ mbɛ aké, mbɔgé ɛbwɔ wyɛ ɛpyɛ́ wɔ nnó ɔkwéné mabɛ́ Ɛsɔwɔ, sɔ́ ɛwu ɔfómé, ɛ́lú galɔ́gálɔ́ nnó ɔkpɛ né geŋwá gechúchúle ne nnó ɔkpɛ né ntoné mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé ne amu apea. \f + \fr 9:43-44 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Malɔ 44 ne 46 ápɔ́ fɔ́ né gejámégé bɔ ŋwɛ. Unó bi ájɔɔ́ né malɔ ayina úlú wyɛ ɛké ɛbi ájɔɔ́ né malɔ 48.\f* \v 45-46 Ne mbɔgé geká jyɛ ne gétene wɔ nnó ɔkwéné mabɛ́ Ɛsɔwɔ, sɔ́ geji ɔfómé, ɛ́lú galɔ́gálɔ́ nnó ɔkpɛ né geŋwá geká géma ɛpwɔ nnó ɔkpɛ uka upea né ntoné mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé ne bɔ dámmwɔ́lé bií ntó ala gboó. \v 47 Ne mbɔgé dambɔɔ́nnyi wyɛ atene wɔ nnó ɔkwéné mabɛ́ Ɛsɔwɔ, pwɔ́lé ji ɔfómé, ɛ́lú galɔ́gálɔ́ nnó ɔkpɛ né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gechúchúle ne nnó ɔkpɛ né ntoné mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé ne amɛ́ ápeá. \v 48 ‘Mbaá yi bɔ dámmwɔ́lé bí álá gboó, ne mewɛ ɛwu ntó ɛla nomege.’ \p \v 49 “Yɛ́ndémuú awuú nyɛ mewɛ né menyammyɛ wuú wyɛ nkane muú áchwarege mega né menyɛɛ́ nnó ɛ́kágé áchɔɔ́. \p \v 50 “Mega ɛ́lú genó gelɔ́gélɔ́, ne mbɔgé mega ɛ́lá pɔ́ sé ne ugɔ bií, ápyɛɛ́ mbɔ nnó ne ɛwu ɛma ɛgɔɔ́? \p “Ɛwéna ɛ́lɛré nnó ɛnyú débɛ́ ɛké mega, dényɛgé nesɔ ne atɛ.” \c 10 \s1 Jisɔs alɛrege depɔré manwá neba \r (Mat 19:1-8) \p \v 1 Ɛfɛɛ́ Jisɔs alyaá Kapɛnum, afɛ́ né gebagé mewaá Judiya, achyaá ɛbɛɛ́ Jodan. Ndɛre akwɔné ɛ́wu, gejámégé bɔɔ́ áma chwɔ́ nɔ ji mme ne alɔ mánlɛré ɛbwɔ́ nkane ji apyɛ mɛ́ yɛ́ndégébé. \p \v 2 Bɔɔ́ Farasi fɔ áfɛ́ ɛta wuú mammua ji, ágií ji áké, “Nnó ɛbɛ́ ɛsé ɛkamé nnó mende awá neba ne mendée wuú?” \p \v 3 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛbɛ ɛwé Mosis achyɛ́ ɛnyú gétúgé neba ɛjɔɔ́ nnó?” \p \v 4 Ɛbwɔ́ áshuú meko áké, “Mosis abɔ agaré ɛsé nnó mende akáge chyɛɛ́ mendée wuú mekpo ŋwɛ manlɛre nnó awá neba ne akage lyaá ji.” \p \v 5 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛlé gétúgé mekpo meto nyú ne ɛpyɛ Mosis achyɛɛ́ ɛnyú ɛbɛ́ ɛwéna. \v 6 Tɛ ula ulɔɔ́ ɛbi Ɛsɔwɔ alɔɔ́ mankwyɛ mme, akwyɛɛ́ ɛbwɔ́, mende ne mendée. \f + \fr 10:6 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Né 10:6 Jisɔs ajɔɔ́ mbɔ lé genó ɛyigé ásame né ŋwɛ ula ulɔɔ́ 1:27, ne 2:24.\f* \v 7 Getú ɛyigé na mende alyage mmá wuú ne ntɛ wuú, afɛ́ acho mmyɛ ne mendée wuú, \v 8 ɛbwɔ́ ápea ákwé muú ama. Ɛbwɔ́ ápɔ́ sé bɔɔ́ ápeá nana, ála muú ama. \v 9 Ndɛre ɛlúmbɔ, bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ áchomé chónchó né neba ɛ́kágé muú akya nnó atyáa.” \s1 Jisɔs alɛ́rege depɔré ulɔ ne neba manwá \r (Mat 5:27-32; Mat 5:27-32; Luk 16:18) \p \v 10 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ákérégé mmu, ɛwyage baá utɔɔ́ bií áma gií ji mechɔ́ nebá ɛwé. \v 11 Ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Muú yi awáne neba ne mendée wuú, ajyɛ́ bá ayichá, akwé mbɔ lé ulɔ, \v 12 ne mendée ayi atanege menɔ wuú neba, ajyɛge ba ayichá, akwé mbɔntó lé ulɔ.” \s1 Jisɔs ajé ambáné kɔɔ́ \r (Mat 19:13-15; Luk 18:15-17) \p \v 13 Bií uma bɔɔ́ fɔ ákpa baá bwɔ́ áfɛ mbaá Jisɔs nnó anɛ́ré ɛbwɔ́ amu mmyɛ, ajé ɛbwɔ́. Baá utɔɔ́ bií ágɛ́gé mbɔ, ányá ɛbwɔ́. \v 14 Yɛ́mbɔ Jisɔs agɛ́gé mbɔ, metɔɔ́ ɛ́sɔ́ ji ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Lyáge ambánékɔ́ áchwɔ́ ɛta wa, ɛkagé dégbɛ́ ɛbwɔ́ néndé gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gelú ɛyigé bɔɔ́ abi álu ndɛre baá bina. \v 15 Gɔge me ngare ɛnyú wáwálé nnó muú yi álá kamé nnó Ɛsɔwɔ ábɛ́ mfwa wuú nkane mamane kɔɔ́ wɔ́, akpɛ́né fɔ́ né gefwa jií.” \v 16 Ɛfɛɛ́ Jisɔs akpa baá bimbɔ ama ama né uwyaá, anɛre ɛbwɔ́ amu mmyɛ ajé ɛbwɔ́. \s1 Abya muú ŋka \r (Mat 19:16-22; Luk 18:18-30) \p \v 17 Jisɔs alɔ mánjyɛ nekɛ, ndɛre ájyɛ́ mendefɔ alomé gatɛle achwɔ́ kwé ji uká aké, “Ménlɛré melɔ́mélɔ́, mpyɛɛ́ nnó ne mbɔ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́?” \p \v 18 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ulannó ɔkuú me muú melɔ́mélɔ́? Yɛ́ muú ayi alɔ́mé metɔɔ́ apɔ́, ɛkosé Ɛsɔwɔ mbií ne alu melɔ́mélɔ́. \v 19 Pɔ́ ɔkage mabɛ́ Ɛsɔwɔ ayi áke, ‘Ɛkagé ɔwá muú, ɛkagé ɔkwé ulɔ, ɔjogé ɛjo, ɛkagé ɔ́tɛ́né ntɛ́sɛ́ gebyɔ́. Ɔnyɛgé manwaá, nógé ntɛ wyɛɛ́ ne mmá wyɛɛ́.’” \p \v 20 Mende yimbɔ aké, “Ménlɛré nlɔ mambélé mabɛ́ yina mako tɛ dembáné ta.” \p \v 21 Ájɔ́gémbɔ, Jisɔs apɛ ji domée ne gejeé aké, “Ɛla wɔ genó géma. Chó kpó unó byɛ́ uko, ɔchyɛ ŋka yimbɔ mbaá bɔɔ́ gekpo, ɔbɛɛ́ nyɛ ne gefwa né mfaánebuú, ɔchwɔ́ ɔkwɔlé me.” \v 22 Mende yina awugé mechɔ́ ɛwé Jisɔs ajɔɔ́ apwa, alyaá afɛ́ meshwɛmeshwɛ ne mesómé néndé ji awyaá gefwa dɔɔ́. \p \v 23 Jisɔs abwɔlé mmyɛ apɛ baá utɔɔ́ bií aké, “Ɛ́jweré ne muú ŋka akpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ.” \p \v 24 Baá utɔɔ́ bií áwúgé mbɔ álá mano makpo fuú, yɛ́mbɔ Jisɔs ama jɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, baá ba ɛjwéré mankpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ! \v 25 Ɛ́lú wáwá nnó mpɔ mashwɔne áshwá né ɛmbú ábyamé ɛpwɔ nnó muú ŋka akpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ ágbárege. \p \v 26 Baá utɔɔ́ bií áwúgémbɔ byɔ ukɔre ɛbwɔ́ mmu ágígé atɛ aké, “Ne ndé muú yi abɔ nyɛ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́?” \p \v 27 Jisɔs apɛ ɛbwɔ́ domeé ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Unó bi upwɔɔ́ ákwaá mampyɛ, upwɔɔ́ fɔ́ Ɛsɔwɔ, néndé Ɛsɔwɔ akage pyɛ unó uko.” \p \v 28 Pita alɔ manjɔɔ́ aké, “Gɛ́, ɛsé delyaá unó sé uko dékwɔlege wɔ.” \p \v 29 Ne Jisɔs ashuú meko aké, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, yɛ́ndémuú ayi alyaá gepú jií, yɛ́ lé áŋmɛ́ bií abi andée ne abi ande, ammá bií ne antɛ bií, baá bií ne makɔɔ́ jií né gétú ya ne gétúgé abya melɔ́mélɔ́, \v 30 Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ji bɔɔ́ ne gejame unó fa mme yina ɛpwɔ nkane abɔ awyaá, yɛ́ úpú, áŋmɛ́ abi andée ne abi ande, ammá bií ne baá bií ne makɔɔ́ jií ne áchyɛge nyɛ ji ntó gejamégé ɛfwyale né gétú ya. Ne abɔɔ́ nyɛ ntó geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́ né mme ayi áchwɔ́. \v 31 Yɛ́mbɔ gejamégé bɔɔ́ abi alú mbɔ mbɛ nana, meso gébé álaá nyɛ meso ne gejamé abi álu mbɔ meso nana ábɛɛ́ nyɛ mbɛ.” \s1 Jisɔs ama gáré máŋáne alɛɛ́ nkane ji ágboó nyɛ \r (Mat 20:17-19; Luk 18:31-34) \p \v 32 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií alyá ákwɔme ájyɛɛ́ né Jɛrosalɛ, Jisɔs alu ɛbwɔ́ mbɛ ne baá utɔɔ́ bií akwe tametame, ɛfɔ ɛpyɛ bɔɔ́ bi akwɔlege ɛbwɔ́. Ne Jisɔs asɛ baá utɔɔ́ bií makpo áfyaneápeá átɛné babá ne alɔ mangaré ɛbwɔ́ unó bi upyɛ nyɛ ne ji, \v 33 alɔ mangaré ɛbwɔ́ aké, “Wuúge, ɛsé dékwɔme mbɔ déjyɛɛ́ né Jɛrosalɛ, ɛwu, áfyɛɛ́ nyɛ Maá Ntɛ Mekwaá né amú anɔɔ́ baá ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Ɛbwɔ́ ajɔ́gé nyɛ nnó, me nkwɛ mpa, áwá me, ne áfyɛɛ́ nyɛ ji né amú bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. \v 34 Ájwyaáge nyɛ ji, ákpóo ji matyɛ mmyɛ, átulé ji ne áwá ji. Yɛ́mbɔ ndɔ́ kpogele ɛ́lɛɛ́ ɛ́kwɔnégé, akwilége nyɛ né negbo.” \s1 Dékpakpa né gefwagé Ɛsɔwɔ \r (Mat 20:20-24) \p \v 35 Jɛmsi ne Jɔn baá Sɛbɛdee áfɛ mbaá Jisɔs áké, “Ménlɛré dekɛlege nnó wɔ ɔpyɛ ɛse genó gefɔ.” \p \v 36 Jisɔs agií ɛbwɔ́ nnó, “Ɛnyú dekɛ́lege mpyɛ nyú ndé?” \p \v 37 Áshuú ji meko áké, “Ɛse dekɛlege gébégé ɔjwɔlégé né geluɔge ɛnóge, ɔpyɛ ɛsé dejwɔlé ne wɔ, muú ama né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ wyɛ ne ama né ɛgbɛ ɛbwɔbɛ.” \p \v 38 Yɛ́mbɔ Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Nnó ɛnyú dekage genó ɛyigé degígé mbɔ. Nnó ɛnyú dekage nyú nyɛ ŋkɔ ɛfwyale ayi me nyuú nyɛ? Nnó ɛnyú dekage wɔ nyɛ manaá ɛfwyale ami me nwɔɔ́ nyɛ?” \p \v 39 Áshuú ji meko áké, “Ɛse dekage pyɛmbɔ.” Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú denyuú nyɛ né ŋkɔ ayi nnyú nyɛ ne dewɔɔ́ nyɛ manaá ɛfwyale ami me nwɔɔ́. \v 40 Yɛ́mbɔ, me fɔ́ wɔ njyaá bɔɔ́ bi ájwɔlege né ɛbwɔnyɛ wa ne abi ajwɔlege né ɛbwɔbɛ wɔ́. Malu yimbɔ alú mbaá bɔɔ́ bi abɔ manjwɔlé wyɛɛ́.” \p \v 41 Baá utɔɔ́ Jisɔs abi makpo áfya áwúgé genó ɛyigé Jɛmsi ne Jɔn ájɔɔ́ mbɔ, álɔ mansɔ́ matɔɔ́ ne ɛbwɔ́. \v 42 Jisɔs akuú ɛbwɔ́ ako ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, Ɛnyú dekaá nnó ákpakpa bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus áwyaá utó mampyɛ ne bɔɔ́ bwɔ́ nkane ɛjií ɛbwɔ́. Yɛ́ ákpakpa melɔ áwyaá utó bi ajɔ́ge mechɔ́ ne bɔɔ́ bwɔ́ ɛ́byɛ́. \v 43 Ne ɛ́bɛ́gé fɔ́ mbɔ ne ɛnyú. Yɛ́ndémuú nyú ayi akɛ́lege mambɛ muú kpaá abɔ́ mambɛ ménkpané defwɛ́ nyú, \v 44 yɛ́ndémuú nyú ayi ákɛ́lege mambɛ menɔmbɛ abɔ mambɛ́ ɛké mefwɛ́ mbaá bɔɔ́ ako. \v 45 Pɛge gekpɛkpɛgé muú ndɛre Maá Ntɛ Mekwaá, ji achwɔ́ɔ fɔ́ nnó bɔɔ́ ákpá ji defwɛ́ wɔ́, achwɔ́ lé mánkpá bɔɔ́ defwɛ́ nnó achyɛ gemɛ jií mawené gejámégé bɔɔ́ né gabo. \s1 Jisɔs apyɛ Batimus agɛne \p \v 46 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií akwɔné né Jɛriko. Ndɛre ályaá ajyɛɛ́, gejamégé bɔɔ́ ákwɔ́lege ɛbwɔ́ meso. Muú amɛ nónómé fɔ akamege Batimus maá Timɔs ajwɔ́lé né mapea meti akɔɔ́ dekɔ. \v 47 Awúgé nnó Jisɔs ayi Nasarɛt ne akoóge mbɔ alɔ mankalé aké, “Jisɔs mpyáne Dɛvid, gɛ́ me meshwɛ.” \p \v 48 Gejamégé bɔɔ́ áweé ji áké jwɔle nyame, yɛ́mbɔ akálege wyɛ kálege ne ɛshyɛ aké, “Mpyáne Dɛvid gɛ me meshwɛ.” \p \v 49 Jisɔs awúgé mbɔ atɛné, ajɔɔ́ aké, “kuúge ji achwɔ́.” Ájyɛ kuú ji áké, “Kwilé ka chwɔ́ ɔfɔge, ákuú wɔ.” \p \v 50 Muú amɛ nónómé yimbɔ afɛre nkú gefwine wuú aŋmé, anyo akwilé ka ája ji áfɛ́ mbaá Jisɔs. \p \v 51 Jisɔs agií ji aké, “Ndé genó wɔ ɔkɛ́lege nnó me mpyɛ ɛta wyɛ́?” Muú amɛ nónómé yimbɔ ashuú meko aké, “Ata, nkɛlege nnó ɔpyɛ́ me ngɛ́né mbaá.” \p \v 52 Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Chó mmu gepú jyɛ, metɔɔ́ ɛwé wɔ ɔfyɛɛ́ ne me ɛpyɛ wɔ ɔtoó.” \p Tɛ́nétɛ́né yimbɔ alɔ mángɛ́né mbaá ne akwɔlege ji. \c 11 \s1 Jisɔs akpɛ né Jɛrosalɛ nkane mfwa \r (Mat 21:1-9; Luk 19:28-40; Jɔn 12:12-19) \p \v 1 Ndɛre Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií álɛ́ kwɔ́kwɔ́lé ne Jɛrosalɛ, ákwɔnégé Bɛtfage ne Bɛtani baá malɔ áyi álú mfaá Mékwɛ́ Olif, atɔ́ baá utɔɔ́ bií makpo ápeá nnó ábɔ́ mbɛ. \v 2 Ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Chogé né maá melɔ ayi alu mbɔ ɛnyú né mbɛ. Ndɛre dékpɛne wyɛ, dégɛne nyɛ maá géjuŋá ayi áshií muú álú daŋkɛ́ wyɛ. Kaáge, déchwɔ́ ne geji. \v 3 Ne mbɔgé muú agigé ɛnyú nnó waá aké dekaá, garege ji nnó, Ata ne akɛ́lege, ne anérégé atɔmé nyɛ gekéré wáwá.” \p \v 4 Ájyɛ́gé, ágɛ́ maá géjuŋá yimbɔ ndɛre áshií né mbɛ menombi ɛgbɛ menɔ meti. Álɔ mánkaá geji, \v 5 ndɛre ákaágé bɔɔ́ abi álú ɛfɛɛ́ ágií ɛbwɔ́ áké, “Dekaáge géjuŋá yimbɔ ndé?” \p \v 6 Baá utɔɔ́ Jisɔs ágaré bɔɔ́ bimbɔ wyɛ nkane Jisɔs abɔ́ ajɔɔ́ gébégé atɔme ɛbwɔ́, ne ályaá ɛbwɔ́ ájyɛ ne geji. \v 7 Áchwɔ́gé ne géjuŋá yimbɔ mbaá Jisɔs, áfere mandeé bwɔ́ ágyaá géjuŋá yimbɔ né meso, Jisɔs akwɔ ajwɔlé mfaá. \v 8 Gejamégé bɔɔ́ ágyaáge mandeé bwɔ́ né meti nnó géjuŋá yimbɔ gekɛné mfaá, abifɔ ásɔ́rege uwɔ́ mámɛ́ ágyaáge meti ntó. \v 9 Ndɛre ajyɛ bɔɔ́ abi álu mbɛ ne abi álu meso ákálege áké, “Matame mábɛ́ ne Ɛsɔwɔ! Mejé ɛbɛ́ ne muú ayi achwɔ́ né mabɔ Ata.” \v 10 Mejé ɛbɛ ne gefwage ntɛ sé Dɛvid ɛyi gechwɔɔ́ mbɔ! Matame mábɛ́ ne Ɛsɔwɔ ayi alú né mfaánebuú ɛniné mfaá mfaá! \p \v 11 Ndɛre Jisɔs akpɛné né Jɛrosalɛ, ajyɛ kpɛ né mmú ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ apɛ yɛ́ndégenó. Ágɛ́gé nnó gébé gekoó, asɛ baá utɔɔ́ bií áfyanéápeá ákeré né melɔ Bɛtani manjyɛ bɛle wyɛ. \s1 Jisɔs alwɛré genɔɔ́ge fig gégbó \r (Mat 21:18-22) \p \v 12 Bií ujyágé, ndɛre ɛbwɔ́ ályaá Bɛtani ákérégé meso, mesa alɔ mamyɛ ji. \v 13 Atɛne tɛtɛ agɛ́ genɔɔ́ fig ne gejámégé bya wyɛ, afɛ́ apɛ nnó agɛne nyɛ gempome fɔ wyɛ. Akwɔ́négé agɛ́ yɛ́ gefɔ́ wɔ́ ɛkosé bya ubíubí néndé gébé ɛyigé unɔɔ́ fig uwɔ́me umpomé gelu gakwáne. \v 14 Jisɔs ajɔɔ́ ne genɔɔ́ fig ɛyigembɔ aké, “Tɛ mme abyɛɛ́ muú amage nyɛɛ́ sé gempome jyɛɛ́.” Baá utɔɔ́ bií áwuú genó ɛyigé ji ajɔɔ́. \s1 Jisɔs abú bɔɔ́ bi ákpoó unó né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ \r (Mat 21:12-13; Luk 19:45-48; Jɔn 2:13-22) \p \v 15 Ɛbwɔ́ ákwɔnégé né Jɛrosalɛ, Jisɔs akpɛ né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, alɔ mambu bɔɔ́ abi ákpóo ne abi ánáme unó né mmu. Atyá makpókpógélé bɔɔ́ abi ákɛne gesegé maŋka mankwɔré ne malu ujwɔ́lé bɔɔ́ ako abi ákpóo upwine melɔ ɛbi ápyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ubi. \v 16 Ne ama kame sé nnó muú áma kpá genó gese akoó yɛ ne geji né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ wɔ́. \v 17 Ne alɔ manlɛre bɔɔ́ aké, “Ása mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó Ɛsɔwɔ aké, ‘Gepú ya ákuú nyɛ geji nnó gepúgé mmyɛmenɛne mbaá umɛ malɔ mako.’? Yɛ́mbɔ ɛnyú débwɔlé géjí gelá melu ɛwé ánjó ábige wyɛɛ́.” \p \v 18 Anɔɔ́ baá abi ápyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ áwúge depɔ tiré Jisɔs apyɛ, álɔ mánkɛle meti nnó áwá ji. Áfɔɔ́ ji gétúgé gejamégé bɔɔ́ álaá meno mekpo fuú né unó bi Ji alɛrege. \p \v 19 Nkwale akwɔnege, Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií álya melɔ kpaá áfɛ ábɛlé mbaá ayicha. \s1 Genɔɔ́gé fig gégbó \r (Mat 21:18-22) \p \v 20 Ne dondo ayi Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ákerege meso, ágɛ genɔɔ́gé fig ɛyi Jisɔs abɔ jɔɔ́ nnó gemage wɔ se umpome nkane gegbó mɛ. \v 21 Pita atege genó ɛyigé Jisɔs abɔ ajɔɔ́ ne genɔ́ge fig yimbɔ, ajɔɔ́ ne ji aké, “Ménlɛré, gɛ́ genɔɔ́ ɛyigé ɔ́bɔ́ ɔjɔɔ́ nnó gemage wɔ sé umpome gégbó.” \p \v 22 Ne Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Fyɛge matɔɔ́ nyú ne Ɛsɔwɔ. \v 23 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, muú ajɔ́ɔge ne mékwɛ́ ɛwéna nnó, ‘Kwilé fa ɔkwéné mmu ɛbɛɛ́ mega,’ ayi ála pɔ́ ne dembyɔ né metɔɔ́ ne akamege nnó genó ɛyigé ji ajɔɔ́ gepyɛɛ́ nyɛ, Ɛsɔwɔ apyɛ wyɛ nkane ji ajɔɔ́. \v 24 Ngarege ɛnyú nnó dégíge yɛ́ndégenó né mmyɛmenɛne mbaá Ɛsɔwɔ, kamege nnó désɛ mɛ́ geji, ne gebɛɛ́ nyɛ ɛyigé nyú. \v 25 Ne yɛndé gebé ɛnyú deke denɛnemmyɛ, debɔ́ manjinte gabo yi bɔɔ́ ápyɛɛ́ ɛta nyú nnó Ntɛ nyú yi alu né mfaánebuú ajinte gabo awu nyú ntó. \v 26 Yɛ́mbɔ dela jinté gabo yi bɔɔ́ ápyɛ ɛtá nyú wɔ́, ntɛ nyú yi alu né mfaánebuú ajígé fɔ́ nte gabo awu nyú.” \f + \fr 11:26 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Ukwene bɔ ŋwɛ abifɔ agbɛɛ́ v. 26 nkane KJV.\f* \s1 Ágií Jisɔs mbaá ayi uto ɛbi utané \r (Mat 21:23-27; Luk 20:1-8) \p \v 27 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ákéré meso né Jɛrosalɛ. Ndɛre akwɔ́ne, akpɛ né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ alɔ mankɛ́ne né mmu, anɔɔ́ baá abi ápyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ chóncho ne ákpakpa melɔ ájyɛ gií ji áké, \v 28 “Wɔ ɔpyɛ unó bina ne ndé uto, ne waá achyɛɛ́ wɔ uto ubi?” \p \v 29 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Me ntó nwyaá awa nkwɛ́ mangií ɛnyú, dégarege me, me ntó ngare ɛnyú uto bi me nwyaá ne mpyɛɛ́ unó bina. \v 30 Agií ɛbwɔ́ aké, Waá achyɛ Jɔn uto manwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, Ɛsɔwɔ waá akwaá? Shuúge me meko.” \p \v 31 Álɔ manyɛ́ge mbeé ne atɛ áké, “Dejɔ́gé mbɔ nyɛ nnó? Ɛ́bɛge dejɔɔ́gé nnó, ‘Ɛlé Ɛsɔwɔ ne achyɛɛ́ Jɔn uto bí,’ agige nyɛ ɛsé aké, ‘ulannó ne delá kamé mekomejɔɔ́ wuú wɔ́?’ \v 32 Nnó dejɔɔ́ nnó utó bií utané mbaá ákwaá?” Ákage jɔɔ́ fɔ́ mbɔ gétúgé áfɔɔ́ bɔɔ́ bi álu ɛfɛɛ́ nendé yɛ́ndémuú ajɔɔ́ge nnó Jɔn abɔ́ alu muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ wáwálé. \v 33 Ɛwéna ɛpyɛ ɛbwɔ́ áshuú Jisɔs meko áké, “Ɛsé dekaá wɔ́”. \p Jisɔs ashuú ntó ɛbwɔ́ meko aké, “Yɛ́ me ntó ngárégé fɔ́ ɛnyú muú yi achyɛɛ́ me uto ne mpyɛ́ unó bina.” \c 12 \s1 Nekanémejɔɔ́ bɔɔ́ uségé ne mbɔɔ́ mekɔɔ́ \r (Mat 21:33-46; Luk 20:9-19) \p \v 1 Ɛfɛɛ́ Jisɔs alɔ manto ɛbwɔ́ nekanemejɔɔ́ aké, “Mende fɔ abɔ atɔ́ mekɔɔ́ wuú, apɛ unɔɔ́ ɛbi ákuú vine, ábɔgé umpome bií ápyɛɛ́ mmɔɔ́, anɔ gebame agyaá ɛwú mme, achó ɛmbu, akwyɛɛ́ mbaá ayi áŋámege umpome mampyɛ mmɔɔ́. Atɛne ɛnyɔŋ mbaá ayi muú ájwɔ́lege ábamé mekɔɔ́. Asɛ bɔɔ́ uségé afyɛ́ né mekɔɔ́ ɛwémbɔ. Atane afɛ́ nekɛ né melɔ fɔ. \v 2 Gébé gekwɔ́négé ɛyigé ásɔrege umpome ɛbimbɔ, mbɔɔ́ mekɔɔ́ atɔ́ maá defwɛ́ wuú ama nnó áchyɛɛ́ ɛbií unó mbwɛ́ ɛbi utane né mekɔɔ́ ɛwémbɔ. \v 3 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ uségé bimbɔ áchyɛɛ́ wɔ́, ágbaré maá defwɛ́ yimbɔ átulé, ábú ji akéré amuamu. \v 4 Mbɔɔ́ mekɔɔ́ ama tɔ́ maá defwɛ́ ayifɔ, bɔɔ́ bimbɔ ápyɛ ji ntó átulé, ákɛre ji upa mekpo, áchyɛɛ́ ji mekpo genɔɔ́. \v 5 Ama kere atɔ́ ayi agbeé makpo alɛɛ́, ji yimbɔ ágbare áwá. Atɔ gejamege abifɔ, átulé abifɔ, áwá abifɔ. \v 6 Ɛlá le maá wuú ayi mende ama ayi abɔɔ́ gejeé ne ji dɔɔ́, kwyakwya achwɔ́ fére maá yimbɔ atɔ́, afɛrege nnó áchyɛge nyɛ ji ɛ́nógé. \v 7 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ uségé bimbɔ ágɛ́gé ji álɔ mánjɔɔ́gé áké ne atɛ, ‘Gɛ́ge menyɛɛ́ geteé mbɔɔ́ mekɔɔ́ na, chwɔ́ge déwá ji, geteé jií gelaá ɛyigé ɛsé.’ \v 8 Ápyɛgé maá mbɔɔ́ mekɔɔ́ yimbɔ, áwá, ábwɛɛ́ geŋkwɔ́ áfomé meso gébámé.” \p \v 9 Jisɔs ánerege agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú defɛré nnó mbɔɔ́ mekɔɔ́ yimbɔ apyɛ nyɛ nnó ne bɔɔ́ uségé bimbɔ? Abɔ́ manchwɔ́ awá bɔɔ́ bimbɔ achyɛɛ́ mekɔɔ́ ɛwémbɔ mbaá bɔɔ́ abicha. \v 10 Ɛnyú dejɔɔ́ mɛ né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, \q1 ‘Ntaá ɛniné antɛné upú ashyaá nnó nélɔ́mé, \q1 néni ne nélaá menɔ ntaá ayi ágbaré ɛkwɔ gepú. \q1 \v 11 Ata ne apyɛ nnó ɛwú ɛbɛ mbɔ, ne ɛlu gekpɛkpɛ genó né amɛ se.’” \p \v 12 Jisɔs ánerege mántó nekanemejɔɔ́ ɛni, ákpakpa bɔɔ́ Jus ákaá nnó ajɔge mbɔ lé ne ɛbwɔ́. Ákɛlé meti mampyɛ ji, yɛ́mbɔ áfɔ́ɔ nyá gejamégé bɔɔ́ abi álú ɛfɛɛ́ ályaá ji áfɛ́. \s1 Ágií Jisɔs mechɔ ŋkamakpo \r (Mat 22:15-22; Luk 20:20-26) \p \v 13 Ɛwyage átɔ bɔɔ́ Farasi fɔ ne ɛkwɔ́ Hɛrɔd nnó ájyɛ ágií Jisɔs gejamégé bɔ nkwɛ́ nnó akwegé nekwené meno, ágbaré ji. \v 14 Ájyɛ́gé mbaá Jisɔs ájɔɔ́ ne ji áké, “Ménlɛré ɛsé dékaá nnó ɔlu muú wáwálé. Ɔsɛle yɛ́ndémuú janja, ɔfɔɔ́ fɔ́ amɛ bɔɔ́. Ɔlɛrege bɔɔ́ unó ndɛre Ɛsɔwɔ akɛ́lege wáwálé. Garé ɛsé, nnó ɛbɛ́ se ɛkame nnó déchyɛ́gé ŋkámakpo mbaá mfwa Rom waá déchyɛ́gé? \v 15 Nnó déchyɛ waá déchyɛgé?” \p Yɛ́mbɔ Jisɔs agɛ́ mɛ defyá debwɔ́, agií ɛbwɔ́ aké, “Ndé ɛnyú dépɛ́nege me mataá? Chwɔ́ge me ne sére me nchɛ́re.” \p \v 16 Áchwɔ́gé ne ji, agií ɛbwɔ́ aké, “Mekpo wá na ne mabɔ waá na ásamé né ŋka ɛyi?” Áshuú ji meko áké, “Ɛ́lé mekpo mfwa Rom ne mabɔ mií.” \p \v 17 Jisɔs agaré ɛbwɔ́ aké, “Chyɛɛ́ge mfwa Rom genó ɛyi gélú ɛjií ne chyɛɛ́ge ntó Ɛsɔwɔ genó ɛyi gélú ɛyi Ɛsɔwɔ.” \p Áwuúgé meko ayi Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ álaá mano mekpo fuú. \s1 Ágií Jisɔs nkwɛ́ mankwile né negbo \r (Mat 22:23-33; Luk 20:27-40) \p \v 18 Ɛ́wyágé bɔɔ́ Sadusi fɔ áchwɔɔ́ mbaá Jisɔs. Ɛbwɔ́ ákame nnó muú agbogé, akwilége sé né negbo. Ájɔɔ́ ne Jisɔs áké, \v 19 “Ménlɛré, Mosis abɔ asá né mmu ŋwɛ ɛbɛ́ se nnó, ‘Muú agbogé alyage mendée wuú ayi álá byɛ baá ne ji wɔ́, meŋmó wuú abɔ mansɛ mekwi mendée yimbɔ nnó ábyɛ́gé baá ábɛ́ lé né mabɔ ami mewené meŋmo yimbɔ.’ \v 20 Né gébégé fɔ́ áŋmó fɔ ákénéama abi ande álú, ayi mbɛ abá mendée agboó yɛ́ maá apɔ́. \v 21 Ayi akwɔ́lege ji asɛ mendée yimbɔ né ukwi ji ntó agboó yɛ́ maá apɔ́. Wyɛmbɔ ne ɛpyɛ ne ayi agbeé makpo álɛɛ́. \v 22 Mbɔ ne ɛpyɛ ne aŋmó bimbɔ akénéama. Ɛbwɔ́ ako ágbó ayi yɛ muú alá byɛ maá ne mendée yimbɔ wɔ́. Ɛ́bɛ́légé mendée yimbɔ ntó agbó. \v 23 Ne ndɛre ɛbwɔ́ ako ábáné mbɔ mendée yina, gébégé ákwilégé né negbo, mendée yina abɛɛ́ nyɛ ayi waá?” \p \v 24 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú dékaá nnó delu gyɛɛ́ wɔ́? Delu gyɛɛ́ nénde dékágé fɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne utó bií. \v 25 Ama jɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, gébégé bɔɔ́ ákwilégé né negbo, neba nébɛɛ́ se. Álaá le nkane makiɛ́nné Ɛsɔwɔ né mfaánebuú. \v 26 Ne gétúgé mechɔ bɔɔ́ ágbógé ákwilégé né negbo, ɛnyú delu danjɔɔ́ genó ɛyigé ásámé mmu ŋwɛ Mosis? Né abya genɔɔ́ ɛyigé mewɛ ɛbɔ ɛluli wyɛ gélá sɔɔ́ge, Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ ne Mosis aké, ‘Me nlu Ɛsɔwɔ ayi Abraham, ne ayi Asek ne ayi Jakɔb’. \v 27 Ɛsɔwɔ apɔ́ fɔ́ ayi awuú bɔɔ́, alú Ɛsɔwɔ ayi bɔɔ́ abi álú abɛ. Ɛnyú bɔɔ́ Sadusi ako delu gyɛ́ɛ né mechɔ́ ɛwéna.” \s1 Ɛbɛ́ ɛwé ɛpwɔ mabɛ mako \r (Mat 22:34-40; Luk 10:25-28) \p \v 28 Ménlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ fɔ ayi alú ɛfɛɛ́ gébégé Jisɔs ajɔɔ́ge ne bɔɔ́ Sadusi, ágɛ́gé nnó Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko ne deŋga ágií ji áké, “Ɛbɛ́ Ɛsɔwɔ ɛwéndé ɛŋea ɛpwɔ́ɔ mabɛ́ mako?” \p \v 29 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ɛbɛ́ ɛwé ɛpwɔ́ɔ mabɛ mako ɛle ɛwé ɛjɔɔ́ nnó, bɔɔ́ Isrɛli wuúge Ɛsɔwɔ ntɛ se ayi abɔ ɛsé ako alu ama, \v 30 gbógé ne Ata Ɛsɔwɔ wyɛɛ́ ne metɔɔ́ wyɛɛ́ meko, ne mendoó wyɛɛ́ meko ne ufɛ́ré byɛɛ́ uko. Tégé wyɛɛ́ lé ji yɛ́ndégébé, pyɛ́gé utɔɔ́ bií ne ɛshyɛ wyɛɛ́ meko, \v 31 ne ɛwé ɛgbeé apeá ɛke, gbógé ne ntɛ méŋmɛ́ wyɛɛ́ ndɛre ɔgboó ne gemɛ jyɛɛ́. Yɛ́ ɛbɛ́ ɛwé ɛŋeá ɛpwɔ́ɔ ayina apeá ɛ́pɔ́.” \p \v 32 Ménlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ yimbɔ ajɔɔ́ ne Jisɔs aké, “Ménlɛré, ɔjɔɔ́ cháŋéné, ɛlu wáwálé nkane ɔjɔɔ́ nnó Ɛsɔwɔ alu ama ayichá apɔ́. \v 33 Ne ɛ́lú ntó wáwálé nnó ɔbɔ́ mambɔ́gé gejee ne Ɛsɔwɔ ne metɔɔ́ wyɛɛ́ meko, ɔbɔ mántégé wyɛ lé ji yɛ́ndégébé, ɔbɔ mámpyɛ́gé utɔɔ́ bií ne ɛshyɛ wyɛɛ́ meko. Ne ɔbɔ mambɔ gejeé ne atɛ bɔɔ́ nkane ɔbɔ gejeé ne gemɛ jyɛɛ́. Ɔbelege mabɛ́ ayina apeá ɛlɔ ɛpwɔ yɛ́ndé gefɔgé upɛ ne ɛchyɛ ɛwé ɔsɔɔ́ né mewɛ ɔchyɛge mbaá Ɛsɔwɔ nkane ɛchyɛ.” \p \v 34 Jisɔs agɛgé nnó menlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ ayina ashuú meko melɔ́mélɔ́, ajɔɔ́ ne ji aké, “Ɛla wɔ gachyɛ́ ne ɔkpɛ́ né gefwage Ɛsɔwɔ. Ɛlɔ né gébé ɛyigémbɔ yɛ́ muú ayi ama mua mangií ji nkwɛ́ apɔ́.” \s1 Muú ayi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛla gefwa alu maá waá? \r (Mat 22:41-46; Luk 20:41-44) \p \v 35 Ndɛre Jisɔs alɛ́rege bɔɔ́ né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, ajɔɔ́ aké, “Ɛpyɛ nnó ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ áké Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa alu mpyáne mfwa Dɛvid? \v 36 Mendoó Ukpea ne ɛpyɛ mfwa Dɛvid jimbɔ abɔ ajɔɔ́ nnó, \q1 ‘Ata Ɛsɔwɔ aké ne Ata wa, \q1 jwɔlé fa né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ wa né geluɔ́ge ɛ́nógé \q1 kpaá tɛ mpyɛɛ́ bɔɔ́ mawámé byɛɛ́ álaá ɛké mboó genɔɔ́ ayi ɔnɛ́rege uká byɛɛ́ mfaá.’ \v 37 Ne mbɔgé mfwa Dɛvid akú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa nnó ‘Ata wuú’, ɛpyɛɛ́mbɔ nnó ne muú yimbɔ ámágé bɛ́ mpyáne wuú?” \p Ndɛre Jisɔs alɛrege mbɔ mmyɛ muú ayi alu ɛfɛɛ́ matɔɔ́ ágɔ́ɔ ɛbwɔ́ manwúgé unó bi ji álɛrege. \s1 Jisɔs akwelé baá utɔɔ́ bií mbeé nnó ɛkage ásɛ gepɔgé Ánlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ \r (Mat 23:1-36; Luk 11:43, 46; 20:45, 46) \p \v 38 Ndɛre Jisɔs alu lɛ́rege aké, “Sɛ́ge gébé ne gepɔgé ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Ɛbwɔ́ ágboó mámfyɛ́gé bɔ nkúu átyɛ́ átyɛ́, ákɛ́né ágyaáge ntoné gese nnó bɔɔ́ átámégé ɛbwɔ́ ne ɛ́nógé. \v 39 Ɛbwɔ́ ágboó ntó mánjwɔ́lé né malu ɛ́nógé né mmu macha mmyɛmenɛne, ne ájyɛ́gé ɛpaá, ájyaá lé malu afwa ne ájwɔ́lege. \v 40 Ɛbwɔ́ ányɛ́ ákwi ándée upwɔɔ́, ánɛ́ne mmyɛ áwyáge mámbwɔlé bɔɔ́ nnó álú bɔɔ́ alɔ́álɔ́. Ndɛre ápyɛmbɔ ɛfwyale ɛbwɔ́ ɛjame nyɛ ɛpwɔ.” \s1 Ɛchyɛ́ mbya mekwi mendée \p \v 41 Jisɔs anérégé manlɛre, ajyɛ jwɔlé toitoi ne mekwa ɛwé áfyɛɛ́ ŋka apɛle ndɛre bɔɔ́ áchwɔɔ́ áfyɛ maŋka bwɔ́ mmu genó ɛyigé áfyɛ ŋka Ɛsɔwɔ. Agɛ́ ndɛre gejámégé bɔɔ́ maŋka áchwɔ́ áfyɛ́ɛ gejamégé ŋka. \v 42 Ɛwyage mbya mekwi mendée fɔ achwɔ́ fyɛ́ ntó baá ubaá ŋgba ápeá abi álá fuú yɛ genó wɔ́. \v 43 Mekwi mendée yimbɔ achyɛge mbɔ, Jisɔs akú baá utɔɔ́ bií aké, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó ɛchyɛ ɛwé mbya mekwi mendée yina achyɛɛ́ ɛpwɔ ɛwé yɛ́ndémuú áchyɛɛ́. \v 44 Yɛ́ndémuú áferé ɛkɛkɛ ŋka né gejamé ɛyi ji awyaá achyɛ́, yɛ́mbɔ, yɛ lé mekwi mendée yina alu mbya, akwe ula géba jií achyɛɛ́.” \c 13 \s1 Jisɔs agaré ndɛre áchɔɔ́ nyɛ ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ \r (Mat 24:1, 2; Luk 21:5, 6) \p \v 1 Jisɔs ályáge ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, maá utɔɔ́ wuú ama ajɔɔ́ ne ji aké, “Ménlɛré, pɛ uchánchá upú ɛbi átɛné ne uchánchá mataá.” \v 2 Anérégé, Jisɔs ashuú ji meko aké, “Pɔ́ ɔgɛ́ mbɔ ukpɛ́kpɛ́ upú bina? Umúge nyɛ kpá ne mataá ne mataá. Yɛɛ́ ntaá némaá ɛni nélaá nyɛ mfaá ntɛ népɔ́.” \v 3 Ɛwyage ndɛre Jisɔs ajyɛ jwɔ́le né mfaá Mékwɛ Olif ɛ́wé ɛ́lú toitoi ne ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ. Pita, Jɛmsi, Jɔn ne Andru áfɛ́ mesomeso ájyɛ gií ji áké, \v 4 “Garé ɛse, nde gébé ɛyige depɔ tiré na depyɛ́ nyɛ? Ne ndé gepɔ ɛse dégɛ́ne nyɛ ne dékaá nnó unó bina uko upyɛ nyɛ wáwálé?” \p \v 5 Jisɔs alɔ mangaré ɛbwɔ́ aké, “Sɛ́ge gébé ɛkagé muú fɔ ábwɔ́lé ɛnyú dénó mewaá. \v 6 Njɔge mbɔ, néndé gejamégé bɔɔ́ ásɛ́le nyɛ mabɔ ma áchwɔ́ ɛta nyú. Adoó nyɛ ɛbwɔ ɛwɔ́mé ájɔ́ɔge áké, ‘Me ne nlú’ Ápyɛ nyɛ mbɔ ábwɔlé gejamégé bɔɔ́ ánó mewaá. \v 7 Ne déwuú nyɛ ntó abya be kwɔ́kwɔ́lé ne ɛnyú, ne ɛbi ámmyɛ tɛtɛ, Yɛ́mbɔ gébégé unó bina uké upyɛɛ́, débɛgé fɔ́ ne ɛfɔ. Néndé unó bina ubɔ mampyɛ ne ɛpɔ́fɔ́ nnó mme yina achwɔ kwya wɔ́. \v 8 Gébé ɛyigémbɔ ntó malɔ kpakpa ámmyɛ nyɛ ne atɛ ne atɛ afwa ne bɔɔ́ bwɔ́ ámmyɛ nyɛ ne atɛ, ɛmímí mesa ɛkwene nyɛ malumalu. Mme yina anyíge nyɛ́ ne ɛshyɛ abwɔlé né gejamégé malu. Ɛwéna ɛbɛ́ nyɛ ɛké lé ula ulɔ ubalé ɛbi mendée awúu gébégé nebyɛ neké nemmyɛ ji. \s1 Jisɔs agare áŋgbá bií ɛfwyale ɛwé ɛbwɔ́ ágɛ́ne nyɛ \r (Mat 10:16-25; Luk 21:12-17) \p \v 9 “Sɛ́gé gébé, kaáge nnó ápyɛ́ne nyɛ ɛnyú áfyɛ́ né amu ákpakpa melɔ ápa mpa ɛnyú mmu macha ɛso. Átúlege nyɛ ɛnyú né macha mmyɛmenɛne. Né getú ya, ájáme nyɛ ɛnyú détɛne né mbɛ ushu bɔ gɔ́mena ne afwa melɔ. Ápyɛgémbɔ kaáge nnó degɛ mbɔ lé meti mangaré ɛbwɔ́ mekomejɔɔ́ wa. \v 10 Ne gemɛ́gé nnó mme yina akwya, bɔɔ́ ábɔ́ mangaré abya Ɛsɔwɔ melɔ́mélɔ́ né malɔ mako. \v 11 Gébége ápyɛgé ɛnyú ɛkagé dedorégé mmyɛ mankɛlé uchuú mejɔɔ́ ɛbi déjɔɔ́ge. Gébé gékwɔnégé jɔ́gé uchu mejɔɔ́ ɛbi uchwɔ́ ɛnyú meno, néndé uchu mejɔɔ́ ɛbi déjɔ́gé upɔ́fɔ́ ɛbi ɛnyú ɛlé Mendoó Ukpea ne ɛ́chyɛ́ge nyɛ ɛnyú. \v 12 Ne gebé ɛyígémbɔ ntó, aŋmó áchyɛ́ge nyɛ́ atɛɛ́ aŋmó nnó áwá. Antɛ áchyɛgé nyɛ́ baá bwɔ́ nnó áwá. Baá átɛ́nege nyɛ́ ukɔ́lɔ́ ne ammá bwɔ́ ne antɛ bwɔ́ mampyɛ nnó áwá ɛbwɔ́. \v 13 Bɔɔ́ ako ápaá nyɛ ɛnyú gétúgé délú áŋkwɔlé ba. Yɛ́mbɔ yɛ́ndémuú ayi akogé metɔɔ́ tɛ kwyakwyaá, áférege nyɛ ji né ɛfwyale gabo. \s1 Jisɔs agaré nkane áchɔɔ́ nyɛ Jɛrosalɛ \r (Mat 24:15-21; Luk 21:20-24) \p \v 14 Jisɔs afɛ mbɛ mánjɔge aké, “Gebobogé genó ɛyi gechyɛge mekpo unɔɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ, gepyɛɛ́ nyɛ́ né malu ayi géláge pɔ mampyɛ. (Muú ayi akúu ŋwɛ yina asɛ gebé nnó ɛfwyale ɛchwɔɔ́.) Gébé ɛyigémbɔ, bɔɔ́ abi álu né gebagé mewaá Judiya ábó ájyɛ ákwɔ́ mfaá makwɛ ábií. \v 15 Yɛɛ́ muú ayi alú mfaá gepú ɛkagé akyaá nnó ashulege mme ajyɛ bɔ́ genó né mmu gepú jií. \f + \fr 13:15 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Bɔɔ́ Jus átɛ́nege upú bwɔ́, mfaá alu dɛdɛ ayi muú akáge kwɔ ajwɔ́le wyɛɛ́.\f* \v 16 Muú ayi alú ntó né mekɔɔ́ áchɔgé yɛ́ gébé nnó akere mmú achwɔɔ́ bɔ nku gefwene wuú ne ábó. \v 17 Ɛ ɛ́ ɛbɛ́ɛ nyɛ mbɔ nnó ne andeé abi álú ne manɛ yɛ́ ne abi áchyɛ́ge baá mámbɛ. \v 18 Nɛ́ge mmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó ɛkagé unó bina upyɛ gébégé néba, \v 19 néndé ɛfwyale ɛwé ɛchwɔ nyɛ, ɛbɛɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé ɛfwyale ɛwé délá lú daŋgɛ́ tɛ Ɛsɔwɔ akwyɛ mme yina ne yɛ́ ɛwé ɛmage bɛ sé ɛké ɛwémbɔ ɛpɔ́. \v 20 Mbɔgé Ɛsɔwɔ álá sɔré ndɔ yimbɔ ɛla mboó wɔ́, ɛbyɛ́nnó yɛɛ́ muú ayi apome nyɛ apɔ́. Yɛ́mbɔ gétúgé bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ájyaá nnó ábɛ́ abií, asɔrege nyɛ ndɔ ɛyimbɔ ɛla mboó. \v 21 Gébégé yimbɔ, mbɔgé muú agaré ɛnyú nnó, ‘Gɛ́ge Kras, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa alu fa,’ yɛɛ́ agaré lé ɛnyú nnó, ‘Alu né’, dékamégé fɔ́ ne ji. \v 22 Njɔ́ge mbɔ mampyɛ ɛnyú dekaá nnó, bɔɔ́ gebyɔ abi áké álu Kras ne bɔɔ́ gebyɔ abi áke álu bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ntó áchwɔɔ́ nyɛ. Áchwɔgé ápyɛɛ́ nyɛ ukpɛ́kpɛ́ ufélekpá ɛbi upwɔ amu. Ápyɛmbɔ nnó ábwɔ́lé bɔɔ́ ako ne mbɔgé meti ɛbɛge yɛ́ ɛbɛ́lé bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ajyaá nnó ábɛ́ abií, ábwɔlé ɛbwɔ́ ánó mewaá. \v 23 Sɛ́ge yɛ gébé! Dekaá nnó mbɔ́ mɛ́ mbɛ ngaré ɛnyú depɔ ɛtíré na gemɛge nnó dépyɛgé. \s1 Unó bi upyɛ nyɛ gemɛ́gé nnó Maá Ntɛ Mekwaá ákérege meso fa mme \r (Mat 24:29-31; Luk 21:25-28) \p \v 24 “Gébégé ɛfwyale ɛwéna ɛchwɔgé, tɛ́nétɛ́né ayi ɛbyɛɛ́, ŋmɛɛ́ ɛkwene nyɛ gemuagemua. Mfaá ágɛ́négé sé. \v 25 Ambe ntó ánómege nyɛ, ne unó bi uwyaá uto né mfaánebuú unyíge nyɛ. \v 26 Ɛfɛɛ́ ne ágɛ́ne nyɛ nkane Maá Ntɛ Mekwaá achwɔɔ́ né mmu gekó ashúlege achwɔɔ́ ne gekpɛ́kpɛ́gé uto ne ɛ́nógé. \v 27 Wyɛ né gébé ɛyígémbɔ, atɔme nyɛ makiɛ́nné jií nnó ájyɛ́ anyweré bɔɔ́ abi ji ájyaá né mme meko nnó ábɛ́ abií mbaá ama.” \s1 Jisɔs amɛɛ́ gepɔgé genɔɔ́ge fig ne unó bi upyɛɛ́ nyɛ \p \v 28 Jisɔs ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií aké, “Pɛge gepɔge genɔɔ́ge fig degií genó wyɛ. Gébégé mata jií álɔgé mántó bya ukɛ ɛnyú dekaá nnó nshwɔné achwɔ shúle. \v 29 Wyɛ́mbɔ ntó ne gébégé ɛnyú dégɛ́gé nkane unó bina upyɛɛ́, débɔ́ mankaá nnó gébé ɛyígémbɔ géla kwɔ́kwɔ́lé. \v 30 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó njyɛ ɛníné na négboó fɔ́ kpaá tɛ unó bina ukó úpyɛɛ́. \v 31 Mfaá ne mme ákoóge nyɛ yɛ́mbɔ mekomejɔɔ́ wa alaá tɛ kwyakwya. \s1 Yɛ́ muú ayi akaáge gébé ɛyigémbɔ apɔ́ \r (Mat 24:36-44; Luk 17:26-30, 34-36) \p \v 32 “Yɛ́ muú ayi ákaá bií né gébé ɛyígé unó bina úpyɛ́ɛ nyɛ apɔ́. Makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ne mfaánebuú ákaágé fɔ, yɛ́ Maá Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ ákaá wɔ́. Ɛkosé wyɛ Ntɛ wuú ji mbií ne ákaá. \v 33 Sɛ́gé gébé dékpómé mmyɛ, debɛ́ peé dégílé néndé ɛnyú dékaáge fɔ́ gébé ɛyígé unó bina upyɛɛ́ nyɛ.” \v 34 Aké, “Ɛlú ɛké mende fɔ abɔ́ ajyɛɛ́ nekɛ, alyaá gepú jií ne baá défwɛ bií nnó ápɛle. Achyɛɛ́ yɛ́ndémuú ɛbi utɔɔ́, ajɔɔ́ ne ayi ábáme gepú aké, ‘Bɛ́ peé, ɔ́gílé’. \v 35 Wyɛmbɔ ntó ne ɛnyú débɔ mambɛ peé dégílé néndé dekaá fɔ́ gébé ɛyígé mbɔɔ́ gepú akerege meso wɔ́. Akage chwɔ́ ne nkwale, metɔɔ́ utuú, gejyɛ́jyɛ́gé bií, yɛɛ́ ɛbɛ́le dondo. \v 36 Ɛkáge akwɔ ɛnyú neŋmé ndɛre debɛ́lege dékwánege. \v 37 Ndɛre ngarege mbɔ ɛnyú, mbɔntó ne ngárege yɛ́ndémuú nnó, Bɛ́ge peé”. \c 14 \s1 Ájɔɔ́ geju manwá Jisɔs \r (Mat 26:1-5; Luk 22:1, 2; Jɔn 11:45-53) \p \v 1 Ndɔ ɛla ɛpea ɛyí bɔɔ́ Jus ányɛ́ɛ ɛpaá koó upú ne ɛpaá brɛd yi álá muálé. Ánɔɔ́ baá ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ájwɔle geju ákɛ́lege meti nnó áwá Jisɔs bibí. \v 2 Ájɔɔ́ ne atɛ áké, “Dépyɛgé fɔ́ ji gébégé ɛpaá ɛwéna, ɛ́kágé bɔɔ́ áŋme ummyɛ né melɔ.” \s1 Áwaá Jisɔs maweé né melɔ́ Bɛ́táni \r (Mat 26:6-13; Jɔn 12:1-8) \p \v 3 Ndɛre Jisɔs alu né melɔ́ Bɛtani mmu gepúgé Simun muú ubá anyɛ́ɛ menyɛɛ́, mendée fɔ achwɔ́ kpɛ́ mmu ne ɛ́kpómé maweé gebɛ́ ami majame ŋka dɔɔ́, ɛle lamɛ́nda ayi ɛbwɔ́ ákuú nnó nard. Anené meno ɛ́kpómé ɛwémbɔ agbɛ maweé mimbɔ né mekpo Jisɔs. \v 4 Mendée yina apyɛge mbɔ, matɔɔ́ ásɔ́ bɔɔ́ fɔ abi álu ɛfɛɛ́ kpaá tɛ ájɔ́ge ne atɛ áké, “Mendée yina achɔɔ́ mbɔ maweé mína ndé? \v 5 Mawée amí ákáge kpó, ásɛ gejamégé ŋka ɛyi ɛpwɔɔ́ ŋka ɛyi muu akage pyɛ né ŋmɛ, áchyɛɛ́ mbaá ubyá bɔɔ́ ne wɔ mendée yina ɔ́chɔ́ɔ mbɔ?” \v 6 Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ ake, “Gɔgé ji abɛ nyame, ndé ɛnyú dechyɛ́ge ji ɛfwyale? Apyɛ mbɔ lé me genchánchágé genó ɛta wa. \v 7 Ubyá bɔɔ́ úlú ne ɛnyú, dékáge poó ɛbwɔ́ yɛ́ndégébé ɛyi dékɛ́lege. Ne me mbɛɛ́ nyɛ fɔ́ ne ɛnyú gébé geko. \v 8 Mendée yina apyɛ me genó ɛyigé ji akaáge pyɛ, abɔ́ mbɛ agbɛ me maweé mmyɛ nnó gébégé ngboge ánií me niíge. \v 9 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó yɛ́ndé mbaá ayi bɔɔ́ ágárege nyɛ Abya melɔ́mélɔ́ ayina né mme meko, ágárege nyɛ ntó genó ɛyígé mendée yina apyɛ. Nkane ágárege, mbɔntó ne áteé nyɛ ji yɛ́ndégébé.” \s1 Judas akame mankpó Jisɔs \r (Mat 26:14-16; 11; Luk 22:3-6) \p \v 10 Judas Iscarot ayi alú maá utɔɔ́ Jisɔs ama né géluágé abi áfyaneápeá, ajyɛ báne anɔɔ́ baá ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ nnó ákpoó ɛbwɔ́ Jisɔs. \v 11 Ɛbwɔ́ awuúgé gejuge Judas, matɔɔ́ ágɔ ɛbwɔ́ ányɛmeno nnó áchyɛ́ge ji ŋka. Ɛfɛɛ́ ne Judas álɔɔ́ mankɛ́légé meti ɛwé ji apyɛɛ́ ne Jisɔs akpɛ ɛbwɔ́ né ámu. \s1 Jisɔs anyɛɛ́ ɛpaá koó upú ne baá utɔɔ́ bií \r (Mat 26:17-25; Luk 22:7-13, 21-23; Jɔn 13:21-30) \p \v 12 Bií mbɛ ɛbí ányɛ́ɛ ɛpaá brɛd yi álá muálé, gébé ɛyígémbɔ ne áwáne mágɔ́nŋmé gepɛ nnó ányɛ́ ɛpaá koó upú. Baá utɔɔ́ Jisɔs ájyɛ gií ji áké, “Átá ndé mbaá yi ɔ́kɛ́lege nnó ɛsé déjyɛ́ détyɛɛ́ menyɛɛ́ ɛpaá koó upú wyɛɛ́?” \v 13 Ágigémbɔ Jisɔs áferé baá utɔɔ́ bií ápeá, atɔ́ aké, “Chóge né melɔ́ kpaá, detuge nyɛ ne mende fɔ ayi ákpané ŋkwɔ́ manaá né mekpo, kwɔ́lege ji. \v 14 Dekwɔnégé né gepú ɛyígé ji akpɛné, jɔ́ge ne mbɔɔ́ gepú nnó, ‘Ménlɛré aké dégií wɔ nnó, maá gepú áŋkɛɛ́ alɛ́ nnó ji achwɔgé ajwɔ́lé anyɛ́ menyɛɛ́ ɛpaá koó upú ne baá utɔɔ́ bií?’ \v 15 Ne mbɔɔ́ gepú yimbɔ alɛrege nyɛ ɛnyú maá gepú ayi ákwyɛ́ mɛ́ ábélé né mfaá ɛnyɔ́ŋ, tyɛ́ge menyɛɛ́ sé ɛfɛɛ́.” \v 16 Baá utɔɔ́ bimbɔ ájyɛge, ágɛ́ wyɛ yɛ́ndégenó nkane Jisɔs ajɔɔ́, átyɛ́ menyɛɛ́ ɛpaá koó upú bwɔ́ ɛfɛɛ́ ábele. \v 17 Nkwale akwɔ́négé, Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií makpo áfyaneápeá, áfɛ́ manyɛ́ menyɛɛ́ yimbɔ. \v 18 Ndɛre ájwɔlé ányɛɛ́ menyɛɛ́ Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó muú nyú ama achyɛge nyɛ me maŋkwaá.” Mbɔɔ́ yimbɔ alu mbɔ fa anyɛ́ menyɛɛ́ ne me. \v 19 Baá utɔɔ́ bií áwúgé mbɔ, ála mmyɛ meshwɛmeshwɛ, yɛ́ndémuú agige ji áké, “Ata nnó ɛ́lé me?” \v 20 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛlé muú ayi ɛse ne ji détúge nyɛ amu manta mbya né mmu akpáŋkpa. \v 21 Ne Maá Ntɛ Mekwaá agbóo nyɛ wyɛ ndɛre ŋwɛ Ɛsɔwɔ abɔ́ ajɔɔ́ mɛ́ tɛ gachií. Utoŋkwa ubɛ ne muú ayi akpóo nyɛ Maá Ntɛ Mekwaá. Ɛ ɛ́! Mbɔgé nnó ábɛ́ dambyɛ́ muú yimbɔ, mbɔ ɛlɔ́ kpaá ɛpwɔ.” \s1 Menyɛɛ́ Ata Jisɔs \r (Mat 26:26-30; Luk 22:14-20; 1 Kɔr 11:23-25) \p \v 22 Ndɛre Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ányɛ́ɛ menyɛɛ́, abɔ́ ntó brɛd áchyɛgé matame mbaá Ɛsɔwɔ né mmyɛmenɛ́ne, agyá ntó brɛd yimbɔ ubauba, akaré mbaá baá utɔɔ́ bií ajɔ́ge aké, “Gɛ́ge menyammyɛ wa na. Sɛ́ge dényɛ́.” \v 23 Jisɔs abwɛɛ́ ntó amó ne mmɔɔ́ né mmu, achyɛ́gé matame mbaá Ɛsɔwɔ, achyɛ baá utɔɔ́ bií ányú átu atɛ. \v 24 Ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Gɛ́ge manoó ma amí magbɛ́le mbaá gejamégé bɔɔ́ gétúgé menomenyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ ányɛ́ ne ákwaá. \v 25 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó ndɛre nnyú mbɔ mmɔɔ́ mína kwyakwya, mmagé nyú sé amícha kpaá tɛ nnyú nyɛ ami makɛ gébégé Ɛsɔwɔ aké agbarege gefwa jií.” \v 26 Ne ɛbwɔ́ ánérégé, ákwá ɛkwɔ áfɛɛ́ Ɛsɔwɔ átané ákwɔ́ mfaá Mekwɛ Olif. \s1 Jisɔs agaré ndɛre Pita áshyáa nyɛ ji \r (Mat 26:31-35; Luk 22:31-34; Jɔn 13:36-38) \p \v 27 Jisɔs ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií aké, “Ɛnyú ako deboó nyɛ delyaá me ndɛre ásámé mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, Ɛsɔwɔ aké, ‘Nwane nyɛ membame mágɔ́ŋme ne ɛkwɔ́ mágɔ́ŋme ɛláa nyɛ tyátyá.’ \v 28 Ne nkwílégé né negbo, mbɔ nyɛ mbɛ ne ɛnyú né gebagé mewaá Galilií.” \v 29 Ájɔgémbɔ, Pita aké, “Yɛ́ bɔɔ́ ako ne ábó alyaá wɔ, me nlyágé fɔ́ wɔ.” \v 30 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Pita gɔ́ ngaré wɔ nnó utuú bina fí gemɛ́gé nnó menɔ mekwɔ akú ukúkúle upea, wɔ ɔshyaá nyɛ ukúkúle ulɛɛ́ nnó ɔ́kágé me.” \v 31 Yɛ́mbɔ Pita aké, “Yɛ́ ɛbɛ́ lé negbo, ngbóo ne wɔ, nshyáá fɔ́ wɔ.” Wyɛ́mbɔ ntó ne abifɔ ako ájɔɔ́. \s1 Jisɔs anɛmmyɛ né Gɛtsɛmane \r (Mat 26:36-46; Luk 22:39-46) \p \v 32 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ako áfɛ́ né melu ɛwé ákuú nnó Getsɛmanɛ. Ákwɔ́négé ɛ́wu, agaré ɛbwɔ́ aké, “Jwɔ́lege fa, kpaá tɛ nnérege manɛ́némmyɛ.” \v 33 Ajɔgémbɔ asɛ́ Pita, Jɛmsi ne Jɔn nnó akwɔ́lé ji. Nkane ájyɛ alɔ mambɔ gejamégé meshwɛ ne masómé né metɔɔ́. \v 34 Ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Masómé amí malú me metɔɔ́, maténe me meti negbo. Yɛ́mbɔ jwɔ́lege fa debɛ peé.” \v 35 Atégé yɛɛ́ mmyɛ mbɛ gachyɛɛ́ ató mano mme, amo ushuú mme, anɛmmyɛ nnó mbɔgé meti ɛ́lú, Ɛsɔwɔ apyɛ ɛfwyale ɛwémbɔ ɛkoó ji koóge. \v 36 Anɛnemmyɛ aké, “Ntɛ, Ntɛ yɛɛ́ genó ɛyi gepwɔ́ɔ wɔ gepɔ́. Nnɛne wɔ mmyɛ féré amó ɛfwyale yina átáné me mmyɛ. Yɛ́mbɔ pyɛ genó ɛyigé wɔ ɔkɛlege ɛ́pɔ́ fɔ́ ɛyigé me nkɛ́lege.” \v 37 Ánérégé akeré meso mbaá ayi bɔ Pita álú, achwɔ báne ɛbwɔ́ ndɛre ábɛ́lege géjyá. Ape Pita, agií ji aké, “Simun, nnó ɛnyú dékágé bɛ́fɔ́ peé ne me, yɛɛ́ lé né nchwanekɛ ama? \v 38 Bɛɛ́ge peé, dénɛ́némmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó ɛ́kágé ɛnyú dékpɛ́ né mmuameno. Matɔɔ́ nyú ákɛ́lege nnó ɛnyú dénɛ́némmyɛ yɛ́mbɔ menyammyɛ nyú áwyá gepwá.” \v 39 Ama lya ɛbwɔ́ akéré meso manɛmmyɛ wyɛ gefɔ́ge mmyɛmenɛ́ne ɛyigé ji abɔ anɛ́ne. \v 40 Ne amá akérégé ndɔ ɛyi ɛgbeé ɛpeá né mbaá baá utɔɔ́ bií álú, abané wyɛ ndɛre ɛbwɔ́ ábɛ́lege géjyá néndé géjyá gejá ɛbwɔ́ amɛ dɔɔ́, ne ákaá se meko ayi áshuúge ji wɔ́. \p \v 41 Jisɔs ama ákérégé ndɔ ɛyi ɛgbeé ɛlɛɛ́, abané wyɛ́ ɛbwɔ́ ndɛre ábɛ́lege, anyá ɛbwɔ́ aké, “Délú bɛ́lege géjyá, degbeége mmyɛ? Gékwyá mbɔ, gɛ gébé gekwané ɛyigé áfyɛ nyɛ Maá Ntɛ Mekwaá né amú bɔɔ́ ubeé. \v 42 Kwilége ka, déjyɛ, gɛ́ muú ayi akpóo me mbɔ, alé chwɔ́ mɛ́.” \s1 Ápyɛ Jisɔs \r (Mat 26:47-56; Luk 22:47-53; Jɔn 18:3-12) \p \v 43 Ndɛre Jisɔs álú jɔɔ́gembɔ, Judas maá utɔɔ́ wuú ayi ama né geluágé abi áfyaneápeá achwɔ́ ne njuné bɔɔ́ ɛnine negbáre bɔ aparanja ne mámbó unɔɔ́. Bɔɔ́ bina ɛ́lé anɔɔ́ baá ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ chóncho ne ákpakpa melɔ ne átɔmé ɛbwɔ́ nnó áchwɔ́ apyɛ Jisɔs. \v 44 Ɛké ɛpyɛmbɔ, Judas abɔ́ mɛ́ mbɛ agaré ɛbwɔ́ aké, “Muú ayi me ntyaáge gɛ́ge ji mbɔ pyɛ́ge, défyɛɛ́ metɔɔ́ metɔɔ́ nyú, déjyɛ ne ji.” \v 45 Judas ákwɔ́négé yɛ́ gébé achɔ sé wɔ́, akoó cho afɛ́ mbaá Jisɔs aké, “Ménlɛré ntamé,” akpá ji atyaá. \v 46 Bɔɔ́ bina ágɛ́gé, áchwɔ́ ápyɛ ji agbaré ji ne amu matomato. \v 47 Ápyɛ́gé Jisɔs, metɔɔ́ ɛsɔ́ maá utɔɔ́ wuú ama ajuú aparanja asɔ́ ɛtu memfwɛ́ ɛtukpɛ ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ. \v 48 Ɛfɛɛ́ ne Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dechwɔ́ na ne bɔ aparanja ne mámbó unɔɔ́ mampyɛ me nnó me nlu menjó? \v 49 Me nlú fa ne ɛnyú yɛ́ndé bií, nlɛrégé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né ɛcha upɛ, nnó débɔ́ degɛɛ́ me mampyɛ wɔ́? Yɛ́mbɔ genó ɛyigé ásame mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ gebɔ́ mampyɛ́.” \v 50 Baá utɔɔ́ bií ágɛ́gé mbɔ, áboó, ályaá ji. \p \v 51 Nkane ájyɛ ne Jisɔs, njyɛ gesa fɔ afyale metyɛɛ́ ndeé né menyammyɛ akwɔlege ɛbwɔ́. Áké ágɛ́ne ji, ágbare ndeé yimbɔ nnó ápyɛ ji, \v 52 apalé ɛji, alyaá abó afɛ́ gejɔ́ŋéné. \s1 Jisɔs akpɛ unɔɔ́ mpa \r (Mat 26:57-66; Luk 22:63-71; Jɔn 18:13, 14, 19-24) \p \v 53 Ásɛ Jisɔs áfɛ ne ji mbaá ɛtúkpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ, ánɔɔ́ baá abi ápyɛ upɛ Ɛsɔwɔ, ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ chóncho ne ákpakpa melɔ ájyɛ chome wyɛ. \v 54 Pita ntó akwɔlege ɛbwɔ́ meso gachyɛ, gachyɛ kpaá tɛ akpɛne né mmu dachi ɛtúkpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ. Ɛfɛɛ́ ne ajyɛ bane ámbamé dachi ɛtukpɛ nnó awyagé mewɛ. \v 55 Anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ ako abi ájwɔlé mmu ɛcha ɛso, ákɛlé ammá mpa gebyɔ́ mamma Jisɔs mmyɛ nnó áwá ji. Yɛ́mbɔ ágɛ́ yɛɛ́ ɛma wɔ́. \v 56 Gejamégé bɔɔ́ ákwyɛ depɔ mámma Jisɔs mmyɛ yɛ́mbɔ ɛlé gebyɔ́ néndé ɛbwɔ́ ako ápɔ́ nya meko ama. \v 57 Bɔɔ́ abifɔ ákwilé ka, ábyɔge ji gebyɔ́ mmyɛ áké, \v 58 “Ɛse déwú ndɛre ji ashuú mmyɛ nnó ji ammu nyɛ ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ɛwéna ɛwé akwaá átɛné ne ámu, ne ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔnégé átɛnege ɛwéchá ɛwé álá tɛné fɔ́ ne ámu wɔ́.” \v 59 Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ako apɔ́ meko ama. \p \v 60 Ɛfɛɛ́ ne ɛtúkpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ákwile ka né mbɛ ushuú bɔɔ́ ako ágií Jisɔs áké, “Wɔ ntó ɔpɔ́ ne meko manshuú né depɔ ɛtire bɔɔ́ ájɔɔ́ge mbɔ nnó ɔpyɛ?” \v 61 Yɛ́mbɔ Jisɔs akwene bɔmbɔ yɛ́ meko ashuú ji wɔ́. Ɛtukpɛ ɛma ŋmɛ́re ɛgií ji ɛké, “Wɔ ne ɔ́lú Maá Ɛsɔwɔ, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa?” \v 62 Jisɔs akamé aké, “Me ne nlú, dégɛne nyɛ ndɛre Maá Ntɛ Mekwaá ajwɔlé né geluɔge ɛnógé né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ Ɛsɔwɔ ne ndɛre achwɔ́ nyɛ né mfaánebuú mmu geko.” \v 63 Ɛtúkpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ agyá mandeé jií né mmyɛ manlɛré nnó metɔɔ́ ɛsɔ́ ji dɔɔ́, agií ɛso aké, “Ndé gécha démage kɛ́le bɔ ntɛ́sɛ́? \v 64 Pɔ déwú depɔ ɛtiré ji ajɔɔ́ge? Amɛge mmyɛ ne Ɛsɔwɔ, nana deké depyɛ nnó ne ji?” Bɔɔ́ ako akame áké, ɛkwane nnó, “Áwá ji wáne.” \v 65 Ɛfɛɛ́ ne bɔɔ́ abifɔ álɔ mánkpo ji matyɛ mmyɛ, áwɛ́ ji ndeé amɛ, átúlege ji, ájɔ́ge aké, “Garé ɛsé muú ayi adoó wɔ?” Ámbamé ɛcha ɛso áchwɔ sɛ Jisɔs ádoó ji maka. \s1 Pita ashya nnó akaáge Jisɔs \r (Mat 26:69-75; Luk 22:56-62; Jɔn 18:15-18, 25-27) \p \v 66 Ndɛre Pita álu né dachi yimbɔ, maá mesɔ mendée fɔ ama né geluage abi ákpáne defwɛ́ mbaá ɛtúkpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ achwɔ ɛfɛɛ́, \v 67 agɛ́ ndɛre Pita ájwɔlé áwyáa mewɛ. Apɛ ji dómeé, ajɔɔ́ aké, “Wɔ ntó ɔlu gelua ne Jisɔs muú Nasarɛn yimbɔ.” \v 68 Pita ashya aké, “Chaá-ó nkaá yɛ́ geno ɛyigé ɔ́jɔge mbɔ wɔ́.” Ndɛre Pita akwilé manjyɛ né meno gébámé, menɔmekwɔ mbɛ akú. \v 69 Mesɔ mendée yimbɔ ámá ágɛgé Pita wyɛ alɔ mamma jɔɔ́ ne bɔɔ́ abi átɛné ɛfɛɛ́ aké, “Mende yina alu muú bwɔ́ ama.” \v 70 Pita ama shya wyɛ shya ɛké ɛwyage, bɔɔ́ abi átɛné ɛfɛɛ́ álɔ mánjɔɔ́ ne Pita áké, “Wáwálé gebií gepɔ́ mmu, ɔkágé shya fɔ́ néndé ɔlu muú Galilií.” \v 71 Yɛ́mbɔ Pita álɔ mánkalé aké, “Mbɔgé mbyɔgé le gebyɔ́ mfaánebuú áshulé me mmyɛ, nkágé fɔ́ mende ayi ɛnyú déjɔ́ge mbɔ.” \v 72 Tɛ́nétɛ́né yimbɔ menɔ mekwɔ akú ukúkúle upeá kɔkɔgɔlɔ́kɔɔ́. Pita ate mekomejɔɔ́ ayi Jisɔs abɔ́ ájɔɔ́ ne ji nnó, “Gemɛ́gé nnó menɔ mekwɔ akú ukúkúle upeá ɔshya nyɛ máŋáne alɛɛ́ nnó ɔkaágé me.” Ateége mbɔ anyɔ meko ngbó ali segé segé. \c 15 \s1 Áfɛ́ né Jisɔs mbaá Palɛt \r (Mat 27:1, 2, 11-14; Luk 23:1, 2; Jɔn 18:28-32) \p \v 1 Wyɛ ndɛre bií ujyaá dondo, anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ, ákpakpa melɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ áchomé ne bɔɔ́ ɛso ako, ájwɔle ájɔɔ́ geju. Ɛfɛɛ́ ne ágbaré Jisɔs áwɛ́le, ásɛ ji, áfɛ́ mbaá gɔmena Palɛt. \v 2 Ákwɔ́négé Palɛt agií Jisɔs aké, “Wɔ ɔlu Mfwa bɔɔ́ Jus wáwálé?” Jisɔs aké, “Ɛlu nkane ɔjɔɔ́.” \v 3 Ájɔ́gémbɔ, anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ álɔ mammálé Jisɔs depɔ́ mmyɛ matimati. \v 4 Palɛt ama gií Jisɔs aké, “Ɔpɔ́ ne meko manshuú? Ɔwuú fɔ depɔ́ ɛtíré ámmálé wɔ mmyɛ nnó ɔpyɛ?” \v 5 Ne yɛɛ́ meko Jisɔs ashuú ji wɔ́, ɛwena ɛpyɛ Palɛt alaá meno mekpo fuú. \s1 Palɛt asɔ́ mpa nnó áwá Jisɔs \r (Mat 27:15-26; Luk 23:13-25; Jɔn 18:39—19:16) \p \v 6 Gepɔge Palɛt gelu nnó yɛ́ndé ŋmɛ gébégé ɛpaá koó upú bɔɔ́ Jus ábɔ́ mamferé muú ama né denɔ ndɛre bɔɔ́ ákɛ́lege. \v 7 Né gébé ɛyígémbɔ muú denɔ fɔ alú ɛfɛɛ́, ákuú ji Barabas. Ji ne abifɔ ákpɛ denɔ gétúgé bɔɔ́ abi ɛbwɔ́ áwané né ɛfwyale ɛwé ɛbwɔ́ áchwɔɔ́ ne ɛ́wú né melɔ. \v 8 Ndɛre ɛlúmbɔ, gejamégé bɔɔ́ ájyɛ báne Palɛt nnó áferé muú denɔ ama ndɛre ápyɛ mɛ́ yɛ́ndé ɛpaá ɛwémbɔ. \v 9 Palɛt agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dékɛlege nnó mferé Mfwa bɔɔ́ Jus?” \v 10 Palɛt agií mbɔ ɛlé ji akaá cháŋéné nnó ɛlé wyɛ né nchyɛ detú ne anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ápyɛné Jisɔs áchwɔ́ ne ji ɛta wuú. \p \v 11 Yɛ́mbɔ anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ágaré ɛkwɔ́ bɔɔ́ ɛwémbɔ nnó ágaré Palɛt aferé lé Barabas. \v 12 Palɛt ama agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dékɛlege me mpyɛ yɛɛ́ nnó ne mende yina ayi ákuú ji Mfwa bɔɔ́ Jus?” \v 13 Ne ɛbwɔ́ ako ákalé kéŋké áké, “Wɔ́ ji né gekwa.” \v 14 Palɛt ama gií ɛbwɔ́ aké, “Ndé gabo ayi ji ápyɛɛ́?” Yɛ́mbɔ ákpɛ kále kéŋké né ɛshyɛ áké, “Áwɔ́ ji né gekwa.” \v 15 Nnó Palɛt apyɛ matɔɔ́ ágɔɔ́ bɔɔ́ Jus, aferé Barabas né denɔ. Agaré bɔɔ́ bee bií nnó átulé Jisɔs ne geto, áneregé, áwɔ́ ji né gekwa. \s1 Bɔɔ́ bee ájwyage Jisɔs \r (Mat 27:27; Jɔn 19:2, 3) \p \v 16 Bɔɔ́ bee bimbɔ ánérégé mantulé Jisɔs, ája ji áfɛ́ mmu ɛcha gɔmena. Ákuú bɔɔ́ bee ako né geluá gebwɔ́. \v 17 Áfyɛ́ ji nkúu megɛ́lé, átɔ ɛla meshií ɛke ɛla mfwa ákweré ji mekpo. \v 18 Ápyɛgémbɔ, álɔ manjwyagé ji áké, “Mfwa bɔɔ́ Jus, neki nébɛ́ ne wɔ.” \v 19 Ne álɔ mándógé ji unɔɔ́ né mekpo. Ákpó ji matyɛ́ mmyɛ, átó manó mme mampyɛ ɛké anóge ji. \v 20 Ánérégé mánjwya ji, áferé nkúu megɛ́lé yimbɔ ákeré áfyɛ ji mandeé jií né menyammyɛ wuú. Ája ji átane né melɔ manjyɛ wɔ́ né gekwa. \s1 Áwɔ́ Jisɔs né gekwa \r (Mat 27:32-44; Luk 23:26-43; Jɔn 19:17-27) \p \v 21 Ndɛre ájyɛɛ́ átuú ne mende fɔ ayi akamege Simun muú melɔ Sɛren nkane atané melɔ wuú ajyɛɛ́ né Jɛrosalɛ. Bɔɔ́ bee bimbɔ ágbaré ji kpékpé nnó akpá gekwagé Jisɔs. Simun alu ntɛ bɔ Aleksanda ne Rufɔs. \v 22 Áfɛ́ né Jisɔs né mbaá ayi ákúu nnó Golgota. Ula utané nnó melú Uŋkɔ́ŋkɔ́ makpo. \v 23 Áchyɛɛ́ ji mmɔɔ́ amí áchwaré ne uka ɛbí ákuú nnó myrrh \f + \fr 15:23 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Myrrh ɛle uka bi úlú nya mampyɛ nnó muú awuúge fɔ ubale dɔɔ́.\f* Yɛ́mbɔ Jisɔs ashya manyú. \v 24 Ála wyɛ ɛfɛɛ́ mbɔ, áwɔ́ ji né gekwa, áŋme gefɔ́gé megyaá fɔ nnó ákáré mandeé jií ɛyi yɛ́ndémuú asɛ́le. \v 25 Áwɔ́ Jisɔs né gekwa né káláŋka ɛneneama né dondo. \v 26 Ábɔ́ gebagé genɔɔ́ áwɔ mfaá mekpo gekwa ɛyigé áwɔmé Jisɔs wyɛɛ́, ásá genó ɛyigé áké ji apyɛ ne áwɔme ji. Áké, “Mfwa bɔɔ́ Jus.” \v 27 Áwɔ́ ntó ánjo apea gébégé gema ne Jisɔs, ama alu né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ wuú ayifɔ né ɛgbɛ́ ɛbwɔbɛ wuú. Yɛ́ndémuú bwɔ́ álu né mfaá gekwa jií. \v 28 Mechɔ ɛwéna ɛ́pyɛ nnó ɛ́bɛ́ wáwálé nkane mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ájɔɔ́ nnó áfyɛ ji mmu mpa bɔɔ́ ubeé. \f + \fr 15:28 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Melɔ ŋwɛ ɛwena né ukwene bɔ ŋwɛ abifɔ áfyɛ ɛwu né ukɛlɛngɛ pɛ KJV ne TEV.\f* \v 29 Ne bɔɔ́ abi ákoge koógé ájúu Jisɔs mashyɛ mmyɛ, ákamege ne makpo, ákálege áké, “Ɛ ɛ́, Pɔ́ wɔ ne ɔké ɔmmu nyɛ ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ gemɛ́gé nnó ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔ́né wɔ ɔmage tɛ́ne ɛwéchá? \v 30 Poó gemɛ jyɛ́ ɔtáné mfaá gekwa ɔshulé mme.” \v 31 Wyɛ́mbɔ ntó ne anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ntó ájwyáge ji áké, “Apoóge bɔɔ́ bí chachá, akaáge poó fɔ gemɛ jií. \v 32 Áké ji alu Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, áma jɔɔ́ áke ji alu Mfwa bɔɔ́ Isrɛli, átáné mfaá gekwa áshuúlé mme. Apyɛgé mbɔ, ɛse défyɛɛ́ matɔɔ́ ne ji.” Ánjo bimbɔ abi áwɔ́mé ntó ɛbwɔ́ né ukwa, ájúu Jisɔs mashyɛ mmyɛ. \s1 Negboné Jisɔs \r (Mat 27:45-56; Luk 23:44-49; Jɔn 19:28-30) \p \v 33 Metɔɔ́ ŋwɔmese, káláŋká ɛfyáneɛ́peá ɛké ɛ́kwɔ́nege, ŋmɛɛ́ ɛnomé, gemmua gékwé né melɔ meko kpaá tɛ káláŋká ɛlɛɛ́. \v 34 Káláŋka ɛlɛɛ́ ɛyimbɔ, Jisɔs alɔ mánkalé kéŋké aké, “Ɛloi, ɛloi lama saba tani, ula utɛné nnó Ɛsɔwɔ wa, Ɛsɔwɔ wa, ndé ɔlyaá me mbií né ɛfwyale?” \v 35 Bɔɔ́ abifɔ abi átɛné ɛfɛɛ́ áwúgé ndɛre Jisɔs ajɔ́ge mbɔ áfɛré áké, “Akuú mbɔ lé Ɛlija muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ.” \v 36 Muú ama né geluage bɔɔ́ bimbɔ abó gatɛlé ajyɛ bɔ́ ɛkochá, áwɛ ne genɔɔ́ anyua né mmú mmɔɔ́ amí mamyáme, abwɛɛ́ até Jisɔs né ubɔɔ́ meno nnó ányú. Ajɔɔ́ aké, “Degɛ́ kpɛ́ nnó Ɛlija achwɔ feré nyɛ ji mfaá gekwa yi.” \v 37 Ne Jisɔs ama akále kéŋké, ashulé kwyakwya geféré h-ɛ-m metɔɔ́ ɛkwé. \v 38 Wyɛ́ ndɛre Jisɔs ágbó, ndeé ɛyi ɛkaré ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, ɛgyalé uba upeá tɛ mfaá gba-ra-ra-ra ɛtya mme. \v 39 Muú kpaá bɔɔ́ bee \f + \fr 15:39 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Muú kpaá bɔɔ́ bee Rom alu muú yi apɛle usaá bɔɔ́ bee uta.\f* ayi atɛne ɛfɛɛ́ agɛgé gefɔɔ́ ɛyige Jisɔs akalé ne ale gbó aké, “Wáwálé mende yina alu Maá Ɛsɔwɔ.” \p \v 40 Gébé ɛyigémbɔ ntó, andée fɔ átɛné nya tɛtɛ ágɛ́né yɛ́ndégenó ɛyi gepyɛ́ ne Jisɔs. Né geluage andée bina Mɛri ayi atané melɔ Magdala, Salɔmɛ, ne Mɛri mma Jɛmsi ayi mamane kɔ ɛbwɔ́ ne Jose álu ntó wyɛ. \v 41 Gébégé Jisɔs alu né Galilií andée bina ábɔ́ ákwɔ́lege ji, ama ápóge ji ntó, andée abifɔ abi átane Jɛrosalɛ ákwɔle Jisɔs álu ntó wyɛ. \s1 Ánií Jisɔs \r (Mat 27:57-61; Luk 23:50-56; Jɔn 19:38-42) \p \v 42 Jisɔs agbó bií bí bɔɔ́ Jus ako ákpomége mmyɛ nnó né nkwale álɔ mányɛ́ uwyaá bwɔ́. Ndɛre bií ule koó, \v 43 mende fɔ ayi ákuú ji Josɛf achwɔ́. Alu muú melɔ Arimatya, alu muú ayi anoge ji dɔɔ́ né ɛso bɔɔ́ Jus, ji abɔ agile ntó gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ achwɔ gbáre nyɛ gefwa jií. Akpome mmyɛ nkane mende, ajyɛ báne Palɛt agií ji nnó achyɛ ji utó nnó ajyɛ áferé geŋkwɔ́gé Jisɔs né mfaá gekwa. \v 44 Ágigé mbɔ, Palɛt alaá meno fuú mánwu nnó Jisɔs agbó mɛ. Akú muú kpaá bɔɔ́ bee agií ji wá Jisɔs agbóo mɛ́. \v 45 Muú kpaa bɔɔ́ bee yimbɔ akamé nnó agbo, ɛfɛɛ́ ne Pálɛt akamé nnó Josɛf akáge jyɛ feré geŋkwɔ́gé Jisɔs né gekwa. \v 46 Josɛf ajyɛ na ɛ́shyɛ́ ndeé pópó, aféré geŋkwɔ́gé Jisɔs né gekwa, afyalé géjí ne ɛshyɛ́ɛ ndeé ɛyimbɔ, akpa ajyɛ fyɛ mmu menome ɛwé áchomé mmu ɛtárávɛ́. Abogéné gekpɛ́kpɛ́gé ntaá agbɛ́ meno menome ɛwembɔ. \v 47 Mɛri muú melɔ Magdala ne Mɛri ayi mmá Jose ágɛ́ mbaá ayi ábelé geŋkwɔ́gé Jisɔs. \c 16 \s1 Jisɔs akwilé né negbo \r (Mat 28:1-10; Luk 24:1-12; Jɔn 20:1-10) \p \v 1 Bií uwyaá bwɔ́ ukógé, Mɛri muú melɔ Magdala, Salɔmɛ ne Mɛri mmá Jɛmsi ájyɛ na maweé gebɛɛ́ nnó ájyɛ gbɛre né geŋkwɔ́gé Jisɔs. \v 2 Ne dondo bií mbɛ né uwyaá, ndɛre mbɛ ŋmɛ atane, ɛbwɔ́ ájyɛ né menome ɛwé anií Jisɔs. \v 3 Ágíge atɛ áké, “Waá ábogéné nyɛ ɛsé gekpɛ́kpɛ́ ntaá ɛníné ágbɛ mbɔ menome”? \v 4 Áké ákwɔnege wyɛ, ágɛ nnó ábogéné mɛ́ ntaá ɛnínémbɔ néla babá nelu gekpɛ́kpɛ́gé ntaá. \v 5 Ndɛre ɛbwɔ́ ákpɛne mmu menome ɛwémbɔ, ágɛ njyɛ gesa fɔ ajwɔlé né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ bwɔ́, afyɛ ɛwule pópó. Ɛbwɔ́ ágɛ́gé mbɔ álá mano mekpo fuú. \v 6 Njyɛ gesa yimbɔ ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Défɔgé. Nkaá nnó dékɛlege mbɔ lé Jisɔs muú Nasarɛt ayi ábɔ́ áwɔmé nya ji né gekwa, apɔ́ sé fa, Ɛsɔwɔ apyɛ ji akwilé né negbo. Gɛ́ge melú ɛwé ábɔɔ́ ábelé ji. \v 7 Kéregé meso dégaré Pita ne baá utɔɔ́ bií abifɔ nnó ji abɔ́ mɛ́ mbɛ ne ɛnyú afɛ́ né Galilií; dégɛné nyɛ ji ɛwú wyɛ ndɛre ji abɔ́ agaré ɛnyú.” \v 8 Andée bimbɔ átáné né menome ne gatɛlé, áwére ne ɛfɔ metɔɔ́, ne yɛɛ́ muú fɔ ágaré ɛbwɔ́ geno ɛyíge pyɛ wɔ́ gétúgé ɛfɔ ɛwe ɛlú ɛbwɔ́ matɔɔ́. \f + \fr 16:8 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Malɔ ŋwɛ yina 9-20 ápɔ́ né ukwene bɔ ŋwɛ bifɔ.\f* \s1 Jisɔs alɛré mmyɛ mbaá Mɛri yi Magdala \p \v 9 [Dondo bií mbɛ uwyaá ɛbi Jisɔs akwilé né negbó, abɔ mbɛ alɛré mmyɛ mbaá Mɛri muú melɔ Magdala. Jisɔs abɔ́ aferé nya ji aló nchyɛ akénéama mmyɛ. \v 10 Mɛri afɛ agáre ájeé bií abi ɛbwɔ́ ábɔ́ ákɛne nya ne Jisɔs ne ábane ɛbwɔ́ ndɛre álíle, ásómege. \v 11 Yɛ́ lé ɛbwɔ́ áwuú nnó Jisɔs álú mebɛ Mɛri muú melɔ Magdala agɛ́ ji, ákamé fɔ́ nnó ɛlu wáwálé wɔ́. \s1 Jisɔs alɛre mmyɛ mbaá baá utɔɔ́ bií apea \p \v 12 Ɛwyágé Jisɔs akwɔ́ mbɛ ushuú baá utɔɔ́ bií apea né gefɔɔ́ ɛyigé álá kaáge sé ji gébégé ɛbwɔ́ akɛne ájyɛ né meti. \v 13 Ɛbwɔ́ ákaáge nnó muú yi ágɛne mbɔ ɛle Jisɔs, ákeré meso ájyɛ garé baá utɔɔ́ bifɔ yɛ́mbɔ yɛ muú bwɔ́ yi ákamé nnó ɛ́lú wáwálé ápɔ́. \s1 Jisɔs alɛre mmyɛ mbaá baá utɔɔ́ bií afyaneama \r (Mat 28:16-20; Luk 24:36-49; Jɔn 20:19-23; Aŋg 1:6-8) \p \v 14 Ɛma ɛwyagé ndɛre baá utɔɔ́ bií ájwɔlé ányɛ́ɛ menyɛɛ́, akwɔ ɛbwɔ́ ushuú alɔ maweé ɛbwɔ́ gétúgé álá pɔ né ukáme ne matɔɔ́ ayi ɛbwɔ́ áŋea álá kamé mekomejɔɔ́ bɔɔ́ abi ágɛné nnó ji akwilé né negbo wɔ́. \v 15 Ajɔɔ́ ne bwɔ́ aké, “Chóge né malɔ mme meko dégárégé bɔɔ́ abya Ɛsɔwɔ melɔ́mélɔ́. \v 16 Muú ayi akamégé mekomejɔɔ́ yina ne áwyaáge ji manaá Ɛsɔwɔ, áférege nyɛ ji né ɛfwyale gabo. Ne muú ayi álá kamé mekomejɔɔ́ yina wɔ́, ákwéne nyɛ mpa Ɛsɔwɔ. \v 17 Gɛ́ unó bi upyɛ nyɛ ne bɔɔ́ abi ákamé ne Ɛsɔwɔ na. Né mabɔ ma ábuú nyɛ aló nchyɛ, ájɔge nyɛ ufɔɔ́ mejɔɔ́ ɛbi álá kaáge fɔ. \v 18 Ágbárége nyɛ mmyɔ ne ámu ne yɛ ányú le uka ubo yɛɛ́ geno ɛyi gepyɛ ɛbwɔ́ gepɔ́. Ánɛrégé bɔɔ́ mameé amu mmyɛ, átóge.” \s1 Jisɔs akwɔ́ afɛ́ mfaánebuú \p \v 19 Ata Jisɔs anérégé mánjɔɔ́ depɔ tire na, Ɛsɔwɔ asɛ ji akwɔ́ afɛ né mfaánebuú. Ajwɔlé né geluɔge ɛnógé né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ ntɛ wuú Ɛsɔwɔ. \v 20 Baá utɔɔ́ bií ntó álá mbɔ ákeré, ákɛné ágarége bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né malɔ mme mako. Atá Jisɔs ntó alu ne ɛbwɔ́ achyɛge ɛbwɔ́ utó ápyɛɛ́ ufélekpá mánlɛré nnó mekomejɔɔ́ bwɔ́ alu wáwálé.]