\id MAT 41MATDENU.SFM Denya New Testament June 2009 \h Matyo \toc2 Matyo \toc3 Mat \toc1 Abya melɔ́mélɔ́ Jisɔs Kras ndɛre MATYO ásamé \mt2 Abya melɔ́mélɔ́ Jisɔs Kras ndɛre \mt1 MATYO \mt3 ásamé \c 1 \s1 Ukwéne antɛ Jisɔs Kras \r (Luk 3:23-38) \p \v 1 Gɛ́ ŋwɛ mabɔ ukwéne antɛ Jisɔs Kras mpyáne mfwa Dɛvid, Dɛvid mpyáne Abraham. \v 2 Abraham alu ntɛ Asek, Asek alu ntɛ Jakɔb, Jakɔb alu ntɛ Juda ne aŋmɛ́ bií abi ande. \v 3 Ne Juda alu ntɛ Pɛrɛs ne Sɛra, mmá bwɔ́ akamege Tama. Pɛrɛs alu ntɛ Hɛsrɔn, Hɛsrɔn alu ntɛ Ram. \v 4 Ne Ram alu ntɛ Aminadab, Aminadab alu ntɛ Nashyɔn, Nashyɔn alu ntɛ Salmɔn. \v 5 Salmɔn alu ntɛ Boas ne mma Boas akamege Rahab. Boas alu ntɛ Obɛd, ne mmá Obɛd akamege Rut, Obɛd alu ntɛ Jɛsse. \v 6 Jɛsse alu ntɛ mfwa Dɛvid. \p Ne mfwa Dɛvid alu ntɛ Solomun, mmá Solomun abɔ́ abɔɔ́ mbɛ abá lé Uriya. \v 7 Ne Solomun alu ntɛ Rehoboam, Rehoboam alu ntɛ Abija. Abija alu ntɛ Asa. \v 8 Asa alu ntɛ Jɛhoshafa, Jehoshafa alu ntɛ Joram, Joram alu ntɛ Usiya. \v 9 Usiya alu ntɛ Jotam, Jotam alu ntɛ Ahas ne Ahas alu ntɛ Hɛsɛkya. \v 10 Hɛsɛkya alu ntɛ Manasɛ, Manasɛ alu ntɛ Ɛmɔs, ne Ɛmɔs alu ntɛ Josaya. \v 11 Gébégé ápyɛné bɔɔ́ Isrɛli né bé ájyɛ ne ɛbwɔ́ né melɔ́ Babilɔn, Josaya abyɛ Jekonɛya ne aŋmɛ́ bií abi ande. \p \v 12 Ájyɛgé ne bwɔ́ né Babilɔn, Jekonɛya abyɛ Shɛltyɛl, Shɛltyɛl alu ntɛ Sɛrubabɛl. \v 13 Sɛrubabɛl alu ntɛ Abiud, Abiud alu ntɛ Ɛliakim ne Ɛliakim alu ntɛ Asɔh. \v 14 Asɔh alu ntɛ Sadɔk ne Sadɔk alu ntɛ Akim ne Akim alu ntɛ Ɛliud. \v 15 Ɛliud alu ntɛ Ɛliassa, Ɛliassa alu ntɛ Matan ne Matan alu ntɛ Jakɔb. \v 16 Ne Jakɔb alu ntɛ Josɛf, Josɛf ayi menɔ Mɛri. Mɛri abyɛ Jisɔs Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa. \f + \fr 1:16 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Kras, ula utɛne nnó Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa.\f* \p \v 17 Mmyɛ ke nnó upyáne ukouko, manlɔ mbaá Abraham ɔ́kwɔ́né mbaá Dɛvid úlú nyá úfyáneúni. Manlɔ ntó mbáa Dɛvid ɔ́kwɔ́ne gébégé ájyɛ́ ne ɛbwɔ́ né Babilɔn úlú ntó úfyáneúni. Ne mámanlɔ gébégé ájyɛ́ ne ɛbwɔ́ né Babilɔn kpaá tɛ gébégé ábyɛné Kras, upyáne úlú nyá ntó úfyáneúni. \s1 Nebyɛ né Jisɔs Kras \r (Luk 2:1-7) \p \v 18 Na ne nebyɛ́né Jisɔs Kras nekɛné. Mma wuú akamege Mɛri. Josɛf abɔ́ akpɛ mambá Meri ayi alu mambyɛ Jisɔs, nsa nnó ɛbwɔ́ ákaá ujɔ́géné atɛ, Mɛri agɛ nnó ji alu ne unɛ né utó Mendoó Ukpea. \v 19 Josɛf akaáge nnó Mɛri alu ne unɛ, ɛlé ji Josɛf alú nyá cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, akɛ́lé fɔ́ manchyɛ ji mekpo unɔɔ́ wɔ́, ashuú manwá neba bwɔ́ bíbií. \v 20 Ndɛre ji afɛ́rege depɔ ɛtiré mbɔ, Ɛsɔwɔ atɔ́ ɛkiɛ́nné wuú ɛ́chwɔ́ gáre ji né gejya ɛké, “Josɛf mpyáne Dɛvid, ɔfɔ́gé fɔ́ mansɛ mendée wyɛ Mɛri né neba, néndé ɛlé Mendoó Ukpea ne ɛpyɛɛ́ ji akpané unɛ. \v 21 Ne ji abyɛne nyɛ́ maá mende, ayi áférege nyɛ bɔɔ́ bií né ɛfwyale ɛwé gabo achwɔɔ́ ne ɛwú. Getu ɛyigémbɔ, ɔbɔ mamfyɛ ji mabɔ nnó Jisɔs.” \f + \fr 1:21 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Mabɔ Jisɔs matɛne nnó Muú yi áferege nyɛ bɔɔ́ bií né ɛfwyale.\f* \p \v 22 Unó bina uko úpyɛɛ́ nnó ɛ́bɛ́ wáwálé nkane Ɛsɔwɔ apyɛ Asaya muú ɛkpávé wuú ajɔɔ́ nnó, \f + \fr 1:22 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Asaya ájɔɔ́ depɔ́ ɛtiré na ɛbɛle nya aŋmɛ 750 ne ále sa ŋwɛ Matyo.\f* \q1 \v 23 “Wuúge, gembwɛ́négé mendée gékpáne nyɛ unɛ, \q1 gébyɛ́ maá mende, ákuú nyɛ ji nnó Ɛmanuɛl.” Ula útɛné nnó, “Ɛsɔwɔ alu ne ɛsé.” \p \v 24 Ne Josɛf ápégé géjyá asɛ mendée wuú Meri wyɛ́ ndɛre ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛgaré ji. \v 25 Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ákaá ujɔ́géné atɛ wɔ́, kpaá tɛ Mɛri ábyɛné maá wuú mende. Ne Josɛf afyɛ́ ji mabɔ nnó Jisɔs. \c 2 \s1 Ande abi ágií depɔré ambe, áchwɔ gɛ́ Jisɔs \p \v 1 Ábyɛ́ Jisɔs né melɔ́ Bɛtɛlɛhɛm, né gebagé mewaá Judiya, gébé ɛyigé Hɛrɔd álú mfwa né gebagé mewaá ɛyígémbɔ. Ábyɛgé Jisɔs, ande fɔ́ abi ágií depɔré ambe átané né ɛ́gbɛ́ ɛwé ŋmɛɛ́ ɛ́tánege ákɛne áchwɔ́ɔ né Jɛrosalɛ ágíge bɔɔ́ áké, \v 2 “Maá mekɛ ayi ábyɛné nnó ábɛ́ mfwa bɔɔ́ Jus alu fɔ́? Ɛse degíge mbɔ, gétúgé dégɛné membe wuú mbaá ŋmɛɛ́ ɛ́tánege ayi álɛré ɛsé nnó ábyɛ́ ji, ne ɛsé déchwɔ́ manógé ji.” \p \v 3 Mfwa Hɛrɔd aké awuú mechɔ ɛwe, metɔɔ́ ɛ́tyá ji mmu wyɛmbɔ ntó ne ɛ́pyɛɛ́ ne bɔɔ́ Jɛrosalɛ ako. \v 4 Mfwa Hɛrɔd akuú, ánɔɔ́ baá ámpyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ, ɛbwɔ́ ako áchomé mbaá ama, agií ɛbwɔ́ aké, “Ndé mbaá ábɔɔ́ mambyɛ́ muú ayi ákuú ji Kras”? \p \v 5 Áshuú ji meko aké, “Ábɔ́ mambyɛ́ ji né Bɛtɛlɛhɛm, fa gebagé mewaá Judiya.” Néndé, mbɔ ne Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ ɛkpávé bií ásáme nnó, \q1 \v 6 “Wɔ Bɛtɛlɛhɛm, né gebagé mewaá Judiya, \q1 yɛ́ ɛlé wɔ ɔlu kɔɔ́, ɔpɔ́fɔ́ ŋénéŋéné né geluágé malɔ geŋwá ayi álu né mme Judiya. \q1 Néndé, ɛta wyɛ́ ne mfwa átánege nyɛ ayi ágbárege bɔɔ́ ba Isrɛli, \q1 nkane mémbamé mágɔ́nŋme ápɛ́le magɔ́nŋme jií.” \p \v 7 Ne Hɛrɔd áwúgé mbɔ, akú aŋkɛɛ́ bimbɔ ájwɔ́lé bíbií, agií ɛbwɔ́ aké, “Gárege me gébé ɛyigé ɛnyú dégɛ́né membe yimbɔ né melɔ nyú títí.” \v 8 Ɛ́fɛɛ́ ne Hɛrɔd átɔme ɛbwɔ́ aké, “Chóge né Bɛtɛlɛhɛm démyɛ́mmyɛ dégɛ́ mbaá ayi maá yimbɔ álú, dégɛge ji kérege meso, déchwɔ́ dégáré me nnó njyɛ́ nnógé ji ntó.” \v 9 Ne aŋkɛɛ́ bimbɔ áwúgé genó ɛyigé mfwa yimbɔ ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́, álɔ́ manjyɛ. Ne ndɛre ɛbwɔ́ ájyɛ́ ágɛ́ wyɛ́ membe yimbɔ ayi ɛbwɔ́ ábɔ́ ágɛne nkane ajyɛ́ɛ mbɛ, ɛbwɔ́ ákwɔ́lege ji meso. Ákwɔ́négé né Bɛtɛlɛhɛm membe yimbɔ atɛné né mfaánebuú cho né gepú ɛyigé maá yimbɔ álú. \v 10 Ɛbwɔ́ ágɛgé membe yimbɔ ɛfɛɛ́, matɔɔ́ ágɔ ɛbwɔ́ dɔɔ́. \v 11 Ákpɛgé né mmu gepú ɛyigémbɔ, ágɛ́ maá yimbɔ ne mmá wuú Mɛri. Ɛ́fɛɛ́ ne átomé manó mme áchyɛ́ ji ɛnogé. Ne ánené uba bwɔ́ áferé unó mabɔ áchyɛ́ ji, gémá gélú genógé gesege ŋka ɛyigé ákuú nnó gul, gémá gélú gefɔ́gé ɛmmá ɛwé ɛwyaá gebɛ gelɔ́gélɔ́ ne ɛyige fɔ gelú laménda ayi alú gefɔ́gé maweé gebɛ́ gefɔ. \v 12 Nkane aŋkɛɛ́ bimbɔ ábɛlé ne utuú, Ɛsɔwɔ achwɔ́ kwéle ɛbwɔ́ mbeé né gejyá nnó ɛkage ákéré meso mbaá Hɛrɔd. Ɛbwɔ́ ákoó meti ɛwéchá ne ájyɛ́ né melɔ bwɔ́. \s1 Josɛf ne Mɛri ákpá Jisɔs ábó áfɛ́ né melɔ Ijip \p \v 13 Aŋkɛ bímbɔ áwúlégé, ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛ́kwɔ́ Josɛf ushu né gejya, ɛ́jɔɔ́ ne ji ɛké, “Josɛf, Kwílé ka, kpa maá yina ne mmá wuú débo dejyɛ́ né melɔ́ Ijip. Déjyɛgé láge ɛ́wu kpaá tɛ bií bí ngárege nyɛ ɛnyú nnó dékéré meso. Néndé Hɛrɔd ákɛlege maá yina manwá.” \v 14 Josɛf apégé géjyá ne utuú bimbɔ, apyɛ wyɛ́ nkane ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛgaré ji ɛké. “Kpá maá yimbɔ ne mmá wuú ɔjyɛ né Ijip.” \v 15 Akwɔ́négé Ijip, ála wyɛ́ kpaá tɛ gébégé mfwa Hɛrɔd ágboó. Unó bi na úpyɛ nnó depɔ ɛtíré Ɛsɔwɔ ápyɛ nnó muú ɛkpávé wuú agáré bɔɔ́ bií débɛ́ wáwálé, nnó, “Nkú maá wa átané né Ijip.” \f + \fr 2:15 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Melɔ́ ŋwɛ ɛwé na ɛtané né ŋwɛ Hosea 11:1.\f* \s1 Hɛrɔd ajɔɔ́ nnó áwá baá ande \p \v 16 Hɛrɔd agɛ́gé nnó áŋkɛɛ́ bimbɔ ábwɔlé ji, nchyɛ anywɔ́né ji mmu. Achyɛ́ meko aké, “Áwá baá ande ako né Bɛtɛlɛhɛm né malɔ́ ayí kwɔ́kwɔ́lé, álɔ́ né baá abi ákwɔné aŋmɛ́ ápea áshúlégé.” Hɛrɔd ajɔɔ́ mbɔ gétúgé ji áfɛré nnó ɛ́lɛ́ mɛ́ aŋmɛ́ ápea ayí ji agií áŋkɛɛ́ bimbɔ gébé ɛyigé ɛbwɔ́ ágɛné membe yimbɔ. \v 17 Mechɔ ɛwéna ɛ́pyɛmbɔ nnó, genó ɛyígé Jɛrimaya muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ájɔɔ́ gepyɛ wáwálé. \v 18 Ajɔɔ́ nyá aké, “Meko negbo átanege né melɔ́ Rama ne gejamégé ɛlúlú ne dámpepe. Rashɛl alili baá bií, bɔɔ́ áfyɛɛ́ ji metɔɔ́ nnó ágɔ́ magbo, akámégé gétúgé baá bií abi ágboó.” \s1 Josɛf ne Mɛri ákeré meso ne Jisɔs né Nasarɛt \p \v 19 Hɛrɔd ágbógé, ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛkwɔ́ Josɛf ushu né géjyá né Ijip, \v 20 ɛké “Josɛf, kwilé ka ɔ́kpá maá yina ne mma wuú, ɛnyú dékéré meso né mme Isrɛli. Bɔɔ́ abi ákɛlege manwá ji ágboó.” \v 21 Josɛf ápégé, asɛ maá yimbɔ ne mmá wuú áfɛ́ né mme Isrɛli. \v 22 Yɛ́mbɔ ji áwúgé nnó Achelɔs asɛ gefwagé ntɛ wuú Hɛrɔd né gebagé mewaá Judiya, abɔ́ ɛfɔ manjyɛ wyɛ́. Né gejya ɛyígé ji áma gɛ́, Ɛsɔwɔ ákwɛlé ji mbeé nnó ajyɛ né gebagé mewaá Galilií. \v 23 Ne Josɛf ajyɛ jwɔ́le né melɔ́ Nasarɛt ɛwé ɛ́lú né gebagé mewaá ɛyigémbɔ́. Mechɔ́ wé ɛpyɛ nnó genó ɛyígé Ɛsɔwɔ abɔ́ apyɛ nnó muú ɛkpávé wuú agáré bɔɔ́ bií gébɛ́ wáwálé nnó, “Bɔɔ́ ákuú nyɛ ji nnó muú Nasarɛt.” \c 3 \s1 Mekomejɔɔ́ ayi Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ ágarége \r (Mak 1:1-8; Luk 3:1-18; Jɔn 1:19-28) \p \v 1 Né gébé ɛyigémbɔ, ndɛre Jisɔs alu né Násarɛt, mende fɔ ayi akuú ji Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, alɔ́ mangaré mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mashwɔne né gebagé mewaá Judiya aké, \v 2 “Kwɔ́rege matɔɔ́ nyú délyá gabo néndé gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa ne bɔɔ́ bií géla kwɔ́kwɔ́lé.” \v 3 Jɔn yina ne Asaya muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ágarege nyá átomé ne jií nnó, \q1 “Muú fɔ abɛne mbɔ né mashwɔne aké, \q1 ‘Kwyɛge meti Ata dakɛné, \q1 nyaáge ɛ́wú ɛ́bɛ́ cho’.” \p \v 4 Gefɔgé nkúu ɛyígé Jɔn abɔ́ afyɛ́ ájo ne bya mpɔ mashwɔne. Awɛ́lé ɛkandá mekɔ́ menya né gebwɛ jií, ne menyɛɛ́ wuú alu nyá lé ɛ́gomé ne nwyɔɔ́. \v 5 Ne gejamégé bɔɔ́ áchwɔ́ manwú mekomejɔɔ́ ayi Jɔn agárege. Bɔɔ́ bina átané Jɛrosalɛ, ne gebagé mewaá Judiya meko ne malɔ́ mako ayi álú kwɔ́kwɔ́lé ne ɛbɛɛ́ Jodan. \v 6 Ndɛre ɛbwɔ́ áshuú ɛkúu né gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́, Jɔn awyaágé ɛbwɔ́ manaá Ɛsɔwɔ né mmu ɛbɛɛ́ Jodan. \p \v 7 Ndɛre Jɔn ágárege mbɔ, agɛ́ gejamégé ɛkwɔ bɔ́ Farasi ne ɛkwɔ bɔ́ Sadusi fɔ ndɛre áchwɔɔ́ nnó ji awyaá ɛbwɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, aké ne ɛbwɔ́, “Ɛnyú mmyɔ! Ndé muú agaré ɛnyú nnó, dekage bó ɛfwyale ɛwé Ɛsɔwɔ achwɔ́ tɔ́?” \v 8 Yɛ́ndémuú nyú apyɛ́gé unó ɛbí úlɛré nnó akwɔré metɔɔ́ wuú alyá gabo wáwálé. \v 9 Défɛrégé fɔ́ nnó, dekage déjwɔ́le déli mmyɛ nnó, ɛlé ɛsé délú upyáne Abraham dékágé bó ɛfwyale ɛwé ɛchwɔɔ́. Kaáge wáwálé nnó, Ɛsɔwɔ akage pyɛ mataá yina ábwɔlé upyáne Abraham. \v 10 Yɛ nana, ɛnyú debɔ́ mankaá nnó, ábwɛɛ́ mɛ́ ɛtɔɔ́ mfaá mango yɛndé genɔɔ́ ne makaka ɛyigé gélágé wɔmé umpomé ulɔ́úlɔ́ ásɔ́ré áfɔme mmu mewɛ. \v 11 Me nwyage ɛnyú ne manaá Ɛsɔwɔ mamimami manlɛré nnó, ɛnyú dékwɔ́ré matɔɔ́ nyú. Yɛ́mbɔ, muú fɔ achwɔ́ mbɔ me meso, ayi áŋeá gemɛ apwɔ me, nkwané yɛ́ muú ayi mkpane unó uká bií wɔ́. Achwɔgé, awyage nyɛ ɛnyú ne Mendoó Ukpea ne mewɛ. \v 12 Achwɔɔ́ nyɛ́ ne ɛ́kɔ́riyá né ɛbwɔ wuú mánchá ɛsa. Anerégé ashwané nyɛ matoó álá pópó, afyɛ ɛsa né mmu uba abelé. Ne ukwɔɔ́ ɛbi ulaá akpane agbɛ né mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé. \f + \fr 3:12 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Mendoó Ukpea ɛchwɔge muú né mmyɛ, ɛchyɛge ji ɛshyɛ mampyɛ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ, mbɔntó ne mewɛ ɛsɔɔ́ yɛ́ndé gabo ayi muú ápyɛ ɛpyɛ ji akpea.\f* \s1 Áwyaá Jisɔs manaá Ɛsɔwɔ \r (Mak 1:9-11; Luk 3:21, 22) \p \v 13 Ɛ́wyá yɛ́ wɔ́, Jisɔs atané gebagé mewaá Galilií achwɔ́ né ɛbɛɛ́ Jodan mbaá Jɔn nnó awyaá ji manaá Ɛsɔwɔ. \v 14 Yɛ́mbɔ, Jɔn abɔ́ ashya ne ajɔɔ́ ne Jisɔs aké, “Nnó me nchwɔ́ ɛta wyɛ́ ɔwyaá me manaá Ɛsɔwɔ, wɔ ɔma ɔchwɔ́ ɛta wáa?” \v 15 Jɔn ájɔ́gémbɔ, Jisɔs ashuú ji meko aké, “Gɔ́ ɛ́wú ɛ́bɛ́ mbɔ nana, ɛlɔme nnó dépyɛ́ yɛ́ndégenó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛ́lege. Ɛ́fɛɛ́ ne Jɔn ákamé manwyaá Jisɔs manaá Ɛsɔwɔ.” \v 16 Tɛ́nétɛ́né ayi áwyaá Jisɔs manaá Ɛsɔwɔ, atané mmu nnyi, aké apɛle mfaánebuú anené, agɛ́ Mendoó Ɛsɔwɔ ɛ́shúlege nkane gepwine ne ɛchwɔ́ tɛ́ne ji mmyɛ́. \v 17 Ne meko atané mfaánebuú aké, “Gɛ́ maá wa na, ngboó ne ji, apyɛɛ́ metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me.” \c 4 \s1 Danchɔmeló ammua Jisɔs \r (Mak 1:12, 13; Luk 4:1-13) \p \v 1 Ɛ́fɛɛ́ Mendoó Ukpea ɛ́pyɛ Jisɔs afɛ́ né mashwɔne nnó danchɔmeló ammua ji. \v 2 Jisɔs abɛlé ɛ́wu usaá ndɔ upea, utuú ne ŋwɔmésé ayi álá nyɛɛ́ menyɛɛ́ wɔ́ ne mesa alɔ́ mammyɛ ji. \v 3 Gébé ɛyígémbɔ ne danchɔmeló áchwɔ́ jɔɔ́ ne ji aké, “Mbɔgé wɔ ɔlu Maá Ɛsɔwɔ, garé mataá áyina ábwɔ́lé ntoó brɛd.” \v 4 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ásá mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, menyɛɛ́ jiji fɔ́ wɔ́ awyaá ɛshyɛ mángbaré geŋwáge mekwaá wɔ́, yɛ́ndé mekomejɔɔ́ ayi Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ awya ntó ɛshyɛ mangbaré geŋwáge mekwaá.” \v 5 Ajɔɔ́gé mbɔ, danchɔmeló asɛ ji afɛ́ né Jɛrosalɛ melɔ ukpea, abelé ji né melu ɛwé ɛ́lú tɛtɛ mfaá ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ. \f + \fr 4:5 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Bɔɔ́ Jus áfɛré nnó Jerosalɛ álú melɔ ukpea bwɔ́ néndé, ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ɛlú nyá wyɛ. Ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ɛlɛré né ɛta bwɔ́ nnó Ɛsɔwɔ alú fa mme.\f* \p \v 6 Ne aké ne ji, “Mbɔgé wɔ ɔlu Maá Ɛsɔwɔ, nyó chɔ mme, néndé ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Ɛsɔwɔ atɔme nyɛ makiɛ́nné jií nnó áchwɔ́ ábámé wɔ’, áma sá nnó: \q1 ‘Ágbárege nyɛ́ wɔ né amu bwɔ́ chánchá nnó ɔ́kagé ɔ́tó ɛnɔɔ́ geká né ntaá.’” \p \v 7 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ŋgba, me nyogé fɔ́ néndé, ásá ntó né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Mekwaá ákpelégé fɔ́ Ntɛ wuú Ɛsɔwɔ mankpea ji nnó ápyɛ́ genó.’” \v 8 Ályágé ɛfɛɛ́, danchɔmeló ama akpá ji áfɛ né mfaá mékwɛ́ ɛwé ɛ́ŋɔgé dɔɔ́ ne alɛré ji malɔ mme mako ne gefwa ɛyi gélú wyɛ́. \v 9 Ne alɛ́régé Jisɔs mbɔ, ajɔɔ́ ne ji aké, “Menchyɛge nyɛ wɔ unó bina uko mbɔgé ɔtogé manó mme ɔnogé me.” \v 10 Jisɔs anyá ji aké, “Kwilé me ushuú, wɔ danchɔmeló, ása mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ aké, ‘Ɔbɔ́ manógé ɛlé Ntɛ wyɛ Ɛsɔwɔ jimbií ne ɔkpáné wyɛ lé ji defwɛ.’” \v 11 Ájɔ́gé mbɔ, danchɔmeló alyá ji afɛ́. Ɛ́fɛɛ́ ne makiɛ́nné Ɛsɔwɔ áchwɔ́ póo Jisɔs. \s1 Jisɔs alɔ utɔɔ́ bií né Galilií \r (Mak 1:14, 15; Luk 4:14, 15) \p \v 12 Jisɔs áwúgé nnó ápyɛ Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ áfyɛɛ́ denɔ, alyá gebagé mewaá Judiya akeré né gebagé mewaá Galilií. \v 13 Ájyɛ́gé, ábɛlé fɔ́ né Nasarɛt dɔɔ́ wɔ́, akoó kóge ajyɛ́ jwɔ́lé né Kapanɔm melɔ ɛwé ɛ́lú né mapea gentoógé mewaá Galilií né gebagé mewaá Sɛbulɔn ne Naftali. \v 14 Ɛbɔ ɛpyɛmbɔ nnó genó ɛyigé Asaya muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ asamé gébɛ́ wáwálé nnó, \q1 \v 15 “Mme Sɛbulɔn ne mme Naftali, mme ayi álú meti ɛbɛɛ́ mega, né ɛ́gbɛ́ ɛbɛɛ́ Jodan, gebagé mewaá Galilií ɛyigé gejamégé bɔɔ́ abi álá pɔ bɔɔ́ Jus ájwɔ́lege wyɛ. \v 16 Bɔɔ́ abi ábɔ́ álú mmu gemua ágɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé geŋgbɔ́. Ne bɔɔ́ bi álú nya mmu manoó negbo, nana geŋgbɔ́ gégɛné, ɛbwɔ́ átane meti.” \p \v 17 Ɛlɔ́ né gébé ɛyígémbɔ, Jisɔs alɔ mangaré bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ aké, “Kwɔ́rege matɔɔ́ nyú délya gabo nénde, gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa jií ne bɔɔ́ géla kwɔ́kwɔ́lé.” \s1 Jisɔs akú baá utɔɔ́ bií ani abi mbɛ \r (Mak 1:16-20; Luk 5:1-11) \p \v 18 Bií fɔ, ndɛre Jisɔs akɛ́ne né mbále ɛbɛɛ́ mega ɛwe ɛlu né Galilií, agɛ́ áŋmɛ́ ápea mmá ama, ntɛ ama. Ama akamege Simun ayi ákuú ji ntó nnó Pita, ne meŋmo wuú Andru. Ɛbwɔ́ áŋmée utófó bwɔ́, ɛlé álu áwáné meshuú. \v 19 Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Kwɔ́lege me, nlɛrege nyɛ ɛnyú, ndɛre ákpálege bɔɔ́ ɛké meshuú.” \v 20 Tɛnétɛné yimbɔ Simun ɛbwɔ́ ne meso wuú Andru ályaá utófó bwɔ́ ne ákwɔlé ji. \v 21 Ndɛre Jisɔs ályá ɛfɛɛ́ ajyɛɛ́ mbɛ gachyɛ, áma gɛ́ áŋmó abifɔ ápeá Jɛmsi ne Jɔn meŋmo wuú ɛbwɔ́ álú baá Sɛbɛdee. Álú né mmu ɛ́kpée ne ntɛ bwɔ́ Sɛbɛdee átóme upaá utófó bwɔ́. Akuú ɛbwɔ́ nnó ákwɔ́le ji. \v 22 Jisɔs ajɔ́gé mbɔ, yɛ́ gébé áchɔ wɔ́ ályá ɛkpée mbaá ntɛ bwɔ́ ne ákwɔlé ji. \s1 Jisɔs alɛrege, agarege mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne apyɛ bɔɔ́ mamée átóoge \r (Luk 6:17-19) \p \v 23 Ne Jisɔs akɛné gebagé mewaá Galilií geko. Ndɛre akɛne, alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, né mmu macha mmyɛmenɛne bwɔ́. Agarege ɛbwɔ́ abya melɔ́mélɔ́ ndɛre Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa ne bɔɔ́ bií. Ama apyɛ bɔɔ́ abi ameé mamée ufɔɔ́ ufɔɔ́ átóoge. \v 24 Abya yi apyɛ ŋgɔ́ Jisɔs akwɔ́ kpaá akwɔné gebagé mewaá Siriya geko. Bɔɔ́ ákpáne bɔɔ́ bwɔ́ ako abi ámeé mameé úfɔɔ́ úfɔɔ́ ne abi ágɛne ɛfwyale dɔɔ́ áchwɔ́ ɛta wuú nnó ápyɛ ɛbwɔ́ átoó. Né geluágé bɔɔ́ bina, abifɔ áwyá aló nchyɛ, abifɔ ákwéne usasa ne abifɔ ámeé uchanchi. Jisɔs apyɛ ɛbwɔ́ átoó. \v 25 Ɛwena ɛ́pyɛgémbɔ, gejamégé bɔɔ́ ako abi átané gebagé mewaá Galilií ne gebagé mewaá ɛyige ákuú nnó malɔ́ áfya ne Jɛrosalɛ ne Judiya né ɛgbɛ́ ɛbɛɛ́ Jodan, ɛbwɔ́ ako álɔ mankwɔlége Jisɔs. \f + \fr 4:25 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Malɔ afya yina, ɛlé Dekapolis.\f* \c 5 \s1 Jisɔs alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mfaá mekwɛ́ \p \v 1 Jisɔs ágɛ́gé gejamégé bɔɔ́ abi áchwɔɔ́ matoómatoó né mbaá ayi ji alú, akwɔ́ ajyɛ jwɔle mfaá mekwɛ́. Ne baá utɔɔ́ bií ájwɔlé ánɔ ji mme. \s1 Jisɔs alɛrege mejé ɛwé wáwálé \r (Luk 6:20-23) \p \v 2 Ne alɔ mánlɛré ɛbwɔ́ aké: \v 3 “Ɛsɔwɔ ajé bɔɔ́ abi ágɛné nnó mbɔgé ji álá pɔ́ ɛbwɔ́ ápɔ́ yɛ́ genó; néndé gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege ne bɔɔ́ bií gelú ɛyigé bwɔ́. \v 4 Ɛsɔwɔ ajé bɔɔ́ abi álú ne masome, néndé Ɛsɔwɔ áfyɛɛ́ nyɛ ɛbwɔ́ metɔɔ́. \v 5 Ɛsɔwɔ ajé bɔɔ́ abi alá sɛ́lé gemɛge bwɔ́ ɛke genó, néndé mme meko abɛɛ́ nyɛ́ awe bwɔ́. \v 6 Méjé ɛlu ne bɔɔ́ abi áwyaá matɔɔ́ mampyɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛ́lege, néndé ji apyɛɛ́ nyɛ ɛbwɔ́ ápyɛ genó ɛyigé ɛbwɔ́ ákɛ́lege. \v 7 Ɛsɔwɔ ajé bɔɔ́ abi ágɛne bɔɔ́ meshwɛ, néndé Ɛsɔwɔ ntó agɛne nyɛ́ ɛbwɔ́ meshwɛ. \v 8 Ɛsɔwɔ ajé ɛbwɔ́ abi áwyá matɔɔ́ mmu pópó, néndé ágɛ́ne nyɛ Ɛsɔwɔ ne amɛ bwɔ́. \v 9 Ɛsɔwɔ ajé bɔɔ́ abi ámmyɛɛ́ nnó bɔɔ́ ábɛ́ nesɔ ne atɛ, néndé, ákuú nyɛ ɛbwɔ́ nnó baá Ɛsɔwɔ. \v 10 Ɛsɔwɔ ajé bɔɔ́ abi bɔɔ́ ámyɛ́ amu ne ɛbwɔ́ gétúgé ápyɛ unó ɛbí Ɛsɔwɔ akɛ́lege néndé gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege ne bɔɔ́ bií gelu ɛyigé bwɔ́. \v 11 Méjé ɛlu ne ɛnyú abi bɔɔ́ áju ɛnyú mashyɛ mmyɛ, ɛnyú abi ámmyɛɛ́ amu ne ɛnyú detúdetú ne ɛnyú abi ama ájɔɔ́ge ufɔɔ́ unó uboubo ɛbi úlú gebyɔ́ ɛta nyú gétúgé dékwɔlegé me. \v 12 Bɛ́ge lé ne metɔɔ́ megɔmegɔ ne nechɔ́chɔ́, néndé, gekpɛ́kpɛ́gé nsá nyú alu né mfaánebuú. Kaáge ntó nnó mbɔ ne ámyɛ nyá amu ne bɔɔ́ ɛkpávɛ́ Ɛsɔwɔ abi ábɔɔ́ mbɛ ne ɛnyú.” \s1 Jisɔs alɛrege nnó áŋkwɔle bií álú ɛké mega ne geŋgbɔ mbaá bɔɔ́ mme \p \v 13 Ɛnyú bi delu áŋkwɔle baá délu ɛke mega mbaá bɔɔ́ mme meko, yɛ́mbɔ mbɔgé mega ɛ́lá pɔ́ sé ne ugɔ bií, ápyɛɛ́ mbɔ nnó ne ugɔ bií ukéré? Ɛfúlé sé yɛ́ genó, ɛla lé genó ɛyigé ágbɛ́le dafyɛ bɔɔ́ ájyále ne uka. \v 14 Ɛnyú delu geŋgbɔ mbaá bɔɔ́ mme meko, wyɛ ndɛre melɔ ɛwé átɛné mfaá mékwɛ ɛ́la ɛbígé fɔ́ mangɛ́. \v 15 Mbɔntó ne muú alwɛ́gé ɛ́túléká álá abɔɔ́ fɔ́ gesá ákwéré ɛwú. Yɛ́mbɔ, álwɛ́gé ɛ́wú aŋma ɛwú mfaá mbaá yi ɛ́gɛ́nege yɛ́ndémuú né mmu gepú ágɛné. \v 16 Wyɛmbɔ ntó ne ɛ́lɔme nnó délyá geŋwáge nyú gégɛ́négé ɛké mewɛ mbaá bɔɔ́ ako, nnó yɛ́ndémuú ágɛ́ ulɔ́ melu ɛbí ɛnyú dépyɛ́ ne áfɛ́gé Ntɛ nyú Ɛsɔwɔ muú alu né mfaánebuú. \s1 Jisɔs alɛrege bɔɔ́ depɔré mabɛ́ Mosis \p \v 17 Défɛrégé fɔ́ nnó me mbɔ nchwɔ́ ɛlé mánchɔ mabɛ́ Mosis ne unó bi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ábɔ́ álɛré. Nchwɔ́ lé nnó mpyɛ unó ɛbí mabɛ́ yimbɔ ájɔɔ́ úbɛ́ wáwálé. Nchwɔ́ fɔ́ mánchɔ ájí wɔ́. \v 18 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, tɛɛ́ mfaá ne mme ábyɛɛ́, yɛ ɛkɛ́kɛ́ genó ɛyigé áférege né mabɛ́ Mosis yina gépɔ yɛ́ geŋéné nnó, kpaá tɛɛ́ unó uko ɛbi ásámé úbɛ́ɛ nyɛ wáwálé. \v 19 Ne yɛ́ndémuú ayi abyaá ɛkɛ́kɛ́ genó né mabɛ́ ayi, nnó ɛpɔ́fɔ́ genó, ne álɛ́rege ntó nnó bɔɔ́ ábyágé ɛwu, abɛɛ́ gembyáŋkwɔ́gé muú né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbarege ne bɔɔ́ bií. Yɛ́mbɔ muú ayi ábélege mabɛ́ Ɛsɔwɔ ayi, ne alɛrege ntó bɔɔ́ nnó ábélégé áji abɛɛ́ nyɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé muú né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege. \f + \fr 5:19 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Bɔɔ́ Jus ákuú gefwagé Ɛsɔwɔ nnó gefwagé mfaánebuú gétúgé ɛbwɔ́ áfɔ́ɔ mantya mabɔ Ɛsɔwɔ, detú detú.\f* \p \v 20 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó mbɔgé ɛnyú delá fyɛɛ́ mekpo mambele mabɛ́ Ɛsɔwɔ depwɔ́ ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ wɔ́, degɛne fɔ́ meti mankpɛ né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege ne bɔɔ́ bií cháchá. \s1 Jisɔs alɛ́rege depɔré metɔɔ́ usɔɔ́ \p \v 21 Ɛnyú debɔ́ déwú nyá nkane ɛbɛ́ Mosis ɛjɔɔ́ mbaá ukwéne antɛ sé nnó, ɛ́kagé muú áwá ntɛ. Muú ayi ápyɛɛ́ mbɔ, akpɛ́ne nyɛ́ unɔɔ́ mpa. \v 22 Yɛ́mbɔ me ngarege ɛnyú nnó, yɛ́ndémuú ayi abɔɔ́ metɔɔ́ usɔɔ́ ne ntɛ meŋmɛ́ akpɛne nyɛ unɔɔ́ mpa ɛso. Ne muú ayi ashyɛɛ́ ntɛ meŋmɛ́ nnó, “wɔ ɔlu waá?” Akpɛne nyɛ ntó ɛso ɛwe kpaá. Ne muú ayi ajɔɔ́gé ne ntɛ meŋmɛ́ ntó nnó, “Wɔ geŋkekenégé muú” akpɛne mmu mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé. \v 23 Ne ndɛre ɛlúmbɔ, ɛ́bɛgé nnó muú abɔ́ ɛchyɛ manchyɛ́, né mbaá ayi áchyɛ́ge ɛchyɛ Ɛsɔwɔ, ne atɛge nnó apyɛ genó ɛyi gesɔɔ́ meŋmɛ́ wuú metɔɔ́, \v 24 ályá ɛchyɛ ɛwɛ́mbɔ́ ɛfɛɛ́, abɔ kpɛ mbɛ ajyɛ́ akwyɛ́ depɔ ne meŋmɛ́ wuú, ne achwɔ́ achyɛ́ ɛchyɛ wuú mbaá Ɛsɔwɔ. \v 25 Muú abɔgé ɛfwyale ne muú mawámé wuú, akamégé fɔ́ ji ajyɛ ne ɛwú né ɛso. Akwyɛɛ́ depɔ ábɛ́ meko ama gemɛge nnó ajyɛ né ɛso. Nénde, álá pyɛ mbɔ wɔ́, gébé gékoógé ajyɛgé ne ɛ́wú né ɛso, afyɛ nyɛ ji né amú mempané mpa. Ne mempané mpa afyɛ ji né amú bɔɔ́ bɔ nku, ne bɔɔ́ nkú áfyɛɛ́ nyɛ ji denɔ. \v 26 Ne kaáge wáwálé nnó alaá né denɔ ɛtirémbɔ, kpaá tɛ ákwɔ́le ujwɔɔ́ bimbɔ uko. \s1 Jisɔs alɛ́rege depɔré ulɔ ne neba manwá \r (Mat 19:9; Mak 10:11, 12; Luk 16:18) \p \v 27 Ɛnyú debɔ́ dewú nyá nkane ɛbɛ́ Mosis ɛjɔɔ́ nnó muú ákwegé ulɔ. \v 28 Yɛ́mbɔ me ngarege ɛnyú nnó, muú ayi apɛ́le mendée dómee, ne abɔɔ́ nkyaá né metɔɔ́ wuú mambɛlé ne ji, akwe mɛ́ mbɔ lé ulɔ ne mendée yimbɔ né mmu metɔɔ́ wuú. \v 29 Ne ndɛre ɛlúmbɔ, mbɔgé dambɔɔ́nnyi wyɛ́ ayi ɛbwɔnyɛ apyɛ nnó ɔ́kwé ɛbɛ́ Ɛsɔwɔ ju ji ɔféré, néndé ɛ́lú galɔ́gálɔ́ nnó gepɔ́gé menyammyɛ génó wɔ, ne nnó ɔbɛ́ ne upɔɔ́ mmyɛ uko, ɔ́jyɛ́ né mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé. \v 30 Ne mbɔgé ɛbwɔnyɛ wyɛ́ ɛ́pyɛ́ wɔ nnó ɔ́kwé ɛbɛ́ Ɛsɔwɔ, sɔ́ ɛ́wú ɔfómé, néndé ɛ́lú galɔ́gálɔ́ nnó jɔgé menyammyɛ wyɛ́ génó ne nnó menyammyɛ wyɛ́ mekomeko ákpɛ́ mmu mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé. \v 31 Ɛnyú dewú nyá nnó ɛbɛ́ Mosis ɛjɔɔ́ ɛ́ké muú akage wá neba ne mendée wuú mbɔgé achyɛgé ji mekpó ŋwɛ. \v 32 Yɛ́mbɔ me ngare ɛnyú nnó, muú ayi awáne neba ne mendée wuú ɛwé mendée wuú álá kwe ulɔ wɔ́, muú yimbɔ apyɛ nnó mendée wuú akwé ulɔ mbɔgé abagé menɔ ayi chá. Ne yɛ ndé mende ayi abagé mendée ayi menɔ wuú alya ji neba akwé ntó ulɔ. \s1 Jisɔs alɛrege depɔré manyɛ́meno \p \v 33 Ɛnyú debɔ déma wú nyá nkane ɛbɛ́ Mosis ɛjɔɔ́ ne ukwéne antɛ sé nnó, ɛ́kágé muú anyɛ́meno mampyɛ genó ɛyige gélá pɔ́ ji metɔɔ́ mampyɛ. Muú abɔ́ mampyɛ genó ɛyigé ji ányɛ́meno né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ nnó apyɛɛ́. \v 34 Yɛ́mbɔ me ngarege ɛnyú nnó ɛ́kagé muú akele kaŋka, yɛ ɛ́bɛ́le mannkú mabɔ mfaánebuú, néndé ɛ́lé geluɔge Ɛsɔwɔ. \v 35 Yɛ́ ɛ́bɛlé mankele ákú mme néndé mme alu geluɔ́ ɛyige Ɛsɔwɔ ánɛ́rege uká bií wyɛ́ ágbéege mmyɛ, ne muú akelégé akú yɛ Jɛrosalɛ néndé ɛle Ɛsɔwɔ mfwa yi kpaá ne abɔɔ́ melɔ́ Jɛrosalɛ. \v 36 Ne ɛ́kagé muú akélé yɛ́ mekpo wuú néndé ákágé bwɔle ɛŋkaá méjwɛ́ ɛma ɛ́bɛ́ pópó yɛ́ lé megilí. \v 37 Kámélé nnó “Ɛ ɛ́” mbɔgé genó gélú ɛyigé wɔ ɔkamege ne shya ntó nnó, “Ngba” mbɔgé genó, gélú ɛyige wɔ ɔshyáa. Yɛ́ndégenó ɛyigé ɔmage gbɛɛ́ né mfaá ɛyina getané mbaá danchɔmeló. \s1 Jisɔs alɛrege nnó ɛ́kagé muú ashuú gabo mfaá gabo \r (Luk 6:29, 30) \p \v 38 Ɛnyú debɔ́ dewú nyá ntó nnó ɛbɛ́ Mosis ɛ́ké muú anigé dambɔɔ́nnyi ntɛ meŋmɛ́, ánií ntó awuú. Ne yɛ́ amugé néŋɛ́né ntɛ, ámu ntó ɛnií. \v 39 Yɛ́mbɔ me ngarege ɛnyú nnó, ɛ́kagé muú ashuú gabo mfaá gabo. Ne muú adogé wɔ ɛ́gbɛ́ ɛtaá ɛwé ɛbwɔnyɛ, bwɔ́lé ɛwé fɔ ntó ado. \v 40 Ne mbɔgé muú aké akɛlege mampyɛ mpa ne wɔ nnó asɛ nkú wyɛ ayi mmu, chyɛɛ́ ji chonchó ne ayi dafyɛ. \v 41 Mbɔgé muú bee agbarégé wɔ nnó ɔkpá metuú wuú ɔjyɛ mkpa nekɛ ama, chó ne ji mkpá nekɛ ɛ́peá. \v 42 Muú akɔgé wɔ genó, chyɛɛ́ ji géji ɔ́nyogé. Ne muú achwɔgé nnó ɔ́pwɔ́ ji genó ntó ɔ́shyagé, pwɔ́ ji gejí. \s1 Bɔ́ gejeé ne bɔɔ́ mawáme \r (Luk 6:27, 28, 32-36) \p \v 43 Ɛnyú debɔ́ déwú mɛ nnó ɛbɛ́ Mosis ɛké, “Gbógé ne bɔɔ́ abi dényɛɛ́ détúge ne ɛbwɔ́ ne paáge bɔɔ́ abi álá kií ɛnyú.” \v 44 Yɛ́mbɔ me ngarege ɛnyú nnó bɔ́gé gejeé ne bɔɔ́ mawámé nyú, dénɛ́nemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó aje bɔɔ́ abi ámmyɛ amu ne ɛnyú. \v 45 Depyɛge mbɔ, debɛɛ́ nyɛ baá Ntɛ ɛnyú muú alú né mfaánebuú. Ji apyɛɛ́ mŋmɛɛ́ ɛ́tyɛɛ́ mbaá bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ galɔ́gálɔ́ ne abi apyɛɛ́ gabogabo, ne manaá nnó akwéné mbaá bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ unó bi ji ákɛ́lege ne abi álá pyɛɛ́. \v 46 Ne mbɔgé ɛnyú dégbóo lé ne bɔɔ́ abi ágboó ne ɛnyú, ndé nsá ayi ɛnyú debɔɔ́ wyɛɛ́? Pɔ́ wyɛ́mbɔ ntó ne ánsɛlé ŋká makpo apyɛɛ́? \v 47 Ne mbɔgé ɛnyú dedoó lé abya ne bɔɔ́ abi denyɛɛ́ detúge ne ɛbwɔ́, nde mechɔ́ ɛwé ɛnyú depyɛ mbɔ ɛwé muú alá pyɛ? Yɛ́ bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus; mbɔntó ne ápyɛɛ́. \v 48 Né gétú ɛyigé na debɔ́ mambɛ́ cho ndɛre Ntɛ ɛnyú muú alú né mfaánebuú álú. \c 6 \s1 Jisɔs alɛrege nkane débɔɔ́ mampyɛ́gé unó Ɛsɔwɔ dela lɛrege mmyɛ né mbɛ ushu bɔɔ́ \p \v 1 Yɛ́mbɔ Jisɔs alɛ́régé aké, “Sɛ́ge gébé nnó ɛ́kágé délɛ́régé mmyɛ né mbɛ ushuú bɔɔ́ nnó ágɛné ɛnyú gétúgé unó Ɛsɔwɔ ɛbi depyɛɛ́. Muú apyɛ́gé mbɔ, abɔɔ́ fɔ́ nsa ayi ntɛ nyú né mfaánebuú áchyɛge. \v 2 Getu ɛyigembɔ, yɛ́ndégébé muú nyú aké apoóge mbya muú ɛkagé ádó makáŋka melɔ́mélɔ́ nkane bɔɔ́ démbwɔlé ápyɛ, né macha mmyɛmenɛne, ne metɔɔ́ melɔ nnó bɔɔ́ áfɛ́gé ɛbwɔ́ nnó álú bɔɔ́ alɔ́álɔ́. Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó mamfɛɛ́ ayi bɔɔ́ áfɛ́ɛge mbɔ ɛbwɔ́ gɛ́ le áwu bwɔ́ nsa ne ɛbwɔ́ abɔɔ́ mɛ mbɔ. \v 3 Ndɛre ɛlúmbɔ, muú nyú aké apoóge mbya muú, apoó gefɔɔ́ ɛyígé yɛɛ́ muú ayi álu kwɔ́kwɔ́lé ne ji álá kaágé. \v 4 Nnó mampoó ayi dépoóge mbya muú abɛ bíbí. Deké dépyɛmbɔ, ntɛ nyú muú alú mfaánebuú agɛne yɛndé unó bi bɔɔ́ ápyɛɛ́ bíbí achyɛge nyɛ́ nyú nsá.” \s1 Jisɔs alɛrege nkane muú abɔɔ́ manɛmmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ \r (Luk 11:2-4) \p \v 5 Jisɔs afɛ mbɛ mánlɛré aké, “Ne yɛ́ndégébé, ɛnyú deké denɛnemmyɛ, dénɛ́gé fɔ́ ɛké bɔɔ́ abi ábwɔ́légé gemɛge bwɔ́ néndé, ɛbwɔ́ ágbóo mantɛné tɛ́né né macha mmyɛmenɛne ne mapeá anɔɔ́ mati ánɛ́nemmyɛ nnó bɔɔ́ ágɛ́né ɛbwɔ́. Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó mangɛ ayi bɔɔ́ ágɛ́ne mbɔ ɛbwɔ́, gɛ́ le áwú bwɔ́ nsá ne ɛbwɔ́ ábɔɔ́ mɛ mbɔ. \v 6 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ndégébé muú nyú aké ákɛ́lege manɛmmyɛ, ajyɛ akpɛ mmu gepú jií, mbaá ayi ji abɛɛ́ jimbií, agbɛ́ gepú, anɛmmyɛ mbaá ntɛ wuú Ɛsɔwɔ ayi alá gɛ́né ji ne amɛ. Ne ntɛ wuú ayi agɛne yɛ́ndé unó bi bɔɔ́ ápyɛɛ́ yɛ́ndé mbaá, achyɛge nyɛ́ ji nsá. \v 7 Ne muú nyú aké anɛnemmyɛ ájɔɔ́gé mejɔɔ́ ɛwé ɛlá pɔ́ ne mekpo ne ula ndɛre bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ápyɛɛ́. Gétúgé ɛbwɔ́ áfɛ́rege nnó ájɔɔ́gé mejɔɔ́ dɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ awú mmyɛmenɛne bwɔ́. \f + \fr 6:7 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Ɛsɔwɔ ayi bɔɔ́ ubeé ánɛnémmyɛ, ápɔ́fɔ́ Ɛsɔwɔ ayi abɔɔ́ mfaá ne mme.\f* \v 8 Débɛgé fɔ́ ɛké ɛbwɔ́, néndé ntɛ nyú Ɛsɔwɔ akaá mɛ́ genó ɛyigé dékɛ́lege gemɛ́gé nnó degií ji. \v 9 Ne yɛndégébé déké dénɛnémmyɛ nɛge na, Ntɛ ɛsé Ɛsɔwɔ, wɔ yi ɔ́lú mfaánebuú, pyɛ́ mabɔ mmyɛ́ mábɛ́ ne ɛ́nógé. \v 10 Pyɛ gefwa jyɛɛ́ géchwɔ́. Pyɛ bɔɔ́ apyɛge ɛlé genó ɛyigé wɔ ɔ́kɛlege fa mme nkane ápyɛɛ́ né mfaánebuú. \v 11 Chyɛgé ɛsé menyɛɛ́ yi dékɛ́lege bií ne bií. \v 12 Jinte gabo yi ɛse dépyɛ ɛta wyɛ ndɛre ɛse ntó déjígente gabo yi bɔɔ́ ápyɛɛ́ ɛta ɛsé. \v 13 Ɔ́kamégé ɛsé dékpɛ́ né mmuameno ayi apyɛ ɛsé dékwéne né gabo. Yɛ́mbɔ féré ɛsé né amu danchɔmeló. \f + \fr 6:13 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Ukwene bɔ ŋwɛ abifɔ áké, Nénde gefwa jyɛ, uto byɛ ne ŋgɔ wyɛ úlú tɛ kwyakwya ne kwyakwya Amɛn.\f* \p \v 14 Mbɔ ne débɔɔ́ manɛmmyɛ. Né ɛbɛgé ɔjigé nte gabo yi atɛ bɔɔ́ apyɛ́ ne ɛta wyɛ́, Ntɛ wyɛ Ɛsɔwɔ né mfaánebuú ajigé ntó nte gabo wyɛ yi ɔpyɛ́. \v 15 Yɛ́mbɔ ɔlá jinte gabo ayi atɛ bɔɔ́ ápyɛ́ né ɛta wyɛ́ wɔ́, Ntɛ wyɛ́ Ɛsɔwɔ ajígé nyɛ́ fɔ́ ntó nte gabo wyɛ yi ɔpyɛ.” \s1 Jisɔs alɛrege nkane debɔɔ́ manlyáge menyɛɛ́ kpékpé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ délá lɛ́régé mmyɛ \p \v 16 “Ne yɛ́ndégébé deké délyage menyɛɛ́ kpékpé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ, ɛkagé déla meshwɛmeshwɛ nkane bɔɔ́ abi ábwɔ́légé gemɛgé bwɔ́ ápyɛɛ́. Ɛbwɔ́ álaá meshwɛmeshwɛ ɛké bɔɔ́ abi ágɛne ɛfwyale, nnó bɔɔ́ ákaá nnó ɛbwɔ́ ályá menyɛɛ́ kpékpé. Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó mangɛ́ ayi bɔɔ́ ágɛ́ne mbɔ ɛbwɔ́, gɛ́ le awu bwɔ́ nsá ne ɛbwɔ́ ábɔɔ́ mɛ mbɔ. \v 17 Ne ɛ́bɛgé muú nyú alyagé menyɛɛ́ kpékpé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ, áshwɔ́né ushu bií, áwaá maweé, ne achá mejwɛ́ wuú. \v 18 Muú nyú apyɛgé mbɔ, bɔɔ́ ákágé fɔ́ nnó alyá menyɛɛ́ kpékpé, ɛ́lé Ntɛ wuú Ɛsɔwɔ muú akaáge unó bi bɔɔ́ ápyɛɛ́ bíbí ne akaáge nyɛ. Ne Ntɛ wuú Ɛsɔwɔ muú agɛ́ne yɛ́ndégenó ɛyigé ji apyɛɛ́ bíbí, achyɛge nyɛ́ ji nsá.” \s1 Ɛkágé muú abya Ɛsɔwɔ gétúgé unó mme \r (Luk 12:32-34) \p \v 19 “Ɛkagé désɛ́lé gefwage nyú dékwígé fa mme, mbaá ayi baá menya ne nfrákáŋ ányɛ́ɛ nyɛ geji, ne ánjó ntó ágyále gepú ákpɛ ákpá yɛndé genó. \v 20 Genó ɛyigé yɛ́ndémuú abɔɔ́ mampyɛ gelu nnó ábélé gefwa ji né mbaá yi Ɛsɔwɔ mbɔɔ́ gefwa alú, mbaá yi baá menya ne nfrákáŋ álá kaágé anyɛ ne ánjó ntó álá kágé gyá gepú ákpá yɛndégenó.” \v 21 Nénde, mbaá ayi muú ábélege gefwa jií, ɛfɛɛ́ ntó ne metɔɔ́ wuú ɛbɛ́ɛ. \s1 Jisɔs alɛrege bɔɔ́ geŋgbɔ́gé menyammyɛ \r (Luk 11:33-36) \p \v 22 “Ámɛ́ mekwaá álu ɛke ɛtúlékáŋ né menyammyɛ wuú meko. Ne mbɔgé amɛ jyɛ́ álú chánchá, ɛbyɛnnó menyammyɛ wyɛ́ meko abɛɛ́ ne geŋgbɔ́. \v 23 Ne ɛbɛgé amɛ jyɛ́ ala apɔ́ chánchá menyammyɛ wyɛ́ meko akwene gemuagemua. Ne mbɔgé genó ɛyi gepyɛ wɔ ɔgɛ́ne mbaá gekwege gemua, ɛ́byɛnnó menyammyɛ wyɛ́ meko alu mmu gekpɛkpɛ́gé gemua.” \s1 Jisɔs alɛrege nkane débɔɔ́ mambɛ́ ne Ɛsɔwɔ ne unó mme \r (Luk 12:22-31) \p \v 24 “Muú ama ákágé kpá fɔ́ defwɛ́ mbaá bɔɔ́ apea gébé gemaá. Ápyɛgémbɔ, apaá nyɛ́ ama agboó ne ayifɔ. Ne ánogé nyɛ́ ama abyaá ayifɔ. Ɛnyú dekágé nógé fɔ́ Ɛsɔwɔ ne ŋka gébé gemaá. \v 25 Gɛ́ ula bi ngarege ɛnyú nnó déchyɛgé fɔ gemɛge nyú ɛfwyale, désómégé nnó dényɛ́ nyɛ́ ndé? Dényuú nyɛ́ ndé? Ne defyɛɛ́ nyɛ́ ndé? Geŋwáge mekwaá gepwɔ menyɛɛ́ wɔ́? Ne menyammyɛ mekwaá apwɔɔ́ mandeé mamfyɛ́ wɔɔ́? \v 26 Pɛ́ge denywɔné, detí depɛné menyɛɛ́, déferege ne débélégé mbwɛ́, yɛ́mbɔ ntɛ nyú muú álu né mfaánebuú achyɛge détí menyɛɛ́, nnó ɛnyú deŋeá gemɛ dépwɔɔ́ deti wɔɔ́? \v 27 Déchyɛgé fɔ gemɛ nyú ɛfwyale, ndé muú nyú ayi mesóme wuú ɛkáge gbɛ́ɛ yɛɛ́ bií uma né amŋmɛ ayi Ɛsɔwɔ achyɛ́ ɛnyú nnó débɛ́lé fá mme? \v 28 Ulannó déchyɛgé gemɛge nyú ɛfwyale gétúgé mandeé? Pɛ́ge dégɛ́ unɔɔ́ mewaá ɛbi úkome ukoó ulɔ́úlɔ́ ndɛre úwɛ́né, úpyɛ́ fɔ́ utɔɔ́, ukwyɛ́ge yɛ mandeé. \v 29 Yɛ́mbɔ ngarege ɛnyú wáwálé nnó yɛ Mfwa *Solomun ayi abɔ́ awyá unó uko, apɔ́ yɛ ne nkú ayi alɔmé akwɔné ukoó ɛbi unɔɔ́ bina. \v 30 Mbɔgé Ɛsɔwɔ achyɛge bya mewaá bina ukoó ulɔ́úlɔ́. Bya ɛbí fina úlú ubɛ geyá úgbó átuú áfyɛ́ mewɛ, defɛré nnó ákágé chyɛɛ́ fɔ́ ɛnyú mandeé apwɔ ndɛre ji apɛle bya mewaá? Metɔɔ́ ɛwé ɛnyú defyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛ́ŋené kpaá ɛ́pwɔ amu. \v 31 Désómégé sé déshaágé mmyɛ nnó dényɛ́ nyɛ́ ndé? Dényuú nyɛ́ ndé? Ne défyɛɛ́ nyɛ́ ndé? \v 32 ɛlé bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ne anɛrege matɔɔ́ né ufɔɔ́ unó bina. Kaágé nnó Ntɛ nyú Ɛsɔwɔ muú alu mfaánebuú akaá mɛ nnó debɔ mambɛ ne ubi uko. \v 33 Ne bɔ́ge mbɛ dékɛlé kpɛ́ meti ɛwé Ɛsɔwɔ abɛɛ́ mfwa nyú depyɛgé unó bi ji ákɛ́lege, dépyɛgé mbɔ, achyɛge nyɛ ɛnyú unó bina uko. \v 34 Ne déchyɛgé fɔ ɛfwyale né menyammyɛ ɛnyú désómégé gétúgé unó bi geyá, yɛ́ndé bií uwyá ɛti depɔ ɛti déchwɔɔ́ ne ubi. Desɛge fɔ ɛfwyale ɛwé bií ɛbi chá décho ne ɛwe fina.” \c 7 \s1 Dépagé mpa bɔɔ́ ne metɔɔ́ usɔɔ́ \r (Luk 6:37, 38, 41, 42) \p \v 1 “Dépagé mpa atɛ ne defya, nnó ɛ́kagé Ɛsɔwɔ apa awe nyú. \v 2 Néndé gefɔɔ́ ɛyigé dépáne mpa atɛ, wyɛ́mbɔ ntó ne Ɛsɔwɔ ápáne awu nyú. Gefɔɔ́ ɛyígé démɛge genó déchyɛ́ge muú, mbɔntó ne ámɛge nyɛ áchyɛɛ́ ɛnyú. \v 3 Ulannó ɔ́chɛ́rege ɛkɛ́kɛ́ gabo ayi alu ɛke maá gejwaá né dambɔɔ́nnyi ntɛ meŋmɛ́ wyɛ́ ɔla ɔfyɛɛ́ mekpo ne gabo ayi alu ɛke mekwɔkwɔ né dambɔɔ́nnyi awyɛ wɔmbɔɔ́? \v 4 Ɛ́pyɛmbɔ nnó ne ɔjɔɔ́ ne meŋmɛ́ wyɛ́ nnó, ‘Lɛ́ré me nféré wɔ maá gejwaá ayi alú wɔ né dambɔɔ́nnyi’ ayi ɔ́lá gɛ́né mekwɔkwɔ ɛwé ɛkwere wɔmbɔɔ́ né dambɔɔ́nnyi? \v 5 Wɔ muú dembwɔ́lé bɔ́ kpɛ́ mbɛ féré ntó mekwɔkwɔ ɛwe ɛlú wɔ́ né dambɔɔ́nnyi, ɔké ɔgɛne mbaá cháŋéné ne ɔféré ɛkɛ́kɛ́ gejwaá ɛwé ɛ́lú meŋmɛ́ wyɛ né dambɔɔ́nnyi. \p \v 6 “Débɔgé fɔ unó Ɛsɔwɔ déchyɛ́ mbaá bɔɔ́ abi álá bɔɔ́ gébé ne ji wɔ́. Álu ɛké bɔ mammyɛ. Depyɛgé mbɔ abwɔlege mmyɛ ánɔ ɛnyú. Débɔgé fɔ́ genó gelɔ́gélɔ́ déchyɛ́ge mbaá bɔɔ́ abi álú ɛké ukwende, depyɛgé mbɔ ájyárege geji ne uká ábulé né utwɔntwɔ. \s1 Jisɔs alɛrege nnó ɔké ɔkɛlege genó, gií Ɛsɔwɔ né mmyɛmenɛne \r (Luk 11:9-13) \p \v 7 “Gige wyɛ Ɛsɔwɔ gige, achyɛge nyɛ́ ɛnyú unó bi dekɛlege, kɛlege wyɛ kɛlege ápyɛ nyɛ́ ɛnyú degɛ ubi. Dóoge wyɛ menombi doó, anénege nyɛ ɛnyú ɛwú. \v 8 Néndé muú yi agigé genó, asɛle nyɛ, ne ayi akɛlégé, agɛne nyɛ, ne muú yi adogé menómbí, ánénege nyɛ́ ji ɛ́wú. \v 9 Ndé muú nyú ayi maá wuú agigé ji brɛd áchyɛ́ge ji ntaá? \v 10 Ne yɛ ɛbɛ ɛlé nnó agií ji meshuú áchyɛ́ge ji mmyɔ? \f + \fr 7:10 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Bɔɔ́ Jus aseé manyɛ mmyɔ.\f* \v 11 Mbɔgé ɛnyú ákwaá abi délú bɔɔ́ nchyɛ, dechyɛge unó ulɔ́úlɔ́ mbaá baá nyú, ndé gepyɛ ne Ntɛ nyú Ɛsɔwɔ muú alu né mfaánebuú alá chyɛ́gé unó ulɔ́úlɔ́ mbaá bɔɔ́ abi ágíge ji ubi? \p \v 12 “Depɔ deko ɛtire menjɔɔ́ mbɔ delú nnó, pyɛ́gé ɛtá bɔɔ́ wyɛ́ genó ɛyígé dekɛ́lege nnó ápyɛ ɛta nyú. Gɛ́ mémma mechɔ ɛwé mabɛ́ Mosis ne bɔɔ́ ɛkpávɛ́ Ɛsɔwɔ ábɔ́ ásamé na. \s1 Menómbí mamkpɛ né geŋwá ɛyí gélá gebyɛɛ́ ɛ́lú mámále \r (Luk 13:22-30) \p \v 13 “Koóge né menómbi ɛwé ɛ́lú mámálé néndé ɛwé muú akogé wyɛ ajyɛ né meti negbo ɛlu fuú. Ne gejamégé bɔɔ́ ákwɔ́lege le ɛ́wú. \v 14 Yɛ́mbɔ menombi ɛwé muú ákóge wyɛ́ ájyɛɛ́ né meti geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ ɛ́lú mámálé ne meti ɛwémbɔ ɛ́pɔ́ kɔkɔge. Ne bɔɔ́ abi ágɛne ɛwu ája wɔ́. \s1 Genɔɔ́ ne umpomé bií \r (Luk 6:43, 44) \p \v 15 “Sɛ́ge gébé ne bɔɔ́ gebyɔ́ abi áké álú bɔɔ́ ɛkpávɛ́ Ɛsɔwɔ. Ɔgɛgé ɛbwɔ́ né amɛ álú nyameé ɛké magɔ́nŋme, nsanjí ɛ́lé ukwaála. \v 16 Dekage nyɛ́ ufɔɔ́ bɔɔ́ ɛbi ɛbwɔ́ álú né gepɔ ɛyigé ɛbwɔ́ áwyaá, wyɛ ndɛre ákáge genɔɔ́ né umpomé bií. Muú ákágé jyɛ fɔ́ né dánsɔ ákyɛ́ gempomé ɛyigé gegɔɔ́. Muú ajyɛ fɔ́ né agbójɛ́lé ákyɛ́ geloge sokoro. \v 17 Unɔɔ́ ulɔ́ulɔ́ uwɔme umpomé ulɔ́úlɔ́, ɛbi uboubo uwɔme umpomé uboubo. \v 18 Genɔɔ́ gelɔ́gélɔ́ géwɔ́mé fɔ́ umpómé uboubo ne ɛyi gebogebo géwɔ́mé fɔ́ umpomé ulɔ́úlɔ́. \v 19 Ne yɛ́ndé genɔɔ́ ɛyí gélágé wɔ́mé umpomé ulɔ́úlɔ́ mbɔɔ́ mekɔɔ́ ákɛle geji ásɔré áfyɛ́ mewɛ. \v 20 Mechɔ́ ɛwé me njɔɔ́ mbɔ, ɛlú nnó, dékaáge nyɛ́ bɔɔ́ gebyɔ́ abi áké álú bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ né gepɔ ɛyigé ɛbwɔ́ áwyaá. \s1 Jisɔs agarege nyɛ́ bɔɔ́ abifɔ nnó ji akaágé ɛbwɔ́ \r (Luk 13:25-27) \p \v 21 Jisɔs ama jyɛ mbɛ mánjɔɔ́gé aké, “Ɛpɔ́fɔ́ yɛ́ndémuú ayi akúu me ‘Ata Ata’, ne anyɛɛ́ nyɛ́ gefwage Ɛsɔwɔ. Ɛle bɔɔ́ abi ápyɛ́ genó ɛyigé ntɛ wa Ɛsɔwɔ muú alu né mfaánebuú akɛ́lege ne anyɛ́ nyɛ geji. \v 22 Ne bií mpa Ɛsɔwɔ úkwɔnégé, bɔɔ́ ájɔɔ́ge nyɛ́ ne me áké, ‘Ata Ata! Pɔ nnó ɛsé ne Ɛsɔwɔ apyɛ dégáre ná bɔɔ́ mekomejɔɔ́ ayi atané ɛta wuú né mabɔ myɛɛ́? Déma débuú gejamégé aló nchyɛ ne déma depyɛɛ́ ntó ukpɛkpɛ unó né mabɔ myɛɛ́?’ \v 23 Bií bi mbɔ ngarege ɛbwɔ́ gbɔ́gɔ́nɔ́ nnó, ‘Kwílege me ushuú ɛnyú bɔɔ́ abi déla pyɛɛ́ unó bi Ɛsɔwɔ ákɛlege, nkágé fɔ́ ɛnyú!’ \s1 Ufɔɔ́ ántɛné upú ápeá \r (Luk 6:46-49) \p \v 24 “Ne yɛ́ndémuú ayi awuúge unó bi ngare mbɔ uko ne ápyɛɛ́ ndɛre ájɔɔ́ alu ɛké muú déŋgá ayi átɛné gepú jií né mfaá ɛtárávɛ́; \v 25 yɛ́ manaá ákwe, mannyi akpɛ, ne mbyo amyɛ gepú ɛyigémbɔ gekwene fɔ́, gétúgé átɛ́né géjí né mfaá ɛtárávɛ́. \v 26 Ne yɛ́ndémuú ayi awúu mekomejɔɔ́ wa yina, ne álá pyɛɛ́ fɔ ndɛre ákɛ́lege; alu ɛké, geŋkekenegé muú ayi atɛné gepú jií né mfaá gesɔɔ́. \v 27 Manaá ákwegé, mannyi ákpɛgé, mbyo ammyɛgé, gepú ɛyigémbɔ gékwé mme kpakpa!” \s1 Jisɔs alɛrege nkane muú ayi ajɔɔ́gé ɛ́sɔɔ́ \p \v 28 Jisɔs anérégé manjɔɔ́ depɔ ɛtire na, gejamégé bɔɔ́ abi álú ɛ́fɛɛ́ ála mano mekpo fuú né gefɔɔ́ ɛyígé ji álɛ́rege, \v 29 néndé álɛ́rege ne ncha ayi atane mbaá Ɛsɔwɔ ɛ́pɔ́fɔ́ ɛke ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. \c 8 \s1 Jisɔs apyɛ muú ubá atoó \r (Mak 1:40-45; Luk 5:12-16) \p \v 1 Jisɔs ánérégé mánlɛre unó bina né mfaá mekwɛ́ áshulé mme. Gejamégé bɔɔ́ ákwɔlé ji. \v 2 Áké ápɛ́le muú ubá fɔ achwɔ́ tó ji mánó mbɛ ushu, anɛ ji mmyɛ aké, “Ata mbɔgé ɔkɛlege, pyɛ me nkpea.” \f + \fr 8:2 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Né gepɔgé bɔɔ́ Jus muú áké ameé uba, ásɛle ji nnó alú debadeba né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. Apɔ́ sé muú ayi áchóme mmyɛ ne atɛ, ne ákamegé fɔ́ nnó ji akpɛ né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ.\f* \v 3 Jisɔs anyaá ɛbwɔ wuú ata ji aké, “Me nkɛlege, ubá byɛ́ ubyɛ́, kpea.” Tɛ́nétɛ́né yimbɔ mende yimbɔ akpea. \v 4 Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Ɛ́kagé ɔ́pyɛ muú fɔ́ akaá genó ɛyi gépyɛ ne wɔ. Chó lɛ́ré lé mmyɛ jyɛ́ mbaá mémpyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ áchɛ́ré agɛ́ nnó ɔtoó. Ne chyɛɛ́ genó ɛyígé ɛbɛ́ Mosis ɛ́jɔɔ́, mampyɛ bɔɔ́ ákaá nnó ɔtoó.” \s1 Jisɔs apyɛ maá defwɛ́ muú kpaá bɔɔ́ bee Rom atoó \r (Luk 7:1-10) \p \v 5 Jisɔs afɛ́ né melɔ́ Kapanɔm, ákwɔ́négé wyɛ́, muú kpaá bɔɔ́ bee né Rom ajyɛ báne Ji ne alɔ mánɛ ji mmyɛ, nnó apoó ji. \v 6 Aké, “Átá maá defwɛ́ wa amee, akɔre ala mmu bɛ́lé ne ubalé.” \v 7 Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Nchwɔ́ pyɛ́ nyɛ́ ji atoó.” \v 8 Ne muú kpaá bɔɔ́ bee yimbɔ aké, Ata nfu yɛ́ muú fɔ́ ayi ɔ́kpɛ́ne gepú ɛyá wɔ́, yɛ́mbɔ wɔ jɔɔ́ lé genó ne maá defwɛ́ wa atoge nyɛ. \v 9 Ɛlé mentó nwya bɔɔ́ kpakpa né mbɛ, abi me nwúu ne ɛbwɔ́. Ájɔɔ́gé ne me nnó, “Mpyɛ genó ɛyi, mpyɛ. Ne nwya ntó bɔɔ́ bee abi áwúu ne me.” Yɛ́ ayi ndé ne njɔɔ́ge ne ji nnó, “Chó fa ajyɛ, njɔɔ́gé ne yimbɔ nnó chwɔ́ we, achwɔ́.” Ne njɔɔ́gé ntó ne maá defwɛ́ wa nnó pyɛ ɛyi, apyɛɛ́ géji. \v 10 Jisɔs awúgé mbɔ, byɔ uwɔ ji mmu. Abwɔlé mmyɛ ajɔɔ́ ne bɔɔ́ abi ákwɔ́lege ji aké, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, me nlú daŋgɛ́ muú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me na, yɛɛ́ ɛ́bɛ́lé né Isrɛli. \v 11 Ngarege ɛnyú nnó gejamégé bɔɔ́ átánege nyɛ́ né umɛ malɔ mme mako ájwɔlé chónchó ne ukwene antɛ se, Abraham, Asek ne Jakɔb manyɛ gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege. \v 12 Ne gejamégé bɔɔ́ Isrɛli abi gefwa ɛyigé na gebɔ́ gélú ɛyigé bwɔ́ áfomege nyɛ ɛbwɔ́ dafyɛ́ ála mmu ɛpinyá gemua álíli, ányɛɛ́ máŋɛ́né.” \v 13 Jisɔs ánérégé manjɔɔ́ unó bina ajɔɔ́ yɛ ne muú kpaá bɔɔ́ bee yimbɔ aké, “Kéré meso né gepú jyɛɛ́, ɔkamé nnó Ɛsɔwɔ akaáge pyɛ maá wyɛ́ atoó, chó yɛ́ndégenó gébɛɛ́ wyɛmbɔ.” Wyɛ ndɛre Jisɔs ajɔɔ́ mbɔ maá defwɛ́ yimbɔ atoó. \s1 Jisɔs apyɛ gejamégé bɔɔ́ mamée átoó \r (Mak 1:29-34; Luk 4:38-41) \p \v 14 Ne Jisɔs alyaágé ɛfɛɛ́, afɛ́ né gepúgé Pita, ndɛre akpɛné mmu, agɛ́ mmá mendée Pita né mfaá ukwɔ́ bɛ́lé, ameé njaja gefwine. \v 15 Jisɔs ajyɛ tá ɛbwɔ wuú. Tɛ́nétɛ́né yimbɔ gefwine gebyɛ́ ji mmyɛ, akwilé ka akɛle menyɛɛ́ achyɛ́ ji. \v 16 Nkwale akwɔ́négé bɔɔ́ áchwɔ́ ne gejamégé bɔɔ́ bwɔ́ abi aló nchyɛ áchyɛ́ge ɛbwɔ́ ɛfwyale mbaá Jisɔs. Ne Jisɔs ányá aló nchyɛ bimbɔ ne mekomejɔɔ́ wuú, átané bɔɔ́ bimbɔ mmyɛ ne apyɛ abi ámée ako átoó. \v 17 Jisɔs apyɛ unó bi nnó genó ɛyigé Asaya muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ájɔɔ́ nyá átome ne ji gebɛ́ wáwálé nnó, “Aferé ɛsé né ubale, apyɛ mamée se ábyɛ́.” \s1 Geŋwágé áŋkwɔlé Jisɔs \r (Luk 9:57-62) \p \v 18 Jisɔs agɛ́gé nkane gejamégé bɔɔ́ géchwɔ́ nɔɔ́ ji mme, ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií aké, “Déchyaá gentógé mewaá dejyɛ́ ɛgbɛ́ né.” \v 19 Gemɛge nnó ɛbwɔ́ áchyaá, menlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ fɔ, achwɔ́ mbaá Jisɔs aké, “Ménlɛré, nkɛlege nnó me nkwɔ́légé wɔ déjyɛ́gé yɛ́ndé mbaá ayi ɔjyɛ́.” \v 20 Jisɔs ashuú ji meko né nekanémejɔɔ́ aké, “Ushua úwya ambu ayi úbɛ́lege wyɛ́, denwyɔné dewyaá anywa ne me Maá Ntɛ Mekwaá mpɔ́ yɛ ne melu ɛwé nshwɔ́rege mekpo ngbeé mmyɛ.” \v 21 Ne maá utɔɔ́ Jisɔs ayi ama ajɔɔ́ ne ji aké, “Ata gɔ́ njyɛ́ nníi kpɛ́ ntɛ wa ne nchwɔ́.” \v 22 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Gɔ́ bɔɔ́ abi álú ɛké áwuú bɔ́ ánií mewu bwɔ́, wɔ kwɔle me.” \s1 Jisɔs anyá mbyonnyi atɛné \r (Mak 4:35-41; Luk 8:22-25) \p \v 23 Ndɛre Jisɔs akpɛne mmu ɛ́kpe, baá utɔɔ́ bií ákwɔlé ji nnó áchyaá ájyɛ ɛ́gbɛ́ géntoógé mewaá. \v 24 Ndɛre ɛbwɔ́ áchyaáge, mbyonnyi metometo átané mbelepo alɔ mammyɛ. Amyɛ kpaá apyɛ ŋgbannyi ado ɛ́kpe ɛla mankemanke, yɛ́mbɔ Jisɔs ábɔ́ abɛlege ji gejyá. \v 25 Ne ɛbwɔ́ ájyɛ peé ji áké, “Ata poó ɛsé, déchwɔ́ nó nnyi.” \v 26 Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Défɔɔ́ ndé? Metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne me ɛ́pɔ́ ne unɔ.” Ájɔɔ́gé mbɔ akwilé ka, anyá mbyo nnyi yimbɔ nnó átɛ́né! Atɛné, mbaá akwené tɔmeé. \v 27 Mechɔ ɛwé ɛ́pyɛ baá utɔɔ́ bií ála mano mekpo fuú ájɔɔ́ge ne atɛ áké, “Ndé gefɔgé muú ná, ayi ányáge yɛ́ mbyo nnyi ne ngba nnyi áwuú ji?” \s1 Jisɔs abú aló nchyɛ átané ande fɔ apeá mmyɛ \r (Mak 5:1-20; Luk 8:26-39) \p \v 28 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií áchyagé gentoógé mewaá, áfɛ́ né gebagé mewaá Gadarɛn. Ákwɔ́négé ɛ́wu, ande fɔ ápeá abi aló nchyɛ áchyɛge ɛbwɔ́ ɛfwyale átane né manómé bɔ́ mbaá ayi ɛbwɔ́ ájwɔlege áchwɔ́ báne Jisɔs. Ande bimbɔ ápyɛ ɛfɔ kpaá tɛ bɔɔ́ ákámégé sé mánkógé né meti ɛwémbɔ. \v 29 Ndɛre ɛbwɔ́ ágɛné Jisɔs, álɔ mánkálegé áké, “Wɔ Maá Ɛsɔwɔ, ɔbɔ́ ndé mechɔ́ ne ɛsé? Ɔchwɔ́ chyɛ ɛsé ɛfwyale ayi gébége ɛyige Ɛsɔwɔ áchyɛ ɛsé géláge kwɔne wɔ́”? \v 30 Ɛ́ké ɛ́pyɛmbɔ, nfɔné mekwɛnde fɔ nébɔ́ nényɛɛ́ ɛ́fɛɛ́ kwɔ́kwɔ́lé, \v 31 aló nchyɛ abi álú ande bimbɔ né mmyɛ ánɛ Jisɔs mmyɛ áké, “Mbɔgé ɔbuúge ɛsé, te ɛsé déjyɛ dékpɛ́ né nfɔné mekwɛnde ɛniné mbɔ.” \v 32 Jisɔs ajɔɔ́ yɛ́ ne abi aké, “Tánége déjyɛ.” Aló nchyɛ bimbɔ átané ájyɛ kpɛ́ nfɔné mekwɛnde ɛníné mbɔ né mmyɛ. Ɛfɛɛ́ mbɔ nfɔné mekwɛnde ɛniné mbɔ nésɔɔ́ ne gatɛlé, né shulé mékwɛ né kwe mmu gentoóge mewaá né nyú manaá négbo. \v 33 Ámbamé mekwɛnde ɛyimbɔ, ágɛ́gé ndɛre ɛpyɛɛ́, ábó gatɛlé áfɛ́ né melɔ ágaré genó ɛyi gépyɛɛ́ ne ande bimbɔ. \v 34 Awúgé mbɔ, melɔ meko ɛtané manjyɛ báne Jisɔs, ɛ́gɛ́gé ji ɛ́nɛ ji mmyɛ nnó ályaá mewaá bwɔ́. \c 9 \s1 Jisɔs apyɛ muú úchánchi atoó \r (Mak 2:1-12; Luk 5:17-26) \p \v 1 Jisɔs alyágé bɔɔ́ melɔ Gadarɛn, ákeré meso né mbále gentoógé mewaá, akpɛ ɛkpée achyaá afɛ́ né melɔ ɛwé ji ájwɔlege wyɛ́. \v 2 Ákwɔ́négé wyɛ́, bɔɔ́ fɔ ákpá muú úchánchi fɔ né ulɔ́ áfɛ́ ne ji ɛta wuú nnó apyɛ́ ji átoó. Ne Jisɔs agɛ́gé nnó bɔɔ́ bimbɔ áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne ji wáwálé nnó ji akaáge pyɛ muú úchanchi yimbɔ atoó, áké ne mende úchánchi yimbɔ, “Maá wa, gbaré metɔɔ́, ɔ́fɔ́gé, ájiínte gabo wyɛɛ́.” \v 3 Ɛwéna ɛpyɛ ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ fɔ abi álú wyɛ́ álɔ mangígé atɛ nnó, “Mende yina abɔɔ́ fɔ́ mamɛɛ́ mmyɛ ne Ɛsɔwɔ wɔ́.” \v 4 Jisɔs akaá genó ɛyigé ɛbwɔ́ áfɛ́rege, ne agií ɛbwɔ́ aké, “Ulannó ɛnyú déwya ufɛ́ré uboubo né mmu matɔɔ́ nyú? \v 5 Ndé gelu pere manjɔɔ́, ‘Nnó ájiínte gabo wyɛ́’, waá manjɔɔ́ nnó, ‘Kwile tɛ́né kɛ’? \v 6 Nkɛlege mámpyɛ ɛnyú dékaá nnó Maá Ntɛ Mekwaá awyaá uto fa mme manjinte gabo mekwaá. Ɛfɛɛ́ ajɔɔ́ yɛ́ ne muú úchánchi yimbɔ aké, “Kwilé ka kpa ulɔ́ byɛɛ́ chó mmu.” \v 7 Muú úchánchi yimbɔ atoó, akwilé ka akpá ulɔ́ bií awulé né gepú jií. \v 8 Bɔɔ́ ágɛ́gé genó ɛyigé pyɛ́, ɛfɔ́ ɛ́kwɔ́ ɛbwɔ́ matɔɔ́. Álɔ mamfɛ́gé Ɛsɔwɔ gétúgé gefɔge uto ɛbi ji achyɛɛ́ akwaá. \s1 Jisɔs akuú Lɛvi ndɛre maá utɔɔ́ wuú \r (Mak 2:13-17; Luk 5:27-32) \p \v 9 Jisɔs alyágé mbaá yimbɔ, ákɛne ájyɛɛ́, agɛ́ mende fɔ ayi akamege Matyo ménsɛlé ŋkamakpo. Ji ajwɔlé né melú utɔɔ́ wuú, Jisɔs akuú ji aké, “Kwɔ́lé me.” Ne akwilé ka alɔ mankwɔlé ji. \v 10 Ɛ́wyágé, Matyo anɛ Jisɔs né gepú jií, ndɛre Jisɔs ajwɔle ányɛɛ́ menyɛɛ́ ne baá utɔɔ́ bií, gejamégé ánsɛlé ŋkamakpo ne bɔɔ́ ubeé áchwɔ́ bane bɔ Jisɔs ányɛɛ́ menyɛɛ́ ne ɛbwɔ́. \v 11 Bɔɔ́ Farasi fɔ ágɛ́gé mbɔ, ágií baá utɔɔ́ Jisɔs áké, “Ulannó ne ménlɛré ɛnyú anyɛɛ́ menyɛɛ́ ne ánsɛlé ŋkamakpo ne bɔɔ́ ubeé?” \v 12 Jisɔs awúgé genó ɛyígé ɛbwɔ́ ágií baá utɔɔ́ bií, ató ɛbwɔ́ neka aké, “Bɔɔ́ abi álá meé, ákɛ́légé fɔ́ muú uka, ɛ́lé abi ámeé ne ákɛ́lege.” \v 13 “Chóge dégí dékaá genó ɛyigé ŋwɛ Ɛsɔwɔ agaré ɛsé. Ásá wyɛ nnó, genó ɛyigé me nkɛ́lege, gelu nnó ákwaá ágɛne atɛ meshwɛ ɛ́pɔ́fɔ́ upɛ manpyɛge ɛta wa. Kaáge nnó nchwɔ́ kú fɔ́ bɔɔ́ abi álú cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ wɔ́, nchwɔ́ lé mánkú bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ ubeé.” \s1 Nkwɛ́ manlya menyɛɛ́ kpékpé \r (Mak 2:18-22; Luk 5:33-39) \p \v 14 Baá utɔɔ́ Jɔn ménwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ áchwɔ́ gií Jisɔs áké, “Ulannó ɛsé ne bɔɔ́ Farasi délyáge menyɛɛ́ kpékpé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ ne baá utɔɔ́ byɛ́ álá pyɛ fɔ́ mbɔ”? \v 15 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Nnó ájeé menɔ neba ályage menyɛɛ́ kpékpé ayi menɔ neba alu ne ɛbwɔ́? Cháchá. Yɛ́mbɔ gébé gebɛɛ́ nyɛ ɛyígé menɔ neba álá bɛɛ́ nyɛ́ sé ne ɛbwɔ́, ɛ́fɛɛ́ ne ályáge nyɛ́ menyɛɛ́ kpékpé né mboó gébé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ.” \v 16 Ne muú akaágé sɛ́ fɔ́ gebagé ndeé gekɛ akwɔmé ɛmbu né ndeé ɛyi gekwéne. Apyɛgé mbɔ, gebagé ndeé ɛyigémbɔ génywerege nyɛ gépyɛ ndeé yimbɔ ɛgyalé dɔɔ́. \v 17 Ɛ́lɔ́mé fɔ́ ntó nnó muú akpá mmɔɔ́ makɛ áfáné mmu ukwéne unó mmɔɔ́ ɛbi akwyɛɛ́ ne mekɔ menya. Apyɛgé mbɔ, mmɔɔ́ mimbɔ mabɛne nyɛ́ mapyɛ ukwene unó mmɔɔ́ ɛbimbɔ ugbɔ ne mmɔɔ́ mawule mme. Muú abɔgé mmɔɔ́ makɛ afyɛɛ́ lé né mmu unó mmɔɔ́ ukɛ. Apyɛgé mbɔ mmɔɔ́ ne unó mmɔɔ́ ubɛ́ɛ nyɛ cháŋéné. \s1 Maá Jarɔs ne mendée ayi ataá nku Jisɔs \r (Mak 5:21-43; Luk 8:40-56) \p \v 18 Ndɛre Jisɔs alú jɔ́ɔge ne ɛbwɔ́, aké ápɛle, muú kpaá fɔ achwɔ́ kwé ji uká, alɔ manjɔɔ́ ne ji aké, “Maá wa ayi mendée agbo mbɔ wyɛ nana. Nnɛ́ wɔ mmyɛ, Ata chwɔ́ nɛre ji ɛbwɔ mmyɛ, apege nyɛ.” \v 19 Jisɔs akwilé ka ne baá utɔɔ́ bií ákwɔle mende yimbɔ. \v 20 Ndɛre ájyɛɛ́, mendée yi agɛ́ne mɛ ɛfwyale dɔɔ́ ayi manoó mabɔ matanégé ji mbɛ málɛ́ aŋmɛ́ áfyá ne ápeá, achwɔ́ ji né meso ata manó nku wuú. \v 21 Ɛlé ji abɔ afɛré mɛ né metɔɔ́ wuú nnó, “Mbɔgé ntagé yɛ́ lé nku wuú, ntoge nyɛ.” \v 22 Jisɔs abwɔlé mmyɛ agɛ́ mendée yimbɔ ajɔɔ́ ne ji aké, “Gbaré metɔɔ́ maá wa, ɔtoó gétúgé ɔfyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛ ne me.” Tɛ́nétɛ́né yimbɔ mendée yimbɔ atoó. \v 23 Jisɔs akoó yɛ́ afɛ́ né gepúgé muú kpaá yimbɔ. Ákwɔ́négé né gepúge Jarɔs, agɛ́ bɔɔ́ ndɛre álíle ne gejamégé abifɔ nkane ákwéle ubeé áfɔ́mege ambya. \v 24 Ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Chógé, mesɔ́ mendée yina agbo wɔ́, abɛlege lé géjyá.” Jisɔs ajɔɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ bimbɔ álɔ manjwáné ji jwané. \v 25 Ne Jisɔs ábúgé bɔɔ́ bimbɔ ako átánégé dafyɛ, ákpɛ mmu ágbaré ɛbwɔ mesɔ́ mendée yimbɔ, apyɛ ji apeé, akwilé ka. \v 26 Ne ngɔ́ mechɔ́ ɛwéná akwɔ́ akwɔné malɔ mako né gebagé mewaá ɛyígémbɔ. \s1 Jisɔs apyɛ bɔɔ́ amɛ nónómé apea ágɛ́ne \p \v 27 Ndɛre Jisɔs alyaá gepúgé Jarɔs ajyɛɛ́, bɔɔ́ amɛ nónómé fɔ apea álɔ mankwɔ́légé ji ábɛɛ́ge áké, “Jisɔs, Mpyáne Dɛvid gɛ́ ɛsé meshwɛ.” \v 28 Jisɔs akwɔ́négé né mmu gepú ɛyigé ji ajwɔ́lege ande bimbɔ ájyɛ báne ji. Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké, “Nnó ɛnyú défyɛɛ́ matɔɔ́ ne me nnó nkage pyɛ ɛnyú dégɛ́ne?” Ákamé áké, “Ata défyɛ.” \v 29 Ákámégé mbɔ, Jisɔs ata amɛ bwɔ́ aké, “Ɛ́bɛ́ wyɛ́ ndɛre ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne me.” \v 30 Bɔɔ́ bimbɔ álɔ mángɛ́né mbaá. Ne Jisɔs aji ɛbwɔ́ ɛtu aké, “Ɛ́kagé dépyɛ muú ákaá mechɔ ɛwena.” \v 31 Yɛ́mbɔ ájyɛ́gé ákage cho metɔɔ́ ápyɛ ngɔ́ Jisɔs akwɔ́ akwɔné malɔ mako gétúgé utɔɔ́ bí ji apyɛ ɛta bwɔ́. \s1 Jisɔs apyɛ mbú ajɔɔ́ge mejɔɔ́ \p \v 32 Ne wyɛ ndɛre ande bina makpó ápeá ályaá ájyɛɛ́, bɔɔ́ fɔ áchwɔ́ ne muú fɔ mbaá Jisɔs ayi meló nchyɛ apyɛ́ ji álaá mbú. \v 33 Jisɔs ábúgé meló nchyɛ yimbɔ, mbú yimbɔ alɔ mejɔɔ́ manjɔ́gé. Ne gejamégé bɔɔ́ abi álú ɛ́fɛɛ́ ágɛ́gé mbɔ, matyɛ mawá ɛbwɔ́ meno álɔ manjɔgé áké, “Délú daŋgɛ́ gefɔgé genó ɛyina gepyɛ fana né melɔ Isrɛli.” \v 34 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ Farasi ájɔɔ́ áké, “Ɛ́lé danchɔmeló mfwa áló nchyɛ ne achyɛɛ́ ji uto nnó ábúgé áló nchyɛ”. \s1 Jisɔs agɛ́ne bɔɔ́ meshwɛ \p \v 35 Jisɔs alyage ɛfɛɛ́ akɛne ajyɛɛ́ né malɔ ayi kɔkɔɔ́ ne ayi kpakpa, alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mmu macha mmyɛmenɛne bɔɔ́ Jus. Ama agarege ntó bɔɔ́ abya melɔ́mélɔ́ nkane Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa jí. Apyɛɛ́ ntó bɔɔ́ abi ámeé mamée ufɔɔ́ufɔɔ́ átóoge. \v 36 Ndɛre Jisɔs agɛ́né gejamégé bɔɔ́ abi áchwɔ́ɔ ɛta wuú, meshwɛ akwɔ ji metɔɔ́ dɔɔ́ gétúgé bɔɔ́ bímbɔ, néndé ɛfwyale bwɔ́ ɛjaá dɔɔ́, álá mbyambya ɛké mágɔ́ŋme ayi álá pɔ́ ne mémbamé. \v 37 Ɛfɛɛ́ ne ájɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií aké, “Mbwɛ́ mamferé ajá dɔɔ́ ne bɔɔ́ utɔɔ́ abi áférege ája wɔ́. \v 38 Nɛ́ge mmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ mbɔɔ́ mekɔɔ́ nnó atɔ́ bɔɔ́ utɔɔ́ abifɔ nnó áchwɔ́ áferé mbwɛ́ wuú.” \c 10 \s1 Jisɔs ajya áŋgbá bií áfyáneápeá \r (Mak 3:13-19; Luk 6:12-16) \p \v 1 Ne bií úma Jisɔs akuú áŋgbá bií áfyáneapeá, áchwɔ́ge achyɛɛ́ ɛbwɔ́ uto ɛbi ábuú aló nchyɛ né mmyɛ bɔ́ ne mampyɛ bɔɔ́ abi ámée mamée ufɔɔ́ ufɔɔ́ átóoge. \v 2 Gɛ́ mabɔ áŋgbá Jisɔs áfyáneápeá na. Ayi mbɛ akamege Simun (ákúu ji ntó nnó Pita) ne meŋmó wuú Andru, Jɛmsi ne Jɔn baá Sɛbɛdee. \v 3 Filip ne Batolomyo, Tɔmasi ne Matyo ayi álú ménsɛlé ŋkamakpo, Jɛmsi maá Alfɔs, Tadiyɔs ne \v 4 Simun muú ukógé ayi ammyɛɛ́ nnó bɔɔ́ bií ábɛ́ mmyɛmmyɛ bwɔ́ ne Judas Iscarot ayi achyɛɛ́ Jisɔs maŋkwaá. \s1 Jisɔs atɔ́ áŋgbá áfyáneápeá nnó ápyɛ utɔɔ́ bií \r (Mak 6:7-13; Luk 9:1-6) \p \v 5 Jisɔs agare ɛbwɔ́ bina aké, “Mentɔme ɛnyú dafyɛ. Déjyɛɛ́ mbɔ dékpɛgé fɔ́ malɔ́ bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus yɛ né gebagé mewaá Samariya. \v 6 Chóge lé né mbaá bɔɔ́ Isrɛli. Ɛbwɔ́ álú ɛké mágɔ́ŋme ayi ánome. \v 7 Dégárégé ɛbwɔ́ nnó gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa ne bɔɔ́ bií géla kwɔ́kwɔ́lé. \v 8 Pyɛɛ́ge bɔɔ́ mameé átóogé, peége bɔɔ́ abi ágboó ákérégé né geŋwá, pyɛɛ́ge ntó bɔɔ́ ubá átóogé, búge áló nchyɛ abi áchyɛɛ́gé bɔɔ́ ɛfwyale né mmyɛ. Nchyɛɛ́ ɛnyú utó mampyɛ unó bi, déchyɛ́ ŋka wɔ́, chóge dépyɛ́gé ntó mbaá bɔɔ́ dégigé ŋka. \v 9 Ɛkagé déjyɛ́ ne yɛ́ndé gefɔ́ge ŋka né mmu uba nku nyú. \v 10 Muú nyú ákpagé fɔ́ gébagé nekɛ, yɛ́ ɛ́bɛ́lé nkú ayichá, yɛɛ́ unó uká ne metó nekɛ, néndé ábɔ́ manchyɛ́ muú utɔɔ́ genó ɛyigé ji abɔɔ́ mambɛ́ ne géjí. \v 11 Yɛ́ndé melɔ ɛwé dékpɛné, kɛ́lege muú yi ábɔɔ́ gejeé mansɛ ɛnyú nnó déjwɔle ne ji, jwɔlégé wyɛ ɛfɛɛ́ kpaá tɛ délyáge melɔ ɛwémbɔ. \v 12 Dekpɛgé mmu gepú ɛyimbɔ, támege bɔɔ́ abi álú mmu nnó, ‘Méjé Ɛsɔwɔ ɛ́bɛ́ ne ɛnyú.’ \v 13 Ne mbɔgé bɔɔ́ abi álú mmu ásɛgé ɛnyú cháŋéné, nɛ́ge mmyɛ nnó méjé Ɛsɔwɔ ɛ́lá ne ɛbwɔ́, mbɔgé álá sɛ ntó ɛnyú wɔ́, nɛ́ge mmyɛ nnó Ɛsɔwɔ ásɛ́ méjé wuú. \v 14 Mbɔgé muú álá sɛ ɛnyú yɛ́ ɛbɛ ɛlé manwú mekomejɔɔ́ nyú wɔ́, déké detanege melɔ ɛwémbɔ yɛ́ ɛbɛ lé gepú ɛyigémbɔ kwége mpúpú ɛyi ɛ́lú ɛnyú uká ne délyaá déjyɛ. \v 15 Ne me ngarege ɛnyú wáwálé nnó, bií unɔɔ́ mpa, Ɛsɔwɔ agɛné nyɛ́ bɔɔ́ Sodom ne Gomɔra meshwɛ apwɔ bɔɔ́ melɔ ɛwé ɛ́shyaá manwú mekomejɔɔ́ ɛnyú.” \s1 Jisɔs agare áŋgbá bií ɛfwyale ɛwé ɛbwɔ́ agɛ́ne nyɛ \r (Mak 13:9-13; Luk 21:12-17) \p \v 16 Aké, “Wuúge, mentɔme ɛnyú mbaá bɔɔ́ mme nkane mágɔ́ŋme né mpú ukwaála, kaágé cháŋéné nkane dékɛne ne bɛ́ge nyaáme dékɛ́légé mpa. \v 17 Sɛ́ge gébé, néndé bɔɔ́ ápyɛ́ne nyɛ ɛnyú áfɛ́ ne ɛnyú né ɛso ákpakpa melɔ ne ádóo nyɛ́ ɛnyú baá unɔɔ́ né macha mmyɛmenɛne bwɔ́. \v 18 Ne ájame nyɛ ɛnyú áfɛ́ né mbɛ ushu bɔ gɔ́mena ne afwa melɔ gétúgé délu aŋkwɔle ba, ápyɛgé mbɔ ɛ́byɛnnó degɛ́ mbɔ lé meti mangaré ɛbwɔ́ ne bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus mekomejɔɔ́ wa. \v 19 Gébégé ásɛgé ɛnyú ájyɛgé né macha ɛso, déchyɛgé menyammyɛ nyú ɛfwyale, dégígé nnó dejɔge nyɛ nnó néndé gebe ɛyígé mbɔ gékwɔnégé Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ́ ɛnyú genó ɛyígé débɔɔ́ manjɔɔ́. \v 20 Njɔgé mbɔ néndé, uchu mejɔɔ́ ɛbí ɛnyú déjɔ́ge nyɛ́ úbɛɛ́ fɔ́ ɛbí nyú, ɛ́lé Mendoó Ukpea ɛwé Ntɛ nyú Ɛsɔwɔ atɔ́me nyɛ́ ne ɛ́gárege nyɛ ɛnyú genó ɛyigé débɔɔ́ manjɔɔ́. \v 21 Ne gebé ɛyígé mbɔntó, aŋmó áchyɛ́ge nyɛ́ atɛɛ́ aŋmó nnó áwá. Antɛ áchyɛgé nyɛ́ baá bwɔ́ nnó áwá. Baá átɛ́nege nyɛ́ ukɔ́lɔ́ ne ammá bwɔ́ ne antɛ bwɔ́ mampyɛ nnó áwá ɛbwɔ́. \v 22 Bɔɔ́ ako ápaá nyɛ ɛnyú gétúgé délú bɔɔ́ ba. Yɛ́mbɔ yɛ́ndémuú ayi akogé metɔɔ́ tɛ kwyakwya áférege nyɛ ji né ɛfwyale gabo. \v 23 Yɛndé melɔ ɛwé bɔɔ́ áchyɛgé ɛnyú ɛfwyale kwilége wyɛ́ wáwá déjyɛ́ ɛwé chá. Kaáge wáwálé nnó, gemɛ́gé nnó dékɛ́ malɔ́ Isrɛli mako mampyɛ utɔɔ́ ba, me Maá Ntɛ Mekwaá nchwɔ́ nyɛ́. \v 24 Kaáge nnó maá ŋwɛ akaágé fɔ́ ŋwɛ ápwɔ́ menlɛré wuú, yɛ maá defwɛ́ aŋeáge fɔ́ gemɛ apwɔ́ muú ayi abɔɔ́ ji. \v 25 Maá ŋwɛ afɛrégé fɔ́ nnó ápyɛ́ɛ nyɛ galɔ́gálɔ́ ne ji apwɔ menlɛré wuú ne maá defwɛ ntó áfɛrégé fɔ́ nnó ápyɛɛ́ nyɛ galɔ́gálɔ́ ne ji apwɔ muú ayi abɔɔ́ ji. Mbɔgé bɔɔ́ ákage ŋea matɔɔ́ akuú me ayi nlu ntɛ ula gepú Ɛsɔwɔ nnó nlú danchɔmeló (Bɛlsɛbɔb) ne ɛnyú bɔɔ́ ula gepú ba yɛ́, ákúu nyɛ́ ɛnyú ufɔɔ́ mabɔ ufɔɔ́ ufɔɔ́ ámi mabɔɔ́ mapwɔɔ́ amu. \f + \fr 10:25 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Bɛsɛbɔb ɛlé mabɔ danchɔmeló ami fɔ pɛ́ ntó né 12:27.\f* \s1 Muú ayi débɔɔ́ mamfɔ lé Ɛsɔwɔ ɛ́pɔ́fɔ́ mekwaá \r (Luk 12:2-7) \p \v 26 “Défɔgé yɛ muú fɔ́, genó fɔ́ gépɔ́ ɛyigé ákwérégé géjí bɔɔ́ álá gɛ́né nyɛ, yɛ ɛyigé ábigé bɔɔ́ álá kágé nyɛ gépɔ́. \v 27 Unó bi ngárege mbɔ ɛnyú né metɔɔ́ utuú, gárege úbí gbɔŋɔnɔ ne ɛbi dewuú mbɔ ɛnyú ɛnyú garege ubi mbaá bɔɔ́ ako áwúu. \v 28 Défɔgé fɔ́ bɔɔ́. Ɛbwɔ́ ákage wá lé muú wáne, ákágé wá fɔ́ méndóo wuú. Fɔ́ge lé Ɛsɔwɔ muú awyaá utó manwá muú chóncho ne méndóo áfyɛ́ mmu ntoné mewɛ. \v 29 Gɛge baá denwyɔné abi aname ne ŋka ɛyi ɛ́lá fuú yɛ́ genó wɔ́. Yɛ́mbɔ yɛ́ ama ayi átánege né mfaá akwé ayi Ntɛ nyú Ɛsɔwɔ álá kaá wɔ́ apɔ́. \v 30 Mbɔntó ne ɛ́lú ne ɛnyú, Ɛsɔwɔ akaá mpa déŋkaáré mejwɛ ɛti délú yɛ́ndémuú nyú mekpo. \v 31 Défɔgé fɔ́ genó ɛyigé bɔɔ́ apyɛ́ nyɛ ɛta nyú, ɛnyú deŋeá gemɛ né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ dépwɔ ɛkwɔ́ denwyɔné. \s1 Muú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras ne ayi ashya ji \r (Luk 12:8, 9) \p \v 32 “Ne yɛ́ndémuú ayi ágárege gbɔ́ŋɔ́nɔ́ né mbɛ ushu bɔɔ́ nnó alu muú wa, mentó ngarege nyɛ́ gbɔ́ŋɔ́nɔ́ mbaá Ntɛ wa muú álú né mfaánebuú nnó ji alu muú wa. \v 33 Yɛ́mbɔ, yɛ́ndémuú ayi áshyágé né mbɛ ushu bɔɔ́ nnó ji apɔ́ fɔ́ muú wa, bií mpa Ɛsɔwɔ, mentó nshyaá nyɛ́ ji né mbɛ ushu Ntɛ wa muú alu né mfaánebuú nnó ji ápɔ́ fɔ́ muú wa. \s1 Mekomejɔɔ́ Jisɔs achwɔ́ ne mawámé ɛ́pɔfɔ́ nesɔ \r (Luk 12:51-53; 14:26, 27) \p \v 34 “Ɛnyú défɛrégé fɔ́ nnó menchwɔ́ fá mme mampyɛ bɔɔ́ ábɛ́ nesɔ ne atɛ, nchwɔ́ lé mampyɛ bɔɔ́ ámmyɛ́gé ne atɛ. \v 35 Nchwɔ́ pyɛ́ nnó maá ayi mende ámmyɛ́ ne ntɛ wuú, ayi mendée ámmyɛ ne mmá wuú. Mendée menɔ ammyɛ ne ŋmogétá wuú. \v 36 Ne bɔɔ́ mawámé muú átanégé ɛlé né ula gepú bií. \v 37 Muú abɔgé gejeé ne mma wuú yɛ́lé ne ntɛ wuú gépwɔgé gejeé ɛyi abɔɔ́ ne me, ɛbyɛnnó akwane fɔ́ mambɛ meŋkwɔle wa wɔ́. Ne muú abɔgé gejeé ne maá wuú ayi mende yɛ́lé ayi mendée gépwɔge gejeé ɛyi abɔɔ́ ne me ɔkwane mambɛ meŋkwɔle wa wɔ́. \v 38 Ne mbɔgé muú álá kame mamkpa gekwa jií akwɔlege me wɔ́, ɛbyɛnnó akwane fɔ́ mambɛ meŋkwɔle wa wɔ́.” \f + \fr 10:38 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Gekwa gelú mbaá ayi bɔɔ́ Rom áwane nya bɔɔ́ abi atoó makpo ne ɛbwɔ́, mamkpa gekwa akwɔle Jisɔs, ula úlú nnó mangɛ ɛfwyale ɛwé ɛkáge chwɔ́ muú yɛ́ ɛbɛ ɛlé ne negbo getu jií.\f* \v 39 Muú ayi akɛ́lege mampoó geŋwá jií, ji yimbɔ ne ágbóo nyɛ, ne ayi akɛlege manií geŋwá jii getú ya ɛbyɛnnó ɔbɔɔ́ nyɛ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. \s1 Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ nsa mbaá muú yi asɛle muú utɔɔ́ wuú ne nechɔ́chɔ́ \r (Mak 9:41) \p \v 40 “Yɛ́ndémuú ayi asɛle ɛnyú ne metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ ɛbyɛnnó asɛ mbɔ le me, ne muú ayi ásɛle me asɛ mbɔ lé Ɛsɔwɔ muú átɔme me. \v 41 Yɛ́ndémuú ntó ayi asɛle muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ ɛlé akaá nnó alu muú utɔɔ́ Ɛsɔwɔ, Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ji nsa wyɛ ndɛre achyɛge muú ɛkpávé wuú. Muú ayi asɛle muú yi apyɛɛ́ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege, asɛle nsa wyɛ nkane ayi Ɛsɔwɔ achyɛge muú yimbɔ. \v 42 Ne muú ayi achyɛge ŋkɔ manaá makwɛ mbaá muú ama né geluagé abi alu aŋkwɔle ba, yɛ́ ayi alú byábyá né amɛ bɔɔ́, ngarege ɛnyú wáwálé abɔɔ́ nyɛ nsa.” \c 11 \s1 Bɔɔ́ dentɔɔ́ Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ \r (Luk 7:18-35) \p \v 1 Ne gébégé Jisɔs aneré mangaré baá utɔɔ́ bií makpo áfyanéápeá genó ɛyigé ɛbwɔ́ ábɔɔ́ mampyɛ, alyaá melú ɛwémbɔ afɛ́ né malɔ́ bɔɔ́ Jus ayi fɔ né gebagé mewaá Gálilí nnó álɛ́régé ne ámá ágárégé ntó ɛbwɔ́ abya melɔ́mélɔ́. \v 2 Né gébé ɛyigémbɔ ntó Jɔn meŋwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ abɔ́ akpɛ denɔ. Áwúgé unó bi Jisɔs, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, apyɛɛ́, atɔ́ baá utɔɔ́ bií abifɔ nnó ájyɛ ágií ákaá gefɔgé muú ayi ji álú. \v 3 Ájyɛ́gé ágií Jisɔs áké, “Wɔ ne ɔ́lú muú ayi abɔ́ alú manchwɔ́ wá ɛsé dégilé ayichá?” \v 4 Ne Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Choge dégare Jɔn unó bi ɛnyú déwuú bɔɔ́ ájɔge ne ɛbi ɛnyú ambɔɔ́ dékpané amɛ dégɛne. \v 5 Bɔɔ́ amɛ nónómé ágɛ́ne, ubwéré, ukwilé úkɛ́ne, bɔɔ́ abi ámeé ubá átoó, bɔɔ́ matu gbɛ́gbɛ́ álɔ manwúgé, abi ágboó ápeé, ne ubyá bɔɔ́ úwú abya melɔ́mélɔ́. \v 6 Meje ɛ́bɛ́ ne muú yi álá pɔ́ ne dembyɔ́ né metɔɔ́ gétú yá.” \s1 Jisɔs agare bɔɔ́ gefɔgé muú ayi Jɔn alu \p \v 7 Ndɛre baá utɔɔ́ Jɔn ályaá ájyɛɛ́, Jisɔs alɔ manjɔɔ́ depɔre Jɔn ne gejamégé bɔɔ́ abi álu ɛfɛɛ́ aké, “Tégé gébégé ɛnyú déjyɛ nya né mashwɔne, defɛ mangɛ ndé gefɔgé muú? Déjyɛ gɛ́ le muú ayi alú ɛké mancha ami afofo akpáne áténe ɛgbɛ ɛwe ne ɛwe? \v 8 Mbɔgé mbɔ fɔ wɔ́, defɛré nnó dejyɛ́ gɛ́ ndé gefɔɔ́gé muú? Défɛ́ manjyɛ gɛ muú ayi afyɛ mandeé malɔ́málɔ́? Chyaá-o. Dekaá fɔ́ nnó bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ ufɔɔ́ mandeé yimbɔ ájwɔlege lé né mmu dachi afwa bɔ́ wɔ́? \v 9 Ne ɛnyú défɛ́ yɛ́ ɛ́wú mánjyɛ gɛ́ waá? Ɛlé muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ? Ɛh, gɛ́ muú yi ɛnyú dégɛné mbɔ. Ngare ɛnyú wáwálé nnó, aŋeá gemɛ apwɔ yɛ́ndémuú ɛkpávé Ɛsɔwɔ. \v 10 Ɛ́lé Jɔn yina ne ábɔ́ ásamé gétú jií nnó Ɛsɔwɔ aké, ‘Wuúgé, ntɔme nyɛ́ muú dentɔɔ́ wa ayi abɔ́ nyɛ́ mbɛ ne wɔ manchwɔ kwyɛ́ meti wyɛ’.” \f + \fr 11:10 \ft Ɛlú wáwálé nnó: “Wɔ” né melɔ ŋwɛ ɛwéna, atɛne mbaá muú ayi Ɛsɔwɔ akwere ji ɛla gefwa.\f* \p \v 11 Jisɔs afɛ́ mbɛ ajɔge aké, “Kaáge wáwálé nnó, né geluágé bɔɔ́ ako abi ándée ábyɛné, yɛ muú ayi aŋeá gemɛ ɛke Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ apɔ́. Yɛ́mbɔ muú ayi álá fuú yɛ genó wɔ́ né geluágé abi Ɛsɔwɔ abɛɛ́ mfwa bwɔ́ aŋeá gemɛ apwɔ́ Jɔn. \v 12 Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gejyɛɛ́ mbɛ ne ɛshyɛ ɛlɔ né gébé ɛyigé Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ agarege mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ɛkwɔne bií ɛbi fina. Ne bɔɔ́ abi amyɛ mankpɛ wyɛ, amyɛ ne ɛshyɛ. \f + \fr 11:12 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Melɔ ŋwɛ ɛwéna, né bɔ ŋwɛ bifɔ ájɔɔ́ cha. Pɛ TEV, RSV ne abifɔ ntó.\f* \v 13 Gemɛ́gé nnó Jɔn áchwɔ́ álɔɔ́ utɔɔ́ bií, bɔ ŋwɛ abi Mosis asame ne abi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ako ábɔ́ mɛ́ mbɛ ágare unó bi upyɛɛ́ nyɛ né gébé ɛyina. \v 14 Ne mbɔgé dékɛlege mankame ne genó ɛyigé me njɔɔ́, gɔge me ngare ɛnyú nnó Jɔn ne alu Ɛlija ayi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ abɔ ajɔɔ́ nnó achwɔɔ́.” \v 15 Muú yi áwyaá matu mawú, áwú. \p \v 16 “Mmɛge na kpɛ́ njyɛ ɛnina ne ndé? Nélú nkane baá melɔ abi ájwɔle né metɔɔ́ melɔ, akuú atɛ aŋmɛ bwɔ́ aké, \v 17 ‘Ɛsé dékwe ɛnyú ubeé neba nnó débé, déshya mambé, dékwa makwaá negbo nnó deli déshya manlí.’” \v 18 Njɔ́ge mbɔ néndé, Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ achwɔɔ́ nyá, ji ányuú fɔ́ mmɔɔ́, ne gebé ɛyigé fɔ alyage menyɛɛ́ kpɛ́kpɛ́ gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ getu ɛyigémbɔ, bɔɔ́ aké, “Awyaá meló nchyɛ.” \v 19 “Me Maá Ntɛ Mekwaá nchwɔ́, nnyɛ menyɛɛ́, nnyu mmɔɔ́ gbɛne, ɛnyú deké pɛ́lé muú geŋɔ ne menyuú mmɔɔ́ yi, mejeé ánsɛlé ŋkamakpo ne mejeé bɔɔ́ ubeé. Yɛ́mbɔ ákaágé nnó deŋgaré Ɛsɔwɔ ɛtiré muú áwyaá delu cho né unó ulɔ́úlɔ́ ɛbi ji ápyɛɛ́.” \s1 Malɔ ayi álá áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne Jisɔs wɔ́ \r (Luk 10:13-15) \p \v 20 Bɔɔ́ abi álú né malɔ ayi Jisɔs ápyɛ nyá ukpɛ́kpɛ́ ufélekpá wyɛ, ályaá fɔ́ mámpyɛ́gé gabo wɔ́. Ɛwena ɛpyɛ Jisɔs alɔ manshulege ɛbwɔ́ ndo. \v 21 Ake, “Utóŋkwa ubɛ́ nyɛ ne ɛnyú bɔɔ́ melɔ́ Korasin, utóŋkwa ubɛ́ ntó ne ɛnyú bɔɔ́ Bɛtsada néndé, ukpɛ́kpɛ́ ufélekpá ɛbi mpyɛ ɛta nyú, mbɔ mpyɛ nyá ubi mbaá bɔɔ́ Tiya ne Sidɔn mbɔ ályaá mɛ́ gabo bwɔ́ tɛ gachií, áfyɛ uchálé mandeé, áwaá matwɔ né mekpo mánlɛré nnó ályaá gabo ɛbwɔ́. \v 22 Ngárége ɛnyú wáwálé nnó, bií unɔɔ́ mpa Ɛsɔwɔ, Ɛsɔwɔ agɛne nyɛ bɔɔ́ Tiya ne abi Sidɔn meshwɛ apwɔ ɛnyú. \v 23 Ne ɛnyú bɔɔ́ Kapanɔm, défɛré nnó dékwɔme nyɛ ŋgɔ dɔɔ́? Gebyɔ, Ɛsɔwɔ awáne nyɛ ɛnyú gelu degbo dékwɔné melɔ áwuú bɔɔ́. Néndé, ukpɛ́kpɛ́ ufélekpá ɛbi mpyɛ na ɛta nyú, mbɔ́ mpyɛ ubi mbaá bɔɔ́ Sodom, mbɔ́ Ɛsɔwɔ áwaá nya fɔ ɛbwɔ́ wɔ́, ábɔ́ álú ábɛ tɛ́ fina. \v 24 Ngarege ɛnyú wáwálé nno, bií unɔɔ́ mpa Ɛsɔwɔ, Ɛsɔwɔ agɛne nyɛ bɔɔ́ Sodom meshwɛ apwɔ ɛnyú.” \s1 Jisɔs aké ‘Muú yi akɛlege ugbeé mmyɛ achwɔ́ ɛta wáa’ \r (Luk 10:21, 22) \p \v 25 Wyɛɛ́ né gébé ɛyigémbɔ, Jisɔs anɛmmyɛ aké, “Ntɛ wa, Ata ayi abɔɔ́ mfaá ne mme, mfɛɛ́ wɔ dɔɔ́, nkane ɔpyɛɛ́ nnó depɔ ɛtire detome ne me debɛ bibií mbaá bɔɔ́ deŋgá ne abi ákaá ŋwɛ dɔɔ́. Ɔ́nené deti gbɔ́gɔ́nɔ́ mbaá bɔɔ́ abi álá kaáge yɛ genó nnó ákaá. \v 26 Ɛlu wáwálé Ntɛ wa, mbɔ ne wɔmbɔɔ́ ɔ́kɛlé nnó ɛ́bɛ́.” \v 27 Ama jɔɔ́ ne bɔɔ́ aké, “Ntɛ wa achyɛ me unó uko ne yɛ muú ayi akaáge gefɔgé muú ayi Maá alú ápɔ́, ɛkosé Ntɛ wuú ne yɛ muú ayi akaágé gefɔgé muú ɛyigé Ntɛ alu ápɔ́ ɛkose Maá ne bɔɔ́ abi ji ájyaá nnó ápyɛ ɛbwɔ́ ákaá Ntɛ wuú. \v 28 Ɛnyú ako abi depwaá gétúgé dékpané matuú ɛfwyale ayi ánɔɔ́ ɛnyú, chwɔge ɛta wa, nsɛle áji nchyɛ ɛnyú ugbeé mmyɛ. \v 29 Chyɛ́ge gemɛge nyú ɛta wa degí géno ɛyige nlɛ́rege, néndé me nlu nyame ne mbwɛ́gé fɔ́ mmyɛ. Dépyɛ́gémbɔ, debɔɔ́ nyɛ ugbeé mmyɛ. \v 30 Genó ɛyigé ngarege ɛnyú nnó dépyɛ gejwerege fɔ ne ɛyigé nchyɛ́ge ɛnyú nnó dékpá genɔɔ́ fɔ.” \c 12 \s1 Nkwɛ́ ayi bií uwyaá bɔɔ́ Jus \r (Mak 2:23-28; Luk 6:1-5) \p \v 1 Ɛ́bɛ́lé yɛ wɔ́, né bií uwyaá fɔ Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ákoóge né mekɔɔ́ gefɔgé nchi fɔ ɛyi ákuú nnó wid. Mesa abɔ ammyɛ baá utɔɔ́ bií. Apyɛ ɛbwɔ́ álɔ mánkɔ́gé nchi ɛyimbɔ ányɛɛ́. \v 2 Ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi fɔ ágɛgé mbɔ, ájɔɔ́ ne Jisɔs áké, “Gɛ́ ɛbɛ́ se ɛ́kámé fɔ́ nnó baá utɔɔ́ byɛ́ ákɔɔ́ nchi bií uwyaá wɔ́.” \v 3 Ne Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú délú daŋkú né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ dékaá genó ɛyigé mfwa Dɛvid ápyɛ́ nyá gébégé mesa ámmyɛ ji ne bɔɔ́ bií wɔ́? \v 4 Akpɛ nyá mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ abɔ́ brɛd ayi achyɛge matame mbaá Ɛsɔwɔ, anyɛ́ ne bɔɔ́ abi álu ne ji. Ɛ́lú ɛbɛ́ nnó muú yicha abɔɔ́ fɔ́ manyɛ́ menyɛ́ yimbɔ wɔ́ ɛkosé ámpyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ányɛ́.” \v 5 Ama gií aké, “Délú daŋkú ɛbɛ́ Mosis ɛwé ɛké, ámpyɛ upɛ né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ákwene ɛbɛ́ bií uwyaá, ɛbɛ́ ɛwé ɛ́ké muú apyɛgé fɔ utɔɔ́ bií uwyaá. Nkane ɛbwɔ́ ápyɛ utɔɔ́ né bií uwyaá ákwe ɛbɛ ɛwémbɔ. Yɛ́mbɔ ɛbɛ́ Mosis ɛwémbɔ ɛgbaré fɔ́ ɛbwɔ́ nnó ápyɛ utɔɔ́ bií uwyaá wɔ́? \v 6 Gɔgé ngáré yɛ ɛnyú nnó muú alu fa ayi ápwɔ yɛ bɛ́lé ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ. \v 7 Ŋwɛ Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ aké, ‘Genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ákɛ́lege gélú nnó dégɛ́né atɛ meshwɛ ɛ́pɔ́fɔ́ lé mámpyɛ upɛ ɛta wuú’. Mbɔgé debɔ́ dékaá mekomejɔɔ́ yina, mbɔ́ ɛnyú déjɔɔ́ fɔ́ nnó bɔɔ́ abi ála pyɛ gyɛɛ́ wɔ́ ákwé mpa. \v 8 Kaáge yɛ nnó, me Maá Ntɛ Mekwaá ne nlu Ata ayi abɔɔ́ bií uwyaá.” \s1 Jisɔs apyɛ mende yi ɛbwɔ ɛgboó ji atoó \r (Mak 3:1-6; Luk 6:6-11) \p \v 9 Jisɔs ályágé ɛ́fɛɛ́, ajyɛ kpɛ né ɛcha mmyɛmenɛne bwɔ́. \v 10 Mende fɔ ayi ɛbwɔ ɛgboó ji abɔ́ alú wyɛ. Ɛ́fɛɛ́ mbɔntó, bɔɔ́ fɔ́ abi ákɛ́lege meti mánjɔɔ́ nnó Jisɔs ápyɛ genó gebo álú wyɛ. Ágií Jisɔs áké, “Nnó ɛbɛ́ se ɛ́kamé nnó ápyɛɛ́ muú atoó né bií uwyaá?” \v 11 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Mbɔgé muú nyú awyaá ɛgɔŋme, ne ɛkwegé mmu gepyɛɛ́ bií uwyaá, nnó áférégé ɛwu?” \v 12 Ne mekwaá áyi aŋeá gemɛ ápwɔ́ ɛgɔ́ŋme yɛ! Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛbɛ́ ɛgbárégé fɔ́ muú nnó apoóge fɔ ntɛ meŋmɛ bií uwyaá. \v 13 Ɛ́fɛɛ́ ne Jisɔs ájɔɔ́ ne mende ayi ɛbwɔ ɛgboó ji áké, “Nyaá ɛbwɔ wyɛ.” Ányágé, tɛ́nétɛ́né ɛbwɔ wuú ɛtoó ɛkere mebɛ nkane ɛwe fɔ. \v 14 Bɔɔ́ Farasi abi álu ɛfɛɛ́ ágɛ́gé mbɔ, átané ájyɛ ásɔ́ mala nnó ápyɛ Jisɔs áwá. \s1 Ɛsɔwɔ ajya Jisɔs nnó ábɛ́ muú utɔɔ́ wuú \p \v 15 Ne Jisɔs akaágé nnó ájɔɔ́ geju manwá ji, alyaá mbaá yimbɔ afɛ́ mbaá yicha. Gejamégé bɔɔ́ ákwɔlé ji, apyɛ abi ámeé ako átoó. \v 16 Ne aji ɛbwɔ́ ɛtu aké, “Ɛ́kagé ájyɛ ágáré bɔɔ́ depɔ ɛti.” \v 17 Jisɔs ájɔɔ́ mbɔ nnó mechɔ́ ɛwé Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ Asaya muú ɛkpávé wuú ájɔɔ́ ɛ́bɛ́ wáwálé \q1 \v 18 nnó, “Gɛ́ muú utɔɔ́ wa ayi njyaá na, mbɔ gejeé ne ji, \q1 apyɛ́ɛ metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me dɔɔ́, nchyɛge nyɛ ji uto Mendoó wa, \q1 ne agarége nyɛ bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus nnó me mpyɛɛ́ nyɛ ɛbwɔ́ átɛne cho né mbɛ ushu wa. \q1 \v 19 Abɛɛ́ fɔ́ muú mawáme, \q1 ne ménjɔɔ́ mejɔɔ́, abɛɛ́ muú ayi ala awuú fɔ mejɔɔ́ wuú né melɔ tametame. \q1 \v 20 Ajɔ́gé fɔ́ mejɔɔ́ metometo ne bɔɔ́ abi áwyaá matɔɔ́ dada, \q1 ne ápyɛɛ́ fɔ́ matɔɔ́ ásɔ́ ubya bɔɔ́ ne abi ágɛne ɛfwyale. \q1 Wyɛmbɔ ne abɛɛ́ ne bɔɔ́ kpaá tɛ apyɛ nyɛ wáwálé wuú apwɔ unó uko. \q1 \v 21 Ne bɔɔ́ malɔ mme meko ánɛrege nyɛ matɔɔ́ ne ji mambɔ geŋwá.” \s1 Jisɔs apɔ́ fɔ ula uma ne Bɛlsɛbɔb mfwa aló nchyɛ \r (Mak 3:20-30; Luk 11:14-23) \p \v 22 Ɛ́wyágé, bɔɔ́ fɔ áchwɔ́ ne muú ayi meló nchyɛ ápyɛ́ ji álaá mbú ne amɛ nónómé mbaá Jisɔs. Apyɛ ji atoó alɔ mángɛ́né mbaá, ajɔge mejɔɔ́. \v 23 Genó ɛyigé Jisɔs apyɛ, gépyɛ gejamégé bɔɔ́ abi álu wyɛ matyɛ mawá ɛbwɔ́ meno álɔ mángígé atɛ áké, “Nnó mpyáne Dɛvid áwu álú mánchwɔ́ nkane mempoó se na waá?” \v 24 Ne ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi áwúgé nnó Jisɔs apyɛ muú ayi meló nchyɛ áchyɛ́ge ji ɛfwyale atoó, álɔ mánjɔɔ́ áké, “Ɛ́lé Bɛlsɛbɔb mfwa áló nchyɛ ne áchyɛ́ge ji utó nnó ábúgé bɔɔ́ áló nchyɛ mmyɛ.” \v 25 Jisɔs ákaá genó ɛyigé ɛbwɔ́ áfɛ́rége, ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Yɛ́ndé melɔ ɛwé bɔɔ́ álá pɔ́ meko ama, ɛ́tɛ́négé. Ne yɛ́ndé ulaá gepú ɛbi ummyɛ ne atɛ ulaá tyatya. \v 26 Ne mbɔgé ntɛ meló nchyɛ aké abuú ayifɔ, ɛbyɛnnó gefwage danchɔmeló gekaré mmyɛ ne ɛ́pyɛɛ́mbɔ nnó ne geji gétɛné? \v 27 Mbɔgé Bɛlsɛbɔb ne achyɛge me uto mamferé bɔɔ́ aló nchyɛ mmyɛ, waá achyɛ́ge bɔɔ́ ɛnyú utó mámferege bɔɔ́ aló nchyɛ mmyɛ? Ne mbɔgé ɛnyú dekame fɔ́ nnó Bɛlsɛbɔb ne achyɛ ɛbwɔ́ utó aferege bɔɔ́ aló nchyɛ ne mmyɛ wɔ́, ɛbwɔ́ ambɔɔ́ ne álɛ́rege nyɛ nnó ɛnyú délu gyɛɛ́ né genó ɛyigé dejɔ́gé mbɔ ne me.” \f + \fr 12:27 \ft Ɛlú wáwálé nnó: “Bɛlsɛbɔb” ɛlé mabɔ amifɔ, ami ákuú danchɔmeló pɛ́ ntó né 10:25.\f* \v 28 Ne mbɔgé ɛ́lé né Mendoó Ɛsɔwɔ ne mbuú bɔɔ́ áló nchyɛ mmyɛ, kaáge nnó gefwage Ɛsɔwɔ gélɔ mɛ́ fá ne ɛnyú. \v 29 Muú ákaágé kpɛ fɔ́ gepúgé meto muú ájó genó mbɔgé álá bɔmbɛ áwɛ́ ji wɔ. Ɛ́kosé nnó abɔgé mbɛ awɛge ji ne ákaáge kpɛ ajó yɛ́ndégenó. \v 30 Yɛ́ndémuú ayi álá pɔ́ ula uma ne me, alu muú mawame wa, ne yɛ́ndémuú ntó ayi alá poóge me manyweré bɔɔ́, atya ɛbwɔ́ tyaá nnó abɛ tɛtɛ ne Ɛsɔwɔ. \v 31 Kaáge nnó Ɛsɔwɔ ajígente yɛ́ndé gabo ne mejɔɔ́ mebomebo ɛwé bɔɔ́ ájɔ́ge ne atɛ. Yɛ́mbɔ ájígé fɔ́ nte mejɔɔ́ mebomebo ɛwé bɔɔ́ ájɔ́ge atome ne Mendoó Ukpea. \v 32 Ɛsɔwɔ ájígé nyɛ nte yɛ́ndé mejɔɔ́ mebomebo ɛwé muú ájɔ́ge atome ne Maá Ntɛ Mekwaá yɛ́mbɔ ájígé fɔ́ nte mejɔɔ́ mebomebo ɛwé muú ajɔ́gé atome ne Mendoó Ukpea. Yɛ́ ɛbɛlé fa mme yina ne ayi achwɔɔ́. \s1 Genɔɔ́ ne umpomé bií \r (Luk 6:43-45) \p \v 33 Désɛ́ge nnó umpome genɔɔ́ ulɔme, debɔ mansɛ ntó nnó genɔɔ́ geji ambɔɔ́ gelɔme. Ne désɛ́ge nnó genɔɔ́ gélɔme fɔ́ ɛbyɛnnó umpome bií ntó ulɔme fɔ́, néndé akaáge genɔɔ́ né mbaá umpome bií géji géwɔ́me. \v 34 Ɛnyú abi délú ɛ́ke mmyɔ ɛ́pyɛɛ́mbɔ nnó ne déjɔɔ́ galɔ́gálɔ́ ne muú ayi ɛnyú délú bɔɔ́ abo? Néndé, genó ɛyi gélú muú metɔɔ́ géjí ne gétánege ji meno. \v 35 Muú melɔ́mélɔ́ ájɔgé depɔ delɔ́délɔ́ ɛti délú ji né metɔɔ́, muú mebomebo ájɔgé depɔ debodebo ɛti délú ji metɔɔ́. \v 36 Kaáge wáwálé nnó, bií unɔɔ́ mpa Ɛsɔwɔ yɛ́ndémuú ágarege nyɛ ula bi ji ajɔɔ́ yɛ́ndé gechugé mejɔɔ́ gebogebo ɛyi gétané ji meno. \v 37 Néndé yɛ mpa akwilege wɔ, yɛ akwene wɔ, ásɔɔ́ ji lé né uchu mejɔɔ́ byɛ. \s1 Bɔɔ́ ákɛlege Jisɔs apyɛɛ́ ufélekpá \r (Mak 8:11, 12; Luk 11:29-32) \p \v 38 Jisɔs ájɔ́gé mbɔ, ánlɛre mabɛ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ Farasi fɔ ájɔɔ́ ne ji áké, “Ménlɛre, pyɛ ufélekpa ɛse dégɛ́, manlɛre nnó utó byɛ utané mbaá Ɛsɔwɔ.” \v 39 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú njyɛ ɛniné na debɔ, delu bɔɔ́ abi átií meso ne Ɛsɔwɔ. Dekɛlege me nlɛ́ré ɛnyú ufélekpa, yɛ́mbɔ yɛ́ uma nlɛ́régé fɔ́, wyɛ lé ufélekpa Jona muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne me nlɛ́rege nyɛ ɛnyú. \v 40 Wyɛ nkane Jona ábɛlé ndɔ ɛlɛɛ́ né mmu unɛ mekwɔle, mbɔntó ne áníge nyɛ me Maá Ntɛ Mekwaá mbɛlé ndɔ́ ɛlɛɛ́ utuú ne ŋwɔmese né mme. \v 41 Bií unɔɔ́ mpa Ɛsɔwɔ, bɔɔ́ melɔ́ Ninɛvɛ ákwilege nyɛ áshulé ɛnyú bɔɔ́ njyɛ ɛnina ndo nnó dépyɛ gabo, néndé, ákwɔré nya matɔɔ́ bwɔ́ ákame né Ɛsɔwɔ gébégé Jona ágaré ɛbwɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Gɔ́ge mpyɛ ɛnyú dékaá nnó, muú alu né metɔɔ́ metɔɔ́ nyú ayi ágárége mekomejɔɔ́ apwɔ Jona yɛ́mbɔ dékɛ́légé fɔ́ mánkwɔré. \v 42 Bií unɔɔ́ mpa Ɛsɔwɔ, mfwa mendée né melɔ Shɛba ákwilege nyɛ ashule bɔɔ́ njyɛ ɛnina ndo nnó ápyɛ gabo. Néndé, atané nya kpaá tɛtɛ ɛwu áchwɔ́ wú unó bi mfwa Solomun álɛré nya bɔɔ́ ne déŋgá. Kaáge yɛ nnó muú alu mbɔ né metɔɔ́ metɔɔ́ ɛnyú ayi álɛ́rege mekomejɔɔ́ ne déŋgá apwɔɔ́ mfwa Solomun yɛ́mbɔ défyɛɛ́ fɔ́ matu manwúge.” \s1 Meló nchyɛ ayi akeré meso \r (Luk 11:24-26) \p \v 43 Jisɔs afɛ́ mbɛ ajɔge aké, “Ábúgé meló nchyɛ atanege muú mmyɛ, alá yia yiáge né mmu mashwɔne akɛlege melu ɛwe ajwɔlege. Ákɛlege álá gɛ wɔ́, \v 44 ajɔ́gé ne gemɛ jií aké, ‘Nkerege meso mbaá ayi mbɔ nlu.’ Akerege meso agɛgé nnó melu ɛwémbɔ ɛ́lú mewa, áshwa ɛla pópó ákwyɛɛ́ ábelé, \v 45 akerege, afɛ́ asɛ áló nchyɛ abifɔ akénéama abi abɔɔ́ apwɔɔ́ ji, ákpɛ́ ájwɔ́lé mmu. Ne gefɔɔ́ ɛyígé muú yimbɔ ábɛɛ́ gebɔ́ɔ gépwɔ ɛyígé mbɛmbɛ. Wyɛ na ne ɛpyɛ nyɛ ne ɛnyú njyɛné bɔɔ́ abo bina.” \s1 Jisɔs alɛré ufɔɔ́ bɔɔ́ abi álú aŋmó bií ne mmá wuú \r (Mak 3:31-35; Luk 8:19-21) \p \v 46 Ne nkane Jisɔs alú jyɛɛ́ mbɛ manjɔɔ́ mejɔɔ́ ne bɔɔ́ bimbɔ, mmá wuú ne aŋmó bií áchwɔ́ tɛ́ne dafyɛ ákɛlege manjɔɔ́ mejɔɔ́ ne ji. \v 47 Muú fɔ akulé agare ji aké, “Gɛ mmá wyɛ ne aŋmó byɛɛ́ álú mbɔ dafyɛ tɛ́ne ákɛlege manjɔɔ́ mejɔɔ́ ne wɔ.” \f + \fr 12:47 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Né bɔ ŋwɛ ukwene bifɔ malɔ yina apɔ wyɛ.\f* \v 48 Jisɔs ashuú muú yimbɔ meko aké, “Ndé bɔ álú mmá wa ne aŋmó ba?” \v 49 Abwɛɛ́ ɛbwɔ asá mbaá baá utɔɔ́ bií aké, “Gɛ́gé mmá wa ne aŋmó ba ná.” \v 50 Nendé, yɛ́ndémuú ayi apyɛ genó ɛyigé Ntɛ wa muú alu né mfaánebuú ákɛlege, ji yimbɔ ne alu mmá wa ne meŋmó wa. \c 13 \s1 Nekanémejɔɔ́ mentya mbwɛ \r (Mak 4:1-9; Luk 8:4-8) \p \v 1 Wyɛ né bií bimbɔ, Jisɔs atané né gepú ɛyigé ji abɔ́ alú wyɛ, ashulé ajyɛ jwɔ́le né mbale géntoógé mewaá. \v 2 Gejamégé bɔɔ́ ákwɔlé ji áfɛ́ ɛwu. Ji ágɛ́gé nnó bɔɔ́ bimbɔ ájá dɔɔ́, ajyɛ kpɛ ajwɔlé mmu ɛ́kpée ɛwé ɛ́lú né mbále nnyi. Bɔɔ́ bimbɔ ako átɛné né mbale géntoógé mewaá. \v 3 Alɔ manlɛré ɛbwɔ́ gejamégé unó né makámejɔɔ́. Ató neka ɛníné mbɛ aké, “Bií uma mempyɛ makɔɔ́ fɔ afɛ́ manjyɛ tya mbwɛ́ né mekɔɔ́ wuú. \v 4 Ndɛre átyaá ájyɛɛ́, ámɛ́ mbwɛ́ áyifɔ́ ákwé né maá meti ayi ákoge wyɛ, denywɔné dégɛ́gé déchwɔ chwɛ́ dényɛ́. \v 5 Ámɛ́ áyifɔ́ ákwé né mfaá mme ɛtárávɛ́ mbaá ayi mme álá jaá wyɛ wɔ́. Ɛbɛlé yɛɛ́ wɔ́ áchií. Ne ɛ́lé mme álá jaá wyɛ wɔ́, \v 6 ŋmɛɛ́ ɛ́tyɛ́gé, ɛdo mbwɛ́ yimbɔ, ne ɛlé maka álá kpɛ mme chánchá wɔ́, adɛ́ agbó. \v 7 Ámɛ́ áyífɔ́ ákwé né mme ayi genkpé ntó géchíge wyɛ, áchígé, genkpé ɛyigémbɔ géwɛ́ gekweré mbwɛ́ yimbɔ meshií ɛjo agbó. \v 8 Yɛ́mbɔ ámɛ́ ayífɔ́ ákwé né mme melɔ́mélɔ́, áchií áwɛ́, chánchá, áfyɛ ulɔ. Áyifɔ́ áfyɛ usaá ulɔ uta, áyífɔ́ áfyɛɛ́ usaá ulɔ ulɛɛ́, ne áyífɔ́ áfyɛɛ́ ulɔ ɛsaá meso ɛfya ápwɔ nkane ábɔ́ ápɛné.” \v 9 Jisɔs ánérégé manto nekanemejɔɔ́ ɛníne na aké, “Muú yi áwyaá matu mawú, áwú”. \s1 Ula bi Jisɔs atóme makámejɔɔ́ \r (Mak 4:10-12; Luk 8:9, 10) \p \v 10 Jisɔs ánérégé mántó nekanémejɔɔ́ ɛnina, baá utɔɔ́ bií ájyɛ gií ji áké, “Ata ula nnó wɔ ɔlɛ́régé bɔɔ́ bina né makamejɔɔ́”? \v 11 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛ́lé ɛnyú ne Ɛsɔwɔ apyɛ́ nnó dékaá wáwálé depɔ ɛtiré délú nya bíbií ndɛre ji ágbárege nyɛ gefwa jií. Yɛ́mbɔ ji anene fɔ́ deti gbɔ́gɔ́nɔ́ mbaá bɔɔ́ abifɔ nnó ɛbwɔ́ akaá wɔ́. \v 12 Nénde, yɛ́ndémuú ayi awya genó, ji ne ágbɛ́ge nyɛ́ ji ɛbwɔ nnó abɛ́ ne gejamé. Ne muú ayi álá pɔ́, yɛ́ ɛ́kɛ́kɛ́ ɛwé ji awya, ásɛ́le nyɛ ɛta wuú. \v 13 Gɛ́gé ula bi menlɛ́rege ɛbwɔ́ né makamejɔɔ́ na, áwyaá amɛ mangɛ́, yɛ́mbɔ ágɛ́né fɔ́, áwyaá matu mánwú yɛ́mbɔ áwuú fɔ́, yɛ mankaá ákaágé fɔ́ cháchá. \v 14 Ne ndɛre ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ mbɔ, genó ɛyigé Ɛsɔwɔ apyɛ Asaya muú ɛkpávé wuú ajɔɔ́ nyá getane wáwálé, nnó, \q1 ‘Ɛnyú dénénége nyɛ matu manwú mekomejɔɔ́ wa yɛ́mbɔ dekaágé ula, \q2 défyɛ nyɛ amɛ mangɛ́ unó ɛbí mpyɛ yɛ́mbɔ dégɛ́né fɔ́. \q1 \v 15 Néndé bɔɔ́ bina aŋea matɔɔ́, \q2 awyaá matu mmɛɛ́. \q2 Ákwere amɛ bwɔ́ né depɔré Ɛsɔwɔ, \q1 mbɔgé ɛpɔ́ mbɔ fɔ́ wɔ́, mbɔ ágɛ́ne mbaá ne amɛ bwɔ́, \q2 áwuú ne matu bwɔ́ \q2 ákaá chánchá \q1 ákwɔré matɔɔ́ ákeré ɛta wa \q2 nnó mpyɛ ɛbwɔ́ ápó.’ \p \v 16 Ɛnyú dewya ɛ́fwɔ́, néndé, amɛ nyú ágɛne ne matu nyú ntó áwú. \v 17 Kaáge wáwálé nnó gejamégé bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ abi álu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, ákɛlé nya meti mangɛ́ unó bi ɛnyú dégɛ́ne mbɔ, yɛ́mbɔ ágɛ wɔ́, ne manwú unó bi ɛnyú déwuú mbɔ yɛ́mbɔ áwuú wɔ́.” \s1 Jisɔs agare baá utɔɔ́ bií ula nekanémejɔɔ́ mentya mbwɛ \r (Mak 4:13-20; Luk 8:11-15) \p \v 18 Jisɔs afɛ́ mbɛ mánjɔ́gé aké, “Wúge yɛ ula nekanémejɔɔ́ mentya mbwɛ. \v 19 Mbwɛ ayi akwené né maá metí ayi ákoóge wyɛ alu ɛ́ke bɔɔ́ abi áwúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi ágárege nkane Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa jií álá ákaágé ula, danchɔmeló achwɔ́ aferé ji né mmu matɔɔ́ bwɔ́. \v 20 Ne mbwɛ ayi ákwené né mfaá mme ɛtárávɛ́, álu ɛké bɔɔ́ abi áwúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ tɛ́nétɛ́né yimbɔ, ásɛ ji ne nechɔ́chɔ́. \v 21 Yɛ́mbɔ, mekomejɔɔ́ yimbɔ akpɛ́ fɔ́ ɛbwɔ́ mmu matɔɔ́ chánchá wɔ́, awyágé mano. Gébégé álɔgé mangɛ́ ɛfwyale ndɛre bɔɔ́ ápaá ɛbwɔ́ gétúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ájá mmyɛ meso. \v 22 Ne mbwɛ́ ayi ákwené né mme genkpé meshií ɛjomé, álú ɛké muú ayi áwugé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ufɛ́ré unó mme ne mmwɔ́lé né unó bi uchwɔɔ́ ne gefwa, ujo mekomejɔɔ́ yimbɔ upyɛɛ́ ji áwɔ umpome ulɔ́úlɔ́ wɔ́. \v 23 Mbwɛ́ ayi ákwené né mme melɔ́mélɔ́, alu ɛké bɔɔ́ abi áwugé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ákaágé ula. Mekomejɔɔ́ yimbɔ akwɔrégé geŋwáge ɛbwɔ́ gebɛɛ́ ɛké mbwɛ́ ayi áchií áwɛné chánchá afyɛɛ́ gejamégé ulɔ. Ayifɔ áfyɛɛ́ usaá ulɔ uta ayifɔ usaá ulɛɛ́, ne ayifɔ ɛsaá meso ɛfya.” \s1 Nekanémejɔɔ́ mancha ami muú mawámé apɛné mmu mekɔɔ́ mbwɛ \p \v 24 Jisɔs ama tó nekanémejɔɔ́ ɛnínefɔ́ aké, “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gelu ɛké nekanémejɔɔ́ ɛníné na. Mende fɔ apɛ mbwɛ́ melɔ́mélɔ́ né mekɔɔ́ wuú. \v 25 Ne bií fɔ ndɛre mbɔɔ́ mekɔɔ́ yimbɔ, apɛne mbwɛ́ yimbɔ, muú mawámé wuú akwilé ne utuú ayi yɛ́ndémuú abɛlé geja, ajyɛ pɛ ntó mancha né mpu mbwɛ́ yimbɔ, alya afɛ́. \v 26 Ne gébégé mbwɛ́ yimbɔ áchií áwɛne afyɛɛ́ amɛ, ne bɔɔ́ ágɛ́né nnó mancha ntó ne mawɛne mbɔ né mekɔɔ́. \v 27 Ɛfɛɛ́ ne bɔɔ́ utɔɔ́ mende yimbɔ ájyɛ gií ji áké, ‘Ata pɔ ɔpɛna lé mbwɛ́ áyi álú melɔ́mélɔ́ né mekɔɔ́ wyɛ? Ne mancha matané ɛfɔ́ wyɛ́?’ \v 28 Ashuú ɛbwɔ́ meko aké, ‘Ɛbɛ nyɛ lé muú mawámé wa ne ajyɛ pɛ mancha mimbɔ.’ Bɔɔ́ utɔɔ́ bimbɔ ágií ji áké, ‘Nnó ɔkɛlegé ɛse déjyɛ́ degoó mancha mimbɔ?’ \v 29 Mende yimbɔ ashuú ɛbwɔ́ meko aké, ‘Ngba, debɔgé mangoó mancha yimbɔ nana, dechome nyɛ ne mbwɛ yimbɔ degoó. \v 30 Gɔ́ge áji awɛ chonchó ne mbwɛ, gébégé mbwɛ ákwɔnégé mamferé ngarege nyɛ bɔɔ́ abi áferégé nnó ábɔ́ mbɛ ágoó mancha mimbɔ áwɛ́ uboubo áfyɛ́ né mewɛ, ne áferé mbwɛ áfyɛ́ mmu meke ákpá áchwɔ́ ábélé mfaá gélálé.’” \s1 Nekanémejɔɔ́ mbwɛ́ ayi ákuú ji Mɔsta \r (Mak 4:30-32; Luk 13:18, 19) \p \v 31 Jisɔs ama tó neka ɛnínefɔ́ aké, “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gélú ɛké nekanémejɔɔ́ ɛníné na. Mende fɔ apɛ nyiné gempome genɔɔ́ ɛyigé ákuú nnó mɔsta né mekɔɔ́ wuú. \v 32 Nnyiné gempome ɛyigémbɔ géŋené gépwɔ amɛ́ mbwɛ́ ayifɔ́. Yɛ́mbɔ gébégé néchií néwɛ́, népwɔ baá unɔɔ́ abifɔ abi ápɛné nébwɔlé gekpɛ́kpɛ́gé genɔɔ́ ɛyigé denywɔné déshíge, détɛ́nege anyua bwɔ́ wyɛ́.” \s1 Nekanémejɔɔ́ Yis \r (Luk 13:20, 21) \p \v 33 Jisɔs ama tó nekanémejɔɔ́ ɛniné fɔ́ aké, “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege fa mme gelú ɛké yis uka ɛbi upyɛ brɛd amualé ɛbi mendée abɔ achwaré ne gejamégé flawa abɛlé kpaá tɛ flawa meko amuále.” \s1 Ula ɛ́bí Jisɔs álɛrege né makámejɔɔ́ \r (Mak 4:33, 34) \p \v 34 Né gejamégé ndɔ ɛyi Jisɔs abɔ́ alɛrege nya unó bina ne gejamégé ɛbifɔ́ mbaá bɔɔ́, alɛrege lé né mákámejɔɔ́. Alɛrégé nyá fɔ́ bɔɔ́ bimbɔ genóge fɔ ayi álá tómé nekanémejɔɔ́ wɔ́. \v 35 Atome nyá makamejɔɔ́ yina nnó genó ɛyigé muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ fɔ abɔ́ ajɔɔ́ gébɛ́ wáwálé. Ajɔɔ́ nya aké, “Me njɔ́gé nyɛ mejɔɔ́ ne ɛbwɔ́ né makamejɔɔ́, nlɛrege ɛbwɔ́ unó bi Ɛsɔwɔ abelé bibí tɛ gébégé ji akwyɛ mme.” \s1 Jisɔs agaré ula nekanémejɔɔ́ mancha ami muú mawámé apɛné né mekɔɔ́ \p \v 36 Jisɔs alya gejamégé bɔɔ́ bimbɔ ajyɛ kpɛ mmu gepú ne baá utɔɔ́ bií. Ɛfɛɛ́ ne baá utɔɔ́ bií ágií ji áké, “Ntɛ sé, gare ɛse ula nekanémejɔɔ́ mancha mi muú mawámé apɛné né mekɔɔ́.” \v 37 Ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Muú yi apɛne mbwɛ melɔ́mélɔ́ yimbɔ ɛlé Maá Ntɛ Mekwaá.” \v 38 Mekɔɔ́ ɛwémbɔ ɛtɛné mbaá mme meko, ne mbwɛ melɔ́mélɔ́ yimbɔ atɛné mbaá bɔɔ́ gefwage Ɛsɔwɔ. Mancha matɛné mbaá bɔɔ́ danchɔmeló. \v 39 Ne muú mawámé ayi apɛne mancha ɛlé dánchɔmeló. Mamferé mbwɛ atɛné mbaá gébé ɛyigé mme yina abyɛɛ́. Ne abi áférege mbwɛ yimbɔ ɛlé makiɛ́nné Ɛsɔwɔ. \v 40 Wyɛ nkane ánywérege mancha uboubo áfyɛ́ né mewɛ, mbɔntó ne ápyɛɛ́ nyɛ ne bɔɔ́ danchɔmelo gébégé mme yina abyɛɛ́. \v 41 Gébé ɛyigémbɔ, me Maá Ntɛ Mekwaá ntɔme nyɛ makiɛ́nné ya, áfɛ ájya bɔɔ́ abi ápyɛ atɛ ákpɛ́ne né gabo ne abi álá akpɛge mabɛ áfere né mpu bɔɔ́ gefwa ya. \v 42 Makiɛ́nné yimbɔ áferégé ɛbwɔ́, áfomé mmu gekpɛ́kpɛ́gé ntoné mewɛ. Ɛfɛɛ́ mbɔ ne ɛbwɔ́ álilí nyɛ, ányɛ́ maŋɛ́né. \v 43 Gébé ɛyigémbɔ gepɔgé bɔɔ́ abi álú cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gégɛ́nege nyɛ ɛké mŋmɛɛ́ né gefwage ntɛ bwɔ́ Ɛsɔwɔ. Muú ayi awyaá matu awú cháŋéné. \s1 Nekanémejɔɔ́ genógé ŋka ɛyi ábií \p \v 44 Jisɔs ama tó nekanémejɔɔ́ ɛniné fɔ́ aké, “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege fa mme gélú ɛke nekanémejɔɔ́ ɛniné na. Muú fɔ agɛ genógé ŋka ɛyigé ábií né melu mme, agɛge abí geji chánchá alya, afɛ́ ne gejamégé nechɔ́chɔ́. Akpó yɛ́ndégenó ɛyigé ji awyaá ajyɛ na melu mme ɛwémbɔ.” \s1 Nekanémejɔɔ́ ntaá ɛniné né jamé ŋka \p \v 45 Ama ato neka ɛnínefɔ́ aké, “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege fa mme gélú ntó ɛké nekanémejɔɔ́ ɛninéna. Menkɛne gese fɔ akɛne akɛlege mataá ayi ajamé ŋka dɔɔ́ mana. \v 46 Agɛ́gé né máa ɛníné né jamé ŋka, ajyɛ kpo unó bi ji awya uko anna néni” \s1 Nekanémejɔɔ́ dansa \p \v 47 Jisɔs ama ató neka ɛniné na aké, “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege fa mme gélú ɛké nekanémejɔɔ́ ɛninéna. Ánwané meshuú fɔ́, ásɔ dansa né nnyi. \v 48 Ndɛre ásɔɔ́ meshuú ɛsɛ wyɛ ufɔɔ́ufɔɔ́, ágɛ́gé nnó meshuú ɛsɛ wyɛ dɔɔ́, aja ákwɔ́ né mapea mewaá. Ájya ɛyi melɔ́mélɔ́ áfyɛ́ mmu uba ne ɛyi mebomebo atuú ágbɛ. \v 49 Wyɛmbɔ ntó ne ɛbɛɛ́ nyɛ bií mpa Ɛsɔwɔ gébégé mme abyɛɛ́. Makiɛ́nné Ɛsɔwɔ áchwɔ́ fére nyɛ bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ gabo né mpu abi ápyɛɛ́ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛ́lege. \v 50 Áferégé ɛbwɔ́, áfómege mmu gekpɛ́kpɛ́gé ntoné mewɛ. Álaá wyɛ álilí, ányɛ́ maŋéné.” \s1 Jisɔs ajɔge depɔ ɛtiré dekɛ ne ɛtiré gekwéne \p \v 51 Jisɔs agií baá utɔɔ́ bií aké, “Pɔ ɛnyú dékaá depɔ ɛtiré na cháŋéné?” Ákamé áké, “Ɛh dekaá.” \v 52 Ajɔɔ́ yɛ ne ɛbwɔ́ aké, “Yɛ́ndé menlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ ayi ágií ndɛre Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa jií fa mme, alu ɛké mbɔɔ́ gepú ayi akaáge unó Ɛsɔwɔ bi ukɛ ne ɛbi gekwéne ɛbi úlú né mmu maá gepú ayi ji ábélege unó bií wyɛ.” \s1 Bɔɔ́ Nasarɛt ábya Jisɔs \r (Mak 6:1-6; Luk 4:16-30) \p \v 53 Jisɔs anérégé manlɛré makamejɔɔ́ yi, alyaá melu ɛwémbɔ, \v 54 akeré meso né melɔ wuú. Ndɛre alɔɔ́ manlɛ́régé bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mmu ɛcha mmyɛmenɛne bwɔ́, ála mano mekpo fuú ágíge atɛ áké, “Ndé muú áchyɛɛ́ ji gefɔɔ́gé deŋgá ɛti? Ne utó mampyɛ ukpɛ́kpɛ́ ufélekpa bina? \v 55 Pɔ maá meŋwɔné upú na? Pɔ Mɛri ne alu mma wuú? Pɔ nnó aŋmo bií abi ande ɛlé Jɛmsi, Josɛf, Simun, ne Judas? \v 56 Ne pɔ aŋmo bií abi andée álu na fa ne ɛsé? Ne ji atané yɛ ɛfɔ́ ne gejamégé déŋga ɛtirena?” \v 57 Né getú ɛyigémbɔ, ábya ji, yɛ́mbɔ Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ánoge muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ yɛ́ndé mbaá. Wyɛlé bɔɔ́ melɔ wuú ne abi ula gepú bií ne ála nógé ji.” \v 58 Ne tɛɛ́ mbaá ála áfyɛɛ́ fɔ́ metɔɔ́ ne ji wɔ́, ji ntó ápyɛ fɔ gejamégé ufélekpá né melɔ wuú wɔ́. \c 14 \s1 Negbo né Jɔn Menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ \r (Mak 6:14-29; Luk 9:7-9) \p \v 1 Né gébé ɛyigémbɔ Hɛrɔd muú alu muú kpaá né gebagé mewaá Galilií, ji awúgé ŋgɔ ukpɛ́kpɛ́ unó bi Jisɔs ápyɛɛ́, \v 2 ajɔɔ́ ne bɔɔ́ abi apyɛɛ́ utɔɔ́ ne ji aké, “Ɛlé Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ. Ɛsɔwɔ apyɛ ji akwilé né negbo. Gɛ ula bi ji awya utó mampyɛ ufélekpa” \v 3 Hɛrɔd afɛré mbɔ néndé ji ne ápyɛɛ́ nnó ágbáré Jɔn áwɛ́ áfyɛ́ né mmu gepúgé denɔ, gétúgé agaré gabo ayi Hɛrɔd apyɛ́ nnó aferé Hɛrɔdyas mendée meŋmo wuú Filip abá. \f + \fr 14:3 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Filip alú meso Hɛrɔd. Ji abá Hɛrɔdyas. Ɛbɛlege Hɛrɔd afere Hɛrɔdyas mendée Filip, abá.\f* \v 4 Né gébége Hɛrɔd asɛlé Hɛrɔdyas né neba, Jɔn agarege ji aké, “Ɛbɛ́ Ɛsɔwɔ ɛkame fɔ́ nnó wɔ ɔsɛ mendée meŋmo wyɛ ɔbá wɔ́.” \v 5 Hɛrɔd akɛlé meti manwá Jɔn, yɛ́mbɔ afɔ bɔɔ́ Jus, néndé ɛbwɔ́ ákame nya nnó Jɔn alu muú ɛkpávɛ́ Ɛsɔwɔ. \v 6 Ne né bií ɛbi Hɛrɔd anɛné ɛpaá mantɛ bií ɛbi ábyɛné ji, maá Hɛrɔdyas mesɔ mendée, abé mabeé malɔ́málɔ́ né mbɛ ushu bɔɔ́ abi áchwɔɔ́ nyɛ́ ɛpaá ɛwémbɔ kpaá tɛ metɔɔ́ megɔmegɔ ɛpyɛ Hɛrɔd, \v 7 ajɔɔ́ ne maá yimbɔ aké, “Nkelé nnó, Nchyɛge wɔ yɛ́nde genó ɛyigé ɔkɛlege nnó menchyɛ wɔ.” \v 8 Maá yimbɔ asɛ majyɛ mma wuú ajyɛ jɔɔ́ ne mfwa Hɛrɔd aké, “Fyɛ mekpo Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ fa né gebagé nkpagene nana.” \v 9 Mechɔ́ ɛwéna ɛpyɛ Hɛrɔd álá jɔɔ, yɛ́mbɔ ɛlé ji akele mɛ́ né mbɛ ushu aŋkɛɛ́ bií abi áchwɔ́ ɛpaá, ákágé sé nkane amáge kwɔ́re mejɔɔ́ wuú. Aké bɔɔ́ bee ápyɛ genó ɛyigé maá yimbɔ ajɔɔ́. \v 10 Ájyɛ ásɔ́ mekpo Jɔn né mmu gepúgé denɔ áchwɔɔ́ ne ɛwú. \v 11 Ánérégé afyɛ́ ɛwú né gebagé nkpagene áchwɔ́ chyɛ́ maá yimbɔ mendée, asɛ ajyɛ chyɛ́ mbaá mma wuú. \v 12 Ne baá utɔɔ́ Jɔn áchwɔɔ́ kpá geŋkwɔ jií ájyɛ nií. Ájyɛ ágare Jisɔs nkane ɛpyɛ ne Jɔn. \s1 Jisɔs achyɛɛ́ dɛlé bɔɔ́ áta menyɛɛ́ \r (Mak 6:30-44; Luk 9:10-17; Jɔn 6:1-14) \p \v 13 Jisɔs awúgé abya negboné Jɔn, alyaá melu ɛwémbɔ ájyɛ kpɛ mmu ɛkpée ne baá utɔɔ́ bií, áfɛ́ né mbaá ayi álú bɔmbɔ, nnó ɛbwɔ́ ábɛ́ ɛwú ɛbwɔ́ ɛbwɔ́. Yɛ́mbɔ bɔɔ́ áwúgé nnó akpɛ ɛkpée ale jyɛ, átané né umɛ malɔ ákɛ ne uka ákwɔlege ji. \v 14 Jisɔs átanégé mmu ɛkpée, maŋkwɔ́ mapea mewaá, agɛ́ gejamégé bɔɔ́, ne meshwɛ akwɔ́ ji metɔɔ́ gétúgé ɛbwɔ́, apyɛ ɛbwɔ́ atoó mbaá mameé ayi ɛbwɔ́ ábɔ́ ámée. \p \v 15 Ndɛre nkwale akwɔ́nege baá utɔɔ́ bií ájyɛ́ báne ji áké, “Ata bií úfɛ́ ne mbaá yina alu ɛke mashwɔne, lyaá bɔɔ́ bina ájyɛ áná menyɛɛ́ né baá malɔ ayi álu fa kwɔ́kwɔ́lé ányɛ́.” \v 16 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ngɛ́ fɔ́ ula bi ɛbwɔ́ ájyɛ kɛ́le menyɛɛ́ wɔ́. Ɛnyú ambɔɔ́ chyɛ́ge ɛbwɔ́ genó ányɛɛ́.” \v 17 Baá utɔɔ́ bií áké, “Déwyaá lé ntó brɛd ɛ́táa ne meshuú ɛ́pea fa, yɛ genó ɛyigécha gepɔ́.” \v 18 Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Chwɔge me ne ɛ́ji.” \v 19 Agaré gejamégé bɔɔ́ bimbɔ aké ájwɔ́lé né dambyanja, asɛ́ ntóo brɛd ɛyimbɔ ɛ́táa ne meshuú ɛ́peá, apɛ amɛ mfaánebuú achyɛɛ́ matame mbaá Ɛsɔwɔ agyá ɛ́jí ubauba achyɛɛ́ baá utɔɔ́ bií, nnó ákaré mbaá gejamégé bɔɔ́ bimbɔ. \v 20 Yɛ́ndémuú ányɛ́ ágbeé. Ne baá utɔɔ́ bií ákɛ ányweré ayi álaá, ágbeé usá úfyáneupeá. \v 21 Mpa bɔɔ́ abi ányɛ́ menyɛɛ́ yimbɔ mbɔgé álá gbɛɛ́ fɔ́ ándée ne baá wɔ́, ande ɛbwɔ́ ɛbwɔ́ álú dɛlé bɔɔ́ átáa. \s1 Jisɔs akɛ mfaá mekɔ manaá \r (Mak 6:45-52; Jɔn 6:15-21) \p \v 22 Ɛpyɛ́gé mbɔ, Jisɔs aké baá utɔɔ́ bií ákpɛ ɛkpée ábɔ́ mbɛ áchyaágé gentoógé mewaá. Ji ala meso agare bɔɔ́ nnó ɛbwɔ́ ákéré né upú bwɔ́. \v 23 Ánérégé mangaré ɛbwɔ́ nnó ákéré, akwɔ́ afɛ́ mfaá mékwɛ́ jimbií manɛmmyɛ. Alu ɛ́wu jimbií kpaá tɛ nkwale akwɔné. \v 24 Né gébé ɛyigémbɔ ɛkpée ɛwé ɛkpané baá utɔɔ́ bií ɛ́fɛ́ mɛ́ tɛtɛ metɔɔ́ nnyi. Mbyo ammyɛ ne ɛwu, apyɛɛ́ ŋgbannyi adoó ɛwu ɛgbɛ́ ɛwé ne ɛwé. \v 25 Ɛlɔ né gejɛ́jɛ́gébí kpaá tɛ dondo, Jisɔs ákɛ́né mfaá mekɔ manaá manjyɛ báne ɛbwɔ́. \v 26 Baá utɔɔ́ bií áké ágɛ́ne nkane ji akɛ́ne achwɔ́ mfaá mekɔ manaá, ɛfɔ ɛkwɔ́ ɛbwɔ́ matɔɔ́ ákálege áwére áké “Meló ɔ ɔ́, meló ɔ ɔ́”. \v 27 Tɛ́nétɛ́né yimbɔ Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛlé me, gbarege matɔɔ́ nyú, défɔge.” \v 28 Pita ashuú ji meko aké, “Ata mbɔgé nnó ɛle wɔ wáwálé pyɛ me ntó nshulé nkɛ mfaá mekɔ manaá nchwɔ́ mbané wɔ.” \v 29 Jisɔs aké ne ji, “Shulé chwɔ́, ajɔ́ge mbɔ.” Pita atané mmu ɛkpée ashule nnyi alɔ mánkɛné mfaá mekɔ manaá manjyɛ báne ji. \v 30 Ne nkane ágɛné mbyo nnyi ammyɛ ne ɛshyɛ, ɛfɔ ɛkwɔ́ ji metɔɔ́ ne alɔ manke mmu nnyi. Akalé áké, “Ata, poó me.” \v 31 Jisɔs asá ɛbwɔ tɛ́nétɛ́né yimbɔ agbaré ji, ajɔɔ́ aké, “Ɛ ɛ́ metɔɔ́ ɛwé ɔfyɛɛ́ ne me ɛlú dada, waá aké wɔ ɔbɛ ne dembyɔ né metɔɔ́.” \v 32 Ɛbwɔ́ ákpɛ́gé né mmu ɛkpée, mbyo yimbɔ apwá. \v 33 Ɛfɛɛ́ ne bɔɔ́ abi álú mmu ɛkpée ánogé Jisɔs, ájɔɔ́gé áké, “Wáwálé wɔ ɔlu Maá Ɛsɔwɔ.” \s1 Jisɔs apyɛ bɔɔ́ mameé átoó né Gɛnésárɛt \r (Mak 6:53-56) \p \v 34 Bɔ Jisɔs ánérégé manchyaá gentoógé mewaá ɛyigémbɔ, ákwɔné né melɔ Gɛnɛsarɛt. \v 35 Ne bɔɔ́ abi álu ɛfɛɛ́ ákaá nnó gɛ́ Jisɔs na, álɔ meko né malɔ ayi álú né gebagé mewaá ɛyigémbɔ geko. Bɔɔ́ bimbɔ ákpá yɛ́ bɔɔ́ abi ámeé ako áchwɔ́ ne ɛbwɔ́ mbaá Jisɔs. \v 36 Ánɛ Jisɔs mmyɛ nnó agɔ́ ɛbwɔ́ áta lé mano nkú jií. Ne yɛ́ndémuú nemeé ayi ataá mano nkú Jisɔs atoó. \c 15 \s1 Jisɔs agarege unó bi ukwene antɛ bɔɔ́ Jus álɛré \r (Mak 7:1-13) \p \v 1 Bɔɔ́ Farasi ne anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ fɔ átané Jɛrosalɛ áfɛ́ mbaá Jisɔs ágií ji áké, \v 2 “Ulannó ne baá utɔɔ́ byɛ ályaá mankwɔ́légé unó bi ukwene antɛ sé álɛré? Pɛ ɛbwɔ́ áshwɔ́négé fɔ́ amu gefɔɔ́ ɛyigé ukwene antɛ sé ájɔɔ́ nnó ɛsé dépyɛ́gé ne dényɛ́gé menyɛɛ́.” \v 3 Jisɔs awúgé mbɔ ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú ntó delyaá mabɛ ayi Ɛsɔwɔ aké débélégé, dela kwɔ́lé lé unó bi ukwene antɛ nyú álɛrége? \v 4 Desɛ ndɛre Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ nnó, ‘Nógé mma wyɛ ne ntɛ wyɛ.’ Ne ájɔɔ́ ntó nnó, ‘Mbɔgé muú ajɔ́gé mejɔɔ́ mebo ne mma wuú yɛ́ ɛlé ne ntɛ wuú ábɔ́ manwá ji.’ \v 5 Yɛ́mbɔ né ɛgbɛ́ ɛwé nyú, dela gáre lé nnó, mbɔgé muú abɛgé ne genó ɛyigé ji akage poó mma wuú yɛɛ́ ɛbɛ́lé ntɛ wuú ne geji, ‘Ágáré lé nnó anyɛ́ mɛ́ meno manchyɛ geji mbaá Ɛsɔwɔ.’ \v 6 Apyɛgembɔ abɔɔ́ sé manlɛré ɛnógé, apoó mmá wuú ne ntɛ wuú manchyɛɛ́ ɛbwɔ́ geji wɔ́. Wyɛmbɔ ne ɛnyú desɛle mabɛ Ɛsɔwɔ ne gembya gétúgé gepɔ ɛyigé ukwene antɛ nyú álɛré. \v 7 Ɛnyú bɔɔ́ dembwɔ́lé, Asaya muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ abɔ́ alu cho gébégé agaré nyá mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ atomé ne ɛnyú nnó, \q1 \v 8 “Bɔɔ́ bina ánógé me ne ubɔ́meno, \q1 yɛ́mbɔ ánógé fɔ́ me né mmu matɔɔ́ bwɔ́ cháchá. \q1 \v 9 Ɛnógé ɛwé ɛbwɔ́ ánoge me ɛlú detú, \q1 nénde ásɛle unó ukwene antɛ bwɔ́ álɛrege ɛké mabɛ ya.” \s1 Unó bi upyɛ mekwaá álá bɛɛ́ fɔ́ cho né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ \r (Mak 7:14-23) \p \v 10 Jisɔs akuú njuné bɔɔ́ ɛniné mbɔ nechwɔ́ ɛta wuú, aké, \q1 “Wúge genó ɛyigé menkɛlege mangaré ɛnyú ne kaáge nnó. \q1 \v 11 Unó bi upyɛ muú álá bɛɛ́ cho né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ, upɔ́ fɔ́ ɛbi ukpɛ́ne ji né meno, ɛlé ɛyi getanege ji né meno.” \p \v 12 Jisɔs ajɔ́gé mbɔ baá utɔɔ́ bií ake mmyɛ afií ji agií áké, “Ɔkaá nnó genó ɛyigé wɔ ɔjɔɔ́ mbɔ gepyɛ bɔɔ́ Farasi ásɔ matɔɔ́ wɔ́?” \v 13 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ntɛ wa muú alu né mfaánebuú agoóge nyɛ yɛ́ndé genɔɔ́ ɛyigé ji alá pɛɛ́ wɔ́. \v 14 Dechyɛgé gemɛge nyú ɛfwyale gétúgé bɔɔ́ Farasi bimbɔ. Ɛbwɔ́ álú bɔɔ́ amɛ nónómé abi ájame abifɔ meti. Ne mbɔgé muú ayi amɛ anómé ji, ajame ntɛ muú amɛ nónómé meti, ɛbwɔ́ ako ákwéne mmu gepyɛɛ́.” \v 15 Jisɔs ajɔ́gé mbɔ, Pita agií ji aké, “Gáré ɛsé ula nekanémejɔɔ́ ɛniné wɔ ɔtome na nnó, ɛpɔ́fɔ́ unó bi ukpɛne muú né meno ne upyɛɛ́ ji ála bɛɛ́ fɔ́ cho né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ.” \v 16 Jisɔs aké ne ɛbwɔ́ nnó, Ɛnyú ntó delú defɔɔ́ pɔ́ ɛké atɛ? \v 17 Ɛnyú dekaá fɔ́ nnó, yɛ́ndégenó ɛyi gekpɛ́ne né meno gékoóge le né unɛ ne getané wɔ́? Geji gepyɛɛ́ fɔ́ nnó muú ábɛ́ debadeba né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. \v 18 Yɛ́mbɔ unó bi útánege muú né meno utanege ji né mmu metɔɔ́, ubi ne upyɛ ji abɛɛ́ debadeba né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ. \v 19 Ɛlé né metɔɔ́ ne ufɛ́ré uboubo utanege, ubi ne upyɛ bɔɔ́ áwáne atɛ, ákwene malɔ, ánáne manáné tametame, ájo ɛjo, átɛnege ntɛ́sɛ́ gebyɔ, ne manchɔge mabɔ atɛ. \v 20 Gɛ́ unó bi upyɛ́ɛ muú ála bɛɛ́ fɔ cho né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ na. Mbɔgé muú anyɛgé menyɛɛ́ amu deba ɛpyɛ́ fɔ́ nnó ji ábɛgé cho né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ. \s1 Mendée ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs \r (Mak 7:24-30) \p \v 21 Bɔ Jisɔs ályaá ɛfɛɛ́, áfɛ́ né gebagé mewaá Tiya ne Sidɔn. \v 22 Ne mendée fɔ né geluage bɔɔ́ Kanaan ajwɔlege né gebagé mewaá ɛyimbɔ, achwɔ́ báne Jisɔs anɛne ji mmyɛ aké, “Mpyáne Dɛvid, Ata gɛ me meshwɛ. Melo nchyɛ akpɛ maá wa mmyɛ, achyɛge ji ɛfwyale dɔɔ́.” \v 23 Jisɔs ashuú yɛɛ́ ji meko wɔ́, ɛfɛɛ́ ne baá utɔɔ́ bií ajɔɔ́ ne ji áké, “Bú mendée yina ajyɛ néndé achyɛge ɛsé ɛfwyale ne mejɔɔ́.” \v 24 Ne Jisɔs aké, “Ɛsɔwɔ atɔ me nnó nchwɔ́ le mbaá bɔɔ́ Isrɛli abi álu ɛké magɔmŋme ayi ánomé.” \v 25 Yɛ́mbɔ mendée yimbɔ achwɔ́ tó manó né mbɛ ushuú wuú anɛne ji mmyɛ aké, “Ata poó me.” \v 26 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ɛlɔ́mé fɔ́ nnó muú asɛ menyɛɛ́ ayi baá melɔ ányɛ́ achyɛɛ́ bɔ mammyɛ.” \v 27 Mendée yimbɔ ntó ashuú ji meko aké, “Ata ɛlú wáwálé, yɛ́mbɔ bɔ mammyɛ ányɛɛ́ uchɔchɔgéré menyɛɛ́ ɛbi utanegé mfaá ɛkpókpógélé antɛ bwɔ́ ukwene mme.” \v 28 Jisɔs awúge mbɔ, ashuú ji meko aké, “Ɛ, ɛ́, mma metɔɔ́ ɛwé ɔfyɛɛ́ ne me ɛja gɛ́. Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ genó ɛyigé wɔ ɔkɛ́lege.” Wyɛ né gébé ɛyigémbɔ, Ɛsɔwɔ apyɛ maá mendée yimbɔ atoó. \s1 Jisɔs apyɛ gejamégé bɔɔ́ mameé átoó \p \v 29 Bɔ Jisɔs ályaágé yɛɛ́ ɛfɛɛ́, ákoó né mapea géntoógé mewaá Galilií. Akwɔ́ mfaá mékwɛ́ ajwɔlé ka. \v 30 Gejamégé bɔɔ́ áchwɔ́ ɛta wuú ne ubwiré bɔ́, bɔɔ́ amɛ nónómé, bɔɔ́ uchánchi, abi álá jɔgé mejɔɔ́ álá wuú, ne gejamégé bɔɔ́ mameé abifɔ. Ábelé ɛbwɔ́ mbɛ ushuú Jisɔs ne apyɛ ɛbwɔ́ ako átoó. \v 31 Bɔɔ́ bimbɔ álá mano mekpo fuú ndɛre ágɛné bɔɔ́ abi ábɔ́ álá jɔ́gé mejɔɔ́, ájɔɔ́ge abi ábɔɔ́ álá wuú, áwuú, bɔɔ́ uchánchi átoó, ubwiré úkɛ́ne ne abi amɛ nónómé ágɛne. Bɔɔ́ bimbɔ áfɛɛ́ Ɛsɔwɔ ayi bɔɔ́ Isrɛli ánóge. \s1 Jisɔs achyɛɛ́ dɛlé bɔ ani menyɛɛ́ \r (Mak 8:1-10) \p \v 32 Jisɔs akuú baá utɔɔ́ bií ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Meshwɛ apyɛɛ́ me ne bɔɔ́ bina gɛ́ néndé álɛ mbɔ fa ndɔ ɛlɛɛ́ ne me ne nana ápɔ́ yɛɛ́ ne genó ɛyigé ányɛɛ́. Nkɛ́légé fɔ́ manlyaá ɛbwɔ́ ájyɛɛ́ unɛ mesa ɛkage muú bwɔ́ fɔ átɔ́ɔ né meti.” \v 33 Baá utɔɔ́ bií ágií ji áké, “Fa né mashwɔne ɛse degɛne mbɔ menyɛɛ́ fɔ́ ayi ákwanege njuné bɔɔ́ bina manyɛ́ né mbaá yina ayi melɔ ɛlá ɛ́pɔ́?” \v 34 Ne Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dewyaá ntoó brɛd ɛnií ɛfɛɛ́?” Áshuú ji meko áké, “Dewyaá ntoó brɛd ɛ́kénéama ne ukɛ́kɛ́ baá meshuú.” \v 35 Ɛfɛɛ́ mbɔ ne Jisɔs agaré bɔɔ́ bimbɔ aké, “Jwɔ́lege mme.” \v 36 Asɛ́gé yɛ ntoó brɛd ɛyimbɔ ɛ́kénéama ne ukɛ́kɛ́ baá meshuú bimbɔ, achyɛɛ́ matame ɛta Ɛsɔwɔ gétúgé menyɛɛ́ yimbɔ. Agya ji ubauba achyɛɛ́ baá utɔɔ́ bií nnó ákáré mbaá bɔɔ́ bimbɔ. \v 37 Ɛbwɔ́ ako ányɛɛ́ ágbeé ne gébégé baá utɔɔ́ bií ánywéré uba bi ulaá ugbeé usá ukeneama. \v 38 Mpa ande abi anyɛ́ɛ menyɛ́ yimbɔ álu bɔ dɛlé anií. Ápaá fɔ́ andée ne baá melɔ wɔ́. \v 39 Ɛpyɛ́gémbɔ, Jisɔs ate bɔɔ́ bimbɔ áwilé. Jimbɔ ajyɛ kpɛ mmu ɛ́kpée afɛ́ né gebagé mewaá Magadon. \c 16 \s1 Ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ne Sadusi ágií Jisɔs nnó alɛ́ré ɛbwɔ́ ufélekpa \r (Mak 8:11-13; Luk 12:54-56) \p \v 1 Gébé ɛyigémbɔ, bɔɔ́ ɛkwɔ́ Farasi ne bɔɔ́ Sadusi áchwɔ́ mua Jisɔs áké, “Pyɛ ufélekpa ɛse dégɛ́, manlɛre nnó Ɛsɔwɔ ne atɔ́me wɔ.” \v 2 Yɛ́mbɔ Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Nkwale akwɔnégé nebuú né gɛlege deké bií ulɔme nyɛ geyá. \v 3 Ne dondo akwɔnégé nebuú nshulégé goge, dansama aké apyɛɛ́ deké, ‘Manaá achwɔ kwé’. Ɛnyú degɛgé nkane nebuú nélú dekaáge gefɔgé genó ɛyigé gechwɔ́ɔ pyɛ, yɛ́mbɔ ɛnyú dékaágé ula unó bi upyɛ mbɔ né gébé ɛyigé na. \v 4 Ɛnyú njyɛ ɛniné na debɔ, delu bɔɔ́ abi átií meso ne Ɛsɔwɔ. Dekɛlege me nlɛ́ré ɛnyú ufélekpa, yɛ́mbɔ yɛ́ uma nlɛ́régé fɔ́, wyɛ lé ufélekpa Jona muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne me nlɛ́rege nyɛ ɛnyú.” Ajɔɔ́gé mbɔ atané afɛ́ ji. \s1 Jisɔs akwelé baá utɔɔ́ bií mbeé nnó ásɛ gébé ne yis bɔɔ́ Farasi ne bɔɔ́ Sadusi \r (Mak 8:14-21) \p \v 5 Ne baá utɔɔ́ Jisɔs achyaá géntoógé mewaá afɛ́ ɛgbɛ́ ɛwé né, ndɛre ájyɛ ájinte mamkpa brɛd. \v 6 Ndɛre ɛbwɔ́ ájyɛɛ́, Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Sɛge gébé ne yis ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ne ɛkwɔ bɔɔ́ Sadusi.” \v 7 Ɛbwɔ́ álɔ manjɔgé ɛbwɔ́ ɛbwɔ́ áké, “Ndɔfɔ ajɔ́gé mbɔ lé délá kpaá brɛd wɔ́.” \v 8 Jisɔs akaá genó ɛyigé ɛbwɔ́ ajɔgé ne agií aké, “Ɛ ɛ́ metɔɔ́ ɛwé ɛnyú defyɛɛ́ ne me ɛlu dada. Ulannó ɛnyú dejɔɔ́ge mechɔ́ brɛd ayi ɛnyu dela pɔ́ ne ji? \v 9 Nnó ɛnyú delu dekaá? Ɛlúmbɔ ɛké dejinte nnó me nkaáge chyɛɛ́ ɛnyú menyɛɛ́. Tege nkane nsɛlé ntoó brɛd ɛ́ta nchyɛɛ́ dɛlé bɔ ɛta ányɛɛ́ ne usá ɛbi ulaá. \v 10 Ma tege ntó, ntoó brɛd ɛ́kénéama ɛyi nsɛlé nya nchyɛɛ́ dɛlé bɔ ɛnií ányɛɛ́ ne usá ɛbi ulaá. \v 11 Ɛnyú dekaá nnó me mbɔ́ njɔɔ́gé fɔ́ lé gétúgé brɛd wɔ́? Gɔge me mmá nyware njɔɔ́ nnó sɛ́gé gébé ne yis ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ne ɛkwɔ bɔɔ́ Sadusi.” \v 12 Ɛfɛɛ́ mbɔ ne baá utɔɔ́ bií ákaá yɛ́ nnó ji abɔ ajɔɔ́gé atome fɔ́ lé ne yis ayi apyɛ brɛd amuale. Ajɔ́ɔgé atome lé ne unó bi ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ne ɛkwɔ bɔɔ́ Sadusi álɛ́rege. \s1 Pita aké Jisɔs alu muú ayi Ɛsɔwɔ akwere ji ɛla gefwa \r (Mak 8:27-30; Luk 9:18-21) \p \v 13 Ne Jisɔs alyaáge ɛfɛɛ́, afɛ́ né gebagé mewaá Kaisaria Filipi. Akwɔ́négé wyɛ, agií baá utɔɔ́ bií aké, “Ndé gefɔgé muú ayi bɔɔ́ ájɔɔ́gé nnó me Maá Ntɛ Mekwaá nlu?” \v 14 Baá utɔɔ́ bií ashuú ji meko áké, “Bɔɔ́ abifɔ ájɔ́ɔge nnó ɔlu mewené Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, abifɔ áké ɔlu Ɛlija ne abifɔ ntó áké ɔlu Jɛrimaya, ɛlá pɔ́ mbɔ fɔ́ wɔ́, ɔkage bɛ muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ fɔ.” \v 15 Ne ama gií ɛbwɔ́ aké, “Yɛ́ ɛnyú ambɔɔ́ deké me nlu waá?” \v 16 Ajɔ́gé mbɔ, Simun Pita ashuú ji meko aké, “Wɔ ɔlu Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, Maá Ɛsɔwɔ muú álu mebɛ yɛ́ndégébé”. \v 17 Ne Jisɔs ashuú ji meko aké, “Simun maá Jɔn, galɔ́gálɔ́ alu ne wɔ néndé, mechɔ́ ɛwé ɔjɔɔ́ mbɔ, ákwaá fɔ wɔ, alɛré wɔ ɛ́wú wɔ́, ɛlé Ntɛ wa né mfaánebuú ne alɛré wɔ. \v 18 Ne ngarege wɔ nnó ɔkamege ɛtaravɛ. Gébégé ntɛnegé nyɛ ɛchomele bɔɔ́ ba, ɛtaravɛ ɛwena ne ɛbɛɛ́ nebɔme. Ne negbo népɔ́ ne uto mampwɔ ɛwu. \f + \fr 16:18 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Mabɔ ‘Pita’ mantɛne nnó ɛtaravɛ né mejɔɔ́ Grek.\f* \v 19 Ne nchyɛge nyɛ wɔ ɛgbɔ́gɔ́lɔ́ né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege. Ne yɛ́ndégenó ɛyigé wɔ ɔshyaá fa mme, ɛbyɛ́nnó Ɛsɔwɔ ntó ashya mɛ́ né mfaánebuú ne ɛyigé wɔ ɔkamégé fa mme ɛbyɛ́nnó Ɛsɔwɔ ntó akamé mɛ́ né mfaánebuú.” \v 20 Ne aji yɛ́ baá utɔɔ́ bií ɛtu nnó ɛ́kágé ágaré muú fɔ nnó ji ne alu Kras, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa. \s1 Jisɔs agaré ɛfwyale wuú ne negbo nií \r (Mak 8:31—9:1; Luk 9:22-27) \p \v 21 Ɛfɛɛ́ ne Jisɔs alɔɔ́ mangaré baá utɔɔ́ bií pópó aké, “Mbɔ́ manjyɛ né Jɛrosalɛ, ɛfɛɛ́ ákpakpa melɔ ne anɔɔ́ baá abi ápyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ, ápyɛ nyɛ me ngɛ́ gejamégé ɛfwyale ne apyɛ́ɛ nyɛ bɔɔ́ áwá me. Yɛ́mbɔ ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔnégé Ɛsɔwɔ abwɛge nyɛ me nkwilé né negbó.” \v 22 Ájɔ́gémbɔ, Pita asɛ ji átɛné babá, alɔ manshule ji ndo aké, “Cha-o! Ata Ɛsɔwɔ akamégé mechɔ́ ɛwéna ɛpyɛ ɛta wyɛ.” \v 23 Yɛ́mbɔ Jisɔs aké ne Pita, “Kwilé me mbɛ ushu, danchɔmeló. Ɔgbɛɛ́ me meti mampyɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛ́lege néndé ɔfɛrégé unó nkane mekwaá, ɔfɛrégé fɔ́ ɛké Ɛsɔwɔ.” \s1 Meti ɛfwyale ɛwé baá utɔɔ́ Jisɔs ábɔɔ́ mankwɔlé \p \v 24 Jisɔs agáre yɛ́ baá utɔɔ́ bií aké, “Yɛ́ndémuú ayi akɛlege mambɛ́ menkwɔlé wa, abɔ́ manjinte gemɛ jií akpá gekwa jií nnó ákame negbo mankwɔ́lé me. \v 25 Néndé yɛ́ndémuú ayi akɛlege mampoó geŋwá jií ɛbyɛ́nnó aníige nyɛ geji, ne mbɔgé muú akamégé manchyɛɛ́ geŋwá jií getú ya, ɛbyɛ́nnó abɔ nyɛ geji. \v 26 Ndé nsá ayi muú ábɔ́ɔ, mbɔgé abɛge ne unó mme uko ne aníige geŋwá jií? Ndé géfɔ́gé genó ɛyigé muú akágé chyɛɛ́ mankwɔré ne geŋwá jií. \v 27 Ngarege ɛnyú unó bina uko néndé me Maá Ntɛ Mekwaá nkerege nyɛ ne utó bi Ntɛ wa Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ me ne makiɛ́nné ya ne nchyɛge nyɛ yɛ́ndémuú nsá wuú, ndɛre ji apyɛɛ́ utɔɔ́. \v 28 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, gentɔgé bɔɔ́ álú mbɔ fáná, abi álá gbóo fɔ kpaá tɛ ágɛne nyɛ ndɛre Maá Ntɛ Mekwaá achwɔɔ́ nyɛ mangbare gefwa jií fa mme.” \c 17 \s1 Jisɔs akwɔré gefɔɔ́ agɛnege mané mané \r (Mak 9:2-13; Luk 9:28-36) \p \v 1 Ndɔ ɛ́kéné ɛ́kógé, Jisɔs asɛ Pita, Jɛmsi ne Jɔn meŋmo Jɛmsi ákwɔ́ áfɛ́ né mfaá mékwɛ́ ájwɔlé ɛbwɔ́ ɛbwɔ́. \v 2 Ne áké apɛ́le Jisɔs akwɔré gefɔɔ́, ushu bií ugɛ́nege ɛké nésáné ŋmɛ ne mandeé jií abwɔlé áshwánege mané mané. \v 3 Ɛbwɔ́ áké ápɛ́le, ágɛ́ nkane Mosis ɛbwɔ́ ne Ɛlija ákwɔmé mbélépó ájɔɔ́ge mejɔɔ́ ne Jisɔs. \v 4 Pita ajɔɔ́ ne Jisɔs aké, “Ata ɛlɔ́ ndɛre ɛsé délú fa. Mbɔgé ɔkɛ́lege ntɛnege nyɛ ɛnyú baá óto álɛɛ́ fa, ama ɛta wyɛ, ama ɛta Mosis ne ama ɛta Ɛlija.” \v 5 Wyɛ nkane Pita alu jɔɔ́ge mbɔ, áke ápɛ́le gekó gefɔ́ pópó gégɛ́nege mané mané gékweré ɛbwɔ́ ako mme ne meko muú atané né mmu gekó ɛyigémbɔ aké, “Gɛ́ge maá wa ayi mbwi metɔɔ́ na, metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me ne ji, wuúge ne ji.” \v 6 Gébégé baá utɔɔ́ bina álɛɛ́ áwuú meko yimbɔ, ɛfɔ ɛkwɔ́ ɛbwɔ́ metɔɔ́ ákwé pyó ne mashu mme. \v 7 Yɛ́mbɔ Jisɔs achwɔ́ ta ɛbwɔ́ ne ajɔɔ́ aké, “Kwilege mme défɔ́gé sé.” \v 8 Áké ápɛ́le ágɛ́ sé muú yicha wɔ́ ɛkosé Jisɔs ji mbií. \s1 Ɛlija achwɔ́ mɛ \p \v 9 Ndɛre ɛbwɔ́ áshulege mékwɛ́ ájyɛɛ́ Jisɔs áji ɛbwɔ́ ɛtu aké, “Dégarégé muú fɔ́ genó ɛyigé ɛnyú dégɛné mbɔ kpaá tɛ me Maá Ntɛ Mekwaá akwilége né negbo.” \v 10 Jisɔs ájɔɔ́ge mbɔ, baá utɔɔ́ bií ágií yɛ́ ji áké, “Ulannó ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ájɔɔ́ áké Ɛlija abɔ́ mambɔ mbɛ akere meso fa mme gemɛge nnó Muú yi Ɛsɔwɔ akwere ji ɛla gefwa achwɔ́?” \v 11 Jisɔs ajɔɔ́ aké, “Ɛlú wáwálé nnó Ɛlija abɔ́ mambɔ mbɛ achwɔ́, akwyɛɛ́ unó uko nnó ubɛ cho. \v 12 Yɛ́mbɔ ngárege ɛnyú wáwálé nnó Ɛlija achwɔ́ mɛ́ ne bɔɔ́ ákaá fɔ gefɔgé muú ayi ji alu wɔ́, ápyɛ gabo ne ji nkane ɛjií ɛbwɔ́. Wyɛmbɔ ntó ne ɛbwɔ́ áchyɛge nyɛ Maá Ntɛ Mekwaá ɛfwyale.” \v 13 Ɛfɛɛ́ mbɔ ne baá utɔɔ́ bií bimbɔ álé kaá yɛ́ nnó mechɔ́ ɛwé ji abɔ́ ajɔ́ge mbɔ, atome mbɔ lé ne Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ. \s1 Jisɔs apyɛ maá ayi ameé gesasa atoó \r (Mak 9:14-29; Luk 9:37-43a) \p \v 14 Ɛbwɔ́ ákérégé meso ábané gejamégé bɔɔ́. Mende fɔ achwɔ́ tó mano mbɛ ushu wuú, anɛ ji mmyɛ aké, \v 15 “Ata, gɛ me meshwɛ, maá wa mende ameé gesasa. Ne nemeé ɛníné mbɔ nechyɛge ji ɛfwyale dɔɔ́. Népyɛɛ́ ji akwene yɛ́ndégébé né mewɛ né gébé ɛyigéfɔ akwene né nnyi. \v 16 Ne nchwɔ́ ne ji mbaá baá utɔɔ́ byɛ yɛ́mbɔ ápulé nnó ápyɛ ji atoó meti ɛpɔ́.” \v 17 Jisɔs ashuú meko aké, “Ɛ ɛ́ ɛnyú njyɛ ɛnina delu untantamé bɔɔ́ abi dela fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ cháchá wɔ́. Nkoge mbɔ metɔɔ́ ne ɛnyú nnó? Mmage bɛ́ ne ɛnyú ndɔ ɛnií ne défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ? Chwɔ́ge me ne maá yimbɔ.” \v 18 Achwɔ́gé ne maá yimbɔ Jisɔs anyá meló nchyɛ yimbɔ atané ji mmyɛ. Wyɛ né gébé ɛyigémbɔ maá yimbɔ atoó. \v 19 Ɛwyágé Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ála ɛbwɔ́ ɛbwɔ́ ne baá utɔɔ́ bií ágií ji áké, “Ulannó ne ɛsé dépulé meló nchyɛ yimbɔ mambuú apwɔ?” \v 20 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Melo nchyɛ yimbɔ apwɔ ɛnyú mambú gétúgé metɔɔ́ ɛwé défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛlu dada. Ngárege ɛnyú wáwálé nnó, metɔɔ́ ɛwé défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ yɛ́ ɛbɛ́ ɛlé ŋénéŋéné ɛke nyiné mbwɛ́ ngboŋ, dekage gáre mékwɛ́ ɛwéna nnó, ‘Kwilé fa cho né mbaá yicha,’ ne ɛkwilége. Yɛ genó gefɔ gepwɔɔ́ fɔ́ ɛnyú mampyɛ.” \v 21 [Yɛ́mbɔ Ɛnyú dékage buú gefɔ́gé meló nchyɛ yina wyɛlé mbɔgé dénɛge mmyɛ ne délyage menyɛɛ́ kpékpé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ ne mmyɛmenɛne.] \f + \fr 17:21 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Melɔ ŋwɛ ɛwéna ɛpɔ́fɔ́ né mmú bɔ ŋwɛ gekwene abifɔ.\f* \s1 Jisɔs ama gare baá utɔɔ́ bií ndɛre ji ágboó nyɛ \r (Mak 9:30-32; Luk 9:43b-45) \p \v 22 Bií fɔ́ ndɛre Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií alú melu ɛma né Galilií, ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛla gachyɛɛ́ áchyɛ́ge nyɛ Maá Ntɛ Mekwaá né amu bɔɔ́ nchyɛ. \v 23 Áwáne nyɛ ji ne ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔnégé Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ ji akwilé né negbo. Jisɔs ajɔɔ́gé mbɔ, baá utɔɔ́ bií ála mesómé mesómé ndɛre áwuú mbɔ.” \s1 Jisɔs agáre mechɔ ŋka makpo ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ \p \v 24 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií áchwɔ́ né melɔ Kapanɔm, ndɛre ɛbwɔ́ álu ɛwu, ánsɛlé ŋka makpo ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ áchwɔ́ bane Pita ágií ji áké, “Nnó menlɛre nyú achyɛge fɔ ŋka makpo ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ?” \f + \fr 17:24 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Ŋka makpo yina, ɛlé ŋka ɛyi yɛ́ndémuú Jus áchyɛge nnó ákwyɛge ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ.\f* \v 25 Pita akame aké, “Achyɛge.” Gébégé ji ákere meso né mmu gepú, gemɛgé nnó ánené meno, Jisɔs abɔ́ mɛ́ mbɛ ajɔɔ́ ne ji aké, “Simun nwyaá nkwɛ mangií wɔ. Nde ufɔɔ́ bɔɔ́ abi afwa mme ásɛle ŋka makpo ne maŋka yifɔ ɛta bwɔ́? Ásɛle na le mbaá ambɔɔ́ melɔ wa mbaá aŋkɛɛ́ bɔɔ́?” \v 26 Pita ashuú ji meko aké, “Ásɛle mbaá aŋkɛɛ́ bɔ.” Ajɔge mbɔ Jisɔs aké, “Mbɔ ɛbyɛnnó baá ambɔɔ́ melɔ áchyɛge fɔ́ ŋka makpo. \v 27 Yɛ́mbɔ ɛsé dekɛ́légé fɔ́ nnó depyɛ matɔɔ́ ásɔ́ bɔɔ́ abi. Shule né gentógé mewaá, ɔŋme ɛno wyɛ. Meshuú mbɛ ayi ɔbɔɔ́, néné meno wuú ɔgɛne nyɛ ŋka wyɛ, ɛkwanege machyɛɛ́ ŋka makpo ya ne ɛjyɛ. Bɔ ɛji ɔchyɛɛ́ ɛta bwɔ́.” \c 18 \s1 Ndé muú alú muú kpaá \r (Mak 9:33-37; Luk 9:46-48) \p \v 1 Ɛwyá yɛɛ́ wɔ́, baá utɔɔ́ Jisɔs ajyɛɛ́ agií ji áké, “Ndé muú ábɛɛ́ muú kpaá né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege?” \v 2 Jisɔs akuú maá fɔ kɔɔ́ ayi alu ɛfɛɛ́, achwɔ́gé apyɛ ji atɛ́né né metɔɔ́metɔɔ́ baá utɔɔ́ bií. \v 3 Ne aké, “Ngarégé ɛnyú wáwálé nnó muú ála kwɔré abɛ ɛké mamane kɔɔ́ wɔ́, abɛ fɔ́ muú ayi anyɛ́ nyɛ gefwage Ɛsɔwɔ. \v 4 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ndémuú ayi ashulege mmyɛ ji mme nkane maá yina ne abɛɛ́ muú kpaá ayi apwɔɔ́ amu né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege. \v 5 Yɛ́ndémuú ayi akamege mampyɛ galɔ́gálɔ́ ne mamane kɔɔ́ nkane ayina né mabɔ ma, ɛbyɛnnó asɛ mbɔ lé me. \s1 Mmuameno mampyɛ gabo \r (Mak 9:42-48; Luk 17:1, 2) \p \v 6 “Yɛ́mbɔ, yɛ́ndémuú ayi apyɛɛ́ mamane kɔɔ́ nkane ayina nnó apyɛ gabo né geluagé bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó áshií ji gekpɛ́kpɛ́gé ntaá né gemɛ áŋmé ji né gentoógé ɛbɛɛ́ mega. \v 7 Meshwɛ apyɛ́ɛ me ne bɔɔ́ mme yina gétúgé unó bi uténe ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ gabo. Unó bina ubɔ mampyɛ, yɛ́mbɔ ɛbɔɔ́ nyɛ ne muú ayi aténe ntɛ yifɔ nnó apyɛɛ́ gabo. \v 8 Mbɔgé ɛbwɔ wyɛ, yɛ́lé geká jyɛ ne gétene wɔ nnó ɔpyɛɛ́ gabo, sɔ́ geji ɔfómé. Ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó ɔkpɛ né geŋwá gechúchúle ne nnó ɔkpɛ né mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé ne upɔ menyammyɛ byɛ uko. \v 9 Ne mbɔgé dambɔɔ́nnyi wyɛ atene wɔ nnó ɔpyɛ gabo, pwɔ́lé ji ɔfómé, ɛ́lú galɔ́gálɔ́ nnó ɔkpɛ né geŋwá gechúchúle ne nnó ɔkpɛ né ntoné mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé ne amɛ́ ápeá. \s1 Nekanémejɔɔ́ ɛgɔmŋme ɛwé ɛnomé \r (Luk 15:1-7) \p \v 10 “Sɛge gébé, debyagé fɔ yɛɛ́ muú ama né geluágé abi áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne me ɛké ambáné kɔɔ́. Néndé, makiɛ́nné bwɔ́ álu yɛ́ndégébé né mbɛ ushuú ntɛ wa muú alu né mfaánebuú. \v 11 Néndé Maá Ntɛ Mekwaá achwɔ́ mampoó bɔɔ́ abi álá ákwɔlege depɔré Ɛsɔwɔ. \p \v 12 “Desɛ nnó muú awyaá usaá magɔ́ŋme úta ne ɛ́ma ɛnogé apyɛɛ́ nnó? Mfɛré nnó ályágé ayi usaá uni meso nekuúneɛni né mbyɔ mékwɛ́ afɛ akɛle ɛwé ɛnomé kpaá tɛ́ ágɛ́ne. Pɔ mbɔ? \v 13 Akɛlégé ɛwu agɛgé, ngarege ɛnyú wáwálé nnó, abɛɛ́ ne nechɔ́chɔ́ dɔɔ́ né gétúgé ɛma ɛwé ji agɛné apwɔ áyi usaá uni meso nekuúneɛni áyi ála no wɔ́. \v 14 Wyɛ́mbɔ ntó ne Ntɛ ɛnyú muú alu né mfaánebuú alá kɛ́légé nnó yɛɛ́ muú ama ánó né geluágé abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me ɛké ambáné kɔɔ́. \s1 Jisɔs alɛre ndɛre muú abɛɛ́ ne ntɛ meŋmɛ ayi apyɛ ji gabo \p \v 15 Jisɔs afɛ́ mbɛ manlɛ́régé aké, “Mbɔgé ntɛ meŋmɛ wyɛ né ɛchomele bɔɔ́ ba apyɛgé gabo ɛta wyɛɛ́, chó báné ji bíbí ɔpyɛ ji akaá gyɛɛ́ ayi ji apyɛɛ́. Mbɔgé akamégé nnó alu gyɛɛ́ ɛbyɛnnó dema sɛ atɛ ndɛre aŋmɛ. \v 16 Ne mbɔgé alá kamé nnó genó ɛyigé ji apyɛɛ́ gélú gyɛɛ́ wɔ́, ‘sɛ muú ama yɛ́ apea ɔkere ɛta wuú nnó unó bi ɔjɔge ne ji bɔɔ́ apea yɛ alɛɛ́ ábɛ́ ndɛre bɔɔ́ ntɛsɛ́.’ \f + \fr 18:16 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Né melɔ ŋwɛ ɛwéna, ajɔɔ́ wyɛ ŋkane asame né mmu ŋwɛ Detɛrɔnɔmi 19:15.\f* \v 17 Ne mbɔgé ake ashya wyɛ shyá nnó apɔ gyɛɛ́ né genó ɛyigé ji apyɛɛ́, kpá mechɔ́ ɛwémbɔ cho ne ɛwu né ɛchomele bɔɔ́ ba. Ne mbɔgé ɛchomele ɛpagé nnó ɔlu chó ne ji alá kámé wɔ, sɛge ji nkane muú ayi álá afyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ wɔ́ yɛ ɛké mensɛle ŋkamakpo.” \f + \fr 18:17 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Ansɛlé ŋkamakpo ányɛɛ́ nya bɔɔ́ upwɔ gétúgé ɛyigémbɔ bɔɔ́ ásɛle nya nnó ɛbwɔ́ álu bɔɔ́ ubee.\f* \s1 Baá utɔɔ́ Jisɔs áwyaá ɛshyɛ fa mme \p \v 18 Jisɔs ajɔɔ́gé mbɔ aké, “Ngárege ɛnyu wáwálé nnó yɛ́ndégenó ɛyigé ɛnyú deshaá fa mme, ɛbyɛ́nnó Ɛsɔwɔ ashyaá mɛ́ geji né mfaánebuú. Ne yɛ́ndégenó ɛyigé ɛnyú dekamégé fa mme ɛbyɛnnó Ɛsɔwɔ ntó akamé mɛ́ geji né mfaánebuú. \v 19 Ne genó ɛyigéfɔ ɛyigé mmage gáre ɛnyú gelu nnó, yɛ́ndégébé ɛnyú ápeá fa mme dekamégé meko ama mangií Ɛsɔwɔ genó, dénɛgé mmyɛ Ntɛ wa muú alú né mfaánebuú achyɛge ɛnyú geji. \v 20 Néndé yɛ́ndé mbaá yi bɔɔ́ ba ápeá yɛ alɛɛ́ áchomégé mbaá ama me ntó mbɛ ɛfɛɛ́ ne ɛbwɔ́.” \s1 Jisɔs alɛre nnó déjinte gabo ayi atɛ aŋmɛ ápyɛɛ́ ɛta sé \p \v 21 Pita achwɔ́ gií yɛ́ Jisɔs aké, “Átá njíge mbɔ nte gabo ayi ntɛ meŋmɛ apyɛ́ɛ ɛta wa ndɔ ɛnií? Nnó kpaá tɛ ndɔ ɛkeneama?” \p \v 22 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ngba, ɛpɔ́fɔ́ ndɔ ɛkénéama, ɔbɔ́ manjií ji nte usaá ndɔ ulɛɛ́ meso ɛfya né malu akeneama. \v 23 Me ngarege ɛnyú mechɔ́ ɛwé gétúgé gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gélú ɛké abya yina. Mfwa fɔ́ abɔɔ́ mankwɔ́lé bɔɔ́ utɔɔ́ bií abifɔ áchwɔ́ ne bɔɔ́ utɔɔ́ bií ányɛɛ́ ji. \v 24 Ndɛre alɔ ula mankwɔ́légé, bɔɔ́ utɔɔ́ bií abifɔ áchwɔ́ ne muú utɔɔ́ wuú ayifɔ ama ayi agbaré ji gejamégé ŋka ɛyi ɛpwɔ amu. \v 25 Ne ɛlé álá kaáge kwɔ ujwɔɔ́ bií ji anyɛɛ́ mfwa yimbɔ, mfwa yimbɔ aké ákpó mende yimbɔ, mendée wuú ne baá ne yɛ́ndégenó ɛyigé ji awyaá nnó agɛ́ ŋka akwɔ ujwɔɔ́ bií. \v 26 Ajɔɔ́ge mbɔ, muú utɔɔ́ wuú yimbɔ abogéné mmyɛ mme ne mbɛ ushu mfwa yimbɔ, anɛ ji mmyɛ aké, ‘Ata, nkpa geka jyɛ, chyɛɛ́ me gébé nkwɔle nyɛ ujwɔɔ́ byɛɛ́ uko.’ \v 27 Apyɛ́gé mbɔ meshwɛ akwɔ mfwa yimbɔ metɔɔ́ dɔɔ́ alyaá ji nnó ajyɛɛ́ akwɔgé sé ujwɔɔ́ bimbɔ. \v 28 Yɛ́mbɔ, ndɛre muú utɔɔ́ yimbɔ atané mbaá mfwa ajyɛɛ́ dafyɛ agɛ́ ntɛ muú utɔɔ́ ayifɔ ayi agbaré ji ɛkɛ́kɛ́ ŋka ɛwé ɛlá pɔ́ yɛɛ́ genó mamɛɛ́ ne ŋka ɛyi ji agbaré mfwa yimbɔ. Apyɛ ji anyuá amu mmwɔ́lé aké, ‘Chyɛɛ́ me ŋka ya ɛyi ɔnyɛɛ́.’ \v 29 Ntɛ meŋmɛ yimbɔ abogéné mme anɛ ji mmyɛ aké, ‘Ntɛ, chyɛɛ́ me gébé nkwɔle nyɛ ujwɔɔ́ byɛ!’ \v 30 Yɛ́mbɔ mende yimbɔ akame wɔ. Tɛnétɛné yimbɔ afyɛ mende yimbɔ né denɔ nnó akwɔ ujwɔɔ́ bií uko. \v 31 Gébégé bɔɔ́ utɔɔ́ mfwa abifɔ ágɛné mechɔ́ ɛwéna, metɔɔ́ ɛsɔ́ ɛbwɔ́ dɔɔ́ ájyɛ toó mfwa yɛ́ndégenó ɛyigé gepyɛɛ́. \v 32 Mfwa akuú muú utɔɔ́ ayi mbɔ, ayi ji abɔ́ ajɔɔ́ nnó akwɔgé sé ujwɔɔ́ bi ágbarege ji nnó achwɔ́. Achwɔ́gé, ajɔɔ́ ne ji aké, ‘Wɔ muú mebo yina, ɔnɛ me mmyɛ ngɛ́ wɔ meshwɛ, nlyaá gekpɛ́kpɛ́gé ujwɔɔ́ ɛbi ɔnyɛ́ me; \v 33 ɔbɔ́ ɔlu mangɛ́ ntó ntɛ meŋmɛ wyɛ meshwɛ ndɛre me ngɛné wɔ meshwɛ, pɔ́ mbɔ?’ \v 34 Ne metɔɔ́ ɛsɔ́ mfwa yimbɔ dɔɔ́ ajɔɔ́ aké áfyɛ́ mende yimbɔ né denɔ átulé ji kpaá tɛ akwɔ́le ujwɔɔ́ ɛbi anyɛɛ́ ji uko.” \v 35 Jisɔs ánérégé manjɔɔ́ aké, “Wyɛmbɔ ntó ne ɛbɛ nyɛ ne Ɛsɔwɔ Ntɛ wa muú alu né mfaánebuú. Mbɔgé ɔlá jinte gabo ayi ntɛ meŋmɛ wyɛ ápyɛɛ́ ne metɔɔ́ wyɛɛ́ meko wɔ́, Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nyɛ ne wɔ ntó wyɛ ndɛre mfwa yimbɔ abɔ́ apyɛɛ́ ne muú utɔɔ́ wuú yimbɔ.” \c 19 \s1 Jisɔs alɛrege depɔré manwá neba \r (Mak 10:1-12) \p \v 1 Jisɔs anerege manjɔɔ́ depɔ ɛtire na deko, alyaá gebagé mewaá Galilií afɛ́ né gebagé mewaá Judiya achyaá ɛbɛɛ́ Jodan. \v 2 Gejamege bɔɔ́ gekwɔle ji. Apyɛ abi ámeé átoó. \v 3 Ndɛre ji alú ɛwú, bɔɔ́ Farasi fɔ áfɛ́ ɛta wuú mammua ji áké, “Nnó ɛbɛ́ ɛsé ɛkamé nnó mende awá neba ne mendée wuú né yɛ́nde ɛkɛ́ mechɔɔ́?” \v 4 Ágíge mbɔ, Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛlu wáwálé nnó ɛnyú dekú mɛ́ né mmu Ɛsɔwɔ nnó, tɛ́ ula ulɔɔ́ ɛbi Ɛsɔwɔ muú ákwyɛɛ́ nyá bɔɔ́, akwyɛɛ́ ɛbwɔ́, mende ne mendée.” \v 5 “Getú ɛyigé na mende alyage nyɛ mmá wuú ne ntɛ wuú afɛ́ acho mmyɛ ne mendée wuú ɛbwɔ́ ápea ákwé muú ama. \v 6 Ɛbwɔ́ ápɔ́ sé bɔɔ́ ápeá nana, ála muú ama. Ndɛre ɛlúmbɔ bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ áchomé chónchó né neba ɛ́kágé muú akya nnó atyáa.” \v 7 Bɔɔ́ Farasi abimbɔ ágií ji áké, “Ulannó ne ɛbɛ Mosis ɛjɔɔ́ ɛké mende akáge chyɛɛ́ mendée wuú mekpo ŋwɛ manlɛre nnó awá neba ne akage lyaá ji?” \v 8 Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Mosis akame nnó ɛnyú déwá neba ne andée nyú gétúgé mekpo meto nyú. Yɛ́mbɔ, ɛbɔ ɛpɔ́fɔ́ mbɔ gébégé Ɛsɔwɔ abɔɔ́ mbɛ akwyɛɛ́ mende ne mendée. \s1 Jisɔs alɛ́rege depɔré ulɔ ne neba manwá \r (Mat 5:27-32; Mak 10:11, 12; Luk 16:18) \p \v 9 “Ne ngárege ɛnyú nnó, yɛndé mende ayi awáne neba ne mendée wuú, mbɔgé mendée yimbɔ álá kwe ulɔ wɔ́ ne ajyɛge ba mendée ayichá akwé mbɔ lé ulɔ.” \v 10 Baá utɔɔ́ Jisɔs ájɔɔ́ ne ji áké, “Ɛbɛge nnó wyɛ mechɔ́ ulɔɔ́ ɛwuɛwu ne muú akágé wa neba ne mendée wuú, ɛlu chaŋéné nnó mende ábagé yɛ mendée cháchá.” \v 11 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Bɔɔ́ ako fɔ́ wɔ́ ákamégé manjwɔle ayi álá ábá neba wɔ́. Ɛkose bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛbwɔ́ ɛshyɛ ne ákáge jwɔle. \v 12 Kágé nnó ábyɛ́ ande abifɔ mpɛ́, abifɔ ɛlé ákwaá ne ápyɛɛ́ ɛbwɔ́ álu mbɔ. Bɔɔ́ abifɔ ájwɔle wyɛmbɔ ɛké mpɛ́ gétúgé utɔɔ́ gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege. Bɔɔ́ abi ákamégé manjwɔlé ayi ála abá neba wɔ́ ájwɔlé.” \s1 Jisɔs ajé ambáné kɔɔ́ \r (Mak 10:13-16; Luk 18:15-17) \p \v 13 Bɔɔ́ fɔ áchwɔ́ ne baá bwɔ́ ɛta Jisɔs nnó anɛ́ré ɛbwɔ́ amu makpo anɛmmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ ajé ɛbwɔ́. Baá utɔɔ́ bií ányá bɔɔ́ bimbɔ. \v 14 Yɛ́mbɔ Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Lyáge ambánékɔ́ áchwɔ́ ɛta wa, ɛkagé dégbɛ́ ɛbwɔ́ néndé gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gelú ɛyigé bɔɔ́ abi álu ndɛre baá bina.” \v 15 Ajɔ́gé mbɔ, anɛre ammu né mekpo yɛ́ndé maá ajé ɛbwɔ́, anerege alyaá yɛ́ melu ɛwémbɔ afɛ́. \s1 Abya muú ŋka \r (Mak 10:17-31; Luk 18:18-30) \p \v 16 Bií uma mende fɔ afɛ́ mbaá Jisɔs. Ágií ji áké, “Ménlɛré mbɔgé nkɛ́lege geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́, nde galɔ́gálɔ́ ayi mbɔɔ́ mampyɛ?” \v 17 Agíge mbɔ, Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ulannó wɔ ɔgíge me genó ɛyi gelɔ́me, Ɛsɔwɔ mbií ne alú muú ayi alɔ́me. Mbɔgé ɔkɛ́lege mambɔ geŋwá, nógé yɛ́ mabɛ Ɛsɔwɔ.” \v 18 Ne mende yimbɔ agií Jisɔs aké, “Mabɛ ayi nde?” Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ɔwáge muú, ɔkwége ulɔ, ɔjogé ɛjo, ɔtɛ́negé ntɛ́sɛ́ gebyɔ́. \v 19 Nógé ntɛ wyɛɛ́ ne mmá wyɛɛ́ ne gbógé ne ntɛ méŋmɛ́ wyɛɛ́ ndɛre ɔgboó ne gemɛ jyɛɛ́.” \v 20 Ne mende yimbɔ ashuú Jisɔs meko aké, “Nlɔ mambélé mabɛ́ yina mako, ndegecha gelaá?” \v 21 Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Mbɔge ɔkelege mambɛ chó, gɛ́ genó ɛyi gélaá, chó kpoó yɛ́ndégenó ɛyigé ɔwyaá, ɔchyɛɛ́ ŋka yimbɔ mbá ubya bɔɔ́, ne ɔbɛɛ́ nyɛ ne gefwa né mfaánebuú. Ɔpyɛgé mbɔ, ɔchwɔ́ ɔkwɔlé me ndɛre maá utɔɔ́ wa.” \v 22 Mende yina awugé ndɛre Jisɔs ajɔɔ́, alyaá afɛ́ meshwɛmeshwɛ ne mesómé néndé ji awyaá gefwa dɔɔ́. \v 23 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií aké, “Ngárege ɛnyú wáwálé nnó ɛjwerége ne muú ŋka akpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ.” \v 24 Mmage gare ɛnyú nnó ɛlú wáwá nnó mpɔ mashwɔne áshwá né ɛmbú ábyamé ne nnó muú ŋka akpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ ágbárege. \v 25 Baá utɔɔ́ bií áwúgé mbɔ matyɛ mawa ɛbwɔ́ meno ne agige atɛ aké, “Ne ndé muú yi abɔ nyɛ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́?” \v 26 Jisɔs apɛ ɛbwɔ́ domeé ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ákwaá ákágé pyɛ fɔ́ ufɔɔ́ unó bina, yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ akage pyɛ unó uko.” \v 27 Pita ashuú yɛ ji meko aké, “Gɛ́ ɛsé delyaá unó sé uko dékwɔlege wɔ. Ndé nsá ayi ɛsé débɔɔ́ nyɛ?” \v 28 Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, ɛnyú abi dékwɔle me dejwɔlege nyɛ́ ntó ndɛre afwa mampáné depɔ né matoó áfyáneápeá ayi bɔɔ́ Isrɛli gébégé Maá Ntɛ Mekwaá ajwɔlégé né geluɔ mamgbare gefwa jií né mme mekɛ. \v 29 Ne yɛ́mbɔ muú ayi alyaá upú, áŋmɛ́, ntɛ ne mmá, yɛ́ baá yɛ́ lé makɔɔ́ gétúgé alu menkwɔlé wa, abɛɛ́ nyɛ ne bɔɔ́ ne gejamégé unó bi upwɔ amu. Ne Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ji geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́. \v 30 Yɛ́mbɔ gejamégé bɔɔ́ abi álú mbɔ mbɛ nana, meso gébé álaá nyɛ meso ne gejamé abi álu mbɔ meso nana ábɛɛ́ nyɛ mbɛ.” \c 20 \s1 Jisɔs atoó nekanémejɔɔ́ ampyɛɛ́ utɔɔ́ né mekɔɔ́ umpome \p \v 1 Jisɔs ama ajɔɔ́ aké, “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gelú ɛké nekanémejɔɔ́ ɛnina. Bií uma mende fɔ afɛ́ ntone gesé dondo ajyɛ kɛlé bɔɔ́ abi ájyɛɛ́ pyɛ utɔɔ́ né mmu mekɔɔ́ wuú. \v 2 Ajyɛge, bɔɔ́ abi ji abɔɔ́ mbɛ ágɛne ákame nnó ji achyɛge yɛ́ndémuú ɛbwɔ́ meno ŋka ɛwé yɛ́ndémuú anyɛɛ́ mɛ́ né bií uma ne agare yɛ́ ɛbwɔ́ nnó ajyɛ alɔ utɔɔ́. \v 3 Káláŋká ɛneéneama ɛkwɔ́négé ama jyɛɛ́ dafyɛ agɛ bɔɔ́ abifɔ átɛne wyɛ detú né ntóné gese. \v 4 Ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, ‘Ɛnyú ntó chogé depyɛ utɔɔ́ né mmu mekɔɔ́ wa. Nchyɛge nyɛ ɛnyú genó ɛyi gepyɛɛ́ matɔɔ́ ágɔɔ́ ɛnyú.’ \v 5 Abimbɔ áfɛ́ manjyɛɛ́ lɔ utɔɔ́. Mbɔ́ɔ mekɔɔ́ yimbɔ apyɛɛ́ wyɛmbɔ né metɔɔ́ ŋwɔ́mésé. Né káláŋká ɛlɛɛ́ ama jyɛ́ pyɛ wyɛmbɔ. \v 6 Genógé káláŋká ɛta né nkwale mende yimbɔ ama jyɛ né gese, ama gɛ́ bɔɔ́ átɛné wyɛ ɛfɛɛ́ detu. Agií ɛbwɔ́ aké, ‘Ɛnyú dechɔɔ́ bií bina detu, ɛlɔ mbɔ?’ \v 7 Áshuú ji meko áké, ‘Muú fɔ ákuú ɛsé nnó depyɛ utɔɔ́ wɔ́.’ Aké ne ɛbwɔ́, ‘Ɛnyú ntó choge depyɛ utɔɔ́ né mekɔɔ́ wa.’ \p \v 8 “Nkwale akwɔnégé mbɔɔ́ mekɔɔ́ yimbɔ ajɔɔ́ ne mempɛlé bɔɔ́ utɔɔ́ bií aké, ‘Kuú ampyɛɛ́ utɔɔ́ bimbɔ ako áchwɔ́ ne ɔchyɛɛ́ yɛ́ndémuú ŋka jií. Bɔmbɛ chyɛ bɔɔ́ utɔɔ́ abi álaá meso, ne abi abɔ mbɛ chyɛ ɛbwɔ́ kwyakwya.’ \v 9 Ne bɔɔ́ abi ábɔ́ áchwɔ́ né káláŋká ɛta né nkwale anyɛ́ wyɛ meno ŋka ɛma ne abi áchwɔɔ́ tɛ dondo. \v 10 Abi ábɔ́ mbɛ áchwɔ́ge áfɛre nnó ɛbwɔ́ ányɛɛ́ nyɛ ŋka dɔɔ́ ápwɔ́ abifɔ, yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ntó ányɛ́ wyɛ ŋka janja. \v 11 Ndɛre ɛbwɔ́ ásɛle ŋka ɛyimbɔ álɔ maŋménégé áshuúlege mbɔɔ́ mekɔɔ́ ndo, \v 12 ajɔ́ge aké, ‘bɔɔ́ abi ɔsɛle ɛbwɔ́ kwyakwya apyɛ utɔɔ́ lé né nchwanekɛ ama yɛ́mbɔ ɔchyɛɛ́ ɛbwɔ́ meno ŋka wyɛ ndɛre ɛsé abi dégɛne ɛfwyale depyɛɛ́ utɔɔ́ bií kpógele né mmu gebábálégé ŋmɛɛ́!’ \v 13 Yɛ́mbɔ mbɔɔ́ mekɔɔ́ ashuú muú bwɔ́ ama meko aké, ‘Mejée wa me mfwale fɔ́ wɔ, wɔ́. Ɔkame mansɛ ŋka ndɛre yɛ́ndémuú anyɛɛ́ mɛ́ né bií uma, ɛpɔ mbɔ? \v 14 Sɛ ŋka jyɛɛ́ wulege, membɔɔ́ ne nke nchyɛge muú utɔɔ́ ayi kwyakwya wyɛ ndɛre nchyɛɛ́ wɔ́. \v 15 Nnó nlu gyɛɛ́ mampyɛ genó ɛyigé nkɛlege mampyɛ ne ŋka ya?’ Wa metɔɔ́ ɛsɔɔ́ wɔ́ ɛle nlu muú ayi nchyɛge ɛchyɛ?” \v 16 Jisɔs anɛrege ajɔɔ́ yɛ aké, “Bɔɔ́ abi aŋea mbɔ gemɛ fina akwene nyɛ mbya né meso gébé ne abi alu mbɔ mbya fina aŋeage nyɛ gemɛ né meso gébé.” \s1 Jisɔs ama gáré máŋáne alɛɛ́ nkane ji agboó nyɛ \r (Mak 10:32-34; Luk 18:31-34) \p \v 17 Ndɛre bɔ Jisɔs ákwɔme ájyɛɛ́ né Jɛrosalɛ, asɛ baá utɔɔ́ bií áfyaneápeá ɛbwɔ́ átɛné babá. \v 18 Ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Wuúge, ɛsé dékwɔme mbɔ déjyɛɛ́ né Jɛrosalɛ, ɛwu, áfyɛɛ́ nyɛ Maá Ntɛ Mekwaá né amú anɔɔ́ baá ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Ɛbwɔ́ ajɔ́gé nyɛ nnó, me nkwɛ mpa, áwá me. \v 19 Ne áfyɛɛ́ nyɛ ji né amú bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Ɛbwɔ́ ájwyaáge nyɛ ji, átulege nyɛ ji ne utó ne áwɔme nyɛ ji né gekwa agboó. Yɛ́mbɔ, ndɔ́ ɛ́lɛɛ́ ɛ́kwɔnégé Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nyɛ ji akwilé né negbo.” \s1 Dékpakpa né gefwagé Ɛsɔwɔ \r (Mak 10:35-45) \p \v 20 Wyɛ né gébé ɛyigémbɔ, mendée Sɛbɛdee afɛ́ mbaá Jisɔs ne baá bií ande ápeá, ató mano né mbɛ ushu wuú, agií Jisɔs nnó apoó ji. \v 21 Jisɔs agí ji aké, “Ɔkɛ́lege ndé?” Ashuú ji meko aké, “Nkɛ́lege nnó, né meso gébé ɔjwɔlégé ɔke ɔgbarege gefwa jyɛɛ́ ɔpyɛ baá ba bina apea ájwɔle ntó ne wɔ né malu ɛnoge, ama né ɛgbe ɛbwɔnyɛ wyɛ ne ayifɔ né ɛgbɛ ɛbwɔbɛ wyɛ.” \v 22 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dekage genó ɛyigé degígé mbɔ. Nnó ɛnyú dekage nyú nyɛ ŋkɔ ɛfwyale ayi me nyuú nyɛ?” Áké, “Ɛ ɛ́, ɛsé dekage.” \v 23 Ákamege mbɔ, Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Nkame wáwálé nnó ɛnyú dékágé gɛ́ nyɛ ɛfwyale nkane me ngɛne nyɛ, yɛ́mbɔ me fɔ́ njyaá bɔɔ́ bi ájwɔlege né ɛbwɔnyɛ wa ne abi ajwɔlege né ɛbwɔbɛ wɔ́. Malu yimbɔ alú ɛlé ayi bɔɔ́ abi Ntɛ wa ajyaá mɛ nnó ajwɔlé wyɛ.” \v 24 Ne baá utɔɔ́ Jisɔs abi makpo áfya, áwúgé genó ɛyigé abi ápeá ápyɛ, matɔɔ́ ásɔ́ ɛbwɔ́ dɔɔ́. \p \v 25 Ne Jisɔs akuú baá utɔɔ́ bií ako ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dekaá nnó afwa mme abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ásɛlé utó bwɔ́ ápyɛɛ́ yɛ́ndégenó ɛyi géjií ɛbwɔ́ metɔɔ́ ne bɔɔ́ bwɔ́ ne yɛ́ ákpakpa melɔ áwyaá utó bi ajɔ́ge mechɔ́ ne bɔɔ́ bwɔ́ ɛ́byɛ́. \v 26 Ne ɛ́bɛ́gé fɔ́ mbɔ ne ɛnyú. Yɛ́ndémuú nyú ayi akɛ́lege mambɛ muú kpaá abɔ́ mambɛ ménkpané defwɛ́ nyú; \v 27 yɛ́ndémuú nyú ayi ákɛ́lege mambɛ menɔmbɛ abɔ mambɛ́ ɛké mefwɛ́ nyú. \v 28 Wyɛ nkane Maá Ntɛ Mekwaá, ji achwɔ́ɔ fɔ́ nnó bɔɔ́ ákpá ji defwɛ́ wɔ́, achwɔ́ lé mánkpá bɔɔ́ defwɛ́ nnó achyɛ gemɛ jií mawené gejámégé bɔɔ́ né gabo.” \s1 Jisɔs apyɛ bɔɔ́ amɛ nónómé apea ágɛne \r (Mak 10:46-52; Luk 18:35-43) \p \v 29 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ályage Jɛriko, gejamégé bɔɔ́ ákwɔlé ɛbwɔ́. \v 30 Wyɛ né gébé ɛyigémbɔ, ande fɔ amɛ nónómé apea abɔ ájwɔ́lé né mapea meti. Nkane bɔɔ́ ájɔɔ́gé nnó Jisɔs ale koó ande bimbɔ ábɛge áke, “Ata, Mpyáne Dɛvid gɛ́ ɛsé meshwɛ!” \v 31 Bɔɔ́ bimbɔ ányá ɛbwɔ́ áke, “Kwɛnege nyáme”, yɛ́mbɔ ábɛɛ́ lé bɛɛ́ge ne ɛshyɛ áke, “Ata, Mpyáne Dɛvid, gɛ́ ɛse meshwɛ.” \v 32 Jisɔs awúgé mbɔ atɛné, akuú yɛ bɔɔ́ amɛ nónómé bimbɔ apea ágií ɛbwɔ́ aké, “Ndé genó dekɛlege me mpyɛ ɛta ɛnyú?” \v 33 Áshuú ji meko áke, “Ata, dékɛlege nnó ɔpyɛ ɛsé dégɛne mbaá!” \v 34 Meshwɛ akwɔ́ Jisɔs metɔɔ́ getúge bwɔ́ ne ata amɛ bwɔ́. Tɛ́nétɛ́né yimbɔ álɔ mángɛ́né mbaá ne ákwɔlege ji. \c 21 \s1 Jisɔs akpɛ né Jɛrosalɛ nkane mfwa \r (Mak 11:1-11; Luk 19:28-40; Jɔn 12:12-19) \p \v 1 Ndɛre Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií álɛ́ kwɔ́kwɔ́lé ne Jɛrosalɛ, ákwɔnégé Bɛtfage melɔ ɛwé ɛlu né mfaá Mékwɛ́ Olif. Jisɔs áfere baá utɔɔ́ bií makpo ápeá atɔ́ nnó ábɔ́ mbɛ. \v 2 Ndɛre atɔme ɛbwɔ́, ajɔɔ́ aké, “Chogé né maá melɔ ayi alu mbɔ ɛnyú né mbɛ, tɛ́nétɛ́né dégɛne nyɛ maá géjuŋá ɛyigé áshií ne maá wuú ne ɛgbɛ mmyɛ. Kaáge dechwɔ́ me ne ubi. \v 3 Ne mbɔgé muú agigé ɛnyú ula bi dekage geji, garege ji nnó, ‘Ata ne akɛ́lege ubi.’ Tɛnétɛné yimbɔ, alyágé ɛnyú dechwɔ́ ne ubi.” \v 4 Ɛwéna ɛpyɛmbɔ nnó ɛbɛ wáwálé ndɛre muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ abɔ ajɔɔ́ nnó, \q1 \v 5 “Gare bɔɔ́ Sayɔn nnó, \q1 Gɛge mfwa nyú, \q1 apɔ ne nepa, \q1 ajwɔ́lé mfaá géjuŋá achwɔɔ́ ne maá mbyɛne géjuŋá.” \f + \fr 21:5 \ft Ɛlú wáwálé nnó: 1. Sayɔn ɛlé melɔ Jɛrosalɛ. 2. Gébégé bɔ Jisɔs, afwa ájwɔlege lé né mfaá mpɔ mekagala ne ákɛne. Ubya bɔ ne ukɛne mfaá ujuŋa.\f* \p \v 6 Baá utɔɔ́ bimbɔ ájyɛ́gé ápyɛ wyɛ ndɛre Jisɔs agare ɛbwɔ́. \v 7 Áchwɔ́gé ne géjuŋá yimbɔ ne maá ɛtá Jisɔs, áfere mandeé bwɔ́ ágyaá ubi meso ne Jisɔs akwɔ ajwɔlé mfaá. \v 8 Ne gejamégé bɔɔ́ abi álu ɛfɛɛ́ ágyaáge mandée bwɔ́ né meti. Ábifɔ ásɔ́rege uwɔ́ mámɛ́ ágyaáge ntó né meti nnó Jisɔs akoó mfaá. \f + \fr 21:8 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Gɛ na ne bɔɔ́ Jus apyɛ mansɛ muú kpaá ne ɛnoge.\f* \q1 \v 9 Gejamégé bɔɔ́ ájyɛɛ́ mbɛ abifɔ ákwɔ́lege meso ne Jisɔs alu metɔɔ́ metɔɔ. Ɛbwɔ́ ako álɔ mankálégé áke, \q1 “Matame mábɛ́ ne mpyáne Dɛvid! \q1 Mejé ɛbɛ́ ne muú ayi achwɔɔ́ né mabɔ Ata. \q1 Matame mábɛ́ ne Ɛsɔwɔ muú alu \q1 né mfaánebuú ɛniné mfaá mfaá!” \p \v 10 Wyɛ ndɛre Jisɔs akpɛné né Jɛrosalɛ, melɔ meko ɛnyigé tegétegé ne bɔɔ́ álɔ mangígé áké, “Acha muú ayi achwɔɔ́ mbɔ waá yɛ?” \v 11 Ne gejamégé bɔɔ́ abi akɛne ne Jisɔs ashuú meko áké, “Ɛlé Jisɔs muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ayi atané né melɔ Nasɛrɛt né gebagé mewaá Galilií.” \s1 Jisɔs abú bɔɔ́ bi ákpoó unó né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ \r (Mak 11:15-19; Luk 19:45-48; Jɔn 2:13-22) \p \v 12 Ne Jisɔs akpɛ́gé né melɔ Jɛrosalɛ akpɛ né mmu dachi ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, abú bɔɔ́ bi ákpóo ne abi áname unó. Atyá makpókpógélé bɔɔ́ abi ákɛne gesegé maŋka mankwɔré ne malu ujwɔ́lé bɔɔ́ ako abi ákpóo upwine melɔ ɛbi ápyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ubi. \f + \fr 21:12 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Gepwine melɔ gélú getu ɛyigé bɔɔ́ Jus ápyɛ upɛ mbaá Ɛsɔwɔ.\f* \p \v 13 Ndɛre Jisɔs apyɛmbɔ, agare ɛbwɔ́ aké, “Ása né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, Ɛsɔwɔ aké, ‘Gepú ya ɛyíge bɔɔ́ áchómege wyɛ mamfɛɛ́ me ákuú nyɛ geji nnó gepúgé mmyɛmenɛne.’ Yɛ́mbɔ ɛnyú débwɔlé géjí gelá melu ɛwé ánjó ábige wyɛɛ́!” \v 14 Ndɛre ji alú né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, bɔɔ́ amɛ nónómé ne abi ubwire áfɛ́ ɛta wuú. Apyɛ ɛbwɔ́ ako átoó. \v 15 Ánɔɔ́ baá ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ɛkwɔ anlɛre mabɛ Ɛsɔwɔ ágɛ́ ukpɛ́kpɛ́ unó bi Jisɔs apyɛ́ɛ ne áwú ntó ndɛre baá melɔ ákalege né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, nnó matame mábɛ́ ne mpyáne Dɛvid. Áwugé mbɔ matɔɔ́ ásɔ́ ɛbwɔ́. \v 16 Ágí Jisɔs áke, “Ɔwuú mbɔ genó ɛyigé baá melɔ ájɔ́ge?” Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛɛh nwu, nnó ɛnyú délu daŋkú genó ɛyigé asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ? Ásá wyɛ nnó; ‘Ɔlɛré baá melɔ ne abi álu maka amu ndɛre áfɛ́ɛge wɔ’.” \p \v 17 Jisɔs ajɔ́ge mbɔ alyá ɛbwɔ́ afɛ́ né melɔ Bɛtani ajyɛ bɛle ɛwu. \s1 Jisɔs alwɛré genɔɔ́ge fig gégbó \r (Mak 11:12-14, 20-24) \p \v 18 Bií ujyágé, dondo gemua mme, ndɛre Jisɔs abɔɔ́ mankeré meso né Jɛrosalɛ, akwɔ́négé meti mesa alɔ mamyɛ ji. \v 19 Agɛ́ genɔɔ́ ɛyigé akuú nnó fig né ɛgbɛ́ meti. Afɛ́ wyɛ nnó waá agɛne umpomé fɔ́ wyɛɛ́, yɛ́mbɔ yɛɛ́ géma agɛ wɔ ɛkosé bya ubíubí. Jisɔs ajɔɔ́ ne genɔɔ́ ɛyigémbɔ aké, “Tɛ mme abyɛɛ́, wɔ ɔmagé wɔ́ɔ sé umpomé.” Tɛ́nétɛ́né yimbɔ genɔ ɛyigémbɔ gewaŋésé gégbó. \v 20 Ne baá utɔɔ́ Jisɔs ágɛ́gé mbɔ ála mano mekpo fuú, ágíge atɛ aké, “Genɔgé fig ɛyigé na gégbó mbɔ wáwá ndé?” \v 21 Ne Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, mbɔgé ɛnyú defyɛgé matɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne déla pɔ́ ne dembyɔ né ɛshyɛ ɛwe ji awyaá, dépyɛ nyɛ unó nkane me mpyɛɛ́ mbɔ ne genɔge fig, yɛ́ ɛbɛ́ lé ɛbi upwɔɔ́ bina dépyɛ nyɛ ubi. Dékage jɔɔ́ yɛ́ ɛbɛ́ lé ne mékwɛ́ ɛwéna nnó, ‘Táné fa ɔjyɛ́ ɔkwɛ́ né mmu ɛbɛɛ́ mega’, Ɛsɔwɔ apyɛ wyɛ nkane ɛnyú déjɔɔ́. \v 22 Mbɔgé défyɛgé matɔɔ́ nyú ne Ɛsɔwɔ ne dégíge yɛ́ndégenó né mmyɛmenɛne achyɛge nyɛ ɛnyú geji.” \s1 Ágií Jisɔs mbaá ayi uto bi utané \r (Mak 11:27-33; Luk 20:1-8) \p \v 23 Jisɔs akeré né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, akpɛ́gé mmu alɔ manlɛré bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ndɛre alɛ́rege anɔɔ́ baá abi ápyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ákpakpa melɔ áchwɔɔ́ báne ji, ágií ji áke, “Ndé uto ɛbi ɔwyaá mampyɛ unó bina? Waá achyɛɛ́ wɔ uto ubi?” \v 24 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Me ntó nwyaá awa nkwɛ́ mangií ɛnyú, deshúgé me meko me ngarége ɛnyú uto ɛbi me nwyaá ne mpyɛɛ́ unó bina. \v 25 Waá achyɛ Jɔn uto manwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, Ɛsɔwɔ waá akwaá?” Jisɔs ágiígé mbɔ álɔ manyɛ́ge mbeé ne atɛ áké, “Dejɔ́gé mbɔ nyɛ nnó? Ɛ́bɛge dejɔɔ́gé nnó ɛlé Ɛsɔwɔ ne achyɛɛ́ Jɔn uto bi, agige nyɛ ɛsé aké, ‘Ulannó ne delá kamé mekomejɔɔ́ wuú wɔ́?’ \v 26 Yɛ́mbɔ mbɔgé déjɔ́ge nnó ‘Ákwaá ne áchyɛ’ ɛbyɛ́nnó dekɛlege bɔɔ́ bina mpa. Nendé, yɛ́ndémuú abɔ́ akaá nnó Jɔn alu muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ wáwálé.” \v 27 Ɛpyɛ ɛbwɔ́ áshú lé Jisɔs meko áké, “Ɛsé dékaá fɔ́ muú ayi achyɛɛ́ Jɔn uto wɔ́.” Ne Jisɔs ashuú ntó ɛbwɔ́ meko aké, “Yɛ́ me ntó ngárégé fɔ́ ɛnyú muú yi achyɛ́ me uto ne mpyɛ́ unó bina.” \s1 Jisɔs ató nekanémejɔɔ́ mende fɔ ne baá bií apeá \p \v 28 Ne Jisɔs aké, “Ɛnyú défɛré mbɔ nnó ne mechɔ́ ɛwéna? Mende fɔ abɔ́ alu, awyaá baá ande makpó apea. Bií uma ákuú ayi mbɛ, ajɔɔ́ ne ji aké, ‘chó pyɛ utɔɔ́ ne mekɔɔ́ fina.’ \v 29 Ne maá yimbɔ ashuú ji meko aké, ‘Njyɛɛ́ fɔ́’ yɛ́mbɔ ɛwyáge akwɔré metɔɔ́ wuú afɛ́. \v 30 Mende yimbɔ afɛ mbaá ayifɔ ajɔɔ́ wyɛmbɔ ne ji. Ajɔ́gé mbɔ maá yimbɔ akamé aké, ‘Ata njyɛ.’ Yɛ́mbɔ ajyɛɛ́ ji wɔ́. \v 31 Jisɔs ajɔ́gé mbɔ, aké, gárege me, né baá bina makpo apea, ayi ndé áwuú meko ntɛ wuú?” Áshuú ji meko áké, “Ɛlé ayi mbɛ” Ɛfɛɛ́ mbɔ Jisɔs agaré ɛbwɔ́ áké, “Mengarege ɛnyú wáwálé nnó bɔɔ́ abi álú bɔɔ́ abo nkane ansɛlé ŋka makpo ne andée ɛno, ábɔɔ́ nyɛ mbɛ agɛ meti wáwá mamkpɛ né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege ápwɔ ɛnyú abifɔ. \v 32 Néndé Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ achwɔ́ nya ɛta nyú bɔɔ́ Isrɛli ako alɛré ɛnyú ndɛre muú abɔɔ́ mambelé geŋwá jií ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege, ne ɛnyú dekamé meko wuú wɔ́; yɛ́mbɔ ansɛlé ŋka makpo ne andée ɛno ne ákamé meko wuú. Ne yɛɛ́ gébégé ɛnyú dégɛné mbɔ na, ɛnyú deti fɔ meso ne gabo nyú dekamé meko wuú wɔ́.” \s1 Nekanémejɔɔ́ bɔɔ́ uségé ne mbɔɔ́ mekɔɔ́ \r (Mak 12:1-12; Luk 20:9-19) \p \v 33 Jisɔs ama ajɔɔ́ aké, “Wuúge nekanémejɔɔ́ ɛniné fɔ́”, “Muú fɔ awyaá nya mekɔɔ́ wuú, apɛ unɔɔ́ ɛbi ákuú vine, ásɛle umpome bií mampyɛ mmɔɔ́, anɔ gebame agyaá ɛwú mme, achó ɛmbu akwyɛɛ́ ɛwú cháŋéné nnó áké áŋámege umpome ɛbimbɔ manaá makpɛ́né wyɛ. Atɛne ntó maá ɛnyɔŋ nnó membamé mekɔɔ́ ajwɔ́légé wyɛ. Asɛ bɔɔ́ uségé afyɛ́ wyɛ. Apyɛ́gé mbɔ, atané afɛ́ nekɛ né melɔ fɔ. \v 34 Gébé gekwɔ́négé ɛyigé akyɛɛ́ umpome vine ɛbimbɔ mbɔɔ́ mekɔɔ́ atɔ baá defwɛ́ bií nnó ájyɛ ásɛ ɛbií umpome vine mbaá bɔɔ́ uségé bimbɔ. \v 35 Baá defwɛ́ bimbɔ akwɔ́négé né mekɔɔ́, bɔɔ́ uségé ágbaré ɛbwɔ́, átulé ama, áwá ama, ne átó ayifɔ ne mataá. \v 36 Ápyɛ́gé mbɔ, mbɔɔ́ mekɔɔ́ yimbɔ ama tɔ́ baá defwɛ́ abifɔ, abi ajamé apwɔɔ́ abi mbɛmbɛ. Ne bɔɔ́ uségé bimbɔ ápyɛ ne baá defwɛ́ bimbɔ wyɛ nkane ápyɛ ne abi mbɛ. \v 37 Ne kwyakwya, achwɔ́ fére maá wuú atɔ́, ajɔɔ́ aké, ‘Ágɛgé nyɛ maá wa membɔɔ́ yɛ́ ɛbɛ́ nnó áchyɛge nyɛ ji ɛ́nógé.’ \v 38 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ uségé bimbɔ, ágɛ́gé maá awuú nkane achwɔ́ɔ, ájɔɔ́ ne atɛ áké, ‘Gɛ́ge menyɛɛ́ geteé mbɔɔ́ mekɔɔ́ na, chwɔ́ge déwá ji, ji ne alú muú ayi anyɛɛ́ nyɛ geteégé mekɔɔ́ ɛwéna, chwɔ́ge dewá denyɛ́ geteé jií!’ \v 39 Ápyɛgé ji áfomé meso gébámé áwá. \p \v 40 “Jisɔs anérégé mantó nekanémejɔɔ́ ɛniné na, agií ákpakpa bɔɔ́ Jus abi ji agarege ɛbwɔ́ makamejɔɔ́ ayina aké, défɛré nnó mbɔɔ́ mekɔɔ́ yimbɔ akerégé meso né nekɛ nií, apyɛ nyɛ nnó ne bɔɔ́ uségé bimbɔ?” \v 41 Áshuú ji meko áké, “Akerégé meso, apyɛ nyɛ bɔɔ́ nchyɛ bimbɔ ágbo negbo nebo. Achyɛɛ́ mekɔɔ́ ɛwémbɔ mbaá bɔɔ́ uségé abi cha, abi áchyɛge nyɛ ji ɛbí umpome vine yɛ́ndé gébégé mbwɛ.” \v 42 Ájɔ́gé mbɔ, Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké, “Nnó ɛnyú délú daŋkú genó ɛyige ásamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ? Ása wyɛ nnó, ‘Ntaá ɛniné antɛné upú ashyaá nnó nélɔ́mé, néni ne nélaá menɔ ntaá ayi ágbaré ɛkwɔ gepú. Ata ne apyɛ nnó ɛwú ɛbɛ mbɔ, ne ɛlu gekpɛkpɛ genó né amɛ se!’ \p \v 43 “Ndɛre ɛlúmbɔ, me ngarege ɛnyú wáwálé nnó, ɛnyú débɛɛ́ nyɛ sé bɔɔ́ bi Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa ne ɛnyú, ala gbaré nyɛ lé ne bɔɔ́ abi ákwɔre matɔɔ́ bwɔ́ ákwane mambɛ bɔɔ́ gefwage Ɛsɔwɔ.” \v 44 [Ne yɛ́ndémuú ayi akwene mfaá ntaá ɛníne na, akɔrege nyɛ, yɛ́ndémuú ntó ayi ntaá ɛnína nekwene ji mmyɛ nechɔgéré ji yilé yilé.] \v 45 Anɔɔ́ baá abi apyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ Farasi áwuúgé ndɛre Jisɔs atomé maka mejɔɔ́ yimbɔ, ákaá nnó ájɔge mbɔ lé ne ɛbwɔ́. \v 46 Ákɛlé meti mampyɛ ji, yɛ́mbɔ áfɔ́ɔ nyá gejamégé bɔɔ́ abi álú ɛfɛɛ́, néndé yɛ́ndémuú ásɛ Jisɔs nnó alu muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ. \c 22 \s1 Nekanémejɔɔ́ ɛpaá neba \r (Luk 14:15-24) \p \v 1 Ne Jisɔs ama tó ɛbwɔ́ nekanemejɔɔ́ ɛniné fɔ aké, \v 2 “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gélú ɛké nekanémejɔɔ́ ɛniné na. Mfwa fɔ akpomé mmyɛ mampyɛ ɛpaá nebane maá wuú ayi mende. \v 3 Mfwa yimbɔ anérégé, atɔ́ baá defwɛ bií nnó ájyɛ ákú bɔɔ́ abi ji agaré mɛ́ nnó achwɔ́ ɛpaá ɛlɔ, yɛ́mbɔ yɛ muú ama achwɔ́ wɔ́. \v 4 Mfwa yimbɔ ama kéré atɔ́ baá defwɛ́ abi fɔ́ aké, ‘chóge dégáré bɔɔ́ abi me mbɔ nlɔɔ́ nnó nwá mpɔ mabɔ, ntyɛɛ́ ɛbwɔ́ menyɛɛ́ melɔ́mélɔ́, nkwyɛɛ́ yɛ́ndégenó. Áchwɔ́ wáwá, áwyagé ɛpaá ɛchwɔɔ́ ɛlɔ!’ \v 5 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ bimbɔ ásɛ yɛ́ ɛwémbɔ ɛké genó wɔ́. Áfɛ́ ápyɛ lé depɔ debwɔ́ ɛtiré cháchá. Abifɔ áfɛ́ makɔɔ́ bwɔ́, abifɔ áfɛ́ ne upú use bwɔ́. \v 6 Ne abifɔ ágbaré baá defwɛ mfwa átulé ɛbwɔ́ ɛke menya, áwá. \v 7 Ápyɛgémbɔ, metɔɔ́ ɛsɔ́ mfwa yimbɔ, atɔ́ bɔɔ́ bee bií ájyɛ wá bɔɔ́ abi áwané mbɔ baá défwɛ bií, ne ásɔ ntó melɔ bwɔ́. \v 8 Ne agaré yɛ́ baá defwɛ́ bií aké, ‘Ɛpaá wa ɛchwɔɔ́ lɔ, ne bɔɔ́ abi me nɛne álɛre nnó ákwane fɔ́ mambɛ́ bɔɔ́ abi áchwɔɔ́ ɛpaá wa wɔ́. \v 9 Chóge né mati mako, kuúge yɛ́ndémuú ayi dégɛ́ne nnó áchwɔ́ ɛpaá.’ \v 10 Ne baá defwɛ́ bií mbɔ áfɛ́ ápyɛ́ɛ wyɛ nkane ji ajɔɔ́. Ákuú yɛ́ndémuú ayi ɛbwɔ́ ágɛné, abi aboabo ne abi álɔ́álɔ́ achwɔ́. Kpaá tɛ gepúgé neba gegbeé ne bɔɔ́. \v 11 Ne gébégé mfwa yimbɔ akpené mmu mangɛ́ bɔɔ́ abi anɛné ɛbwɔ́ ɛpaá, agɛ́ mende fɔ ama ayi ala fyɛ ndée neba ɛyi ɛkwané mbaá ɛpaá ɛwémbɔ wɔ́. \v 12 Agií ji aké, ‘Mejeé wa, wɔ ɔpyɛɛ́ nnó ne ɔkpɛné fa ne ndée ɛyi ɛla ɛkwané mbaá ɛpaá ɛwéna wɔ́?’ Ne mende yimbɔ ala bɔmbɔ. \v 13 Ɛpyɛ mfwa agaré bɔɔ́ abi ánɛne aŋkɛɛ́ né ɛpaá aké, ‘pyɛ́ge ji déwɛ́ uka ne amu, debwɛɛ́ ji défómé dafyɛ né melu ɛwé empinya gemua ɛlu wyɛ. Ɛfɛɛ́ mbɔ ne bɔɔ́ álilí nyɛ ányɛɛ́ maŋɛ́ne.’” \v 14 Jisɔs anérégé mantó nekanémejɔɔ́ ɛníné na, aké, “Ɛsɔwɔ akúu gejamégé bɔɔ́ yɛ́mbɔ abi ji ajyaá jaá wɔ́.” \s1 Ágií Jisɔs mechɔ ŋkamakpo \r (Mak 12:13-17; Luk 20:20-26) \p \v 15 Ɛwya yɛ́ wɔ́, bɔɔ́ ɛkwɔ Farasi fɔ́ abi awuú genó ɛyigé Jisɔs ajɔ́gé, atane ájyɛɛ́ gbáre geju ákɛ́lege meti ɛwé ɛbwɔ́ ápyɛ ne Jisɔs akwe nekwené meno. \v 16 Ɛbwɔ́ ako ákamé meko ama, átɔ́ baá utɔɔ́ bwɔ́ choncho ne bɔɔ́ ɛkwɔ́ Hɛrɔd, nnó ájyɛ ágií Jisɔs nkwɛ́. Ájyɛ́gé áké, “Ménlɛré, ɛsé dékaá nnó wɔ ɔlu muú ayi ɔjɔ́gé wáwálé, ne ɔlɛrege bɔɔ́ unó ndɛre Ɛsɔwɔ akɛ́lege wáwálé, ɔfɔɔ́ fɔ́ amɛ bɔɔ́ néndé, ɔsɛ́lé fɔ nnó muú ayifɔ́, aŋea gemɛ apwɔ ayifɔ. \v 17 Nnó ɛsé delú chó manchyɛgé ŋkámakpo mbaá mfwa Rom waá déchyɛ́gé fɔ? Garé ɛsé genó ɛyigé wɔ ɔfɛre nnó gelú chó.” \v 18 Yɛ́mbɔ Jisɔs akaá ufɛ́ré uboubo ɛbi úlú ɛbwɔ́ metɔɔ́. Ne ɛpyɛ ji aké ɛnyú bɔɔ́ dembwɔle bina, “Ndé ɛnyú dépɛ́nege me mataá? \v 19 Lɛrege me gefɔgé ŋka ɛyi dechyɛge ŋkámakpo.” Álɛré ji, asɛ agbaré. \v 20 Agií ɛbwɔ́ aké, “Mekpo wá na, ne mabɔ waá na ásamé né ŋka ɛyi?” \v 21 Áshuú ji meko áké, “Ɛ́lé mekpo mfwa Rom ne mabɔ mií.” Ɛfɛɛ́ ne Jisɔs agaré ɛbwɔ́ aké, “Chyɛɛ́ge yɛ́ mfwa Rom genó ɛyi gélú ɛjií. Ne chyɛge ntó Ɛsɔwɔ genó ɛyi gélú ɛyi Ɛsɔwɔ.” \v 22 Áwuúgé meko ayi Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ byɔ uwɔ ɛbwɔ́ mmu ályaá ji áfɛ́. \s1 Ágií Jisɔs nkwɛ́ mechɔ mankwile né negbo \r (Mak 12:18-27; Luk 20:27-40) \p \v 23 Wyɛ né bií bimbɔ, bɔɔ́ ɛkwɔ Sadusi fɔ́ áchwɔ́ mangií Jisɔs mechɔ́. Ɛbwɔ́ abi na álu bɔɔ́ abi ákame nya nnó muú agbogé, akwilége sé né negbo. Ágií ji áké, \v 24 “Ménlɛré, ɛbɛ́ Mosis ɛké mbɔgé muú abagé mendée ne agboge ayi ála pɔ́ ne maá, meŋmo áwuú abɔ́ mansɛ mendée yimbɔ ukwi nnó ábyɛ́gé baá ábɛ́ lé né mabɔ ami mewené meŋmo yimbɔ. \v 25 Ɛbɔ́ ɛpyɛ nyá nnó, áŋmó fɔ ákénéama abi ande álú. Ayi mbɛ abá mendée, agboó alya ji yɛ́ maá apɔ́, ayi akwɔlege asɛ mendée yimbɔ ukwi, \v 26 meŋmo yimbɔ ntó agbo yɛ́ maá abyɛɛ́ ne mendée yimbɔ wɔ́. Wyɛmbɔ ne ɛpyɛ ne ayi agbeé makpo alɛɛ́ kpaá tɛ ɛbwɔ́ ákénéama ágbó ako. \v 27 Kwyakwya, mendée yimbɔ ntó agbó.” \v 28 Ndɛre ɛlúmbɔ, ágií Jisɔs áké, “Ɛlé mendée yina abané mbɔ ɛbwɔ́ ako, gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ bɔɔ́ ákwilégé né negbo, mendée yina abɛɛ́ nyɛ ayi waá?” \v 29 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú délu gyɛɛ́ dɔɔ́ né nkwɛ́ ayi dégií, nénde dékágé fɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne utó bií. \v 30 Débɔ́ mankaá nnó, gébégé Ɛsɔwɔ apyɛgé bɔɔ́ ákwilégé né negbo, ábáné fɔ́ neba ne átuú fɔ andeé neba, ábɛɛ́ ɛké makiɛ́nné Ɛsɔwɔ né mfaánebuú. \v 31 Ne gétúgé mechɔ bɔɔ́ abi ágboó meso gébé Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ ɛbwɔ́ ákwilé né negbo, nnó délú dankú genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ atome ne ukwene antɛ abi agboó mɛ? Ajɔɔ́ aké, \v 32 ‘Me nlu Ɛsɔwɔ ayi Abraham, ne ayi Asek ne ayi Jakɔb ánógé.’ Ɛwéna ɛlɛ́ré nnó Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ ákwilégé né negbo néndé ji apɔ́ fɔ́ Ɛsɔwɔ awuú bɔɔ́ alu ayi bɔɔ́ abi álú abɛ.” \v 33 Gejamégé bɔɔ́ abi álu ɛfɛɛ́ áwúge ndɛre ji ajɔɔ́ mbɔ, byɔ uwɔ ɛbwɔ́ mmu né gefɔɔ́ ɛyígé Jisɔs alɛ́rege unó. \s1 Ɛbɛ́ ɛwé ɛpwɔ mabɛ mako \r (Mak 12:28-34; Luk 10:25-28) \p \v 34 Bɔɔ́ ɛkwɔ Farasi áwuúgé nnó genó ɛyigé Jisɔs ajɔɔ́ ne bɔɔ́ Sadusi gépyɛ mano ágbɛ bɔɔ́ ɛkwɔ́ Sadusi, ágbaré geju mankɛlé meti ɛwéchá nnó ágií Jisɔs nkwɛ. \v 35 Ne muú bwɔ́ áma ayi ákaá mabɛ Mosis dɔɔ́, áfɛ́ mamua Jisɔs. \v 36 Agií ji nkwɛ́ áké, “Ménlɛré, ndé ɛbɛ́ Mosis ɛwe ɛŋeá ɛpwɔɔ́ mabɛ jií mako?” \v 37 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛbɛ́ ɛwé ɛŋeá ɛpwɔɔ́ mabɛ Mosis ako ɛlé ɛwé ɛjɔɔ́ nnó, ‘Gbógé ne Ata Ɛsɔwɔ wyɛɛ́ ne metɔɔ́ wyɛɛ́ meko, ne mendoó wyɛɛ́ meko ne ufɛ́ré byɛɛ́ uko.’ \v 38 Gɛ menɔ ɛbɛ́ ayi aŋeá apwɔɔ́ mabɛ́ mako. \v 39 Ne ɛbɛ́ ɛwé ɛma kwɔ́le ɛlu wyɛ ɛké ɛwé mbɛ ne ɛjɔɔ́ ɛké, ‘gbógé ne ntɛ méŋmɛ́ wyɛɛ́ ndɛre ɔgboó ne gemɛ jyɛɛ́.’ \v 40 Mabɛ́ ayi na apeá ne ágbaré yɛ́ndégenó, ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege nnó bɔɔ́ ápyɛ ndɛre Mosis ne bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ásamé.” \s1 Muú ayi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛla gefwa alu maá waá? \r (Mak 12:35-37; Luk 20:41-44) \p \v 41 Ndɛre bɔɔ́ ɛkwɔ Farasi álú melu ɛma ne Jisɔs, agií ɛbwɔ́ nkwɛ́ áké, \v 42 “Ɛnyú defɛré nnó ne Kras, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, ji alu maá waá?” \p Áshuú ji meko áké, “Alu mpyáne mfwa Dɛvid.” \v 43 Ájɔɔ́ge mbɔ Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké, “Mbɔgé ji alu mpyáne Dɛvid, ɛpyɛ nnó ne Mendoó Ukpea ɛpyɛɛ́ nyá mfwa Dɛvid akuú ji nnó Ata? Néndé aké, \v 44 ‘Ata Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ ne Ata wa aké, jwɔlé fa né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ wa né geluɔ́ge ɛ́nógé kpaá tɛ mpyɛɛ́ bɔɔ́ mawámé byɛɛ́ álaá ɛké mboó genɔɔ́ ayi ɔnɛ́rege uká byɛɛ́ mfaá.’ \v 45 Ne mbɔgé Dɛvid akuú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa nnó Ata, ɛpyɛɛ́mbɔ nnó ne ji amáge bɛ́ mpyáne wuú?” \v 46 Agíge mbɔ, yɛ́ muu ama ayi akáge shuú ji meko apɔ́. Ɛlɔ né gébé ɛyigémbɔ, ɔjyɛ́ mbɛ, yɛ́ muú ayi ama mua mangií ji nkwɛ́ apɔ́. \c 23 \s1 Jisɔs akwelé baá utɔɔ́ bií mbeé nnó ɛkage ásɛ gepɔgé Ánlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ \r (Mak 12:38, 39; Luk 11:43, 46; 20:45, 46) \p \v 1 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne gejamégé bɔɔ́ bi álu ɛfɛɛ́ chóncho ne baá utɔɔ́ bií aké, \v 2 “Anlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ ɛkwɔ Farasi ne abɔɔ́ manlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. \v 3 Gétú ɛyígé na, débɔ́ mankwɔ́légé ne mampyɛ́gé yɛ́ndégenó ɛyigé ɛbwɔ́ álɛ́rege cháŋéné. Yɛ́mbɔ, ɛnyú dékwɔlégé fɔ́ gepɔge bwɔ́, néndé álɛrege mabɛ Ɛsɔwɔ ayi ɛbwɔ́ ámbɔɔ́ álá nógé áji. \v 4 Áwɛ́le matuú ayi ánɔɔ́ ánɛ́rege bɔɔ́ né makpo, yɛ́mbɔ átárégé fɔ yɛɛ́ ɛbwɔ bwɔ́ nnó ápoó ɛbwɔ́ ákpá áji. \v 5 Ápyɛɛ́ lé depɔré Ɛsɔwɔ deko nnó bɔɔ́ ágɛ́, áfɛɛ́gé ɛbwɔ́. Pɛɛ́ge yɛ́ ndɛre ɛbwɔ́ ápyɛ unó bi ásamé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mmu uŋeage ne áwɛlé né mampwɛ́ ne uloó amu bwɔ́. Áfyɛɛ́ ntó bɔ nku abi áwyaá machagele matyɛɛ́ matyɛ né mano. \v 6 Ɛbwɔ́ ágbóo manjyágé uluɔ́ ɛ́nógé né mapaá ne áma ájyaá ntó malu alɔ́ alɔ́ né mmu macha mmyɛmenɛne ájwɔ́lege wyɛ. \v 7 Ɛbwɔ́ ágbóo ntó nnó bɔɔ́ átámégé ɛbwɔ́ ne ɛ́nógé, ne ájyɛge né machomelé ákɛlege ntó nnó bɔɔ́ ákúgé ɛbwɔ́ nnó, ‘Anlɛré.’ \v 8 Yɛ́mbɔ ɛkagé muú nyú fɔ akamé nnó ákuú ji nnó, ‘Ménlɛré,’ néndé ɛnyú déwyaá ɛlé menlɛré ama ne ɛnyú ako delu aŋmɛ. \v 9 Ne dékúgé ntó muú fa mme nnó, ‘Ntɛ́’, nyú néndé déwya lé Ntɛ ama muú alu né mfaánebuú. \f + \fr 23:9 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Jisɔs ajɔ́gé fɔ́ lé ne antɛ abi ábyɛné ɛse, ajɔ́gé lé ne bɔɔ́ abi ákɛlege nnó ákuúgé ɛbwɔ́ mabɔ kpakpa, nnó ákwɔ ŋgɔ.\f* \v 10 Ne dékamégé ntó ákuú muú nyú nnó, ‘Ata’, néndé déwya lé Ata ama. Ata yimbɔ ɛlé Kras, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa. \v 11 Muú ayi ábɛɛ́ muú kpaá né geluágé nyú, abɔ́ mambɛ́ lé menkpané defwɛ́ nyú. \v 12 Yɛ́ndémuú ayi ábwɛge gemɛ jií, Ɛsɔwɔ awáne nyɛ ji gelu. Ne yɛ́ndémuú ayi asɛle mmyɛ ji nnó apɔ́ yɛɛ́ muú fɔ́, Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ ji akwɔ ŋgɔ́. \s1 Jisɔs ashule ndo mbaá anlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ ne ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi \r (Mak 12:40; Luk 11:39-42, 44, 52; 20:47) \p \v 13 Ne Jisɔs afɛ́ mbɛ manjɔ́ge aké, “Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú délú bɔɔ́ démbwɔ́lé, nénde unó bi ɛnyú dépyɛɛ́, dégbɛɛ́ bɔɔ́ nnó ákpɛgé fɔ́ né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege. Ɛnyú ambɔɔ́ dékpɛné fɔ́ né geji ne délyágé fɔ meti nnó bɔɔ́ abi amuame makpɛ wyɛ ákpɛ. \v 14 Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú délú bɔɔ́ dembwɔlé, néndé ɛnyú denyɛɛ́ akwi andée upwɔɔ́ né unó bwɔ́ ɛnyú depyɛɛ́ ɛké delú cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, depyɛɛ́ mmyɛmenɛne nyú ɛ́shyaá né mbɛ ushu bɔɔ́. Né meso gébé ɛfwyale ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ɛnyú ɛjame nyɛ dɔɔ́. \v 15 Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú délu bɔɔ́ dembwɔle, néndé dékɛne déjyɛ yɛ́ndé mbaá nnó dépyɛ yɛ́ muú ama ayi álá kwɔlege Ɛsɔwɔ, akwɔlege ji. Ne muú akamege nnó akwɔlege Ɛsɔwɔ, depyɛ ji ákwɔre álá ɛlé muú ayi agɛ́ne nyɛ ɛfwyale dɔɔ́ né ntoné mewɛ apwɔɔ́ ɛnyú ambɔɔ́. \v 16 Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú délu ɛké bɔɔ́ amɛ nónómé abi ájame atɛ meti. Ɛnyú délɛrege bɔɔ́ nnó, ‘Mbɔgé muú ányɛ́gémeno akelégé ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ nnó apyɛ genó ne ála apyɛ wɔ́, ɛwémbɔ ɛpɔ́ yɛɛ́ genó. Yɛ́mbɔ mbɔgé muú akelégé unó bi ákwyɛ ne gesege ŋka ɛbi úlú né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ nnó apyɛ genó, abɔ mampyɛ genó ɛyigé ji anyɛ́meno.’ \v 17 Ɛnyú ukeŋkéne bɔɔ́ amɛ nónómé, ɛnyú défɛré nnó ndé genó geŋeá na dɔɔ́ gepwɔ? Genó ɛyi gélú mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, waá ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ɛwé ɛpyɛɛ́ nnó genó ɛyi gélú mmu gébɛ́ ne ukpea né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ? \v 18 ‘Ɛnyú dema delɛrege nnó muú anyɛgémeno akelege geluɔ́ ɛyigé apyɛ́ɛ upɛ Ɛsɔwɔ wyɛ nnó apyɛ genó ne ala apyɛ geji wɔ́, genó gefɔ́ gepyɛɛ́ ji. Yɛ́mbɔ mbɔgé genó ɛyigé ji achyɛɛ́ nnó ápyɛ gepɛ né mfaá geluɔ́ ne ji akelé, abɔ́ mampyɛ genó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó apyɛ.’ \v 19 Ɛnyú bɔɔ́ amɛ nónómé, ɛnyú defɛré nnó ndé genó géŋeá na gepwɔ? Ɛchyɛ ɛwé ɛlú mfaá geluɔ́ ɛyigé ápyɛ́ɛ upɛ wyɛ waá, geluɔ́ ɛyigé ápyɛ gepɛ́ɛ ɛyigémbɔ ne gélú ne ukpea né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ? \v 20 Yɛ́mbɔ muú akelégé geluɔ́ ɛyigé apyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ wyɛ, akelé fɔ́ lé geluɔ́ ɛyigémbɔ gejigeji wɔ́. Akelé ntó yɛ́ndégenó ɛyi gélú né mfaá geluɔ́ ɛyígémbɔ. \v 21 Ne yɛ́ndémuú ayi akelégé ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ akelé ntó chóncho ne Ɛsɔwɔ muú ajwɔ́lége mmu ɛwu. \v 22 Muú ayi akelége mfaánebuú akelé ntó geluɔ́ ɛyigé Ɛsɔwɔ ajwɔ́lége wyɛ chóncho ne Ɛsɔwɔ muú ajwɔ́lege mfaá geji. \p \v 23 Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú délu bɔɔ́ dembwɔ́lé, Ɛnyú dekarege menyɛɛ́ ayi dékpáne né makɔɔ́ nyú dékaré malú afya, déchyɛ Ɛsɔwɔ melú ɛma, yɛ́ ne utɔŋse ɛbí upyɛ́ɛ menyɛɛ́ agɔɔ́ gebɛ́. Yɛ́mbɔ delyage mampyɛ ukpɛ́kpɛ́ unó bi mabɛ́ Ɛsɔwɔ álɛrege nnó dépyɛge. Depɔ́ fɔ́ pópó ne atɛ aŋmɛ, dégɛ́né fɔ́ ɛbwɔ́ meshwɛ ne défyɛɛ́ fɔ́ matɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ wɔ́. Pyɛge ukpɛ́kpɛ́ unó bina. Yɛ́mbɔ délyage fɔ́ manchyɛ ɛchyɛ ɛwé ɛnyú debɔ dechyɛge mɛ. \v 24 Ndɛre demmyɛ mambele ukɛkɛ mabɛ debyaá ayi kpakpa, delu bɔɔ́ amɛ nónómé abi ájame abifɔ meti. Delu ɛké muú ayi áchɛ́rege manaá ami ji anyúu nnó ɛkagé ámé gejenchi, yɛ́mbɔ áméne mpɔ mashwɔne. \p \v 25 “Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Néndé gepɔge nyú gélu ɛké muú ayi ashwɔnege meso amo ne uchwɛri menyɛ́ pópó, yɛ́mbɔ né mmu, abelege unó bi ji abɔɔ́ né mati mabomabo. Dépyɛ́ unó nnó bɔɔ́ áfɛ́régé nnó ɛnyú délu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, yɛ́mbɔ matɔɔ́ nyú agbeé ne maŋwaá ne mmwɔ́lé unó unyɛɛ́. \v 26 Ɛnyú ɛkwɔ́ Farasi délú bɔɔ́ amɛ nónómé, bɔge mbɛ déshwɔ́né mmu amo ne uchwɛri menyɛ́, depyɛgé mbɔ meso ntó akpeage nyɛ. \p \v 27 “Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú bɔɔ́ ɛkwɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú délu bɔɔ́ dembwɔ́lé, néndé ɛnyú délu ɛké manomé ayi áwaá mbɔmé né mfaá. Ɔgɛgé áji, álu malɔ́málɔ́ né dafyɛ, yɛ́mbɔ né mmu ágbeé ne ugoó áwuú bɔɔ́ ne ufɔɔ́ufɔɔ́ umpwapwáne unó. \v 28 Wyɛmbɔ ntó ne ɛnyú depyɛ wéna né dafyɛ nnó bɔɔ́ áfɛ́régé nnó ɛnyú delu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, yɛ́mbɔ wáwálé alu nnó né mmu matɔɔ́ nyú ɛnyú delu bɔɔ́ dembwɔ́lé, ne degbóo mampyɛ́gé nchyɛ. \p \v 29 “Ɛfwyale ɛwé ɛgile ɛnyú anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛnyú ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi ɛjame nyɛ dɔɔ́. Ɛnyú bɔɔ́ dembwɔ́lé, dékwyɛge manómé bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne ayi bɔɔ́ abi álu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, \v 30 dejɔge deké, ‘Ɛsé débɔ́ débɛ́ nyá gébégé ukwene antɛ sé mbɔ debɔ́ décho fɔ́ amu manwá bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ bimbɔ wɔ́.’ \v 31 Ndɛre ɛnyú dejɔ́gé ne ukwene antɛ se mbɔ, ɛlɛré nnó ɛnyú délu upyáné bɔɔ́ abi áwané bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ bimbɔ. \v 32 Chóge yɛ́ mbɛ, dénéré mampyɛ gabo ayi nyá ukwene antɛ nyú álɔɔ́ ula mampyɛ. \v 33 Ɛnyú mmyɔ, délú baá utɔɔ́, défɛ́ré nnó dékáge bó ɛfwyale ɛwé ɛkpane nyɛ ɛnyú dékpɛ né ntoné mewɛ ɛwé ɛlá nómégé? \v 34 Ne gétú ɛyígé na, ntɔme nyɛ ɛnyú bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ, bɔɔ́ déŋga ne anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Déwane nyɛ abifɔ, ne déwɔmé nyɛ abifɔ né gekwa, ágbó, détulege nyɛ abifɔ ne utó né mmu macha mmyɛmenɛne nyú ne déma déchyɛge nyɛ abifɔ ɛfwyale né malɔ́málɔ́. \v 35 Ndɛre ɛnyú dépyɛmbɔ, gewu ɛyigé ukwene antɛ nyú áwané nyá bɔɔ́ abi álu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ fa né mme gékpɛ́ne nyɛ ɛnyú mmyɛ gelɔɔ́ ula ne manoó Ɛbɛl muú alú cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ kpaá gekwɔné né ami Sakariya maá Barakia ayi ɛnyú déwané nya né metɔɔ́ metɔɔ́ ɛcha upɛ né geluɔ́ ɛyigé ápyɛ́ɛ upɛ Ɛsɔwɔ wyɛ. \v 36 Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó gewú ɛyigé ukwene antɛ nyú áwané nyá bɔɔ́ abi álu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gélú ɛnyú bɔɔ́ njyɛ́ ɛniné na mmyɛ.” \s1 Jisɔs asomége Jɛrosalɛ \r (Luk 13:34, 35) \p \v 37 Jisɔs ajɔɔ́ge mbɔ aké, “Ɛ ɛ́, bɔɔ́ Jɛrosalɛ! Bɔɔ́ Jɛrosalɛ! Ɛnyú dewane bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne detome abifɔ ne mataá, bɔɔ́ dentɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ atɔmé ɛta nyú! Mmua mɛ́ ndɔndɔ ne ndɔ manyweré ɛnyú nkwere nkane mekwɔ akwérege baá bií, yɛ́mbɔ ɛnyú dékɛ́légé fɔ́. \v 38 Gɛ́ge yɛ́ nnó, melɔ nyú ɛ́la mɛ́ mábɔ́mé, ɛ́la mewa. \v 39 Néndé ngarege ɛnyú nnó, ɛlɔ fina ɛjyɛ́gé mbɛ, ɛnyú démágé gɛ́sé me kpaá tɛ bií ɛbi ɛnyú dejɔ́ge nyɛ nnó, ‘Mejé ɛ́bɛ́ ne muú ayi achwɔ́ɔ né mabɔ Atá.’” \c 24 \s1 Jisɔs agaré ndɛre áchɔɔ́ nyɛ ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ \r (Mak 13:1, 2; Luk 21:5, 6) \p \v 1 Jisɔs ajɔɔ́gé mbɔ, alyaá ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ. Ndɛre ji ajyɛɛ́ baá utɔɔ́ bií ákɛ áfií ji nnó álɛre ji upú ɛbí átɛné né mmu dachi ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ. \v 2 Yɛ́mbɔ Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Pɔ ɛnyú dégɛ mbɔ uchánchá upú bina uko? Ngarege ɛnyú wáwálé nnó ámuú nyɛ ubi uko kpá, tɛ́ ne mataá ne mataá yɛɛ́ ntaá némaá ɛni nélaá nyɛ mfaá ntɛ népɔ́.” \s1 Jisɔs agaré ndɛre aŋkwɔlé bií ágɛ́ne nyɛ ɛfwyale \r (Mak 13:3-13; Luk 21:7-19) \p \v 3 Ɛwyágé Jisɔs ajyɛ jwɔ́le né mfaá Mékwɛ Olif. \f + \fr 24:3 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Mékwɛ́ ɛwéna ɛkamege mbɔ gétúgé ɛjamé unɔɔ́ ɛbi ákuú nnó Olifɛt dɔɔ́.\f* \p Baá utɔɔ́ bií ɛbwɔ́ ɛbwɔ́ ájyɛ́ bane ji, ágií ji áké, “Garé ɛsé, nde gébé ɛyige depɔ tiré na depyɛ́ nyɛ? Ne ndé ufɔɔ́ unó upyɛ nyɛ ne ɛsé dékaá gébé ɛyigé wɔ ɔchwɔ́ ne gébé ɛyigé mme ábyɛɛ́?” \v 4 Ágígé mbɔ, Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Sɛ́ge gébé nnó ɛkagé muú fɔ ábwɔ́lé ɛnyú dénó mewaá. \v 5 Nénde, gejamégé bɔɔ́ ásɛ́le nyɛ mabɔ ma áchwɔ́ ɛta nyú. Adoó nyɛ ɛbwɔ ɛwɔ́mé ájɔ́ɔge áké, ‘Me ne nlú Kras, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa.’ Ápyɛ nyɛ mbɔ ábwɔlé gejamégé bɔɔ́ ánó mewaá. \v 6 Ne déwuú nyɛ ntó abya be kwɔ́kwɔ́lé ne ɛnyú, ne ɛbi ámmyɛ tɛtɛ. Yɛ́mbɔ gébégé unó bina uké upyɛɛ́, débɛgé fɔ́ ne ɛfɔ. Néndé unó bina ubɔ mampyɛ ne ɛpɔ́fɔ́ nnó mme yina achwɔ kwya wɔ́. \v 7 Gébé ɛyigémbɔ ntó malɔ kpakpa ámmyɛ nyɛ ne atɛ ne atɛ afwa ne bɔɔ́ bwɔ́ ámmyɛ nyɛ ne atɛ, ɛmímí mesa ɛkwene nyɛ malumalu. Mme yina anyíge nyɛ́ ne ɛshyɛ abwɔlé né gejamégé malu. \v 8 Ɛwéna ɛbɛ́ nyɛ ɛké lé ula ulɔ ubalé bi mendée awúu gébégé nebyɛ neké nemmyɛ ji. \p \v 9 “Gébé ɛyígémbɔ ápyɛ́ne nyɛ ɛnyú áfyɛ́ né amu bɔɔ́ abi áchyɛge ɛnyú ɛfwyale ne áwáne nyɛ ɛnyú. Malɔ mme meko ápaá nyɛ ɛnyú gétúgé délú áŋkwɔlé ba. \v 10 Ɛwéna ɛpyɛ́ɛ nyɛ gejamégé bɔɔ́ ája mmyɛ meso, áferé metɔɔ́ ɛwé áfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ, áchyɛge nyɛ atɛ maŋkwaá ne ápaá nyɛ ntó atɛ. \p \v 11 “Ne gejamégé bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ abi gebyɔ́ áchwɔɔ́ nyɛ, ábwɔlé gejamégé bɔɔ́ ánó mewaá. \v 12 Ne gétúgé nchyɛ ayi bɔɔ́ ápyɛ ájame nyɛ dɔɔ́, gejeé ɛyigé bɔɔ́ abɔɔ́ gebɛ nyɛ sé dɔɔ́. \v 13 Yɛ́mbɔ yɛ́ndémuú ayi akogé metɔɔ́ tɛ kwyakwyaá áférege nyɛ ji né ɛfwyale gabo.” \v 14 Abya melɔ́mélɔ́ yina, ayi Ɛsɔwɔ ágbárege nyɛ gefwa ne bɔɔ́ bií, aŋkwɔle ba agarege mɛ ji mbaá bɔɔ́ mme meko nnó malɔ mako né mme ákaá ji, gébé ɛyigémbɔ ne mme akwyage nyɛ. \s1 Jisɔs agaré nkane áchɔɔ́ nyɛ Jɛrosalɛ \r (Mak 13:14-23; Luk 21:20-24) \p \v 15 “Danɛl muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ abɔ́ ajɔɔ́ nya atoó ne ‘geboboge genó ɛyi gechyɛge mekpo unɔɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ.’ Degɛne nyɛ ndɛre genó ɛyigémbɔ gepyɛɛ́ né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ.” (Yɛ́ndémuú ayi akuú malɔ ŋwɛ ayina akaá ula). \v 16 “Gébé ɛyigémbɔ, bɔɔ́ abi álu né Judiya ábó ájyɛ ákwɔ́ mfaá makwɛ ábií. \v 17 Yɛɛ́ muú ayi alú mfaá gepú ɛkagé akyaá nnó ashulege mme, ajyɛ bɔ́ genó né mmu gepú jií. \v 18 Muú ayi alú ntó né mekɔɔ́ áchɔgé yɛ́ gébé nnó akere mmú achwɔɔ́ bɔ nku gefwene wuú ne ábó. \v 19 Ɛ ɛ́ ɛbɛ́ɛ nyɛ mbɔ nnó ne andeé abi álú ne manɛ yɛ́ ne abi áchyɛ́ge baá mámbɛ. \v 20 Nɛɛ́ge mmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó gébé gebo ɛyigémbɔ, gébɛgé fɔ́ ne metɔɔ́ nshwɔne. Yɛ́ ɛbɛ́ lé bií uwyaá. \v 21 Néndé gébé ɛyigémbɔ, gebɛ́ɛ nyɛ lé gébégé gekpɛ́kpɛ́gé ɛfwyale ɛwé tɛ́ Ɛsɔwɔ akwyɛ mme yina bɔɔ́ álá álu daŋgɛ́ ɛwú. Ne yɛ́ ɛwé ɛmage bɛ sé ɛké ɛwémbɔ ɛpɔ́. \v 22 Ne wáwálé alu nnó mbɔgé Ɛsɔwɔ ala asɔɔ́ ndɔ ɛfwyale ɛyimbɔ ɛla mboó wɔ́, ɛbyɛ́nnó yɛɛ́ muú ayi apome nyɛ apɔ́. Yɛ́mbɔ gétúgé bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ájyaá nnó ábɛ́ abií, asɔrege nyɛ ndɔ ɛyimbɔ ɛla mboó. \p \v 23 “Ne mbɔgé muú agaré ɛnyú nnó, ‘Gɛ́ge Kras, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa alu fana,’ yɛɛ́ agaré lé ɛnyú nnó, ‘Alu né’, dékamégé fɔ́ ne ji. \v 24 Néndé bɔɔ́ gebyɔ abi áké álu Kras ne bɔɔ́ gebyɔ abi ake alu bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ntó áchwɔɔ́ nyɛ. Áchwɔgé ápyɛɛ́ nyɛ ukpɛ́kpɛ́ ufélekpá ɛbi upwɔ amu. Ápyɛmbɔ nnó ábwɔ́lé bɔɔ́ ako ne mbɔgé meti ɛbɛge yɛ́ ɛbɛ́lé bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ajyaá nnó ábɛ́ abií, ábwɔlé ɛbwɔ́ ánó mewaá. \v 25 Kaáge yɛ́ nnó mbɔ́ mɛ́ mbɛ ngaré ɛnyú unó bina, gemɛ́gé nnó upyɛ́gé. \p \v 26 “Yɛ́ muú achwɔɔ́ agaré ɛnyú nnó, ‘Gɛ́ge ji alu mbɔ né mewaá’, déjyɛgé wyɛ. Yɛ́ agaré lé nnó, ‘Gɛ́ge abií mbɔ né mmu baá upú’, dékamégé fɔ́ nnó ɛlú wáwálé. \v 27 Néndé ndɛre dasama akɛ́le mamma, ne nebuú négɛ́nege, álɔ ne ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ akwɔné ne ɛbwɔbɛ bɔɔ́ ako ágɛ́ne, wyɛmbɔ ntó ne Maá Ntɛ Mekwaá achwɔɔ́ nyɛ. \p \v 28 “Yɛ́ndé mbaá ayi geŋkwɔ́gé genó gebɛɛ́, ɛfɛɛ́ mbɔ ne denwyɔne ɛtire denyɛɛ́ uŋkwɔ unó dénwérege.” \s1 Unó bi upyɛ nyɛ gemɛ́gé nnó Maá Ntɛ Mekwaá ákérege fa mme \r (Mak 13:24-27; Luk 21:25-28) \p \v 29 “Ɛfwyale ɛwéna ɛchwɔgé, tɛ́nétɛ́né ayi ɛbyɛɛ́, ŋmɛɛ́ ɛkwene nyɛ gemuagemua. Mfaá ágɛ́négé sé, ambe ntó ánómege nyɛ, ne unó bi uwyaá uto né mfaánebuú unyíge nyɛ. \v 30 Gébé ɛyigémbɔ genó ɛyi gelɛ́re nnó Maá Ntɛ Mekwaá achwɔɔ́, gegɛ́negé nyɛ né mfaánebuú. Ne bɔɔ́ malɔ mme meko áfyɛ́ɛ nyɛ gepúgé negbo álíle. Ne ágɛ́ne nyɛ nkane Maá Ntɛ Mekwaá achwɔɔ́ né mmu gekó ne uto bií, ne gekpɛ́kpɛ́gé ɛ́nógé. \v 31 Ndɛre ji achwɔɔ́ áfɔmege nyɛ gekpɛ́kpɛ́ mbá, ne atɔme nyɛ makiɛ́nné jií nnó ájyɛ́ anyweré bɔɔ́ abi ji ájyaá né mme meko ábɛ́ abií mbaá ama. \p \v 32 “Pɛge gepɔge genɔɔ́ge fig degí genó wyɛ. Gébégé mata jií álɔgé mántó bya ukɛ ɛnyú dekaá nnó nshwɔné achwɔ shúle. \v 33 Wyɛ́mbɔ ntó ne gébégé ɛnyú dégɛ́gé unó bina uko uke upyɛɛ́, débɔ́ mankaá nnó gébé ɛyígémbɔ géla kwɔ́kwɔ́lé. \v 34 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó njyɛ ɛníné na négboó fɔ́ kpaá tɛ unó bina ukó úpyɛɛ́. \v 35 Mfaá ne mme ábyɛɛ́ nyɛ, yɛ́mbɔ mekomejɔɔ́ wa alaá tɛ kwyakwya. \s1 Yɛ́ muú ayi akaáge gébé ɛyigémbɔ apɔ́ \r (Mak 13:32-37; Luk 17:26-30, 34-36) \p \v 36 “Yɛ́ muú ayi ákaá bií ne gébé ɛyígé unó bina úpyɛ́ɛ nyɛ apɔ́. Makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ne mfaánebuú ákaágé fɔ́, yɛ́ Maá Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ ákaá wɔ́. Ɛkosé wyɛ Ntɛ wuú ji mbií ne ákaá. \v 37 Ndɛre ɛpyɛɛ́ nyá né gébégé Nowa, wyɛ́mbɔ ntó ne ɛpyɛ́ nyɛ́ gébégé Maá Ntɛ Mekwaá aké akerege meso fa mme. \v 38 Ne gébé ɛyigémbɔ, gemɛ́gé nnó genyagé nnyi geshwa nyá bɔɔ́, bɔɔ́ abɔ́ ányɛ́, ányuú, ápyɛɛ́ maba ne átuú baá né maba. Ányɛ́ kpaá tɛ bií bi Nowa ákpɛné mmu ɛ́kpe. \v 39 Ndɛre apyɛmbɔ, abɔ ákaá nya genó ɛyi gepyɛ wɔ́, kpaá tɛ genyage nnyi geshwané ɛbwɔ́ ako. Wyɛ́mbɔ ntó ne ɛpyɛ́ nyɛ gébégé Maá Ntɛ Mekwaá akérege meso fá mme. \v 40 Né gébé ɛyigémbɔ ntó, ande apea ábɛgé ne mekɔɔ́ aké apyɛ utɔɔ́, Maá Ntɛ Mekwaá akpane nyɛ ama alyaá ama. \v 41 Andée apea ábɛgé né mbaá ayi ákwɔɔ́ unó, akpane nyɛ ama alyaá ama. \p \v 42 “Gétú ɛyigé na, débɔ mambɛ peé dégílé néndé, dekaá fɔ́ bií bi Ata nyú akérege meso wɔ́. \v 43 Kaáge nnó mbɔgé mbɔɔ́ gepú akaáge gébé ɛyigé menjó achwɔɔ́ ne utuú manchwɔ́ gya gepú jií, mbɔ abɛɛ́ peé abame geji nnó ɛkáge menjó achwɔ́ agyá akpɛ́ mmu. \v 44 Ɛnyú ntó kpómege mmyɛ gétúgé Maá Ntɛ Mekwaá akerege nyɛ́ɛ meso né gébé ɛyígé délá dékágé. \s1 Baá defwɛ abɔ mampyɛ matɔɔ́ bwɔ́ chánchá \r (Luk 12:41-48) \p \v 45 “Bɛge ndɛre maá defwɛ́ ayi awyaá deŋga, apyɛ utɔɔ́ bií chánchá. Ntɛ wuú alyaáge ji ne baá defwɛ́ abifɔ nnó apɛ́lé ɛbwɔ́, achyɛge ɛbwɔ́ menyɛ́ chánchá né gébé gelɔ́gélɔ́. \v 46 Galɔ́gálɔ́ abɛɛ́ nyɛ ne maá defwɛ́ yimbɔ, gébégé ntɛ wuú akerégé meso agɛ́ne nyɛ nnó ji apyɛ utɔɔ́ bií chánchá. \v 47 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó ntɛ wuú abelege nyɛ ji ndɛre muú kpaá né unó bi ji awyaá uko nnó apɛ́lé. \v 48 Ne mbɔgé maá utɔɔ́ yimbɔ abɛgé ayi áwyaá gepɔ gebogebo, ajɔ́ge nyɛ ne gemɛ jií aké, ‘Ntɛ wa abɛlege nyɛ dɔɔ́ ne achwɔ́.’ \v 49 Alɔ mantúlégé atɛ aŋmɛ abifɔ, anyɛɛ́ anyú mmɔɔ́ ne atɛ anyuú mmɔɔ́ ne abifɔ ákwene. \v 50 Mbɔgé apyɛ́gé mbɔ, ntɛ maá utɔɔ́ yimbɔ achwɔ kwɔ́ nyɛ ji neŋmé né gébé ɛyígé ji álá kaá nnó achwɔ́ wɔ́. \v 51 Abanégé ji mbɔ, achyɛge nyɛ ji gekpɛ́kpɛ́ ɛfwyale ɛwé ɛbɔɔ́ ɛpwɔɔ́ amu, afyɛ ji né melu ɛwé Ɛsɔwɔ afyɛ́ɛ nyɛ bɔɔ́ dembwɔ́lé. Ne bɔɔ́ alilé nyɛ anyɛɛ́ maŋɛ́né ɛwú. \c 25 \s1 Nekanémejɔɔ́ asɔ́ andée makpo afya \p \v 1 Jisɔs afɛ́ mbɛ ajɔ́ge aké, “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gelu ɛké asɔ́ andée makpo afya abi álwɛɛ́ mátúléká manjyɛɛ́ bane menɔ neba. \f + \fr 25:1 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Né gepɔge bɔɔ́ Jus muú abagé neba bɔɔ́ ájyɛɛ́ lyaá ji né gepú jií ne utuu.\f* \v 2 Né geluágé ɛbwɔ́, abi ata awyaá defɔɔ́ ne abi ata akénege. \v 3 Abi ata abi akénege álwɛɛ́ mátúléká, yɛ́mbɔ ama kpá sé maweé ami fɔ́ nnó ámi malu mmu mátúléká mábyɛ́ge ámá áfyɛ́ wɔ́. \v 4 Ne abi awyaá defɔɔ́ akpa maweé nnó ami malu mmu mátúléká bwɔ́ mábyɛgé ɛbwɔ́ ama afyɛ. \v 5 Ne ɛlé menɔ neba yimbɔ alá achwɔɔ́ wáwá wɔ́, géjá gékpá ɛbwɔ́ ábɛlé. \p \v 6 “Ne metɔɔ́ utuú ɛké ɛkwɔ́nege ɛbwɔ́ awú nkane bɔɔ́ ákálege áké, ‘Menɔ neba achwɔ́ chwɔ́ge débáne ji.’ \v 7 Baá ásɔandée bimbɔ áwúge mbɔ ákwilé ati mátúléká bwɔ́. \v 8 Ne abi akénege ajyɛ kɔ maweé mbaá abi áwyaá défɔɔ́ áké, ‘Chyɛge ɛsé ɛkɛ́kɛ́ maweé defyɛ né mátúléká sé áchwɔɔ́ nómé.’ \v 9 Abi áwyaá défɔɔ́ áshuú ɛbwɔ́ meko áké, ‘Ngba maweé amina makwánégé fɔ́ ɛsé ne ɛnyú, chóge mbaá bɔɔ́ abi ákpoó né melɔ déna amí nyú.’ \v 10 Ne ndɛre ájyɛ mana maweé, menɔ neba yimbɔ achwɔ́. Achwɔ́gé asɛ abi ata abi ákpomé mmyɛ álú ɛfɛɛ́ ágilé ji, áfɛ́ ákpɛ né mmu gepú ɛpaá neba ágbɛ́ menombi. \p \v 11 “Ɛwyágé abifɔ ata abi ájyɛ na maweé áchwɔɔ́. Ála dafyɛ ádoó menombi ákuú áké, ‘Ata Ata! néné ɛsé menombi.’ \v 12 Ne menɔ neba ashuú ɛbwɔ́ meko aké, ‘Me ngarége ɛnyú wáwálé nnó nkágé fɔ́ ɛnyú.’” \p \v 13 Jisɔs anérégé mantó nekanémejɔɔ́ ɛníné na aké, “Sɛge yɛ́ gébé néndé dekaágé fɔ́ bií ne gébé ɛyigé me nkerege meso. \s1 Nekanémejɔɔ́ baá defwɛ makpo alɛɛ́ \r (Luk 19:11-27) \p \v 14 “Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege ne bɔɔ́ bií gelu ɛké nekanémejɔɔ́ ɛniné na: Mende fɔ abɔ́ ajyɛɛ́ nekɛ, gébégé ji achwɔ́ɔ jyɛɛ́, akuú baá defwɛ́ bií ako, akaré ɛbwɔ́ ŋka nnó ákɛ gese ne ɛji. \v 15 Achyɛɛ́ ama uba ŋka uta, achyɛ ayifɔ uba upea ne achyɛ ntó ayifɔ geba géma. Akare ɛbwɔ́ ŋka ɛyina ndɛre yɛ́ndémuú akáge gbáre atane afɛ nekɛ. \v 16 Ayi asɛlé uba ŋka uta, achɔ sé gébé wɔ́, ajyɛ lɔ́ gese mankɛ. Abɔ́ ntó nsa uba ŋka uta. \v 17 Wyɛmbɔ ntó ne ayi asɛlé uba upea apyɛɛ́. Ji ntó abɔ́ nsa uba ŋka upea. \v 18 Yɛ́mbɔ ayi asɛlé geba géma ajyɛ cho mme anií ŋka ntɛ wuú. \p \v 19 “Ɛbɛ́lɛ́gé ntɛ bwɔ́ akeré meso né nekɛ ɛniné ji abɔ́ ájyɛɛ́. Akuú ɛbwɔ́ ako nnó áchɛ́ré ágɛ ndɛre yɛ́ndémuú ápyɛɛ́ ne ɛjií ŋka. \v 20 Ne ayi achyɛɛ́ ji uba ŋka uta achwɔ́ tɛ́né mbɛ ushu ntɛ bwɔ́, ajɔɔ́ ne ji aké, ‘Ata ɔchyɛɛ́ nyá me uba ŋka uta, nkɛ gese ne ɛji, mbɔ nsa uba ɛbifɔ́ uta gɛ́ ɛji na.’ \v 21 Ntɛ wuú ashuú ji meko aké, ‘Ɔpyɛ dɔɔ́, ɔlu maá defwɛ́ melɔ́mélɔ́, muú akage nɛre metɔɔ́ ne wɔ. Tɛ ndɛre ɔlɛré nnó ɔkage gbáre ɛkɛ́kɛ́ ŋka chánchá, mbelege nyɛ wɔ né melu ɛwé ɔgbárege gejamégé ŋka. Chwɔ́ kpɛ mmu denyɛ́ ɛpaá wa ne metɔɔ́ megɔmegɔ!’ \p \v 22 “Ne maá defwɛ́ ayi achyɛɛ́ ji uba ŋka upea achwɔ́ ntó mbaá ntɛ bwɔ́. Ajɔɔ́ ne ji aké, ‘Ata ɔchyɛ nyá ntó me uba ŋka upea, nkɛ gese ne ɛji. Mbɔ́ nsa uba ɛbifɔ́ upeá gɛ́ ɛji na.’ \v 23 Ntɛ bwɔ́ ashuú ji meko aké, ‘Ɔpyɛ dɔɔ́ ɔlu maá defwɛ melɔ́mélɔ́, muú akage nɛré metɔɔ́ ne wɔ. Tɛ mbaá ɔlɛré nnó ɔkage gbáre ɛkɛ́kɛ́ ŋka chánchá, mbelege nyɛ wɔ né melu ɛwé ɔgbárege gejamégé ŋka. Chwɔ́ kpɛ mmu denyɛ́ ɛpaá wa ne metɔɔ́ megɔmegɔ!’ \p \v 24 “Ne kwyakwya ayi achyɛɛ́ ji gébagé ŋka géma achwɔ́ ntó ɛta ntɛ bwɔ́. Ajɔɔ́ ne ji aké, ‘Ata menkaá nnó depɔ tyɛɛ́ demmyɛ amba. Ɔlu ɛké muú ayi agóme menyɛɛ́ né mekɔɔ́ ayi nlá kágé meso yi ápɛ́ne. \v 25 Getú ɛyigémbɔ, mbɔ́ ɛfɔ nnó ŋka jyɛ ɛnógé ɔchyɛge nyɛ me ɛfwyale. Njyɛ cho mme nnií ɛjí wyɛ nnó ɛkagé ɛnó. Gɛ́ ŋka jyɛ na sɛ.’ \p \v 26 “Ne ntɛ bwɔ́ ashuú ji meko aké, ‘Wɔ ɔlu maá defwɛ́ mebomebo, ne mémbwá, ɔjɔɔ́gé ɔke me nlu ɛké muú ayi agóme menyɛɛ́ né mekɔɔ́ ayi nlá kágé meso ayi ápɛ́ne ne nkyɛɛ́ mbwɛ́ né mbaá ayi nlá ntyaá depomé wɔ́. \v 27 Gétú ɛyigémbɔ, mbɔ́ ɔbɔ ɔfyɛ́ ŋka ya né gepúgé ŋka nnó nkeregé meso nsɛ ɛji ne nsa mfaá.’ \v 28 Ajɔɔ́gé mbɔ, agaré baá defwɛ́ abifɔ aké, ‘Tɛ mbaá ji alɛré nnó akaáge gbáre fɔ́ ŋka ɛyimbɔ, sɛ́ge ɛji déchyɛɛ́ muú ayi awyaá uba ufya. \v 29 Kaáge nnó muú ayi abɔgé nsá né genó, ji ne ámáge gbɛɛ́ ji ɛbwɔ nnó ji abɔ gejamégé unó. Yɛ́mbɔ muú ntó ayi álá abɔɔ́ nsá né genó ɛyigé me nchyɛɛ́ ji wɔ́, yɛ́ ɛ́kɛ́kɛ́ genó ɛwé ji awya, ásɛ́lé nyɛ́ geji ɛta wuú, nnó álá amu mawa. \v 30 Ne áfomé ji ntó né ɛpinyá gemua né dafyɛ, mbaá ayi ji awuú nyɛ ubalé, alíle anyɛɛ́ máŋɛ́né.’ \s1 Gefɔɔ́ ɛyigé Ɛsɔwɔ apane nyɛ mpa bɔɔ́ né bií bi kwyakwya \p \v 31 “Gébégé Maá Ntɛ Mekwaá achwɔgé ne ɛnógé, chóncho ne makiɛ́nné jií ako, ajwɔlege nyɛ né mfaá geluɔ́gé gefwa jií ɛyi gewyaá ɛnógé, \v 32 ne bɔɔ́ átanege nyɛ né malɔ mme mako anyweré né mbɛ ushuú wuú. Ɛfɛɛ́ mbɔ, akarege nyɛ ɛbwɔ́ matoó apea nkane membamé magɔŋme aferege magɔ́ŋme ayi álú choncho ne meŋmené ŋme. \v 33 Abelege nyɛ ntoó nema né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ wuú, nema né ɛgbɛ́ ɛbwɔɛbɛ wuú. \v 34 Ne mfwa ajɔɔ́ge nyɛ ne bɔɔ́ abi alú né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ wuú aké, ‘Chwɔ́ge ɛnyú bɔɔ́ abi Ntɛ wa ajéle ɛnyú. Denyɛ́ gefwa ɛyigé ji akwyɛɛ́ mɛ́ abelé ɛta nyú tɛɛ́ gébégé mme alɔɔ́. \v 35 Néndé mesa abɔ́ ámmyɛ me, déchyɛɛ́ me menyɛɛ́, mmwɔ́lé manaá ɛpyɛ me, déchyɛɛ́ me manaá nyú, dégɛ me ndɛre meŋkɛɛ́, désɛ me. \v 36 Mpɔ ne mandeé mamfyɛ́, déchyɛɛ́ me mandeé, mbɔ́ mmeé dépɛle me, nkpɛ denɔ dekɛne degɛne me.’ \p \v 37 “Ɛfɛɛ́ mbɔ ne bɔɔ́ abi alú cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ ashúge nyɛ ji meko áké, ‘Ata ndé gébé ɛsé degɛne mesa ammyɛ wɔ, dechyɛɛ́ wɔ menyɛɛ́, mmwɔ́lé manaá ɛpyɛɛ́ wɔ déchyɛɛ́ wɔ manaá ɔnyuú, \v 38 ne ndé gébé ntó dégɛné wɔ ndɛre meŋkɛɛ́, dénɛné wɔ, ɔlú gejɔ́géné dechyɛɛ́ wɔ mandeé ɔfyɛɛ́? \v 39 Ndé mbaá dégɛné wɔ ɔmée, dépɛlé wɔ, ɔkpɛné denɔ ɛsé dékɛné dégɛné wɔ?’ \v 40 Ne mfwa ashúge nyɛ ɛbwɔ́ meko aké, ‘Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó tɛ mbaá ɛnyú depyɛ unó bina ne aŋmɛ ba, yɛ́ ɛbɛ́lé mbaá muú ama ayi álá aŋea gemɛ wɔ né geluage aŋmɛ ba ɛbyɛ́nnó depyɛ mbɔ lé ne me!’ \p \v 41 “Ne abwɔlége nyɛ mmyɛ ajɔɔ́ ne abi alú ji né ɛgbɛ́ ɛbwɔɛbɛ aké, ‘Kwilege me ushu, ɛnyú abi mfaánebuú ashule ɛnyú mmyɛ, débɔ́ manjyɛ né ntoné mewɛ ɛwé ɛlá nómégé, ɛwé me nkwɛɛ́ mɛ́ mbelé mbaá danchɔmeló ne makiɛ́nné jií. \v 42 Néndé mbɔ́ nlu mesa déchyɛɛ́ me menyɛɛ́ wɔ́, mmwɔ́lé manaá ɛpyɛɛ́ me, déchyɛ me manaá nnó nyú wɔ́, \v 43 dégɛ́ me ndɛre meŋkɛɛ́, dénɛ me wɔ́, nlu gejɔ́géné dechyɛɛ́ me mandeé nnó mfyɛ wɔ́, mmeé dechwɔ́ gɛ́ me wɔ́, nkpɛ denɔ dekɛɛ́ dégɛ́né me wɔ́.’ \p \v 44 “Ɛfɛɛ́ mbɔ ne ɛbwɔ́ áshuge nyɛ ji meko áké, ‘Ata ndé gébé ɛsé dégɛné mesa ammyɛɛ́ wɔ́, mmwɔ́lé manaá ɛpyɛɛ́ wɔ́, ɛsé délá poó wɔ wɔ́? Ne ndé gebe ntó degɛne wɔ nkane meŋkɛɛ́, ɔmeé, ne ɔkpɛne denɔ ɛsé délá depoó wɔ wɔ́?’ \v 45 Ne ashuge nyɛ ɛbwɔ́ meko aké, ‘Me ngarége ɛnyú wáwálé nnó, tɛ mbaá ɛnyú délá poó yɛɛ́ muú ama ayi álá aŋea gemɛ né geluágé aŋmɛ ba bina wɔ́, ɛbyɛ́nnó depoó fɔ́ me wɔ́.’ \v 46 Gétú ɛyigéna, bɔɔ́ bimbɔ ákpɛne nyɛ né ɛfwyale ɛwé ɛlá ɛbyɛɛ́ yɛ́mbɔ abi alu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ anyɛ́ nyɛ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́.” \c 26 \s1 Ájɔɔ́ geju manwá Jisɔs \r (Mak 14:1, 2; Luk 22:1, 2; Jɔn 11:45-53) \p \v 1 Jisɔs anérégé manlɛre unó bina uko, ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií \v 2 aké, “Ɛnyú dékaá mɛ nnó ɛpaá koó upú ɛlú ndɔ fi ɛlɛɛ́, né bií bimbɔ, achyɛgé nyɛ me Maá Ntɛ Mekwaá maŋkwaá nnó áwɔ me né gekwa.” \v 3 Wyɛ né gébé ɛyigémbɔ anɔɔ́ baá ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ chóncho ne ákpakpa melɔ ágbare ujwɔle né gepúgé Kaifas ayi alu ɛtukpɛ ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ, \v 4 ájɔɔ́ geju ndɛre ɛbwɔ́ apyɛɛ́ ne apyɛ Jisɔs né defya awá. \v 5 Yɛ́mbɔ áfɛré áké, “Dépyɛgé fɔ́ ji gébégé ɛpaá ɛwéna, ɛ́kágé bɔɔ́ áŋme ummyɛ né melɔ.” \s1 Áwaá Jisɔs maweé né melɔ́ Bɛ́táni \r (Mak 14:3-9; Jɔn 12:1-8) \p \v 6 Né gébé ɛyígémbɔ, Jisɔs alu né melɔ Bɛtani né mmu gepúge Simun ayi abɔ ameé uba, akuú ji nnó ɛbwɔ́ ájyɛ anyɛ́ menyɛɛ́. \v 7 Ndɛre ɛbwɔ́ anyɛ́ menyɛɛ́, mendée fɔ akpɛ ne maweé gebɛ́ ami majamé ŋka dɔɔ́. Maweé amibɔ malu né mmu ɛkpómé ɛwé akwyɛɛ́ ne genó ɛyigé akuú nnó alabasta. Akpɛ́gé mbɔ amo Jisɔs maweé ami mbɔ né mekpó. \f + \fr 26:7 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Ntaá né alabasta nétánege nya né melɔ Ijip, mendée yimbɔ achwɔ́ né maweé gebɛ́ mimbɔ, abɔ́ mamí, agbɛ́ né mekpó.\f* \p \v 8 Ne baá utɔɔ́ Jisɔs ágɛ́gé mbɔ, matɔɔ́ ásɔ́ ɛbwɔ́ mmu tɛ ágígé atɛ áké, “Ulannó ji áchɔɔ́ maweé amina? \v 9 Mbɔ ákpoó mami ásɛ gejamégé ŋka, áchyɛɛ́ mbaá ubyá bɔɔ́.” \v 10 Jisɔs akaá mɛ́ genó ɛyigé ɛbwɔ́ áfɛ́rege né mmu matɔɔ́ bwɔ́, ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ulannó ɛnyú déchyɛ́ge mendée yina ɛfwyale? Ji apyɛ́mbɔ lé genchánchágé genó ɛta wa. \v 11 Ubyá bɔɔ́ úlú ne ɛnyú yɛ́ndégébé yɛ́mbɔ gébé ɛyigé me mbɛɛ́ ne ɛnyú géjá sé wɔ́. \v 12 Mendée yina amo me maweé mina mmyɛ nnó gébégé ngboge ánií me niíge. \v 13 Ne me ngarége ɛnyú wáwálé nnó yɛ́ndé mbaá ayi bɔɔ́ ágárege nyɛ Abya melɔ́mélɔ́ yina né mme meko, ágárege nyɛ ntó genó ɛyígé mendée yina apyɛ. Nkane ágárege, mbɔntó ne áteé nyɛ ji yɛ́ndégébé.” \s1 Judas akame mankpó Jisɔs \r (Mak 14:10, 11; Luk 22:3-6) \p \v 14 Ɛwyágé, maá utɔɔ́ Jisɔs ama né geluágé abi áfyaneápeá ayi akuú ji nnó Judas Iscarot ajyɛ báne anɔɔ́ baá ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ, \v 15 ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Mbɔgé me mfyɛgé Jisɔs né amu nyú déchyɛge me ndé?” Ajɔɔ́gé mbɔ, ápa uba ŋgba bɔ sɛre ɛsaá meso ɛfya áchyɛ ji. \v 16 Ɛfɛɛ́ ne Judas álɔɔ́ mankɛ́légé meti ɛwé ji apyɛɛ́ ne Jisɔs akpɛ ɛbwɔ́ né ámu. \s1 Jisɔs anyɛɛ́ ɛpaá koó upú ne baá utɔɔ́ bií \r (Mak 14:12-21; Luk 22:7-13, 21-23; Jɔn 13:21-30) \p \v 17 Né bií mbɛ, ɛbi ɛpaá brɛd yi álá muálé ɛlɔ́ɔ, baá utɔɔ́ Jisɔs ájyɛ gií ji áké, “Ndé mbaá ayi ɔkɛ́lege nnó ɛsé déjyɛ́ détyɛɛ́ menyɛɛ́ ɛpaá koó upú wyɛɛ́?” \v 18 Ágigé mbɔ Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ aké, “Chóge né melɔ́ kpaá, déjyɛgé dégɛ́ne nyɛ mende fɔ, gárege ji nnó, ‘Ménlɛré aké, gébé ya gékwané; ne me nkɛ́lege manyɛ́ menyɛɛ́ ɛpaá koó upú ne baá utɔɔ́ ba né gepú jyɛ́.’” \f + \fr 26:18 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Gébé ɛyigé Jisɔs aké gekwané, ɛle gébé ɛyigé ábɔɔ́ manwɔ ji né mfaá gekwa.\f* \v 19 Ne baá utɔɔ́ Jisɔs apyɛ wyɛ ndɛre ji agaré ɛbwɔ́, átyɛ́ menyɛɛ́ ɛpaá koó upú. \p \v 20 Nkwale ákwɔ́négé Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií áfyaneápeá, ájwɔlé ka manyɛ́ menyɛɛ́. \v 21 Ne ndɛre ányɛɛ́, Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó, muú nyú ama achyɛge nyɛ me maŋkwaá.” \v 22 Mechɔ́ ɛwé ɛpyɛ ɛbwɔ́ ábɔ́ ɛfwyale né matɔɔ́ ne alɔ mangií ji ama, ama áké, “Ata nnó ɛ́lé me?” \v 23 Ágígé mbɔ Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛlé muú ayi ɛbwɔ wuú ne ɛwa ɛtuúge né mmu akpáŋkpa ne akpoó nyɛ me. \v 24 Ne Maá Ntɛ Mekwaá agbóo nyɛ wyɛ ndɛre ŋwɛ Ɛsɔwɔ abɔ́ ajɔɔ́ mɛ́ tɛ gachií, utoŋkwa ubɛ ne muú ayi akpóo nyɛ Maá Ntɛ Mekwaá. Ɛ ɛ́! Mbɔgé nnó ábɛ́ dambyɛ́ muú yimbɔ, mbɔ ɛlɔ́ kpaá ɛpwɔ.” \v 25 Jisɔs ájɔ́gé mbɔ Judas ayi alú mankpóo ji achwɔ́ gií ji ntó áké, “Ménlɛré nnó ɛ́lé me?” Jisɔs ashuú ji meko aké, “Mbɔ ne wɔ ɔjɔɔ́.” \s1 Menyɛɛ́ Ata Jisɔs \r (Mak 14:22-26; Luk 22:14-20; 1 Kɔr 11:23-25) \p \v 26 Ne ndɛre ɛbwɔ́ álú nyɛ́ɛ menyɛɛ́ yimbɔ, Jisɔs abɔ́ ntó brɛd, anɛmmyɛ, achyɛɛ́ matame mbaá Ɛsɔwɔ. Agyá ntó brɛd yimbɔ uba uba, akaré mbaá baá utɔɔ́ bií ajɔɔ́ aké, “Gɛ́ge menyammyɛ wa na. Sɛ́ge dényɛ́.” \v 27 Ne abɔ́ ntó amo ne mmɔɔ́ mmu, anɛmmyɛ achyɛɛ́ matamé mbaá Ɛsɔwɔ, achyɛɛ́ ɛbwɔ́ aké, “Sɛ́ge dényú ɛnyú ako. \v 28 Gɛ́ge manoó ma na, amí malu menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ nyɛ ne bɔɔ́ bií. Magbɛ́lege nyɛ́ né mme mampyɛ nnó Ɛsɔwɔ ájiínte gabo ayi gejamégé bɔɔ́ ápyɛɛ́.” \v 29 Ama ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó ndɛre nnyú mbɔ mmɔɔ́ mína kwyakwya, mmagé nyú sé amícha kpaá tɛ nnyú nyɛ ami makɛ ne ɛnyú né gefwa ɛyigé Ntɛ wa agbárege.” \v 30 Ne ɛbwɔ́ ánérégé, ákwá ɛkwɔ áfɛɛ́ Ɛsɔwɔ átané ákwɔ́ mfaá Mekwɛ Olif. \s1 Jisɔs agaré ndɛre Pita áshyáa nyɛ ji \r (Mak 14:27-31; Luk 22:31-34; Jɔn 13:36-38) \p \v 31 Ɛwyágé Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú ako deboó nyɛ delyaá me ne utuú bina mbɔ ne ásáme né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó Ɛsɔwɔ aké, ‘Nwane nyɛ membame mágɔ́ŋme ne ɛkwɔ́ mágɔ́ŋme ɛláa nyɛ tyátyá.’ \v 32 Ne nkwílégé né negbo, mbɔ nyɛ mbɛ ne ɛnyú né gebagé mewaá Galilií.” \v 33 Ajɔɔ́gé mbɔ Pita ashuú ji meko aké, “Yɛ́ ɛbɛ́lé nnó bɔɔ́ ako ábó alyaá wɔ, me nlyágé fɔ́ wɔ.” \v 34 Ne Jisɔs ntó ashuú ji meko aké, “Pita, gɔ́ ngaré wɔ wáwálé nnó utuú bina gemɛ́gé nnó menɔ mekwɔ akú, wɔ ɔshyaá nyɛ ndɔ ɛlɛɛ́ nnó wɔ ɔ́kágé me.” \v 35 Ndɛre Jisɔs ajɔɔ́ mbɔ, Pita anyɛ́menó aké, “Yɛ́ ɛbɛ́ lé negbo, ngbóo ne wɔ, nshyáá fɔ́ wɔ.” Wyɛ́mbɔ ntó ne baá utɔɔ́ abifɔ anyɛ́meno mampyɛ. \s1 Jisɔs anɛmmyɛ né Gɛtsɛmane \r (Mak 14:32-42; Luk 22:39-46) \p \v 36 Ánérégé ɛfɛɛ́ Jisɔs asɛ́ ɛbwɔ́ áfɛ́ né melu ɛwé ákuú nnó Getsɛmanɛ wyɛɛ́ né mékwɛ́ ɛwémbɔ. Ákwɔ́négé ɛ́wu, agaré ɛbwɔ́ aké, “Jwɔ́lege fa, mente mmyɛ mbɛ gachyɛ́ manɛ́némmyɛ.” \v 37 Ndɛre ji atené mmyɛ mbɛ manɛ́mmyɛ asɛ́ Pita ne baá Sɛbɛdee apeá (Jɛmsi ɛbwɔ́ ne Jɔn) ndɛre ɛbwɔ́ ájyɛ meshwɛ ne masómé makwɔ́ Jisɔs metɔɔ́. \v 38 Ne ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Masómé amí malú me metɔɔ́ maténe me meti negbo. Yɛ́mbɔ jwɔ́lege fa, debɛ peé ne me.” \v 39 Atégé yɛɛ́ mmyɛ mbɛ gachyɛɛ́ ató mano mme, amo ushuú mme anɛmmyɛ aké, “Ntɛ wa mbɔgé ɛlú kɔkɔge féré amó ɛfwyale yina átáné me mmyɛ, yɛ́mbɔ pyɛ genó ɛyigé wɔ ɔkɛlege ɛ́pɔ́ fɔ́ ɛyigé me nkɛ́lege.” \v 40 Ne ákerégé meso né mbaá ayi baá utɔɔ́ bií abi alɛɛ́ álú, abané ɛbwɔ́ ndɛre ábɛ́lege géjyá. Ajɔɔ́ ne Pita aké, “Nnó ɛnyú dékágé bɛ́fɔ́ peé ne me, yɛɛ́ lé né nchwanekɛ ama? \v 41 Bɛɛ́ge peé, dénɛ́némmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó ɛ́kágé ɛnyú dékpɛ́ né mmuameno. Matɔɔ́ nyú ákɛ́lege nnó ɛnyú dénɛ́némmyɛ yɛ́mbɔ menyammyɛ nyú áwyá gepwá.” \v 42 Ajɔɔ́gé mbɔ ama akéré meso manɛmmyɛ aké, “Ntɛ wa, mbɔgé ɔkɛ́légé fɔ́ manke ŋkɔ ɛfwyale ayina akoó me, gɔ́ me nyú ji ndɛre wɔ ɔkɛle.” \v 43 Ne amá akérégé ndɔ ɛyi ɛgbeé ɛpeá né mbaá baá utɔɔ́ bií álú, abané wyɛ ndɛre ɛbwɔ́ ábɛ́lege géjyá néndé géjyá gejá ɛbwɔ́ amɛ dɔɔ́. \v 44 Ne Jisɔs amágé lyaágé ɛbwɔ́, ajyɛ nɛmmyɛ ndɔ ɛyi ɛgbeé ɛlɛɛ́ annyuaré wyɛ mmyɛmenɛne ɛyimbɔ. \v 45 Ne ama kérégé mbaá baá utɔɔ́ bií ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Délú bɛ́lege géjyá, degbeége mmyɛ? Gɛ́ge gébé gekwané ɛyigé áchyɛgé nyɛ Maá Ntɛ Mekwaá maŋkwaá ne áfyɛ́ ji né amu bɔɔ́ ubeé. \v 46 Kwilege mme déjyɛ́, gɛ́ge muú ayi achyɛge nyɛ me maŋkwa mbɔ alé chwɔ́.” \s1 Ápyɛ Jisɔs \r (Mak 14:43-50; Luk 22:47-53; Jɔn 18:3-12) \p \v 47 Wyɛ ndɛre Jisɔs alú jɔɔ́ge mbɔ, maá utɔɔ́ wuú ama ayi akámege Judas né geluágé abi áfyaneápeá achwɔ́ ne njuné bɔɔ́. Bɔɔ́ bimbɔ ágbaré bɔ aparanja ne mámbó unɔɔ́. Bɔɔ́ bi átɔmé ɛbwɔ́ ɛ́lé anɔɔ́ baá ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ákpakpa melɔ. \v 48 Ɛké ɛpyɛmbɔ, Judas abɔ́ mɛ́ mbɛ agaré ɛbwɔ́ aké, “Muú ayi me ntyaáge gɛ́ge ji mbɔ pyɛ́ge.” \v 49 Ákwɔ́négé, yɛ́ gébé achɔ sé wɔ́, akoó cho afɛ́ mbaá Jisɔs aké, “Ménlɛré ntamé,” akpá ji atyaá. \v 50 Atyágé ji mbɔ, Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Mejeé wa, chó mbɛ ne utɔɔ́ byɛɛ́.” Ajɔɔ́gé mbɔ bɔɔ́ bimbɔ áchwɔ́ ápyɛ ji agbaré ji ne amu matomato. \v 51 Ágbárégé Jisɔs mbɔ, muú ama né geluágé abi álú ne Jisɔs, ajuú aparanja asɔ́ ɛtu memfwɛ́ ɛtukpɛ ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ. \v 52 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Shwɔ́ré aparanja wyɛ né mmu mekɔ́, néndé bɔɔ́ ako abi ámmyɛ umyɛ ne aparanja, agboó negbone aparanja. \v 53 Ɔfɛré nnó nnɛgé mmyɛ mbaá Ntɛ wa nnó apoó me, atɔ́mé fɔ́ gejamégé makiɛ́nné ji nnó áchwɔ́ apoó me? \v 54 Yɛ́mbɔ, me mpyɛgé mbɔ, ɛpyɛ mbɔ́ nnó ne unó bi ŋwɛ Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ upyɛ wáwálé?” \v 55 Wyɛ né gébé ɛyigémbɔ, Jisɔs ajɔɔ́ ne gejamége bɔɔ́ bimbɔ aké, “Ɛnyú dechwɔ́ na ne bɔ aparanja ne mámbó unɔɔ́ mampyɛ me nnó me nlu menjó? Me nlú fa ne ɛnyú yɛ́ndé bií, nlɛrégé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né ɛcha upɛ, nnó débɔ́ degɛɛ́ me mampyɛ wɔ́? \v 56 Yɛ́mbɔ, depɔ ɛtiré depyɛ mbɔ na, nnó unó bi bɔɔ́ ɛkpávɛ́ Ɛsɔwɔ ásamé ubɛ́ wáwálé.” Ɛfɛɛ́ ne baá utɔɔ́ bií ako áboó ályaá ji. \s1 Jisɔs akpɛ unɔɔ́ mpa \r (Mak 14:53-65; Luk 22:63-71; Jɔn 18:13, 14, 19-24) \p \v 57 Ne baá utɔɔ́ bií alyágé ji mbɔ, bɔɔ́ abi ápyɛne ji, asɛ ji áfɛ́ né gepúgé Kaifas ayi alu ɛtúkpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ. Ɛfɛɛ́ mbɔ nto ne anlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ chóncho ne ákpakpa melɔ anyweré. \v 58 Ne ndɛre ájyɛ, Pita akwɔlege ɛbwɔ́ meso gachyɛɛ́, gachyɛɛ́ kpaá tɛ akpɛné né mmu dachi ɛtukpe ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ. Akpɛ́gé, ajyɛ jwɔ́le ne ámbamé dachi ɛtukpɛ mangɛ́ genó ɛyigé apyɛ mbaá Jisɔs. \v 59 Anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ ako abi ájwɔlé mmu ɛcha ɛso, ákɛlé ammá mpa gebyɔ́ mamma Jisɔs mmyɛ nnó áwá ji. Yɛ́mbɔ ágɛ́ yɛɛ́ ɛma wɔ́. \v 60 Ne gejamégé bɔ́ ntɛ́sɛ́ gebyɔ́ átané áma Jisɔs depɔ mmyɛ, yɛ́mbɔ yɛɛ́ mémá ɛma ɛwé ɛlɛré nnó Jisɔs akwé mpa ɛpɔ́. Ɛwyágé, bɔ ntɛ́sɛ́ gebyɔ́ apeá achwɔ́, \v 61 ne ájɔɔ́ áké, “Maá mende yina ji aké, me nkagé mú ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ne gemɛ́gé nnó ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔ́né mmagé ntɛ́ne ɛwú.” \v 62 Ɛfɛɛ́ mbɔ ne ɛtúkpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ akwilé ajɔɔ́ ne Jisɔs aké, “Wɔ ntó ɔpɔ́ ne meko manshuú né depɔ ɛtire bɔɔ́ ájɔɔ́ge mbɔ nnó ɔpyɛ?” \v 63 Yɛ́mbɔ, yɛɛ́ meko Jisɔs ashuú ji wɔ́, ɛtukpe ɛma ŋmɛ́re ɛjɔɔ́ ɛké, “Me ngígé wɔ né mabɔ Ata Ɛsɔwɔ, muú alú mebɛ yɛ́ndégébé, mbɔgé wɔ ne ɔ́lú Maá Ɛsɔwɔ, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa gáré.” \v 64 Agígé mbɔ, Jisɔs akamé aké, “Mbɔ ne wɔ ɔjɔɔ́. Yɛ́mbɔ mengaregé ɛnyú wáwálé nnó: meso gébé degɛ́ne nyɛ ndɛre Maá Ntɛ Mekwaá ajwɔlé né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ Ɛsɔwɔ ayi apwɔɔ́ amu ne dégɛne nyɛ ntó ndɛre achwɔ́ɔ né mmu gekógé mfaánebuú!” \v 65 Jisɔs ajɔɔ́gé mbɔ, ɛtúkpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ agyá mandeé jií né mmyɛ manlɛré nnó metɔɔ́ ɛsɔ́ ji dɔɔ́, akálé aké, “Amɛge mmyɛ ne Ɛsɔwɔ! Ndé gécha démage kɛ́le bɔ ntɛ́sɛ́? Ɛnyú ambɔɔ́ dewú mɛ́ ndɛre ji ámɛ́ge mmyɛ ne Ɛsɔwɔ! \v 66 Défɛré nnó ápyɛɛ́ nnó ne ji?” Agígé mbɔ, bɔɔ́ ako áwya áké, “Akwe mpa ne abɔ́ mangbó.” \v 67 Ɛfɛɛ́ ne álɔɔ́ mankpó Jisɔs matyɛ ushu ádoó ji ukpɛ́kpɛ́ ne bɔɔ́ abifɔ ádoó ji maka, \v 68 ájwyagé ji áké, “Wɔ ɔlu Kras, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa. Garé ɛsé, Waá adoó wɔ?” \s1 Pita ashya nnó akaágé fɔ Jisɔs \r (Mak 14:66-72; Luk 22:56-62; Jɔn 18:15-18, 25-27) \p \v 69 Ndɛre ɛpyɛmbɔ, Pita alú wyɛ ka né dachi ɛtúkpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ, aké apɛlé maá mesɔ mendée fɔ alú maá defwɛ́ ɛtúkpɛ ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ, achwɔ́ jɔɔ́ ne ji aké, “Wɔ ntó ɔbɔ́ ɔlú ne Jisɔs muú Galilií.” \v 70 Ájɔɔ́gé mbɔ, Pita ashya né mbɛ ushu ɛbwɔ́ ako aké, “Chaá-ó nkaá yɛ́ geno ɛyigé ɔ́jɔge mbɔ wɔ́.” \v 71 Ashyágémbɔ akwilé afɛ́ né menombi gébámé. Ɛfɛɛ́ maá mesɔ mendée ayi fɔ agɛ́gé ji ajɔɔ́ ne bɔɔ́ abi átɛné ɛfɛɛ́ aké, “Mende yina abɔ́ alú ne Jisɔs muú Nasarɛt.” \v 72 Yɛ́mbɔ Pita ama shya wyɛ shya afyɛ́ amu mewɛ aké, “Wáwálé nkaágé fɔ́ mende yimbɔ.” \v 73 Ɛké ɛwyage bɔɔ́ bi átɛné ɛfɛɛ́ áchwɔ́ jɔɔ́ ne ji áké, “Wáwálé gebií gepɔ́ mmu, wɔ ntó ɔlú muú bwɔ́ ama néndé nénɔ́me mejɔɔ́ neé nélɛré mbaá ayi wɔ ɔtané.” \v 74 Ndɛre ájɔɔ́ mbɔ Pita aké. Me nkaá kpɛ́ mende yimbɔ tɛ mfaánebuú. Wyɛ ndɛre ji akélege mbɔ, aké awúu menɔ mekwɔ akú kɔkɔgɔlɔ́kɔɔ́. \v 75 Ne tɛ́nétɛ́né yimbɔ Pita ate mekomejɔɔ́ ayi Jisɔs abɔ́ ájɔɔ́ ne ji nnó, “Gemɛ́gé nnó menɔ mekwɔ akú, ɔshya nyɛ ndɔ ɛlɛɛ́ nnó ɔkaágé fɔ́ me.” Ne atané dafyɛ anyɔ meko ngbó ali segé segé. \c 27 \s1 Áfɛ́ né Jisɔs mbaá Palɛt \r (Mak 15:1; Luk 23:1, 2; Jɔn 18:28-32) \p \v 1 Bií ujyágé ne dondo, anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ákpakpa melɔ áchomé, ásɔ mala ndɛre ápyɛ ne áwá Jisɔs. \v 2 Ne ánérégé mansɔ mala, áwɛ́ Jisɔs amu ásɛ ji áfɛ́ mbaá Palɛt gɔmena bɔɔ́ Rom. \s1 Negboné Judas \r (Aŋg 1:18, 19) \p \v 3 Judas muú akpoó Jisɔs ágɛ́gé nnó ásɔ́ mpa nnó áwáne Jisɔs, byɔ ukɔré ji mmu, afɛré nnó ji apyɛ gabo, akpá uba ŋgba sére ɛsaá meso ɛfya ɛyi ji abɔ́ akpoó Jisɔs ajyɛ shuú ɛtukpe ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ákpákpá melɔ. \v 4 Ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Mpyɛ gabo manchyaá manoó ntɛ mekwaá ayi álá apyɛɛ́ gabo wɔ.” \p Bɔɔ́ bimbɔ áshuú ji meko áké, “Ɛwémbɔ ɛta ɛsé ndɛre ndé? Gabo ayi mbɔ akpa wɔ.” \p \v 5 Ájɔɔ́gé mbɔ, Judas atyá ŋka ɛyimbɔ ɛfɛɛ́ né metɔɔ́ gepú ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ atané ajyɛ shií gemɛ jií. \p \v 6 Ne anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ápwɛ́ ŋka ɛyimbɔ. Ájɔɔ́ áké ŋka ɛyina ɛlé ŋka manoó, ne ɛ́bɛ́ sé ɛkamé fɔ́ nnó décho ŋka ɛyina melu ɛma ne ɛyi ɛlu ne mmu mekwa ŋka ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ wɔ́. \v 7 Áfyɛ́gé makpo bwɔ́ mbaá ama, áke ábɔɔ́ ŋka ɛyina ána melu mme mbaá menkwyɛ unje mesɛɛ́ anigé aŋkɛ bɔɔ́ wyɛ. \v 8 Ɛlɔ né gébé ɛyigémbɔ kpaá tɛ fina álú ákuú melu mme ɛwémbɔ nnó mewaá manoó. \p \v 9 Ɛpyɛɛ́mbɔ nnó mekomejɔɔ́ ayi Jɛrimaya muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ abɔ́ ajɔɔ́ abɛ wáwálé. Ji ajɔɔ́ nya aké ásɛ uba ŋgba bɔ sére ɛsaá meso ɛfya ɛyi ɛlú gese ɛyi bɔɔ́ Isrɛli ákamé mana ji, \v 10 ápyɛ wyɛ ndɛre Ɛsɔwɔ agaré me ana melu mme mbaá menkwyɛɛ́ ujemesɛɛ́. \s1 Palɛt agií Jisɔs bɔ nkwɛ́ \r (Mak 15:2-5; Luk 23:3-5; Jɔn 18:33-38) \p \v 11 Ndɛre Jisɔs atɛné né mbɛ ushu Palɛt gɔmena bɔɔ́ Rom, Palɛt agií ji aké, “Wɔ ne ɔlú mfwa bɔɔ́ Jus?” \p Ne Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ɛlu nkane ɔjɔɔ́.” \v 12 Yɛ́mbɔ gebyɔ́ ɛyigé anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ákpakpa melɔ ámalé ji mmyɛ, yɛɛ́ meko Jisɔs ashuú ji wɔ́. Ajwɔlé wyɛ ji nyámé. \v 13 Ne Palɛt agií yɛ́ ji aké, “Nnó wɔ ɔwuú mbɔ fɔ́ depɔ ɛtiré bɔɔ́ bi áké wɔ ɔpyɛ?” \p \v 14 Yɛ́mbɔ Jisɔs ajwɔlé wyɛ ji nyámé. Ɛwéna ɛpyɛ mfwa bɔɔ́ Rom akwe tametame. \s1 Palɛt asɔ́ mpa nnó áwá Jisɔs \r (Mak 15:6-15; Luk 23:13-25; Jɔn 18:39—19:16) \p \v 15 Ne gepɔ́gé gɔ́mená bɔɔ́ Rom, gélú nnó yɛ́ndé ŋmɛ, gébégé ɛpaá koó upú, áferégé muú denɔ ama né gepúgé denɔ, ndɛre bɔɔ́ ákɛ́lege. \v 16 Ne wyɛ né gébégé ɛpaá koó upú ɛwémbɔ, mende fɔ ayi bɔɔ́ akaá ji dɔɔ́ gétúgé depɔ ɛtiré ji apyɛ́ɛ abɔ́ akpɛ denɔ. Akamege Barabas. \v 17 Ne ndɛre melɔ meko ɛchomé né dachi Palɛt, Palɛt agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dekɛ́lege me mferé ndé muú né denɔ; Barabas waá Jisɔs muú ayi ákuú ji ntó nnó Kras?” \v 18 Palɛt agií mbɔ néndé akaá cháŋéné nnó ɛlé wyɛ né nchyɛ detú ne ákpakpa bɔɔ́ Jus ápyɛné Jisɔs áchwɔ́ ne ji ɛta wuú. \v 19 Ne ndɛre Palɛt ajwɔlé né mmu ɛcha ɛso apane mpa yina, mendée wuú atɔ́ áchwɔ́ gáre ji aké, “Féré amu né mpa mende yimbɔ, néndé apyɛ gabo fɔ́ wɔ́. Genó ɛyigé Ɛsɔwɔ alɛre me né géjya gétú jií fina gechyɛ me ɛfwyale dɔɔ́.” \p \v 20 Yɛ́mbɔ anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ákpakpa melɔ áfyɛ ɛshyɛ nnó ájɔɔ́ nnó Palɛt aféré Barabas né denɔ, alyaá Jisɔs nnó áwá. \v 21 Ne Palɛt ama agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛbwɔ́ bina apeá, ndé muú ayi ɛnyú dékɛ́lege nnó mféré ji né denɔ?” \p Áshuú ji meko áké, “Ɛsé dekɛ́lege nnó wɔ ɔféré Barabas.” \p \v 22 Palɛt ama aŋmɛre agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dékɛlege me mpyɛ yɛɛ́ nnó ne Jisɔs ayi ákuú ji ntó nnó Kras?” Áma áshuú ji meko áké, “Gɔ́ áwɔ́ ji né gekwa.” \p \v 23 Ájɔɔ́gé mbɔ, Palɛt ama gií ɛbwɔ́ aké, “Ulannó ɛnyú dékɛ́lege nnó áwá ji? Ndé gabo ayi ji ápyɛɛ́?” \p Yɛ́mbɔ, ɛbwɔ́ áwya wyale ne ɛshyɛ áké, “Gɔ́ áwɔ́ ji né gekwa!” \p \v 24 Ne Palɛt agɛ́gé nnó ji atulege mmyɛ detú ɛfwyale ɛkagé tane mbɔgé ji álá akamé nnó áwá Jisɔs wɔ́, Atɔ́ ájyɛ chwɛ́ manaá, áchwɔɔ́ chyɛ́ɛ ji ashwɔné amu né mbɛ ushu bɔɔ́ bimbɔ aké, “Amu ya apɔ́ né negboné mende yina, gɛ́ ɛfwyale nyú mbɔ”. \p \v 25 Ajɔɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ bimbɔ ákamé áké, “Gɔ́ gewu ɛyigémbɔ gewilé ɛsé mmyɛ chóncho ne baá ɛsé.” \p \v 26 Palɛt aférégé Barabas né denɔ. Atulé Jisɔs ne geto ne álé lyaá nnó bɔɔ́ bee Rom ája ji ájyɛ́ áwɔ́ ji né gekwa. \s1 Bɔɔ́ bee ájwyagé Jisɔs \r (Mak 15:16-20; Jɔn 19:2, 3) \p \v 27 Palɛt alyágé Jisɔs nnó áwɔ́ ji né gekwa, bɔɔ́ bee bií ásɛ Jisɔs áfɛ́ ne ji né ɛcha gɔmena, ákuú bɔɔ́ bee ako áchwɔ́ nɔ́ ji mme, \v 28 áferé ji mandeé mmyɛ, áfyɛ́ ji ɛwulé megɛ́lé ɛwé ɛlú ɛké nkúu afwa. \v 29 Átɔ ɛlá meshií áfaá Jisɔs né mekpo ne áfyɛ ji ntó meto né ɛbwɔ́ ɛké meto gefwa. Ápyɛ́gé mbɔ, átóme manó né mbɛ ushu wuú ne ájwaáge ji áké, “Wɔ Mfwa bɔɔ́ Jus neki nébɛ́ ne wɔ.” \v 30 Ndɛre ájwyáge ji mbɔ, ákpóo ji matyɛ́ mmyɛ, ne áfɔɔ́ meto ɛwémbɔ né ɛbwɔ wuú ádo ji né mekpo. \v 31 Ánérégé mánjwya ji, áferé nkúu megɛ́lé yimbɔ ákeré áfyɛ ji mandeé jií né menyammyɛ wuú. Ája ji ájyɛ wɔ́ né gekwa. \s1 Áwɔ́ Jisɔs né gekwa \r (Mak 15:21-32; Luk 23:26-43; Jɔn 19:17-27) \p \v 32 Ndɛre ájyɛɛ́, átuú ne mende fɔ né meti ayi ákuú ji nnó Simun muú melɔ Sɛren, ápyɛ ji ne utó nnó akpá gekwagé Jisɔs. \v 33 Akwɔnégé né melú ɛ́wé ákúu nnó Golgota, mabɔ ami matɛne nnó “Melú Uŋkɔ́ŋkɔ́ Makpo” \v 34 áchyɛɛ́ Jisɔs mmɔɔ́ amí áchwaré ne genó ɛyi génywɔ́nege nnó anyú ne afwɔ́régé mami, ashya manyú. \p \v 35 Ɛbwɔ́ áwɔ́gé ji, áŋme gefɔ́gé megyaá fɔ nnó ákáré mandeé jií. \v 36 Ánérégé ájyɛ jwɔ́le mme ábáme Jisɔs ɛfɛɛ́. \v 37 Ndɛre ɛbɔ́ ɛpyɛ́ɛ mbɔ ásá genó ɛyigé áké Jisɔs apyɛ né gebagé genɔɔ́ awɔ né mekpo gekwa ɛyigé áwɔmé Jisɔs wyɛɛ́. Ásá wyɛ áké, “Gɛ́ Jisɔs Mfwa bɔɔ́ Jus na.” \v 38 Wyɛ né bií ɛbií mbɔ, áwɔ́ nyá ntó anjo apeá né ɛbi bwɔ́ ukwa. Áwɔ́ ama né ɛjií gekwa né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ Jisɔs ne ama né ɛgbɛ́ ɛbwɔbɛ wuú. \p \v 39 Ne bɔɔ́ abi ákoge koógé ájúu Jisɔs mashyɛ mmyɛ, ákamege ne makpo ájwyage ji áke, \v 40 “Wɔ muú ɔké ɔmugé ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, gemɛ́gé nnó ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔ́né wɔ ɔmage tɛ́ne ɛwéchá, mbɔgé nnó ɔlu Maá Ɛsɔwɔ, poó gemɛ jyɛ́, ɔtáné mfaá gekwa ɔshulé mme.” \p \v 41 Wyɛ́mbɔ ntó ne anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ chóncho ne ákpakpa melɔ ájwyaá ntó Jisɔs áké, \v 42 “Apoóge bɔɔ́ bí chachá, yɛ́mbɔ akaágé poó gemɛ́ jií? Pɔ nnó ji aké na ji alu Mfwa bɔɔ́ Isrɛli? Gɔge ji átáné mfaá gekwa áshuúlé mme ne ɛsé défyɛɛ́ matɔɔ́ se ne ji. \v 43 Ji áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, ne Ɛsɔwɔ áchwɔ ápoó yɛ́ ji mbɔgé ágboó ne ji, néndé ji ajɔ́gé aké ji alú Maá Ɛsɔwɔ.” \p \v 44 Yɛ́ bɔɔ́ ubée abi áwɔ́mé ntó ɛbwɔ́ né ukwa, wyɛmbɔ ntó ne ájúu Jisɔs mashyɛ mmyɛ. \s1 Negboné Jisɔs \r (Mak 15:33-41; Luk 23:44-49; Jɔn 19:28-30) \p \v 45 Káláŋká ɛfyáneɛ́peá ɛké ɛ́kwɔ́nege, ŋmɛɛ́ ɛnomé, gemmua gékwé né melɔ meko kpaá tɛ káláŋká ɛlɛɛ́. \v 46 Wyɛ né káláŋká ɛyimbɔ ɛlɛɛ́, Jisɔs alɔ máŋkalé kéŋké aké, “Ɛli, Ɛli lama sabatani” ula ɛtɛné nnó Ɛsɔwɔ wa Ɛsɔwɔ wa, ndé ɔlyaá me mbií né ɛfwyale? \p \v 47 Ne bɔɔ́ abifɔ abi átɛné ɛfɛɛ́, áwúgé ndɛre Jisɔs ajɔ́ge mbɔ, áfɛré áké, “Akuú mbɔ lé Ɛlija muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ.” \v 48 Ne muú ama né geluágé abi átɛné ɛfɛɛ́, alomé gatɛlé ajyɛ bɔ́ ɛkochá anyua né mmu mmɔɔ́ amí mamyáme, ajo né genɔɔ́ abwɛɛ́ asa né ubɔɔ́ meno Jisɔs nnó ányú. \p \v 49 Yɛ́mbɔ abifɔ áké, “Gɔ́ ji ábɛ́ ɛwú dégɛ́ kpɛ́ nnó Ɛlija achwɔ́ poó nyɛ ji!” \p \v 50 Ne Jisɔs ama akále kéŋké afyɛ gemɛ jií né amu Ntɛ wuú Ɛsɔwɔ. \p \v 51 Wyɛ ndɛre metɔɔ́ ɛkwené Jisɔs mbɔ́, ndeé ɛyi ɛkaré ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ɛgyalé uba upeá tɛ mfaá gba-ra-ra-ra ɛtya mme, mme anyigé, tegetege matárávɛ́ agyalé ubauba. \v 52 Manome ánené alá fuúfuú ne gejamégé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi agboó mɛ́ tɛ gachi, ákwilé né negbo. \v 53 Gébégé Jisɔs akwilé né negbo. Bɔɔ́ Ɛsɔwɔ bimbɔ, átané né manome áfɛ́ né Jɛrosalɛ melɔ ukpea. Álɛré mmyɛ mbaá gejamégé bɔɔ́. \p \v 54 Ne muú kpaá bɔɔ́ bee ne bɔɔ́ bee abifɔ abi álú ɛfɛɛ́ ábáme Jisɔs, ágɛ́gé ndɛre mme anyigé, ne unó bifɔ́ ɛbi upyɛɛ́ ɛfɔ ɛkwɔ́ ɛbwɔ́ matɔɔ́. Ájɔɔ́ge áké, “Wáwálé mende yina abɔ́ alu Maá Ɛsɔwɔ.” \p \v 55 Gébé ɛyigémbɔ ntó, gejamégé andée, átɛné tɛtɛ ágɛ́né yɛ́ndégenó ɛyi gepyɛ́. Andée bina átané ne Jisɔs kpaá tɛ né Galilií ákwɔlé ji, ápóge Jisɔs, achyɛge ji unó bi akɛ́lege. \v 56 Né geluage andée bina ɛlé, Mɛri ayi atané melɔ Magdala, Mɛri mmá Jɛmsi ɛbwɔ́ ne Josɛf, ne Mɛri mma baá Sɛbɛdee. \f + \fr 27:56 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Baá bina ɛlé Jɛmsi ɛbwɔ́ ne Jɔn.\f* \s1 Ánií Jisɔs \r (Mak 15:42-47; Luk 23:50-56; Jɔn 19:38-42) \p \v 57 Ne nkwale akwɔnege, muú ŋka fɔ ayi atane melɔ Arimatya akuú ji nnó Josɛf achwɔ́. Ji ntó alú nyá maá utɔɔ́ Jisɔs ama. \v 58 Áchwɔ́gé, ajyɛ bane Palɛt agií ji nnó achyɛ ji utó ji ajyɛ afere geŋkwɔ́gé Jisɔs anií. Ne Palɛt achyɛɛ́ utó nnó afere geŋkwɔ́gé Jisɔs áchyɛ ji. \v 59 Ne Josɛf asɛ́gé geŋkwɔ́gé Jisɔs, afyalé géjí ne ɛ́shyɛ́ ndeé pópó \v 60 abwɛɛ́ ajyɛ béle né mmu menome mekɛ ɛwé ji apyɛ bɔɔ́ akwyɛɛ́ né ɛba ntaá. Ábélégé, apelé gekpɛ́kpɛ́gé ntaá akweré meno menome ɛwémbɔ alyaá awilé ji. \v 61 Ndɛre ji apyɛɛ́ unó bina, Mɛri muú melɔ Magdala ne Mɛri ayifɔ ájwɔlé toitoi ne menome ɛwémbɔ ápɛ́lé. \s1 Palɛt atɔɔ́ bɔɔ́ nnó ábamé menome Jisɔs \p \v 62 Ne bií ujyage, mmyɛke bií ɛbi bɔɔ́ Jus ákpomege mmyɛ manyɛ́ uwyaá bwɔ́ ukoge, anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ɛkwɔ́ bɔɔ́ Farasi ájyɛ báne Palɛt, \v 63 ágaré ji áké, “Ata, délu tée mbɔ ndɛre muú dembwɔ́lé yimbɔ ajɔɔ́ nyá gébégé ji alú mebɛ nnó, ‘Ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔnégé Ɛsɔwɔ abwɛge nyɛ me nkwílé né negbo.’ \v 64 Ndɛre ɛlúmbɔ ɛsé dekɛlégé nnó wɔ ɔfyɛ bɔɔ́ ábámé menome ɛwémbɔ kpaá tɛ ndɔ ɛyimbɔ ɛlɛɛ́ ɛkóge. Ɛwéna ɛpyɛ nyɛ nnó ɛkagé baá utɔɔ́ bií ájó genkwɔ́ ji, ne meso gébé agarege gebyɔ nnó Ɛsɔwɔ apyɛ ji akwilé né negbo. Mbɔgé ɔlá ɔpyɛ mbɔ wɔ́, ne ájogé genkwɔ jií, dembwɔlé ɛtire nana depwɔɔ́ nyɛ ɛtiré mbɛmbɛ.” \p \v 65 Ajɔɔ́gé mbɔ Palɛt aké, “Pyɛ ndɛre wɔ ɔkágé pyɛ, kwyɛɛ́ bɔɔ́ bee ɔbele ábámé menome ɛwémbɔ cháŋéné.” \p \v 66 Ne ájyɛ́gé afyɛ gelo né menome ɛwémbɔ nnó ɛ́kágé muú anene ɛwu, afyɛ bɔɔ́ bee ábámé ɛwu. \c 28 \s1 Jisɔs akwilé né negbó \r (Mak 16:1-10; Luk 24:1-12; Jɔn 20:1-10) \p \v 1 Bií uwyaá bwɔ́ ukógé, ndɛre bií ujyáge, Mɛri muú melɔ Magdala ne Mɛri ayifɔ átané ájyɛ chɛre ndɛre menome Jisɔs ɛlú. \v 2 Aké apɛle mme abɔ anyígé ne ɛshyɛ. Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛtané mfaánebuú, ɛchwɔ́ bógene ntaá ɛniné mbɔ ɛbelé babá ɛjwɔlé mfaá. \v 3 Menyammyɛ wuú agɛ́nege manémané ɛké gasama, ne mandeé jií ashwánege pópó ɛké ɛshyɛ́ɛ ndeé. \v 4 Ɛpyɛ́gé mbɔ, bɔɔ́ bee abi ábáme menome ɛwémbɔ áwe jaja ne ɛfɔ metɔɔ́ getu jií, ákwé ɛké uŋkwɔ́ bɔɔ́. \p \v 5 Ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ ɛjɔɔ́ ne andée bimbɔ ɛké, “Défɔgé. Nkaá nnó ɛnyú dékɛlege mbɔ lé Jisɔs, ayi ábɔ́ áwɔmé ji né gekwa. \v 6 Ji apɔ́sé fana, akwilé né negbo wyɛ nkane ji abɔ́ ajɔɔ́ nnó ɛpyɛ nyɛ. Chwɔ́ge dégɛ́ melú ɛwé ábɔɔ́ ábelé ji. \v 7 Ne kérege meso wáwá, dégaré baá utɔɔ́ bií nnó, ‘Ɛsɔwɔ apyɛ ji akwilé né negbo. Abɔ́ mɛ́ mbɛ ne ɛnyú afɛ́ né Galilií; dégɛné nyɛ ji ɛwú!’ Gɛ́ge genó ɛyigé me mbɔɔ́ mangaré ɛnyú mbɔ.” \p \v 8 Andée bimbɔ átané né menome ne gatɛlé, ne ɛfɔ metɔɔ́, yɛ́mbɔ ájyɛɛ́ ne nechɔ́chɔ́. Ákɛ wáwá manjyɛ gáre baá utɔɔ́ Jisɔs meko ayi ɛkiɛ́nné ɛgaré ɛbwɔ́. \p \v 9 Ne ndɛre ɛbwɔ́ ájyɛ, Jisɔs abané ɛbwɔ́ né meti, atamé ɛbwɔ́ aké mejé ɛbɛ́ ne ɛnyú. Andée bimbɔ ákwé ji né uká ánoge ji. \v 10 Ne Jisɔs afyɛ́ɛ yɛ ɛbwɔ́ metɔɔ́ aké, “Défɔgé, choge dégáré aŋmɛ́ ba nnó ájyɛ ne Galilií, ágɛ́ne nyɛ me ɛwú.” \s1 Ambamé menome Jisɔs agaré mechɔ́ ɛwé ɛpyɛɛ́ \p \v 11 Ndɛre andée bina ájyɛ né melɔ manjyɛ gáre baá utɔɔ́ Jisɔs genó ɛyigé Jisɔs ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ájɔɔ́, bɔɔ́ bee fɔ́ abi ábɔ́ ábáme menome Jisɔs, áfɛ́ ntó né melɔ manjyɛ gáre ánɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ yɛ́ndégenó ɛyi gepyɛ́. \v 12 Apyɛgembɔ, anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ choncho ne ákpakpa melɔ, áchomé mbaá ama, ásɔ́ mala akpa gejamégé ŋka áchyɛɛ́ unyɛ́lé mbaá bɔɔ́ bee bimbɔ \v 13 Ágaré ɛbwɔ́ áké, “Débɔ́ mangaré bɔɔ́ nnó, baá utɔɔ́ Jisɔs achwɔ́ jo genkwɔ́ jií ne utuú gébégé ɛnyú débɛ́lege gejyá. \v 14 Ne mbɔgé gɔmena awúgé mechɔ́ ɛwé, ɛsé dékagé nyɛ ndɛre dégárege ji, nnó ɛkagé ɛnyú dékpɛ ɛfwyale.” \p \v 15 Bɔɔ́ bee ásɛ́gé ŋka ɛyimbɔ, ájyɛ gáre wyɛ ndɛre anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ áké ɛbwɔ́ ágáré. Ne abya yina atyaá akpɛ né gebagé mewaá bɔɔ́ Jus geko, yɛɛ́ tɛ fina abya yina álu asanege né gebage mewaá bɔɔ́ Jus. \s1 Jisɔs alɛré mmyɛ mbaá baá utɔɔ́ bií \r (Mak 16:14-18; Luk 24:36-49; Jɔn 20:19-23; Aŋg 1:6-8) \p \v 16 Baá utɔɔ́ Jisɔs afyaneama áwugé meko ayi Jisɔs alɔɔ́ ɛbwɔ́, áfɛ́ né mfaá mékwɛ́ né gebage mewaá Galilií ndɛre Jisɔs agaré ɛbwɔ́. \v 17 Ne ɛbwɔ́ ágɛgé ji, ánoge ji yɛ́mbɔ abifɔ áwyaá dembyɔ́ né metɔɔ́. \v 18 Jisɔs ajɔɔ́ ne bwɔ́ aké, “Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ me uto né unó uko bi úlú, né mfaánebuú ne fa mme.” \v 19 Ndɛre ɛlúmbɔ chóge yɛ né malɔ mme meko dépyɛ bɔɔ́ ábɛ́ aŋkwɔlé ba. Abi akemege mambɛ́ aŋkwɔlé ba, wyagé ɛbwɔ́ manaá Ɛsɔwɔ né mabɔ Ɛsɔwɔ ntɛ ne ami maá ne Mendoó Ukpea. \v 20 Lɛ́régé ɛbwɔ́ nnó akwɔlege majyɛɛ́ ami me nchyɛɛ́ ɛnyú. Ne kaágé wáwálé nnó me mbɛ́ɛ wyɛ́ ne ɛnyú yɛ́ndégébé kpaá tɛ mme abyɛɛ́.