\id LUK 43LUKDENU.SFM Denya New Testament June 2009 \h Lukase \toc2 Lukase \toc3 Luk \toc1 Abya melɔ́mélɔ́ ayi Jisɔs Kras ndɛre LUKASE ásamé \mt2 Abya melɔ́mélɔ́ ayi Jisɔs Kras ndɛre \mt1 LUKASE \mt3 ásamé \c 1 \s1 Ulaulɔ \p \v 1 Átá Tyɔ́filɔs, gejamégé bɔɔ́ ámua mɛ́ mansá abya unó bí úpyɛ́ né metɔɔ́ metɔɔ́ ɛsé. \v 2 Ɛbwɔ́ ásá wyɛ́ ndɛre ɛbwɔ́ ábɔ́ áwuú mbaá bɔɔ́ bí ákpané amɛ ɛbwɔ́ ágɛné ndɛre unó biná ulɔɔ́ mampyɛ ne ukwyá, ne ɛké ɛ́wyage álɔɔ́ mangare abya yi. \v 3 Ndɛre me ntó mbɔ́ nkwɔlege unó bina uko cháŋéné tɛ gachií, mbɔ́ ngɛ́ nnó ɛ́lú galɔ́gálɔ́ nnó nsá wɔ unó bi ndɛre nsámé nkwyɛ ubi nkane úpyɛ́ géma géma. \v 4 Mpyɛ́ na nnó wɔ ɔkaá nnó, unó bí ábɔ́ ágií wɔ́ úlú wáwálé. \s1 Na ne nebyɛ́né Jɔn Menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ nékɛné \p \v 5 Gébégé Hɛrɔd abɔ́ alú mfwa né gebagé mewaá Judiya, Mempyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ fɔ abɔ́ alu wyɛ́, ákuú ji Sakariya. Ji ne ampyɛ́ upɛ abifɔ ápyɛ utɔɔ́ né geluágé Abija. Mendée wuú Ɛlisabɛt alu ntó mpyáne *Ɛrɔn. Ábi álú ntó ámpyɛ upɛ Ɛsɔwɔ. \v 6 Ɛbwɔ́ apeá álú cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, áwuú mekomejɔɔ́ wuú áma ábélege mabɛ jií, ákwéné yɛ ɛma \v 7 ɛbwɔ́ ako ákwɔ ukoó ne ápɔ́ ne maá, gétúgé Ɛlisabɛt alú ménkwɔ́ɔ. \p \v 8 Bií uma, ɛ́lé gebégé utɔɔ́ Sakariya ne ɛkwɔ wuú, Mampyɛ utɔɔ́ bií nkane mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ. \v 9 Náná ɛlú lé gepɔge bwɔ́ ámpyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ manyú nkwu nnó, Ɛsɔwɔ ajyá genó ɛyígé yɛ́ndémuú abɔɔ́ mampyɛ. Ápyɛ́gé mbɔ ajya Sakariya, nnó ji ne akpɛ́ mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ mansɔ́ genó ɛyígé géwya gebɛ́ nkane ɛlu. \v 10 Gébé gékwɔ́négé ɛyígé Sakariya ajyɛ́ sɔ́ geno gebɛ́ ɛyígémbɔ, gejamégé bɔɔ́ gélú dafyɛ génɛ́nemmyɛ. \v 11 Wyɛ́ gébé ɛyigembɔ, aké apɛle ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛkwɔ́ ji ushu, ɛ́tɛné ɛ́gbɛ́ ɛbwɔnyɛ wuú kwɔ́kwɔ́lé ne geluɔ́ ɛyígé asɔ́ uno ubɛ́ bimbɔ. \v 12 Agɛ́gé mbɔ ɛfɔ́ ɛ́kwɔ́ ji metɔɔ́, ala amɛ mekpo faŋ. \p \v 13 Yɛ́mbɔ ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛ́ké ne ji, “Sakariya ɔ́fɔgé, néndé Ɛsɔwɔ awú mmyɛmenɛne jyɛ́ ne mendée wyɛ́ Ɛlisabɛt akpane nyɛ́ unɛ ne abyɛne nyɛ́ maá mende ne ɔbɔ́ mankuú ji nnó Jɔn. \v 14 Ɔbɛ nyɛ ne metɔɔ́ megɔmegɔ, ne gejamégé bɔɔ́ ábɛɛ́ nyɛ́ ne nechɔ́chɔ́ gétúgé nebyɛ́ níi. \v 15 Ji maá yina abɛ nyɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé muú né mbɛ ushu Ata Ɛsɔwɔ, ne ji anyú fɔ́ mmɔɔ́, yɛ amí bɔgebɔge, yɛ ami matomato, ne ɛ́lɔ tɛ bií ɛbi ábyɛné ji Mendoó Ukpea ɛgbége nyɛ ji metɔɔ́, \v 16 ne ji abwɔlége nyɛ́ matɔɔ́ bɔɔ́ Isrɛli nnó ákwɔ́lé Ata Ɛsɔwɔ bwɔ́. \v 17 Maá yimbɔ abɔ nyɛ́ mbɛ ne Ata Ɛsɔwɔ ndɛre muú dentɔɔ́. Ɛsɔwɔ achyɛ́ge nyɛ ji uto mendoó wyɛ́ nkane abɔ achyɛ́ Ɛlija, nnó apyɛ́ ántɛ ábɔ́ gejeé ne baá bwɔ́ ne apyɛ nyɛ́ abi átoó makpo ásɛ́ gepɔ ɛyígé abi átɛné cho. Apyɛ nyɛ́ unó bí uko nnó bɔɔ́ ákpómé mmyɛ mangílí Ata Ɛsɔwɔ.” \p \v 18 Sakariya agií ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ aké, “Mpyɛ nnó ne nkaá nnó mechɔ́ ɛwéná ɛbɛ́ɛ nyɛ wáwálé néndé ɛsé ne mendée wa dékwɔ mɛ́ ukoó?” \v 19 Ɛkiɛ́nné ɛwémbɔ ɛ́ké, “Me Gabriya, ne ntɛné fáná gétúgé Ɛsɔwɔ atɔmé me nnó nchwɔ́ ngáré wɔ abya melɔ́mélɔ́ yina. \v 20 Gɛ́ ɔ́bɛ nyɛ́ mbú, ɔjɔ́gése mejɔɔ́ kpaá tɛ depɔ ɛtí dépyɛ nyɛ́ gétúgé ɔlá ɔkamé uchwú mejɔɔ́ bá ɛbi ubɛ nyɛ́ wáwálé né meso gébé wɔ́.” \p \v 21 Ndɛre Sakariya alú wyáge mmu, bɔɔ́ bí ábɔ́ álú dafyɛ ánɛ́nemmyɛ akwé tametame, álɔ memfɛré genó ɛyi gepyɛ ji mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ. \v 22 Gébégé ji atané dafyɛ, amua manjɔɔ́ mejɔɔ́ meti ɛ́pɔ́. Ala mɛ́ɛ lé ne amu ɛlé alaá mbú, ɛbwɔ́ ágɛ́gé mbɔ ákaá nnó agɛ́ lé amɛ́ géjyá né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ. \v 23 Gébégé néŋáne utɔɔ́ bií né byɛ́gé, akere melɔ wuú. \p \v 24 Ɛ́ké ɛ́bɛlege, mendée wuú Ɛlisabɛt akpa unɛ, ala mmu bibií né amfaá áta. \v 25 Ne aké, “Nána nkaá nnó Ɛsɔwɔ agɛ́ me meshwɛ, aferé me neshyɛ mmyɛ nnó bɔɔ́ ájwyágé sé me déŋkwɔ.” \s1 Gegáré nebyɛ́né Jisɔs \p \v 26 Gébégé Ɛlisabɛt alú ne unɛ amfaá akéné, Ɛsɔwɔ atɔ́ Gabriya ɛkiɛ́nné wuú né melɔ́ Nasarɛt ɛwé ɛlú né gebagé mewaá Galilií. \v 27 Atɔ́ ɛwú nnó ɛjyɛ́ ɛtá gébwɛ́ne mesɔ́ mendée ayi ákúu ji Mɛri, ayi ɛbwɔ́ ne Josɛf ányɛ́meno mambá atɛ. Josɛf alu mpyáne mfwa *Dɛvid. \v 28 Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛ́fɛ́ ɛta Mɛri ɛ́ké, “Mmá ɔjwɔle, Ɛsɔwɔ alu ne wɔ amá agbo ne wɔ dɔɔ́.” \p \v 29 Mɛri awúgé mbɔ́ akwé tametame, afɛrege, agige né metɔɔ́ wuú nnó ndé gefɔgé matame na? \v 30 Ɛkiɛ́nné ɛwémbɔ ɛ́ké ne ji, “Mɛri Ɔ́fɔgé, Ɛsɔwɔ agboó ne wɔ ne achyɛ́ wɔ nebɔ. \v 31 Gɛ́, ɔkpane nyɛ́ unɛ, ɔbyɛ́ maá mende ne ɔkuú nyɛ́ ji nnó Jisɔs. \v 32 Abɛ nyɛ́ gekpɛ́kpɛ́ge muú ne ákuú nyɛ ji Maá Anyátá Ɛsɔwɔ. Ata Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ́ ji ajwɔlé né geluɔ́gé Mfwa Dɛvid, gekwénegé ntɛ wuú. \v 33 Agbarege nyɛ́ gefwa mbaá upyáne Jakɔb uko tɛ kwyakwyá. Ne gefwa jií gébyɛ́ fɔ.” \p \v 34 Mɛri awúgé mbɔ, agií ɛwú aké, “Ɛ́kɛ́ne mbɔ nnó ne nkpá unɛ nkane nlá nlú dankáa mende?” \v 35 Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛshuú ji meko ɛ́ké, “Mendoó Ukpea ɛchwɔ nyɛ́ wɔ mmyɛ ne uto bí Anyátá Ɛsɔwɔ upyɛ nyɛ́ wɔ ɔkpá unɛ. Né gétú yina maá yi ɔbyɛ́ne nyɛ́ abɛ ne ukpeá ákúu nyɛ́ ji Maá Ɛsɔwɔ. \v 36 Gɛ́, meŋmó wyɛ́ Ɛlisabɛt yɛ ɛlé akwɔ ukoó ne bɔɔ́ abɔ ákúu ji meŋkwɔ́ mendée, nana akwɔré gefɔɔ́ alɛ́ amfaá akéné ne abyɛne nyɛ́ maá mende. \v 37 Ne kaá nnó genó gefɔ́ ɛyí gépwɔ́ Ɛsɔwɔ gepɔ́.” \v 38 Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛjɔ́gé mbɔ, Mɛri aké ne ɛwú, “Nlu lé maá utɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ɛ́bɛ́ wyɛ́ nkane ɔjɔɔ́.” Mɛri ajɔ́gé mbɔ, ɛkiɛ́nné ɛwémbɔ ɛ́seé. \s1 Mɛri ajyɛ gɛ́ Ɛlisabɛt uŋkɛɛ́ \p \v 39 Depɔ ɛti dépyɛ́gé, Mɛri akpomé mmyɛ akwilé wá akwɔ́ afɛ́ né melɔ fɔ́ ɛwé, ɛlú né gebagé mewaá Judiya. \v 40 Akwɔ́négé, akpɛ mmu gepúgé Sakariya, atamé mendée wuú Ɛlisabɛt. \v 41 Gébégé Ɛlisabɛt awuú matame Mɛri, maá yi alú ji unɛ akwilé melu ujwɔ́lé ne ɛshyɛ, ne Mendoó Ukpea ɛchwɔ́ gbée Ɛlisabɛt metɔɔ́. \v 42 Ji ado ɛlúlú ajɔɔ́ ne mɛri aké, “Wɔ ɔwya ɛ́fwɔ́ ɔpwɔ andée ako, ne mejé Ɛsɔwɔ ɛ́bɛ́ ne maá yi wɔ ɔbyɛ́ne nyɛ. \v 43 Nlu kpɛ́ waá ayi Ɛsɔwɔ anógé me ne mmá Ata wa achwɔ gɛ́ me uŋkɛɛ́? \v 44 Wyɛ ɔké ɔtamege me mbɔ, nechɔ́chɔ́ népyɛ maá akwilé né melú ujwɔlé. \v 45 Méjé Ɛsɔwɔ ɛ́bɛ́ ne ji yi akamé nnó mechɔ́ ɛwé Ata ajɔɔ́ mbɔ, ɛbɛ nyɛ́ wáwálé.” \s1 Mɛri afɛɛ́ Ɛsɔwɔ \p \v 46 Mɛri aké: \q1 “Metɔɔ́ wa ɛgɔ́ɔ me ne Ata. \q1 \v 47 Ne metɔɔ́ wa ɛlú ne nechɔ́chɔ́ gétúgé Ɛsɔwɔ Mempoó wa. \q1 \v 48 Ji ate me yɛ ɛlé nlú lé meŋkpané defwɛ́ wuú. \q1 Lɔ nána ɔjyɛ́gé mbɛ, bɔɔ́ ako akúu nyɛ́ me nnó muú yi abɔɔ́ nebɔ, \q1 \v 49 nendé Ɛsɔwɔ yi awya uto uko, apyɛ me gekpɛ́kpɛ́gé mechɔ́. \q1 Ɛ́nógé ɛ́bɛ́ ne ji kpaá tɛ kwyakwyá, \q1 \v 50 agɛ́ne meshwɛ mbaá bɔɔ́ bi anóge ji, \q1 ɛlɔ́ né antɛ bwɔ́ ɛkwɔ́né né upyáne. \q1 \v 51 Alɛré ɛshyɛ ne ɛbwɔ wuú \q1 mantyá bɔɔ́ nepá ne ufɔɔ́ unó bí ɛbwɔ́ áfɛ́rege. \q1 \v 52 Aferé afwa né malú ujwɔ́lé bwɔ́, \q1 ne afyɛ́ ubyá bɔɔ́ né malu bwɔ́. \q1 \v 53 Achyɛ́ menyɛɛ́ mbaá bɔɔ́ bí alú mesa, \q1 ne abú afwa áfɛ́ amu máwa. \q1 \v 54-55 Ate menomenyɛ ɛwé ji abɔ́ anyɛɛ́ ne ukwéne antɛ sé, \q1 ne náná achwɔ́ mampoó baá Isrɛli, bɔɔ́ utɔɔ́ bií. \q1 Apyɛ wyɛ ndɛre ji abɔ́ anyɛ́meno nnó agɛne Abraham meshwɛ, \q1 ne upyáne bií tɛ kwyakwya!” \p \v 56 Mɛri ajɔ́gé mbɔ, abɛlé ne Ɛlisabɛt genógé amfaá alɛɛ́, ne ákeré meso melɔ wuú. \s1 Nebyɛ́né Jɔn Menwyá bɔɔ́ Manaá Ɛsɔwɔ \p \v 57 Gébé gékwɔ́négé ɛyígé Ɛlisabɛt ábyɛ́ne, abyɛ maá mende. \v 58 Atɛ áŋmɛ́ ne bɔɔ́ ulagepú bií, aké áwúu nnó Ata Ɛsɔwɔ agɛ́ ji meshwɛ achyɛ́ ji nebɔ, matɔɔ́ ágɔ bwɔ́ ako. \v 59 Ne ndɔ́ ɛ́nee ɛ́kwɔ́négé áchwɔ́ mansɔ́ ji nsɔ́ ne ábɔ́ álú mamfyɛ ji mabɔ ntɛ wuú Sakariya. \v 60 Mma wuú aké ŋgba, “Ákúu ji Jɔn.” \v 61 Yɛ́mbɔ áké ne ji, “Yɛ́ muú ula gepú wyɛ́ fɔ ayi awya mabɔ mímbɔ apɔ́.” \v 62 Ne ámɛɛ́ ne amu ágií ntɛ wuú áké, ndé mabɔ mí ji akɛ́lege nnó áfyɛ́ maá yimbɔ. \v 63 Amɛɛ́ ne amu nnó áchyɛ́ ji genó gefɔ́ ásá wyɛ́. Áchwɔ́ ne géjí asá, “Mabɔ maá yimbɔ nnó Jɔn.” Bɔɔ́ ágɛ́gé mbɔ ála mano mekpo, fuú. \p \v 64 Sakariya áságé mbɔ, tɛ́nétɛ́né ama lɔ manjɔɔ́ mejɔɔ́ ne alɔ mamfɛɛ́ Ɛsɔwɔ. \v 65 Gébégé bɔɔ́ melɔ wuú, áwuú nnó Sakariya ama lɔ́ manjɔɔ́ mejɔɔ́, mechɔ ɛwéna ɛpwɔ bwɔ́ amu. Gegáré mechɔ́ ɛwé, gékwɔ́ gékwɔné malɔ́ mekwɛ́ mako né gebagé mewaá Judiya. \v 66 Bɔɔ́ ako abi áwuú mechɔ́ ɛwé, áfyɛ né matɔɔ́ bwɔ́ áfɛrege nnó, “Maá yi abɛɛ́ nyɛ́ ndé gefɔɔ́?” Áfɛ́rege mbɔ ɛlé ágɛné nnó Ɛsɔwɔ alu ne ji. \s1 Sakariya afɛɛ́ Ɛsɔwɔ \p \v 67 Né gébé ɛyígémbɔ Mendoó Ukpea ɛchwɔ gbée Sakariya mmu metɔɔ́ awú meko mejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne alɔ mangaré aké: \q1 \v 68 “Gɔ́ ɛbwɔ́ áfɛɛ́ Ata Ɛsɔwɔ, ntɛ bɔɔ́ Isrɛli! \q1 Gétúgé achwɔ́ mamferé bɔɔ́ bií né defwɛ́. \q1 \v 69 Achyɛ́ ɛsé gekpɛ́kpɛ́gé ménchyɛ́ geŋwá \q1 ayi átané ula gepú Mfwa Dɛvid maá utɔɔ́ wuú, \q1 \v 70 wyɛ́ ndɛre abɔ́ ányɛ́meno mbaá bɔɔ́ ɛkpávɛ Ɛsɔwɔ abi gekwéne nnó, \q1 \v 71 ji apoóge nyɛ ɛsé, mbaá bɔɔ́ bi ákɛlege manwá ɛsé, \q1 ne aferege nyɛ ɛsé né amú bɔɔ́ mawámé ɛsé. \q1 \v 72 Abɔ́ anyɛ́meno mangɛ́ meshwɛ mbaá ukwéne antɛ sé, \q1 ne ate menomenyɛ ukpea ɛwé jimbɔɔ́ abɔ́ anyɛɛ́ ne ɛbwɔ́. \q1 \v 73 Abɔ́ agaré gekwéne ntɛ sé Abraham ne akelé nnó, \q1 \v 74 aferege nyɛ ɛsé né amú bɔɔ́ mawámé ɛsé, \q1 nnó dépyɛ́ utɔɔ́ bií débɛgé ne ɛfɔ, \q1 \v 75 mambɛ́ bɔɔ́ ukpea bií wáwálé ne mantɛné cho né mbɛ ushu wuú, \q1 ndɔ meko kpaá tɛ dégboó. \q1 \v 76 Wɔ, maá wa, ákúu nyɛ́ wɔ *Muú Ɛkpávé Anyátá Ɛsɔwɔ. \q1 Ɔbɔ nyɛ́ mbɛ ne Ata Ɛsɔwɔ nnó, \q1 ɔkwyɛ́ mati jií. \q1 \v 77 Ɔpyɛ nyɛ́ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ákaá nnó, \q1 Ɛsɔwɔ akɛlege manjiínte gabo bwɔ́ ne áféré ɛbwɔ́ né ɛfwyale gabo. \q1 \v 78 Gétúgé ji ágɛ́ne meshwɛ dɔɔ́ mbaá bɔɔ́ yɛ́ndégébé, \q1 ji atɔme nyɛ́ muú yi achyɛge ɛsé geŋwá, \q1 achwɔ́ ayi atánege né mfaánebuú ayi mfaá mfaá nkane mŋmɛɛ́ ɛwé ɛ́tyɛ dondo, \q1 \v 79 ɛwú ɛ́chyɛ́ge nyɛ́ geŋgbɔ́ mbaá bɔɔ́ bí álú né gemua, \q1 ne ɛ́chyɛ́ge nyɛ́ geŋwá mbaá bɔɔ́ abi álú né manó negbo, \q1 ne manlɛré ɛsé meti ɛwé ɛ́chwɔ ne geŋwágé nesɔ.” \p \v 80 Ne maá Sakariya yimbɔ alu ne ɛkwɔ wuú, awɛne ne menyammyɛ ne deŋgá, ne Mendoó Ɛsɔwɔ ɛlú ne ji. Awɛ́gé, ajyɛ jwɔ́le né *mashwɔne, ne gébé gekwɔ́nége, álɛre mmyɛ jií gbɔ́gɔ́nɔ́ mbaá bɔɔ́ *Isrɛli. \c 2 \s1 Nebyɛné Jisɔs Kras \r (Mat 1:18-25) \p \v 1 Né gébé ɛyigémbɔ, Ɔgɔstɔs abɔ́ alu *Mfwa kpaa né malɔ yi álú ntente *Rom. Afyɛ́ ɛbɛ́ nnó ápá bɔɔ́ ako abi álú né malɔ ayi ábɔ́ álú nte gefwa jií. Gɛ́ ndɔ mbɛ ayi alɔ mampáné bɔɔ́ na, \v 2 né gébé ɛyigembɔ Kwirinɔs alu gɔmena né gebagé mewaá Siriya. \v 3 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ndémuú afɛ́ né gebagé melɔ wuú mansá mabɔ mií mmu bɔ ŋwɛ abi ápáne bɔɔ́. \v 4-5 Josɛf atané melɔ́ Nasarɛt né gebagé mewaá Galilií, asɛ Mɛri ayi ɛbwɔ́ ányɛ́meno mambá atɛ, áfɛ́ né Bɛtɛlɛhɛm mmu Judiya mbaá ayi abɔ́ ábyɛné Dɛvid mfwa nyá *Isrɛli, mánsá mabɔ bwɔ́. Josɛf afɛ́ ɛ́wu gétúgé alú mpyáné Dɛvid. Gébé yimbɔ ntó Meri alu ne unɛ. \p \v 6 Ndɛre ɛbwɔ́ álú ɛwú, gébé gekwáné ɛyígé Mɛri abyɛ́né maá yimbɔ. \v 7 Ne abyɛ maá mbɛ wuú mende. Afyalé ji ne ubaá mandeé, abelé ji mmu gekú mbaá utú unyɛɛ́ menyɛɛ́, néndé melu ɛpɔ́ nyá ɛwé ɛbwɔ́ achwɔgé ábélege mmu. \s1 Ámbamé magɔ́nŋme ne Makiɛ́nné Ɛsɔwɔ \p \v 8 Ɛké ɛpyɛmbɔ, ande fɔ́ álú né mewaá kwɔ́kwɔ́lé ne Bɛtɛlɛhɛm, ábáme magɔ́ŋme bwɔ́ ne utuú. \v 9 Ne áké ápɛ́le *Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛkwɔ́ ɛbwɔ́ mbɛ ushu ne geŋgbɔ́gé Ata gégɛné gegyá ɛbwɔ́ mme. Ɛfɔ ɛkwɔ́ ɛbwɔ́ metɔɔ́ dɔɔ́. \v 10 Yɛ́mbɔ Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛke, “Défɔgé, nchwɔ́ ɛnyú ne genchánchágé abya ayi álú ne gejamégé nechɔ́chɔ́ mbaá bɔɔ́ ako. \v 11 Fina né melɔ Mfwa Dɛvid, ábyɛ́ Mempoó nyú, alu Ata, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa. \v 12 Ne gepɔ ɛyi gelɛ́rege nyɛ́ ɛnyú nnó gɛ́ maá yimbɔ na, gélú nnó degɛne nyɛ maá yi áfyálé ji ne ubaá mandeé, ábelé ji mmu gekú, melu ɛwé utú unyɛɛ́ menyɛɛ́.” \p \v 13 Wyɛ́ mbélépó mbɔ, áké ápɛ́lé, ɛkwɔ́ makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛtané mfaánebuú ɛchwɔ cho ne ɛwé ɛbɔɔ́ mbɛ, álɔ mánkwáné, áfɛ́ɛge Ɛsɔwɔ ake: \q1 \v 14 “Ngɔ́ ábɛ́ ne Ata Ɛsɔwɔ ayí álú né mfaánebuú ayi mfaá mfaá, \q1 achyɛ́ nesɔ ne bɔɔ́ mme néndé agboó ne ɛbwɔ́.” \p \v 15 Makiɛ́nné yimbɔ ályágé ɛbwɔ́, ákéré meso né mfaanebuú. Ne ámbamé magɔ́nŋme áke ne atɛ, “Déjyɛ́ dégɛ́ geno ɛyi gépyɛ́ né Bɛtɛlɛhɛm ɛyígé Ata Ɛsɔwɔ agaré ɛsé.” \v 16 Mbɔntó ne ɛbwɔ́ ákwilé wáwá ákwɔ́négé, ágɛ́ Josɛf ne Mɛri chóncho ne maá yimbɔ ndɛre ábelé ji mmu gekú. \v 17 Ndɛre ágɛné ɛbwɔ́, álɔ mangaré unó uko ɛbí ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛjɔɔ́, gétúgé maá yina. \v 18 Bɔɔ́ ako bí áwuú mechɔ́ ɛwé ámbamé magɔ́ŋme ájɔɔ́, ála mano mekpo fuú. \v 19 Yɛ́mbɔ Mɛri awuúgé depɔ ɛti deko, afyɛ mmu metɔɔ́ wuú afɛ́régé yɛ́ndégébé. \v 20 Bɔɔ́ bi ábáme mágɔ́nŋme, ákérégé meso, áchyɛge ngɔ́ ne áfɛ́ɛge Ɛsɔwɔ mbaá depɔ tiré bwɔ́ áwuú ne ágɛné. Unó bi upyɛ janja ndɛre ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛgaré bwɔ́. \s1 Áfyɛ́ maá yimbɔ mabɔ nnó Jisɔs \p \v 21 Uwyá ukoó, ne gébé ɛyígé ɛbwɔ́ ásɔ maá *nsɔ́ gékwané, ne ɛbwɔ́ áfyɛ́ ji mabɔ nnó Jisɔs, mabɔ mí Ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛbɔ́ ɛfyɛ́ ji ne mma wuú alé kpá unɛ bií. \s1 Álɛré maá ayi ákuú ji Jisɔs mbaá Ɛsɔwɔ \p \v 22 Ne gébégé gepúgé buú getyaágé, gébé gékwané ɛyígé Josɛf ne *Mɛri ájyɛ pyɛ́ *Gepɛ ndɛre ásámé né mabɛ Mosis, ne ákpa maá bwɔ́ manjyɛ mfaá Jɛrosalɛ nnó álɛré ji mbaá Ɛsɔwɔ. \v 23 Ndɛre ásamé né ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Yɛnde mambɛ maá ayi alú mende, ábɔ́ manchyɛ́ ji mbaá Ɛsɔwɔ.” \v 24 Ne áfɛ́ ntó áchyɛɛ́ *gepɛ ɛyigémbɔ ɛyigé gelú, “upwene mewaá upea, mbɔgé upɔ́ áchyɛge baá upwene melɔ ápeá nnó ápyɛ́ gepɛ wyɛ́ ndɛre asamé né ŋwɛ Ɛsɔwɔ.” \p \v 25 Né gébé ɛyigémbɔ, mende fɔ alu nyá né Jɛrosalɛ ákúu ji nnó Simyɔn; alu cho né ɛ́gbɛ́ Ɛsɔwɔ ne anoge ji, ne ji ntó abɔ agile Ɛsɔwɔ nnó áféré bɔɔ́ Isrɛli né mbaá ɛfwyale. *Mendoó Ukpea ɛlú nyá ne ji. \v 26 Mendoó Ukpea ɛbɔ́ ɛpyɛ Simyɔn akaá nnó aságé gbó ayi álá gɛ́ fɔ́ *Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, ayi Ɛsɔwɔ abɔ́ anyɛ́meno nnó atɔme. \v 27 Bií bi Mɛri ne Josɛf ábɔ́ áchwɔ né Jɛrosalɛ, manlɛré Jisɔs mbaá Ɛsɔwɔ ndɛre ɛbɛ́ Mosis ɛgaré, Mendoó Ukpea ɛpyɛ́ Simyɔn afɛ́ né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ. Ndɛre akpɛné agɛ́ maá yimbɔ, \v 28 asɛ ji né amu jií, alɔ manchyɛ́gé matame ne mamfɛ́gé Ɛsɔwɔ ake: \q1 \v 29 “Ata menomenyɛɛ́ wyɛ́ ɛlú nana wáwálé, \q1 mbɔgé ɛjií wɔ ɔkaáge lya maá utɔɔ́ wyɛ́ agbó pere, \q1 \v 30 néndé nkpá amɛ ya ngɛ́ Menchyɛ Geŋwá ayi ɔbɔ́ ɔnyɛ́meno. \q1 \v 31 Ne wɔ ɔtɔ ji nnó bɔɔ́ ako ágɛ́ ji. \q1 \v 32 Abɛ nyɛ mewɛ́ mbaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, \q1 nnó ɛbwɔ́ ákaá wɔ ntó. Apyɛ nyɛ melɔ́ Isrɛli ɛ́kwɔ́ ŋgɔ.” \p \v 33 Mma ne ntɛ áwuúgé mechɔ ɛwe Simyɔn ajɔɔ́ gétúgé maá bwɔ́, ála meno mekpo fuú. \v 34 Simyɔn anérége manjɔɔ́ depɔ ɛtire na, achyɛɛ́ ɛbwɔ́ mejé Ɛsɔwɔ. Ɛké ɛwyágé ama kuú Mɛri mmá Jisɔs aké, “Wuúgé! Ɛsɔwɔ ajyá maá yiná nnó apyɛ́ gejamé bɔɔ́ Isrɛli ákwé ne mambwɛɛ́ abifɔ mfaá. Abɛ nyɛ ntó ndɛre gepɔ ɛyígé Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́, ne gejamégé bɔɔ́ áshyá nyɛ ji. \v 35 Apyɛgé mbɔ, ɛlɛrege gbɔ́gɔ́nɔ́ depɔ ɛtiré ɛbwɔ́ ábií mmu matɔɔ́ bwɔ́. Ne mesómé maá wyɛ́ yina ɛbɛ́ɛ nyɛ wɔ metɔɔ́ ɛké aparaja ne ájómé wɔ.” \p \v 36 Gébé ɛyigémbɔ ntó, mekoó mendée fɔ, alu né Jerósálɛ akamege Ana. Alu muú ɛkpave Ɛsɔwɔ ayi mendée. Ɛsɔwɔ agárege ji depɔ mangárégé bɔɔ́ bií. Alu maá Fanuɛl ayi alú mpyáne Ɛkwɔ́ Ashyɛ. Abá menɔ abɛlé aŋmɛ́ akénéama ne menɔ́ wuú ágbó. \v 37 Tɛ́ gébé ɛyigémbɔ ala mekwí mendée. Yɛ́ndégébé alu mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, afɛge Ɛsɔwɔ ne anɛnemmyɛ, utuú ne ŋwɔmésé, alyage menyɛɛ́ kpékpé. Né gébé ɛyigémbɔ, alu usaá aŋmɛ uni meso ɛníi. \v 38 Ama chwɔ́ né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, wyɛ́ gébé yimbɔ ntó ne Mɛri ne Josɛf achwɔ́ ne maá bwɔ́. Ana agɛ́gé maá yina, alɔ mánfɛɛ́gé Ɛsɔwɔ, agarege depɔ ɛtíré maá yi mbaá bɔɔ́ ako abi ágili nnó Ɛsɔwɔ áféré bɔɔ́ Jɛrosalɛ né ɛfwyale. \p \v 39 Josɛf ne Mɛri ánérégé yɛndé genó ndɛre ɛbɛ Ɛsɔwɔ ɛgaré, ákpá maá bwɔ́ ákéré meso né Nasarɛt *gebagé mewaá Galilií. \v 40 Maá yimbɔ alu ɛfɛɛ́, awɛne wyɛ́ wɛ́ne ne gelu, ne ɛshyɛ chóncho ne deŋgá. Ne mejé Ɛsɔwɔ ɛlú ne ji. \s1 Maá yi ákúu ji Jisɔs alu né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ né Jɛrosalɛ \p \v 41 Yɛ́ndé nŋmɛ, mmá ne ntɛ Jisɔs ájyɛ né Jɛrosalɛ manjyɛ nyɛ́ ɛpaá *koó upú ɛwé Ɛsɔwɔ aferé nyá bɔɔ́ Isrɛli né defwɛ́. \v 42 Jisɔs akwɔ́négé aŋmɛ́ áfyanéápeá, áfɛ́ ndɛre ɛbwɔ́ ájyɛ mɛ́, ndɛre ɛbwɔ́ ájyɛ ásɛ ntó Jisɔs. \v 43 Ɛpaá ɛ́byɛgé, álɔ mankeré meso melɔ bwɔ́. Ne Jisɔs alá meso né Jɛrosalɛ ayi mmá wúu ne ntɛ wuú álá kaá wɔ́. \v 44 Ábɔ́ áfɛre nnó akɛ geluá ne bɔɔ́ abifɔ. Ákɛ kpaá bií kpogele. Ne gébégé ákɛlé ji né geluágé aŋmɛ́ ne ajeé bwɔ́, \v 45 ágɛ ji wɔ́. Álɔ mankere meso né Jɛrosalɛ mankɛ́légé ji. \v 46 Né ndɔ ɛ́lɛɛ́ ɛkwɔnegé ágɛ́ ji mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ. Abɔ́ alu geluá ne *Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Awuú genó ɛyige álɛ́rege ne amá agige ntó bwɔ́ bɔ nkwɛ. \v 47 Bɔɔ́ ako abi áwuú genó ɛyigé ji ajɔ́ɔge álá mano mekpo fuú néndé awya uchánchá dɔɔ́ ne ashuúge ɛbwɔ́ meko ne déŋga. \v 48 Ndɛre mmá wuú ne ntɛ wuú ágɛné ji, matyɛ mawá ɛbwɔ́ meno. Mmá aké, “Maá wa ɔpyɛ mbɔ ɛsé nnó? Ɛ́sé ne ntɛ wyɛ́ dekɛlé wɔ́ kaá depwaá, delɔ manfɔ nnó ndɔ fɔ genó ne gepyɛ́ wɔ.” \p \v 49 Ashuú bwɔ́ meko aké, “Ulannó ɛnyú dékɛ́lege mɛ, dekágé fɔ́ nnó mbɔ́ mambɛ́ fa mmu ɛcha ntɛ waá wɔ́?” \v 50 Yɛ́lé ashuú ɛbwɔ́ meko yimbɔ, ákaá fɔ́ ula mechɔ́ ɛwé ji ajɔɔ́ wɔ́. \p \v 51 Jisɔs akéré meso ne ɛbwɔ́ né melɔ bwɔ́ Nasarɛt, alu ne bwɔ́, awuú majyɛɛ́ chánchá. Ndɛre depɔ ti depyɛ mbɔ́, Mmá wuú afyɛ́ deti deko né metɔɔ́ wuú ne ateé yɛndégébé. \v 52 Ɛfɛɛ́, Jisɔs awɛne ne menyamyɛ ne deŋgá ne gelú, awya mejé né ɛ́gbɛ́ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ agbóo ne ji. \c 3 \s1 Mekomejɔɔ́ ayi Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ ágarége \r (Mat 3:1-12; Mak 1:1-8; Jɔn 1:19-28) \p \v 1-2 Gébé ɛyíge *Jɔn maá Sakariya alú né *mashwɔ́né, Ata Ɛsɔwɔ achyɛ́ɛ mekomejɔɔ́ wuú. Wyɛ́ gébé ɛyígémbɔ ntó ne Tibarɔs alú aŋmɛ́ nekuú né gefwa jií né *Rom. Pɔntyɔs *Palɛt alu nyá gɔmena né *gebagé mewaá Judiya, *Hɛrɔd Antipa alu mémgbaré gebagé mewaá Galilií, meŋmɛ́ wuú Filip alu nyá mémgbáré gebagé mewaá Itura ne Trakonitis. Lysanias alu mfwa melɔ Abilɛn gébé ɛyigémbɔ ntó, Anas ɛbwɔ́ ne Kaifas álú nyá *Matúkpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ. \v 3 Wyɛ́ ndɛre Ɛsɔwɔ abɔ́ atɔmé Jɔn mbɔ, alɔ mankɛ́né malɔ yi álú kwɔ́kwɔ́lé né ɛbɛɛ́ Jodan, agarege yɛ́ndémuú nnó ákwɔré metɔɔ́ wuú álya gabo ne áwyaá ji manaá Ɛsɔwɔ nnó Ɛsɔwɔ ajinte gabo wuú. \v 4 Ndɛre abɔ́ agárege mbɔ, ɛlú wyɛ́ nkane Asaya muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ asámé mmu ŋwɛ wuú nnó, \q1 “Muú fɔ abɛne mbɔ né mashwɔne aké: \q1 Kwyɛge meti Ata dakɛné, \q1 nyaáge ɛ́wú ɛ́bɛ́ cho! \q1 \v 5 Sɔ́rege yɛ́ndé mékwɛ́ ɛwé kpaá ne ɛwé kɔɔ́, nnó degbɛɛ́ yɛ́nde geŋkɔ. \q1 Nyaáge mati ufwé ábɛ́ cho, \q1 pyɛ́gé malu yi álú gbérégbéré ábɛ́ dɔgédɔgé. \q1 \v 6 Ne bɔɔ́ ako ágɛ́ne nyɛ nkane Ɛsɔwɔ áférege ɛbwɔ́ né ɛfwyale gabo.” \p \v 7 Nkane Jɔn agárege mbɔ, gejamégé bɔɔ́ áchwɔ́ ɛta wuú nnó ji áwyaá bwɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, aké ne bwɔ́, “Ɛnyú mmyɔ! Ndémuú agaré ɛnyú nnó dekage bó ɛfwyale ɛwé Ɛsɔwɔ achwɔ́ tɔ́? \v 8 Pyɛ́ge unó bí úlɛ́rege nnó dekwɔ́re matɔɔ́ nyú wáwálé. Défɛrégé fɔ́ nnó dekage déjwɔ́le déli mmyɛ nnó, ɛsé délú upyáne *Abraham. Ɛwémbɔ ɛfú yɛ́ genó né ɛta Ɛsɔwɔ wɔ́. Kaáge wáwálé nnó, Ɛsɔwɔ akage pyɛ mataá yina ábwɔlé upyáne Abraham. \v 9 Yɛ nana, ɛnyú debɔ́ mankaá nnó, ábwɛɛ́ mɛ́ ɛtɔɔ́ mfaá mango yɛndé genɔɔ́ ne makaka ɛyi gélágé wɔmé umpomé ulɔ́úlɔ́ ásɔ́ré áfɔme mmu mewɛ.” \p \v 10 Ne gejamégé bɔɔ́ áwúge mbɔ, ágií Jɔn áké, “Nana ɛsé dépyɛ́ nnó?” \v 11 Jɔn ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Muú abɛgé ne bɔ nkwú ápeá, akáré achyɛ́ nte meŋmɛ́ ayi ala pɔ́ ne nkwu, ne ayi abɛgé ne menyɛɛ́, akáré achyɛ́ ayi ala pɔ́ yɛ ne genó.” \v 12 Yɛ́ ansɛlé ŋkámakpo ntó áchwɔ nnó Jɔn áwyaá ɛbwɔ́ manaá Ɛsɔwɔ ágií ji áke, “Ménlɛré, ɛse ntó depyɛ́ nnó?” \v 13 Ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Désɛgé fɔ́ ŋka ɛ́pwɔ́ ndɛre ɛbɛ́ ɛ́kɛ́.” \v 14 Bɔɔ́ bee áchwɔ gíi ntó áke, “Ne ɛsé dépyɛ́ nnó?” Agaré bwɔ́ aké, “Dényɛgé manwaá, yɛ maáma muú mechɔ́ detú, sɛ́ge wyɛ́ ŋka utɔɔ́ nyú ne metɔɔ́ megɔmegɔ.” \p \v 15 Jɔn agárege mbɔ, bɔɔ́ ábɔ́ ágíle mɛ *Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, ɛfɛɛ́ ɛbwɔ́ álu ne dembyɔ́ né matɔɔ́ bwɔ́, ábélege umɛɛ́ nnó ndɔfɔ ji ne alú Muú ayi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa. \v 16 Jɔn ashuú ɛbwɔ́ ako meko aké, “Me nwyage ɛnyú ne manaá Ɛsɔwɔ mamímamí yɛ́mbɔ, muú ayi áŋeá gemɛ apwɔ́ me achwɔ́ mbɔ me meso. Ne nkwané yɛ́ muú ayi ntóme manó mme nkaá manyií unó uká bií wɔ́. Achwɔgé, awyage ɛnyú ne *Mendoó Ukpea ne mewɛ. \v 17 Achwɔɔ́ nyɛ́ ne ɛ́kɔ́riyá né ɛbwɔ wuú mánchá ɛsa. Anerégé ashwané nyɛ matoó álá pópó, afyɛ ɛsa né mmu uba abelé. Ne ukwɔɔ́ ɛbi ulaá akpane agbɛ né mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé.” \p \v 18 Na ne Jɔn agaré *abya Ɛsɔwɔ melɔ́mélɔ́ mbaá bɔɔ́, ne aji bwɔ́ matu né gejamégé majyɛ́ amí ama chyɛɛ́ bwɔ́. \v 19 Jɔn ashulé ntó ndo mbaá Hɛrɔd ayi alú gɔ́mena, gétúgé abané Hɛrɔdyas, mendée meŋmɛ́ wuú jimbɔ, ne géjámégé ubée bí ama pyɛ. \v 20 Hɛrɔd aké awúu mbɔ, ama jyɛ mbɛ́ mampyɛ gabo, apyɛ Jɔn afyɛ́ denɔ. \s1 Áwyaá Jisɔs manaá Ɛsɔwɔ \r (Mat 3:13-17; Mak 1:9-11) \p \v 21 Nsá nnó Jɔn akpɛ́ denɔ, abɔ́ awyage mɛ́ bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ. Bií fɔ́ anérége Jisɔs achwɔ́ ntó nnó Jɔ́n awyaá ji manaá Ɛsɔwɔ. Aké atanege mmu nnyi, anɛnemmyɛ mfaánebuú anené. \v 22 Anénégé mbɔ, *Mendoó Ukpea ɛ́shulé ɛchwɔ́ ji mmyɛ ɛ́lú wyɛ́ ɛké gepwine. Ne meko atané mfaánebuú aké, “Ɔ́lu maá metɔɔ́ wa, metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me ne wɔ dɔɔ́.” \s1 Ukwéne antɛ Jisɔs Kras \r (Mat 1:1-17) \p \v 23 Gébégé Jisɔs alɛré mmyɛ manlɔ utɔɔ́ bií alu aŋmɛ ɛsaá meso ɛfyá. Bɔɔ́ ábɔ́ áfɛre nnó alu maá Josɛ́p ne Josɛf abɔ́ alu maá Hɛli. \v 24 Hɛli abɔ́ alu maá Matat, Matat abɔ́ alu maá Lɛvi, Lɛvi maá Mɛlki, Mɛlki abɔ́ alu maá Jana, Jana ayi alu maá Josɛf. \v 25 Josɛf alu maá Matatyas, Matatyas alú maá Ɛmɔs, Ɛmɔs maá Nahum, Nahum maá Ɛseli, Ɛseli ayi alú maá Nagay, \v 26 Nagay alu maá Mat, Mat maá Mattatya, Mattatya maá Sɛmɛn, Sɛmɛn, maá Josɛch, Josɛch maá Joda, \v 27 Joda maá Joanan, Joanan maá Rɛsa, Rɛsa maá Sɛrubabɛl, Sɛrubabɛl maá Shɛltyɛl, Shɛltyɛl alu maá Nɛri. \v 28 Nɛri maá Mɛlki, Mɛlki maá Adi, Adi maá Kɔsam, Kɔsam maá Ɛlmada, Ɛlmada alu maá Ɛre. \v 29 Ɛre maá Joshua, Joshua maá Ɛlyssa, Ɛlyssa maá Jorim, Jorim ayi alú maá Matat, Matat maá Lɛvi. \v 30 Lɛvi maá Simyɔn, Simyɔn maá Juda, Juda maá Josɛf, Josɛf maá Jonam, Jonam yi alú maá Ɛliakim, \v 31 Ɛliakim maá Meleya, Meleya maá Menna, Menna maá Matata, Matata maá Natan, Natan alu maá Dɛvid. \v 32 Dɛvid maá Jɛsse, Jɛsse maá Obɛd, Obɛd maá Boas, Boas maá Salmɔn, Salmɔn alu maá Nashyɔn. \v 33 Nashyɔn maá Aminadab, Aminadab maá Admin, Admin maá Ani, Ani maá Hɛsrɔn, Hɛsrɔn maá Pɛrɛs, Pɛrɛs alu maá Juda. \v 34 Juda maá Jakɔb, Jakɔb maá Asek, Asek maá Abraham, Abraham maá Tɛra, Tɛra maá Náhɔ. \v 35 Náhɔ alu maá Sɛrug, Sɛrug maá Ru, Ru maá Pɛlɛg, Pɛlɛg maá Ɛbɛ, Ɛbɛ maá Shɛla. \v 36 Shɛla maá Kenan, Kenan maá Afasad, Afasad maá Shɛm, Shɛm maá Nowa, Nowa alu maá Lamek, \v 37 Lamek maá Metusɛla, Metusɛla maá Ɛnɔk, Ɛnɔk maá Jarɛ, Jarɛ maá Mahalalɛ, Mahalalɛ alu maá Kɛnan. \v 38 Kɛnan alu maá Ɛnɔs, Ɛnɔs maá Sɛt, Sɛt maá Adam, Adam abɔ́ alu Maá Ɛsɔwɔ. \c 4 \s1 Danchɔmeló ammua Jisɔs \r (Mat 4:1-11; Mak 1:12-13) \p \v 1 Ndɛre Jɔn ábɔ́ áwyaá Jisɔs manaá Ɛsɔwɔ né ɛbɛɛ́ Jodan, Mendoó Ukpea ɛgbɛɛ́ Jisɔs metɔɔ́ ne ɛ́pyɛ ji afɛ́ né mashwɔne. \v 2 Ɛ́bá ji né usaá ndɔ upeá, nnó danchɔmeló ammua ji. Jisɔs abɛlé né mashwɔne wyɛ́mbɔ yɛ menyɛɛ́ anyɛɛ́ wɔ́. Gébégé ndɔ yimbɔ ɛkwyágé mesa alɔ́ mammyɛ ji. \p \v 3 *Danchɔmeló áchwɔ́ ɛta wuú ajɔɔ́ aké, “Mbɔgé wɔ ɔlu *Maá Ɛsɔwɔ, garé mataá áyina ábwɔ́lé ntoó brɛd.” \v 4 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ásá mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Menyɛɛ́ jiji fɔ́ wɔ́ awyaá ɛshyɛ mángbaré geŋwágé mekwaá wɔ́.’” \p \v 5 Danchɔmeló akpá ji ákwɔ́ tɛ mfaá melu fɔ́ ɛwé ɛ́ŋɔgé ne alɛré ji malɔ mme mako ne gefwa. Jisɔs agɛ ájí gébé dáma. \v 6 Ne ajɔɔ́ ne Jisɔs aké, “Áchyɛ me mme yiná meko ne nkage chyɛ́ yɛ́ waá ayi ajigé me metɔɔ́. Menchyɛge nyɛ wɔ uto ne gefwa yí gélú fá né mme yina. \v 7 Mbɔgé ɔtógé mánó mbɛ ushu wa ne ɔnogé me nkane Ɛsɔwɔ, mme yiná meko abɛɛ́ nyɛ́ awyɛ́.” \v 8 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ása né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, \q1 ‘Ɔbɔ́ manógé ɛlé Ntɛ wyɛ Ɛsɔwɔ jimbií ne ɔkpáné wyɛ lé ji defwɛ’.” \q1 \v 9 Dánchɔmeló ama asɛ Jisɔs afɛ́ né Jɛrosalɛ abelé ji né melu ɛwé ɛ́lú tɛtɛ mfaá ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ né Jɛrosalɛ ne aké ne ji, “Mbɔgé wɔ ɔlu Maá Ɛsɔwɔ nyó chɔ mme. \v 10 Néndé ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó: \q1 ‘Ɛsɔwɔ atɔme nyɛ́ makiɛ́nné jií nnó áchwɔ́ ábámé wɔ.’ \q1 \v 11 Áma sá nnó: \q1 ‘Ágbárege nyɛ́ wɔ né amu bwɔ́ chánchá nnó ɔ́kagé ɔ́tó ɛnɔɔ́ geká né ntaá.’” \q1 \v 12 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Ájɔɔ́ nnó: \q1 ‘Mekwaá ákpelégé fɔ́ Ntɛ wuú Ɛsɔwɔ mankpea ji nnó ápyɛ́ genó.’” \q1 \v 13 Danchɔmeló ánérégé mámua Jisɔs alyá ji, afɛ́ kpɛ́. \s1 Jisɔs alɔ utɔɔ́ bií né Galilií \r (Mat 4:12-17; Mak 1:14-15) \p \v 14 Jisɔs ályágé melu ɛwémbɔ akeré meso né Gálilí, ne uto Mendoó Ukpea úlú ne ji. Ngɔ́ wuú akwɔ́ né malɔ́ Galilií yimbɔ mako, \v 15 gétúgé ábɔ́ álɛ́rege bɔɔ́ né mmu macha mmyɛmenɛne ne bɔɔ́ ako bi awuú, áfɛ́ɛge ji. \s1 Bɔɔ́ Násarɛt abya Jisɔs \r (Mat 13:53-58; Mak 6:1-6) \p \v 16 Né gébé gefɔ́ Jisɔs afɛ́ ntó né Nasarɛt mbaá yi áwɛɛ́ ji. Bií uwyaá bwɔ́ úkwɔ́négé afɛ́ mmu ɛcha mmyɛmenɛne ndɛre gepɔ jií gélu mɛ́. Ɛ́ké ɛ́wyáge akwilé ka mankwuú ŋwɛ Ɛsɔwɔ. \v 17 Áchyɛ́ ji ŋwɛ yi Asaya *Muú Ɛkpávé Ɛsɔwɔ ásamé. Anené ji, apɛ melu fɔ́ né mmu, akú melu ɛwémbɔ ɛ́ké: \q1 \v 18 “Mendoó Ata Ɛsɔwɔ ɛlú ne me, gétúgé abɔ́ ajyá me nnó ngaré abya Ɛsɔwɔ melɔ́mélɔ́ mbaá bɔɔ́ gekpo. \q1 Ama tɔ́ me nnó ngare mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ mbaá bɔɔ́ bí ákpɛné denɔré bee nnó ɛbwɔ́ átánege nyɛ \q1 ne mangaré mbaá bɔɔ́ amɛ nónómé nnó ɛbwɔ́ ámáge lɔ́ nyɛ́ mangɛ́, \q1 átɔ́ me ntó nnó mféré ntó abi álú né ɛfwyale, \q1 \v 19 ne mangaré nnó gébé gékwɔné ɛyígé Átá ápóoge nyɛ́ bɔɔ́ bií.” \p \v 20 Jisɔs ájɔ́gé ŋwɛ yimbɔ, akweré, ashuú ɛtá mémbelé, ajwɔlé ka. Bɔɔ́ ako né mmu ɛcha mmyɛmenɛne átó ji amɛ mmyɛ. \v 21 Alɔ mangaré ɛbwɔ́ aké, “Mekomejɔɔ́ yi déwuú fina né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ alu wáwálé.” \v 22 Bɔɔ́ áwúgé deŋgare mejɔɔ́ melɔ́mélɔ́ ɛwé ájɔɔ́, matɔɔ́ ágɔ bwɔ́ dɔɔ́. Ákamé nnó alu cho ne ákwéne dembyɔ́ áké, “Pɔ́ maá Josɛf na?” \p \v 23 Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Ɛ́la gachyɛ́ ɛnyú déto me maka mmyɛ nnó, ‘Mémpyɛ́ mamée, poó gemɛ jyɛ́, ufélekpá ɛbí ɔ́lɛrege né Kapanɔm, lɛ́ré úbí ntó fá né melɔ wyɛ́.’” \v 24 Jisɔs ama jɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ apɔ́ ne ɛ́nógé né melɔ bwɔ́”. \v 25 Ama ŋmɛ́re aké, “Wuúge gébégé Ɛlija álú Muú Ɛkpávé Ɛsɔwɔ, Ɛsɔwɔ apyɛ mekwyɛ́ abɛlé né áŋmɛ́ álɛɛ́ ne geba ne mesa akwé malɔ mako. Dekaá ntó nnó gejamégé akwí andée álú nyá né gébé ɛyigémbɔ fá melɔ́ Isrɛli, \v 26 Ɛsɔwɔ átɔ fɔ́ *Ɛlija nnó ájyɛ́ ápoó afɔ wɔ́. Atɔ lé ji mbaá mekwí mendée yi ajwɔ́lege né Sarifat né gebagé mewaá Sidɔn ne apoó ji. \p \v 27 Gébégé *Ɛlishya alú *Muú Ɛkpávé Ɛsɔwɔ gefɔɔ́ genó ɛyígémbɔ gépyɛ ntó. Né mme Isrɛli, gejamégé bɔɔ́ ábɔ́ ámeé ubá ne Ɛlishya apoó yɛ́ muú bwɔ́ ama wɔ́. Apoó ɛ́lé *Naman ayi alú lé muú Siriya.” \p \v 28 Bɔɔ́ bí alú né mmu Ɛcha Mmyɛmenɛne awuúgé depɔ ɛti, nchyɛ anwyɔné ɛbwɔ́, \v 29 ákwilé ka, ágbaré Jisɔs, ája ji áfɛ́ nnó ámmú ji akwé né nteé géŋkɔ. Ábɔ́ átɛné melɔ bwɔ́ né mfaa mekwɛ, ɛgbɛ ɛma ɛbɔ ɛ́lú nteé géŋkɔ. \v 30 Ndɛre ájyɛ ne ji abwɔlé mmyɛ akoó kóoge metɔɔ́ metɔɔ́ bwɔ́ afɛ́ ɛgbɛ́ wuú. \s1 Jisɔs apyɛ mende ayi awya meló nchyɛ atoó \r (Mak 1:21-28) \p \v 31 Jisɔs ashulé afɛ́ né Kapanɔm, melɔ kpaa ɛwú né gebagé mewaá Galilií, ne yɛ́ndé bií uwyaá bɔɔ́ Jus ukwɔnégé, alɛrege ɛbwɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 32 Ɛbwɔ́ ála mano mekpo fuú, né gefɔɔ́ ɛyígé ji álɛ́rege gétúgé ajɔ́ge ne uto. \v 33 Mende fɔ abɔ́ alu ɛ́fɛɛ́ né Ɛcha Mmyɛmenɛne ayi meló achyɛ́ge ɛfwyale. Ɛ́wyá wɔ́, alɔ mánkalé ne ɛshyɛ aké, \v 34 “Ɛ ɛ́ Jisɔs ayi Nasarɛt, ɔkɛlege mampyɛ ɛsé ndé? Ɔchwɔ́ manií ɛsé mbwɛ? Nkage wɔ, ɔlu Muú Ukpea ayi atané mbaá Ɛsɔwɔ.” \p \v 35 Jisɔs anyá meló nchyɛ yimbɔ aké, “Kwéné mejɔɔ́, táné ji mmyɛ.” Meló nchyɛ apyɛ mende yimbɔ akwé né mbɛ ushu bɔɔ́, ne atané ji mmyɛ. Yɛ́mbɔ achwu ji wɔ́. \v 36 Bɔɔ́ ako ágɛ́gé gefɔɔ́ yina ala mano mekpo fuú ne ágige atɛ áké, “Mekomejɔɔ́ Jisɔs alu mbɔ nnó? Awya uto mányá áló nchyɛ átáné bɔɔ́ mmyɛ.” \v 37 Ngɔ́ Jisɔs akwɔ́ malɔ mako né gebagé mewaá ɛyigémbɔ. \s1 Jisɔs apyɛ gejamégé bɔɔ́ mamée átoó \r (Mat 8:14-17; Mak 1:29-34) \p \v 38 Jisɔs ályágé ɛcha mmyɛmenɛne, afɛ́ gepúgé Símun. Ɛ́fɛɛ́ mmá mendée Simun ameé njaja gefwine. Bɔɔ́ bí álú mmu gepu áke né Jisɔs: Ata pyɛ ji atoó. \v 39 Ájɔ́gé mbɔ, Jisɔs akwilé ajyɛ tɛne ji né nékuú né mmyɛ né mbaá yi abɛlé. Anyá dámáa gefwine gebyɛ́ ji mmyɛ ne mendée yimbɔ akwilé ka achyɛ́ ɛbwɔ́ menyɛɛ́. \p \v 40 Nkwale aké akwɔnege bɔɔ́ bí áwya bɔɔ́ bi ámeé ufɔɔ́ mameé né upú bwɔ́ áchwɔ́ ne ɛbwɔ́ mbaá Jisɔs. Ji ata bwɔ́ amu mmyɛ, ɛbwɔ́ ako átoó. \v 41 Yɛ́mbɔ gejamégé bɔɔ́ abɔ́ álú ábí áló nchyɛ áchyɛ́ge bwɔ́ ɛfwyale. Gébégé áló nchyɛ bimbɔ átanégé ɛbwɔ né mmyɛ, ábó ákálege áke, “Jisɔs, ɔlu Maá Ɛsɔwɔ.” Jisɔs anyá ábí nnó ákwéné mejɔɔ́, akámé fɔ́ ábí ájɔɔ́ mejɔɔ́ wɔ́ néndé ákaá nnó alu *Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa. \s1 Jisɔs agarege meko mejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mmu macha mmyɛmenɛne \r (Mak 1:35-39) \p \v 42 Bií ujyágé alyá afɛ́ né melu ɛ́wé bɔɔ́ álá pɔ́ wyɛɛ́. Aké ajyɛ mbɔ, bɔɔ́ ála meso mákɛ́légé ji ne ágɛ ji wɔ́. Gébégé ágɛné ji alu mɛ́ tɛ́né manjyɛ. Ɛ́fɛɛ́ ne ánɛné ji mmyɛ nnó ajwɔ́lé ɛ́fɛɛ́ ne ɛbwɔ́ \v 43 Ashya aké ne ɛbwɔ́, “Mbɔ́ ntó manjyɛ né malɔ ayichá mangaré abya melɔ́mélɔ́ ayi agarege ndɛre gefwage Ɛsɔwɔ gélú. Ɛsɔwɔ atɔ́ me fá mme yina gétú ɛyígémbɔ.” \v 44 Ajɔ́gé mbɔ ne ji alyá ájyɛ́ melɔ Nasarɛt meko, mángárége abya yimbɔ né mmu macha mmyɛmenɛne Judiya. \c 5 \s1 Jisɔs akú baá utɔɔ́ bií ani abi mbɛ \r (Mat 4:18-22; Mak 1:16-20) \p \v 1 Bií fɔ́ Jisɔs abɔ́ atɛné né mapeá géntoógé mewaá Gɛnɛsarɛt. Bɔɔ́ áchwɔ́ nɔ ji mme, áŋmɛ́rege ji ákɛ́lege manwú meko mejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 2 Agɛ́ mákpée ápeá né mapea géntoógé mewaá ne ambɔɔ́ mákpée átané ájyɛ shwɔ́ne utófu bwɔ́. \v 3 Ajyɛ kpɛ né ɛkpée ɛ́ma ɛ́wé Simun, ne ajɔɔ́ ne ji aké, “Áté ɛkpée ɛ́jyɛ́ dachyɛ́ ne nnyi. Áté Jisɔs ajwɔlé mmu ɛkpée, bɔɔ́ ála mbale nnyi, Jisɔs alɔ yɛ́ manlɛregé bwɔ́.” \p \v 4 Ánérégé mánlɛré, aké ne Simun, “Té ɛkpée ɛ́jyɛ́ mbaá yi nnyi négomé ne wɔ ne bɔɔ́ byɛ́ ŋmége utófú nyú manwá meshuú.” \v 5 Simun ashuú ji meko aké, “Ata dépyɛ utɔɔ́ ne utuú kpaá yɛ genó déwa wɔ́. Yɛ́mbɔ, ndɛre wɔ ne ɔjɔɔ́ mmage njyɛ́ mua.” \v 6 Ɛbwɔ́ áfɛ́, áŋme utófú bwɔ́, meshuú ɛ́sɛ gejámé tɛ utófú úke úgyálé. \v 7 Ɛpwɔ́gé ɛbwɔ́, áfu amu nnó atɛ ajeé abi alú mmu ɛ́kpe ɛwé fɔ́ áchwɔ poó bwɔ́. Áchwɔ́gé áferé gejamégé meshuú, áfyɛ́ makpée bwɔ́ apea ágbeé tɛ ákɛ́lege mánke. \p \v 8 Simun ayi akúu ji ntó nnó Pita agɛ́gé genó ɛyi gepyɛ mbɔ, ajyɛ tó manó mme mbɛ ushu Jisɔs aké, “Atá kwilé lyá me, néndé nlu mémpyɛɛ́ ubeé.” \v 9 Abɔ́ ajɔge mbɔ gétúgé ji ne bɔɔ́ bií ágɛné gejámégé meshuú ɛyí ɛbwɔ́ áwané, ɛfɔ́ ɛ́kwɔ́ bwɔ́ matɔɔ́. \v 10 Ajeé bií Jɛmsi ne Jɔn abi álú baá Sɛbɛdee ála ntó mano makpo fuú. Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne Simun aké, “Ɔ́fɔgé, nana ɔlɔ nyɛ́ manywérégé lé bɔɔ́.” \v 11 Ɛbwɔ́ áwúgé mbɔ ája mákpée bwɔ́ ákwɔ́ mewaá, ályá yɛndégenó ne ákwɔlé ji. \s1 Jisɔs apyɛ muú ubá atoó \r (Mat 8:1-4; Mak 1:40-45) \p \v 12 Né gébé gefɔ́ Jisɔs abɔ́ álu né melɔ́ kpaa fɔ́ ne muú fɔ álu wyɛ́ ayi amée *ubá. Agɛ́gé Jisɔs ajyɛ tó mánó mme, akpá ji geká aké, “Ata mbɔgé ɔkɛlege, pyɛ me nkpea.” \v 13 Jisɔs anyaá ɛbwɔ wuú ata ji aké, “Nkɛlege, kpea.” Wyɛ ndɛre ájɔɔ́ mbɔ ubá bimbɔ úbyɛ́ \v 14 Jisɔs aké né ji ɛkagé ɔgáré muú fɔ́, “Chó lɛ́ré lé mmyɛ jyɛ́ mbaá mémpyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ, chyɛ́ ntó genó ɛyige ápyɛ gepɛ ndɛre Mosis ábɔ́ ájɔɔ́ nnó muú amegé ubá atoógé áchyɛ́ge, mampyɛ bɔɔ́ ákaá nnó ɔtoó.” \p \v 15 Yɛ́ ɛlé Jisɔs afyɛ ji ɛbɛ́, mende yina agaré abya wuú mme meko kpaá gejamégé bɔɔ́ gechwɔ́ chóme mbaá Jisɔs, manwú nkane alɛ́rege ne nnó apyɛ ntó abi ámeé átoó. \v 16 Yɛ́mbɔ Jisɔs ályá ɛbwɔ́ né mboó gébé manjyɛ nɛ́mmyɛ né melu ɛwé bɔɔ́ álá pɔ́ wyɛ́. \s1 Jisɔs apyɛ muú úchánchi átoó \r (Mat 9:1-8; Mak 2:1-12) \p \v 17 Né bií fɔ́ Jisɔs abɔ́ alɛrege bɔɔ́, Atá Ɛsɔwɔ áchyɛgé ji uto ne ji apyɛ bɔɔ́ mamée átóogé. Bɔɔ́ bí ákúu bwɔ́ Farasi ne Ánlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ álú wyɛ́, ne abɔ́ átané né malɔ́ Galilií mako ne Judiya chóncho ne Jɛrosalɛ. \v 18 Bɔɔ́ fɔ́ akpá muú úchánchi né ulɔ́. Ábɔ́ áchwɔ́ nnó ákpɛ mmu gepú ne ábélé ji mbɛ ushu Jisɔs. \v 19 Yɛ́mbɔ ágɛ meti mankpɛ ne ji wɔ́, gétúgé bɔɔ́ ájamé dɔɔ́, kpaá áŋmɛ́rege atɛ. Ɛfɛɛ́ ne ákwɔmé mfaá nchwu, \f + \fr 5:19 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Gepú ɛyigémbɔ gepɔ́fɔ́ gepúgé nchwu. Upú bi bɔɔ́ Isrɛli atɛ́négé mfaá alu dɛdɛ, muú akaáge jwɔle wyɛ nkane agbá. Mbaá yifɔ ákwérege ne mataá, ne ákáge fɛ́re ala fuú.\f* ábeá mekpo ŋkɔ́, áshulé mende yimbɔ né ulɔ́ né mbɛ ushu Jisɔs. \v 20 Jisɔs agɛ́gé nnó bɔɔ́ bimbɔ áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne ji áké ne mende úchánchi yimbɔ, “Mejeé wa ájiínte gabo wyɛɛ́.” \p \v 21 Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ fɔ, ne abi akuú bwɔ́ Farasi áŋménege ne matɔɔ́ usɔɔ́ áke, “Mende yina áfɛré nnó álu waá. Ákɛlege mamɛɛ́ mmyɛ ne Ɛsɔwɔ? Ɛ́lé Ɛsɔwɔ mbií ne akage jinte gabo muú.” \v 22 Jisɔs akaá ula bí ɛbwɔ́ áŋménege ne ágií ɛbwɔ́ áké, “Ulannó ɛnyú déwya gefɔgé ufɛ́ré bímbɔ né matɔɔ́ nyú? \v 23 Ndé gelu pere manjɔɔ́, ‘Nnó ájiínte gabo wyɛ́’, waá manjɔɔ́ nnó, ‘Kwile tɛ́né kɛ’? \v 24 Nkɛlege mámpyɛ ɛnyú dékaá nnó *Maá Ntɛ Mekwaá awyaá uto fa mme manjinte gabo mekwaá.” Ajɔ́gé mbɔ, akuú mende úchánchi yimbɔ aké, “Kwile tɛ́né. Kpá ulɔ́ byɛɛ́, chó mmu.” \v 25 Akwilé tɛ́né mbɛ ushu bɔɔ́, akpá ulɔ́ bií awulé né gepú jií afɛ́ɛge Ɛsɔwɔ. \v 26 Bɔɔ́ ako ágɛ́ge ɛwe ɛpyɛ na, ɛfɔ́ ɛ́kwɔ́ bwɔ́ matɔɔ́ dɔɔ́. Ála mano mekpo fuú ne áfɛɛ́ge Ɛsɔwɔ áké, “Dégɛ́ ufɔɔ́ unó fina.” \s1 Jisɔs akú Lɛ́vi ndɛre maá utɔɔ́ wuú \r (Mat 9:9-13; Mak 2:13-17) \p \v 27 Jisɔs ályá ɛ́fɛɛ́ manjyɛ dafyɛ, gébégé ajyɛ agɛ́ mende fɔ ayi ákúu ji Lɛvi; ménsɛlé ŋkámakpo, ajwɔlé melú utɔɔ́ wuú. Jisɔs akuú ji aké, “Kwɔ́lé me.” \v 28 Ajɔ́gé mbɔ Lɛ́vi alyá yɛ́ndégenó, akwilé ka alɔ mankwɔlé ji. \p \v 29 Ɛ́ké ɛ́wyage Lɛvi akuú gekpɛ́kpɛ́gé ɛpaá né gepú jií nnó ɛbwɔ́ ne Jisɔs ábɛ́ mmu nechɔ́chɔ́. Gejame ánsɛlé ŋkámakpo ne bɔɔ́ bífɔ́ abi bɔɔ́ Jus ásɛlé ndɛre bɔ ápɔ́ mpa, ɛbwɔ́ ako abɔ́ ányɛɛ́ menyɛɛ́ ne Jisɔs. \v 30 Bɔɔ́ Farasi ne Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ abifɔ ágɛ́ge mbɔ, álɔ máŋmené áké ne baá utɔɔ́ Jisɔs, “Ulannó ɛnyú dényɛ menyɛɛ́ ne ánsɛlé ŋkámakpo ne bɔɔ́ ubeé.” \v 31 Jisɔs ató ɛbwɔ́ neka áké, “Bɔɔ́ abi álá meé, ákɛ́légé fɔ́ muú uka, ɛ́lé abi ámeé ne ákɛ́lege. \v 32 Ne me nchwɔ́ fɔ́ fa mme mánkú bɔɔ́ abi álu cho ne Ɛsɔwɔ wɔ́, nchwɔ́ lé mánku bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ ubeé nnó ákwɔre matɔɔ́ bwɔ́.” \s1 Nkwɛ́ manlya menyɛɛ́ kpékpé \r (Mat 9:14-17; Mak 2:18-22) \p \v 33 Áma gíi Jisɔs nkwɛ́ yina nnó, “Baá utɔɔ́ Jɔn ályage *menyɛɛ́ kpékpé né mboó gébé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ. Baá utɔɔ́ bɔɔ́ Farasi ápyɛ ntó wyɛ́mbɔ ne abyɛɛ́ ápyɛ́ fɔ́ mbɔ. Ɛbwɔ́ ákɛ́ne ányɛ́, ányúu.” \v 34 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Nnó bɔɔ́ ájyɛgé ɛpaá neba muú akage pyɛɛ́ ajeé menɔ neba ályage menyɛɛ́ kpékpé ayi menɔ neba alú ne ɛbwɔ́? \v 35 Yɛ́mbɔ gébé gebɛɛ́ nyɛ ɛyígé menɔ neba álá bɛɛ́ nyɛ́ sé ne ɛbwɔ́, ɛ́fɛɛ́ ne ályáge nyɛ́ menyɛɛ́ kpékpé né mboó gébé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ.” \p \v 36 Ama tó neka ɛníne fɔ́ aké, “Ɛ́lɔ́mé fɔ́ nnó muú ágyá ndeé mekɛ ákwɔmé ndeé ɛyi gekwéne. Apyɛgé mbɔ achɔɔ́ ndeé yi mekɛ, ne nkwɔmé yimbɔ ábálé ne gekwénegé ndeé. \v 37 Ɛ́lɔ́mé fɔ́ ntó nnó muú ákpa mmɔɔ́ makɛ, áfáné mmu ukwéne unó mmɔɔ́ ɛbi akwyɛɛ́ ne mekɔ menya. \f + \fr 5:37 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Ɛpɔ́fɔ́ ushwɔ, ɛlé uba mekɔmenya.\f* Mbɔgé apyɛgé mbɔ gébégé mmɔɔ́ mí makɛ maké mabɛ́ne unó mmɔɔ́ bimbɔ úfúle nyɛ́, mmɔɔ́ magbɛ́légé nyɛ́ mme ne unó mmɔɔ́ uchɔ́gé nyɛ ntó. \v 38 Muú abɔ́ mamfyɛ́ mmɔɔ́ makɛ yɛ́ndégébé mmu unó mmɔɔ́ ɛbí ukɛ. \v 39 Ɛ́pɔ́ kɔkɔge nnó muú yi abeá mɛ́ mányú akí mmɔɔ́ ámá ákwɔ́ré ányúgé mpwa mmɔɔ́. Akɛ́lege wyɛ́ akí mmɔɔ́.” \c 6 \s1 Nkwɛ́ ayi bií uwyaá bɔɔ́ Jus \r (Mat 12:1-8; Mak 2:23-28) \p \v 1 Né bií uwyaá bɔɔ́ Jus fɔ, Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ákoóge né mekɔɔ́ gefɔgé nchi fɔ ɛyi ákuú nnó wid. Baá utɔɔ́ bií álɔ mánkɔ́gé ulɔnchi fɔ́ álálege ányɛɛ́. \v 2 Bɔɔ́ Farasi ágɛ́gé mbɔ ágií áké, “Ulannó ɛnyú dépyɛɛ́ genó ɛyígé ɛbɛ́ ɛla ɛ́kamé nnó muú apyɛ bií uwyaá wɔ́?” \v 3 Jisɔs agií ɛbwɔ́ awuú nkwɛ́ aké, “Ɛnyú délú danjɔɔ́ né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ ndɛre mfwa Dɛvid ápyɛ́ nyá gébégé mesa ámmyɛ ji ne bɔɔ́ bií wɔ́? \v 4 Akpɛ mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ábɔ́ menyɛɛ́ yi ábɔ́ áchyɛ́ mbaá Ɛsɔwɔ, ányɛ́ ne áchyɛ́ ntó bɔɔ́ bií wɔ́? Ɛbɛ́ ɛjɔɔ́ nyá nnó muú ányɛgé fɔ menyɛɛ́ yimbɔ, ɛ́kosé mémpyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ.” \v 5 Jisɔs ama jɔɔ́ ne bwɔ́ aké, “Ɛle *Maá Ntɛ Mekwaá ne akáge gáre genó yí muú ábɔɔ́ mampyɛ né bií uwyaá.” \s1 Jisɔs apyɛ mende yi ɛbwɔ ɛgboó ji atoó \r (Mat 12:9-14; Mak 3:1-6) \p \v 6 Bií uwyaá ɛbifɔ́ úkwɔ́négé, Jisɔs ajyɛ kpɛ́ mmu Ɛcha mmyɛmenɛne, alɔ mánlɛ́régé bɔɔ́. Mende fɔ abɔ́ alú ɛfɛɛ́, ayi ɛbwɔnyɛ wuú ɛgboó. \v 7 *Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ Farasi ábɔ́ ábáme Jisɔs nnó ámá ji mechɔ́ mmyɛ. Ápɛ́le ji dome mangɛ nnó apyɛ nyɛ mende yimbɔ atoó né bií uwyaá bwɔ́ ne ájɔɔ́ nnó ákwé ɛbɛ́. \v 8 Yɛ́mbɔ Jisɔs akaá genó ɛyígé ɛbwɔ́ áfɛ́rege aké ne mende yimbɔ, “Kwilé chwɔ́ tɛ́né mbɛ ushu bwɔ́.” Ne akwilé achwɔ tɛ́ne ɛfɛɛ́. \v 9 Mende yimbɔ átɛ́négé ɛfɛɛ́, Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛbɛ́ ɛsé ɛké depyɛ ndé né bií uwyaá? Ɛke dépyɛ galɔ́gálɔ́ wá gabogabo? Mampyɛ mekwaá apó wá mánlyaá ji agbó?” \v 10 Apɛ ɛbwɔ́ bɔɔ ne álé jɔ́ɔ ne mende yimbɔ aké, “Nyaá ɛbwɔ wyɛ.” Tɛ́netɛ́ne mende yimbɔ anyágé, ɛbwɔ wuú ɛtoó. \v 11 Ɛwéna ɛpwɔ ɛbwɔ́ amu, matɔɔ́ ásɔ́ ɛbwɔ́ ájyɛ chó mánsɔ́ mala nnó áwá Jisɔs. \s1 Jisɔs ajya áŋgbá bií áfyáneápeá \r (Mat 10:1-4; Mak 3:13-19) \p \v 12 Né gébé ɛyígémbɔ, Jisɔs alyá melɔ akwɔ́ mékwɛ́ fɔ́ mánɛmmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ ne ala ɛwú anɛnemmyɛ utuú uko. \v 13 Gébégé bií úkaá, akú baá utɔɔ́ bií; áchwɔ́gé ajya áfyanéápeá abi akúu ɛbwɔ́ nnó áŋgbá. \v 14 Abi ájya ɛ́lé Simun ayi ákuú ntó nnó Pita ne Andru meŋmó Simun. Abifɔ álú Jɛmsi ne Jɔn, Filip ne Batolomyo. \v 15 Matyo ne Tɔmasi, Jɛmsi maá Alfɔs, Simun ayi ákúu ji muú ukógé. \v 16 Judas ayi maá Jɛmsi, ne Judas Iscarot ayi né meso gébé áchyɛ́ Jisɔs maŋkwaá. \s1 Jisɔs alɛrege, agarege mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne apyɛ bɔɔ́ mamée átóoge \r (Mat 4:23-25) \p \v 17 Ánérégé manjya ɛbwɔ́ alɔ mánshulé mekwɛ. Ashúlé akwya né mbaá ayi alú dɛdɛ, ne gejamégé bɔɔ́ gébɔ́ géchomé ɛ́fɛɛ́. Ábɔ́ átané malɔ mako ayi Judiya ne Jɛrosalɛ ne malɔ Tiya ne Sidɔn ayi álú mbále ɛbɛɛ́ mega. \v 18 Ábɔ́ áchwɔ́ mánwú nkane Jisɔs álɛ́rege ne nnó ápyɛ mamée bwɔ́ ábyɛ́. Bɔɔ́ bí áló nchyɛ áchyɛ́ge ɛbwɔ́ ɛfwyale áchwɔ́ ntó, ne Jisɔs apyɛ ɛbwɔ́ átoó. \v 19 Wyɛ́mbɔ ne gejamégé bɔɔ́ geŋmɛ́regé atɛ manjyɛ tá Jisɔs gétúgé uto bí útánege ji menyamyɛ úpyɛ́ bɔɔ́ mamée ako átóoge. \s1 Jisɔs alɛrege mejé ɛwé wáwálé \r (Mat 5:2-12) \p \v 20 Né gébé gefɔ́ Jisɔs apɛ baá utɔɔ́ bií dómeé aké: \q1 “Méjé ɛ́lú ne ɛnyú bí délú gekpo, \q1 néndé *Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gelú ɛyigé nyú. \q1 \v 21 Méjé ɛ́lú ne ɛnyú bí mesa ámyɛ́ nyú nana, \q1 denyɛ nyɛ́ menyɛɛ́ degbeé. \q1 Méjé ɛ́lú ne ɛnyú bí delíle mbɔ náná, \q1 ɛnyú dejwane nyɛ. \p \v 22 “Méjé ɛlu ne ɛnyú mbɔgé dekwɔlege Maá Ntɛ Mekwaá, ne bɔɔ́ aké ápáa ɛnyú, áfwéne ɛnyú, áshyɛ nyú ne ákúu nyú mabɔ mabomabo. \v 23 Bɛ́ge ne nechɔ́chɔ́ gébégé gefɔɔ́ genó ɛyígé ná gépyɛgé, gétúgé Ɛsɔwɔ akwyɛ́ mɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé nsá nyú alu né mfaánebuú. Kaáge nnó wyɛ́mbɔ ne ukwéne antɛ bɔɔ́ bína áfwyalé nyá ukwéne bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ. \q1 \v 24 “Yɛ́mbɔ utóŋkwa úlú ne ɛnyú bi delú mbɔ né gefwa nana, \q1 néndé débɔ́ mɛ́ nsá nyú. \q1 \v 25 Utóŋkwa úlú ne ɛnyú bí dényɛɛ́ dégbéege náná, \q1 néndé debɛɛ́ nyɛ́ mesa. \q1 Utóŋkwa úlú ne ɛnyú bí déjwáne náná, \q1 néndé delile nyɛ́ né masómé. \p \v 26 “Utóŋkwa úlú ne ɛnyú gébégé bɔɔ́ ako áké áfɛɛ́ge ɛnyú, wyɛ́mbɔ ntó ne antɛ bwɔ́ abi mbɛ ábɔ́ ápyɛ ne bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ abi gebyɔ́. \s1 Bɔ́ gejeé ne bɔɔ́ mawámé \r (Mat 5:38-48; 7:12a) \p \v 27 “Yɛ́mbɔ ɛnyú bí déwúu mekomejɔɔ́ wa ngarege ɛnyú nnó, bɔ́gé gejeé ne bɔɔ́ mawámé nyú, pyɛ́ge galɔ́gálɔ́ ne bɔɔ́ bí ápáa ɛnyú. \v 28 Yɛndégébé bɔɔ́ álwɛrégé ɛnyú, nɛ́gemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ agɛ́ ɛbwɔ́ meshwɛ ájé bwɔ́, máge dénɛ́nemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé bɔɔ́ bí áshyɛ́ ɛnyú. \s1 Jisɔs alɛrege nnó ɛ́kagé muú ashuú gabo mfaá gabo \r (Mat 5:38-42) \p \v 29 Mbɔgé muú adogé wɔ neka né ɛtá ɛ́ma, bwɔ́lé ɛwé fɔ ntó ádo. Mbɔgé ɔfyɛgé bɔ nkú apeá né mmyɛ ne muú afɔɔ́gé ayi mfaá, kpɛ chyɛ́ ji ayi nteé. \v 30 Muú akɔgé wɔ genó, chyɛɛ́ ji. Afɔɔ́gé genó jyɛ, ɔsɛgé sé géjí. \v 31 Pyɛ́gé ɛtá bɔɔ́ wyɛ́ genó ɛyígé dekɛ́lege nnó ápyɛ ɛta nyú. \p \v 32 “Mbɔgé ɛnyú degboó lé ne bɔɔ́ abi ágboó ne ɛnyú ndé nsá ayi ɛnyú debɔɔ́? Yɛ bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ gabo, ágboó ne bɔɔ́ bi ágboó ne ɛbwɔ́. \v 33 Ne mbɔgé ɛnyú depyɛ ɛ́lé galɔ́gálɔ́ ne bɔɔ́ bí apyɛ́ galɔ́gálɔ́ ne ɛnyú nsá nyú alu ɛ́fɔ́? Yɛ́ bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ gabo, mbɔntó ne apyɛ́ɛ. \v 34 Mbɔgé depwɔle unó mbaá bɔɔ́ bí dékaá nnó áshúuge nyɛ́ ɛta ɛnyú galɔ́gálɔ́ yi ɛnyú dépyɛ alɛ́? Abi deké álú bɔɔ́ ubeé ápyɛ ntó gefɔɔ́ gémá. Yɛ́ndémuú apwɔle genó ɛtá mejií wuú, akaáge nnó ashuge nyɛ́ geko. \v 35 Genó ɛyigé débɔɔ́ mampyɛ gélú nnó gbógé ne bɔɔ́ mawámé ɛnyú ne pyɛ́ge galɔ́gálɔ́ ne ɛbwɔ́, depwɔ́ge ɛbwɔ́ ɛpwɔ, dégigé nnó áshuú. Debɔɔ́ nyɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé nsá ne debɛɛ́ nyɛ baá Anyátá Ɛsɔwɔ. Néndé alɔme ne bɔɔ́ ubée ne abi álá támégé ji. \v 36 Gɛ́ge bɔɔ́ meshwɛ wyɛ́ ndɛre Ntɛ nyú Ɛsɔwɔ agɛ́ne nyú meshwɛ. \s1 Dépagé mpa bɔɔ́ ne metɔɔ́ usɔɔ́ \r (Mat 7:1-5) \p \v 37 “Dépagé mpa muú ne ufyá ɛ́kagé Ɛsɔwɔ ápá ntó awu nyú mbɔ. Déchɔge muú mabɔ nnó apyɛ ubée ɛ́kagé Ɛsɔwɔ áchɔ́ ntó ami nyú. Jiíge nte gabo ayi bɔɔ́ ápyɛ́ ɛta nyú nnó Ɛsɔwɔ ajií ntó nte gabo awu nyú. \v 38 Chyɛ́ge bɔɔ́ genó ɛyigé ɛbwɔ́ akɛ́lege, Ɛsɔwɔ achyɛ́ge nyɛ ntó ɛnyú. Yɛ́ndégébé aké achyɛgé, amɛge chánchá, akwyɛge aŋmɛrege nnó gégbeé gégbɛ́légé mme. Gefɔɔ́ ɛyígé démɛge genó déchyɛ́ge muú, mbɔntó ne ámɛge nyɛ áchyɛɛ́ ɛnyú.” \p \v 39 Jisɔs ama tó ɛbwɔ́ neka nnó, “Ɛpɔfɔ kɔkɔge nnó muú amɛ nónómé ájáa ntɛ ayifɔ meti. Mbɔgé apyɛ́gé mbɔ, ɛbwɔ́ ako ákwéne mmu gepyɛɛ́. \v 40 Kaáge nnó maá ŋwɛ akaágé fɔ́ ŋwɛ ápwɔ́ menlɛré wuú. Yɛ́mbɔ, gébégé aneregé mángií ŋwɛ, abɛɛ́ nyɛ́ ntó ndɛre ménlɛré wuú. \p \v 41 Ulannó ɔ́chɛ́rege ɛkɛ́kɛ́ gabo ayi alu ɛke maá gejwaá né dambɔɔ́nnyi ntɛ meŋmɛ́ wyɛ́ ɔla ɔfyɛɛ́ mekpo né gabo ayi alu ɛke mekwɔkwɔ né dambɔɔ́nnyi awyɛ wɔ mbɔɔ́? \v 42 Ɛ́pyɛmbɔ nnó ne ɔjɔɔ́ ne meŋmɛ́ wyɛ́ nnó, ‘Té mmyɛ we mfére wɔ gejwaá né dambɔɔ́nnyi ayi ɔla kaágé nnó mekwɔkwɔ ɛlú né dambɔɔ́nnyi wyɛ́.’ Wɔ muú dembwɔ́lé bɔ́ mbɛ féré ntó mekwɔkwɔ ɛwé ɛlú wɔ né dambɔɔ́nnyi, ne ɔkaá nkane ɔférége ɛkɛ́kɛ́ gejwaá ɛyigé lú meŋmɛ́ wyɛ né dambɔɔ́nnyi.” \s1 Genɔɔ́ ne umpomé bií \r (Mat 7:15-20; 12:33-35) \p \v 43 Jisɔs ama jɔɔ aké, “Genɔɔ́ yí gelɔ́gelɔ́ géwɔ́mé fɔ́ umpomé uboubo ne ɛyí gebogebo ntó géwɔ́mé fɔ́ umpomé ulɔ́úlɔ́. \v 44 Yɛ́ndémuú akaágé genɔɔ́ né umpóme bí géjí géwɔ́me, muú ajyɛ fɔ́ ákyɛ́ genchɔ́gélé ɛyigé mbɔ́ mfaá genchɔ́gélé denywɔné. Muú ajyɛ fɔ́ né nepe ákyɛ́ ɛ́kɛ́. \v 45 Muú melɔ́mélɔ́ ájɔgé depɔ delɔ́délɔ́ ɛti délú ji né metɔɔ́, muú mebomebo ájɔgé depɔ debodebo ɛti délú ji metɔɔ́. Ná ne ɛlú gétúgé genó ɛyi gélú muú né metɔɔ́ géjí ne gétánege ji meno.” \s1 Ufɔɔ́ ántɛné upú ápeá \r (Mat 7:24-27) \p \v 46 Jisɔs ama gií aké, “Ulannó ɛnyú dekuú me Ata Ata! ne dela dépyɛ́ genó ɛyígé me njɔɔ́ge. \v 47 Muú yi achwɔ́ awúu mekomejɔɔ́ wa ne ajyɛgé ápyɛɛ́ ndɛre ájɔɔ́, \v 48 muú yimbɔ alu ɛké mende yi álɔɔ́ mantɛné gepú jií, ne abɔ mbɛ achó mme, afyɛ́ mataá chánchá ne ale tɛ́né géjí. Meso gébé geneágé nnyi géchwɔgé mammu géjí yɛ́mbɔ genyígé fɔ́ gétúgé átɛ́né géjí chánchá. \v 49 Yɛ́mbɔ muú yi awuú mekomejɔɔ́ wa ne álá pyɛɛ́ ndɛre ákɛ́lege alu ɛké muú ayi atɛné gepú jií né nébɔ́me ɛniné álá cho áfyɛ́ mataá wɔ́. Meso gébé nnyi negbeégé né mmu gepú ɛyigémbɔ gékwé mme gbang.” \c 7 \s1 Jisɔs apyɛ maá defwɛ́ muú kpaá bɔɔ́ bee Rom atoó \r (Mat 8:5-13) \p \v 1 Jisɔs aneré manlɛ́régé bɔɔ́ unó bimbɔ ne atané afɛ́ né melɔ́ Kapanɔm. \v 2 Muú kpaa bɔɔ́ bee *Rom fɔ́ abɔ́ alu né melɔ wémbɔ ne abɔ́ awya maá defwɛ́ ayi agbo ne ji dɔɔ́. Maá defwɛ́ yimbɔ akwé nemé ala mangbómangbó \v 3 Mende yimbɔ awúgé abya Jisɔs, atɔ́ ákpakpa bɔɔ́ Jus nnó ájyɛ́ ákuú ji áchwɔ́ ápyɛɛ́ maá defwɛ́ wuú átoó. \v 4 Ájyɛ́gé, ágɛ́ Jisɔs ákwé ji uká áké, “Atá chó poó muú kpaá yimbɔ. Alu muú yi ɔ́kage *pó ji. \v 5 Agboó ne ɛsé bɔɔ́ Jus dɔɔ́ tɛ atɛné ɛsé ɛcha mmyɛmenɛne.” \p \v 6 Ɛbwɔ́ ájɔ́gé mbɔ Jisɔs afɛ́ ne ɛbwɔ́. Ndɛre álɛ́ kwɔ́kwɔ́lé ne dachi muú kpaá yimbɔ, atɔ́ ajeé bií bichá ájyɛ́gé átuú ne Jisɔs áké, “Muú kpaá aké dégáré wɔ́ nnó, ‘Ata, ɔ́wagé mmyɛ jyɛ́ detú mánkwɔné gepú ya, nfu yɛɛ́ muú fɔ́ ayi ɔ́kpɛ́ne gepú ɛyá wɔ́.’ \v 7 Gɛ́ ula úbí jimbɔɔ́ alá chwɔ báne wɔ wɔ́. ‘Wɔ jɔɔ́ lé genó, ne maá defwɛ́ wuú átoó.’ \v 8 Ɛlé mentó nwya bɔɔ́ kpakpa né mbɛ, abi me nwuú ne ɛbwɔ́. Ájɔɔ́gé ne me nnó, ‘Mpyɛ genó ɛyi’, mpyɛ. Ne nwya ntó bɔɔ́ bee abi áwúu ne me. Yɛ́ ayi ndé ne njɔɔ́ge ne ji nnó, ‘Chó fa ajyɛ, njɔɔ́gé ne ayimbɔ nnó chwɔ́ we, achwɔ́.’ Ne njɔɔ́gé ntó ne maá defwɛ́ wa nnó pyɛ ɛyi, apyɛɛ́ géji.” \v 9 Jisɔs awúgé mbɔ, akwé dembyɔ́, abwɔlé ushu mbaá ɛkwɔ́ bɔɔ́ bi ákwɔlege ji aké, “Ngarege nyú nnó me nlú daŋgɛ́ muú yi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me na, yɛɛ́ ɛ́bɛ́lé né Isrɛli.” \v 10 Ajeé muú kpaá yimbɔ abi ji atɔ́mé, aké akérege meso mmú gepú ágɛ́ nnó maá defwɛ́ mende yimbɔ atoó. \s1 Jisɔs ape maá mekwi mendée né negbo \p \v 11 Mechɔ́ ɛwémbɔ ɛ́kógé, Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií álɔ mánjyɛ né melɔ ɛwé ákúu Nɛn. Ne gejamége bɔ́ ntó abɔ́ akwɔ́lege ji. \v 12 Áfɛ́, áké ákwɔ́nege mekpó meti, ágɛ́ ndɛre bɔɔ́ fɔ́ ákpané mewu muú ájyɛ́ níi. Mende yi agboó mbɔ, mmá wuú abɔ́ abyɛ lé ji mbií. Ne mmá yimbɔ alu mekwi mendée. Ndɛre ɛbwɔ́ ajyɛ mbɔ, gejamégé bɔɔ́ né melɔ ɛwémbɔ ákwɔlege mekwí mendée yimbɔ. \p \v 13 Atá Jisɔs agɛ́gé mendée yimbɔ́ meshwɛ akwɔ́ ji metɔɔ́ tɛ ajɔɔ́ ne ji ake, mma “Ɔ́ligé se.” \v 14 Ajɔgé mbɔ, aŋme uká afɛ́ mbɛ, atágé ulɔ́, bɔɔ́ abi ákpané genkwɔ́gé muú ɛyigémbɔ átɛne. Jisɔs aké, “Gesagé muú ngaré wɔ́ nnó kwilé ka.” \v 15 Mende yi agboó mbɔ, akwilé ka alɔ manjɔɔ́ mejɔɔ́. Jisɔs agbaré ji achyɛ́ mbaá mma wuú. \v 16 Bɔɔ́ ako ágɛ́gé na, ɛfɔ́ ɛ́kwɔ́ bwɔ́ matɔɔ́. Álɔ manfɛɛ́ Ɛsɔwɔ áké, “Gekpɛ́kpɛ́gé *Muú Ɛkpávé Ɛsɔwɔ achwɔ́ mámbɛ́ ne ɛsé. Ɛsɔwɔ achwɔ́ póo bɔɔ́ bií.” \v 17 Abya mechɔ́ ɛwé Jisɔs apyɛ́ na afɛ́ né malɔ́ bɔɔ́ Jus mako ne máta malɔ ayifɔ. \s1 Bɔɔ́ dentɔɔ́ Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ \r (Mat 11:2-19) \p \v 18 Baá utɔɔ́ Jɔn ntó áwuú depɔ ɛtiré na deko ne ále garé ji. \v 19 Ágárégé mbɔ, Jɔn aferé ɛbwɔ́ makpó apeá atɔ́ mbaá Atá Jisɔs nnó ájyɛ́ gií ji nnó, “Ɔlu *Ménkwɔlé Gewu ayi abɔ́ alú manchwɔ́ wá ɛsé dégilé ayichá?” \v 20 Ájyɛ́gé ágɛ́ Jisɔs áké, “*Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ atɔ́ ɛsé né ɛta wyɛ́ nnó déchwɔ́ dégií wɔ nnó, ‘Ɔlu Ménkwɔlé Gewu ayi abɔ́ alú manchwɔ́ wá ɛsé dégilé ayichá?’” \p \v 21 Wyɛ́ né gébé ɛyigémbɔ, Jisɔs abɔ́ apóge bɔɔ́ mamée mámpyɛ́ mamée bwɔ́ ábyɛ́. Aferege ntó áló nchyɛ abi áchyɛge bɔɔ́ ɛfwyale ne apyɛ bɔɔ́ amɛ nónómé ágɛ́ne. \v 22 Ɛfɛɛ́ ne ashuú baá dentɔɔ́ bimbɔ meko aké, “Choge dégare Jɔn unó bi ɛnyú déwuú bɔɔ́ ájɔge ne ɛbi ɛnyú ambɔɔ́ dékpané amɛ dégɛne. Bɔɔ́ amɛ nónómé ágɛ́ne, ubwéré ukwilé úkɛ́ne, bɔɔ́ abi ámeé ubá átoó, bɔɔ́ matu gbɛ́ gbɛ́ álɔ manwúgé, abi ágboó ápeé, ne ubyá bɔɔ́ úwú abya melɔ́mélɔ́. \v 23 Metɔɔ́ megɔmegɔ ɛ́bɛ́ ne muú yi álá pɔ́ ne dembyɔ́ né metɔɔ́ gétú yá.” \p \v 24 Baá dentɔɔ́ Jɔn ákérégé meso, Jisɔs alɔ mángare bɔɔ́ depɔ tiré Jɔn, ake, “Tégé gébégé ɛnyú déjyɛ nya né mashwɔne, defɛ mangɛ ndé gefɔgé muú? Déjyɛ gɛ́ le muú ayi alú ɛké mancha ami afofo akpáne áténe ɛgbɛ ɛwe ne ɛwe? \v 25 Mbɔ́ge mbɔ fɔ́ wɔ́, defɛré nnó dejyɛ́ gɛ́ ndé gefɔɔ́gé muú? Défɛ́ manjyɛ gɛ muú ayi afyɛ mandeé malɔ́málɔ́ yɛndégébé ápyɛ́ gesa? Bɔɔ́ bi áfyɛ́ mandeé malɔ́málɔ́ ne ányɛɛ́ geŋwá, ájwɔ́lege né dachi afwa. \v 26 Gárege me, ɛnyú défɛ́ yɛ́ ɛ́wú mánjyɛ gɛ́ waá? Ɛlé muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ? Ɛh, gɛ́ muú yi ɛnyú dégɛné mbɔ. Ngare ɛnyú wáwálé nnó aŋeá gemɛ apwɔ yɛ́ndémuú ɛkpávé Ɛsɔwɔ. \v 27 Ɛ́lé Jɔn yina ne abɔ́ ásamé gétú jií nnó Ɛsɔwɔ aké, ‘Wuúgé, ntɔme nyɛ́ muú dentɔɔ́ wa ayi abɔ́ nyɛ́ mbɛ ne wɔ manchwɔ kwyɛ́ meti wyɛ ne ɔchwɔ́gé.’ \v 28 Jisɔs ama jɔɔ́ aké, Jɔn aŋeá gemɛ apwɔ yɛ́ndémuú yi mendée ábyɛné ji fá mme. Yɛ́mbɔ Jɔn agɛ́ lé *ugɛ́né ámɛ́, ne muú ayi mejé gefwage Ɛsɔwɔ ɛ́lɔɔ́ ne ji, yɛ alu kɔɔ́ apwɔ ji Jɔn.” \p \v 29 Bɔɔ́ áwúgé mechɔ́ ɛwéná ákamé nnó, depɔ tiré Ɛsɔwɔ abɔ́ akwyɛ́ na delú cho, gejamégé bɔ́ bina abifɔ alu ansɛlé ŋkámakpo. Akamé wyɛ́mbɔ, gétúgé ábɔ́ ákamé depɔ tiré Jɔn ajɔɔ́, ne alé wyaá ɛbwɔ́ manaá Ɛsɔ́wɔ. \v 30 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ Farasi ne Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ né matɔɔ́ bwɔ́ áma áshyá wyɛ́ shyá depɔ tiré Ɛsɔ́wɔ akwyɛ. Ɛbwɔ́ áshya mbɔ, ɛ́lé ábɔ́ áshyá ntó nnó Jɔn awyágé fɔ ɛbwɔ́ manaá Ɛsɔwɔ. \p \v 31 Jisɔs awyágé agií gemɛ jií aké, “Mmɛge na bɔɔ́ njyɛ ɛnina ne ndé? Álú mbɔ nnó? \v 32 Agígé mbɔ aké, álú ɛké ambáné bi álú né metɔɔ́ melɔ ápyɛ metu, ákuú átɛ, áké: \q1 ‘Ɛ́sé dékwe ɛnyú ubeé neba nnó débé, déshya mambé, \q1 Ɛsé dékwa makwaá negbo nnó deli déshya manlí.’ \q1 \v 33 Wyɛ́mbɔ ne ɛnyú depyɛ ntó. Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, abɔ́ achwɔ́ ajwɔlé mesa, anyuú mmɔɔ́ wɔ́, ne deshyɛ ji deké, ‘Awyaá meló nchyɛ.’ \v 34 Me *Maá Ntɛ Mekwaá nchwɔ́ nnyɛ menyɛɛ́, nnyu mmɔɔ́ deshyɛ me ntó deké, ‘Nlú muú geŋɔ ne menyuú mmɔɔ́, ne dékií me deké me nlu mejeé ánsɛlé ŋkámakpo ne “Bɔɔ́ ubeé”.’ \v 35 Yɛ́mbɔ ákaágé nnó deŋgaré Ɛsɔwɔ ɛtiré muú áwyaá delu cho né unó ulɔ́úlɔ́ ɛbi ji ápyɛɛ́.” \s1 Jisɔs alu mmu gepúgé Simun muú Farasi ne mendée yi achwɔ́ nnó apoó jí ɛlé apyɛ́ gabo \p \v 36 Né gébé gefɔ́ muú Farasi akuú Jisɔs nnó ajyɛ ányɛ́ menyɛɛ́ né gepú jií. Jisɔs akamé ajyɛ nyɛ́ menyɛɛ́ ne ji. \v 37 Mendée fɔ abɔ́ alu né melɔ wémbɔ, bɔɔ́ akií ji gétúgé ányɛɛ́ ɛno. Awúgé nnó Jisɔs anyɛɛ́ menyɛɛ́ né gepúgé mende Farasi, abɔ́ maá ɛkpómé lamɛ́nda afɛ́ ne ji ɛfɛɛ́. \v 38 Akpɛ́gé mmu gepú atɛné né nénkúné mmyɛ Jisɔs, mmyɛ́ ɛ́gbó ji, alɔ manli, mánsé áshúlege áchyɛ́ɛge né uká Jisɔs. Ɛfɛɛ́ ne amoó mekpo mme atile uká Jisɔs ne méjwɛ́ wuú, anywalé ubí ne alé awaá lamɛ́nda yimbɔ wyɛ́. \p \v 39 Mende Farasi ayi akuú Jisɔs né gepú jií, agɛ́gé mbɔ, ajɔɔ́ né metɔɔ́ wuú aké, “Mbɔgé Jisɔs ábɔ́ ábɛ́ *Muú Ɛkpávé Ɛsɔwɔ wáwálé mbɔ́ abɔ́ akaá gefɔgé mendée yi atáa mbɔ ji nnó alu mendée ɛno.” \v 40 Tɛ́nétɛ́né Jisɔs akuú mende Farasi yimbɔ aké, “Simun nwya mechɔ́ mangaré wɔ.” Aké “Ɛ ɛ́” “Ménlɛré” “gáré me.” \p \v 41 Ɛ́fɛɛ́ Jisɔs alɔ mangaré abya nnó, “Gébé gefɔ́ nyá mende fɔ apwɔ bɔɔ́ ápeá ŋka. Apwɔ ama uba ŋka útá, ayifɔ mboó géba. \v 42 Aka mánsɛ ŋka jií meti ɛ́pɔ́, agɛgé nnó ujwɔɔ́ bi na úpwɔ ɛbwɔ́ mankwɔ, ajinte ɛbwɔ́ ako. Jisɔs agárégé mbɔ agií, Simun ake, né umɛɛ́ byɛ́ ɛbwɔ́ bina makpó apeá, ayindé agbóo nyɛ́ ne mbɔɔ́ ujwɔɔ́ dɔ́ɔ?” \v 43 Ashuú ji meko aké, “Ɛ́lé muú yi abɔ́ ájinte ujwɔɔ́ bií dɔ́ɔ.” Jisɔs aké, “Ɔjɔɔ́ cho.” \p \v 44 Jisɔs abwɔlé ushu apɛ mendée yimbɔ ne ama kuú Simun aké, “Pɛ mendée yiná gɛ́! Tɛ mekoó nkpɛné fá gepú jyɛ, ɔchyɛ́ me manaá nnó nshwɔ́ne uká bá wɔ́. Yɛ́mbɔ, mendée yina ashwɔné uká ba ne mánsé jií, ne ati úbí ne méjwɛ́ wuú. \v 45 Ɔtamé fɔ́ me ɔkpá ɔtya wɔ́. Yɛ́mbɔ tɛ mekoó nkpɛné fá, mendée yi alú danlya mánywálé me uká. \v 46 Ɔwaá me yɛ maweé amma né mekpo wɔ́. Yɛ́mbɔ mendée yina awaá me lamɛ́nda né uká ba. \v 47 Kaá nnó mendée yina alɛré mbɔ gekpɛ́kpɛ́gé gejee ɛyigé na, Ɛsɔwɔ ajiínte gejamége gabo ayi abɔ́ apyɛ́. Yɛ́mbɔ, muú yi afɛré nnó Ɛsɔwɔ abɔ́ manjinte gabo ayi ji apyɛ dachyɛ, mbɔntó ne alɛrégé gejeé ne Ɛsɔwɔ dachyɛ.” \p \v 48 Wyɛ́ ɛ́fɛɛ́ Jisɔs ajɔɔ́ ne mendée yimbɔ aké, “Ájiínte *gabo wyɛ́.” \v 49 Bɔɔ́ bi abɔ́ ányɛ́ɛ menyɛɛ́ ne ji ɛ́fɛɛ́ álɔ máŋmené nnó, “Mende yina afɛré nnó alu ndé gefɔgé muú, ayi akáge jɔ́ɔ nnó ji ajiínte gabo muú?” \v 50 Ɛ́fɛɛ́ Jisɔs ama ŋmɛ́ré aké ne mendée yimbɔ, “Chó chánchá, Ɛsɔwɔ apoó wɔ́ gétúgé ɔfyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛ́ ne me.” \c 8 \s1 Andée fɔ́ ákɛ́ne ne Jisɔs ne ápóge ji \p \v 1 Ɛbɛlé yɛ wɔ́, Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií makpó áfyanéápeá álɔ mánkɛ́né né malɔ ayi kɔkɔɔ́ ne ayi kpakpa. Ágárege abya Ɛsɔwɔ melɔ́mélɔ́ nkane gefwage Ɛsɔwɔ gélú. \v 2 Andée fɔ́ ntó áfɛ́ ne ɛbwɔ́, ɛbwɔ́ abɔ́ álú andée bi Jisɔs apyɛ mamée bwɔ́ ábyɛ́. Abifɔ abú aló nchyɛ abi áchyɛgé ɛbwɔ́ ɛfwyale. Ama akamege *Mɛri ayi atané melɔ́ Magdala ayi Jisɔs ábuú aló nchyɛ ákénéneama. \v 3 Ayifɔ akámége Joana mendée Chusa ayi alú mammyɛ dentɔɔ́ mfwa Hɛrɔd. Ayifɔ Susana, ne gejamégé andée bifɔ́ ntó. Andée bina ako ápoóge Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ne máŋka bwɔ́. \s1 Nekanémejɔɔ́ mentya mbwɛ \r (Mat 13:1-9; Mak 4:1-9) \p \v 4 Ndɛre Jisɔs ákɛ́ne mbɔ, bɔɔ́ átánege malɔ́málɔ́ áchwɔ́ gɛ́ ji. Gejamégé bɔɔ́ géchómégé, alɔ mangaré ɛbwɔ́ nekanémejɔɔ́ ɛni. \v 5 Nébɔ́ nélú nnó, “Bií uma mempyɛ makɔɔ́ fɔ afɛ́ manjyɛ tya mbwɛ́ né mekɔɔ́ wuú, ndɛre átyaá, ámɛ́ ayifɔ́ ákwé né maá meti. Ɛwyágé bɔɔ́ ákógé ájyále, ne denywɔné ntó déchwɔ́ dechwɛ́re denyɛɛ́. \v 6 Ámɛ́ ayifɔ́ ákwé né mfaá mme ɛtárávɛ́ áchií ne ɛwyá wɔ́ áwaŋgésé getúgé mbaá yimbɔ alú kpɔ́gɔ́lɔ́. \v 7 Ámɛ́ ayifɔ́ ákwé né mme ayi genkpé ntó géchíge wyɛ, áchígé, genkpé ɛyigémbɔ géwɛ́ gekweré mbwɛ́ yimbɔ meshií ɛjo ji. \v 8 Ámɛ́ ayifɔ́ ákwé né mme melɔ́mélɔ́, áchiígé, áwɛ́, áfyɛ́ úsaá amɛ uta ápwɔ nkane ábɔ́ ápɛ́né.” Jisɔs ánérégé ake, “Fwɔregé! Muú yi áwyaá matu manwú, áwú.” \s1 Ula bi Jisɔs atóme makámejɔɔ́ \r (Mat 13:10-17; Mak 4:10-12) \p \v 9 Ɛwyágé baá utɔɔ́ Jisɔs ágií ji ula nekanémejɔɔ́ ɛníné abɔ́ atómé mbɔ. \v 10 Ake ne ɛbwɔ́, “Ɛ́lé ɛnyú ne Ɛsɔwɔ apyɛ́ nnó dékaá unó bi. Yɛ́mbɔ bɔɔ́ bifɔ áwúu gefwa jií ɛyi gébɔ́ gélú nyá bibí né mákámejɔɔ́ jií. Ɛsɔwɔ apyɛ wyɛmbɔ nnó ɛ́bɛ́ nkane abɔ́ ásámé nyá mmu bɔ ŋwɛ nnó: ‘Ápɛ́le ágɛ́né fɔ́, áwúu ákaágé fɔ́ ula’.” \s1 Jisɔs agare baá utɔɔ́ bií ula nekanémejɔɔ́ mentya mbwɛ \r (Mat 13:18-23; Mak 4:13-20) \p \v 11 Ake, “ula nekanémejɔɔ́ ɛniné na nelú nnó, mbwɛ́ yimbɔ ɛ́lé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 12 Amɛ́ mbwɛ́ ayi ákwéne meti álú bɔɔ́ bi áwúu mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ɛwyágé danchɔmeló achwɔ́ féré mekomejɔɔ́ yimbɔ né matɔɔ́ bwɔ́ nnó ɛkáge ɛbwɔ́ ákámé ne Ɛsɔwɔ aferé ɛbwɔ́ né ɛfwyale gabo. \v 13 Amɛ́ mbwɛ́ ayi ákwené né mfaá mme ɛtárávɛ́ álú bɔɔ́ bi áwúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, tɛ́nétɛ́né ásɛ ji ne nechɔ́chɔ́. Yɛ́mbɔ álya fɔ́ nnó mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ akpɛ́ mmu matɔɔ́ bwɔ́ wɔ́. Mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ yimbɔ alu ɛta bwɔ́ ɛké genɔɔ́ ɛyi gélá gepɔ́ ne maka. Gébégé mmuameno achwɔgé gétúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ájá mmyɛ meso. \v 14 Ne mbwɛ́ ayi ákwené né mme genkpé meshií ɛjomé, álu nkane bɔɔ́ abi áwuúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ufɛ́ré unó mme ne mmwɔ́lé né unó bi uchwɔɔ́ ne gefwa ujo mekomejɔɔ́ yimbɔ. Mbɔntó ne mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ anómé mmu matɔɔ́ bwɔ́ detú. \v 15 Amɛ́ mbwɛ́ ayi ákwené mme melɔ́mélɔ́ álú ntó ɛké bɔɔ́ bi áwuú mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ágbáré ji metɔɔ́ ɛ́má ne ápyɛ́ genó ɛyigé mekomejɔɔ́ ágaré, ne ájyɛ́ wyɛ́ mbɛmbɛ. \s1 Muú abi fɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ mbaá bɔɔ́ \r (Mak 4:21-25) \p \v 16 “Muú álwɛ́gé fɔ́ ɛ́túléká ne abɔ́ genó akwéré ɛ́wú. Akágé bɔ́ ntó ɛwú afyɛ́ nteé ukwɔ́. Yɛndegébé muú alwɛ́gé ɛ́túléká, aŋma ɛwú mfaá, nnó, bɔɔ́ ákpɛgé mmu gepú ágɛ́né mbaá. \v 17 Kaáge nnó depɔ deko ɛtiré débɔ́ délú bibí, dégɛnege nyɛ́ ne ɛtiré délú né gemmua déchwɔ́ nyɛ́ né geŋgbɔ́. \v 18 Yɛndé gébé ayi ɛnyú dewuúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, fwɔ́rege chánchá nnó dekaá depɔ ɛtiré delú mmu. Kaáge nnó muú yi awya genó, ámáge gbɛ́ɛ nyɛ́ ji ɛyigéfɔ. Muú yi álá pɔ́ ne geji, ásɛ́le nyɛ́ yɛ ɛ́kɛ́kɛ́ ɛwé ji awya nnó akpɛ́ alá amuamu.” \s1 Mmá Jisɔs ne áŋmo bií \r (Mat 12:46-50; Mak 3:31-35) \p \v 19 Ndɛre Jisɔs abɔ́ álú alɛrege mbɔ, mmá wuú ne aŋmó bií áchwɔ́ mangɛ́ ji. Yɛ́mbɔ áka mankpɛ meti ɛpɔ́ gétúgé bɔɔ́ ájamé dɔɔ́ né menómbí. \v 20 Muú fɔ́ agare ji nnó, “Mmá wyɛ́ ne aŋmó byɛɛ́ álú dafyɛ ákɛ́lege mangɛ́ wɔ́.” \v 21 Jisɔs agáré ɛbwɔ́ aké, “Mmá wa ne aŋmó ba ɛ́lɛ́ bɔɔ́ abi áwúu mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne ápyɛ genó ɛyigé mekomejɔɔ́ yimbɔ ákɛ́lege.” \s1 Jisɔs anyá mbyonnyi atɛné \r (Mat 8:23-27; Mak 4:35-41) \p \v 22 Bií bifɔ́ Jisɔs ákpɛ mmu ɛ́kpe ne baá utɔɔ́ bií, ne ájɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Déchyaá gentógé mewaá dejyɛ́ ɛgbɛ́ né.” Ɛfɛɛ́ ɛbwɔ́ álɔ manjyɛge. \v 23 Ndɛre ɛbwɔ́ áchyaáge, Jisɔs akwé gejyá. Mbyonnyi átáné wyɛ mbɛ́lépó né mfaá achwɔ́ ne ɛshyɛ né gentógé mewaá, apyɛ mbyo nnyi ado ɛ́kpe, manaá malɔ mánkpɛ mmu. Manɛ magyálege ɛbwɔ́ nnó áchwɔ́ kée. \v 24 Ne ɛbwɔ́ ájyɛ peé ji áké, “Atá, Atá déchwɔ́ nó nnyi.” Jisɔs akwilé ka anyá mbyo nnyi yimbɔ akwené, mbaá akwené tɔmeé. \v 25 Ɛwyágé Jisɔs agií bwɔ́ aké, “Matɔɔ́ nyú ayí défyɛɛ́ ne me álɛ́?” Yɛ́mbɔ ɛfɔ ɛ́wú ɛ́wú ne ɛlaá ɛbwɔ́ matɔɔ́ ne ála mano mekpo fuú, ágíge atɛ áké, “Ndé gefɔgé muú na ayi anyagé mbyo ne ngba nnyi áwuú ji?” \s1 Jisɔs abú aló nchyɛ átané mende fɔ mmyɛ \r (Mat 8:28-34; Mak 5:1-20) \p \v 26 Áké ánérege manchyá gentógé mewaá, ákwɔné gebagé mewaá Garɛsɛne ɛyí gélú toitoi né *gebagé mewaá Galilií. \v 27 Jisɔs aké atanege né ɛ́kpe, akwɔne kwɔ́kwɔ́lé né melɔ fɔ́, mende fɔ yi átané melɔ ɛwémbɔ, ayi aló nchyɛ áchyɛ́ge ji ɛfwyale áchwɔ́ báne ji. Tɛ mekoó mende yina abɔ́ álú wyɛ́ gejɔ́géné, alyá upú ne abɛlege lé mmu manome ayi áchomé né ɛtárávɛ́. \p \v 28 Aké agɛne Jisɔs ajyɛ kwé ji uká, alile akalege kéŋké aké, “Jisɔs Maá Ɛsɔwɔ Anyata! Ɔbɔ́ ndé mechɔ́ ne me? Nkpá wɔ́ geká, ɔ́chyɛgé fɔ́ me ɛfwyale.” \v 29 Ajɔɔ́ mbɔ gétúgé Jisɔs abɔ́ anyane ji nnó, tané mende yina mmyɛ. Mende yina yɛ́ndégébé meló nchyɛ yimbɔ akwilégé ji mmyɛ́, bɔɔ́ áfwénege ji ne ápyɛ. Yɛ́ lé áwɛ́le ji uká ne amu ne bɔ ŋkpɔkɔvɛ́, ábelé ji nkane muú denɔ, asɔrégé abi, meló yimbɔ ápyɛ́ ji abó akpɛ mewaá. \p \v 30 Ɛ́fɛɛ́ ne Jisɔs agií mende yimbɔ aké, “Mabɔ myɛ makamege nnó?” Ashuú ji meko aké, “Nkamege gejamé.” Ajɔɔ́ mbɔ gétúgé gejamé aló nchyɛ ábɔ́ álú ji mmyɛ. \v 31 Aló nchyɛ bímbɔ ákwɔ Jisɔs mata nnó ɛ́kagé ábú abi akeré mmu gepyɛɛ́ ɛyi geláge pɔ́ ne kwyakwya nnó ágɛ́né ɛfwyale. \v 32 Ɛ́fɛɛ́ kwɔ́kwɔ́lé, nfɔné mekwɛnde fɔ nébɔ́ nényɛɛ́ né mbyɔ mékwɛ. Aló nchyɛ bimbɔ ágɛ́gé nfɔné mekwɛnde ɛniné mbɔ ánɛ Jisɔs mmyɛ nnó agɔ́ bwɔ́ ákpɛ mekwɛnde yimbɔ mmyɛ, Jisɔs akamé. \v 33 Aló nchyɛ bimbɔ átané ájyɛ kpɛ́ nfɔné mekwɛnde ɛníné mbɔ né mmyɛ. Nfɔné mekwɛnde ɛniné mbɔ nésɔɔ́ ne gatɛlé, né shulé mékwɛ nékwé mmu géntógé mewaá né nyú manaá néke. \p \v 34 Ámbamé mekwɛnde yimbɔ ágɛ́gé ndɛre ɛpyɛɛ́, ábó ákeré meso melɔ bwɔ́, mangaré abya yimbɔ. Ndɛre ájyɛ́, ágaré ntó abya yina né baá malɔ ne bɔ dachi né gebagé mewaá ɛyígémbɔ. \v 35 Bɔɔ́ áwúgé abya yi, áchwɔ mangɛ́ genó ɛyigé gébɔ́ gépyɛ́, ákwɔ́négé mbaá ayi Jisɔs alu, ágɛ́ mende yimbɔ, ayi aló nchyɛ átane ji mmyɛ ne nana ajwɔlé né ɛgbɛ mmyɛ Jisɔs, ne mandeé jií mmyɛ, akéré menyammyɛ wuú. Ɛbwɔ́ ágɛ́gé mbɔ ɛfɔ ɛkwɔ́ ɛbwɔ́ matɔɔ́. \v 36 Bɔɔ́ bí abɔ ágɛné genó ɛyígé pyɛ́ álɔ mangaré abi áchwɔ ndɛre ɛ́pyɛ́gé ne mende yimbɔ alé tóo. \p \v 37 Bɔɔ́ ako né geba ɛyígémbɔ gétúgé ábɔɔ́ ɛfɔ anɛ́ Jisɔs mmyɛ nnó ályaá melɔ bwɔ́. Ájɔ́gé mbɔ, Jisɔs akpɛ mmu ɛkpé manjyɛ. \v 38 Jisɔs ákwilégé manjyɛ, mende ayi aló nchyɛ abɔ́ achyɛ́ge ji ɛfwyale, anɛ Jisɔs mmyɛ nnó agɔ ji akwɔ́lé ji. Jisɔs ashya aké, \v 39 “Kéré meso. Ndɛre ɔ́jyɛ mbɔ, gáré bɔɔ́ gekpɛ́kpɛ́gé genó ɛyígé Ɛsɔwɔ ápyɛɛ́ ɛta wyɛ́.” Jisɔs ajɔ́gé mbɔ mende yimbɔ afɛ́, akɛ melɔ́ kpaa ɛwémbɔ meko agarege yɛ́ndémuú galɔ́gálɔ́ ayi Jisɔs ápyɛɛ́ ɛta wuú. \s1 Maá Jarɔs ne mendée ayi ataá nku Jisɔs \r (Mat 9:18-26; Mak 5:21-43) \p \v 40 Jisɔs achyá akeré ɛ́gbɛ́ géntoógé mewaá. Ɛ́fɛɛ́ ɛkwɔ́ bɔɔ́ ábɔ́ ágile ji ne áchwɔ́gé ásɛ ji ne metɔɔ́ megɔmegɔ. \v 41 Mende fɔ achwɔ́, ayi ákúu ji Jarɔs, alu muú kpaá né ɛcha mmyɛmenɛne. Ajyɛ kpá Jisɔs geká nnó ajyɛ́ né gepú jií, \v 42 gétúgé maá wuú áchwɔ́ gbó. Awya lé maá yiná ama mendée, ne alu aŋmɛ́ afyáneapeá. \p Ne Jisɔs alɔ manjyɛ, ndɛre ajyɛ́ bɔɔ́ ákwɔlege ji ɛ́gbɛ́ ɛwé ne ɛwé. \v 43 Né geluage bɔɔ́ bimbɔ mendée fɔ abɔ́ alu ayi manoó mátánege ji mbɛ, málɛ́ aŋmɛ́ áfyáneápeá; bɔɔ́ maka apyɛ kpá meti ɛpɔ́ mantoó. \v 44 Né geluage bɔɔ́ bimbɔ mendée yimbɔ akɛ né mpu bɔɔ́ achwɔ́ ji né meso anyaá ɛbwɔ ata manó nku wuú. Wyɛ́ ndɛre ataá mbɔ manoó mimbɔ masɔ́. \p \v 45 Jisɔs agií aké, “Waá taá me?” Yɛ́ndémuú ashya, Pita aké, “Ata ɔ́gɛ́né fɔ́ ndɛre bɔɔ́ ánɔ wɔ́ mme áŋmɛ́rege wɔ?” \v 46 Yɛ́mbɔ Jisɔs ató wyɛ́ ɛshyɛ ajɔɔ́ aké, “Muú fɔ ata me néndé nwú ndɛre uto útané me mmyɛ.” \v 47 Mendée yi agɛ́gé nnó ula úgyá ji achwɔ́ mbɛ ushu Jisɔs awere, akwé ji uká. Ɛ́fɛɛ́ alɔ mangaré mbɛ ushu bɔɔ́ ako genó ɛyígé pyɛ́ ne ji ataá Jisɔs. Ne ama gáre ntó ndɛre ji atágé Jisɔs nemée nií nébyɛ́ tɛ́nétɛ́né. \v 48 Jisɔs aké ne ji, “Maá wa ɔtoó gétúgé ɔfyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛ ne me, kɛ pere.” \p \v 49 Ndɛre Jisɔs abɔ alú jɔɔ́ge ne mendée yimbɔ, muú fɔ átané né gepúgé Jarɔs áchwɔ́ gáre Jarɔs áké, “Maá wyɛ agbó mɛ́, ɔchyɛgé sé ménlɛré ɛfwyale detú.” \v 50 Ndɛre ajɔ́ge mbɔ, Jisɔs awú ne aké ne Jarɔs, “Ɔfɔgé, fyɛ́ lé metɔɔ́ ne me, maá wyɛ apome nyɛ́.” \v 51 Jisɔs ne Jarɔs átané áfɛ́. Ákwɔ́négé né gepúge Jarɔs, Jisɔs akamé fɔ́ nnó muú yicha akpɛ mmu wɔ́, ɛ́kosé Pita ne Jɛmsi ne Jɔn ne mma ne ntɛ maá yimbɔ. \v 52 Bɔɔ́ ako bí ábɔ́ álú ɛ́fɛɛ́, álíli, ádórege mmyɛ́ mme. Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Deligé sé, mesɔ́ mendée yina agbo wɔ́, abɛlege lé géjyá.” \v 53 Ɛbwɔ́ álɔ manjwáné Jisɔs jwané gétúgé ákaá nnó maá awú agbó mɛ́. \v 54 Jisɔs afɛ́ né melu ɛwé ábelé maá yimbɔ, agbaré ji ɛbwɔ, akú ji aké, “Mensɔ mendée kwilé ka.” \v 55 Maá yimbɔ mendoó wuú ɛkeré, apeé akwilé ajwɔlé ka. Jisɔs aké ne bwɔ́ kɛ́lege menyɛɛ́ chyɛ́ge ji anyɛ́. \v 56 Mmá maá yimbɔ ne ntɛ wuú áké ágɛ́ne mbɔ, matyɛ mawá ɛbwɔ́ meno. Jisɔs afyɛ ɛbwɔ́ ɛbɛ́ nnó ɛ́kagé ápyɛ́ muú akaá genó ɛyí gépyɛ́. \c 9 \s1 Jisɔs atɔ́ áŋgbá áfyáneápeá nnó ápyɛ utɔɔ́ bií \r (Mat 10:5-15; Mak 6:7-13) \p \v 1 Né gébé géfɔ́ Jisɔs akuú áŋgbá bií áfyáneapeá. Áchwɔ́gé, achyɛɛ́ ɛbwɔ́ uto mámbú aló nchyɛ ako abi áchyɛ́ge bɔɔ́ ɛfwyale ne mampyɛ bɔɔ́ mamée átoóge. \v 2 Ne atɔ́ ɛbwɔ́ nnó ájyɛ́ ágáré abya gefwage Ɛsɔwɔ ne mámpyɛ bɔɔ́ mamée átoó. \v 3 Ama jɔ́ɔ ne ɛbwɔ́ nnó, “Deké dejyɛ dékpagé yɛ genó. Dégbarégé meto yɛ menyɛɛ́ yɛ gebá yɛ ŋka. Ɛ́kagé muú abɔ́ ndeé ɛyichá. \v 4 Dekwɔnégé yɛndé melɔ yɛ́ndé gepú ɛyigé dékpɛ́gé, bɛ́ge wyɛ kpaá tɛ délyáge géjí. \v 5 Mbɔgé melɔ́ ɛ́shagé mánsɛ ɛnyú, lyáge ɛ́wú. Deke delyage, nóge uká mme nnó mpúpú ɛyi ɛ́balé ɛnyú né uká ɛ́táné mambɛ nkane gepɔ ɛyi gelɛ́rege gabo yi bɔɔ́ biná ápyɛ́.” \v 6 Wyɛ́mbɔ ne ályá, álɔ mankɛ́né malɔ́málɔ́ ágárege Abya Ɛsɔwɔ melɔ́mélɔ́ ne ápyɛ́ bɔɔ́ mamée átóoge mbaá meko. \s1 Mfwa Hɛrɔd akwé tametame \r (Mat 14:1-12; Mak 6:14-29) \p \v 7 Né gébé ɛyigémbɔ, Hɛrɔd muú alu muú kpaá né gebagé mewaá Galilií, ji awú ŋgɔ ukpɛ́kpɛ́ unó bí baá utɔɔ́ Jisɔs ápyɛ. Akwé tametame, gétúgé bɔɔ́ fɔ́ ájɔ́ge áké Jisɔs yina alu lé mewené Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ ne akwilé né negbo. \v 8 Abifɔ áké: Ɛlija *Muú Ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne ámá chwɔ́ lɛ́re mmyɛ mbaá bɔɔ́, abifɔ áké: Ɛ́lé gekwénegé muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne ámá kwilé né negbo. \v 9 Hɛrɔd awúgé mbɔ aké, “Jɔn nsɔɔ́ ji mekpo ne waá chá me mmage wúmbɔ ufélekpa ɛbí apyɛ.” Ne akɛlé meti mangɛ́ Jisɔs yimbɔ. \s1 Jisɔs achyɛ́ menyɛɛ́ mbaá bɔ *dɛlé bɔɔ́ atáa \r (Mat 14:13-21; Mak 6:30-44; Jɔn 6:1-14) \p \v 10 *Áŋgbá Jisɔs bimbɔ áfɛ nekɛ ákérégé meso, ádo ji abya ufɔɔ́ unó bí ɛbwɔ́ ápyɛ́. Aferé ɛbwɔ́ né gelúagé bɔɔ́ asɛ ɛbwɔ́ áfɛ́ ɛbwɔ́ ɛbwɔ́ né melɔ́ kpaa ɛwé ákúu Bɛtsada. \v 11 Yɛ́mbɔ gejamégé bɔɔ́ áwúgé nnó áfɛ́, álɔ mankwɔlé ji. Agɛ́gé ɛbwɔ́, asɛ wyɛ́ ɛbwɔ́ ako ne alɔ mangárégé ɛbwɔ́ ndɛre gefwage Ɛsɔwɔ gélú ne mampyɛ bɔɔ́ mamée átóoge. \p \v 12 Nkwale aké akwɔnege baá utɔɔ́ bií áfyáneápeá ágaré ji áké, “Ɛse delu fá né mashwɔne. Gáré bɔɔ́ bina ájyɛ ákɛ́lé né malɔ nnó ágɛ́ne genó ɛyigé ányɛ́ɛ ne malú ubɛ́lé.” \v 13 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú ambɔɔ́ chyɛ́ge ɛbwɔ́ menyɛɛ́ ányɛ́.” Áshuú ji meko áké, “Déwyaá lé ntó brɛd ɛ́táa ne meshuú ɛ́pea, wá ɔ́kɛlege nnó ɛsé déjyɛ́ déná menyɛɛ́ yi ákwánege gejamégé bɔɔ́ bi?” \v 14 Ábɔ́ ájɔ́ɔge mbɔ gétúgé bɔɔ́ álú ɛké ushyɛ. Ande ɛbwɔ́ ɛbwɔ́ álú *dɛlé bɔɔ́ átáa. Jisɔs ake ne baá utɔɔ́ bií, “Gáré ɛbwɔ́ ájwɔ́lé matoó matoó, yɛndé ntoó usa bɔɔ́ úpéa mesó ɛ́fya.” \v 15 Ájɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ bimbɔ ájwɔlé mme. \v 16 Jisɔs abɔ́ ntóo brɛd ɛyimbɔ ɛ́táa ne meshuú ɛ́peá, apɛ amɛ mfaánebuú, achyɛ́ matame mbaá Ɛsɔwɔ, agyá ɛ́jí ubauba achyɛ́ baá utɔɔ́ bií nnó ákáré mbaá bɔɔ́ bimbɔ ányɛ́. \v 17 Ɛbwɔ́ ako ányɛɛ́ ágbeé. Ne ánérégé, ányweré ayi álaá ágbeé usá úfyáneupeá. \s1 Pita aké Jisɔs alu muú ayi Ɛsɔwɔ akwere ji ɛla gefwa \r (Mat 16:13-19; Mak 8:27-29) \p \v 18 Bií úmá ɛbí Jisɔs anɛ́nemmyɛ jimbí, baá utɔɔ́ bií ábɔ́ álú kwɔ́kwɔ́lé ne ji. Aké anerege agií ɛbwɔ́ ake, “Ndé gefɔgé muú njune bɔɔ́ ájɔɔ́gé nnó me nlu?” \v 19 Ɛbwɔ akeré meko áké, “Bɔɔ́ bi fɔ́ áké ɔlu mewené Jɔn menwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, abi fɔ́ áke ɔlu Ɛlija abifɔ ntó áke ɔlu muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ayi ábɔ́ agboó ne ama pée.” \v 20 Jisɔs ama gíi ɛbwɔ́ aké, “Yɛ́ ɛnyú deké nlu waá?” Pita ashuú ji meko aké, “Wɔ ɔlu *Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa.” \s1 Jisɔs agaré ɛfwyale wuú ne negbo nií \r (Mat 16:20-28; Mak 8:30; 9:1) \p \v 21 Jisɔs afyɛ ɛbwɔ́ ɛbɛ́ nnó ɛ́kágé ágaré muú fɔ nnó ji alu Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa. \v 22 Ama jɔ́ɔ ne ɛbwɔ́ aké, “*Maá Ntɛ Mekwaá abɔ́ mangɛ́ ɛfwyale dɔɔ́. *Ákpakpa melɔ chóncho ne ámpyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne *Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ áshyá nyɛ́ ji ne áwáne ji. Yɛ́mbɔ ndɔ ɛ́lɛɛ́ ɛ́kwɔnégé akwilege nyɛ́ né negbo.” \p \v 23 Ne ama jɔɔ́ ne bɔɔ́ áko aké, “Yɛ́ mbɔgé muú nyú akɛlege mambɛ menkwɔle wa, abɔ manjinte gemɛ jií akpa gekwa ji akame yɛ negbo ne akwɔ́légé me. \v 24 Mbɔgé muú akɛlege mampoó geŋwá jií ɛbyɛ́nnó aníige nyɛ geji, ne mbɔgé muú akamégé manchyɛɛ́ geŋwá jií getú ya, ɛbyɛ́nnó apomé nyɛ. \v 25 Ama gií aké: Ndé nsá ayi muú ábɔ́ɔ, mbɔgé abɛge ne unó mme uko ne aníige geŋwá jií? \v 26 Kaáge nnó mbɔgé mmyɛ́ ɛ́gbóo muú gétuú ya ne mekomejɔɔ́ wa, wyɛ́mbɔ ne *Maá Ntɛ Mekwaá mmyɛ́ ɛgbóo nyɛ́ ji mansɛ muú yimbɔ ndɛre muú wuú né gébégé aké achwɔ́ ne geŋgbɔ́ gefwa jií ne ɛyi gélú ntó ɛyigé Ɛsɔwɔ ne makiɛ́nné ukpea jií. \v 27 Kaáge wáwálé nnó gentɔgé bɔɔ́ álú mbɔ fáná, abi álá gbóo fɔ kpaá tɛ ágɛne nyɛ gefwage Ɛsɔwɔ.” \s1 Jisɔs akwɔré gefɔɔ́ agɛnege manémané \r (Mat 17:1-9; Mak 9:2-8) \p \v 28 Genógé ndɔ ɛ́nee ɛ́kógé ɛyi *Jisɔs abɔ́ ajɔɔ́ unó bi, asɛ Pita, ne Jɔn ne Jɛmsi akwɔ́ ne ɛbwɔ́ mfaá mekwɛ fɔ́ nno ajyɛ anɛ́mmyɛ ɛ́wu. \v 29 Afɛ́, ne ndɛre abɔ ánɛ́nemmyɛ ushu bií ulɔ mánkwɔré ne úla gefɔɔ́ géchá. Mandeé jií ntó ákwɔré ála pópó ashwánege. \v 30 Wyɛ́ mbélépó bɔɔ́ ápéa ákwɔ́ fwɛɛ́, ɛfɛɛ́ ájɔɔ́ge mejɔɔ́ ne Jisɔs. Bɔɔ́ bímbɔ ɛ́lé Mosis ne *Ɛlija, \v 31 ne geŋgbɔ́gé Ɛsɔwɔ gebɔ gegɛ́nege mbaá yi ɛbwɔ́ abɔ álú. Ɛbwɔ́ ájɔ́ge ndɛre Jisɔs ajyɛ gbó nyɛ́ né Jɛrosalɛ ndɛre Ɛsɔwɔ aké ɛ́bɛ́. \p \v 32 Ndɛre ɛbwɔ́ ábɔ́ jɔ́ge ne Jisɔs, Pita ne Jɛmsi ne Jɔn ábɔ́ ákwé géjya. Áké ápɛ́le ágɛ́ ndɛre Geŋgbɔ́ge Ɛsɔwɔ géshwánege né menyamyɛ Jisɔs ne ande bimbɔ ápéa abi átɛné ne ji. \v 33 Wyɛ́ ndɛre ande bimbɔ ályá Jisɔs ájyɛ, Pita aké ne Jisɔs, “Ata, ɛlɔ́ ndɛre ɛsé délú fa. Ɛsé détɛnege nyɛ́ óto úlɛɛ́, géma ɛta wyɛ, géma ɛta Mosis ne géma ɛta Ɛlija.” Pita ajɔge mbɔ, akaá wɔ́. \p \v 34 Wyɛ́ ndɛre Pita ajɔ́gé mbɔ, gekó géchwɔ kweré bwɔ́ ne ɛ́fɔ́ ɛ́kwɔ́ bwɔ́ matɔɔ́ \v 35 Meko muú fɔ atané mmu gekó aké, “Gɛ́ge maá wa ayi me njyá na, wuúge ne ji.” \v 36 Meko yimbɔ aké akwyage ágɛ́ nnó Jisɔs ala jimbií. Ɛbwɔ́ ákérégé meso ála bɔmbɔ né gébé ɛyígémbɔ, ágaré yɛ muú fɔ unó bí úpyɛ́ né mfaá mékwɛ́ wɔ́. \s1 Jisɔs apyɛ maá ayi ameé gesasa atoó \r (Mat 17:14-18; Mak 9:14-27) \p \v 37 Bií újyágé ndɛre Jisɔs ne áŋgbá bií áshúlege mekwɛ ɛwémbɔ áchwɔ, gejamégé bɔɔ́ áchwɔ báne ɛbwɔ́. \v 38 Muú ama akalé né mmu gejamégé bɔ́ɔ bimbɔ aké, “Ménlɛré, nkpa wɔ geká pɛ maá wa. Nwya ɛ́le maá yiná ama, alu mende. \v 39 *Meló nchyɛ achyɛ́ge ji ɛfwyale. Yɛ́ndégébé akwilégé ji akalé, akwé mme achuú, akpane upa, ne genfwéné getánege ji meno, meló nchyɛ yimbɔ alyágé ji kɔkɔge. \v 40 Nnɛ baá utɔɔ́ byɛ mmyɛ nnó áféré meló nchyɛ yina ne ápulé ɛ́pwɔ.” \p \v 41 Jisɔs awúgé mbɔ aké, “Ɛ ɛ́ ɛnyú njyɛ ɛnina delu untantamé bɔɔ́ abi dela fyɛɛ́ matɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ cháchá wɔ́. Nkoge mbɔ metɔɔ́ ne ɛnyú nnó? Mmage bɛ́ ne ɛnyú ndɔ ɛnií ne défyɛɛ́ matɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ? Ajɔ́gembɔ, aké ne mende yimbɔ, chwɔ́ ne maá wyɛ fa.” \v 42 Ndɛre ákɛ́ne achwɔ́ɔ ne maá yimbɔ meló nchyɛ yimbɔ, apyɛ ji akwé mme achwu gbokgbok. Jisɔs anyá meló nchyɛ yimbɔ atané maá yimbɔ mmyɛ atoó. Jisɔs ashuú ji mbaá ntɛ wuú. \v 43 Bɔɔ́ áko ágɛ́gé uto bí Ɛsɔwɔ awya matyɛ mawá ɛbwɔ́ meno. \s1 Jisɔs ama gare baá utɔɔ́ bií ndɛre ji ágboó nyɛ \r (Mat 17:22, 23; Mak 9:30-32) \p Yɛ́ndémuú ala meno mekpo fuú né ukpɛ́kpɛ́ unó bí Jisɔs apyɛ, abwɔlé ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií ake, \v 44 “Nénege matu déwú mechɔ́ ɛwé nchwɔ́ɔ gare ɛnyú. Áchyɛ́ge nyɛ Maá Ntɛ Mekwaá né amu bɔɔ́ nchyɛ nnó ápyɛ́ ne jí ndɛre ɛ́jií bwɔ́.” \v 45 Yɛ́ ndɛre Jisɔs ajɔɔ́ mbɔ, baá utɔɔ́ bií ákaá ula mechɔ́ ɛwéna wɔ́. Genó gefɔ́ géwá ɛbwɔ́ matɔɔ́ nnó yɛ áwú ákaágé ula. Ne ɛbwɔ́ ábɔ́ ntó ɛfɔ má mangíi ji. \s1 Ndé muú alú muú kpaá \r (Mat 18:1-5; Mak 9:33-37) \p \v 46 Ɛ́ké ɛ́wyage mbeé akwé baá utɔɔ́ Jisɔs ɛbwɔ́ ɛbwɔ́ nnó waá alú muú kpaá? \v 47 Jisɔs akaá ufɛ́ré bwɔ́ ɛ́fɛɛ́ ne asɛlé maá fɔ kɔɔ́ atɛ́né ne ji né néŋkwú né mmyɛ, \v 48 ne aké ne ɛbwɔ́, “Yɛ́ndémuú ayi akamege mampyɛ galɔ́gálɔ́ ne mamane kɔɔ́ nkane ayina né mabɔ ma ɛbyɛnnó asɛ mbɔ lé me, ne muú yi asɛgé me ɛbyɛnnó asɛ mbɔ lé muú yi atɔmé me. Kaáge nnó muu yi asɛ́le menyamyɛ wuú nnó ji apɔ́ yɛ muú fɔ né geluáge nyú ɛlé ji ne alú muú kpaá.” \s1 Muú yi álá paá wɔ́ alu lé awyɛ́ \r (Mak 9:38-40) \p \v 49 Jɔn akwilé ne ɛwú aké, “Ata debɔ́ degɛ́ mende fɔ aferege aló nchyɛ né mabɔ myɛɛ́ ne dégbɛ́ ji gétúgé álá pɔ́ fɔ́ né geluá gesé.” \v 50 Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Dégbɛgé gefɔgé muú yimbɔ gétúgé muú yi álá paá ɛnyú alu lé awu nyú.” \s1 Bɔɔ́ Samarya áshya mánsɛ Jisɔs \p \v 51 Gébé gélágé kwɔ́kwɔ́lé ɛyígé Ɛsɔwɔ asɛ́le nyɛ́ Jisɔs mánjyɛ mfaánebuú, Jisɔs awya metɔɔ́ nnó abɔ́ manjyɛ né Jɛrosalɛ. \v 52 Ndɛre alɔɔ́ mánjyɛ, atɔ́ bɔɔ́ fɔ́ né mbɛ. Ákwɔ́négé melɔ fɔ́ né gebage Samariya, álɔ mánkɛlé melu ɛwé Jisɔs achwɔgé ábɛ́lege. \v 53 Bɔɔ́ bimbɔ ágɛ́gé nnó Jisɔs akoge mánjyɛ Jɛrosalɛ, áshya mánsɛ ji. \f + \fr 9:53 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Ásɛ́ ji wɔ́, getugé bɔɔ́ Jus ne bɔɔ́ Samarya ápáa atɛ.\f* \v 54 Jɛmsi ne Jɔn, áwúgé mbɔ ágií Jisɔs áke, “Ata, nnó déjɔ́ mewɛ́ ɛ́táné mfaánebuú ɛ́shulé ɛ́chwɔ́ ɛ́sɔ́ bɔɔ́ bi ágbó?” \v 55 Jisɔs abwɔlé ushu ashulé ɛbwɔ́ ndo. \v 56 Ne alyágé ɛ́fɛɛ́ afɛ́ melɔ ɛwéchá ne baá utɔɔ́ bií. \s1 Geŋwágé áŋkwɔlé Jisɔs \r (Mat 8:19-22) \p \v 57 Wyɛ́ ndɛre ákɛ́ne ájyɛ né meti, mende fɔ achwɔ́ jɔ́ɔ ne Jisɔs aké, “Nkwɔ́légé wɔ déjyɛ́gé yɛ́ndé mbaá ayi ɔjyɛ́.” \v 58 Jisɔs ashuú ji meko né nekanémejɔɔ́ aké, “Ushua úwya ambu ayi úbɛ́lege wyɛ́, denwyɔné dewyaá anywa ne me Maá Ntɛ Mekwaá mpɔ́ yɛ ne melu ɛwé nshwɔ́rege mekpo ngbeé mmyɛ.” \p \v 59 Ɛ́ké ɛ́wyáge Jisɔs aké ne mende yicha, “Kwɔ́lé me.” Mende yimbɔ aké, “Ata gɔ́ njyɛ́ nníi kpɛ́ ntɛ wa ne nchwɔ́.” \v 60 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Lyá abi álú ɛké áwuú bɔ́ ánií mewu bwɔ́; ne wɔ chó ɔ́jyɛ́ ɔ́gáré ndɛre gefwage Ɛsɔwɔ gélú.” \p \v 61 Muú yifɔ ama jɔ́ɔ ne ji aké, “Ata nkwɔlege nyɛ́ wɔ, yɛ́mbɔ gɔ́ kpɛ́ njyɛ́ ngaré ulagepú ba nnó ɛsé détámé atɛ ne nchwɔ́.” \v 62 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Muú yi agbarégé mɛ́ géká mankyá mekɔɔ́ ne amagé ja mmyɛ meso akwané fɔ́ mambɛ́ muú utɔɔ́ gébégé Ɛsɔwɔ agbarégé gefwa ji wɔ́?” \c 10 \s1 Jisɔs atɔ́ áŋkwɔlé usaá úlɛɛ́ mesó ɛfyanepéa \p \v 1 Depɔ ɛtíré na dékógé, Ata Jisɔs ajya usaá bɔɔ́ úlɛɛ́ mesó ɛfyanepéa, atɔ́ ɛbwɔ́ ápéa ápéa nnó ábɔ́ mbɛ né malɔ ayi jimbɔɔ́ akoge nyɛ́ wyɛɛ́. \v 2 Ndɛre atɔ́mé ɛbwɔ́ aké, “Mbwɛ́ manferé ajá dɔɔ́ ne bɔɔ́ utɔɔ́ abi áférege ája wɔ́. Nɛ́ge mmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ mbɔɔ́ mekɔɔ́ nnó atɔ́ bɔɔ́ utɔɔ́ abifɔ nnó áchwɔ́ áferé mbwɛ́ wuú. \v 3 Chóge, ndɛre déjyɛ́ mbɔ kaáge nnó mentɔme ɛnyú mbaá bɔɔ́ mme nkane mágɔ́ŋme né mpú ukwaála. \v 4 Deké dejyɛ debɔgé ŋka, yɛ géba yɛ unó uká ɛbífɔ́. Deké dejyɛ né menɔ meti détɛnégé fɔ détámé muú \v 5 Yɛ́ndé melɔ ɛwé dekwɔnégé, gepú ɛyigé dékpɛ́ne, bɔ́ge mbɛ détámé bɔɔ́ abi álú né mmu nnó, ‘Nesɔ nébɛ́ né gepú yina’ \v 6 Mbɔgé muú alú né gepú ɛyigémbɔ ayi apyɛ́ fɔ nesɔ, nesɔ neláa nyɛ́ ne ji, mbɔge ápyɛ́ nesɔ, nesɔ nékérege nyɛ́ ɛta nyú. \v 7 Dekpɛgé né gepú ɛyigémbɔ bɛ́ge wyɛ́ ɛ́fɛɛ́, dékpɛgé fɔ upú upú. Yɛ́ndégenó ɛyígé áchyɛgé nyú nyɛ́ge lé nyɛɛ́ ne ɛyigé manyú nyúge, getúgé muú utɔɔ́ abɔ́ mambɛ́ ne nsá. \v 8 Yɛ́ndé melɔ ɛwé dekwɔnégé ásɛgé nyú ábelégé mmu gepú déshagé fɔ́ menyɛɛ́ yi áchyɛ́ge ɛnyú. \v 9 Pyɛ́ge bɔɔ́ mamée átóo né melɔ ɛwémbɔ, ne gárege ntó ɛbwɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Gefwage Ɛsɔwɔ gechwɔ́ kwɔ́kwɔ́lé ne nyú.’ \v 10 Yɛ́ndé melɔ ɛwé dekwɔnégé ne áshagé mansɛ ɛnyú, chóge né metɔɔ́ melɔ déjɔɔ́ nnó, \v 11 ‘Yɛ́ mpúpú ɛ́yí dékpané né melɔ ɛnyú, gɛ́ge ɛ́jíná ndɛre dékwele uká nnó ɛ́táné. Yɛ́mbɔ kaáge nnó Gefwage Ɛsɔwɔ gechwɔ́ kwɔ́kwɔ́lé.’ \v 12 Ńgarege ɛnyú nnó bií únɔɔ́ mpa, Ɛsɔwɔ agɛne nyɛ́ melɔ Sodom meshwɛ apwɔ melɔ ɛwémbɔ.” \s1 Malɔ ayi álá áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne Jisɔs wɔ́ \r (Mat 11:20-24) \p \v 13 Ake, “Utóŋkwa ubɛ́ nyɛ ne ɛnyú bɔɔ́ melɔ́ Korasin, utóŋkwa ubɛ́ ntó ne ɛnyú bɔɔ́ Bɛtsada néndé, ukpɛ́kpɛ́ ufélekpá ɛbi mpyɛ ɛta nyú, mbɔ mpyɛ nyá ubi mbaá bɔɔ́ Tiya ne Sidɔn mbɔ ályaá mɛ́ gabo bwɔ́ tɛ gachií, áfyɛ uchálé mandeé, áwaá matwɔ né mekpo mánlɛré nnó ályaá gabo ɛbwɔ́. \v 14 Kaáge nnó bií unɔɔ́ mpa Ɛsɔwɔ agɛne nyɛ bɔɔ́ Tiya ne Sidɔn meshwɛ apwɔ ɛnyú. \v 15 Chyá ɛnyú bɔɔ́ Kapanɔm, défɛré nno ngɔ́ nyú akwɔme nyɛ́ tɛ mfaá mfaá? Ngba! Áshúlege nyɛ́ ɛnyú mme kpátɛ dékwɔ́nege melɔ áwuú bɔɔ́.” \p \v 16 Jisɔs aké achwɔ nére, ajɔɔ́ ne abi ji atɔmé aké, “Muú yi awugé ɛnyú ɛbyɛnnó awú mbɔ ɛ́lé me, ne muú yi ashyagé ɛnyú ɛbyɛnnó ashya mbɔ ɛ́lé me; ne muú yi ashyagé me ɛ́lɛré nnó ashya mbɔ lé Ɛsɔwɔ muú átɔme me.” \s1 Baá dentɔɔ́ Jisɔs ákeré meso ne nechɔ́chɔ́ \p \v 17 Baá dentɔɔ́ Jisɔs bimbɔ usaá ulɛɛ́ mesó ɛfyanepea ákeré meso ne nechɔ́chɔ́ áké ne Jisɔs, “Átá yɛ aló nchyɛ áwuú ɛ́sé gébégé dényané abi né mabɔ myɛ́.” \v 18 Jisɔs akeré bwɔ́ meko aké, “Ɛ́lú wáwálé, ngɛ́ *danchɔmeló ndɛre atáné mfaánebuú ɛké dasama akwe né mme. \v 19 Wuúge! Nchyɛ́ ɛnyú uto ɛbí dékáge jyá mmyɔ ne ngát ne mma nchyɛɛ́ ɛnyú uto bí upwɔ́ yɛ uto ɛbi Danchɔmeló ne genó gefɔ́ ɛyí gépyɛ́ ɛnyú gépɔ́. \v 20 Yɛ́mbɔ débɛ́gé fɔ ne nechɔ́chɔ́ gétúgé aló nchyɛ áwúu ɛnyú. Bɛ́ge lé ne nechɔ́chɔ́ nnó Ɛsɔwɔ asá mabɔ nyú né mmu ŋwɛ ayi alú né mfaánebuú.” \s1 Jisɔs alu ne nechɔ́chɔ́ \r (Mat 11:25-27; 13:16, 17) \p \v 21 Né gebé ɛyigé Jisɔs ájɔɔ́ge depɔ ti, Mendoó Ukpea ɛ́pyɛ ji agbeé ne nechɔ́chɔ ne ajɔɔ́ aké, “Ntɛ wa, Ata ayi abɔɔ́ mfaá ne mme, mfɛɛ́ wɔ dɔɔ́, nkane ɔpyɛɛ́ nnó depɔ ɛtire detome ne me debɛ bibií mbaá bɔɔ́ deŋgá ne abi ákaá ŋwɛ dɔɔ́. Ɔ́nené deti gbɔ́gɔ́nɔ́ mbaá bɔɔ́ abi álá kaáge yɛ genó nnó ákaá. Ɛlu wáwálé Ntɛ wa, mbɔ ne wɔ mbɔɔ́ ɔ́kɛlé nnó ɛ́bɛ́.” \v 22 Jisɔs ama jɔ́ɔ aké, “Ntɛ wa achyɛ me unó uko. Muú ayi akaáge gefɔgé muú ayi Maá alú ápɔ́, ɛkosé Ntɛ wuú ne yɛ muú ayi akaágé gefɔgé muú ayi Ntɛ alu ápɔ́ ɛkose Maá ne bɔɔ́ abi ji ájyaá nnó ápyɛ ɛbwɔ́ ákaá Ntɛ wuú.” \p \v 23 Ɛké ɛ́wyage abwɔlé ushu ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií aké, “Ɛnyú dewya ɛ́fwɔ́ mangɛ́ unó bí dégɛ́ne mbɔ. \v 24 Ngarege ɛnyú nnó gejamégé bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne afwa ntó abɔ ákɛlé mangɛ́ unó bi ɛnyú dégɛ́ne mbɔ ne manwú unó bi ɛnyú déwuú mbɔ yɛ́mbɔ áwuú wɔ́.” \s1 Nekanémejɔɔ́ mende Samarya ayi alɔmé metɔɔ́ \p \v 25 Ɛ́ké ɛwyáge *Ménlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ fɔ́ achwɔ́ ne defyá né metɔɔ́ mámua Jisɔs aké, “Ménlɛré, mpyɛ nnó ne mbɔ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́?” \v 26 Jisɔs agií ji aké, “Ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó? Ɔjɔɔ́ wyɛ́ ɔwú nnó?” \v 27 Ashuú Jisɔs meko ake, “Gbógé ne Ata Ɛsɔwɔ wyɛɛ́ ne metɔɔ́ wyɛɛ́ meko, ne mendoó wyɛɛ́ meko ne ufɛ́ré byɛɛ́ uko, pyɛ́gé utɔɔ́ bií ne ɛshyɛ wyɛɛ́ meko, tégé wyɛɛ́ lé ji yɛ́ndégébé, ne gbógé ne ntɛ méŋmɛ́ wyɛɛ́ ndɛre ɔgboó ne gemɛ jyɛɛ́.” \v 28 Jisɔs aké ne ji, “Ɔlu cho Pyɛmbɔ ne ɔ́bɔ́ geŋwá.” \p \v 29 Mende yimbɔ, manlɛré nnó nkwɛ́ wuú alu cho, agií ji aké, “Mpyɛ nnó ne nkaá ntɛ meŋmɛ́ wa?” \v 30 Jisɔs agaré lé ji nekanémejɔɔ́ aké, “Né bií fɔ́ mende fɔ atané Jɛrosalɛ ashulege ajyɛ né Jɛriko, aké akwɔnege meti ánjó apyɛ ji, átule ji, áfɔɔ́ unó bií uko, ályá ji ala máŋgbómaŋgbó, ábó áfɛ́. \v 31 Ɛ́ké ɛ́pyɛmbɔ, *mémpyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ashulege ajyɛ né meti ɛwémbɔ aké agɛne mende yimbɔ apyamé akoó. \v 32 Wyɛ́mbɔ ntó ne muú Lɛvi áchwɔɔ́, alu mempoó ámpyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ, akwɔ́négé ɛ́fɛɛ́, agɛ́ mende yimbɔ ji ntó akoó ɛ́gbɛ́ ɛwé chá. \v 33 Ɛ́ké ɛwyage mende *Samariya fɔ ayi ɛbwɔ álá túgé ne bɔɔ́ Jus akwɔ́ne ɛ́fɛɛ́ aké agɛne mende yimbɔ meshwɛ akwɔ́ ji metɔɔ́. \v 34 Ajyɛ báne ji, ashwɔné upa bímbɔ ne mmɔɔ́ \f + \fr 10:34 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Bɔɔ́ Isrɛli ásɛlé mmɔɔ́ bwɔ́ ne maweé nkane uka.\f*, ata maweé wyɛ́ awɛ́ úbí ne ubaá mándée. Abwɛɛ́ ji anɛré mfaá *géjuŋá jií, afɛ́ ne ji né gepú ɛyígé aŋkɛɛ́ ábɛ́lege áchyɛ́ge maŋka, ɛ́fɛɛ́ ne apɛlé ji. \v 35 Bií ujyágé aferé nka achyɛ́ mbɔɔ́ gepú aké ne ji, ‘Pɛ́lé me mende yiná. Mbɔgé ɔchɔgé ŋka ɛ́pwɔgé ɛyí, nkerégé meso nshuge nyɛ́ wɔ ɛ́jí’.” \p \v 36 Jisɔs agárégé ji mbɔ, agií ji aké, “Né ɛbwɔ́ bímbɔ álɛɛ́ ayi ndé álɛ́re nnó ji alu ntɛ meŋmɛ́ mende yi ánjó átulé mbɔ ji? Garé me.” \v 37 *Ménlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ ashuú ji meko ake, “Ɛ́lé ayi agɛné mbɔ ji meshwɛ.” Jisɔs agaré ji aké chó, “Pyɛ wyɛ́mbɔ.” \s1 Jisɔs ajyɛ gɛ́ Mata ne Mɛri \p \v 38 Ɛwyágé Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií átane ájyɛ kwɔ́ne né melɔ fɔ́. Mendée fɔ ajwɔlege ɛ́fɛɛ́ ayi akamege Mata. Anɛ Jisɔs mmyɛ nnó achwɔ́ né gepú jií. \v 39 Mata abɔ́ awya meso wuú yi alú mendée ayi akámege Mɛri. Ndɛre Jisɔs abɔ́ akpɛné mmu, Mɛri ajwɔle ji né neŋkúné mmyɛ, afwɔrege unó bí Jisɔs alɛ́rege, \v 40 yɛ́mbɔ Mata né ɛ́gbɛ́ ɛwuú amyɛ le maŋkɛle genó ɛyígé Jisɔs anyɛɛ́. Ɛke ɛwyage Mata ajyɛ jɔ́ɔ ne Jisɔs aké, “Átá Ɔgɛ́né ndɛre Mɛri alyá me nnó mpyɛ utɔɔ́ me mbií? Gáré ji áchwɔ apóo me.” \v 41 Ata Jisɔs akuú ji aké, “Wɔ Mata ɔ́wane mmyɛ jyɛ mampyɛ gejamégé unó ne ɔ́ma ɔ́chyɛge gemɛ jyɛ ɛfwyale; \v 42 Yɛ́mbɔ genó gelu géma ɛ́lé Mɛri ne ajyá genó ɛyígémbɔ. Ámage sɛ́ sé gejí ɛta wuú.” \c 11 \s1 Jisɔs alɛré ndɛre muú abɔɔ́ manɛmmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ \r (Mat 6:5-13; 7:7-11) \p \v 1 Né gébé gefɔ́ Jisɔs abɔ́ anɛnemmyɛ né mbaá fɔ. Aké anerege maá utɔɔ́ wuú ama achwɔ jɔ́ɔ ne ji áke, “Ata lɛré ɛse ndɛre debɔɔ́ manɛmmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ wyɛ ndɛre Jɔn abɔ́ alɛré baá utɔɔ́ bií.” \v 2 Ɛ́fɛɛ́ Jisɔs alɛré baá utɔɔ́ bií ako aké, “Yɛndégébé deké denɛnemmyɛ jɔɔ́ge nnó: \q1 Ntɛ sé, pyɛ́ mabɔ mmyɛ́ mábɛ́ ne ɛ́nógé \q1 Pyɛ gefwa jyɛɛ́ géchwɔ́. \q1 \v 3 Chyɛgé ɛsé menyɛɛ́ yi dékɛ́lege bií ne bií. \q1 \v 4 Jinte gabo yi ɛse depyɛ ɛta wyɛ́, \q1 ndɛre ɛsé ntó déjígente gabo yi bɔɔ́ ápyɛɛ́ ɛta ɛsé. \q1 Ɔ́kamégé ɛsé dékpɛ́ né mmuameno.” \p \v 5 Ne Jisɔs amɛɛ́ aké désɛ nnó, “Mbɔgé ɔlu ne mejeé ne ɔjyɛgé gáre ji ne metɔɔ́ utuú ɔké, ‘Mejeé pwɔ me ntó brɛd ɛ́lɛɛ́. \v 6 Meŋkɛɛ́ wa achwɔ, mpɔ ne genó ɛyigé nchyɛge ji, mejeé wyɛ́ ajɔɔ́ge nyɛ́ nnó’? \v 7 Ndɔfɔ ɛbɛ́ɛ nnó ji ashuge ji meko né mmu gepu aké, ‘Ɔchyɛge me ɛfwyale. Ngbɛ́ mɛ́ gepú ya mbɛlé ne baá ba, nkwilégé sé ka mankɛlé genó nchyɛ́ wɔ.’ \v 8 Jisɔs aké, mende yiná ashyá mánkwilé ka achyɛ́ ji menyɛɛ́, yɛ́ lé alú mejeé wuú yɛ́mbɔ ngarege wɔ nnó yɛ ɛ́pyɛ́ nnó, gétúgé adoó menómbí dɔɔ́ dɔɔ́, mejeé wuú akwilege nyɛ́ ka manchyɛ́ ji yɛndé genó ɛyígé akɛ́lege ájyɛ́. \s1 Jisɔs alɛrege nnó ɔké ɔkɛlege genó, gií Ɛsɔwɔ né mmyɛmenɛne \r (Mat 7:7) \p \v 9 “Mbɔ ne ngarege ɛnyú nnó, ‘Gige wyɛ Ɛsɔwɔ gige, achyɛge nyɛ́ ɛnyú unó bi dekɛlege, kɛlege wyɛ kɛlege ápyɛ nyɛ́ ɛnyú degɛ ubi. Dóoge wyɛ menombi doó, anénege nyɛ ɛnyú ɛwú.’ \v 10 Kaáge nnó muú yi agigé genó, asɛle nyɛ, ne ayi akɛlégé, agɛne nyɛ, ne muú yi anogé menómbí, ánénege nyɛ́ ji ɛ́wú. \v 11 Ndé muú nyú ayi abɛgé ntɛ, ne maá wuú agigé ji meshuú, áchyɛ́ge le ji mmyɔ? \v 12 Wá mbɔgé akɔgé nekwanchií, achyɛge lé ji ngat? \v 13 Mbɔgé ɛnyú ákwaá abi délú bɔɔ́ nchyɛ, dechyɛge unó ulɔ́úlɔ́ mbaá baá nyú, ndé gepyɛ ne Ntɛ nyú yi alú né mfaánebuú alá chyɛ́gé Mendoó Ukpea mbaá bɔɔ́ abi ágíge ji?” \s1 Jisɔs apɔ́ ula uma ne Bɛlsɛbɔb mfwa aló nchyɛ \r (Mat 12:22-30; Mak 3:20-27) \p \v 14 Né gébé gefɔ́ Jisɔs aféré meló nchyɛ ayi apyɛ́ mende fɔ álaá mbú. Meló yimbɔ aké atanege ji mmyɛ mende yimbɔ alɔ manjɔɔ́ mejɔɔ́. Gejamégé bɔɔ́ bí awuú ndɛre mende yimbɔ ajɔ́ge mejɔɔ́ matyɛ mawá ɛbwɔ́ meno. \v 15 Yɛ́mbɔ abifɔ aké, “Abuú áló nchyɛ né menyamyɛ bɔɔ́, ɛlé Bɛlsɛbɔb mfwa áló nchyɛ ne achyɛ́ge ji uto nkawu ne ábuú áló nchyɛ.” \v 16 Abifɔ akɛle meti mamua Jisɔs. Ágií ji áké, “Pyɛ ufélekpa ɛse dégɛ́, manlɛre nnó Ɛsɔwɔ ne atɔ́me wɔ.” \v 17 Jisɔs ákaá genó ɛyigé ɛbwɔ́ áfɛ́rége, ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Yɛ́ndé melɔ ɛwé bɔɔ́ álá pɔ́ meko ama, ɛ́tɛ́négé. Mbɔgé ula gepú ukarégé, uké umyɛ ne atɛ utyage. \v 18 Mbɔntó ne ɛ́lú ne danchɔmelo, mbɔgé bɔɔ́ bií ákarégé aké ámyɛ́ ne atɛ gefwa jií gétɛ́négé. Njɔɔ́ mbɔ, gétúgé ɛnyú deke uto ba utanege mbaá danchɔmeló, ne nkáge mfére aló nchyɛ. \v 19 Deké mférege aló nchyɛ né uto bí dánchɔmeló. Ndɛre ɛnyú deké mbɔ, bɔɔ́ nyú áferege né uto bí wá? Ɛ́byɛnnó ɛbwɔ́ ambɔɔ́ álɛ́rege ɛnyú nnó delu gyɛ́. \v 20 Yɛ́mbɔ, mbɔgé ɛ́lé utó bí Ɛsɔwɔ ne mbuú áló nchyɛ, kaáge nnó Gefwage Ɛsɔwɔ gélɔ mɛ́ fá ne ɛnyú. \p \v 21 “Ɛnyú dekaá nnó, mbɔgé meto muú akpomégé mmyɛ ne unó bee mámbá gepú jií, unó bií uko ubɛ́ɛ cháŋéné. \v 22 Yɛ́mbɔ mbɔgé muú yi atóo apwɔ́ɔ ji, achwɔgé kpá ji ne umyɛ, afɔge nyɛ́ unó umyɛ bií ɛbí ji abɔ́ anɛré metɔɔ́ wuú wyɛ́, akaré ne ajeé bií. \p \v 23 “Muú yi ashyagé mantɛné né depɔ ta, ɛ́byɛnnó atya lé détí. Mbɔgé muú ashyagé mampoó me nnó apyɛ́ bɔɔ́ ákaá Ɛsɔwɔ, ɛ́byɛ́nnó achɔ mbɔ ɛ́lé utɔɔ́ ba. \s1 Meló nchyɛ ayi akeré meso \r (Mat 12:43-45) \p \v 24 “Gepɔgé meló nchyɛ gélú nnó, gébégé atanégé muú né mmyɛ akɛ́ne akɛ́lege melu mangbeé mmyɛ né mmu mewaá. ‘Mbɔgé alá gɛ melu wɔ́, ajɔge aké nkerege meso né mbaá yi ntané.’ \v 25 Mbɔgé akerege meso ne agɛgé nnó gepú yimbɔ gela gewa, ákwyɛ́ áshwa mɛ́ géjí, \v 26 akerege, afɛ́ asɛ áló nchyɛ abifɔ akénéama abi abɔɔ́ apwɔɔ́ ji, ákpɛ́ ájwɔ́lé mmu. Ne gefɔɔ́ ɛyígé muú yimbɔ ábɛɛ́ gebɔ́ɔ gépwɔ ɛyígé mbɛmbɛ.” \s1 Metɔɔ́ megɔmegɔ ɛwé wáwálé \p \v 27 Jisɔs ajɔɔ́gé depɔ ɛtí, mendée fɔ né mmu geluage bɔɔ́ bimbɔ ado ɛlúlú aké, “Metɔɔ́ megɔmegɔ ɛlú ne mendée yi ábyɛné wɔ ne awɛɛ́ wɔ ne mámbɛ́ jií.” \v 28 Jisɔs akeré meko ake, “Géjamégé metɔɔ́ megɔmegɔ gélú lé ne bɔɔ́ bí awúu mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ne apyɛ ndɛré aké.” \s1 Bɔɔ́ ákɛ́lege ufélékpá \r (Mat 12:38-42; Mak 8:11, 12) \p \v 29 Ndɛre Jisɔs ajɔ́ge depɔ tí gejamégé bɔ́ɔ áchwɔ chóme áwúu. Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú njyɛ ɛniné na debɔ. Dekɛlege me nlɛ́ré ɛnyú ufélekpa, yɛ́mbɔ yɛ́ uma nlɛ́régé fɔ́, wyɛ lé ufélekpa ɛbi *Jona. \v 30 Wyɛ́ ndɛre Ɛsɔwɔ abɔ́ apyɛ́ ufélekpa né mmyɛ Jona manlɛré utó bií mbaá bɔɔ́ Ninɛvɛ, mbɔntó ne álɛ́rege nyɛ né mmyɛ Maá Ntɛ Mekwaá, ne njyɛ ɛniné na négɛ́ne nyɛ. \v 31 Bií unɔɔ́ mpa Ɛsɔwɔ, mfwa mendée né melɔ Shɛba ákwilege nyɛ ashule bɔɔ́ njyɛ ɛnina ndo nnó ápyɛ gabo. Néndé, atané nya kpaá tɛtɛ ɛwu áchwɔ́ wú unó bi mfwa *Solomun álɛré nya bɔɔ́ ne déŋgá. Kaáge yɛ nnó muú alu mbɔ né metɔɔ́ metɔɔ́ ɛnyú ayi álɛ́rege mekomejɔɔ́ ne déŋgá apwɔɔ́ mfwa Solomun yɛ́mbɔ défyɛɛ́ fɔ́ matu manwúge wɔ́. \v 32 Bií mpa, bɔɔ́ Ninɛvɛ ntó áshulege nyɛ́ ndo mbaá njɛ ɛníné fí gétúgé ɛbwɔ́ abɔ́ awúu mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi Jona abɔ agare ne ákwɔré matɔɔ́ bwɔ́. Muú yichá alu fá nána ayi mekomejɔɔ́ wuú apwɔɔ́ ayi Jona, ne ɛnyú dewuú fɔ́ ji. \s1 Jisɔs alɛrege bɔɔ́ geŋgbɔ́gé menyammyɛ \r (Mat 5:15; 6:22, 23) \p \v 33 “Muú álwɛ́gé fɔ́ ɛ́túléká ábele bíbí. Yɛ́ gesá akpáné fɔ akwéré ɛwú. Aŋma ɛwú mfaá nnó bɔɔ́ ákpɛgé mmu gepú ágɛ́né mbaá. \v 34 Ámɛ́ mekwaá álu ɛke ɛtúlékáŋ né menyammyɛ wuú meko. Mbɔgé amɛ jyɛ́ álú cháŋéné, kaá nnó menyammyɛ wyɛ́ meko abɛɛ́ ne geŋgbɔ́, ne mbɔgé amɛ jií apɔ́ chánchá agɛne gemua mbaá meko. \v 35 Muú abɔ manchɛré chánchá agɛ́ nnó geŋgbɔ́ ɛyigé ji afɛré nnó agɛne gépɔ́ fɔ́ lé gemua. \v 36 Mbɔgé muú akwɔlégé geŋgbɔ́ wáwálé, ayi depɔ tií délá pɔ́ né gemua, geŋwá jií geko gebɛ́ɛ nyɛ́ pópó ndɛre mewɛ́ ɛgɛ́nege né gemua.” \s1 Jisɔs ashule ndo mbaá anlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ ne ɛkwɔ bɔɔ́ Farasi \r (Mat 23:1-36; Mak 12:38-40) \p \v 37 Ndɛre Jisɔs alú ajɔ́ge mbɔ, muú Farasi fɔ akú ji nnó ajyɛ́ anyɛ́ menyɛɛ́ ne ji né gepú jií. Ajyɛ kpɛ́ ajwɔlé, ɛbwɔ́ álɔ manyɛ́ menyɛɛ́. \v 38 Muú Farasi yimbɔ agɛ́gé nnó Jisɔs alɔ manyɛ́ menyɛɛ́ ayi álá shwɔné amu wɔ́ ala meno mekpo fuú. \v 39 Jisɔs aké ne ji, “Ɛnyú bɔɔ́ Farasi dewya matɔɔ́ nchyɛ ne usée. Néndé gepɔge nyú gélu ɛké muú ayi ashwɔnege meso amo ne uchwɛri menyɛ́, yɛ́mbɔ né mmu, abelege unó bi ji abɔɔ́ né mati mabomabo. \v 40 Ama jɔ́ɔ aké: Ɛnyú delu ukeŋkené bɔɔ́. Ɛnyú dekaá fɔ́ nnó Ɛsɔwɔ yi akwyɛ́ meso genó ji ne akwyɛ́ ntó mmu wɔ́? \v 41 Genó ɛyigé ɛnyú débɔɔ́ mampyɛ gélú nnó, bɔ́ge genó ɛyigé gelu mmu bɔ akpáŋkpa menyɛɛ́ nyú déchyɛ́ mbaá bɔɔ́ gekpo. Ɛ́fɛɛ́ matɔɔ́ nyú ntó ábɛ́ nyɛ́ pópó né depɔ deko. \p \v 42 “Utóŋkwa úlú ne ɛnyú bɔɔ́ Farasi. Ɛnyú dekarege menyɛɛ́ yi dékpáne né makɔɔ́ nyú dékaré malú afya, déchyɛ Ɛsɔwɔ melú ɛma. Yɛ́mbɔ depyɛ́ unó ɛbí úlú cho mbaá bɔɔ́ ne dejinte mangbógé ne Ɛsɔwɔ. Pyɛge ukpɛ́kpɛ́ unó bina. Yɛ́mbɔ délyage fɔ́ manchyɛ ɛchyɛ ɛwé ɛnyú debɔ dechyɛge mɛ. \p \v 43 “Utoŋkwa úlú ne ɛnyú bɔɔ́ Farasi degboó mánjwɔ́lé malú ujwɔ́lé ayi ɛ́nógé né mmu macha mmyɛmenɛne ne dekɛlege nnó bɔɔ́ átámégé ɛnyú ne ɛ́nógé ne matoó gese. \p \v 44 “Utóŋkwa úlú ne ɛnyú, délu ɛké manome ayi álu bibi. Bɔɔ́ ákɛ́ne mfaá ákaá fɔ́ nnó ákpáne mbɔ lé getoó wɔ.” \p \v 45 Jisɔs anérégé manjɔɔ́ depɔ ɛtí, Ménlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ama aké, “Ménlɛré ɔ́jɔɔ́ge mbɔ depɔ ɛtíré na, ɔshyɛ mbɔntó ɛsé.” \v 46 Jisɔs ashuú ji meko ake, “Utóŋkwa úlú ntó ne ɛnyú Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ, ɛnyú denɛrege bɔɔ́ matuú ayi ánɔɔ́ nnó ákpa, mánwɔ́ ɛbwɔ́ yɛ́ dachyɛ́ déwɔ́lé. \p \v 47 “Utóŋkwa úlú ne ɛnyú; ɛnyú dékwyɛge manómé bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ abi antɛ nyú abɔ́ áwané, yɛ́mbɔ deshya meko mejɔɔ́ ɛbwɔ́. \v 48 Mámpyɛ mbɔ ɛnyú degame mbɔ lé antɛ nyú né unó bi ɛbwɔ́ ábɔ́ ápyɛ́. Áwá bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ, nána dékwyɛge manome bwɔ́. \v 49 Ɛsɔwɔ mfwa déŋgá né gétú ɛyígé mbɔ aké, ‘Ntɔme nyɛ́ ɛbwɔ́ bɔɔ́ ɛkpávé ne áŋgbá bá. Ɛbwɔ́ áchyɛ́ge nyɛ gentɔgé bɔɔ́ ba bimbɔ ɛfwyale ne áwáne nyɛ́ abifɔ.’ \v 50 Ɛlé njɛ ɛníné na ne Ɛsɔwɔ agíge nyɛ́ ɛbwɔ́ gewu ɛyigé bɔɔ́ ɛkpávé bií, abi bɔɔ́ álɔɔ́ manwáné tɛ mme yina alɔɔ́ úla, kpaá tɛ nána. \v 51 Álɔ nyɛ́ mángii manoó mewené Ɛbɛl ákwɔné ami Sakariya ayi ɛbwɔ́ áwáné ji né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, metɔɔ́metɔɔ́ geluɔ́ ɛyigé ápyɛ upɛ ne melu ɛwé bɔɔ́ álá kpɛ́né tametame. Ngarege ɛnyú wáwálé nnó Ɛsɔwɔ alɔ nyɛ́ mángígé njɛ ɛniné na gewugé bɔɔ́ abi áwané. \p \v 52 “Utóŋkwa úlú ne ɛnyú Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Debí ɛgbɔ́gɔ́lɔ́ menómbi ɛwé muú akoógé ne akaá Ɛsɔwɔ. Ɛnyú ambɔɔ́ dékɛ́légé fɔ mankoó wyɛ́ dekaá uchánchá bii, wyɛmbɔ ntó ne dégbɛɛ́ bɔɔ́ abi akɛlégé mankoó wyɛ.” \p \v 53 Jisɔs anérégé uno ɛbi manjɔɔ́, ɛké ɛwyage atané dafyɛ, Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ Farasi áshulé ji mmyɛ, ágií ji bɔ nkwɛ́ ne gejamégé depɔ nnó áwú ɛwé ɛ́tánege nyɛ ji meno. \v 54 Ágige ji mbɔ nnó akwegé nekwené menó ne ɛbwɔ́ ammá ji mechɔ mmyɛ. \c 12 \s1 Muú akaágé bwɔ́le fɔ́ Ɛsɔwɔ \r (Mat 10:26, 27) \p \v 1 Ndɛre Jisɔs alú jɔ́ɔge depɔ ɛti, gejamégé bɔɔ́ áchwɔ nɔ́ ji mme, ájá ɛké ushyɛ tɛ áŋmɛ́rege atɛ. Jisɔs abwɔlé kpɛ́ ushu ne baá utɔɔ́ bií aké, “Sɛge gébé ne gepɔ ɛyigé bɔɔ́ Farasi \f + \fr 12:1 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Gepɔ ɛyigé bɔɔ́ Farasi ne bɔɔ́ Sadusi getɛné mbaá *Yis.\f* áwyá, álú lé bɔɔ́ dembwɔ́lé. \v 2 Kaáge nnó genó gefɔ gépɔ́ ɛyigé ákwérégé gejí, bɔɔ́ álá gɛ́né nyɛ ne ɛyígé ábigé ntó géjí bɔɔ́ álá kágé nyɛ gépɔ́. \v 3 Ɛ́byɛnnó, depɔ deko ɛtiré ɛnyú dejɔ́ɔge lé né metɔɔ́ utuú, áwúu nyɛ́ détí bií gbɔɔ́. Ne depɔ ɛtiré ɛnyú degbɛ gepú dejɔ́ɔge geju, bɔɔ́ ako áwúu nyɛ́ détí. \s1 Muú ayi débɔɔ́ mamfɔ lé Ɛsɔwɔ ɛ́pɔ́fɔ́ mekwaá \r (Mat 10:28-31) \p \v 4 “Ajeé ba, ngarege ɛnyú nnó défɔ́gé fɔ́ bɔɔ́. Ákáge wá lé muú wáne ne ákáge pyɛ́ ɛsé genó ɛyigéchá. \v 5 Ngarege nyɛ́ ɛnyú muú yi debɔɔ́ mamfɔ. Fɔ́ge lé Ɛsɔwɔ ayi awagé muú, alú wyá uto mamfúmé muú yimbɔ né mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé. Ngarege ɛnyú wáwálé nnó ji ne alú muú ayi debɔɔ́ mamfɔ. \p \v 6 “Pɔ ɛnyú dekaá nnó akpóo baá denywɔné átá ne ŋka ɛyi ɛ́lá fuú yɛ́ genó wɔ́. Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ abya yɛ maá ɛnwyɔ́né ama wɔ́. \v 7 Ne ɛnyú, Ɛsɔwɔ akaá mpa déŋkaáré mejwɛ ɛti délú yɛ́ndémuú nyú mekpo. Dechyɛgé gemɛ genyú ɛfwyale néndé deŋeá gemɛ né mbɛ ushuú Ɛsɔwɔ dépwɔ ɛkwɔ́ denwyɔné. \s1 Muú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras ne ayi ashya ji \r (Mat 10:32-39; 12:32; 10:19-20) \p \v 8 “Ngarege ɛnyú nnó yɛ́ndémuú ayi ágárege gbɔ́ŋɔ́nɔ́ né mbɛ ushu bɔɔ́ nnó alu muú wa, Maá Ntɛ Mekwaá ntó akamege nyɛ́ né mbɛ ushu makiɛ́nné Ɛsɔwɔ nnó muú yimbɔ alu awuú. \v 9 Yɛ́mbɔ, yɛ́ndémuú ayi áshyágé né mbɛ ushu bɔɔ́ nnó akágé me, nshyaá nyɛ́ ntó ji né mbɛ ushu makiɛ́nné Ɛsɔwɔ. \p \v 10 “Génó géma ɛyigé débɔɔ́ mankaá gélú nnó, Ɛsɔwɔ akage jiínte gabo muú ayi ájɔɔ́ge mejɔɔ́ mebomebo ne Maá Ntɛ Mekwaá, yɛ́mbɔ muú ayi ájɔ́gé mejɔɔ́ mebomebo ne Mendoó Ukpea, Ɛsɔwɔ ájígé fɔ́ nte gabo wuú. \p \v 11 “Kaáge nnó gébé gékwɔ́nege nyɛ ɛyígé ápyɛ́ne ɛnyú muú ama ama mánjyɛ tɛ́ne unɔɔ́ mpa né macha mmyɛmenɛne, ámáge sɛ́ ɛnyú nnó détɛ́né mbɛ ushu afwa melɔ ne bɔ gɔ́mena. Gébé ɛyígémbɔ gekwɔnégé, désomégé fɔ́ nnó depyɛ nyɛ́ nnó ne dépoó gemɛ genyú, yɛ nnó dejɔ́ge nyɛ́ nnó. \v 12 Né gébé ɛyigembɔ, Mendoó Ukpea ɛ́gárege nyɛ́ ɛnyú genó ɛyígé débɔɔ́ manjɔɔ́.” \s1 Nekanémejɔɔ́ gekeŋkénégé mfwa \p \v 13 Ndɛre Jisɔs abɔ́ achyɛ́ge baá utɔɔ́ bií majyɛɛ́ na, muú fɔ né mmu ɛkwɔ́ bɔɔ́ ajɔɔ́ ake, “Ménlɛré, gáré meŋmɛ́ wa akáré geteégé ntɛ sé achyɛ́ ɛya.” \v 14 Jisɔs akuú ji aké, “Mejeé, waá ake me mpáné bɔ mpa nyú ne nkáré geteé genyú?” \v 15 Abwɔlé, ajɔɔ́ ne bɔɔ́ ako aké, “Sɛ́ge gébé, ɛkagé dénɛ́ré matɔɔ́ né unó mme dɔɔ́, néndé, geŋwágé muú gepɔ́ fɔ́ lé né unó bi ji awya. Yɛ́ ábɛ́ lé ne gefwa nnó?” \p \v 16 Jisɔs ajɔ́ge mbɔ, ató ɛbwɔ́ nekanemejɔɔ́ ake, “Mfwa fɔ abɔ́ alu ayi awyá mekɔɔ́ wuú ɛwé ɛ́lɔmé menyɛɛ́ dɔɔ́. \v 17 Agií gemɛ jií ake, ‘Mpyɛ nyɛ́ nnó? Mpɔ́ sé ne melú ɛwé mbélégé menyɛɛ́ wa. \v 18 Ɛwyage ake, ‘Genó ɛyígé mpyɛ nyɛ́ gélú nnó.’ Mmu nyɛ utó ba, ntɛné ɛbi uŋea; mbélége nyɛ́ menyɛɛ́ ne mbwɛ́ menyɛɛ́ wa meko ɛfɛɛ́. \v 19 Mpyɛgé mbɔ, njɔ́ge nyɛ́ ne gemɛ yá nnó nana njyɛ́ gbée mmyɛ. Nwya gejamé menyɛɛ́ ayi nnyɛɛ́ né gejamégé aŋmɛ. Njyɛ nyɛ́gé, nnyúgé mmɔɔ́ ne nnyɛ́gé geŋwá.’ \v 20 Ndɛre áfɛ́régé mbɔ, Ɛsɔwɔ akuú mende yimbɔ ake, ‘Wɔ geŋkekenegé muú ásɛ́le geŋwá jyɛ́ ne utuú bína ne unó byɛ́ ɛbí ɔbelé, ulá nyɛ́ ɛbi wa?’” \v 21 Jisɔs aké ne ɛbwɔ, “Wyɛ́ na ne ɛpyɛ́ nyɛ́ ne muú yi akɛ́légé unó uko nnó ubɛ́ ɛbií ayi álá akɛ́légé unó ɛbí mampyɛ depɔré Ɛsɔwɔ.” \s1 Jisɔs alɛrege nkane debɔɔ́ mambɛ́ ne Ɛsɔwɔ ne unó mme \r (Mat 6:24-34) \p \v 22 Jisɔs anérégé aké ne baá utɔɔ́ bií, “Ndɛre ɛlúmbɔ́, ngarege ɛnyú nnó dechyɛ́gé fɔ́ gemɛ ɛnyú ɛfwyalé mankɛlé genó ɛyigé dényɛ́ ne mandeé ayi défyɛɛ́ nyɛ. \v 23 Kaáge nnó geŋwá ɛnyú geŋeá gepwɔ menyɛɛ́ ayi dényɛɛ́ ne menyammyɛ ɛnyú aŋeá apwɔ mandeé ayí défyɛɛ́. \v 24 Pɛ́ge denywɔné, detí depɛné menyɛɛ́, déferege ne débélégé mbwɛ́. Dépɔ́ yɛ ne malu ayí débelege menyɛɛ́, ɛ́lé Ɛsɔwɔ ne achyɛ́ge détí menyɛɛ́. Ne ɛnyú deŋeá dɔ́ né amɛ Ɛsɔwɔ depwɔ́ denywɔné. \v 25 Déchyɛgé gemɛ nyú ɛfwyale, ndé muú nyú ayi mesóme wuú ɛkáge gbɛ́ɛ yɛɛ́ bií uma né aŋmɛ ayi Ɛsɔwɔ achyɛ́ jí nnó débɛ́lé fá mme? \v 26 Ɛpyɛ́ nnó ne ji amyɛ mambɛ́ ne unó uko ɛbi úchyɛ́ge ji geŋwá, ayi álá kaágé pyɛ́ yɛ ɛkɛ́kɛ́ genó ɛwéna? \v 27 Pɛ́ge dégɛ́ unɔɔ́ mewaá ɛbi úkome ukoó ulɔ́úlɔ́ ndɛre úwɛ́né, úpyɛ́ fɔ́ utɔɔ́, ukwyɛ́ge yɛ mandeé. Yɛ́mbɔ ngarege ɛnyú wáwálé nnó yɛ Mfwa *Solomun ayi abɔ́ awyá unó uko, apɔ́ yɛ ne nkú ayi alɔmé akwɔné ukoó ɛbi unɔɔ́ bina. \v 28 Mbɔgé Ɛsɔwɔ achyɛge bya mewaá bina ukoó ulɔ́úlɔ́. Bya ɛbí fina úlú ubɛ geyá úgbó atuú áfyɛ́ mewɛ, defɛré nnó ákágé chyɛɛ́ fɔ́ ɛnyú mandeé apwɔ ndɛre ji apɛle bya mewaá? Metɔɔ́ ɛwé ɛnyú defyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛ́ŋené kpaá ɛ́pwɔ amu. \v 29 Ɛbɛgé mbɔ, dechyɛ́gé fɔ́ gemɛ ɛnyú ɛfwyale mankɛ́légé genó ɛyigé dényɛɛ́ ne ɛyigé dényúu nyɛ́. \v 30 Ɛ́lé bɔɔ́ bi álá kaágé Ɛsɔwɔ ne áchyɛ́ge gemɛ bwɔ́ ɛfwyale yɛndegébé mankɛ́légé unó bina. Kaágé nnó Ntɛ nyú Ɛsɔwɔ akaá mɛ nnó debɔ mambɛ ne ubi uko. \v 31 Ne myɛ́ge mangɛ meti ɛwé Ɛsɔwɔ abɛɛ́ mfwa nyú, dépyɛgé mbɔ, achyɛge nyɛ ɛnyú unó bina uko. \s1 Ɛkágé muú abya Ɛsɔwɔ gétúgé unó mme \r (Mat 6:19-21) \p \v 32 “Baá ba, défɔgé, yɛ lé délá déja wɔ́, Ata Ɛsɔwɔ ajya mɛ́ ɛnyú nnó dényɛɛ́ geŋwá né mmu gefwa jií. \v 33 Kpóge unó bi déwya uko, déchyɛ ŋka yimbɔ mbaá ubyá bɔɔ́. Kɛlege úba ɛbi ulá chɔ́gé, ɛwéna ɛlɛré nnó debéle gefwa genyú né mfaánebuú mbaá yi genó gélá kaáge ta. Yɛ́ menjó álá kaágé jó, yɛ ukyɛ úla kaágé nyɛ́. \v 34 Kaáge nnó mbaá ayi muú ábélege gefwa jií, ɛfɛɛ́ ntó ne metɔɔ́ wuú ɛbɛ́ɛ. \s1 Bɔɔ́ Kras ábɔ́ mangilé ji \p \v 35 “Kpómege mmyɛ lwɛge mawɛ álúli, \v 36 dégíle ndɛré bɔɔ́ ágíle ntɛ bwɔ́ nnó akéré meso né ɛpaá neba ɛwé ji ajyɛ́. Akérégé meso adogé menómbí ákáge néne ji ɛ́wu tɛ́nétɛ́né. \v 37 Ɛ́fwɔ́ ɛ́lú né baá defwɛ́ abi ntɛ bwɔ́ akerégé meso, ábánege ɛbwɔ́ peé! Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, akpomege nyɛ́ mmyɛ, agaré ɛbwɔ́ nno ájwɔ́lé ka ji akpá menyɛɛ́ achyɛ́ ɛbwɔ́ ányɛ́. \v 38 Ɛ́fwɔ́ ɛ́lú né baá defwɛ́ abi mbɔgé mbɔɔ́ gepú achwɔgé, yɛ ne metɔɔ́ utuú yɛ gejyɛ́jyɛ́gé bí, ábánege ɛbwɔ́ peé. \p \v 39 “Kaáge nnó mbɔgé mbɔɔ́ gepú akaáge gébé ɛyigé menjó achwɔɔ́ gyá nyɛ́ geji akpɛ́ mmu, mbɔ́ ajwɔlé abame géjí nnó menjó akáge achwɔ́ agyá akpɛ́ mmu. \v 40 Ɛnyú ntó kpómege mmyɛ, gétúgé Maá Ntɛ Mekwaá akerege nyɛ́ meso né gébé ɛyígé délá dékágé.” \s1 Baá defwɛ́ abɔ mampyɛ matɔɔ́ bwɔ́ chánchá \r (Mat 24:45-51) \p \v 41 Pita akuú Jisɔs aké: Átá, “Ɔtó mbɔ nekanémejɔɔ́ ɛni né ɛta ɛsé waá mbaá bɔɔ́ ako?” \p \v 42 Ata ama lɔ́ mangaré ɛbwɔ́ ake, “Bɛge ndɛre maá utɔɔ́ ayi awyaá deŋga, apyɛ utɔɔ́ bií chánchá. Ntɛ wuú alyaáge ji ne baá defwɛ́ abifɔ nnó apɛ́lé ɛbwɔ́, achyɛge ɛbwɔ́ menyɛ́ chánchá né gébé gelɔ́gélɔ́. Maá utɔɔ́ yiná alu ndé gefɔgé muú? \v 43 Galɔ́gálɔ́ abɛɛ́ nyɛ ne maá defwɛ́ yimbɔ, gébégé ntɛ wuú akerégé meso agɛ́ne nyɛ nnó ji apyɛ utɔɔ́ bií chánchá. \v 44 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó ntɛ wuú abelege nyɛ ji ndɛre muú kpaá né unó bi ji awyaá uko nnó apɛ́lé. \v 45 Ne mbɔgé maá utɔɔ́ yimbɔ abɛgé ayi áwyaá gepɔ gebogebo, ajɔ́ge nyɛ ne gemɛ jií aké, ‘Ntɛ wa abɛlege nyɛ dɔɔ́ ne achwɔ́,’ ne alɔ nyɛ́ mantúlégé baá defwɛ́ abifɔ, andée ne ande ne manyɛɛ́gé menyɛɛ́ ne manyúgé mmɔɔ́ tɛ mapyɛ́ne ji. \v 46 Mbɔgé apyɛ́gé mbɔ, ntɛ maá utɔɔ́ yimbɔ achwɔ kwɔ́ nyɛ ji neŋmé né gébé ɛyígé ji álá kaá nnó achwɔ́ wɔ́. Abanégé ji mbɔ, achyɛge nyɛ ji gekpɛ́kpɛ́ ɛfwyale ɛwé ɛbɔɔ́ ɛpwɔɔ́ amu nnó ájyɛ́ ábáné bɔɔ́ ubée \p \v 47 “Maá defwɛ́ ayi akaágé genó ɛyígé ntɛ wuú akɛ́lege nnó ji apyɛ ne álá pyɛ géjí wɔ́, ntɛ wuú agarege nnó ábwɔ́lé ji ula ádó cháŋéné. \v 48 Mbɔgé maá utɔɔ́ alu ayi apyɛgé gyɛ́ né mechɔ́ ɛwé akpáne matúlé, yɛ́mbɔ ɛlé alá kaá genó ɛyígé ntɛ wuú akɛ́lege wɔ́, ajií matúlé ájámé. Ɛnyú debɔ́ mankaá nnó muú yi áchyɛgé ji gekpɛ́kpɛ́gé genó, ji ne amɛ mako apɛ́le. Muú yi áchyɛ́ge ji genó ɛyígé mbɔ́, ji ne áchɛ́rege ji cháŋéné.” \s1 Mekomejɔɔ́ Jisɔs achwɔ́ ne mawámé ɛ́pɔfɔ́ nesɔ \r (Mat 10:34-36) \p \v 49 Jisɔs ama jɔɔ́ nnó, “Nchwɔ́ né mme yiná manlwɛɛ́ mewɛ, ne mbɔgé ɛ́bɔ́ ɛ́lɔ mɛ́ manlúlé, mbɔ́ metɔɔ́ ɛ́gɔ́ɔ me. \v 50 Áfyɛ́ nyɛ́ me né ɛfwyale wyɛ́ ndɛre áfyɛ́ muú mmú nnyi nnó awɔ́ manaá Ɛsɔwɔ. Wyɛ́ kpaá depɔ ɛtí dékogé ne metɔɔ́ wa ɛ́kwené. \p \v 51 “Ɛnyú defɛré nnó nchwɔ́ fá mme mámpyɛ nnó bɔɔ́ ábɛ́ nesɔ ne atɛ? Kaáge nnó nchwɔ lé mampyɛ bɔɔ́ áfá mbwa ne atɛ. \v 52 Lɔ nána ɔjyɛ́gé mbɛ, bɔɔ́ ábɛgé makpó áta né ulá gepú, ákárege nyɛ́, álɛ́ ábɛɛ́ nyɛ́ né ɛ́gbɛ́ wá, ápea áshyá nyɛ́ me. Mbɔgé ápea álú ɛ́gbɛ́ wá, álɛɛ́ áshyá nyɛ́ me. \v 53 Ntɛ ashya nyɛ́ manwú mechɔ́ ne maá wuú ayi mende, maá ayi mende ntó ashya nyɛ́ manwú mechɔ́ ne ntɛ wuú. Mmá ashya nyɛ́ ɛwé maá wuú ayi mendée, maá ntó ashya nyɛ́ ɛwé mmá. Ŋmogétá ashya nyɛ́ ɛwé mendée maá wuu, mendée maá wuú ntó ashya nyɛ́ ɛwé ŋmogétá wuú.” \s1 Muú abɔ́ manchɛré akaá ndɛre ji atɛné ne Ɛsɔwɔ \r (Mat 16:2, 3) \p \v 54 Jisɔs ama jɔɔ́ ne ɛkwɔ́ bɔɔ́ aké, “Ɛnyú degɛgé gekó yɛndégébé géké génywérege dejɔgé deké, ‘Manaá achwɔ kwé. Ne akwene ntó.’ \v 55 Yɛ́ndégébé degɛgé nnó, ‘Gefwene nebá gélé chwɔ́’ dekaá nnó genɔme gechwɔ jyá. Ne mbɔntó ne ɛ́bɛ́ɛ. \v 56 Ɛnyú bɔɔ́ dembwɔ́lé, ndɛre dépɛ́le mfaá ne mme délóo ndɛre bií ubɛ́ nyɛ́. Ɛpyɛ nnó ne ɛnyú delá gɛ́né unó bí Ɛsɔwɔ apyɛ́ mbɔ né gébé ɛyí? \s1 Kwyɛ depɔ ne muú mawámé wyɛ́ \r (Mat 5:25, 26) \p \v 57 “Ɛnyú ambɔɔ́ dekágé fɛ́re fɔ́, dékáa genó ɛyí gélú cho ɛyígé débɔɔ́ mampyɛ? \v 58 Mbɔgé muú nyú abɔgé ɛfwyale ne muú mawámé wuú, ne muú yimbɔ ajyɛge kpó ji né ɛso, abɔ mankwɔ́ ji mata nnó ajá mechɔ́ ɛwémbɔ meso ndɛre ɛbwɔ́ alú jyɛ́ɛ jyɛ́ɛ. Ɛ́bɛgé alá pyɛ́mbɔ wɔ́ mbɔɔ́ ujwɔɔ́ ajyɛ nyɛ́ ne ji mbaá mémpané mpa. Ne mempané mpa afyɛ ji né amú bɔɔ́ bɔ nku, ne bɔɔ́ nkú áfyɛɛ́ nyɛ ji denɔ. \v 59 Ngarege ɛnyú nnó, átánégé nyɛ́ denɔ ɛtirémbɔ kpaá tɛ ákwɔ́le ujwɔɔ́ bimbɔ uko.” \c 13 \s1 Kwɔ́ré metɔɔ́ wyɛ́ ne ɔpó mbɔgé mbɔ fɔ́ wɔ́ ɔgbó \p \v 1 Né gébé ɛyigémbɔ, bɔɔ́ áchwɔ gáre Jisɔs mechɔ́ fɔ́ ɛwé ɛbɔ́ ɛpyɛɛ́ ne bɔɔ́ Galilií fɔ́. Ndɛre ɛbwɔ ápyɛ́ upɛ, Palɛt Gɔ́mena né Rom, atɔ́ bɔɔ́ nnó áwá ɛbwɔ́. Ájyɛge áwá bɔɔ́ bimbɔ ne manoó bwɔ́ macho ne amí menya ɛyí ápyɛ́ upɛ. \v 2 Jisɔs awúgé mbɔ agií aké, “Défɛré nnó bɔɔ́ abi ágbó mbɔ, ɛlé ápyɛɛ́ ubeé ápwɔɔ́ bɔɔ́ Gálilí abifɔ? \v 3 Ɛpɔ́fɔ́ mbɔ. Ngarege ɛnyú nnó: Mbɔgé délá *kwɔré matɔɔ́ nyú wɔ́, deniíge nyɛ́ gemɛ nyu geko nka ama. \v 4 Tége genó ɛyí gépyɛ́ né melɔ́ Silɔm. Ɛnyɔŋ ɛkwé ɛ́wá bɔɔ́ nekwuneálɛ́ɛ. Défɛré nnó bɔɔ́ bí ágbó mbɔ, ɛ́lé ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ ubeé dɔɔ́ ápwɔ́ bɔɔ́ Jɛrosalɛ abifɔ? \v 5 Ɛpɔ́fɔ́ mbɔ. Ngarege ɛnyú nnó, Mbɔgé delá kwɔré matɔɔ́ nyú wɔ́, deniíge nyɛ́ gemɛ nyu geko nka ama.” \s1 Nekanémejɔɔ́ genɔɔ́ ɛyí gélá wɔ́mé \p \v 6 Ne Jisɔs agaré ɛbwɔ́ nekanémejɔɔ́ ɛni ake, “Mende fɔ abɔ́ apɛ genɔɔ́ \f + \fr 13:6 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Genɔɔ́ ɛyige mende yimbɔ apɛ́ne akuú geji *fig.\f* gefɔ́ né mekɔɔ́ wuú, gébé gékwɔ́négé ajyɛ pɛ nnó genɔɔ́ ɛyigémbɔ gewɔ ne ji akyɛ́ umpomé ne yɛ géma agɛ́ wɔ́. \v 7 Né gébé ɛyigéfɔ, ajɔɔ́ ne muú utɔɔ́ wuú aké, ‘Aŋmɛ́ álɛ́ mbɔ alɛɛ́ ayi nchwɔ́ɔ mankyɛ́ umpomé fá né genɔɔ́ ɛyi ne yɛ gefɔ́ ngɛ́né. Kɛ géjí gékwé, géfɔɔ́ mbaá detú.’ \v 8 Muú utɔɔ́ aké, ‘Atá, nnɛ wɔ mmyɛ, ma lyaá géjí gébɛ́ né ŋmɛ néma. Nchome nyɛ́ ula bií ngyá, ngbɛle ujwaá wyɛ́. \v 9 Mbɔgé ŋmɛ néchá gewɔgé ɛlɔ́, gélágé wɔ wɔ́ ɔkágé kɛ́ geji ɔŋmé mme.’” \s1 Jisɔs apyɛ mbwéré mendée alɔ mankɛne né bií uwyaá \p \v 10 Bií uwyaá bɔɔ́ Jus fɔ́ úkwɔ́négé Jisɔs abɔ́ alɛrege bɔɔ́ né mmu ɛcha mmyɛmenɛne. \v 11 Mendée fɔ abɔ́ alu ɛ́fɛɛ́, ayi meló nchyɛ ájyálé ji gempyó, ála kɛ pyópyó. Ameé né aŋmɛ nekúuneálɛɛ́ ne akágé nyaá mmyɛ akɛ́ cho. \v 12 Jisɔs agɛ mendée yimbɔ, akuú ji ne aké ne ji, “Mmá lɔ nána ɔjyɛ́gé mbɛ nemée nɛɛ́ nébyɛ́.” \v 13 Ajɔ́ge mbɔ anɛré ji ɛbwɔ mmyɛ, tɛ́né tɛ́né mendée yimbɔ atoó, anyaá mmyɛ atɛné cho, alɔ mamfɛ́gé Ɛsɔwɔ. \p \v 14 Muú kpaá né ɛcha mmyɛmenɛne agɛ́gé nnó Jisɔs apyɛ mendée yiná atoó bií uwyaá bwɔ, metɔɔ́ ɛ́sɔ́ ji. Alɔ manwégé bɔɔ́ aké, “Ndɔ́ ɛ́lú ɛ́kéné ɛyí bɔɔ́ ápyɛ utɔɔ́. Chwɔ́ge lé né ndɔ yimbɔ nnó ápyɛ ɛnyú detoó. Muú amagé chwɔ́ sé né bií uwyaá.” \v 15 Átá Jisɔs aké ne ji, “Ɛnyú bɔɔ́ dembwɔ́lé! Yɛ́ndé bií uwyaá, yɛ́ndémuú nyú, akágé ná mpɔ wuú nnó ajyɛ́ ányú manaá? \v 16 Mechɔ́ ɛwé mendée yina ɛ́lú nnó alu mpyáne Abraham, ne danchɔmeló afyɛ ji né ɛfwyale né aŋmɛ nekúuneálɛ́ɛ. Ɛ́pɔ́ galɔ́gálɔ́ nno áféré ji né ɛfwyale bií uwyaá?” \v 17 Jisɔs ajɔ́gé mbɔ, bɔɔ́ mawámé bií mmyɛ́ ɛ́gbó ɛbwɔ́ yɛ́mbɔ gejamégé bɔ́ álú ne nechɔ́chɔ́ né ufélekpá ɛbi Jisɔs apyɛ́ɛ. \s1 Nekanémejɔɔ́ mbwɛ́ ayi ákuú ji Mɔsta \r (Mat 13:31, 32; Mak 4:30-32) \p \v 18 Ne Jisɔs agií gemɛ jií aké, “Gefwage Ɛsɔwɔ gélú mbɔ nnó? Mmɛge ná geji ne ndé? \v 19 Gélú nkane mbeé mbwɛ́ ayí ákuú mɔsta, ɛníné muú abɔɔ́ apɛné né mekɔɔ́ wuú. Néchígé, néwɛ́, nébwɔlé gekpɛ́kpɛ́gé genɔɔ́ ne denywɔné détɛ́nege anyua bwɔ́ wyɛ́.” \s1 Nekanémejɔɔ́ Yis \r (Mat 13:33) \p \v 20 Jisɔs ama gíi gemɛ jií aké: “Mmage mɛ́ɛ na gefwage Ɛsɔwɔ ne ndé? \v 21 Gelú ntó nkane yis uka ɛbi upyɛ brɛd amualé ɛbi mendée abɔ achwaré ne gejamégé flawa abɛlé kpaá tɛ flawa meko amuále.” \s1 Menómbí mamkpɛ né geŋwá ɛyí gélá gebyɛɛ́ ɛ́lú mámálé \r (Mat 7:13, 14, 21-23) \p \v 22 Jisɔs alú kɛ́ne ajyɛ né Jɛrosalɛ. Ndɛre ajyɛ́, akoge malɔ́málɔ́, alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 23 Muú fɔ agií ji aké, “Ata, bɔɔ́ bií ányɛɛ́ nyɛ́ geŋwá ɛyí gélá gébyɛ́ ábɛɛ́ nyɛ́ ɛ́lé gachyɛ́?” \p Ne Jisɔs aké ne bɔɔ́ ako, \v 24 “Ɛnyú myɛ́ge lé mamkpɛ né menómbi ɛwé ɛ́lú mámálé nnó depó. Néndé ngarege ɛnyú nnó gejamégé bɔɔ́ ámuáme nyɛ mamkpɛ, ne metí ɛ́bɛ́ nyɛ. \v 25 Gébé gékwɔ́nege nyɛ, ɛyígé mbɔɔ́ gepú akwilege ka, agbɛ́ menómbi. Gébégé agbɛgé ɛwú, ɛnyú bí délaá dafyɛ denóme nyɛ menómbi dekuú nnó, ‘Ata, néné ɛsé menombi.’ Ne ajɔge nyɛ ne ɛnyú aké, ‘Nkágé fɔ́ mbaá yi ɛnyú detané.’ \v 26 Ɛnyú delɔ nyɛ manɛné mmyɛ deké, ‘Pɔ́ ɛsé debɔ́ dejwɔlé mbaá ama ne wɔ, denyɛ́ menyɛɛ́, denyú mmɔɔ́? Pɔ́ ɔbɔ́ ɔ́chwɔ́ né melɔ sé ɔgarege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ?’ \v 27 Yɛ́mbɔ ashúge nyɛ ɛnyú meko nnó, ‘Ngarege ɛnyú, nkágé fɔ́ mbaá yi détané. Kwílege me ushuú. Ɛnyú dekɛne depyɛ nchyɛ!’ \v 28 Ne degɛne nyɛ Abraham, Asek, ne Jakɔb chónchó ne bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ako ndɛre ájwɔlé mbaá ayi Ɛsɔwɔ ágbárége gefwa jií, ɛnyú delile nyɛ, ne denyɛɛ́ máŋɛ́né ne matɔɔ́ usɔɔ́. \v 29 Né gébé ɛyígémbɔ bɔɔ́ átánege nyɛ né umɛ malɔ mme mako, manyɛ gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege. \v 30 Kaáge nnó bɔɔ́ fɔ abi anóge mbɔ ɛbwɔ́, álaá nyɛ bɔ apɔ́ mpa ne bɔɔ́ abi álu bɔ apɔ mpa álaá nyɛ afwa.” \p \v 31 Wyɛ́ né gébé ɛyígémbɔ, bɔɔ́ Farasi fɔ́ áchwɔ garé Jisɔs áké, “Kwélé fa chó geba ɛyigéchá néndé Mfwa *Hɛrɔd akɛlege manwá wɔ.” \v 32 Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Chóge dégáré muú defyá yimbɔ nnó, ji akaá nnó mferege aló nchyɛ fína mmage mpyɛ bɔɔ́ mamée átoó ne wyɛ́mbɔ ne mmáge pyɛ́ geyá. Fí ndɔ ɛ́lɛ́ ne nnérege utɔɔ́ ba. \v 33 Yɛ́mbɔ yɛlé mbɔ́ njɔɔ́, mbɔ́ manlyá fina njyɛ Jɛrosalɛ, nkɛne nekɛ geyá ne ndɔ́ ɛpéa. Ɛ́lɔ́mé fɔ nnó áwá muú ɛkpávɛ́ Ɛsɔwɔ né mbaá yichá ɛ́kosé né Jɛrósálɛ wɔ́.” \s1 Jisɔs asomége Jɛrosalɛ \r (Mat 23:37-39) \p \v 34 Jisɔs alɔ mánsómégé ake, “Ɛ ɛ́ Jɛrosalɛ, Ɛ ɛ́ Jɛrosalɛ, dewane bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne detome abifɔ ne mataá, bɔɔ́ dentɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ atɔmé ɛta nyú! Mmua mɛ́ ndɔ ndɔ ne ndɔ, manyweré ɛnyú nkwere nkane mekwɔ akwérege baá bií, yɛ́mbɔ ɛnyú dékɛ́légé fɔ́. \v 35 Gɛ́ge yɛ́ nnó, melɔ nyú ɛ́la mɛ́ mábɔ́mé. Ne ngarege ɛnyú nnó, ɛlɔ fina ɛjyɛ́gé mbɛ, ɛnyú démágé gɛ́sé me kpaá tɛ bií ɛbi ɛnyú dejɔ́ge nyɛ nnó, ‘Mejé ɛ́bɛ́ ne muú ayi achwɔ́ɔ né mabɔ Atá!’” \c 14 \s1 Jisɔs ama pyɛ mende fɔ atoó né bií uwyaá bɔɔ́ Jus \p \v 1 Né bií uwyaá ɛbífɔ́, Jisɔs ajyɛ nyɛ́ menyɛɛ́ né gepúgé mende fɔ. Mende yimbɔ abɔ́ alu muú kpaá bɔɔ́ Farasi. Ndɛre Jisɔs alú ɛ́fɛɛ́, bɔɔ́ ápɛ́le ji chwɛchwɛ, nnó ágɛ́ genó ɛyíge ji apyɛ nyɛ bií bimbɔ. \v 2 Ɛ́fɛɛ́ mende fɔ ayi uká ne amu úmualé, abɔ́ atɛné mbɛ ushu Jisɔs, \v 3 Jisɔs agií bɔɔ́ Farasi ne Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ abi álú ntó ɛfɛɛ́ aké, “Ɛbɛ́ ɛsé ɛgaré nnó muú akage pyɛ muú nemée atoó né bií uwyaá?” \v 4 Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ akeré yɛ ji meko wɔ́. Ne Jisɔs agbaré mende yimbɔ apyɛ ji atoó, agaré ji nnó ajyɛ́. \v 5 Ɛké ɛ́wyage Jisɔs agií ɛbwɔ aké, “Mbɔgé muú nyú fɔ ne maá wuú akwegé né gepyɛ́gé manaá bií uwyaá, yɛ ɛ́lé mpɔ wuú ne akwené, muú yimbɔ anyógé wáwá akpɛ́ mmu aféré ji?” \v 6 Nkwɛ́ yiná apwɔ ɛbwɔ́ amu, apyɛ ɛbwɔ́ ála bɔmbɔ. \s1 Ɛsɔwɔ akɛlege lé muú yi alá bwɛ́gé mmyɛ ne ayi anɛ́ne manɛ \p \v 7 Jisɔs agɛ́gé nnó bɔɔ́ abi álɔɔ́ bwɔ́ ɛpaá, áchwɔ́ge ájyá lé malu ujwɔlé malɔ́malɔ́, agaré ɛbwɔ́ nekanémejɔɔ́ ɛni aké: \v 8 “Yɛ́ndegébé ákugé muu né ɛpaá neba ajwɔ́lé lé né melu ɛwé bɔɔ́ ako ájwɔ́lege. Akɛlégé fɔ́ melú ɛ́nógé. Mbɔgé ɔjwɔlégé wyɛ́, ɛ́káge bɛ́ nnó ákuú mbɔntó muú yi apwɔɔ́ wɔ. \v 9 Gébégé muú yimbɔ achwɔgé, mbɔɔ́ ɛpaá agarege nyɛ́ wɔ nnó, ‘kwílé melu ujwɔ́lé ɛwe, muú kpaa ajwɔ́lé.’ Mbɔgé ɛ́pyɛ́gé mbɔ ɔjwɔlege nyɛ́ né melú ɛwé ɛ́lá pɔ́ ne ɛ́nógé, ɛ́fɛɛ́ mmyɛ́ ɛ́gbóo nyɛ́ wɔ. \v 10 Yɛ́ndégébé ɔjyɛgé ɛpaá, jwɔ́lé né melu ɛwé ɛ́lá pɔ́ ne ɛ́nógé. Gébégé muú yi alɔ wɔ́ ɛpaá achwɔgé gɛ́ wɔ́ ɛ́fɛɛ́, ajɔge nyɛ́ ne wɔ nnó, ‘Mejeé wa, kwílé fá chó jwɔlé né melú ɛ́nógé.’ Gébégé ɛ́pyɛgémbɔ ɔbɛɛ nyɛ ne ɛ́nógé né mbɛ ushu bɔɔ́. \v 11 Wyɛ́mbɔ ne Ɛsɔwɔ áwane nyɛ́ muú ayi ábwɛge mmyɛ gelu ne ábwɛge nyɛ́ lé ayi álá lɛ́régé mmyɛ.” \p \v 12 Jisɔs ama jɔɔ́ ne mbɔɔ́ ɛpaá yi akuú ji aké, “Yɛndégébé ɔké ɔpyɛ ɛpaá, ɔkugé fɔ wyɛ́ lé ajeé byɛ́, aŋmɛ́ byɛ́ ne bɔɔ́ ula gepú byɛ́. Ɔkugé fɔ wyɛ lé afwa melɔ gétúgé ɛbwɔ́ ákáge kuú nyɛ́ wɔ ntó né ɛwu bwɔ́ ɛpaá. Ápyɛgémbɔ áshúge wɔ galɔ́gálɔ́ ayi ɔpyɛ́ ɛta bwɔ́. \v 13 Ɔké ɔpyɛ ɛpaá, kuú lé bɔɔ́ gekpo, ubwéré, ukɔ́kɔ́ré bɔɔ́ ne abi amɛ nónómé. \v 14 Mbɔgé ɔpyɛgé mbɔ, ɔbɛ nyɛ́ ne metɔɔ́ megɔmegɔ gétúgé bɔɔ́ bimbɔ ákágé shúu fɔ galɔ́gálɔ́ ayi ɔpyɛ́ ɛta bwɔ́. Galɔ́gálɔ́ wyɛ́ atanege nyɛ́ mbaá Ɛsɔwɔ né gébé ɛyígé bɔɔ́ abi álu cho ákwilege nyɛ né negbo.” \s1 Nekanémejɔɔ́ ɛpaá neba \r (Mat 22:1-10) \p \v 15 Ndɛre Jisɔs ajɔge mbɔ, muú fɔ ama ayi abɔ́ anyɛɛ́ menyɛɛ́ ne ji akame ake, “Wáwálé galɔ́gálɔ́ alu ne muú yi anyɛɛ́ nyɛ́ menyɛɛ́ né mbaá ayi Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa jií.” \v 16 Jisɔs awúgé mbɔ, alɔ mangare ji abya aké, “Né gébé gefɔ́ mende fɔ abɔ apyɛ gekpɛ́kpɛ́gé ɛpaá, akuú gejamégé bɔɔ́. \v 17 Gébé gékwɔ́négé, atɔ́ maá defwɛ́ wuú nnó ajyɛ́ agáré bɔɔ́ bi ji akuú bwɔ́ ɛpaá nnó, ‘Áchwɔ́ ɛpaá ɛ́chwɔ́ lɔ.’ \v 18 Ajyɛ́gé, agɛ́ muú ama ama ne yɛ́ndémuú alɔ mandoré úbɔ́meno agare wyɛ́ ɛwú. Muú ayi mbɛ aké, ‘Wyɛ́ náná ne nnamé mekɔɔ́ wa nkɛlege manjyɛ gɛ́ ɛwú. Chó gáré ntɛ wyɛ́ nnó ɛkagé asɔ́ metɔɔ́ nnó nchwɔ ɛpaá wuú wɔ́.’ \v 19 Ama jyɛ́ gɛ́ ayifɔ, mende yimbɔ ntó aké, ‘Wyɛ́ náná ne nnamé mpɔ ɛyí ɛkyá makɔɔ́ ɛfya, nlu mɛ́ tɛ́né manjyɛ muá ɛ́jí wá ɛpyɛ́ utɔɔ́. Nkpa ɛnyú geká, ɛkage désɔ́ metɔɔ́ nnó nchwɔ wɔ́.’ \v 20 Ama jyɛ́ gɛ́ ayifɔ, mende yimbɔ ake, ‘Wyɛ́ náná ne mbané mendée wa gétú ɛyige na nchwɔ́ fɔ.’ \p \v 21 “Maá defwɛ́ yimbɔ akérégé meso, agaré depɔ ɛtíré na deko mbaá ntɛ wuú; ayi akuú ɛpaá, ne aké awuú mbɔ metɔɔ́ ɛsɔ́ ji dɔɔ́. Ama tɔ́ maá defwɛ́ wuú aké, ‘Chó né metɔɔ́ melɔ ne anɔɔ́ mati ayí kɔ́kɔ́ ne ayí kpakpa, ɔkuú ubwéré, abi amɛ nónómé, ukɔ́kɔ́ré bɔɔ́ ne abi gekpo nnó achwɔ́ gepú ya.’ \v 22 Maá defwɛ́ ajyɛ́gé, akeré meso aké, ‘Ata mpyɛ mɛ́ ndɛre ɔjɔɔ́ ne gepú gélú daŋbée.’ \v 23 Ntɛ wuú, ama gáre ji aké, ‘Chó náná né baá malɔ ne bɔ dachi ako ne mati ayi kɔ́kɔ́, ɔgaré bɔɔ́ áchwɔ́ ápyɛ́ gepú yá gégbeé. \v 24 Kaá nnó bɔɔ́ bi mbɔ́ nkuú mɛ́ ɛbwɔ́, áshyá manchwɔ́ yɛ muú ayi áfwɔ́rege menyɛɛ́ wa ayí ntyɛɛ́ apɔ́.’” \s1 Gefɔɔ́ ɛyigé muú abɔɔ́ mamkpomé mmyɛ mambɛ́ ménkwɔlé Jisɔs \r (Mat 10:37, 38) \p \v 25 Ndɛre Jisɔs ama lɔ manjyɛ́gé nekɛ nií, gejamége bɔɔ́ ákwɔ́lege ji. Ɛ́ké ɛ́wyage atɛné, abwɔlé ushu, ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, \v 26 “Muú akágé bɛ́ fɔ ménkwɔlé wa mbɔgé álá agboó ne me apwɔ́ mmá wuú ne ntɛ wuú ne amá agbógé ne me apwɔ́ mendée wuú, baá bií ne aŋmɛ́ bií. Ne amá agbógé ne me apwɔ́ gemɛ jií. \v 27 Muú akágé bɛ́fɔ ntó ménkwɔlé wa mbɔgé alá kamé negbo akpá ɛjií gekwa akwɔlé me ne gejí wɔ́. \p \v 28 “Mbɔgé muú nyú ama ashuú mantɛné ɛnyɔŋ, abɔ́ kpɛ́ mbɛ ajwɔ́lé, afɛ́ré chánchá meno ŋka ɛyi gepú ɛyigémbɔ genyɛ́ɛ nyɛ ne akaá wa abɛ nyɛ́ ne ŋka ɛyi ɛkwanege maneré géjí? \v 29 Mbɔgé alá fɛré mbɔ wɔ́, ɛ́bɛ́ nyɛ́ nnó anérégé fɔ gepú ɛyígémbɔ, atɛnege nyɛ́ lé nébɔ́mé, bɔɔ́ bi ákóoge ɛfɛɛ́ ágɛgé nebɔ́mé ɛniné mbɔ, álɔ manjwáné áke: \v 30 ‘Gɛ́ muú yi aké atɛnege ɛnyɔ́ŋ, ɛ́pwɔ ji.’ \p \v 31 “Ɛkáge bɛ́ nnó mfwa ajyɛ myɛ́ bee ne mfwa ayifɔ. Mbɔgé akwilege manjyɛ, gɛ́ nnó Mfwa ayifɔ achwɔ ne bɔɔ́ gejamé abi apwɔɔ́ abií né malú ápéa, apyɛ nnó? Nnó abɔ́ kpɛ́ mbɛ ajwɔ́lé ne bɔɔ́ bií afɛré wa ákáge myɛ́ nyɛ́ bee ne bɔɔ́ bimbɔ? \v 32 Mbɔgé agɛgé nnó úpwɔɔ nyɛ ɛbwɔ́, aferege nyɛ́ bɔɔ́ atɔ́ nnó ajyɛ́ ábáné mfwa yimbɔ ndɛre alú tɛtɛ, akwɔ́ ji mata nnó ágáré ɛ́lé genó ɛyígé ji akɛ́lege nnó ɛbwɔ́ áchyɛ́ ne álya ɛbwɔ́ ábɛ́ né nesɔ. \v 33 Wyɛ́ na ntó ne ɛnyú debɔɔ́ mankpomé mmyɛ.” “Muú akágé bɛ́ fɔ ménkwɔlé wa mbɔgé alá kámé mánlyá unó uko wɔ́. \s1 Mechɔ́ menkwɔlé Jisɔs ayi atɔɔ́ getɔɔ́ \r (Mat 5:13; Mak 9:50) \p \v 34 “Mega ɛ́lú genó gelɔ́gélɔ́ ne mbɔgé mega ɛ́lá pɔ́ sé ne ugɔ bií, ápyɛɛ́ mbɔ nnó ne ugɔ bií ukéré? \v 35 Ɛfúlé sé genó. Muú akágé gbɛ́ɛ fɔ ɛ́wú né mekɔɔ́, yɛ́ ama áchwáré ne ujwaá ne ágbɛ né mekɔɔ́ ɛ́lɔ́mé fɔ́. Ágbɛ́le lé ɛ́wú gbɛ́le. Muú yi awyá matu áwú.” \c 15 \s1 Nekanémejɔɔ́ ɛgɔmŋme ɛwé ɛnomé \r (Mat 18:10-14) \p \v 1 Bií uma ánsɛlé ŋka makpo ne abifɔ abi ápyɛɛ́ ubeé, áchwɔ mánwú mekomejɔɔ́ Jisɔs. \v 2 Ne bɔɔ́ bi akúu ɛbwɔ́ Farasi abi áfɛré nnó álú cho né ɛbɛ́ Ɛsɔwɔ ne *Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ágɛ́gé na matɔɔ́ ásɔ́ ɛbwɔ́ áke, “Mende yina alu geluá ne bɔɔ́ ubeé ne amá anyɛ́ɛ menyɛ́ɛ ne ɛbwɔ́.” \p \v 3 Ɛ́fɛɛ́ Jisɔs ató ɛbwɔ́ nekanémejɔɔ́ ɛni aké, \v 4 “Mbɔgé muú nyú awyaá usaá magɔ́nŋme úta ne ɛ́ma ɛnogé apyɛɛ́ nnó? Nnó ályágé fɔ ayi usaá uni meso nekuúneɛni ne ajyɛ́ ákɛ́légé ɛwé ɛnomé kpaá tɛ́ ágɛ́ne? \v 5 Gébégé akɛlégé, agɛgé, akpane anɛré mankɔɔ́ abene. \v 6 Achwɔgé mmu akú ajeé ne atɛ áŋmɛ́ aké, ‘chwɔge débé mabeé. Ɛgɔ́ŋme wa ɛwé ɛbɔ́ ɛnómé, ngɛ́.’” \v 7 Ne Jisɔs aké: “Ngarege wɔ nnó wyɛ́mbɔ ntó ne matɔɔ́ agɔɔ́ bɔɔ dɔɔ́ né mfaánebuú gétúgé muú ubeé ama ayi ákwɔré metɔɔ́ wuú ne geŋwá jií ɛpwɔ gejame bɔɔ́ abi álu cho álá bɔ mankwɔre matɔɔ́ bwɔ́ wɔ́. \s1 Nekanemejɔɔ́ ŋka ɛyí ɛ́nómé \p \v 8 “Mbɔgé ntó mendée fɔ awya bɔ sére áfya ne ama anogé apyɛ́ nnó? Alwɛ́gé mewɛ áshwá gepú jií, ápéa akɛ́lé kpaa tɛ agɛ́ne? \v 9 Ne akɛ́légé agɛgé akú ajeé bií aké chwɔ́ge debé mabeé, sére wa ayi abɔ́ ánomé, ngɛ́ ji.” \v 10 Ne Jisɔs aké: “Ngarégé wɔ nnó. Wyɛmbɔ ntó ne makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ábɛɛ́ ne nechɔ́chɔ́ gétúgé muú ubeé ama ayi akwɔré metɔɔ́ wuú ne geŋwá jií.” \s1 Nekanémejɔɔ́ maá ayi ánomé \p \v 11 Jisɔs ama jɔɔ́ aké, “Mende fɔ abɔ́ awya baá ande ápeá. \v 12 Bií uma ayi meso aké ne ntɛ wuú, ‘Atá káré geteé chyɛ́ ɛya.’ Ɛfɛɛ́ ne ntɛ wuú akaré achyɛ́ ɛjií. \v 13 Ásɛ́gé gebagé geteé jií ɛ́bɛlé yɛ mboó ndɔ wɔ́, akpó asɛ ŋka, alyá melɔ wuú, afɛ́ nekɛ tɛtɛ né melɔ́ kpaá ɛwéchá, ɛ́fɛɛ́ ne akwené menya anyɛɛ́ ŋka meko. \v 14 Ányɛ́gé ŋka jií ɛ́byɛgé ɛkɛ́ getú ne mesa ayi ákwené né melɔ ɛwémbɔ álá ámu amu. \v 15 Ɛfɛɛ́ ajyɛ gɛ́ mende fɔ né melɔ wembɔ, ákwe ji uká ne mende yimbɔ asɛ wyɛ́ ji sɛ́le né utɔɔ́ mámbámé mekwɛnde jií né mekɔɔ́ wuú. \v 16 Afɛ́ mámbámé ne muú ayi achyɛ́ge ji menyɛɛ́ ápɔ́, mesa amyɛ ji dɔɔ́ ne akɛlege yɛ manyɛɛ́ ntó uchachuú gasala ɛbi ukwɛ́ndé unyɛɛ́ \v 17 Gébégé ji afɛré defɔɔ́ tií dékeré aké, ‘Bɔɔ́ utɔɔ́ ntɛ wa ányɛ́ ágbége, ayifɔ alaá, nlu fá ndɛre mesa. \v 18 Nkerege meso mbaá ntɛ wa nnɛ́ ji mmyɛ nnó, Ata, mpyɛ gabo né ɛ́gbɛ́ Ɛsɔwɔ, ne gyɛ́ ɛta wyɛ́. \v 19 Mfu sé ayi mbɛɛ́ maá wyɛ́ wɔ́. Sɛ le me nkane muú utɔɔ́ wyɛ́ ama.’ \v 20 Ajɔ́gé mbɔ, akwilé afɛ́ mbaá ntɛ wuú. \p “Ndɛre álú tɛtɛ ntɛ wuú agɛ́ ji nkane achwɔ́ɔ, gejeé ne meshwɛ gekwɔ́ ji metɔɔ́, alomé ajyɛ kpá ji atyá ábogéné mme. \v 21 Maá aké, ‘Ata mpyɛ gabo né ɛ́gbɛ́ Ɛsɔwɔ ne ɛta wyɛ́. Mfu sé mambɛ́ maá wyɛ́ wɔ́.’ \v 22 Ajɔ́gé mbɔ, ntɛ wuú aké ne baá defwɛ́ bií, chóge wáwá dépɛ nkwú melɔ́mélɔ́ dechwɔ défyɛ́ ji mmyɛ, ‘Ma fyɛ́ge ji ŋkpáganɛré ne unó uká. \v 23 Ma chwɔ́ge ne mpɔ mabɔ déwá depyɛ́ ɛpaá. \v 24 Mbɔ́ mfɛré nnó maá wa yiná agbó, ne alu mebɛ, abɔ́ anó ne mmangɛ́ ji, ɛfɛɛ́ ne ɛpaá ɛ́lɔɔ́.’ \p \v 25 “Gébégé ányɛ́ ɛpaá ɛwémbɔ, mámbɛ mende yimbɔ alu né mekɔɔ́ aké akerege meso alɛ́ kwɔ́kwɔ́lé ne gepú, awú ubeé né dachi bwɔ́ \v 26 Ne atɛné agií maá defwɛ́ aké ndé mechɔ́ ɛ́lú dachi sé? \v 27 Ágiígé mbɔ, maá defwɛ́ agaré ji ake, ‘Meŋmó wyɛ́ ne ákeré meso mebɛ ne ntɛ wyɛ́ metɔɔ́ ɛgɔɔ́ ji awané ji mpɔ mabɔ.’ \v 28 Awúge mbɔ metɔɔ́ ɛsɔ́ ji kpaa ashya mánkpɛ mmu dachi, ɛ́fɛɛ́ ne ntɛ wuú achwɔ́ nɛ́ ji mmyɛ nnó akpɛ́ mmu. \v 29 Yɛ́mbɔ atɛné ɛ́shyɛ́né ne ntɛ wuú aké, ‘Gejame aŋmɛ ayi me nkwené na nkane memfwɛ́ ɛta wyɛ́, nlú dantó mekpo yɛ dámáa, ɔchyɛ́ me ndé? Yɛ maá mbyɛ́né mŋme yi ɔchyɛ́ me nnó nnyɛ ne ajeé ba ne metɔɔ́ megɔmegɔ apɔ́. \v 30 Ne gébégé maá wyɛ́ yi akwené menya anyɛɛ́ ŋka ne andée deno ake achwɔ́ ɔwá ji mpɔ mabɔ?’ \v 31 Ntɛ wuú akú ji aké, ‘Maá wa ɔlu ne me fá yɛndégebé ne unó uko ɛbí nwya ɛ́lé ɛbyɛ́ \v 32 Yɛ́mbɔ ɛsé abi mmu debɔ mampyɛ ɛpaá ne metɔɔ́ megɔmegɔ gétúgé meŋmó wyɛ́ ayi débɔ́ défɛré nnó agbó ne alu mebɛ, abɔ́ anó ne dégɛ́ ji nána.’” \c 16 \s1 Jisɔs agare nkane muú abɔɔ́ mangbaré ŋka jií \p \v 1 Jisɔs ama garé baá utɔɔ́ bií nekanémejɔɔ́ ɛniné fɔ aké, “Muú ŋka fɔ abɔ́ alu, ayi awyá muú utɔɔ́ wuú ayi apɛ́le unó ŋka bií uko. Gébé gefɔ, bɔɔ́ fɔ́ áchwɔ́ garé ji nnó muú utɔɔ́ wuú achɔɔ́ ŋka jií. \v 2 Ne akú muú utɔɔ́ yimbɔ, achwɔ́gé, agií aké, ‘Ndé gefɔ́ genó ɛyi nwuú mbɔ nnó ɔpyɛ́ɛ? Chó, chwɔ́ ne bɔ ŋwɛ ako abi ɔ́samé unó ba, ɔshuú me nende ɔpɔ́ sé muú utɔɔ́ wa.’ \p \v 3 “Muú utɔɔ́ yimbɔ agige gemɛ jií ake, ‘Mpyɛ mbɔ nyɛ nnó, nana ayi ntɛ wa áchwɔ féré me né utɔɔ́? Mpɔ ne ɛshyɛ mangbaré ɛsaá, yɛ dekɔ degbóo me mmyɛ.’ \v 4 Ɛké ɛwyáge ake: ‘Nana nkaá genó ɛyigé mpyɛ nyɛ, nnó gébégé ntɛ wa aférége me né utɔɔ́, mbɛ ne ajeé abi ápoóge me né upú bwɔ́.’ \p \v 5 “Ɛfɛɛ́, ne muú utɔɔ́ yimbɔ alɔ mankuúge bɔɔ́ abi ágbárege ntɛ wuú ujwɔɔ́ ama ama. Agií muú ayi mbɛ aké, ‘Ɔgbaré ntɛ wa nnó?’ \v 6 Muú yimbɔ aké, ‘Ngbarege ji usaá ndá maweé uta.’ Muú utɔɔ́ yimbɔ aké, ‘Gɛ́ ŋwɛ ayi ɔbɔ́ samé wyɛ́, sɛ wáwá jwɔ́lé mme, ɔkwɔ́ré, ɔsá usaá ndá maweé upéa meso ɛ́fya.’ \v 7 Ama agií ayifɔ ake, ‘Wɔ gbare ntɛ wa ujwɔɔ́ nnó’? Aké, ‘Ngbarege ji usaá úba Ɛrise uta.’ Muú utɔɔ́ yimbɔ ake, ‘Gɛ́ ŋwɛ ayi ɔbɔ́ samé wyɛ́ na, kwɔ́ré, sá usaá úba uni.’ \p \v 8 “Ntɛ muú utɔɔ́ yimbɔ agɛ́gé nnó muú utɔɔ́ wuú anyɛ́ ji upwɔ, akame ake, ntɛ mende yina akpaá. Jisɔs anerege nekanémejɔɔ́ ɛni ake, bɔɔ́ mme bina ápyɛ uno bwɔ́ ne defɔɔ́ ápwɔ nkane bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ápyɛ́ ɛbi bwɔ́. \v 9 Ŋka ɛlúmbɔ, ndɔ yifɔ ɛpyɛ gabo. Ne nchyɛge ɛnyú majyɛ́ nnó debɔ́ ŋka ɛyi déwyaá dépyɛ́ dejeé ne Ɛsɔwɔ nnó gébégé ŋka yina ɛ́byɛgé ásɛle nyɛ́ ɛnyú, ábelé né melu ɛwé geŋwá ɛyi gélá gébyɛɛ́. \p \v 10 “Muú yi anɛrege metɔɔ́ ne ji né ɛkɛ́kɛ́ genó mbɔntó ne anɛrege metɔɔ́ ne ji né ɛyigé kpaá. Ne muú yi áfwalege muú né ɛkɛ́kɛ́ genó mbɔntó ne áfwálége muú né ɛyigé kpaá. \v 11 Mbɔgé ɛnyú dekágé béle fɔ́ ŋka cháŋéné ɛyi ndɔfɔ́ ɛ́pyɛ́ gabo, ɛpyɛɛ́mbɔ nnó ne áchyɛ ɛnyú genó gembɔ́? \v 12 Mbɔgé dekágé chɛ́ré genó ɛyígé muú ayichá cháŋéné, ndé muú ábɔɔ́ genó áchyɛ́ge nnó gébɛ́ ɛyigé ɛnyú? \p \v 13 “Maá defwɛ́ ama ákágé kpá fɔ́ defwɛ́ mbaá bɔɔ́ apea gébé gemaá. Ápyɛgémbɔ, apaá nyɛ́ ama agboó ne ayifɔ. Ne ánogé nyɛ́ ama abyaá ayifɔ. Ɛnyú dekágé nógé fɔ́ Ɛsɔwɔ ne ŋka gébé gemaá.” \p \v 14 Bɔɔ́ Farasi fɔ́ abi abɔ́ álú ɛfɛɛ́ áwuúge mechɔ́ ɛwé Jisɔs ajɔɔ́, álɔ manshwá meshwá gétúgé ɛbwɔ́ ágbóo ne ŋka dɔɔ́. \v 15 Ɛfɛɛ́ Jisɔs ake ne ɛbwɔ́, “Ɛnyú delu bɔɔ́ abi débwɔ́lege bɔɔ́ nnó ɛnyú delu cho, yɛ́mbɔ Ata Ɛsɔwɔ akage matɔɔ́ ɛnyú. Kaáge nnó unó bi bɔɔ́ afɛ́ge nnó úlɔ́, úlú ukweŋkwe né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ.” \s1 *Gefwagé Ɛsɔwɔ gepwɔ mabɛ́ áyi nyá \p \v 16 Jisɔs amá aké, “Gébé genyá, bɔɔ́ áwúu le *Mabɛ́ Mosis ne unó bi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ábɔ́ ásamé. Lɔ né gébé ɛyigé Jɔn achwɔɔ́, bɔɔ́ ágárege abya melɔ́mélɔ́ gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege ne bɔɔ́ ako ámyɛ́ ne ɛshyɛ mankpɛ mmu gefwa yimbɔ. \v 17 Yɛ́mbɔ, ɛpɔ́fɔ́ nnó ɛbɛ́ Mosis ɛlá detú. Ɛ́lú wáwá nnó mfaá ne mme ákwyá ɛpwɔ nnó ɛkɛ́ mansá ŋwɛ né ɛbɛ́ ɛwémbɔ ɛlá detú.” \s1 Jisɔs alɛ́rege depɔré ulɔ ne neba manwá \r (Mat 5:27-32; Mat 5:27-32; Mak 10:11-12) \p \v 18 “Wyɛ́mbɔ ne ɛ́lú nnó yɛndé mende ayi awáne neba ne mendée wuú, ne abagé ayichá, akwé mbɔ lé ulɔ. Mende ayi abagé ntó mendée ayi menɔ wuú ábuú ji, akwé mbɔ lé ulɔ.” \s1 Abya Lasarɔs ne mende ayi awyá gefwa \p \v 19 Jisɔs ama garé abya yiná aké, “Mende fɔ abɔ alu ayi awyá gefwa. Afyɛ uchánchá mandée, anyɛɛ́ geŋwá yɛndé bií. \v 20 Ne mbyá muú fɔ, abɔ́ alu ntó ayi akúu ji Lasarɔs. Ayi abɔ́ amée mansa. Yɛ́ndégébé abɛlege wyɛ́ né menómbi muú gefwa yimbɔ, \v 21 anyagé gemɛ, apɛle wa muú ŋka yimbɔ, alɔ mɛ́ manyɛ́ge menyɛɛ́ nnó ɛkɛ ɛkwéne yɛ mme, ji abɔ́ anyɛ́. Ne mbaá ayi ji abɛlé, bɔ mamyɛ áchwɔ́ álárege upa bií. \p \v 22 “Ne bií uma Lasarɔs agbó, makiɛ́nné Ɛsɔwɔ áchwɔ kpa ji, áfɛ́ né mfaánebuú. Ajwɔlé né néŋkúné mmyɛ Abraham, ɛfɛɛ́ Lasarɔs alɔ manyɛ́ menyɛɛ́ ne ji. Ɛbɛ́légé muú ŋka yimbɔ ntó agbó, ánií ji. \v 23 Afɛ́ né melɔ áwuú bɔɔ́, ɛfɛɛ́ alɔ mangɛ́né ɛfwyalé ɛwé mebo. Né gébé gefɔ́ aŋme amɛ agɛ́ Lasarɔs tɛtɛ, ndɛre ajwɔlé né neŋkuné mmyɛ Abraham. \v 24 Agɛ́ge mbɔ, akuú ake, ‘Ata *Abraham, gɛ́ me meshwɛ, tɔ́ Lasarɔs ajyɛ́ fyɛ ɛnɔ́ bwɔ wuú mmu manaá achwɔ́ pyɛ metɔɔ́ wa ɛkwené, ngɛne gebégé ɛfwyale né mewɛ ɛwéna.’ \p \v 25 “Abraham ashuú ji meko aké, ‘Maá wa, te ndɛré ɔlu nyá né mme, ɔbɔ́ ɔlu gbɛne, ɔnyɛɛ́ ɔbwɔlege ayi Lasarɔs álá pɔ́ yɛ ne genó, agɛne lé ɛfwyale. Nana Lasarɔs anyɛɛ́ geŋwá fa ayi wɔ gɛné gebégé ɛfwyale ɛwu. \v 26 Ɛpɔ́fɔ́ yɛ́mbɔ, newú nékaré ɛsé nnó muú ayi akɛlege manchya áchwɔ wena agɛ́ge fɔ meti ne ayi akɛlege manchya ntó áchwɔ ɛwu agɛge fɔ meti.’ \v 27 Muú ŋka yimbɔ, ama kwɔ ji mata ake, ‘Ntɛ ɛse Abraham, tɔ́ Lasarɔs né dachi ntɛ wa, \v 28 nnó ajyɛ́ ajií aŋmɛ́ ba áta matu nnó ɛkagé ɛbwɔ́ ákwɔ́lé gepɔ ya, áchwɔ́ né melú ubalé ɛwé.’ \p \v 29 “Abraham ashuú le ji meko aké, ‘Ɛbwɔ́ áwya ŋwɛ Mosis ne abi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ásamé. Gɔ́ ɛbwɔ́ áwuú geno ɛyigé bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ajɔ́ge.’ \v 30 Muú gefwa yimbɔ ashya ake, ‘Ŋgba, Atá Abraham, mbɔgé muú ayi agboó mɛ́ ne abɔ́ ajyɛgé gáre ɛbwɔ́, ákwɔ́rege nyɛ́ matɔɔ́.’ \v 31 Yɛ́mbɔ Abraham aké ne ji, ‘Mbɔge ɛbwɔ́ áshyagé manwú mekomejɔɔ́ Mosis ne ayi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ yɛ lé mewu muú ne ajyɛ gáré ɛbwɔ́, awuú nyɛ́ fɔ́.’” \c 17 \s1 Mmuameno mampyɛ gabo \r (Mat 18:6, 7, 21, 22; Mak 9:42) \p \v 1 Jisɔs ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií ake, “Unó úlú ɛbi úbwɔlege bɔɔ́ nnó ápyɛ́ *gabo. Yɛ́mbɔ utóŋkwa úlú ne muú ayi ábwɔ́lege nyɛ́ ayifɔ nnó apyɛ́ gabo. \v 2 Ɛbɔ ɛlɔ nnó áshií muú yimbɔ gekpɛ́kpɛ́gé ntaá né gemɛ, áŋmé ji né gentoógé ɛbɛɛ́ mega, ne nnó ábɛ́ mebɛ, ábwɔlégé yɛ muú ama né bɔɔ́ bi alú ɛké ambáné nnó apyɛ́ gabo. \p \v 3 “Sɛge gébé nnó ɛkagé depyɛ gyɛɛ́ mbaá depɔ tiré na. Mbɔgé meŋmɛ́ wyɛ́ apyɛ́gé gabo, ɔbɔ́ mankuú ji ɔjɔɔ́ ne ji ne akamégé nnó alu gyɛɛ́, ɔbɔ́ manjií ji nte. \v 4 Yɛ apyɛ́ge gyɛɛ́ ɛta wyɛ́ máŋáne akénéama né bií, ne achwɔ́gé akamégé yɛ́ndégébé nnó, ‘Alu gyɛɛ́,’ ɔbɔ manjinte né ndɔ yimbɔ meko.” \s1 Gefɔɔ́ ɛyigé bɔɔ́ Jisɔs ábɔ́ mamfyɛ́ matɔɔ bwɔ́ ne Ɛsɔwɔ \p \v 5 *Áŋgbá Jisɔs áwyágé áké ne ji, “Ata poó ɛsé nnó défyɛɛ́ matɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ dépwɔ ndɛre debɔ défyɛɛ́ mɛ́.” \v 6 Ne Ata Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko ake, “Metɔɔ́ ɛwé défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ yɛ́ ɛbɛ́ ɛlé \f + \fr 17:6 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Gefɔgé mbwɛ́ ngboŋ ayina ákuú nnó Musta.\f* ŋénéŋéné ɛke nyiné mbwɛ́ ngboŋ, dekage jɔɔ́ ne genɔɔ́ ɛyina nnó, ‘Kwilé fa ɔjyɛ tɛ́né né ɛbɛɛ́ mega.’ Genɔɔ́ ɛyimbɔ gébɔ́ mampyɛ́ nkane dejɔɔ́. \s1 Bɔɔ́ Jisɔs awya utɔɔ́ ɛbi bwɔ́ \p \v 7 “Désɛ́ nnó muú nyú ama awya muú utɔɔ́ wuú. Ne apyɛgé utɔɔ́ bii uko né mekɔɔ́ yɛlé membame magɔnŋmé. Nnó achwɔge mmu agarege ji tɛ́nétɛ́né nnó, ‘Chó, kpá menyɛɛ́ wyɛ́, ɔnyɛ́’? \v 8 Ŋgba agarege nyɛ le ji nnó, ‘Chó, kwɔ́ré mandeé jyɛ́, ɔtyɛ́ menyɛɛ́, ɔchyɛ́ me nyɛ́.’ Nnerégé mɛ́, ɔchwɔ́, ɔféré unó ne ɔfɛ́ ɔnyɛ́ awyɛ́. \v 9 Mbɔgé apyɛgé ndɛre ágaré ji, nnó ntɛ wuú ala nyɛ́ wyɛ́ mantámégé ji? \v 10 Ɛ́lú wyɛ́ genó gémá ne ɛnyú, depyɛgé utɔɔ́ ɛbi áchyɛ́ge ɛnyú denérégé, debɔ́ manjɔɔ́ nnó, ‘Ɛse delu lé baá defwɛ́. Depyɛ lé utɔɔ́ ɛbi debɔɔ́ mampyɛ.’” \s1 Jisɔs apyɛ bɔɔ́ ubá áfya átoó, ama ne akéré áchwɔ táme ji \p \v 11 Ndɛre Jisɔs abɔ́ alu akɛ́ne ajyɛ né Jɛrosalɛ, akoó melɛre ayi bɔɔ́ Samariya ne bɔɔ́ Galilií. \v 12 Gébégé Jisɔs áchwɔ kwɔ́ne né maá melɔ fɔ, agɛ́ ande fɔ́ afya abi amée ubá, ágɛ́gé ji átɛné tɛtɛ, \v 13 ne álɔ mankuú ji áke, “Ata Jisɔs, gɛ ɛsé meshwɛ.” \v 14 Jisɔs ake agɛne ɛbwɔ́, áké, “Choge délɛ́ré lé mmyɛ nyú mbaá ámpyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ nnó áchɛ́ré ɛnyú.” Ndɛre bɔɔ́ bina akɛne ájyɛ́ né meti, ágɛ́ nnó ɛbwɔ́ ako atoó. \v 15 Ne muú ama né geluágé bɔɔ́ bimbɔ agɛ́gé nnó atoó, alɔ mankeré meso, akwane kéŋké, afɛɛ́ge Ɛsɔwɔ, manchwɔ táme Jisɔs. \v 16 Akwɔ́négé, ató manó mme né mbɛ ushu Jisɔs, atamege ji. Mende yina abɔ́ alu lé muú Samariya. \v 17 Jisɔs agɛ́gé ji, alɔ mangií gemɛ jií aké, “Pɔ́ mbɔ mpyɛ ná bɔɔ́ áfya átoó ne abi aneneéama álɛ́? \v 18 Wyɛ́ lé menkɛɛ́ yiná ne akeré meso manchwɔ́ táme Ɛsɔwɔ?” \v 19 Ne Jisɔs ake ne mende yimbɔ, “Kwilé, chó ɛjyɛ́ geba, ɔtoó mbɔ gétúgé ɔfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me.” \s1 Jisɔs agaré nkane *Gefwagé Ɛsɔwɔ géchwɔɔ́ \r (Mat 24:23-28, 37-41) \p \v 20 Né gébé gefɔ́ bɔɔ́ Farasi, ágií Jisɔs ake, “Ndé gébé ɛyige Ɛsɔwɔ áchwɔɔ́ gbáre nyɛ́ gefwa jií fá mme? Ashuú ɛbwɔ́ meko ake, ‘Unó fɔ́ upɔ́ se ɛbi ulɛ́rege nyɛ́ nnó Ɛsɔwɔ achwɔ́ gbáre gefwa jií.’ \v 21 Muú fɔ apɔ́ ayi akaáge gáre nyɛ́ wáwálé nnó, ‘Gɛ́ Ɛsɔwɔ na ɛlé agbaré mɛ́ gefwa jií fa!’ ‘Gɛ Ɛsɔwɔ mbɔ ɛlé agbare mɛ́ Gefwa jií ɛwu!’ Kaáge nnó *Gefwage Ɛsɔwɔ gelú mɛ́ ne ɛnyú.” \f + \fr 17:21 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Kaáge nnó Gefwage Ɛsɔwɔ gelu mɛ́ metɔɔ́ metɔɔ́ nyú.\f* \p \v 22 Ne ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií ake, “Gébé gekwɔ́nege nyɛ́ ɛyigé ɛnyú dékɛ́lege mangɛ́ Maá Ntɛ Mekwaá yɛ né bii uma, yɛ́mbɔ degɛné nyɛ fɔ ji. \v 23 Né gébé ɛyigembɔ, bɔɔ́ bifɔ́ ajɔɔ́ge nyɛ́ ne ɛnyú nnó, ‘Gɛ́ge ji alu fa,’ ‘Gɛ́ge ji alu ɛ́wu.’ Yɛ ájɔɔ́ge mbɔ déjyɛgé fɔ mankɛ́le ji. \v 24 Gébége Maá Ntɛ Mekwaá ake achwɔɔ́, bɔɔ́ ágɛ́ne nyɛ́ ji wyɛ nkane dasama akɛ́le mamma, ɛgbɛ ɛwe ne ɛwe, ne nebuú négɛ́nege. \v 25 Yɛ́mbɔ nsá nnó ji ájyɛ́ achwɔ́, abɔ́ mangɛ́ gejamégé ɛfwyale ne njyɛ ɛniné na néshyá nyɛ́ ji. \v 26 Ndɛre ɛpyɛɛ́ nyá né gébégé Nowa, wyɛ́mbɔ ntó ne ɛpyɛ́ nyɛ́ gébégé Maá Ntɛ Mekwaá aké akerege fa mme. \v 27 Bɔɔ́ ábɔ ányɛ́, anyúu, abifɔ ábáne andée, ne átuú baá né maba. Ányɛ́ kpaá tɛ bií ɛbi Nowa ákpɛné mmu ɛ́kpe. Ɛfɛɛ́ ne manaá akwené dɔɔ́, manyi ákpɛ ne genyágé nnyi, gechwɔ shwa bɔɔ́ bimbɔ ako, ágbó. \v 28 Ɛpyɛ nyɛ́ ntó wyɛ́ nkane ɛbɔ́ ɛpyɛ́ né gébé ɛyigé *Lɔt alu mebɛ, bɔɔ́ ábɔ́ ányɛ́, ányúu, abifɔ akpóo unó, abifɔ ánáme, bɔɔ́ bifɔ́ ápyɛ́ makɔɔ́, abifɔ átɛ́nege upú, \v 29 ne bií ɛbi Lɔt alyá melɔ Sodom, Ɛsɔwɔ apyɛ́ ndoó mewɛ atané mfaánebuú achwɔ sɔ́ melɔ Sodom meko ɛke *mewɛ dáwá \v 30 Wyɛ́mbɔ ntó ne ɛpyɛ́ nyɛ́ mbaá bɔɔ́ né gébé ɛyigé Maá Ntɛ Mekwaá akérege meso fá mme. \p \v 31 “Né bií bimbɔ, mbɔgé muú abɛgé mfaá gepú, ɛkagé ashúlé mme nnó abɔɔ́ genó né gepú jií, ábó ájyɛ́. Wyɛ́mbɔ ntó muú yi ajyɛgé mekɔɔ́ ɛkagé ama kéré mmu gepú jií. \v 32 Tége genó ɛyigé gébɔ́ gepyɛ́ ne mendée Lɔt. \v 33 Muú ayi akɛ́lege mampoó geŋwá jií ɛbyɛ́nnó aníige nyɛ geji, ne mbɔgé muú akamégé manchyɛɛ́ geŋwá jií getú ya, apóme nyɛ.” \v 34 Jisɔs ama jɔɔ́ ake, “Ngarege ɛnyú nnó né utuú bimbɔ, bɔɔ́ ábɛlégé né ukwɔ́ apea, ákpáne nyɛ́ ama, ályaá ayifɔ. \v 35 Yɛ́ andée apeá ake ákwɔ́ɔ nchi mbaá ama, ákpáne nyɛ́ ama, ályaá ayifɔ.” \v 36 [Yɛ́ mbɔgé bɔɔ́ apeá ábɛgé né mekɔɔ́, áke ápyɛ́ utɔɔ́, ákpáne nyɛ́ ama, ályaá ayifɔ.] \v 37 Baá utɔɔ́ bií áwúgé depɔ ɛtirena ágií ji áke, “Ata unó bína úpyɛ́ nyɛ́ ɛ́fɔ́.” Ne Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko ne neka ɛnína ake, “Yɛ́ndé mbaá ayi geŋkwɔ́gé genó gebɛɛ́, ɛfɛɛ́ mbɔ ne denwyɔne ɛtire denyɛɛ́ uŋkwɔ unó dénwérege.” \c 18 \s1 Nekanémejɔɔ́ mekwi mendée ne mémpané mpa \p \v 1 Jisɔs agáré baá utɔɔ́ bií nekanémejɔɔ́ ɛníne fɔ́ manlɛré ɛbwɔ́ nnó, muú ábɔɔ́ fɔ́ mampwa manɛ́némmyɛ mbaá ntɛ wuú Ɛsɔwɔ́. \v 2 Aké, “Mémpané mpa fɔ abɔ́ alú né melɔ fɔ ayi álá afɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne yɛ gébé ne bɔɔ́ abɔ wɔ́. \v 3 Mekwi mendée fɔ abɔ́ alu ntó né melɔ ɛwémbɔ. Mendée yimbɔ ajyɛ́ yɛ́ndégébé, agige mémpané mpa yimbɔ nnó, ‘Akwyɛ́ mechɔ́ bwɔ́ ne muú mawámé wuú!’ \v 4 Ndɔ mbɛ yi mendée yina alɔ manjɔɔ́ ne ji, abɔ́ ashya manwú ne ɛ́wyágé, agií gemɛ jií aké, ‘Yɛ́ ɛlé nlá fɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne nlá bɔ gébé ne muú wɔ́, \v 5 yɛ́mbɔ gétúgé mendée yina achwɔ́ yɛ́ndégébé, achyɛ́ge me ɛfwyale, nkwyɛge nyɛ mechɔ́ wuú, mbɔge nlá pyɛmbɔ wɔ́, agɔɔ́ nyɛ́ me mbélé géjyá’.” \p \v 6 Ne Ata Jisɔs ájɔ́gémbɔ aké ne ɛbwɔ́, “Pɔ ɛnyú dewú nkane muú defyá mémpané mpa yiná ajɔɔ́? \v 7 Ndɛre mémpané mpa ápoó mendée yina, nnó Ata Ɛsɔwɔ achɔɔ́ nyɛ gébé mampoó bɔɔ́ bi ájyá abi álile ɛta wuú utuú ne nwɔmésé? Alyágé nyɛ́ ɛbwɔ́ né ɛfwyale? \v 8 Kaáge, nnó Ɛsɔwɔ achɔɔ́ nyɛ gébé mampa mpa achyɛ ɛbwɔ́. Yɛ́mbɔ gébégé Maá Ntɛ Mekwaá akerege meso, nnó agɛne nyɛ́ bɔɔ́ bi áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ?” \s1 Nekanémejɔɔ́ Muú Farasi ne Mensɛlé ŋkámakpo \p \v 9 Jisɔs ama gáre nekanémejɔɔ́ ɛníne fɔ́, mbaá bɔɔ́ abi álɛ́rege mmyɛ nnó ɛbwɔ́ álú cho ne ápɛ́le abifɔ nnó ápɔ́ bɔɔ́. \v 10 “Bií fɔ́, ande fɔ́ apeá, áfɛ́ né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ɛwé ɛ́lú né Jerósálɛ manɛmmyɛ. Mende ayi ama, alu muú Farasi ne ayifɔ alu ménsɛlé ŋkamakpo. \v 11 Gébégé ɛbwɔ́ akpɛ́né mmu ɛcha, muú Farasi yimbɔ ajyɛ tɛ́ne né melu ɛwé bɔɔ́ akó ákáge gɛ́ ji, alɔ manɛ́némmyɛ aké, ‘Ata Ɛsɔwɔ ntamé wɔ nnó mpɔ́ fɔ́ nkane bɔɔ́ abifɔ, yɛ ɛké ménsɛlé ŋkámakpo yimbɔ. Me mfɔ́gé fɔ́ genógé muú detú, nnyɛ́ fɔ́ manwaá ne nkwéné fɔ́ ulɔ ne mendée muú. \v 12 Nlyage menyɛɛ́ kpékpé né depɔ tyɛ́, ndɔ ɛpéa yɛ́ndé uwyaá, mma nkarege unó ba né malú afya, nchyɛge wɔ melú ɛma.’ \v 13 Mensɛ́lé ŋkámakpo yimbɔ, atɛné meso, akparé amu mekpo, amo mekpo mme, ajɔge ake, ‘Ata Ɛsɔwɔ, gɛ́ me meshwɛ, nlu muú yi mpyɛ́ gabo’.” \v 14 Jisɔs anérégé, ake ne ɛbwɔ́, “Bɔɔ́ bina ákerege meso, muú ayi alú cho mbɛ ushu Ɛsɔwɔ ɛ́lé Ménsɛlé ŋkámakpo ɛ́pɔ́ fɔ́ muú Farasi. Nende muú ayi awya nepá, Ɛsɔwɔ awane nyɛ́ ji gelu ne apyɛ́ nyɛ́ ayi álá pɔ́ ne nepá, akwɔ́ ngɔ́.” \s1 Jisɔs ajé ambáné kɔɔ́ \r (Mat 19:13-15; Mak 10:13-16) \p \v 15 Né gébé géfɔ́, bɔɔ́ fɔ ákpá ambáné kɔ́ áchwɔ́ ɛtá Jisɔs nnó anɛ́ré ɛbwɔ́ amu makpo ama ama ne ajé ɛbwɔ́. Baá utɔɔ́ bií ágɛ́gé ndɛre ɛbwɔ́ áchwɔɔ́, ányá ɛbwɔ́. \v 16 Jisɔs awúgé mbɔ, akú bɔɔ́ bimbɔ nnó áchwɔ́ ne baá bwɔ́. Ne ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bii aké, “Lyáge ambánékɔ́ áchwɔ́ ɛta wa, ɛkagé dégbɛ́ ɛbwɔ́ néndé gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gelú ɛyigé bɔɔ́ abi álu ndɛre baá bina. \v 17 Ngarégé ɛnyú wáwálé nnó: muú yi álá kamé nnó Ɛsɔwɔ ábɛ́ mfwa wuú, nkane mamane kɔɔ́ wɔ́ akpɛ́né fɔ́ né gefwa jií.” \s1 Abya muú ŋka \r (Mat 19:16-30; Mak 10:17-31) \p \v 18 Muú kpaá fɔ achwɔ gií Jisɔs ake: “Ménlɛré melɔ́mélɔ́, mpyɛɛ́ mbɔ nnó ne mbɔ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́?” \p \v 19 Jisɔs agií ji ake, “Ulannó ɔkuú me muú melɔ́mélɔ́? Yɛ́ muú yi alɔ́mé metɔɔ́ apɔ́, ɛkosé Ɛsɔwɔ mbií ne alu melɔ́mélɔ́. \v 20 Pɔ́ ɔkage mabɛ́ Ɛsɔwɔ ayi áke, ‘ɛkagé ɔwá muú, ɛkagé ɔkwé ulɔ, ɔjogé ɛjo, ɛkagé ɔ́tɛ́né ntɛ́sɛ́ gebyɔ́. Ɔnyɛgé manwaá, nógé ntɛ wyɛɛ́ ne mmá wyɛɛ́’.” \p \v 21 Mende yimbɔ aké, “Nlɔ mambélé mabɛ́ yina mako tɛ dembáné.” \p \v 22 Jisɔs áwuúgémbɔ, ake ne ji, “Ɛ́la genó gema ɛyi ɔbɔɔ́ mampyɛ, cho, kpó unó byɛ́ uko ɔkáré ŋka yimbɔ mbaá bɔɔ́ gekpo, ne ɔ́lɔ́ mankwɔlé me. Mbɔgé ɔpyɛ́gémbɔ, ɔbɛɛ́ nyɛ ne gefwa né mfaánebuú.” \p \v 23 Mende yina awugé mechɔ́ ɛwé, byɔ úkɔré ji, alɔ mansomé gefwa jií. \p \v 24 Jisɔs agɛ́gé nnó metɔɔ́ ɛgɔɔ́ ji wɔ́, aké, “Ɛ́jweré ne muú ŋka akpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ. \v 25 Ɛ́lú wáwá nnó *mpɔ mashwɔne áshwá né ɛmbú ábyamé, ne nnó muú ŋka akpɛ né gefwagé Ɛsɔwɔ ágbárege.” \p \v 26 Bɔɔ́ abi awuú mechɔ ɛwé ágií áké, “Ne ndé muú yi abɔ nyɛ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́.” \p \v 27 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Genó ɛyi gepwɔgé ákwaá, gepwɔ́ fɔ́ Ɛsɔwɔ.” \p \v 28 Ne Pita ajɔɔ́ aké, “Gɛ́ ɛsé delyaá unó sé uko, dékwɔlege wɔ.” \p \v 29 Ajɔ́gé mbɔ, Jisɔs ake ne baá utɔɔ́ bií, “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó muú ayi alyagé gepú jií, yɛ mendée wuú, yɛ baá bií, yɛ aŋmɛ́ bií, yɛ mma wuú ne ntɛ wuú gétúgé gefwage Ɛsɔwɔ, \v 30 abɛ nyɛ́ ne bɔɔ́ ne gejamégé unó né mme yina, upwɔ ɛbi ji abɔ alyaá ne abɛ nyɛ́ ne geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́ né mme ayi áchwɔ́ nyɛ.” \s1 Jisɔs ama gáré máŋáne alɛɛ́ nkane ji agboó nyɛ \r (Mat 20:17-19; Mak 10:32-34) \p \v 31 Né gébé gefɔ́, Jisɔs asɛ baá utɔɔ́ bií áfyaneápeá, ájyɛ tɛ́ne melu ɛwéchá, ɛfɛɛ́ alɔ mangaré ɛbwɔ́ aké, “Wuúge ɛsé dékwɔme mbɔ déjyɛɛ́ né Jɛrosalɛ, dekwɔnégé ɛ́wú, unó uko ɛbí bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ábɔ́ ásamé útaá Maá Ntɛ Mekwaá, ubɛ́ɛ nyɛ́ wáwálé. \v 32 Ásá nnó áfyɛ́ nyɛ́ ji né amú bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, abi ájwyaáge nyɛ ji, áshyɛ́ ji, ákpóo ji matyɛ mmyɛ. \v 33 Átúlege nyɛ́ ji, ne áwá ji, yɛ́mbɔ ndɔ́ ɛ́lɛɛ́ ɛ́kwɔnégé, akwilége nyɛ né negbo.” \p \v 34 Yɛ́ ndɛre Jisɔs ajɔɔ́ mbɔ, áŋgbá bií ákaá fɔ́ ula mechɔ́ ɛwíná wɔ́, ɛbwɔ́ álá tametame yɛ genó gema ágbaré né metɔɔ́ wɔ́. \s1 Jisɔs apyɛ muú amɛ nónómé agɛne \r (Mat 20:29-34; Mak 10:46-52) \p \v 35 Jisɔs aké akwɔnege né mekpó meti Jɛriko, muú amɛ nónómé fɔ, ajwɔ́lé né mapea meti akɔɔ́ ŋka. \v 36 Awúgé nkane gejamégé bɔɔ́ áwyále, ákóge, mende yimbɔ agií aké, Ndé mechɔ ɛchwɔɔ́? \p \v 37 Ágaré ji áké, “Jisɔs ayi Nasarɛt ne akóge.” \p \v 38 Mende yimbɔ awúgé mbɔ, alɔ mankálégé aké, “Jisɔs, mpyáne Dɛvid, gɛ́ me meshwɛ.” \p \v 39 Bɔɔ́ abi abɔ ájyɛ́ mbɛ, álɔ manyáné ji nnó akwéné mejɔɔ́. Ndɛre ányáne mbɔ ji, ɛ́lú ɛké áchyɛ́ lé ji ɛshyɛ nnó akálé kéŋké. Ne aké, “Mpyáne mfwa Dɛvid, nkpá wɔ geká, gɛ́ me meshwɛ.” \p \v 40 Jisɔs awúgé mbɔ atɛné, atɔ́ bɔɔ́ nnó ajyɛ́ achwɔ́ ne muú amɛ nónómé yimbɔ. Ɛbwɔ́ áchwɔ́gé ne ji, Jisɔs agií ji ake, \v 41 “Ndé genó wɔ ɔkɛ́lege mpyɛ́ ɛta wyɛ́?” \p Mende yina aké, “Ata, nkɛlege nnó ɔpyɛ́ me ngɛ́né mbaá.” \p \v 42 Ne Jisɔs aké ne ji, “Lɔ yɛ́ mangɛ́né. Ɔtoó mbɔ gétúgé ɔfyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛ́ ne me.” \p \v 43 Tɛ́nétɛ́né yimbɔ alɔ mángɛ́né mbaá ne akwɔlege ji, ne afɛge Ɛsɔwɔ. Bɔɔ́ ako ágɛ́gé mbɔ, álɔ ntó mamfɛɛ́ Ɛsɔwɔ. \c 19 \s1 Jisɔs ne Sakiyɔs \p \v 1 Jisɔs akwɔ́négé melɔ Jɛriko, alɔ maŋkogé. \v 2 Muú kpaa *ánsɛlé ŋkamakpo fɔ, abɔ́ alu ɛfɛɛ́ ayi akamege Sakiyɔs. Alu muú ŋka. \v 3 Awúgé nnó Jisɔs akoge né melɔ bwɔ́, afɛ́ mangɛ́ gefɔgé muú ayi Jisɔs alú, yɛ́mbɔ agɛ ji wɔ́ gétúgé bɔɔ́ ájamé ne alu mboó. \v 4 Ɛfɛɛ́ ne áboó gatɛlé ajyɛ́ kwɔ́ mfaá genɔɔ́ né mbaá yi Jisɔs akóge nyɛ́ nnó agɛ ji. \v 5 Jisɔs akwɔ́négé né genɔɔ́ yimbɔ, apɛ amɛ mfaá, agɛ́ ji. Atɛné akú ji aké, “Sakiyɔs shúlé mme wáwá. Fina mbɔ́ mankpɛ wɔ uŋkɛɛ́.” \p \v 6 Sakiyɔs awúgé mbɔ ashúlé mme tɛ́nétɛ́né, asɛ Jisɔs ne metɔɔ́ megɔmegɔ. \v 7 Bɔɔ́ ágɛ́gé nkane Jisɔs ajyɛ́ ne Sakiyɔs, álɔ maŋmené aké, “Mende yiná ajyɛ́ kpɛ́ uŋkɛɛ́ mbaá muú ubeé.” \p \v 8 Ɛbwɔ́ ne ji ájwɔ́légé mmu, ɛwyage Sakiyɔs akwilé tɛ́né aké, “Ata nkarege nyɛ́ unó ba nchyɛ́ geba mbaá bɔɔ́ gekpo, yɛ nnyɛ́ lé muú maŋwaá, nshúge nyɛ́ mbɔɔ́ genó ɛyimbɔ né malu ani.” \p \v 9 Jisɔs awuúge mbɔ ake, “Ngarege ɛnyú nnó, fina bɔɔ́ bi álu né gepú yina átane né ɛfwyale gabo, gétúgé mende yina alú ntó mpyáne Abraham. \v 10 Maá Ntɛ Mekwaá, achwɔ́ le mankɛle bɔɔ́ bi ánómé né ɛgbɛ ɛwe Ɛsɔwɔ nnó apyɛ́ ɛbwɔ́ átáné né ɛfwyale gabo.” \s1 Nekanémejɔɔ́ baá defwɛ makpo alɛɛ́ \r (Mat 25:14-30) \p \v 11 Ndɛre bɔɔ́ ábɔ́ áwuú mechɔ́ ɛwé, Jisɔs ama gáre ɛbwɔ́ nekanémejɔɔ́ ɛníné fɔ́, getúgé ji alɛ́ mɛ́ kwɔ́kwɔ́lé ne Jɛrosalɛ ne bɔɔ́ afɛ́rege nnó *Gefwage Ɛsɔwɔ géchwɔ́ lɔ́ tɛ́nétɛ́né fa mme. \v 12 Ajɔɔ́ aké, “Né gébé gefɔ́ maá mfwa fɔ alyá melɔ wuú, afɛ́ nekɛ né melɔ fɔ́ ɛwé ɛ́lú tɛtɛ nnó ákwéré ji ɛlá gefwa ne achwɔgé ábɛ́ mfwa né melɔ wuú. \v 13 Gébé ɛyige achwɔ́ jyɛ́, akú baá defwɛ́ bií afya, akaré ɛbwɔ́ ŋka. Achyɛ́ yɛ́ndémuú gébagé ŋka, ne aké ne ɛbwɔ́, ‘Delagé fa, kɛ́ge gese ne ŋka yimbɔ kpaá tɛ nkérege.’ \p \v 14 “Ne ályaá ájyɛ́, yɛ́mbɔ bɔɔ́ melɔ wuú ápá ji dɔɔ́ tɛ átɔ́ bɔɔ́ nnó ájyɛ́ garé nnó, ‘Ɛbwɔ́ ákɛ́lege fɔ́ mende yimbɔ ábɛ́ mfwa bwɔ́.’ \p \v 15 “Yɛ́mbɔ ndɛre mende yimbɔ ajyɛ́, ákwéré ji ɛla ɛwémbɔ nnó achwɔ́ ábɛ́ mfwa. Ákérégé meso, akú baá defwɛ́ bií abi ji abɔ achyɛ́ ɛbwɔ́ ŋka nnó áchwɔ́ lɛré ji nsá ayi ɛbwɔ́ abɔɔ́ né ŋka yimbɔ. \v 16 Maá utɔɔ́ ayi mbɛ achwɔ́gé aké, ‘Ata gébagé ŋka ɛyi ɔbɔ́ chyɛ́ me, gépyɛ mbɔ́ nsá úba ŋka úfya.’ \v 17 Mende yina awúgé mbɔ, metɔɔ́ ɛgɔ ji ne aké, ‘Ɔpyɛ dɔɔ́, ɔlu maá utɔɔ́ melɔ́mélɔ́, muú akage nɛre metɔɔ́ ne wɔ. Ndɛre ɔpɛ́lé ɛkɛ́ genó ɛwé cháŋéné, nchyɛge nyɛ́ wɔ uto né malɔ́ áfya nnó ɔ́pɛ́lé ájí.’ \v 18 Ayifɔ achwɔ́gé aké, ‘Ata gébagé ŋka ɛyi ɔchyɛ́ me, gépyɛ mbɔ nsá uba ŋka úta.’ \v 19 Ne ajɔɔ́ ne ayimbɔ aké, ‘Nchyɛge nyɛ́ wɔ malɔ áta nnó ɔ́pɛ́lé ájí.’ \p \v 20 “Ne ayifɔ achwɔ́gé aké, ‘Ata gɛ́ gébagé ŋka jyɛ́. Mbɔ mpwé né gebágé ndeé mbelé. \v 21 Mbélé ɛji gétúgé nkaá nnó gepɔ jyɛ́ getóo ne mfɔ́ɔ wɔ. Ne gébé ɛyigé fɔ́ ɔsɛle unó detú. Ɔkpane menyɛɛ́ né mekɔɔ́ ayi ɔlá kágé meso yi ápɛ́ne.’” \v 22 Mende yimbɔ ake né maá defwɛ́ yimbɔ, ‘Ɔbɔ́ gepɔ, uchuú mejɔɔ́ ɛbi ɔjɔɔ́ ne nsɛ́le mpa, mpa wyɛ́. Ɔkaá nnó gepɔ yá getóo ne mma nsɛ́le unó detú ne mkpane menyɛɛ́ né mekɔɔ́ ayi nlá kágé meso yi ápɛ́ne. \v 23 Ndɛre ɔkaá mbɔ, ndé ɔ́bɔ́ ɔlá fyɛ́ ŋka yá né gepúgé ŋka nnó nkeregé meso nsɛ ɛji ne nsa wɔ́?’ \p \v 24 “Ɛké ɛwyage ajɔɔ́ ne bɔɔ́ abi átɛ́né ɛfɛɛ́ aké, ‘Sɛ́ge gébagé ŋka yimbɔ, déchyɛɛ́ muú ayi awyaá uba ufya.’ \v 25 Bɔɔ́ bimbɔ áshya áké, ‘Ata, ji awya mɛ́ úba ŋka úfya.’ \v 26 Ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, ‘Kaáge nnó muú ayi abɔgé nsá né genó, ji ne ámáge gbɛɛ́ ji ɛbwɔ, ne ayi álá abɔɔ́ nsá yɛ́ ɛ́kɛ́kɛ́ genó ɛwé ji awya, ásɛ́lé nyɛ́ geji ɛta wuú, nnó álá amu mawa. \v 27 Nána bɔɔ́ mawámé ba, abi áshya nnó mbɛgé fɔ́ mfwa bwɔ́, chwɔ́ge ne ɛbwɔ́, dewá né mbɛ ushu wa.’” \s1 Jisɔs akpɛ né Jɛrosalɛ nkane mfwa \r (Mat 21:1-11; Mak 11:1-11; Jɔn 12:12-19) \p \v 28 Jisɔs anérégé manjɔɔ́ nekanémejɔɔ́ ɛni, alɔ mankwɔ́ ajyɛ́ né Jɛrosalɛ. \v 29 Ákwɔ́négé kwɔ́kwɔ́lé né melɔ́ Bɛtfage ne Bɛtani baá malɔ áyi alú mfaá mékwɛ́ ɛwé ákuú nnó Olif, atɔ́ baá utɔɔ́ makpo ápeá nnó ábɔ́ mbɛ, \v 30 aké ne ɛbwɔ́, “Chogé né maá melɔ ayi alu mbɔ ɛnyú né mbɛ, dekwɔnégé dégɛne nyɛ maá géjuŋá ayi áshií ji ne muú álú dankɛ́ wyɛ, kaágé déchwɔ́ ne geji fa. \v 31 Ne mbɔgé muú agigé ɛnyú nnó, ‘Waá aké dekaá *géjuŋá yimbɔ?’, gárege ji nnó, ‘Ata ne akɛ́lege.’” \p \v 32 Ne baá utɔɔ́ bimbɔ áfɛ́, ájyɛ́gé ágɛ́ yɛ́ndégenó ndɛre Jisɔs abɔ́ ajɔɔ́. \v 33 Gébégé ákaágé maá géjuŋá yimbɔ, mbɔɔ́ géjuŋá achwɔ́ gií ɛbwɔ́ aké, “Waá aké ɛnyú dekaá géjuŋá yimbɔ?” \p \v 34 Áshuú ji meko áké, “Ata ne akɛ́lege.” \v 35 Áchwɔ́gé ne géjuŋá yimbɔ mbaá Jisɔs, áfere mandeé bwɔ́ ágyaá mfaá, ábwɛɛ́ ji ajwɔlé mfaá. \v 36 Ndɛre Jisɔs ajyɛ́, bɔɔ́ ájyɛ ji mbɛ ágyaáge mandeé bwɔ́ né meti nnó ji akógé wyɛ́. \p \v 37 Ákwɔ́négé mekpó Mekwɛ Olif, alɔ manshúle, ndɛre alɛ́ kwɔ́kwɔ́lé ne Jɛrosalɛ, ne gejamégé áŋkwɔlé bií, áchwɔɔ́ ji meso ákwáne kéŋké, áfɛ́ɛge Ɛsɔwɔ né ufélekpá ɛbi ɛbwɔ́ ágɛné. \v 38 “Mejé ɛbɛ́ ne Mfwa ayi áchwɔɔ́ né mabɔ Ata ayi alú né mfaánebuú, ɛniné mfaá mfaá, ji ne achyɛ́ge nesɔ.” \p \v 39 Ne bɔɔ́ Farasi bifɔ́ áké, “Ménlɛré weé baá utɔɔ́ byɛ́ ákwéné mejɔɔ́.” \p \v 40 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Kaáge nnó yɛ mbɔgé bɔɔ́ bina ákwenégé mejɔɔ́, yɛ mataá ákálege nyɛ́ áfɛ́ɛge Ɛsɔwɔ.” \s1 Jisɔs ali magbo getúgé Jɛrosalɛ \p \v 41 Ndɛre Jisɔs akwɔné kwɔ́kwɔ́lé ne Jɛrosalɛ, apɛ ɛwu dómee, meshwɛ akwɔ́ ji metɔɔ́, alɔ manlilé ajɔge \v 42 aké, “Ɛ ɛ́ bɔɔ́ Jɛrosalɛ, fina ɛnyú debɔ́ dekaá genó ɛyi géchyɛ́ge ɛnyú nesɔ, ne nana dekágé sé gejí. \v 43 Gébé gekwɔ́nege nyɛ ɛyigé bɔɔ́ mawámé nyú, áchwɔgé átɛ́né ɛkwɔ́ gepú ágyaá melɔ nyú mme, ákelé ɛnyú mmu. \v 44 Ápyɛ́gémbɔ, ákpɛ́ne nyɛ mmu áwá ɛnyú ako, áma amú upú ɛnyú uko ne mbaá ala nyɛ dɛdɛ nnó yɛ ntaá nema nélagé mfaá ɛníne fɔ́. Mbɔ ne ɛbɛ́ɛ nyɛ́ néndé ɛnyú deshá mankaá bií bi Ɛsɔwɔ áchwɔɔ́ mampóo ɛnyú.” \s1 Jisɔs abú bɔɔ́ bi ákpoó unó né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ \r (Mat 21:12-17; Mak 11:15-19; Jɔn 2:13-22) \p \v 45 Jisɔs alyágé melu ɛwémbɔ, akpɛ né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, alɔ mamfwéné bɔɔ́ abi ákpóo unó né mmu. \v 46 Ndɛre ábuú ɛbwɔ́ aké, “Ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, Ɛsɔwɔ aké, ‘Gepú ya gebɛ́ɛ nyɛ́ lé gepúgé mmyɛmenɛne.’ Ne nana ɛnyú débwɔlé géjí gelá melu ɛwé ánjó ábige wyɛɛ́.” \p \v 47 Ne Jisɔs alɛrege wyɛ́ bɔɔ́ mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ yɛ́ndé bií. Né gébé yimbɔ anɔɔ́ baá abi ápyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ chóncho ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ákpakpa melɔ ákɛ́lege meti nnó áwá ji. \v 48 Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ágɛ meti wɔ́ néndé bɔɔ́ ájwɔlége yɛ́ndégébé áwú mekomejɔɔ́ Jisɔs ne ákɛlege fɔ́ nnó gechu jií gema gekoó mme detú. \c 20 \s1 Ágií Jisɔs mbaá ayi uto ɛbi utané \r (Mat 21:23-27; Mak 11:27-33) \p \v 1 Bií fɔ́ Jisɔs abɔ́ alɛrege bɔɔ́ né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, ágarege ɛbwɔ́ abya melɔ́mélɔ́ ayi atané mbaá Ɛsɔwɔ. Ndɛre ájɔ́gembɔ, anɔɔ́ baá abi ápyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ chóncho ne Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ, ne ákpakpa melɔ, áchwɔ chóo ne bɔɔ́ bimbɔ, \v 2 ágií Jisɔs aké, “Ndé uto ɛbi ɔwyaá mampyɛ unó bina? Waá achyɛɛ́ wɔ uto ubi?” \v 3 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké “Me ntó nwyaá awa nkwɛ́ mangií ɛnyú ayi debɔ́ɔ manshuú me”. \v 4 Ne agií ɛbwɔ́ aké, “Waá achyɛ Jɔn uto manwyaá bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, Ɛsɔwɔ waá akwaá?” \p \v 5 Álɔ manjɔɔ́ ne atɛ áké, “Ɛ́bɛge dejɔɔ́gé nnó ɛlé Ɛsɔwɔ ne achyɛɛ́ Jɔn uto bi, agige nyɛ ɛsé aké, ‘Ulannó ne delá kamé mekomejɔɔ́ wuú wɔ́.’ \v 6 Ne mbɔgé dejɔgé nnó, ‘Útané mbaá akwaá,’ bɔɔ́ ako áwáne nyɛ́ ɛsé ne mataá gétúgé ɛbwɔ́ ákaá wáwálé nnó Jɔn abɔ́ alu *Muú Ɛkpávé Ɛsɔwɔ.” \v 7 Ne áké ne ji, “Ɛse dekaá fɔ mbaá yi uto bií utane wɔ́.” \p \v 8 Ne Jisɔs ashuú ntó ɛbwɔ́ meko aké, “Yɛ́ me ntó ngárégé fɔ́ ɛnyú muú yi achyɛ́ me uto ne mpyɛ́ unó bina.” \s1 Nekanémejɔɔ́ bɔɔ́ uségé ne mbɔɔ́ mekɔɔ́ \r (Mat 21:33-46; Mak 12:1-12) \p \v 9 Jisɔs alɔ mangaré bɔɔ́ bina nekanémejɔɔ́ ake, “Mende fɔ abɔ atɔ́ mekɔɔ́, apɛ unɔɔ́ ɛbi ákuú vine, ábɔgé umpome bií ápyɛ mmɔɔ́. \f + \fr 20:9 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Genɔɔ́ ɛyigé bɔɔ́ Isrɛli ásɛ́lé umpomé bií ápyɛ́ mmɔɔ́ ákuú geji né meko mekala nnó, *Grape.\f* Asɛ bɔɔ́ uségé afyɛ́ wyɛ. Atane afɛ́ nekɛ né melɔ fɔ, ɛwú ne ábɛ́lé dɔɔ́. \v 10 Gébé gekwɔ́négé ɛyigé ákyɛ́ umpómé bimbɔ, mbɔɔ́ mekɔɔ́ atɔ́ maá defwɛ́ wuú ama mbaá bɔɔ́ uségé bimbɔ nnó áchyɛ ɛbií unó mbwɛ́ ɛbi utane né mekɔɔ́ ɛwémbɔ. Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ átulé maá defwɛ́ yimbɔ, ábú ji akéré amu amu. \v 11 Ama tɔ́ ayifɔ, ɛbwɔ́ ágɛ́gé ji, ásɛ ji ne matúlé, áchyɛ́ ji mekpo unɔɔ́, ábú ntó ji akéré amuamu. \v 12 Mende yimbɔ ama tɔ́ maá defwɛ́ ayifɔ, bɔɔ́ bimbɔ átulé ji, afyɛ́ ji upa mmyɛ, ne ája ji mmemme átó ji dafyɛ. \v 13 Ne mbɔɔ́ mekɔɔ́ yimbɔ aké, ‘Mpyɛ nyɛ́ nnó? Ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó ntɔ́ nana maá wa ayi ngboó ne ji dɔɔ́, ndɔfɔ ágɛgé nyɛ ji, áchyɛge ji ɛ́nógé.’ \v 14 Maá yimbɔ afɛ́, ne ndɛre álɛ́ kwɔ́kwɔ́lé, bɔɔ́ bimbɔ ágɛ́ ji ne áké ne atɛ, ‘Gɛ́ge menyɛɛ́ geteé mbɔɔ́ mekɔɔ́ na, chwɔ́ge déwá ji, geteé jií geláa ɛyigé ɛsé.’ \v 15 Ákpɛ́gé mmu mekɔɔ́, ája ji átó dafyɛ, áwá ji.” \p Jisɔs anerege nekanémejɔɔ́ ɛni, agií bɔɔ́ abi alú ɛfɛɛ́ ake, “Ɛnyú defɛré nnó mbɔɔ́ mekɔɔ́ yimbɔ apyɛ nyɛ nnó ne bɔɔ́ uségé bimbɔ? \v 16 Ɛlú wáwálé nnó, abɔ́ manchwɔ́ awá bɔɔ́ bimbɔ achyɛɛ́ mekɔɔ́ ɛwémbɔ mbaá bɔɔ́ abi cha.” \p Bɔɔ́ bina áwúge mbɔ aferé ubée áké, “Ɛsɔwɔ akamégé.” \p \v 17 Jisɔs apɛ ɛbwɔ́ dómeé ne agií aké, “Ne nana genó ɛyigé ásáme mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ geke nnó? Ásá nnó: \q1 ‘Ntaá ɛniné antɛné upú ashyaá nnó nélɔ́mé, \q1 néni ne nélaá menɔ ntaá ayi ágbaré ɛkwɔ gepú.’ \q1 \v 18 Muú akwegé mfaá ntaá ɛnine mbɔ, atyáge nyɛ ubauba ne mbɔgé nekwége muú mmyɛ, muú yimbɔ alá nyɛ yiliyili.” \p \v 19 Jisɔs agárégé nekanémejɔɔ́ ɛni, *Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne anɔɔ́ baá bi apyɛ upɛ Ɛsɔwɔ áwúgé, ákaá nnó ajɔge mbɔ lé ne ɛbwɔ́, ábɔ́ álú mampyɛ Jisɔs wyɛ́ né gébé ɛyigémbɔ, yɛ́mbɔ ágɔ́ gétúgé áfɔ́ɔ amɛ́ bɔɔ́. \s1 Ágií Jisɔs mechɔ ŋkamakpo \r (Mat 22:15-22; Mak 12:13-17) \p \v 20 Bɔɔ́ bina ámalɔ́ mankɛ́lé meti ɛwéchá, ne átɔ́ bɔɔ́ nnó ájyɛ́ pyɛ́ ɛké ábɔɔ́ mechɔ́ ne Jisɔs wɔ́, nnó mbɔgé Jisɔs akwegé nekwené meno, ɛbwɔ́ ágbáré ji ájyɛ́ mbaá ámpané mpa abi átɔ́mé nyɛ ji mbaá gɔ́mena ayi Rom. \v 21 Bɔɔ́ bimbɔ ájyɛ́gé ákú Jisɔs áké, “Ménlɛré, ɛsé dékaá nnó depɔ ɛtiré ɔgárege ne ɔlɛ́rege délú wáwálé. Ɔpɔ́ fɔ́ meso ama. Ɔlɛrege bɔɔ́ unó ndɛre Ɛsɔwɔ akɛ́lege wáwálé.” \v 22 Ɛsé dekaá wɔ́, “Nnó ɛbɛ́ sé ɛké nnó déchyɛ́gé ŋkámakpo mbaá mfwa Rom waá déchyɛ́gé?” \p \v 23 Jisɔs akágé nnó ápɛné mbɔ ji lé metáa, aké ne ɛbwɔ́, \v 24 “Chwɔ́ge me ne sére \f + \fr 20:24 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Ɛpɔ́fɔ́ sére ɛlé *denarius, ayi ɛ́bɔ́ ɛ́lú ŋká bɔɔ́ Rom.\f* ama. Áchwɔ́gé ne ji, agií ɛbwɔ́ aké, Mekpo wá na ne mabɔ waá na ásamé né ŋka ɛyi?” Áké ne Jisɔs, “Ɛ́lé mekpo mfwa Rom ne mabɔ mií.” \p \v 25 Ne Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Chyɛge Mfwa Rom genó ɛyí gélú ɛjií ne chyɛge ntó Ɛsɔwɔ genó ɛyi gélú ɛyi Ɛsɔwɔ.” \p \v 26 Gefɔɔ́ ɛyigé Jisɔs akwyɛ́ meko ashuú ɛbwɔ́ gepyɛ byɔ úkɔré ɛbwɔ́ mmu, álá nyámé néndé ágɛ́ fɔ́ genó ɛyigé ji apyɛɛ́ wɔ́. \s1 Ágií Jisɔs nkwɛ́ ayi muú akwilege né negbo \r (Mat 22:23-33; Mak 12:18-27) \p \v 27 *Bɔɔ́ Jus fɔ́ abi ákú bwɔ́ *Sadusi. Ɛbwɔ́ alú bɔɔ́ bi áké muú agbógé akwilége sé né negbo. Áchwɔ́ gií Jisɔs áké, \v 28 “Ménlɛré, Mosis abɔ asá ɛbɛ́ ɛwéna mmú ŋwɛ mabɛ́ sé nnó ‘Mbɔgé muú abagé mendée wuú ne agbógé alyagé mendée yimbɔ ayi ɛbwɔ́ álá byɛ́ maá wɔ́, meŋmó wuú abɔ́ mansɛ mendée yimbɔ né ukwi, nnó ábyɛ́gé baá ábɛ́lé né mabɔ ami mewené meŋmo yimbɔ.’ \v 29 Ágare ji neka ɛni áké, áŋmó fɔ ákénéama abi ande álú abi átané ntɛ ama. Meŋmó yi muú kpaa abɔ́ abá mendée wuú ne agbó ayi ɛbwɔ́ álá byɛ maá wɔ́. \v 30 Ayi akwɔ́lege ji asɛ mendée yimbɔ né ukwi. Ayi mbɔ agbó ntó ayi ɛbwɔ́ álá byɛ́ maá wɔ́. \v 31 Ɛpyɛ wyɛ́mbɔ kpaá ɛbwɔ́ ákénéama ágbó ako. Yɛ́ muú yi ábyɛné maá ne mendée yimbɔ apɔ́. \v 32 Ɛ́bɛ́légé mendée yimbɔ ntó agbó.” \v 33 Ájɔgémbɔ, ágií Jisɔs áké, “Ndɛre aŋmó bina ákénéama ábɔ́ ábané mendée yina, gébégé ɛbwɔ́ ako ákwilégé né negbo, mendée yina abɛɛ́ nyɛ ayi waá?” \p \v 34 Ne Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko ake, “Né mme yina ande ábáné andée ne andée átɔ́ anɔ́. \v 35 Yɛ́mbɔ gébégé bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ asɛ́lé nnó ákwáné, bɔɔ́ ákwilégé né negbo, ákpɛgé né mme yi achwɔ́ nyɛ, gébé ɛyigembɔ, yɛ neba nébɛɛ́ se. \v 36 Ndɛre Ɛsɔwɔ apyɛ ɛbwɔ́ ákwilégé né negbo, ámágé gbó sé, néndé álú nkane makiɛ́nné Ɛsɔwɔ, ne álú baá Ɛsɔwɔ tɛ kwyakwyá. \v 37 Mosis ntó alɛré wáwálé nkane muú ágbógé ákwilégé né negbo. Asá abya genɔɔ́ ɛyigé mewɛ ɛbɔ ɛluli wyɛ gélá sɔɔ́ge ne akuú Ata Ɛsɔwɔ né melu ɛwémbɔ mmu ŋwɛ wuú nnó, Ɛsɔwɔ ayi Abraham ne ayi Asek ne ayi Jakɔb. \v 38 Mosis akúgé ji mbɔ, ɛ́lɛré nnó Ɛsɔwɔ alu ayi bɔɔ́ abi álú abɛ. Ɛsɔwɔ apɔ́ fɔ́ Ɛsɔwɔ ayi awuú bɔɔ́, alu ayi bɔɔ́ abi álú abɛ, néndé bɔɔ́ ako álú abɛ né mbɛ ushu wuú.” \p \v 39 Jisɔs ajɔ́gé mbɔ, Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ abifɔ áké ne ji, “Ménlɛré ɔlu cho.” \v 40 Ɛbwɔ́ áwúgé mbɔ, mano bwɔ́ ákpɛ né mekɔ́, yɛ́ muú ayi ama mua mangií ji nkwɛ́ apɔ́. \s1 Muú ayi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛla gefwa alu maá waá \r (Mat 22:41-46; Mak 12:35-37) \p \v 41 Ɛwyage Jisɔs ntó agií ɛbwɔ́ awuú nkwɛ́ aké, “Bɔɔ́ ájɔge nnó Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa alu mpyáne mfwa Dɛvid, ɛwena ɛ́bɛ́ɛ mbɔ nnó? \v 42 Ɛnyú dekaá nnó mfwa Dɛvid asá né ŋwɛ makwa wuú nnó: \q1 ‘Ata Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ ne Ata wa nnó, \q1 jwɔlé fa né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ wa, \q1 \v 43 kpaá tɛ gébé gékwɔ́nege nyɛ́ ɛyigé mpyɛ bɔɔ́ mawámé byɛɛ́, \q1 álaá ɛké mboó genɔɔ́ nnó ɔ́nɛ́ré uká byɛɛ́ mfaá.’ \q1 \v 44 Ɛwéna ɛ́lɛré nnó Mfwa Dɛvid akuú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa nnó Ata wuú. Ɛpyɛmbɔ nnó ne *Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa ama alú mpyáne Dɛvid?” \s1 Jisɔs akwelé baá utɔɔ́ bií mbeé nnó ɛkage ásɛ gepɔgé Ánlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ \r (Mat 23:1-36; Mak 12:38-40) \p \v 45 Nana Jisɔs ajɔge lé ne baá utɔɔ́ bií ne bɔɔ́ ako áwúu ntó, aké, \v 46 “Sɛ́ge gébé ne gepɔgé ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Ɛbwɔ́ ágbóo mamfyɛ́gé bɔ nkúu átyɛ́ átyɛ́, ákɛ́né, ágyaáge ntoné gese nnó bɔɔ́ átámégé ɛbwɔ́ ne ɛ́nógé. Ágboó ntó mánjwɔ́lé né malu ɛ́nógé né mmu macha mmyɛmenɛne. Ájyɛ́gé ɛpaá, ájyaá lé malu afwa ne ájwɔ́lege. \v 47 Yɛ́mbɔ, mmyɛ́ ɛgbóo ɛbwɔ́, áfwyálege akwi andée, áfɔ́ɔge upú bwɔ́, ne ama ákɛ́ne malumalu, ánɛ́nemmyɛ áwyáge dɔɔ́ nnó ágilégé bɔɔ́ amɛ. Ndɛre ápyɛ́ mbɔ, áfyɛ́ lé getoó né mmyɛ bwɔ́. Ákpɛ́ne nyɛ́ né ɛfwyale ɛwé mebo.” \c 21 \s1 Ɛchyɛ́ mekwí mendée ayi alú mbyá \r (Mak 12:41-44) \p \v 1 Ndɛre Jisɔs alú mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, apɛle dómee nkane bɔɔ́ ŋka áchwɔ́ áfyɛ maŋka bwɔ́ mmu genó ɛyigé áfyɛ ŋka Ɛsɔwɔ. \v 2 Agɛ́ ntó mbya mekwi mendée fɔ ndɛre afyɛ́ baá ubaá ŋgba ápeá. \v 3 Ágɛ́gémbɔ aké, “Kaáge wáwálé nnó ŋka yi mbyá mekwi mendée yina afyɛ, ɛjá ɛpwɔ ɛyi bɔɔ́ ako áfyɛ́. \v 4 Yɛ́ndémuú áferé ɛkɛkɛ ŋka né gejamé ɛyi ji awyaá achyɛ́, yɛ́mbɔ, yɛ lé mekwi mendée yina alu mbya, akwe ula géba jií achyɛɛ́.” \s1 Jisɔs agaré nkane gekpɛ́kpɛ́gé ɛfwyale géchwɔ́ɔ nyɛ meso gébé \r (Mat 24:1, 2; Mak 13:1, 2) \p \v 5 Baá utɔɔ́ bifɔ́ álɔ mamfɛ́gé ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ nkane átɛné ɛwú ne uchánchá mataá, ne ama afɛ́ge uchánchá unó bi achyɛ́ nnó ánógé Ɛsɔwɔ. Ɛfɛɛ́ Jisɔs aké ne ɛbwɔ, \v 6 “Ɛnyú degɛne unó bi, dema defɛɛ́ge yɛ́mbɔ gébé gékwɔ́négé nyɛ́ ɛyigé amúu ɛwú ne yɛɛ́ ntaá némaá ɛni nélaá mfaá ntɛ népɔ́.” \p \v 7 Ágií ji áké, “Menlɛ́ré, nde gébé ɛyige depɔ tiré na depyɛ́ nyɛ? Nde genó ɛyi gélɛ́rege nyɛ́ nnó unó bi uchwɔɔ́ pyɛ́?” \p \v 8 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Sɛ́ge gébé nnó ɛ́kagé muú fɔ ábwɔ́lé ɛnyú dénó mewaá. Nénde, gejamégé bɔɔ́ ásɛ́le nyɛ mabɔ ma áchwɔ́ ɛta nyú, áké, ‘Me ne nlú’ ne ájɔɔ́ge nyɛ́ nnó, ‘Gébé gékwɔné.’ Ájɔɔ́ge depɔ tí, déwugé fɔ́ ɛbwɔ́. \v 9 Ne déwuú nyɛ ntó abya be kwɔ́kwɔ́lé ne ɛnyú, ne ɛbi ámmyɛ tɛtɛ, défɔgé fɔ́. Unó bina uko ubɔ́ɔ mbɛ upyɛ ne ɛpɔ́fɔ́ nnó mme yina achwɔ kwyá tɛ́nétɛ́né wɔ́.” \p \v 10 Jisɔs amajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ ake, “Malɔ kpakpa ámmyɛ nyɛ ne atɛ ne atɛ afwa ne bɔɔ́ bwɔ́ ámmyɛ nyɛ ne atɛ, \v 11 Ukpɛ́kpɛ́ unó upyɛɛ́ nyɛ́ mme yina anyíge ne ɛshyɛ abwɔlé né gejamégé malu. Ɛmímí mesa ɛkwéne nyɛ́ né malumalu, ne mamée áwáne nyɛ́ bɔɔ́. Unó bi úgyálege manɛ upyɛ́ nyɛ́ né nebuú manlɛré ubée unó bi uchwɔ pyɛ. \s1 Jisɔs agare áŋgbá bií ɛfwyale ɛwé ɛbwɔ́ agɛ́ne nyɛ \r (Mat 10:16-25; Mak 13:9-13) \p \v 12 “Gemɛ́gé nnó unó bi upyɛ; kaáge nnó bɔɔ́ ápyɛ́ne nyɛ ɛnyú, áma átulé ɛnyú. Dekpɛne nyɛ́ unɔɔ́ mpa né macha mmyɛmenɛne ne áfyɛ́ nyɛ́ ɛnyú denɔ. Ájyɛ́ nyɛ́ ne ɛnyú né mbɛ ushu afwa ne bɔ gɔ́mena gétúgé dékamé nnó delu bɔɔ́ ba. \v 13 Gébégé detɛnégé mbɛ ushu bɔɔ́ bimbɔ, kaáge nnó debɔ́ mbɔ ɛ́lé meti mangaré ɛbwɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 14 Yɛ́mbɔ ɛkagé dechyɛ́ gemɛ nyú ɛfwyale, mamfɛ́régé unó bi dejɔ́ge nyɛ́. \v 15 Gébé gekwɔnégé, nchyɛge nyɛ́ ɛnyú deŋgaré mejɔɔ́ ɛti déjɔ́gé yɛ muú mawame nyú ayi anénége geyɔ́ yɛ manyɛ́ mbeé ábɛɛ́. \v 16 Kaáge nnó bɔɔ́ ɛnyú ne ákpóo nyɛ́ ɛnyú, yɛ ɛ́bɛ́lé ántɛ nyú, yɛ áŋmɛ́ nyú yɛ bɔɔ́ ula gepú nyú, yɛ ajeé nyú. Áchyɛ́ge nyɛ ɛnyú mbaá ákpakpa melɔ, nnó détɛ́né unɔɔ́ mpa ne áwáne nyɛ ɛnyú bífɔ́. \v 17 Bɔɔ́ ako ápaá nyɛ ɛnyú gétúgé délú áŋkwɔlé ba. \v 18 Yɛ ɛŋkaá mejwɛ ɛwé ɛ́júge nyɛ́ né mekpo nyú ɛkwé, ɛnó ɛpɔ́. \v 19 Dekamégé metɔɔ́ ɛma, dekpɛ́ne nyɛ́ mmu geŋwá ɛyi gelá gebyɛ́. \s1 Jisɔs agaré nkane áchɔɔ́ nyɛ Jɛrosalɛ \r (Mat 24:15-21; Mak 13:14-19) \p \v 20 “Gébégé degɛgé nnó bɔɔ́ bee ánɔ melɔ Jɛrosalɛ mme, kaáge nnó gébé gekwɔné ɛyigé áchwɔ chɔ́ ɛwu. \v 21 Gébégé mechɔ́ ɛwé ɛpyɛgé, bɔɔ́ ako abi né gebagé mewaá Judiya ábó ajyɛ́ bií mfaá makwɛ. Bɔɔ́ abi álú né melɔ ɛwémbɔ áboó ntó. Yɛ́ndémuú ayi atanégé mekɔɔ́, ɛkage akyaá nnó ajyɛ́ mmu. \v 22 Kaáge nnó gébé ɛyigémbɔ, ɛ́lé bií bi Ɛsɔwɔ atɔ́me nyɛ́ ɛfwyale né melɔ Jɛrosalɛ mampyɛ nnó unó bi ásáme mmu ŋwɛ wuú ubɛ́ wáwálé. \v 23 Ɛ ɛ́ ɛbɛ́ɛ nyɛ mbɔ nnó ne andeé abi álú ne manɛ yɛ́ ne abi áchyɛ́ge baá mámbɛ. Ɛsɔwɔ asɔ nyɛ́ metɔɔ́ ne melɔ ɛwé, ne bɔɔ́ ako ágɛ́ne nyɛ́ gebégé ɛfwyale. \v 24 Áwáne nyɛ́ abifɔ ne desaá, ásɛ́le nyɛ́ abifɔ nkane bɔɔ́ denɔré bee, ákaré átɔ́ né malɔ mako. Ne bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ápwɔ nyɛ́ melɔ Jɛrosalɛ, ne áchyɛ́ge nyɛ́ ɛbwɔ́ ɛfwyale, kpaá gébé bwɔ́ gébyɛ́. \s1 Unó bi upyɛ nyɛ gemɛ́gé nnó Maá Ntɛ Mekwaá ákérege meso fa mme \r (Mat 24:29-31; Mak 13:24-27) \p \v 25 “Né gébé ɛyigémbɔ, ágɛ́né nyɛ ufɔɔ́ unó bi upyɛ né ŋmɛɛ́ ne mfaá ne ambe. Né mme, gewyágé mgbannyi ɛyi gétánege né ɛbɛɛ́ mega, gepyɛ́ nyɛ́ gejamégé malɔ áfɔ́ɔ nnó ɛbɛɛ́ ɛ́chwɔ kpá ɛbwɔ́. \v 26 Bɔɔ́ áwére nyɛ́ ne ɛfɔ né metɔɔ́ getúge ákaá nnó unó bi ugyálege manɛ uchwɔ́ pyɛ́ né malɔ mako. Ne unó bi uwyaá uto né mfaánebuú unyíge nyɛ, \v 27 ne ágɛ́ne nyɛ nkane Maá Ntɛ Mekwaá achwɔɔ́ né mmu gekó ne uto bií, ne gekpɛ́kpɛ́gé ɛ́nógé. \v 28 Degɛ́gé nnó unó bi úlɔ mampyɛ, tɛ́nege, dégilé gétúgé dekaá nnó gébé gékwɔné ɛyigé Ɛsɔwɔ achwɔ féré ɛnyú né ɛfwyale.” \s1 Jisɔs agaré nkane unɔɔ́ bi úlálege bya \r (Mat 24:32-35; Mak 13:28-31) \p \v 29 Ne Jisɔs agaré ɛbwɔ́ nekanémejɔɔ́ ake, “Pɛge gepɔge genɔɔ́ge fig ne unɔɔ́ uko ɛbi úlálege bya. \f + \fr 21:29 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Genɔɔ́ ɛyige ásamé né mmu ŋwɛ ákú nnó *fig.\f* \v 30 Gébégé degɛgé nnó unɔɔ́ bimbɔ úlɔ mantó bya ukɛ, dekaá nnó nshwɔné alé chwɔ́ lɔ́ɔ. \v 31 Wyɛ́mbɔ ntó, gébégé ɛnyú dégɛ́gé nnó unó bina upyɛɛ́, débɔ́ mankaá nnó Ɛsɔwɔ achwɔ gbaré Gefwa jií. \p \v 32 “Ngarege ɛnyú wáwálé nnó njyɛ ɛníné na négboó fɔ́ kpaá tɛ unó bina ukó úpyɛɛ́. \v 33 Mfaá ne mme ákwyáge nyɛ, yɛ́mbɔ mekomejɔɔ́ wa alaá tɛ kwyakwya. \s1 Sɛ́ge gébé \p \v 34 “Sɛ́ge gébé nnó dékagé dényɛ́gé geŋwá, ne dényúgé mmɔɔ́ dékwéné, ɛ́kagé matɔɔ́ nyú átáné ne Ɛsɔwɔ. Ɛ́kagé dénɛ́régé matɔɔ́ né geŋwágé mme yina nnó ɛ́kagé bií bimbɔ úbáné ɛnyú nkane menya akwéne metaá. \v 35 Ne depɔ ɛtiré bií bimbɔ dégbárege nyɛ́ bɔɔ́ ako abi álú fá mme. \v 36 Kpómege mmyɛ, dénɛ́némmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ yɛ́ndégébé, nnó ji achyɛ́ ɛnyú ɛshyɛ dékoó né ɛfwyale ɛwé ɛchwɔ́ nyɛ. Depyɛgé mbɔ, detɛnege nyɛ́ mbɛ ushu Maá Ntɛ Mekwaá ayi déla pɔ́ ne deba.” \p \v 37 Yɛ́ndé bií Jisɔs alɛrege wyɛ́ bɔɔ́ né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ. Anerégé, yɛndé nkwale ajyɛ né Mekwɛ́ Olif. \v 38 Ne yɛndé dondo bɔɔ́ ako áchwɔ, ajwɔ́lege mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ manwú mekomejɔɔ́ wuú. \c 22 \s1 Ájɔɔ́ geju manwá Jisɔs \r (Mat 26:1-5; Mak 14:1, 2; Jɔn 11:45-53) \p \v 1 Ne gébé gébɔ́ géfií ɛyigé ányɛɛ́ ɛpaá koó upú ne ɛpaá brɛd yi álá muálé. \v 2 Né gébé ɛyigémbɔ, anɔɔ́ baá ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ, ábɔ́ ákɛ́lege meti nnó áwá Jisɔs bibí, nendé, áfɔɔ́ nya bɔɔ́ melɔ. \p \v 3 Ne danchɔmeló akpɛ mmu metɔɔ́ Judas ayi ákuú ji ntó Iscarot, maá utɔɔ́ ama né geluágé abi áfyaneápeá. \v 4 Ajyɛ sɔ́ ula ne Anɔɔ́ baá ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ kpakpa abi ábáme ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, nnó ákpoó ɛbwɔ́ Jisɔs. \v 5 Ɛbwɔ áwúgémbɔ, matɔɔ́ ágɔ ɛbwɔ́ ne ákamé nnó áchyɛ́ge Judas ŋka. \v 6 Judas akamé mechɔ́ ɛwé ájɔɔ́ ne álɔɔ́ mankɛ́légé meti ɛwé ji apyɛɛ́ ne Jisɔs akpɛ ɛbwɔ́ né ámu nkane gejamégé bɔɔ́ álá kágé. \s1 Jisɔs anyɛɛ́ ɛpaá koó upú ne baá utɔɔ́ bií \r (Mat 26:17-25; Mak 14:12-21; Jɔn 13:21-30) \p \v 7 Bií ɛbi áwáne maá ɛgɔ́ŋme gepɛ mbaá ɛpaá brɛd yi álá muálé, úkwɔ́négé, \v 8 Jisɔs atɔ́ Pita ne Jɔn aké, “Chógé depyɛ́ menyɛɛ́ ɛpaá *koó upú nnó ɛsé dejyɛ́ dényɛ́ ɛ́wú.” \p \v 9 Ágií ji áké, “Ɔkɛlege nnó ɛsé dejyɛ́ detyɛɛ́ menyɛɛ́ ɛ́fɔ́?” \p \v 10 Ashuú ɛbwɔ́ meko ake: “Wuúge, mbɔgé dejyɛgé, dekpɛgé né melɔ́ kpaá, degɛne nyɛ mende fɔ ne ŋkwɔ́ manaá né mekpo, kwɔ́lege ji né gepú ɛyigé ji akpɛ́ne. \v 11 Gébégé ɛnyú dekpɛ́gé, gárege mbɔɔ́ gepú nnó: ‘Ménlɛré aké, lɛ́ré ɛsé maá gepú áŋkɛɛ́, ayi ji anyɛɛ́ nyɛ́ menyɛɛ́ ɛpaá koó upú ne baá utɔɔ́ bií.’ \v 12 Ne mbɔɔ́ gepú yimbɔ alɛrege nyɛ ɛnyú maá gepú ayi alú tɛ mfaá ɛnyɔ́ŋ ayi ákwyɛ́ mɛ́ ábélé. Pyɛ́gé menyɛɛ́ yimbɔ ɛ́wu.” \p \v 13 Áfɛ́, ágɛ́ wyɛ yɛ́ndégenó nkane Jisɔs abɔ́ agaré ɛbwɔ́. Ne átyɛ́ ntó menyɛɛ́ ɛpaá koó upú yimbɔ. \s1 Menyɛɛ́ Ata Jisɔs \r (Mat 26:26-30; Mak 14:22-26; 1 Kɔr 11:23-25) \p \v 14 Gébé gékwɔ́négé, Jisɔs ne áŋgbá bií áchwɔ́ álɔ manyɛ́ menyɛɛ́ yimbɔ. \v 15 Ne Jisɔs aké ne ɛbwɔ́: “Mbɔ́ gejigé metɔɔ́ manjwɔlé chóncho ne ɛnyú nnó dényɛ́ ɛpaá koó upú ne ngɛ́ ɛfwyale. \v 16 Kaáge nnó me mmáge nyɛ́ sé ɛpaá ɛwéná kpaá tɛ depɔ ɛtiré ɛpaá ɛwé débɛ́ɛ wáwálé, gébégé Ɛsɔwɔ agbárege nyɛ́ gefwa jií.” \p \v 17 Ne abwɛɛ́ amó ne mmɔɔ́ né mmu, achyɛ́gé matame mbaá Ɛsɔwɔ, achyɛɛ́ mmɔɔ́ mimbɔ mbaá áŋgbá bií aké: “Sɛ́ge dényú, déchuú átɛ. \v 18 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó, ɛ́lɔ nana ɛjyɛ́gé mbɛ, nnyú sé mmɔɔ́ mina tɛ gébé ɛyígé Ɛsɔwɔ aké agbarege gefwa jií.” \p \v 19 Abɔ́ ntó brɛd, áchyɛgé matame mbaá Ɛsɔwɔ, agyá nto brɛd yimbɔ ubauba achyɛɛ́ bwɔ́ aké, “Gɛ́ge menyammyɛ wa [ayi nchyɛ́ge né gétúgé ɛnyú. Pyɛ́gé wyɛ́ na mantégé negbo na.” \v 20 Áke ánérege manyɛɛ́ menyɛɛ́, ama bɔ́ amó ne mmɔɔ́ né mmu, aké, “Amo yina, ɛ́lé *menomenyɛɛ́ mekɛ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ nyɛ ndɛre manoó ma magbɛ́lege nyɛ́ né mme né gétúgé ɛnyú.] \p \v 21 Yɛ́lé njɔ́gembɔ, muú ayi akpóo nyɛ́ me alu fá né ujwɔ́lé bina. \v 22 Kaáge nnó Maá Ntɛ Mekwaá agbóo nyɛ wyɛ nkane Ɛsɔwɔ amɛɛ́ abelé, yɛ́mbɔ utoŋkwa ubɛ ne muú ayi akpóo nyɛ́ ji.” \p \v 23 Áŋgbá bií áwúgé mbɔ, álɔ mangií atɛ áké, “Waá álú né geluáge sé ayi apyɛ́ nyɛ́ gefɔɔ́ genó ɛyígé na?” \s1 Áŋgbá Jisɔs ányɛɛ́ mbeé mechɔ́ dékpakpa \p \v 24 Né gébé gefɔ́, áŋgbá Jisɔs álɔ mbeé manyɛ́gé ne atɛ, nnó waá alú muú kpaa né geluáge bwɔ́. \v 25 Jisɔs awúgé mbeé bwɔ́, ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Gɛ́ na ne afwa mme abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ápyɛɛ́. Ágárege nnó uto melɔ meko úlú ɛbwɔ́ né ámú, ájyárege bɔɔ́ ne uká, ne ama ákɛ́lege nnó bɔɔ́ ákwáné galɔ́gálɔ́ ayi ɛbwɔ́ ápyɛ. \v 26 Yɛ́mbɔ, ɛ́bɛ́gé fɔ́ mbɔ ne ɛnyú. Muú kpaá nyú abɛ nkane mamáné ne menɔmbɛ abɛɛ́ nkane ménkpané defwɛ́. \v 27 Waá alú muú kpaá? Muú ayi áchóge ji menyɛɛ́ nnó anyɛ́ waá muú ayi áchwɔ ne menyɛɛ́? Ɛ́lé ji ayi áchóge ji menyɛɛ́ nnó anyɛ́ pɔ́ mbɔ? Yɛ́mbɔ me nlu né geluágé ɛnyú ndɛre menkpané menyɛɛ́.” \p \v 28 Jisɔs aké, “Yɛ́ ndɛre ngɛ́ne ɛfwyale, ɛnyú ne délú wyɛ́ ne me. \v 29 Gétú ɛyigémbɔ, mpyɛ nyɛ́ ɛnyú nnó débɛ́ afwa wyɛ́ nkane ntɛ wa apyɛ me ntó nlú Mfwa. \v 30 Denyɛ nyɛ́, denyú ne me né gefwa ya. Dejwɔlege nyɛ́ ntó ndɛre afwa mampáné depɔ né matoó áfyáneápeá ayi bɔɔ́ Isrɛli.” \s1 Jisɔs agaré ndɛre Pita áshyáa nyɛ ji \r (Mat 26:31-35; Mak 14:27-31; Jɔn 13:36-38) \p \v 31 Jisɔs akú Pita aké, “Simun, Simun! Gɛ́ ngarege wɔ nnó danchɔmeló asɛ uto nnó amuá ɛnyú, mamféré matɔɔ́ nyú ne me nkane ácháge ɛsa, áférege ukwɔɔ́. \v 32 Ne me nnɛnemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó ɛ́kagé wɔ ɔféré metɔɔ́ wyɛ́ ne me káŋká. Metɔɔ́ wyɛ ɛmagé bɛ́ne, fyɛ́ aŋmɛ́ byɛ́ ɛshyɛ.” \p \v 33 Pita ajɔɔ́ ake, “Ata, me mkpomé mmyɛ manjyɛ denɔ ne wɔ ne yɛ mangbó ne wɔ.” \p \v 34 Jisɔs ake, “Pita gɛ́, gɔ́ ngáré wɔ nnó, gemɛ́gé nnó menɔ mekwɔ akú fína wɔ ɔshyaá nyɛ nnó ɔ́kágé me kpaátɛ ukúkúle ulɛɛ́.” \s1 Jisɔs agaré baá utɔɔ́ bií nnó ákpómé mmyɛ́ \p \v 35 Ne Jisɔs ama jɔɔ́ ne áŋgbá bií aké, “Tége nkane ntɔmé nyá ɛnyú nekɛ ŋka pɔ́, geba pɔ́ ne unó uká ɛbichá pɔ́, genó geli nya ɛnyú?” \p Ne ɛbwɔ́ áke, “Ngba, yɛ genó ɛyi geli ɛsé gepɔ́.” \p \v 36 Agaré ɛbwɔ́ áke, “Nana muú yi awya ŋká menyɛɛ́ jií abɔ́, ne geba ntó. Ne muú yi álá pɔ́ ne ɛsaá akpó nkú wuú asɛ́ ŋka yimbɔ ana ɛsaá. \v 37 Wuúge, Ásá genó gefɔ́ mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Áfyɛ nyɛ́ ji né geluágé bɔɔ́ nchyɛ.’ Genó yina gépyɛ nyɛ́ me wáwálé. Ɛnyú debɔ́ mankaá nnó yɛndé genó ɛyigé ajɔɔ́ atome ne me gébɔ́ mambɛ́ wáwálé.” \p \v 38 Ne áŋgbá bi áké, “Ata dewyá desaá depeá fa.” Jisɔs ake, “Lyáge mechɔ́ ɛwémbɔ.” \s1 Jisɔs anɛmmyɛ né Mekwɛ Olif \r (Mat 26:36-46; Mak 14:32-42) \p \v 39 Jisɔs ályágé gepú ɛyigémbɔ, afɛ́ né Mekwɛ Olif nkane ji apyɛ mɛ́, ne baá utɔɔ́ bií, ákwɔlé ji ntó. \v 40 Áké ákwɔnege né melu ɛwémbɔ, agaré ɛbwɔ́ aké, “Nɛ́gemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó ɛ́kágé ɛnyú dékpɛ́ né mmuameno.” \p \v 41 Ne alyá ɛbwɔ́ afɛ́ mbɛ gachyɛ́, ató manó mme alɔ manɛmmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ aké, \v 42 “Ntɛ, mbɔgé ɛjigé wɔ, féré amó ɛfwyale yina né ɛta wa ábɛ́ tɛtɛ, yɛ́mbɔ pyɛ genó ɛyigé wɔ ɔkɛlege, ɛpɔ́fɔ́ ɛyigé me nkɛ́lege.” \v 43 [Gébégé anɛ́nemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ, ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛ́tané mfaánebuú ɛchwɔ fyɛ́ ji metɔɔ́. \v 44 Ne gekpɛ́kpɛ́gé mesómé né metɔɔ́, Jisɔs anɛmmyɛ ne ɛshyɛ kpaá njúnjú atáné ji mmyɛ achyɛge mme nkane deŋkáré manoó.] \p \v 45 Ji ánérégé mánɛmmyɛ, akwilé akeré mbaá yi áŋgbá bií álú. Abané ɛbwɔ́ ndɛre ábɛ́lege géjyá gétúgé ápwá né masómé. \v 46 Ape ɛbwɔ́ agií aké, “Debɛlege nde? Kwélégé ka, nɛ́gemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó ɛ́kágé dékpɛ́ né mmuameno.” \s1 Ápyɛ Jisɔs \r (Mat 26:47-56; Mak 14:43-50; Jɔn 18:3-11) \p \v 47 Ndɛre Jisɔs alu jɔɔ́ge, njuné bɔɔ́ néchwɔ́ ne Judas, ŋgba ama né geluágé abi áfyaneápeá. Judas aja ɛbwɔ́ meti, achwɔ́gé, afɛ́ mbɛ atyá Jisɔs. \v 48 Atyágé ji mbɔ, Jisɔs ajɔɔ́ ne ji aké, “Judas ɔkpó lé Maá Ntɛ Mekwaá né mantyá ji nnó bɔɔ́ ákaá ne ápyɛ ji?” \p \v 49 Gébégé áŋgbá Jisɔs ágɛné nnó mechɔ́ kpaa ɛ́lé chwɔ, ágií áké, “Ata debɔ́ desaá delɔ úmyɛ?” \v 50 Ne ŋgbá Jisɔs ama né geluágé bwɔ́, ajuú aparanja, alɔ mankɛ́ memfwɛ́ *Ɛtúkpɛ ámpyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ, asɔ́ ɛtu ɛwé ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ. \p \v 51 Ne Jisɔs agaré bɔɔ́ bií aké, “Dépyɛgé sé mbɔ, lyáge ɛbwɔ́.” Aferé ɛbwɔ́ wuú ata ɛtu memfwɛ yimbɔ, ɛfɛré. \p \v 52 Ne Jisɔs abwɔlé ɛta *Anɔɔ́ baá ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ne ámbamé ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ne ákpakpa melɔ abi áchwɔ mampyɛ ji. Agií ɛbwɔ́ aké, “Ɛnyú dechwɔ́ na ne bɔ aparanja ne mámbó unɔɔ́ mampyɛ me nnó me nlu menjó? \v 53 Ndɔ ndɔ ne ndɔ njwɔlege ne ɛnyú né ɛcha upɛ, ɛnyú deta me ɛbwɔ mmyɛ wɔ́. Yɛ́mbɔ gébé ɛyige nyú gékwané nana, dechwɔ́ né uto dánchɔmeló ayi mfwa utuú.” \s1 Pita ashya nnó ji akágé fɔ Jisɔs \r (Mat 26:69-70; Mak 14:66-72; Jɔn 18:15-18, 25-27) \p \v 54 Ne bɔɔ́ bina ápyɛ Jisɔs áfɛ́ ne ji né dachi ɛtúkpɛ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ. Ne Pita ala tɛ meso, akwɔlege ɛbwɔ́ gachyɛɛ́, gachyɛ. \v 55 Ákwɔ́négé, abané bɔɔ́ bí ásené mewɛ né dachi áwyá. Pita achwɔ jwɔ́le ntó né geluáge ɛbwɔ́. \v 56 Ménkpané defwɛ́ ama né dachi yimbɔ ayi alú mendée, agɛ́gé Pita né geŋgbɔ́gé mewɛ nkane ajwɔle, apɛ ji domeé, aké, “Mende yina ntó abɔ́ alu ne Jisɔs.” \p \v 57 Pita ake, “Chaá-ó! Mesɔ mendée nkágé ji.” \p \v 58 Ɛwya yɛ wɔ́, mende fɔ agɛ́ Pita ake, “Wɔ́ ntó ɔlu muú bwɔ́ ama.” \p Pita ake, “Me detuú-o!” \p \v 59 Ɛwya genógé nchwánekɛ, mende ayifɔ aké, “Wáwálé gebií gepɔ́ mmu mende yiná ntó abɔ́ alu ne Jisɔs, ji ntó atané gebagé Galilií.” \p \v 60 Ne Pita ake, “Gɛ da, me kágé ɛwe wɔ jɔ́ge mbɔ.” \p Wyɛ nkane ji alú jɔ́ge mbɔ, menɔ mekwɔ akú kɔkɔgɔlɔ́kɔɔ́. \v 61 Ata Jisɔs akɔ́ gemɛ apɛ́ Pita. Amɛ bwɔ́ átuú, ne Pita ate mekomejɔɔ́ ayi Ata Jisɔs abɔ́ agaré ji nnó, “Gemɛ́gé nnó menɔ mekwɔ ákú, ɔshya nyɛ́ ukúkúle ulɛɛ́ nnó ɔkágé me.” \v 62 Gébégé Pita áteé mekomejɔɔ́ yimbɔ, afɛ dafyɛ, anyɔ meko ngbó ali segé segé. \p \v 63 Bɔɔ́ bi ábáme Jisɔs, álɔ manjwyá Jisɔs, ne átúlege ji. \v 64 Áwɛ́ ji ndeé né amɛ, ne ágíige ji áké, “Waá adoó wɔ? Garé ɛsé mbɔgé ɔkage.” \v 65 Ne ɛbwɔ́ áma jú ji mashyɛ mmyɛ né gejamégé mati. \s1 Jisɔs akpɛ unɔɔ́ mpa \r (Mat 26:59-66; Mak 14:55-64; Jɔn 18:19-24) \p \v 66 Bií újyágé, *ákpakpa melɔ, ne Anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne *Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ áchomé né ɛso. Áchwɔ́ ne Jisɔs né mbɛ ushu bwɔ́. \v 67 Ágií ji áké, “Wɔ ne ɔ́lú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa?” \p Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Mbɔge ngarégé ɛnyú, dekámégé nyɛ fɔ ne me. \v 68 Ne mbɔgé ngiígé ɛnyú nkwɛ́ dekámégé nyɛ́ fɔ manshuú me meko. \v 69 Yɛ́mbɔ lɔ nana chó mbɛ, Ɛsɔwɔ ayi áwya uto uko abelege Maá Ntɛ Mekwaá né mfaá geluɔ́gé ɛ́nógé né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ wuú.” \v 70 Ajɔ́gé mbɔ, ɛbwɔ́ ako ágií áké, “Wɔ ne ɔ́lú Maá Ɛsɔwɔ?” \p Jisɔs aké, “Ɛ́lú wyɛ́ nkane ɛnyú dejɔɔ́ mbɔ.” \v 71 Ne ɛbwɔ́ áke ne atɛ, “Ndé gécha démage kɛ́le bɔ ntɛ́sɛ́? Ɛsé ambɔɔ́ dewú mɛ́ genó ɛyi getané jimbɔ meno.” \c 23 \s1 Áfɛ́ né Jisɔs mbaá Palɛt \r (Mat 27:1, 2, 11-14; Mak 15:1-5; Jɔn 18:28-38) \p \v 1 Ɛbwɔ́ ájɔ́gé mbɔ, ɛchomele meko ɛkwelé ká ɛfɛ́ ne Jisɔs mbaá Palɛt. \v 2 Ákwɔ́négé ɛ́wu, álɔ maáma ji depɔ mmyɛ áké, “Dépyɛ́ ményákwɔ́ yi ndɛrɛ achɔɔ́ melɔ ɛsé, achoge bɔɔ́ uká mme nnó áchyɛgé fɔ ŋkamakpo mbaá Mfwa Rom, ne ama garege bɔɔ́ nnó ji ne alú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa.” \p \v 3 Palɛt agií Jisɔs aké, “Wɔ ɔlu Mfwa bɔɔ́ Jus wáwálé?” \p Jisɔs aké, “Ɛlu nkane ɔjɔɔ́.” \p \v 4 Ne Palɛt ajɔɔ́ ne anɔɔ́ baá abi ápyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne gejamégé bɔɔ́, áké, “Ngɛ́fɔ́ gabo ayi mende yina apyɛ́ wɔ́.” \p \v 5 Yɛ́mbɔ áshií wyɛ́ ne ɛwú aké mende yina achoge bɔɔ́ uká mme, alɛré né mme Judiya meko, alɔ né melɔ Galilií kpaá akwɔné fá melɔ ɛwe. \s1 Palɛt atɔ́ Jisɔs mbaá mfwa Hɛrɔd \p \v 6 Palɛt awúgé mbɔ, agií aké, “Mende yina ɛle muú Galilií?” \v 7 Ákámégé, Palɛt atɔ́ Jisɔs mbaá Hɛrɔd néndé Hɛrɔd ne agbaré mboó melɔ yimbɔ. Né gébé ɛyigembɔ Hɛrɔd abɔ́ alu né Jɛrosalɛ. \v 8 Gébégé Hɛrɔd agɛné Jisɔs, metɔɔ́ ɛgɔ ji dɔɔ́, ɛlé ji abɔ akɛlege mɛ́ mangɛ́ ji tɛ gachií, néndé, ji abɔ́ awuú mɛ́ ŋgɔ Jisɔs. Ne abɔ́ awya umɛɛ́ nnó ji agɛ́ ufélekpá ɛbi Jisɔs apyɛ. \v 9 Ɛwyágé Hɛrɔd agií Jisɔs bɔ ŋkwɛ́ dɔɔ́, ne yɛɛ́ meko Jisɔs ashuú ji wɔ́. \v 10 Agígé mbɔ, *Anɔɔ́ baá ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne *Ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ áwɔ áchwɔ́ mbɛ, álɔ manjɔɔ́ depɔ ɛti Jisɔs apyɛ́ ne ɛshyɛ. \v 11 Mfwa Hɛrɔd ne bɔɔ́ bee bií álɔ manjwyagé Jisɔs, áchyɛge ji mekpo unɔɔ́. Ábɔ́ nkúu mfwa áfyɛ́ ji mmyɛ, ámá átɔ́ ji akeré meso mbaá Palɛt. \v 12 Né bií ɛbi mbɔ dejeé Palɛt ne Hɛrɔd delɔ. Tɛ gachi ɛbwɔ́ ábɔ́ alú máwámé ne atɛ. \s1 Palɛt asɔ́ mpa nnó áwá Jisɔs \r (Mat 27:15-26; Mak 15:6-15; Jɔn 18:39—19:16) \p \v 13 Gébégé ákeré meso ne Jisɔs, Palɛt akú ánɔɔ́ baá abi ápyɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ, ne ákpakpa melɔ, \v 14 áchwɔgé, áké ne bwɔ́, “Mbɛ mbɛ, ɛnyú desɛ mɛ́ mende yina dechwɔ ne ji ɛta wa deké achɔɔ́ melɔ. Ngií ji bɔ nkwɛ́ né mbɛ ushu nyú, yɛ́mbɔ ngɛfɔ́ gabo yi mende yina apyɛ́ né depɔ ɛtiré ɛnyú déké ji akwé ɛbɛ wɔ́. \v 15 Yɛ́ Mfwa Hɛrɔd ntó agɛ nnó mende yina akwé ɛbɛ́ wɔ́, nkawú ne ji akeré meso ɛta ɛsé. Gɔ́ge ngáré ɛnyú nnó mende yina apyɛ́ yɛ gabo fɔ́ ayi abɔ maŋgbó wɔ́. \v 16 Yɛ́mbɔ nchyɛge nyɛ́ ɛnyú ɛbwɔnyɛ nnó átúlé ji ályá ji, ajyɛ́.” \p \v 17 [Nkane gepɔgé gébé yimbɔ gélú, yɛndégébége ɛpaá kwyakwya defwɛ́, Palɛt aferege muú denɔ ama nkane bɔɔ́ bií ákɛlege.] \p \v 18 Ne ákalé ɛbwɔ́ ako áké, “Wá mende yina, ɛsé dekɛlege ɛ́lé Barabas.” \v 19 (Barabas abɔ́ akpɛ denɔ gétúgé achwɔɔ́ ne ɛfwyale né melɔ ne muú ayi ji ama wá.) \p \v 20 Palɛt akɛlege meti manlyá Jisɔs ajyɛ́, ne ama ajɔ́ɔ ne ɛbwɔ́. \v 21 Ne ɛbwɔ́ ako ákalé áke, “Wɔ́ ji né gekwa, wɔ́ ji né gekwa.” \p \v 22 Né maŋáne alɛɛ́ Palɛt ama gií ake, áwɔ́ ji nnó apyɛ nnó? “Ndé gabo ayi ji ápyɛɛ́?” Ngɛ yɛ genó ɛyigé ji apyɛ́ ne njɔɔ́ nnó áwɔ́ ji né gekwa wɔ́. Ngarege ádó ji ályá ji ajyɛ́. \p \v 23 Né ɛbwɔ́ ádo delúlú áké, “Áwɔ́ ji né gekwa.” Makálé bwɔ́ áwerí uto Palɛt. \v 24 Akamé ne asɔ́ mpa aké, “Ápyɛ ne Jisɔs ndɛre ɛbwɔ́ ákɛlege.” \v 25 Aferé muú yi ɛbwɔ́ ákɛ́lege ayi abɔ́ akpɛné denɔ gétúgé, ɛfwyale ɛwe ji achyɛ́ ne muú ayi ji awáné. Gébégé áféré ji, Palɛt agbaré Jisɔs achyɛ́ ɛbwɔ́, nnó ápyɛ ndɛre ɛjií ɛbwɔ́. \s1 Áwɔ́ Jisɔs né gekwa \r (Mat 27:32-44; Mak 15:21-32; Jɔn 19:17-27) \p \v 26 Bɔɔ́ bee ásɛ Jisɔs né dachi Palɛt ále jyɛɛ́, ne nkane ɛbwɔ́ ákɛ́ne ájyɛɛ́, átuú ne mende fɔ ayi akú ji Simun, muú melɔ Sɛren, atané dondo yimbɔ né mewaá ajyɛɛ́ Jɛrosalɛ. Ágbaré ji ánɛ́ré ji gekwagé Jisɔs né máŋkɔɔ́ nnó ji akpá akwɔ́lege Jisɔs meso. \v 27 Ne gejamégé bɔɔ́ ákwɔ́lege ji meso. Abifɔ ɛ́lé andée, abi ákparé amú mekpo, álile, áyiage ne masómé ndɛre áteé ɛfwyale wuú. \v 28 Ne Jisɔs abwɔlé aké ne ɛbwɔ́, “Andée Jɛrosalɛ, déligé sé gétú ya, líge lé gemɛ ɛnyú ne baá ɛnyú. \v 29 Kaáge nnó né meso gébé bɔɔ́ ájɔ́ge nyɛ́ nnó, ‘Ɛ́fwɔ́ ɛ́bɛ́ ne andée abi ákwené déŋkwɔ ne abi ála alú danchyɛɛ́ baá mámbɛ́!’ \v 30 Né gébé ɛyigémbɔ, bɔɔ́ áshyáge nyɛ́ mmyɛ nnó, ‘Ɛ́chyɛ mfaánebuú ashulé ɛsé mmyɛ, yɛ mme anií ɛse.’ \v 31 Ápyɛgémbɔ na ne genɔɔ́ ɛyi gélú gebɛ, ne ɛbɛɛ́ nyɛ nnó ne gegbógbógé genɔɔ́?” \p \v 32 Gébégé ájyɛ wɔ́ Jisɔs, ásɛ ntó bɔɔ́ ubée apéa manjyɛ wá choncho ne ji. \v 33 Ákwɔ́négé melú ɛwé ákuú nnó, “Uŋkɔ́ŋkɔ́ makpo,” áwɔ́ Jisɔs né gekwa. Ne ama wɔ́ bɔɔ́ ubée bimbɔ mfaá ukwa upea, ama né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ wuú, ne ayifɔ né ɛgbɛ́ ɛbwɔbɛ wuú. \v 34 Jisɔs aké, “Ntɛ́, gɛ́ ɛbwɔ́ meshwɛ, jinte gabo áyi ɛbwɔ́ ápyɛ́mbɔ, néndé ákágé.” \p Bɔɔ́ bee bina, ákpyá megyaá ákáré mandeé Jisɔs áfyɛ́ atɛ amú. \v 35 Bɔɔ́ átɛné ɛ́fɛɛ́ ápɛ́le nkane áwɔ́me Jisɔs né gekwa. Ne ákpakpa bɔɔ́ Jus, álɔ manjwyágé ji áké, “Apoóge bɔɔ́ bí chachá, akaágé poó fɔ́ ntó gemɛ jií mbɔgé alú Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa.” \p \v 36 Bɔɔ́ bee ntó ájwyá Jisɔs, áchyɛɛ́ ji mmɔɔ́ amí mamyáme, \v 37 ne áké, “Mbɔgé nnó ɔlu Mfwa bɔɔ́ Jus wáwálé, poó gemɛ jyɛ́.” \p \v 38 Ásá ntó ŋwɛ́ ába né gekwa né mfaá mekpo Jisɔs. Ásá wyɛɛ́ áké, “Gɛ́ Mfwa bɔɔ́ Jus na.” \p \v 39 Muú ubée ama ayi áwɔmé ji ntó né gekwa ɛjí, alɔ manjwya ntó Jisɔs aké, “Pɔ́ ɔlu Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa? Poó yɛ́ gémɛ́ jyɛ́, ɔpoó ɛsé ntó.” \p \v 40 Ne ayifɔ ashúlé ji yimbɔ ndo aké, “Wɔ ɔfɔɔ́ fɔ́ Ɛsɔwɔ? Ɔlu ntó mmú ɛfwyale nkane mende yina. \v 41 Ɛsé ne wɔ debɔ́ nsá né gabo ayi ɛsé depyɛ́, nkawú ne dégɛ́ne ɛfwyale ɛwé. Ne mende yina apyɛ́ gabo wɔ́.” \v 42 Ne ajɔ́ɔ ne Jisɔs aké, “Ata te me gébégé ɔchwɔgé gbáre gefwa jyɛ́.” \p \v 43 Jisɔs áshuú ji meko aké, “Ngarege wɔ wáwálé nnó fina ɔbɛ nyɛ́ ne me né melɔ́ Ɛsɔwɔ.” \s1 Negboné Jisɔs \r (Mat 27:45-56; Mak 15:33-41; Jɔn 19:28-30) \p \v 44 Káláŋká ɛfyáneɛ́peá ɛké ɛ́kwɔ́nege, ŋmɛɛ́ ɛnomé, gemmua gékwé né melɔ meko kpaá tɛ káláŋká ɛlɛɛ́. \v 45 Ŋmɛɛ́ ɛ́nómégé, ɛkat ɛwé ɛkaré metɔɔ́ ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ ɛgyalé ubaá úpeá. \v 46 Ɛké ɛ́wyáge, Jisɔs alɔ mankálé kéŋké aké, “Nte mfyɛ gemɛ ya né amú jyɛ́.” Ajɔgé mbɔ, ashulé kwyakwya geféré h-ɛ-m metɔɔ́ ɛkwé. \p \v 47 Muú kpaá bɔɔ́ bee ayi abɔ́ atɛné ɛfɛɛ́, agɛ́gé genó ɛyi gepyɛ́, afɛɛ́ Ɛsɔwɔ aké, “Wáwálé, mende yina abɔ́ apyɛ́ gabo wɔ́.” \v 48 Gejámégé bɔɔ́ abi ábɔ́ áchomé ɛfɛɛ́ ápɛ́le, ákeré upú bwɔ́ amu meso kpákpáré, mashu mme tóntó né genó ɛyigé ɛbwɔ́ ágɛné. \v 49 Ajeé Jisɔs ako átɛ́né tɛtɛ ágɛ́ne depɔ ɛtiré na. Abifɔ alú andée abi ábɔ́ átané Galilií ákwɔlé ji. \s1 Ánií Jisɔs \r (Mat 27:57-61; Mak 15:42-47; Jɔn 19:38-42) \p \v 50-51 Mendefɔ abɔ́ alu, akamege Josɛf, atané né melɔ́ Arimatya né gebagé mewaá Judiya. Alu nyá muú ayi alu cho, ne abelege mabɛ́ Ɛsɔwɔ. Abɔ́ agile gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ achwɔ́ gbáre gefwa jií. Yɛ́ ɛ́lé alú ntó muú ama né geluágé ákpakpa bɔɔ́ Jus, apɔ́ nyá meko ama ne ɛbwɔ́ nnó áwá Jisɔs. \v 52 Nkane Jisɔs agboó, afɛ́ mbaá Palɛt, ajyɛ gíi nnó achyɛ́ ji geŋkwɔ́gé Jisɔs. \v 53 Palɛt achyɛ́gé ji ɛbwɔnyɛ, ajyɛ féré geŋkwɔ́gé Jisɔs né mfaá gekwa, afyalé géjí ne ɛ́shyɛ́ ndeé, ajyɛ nií mmu menome ɛwé ábɔ́ áchomé tɛ gachií mmu ɛtaravɛ́, ɛwé ála álu ganíi muú wyɛ. \v 54 Afyɛ́ ji mmu menome, nénde ákpomege mmyɛ nnó bií uwyaá ɛbwɔ́ ɛbi ulɔ nkwale yimbɔ. \p \v 55 Andée abi átane ne Jisɔs né Galilií, ákwɔlé Josɛf ne ágɛ́ ntó menome ne áma ágɛ́ ntó nkane áfyɛ́ ji né mmu. \v 56 Ákérégé meso né úpú bwɔ́ ákwyɛ́ maweé gébɛ́ ami malɔ́málɔ́ ami awáage mewu muú. \p Bií uwyaá bwɔ́ úkwɔ́négé, ɛbwɔ́ ágbeé mmyɛ nkane ɛbɛ́ bwɔ́ ɛ́lú. \c 24 \s1 Jisɔs akwilé né negbo \r (Mat 28:1-10; Mak 16:1-8; Jɔn 20:1-10) \p \v 1 Bií mbɛ né uwyaá, andée bimbɔ ákpá maweé gebɛ́ ami ɛbwɔ́ ákwyɛ́, dondo gemmuá mme áfɛ́ né menome ɛwé anií Jisɔs. \v 2 Ákwɔ́négé wyɛ́, ágɛ nnó, ábogéné mɛ́ ntaá ɛ́gbɛ́ ɛ́ma ɛniné ábɔ́ ákweré ɛmbú menome. \v 3 Ne gébégé ákpɛné mmu menome, ákɛlé geŋkwɔ́gé Atá Jisɔs ágɛ wɔ́, \v 4 ákwé tametame, áké ápɛ́lé ágɛ́ bɔɔ́ makpó apéa ne mandeé áyi áshwánege átɛné ɛbwɔ́ neŋkuné mmyɛ. \v 5 Ɛfɔ́ ɛkwɔ́ bwɔ́ metɔɔ́, ámmo makpo mme. Bɔɔ́ bimbɔ ágií bwɔ́ áké, “Ndé ɛnyú dékɛlege muú yi alú mebɛ né geluágé abi ágboó? \v 6 Apɔ́ fa, akwilé né negbó, atane. Tɛ́ge genó ɛyigé ji agaré ɛnyú gébégé ɛnyú delú né Galilií. \p \v 7 “Abɔ́ aké, ‘Áchyɛ́ge nyɛ́ Maá Ntɛ Mekwaá mbaá bɔɔ́ ubeé, áwɔ́me nyɛ́ ji né gekwa, ne ɛkwɔnégé ndɔ ɛlɛɛ́, akwilége nyɛ́ né negbo’.” \p \v 8 Andée bina áte unó bí Jisɔs abɔ́ ajɔɔ́, \v 9 átané né menome áfɛ́ mangaré unó bi úpyɛ́ mbaá áŋgbá bií abi álaá áfyaneama, ne áma garé ntó áŋkwɔlé Jisɔs ako. \v 10 Andée bimbɔ ɛ́lé, Mɛri muú melɔ Magdala, ne Joana ne Mɛri ayi Mmá Jɛmsi chóncho ne andée abifɔ ntó, ágaré áŋgbá Jisɔs genó ɛyigé ɛbwɔ́ ágɛné. \v 11 Ne áŋgbá ákamé wɔ́, ásɛ nnó ɛ́lú gebyɔ́. \v 12 Yɛ́mbɔ, Pita akwilé ka abó afɛ́ né menome, abyɛlé mme apɛ, agɛ́ lé mandeé áyi abɔ́ afyalé geŋkwɔ́gé Jisɔs. Ala meno mekpo fuú, ne akere meso mmu gepú jií. \s1 Ágɛ́ Jisɔs né meti melɔ Ɛmaeus \r (Mak 16:12-13) \p \v 13 Wyɛ́ bií bimbɔ, bɔɔ́ abi ákamé ne Jisɔs apéa, álya melɔ́ Jɛrosalɛ ájyɛ né maá melɔ ayi ákú Ɛmeus. Nekɛ nelu genógé *ŋkpá nekɛ ɛkénéama. \v 14 Ndɛre ájyɛ́, ádóo abya né depɔ deko ɛtiré depyɛ́. \v 15 Nkane ádóo abya ákɛ́ne ajyɛ, Jisɔs atané ɛbwɔ́ né meso ne alɔ mankɛ́ ne ɛbwɔ́. \v 16 Yɛ́mbɔ ágɛ ji, ne ákaá fɔ́ nnó ɛlé Jisɔs wɔ́. \v 17 Jisɔs agií bwɔ́ aké, “Nde abya ayi ɛnyú dékɛ́ne dédóo ne dembyɔ́ né matɔɔ́ ɛnyú?” \p Átɛné nyámeé, mmyɛ meshwɛ́ meshwɛ́. \v 18 Muú bwɔ́ ama, ayi ákú ji Klyopas agií ji aké, \p “Wɔ mbi ne ɔlu meŋkɛɛ́ fá melɔ́ Jɛrosalɛ ayi ɔlá kágé depɔ ɛtiré depyɛ́ mboó ndɔ ɛyína?” \v 19 Jisɔs agií aké, “Nde depɔ depyɛ?” \p Áshuú ji meko áké, “Depɔ ɛti depyɛ mbaá mende yi akámege Jisɔs ayi muú Nasarɛt. Alu nyá gekpɛ́kpɛ́gé *Muú Ɛkpávé Ɛsɔwɔ. Ne apyɛ ukpɛ́kpɛ́ ufélekpá ne agarege nyá meko mejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ɛsɔwɔ afɛɛ́ utɔɔ́ bií, yɛ bɔɔ́ ntó afɛɛ́ utɔɔ́ bií. \v 20 Yɛ́mbɔ anɔɔ́ baá abi ápyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ne ákpakpa melɔ ágbare ji áchyɛɛ́ nnó áwá ne áwɔ́ ji né gekwa. \v 21 Ne ɛsé debɔ́ débelé umɛɛ́ nnó ji ne Ɛsɔwɔ atɔme nnó achwɔ́ áféré bɔɔ́ Isrɛli né ɛfwyale. Ɛlɛ́ mbɔ ndɔ́ ɛ́lɛɛ́ fi, ɛyi depɔ ɛtíré na depyɛ́. \v 22 Ɛkwyá mbɔ wɔ́, andée fɔ́ abi alú né geluágé sé ápyɛ ɛsé dela meno mekpo fuú. Áfɛ́ né menomé gejyɛ́jyɛ́gé bí. \v 23 Yɛ́mbɔ ágɛ fɔ geŋkwɔ́gé Jisɔs wɔ́, ne ákere meso, ágare ɛsé nnó ɛbwɔ́ ábɔ́ ágɛ makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛké ɛlé *amɛ gejyá, ágaré ɛbwɔ́ nnó Jisɔs alu mebɛ. \v 24 Bɔɔ́ bifɔ́ abi álu né geluágé ɛsé áfɛ́ né menome ne ágɛ́ yɛ́ndégenó wyɛ́ nkane andée bimbɔ abɔ́ ájɔɔ́, yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ágɛ Jisɔs wɔ́.” \p \v 25 Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Ɛnyú dekenege, matɔɔ́ nyú álu dembyɔ́ mankamé unó bi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ásámé. \v 26 Ɛnyú dekaá fɔ́ nnó Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa abɔ́ mangɛ́ ɛfwyale ne akpɛ́ mmu gefwa jií wɔ́?” \v 27 Jisɔs alɔ mampyɛ nnó ɛbwɔ́ ákaá unó uko ɛbí ásamé átome ne ji né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ, manlɔ né ŋwɛ ayi Mosis asamé, ɔkwɔ́né né abi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ntó ásámé. \p \v 28 Wyɛ́ nkane ála kwɔ́kwɔ́lé ne melɔ ɛwé ɛbwɔ́ abɔ́ ájyɛ́ɛ, Jisɔs apyɛ ɛké achwɔ koó, \v 29 ɛbwɔ́ ágbɛ́ ji áké, “Bɛ́lé fá ne ɛsé néndé bií ukoó, gemmua gélé chwɔ́.” Akame, ne afɛ́ mámbɛlé ne ɛbwɔ́. \v 30 Gébégé ajwɔlé ka mányɛ́ menyɛɛ́ ne ɛbwɔ́, abɔ́ nto brɛd achyɛ́ matame mbaá Ɛsɔwɔ agyá achyɛ́ ɛbwɔ́. \v 31 Tɛ́netɛ́ne yimbɔ amɛ ákaá ɛbwɔ́ mekpo, ɛbwɔ́ ákaá nnó gɛ́ Jisɔs na. Ne ɛke ɛwyage aseé ɛbwɔ́ né amɛ. \v 32 Álágé meso, áké ne atɛ, “Pɔ manɛ magyalé ɛsé gébégé ábáné ɛsé né meti agárege ɛse depɔ ɛtiré délú mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ?” \p \v 33 Tɛ́nétɛné yimbɔ, ákwilé, ákere meso né Jɛrosalɛ, ágɛ baá utɔɔ́ afyaneama choncho ne áŋkwɔlé Jisɔs abifɔ. \v 34 Abi afyaneama áke, “Ɛ́lú wáwálé, Ata akwilé né negbo, Simun agɛ́ ji mebɛ.” \p \v 35 Abimbɔ ápeá ágaré ntó ɛbwɔ́ ɛwé ɛbɔ́ ɛ́pyɛ́ né meti, ne gébége Jisɔs agyálé brɛd ne ɛbwɔ́ álé ká ji. \s1 Jisɔs alɛré mmyɛ mbaá áŋgbá bií \r (Mat 28:16-20; Mak 16:14-18; Jɔn 20:19-23; Aŋg 1:6-8) \p \v 36 Gébégé ɛbwɔ́ álu garégé depɔ tí, Jisɔs jimbɔ akpɛ atɛné metɔɔ́ metɔɔ́ bwɔ́ aké, “Nesɔ nébɛ́ ne ɛnyú.” \p \v 37 Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ábɔ́ ɛfɔ, áfɛrege nnó ɛbwɔ́ ágɛ́ne mbɔ le muú nefoó. \v 38 Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké, “Nde manɛ magyálege ɛnyú? Ɛnyú debyɔme mbɔ ndé? \v 39 Pɛ́ge amu ya, ne uká bá ne dekaá nnó ɛlé me mbɔɔ́. Tage menyammyɛ wa dewú ndɛre alú, muú nefoó ábɛɛ́ fɔ́ ne menyammyɛ ne ugoó nkane ɛnyú degɛne mbɔ me.” \p \v 40 Jisɔs ajɔ́gé mbɔ, alɛré ɛbwɔ́ amu jií ne majya jií. \v 41 Yɛ́mbɔ ákwé tametame mmu nechɔ́chɔ́ ne ákɛ́légé fɔ́ mankamé. Ɛfɛɛ́ mbɔ Jisɔs agií bwɔ́ aké, “Dewyaá menyɛɛ́ fɔ fá manyɛ́?” \v 42 Ábɔ́ mboó meshuú ayi ábɔ́ átyɛ́, áchyɛɛ́ ji. \v 43 Asɛ anyɛ́ né mbɛ ushu bwɔ́. \p \v 44 Ake yɛ́ ne ɛbwɔ́, “Genó ɛyigé ɛnyú dégɛ́ne fina ɛ́lé ɛyigémbɔ́ ngaré ɛnyú gébégé debɔ́ délú choncho. Nké unó uko ɛbi ábɔ́ ásamé átome ne me né mmu ŋwɛ Mosis ne abi bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne ɛbi ásamé nto né mmu ŋwɛ makwa Ɛsɔwɔ, úbɔ́ mambɛ́ wáwálé.” \p \v 45 Ndɛre Jisɔs ajɔɔ́ mbɔ, anené ɛbwɔ́ defɔɔ́ nnó ákaá mekomejɔɔ́ ayi alú né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ. \v 46 Ne ajɔɔ́ ne bwɔ́ aké, “Ábɔ́ ásá nnó, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa abɔ́ mangɛ́ ɛfwyale ne ágbó, ne ndɔ́ ɛkwɔnégé ɛlɛɛ́, akwilege nyɛ́ né negbo. \v 47 Álɔ nyɛ né Jɛrosalɛ ne ájyɛ né malɔ mako mangárégé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mabɔ mií nnó bɔɔ́ ákwɔ́ré matɔɔ́ bwɔ́ ne Ɛsɔwɔ ajinte gabo bwɔ́. \v 48 Ɛnyú delu bɔɔ́ bí degɛ́né unó bina, ne debɔ́ mangaré bɔɔ́ ubi. \v 49 Ntɔ́me nyɛ́ ɛnyú ɛchyɛ ɛwé ntɛ wa abɔ́ anyɛ́meno manchyɛ ɛnyú. Yɛ́mbɔ jwɔ́lege fa né melɔ́ kpa ɛwé, kpaá tɛ́ gébé gékwɔ́nege nyɛ́ ɛyigé uto bimbɔ utánege mfaánebuú uchwɔ ɛnyú mmyɛ.” \s1 Jisɔs akwɔ́ afɛ́ mfaánebuú \r (Mak 16:19-20; Aŋg 1:9-11) \p \v 50 Jisɔs asɛ ɛbwɔ́ áfɛ́ kwɔ́kwɔ́lé né melɔ Bɛtani, ɛfɛɛ́ mbɔ abwɛɛ́ amu mfaá ajé ɛbwɔ́. \v 51 Ndɛre ajéle ɛbwɔ́, alya bwɔ́ alɔ mankwɔ́ ajyɛ né mfaánebuú. \v 52 Ɛfɛmbɔ́, baá utɔɔ́ bi álɔ mamfɛɛ́ ji ne ákeré meso né Jɛrosalɛ ne gejamégé nechɔ́chɔ́. \v 53 Ne yɛndégébé ájwɔ́lege mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, áfɛ́ɛge Ɛsɔwɔ.