\id JAS 60JASDENU.SFM Denya New Testament June 2009 \h Jɛmsi \toc2 Jɛmsi \toc3 Jɛm \toc1 Ŋwe ayi Jɛmsi ásamé \mt2 Ŋwe ayi \mt1 Jɛmsi \mt3 ásamé \c 1 \s1 Matame \p \v 1 Me Jɛmsi, memkpané defwɛ́ Ɛsɔwɔ ne Ata Jisɔs Kras ne nsámé ŋwɛ yina ɛta ɛnyú bɔɔ́ Jisɔs abi détyaá déjyɛɛ́ né mme meko. Ntamege ɛnyú. \f + \fr 1:1 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Né ukwene bɔ ŋwɛ abifɔ ásá wyɛ nnó Matoó Isrɛli 12. Ne ɛlu wáwálé nnó Jɛmsi ájɔɔ́ mbɔ, atome mbɔ nto ɛle ne bɔɔ Jisɔs ako.\f* \s1 Bɛ́ge ne nechɔ́chɔ́ gébégé depɔ détomégé ɛnyú \p \v 2 Aŋmɛ ba, yɛndégébé depɔ déké détomége ɛnyú, né ɛta nyú ɛ́bɛ́ metɔɔ́ megɔmegɔ. \v 3 Tɛ́ge nnó depɔ ɛtíré détómege mbɔ ɛnyú délúlé mamfwɔré mbɔgé ɛnyú défyɛ́ matɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ wáwálé. Depyɛɛ́ nnó ɛnyú débɔ́ ɛshyɛ mangbárégé matɔɔ́. \v 4 Ne debɔ mangbárégé matɔɔ́ nyú yɛ́ndégébé, pyɛ́ge mbɔ nnó débɛné né depɔré Ɛsɔwɔ né yɛ́ndé meti, dékaá cháŋéné yɛ́ndégenó ɛyigé ɛnyú dépyɛɛ́. \v 5 Mbɔgé muú nyú ala kaágé genó ɛyigé ji abɔɔ́ mampyɛ, ánɛ́mmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ. Achyɛgé nyɛ ji majyɛɛ́. Ɛsɔwɔ achyɛge majyɛɛ́ ne metɔɔ́ megɔmegɔ akpɛge fɔ mbaá muú ayi agíge ji. \p \v 6 Yɛ́mbɔ muú aké anɛnemmyɛ, ákamé ne metɔɔ́ ɛma ábɛgé fɔ ne dembyɔ́. Akaá nnó muú ayi ábɛɛ́ ne dembyɔ́, alu ɛké ŋgbannyi ɛbɛɛ́ mega, ayi mbyo nnyi átene ájyɛɛ́ yɛ́ndé ɛ́gbɛ́. \v 7-8 Muú ayi áwyaá matɔɔ́ apea, áfɛ́rege depɔ deyaádeyaá né genó ɛyigé ji apyɛ. Gɔfɔgé muú yimbɔ ɛ́kagé áféré nnó Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ́ ji genó fɔ́ cháchá. \s1 Muú gekpo ne muú gefwa \p \v 9 Yɛ́ndé meŋmɛ́ ayi álú mbya ábɛ́ ne nechɔ́chɔ́ nnó aŋea gemɛ né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, \v 10 Wyɛ́mbɔ ntó ne yɛ́ndé meŋmɛ ayi áwyaá gefwa, abɔɔ́ mambɛ ne nechɔ́chɔ́ nnó Ɛsɔwɔ apyɛ ji alu lé muú ayi akɔ́ɔ dekɔ né mbɛ ushú wuú. Néndé, ábɛ́légé nyɛ fɔ́ mamgbó ndɛre ukoó byá mewaá úgbóo. \v 11 Mŋmɛɛ́ ɛ́tyɛgé ne gelu, ɛdo ukoó bya mewaá bimbɔ úwáŋese úgboó, ulɔɔ́ ɛbwɔ́ unó. Wyɛ́mbɔ ntó ne muú gefwa ágboó gébégé akwɔlégé mati gefwa jií. \s1 Mmuameno átánégé fɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ \p \v 12 Muú ayi ágbárege metɔɔ́ wuú gébégé depɔ détómégé ji abɔɔ́ méjé, néndé gébégé atɛnégé ne ɛshyɛ apwɔgé depɔ ɛtiré mbɔ, Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ji nsá ayi ji anyɛ́meno manchyɛɛ́ bɔɔ́ abi ágboó ne ji. Nsá yimbɔ ɛ́lé geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. \v 13 Depɔ déké détené múu né mmuameno, ɛ́kagé ajɔɔ́ nnó, “Ɛsɔwɔ ne ámmuáme ji,” yɛ́ genó gépɔ́ ɛyi gékáge té Ɛsɔwɔ né mmuameno nnó gété ji ápyɛ gabo. Ne Ɛsɔwɔ ntó aténé fɔ muú ne mmuameno. \v 14 Yɛ́mbɔ ɛ́le ufɛ́ré uboubo ɛbi útánege ɛse matɔɔ́ ne únyúu ɛsé dékpɛ́ né gabo. \v 15 Ubi ujágé ɛse né matɔɔ́ dɔɔ́, úténe ɛse né gabo ne gabo ntó gébégé awɛgé aŋeágé achwɔ ne negbo. \p \v 16 Aŋmɛ ba abi ngboó ne ɛnyú, dékamégé fɔ muú ápyɛ ɛnyú déno mewaá. \v 17 Yɛndé ɛchyɛ ɛwé ɛ́lú melɔ́mélɔ́ ne cho, ɛ́tánege mbaá ntɛ ɛsé Ɛsɔwɔ ayi ákwyɛ́ unó uko ɛbi úgɛ́nége né mfaánebuú. Unó bi úgɛ́nege né mfaá úkwɔ́rege malu, ne Ɛsɔwɔ akwɔ́régé cháchá. \v 18 Ɛsɔwɔ ndɛre ji ákɛlege, akɛ ne mekomejɔɔ́ wuú ayi álu wáwálé abyɛ ɛsé mambyɛ yi mekɛ. Ápyɛmbɔ nnó ɛsé débɛ́ genógé mbɛ, ɛyige jimbɔɔ́ ajyaá nnó gébɛ́ ɛjií né geluágé unó uko ɛbí ji ákwyɛɛ́. \s1 Wúge mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ dépyɛ́gé unó bí ájɔɔ́ \p \v 19 Aŋmɛ ba, abi ngboó ne ɛnyú, tege nnó yɛ́ndémuú nyú akpome mmyɛ mánwúge unó, asɛ gebe ne ajɔge unó ne asɔge fɔ metɔɔ́ wáwá. \v 20 Nénde matɔɔ́ áke ásɔɔ́ bɔɔ́, ákágé pyɛ fɔ unó ulɔ́úlɔ́ ɛbi Ɛsɔwɔ ákɛlege nnó ápyɛ. \v 21 Ne manjyɛ mbɛ gétú ɛyigémbɔ, lyage yɛ́ndé gepɔ gebogebo ɛyi gétené ɛnyú mampyɛ gabo, ne lyáge ntó ufɛre uboubo bi ɛnyú dewyaá ne atɛ. Chyɛ́ge gemɛge nyú mbaá Ɛsɔwɔ dékámé ne meko mejɔɔ́ ayi ji afyɛɛ́ mmu matɔɔ́ nyú, néndé mekomejɔɔ́ yimbɔ ne ákage pyɛ ɛnyú dépó negbo. \p \v 22 Débɔ́ mambɛ bɔɔ́ abi ápyɛ genó ɛyigé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ájɔɔ́ge, délagé fɔ manwúgé wuú. Deké dewuú délá dépyɛ genó ɛyigé ajɔɔ́ge, ɛbyɛnnó debwɔlege gemɛge nyú. \v 23 Ne mbɔgé muú awúgé mekɔmejɔɔ́ Ɛsɔwɔ álá pyɛɛ́ genó ɛyigé ajɔɔ́, muú yimbɔ alu ɛké muú ayi ápɛ́le gemɛ jií né ɛ́fɛɛ́, \v 24 agɛgé ndɛre ushu bií úlú atanégé ajyɛgé ɛ́wyágé ajinte ndɛre ushu bií úbɔ́ úlú. \v 25 Né mbaá muú ayi ágií mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ chánchá ayi áférege bɔɔ́ né mmu gabo ne negbo, ne ajyɛɛ́ mbɛ mampyɛ́gé genó ɛyi mekomejɔɔ́ yimbɔ ájɔɔ́, Ɛsɔwɔ ajéle ji né yɛ́ndégenó ɛyigé ji ápyɛ́ɛ. Alu muú ayi álá wuú mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ wuú, apyɛ genó ɛyigé ájɔɔ́. \p \v 26 Mbɔgé muú afɛre nnó anoge Ɛsɔwɔ chánchá ne álá gbárégé nénɔ́mé nií né mbaá unó bi ji ajɔɔ́ge, abwɔlége lé gemɛ jií ne yɛ́ndégenó ɛyigé ji ápyɛ́ɛ né mabɔ Ɛsɔwɔ genome mme detu. \v 27 Unó ɛbí úlú cho ne pópó né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ Ntɛ ɛsé, ɛbí ji ákɛ́lege nnó aŋkwɔle bií ápyɛ́gé úlú nnó, ábɔ́ mampoógé baá ulame ne akwí andée né ɛfwyale bwɔ́. Ábámé gemɛge bwɔ́ nnó ɛ́kagé unó uboubo ɛbi mme úchɔ́ ɛbwɔ́. \c 2 \s1 Lyaáge mansɛ́lé bɔɔ́ abifɔ nnó áŋeá gemɛ ápwɔ abifɔ \p \v 1 Aŋmɛ ba, tɛ mbaá défyɛɛ́ matɔɔ́ nyú ne Ata sé Jisɔs Kras, Ata ayi ɛ́nógé, ɛ́lɔ́mé fɔ́ nnó dékpɛɛ́gé bɔɔ́ abifɔ dépwɔ́gé abifɔ. \v 2 Désɛ́ nnó bɔɔ́ ápeá áchwɔ́ kpɛ mbaá ayi ɛnyú dégbarege ujwɔ́lé. Ama awyá ŋka, afyɛ́ mandeé malɔ́málɔ́, afyɛ́ ntó bɔ nkpáganɛré abi ájamé ŋka dɔɔ́ né denɔré amu tií. Ayi fɔ alu muú gekpo, afyɛ uchálé mandeé. \v 3 Ɛnyú désɛ muú ayi afyɛɛ́ mandeé malɔ́málɔ́ ne ɛ́nógé dejɔɔ́ ne ji nnó, “Ata gɛ́ geluɔ́gé ɛ́nógé na jwɔ́lé fa.” Ne débwɔlé mmyɛ, mbaá muú gekpo deké, “Tɛ́né ɛ́wu,” ɛ́lá pɔ́ mbɔ wɔ́, “Chwɔ́ jwɔ́lé fa né metɔɔ́ gepú.” \v 4 Depyɛgé mbɔ, delɛre mbɔ le áŋgyá né geluage nyú ne desɔɔ́ mpa ne ufɛ́ré uboubo. \p \v 5 Aŋmɛ ba abi gejeé, nénege matu déwú mechɔ́ ɛwé nkɛ́lege mangaré ɛnyú. Ɛsɔwɔ ajya mɛ́ bɔɔ́ abi áfɛré nnó álú gekpo, ákwane fɔ mambɛ bɔɔ́ abi áwyaá gefwa né depɔre ɛsɔwɔ wɔ, nnó ɛbwɔ́ ne álú abi áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne Ata Jisɔs wáwálé. Ɛbwɔ́ ntó ne álú bɔɔ́ abi anyɛɛ́ nyɛ́ gefwa ɛyigé ji ábɔ́ anyɛɛ́ nyá meno nnó achyɛge bɔɔ́ ako abi ábɔɔ́ gejeé ne ji. \v 6 Ɛnyú debyaá bɔɔ́ gekpo, pɔ́ nnó bɔɔ́ maŋka ne áfwálege ná ɛnyú? Ɛbwɔ́ ne ájáme ɛnyú dékpɛ́ne unɔɔ́ mpa né máchá ɛso. \v 7 Pɔ́ nnó wyɛ́ ɛbwɔ́ ntó ne áchɔɔ́ gechánchágé mabɔ Ata nyú ayi ɛnyú délú bɔɔ́ bií? \p \v 8 Mbɔgé ɛnyú dékɛlege mampyɛ genó ɛyi gélú cho, débɔ́ mámbele gekpɛ́kpɛ́gé ɛbɛ́ ɛwé ɛ́lú né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ mfwa sé. Ɛbɛ́ wémbɔ ɛjɔɔ́ge ɛ́ké, “Bɔ gejeé ne ntɛ meŋmɛ́ wyɛ ndɛre ɔbɔ ne gemɛ jyɛɛ́.” \v 9 Yɛ́mbɔ deké desɛle bɔɔ́ abifɔ nnó áŋeá gemɛ ápwɔ abifɔ dépyɛ gabo, ne ɛbɛ́ ɛwémbɔ ɛgbaré ɛnyú ndɛre bɔɔ́ abi ákwené ɛbɛ́. \v 10 Yɛ́ ɛ́bɛ́lé nnó, muú anogé mabɛ́ Ɛsɔwɔ ne ákwegé ɛ́ma ɛbyɛnnó akwé mbɔ ɛlé ájí mako. \v 11 Néndé muú ayi ájɔɔ́ nnó “Ɔ́kwegé ulɔ” wyɛ́ ji ne ájɔɔ́ ntó nnó“Ɔwagé muú.” Gétú ɛyímbɔ, mbɔgé muú awagé ntɛ akwé ɛbɛ́ Ɛsɔwɔ, yɛɛ́ ɛlé álá kwe ulɔ wɔ́. \v 12 Gétú ɛyina, ngarege ɛnyú nnó yɛ́ndégenó ɛyi dejɔɔ́gé ne yɛ́ndégenó ɛyi dépyɛɛ́, pyɛ́ge ndɛre bɔɔ́ abi ákaá nnó bií uma Ɛsɔwɔ asɛle nyɛ mabɛ áyina, ayi áferege ɛbwɔ́ né gabo ápa mpa bwɔ́. \v 13 Mbɔgé muú ála gɛ meshwɛ ne ntɛ meŋmɛ́ wuú wɔ́, Ɛsɔwɔ ntó agɛ́ né fɔ́ ji meshwɛ gébégé aké apane mpa bɔɔ́. Yɛ́mbɔ muú ayi ágɛ́ne meshwɛ ne atɛ áŋmɛ́ akpɛne unɔɔ́ mpa Ɛsɔwɔ tágátágé. \s1 Metɔɔ́ mamfyɛ ne Ɛsɔwɔ ne ulɔɔ́ melu \p \v 14 Aŋmɛ ba, mbɔgé muú ajɔɔ́ge mbɔ nnó áfyɛɛ́ metɔɔ́ wuú ne Jisɔs Kras ne álá lɔ́mé melu, galɔ́gálɔ́ awuú alu mbɔ fɔ́? Gefɔɔ́gé metɔɔ́ ɛwé ji áfyɛ́ mbɔ nnó ɛkage pyɛɛ́ Ɛsɔwɔ afere ji né unɔɔ́ mpa né bií ɛbi kwyakwya? \v 15 Désɛ́ nnó aŋmɛ́ fɔ ápɔ́ ne mandeé ne genó ɛyigé anyɛɛ́ yɛ́ndé bií. \v 16 Ne muú nyú agɛgé ɛbwɔ́ atamé lé ɛbwɔ́ támege aké, “Dekɛ oo” Ɛsɔwɔ ájé ɛnyú debɔ́ mandeé ne menyɛɛ́ ayi dekɛlege yɛ́nde bi. Mbɔgé átamégé ɛbwɔ́ mbɔ, álá chyɛ́ ɛbwɔ́ genó ɛyigé ɛbwɔ́ ákɛ́lege wɔ́, ápoó mbɔ ɛbwɔ́ né ndé meti? \v 17 Gɛ́ge yɛ́ nnó mbɔgé muú ake áfyɛɛ́ wyɛ́ metɔɔ́ ɛ́wú ɛ́wú ne Kras ne álá lɔ́mé melu, metɔɔ́ ɛwé ji aké mbɔ afyɛ́ ne Kras ɛ́lú detú. \p \v 18 Ndɔ fɔ muú fɔ akage jɔɔ́ aké, “Mfyɛɛ́ lé metɔɔ́ wa ɛ́wú ɛ́wú ne Kras, ne ayifɔ aké me ntó mpyɛ ɛlé ulɔ melu ɛbi Ɛsɔwɔ akɛ́lege”. Né ɛ́gbɛ́ wa, ngige muú ayi mbɛ nnó lɛ́ré me gefɔɔ́ ɛyigé wɔ ɔ́fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, ɔlá lɔ́mé melu, ne me ntó nkeré nlɛré wɔ metɔɔ́ wé me mfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ né ulɔɔ́ melu bi me mpyɛ́ɛ. \v 19 Ɛnyú dékamé nnó Ɛsɔwɔ alu ama ɛwémbɔ ɛ́lɔ́, yɛ́mbɔ tége nnó aló nchyɛ ntó ákamé mbɔ ne ɛ́pyɛ abi áwére gbagba ne ɛfɔ. \p \v 20 Wɔ muú defɔɔ́ délá pɔ́ wɔ, ɔkɛlege nlɛ́ré wɔ nnó muú áfyɛgé metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ álá lɔ́mé melu, metɔɔ́ wé ji afyɛɛ́ mbɔ ɛ́pɔ́ yɛ́ ɛké genó? \v 21 Pɛ́ gekwénégé ntɛ sé Abraham. Ndé gepyɛ́ Ɛsɔwɔ asɛlé ji nnó alu cho né mbɛ ushu wuú? Ɛle genó ɛyigé ji ápyɛ́ né gébé ɛyimbɔ. Ndɛre ásɛle Asek maá wuú anɛre mfaá geluɔ́ ɛyigé áchyɛ́ge gepɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó ápyɛ gepɛ ɛta wuú. \v 22 Gɛ́ yɛ́ ndɛre metɔɔ́ we ji áfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛkɛne gelua ne genó ɛyigé ji ápyɛɛ́. Genó ɛyigé ji apyɛɛ́ gélɛre chánchá nno metɔɔ́ ɛwe ji afyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛkwane. \v 23 Genó ɛyigé ŋwɛ Ɛsɔwɔ ájɔɔ́ gelu cho nnó, “Abraham áfyɛɛ́ metɔɔ́ wuú ne Ɛsɔwɔ. Ɛ́pyɛ́gémbɔ Ɛsɔwɔ asɛ ji nnó alu cho né mbɛ ushu wuú.” Bɔɔ́ ntó áké, ji alu “Mejeé Ɛsɔwɔ.” \v 24 Gɛ́ge yɛ́ nnó ɛ́lé né ulɔɔ́ melu ɛbi muú apyɛɛ́, ɛbi Ɛsɔwɔ akɛ́lege ne asɛ́le muú nnó alu cho né mbɛ ushu wuú, ɛ́pɔ́ fɔ́ metɔɔ́ mamfyɛ ne ji ɛ́wú ɛ́wú. \p \v 25 Gɔge mma mɛɛ́ ɛnyú né mechɔ́ ɛwé fɔ. Tége Rahab ayi ábɔ́ álu nya mendée ɛno. Ji asɛ nya bɔɔ Isrɛli fɔ abi átɔme nnó áchwɔ ápɛ mewaá bibií, anɛ ɛbwɔ́, apoó ɛbwɔ́ ábó né meti ɛwé cha ákere. Getu ɛyigémbɔ Ɛsɔwɔ asɛ nyá ji nnó álu cho né mbɛ ushu wuú. \p \v 26 Wyɛ́ ndɛre mendoó ɛ́tanégé muú mmyɛ alaá geŋkwɔ́, wyɛ́ mbɔntó ne muú afyɛgé metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ álá pyɛɛ́ ulɔɔ́ melu ɛbi Ɛsɔwɔ akɛ́lege, metɔɔ́ ɛwé áfyɛ́ mbɔ ɛ́lú detú. \c 3 \s1 Gbárege mánɔ́mé nyú \p \v 1 Aŋmɛ́ ba, ɛ́lɔ́mé fɔ́ nnó ɛsé gejamé démmyɛ́gé nnó débɛ́ ánlɛré né gepúgé Ɛsɔwɔ, néndé dékaá nnó Ɛsɔwɔ achɛrege nyɛ mpa ɛsé abi délɛ́rege apwɔ ayi bɔɔ́ abifɔ. \v 2 Ɛse ako depyɛɛ́ mɛ́ gyɛɛ́ né gejamégé mati. Ne mbɔgé ɛ́lú wáwálé nnó muú akwe fɔ́ nekwené meno né mejɔɔ́ wuú wɔ́, ɛ́byɛɛ́nnó apɔ́ gyɛɛ́ ne akagé gbáre menyammyɛ wuú. \v 3 Démɛɛ́ mechɔ́ ɛwé ná ne mpɔ mekágálá. Defyɛgé ŋkpɔkɔvɛ́ né meno wuú, depyɛɛ́ nnó awu ɛse. Ne dékaágé já ji ájyɛ́ yɛ́ndé mbaá yi dekɛlege. \v 4 Démɛɛ́ ntó ndɛre ɛsogeka ɛwé ɛkɛ́ne né ɛbɛɛ́ mega ɛ́lú. Yɛ́ ɛlé ɛ́ŋeá, mbyo nnyi akpane ɛ́wú. Muú ayi ajíi ɛkpé akágé sɛ́ maá genó nkane nsɔm ásɔ́ ɛ́wú ɛ́jyɛ́ yɛ́ndé mbaá ayi ji ákɛ́lege. \v 5 Wyɛ́mbɔ ne nénɔ́mé mekwaá nélú. Yɛ́ ɛlé nélú kɔɔ́, né wyaá uto né menyammyɛ mekwaá ne nejɔɔ́ge depɔ kpakpa. \p Tége ntó ndɛre mbe mewɛ ákáge sɔ́ gekpɛ́kpɛ́gé mewaá wum wum wum. \v 6 Nénɔ́mé nélú ntó ɛké mewɛ, nélú mbaá ayi gabo mme meko átánege, wyɛ ne ásane achɔ yɛ́ndé mbaá né menyammyɛ mekwaá. Nénɔ́mé né lwɛɛ́ge mewɛ ɛwé ɛsɔɔ́ geŋwágé mekwaá, ɛ́lɔ́ né dembáné kpaá tɛ ágboó. Mewɛ ɛwémbɔ ɛ́tánege né mbaá danchɔmeló jimbɔɔ́. \v 7 Ɛsé akwaá dekage nkane ábélege ufɔɔ́ menya ufɔɔ́ ufɔɔ́. Debelege mɛ menya ɛyi mewaá ne ɛyi nnyi, mmyɔ ne denywɔne, depyɛ ɛ́jí ɛwuú ɛsé. \v 8 Yɛ́mbɔ muú akaágé gbare nénɔ́mé nií nnó néwuge ji. Nélú genó gebo, muú akaágé gbáre fɔ néní ne nchyɛ ayi néní néwyaá awane muú. \v 9 Ɛsé desɛle nénɔ́mé dechyɛge matame mbaá Ata ne ntɛ sé Ɛsɔwɔ, desɛle ntó néní deshyɛɛ́ bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ nnó áfú ji. \v 10 Meno ɛ́wú ne matame ne mashyɛ atanege wyɛɛ́. Áŋmɛ́ bá, gefɔɔ́gé genó ɛyina gékwané ne ɛsé wɔ́. \v 11 Manaá manyú ne ami mámyáme mátánégé fɔ́ né ɛmbú nnyi ɛ́ma. \v 12 Áŋmɛ́ bá, dánfelé awɔ́mé fɔ́ mashu, ne ula ushi úwɔ́mé fɔ́ ntó dánfelé. Wyɛmbɔ ntó ne, ɛmbú nnyi ɛwé ɛ́wyá manaá malɔ́málɔ́ ɛ́lá tánégé né ɛbɛɛ́ mega. \s1 Deŋga tire detanege mbaá Ɛsɔwɔ \p \v 13 Mbɔgé muú nyú fɔ ama alu ayi áwyaá deŋga, ne akaágé ndɛre Ɛsɔwɔ akɛ́lege nnó ɛse débɛ́, geŋwá jií geko gelɛré nnó awyaá deŋgá ne ake alɛrege ulɔɔ́ melu bií, áshúlé mmyɛ jií mme. Gɛ́ gepɔ yi gélɛ́rege nnó muú awyaá deŋga mbɔ. \v 14 Yɛ́mbɔ mbɔgé ɛnyú deke demmyɛ demboó ne atɛ ne dékɛlege wyɛ́ lé nnó áwú ɛnyú ambií, ɛ́kagé débwɛ́gé mmyɛ nnó dewyaá déŋga. Désɛgé ntó gebyɔ́ dékwéré wáwálé. \v 15 Gefɔɔ́gé déŋga ɛtiré na détané fɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ wɔ́. Détané fá mme délúlé déŋgáré akwaá ne ɛtire aló nchyɛ. \v 16 Yɛ́nde mbaá ayi bɔɔ́ ábɛgé áke ámmyɛ demboó ne atɛ ne áké ákɛ́lege nnó ɛbwɔ́ ambií ne ábɔ́ unó ápwɔ́ abifɔ, ɛ́fɛɛ́ ntó ne mawámé ne yɛ́ndé gefɔɔ́gé gabo abɛɛ́. \v 17 Yɛ́mbɔ deŋga ɛtíre détánege mbaá Ɛsɔwɔ délú chá. Muú ayi awyaá gefɔɔ́gé deŋga ɛtire na abɛɛ́ fɔ ne deba né metɔɔ́ wuú. Abɛ ne nesɔ ne atɛ aŋmɛ, abɛɛ́ muú nyámeé, atoó fɔ́ mekpo, agɛne meshwɛ ne atɛ aŋmɛ́ dɔɔ́. Alɔme melu, álɛ́régé fɔ áŋgyá ne abɛɛ́ fɔ́ muú dembwɔ́lé. \v 18 Bɔɔ́ abi ápyɛ nesɔ abi ápoóge ntó atɛ abifɔ nnó ákɛ́né né mmu nesɔ, ágɛne nyɛ galɔ́gálɔ́ dɔɔ́ ayi átánege mbaá unó bi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́. \c 4 \s1 Dényɛɛ́gé fɔ́ dejeé ne geŋwáge mme \p \v 1 Ndé genó gepyɛɛ́ ne ɛnyú déwámege, demmyɛ ne atɛ? Pɔ́ lé gétúgé mmwɔ́lé unó mme? Ubi ne ummyɛ ne ɛnyú né matɔɔ́. \v 2 Ɛnyú dekɛlege mambɔ unó bi dela pɔ ne ubi, ɛfɛɛ́ mbɔ ne dewane ate. Denyɛɛ́ manwaá, dégɛ́né fɔ́ unó úbi ɛnyu dekɛlege, nkaáwú ne démmyɛ́ɛ, déwámege ne atɛ. Ne ula bi délá bɔ unó bi dékɛ́lege úlú nnó, degíge fɔ Ɛsɔwɔ nnó achyɛɛ́ ɛnyú ubi. \v 3 Ndɔfɔ degiíge Ɛsɔwɔ nnó achyɛ́ ɛnyú unó bimbɔ, achyɛ́gé fɔ néndé degiíge ne ufɛ́ré uboubo. Dekɛlege nnó achyɛgé ɛnyú déchɔ né mmwɔ́lé unó mme nnó depyɛ nkane ɛjií ɛnyú. \v 4 Ɛnyú delu ɛké andée abi ákwéne malɔ. Dekaá nnó mbɔgé muú aké agboó ne unó mme yina alu muú mawámé Ɛsɔwɔ wɔ́? Yɛ́ndémuú ayi abɔɔ́ gejeé manyɛɛ́ dejeé ne unó mme, alu muú mawámé Ɛsɔwɔ wáwálé. \v 5 Ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ɛsɔwɔ abɔ gejee ne mendoó ɛwe ji afyɛɛ́ ɛsé ne menyammyɛ dɔɔ́.” Nénde alu ɛke menɔ ayi álá kɛlege nnó mendée wuú akwe ulɔ. Défɛrégé fɔ́ nnó genó ɛyina gelú detú. \v 6 Yɛ́mbɔ, Ɛsɔwɔ apoóge ɛse dɔɔ́ wyɛ́ ndɛre ŋwɛ wuú ájɔɔ́ aké, “Ɛsɔwɔ ashyaá yɛ́ndégenó ɛyigé bɔɔ́ abi ábwɛge mmyɛ ákɛlege mampyɛ, yɛ́mbɔ apoóge bɔɔ́ abi áshúlege mmyɛ ɛbwɔ́ mme.” \p \v 7 Gétú yina, lyaáge Ɛsɔwɔ ábɛ́ mfwa nyú. Tɛ́nege ukɔ́lɔ́ ne danchɔmeló ne aboó nyɛ ɛnyú. \v 8 Chwɔ́ge kwɔ́kwɔ́lé ne Ɛsɔwɔ, mbɔgé dechwɔge kwɔ́kwɔ́lé ne Ɛsɔwɔ, ji ntó achwɔ́ kwɔ́kwɔ́lé ne ɛnyú. Ɛnyú bɔɔ́ abi dépyɛɛ́ gabo, férege amu né gabo yi ɛnyú depyɛ́ɛ, ɛnyú bɔɔ́ abi dedoó manaá dedoó maweé, tɛnege meti ɛ́má ne matɔɔ́ nyú mmu pópó. \v 9 Tége gabo ayi ɛnyú depyɛɛ́, débɛ́ meshwɛ, désómégé, délilí mánsé áshúlégé. Démagé jwase jwane, somege lé somege. Debɛge fɔ ne metɔɔ́ megɔ́mégɔ́, bɛ́gelé meshwɛmeshwɛ. \v 10 Shulégé mmyɛ ɛnyú mme né mbɛ ushu Áta, depyɛgé mbɔ abwɛge nyɛ ɛnyú ntó mfaá. \s1 Déjɔɔ́gé fɔ́ depɔ debodebo ne atɛ aŋmɛ́ \p \v 11 Aŋmɛ́ ba, dejɔɔ́gé fɔ depɔ debodebo ne atɛ. Mbɔgé muú ajɔɔ́gé mejɔɔ́ mebomebo ne ntɛ meŋmɛ wuú, yɛ asɔge mpa wuú mbɔ, ɛbyɛnnó ajɔge mbɔ atome ne ɛbɛ Ɛsɔwɔ ne ajɔ́ge mbɔ lé nnó ɛpɔ́fɔ́ cho mánsɔ́ mpa. Mbɔgé ajɔgé nnó ɛbɛ ɛpɔ́fɔ́ cho, ɛbyɛnnó ji ábélege se ɛbɛ́, ne asɛle gemɛ jií nnó apwɔ ɛbɛ́ Ɛsɔwɔ. \v 12 Ɛ́lé Ɛsɔwɔ mbií ne awyaá utó mánchyɛɛ́ bɔɔ́ ɛbɛ́ ne mámpa mpa bwɔ́. Ji ntó ne awyaá utó mámpyɛ muú atané né unɔɔ́ mpa. Ji ntó ne awyaá utó manwá muú. Wɔ ɔfɛré nnó ɔlu waá ayi ɔ́tɛnege ɔ́jɔɔ́ge gabo mbaá meŋmɛ́ wyɛ? \s1 Lyaáge mmyɛ mebwɛge \p \v 13 Wúge, ɛnyú bɔɔ́ abi déjɔɔ́ge nnó, “Waá fina, waá geyana dejyɛɛ́ nyɛ gefɔɔ́gé melɔ ɛwe. Debɛlege ɛ́wu genógé nŋmɛ, dekɛne gese ne debɔɔ́ nyɛ́ nsa ŋka.” \v 14 Ɛnyú dejɔɔ́ge mbɔ dekaá nnó geyána abɛɛ́ nnó? Geŋwáge nyú gébɛɛ́ nyɛ nnó? Geŋwáge nyú gélú ɛké gekógé dondo, ɛyi géchwɔgé gélá wyágé mankaá. \v 15 Ɛnyú débɔ́ manjɔɔ́ lé nnó, “Mbɔgé Ɛsɔwɔ ajɔɔ́gé nnó denyɛ́ geŋwá, denyɛ́ nyɛ geŋwá dépyɛ yɛ́ndégenó.” \v 16 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛnyú délú deteé wyɛ geŋwá ne nsá ŋka, debwɛge mmyɛ ne dewyaá nepá. Mmyɛ mebwɛge ɛyimbɔ ɛlɔme fɔ́. \p \v 17 Tége nnó mbɔgé muú akaá genó gelɔ́gélɔ́ ɛyigé ji abɔɔ́ mampyɛ ne álá pyɛɛ́ géjí wɔ́, apyɛɛ́ mbɔ ɛlé gabo. \c 5 \s1 Afwa ŋka ágɛne nyɛ ɛfwyale \p \v 1 Wúge ɛnyú afwa ŋka, débɔ manlíli ne dekalege né gekpɛ́kpɛ́gé ɛfwyale ɛwé ɛchwɔɔ́ nyɛ ɛta nyú bií fɔ. \v 2 Gejamege unó bi ɛnyú déwyáa né mmu upú uchɔɔ, ne ugbáge únyɛɛ́ mandeé nyú. \v 3 Nférékáŋ achɔ mɛ ŋka nyú. Nférékáŋ yimbɔ alɛre nnó, wyɛ nkane áchɔɔ́ ŋka nyú, mbɔntó ne menyammyɛ nyú áchɔɔ́ge ndɛre mewɛ ɛsɔɔ́ genó. Mme achwɔɔ́ byɛ́ yɛ́mbɔ ɛnyú denywerege wyɛ maŋka nywerege né mmu upú nyú ɛké yɛ́ genó ɛyi géchwɔɔ́ pyɛ́ ɛnyú gépɔ́. \v 4 Wúge magbo ayi bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ utɔɔ́ né makɔɔ́ nyú álilí gétúgé maŋka áyi ɛnyú denyɛ́ɛ ɛbwɔ́ ne délá kɛ́légé manchyɛɛ́. Ɛ́fɛɛ́ ne ɛbwɔ́ álilí áshúlege ɛnyú ndo. Magbo ayi ɛbwɔ́ álilí gétúgé mbwɛ ayi ɛbwɔ́ ákyɛɛ́, akwɔne matú Anyátá Ɛsɔwɔ. \v 5 Ɛnyú denyɛɛ́ geŋwá fá mme depyɛ yɛ́ndégenó ɛyigé dékɛ́lege. Denyɛɛ́, dewɛne, deŋeage ɛké mpɔ́ mabɔ ɛyi ɛla kaá nnó fina ne áwáne nyɛ́ ɛ́jí wɔ. \v 6 Ɛnyú depyɛ ámpané mpa áke bɔɔ́ abi álá pyɛ́ gabo wɔ́ ákwé mpa. Déwá bɔɔ́ abi álu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ yɛ́ mmyɛ ádoré wɔ́. \s1 Kóge matɔɔ́ degilé Ata Jisɔs \p \v 7 Gétú yina áŋmɛ́ ba, ngarege ɛnyú nnó dékógé matɔɔ́, dégilé kpaá tɛ gébégé Ata Jisɔs Kras achwɔɔ́ nyɛ abané ɛsé fa. Fɛ́regé ndɛre mempyɛ́ makɔɔ́ ágilé mambɔ mbwɛ́ melɔ́mélɔ́ né mekɔɔ́ wuú. Ájwɔlege ákoge metɔɔ́ agilé manaá nnó ákwé, gébégé aké akwene ji agilé nnó mbwɛ́ áwɛ́. \v 8 Wyɛ́ mbɔntó ne ɛnyú débɔɔ́ máŋkó metɔɔ́, dépwagé néndé, gébé ɛyígé Ata Jisɔs akérege nyɛ́ géla kwɔ́kwɔ́lé. \p \v 9 Ndɛre dégilé aŋmɛ́ ba, déŋmenégé fɔ́ humhum déshúlégé atɛ ndo. Depyɛgé mbɔ debɛɛ́ gyɛ́ gébégé Ɛsɔwɔ aké apane mpa nyú. Nénde gébé ɛyigé Jisɔs gekpɛ́kpɛ́ge mempane mpa achwɔɔ́ géla kwɔ́kwɔ́lé. \v 10 Áŋmɛ́ ba, sɛ́ge gekagé nekɛ né bɔɔ́ ɛkpávɛ́ Ɛsɔwɔ, ɛbwɔ́ ágaré nyá mekomejɔɔ́ né mabɔ Ɛsɔwɔ. Ágɛ́ gejamégé ɛfwyale yɛ́mbɔ ájwɔlé metɔɔ́ kó. Kóge ntó matɔɔ́ ndɛre ɛbwɔ́ ápyɛɛ́. \v 11 Kaáge nnó ɛsé desɛ ɛbwɔ́ ndɛre bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ajéle ɛbwɔ́, néndé ɛbwɔ́ átɛne ne ɛshyɛ kpaá tɛ kwyakwyá. Ɛnyú debɔ́ dekaá ndɛre Job akogé nyá metɔɔ́ gébégé depɔ détome ji. Ne ndɛre Ɛsɔwɔ apyɛ́ nnó ɛwuú ɛfwyale ɛkwyá ne galɔ́gálɔ́. Wáwálé, Ɛsɔwɔ alɔme melu ne agɛne ɛsé ako meshwɛ \p \v 12 Áŋmɛ́ ba, wúge mechɔ́ kpaá ɛwé me nkɛ́lege mangaré ɛnyú. Yɛ́ndégébé muú ake akɛlege mánjɔɔ́ genó ásɛ́ gébé ɛ́kagé ákélé yɛ́ genó fɔ. Yɛ́ ɛ́bɛ́ ɛlé mabɔ mfaánebuú yɛ́ ɛle mme. Ákelégé yɛ́ genó fɔ́ cháchá. Mechɔ́ ɛ́bɛgé ɛwé ji ákámege ákámé “ɛh” ne ɛ́bɛgé ɛwé ji áshya, ashya “ŋgba.” Mbɔgé muú apyɛgémbɔ, ábɔɔ́ fɔ́ mpa ne Ɛsɔwɔ. \p \v 13 Mbɔgé muú nyú awyaá ɛfwyale ánɛmmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó ápoó ji. Mbɔgé muú nyú metɔɔ́ ɛ́gɔɔ́ ji, ákwá makwa áfɛɛ́ Ɛsɔwɔ. \v 14 Mbɔgé muú nyú ameé, ákú ákpákpá ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ áchwɔ́ ánɛ́ mmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ gétú ji. Áké anɛnemmyɛ áwaá ji maweé ne ánɛ mmyɛ né mabo Ata Jisɔs Kras nnó Ɛsɔwɔ ápyɛ́ ji átoó. \v 15 Mbɔgé ánɛgémmyɛ mbɔ, ne áfyɛgé metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, mmyɛmenɛne yimbɔ ɛ́pyɛ nyɛ muú nemée yimbɔ atoó. Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ́ menyammyɛ wuú atoó. Mbɔgé ápyɛgé unó uboubo Ɛsɔwɔ ájige nyɛ ntɛ gabo wuú. \v 16 Gétú ɛyína nchyɛge ɛnyú majyɛɛ́ nnó mbɔgé muú nyú apyɛ gyɛɛ́ mbaá ntɛ meŋmɛ́, ashu ɛku né gabo ayi ji ápyɛ́ ɛta wuú ne yɛ́ndémuú nyú anɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ ápyɛ́ ɛnyú détoó mbaá mameé nyú. Ne ɛnyú debɔ́ mánkaá nnó mbɔgé muú atɛnégé cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, mmyɛmenɛne jií ɛchyá ne ɛwyaá utó mampyɛ Ɛsɔwɔ apyɛ yɛ́nde gekpɛ́kpɛ́gé genó ɛyigé agi ji. \v 17 Tége Ɛlija. Abɔ́ alu mekwaá wyɛ́ ndɛre ɛsé. Anɛ nyá mmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ ne metɔɔ́ wuú meko nnó Ɛsɔwɔ ágbáré manaá. Ɛsɔwɔ agbaré nyá manaá né gebagé mewaá ɛyimbɔ. Mekwɛɛ́ ákwe kpaá tɛ né aŋmɛ alɛɛ́ ne geba yɛ́ ɛŋka manaá ɛ́chyɛ́ mme né gebagé mewaá Isrɛli wɔ́. \v 18 Ɛ́bɛ́légé, ama anɛ́mmyɛ ne Ɛsɔwɔ atɔ́ manaá matané mfaá makwé jegé jegé. Mme ala nywanywa ne unó úlɔ mánwɛ́né. \p \v 19 Aŋmɛ́ ba, mbɔgé muú nyú anogé mewaá alyágé meti ɛwé wáwálé ne muú fɔ apoógé ji akérége wyɛ, gɛ́ mechɔ́ melɔ́mélɔ́ mbɔ. \v 20 Kaáge nnó, yɛ́ndémuú nyú ayi ájáme muú ayi ápyɛɛ́ gabo nnó alyaá gabo ákéré meso mbaá Ɛsɔwɔ, ɛbyɛnnó aferé ji né negbo. Apyɛ ntó nnó Ɛsɔwɔ ájínte gejamégé gabo wuú.