\id HEB 59HEBDENU.SFM Denya New Testament June 2009 \h Hibrus \toc2 Hibrus \toc3 Hib \toc1 Ŋwɛ ayi ásamé mbaá bɔɔ́ Hibrus \mt2 Ŋwɛ ayi ásamé mbaá bɔɔ́ \mt1 Hibrus \c 1 \s1 Mekomejɔɔ́ ayi Ɛsɔwɔ apyɛ maá wuú agaré \p \v 1 Nyá mbɛmbɛ Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ ɛkpavé bií ágaré ukwené antɛ sé mekomejɔɔ́ wuú ndɔ, ndɔ ne ndɔ né mati ufɔɔ́ ufɔɔ́. \v 2 Ne nana ayi mme achwɔ byɛ, Ɛsɔwɔ apyɛ maá wuú agaré ɛsé mekomejɔɔ́ wuú. Maá wuú yina ntó ne ɛbwɔ́ ne ji akwyɛɛ́ yɛ́ndégenó fa mme chóncho. Ji ne Ɛsɔwɔ ábélé nnó abɛ menyɛɛ́ geteé unó uko ɛbi ji awyaá. \v 3 Ɛlé maá yina ne apyɛɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé ŋgɔ Ɛsɔwɔ ágɛnege. Ndɛre ji alú, mbɔntó ne Ɛsɔwɔ alu né mati mako. Mekomejɔɔ́ wuú awyaá utó ne ɛlé mekomejɔɔ́ wuú yina ne apyɛɛ́ nnó yɛ́ndégenó ɛyigé akwyɛɛ́ gekɛne cháŋéné. Ji anerege mampyɛ genó ɛyi gépyɛɛ́ Ɛsɔwɔ ashwɔnége gabo ayi bɔɔ́ ápyɛɛ́, afɛ́ mfaánebuú, ne ajwɔlé né melú ɛ́nógé né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ Ɛsɔwɔ Muú aŋeá Apwɔɔ́ amu. \s1 Maá Ɛsɔwɔ aŋeá gemɛ apwɔ́ makiɛ́nné Ɛsɔwɔ \p \v 4 Ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ apyɛ maá wuú aŋea gemɛ apwɔ́ makiɛ́nné jií wyɛ ndɛre mabɔ ami Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ji málɔ́mé mapwɔ́ ami bwɔ́. \v 5 Ɛsé dékaá mbɔ néndé Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ fɔ́ ne ɛkiɛ́nné fɔ nnó, “Wɔ ɔlú Maá wa, fina nla Ntɛ wyɛ.” Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ yɛ́ ntó ató ne ɛkiɛ́nné fɔ́ nnó, “Me mbɛɛ́ nyɛ Ntɛ wuú ne ji abɛɛ́ nyɛ Maá wa.” \v 6 Ne gébégé Ɛsɔwɔ atɔ́me maá mbɛ wuú fa mme ama jɔɔ́ aké, “Gɔ́gé makiɛ́nné ya ánógé ji.” \v 7 Gɛ genó ɛyigé ajɔɔ́ atómé ne makiɛ́nné Ɛsɔwɔ aké, “Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ makiɛ́nné jií álu ɛké mbyo ne apyɛ baá utɔɔ́ bimbɔ álu ɛké manɔ́mé mewɛ.” \v 8 Yɛ́mbɔ ajɔɔ́ ató ne Maá wuú aké, “Ɛ ɛ́ Ɛsɔwɔ, gefwa jyɛ gebɛɛ́ tɛ kwyakwya ne kwyakwya, ɔgbarege nyɛ gefwa jyɛ né meti ɛwé ɛlú cho ne melɔ́mélɔ́. \v 9 Wɔ ɔgboó ne genó ɛyi gelú cho ne ɔpaá gepɔgé bɔɔ́ abi álá ábelegé mabɛ Ɛsɔwɔ. Gɛ ula bi me Ɛsɔwɔ, muú nlú Ɛsɔwɔ wyɛ njyaá wɔ nnó ɔbɛ ne ŋgɔ yi apyɛ metɔɔ́ ɛgɔɔ́ wɔ ɛpwɔɔ́ atɛ ájeé byɛɛ́.” \v 10 Ama jɔɔ́ ntó ne maá wuú aké, “Wɔ, Ata, né ula ulɔɔ́ ɔkwyɛɛ́ mme, ne ɔkwyɛɛ́ yɛ́ndégenó ɛyi gelú né mfaánebuú ne ammu jyɛ. \v 11 Unó bina uchɔgé nyɛ né meso gébé, ne wɔ mbɔɔ́ ɔbɛɛ́ nyɛ tɛ kwyakwya. Ubi uko ugboó nyɛ manaá ɛké ukwene mandeé, \v 12 ne wɔ ɔkɔɔ́ nyɛ ubi ntó ɛké gekwenege nkú ne ɔkwɔ́régé nyɛ ubi ɛké muú akwɔ́régé ukwene mandeé ne ayi makɛ. Yɛ́mbɔ, wɔ mbɔɔ́ ɔkwɔ́régé fɔ́ ne geŋwá jyɛ gebyɛɛ́ fɔ́ tɛ kwyakwya.” \v 13 Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ fɔ́ ne ɛkiɛ́nné wuú fɔ genó ɛyigé ji ajɔɔ́ ne maá wuú nnó, “Jwɔlé fa né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ wa, kpaá tɛ mpyɛɛ́ bɔɔ́ mawáme byɛɛ́ akwene ɛké geluɔ ɛyigé ɔnɛ́rege uká byɛɛ́ mfaá.” \p \v 14 Ne makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ako úlú le mandoó ayi ápyɛɛ́ utɔɔ́. Ɛsɔwɔ atɔmé nnó ápoógé bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ áwenege nyɛ gemɛ́ge bwɔ́. \c 2 \s1 Fyɛgé mekpo né wáwálé ayi déwuú \p \v 1 Tɛ ndɛre ɛsé dekaá unó bina debɔ́ mamfyɛge mekpo né ubi chaŋéné nnó ɛ́kágé deno mewaá. \v 2 Ɛsé dékaá nnó mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi makiɛ́nné jií ágaré ukwene antɛ sé alu wáwálé, ne bɔɔ́ abi álá bélé ji wɔ ne abi atoó ntó mekpo, agɛ́ wyɛ ɛfwyale ɛwé ɛkwane ne ɛbwɔ́. \v 3 Ndɛre ɛlúmbɔ́, mbɔgé ɛsé abi déwuú gekpɛkpɛge mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi áwenege gemɛ́ge bɔɔ́, debyage ji, dépyɛɛ́ mbɔ nnó ne ɛsé débo ɛfwyale? Ata jimbɔɔ́ ne abɔɔ́ mbɛ ágáré bɔɔ́ mekomejɔɔ́ yina, ne bɔɔ́ abi áwuú ndɛre ji ágárege apyɛ ɛsé dékaá nnó alu wáwálé. \v 4 Ne Ɛsɔwɔ alɛre ntó ɛsé cháŋéné nnó mekomejɔɔ́ yina alu wáwálé né gepɔgé ufelekpa ɛbi upyɛɛ́ bɔɔ́ álá mano mekpo fuú ne unó ɛbifɔ ufɔɔ́ ufɔ ɛbi ulɛrege utó bií. Ne achyɛɛ́ ntó ufɔɔ́ ufɔɔ́ ɛchyɛ ɛwé ɛtanege mbaá Mendoó Ukpea mbaá bɔɔ́ bií ndɛre ji ákɛ́lé. \s1 Ɛlé Jisɔs ne awenege gemɛge sé \p \v 5 Gɛ, genó ɛyigé ɛsé déjɔ́gé détome ne geji gelu nnó: Makiɛ́nné Ɛsɔwɔ fɔ́ wɔ́ Ɛsɔwɔ ábelé nnó ágbare gefwa né mme mekɛ ayi achwɔ wɔ́ \v 6 Né mbaá melu fɔ́ né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ ásá lé nnó, “Ɛ ɛ́ Ata Ɛsɔwɔ mekwaá alú kpɛ ndé genó ayi ɔteé ji, gebyaŋkwɔgé ntɛ mekwaá ayi wɔ ɔkpɛge alu waá? \v 7 Né mboó gébé, ɔpyɛ fɔ ji aŋea yɛ́ gemɛ dɔɔ́ ɛké makiɛ́nné jyɛ wɔ́, yɛ́mbɔ ɔfwa ji ne ŋgɔ ne ɛ́nógé ɛké mfwa. \v 8 Wɔ ɔfyɛ yɛ́ndégenó né amu jií. Ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, Ɛsɔwɔ afyɛ yɛ́ndégenó né ammu jií.” Ɛbyɛnnó yɛ́ genó ɛyigé cha ɛyi gelaá gepɔ. Yɛ́mbɔ ɛsé delú daŋgɛ mbɔ nnó yɛ́ndégenó gelu né amu jií. \v 9 Yɛ́mbɔ ɛlé Jisɔs ne ɛsé dégɛne. Né mboó gébé, Ɛsɔwɔ abelé ji né melu ɛwé ɛla ɛŋea yɛ́ gemɛ ɛké ɛwé makiɛ́nné jií wɔ́. Ɛsɔwɔ apyɛmbɔ nnó gétúgé galɔ́gálɔ́ ayi ji alɛrege, Jisɔs ágɛɛ́ ɛfwyale agbo gétúgé bɔɔ́ ako. Gétúgé ɛfwyale ɛwé Jisɔs agɛne ne negbo ɛniné ji agboó, ne Ɛsɔwɔ afwa ji ne ŋgɔ́ ne ɛnógé ndɛre mfwa. \v 10 Ɛsɔwɔ ne akwyɛ unó uko ne ji ne agbaré ubi nnó ukɛne cháŋéné. Ndɛre ji apyɛ nnó gejamégé bɔɔ́ ábɛ́ baá bií abɔ ŋgɔ, ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó ji apyɛ muú ayi ánénege ɛbwɔ́ meti áwené gemɛ́ge bwɔ́, ágɛ́ ɛfwyale nnó akwane né yɛ́ndé meti mambɛ muú ayi ákágé pyɛ ɛbwɔ́ ábɔ́ geŋwá. \p \v 11 Jisɔs muú apyɛ nnó bɔɔ́ abɛ pópó chóncho ne bɔɔ́ abi ji apyɛ ɛbwɔ́ álu mɛ pópó, ɛbwɔ́ ako alu baá Ntɛ ama. Gɛ ula bi mmyɛ ɛla gboó fɔ́ ji mankú ɛbwɔ́ nnó aŋmɛ bií. \v 12 Ajɔɔ́ge aké, “Mpyɛ nyɛ aŋmɛ ba akaá gekpɛ́kpɛ́gé muú ayi wɔ ɔlu. Mfɛge nyɛ wɔ né ɛchomele bɔɔ́ byɛɛ́.” \v 13 Ama jɔɔ́ aké, “Ɛlé Ɛsɔwɔ ne nliíge mmyɛ ne ji,” ne ama jɔɔ́ ntó aké, “Gɛ́ me na ne baá abi Ɛsɔwɔ achyɛ me.” \p \v 14 Tɛ mbaá baá bií bimbɔ, ɛbwɔ́ ako alu akwaá, getú ɛyigémbɔ, Jisɔs jimbɔɔ́ abwɔlé mekwaá álá ɛké ɛbwɔ́ nnó ji agbo akɛ ne negbo nni áchɔ́ utó muú ayi apyɛɛ́ nnó bɔɔ́ ágbó. Ne muú yimbɔ ɛlé danchɔmeló. \v 15 Ndɛre ápyɛmbɔ, ápyɛ nnó bɔɔ́ áfɔɔ́gé sé negbo né geŋwáge bwɔ́ geko, ɛlé ɛbwɔ́ abɔ álu afwɛ mbaá negbo gétúgé abɔ afɔɔ́ néni. \v 16 Ɛsé ako dékaá cháŋéné nnó Jisɔs achwɔ́ lé nnó apoó upyáne Abraham, achwɔ́ fɔ́ mampoó makiɛ́nné Ɛsɔwɔ wɔ́. \v 17 Gɛ genó ɛyigé gepyɛ ji abwɔlé ntó mekwaá álá ɛké aŋmɛ bií né yɛ́ndé meti mbɔ, nnó abɛ ɛtukpɛ ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ, ɛwé ɛgɛne bɔɔ́ meshwɛ, ne muú ákágé nɛré metɔɔ́ ne ji nnó ji achyɛɛ́ gepɛ gétúgé gabo ayi bɔɔ́ ápyɛɛ́. \v 18 Ji akágé wené gemɛge bɔɔ́ abi mmuameno ábánege ɛbwɔ́ nana néndé mmuameno abɔ́ abané mɛ jimbɔɔ́ ne agɛ ɛfwyale. \c 3 \s1 Jisɔs aŋeá gemɛ apwɔ Mosis \p \v 1 Aŋmɛ ba, abi ukpea, muú ayi alu né mfaánebuú akú ntó ɛnyú. Ndɛre ɛlúmbɔ, pɛge gefɔgé muú ayi Jisɔs alú, ji alú ŋgba ne ɛtukpɛ né depɔré Ɛsɔwɔ ɛtiré ɛsé défyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛ ne déjɔ́gé. \v 2 Ji apyɛ utɔɔ́ bi Ɛsɔwɔ achyɛ ji metɔɔ́ ɛma wyɛ ndɛre Mosis ntó apyɛɛ́ né gepúgé Ɛsɔwɔ. \v 3 Yɛ́mbɔ, Jisɔs akwáné mambɔ́ ɛnógé apwɔ Mosis wyɛ ndɛre bɔɔ́ ánógé muú ayi átɛ́né gepú apwɔɔ́ gepú ɛyigé ji atɛ́né. \v 4 Ɛlú wáwálé nnó yɛ́ndé gepú muú ne atɛnege geji, yɛ́mbɔ, muú ayi apyɛ yɛ́ndégenó ɛlé Ɛsɔwɔ. \v 5 Mosis apyɛ utɔɔ́ bií uko né gepugé Ɛsɔwɔ metɔɔ́ ɛma, ndɛre maá utɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Utɔɔ́ bií bimbɔ utɛne mbaá unó bi Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nyɛ nnó bɔɔ́ ákaá né meso gébé. \v 6 Yɛ́mbɔ Kras apyɛ nya utɔɔ́ bií uko né gepugé Ɛsɔwɔ metɔɔ́ ɛma ndɛre Maá Ɛsɔwɔ. Ɛsé delú bɔɔ́ gepu ɛyigémbɔ mbɔgé dégbarege matɔɔ́ sé chaŋéné ne dénɛrege ntó wyɛ metɔɔ́ tágétágé tɛ kwyakwya né unó bi débɔɔ́ nyɛ. \s1 Déŋeáge fɔ́ matɔɔ́ \p \v 7 Gɛ ula bi Mendoó Ukpea ɛjɔ́gé ɛké, “Fina mbɔgé ɛnyú déwúgé meko Ɛsɔwɔ \v 8 détogé fɔ́ mekpo ndɛre ukwene antɛ nyú abɔ́ ápyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ. Áshya mampyɛ genó ɛyigé ji ajɔɔ́, gébégé ɛbwɔ́ ákɛne né mashwɔne, ákpa mekpo metoó bwɔ́ áfwɔré ji. \v 9 Ɛwú né mashwɔne, ukwene antɛ nyú ákpélé me, ágɛ́ unó bi me mpyɛɛ́ né usaá aŋmɛ upea. \v 10 Gɛ́ ula bi metɔɔ́ ɛsɔɔ́ me ne nje ɛniné mbɔ, ne njɔɔ́ nké, ‘Matɔɔ́ bwɔ́ áférégé fɔ́ unó choó yɛ́ndégébé ne ákágé fɔ́ genó ɛyi me nkɛlege nnó ɛbwɔ́ ápyɛ’. \v 11 Ne ndɛre metɔɔ́ ɛsɔɔ́ me ne ɛbwɔ́ mbɔ, nkélé nké, ‘Ɛbwɔ́ ákpɛné fɔ́ né melu ugbeé mmyɛ wa.’” \p \v 12 Aŋmɛ ba, sɛ́gé gébé nnó, ɛ́kágé muú fɔ abɛ né geluage nyú ayi awya gebobogé metɔɔ́ ɛwé ji ashya mamfyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, ati meso ne Ɛsɔwɔ muú alu mebɛ. \v 13 Genó ɛyigé ɛnyú debɔɔ́ mampyɛ gelu nnó, ɛnyú déchyɛge atɛ majyɛɛ́ yɛ́ndé bií pyɛge wyɛmbɔ tɛ mbaá delu kuú bií ɛbifɔ nnó fina nnó ɛ́kágé yɛ́ gabo fɔ́ ábwɔ́lé ɛnyú détógé mekpo ne Ɛsɔwɔ. \v 14 Kágé nnó ɛsé ne Jisɔs Kras delú muú ama, mbɔgé dégbaré metɔɔ́ ɛwé débɔɔ́ mbɛ défyɛ ne ji ne ɛshyɛ kpaá tɛ dékwɔ́négé kwyakwya. \v 15 Wyɛ ndɛre dékuú nyɛ mɛ, déjigé fɔ́ nte genó ɛyigé ajɔɔ́ nnó, “Fina mbɔgé déwúgé meko Ɛsɔwɔ, détógé fɔ mekpo, ndɛre ukwene antɛ nyú apyɛ gébégé átoó mekpo ne ji.” \p \v 16 Ndé bɔ́ ábɔ́ áwuú meko Ɛsɔwɔ ne áshyá mampyɛ genó ɛyi ji ájɔɔ́? Ɛlé bɔɔ́ ako abi Mosis abɔ áferé nya ɛbwɔ́ né melɔ Ijip. \v 17 Ndé bɔɔ́ abi metɔɔ́ ɛsɔɔ́ nya Ɛsɔwɔ ne ɛbwɔ́ né usa aŋmɛ upea? Ɛlé bɔɔ́ bi ápyɛɛ́ nya gabo ágboó né mashwɔne. \v 18 Ndé bɔ́ Ɛsɔwɔ abɔ kélé nnó ɛbwɔ́ akpɛ́né fɔ́ né melu ugbeé mmyɛ wuú? Ɛlé bɔɔ́ bi álá ákamé nya mampyɛ genó ɛyi ji ájɔɔ́ wɔ́. \v 19 Mbɔ ne ɛsé dégɛ́né nnó, ɛbwɔ́ ákágé kpɛ fɔ né melu ugbeé mmyɛ gétúgé álá áfyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ wɔ́. \c 4 \s1 Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achyɛge bɔɔ́ bií ugbeé mmyɛ \p \v 1 Menomenyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛ́ nya ne ɛsé bi dékpɛne nyɛ né melu ugbeé mmyɛ wuú ɛ́lú. Ndɛre ɛlúmbɔ, sɛgé gébé nnó ɛ́kágé muú nyú fɔ́ akwe meti, ásɔ mpa wuú nnó ákágé nkpɛ fɔ́ né melu ugbeé mmyɛ ɛwémbɔ. \v 2 Ɛsé ntó déwuú abya melɔ́mélɔ́ wyɛ ndɛre ɛbwɔ́ abi nya áwuú. Yɛ́mbɔ, ɛsé dégɛ nnó mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi ɛbwɔ́ áwuú apoó ɛbwɔ́ wɔ́, néndé ndɛre ɛbwɔ́ áwuú ji ákamé fɔ́ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ágaré bwɔ́ wɔ́. \v 3 Ɛlé ɛsé bi défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne dékpɛne né melú ugbeé mmyɛ ɛpɔ́fɔ́ abi álá fyɛ metɔɔ́ ne ji wɔ́, néndé Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ aké, “Nkelé né metɔɔ́ usɔɔ́ wa nnó, ‘Ɛbwɔ́ akpɛne fɔ́ né melú ugbeé mmyɛ wa kaŋka.’” Yɛ́lé ji ajɔɔ́ mbɔ, abɔ annere mɛ utɔɔ́ bií ne akwyɛɛ́ melú ugbeé mmyɛ tɛ gébégé ji akwyɛ mme. \v 4 Ɛsé dékaá nnó, melú ugbeé mmyɛ ɛlú wyɛ néndé né melú fɔ né ŋwɛ Ɛsɔwɔ ájɔɔ́ ato ne ndɔ yi agbeé ɛkeneama nnó, “Ɛsɔwɔ annɛrege utɔɔ́ mme mankwyɛ agbeé mmyɛ né utɔɔ́ bií uko né ndɔ ayi agbeé ɛkeneama.” \v 5 Né melɔ ŋwɛ ɛwé dékuú nyɛ ajɔɔ́ wyɛ áké, “Ɛbwɔ́ ákpɛ́né fɔ́ né melu ugbeé mmyɛ wa.” \v 6 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛlú wyɛ mme fuú, nnó bɔɔ́ bifɔ ákpɛne nyɛ né melu ugbeé mmyɛ ɛwémbɔ. Yɛ́mbɔ bɔɔ́ bi ábɔɔ́ mbɛ áwuú abya melɔ́mélɔ́ yina ákpɛɛ́ wyɛ wɔ́ gétúgé álá ápyɛɛ́ genó ɛyi Ɛsɔwɔ ajɔɔ́. \v 7 Getú ɛyigémbɔ, Ɛsɔwɔ ábélé bií bi fɔ, ne ákuú bií ɛbi mbɔ nnó fina. Ne tɛ nya, Ɛsɔwɔ apyɛ Dɛvid agáre mekomejɔɔ́ ndɛre débɔɔ́ mɛ mbɛ déwuú né mekomejɔɔ́ yimbɔ nnó, “Fina, mbɔgé ɛnyú déwuúgé meko Ɛsɔwɔ détógé mekpo.” \p \v 8 Mbɔgé bɔɔ́ bi Joshua abɔ́ ásɛlé ákpɛne melɔ Kanáan abɔ nyá ugbeé mmyɛ wáwálé mbɔ Ɛsɔwɔ ámá jɔɔ́ se ató ne bií ɛbicha wɔ. \v 9 Ɛwéna ɛlɛré nnó, bií ugbeé mmyɛ ɛbifɔ úlú gilí wyɛ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 10 Yɛ́ndémuú ayi akpɛne né ugbeé mmyɛ Ɛsɔwɔ agbégé ntó mmyɛ né utɔɔ́ bií wyɛ ndɛre Ɛsɔwɔ agbeé mmyɛ gébégé annere mankwɛ mme. \v 11 Ndɛre ɛlúmbɔ, démmyɛ ne ɛshyɛ mankpɛ né melú ugbeé mmyɛ ɛwémbɔ nnó ɛkágé muú se fɔ atoó mekpóo ne Ɛsɔwɔ ndɛre bɔɔ́ Isrɛli áto mekpo ákwéne nyá. \p \v 12 Mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ alú mebɛ ne awyaá uto. Achyaá apwɔ yɛ́ndé aparanja magbɛ apea ne akpɛne kpaá akwɔne mbaá geŋwáge mekwaá géchónege ne mendóo wuú. Akwɔnege mbaá yi ufɛre ne défɔɔ́ dechonege. Alɛrege unó bi úlú cho ne ɛbi úlú gyɛɛ́, ɛbi mekwaá afɛrege né metɔɔ́ wuú ne ɛbi ji akɛlege mampyɛgé. \v 13 Yɛ genó gefɔ ɛyigé Ɛsɔwɔ akwɛ ɛyigé gelu bibií né amɛ Ɛsɔwɔ gepɔ́. Ɛsɔwɔ agɛne yɛ́ndégenó cháŋéné ne ɛlé ɛta wuú ne ɛsé dégarégé nyɛ yɛ́ndégenó ɛyigé ɛsé dépyɛɛ́. \s1 Jisɔs alu gekpɛ́kpɛ́gé ɛtukpɛ Ɛsɔwɔ \p \v 14 Ɛsé déwyaá gekpɛ́kpɛ́gé ɛtukpɛ muú ajyɛ koó né mfaánebuú ájyɛɛ́ né mbaá ayi Ɛsɔwɔ alu. Ɛtukpɛ ɛwémbɔ ɛlé Jisɔs, Maá Ɛsɔwɔ. Ndɛre ɛlúmbɔ, dégbaré unó bi ɛsé défyɛ metɔɔ́ wyɛ ne ɛshyɛ. \v 15 Ɛtukpɛ Ɛsɔwɔ sé ɛpɔ́fɔ́ muú yi álá ákágé gɛ́ fɔ́ ɛsé meshwɛ gébégé genó geké géjwerege ɛsé mampyɛ ne ji alu muú ayi akpɛne né yɛ́ndé gefɔgé mmuameno ɛké ɛsé, yɛ́mbɔ ji apyɛ gabo wɔ́. \v 16 Ndɛre ɛlúmbɔ, déjyɛ tágétágé kwɔ́kwɔ́lé ne geluɔ ɛyigé Ɛsɔwɔ ajwɔlege wyɛ alɛrege bɔɔ́ galɔ́gálɔ́ nnó ji agɛ ɛsé meshwɛ ne alɛrege ɛsé galɔ́gálɔ́ yɛ́ndégébé ɛyigé genó geké gelií ɛsé. \c 5 \p \v 1 Ájyaá yɛ́ndé ɛtukpɛ Ɛsɔwɔ né geluage ákwaá nnó ji atɛne mbɛ né depɔré Ɛsɔwɔ. Achyɛgé ɛchyɛ ne nnó apyɛge upɛ mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé gabo yi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́. \v 2 Akágé ndɛre asɛlé depɔ peré ne bɔɔ́ abi álá kágé yɛ genó abi anome mewaá né depɔré Ɛsɔwɔ néndé jimbɔɔ́ ntó, unó ɛbifɔ ujwerege ji mampyɛ. \v 3 Gɛ́ ula bi ji abɔɔ́ mampyɛgé upɛ mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé gabo awuú jimbɔɔ́ ne ayi bɔɔ́ ntó. \v 4 Muú ákágé jya fɔ́ gemɛ jií nnó abɛ ɛtukpɛ Ɛsɔwɔ gétúgé akɛlege mambɔ ɛ́nógé ɛtukpɛ. Ɛlé Ɛsɔwɔ ne abɔ manjya ji né utɔɔ́ bina wyɛ ndɛre ajyaá nya Ɛrɔn. \p \v 5 Wyɛmbɔ ntó ne ɛlú, ɛpɔ́fɔ́ Kras jimbɔɔ́ ne asɛlé ŋgɔ afyɛ né gemɛ jií nnó abɛ ɛtukpɛ wɔ́. Ɛlé Ɛsɔwɔ ne ajɔɔ́ ne ji aké, “Wɔ ɔlu Maá wa, fina me nla Ntɛ wyɛ.” \v 6 Ájɔɔ́ ntó né melu ɛwé fɔ́ aké, “Ɔlu mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ tɛ kwyakwya wyɛ ndɛre ajɔɔ́ atome ne Mɛlkisɛdɛk.” \p \v 7 Gébégé Jisɔs alu fa mme, annɛmmyɛ. Akpa Ɛsɔwɔ geka, alilé ne akalege mansé ashulege nnó Ɛsɔwɔ muú ákáge fere ji né negbo apoó ji. Ɛsɔwɔ awuú mmyɛmenɛne jií néndé Jisɔs ashulege gemɛ mme anógé ji. \v 8 Yɛ ɛlé Jisɔs alú Maá Ɛsɔwɔ agi wyɛ manwuúgé ne Ɛsɔwɔ né ɛfwyale ɛwé ji agɛ́né. \v 9 Ɛsɔwɔ ápyɛ́gé ji ákwanégé mambɛ ɛtukpɛ wuú, ji álá muú yi apyɛ bɔɔ́ bi áwuú ne ji ábɔɔ́ geŋwá ɛyigé gela gebyɛ. \v 10 Ne Ɛsɔwɔ afyɛ ji nnó abɛ ɛtukpɛ wuú gefɔɔ́ ɛyigé Mɛlkisɛdɛk alú. \s1 Ɛkágé délya mamfyɛge metɔɔ́ ne Kras \p \v 11 Ɛsé déwyaá gejámege unó bi debɔɔ́ mangáré ɛnyú gétúgé mechɔ ɛwé, yɛ́mbɔ ɛjwerege ɛsé mampyɛ ɛnyú dékaá néndé ɛnyú dékágé fɔ́ genó wáwá. \v 12 Né gébé ɛyigé na, ɛnyú debɔɔ́ delú mambɛ anlɛré mbaá bɔɔ́ abifɔ, yɛ́mbɔ ɛlu wyɛ ɛké bɔɔ́ fɔ ábɔ manlɛrégé wyɛ ɛnyú unó lɛrégé, ɛbi muú abɔɔ́ mbɛ ágií né mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ɛnyú delu ɛké bɔɔ́ abi álu nyuú ɛlé némbɛ depɔ ndɛre bɔɔ́ abi ákwane manyɛ́ menyɛɛ́ mbɔɔ́. \v 13 Yɛ́ndémuú ayi alú nyuú lé némbɛ apɔ́ ne défɔɔ́ mankaá genó ɛyi gelú cho ne ɛyi gelu gyɛ. \v 14 Menyɛɛ́ mbɔɔ́ alu mbaá ákpakpa néndé ɛbwɔ́ ági ne ákaágé genó ɛyi gelu cho ne ɛyi gelú gyɛ. \c 6 \p \v 1 Getu ɛyigembɔ, délyaá yɛ́ mampɛlé lé unó bi debɔɔ́ mɛ mbɛ dékaá né depɔré Kras, déjyɛ mbɛ nnó débɛné mankaágé unó chaŋéné. Débɔɔ́ sé mansɛlé gébé déjɔ́gé unó bi débɔɔ́ mɛ mbɛ dékaá né depɔré Ɛsɔwɔ ɛtire défyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛ ne ɛtire détome nnó muú abɔ́ mankwɔre metɔɔ́ wuú alya unó bi uchwɔɔ́ lé ne negbo. Déké dépyɛɛ́ mbɔ, ɛlú wyɛ ɛké démágé fyɛ mbɔ lé nebɔme gepú ɛnine débɔ défyɛɛ́ mɛ. \v 2 Dekaá mɛ ndɛre awyage bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ ne ndɛre annɛrege muú amu mekpo ajé ji. Dekaá nnó Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ bɔɔ́ akwilé né negbo ne ndɛre Ɛsɔwɔ asɔɔ́ mpa bɔɔ́ déma tɛ kwyakwya. Délyaá unó bina dépɛle mbɛ, mbɛ. \v 3 Mbɔgé Ɛsɔwɔ apógé, ɛsé depyɛ nyɛ wyɛmbɔ. \p \v 4 Ula bi debɔɔ́ manjyɛ mbɛ úlú nnó, ɛpɔ́fɔ́ kɔkɔgé nnó dépyɛ bɔɔ́ abi átií meso ne Ɛsɔwɔ ama kwɔré matɔɔ́ bwɔ́. Ufɔ bɔɔ́ bina amɛ abɔ́ ákaá mɛ ɛbwɔ́ né depɔré Ɛsɔwɔ ne áfwɔré mɛ ɛchyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛge, Mendoó Ukpea ntó ɛchwɔ́ ɛbwɔ́ mmyɛ. \v 5 Ne agɛ nnó mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ alɔme, ɛbwɔ́ ákaá ntó utó bi Ɛsɔwɔ alɛrege nyɛ né mme mekɛ yi achwɔɔ́. \v 6 Mbɔgé ufɔɔ́ bɔɔ́ bina átigé meso ne Ɛsɔwɔ ɛpɔ́fɔ́ kɔkɔgé nnó apyɛ ɛbwɔ́ ama kwɔre matɔɔ́ bwɔ́ néndé ɛlú wyɛ ɛké ɛbwɔ́ álú wɔme wyɛ Maá Ɛsɔwɔ né gekwa ne áchyɛge ji mekpo unɔɔ́ né mbɛ ushu bɔɔ́ ako ne áwane mbɔ lé gemɛge bwɔ́. \p \v 7 Manaá akwégé, ne melu mme ɛ́nyúgé manaá dɔɔ́ ne mbwɛ ayi ápɛ́né wyɛ awene cháŋéné mbaá muú yi apyɛ utɔɔ́ wyɛ. Ɛbyɛnnó Ɛsɔwɔ ajé lé nyɛ melu mme ɛwémbɔ. \v 8 Ne mbɔgé melu mme ɛwémbɔ ɛwéne lé byabya ne meshií, ɛbyɛnnó ɛlɔme fɔ́ ne ɛlá gachyɛ Ɛsɔwɔ achɔ ɛwu ne kwyakwya asɔɔ́ ɛwú né mewɛ. \p \v 9 Aŋmɛ sé, yɛ ɛlé dejɔ́gé mbɔ, ɛsé dekaá wáwálé nnó ɛnyú dekɛ́né cháŋéné né unó bi dépyɛ ndɛre bɔɔ́ abi áwene gemɛge bwɔ́. \v 10 Ɛsɔwɔ alú cho yɛ́ndégébé. Ajigé fɔ́ ɛnyú nté né utɔɔ́ ɛbi ɛnyú dépyɛɛ́. Delɛre nnó ɛnyú dégbóo ne ji ndɛre ɛnyú depoó atɛ aŋmɛ nyú ne delu pyɛ wyɛmbɔ. \v 11 Ɛsé dékɛlege nnó yɛ́ndémuú nyú ámmuámé mampyɛge utɔɔ́ bií ne ɛshyɛ ne akpane gechyɛ wyɛmbɔ kpa tɛ kwyakwya. Deké dépyɛɛ́ mbɔ, dékágé unó bi ɛnyú dénɛrege metɔɔ́ wyɛ degilé. \v 12 Dékɛlege fɔ́ nnó ɛnyú debwalé ɛbwá. Sɛ́gé lé gekágé nékɛ́né bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, akógé ntó metɔɔ́ ne ásɛlé genó ɛyigé Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achyɛge ɛbwɔ́. \s1 Menomenyɛ Ɛsɔwɔ ɛpyɛɛ́ ɛsé dénɛrege metɔɔ́ né unó bi ji anyɛ́meno \p \v 13 Ne gébégé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ nya meno ne Abraham akélé gemɛ ji nnó ji apyɛ genó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó apyɛɛ́ gétúgé muú ayicha álá pɔ́ sé ayi aŋea gemɛ apwɔɔ́ ji ayi ji akage kɛlé ji. \v 14 Ɛsɔwɔ anyɛ́meno ne Abraham aké, “Wáwálé, njéle nyɛ wɔ nchyɛ wɔ ntó gejamégé upyáne.” \v 15 Mbɔ ne Abraham akógé metɔɔ́ agilé kpa tɛ agɛne unó bi Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achyɛge ji. \v 16 Bɔɔ́ áke akélégé, ásɛlé mabɔ muú ayi aŋea gemɛ apwɔ ɛbwɔ́ ne ákélé. Akelege mbɔ, yɛ́ndé mbeé ayi ɛbwɔ́ anyɛ asɔ́gé ne akamé nnó mechɔ ɛwémbɔ ɛlú wáwálé. \v 17 Ɛsɔwɔ ntó akɛlege nnó ji apyɛɛ́ bɔɔ́ abi ásɛ́lé nyɛ unó bi ji anyɛ́meno manchyɛ ɛbwɔ́ ákaá chaŋéné nnó wáwálé ji akwɔrege fɔ́ metɔɔ́ wuú. Gɛ ulá bi ji akélé lé mabɔ amií jimbɔ manlɛre nnó, ji apyɛ nyɛ genó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó apyɛɛ́. \v 18 Mbɔ ne ɛlú, dewyaá unó upea. Unó bina úlú nnó Ɛsɔwɔ anyɛ́meno ne ákélé. Unó bina ukwɔrege fɔ ne ji ákáge byɔ fɔ́ gebyɔ. Ubi upyɛ matɔɔ́ sé ábɛ́nege nno, ɛsé bi deboó ɛfwyale débií ne Ɛsɔwɔ, dégbarege matɔɔ́ sé, dénɛ́régé matɔɔ́ né unó bi ɛsé dekaá nnó degɛne nyɛ né meso gébé. \v 19 Unó bi ɛsé dénɛrege metɔɔ́ wyɛ ugbarege geŋwáge sé mbaá ama ndɛre mkpɔkɔvɛ ágbárege ɛkpɛ, nnó dépɛre uka sé mme cháŋéné. Unó bina ujame ɛsé nnó dekoó ɛkat dékpɛ né melu makilé Ɛsɔwɔ. \v 20 Jisɔs jimbɔ abɔ́ mɛ mbɛ afɛ́ ɛwuú né gétúgé sé gébégé ji alá mɛ ɛtukpɛ sé tɛ kwyakwya gefɔɔ́ ɛyigé Mɛlkisɛdɛk alu. \c 7 \s1 Depɔ ɛtire Mɛlkisɛdɛk alu mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ \p \v 1 Mɛlkisɛdɛk yina alu nya mfwa melɔ Salɛm, ne mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ayi aŋea apwɔ amu. Ne gébégé Abraham atane mewá bee, mbaá awané gejamégé afwa, ndɛre akerege meso atuú ne Mɛlkisɛdɛk. Atugé ne ji Mɛlkisɛdɛk ajé ji. \v 2 Ne Abraham akáré unó uko ɛbi ji afɔɔ́ né mewaá bee né malu afya, achyɛɛ́ ji melu ɛma. Unó úlú upea ɛbi utome ne Mɛlkisɛdɛk. Ɛyigé mbɛ gelú nnó, mabɔ mií matɛné nnó, “Mfwa ayi apyɛ depɔ ɛtiré delu cho.” Ɛyigé gepyɛ unó upea gelu nnó, “Alú mfwa Salɛm,” ɛwé ɛtɛ́ne nnó, “Mfwa ayi achwɔɔ́ né nesɔ.” \v 3 Né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ, mbaá fɔ apɔ́ ayi ásámé mabɔ́ ntɛ wuú ne mabɔ mma wuú, yɛ́ lé ami ukwene antɛ bií. Bií bi ábyɛné ji ne ɛbi ji agbo, yɛ muú fɔ́ akaá wɔ́. Ji alú ɛké Maá Ɛsɔwɔ ne ji álá wyɛ mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ tɛ kwyakwya. \p \v 4 Gɛge yɛ́ gefɔ ɛyigé Mɛlkisɛdɛk aŋea gemɛ. Abraham muú abɔ alú gekwenege ntɛ bɔɔ́ Isrɛli, achyɛɛ́ Mɛlkisɛdɛk melu unó ɛwéna ɛma. \v 5 Né mbaá upyáne Lɛvi ɛbwɔ́ abi alú ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ, ɛbɛ Mosis ɛjɔɔ́ nnó, ábɔ́ mansɛ melú unó ɛwémbɔ mbaá bɔɔ́ Isrɛli. Ɛwéna ɛtɛne nnó, ásɛ unó bina mbaá bɔɔ́ melɔ bwɔ́, yɛlé ɛlú wáwálé nnó, ɛbwɔ́ ako alu upyáne Abraham. \v 6 Mɛlkisɛdɛk ápɔ́ fɔ́ muú ntoné Lɛvi, yɛ́mbɔ́ Abraham jimbɔ akáré unó bií achyɛɛ́ ji melu ɛma. Mɛlkisɛdɛk ntó ajé ji, muú Ɛsɔwɔ anyɛ́meno ne ji. \v 7 Ɛlú wáwálé nnó muú ayi ajéle ntɛ muú yifɔ aŋea gemɛ apwɔ muú ayi ji ajéle. \v 8 Né mechɔ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ abi álú upyáne Lɛvi, abi ásɛlé melu ɛma né malu afya, álú lé akwaá abi agbo. Yɛ́mbɔ, né mechɔ Mɛlkisɛdɛk muú asɛ́lé melu ɛma né malu afya, ji alú muú yi álá gbó fɔ́, wyɛ ndɛre ŋwɛ Ɛsɔwɔ alɛré. \v 9 Ndɛre Abraham achyɛɛ́ nya melu unó ɛma né malu afya mbaá Mɛlkisɛdɛk. Ɛsé dékágé jɔɔ́ nnó Lɛvi ntó ne achyɛɛ́ ɛwú. \v 10 Ɛsé dekágé jɔɔ́ mbɔ, néndé, gébégé Mɛlkisɛdɛk atuú ne Abraham, Lɛvi alú né mmu manoó Abraham, gekwenege ntɛ wuú. \s1 Jisɔs alú wyɛ ɛké Melkisɛdɛk \p \v 11 Gébégé Ɛsɔwɔ ajyaá Lɛvi ne upyáne bií nnó abɛ ampyɛ upɛ ne ale chyɛ ɛbɛ ɛwé ɛkɛne ne utɔɔ́ ampyɛ upɛ. Ne, mbɔgé ɛbɔ ɛbɛ́ nnó utɔɔ́ bwɔ́ ukágé pyɛ nnó akwaá akwane ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege, mbɔ Ɛsɔwɔ ama kɛlesé mempyɛ upɛ ayi cha ayi alú gefɔɔ́ ɛyigé Mɛlkisɛdɛk wɔ́. Yɛ́mbɔ́ Ɛsɔwɔ ajya gefɔge mempyɛ upɛ yi cha ayi álá tané fɔ né ula gepú Ɛrɔn, mpyáne Lɛvi wɔ́. \v 12 Ne ákwɔ́regé ntóné ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ, abɔ mankwɔré ntó ɛbɛ. \v 13 Muú yi déjɔ́gé unó bina détómé ne ji, atané né ntoó ɛniné cha. Yɛ́ muú fɔ́ né ntoó ɛnií álu dambɛ mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ayi apyɛɛ́ upɛ né geluɔ́. \v 14 Ɛsé dékaá chanchá nnó Ata sé atané né ntoné Juda. Mosis ajɔɔ́ yɛ́ genó gefɔ átó nnó ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ atanege né ntoó ɛniné mbɔ wɔ́. \p \v 15 Genó ɛyi gepyɛ gema gepyɛ ɛsé dégɛne chánchá nnó ɛbɛ ɛkwɔré lé manchwɔ ayi mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ayicha ayi alú gefɔɔ́ ɛyigé Mɛlkisɛdɛk achwɔ́ nana. \v 16 Ji alú mempyɛɛ́ upɛ, ɛpɔ́fɔ́ ndɛre ɛbɛ ɛwé ɛtome ne ntoné ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ɛjɔɔ́. Ji alú mempyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ gétúgé utó geŋwá jií ɛyigé muú álá kagé chɔ geji. \v 17 Wyɛ ndɛre ajɔɔ́ atome ne Jisɔs aké, “Wɔ ɔlú Mempyɛ upɛ tɛ kwyakwya gefɔɔ́ ɛyigé Mɛlkisɛdɛk alú.” \v 18 Áté gekwenege ɛbɛ́ ɛlá bábá neńdé ɛlú jɔɔ́ ne ɛpɔ́fɔ́ ne ncha. \v 19 Ɛbɛ ɛwémbɔ ɛ́kágé pyɛ fɔ bɔɔ́ akwane ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege. Nana genó ɛyi gelɔme gepwɔɔ́ gechwɔ́. Geji ne ɛsé dénɛrege metɔɔ́ wyɛ, ne geji ne gejame ɛsé dejyɛ kwɔ́kwɔ́lé ne Ɛsɔwɔ \p \v 20 Genó ɛyigé fɔ́ ɛyi dégbɛge mfaá gelu nnó, gébégé Ɛsɔwɔ apyɛ Jisɔs alaá mempyɛɛ́ upɛ, akɛlé mempyɛ upɛ yicha apɔ́ sé ayi Ɛsɔwɔ akelé. \v 21 Yɛ́mbɔ Jisɔs alú mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ gétúgé Ɛsɔwɔ akélé ajɔɔ́ ne ji nnó, “Ata annyɛmeno wáwálé ne akwené fɔ́ menomenyɛɛ́ wuú, ‘Wɔ ɔlu mempyɛɛ́ upɛɛ́ Ɛsɔwɔ tɛ kwyakwya.’” \v 22 Ne gétúgé Ɛsɔwɔ akélé mbɔ, Jisɔs ne atɛ́né ndɛre muú ayi alɛrege nnó menomenyɛɛ́ mekɛ ɛlɔme ɛpwɔɔ́ gétúgé ɛlú tɛ kwyakwya. \p \v 23 Genó ɛyigé fɔ gelú nnó, ampyɛɛ́ upɛ abi átané né ulaá gepú Lɛvi ája nya dɔɔ́ neńdé negbo nesɔɔ́ nya ɛbwɔ́, ábɛɛ́ sé wyɛ mampyɛge utɔɔ́ bwɔ́. \v 24 Yɛ́mbɔ gétúgé nnó Jisɔs agboó fɔ́, ji apyɛɛ́ utɔɔ́ ndɛre mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ tɛ kwyakwya. \v 25 Ndɛre ɛlúmbɔ, Jisɔs awyaá utó nana mamferé bɔɔ́ ako né ɛfwyale gabo dámáa tɛ kwyakwya abi akoógé né amu jií ne achwɔɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ. Ji alu mebɛ tɛ kwyakwya manɛnemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé bwɔ́. \p \v 26 Ji alú gefɔ́gé ɛtukpe Ɛsɔwɔ ayi ɛsé dékɛlege. Ji alú muú ukpea, muú akágé shulé fɔ ji ndo. Apɔ́ fɔ́ ne gabo né mmyɛ. Ji afa mbwa ne bɔɔ́ ubeé, ji alu né melu ɛnógé né mfaánebuú ɛniné mfaá mfaá. \v 27 Jisɔs abɔɔ́ fɔ́ mampyɛ upɛ mbaá Ɛsɔwɔ yɛ́ndé bií ndɛre matúkpɛ ampyɛɛ́ upɛ apyɛɛ́ wɔ́. Ɛbwɔ́ abɔɔ́ mbɛ apyɛ upɛ gétúgé gabo bwɔ́ ne apyɛ ntó gétúgé ayi bɔɔ́ bifɔ. Yɛ́mbɔ Jisɔs apyɛ gepɛ ɛjií mbaá Ɛsɔwɔ damaá mechɔ ɛbyɛ gébégé ji achyɛɛ́ gemɛ ji agboó. \v 28 Ɛbɛ Mosis ɛjya lé akwaá, abi akágé pyɛ gyɛ nnó abɛ matukpɛ Ɛsɔwɔ. Yɛ́mbɔ mekomejɔɔ́ ayi Ɛsɔwɔ akele, akele gébégé áfyɛɛ́ mɛ ɛbɛ Mosis. Mekomejɔɔ́ yimbɔ ne ájyaá Maá nnó akwane tɛ kwyakwya mambɛ ɛtukpe ampyɛ upɛ. \c 8 \s1 Jisɔs ne alu ɛtukpe menomenyɛɛ́ mekɛ \p \v 1 Memma mechɔ ɛwé déjɔ́gé mbɔ ɛlú nnó: Ɛsé déwyaá gefɔ́gé ɛtukpe ɛwéna. Ji ajwɔlé né melu ɛnógé né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ Ɛsɔwɔ Muú aŋea Apwɔɔ́ amu né mfaánebuú. \v 2 Ɛfɛɛ́ ne ji apyɛɛ́ utɔɔ́ bií né mmu mákílé Ɛsɔwɔ né mmu maá geto ayi wáwálé. Ata ne akwyɛɛ́ maá geto wú ɛpɔ́fɔ́ akwaá. \p \v 3 Áfyɛɛ́ yɛ́ndé ɛtukpe nnó achyɛgé ɛchyɛ, apyɛge ntó upɛ mbaá Ɛsɔwɔ. Mbɔntó ne ɛtukpe ɛwé sé abɔɔ́ mambɛ ne genó ɛyigé ji achyɛgé mbaá Ɛsɔwɔ. \v 4 Mbɔgé ji ábɔ ábɛ fa mme, mbɔ ji abɔ abɛɛ́ yɛ́ mempyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ chácha néndé ampyɛɛ́ upɛ álu mɛ abi áchyɛgé ɛchyɛ mbaá Ɛsɔwɔ ndɛre ɛbɛ ɛkɛlege. \v 5 Utɔɔ́ ɛbi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ né melu ɛwémbɔ úlú ɛlé dendore unó bi apyɛ né mákílé Ɛsɔwɔ né mfaánebuú. Ɛsé dékaá mbɔ néndé gébégé Mosis alú mantɛne maá gepúge Ɛsɔwɔ, Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ ne ji aké, “Sɛ gébé nnó ɔpyɛɛ́ yɛ́ndégenó gebɛ wyɛ gefɔɔ́ ɛyigé me nlɛré wɔ né mfaá mekwɛ.” \v 6 Yɛ́mbɔ utɔɔ́ Jisɔs uŋea gemɛ upwɔɔ́ ɛbi ukwene ampyɛɛ́ upɛ, wyɛ ndɛre menomenyɛɛ́ mekɛ wuú ɛwé ɛchome bɔɔ́ mashu ne Ɛsɔwɔ ɛlɔme ɛpwɔɔ́ ɛwé gekwene. Gétúgé ɛtɛne mbaá unó ulɔ́úlɔ́ ɛbi Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ. \p \v 7 Mbɔgé gekwenege menomenyɛɛ́ ɛ́káge pyɛ nnó bɔɔ́ ákwane ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege, mbɔ ámágé kɛle sé ɛwé chá. \v 8 Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ ágɛgé nnó bɔɔ́ bií ápyɛɛ́ gyɛɛ́, getú ɛyigémbɔ ne ji ajɔɔ́ aké, “Ata aké, gébé gechwɔɔ́ nyɛ ɛyigé me nnyɛɛ́ nyɛ menomenyɛɛ́ mekɛ ne bɔɔ́ Isrɛli ne abi Juda. \v 9 Menomenyɛɛ́ ɛwémbɔ ɛbɛɛ́ sé ndɛre ɛwé me mbɔɔ́ nnyɛɛ́ ne ukwene antɛ bwɔ́ né bií bi me nsɛle ɛbwɔ́ ne amu átané né melɔ Ijip. Ne ndɛre ɛbwɔ́ álá pyɛ sé genó ɛyigé me nnyɛ́meno ne ɛbwɔ́, me ntó nti meso ne ɛbwɔ́, me Ata ne njɔɔ́gé mbɔ. \v 10 Gɛ menomenyɛɛ́ ɛwé me nnyɛ nyɛ ne ntoné Isrɛli na. Né gébé ɛyigémbɔ, me nfyɛɛ́ nyɛ mabɛ ya né makpo bwɔ́, nsa áji né mmu matɔɔ́ bwɔ́. Me mbɛɛ́ nyɛ Ɛsɔwɔ bwɔ́ ne ɛbwɔ́ ntó abɛɛ́ nyɛ bɔɔ́ ba. \v 11 Ne yɛ muú bwɔ́ amágé lɛre sé ntɛ meŋmɛ wuú, yɛ muú ula gepú bií ajɔ́gé sé nnó, ‘Kaágé Ata’ néndé yɛ́ndémuú manlɔ ne bɔɔ́ abi álá ŋea gemɛ wɔ́, ɔkwɔne mbaá abi aŋea gemɛ akaáge nyɛ me. \v 12 Ne me ngɛne nyɛ ɛbwɔ́ meshwɛ né gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ ne mmágé te sé gyɛɛ́ ayi ɛbwɔ́ apyɛɛ́ cháchá.” \v 13 Ndɛre Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ atome ne menomenyɛɛ́ mekɛ, ɛbyɛnnó ji asɛ nnó ɛwé gekwene ɛgbo gelu. Ne yɛ́ndégenó ɛyi gegboó gelu, gekwɔɔ́ ukoó, abelege geji baba. \c 9 \s1 Gekwenegé meti ɛwé débɔ́ dénógé Ɛsɔwɔ \p \v 1 Menomenyɛɛ́ mbɛ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ nya ne bɔɔ́, ɛwyaá mabɛ ayi álɛregé ndɛre ánógé Ɛsɔwɔ. Ne bɔɔ́ ntó ákwyɛɛ́ maá geto ayi ánógé Ɛsɔwɔ wyɛɛ́ fa mme. Akare maá geto yimbɔ malú apea ne makat apea. \v 2 Né meso ɛkat ɛwé mbɛ akuú ɛwu nnó melu ukpea. Né melu ɛwéna geluɔ́gé ɛtuleka gelu wyɛɛ́ ne ɛkpokpogele. Né mfaá ɛkpokpogele ɛwémbɔ ánɛre ntoó brɛd ɛyi achyɛɛ́ mbaá Ɛsɔwɔ. \v 3 Né meso ɛkat ɛwé mmu ɛlé melu ɛwé akuú nnó melu ukpea ɛwé ɛpwɔɔ́ malu ukpea ako. \v 4 Ne melu ɛwémbɔ, geluɔ́ ɛyigé asɔɔ́ ɛlu mbaá Ɛsɔwɔ gelu wyɛɛ́. Ákwyɛɛ́ geji ne gul. Mekwa menomenyɛɛ́ Ɛsɔwɔ ɛlu ntó wyɛɛ́, afyale ɛwú ne gul. Né mmu mekwa ɛwéna maá nkwɔ ayi akwyɛɛ́ ne gul alu wyɛɛ́. Áfyɛ́ menyɛɛ́ yimbɔ ayi ákuú nnó manaá né mmu. Meto Ɛrɔn ɛwé ɛchií nya bya ɛlú ntó wyɛɛ́ ne ubare mataá ɛbi Ɛsɔwɔ asame mabɛ jií wyɛɛ́. \v 5 Unó fɔ upea ɛké makiɛ́nné Ɛsɔwɔ úlú né mfaá mekwa ɛwémbɔ, ákuú ubi nnó bɔ charubim. Ubagele bwɔ́ ukwere mbaá ayi Ɛsɔwɔ ajige nté gabo bɔɔ́. Yɛ́mbɔ dékage pyɛ bɔɔ́ akaá unó bina uko nana. \p \v 6 Ákwyɛgé unó bina ábelégé mbɔ, ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ akpɛne né mmu maá gepú ayi mbɛ yɛ́ndé bií ápyɛɛ́ utɔɔ́ bwɔ́. \v 7 Yɛ́mbɔ ɛkosé ɛtukpe ampyɛɛ́ upɛ ne ɛkpɛne né maá gepú ayi mmu. Ne ji akpɛne wyɛ damaá né ŋmɛ. Ji aké akpɛne wyɛɛ́ abɔ́ mamkpa manoó menya mampyɛ upɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó Ɛsɔwɔ ajinte gabo awuú jimbɔɔ́ ne ayi bɔɔ́ ápyɛɛ́ dankaá. \v 8 Ndɛre ɛpyɛmbɔ, Mendoó Ukpea ɛbɔ ɛlɛrege mbɔ lé nnó, tɛ ndɛre maá gepú yimbɔ ayi mbɛ alú wyɛɛ́ ne menombi ntó wyɛ gbɛgbɛ, yɛ meti ɛpɔ́fɔ́ ɛwé bɔɔ́ ákágé kpɛ né mmu maá gepú ukpea ayi apwɔɔ́ malu ukpea ako. \v 9 Unó bi ulumbɔ ɛlé gepɔ ɛyi gelɛrege njɛne ɛsé ɛniné nnó ɛchyɛ ɛwé bɔɔ́ áchyɛgé ne upɛ ɛbi bɔɔ́ apyɛ mbaá Ɛsɔwɔ ukágé pyɛ fɔ́ nnó bɔɔ́ abi ánógé Ɛsɔwɔ ábɛ́ ne ufɛre ɛbi ukwane ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege. \v 10 Unó bina utome ɛlé ne depɔré manyɛgé ne manyúgé ne ndɛre muú ashwɔnege mmyɛ nnó abɛ pópó né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. Ubi úlú ɛlé mabɛ ayi atome ne depɔré menyammyɛ ne ubyɛɛ́ nyɛ gébégé Ɛsɔwɔ apyɛgé yɛ́ndégenó gelage gekɛ. \s1 Meti mekɛ ɛwe debɔ manóge Ɛsɔwɔ \p \v 11 Yɛ́mbɔ Kras achwɔ́ mɛ. Ji alu ɛtukpe Ɛsɔwɔ ayi achwɔɔ́ ne unó ulɔ́úlɔ́ ɛbi úlú mbɔ ɛsé né gébé ɛyigé na. Ji apyɛɛ́ utɔɔ́ né melu melɔ́mélɔ́ mbaá ayi akwane apwɔɔ́ maá geto ayi ampyɛɛ́ upɛ abɔ́ apyɛɛ́ nya utɔɔ́ wyɛɛ́. Akwaá fɔ́ wɔ́ átɛne ji wɔ́, mmyɛke apɔ́ fɔ́ né geluage unó bi úlú fa mme. \v 12 Kras akpɛ né melu ukpea ɛwé ɛpwɔɔ́ malu ukpea ako dama tɛ kwyakwya. Gébégé ji ákpɛné wyɛ, ákpa fɔ́ lé manoó menya ndɛre ŋme yɛ́ ami mpɔ ne ákpɛ né mmu wɔ́, ji ákpa lé manoó mií jimbɔɔ́ ne ákpɛné wyɛɛ́. Akpɛgé ana gemɛge sé nnó detane né ɛfwyale tɛ kwyakwya. \v 13 Né menomenyɛɛ́ ɛwé gekwene, muú álá pɔ́ fɔ́ pópó asɛlé ɛlé manoó ŋme ne ami menɔ mpɔ ne matwɔ maá mpɔ ayi asɔɔ́ né mewɛ ameé ji né mmyɛ nnó abɛ pópó ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege. \v 14 Ne mbɔgé manoó amií ufɔɔ́ menya ɛyina mawyaá uto na, ɛbyɛnnó ami Kras mawyaá uto kpaá mampwɔ amu. Né uto Mendoó Ukpea, muú alú tɛ kwyakwya, Kras achyɛɛ́ gemɛ jií mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé sé. Ji apyɛmbɔ nnó ashwɔné ufɛre sé ɛ́kágé dépyɛgé upwyapwyané unó ne nnó ɛsé dépyɛge ɛlé utɔɔ́ Ɛsɔwɔ muú alú mebɛ. \p \v 15 Getú ɛyigémbɔ ne Kras ala muú ayi áchómé bɔɔ́ mashu ne Ɛsɔwɔ né menomenyɛɛ́ mekɛ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ne bɔɔ́ bií. Ji apyɛmbɔ nnó bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ akuú, abɔ mejé ɛwé ɛlá ɛbyɛɛ́ fɔ́ tɛ kwyakwya ɛwé ji anyɛ́meno. Mbɔ ne ɛlú néndé negbo nií ɛniné mbɔ ne nepyɛɛ́ nnó áféré bɔɔ́ né gabo ayi nya ɛbwɔ́ ápyɛ́ gébégé gekwenege menomenyɛɛ́. \p \v 16 Ŋwɛ geteé alu wyɛ ɛké menomenyɛɛ́. Muú aságé ŋwɛ geteé ágárégé ndɛre ji agbogé akarege unó bií, alyage ubi kpaá tɛ ji agbogé ne akaré ubi. \v 17 Gefɔgé ŋwɛ yimbɔ awyaá uto mbɔgé muú ayi asamé ji agbo. Mbɔgé muú ayi asame ji álá agboó wɔ́, ŋwɛ yimbɔ afulé yɛ́ genó. \v 18 Getú ɛyigémbɔ ne manoó malá magbɛle mme wɔ́, nnó menomenyɛɛ́ ɛwé mbɛmbɛ ɛbɛfɔ ne uto. \v 19 Mosis agarégé bɔɔ́ mabɛ Ɛsɔwɔ ako, asɛ manoó anɔ mpɔ ne ami ŋme áchwaré ne manaá, abɔ́ ɛta maá genɔɔ́ ayi akuú nnó hisɔp ne néwú negɛlé anyua né mmu, ameé né ŋwɛ mabɛ Ɛsɔwɔ ne menyammyɛ bɔɔ́ ako ntó. \v 20 Ámeégé mbɔ ajɔɔ́ aké, “Gɛgé manoó ami magbaré menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ne ɛnyú, agaré nnó debele na.” \v 21 Wyɛmbɔ ntó ne Mosis ameé manoó mimbɔ né maá geto ne yɛ́ndégenó ɛyigé asɛle anógé Ɛsɔwɔ wyɛɛ́. \v 22 Ndɛre mabɛ yimbɔ alɛrege, ɛlu wáwálé nnó asɛlé lé manoó ne apyɛ nnó yɛ́ndégenó gebɛ pópó né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. Ne mbɔgé manoó mala machyɛɛ́ mme wɔ́, ajigé fɔ́ nte gabo. \s1 Gepɛ ɛyigé Kras apyɛɛ́ géférege bɔɔ́ gabo mmyɛ \p \v 23 Gɛ ula bi, asɛle lé manoó menya ne apyɛ nnó unó bi úlú lé dendoré unó bi úlú né mfaánebuú ubɛ pópó. Yɛ́mbɔ abɔ mansɛ lé genóge upɛ ɛyi gelɔme kpaá gepwɔɔ́ manoó menya ne apyɛ nnó unó bi mbɔ né mfaánebuú ubɛ pópó. \v 24 Kras akpɛ fɔ́ ɛlé né maá geto ayi akwaá akwyɛɛ́ ne apyɛ ɛjií gepɛ wɔ́. Melú ɛwémbɔ ɛlú ɛlé dendoré melu ukpea ɛwé ɛlú né mfaánebuú. Ji akpɛ ɛlé né mfaánebuú neni ambɔɔ́, atɛne mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gétúgé ɛsé. \v 25 Ji akpɛ fɔ́ né mfaánebuú nnó apyɛ gepɛ jií ndɔndɔ ne ndɔ ndɛre ɛtukpe akpɛne yɛ́ndé ŋmɛ né melú ukpea ɛwé ɛpwɔɔ́ malu ukpea ako manchyɛɛ́ manoó ami mala mapɔ fɔ́ amií jimbɔɔ́ né mbaá Ɛsɔwɔ wɔ́. \v 26 Mbɔgé ɛbɛ nnó mbɔ ne ji abɔɔ́ apyɛɛ́, mbɔ ji agɛ́ ɛfwyale ndɔndɔ ne ndɔ tɛ ula ulɔɔ́ mme. Ndɛre ɛlúmbɔ, ji achwɔ́ ndɔ gamaá né gébé ɛyi mme achwɔɔ́ kwyaá ne achyɛɛ́ gemɛ jií nnó ánéré ne gabo. \v 27 Ɛlú mɛ nnó yɛ́ndémuú abɔ magbó demaá, agbogé mbɔ agilé unɔɔ́ mpa ayi Ɛsɔwɔ apane. \v 28 Wyɛmbɔ ntó ne Kras agboó ndɛre gepɛ nnó aferé gejamégé bɔɔ́ né gabo. Ne ji amágé chwɔ́ nyɛ ndɔ yifɔ. Né gébé ɛyigémbɔ achwɔɔ́ sé né gétúgé gabo sé, achwɔɔ́ ɛlé nnó awɛne gemɛge bɔɔ́ abi agilé ji álá mmyɛmmyɛ bwɔ́. \c 10 \s1 Gepɛ ɛyi Kras gelú lé damaá tɛ kwyakwya \p \v 1 Ɛbɛ Mosis ɛlú lé dendore unó ulɔ́ulɔ́ ɛbi úlú manchwɔ, ɛpɔ́fɔ́ unó bimbɔ ubi ambɔɔ́. Getú ɛyigé mbɔ́ bɔɔ́ aké achwɔɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ upɛ ɛbi ɛbwɔ́ anyuarege apyɛɛ́ yɛ́ndé ŋmɛ, upyɛɛ́ fɔ́ káŋka nnó ɛbwɔ́ akwane cháŋéné ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege. \v 2 Mbɔgé ɛbɔ ɛbɛ nnó gefɔgé upɛ bina upyɛɛ́ nnó bɔɔ́ akwane cháŋéné ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege, mbɔ bɔɔ́ ntó ámagé tée sé mechɔ gabo ne ábɔ ámagé pyɛ sé upɛ bimbɔ. \v 3 Yɛ́mbɔ upɛ bina ɛbi bɔɔ́ anyuarege apyɛ yɛ́ndé ŋmɛ, upyɛɛ́ lé nnó bɔɔ́ átégé gabo ayi ɛbwɔ́ apyɛɛ́. \v 4 Néndé manoó anɔ mpɔ ne ŋme makágé fere fɔ́ bɔɔ́ gabo né mmyɛ cháchá. \p \v 5 Gɛ ula bi gébégé Kras alu manchwɔ́ fa mme ajɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ nnó, “Wɔ ɔkɛlegé sé upɛ ɛbi bɔɔ́ ápyɛɛ́ ɛta wyɛɛ́ ne ɛchyɛ ɛwé bɔɔ́ áchyɛgé. Wɔ ɔkwyɛɛ́ lé menyammyɛ ayi ɔkwyɛɛ́ ɔbelé nnó me nsɛ mpyɛ upɛ wyɛ. \v 6 Menya ɛyi bɔɔ́ asɔɔ́ kpógelé né geluɔgé upɛ ne ɛchyɛ ɛwé ɛbwɔ́ áchyɛgé gétúgé gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ ukwane fɔ́ wɔ metɔɔ́ wɔ́. \v 7 Ne njɔɔ́ nké, ‘Ɛsɔwɔ gɛ́ me na nchwɔ́ mampyɛ genó ɛyi wɔ ɔkɛlege nnó me mpyɛ wyɛ ndɛre asamé né mmu ŋwɛ atomé ne me nnó mbɔ mampyɛ.’” \v 8 Kras abɔ mbɛ ajɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ aké, “Ufɔɔ́ upɛ bi bɔɔ́ ápyɛɛ́ ndɛre ɛbi apyɛɛ́ ne menya, yɛ́ ɛbi ápyɛɛ́ ne umpomé yɛ́ ɛbɛ lé ɛbi bɔɔ́ ásɔɔ́ né geluɔgé upɛ mampyɛ upɛ ɛta wyɛ ne unó bi bɔɔ́ achyɛgé gétúgé gabo bwɔ́ ukwané fɔ́ wɔ metɔɔ́ wɔ́.” (Yɛ́ ɛlé ɛbɛ Mosis ɛké ápyɛgé mbɔ.) \v 9 Ne ama ajɔɔ́ aké, “Gɛ me na, nchwɔ́ mampyɛ genó ɛyigé wɔ ɔkɛlege nnó mpyɛ.” Ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ aferé upɛ bi ukwene nnó apyɛ gepɛ ɛyigé Kras gesɛ malu bwɔ́. \v 10 Ne gétúgé Jisɔs Kras apyɛɛ́ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege, achyɛɛ́ menyammyɛ wuú ndɛre gepɛ tɛ kwyakwya. Getú ɛyigémbɔ ɛsé dela bɔɔ́ ukpea né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. \p \v 11 Né gekwenege menomenyɛɛ́ ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ápyɛɛ́ utɔɔ́ bwɔ́ yɛ́ndé bií. Anyuarege upɛ bimbɔ maŋané maŋané, yɛ́mbɔ upɛ bimbɔ ukágé fere fɔ́ bɔɔ́ gabo né mmyɛ. \v 12 Ne Kras awesé mempyɛɛ́ upɛ, apyɛ lé gepɛ gema ɛyi gekwane tɛ kwyakwya, manshwɔné gabo sé. Ápyɛgémbɔ ajwɔlé né melu ɛnógé né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ Ɛsɔwɔ. \v 13 Ne ji ajwɔle wyɛ agilé kpaá tɛ Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ mawámé bií álaá ɛké geluɔ ɛyi ji anɛrege uka mfaá. \v 14 Mbɔ ne ɛlú nnó Kras apyɛ ɛlé gepɛ gemaá nnó bɔɔ́ abi ji ashwɔnegé ákwane cháŋéné ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege tɛ kwyakwya. \p \v 15 Mendoó Ukpea ntó ɛgáré ɛsé genó ɛyina. Abɔ́ mbɛ ajɔɔ́ aké, \v 16 Ata aké, “Gébé gekwɔnégé, gɛ menomenyɛɛ́ ɛwé me nnyɛɛ́ nyɛ ne ɛbwɔ́ na. Me mfyɛɛ́ nyɛ mabɛ ya né mmu matɔɔ́ bwɔ́ ne nsame nyɛ ájí né mmu défɔré bwɔ́.” \v 17 Ne ama agbɛɛ́ aké, “Me nteé sé gabo bwɔ́ ne depɔ ɛtiré ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ gyɛɛ́.” \v 18 Dékagé gɛ nnó, ajigénte gabo bɔɔ́, yɛ́ ula fɔ́ ubɛɛ́ sé ɛbi amágé pyɛ upɛ. \s1 Déchwɔ́ kwɔ́kwɔ́lé ne Ɛsɔwɔ débɛgé ne dembyɔ \p \v 19 Aŋmɛ ba, ɛwéna ɛtɛne nnó ɛsé dékágé kpɛ tágétágé né melu ukpea ɛwé ɛpwɔɔ́ malu ukpea ako, gétúgé manoó Kras ami machyɛɛ́ mme gébégé ji agboó. \v 20 Jisɔs anené mɛ ɛkat ɛwé ɛkaré melu ukpea ne melu ukpea ɛwé ɛpwɔɔ́ malu ukpea ako. Anené ɛsé meti mekɛ ɛwé ɛwyaá geŋwá. Ɛkat ɛwé Jisɔs anené mbɔ, ɛtɛne mbaá menyammyɛ wuú gébégé ji agboó gétúgé sé nnó ɛsé dekoó wyɛ déjyɛ mbaá Ɛsɔwɔ. \v 21 Ne tɛ ndɛre ɛsé déwyaá gekpɛkpɛgé ɛtukpɛ ɛwé ɛpɛle gepúgé Ɛsɔwɔ, \v 22 déchwɔ́ kwɔ́kwɔ́lé ne Ɛsɔwɔ ne matɔɔ́ sé mako ne défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji gefɔɔ́ ɛyigé déla dékágé bɛ fɔ ne dembyɔ néndé manoó Jisɔs Kras mameé mɛ né matɔɔ́ sé álá pópó ne ágaré ɛsé nnó delu cho. Ne áshwɔné menyammyɛ se ne manaá ami makpea. \v 23 Détɛ́né ne ɛshyɛ né depɔ́ ɛtiré ɛsé dénɛré metɔɔ́ wyɛɛ́ ne dégaregé deti. Ɛkágé déwé mmyɛ néndé Ɛsɔwɔ anyɛgémeno nnó apyɛɛ́ genó, ápyɛɛ́ geji. \v 24 Dékɛlégé meti ɛwé défyɛɛ́ atɛ aŋmɛ ɛshyɛ nnó ágbógé ne atɛ ne nnó álɛrege ulɔɔ́ melu. \v 25 Délyagé fɔ mankɛne uchome bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ndɛre bɔɔ́ abifɔ ályaá ɛsé déchome wyɛ mmyɛ, défyɛgé atɛ ɛshyɛ, ushuú chacha ayi dégɛne mbɔ nnó bií ɛbi Ata achwɔɔ́ ula kwɔ́kwɔ́lé. \p \v 26 Néndé mbɔ́gé déké dépyɛɛ́ wyɛ gabo kpékpé ayi dékaá mɛ wáwálé ayi mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ álɛrege, gepɛ ɛyigé chá gepɔ sé ɛyi gekagé fere ɛsé gabo né mmyɛ. \v 27 Genó ɛyi degile ne ɛfɔ metɔɔ́ ɛlé mpa Ɛsɔwɔ ne gekpɛkpɛgé mewɛ ɛwé ɛsɔɔ́ nyɛ bɔɔ́ mawáme Ɛsɔwɔ. \v 28 Dékaá nnó muú ayi abyaá ɛbɛ Mosis, áwáne ji ágɛné fɔ́ meshwɛ mbɔ́gé bɔ ntɛsɛ apea yɛ́ álɛɛ́ ágarégé nnó ákpa amɛ agɛ ji ndɛre ápyɛɛ́ genó ɛyi gelɛré nnó ji akwé ɛbɛ ɛwémbɔ. \v 29 Ɛbɛgé mbɔ, fɛ́rege gekpɛkpɛgé ɛfwyale ɛwé ɛbɛɛ́ nyɛ ne muú ayi abyaá Maá Ɛsɔwɔ ne asɛlé manoó mií ami magbaré menomenyɛɛ́ Ɛsɔwɔ, nnó mapɔ́ yɛ́ genó yɛ́ ɛlé manoó ami na ne mashwɔne ji nnó abɛ pópó, ne ajɔ́gé ntó mejɔɔ́ mebo atome ne Mendoó Ukpea muú alɛrege bɔɔ́ galɔ́gálɔ́. \v 30 Ɛsé dékaá ji muú ajɔɔ́ aké, “Me ne nwyaá utó manshuú amu né gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́, ne nshúgé nyɛ amu mbaá bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ ubé.” Ne ajɔɔ́ aké, “Ata ne asɔɔ́ nyɛ mpa bɔɔ́.” \v 31 Ɛpyɛɛ́ ɛfɔ mankwe né amu Ɛsɔwɔ muú álú mebɛ. \p \v 32 Tégé ndɛre ɛlú nya ne ɛnyú gébégé ɛnyú debɔɔ́ mbɛ dékaá depɔre Ɛsɔwɔ. Yɛ́ ɛlé ɛnyú dégɛ́né gejamégé ɛfwyale né gébé ɛyigémbɔ, détɛ́né wyɛ ne ɛshyɛ yɛ́ genó genyige ɛnyú wɔ́. \v 33 Gébé ɛyigé fɔ bɔɔ́ ashyɛɛ́ ɛnyú gbɔŋɔnɔ ne ápyɛɛ́ ɛnyú déwuú ubalé. Né gébé ɛyigé fɔ bɔɔ́ abi agɛne ntó ɛfwyale mbɔ, ɛnyú déchome défyɔge ɛbwɔ́ mmyɛ. \v 34 Dégɛne meshwɛ ne bɔɔ́ abi ákpéné denɔ, ne gébégé bɔɔ́ áfɔɔ́ unó nyú dékame wyɛ kamegé ne metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ ndɛre dékaá nnó déwyaá unó ulɔ́ulɔ́ ɛbi upwɔɔ́ ammu, ɛbi ubɛɛ́ nyɛ tɛ kwyakwya. \v 35 Ndɛre ɛlúmbɔ, délyagé fɔ́ mamfyɛgé metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ néndé ji achame nyɛ ɛnyú. \v 36 Ɛnyú débɔɔ́ mankogé ɛlé metɔɔ́ dépyɛgé genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege, ne désɛ unó uko ɛbi Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achyɛgé. \v 37 Néndé Ɛsɔwɔ aké, “Ɛlá gachyɛɛ́ muú ayi achwɔɔ́ nyɛ achwɔ achɔɔ́ sé gébé. \v 38 Né bɔɔ́ ba abi ápyɛɛ́ wyɛ genó ɛyi gelú cho, abɛɛ́ nyɛ wyɛ mamfyɛgé metɔɔ́ ne me. Yɛ́mbɔ muú ayi ajame mmyɛ meso, metɔɔ́ wa ɛgɔɔ́ fɔ́ ne ji.” \v 39 Ɛsé depɔ fɔ́ bɔɔ́ abi ajame mmyɛ meso geŋwagé bwɔ́ genó mme detu. Ɛsé delú ɛlé bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ji awene gemɛge bwɔ́. \c 11 \s1 Gefɔɔ́ ɛyigé bɔɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ \p \v 1 Metɔɔ́ mamfyɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛlé ndé? Metɔɔ́ mamfyɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛlé mankaá nnó débɔɔ́ nyɛ unó bi dénɛré metɔɔ́ wyɛɛ́ ne nnó unó bi ɛsé dela delu daŋgɛ úlú wyɛɛ́ wáwálé. \v 2 Bɔɔ́ abi nya mbɛmbɛ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, getú ɛyigémbɔ Ɛsɔwɔ asɛ nnó apyɛ genó gelɔ́gélɔ́. \p \v 3 Ne ɛlé gétúgé ɛsé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne dékaá nnó mekomejɔɔ́ ayi Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ ne akwyɛɛ́ mme. Ɛwéna ɛtɛne nnó unó bi ɛsé dégɛne mbɔ fa mme, akwyɛɛ́ ubi ne unó bi muú álá gɛne. \p \v 4 Gétúgé Ɛbɛl áfyɛɛ́ nya metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne ji apyɛɛ́ gepɛ mbaá Ɛsɔwɔ ɛyi gelɔme gepwɔɔ́ ɛyigé meŋmo wuú Ken. Ndɛre ji apyɛmbɔ, Ɛsɔwɔ akame nnó ji alú cho, getugé gepɛ ɛyige ji apyɛɛ́. Yɛ́ ɛlé Ɛbɛl agboó tɛ nya metɔɔ́ ɛwé ji áfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛlú ɛjɔ́gé mejɔɔ́ tɛ fina. \p \v 5 Gétúgé Ɛnɔk áfyɛɛ́ nya metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, ji agbo wɔ. Ɛsɔwɔ asɛ ji afɛ́ né mfaánebuú mebɛ. Yɛ́ muú ama agɛ́ sé ji wɔ́ gétúgé Ɛsɔwɔ asɛ́lé ji ajyɛ né mfaánebuú. Gemɛgé nnó Ɛsɔwɔ asɛ́ nya ji ajyɛ mfaánebuú alɛre mɛ nnó gepɔ ɛjií gegɔ ji metɔɔ́. \v 6 Ɛlú wáwálé nnó yɛ́ muú ákágé pyɛ fɔ́ metɔɔ́ ɛgɔ Ɛsɔwɔ mbɔgé muú yimbɔ álá fyɛ metɔɔ́ ne ji wɔ́, néndé yɛ́ndémuú ayi achwɔ́ kwɔ́kwɔ́le ne Ɛsɔwɔ, abɔ́ mankamé nnó Ɛsɔwɔ alú wyɛ wáwálé, ne ji achame bɔɔ́ abi ákɛlege ji ne matɔɔ́ bwɔ́ mako. \p \v 7 Metɔɔ́ ɛwé Nowa afyɛɛ́ nya ne Ɛsɔwɔ ɛpyɛ ji awú mbeé ayi Ɛsɔwɔ akwélé ji gétúgé unó bi upyɛɛ́ nyɛ meso gébé. Akwyɛ ɛ́kpe kpaá ɛwé ji ne ula gepú bií ákpɛné mmu nnó ápó negbone ŋgbannyi. Ndɛre ji apyɛmbɔ mfaánebuú ashulé bɔɔ́ mme né mmyɛ, ne Ɛsɔwɔ apyɛ ji ntó álá cho gétúgé ji áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. \p \v 8 Metɔɔ́ ɛwé Abraham afyɛɛ́ nya ne Ɛsɔwɔ ɛpyɛ ji awú ne Ɛsɔwɔ. Akú Abraham ajɔɔ́ ne ji nnó akwilé ajyɛɛ́ né gebage mewaá ɛyigé ji achyɛgé nyɛ ji meso gébé. Ji alyaá melɔ wuú afɛ́ yɛ́ ɛlé ji álá akaá mbaá ayi ji ajyɛɛ́ wɔ. \v 9 Metɔɔ́ ɛwé ji áfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛpyɛ ji ajwɔlé né mmu baá otó ndɛre meŋkɛɛ́ né mme bɔɔ́ abi cha ayi Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achyɛgé nyɛ ji. Mbɔntó ne maá wuú Asek ne mpyáne wuú Jakɔb ajwɔlé. Ɛbwɔ́ álú bɔɔ́ bi álú mambɔ ntó genó ɛyigé Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achyɛgé ɛbwɔ́. \v 10 Abraham akó metɔɔ́ ajwɔlé né baá otó bimbɔ néndé ji abɔ́ agilé manjwɔlé né melɔ ɛwé ɛwyaá mabɔme ayi álá chɔgé ɛwé Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ atɛne. \p \v 11 Metɔɔ́ ɛwé Sara áfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ, ne ɛpyɛɛ́ ji akpane unɛ. Yɛ́ ɛlé ji akwɔɔ́ mɛ ukoó, ákoó gébé ɛyigé ji ábyɛ́ne maá, ji afyɛ́ wyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ nnó anyɛgémeno mampyɛɛ́ genó, apyɛ geji. \v 12 Yɛ́ ɛlé Abraham ábɛné mɛ álá kágé byɛ se baá, upyáne bií uja ɛké ambe né mfaánebuú ne gesɔɔ́ né mbale ɛbɛɛ́ mega. Yɛ́ muú ákágé pa fɔ́ ubí. \p \v 13 Bɔɔ́ bina ako áfyɛɛ́ wyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ kpaá tɛ agboó. Yɛ́ muú bwɔ́ fɔ́ asɛ yɛ́ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ anyɛ́menó nnó achyɛgé nyɛ ɛbwɔ́ wɔ́. Yɛ́mbɔ ágɛ lé unó bimbɔ tɛ mbɛ ne matɔɔ́ ágɔɔ́ ɛbwɔ́. Ɛbwɔ́ ákaá nnó ɛbwɔ́ alú ɛlé aŋkɛɛ́ bɔ abi ákógé fa mme yina kógé. \v 14 Bɔɔ́ abi ájɔ́gé mbɔ álɛre cháŋéné nnó ɛbwɔ́ akɛ́lege mbaá ayi abɛɛ́ melɔ ɛwé bwɔ́. \v 15 Mbɔgé ɛbwɔ́ abɔ́ átégé lé melɔ ɛwé ɛbwɔ́ atané wyɛɛ́, mbɔ ɛbwɔ́ akɛlé meti mankere wyɛɛ́. \v 16 Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ashyagé lé melɔ ɛwé ɛlɔmé ɛpwɔɔ́ ɛwé ɛbwɔ́ abɔ́ alú wyɛɛ́. Ne melɔ ɛwémbɔ ɛlú lé né mfaánebuú. Ndɛre ɛlúmbɔ, mmyɛ ɛgboó fɔ́ Ɛsɔwɔ nnó ɛbwɔ́ ákúgé ji nnó Ɛsɔwɔ bwɔ́ néndé ji ákwyɛɛ́ mɛ melɔ ábelé ɛbwɔ́. \p \v 17 Gébégé Ɛsɔwɔ amuame Abraham nnó asɛ maá wuú Asek apyɛ gepɛ, Abraham ákamé gétúgé áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji. Ɛlé Abraham yina ne Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ nya meno ne ji nnó abɛɛ́ ne gejamégé upyáne, yɛ́mbɔ ji akpome mmyɛ mansɛ danchi maá wuú apyɛ́ gepɛ mbaá Ɛsɔwɔ, \v 18 yɛ́ ɛlé Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ nya ne ji aké, “Gejamegé upyáne ɛbi wɔ ɔbɔɔ́ nyɛ utanege nyɛ lé mbaá Asek.” \v 19 Abraham ntó ákamé nnó Ɛsɔwɔ akágé pyɛɛ́ bɔɔ́ akwilé né negbo. Ne dékágé jɔɔ́ nnó ɛlú wyɛ ɛké Ɛsɔwɔ apyɛ Asek akeré né geŋwá Abraham asɛ ji akere mmu. \p \v 20 Ɛlé gétúgé Asek áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne ji ajelé Jakɔb ɛbwɔ́ ne Ɛsao, agaré ɛbwɔ́ mejé ɛwé ɛbwɔ́ abɔɔ́ nyɛ meso gébé. \p \v 21 Gétúgé Jakɔb áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ né gébégé ji achwɔɔ́ gbo ajé lé baá Josɛf apea abi ande. Né gébé ɛyigémbɔ agií né meto wuú anógé Ɛsɔwɔ. \p \v 22 Gétúgé Josɛf áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ né gébégé ji áchwɔ́ gbó agaré bɔɔ́ Isrɛli nnó ɛbwɔ́ ályage nyɛ melɔ Ijip. Ne agaré ntó ɛbwɔ́ ndɛre ji agbogé ápyɛɛ́ ne ugoó bií. \p \v 23 Gétúgé mma ne ntɛ Mosis áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne gébégé ábyɛné Mosis ábí nya ji né ámfaá álɛɛ́, néndé ágɛ nnó ji alú maá ayi alɔme ulɔɔ́. Ne áfɔ yɛ́ mambya ɛbɛ ɛwé mfwa melɔ afyɛɛ́ nnó áwáné baá bɔɔ́ Isrɛli né gébé ɛyigémbɔ wɔ́. \p \v 24 Gétúgé Mosis áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ né gébégé ji awɛné ashyaá nnó asɛgé fɔ́ ji ndɛre maá ayi maá mfwa Fɛro ayi mendée ábyɛné. \v 25 Ji ákamé mangɛ ɛfwyalé ne bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne nnó ji anyɛ́gé apɔgé ne nechɔ́chɔ́ né mmu gabo ɛwé nechɔ́chɔ́ ɛniné na nela newyagé. \v 26 Ji afɛré nnó mangɛ ɛfwyale gétúgé Kras ɛlé gekpɛkpɛgé gefwa ɛyi gepwɔɔ́ gefwa geko ɛyi gelú né Ijip néndé ji apɛlé wyɛ né mbɛ mambɔ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ácháme nyɛ ji. \p \v 27 Gétúgé metɔɔ́ ɛwé ji áfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ alyaá melɔ Ijip abɔ́ yɛ́ ɛfɔ wɔ né genó ɛyigé metɔɔ́ ɛsɔgé mfwa ákágé pyɛ wɔ́. Ji akó metɔɔ́ apɛlé wyɛ mbɛmbɛ ɛké abɔ́ agɛ mɛ Ɛsɔwɔ muú bɔɔ́ álá gɛné ji ne amɛ. \v 28 Ɛlé gétúgé metɔɔ́ ɛwé Mosis áfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ, ne ji agaré bɔɔ́ Isrɛli nnó álɔ́ manyɛ́ ɛpaá koó upú, ne nnó asɛ manoó ŋme ameé né manombi upú bwɔ́ nnó ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛwáné bɔɔ́ ɛchwɔ́gé ɛkoó upú bwɔ́ kógé ɛkágé ɛwa baá mbɛ bwɔ́, ndɛre ɛwáné nyɛ abi bɔɔ́ Ijip. \p \v 29 Gétúgé metɔɔ́ ɛwé bɔɔ́ Isrɛli áfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ, ne áchyaá ɛbɛɛ́ mega ɛwé ákuú nnó ɛbɛɛ́ megɛlé ɛké bɔɔ́ abi ákɛné né mme detu. Ne gébégé bɔɔ́ Ijip ámuame manchyaá, ɛbɛɛ́ ɛwémbɔ ɛshwya ɛbwɔ́ ako. \p \v 30 Gétúgé metɔɔ́ ɛwé ɛbwɔ́ áfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ, ɛbwɔ́ ákɛ́gé ágyaágé melɔ Jɛriko né mme ndɔ ɛkenéama, gebamé mataá ɛyi genɔɔ́ melɔ mme gekwe gbarammm. \v 31 Gétúgé Rahab mendée ɛnó áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ abi bɔɔ́ Isrɛli abi áchwɔɔ́ chɛré melɔ́ ɛwémbɔ bibií. Getú ɛyigémbɔ ne ji álá agboó fɔ́ choncho ne bɔɔ́ abi álá ákamé ne Ɛsɔwɔ wɔ́. \p \v 32 Me mmagé jɔɔ́ na nnó? Unó bi bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ apyɛ uja dɔɔ́. Gébé ne gela gepɔ sé ɛyi me njɔ́gé ntome ne bɔɔ́ ndɛre Gidyɔn, Barak, Samsen, Jɛfta, Dɛvid, Samuele ne bɔɔ́ ɛkpave Ɛsɔwɔ abifɔ. \v 33 Ɛlé gétúgé metɔɔ́ ɛwé ɛbwɔ́ áfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ, ne ɛbwɔ́ abifɔ ámmyɛ bee ne malɔ kpakpa ápwɔ́ áji. Ágbaré malɔ ɛbwɔ́ chancha, ne ábɔ unó bi Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achyɛgé ɛbwɔ́. Gétúgé metɔɔ́ ɛwé ɛbwɔ́ áfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ágbɛ manó unyanya nnó ɛ́kágé uwá ɛbwɔ́. \v 34 Ánií mewɛ ɛwé ɛlulé wum, wum, wum, yɛ́mbɔ mewɛ ɛsɔ fɔ́ ɛbwɔ́ wɔ́. Abifɔ ábó bɔɔ́ abi aké áwá ɛbwɔ́ ne bɔ aparanja. Abifɔ apɔ́ ne ɛshyɛ yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛbwɔ́ ɛshyɛ. Abi awyaá ɛshyɛ mamyɛ bee ámmyɛ ábú bɔɔ́ bee abifɔ né malɔ bwɔ́. \v 35 Gétúgé metɔɔ́ ɛwé andée abifɔ áfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ, ágɛ bɔɔ́ bwɔ́ abi ágboó ndɛre ákwilé né negbo. Abifɔ átulé ɛbwɔ́ kpaá álá mangbomangbo, yɛ́mbɔ ákámé negbo áshya mamferé metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ bɔɔ́ ályaá ɛbwɔ́. Ápyɛmbɔ nnó meso gébé Ɛsɔwɔ apyɛ ɛbwɔ́ abɔ́ geŋwá ɛyi gepwɔɔ́ amu. \v 36 Abifɔ ájwa ɛbwɔ́ ne atulé ɛbwɔ́ ne otoó, awɛ abifɔ ne bɔ mkpɔkɔvɛ áfyɛ ɛbwɔ́ né gepúgé denɔ. \v 37 Átó abifɔ ne mataá áwa. Ágyá abifɔ ubauba ne sɔɔ́. Áwá abifɔ ne bɔ aparanja. Abifɔ alú ubya bɔ, áfyɛɛ́ ɛlé mekɔ ŋme. Áchyɛɛ́ ɛbwɔ́ ɛfwyale, ámmyɛ amu ne ɛbwɔ. \v 38 Ákɛné nya mmu mewaá tametamé ákwɔme makwɛ áshulege, ábiígé né mmu maba mataá ne ambu né mme. Mme yina ákwane yɛ́ mambɛ mbaá ayi ɛbwɔ́ ákáge ájwɔlegé wyɛ wɔ́. \p \v 39 Gétúgé ɛbwɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, áké ɛbwɔ́ ápyɛ gechágéné genó. Yɛ́ ɛlé ɛlúmbɔ, ɛbwɔ́ ásɛ́ yɛ́ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achyɛge ɛbwɔ́ wɔ́, \v 40 néndé Ɛsɔwɔ awyaá gechachage genó né metɔɔ́ mampyɛ ɛyi getome ntó ne sé. Genó ɛyimbɔ gelú nnó asɛlé ɛsé chónchó ne ɛbwɔ́ apyɛ nnó dékwane cháŋéné ndɛre ji akɛlege. \c 12 \s1 Ntɛ sé Ɛsɔwɔ anywɔlege ɛsé mati \p \v 1 Né ɛgbɛ ɛwé se, bɔɔ́ bina ako abi álɛré ɛsé ndɛre áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ álu wyɛɛ́, ánɔ ɛsé mme ɛké geko ápɛlé nnó ágɛ genó ɛyigé ɛsé dépyɛɛ́ nyɛ. Ndɛre ɛlúmbɔ, dékpa yɛ́ndégenó ɛyi génɔɔ́ ɛsé ɛyi gépyɛ ɛsé déla dékáge lome dégbɛ mewaá chónchó ne gabo ayi áfwyánege ɛsé. Dékógé metɔɔ́ délómégé wyɛ gatɛlé ayi alú ɛsé mbɛ. \v 2 Ndɛre délómege dépɛlé wyɛ ne Jisɔs muú anene ɛsé meti défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. Wyɛ ɛlé ji ne akpané nyɛ ɛsé apyɛ metɔɔ́ ɛwé défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛkwane chaŋéné. Ji akamé nya magbo negbone mekpo unɔɔ́ né gekwa. Ji asɛ́ yɛ́ mekpo unɔɔ́ ɛwé ɛlú né gefɔgé negbo ɛniné mbɔ ɛfú genó wɔ́ néndé ji akaá gekpɛkpɛgé metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ ɛwé Ɛsɔwɔ ákwyɛɛ́ mɛ ábelé ɛta wuú. Gétúgé ji agboó negbo ɛniné mbɔ, ji ajwɔlé nana né melu ɛnógé né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ́ Ɛsɔwɔ. \p \v 3 Tégé ndɛre ji akógé nya metɔɔ́ agɛné ɛfwyale né amu bɔɔ́ ubeé, bɔɔ́ ápaá ji. Tégé wyɛ ji nnó ɛ́kágé ɛnyú debɛ ne gepwa metɔɔ́ detɔ meti. \v 4 Ummyɛ ɛbi ɛnyú démmyɛ manlyaá gabo delú dammyɛ dekwɔné mbaá manoó nyú machyɛge mme. \v 5 Nnó ɛnyú dejií mɛ nte majyɛɛ́ ami Ɛsɔwɔ achyɛgé ɛnyú ndɛre baá bií? Ji ajɔɔ́ aké, “Maá wa, Ɛsɔwɔ ányágé wɔ gétúgé gyɛ ayi wɔ ɔpyɛɛ́, ɔsɛge fɔ́ ɛwú ɛké ɛfuú yɛ́ genó wɔ́. Áshúlegé wɔ ndo, ɔbɛge ne gepwa. \v 6 Kaá nnó Ata alɛrege lé chuchu yina mbaá muú ayi ji ábɔɔ́ gejeé ne ji. Ne atulegé lé yɛ́ndémuú ayi ji asɛlé nnó alú maá wuú.” \v 7 Ndɛre ɛlúmbɔ, kógé metɔɔ́ né chuchu ayi Ɛsɔwɔ alɛrege ɛnyú, manlɛré ɛnyú genó. Ji apyɛmbɔ ɛlé ne ɛnyú ndɛre ntɛ apyɛɛ́ ne baá bií. Ndé maá ayi apyɛge gyɛ ntɛ wuú álá alɛrege fɔ ji chuchu? \v 8 Mbɔgé Ɛsɔwɔ álá alɛre ɛnyu chuchu né gyɛ ayi dépyɛ ndɛre ji apyɛɛ́ ne baá bií ako wɔ́, ɛbyɛnnó ɛnyú dépɔ́ fɔ́ baá bií wáwálé délú baá ulɔ. \v 9 Genó ɛyigé fɔ́ gelú nnó, antɛ sé fa mme alɛrege ɛsé chuchu mbɔgé dépyɛgé gyɛɛ́, denoge ɛbwɔ́. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó ɛsé déwúgé dɔɔ́ ne ntɛ sé muú abɔɔ́ mandoó sé, nno debɔ geŋwá. \v 10 Antɛ sé fa mme alɛrege ɛse chuchu né mboó gébé ndɛre ɛjigé ɛbwɔ́ gétúgé gyɛɛ́ ayi ɛsé dépyɛɛ́, Ɛsɔwɔ alɛrege ɛsé chuchu gétúgé gyɛɛ́ ayi dépyɛɛ́ né galɔ́gálɔ́ awé sé, nnó ɛsé debɛ bɔɔ́ ukpea ndɛre ji. \v 11 Né gébégé alɛrege ɛsé chuchu désɛlé fɔ́ nnó ɛlé genó gelɔ́gélɔ́. Désɛlé ɛlé nnó ɛlé genó ɛyi gepyɛɛ́ ɛsé débɛɛ́ meshwɛmeshwɛ. Yɛ́mbɔ ɛwyagé, ɛfwyale ɛwémbɔ ɛchwɔɔ́ ne galɔ́gálɔ́ mbaá bɔɔ́ abi ágií genó wyɛɛ́. Ɛpyɛɛ́ nnó ɛbwɔ́ apyɛgé genó ɛyi gelú cho ne nnó ábɛ́ nesɔ ne atɛ bɔɔ́. \s1 Majyɛɛ́ ne mbeé mekwelege \p \v 12 Ndɛre dékaá mbɔ, gbarege unó chancha ne amu nyú ayi abɔɔ́ gepwa ne tɛnege ne ɛshyɛ ne uka nyú ɛbi uweré. \v 13 Chógé wyɛ mbɛ dékɛné né mati ayi alú chó nnó ɛ́kágé uka nyú ɛbi uloó né ufɛré ubwiré, utógé lé tógé. \p \v 14 Mmyɛgé nnó débɛ nesɔ ne bɔɔ́ ako. Mmyɛgé ntó nnó débɛ bɔɔ́ ukpea. Muú álá ápɔ́ muú ukpea agɛné fɔ́ Ata. \v 15 Sɛ́gé gébé nnó ɛkágé muú nyú fɔ́ apyɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ alyagé manlɛré ji galɔ́gálɔ́. Sɛ́gé gébé nnó ɛ́kágé muú nyú abɛ ne gepɔ gebogebo. Gefɔgé gepɔ ɛyina gelú ɛké nchyɛ ayi agbɔgé unywɔne bií uchwɔɔ́ ne ɛfwyale ne uchɔɔ́ gejamégé unó ɛbifɔ́. \v 16 Sɛ́gé ntó gébé nnó ɛ́kágé muú nyú fɔ́ abɛ ne gepɔgé ubɛlé tametame. Yɛ́ ɛké muú ayi abyaá depɔré Ɛsɔwɔ ndɛre Ɛsao apyɛɛ́. Ji akpo dékpakpaá tií ndɛre maá mbɛ gétúgé némbane menyɛɛ́. \v 17 Ɛbɛlegé ammyɛ nnó ama abɔ dékpakpa ɛtií nnó ntɛ wuú achyɛɛ́ ji méjé ɛwuú ndɛre maá mbɛ yɛ́mbɔ ntɛ wuú ashya. Akɛle meti ne manse amɛ nnó akwɔré mechɔ ɛwéna agɛ wɔ. \p \v 18 Fɛ́regé mbaá ayi ɛnyú détɛné mbɔ nana manchwɔ kwɔ́kwɔ́lé ne Ɛsɔwɔ. Ɛnyú détɛne fɔ́ né melu ɛwé bɔɔ́ Isrɛli atɛne nya wɔ. Ɛbwɔ́ átɛné nya kwɔ́kwɔ́lé ne mekwɛ ɛwé akuú nnó Sina mbaá ayi muú ákáge ta. Melu ɛwé mewɛ ɛbɔ ɛlúlé wum, wum, ɛmpinya gemua gekwene mbaá álá chendeé ne mbyo ammyɛ ntó wuuuuuuu. \v 19 Ɛbwɔ́ awú meko ɛmba ɛwé áfɔ́me. Awú ntó meko muú fɔ. Genó ɛyi muú yimbɔ ajɔɔ́ gépyɛ ɛbwɔ́ anɛmmyɛ nnó muú yimbɔ amágé jɔɔ́ sé meko yicha ɛbwɔ́ áwú. \v 20 Ɛbwɔ́ ajɔɔ́ mbɔ néndé genó ɛyigé muú yimbɔ ajɔɔ́ gepyɛ ɛbwɔ́ abɔ ɛfɔ dɔɔ́. Muú yimbɔ agaré aké, “Yɛ́ndé genó ɛyi getaá mekwɛ ɛwéna, yɛ́ ɛbɛ ɛlé menya, ato ji ne mataá kpaá tɛ agboó.” \v 21 Genó ɛyi ɛbwɔ́ agɛné né mekwɛ ɛwémbɔ gepyɛɛ́ ɛfɔ kpaá Mosis jimbɔɔ́ ajɔɔ́ aké, “Nwere ne ɛfɔ metɔɔ́.” \p \v 22 Yɛ́mbɔ ɛnyú détɛne ɛlé kwɔ́kwɔ́lé ne Mekwɛ Sayɔn. Mekwɛ ɛwéna ne ɛlú melɔ Ɛsɔwɔ muú alú mebɛ. Melɔ ɛwémbɔ ɛlé Jɛrosalɛ ayi alú né mfaánebuú. Ɛlé né melɔ ɛwéna ne makiɛ́nné Ɛsɔwɔ gejamegejame áchomé wyɛ ne nechɔ́chɔ́. \v 23 Ɛnyú delú mbɔ lé né ɛchomele bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ajyaá ndɛre baá mbɛ bií, ɛbwɔ́ bina ne ásámé mabɔ bwɔ́ né mmu ŋwɛ ayi alu né mfaánebuú. Ɛnyú déchwɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ muú asɔɔ́ mpa bɔɔ́ ako, ne décho mbwa ne mandoó bɔɔ́ mbɛmbɛ abi álú cho. Ɛbwɔ́ bi Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nnó ákwane cháŋéné ndɛre ji akɛlege. \v 24 Ɛnyú déchwɔ́ mbaá Jisɔs muú áchomé akwaá mashu ne Ɛsɔwɔ né menomenyɛ mekɛ. Ɛnyú déchwɔ́ né manoó mií ami mameé ɛnyú mmyɛ. Mami majɔ́gé genó ɛyigé gelɔme gepwɔɔ́ ɛyigé manoó Ɛbɛl. \f + \fr 12:24 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Manoó Ɛbɛl malilé nya nno Ɛsɔwɔ ashuú amu, yɛ́mbɔ ami Jisɔs malilé nnó Ɛsɔwɔ agɛne ɛsé meshwɛ.\f* \p \v 25 Sɛgé gébé nnó ɛ́kágé déshya manwú genó ɛyi Ɛsɔwɔ ajɔ́gé ne ɛnyú, néndé bɔɔ́ abi mbɛmbɛ abi áshyá manwú ne muú ayi ákwele ɛbwɔ́ mbeé fa mme ágɛ meti mambo ɛfwyalé wɔ́. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛsé déshyagé manwú genó ɛyigé Ɛsɔwɔ né mfaánebuú agaregé ɛsé, ɛbyɛnnó dékagé bo nyɛ fɔ́ ɛfwyalé ɛwé ɛchwɔɔ́ wáwálé. \v 26 Meko ayi ji ajɔɔ́ mbɛmbɛ anyigé mme. Nana anyɛ́meno nnó, “Né ndɔ ayi fɔ me nyigé nyɛ sé ɛlé mme jiji, nyigé nyɛ ntó mfaánebuú.” \v 27 Uchu bi ji ajɔɔ́ mbɔ nnó, “Né ndɔ ayi fɔ” ulɛre nnó unó bi ji akwyɛɛ́ uko unyigé nyɛ, utane né malu bwɔ́ nnó ɛbi álá kágé nyigé ubi ne ulaá tɛ kwyakwya. \p \v 28 Ndɛre ɛlúmbɔ, tɛ mbaá ɛsé dékpɛne nyɛ né gefwage Ɛsɔwɔ ɛyigé muú álá kágé nyigé, détamege Ɛsɔwɔ, défɛge ji né meti ɛwé ɛgɔɔ́ ji, dénógé ji ne ɛfɔ metɔɔ́ \v 29 néndé Ɛsɔwɔ se alu ɛké mewɛ ɛwé ɛsɔɔ́ yɛ́ndégenó. \c 13 \s1 Gepɔ́ ɛyigé baá Ɛsɔwɔ abɔɔ́ mambɛ ne geji \p \v 1 Ɛnyú debɔ́ mamgbógé ne atɛ ndɛre atɛ aŋmɛ agboó ne atɛ. \v 2 Délyage fɔ́ manɛne aŋkɛɛ́ né mmu upú nyú. Kágé nnó mbɔ ne bɔɔ́ abifɔ ápyɛɛ́ ne anɛne makiɛ́nné Ɛsɔwɔ dankaá. \v 3 Tégé bɔɔ́ abi alú né denɔ. Sɛgé nnó ɛnyú ntó délú né denɔ ne ɛbwɔ́ chónchó. Tégé ntó bɔɔ́ abi ágɛné ɛfwyalé. Sɛ́gé nnó ɛnyú ntó dégɛné ɛfwyalé ɛké ɛbwɔ́. \p \v 4 Bɔɔ́ ako ánógé depɔré neba. Yɛ́ndé mendée ne menɔ abɛ ne atɛ ndɛre bɔɔ́ abi ábané neba ábɛɛ́, ɛ́kágé muú ályaá ntɛ ájyɛ ákɛlé muú yicha né dafyɛ. Tégé nnó bɔɔ́ abi ákwené ulɔ ne ábɛlégé ubɛle tamé tamé, Ɛsɔwɔ ásɔɔ́ nyɛ mpa bwɔ́. \p \v 5 Débɔgé fɔ́ mmwɔlé ŋka, yɛ́mbɔ sɛgé yɛ́ndégenó ɛyigé ɛnyú déwyaá gekwané ne ɛnyú kwanege néndé Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ aké, “Me nkágé lyaá fɔ́ ɛnyú chacha, ne nlyagé fɔ́ ɛnyú mbya” (Det. 31:6) \v 6 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛsé dékágé do ɛbwɔ ɛwɔme déjɔɔ́ ndɛre muú fɔ ajɔɔ́ nnó, “Ata álú mempoó wa. Me nfɔɔ́ fɔ́. Ndé genó muú ákágé pyɛ me?” (Ps. 118:6) \p \v 7 Tégé ákpakpa nyú abi ábɔɔ́ mbɛ átií ɛnyú amɛ né depɔré Ɛsɔwɔ. Tégé galɔ́gálɔ́ ayi ɛbwɔ́ alú nya fa mme ápyɛɛ́. Gyɛ́rege ndɛre ɛbwɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. \v 8 Jisɔs Kras akwɔrege fɔ́. Ndɛre ji alú nya, mbɔ ne ji alu fina, ne mbɔntó ne ji abɛɛ́ nyɛ tɛ kwyakwya. \v 9 Sɛgé gébé nnó ɛ́kágé délyaá ufɔ ufɔɔ́ unó bi bɔɔ́ álɛrege ubwɔlé ɛnyú. Genó ɛyi gelɔme gepwɔ, ɛlé galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ alɛrege nnó matɔɔ́ nyú ábɛ́négé, ɛpɔ́fɔ́ mankwɔlege mabɛ ayi atome ne depɔré menyɛɛ́. Áji ápoógé yɛ́ bɔɔ́ abi ákwɔlege aji né meti fɔ. \p \v 10 Ɛsé déwyaá geluɔ́gé upɛ ɛyigé ampyɛɛ́ upɛ abi ápyɛɛ́ upɛ né melú ukpea ála abɔ fɔ́ manyɛ menyɛɛ́ ayi atanege wyɛ wɔ́. \v 11 Ɛtukpe ɛké ɛpyɛ upɛ né melu ukpea ɛwé ɛpwɔɔ́ malú ukpea ako, áwáne menya ákpa manoó manchyɛɛ́ ndɛre gepɛ mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé gabo ayi bɔɔ́ ápyɛɛ́. Yɛ́mbɔ ákpane menya yimbɔ jimbɔɔ́, áfɛ ásɔɔ́ ji né mekpo meti. \v 12 Wyɛmbɔ ntó ne gepɛ ɛyigé Kras apyɛɛ́ gelu. Ji agbo né mekpo meti Jɛrosalɛ nnó ji asɛ manoó mií ashwɔne bɔɔ́ bií ábɛ́ bɔɔ́ ukpea. \v 13 Ndɛre ɛlúmbɔ, délyaá melɔ dékwɔ́lé Jisɔs dékpa mekpo unɔɔ́ ɛké ji. \v 14 Néndé ɛsé depɔ ne melɔ fa mme ɛwé ɛbɛɛ́ tɛ kwyakwyaá. Ɛsé dépɛlé mangɛ melɔ ɛwé ɛchwɔɔ́ nyɛ. \v 15 Ndɛre ɛlúmbɔ, dékoó né amu Jisɔs défɛgé Ɛsɔwɔ yɛ́ndégébé. Déké défɛgé ji mbɔ, ɛlú wyɛ ɛké gepɛ ne dépyɛmbɔ mbaá Ɛsɔwɔ. Désɛ lé mano sé dékwane mabɔ mií nnó ji ne alu Ata. \v 16 Délyage fɔ́ mampyɛgé galɔ́gálɔ́ ne mampógé atɛ aŋmɛ ne unó bi déwyaá néndé gɛ upɛ ɛbi ugɔɔ́ Ɛsɔwɔ metɔɔ́ mbɔ. \p \v 17 Wúgé ne ákpakpa nyú ne dépyɛgé unó bí ɛbwɔ́ ágarégé ɛnyú. Ɛbwɔ́ ápɛlé ɛnyú né depɔré Ɛsɔwɔ ndɛre bɔɔ́ abi bií uma atɛnege né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ agaré ndɛre ɛbwɔ́ ápɛlé ɛnyú. Ɛnyú déké dépyɛɛ́ unó bi ɛbwɔ́ ágarege ɛnyú, ápyɛ nyɛ utɔɔ́ bwɔ́ ne metɔɔ́ megɔmegɔ. Délá déwuú fɔ́ ne ɛbwɔ́, ábɛɛ́ ne mesome ndɛre ápyɛ utɔɔ́ bwɔ́ ne ɛwémbɔ ɛ́pógé yɛ́ ɛnyú né meti fɔ́. \v 18 Nɛgé wyɛ mmyɛ gétúgé sé néndé ɛsé dékaá nnó déwyaá matɔɔ́ mmu pópó mampyɛ genó ɛyi gelú choó yɛ́ndégébé. \v 19 Me nnɛne ɛnyú mmyɛ dɔɔ́ nnó ɛnyú dénɛnemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó apyɛ me ngɛ meti mma nkeré ɛta nyú wáwá. \s1 Mmyɛmenɛne ne matame \p \v 20 Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ muú apyɛɛ́ bɔɔ́ ábɛɛ́ né nesɔ, ábámé ɛnyú. Ji ne apyɛɛ́ Ata Jisɔs Kras akwilé né negbo. Jisɔs ne alú muú kpaá ambame magɔŋme muú apɛlé ɛsé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Mbɔ ne ɛlú gétúgé manoó mií amií mampyɛ nnó menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ne bɔɔ́ bií ɛkɛne tɛ kwyakwya. \v 21 Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ achyɛ ɛnyú yɛ́ndégenó gelɔ́gélɔ́ ɛyigé ɛnyú dékɛlege, mampyɛgé unó bi ji akɛlege nnó ɛnyú dépyɛgé. Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ Jisɔs Kras apoó ɛsé dépyɛgé unó bi ugɔɔ́ ji metɔɔ́. Déchyɛgé ŋgɔ mbaá Kras tɛ kwyakwya ne kwyakwya. Amɛn. \p \v 22 Aŋmɛ ba, nnɛne ɛnyú mmyɛ nnó dékoó metɔɔ́ dékú mekomejɔɔ́ ayi me nsámé mbɔ nchyɛgé ɛnyú majyɛɛ́ néndé nsá ji aja wɔ́. \v 23 Nkɛlegé ɛnyú ntó dékaá nnó meŋmɛ sé Timɔti atané denɔ. Mbɔgé abanégé me wáwá, nké nchwɔɔ́ gɛ ɛnyú nchwɔɔ́ ne ji. \p \v 24 Tamege ákpakpa nyú chónchó ne bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ako. Aŋmɛ sé abi atane né Itali alɔɔ́ ɛnyú matame. \v 25 Nnɛnemmyɛ nnó galɔ́gálɔ́ abɛ ne ɛnyú ako.