\id GAL 49GALDENU.SFM Denya New Testament June 2009 \h Galasiya \toc2 Galasiya \toc3 Gal \toc1 Ŋwɛ ayi Pɔl ásamé mbaá ɛchomele bɔɔ́ Kras né Galasiya \mt2 Ŋwɛ ayi Pɔl ásamé mbaá ɛchomele bɔɔ́ Kras né \mt1 Galasiya \c 1 \s1 Pɔl alɔɔ́ matame ne achyɛge mmyɛmenɛne \p \v 1 Me Pɔl ne nsame ŋwɛ yina. Nlú ŋgbá Jisɔs Kras. Ákwaá fɔ́ wɔ́ ájya me nnó mpyɛge utɔɔ́ bi wɔ́, ne yɛ́ muú fɔ́ ntó átɔ́ me wɔ́. Ɛlé Jisɔs Kras ne Ɛsɔwɔ Ntɛ se, muú apyɛɛ́ ji akwilé né negbo ne átɔ́me me. \v 2 Bɔɔ́ ɛchomele Jisɔs abi álú wé ne me, ácho geká ne me alɔɔ́ ɛnyú bɔɔ́ ɛchomele Jisɔs né gebage mewaá Galasiya matame. \p \v 3 Nnɛnemmyɛ nnó Ntɛ sé Ɛsɔwɔ ne Ata sé Jisɔs Kras álɛ́régé ɛnyú galɔ́gálɔ́, ne apyɛ ɛnyú débɛ́ né nesɔ. \p \v 4 Ji, Jisɔs Kras ne achyɛɛ́ gemɛ jií, agboó gétúgé gabo se ndɛre ntɛ se Ɛsɔwɔ akɛlege nnó afere ɛsé né utó mme gabo yina. \v 5 Ŋgɔ abɛ ne Ɛsɔwɔ tɛ kwyakwya ne kwyakwya Amɛn. \s1 Abya melɔ́mélɔ́ alu lé ama \p \v 6 Unó bi ɛnyú dépyɛɛ́, upyɛ me nlá meno mekpo fuú. Ɛsɔwɔ akú ɛnyú nnó debɛ́ bɔɔ́ bii gétúgé galɔ́gálɔ́ ayi Jisɔs Kras alɛ́régé ɛnyú. Yɛ́mbɔ wyɛ né maá mboó gébé gachyɛ dekwɔré metɔɔ́ nyú délyage muú ayi akuú ɛnyú, déwuú abya melɔ́mélɔ́ ayi mekɛ. \v 7 Wáwálé alú nnó, yɛ́ abya melɔ́mélɔ́ ayicha apɔ́ sé, ɛkosé ayi ɛnyú débɔ déwuú mɛ. Yɛ́mbɔ, bɔɔ́ alú abi apyɛɛ́ nnó ɛnyú dékwe tametame, ne ammyɛɛ́ mámbúlé abya melɔ́mélɔ́ Kras. \v 8 Mfaánebuú ashulé yɛ́ndémuú mmyɛ ayi agarege ɛnyú abya melɔ́mélɔ́ ayicha ayi álá pɔ́ fɔ́ ayi ɛsé débɔ́ dégaré mɛ ɛnyú, yɛ́ ɛbɛ lé ɛsé ambɔɔ́, yɛ́ ɛbɛ lé ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛtanege né mfaánebuú! \v 9 Njɔ́gé ne ɛnyú nana wyɛ ndɛre ɛsé débɔɔ́ nya mbɛ déjɔɔ́ nnó, mfaánebuú ashulege yɛ́ndémuú mmyɛ, ayi agarege ɛnyú abya melɔ́mélɔ́ ayicha, ayi ala pɔ́ fɔ́ ayi ɛnyú débɔɔ́ mbɛ́ déwuú ne dékámé wyɛ. \p \v 10 Nnó mejɔɔ́ wa ɛpyɛɛ́ nnó ɛnyú défɛ́régé nnó nkɛlege akwaá áfɛ́gé me? Chao! Wa nnó nkɛlege lé nnó Ɛsɔwɔ ne áfɛ́gé me? Nnó mmyɛ mbɔ lé mampyɛ matɔɔ́ ágɔ́gé akwaá? Mbɔgé ɛbɛ nnó nkɛlege mampyɛ le nnó matɔɔ́ ágɔ́gé akwaá, ɛbyɛ́nnó me mpɔ fɔ́ maá utɔɔ́ Kras wáwálé. \s1 Gefɔɔ́ ɛyigé Ɛsɔwɔ akuú Pɔl nnó abɛ ŋgba \p \v 11 Aŋmɛ ba, gɔ́gé me mpyɛ ɛnyú dékaá nnó, abya melɔ́mélɔ́ ayi mbɔ́ ngare ɛnyú ápɔ́ fɔ́ genó ɛyi akwaá ákwyɛɛ́ ágarege. \v 12 Yɛ́ mekwaá fɔ́ ayi achyɛɛ́ me abya melɔ́mélɔ́ yina apɔ́. Yɛ́ muú ayi alɛre me ji apɔ́. Jisɔs Kras jimbɔɔ́ ne ápyɛɛ́ me nkaá ji. \p \v 13 Ɛnyú dékaá géfɔ́gé muú ayi me mbɔ́ nlú nya gébégé nkwɔlege gepɔ ɛyigé bɔɔ́ Jus bɔɔ́ ba ákwɔlege Ɛsɔwɔ. Né gébé ɛyigémbɔ me nyu amu ne ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs, awuú ubalé dɔɔ́. Mmyɛ ne ɛshyɛ nnó ntya ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs. \v 14 Nwɛné nya né geluage atɛ geŋkɔ ba mpwɔ yɛ́ndémuú né gepɔge bɔɔ́ Jus ɛyigémbɔ, néndé mbɔ mpkane nya gechyɛɛ́ dɔɔ́ mankwɔlege gepɔge ukwene antɛ sé. \p \v 15 Yɛ́mbɔ, gemɛge nnó ábyɛ́ me, Ɛsɔwɔ abɔ mɛ mbɛ ajya me né ulɔɔ́ melu bií, akú me nnó mbɛ muú utɔɔ́ wuú. \v 16 Gébé jií gekwɔ́négé apyɛ me nkaá maá wuú. Apyɛ mbɔ nnó ngarege abya melɔ́mélɔ́ maá wuú yina mbaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Ɛpyɛ́gé mbɔ yɛ́ muú ayi njyɛɛ́ báné nnó achyɛ me majyɛɛ́ apɔ́. \v 17 Yɛ́ né Jɛrosalɛ, nkwɔ yɛ́ njyɛ nnó ngɛ bɔɔ́ abi ábɔɔ́ mbɛ ne me álú áŋgbá Jisɔs Kras wɔ́. Mfɛ lé né gebage mewaá Arabya. Ɛwyage nkeré mesɔ né melɔ Damaskɔs. \v 18 Aŋmɛ álɛɛ́ ákoógé mfɛ né Jɛrosalɛ nnó ngɛ́ Pita. Njyɛgé mbɛ́lé ne ji ndɔ nekuú. \v 19 Ngɛ yɛ́ ŋgbá Jisɔs fɔ ama wɔ. Ngɛ́ lé Jɛmsi meŋmo Ata sé. \p \v 20 Ɛsɔwɔ alú ntɛ́sɛ wa nnó genó ɛyigé me nsame mbɔ mbyɔgé fɔ́ gebyɔ. \v 21 Ɛwyage ntané Jɛrosalɛ mfɛ né gebage mewaá Siriya né gebagé mewaá Silisya. \v 22 Né gébé ɛyigémbɔ, machomele bɔɔ́ Kras abi álú né gebagé mewaá Judiya ábɔ́ álú dankaá me. \v 23 Ábɔ́ áwuú le wuú nnó, “Muú ayi abɔ ammyɛ nya amu ne ɛsé bɔɔ́ ɛchomele Jisɔs alé gare ntó depɔré Jisɔs ɛtiré ji abɔ́ amuamé mánchɔ!” \v 24 Ne áfɛ́gé Ɛsɔwɔ ndɛre akwɔre geŋwá ya. \c 2 \s1 Áŋbá Jisɔs asɛ Pɔl amu apeá \p \v 1 Aŋmɛɛ́ afyaneani ákógé, ɛsé ne Banabas déma dékwɔ défɛ né Jɛrosalɛ. Gébégé njyɛɛ́ nsɛ Titɔs afɛ́ ne ɛsé chónchó. \v 2 Mfɛ né Jerosalɛ gétúgé Ɛsɔwɔ alɛré me nnó njyɛ. Njyɛgé mbané lé bɔɔ́ abi ájyaá nnó álú ákpakpa ɛchomelé bɔɔ́ Jisɔs déjwɔlé ɛsé ɛsé, ne ngaré ɛbwɔ́ abya melɔ́mélɔ́ ayi me ngaré bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Mpyɛmbɔ nnó ɛ́kágé utɔɔ́ bi me mpyɛ mɛ ne ɛbi mmagé pyɛ nyɛ uno mme detu. \v 3 Ákame genó ɛyigé ngaré ɛbwɔ́. Yɛ ɛlé Titɔs muú ajyɛɛ́ ne ɛsé alu muú Grek, áŋmɛre fɔ́ ji mekpó mme nnó ábɔ́ mansɔ ji nsɔ wɔ́. \v 4 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ fɔ abi ábyɔge gebyɔ nnó áfyɛ metɔɔ́ ne Jisɔs, abwɛɛ́ mechɔ nsɔ ɛwéna. Ábɔ́ áwa rendoó akpɛ né geluage ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs. Ápyɛ mbɔ́ nnó asɛ défyaá akaá ndɛre ɛsé délaá mmyɛmmyɛ sé gétúgé dechome mmyɛ ne Kras Jisɔs ne nnó áfwyáné ɛsé dékwé ɛké afwɛ́ né mabɛ bɔɔ́ Jus. \v 5 Ne dékame yɛ́ ɛbwɔ́ ájyɛ mbɛ ne mejɔɔ́ ɛwéna chachá wɔ́, nnó ɛ́kágé ɛbwɔ́ áchɔ́ wáwálé ayi abya melɔ́mélɔ́ ágaregé nnó ɛnyú déjyɛge mbɛ ne ji. \p \v 6 Yɛ́ ɛbɛ́ lé bɔɔ́ abi álú mmyɛ ɛké ákpakpa bwɔ́ ákwɔré yɛ́ genó gefɔ né unó bi me ngarege wɔ́. Ne yɛ́ ɛbwɔ́ abɛ lé ákpakpa, ɛwémbɔ ɛpyɛɛ́ yɛ́ me genó wɔ́, néndé bɔɔ́ ako álú janja né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. \v 7 Yɛ́mbɔ, nnó ɛbwɔ́ agaré me genó ɛyigé mbɔɔ́ mampyɛgé, ágɛ lé nnó Ɛsɔwɔ afyɛ me utɔɔ́ né amu mangare abya melɔ́mélɔ́ mbaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ fɔ́ bɔɔ́ Jus wyɛ ndɛre áfyɛɛ́ ji né amu Pita nnó agarege bɔɔ́ Jus. \v 8 Mmyɛ ɛké Ɛsɔwɔ muú achyɛ Pita uto nnó abɛ ŋgbá mangarege abya melɔ́mélɔ́ mbaá bɔɔ́ Jus wyɛ ji ntó ne achyɛ me utó nnó mbɛ́ ŋgbá ngarege abya melɔ́mélɔ́ mbaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. \v 9 Pita ne Jɛmsi ne Jɔn bɔɔ́ alu nkane ukwa né ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs, ágɛgé nnó Ɛsɔwɔ achyɛ me ɛchyɛ né gefɔgé utɔɔ́ bina, áfyɛ́ ɛsé ne Banabas amu manlɛré nnó ɛsé dépyɛɛ́ utɔɔ́ uma ne ɛbwɔ́. Ɛsé ako dékámé meko ama nnó me ne Banabas déjyɛ dégarege abya melɔ́mélɔ́ mbaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, ɛbwɔ́ ágárégé mbaá bɔɔ́ Jus. \v 10 Majyɛɛ́ ami achyɛ ɛsé malu nnó détégé mampógé ubya bɔ́. Ne gɛ wyɛ genó ɛyigé gebɔ́ gelu me metɔɔ́ mampyɛ mbɔ. \s1 Pɔl ashulé Pita ndo nnó alu kwɔlegé gepɔgé bɔɔ́ Jus \p \v 11 Ne gébégé Pita achwɔɔ́ né Antiɔk nshya genó ɛyigé ji apyɛɛ́ né mbɛ ushu bɔɔ́ ako néndé, genó ɛyigé ji apyɛɛ́ gepɔ fɔ́ cho. \v 12 Gɛ mechɔ́ ɛwé ɛpyɛɛ́. Gemɛge nnó bɔɔ́ abi Jɛmsi atɔme áchwɔ, Pita abɔ acho mɛ mbwa menyɛɛ́ ne bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Ne gébégé bɔɔ́ bimbɔ áchwɔɔ́, Pita aja mmyɛ meso alyaá manyɛge menyɛɛ́ ne bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Apyɛmbɔ ɛlé afɔɔ́ ɛkwɔ́ bɔɔ́ abi ajɔ́gé nnó abɔ́ mansɔ bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus nsɔ ne ácho mbwa ne bɔɔ́ Jisɔs. \v 13 Bɔɔ́ Jus abi afyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs ágyɛré genó ɛyigé Pita apyɛɛ́. Yɛ́ ɛbɛ lé Banabas acho ntó mbwa né dembwɔlé bwɔ́. \v 14 Ne ngɛgé nnó genó ɛyigé ɛbwɔ́ apyɛɛ́ gepɔ fɔ́ ndɛre abya melɔ́mélɔ́ agarege, njɔɔ́ ne Pita né mbɛ ushu ɛbwɔ́ ako, nshulé ji ndo, nke wɔ ɔlu muú Jus, yɛ́mbɔ ɔkwɔlege sé gepɔgé bɔɔ́ Jus, ulannó ɔkpɛage bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus nnó akwɔlege gepɔgé bɔɔ́ Jus? \s1 Bɔɔ́ Jus ne bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ápome mbɔgé áfyɛge metɔɔ́ ne Kras \p \v 15 Ɛsé ne wɔ delú bɔɔ́ Jus tágétágé abi ákwɔlegé ɛbɛ. “Depɔ́ fɔ́ aŋkɛɛ́ bɔɔ́ abi álú bɔɔ́ ubeé.” \v 16 Yɛ́mbɔ ɛsé dékaá nnó muú abɛɛ́ fɔ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gétúgé akwɔlege ɛbɛ Mosis. Muú abɛɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ mbɔgé áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs Kras. Ɛsé ntó défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras Jisɔs nnó debɛ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gétúgé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras. Ɛpɔ́fɔ́ gétúgé dékwɔlege genó ɛyigé ɛbɛ Mosis ɛjɔɔ́. Néndé muú aké akwɔlege ɛbɛ, abɛɛ́ fɔ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. \v 17 Ne muú ákage jɔ́gé nnó ɛsé abi démmyɛ nnó défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras nnó debɛ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ délú bɔɔ́ ubeé gétúgé déla débélégé ɛbɛ. Muú ajɔ́gé mbɔ, ɛbyɛnnó ajɔ́gé mbɔ ɛlé nnó Kras apyɛɛ́ ɛsé dépyɛɛ́ gabo? Ɛpɔ́fɔ́ mbɔ! \v 18 Ɛlú lé nnó mbɔgé mmagé kwɔle mabɛ Mosis ayi mbɔ́, nshyaá nnó álɔme, ɛbyɛnnó nlɛre nnó nlú muú ayi akwene mabɛ. \v 19 Genó ɛyi gelú wyɛ gelú nnó, nlyaá mambelege mabɛ Mosis néndé ájí ne áwáné me. Ɛpyɛmbɔ nnó mpyɛge lé genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege. \v 20 Ne ngbo ne Kras gébégé awɔme ji né gekwa. Me mpɔ́ sé mebɛ, ɛlé Kras ne alu né geŋwá ya. Né geŋwá ɛyigé me nlú mbɔ né menyammyɛ nana, mfyɛɛ́ lé metɔɔ́ wa ne Maá Ɛsɔwɔ muú abɔɔ́ gejeé ne me, achyɛ gemɛ jií getú ya. \v 21 Me nsɛlé fɔ́ ulɔɔ́ melu Ɛsɔwɔ bina ɛké ufuú yɛ́ genó wɔ́. Mbɔgé ɛlú wáwálé nnó muú abɛ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gétúgé ábélege mabɛ Mosis ɛbyɛnnó Kras agbo detu. \c 3 \s1 Mamfyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ alɔ ápwɔ mambele mabɛ \p \v 1 Ɛ ɛ́ ɛnyú ukekene bɔɔ́ Galasiya, ndé nefoó nenyɛɛ́ ɛnyú matɔɔ́? Ɛnyú abi ápyɛ dékaá chaŋéné nnó áwɔ Jisɔs Kras né gekwa agbo gétúgé nyú! \v 2 Gɔgé me ngií ɛnyú genó gema. Ɛsɔwɔ apyɛ nya Mendoó Ukpea ɛchwɔ ɛnyú mmyɛ gétúgé débelege mabɛ waá gétúgé déwuú abya melɔ́mélɔ́ défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras? \v 3 Ɛnyú dékenege nnó? Delɔ geŋwáge nyú né utó Mendoó Ukpea, nnó dékɛlege manere geji né utó bi akwaá? \v 4 Ɛnyú dégɛ gejamégé ɛfwyale gétúgé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras, nnó dégɛ ɛfwyale detu? Ɛpɔ́fɔ́ detu! \v 5 Gɔgé me mma ngií ɛnyú genó ɛyigé fɔ́. Nnó Ɛsɔwɔ achyɛgé ɛnyú Mendoó Ukpea, ápyɛ ufelekpa né metɔɔ́ metɔɔ́ nyú, ɛlé gétúgé débelege mabɛ Mosis waá gétúgé déwuú abya melɔ́mélɔ́ défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras? \p \v 6 Dépɛ muú ndɛre Abraham. Ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ji áfyɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ gétú ɛyigémbɔ, Ɛsɔwɔ asɛ nnó ji alú cho né mbɛ ushu wuú.” \v 7 Ɛwéna ɛlɛrege ɛsé nnó ɛlé bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne alu upyáne Abraham wáwálé. \v 8 Muú akage kuú né mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ agɛ nnó abɔ agaré mɛ nya nnó meso gébé Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus atɛne cho né mbɛ ushu wuú ndɛre áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji. Dékaá mechɔ ɛwéna tɛ gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ abɔ mɛ mbɛ agare abya melɔ́mélɔ́ Abraham nnó, “Gétú jyɛ matoó bɔɔ́ mme meko agɛne nyɛ galɔ́gálɔ́ wa.” \v 9 Gɛgé yɛ nnó, bɔɔ́ ako abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras ágɛne nyɛ galɔ́gálɔ́ ndɛre Abraham afyɛɛ́ metɔɔ́ agɛne. \p \v 10 Né mbaá bɔɔ́ abi áfere nnó ɛbwɔ́ ábelegé mabɛ Mosis ne abɛɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, utoŋkwa úlú ne ɛbwɔ́ wyɛ ndɛre ásámé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Yɛ́ndémuú ayi álá bélégé yɛ́ndé ɛbɛ ɛwé asame né mmu ŋwɛ mabɛ utoŋkwa ubɛɛ́ ne ji!” \v 11 Gɛge yɛ́ ntó ndɛre ɛlú mme gbɔŋɔnɔ nnó “Muú abɛɛ́ fɔ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gétúgé abelege mabɛ Mosis. Néndé ása né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó muú ayi Ɛsɔwɔ apyɛɛ ji abɛɛ́ cho né mbɛ ushu wuú, gétúgé áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji abɔɔ́ geŋwá.” \v 12 Muú aké abelege mabɛ, ɛpɔ́fɔ́ nnó áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. Ɛkágé bɛ ɛlé ndɛre asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Muú aké apyɛɛ́ yɛ́ndégenó ɛyigé ɛbɛ ɛjɔɔ́, abɔɔ́ geŋwá gétúgé ábélege mabɛ aji ako.” \p \v 13 Ndɛre ɛlúmbɔ utoŋkwa úlú ne ɛsé ako néndé débele fɔ́ mabɛ Mosis mako wɔ́. Yɛ́mbɔ ɛlé Kras ne áwené gemɛ́ge ɛsé né utoŋkwa bina. Ji akpa utoŋkwa bina né mmyɛ jií agɛ ɛfwyale gétúgé ɛsé. Ɛpyɛ wyɛ ndɛre asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Utɔŋkwa úlú ne yɛ́ndémuú ayi awɔme ji né genɔɔ́.” \v 14 Kras apyɛmbɔ nnó galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ alɛre Abraham abɛ ntó ayi bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, ndɛre ɛbwɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras Jisɔs. Ne nnó ɛsé abi défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji debɔ ntó Mendoó Ukpea ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achyɛgé ɛsé. \s1 Ɛbɛ ɛkwɔrege fɔ́ menomenyɛ Ɛsɔwɔ \p \v 15 Aŋmɛ ba, gɔgé me nsɛ genó ɛyi gepyɛɛ́ yɛ́ndé bií ngaré ɛnyú genó gefɔ. Mbɔgé bɔɔ́ apea anyɛgémeno nnó ápyɛ genó, ne asanege bɔ́ ŋwɛ, yɛ genó ɛyi gekwɔrege menomenyɛɛ́ ɛwémbɔ gepɔ́. Ne yɛ genó amage gbɛɛ́ sé wyɛ. \v 16 Wyɛmbɔ ntó ne ɛlú ne menomenyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ne Abraham ɛbwɔ́ ne mpyáne bií. Mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ fɔ́ nnó Ɛsɔwɔ anyɛ́meno mampyɛ unó bina mbaá Abraham ne “upyáne” bií wɔ́, ɛwé ɛtɛne nnó gejamégé bɔɔ́. Ajɔɔ́ lé nnó ne “mpyáne” wuú mmyɛ ke muú ama. Ne muú yimbɔ ɛlé Kras Jisɔs. \v 17 Genó ɛyigé me nkɛlege nnó ɛnyú dékaá gelú nnó Ɛsɔwɔ abɔ anyɛ́meno ne Abraham, ne asɔ mbeé nnó abelege ɛwú. Menomenyɛɛ́ ɛwémbɔ ɛbɛle aŋmɛ 430 ne Ɛsɔwɔ alé chyɛɛ́ mabɛ mbaá Mosis. Ne ndɛre ɛlúmbɔ, ɛbɛ ɛkágé tya fɔ́ menomenyɛɛ́ ɛwémbɔ ne ɛferege fɔ mbeé ayi Ɛsɔwɔ ásɔ́ɔ. \v 18 Ne mbɔgé ɛbɔ ɛbɛ lé gétúgé mabɛ ayi bɔɔ́ ábélege ne Ɛsɔwɔ akarége unó bi ji anyɛ́meno, mbɔ ɛbyɛnnó menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ɛpɔ́ yɛ́ genó. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛlé gétúgé menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛ́ ne Abraham ne achyɛ ji unó bí. \p \v 19 Ne ulannó Ɛsɔwɔ abɔ agbɛɛ́ mabɛ? Agbɛɛ́ mabɛ mampyɛ bɔɔ́ ákaá genó ɛyigé gabo alu. Ne mabɛ yina abɔ alú mambɛ kpaá tɛ mpyáne Abraham ayi Ɛsɔwɔ abɔ anyɛ́menó getú jií achwɔɔ́. Ɛsɔwɔ apyɛ makiɛ́nné jií achyɛɛ́ mabɛ yimbɔ mbaá muú ama ayi atɛne metɔɔ́metɔɔ́ ákwaá ne Ɛsɔwɔ. \v 20 Muú ayi atɛnege metɔɔ́metɔɔ́ mampyɛ mechɔ ɛtɛne, atɛnege fɔ́ gétúgé muú ama, atɛnege gétúgé bɔɔ́ apea yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ atɛne wyɛ jimbií. \s1 Ula bi áfyɛɛ́ ɛbɛ \p \v 21 Nnó ɛwéna ɛtɛne mbɔ lé nnó ɛbɛ ɛpɔ́fɔ́ meko ama ne menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́? Chao! Ne mbɔgé ɛbɛ fɔ́ ɛ́bɛ́ ɛwé muú abelege abɔɔ́ geŋwá, mbɔ muú akage bɛɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ wáwálé gétúgé abelege mabɛ. \v 22 Yɛ́mbɔ ása né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Gabo afwyané yɛ́ndégenó fa mme.” Ndɛre ɛlúmbɔ, wyɛ ndɛre bɔɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs Kras ne Ɛsɔwɔ achyɛge ɛbwɔ́ genó ɛyigé ji anyɛ́menó nnó achyɛgé bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ji. \p \v 23 Ne gemɛge nnó dékaá meti ɛwé áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs, mabɛ áfɛ ɛsé ábelé ɛké bɔɔ́ denɔ kpaá tɛ Ɛsɔwɔ alɛre ɛsé meti ɛwémbɔ ɛwé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs. \v 24 Ndɛre ɛlúmbɔ, mabɛ abɔ alu ɛlé nnó ábámé ɛsé kpaá tɛ Kras áchwɔɔ́, nnó ɛsé défyɛgé metɔɔ́ ne ji, Ɛsɔwɔ apyɛ sé debɛ cho né mbɛ ushu wuú. \v 25 Ne nana ayi ɛsé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras, mabɛ ábáme sé ɛsé. \p \v 26 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛnyú ako delu baá Ɛsɔwɔ gétúgé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras Jisɔs. \v 27 Ɛnyú ako abi awyaá ɛnyú manaá Ɛsɔwɔ manlɛre nnó decho mmyɛ ne Kras, desɛ gepɔge Kras. \v 28 Né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, aŋgya apɔ sé. Yɛ ɔlú muú Jus, yɛ́ ɔlu muú Grek. Yɛ́ ɔlu mefwɛ yɛ ɔpɔ́, yɛ́ ɔlu mendée yɛ mende, ɛsé ako delu muú ama ndɛre dechome mmyɛ ne Kras Jisɔs. \v 29 Ne mbɔgé ɛnyú delu bɔɔ́ Kras ɛbyɛnnó delú upyáne Abraham, ne dényɛɛ́ nyɛ unó bi Ɛsɔwɔ ányɛ́meno nnó achyɛge Abraham ne upyáne bií. \c 4 \s1 Detane né défwɛ dela ányɛɛ́ geteé \p \v 1 Gɔgé me nti ɛnyú matu né mechɔ ɛwéna. Mbɔgé maá ayi anyɛ nyɛ genó ɛyigé ntɛ wuú anyɛ́meno nnó achyɛge ji álú mamáné, alu wyɛ ɛké mefwɛ yɛ́ ɛlé genó ɛyigémbɔ gelu ɛjií. \v 2 Né gébé ɛyigémbɔ, bɔɔ́ abɛɛ́ wyɛ abi ábáme ji ne apɛle ntó unó bi ntɛ wuú anyɛ́meno nnó achyɛge ji. Ápyɛɛ́ wyɛmbɔ kpaá tɛ maá yimbɔ awɛne akwɔne gébé ɛyigé ntɛ wuú ake ji asɛ unó ɛbimbɔ. \v 3 Mbɔntó ne ɛlú ne ɛsé. Gébégé debɔ delu dambɛne né depɔré Ɛsɔwɔ, dekwe afwɛ mbaá aló abi agbare mme. \v 4 Ne gébé ɛyigémbɔ titi gekwɔnege, Ɛsɔwɔ atɔ maá wuú achwɔ́. Mendée abyɛ ji ndɛre ábyɛ́ne yɛ́ndémuú. Ji ntó abɔ alu né amu mabɛ bɔɔ́ Jus. \v 5 Ji achwɔ né gefɔɔ́ ɛyi mbɔ, nnó áféré ɛsé né défwɛre mabɛ, nnó Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé debɛ nkane baá bií. \p \v 6 Ne gétúgé ɛse délu nana baá bií, atɔ Mendoó Maá wuú ɛchwɔ kpɛ ɛsé metɔɔ́, ɛpyɛ ɛsé dékuú Ɛsɔwɔ nnó, “Ntɛ! Ntɛ!” \v 7 Ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ apyɛ nnó wɔ ɔbɛge sé mefwɛ, ɔbɛ lé maá wuú. Ne ndɛre wɔ ɔlu maá wuú, ɔnyɛ nyɛ ntó genó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó achyɛgé baá bií. \s1 Mechɔ bɔɔ́ Galasiya ɛta Pɔl metɔɔ́ \p \v 8 Mbɛmbɛ ayi ɛnyú déla dékaá Ɛsɔwɔ wɔ́, delu afwɛ mbaá unó bi ula pɔ́ yɛ́ aló uka. \v 9 Ne nana ayi ɛnyú dékaá Ɛsɔwɔ yɛ́ njɔɔ́ lé nnó Ɛsɔwɔ ne akaá ɛnyú, ndé genó gepyɛ ɛnyú dékɛlege mankeré meso né mbaá ubya nkwɔ aló bina abi álá pɔ́ yɛ́ ne ɛshyɛ. Dekɛlege mama kpane defwɛ ɛta ɛbwɔ́? \v 10 Ɛnyú déchyɛge ɛnógé mbaá ndɔ ɛyifɔ, ámfaá abifɔ, gébé ɛyifɔ ne aŋmɛ ayi fɔ́. \v 11 Ndɛre dépyɛɛ́ mbɔ me nwyaá ɛfɔ metɔɔ́ nnó ndɔ fɔ́ utɔɔ́ ba ɛbi mpyɛɛ́ ɛta nyú unome nyɛ mme detu. \p \v 12 Aŋmɛ ba, nnɛne ɛnyú mmyɛ nnó défómé depɔré ɛbɛ debɛ ndɛre me néndé me nla ndɛre ɛnyú déla pɔ́ sé né amu ɛbɛ. Ɛnyú délú dampyɛ me gabo chacha wɔ́. \v 13 Dékaá nnó mbɛmbɛ ayi ngare ɛnyú abya melɔ́mélɔ́, ɛlé nemeé ne nepyɛ me mbɔɔ́ gébé njwɔle ngare ji ɛta nyú. \v 14 Ne yɛ́ ɛlé nemeé na nebɔ nelú ɛké mmuameno ɛta nyú, ɛnyú delyaá fɔ me wɔ́. Ne désɛ fɔ́ me ndɛre gebyaŋkwɔge muú wɔ́. Desɛ me ɛké ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ. Désɛ me wáwálé ndɛre debɔ désɛle Kras Jisɔs jimbɔɔ́. \v 15 Gébé ɛyigémbɔ, metɔɔ́ megɔmegɔ nyú ɛja kpaá ɛpwɔ. Mbɔgé ɛbɔ ɛbɛ kɔkɔge nnó ɛnyú défere amɛ nyú déchyɛɛ́ me, mbɔ dépyɛɛ́ mbɔ. Ne nana metɔɔ́ megɔmegɔ ɛwémbɔ ɛlɛ́? \v 16 Nnó me nla muú mawame nyú ɛlé ngarege genó ɛyi gelu wáwálé? \p \v 17 Bɔɔ́ ɛfwyale bimbɔ, ákpane ɛlé gechyɛɛ́ nnó apyɛ ɛnyú dégbógé ne ɛbwɔ́. Ɛbwɔ́ apyɛmbɔ, ɛpɔ́fɔ́ nnó awyaá ŋkyaá melɔ́mélɔ́ né metɔɔ́, apyɛ ɛlé nnó afyɛɛ́ aŋgya né metɔɔ́ metɔɔ́ sé nnó ɛnyú débɔge ɛlé gejee ne ɛbwɔ́. \v 18 Ɛlɔme nnó muú akpane gechyɛɛ́ mampyɛ genó mbɔgé awyaá ŋkyaá melɔ́mélɔ́ né metɔɔ́, apyɛge wyɛmbɔ yɛ́ndégébé ɛpɔ́fɔ́ wyɛ lé gébégé me mbɛge ne ɛnyú. \v 19 Baá ba, ngboó ne ɛnyú dɔɔ́. Ne me nlu gɛne ɛfwyale gétúgé nyú wyɛ ndɛre mendée agɛne ɛfwyale gébégé nebyɛɛ́ nemmyɛ ji. Ne me ngɛne nyɛ wyɛ ɛfwyale mbɔ kpaa tɛ ɛnyú desɛle gepɔge Kras geko. \v 20 Me nkage sé ndɛre mpyɛ gétúgé ɛnyú. Mbɔgé ɛbɛ nnó me nlú ɛwumbɔ ne ɛnyú nana mbɔ nkage ɛnya mejɔɔ́ ɛwé ngarege ɛnyú. \s1 Abya maá Sara ne maá Haga \p \v 21 Ɛnyú abi dékɛlege mankwɔlege mabɛ Mosis nnó dékaá genó ɛyigé ásame né ŋwɛ mabɛ yimbɔ atome ne Sara ɛbwɔ́ ne Haggai? \v 22 Asa wyɛ aké Abraham abɔ awyaá baá ande apea. Abyɛ ama ne mendée ayi alu mefwɛ ne abyɛ ayifɔ ne mendée wuú ayi álá ápɔ́ mefwɛ. \v 23 Ne maá ayi mendée ayi mefwɛ ábyɛ́né, abyɛ lé ji ndɛre akwaá áké ɛbɛ. Ne maá ayi mendée ayi álá ápɔ́ mefwɛ ábyɛ́né, abyɛ ji ndɛre Ɛsɔwɔ abɔ́ anyɛ́meno ne Abraham. \v 24 Mechɔ ɛwéna ɛlúmbɔ ɛlé ɛké nekanemejɔɔ́. Ne andée bina makpo apea atɛne mbaá ufɔɔ́ menomenyɛɛ́ upea. Haga atɛne mbaá menomenyɛɛ́ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛ́ ne bɔɔ́ Isrɛli gébégé ji achyɛɛ́ Mosis mabɛ né mekwɛ Sinay. Ne bɔɔ́ abi ábyɛné ɛbwɔ́ né amu ɛbɛ alu afwɛ́ ndɛre baá Haga. \v 25 Haga yina atɛne mbaá mekwɛ Sinay ɛwé ɛlú né melɔ Arabya. Ji atɛne ntó mbaá melɔ Jɛrosalɛ ɛwé ɛlúmbɔ nana néndé ji ne bɔɔ́ bií ako alu afwɛ́ mbaá mabɛ. \v 26 Ne Jɛrosalɛ ayi alu né mfaánebuú, bɔɔ́ bií ápɔ́ fɔ́ afwɛ́. Ji yimbɔ ne alu mma awese. \v 27 Ji alu ndɛre mma se Sarah. Ɛlú wyɛ ndɛre asame né ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Wɔ meŋkwɔ mendée bɛ ne metɔɔ́ megɔ́mégɔ́. Wɔ muú ɔla ɔlu dankaá ndɛre nebyɛ nemmyɛɛ́ mendée nyoge ɔchoge ne metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ néndé mendée ayi menɔ wuú atene ji neba, abɛɛ́ nyɛ ne gejamégé baá apwɔ ayi meno wuú álá atene ji wɔ́.” \v 28 Aŋmɛ ba, depɔ ɛtiré na délɛre nnó ɛnyú delu baá menomenyɛɛ́ Ɛsɔwɔ wyɛ ndɛre Asek. \p \v 29 Ɛlú ntó ndɛre ɛlú nya nnó, maá ayi ábyɛ́né ji ndɛre akwaá akɛlege, ammyɛ amu ne ayi ábyɛ́né ji ndɛre Mendoó Ukpea ɛpyɛ nnó ábyɛ́ ji, wyɛmbɔ ne ɛlú yɛ nana. \v 30 Yɛ́mbɔ ndé genó ɛyigé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ajɔɔ́? Ajɔɔ́ aké, “Bú mendée ayi alu mefwɛ choncho ne maá wuú ájyɛ. Maá yimbɔ anyɛɛ́ fɔ́ getege ntɛ wuú choncho ne maá ayi mma awuú álá ápɔ́ mefwɛ.” \v 31 Aŋmɛ ba, dékage jɔɔ́ nnó ɛsé depɔ fɔ́ baá mendée ayi alú mefwɛ. Delu lé baá mendée ayi álá pɔ́ fɔ́ mefwɛ. \c 5 \s1 Debɛge sé afwɛ mbaá mabɛ \p \v 1 Kras apyɛ nnó ɛsé detɛne mmyɛmmyɛ sé. Ɛlɔme nnó debɛ mmyɛmmyɛ ɛsé nnó ɛkágé dema dékere né défwɛre mabɛ. \p \v 2 Wúgé, me Pɔl ngarege ɛnyú nnó dekamege nnó asɔ ɛnyú nsɔ, ɛbyɛnnó genó ɛyigé Kras apyɛ gepɔ yɛ́ ɛnyú ne nsa fɔ́ chacha. \v 3 Ne mmage ngare ɛnyú nnó yɛ́ndémuú ayi akamege nnó asɔ ji nsɔ, ɛbyɛnnó abɔ mambele mabɛ Mosis mako. \v 4 Ɛnyú abi démmyɛ nnó debɛ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gétúgé débelege mabɛ, kágé nnó défa mbwa ne Kras. Ndɛre dépyɛɛ́mbɔ, dépɔ sé né amu galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ alɛrege. \v 5 Né ɛta sé, Mendoó Ɛsɔwɔ ɛpyɛ lé nnó ɛsé dénɛré metɔɔ́, dégilé nnó Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ ɛsé détɛne cho né mbɛ ushu wuú gétúgé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras. \v 6 Ne muú achogé mmyɛ ne Kras Jisɔs, yɛ́ asɔ ji nsɔ, yɛ́ asɔ wɔ́ ɛwémbɔ ɛpyɛ fɔ́ mechɔ chacha wɔ́. Genó ɛyi geŋeá gemɛ dɔɔ́ gelu lé mamfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras. Ɛwéna ɛlɛrége né gejeé ɛyigé debɔɔ́ ne atɛ. \p \v 7 Ɛnyú debɔ dépyɛɛ́ unó chaŋéné né geŋwáge nyú ne Ɛsɔwɔ, ndé muú cha ama agbɛ ɛnyú nnó dékwɔlege se mekomejɔɔ́ ayi alu wáwálé. \v 8 Muú ayi apelege ɛnyú nnó dépyɛmbɔ apɔ́ fɔ́ Ɛsɔwɔ muú akuú ɛnyú. \v 9 Neku nema ne nechɔɔ́ ɛba. \v 10 Me nlu nwyaá wyɛɛ́ metɔɔ́ ɛwémbɔ nnó tɛ mbaá ɛnyú déchome mmyɛ ne Ata, ɛnyú défɛrege unó ndɛre me nfɛrege. Ne yɛ́ndémuú ayi apyɛ nnó ɛnyú dékwé tametame, yɛ́ alu ndé gefɔgé muú, Ɛsɔwɔ achyɛgé nyɛ ji ɛfwyale. \p \v 11 Aŋmɛ ba, mbɔgé me mbɔ ngarege bɔɔ́ nnó ásɔgé muú nsɔ ne abɛ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, mbɔ́ bɔɔ́ Jus abɔ ammyɛ sé amu ne me. Ne mbɔgé ɛbɔ ɛbɛ nnó mbɔ ne me ngarege, mbɔ́ matɔɔ́ ásɔɔ́ sé bɔɔ́ Jus nnó me ngarege nnó ɛlé gétúgé Kras agboó né mfaá gekwa ne Ɛsɔwɔ ápyɛɛ́ bɔɔ́ ábɛɛ́ cho né mbɛ ushu wuú. \v 12 Mbɔ nkɛlege nnó bɔɔ́ abi abwɔlége mbɔ ɛnyú metɔɔ́ né mechɔ nsɔ mansɔ, ɛbwɔ́ abi áshige wyɛ amu né mechɔ ɛwé, akpɛ ajyɛ yɛ́ mbɛ ápɛ mmyɛ ɛbwɔ́ ɛbwɔ́ ambɔɔ́. \p \v 13 Ne ɛnyú aŋmɛ ba, Ɛsɔwɔ akú ɛnyú nnó débɛ mmyɛmmyɛ nyú. Yɛ́mbɔ ɛkágé désɛ nnó ɛlé délu mmyɛmmyɛ nyú, dékágé pyɛgé yɛ́ndégenó ɛyigé menyammyɛ nyú akɛlege. Bɔgé lé gejeé ne atɛ aŋmɛ dékpane atɛ defwɛ. \v 14 Néndé ɛbɛ ɛwé ɛgbare mabɛ Mosis mako ɛlé ɛbɛ ɛwé ɛjɔɔ́ nnó, “Bɔge gejeé ne ntɛ meŋmɛ ndɛre ɔbɔɔ́ ne gemɛ jyɛɛ́.” \v 15 Mbɔgé ɛnyú déké démmyɛ ne atɛ ɛké menya mewaá ɛyi ɛnɔ́me ne ɛnyɛɛ́ atɛ. Sɛgé gébé, mbɔgé mbɔ fɔ́ wɔ́ déwane nyɛ atɛ. \s1 Kwɔlege lé genó ɛyigé Mendoó Ukpea ɛlɛrege ɛpɔ́fɔ́ gepɔge akwaá \p \v 16 Genó ɛyigé me ngarege ɛnyú gelu nnó, lyage Mendoó Ukpea ɛlɛré ɛnyú genó ɛyi débɔɔ́ mampyɛ, déké dépyɛmbɔ dépyɛ fɔ́ genó ɛyigé menyammyɛ nyú akɛlege. \v 17 Genó ɛyigé menyammyɛ akɛlege gekɛlege fɔ́ genó ɛyi Mendoó Ɛsɔwɔ ɛkɛlege. Ne genó ɛyigé Mendoó Ɛsɔwɔ ɛkɛlege gekɛne fɔ́ ne genó ɛyigé menyammyɛ akɛlege. Ndɛre ɛlúmbɔ, unó bina upea ummyɛ ne atɛ. Gɛ ula bi ɛnyú dela dékágé pyɛ unó bi ɛnyú dékɛlege mbɔ. \v 18 Ne mbɔgé ɛnyú déké dépyɛɛ́ genó ɛyi Mendoó Ɛsɔwɔ ɛlɛrege ɛnyú, ɛbyɛnnó mabɛ apɔ́ sé ne ɛshyɛ né geŋwáge nyú. \p \v 19 Uboubo unó bi menyammyɛ mekwaá akɛlege nnó bɔɔ́ apyɛgé úlú mme gbɔŋɔnɔ. Ne unó bina ɛlé: Ubɛle ne bɔɔ́ tametame, ufɛre uboubo, ɛŋméŋméne. \v 20 Manjele áló uka, mafoó, mampage bɔɔ́, mawámé, mansɔge metɔɔ́ ne bɔɔ́ gétúgé apwɔɔ́ wɔ, metɔɔ́ usɔɔ́, use, aŋgya, mbwa mamfa, \v 21 mamfyɛge amɛ né unó bɔɔ́, manyugé mmɔɔ́ mampyɛné bɔɔ́, mankɛne mapaá mabomabo, ne unó bi fɔ ɛké bina. Ne me nkwelege ɛnyú mbeé ndɛre mbɔ nkwele mbɛmbɛ, nnó bɔɔ́ abi ápyɛ ufɔɔ́ unó bina ányɛɛ́ fɔ́ gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege. \p \v 22 Gepɔ ɛyigé Mendoó Ukpea ɛchyɛge muú ɛlé gejeé ne atɛ aŋmɛ, nechɔ́chɔ́, nesɔ, metɔɔ́ mekoge, ulɔɔ́ melu, gepɔ gelɔ́gélɔ́ ne mampyɛge genó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó apyɛɛ́, \v 23 mansɛle depɔ peré, ne mágbárege mmyɛ́. Muú aké apyɛɛ́ unó bina, yɛ́ ɛbɛ ɛwé ji akwene ɛpɔ́. \v 24 Bɔɔ́ abi álu bɔɔ́ Kras Jisɔs áferege amu né unó bi menyammyɛ ákɛlege, álá ɛké bɔɔ́ abi áwɔme menyammyɛ bwɔ́ ayi ákɛlege unó ɛbimbɔ né mfaá gekwa. \v 25 Ne tɛ mbaá Mendoó Ukpea ɛchyɛɛ́ ɛsé geŋwá, ɛlɔme nnó ɛsé ntó débɛ wyɛ mankwɔlege genó ɛyigé ɛwu ɛlɛrege. \v 26 Ɛ́kágé débwɛge mmyɛ. Ɛkágé déjwáge atɛ ne ɛ́kágé désɔge matɔɔ́ gétúgé bɔɔ́ apwɔɔ́ ɛnyú. \c 6 \s1 Pyɛge galɔ́gálɔ́ mbaá bɔɔ́ ako \p \v 1 Aŋmɛ ba, mbɔgé dégɛge nnó muú nyú fɔ́ apyɛ yɛ́ndé gefɔge gabo, ɛnyú abi délu dépyɛɛ́ genó ɛyigé Mendoó Ɛsɔwɔ ɛlɛrege, sɛgé ɛwú pere dépoó ji átáné né gabo yimbɔ. Ndɛre dépyɛmbɔ, sɛge gébé nnó ɛ́kágé muú nyú ntó akwe né mmuameno. \v 2 Pogé atɛ aŋmɛ né matuú kpakpa ayi ɛbwɔ́ akpané. Déké dépyɛɛ́ mbɔ, dépyɛɛ́ genó ɛyigé ɛbɛ Kras ɛké ɛnyú dépyɛgé. \v 3 Muú afɛrege nnó aŋea gemɛ dɔɔ́, ayi alá akágé poó ntɛ muú ayi genó gelií ji, abwɔlége ɛlé gemɛ jií. Apɔ́ yɛ́ muú fɔ́. \v 4 Yɛ́ndémuú achɛré lé gemɛ jií, mbɔgé apyɛɛ́ genó ɛyigé ji abɔɔ́ mampyɛ chancha ne akágé do ɛbwɔ́ ɛwɔme ɛwé álá mɛge fɔ́ mmyɛ ne ntɛ meŋmɛ. \v 5 Néndé yɛ́ndémuú abɔ mampyɛ ɛbií utɔɔ́ bi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ji. \p \v 6 Muú ayi ágií mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, abɔ maŋkarege unó ulɔ́úlɔ́ ɛbi ji awya uko achyɛge ntó menlɛre wuú. \p \v 7 Débwɔlégé fɔ gemɛge nyú, kágé nnó yɛ́ muú ákágé jwyaá fɔ́ Ɛsɔwɔ. Genó ɛyigé muú apɛne, geji ntó ne ji ágoógé. \v 8 Muú apɛge genó ɛyigé menyammyɛ akɛlege, mbwɛ ayi ji abɔɔ́ wyɛ ɛlé negbo. Ne muú apɛge genó ɛyigé Mendoó Ukpea ɛkɛlege, mbwɛ ayi ji abɔɔ́ wyɛ ɛlé geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́. \v 9 Ɛsé débɛge fɔ́ ne gepwa mampyɛgé galɔ́gálɔ́. Bií uchwɔɔ́ nyɛ ɛbi débɔɔ́ mbwɛ ayi atanege wyɛ ɛbɛge dela detɔ né meti wɔ́. \v 10 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ndégébé dégɛge meti dépyɛ galɔ́gálɔ́ mbaá bɔɔ́ ako. Chacha ne aŋmɛ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras. \s1 Pɔl achyɛɛ́ kwyakwya majyɛɛ́ \p \v 11 Pɛge ukpɛ kpɛ malɔ ŋwɛ ayi me nsɛle ɛbwɔ wa membɔɔ́ nsame ɛnyú matame mina. \v 12 Bɔɔ́ abi aŋmɛrege ɛnyú mekpo mme nnó asɔ ɛnyú nsɔ, ábwɛge lé mmyɛ né mbaá unó bi ɛbwɔ́ apyɛɛ́ nnó bɔɔ́ agɛ ɛbwɔ́. Ɛbwɔ́ apyɛmbɔ nnó ɛkágé bɔɔ́ ámmyɛge amu ne ɛbwɔ́ gétúgé ágare nnó Ɛsɔwɔ áwenege gemɛge bɔɔ́ wyɛ ɛlé gétúgé ákame nnó Kras ágboó né gekwa. \v 13 Yɛ́ bɔɔ́ abi asɔɔ́ ɛbwɔ́ nsɔ akwɔlege yɛ́ mabɛ mako. Yɛ́mbɔ akɛlege nnó asɔgé ɛnyú nsɔ, ákɛne ábwɛge mmyɛ nnó ɛnyú délu bɔɔ́ bwɔ́. \v 14 Né ɛta wa, me ndoó fɔ́ ɛbwɔ́ ɛwɔme né genó gefɔ. Genó ɛyi gepyɛ me ndoó ɛbwɔ́ ɛwɔme ɛlé negbo ɛniné Ata sé Kras Jisɔs agboó né mfaá gekwa. Gétúgé negbo ɛnií né gekwa ne unó mme ula upɔ́ sé me ɛké genó, ne me ntó mpɔ sé ɛké genó mbaá unó mme. \v 15 Yɛ́ asɔ muú nsɔ yɛ́ asɔɔ́ wɔ́, ɛwémbɔ ɛpɔ́ yɛ́ ɛké genó. Menɔ geno ayi aŋea gemɛ apwɔɔ́ alú nnó Ɛsɔwɔ apyɛ nnó ɛnyú debɛ bɔɔ́ akɛ. \v 16 Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ abi akwɔlege unó ɛbí menjɔɔ́ mbɔ, ábɛ́ nesɔ, alɛrege ɛbwɔ́ ulɔɔ́ melu bií nnó ɛbwɔ́ abɛ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ndɛre bɔɔ́ Isrɛli. \p \v 17 Ne kwyakwya me njɔ́gé nnó ɛ́kágé muú fɔ ama achyɛɛ́ me ɛfwyale néndé mabɔme upa ayi alu me mmyɛ alɛrege nnó me nlú muú utɔɔ́ Jisɔs. \p \v 18 Aŋmɛ ba, nnɛnemmyɛ nnó Ata sé Jisɔs Kras álɛ́régé ɛnyú galɔ́gálɔ́. Amɛn.