\id EPH 50EPHDENU.SFM Denya New Testament June 2009
\h Ɛfɛsɔs
\toc2 Ɛfɛsɔs
\toc3 Ɛfɛ
\toc1 Ŋwɛ ayi Pɔl ásamé mbaá ɛchomele bɔɔ́ Kras né Ɛfɛsɔs
\mt2 Ŋwɛ ayi Pɔl ásamé mbaá ɛchomele bɔɔ́ Kras né
\mt1 Ɛfɛsɔs
\c 1
\s1 Matame
\p
\v 1 Me Pɔl ne nsámé ŋwɛ yina. Me nlú ŋgbá Kras Jisɔs ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlé nnó mbɛ.
\p Ntɔme ŋwɛ yina ɛta nyú bɔɔ́ Kras né melɔ Ɛfɛsɔs, ɛnyú abi délií mmyɛ ne déchome mmyɛ ne Jisɔs Kras.
\p
\v 2 Nnɛnemmyɛ nnó ntɛ sé Ɛsɔwɔ ne Ata Jisɔs Kras álɛ́régé ɛnyú galɔ́gálɔ́, ne apyɛ ɛnyú débɛ́ né nesɔ.
\s1 Ɛsɔwɔ alɛrege ɛsé ulɔɔ́ melu gétúgé déchome mmyɛ ne Kras
\p
\v 3 Défɛɛ́ Ɛsɔwɔ. Ji alu Ɛsɔwɔ ne Ntɛ Ata sé Jisɔs Kras muú gétúgé déchome mmyɛ ne Kras, ji ajéle ɛsé ne yɛ́ndé gefɔgé méjé wuú ɛwé ɛlú né malu ujwɔlé Ɛsɔwɔ ayi mfaánebuú. 
\v 4 Gemɛge nnó Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ mme yina, ji abɔ mɛ mbɛ ajya ɛsé nnó débɛ bɔɔ́ bií, gébégé déchome mmyɛ ne Kras. Ji apyɛmbɔ nnó ɛsé débɛ bɔɔ́ ukpea abi muú álá kágé shulé ɛbwɔ́ ndo né mbɛ ushu wuú.
\p Né gétúgé gejeé jií ɛyigé na, 
\v 5 ji abɔɔ́ mɛ mbɛ ashuú nnó ji apyɛ nyɛ nnó ɛsé débɛ baá bií ndɛre ákɛne né genó ɛyigé Jisɔs Kras apyɛɛ́ nyɛ. Gɛ genó ɛyige gebɔ gelú ji metɔɔ́ mampyɛ mbɔ. Ne geji ne ji akɛlege mampyɛ. 
\v 6 Getú ɛyigémbɔ ne débɔɔ́ mamfɛge ji né gekpɛkpɛgé galɔ́gálɔ́ wuú ayi ji alɛrege ɛsé detú, ndɛre déchome mmyɛ ne Maá wuú ayi ji abɔɔ́ gejeé ne ji dɔɔ́. 
\v 7 Ɛsɔwɔ akɛ ne manoó Maá wuú ami machyɛɛ́ mme gébégé ji agboó, awené gemɛge ɛsé, mmyɛ ɛké Ɛsɔwɔ ajinte gabo se, gétúgé gekpɛkpɛge galɔ́gálɔ́ wuú 
\v 8 ayi ji alɛrege ɛsé gejamé gejamé. Ɛsɔwɔ né deŋga ɛtií deko ne defɔɔ́ ɛtií, 
\v 9 apyɛ ɛsé dékaá genó ɛyigé gebɔ gelú bíbí, ɛyigé ji akɛlege mampyɛ. Apyɛ ntó ɛsé dékaá genó ɛyigé gebɔ gelú ji metɔɔ́ mampyɛ ndɛre ji ashuú mɛ tɛ gachií ábelé nnó Kras apyɛ, 
\v 10 ndɛre ji ashuú nnó gébé ɛyigémbɔ gekwɔnege ji ányweré unó uko choncho, ɛbi ji akwyɛ, ɛbi úlú né mfaánebuú ne ɛbi úlú fa mme nnó Kras abɛ mfwa bwɔ́.
\p
\v 11 Yɛ́ndé genó gekɛne wyɛ ndɛre Ɛsɔwɔ abɔ ashuú mɛ nnó ɛbɛ. Ji ajya ɛsé nnó débɛ bɔɔ́ bií ndɛre déchome mmyɛ ne Kras gétúgé genó ɛyigé gebɔ gelu ji metɔɔ́ mampyɛ ndɛre ji aké ɛbɛ tɛ gachií. 
\v 12 Ji ajyaá ntó ɛsé abi débɔɔ́ mbɛ dénɛré metɔɔ́ ne Kras nnó débɛ défɛɛ́ge ji gétúgé ŋgɔ wuú.
\p
\v 13 Ne ɛnyú déwú ntó mekomejɔɔ́ ayi alu wáwálé. Mekomejɔɔ́ yimbɔ ɛlé abya melɔ́mélɔ́ ayi Ɛsɔwɔ aferege nyɛ ɛnyú né ɛfwyale gabo. Gébégé ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras ne Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛnyú Mendoó Ukpea, ndɛre gelo ɛyigé gélɛrege nnó ɛnyú delu bɔɔ́ bií wyɛ ndɛre ji anyɛ́ mɛ meno nnó achyɛge. 
\v 14 Mendoó Ukpea ɛlú ndɛre genó ɛyigé Ɛsɔwɔ áchoó utó nnó ji apyɛ nyɛ ɛta ɛsé yɛ́ndégenó ɛyige ji anyɛ́meno nnó ápyɛ mbaá bɔɔ́ bií. Ji awené gemɛ́ge sé nnó ɛsé débɛ bɔɔ́ bií nnó défɛge ji gétúgé ŋgɔ wuú.
\s1 Pɔl anɛnemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé ɛchomelé bɔɔ́ Kras né Ɛfɛsɔs
\p
\v 15 Tɛ gébé ɛyigé me nwuú nnó ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ata Jisɔs, ne nnó débɔ gejeé ne atɛ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ, 
\v 16 me nlú danlyaá mantamege Ɛsɔwɔ gétúgé nyú. Nteé ɛnyú né mmyɛmenɛne. 
\v 17 Me ngigé nnó Ɛsɔwɔ Ata sé Jisɔs Kras, Ntɛ ayi apwɔɔ́ amu, achyɛɛ́ ɛnyu Mendoó wuú nnó ɛpyɛ ɛnyú débɛ ne deŋga ne nnó ɛti ɛnyú amɛ ndɛre dékágé ji. 
\v 18 Nnɛne ntó mmyɛ nnó Ɛsɔwɔ apyɛ geŋgbɔ jií gegɛné né mmu matɔɔ́ nyú, nnó dékaá genó ɛyigé ji akuú ɛnyú nnó dénɛré metɔɔ́ wyɛ. Ne mma nnɛnemmyɛ nnó ɛnyú dékaá gekpɛkpɛgé mejé ɛwé Ɛsɔwɔ awyaá né mfaánebuú ɛwé ji anyɛ́meno nnó achyɛge bɔɔ́ bií. 
\v 19 Nnɛne ntó mmyɛ nnó ji apyɛ ɛnyú dékaá gekpɛkpɛge uto bií ɛbi upógé ɛsé abi défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji. Uto bina ɛbi upógé ɛsé, ɛlé wyɛ gekpɛkpɛgé uto bi, 
\v 20 ne Ɛsɔwɔ asɛle apyɛ Kras akwilé né negbo ne apyɛ ji ajwɔlé né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ wuú né malu ujwɔle Ɛsɔwɔ né mfaánebuú. 
\v 21 Kras awyaá uto ɛwuú ɛbi upwɔɔ́ yɛ́ndé gefwa ɛyi gelu fa mme, yɛ́ né mfaá. Ɛbi upwɔɔ́ ntó uto ákwaá, yɛ́ ɛbɛ lé ɛbi aló nchyɛ. Ne yɛ muú ama ayi awyaá gefɔgé gefwa ɛyigé na apɔ́, yɛ́ né mme yina ne ayi achwɔɔ́. 
\v 22 Ne Ɛsɔwɔ afyɛ yɛ́ndégenó né amu ji ne apyɛ nnó ji abɛ muú kpaá mbaá unó uko né ɛchomele bɔɔ́ Kras. 
\v 23 Ɛchomele bɔɔ́ Kras ɛlú menyammyɛ wuú. Ɛwú ɛgbeé ne uto Kras ne Ji apyɛ yɛ́ndégenó né yɛ́ndé mbaá gebɛ ndɛre gebɔɔ́ mambɛ.
\c 2
\s1 Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛsé geŋwá ndɛre déchome mmyɛ ne Kras
\p
\v 1 Mbɛmbɛ ɛnyú débɔ dégbo né depɔré Ɛsɔwɔ gétúgé déla débelege mabɛ Ɛsɔwɔ ne debɔ́ dépyɛ nto gabo. 
\v 2 Né gébé ɛyigémbɔ ɛnyú débɔ dépyɛ lé ubobo unó bi bɔɔ́ mme ápyɛ. Dékwɔlege lé unó bi mfwa áló nchyɛ abi mfaá akɛlege nnó ɛnyú dépyɛge. Ji yimbɔ ne anyuú matɔɔ́ bɔɔ́ abi álá kɛlege manwú ne Ɛsɔwɔ. 
\v 3 Wyɛmbɔ ntó ne ɛsé ako debɔ delu, dépyɛ nya lé ubobo unó bi menyammyɛ akɛlege. Dépyɛ lé unó bi menyammyɛ ne matɔɔ́ sé akɛlege. Ábyɛ́ ɛsé ako ne gepɔ gebogebo. Getú ɛyigémbɔ, Ɛsɔwɔ abɔ alu manlɛre ɛsé metɔɔ́ usɔɔ́ wuú ndɛre ji alɛrege nyɛ yɛ́ndémuú.
\p
\v 4 Yɛ́mbɔ meshwɛ ayi Ɛsɔwɔ agɛne ɛsé aja dɔɔ́, ne gejeé ɛyigé ji abɔɔ́ ne ɛsé gepwɔ amu. 
\v 5 Yɛ gébégé ɛsé débɔ dégboó gétúgé gabo se, Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé dékere né geŋwá chóncho ne Kras. Ne ɛlé gétúgé ulɔɔ́ melu Ɛsɔwɔ ne ji áwené gemɛ́ge nyú. 
\v 6 Ndɛre ɛsé déchomé mmyɛ ne Kras Jisɔs, Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé dékwilé né negbo ne ji, ne abwɛɛ́ ɛsé nnó dégbare gefwa ne ji né malu ujwɔle Ɛsɔwɔ né mfaánebuú. 
\v 7 Ɛsɔwɔ apyɛmbɔ nnó né gejamégé aŋmɛ ayi achwɔɔ́ né mbɛ, ji apyɛ bɔɔ́ ako akaá gekpɛkpɛge ulɔɔ́ melu ɛbi ujame dɔɔ́, ɛbi ji alɛre né gejeé gétúgé genó ɛyigé Kras Jisɔs apyɛ. 
\v 8 Gétúgé ulɔɔ́ melu Ɛsɔwɔ, ji afere ɛnyú né ɛfwyale gabo gébégé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras, ɛ́pɔ́ fɔ́ né uto bi nyú ne ji afere ɛnyú né ɛfwyale gabo. Ɛlé ɛchyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛgé. 
\v 9 Ɛ́pɔ́ fɔ́ gétúgé utɔɔ́ ulɔɔ́ ulɔ ɛbi ɛnyú dépyɛ. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛ́kágé muú fɔ́ adogé ɛbwɔ ɛwɔme. 
\v 10 Néndé ɛsé délu ɛlé amu utɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ji akwyɛɛ́ ɛsé ne apyɛ décho mmyɛ ne Kras Jisɔs nnó délɛrege galɔ́gálɔ́ mbaá bɔɔ́ ndɛre ji akwyɛ mɛ tɛ gachií ábelé nnó dépyɛgé.
\s1 Ɛsé ako delú muú ama ndɛre Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé déchome mmyɛ ne Kras
\p
\v 11 Tɛge nnó mbɛmbɛ bɔɔ́ Jus bɔɔ́ akuú gemɛge bwɔ́ nnó, “Bɔɔ́ abi ásɔɔ́ ɛbwɔ́ nsɔ,” abɔɔ́ ákuú ɛnyú abi délá dépɔ bɔɔ́ Jus nnó, “Bɔɔ́ unyi gada.” Mmyɛké genó ayi akwaá apyɛɛ́ ne amu né menyammyɛ. 
\v 12 Tege ndɛre ɛnyú debɔ delu. Né gébé ɛyigémbɔ ɛnyú depɔ mbwa ama ne Kras, ɛnyú debɔ délu lé aŋkɛɛ́ né geluagé bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ abɔ́ ajyaá nnó abɛ abií. Menomenyɛɛ́ gejame ɛwé Ɛsɔwɔ́ anyɛɛ́ ne bɔɔ́ bií, menomenyɛɛ́ ɛwɛ́mbɔ́ ɛ́pɔ́fɔ́ ɛwé nyú. Apyɛmbɔ, gétúgé geno ɛyigé ji abɔ anyɛ́meno nnó apyɛɛ́, yɛ́mbɔ ji anyɛ́ fɔ́ meno ne ɛnyú wɔ́. Depɔ yɛ ntó ne genó gefɔ́ fa né mme ɛyigé ɛnyú dénɛrege metɔɔ́ wyɛɛ́. Ne débɔ́ depɔ fɔ́ mbwa ama ne Ɛsɔwɔ. 
\v 13 Yɛ́mbɔ nana Ɛsɔwɔ apyɛ ɛnyú déchome mmyɛ ne Kras Jisɔs, ji aja ɛnyú abi délu nya tɛtɛ ne ji, délá kwɔ́kwɔ́lé ne jí gétúgé manoó Kras amí machyɛɛ́ mme gébégé ji gboó né gekwa. 
\v 14 Kras jimbɔɔ́ ne apyɛɛ́ ɛsé délu né nesɔ ne atɛ, néndé ji apyɛ bɔɔ́ Jus ne bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ákwé ɛké muú ama. Ndɛre ji apyɛmbɔ, Kras amu ɛkwɔ gepú ɛwé ɛbɔ ɛkare bɔɔ́ Jus ne abi álá pɔ́ fɔ́ bɔɔ́ Jus ne ɛpyɛ ɛbwɔ́ abɔɔ́ mawáme ne atɛ. 
\v 15 Kras agboge atyaá mabɛ bɔɔ́ Jus ako ayi apyɛ bɔɔ́ Jus afaá mbwa ne bɔɔ́ abi álá pɔ́ fɔ́ bɔɔ́ Jus. Ji apyɛmbɔ nnó ji asɛ bɔɔ́ Jus ne abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ácho ɛbwɔ́ alá muú mekɛ, ácho ntó mmyɛ ne ji nnó ɛpyɛgé mbɔ ɛbwɔ́ abɛ nesɔ ne atɛ. 
\v 16 Ndɛre ji apyɛmbɔ, aja bɔɔ́ Jus ne abi álá pɔ́ fɔ́ bɔɔ́ Jus nnó anyɛ́ nesɔ ne Ɛsɔwɔ ála ndɛre muú ama gétúgé negbo ɛníné ji agboó né gekwa ne mawámé bwɔ́ ábyɛɛ́. 
\v 17 Ne Kras achwɔ, agaré abya melɔ́mélɔ́ ayi achwɔɔ́ ne nesɔ ɛta nyú bɔɔ́ abi debɔ delu tɛtɛ ne Ɛsɔwɔ ne mbaá bɔɔ́ abi abɔ álú kwɔ́kwɔ́lé ne Ɛsɔwɔ. 
\v 18 Ne ɛlé gétúgé genó ɛyigé Kras apyɛ ne ɛsé ako dégɛne meti mantɛne né mbɛ ushu ntɛ sé Ɛsɔwɔ dénɛnemmyɛ né uto Mendoó Ukpea ɛwú ɛma.
\p
\v 19 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛnyú bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus dépɔ sé aŋkɛɛ́ bɔ, bɔɔ́ abi áchwɔ́ ɛlé manjwɔlé né mbaá jwɔlege. Ɛnyú délá ambɔɔ́ melɔ, dékwe gelua gema ne bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ajyaá nnó abɛ abií. Ne dela ntó bɔɔ́ ula gepu Ɛsɔwɔ. 
\v 20 Ɛnyú délu ɛgbɛ gepú ɛyigé Ɛsɔwɔ atɛnege. Abelé ɛnyú né nebɔme gepú ɛníné áŋgbá Jisɔs ne bɔɔ́ ɛkpave Ɛsɔwɔ áfyɛɛ́. Kras Jisɔs jimbɔɔ́ ne alu ntaá ɛníne né gbarege ɛkwɔ gepú. 
\v 21 Kras ne agbare gepú ɛyina geko mbaá ama. Ne apyɛ nnó gejamégé bɔɔ́ áchwɔɔ́ né mmu nnó geji géwɛ́né gebɛ ɛcha ukpea mbaá Ata. 
\v 22 Ndɛre Ɛsɔwɔ apyɛ ɛnyú déchome mmyɛ ne Kras, apyɛ ntó ɛnyú détɛne chóncho ne atɛ aŋmɛ abifɔ ako déla ɛké melu ɛwé Ɛsɔwɔ ajwɔlege wyɛ né Mendoó wuú.
\c 3
\s1 Utɔɔ́ bi Pɔl apyɛ mbaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus
\p
\v 1 Ne gétúgé Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ Jus ne abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ála muú ama, ne me Pɔl muú nkpɛne denɔ ɛlé ngarege abya Kras Jisɔs ɛta nyú bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus, nnɛnemmyɛ gétúgé nyú ɛchomele bɔɔ́ Kras né Ɛfɛsɔs. 
\v 2 Mfɛré nnó ɛnyú déwú mɛ nnó gétúgé ulɔɔ́ melu ɛbi Ɛsɔwɔ ɛlɛrege, ji achyɛɛ́ me utɔɔ́ bina nno mpyɛge né galɔ́gálɔ́ nyú. 
\v 3 Ne Ɛsɔwɔ apyɛ me nkaá genó ɛyi gebɔ gelu ji metɔɔ́ bibií, wyɛ ndɛre me mbɔ mbɔɔ́ mɛ mbɛ nsame geji gachyɛɛ́ ɛta nyú. 
\v 4 Ne mbɔgé ɛnyú dékúgé genó ɛyigé me nsame ɛta nyú, dékágé nyɛ ndɛre ɛpyɛ ne nkaá depɔré Kras ɛtiré délu nya bibií. 
\v 5 Mbɛ mbɛ akwaá ábɔ́ ákaá fɔ́ depɔ ɛtiré na wɔ, yɛ́mbɔ nana Mendoó Ɛsɔwɔ ɛpyɛ áŋgbá Jisɔs ne bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ, bɔɔ́ ukpea bií ákaá deti. 
\v 6 Genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ábelé bibií gelú nnó ji ákɛ ne abya melɔ́mélɔ́ ápyɛ bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ácho mmyɛ ne bɔɔ́ Jus ála ndɛre upɔ́ né menyammyɛ ama ne nnó ɛbwɔ́ ako ábɔ́ mejeé Ɛsɔwɔ ne genó ɛyigé Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achyɛge nyɛ bɔɔ́ bií. Kras Jisɔs ne apyɛ nnó menomenyɛ ɛwémbɔ ɛbɛ wáwálé.
\p
\v 7 Ɛsɔwɔ ajya me né ulɔɔ́ melu bií nnó mbɛ muú utɔɔ́ wuú, ngarege abya melɔ́mélɔ́ Kras né gekpɛkpɛgé uto bií. 
\v 8 Né geluage bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ako, me ne nlú mamané kɔ. Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ me gechachage ɛchyɛ ɛwéna nnó ngarege abya melɔ́mélɔ́ mbaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Ne abya melɔ́mélɔ́ yimbɔ atome ne uchacha unó bi muú álá kagé mɛɛ́ ɛbi Kras achyɛge. 
\v 9 Utɔɔ́ ba ntó úlú nnó me mpyɛ bɔɔ́ ako akaá genó ɛyigé Ɛsɔwɔ muú akwyɛɛ́ unó uko ashuú mampyɛ né genó ɛyigé ábelé bibií tɛ ula ulɔɔ́ mme. 
\v 10 Ɛsɔwɔ abɔ apyɛmbɔ nnó gébé sé ɛyigé na gekwɔnege, ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs ɛpyɛ yɛ́ndé gefwage álo nchyɛ ɛyigé gelu mfaá, ne uto aló nchyɛ uko ukaa nnó Ɛsɔwɔ awyaá deŋga dɔɔ́ né yɛ́ndé meti. 
\v 11 Ji akɛ ne Ata se Kras Jisɔs apyɛ mechɔ ɛwéna ɛpyɛ wyɛ ndɛre ji Ɛsɔwɔ abɔ ajɔɔ́ mɛ nnó ɛbɛ. 
\v 12 Ndɛre Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé déchome mmyɛ ne Kras, ne ndɛre défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji, ɛsé dékágé tɛne né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ tágétágé débɛɛ́ fɔ́ ne ɛfɔ metɔɔ́. 
\v 13 Ndɛre ɛlúmbɔ, nnɛne ɛnyú mmyɛ nnó débɛge fɔ́ ne gepwa metɔɔ́ ɛlé me ngɛne ɛfwyale gétúgé nyú. Me ngɛne ɛfwyale ɛwéna né galɔ́gálɔ́ nyú.
\s1 Pɔl anɛnemmyɛ gétúgé ɛchomele bɔɔ́ Kras né Ɛfɛsɔs
\p
\v 14 Gétúge Ɛsɔwɔ apyɛ unó ulɔúlɔɔ́ bina, ne me ntome mano mme nnɛnemmyɛ mbaá ntɛ sé Ɛsɔwɔ, 
\v 15 muú afyɛɛ́ mabɔ mbaá mala upú mako né mfaánebuú ne mme. 
\v 16 Nnɛnemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ muú awyaá gekpɛkpɛ mejeé né mfaánebuú nnó ji apyɛ Mendoó wuú ɛchyɛɛ́ ɛnyú ɛshyɛ nnó matɔɔ́ nyú ábɛ́né, 
\v 17 ne nnó Kras ájwɔlé né mmu matɔɔ́ nyú ndɛre défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji. Nnɛnemmyɛ nnó gejeé ɛyigé ɛnyú débɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne atɛ aŋmɛ gepyɛ ɛnyú détɛne ne ɛshyɛ. 
\v 18 Nnɛne ntó mmyɛ nnó Ɛsɔwɔ apyɛ ɛnyú chóncho ne bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abifɔ ako débɔ uto mankaá nnó gejeé ɛyigé Kras Jisɔs abɔɔ́ ne ɛnyú ako, gepwɔɔ́ yɛ́ndégenó ɛyigé muú akágé mɛɛ́, 
\v 19 ne nnó ɛnyú dékaá nnó gejeé Kras ɛyigémbɔ geja kpaá gepwɔ amu, muú ákágé kaá fɔ́ geji anere. Ndɛre unó bi uko úlú mbɔ, débɛɛ́ ne gepɔgé Ɛsɔwɔ geko.
\p
\v 20 Défɛɛ́ Ɛsɔwɔ muú apógé ɛsé ne uto bií ɛbi úlú ɛsé mmyɛ. Ji akágé pyɛ gejamégé ukpɛkpɛ unó bi upwɔɔ́ ɛbi ɛsé dégigé ji, yɛ́ ɛbi défɛrege. 
\v 21 Ɛsé ako abi délú ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs, abi déchome mmyɛ ne Kras Jisɔs yɛ́ndémuú anógé Ɛsɔwɔ yɛ́ndégébé tɛ kwyakwya ne kwyakwya Amɛn.
\c 4
\s1 Bɔɔ́ ɛchomele Kras álú muú ama
\p
\v 1 Me muú nkpɛne denɔ gétúgé mpyɛ utɔɔ́ Ata, nkpeage ɛnyú nnó dépyɛ geŋwáge nyú gébɛ ndɛre Ɛsɔwɔ muú akuú ɛnyú akɛlege nnó gébɛ. 
\v 2 Shulege mmyɛ nyú mme yɛ́ndégébé, sɛge depɔré nyú pere, koge metɔɔ́ mbaá yɛ́ndégenó. Bɔge gejeé ne atɛ, dépyɛgé mbɔ, dépyɛ fɔ́ unó bi ubalege atɛ mmyɛ. 
\v 3 Myɛge nnó débɛ meko ama ndɛre Mendoó Ukpea ɛpyɛ nnó ɛnyú décho mmyɛ ne atɛ débɛ né nesɔ. 
\v 4 Ɛsé bɔɔ́ ɛchomele Jisɔs délú wyɛ ndɛre upɔ menyammyɛ ama. Ne ɛlé wyɛ Mendoó Ukpea ɛwú ɛma ne ɛlú ɛsé ako né mmyɛ, wyɛ ndɛre genó gelú lé gema ɛyigé Ɛsɔwɔ akuú ɛsé nnó dénɛrege matɔɔ́ wyɛ. 
\v 5 Ɛsé ako déwyaá wyɛ Ata awu ama, ne wyɛ lé depɔré Jisɔs détí dema ne ɛsé ako dékwɔlege. Awyaá ɛsé ako gefɔge manaá Ɛsɔwɔ mami mamaá. 
\v 6 Ɛsɔwɔ ɛsé awú dénógé alú ɛlé ama, ji ne alú Ntɛ ɛsé ɛsé ako. Ji ne alú mfwa ɛsé ako, ji achyɛge ɛsé utɔɔ́ ɛbi débɔɔ́ mampyɛ ndɛre ji akɛlege. Ne mendoó wuú ɛjwɔlege né mmu matɔɔ́ bɔɔ́ bií ako.
\p
\v 7 Yɛ́mbɔ Kras achyɛɛ́ yɛ́ndémuú sé ɛwuú ɛchyɛ ndɛre ji amɛ nnó ɛkwane ne yɛ́ndémuú. 
\v 8 Ɛlú wyɛ ndɛre asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Gébégé Kras akwɔme ajyɛɛ́ né melu ɛwé mfaá, aja gejamégé bɔɔ́ denɔ ákwɔle ji, ne achyɛɛ́ akwaá ufɔɔ́ ufɔɔ ɛchyɛ.” 
\v 9 Ása wyɛ aké, “Akwɔ afɛ né mfaá”, ɛwéna ɛtɛne nnó gemɛge nnó Kras akwɔ né mfaá abɔ mɛ mbɛ ashulé achwɔ́ fa mme. \f + \fr 4:9 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Gejamégé bɔɔ́ ŋwɛ áwyaá nnó Jisɔs ashulé afɛ né melɔ álo.\f*
\v 10 Wyɛ lé ji awú muú ashulé achwɔɔ́ fa mme ne akwɔme ajyɛɛ́ né malu ayi álú tɛ mfaá mfaá. Ji apyɛmbɔ nnó ji apyɛ yɛ́ndégenó né yɛ́ndé mbaá gébɛ gelɔgélɔ́ ndɛre ji akɛlege nnó gebɛ. 
\v 11 Ji achyɛɛ́ bɔɔ́ abifɔ ɛchyɛ nnó ábɛ́ áŋgbá Kras. Achyɛ abifɔ ɛchyɛ nnó ábɛ́ abɔɔ́ ɛkpave Ɛsɔwɔ, achyɛ abifɔ nnó ágárégé abya melɔ́mélɔ́, abifɔ, achyɛ ɛbwɔ́ nnó ábɛ́ ambame ne anlɛre mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. 
\v 12 Kras apyɛmbɔ nnó ji akpome bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ako mmyɛ nnó ápyɛge utɔɔ́ bií ne nnó ji apyɛ ɛchomele bɔɔ́ bií ɛwé ɛlú menyammyɛ wuú ɛwéne, 
\v 13 kpaá tɛ ɛsé débɛɛ́ ndɛre muú ama né matɔɔ́ sé ayi défyɛɛ́ ne Maá Ɛsɔwɔ ne dékágé ji cháŋéné. Debɔ mambɛ bɔɔ́ abi ábɛné né depɔré Ɛsɔwɔ, kpaá tɛ débɛɛ́ ndɛre Kras jimbɔɔ́ né gepɔ jí geko, 
\v 14 nnó ɛsé débɛge sé ɛké ambane abi anlɛre gebyɔ ásɛle mati défya ne gebyɔ ábwɔ́lege amu ne ɛbwɔ́. Ambáné álú ɛké baá makpe ayi mmbyo nnyi atene ájyɛɛ́ we na ne we. Yɛ́ndé mbaá ayi mbyó ajyɛɛ́ ne aji ajyɛ ntó, mbɔ ne ɛpyɛ ne bɔɔ́ abi ánlɛré gebyɔ álɛrégé. Anlɛre gebyɔ awyaá défya mabwɔlége bɔɔ́ akame ne genó ɛyi gelú gebyɔ. 
\v 15 Déjɔ́gé lé genó ɛyi gelú wáwálé, ne débɔge gejeé ne bɔɔ́ abi déjɔ́ge ne ɛbwɔ́. Déké dépyɛmbɔ, débɛnege nyɛ né depɔré Ɛsɔwɔ, né yɛ́ndé meti wyɛ ɛké Kras muú alú muú kpaá né ɛchomele bɔɔ́ bií. 
\v 16 Kras ne afyɛɛ́ yɛ́ndé gepɔge menyammyɛ né melu ɛwuú, yɛ́ndé gefɛ́re ne gepyɛɛ́ nnó menyammyɛ meko áchómé mbaá ama. Ndɛre ɛlúmbɔ yɛ́ndé gepɔge menyammyɛ geké gepyɛ utɔɔ́ bií chaŋéné, menyammyɛ meko awɛne abɛnege gétúgé upɔ bina upogé atɛ né gejeé.
\s1 Jisɔs Kras achyɛge geŋwá gekɛ
\p
\v 17 Me nkwelege ɛnyú mbeé né uto Ata nnó ɛ́kágé débɛ ɛké bɔɔ́ mme abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Ufɛre bwɔ́ upɔ ne mekpo ne ula. 
\v 18 Ufɛré bwɔ́ úlú kendeé. Ɛbwɔ́ apɔ́ fɔ́ ne geŋwá ɛyigé Ɛsɔwɔ achyɛge, néndé ɛbwɔ́ ákágé yɛ́ genó ne aŋea matɔɔ́. 
\v 19 Yɛ́ ɛbwɔ́ ápyɛ genó ɛyigé gela gelɔmé fɔ́, mmyɛ ɛgboó fɔ́ ɛbwɔ́. Áchyɛɛ́ gemɛge bwɔ́ né unó bi ugbó mmyɛ ne ápwyaá fɔ́ mampyɛ úkwékwé unó.
\p
\v 20 Unó Kras ɛbi alɛre ɛnyú dégií na fɔ́ wɔ. 
\v 21 Nfɛré nnó ɛnyú déwú genó ɛyigé getome ne Jisɔs, ne álɛré ɛnyú aŋkwɔle bií, né mekomejɔɔ́ ayi wáwálé. Mekomejɔɔ́ yimbɔ ɛlé abya melɔ́melɔ́ ayi atome ne Jisɔs. 
\v 22 Lyagé gekwenege gepɔ ɛyigé gepyɛ ɛnyú debɔ dépyɛ uboubo unó. Gekwenege gepɔ ɛyigé ɛnyú debɔ déwyaá gechɔɔ́ lé ɛnyú chɔɔ́ ndɛre gébwɔlé ɛnyú mambɛ ne metɔɔ́ mampyɛ uboubo unó. 
\v 23 Kwɔrege matɔɔ́ nyú ne gefɔɔ́ ɛyigé ɛnyú défɛrege unó gebɛ genó gekɛ. 
\v 24 Ɛnyú debɔ mambɛ ne gepɔ gekɛ ndɛre bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ nnó afu ji. Gepɔ gekɛ ɛyigé na, gelú lé gepɔ ɛyi gelú cho, ne pópó né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ.
\p
\v 25 Ndɛre ɛlúmbɔ, lyage gebyɔ dégarege lé wáwálé mbaá atɛ aŋmɛ, néndé ɛsé ako décho mmyɛ delú ndɛre upɔ né menyammyɛ Kras. 
\v 26 Metɔɔ́ ɛsɔgé muú nyú, ɛ́kágé akame metɔɔ́ usɔɔ́ ɛté ji apyɛ gabo. Ne ɛ́kágé álá ne metɔɔ́ usɔɔ́ né bií kpogele. 
\v 27 Ne ɛ́kágé déchyɛ danchɔmeló meti ɛwé ji aŋmaá amu wyɛ. 
\v 28 Mbɔgé muú abɔ ajoó ɛjo, abɔ manlyaá ɛjo apyɛge utɔɔ́ ne amu jií jimbɔɔ́ nnó abɔ unó bi ji ákágé kare ne bɔɔ́ abi álá pɔ́ ne ubi. 
\v 29 Muú nyú ajɔ́gé fɔ́ mejɔɔ́ mebomebo, ajɔ́gé lé mekomejɔɔ́ melɔ́mélɔ́ ayi apógé atɛ, ne akwánege né gébé ɛyigémbɔ, nnó mejɔɔ́ nyú ɛbɛ mejɔɔ́ ɛwé ɛfyɛɛ́ bɔɔ́ ɛshyɛ ne ɛchwɔɔ́ ne galɔ́gálɔ́ mbaá bɔɔ́ abi awuú ɛnyú. 
\v 30 Ɛ́kágé ɛnyú dépyɛ Mendoó Ukpea ɛbɛ meshwɛmeshwɛ né unó bi ɛnyú dépyɛ. Ɛsɔwɔ afyɛ ɛnyú Mendoó Ukpea wuú né mmyɛ nnó ɛbɛ ndɛre gelo ɛyi gelɛrege nnó ɛnyú delú bɔɔ́ bií, ne nnó bií uma ji awenege nyɛ gemɛ́ge nyú. 
\v 31 Ndɛre ɛlúmbɔ, débɛ́gé fɔ́ ne ufɛre uboubo ne atɛ: Debálégé fɔ matɔɔ́, desɔge fɔ matɔɔ ne atɛ, debɛge fɔ́ ne genyane ne atɛ, déchɔgé fɔ́ atɛ mabɔ, dépyɛgé fɔ́ nchyɛ, défɛregé fɔ́ gabo ne atɛ né yɛ́ndé meti. 
\v 32 Lɛrege ɛlé ulɔɔ́ melu ne atɛ, gɛge atɛ meshwɛ, jigé nte gabo ayi atɛ aŋmɛ apyɛ ndɛre Ɛsɔwɔ ajinte gabo ayi ɛnyú dépyɛ gétúgé genó ɛyigé Kras apyɛɛ́.
\c 5
\s1 Bɛgé bɔɔ́ geŋgbɔɔ́
\p
\v 1 Tɛ mbaá Ɛsɔwɔ abɔɔ́ gejeé ne ɛnyú baá bií, mmyɛgé nnó débɛ ndɛre ji. 
\v 2 Gɔgé geŋwáge nyú gelɛre nnó déwyaá gejeé ne atɛ wyɛ ndɛre Kras abɔɔ́ gejeé ne ɛsé kpaá tɛ áchyɛɛ́ geŋwá jií né galɔ́gálɔ́ sé. Nkane ji ápyɛmbɔ, ɛlú wyɛ ndɛre gepɛ ɛyi genóme gebɛ́ gelɔ́gélɔ́ né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ.
\p
\v 3 Ndɛre ɛlúmbɔ, dékamegé muú fɔ awú yɛ́ né geluage nyú ɛŋmeŋmené ubɛle tametame yɛ́ gekwekwégé gepɔ, yɛ́ amɛ mamfyɛ né genó ɛyigé muú. Ne demmyɛge fɔ́ nnó ɛnyú ne debɛ ne unó uko, néndé gefɔgé geŋwá ɛyigémbɔ gekwané fɔ́ mambɛ ne bɔɔ́ Ɛsɔwɔ wɔ́. 
\v 4 Dekamege fɔ́ mejɔɔ́ ɛwé ɛchwɔɔ́ ne mekpo unɔɔ́ ne gekekenegé mejɔɔ́ ne gekwekwegé abya andée utanege ɛnyú né meno néndé ɛkwane wɔ́. Genó ɛyigé ɛnyú debɔɔ́ mampyɛ ɛlé mantamege Ɛsɔwɔ né unó bi ji apyɛ né geluage nyú. 
\v 5 Kágé nnó muú ayi abɛlege ubɛle tametame, ayi awyaá gekwékwégé gepɔ, yɛ ayi afyɛ amɛ né unó bɔɔ́ (alú mbɔ lé muú ayi ánógé unó bina ɛké ɛsɔwɔ ayifɔ). Ji anyɛ́ fɔ́ gefwa ɛyigé Kras ne Ɛsɔwɔ agbarége.
\p
\v 6 Dékamege muú fɔ abwɔlé ɛnyú ne mejɔɔ́ ɛwé ɛla ɛ́pɔ́ ne mekpo ne ula. Ɛlé gétúgé unó bina ne Ɛsɔwɔ asɔɔ́ nyɛ metɔɔ́ ne bɔɔ́ abi álá wuú fɔ́ ji. 
\v 7 Ndɛre ɛlúmbɔ, déchogé fɔ́ mmyɛ ne ufɔɔ́ bɔɔ́ bimbɔ, 
\v 8 néndé mbɛmbɛ ɛnyú débɔ délu né mmu gemua, nana ɛnyú délu né mmu geŋgbɔ gétúgé Ɛsɔwɔ apyɛ ɛnyú déchome mmyɛ ne Kras. Ndɛre ɛlúmbɔ, gɔgé geŋwágé nyú gebɛ ndɛre bɔɔ́ abi álú né geŋgbɔ. 
\v 9 Ɛlé geŋgbɔ ɛyigé na, ne gepyɛ nnó ɛsé dépyɛgé unó ulɔ́ulɔ́, ne ɛbi úlú cho ne nnó dégarege wáwálé. 
\v 10 Myɛgé mankaá genó ɛyigé dépyɛge metɔɔ́ ɛgɔɔ́ Ata. 
\v 11 Déchoge fɔ́ amu depyɛge ubobo unó bi bɔɔ́ abi álú né mmu gemua ápyɛɛ́, dyáge lé ɛbwɔ́ malá. 
\v 12 Ɛlu lé mekpo unɔɔ́ manjɔɔ́ depɔ ɛtiré ɛbwɔ́ apyɛ bibií. 
\v 13 Geŋgbɔ gegɛnégé né genó, bɔɔ́ ágɛne ndɛre geji gelu ne ákágé ndɛre geji gelu wáwálé. 
\v 14 Mbɔ ne ɛlú néndé yɛ́ndégenó ɛyi geŋgbɔ gegɛnege wyɛ, gébwɔ́lege gela geŋgbɔ. Gɛ ula bi ajɔɔ́ aké, “Peé wɔ ayi ɔbɛlege gejya, kwilé né negbo, ne Kras apyɛ nyɛ geŋgbɔ jií gegɛnege ɛta wyɛ.”
\p
\v 15 Ndɛre ɛlúmbɔ, sɛgé gébé nnó dépyɛge genó ɛyigé gelu cho. Dépyɛge fɔ́ unó ɛké uŋkekene bɔɔ́, pyɛge ndɛre bɔɔ́ abi áwyaá defɔɔ́. 
\v 16 Dégɛge meti mampyɛ genó gelɔ́gélɔ́, pyɛgé geji cháŋéné neńdé bɔɔ́ apyɛ gabo né gébé ɛyigé na dɔɔ́. 
\v 17 Ɛ́kágé debɛ ɛké uŋkekene bɔɔ́, mmyɛgé ɛlé mmyɛ nnó dékaá genó ɛyigé Ata akɛlege nnó ɛnyú dépyɛge.
\p
\v 18 Dényúgé fɔ́ mmɔɔ́ dékwene néndé mmɔɔ́ matene muú né geŋwá gebogebo. Gɔgé ɛlé Mendoó Ukpea ɛgbeé ɛnyú né matɔɔ́. 
\v 19 Mendoó Ukpea ɛgbege ɛnyú né metɔɔ́, ɛpyɛ ɛnyú dékwane makwa ayi átánege né bɔ ŋwɛ Ɛsɔwɔ, défyɛge atɛ matɔɔ́ ne makwa ayi atome ne Kras ne ayi Mendoó Ukpea alɛrege. Kwagé makwa yina ne matɔɔ́ nyú mako défɛge Ata. 
\v 20 Né yɛ́ndégenó ɛyi gepyɛ, tamege ntɛ sé Ɛsɔwɔ yɛ́ndégébé gétúgé genó ɛyigé Ata Jisɔs Kras apyɛ ɛta ɛsé.
\s1 Pɔl achyɛge majyɛ mbaá andeé ne anɔ
\p
\v 21 Yɛ́ndémuú nyú awúgé ne ntɛ nnó dénógé Kras.
\p
\v 22 Ɛnyú andeé anɔ, wúgé ne anɔ nyú wyɛ ndɛre déwú ne Ata. 
\v 23 Menɔ alu muú kpaá mbaá mendée wyɛɛ́ ndɛre Kras alú muú kpaá mbaá ɛchomele bɔɔ́ bií ɛwé ɛlú menyammyɛ wuú. Ne Kras jimbɔɔ́ alu Mempoó ɛchomele wuú. 
\v 24 Ndɛre ɛchomele bɔɔ́ Kras ɛwuú ne ji, mbɔntó ne ɛnyú andeé anɔ débɔɔ́ manwúgé ne anɔ nyú né yɛ́ndé meti.
\p
\v 25 Ɛnyú anɔ, bɔgé gejeé ne andeé nyú wyɛ ndɛre Kras abɔɔ́ gejeé ne ɛchomele wuú kpaá tɛ achyɛɛ́ gemɛ jií né galɔ́gálɔ́ wuú. 
\v 26 Ji apyɛmbɔ nnó ji afyɛɛ́ ɛwú né amu Ɛsɔwɔ ndɛre genógé ukpea gébégé ji ashwɔnége ɛwú ne manaá ne mekomejɔɔ́ wuú. 
\v 27 Apyɛmbɔ ntó nnó ɛchomele bɔɔ́ bií ɛtɛne né mbɛ ushuú wuú jimbɔ ne geŋwá gekɛ ɛyi gelɔme gepwɔɔ́ amu ne nnó ɛbɛge fɔ́ ne deba yɛ́ gebágé dekoó né mmyɛ, ɛbɛ lé ɛchomele ukpea ɛwé muú álá kágé shulé ɛbwɔ́ ndo né meti fɔ. 
\v 28 Anɔ abɔ mambɔge gejeé ne andeé bwɔ́ wyɛ ndɛre ɛbwɔ́ abɔɔ́ ne menyammyɛ bwɔ́ ambɔɔ́, néndé mende ayi abɔɔ́ gejeé ne mendée wuú ɛbyɛnnó abɔ gejeé ne menyammyɛ awú ntó. 
\v 29 Yɛ́ muú sé fɔ ayi apaá menyammyɛ wuú apɔ́. Déchyɛge menyammyɛ sé menyɛɛ́, déchɛrege ji, wyɛ ndɛre Kras apyɛ ne ɛchomele bɔɔ́ bií. 
\v 30 Ji apyɛmbɔ yɛ́ndégébé néndé ɛsé delu upɔ né menyammyɛ wuú. 
\v 31 Gɛ ula bi ásámé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Getú ɛyigémbɔ mende abɔ manlyaá gepúgé ntɛ wuú ne mma wuú acho mmyɛ ne mendée wuú ɛbwɔ́ apea ála muú ama.” 
\v 32 Mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayina apyɛ ɛsé dékaá menɔ genó ayi abɔ alu bíbí. Genó ɛyigémbɔ getome ne Kras ne ɛchomele bɔɔ́ bií. 
\v 33 Yɛ́mbɔ ɛnyú abi débane neba dékágé pyɛge ntó geji. Genó ɛyigémbɔ gelu nnó yɛ́ndé menɔ abɔ mambɔ gejeé ne mendée wuú wyɛ ndɛre ji abɔɔ́ gejeé ne gemɛ jií. Ne yɛ́ndé mendée menɔ abɔ manógé menɔ wuú.
\c 6
\s1 Na ne baá ne antɛ ne ama ábɔɔ́ mambɛ
\p
\v 1 Ɛnyú baá melɔ wúgé ne amma nyú ne antɛ nyú, gétúgé déchome mmyɛ ne Ata, néndé gɛ genó ɛyi gélú cho mampyɛ mbɔ. 
\v 2 “Nógé amma nyú ne antɛ nyú.” Gɛ ndɔ mbɛ ayi Ɛsɔwɔ anyɛ́meno gébégé achyɛɛ́ ɛbɛ aké, 
\v 3 “Dépyɛge mbɔ, dégɛ́ne nyɛ galɔ́gálɔ́ ne dényɛ́ neki fa mme.”
\p
\v 4 Ɛnyú antɛ ɛ́kágé débɛ ne gepɔ ɛyi gepyɛ matɔɔ́ asɔɔ́ baá nyú. Wyɛge lé ɛbwɔ́ né meti ɛwé délɛrege ɛbwɔ́ unó ndɛre abɔɔ́ mampyɛ, déchyɛge ɛbwɔ́ majyɛɛ́ ndɛre Ata akɛlege.
\s1 Na ne áfwɛ ne antɛ abi abɔɔ́ ɛbwɔ́ ábɛɛ́
\p
\v 5 Ɛnyú áfwɛ, wúgé ne bɔɔ́ abi abɔɔ́ ɛnyú ne ɛfɔ metɔɔ́, déchyɛge ɛbwɔ́ ɛ́nógé ne matɔɔ́ nyu mako wyɛ ndɛre ɛbɔ ɛbɛ lé Kras, ɛnyú dépyɛ ne jií. 
\v 6 Pyɛge utɔɔ́ ɛnyú chaŋéné. Dépyɛge fɔ́ wyɛ lé gébégé ɛbwɔ́ abɛge aké agɛne ɛnyú gétúgé dékɛlege nnó ɛbwɔ́ áfɛge ɛnyú. Ndɛre baá utɔɔ́ Kras, pyɛgé ɛlé genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege ne matɔɔ́ nyú mako. 
\v 7 Pyɛgé utɔɔ́ ne metɔɔ́ megɔmegɔ wyɛ ɛké ɛnyú dépyɛ mbaá Ata, ɛ́pɔ́ fɔ́ ɛlé mbaá mekwaá. 
\v 8 Kaágé nnó yɛ́ muú alú mefwɛ yɛ ápɔ́, ɛlé Ata ne achyɛge ɛsé ako nsa né utɔɔ́ ulɔ́ulɔ́ ɛbi ɛsé dépyɛɛ́.
\p
\v 9 Ɛnyú antɛ wyɛmbɔ ntó ne débɔɔ́ mampyɛge ne áfwɛ nyú. Déchyɛge sé ɛbwɔ́ genyane. Kaáge nnó Ata ayi abɔɔ́ ɛnyú chóncho ne ɛbwɔ́ alú né mfaánebuú. Ne ji asɔɔ́ mpa yɛ́ndémuú alɛrege fɔ́ aŋgya.
\s1 Pɔl ajɔ́gé ndɛre bɔɔ́ kras abɔɔ́ matɛne ummyɛ ne danchomeló
\p
\v 10 Kwyakwya genó ɛyigé, me nkɛlege mangare ɛnyú gelu nnó, bɔgé ɛshyɛ ndɛre déchome mmyɛ ne Ata. Ne gɔgé ji asɛ gekpɛkpɛge utó bií apyɛ ɛnyú détoó. 
\v 11 Fyɛgé unó ummyɛ uko ɛbi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛnyú nnó détɛne ummyɛ ne mati défya ayi danchɔmeló apɛnege. 
\v 12 Néndé bee bina upɔ́ fɔ́ ne atɛ akwaá. Démmyɛ lé ne yɛ́ndé gefwage aló nchyɛ ɛyigé gelu né mfaá, ne uto aló nchyɛ uko. Démmyɛ ne áló nchyɛ ako abi ágbarege gefwa né malu ayi mfaá, ne abi áwyaá utó fa né mme yina ayi alú melu gemua. 
\v 13 Ndɛre ɛlúmbɔ, bɔgé unó ummyɛ uko ɛbi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛnyú nnó yɛ́ndégébé danchɔmeló achwɔgé ne ɛfwyale démmyɛ ɛ́kágé ji apwɔ ɛnyú ne démmyɛgé né kwyakwya détɛnege nyɛ chaŋéné.
\p
\v 14 Ndɛre ɛlúmbɔ, kpomege mmyɛ. Ndɛre muú bee áwɛ́le ɛkandá mamkpome mmyɛ né utɔɔ́ bií, mbɔ ne ɛnyú débɔɔ́ mamgarege wáwálé. Pyɛge genó ɛyi gelu chó né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, ɛwéna ɛbɛɛ́ nyɛ ndɛre genóge ummyɛ ɛyigé muú bee akwere ɛwɔme wuú nnó ɛ́kágé nekɔ né kpɛ ne ta ji. 
\v 15 Ndɛre muú bee afyɛ unó uka utouto nnó ɛ́kágé ji ásɛré ákwe gébégé aké alomege, mbɔntó ne ɛnyú débɔɔ́ mangarege abya melɔ́mélɔ́ ayi apyɛ bɔɔ́ ábɛɛ́ nesɔ ne Ɛsɔwɔ. 
\v 16 Genó ɛyigé fɔ́ ɛyigé débɔɔ́ mampyɛ gelú nnó, gbarege metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛbɛ ɛnyú né mbɛ. Ɛwéna ɛbɛ nyɛ ɛta nyú ndɛre genogé ummyɛ ɛyi gegbɛɛ́ nnó ámbeé danchɔmeló ako ayi achwɔɔ́ ɛké mewɛ akwɔnege fɔ́ ɛnyú mmyɛ. 
\v 17 Sɛgé mamfere ayi Ɛsɔwɔ áferé ɛnyú né ɛfwyale gabo ábɛ́ ndɛre ɛla ummyɛ ɛwe ɛkwerege mekpo muú bee, nnó ɛkágé ji akpa gepa. Sɛge ntó mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ndɛre aparanja ayi Mendoó Ukpea ɛchyɛ ɛnyú nnó démmyɛgé ummyɛ ne ji. 
\v 18 Gígé Ɛsɔwɔ nnó apógé ɛnyú yɛ́ndégébé né mmyɛmenɛne. Nɛgemmyɛ né yɛ́ndégenó ɛyigé ɛnyú dékɛlege. Pyɛge mbɔ ndɛre Mendoó Ukpea ɛlɛrege ɛnyú meti yɛ́ndégébé. Ndɛre ɛlúmbɔ, bɛgé peé né yɛ́ndégenó ɛyigé gepyɛ, dékogé metɔɔ́ gbɛne. Nɛge ntó mmyɛ yɛ́ndégébé mbaá bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ako. 
\v 19 Nɛge ntó mmyɛ getú ya, nnó yɛ́ndégébé nké nkɛlege mangare abya melɔ́mélɔ́, Ɛsɔwɔ achyɛ me mekomejɔɔ́ nnó ngare, mmbɛgé fɔ́ ne ɛfɔ metɔɔ́ mampyɛ bɔɔ́ akaá depɔré abya melɔ́mélɔ́ ɛtiré debɔ delu bibií. 
\v 20 Ɛlé gétúgé abya melɔ́mélɔ́ yina ne Kras atɔme me, ne nana nlú né denɔ gétúgé mbɔ ngarege abya melɔ́mélɔ́ wuú. Nɛgemmyɛ nnó Ata apoó me mbɛgé ne ɛfɔ metɔɔ́ mangare abya melɔ́mélɔ́ yina ndɛre me mbɔɔ́ manjɔɔ́.
\s1 Kwyakwya matame
\p
\v 21 Meŋmɛ sé Tikikɔs ayi mbɔɔ́ gejeé ne ji dɔɔ́, ne ntɛ muú ayi dékágé lií mmyɛ ne ji ndɛre apyɛ utɔɔ́ Ata achwɔgé, agarege nyɛ ɛnyú yɛ́ndégenó ɛyi getome ne me, ne ɛnyú dékágé nyɛ ndɛre depɔ dekɛne ne me wéna. 
\v 22 Ɛlé wyɛ getú ɛyigé na ne me ntɔme ji ɛta nyú nnó ji apyɛ ɛnyú dékaá ndɛre ɛsé délu wéna, ne nnó afyɛ ɛnyú ɛshyɛ.
\p
\v 23 Nɛnemmyɛ nnó Ntɛ sé Ɛsɔwɔ ne Ata Jisɔs Kras apyɛ ɛnyú aŋmɛ sé debɛ nesɔ ne atɛ, débɔ gejeé ne atɛ, ne nnó défyɛge wyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. 
\v 24 Mma nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ alɛrege galɔ́gálɔ́ mbaá bɔɔ́ ako abi abɔɔ́ gejeé ɛyi gela gebyɛɛ́ ne Ata Jisɔs Kras tɛ kwyakwya.