\id 2TI 562TIDENU.SFM Denya New Testament June 2009 \h II Timɔti \toc2 II Timɔti \toc3 2 Tim \toc1 Ŋwɛ ayi agbeé ŋwɛ ɛpea ɛyi Pɔl ásamé mbaá Timɔti \mt2 Ŋwɛ ayi agbeé ŋwɛ ɛpea ɛyi Pɔl ásamé mbaá \mt1 Timɔti \c 1 \p \v 1 Me Pɔl muú Ɛsɔwɔ ajyaá nnó mbɛ ŋgbá Kras Jisɔs ndɛre ji akɛlege, ngárégé depɔ ɛti détome ne geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ ɛyi ji anyɛ́meno nnó achyɛge bɔɔ́ ndɛre áchome mmyɛ ne Kras Jisɔs. \p \v 2 Nsamé ŋwɛ yina mbaá Timɔti, maá yi mbɔɔ́ gejeé ne ji dɔɔ́. Nnɛnemmyɛ nnó, galɔ́gálɔ́, meshwɛ, ne nesɔ ɛni nétánege mbaá Ntɛ se Ɛsɔwɔ, ne Ata se Kras Jisɔs né bɛ́ ne wɔ. \s1 Pɔl afyɛɛ́ Timɔti ɛshyɛ \p \v 3 Timɔti me ntamégé Ɛsɔwɔ muú me mpyɛ utɔɔ́ bií ne metɔɔ́ wa mmu pópó ndɛre antɛ ba ábɔ́ ápyɛɛ́, mentée wɔ yɛndégébé né mmyɛmenɛne. \v 4 Ndɛre nteé manse jyɛ gébégé delyagé atɛɛ́, mmwɔ́lé ɛpyɛ me utuú ne ŋwɔmésé, mángɛ́ wɔ nnó metɔɔ́ wa ɛgbɛɛ́ ne nechɔ́chɔ́. \v 5 Me nlu nteé nkane ɔfyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛ meko ne Jisɔs, wyɛ nkane Lois mma wyɛ ayi muú kpaá ne Yunis mma ayi ábyɛné wɔ abɔ apyɛɛ́ nya. Ne nana menkaá wáwálé nnó wɔ ɔwya ntó gefɔge metɔɔ́ wembɔ. \v 6 Gétú ɛyina ne ngarege wɔ nnó ɔnyaá ɛchyɛ ɛwe Ɛsɔwɔ achyɛ wɔ gébégé menɛre nya wɔ ɛbwɔ mekpo, ɛ́lúlí ɛké mewɛ. \v 7 Néndé Ɛsɔwɔ achyɛ́ fɔ́ ɛsé mendóo wuú nnó ɛpyɛ ɛsé defɔge ɛfɔɔ́ wɔ́, achyɛ le ɛsé mendoó wuú nnó ɛchyɛge ɛsé uto ɛpyɛ ɛsé debɔge gejeé ne bɔɔ́ ne mágbárege menyammyɛ. \p \v 8 Ne ɛ́kágé mmyɛ ɛgboge wɔ gébégé ɔke ɔgarege bɔɔ́ depɔré Ata. Ɛkágé mmyɛ ɛgboge wɔ gétúgé me yi nkpɛne denɔɔ́ getu jií. Yɛ́mbɔ kame mangɛ ɛwyɛ ɛfwyale gétúgé abya melɔ́mélɔ́ ndɛre Ɛsɔwɔ achyɛge wɔ uto. \v 9 Ɛsɔwɔ aferé sé né ɛfwyale gabo ne akuú ɛsé nnó débɛ bɔɔ́ bií. Ɛpɔ́fɔ́ gétúgé utɔɔ́ ulɔ́ulɔ́ ɛbi ɛse dépyɛ, ɛle gétúgé ji abɔ afɛre mɛ tɛ nya mampyɛ ndɛre ji akɛlege né ulɔɔ́ melu bií ɛbi ukɛne ne Kras Jisɔs. \v 10 Ne nana apyɛ ɛse dékaá ulɔɔ́ melu bií ndɛre Menchyɛ́ geŋwá sé Kras Jisɔs achwɔ́. Kras awá uto negbo. Ne alɛre ɛse meti geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ ne abya melɔ́mélɔ́ wuú. \p \v 11 Gétúgé abya melɔ́mélɔ́ yina, Ɛsɔwɔ ajya me nnó mbɛ ŋgbá, muú ayi agarege, ne menlɛre abya melɔ́mélɔ́ wuú. \v 12 Gétu ɛyigémbɔ, ne me ngɛne mbɔ ɛfwyale. Yɛ́mbɔ mmyɛ́ ɛ́gboó fɔ́ me nénde me nkaá muú yi mfyɛɛ́ metɔɔ́ wa ne ji. Ne nkaá nnó akáge gbare unó bi ji afyɛ né amu ya kpaá tɛ́ bií bimbɔ ukwɔnege. \p \v 13 Kwɔlege majyɛ malɔ́málɔ́ ami me nchyɛ mbɔ wɔ cháncha. Ɔké ɔpyɛmbɔ fyɛgé wyɛ metɔɔ́ ne Jisɔs, bɔge gejeé ne bɔɔ́ wyɛ ndɛre ɛse bi déchome mmyɛ ne Kras Jisɔs dépyɛɛ́. \v 14 Bélege wáwálé yina ayi Ɛsɔwɔ afyɛ wɔ né amu chacha. Ji afyɛ wɔ wáwálé yina né amu né uto Mendoó Ukpea ɛwe ɛjwɔlege ɛse mmyɛ. \p \v 15 Kaá ntó nnó aŋmɛ bi átane né gebage mewaá Ɛsya ako chóncho ne Figɛlɔs ɛbwɔ́ ne Hɛmogɛnɛs ábó me. \p \v 16 Nnɛnemmyɛ nnó mejé Ɛsɔwɔ ɛbɛ ne ula gepú Ɔnɛsiforus, nénde afyɛɛ́ me ɛshyɛ metɔɔ́ yɛndegébé, mmyɛ ɛgbo fɔ́ ji nnó me nlu né gepúge denɔɔ́. \v 17 Gébége ji akwɔne né melɔ Rom akɛle me ne ɛfofoge kpaá tɛ agɛne me. \v 18 Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ alɛre ji galɔ́gálɔ́ bií unɔɔ́ mpa. Ne wɔ mbɔɔ́ ɔkaá mɛ nkane ji apoó me né melɔ Ɛfɛsɔs. \c 2 \s1 Timɔti menkwɔlé melɔ́mélɔ́ mbaá Kras \p \v 1 Timɔti maá wa, bɛɛ́ ne ɛshyɛ ɛwé ɛtanege né galɔ́gálɔ́ ayi Kras Jisɔs muú alɛrege ne ɛse abi déchome mmyɛ ne ji. \v 2 Unó bi ɔwuú me nlɛre né mbɛ ushu gejamégé bɔɔ́, lɛre ntó ubi mbaá bɔɔ́ bií muú ákage nɛré metɔɔ́ ne ɛbwɔ́. \p \v 3 Ndɛre muú bee melɔ́mélɔ́ mbaá Kras Jisɔs ɔbɔ makpome mmyɛ mangɛ ɛfwyale ɛwe bɔɔ́ abi áfyɛ matɔɔ́ ne Jisɔs ágɛne. \v 4 Muú bee ayi apyɛɛ́ utɔɔ́ bií ne metɔɔ́ wuú mmu ɛma nnó metɔɔ́ ɛgɔ muú kpaá ayi asɛle ji utɔɔ́, aferege amu né depɔ ɛtiré bɔɔ́ melɔ ápyɛɛ́. \v 5 Wyɛmbɔ ntó ne menlome gatɛle ne atɛ bɔɔ́ ala asɛlé nsá mbɔge alá lome ndɛre mabɛ gatɛle mako akɛlege wɔ́. \v 6 Ɛle mempyɛ makɔɔ́ ayi áfyɛ ɛshyɛ mampyɛ utɔɔ́ né mekɔɔ́ wuú ne akwane mambɛ muú yi anyɛ́ mbwɛ yi mbɛ. \v 7 Fɛre unó bi menjɔɔ́ mbɔ, ne Ata apoge nyɛ wɔ ɔkaá ubi uko. \p \v 8 Ɔjige fɔ nte nnó Jisɔs Kras akwilé nya né negbo. Ɔjigé fɔ́ nte nnó ji alu mpyáne mfwa Dɛvid ndɛre ɛlu mmu abya melɔmelɔ ayi me ngare. \f + \fr 2:8 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Dékage nnó Jisɔs alu mpyáne Dɛvid ɛwena ɛlɛré nnó ji alu Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa, ayi Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó achwɔɔ́.\f* \v 9 Abya melɔ́mélɔ́ ayi me ngarege ne ngɛne ɛfwyale. Áwɛle me ne bɔ mkpokovɛ ɛke me kwene ɛbɛ, yɛ́mbɔ muú ákáge wɛ fɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne bɔ mkpokovɛ. \v 10 Ne me nkame mangɛ ɛfwyale we, gétúgé bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ajya, nnó ɛbwɔ́ ntó átáné né ɛfwyale gabo gétúgé áchomé mmyɛ ne Kras Jisɔs abɔ ntó ŋgɔ ayi álá byɛɛ́. \v 11 Mejɔɔ́ wena ɛlu wáwálé ɛwé ɛjɔɔ́ nnó: \q1 “Mbɔge ɛsé dégbo ne ji, \q2 debɛɛ́ nyɛ ntó né geŋwá déjwɔle ne ji. \q1 \v 12 Mbɔgé ɛsé dekoge metɔɔ́ gétúgé ɛfwyale ɛwé dégɛne, \q2 déjwɔlege nyɛ ntó né geluɔge ɛnoge ne ji. \q1 Mbɔgé ɛsé déshyage nnó dékage fɔ ji, \q2 ji ntó ashya nyɛ nnó ákagé fɔ́ ɛsé. \q1 \v 13 Mbɔgé ɛsé delá dépyɛ fɔ́ unó sé wáwálé, \q2 ji apyɛɛ́ wyɛɛ́ unó bi wáwálé \q2 gétúgé nnó ji akage kwɔré fɔ́ abɛ muú ayi ji álá pɔ́.” \s1 Muú utɔɔ́ ayi Ɛsɔwɔ ágboó ne ji \p \v 14 Tegé ɛbwɔ́ unó bina, ɔkwele ɛbwɔ́ mbeé né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ nnó ɛ́kágé ɛbwɔ́ anyɛge mbeé né ucho mejɔɔ́. Gefɔgé mbeé yina ayi álá póge yɛ né meti fɔ́, atyaá bɔɔ́ lé makpo abi áwuú ji. \v 15 Mmyɛ lé mangi mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ nnó ɔbɛ ne mabɔ malɔ́málɔ́ né mbɛ ushu wuú, nkane muú utɔɔ́ ayi mmyɛ ɛla gboó ji. Ji alɛrege mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi átome ne unó bi úlú wáwálé ne alɛrege ubi chancha. \v 16 Ɔfyɛge fɔ́ mmyɛ ne bɔɔ́ abi ajɔ́gé depɔ tire dela tanege fɔ́ né mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, nénde dépyɛ bɔɔ́ ajyɛ wyɛ mbɛ mampyɛge unó bi Ɛsɔwɔ álá akɛlege. \v 17 Unó bi ɛbwɔ́ álɛrege úlú ɛke ɛtukwɛ gepa ɛyi genyɛ́ muú menyammyɛ geláge gboó. Né geluage bɔɔ́ bina Hɛmɛnɔs ɛbwɔ́ ne Filɛtɔs alu wyɛ. \v 18 Ɛbwɔ́ ályaá meti ɛwe álɛrege wáwálé, ála lɛré le nnó Ɛsɔwɔ apyɛ mɛ bɔɔ́ ákwilé né negbo. Nkane ápyɛmbɔ, áfyɛ gepwa mbaá bɔɔ́ bifɔ abi ábɔ́ áfyɛɛ́ mɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. \v 19 Yɛ́mbɔ, mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ atɛne wáwálé ɛke nebɔme gepú ɛníne átɛne né ɛtaravɛ yɛ genó gekáge nyige ji. Asa wyɛ áké, “Ata akaá bɔɔ́ bi álu abi.” Ása ntó wyɛ aké, “Yɛ́ndémuú yi aké alu muú Ata abɔ manlyaá gabo mampyɛge.” \p \v 20 Yɛ́ndé gepú ɛyigé mfwa, uchwɛre menyɛ́ ubɛ wyɛ, ɛbi ákwyɛ ne gul ne seleba ubɛɛ́ wyɛ, mamba, uku, ne bɔ asɛle ntó abɛ wyɛ. Ɛbifɔ úlú ɛbi uwya ɛnoge, álá nyɛ́ menyɛɛ́ wyɛ tametame ne ɛbifɔ úlú ɛbi ula pɔ́ ne ɛnoge, anyɛ́ menyɛ́ wyɛ gébé geko. \v 21 Wyɛmbɔ ne yɛ́ndémuú ayi alyaáge gabo nnó abɛ pópó né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, abɛɛ́. Alu nkane uchwɛre menyɛ́ ɛbi uwya ɛnoge. Abelege gemɛ jií nnó akpome menyammyɛ wuú nnó mbɔɔ́ gepú asɛle ji ápyɛge utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́ wyɛɛ́. \p \v 22 Né getu ɛyina, bo ɔlyaá gepɔ gebogebo ɛyi njɛusa ne asɔ abifɔ áwyaá. Fyɛ lé mekpo wyɛ mampyɛ genó ɛyi gelú cho. Fyɛ metɔɔ́ wyɛ ne Ɛsɔwɔ. Bɔ gejeé ne atɛ aŋmɛ. Bɛ ne nesɔ nkane ɔkɛne ne atɛ aŋmɛ abi ákuú mabɔ Ata ne matɔɔ́ bwɔ́ mmu pópó. \v 23 Ɔchoge mbwa ne bɔɔ́ abi ányɛ́ ukeŋkene mbeé nende, wɔ ɔkaá nnó gefɔgé mbeé yina áchwɔɔ́ bɔɔ́ ne mawáme. \v 24 Ne muú utɔɔ́ Ɛsɔwɔ abɔɔ́ fɔ mambɛ menwáme mawáme, abɔ mambɛ muú nesɔ mbaá bɔɔ́ ako. Abɔ́ mambɛ menlɛre melɔmelɔ ne metɔɔ́ ɛla sɔɔ́ ji wáwá. \v 25 Ajɔ́gé mejɔɔ́ ne nesɔ ne achyɛ majyɛ mbaá bɔɔ́ abi alá káme ne ji wɔ́ nnó ákaá mbaá ayi ɛbwɔ́ alu gyɛɛ́. Nkane ɔpyɛmbɔ, Ɛsɔwɔ akáge néne ɛbwɔ́ meti akwɔre metɔɔ́ bwɔ́ ákaá wáwálé ayi atome ne ji. \v 26 Ne nnó ndɔfɔ ákage kere né defɔre débwɔ́ átané né mataá danchɔmelo muú abɔ apyɛne ɛbwɔ́ álá wuú lé ne Ji. \c 3 \s1 Gepɔ ɛyigé bɔɔ́ ábɛɛ́ nyɛ ne geji né kwyakwya gébé \p \v 1 Ne kaá nnó gébé ɛyigé mme ake álé chwɔ́ kwya, ɛfwyale ɛjame nyɛ dɔɔ́. \v 2 Gébé ɛyigémbɔ ákwaá abɔɔ́ nyɛ lé gejeé ne gemɛge bwɔ́ ambɔɔ́, ábɔ́ nyɛ geje ne ŋka, ábwɛge mmyɛ, áchyɛgé nyɛ sé atɛ ɛnoge, áshyɛ atɛ, áwuú nyɛ sé majyɛ ámmá ne antɛ bwɔ́, yɛ ɔma pyɛ bwɔ́ ndé, matɔɔ́ ágɔɔ́ fɔ́ ɛbwɔ́, ábɛɛ́ nyɛ sé pópó né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. \v 3 Álɔmé nyɛ sé melu, agɛne nyɛ sé meshwɛ ne atɛ ákwaá, áchɔɔ́ nyɛ́ atɛ mabɔ, ábálege matɔɔ́, ápyɛɛ́ ɛfɔ, ákií nyɛ sé genó gelɔ́gélɔ́. \v 4 Áchyɛge atɛ ájeé maŋkwaá, álaá nyɛ bɔɔ́ gebyɔ, ápyɛ unó tametame, ágbéege nyɛ ne gempɔge, ábɔ́ gejeé manyɛ́ geŋwá, ábɔɔ́ fɔ́ gejeé ne Ɛsɔwɔ. \v 5 Gébé ɛyigé mbɔntó ábɛɛ́ nyɛ ɛke bɔɔ́ abi ákwɔlege depɔré Ɛsɔwɔ, yɛ́mbɔ áshyá nyɛ utó bi úlú wyɛɛ́. Ɔchoge fɔ mbwa ne ufɔɔ́ bɔɔ́ bina. \p \v 6 Né geluage bwɔ́, abifɔ ákpɛne né úpu bɔ álá ajeé mbaá andée abi apwa ɛbwɔ́ mmyɛ. Andée bimbɔ álu abi gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛ ne ákwɔlege, áchyɛge ɛbwɔ́ ɛfwyale né metɔɔ́. \v 7 Andée bina áwya gejeé mangi yɛ́ndé gefɔgé genó ɛyi matɔɔ́ bwɔ́ ágarege, yɛ́mbɔ akágé, kwɔne fɔ́ mbaá ayi ákaáge genó ɛyi gelu wáwálé. \v 8 Ne ndɛre Jens ɛbwɔ́ ne Jambras átɛne nya ukpene ne Mosis wyɛmbɔ ntó ne bɔɔ́ bina ála kámege ne genó ɛyi gelú wáwálé. Ɛbwɔ́ alú bɔɔ́ abi matɔɔ́ bwɔ́ álá fɛrege sé depɔ cháŋéné, ábyɔ gebyɔ nnó áfyɛ́ matɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. \v 9 Yɛ́mbɔ ájyɛ nyɛ yɛ tɛtɛ́ ne unó bwɔ́ ɛbimbɔ nénde, ɛla gachyɛ bɔɔ́ ákaá nnó ɛbwɔ́ álu uŋkeŋkene bɔɔ́. Ndɛre ɛbɔ ɛpyɛ nya ne Jannɛs ɛbwɔ́ ne mejeé wuú Jambrɛs. \s1 Pɔl achyɛ Timɔti kwyakwya majyɛ \p \v 10 Ne nana wɔ Timɔti, ɔkaá unó bi me nlɛrege, ɔkaá gepɔ ya, ne genó ɛyigé me mfɛrege mampyɛ né geŋwá ya, ɔkaá nkane me mfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs, nkógé metɔɔ́, gejeé ɛyi me mbɔɔ́ ne atɛ bɔɔ́. \v 11 Ne ɔkaá nkane ntɛne janja né gejamégé ɛfwyale ɛwé ɛkwɔlege me, ɔkaá ndɛre bɔɔ́ ámmyɛ amu ne me, ɔkaá ɛfwyale ɛwe me ngɛne, depɔ tiré dépyɛ ne me né melɔ Antiɔk, Ikɔnyɔm, ne melɔ Lystra. Ɔkaá ntó ndɛre ámmyɛ mɛ amu ne me nkogé metɔɔ́, yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ apoó me ntane wyɛ yɛ jya gegoó me mmyɛ wɔ́. \v 12 Ɛlú wáwálé nnó yɛ́ndémuú ayi áchomé mmyɛ ne Kras Jisɔs ne abɔɔ́ gejeé mambele geŋwá jií ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege, atɛ bɔɔ́ ágɔɔ́ fɔ́ manchyɛ ji ɛfwyale. \v 13 Bɔɔ́ abo, ne bɔɔ́ gebyɔ bina, gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́, ábɛɛ́ nyɛ ndɛre muú, áboó nyɛ debele akwe nnyi. Ábwɔ́lege nyɛ bɔɔ́ ne bɔɔ́ ntó ábwɔ́lege nyɛ ɛbwɔ́. \v 14 Yɛ́mbɔ wɔ Timɔti cho wyɛ mbɛ ne unó bi álɛré wɔ, ne fyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛ chancha. Wɔ ɔkaá cháŋéné ufɔɔ́ bɔɔ́ abi álɛré wɔ unó bina. \v 15 Ne wɔ ɔkaá mɛ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ tɛ dembane ayi achyɛ wɔ deŋga ɛtiré depyɛ wɔ ɔtané né ɛfwyale gabo gétúgé ɔfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras Jisɔs. \v 16 Unó uko bi úlú mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ utane lé né ufɛré Ɛsɔwɔ jimbɔ. Unó bina upoge manlɛrege ɛse unó bi úlú wáwálé, unyane bɔɔ́ bi ápyɛ gabo, unyage ɛse mati yi dela kwɔ́le chancha wɔ́, ne alɛrege ɛse nkane débɔɔ́ mambelé geŋwáge sé cho ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege, \v 17 nnó yɛ́ndémuú ayi apyɛɛ́ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ abɛ ne deŋga deko, akwane mampyɛ yɛ́ndé utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́. \c 4 \p \v 1 Me njɔ́gé unó bina ngarege wɔ ne ɛshyɛ né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ ne Kras Jisɔs muú achwɔgé nyɛ mangbáre gefwa jií ne mansɔ mpa bɔɔ́ abi agboó ne abi álu abɛ, nkpeage wɔ nnó, \v 2 ɔgarege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ yina yɛndégébé ɔpwage. Yɛ né gébé gelɔ́gélɔ́ yɛ gébé gebogebo. Pyɛgé bɔɔ́ ákaá mati ayi ápyɛ gyɛɛ́, nyane ɛbwɔ́ nnó ályaá gabo. Fyɛge ɛbwɔ́ ɛshyɛ, koógé metɔɔ́ ne ɔlɛrege ɛbwɔ́ unó bina. \v 3 Néndé gébé géchwɔ́ nyɛ ɛyi bɔɔ́ ála ákií nyɛ se manwú wáwálé ayi bɔɔ́ alɛrege, ála afɛré nyɛ le unó bi ɛbwɔ́ ákɛlege ne ákɛlege nyɛ le anlɛre abi álɛrege ɛbwɔ́ unó bi ulɔme ɛbwɔ́ metɔɔ́. \v 4 Ne ályage nyɛ manwú genó ɛyi gelú wáwálé ála ákwɔle lé ukwene bɔ abya. \v 5 Ne wɔ Timɔti yɛ ɛma ɛbɛ nnó gbarege wyɛ mmyɛ jyɛɛ́. Yɛ ɔgɛne ɛfwyale nnó, koóge wyɛ metɔɔ́, pyɛ utɔɔ́ byɛ ndɛre mengaré abya melɔ́mélɔ́. Pyɛgé utɔɔ́ byɛ ɛbi Ɛsɔwɔ achyɛ wɔ uko. \p \v 6 Mbɔgé né getu ya, nla mɛ meti gewúle. Ɛla gachyɛɛ́ manoó ma magbɛle mme nkane mmɔɔ́ gepɛ. \v 7 Me mmyɛ ummyɛ ulɔ́ulɔ́, nlome gatɛle wa abyɛ́. Ngbare depɔré Kras chancha kpa tɛ nnére. \v 8 Ne nana nsa wa agile me. Nsa yimbɔ ɛlé ɛla geŋwá ɛwé muú ayi abɛɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ abɔɔ́. Muú yi achyɛge nyɛ me ɛla ɛwéna né bií bi mbɔ ɛlé Ata. Ji asɔɔ́ nyɛ mpa yɛ́ndémuú chancha né bií mpa. Áchyɛge nyɛ fɔ́ le me mbií, achyɛge nyɛ ntó bɔɔ́ abi ágilé ji ne gejeé nnó ji achwɔɔ́. \s1 Mechɔ ɛwé ɛtomé Pɔl jimbɔɔ́ \p \v 9 Ne kɛle meti ɔchwɔ́ ɔbane me wáwá. \v 10 Nénde Damas alyaá me afɛ né melɔ Tɛssalonika gétúgé abɔɔ́ gejeé ne unó mme. Kresɛns ntó afɛ́ melɔ Galasiya ne Titɔs afɛ́ Dalmatya. \v 11 Wyɛ le Lukase jimbií ne ala fa ne me. Ɔke ɔchwɔɔ́ sɛ Makɔs ɛnyú ne ji dechwɔ, néndé ji apoóge me né utɔɔ́ dɔɔ́. \v 12 Ntɔ mbɔ Tikikɔs né melɔ Ɛfɛsɔs. \v 13 Ɔke ɔchwɔɔ́ sɛ nku gefwene wa ayi nlyaá mbaá meŋmɛ se Kapus né melɔ Truus, ne bɔ ŋwɛ ba ɔchwɔɔ́ ne ɛbwɔ́, ushu chancha uchancha bɔ ŋwɛ ba bimbɔ ɔjigé fɔ́ nte. \p \v 14 Aleksanda mempyɛ utɔɔ́ ɛte, apyɛ me gabo ayi apwɔɔ́ amu. Ata Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ji nsa né genó ɛyi ji apyɛmbɔ me. \v 15 Wɔ mbɔɔ́, kaá nkane ɔfyɛ mmyɛ ne ji, néndé atɛne ukpene ne mekomejɔɔ́ ayi ɛsé délɛrege. \p \v 16 Bií bi me nkpɛne unɔɔ́ mpa bi mbɛ mashyaá mmyɛ ya né depɔ tire ámále me mmyɛ, yɛ muú ama ayi achwɔ́ nya wyɛ nnó apóo me apɔ́. Ɛbwɔ́ ako abo me, nɛne le mmyɛ nnó Ɛsɔwɔ asɔgé metɔɔ́ ne ɛbwɔ́. \v 17 Yɛ́mbɔ Ata abɔ alu ne me ne achyɛ me utó nnó ngare mekomejɔɔ́ wuú gbɛne nnó bɔɔ́ bi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus áwuú. Ne ji afere me né meno genyanya. \v 18 Ata Ɛsɔwɔ aferege nyɛ wyɛ me né yɛ́ndé ɛfwyale gabo ɛwé mkpɛne, ne apóge nyɛ me mkpɛ né gefwa ji, ɛyi gelu né mfaánebuú. Matame mabɛ́ ne ji tɛ kwyakwya ne kwyakwya. Amɛn. \s1 Kwyakwya matame \p \v 19 Tame Priska, ɛbwɔ́ ne Akwila ne ula gepú Ɔnɛsiforus. \v 20 Ɛrastus ala né melɔ Kɔrɛnt, Trɔfimɔs ntó ameé nlyaá ji né melɔ Melitos. \v 21 Mmyɛ ɔchwɔ́ gemɛge nnó neba nekwɔne. Yubolos, Pudɛns, Linɔs, Klodya ne aŋmɛ abi álu we ako áké ntame wɔ. \p \v 22 Nnɛnemmyɛ nnó Ata abɛ ne wɔ, ne nnó álɛ́régé ɛnyú ako galɔ́gálɔ́.