\id 2CO 482CODENU.SFM Denya New Testament June 2009 \h II Kɔrɛnt \toc2 II Kɔrɛnt \toc3 2 Kɔr \toc1 Ŋwɛ ayi agbeé ŋwɛ ɛpeá ɛyi Pɔl ásamé mbaá ɛchomele bɔɔ́ Kras né Kɔrɛnt \mt2 Ŋwɛ ayi agbeé ŋwɛ ɛpeá ɛyi Pɔl ásamé mbaá ɛchomele bɔɔ́ Kras né \mt1 Kɔrɛnt \c 1 \s1 Pɔl atamege Ɛsɔwɔ ne anɛnemmyɛ gétúgé ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs né Kɔrɛnt \p \v 1 Me Pɔl muú Ɛsɔwɔ ajyaá nnó mbɛ ŋgbá Kras Jisɔs ndɛre ji akɛlege, ne nsamé ŋwɛ yina. Ɛsé ne meŋmɛ sé Timɔti délɔɔ́ ɛnyú matame. Ntɔmé ŋwɛ yina ɛta nyú ɛchomelé bɔɔ́ Jisɔs né melɔ Kɔrɛnt ne bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ako abi álú né gebagé mewaá Akaya. \v 2 Nnɛnemmyɛ nnó Ntɛ sé Ɛsɔwɔ ne Ata Jisɔs Kras álɛ́régé ɛnyú galɔ́gálɔ́ ne ápyɛ ɛnyú débɛ nesɔ ne atɛ. \s1 Ɛsɔwɔ afyɛɛ́ bɔɔ́ metɔɔ́ né mati mako áyi ágɛne ɛfwyale \p \v 3 Détamégé Ɛsɔwɔ muú alu Ɛsɔwɔ ne ntɛ Ata sé Jisɔs Kras. Ji alú ntɛ ayi ágɛné bɔɔ́ meshwɛ, ne Ɛsɔwɔ muú afyɛɛ́ bɔɔ́ metɔɔ́ matimati. \v 4 Ji afyɛɛ́ ɛsé metɔɔ́ né yɛ́ndé ɛfwyale ɛwé ɛsé dégɛne nnó ɛsé ntó dékaá ndɛre défyɛɛ́ bɔɔ́ abi ágɛné ɛfwyale metɔɔ́. Déké défyɛɛ́ ɛbwɔ́ metɔɔ́, défyɛgé ɛbwɔ́ metɔɔ́ wyɛ ndɛre Ɛsɔwɔ afyɛɛ́ ɛsé. \v 5 Wyɛ ndɛre ɛsé dégɛné ɛfwyale dɔɔ́ gétúgé déchome mmyɛ ne Kras, mbɔntó ne Ɛsɔwɔ afyɛɛ́ ɛsé metɔɔ́ gbɛne gétúgé déchome mmyɛ ne Kras. \v 6 Ndɛre ɛlúmbɔ, mbɔgé ɛsé déké dégɛné ɛfwyale, ɛlú lé nnó Ɛsɔwɔ afyɛɛ́ lé ɛnyú metɔɔ́ ne nnó aferé ɛnyú né ɛfwyale gabo. Ne mbɔgé Ɛsɔwɔ afyɛɛ́ ɛsé metɔɔ́ ɛlú lé nnó ɛsé ntó défyɛgé ɛnyú metɔɔ́ ne nnó ɛnyú debɔ ɛshyɛ dékógé metɔɔ́ dégɛne gefɔ́gé ɛfwyale ɛwé ɛsé dégɛné. \v 7 Metɔɔ́ ɛwé ɛsé dénɛré ne ɛnyú ɛnyigé fɔ́ néndé dékaá nnó ndɛre ɛnyú dégɛné ɛfwyale ne ɛsé chóncho, Ɛsɔwɔ áfyɛɛ́ nyɛ ntó ɛnyú metɔɔ́ wyɛ ndɛre áfyɛɛ́ ɛsé. \p \v 8 Aŋmɛ sé, dékɛlegé ɛnyú dékaá gefɔ́gé ɛfwyale ɛwé ɛsé dégɛné né gebagé mewaá Ɛsya. Ɛsé dékpɛ né ɛfwyale ɛwé ɛpwɔɔ́ ɛsé mamkpa ne ɛpyɛ ɛsé debɔ defere metɔɔ́ nnó débɛɛ́ sé abɛ. \v 9 Ɛbɔ́ ɛlú wyɛ ɛké lé mpa ne asɔɔ́ nnó ábɔ́ manwa ɛsé. Yɛ́mbɔ ɛwena ɛpyɛ nnó ɛkágé ɛsé déliígé mmyɛ ne gemɛge sé ambɔɔ́, déligé ɛlé mmyɛ ne Ɛsɔwɔ muú apyɛ bɔɔ́ ákwilegé né negbo. \v 10 Ji aferé ɛsé né manoó negbo. Ji aferege nyɛ wyɛ ɛsé né ɛfwyale. Ne ɛsé dénɛré metɔɔ́ ne ji nnó aferege nyɛ wyɛ ɛsé né ɛfwyale ferege. \v 11 Ɛnyú ntó pógé dénɛnémmyɛ gétúgé sé. Dépyɛgé mbɔ, gejamégé bɔɔ́ ánɛné nyɛ mmyɛ gétúgé ɛsé ne Ɛsɔwɔ awuú nyɛ mmyɛmenɛne ɛyi mbɔ alɛré ɛsé galɔ́gálɔ́ ne gejamégé bɔɔ́ átamege nyɛ ji gétúgé galɔ́gálɔ́ ayi ji álɛré ɛsé. \s1 Ula bi Pɔl ákwɔre ndɔ nekɛ nií álá ma jyɛ sé né Kɔrɛnt wɔ́ \p \v 12 Genó ɛyigé ɛsé dedoó ɛbwɔ ɛwɔme gelú nnó, matɔɔ́ sé ágarege ɛsé nnó délú pópó né yɛ́ndégenó ɛyigé ɛsé dépyɛɛ́ fa mme, chacha gébégé délú ne ɛnyú, ne déjɔ́gé wyɛ wáwálé. Ɛsé délií fɔ́ mmyɛ né déŋgaré ákwaá wɔ́, délií lé mmyɛ né utó bi utanegé né galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ álɛrege ɛsé. \v 13 Genó ɛyigé ɛsé désame né ɛta ɛnyú ɛlé genó ɛyi gelú ɛsé metɔɔ́ débií genó wɔ́. Yɛ́ ɛlé ɛnyú dela dékaá gefɔge bɔɔ́ abi ɛsé délu chaŋéné wɔ́, ɛsé dénɛré metɔɔ́ nnó bií uma ɛnyú dékágé nyɛ ɛsé cháŋéné. \v 14 Ne né bií bi Ata sé Jisɔs Kras achwɔɔ́, dedoó nyɛ ɛbwɔ ɛwɔmé gétúgé sé wyɛ ndɛre ɛsé ntó dedoó nyɛ ɛbwɔ ɛwɔme gétúgé nyú. \p \v 15 Ndɛre nwya umɛ bina né metɔɔ́, me mbɔ nshuú mɛ nnó nchwɔɔ́ ngɛ ɛnyú, nnó ɛnyú debɔ́ mejé magbɛ apea. \v 16 Me mbɔ nshuú mangɛ ɛnyú gébégé nké jyɛɛ́ Masedonia ne gébégé me nké nkeregé meso nnó ɛnyú dépoó me njyɛ né gebágé mewaá Judiya. \v 17 Ndɛre me nshuú mbɔ nla chwɔ sé wɔ́, nnó me mbɔ́ ndoó mbɔ lé manaá ndoó maweé? Waá nnó me nlú mbɔ ɛlé ɛké muú mme, muú ákámege “Ɛɛh! Ɛɛh” ne “Ŋgba! Ŋgba” gébé gemaá? \v 18 Tɛ mbaá Ɛsɔwɔ agarege wáwálé mekomejɔɔ́ ayi ɛsé dégare ɛnyú ápɔ́ nya fɔ́ “Ɛɛh ne ŋgba.” \v 19 Jisɔs Kras Maá Ɛsɔwɔ muú Silas, Timɔti ne me dégaré ɛnyú abya wuú apɔ́ fɔ́ muú ayi ajɔ́gé ɛɛh ne ŋgba gébé gemaá. Ji alú lé “Ɛɛh” ayi Ɛsɔwɔ. \v 20 Jisɔs ne alu muú ayi alɛrége nnó Ɛsɔwɔ akame nnó, “Ɛɛh” né mbaá yɛ́ndégenó ɛyi ji anyɛ́meno. Gɛ ula bi ɛsé déjɔ́gé nnó, “Amen” né mabɔ Jisɔs ne déchyɛge ŋgɔ mbaá Ɛsɔwɔ mbɔ. \v 21 Ɛsɔwɔ Jimbɔɔ ne apyɛ ɛsé ne ɛnyú chóncho détɛné ne ɛshyɛ ndɛre déchome mmyɛ ne Kras. Ji ne afyɛɛ́ ɛsé nnó debɛ bɔɔ́ bií, \v 22 ndɛre afyɛɛ́ ɛsé Mendoó Ukpea né matɔɔ́ nkane gelo jií. Mendoó wuú ɛwémbɔ ɛlɛrége nnó ɛsé désɛle nyɛ unó bi Ɛsɔwɔ achyɛge bɔɔ́ bií. \p \v 23 Me nkuú Ɛsɔwɔ ndɛre ntɛ sé wa, nnó genó ɛyigé me njɔ́gé gelú wáwálé. Ula bi me nla mma kere sé ɛwú mbɔ né Kɔrɛnt wɔ́ úlú nnó ɛ́kágé metɔɔ́ usɔɔ́ wa ɛpyɛ ɛnyú débɔ ɛfwyale. \v 24 Ɛsé démmyɛ fɔ́ nnó déma degaré ɛnyú genó ɛyigé débɔ mamfyɛ metɔɔ́ wyɛ, néndé ɛnyú détɛne mɛ ne ɛshyɛ né genó ɛyigé défyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛ. Ɛsé dékɛlege lé nnó décho mbwa ne ɛnyú dépyɛge utɔɔ́ ulua nnó ɛnyú débɛ ne nechɔchɔ́. \c 2 \p \v 1 Getú ɛyigémbɔ, ne me mkpɛ jɔɔ́ nnó mmagé keré sé ɛta nyú néndé nchwɔgé mpyɛɛ́ nyɛ ɛnyú déla ne mesome. \v 2 Me pyɛgé matɔɔ́ ásɔgé ɛnyú, ndé bɔɔ́ cha abɛɛ́ abi ápyɛ metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me? Wyɛ lé ɛnyú abi mpyɛ déla ne mesome ne débɛɛ́. \v 3 Gɛ ula bi me nsame gefɔgé ŋwɛ yimbɔ ɛta nyú mbɔ nnó ɛ́kágé nchwɔgé ɛwú, bɔɔ́ abi álu mampyɛ nnó metɔɔ́ ɛgɔgé me, ápyɛ metɔɔ́ ɛsɔ́gé lé me sɔɔ́. Ne nkaá cháŋéné nnó metɔɔ́ ɛké ɛgɔɔ́ me ɛgɔɔ́ ntó ɛnyú ako. \v 4 Nsa ɛnyú ŋwɛ yina ne ubalé ne mesome né metɔɔ́ ne manse né amɛ. Ula bi me nsame ji upɔ́ fɔ́ nnó mpyɛ matɔɔ́ asɔ ɛnyú, úlú ɛlé nnó mpyɛ ɛnyú dékaá gejamégé gejeé ɛyigé me mbɔɔ́ ne ɛnyú. \s1 Meŋmɛ ayi ápyɛ gabo débɔ manjií ji nte \p \v 5 Mbɔgé muú fɔ né geluage nyú achwɔ ne ɛfwyale, apyɛ fɔ́ me nwú ubalé ndɛre ɛnyú ako déwuú wɔ́. Me njɔ́gé mbɔ ɛ́kágé ɛbɛ nnó me mma jɔɔ́ ɛwu dɔɔ́ wɔ́. \v 6 Ndó ayi ɛnyú gejame déshulé muú yimbɔ akwané. \v 7 Ndɛre ɛlúmbɔ, jigénté gyɛɛ́ ayi ji apyɛɛ́, défyɛ ji metɔɔ́ nnó ɛ́kágé ji ála meshwɛmeshwɛ abɔ gepwa. \v 8 Ne nnɛne ɛnyú mmyɛ nnó dema délɛre ji nnó délu gboó wyɛ ne ji. \v 9 Ula bi me nsame ɛnyú ŋwɛ yimbɔ úlú nnó mfwɔré ɛnyú mbɔgé dépyɛ yɛ́ndégenó ɛyigé me ngaré ɛnyú nnó dépyɛ. \v 10 Yɛ́ndémuú ayi ɛnyú déjigénte gyɛ ayi ji apyɛ, me ntó njigé ji nte. Me njigénte gabo muú chacha mbɔgé mechɔ ɛbɛgé nnó me njií ji nté né galɔ́gálɔ́ nyú. Ne mpyɛ mbɔ né mbɛ ushu Kras, \v 11 nnó ɛ́kágé danchɔmeló abɔ ɛsé déndó néndé dékaá mɛ nkyaá ayi alu ji metɔɔ́. \s1 Utɔɔ́ Kras ɛbi ɛsé dépyɛ úlú ɛké gebɛ gelɔ́gélɔ́ né ɛta Ɛsɔwɔ \p \v 12 Gébégé me nkwɔné né melɔ Truus, Ata apyɛ me ngɛ meti mangaré abya melɔ́mélɔ́ Kras. \v 13 Yɛ́mbɔ metɔɔ́ wa ɛchyɛɛ́ me ɛfwyale néndé mengɛ fɔ́ meŋmɛ sé Titɔs wyɛ wɔ́. Ndɛre ɛlúmbɔ, nlya kpɛ ɛbwɔ́ nfɛ né melɔ Masedonia. \p \v 14 Yɛ́mbɔ matame mabɛ ne Ɛsɔwɔ. Ji ammyɛ apwɔ ne asɛ ɛsé bɔɔ́ denɔ bií dékɛ́ne déjyɛ ne ji gétúgé déchome mmyɛ ne Kras. Ji asɛlé ɛsé apyɛ bɔɔ́ ákage dépɔré Kras né yɛ́ndé mbaá ayi déjyɛɛ́ ne depɔ ɛtiré mbɔ désanege déjyɛɛ́ ɛké gebɛ gelɔ́gélɔ́. \v 15 Geŋwáge ɛsé gelú ɛké gebɛ́gé ɛlu ɛwé ásɔɔ́ né mewɛ Kras achyɛgé mbaá Ɛsɔwɔ. Bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ áwené gemɛ́ge bwɔ́ áwuú geji cha ne abi ánome mme detú áwuú geji cha. \v 16 Né mbaá bɔɔ́ abi ánome mme detú ɛsé delú ɛta bwɔ́ ɛké geboboge gebɛ ɛyi gechwɔɔ́ ne negboó. Né mbaá bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ awɛné gemɛge bwɔ́ delú ɛta bwɔ́ ɛké gebɛ gelɔ́gélɔ́ ɛyi gechwɔɔ́ ne geŋwá. Ndɛre ɛlúmbɔ, ndé muú akwane mampyɛ gefɔgé utɔɔ́ bina? \v 17 Ɛsé depɔ fɔ́ bɔɔ́ abi ágbarege meko mejɔɔ́ Ɛsɔwɔ byabya ɛké genó gesé ndɛre bɔɔ́ abifɔ ápyɛɛ́. Yɛ́mbɔ gétúgé Ɛsɔwɔ atɔme ɛsé, ɛsé dégarege ji ne matɔɔ́ sé mmu pópó né mbɛ ushu wuú ndɛre baá utɔɔ́ Kras. Ɛsɔwɔ alu ntɛsɛ ɛsé. \c 3 \s1 Menomenyɛɛ́ mekɛ ɛpwɔ ɛwé gekwene \p \v 1 Nnó ɛsé démagé lɔɔ́ mbɔ ɛlé mamfɛge gemɛgé sé? Waá nnó ɛsé dékɛlege nnó muú fɔ asá ŋwɛ ayi afɛge ɛsé atɔ ɛta nyú, yɛ́ ayi nnó ɛnyú désa défɛgé ɛsé ndɛre bɔɔ́ ne atɛ ánlɛre abifɔ ápyɛɛ́? \v 2 Ngba, ɛnyú ambɔɔ́ delú ɛké bɔ ŋwɛ abi áfɛgé ɛsé. Geŋwáge nyú gelú ɛké bɔ ŋwɛ abi asamé né mmu matɔɔ́ se, yɛ́ndémuú ákagé kú abi akaá utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́ bi ɛsé dépyɛɛ́. \v 3 Ɛnyú délɛre nnó delú ɛké ŋwɛ ayi Kras asamé atɔme ɛsé déchwɔɔ́ ne ji. Ásá fɔ́ ŋwɛ yina ne genɔgé ŋwɛ wɔ́, ásá lé ne Mendoó Ɛsɔwɔ muú alú mebɛ. Ásá fɔ́ ji né ubaré mataá wɔ́, ásá lé né mmu matɔɔ́ akwaá. \p \v 4 Ɛsé dékage jɔɔ́ unó bina ndɛre dénɛré metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ gétúgé genó ɛyigé Kras apyɛ. \v 5 Ɛpɔ́fɔ́ nnó ɛsé dékwané mampyɛ genó fɔ né mmyɛmmyɛ sé, ɛlé Ɛsɔwɔ ne apyɛ ɛsé dékwanege mampyɛɛ́ yɛ́ndégenó. \v 6 Ji ne apyɛ ɛsé dékwane mambɛ baá utɔɔ́ bií né menomenyɛɛ́ mekɛ. Menomenyɛɛ́ ɛwéna ɛpɔ́fɔ́ ɛbɛ ɛwé ásamé, ɛlú lé Mendoó Ɛsɔwɔ. Ɛbɛ ɛwémbɔ ɛtené bɔɔ́ né negbó, yɛ́mbɔ Mendoó ɛchyɛge bɔɔ́ geŋwá. \p \v 7 Ne mbɔgé nnó utɔɔ́ ɛbɛ Mosis ɛwé ásame né ubare mataa, ɛwú ɛwé ɛténe bɔɔ́ né negbo, ɛchwɔ ne geŋgbɔ ɛyi gepyɛɛ́ bɔɔ́ Isrɛli álá kágé pɛ fɔ Mosis né ushu chó gétúgé ushu bií ugɛnege dɔɔ́ yɛ́ ɛlé geŋgbɔ ɛyigé gegboó gelú gejyɛɛ́, \v 8 nnó utɔɔ́ Mendoó Ɛsɔwɔ muú achwɔɔ́ ne geŋwá uchwɔɔ́ nyɛ fɔ́ ne geŋgbɔ ɛyi gepwɔɔ́ ɛyina? \v 9 Mbɔgé nnó utɔɔ́ ɛbɛ ɛwéna ɛwé ɛtené bɔɔ́ né negbó, ɛwyá gefɔgé geŋgbɔ ɛyina, fɛrege ndɛre geŋgbɔ ɛyigé utɔɔ́ Mendoó Ɛsɔwɔ muú apyɛɛ́ nnó debɛ cho né mbɛ ushu wuú gebɛɛ́. \v 10 Wáwálé né mechɔ ɛwéna alú nnó, genó ɛyi gebɔ gewyaá geŋgbɔ mbɛmbɛ gepɔ sé ne geŋgbɔ chacha néndé geŋgbɔ gekɛ ɛyi gechwɔɔ́ gégɛ́négé gepwɔ geji. \v 11 Ne mbɔgé genó ɛyigé nya gebɔ gegboó gelú gewyaá geŋgbɔ, ɛbyɛnnó ɛyi gela tɛ ɛtém gewyaá geŋgbɔ gepwɔɔ́. \p \v 12 Tɛ mbaá ɛsé débelé umɛɛ́ cháŋéné nnó mbɔ ne ɛlu, ɛsé depyɛɛ́ unó ne metɔɔ́ mende. \v 13 Ɛsé debɔ fɔ́ mampyɛ ɛke Mosis muú akwere ushu bií nnó ɛkage bɔɔ́ Isrɛli agɛ ndɛre geŋgbɔ ɛyigémbɔ gegboó gelú. \v 14 Yɛ́mbɔ matɔɔ́ bɔɔ́ bimbɔ alu wyɛɛ́ sésélé akaá yɛ genó wɔ. Mbɔ ne alu kpaá tɛ fina. Yɛ akúgé gekwenege meno menyɛɛ ákágé fɔ ula. Ɛlú ɛké genó ɛyimbɔ gelú ɛbwɔ́ né matɔɔ kwekwere. Genó ɛyi gekágé pyɛ nnó afɛre ɛbwɔ́ genó ɛyina né metɔɔ, ɛlé mbɔgé ɛbwɔ́ afyɛge metɔɔ́ ne Kras. \v 15 Wáwálé alú nnó, tɛ fina ɛlú ɛké genó ɛyigémbɔ gelú ɛbwɔ́ né matɔɔ kwekwere néndé yɛ́ akú ɛbɛ Mosis ɛbwɔ́ ákágé fɔ́ ula. \v 16 Yɛ́mbɔ, muu akwɔregé metɔɔ́ akwɔlegé Ata, Ɛsɔwɔ aferege genó ɛyi gekwere mbɔ ji ushu. \v 17 Nana Ata ayi me njɔ́gé mbɔ akɛne ne Mendoó Ɛsɔwɔ ne apyɛɛ́ unó bina. Ne yɛ́ndé mbaá ayi Mendoó Ata ɛbɛɛ, ɛpyɛ bɔɔ́ álaá mmyɛmmyɛ bwɔ́ genó gefɔ gewɛle sé ɛbwɔ́. \v 18 Ne ɛsé abi genó gefɔ gela gekwere ɛsé matɔɔ wɔ́, dégɛne geŋgbɔgé Ata ɛyi gegɛnege ɛse mmyɛ ɛke ŋmɛɛ nnó dékwɔrege wyɛ kwɔrege debɛ ɛke ji. Ndɛre dékwɔrege dégɛnege wyɛ gɛnege, ɛlé Ata muú akɛne ne Mendoó Ukpea ne apyɛɛ́ nnó ɛbɛ mbɔ. \c 4 \s1 Unó mabɔ né mmu ujemesɛɛ́ \p \v 1 Tɛ mbaá Ɛsɔwɔ né galɔ́gálɔ́ wuú, achyɛɛ́ ɛsé utɔɔ́ bina nnó dépyɛ, ɛse depɔ fɔ ne gepwyaá mampyɛ ubi. \v 2 Ɛsé délyaá depɔré défya ne unó bi uchwɔɔ́ ne mekpo unɔɔ́. Ɛsé débwɔ́légé fɔ́ bɔɔ́, ne débwɔ́légé fɔ́ amu ne mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ɛsé dégaregé lé bɔɔ́ wáwálé ayi atome ne Ɛsɔwɔ né gefɔɔ́ ɛyi yɛ́ndémuú agɛne nnó ɛsé dégarege wáwálé né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ abi agaregé wáwálé akaá nnó mbɔ ne ɛlú. \v 3 Yɛ mbɔgé abya melɔ́mélɔ́ ayi ɛsé dégarege alú lé bibií, ɛbyɛnnó alú lé bibií mbaá bɔɔ́ abi ánome né mme detu. \v 4 Danchɔmeló muú alu ɛsɔwɔ bɔɔ́ mme, anií mɛ amɛ bɔɔ́ abi álá fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras wɔ́. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛbwɔ́ ákágé gɛ́ fɔ́ ndɛre geŋgbɔ ɛyi getanege né abya melɔ́mélɔ́ gegɛnege. Ɛbwɔ́ ákágé fɔ́ ula abya melɔ́mélɔ́ yimbɔ ayi atome ne ŋgɔ Kras. Ji Kras alu mekpɛɛ́ Ɛsɔwɔ. \v 5 Néndé ndɛre dégarege abya melɔ́mélɔ́ désɛlé fɔ́ ji nnó dépyɛ bɔɔ́ ágɛ ɛsé, dégarege ji nnó bɔɔ́ ásɛ Jisɔs Kras nnó ji alu Ata. Ne ɛsé ambɔɔ́ delú lé baá utɔɔ́ nyú gétúgé Jisɔs. \v 6 Ɛsɔwɔ muú ajɔɔ́ nnó, “Geŋgbɔ gegɛne né mmu gemua,” ji apyɛ geŋgbɔ jií gegɛne né mmu matɔɔ́ sé mampyɛ ɛsé dékaá geŋgbɔgé. Ɛsɔwɔ ɛyi gegɛnegé né ushu Jisɔs Kras. \p \v 7 Ndɛre Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé dékaá mbɔ ɛsé delú lé ɛké ujeé mesɛɛ́ ɛbi áfyɛɛ́ genóge mabɔ né mmu. Mechɔ ɛwéna ɛlúmbɔ, manlɛre nnó utó bi upwɔɔ́ amu, ɛbi ɛsé déwyaá utane lé né mbaá Ɛsɔwɔ ɛpɔ́fɔ́ ɛta ɛsé ambɔɔ́. \v 8 Ɛfwyale ɛfinegé ɛsé matimati yɛ́mbɔ dégbege wyɛ gejulé. Gébé ɛyigé fɔ dékwene tametame yɛ́mbɔ délyage fɔ́ utɔɔ́ sé. \v 9 Bɔɔ́ ámmyɛ amu ne ɛsé yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ alyagé fɔ́ ɛsé shushuú. Átulege ɛsé yɛ́mbɔ ákágé chɔ fɔ geŋwáge ɛsé. \v 10 Ɛfwyale ɛwé ɛsé dégɛne mbɔ yɛ́ndégébé, ɛlú wyɛ ɛké negbo né Jisɔs ne ɛsé dékpane mbɔ né menyammyɛ sé dékɛne. Ɛpyɛmbɔ nnó bɔɔ́ ágɛne nnó geŋwáge Jisɔs gelú né menyammyɛ sé. \v 11 Né geŋwágé sé geko fa mme, délu wyɛ né mmu ɛfwyale ɛwé ɛchwɔɔ́ ne negbo gétúgé dékwɔlégé Jisɔs Kras. Ɛpyɛmbɔ nnó bɔɔ́ ágɛne geŋwágé Jisɔs né menyammyɛ sé ayi álá abɛɛ́ fɔ́ tɛ kwyakwya. \v 12 Ɛwéna ɛlɛré nnó, ɛsé dékame negbo nnó ɛnyú debɔ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. \p \v 13 Muú fɔ́ ájɔɔ́ né ŋwɛ Ɛsɔwɔ aké, “Me mfyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ gétú ɛyigémbɔ ne njɔɔ́.” Ɛsé ntó delu mendoó ɛma ne ji, ɛwé ɛpyɛ ɛsé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ getú ɛyigémbɔ ne déjɔɔ́. \v 14 Ɛsé dékaá nnó Ɛsɔwɔ muú apyɛ Jisɔs Kras akwilé né negbo, apyɛ nyɛ ntó ɛsé dékwilé né negbo chónchó ne Jisɔs, asɛ ɛsé chónchó ne ɛnyú déchwɔ détɛne né mbɛ ushu wuú jimbɔɔ́. \v 15 Ɛfwyale ɛwéna meko ɛlú lé né galɔ́gálɔ́ nyú. Ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ alɛrege nyɛ galɔ́gálɔ́ wuú mbaá bɔɔ́ gejamé gejamé. Ɛwémbɔ ɛpyɛ nyɛ ɛbwɔ́ atamege ji, ne ji abɔɔ́ nyɛ ŋgɔ. \s1 Ɛsé dépwaá fɔ́ néndé défyɛɛ́ wyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ \p \v 16 Ndɛre unó bina úlú mbɔ, ɛsé débɛɛ́ fɔ́ ne gepwa. Yɛ ɛlé menyammyɛ ɛsé akwɔɔ́ ajyɛɛ́, Ɛsɔwɔ achyɛgé mandoó sé utó yɛ́ndé bií. \v 17 Ɛfwyale ɛwé ɛsé dégɛne mbɔ nana ɛlú lé gachyɛɛ́ ne ɛbɛlege yɛ, yɛ́mbɔ ɛchwɔɔ́ lé ɛsé ne gekpɛkpɛgé ŋgɔ ayi apwɔɔ́ amu ne abɛɛ́ tɛ kwyakwya. \v 18 Ɛsé défyɛɛ́ fɔ́ amɛ né unó bi dégɛne, défyɛ lé amɛ né unó bi dela dékágé gɛ́ ubi. Ula úlú nnó unó bi ɛsé dégɛné ubɛɛ́ lé né mboó gébé. Yɛ́mbɔ ɛbi ɛsé délá dégɛné ubi ne ubɛɛ́ tɛ kwyakwya. \c 5 \s1 Menyammyɛ mekɛ asɛle nyɛ melu ayi gekwene \p \v 1 Menyammyɛ sé fa mme alú ɛké maá geto ayi déjwɔlege wyɛɛ́. Dékaá nnó mbɔgé amugé maá gepú yina, Ɛsɔwɔ achyɛgé ɛsé ayicha né mfaánebuú déjwɔlé wyɛɛ́. Akwaá fɔ́ wɔ́ átɛnege ji wɔ́, ɛlé Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ ne átɛnege ne gebɛɛ́ wyɛɛ́ tɛ kwyakwya. \v 2 Ɛsé déshwaá meshwa né geŋwágé sé yina nana, ne déshyage nnó Ɛsɔwɔ afyɛ ɛsé menyammyɛ sé ayi mekɛ ayi atanegé né mfaánebuú ndɛre afyɛɛ́ muú ndeé mekɛ. \v 3 Gétúgé nnó yɛ́ dégbo lé gboó afyɛgé ɛsé menyammyɛ yimbɔ ayi mfaánebuú, ɛsé débɛɛ́ fɔ́ gejɔgéné. \v 4 Ndɛre ɛsé delú né menyammyɛ yina ayi alu ɛké maá geto, déshwaá meshwa gétúgé déwuú ubale, deshwaá fɔ́ nnó dékɛlege mangbo. Dékɛlege ɛlé nnó Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛsé menyammyɛ ayi abɛɛ́ tɛ kwyakwya nnó ásɛ mélú ayi ágboó. \v 5 Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ ne akpome ɛsé mmyɛ né mechɔ ɛwéna, ne achyɛɛ́ ɛsé Mendoó Ukpea ndɛre genó ɛyigé ji áchoó utó né mbaá genó ɛyi gechwɔɔ́. \p \v 6 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛsé dékaá wáwálé nnó Ɛsɔwɔ achyɛgé nyɛ ɛsé menyammyɛ ayi mekɛ, néndé tɛ mbaá ɛsé delú mebɛ né menya sé yina, nekɛ neshya ɛsé dɔɔ́ mambɛ né mbɛ ushu Ata. \v 7 Ndɛre ɛsé délu fa mme, delú mamfyɛge metɔɔ́ ne ji, ɛpɔ́fɔ́ mangɛne ji ne amɛ. \v 8 Ɛsé débɔɔ́ ɛshyɛ né metɔɔ́ ne dékɛlege nnó délyaá menyammyɛ yina, déjyɛ né melɔ sé débɛ ɛwú ne Ata Jisɔs. \v 9 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ delú né menyammyɛ yina, yɛ́ ayi né, ɛsé demuame lé nnó dépyɛ metɔɔ́ ɛgɔgé ji. \v 10 Néndé ɛsé ako debɔ mantɛne unɔɔ́ mpa né mbɛ ushu Kras. Ji ajwɔlege nyɛ né geluɔgé mpa, asɔ mpa yɛ́ndémuú. Ne yɛ́ndémuú abɔɔ́ nyɛ nsa né galɔ́gálɔ́ yɛ́ gabogabo ayi apyɛɛ́ gébégé ji alú né menyammyɛ yina fa mme. \s1 Kras apyɛ bɔɔ́ akerege né nesɔ ne Ɛsɔwɔ \p \v 11 Tɛ mbaá ɛsé dékaá nnó Ata ne alú muú ayi ɛsé débɔɔ́ mamfɔgé, dékpeage bɔɔ́ mbɔ nnó ákame ne abya melɔ́mélɔ́ Kras. Ɛsɔwɔ akaá ufɔɔ́ bɔɔ́ abi ɛsé delú ne mbelé umɛɛ́ nnó yɛ́ ɛnyú ntó dékaá cháŋéné né mmu matɔɔ́ nyú. \v 12 Ɛsé démmyɛ fɔ́ nnó déma défɛge gemɛ gese ɛta nyú. Demmyɛ ɛlé nnó ɛnyú debɛ ne ula bi dékágé dógé ɛbwɔ ɛwɔme gétúgé sé, nnó ɛnyú débɛ ne meko manshuú mbaá bɔɔ́ abi ábwɛgé mmyɛ gétúgé dékpakpa atɛ bɔ́ ɛpɔ́fɔ́ gétúgé awyaá gepɔ gelɔ́gélɔ́. \v 13 Ɛlú ɛké ɛnyú défɛrege nnó mekpo ɛpɔ́ ɛsé chaŋéné. Yɛ́ makpo ápɔ́ ɛsé chaŋéné, ɛlú lé gétúgé dékɛlege nnó dépyɛ Ɛsɔwɔ abɔ ŋgɔ. Yɛ́ makpo alu ɛsé chaŋéné ɛlú lé né galɔ́gálɔ́ nyú. \v 14 Gejeé ɛyigé Kras abɔɔ́ ne ɛsé ne getene ɛsé dépyɛɛ́ yɛ́ndégenó, néndé ɛsé dékaá nnó ji agbo gétúgé bɔɔ́ ako. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛsé ako dégbo chóncho ne ji. \v 15 Kras agbo gétúgé bɔɔ́ ako nnó bɔɔ́ abɔ́ geŋwá ɛyigé ji achyɛge, ábɛgé fɔ́ abɛ mampyɛgé ɛlé unó bi ugɔɔ́ ɛbwɔ́ metɔɔ́, ápyɛge lé unó bi ugɔɔ́ ji metɔɔ́. Ji ne agboó ne akwilé né negbó gétúgé bwɔ́. \p \v 16 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛlɔ nana ɛjyɛgé mbɛ ɛsé dépɛle sé bɔɔ́ né mashu ndɛre bɔɔ́ mme ápyɛɛ́. Mbɔ ne dépɛle nya Kras ne nana dépɛlé sé ji mbɔ. \v 17 Ɛwéna ɛtɛne nnó muú achogé mmyɛ ne Kras, alaá muú mekɛ. Geŋwá ɛyi gekwene gekoó mɛ, gɛge yɛ́ ɛyi gekɛ gechwɔ́. \v 18 Unó bina uko ɛlé Ɛsɔwɔ ne apyɛɛ́ ubi. Ji muú apyɛɛ́ ɛsé dékeré né nesɔ ne ji gétúgé genó ɛyi Kras apyɛɛ́, ne achyɛɛ́ ɛsé utɔɔ́ bi dépyɛɛ́ bɔɔ́ akerege né nesɔ ne Ɛsɔwɔ. \v 19 Mekomejɔɔ́ ayi ɛsé dégarege alú nnó, Ɛsɔwɔ akɛ ne Kras apyɛɛ́ bɔɔ́ ágɛ meti ákere né nesɔ ne ji. Ji ágbáregé sé ɛbwɔ nnó alú gyɛɛ́ né gabo ayi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́. Ɛlé mekomejɔɔ́ yina ne ji afyɛɛ́ ɛsé né amu nnó dégaregé bɔɔ́ ndɛre ji apyɛɛ́ bɔɔ́ ákerege né nesɔ ne ji. \p \v 20 Getú ɛyigémbɔ ne ɛsé delú bɔɔ́ dentɔɔ́ Kras. Ne ɛsé dekpeage ɛnyú né unó bina wyɛ ndɛre Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ abɔ ajɔ́ge ne ɛnyú. Ne dékpane ɛnyú geka gétúgé Kras nnó dékeré né nesɔ ne Ɛsɔwɔ. \v 21 Gétúgé ɛsé, Ɛsɔwɔ apyɛ Kras muú ayi álá pyɛɛ́ yɛ́ gabo wɔ́ ala muú mebo nnó ɛsé dékɛ ne ji, débɛ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ wyɛ ndɛre ji Ɛsɔwɔ alú. \c 6 \s1 Pɔl agaré ɛfwyale ɛwé ji ágɛne ndɛre apyɛɛ́ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ \p \v 1 Ne ndɛre atɛ bɔɔ́ abi apyɛ utɔɔ́ chónchó ne Ɛsɔwɔ, ɛsé dekpeagé ɛnyú nnó ɛ́kágé dépyɛ genó ɛyi gepyɛɛ́ galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ alɛregé ɛnyú ano mme detú. \v 2 Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ nya wyɛ ndɛre ásamé né mmu ŋwɛ wuú nnó “Bií bi me nlú manlɛré ɛnyú galɔ́gálɔ́ ukwɔnégé, me nwú mmyɛmenɛne nyú, bií bi me nlú mawené gemɛ́ge nyú ukwɔnegé, mpoó ɛnyú.” Wúgé, gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ alɛregé bɔɔ́ galɔ́gálɔ́ gekwɔne. Wúgé nana ɛlé gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ awenege gemɛ́ge bɔɔ́. \p \v 3 Ɛsé dépyɛɛ́ fɔ́ genó ɛyi gegbɛɛ́ muú fɔ meti manchwɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ nnó ɛ́kágé genó fɔ gebɛ gyɛɛ́ né utɔɔ́ bi ɛsé dépyɛ. \v 4 Yɛ́mbɔ yɛ́ndégenó ɛyi gepyɛɛ́ ɛta sé, ɛsé délɛrege wyɛ nnó delú baá utɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Dekoge metɔɔ́ né ubale ɛbi déwuú, degɛne ɛfwyale ufɔɔ́ ufɔɔ́, unó ulií ɛsé mangɛ, ne gébé ɛyigé fɔ ɛfwyale ɛbanege ɛsé. \v 5 Atulé ɛsé, áfyɛ ɛsé denɔ, áchwɔɔ́ ɛsé ne mammyɛ, dépyɛɛ́ matɔɔ́ ami mapwɔɔ́ ɛshyɛ ɛsé, débɛlege mpe, débɛlege mesa, yɛ́mbɔ dékogé wyɛɛ́ metɔɔ́. \v 6 Débélé geŋwáge sé pópó, dékágé depɔré Ɛsɔwɔ cháŋéné, dékogé metɔɔ́, délɛregé bɔɔ́ galɔ́gálɔ́, Mendoó Ukpea ɛgbeé ɛsé mmyɛ ne délɛrege bɔɔ́ gejeé wáwálé. \v 7 Ɛsé dégaregé bɔɔ́ genó ɛyi gelú wáwálé, dépyɛ unó né utó bi Ɛsɔwɔ achyɛgé ɛsé. Unó bi ɛsé dépyɛ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ úlú ɛké unó ummyɛ ɛbi ɛsé désɛlé déŋmeé umyɛ ne ɛbi dégbɛɛ́ menyammyɛ sé né depɔré Ɛsɔwɔ. \v 8 Ɛsé dépyɛɛ́ wyɛ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ yɛ́ ɛlé bɔɔ́ abifɔ anógé ɛsé, abifɔ ábyaá ɛsé. Bɔɔ́ abifɔ áfɛge ɛsé, abifɔ achɔɔ́ ɛsé mabɔ. Bɔɔ́ abifɔ ájɔ́gé nnó ɛsé délú bɔɔ́ gebyɔ yɛ́mbɔ ɛsé dégaregé wyɛ wáwálé. \v 9 Bɔɔ́ abifɔ ájɔ́gé áké ɛsé délu kpɛ bɔ waá yɛ́mbɔ bɔɔ́ ákaá ɛsé yɛ́ndé mbaá. Dekoge né manoó negbo yɛ́mbɔ delú wyɛɛ́ abɛ. Achyɛgé ɛsé ɛfwyale yɛ́mbɔ áwa fɔ́ ɛsé wɔ́. \v 10 Yɛ́ ɛlé bɔɔ́ ápyɛ nnó ɛsé debɛ ne mesome, delu wyɛɛ́ ne nechɔ́chɔ́ yɛ́ndégébé, ɛlú ɛké delú mbya yɛ́mbɔ dépyɛɛ́ gejamégé bɔɔ́ abɔɔ́ gefwa. Ɛlú ɛké depɔ yɛ́ ne genó gefɔ yɛ́mbɔ dewyaá unó uko. \p \v 11 Aŋmɛ ba bɔɔ́ Kɔrɛnt, ɛsé dégaré ɛnyú yɛ́ndégenó ɛyi gelú ɛsé né unɛ. Ɛsé denɛne matɔɔ́ se fuú ɛta nyú. \v 12 Ɛsé fɔ́ wɔ́ délyaá manlɛré ɛnyú gejeé wɔ́, ɛlé ɛnyú ne délyaá manlɛré ɛsé gejeé. \v 13 Me njɔ́gé ne ɛnyú nana ndɛre baá ba. Nenege matɔɔ́ nyú ɛta sé ndɛre ɛsé ntó dénené ne ɛta ɛnyú. \s1 Dékɛge fɔ gekage nekɛ gemaá ne bɔɔ́ abi álá fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras wɔ́ \p \v 14 Dékɛge fɔ́ geka nekɛ gemaá ne bɔɔ́ abi álá áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras wɔ. Genó ɛyi gelu cho genyɛɛ́ mbɔ dejeé ne genó ɛyi gelu gyɛɛ́ nnó? Waá geŋgbɔ gebɛɛ́ mbɔ mbaá ama ne gemua nnó? \v 15 Kras ne danchɔmeló abɛɛ́ mbɔ meko ama nnó? Muú ayi afyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras ne muú ayi álá áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras wɔ́ áchome mbɔ mbwa nnó? \v 16 Ɛcha Ɛsɔwɔ ɛbɛɛ́ mbɔ meko ama ne aló uka nnó? Néndé ɛsé delú ɛcha Ɛsɔwɔ muú alú mebɛ. Ɛlú wyɛ ndɛre Ɛsɔwɔ jimbɔ ajɔɔ́ aké, “Me njwɔlege nyɛ ne ɛbwɔ́, nkɛne ne ɛbwɔ́, me mbɛɛ́ nyɛ Ɛsɔwɔ bwɔ́, ne ɛbwɔ́ ábɛɛ́ nyɛ bɔɔ́ ba.” \v 17 Ndɛre ɛlúmbɔ Ata aké, “Tanege né geluage bwɔ́, défa mbwa ne ɛbwɔ́. Détagé fɔ́ genó ɛyi gewyaá deba. Dépyɛgé mbɔ, me nsɛlé nyɛ ɛnyú. \v 18 Me mbɛɛ́ nyɛ Ntɛ nyú ne ɛnyú débɛɛ́ nyɛ baá ba abi andeé ne abi ande. Mbɔ ne Ata Muú Apwɔɔ́ amu ajɔɔ́.” \c 7 \p \v 1 Aŋmɛ ba, tɛ mbaá Ɛsɔwɔ anyɛ́meno nnó apyɛ unó bina ɛta sé, shwɔnege amu né yɛ́ndégenó ɛyi gepyɛɛ́ nnó menyammyɛ ne matɔɔ́ sé ábɛgé fɔ́ pópó. Dénógé Ɛsɔwɔ, dépyɛ geŋwágé sé gebɛ pópó gekwane ndɛre Ji akɛlege. \s1 Pɔl alu ne nechɔ́chɔ́ gétúgé ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs né Kɔrɛnt ákwɔré matɔɔ́ bwɔ́ \p \v 2 Nenegé matɔɔ́ nyú ɛta sé, ɛsé dépyɛɛ́ fɔ́ muú fɔ́ gabo wɔ́. Ɛsé déchɔɔ́ fɔ́ muú fɔ́ mekpo wɔ́. Ne ɛsé dényɛɛ́ fɔ́ muú fɔ́ upwɔɔ́ wɔ́. \v 3 Me njɔ́gé mbɔ, ɛpɔ́fɔ́ nnó me nké ɛnyú delu gyɛɛ, néndé me mbɔ mɛ mbɛ ngaré ɛnyú nnó ɛnyú delu ɛsé metɔɔ́ chi chi chi. Yɛ́ dégboó yɛ delú mebɛ, ɛsé ne ɛnyú delu wyɛ ulua. \v 4 Me nfyɛ metɔɔ́ ne ɛnyú gbɛne, ne nwyaá gempɔge gétúgé nyú. Ɛnyú défyɛ me metɔɔ́, yɛ́ ɛlé ɛsé dégɛné ɛfwyale me nwyaá nechɔchɔ́ dɔɔ́. \p \v 5 Yɛ́ gébégé ɛsé dékwɔne melɔ Masedonia, yɛ́ mmyɛ dégbeé cháchá wɔ́. Bɔɔ́ áchwɔ́ ɛsé ne ɛfwyale matimati. Wena bɔɔ́ áwamege ne ɛsé, né mmu matɔɔ́ se déwyaá ɛfɔ. \v 6 Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ muú afyɛɛ́ bɔɔ́ abi awyaá gepwa metɔɔ́ ɛshyɛ, afyɛɛ́ ɛsé ɛshyɛ ndɛre Titɔs achwɔɔ́. \v 7 Ɛsé débɔɔ́ fɔ́ ɛshyɛ wyɛ ɛlé gébégé ji achwɔɔ́ wɔ́, debɔ ntó gébégé ji agaré ɛsé ndɛre ɛnyú ntó défyɛɛ́ ji ɛshyɛ. Agaré ɛsé ndɛre ɛnyú déshyagé mangɛ me, ne ndɛre ɛnyú désomege dɔɔ́ né gyɛɛ́ ayi dépyɛɛ́. Agaré ntó ɛsé ndɛre ɛnyú dékpome mmyɛ maŋga me. Nwúgé mbɔ metɔɔ́ ɛgɔ me ne ɛnyú dɔɔ́. \p \v 8 Yɛ́ ɛbɛ ɛlé nnó ŋwɛ ayi me mbɔ nsame ɛnyú, apyɛɛ́ ɛnyú débɔ mesome, me nsome fɔ́ ndɛre nsame ji wɔ́. Me mbɔ nlú ne mesome gébégé ngɛne nnó ŋwɛ yɛ́mbɔ apyɛ ɛnyú debɔ mesome né mboó gébé. \v 9 Nana metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me, ɛpɔ́fɔ́ gétúgé me mpyɛɛ́ ɛnyú debɔ mesome ɛlú lé gétúgé mesome ɛwémbɔ ɛpyɛɛ́ ɛnyú dékwɔré. Gɛ́ gefɔ́gé mesome ɛwé Ɛsɔwɔ akɛlege mbɔ. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛsé dépyɛ fɔ́ ɛnyú debɔ únómé wɔ́. \v 10 Mesome ɛwé Ɛsɔwɔ akɛlege ɛpyɛ lé nnó Ɛsɔwɔ áwene gemɛ́ge muú. Gefɔgé mesome ɛwéna ɛchwɔɔ́ fɔ́ ne achyɛ me. Yɛ́mbɔ mesome ɛwé bɔɔ́ mme ɛchwɔɔ́ ne negbo. \v 11 Gɛgé yɛ́ gefɔgé utɔɔ́ ɛbi mesome ɛwé ɛgɔɔ́ Ɛsɔwɔ metɔɔ́ ɛpyɛɛ́ ɛta nyú. Ɛpyɛ ɛnyú desɛ mechɔ ɛwéna ne ɛshyɛ, ɛpyɛ ɛnyú déwyaá metɔɔ́ manlɛré nnó ɛnyú depɔ́ ne ɛbwɔ́ né mechɔ ɛwémbɔ. Ɛpyɛ metɔɔ́ ɛsɔ ɛnyú ne majya abwɔlé ɛnyú mme, ɛpyɛ ɛnyú déshage nnó debɛ meko ama ne me, ɛpyɛ ɛnyú dékpane gechyɛɛ́ mampyɛ genó ɛyi gelú cho. Ɛpyɛ ɛnyú dékpome mmyɛ manchyɛɛ́ ɛfwyale mbaá muú ayi apyɛ gyɛɛ́. Ɛpyɛ ɛnyú délɛré né yɛ́ndé meti nnó ɛnyú depɔ́ ne ɛbwɔ́ né mechɔ ɛwéna. \p \v 12 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ ɛlé me nsame ŋwɛ yina, nsa fɔ́ gétúgé muú ayi apyɛɛ́ gabo yina wɔ́. Yɛ́ ɛbɛ lé gétúgé muú ayi agɛne ɛfwyale gétúgé gabo yimbɔ. Nsa lé nnó mpyɛ ɛnyú dékaá né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gefɔɔ́ ɛyigé dékpane gechyɛɛ́ mampoó ɛsé. \v 13 Getú ɛyigémbɔ, ɛnyú défyɛɛ́ ɛsé ɛshyɛ. \p Ne genó ɛyigé fɔ́ ɛyi gepyɛɛ́ metɔɔ́ ɛgɔɔ́ ɛsé ɛlé gétúgé metɔɔ́ megɔmegɔ ɛwé Titɔs abɔɔ́ gétúgé ɛnyú ako dépyɛ metɔɔ́ ɛkwene ji mmu. \v 14 Me mbɔ ngaré Titɔs gefɔɔ́ ɛyigé me nwyaá gempɔgé gétúgé nyú. Ɛnyú déchyɛ me mekpo unɔɔ́ wɔ́. Ne wyɛ ndɛre geno ɛyigé me ngaregé ɛnyú yɛ́ndégébé gelú wáwálé, mbɔntó ne unó bi ɛsé dédoó ɛbwɔ ɛwɔme gétúgé nyú né mbɛ ushu Titɔs úlú wáwálé. \v 15 Titɔs ama abɔ gejeé ne ɛnyú ako dɔɔ́ ndɛre ji ateé gefɔɔ́ ɛyigé ɛnyú debɔ déwuú ne ji, ne ndɛre ɛnyú désɛlé ji déweré ne ɛfɔ metɔɔ́. \v 16 Ne nana metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me ne ɛnyú gétúgé me nnɛre metɔɔ́ wa meko ne ɛnyú né mbaá yɛ́ndégenó ɛyigé dépyɛɛ́. \c 8 \s1 Gefɔɔ́ ɛyigé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ áchyɛgé ɛchyɛ \p \v 1 Aŋmɛ sé, ɛsé dékɛlege mampyɛ ɛnyú dékaá gefɔ ɛyigé machomelé bɔɔ́ Jisɔs né Masedonia álɛré galɔ́gálɔ́ Ɛsɔwɔ né geŋwá gebwɔ́. \v 2 Ɛfwyale ɛwé ɛbwɔ́ ágɛne ɛja dɔɔ́ ɛte ɛbwɔ́ né mmuameno yɛ́mbɔ áwyaá wyɛ metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ gbɛne ɛwé ɛpyɛɛ́ ɛbwɔ́ áchyɛɛ́ ɛchyɛ byagebyage yɛ lé ɛbwɔ́ álu gekpo. \v 3 Ɛbwɔ́ áchyɛɛ́ ɛchyɛ ndɛre ɛbwɔ́ áwyaá, ne nkágé garé nnó ɛja kpaá ɛpwɔɔ́ amu, ne áchyɛɛ́ yɛ́ muú akpea ɛbwɔ́ wɔ́. \v 4 Áshií nɛne ɛsé mmyɛ nnó dépyɛ ɛbwɔ́ ntó ágɛ́ meti mampógé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 5 Genó ɛyigé ɛbwɔ́ ápyɛ, gepwɔ ndɛre ɛsé debɔ́ défɛre. Ɛbwɔ́ abɔ kpɛ mbɛ áchyɛɛ́ gemɛge bwɔ́ mbaá Ata Ɛsɔwɔ ne áwyaá metɔɔ́ mampyɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege, áchyɛɛ́ gemɛge bwɔ́ ɛta sé. \v 6 Titɔs ne alɔɔ́ ula mansɛ ɛchyɛ ɛwéna né geluagé nyú nnó dépoó ubya bɔ né Jɛrosalɛm. Getú ɛyigémbɔ, ɛsé dékpea ji nno akeré áchwɔ apoó ɛnyú déneré mampyɛ gecháchágé utɔɔ́ bina. \v 7 Ɛnyú délu menɔ mbɛ né yɛ́ndé meti mamfyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne ɛshyɛ, mangaregé depɔré Ɛsɔwɔ cháŋéné, mankágé wáwálé ayi alu wyɛɛ́ cháŋéné, manchyɛɛ́ gemɛge nyú geko mampyɛ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ, mambɔge gejeé ne ɛsé dɔɔ́, ɛsé ntó dékɛlege nnó ɛnyú ntó débɛ menɔ mbɛ né mechɔ manchyɛge ɛchyɛ ɛwéna ne matɔɔ́ nyú mako. \p \v 8 Me njɔ́gé mbɔ, ɛpɔ́fɔ́ nnó ŋmɛrege ɛnyú mekpo mme nnó débɔ mampyɛgé mbɔ. Me ngarége lé ɛnyú nno bɔɔ́ abifɔ ákpane géchyɛɛ́ ápoógé atɛ. Ne nkɛlege nnó nkaá ndɛre ɛnyú ntó débɔɔ́ gejeé wáwálé ne bɔɔ́ abifɔ. \v 9 Ɛnyú ambɔɔ́ dékaá galɔ́gálɔ́ ayi Ata sé Jisɔs Kras alɛre. Ji abɔ awyaá gefwa, yɛ́mbɔ akwe gekpo né galɔ́gálɔ́ nyú, nnó gétúgé gekpo ɛyigé ji akwene ɛnyú débɛ ne gefwa. \p \v 10 Né mechɔ ŋka yina manchwɔ, majyɛɛ́ ami me nchyɛgé ɛnyú malu nnó ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó ɛnyú dénere genó ɛyigé délɔɔ́ mampyɛ ŋmɛ ɛniné nju. Ɛnyú ne débɔɔ́ mbɛ mampyɛ genó né mechɔ ɛwéna ne ɛnyú ntó ne debɔ delu yɛ́ bɔɔ́ mbɛ abi áwyaá metɔɔ́ mampyɛgé geji, \v 11 nnó déneré mampyɛ utɔɔ́ bina ne gefɔgé metɔɔ́ ɛwé ɛnyú délɔɔ́ ula. Ne nerege ubi ne genó ɛyi déwyaá né amu. \v 12 Ne mbɔgé muú awyaá metɔɔ́ machyɛɛ́, Ɛsɔwɔ asɛlé genó ɛyi muú awyaá manchyɛɛ́ ɛpɔ́fɔ́ ɛyigé ji álá pɔ́ ne geji. \p \v 13 Me njɔ́gé mbɔ ɛpɔ́fɔ́ nnó mpyɛɛ́ mmyɛ ɛpwyágé bɔɔ́ abifɔ, ɛnyú déwuúgé ubale. Nkɛlege lé nnó yɛ́ndégenó gebɛ janja ɛta ɛnyú ako. \v 14 Ne nana ayi ɛnyú déwyaá gejame, kárégé ne bɔɔ́ abi álá pɔ́ ne genó nnó ɛbwɔ́ ábɛgé ne gejame, meso gébé ɛnyú dela depɔ ntó ne genó ɛbwɔ́ ápoó ɛnyú. Dépyɛgé mbɔ ɛnyú ako débɛ janja. \v 15 Ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Muú yi anywere gejamégé menyɛɛ́, ábɔ́ fɔ́ menyɛɛ́ ayi ajame apwɔɔ́ ji wɔ́, ne ayi anywere lé gachyɛɛ́, abɔ ayi akwané ne ji kwanegé.” \s1 Pɔl atɔ bɔ Titɔs nnó ájyɛ ásɛ ɛchyɛ Ɛsɔwɔ getú jií \p \v 16 Yɛ́mbɔ matame mabɛ ne Ɛsɔwɔ ndɛre apyɛ Titɔs awyaá gefɔgé metɔɔ́ ɛwé ɛsé déwyaá mampoó ɛnyú. \v 17 Ɛpɔ́fɔ́ wyɛ lé getugé ɛsé dékpea ji ne ji achwɔɔ́ ɛta nyú wɔ́. Ji mbɔɔ́ abɔ awyaá mɛ metɔɔ́ manchwɔ poó ɛnyú, getú ɛyigémbɔ ne jimbɔ abɔ ashuú mɛ manchwɔ gɛ́ ɛnyú. \v 18 Ɛsé détɔme mbɔ ji ne ntɛ meŋmɛ ayifɔ. Ntɛ meŋmɛ yina alu muú ayi bɔɔ́ afɛɛ́ge utɔɔ́ bií né machomele bɔɔ́ Jisɔs ako néndé ji agaregé abya melɔ́mélɔ́ chánchá. \v 19 Menɔ genó ayi fɔ alu nnó machomele bɔɔ́ Jisɔs ntó ájyaá ji nnó ɛsé dékɛne ne ji ulua dépyɛge utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́ bina. Ndɛre dépyɛɛ́ mbɔ uchwɔɔ́ ne ɛnógé mbaá Ata, ne ulɛrege ntó nnó ɛsé déwyaá metɔɔ́ mampógé bɔɔ́. \p \v 20 Ndɛre dépyɛɛ́ utɔɔ́ bina ulua, ɛwémbɔ ɛpyɛnnó ɛkágé muú fɔ́ afɛré nnó défya delu mmu, défyɛɛ́ ɛshyɛ mangɛ nnó ɛ́kágé genó fɔ gebɛ gyɛɛ́ né gekpɛkpɛge ɛchyɛ ɛwéna, ɛwé bɔɔ́ áchyɛgé byagebyage. \v 21 Gétú ɛyigémbɔ ne ɛsé démmyɛ nnó dépyɛ lé genó ɛyi gewyaá ɛnógé né mbɛ ushu Ata jimbií, dékɛlegé mampyɛ ntó genó ɛyi gewyaá ɛnógé né mbɛ ushu yɛ́ndémuú. \p \v 22 Ne ɛsé détɔme meŋmɛ sé fɔ ama nnó achwɔ́ ne ɛbwɔ́. Ɛsé démua mɛ ji ndɔndɔ ne ndɔ, ji alɛré nnó akpane gechyɛɛ́ mampyɛ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Yɛ́ nana ji awyaá metɔɔ́ mampoó ɛnyú néndé ji afyɛɛ́ metɔɔ́ ne ɛnyú dɔɔ́. \v 23 Ne ushuú cháchá Titɔs, ji alu lé ntɛ meŋmɛ ayi ápyɛɛ́ utɔɔ́ ulua ne me nnó dépoóge ɛnyú. Ne atɛ aŋmɛ abifɔ na, álú lé bɔɔ́ déntɔɔ́ abi átané né machomele bɔɔ́ Jisɔs ayifɔ. Utɔɔ́ bwɔ́ uchwɔɔ́ ne ɛnógé mbaá Kras. \v 24 Ndɛre ɛlúmbɔ, pyɛge ndɛre njɔɔ́ mbɔ, mampyɛ machomelé bɔɔ́ Jisɔs ayifɔ ákaá nnó ɛnyú débɔ gejeé ne bɔɔ́ ne nnó ɛbwɔ́ ákaá nnó ɛsé délú cho mambɛ ne gempɔgé gétúgé nyú. \c 9 \s1 Ɛlú genó gelɔ́gélɔ́ mampógé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ \p \v 1 Me mpɔ́ sé ne genó ɛyigé mmagé sa ɛnyú né mechɔ ɛchyɛ ɛwéna mbaá bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 2 Me nkaá nnó ɛnyú déwyaá metɔɔ́ manchyɛɛ́ ɛchyɛ ɛwéna. Getú ɛyigémbɔ ne me nwyaá gempɔgé gétúgé nyú né mbɛ ushu ɛchomelé bɔɔ Jisɔs né Masedonia nnó ɛnyú ɛchomelé bɔɔ Jisɔs né gebagé mewaá Akaya déwyaá mɛ metɔɔ́ machyɛɛ́ ɛchyɛ ɛwéna tɛ ŋmɛ ɛniné njú. Ne gechyɛɛ́ ɛyigé ɛnyú dékpane machyɛɛ́, gepyɛ gejamégé ɛbwɔ́ abifɔ ábɔ́ metɔɔ́ machyɛgé ntó. \v 3 Ne me ntɔme aŋmɛ bina ɛta nyú nnó ɛ́kágé gempɔgé ɛyigé ɛsé déwyaá gétúgé nyú gebɛ lé meno detu. Ɛbɛ lé nnó ɛnyú dékpome mmyɛ ne ɛchyɛ nyú ndɛre me njɔɔ́ nnó dépyɛɛ́ nyɛ. \v 4 Mbɔgé bɔɔ́ fɔ átanege mbɔ né Masedonia áchwɔ́gé ne me ɛwú, ne ágɛgé nnó ɛnyú dékpome fɔ́ mmyɛ mantɔ ɛyi nyú ŋka wɔ́, mekpo unɔɔ́ ɛwé ɛbɛɛ́ nyɛ ne ɛsé ne ɛnyú ɛjame nyɛ dɔɔ́ néndé me ngaré mɛ ɛbwɔ́ dɔɔ́ ndɛre ɛnyú dékpome mɛ mmyɛ manchyɛɛ́. \v 5 Ndɛre ɛlúmbɔ, me nfɛré nnó ɛlɔ nnó mkpea aŋmɛ bina abɔ mbɛ achwɔ́ apyɛ ɛnyú dékpome mmyɛ ne ɛchyɛ ɛwéna, ɛwé ɛnyú dényɛ́meno manchyɛɛ́, nnó ɛbɛ lé genó ɛyigé ɛnyú ambɔɔ́ déwyaá mɛ metɔɔ́ manchyɛɛ́. Ɛbɛgé fɔ́ ɛyigé aŋmɛrege ɛnyú mekpo mme nnó déchyɛɛ́ ɛchyɛ. \p \v 6 Tege nnó, muú ayi apɛné mbwɛ gachyɛɛ́, abɔɔ́ ntó mbwɛ gachyɛɛ́, ne muú ayi apɛne mbwɛ gejame abɔɔ́ ntó mbwɛ gejame. \v 7 Muú aké achyɛgé ɛchyɛ, achyɛɛ́ ndɛre ji aferé né metɔɔ́ wuú nnó achyɛgé. Achyɛgé fɔ́ ne mansɛ amɛ ɛké aŋmɛrege ji mekpo né mme. Néndé Ɛsɔwɔ abɔɔ́ gejeé ne muú ayi achyɛgé ɛchyɛ ne metɔɔ́ megɔmegɔ. \v 8 Ne Ɛsɔwɔ akágé chyɛɛ́ ɛnyú unó bi ujame upwɔɔ́ yɛ́ ndɛre dékɛlegé nnó yɛ́ndégébé debɛ ne yɛ́ndégenó gejame nnó délɛrege ulɔɔ́ melu matimati. \v 9 Wyɛ ndɛre asamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ji achyɛgé ɛchyɛ byagebyage mbaá ubya bɔ ne ulɔɔ́ melu ɛbi ji alɛrege, áteé ubi tɛ kwyakwya.” \v 10 Ɛsɔwɔ ne achyɛgé bɔɔ́ mbwɛ ayi ápɛné ne menyɛɛ́ ayi ɛbwɔ́ ányɛɛ́, ji áchyɛgé nyɛ ɛnyú mbwɛ ayi dékɛlegé ne apyɛɛ́ nyɛ ji áwɛ áfyɛ gejamégé mbwɛ ayi atanege né ulɔɔ́ melu ɛbi ɛnyú délɛ́rége bɔɔ́. \v 11 Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ ɛnyú débɔ gefwa né yɛ́ndé meti nnó déchyɛgé ɛchyɛ byagebyage yɛ́ndégébé, nnó ɛsé dékpagé ɛchyɛ nyú déchyɛgé bɔɔ́, gejame bɔɔ́ atamege Ɛsɔwɔ né genó ɛyige ɛnyú dépyɛɛ́. \v 12 Néndé ɛchyɛ ɛwé ɛnyú déchyɛɛ́ ɛpyɛ fɔ́ wyɛ lé nnó bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ágɛné unó bi ubɔ ulií ɛbwɔ́ wɔ́, ɛpyɛ ntó nnó ɛbwɔ́ áchyɛgé gejamégé matame mbaá Ɛsɔwɔ. \v 13 Gétúgé ɛnyú déchyɛ gefɔgé ɛchyɛ ɛwéna, ɛlɛre bɔɔ́ ufɔɔ́ bɔɔ́ abi ɛnyú délu, ne ɛbwɔ́ átamege nyɛ Ɛsɔwɔ gétúgé ɛnyú dépyɛɛ́ genó ɛyigé abya melɔ́mélɔ́ Kras ayi ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛ ákɛlege. Ne átamege nyɛ ji ntó gétúgé ɛchyɛ ɛwé ɛnyú déchyɛgé ɛbwɔ́ ne bɔɔ́ abifɔ byagebyage. \v 14 Ɛbwɔ́ ánɛne nyɛ mmyɛ gétúgé délɛré galɔ́gálɔ́ Ɛsɔwɔ né geŋwáge ɛnyú. \v 15 Détamege Ɛsɔwɔ gétúgé ɛchyɛ wuú ɛwé ji achyɛɛ́ ɛsé ɛwé dela dékágé nkane démege. \c 10 \s1 Ɛsɔwɔ ne ajyaá Pɔl nnó abɛ ŋgba Jisɔs Kras ne achyɛɛ́ ji utó \p \v 1 Me Pɔl nkpané ɛnyú geká. Bɔɔ́ ajɔ́gé áké gébégé me mbɛgé ne ɛnyú nfɔɔ́ amɛ nyú njɔ́gé depɔ pere ne ɛfɔ, nlá mpɔ ne ɛnyú nfɔɔ́ fɔ́ ne nsame ɛnyú bɔ ŋwɛ áto áto. Me nnɛne ɛnyú mmyɛ né mabɔ Jisɔs Kras muú alú nyame ne pere nnó, \v 2 ɛ́kágé ɛnyú dépyɛ me njɔɔ́ mejɔɔ́ ne meko metometo gébégé nchwɔgé ɛwú. Me nkágé jɔɔ́ mejɔɔ́ ne meko metometo mbɔgé me nkɛlege manjɔɔ́ ne bɔɔ́ abi ájɔ́gé nnó ɛsé dépyɛɛ́ utɔɔ́ bina ndɛre bɔɔ́ mme ápyɛɛ́. \v 3 Ɛlú wáwálé nnó ɛsé delú fa mme yina, ne yɛ́ ɛlé delú fa mme, démmyɛɛ́ fɔ́ be ɛbi bɔɔ́ mme ámmyɛ. \v 4 Néndé unó ummyɛ ɛbi ɛsé démmyɛɛ́ be ne ubi upɔ́ fɔ́ ɛké ɛbi akwaá. Yɛ́mbɔ ɛsé démmyɛ be ne unó be utó utó bi Ɛsɔwɔ achyɛgé ɛsé, ne détyaá malu ujwɔlé ató ató ayi bɔɔ́ mawáme sé ábige. \v 5 Détyaá ntó yɛ́ndégenó ɛyi géchwɔɔ́ ne mbeé manyɛge, ne ɛyi getɛnege ukɔlɔ gegbɛɛ́ nnó bɔɔ́ ákagé fɔ́ meti Ɛsɔwɔ. Dépyɛne yɛ́ndégenó ɛyigé bɔɔ́ áfɛrege, dépyɛɛ́ ɛbwɔ́ áwuú ne Kras. \v 6 Mbɔgé ɛnyú délɛregé nnó déwuú ne Kras ne matɔɔ́ nyú mako, ɛfɛmbɔ ne ɛsé dékpomege mmyɛ manlɛré chuchu mbaá bɔɔ́ abi álá wuú fɔ́ ne Kras. \p \v 7 Ɛnyú dépɛlé unó bi utome ne me ɛlé né mfaá mfaá. Mbɔgé muú afɛregé nnó ji alú muú Kras, abɔ mamfɛre cháŋéné ákaá nnó ɛsé ntó delú bɔɔ́ Kras ndɛre ji. \v 8 Yɛ́ me mbɛ ɛlé ne gempɔgé gachyɛɛ́ mpwɔ ndɛre mbɔ nlú mambɛ gétúgé uto bi Ata achyɛɛ́ ɛsé, mmyɛ ɛgboó fɔ́ me, néndé ji achyɛɛ́ ɛsé uto bina nnó dénywerege ɛnyú nywerege ɛpɔ́fɔ́ mantya ɛnyú tyaá. \v 9 Me nkɛlege fɔ́ nnó ɛbɛ ɛké bɔ ŋwɛ abi me nsame ɛnyú ápyɛɛ́ mbɔ lé nnó ɛnyú debɔ ɛfɔ metɔɔ́. \v 10 Me njɔ́gé mbɔ gétúgé bɔɔ́ ajɔ́gé aké, “Bɔ ŋwɛ abi me nsame ɛta nyú, mejɔɔ́ ɛwé ɛlú wyɛɛ́ ɛtoó dɔɔ́ ne ɛtaá bɔɔ́ metɔɔ́.” Áké, “Gébégé mbɛgé ne ɛnyú nkwene gebwa, mejɔɔ́ wa ɛkpɛne fɔ́ bɔɔ́ matu.” \v 11 Bɔɔ́ bimbɔ abɔ mankaá nnó unó bi ɛsé désame ɛta nyú gébégé dela depɔ ɛwú, wyɛ ɛlé ubi ne ɛsé débɛgé nyɛ ɛwú ne ɛnyú dépyɛɛ́. \p \v 12 Yɛ́ bií ummaá ɛsé demɛge fɔ́ mmyɛ ne bɔɔ́ abi aké ɛbwɔ́ aŋea gemɛ. Ɛbwɔ́ ámɛge lé utó bwɔ́ ne atɛ manlɛré nnó aŋea gemɛ. Ɛwéna ɛlɛré nnó ɛbwɔ́ álú ukeŋkené bɔɔ́. \v 13 Né ɛta sé, ɛsé débɛɛ́ fɔ́ ne gempɔgé dépwɔ ndɛre delú mambɛ. Gempɔgé sé gekwyage lé né mbaá utɔɔ́ ɛbi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛsé nnó depyɛgé ɛnyú ntó delu né geluage utɔɔ́ bina. \v 14 Tɛ mbaá ɛnyú ntó delú né utɔɔ́ bina, ɛsé débɛɛ́ fɔ́ ne gempɔgé dépwɔ ndɛre delu mambɛ gétúgé nyú, néndé ɛsé ne debɔɔ́ mbɛ déchwɔ́ kpa tɛ ɛta nyú dégare ɛnyú abya melɔ́mélɔ́ Kras. \v 15 Ɛsé débɛɛ́ fɔ́ ne gempɔge dépwɔ ndɛre débɔɔ́ mambɛ. Débɛɛ́ fɔ́ ntó ne gempɔge gétúgé utɔɔ́ ɛbi bɔɔ́ abi cha ápyɛɛ́. Umɛɛ́ sé úlú lé nnó metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne Kras ɛwɛne ɛjyɛge mbɛmbɛ ne nnó utɔɔ́ bi ɛsé ntó dépyɛɛ́ né geluagé nyú uwɛne ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege, \v 16 nnó ɛsé ntó dékɛne dégarege abya melɔ́mélɔ́ né malɔ yifɔ ayi alú tɛtɛ ne ɛnyú. Néndé ɛsé dékɛlege fɔ́ nnó débɛ ne gempɔgé gétúgé utɔɔ́ bi muú yicha apyɛɛ́ né melu utɔɔ́ wuú. \p \v 17 Asa né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Muú aké abɛɛ́ ne gempɔgé abɛ ne geji gétúgé genó ɛyi Ata apyɛɛ́.” \v 18 Muú ayi abɛɛ́ muú melɔ́mélɔ́ wáwálé, ɛlé ayi Ata asɛle nnó apyɛ chaŋéné, ɛpɔ́fɔ́ ayi jimbɔɔ́ ásɛle gemɛ ji nnó apyɛɛ́ chaŋéné. \c 11 \s1 Pɔl aké utɔɔ́ bií upɔ fɔ́ genó gema ne ɛbi áŋgbá gebyɔ \p \v 1 Nnɛne ɛnyú mmyɛ nnó deko metɔɔ́ dewú gekékénege mejɔɔ́ ɛwé me njɔ́gé. Tagé matu déwú. \v 2 Metɔɔ́ ɛwé me nwyaá ne ɛnyú ɛmmyɛɛ́ demboó ndɛre ɛwé Ɛsɔwɔ awyaá. Ɛnyú delú ɛké maá mendée ayi me nshuú mantu ji neba né mbaá menɔ ama, ndɛre maá mendée ayi álá kaá mende wɔ́, ne menɔ yimbɔ ɛlé Jisɔs Kras. \v 3 Ndɛre ɛlúmbɔ, me nwyaá ɛfɔ metɔɔ́ nnó bɔɔ́ ábwɔ́lege nyɛ ɛnyú ndɛre danchomeló akpané défya abwɔlé Ife, ápyɛ ɛnyú délyaá depɔré Kras ɛtiré ɛnyú dékwɔlegé chánchá ne matɔɔ́ ɛnyú mako. \v 4 Me njɔ́gé mbɔ néndé ngɛ nnó ɛnyú dékamege yɛ́ndégenó kamegé. Yɛ́ muú achwɔ́ ne agaré ɛnyú mechɔ Jisɔs ayicha ayi ɛsé dela dégaré ɛnyú wɔ́, yɛ́ agaré lé ɛnyú mechɔ mendoó ɛwécha ɛwé ɛlá pɔ́ fɔ́ Mendoó Ukpea ɛwé ɛchwɔɔ́ ɛnyú mmyɛ yɛ́ ama achwɔ́ ne gefɔgé abya ayicha ayi álá pɔ́ fɔ́ abya melɔ́mélɔ́ ɛnyú dékame ne ji, ɛnyú dékamege fɔ wyɛ kamege, désɛle ubi amu apea. \p \v 5 Me nfɛré fɔ́ nnó bɔɔ́ abi désɛle nnó álú áŋgbá Jisɔs abi ápwɔɔ́ amu, ápwɔ me wɔ́. \v 6 Yɛ́ ɛbɛ lé nnó me ngi fɔ́ ndɛre ajɔ́gé mejɔɔ́ cháŋéné wɔ́, me nkáge genó ɛyigé me njɔ́gé, dépyɛ mɛ ɛnyú dékaá mbɔ matimati. \p \v 7 Me nshulé mmyɛ ya mme nnó ɛnyú dékwɔ́ ŋgɔ, ngaré ɛnyú abya melɔ́mélɔ́ detu, nnó me mpyɛ mbɔ lé gabo? \v 8 Me mpyɛ utɔɔ́ né geluagé nyú, machomele bɔɔ́ Jisɔs né malɔ yicha achyɛgé me ŋka mfaá. Ndɛre mpyɛmbɔ ɛlú wyɛ ɛké ɛjoó ne njoó mbɔ ɛta bwɔ́ nnó me mpoó ɛnyú. \v 9 Gébégé me nlú ne ɛnyú, genó geké gelií me, nchyɛgé fɔ́ muú nyú fɔ́ ɛfwyale nnó achyɛgé me geji. Ɛlé aŋmɛ sé abi atane né gebagé mewaá Masedonia ne achwɔɔ́ me ne yɛ́ndégenó ɛyi gelií me. Né gébé ɛyi gekoó me nchyɛɛ́ fɔ́ ɛnyú ɛfwyale nnó dépoó me wɔ́ ne yɛ́ nana me nchyɛge fɔ́ ɛnyú ɛfwyale né meti fɔ. \v 10 Me ngarege wáwálé ndɛre muú Kras ne gempɔgé nnó nsɛ maŋka nyú wɔ́. Ne yɛ́ muú akage gbɛ nnó mbɛgé fɔ́ gebagé mewaá Akaya geko. \v 11 Ulannó me nla ngigé fɔ́ nnó ɛnyú depogé me? Nnó ɛlú lé nnó me mbɔɔ́ fɔ́ gejeé ne ɛnyú wɔ́? Ɛsɔwɔ jimbií akaá nnó me mbɔɔ́ gejeé ne ɛnyú. \p \v 12 Me njyɛ wyɛ mbɛ mampyɛge genó ɛyi mpyɛɛ́ mbɔ nnó ngbɛ ɛkágé bɔɔ́ abi ásɛle gemɛgé bwɔ́ nnó alú aŋgba Kras ajyɛgé wyɛɛ́ mbɛ mandógé ɛbwɔ ɛwɔme nnó ápyɛ wyɛ unó gefɔ ɛyi me mpyɛɛ́. \v 13 Ufɔɔ́ bɔɔ́ bina ápɔ́ fɔ́ áŋgbá Kras bogébogé. Ábwɔlege lé ɛnyú bwɔlegé. Ákɛne ágilege bɔɔ́ amɛ nnó ɛbwɔ́ álú áŋgbá Jisɔs Kras. \v 14 Mechɔ ɛwéna ɛ́kágé pyɛ fɔ́ muú álá menó mekpo fuú néndé gébé ɛyigé fɔ danchɔmeló abwɔlégé agilege bɔɔ́ amɛ nnó ji alu ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛchwɔɔ́ ne geŋgbɔ. \v 15 Ne ɛpɔ́fɔ́ genó gekɛ mbɔgé baá utɔɔ́ bií ntó agilege bɔɔ́ amɛ nnó álu baá utɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ne ɛfwyale ɛwé ɛbwɔ́ agɛné nyɛ ɛkwanege nyɛ ne utɔɔ́ bwɔ́ kwanegé. \s1 Pɔl awyaá gempɔgé né ɛfwyale ɛwé ji agɛne \p \v 16 Ne mmagé nyuaré ngaré ɛnyú nnó ɛ́kágé muú fɔ́ afɛré nnó me nlú gekékénegé muú. Mbɔgé muú afɛrege nnó me nlú gekékénegé muú gɔgé me njɔɔ́ mejɔɔ́ ne gempɔgé ndɛre gekékénegé muú gejɔ́gé nnó me ntó mbɛ ne ɛkɛkɛ gempɔgé. \v 17 Mejɔɔ́ ɛwé me njɔ́gé ne gempɔgé ɛpɔ́fɔ́ Ata ne aké me njɔ́gé mbɔ. Me nké mpyɛɛ́ gempɔgé njɔ́gé mejɔɔ́ ɛké gekékénegé muú. \v 18 Ne tɛ mbaá gejamégé bɔɔ́ ápyɛɛ́ gempɔgé ne unó bi akwaá ásɛle nnó uŋea gemɛ fa mme, me ntó mpyɛɛ́. \v 19 Ɛnyú abi déké déwyaá défɔɔ́ dɔɔ́, matɔɔ́ ágɔɔ́ ɛnyú dékógé metɔɔ́ né unó bi ukékéné bɔ ajɔ́gé. \v 20 Ɛnyú dékógé metɔɔ́ mbɔgé bɔɔ́ ásɛ́ge ɛnyú ndɛre afwɛ yɛ́ ányɛɛ́ge ɛnyú upwɔɔ́, yɛ́ ájyarege ɛnyú mme, yɛ́ áké ábyaá ɛnyú, yɛ́ ádoó ɛnyú maka né ushu. \v 21 Wɔ ɔh, me mbɔ nwyaá gepwa ndɛre nla mpyɛɛ́ ufɔɔ́ unó bina ɛta nyú, jige me nte. \p Ne me njyɛɛ́ mbɛ manjɔ́gé mejɔɔ́ ɛké gekékénegé muú. Yɛ́ndé genó ɛyigé muú abɛɛ́ ne gempɔgé wyɛɛ́ me ntó nkage mbɛɛ́ ne gempɔgé wyɛɛ́. \v 22 Yɛ́ ɛbwɔ́ abɛ lé bɔɔ́ Hibru, me ntó nlu. Yɛ́ ábɛ́ lé bɔɔ́ Isrɛli, me ntó nlú. Yɛ́ ábɛ lé upyáne Abraham me ntó nlú. \v 23 Yɛ́ ábɛ́ ɛlé bɔɔ́ utɔɔ́ Jisɔs Kras, me njɔ́gé ɛké muú gebwɔɔ́ me mpwɔ ɛbwɔ́. Ɛba utɔɔ́ upwɔ ɛbi bwɔ́. Me nkpɛ denɔ ndɔndɔ ne ndɔ mpwɔ ɛbwɔ ako. Átulé me ápwɔ ɛbwɔ́ ako, ne negbo nekoó me amɛ ndɔndɔ ne ndɔ. \v 24 Bɔɔ́ Jus ádo me utó ɛsaá meso nekuú ne ɛni maŋáne ata. \v 25 Bɔɔ́ Rom ádo me ne baá unɔɔ́ ndɔ ɛlɛɛ́. Bɔɔ́ áto me ne mataá ndɔ gamaá, makpe ágbɛlé ɛsé né ɛbɛɛ́ mega ndɔ ɛlɛɛ́. Gébé ɛyifɔ me nchɔ bií kpogelé utuú ne ŋwɔmese manwɔgé nnyi. \v 26 Né nekɛ ɛniné me nkɛne, nkoó né manoó negbo. Nnyi neké nekpa me. Ánjo áké ájo me unó, ngɛ́ ɛfwyale né amu átɛ bɔɔ́ Jus, ngɛ chuchu né amu bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Ngɛ ɛfwyale né malɔ kpakpa, ne malú ayi bɔɔ́ álá ájwɔlegé fɔ́ wyɛɛ́. Ngɛ́ ɛfwyale né ɛbɛɛ́ mega, ngɛ ɛfwyale né amu bɔɔ́ abi aŋmaá amu nnó alu bɔɔ́ Jisɔs. \v 27 Me mpyɛɛ́ utɔɔ́ utouto mpwwaá. Gébé ɛyigé fɔ́ yɛ́ geja mbɛlegé. Gébé ɛyigé fɔ́ mbɛɛ́ mesa ne mmwɔlé manaá ɛ́wane. Gébé ɛyigé fɔ́ ntó njwɔ́legé uwyaá mesa nyúu gefwene, gébé ɛyi fɔ mbɛɛ́ fɔ́ ne mandeé makwerege mmyɛ. \v 28 Yɛ́ ndɛre unó bina upyɛɛ́ me yɛ́ndé bií, ufɛre ɛbi me nfɛrege ndɛre machomele bɔɔ́ Jisɔs abɔɔ́ mankɛ́né úlú ɛké ɛlé gekpɛkpɛgé metuú ne nkpane ɛnɔɔ́ me. \v 29 Ndé muú ayi abɛge ne gepwa né meti Ɛsɔwɔ fɔ byɔ ula ukɔrege me? Ndé muú ayi bɔɔ́ apyɛgé ji apyɛgé gabo metɔɔ́ ɛla ɛsɔɔ́ fɔ me ne ɛbwɔ́? \p \v 30 Mbɔgé nnó me mbɔ mampyɛ gempɔge, mpyɛɛ́ né unó bi ulɛre ndɛre me nwyaá gepwa. \v 31 Ɛsɔwɔ ntɛ Ata sé Jisɔs muú débɔɔ́ mamfɛge tɛ kwyakwya, akaá nnó me mbyɔgé fɔ gebyɔ. \v 32 Gébégé nlú né melɔ Damaskɔs, gɔmena muú apyɛ utɔɔ́ né nteé gefwagé Aretas, atɔ bɔɔ́ bɔ nku ábáme menombi gebamé nnó ánɔ melɔ ápyɛ me. \v 33 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ fɔ áfyɛ me né mmu gesa, áshií manyií wyɛ atɛ me né empo ápwyaá manyií nshulé mme mbó. \c 12 \s1 Amɛ geja ayi Pɔl agɛné ne nemeé ɛniné nekwene ji mmyɛ \p \v 1 Me jyɛɛ́ wyɛ mbɛ mambɛ ne gempɔgé, yɛ́ ɛlé nsa fɔ́ álá pɔ́ wyɛɛ́, ne ngaregé wyɛ ɛnyú amɛ geja ayi Ata alɛre me ne depɔ ɛtiré ji apyɛɛ́ me nkaá. \v 2 Me nkaá muú Kras fɔ ayi aŋmɛ alɛ afyaneani, akpané ji ajyɛɛ́ né mfaánebuú ɛniné mfaá mfaá. Wa akpa ji afɛ né menyammyɛ wuú, wa afɛ lé né mendoó wuú, me nkaá wɔ, Ɛsɔwɔ ne ákaá. \v 3 Nkaá nnó akpa ji afɛ né melɔ geŋwá. Wa afɛ lé né menyammyɛ wuú, waá lé né mendoó wuú, me nkaá wɔ́, Ɛsɔwɔ ne ákaá. \v 4 Ji ákwɔ́négé wyɛ, awu uchu ɛbí muú álá kágé garé, ne ákame fɔ ntó nnó ajɔɔ́ ubi wɔ. \v 5 Me nwyaá gempɔgé gétúgé gefɔgé muú yina. Me mpɔ́ fɔ́ ne gempɔgé gétú ya membɔɔ́. Ne genó ɛyi gekáge pyɛ nnó me mbɛ ne gempɔgé ɛkosé unó bi ulɛregé gepwa ya wɔ́. \v 6 Yɛ́ mbɔgé me nkɛlegé mampyɛ gempɔgé, ɛpyɛɛ́ fɔ́ me mbɛ ɛké geŋkekenégé muú, néndé me nké mpyɛ gempɔge ngaregé lé unó bi úlú wáwálé. Yɛ́mbɔ, me nshya nnó mpyɛɛ́ fɔ́ gempɔgé néndé nkɛlege fɔ́ nnó muú nyú fɔ áfɛré nnó me ŋea gemɛ dɔɔ́, mpwɔ unó bi me mpyɛ ne ɛbi me njɔ́gé. \p \v 7 Ne mampyɛ nnó ɛkágé me mbwɛgé mmyɛ gétúgé ukpɛkpɛ unó bi Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ me nkaá, ji alyaá nnó ɛfwyale ɛkwe me né mmyɛ. Ɛké lé meshií ne afyɛɛ́ me mmyɛ. Ɛfwyale ɛwémbɔ ɛlú ɛké lé muú dentɔɔ́ danchɔmeló ayi ji atɔme nnó achwɔ́ apyɛ ɛkágé me mbwɛgé mmyɛ. \v 8 Me nnɛmmyɛ maŋáné alɛɛ́ mbaá Ɛsɔwɔ né mechɔ ɛwéna nnó áfeé me ɛfwyale ɛwéna né mmyɛ. \v 9 Yɛ́mbɔ ji ajɔɔ́ ne me aké, “Galɔ́gálɔ́ wa ayi me nlɛregé bɔɔ́, akwane ne wɔ néndé gébégé muú abɛgé ne gepwa ne me nlɛrege uto ba cháŋéné né geŋwá jií.” Getú ɛyigémbɔ, metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me dɔɔ́ mambɛ wyɛ ne gempɔgé gétúgé gepwa ya nnó uto Kras upyɛɛ́ utɔɔ́ né geŋwá ya. \v 10 Metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me mbɔgé me mbɛgé ne gepwa bɔɔ́ aké ajuú me mashyɛ mmyɛ, ne apyɛɛ́ nnó unó ubalegé me mmyɛ, ammyɛɛ́ amu ne me, ne achyɛgé me ɛfwyale gétúgé Kras. Néndé gébégé me mbɛgé ne gepwa gébé ɛyigémbɔ ne me ntoó cháŋéné. \s1 Mechɔ ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs né Kɔrɛnt ɛta Pɔl metɔɔ́ \p \v 11 Me mbɔ nkwe ɛké gekekenegé muú né mejɔɔ́ wa. Yɛ́mbɔ ɛnyú ne dépyɛɛ́ me nlú mbɔ néndé ɛnyú ne débɔ delú mamfɛɛ́ me né mbɛ ushu bɔɔ́ gétúgé utɔɔ́ bi me mpyɛɛ́. Néndé yɛ lé me nla nfu yɛ genó wɔ́, bɔɔ́ abi ɛnyú deké álú áŋgbá Kras, ápwɔɔ́ yɛ́ me né meti fɔ́ wɔ́. \v 12 Gébégé me nlú ne ɛnyú nlɛré nnó me nlú ŋgbá Kras wáwálé. Nko metɔɔ́ me mpyɛ ufelekpa né geluage nyú ne ukpɛkpɛ unó bi upyɛ bɔɔ́ álaá mano mekpo fuú. \v 13 Ndé genó me mpyɛɛ́ mbaá machomelé bɔɔ́ Jisɔs ayifɔ nla mpyɛɛ́ ɛta nyú wɔ́? Genó ɛyigé me nla mpyɛɛ́ ɛta nyú wɔ́ gelú nnó me ngií fɔ́ ɛnyú nnó déchyɛɛ́ me unó bi me nkɛlege wɔ́. Né ɛgbɛ ɛwémbɔ, mpyɛ gyɛɛ́ jigé me nté. \p \v 14 Nana me nkɛlege manchwɔ́ ngɛ ɛnyú né maŋáné ayi agbeé alɛɛ́. Yɛ́mbɔ nkɛlegé fɔ́ nnó ɛnyú déchyɛɛ́ me genó gefɔ, nkɛlege lé ɛnyú ambɔɔ́ ɛpɔ́fɔ́ unó bi ɛnyú déwyaá. Néndé baá melɔ fɔ wɔ́ apyɛ unó ábele mbaá antɛ ne amma bwɔ́ wɔ́, ɛlé antɛ ne amma ne ápyɛ ábele mbaá baá melɔ. \v 15 Metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me manchɔ yɛ́ndégenó ɛyigé me nwyaá gétúgé nyú choncho ne gemɛ ya. Ndɛre me nlɛrege ɛnyú gejeé dɔɔ́ nnó dékɛlege manlɛrege me lé gachyɛɛ́? \p \v 16 Ɛnyú ambɔɔ́ dékagé nnó me ngií fɔ́ ɛnyú nnó déchyɛɛ́ me unó bi me nkɛlegé wɔ́. Yɛ́mbɔ bɔɔ́ abifɔ né geluagé nyú ajɔ́gé aké, Me Pɔl nlú muú défyaá, mbwɔlegé ɛnyú nsɛlé unó mmyɛ défya defya. \v 17 Me mbwɔlé mbɔ ɛnyú nnó? Nnó me ntɔ mɛ muú nnó achwɔ́ abwɔlé ɛnyú asɛ unó? \v 18 Gébégé me nkpea Titɔs nnó achwɔ́ ɛta nyú ɛbwɔ́ ne ntɛ meŋmɛ se ayifɔ, nnó ji achwɔgé abwɔlé ɛnyú asɛ unó nyú detú? Ngba, ɛsé ne ji défɛregé wyɛɛ́ genó gemaá ne déwyaá ntó wyɛɛ́ gepɔ gemma. \p \v 19 Ndɔ fɔ ɛnyú défɛregé nnó ɛsé déjɔ́gé mbɔ mejɔɔ́ ɛwéna ɛlé gétúgé dékɛlegé maŋga gemɛgé se né mbɛ ushu nyú. Mbɔ fɔ́ wɔ́, ɛsé déjɔ́gé ndɛre Kras achyɛgé ɛsé ɛshyɛ nnó déjɔɔ́ né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. Aŋmɛ sé abi gejeé, yɛ́ndégenó ɛyigé ɛsé dépyɛɛ́ gelú lé nnó dépoó ɛnyú déwɛne né depɔré Ɛsɔwɔ. \v 20 Néndé nwyaá ɛfɔ né metɔɔ́ nnó nchwɔgé ɛwú mbanegé fɔ́ ɛnyú ndɛre nkɛlege nnó ɛnyú debɛ. Ne ɛnyú ntó dégɛné fɔ me gefɔɔ́ ɛyigé ɛnyú dékɛlege nnó me mbɛ. Nfɔɔ́ nnó ndɔfɔ nchwɔgé nyɛ, mbanege ɛnyú ndɛre déwamege mawame, défyɛɛ́ amɛ né unó atɛ, désɔɔ́ matɔɔ́ ne atɛ, déseé use, déjɔ́gé atɛ mesomeso, déchɔɔ́ mabɔ atɛ, dépyɛɛ́ neŋa ne dépyɛɛ́ unó mmyɛ bulébúlé. \v 21 Me nwyaá ɛfɔ́ né metɔɔ́ nnó nchwɔgé Ata Ɛsɔwɔ wa apyɛɛ́ nyɛ me nkpa mekpo unɔɔ́ gétúgé nyú, ne me nsomege nyɛ ne manse amɛ gétúgé gejamégé bɔɔ́ abi ápyɛ gabo álá kwɔré matɔɔ́ bwɔ́ alyaá gabo yimbɔ wɔ́. Ápyɛɛ́ wyɛ depɔ debodebo, ánane manane tametame, ne áwyaá metɔɔ́ mampyɛgé wyɛ unó ɛbimbɔ. \c 13 \s1 Pɔl akwele mbeé mbaá ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs né Kɔrɛnt \p \v 1 Gɛ néŋáne ɛni negbeé maŋáne alɛɛ́ ayi me nchwɔɔ́ mangɛ ɛnyú na. Nchwɔgé nsɔɔ́ nyɛ mpa wa. Ne ɛbɛɛ́ nyɛ wyɛ ndɛre ásame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Bɔ ntɛsɛ abɔ mambɛ apea yɛ́ alɛɛ́ abi ágaregé nnó ákpa ámɛ ágɛ ndɛre muú yimbɔ apyɛɛ́ gabo.” \v 2 Né néŋáne ɛniné negbeé maŋáne apea ayi me nchwɔ́ ngɛ ɛnyú, nkwele ɛnyu mbeé mbaá bɔɔ́ abi apyɛ gabo. Nkwele ɛnyu ntó mbeé mbaá bɔɔ́ ako ne nana ayi me nlú tɛtɛ mmagé nyuare ɛwú nnó gébégé me mmagé chwɔ́ ɛwú, nlyagé fɔ́ ɛbwɔ́ ájyɛ detú. \v 3 Tɛ mbaá ɛnyú dékɛlege mankaá mbɔgé Kras ne apyɛɛ́ me njɔ́gé unó bina, nchwɔgé ɛwú mpyɛ nyɛ ɛnyú dékaá mbɔ. Kras agbaré fɔ́ ɛnyú ne gepwa wɔ. Ji apyɛɛ́ lé utɔɔ́ né geluagé nyú ne ɛshyɛ. \v 4 Gébégé áwɔmé ji né gekwa, ɛlɛré nnó awyaá gepwa yɛ́mbɔ utó Ɛsɔwɔ upyɛ ji alu mebɛ. Ɛsé ntó déwyaá gepwa ndɛre déchome mmyɛ ne ji. Ne ndɛre ɛsé ntó dégbarege ɛnyú mbɔ, utó Ɛsɔwɔ upyɛɛ́ nyɛ ntó ɛsé delú abɛ chóncho ne ji. \p \v 5 Chɛrege mmyɛ nyú cháŋéné dégɛ mbɔgé genó ɛyigé dékamé ne geji gélú ndɛre Kras akɛlege. Fwɔrege gemɛge nyú. Dékaá fɔ́ nnó Jisɔs Kras alu ne ɛnyú wɔ́? Mbɔgé dela dékaá wɔ́ ɛbyɛnnó ɛnyú dekwe nemua. \v 6 Nfɛré nnó ɛnyú dékaá nnó ɛsé dékwe wɔ́. \v 7 Yɛ́mbɔ, ɛsé dénɛne lé mmyɛ ɛta Ɛsɔwɔ nnó ɛ́kágé ɛnyú dépyɛ gyɛɛ́. Ndɛre dénɛné mbɔ, ɛpɔ́fɔ́ nnó dékɛlege bɔɔ́ ágɛ ndɛre ɛsé délu cho, ɛlú lé nnó ɛnyú dépyɛge genó ɛyi gélú cho. Yɛ́ ɛbɛ ɛlé nnó bɔɔ́ ásɛ nnó ɛsé dékwe. \v 8 Yɛ́ ɛma ɛbɛ nnó ɛsé déchwɔge dékagé pyɛ fɔ́ genó ɛyi gégbɛɛ́ wáwálé ayi abya melɔ́mélɔ́ agaregé. Dépyɛɛ́ ɛlé genó ɛyi gepyɛɛ́ wáwálé yimbɔ asanege. \v 9 Getú ɛyigémbɔ, mbɔgé ɛnyú débɛgé ne ɛshyɛ né depɔré Ɛsɔwɔ, yɛ́ ɛsé déwyaá lé gepwa, matɔɔ́ agɔɔ́ ɛsé. Dénɛne lé mmyɛ nnó Ɛsɔwɔ apyɛ ɛnyú débɛne dékwane. \v 10 Me mbɔ mbɛ nsa ɛnyú ŋwɛ yina nnó ɛ́kágé me nchwɔgé ɛwú nsɛ uto bi Ata achyɛɛ́ me njɔɔ́ mejɔɔ́ metómetó ne ɛnyú. Ata achyɛɛ́ me uto bina nnó nywerege ɛnyú nywerege ɛpɔ́fɔ́ nnó ntyagé ɛnyú tyaá. \s1 Kwyakwya majyɛɛ́ ne matame \p \v 11 Né kwyakwya aŋmɛ ba, jwɔlégé cháŋéné, mmyɛge dénywɔle mati ayi ájyɛɛ́ gyɛɛ́. Wúgé majyɛɛ́ ma. Bɛgé meko ama. Bɛgé nesɔ ne atɛ. Dépyɛgé mbɔ Ɛsɔwɔ muú abɔɔ́ gejeé ne bɔɔ́, ne apyɛɛ́ nnó bɔɔ́ abɛ né nesɔ, abɛɛ́ nyɛ ne ɛnyú. \p \v 12 Tamege atɛ ndɛre bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \p \v 13 Bɔɔ́ Jisɔs abi alu we alɔɔ́ ɛnyú matame. \v 14 Nnɛnemmyɛ nnó galɔ́gálɔ́ Ata Jisɔs Kras ne gejeé ɛyigé Ɛsɔwɔ gebɛ ne ɛnyú ne nnó Mendoó Ukpea ɛpyɛ ɛnyú débɛ meko ama.