\id 1TI 551TIDENU.SFM Denya New Testament June 2009 \h I Timɔti \toc2 I Timɔti \toc3 1 Tim \toc1 Ŋwɛ mbɛ ayi Pɔl ásamé mbaá Timɔti \mt2 Ŋwɛ mbɛ ayi Pɔl ásamé mbaá \mt1 Timɔti \c 1 \p \v 1 Me Pɔl ne nsame ŋwɛ yina. Me nlú ŋgbá Kras Jisɔs. Ɛsɔwɔ Menchyɛ́ geŋwá sé ne Kras Jisɔs muú ɛsé dénɛré metɔɔ́ ne ji nnó achyɛge ɛsé yɛ́ndégenó ne ájɔɔ́ nnó me mbɛ ŋgbá. \v 2 Ntɔme ŋwɛ yina ɛta wyɛɛ́ Timɔti. Wɔ ɔlú ɛké maá wa wáwálé gétúgé ɛsé ne wɔ défyɛɛ́ metɔɔ́ né depɔré Jisɔs. Nnɛnemmyɛ nnó Ntɛ sé Ɛsɔwɔ ne Ata Kras Jisɔs alɛrege wɔ galɔ́gálɔ́, agɛne wɔ meshwɛ, ne apyɛ nesɔ ne bwɔ́ ne bɛ ne wɔ. \s1 Sɛge gébé ne ánlɛre gebyɔ́ \p \v 3 Nkane mbɔ nkpea nya wɔ gébégé njyɛɛ́ Masedonia, jwɔle né melɔ́ Ɛfɛsɔs, nnó ɔgbɛge bɔɔ́ bi alɛ́rege mbɔ unó bi úlú cha, ɛbi ula upɔ́ fɔ́ ndɛre ɛbi ɛnyú débɔɔ́ mbɛ déwuú ɛta Ɛsɔwɔ. \v 4 Gare ɛbwɔ́ nnó áchɔge sé gébé mankúgé mabɔ ukwene antɛ, ájame ubi né bɔ abya abi átome ne ɛbwɔ́. Gefɔgé bɔ abya bina abi álá kwyagé, achwɔ́ ɛlé ne mbeé manyɛge ne álɛregé fɔ́ bɔɔ́ unó bi bɔɔ́ ákamé ne ubi, ɛbi Ɛsɔwɔ akɛlege. \v 5 Menɔ genó ayi me ngarege wɔ né mechɔ ɛwéna alú nnó, wɔ ɔgare lé ɛbwɔ́ nnó abɔgé gejeé ne atɛ. Gejeé ɛyigé na getanege né metɔɔ́ ɛwe ɛlu pópó, ɛwé ɛkaá nnó ɛpyɛɛ́ muú fɔ gabo wɔ́, ne ɛkame wáwálé ne unó Ɛsɔwɔ. \v 6 Bɔɔ́ abifɔ ályaá mampyɛge mbɔ, álá jɔɔ́ lé unó bi ula upɔ́ ne nsa. \v 7 Ɛbwɔ́ akɛlege mambɛ ánlɛre mabɛ Ɛsɔwɔ yɛ́mbɔ ákage yɛ́ unó bi ɛbwɔ́ ambɔɔ́ álɛrege, ne yɛ́ ɛbɛlé unó bi ɛbwɔ́ áfɛré nnó ákaá dɔɔ́ ákágé yɛ́ ubi. \p \v 8 Ɛsé dekaá nnó ɛbɛ́ ɛlɔ yɛ́mbɔ ɛlé gébégé dégbaregé ɛwu cháŋéné ne ɛlɔmé. \v 9 Kaá nnó mabɛ́ yina apɔ fɔ́ mbaá bɔɔ́ bi álá kwené mabɛ, alu lé mbaá bɔɔ́ bi ákwene áji, átoó mekpo, abi álá nógé fɔ́ Ɛsɔwɔ ne abi ápyɛɛ́ gabo, abi álá sɛlé depɔré Ɛsɔwɔ ɛké genó, ájɔ́gé gabo ne Ɛsɔwɔ, abi áwáné ama ne antɛ bwɔ́, abi utɔɔ́ bwɔ́ úlú lé manwáné bɔɔ́. \v 10 Abi ánane manané tametame, ande abi ánané atɛ. Abi ákɛne gesege mmyɛ bɔ, abi ábyɔge gebyɔ ne yɛ́ abi átɛnege ntɛsɛ gebyɔ ne abi apyɛ yɛ́ndégenó cha ɛyi gela gekɛne ne unó bi ɛsé dégaré ɛnyú. \v 11 Unó bina ne úlú unó bi úlú né mmu abya melɔ́mélɔ́ ayi Ɛsɔwɔ muú apwɔɔ́ amu áfyɛɛ́ me né amu nnó ngarege. \s1 Pɔl atame Ɛsɔwɔ gétúgé ágɛne ji meshwɛ \p \v 12 Ntamege Ata sé Kras Jisɔs muú achyɛ me utó nnó mpyɛ utɔɔ́ bina. Gétúgé ji agɛné nnó akage nɛre metɔɔ́ ne me ne afyɛɛ́ me utɔɔ́ bina né amu nnó mpyɛ. \v 13 Yɛ ɛlé mbɛmbɛ njɔ́gé mejɔɔ́ mebomebo ne ji, nchyɛge bɔɔ́ bií ɛfwyale, mma nlu muú neŋa, yɛ́mbɔ ji agɛ wyɛ me meshwɛ gétúgé mpyɛ nya unó bina né mmu ukeŋkene. Né gébé ɛyigémbɔ nlá nlú daŋkame ne ji. \v 14 Yɛ́mbɔ Ata alɛre me ulɔɔ́ melu bi gejamégejamé, apyɛ me nfyɛ́ metɔɔ́ ne ji, ne mbɔ gejeé ne bɔɔ́ gétúgé nchome mmyɛ ne ji. \p \v 15 Kras Jisɔs áchwɔ́ fa mme nnó áwéné gemɛ́ge bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ gabo. Mechɔ ɛwéna ɛlú wáwálé ne yɛ́ndémuú abɔ manɛre metɔɔ́ wyɛɛ́. Ne né geluage bɔɔ́ abi ápyɛ gabo, me mbɔ mpwɔ amu. \v 16 Yɛ́mbɔ getú yina ne Ɛsɔwɔ agɛne me meshwɛ, manlɛre me nkane Jisɔs Kras akoge metɔɔ́ wuú yɛ́ ɛbɛ ɛlé ne bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ gabo ayi apwɔɔ́ amu. Nkɛlege manjɔɔ́ nnó né meti ɛwéna ne yɛ́ndémuú afyɛgé metɔɔ́ ne Jisɔs akage bɔ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. \v 17 Déchyɛ ŋgɔ ne matame mbaá Ɛsɔwɔ muú alu mfwa tɛ kwyakwya ne kwyakwya. Ji agboó fɔ́, ágɛne fɔ́ ji ne amɛ, ji mbií ne alu Ɛsɔwɔ, Amɛn. \s1 Utɔɔ́ bi Timɔti abɔɔ́ mampyɛ \p \v 18 Maá wa Timɔti, genó ɛyigé me nkɛlege mangaré wɔ nnó ɔpyɛge, gekɛ meko ama ne mejɔɔ́ ɛwé nya bɔɔ́ ɛkpave Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ atome ne wɔ. Sɛ mekomejɔɔ́ yina ɔmmyɛge ummyɛ ulɔ́úlɔ́ mangame depɔré Ɛsɔwɔ ɛtiré ɛsé défyɛ metɔɔ́ wyɛ. \v 19 Ne gbare metɔɔ́ wyɛ ɛwé ɔfyɛ ne Ɛsɔwɔ chancha, ɔpyɛge genó ɛyigé wɔ ɔkaá nnó gelú chó. Bɔɔ́ bifɔ alya mampyɛge genó ɛyigé ákaá nnó gelú chó, gétu ɛyigémbɔ depɔré Ɛsɔwɔ ɛtiré ɛbwɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛɛ́ déno nnyi. \v 20 Né geluage bɔɔ́ bimbɔ Aleksanda ɛbwɔ́ ne Hɛmɛnɔs álu bɔɔ́ abi me fyɛ ɛbwɔ́ né amu danchɔmeló nnó ɛbwɔ́ ákaá nnó ɛlɔme fɔ́ manchɔgé mabɔ Ɛsɔwɔ. \c 2 \s1 Majyɛ ndɛre bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ábɔɔ́ manɛnémmyɛ \p \v 1 Menɔ genó ayi me mkpeage ɛnyú nnó dépyɛge alu nnó, ɛnyú dénɛnemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé bɔɔ́ ako, dékpane ji geka nnó agɛne ɛbwɔ́ meshwɛ. Nɛge ji mmyɛ nnó achyɛge ɛbwɔ́ unó bi ɛbwɔ́ ákɛlege, ne chyɛge ji matame né unó bi ji apyɛɛ́ mbaá bɔɔ́ ako. \v 2 Nɛgémmyɛ ntó mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé afwa ne ákpakpa melɔ́ abi áwyaá uto né amu bwɔ́ nnó ápyɛ ɛsé débɛ né geŋwá ɛyi gelú pere, débɛ nesɔ ne atɛ. Débɛgé ne geŋwá ɛyi na délɛrege nnó dénógé Ɛsɔwɔ ne nnó déwyaá gepɔ galɔ́gálɔ́ ne bɔɔ́ ako. \v 3 Ɛnyú déké dépyɛmbɔ ɛlɔ ne metɔɔ́ ɛgɔɔ́ Ɛsɔwɔ Menchyɛ́ geŋwá sé. \v 4 Ji akɛlege nnó áwené gemɛ́ge yɛ́ndémuú, ákaá wáwálé ayi alu né abya melɔ́mélɔ́. \v 5 Wáwálé yimbɔ alu nnó, Ɛsɔwɔ alu ama ne muú alu ama ayi áchóme akwaá ushu ne Ɛsɔwɔ. Muú yimbɔ ɛlé Kras Jisɔs. \v 6 Ji achyɛ gemɛ jií nnó áwené gemɛ́ge yɛ́ndémuú. Ne Jisɔs apyɛmbɔ né gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ ákwyɛɛ́ mɛ ábelé manlɛre nnó Ɛsɔwɔ akɛlege nnó yɛ́ndémuú abɔɔ́ geŋwá. \v 7 Getú ɛyigé na ne Ɛsɔwɔ atɔme me nnó mbɛ ŋgbá Jisɔs ne ménlɛre mbaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Njɔ́gé mbɔ mbyɔgé fɔ́ gebyɔ. Ji atɔ me nnó ngarege bɔɔ́ nkane áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne nnó ákaá wáwálé ayi atome ne ji. \s1 Majyɛɛ́ mbaá andée ne ande né ɛchomele bɔɔ́ Kras \p \v 8 Nkɛlege nnó yɛ́ndé mbaá ande anɛnemmyɛ. Ɛbwɔ́ abɔ́ mambɛ ne metɔɔ́ mmu pópó, ábwɛ́gé amu mfaá ánɛnémmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ ɛwé álá ápɔ́ ne metɔɔ́ usɔɔ́, ne ányɛ́gé fɔ́ mbeé. \p \v 9 Ne nkɛlege nnó andée áfyɛge unó bi ukwanege né ɛbwɔ́ kwanege, ɛbi upyɛɛ́ ɛbwɔ́ ábɛɛ́ ne ɛ́nógé. Ɛpɔ́fɔ́ mamfyɛge densɔ né manjwɛ bwɔ́ dɔɔ́, yɛ ɛbɛle mamfyɛge mboó unó ɛyi ɛgɛnege ne bɔ ŋkpaganɛre ne mandeé ayi ajame ŋka dɔɔ́, \v 10 ábɛ́ lé ne gepɔ gelɔ́gélɔ́. Gɛ́ mbɔ ne andée abi áké ánógé Ɛsɔwɔ abɔɔ́ mampyɛgé. \p \v 11 Andée ágígé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ nyame ne áwúgé ne ande abi álɛrege ɛbwɔ́. \v 12 Nkɛle fɔ́ nnó andée álɛrege mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ yɛ́ nnó áwyaá uto ápwɔ ánde wɔ. Ábɛ́ nyame áwuúge genó ɛyigé ande álɛrege. \v 13 Mbɔ ne ɛbɔɔ́ mambɛ nénde, Ɛsɔwɔ abɔ mbɛ akwyɛ Adam ne ale kwyɛ Ife. \v 14 Ne danchɔmeló abɔ́ abwɔlé nyá fɔ lé Adam wɔ́, abwɔlé ɛlé Ife ne Ife apyɛ gabo. \v 15 Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ abame nyɛ mendée gébégé nebyɛɛ́ kpaá tɛ aferege ji né ɛfwyale mbɔgé aké áfyɛɛ́ wyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, agboó ne atɛ bɔ, apyɛɛ́ unó ne metɔɔ́ mmu pópó, ne mbɔgé abɛge ne gepɔ ɛyi gekwane ne ji kwanege. Melɔ ŋwɛ ɛwéna ɛ́kágé tɛne ntó nnó: \f + \fr 2:15 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Bɔɔ́ abifɔ aké, ɛlé mendée ábyɛ́ne nebyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ awenege nyɛ gemɛ jii.\f* \c 3 \s1 Gepɔ ɛyigé muú kpaá né gepugé Ɛsɔwɔ abɛ ne geji \p \v 1 Ajɔɔ́ wáwálé aké, “Mbɔge muú akɛlege mambɛ́ muú kpaá né ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ɛbyɛnnó akɛlege melu utɔɔ́ melɔ́mélɔ́.” \v 2 Muú kpaá né ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abɔ́ mambɛ́ ne gepɔ ɛyígé muú álá shúlégé ji ndo, abɔ mambɛ muú ayi ábané lé mendée ama, muú ayi asɛle depɔ tií pere, muú yi awya defɔɔ́, ɛnógé, muú yi ánɛnémanɛ, ne akáge lɛré bɔɔ́ depɔré Ɛsɔwɔ. \v 3 Abɔɔ́ fɔ́ mambɛ menyuú mmɔɔ́, ábɛɛ́ fɔ́ ntó muú ɛfwyale, abɔ mambɛ pere né geŋwá jií, abɛɛ́ fɔ́ muú yi agboó ne mawáme, abɛɛ́ fɔ́ muú yi agboó ne ŋka. \v 4 Abɔ́ mambɛ́ muú yi ágbárege ula gepú bií chacha, muú ayi akage gbare baá bií chanchá nnó áwugé ji ne áchyɛge ji ɛnógé. \v 5 Mbɔgé muú álá káge gbare ulá gepú bií chancha, apyɛmbɔ nnó ne agbare ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ? \v 6 Abɛ fɔ́ ntó muú yi afyɛɛ́ metɔɔ́ gakɛgakɛ ne Ɛsɔwɔ. Abɛgé mbɔ, akáge bɛ ne nepa, Ɛsɔwɔ afyɛ ji né ɛfwyale wyɛ ndɛre afyɛ dánchɔmeló né ɛfwyale gétúgé nepa. \v 7 Abɔ́ mambɛ muú ayi yɛ́ndémuú anógé. Mbɔgé mbɔ fɔ́ wɔ́ akagé kwe né metaá dánchɔmeló, akpa mekpo genɔɔ́. \s1 Gepɔgé bɔɔ́ abi apoógé né ɛchomele Ɛsɔwɔ \p \v 8 Bɔɔ́ abi apoóge né ɛchomele Ɛsɔwɔ ntó ábɔ́ mambɛ bɔɔ́ abi ájɔ́ge mejɔɔ́ nenɔme nemaá, áwyaá gepɔ gelɔ́gélɔ́, ányuú fɔ́ mmɔɔ́ dɔdɔ. Ábɛgé fɔ́ bɔɔ́ bi ábɔɔ́ gejeé ne ŋka. \v 9 Ábɔ́ mambɛ bɔɔ́ bi ágbárege depɔré Jisɔs cháŋéné ɛtiré mbɛmbɛ bɔɔ́ álá ákagé, ne nana Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé dékaá ne défyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛɛ́ ne dékwɔlegé détí ne metɔɔ́ ɛwé ɛkaá nnó dépyɛɛ́ genó ɛyi gelú cho. \v 10 Gemɛge nnó ásɛ́ ɛbwɔ́ nnó ábɛ́ bɔɔ́ abi apoóge né gepúge Ɛsɔwɔ, ábɔ́ mamua ɛbwɔ́, ágɛge nnó ákwane mampyɛ utɔɔ́ bimbɔ ne ásɛ ɛbwɔ́. \p \v 11 Andée abi ápyɛ gefɔ́ge utɔɔ́ bina ntó, ábɔ́ mambɛ andée ne gepɔ gelɔ́gélɔ́, ábɛ́ andée bi álá achɔɔ́ fɔ́ bɔɔ́ mabɔ, andée abi ágbaregé menyammyɛ bwɔ́ cháŋéné, abi álá bwɛgemmyɛ, ándée abi muú akágé nɛre metɔɔ́ ne ɛbwɔ́ né yɛ́ndé meti. \p \v 12 Muú ayi apoge né ɛchomele Ɛsɔwɔ abɔ́ mamba le mendée ama, abɔ mangbaré baá bií, ne ula gepú bi cháŋéné. \v 13 Bɔɔ́ abi apoógé cháŋéné né ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs ábɔɔ́ ɛnógé ne ákágé jɔɔ́ mejɔɔ́ tágétágé gétúgé depɔré ɛtiré detome ne Kras Jisɔs. \s1 Gekpɛkpɛgé genó ɛyi apyɛ ɛsé dékaá \p \v 14 Mbele mbɔ umɛɛ́ manchwɔ́ ngɛ́ wɔ mboó ndɔ yi. Yɛ́mbɔ nsame mbɔ ŋwɛ yina ɛta wyɛɛ́, \v 15 nnó nla chwɔ́ wáwá wɔ́, wɔ ɔkaá nkane bɔɔ́ abɔɔ́ mampyɛge né ula gepúgé Ɛsɔwɔ. Ɛlé gepú ɛyigé na ne gelú ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ muú álu mebɛ. Ɛwú ntó ne ɛlú gekwa ne nebɔme ɛní negbaré wáwálé Ɛsɔwɔ meko. \v 16 Ɛlú mme gbɔ́gɔ́nɔ́ nnó unó bi Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé dékaá ne dékwɔlege úlú gekpɛkpɛgé genó. \q1 Kras achwɔ́ fa mme nkane mekwaá, \q1 Mendoó Ukpea ɛlɛré nnó ji ápyɛ gabo wɔ́. \q1 Makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ntó ágɛ́ ji. \q1 Bɔɔ́ ágaré mekomejɔɔ́ wuú fa mme. \q1 Gejamegé bɔɔ́ áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne ji. \q1 Ɛsɔwɔ asɛ ji afɛ́ mfaá né melu ŋgɔ. \c 4 \s1 Sɛge gébé ne ánlɛre gebyɔ \p \v 1 Nana, Mendoó Ɛsɔwɔ ɛgarege gbɔgɔnɔ nnó meso gébé bɔɔ́ bifɔ ályage nyɛ depɔré abya melɔ́mélɔ́. Ákwɔlege nyɛ lé mandoó gebyɔ ne unó bi aló nchyɛ álɛrege. \v 2 Bɔɔ́ abifɔ ásɛlé nyɛ unó bina álɛregé ɛké ɛbwɔ́ ágarege unó bi úlú wáwálé, yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ ambɔɔ́ ákaá nnó ɛlé gebyɔ. Ndɛre ɛbwɔ́ ápyɛmbɔ, matɔɔ́ bwɔ́ ákwe kénde, ákágé sé genó ɛyi gelú gyɛɛ́ ne ɛyi gelú chó. \v 3 Ɛbwɔ́ agarege nnó bɔɔ́ ábagé fɔ́ neba, ne nnó ányɛ́ge fɔ́ ufɔɔ́ menyɛɛ́ ɛbifɔ ɛbi Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ nnó bɔɔ́ áchyɛge ji matame ányɛgé ndɛre ákamé ne ji ne ákage wáwálé ayi atome ne ji. \v 4 Yɛ́nde genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ gelɔ, muú ashyage fɔ́ genó mbɔgé aké ásɛlé geji achyɛge matame mbaá Ɛsɔwɔ. \v 5 Néndé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne mmyɛmenɛne ápyɛ́ geji gela pópó. \s1 Bɛ maá utɔɔ́ melɔ́mélɔ́ mbaá Kras \p \v 6 Ne mbɔgé ɔgaregé áŋmɛ unó bina, ɔbɛɛ́ nyɛ maá utɔɔ́ melɔ́mélɔ́ mbaá Kras Jisɔs ne ɔbɔɔ́ nsa né depɔré Jisɔs ɛtiré delu mmu abya melɔ́mélɔ́ ayi alɛre wɔ ɔkwɔlegé. \v 7 Ɔfyɛgé fɔ́ mekpó mandoge ukeŋkene abya abi ála pogé fɔ́ bɔɔ́ ákwɔlege Ɛsɔwɔ. Pyɛ menyammyɛ wyɛ awúgé ne mampyɛge unó bi Ɛsɔwɔ akɛlege. \v 8 Muú aké apyɛɛ́ menyammyɛ wuú abɛnege nnó apyɛge metu ɛlɔme, yɛ́mbɔ muú aké apyɛ menyammyɛ wuú abɛnege né mampyɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege, ɛlɔme ɛpwɔɔ́ nénde abɛɛ́ ne nsa né geŋwá ɛyigé nana ne ɛyi gechwɔ́ meso gébé. \p \v 9 Genó ɛyigé njɔɔ́ mbɔ gelú wáwálé ne yɛ́ndémuú anɛre metɔɔ́ wyɛɛ́. \v 10 Gɛ ula bi ɛsé démmyɛ dépyɛ utɔɔ́ ne ɛshyɛ mbɔ. Ɛsé dénɛré metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ muú álu mebɛ. Ji ne alu Menchyɛ́ geŋwá mbaá ɛsé ako, chacha bɔɔ́ abi ákamé ne ji. \p \v 11 Gɛ́ unó bi ɔbɔɔ́ manlɛre na ne fyɛ ɛshyɛ nnó ápyɛge ubi. \v 12 Ɛkágé ɔpyɛ genó ɛyigé bɔɔ́ ásɛlé wɔ fuú né dembane tyɛ, lɛré lé gepɔ gelɔ́gélɔ́ mbaá bɔɔ́ ako abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, né mejɔɔ́ wyɛ, né geŋwá jyɛ, né gejeé ɛyigé ɔbɔɔ́ ne bɔɔ́, né metɔɔ́ ɛwé ɔfyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ, ne né metɔɔ́ wyɛ ɛwé ɛlú pópó. \v 13 Chyɛɛ́ gébé jyɛɛ́ ɔkúgé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ɔfyɛge bɔɔ́ ɛshyɛ ne ɔlɛre ɛbwɔ́ mekomejɔɔ́ kpaá tɛ me nchwɔɔ́. \v 14 Ɛkamegé ɔfeé mekpo né ɛchyɛ ɛwé wɔ ɔwyaá. Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ wɔ ɛchyɛ ɛwémbɔ gébégé ɛkwɔ bɔɔ́ kpakpa ɛchomele Ɛsɔwɔ ánɛre wɔ amu mmyɛ. Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ ɛbwɔ́ ágaré ɛchyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛ wɔ. \p \v 15 Chyɛ gemɛ jyɛ ɔpyɛgé unó bina yɛ́ndégébé nnó bɔɔ́ ágɛne nkane utɔɔ́ byɛ uwɛne. \v 16 Sɛ́ gébé ne geŋwá jyɛ ne unó bi wɔ ɔlɛrege. Pyɛge wyɛ unó bina nénde ɔke ɔpyɛ mbɔ ɔwenegé nyɛ gemɛ jyɛ ne ɛyigé bɔɔ́ bií áwuú wɔ. \c 5 \s1 Majyɛɛ́ ndɛre ɔgbaregé ákwi andée \p \v 1 Ɔjɔ́gé fɔ́ mejɔɔ́ metometo ne mekoó mende, chyɛge lé ji majyɛ ndɛre ntɛ wyɛ. Chyɛge njyɛ usa majyɛɛ́ ndɛre aŋmo byɛ. \v 2 Chyɛge akoó andée majyɛɛ́ ndɛre amma byɛ, chyɛgé ntó ansɔ ándée majyɛɛ́ ndɛre aŋmo byɛ abi ándée, pyɛgé mbɔ né ɛbwɔ́ ne metɔɔ́ wyɛ mmu pópó. \p \v 3 Chyɛge ɛnoge mbaá ándée bi alu ákwi ándée wáwálé. \v 4 Yɛ́mbɔ mbɔgé mekwi mendée awyaá baá, yɛle upyáne, genóge mbɛ ɛyigé ɛbwɔ́ abɔɔ́ mangi gelú nnó, abɔ́ apoógé mala upú bwɔ́ ndɛre bɔɔ́ ɛchomele Ɛsɔwɔ ábɔɔ́ mampyɛ ne áshuge ntó ulɔɔ́ melu ɛbi ama bwɔ́ ne antɛ ábɔ́ ápyɛ. Aké apyɛmbɔ, metɔɔ́ ntó ɛgɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 5 Ne mendée ayi alu mekwi mendée wáwálé, ɛlé ayi álá pɔ́ fɔ ne muú ayi apógé ji, anɛregé metɔɔ́ wuú ne Ɛsɔwɔ ne anɛnemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ utuú ne ŋwɔmese nnó Ɛsɔwɔ apoó ji. \v 6 Ne mekwí mendée ayi achyɛge gemɛ jií manyɛgé geŋwáge mme, agbo mɛ yɛ ɛlé álú mebɛ. \v 7 Gárege aŋmɛ unó bina, nnó ɛ́kágé muú fɔ agɛ́ meti ɛwé ashulé ɛbwɔ́ ndo. \v 8 Ne muú ála pɛle aŋmɛ bií, ushuú chacha ula gepú bií jimbɔ ɛbyɛnnó ashya makwɔlé depɔré Jisɔs ɛtiré défyɛ metɔɔ́ wyɛɛ́ ne abɔ apwɔ muú yi álá fyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ wɔ́. \p \v 9 Mekwí mendée akwɔnege usaá aŋmɛ ulɛɛ́ ne ɔgbɛɛ́ mabɔ mií né geluage akwi abi ɛchomele Ɛsɔwɔ ɛpoge ɛbwɔ́. Ne abɔ́ mambɛ mendée ayi abɔ ábané ɛlé menɔ ama. \v 10 Ɔbɔ́ mangɛ nnó alu mendée ayi bɔɔ́ afɛge galɔ́gálɔ́ yi ji apyɛ, awɛɛ́ baá chancha, anɛne aŋkɛɛ́, ashwɔnege uka bɔɔ́ Ɛsɔwɔ, apoóge bɔɔ́ abi ágɛne ɛfwyale, achyɛɛ́ gemɛ ji mampyɛge galɔ́gálɔ́ né yɛnde meti. \p \v 11 Ɔfyɛgé fɔ́ akwi andée abi alu ambane né geluage abi abɔ mampoó ɛbwɔ́ nénde gejeé ɛyigé ɛbwɔ́ áwyaá né ubɛle gekulege né matɔɔ́ bwɔ́, getogé gepwɔgé metɔɔ́ ɛwé ɛbwɔ́ áwyaá makwɔlé meti Kras, ákɛlege nnó ama ábá ánɔ bicha. \v 12 Ndɛre ápyɛmbɔ, áchɔ mashu ne Kras gétúgé álá bele menomenyɛɛ́ ɛwe ɛbwɔ́ ányɛ ne ji wɔ́. \v 13 Né ɛgbɛ ɛwé fɔ ala ambwa, ákɛne upú upú. Ɛwé ɛkpɛ chɔɔ́ ɛlu nnó, ábɛɛ́ fɔ́ lé ámbwá abiabi, ájɔ́ge ntó bɔɔ́ mesomeso, ama áfyɛɛ́ mano né depɔré bɔ, ájɔɔ́gé depɔ ɛtiré déla déta ɛbwɔ́ wɔ. \v 14 Ndɛre ɛlúmbɔ, majyɛɛ́ ma malu nnó, ásɔ andée abi álú akwi ama ábá anɔ́, ábyɛ́ baá, ápɛle upú bwɔ́, nnó ɛkágé áchyɛ muú mawame se meti áchɔɔ́gé ɛsé mabɔ. \v 15 Nénde ákwi ándée abifɔ ano mɛ mewaá, ákwɔlé danchɔmeló. \p \v 16 Ne yɛ́nde mendée ayi ákamé ne Jisɔs, abɛge mekwi mendée ula gepú bií ábɔ́ mampógé ji nnó metuú ɛwémbɔ ɛbɛgé sé ɛwé ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ nnó ɛgɛné meti mampógé lé akwí abi álá pɔ́ ne bɔɔ́ abi apoóge ɛbwɔ́. \s1 Gefɔɔ́ ɛyigé ɔgbarege ákpakpa né ɛchomele Ɛsɔwɔ \p \v 17 Ne ákpakpa abi ápyɛ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ chancha, ábɔ́ manchyɛ ɛbwɔ́ gekpɛkpɛge ɛnógé, ushuú chacha abi áfyɛɛ́ ɛshyɛ mangarege ne manlɛrege mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 18 Nénde asa né mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ aké, “Ɔwɛgé fɔ́ meno mpɔ nnó ányɛ́ge fɔ menyɛ́ gébégé aké apyɛ utɔɔ́ ne ji mando ɛrise.” Ása ntó nnó, “Muú ayi apyɛ utɔɔ́ abɔ mansɛ nsa utɔɔ́ bií.” \v 19 Ɛkáge ɔwuú ndó yi bɔɔ́ ashulege muú kpaá ɛchomele Ɛsɔwɔ, ɛkosé nnó bɔ ntɛse ábɛgé apea yɛ álɛɛ́ abi ágarege nnó ji alu gyɛ. \v 20 Bɔɔ́ áké ápyɛ wyɛ gabo shulege ɛbwɔ́ ndo gbɔŋɔnɔ né ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ nnó bɔɔ́ abifɔ ábɔ́gé ɛfɔɔ́. \p \v 21 Ɛsɔwɔ, ne Kras Jisɔs choncho ne makiɛ́nné ayi Ɛsɔwɔ ajyaá álú bɔ ntɛsé ba, ndɛre me ngarege wɔ ne metɔɔ́ wa meko nnó wɔ ɔbele majyɛ mi me nchyɛɛ́ mbɔ wɔ na. Ɔké ɔpyɛɛ́ genó mbaá bɔɔ́ ɔlɛregé fɔ́ aŋgya, sɛ nnó bɔɔ́ ako álu wyɛ janja. \p \v 22 Ɔwege mmyɛ manɛre muú amu mekpo manje ji nnó abɛ muú utɔɔ́ né ɛchomele Ɛsɔwɔ, ɔkpɛ́gé fɔ́ mbwa ne gabo yi bɔɔ́ bicha ápyɛɛ́. Bele geŋwá jyɛ pópó. \p \v 23 Gétúgé unɛ ɛbi ummyɛ wɔ yɛ́ndégébé, ɔmage nyú se le manaá mamímamí. Sɛlé ntó ɛkɛkɛ mmɔɔ́ ɔnyúgé, ɔpyɛge mbɔ ɔmyɛɛ́ sé yɛ́ndégébé. \p \v 24 Gabo yi bɔɔ́ bifɔ apyɛɛ́ alu wáwá mangɛ ne alɛrege nnó ɛbwɔ́ ákpɛne nyɛ né unɔɔ́ mpa, yɛ́mbɔ ayi bɔɔ́ bifɔ ágɛnege nyɛ gébé geji. \v 25 Wyɛmbɔ ntó ne ɛlú né galɔ́gálɔ́ ayi bɔɔ́ apyɛ. Galɔ́gálɔ́ ayi bɔɔ́ apyɛ alu wáwá mangɛ, yɛ́mbɔ, yɛ́ ɛbɛ ɛlé ayi álá ágɛné fɔ́ kɔkɔge, akágé la fɔ́ bibií. \c 6 \s1 Majyɛɛ́ mbaá áfwɛ \p \v 1 Bɔɔ́ ako abi alu áfwɛ ábɔ́ mangɛ nnó áchyɛge ɛnógé gbɛne mbaá bɔɔ́ abi ábɔ́ ɛbwɔ́. Garé ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ wyɛmbɔ nnó ɛ́kágé muú fɔ́ achɔɔ́ mabɔ Ɛsɔwɔ yɛ́ ɛlé unó bi ɛse délɛrege. \v 2 Afwɛ́ abi bɔɔ́ bi ábɔɔ́ ɛbwɔ́, áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras, ɛ́kágé ábyágé bɔɔ́ abi ábɔɔ́ ɛbwɔ́, ɛlé ɛbwɔ́ ako álu baá Ɛsɔwɔ. Ɛbwɔ́ ábɔɔ́ mampyɛ lé utɔɔ́ bwɔ́ chancha ápwɔ ndɛre abɔ ápyɛ mbɛmbɛ néndé bɔɔ́ abi ágɛné nsa né utɔɔ́ bi ɛbwɔ́ apyɛɛ́, ɛlé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi ɛbwɔ́ afwɛ́ ábɔɔ́ gejeé ne ɛbwɔ́. Lɛre ɛbwɔ́ unó bina, ɔfyɛge ɛbwɔ́ ɛshyɛ nnó ápyɛge ubi. \s1 Majyɛɛ́ mi matomé ne anlɛré gebyɔ ne mmwɔ́lé ŋka \p \v 3 Ne muú aké alɛrege unó bi cha ɛbi ulá kwane ne mekomejɔɔ́ Ata sé Jisɔs Kras, ayi álu wáwálé ne ulá ukɛne ntó ne unó bi álɛré ɛsé ndɛre dékwɔlege meti Ɛsɔwɔ, \v 4 alu muú ayi mmu agbeé ji ne nepa, ne akáge yɛ genó ne afyɛ lé mekpo manyɛ́ge mbeé né ukɛkɛ uchu ɛbi úlú né ŋwɛ Ɛsɔwɔ. Unó bina ne upyɛɛ́ bɔɔ́ áké ábɔɔ́ unó matɔɔ́ ásɔɔ́ abifɔ, ábɔɔ́ mawáme, áchɔɔ́ bɔɔ́ mabɔ, \v 5 ne mbeé ayi ála byɛɛ́. Ɛlé bɔɔ́ abi ufɛré ɛbwɔ́ ula pɔ́ sé mmu cho ne ákágé sé ntó genó ɛyi gelú wáwálé ne áfɛre nnó meti Ɛsɔwɔ ɛlú lé mampyɛ ɛbwɔ́ abɔ gefwa. Ɛkágé ɔgya yɛ mbaá yi ufɔɔ́ bɔɔ́ bina úlú. \p \v 6 Ɛlú wáwálé nnó mankwɔlé Ɛsɔwɔ achwɔɔ́ ne nsa, mbɔgé unó bi déwyaá ukwane ɛsé metɔɔ́. \v 7 Nénde, yɛ genó ɛyigé ɛse déchwɔ ne geji né mme yina gepɔ́, ne ɛlú ntó wáwálé nnó yɛ genó ɛyigé dékpane fa mme déjyɛ ne geji gepɔ. \v 8 Ndɛre ɛlúmbɔ, mbɔgé débɛge ne mandeé ne genó ɛyigé dényɛ unó bina úkwáné ne ɛse. \v 9 Bɔɔ́ bi ákɛlege mambɛ ne gefwa ákpɛne né mmuameno, ákwene né mmu metaá gejamégé uŋkekenége uno ne usɔ́sɔ depɔ tire defyɛɛ́ ɛbwɔ né mmu ɛfwyale ɛwe ɛchɔɔ́ geŋwáge ɛbwɔ́. \v 10 Nénde gejegé ŋka ne gepyɛ bɔɔ́ ápyɛ yɛ́ndé gefɔgé gabo. Bɔɔ́ bifɔ ályaá mankwɔlé depɔré Jisɔs ɛtiré ɛsé défyɛ metɔɔ́ wyɛ gétúgé ákɛlege mambɔ gejamégé ŋka. Ndɛre ápyɛɛ́ mbɔ áwáne gemɛge bwɔ́ ne gejame mesome ɛwé kpaá. \s1 Genó ɛyige Pɔl akɛlege nnó Timɔti ákaá \p \v 11 Ne wɔ, muú Ɛsɔwɔ, boó unó bina, mmyɛge mampyɛge genó ɛyigé gelú cho, nógé wyɛ lé ji, fyɛge metɔɔ́ ne ji, bɔgé gejeé ne bɔɔ́, koóge metɔɔ́, sɛlé depɔ pere. \v 12 Myɛumyɛ ulɔ́ulɔ́ ndɛre muú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras, nnɛré metɔɔ́ mambɔ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Ɛlé gétúgé geŋwá ɛyigé na né Ɛsɔwɔ ákuú wɔ, ɔtɛne né mbɛ ushu gejamégé bɔ ntɛsɛ ɔgaré nya gbɔŋɔnɔ nnó ɔfyɛ metɔɔ́ ne Kras. \v 13 Me ngarege wɔ unó bina uko né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ muú achyɛge geŋwá mbaá yɛ́ndé genó ne né mbɛ ushu Ata se Kras Jisɔs muú atɛne né mbɛ ushu Pɔntyɔs Palɛt agaré wáwálé ayi atome ne jimbɔ. \v 14 Me ngarege wɔ nnó ɔbɔ mampyɛge unó bina uko, ɔké ɔpyɛɛ́ mbɔ muú fɔ áshúlégé wɔ ndo. Ne pyɛge wyɛmbɔ kpátɛ Ata sé Jisɔs Kras amagé chwɔ́. \v 15 Kras achwɔɔ́ nyɛ wyɛ né gébé ɛyi gekwané Ɛsɔwɔ metɔɔ́. Ji Ɛsɔwɔ mbií ne abɔɔ́ bɔɔ́ ako. Ji alu mfwa bɔ afwa ne Ata yi bɔ áta, \v 16 ji mbií ne ála gboó ne ajwɔlege né mmu geŋgbɔ ɛyigé yɛ́ muú álá kágé jyɛ kwɔ́kwɔ́lé wyɛ. Yɛ́ muú alu daŋgɛ ji ne yɛ́ muú akágé gɛ ji. Ɛnógé ne uto ubɛ ɛbií tɛ kwyakwya. Amɛn. \p \v 17 Garé bɔɔ́ abi awya gefwa fa mme yina nnó ɛ́kágé ɛbwɔ́ ábwɛgé mmyɛ. Garé ɛbwɔ́ nnó ɛ́kágé ánɛré matɔɔ́ bwɔ́ né gefwa genó ɛyigé déla dékagé mbɔgé gebɛɛ́ tɛ kwyakwya, ánɛré lé metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ muú achyɛgé ɛsé yɛ́ndégenó detú nnó dényɛ́ge ne nechɔ́chɔ́. \v 18 Gare ɛbwɔ́ nnó, ápyɛge galɔ́gálɔ́, nnó utɔɔ́ ulɔ́ulɔ́ ne ubɛ gefwage bwɔ́, ánenege amu áchyɛge ɛchyɛ, ápógé atɛ bɔɔ́. \v 19 Áké ápyɛmbɔ, ánywérege gefwáge bwɔ́, ne ákwyɛgé mbɔ ɛlé nebɔ́mé nelɔ́nélɔ́ né geŋwá bwɔ́ ɛyi gechwɔɔ́ meso gébé. Gɛ mbɔ ne abɔɔ́ mampyɛ nnó abɔɔ́ geŋwá ɛyi gélu geŋwá wáwálé. \p \v 20 Timɔti gbare unó bi Ɛsɔwɔ afyɛ wɔ né amu chancha, ɔkpɛgé né mejɔɔ́ ɛwé ɛla ɛpɔ́ ne nsá. Ɔnyɛ́gé fɔ́ mbeé ne bɔɔ́ gétúgé depɔ ɛtiré bɔɔ́ áké délu deŋga ɛwé délá dépɔ́. \v 21 Bɔɔ́ abifɔ áferé nnó áwyaá gefɔgé deŋga ɛtiré na, gétúgé ɛyigémbɔ áno mewaá, ákwɔlegé sé depɔré abya melɔ́mélɔ́ ɛtiré ɛbwɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛ. Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ alɛre wɔ galɔ́gálɔ́.