\id 1TH 531THDENU.SFM Denya New Testament June 2009 \h I Tɛssalonika \toc2 I Tɛssalonika \toc3 1 Tɛs \toc1 Ŋwɛ mbɛ ayi Pɔl ásamé mbaá ɛchomele bɔɔ́ Kras né Tɛssalonika \mt2 Ŋwɛ mbɛ ayi Pɔl ásamé mbaá ɛchomele bɔɔ́ Kras né \mt1 Tɛssalonika \c 1 \s1 Matame \p \v 1 Me Pɔl ne nsame ŋwɛ yina. Silvanos ɛbwɔ́ ne Timɔti choncho ne me délɔɔ́ ɛnyú matame. Me ntɔme ŋwɛ yina ɛta nyú bɔɔ́ ɛchomele Jisɔs né melɔ Tɛssalonika, ɛnyú abi délu bɔɔ́ Ntɛ sé Ɛsɔwɔ ne Ata Jisɔs Kras. Nnɛnemmyɛ nnó Ntɛ sé Ɛsɔwɔ ne Ata Jisɔs Kras álɛ́régé ɛnyú galɔ́gálɔ́, apyɛ ɛnyú débɛ né nesɔ. \s1 Gefɔɔ́ ɛyigé bɔɔ́ Tɛssalonika abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras ábele geŋwá gebwɔ́ \p \v 2 Yɛ́ndégébé ɛsé deké dénɛnemmyɛ, détamegé Ɛsɔwɔ gétúgé ɛnyú ako, ne défyɛɛ́ ɛnyú né mmyɛmenɛne sé. \v 3 Ndɛre dénɛnemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ Ntɛ se ɛsé ako, détée unó ulɔ́úlɔ́ ɛbi ɛnyú dépyɛ gétúgé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji. Détée utɔɔ́ ɛbi ɛnyú dépyɛ́ ne ɛshyɛ gétúgé débɔɔ́ gejeé ne ji. Détée ntó ndɛre ɛnyú dékoge metɔɔ́ gétúgé dénɛré metɔɔ́ ne Ata sé Jisɔs Kras. \v 4 Aŋmɛ sé, ɛsé dékaá nnó Ɛsɔwɔ abɔ gejeé ne ɛnyú, ne ajya ɛnyú nnó débɛ bɔɔ́ bií. \v 5 Néndé gébégé ɛsé déchwɔɔ́ ne abya melɔ́mélɔ́ ɛta nyú, déchwɔɔ́ fɔ́ ne mekomejɔɔ́ jiji wɔ́, déchwɔ ntó ne ɛshyɛ ɛwé Mendoó Ukpea ɛchyɛge. Ne ɛsé dékaá chaŋéné nnó abya melɔ́mélɔ́ yimbɔ alu wáwálé. Ɛnyú dékaá ntó gefɔ́gé gepɔ ɛyigé ɛsé déwyaá gébégé délú ne ɛnyú, ne délu nya mbɔ né galɔ́gálɔ́ nyú. \v 6 Ɛnyú ntó dékwɔle wyɛ gekagé nekɛ ne sé ne ɛyigé Ata. Yɛ́ ɛlé bɔɔ́ achyɛɛ́ ɛnyú ɛfwyale gétúgé abya melɔ́mélɔ́, ɛnyú dékame wyɛ ne ji ne nechɔ́chɔ́. Ne ɛlé Mendoó Ukpea ne ɛchyɛgé ɛnyú nechɔ́chɔ́ ɛniné na. \v 7 Ndɛre ɛnyú dépyɛɛ́ mbɔ, délá bɔɔ́ abi áŋmɛ́ ako abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras né gebage mewaá Masedonia ne Akaya abɔɔ́ mankwɔle gekage nekɛne bwɔ́. \v 8 Ɛnyú dépyɛ́ fɔ́ mekomejɔɔ́ Ata asane wyɛ ɛlé né gebage mewaá Masedonia ne Akaya gejigeji wɔ́, yɛ́ndé mbaá bɔɔ́ akaá gefɔgé metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ. Getu ɛyigémbɔ ɛsé debɔɔ́ sé mangaré ɛbwɔ́ genó wɔ́, \v 9 néndé ɛbwɔ́ ambɔɔ́ ágárege gefɔɔ́ ɛyigé ɛnyú désɛle ɛsé gébégé déchwɔɔ́ lɔ mangaré abya melɔ́mélɔ́ ɛta nyú. Ágárege ntó ndɛre ɛnyú délyaá aló uka, dénógé lé Ɛsɔwɔ. Nana ɛnyú dénógé Ɛsɔwɔ ayi mbɔɔ́, muú alú mebɛ. \v 10 Ágárege ntó ndɛre ɛnyú dégílé Maá wuú nnó atanege nyɛ mfaánebuú achwɔ́ fa mme. Maá wuú yimbɔ ɛlé Jisɔs, muú ji apyɛ akwilé né negboó. Ɛlé Jisɔs ne aferege ɛsé né metɔɔ́ usɔɔ́ ɛwé Ɛsɔwɔ alɛrege nyɛ gébégé aké asɔɔ́ mpa. \c 2 \s1 Utɔɔ́ Pɔl né Tɛssalonika \p \v 1 Áŋmɛ́ sé, ɛnyú ambɔɔ́ dékaá nnó nekɛ ɛniné ɛsé déchwɔɔ́ ɛta nyú neno fɔ́ mme detu wɔ́. \p \v 2 Gemɛgé nnó ɛsé déchwɔ ɛwú débɔ délu né melɔ Filipi. Ɛnyú dékaá ndɛre bɔɔ́ abi ɛ́wú áchyɛɛ́ ɛsé ɛfwyale ne mashyɛ ami ɛbwɔ́ áshyɛɛ́ ɛsé. Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ afyɛ ɛsé ɛshyɛ nnó déchwɔ́ dégare ɛnyú abya melɔ́mélɔ́ ayi ji áchyɛɛ́, yɛ ɛlé bɔɔ́ átɛne ukpene ne ɛsé. \v 3 Gɛgé yɛ nnó genó ɛyigé ɛsé dégaré ɛnyú gelú wáwálé. Ufɛré uboubo upɔ́ mmu, yɛ démbwɔlé ntó depɔ mmu. \v 4 Ɛsé dégarege lé genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege nnó ɛsé dégárégé. Ji achɛre ɛsé, agɛ́ nnó ɛsé dékwane mambɛ bɔɔ́ abi ji áfyɛɛ́ ɛbwɔ́ abya melɔ́mélɔ́ né amu nnó dégárégé. Ne ɛsé démmyɛ fɔ́ nnó dépyɛ genó ɛyi gegɔɔ́ ákwaá metɔɔ́, dépyɛɛ́ ɛlé genó ɛyi gegɔɔ́ Ɛsɔwɔ muú áchɛ́rege matɔɔ́ se. \v 5 Ɛnyú dékaá cháŋéné nnó ɛsé déchwɔ́ fɔ́ ɛta nyú ne gelɔgé mejɔɔ́ wɔ́, yɛ́ ɛbɛ ɛlé maŋme ɛnyú gemuá amɛ nnó désɛ́ unó nyú. Ɛsɔwɔ alu ntɛ́sɛ nnó njɔgé wáwálé. \v 6 Ɛsé debɔ démmyɛ fɔ́ nnó bɔɔ́ áfɛge ɛsé. Yɛ ɛbɛ ɛlé ɛnyú, yɛ́ bɔɔ́ abi cha ɛsé dékɛlege fɔ́. \v 7 Ɛsé ndɛre áŋgbá Kras, débɔ delú cho mangií nnó ɛnyú déchyɛge ɛsé unó bi dékɛlege, yɛmbɔ́ ɛsé dépyɛ fɔ́ mbɔ wɔ́, delú pere ne ɛnyú, dégbare ɛnyú cháŋéné ndɛre mmabu ágbárege baá bií. \v 8 Gétúgé gejeé ɛyigé ɛsé débɔɔ́ ne ɛnyú dɔɔ́, dépyɛ fɔ́ nnó ɛnyú dékaá lé abya melɔ́mélɔ́ Ɛsɔwɔ jiji wɔ́, dékpome mmyɛ manchyɛɛ́ geŋwá gesé nnó dépoó ɛnyú néndé ɛsé débɔ gejeé ne ɛnyú dɔɔ́. \v 9 Aŋmɛ ba, nfɛre nnó ɛnyú délú teé utɔɔ́ ɛbi ɛsé ambɔɔ́ dépyɛɛ́ désɔɔ́ njújú. Dépyɛ utɔɔ́ utuú ne ŋwɔmesé nnó ɛ́kágé dénɛré muú fɔ́ metuú mmyɛ ndɛre dégarege ɛnyú abya melɔ́mélɔ́ ayi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́. \v 10 Ɛnyú degɛ ndɛre gepɔ́gé sé gelu, ne Ɛsɔwɔ ntó akaá ndɛre ɛsé délɛre gepɔ gelɔ́gélɔ́ ne ɛnyú abi défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras. Ɛsé debɔ délu pópó ne cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ ne dépyɛɛ́ fɔ́ genó ɛyigé bɔɔ́ ákage shulege ɛsé ndo wɔ́. \v 11 Ne dékaá ntó nnó unó bi ɛsé dépyɛ nya ne ɛnyú, úlú wyɛ ndɛre ntɛ apyɛ ne baá bií. \v 12 Ɛsé défyɛɛ́ ɛnyú ɛshyɛ, dépyɛɛ́ matɔɔ́ ákwenege ɛnyú né mmu, ne dékpeage ɛnyú nnó débɛ ne geŋwá ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege. Ɛsɔwɔ ne akuú ɛnyú nnó dényɛ gefwa jií ne nnó débɔ ntó gekpɛkpɛgé ŋgɔ́ wuú. \p \v 13 Ne ɛsé détamege ntó Ɛsɔwɔ yɛ́ndégébé néndé, gébégé ɛnyú déwuú mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi ɛsé dégare ɛnyú, desɛ fɔ́ ji ɛké mekomejɔɔ́ ákwaá wɔ́. Désɛ ji ndɛre mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ne mbɔ ne ji alu wáwálé. Ne mekomejɔɔ́ yimbɔ alú pyɛɛ́ utɔɔ́ né geŋwáge nyú abi défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. \v 14 Áŋmɛ́ ɛsé, me njɔgé mbɔ néndé, genó ɛyi gepyɛ ne ɛnyú, gepyɛ ntó ne machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi áfyɛ metɔɔ́ ne Kras Jisɔs né gebagé mewaá Judiya. Bɔɔ́ melɔ nyú ápyɛ ɛnyú dégɛ ɛfwyale wyɛ ndɛre bɔɔ́ Jus abi alu né gebagé mewaá Judiyá ápyɛɛ́ aŋmɛ abi álu ɛwu ágɛne. \v 15 Ɛlé bɔɔ́ Jus ne ápyɛ áwáne Átá Jisɔs ne bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ fɔ, wyɛ ɛlé bɔɔ́ Jus ne ábuú ɛsé né malu ayi dégarege meko mejɔɔ́ Ɛsɔwɔ wyɛ. Metɔɔ́ ɛsɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne ɛbwɔ́. Ne ɛbwɔ́ álu bɔɔ́ mawáme mbaá bɔɔ́ ako. \v 16 Ámmyɛ mamgbɛge ɛsé nnó ɛ́kágé dégaré bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi ákage pyɛ Ɛsɔwɔ áferé ɛbwɔ́ né ɛfwyale gabo. Ndɛre ápyɛɛ́ mbɔ, ágbɛ́ge gabo bwɔ́ mfaá gabo kpaá tɛ akwɔnegé ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege nnó akwane. Ne nana metɔɔ́ ɛsɔ Ɛsɔwɔ. Ɛla gachyɛɛ́ achyɛɛ́ ɛbwɔ́ ɛfwyale. \s1 Pɔl akɛlege ma manjyɛ gɛ́ áŋmɛ́ né Tɛssalonika \p \v 17 Áŋmɛ́ ɛsé, bɔɔ́ ábú ɛsé délyaá ɛnyú meshwɛmeshwɛ. Ne yɛ́ ɛlé bɔɔ́ ápyɛɛ́ ɛsé délyaá ɛnyú né mboó gébé, délu teé wyɛ ɛnyú yɛ́ndégébé. Ne tɛ ndɛre ɛsé débɔɔ́ gejeé ne ɛnyú dɔɔ́, demmyɛ ne ɛshyɛ nnó déchwɔ́ détú mashu ne atɛ. \v 18 Wáwálé ɛsé débɔ delu ma manchwɔ́ tuú mashu ne ɛnyú. Me mbɔɔ́ Pɔl mmua mɛ ndɔndɔ ne ndɔ manchwɔ́ yɛ́mbɔ danchɔmeló agbɛ ɛsé meti. \v 19 Ɛsé debɔ délu ma manchwɔ́ tuú mashu ne ɛnyú néndé ɛlé ɛnyú ne ɛsé dénɛré metɔɔ́ cháŋéné nnó défyɛ metɔɔ́ ne Jisɔs cháŋéné. Ɛnyú ne dépyɛɛ́ nnó ɛsé debɛ ne nechɔ́chɔ́. Ne né bií ɛbi Jisɔs Kras akerege meso fa mme, ɛnyú ne depyɛ nyɛ ɛsé débɛɛ́ ne gempɔge né mbɛ ushu Ata Jisɔs nnó dépyɛ utɔɔ́ se cháŋéné. \v 20 Ɛlu wáwálé nnó ɛnyú ne dépyɛɛ́ nnó ɛsé débɔ ŋgɔ ne nnó debɛ ne nechɔ́chɔ́. \c 3 \p \v 1 Ne ndɛre ɛsé dékɛlege nnó déma détuú mashu ne ɛnyú, dégɛ́gé nnó dékagé ko sé metɔɔ́ ndɛre delá dépɔɔ́ ne ɛnyú, défɛre nnó ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó ɛsé ne Silas dékpɛ delá né melɔ Atɛns, \v 2 détɔ́ meŋmɛ sé Timɔti ɛta nyú. Ji apyɛ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ choncho ne ɛsé ne apóge ɛsé mangare abya melɔ́mélɔ́ Kras. Ɛsé détɔ ji nnó achwɔ́ afyɛ ɛnyú ɛshyɛ, ápyɛ́ metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne Kras ɛ́bɛ́né, \v 3 nnó ɛ́kágé muú nyú fɔ abɔ gepwa né metɔɔ́ gétúgé gefɔgé ɛfwyale ɛwé bɔɔ́ ápyɛ ɛnyú dégɛne. Ɛnyú ambɔɔ́ dékaá mɛ nnó mbɔ ne Ɛsɔwɔ akɛlege nnó ɛpyɛ ne bɔɔ́ bií. \v 4 Yɛ gébégé ɛsé délu ne ɛnyú, débɔ mɛ mbɛ dégare ɛnyú nnó ɛsé ako dégɛne nyɛ ɛfwyale. Ne wyɛmbɔ ntó ne ɛpyɛɛ́, ɛnyú ambɔɔ́ dékaá cháŋéné. \v 5 Getúgé me nla nkage ko sé metɔɔ́ ne ntɔme Timɔti nnó achwɔ́ apɛ mbɔgé ɛnyú delú défyɛɛ́ wyɛ metɔɔ́ ne Kras waá défyɛɛ́ fɔ́. Me mpyɛmbɔ́ gétúgé nnó mbɔ́ ɛfɔ nnó ndɔ fɔ danchɔmeló muú achwɔɔ́ bɔɔ́ ne mmuameno, apyɛ ɛnyú délyaá mamfyɛ metɔɔ́ ne Jisɔs. Ne nnó ndɔ fɔ utɔɔ́ ɛbi dépyɛ ɛta nyú uno mme detu. \p \v 6 Ne nana ayi Timɔti atane ɛta nyú achwɔɔ́, achwɔ́ ɛsé ne abya melɔ́mélɔ́ nnó ɛnyú delú défyɛɛ́ wyɛ metɔɔ́ ne Kras ne débɔɔ́ wyɛ gejeé ne atɛ. Agare ntó ɛsé ndɛre ɛsé delú ɛnyú metɔɔ́ chí chi chí ne nnó ɛnyú debɔ gejeé dɔɔ́ mangɛ ɛsé wyɛ ndɛre ɛsé ntó débɔɔ́ gejeé mangɛ ɛnyú. \v 7 Aŋmɛ sé, gétú ɛyigémbɔ, yɛ́ ɛlé bɔɔ́ ápyɛ ɛsé déwuú ubalé dégɛne ɛfwyale, matɔɔ́ ákwene ɛsé mmu néndé ɛnyú delú défyɛɛ́ wyɛ metɔɔ́ ne Kras. \v 8 Ne nana amba apwya ɛsé mmu ndɛre ɛnyú détɛne ne ɛshyɛ défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ata. \v 9 Ɛsé dékage yɛ́ ndɛre détamege Ɛsɔwɔ né mmyɛmenɛne gétúgé genó ɛyi ji apyɛ né geŋwáge nyú, ne nechɔ́chɔ́ ɛniné ɛsé déwyaá né mbɛ ushu Ntɛ sé Ɛsɔwɔ. \v 10 Ɛsé dénɛnemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ ne matɔɔ́ sé ako, utuú ne ŋwɔmese nnó ji ápyɛ ɛsé dema detuú mashu ne atɛ, nnó délɛre ɛnyú unó bi ɛnyú débɔɔ́ mankaá, ɛbi upyɛɛ́ nnó metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne Kras ɛbɛne cháŋéné. \p \v 11 Dénɛnemmyɛ nnó Ntɛ ɛsé Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ ne Ata sé Jisɔs apyɛ ɛsé degɛ meti déchwɔ́ detuú mashu ne ɛnyú. \v 12 Dénɛnemmyɛ nnó Ata apyɛ gejeé ɛyigé ɛnyú débɔɔ́ ne atɛ choncho ne bɔɔ́ ako geja ɛké ɛyigé ɛsé débɔɔ́ ne ɛnyú. \v 13 Déké dépyɛɛ́ mbɔ, Ata apyɛɛ́ matɔɔ́ nyú ábɛ́nege, apyɛ ɛnyú débɛɛ́ fɔ́ gyɛɛ́ né meti fɔ, ne apyɛ ɛnyú débɛɛ́ bɔɔ́ ukpea gébégé détɛnege né mbɛ ushu Ntɛ sé Ɛsɔwɔ né bií bi Kras ákerege meso fa mme ne bɔɔ́ ukpea bií ako. \c 4 \s1 Bɛge ne gepɔ ɛyi gepyɛ metɔɔ́ ɛgɔɔ́ Ɛsɔwɔ \p \v 1 Aŋmɛ sé, genó ɛyigé fɔ, ɛyigé ɛsé dékɛlege mangaré ɛnyú gelú nnó, ɛsé délɛre mɛ ɛnyú gefɔɔ́ ɛyigé ɛnyú débɔɔ́ mambele geŋwáge nyú nnó metɔɔ́ ɛgɔgé Ɛsɔwɔ. Wyɛmbɔ ntó ne ɛnyú dépyɛ mɛ. Ne nana ɛsé dékpane ɛnyú geka né mabɔ Ata Jisɔs ne dékpeage ɛnyú nnó dépyɛgé wyɛmbɔ déjyɛge mbɛmbɛ. \v 2 Ɛnyú dékaá unó bi ɛsé dégare ɛnyú nnó dépyɛge. Ne ɛlé Ata Jisɔs ne achyɛɛ́ ɛsé uto nnó dégare ɛnyú nnó dépyɛge mbɔ. \v 3 Genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege gelú nnó ɛnyú debɛ bɔɔ́ ukpea défere amu né manane tamtame. \v 4 Yɛ́ndémuú nyú akaá ndɛre ágbárege menyammyɛ wuú né depɔré ubɛle, apyɛgé mbɔ abɛɛ́ muú ukpea ne abɔɔ́ ɛnógé. \f + \fr 4:4 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Bɔ ŋwɛ abifɔ ása nnó “ágbárege mendée wuú.”\f* \v 5 Débɛgé fɔ́ bɔɔ́ abi ashyage ubɛle ɛké bɔɔ́ mme abi álá kágé Ɛsɔwɔ. \v 6 Né mechɔ́ ɛwéna, ɛ́kágé muú fɔ apyɛ ntɛ gabo yɛ́ nnó anyɛ ji upwɔɔ́ né meti fɔ chacha. Ɛsé dégaré mɛ ɛnyú mechɔ ɛwéna, ne dekwele ɛnyú mbeé nnó Ata achyɛge nyɛ ɛfwyale mbaá bɔɔ́ abi ápyɛ unó bina uko. \v 7 Ɛsɔwɔ akuú fɔ́ ɛsé nnó depyɛgé ukweŋkwe unó wɔ́, akuú lé ɛsé nnó débɛɛ́ bɔɔ́ ukpea. \v 8 Ndɛre ɛlúmbɔ, muú ayi abyaá majyɛ ami ɛsé déchyɛɛ́ mbɔ na, abyaá fɔ́ lé ákwaá wɔ́, abyaá lé Ɛsɔwɔ muú achyɛɛ́ ɛnyú Mendoó Ukpea wuú. \p \v 9 Né mechɔ́ gejeé mambɔ ne atɛ, ngɛ sé ula bi démage sa dégaré ɛnyú wɔ́, Ɛsɔwɔ alɛre mɛ ɛnyú ambɔɔ́ ndɛre débɔɔ́ magbóge ne atɛ. \v 10 Ne wáwálé ɛnyú débɔɔ́ mɛ gejeé ne atɛ aŋmɛ ako né gebage mewaá Masedonia. Ndɛre ɛlúmbɔ, aŋmɛ sé, ɛsé dékpeage ɛnyú nnó debɔgé wyɛ gejeé ne atɛ déjyɛge mbɛmbɛ. \v 11 Ne dékpeage ntó ɛnyú nnó démmyɛ mambele geŋwáge nyú gefɔɔ́ ɛyi dela débɔɔ́ fɔ́ ɛfwyale ne muú fɔ, défyɛge fɔ́ meno né depɔré bɔɔ́ abi chacha, ne ɛnyú ambɔɔ́ pyɛgé utɔɔ́ ɛbi upógé ɛnyú wyɛ ndɛre ɛsé dégaré mɛ ɛnyú. \v 12 Déké dépyɛmbɔ, bɔɔ́ abi álá áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ wɔ́, áchyɛge ɛnyú ɛnógé ne dégilé fɔ́ muú fɔ́ nnó achyɛge ɛnyú unó bi ulií ɛnyú. \s1 Genó ɛyi gepyɛ nyɛ gemɛge nnó Ata akerege fa mme \p \v 13 Aŋmɛ sé, ɛsé dékɛlege nnó ɛnyú dékaá wáwálé genó ɛyi gepyɛ nyɛ ne bɔɔ́ abi ágboó, nnó ɛ́kágé ɛnyú déla meshwɛmeshwɛ ɛké bɔɔ́ abi álá ánɛré fɔ́ metɔɔ́ nnó ágboge Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nyɛ ɛbwɔ́ ákwilé né negbo wɔ́. \v 14 Tɛ mbaá ɛsé dékamé nnó Jisɔs agbo ne akwilé né negbo, dékamé ntó nnó Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs ne ale gbo ákere né geŋwá ne ji. \p \v 15 Genó ɛyigé Ata Jisɔs jimbɔɔ́ agaré, geji ne ɛsé ntó dégarege ɛnyú nana, nnó né bií bi ji ake ashulege fa mme, ɛsé abi débɛɛ́ abɛ kpaá tɛ bií ɛbi mbɔ, débɔɔ́ fɔ́ mbɛ detuú ne ji ne bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji ne ale gbo. \v 16 Ata jimbɔɔ́ atanege nyɛ né mfaánebuú ashulege fa mme, akuú nyɛ bɔɔ́ ne meko metometo, bɔɔ́ áwuú nyɛ ntó meko mfwa makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ne meko mbá Ɛsɔwɔ. Bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras ne ale gbo ne abɔɔ́ nyɛ mbɛ akwilé né negbo. \v 17 Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ ɛbwɔ́ ako choncho ne ɛsé abi délu mbɔ abɛ nana detuú ne atɛ né mbaá ayi geko gelu, nnó débáné Ata ne débɛɛ́ ne ji tɛ kwyakwya. \v 18 Ndɛre ɛlúmbɔ, fyɛge atɛ metɔɔ́ né depɔ́ ɛtiré ɛsé déjɔ́ge mbɔ na. \c 5 \s1 Kpomege mmyɛ dégilé bií ɛbi Ata áchwɔɔ́ \p \v 1 Aŋmɛ sé, ngɛ sé ula bi ɛsé désame dégare ɛnyú gébé ɛyigé unó bina upyɛɛ́ nyɛ wɔ. \v 2 Ɛsé déjɔ́gé mbɔ néndé, ɛnyú ambɔɔ́ dékaá chaŋéné nnó bií bi Ata Jisɔs amage chwɔ́, uchwɔ nyɛ mbelepo wyɛ ndɛre ménjó achwɔɔ́ ne utuú. \v 3 Bɔɔ́ aké ájɔ́gé nyɛ nnó, “Yɛ́ndégenó gelú chaŋéné, ne yɛ́ ɛfwyale fɔ́ ɛpɔ́,” gébé ɛyigémbɔ ne depɔ déchɔge nyɛ ɛbwɔ́ wyɛ ndɛre nebyɛɛ́ nelɔɔ́ mendée. Ne yɛ́ muú ayi ákágé bo apɔ́. \v 4 Yɛ́mbɔ aŋmɛ sé, ɛnyú dépɔ fɔ́ né mmu gemua, getú ɛyigémbɔ bií bimbɔ uchwɔɔ́ fɔ́ ɛnyú mbelepo ndɛre ménjó. \v 5 Ɛnyú ako delú bɔɔ́ abi álu né geŋgbɔ ápyɛ unó bií gbɔɔ́. Ɛsé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ, depɔ fɔ́ bɔɔ́ abi álu né mmu gemua ápyɛ unó ɛké bɔɔ́ abi utuú ugilé ɛbwɔ́. \v 6 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛ́kágé ɛsé débɛlege gejya ɛké bɔɔ́ abi álá teé fɔ nnó Jisɔs amage kere nyɛ fa mme. Debɛ peé, dégilé bií bi Jisɔs akerege ne dégbarege mmyɛ sé. \v 7 Ɛlé ne utuú ne bɔɔ́ abɛlege gejya ne ɛlé ne utuú ntó ne bɔɔ́ anyuú mmɔɔ́ mámpyɛne ɛbwɔ́. \v 8 Yɛ́mbɔ ɛsé delu bɔɔ́ abi álu né gegbɔɔ́. Debɔ mamgbárege mmyɛ sé. Défyɛgé wyɛ metɔɔ́ ne Jisɔs, ne debɔge wyɛ gejeé ne atɛ aŋmɛ. Ɛwéna ɛbɛɛ́ nyɛ nkane genó ɛyi gekwerege nnó ɛ́kágé genó gepyɛ ɛsé wyɛ ndɛre gekúge ummyɛ gekwerege muú bee né ɛwɔme. Ne dénɛ́régé wyɛ metɔɔ́ ne Jisɔs nnó aferege nyɛ ɛsé né ɛfwyale gabo, ɛwéna ɛkwerege nyɛ ntó ɛsé ndɛre ɛla ummyɛ ɛwé muú bee akwerege né mekpo. \v 9 Ɛsɔwɔ ajyaá fɔ́ ɛsé nnó degɛ ɛfwyale ɛwé ji alɛrege nyɛ bɔɔ́ wɔ́. Ajyaá lé ɛsé nnó ji afere ɛsé né ɛfwyale gabo gétúgé genó ɛyigé Ata sé Jisɔs Kras apyɛɛ́. \v 10 Jisɔs agbo gétúgé ɛsé. Ji apyɛmbɔ nnó yɛ́ ɛsé debɛ abɛ, yɛ́ dégbo, bií bi ji achwɔgé ɛsé debɛ ne ji tɛ kwyakwya. \v 11 Ndɛre ɛlúmbɔ, fyɛge atɛ metɔɔ́, dépogé atɛ nnó défyɛ metɔɔ́ ne Jisɔs wyɛ ndɛre ɛnyú dépyɛ mɛ. \s1 Kwyakwya majyɛ ami Pɔl achyɛɛ́ \p \v 12 Áŋmɛ́ sé, dékpeage ɛnyú nnó défɛge bɔɔ́ abi apyɛ utɔɔ́ Ata Jisɔs cháŋéné né geluage nyú. Ɛbwɔ́ ne álu bɔɔ́ kpakpa nyú, ne ɛbwɔ́ ne áchyɛge ɛnyú majyɛ. \v 13 Chyɛge ɛbwɔ́ ɛnógé dɔɔ́, ne bɔgé ntó gejeé ne ɛbwɔ́ gétúgé utɔɔ́ bi ɛbwɔ́ apyɛɛ́. Bɛge nesɔ ne atɛ. \p \v 14 Áŋmɛ́ se, dékpeage ɛnyú nnó, dékpeage bɔɔ́ abi álá kɛlege mampyɛ utɔɔ́ nnó apyɛge matɔɔ́, fyɛge abi afɔɔ́ ɛfɔ metɔɔ́, póge abi álá pɔ́ ne ɛshyɛ, ne bɛge pere ne yɛ́ndémuú. \v 15 Sɛgé gébé nnó ɛ́kágé ntɛ fɔ́ ashuú ntɛ gabo, lɛrege ulɔɔ́ melu ne atɛ choncho ne bɔɔ́ ako. \p \v 16 Bɛge ne nechɔ́chɔ́ yɛ́ndégébé. \v 17 Nɛge wyɛ mmyɛ nnɛne. \v 18 Tamege wyɛ Ɛsɔwɔ né yɛ́ndégenó ɛyi gepyɛ ɛnyú. Gɛge genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege nnó ɛnyú abi dechome mmyɛ ne Kras Jisɔs dépyɛmbɔ. \p \v 19 Ɛkágé dépyɛ Mendoó Ukpea ɛlyaá mampyɛ utɔɔ́ bií né geluage nyú. \v 20 Débyage fɔ́ mekomejɔɔ́ ayi atane mbaá Ɛsɔwɔ. \v 21 Yɛ́mbɔ chɛrege yɛ́ndégenó cháŋéné mbɔgé nnó gelú genó gelɔ́gélɔ́, kamege ne geji. \v 22 Ne yɛ́ndégenó ɛyi gela gelɔme dékamege fɔ́ ne geji chacha. \s1 Pɔl anɛmmyɛ nnó ábelé geŋwáge bwɔ́ pópó \p \v 23 Nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ jimbɔ muú áchyɛ́ge nesɔ, ápyɛ ɛnyú débɛ bɔɔ́ ukpea ne nnó ápyɛ ɛnyú débele geŋwáge nyú geko pópó gefɔɔ́ ɛyigé muú álá ákagé shulé ɛnyú ndo kpaá tɛ bií bi Ata sé Jisɔs Kras akerege meso fa mme. \v 24 Ɛsɔwɔ muú akuú ɛnyú anyɛgémeno nnó apyɛɛ́ genó apyɛ geji. Ndɛre ɛlúmbɔ, ji apyɛ nyɛ nnó ɛnyú débɛ bɔɔ́ ukpea. \p \v 25 Aŋmɛ sé, nɛge ntó mmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé ɛsé. \p \v 26 Tamege atɛ aŋmɛ ako ne gejeé ndɛre bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \p \v 27 Nkpeage ɛnyú né mabɔ Ata Jisɔs nnó dékú ŋwɛ yina aŋmɛ ako awu. \p \v 28 Nnɛnemmyɛ nnó Ata sé Jisɔs Kras álɛ́régé ɛnyú galɔ́gálɔ́.