\id 1PE 611PEDENU.SFM Denya New Testament June 2009 \h I Pita \toc2 I Pita \toc3 1 Pta \toc1 Ŋwɛ mbɛ ayi Pita ásamé \mt2 Ŋwɛ mbɛ ayi \mt1 Pita \mt3 ásamé \c 1 \s1 Matame \p \v 1 Me Pita, ŋgbá Jisɔs Kras ne nsame ŋwɛ yina. Ntɔme ji ɛta nyú bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ajyaá, ɛnyú delú ndɛre aŋkɛɛ́ fa mme. Ɛnyú abi délaá tyatya déjwɔlege né mme Rom né gebagé mewaá Pɔntus, Galasiya, Kapadosia, Ɛsya ne abi ajwɔlege né Bɛtinya. \v 2 Ɛsɔwɔ ajya ɛnyú nnó débɛ baá bií wyɛ ndɛre ji abɔɔ́ mɛ mbɛ afɛré nnó ɛbɛɛ́ mbɔ. Ɛsɔwɔ apyɛmbɔ, ne Mendoó wuú ɛpyɛ ɛnyú delu bɔɔ́ ukpea nnó ɛnyú dewúge ne Jisɔs Kras. Manoó mií mámɛ́gé ɛnyú mmyɛ, máshwɔ́négé ɛnyú nnó débɛ́ pópó. Me nnɛnemmyɛ nnó Ɛsɔwɔ alɛré ɛnyú galɔ́gálɔ́ ne nesɔ gejamé gejamé. \f + \fr 1:2 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Né gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege menomenyɛɛ́ ne bɔɔ́ Isrɛli, Mosis asɛ manoó menya ayi awáné abɔɔ́ mbɛ ameé né geluɔge upɛ ne ameé bɔɔ́ né mmyɛ nnó ábɛ́ pópó. (Gɛ Ɛsɔ. 24:8)\f* \s1 Ɛfwyale ɛpyɛ nnó dégilé mambɔ geŋwá ɛyigé dénɛré metɔɔ́ wyɛɛ́ \p \v 3 Detame Ɛsɔwɔ, ji alu Ɛsɔwɔ ne Ntɛ Ata sé Jisɔs Kras. Gétúgé gejamégé galɔ́gálɔ́ ayi ji alɛrege ɛsé, ábyɛ́ ɛsé mambyɛ ayi mekɛ. Ne nana ɛsé dégilé ne matɔɔ́ se mako nnó tɛ ndɛre ji apyɛɛ́ Jisɔs Kras akwilé né negbo, meso gébé ji achyɛge nyɛ sé yɛ́ndé genó ɛyigé ji ányɛ́meno nnó achyɛge ɛsé. \v 4 Genó ɛyigé fɔ ɛyigé ɛsé dema nɛre matɔɔ́ wyɛɛ́ gelú nnó, ji Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ɛyigé sé gefwa. Ne gefwa ɛyigémbɔ, géchɔ́gé fɔ́, gepɔ ne deba ne gegboó fɔ́ manaá. Ɛsɔwɔ ábelé geji cháŋéné né mfaánebuú gétúgé ɛnyú. \v 5 Ɛnyú défyɛɛ́ wyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, getu ɛyigémbɔ ne ji ábáme ɛnyú né utó bií kpaá tɛ ji achyɛge nyɛ ɛnyú yɛndégenó ɛyigé ji ákwyɛɛ́ mɛ ábele agile nnó achyɛge bɔɔ́ bií abi ji áfere ɛbwɔ́ né ɛfwyale gabo né bií bi kwyakwya. \p \v 6 Né getú ɛyigémbɔ, bɛge wyɛɛ́ ne nechɔ́chɔ́, yɛ́ lé débɛɛ́ nyɛ ne mesome né mboó gébé gétúgé mmuameno ayi achwɔɔ́ nyɛ ɛta nyú matimati. \v 7 Mmuameno yina, alú lé nnó afwɔre mbɔgé ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ wáwálé. Gɛgé, yɛ́ gesege mabɔ ɛyigé ákuú nnó gul, genó ɛyi gekágé chɔɔ́, áfyɛɛ́ lé ji né mewɛ ne afwɔre mbɔgé alɔme. Mbɔntó ne metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛlú melɔ́mélɔ́ ɛpwɔ gul ne abɔ mamfwɔre ɛwú. Afwɔrege metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ, agɛgé nnó ɛtɛne cháŋéné Ɛsɔwɔ afɛge nyɛ ɛnyú, débɛ nyɛ ne ŋgɔ ne ɛnógé né bií bi Jisɔs Kras alɛrege nyɛ mmyɛ. \v 8 Ɛnyú dégbóo ne Jisɔs, yɛ́ lé ɛnyú dela délú daŋgɛ ji. Ne nana ayi ɛnyú déla dégɛne ji, défyɛɛ́ wyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji. Ɛwéna ɛpyɛnnó ɛnyú débɛɛ́ ne gekpɛkpɛgé nechɔ́chɔ́ ɛniné muú alá akágé garé fɔ́. \v 9 Ɛnyú déwyaá gefɔgé nechɔ́chɔ́ ɛnina gétúgé Ɛsɔwɔ áfere ɛnyu né ɛfwyale gabo ɛwena, ɛwe ɛlú genó ɛyi gépyɛɛ́ ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji nnó debɔ. \p \v 10 Bɔɔ́ ɛkpave Ɛsɔwɔ abɔ mɛ mbɛ, agaré galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ ákwyɛɛ́ mɛ ábelé ɛta nyú. Ne ákɛle cháŋéné nnó ákaá mechɔ ɛwéna ɛwe ɛtome ndɛre Ɛsɔwɔ áferege bɔɔ́ né ɛfwyale gabo. \v 11 Mendoó Kras ɛwé ɛlú bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ né mmyɛ ɛbɔ mbɛ ɛgaré ɛbwɔ́ gefɔgé ɛfwyale ɛwé Kras agɛne nyɛ ne ŋgɔ ayi ji abɔɔ́ nyɛ gébégé ɛfwyale ɛwéna ɛbyɛge. Ne ɛbwɔ́ ammyɛ nnó akaá gébé ɛyigé unó bina upyɛɛ́ nyɛ ne gefɔge muú ayi unó bina upyɛ nyɛ ne ji. \v 12 Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ bina akaá nnó utɔɔ́ bina ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ fɔ́ né galɔ́gálɔ́ ɛbwɔ́ ambɔɔ́, ápyɛɛ́ lé né galɔ́gálɔ́ nyú. Unó bi ɛbwɔ́ ágaré, ɛlé wyɛ ubi ne ágare abya melɔ́mélɔ́ ɛta ɛnyú. Ne ɛlé Mendoó Ukpea ɛwé Ɛsɔwɔ atɔme ɛtané né mfaánebuú ne ɛchyɛɛ́ ɛbwɔ́ utó ágare unó bina. Wyɛ lé unó bina ntó ne makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ákɛlege nnó ágɛ ndɛre upyɛɛ́. \s1 Bɛge bɔɔ́ ukpea \p \v 13 Ndɛre ɛlúmbɔ, kpomege mmyɛ mampyɛge genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege. Gbarege mmyɛ nyú cháŋéné né yɛ́ndé meti ne nɛrege wyɛ matɔɔ́ nyú mako né galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ɛnyú né bií bi Jisɔs Kras achwɔɔ́ lɛré nyɛ mmyɛ. \v 14 Wuúgé wyɛ ne Ntɛ nyú Ɛsɔwɔ, ne lyaágé ubobo unó bi ujigé ɛnyú matɔɔ́, ɛbi ɛnyú debɔ dépyɛɛ́ nya gébégé ɛnyú debɔ delu dankaá Ɛsɔwɔ. \v 15 Ɛsɔwɔ muú akuú ɛnyú nnó debɛ bɔɔ́ bií, alú muú ukpea, wyɛmbɔ ntó ne ɛnyú debɔɔ́ mambɛ bɔɔ́ ukpea né gepɔ́ge nyú geko. \v 16 Néndé ása né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, Ɛsɔwɔ aké, “Bɛge bɔɔ́ ukpea me mbɔɔ́ nlú muú ukpea.” \p \v 17 Ɛsɔwɔ muú deke dénɛnemmyɛ dékuú ji nnó Ntɛ ɛse, ji alú muú ayi apane mpa bɔɔ́ ako. Ji apane mpa ndɛre yɛ́ndémuú apyɛ unó, alɛrege fɔ́ aŋgya. Ndɛre ɛlúmbɔ, chyɛge wyɛ ji ɛnógé né ɛfɔ metɔɔ́ ndɛre débelege geŋwágé nyú geko fa mme ɛké aŋkɛɛ́. \v 18 Ɛnyú dékaá nnó gébégé Ɛsɔwɔ anamé gemɛge nyú, detané né gebyaŋkwɔgé gepɔ ɛyigé ukwene antɛ nyú álɛre ɛnyú, asɛ fɔ́ genó ɛyi géchɔ́ge ndɛre ŋka ne ana ɛnyú wɔ́. \v 19 Asɛ lé gechachage manoó Kras, ne aname gemɛge nyú. Kras alu ɛké ɛgɔŋme ɛwé ɛlá ɛpɔ́fɔ́ gechúchúle, ne gebá né mmyɛ. \v 20 Ɛsɔwɔ abɔ mɛ́ mbɛ, ajya Jisɔs gemɛge nnó ji akwyɛɛ́ mme yina. Ne ji apyɛ Jisɔs achwɔ fa mme né kwyakwya gébé ɛyigé na, nnó ágɛ ji né galɔ́gálɔ́ nyú. \v 21 Ne ɛlé gétúgé genó ɛyigé Kras yina apyɛ ne ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. Ɛsɔwɔ apyɛ Jisɔs akwilé né negbo, abelé ji né melú ɛnógé. Getú ɛyigémbɔ, ne ɛnyú dénɛré metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, ne dékaá chaŋéné nnó ápyɛɛ́ nyɛ yɛ́ndégenó ɛyigé ji ájɔɔ́. \p \v 22 Ɛnyú débɔ gejeé ɛyigé wáwálé ne atɛ nana néndé déwú ne genó ɛyi gelu wáwálé. Ndɛre ɛlúmbɔ, bɔgé gejeé gbɛne ne atɛ ne matɔɔ́ nyú mako. \v 23 Ɛlé mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi alu tɛ kwyakwya, álá akwɔrege ne Ɛsɔwɔ asɛlé ábyɛné ɛnyú mambyɛ yi mekɛ. Ndɛre ɛpyɛmbɔ, ɛnyú dela baá Ntɛ ayi álá gboó fɔ́, ɛpɔ́fɔ́ ayi agboó. \v 24 Asa né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Bɔɔ́ ako alú ɛké byaá mewaá. Ne geŋwá ɛyigé ɛbwɔ́ ányɛɛ́ gebɔ́ gelú ɛké ukoó bya unɔɔ́. Byaá mewaá uwaŋesegé, ukoó bwɔ́ udɛ ukwe mme. \v 25 Yɛ́mbɔ meko mejɔɔ́ Ɛsɔwɔ alu tɛ kwyakwya.” Ne meko yimbɔ ɛlé abya melɔ́mélɔ́ ayi ágare ɛnyú. \c 2 \s1 Ntaá ɛniné Ɛsɔwɔ ajyaá nelú nelɔ́nélɔ́ ɛta nyú abi délu bɔɔ́ ukpea \p \v 1 Ne tɛ mbaá Ɛsɔwɔ ábyɛné ɛnyú mambyɛ yi mekɛ, lyaáge yɛ́ndé gefɔ́gé gabo. Débyɔgé fɔ́ gebyɔ, débwɔlege fɔ́ démbwɔlé, défyɛge fɔ́ amɛ né unó bɔɔ́, ne déjɔ́gé fɔ́ mejɔɔ́ mebo ne atɛ. \v 2 Ɛnyú delu baá akɛ, shyaáge lé manyú nembɛ nelɔ́nélɔ́ ɛniné mendoó ɛchyɛge. Nembɛ ɛniné mbɔ, ɛlé menyɛɛ́ ayi mendoó ayi apyɛɛ́ nnó ɛnyú déwɛ́né né depɔré Ɛsɔwɔ kpaá tɛ dékwanege mambɔ unó bi ji áferé nyú né ɛfwyale gabo nnó débɔ. \v 3 Pyɛgé wyɛmbɔ, néndé ɛnyú ambɔɔ́ défwɔré mɛ dégɛ nnó, Ata alɔ́ melu. \p \v 4 Chwɔgé mbaá Ata, ji alú ɛké ntaá ɛniné nelu nebɛ. Ákwaá abɔ́ áshya ji nnó alɔme fɔ́, yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ ajya ji néndé, agɛ nnó ji alu melɔ́mélɔ́. \v 5 Ɛnyú ntó delú ɛké mataá ayi alú abɛ, Ɛsɔwɔ asɛlé ɛnyú mantɛne ɛcha upɛ wuú né mendoó, nnó ɛnyú debɛ́ ampyɛ upɛ ukpea abi achyɛɛ́ gemɛge ɛbwɔ́ mampyɛ upɛ ɛbi ukwané Ɛsɔwɔ metɔɔ́ gétúgé genó ɛyigé Jisɔs Kras apyɛɛ́. \v 6 Mbɔ ne ɛlú, néndé asa né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó Ɛsɔwɔ aké, “Gɛgé me mbele ntaá né melɔ Sayɔn, ntaá ɛniné na ne negbarege ɛkwɔɔ́ gepú. Me njya néní nelú nelɔ́nélɔ́. Ne yɛ́ndémuú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji, abɔɔ́ fɔ́ mekpo unɔɔ́.” \v 7 Ne ɛnyú abi défyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji, ntaá ɛniné na nélu nelɔ́nélɔ́ ɛta nyú yɛ́mbɔ né mbaá bɔɔ́ abi álá áfyɛɛ́ fɔ́ metɔɔ́ ne ji wɔ́, alu ɛta bwɔ́ ɛké, “Ntaá ɛníné ántɛné upú áshyaá nnó nelɔ́mé, wyɛ lé néní ne nelaá ntaá ɛníné ne gbare ɛkwɔ gepú.” \v 8 Asa ntó nnó, “Ji alú ntaá ɛníné bɔɔ́ ákpárége wyɛ ne ɛtaravɛ ɛwé ɛpyɛɛ́ bɔɔ́ akwene mfaá.” Bɔɔ́ ákpáré wyɛɛ́ néndé ɛbwɔ́ áshya manwú mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ne genó ɛyigé ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ gelú wyɛ ndɛre Ɛsɔwɔ ákwyɛ ábelé nnó ɛpyɛ ne ɛbwɔ́. \p \v 9 Yɛ́mbɔ ɛnyú delú bɔɔ́ ntoó ɛniné Ɛsɔwɔ ajyaá, ɛnyú delú ampyɛɛ́ upɛ abi apyɛɛ́ upɛ mfwa. Ɛnyú bɔɔ́ ntoné Ɛsɔwɔ ɛnyú delú bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ɛsɔwɔ ajya ɛnyú nnó dégarege bɔɔ́ né ukpɛkpɛ unó bi ji apyɛɛ́. Ɛlé ji ne aferé ɛnyú né mmu gemuá ne dékpɛne né gekpɛkpɛgé geŋgbɔ jií. \v 10 Mbɛ mbɛ ɛnyú dépɔ yɛ́ bɔɔ́ fɔ́ yɛ́mbɔ nana ɛnyú delú. Mbɛ mbɛ Ɛsɔwɔ agɛne fɔ́ ɛnyú meshwɛ, yɛ́mbɔ nana agɛne. \s1 Nogé ákpakpa melɔ \p \v 11 Aŋmɛ ba abi gejií, ɛnyú delú bɔɔ́ abi dékoóge fa mme koóge delú aŋkɛɛ́. Me nɛne ɛnyú mmyɛ nnó délyaá ubobo unó bi menyammyɛ ákɛlege ɛbi bɔɔ́ ágboó mampyɛge. Unó bina ne ummyɛɛ́ amu ne mandoó nyú. \v 12 Bɛge ne gepɔ gelɔ́gélɔ́ ne bɔɔ́ abi álá pɔ́ fɔ bɔɔ́ Jus nnó, yɛ́ ɛbwɔ́ aké ashulege ɛnyú ndo nnó dépyɛɛ́ gabo agɛne unó ulɔ́úlɔ́ ɛbi ɛnyú dépyɛɛ́. Deké dépyɛɛ́ mbɔ, né bií bi Ɛsɔwɔ áchwɔɔ́ gɛ bɔɔ́, ɛbwɔ́ afɛgé nyɛ ji gétúgé galɔ́gálɔ́ ayi ɛnyú dépyɛɛ́. \p \v 13 Shulegé mmyɛ nyú mme déwúgé ne ákpakpa ako abi ápɛlé ɛnyú, déké dépyɛɛ́ mbɔ dénogé Ɛsɔwɔ ne mfwa melɔ́ ndɛre muú ayi abɔɔ́ melɔ meko. Deké dépyɛɛ́ mbɔ dénógé Ɛsɔwɔ. \v 14 Yɛ́ ɛbɛ ɛlé bɔ gɔmena, wúgé ntó ne ɛbwɔ́ néndé muú kpaá melɔ ne atɔme ɛbwɔ́ nnó áchwɔ afyɛge bɔɔ́ abi apyɛɛ́ gabo né ubale ne nnó afɛge bɔɔ́ abi apyɛɛ́ galɔ́gálɔ́. \v 15 Pyɛgé wyɛmbɔ, nnó dégbɛge mano uŋkekene bɔɔ́, abi ajɔ́gé mejɔɔ́ ɛwé ɛbwɔ́ álá ákáge fɔ́ ula. Gɛgé galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ akɛlege nnó dépyɛge mbɔ. \v 16 Bɛge ndɛre bɔɔ́ abi álaá mmyɛmmyɛ bwɔ́. Ne ɛ́kágé déŋmage amu dépyɛge gabo gétúgé délaá mmyɛmmyɛ nyú. Yɛ́mbɔ bɛgé lé ndɛre baá défwɛ Ɛsɔwɔ. \v 17 Chyɛgé ɛnógé mbaá bɔɔ́ ako. Bɔgé gejeé ne atɛ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Bɛge ne ɛfɔ Ɛsɔwɔ, dénógé mfwa melɔ. \p \v 18 Ɛnyú baá défwɛ́, shulege mmyɛ nyú mme, déwúgé ne bɔɔ́ abi abɔɔ́ ɛnyú ne ɛnógé. Pyɛgé wyɛmbɔ ne bɔɔ́ abi asɛle depɔ pere alɔme melu ne ɛnyú chóncho ne, abi ábálege mmyɛ mampyɛ utɔɔ́ ne ɛbwɔ́. \v 19 Muú aké ateé Ɛsɔwɔ ne akóge metɔɔ́ ndɛre bɔɔ́ áchyɛɛ́ge ji ɛfwyale detú, metɔɔ́ ɛgɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne ji. \v 20 Muú abɔ fɔ́ nsa mbɔgé akogé metɔɔ́ né matule ayi átulege ji gétúgé ji apyɛɛ́ gyɛɛ́, yɛ́mbɔ muú apyɛgé genó ɛyigé gelú cho ne bɔɔ́ ápyɛ́ge ji aké áwuú ubalé ákogé metɔɔ́, Ɛsɔwɔ afɛɛ́ge ji. \p \v 21 Gɛgé ula bi Ɛsɔwɔ akuú ɛnyú mbɔ. Ne mbɔntó ne Kras agɛne ɛfwyale gétúgé ɛnyú ne alɛre ɛnyú ntó ndɛre debɔɔ́ mangɛne ɛfwyale ndɛre ji. \v 22 Asá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Kras apyɛ yɛ́ gabo fɔ́ wɔ́ ne, yɛ́ gebyɔ́ Ji abyɔ́ wɔ́.” \v 23 Yɛ́ gébégé ajuú ji mashyɛ né mmyɛ ji ashuú ɛbwɔ́ meko wɔ́. Ne yɛ́ gébégé apyɛ ji agɛne ɛfwyale ji achare fɔ́ yɛ́ nnó ashuge ɛbwɔ́ wɔ́. Yɛ́mbɔ achyɛ lé gemɛ jií mbaá Ɛsɔwɔ muú apané mpa cháŋéné. \v 24 Kras jimbɔ akpa gabo ɛse né menyammyɛ wuú né mfaá gekwa. Ji apyɛmbɔ nnó ɛsé debɛ ɛké bɔɔ́ abi ágboó ályaá gabo, ama ápeé ákpɛne né geŋwá ɛyi gelu cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ. Ne upa ɛbi afyɛɛ́ ji mmyɛ upyɛ ɛsé détoó. \v 25 Ɛnyú debɔ dekɛne tametame ɛké magɔŋme yɛ́mbɔ, nana dekere dékwɔlege membamé magɔŋme muú ábáme mandoó nyú. \c 3 \s1 Majyɛɛ́ mbaá ándée ne ánɔ \p \v 1 Wyɛmbɔ ntó ne ɛnyú andée anɔ debɔɔ́ mampyɛge. Shulegé mmyɛ ɛnyú mme déwúgé ne anɔ nyú. Yɛ́ lé ɛbwɔ́ abifɔ álá kɛlégé mánwúgé abya melɔ́mélɔ́, déké dépyɛmbɔ yɛ́ ɛnyú dela dékpea fɔ́ ɛbwɔ́ wɔ́, akágé kwɔré matɔɔ́ bwɔ́ akame ne Ɛsɔwɔ gétúgé gepɔge nyú, \v 2 ndɛre ágɛne ɛnyú dénógé Ɛsɔwɔ ne ndɛre geŋwáge nyú gela pɔ́ ne deba. \v 3 Ɛkágé ɛbwɔ́ ágɛne nnó ɛnyú delɔ ulɔɔ́ gétúgé unó ulɔ́ulɔ́ ɛbi ɛnyú défyɛɛ́ né mmyɛ ndɛre gefɔɔ́ ɛyige dékwyɛge manjwɛ álɔme, mboó unó ɛyi ɛjame ŋka, yɛ́ ɛbɛ́ lé mandée malɔ́málɔ́ ayi defyɛɛ́. \v 4 Ulɔɔ́ nyú ubɔ́ matané lé né gepɔ gelɔ́gélɔ́ ɛyigé ɛnyú dewyaá. Gefɔge ulɔɔ́ bina utanege né mmu metɔɔ́. Ubi ukwɔɔ́ fɔ́ ukoó ne upyɛɛ́ muú abɛɛ́ nyameé ne alɔme melu. Gɛ́ gefɔge ulɔɔ́ ɛbi ulɔme né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ dɔɔ́ na. \v 5 Gefɔgé ulɔɔ́ bina ne andée abi alú nya bɔɔ́ ukpea ánɛrege metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ áwyaá. Ne áwuú ne anɔɔ́ bwɔ́. \v 6 Mbɔntó ne Sara alu nya. Ji awuú nya ne menɔ wuú Abraham ne akuú ji nnó, “Ata wa.” Ɛnyú débɛɛ́ baá Sara mbɔgé deké dépyɛ genó ɛyigé gelú cho ne dela pɔ́ fɔ́ ne ɛfɔ metɔɔ́. \p \v 7 Wyɛmbɔ ntó ne ɛnyú anɔ, débɔ mampyɛgé. Bɛge ne gepɔ́ gelɔ́gélɔ́ ne andeé nyú, denógé ɛbwɔ́ néndé ɛbwɔ́ apɔ́ fɔ́ ne ɛshyɛ ɛké ɛnyú. Tégé nnó andée ntó áchónege nyɛ ne ɛnyú manyɛ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́, ɛyigé Ɛsɔwɔ achyɛgé nyɛ ɛnyú ako gétúgé ulɔɔ́ melu bií. Deké dépyɛɛ́ mbɔ Ɛsɔwɔ áwuú mmyɛmenɛne nyú. \s1 Majyɛ mbaá bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ndɛre ábɔɔ́ mambɛ ne bɔɔ́ abi álá ákágé Ɛsɔwɔ \p \v 8 Ne kwaykwya genó alú nnó ɛnyú ako, bɛge ne metɔɔ́ ɛma ne atɛ, dégɛne atɛ meshwɛ, dégbógé ne atɛ, délɛrege ulɔɔ́ melu ne atɛ ne shulege mmyɛ nyú mme. \v 9 Muú apyɛgé ɛnyú gabo, deshúgé fɔ́. Muú ashyɛge ɛnyú deshugé fɔ́. Nɛge ɛlé mmyɛ nnó Ɛsɔwɔ ájé ji néndé gɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akuú ɛnyú mbɔ nnó meso gébé Ɛsɔwɔ ájé ntó ɛnyú. \v 10 Pyɛgé wyɛmbɔ néndé asa né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Mbɔgé muú aké akɛlege manyɛ geŋwá gbɛne, anyɛ neki abɔ mangbare nenome nií, ajɔ́gé fɔ́ gabo, abyɔgé fɔ́ gebyɔ, \v 11 alyaá gepɔ gebogebo, abɛ lé ne gepɔ gelɔ́gélɔ́ ne ammyɛ mambɛ nesɔ ne atɛ bɔ́. \v 12 Néndé Ata agɛné bɔɔ́ abi álu cho ne awuú mmyɛmenɛne ɛbwɔ́. Yɛ́mbɔ ji abí ushu bií mbaá bɔɔ́ abi apyɛ gabo.” \p \v 13 Mbɔgé ɛnyú dékpane gechyɛɛ́ mampyɛge unó ulɔ́úlɔ́ bina, yɛ́ muú fɔ́ ayi apyɛɛ́ ɛnyú gabo apɔ́. \v 14 Ne yɛ́ ɛbɛ́lé nnó degɛne ɛfwyale gétúgé dépyɛɛ́ genó ɛyi gelú cho, Ɛsɔwɔ ajéle ɛnyú. Défɔ́gé fɔ́ bɔɔ́ abi ammyɛɛ́ amu ne ɛnyú, ne dekamege fɔ́ afyɛ ɛnyú ɛfɔ metɔɔ́. \v 15 Yɛ́mbɔ, né mmu matɔɔ́ nyú, nógé Kras ndɛre Ata ne kpomege mmyɛ yɛ́ndégébé manshuú meko mbaá yɛ́ndémuú ayi akelege nnó ɛnyú degare ula bi ɛnyú dénɛré metɔɔ́ ne Kras. Shuge ji meko pere ne ɛ́nógé \v 16 Ne yɛ́ndégébé, pyɛgé unó bi matɔɔ́ nyú agarege ɛnyú nnó úlú cho, nnó bɔɔ́ áké ájɔ́gé gabo ne ɛnyú ágɛgé gepɔ gelɔ́gélɔ́ ɛyigé ɛnyú bɔɔ́ Kras déwya, mekpo unɔɔ́ ɛgbare ɛbwɔ́. \v 17 Néndé ɛlɔ nnó ɛnyú dégɛne ɛfwyale gétúgé galɔ́gálɔ́ ayi ɛnyú dépyɛɛ́ mbɔgé nnó mbɔ ne Ɛsɔwɔ akɛlege, ɛpwɔ nnó dégɛne ɛfwyale gétúgé gabo ayi ɛnyú dépyɛɛ́. \v 18 Mbɔntó ne Kras agɛne ɛfwyale agboó gétúgé gabo sé. Ji agbo dama ne ámage gbo sé. Ji alu muú melɔ́mélɔ́ yɛ́mbɔ agbo gétúgé bɔɔ́ abo, nnó, apyɛ ɛsé dekere meso mbaá Ɛsɔwɔ. Bɔɔ́ áwá ji agbo né menyammyɛ, yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ apyɛ mendoó wuú ɛlú mebɛ. \v 19 Ɛlé né Mendoó wuú ɛwena ne ji ajyɛ né mbaá ayi mandoó áwu bɔɔ́ abi álú né gepúge denɔ agaré abya melɔ́mélɔ́. \f + \fr 3:19 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Bɔɔ́ abifɔ áfɛré nnó mandoó yina átɛne mbaá makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ayi ályaá malu utɔɔ́ bwɔ́, ɛla ɛpɔ́ mbɔ wɔ́ ɛlé ayi aló nchyɛ, ɛpɔ́fɔ́ ayi bɔɔ́. Ne mejɔɔ́ bɔɔ́ Grek gechuú ɛyigé na gekáge tɛne mbaá mandoó bɔɔ́ abi ágboó mɛ, aló nchyɛ, yɛ́ aló.\f* \v 20 Mandóo yina ɛlé ayi bɔɔ́ abi abɔ álá wuú nya ne Ɛsɔwɔ gébégé Nowa áchomé ɛ́kpe wɔ́. Gébégé Nowa achome ɛ́kpe, Ɛsɔwɔ ako metɔɔ́ agile nnó ɛbwɔ́ alyaá gabo, yɛ́mbɔ wyɛ ɛlé mbeé bɔ́ aneé ne apome negbone ŋgbannyi. \v 21 Ŋgbannyi yimbɔ, alú ɛké manaá Ɛsɔwɔ ami áwyaá ɛnyú, nana Ɛsɔwɔ aferege ɛnyú né gabo. Manaá Ɛsɔwɔ ami áwyaá mbɔ ɛse, mapɔ́ fɔ́ nnó mafere ɛsé deba né mmyɛ. Malu lé genó ɛyigé ɛsé désɛle dékpane Ɛsɔwɔ geka nnó áshwɔne matɔɔ́ sé débɛ pópó. Manaá mina ne mapyɛɛ́ nnó Ɛsɔwɔ áferé ɛnyú né ɛfwyale gabo gétúgé Jisɔs Kras akwilé né negbo. \v 22 Ji akwilege né negbo afɛ né mfaánebuú, ajwɔle né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ́ Ɛsɔwɔ. Ji ne abɔɔ́ makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ako chónchó ne mandoó ayi fɔ́ ako ayi awyaá ufɔɔ́ uto choncho ne ákwaá áwuú lé ne Ji. \c 4 \s1 Muú aké akwɔlege Kras geŋwá jií gekwɔrege \p \v 1 Dékaá nnó Kras agɛ ɛfwyale né menyammyɛ, ndɛre ɛlúmbɔ, ɛnyú ntó bɛge ne gefɔgé metɔɔ́ ɛwé ji abɔ awya, dekpome mmyɛ mangɛ́ ntó ɛfwyale ndɛre ji agɛne. Néndé muú aké agɛne ɛfwyale ji alyage gabo. \v 2 Mbɔgé ji apyɛ́ge mbɔ ndɛre abɛlege fa mme apyɛɛ́ sé unó bi ugɔɔ́ akwaá metɔɔ́, apyɛɛ́ lé ɛbi Ɛsɔwɔ akɛlege. \v 3 Ɛnyú déchɔɔ́ nya gébé dɔɔ́ mampyɛ unó bi bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ápyɛɛ́. Gébé ɛyigé ɛnyú dechɔɔ́ mbɔ gékwáné. Ɛnyú debɔ́ déwyaá geboboge geŋwá, mmwɔ́lé mámpyɛ́gé ubobo unó, déjyɛɛ́ mapaá, denyuú mmɔɔ́ mapyɛne ɛnyú, dékwene ɛké manya, ne debɔ́ denógé aló uka, unó bi Ɛsɔwɔ ashyaá nnó muú apyɛgé fɔ́. \v 4 Ne bɔɔ́ abi álá kágé Ɛsɔwɔ álá ne dembyɔ ndɛre ɛnyú dela dechome sé mbwa ne ɛbwɔ́ né uboubo unó bi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́. Getú ɛyigémbɔ, ajɔ́gé mejɔɔ́ mebomebo ne ɛnyú. \v 5 Yɛ́mbɔ ɛbwɔ́ átɛ́nege nyɛ né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, muú ákpomé mmyɛ mampa mpa bɔɔ́ ako, abi ágboó ne abi álú abɛ, ágaré ndɛre ɛbwɔ́ ápyɛ ne geŋwáge ɛbwɔ́ fa mme. \v 6 Gɛ ula bí ábɔ agare abya melɔ́mélɔ́ yɛ́ mbaá bɔɔ́ abi ágboó mbɔ. Ɛsɔwɔ asɔ mɛ mpa bwɔ́ nnó ágbo ndɛre yɛ́ndémuú ágboó fa mme. Ágaré ntó ɛbwɔ́ abya melɔ́mélɔ́ yina nnó yɛ́ lé ɛbwɔ́ ágboó né menyammyɛ, mandoó bwɔ́ ábɔ́ geŋwáge ɛké Ɛsɔwɔ. \s1 Yɛ́ndémuú agbaré ɛchyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛ ji cháŋéné \p \v 7 Gébé ɛyigé yɛ́ndégenó fa mme gebyɛɛ́, géla kwɔ́kwɔ́lé. Getú ɛyigémbɔ gbarege mmyɛ nyú débɛ peé nnó dékpome mmyɛ manɛnemmyɛ cháŋéné. \v 8 Ne menɔ genó ayi nkɛlege nnó ɛnyú dépyɛ alú nnó, bɔge gejeé ne atɛ aŋmɛ néndé gejeé gekwerege gabo gejamegejame. \v 9 Atɛ aŋmɛ áchwɔ́gé né upú nyú, nɛgé ɛbwɔ́, déjɔ́gé fɔ́ nnó mechɔ ɛwé ɛwuú dɔɔ́. \v 10 Ɛsɔwɔ awyaá ufɔɔ́ ufɔɔ́ ɛchyɛ, ne achyɛgé yɛ́ndémuú sé gefɔgé ɛchyɛ ɛwuú nnó agbaré chaŋéné. Ne ndɛre bɔɔ́ abi ágbárege ɛchyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛbwɔ́ cháŋéné yɛ́ndémuú nyú asɛ gefɔgé ɛchyɛ ɛwuú ɛwémbɔ apoógé atɛ aŋmɛ abifɔ. \v 11 Yɛ́ndémuú ayi agarege mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, agarege lé mekomejɔɔ́ ayi atane mbaá Ɛsɔwɔ. Yɛ́ndémuú ayi apyɛ genó ɛyi gepoge atɛ aŋmɛ, apyɛgé ne utó bi Ɛsɔwɔ achyɛge ji nnó bɔɔ́ áchyɛge Ɛsɔwɔ ŋgɔ né yɛ́ndégenó ɛyi dépyɛɛ́ gétúgé genó ɛyi Jisɔs Kras apyɛɛ́. Ŋgɔ ne utó ubɛ ne ji tɛ kwyakwya ne kwyakwya Amɛn. \s1 Gɛgé ɛfwyale ndɛre bɔɔ́ Ɛsɔwɔ \p \v 12 Aŋmɛ ba, abi gejeé, débɛgé fɔ́ ne dembyɔ gétúgé ɛfwyale mesɔ́mesɔ́ ɛwé ɛnyú dégɛné. Ɛwú ɛchwɔɔ́ mbɔ lé nnó ɛfwɔre matɔɔ́ ɛnyú. Défɛrégé fɔ́ nnó lé genó ɛyi gela gebɔɔ́ fɔ́ mampyɛ wɔ́. \v 13 Bɛge lé ne nechɔ́chɔ́ nnó ɛnyú ntó dégɛne ɛfwyale wyɛ ndɛre Kras agɛné nnó débɛ ne nechɔ́chɔ́ dɔɔ́ gébégé Kras akerege fa ne mme manlɛré uto bií ɛbi upwɔɔ́ amu. \v 14 Bɔɔ́ aké ajɔ́gé depɔ debo ne ɛnyú gétúgé ɛnyú delu aŋkwɔle Jisɔs Kras, bɛge lé ne metɔɔ́ megɔmegɔ néndé ɛwémbɔ ɛlɛre nnó Mendoó Ɛsɔwɔ ɛwé ɛpwɔɔ́ amu ɛlú ne ɛnyú. \v 15 Yɛ́mbɔ ɛkágé muú nyú agɛne ɛfwyale gétúgé awane bɔɔ́, yɛ́ nnó alú menjó, yɛ́ nnó apyɛ depɔ debodebo ne yɛ́ nnó akpɛne né depɔ ɛtí dela pɔ fɔ́ ɛtií. \v 16 Mbɔgé muú nyú aké agɛne ɛfwyale gétúgé alu meŋkwɔle Kras, ɛkágé abɛ ne mekpo unɔɔ́. Atamege lé Ɛsɔwɔ gétúgé bɔɔ́ akuú ji nnó, “Muú Kras.” \p \v 17 Néndé gébé gekwɔne ɛyigé Ɛsɔwɔ apane mpa. Mpa yina alɔɔ́ ne bɔɔ́ ula gepu bií. Ne mbɔgé nnó Ɛsɔwɔ alɔɔ́ mpa ne ɛsé, ɛbyɛnnó ɛbálege nyɛ mmyɛ ne bɔɔ́ abi álá wuú fɔ́ abya melɔ́mélɔ́ ayi atané mbaá Ɛsɔwɔ. \v 18 Wyɛ ndɛre ásámé né muú ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Mbɔgé nnó ɛpɔ́fɔ́ kɔ́kɔ́gé nnó bɔɔ́ abi álú cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ átane né ɛfwyale gabo, ɛbɛɛ́ mbɔ nyɛ nnó ne bɔɔ́ abi álá kɛlegé manwú mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ abi ápyɛɛ́ gabo?” \v 19 Ne getú ɛyigémbɔ, bɔɔ́ abi ágɛne ɛfwyale ndɛre Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ nnó ɛbɛ ájyɛ wyɛ mbɛ mampyɛgé galɔ́gálɔ́ ne atɛ. Wyɛ né meti ɛwémbɔ, áchyɛgé gemɛge ɛbwɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ muú akwyɛ ɛbwɔ́. Ji anyɛ́gémeno mampyɛ genó, apyɛɛ́ geji. \c 5 \s1 Majyɛɛ́ mbaá ákpakpa melɔ ne njyɛ́ usa né ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ \p \v 1 Nkɛlege manchyɛ ɛnyú majyɛɛ́ ndɛre ákpakpa ábɛɛ́ né ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Me nlú ntɛ muú kpaá ndɛre ɛnyú ne muú ayi akpane amɛ agɛne ndɛre Kras agɛné ɛfwyale agboó. Me ntó nlú muú ama ayi Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ji utó Kras, ɛbi ji apyɛ nyɛ bɔɔ́ ágɛ. \v 2 Pɛge bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ áfyɛɛ́ ɛnyú né amú cháŋéné. Ɛbwɔ́ alú ɛké magɔŋme Ɛsɔwɔ. Dépɛgé fɔ́ ɛbwɔ́ ndɛre bɔɔ́ abi ákpeage ɛbwɔ́ kpeage. Pɛ́gé ɛbwɔ́ ndɛre bɔɔ́ abi awyaá metɔɔ́ mampyɛ utɔɔ́ bwɔ́. Dépyɛgé fɔ́ ndɛre bɔɔ́ abi awyaá mmwɔlé mambɔge nsa. Pɛge lé ndɛre bɔɔ́ abi abɔɔ́ gejií mampyɛ utɔɔ́ ɛbwɔ́. \v 3 Déŋmɛrégé fɔ́ bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ áfyɛɛ́ né amu nyú mekpó mme. Lɛrege lé ɛbwɔ́ gepɔ ɛyigé ɛbwɔ́ ákage mankwɔle. \v 4 Déke depyɛmbɔ, gébégé Kras muú alú ɛké mfwa ámbamé magɔŋme achwɔge, apyɛɛ́ nyɛ débɔ ŋgɔ ndɛre nsa ne ŋgɔ yina agboó fɔ́ gelu. \p \v 5 Ɛnyú njyɛ usa ne ansɔ andeé, wyɛmbɔ ntó ne ɛbɔɔ́ mambɛ ne ɛnyú. Nógé ákpakpa nyú né machomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne shulege mmyɛ nyú mme mbaá atɛ aŋmɛ. Pyɛ́gé gepɔ ɛyigé na geba ɛnyú mmyɛ yɛ́ndégébé néndé asá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ɛsɔwɔ áshyá yɛ́ndégenó ɛyigé bɔɔ́ abi ábwɛge mmyɛ ákɛlege mampyɛ yɛ́mbɔ, alɛrege galɔ́gálɔ́ wuú mbaá bɔɔ́ abi ashulege mmyɛ ɛbwɔ́ mme.” \v 6 Ndɛre ɛlúmbɔ, shulege mmyɛ nyú mme né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ muú awyaá utó bi upwɔɔ́ amu, nnó gébé jií gekwɔnege abwɛɛ́ ɛnyú dékwɔ ŋgɔ. \v 7 Yɛ́ndégenó ɛyi gechyɛge ɛnyú ɛfwyale fyɛgé geji né amu Ɛsɔwɔ néndé, ji ateé ɛnyú yɛ́ndégébé. \p \v 8 Gbarege mmyɛ nyú cháŋéné, dekpome mmyɛ. Danchɔmeló muú mawame ɛnyú, akɛne mbɔ agyage meno fuú ɛké genyanya ɛyi geweége, akɛlege muú ayi ji anyɛɛ́. \v 9 Tɛnege ukɔlɔ ne ji, fyɛ́ge wyɛ lé metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ dépɛ́régé uka mme. Kaáge nnó ɛlé wyɛ géfɔ́gé ɛfwyale ɛwéna ne aŋmɛ nyú né mme meko ágɛ́ne. \v 10 Ɛfwyale ɛwé ɛnyú dégɛne nyɛ ɛbɛ́ lé né mboó gébé ne ɛfwyale ɛwémbɔ ɛbyɛgé Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ apyɛɛ́ ɛnyú dékere né amu ɛnyú détɛ́né ne apyɛɛ́ ɛnyú débɔ ɛshyɛ. Ne ji Ɛsɔwɔ muú alɛrege bɔɔ́ galɔ́gálɔ́ matimati ne akuú ɛnyú nnó dechome mmyɛ ne Kras nnó debɔ ŋgɔ wuú ayi álá abyɛɛ́ fɔ́. \v 11 Uto uko úlú ne ji tɛ kwyakwya ne kwyakwya. Amɛn. \s1 Kwyakwya matame \p \v 12 Meŋmɛ se Silas ne apoó me nsamé maá mboó ŋwɛ yina. Ji alú muú ayi nnɛre metɔɔ́ ne ji. Nsá ɛnyú ukɛkɛ unó bina nnó nfyɛɛ́ ɛnyú ɛshyɛ ne nnó ngare ɛnyú nnó unó bimbɔ ne úlú galɔ́gálɔ́ Ɛsɔwɔ ayi wáwálé. Tɛnege ne ɛshyɛ né unó bina. \p \v 13 Bɔɔ́ ɛchomele Ɛsɔwɔ né Babilɔn abi Ɛsɔwɔ ajya ntó, alɔɔ́ ɛnyú matame. Makɔs maá wa né ɛgbe ɛwé Ɛsɔwɔ alɔɔ́ ntó ɛnyú matame. \v 14 Támegege atɛ aŋmɛ ne gejeé ndɛre bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Nnɛnemmyɛ nnó nesɔ né Ɛsɔwɔ nebɛ ne ɛnyú ako abi dechome mmyɛ ne Kras.