\id 1CO 471CODENU.SFM Denya New Testament June 2009 \h I Kɔrɛnt \toc2 I Kɔrɛnt \toc3 1 Kɔr \toc1 Ŋwɛ mbɛ ayi Pɔl ásamé mbaá ɛchomele bɔɔ́ Kras né Kɔrɛnt \mt2 Ŋwɛ mbɛ ayi Pɔl ásamé mbaá ɛchomele bɔɔ́ Kras né \mt1 Kɔrɛnt \c 1 \s1 Pɔl atamege bɔɔ́ Jisɔs né melɔ Kɔrɛnt \p \v 1 Me Pɔl ne meŋmɛ sé Sɔstɛnis ne désamé ŋwɛ ayina. Ɛsɔwɔ akú me ndɛre ji akɛ́lege nnó me mbɛ ŋgbá Kras Jisɔs. \p \v 2 Detɔme ŋwɛ ayina ɛta ɛnyú ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs né Kɔrɛnt. Ɛnyú ako abi Ɛsɔwɔ akuú nnó débɛ́ bɔɔ́ bií, apyɛ mɛ́ ɛnyú déla bɔɔ́ ukpea ndɛre déchome mmyɛ ne Kras Jisɔs. Wyɛmbɔ ntó ne ji apyɛɛ́ chóncho ne bɔɔ́ ako abi álú yɛ́ndé mbaá ánógé Ata ɛsé Jisɔs Kras. Ji alú Ata awese ne awu bwɔ́. \p \v 3 Ɛse dénɛnemmyɛ nnó Ntɛ sé Ɛsɔwɔ ne Ata Jisɔs Kras álɛ́régé ɛnyú galɔ́gálɔ́, ne ápyɛ ɛnyú débɛ́ ne nesɔ. \s1 Bɔɔ́ Kras áwyaá mejeé ndɛre áchome mmyɛ ne ji \p \v 4 Ne yɛ́ndégébé me nké nnɛnemmyɛ gétúgé ɛnyú, ntamege Ɛsɔwɔ muú me nnógé néndé alɛre ɛnyú galɔ́gálɔ́ wuú ndɛre dechomé mmyɛ ne Kras Jisɔs. \v 5 Ɛlé gétú ji ne Ɛsɔwɔ ajélé ɛnyú né mati mako, apyɛ ɛnyú débɔ́ deŋgáré mejɔɔ́ matimatí ne nnó dékágé ntó depɔ ɛtií matimati. \v 6 Ɛwéna ɛlɛré nnó abya melɔ́mélɔ́ Kras ayi Me ngaré ɛnyú akpɛ ɛnyú mmyɛ wáwálé. \v 7 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛnyú déwya mɛ́ yɛ́ndé ɛchyɛ ɛwé Mendoó Ukpea ɛchyɛgé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ndɛre débelé amɛ meti dégilé nnó dégɛ Ata Jisɔs Kras sé akéré meso fa mme. \v 8 Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ ntó ɛnyú détɛné chánchá tɛ́ kwyakwya, ne muú fɔ ashúlégé fɔ́ ɛnyú ndo né bií bí Ata sé Jisɔs Kras akérege fa mme nnó ɛnyú dépyɛ gyɛɛ́. \v 9 Ɛsɔwɔ muú ajɔ́gé genó apyɛ́ɛ, ɛlé ji ne akuú ɛnyú nnó décho mbwa ne Maá wuú Jisɔs Kras ayi alú Ata ɛsé. \s1 Aŋgya ákpɛ né ɛchomele bɔɔ́ Kras \p \v 10 Aŋmɛ́ ba, nnɛne ɛnyú mmyɛ né mabɔ Ata sé Jisɔs Kras nnó déwamégé sé, bɛ́ge meko ama. Débɛgé mbɔ, aŋgya abɛɛ́ fɔ́ né metɔɔ́ metɔɔ́ nyú. Bɛ́ge chónchó ne atɛ, né ufɛ́ré nyú ne metɔɔ́ ɛma. \v 11 Njɔ́gé mbɔ néndé, bɔɔ́ fɔ́ né gepúgé Kleo ágaré me nnó ɛnyú déwamege ne atɛ. \v 12 Genó ɛyigé njɔ́gé mbɔ gélú nnó, bɔɔ́ abifɔ ájɔ́gé áké ɛbwɔ́ álú bɔɔ́ Pɔl, abifɔ áké ɛbwɔ́ álú bɔɔ́ Apolos, abifɔ áké ɛbwɔ́ álú bɔɔ́ Sɛfas, ne abifɔ ntó áké ɛbwɔ́ álú bɔɔ́ Kras. \v 13 Ɛnyú dékaré Kras malumalu, ɛlɔ́ mbɔ? Nnó me Pɔl ne áwɔmé né gekwa gétúgé ɛnyú? Wa áwyaá ɛnyú manaá Ɛsɔwɔ né mabɔ ma? \p \v 14 Ntamege Ɛsɔwɔ nnó, né gelúage ɛnyú yɛɛ́ muú ayi cha ayi nwyaá ji manaá Ɛsɔwɔ apɔ́, ɛkosé Kripus ɛbwɔ́ ne Gayɔs. \v 15 Ne muú nyú fɔ akaágé jɔɔ́ nnó me nwyaá ji manaá Ɛsɔwɔ né mabɔ ma. \v 16 (Ɛh mente, nnó nwyaá ntó Stɛfanas manaá Ɛsɔwɔ ne bɔɔ́ abi alu né gepú jií, nfɛré nnó me mma nwyaá sé muú ayichá manaá Ɛsɔwɔ wɔ́ ɛkosé bina) \v 17 Jisɔs Kras atɔ́ fɔ́ me nnó nchwɔ́ nwyágé bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ wɔ́, atɔ́ lé me nnó nchwɔ́ ngárégé bɔɔ́ abya melɔ́mélɔ́. Nchwɔ́ fɔ́ mankwáné denyaré mejɔɔ́ né deŋgá ɛta ngárége bɔɔ́ wɔ́. Mbɔ́ mpyɛ mbɔ, mbɔ abya melɔ́mélɔ́ ayi agarege ndɛre Jisɔs agboó ne gekwa abɛɛ́ sé ne uto ne me mpyɛ́ fɔ́ mbɔ wɔ́. \s1 Kras ne alú uto ne déŋgáré Ɛsɔwɔ \p \v 18 Bɔɔ́ abi ánomé mme detu, ásɛ nnó abya melɔ́mélɔ́ yina, ayi ɛsé dégárege ndɛre Jisɔs agboó né gekwa alu geŋkekenégé genó. Yɛ́mbɔ né ɛsé abi Ɛsɔwɔ áwénege gemɛ́ge sé, dékaá nnó alú lé uto Ɛsɔwɔ. \v 19 Genó ɛyigé njɔɔ́ mbɔ, mbɔ ne ásamé ntó mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó Ɛsɔwɔ aké, “Me mpyɛ nyɛ defɔré bɔɔ́ deŋgá dénó mme detú, ne mmpyɛ nyɛ anɔ denyaré mejɔɔ́ bɔɔ́ abi ákaá dɔɔ́ akwé tametame.” \p \v 20 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛbɛ́ɛ nyɛ nnó ne bɔɔ́ deŋgá? Ɛbɛ́ɛ nyɛ nnó ne abi akaá ŋwɛ? Ɛbɛ́ɛ nyɛ nnó ne bɔɔ́ abi ákaá denyaré mejɔɔ́? Mbɔ ne Ɛsɔwɔ apyɛ deŋgáré bɔɔ́ mme délá ukeŋkéné unó. \v 21 Ɛsɔwɔ asɛ deŋgá ɛtií, apyɛ nnó ɛbɛ́gé fɔ́ kɔkɔge mbaá bɔɔ́ mme nnó akaá ji né deŋga ɛtiré bwɔ́. Yɛ́mbɔ, asɛ abya melɔ́mélɔ́ ayi ɛsé dégárege, ayi bɔɔ́ ásɛlé nnó alú gekeŋkénégé genó, áwéné gemɛ́ge bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji. \v 22 Bɔɔ́ Jus ákɛ́lege mangɛ́ lé ufélekpá ne ákame nnó genó ɛyigé muú ajɔ́ge gelu wáwálé. Abi bɔɔ́ Grek ákɛ́lege mangɛ lé deŋgá ne ákame nnó genó ɛyigé déjɔ́ge gelu wáwálé. \v 23 Ɛsé dégárege lé ndɛre áwɔmé né gekwa Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa. Abya yina ne apyɛɛ́ matɔɔ́ anywɔ́nege bɔɔ́ Jus né mmu ne bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ásɛle nnó álú lé gekeŋkénégé genó. \v 24 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ Jus abifɔ, ne bɔɔ́ Grek, abi Ɛsɔwɔ ákuú nnó ábɛ́ bɔɔ́ bií, ákaá nnó Kras alu uto Ɛsɔwɔ ne deŋgáré Ɛsɔwɔ. \v 25 Unó Ɛsɔwɔ ɛbi akwaá áfɛré nnó úlú lé ukeŋkéné unó, déŋgá délú wyɛ dépwɔ déŋgáré bwɔ́. Ne unó Ɛsɔwɔ ɛbi akwaá ásɛlé ntó nnó úlú jɔɔ́, uwyaá ɛshyɛ upwɔ ɛshyɛ ɛwé bwɔ́. \p \v 26 Aŋmɛ́ ba, tégé nkane ɛnyú débɔ́ délú gébégé Ɛsɔwɔ ákuú ɛnyú nnó débɛ́ bɔɔ́ bií. Né amɛ́ gejamégé bɔɔ́, ásɛlé nnó ɛnyú dépɔ́ fɔ́ ne genó ɛyigé ɛbwɔ́ ákaá nnó ɛlé deŋgá, gejamégé ɛnyú débɔ́ depɔ́ anɔɔ́ bɔɔ́, ne gejamégé ɛnyú détané fɔ́ né mala upú kpakpa wɔ́. \v 27 Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ ajyá bɔɔ́ abi bɔɔ́ mme áfɛré nnó álú ukeŋkéné bɔɔ́ nnó mekpo unɔ́ɔ ɛgbáré bɔɔ́ deŋgá. Ne ajya ntó bɔɔ́ abi bɔɔ́ mme afɛré nnó aŋeá gemɛ wɔ́, nnó mekpo unɔ́ɔ ɛgbáré anɔɔ́ bɔɔ́. \v 28 Bɔɔ́ abi álá atané né mala upú kpakpa wɔ́, abi bɔɔ́ mme ábyaá, ɛbwɔ́ abi bɔɔ́ mme ásɛlé nnó aŋeá gemɛ wɔ́, ɛbwɔ́ ne Ɛsɔwɔ ajyaá nnó ábɛ́ bɔɔ́ bií. Ɛsɔwɔ apyɛmbɔ nnó, atyaá unó bi bɔɔ́ mme afɛré nnó uŋeá gemɛ. \v 29 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ muú ayi akáge do ɛbwɔ ɛwɔ́mé né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ nnó, Ɛsɔwɔ ajyá me gétúgé me nŋea gemɛ ápɔ́. \v 30 Ngba, ɛwɔ́mé mendóo ɛpɔ́, ɛlé Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ ne apyɛ nnó ɛnyú dechó mmyɛ ne Kras Jisɔs. Jisɔs yina ne alú deŋgá ɛtiré Ɛsɔwɔ. Ji apyɛ ɛsé delú cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, apyɛ ntó ɛsé delá bɔɔ́ ukpea Ɛsɔwɔ, ne awené gemɛ́gé sé né yɛ́ndé gabo. \v 31 Ndɛre ɛlúmbɔ, dépyɛ́ ndɛre ásamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ, nnó “Muú aké adóo ɛbwɔ ɛwɔ́mé, ádoógé gétúgé genó ɛyigé Ata Ɛsɔwɔ apyɛ.” \c 2 \s1 Pɔl agárege abya ayi Kras agboó né gekwa \p \v 1 Aŋmɛ́ ba, gébégé me nchwɔ́ nyá ɛta nyú, mangaré mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ nkpá fɔ́ anɔɔ́ denya ne deŋgá ɛta ne ngárege ɛnyú mekomejɔɔ́ yimbɔ wɔ́. \v 2 Ndɛre mbɔ́ nlú ne ɛnyú, njɔɔ́ né metɔɔ́ wa nnó, mpyɛ sé genó ɛyigé cha ɛkosé mangaré abya Jisɔs Kras ne nkane agboó né gekwa. \v 3 Nchwɔ́ ɛta nyú ne gepwa né mmyɛ, nweré jaja ne ɛfɔ metɔɔ́. \v 4 Mejɔɔ́ ɛwé me njɔɔ́, ne unó bi me nlɛré ɛnyú, ulɛré fɔ́ nnó me nwyaá anɔɔ́ denya ne deŋgáré mejɔɔ́ mampyɛ ɛnyú dékámé ne genó ɛyigé me njɔɔ́ wɔ́. Yɛ́mbɔ ɛlé uto Mendóo Ukpea ne upyɛɛ́ nnó ɛnyú dékaá nnó unó bi me njɔɔ́ ne ɛbi nlɛré úlú wáwálé, \v 5 nnó ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ gétúgé uto bií. Me nkɛ́légé fɔ́ nnó dénɛ́ré metɔɔ́ né deŋgáré akwaá. \s1 Mendoó Ukpea ɛpyɛ bɔɔ́ ákaá deŋgáré Ɛsɔwɔ \p \v 6 Né ɛgbɛ ɛwé deŋgá ɛtiré délú wáwálé, désɛlé détí dedóo abya ne bɔɔ́ abi ábɛné né depɔré Ɛsɔwɔ. Déŋgá ɛtiré na, dépɔ́fɔ́ ɛtiré bɔɔ́ mme, yɛɛ́ ɛbɛ́lé ɛtire afwa mme néndé ɛla gachyɛɛ́ gefwagé bwɔ́ gebyɛɛ́. \v 7 Ne ɛsé degárege mekomejɔɔ́ ne deŋgáré Ɛsɔwɔ ɛtiré tɛ́ nyá muú fɔ álá akaá wɔ́, néndé Ɛsɔwɔ abɔ́ apyɛ nnó muú fɔ ákágé fɔ deti. Gémɛ́gé nnó mme yina alɔ́, Ɛsɔwɔ abɔ́ abelé mɛ́ deŋgá ɛtiré na, nnó gébégé ake apyɛ genó ɛyigé gelu ji metɔɔ́, ɛsé débɔ ŋgɔ wuú. \v 8 Yɛ́ mfwa mme yina ama, ayi akaá deŋgá ɛtiré na apɔ́. Abɔ́ akaá, mbɔ́ áwɔ́ fɔ́ Jisɔs Kras, Ata ayi apwɔɔ́ amu né gekwa wɔ́. \v 9 Yɛ́mbɔ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ apyɛ gelu wyɛ ndɛre ásamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Unó bi yɛ́ muú álá lu daŋgɛ, ɛbi muú álá lu danwú, yɛ́ ɛbi muú ntó álá lu danfɛre, ubi ne Ɛsɔwɔ akwyɛ ábelé mbaá bɔɔ́ abi ágboó ne ji.” \p \v 10 Né ɛgbɛ́ ɛwesé, Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé dékaá unó bina, ndɛre atɔmé Mendoó Ukpea wuú nnó apyɛ ɛsé dékaá ubi. Mendoó Ukpea Ɛsɔwɔ ɛgɛ́ne yɛ́ndégenó chánchá, yɛ́ anɔ unó bi Ɛsɔwɔ álá lú dampyɛ muú fɔ abɔ́ mbɛ akaá. \v 11 Kágé nnó yɛ́ muú ayi ákágé ufɛ́ré bi úlú muú yichá né metɔɔ́ ápɔ́, ɛkosé muú yimbɔ jimbɔɔ́. Wyɛmbɔ ntó ne muú alá kágé ufɛ́re ɛbi úlú Ɛsɔwɔ metɔɔ́, ɛkosé Mendoó Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́. \v 12 Nana ɛsé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ dékaá nnó achyɛ fɔ́ sé mendoó bɔɔ́ mme wɔ́, achyɛ ɛlé ɛsé Mendoó wuú nnó apyɛ ɛsé dékaáge unó bi ji achyɛge ɛsé. \p \v 13 Nkaáwú ne dégárege unó bina, délá dégárégé fɔ́ ne deŋgáré akwaá. Dégáré lé ndɛre Mendoó alɛrégé ɛsé, mmyɛ ké désɛlé uchuú ɛbi Mendoó alɛrége dégarege depɔré Ɛsɔwɔ. \v 14 Yɛ́mbɔ muú ayi álá pɔ́ ne Mendoó Ɛsɔwɔ akɛ́légé fɔ́ mankamé ne unó bi Mendoó Ɛsɔwɔ alɛ́rege. Asɛlé ubi nnó úlú lé ukeŋkéné unó ɛta wuú, néndé ɛlé Mendoó Ɛsɔwɔ ne apyɛ nnó muú ákaá ubi. Ndɛre ɛlúmbɔ, ji akágé kaá fɔ́ ubi. \v 15 Ne muú ayi Mendoó Ɛsɔwɔ alú ji mmyɛ, achɛrege depɔ́ déko ne akaá yɛ́ndégenó. Yɛ́mbɔ, ákágé chɛre fɔ́ ji, akaá gefɔgé muú ayi ji alu. \v 16 Genó ɛyigé me njɔɔ́ mbɔ gélú wáwálé wyɛ ndɛre ásamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Yɛ́ muú akágé genó ɛyigé Ɛsɔwɔ afɛ́rege. Yɛ́ muú akágé chyɛɛ́ Ɛsɔwɔ majyɛɛ́. Yɛ́mbɔ ɛsé abi déwyaá Mendoó Ɛsɔwɔ ne dékáge genó ɛyigé Kras afɛ́rege.” \c 3 \s1 Bɔɔ́ abi ábɛné né depɔré Kras áchwɔ́ fɔ́ ne aŋgya \p \v 1 Aŋmɛ́ ba, gébégé nlú ne ɛnyú, ngaré fɔ́ ɛnyú mekomejɔɔ́ ndɛre bɔɔ́ abi Mendoó Ɛsɔwɔ ɛlú ɛbwɔ́ né mmyɛ wɔ́. Ngaré ɛnyú ndɛre bɔɔ́ abi álu ákwɔlege unó mme yina ne bɔɔ́ abi álu ambane né depɔré Kras. \v 2 Me nlɛré ɛnyú unó bi ulá utoó, wyɛ ndɛre muú achyɛgé mamáné kɔ́ némbɛ alá aságé chyɛɛ́ ji menyɛɛ́ metometo. Me nlɛré fɔ́ ɛnyú unó bi utóo wɔ́, néndé ɛnyú délú dambɛ́ne mankaá ubi. Yɛ́ nana délú dambɛ́ne. \v 3 Me njɔ́gé mbɔ, néndé ɛnyú délú pyɛ́ɛ unó mme yina ndɛre matɔɔ́ nyú ákɛ́lege, demmyɛ demboó, déwamege ne atɛ, ɛwéna ɛlɛré nnó ɛnyú délú wyɛ ɛké bɔɔ́ mme, délú pyɛ́ɛ wyɛ́ unó bi ɛbwɔ́ ápyɛɛ́, \v 4 néndé, mbɔgé muú nyú ajɔ́gé nnó, “Me nlú muú Pɔl,” ayifɔ aké, “Me nlú muú Apolos,” ɛnyú depɔ́ fɔ́ chá ne bɔɔ́ mme. \p \v 5 Gárege me, ɛnyú défɛré nnó ɛsé ne Apolos délú chá? Ɛsé délú lé bɔɔ́ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi ji ajyaá nnó dépyɛ ɛnyú défyɛɛ́ matɔɔ́ ne ji. Yɛ́ndémuú sé apyɛ́ɛ utɔɔ́ bií ndɛre Ɛsɔwɔ achyɛ ji nnó ápyɛ. \v 6 Utɔɔ́ bina, úlú nnó, me mpɛ mbwɛ́, Apolos agbɛ manaá wyɛ. Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ apyɛ mbwɛ́ yimbɔ awɛné. \v 7 Ndɛre ɛlúmbɔ, muú ayi apɛ́ne mbwɛ́ ne ayi agbɛ́le manaá wyɛ, áfu yɛ́ genó wɔ́, Ɛsɔwɔ muú apyɛ mbwɛ́ yimbɔ áwɛné ne aŋeá gemɛ. \v 8 Muú ayi apɛ́ne ne ayi agbɛ́le manaá wyɛ álú wyɛ janja. Ne Ɛsɔwɔ achyɛge yɛ́ndémuú nsá ndɛre ji apyɛɛ́ utɔɔ́ bií. \v 9 Ɛsé ne Apolos décho amu dépyɛ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ uluá. Ne ɛnyú délú mekɔɔ́ Ɛsɔwɔ ɛwé ɛse dépyɛ utɔɔ́ wyɛ́, ɛnyú délú ntó gepú ɛyigé Ɛsɔwɔ atɛ́nege. \p \v 10 Né galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ abɔ́ álɛ́ré me, nlɔ́ mampyɛ utɔɔ́ bií ɛta nyú. Mpyɛ utɔɔ́ ndɛre mentɛné gepú melɔ́mélɔ́ ayi afyɛ́ nébɔ́mé gepú cháŋéné ne bɔɔ́ abifɔ álɔɔ́ mantɛ́négé gepú mfaá néni. Ne yɛ́ndémuú ayi átɛ́nege mfaá nébɔ́mé ɛniné mbɔ, asɛ́ gébé. \v 11 Ɛsɔwɔ abelé mɛ́ Jisɔs Kras ndɛre nébɔ́mé ɛníné mbɔ. Ne yɛɛ́ nébɔ́mé ɛniné chá ɛniné muú fɔ amáge fyɛ́ népɔ́ sé. \v 12 Bɔɔ́ abifɔ, ásɛle nyɛ unó ulɔ́úlɔ́ ɛbi ákuú nnó gul, seleba, ne mataá malɔ́málɔ́, atɛné gepú né mfaá nébɔ́mé ɛníné mbɔ. Ne abifɔ ntó ásɛle nyɛ unó bi ula utoó manchɔ́ɔ ndɛre deweé, mancha ne nchu átɛne gepú né mfaá nébɔ́mé ɛniné mbɔ. \v 13 Ne bií uma ɛbi Jisɔs apane nyɛ mpa bɔɔ́, yɛ́ndé gefɔgé utɔɔ́ ɛbi muú apyɛ́ɛ ugɛ́nege nyɛ gbɔ́gɔ́nɔ́. Néndé né bií bimbɔ, Ɛsɔwɔ asɛlé nyɛ mewɛ, afwɔré utɔɔ́ ɛbi yɛ́ndémuú apyɛ, mangɛ́ nnó úlú ulɔ́úlɔ́ wa uboubo. \v 14 Mbɔgé gepú ɛyigé muú atɛné mfaá nébɔ́mé gepú ɛniné mbɔ gélá gésɔɔ́ wɔ́, mbɔɔ́ yimbɔ abɔɔ́ nyɛ nsá. \v 15 Ne mbɔgé gésɔgé ɛbyɛnnó mbɔɔ́ yimbɔ atané amu. Yɛ́mbɔ jimbɔɔ́ atanege nyɛ né ɛfwyale gabo ɛké muú ayi áboó atané né mmu gepú ɛyigé gésɔ́ge. \p \v 16 Dékaá fɔ́ nnó ɛnyú délú melú ujwɔ́lé Ɛsɔwɔ ne nnó Mendoó Ɛsɔwɔ ɛlú ɛnyú mmyɛ wɔ́? \v 17 Ne muú achɔgé melú ujwɔ́lé Ɛsɔwɔ, Ɛsɔwɔ ntó áchɔɔ́ geŋwá jií. Melú ujwɔlé Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ, ɛlú melu ukpea ne ɛnyú ne délú melú ujwɔ́lé ɛwémbɔ. \p \v 18 Débwɔlégé gemɛge nyú. Mbɔgé muú nyú afɛ́régé nnó awyaá deŋgá ndɛre bɔɔ́ mme awyaá, nchyɛgé ji majyɛɛ́ nnó ábwɔ́lé álá gefɔgé muú ayi bɔɔ́ mme ákuú nnó gekeŋkénégé muú, nnó ábɔ́ deŋgáré Ɛsɔwɔ. \v 19 Me njɔɔ́ mbɔ néndé, unó bi bɔɔ́ mme ásɛlé nnó úlú deŋgá, úlú lé ukeŋkéné unó mbaá Ɛsɔwɔ. Ɛlú wyɛ́mbɔ néndé ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Bɔɔ́ abifɔ áfɛ́rege nnó ɛbwɔ́ áwyaá deŋgá, yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ ápyɛne ɛbwɔ́ né deŋgá bwɔ́.” \v 20 Ne ama asá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ata akaá nnó ufɛ́ré ɛbi muú deŋgá afɛ́rege upɔ́ yɛɛ́ genó.” \v 21 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛ́kágé muú nyú ádógé ɛbwɔ ɛwɔ́mé gétúgé genó ɛyigé ákwaá ápyɛɛ́, ajɔ́gé nnó me nkwɔlege ayina, me nkwɔlegé fɔ́ ayina, kágé nnó yɛ́ndégenó gelú mɛ́ ɛyigé nyú. \v 22 Yɛ́ Pɔl, yɛɛ́ Apolos, yɛlé Pita, yɛɛ́ mme yina meko, yɛɛ́ geŋwá, yɛɛ́ negbo, unó bi úlú mbɔ nana ne ɛbi uchwɔ́ɔ meso gébé, Ɛsɔwɔ apyɛ nnó unó bina uko, úlú ɛbi ɛnyú. \v 23 Ne ɛnyú ako delu bɔɔ́ Kras, ne Kras atane mbaá Ɛsɔwɔ. \c 4 \s1 Pɔl ateé bɔɔ́ Kras né Kɔrɛnt ndɛre geŋwáge ŋgbá Kras gébɔɔ́ mambɛ \p \v 1 Ndɛre ɛlúmbɔ, sɛ́ge nnó ɛsé delu lé baá utɔɔ́ Kras ne bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ afyɛ́ né amu sé unó bií ɛbi ubɔ́ úlú bíbí nnó dépyɛ bɔɔ́ ákaá. \v 2 Ne muú ayi áfyɛɛ́ ji utɔɔ́ bií né amu, genó ɛyigé muú apɛ́le mangɛ́ ɛta wuú gélú nnó ápyɛ utɔɔ́ bií ne metɔɔ́ wuú mmu ɛma. \v 3 Yɛ́ ɛbɛ́lé ɛnyú, yɛ́ lé bɔɔ́ abi chá ne ashúlégé me ndo nnó nlu gyɛɛ́ né utɔɔ́ ɛba, ɛwémbɔ ɛfú me yɛɛ́ genó wɔ́. Me mbɔɔ́ ntó nkágé sɔ́ fɔ́ mpa yimbɔ nchyɛ gemɛ ya nnó utɔɔ́ ba úlú cho. \v 4 Né metɔɔ́ wa, nfɛré nnó utɔɔ́ bi Ɛsɔwɔ achyɛ me, mpyɛ́ɛ ubi cháŋéné. Yɛ́mbɔ ɛwéna ɛlɛré fɔ́ nnó me nlú cho wɔ́. Ɛlé Ɛsɔwɔ ne asɔ́ɔ mpa wa. \v 5 Gétú ɛyigémbɔ, déwegé fɔ mmyɛ deshúlégé muú ndo nnó ápyɛ́ fɔ́ utɔɔ́ ɛbi Ɛsɔwɔ achyɛ ɛbwɔ́ cháŋéné, néndé gébé gélú daŋkwáne mampa depɔ́ ɛtiré na. Gíge bií bi Ata akérege meso fa mme, achwɔgé apyɛ nyɛ yɛ́ndégenó ɛyigé akwaá ápyɛɛ́ bíbí gégɛné gbɔ́gɔ́nɔ́, apyɛ bɔɔ́ ákaá ufɛ́ré ɛbi úlú atɛ bɔɔ́ né matɔɔ́. Bií bimbɔ ɛlé Ɛsɔwɔ ne afɛge nyɛ yɛ́ndémuú ndɛre apyɛ utɔɔ́ bií. \p \v 6 Aŋmɛ́ ba, né gétúgé ɛnyú nsɛ gemɛ ya ne Apolos nmɛɛ́ ne unó bi me njɔɔ́ mbɔ nnó mpyɛ ɛnyú dékaá ula mekomejɔɔ́ ayi ji ajɔɔ́ nnó, “Ɛkágé ɛnyú délyaá mankwɔlé majyɛ ami ásame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ.” Néndé mbɔgé dékwɔlégé mami cháŋéné, désɛlé fɔ́ muú fɔ́ nnó aŋeá gemɛ apwɔ ayifɔ, débwɛge fɔ́ mmyɛ nnó nlú muú yina ɛpɔ́fɔ́ ayina. \v 7 Yɛ́ muú nyú ayi aŋeá gemɛ apwɔ́ɔ ntɛ ayifɔ apɔ́. Unó uko ɛbi ɛnyú déwyaá Ɛsɔwɔ ne áchyɛɛ́ ɛnyú, ɛpɔ́ mbɔ? Ne mbɔgé achyɛ ɛnyú unó bina chyɛ́ge, ulannó muú nyú adóo ɛbwɔ ɛwɔ́mé nnó, “Ḿbɔɔ́ unó bi né uto bá?” \p \v 8 Wɔɔ́ ɔh! Ɛnyú bɔɔ́ Kɔrɛnt défɛré nnó déwyaá mɛ́ unó uko. Dékwé mɛ́ gefwa, ne délú afwa ɛwé ɛsé délá depɔ́. Ɛɛh! Ɛbɛ́ yɛ́ nnó ɛnyú délú afwa wáwálé nnó ɛsé ntó débáné ɛnyú dégbáré gefwa chóncho. \v 9 Né metɔɔ́ wa, nfɛré nnó Ɛsɔwɔ abelé ɛsé áŋgbá Kras né melú ɛwé ɛlá ɛpɔ́ ne ɛnógé. Ɛsé délú ɛké bɔɔ́ abi ásɔɔ́ mɛ́ mpa nnó áwáne, néndé ɛlú ɛké ákpá ɛsé ábelé gbɔ́ŋɔ́nɔ́ né mbaá ayi mme meko chóncho ne makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ágɛ́ne. \v 10 Nnó ɛsé délú ukeŋkéné bɔɔ́ gétúgé délú bɔɔ́ utɔɔ́ Kras? Yɛ́mbɔ ɛnyú désɛ gemɛge nyú nnó dékaá unó uko gétúgé déchomé mmyɛ ne Kras. Bɔɔ́ mme ásɛlé nnó ɛsé délú jɔɔ́, yɛ́mbɔ ɛnyú désɛlé gemɛge ɛnyú nnó déwyaá ɛshyɛ. Bɔɔ́ ánógé ɛnyú yɛ́mbɔ ábyaá ɛsé. \v 11 Kpaá tɛ́ gébé ɛyigé na, gébé geko fɔ́ wɔ́ ɛsé dégɛ́ne menyɛ́ manyɛ́ ne manaá manyú wɔ́. Défyɛ́ lé uchálé mandeé. Gébé ɛyigé fɔ́, bɔɔ́ áchyɛgé ɛsé ɛfwyale. Ne gébé geko fɔ́ wɔ́ dégɛ́ne malu mambɛ́lé wɔ́. \v 12 Ɛsé depyɛ utɔɔ́ ne ɛshyɛ ne dégɛ́ne genó ɛyigé dényɛɛ́. Muú ajɔ́gé mejɔɔ́ mebo ne ɛsé, dénɛnémmyɛ nnó Ɛsɔwɔ ájé ji. Bɔɔ́ áké achyɛge ɛsé ɛfwyale, dékoge wyɛ matɔɔ́. \v 13 Bɔɔ́ áké áchɔɔ́ ɛsé mabɔ, déshugé ɛbwɔ́ meko melɔ́mélɔ́. Ásɛ́le ɛsé nnó délú umpwapwané unó ne ujwaá ɛbi bɔɔ́ ájyále ne uká. \p \v 14 Nsámé fɔ́ unó bina nnó mpyɛ mekpo unɔ́ɔ ɛgbáré ɛnyú, nchyɛge lé ɛnyú majyɛɛ́, néndé delú baá ba ne ngbóo ne ɛnyú dɔɔ́. \v 15 Ne yɛ́ ɛnyú débɛ́ lé ne gejamégé bɔɔ́ abi ájame ɛnyú né meti Kras, tége nnó déwyáa lé muú ama ayi alú ntɛ nyú. Me muú mpyɛɛ́ ɛnyú déchome mmyɛ ne Kras ne nlú ntɛ nyú, néndé me ne mbɔ́ɔ mbɛ ngaré ɛnyú abya melɔ́mélɔ́ Kras. \v 16 Gétú ɛyigémbɔ nkpeáge ɛnyú nnó désɛ gekágé nekɛ ɛna. \v 17 Gɛ́gé ula bi me ntɔme Timɔti ɛta ɛnyú mbɔ. Ji alú maá wa, ne ngbóo ne ji dɔɔ́. Ji alu muú ayi dékage lií mmyɛ ne ji né depɔré Ata Jisɔs. Achwɔgé, atée nyɛ ɛnyú unó bi me mpyɛ ndɛre menkwɔlé Kras. Unó bina ne nlɛ́rege yɛ́ndé mbaá né machomele bɔɔ́ Kras. \p \v 18 Ɛnyú abifɔ, mmu agbeé ɛnyú néndé défɛré nnó me nchwɔ́ sé ɛwú. \v 19 Yɛ́mbɔ Ata akamégé nchwɔ́ ɛwú nana. Nchwɔgé nkágé nyɛ mbɔgé utó Ɛsɔwɔ úlú ne bɔɔ́ gempɔ́ge bina, wa apyɛ́ɛ lé meno detú. \v 20 Genó ɛyigé gélɛ́rege nnó Ɛsɔwɔ alú mfwa muú gepɔ́fɔ́ denyaré mejɔɔ́ ɛlé uto bi Mendoó Ukpea ɛchyɛgé ji nnó abɛ ne geŋwá ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege. \v 21 Ndé genó ɛnyú dékɛ́lege? Dekwɔrege gepɔgé nyú, nnó me nké nchwɔ́ɔ ɛta nyú, nchwɔ́ pere manlɛré nnó me mbɔɔ́ gejeé ne ɛnyú, waá dékwɔ́régé fɔ́, me nké nchwɔɔ́, nchwɔ́ ne maá ɛchyɛ́? Nchyɛɛ́ ɛnyú ɛfwyale? \c 5 \s1 Ubɛ́lé tametame né ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs \p \v 1 Ubé ɔh, nwú nnó bɔɔ́ ábɛ́lege ubɛ́lé tametame né geluáge nyú. Ágaré me nnó muú nyú ama abɛlege ne mendée ntɛ wuú. Gebobogé mechɔ́ ɛwé yɛɛ́ bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus álá ápyɛɛ́ fɔ́. \v 2 Ne ɛnyú débwɛge maŋkɔɔ́ mfaá bwɛ́ge né gefɔgé mechɔ́ ɛwé na? Pɔ́ gefɔgé mechɔ́ ɛwé ɛnyú débɔ mamfyɛ́ gepúgé negbo na? Ferege muú ayi apyɛɛ́ gefɔgé mechɔ́ ɛwéna wáwá né geluáge nyú. \v 3 Yɛ́ ɛlé me nlá mpɔ́ ɛwú mbɔ, mendoó wa ɛlú ne ɛnyú, ne nsɔ́ mɛ́ mpa muú ayi apyɛ́ɛ gefɔgé mechɔ́ ɛwé na nkane mbɔ́ mbɛgé ɛwú mpyɛ́ɛ, né mabɔ Jisɔs. \v 4 Nkɛ́lege nnó ɛnyú dékú ɛchomele déchomégé mbaá ama, mendoó wa ɛbɛ́ɛ ne ɛnyú ne uto Ata Jisɔs ntó ubɛ́ɛ ne ɛnyú, \v 5 défyɛɛ́ muú ubé yimbɔ né amu Danchɔmeló nnó áwa menyammyɛ wuú, nnó Ɛsɔwɔ áféré ji né ɛfwyale gabo né bií bi Jisɔs Kras akerege meso mansɔ mpa bɔɔ́. \p \v 6 Mmyɛ mebwɛge ɛlɔ́mé fɔ́. Ɛnyú dékaá fɔ́ nnó nekú némá ne nechɔɔ́ ɛbá, wyɛ ndɛre ɛkɛ́kɛ́ yist gachyɛɛ́ ɛpyɛ́ɛ gejamégé flawa amuale wɔ́? \v 7 Débɔ́ mamferé muú yimbɔ ayi apyɛ gabo né geluage nyú. Ji alu ɛké yist ayi achɔɔ́ brɛd. Depyɛgé mbɔ debɛ́ɛ nyɛ pópó ɛké brɛd ayi alá pɔ́ ne yist. Ndɛre njɔɔ́ge mbɔ, nkaá mɛ nnó ɛnyú delú brɛd mekɛ néndé áwá mɛ́ Kras muú alú maá ɛgɔ́ŋme gepɛ ayi ɛpaá koó upú. \f + \fr 5:7 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Né Ijip, Ɛsɔwɔ agaré bɔɔ́ Isrɛli nnó, yɛ́ndé ula gepú áwa maá ɛgɔ́ŋme ásɛ manoó mií áta manombi nnó ɛkiɛ́nné negbo ɛchwɔgé ɛkoó úpú bwɔ́ koóge. Wyɛ gébé ɛyigémbɔ ntó, Ɛsɔwɔ ágaré ɛbwɔ́ nnó brɛd ayi ɛbwɔ́ átyɛge áfyɛgé fɔ́ yist (uka ɛbi upyɛɛ́ brɛd amualé) nnó ɛbwɔ́ ályá melɔ Ijip wáwá.\f* \v 8 Ndɛre dényɛ́ ɛpaá ɛwéna, dényɛ́ ɛwú ne brɛd mekɛ ayi alá apɔ́ ne yist. Mmyɛ ké débɛ ne matɔɔ́ pópó ne dégarege wáwálé. Dényɛgé fɔ́ ɛwú ne gekwénege brɛd ayi awyaá yist. Mmyɛ ké débɛge fɔ ne gabo ne nchyɛ ayi ɛsé débɔ́ déwyaá. \p \v 9 Né ŋwɛ ayi me mbɔ́ɔ mbɛ ntɔmé ɛnyú, ngaré ɛnyú nnó défa mbwa ne bɔɔ́ abi ábɛ́lege ubɛ́lé ne bɔɔ́ tametame. \v 10 Me njɔ́ge mbɔ, ntómé fɔ́ ne bɔɔ́ abi álá kágé Ɛsɔwɔ. Ɛbwɔ́ abi ábɛ́lege ubɛ́lé ne bɔɔ́ tametame. Abi ásée use, abi ánógé aló uka, ne abi ájoó ɛjo. Njɔ́gé mbɔ ɛbyɛnnó nké ɛnyú délyaá mme yina káŋká. Yɛ́mbɔ́ njɔ́ɔ fɔ́ mbɔ wɔ́. \v 11 Me nsá lé nnó ɛnyú défa mbwa ne yɛ́ndémuú nyú ayi aké alú meŋmɛ́ né ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne ábɛ́lege ubɛ́lé ne bɔɔ́ tametame. Yɛɛ́ ayi asée use, ayi anógé aló uka, ayi alwɛ́rege ulwɛré, ayi anyuú mmɔɔ́ akwene yɛɛ́ ayi alú menjó. Dényɛ́gé yɛɛ́ menyɛɛ́ ne ufɔɔ́ bɔɔ́ bimbɔ. \p \v 12-13 Me mbɔɔ́ fɔ́ mansɔ́ mpa bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ wɔ́. Ɛlé Ɛsɔwɔ ne asɔɔ́ mpa bwɔ́. Bɔɔ́ abi ɛsé débɔɔ́ mansɔ́ mpa bwɔ́, ɛlé atɛ aŋmɛ abi álu né ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs. Ndɛre ɛlúmbɔ, pyɛge ndɛre ásámé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Búge muú ubé yimbɔ atáné né geluágé nyú.” \c 6 \s1 Bɔɔ́ Jisɔs ájyɛɛ́ fɔ́ ne atɛ né ɛso \p \v 1 Ulannó muú nyú abɔgé mpa ne ntɛ meŋmɛ́, ajyɛ́ ne ji né ɛso, nnó bɔɔ́ abi álá afyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs wɔ ne ápa? Ulánnó déla jyɛfɔ́ né mbaá atɛ bɔɔ́ Jisɔs nnó ákwyɛ́ ɛnyú. \v 2 Dékaá fɔ́ nnó bɔɔ́ Jisɔs ne ápáne nyɛ mpa bɔɔ́ mme wɔ́, Ne mbɔgé ɛnyú ne desɔ mpa bɔɔ́ mme, ulannó ɛnyú délá kaágé kwyɛ ukɛ́kɛ́ dépɔ né metɔɔ́ metɔɔ́ nyú? \v 3 Ɛnyú dékaá nnó ɛsé ne dépáne nyɛ mpa makiɛ́nné Ɛsɔwɔ, pɔ́ mbɔ? Mbɔgé dékaá mbɔ, ɛbyɛnnó ɛsé dékágé kwyɛ́ɛ ukɛ́kɛ́ dépɔ fa né mme. \v 4 Ndɛre ɛlúmbɔ, mechɔ́ ɛkwégé nnó déjyɛ né mbaá bɔɔ́ abi ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs ala sɛ́ nnó ɛbwɔ́ alú genó wɔ, nnó asɔ́ mpa nyú? \v 5 Me njɔ́gé mbɔ nnó mpyɛ́ mmyɛ ɛgbó ɛnyú. Nnó yɛ́ muú ama apɔ́ né geluáge nyú ayi awyaá deŋga mankwyɛɛ́ dépɔ ne atɛ aŋmɛ nyú? \v 6 Ɛ́lɔ́mé fɔ́ nnó ntɛ meŋmɛ abɔgé mechɔ́ ne ntɛ, akpá ji ajyɛ́ né ɛso kpaá tɛ atɛ́négé né mbɛ ushu bɔɔ́ abi álá áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs wɔ́ nnó asɔ́ mpa bwɔ́. \p \v 7 Ndɛre ɛnyú dékpáne atɛ déjyɛ né ɛcha ɛso, ɛ́lɛre nnó ɛnyú dékwe mɛ́ dédo uwya mme. Ulánnó muú akɛlege ɛnyú mpa délá dékógé matɔɔ́? Ulánnó muú ányɛ́gé ɛnyú upwɔɔ́ délá dékógé matɔɔ́? \v 8 Yɛ́mbɔ, nnó ɛnyú délyaá bɔɔ́ ákɛ́légé ɛnyú mpa, ányɛ́gé ɛnyú upwɔɔ́, dékɛ́légé bɔɔ́ mpa, dényɛɛ́ bɔɔ́ upwɔɔ́ cháchá ne atɛ́ aŋmɛ nyú. \v 9 Kágé nnó bɔɔ́ ube ányɛɛ́ fɔ́ gefwage Ɛsɔwɔ. Ɛ́kágé muú ábwɔ́lé ɛnyú, ɛlú wáwálé nnó bɔɔ́ abi ábɛ́lege ubɛle ne bɔɔ́ támetáme, abi ánógé áló uka, abi ákwene malɔ, atɛ andé abi ábɛ́lege ne atɛ, \v 10 yɛ́ bɔɔ́ abi ájoó ɛjó, abi ásée use, abi ányuú mmɔɔ́ akwéné, abi álwɛrege úlwɛ́ré, ne bɔɔ́ abi áfɔge unó bɔɔ́. Ufɔɔ́ bɔɔ́ bina ako ányɛɛ́ fɔ gefwage Ɛsɔwɔ. \v 11 Mbɔ́ ntó ne ɛnyú abifɔ débɔ délú. Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ áshwɔ́né ɛnyú né gabo ayi dépyɛ délá bɔɔ́ ukpea. Asɛ ɛnyú nnó delú cho né mbɛ ushu wuú. Apyɛmbɔ, gétúgé utɔɔ́ bi Ata Jisɔs Kras apyɛ ne utoó Mendoó Ɛsɔwɔ. \s1 Sɛ menyammyɛ wyɛ nógé Ɛsɔwɔ \p \v 12 Muú fɔ́ ákágé jɔɔ́ nnó, “Nkágé pyɛ́ yɛ́ndégenó ɛyi gejií me.” Wáwálé, yɛ́mbɔ kaá nnó unó ukouko fɔ́ wɔ́ uchwɔɔ́ né gelɔ́gálɔ́ wɔ́. “Nkágé pyɛ́ yɛ́ndégenó ɛyi gejií me.” Yɛ́mbɔ nkágé lyaá fɔ́ nnó genó gefɔ́ gebɔɔ́ me deba, nla ɛké mefwɛ mbaá geji. \v 13 Muú ayifɔ ákágé jɔɔ́ aké, “Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ menyɛ́ nnó akpɛne né unɛ ne akwyɛɛ́ unɛ nnó menyɛ́ akpɛne wyɛ.” Wáwálé, ne kágé nnó bií uma Ɛsɔwɔ achɔɔ́ nyɛ unɛ chónchó ne menyɛɛ́. Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ achyɛ́ɛ fɔ́ mekwaá menyammyɛ nnó abɛlege ubɛle támetáme ne bɔɔ́ wɔ́, achyɛɛ́ mekwaá menyammyɛ nnó asɛ́ menyammyɛ yimbɔ anógé Ata Jisɔs. Ne ɛlé Ata Jisɔs ne áchɛ́rege menyammyɛ mekwaá. \v 14 Ne ndɛre Ɛsɔwɔ asɛle uto bií apyɛ Ata akwíle né negbo, mbɔ́ ntó ne ásɛ́lé nyɛ utó bií apyɛ ɛsé dékwile né negbo. \p \v 15 Ɛnyú dékaá cháŋéné nnó menyammyɛ nyú alú lé upɔ́ menyammyɛ Kras. Nnó ɛlɔ́mbɔ́, nnó muú asɛ́ gepɔ́gé menyammyɛ Kras acho ne menyammyɛ mendée ɛno? Ube! Ɛ́kágé bɛ fɔ́ mbɔ. \v 16 Ɛnyú débɔ mankaá nnó mende achogé mmyɛ ne mendée ɛno, ɛbwɔ́ ne mendée ɛno yimbɔ ákwé ɛké muú ama, wyɛ ndɛre ásámé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ɛbwɔ́ apeá ákwé ɛké muú ama.” \v 17 Ne muú ayi áchómé mmyɛ ne Ata, ɛbwɔ́ ne ji ábɛɛ́ metɔɔ́ ɛma. \p \v 18 Lyágé mámbɛ́légé ubɛ́lé ne bɔɔ́ támetáme. Yɛ́ndé gabo chá ayi muú apyɛɛ́, áchɔɔ́ fɔ́ menyammyɛ wuú, yɛ́mbɔ muú ayi ábɛlégé ubɛlé ne bɔɔ́ támetáme, achɔɔ́ bɔ lé menyammyɛ awuú jimbɔɔ́. \v 19 Ɛnyú dékaá fɔ́ nnó menyammyɛ nyú álú lé melú ujwɔ́lé Mendoó Ukpea wɔ? Ɛlé Ɛsɔwɔ ne afyɛ ɛnyú Mendoó Ukpea ɛwéna né mmyɛ. Ɛnyú ambɔɔ́ fɔ́ wɔ́ débɔɔ́ gemɛ́ge nyú wɔ. \v 20 Ɛsɔwɔ ana ɛnyú ne genó ɛyigé geŋeá gemɛ dɔɔ́ mamferé ɛnyú né ɛfwyale. Ndɛre ɛlúmbɔ, sɛ́gé menyammyɛ nyú dénógé Ɛsɔwɔ. \c 7 \s1 Dépɔré neba \p \v 1 Gɔ́ge me nshuú ɛnyú meko né dépɔ ɛtiré ɛnyú désamé me. \p Ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó mende achogé yɛ́ mmyɛ ne mendée. \f + \fr 7:1 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Né gébégé Pɔl, bɔɔ́ abifɔ né Kɔrɛnt ásɛ nnó mamba neba álɔmé fɔ́ néndé muú ábagé neba ábɔɔ́ fɔ́ gébé ɛyigé ákuú ŋwɛ, ne mangigé gejamége unó.\f* \v 2 Yɛ́mbɔ, tɛ́ mbaá bɔɔ́ ábɛ́lege ubɛlé támetáme dɔɔ́, ɛ́lɔ́me nnó yɛ́ndé mende ábá awuú mendée ne yɛ́ndé mendée ntó ábá awuú menɔ. \v 3 Ne mende abɔ́ fɔ́ manshya mendée wuú ubɛlé wɔ, ne mendée ntó abɔ́ fɔ́ manshya menɔ wuú ubɛlé wɔ́. \v 4 Menyammyɛ mendée apɔ́ fɔ́ awuú jimbɔɔ́, alú lé ayi menɔ wuú. Ne menyammyɛ mende apɔ́ ntó awuú jimbɔɔ́, alú lé ayi mendée wuú. \v 5 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛ́kágé ntɛ ashya ntɛ ubɛlé, ɛkosé nnó ɛbwɔ́ ákámege meko amá nnó alyaá kpɛ́ atɛ né mboó gébé nnó anɛmmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ. Ne gébé ɛyigémbɔ gékógé, ɛbwɔ́ abɔ́ mankéré chónchó nnó ɛ́kágé danchɔmeló apyɛ ɛbwɔ́ akpɛ́ né mmuameno gétúgé álá akágé gbaré mmyɛ bwɔ́. \p \v 6 Me njɔ́gé mbɔ, ɛpɔ́fɔ́ nnó ŋmɛrege muú fɔ mekpo mme nnó abá neba, yɛ́mbɔ nchyɛge lé ɛnyú majyɛɛ́. \v 7 Metɔɔ́ ɛbɔ́ ɛgɔɔ́ me nnó yɛ́ndémuú abɛ ukwa ɛké me. Yɛ́mbɔ yɛ́ndémuú awyaá ɛwuú ɛchyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ji. Achyɛɛ́ bɔɔ́ abifɔ ɛshyɛ mampyɛ géfɔ́gé genó ɛyigé na, achyɛ abifɔ mampyɛ ɛyigé na. \p \v 8 Mbaá bɔɔ́ abi alú ukwa, ne akwi andée, ngárége ɛbwɔ́ nnó, ɛlɔ́mé nnó ɛbwɔ́ ábagé fɔ́ neba, abɛ ukwa nkane me nlú. \v 9 Yɛ́mbɔ́, mbɔ́gé ɛbwɔ́ ákágé gbaré fɔ́ menyammyɛ bwɔ́, ábá neba. Néndé ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó ɛbwɔ́ ábá neba ne nnó ájwyɛgé mmyɛ. \p \v 10 Né mbaá bɔɔ́ abi abané neba, nkpeage ɛbwɔ́ nnó, mendée abagé menɔ, ɛ́kágé alyaá menɔ wuú neba. Mejɔɔ́ ɛwé menjɔɔ́ mbɔ na, ɛpɔ́fɔ́ me, ɛlé Ata jimbɔɔ́ ne ajɔɔ́; \v 11 yɛ́mbɔ, mbɔgé mendée alyagé menɔ wuú neba; ábagé sé menɔ ayicha ɛlá ɛpɔ mbɔ wɔ, akéré mbaá menɔ wuú ɛbwɔ́ akwyɛɛ́ depɔ́. Ne ɛ́kágé menɔ ntó ábú mendée wuú né neba. \p \v 12 Ne mbaá abifɔ abi abané bɔɔ́ abi álá áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne Kras wɔ́, ngárége ɛbwɔ́ nnó yɛ́ndé meŋmɛ ayi ábáné mendée ayi álá áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras wɔ, mendée yimbɔ akámégé nnó ajwɔlégé ne ji, ɛ́kágé alyaá ji neba. Mejɔɔ́ ɛwé menjɔɔ́ mbɔ, ɛ́tané membɔɔ́ né metɔɔ́ ɛ́tané fɔ mbaá Ata wɔ́. \v 13 Wyɛmbɔ ntó, ne meŋmɛ ayi ábáné menɔ ayi álá fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras wɔ alá abɔɔ́ fɔ manlyaá ji neba wɔ́, mbɔ́gé menɔ yimbɔ ákámégé nnó ajwɔlége ne ji. \v 14 Me njɔ́gé mbɔ néndé, Ɛsɔwɔ ajeé menɔ ayi álá fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras wɔ́ gétúgé mendée wuú áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras. Ne ajeé ntó mendée ayi alá fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras wɔ gétúgé menɔ wuú áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras. Mbɔgé ɛlá pɔ́ mbɔ wɔ́, Ɛsɔwɔ asɛlé baá bwɔ́ ɛké baá bɔɔ́ abi álá kágé Ɛsɔwɔ. Ne ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ asɛ́ baá bwɔ́ ndɛre bɔɔ́ bií. \v 15 Yɛ́mbɔ mbɔ́gé muú ayi álá fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras wɔ́, aké akɛ́lege manlyaá neba ne muú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras, agɔ ji ajyɛ, néndé ɛ́bɛ́ ɛpɔ́ ɛwé ɛgbárége muú ayi afyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras nnó ɛ́pyɛ nnó alyaá ji neba. Ɛsɔwɔ akú ɛsé nnó débɛ́ né nesɔ. \v 16 Wɔ mendée menɔ ayi ɔ́fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras kaá nnó getú jyɛɛ́ ndɔfɔ́ menɔ wyɛ akágé fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras. Ne wɔ menɔ ayi ɔfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras kaá ntó nnó getú jyɛɛ́, ndɔfɔ mendée wyɛ ákágé fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras. \s1 Yɛ́ndémuú ábɛɛ́ wyɛ ndɛre ji abɔ alu gemɛgé nnó Ɛsɔwɔ ákuú ji \p \v 17 Yɛ́ndémuú abɛ wyɛ ndɛre ji abɔ alú gébégé Ɛsɔwɔ akuú ji. Gɛ́ genó ɛyigé menlɛrégé né yɛ́ndé ɛchomelé bɔɔ́ Jisɔs nnó apyɛgé mbɔ. \v 18 Mbɔgé asɔ́ mɛ́ muú nsɔ́ ne Ɛsɔwɔ alé ku ji nnó abɛ muú awuú, ɛ́kágé ámuá mambi nnó asɔ́ ji nsɔ́. Ne mbɔgé ntó nnó alú dansɔ wɔ nsɔ gébégé Ɛsɔwɔ akuú wɔ nnó ɔbɛ muú awuú ɔ́mmyɛ́gé fɔ́ nnó asɔ́ wɔ́ nsɔ́. \v 19 Yɛ́ ásɔ́ wɔ́ nsɔ́, yɛ́ asɔ́ wɔ́, ɛwémbɔ ɛpyɛ mechɔ́ wɔ́. Genó ɛyigé geŋeá gepwɔɔ́ gelú ɛlé nnó ɔ́nógé mabɛ Ɛsɔwɔ. \v 20 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ndémuú abɛ wyɛ ndɛre ji alú gébégé Ɛsɔwɔ akuú ji. \v 21 Nnó ɔ́bɔ́ ɔlú memfwɛ́ gébégé Ɛsɔwɔ akuú wɔ́ nnó ɔbɛ muú wuú? Ɛkágé ɔchyɛɛ́ gemɛ jyɛ ɛfwyale getú ɛyigémbɔ. Yɛ́mbɔ, mbɔ́gé ɔ́gɛ́gé meti nnó ɔferégé gemɛ jyɛɛ́ nnó ɔ́bɛ́gé sé memfwɛ́ pyɛmbɔ. \v 22 Kaágé nnó yɛ́ muú abɔ́ alú lé memfwɛ́ ne Ɛsɔwɔ akuú ji nnó ábɛ́ muú wuú, né ɛgbɛ ɛwé Ata apɔ́ mefwɛ́. Ɛlú ntó nnó muú ayi abɔ́ álá pɔ́ mefwɛ́ gébégé Ɛsɔwɔ akuú ji nnó abɛ muú awuú, alú mefwɛ́ mbaá Kras. \v 23 Tégé nnó, Ɛsɔwɔ ana ɛnyú ne genó ɛyigé geŋeá gemɛ mamferé ɛnyú né ɛfwyale. Débɛgé fɔ afwɛ́ mbaá akwaá. \v 24 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ndémuú abɛ wyɛ ne Ɛsɔwɔ ndɛre ji abɔ́ alu, gemɛgé nnó Ɛsɔwɔ akuú ji. \s1 Andée abí álá ba anɔ wɔ́ ne akwi \p \v 25 Ne gɔ́gé menjɔɔ́ dépɔré bɔɔ́ abi álú ubwɛne. Genó ɛyigé me njɔ́gé mbɔ Jisɔs jimbɔɔ́ fɔ́ wɔ agáre me wɔ́, yɛ́mbɔ ngárégé ɛnyú ndɛre muú ayi Ata ágɛ́ne me meshwɛ apyɛ me nlú muú ayi ɛnyú dékágé nɛré metɔɔ́ ne ji. \p \v 26 Né úfɛ́ré ba, ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó yɛ́ndémuú ábɛ́ wyɛ ndɛre ji alú néndé ɛfwyale ɛja nana dɔɔ́. \v 27 Muú ayi ábáne mendée ɛ́kágé alyaá mendée wuú neba. Ne muú ayi álá alú dambá mendée, ɛ́kágé akɛ́lé mendée mamba. \v 28 Yɛ́ ɛlé njɔ́gé mbɔ, mbɔ́gé muú abagé mendée apyɛ fɔ gabo wɔ́ ne yɛ́ mesɔ mendée abagé menɔ apyɛ fɔ gabo wɔ́. Yɛ́mbɔ bɔɔ́ abi ábane neba, ágɔɔ́ ɛfwyale. Ne nkɛlégé nnó mpyɛ ɛ́kágé ɛnyú dékpɛ́ né ɛfwyale ɛwé ɛbwɔ́ ágɛné. \p \v 29 Aŋmɛ ba, gɔ́ge mengáré ɛnyú nnó gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛlá gachyɛɛ́ gebyɛ. Né getú ɛyigémbɔ, bɔɔ́ abi ábáné andée abɛ ɛké bɔɔ́ abi álá bá andée wɔ́. \v 30 Bɔɔ́ abi áwyaá mesome, ábɛ ɛké bɔɔ́ abi álá pɔ́ ne mesome. Bɔɔ́ abi áwyaá nechɔ́chɔ́ ábɛ́ ɛké bɔɔ́ abi álá pɔ́ ne nechɔ́chɔ́. Ne bɔɔ́ abi ákɛne gese ábɛ́ ɛké bɔɔ́ abi álá pɔ́ ne unó gese. \v 31 Muú ayi awyaá utɔɔ́ mampyɛ fa mme abɛ ndɛre muú ayi ala nɛre metɔɔ́ ne unó mme wɔ́. \p \v 32 Ne nkɛ́légé fɔ́ nnó genó gechyɛge ɛnyú ɛfwyale né metɔɔ́. Muú ayi álá bá mendée wɔ́, afyɛɛ́ metɔɔ́ wuú mampyɛ utɔɔ́ Ata Jisɔs, ne akɛlege nnó apyɛɛ́ utɔɔ́ bimbɔ gefɔɔ́ ɛyigé metɔɔ́ ɛgɔ́ɔ ji. \v 33 Yɛ́mbɔ muú ayi ábané mendée anɛrége metɔɔ́ né unó mme, akɛlégé ɛlé nnó ápyɛ unó bi metɔɔ́ ɛgɔɔ́ mendée wuú. \v 34 Ne gétú ɛyigémbɔ úfɛ́ré bií ukwéné tyátyá. Wyɛmbɔ ntó ne mendée ayi ábané menɔ anɛrege metɔɔ́ né unó mme gétúgé akɛlege mampyɛ genó ɛyigé metɔɔ́ ɛgɔɔ́ menɔ wuú. Yɛ́mbɔ mendée ayi álá lú dambá menɔ, áfyɛɛ́ lé metɔɔ́ mampyɛ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ, ne áchyɛge gemɛ jií geko mbaá Ata Jisɔs. \p \v 35 Unó bi me njɔ́gé mbɔ na, úlú ɛlé mampoó ɛnyú, ɛpɔ́fɔ́ nnó nshyaá nnó ɛnyú dépyɛgé fɔ́ ubi wɔ́, nkɛ́lége ɛlé nnó dépyɛgé unó né meti ɛwé ɛlu cho, défyɛ mekpo né depɔré Ata. \p \v 36 Muú akpɛ́gé gébwɛnégé mendée mambá, ne agɛ́gé nnó gébé ɛyigé ji alú mambá mendée yimbɔ gelegé koó, ne ji akágé gbaré fɔ mmyɛ né depɔré ubɛlé, apyɛ ndɛre ji akɛlege abá mendée yimbɔ. Gabo apɔ mmu. \v 37 Yɛ́mbɔ́ muú ajɔ́gé mɛ́ né metɔɔ́ wuú nnó ji ábáné fɔ́ mandée ayi ji abɔ́ alú mambá, ne yɛ́ genógé fɔ́ gepɔ́ ɛyi géténé ji nnó ábá mendée yimbɔ, mbɔ́gé ji akágé gbáré mmyɛ jií né dépɔré ubɛlé, ashyagé nnó ábáné fɔ mendée yimbɔ apyɛ mechɔ́ melɔ́mélɔ́. \v 38 Ndɛre ɛlúmbɔ́, muú ayi ábáne gembwɛ́négé mendée ayi ji akpɛné mambá apyɛ mechɔ́ melɔ́mélɔ́. Ne muú ayi álá bá wɔ, apyɛ mechɔ́ ɛwé ɛlɔ́mé kpaá ɛpwɔ amu. \p \v 39 Mendée abɔɔ́ fɔ́ manlyaá menɔ wuú neba, abá menɔ yicha ɛwé menɔ wuú alú membɛ wɔ, ɛkosé nnó menɔ wuú agbogé ne ji akágé ba menɔ yicha ndɛre ji akɛlégé. Ne menɔ yimbɔ abɔ́ mambɛ muú ayi afyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras. \v 40 Ne yɛ́ lé menɔ wuú agbogé ji ákágé ba ayicha, né metɔɔ́ wa nfɛré nnó ɛlɔ́ nnó yɛ́ menɔ ayicha ábagé sé. Ne nfɛré nnó Mendoó Ɛsɔwɔ ne ɛchyɛgé me majyɛ ami menchyɛge mbɔ. \c 8 \s1 Menɔ genó né gepɔgé bɔɔ́ Jisɔs ɛlé gejeé ɛpɔ́fɔ́ defɔɔ́ \p \v 1 Gɔ́gé me njɔɔ́ dépɔré menyɛɛ́ ayi bɔɔ́ apyɛ upɛ mbaá aló uka. Yɛ́ndémuú ajɔgé aké, “Ɛsé déwyaá defɔɔ́.” Ndɛre ajɔ́gé mbɔ, abɔ́ mankaá nnó défɔɔ́ dékáge pyɛ muú abwɛge mmyɛ. Genó ɛyi gépyɛ bɔɔ́ áwɛne né depɔré Ɛsɔwɔ ɛlé gejeé. \v 2 Muú ayi afɛ́ré nnó ji akaá mɛ yɛ́ndégenó chánchá, alú dankaá yɛ́ genó ndɛre ji abɔ́ alú mankaá. \v 3 Yɛ́mbɔ muú ayi agboó ne Ɛsɔwɔ ji ne Ɛsɔwɔ akaá ndɛre muú wuú. \p \v 4 Ndɛre ɛlúmbɔ, déké déjɔ́gé mechɔ́ manyɛ́ menyɛɛ́ ayi apyɛɛ́ upɛ mbaá aló uka, ɛsé dékaá nnó aló uka, ápɔ́ yɛ́ genó, ne nnó Ɛsɔwɔ alú lé ama. \v 5 Yɛ́ lé unó úlú né mfaánebuú ne fá mme, ɛbi bɔɔ́ ásɛ́le nnó úlú bɔ́ ɛsɔwɔ abi bwɔ́ ne yɛ́ ɛlé bɔ́ Ɛsɔwɔ ne bɔ́ ata ájamé dɔɔ́, \v 6 ɛsé dékaá nnó Ɛsɔwɔ álú lé ama. Ji alú Ntɛ sé muú akwyɛ unó uko ne akwyɛ ɛsé nnó dénógé ji. Ne déwyaá lé Ata ama ayi alú Jisɔs Kras muú unó uko ɛbi Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ ukɛné ne ji. Ne ji ne achyɛgé ɛsé geŋwá. \p \v 7 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ Jisɔs ako fɔ́ wɔ́ ákaá nnó aló uka apɔ́ yɛ́ genó wɔ́. Bɔɔ́ abifɔ ábɔ́ ánógé aló uka kpaá tɛ nnó mbɔ́gé ɛbwɔ́ ányɛ́gé menyɛɛ́ ayi ápyɛ upɛ mbaá aló uka, matɔɔ́ bwɔ́ ágárégé ɛbwɔ́ nnó álú nóge áló uka. Ne ɛlé matɔɔ́ bwɔ́ ala bɛne wɔ́, agare ɛbwɔ́ nnó apyɛ gyɛ. \v 8 Ɛpɔfɔ gefɔ́gé menyɛɛ́ ayi ɛsé dényɛɛ́ ne ápyɛ ɛsé débɛɛ́ kwɔ́kwɔ́lé ne Ɛsɔwɔ. Délá dényɛ́ ji wɔ́ yɛ́ genó gefɔ ɛyi genome ɛsé gepɔ́, yɛ́ dényɛ́ ji apógé fɔ́ ɛsé né meti fɔ́. \p \v 9 Yɛ́mbɔ́, sɛ́gé yɛ́ gébé nnó ɛ́kágé désɛ ɛbwɔnyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛ ɛnyú nnó dényɛ́ yɛ́ndé gefɔ́gé menyɛɛ́, dépyɛ aŋmɛ abi álá ábɛné né depɔré Ɛsɔwɔ wɔ́ ákpare ákwe. \v 10 Néndé muú ayi álá ábɛ́né né depɔré Ɛsɔwɔ wɔ́, agɛ́gé ndɛre wɔ́ ayi ɔkaá genó, ɔlú né ntoné aló uka ɔnyɛɛ́ menyɛɛ́, ji ntó abɔɔ́ geji manyɛ́ menyɛ́ ayi áchyɛɛ́ mbaá aló uka. \f + \fr 8:10 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Né gepɔge bɔɔ́ Kɔrɛnt, melu ɛwé ájéle nya aló uka ɛlé gekpɛ́kpɛ́gé gepú ɛyi gewyaá gejamégé baá upú. Baá upú abifɔ ɛlé abi bɔɔ́ ájwɔlegé ányɛɛ́ menyɛɛ́ ne yɛ́ndémuú akage kpɛ mmu anyɛ menyɛɛ́ wyɛɛ́.\f* \v 11 Ne mbɔ́gé anyɛ́gé menyɛɛ́ yimbɔ ɛbyɛnnó wɔ muú ayi ɔkaá genó ɔchɔ geŋwáge meŋmɛ wyɛ ayi álá bɛné né depɔré Ɛsɔwɔ wɔ́, muú Kras agboó ntó getú jií. \v 12 Ɔ́pyɛ́ge ntɛ meŋmɛ wyɛ ayi álá ábɛ́né né dépɔ́ré Ɛsɔwɔ wɔ́, apyɛ́gé gabo né genó ɛyigé metɔɔ́ wuú ɛgaré ji nnó gélú gyɛɛ́, ɛbyɛnnó ɔ́pyɛ́ ntó gabo mbaá Kras. \v 13 Ndɛre ɛlúmbɔ, mbɔ́gé menyɛɛ́ ayi me nyɛɛ́ akágé pyɛ meŋmɛ wa apyɛ gabo, nyɛɛ́ sé ji káŋká nnó ɛ́kágé mpyɛ meŋmɛ wa apyɛ gabo. \c 9 \s1 Unó bi áŋgbá Jisɔs áwyaá ɛbwɔnyɛ mampyɛ́ \p \v 1 Me nwyaá ɛbwɔnyɛ mampyɛ yɛ́ndégenó ɛyigé gelu cho. Me nlú ŋgbá Jisɔs Kras, nkpa amɛ yá ngɛ Ata sé Jisɔs wáwálé, ne ɛnyú delu utɔɔ́ bá bi mpyɛɛ́ ndɛre Ata achyɛgé me ɛshyɛ. \v 2 Yɛ́ bɔɔ́ abifɔ álá ákaá nnó me nlú ŋgbá Kras wɔ, ɛnyú ambɔɔ́ dékaá wáwálé nnó me nlú ŋgbá Jisɔs. Ɛnyú délu gelo ɛyigé gelɛré nnó me nlú ŋgbá Jisɔs Kras. \p \v 3 Gɛná, ne menshúgé meko mbaá bɔɔ́ abi ákɛlégé manjɔɔ́ nnó me mpɔ́fɔ́ ŋgbá Kras. \v 4 Ɛsé dékwané mansɛ menyɛ́ ayi dényɛ́ mbaá bɔɔ́ né utɔɔ́ ɛbí ɛsé dépyɛ. \v 5 Nnó ɛsé dékwané fɔ mamba andée dékɛne ne ɛbwɔ́ ndɛre Pita ne áŋgbá Jisɔs abifɔ, ne aŋmɛ Ata Jisɔs ápyɛ wɔ́? \v 6 Waá nnó wyɛlé ɛsé ne Banabas ne débɔɔ́ mampyɛ utɔɔ́ ne amu sé gɛné dégɛ́ menyɛɛ́ ayi dényɛɛ́? \v 7 Ndé muú be, ayi apyɛ utɔɔ́, anyɛɛ́ né mmu gebagé nkú jií? Muú ayi apɛne genɔɔ́ ɛyi géwɔ́me umpome abɔ́ manyɛ́ umpomé bi genɔɔ́ ɛyigémbɔ gewɔ́me, wa mbɔ fɔ́ wɔ́? Ne muú ayi ábáme mpɔ, abɔ́ manyú nebɛne mpɔ wa mbɔ fɔ́ wɔ́? \p \v 8 Ɛnyú défɛ́régé fɔ́ nnó unó bí menjɔɔ́ mbɔ, utané lé né metɔɔ́ mekwaá. Mabɛ́ ayi Ɛsɔwɔ achyɛ Mosis agárege wyɛ mbɔntó. \v 9 Mabɛ ayi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ Mosis aké, “Muú áwɛ́gé fɔ́ meno mpɔ ayi apyɛɛ́ utɔɔ́ né mekɔɔ́ gébégé aké apyɛɛ́ utɔɔ́ né mmu mekɔɔ́.” Ɛ́kágé ɛsé défɛ́ré nnó Ɛsɔwɔ abɔ́ ajɔɔ́ mbɔ atóo lé ne mpɔ ɛjiɛji. \v 10 Nnó genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ mbɔ getoó ne ɛsé wɔ́? Getoó ne ɛsé wáwálé néndé muú ayi apɛné mbwɛ́ né mekɔɔ́ ne ayi aferege mbwɛ́ ɛbwɔ́ ako ánɛrégé matɔɔ́ nnó mbɔɔ́ mekɔɔ́ achyɛge nyɛ awuú bwɔ́ mbwɛ́. \v 11 Ɛsé depɛ́ depɔré Ɛsɔwɔ né matɔɔ́ nyú wyɛ ɛké mbwɛ́ ayi muú apɛné né mekɔɔ́, nnó ɛlú mechɔ mebo ndɛre ɛnyú dépóge ɛsé ne unó bi menyammyɛ sé ákɛlegé? \v 12 Mbɔ́gé ɛnyú déchyɛge unó mbaá atɛ bɔɔ́ abifɔ bɔɔ́ abi áwyaá ntó ɛbwɔnyɛ mansé ubi, nnó ɛsé ntó dékwané fɔ́ mansɛ́ unó ɛta nyú ɛbi ujamé upwɔɔ́ yɛ́ ɛbi bwɔ́ wɔ́? \p Yɛ́mbɔ, ɛsé défyɛ fɔ́ ɛshyɛ mangií ɛnyú ubi, yɛ́ lé délú cho mangií. Ɛsé dégígé fɔ́ unó bina dékógé lé metɔɔ́ nnó ɛ́kágé dépyɛ genó ɛyi gégbɛɛ́ nnó bɔɔ́ awúgé fɔ́ abya Kras. \v 13 Ɛnyú dékaá wáwálé nnó bɔɔ́ abi ápyɛ utɔɔ́ né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, áwú bwɔ́ menyɛɛ́ átánégé lé ɛfɛɛ́. Ne ampyɛ upɛ abi apyɛ upɛ né geluɔ́gé upɛɛ́ Ɛsɔwɔ, awú bwɔ́ menyɛɛ́ ntó átanégé né menyɛɛ́ upɛ ayi bɔɔ́ áchyɛgé. \v 14 Wyɛmbɔ ntó ne Kras Jisɔs agáré nnó bɔɔ́ abi ágárége abya melɔ́mélɔ́, awú bwɔ́ menyɛɛ́ abɔ mantanege lé né mbaá bɔɔ́ abi áwuú abya melɔ́mélɔ́. \p \v 15 Yɛ́mbɔ, nlú dansɛ ɛbwɔnyɛ ɛwena mpyɛɛ́ unó bi úlú cho mampyɛ. Yɛ́ ɛlé nsame mbɔ, nsamé fɔ́ nnó ɛnyú déchyɛ me ubi. Ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó me nkpɛ ngbo lé mbya ayi ngarege abya melɔ́mélɔ́ nla nsɛlé fɔ́ genó. \v 16 Me nkɛ ngárege abya melɔ́mélɔ́ ɛwémbɔ ɛpyɛɛ́ fɔ́ nnó me ndogé ɛbwɔ́ ɛwɔme, néndé ɛ́lé utɔɔ́ bá ɛbi me mbɔɔ́ mámpyɛ. Ne mbɔ́gé nla ngaré abya melɔ́mélɔ́ yina wɔ́, ɛbɔɔ́ nyɛ ne me. \v 17 Ɛbɛ nnó me mbɔɔ́ ne mbɔ njyaá gemɛ ya nnó ngarege bɔɔ́ abya melɔ́mélɔ́, me mbɔ nkɛlege nsa. Yɛ́mbɔ me mbɔɔ́ fɔ́ wɔ́ njyaá gemɛ ya wɔ́, ɛ́lé Ɛsɔwɔ ne ajyaá me ne áfyɛɛ́ me utɔɔ́ bií né amu nnó mpyɛgé. \v 18 Ne nsá wa alú nnó, né utɔɔ́ bina? Ɛkosé metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ ɛwé menwyaá gétúgé ngarege bɔɔ́ abya melɔ́mélɔ́ detú. Ngárege bɔɔ́ abya melɔ́mélɔ́ ngíge fɔ́ nnó achyɛɛ́ me genó ndɛre muú ayi agarégé abya melɔ́mélɔ́ ábɔɔ́ mangií. \p \v 19 Me mpɔ́ yɛ́ mefwɛ́ mbaá muú fɔ́, yɛ́mbɔ nsɛ gemɛ ya nkane mefwɛ mbaá bɔɔ́ ako nnó mpyɛ gejamégé bɔɔ́ áfyɛ matɔɔ́ ne Kras. \v 20 Me njyɛgé mbaá ayi bɔɔ́ Jus alú, ŋkwe ɛké muú Jus nnó mpyɛ ɛbwɔ́ áfyɛ metɔɔ́ ne Kras. Ne njyɛgé ntó né mbaá ayi bɔɔ́ abi ákwɔlege mabɛ Mosis alú, nkwe ɛké muú ayi ákwɔlege mabɛ Mosis nnó mpyɛ ɛbwɔ́ áfyɛ metɔɔ́ ne Kras, yɛ́ ɛlé me nlá pɔ́ fɔ́ muú ayi ákwɔlégé mabɛ Mosis. \v 21 Njyɛgé mbaá bɔɔ́ abi álá kágé mabɛ Mosis, nkwe ɛké muú bwɔ́ nnó mpyɛ ɛbwɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras. Ne yɛ́ ɛlé nlá nkwɔ́légé mabɛ Mosis ɛpɔ́fɔ́ nnó nkwɔlégé fɔ́ mabɛ Ɛsɔwɔ, nkwɔlé, néndé nkwɔlégé mabɛ Kras. \v 22 Njyɛgé mbaá bɔɔ́ abi álá lú dambɛne né dépɔré Ɛsɔwɔ, nkwe ɛké muú bwɔ́ nnó mpyɛ ɛbwɔ́ ábɛné né depɔré Ɛsɔwɔ. Me mbwɔlége yɛ́ndé gefɔ́gé muú né mati mako nnó ɛbɛgé kɔ́kɔ́gé mmyɛ mpyɛ yɛ́ abifɔ áfyɛ metɔɔ́ ne Kras. \p \v 23 Mempyɛɛ́ unó bina uko nnó abya melɔ́mélɔ́ ajyɛgé mbɛ nnó meso gébé me ntó mbɔ mejeé ɛwé abya melɔ́mélɔ́ achwɔɔ́ ne ɛwú mbaá bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne ji. \v 24 Ɛnyú dékaá nnó mankwɔ́lé Ɛsɔwɔ alú ɛké metú gátɛ́lé. Bɔɔ́ abi ákpɛne wyɛ ako álómege, yɛ́mbɔ, ɛlé muú ama ne abɔɔ́ nsa. Gétú ɛyigémbɔ, kwɔlégé Ɛsɔwɔ cháŋéné nnó meso gébé débɔ́ nsa wyɛ nkane muú ayi álómege gátɛ́lé abɔɔ́ nsa. \v 25 Yɛ́ndémuú ayi akpɛne né metu gátɛ́lé, asɛlé gébé, akpomé mmyɛ né mati mako. Apyɛ mbɔ nnó abɔ́ nsa, ne nsa yimbɔ alú ayi áchɔge. Yɛ́mbɔ nsa ayi ɛsé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ débɔɔ́ nyɛ alú lé nsa ayi álá chɛ́gé fɔ́ tɛ kwyakwya. \v 26 Gétú ɛyigémbɔ, ne me nlá nlómégé fɔ́ ɛké muú ayi álá pɔ́ ne genó ɛyigé anɛrégé metɔɔ́ wyɛ mambɔ. Me mmyɛ fɔ́ ɛké muú ayi amyɛɛ́ umyɛɛ́ adoó ukwɛkwɛ né mme detú. \v 27 Mpyɛ menyammyɛ wa awuú ubalé nnó áwúgé ne me. Mpyɛɛ́ mbɔ nnó ɛ́kágé me ngarége bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ɛbwɔ́ ábɔ́ nsa, membɔɔ́ nnó detu. \c 10 \s1 Pɔl akwelé mbeé mbaá bɔɔ́ Kɔrɛnt nnó ɛ́kágé ápyɛ genó ɛyigé bɔɔ́ Isrɛli ápyɛ nya ágɛne ɛfwyale \p \v 1 Aŋmɛ ba, nkɛlege nnó ɛnyú détégé genó ɛyi gépyɛ nya ne ukwene antɛ sé gébégé ɛbwɔ́ ákɛné ne Mosis né mashwɔné. Ndɛre ɛbwɔ́ akɛne ájyɛɛ́ geko gebame ɛbwɔ́ ako ne ɛbwɔ́ ako áchyaá ɛbɛɛ́ mega megɛ́lé né mme. \v 2 Ndɛre gekó gébamé ɛbwɔ́, ne mánchyáa ayi ɛbwɔ́ áchyaá ɛbɛɛ́ mega ɛwémbɔ, ɛlúmbɔ lé manaá Ɛsɔwɔ ne ɛbwɔ́ áwɔɔ́. Ne gefɔ́gé manaá ami ɛbwɔ́ áwɔɔ́ mbɔ, mánlɛ́ré nnó ɛbwɔ́ álú áŋkwɔ́lé Mosis. \v 3 Ɛbwɔ́ ako ányɛ́ gefɔ́gé menyɛɛ́ ama ayi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛbwɔ́. \v 4 Ne ɛbwɔ́ áko ányú ntó manaá ami Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛbwɔ́. Manaá mimbɔ matanege né ɛtaravɛ́ ɛwé ɛkɛne ne ɛbwɔ́, ne ɛtaravɛ́ ɛwémbɔ ɛbɔ ɛlu lé Kras. \f + \fr 10:4 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Ɛtárávɛ́ ɛwé ɛbɔ ɛkɛne nya ne bɔɔ́ Jus, ɛlé Kras Jimbɔ ne ákɛne ne ɛbwɔ́.\f* \v 5 Yɛ́ ɛlé Ɛsɔwɔ álɛre ɛbwɔ galɔ́gálɔ́ mbɔ, gejamégé ɛbwɔ́ ápyɛ unó bi metɔɔ́ ɛnywɔ́nege Ɛsɔwɔ. Gétú ɛyigémbɔ, Ɛsɔwɔ awá ɛbwɔ́, ne uŋkwɔ́ bwɔ́ úlá né mashwɔné tyátyá. \p \v 6 Unó bi upyɛ́ mbɔ na, úlú ɛlé manchyɛɛ́ ɛsé majyɛɛ́ nnó ɛ́kágé ɛsé débɔ́gé gejeé mampyɛgé gabo ndɛre ukwene antɛ sé ábɔ́ ápyɛɛ́. \v 7 Dénógé fɔ́ aló uka ndɛre ɛbwɔ́ abifɔ ábɔ́ ápyɛɛ́. Ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ɛbwɔ́ ájwɔlé, ányɛɛ́, ányuú ne ákwilé mme álɔ́ mámbéné mabée né mbɛ ushu meló uka.” \v 8 Ɛ́kágé ɛsé ntó débɛ́légé ubɛ́lé ne bɔɔ́ tamétamé ndɛre ɛbwɔ́ abifɔ ábɔ́ ápyɛɛ́. Gétúgé ɛyigémbɔ, Ɛsɔwɔ apyɛ́ dɛlé bɔɔ́ ɛsaá meso ɛlɛɛ́ ágbo né bií uma. \v 9 Ɛ́kágé dékpélé Kras ndɛre ɛbwɔ́ abifɔ ábɔ́ ákpélé ji, gétú ɛyigémbɔ Ɛsɔwɔ atɔ́ mmyɔ ɛnɔ́ ɛbwɔ́ ágbo. \v 10 Ne déŋmenégé fɔ́ Ɛsɔwɔ meso humm hummm ndɛre ɛbwɔ́ abifɔ ábɔ́ ápyɛɛ́ ne ɛkiɛ́nné Ɛsɔwɔ ɛwé ɛwáné bɔɔ́ ɛchwɔ́ wá ɛbwɔ́. \p \v 11 Unó bina uko ɛbi upyɛ nyá ne ɛbwɔ́ úlú lé mánkwélé bɔɔ́ mbée nnó asɛ gébé. Ne ásá ubi né mme nnó achyɛɛ́ ɛsé majyɛɛ́, ɛsé abi délú mbɔ né gébé ɛyigé na, ɛyi ɛlá gachyɛɛ́ mme abyɛ. \p \v 12 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ndémuú ayi afɛ́ré nnó atɛ́né cháŋéné, asɛ gébé nnó ɛ́kágé akwé gébégé mmuámeno áchwɔ́gé ɛta wuú. \v 13 Kaágé nnó, yɛ́ mmuameno ayi achwɔɔ́ ɛta nyú ayi álá lú gachwɔ́ mbaá atɛ bɔɔ́ ápɔ́. Ɛsɔwɔ alu muú ayi dékage lií mmyɛ ne ji. Déliíge mmyɛ ne ji alyaágé fɔ́ nnó ɛnyú dékpɛ né mmuámeno ayi apwɔɔ́ ɛshyɛɛ́ nyú. Yɛ́mbɔ, mmuámeno achwɔ́gé ɛta nyú, Ɛsɔwɔ achyɛgé ɛnyú ɛshyɛ ɛwé dékoge metɔɔ́ dépwɔɔ́ mmuámeno yimbɔ. \p \v 14 Aŋmɛ ba, ndɛre ɛlúmbɔ, boóge délya aló uka manógé. \v 15 Ɛnyú delú bɔɔ́ abi dékágé genó, fɛ́rege, dégɛné nno, mechɔ́ ɛwé me njɔɔ́ mbɔ ɛlú wáwálé. \v 16 Ɛsé déké déteé negbóné Kras chónchó, détamégé Ɛsɔwɔ né mmɔɔ́ ami. Ndɛre dépyɛɛ́ mbɔ, déchome mmyɛ, dékarege amo manoó Kras. Ne déké denyɛɛ́ ntó brɛd ayi agyálé ubauba délɛrege nnó déchomé mbɔntó mmyɛ, dékarege menyammyɛ Kras. \v 17 Yɛ́ ɛlé ɛsé abi denyɛɛ́ ntó brɛd yimbɔ déjamé, ntó brɛd yimbɔ alú lé ama. Ɛwéna ɛlɛ́ré nnó ɛsé ako décho mmyɛ déla muú ama. \p \v 18 Tégé gepɔgé bɔɔ́ Isrɛli, ɛbwɔ́ abi ányɛɛ́ menyɛɛ́ upɛ ayi ápyɛ upɛ né mfaá geluɔ́gé upɛ, áchónege mmyɛ ne Ɛsɔwɔ muú ɛbwɔ́ ánógé. \v 19 Ndé genó me njɔ́gé mbɔ fa? Nnó me njɔ́gé mbɔ lé nnó aló uka álú genó? Waá menyɛ́ ayi ápyɛɛ́ upɛ mbaá aló uka ne álú genó? \v 20 Ngba, me njɔ́gé fɔ́ mbɔ, njɔ́gé lé nnó upɛ ɛbií bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ápyɛɛ́ mbaá aló uka, ápyɛɛ́ mbɔ lé mbaá aló nchyɛ apyɛɛ́ fɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ. Ne me nkɛlégé fɔ́ nnó ɛnyú déchome mmyɛ ne aló nchyɛ. \v 21 Muú ákágé nyú fɔ́ mmɔɔ́ né amo Ata, ne ama anyúgé ntó mmɔɔ́ né amo aló nchyɛ. Muú ákágé nyɛ́ fɔ́ ntó menyɛɛ́ Ata ne gébé gema anyɛ́gé menyɛɛ́ aló nchyɛ. \v 22 Ɛ́kágé ɛsé dépyɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ammyɛ deboó. Nnó ɛsé déwyaá ɛshyɛ dépwɔ ji? \p \v 23 Muú fɔ́ ákágé jɔ́gé aké, “Me nkáge pyɛ yɛ́ndégenó ɛyi gejigé me metɔɔ́.” Ɛlú wáwálé, yɛ́mbɔ, kaágé nnó, unó uko fɔ́ wɔ́ upoógé wɔɔ́. “Me nkáge pyɛ yɛ́ndégenó ɛyi gejige me metɔɔ́.” Yɛ́mbɔ kaá nnó unó uko fɔ́ wɔ́ upyɛ muú awɛné wɔ. \v 24 Yɛ́ndémuú afɛrégé mampyɛ genó ɛyi gepógé atɛ aŋmɛ, ɛpɔ́fɔ́ ɛyi gepógé jimbií wɔ. \p \v 25 Nyɛ́gé yɛ́ndé menya ayi akpoó né gese. Dégigé fɔ́ mbaá ayi menya yimbɔ atané. \v 26 Néndé ásá né ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ɛsɔwɔ ne abɔɔ́ mme ne yɛ́ndégenó ɛyi gelú né mme.” \p \v 27 Mbɔ́gé muú ayi álá afyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras wɔ́, akúgé ɛnyú menyɛɛ́ déjyɛgé, nyɛ́gé yɛ́ndégenó ɛyigé ji achyɛgé ɛnyú. Dégigé fɔ́ mbaá ayi menya yimbɔ atané nnó ɛ́kágé matɔɔ́ nyú áchyɛ ɛnyú ɛfwyale. \v 28 Yɛ́mbɔ muú agárégé ɛnyú nnó, “Menyɛɛ́ yina ɛlé ayi apyɛɛ́ upɛ mbaá aló uka”, dényɛ́gé fɔ́ ji, nnó ɛ́kágé muú fɔ abɔ ɛfwyale né metɔɔ́ ásɛ́ nnó ɛnyú dépyɛ gabo. \v 29 Me njɔ́gé mbɔ, ɛ́pɔ́fɔ́ nnó nké ɛnyú délyaá menyɛɛ́ yimbɔ gétúgé dényɛ́gé débɔ́ ɛfwyale né metɔɔ́. Njɔ́gé lé nnó delyaá manyɛ́ menyɛɛ́ yimbɔ gétúgé dényɛ́gé muú yimbɔ abɔɔ́ ɛfwyale né metɔɔ́ wuú. “Ulánnó me nlyáge genó ɛyigé me mbɔɔ́ manyɛ́ gétúgé muú ayifɔ́ afɛré nnó, ‘Muú anyɛgé alú gyɛɛ́’. \v 30 Mbɔ́gé me nchyɛge matame mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé menyɛ́ ayi me nyɛɛ́, ulannó muú áchɔɔ́ me mabɔ gétúgé menyɛɛ́ ayi mbɔɔ́ mɛ mbɛ ntamé Ɛsɔwɔ ne me nlé nyɛ́?” \p \v 31 Yɛ́mbɔ kaá nnó yɛ́ndégenó ɛyigé wɔ ɔpyɛɛ́, yɛ́ wɔ ɔnyɛɛ́, yɛ́ ɔnyuú ɔbɔ mampyɛ geji ndɛre gepyɛɛ́ bɔɔ́ áfɛgé Ɛsɔwɔ. \v 32 Sɛ gébé nnó ɛ́kágé ɔpyɛ genó ɛyi gepyɛɛ́ bɔɔ́ apyɛɛ́ gabo, yɛ́ bɔɔ́ Jus, yɛ́ bɔɔ́ Grek, yɛ́ ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 33 Wyɛmbɔ ne me mmyɛɛ́ nnó mpyɛɛ́ metɔɔ́ ɛgɔ́gé yɛ́ndémuú né yɛ́ndégenó ɛyigé me mpyɛ. Me nkɛlégé fɔ́ mampyɛ genó ɛyi gepogé lé me mbií. Me mpyɛ ɛyi gepogé bɔɔ́ ndɛre Ɛsɔwɔ akágé feré ɛbwɔ́ né ɛfwyale gabo. \c 11 \nb \v 1 Ndɛre ɛlúmbɔ, kwɔ́légé ntó gekágé nekɛ ya wyɛ ndɛre me nkwɔlége ɛyige Kras. \s1 Gefɔɔ́ ɛyigé andée ábɔɔ́ mambɛ né ɛchomele bɔɔ́ Kras \p \v 2 Me nfɛ́ge ɛnyú néndé déteé me né yɛ́ndégenó ne dépyɛ unó wyɛɛ́ ndɛre me mbɔ nlɛré ɛnyú. \v 3 Yɛ́mbɔ nkɛlégé mampyɛ ɛnyú dékaá cháŋéné nnó Kras ne alú mekpo mbaá ande ako, mende ne alú mekpo mbaá mendée. Ne Ɛsɔwɔ alu ndɛre mekpo mbaá Kras. \v 4 Yɛ́ndé mende aké anɛnémmyɛ né ɛchomele bɔɔ́ Kras, yɛ́ aké agarege mekomejɔɔ́ ayi atane mbaá Mendoó Ɛsɔwɔ, akweregé mekpo wuú ɛbyɛnnó achyɛgé mbɔ lé mekpo unɔɔ́ mbaá muú kpaá wuú. \v 5 Ne yɛ́ndé mendée aké anɛnemmyɛ, yɛ́ aké agarege mekomejɔɔ́ ayi atane mbaá Ɛsɔwɔ álá akwere mekpo wuú wɔ́, achyɛgé mbɔ ɛlé mekpo unɔɔ́ mbaá muú ayi alu ndɛre mekpo wuú. Alú wyɛ ɛké akpalé ji mekpo. \v 6 Ndɛre ɛlúmbɔ, mbɔgé mendée akɛlégé fɔ́ mankwere mekpo wuú, ákpɛ ákpale mekpo wuú. Yɛ́mbɔ, mbɔgé ji akaá nnó ɛlú ɛlé mekpo unɔɔ́ ɛta wuú mankpale mekpo akwerege mekpo wuú. \v 7 Ne mende abɔ́ fɔ́ mankwere mekpo gébégé aké anɛnemmyɛ wɔ́. Néndé Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ mende nnó ábɛ́ ɛké jimbɔɔ́, achyɛgé Ji ŋgɔ. Yɛ́mbɔ mendée afyɛɛ́ lé mende ŋgɔ mmyɛ. \v 8 Néndé Ɛsɔwɔ asɛ fɔ́ membea mendée ne akwyɛɛ́ mende wɔ́, asɛ́ lé ayi mende ne akwyɛɛ́ mendée. \v 9 Ɛlú wyɛ ndɛre Ɛsɔwɔ álá akwyɛɛ́ fɔ́ mende gétúgé mendée wɔ́. Akwyɛɛ́ mendée gétúgé mende. \v 10 Gɛgé ula bi mendée abɔɔ́ mankweré mekpo wuú, manlɛrege nnó mende ne abɔɔ́ uto né ɛta wuú. Apyɛgembɔ matɔɔ́ asɔɔ́ fɔ́ makiɛ́nné Ɛsɔwɔ. \v 11 Yɛ́ ndɛre ɛlúmbɔ, ɛsé abi défyɛɛ́ matɔɔ́ ne Kras, mendée abɔ́ fɔ́ mantɛne ushu ushu bií wɔ́. Abɔ́ mantɛne ne mende. Ne mende ntó abɔɔ́ fɔ́ mantɛ ushu ushu bií wɔ́. Abɔ́ mantɛne ne mendée. \v 12 Yɛ́ lé asɛle membea mende ne akwyɛɛ́ mendée, yɛ́ mende fɔ, apɔ́ fa mme ayi mendée álá byɛɛ́ ji wɔ́. Ne ɛlé Ɛsɔwɔ ne akwyɛɛ́ unó uko. \p \v 13 Ɛnyú ambɔɔ́ défɛrege dégɛné nnó ɛlɔmé fɔ́ nnó mendée anɛnemmyɛ ɛta Ɛsɔwɔ ɛwé álá wɛ gebugendeé né mekpo wɔ́. Ɛlɔmbɔ? \v 14 Né mme yina, dégɛ mbɔ nnó mende abɛge ne mejwɛ metyɛmetyɛ, achyɛge mbɔ lé mekpo unɔɔ́ né gemɛ jií, \v 15 ne nnó mendée abɛge ne mejwɛ metyɛmetyɛ, ɛfyɛ ji ulɔɔ́ né mmyɛ. Néndé Ɛsɔwɔ achyɛ mendée mejwɛ ɛwémbɔ nnó ɛbɛ ndɛre genó ɛyi gekwerege ji mekpo. \v 16 Ne mbɔgé muú fɔ́ aké akɛlege manyɛɛ́ mbeé né mechɔ ɛwe, mengarege ji nnó ɛsé aŋgba Kras depɔ́ sé ne gepɔ ɛyigé cha manlɛré ndɛre anógé Ɛsɔwɔ yɛ́ machomele bɔɔ́ Kras apɔ́ ne geji. \s1 Bɔɔ́ ɛchomele Kras né Kɔrɛnt ányɛɛ́ menyɛɛ́ Ata né meti ɛwé ɛlápɔ́ cho \p \v 17 Né mechɔ ɛwé me nchwɔɔ́ ngaré ɛnyú, nfɛge fɔ́ ɛnyú, néndé ɛnyú dechwɔgé chónchó ndɛre bɔɔ́ Jisɔs, déchwɔ́ fɔ́ né galɔ́gálɔ́, déchwɔɔ́ manchɔ dépɔ́ chɔɔ́. \v 18 Ne genóge mbɛ gélú nnó, agaré me nnó ɛnyú déchwɔge chónchó né ɛchomele nyú manógé Ata, déjwɔlege matoó matoó ne aŋgya. Ɛ́kágé bɛ wáwálé. \v 19 Aŋgya ábɔ́ mambɛ metɔɔ́ metɔɔ́ nyú. Abɛgé mbɔ, ákágé nyɛ muú ayi akwɔlege Jisɔs wáwálé. \v 20 Mengɛ mbɔ nnó gébégé ɛnyú déchwɔge chónchó nnó dényɛɛ́ menyɛɛ́ Ata, yɛ́mbɔ ji fɔ́ wɔ́ ɛnyú déchwɔɔ́ manyɛɛ́ wɔ́. \v 21 Genó ɛyigé ɛnyú dépyɛɛ́ gelu nnó, yɛ́ndémuú awenege manyɛ menyɛɛ́ awuú, ateé fɔ́ atɛ aŋmɛ abifɔ. Ndɛre dépyɛmbɔ, abifɔ anyɛɛ́, anyuú akwene, abifɔ agboó mesa. \v 22 Chaá! Nnó ɛnyú dépɔ́ ne upú ɛbi ɛnyú dékágé nyɛge menyɛɛ́, dényuú mmɔɔ́ wyɛɛ́? Ne ulánnó ɛnyú débyaá ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ, déchyɛge mekpo unɔɔ́ mbaá abi álá pɔ́ ne genó. Ɛnyú dékɛlege nnó me mpyɛɛ́ nnó ne ɛnyú? Dékɛlege memfɛɛ́ ɛnyú né gefɔ́gé mechɔ ɛwé? Ngba, nkágé pyɛ fɔ́ mbɔ. \s1 Menyɛɛ́ Ata Jisɔs \r (Mat 26:26-30; Mak 14:22-26; Luk 22:14-20) \p \v 23 Unó bi Ata alɛre me, ubi ne menlɛre ɛnyú, nnó né utuú bi achyɛɛ́ Ata Jisɔs maŋkwaá, abɔ́ ntó brɛd, \v 24 áchyɛgé matame mbaá Ɛsɔwɔ, agyá ntó brɛd yimbɔ ubauba, ajɔɔ́ aké, “Gɛ́ge menyammyɛ wa na, me nchyɛ́ge né gétúgé ɛnyú yɛ́ndégébé déké dényɛ ji, pyɛ́gé wyɛ́ na mantégé negbo na.” \v 25 Wyɛ́mbɔ ntó ne gébégé anere menyɛɛ́ manyɛ, abɔ́ amo ne mmɔɔ́ mmu ajɔɔ́ aké, “Amo yina alú gepɔ́ ɛyi gelɛre menomenyɛɛ́ mekɛ ɛwé Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ ne ɛnyú. Menomenyɛɛ́ ɛwéna ɛkɛ́ ne manoó ama. Ne yɛ́ndégébé déké dényuú mami, pyɛgé wyɛ́mbɔ mantégé negbo na.” \v 26 Ne yɛ́ndégébé ɛnyú déké dényɛɛ́ brɛd yina, dényuú mmɔɔ́ ami malú né mmu amo yina, dégarege mbɔ lé negbone Ata kpaá tɛ ji achwɔ́. \p \v 27 Né gétú ɛyigé na, yɛ́ndémuú ayi anyɛɛ́ brɛd yina, anyuú mmɔɔ́ ami na né meti ɛwé ɛlá ɛchyɛge ɛnógé mbaá Ata, akwe mpa né metɔɔ́ wuú néndé ábyaá mbɔ lé menyammyɛ ne manoó Ata. \v 28 Ndɛre ɛlúmbɔ yɛ́ndémuú abɔ́ mbɛ áchɛ́ré metɔɔ́ wuú, ne anyɛɛ́ brɛd, anyuú mmɔɔ́ ami malu né mmu amo. \v 29 Néndé muú ayi anyɛɛ́ brɛd yina, anyuú mmɔɔ́ mina álá kágé, fɛre nnó unó bina utɛné né menyammyɛ Ata, akɛlege mbɔ lé ɛfwyale né gemɛ jií. \v 30 Gɛ́ ulá bí gejamégé bɔɔ́ né metɔɔ́ metɔɔ́ nyú ameé, abifɔ áwyaá gepwa ne abifɔ ntó agboó. \v 31 Yɛ́mbɔ ɛsé débɔgé mbɛ déchɛrege matɔɔ́ se cháŋéné, Ata achyɛge fɔ́ ɛsé ɛfwyale. \v 32 Ɛsɔwɔ achɛrege depɔ ɛtiré sé, agɛge nnó délu gyɛɛ́, apyɛɛ́ menyammyɛ sé awuú ubale nnó né bií bi ji asɔɔ́ mpa, achyɛge fɔ́ ɛsé ɛfwyale chónchó ne bɔɔ́ abifɔ. \p \v 33 Né gétú ɛyigémbɔ, aŋmɛ ba, yɛ́ndégébé déchwɔgé chónchó manyɛ menyɛɛ́ Ata, debɔ́ mangile atɛ. \v 34 Mbɔgé mesa aké ammyɛ muú, abɔ mbɛ anyɛɛ́ menyɛɛ́ né gepú jií, nnó gébégé ɛnyú dechwɔgé chónchó ɛ́kágé dépyɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ achyɛgé ɛnyú ɛfwyale. Ne depɔ ɛtiré délaá, membɔɔ́ nchwɔgé ngarege nyɛ ɛnyú. \c 12 \s1 Ɛchyɛ ɛwé Mendoó Ukpea ɛchyɛge \p \v 1 Aŋmɛ ba, nana nkɛlege mampyɛ ɛnyú dékaá cháŋéné depɔré unó bi Mendoó Ukpea ɛchyɛge bɔɔ́ uto nnó ápyɛgé. \v 2 Ɛnyú dékaá nnó gébégé ɛnyú dela delú danfyɛ matɔɔ́ ne Jisɔs, anyua ɛnyú denó mewaá, dela nógé lé aló uka, unó bi ula ujɔ́gé mejɔɔ́. \v 3 Ndɛre ɛlúmbɔ, nkɛlege mampyɛ ɛnyú dékaá nnó yɛ́ndémuú ayi Mendoó Ɛsɔwɔ ɛlú ne ji ajɔ́gé fɔ́ nnó, “Jisɔs ɔbɔɔ́ wyɛɛ́.” Ne yɛ muú fɔ́ ntó ákágé jɔɔ́ fɔ́ nnó, “Jisɔs ne alú Ata”, mbɔgé Mendoó Ukpea ɛlá ɛpɔ́ ne ji. \p \v 4 Kaágé ntó nnó unó bi Mendoó Ukpea ɛchyɛge bɔɔ́ uto nnó ápyɛge úlú ufɔɔ́ ufɔɔ́. Yɛ́mbɔ wyɛ lé Mendoó Ukpea ɛwú ɛma ne ɛchyɛge ɛbwɔ́ uto mampyɛ unó bina uko. \v 5 Matɔɔ́ ami ɛsé dépyɛɛ́ mbaá Ata malu ufɔɔ́ ufɔɔ́, yɛ́mbɔ wyɛ lé Ata wu ama ne ɛsé ako dépyɛɛ́ utɔɔ́ bií. \v 6 Mati ayi ɛsé dépyɛ utɔɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ álú ufɔɔ́ ufɔɔ́ yɛ́mbɔ wyɛ lé Ɛsɔwɔ wu ama ne apyɛ utɔɔ́ né geŋwáge yɛ́ndémuú sé. \v 7 Mendoó Ukpea ɛchyɛge uto mbaá yɛ́ndémuú sé nnó désɛ ubi dépyɛge utɔɔ́ ɛbi upogé bɔɔ́ ako. \v 8 Mendoó Ukpea ɛchyɛge muú ayifɔ́ uto manjɔɔ́ mejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne deŋga. Muú ayifɔ́ ɛchyɛge ji uto manlɛre unó bi Ɛsɔwɔ apyɛ ji akaá. Wyɛ lé Mendoó Ukpea ɛwú ɛma ne ɛchyɛge ɛbwɔ́ utó mampyɛ utɔɔ́ bina. \v 9 Mendoó Ukpea wú ɛma, ɛchyɛge muú ayifɔ utó mamfyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ kpaá tɛ ápyɛɛ́ genó ɛyigé ji ágige. Muú ayifɔ ɛchyɛge ji utó mampyɛ bɔɔ́ abi ameé ufɔɔ́ ufɔɔ́ mameé átoógé. \v 10 Mendoó Ukpea ɛchyɛge muú ayifɔ utó mampyɛ ufélekpa, muú ayifɔ ɛchyɛge ji utó mangarege genó ɛyigé getané mbaá Mendoó Ɛsɔwɔ. Ayifɔ ɛchyɛge ji utó mankaá unó bi utanege mbaá Mendoó Ɛsɔwɔ ne ɛbi ulá utanege fɔ́ mbaá Mendoó Ɛsɔwɔ. Ayifɔ ɛchyɛge ji utó manjɔɔ́ ufɔɔ́ mejɔɔ́ ɛbi yɛ́ jimbɔɔ́ álá kágé fɔ́. Ne ayifɔ ntó ɛchyɛge utó mangare ulaá ufɔɔ́ mejɔɔ́ ɛbimbɔ. \v 11 Unó bina uko ɛlé wyɛ Mendoó Ukpea wú ɛma ne ɛchyɛge ɛsé utó nnó depyɛge ubi. Ne ɛchyɛge yɛ́ndémuú ɛbií utó cha ndɛre ɛwú ɛkɛ́lege. \s1 Aŋkwɔle Jisɔs álú ɛké upɔ menyammyɛ uchaucha né menyammyɛ ama \p \v 12 Dékaá nnó menyammyɛ mekwaá awyaá upɔ uchaucha. Ne yɛ́ ɛlé upɔ menyammyɛ ujame dɔɔ́, ucho upyɛ lé menyammyɛ ama. Mbɔntó ne Kras alú. \v 13 Ɛsé abifɔ délú bɔɔ́ Jus, abifɔ bɔɔ́ Grek. Bɔɔ́ abifɔ álú áfwɛ abifɔ ápɔ́. Yɛ́mbɔ gébégé awyaá ɛsé manaá né utó Mendoó Ukpea ɛwémbɔ ɛma, ɛsé ako dékwe ɛké menyammyɛ ama ne Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé ako désɛ Mendoó ɛma. \p \v 14 Ne dépɛge menyammyɛ mekwaá apɔ́ fɔ́ lé ne gepɔge menyammyɛ gema, awyaá upɔ gejame. \v 15 Désɛ nnó geka geke, “Me mpɔ́ fɔ́ gepɔge menyammyɛ néndé me mpɔ́ fɔ́ ɛbwɔ” ɛwémbɔ ɛpyɛ fɔ́ nnó geji gebɛge fɔ́ gepɔge menyammyɛ, waá ɛpyɛɛ́? \v 16 Ne mbɔgé ɛtu ɛké, “Me mpɔ́ fɔ́ gepɔge menyammyɛ néndé me mpɔ fɔ́ dambɔnyi, ɛwémbɔ ɛpyɛ fɔ́ nnó ɛwu ɛbɛge gepɔgé menyammyɛ, waá ɛpyɛɛ́?” \v 17 Ne mbɔgé menyammyɛ meko abɛ lé dambɔnyi jiji, mekwaá abɔ awuú mbɔ mbaá ne ndé? Ne mbɔgé menyammyɛ meko ntó abɛ ɛlé ɛtu ɛwuɛwu mekwaá abɔ awuú mbɔ, gebɛ ne ndé? \v 18 Ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ menyammyɛ mekwaá né upɔupɔ, ne abelé yɛ́ndé gepɔ ndɛre ji akɛlege. \v 19 Ne mbɔgé upɔ bina uko ubɔ ubɛ lé gepɔ gema, menyammyɛ abɔ abɛɛ́ fɔ́. \v 20 Ndɛre ɛlúmbɔ, menyammyɛ mekwaá awyaá upɔ gejame, yɛ́lé upɔ ujame menyammyɛ alú ɛlé ama. \p \v 21 Gétú ɛyigémbɔ dambɔɔ́nyi ákágé jɔɔ́ fɔ́ ne ɛbwɔ nnó, “Ɔkágé poó fɔ́ me.” Yɛ́ mekpo ɛ́kágé jɔɔ́ fɔ́ ne uka nnó “Ɔkágé poó fɔ́ me.” \v 22 Yɛ́mbɔ wáwálé álu nnó, upɔ́ menyammyɛ ɛbifɔ́ ɛbi ɛsé défɛré nnó upɔ́ ne ɛshyɛɛ́ dékágé jwɔlé fɔ́ ɛwé ubi ula pɔ́. \v 23 Ne upɔ menyammyɛ ɛbi ɛsé désɛle nnó upɔ ne ɛ́nógé, ubi ne ɛsé dénógé dɔɔ́. Ne ɛbi ɛsé déla kɛlé nnó ubi ubɛ fuú ne ɛsé dékwerege cháŋéné, \v 24 ɛwé déla dépyɛ fɔ́ mbɔ, ne upɔ ɛbi ulɔme dɔɔ́. Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ achoné upɔ menyammyɛ bina mbaá ama, ne achyɛɛ́ ɛ́nógé mbaá ɛbi ula upɔ ne ɛ́nógé, \v 25 nnó upɔɔ́ menyammyɛ ubɛgé fɔ́ ne aŋgya, uchɛrege lé atɛ. \v 26 Mbɔgé gepɔgé menyammyɛ gema geké gegɛne ɛfwyale, ɛbifɔ uko ntó ugɛne ɛfwyale chónchó ne geji. Mbɔgé gepɔ gema gebɛge ne ɛ́nógé ɛbifɔ uko ntó ubɛɛ́ ne nechɔ́chɔ́ chónchó ne geji. \p \v 27 Wyɛmbɔ ntó ne menyammyɛ Kras álú. Ne yɛ́ndémuú nyú alú gepɔge menyammyɛ wuú. \v 28 Ne Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ yɛ́ndémuú gefɔ́gé utɔɔ́ bií né ɛchomele bɔɔ́ Kras. Ntoó ɛníné mbɛ ɛlé áŋgbá Jisɔs, matoó apea ɛlé bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ, matoó ulɛɛ́ ɛlé, anlɛre mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ne abi akwɔlege ɛlé bɔɔ́ abi apyɛɛ́ ufelekpa, abi apyɛɛ́ bɔɔ́ mameé atoóge, abi apogé bɔɔ́, abi ápɛle ndɛre utɔɔ́ Ɛsɔwɔ ukɛne, ne abi ajɔ́gé ufɔɔ́ mejɔɔ́ ufɔɔ́ ufɔɔ́ ɛbi ɛbwɔ́ ambɔɔ́ álá kágé. \v 29 Nnó bɔɔ́ ako ne álú áŋgbá Kras? Ngba! Nnó bɔɔ́ ako ne álú bɔɔ́ ɛkpave Ɛsɔwɔ? Ngba! Nnó bɔɔ́ ako ne álú anlɛre mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ? Ngba! Nnó bɔɔ́ ako ne ápyɛɛ́ ufélekpa? Ngba! \v 30 Nnó bɔɔ́ ako ne ápyɛɛ́ bɔɔ́ mameé atoógé? Ngba! Nnó bɔɔ́ ako ne ájɔ́gé ufɔɔ́ mejɔɔ́ ufɔɔ́ ufɔɔ́? Ngba! Waá nnó bɔɔ́ ako ne ágarege ula ufɔɔ́ mejɔɔ́ bina? Ngba! \v 31 Yɛ́mbɔ, genó ɛyigé débɔɔ́ manɛre matɔɔ́ wyɛ dɔɔ́ gelú nnó Ɛsɔwɔ achyɛ ɛnyú unó bi ulɔme dɔɔ́ upwɔɔ́ ɛbifɔ́. \p Gɔgé me ngáre ɛnyú meti ɛwé ɛlɔme ɛpwɔɔ́ mati ako. \c 13 \s1 Gejeé geŋeá gepwɔ unó uko \p \v 1 Mbɔgé ɛ́bɛ́gé nnó me nkágé jɔɔ́ ufɔɔ́ mejɔɔ́ mme meko ne ɛwé makiɛ́nné Ɛsɔwɔ, ne nlá mbɔɔ́ gejeé ne bɔɔ́ wɔ́, mmpyɛ lé mejɔɔ́ détú ɛké káláŋká yɛ́ ɛké ubyaubya. \v 2 Yɛ́ ɛbɛ lé nnó Ɛsɔwɔ achyɛ me utó mangarege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ ayi atane ɛta wuú, ne yɛ́ nkaá unó Ɛsɔwɔ uko chónchó ne ɛbi úlú bibií, ne yɛ́ mfyɛ́ lé metɔɔ́ wa ne Ɛsɔwɔ dɔɔ́ ndɛre ɛ́kágé pyɛ me njɔɔ́ ne makwɛ nnó ákwilé malu bwɔ́ ájyɛ né mbá yicha, ne nla mbɔɔ́ gejeé ne bɔɔ́ wɔ́, mpɔ yɛ́ genó. \v 3 Ne yɛ́ nkpa lé unó bi me nwyaá uko nkáre mbaá ubya bɔ́ ne yɛ́ nchyɛ ntó lé gemɛ ya mbaá bɔɔ́ nnó ásɔ́ né mewɛ gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ, ne nla mbɔɔ́ gejeé ne bɔɔ́ wɔ́ mbɔɔ́ yɛ́ nsa fɔ. \p \v 4 Muú ayi abɔɔ́ gejeé ne bɔɔ́ ágbárege metɔɔ́, ne apyɛ galɔ́gálɔ́ ne bɔɔ́ ammyɛ fɔ́ demboó, apɔ́ fɔ́ ne nepa, ne abwɛgé fɔ́ mmyɛ. \v 5 Apyɛɛ́ fɔ́ neŋa. Apyɛ fɔ́ genó ɛyi gepoge lé jimbií, asɔɔ́ fɔ metɔɔ́ wáwá, ábélégé fɔ́ depɔ debodebo né metɔɔ́. \v 6 Gefɔgé muú yina, abɛɛ́ fɔ́ ne nechɔchɔ́ gébégé bɔɔ́ aké apyɛɛ́ gabo. Abɛɛ́ ne nechɔ́chɔ́ gébégé bɔɔ́ aké apyɛɛ́ genó ɛyi gelú cho wáwálé. \v 7 Muú ayi abɔɔ́ gejeé ne bɔɔ́, abyaá depɔ debodebo deko ɛtiré bɔɔ́ ápyɛɛ́, akamege nnó bɔɔ́ apyɛ nyɛ galɔ́gálɔ́, anɛrege metɔɔ́ nnó ɛbwɔ́ akwɔrégé nyɛ gepɔgé bwɔ́ ne akoge metɔɔ́ né unó bi ɛbwɔ́ apyɛ yɛ́ndégébé. \p \v 8 Muú ayi abɔɔ́ gejeé ne bɔɔ́, agboó ne ɛbwɔ́ yɛ́ndégébé. Gébé gechwɔ́ nyɛ ɛyigé uto ɛbi bɔɔ́ agárege genó ɛyigé getane mbaá Mendoó Ɛsɔwɔ ubyɛɛ́, uto bi bɔɔ́ ajɔ́gé ufɔɔ́ mejɔɔ́ ɛbi álá kágé ubyɛɛ́, uto bi bɔɔ́ ákage unó Ɛsɔwɔ uko ubyɛɛ́ nyɛ. \v 9 Néndé unó bi ɛsé dékaá, dékaá dénere wɔ́, ne mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi dégárege, dégarege fɔ́ ji dénere, \v 10 yɛ́mbɔ, gébé gékwɔ́nege nyɛ ɛyigé Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ ɛsé dékaá unó bina uko. Ne unó bi déla dékaá denere wɔ́, ubyɛɛ́ nyɛ. \p \v 11 Gébégé me nlú mamane, njɔ́gé mejɔɔ́ ɛké mamane kɔɔ́, nfɛrege depɔ ɛké mamane kɔɔ́ ne mpyɛɛ́ unó ɛké mamane kɔɔ́. Ne nana ayi nlɛ́ mmyɛ muú, nlyaá depɔre dembane. \v 12 Ɛsé dégɛne unó nana mmyɛ bomebome ɛké muú ayi apɛle unó né ɛfɛɛ́ ɛwé ɛlá ɛgɛnege cháŋéné. Yɛ́mbɔ gébé gechwɔ́ nyɛ ɛyigé ɛsé détuúge amɛ dégɛne unó uko chaŋéné. Nana me nkaá fɔ́ unó uko nnere wɔ́, yɛ́mbɔ gébé gebɛɛ́ nyɛ ɛyigé nkágé unó uko kpa, wyɛ ndɛre Ɛsɔwɔ akaá me. \p \v 13 Mankwya mejɔɔ́ ɛwé na alu nnó, unó úlú ulɛɛ́ ɛbi ula ubyɛɛ́ tɛ kwyakwya. Unó bina ɛlé metɔɔ́ mamfyɛ ne Ɛsɔwɔ, manɛré metɔɔ́ ne Jií ne mambɔ gejeé. Yɛ́mbɔ genó ɛyi geŋeá né unó bina ulɛɛ́ ɛlé gejeé. \c 14 \s1 Ɛchyɛ ɛwé Mendoó Ukpea ɛchyɛge \p \v 1 Mmyɛge mambɔ gejeé ne atɛ, ne mamkpane ntó gechyɛɛ́ nnó debɔ ɛchyɛ ɛwé Mendoó Ukpea ɛchyɛge cháchá ɛchyɛɛ́ ɛwé ɛpyɛ muú agarege genó ɛyigé getane mbaá Mendoó Ɛsɔwɔ. \v 2 Néndé muú ayi ajɔ́gé mejɔɔ́ ɛwé ji álá kágé, ajɔ́gé lé ne Ɛsɔwɔ ajɔ́gé fɔ́ ne akwaá, yɛ́ muú fɔ́ ákágé yɛ́ genó ɛyigé ji ajɔ́gé, néndé ajɔ́gé lé unó Ɛsɔwɔ ɛbi úlú bibií ndɛre Mendoó Ukpea ɛchyɛge ji ɛshyɛɛ́. \v 3 Ne yɛ́ndémuú ayi agarege mekomejɔɔ́ ayi atanege mbaá Mendoó Ɛsɔwɔ, ajɔ́gé genó ɛyigé akwaá áwú, ne mejɔɔ́ wuú ɛpóge bɔɔ́ ɛfyɛɛ́ ɛbwɔ́ ɛshyɛ ne ɛkwenege ɛbwɔ́ matɔɔ́. \v 4 Muú ayi ajɔ́gé mejɔɔ́ ɛwé ji álá kágé, apógé lé gemɛ jií, ne muú ayi agarege mekomejɔɔ́ ayi atane mbaá Ɛsɔwɔ apógé ɛchomele bɔɔ́ Kras. \p \v 5 Ɛbɔ ɛlɔme nnó ɛnyú ako déjɔ́gé mejɔɔ́ ufɔɔ́ ufɔɔ́ ɛwé délá dékágé, yɛ́mbɔ menkɛlege nnó ɛnyú dégárégé lé mekomejɔɔ́ ayi atane mbaá Mendoó Ɛsɔwɔ. Muú ayi agarege mekomejɔɔ́ ayi atane mbaá Mendoó Ɛsɔwɔ aŋea gemɛ apwɔɔ́ ayi ajɔ́gé ufɔɔ́ mejɔɔ́ ɛbi ji álá ákágé. Ɛkosé nnó muú abɛge ayi agarege ulaá mejɔɔ́ ɛwémbɔ nnó apogé bɔɔ́ ɛchomele Jisɔs. \v 6 Aŋmɛ ba, mbɔgé me nchwɔge mbɔ mantame ɛnyú, ne nké njɔ́gé lé ufɔɔ́ mejɔɔ́ ɛbi nla nkágé, ɛwémbɔ ɛpóge mbɔ ɛnyú nnó? Yɛ́mbɔ ngarege ɛnyú, unó ukɛ ɛbi Ɛsɔwɔ alɛre me, yɛ́ ɛbi ji apyɛ me nkaá, yɛ́ mekomejɔɔ́ ayi atane ɛta wuú, yɛ́ ɛbɛlé manlɛre ɛnyú mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ɛwémbɔ ne ɛlú genó ɛyi gepogé ɛnyú. \p \v 7 Wyɛmbɔ ntó ne ɛlú ne unó mabeé nkane ɛmbya ne neŋke unó bi ulá upɔ́ ne geŋwá. Muú aké afɔmege ɛmbya, byɔgebyɔge yɛ́ aké akwele ɛlé neŋke byɔgebyɔge muú apyɛmbɔ nnó ne akaá genó ɛyigé ji akwele? \v 8 Mbɔntó ne mbá bee alú. Mbɔgé muú afɔmege ji byɔgebyɔge, ndé muú akpomege mmyɛ manjyɛ bee? \v 9 Mbɔntó ne ɛlú ne ɛnyú ambɔɔ́. Mbɔgé ɛnyú deké dégarege mekomejɔɔ́ né mejɔɔ́ ɛwé délá dékágé ula, ɛpyɛɛ́mbɔ nnó ne bɔɔ́ ákaá genó ɛyigé ɛnyú dejɔ́gé? Déké dépyɛɛ́ mbɔ dechɔɔ́ gejulé nyú mme detu. \v 10 Ɛlú wáwálé nnó ufɔɔ́ mejɔɔ́ uja fa mme ne yɛ́ ɛwé bɔɔ́ ájɔ́gé ɛ́lá ɛpɔ́ ne ula ɛpɔ́. \v 11 Yɛ́mbɔ, mbɔgé me nkágé fɔ́ ulaá mejɔɔ́ ɛwé muú ajɔ́gé muú yimbɔ abɛɛ́ meŋkɛɛ́ meŋkɛɛ́ ɛta wa ne mentó mbɛɛ́ meŋkɛɛ́ meŋkɛɛ́ ɛta wuú. \v 12 Ndɛre ɛlúmbɔ, tɛɛ mbaá ɛnyú dékpane gechyɛɛ́ mambɔ ɛchyɛ ɛwé Mendoó Ukpea ɛchyɛgé mmyɛgé nnó debɔ ɛlé ɛchyɛ ɛwé ɛchyɛgé ɛnyú uto mampógé ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs ɛwɛné. \p \v 13 Gétú ɛyigémbɔ, muú aké ajɔ́gé gefɔgé mejɔɔ́ ɛwé ji álá ákágé ula, anɛmmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ nnó achyɛɛ́ ji ɛchyɛɛ́ ɛwé ɛchyɛgé ji uto mangáre ulaá gefɔgé mejɔɔ́ ɛwémbɔ. \v 14 Néndé, mbɔgé me nke nnɛnemmyɛ né ufɔɔ́ mejɔɔ́ ɛbi nla nkágé ula, nnɛne chónchó ne mendoó wá. Yɛ́mbɔ né metɔɔ́ wa nkágé yɛ́ genó ɛyigé me njɔ́gé. \v 15 Ndɛre ɛlúmbɔ, mempyɛ mbɔ nnó? Nane mpyɛɛ́, menɛne nyɛ mmyɛ ne mejɔɔ́ ɛwé me nla nkágé ula yɛ́mbɔ́ nnɛne ntó mmyɛ ne mejɔɔ́ ɛwé menkágé. Nkwane makwa né mejɔɔ́ ɛwé menla nkágé ula nkwane ntó ne mejɔɔ́ ɛwé nkágé. \v 16 Ne mbɔgé muú aké anɛnemmyɛ choncho ne mendoó wuú afɛge Ɛsɔwɔ né mejɔɔ́ ɛwé ji álá kágé ula, ɛpyɛmbɔ nnó ne muú ayi álá kágé depɔré Ɛsɔwɔ akame aké, “Amɛn” tɛ mbaá ji álá wuú fɔ́ geno ɛyigé ájɔge. \v 17 Ɛ́kágé bɛ nnó wɔ́ ɔtamege Ɛsɔwɔ cháŋéné yɛ́mbɔ ɛpogé fɔ́ muú yifɔ cháchá. \p \v 18 Ntamege Ɛsɔwɔ nnó membɔɔ́ njɔ́gé mejɔɔ́ ɛwé nla nkágé mpwɔɔ́ ɛnyú ako. \v 19 Yɛ́mbɔ́ mbɛge né mmu ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs, nkɛlége nnó njɔ́ɔ lé uchu uta ɛbí bɔɔ́ ákágé ne nnó njɔ́gé uchu dɛlé ufya ɛbí bɔɔ́ álá ákágé ula. \p \v 20 Aŋmɛ ba, défɛrege sé unó ɛké ambane. Bɛgé kenékéné ɛké ambane abi álá kágé pyɛ gabo, ne fɛrege unó ɛké bɔɔ́ abi ábɛné. \v 21 Asa né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó Ɛsɔwɔ aké, “Nsɛle nyɛ bɔɔ́ malɔ ayicha abi ájɔɔ́gé ufɔɔ́ mejɔɔ́ ɛbichá, njɔɔ́ mejɔɔ́ ne bɔɔ́ ba. Yɛ́mbɔ bɔɔ́ ba áwuú fɔ́ genó ɛyigé me njɔ́gé ne ɛbwɔ́.” \p \v 22 Ndɛre ɛlúmbɔ, manjɔ́gé menjɔɔ́ ɛwé muú álá kágé ula, alú ɛlé gepɔ ɛyigé Ɛsɔwɔ alɛrege utoó bií mbaá bɔɔ́ abi álá lu dafyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs Kras ɛ́pɔ́ fɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji. Mangarége mekomejɔɔ́ ayi atanege mbaá Ɛsɔwɔ, alú lé gepɔ́ ɛyigé Ɛsɔwɔ alɛrege utoó bi mbaá bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras Jisɔs ɛ́pɔ́ fɔ́ mbaá abi álá fyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji wɔ́. \p \v 23 Ndɛre ɛlúmbɔ, mbɔgé ɛchomele bɔɔ́ Kras achwɔgé mbaá ama, yɛ́ndémuú aké ajɔ́gé ɛlé mejɔɔ́ ɛwé muú álá ákágé, ne muú ayi álá ákágé depɔré Ɛsɔwɔ, yɛ́ ɛbɛlé muú ayi álá afyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ wɔ achwɔgé ɛfɛɛ́, ajɔ́gé fɔ́ nnó ɛnyú ako delú bɔɔ́ ubwɔɔ́? \v 24 Yɛ́mbɔ, yɛ́ndémuú nyú aké agarége mekomejɔɔ́ ayi atane mbaá Ɛsɔwɔ, ne muú ayi álá ákágé fɔ́ depɔre Ɛsɔwɔ yɛ́ ayi álá áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ wɔ́ achwɔge ɛfɛɛ́ gébé ɛyigémbɔ, jimbɔɔ́ ákágé cháŋéné nno ji alú pyɛ gabo né mbaá unó uko ɛbi jimbɔɔ́ awuú ɛnyú déjɔ́gé. Ne unó bi ji awuú upyɛ nyɛ ji akaá nnó akpɛne nyɛ né unɔɔ́ mpa Ɛsɔwɔ. \v 25 Mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ápyɛ nyɛ yɛ́ndégenó ɛyigé gelu bibií né metɔɔ́ wuú gelá gbɔgɔnɔ. Ɛpyɛgembɔ ji atome nyɛ mano mme anógé Ɛsɔwɔ ajɔge aké, “Ɛlú wáwálé nnó Ɛsɔwɔ alú metɔɔ́ metɔɔ́ nyú.” \s1 Ɛchomele bɔɔ́ Kras ɛ́nógé Ɛsɔwɔ né meti melɔ́mélɔ́ \p \v 26 Aŋmɛ ba, mechɔ ɛwéna ɛlúmbɔ nnó? Ɛlú nnó dechwɔgé chónchó né ɛchomele bɔɔ́ Kras yɛ́ndémuú akpome mmyɛ mampyɛ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ achyɛ ji utó nnó apyɛ. Muú ayi akágé ɛkwɔ maŋkwaá ákwaá, ayi akágé manlɛre bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ álɛre. Ne ayi akaá genó ɛyigé Mendoó Ɛsɔwɔ ɛlɛré ji né amɛ gejya agaré. Muú ayi akaá manjɔɔ́ mejɔɔ́ ɛwé ji álá kaágé ajɔɔ́, ne ayi akaá mangaré ula mejɔɔ́ ɛwémbɔ agare. Pyɛgé unó bina uko manpoógé ɛchomele bɔɔ́ Kras. \v 27 Ɛnyú déchwɔgé né ɛchomele bɔɔ́ Kras, déké ájɔ́gé mejɔɔ́ ɛwé muú álá kágé ula, déjɔ́gé fɔ bɔɔ́ ako, bɔɔ́ apea yɛ́ alɛɛ́ ne ákáge jɔɔ́. Ne ɛlɔ nnó muú ama ajɔ́gé ne ntɛ ayi fɔ ajɔɔ́. Ne gébégé aké ajɔ́gé, muú yifɔ ntó agarege ulaá mejɔɔ́ ɛwémbɔ nnó bɔɔ́ ako ákage genó ɛyigé ji ajɔɔ́gé. \v 28 Ne mbɔgé muú apɔ́ ayi agarege ulaá mejɔɔ́ ɛwémbɔ, bɔɔ́ abi ájɔgé mejɔɔ́ ɛwéna ákwene bɔmbɔ né ɛchomele bɔɔ́ Kras. Ájɔgé lé mejɔɔ́ ɛwémbɔ né metɔɔ́ bwɔ́ ne mbaá Ɛsɔwɔ. \v 29 Yɛ́ bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ, ákɛ́ ágárege genó ɛyigé mekomejɔɔ́ ayi atane mbaá Mendoó Ɛsɔwɔ, ɛlɔme nnó bɔɔ́ apea yɛ́ álɛɛ́ ne ágarege. Ne áké ágarege bɔɔ́ abifɔ áfwɔ́rege genó ɛyigé ɛbwɔ́ ágarege manchɛre mbɔgé nnó getane mbaá Mendoó Ɛsɔwɔ. \v 30 Yɛ́mbɔ mbɔgé muú aké agarégé genó ɛyigé Mendoó Ɛsɔwɔ ɛ́lɛre ji ne Ɛsɔwɔ amágé lɛre genó ɛyigé fɔ́ mbaá ntɛ meŋmɛ, ayi alu tɛ́né achyɛɛ́ gébé nnó ayi ajwɔlé ka ajɔɔ́. \v 31 Néndé ɛnyú ako dékágé gare mekomejɔɔ́ ayi átane mbaá Ɛsɔwɔ, ntɛ agarege ne ntɛ agare ne yɛ́ndémuú nyú ákágé nyɛ́ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ agaré ɛnyú ne ɛnyú ako défyɛɛ́ nyɛ atɛ ɛshyɛɛ́. \v 32 Kaágé nnó bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ awyaá ɛshyɛ magbare mmyɛ bwɔ́, ágile tɛɛ́ gébé gekwanege ne ágare genó ɛyi getane mbaá Mendoó Ɛsɔwɔ. \v 33 Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ɛbwɔ́ ɛshyɛ nnó ápyɛ́ mbɔ néndé ji ákɛlege fɔ́ nnó dédorégé makpo ne atɛ, yɛ́mbɔ ákɛlege lé nnó débɛ nesɔ ne atɛ. \p Wyɛ ndɛre machomele bɔɔ́ Kras mako álu, \v 34 andeé abɔ mambɛ nyameé né ɛchomele bɔɔ́ Kras, néndé ɛlɔme fɔ́ nnó ɛbwɔ́ ábɛ́né mano apwɔ ande. Ábɔ́ manshule lé mmyɛ bwɔ́ mme áwuú lé depɔ wuú ndɛre ásamé né ɛbɛ. \v 35 Ne mbɔgé ɛbwɔ́ ákɛlege mankaá genó ágií anɔ bwɔ́ né mmu upú, néndé ɛlú ɛlé mekpo unɔɔ́ mbaá andeé manjɔ́gé mejɔɔ́ né ɛchomele bɔɔ́ Kras. \p \v 36 Wɔ, ɔh! Ɛnyú défɛre nnó mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ alɔ́ lé ne ɛnyú? Waá wyɛ lé ɛnyú ambií ne déwuú mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ? \v 37 Mbɔgé muú afɛ́rége nnó ji alú muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ, yɛ́ nnó Mendoó Ɛsɔwɔ ne ɛchyɛge ji ɛshyɛ, abɔ mankaá nnó unó bi me nsame mbɔ ɛta nyú, ɛlé Ata Jisɔs Jimbɔ ne ajɔɔ́. \v 38 Ne muú álá áwuú ne genó ɛyigé menjɔɔ́ mbɔ na wɔ́, Ɛsɔwɔ ntó akaáge wuú fɔ genó ɛyigé ji ajɔɔ́gé. \p \v 39 Aŋmɛ ba, ndɛre ɛlúmbɔ, kpagé gechyɛɛ́ mangarege mekomejɔɔ́ ayi atane mbaá Ɛsɔwɔ, ne dégbɛge fɔɔ́ bɔɔ́ manjɔɔ́ ufɔɔ́ mejɔɔ́ ɛbi álá kágé. \v 40 Yɛ́mbɔ yɛ́ndégenó ɛyigé ɛnyú dépyɛɛ́, pyɛgé geji cháŋéné, né meti ɛwé ɛlú cho. \c 15 \s1 Abya melɔ́mélɔ́ ayi aŋea gemɛ dɔɔ́ alú nnó Jisɔs Kras agbo ne akwilé né negbo \p \v 1 Aŋmɛ ba, gɔ́gé mente ɛnyú mechɔ abya melɔ́mélɔ́ yi me ngare nya ɛnyú. Abya melɔ́mélɔ́ yina ne ɛnyú déwuú défyɛɛ́ matɔɔ́ wyɛɛ́, dégbare ji ne ɛshyɛɛ́. \v 2 Ɛlé gétúgé abya melɔ́mélɔ́ yina, ne Ɛsɔwɔ áférege nyɛ ɛnyú né ɛfwyale gabo, mbɔgé déké dégbarege ji cháŋéné. Ɛla ɛpɔ́ mbɔ wɔ́, ɛbyɛnnó metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛ ne Kras ɛnó detú. \p \v 3 Unó bi agaré me, ubi ne me ngare ɛnyú, ne menɔ genó né unó bina alú nnó Kras agbo gétúgé gabo ayi ɛsé dépyɛɛ́ wyɛ ndɛre abɔ asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó muú ayi Ɛsɔwɔ akwere ji ɛla gefwa agbo nyɛ. \v 4 Ágbógé anií ji, ne ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔ́nege akwilé né negbo wyɛ ndɛre abɔ asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ. \v 5 Akwilégé né negbo, abɔ́ mbɛ alɛre mmyɛ mbaá Pita, alɛre ntó mmyɛ mbaá aŋgba bií áfyanéápeá. \v 6 Ɛwyagé ama alɛre mmyɛ mbaá aŋkwɔle bií gébé gema. Aŋkwɔlé bií bina ája ápwɔ gelome mesoó usaá uta (500). Gejamé né geluage bwɔ́ álu abɛ tɛ fina yɛ́ ɛlé abifɔ ntó ágbó mɛ \v 7 Gébé ɛyigé fɔ́ alɛre ntó mmyɛ mbaá Jɛmsi ama alɛre ntó mbaá áŋgbá bií ako. \p \v 8 Me ne nlú kwyakwya muú ayi ji alɛre mmyɛ ɛta wuú. Ndɛre álɛré mmyɛ né ɛta wa mbɔ, me nlú ɛké maá ayi ábyɛné ji mbɛlepo. \f + \fr 15:8 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Né melu ŋwɛ ɛwéna, Pɔl alɛrége bɔɔ́ ákaá nnó, ji apɔ́ fɔ́ né geluágé áŋgbá abi Jisɔs abɔ ajyaá gébégé alú fa mme.\f* \v 9 Me njɔɔ́ mbɔ néndé né geluage áŋgbá Jisɔs me mpɔ yɛ́ muú fɔ́. Nfuú yɛ́ muú ayi bɔɔ́ ákuú me nnó ŋgbá Jisɔs wɔ́. Néndé nchyɛɛ́ ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ɛfwyale dɔɔ́. \v 10 Yɛ́mbɔ gétúgé galɔ́gálɔ́ ayi Ɛsɔwɔ abɔ álɛré me, apyɛ́ me nlú gefɔgé muú ayi me nlú mbɔ fina. Ne galɔ́gálɔ́ yimbɔ áno mme detú wɔ́ néndé mpyɛ utɔɔ́ mpwɔɔ́ áŋgbá Jisɔs abifɔ ako. Utɔɔ́ bi mempyɛ mbɔ, ɛpɔ́fɔ́ lé né utó ba, ngba. Ɛlé gétúgé galɔ́gálɔ́ wuú ne ji achyɛge me utó mampyɛge utɔɔ́ bina. \v 11 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ ɛbɛ lé nnó me ne ngare ɛnyú abya melɔ́mélɔ́ yɛ́ ɛlé aŋgba Jisɔs abifɔ ne agarege, ɛfwyale ɛpɔ́ né mmu néndé ɛsé ako dégarege lé genó gemaá. Ne genó geji ne ɛnyú défyɛɛ́ matɔɔ́ wyɛɛ́. \s1 Ɛlú wáwálé nnó Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ bɔɔ́ abi ágboó ákwilé né negbo \p \v 12 Abya melɔ́mélɔ́ ayi ɛsé dégarege ɛnyú, alú nnó Ɛsɔwɔ apyɛ Kras akwilé né negbo. Ne mbɔgé ɛsé déké dégarege ɛnyú mbɔ, ulannó ɛnyú abifɔ déjɔ́gé nnó bɔɔ́ abi ágboó ákwilege fɔ́ né negbo? \v 13 Mbɔgé ɛbɛ nnó bɔɔ́ abi ágboó ákwilege fɔ́ né negbo, ɛbyɛnnó yɛ́ Kras ntó akwilé fɔ́ né negbo wɔ́. \v 14 Ne mbɔgé ɛbɛ ntó nnó Ji ákwile né negbo wɔ́, ɛbyɛnnó abya melɔ́mélɔ́ ayi ɛsé dégarege ɛnyú alú détu ne yɛ́ metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne Kras ɛlú ntó détu. \v 15 Ne ɛbɛɛ́ ntó nnó ɛsé delú bɔ́ ntɛsɛ́ gebyɔ mbaá Ɛsɔwɔ néndé ɛsé dégarege bɔɔ́ nnó Ɛsɔwɔ apyɛ Kras akwilé né negbo. Yɛ́mbɔ, mbɔgé bɔɔ́ abi ágboó akwilege fɔ́ né negbo ɛbyɛnnó Ɛsɔwɔ apyɛ fɔ́ Kras akwilé né negbo wɔ́. \v 16 Ne mbɔgé bɔɔ́ abi agboó ákwilege nyɛ fɔ́ né negbo, ɛbyɛnnó yɛ́ ɛbɛlé Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ fɔ́ Kras akwile né negbo wɔ́. \v 17 Ne mbɔgé Ɛsɔwɔ apyɛ fɔ́ Kras akwilé né negbo wɔ́, ɛbyɛnnó metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne Kras ɛlú détú ne Ɛsɔwɔ alu danjinte gabo nyú. \v 18 Ne ɛbɛɛ́ ntó nnó bɔɔ́ abi áfyɛ matɔɔ́ ne Kras ne álé gbo, áno mme detú. \v 19 Ne mbɔgé ɛsé dénɛré ɛlé metɔɔ́ nnó Kras apógé nyɛ ɛsé wyɛ le né geŋwáge se fa mme, mmyɛké ɛsé delú bɔɔ́ abi meshwɛ awese ájame ápwɔɔ́ ayi yɛ́ndémuú. \p \v 20 Yɛ́mbɔ, Ɛsɔwɔ apyɛ Kras akwilé né negbo wáwálé. Né gégluágé bɔɔ́ abi agboó, Kras ne alú muú mbɛ ayi Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ ji akwile né negbo, manlɛre nnó Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nyɛ bɔɔ́ abi ágboó ákwilé né negbo. \v 21 Muú ama ne apyɛ negbo nekpɛne fa mme, wyɛmbɔ ntó ne muú ama apyɛ nnó bɔɔ́ ákwilégé né negbo. \v 22 Bɔɔ́ ágboó gétúgé álú upyáne Adam, wyɛmbɔ ntó ne Ɛsɔwɔ achyɛgé nyɛ geŋwá ɛyi gekɛ mbaá bɔɔ́ gétúgé áchomé mmyɛ ne Kras. \v 23 Yɛ́mbɔ unó bina uko upyɛ́ nyɛ, yɛ́ ɛyigé ndé né ɛji gébé: Kras ne alú muú ayi abɔɔ́ mbɛ akwilé né negbo, ne gébégé ji akerege nyɛ meso fa mme, bɔɔ́ abi áchome mmyɛ ne ji ákwilége ntó né negbo. \v 24 Unó bina uko ukóge, mme abyɛɛ́ nyɛ, gébégé Kras ammyɛgé mɛ apwɔgé unó uko ɛbi uwyaá uto fa mme ne ɛbí mfaánebuú. Ne asɛlé nyɛ gefwa geko áchyɛɛ́ mbaá Ntɛ wuú Ɛsɔwɔ. \v 25 Nana Kras agbarege wyɛ gefwa jií kpaá tɛ́ ji ammyɛ nyɛ apwɔ bɔɔ́ máwámé bií ako. \v 26 Kwyakwya muú máwámé ayi áchɔɔ́ nyɛ ɛlé negbo. \v 27 Wyɛ ndɛre ásame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ɛsɔwɔ afyɛ unó uko né amu jií.” Ájɔ́gé nnó, “Afyɛ unó uko né amu Jií”, ɛlɛre gbɔgɔnɔ nnó Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ apɔ́fɔ́ né geluage “unó uko” ɛbi ji afyɛɛ́ né amu Jisɔs. \v 28 Gébégé Ɛsɔwɔ afyɛge unó uko né amu Kras, Ji Maá Ɛsɔwɔ, afyɛ nyɛ ntó gemɛ́ jií né amu Ɛsɔwɔ muú abɔ afyɛɛ́ unó uko né amu jií nnó Ɛsɔwɔ mbií ne ágbárege gefwa, muú ayicha ábɛgé sé ɛke Ji. \p \v 29 Mbɔgé bɔɔ́ abi ágboó ákwilégé fɔ́ né negbo, ula bi áwyage bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ gétúgé bwɔ́ utɛne nnó? Mbɔgé bɔɔ́ abi ágboó ákwilége fɔ́ né negbo, chacha, abi áwyaá bwɔ́ manaá gétúgé bwɔ́ áfɛré nnó? \v 30 Ne ulannó ne ɛsé défyɛɛ́ gemɛ́ge se ne ɛfwyale yɛ́ndégébé? \v 31 Aŋmɛ ba, me ngɛ́ne manoó negbo yɛ́ndégébé. Genó ɛyi gepyɛ menjɔɔ́ mbɔ ɛlé gempɔge ɛyi nwyaá nnó utɔɔ́ bi mpyɛɛ́ ɛta nyú upyɛ ɛnyú décho mmyɛ ne Ata sé Kras Jisɔs. \v 32 Gébégé me nlú né gebagé mewaá Ɛfɛsɔs bɔɔ́ áchyɛ me gejamégé ɛfwyale. Ɛlú ɛké me mmyɛ ɛlé ne menya mewaá. Mbɔgé mfɛrege ndɛre akwaá áfɛrege, awa nsa ayi mbɔɔ́ né ummyɛ bina alú ɛfɔ́? Ne mbɔgé bɔɔ́ ákwilégé fɔ́ né negbo, “Gɔɔ́ge dényɛgé, dényúgé ɛla gachyɛɛ́ dégbo.” \p \v 33 Dékamege muú fɔ́ abwɔlé ɛnyú. Déchoge gekagé nekɛ ne bɔɔ́ abi áwyaá gepɔ gebogebo, ɛnyú ntó débɛɛ́ nyɛ ne gepɔ gebogebo. \f + \fr 15:33 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Melu ŋwɛ ɛwena ɛtané né mmu ŋwɛ Isaiah.\f* \v 34 Kerége né défɔɔ́ nyú, dépyɛgé sé gabo. Ngɛmbɔ nnó ɛnyú abifɔ dékage fɔ́ Ɛsɔwɔ cháchá. Menjɔ́gé mbɔ nnó mpyɛ mekpo unɔɔ́ ɛgbaré ɛnyú. \s1 Gefɔgé menyammyɛ ayi bɔɔ́ abi ákwilége né negbo ábɛɛ́ ne ji \p \v 35 Muú fɔ́ ákage gií aké, “Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ mbɔ bɔɔ́ abi agboó ákwilé né negbo nnó? Ndé gefɔgé menyammyɛ ayi ɛbwɔ́ ákwilege ne ji?” \v 36 Muú ayi agige gefɔge nkwɛ yina alú geŋkekenégé muú. Dékaá fɔ́ nnó ápɛgé mbwɛ né mme ábɔɔ́ kpɛ mbɛ apwane ne achií wɔ́? \v 37 Genó ɛyigé muú apɛne né mme, gebɛɛ́ cha ne ɛyi gewɛne mɛ́. Ɛ́kágé bɛ mbeé nchi yɛ́lé mbeé mbwɛ ayicha. \v 38 Ne Ɛsɔwɔ achyɛge yɛ́ndé mbeé mbwɛ gekwɔgé menyammyɛ ndɛre ji akɛlege. Ne yɛ́ndé mbeé mbwɛ awya gefɔgé menyammyɛ wuú. \p \v 39 Unó bi uwyaá geŋwá ubɛɛ́ fɔ́ ne gefɔge menyammyɛ gemaá. Akwaá áwya gefɔgé menyammyɛ áwú bwɔ́ cha, menya áwú bwɔ́ cha, meshuú ɛwyaá gefɔge menyammyɛ awé bwɔ́ cha ne dénywɔne déwya gefɔge menyammyɛ áwé bwɔ́ cha. \p \v 40 Menyammyɛ unó bi úlú né mfaánebuú álu ufɔɔ́ ufɔɔ́ ne ayi unó bi úlú fa mme alú ntó ufɔɔ́ ufɔɔ́. Ulɔɔ́ unó bi mfaánebuú úlú cha ne ulɔɔ́ unó bi fa mme. \v 41 Ŋmɛɛ́ ɛwyaá ɛbi gefɔge ulɔɔ́ cha, mfaá awya ɛbi gefɔgé ulɔɔ́ cha, ambe ntó áwyaá ɛyigé bwɔ́ gefɔgé ulɔɔ́ cha ne yɛ́ndé membe awya wyɛ ɛbi gefɔgé ulɔɔ́ cha. \p \v 42 Mbɔntó ne ɛbɛɛ́ ne bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ápyɛɛ́ nyɛ bwɔ́ ákwilé né negbo. Ánígé muú, menyammyɛ wuú apwanege, ne gébégé Ɛsɔwɔ apyɛge ji akwilége né negbo menyammyɛ yimbɔ apwanege sɛ́ tɛ́ kwyakwya. \v 43 Ánígé ji alɔme sé mampɛ amɛ wyɛ ne apɔ́ fɔ́ ne uto. Yɛ́mbɔ, gébégé Ɛsɔwɔ apyɛge ji akwilégé né negbo abɛɛ́ melɔ́mélɔ́ ne uto. \v 44 Ánígé ji ndɛre genóge mme yina, yɛ́mbɔ gébégé Ɛsɔwɔ apyɛge ji akwilégé né negbo abɛɛ́ genó ɛyigé melu ɛwé Ɛsɔwɔ alu. Mbɔgé menyammyɛ ayi mme yina alu, ɛbyɛnnó ayi melu ɛwé Ɛsɔwɔ ntó alu. \v 45 Ɛlu wyɛ ndɛre asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ɛsɔwɔ akwyɛ Adam muú mbɛ, achyɛɛ́ ji geŋwá”; yɛ́mbɔ Adam ayi kwyakwya alú Mendoó ɛwé ɛchyɛge geŋwá. Adam yina ɛlé Kras. \v 46 Gefɔge menyammyɛ ayi melu Ɛsɔwɔ fɔ́ wɔ́ ɛsé débɔɔ́ mbɛ dewyaá wɔ́, ɛlé ayi mme yina. Ne ayi débɛ nyɛ ne ji ɛlé ayi melu Ɛsɔwɔ. \v 47 Ɛsɔwɔ akwyɛ Adam muú mbɛ ne usɔɔ́ ne ayi kwyakwya atane né mfaánebuú. \f + \fr 15:47 \ft Ɛlú wáwálé nnó: Adam ayi ájɔ́gé mbɔ ɛlé Jisɔs.\f* \v 48 Bɔɔ́ mme meko álú wyɛ ɛké muú mbɛ ayi Ɛsɔwɔ akwyɛ ne usɔɔ́. Wyɛmbɔ ntó ne bɔɔ́ abi ájyɛɛ́ mfaánebuú ábɛɛ́ nyɛ ne menyammyɛ ɛké ayi muú ayi atané mfaánebuú. \v 49 Nana menyammyɛ sé alú wyɛ ɛké ayi Adam muú ákwyɛ ji ne usɔɔ́, ne bií umaá débɛɛ́ nyɛ ɛké Kras muú atane mfaánebuú. \p \v 50 Aŋmɛ ba, ngarege ɛnyú nnó gefɔge menyammyɛ ayi ɛsé déwyaá mbɔ nana ákwane fɔ́ mambɛ né melu ɛwé Ɛsɔwɔ ágbarége gefwa ji wɔ́. Ne genó ɛyi gegboó gekágé nyɛɛ́ fɔ́ geteé genó ɛyi geláge gboó. \p \v 51 Gɔgé me ngare ɛnyú genó ɛyigé ɛnyú délá délú dankaá. Ɛsé ako dégboó nyɛ fɔ́, Ɛsɔwɔ akwɔrege nyɛ ɛsé ako, achyɛɛ́ ɛsé menyammyɛ mekɛ. \v 52 Gébégé áfɔmege mbá Ɛsɔwɔ, Ɛsɔwɔ akwɔrege nyɛ ɛsé mbélépó, gemɛge nnó muú ábyɔ amɛ ánéné. Áfɔmege mbá yimbɔ bɔɔ́ ɛchomele Ɛsɔwɔ abi ágboó ákwilége nyɛ né negbo, ne ɛbwɔ́ ámágé gboó sé. Gébé ɛyigémbɔ ne ɛsé ako dékwɔrege. \v 53 Ne menyammyɛ sé ayi áchɔ́ge ábɔ́ mankwɔre ála ayi álá chɔge ne menyammyɛ ayi ágboó ábɔ́ mankwɔré ála ayi álá gboó. \v 54 Ne gébégé menyammyɛ se yina ayi áchɔ́ge, álagé ayi álá chɔge fɔ́, ne menyammyɛ sé yina ayi ágboó álagé ayi álá ágboó sé: genó ɛyigé asame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ gebɛɛ́ wáwálé ndɛre asame nnó, “Ɛsɔwɔ apwɔ negbo, utoó negbo ubyɛɛ́.” \p \v 55 “Wɔɔ́ ɔh negbo, uto byɛ ɛbi ɔwáne bɔɔ́ ulɛ? \q1 Wɔɔ́ ɔh negbo uto ɛbi wɔ ɔpyɛ bɔɔ́ awuú ubalé ulɛ?” \p \v 56 Negbo newáne ɛsé gétúgé gabo ayi ɛsé dépyɛɛ́. Ne ɛlé mabɛ ayi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ ne ápyɛɛ́ ɛsé dékaá genó ɛyigé gabo yimbɔ alu, ne gabo afwánege ɛsé. \v 57 Yɛ́mbɔ matame mabɛ ne Ɛsɔwɔ muú achyɛgé ɛsé uto nnó démmyɛ dépwɔ gabo ne negbo gétúgé défyɛɛ́ matɔɔ́ ne Ata Jisɔs Kras. \p \v 58 Ndɛre ɛlúmbɔ, aŋmɛ ba tɛ́nege ne ɛshyɛ, dékamege genóge fɔ́ genyíge ɛnyú matɔɔ́, pyɛge wyɛ utɔɔ́ Ata ne matɔɔ́ nyú mako néndé dékaá nnó utɔɔ́ bi dépyɛɛ́ né mabo ata únómé fɔ́ mme detú. \c 16 \s1 Ɛchyɛ ɛwé áchyɛge mampoó ɛchomele bɔɔ́ Kras né Jerosalɛ \p \v 1 Gɔ́ge meshuú ɛnyú meko né mechɔ ŋka ɛyi ɛnyú déchwɔɔ́ mampoó bɔɔ́ Ɛsɔwɔ né gebage mewaá Judiya. Me nkɛlege nnó ɛnyú ntó dépyɛ wyɛ ndɛre me mbɔ́ ngaré ɛchomele bɔɔ́ Kras né melɔ́ Galasiya nnó apyɛ. \v 2 Yɛ́ndé bií uwyaá, yɛ́ndémuú nyú afere ɛkɛ́kɛ ŋka né ɛyi ji áwyaá, ákwyɛɛ́ ábelé chánchá, ɛ́kágé gébégé menchwɔ́ge ne bɔɔ́ ammyɛge manchwɔge unó. \v 3 Ne gébégé menchwɔ́gé nsame nyɛ ŋwɛ nchyɛɛ́ ne bɔɔ́ abi ɛnyú déjyaá nnó ákpa ɛchyɛ nyú ájyɛ ne ɛwú né Jɛrosalɛ. \v 4 Ne mbɔgé ɛlɔ nnó mentó njyɛɛ́, ɛbwɔ́ ákwɔ́le me déjyɛ́ ulua. \s1 Pɔl asɔ mala nekɛ \p \v 5 Ne menkɛ́ nchwɔ́ gɛ́ ɛnyú, nkogé né gebagé mewaá Masedonia, néndé mbele umɛɛ́ ba nnó nkóge kpɛ ɛwúmbɔ ne nkwɔ́ne ɛta nyú. \v 6 Nchwɔ́ge mbɛlege nyɛ mboó ndɔ ne ɛnyú ndɔfɔ nshwɔne yina abyɛɛ́ nyɛ me ɛwúmbɔ nnó ɛnyú dépoó me, njyɛɛ́ mbaá ayi nkɛlege manjyɛɛ́. \v 7 Nkɛlege fɔ́ nnó me nchwɔ́ge mangɛ́ ɛnyú nkoóge tɛnétɛné. Mbelé umɛɛ́ nnó Ata akamege nchwɔ́ge mbɛlé mboó ndɔ ne ɛnyú. \p \v 8 Ndɛre ɛlúmbɔ, mbɛlege fa né Ɛfɛsɔs kpaá tɛ gébé ɛyigé ányɛɛ́ ɛpaá ɛwé Pɛntikos ɛbáné me. \v 9 Néndé Ata anene me meti fuú nnó mpyɛ gekpɛkpɛgé utɔɔ́ fana. Yɛ́mbɔ gejamégé bɔɔ́ mawame amuame mamgbɛ me meti. \p \v 10 Mbɔgé Timɔti achwɔge bane ɛnyú, sɛ́ge ji cháŋéné ɛ́kágé ji abɛ ne ɛfɔ né metɔɔ́ metɔɔ́ nyú, néndé ji ntó apyɛ utɔɔ́ Ɛsɔwɔ wyɛ ndɛre me. \v 11 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛ́kágé muú fɔ́ abya ji, poóge ji akɛ cháŋéné, áchwɔ agɛ me néndé amɛ aya alú meti mangɛ ji ne aŋmɛ abifɔ. \p \v 12 Ɛgbɛ ɛwé Apolos nkpea ji ndɔndɔ ne ndɔ nnó akɛ ne aŋmɛ abifɔ achwɔ́ agɛ ɛnyú, yɛ́mbɔ ɛlú ɛké ɛkwane fɔ ji manchwɔ́ nana wɔ́. Agɛ́ge meti achwɔɔ́ nyɛ. \s1 Kwyakwya mejɔɔ́ \p \v 13 Bɛ́ge amɛ mekpo fuú, tɛnege ne ɛshyɛ né unó Kras ɛbi ɛnyú dékame ne ubi. Yɛ́ndégenó ɛyigé ɛnyú dépyɛɛ́, fyɛge wyɛ metɔɔ́ ne Kras, défɔge yɛ́ genó, ne tɛnegege ne ɛshyɛ. \v 14 Ne yɛ́ndégeno ɛyigé depyɛɛ́, bɔgé gejeé né mmu matɔɔ́ nyú. \p \v 15 Ne aŋmɛ ba, dékaá nnó gébégé me ngare mekomejɔɔ́ né Akaya, Stɛfanas ne bɔɔ́ abi alu né gepú jií ne abɔɔ́ mbɛ afyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras ne achyɛɛ́ ntó gemɛ́ gebwɔ geko mampoógé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. \v 16 Ne nchyɛge ɛnyú majyɛɛ́ nnó déwúgé ne ufɔɔ́ bɔɔ́ bina, dépyɛɛ́ utɔɔ́ ne ɛbwɔ́ ne yɛ́ndémuú ayi apyɛɛ́ utɔɔ́ ndɛre ɛbwɔ́ apyɛɛ́. \p \v 17 Metɔɔ́ ɛgɔɔ́ mme gétúgé Stɛfanas ɛbwɔ́ ne Fɔtunatos ne Akaikos áchwɔɔ́ fa. Ɛbwɔ́ ápoó me wyɛ ndɛre mbɔgé ɛnyú débɔ débɛ fa dépoge me. \v 18 Ɛbwɔ́ áfyɛ me ɛshyɛ wyɛ ndɛre áfyɛɛ́ ɛnyú ntó ɛshyɛ. Chyɛgé ɛnógé mbaá ufɔɔ́ bɔɔ́ bina. \p \v 19 Machomele bɔɔ́ Kras ayi álú né gebage mewaá Ɛsya álɔɔ́ ɛnyú matame. Akwila ne Priska chónchó ne ɛchomele bɔɔ́ Kras ɛwé ɛlú né gepúgé bwɔ́ aké me ntame ɛnyú bɔɔ́ Ata chaŋéné. \v 20 Aŋmɛ bi álú wéna ako álɔɔ́ ɛnyú matame. Yɛ́ndémuú nyú átame ntɛ, atyaá ji. \p \v 21 Me Pɔl ne nsame matame mina ne ɛbwɔ́ wa me mbɔɔ́. \p \v 22 Mbɔgé muú abɔɔ́ fɔ́ gejeé ne Ata Jisɔs Kras, ube ubɛ ne ji. Nnɛnemmyɛ nnó Ata se Jisɔs Kras achwɔ́ wáwá. \p \v 23 Nnɛnemmyɛ nnó Ata Jisɔs alɛre ɛnyú galɔ́gálɔ́. \p \v 24 Me mbɔɔ́ gejeé ne ɛnyú ako néndé ɛsé ako décho mmyɛ ne Kras Jisɔs. Amɛn.